(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

^m^^mmm^^^^^^^^^^^^ 



•ií^^w 



•7, ií 



MAGYAR 



NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR. 



LEXirON 



LINGUAE Iin'GARICAE 



MM AXTIurTOPJS. 



AUSPICIIS ACADEMIAE SCIENCIARUM HUNUARICAE 



EDIDERÜNT 



GÁBRIEL 8ZARVAS ET SIG18MUNDÜ8 STMONYT. 



VOLUMEN PRTMT M 



A-I 



BUDAPESTIM 

SUMITIIUS |;T TVIMS VKTclílS lloUNVÁNSZKV AtAKOllAK 1.11;1;AI;11 

MDCCCXC. 



MAGYAR 



•• 



NYELVTOKTENETI SZOTAR 



A LEGRÉGIBB NYELVEMLÉKEKTŐL A NYELVÚJÍTÁSIG. 



A MAGYAR TUD. AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 



SZERKESZTETTÉK 



SZARVAS GÁBOR ES SIMONYI ZSIGMOND 



ELSŐ K Ö T E T 
A-I 



BUDAPEST 

KIADJA HORNYÁXSZKY TIKTOR AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉSE 

1890. 




1;;;+, / 



xoimrlHmr ^Kra, nflNrvMToiiam. 



ELŐSZÓ. 



A magyar, különösen az összehasonlító magyar nyelvtudomány fejlödtével 
miiul szükségesebbé s már halaszthatatlanná vált egy oly gyűjteményes műnek 
a megalkotása, mely a történeti mag^'ar nyelvnek hiteles adatokkal támogatott 
szókincsét magában foglalja. Nyilvánvaló lévén, hogy e nehéz föladat megoldására 
egy-két ember ereje korántsem elegendő, Budenz József és Szarvas Gábor 
lolszólitották a hivatottakat, a magyar nyelv művelőit, hogy a munkát megosztva 
e fontos vállalatnak lehetőleg hamar időn való megvalósítására egyesüljenek. A 
fölszólításnak megvolt a kivánt foganatja, úgy hog\' rövid nap múlva reá, az 
1873. év őszén a munka első része, az anyaggyűjtés tényleg megkezdődött. 

A vállalat megindítói előre is azzal a biztos hittel fogtak tervük kivitelé- 
hez, hogy illetékes oldalról hathatós gyámolításban fognak részesülni. S valóban 
a M. T. Akadémia rövid időre a vállalat megindítása után magáévá tette az ügyet 
s kezébe véve az egész vállalatot, évi segélyösszeget szavazott meg a munka 
folytafására s bevégzésére. 

E fontos ténnyel változást szenvedett maga a terv is, a mely kezdetben 
egyelőre csak a codexirodalom szókincsének egybegyűjtését vette célba; a i\I. T. 
Akadémia ugA'anis határozattá emelte, hogy a gyűjtés a codexirodalmon kívül a 
nyomtatványokra is terjeszkedjék ki. úgy hog>' a szótár az összes régi. a XVIII. 
század végéig teijedő magyar irodalom szóanyagának tárháza leg\'en. 

Az anyaggyűjtés na.gy részében öt (1874 — 1878), s az egybegyűlt anyag 
elrendezése két év (1879—1880) leforgása alatt befejeztetvén, a M. T. Akadémia 
nvelvtudományi bizottsága Volf György gyei. a Nyelvemléktár kiadójával — ki 
kezdetben szintén részt vett a szerkesztés munkájában — • kidolgoztatta az Utasí- 
tásokat, a melyek a szerkesztésben irányadóul szolgáljanak s a szerkesztéssel 
Szarvas Gábor és Simon yi Zsigmond tagokat bízta meg. 

A szei-kesztők a rájuk bizott munkával a lefolyt 1 887-ik évben elkészülvén, 
a iM. T. Akadémia megkezdette a kiadást s a müvet ezennel a közönség haszná- 
latára bocsátja. 

Budapest, 1888. augusztus 20-án. 

Hunfalvy Pal, Gyulai Pál, 

az I-sö (nyelv- és széptudományi) osztály elnöke. oszlálytitkár. 



M. NYKLVruKT. bZOrAli 



utasít A SOK. 



I. A szótárnak tartalmáról. 

1. A Magyur Nyelvtörténeti Szótár, nevének meglelelöeii. a magyar nyelv múltjára 
szorítkozik és így a legrégibb időtől fogva a nyelvújítás elejéig, vagyis a mai irodalmi nyelv 
alakulásáig terjed. A mai nyelv irodalmi és tájbeszédbeli szókincse más két szótárnak marad 
tárgyául. 

2 A Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak a kijelölt határok közt a) a szókra, b) löalakjuk 
változataira, c) mindenféle jelentésükre és külimbözö használatukra nézve teljességre, — valamint 
d) első előfordulásuk biztos megállapítására kell törekednie: de, hogy megjelenését túlságosan 
ne késleltesse, meg kell elégednie az ez idő szerint elérhetövel. 

H. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár számára gyűjtiHt szókincsből, minthogy a teljesség 
azzal csorbát nem .szenved, ki kell rekeszteni: a) az oly képzéseket, melyek alapszavukból a 
ragozá.sokhoz hasonlóan mind alakra mind jelentésre nézve maguktól következnek, nevezetesen 
a melléknévi igeneveket, a játlomban-. aluUotnban-íéle főneveket, s az íí-, tí-képzös mellék- 
neveket, kivéve ha az eredetitől valamennyire eltérő jelentést fejlesztettek : b) a tulajdonnevekel, 
kivéve a keresztneveket, népneveket, s azokat, melyek egy-egy köznévnek magyarázatául szol- 
gálhatnak (pl. Alsó-()r, Felső-Ör sat-.): c) a csak szótáriróktól alkalmilag gyártolt szókat, melyek 
tényleg soha sem voltak használatban (pl. Molnár A. /- képzős .szavaiból : ezmti. leni, rézt sal). 
s a csak toll- vagy sajtóhibából támadt látszólagos szókat (pl. áldozatos KesztC. H13. e h. 
(dázatoN) : d) az idegen származású szók kiizül azokat, melyek soha sem jelentésükben, sem 
alakjukban nem simultak nyelvünkhöz. 

í. Klleiiben lói kell venni tekintet nélkül illő vagy illetlen voltára minden eddig nem 
érintett, akár eredeti magyar, akár megbonosult idegen .sz()l : külimö.sen a) az olyan képzéseket, 
melyek vagy saját.ságos alakot fejlesztettek, vagy önálló jelentést szerezlek, vagy közönsége-sen 
nem használatosak: 6) minden komoly müszókisérletet : c) a meghonosult idegen szókat, akár 
már a múltban, akár csak a jelenben hódoltak meg. még az esetben is. ha idegen alakjukban 
lurdulnak elő. 

ő. Minden szónak pontosan meg kell jelölni forrását é.s lehetőleg idézetlel hitelesíteni. 
Valamely szót csinált példával támogatni nem szabad. 

H. ( )ly idézetek, melyek a szónak sem alakja, sem első előfordulása, sem értelme, sem 
használata fölvilágositá-sára nem alkalmasak vagy nem szükségesek, egyszerűen mellőzendők. 



ITAslTÁSOK in 



II. A szótárnak alakjáról. 



7. A mutató szók, hacsak kiejtésük nem ismeretlen, mai ortografiával Írandók, az 
idézetek |iedi?. valamint a bizonytalan kiejtésű mutató szók iiiven úgy hagyandók, a hogy az 
iiiefő forrásokban eiüforduhiak. Megjegyzendő, hogy a mutató szókban a közép e megjelulendü. 
Az eltérő alakok könnyebb me.gtalálás céljából a szótár végén külön szómutatóba állítandók 
össze (pl. jovkább. ösnier. űdö. átal). 

8. A szók elhelyezése általában a betűrendtől iügg. de tekintetbe veendő a származás 
is, a mennyiben az olyan szók. melyeket a nyelvtudományon kívül még a mai nyelvérzék 
(ill. helyesírás) is egész biztosan és félreismerhetetlenül származékoknak mutat, a szoros betű- 
rend ellenére alapszavuknál sorolandók elő. (így pl. ezek a szók: fnhhik. ó'.ss/«/e. noha kétség- 
telen, hogy a fiir és ő szók származékai, mégis külön cím alatt tárgyalandók. Olyan szók 
azonban, minők pl. hirtelen, képes, saját alapszavukhoz csatolhatok — hír. kép. — mert 
habár a nyelvérzék nem köti őket össze, a legcsekélyebb eszmélkedés már rávezet erre az 
etimológiai kapcsolatra). 

9. Az összetett szókat csak föszavuknál kell tárgyalni (pl. be-önt, ki-önt az önt szó- 
nál: agif-velö. agya-furt a velő és fúrt szóknál). De első szavuk szerint is fölsorolandók a 
tárgyalt összetételek a szótár végére teendő szómutatóban. 

10. Az ikerszók, ha második felük értelmetlen szó. első felük szerint iktatandók be 
(pl. tfirka-barka, csonka-bonka a T Cs betűkben tárgyalandók, nem pedig a B-ben), különben 
a többi összetételekéhez hasonló szempont alá esnek (pl. irul-pirul a pirul ige alá). 

11. A szólásmódok lehetőleg minden jelentős szavuknál megemlítendök egy-két példa 
kíséretében. 

12. Az összetételeket szorosan az alapszóhoz, vagy ha származék összetételei, a szár- 
mazékokhoz kell kapcsolni. E csoportokon belül a szoros betűrendet kell követni. 

13. A származékok az összetételek után és csoportosítás nélkül, egyenkint, szoros 
betűrendben sorolandók elő. 

14. Mint mutatószók a ragozható névszók egyes-számi puszta nominativusukban, az 
igék pedig a folyó cselekvés jelen ideje jelentő módja tárgyatlan alakjának egyes-számi har- 
madik személyéhen közlendők. 

\h. A homonym szóknak nem lehet rendet szabni: az ilyenekre csak eléjük tett szám- 
mal kell figyelmeztetni (pl. 1. ár, 2. ár, 3. ár). 

16. A betűrendre nézve megjegyzendő, hogy a hosszú hangzók a megfelelő rövidektől 
külön nem választandók (tehát pl. az a és á kezdetű szók vegyest tárgyalandók : abrak, 
ábráz, abroncs .sat.). 

1 7. Az egyes szók tárgyalásában a következő rend tartandó szem előtt : a l uuitató 
szó és hangalakok: b) jelentések időrendben; ci szólások és közmondások. 

18. Minden egyes hangalak idézettel erősítendő, ép úgy mint minden egyes jelentés. 

19. A jelentések szakaszában a főjelenté.sek arab .számmal, a föjelentések árnyéklatai 
pedig esetleg betűkkel jeli)lendök. Minden jelentéscsoportban a szám vagy betű után röviden 
megjelölendő a jelentés. Ez latin és német szókkal történjék, melyek mellett, ha szótárból 
kerültek, ez egy vagy két betűvel megnevezendő. Más nyelvű szót. különösen magyar synony- 
mumokat és defmitiót vagy leírást ama célra kivételesen csak akkor kell használni, midőn 
már más magyarázó eszköz nincs, vagy mikor a régi szótárak is magyar értelmezést adnak. 
A jelentés-csoportok oly módon rendezendök, hogy mindig az teendő előbbre, a mely régibbnek 
tartható. ;\ jelentés megnevezése után közlendők a bizonyító idézetek időrendben. 

20. .Az idézett források nevei közül csak a legismertebb szótárirukét szabad nagyon 
röviden jelölni : a többire nézve általában szabály, hogy az egytagúak egészen kiirandók. és 



IV iri'ASÍTASOK 

hogy a les;rövid»'l)l» inej^jeliilésnek is rendszeri iit liároin bflüljöl kell állania, melyek közül az 
utolsó, mini miinlen rendes rövidítésnél, okvetetlenül . szótagkezdö mássalhangzó tartozik lenni. 
Mind ezt kell alkalmazni a munkák neveire is. 

21. Helykimélé.s céljáhól több közvetetlenül egymásra következő, szerző és munka 
szerint közös származású példa után a forrá.s csak az első idézetnél nevezendő meg, a többinél 
egy.szerüen a kötet és lap jelölendő: végre a kötetet jelölő római és a lapot jelentő arab szám 
mellől, mint nem okvetetlenül szüksége.sek, elhagyandók a k. vagy köt. és 1. rövidítések. 

22. A szótár typographiai kiáliitásáriál tVidold'.;. hogy mind az, a mit a használó kére.*!, 
könnyen és gyorsan föl legyen található. Ennek a célnak alá kell rendelni minden egyéb 
tekintetet. A keresés könnyűsége és gyorsasága legelőször is azt követeli, hogy minden alak 
azon a helyen, a hol keresendő, akár (éjben, akár szövegben vagy elü.sorol;Lsban, teljesen ki 
legyen Írva. Második követelése a bel.-^ö tagolás és csoportosítás külső kiemelése ; a harmadik 
pedig az egynemüeknek egyező és a különnemüeknek különböző fajta betűkkel való röltüntetése. 



Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, 

az I-sö íiiyelv- és szépludoinúnyi) usztály elnöke. oszlálytitkár. 



BEVEZETÉS. 



A Nyelvtörténeti Szótár a régi magyar irodalom (teszes szókincsének gyűjteménye 
kivánt lenni. Hogy azonban e törekvését egész teljességében meg nem valósíthatta s kitűzött 
célját nem minden részletben érhette el. az elfogulatlanul itélő látatlanban is, minden előzetes 
beavatás nélkül jól tudja s bizonyára nem is ily várakozással veszi kezébe e müvet. A minden 
kezdettel járó fogyatkozások számát e műben a szokottakon kívül még két tényező gyarapította. 
Az egyik az. hogy különösen a magán-élet viszonyaira vonatkozi) adatoknak egy jó része még 
mindig kibányászatlanul a levéltárak .sötétében hever: a másik az, hogy kevés a hozzáértő 
dolgos kéz. s a kik vannak is, a gyűjtésnek gépies, fárasztó s jutalmatlan munkájára nem 
szívesen vállalkoznak. Ehhez járul még. hogy mind a magyar nyelvtudomány, a mely leginkábli 
érezte hiányát a régi nyelv hiteles vallomásainak s egy és más, rejtekben lappangó, de biztosan 
sejtett adat napfényre hozatalának, mind a M. T. Akadémia, a mely évek során át (1878-tól 
1888-ig) tetemes anyagi áldozattal gyámohtotta s éltette a vállalatot, nem tartották tovább 
halaszthatónak a mű megjelenését, s elegendőnek vélték, ha az eddigien a régi irodalomnak 
különben is legjava részéből összegyűjtött adatok dolgoztatnak föl. hogy a várva várt 
Nyelvtörténeti Szótár a tudomány embereinek s a magyar nyelv búvárainak mennél előbb 
kezükbe juthasson. .Egyelőre, mondja egy helyütt az Utasítások is. meg kell elégednünk 
az e I é r h e t ö V e 1". Az itt-ott mutatkozó hézagok kitöltését s a szükséges pótlásokat, ha hiányát 
érzi. majd elvégzi a ránk jiU'ö nemzedék. 

A szerkesztők azonban még arra nézve sem vállalhatnak kezességet, hogy a földolgozott 
müveknek minden fontosabb adata helyet talált a szótárban. A nyelvismeret s a fölfogás 
különböző foka szerint a gyűjtőknek egyike is másika is má.^kép értelmezte, a melyek pedig 
elég világosan szólottak, á gyűjtésre vonatkozó utasításokat ; az egyik fontosnak tartotta azt. 
a mi jelentéktelen, s nagy gonddal minden apróságot kibányászott: a másik pedig jelentéktelennek, 
a mi fontos, s kijegyzését elmulasztotta. 

Heltai Krónikájának nevezetességei sorában sok érdekes adatot talál az olvasó : a 
nevezetességek közt azonban bizonyára legföltünöbb ama két ritkaság, mely a Mátyás tetemének 
hazaszállításáról szóló fejezetben fordul elő: «Egy nihány nap múlva szeli yébe tóuéc a testet 
és be szurkozác ászt minden felől, és haióba tóuéc ászt és mellé adác a fő Aladárt és Bodo 
(íáspárt. és meg hadiác azoknae, hogy el vinnéo ászt Székes Feyervárra». S ha történetesen 
nem fordulnak hozzánk fölvilágosításért, ki s mi volt az itt említett fő alád ár. vele együtt 
ama ritkaság is. a s z e 1 1 y e, kimaradt volna a szótárból. Sem az egyik, sem a másik nem 
volt kijegyezve. — A kinek emlékéből teljesen ki nem mosódtak a gyermekkori lienyomások. 
vissza kell emlékeznie rá, hogy a lat. glohus-nak a nép nyelvében golyóbis vagy kugli a neve 
s csekély eszmélkedés után rá kell jönnie, hogy a golyó csak a jelen század dereka felé kezdett 



eröseliben lábra kapni : mindenki a golyóbis csonkításának tartotta. K vélemény azonban, a 
mint Nugyszigelbi Kalrnáii kimutatta (Nyr. XIV. ;?()2), csalódáson alapult, mert már Apáczai 
Csere Jánosnál (Eneyclopaedia) s később Miskolczi (íáspárnál (Jeles Vadkert) kétszer-kéLszer 
is előkerül. S ha e szómagyarázó fejtegetés véletlenül meg nem jelenik, a ffuli/ó is kimarad a 
.szótárból s régi volta ellenére is a csonkított szavak sorába került volna. Az említett két 
munka földolgozója ugyanis, noha az Utasításokban világosan meg volt hagyva, hogy «minden 
szó első elöfordultakor kijegyzendő». a golyót elfeledte kiírni. — A ritkaságok sorában kétség- 
telenül elsó helyet foglalnak el a XV. és XVI század irodalmának visjett i -= helyett, gyanánt) 
és kéd ( stádium) szavai: amaz hét codexben (Winkler. Nádor, Üóbrentei, \Ve.szprémi, Debre- 
ceni, Keszthelyi, Krdy) s egy nyomtatványban (Komjáthi), ö.sszesen tizenkétszer fordul elő, 
emez egy codexben (Winkler) s szintén egy nyomtatványban (Kulcsár (lyörgyi található. És 
sem az egyik sem a másik mint mutató szó nem volt az adatok sorában föllelhető : s ha 
egyes helyek utánnézése közben véletlenül iájuk nem bukkanunk s figyelemmel nem kisérjük, 
az utóbbit egyáltalában nem, az előbbit pedig legföljebb egy-két igazoló példával iktathattuk 
volna be a szótárba. A kifeledettek sorából vaió (lalepiruisnak kdlgy szava is. mely a lat. 
mtta magyarázójaként áll s mely Nagyszigethi Kálmán figyelmeztetésének köszöni, hogy kikerült 
a feledés homályából. — Egészen a legutóbbi időben, most, midőn már a B l)etü is szedés 
alatt volt, Ileltai fabuláit kellett kezünkbe vennünk s benne egyéb föl nem jegyzett ritka.ságok 
közt e .szóra is ráakadtunk: hartos. Hasonlókép nem volt meg az adatok kiizt s csak az utoLsó 
percben iktathattuk be a szótárba. 

Ha már ily fontos és szembesz<)kő adatokon is minden föiakadás nélkül keresztiíl siklott 
a kuró szeme, elképzelhető, mily nagyra i'Ughat azoknak a száma, a melyek mindennapiak, 
jelentéktelenek, de csak úgy s akkor jelentéktelenek, ha magukban állanak, a minő pl. a lút 
ige; míg má.sokkal bokrosulva .sokszorta nagyon is értékesekké válnak, a mennyiben megpáro- 
sulva üj jelentésben állnak elénk, vagy saját.ságos szerkezetet tüntetnek föl. vagy pedig szólások 
és közmoridá.sok alkotó elemeivé válnak, pl. ellát .- erkemien, einsehen : fönnlál : hocbmütig. 
hotViirtig sein; valamilus lát: zugreifen: igazat lát : reeht .spredien ; köttksséylátó : pílichttreu : 
látd-e : ecce sat. 

Hogy meimyire kevés pontossággal volt egy s nuis részről végezve a gyűjtés, élénk 
színben tünteti tol az a tény, hogy most. midőn már az első füzet ívei kinyomva kezünk közt 
vaimak s egy hiányos idézet kiegészítése végett Lippay (iyörgy .Pozsonyi Kertjének' III. köt. 
t4;i-dik lapjára nyitottunk, a hol az almafajokat sorolja elő, s midőn az itt találtakkal szótárunk 
adatait egybevetettük, láttuk, hogy a következő fajok nincsenek megemlítve köztük : ionubuiuttya. 
hóssiiai, posoni, periinger, telelő s tótpiros-alma. 

Ilynemű mulasztásokért tehát kötelességbeli pontatlanság vádja a szerkesztőket nem 
illetheti, valamint má.s, még jiivoben fölfedezhető, tudtunkon s ti.sztünk körén kívül eső logyat- 
kozásük miatt is el kell hárítanunk magunkról minden felelősséget. Annyit adunk s acljuk mind- 
azt, a mennyit s a mit átvettünk ; sőt adunk jóval többet. A szerkesztés munkája közben is 
tőlünk tellictőleg folytatluk az anyaggyűjtést s ti)bb fontos müvet, a melyek még kiaknázva 
MciJi voltak, részint magunk földolgoztunk, ré.szint másokkal liildolgoztattuiik. Ilyenek: l'ápai- 
Hod laliu -magyar szótára (a mely egymaga mintegy tizenöt ezerrel gyarapította a meglevő 
adatok . ■számát), Melius: Sámuel és Királyok könyve, l'ázmány: Lutlieristák vezetője. 
V aradi M. : Égő szövétnek. Festi (1.: Ae.sopus fabulái, Heythe András: Kivés könyv. 
Keresztúri P. : Föl.serdült keresztyén, Apor eodex, Kónyi János: Hadi román. Várta 
mulat.ság. Ártatlan mulaLság. Cvadányi ö.sszes munkai, líadvánszky: Magyar családélet, 
liaUagi A.: lúr.-keméli Ütvö.skönyve, li érési: A Karolyiak okleveitara. Nyelvőr: Nyelv- 
történeti adatok, Wagner: Phiuseologia, Orczy: Költeményes Holmi és Kólt.Szülem., 
Molnár János: .leles épületek. K Szabó Dávid: Magyar.ság virági. Kzekhez járulnak 
meg a kovelkezö müvek, a melyeknek szeilölötl hiányos föhlolgozásáról a szei'kesztés folvaiiia 



ÜKVEZCTÍSS \II 

alatt sokszoros alkalmunk volt megsívözödiii s a melyeket újra át kellett dolgoztatnunk : Teleki 
codex. Komjáthi. Zrínyi, (iyöngyösi. Thaly: Vitézi énekek, Faludi iisszes müvei. Tiirök-magyar 
kori emlékek (1. U.). Rákóczy (iyörgy levelezései, Magyar hölgyek levelei, Régi magyar nyelv- 
emlékek (11. in). 

Az anyag ismételt rendezése közben megtörtént, hogy szemünk egyik-másik idézetnek 
valamely ritkább szaván megakadt. Meggyőződést akarván szerezni, megtalálható-e az illető 
szó a mutató szavak sorában, utána néztünk s nem egyszer tapasztaltuk, hogy sehol semmi 
nyoma, hiányzik. Hogy az ilynemű mulasztásokat lehetőleg kipcHoljuk. minden, bármi tekintetben 
fontosnak mutatkozó szót nemcsak az idézetekből, hanem a sokszorta forgatott munkák lapjairól 
is eshető fölhasználás végett ki.jegyeztüak. 

E folyton folyó pótJások nem egy ritka, jelentős szóval, nagy számú szólással s a 
jelentésárnyéklatok megvilágítására s részben megállapítására szolgáló példák hosszú sorával 
bővítették s gazdagították a szótár tartalmát. 

Noha azonban a szerkesztők erejükhöz képest minden lehetőt elkövettek, hogy e fogyat- 
kozások száma mennél csekélyebbre apadjon le. mégsem állhatnak jót érte, hogy minden hézag 
pótolva van : sőt a napról-napra szaporodó példák nagy számából mindinkább meggyőződtek 
róla, hogy a hiányok teljes pótlása s minden lehető tévedés megigazítása a rendelkezésükre 
álló idő rövidsége miatt merőben kivihetetlen. Hogy mily nehézségekkel kellett a szerkesztésnek 
munkálkodása közben megküzdenie, élő tanúi neki ama tények, a melyekből csak néhányat 
emhtünk meg ez alkalommal. 

A code.vek löldolgozása még akkoriban történt, mikor a Nyelvemléktárból csupán az 
1. kötet volt kiadva : ezekből tehát az anyaggyűjtés részben az eredeti kézirat, legnagyobb részt 
azonban a má.solat alapján készült. Minthogy pedig az eredeti kéziratok egynémelyikének levelei 
hibás luzés következtében egymástól szerteszét kerültek (VitkovicsC. KulcsárC), a codexek 
kiadója pedig, a mint ez rendén is volt, e szétszórt leveleket a maguk helyére visszahelyezte : 
minthogy továbbá a másolatok egy részének lapszámozása, a melyekből a földolgozás történt, 
a kiadásnak alapul szolgáló eredetiétől eltért (Festetics. Keszthelyi, DöbrenteiC. Példák könyve, 
Apostolok méltósága. Cornides, Domonkos. Teleki, ÉrseküjváriC), ebből oly kuszáitság és össze- 
vissza támadt, a melyet csak hosszas fáradsággal lehetett kiegyenlíteni s a mely továbbra is 
tetemesen megnehezítette a munkát, a mennyiben a lapszám kiigazítása végett minden egyes 
idézetnek utána kellett nézni a kiadásban. Hasonló eset volt a FaludihóI vett idézetekkel is. 
Tudvalevő, hogy a Toldyféle kiadás a különféle változtatások miatt megbízhatatlan : a földolgozást 
tehát az eredeti kiadásokból végeztettük : de minthogy ezekhez ritkaságuk miatt manap csak 
nehezen lehet hozzáférni, könnyebb egybevethetés végett a közkézen forgó Toldy-kiadás lap- 
számozását alkalmaztuk. Itt is tehát az eredetinek minden egyes idézetét az utóbbiéval egybe 
kellett vetnünk s a lapszámokat kiigazítanunk. 

•lóval fölülmulta e nehézségeket s a gondot és fáradságot még .sokkal inkább fokozta 
a hibák és tévedések fölfedezéséből támadt bizahnatlanság s a vele járó ama kötelesség. li(3gy 
a sejtett botlásoknalí lelkiismeretesen utána nézzünk s a hol ilyenekre akadunk, kötelesség- 
szerüleg megjavítsuk. E folytonos szemmeltartás seregestül födözte föl s juttatta fölszinre a 
hibás adatokat. 

Az Utasítások egyik pontja így hangzott : .Minden szó külön egy lapocskára írandó 
mai alakjában s mai helyesírással s utána következzék az idézet az eredeti írásmód hü meg- 
tartásával'. Midőn a munka folyama alatt egyes hiányos idézeteknek kiegészítése végett utána 
néztünk a helynek az eredetiben, kitűnt, hogy a gyűjtők nem egyszer hibásan írták í<Jl a mutató- 
szót. Egész serege került ily módon napfényre a tévedéseknek. 

íme néhány példa : Mutatószó : ssólat (AporC. 6) ; eredeti szöveg : omollat ; olvasd : 
onszollat. — Mszó. céda (AporC. 66); er. szöv: czewda kcppcn ; olv. csudaképpen. — 
Mszó. selyczegóg (= zöldséges) CzechC. 1 ; olv. szelídségös. — Mszó. zulka (CzechC. 8) ; 



VIII ii|';vkzf:ií> 

e. s/. ztilmyuwal; olv. sz u I !• á j a v a 1 il. csúcsa). — Msz. szél (.lordC. 3BH): e. sz, allata 
hwtet az templom kerenííhyeiiek felyre. — Maz. kiszál (Döbrí^. 4B7): e. sz. kesal ; olv. 
kés ál. — Msz. gyógyni í.lordd. 789); e. sz. gyogyczon : olv. gyógilson. — Msz. összeszed 
(DomC. 174): e. sz. evzuc zevtteek; olv. ösz ve szőtték. — Msz. meggyászol (ÉrdyC. 24): 
e. sz. meg ygazohok ; olv. megigazohok. — Msz. csira (ÉrdyC. 40): e. sz. syrya; olv. 
(z) sírj a. Msz. gyérül ífcrdyC. 190); e. .sz. gyerwel; olv. gyérüel, azaz gyűrűvel. — 
Msz. szülém (ÉrdyC. 80), szülemény (198, 349) ; e. sz. .fj/íeweer ,• olv. szilem ér (szülemér).— 
Msz. kéz ügyébe (ÉrdyC. .379) : e. sz. keze eegybe takaroytaa : olv. keze (=^ kezét) egybe- 
takar o j t á. — Msz. hasztalan (ÉrsC. 1 82) : e. sz. haznalatlan : olv. használatlan. — 
Msz. kegy (gratia) (ÉrsC. 214); e. .sz. kegyok ; olv. kegy ók, azaz kígyók. — Msz. hogyan f 
(Ér-sC. 270); e. .sz. hagywan ; olv. hagyván. — Msz. őrhely (ÉrM'.. 513): e. .sz. óryzew hel; 
olv. örizö-hely. — Msz. felrezzent (ÉrsC. 541); e. sz. feel rezent ; olv. fél részént. — 
Msz. fólebb (VitkC. 30); e. sz. (zemel) fslel; olv. (szemmel)-föllel, azaz füllel. — M.sz. gyer- 
meteg (TelC. 36); e. sz. germdkded; olv. gyermökded. — Msz. szita (Helt: Hibl. I. Pp.): 
e. sz. chinaly szitokaf ; olv. csinálj szí toka t. - Msz. ehnulyalni (Helt: Hibl. I. Iluu3): 
e. sz. ne mulyolel ; olv. ne múljál el. — Msz. meggyülni (Helt: Hibl. I. Kk2): e. sz. meg 
gyelőnec; olv. meggyelönék (megjelönék). — Msz. baromcsásztány (RMNy. 11.302); e. sz. 
az mi Imrom Cziastan vagion : olv. az mi barom Császtán (Császta hely Rorsodban) 
vagyon. — Msz. süldő (Szentm: TFiú. 8b): e. sz. három száz fogoly madár súldégeUyen ; olv. 
sül dög él jen. — M.sz. csal (főnév. LevT. 1.385): e. sz. chal; olv. hal. — Msz. síörös (Com: 
•lan. 85): e. .sz. szórós hordó; olv. sörös hordó. — Msz. szödögél (szedeget) Matkó: BCsák. 
110: e. sz. pókhálót szSdógel, olv. szödögél. — Msz. ülő szagú: bronc.i C. e. .sz. kin wló 
fogú; olv. kinn ülő fogú. — Msz. szánkó: bannum C. e. sz. szánkó vetésre való fólirás; 
olv. számkivetésre való fólirás. - M.sz. gyalog: pedioa C. e. sz. kaloda. — Msz. gyön- 
geség: sanies C. e. sz. gónietseg. 

Sőt egészen újkori szók. a nyelvújítás alkotásai is voltak cimszóknak t(>bb.szörtf' 
I<)1 jegyezve; pl. tetszhalott, vizön való hadnak parancsnoka, zsarnok, hasonmás .sat : holott az 
eredetiben holteleven (TelC.). vizóni való hadnak kapitánnyá : navarchus (C.). kegyetlen (tyrannns 
(^.) áll : a hasonmás pedig, mely mint a Czecli code.x szava volt kijegyezve, a codex kiadcijának 
oldaljegyzetében fordul elő. ilyenek még a következő új szók : példány, parancs, nyugta, szilárd, 
döntvény, szol gálát mentes sat. sat., a melyek ugyan a .Török-magyarkori emlékekben' valójában 
íóllalálbatok. de oly okiratokban, a melyek eredetileg törökül voltak írva s a melyeket mai 
korban fordítottak le magyarra. A mutatós/ók sorában voltak ilyenek is: malaszt (ÉrdyC. 440). 
gyiikás (Lép: l'Tük. 1.238), eszélyós .(MA: S|{. 2i7i. mind föltűnő, könnyen észrevehető sajtóhibák 
ezek helyett: választolt, gyakás, eszelős. 

A folytonos eileiiüizi'st s az eredeti szöveggel vuin egybevetést még kel körülmény 
tette szükségessé. Ezeknek egyike magukban az eredeti müvek egynémelyikébon, nevezetesen 
peflig a szótárakban tapasztalt, nagy számmal előforduló hib;lk és tévedések. Ilyenek: .Oth az 
óiőc hazába lattoc a dicósegnec ekóssegftt, az zentókseget' iNagyszC. 197), való.><zinüen így 
egészítendő ki: zentók\nek lenes |se</(;<. A Debreceni code.x másolatában, a melyből a kiirás 
történt, ez állott : ,Kz velagnae czifrasugad meg vtalvaw ; s midőn az eredetivel egybevetettük, 
így találtuk: .Éz velagnae kevansagad el hugvan' (2li2). .Vgeb yozagh. tiidnya illic: Keytelcs 
ymad.sag, lóhazkoda.s- (We.szprC. 139), javítva: Beyteles — böjtölés. ,É1 iewenek a sebes wyzek. 
ees a hazia tykezenek' (Pesti: N'fest. 14), olv. ytkezenek (útközének). .Kgy ember hassitot 
füuekbtn; nagy a .szómé es azzokra alavontii a füueget' (lleit: Me.s. 448); valamint Calepiniis 
7'üH((/-je (capiliiim). úgy ez is világos sajtóhiba süveg helyett: az illető mesében ugyanis pár 
lappal később még kétszer előfordul e .szó (452 és 454), de ott már süueg áll. Eitchia (Lod.l: 
valixszinúen kuchya helyeit, olv. kuccsa - kuttya: kaliba, kunyhó, iíeií/ees |?|: sesqui; a latin 
részben: .se.s(|ui : masfeel ( iio. ). Fakozás (uo.): olv. fazoka.-*. Fcúly, feülny (no.): olv. öl s talán: 



BEVEZETÉS IX 

Ölnyi. FurettJc (uo.) ; olv. etireuh. Hothseeu (uo.) ; olv. holt szén. Kanpan fuo.) : olv. kápa. 
Kehes, kéhez: septa (uo.); olv. rekesz. Keteus xaas : mantica (uo.); oW. kettős zsák. Vezralut: 
oruor (uo.) ; olv. vér alutt =-- alutl vér. (Legkiválóbb nevezetessége pedig ennek a .sajtóhibákkal 
lakott szótárnak a lat. paiientia szónak ez a magyar egyértékese : vztarplyenye, a mely mind 
a latin mind a magyar részben megvan). Egyén szedés: coUectio G: olv. egyhenszcdés. Meg- 
szaidani : conibrire ('. ; olv. inegszurdani. tisub'.ibasasághoz való: duumviralis C: olv. azuhasa- 
sáyhoz. Vacillatio : torgas C : olv. tántorgás. Czeczezc MA. ' tsetseze FP. tsétscze PPH ; olv. 
rzecze MA.-' = csecse, (ilauciolus : musikaszinü ló PPBl. matskaszinü ló PPl ; olv. macskaszemü 
ló MAI. Bukdolom a vizben PPB. és Kr: olv. bukdosóm PP. Vesdetöhíró : isostrates CM. (Kr.): 
olv. eggycsztetó bíró: isostrates C. Bomlik: mii MA. (Kr.) ; olv. homlok y[\. Bőr-sapka: cudon 
PP. (Kr.); olv. bőr-sisak. Csámporodik PP. (Kr.); PP.-nál nincs meg, hanem PPB.-nál. Sáp: 
scaphium MAI. (Kr.) ; az első kiadásban nincs meg, a második és harmadikban pedig sáf áll. 
Czec MA.' tsék PP. (Kr.).: olv. czécz MA.- — csecs. Csirág : thalli, aspargi MA. (Kr.j; olv. 
czirák MA.' czirác MA.- = csirák. Csőlék GM. (Kr.) ; olv. esőlék G. Simán gyalul, Kr. forrá.s- 
ként MA. szótárát említi: pedig PP.-ban található. Fraska Tel: Fel. 116: jentatio. jentaculum 
(Kr.): pedig annyi mint: nugae. ineptiae. Cziicza: amasia SzD. (Kr.) s ilyen értelemben idézi 
(iyöngyosit II. D.275. holott e helyen csueea olvasható = ha.sta. 

Hasonló gondos utánnézést s a hivatkozásos hellyel való tüzetes foglalkozást követelt 
még az ingatag, következetlen helyesirású. továbbá a hiányos idézet következtében vagy egyéb- 
ként is határozatlan s homályos szók hangalakjának s jelentésének megállapítása. 

Régi irodalmunkat első korszakaiban helyesírás tekintetében általában tétovázás, követ- 
kezetlenség jellemzik ; tudatos, egységes írásmódot csak keveseknél találunk : íróinknak egy jó 
része, még a nyomtatványok idejében is, nem csak kortársaival szemben, hanem gyakran 
magamagához is következetlen. A küzdelem nyelvünk sajátos hangjainak jelölésében csak 
keveseknél éri el a kivánt sikert : egy jó szám, bárhogy erőlködik is, biztos megállapodásra 
nem tud eljutni. Ez ugyan a velük szakszerüleg foglalkozóknak nem okoz semmi nehézséget, 
ha a szó a járatosak, ismertek nagy seregéből való : máskép áll azonban a dolog, ha a ritkák, 
kihaltak, vagy épen az egyszeresek (hapax legomena) közé tartozik. Ezek egynémelyikének 
lielyes olvasása s hangalakjuk megállapítása, ha ugyan elérhető, csakis az illető író több 
helyének egybevetésével s gondos vizsgálatával érhető el: több esetben azonban még így is 
legföljebb csupán a valószínűségig juthatni ; néha még teljesen sikertelen marad minden törekvés. 

Bornemisza, Zvonarics s kortársaik egynémelyike a c és cs hangok jelölésében annyira 
következetlen és határozatlan, hogy gondos egybehasonlítás után sem állapitható meg az ismeret- 
lenebb szóknak helyes olvasása. Nem tudtunk tisztába jönni pl. Bornemisza meg csiczorázic 
(Préd. 458) s Zvonarics kiczihorászik (PázmP. 104) szava cicoráz, cíboráz, vagy csicsoráz, 
csiboráz-nak olvasandó-e. 

Újabb történetíróink a régi történeti emlékeket rendszerint átírva adták ki. E körül- 
mény is megnehezítette a szók helyes olvasásának megállapítását. A czendely szó pl. az egyik 
kiadásban majd c^-vel. majd cs- vei van írva: ebből az következnék, hogy cseMf/dv-nek hangzott: 
s először így is iktattuk be a mutatószók közé. Utóbb azonban egy XVITI. századbeli, határozott 
helyesirású nyomtatvány fölvilágosított, hogy a szó ccnddy-ntk olvasandó. Ilyen a czirák, 
csirák (günstlmg) is, a melyet csak eredetének kinyomozása után lehetett meghatároznunk, hogy 
igaz alakja csirák. 

A .lordánszky codex helyesírás tekintetében egyike a pontosabb, szabatosabb müveknek. 
A nyílt e hangot ö is állandóan e-vel, a zártakat (é, é) ee-vel jelöli : a mi s-ünk nála is követ- 
kezetesen szintén s; cz-ie. valamint z-je is két-két hangnak a jele; az előbbi egyként c és cs. 
az utóbbi pedig s és sz értékű. S mindamellett kétséges marad, miként olvasandó helyesen a 
csupán ez egyetlen helyen előforduló czepórees: lippus (108) szava: így-e: cepölyrs, csepölyés, 
vagy pedig c'épülyés, csepölyés; mert itt-ott a zárt e egyszerű í-vel is van jelölve: le^en (5), 

U. -NYELVTÜKT. SZÓTÍR. b 



X BEVEZETÉS 

vol tenny (459) sat. Hogy e szó alig tekinthető a már MA. szótárában előforduló reeplye 
{tsejüye, perje PPB.j: gramen származékának, abban alig kétkedünk: sokkal nagyobb a 
valószínűség, hogy ama csepejeges, csepeljeges-nek rokona, a melyet a Tájszótár így magyaráz: 
,Zsir, szurok, méz által összeragadt liaj, toll vagy szőr: mocsok miatt összeragadott haj- 
türtös-. Valósziniíség szerint tehát így állapithatjuk meg olvasását: csépölyés. Ugyan csak e 
codexben olvasunk egy más különös szót, a mely a 94. lap következő helyében fordul elő: 
,Zv/letli, nywlath es erdey dyznooth ne eegyetílk, es h\v hwsayth ne yllesseetók, merth fíirtel- 
mesek hwk'. A codex helyesírása szerint e szónak helyes olvasása eület vagy szülét volna. 
De ztí/f vagy fzüle állatnevet se az összes irodalom, se az élő beszéd nem ismer. A szó 
alakjának s jelentésének megállapítása csak gondos nyomozás s más helyekkel való egybevetés 
után crhető el. Káldinál .tengeri nyúl' az egyértéke.se : Luther is kaninchen-nel fordítja. Biztos 
megállapodásra azonban csak a V'ulgata c'noeroyryllus szava vezet, melynek német egyértékesei : 
.springhase, stachelschwein (Weise: Griechische wörter ím latéin). Eszerint codexünk következetes 
helyesírásához hűtlenné lett, s a mi nála ritkaság, de mégis előfordul, pl. ,fotos rwhath vyzel" 
(98j = visel (egyéb helyeken: 7H2. 787. vysel-nék írja), e helyen a szokott s helyett s betűt 
használt, vagyis a swleth süld-nek olvasandó s nem más mint sül, rendesen ez összetételben: 
sül-disznó: erinaceus, echínus MA. — ,Mer zep te lepelid az sarvba' (DöbrC. 481). A latin 
szöveggel való (összehasonlításból: ,Quam pulchri sünt gressus tui in calceamentis' kitűnik, 
hogy Upeiid írás- vagy sajtóliiba lepesid helyett. — Az Ehrenfeld codexböl dicsedeltm mutató- 
szóhoz ez az idézet volt csatolva: ,C;ristustol neky ygerett gyczedelmuel mene angyaloknak 
ewrewmyre" (26). A kiírás a másolatból lörtént. a hol a szó világosan így van írva; az eredeti 
szöveggel való egybevetés azonban iráshibának tünteti föl s helyesen yyezedehnui l-nek olvasandó. — 
Calepínusnál a lat. mariscuv magyarul ekként van visszaadva: óng iletlen fwge. Itt az őng 
minden valószínűség szerint a (talán ismételten írt) Vng.-ívdk hibás szedése; iletlen pedig a 
latin magyarázat szerint: ,lious insipidae' világosan annyi mint: Ízetlen. — A Döbrentei codex 
liyninu.saínak egyikében ez áll: , Hasnak gőmólre viragozek, ziznek méhe nevekedik, iozagnak 
oztoiu fenlik, isten templomban lakozik' (2HH). Az Apor codexben a megfelelő hely így hangzik: 
.iozagoknak zaztuioJ; ícnlnok' (129). Kétségtelen tehát, hogy a Rmtebhi helyen az oztoiii, szó 
iráshíba zaztoiu vagy talán aztuin = ásztója helyett (vö. aszló: zászló, álog: zálog sat. a nép- 
nyelvben). — A Keszthelyi, s vele megegyezöleg a Kulcsár codex a XVIil. zsoltárnak e mon- 
datát: ,Vox Domini revelabít condensa" ekként fordítja: .Urnák zawa meg yelenth egylir 
etvntckelk (9. vers). Hogy itt a >5i(/< ige nincs helyén, azt mindenki első tekintetre fölísnierheti: 
s noha két különböző kézirat vallomása áll előttünk, minthogy azonban a keltő egyazon 
eredetinek másolata, voUaképen i;sak egy tanúval van dolgunk s így kétségtelenül iráshibának 
kell az idézeti szót tartanunk: s valószínű, hogy a zwnt zwrt-iKk (=--^- szűrt l olva.sandó. Ha azonban 
valahol, épen ily szókkal szemben óvakodnunk kell a könnycnliívéstől. mert könnyen csaló- 
dásnak tesszük ki magunkat s másokai is megtév&szlüuk. A további nyomozás s a többi 
zsollárlordílásokkal vali) egybevetés s ezek közt végre a Döbrentei codexnek megfelelő helye 
megtamt bennünket, hogy az írashibában való bizalmatlanságunk helyén volt. K kezíi-at így 
szól: .Vrnak zova efjbe sőventet meg ielent'. S ezzel az iráshiba-föltevés s a ssiirt olva.sat 
egyszerre mindenkorra ki van zárva. Itt az(uiban egy új kérdéssel állunk szemben: mi ez a 
SBövtni s a belőle egyberantotl szűnt - ssüvtnt igenév: sarjadéka-e a szü cselekvés.szónak : 
s tehet-e a szőtt denstis-i'^ Szerencsénkre van egy harmadik codexünk, a mely segítségünkre 
jön s pontosan megfelel kérdéseinkre. A Domonkos codex egyik legendájában így beszél: ,blz 
evzvegy azzonyallatnak ev feytsnek bevreben oly nagy faydalm menebe, mynl ha mynden 
hayayl nagy evrevuel ky zaggatnayak: mely hayak vgy ziinttk vala evztie, mynt lia evzue 
zevlteek volna evket, annera hog zvkseg volna ev hayayt el beretualny ev feyerevl" (174); s 
utóbb isméi: .Ka az ev ezenképpen ccza; ztvnt hayayt meg mutattatta nyluan az predicacyon" 
(17ö). Kzcknek egybevelésebúl immár megállapilhuto egy -n kepzos .•••uiun, szöcön-ik ige. a 



BEVíahnfcS XI 

szerte ismert sső igének származéka. — Hasonló jelenségek : ,En wagyok az Klokook Isthwan; 
rerem megh holtt /ceheden, a mel.j kenyerghwtt en érettem" (LevT. 1.882). A levélgyi'i.jtemóny 
kiadója Íráshibát sejtve t-erew-nek gyanítja a nem értett szót. .s a hely kiirója is e mutató- 
szóval jegyezte föl. Egyike kihalt s különben is legritkább szavainknEik, a mely e helyen kívül 
csupán egyszer fordul elő a Peer codexben: .Az hwganak lérye azaz rery kezde őteth tytkon 
el arwlny (-iS). S e hely egyszersmind meg is mondja világosan értelmét, azaz rér .- sü, 
sógor. — ,Talam valami dögöt érzet valahol, es arra jö a hitsaqra' (Helt: 99. Mes.). Az első 
kiadásban, melyből a kiírás történt, e mese hiányzik s a második kiadás után volt lemásolva; 
s a másoló vagy a mi valószínűbb, egy más kéz a hitság szót hibának tartva birság-ra javí- 
totta ki. Hogy nem sajtóhiba s ügy helyes a szó. a mint a második kiadás adja, az már ki 
volt mutatva a Nyelvőrben (XVI.291). — A JordC. mazto szavát, mely a 122. lapon olvasható : 
.Myndden nemzet ew sereghek es zaaztoyok zerent taborth yssenek', a code.x kiadója. Toldy 
Ferenc-, zaaslo-va javította ki : holott a code.xek egy jó részének vallomása szerint is két.ségtelen 
a saasto = zászló olvasat. ,En sebeimet neked adam. hogy énnekem sazto vyselwm légy (VirgC. 
61). Az alazatossoe Cristusnac zaztaia alath iarnac (DebrC. 421). Ffel tetzyk ember ffyanak 
zaztoya az égben' (ÉrdyC. 12.) s így még az ő9. 149. 586. 601. lapokon, s föntebb az Apor 
eodex 129. lapján. — Föltűnő szó a salapos, mely Szegedi Teophaniájának 36. lapján található : 
,Salapos süvegü vén ember" ; föltűnő először, mert csupán ez egy helyen kerül elő : másodszor, 
mert alapszava: salap szintén ismeretlen: s harmadszor, mert nagyon emlékeztet a régi nyelvben 
többször használt kalapos siiopg-re. Előre is kimondhatni tehát, hogy ez a salapos mindenesetre 
sajtóhiba s a kezdő .s helyett k olvasandó: kalapos. A többszöri tapasztalaton okulva azonban, 
utána néztünk a szó eredetének s az eredmény megigazolta bizalmatlanságunkat. Schmeller 
.szótára szerint:. Das schlapheiblein hat klappen, welclie über die ohren herabhángen. Gf. slav. 
schlapa: hut: íesk. slej)a: capka" (11.580). íSandersnél meg ez áll: .Schlapphul: mit krampen, 
die herunter zu klappen sind und dann das gesicht verdecken". A salapos süveg e szerint 
ugyanazt jelentette, a mit a kalapos s. vagyis a mai kalap: azaz: karimás süveg. 

Figyelmesebb körültekintést s messzebbre ható vizsgálódást kívánt az oly szók értel- 
mének meghatározása, a melyek a forgalomból teljesen kivesztek, vagy egymagukban rokonok 
nélkül állanak s származásukat homály födi. A szerkesztés kötelességével járt, hogy az egyszerű 
beiktatással meg nem elégedve, a mennyire tőle telik, az ily szókat is földerítse s a melyekről 
lehet, a homályt eloszlassa. Egy-egy ily szó jelentésének meghatározása, s a mi vele egyértelmű, 
eredetének kinyomazása, kivált ha a szó. a mint ez számos esetben történt, vagy hiányos, 
vagy épen minden idézet nélkül áll. megköveteli, hogy a hivatkozásos műben az illető helyet 
fölkeressiik, az előző mondatokat, a melyeknek egyik-másik részlete tán valami világot deríthetne 
értelmére, figv'elmesen átvizsgáljuk, vagy ha a mű fordítás, eredetijével egybehasonlít.suk : más 
esetekben pedig, hogy a szomszédos nyelvek egyikében-másikában is körültekintsünk, a melyekben 
eredetijére gondolunk rátalálni. Egy cédulán például e mutatószó állt: csősz, s alatta idézetképen 
ez: czMz Helt: Mes. 456. A föltűnő alak s az a tény, hogy az első nyomtatványokban .sok- 
szorosak a sajtóhibák, kötelességünkké tette az utánnézést s a szükséges kiegészítést. A kiegé- 
szített hely így hangzik: .Chak oda tekintsen a chőrtz, bizony behaytom'. Már maga az alak 
is (chőrtz) méltán kétséget támaszthatott e szónak csős^-szel való egybevetése ellen: a hely 
előzményei pedig teljesen lerontják e föltevést. A kegyetlen nemes ember szolgálatában állott 
ördög t. i. elmondja neki. mi módon fogja zsarolni a népet: ,Kiveszem tőlük ötödöt, fóldvámot ; 
asztal búzát is veszek rajtok, kántor ludat, kappant, tyúkot: szent Balázs malaczot meg kell 
adniok': s erre következik a föntebbi hely: ,chak oda tekintsen a chórtz, bizony behaytom-. 
E műnek tüzetesebb átvizsgálása után még egy más helyen is ráakadtunk e szóra: ,Vgyan 
búnes a czórtz. vagy vetkőzet a szegény ember, auagy nem": pauper ubique iacet. E szavak 
tanulságkép vannak a farkas és bárány meséje után odafüggesztve. A két helynek egybeveté- 
séből tehát a szónak körülbelül ily jelentése vonható le: szegény, védtelen, nyomorult. 

b* 



Xll BK\'EZEn'É>< 

MéK pu'v liarmadik lielyct is kell e miinek itt idéznünk: .A szeüényec mindenlia híinessefr, és 
oda kel tTizetni()c a czórzeV (19j. Hogy az itt előforduló szó nem tartozik a l'öntelibivel egybe, 
az már alakjából is, de t'öleg jelentéséből következtethető : mert míg az előbbi csörcir-nek, emez 
i-jsörsí-nek olvasandó s bírságot, sarcot vagy ilyesmit jelenthet. Minthogy e miinek eredetijéhez, 
a melyhöl a fordítás történt, vagy helyesebben, a melyen az átdolgozás alapszik, eddigelé nem 
férhettünk, ennél több eredményt nem mutathatunk elő. se a szó származására nézve, habár 
megki.sérlettük, tisztába nem jöhettünk. — Szintoly meghatározhatatlan, habár utána jártunk, 
az ceten értelme is ez idézetben: .A túle eretnekeztetet .loachim f'^merarius penig élt 1ő30 
liszten faiban' (CzegI: .laph. IHHj. Annyit ugyan biztosan tudiuik. hogy észten nap a nyol<radik 
nap s pl. eseten kedd. .keddhez egy hét', eseten idő = esztendő hosszabb időköz: de hogy 
ezekből következtetve mit tesz az 1.530 észten tájban, azt csak gyanítani lehet, hogy annyi 
mint: 1530 esztendő körül. — ,E{Í: tű kíizzőlletec, ki bemarta 6 kezet en velem a sahas lalba. 
elarol engemet' (MünchC. 100). A JordC, Sylvester s a többi fordítók egyszerűen íáí-lal adják 
vissza a Vulgata catinus szavát. Helyes olvasását s igaz értelmét csak eredetijének, az olasz 
salsa szónak fölismerése adja meg, a mely ugyanegy a fr. sauce szóval, tehát annyi mint: 
mártás, lé; .sálsás tál' eszerint: leveses v. mártásos tál. — .A mi penig két leányom dossát 
illeti, hagyom, hogy fiaim kinnek kinek tiz tízezer forintot adjanak' (Radv:CsaL 111.317). A sej- 
telmet, hogy az idézetbeli szó egyértékese a mai helengyé-nek. vagyis hogy nem egyéb, mint 
a latin dos, a magyar Verbőczyben talált imez adat helyesnek igazolja: .Dosth ees iegyrwhath 
kellyene fyzethny. Az előbbihez hasonló hangzású szóval találkozunk (lelejinél: ,Nagy dósa- 
hútvel arra kótcMte magát' (Válts. 11.186) és: ,Nagy dósa hitre esküsznek' (228). A szomnk- 
/c/^yo-í'élék soiába tartozik, azaz a melyekben a netán érthetetlen idegen szót az iró a meg- 
felelő eredeti szóval világítja meg. Szerb-horv. dwía; lélek: tehát dósahitre annyi mint: 
lélekre, hitre: a magyarban is: lelkemre-hitemre! — ,A tulkot sályockra váguán, lakra 
rakiác ászt' (Hell: Ribl. Il.28fi). A szó jelentésére s eredetére nézve némi útbaigazítással szolgál 
egy múlt századbeli Szakácskönyvben foglalt rövidke adat: ,Sállyás petsenye" (Nyr. IX.73j. 
A szó a mai népnyelvben is járatos ez összetételben: fősár v. fölsár; eredetije a ném. schül: 
.benennung eines flei.schteiles vom ochsen. welcher durch spaltung des sogenannten kni)ptis 
gewonnen wird. In der metzgersprache : die hütl-schalen. schwaif-schalen. ober-schalen' (Schmell. 
11.394). — ,Az ki azt kivánnya, hogy meg mosodhassek, mennyen az sápra házba (ACsere : 
Knc 12). Az oláhból került szó, a hol Sopru annyi mint: nubilarium. szin, eresz (Le.xBud.): 
sapraház tehát minden valószínűség szerint annyi mint: fészer (félszer). — .Ember bátor 
mykenth orozlan. feleken mykenth nywl. zeled mykent galamb, czwlV ees sod mykent rawaz' 
(Érsf:. 263). Egy hasonló hangzású s jelentés tekintetében is némileg vele találkozó szó él 
egyik tájszólásunkban: .Ejnye de s^oVZé i^gy ember ez = veszekedő, rossz jellemű' (Nyr. XV.421). 
A codexbeli sorf-iiak eredetije az oláh éod : nevetséges, furcsa, csúf, bolond (Le.xBud.). A láj- 
szólásbeli szódé valamely más nyelvből kerülhetett át (mert e szó megvan a román, germán 
és szláv nyelvekben is), de hogy melyikből, azt nem tudjuk megmondani. A code.x eszerint 
maga magyarázza meg a szót, midőn mondja: csúf és sód. — A bodza szónak egyebek közt 
bozda és borza mellckalakjai is járatosak voltak a régi irodalomban, valamint még ma is azok 
a népnyelvben : s mindamellett Kónyinak (Hadi román 1H8) boedabeteijség s Pázmánynak (Kalauz 
83fi) borzatúró kitételét előzetes vizsgálat nélkül nem volt szabad a bodea-hc\\ példák sorába 
beiktatnunk s a nyomozás ki is deiítette, hogy az előbbi az olasz bczza.- daganat szónak a 
képmása, az utóbbi pedig a bronza, szokottabban brindzá-nak a változata. — A már föntebb 
idézett, egészen magán alli> bartos is azok közé tartozott, a melyek megfejtésre várnak. Hellai 
Kabuiainak e helyen fordul elő: .Eleybe kezde ióni louon egy ember szabas.so. veres nagy 
agyarú, ha.ssitot süuegben, es egy igen szelles galléros mente vagyon rayiJV nagy a szómé, es 
azzokra barttosson ala vonta a súueget' (448). A szónak mind származását, mind jelentéséi 
megmagyarázza firimm szótárának a Bárt cikkhez függesztett következő értelmezése... ,(26) 



HEVEZKTÉS ^^^i 

ein l.ari an Hcr kappe: eine grosse kappe mit langen biirten, die kappe selbst diirch ein dral- 
Sestell hoch üher den kopí" getialteii. dio hiirte aber wio eine sc.hiirpe um den leib geknüpi't, so 
dass die eiiden binterwiirts herunter lallen'. Vagyis forrásunk fiintobbi szavai szerint, az ördög 
.hasított süveget', máskép ,skalulyás vagy csákós süvegel' viselt, azaz a melynek csákja (csdk : 
dependentia SÍ.), lefTentyfije s a németajkú Heltai szerint bart-'yd volt s ezt vonta szemére alá 
a nemes embernek meajelenö sátán. 

Mindeme példákból, a melyeket a nagy számból csak mutatványkép közöltünk, levonható 
a következtetés, hány homályos jelenség maradt a gondos nyomozás ellenére is megfejtetlen lil. 
hány hiba és tévedés, mert elvégre is minden egyes adatnak utána néznünk merő lehetetlenség 
volt, maradhatott megigazitatlanul. 

Hátra van még. hogy beszámoljunk az elvekről, a melyek eljárásunk irányát, különösen 
ama pontokra nézve, megszabták, a melyeket az Utasítások vagy egészen emlitetlenül hagytak, 
vagy csak általános vonásokban érintettek. 

Az Utasítások 2. pontja így szól: ,A Nyelvtörténeti Szótárnak teljességre, valamint a 
szóknak első előfordulásuk biztos megállapítására kell törekednie'. 

A mi a teljességet illeti, hogy e követelésnek teljes mértékben lehetetlen volt megfelel- 
nünk, arról már föntebb elég bőven szólottunk. Itt még csak annyit említünk meg. hogy külö- 
nösen a régi, nevezetesen pedig a latin okiratokban szórványosan előforduló szók tekintetében 
mutatkozik észrevehető hézag. Ez kettős okból magyarázható. Az első. hogy földolgozásukra már 
nem jutott idő. de meg vállalkozó sem akadt rá: a második, hogy egymagukban s minden 
magyarázat nélkül állanak, a legtöbb esetben helyes olvasásuk is meghatározhatatlan : pl. Selcs. 
jobagio (Czinár). Seleus. villa (uo.). Seliestew, jobagio (uo.j, Zeles, praed. (uo.), Zeleus, praed. 
fuo.l. Ki állíthatja egész határozottsággal, hogy ezeket helyesen olvasni tudja? Szeles, Széles. Szőlős, 
vagy talán más egyebet akarnak-e mondani ? S melyik szó alá iktassuk be őket: a. szél (ventus), 
ssél (margó), szőllö vagy sellye, szellye példáinak sorába? S föltéve, hogy csakugyan meg- 
határozhatjuk hangalakjukat, hogy pl. a sokszorta előforduló Olup személynév ugyanaz a szó. 
mint a későbbi alap. luég akkor se iktatható be biztosan e szó példái közé, mert tudjuk, 
hogy a személy- és helynevek gyakorta mily változásokon mennek keresztül: a honosító törekvés 
a legidegenebb szót is legtöbbször ügy átalakítja, hogy idegen származást senki se gyanítana 
bennük s mindenki méltán eredeti terméknek tarthatja. A tulajdonnevek nagy óvatosságot 
követelnek s bármily \-ilágosaknak. áttetszőknek lássanak is. ha egymagukban, kellő magyarázat 
nélkül állanak, nem lehet származásukra nézve határozott üéletet mondanunk. Másként áll 
a dolog az oly idegen okiratbeli magyar szókkal, a melyeknek hiteles jelentését az illető nyelv 
félremagyarázhatatlan értelmezése támogatja: pl. mugsar (1276. év. Nyr. Vn.267); a megelőző 
magyarázat: .lacus posterior' s a hozzácsatolt .vulgariter' kétségtelenné teszi, hogy mug = müg 
(mög. mögé valaminek): posterior; sár (pocsolya): lacus. Hogy mi a horhag, mely egy 
1276. évi okiratban olvasható (Nyr. VII.219). megmondja az eléje vetett ma is jól ismert szó: 
.ad vnum zurduk vei horhag-. V^annak ismét olyanok köztük, a melyeket más forrás alapján 
magyarázhatni meg: pl. ,usque ad arborem burcolcha sub qua e.st méta (1257. Nyr. V11.H17). 
Hogy mi ez a burcolcha, fölvilágosít róla Lippay .lános: .A harkocza fa. kit a deákok sorbus tor- 
minalisnak nevezik, a magas hegyekben a bik-fák kózótt terem (PKert. 111.195). 

Magától érthető, hogy ez utóbbiaknak egyikét-másikát, a melyek szemünk ügyébe estek 
— mert, mint már említettük, kiszemelésükre idő nem jutott — az igazoló példák sorába fölvettük. 

A teljesség nem szenvedett rövidséget azzal, hogy az összetételek közül, mint maguk- 
t()l érthetőket s fölöseket, kihagytuk azokat, a melyeknek második tagját oly szó alkotja, a mely egy 
egész nemnek vagy fajnak közös sajátságát jelöli, mint : birka-fej. rigó-szem, borjú-fül, nyúl- 
bőr, sas-toll, rózsa-levél, barack-mag sat. De fölvettük, ha adataink közt előfordultak, az olyano- 
kat. 1) a melyek jellemző értelemben állanak, xmtíi: elefánt-csont : elfenbein, halhéj: fischbein, 
ó gyomor (telhetetlenség), disznó-láb: schinken; 2) a melyek az eredetitől tetemesen eltérő 



XIV HEVEZETÉS 

Jeletité.st öll()lt(ík m.iünkra. tnitit: jiápd-azem: aiij/en^Ias. iihör-nzum : zaiinkönig, sas-sz'tn (éles 
szem), nyúl-szív iíélvnhiég), galamb-begy : feldsaVdl Icecskfítáb : holzbook, eb-tej: wolt'stnilch, 
vas-macxha : anker: H) a melyek szólások vagy közmondások alkotó részeivé váltak: pl. Fából 
vas-karika. Eb-csont hamar beforr. Kák-lábon jár. Miatyánk, bárány-láb. Eb-rudon 
vetették ki. Kitetszik alóla a ló-láb. Sat. 

Nem juttattunk helyet továbbá az oly szóknak, a melyeknek hitelességéhez erős kétség 
Fér, a melyeket az összes múltnak egyetlen adata sem támogat s a melyek egyes tudákoskodó 
nyelvészek önkényes alkotásainak bizonyulnak be. Ilyenek Adáminak következő elvoná.sai: 
Abár: rülirlöllél: elvonva ebből: abár-ul. Abuj: baut'en, menge — abaj doc. Alkony: feierabend, 
raslhaltung — alkony-odik. Av: grausender ge.stank und fáule — avas. Bám: ausser sich 
gesetzl bám ul. Bcrzen .- wut. das knirschen mit den záhnen — berzcn-kedik. Biff: rölps — 
böf-ög. Dák: dolch, stilet dák-os. Dics: lob. ruhm — dics-ö. Dicse: pralerei dicse-kedik. 
Fény: pech — fhiy-ii. Fohász: seufzer — fohdsz-kodik. Gab: grünlingvogel — yabos, gábos. 
Gede: etwas reizendes, lockendes — gedé-l. Gombái: rund — gömbölyű. Kaland: mitgiied. 
compagiion - kaland-os társ MA. Kény: niedlichkeit — kényes. Lug: reben — lug-as. 
Oll: (iie liaaie abscheeren — oll-o. 'Parány: sehr klein — parány- i. BedJ: halter — red'f-s. 
Beme: das erstaunen — rémiil. Senyv: kriitze, raude, schimmel — senyv-ed. Tárogat: ein 
gewisses feldinstrument blasen — tárogató. Telep: láger, haltung - telepedik. Ür: höhie, 
leere — üres. Versen: streit, wettstreit — versen-t fut. Vörhön: braun. rötlich — verken-ő. 

Idevalók még, a melyeket Kresznerics mint régieket R. betűvel jelöl, a melyek azon- 
ban részben már Adámi, részben Baróti, legnagyobb részt azonban Sándor Istvánnak bebizo- 
nyult elvonásai. Ezek a következők: Ábra: forma. Bádgyik: langueo. Bék: pax. Bód: beatus. 
t'elix. Cim: titulus, inscriplio. Csem, csim: cyma. gonneii. Csir: piillus aniniaiiuni. Dúz: tumor, 
tuber. Gömb: glóbus, sphaera. Gyám: auxilium, subsidium, fulerum. Hang: sonat. tinnit. Hol: 
aurora, tenipus matutiniini. Hömp: cylindrus. scutula. /'/: inagnus, ingens. Izz: sudor: item: 
lervr)r, aestus. Láz: tumultus, motus populi. Lob: jacit. jaotat, jaculalur. Lug: lucus, sallus, 
nemus. Mee: velum, velamen. Mogy: bacca. Bee: tremor. Bip: frustulum. lacinia. Bom: fragmen, 
ruina. lév: error, erratum. Ür: cavum. vacuum. 

Hasonlóképen kimaradtak az oly szók is. a melyek világos sajtóhibáknak bizonyultjik 
he: pl. ,Meg szaradot az en erőm mint egy czetep' (Szék: Zsolt. 2U). — Káldinál: cserop. 
FSueg: capitium C. MA. fúueg Helt:Mes. = süveg sat. De az olyanokat, a melyeknek olva- 
sását nem volt módunkban megállapítanunk, fölvettük: pl. lau: epidromis ('.. Jau, java: epidro- 
mis MA l"l'. .sat. 

A fönlebbi pont ama követelését, hogy a szók első elöfordultának biztos meg- 
állapítá.sira kell törekeflnünk. folyton szemünk előtt tartoltuk s az igazi>lopeldak sorában rend- 
.szerint a legrégibb adat foglalja el az első helyet. Itt ket kivételt teltünk. Az el.sö. hogy a 
szótárak adatai legelöl, minden egyéb idézetek előtt állanak, bar mily régiek legyenek is ez 
utóbbiak. A barát első jelentésére (f'reund. brúder) vonatkozó példák tehát ily rendben követ- 
keznek. iSzótiirak): Szinnel való barát: dysphilus C Igen barátom: *peramans nostri : a felől 
ollyan barátom nekem, mint neki: *niliilominus amieus est mihi. (|uam illi l'l'HI. S csak erre 
következnek a többi idézetek időrendben: S(;erelmes bratym (HU.) .sat. A má.sodik kivételt olt 
tettük, a hi)l a jelenlésfejlödés menetére alapított osztályozás a legrégibb adatnak nem juttatta 
iifla az ót különlitsn megillető első helyet. A szin szónak pl. két.segtelenül legeredetit)b jelenlése 
eolor, farbe: de ez értelmét csak a későbbi codexek adataival lehet igazolni (VirgC. ÉrdyC. 
firsC. sat.); ix'dig nem csak a Hécsi eodexben. hanem már a Halotti Meszedben is előfordul a 
.szó: de ez utóbbi helyen már tovább fejlődött faeies, angesichl jelentése van s így .szüksegkéi> 
hátrább kellett kerülnie a sokkalta ké.söbbi adatoknál. Az ily esetek azonban a ritkábbak 
közé tartoznak: s a tájékozott olvasó ez esetben is legott ráakadhat a mindenkor könnyen föllel- 
hető legregU)b adatra. 



BEVEZETl'ÉS XV 

Az 5. pont így szól: .Minden szónak pontosan meg kell .jelölni forrását és lehetőleg 
idézettel hitelesíteni'. K pontra nézve meg kell jegyeznünk először, hogy vannak egyes, még 
pedig egészen mindennapi, szerte ismert .szók, a melyeknél alig egy vagy két idézetet talál az 
olvasó: ilyenek: csuk: schliessen, sperren, do&: w^erfen, birka: schöps sat. Ezeknél a kellő példák 
hiánya nem a kiírók figyelmetlenségének, hanem ama ténynek tulajdonítandó, hogy ezek csak 
később, már az lijabi) korban váltak az élet járatosabb szavaivá. Második észrevételünk, hogy 
a hellyel való takarékoskodás sok helyen szükségessé tette az idézetek megrövidítését, a lolös 
szók és mondatok kihagyását s ennek következtében vagy az előzményekből vagy a következ- 
ményekből egyes mondattagoknak (alany, tárgy) az idézetbe beiktatását. Mindezt azonban akként 
idéztük, hogy sem az eredeti szövegen legcsekélyebb változtatást se tettünk, se vele a hely 
értelme rövidséget nem szenvedett: pl. az el-iunyul szóhoz a következő idézet van csatolva: 
.lob az embernec. hogy munkába legyen foglalatos, hogy nem mint a testi szabadságban el 
tunyúUyon (Helt:Mes, 152) — rövidítve ebből: ,Ezért iob az embernec. hogy az istennec 
akarattya és rendelése szerént szolgalatban, munkába legyen foglalatos, az emberi társaságnae 
meg segitéssére és hasznaiára, hogy nem mint magánac lenne, és a testi szabadságban, és 
gyónyörkedésben el tunyúllyon'. Vagy a lakásnak lakmározás jelentését igazoló példák sorában 
szintén Heltai Meséiből ez is ott áll: És haza iutuán (a házi egér) be viué (a mezei egeret) 
egy pintzebe, ahol minden fele eleség vala és monda: Vigan lakiái, egyeli Mikoron legiob 
lackásba vólnánac, el iuta a kólczár (30) — rövidítve és kiegészítve ebből: ,És haza iutuán 
be viué egy pintztjbe, ahol minden f^le eleség vala és monda: Ides barátom, vigan lakiái, egyt;!, 
im látod, hogy minden elég vagyon. Efféle ió eleséggel lakom én mindenkor. Monda a mezői 
eg^r: Bezzeg iól vagyon dolgod. Mikoron legiob lackásba vólnánac, el iuta a kólczár'. 

A mutató szókra nézve a 7. pont csupán annyit mond, hogy ,mai ortografiával íran- 
dók': de arról nem tesz említést, hogy a többféle járatos alak közül ez vagy az vagy mindegyik 
kiteendő-e mutató szónak, s ha csak az egyik, melyiknek adjunk közülük elsőbbséget. Ezekre 
nézve a következő eljárást alkalmaztuk. Ha a példák tanúsága szerint egyik alak a másik 
mellett egyformán használatban volt, mind a kettőt fölvettük mutató szónak; pl. Bécíi, B'écm . . . 
Becses, Becsüs . . . Csökken, Csökkenik . . . Seökdös, Ssökdösik . . . Cserdít, Csördít . . . 
Csorog. Csurog . . . Dünnyög, Dünnyög . . . Döled. Dölled, Döllyed, Bülcd, Dülled, Düllyed . . . 
Láp, Vdp . . . Lemez, Nemez . . . Szulák, Ctilák . . . Dohban, Toppan. De a hol a régi nyelv 
csak az egyik változatot használta, habár ez a mai nyelvben a kevésbbé szokott is, ezt vettük 
r()l mutatószónak: pl. Böndű (ma inkább bendö). Bujtár (a mai irodalmi nyelvben csak bojtár). 
Megdobban a kebelben a szív, megdobbantó hír (ma közimségesen megdöbben, megdöbbentő hír). 

A 8. pont a szóknak elhelyezését szabja meg ; azt kívánja, hogy az a közös származás 
tekintetbe vételével szoros betűrendben történjék. A rokonság megállapítását, az együvé tartozó 
családtagok kiválasztását a tudomány fölügyelete alatt a nyelvérzékre bízza. Eszerint nem csalá- 
dosithatók. a melyeket a nyelvérzék rokonoknak tart, de a tudomány nem : pl. balgatag és 
hal, balog, i.<zákos és iszik, boglár és bog sat : de viszont azok se rokoníthatí'ik. a melyeknek 
közös származását a tudomány ugyan földerítette, de a nyelvérzék együvé-tartozásukat föl nem 
ismeri ; pl. kajszu és hajlik, tapasztal és tapogat, lázad és lézeng sat. 

Már maga e meghatározás is, de még inkább a hozzá csatolt eme függelék, hogy ,olyan 
szók mindamellett, a minők hirtelen, képes, saját alapszavukhoz (hír, kép) csatolhatok, mert 
habár a nyelvérzék nem köti őket ö.ssze. a legcsekélyebb eszmélkedés rávezet erre az 
etimológiai kapcsolatra, jó részben megnehezítette a szerkesztés dolgát. Meddig terjed a nyelvérzék 
hatíira '? Hol áll be az eszmélkedés szüksége s mily fokig haladhat ereje, hatása ? Oly kérdések, 
a melyekre, a hány ember, annyi a felelet. 

A szerkesztésnek tehát mindenek előtt azzal a kérdéssel kellett tisztába jönnie, hogy 
oly esetekben, midőn nyelvérzék és eszmélkedés küzdenek egymással s mindegyik a maga jogos 
követelésével áll elő, melyiknek adjon elsőbbséget, melyiknek a szavára hallgasson. S mi e 



XVI BEVEZETÉS 



U 



kérdés inejíoldásftt úgy gondoltuk leghelyesebbnek, ha ily kétes esetekben az adatok vallomását 
loKadjuk el irányadónak. Baba és háb egysége mind a nyelvérzék, mind a tudomány szava 
.szerint világos: Baba: ,do<:ke-, háb: ,puppe, docke' (Ball: Magy.-ném. szót.); s mindamellett 
külön választottuk e két szót, mert egyesítését a talált adatok nem engedték meg: mert míg 
baba A puppe jelentésen kívül kindchen értelemben is járja, a háb csakis annyi mint 
puppe. -- Hasonlókt'p tettünk a bátya és bácsi szókkal is, noha egységes voltuk kétségtelen, 
de minthogy hátija kiválóan annyi mint: iilterer brúder, aztán má.sodlokban : onkel s 
csak barmadí'okban : natu maior. vetler, addig a hác^i adataink szerint csak ez utóbbi 
jelentésben .szerepelt. Ilyenek még egy részről burka, más részről berke, hirke; továbbá cihant, 
cehent, s ezekkel szemben csahol, csehU, cseh'ég. Az előbbieket (harka és herke) a némileg 
eltérő jelentés, az utóbbiakat (cihant és cítahol) az alaknak, különösen a szókezdő hangnak 
ki.ssé löllünö különbsége není engedték egy mutalószó alá helyezni. 

Ugyanez alapon, a nyelv vallomásainak alapján, .sok oly szót családosítotlunk, a melyeket 
a nyelvéi-zék nem ismer el egyhetartozóknak. így kerültek mint egy családnak tagjai, mint egy 
közós alap.szónak származékai együvé : balgatag, bolyó, halyók, holyog, bolyong : mert a nyelv- 
ién yek rá erö.szakolják a nyelvérzékre a közös eredetről való meggyőződést. Balgatag ugyanis 
ti)bb régi iró tanúsága szerint egyértékü ezzel: bolyongó; bolygatag pedig régi szótáraink 
szerint annyi mint: absurdus MA. ungereimt. töricht l'l'Hl. : s viszont az előbbi 
annvi mint: absurdus. stolidus, töricht. albern, az utóbbi pedig: erraticus, 
heru mirrend. Bohjó és bolyólc. balyók (stolidus, töricht) is eszerint eredetileg ugyanazt 
jelentik mint: hobjongó ; tehát a fontebbiekkel egy rokonságba valók. — A nyelvérzék, :i m;i 
uralkodó nyelvérzék hasonlóképen elválasztja egymástól a csa/íúZ-ol (familie) a r.s-eZéd-töl idienst- 
bole); s mindamellett szavát nem volt szabad figyelembe veimünk, mert a család némítsak 
f a m i 1 i e, hanem hausgesinde is; s viszont a cseléd nem csak dienstbote. hanem 
familie jelentésben is járja. - így vallja még közi)s származásúaknak az elmúlt századok 
hiteles szava jjéldául ezeket is: csiszol és csúsz(ik), büszke és bűz; toborzó és döbben s velük 
együtt még egy jó .számot. 

Hogy némelyek szerint talán messze is tülmentünk a nyelvérzék határain, azt magunk 
is valószínűnek tartjuk : de a mi nyelvérzékünknek is megvan az a joga, hogy a maga köve- 
telését érvényesíthesse. Ehhez járul meg. hogy a mi ,eszmélkedésünk" egész világos adatok 
kalauzolása mellett a legtöbb esetben biztosabban haladhatott előre s juthatott kedvezőbb 
eredményre. Hogy azonban mindamellett nem egyszer tűnődve, habozva állottunk meg egy-egy 
jelenség előtt, a hol a vallomások egy része a nyelvéizék mellett, más része meg ellene tanús- 
kodott, az magától érthető, természetes. így ma is tétovában vagyunk, nem tudjuk meghatározni, 
hogy pl. csépül, csépüz és származékaik a csépü vagy a csép alá sorozandók-e be : a cs'éi>ü 
melleit ug\a'i's az alak, a csép mellett ellenben a jelentés szól. 

Az elhelyezés részleteit a ké.sobbi pontok ekként szabályozzák: ,12) Az ös-szetételeket 
szoro.san az alapszóhoz kell kapcsolni': tehát ekként: [Alapszó]: Láb ,.. | Ös.szetételek — 
ezek kiitöjellel vannak egybekapcsolva s az alap- és származékszóktól kis kezdől)etavel meg- 
küliiubitztetvel: állóláb . . . borjú-láb . . . faláb . . . fejetlenláb . . . függöláh . . . galamb láb . . . 
harang-láb . . mezit-láh sat. — | Alapszó]: Lát . . . | Összetételek | : által-lát . . . ekve-lát . . . 
el-lát . . . elöl-lát . . . fóliát . . . fonnlát . . . hozzálát . . . ki-Iát . . . látván-lát . . . meglát. 

,11a az összelett szók származék-összetételek, mondja tovább az előbbi pont, a szárma- 
zckukliuz kell kapc-s(ilui\ Kszerint fejellenlábság mint a fejetlenláh-inik származéka, szorosan 
ez ulaii következik; liusoulókc|)en mezillábos a mezit-lál) után ... Ugyanígy: által-lát: által- 
látás . . . általlátatlan . . általláthut : általláthatatlan : dltalláthatailanság . . . általlátó. Mind- 
ezek ugyanis nem összetételek, nem által -|- látás, által + láthatathui sat, hanem képzett szók, 
az állultát cselekvess/iiuak egyenes vagy közvetett származékai. 



BEVEZHTTfcS XVII 

.A származékok, folytatja a kiivetkezö IH. pont, az összetételek után és csoportosítás 
nélkül. eKvenkinl, szoros betiirendhen sorolandók elő'. Tehát: Láb ... (összetételek és szár- 
mazékaik | . . . Lábacska . . . Lábas . . . Lábasít . . . föl-lábasit . . . Lábaslag . . . Lábatlan . . . 
Lábbeli . . . Lábít : Lábító . . . Lábol: által lábol . . . el-lábol . . . kilábol . . . meg-lábol: meg- 
híbolhatatlan . . . Lábravaló . . . Ugyanígy: Lát . . . [összetételek és származékaik] . . . Látás: 
álom-látás . . . csoda-látás . . . kár látás . . . látott-látás . . . törvény-látás . . . Látat . . . Látat- 
lan . . . Látd. ládd c. láddék . . . Látdogál: m'églátdogál . . . Láthatatlan . . . Láthatatlan- 
kéjicn . . . Láthatatlanul . . . Látható . . . Láthatóképen . . . Láthatás . . . Láthatóul . . . Látni- 
való . . . Látó : álom-látó . . . hástüslátó . . . hús-látó . . . igaz-látó . . . isten-látó . . . messze-látó . . . 
Látós . . . Látogat: ellátogat . . . hozsálátogat . . . környül-látogat . . . még-látogat : meglátó 
gatás . . . Látogatás . . . Látogató . . . Látomány . . . Látomás: szemlátomás : szemlátomást . . . 
Látomást . . . Látott . . . Látszik . . . ki-látszik . . . m'ég-látszik . . . Látszat . . . Látszatos . . . 
Látszomány . . . Láttatos . . . Láttatósan. 

Az Utasítások ama pontjának, hogy a származékszók szorosan alapszavuk után helye- 
zendök el, természetes következménye, hogy az első- és másodfokú származékok csopoi-tosítá- 
sában a betűrend szoros követelésétől, mint már föntebb is láttuk, többszörte el kell térnünk, 
így pl. Adóz mint az Adó szónak egyenes származéka ehhez sorozandó s így a betűrend 
ellenére megelőzi az Adogat Adomány származékokat Ellenben Birál, noha betűrend tekin- 
tetében meg kellene előznie a Birás, Biratlan, Birdoyál. Bírható sat. képzéseket, mégis 
utánuk áll s mint a Btró-nak származéka Birálkod-ik, Bíráskodik sat. társaival együtt a Bíró 
alapszó után következik. 

A hangalakok sorrendje legcélszerűbben fokozatos fejlődésük alapján volna megálla- 
pítandó : minthogy azonban sok esetben a változás menete meg nem határozható, ebben is a 
betűrendet követtük. így : Pedig (kedeeg, kedég, kedig, kedyk, ke^eg, ke^ek, kegig, kegyg, ke^ik, 
kegyét, kénig, peg'eg, pegyg, peneg, penek, pcnygh, penyk, tenyk). 

A jelentésre nézve szorosan alkalmazkodtunk ahhoz, a mint az Utasítások megszabják. 
Nevezetesen minden szó jelentéséhez hozzácsatoltuk a latin és német kitételt : ha szótárainkban 
megtaláltuk, ezekből, egyébként magunk választottuk ki a megfelelő egyértékeseket. Természetes, 
hogy ez utóbbi esetben, a hol csak lehetséges volt, a klasszikus kor kitételeit választottuk: de 
hogy e kornak szókészlete nem elégséges az újabb időkben keletkezett fogalmak kifejezésére, 
hogy tehát, ha csak körülírással nem akartunk élni, a mi a szabatosság világos kárával járna, 
a közép és egyházi latin nyelv kitételeit is sokszorta alkalmaztuk, az is magától érthető. Sok 
esetben azonban még e segédeszköz is elégtelen volt, s némely fogalom magyarázatára meg 
kellett elégednünk a német kitétellel ; pl. mégszépülés : verschönerung, das schönerwerden. Sőt 
gazdag igeszármazékaink egynémelyikére, kivált az összetételek származékaiban, még a németben 
se találhattunk alkalmas magyarázó szót ; pl. számadatlanság, apáca-szöktetÖ, magvaváló (barack), 
csipásítás, Ucsepülödöttség s hasonlók. 

A jelentések osztályozásánál szintén szem előtt tartottuk az Utasítások ama megálla- 
pítását, hogy az a jelentés teendő előbbre, a mely régibbnek tartható. Ebben leli magyarázatát, 
hogy némely ma közdivatos jelentés miért került néha hátra s engedte át helyét egy ma 
kevésbbé vagy nem is ismert jelentésnek. Példák : Áldomás : 1) opfer, opíérmahl ; 2) mahl. 
gastmahl; 3) segen; 4) kauftrunk. Alku: 1) passend, geeignet, schicklich, erlaubt; 2) ver- 
trag, übereinkommen. Baj: 1) kampf; 2) mühe, plage. Pazarol: 1) schlemmen. 
schwelgen ; 2) v e r s c h w e n d e n. Paraszt : 1) schlicht, gerade : 2) einfach, ungeschmückt ; 
3) allgeraein : 4) b a u e r. 1 a n d m a n n : .5) b a u r i s c h, u n g e b i 1 d e t sat. 

Magától érthető, hogy a jelentések megállapításában első rendben a talált adatok voltak 
irányadók. A szótárak kitételeit tehát csak akkor vettük figyelembe s iktattuk be az őket meg- 
illető helyre, ha az idézetek vallomásaival egybevágtak : a hol a szótárak adatai, a mi nagyon 
számos esetben megtörtént, e tekintetben hiányt tüntettek föl, e hiányokat a megfelelő kitétel 

M. NTELVTÖBT. SZÓTÁR. C 



XVI II BEVEZETÉS 

megválasztásával kellően kipótoltuk. A lakodalom szónak pl. az adatok tanúsága .szerint három 
jelentése van: 1) lakás, tartózkodás; 2) étkezés, vendégeskedés; s 3) nász, menyekzö. Ezek közül 
a szótárakban csak a 2) található meg: eonvivium, symposium C. convivium, epiilum MA. FP. 
A s^er-nek a régi példák alapján tizenhárom jelentése állapitható meg: ezek közül Calepinusnál 
csak s y m b I u in, Molnárnál pedig serié s, o r d o és szintén s y m b o 1 u m van meg. Régi 
szótárainknak ezenkívül közös hibájuk, hogy sok esetben az idegen szónak csak azon jelentéseit 
lorditütták le, a melyekben az illető szó ama nyelvben járatos volt : hogy pedig ez nem minden- 
kor egyezett meg a mi nyelvünkbeli használattal, az a dolog termé.szetéből következik. Azonban 
mint el nem hallgatható nyelvtényeket ezeket is föl kellett vennünk s mint különösségeket rend- 
szerint a jelentések végére egy külön osztályba iktattuk. Ilyenek pl. dedisco: oisssatanulok, 
revoco : hátrahivom sat, Calepinus fordításai : s természetesen MA. és Pf'.-nál is föllelhetök. 

A szólásokat egyöntetűség s könnyebb áttekinthetőség végett úgy rendeztük el, hogy 
elsőbben a ragok, aztán a névutók ábécé rendben következzenek egymás után; pl. a) Valami'^t 
száll, b) Valaki/ifi száll, c) Valakiwc/i száll, d) ValakÍHéí száll, e) Valamin; száll, f) Valakid 
V. valamií száll, gj Valami alá száll, h) Valami ellen száll. Ugyan csak az áttekintés elősegítése 
végeit a szólás másik tagját, egyik alkotó részét (ige mellett névszó) az egyes ragok csoportjába 
szintén betűrendben helyeztük el; pl. vmihe száll: hadba száll: vkinek helyébe száll: 
lábába szállott bátorsága ; magába száll ; perbe száll ; szembe száll ; szivébe 
száll sat. 

A szólásokat egyes, ritkább esetekben külön nem soroltuk elő, nevezetesen akkor, midőn 
a külön jelentóskategoriák példái közt úgyis helyet találtak (vö. Bibe, Bir sat.). 

Végül különös ügyeimébe ajánljuk az olvasónak az Utasítások ama pontját, mely a 
szótárhoz csatolandó Függelékről szól. Itt találnak helyet a keresztnevek és népneve- 
zetek; továbbá a S z ó m u t a t ó, a mely .szoros ábécé rendben mindazon szókat magában 
foglalja, a melyek külön mutatószókul elő nem fordulnak : nevezetesen az alakváltoza- 
tokat és mindennemű összetételeket, utalva az illető mutatószóra, a mely alatt tollel- 
hetők; pl. mevet 1. Nevet, négely I. Légely, szimbora I. Cimbora, jargal 1. Nyargal, jógejt 1. 
(iyógyit; mi-gabrakol I. Abrakol, megábráz 1. 2) Ábráz, megábrázol I. Ábrázol, megabroncsoz 
l. Abroncsoz, megacéloz I. Acéloz, megad 1. Ad s így tovább; szóbeszéd I. He-széd, szócsaplár 
1. Csaplár, szófodorgatás l. Fodor, szófogadás 1. 1) Fog, szófolyás I. Foly, szóhallatlan I. Hall, 
szóhordozó 1. Hord, szójárás 1. Jár, szómegmásolhatatlan 1. Más s így tovább. 



Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond*) 

szfrkeszlök. 



•) J e B y z p t. Az A n, E é. P, H. I, J, K, M. O, Ö, U, Ü hetüket Simonyi Zsigmond, 
a B, C, Ca, D, G. Qy. L, N, Ny, P, H, 8, 8z, T. V, Z, Zs beinket pedig Szarvas Gábor szerkesztette. 

A raguk, névutók, valaniiiit a kiilöszók Simonyi Zsigmond földolgozásai. 



A FORRÁSOK JEGYZÉKE. 



Abig. — Abigail históriája. (Irta egy küküllöi 
névtelen.) Debreceni kiadás XVI. száz. (írva lőíJO- 
ban.) — Földolgozta : Könnije Nándor. 

Ács: BHal. — Ács Mihály. Boldog halál sze- 
kere. 2. kiad. Lőcse 1708. — Könnye Nándor. 

ACsere: Bölcs. — Apáczai Csere János. Böl- 
csészeti Dolgozatai. Pest 1867. — Könnye 
Nándor. 

ACsere: Ene. — Apáczai Csere János. Magyar 
encyclopaedia. ütrecht 1655. — Könnye Nándor. 

Adámi: Sprachk. (Adámi: Spr.) — Adámi 
Mihály. Ausführliche nnd neu erlauterte Unga- 
rische Sprachkunst. Bécs 176.3. (Második kiadás.) 

Adámi: Bar. Ádámi János. Az igaz, jámbor 
és tökélletes barátságról való ének. Kolozsvár 
1599. — Könnye Nándor. 

Agend. — • Agendarius liber ... in dioecesi 
et provincia Strigoniensi. Additae sünt lingva 
vernacula piae et cathoUcae exhortationes. Tyr- 
naviae 1583. — Könnye Nándor. 

Ágost: Zar. — Ágoston Péter. Mirrhaszedö 
zarándok. Nszombat 1672. — Könnye Nándor. 

Alv : Itin. — Alvinczi Péter. Itinerarium Catho- 
licum. azaz nevezetes veszekedés. Debrecen 1616. 

— Könnye Nándor. 

AlTiFost. — Alvinczi Péter. Postilla. Kassa 
1633 — 4. — Könnye Nándor. 

Amadé: Vers. — B. Amadé László Versei. 
Pest 1836. — Simonyi Zsigmond. 

Anonjrm. — Anonjmi Belae regis notarii de 
gestis Hungarorum Uber. (XIII. század. Endlicher 
kiad. Sangalli 1849. A számok Anonymus fejeze- 
teit jelölik.) — Simonyi Zsigmond. 

Apafl: Vend. — Apafi Mihály. Vendelinusnak 
a ker. isteni tudományról írott két könyvei. 
Kolozsvár 1674. — Könnye Nándor. 

Apoll. — Apollonius chronicája. 1722. — 
Könnye Nándor. 

AporC. — Apor codex. A XV. század második 
feléből. (Kiadva a Nyelvemléktár VIlI. kötetében.) 

— Tnri Mészáros István. 



Apóst. — Apostolok méltósága 1521. (Nyelv- 
emléktár ^TÍII. k.) — Bánóczi József. 

BakosTem. — Bakos Gábor temetésén decla- 
máltatott mag}ar versek. Kassa 1666. — Veres 
Imre. 

Bal: Csisk. — Balásfi Tamás. Csepregi iskola. 
Pozsony 1616. — Könnye Nándor. 

BaliEpin. — Balásfi Tamás. Epinicia Bene- 
dicto Nagi, alias Soce. Pozsony 1616. — Könnye 
Nándor. 

Balassa: Carap. — Balassa Bálint. Campianus 
Edmondnak tíz okai. Bécs 1607. — Könnye 
Nándor. 

Balassa: Ének. • — Balassa Bálint énekei. 
Lőcse 1693. — Könnye Nándor. 

Balog: Corn. — Balog György. Cornelius 
Neposnak a görög hadi fejedelmeknek életekről 
irt könyve. Kassa 1746. — Könnye Nándor. 

Bar:LPar. — (Baran}i Pál.) Lelki paradi- 
csom. H. n. 1700. — Könnye Nándor. 

Bar : SzBúesú. — Baróthi Miklós. A szent 
búcsú méltósága és hasznai. Kassa 1659. — 
Könnye Nándor. 

Barna: Isk. — Barna János. Krisztus iskolája. 
Nszombat 1714. — Könnye Nándor. 

Bartha:Krón. — Bartha Boldizsár. Chronica 
Debreczenben esett dolgokrul. Debrecen 1666. — 
Veres Imre. 

Bas: Credo. — Basilius István. Az apostoli 
credo rövid magyarázatja. Kolozsvár 1568. — 
Könnye Nándor. 

Bátai:LPrób. — Bátai B. György. Lelki 
próbakő. Szeben, 1666. — Veres Imre. 

Bátai: VTárgy. — Bátai B. Gy. Választottak 
tárgya. Szeben 1666. — Könnye Nándor. Veres 
Imre. 

Bat: KTud. — Batizi And. Ker. tudomán3TÓl 
való könyvecske. Krakkó 1550. — Könnye Nándor. 

Bat: Sus. — Batizi A. Susánna históriája. 
Lőcse 1028. (írva 1541-ben.) — Könnye Nándor. 



XX 



A FOKKÁSOK .lEXiraRKE 



Báth:Tfomb. — Báthori Mihály. Hangos 
Ironiliita Uelufczen 1ÜG4. — Veres Imre. 

BáthBúcB. — Báthory Gábor búcsúztatója 1613. 
(Közölve Uj M. Múzeum III. 93—96. A szá- 
mok az ottani négy lapra vonatkoznak). — Shuani/i 
Zsigmond. 

BócsiC— Bécsi codex. XV. század.(1436^1439 
közt készült. — A bécsi udv. könyvtárban. — Kiad. 
Nyi'lvemléktár I. k.) — - Zsilinszki) Endre. 

BékHajd. — Békés vármegye Hajdana. (Kiadta 
Haan Lajos.) — Veres Imre. 

BékOkl. — Békésmegyei Oklevéltár. (Közre- 
bocsájtotta Ilaan L. és Zsilinszky M. Budapest 
1H77.) — Veres Imre. 

Bél : Comp. — Bél Mátyás. Compendium avagy 
rövid summája az egész keresztény tudománynak. 
Freyliniishaust'ii után. 1713. — Könnye Nándor. 

Ben: Bitm. — Beniczki Péter. Magyar Kithmu- 
sok. Kolozsv. 1670. — Könnye Nándor. 

Ben: Ritm.'- — Beniczki Péter. Magyar Rith- 
musok, 1 700. — Veres Imre. 

Bea: HEnek. — Besenyei Jakab. A házas- 
ságról való szép ének. Kolozsvár 1580. — Veres 
Imre. 

Bethl: Élet. — Gróf Bethlen Miklós önélet- 
irá.sa — • Koiini/f Nándor. 

Bethl: II.RákGy. — G. Bethlen Imre. II. 
Kákóczi György ideje. Nagyenyed 1829. (Okle- 
velek 146— 196. 11.) — Veres Imre. 

BethlTám. — Magyarországnak Bethlen Gábor 
támadá.sakori állaiiotjáról egyidejű embernek tanács- 
lása. Újra nyomatták P. és F. Pozsony 1838, — 
Könnye Nándor. 

BeytlieA:FivK. — Beythe András. Fives 
Kőnfiv. Fivckink és fáknak nevükről, természe- 
tökröl. Németujvár 1595. — Alexics György. 

Beythe: Epiet. — Beythe István. Esztendő által 
való vasárnapi Epistolák. Német-Ujvár 1584. 

— Könnye Nándor. 

Beythe: Nom. — Beythe István. Stirpium 
noraenclator Pannonicus. Antwcrp. 1584. — 
Könnye Nándor. 

BFaz: Asp. — Bogáthi Fazekas Miklós. Aspasia 
asszony dolga. Kolozsvár 1591. — Könnye Nándor. 

BFaz: Assz. — Bogáti Fazekas Miklós. Az 
tökélletes asszonyi állatokról. Plutarchusból ford. 
Kolozsvár 1577. — Könnye Nándor. 

BFaz: Castr. — Bugáti Fazekas Miklós. A uagy 
f'astriot György históriája. Kolozsvár 1591. — 
Könnye Nándor. 

Biró: Ángy. — Biró Márton: Angyali szö- 
vetség. (Csak első fele van földolgozva). — Simányi 
'/sigmond. 

Biró: Buos. — Biró Márton. Búcsúztató. 1728. 

— Könnye Nándor. 



Biró: Ékesség. Biró Márton. Regnum deco- 
ris. Ékességnek országa. II. Mária királynéasszony- 
nak fejében tétetett szépség koronája. 1741. — 
Simonyi &igmond. 

Biró : Micae. — Biró Márton. Micae et spicae 
evangelico-apostolicae. Győr 1756. (Csak Kresz- 
nerics és Mátyás F. adatai vannak átvéve.) 

Biró:OBk. — Biró Márton. Kis Oskola 1728. 
— Könnye Nándor. 

Biró:Pród. — Biró Márton. Prédikácziók. 
Győr 1761. (Csak részben van földolgozva.) — 
Simonyi Zsigmond. 

BodC. — Bod codex. (A XVI. század első 
negyedéből ; kiadva Nyelvemléktár II.) — Budenz 
József. 

Bod: KOstr. — Kősziklán épült ház ostroma. 
Kocsi Csergő Bálint latin munkája után fordította 
Bod Péter. (Közzétette Szilágyi S. Lipcsében 
1866.) — Könnye Nándor. 

Bod: Lex. — Felsöcsernátoni Bod Péter. A 
sz. irás értelmére vezérlő magyar Lexicon. Győr 
1746. — Könnye Nándor. 

Bod: MAth. — Felsöcsernátoni Bod Péter. 
Magyar Athénás. Szeben 1766. — Túri Mészá- 
ros István. 

Born: Ének. — Bornemisza Péter. Énekes 
könyv. Detrekő 1582. — Ferenczi János. (Nem 
a levelek, hanem a lapok száma van idézve ; pl. 
Ca helyett 199. Cb helyett 200. sat.l 

Born ; Evang. — Bornemisza Péter. .\z Evan- 
geliomokból és az Epistolákból való tanúságok. 
L rész. Komjáthy és Sempte 1573. — II. rész. 
Sempte 1574. — III. rész. Semjite 1575. — 
Könnye Nándor. 

Born:KTud. — Bornemisza Péter. Négy Köny- 
vecske a Ker. hitnek Tudományáról az magyar 
irás-olvasásnak módjával és szép Imádkozá.sokkal 
egyetembe. 3 rész. Sempte 1577. — Könnye 
Nándor. 

Born : Préd. — Bornemisza Péter Prédikácziók 
egész esztendőre. Detrekő és Rárbok 1584. — 
Könnye Nándor. 

— Bornemisza Péter. Ének sz. 
Debr. XVI. száz. — Kötinye 



Filep János. Mennyei 
Veres Imre. 



Born: SzJán 

János látásáról. 
Nándor. 

Bök : Iiámp. — Bökény 
Lámpás l'ltraj. 1652. — 

Bucs. (Búcsúztató) 1728. — Könnye Nánihv. 
Buos. (Búcsúztató) 1738. — Könnye Nándor. 

C. — Calepinus szótára. 1592. — Viilbrrli 
Lnjos. 

CC. — Codexek. 

Cis. — Cisio. Kolozsvár 1592. — IVrcs Jmn 

Clus: Stirp. — Caroli Clusii Uariorura aliqaot 
Stirpium história. Antwerpen 1583. 



A FORRÁíiOK JEGVZÉKE 



XXI 



CodDipl. — G. Fejér. Codcx Diplomaticus 
(vö. Cziniír"). 

CodPatr. — Codcx Diplomaticus Patrius. 
Hazai okmánytár. Kiadják Ipolyi A., Nagy Imre 
ós Véghelp D. Győr. Budapest 1865—1880. 

Com: Jan. — Amos (Jomenius. Janua linguae 
Latináé reserata aurea, in liung. lingvam trauslata 
per Stephanum Beniamin Szilágyi. Kolozsvilr 1673. 
(Az 1. kiadás 1643.) — Könnye Nándor. 

Com : Orb. — Amos Comenius. Orbis sensualiura 
pictus trilingvis. 2. kiad. Lőcse 1685. — Körmi/e 
Nándor. 

Com : Vest. — Amos Comenius. Januae linguae 
LatinaeVestibulum hungarice redditum. Lőcse 1697. 
(Az 1. kiadás 1643., előszava 1641.) — Könnye 
Nándor. 

ComBal. — Comoedia Balassi Menyhért árui- 
tatásáról. Abrudbánj-a 1569. ^ Könnye Nándor. 

CompConst. — Corapilatae constitutiones regni 
Transylvaniae. Kolozsvár 1671. — Veres Imre. 

CornC. — Cornides codex 1510 — 1521. (Egye- 
temi könyvtár. Kiadva Nyelvemléktár \'II.) — 
Búnóczi József. 

CorpGramm. — Corpus Graramaticorumlingvae 
Hungai'icae veterum. A régi magyar nyelvészek 
Erdösitöl Tsétsiig. Kiadta Toldy F. Pest 1866. 
(Tartalma : Jo. Sylvestri Grammatica Hungaro- 
Latina 1539. 1 — 78. 1. Orthographia Ungarica 
Cracoviensis 1549. 79 — 114. 1. Alberti Molnár 
Grammatica Ungarica 1610. 115 — 290. 1. Geleji 
Katona István Magyar Grammatikája 1645. 291 — 
329. 1. Ge. Csipkés Comarini Hungária Illustrata 
1655. 331—402. 1. P. Pereszlényi Grammatica 
L. Ung. 1682. 403—508. 1. P. Kövesdi Elementa 
L. Hung. 1686. 549—584. 1. Szőnyi Nagy István 
Magyar Oskolája 1695. 577—604. L N. Kis de 
M. Tótfalu Ratiocinatio de Orthographia 1697. 
605—660. 1. Jo. Ttétsi Observationes Ortho- 
graphieo-Grammaticae 1708. 661 — 688. 1. Frag- 
menta de Lingva Hung. 689 — 712.) — Jámbor 
József. 

Csákt : ATT. — Csáktornyai Mátyás. Aiax és 
Ulysses históriája. Kolozsvár 1592. — Könnye 
Nándor. 

Csákt : Assz. — Csáktornyai Mátyás. Római 
föasszonyok perlése. Kolozsvár 1599. — Könnye 
Nándor. 

Csan: Ján. — Csanádi Demeter. II. János kir. 
élete. Debrecen 1571. • — Könnye Nándor. 

Csanaki : Dögh.. — Csanaki Máté. A dög- 
halálról váló rövid elmélkedés. Kolozsvár 1634. — 
K&nnyc Nándor. 

Cseh: OrvK. — Cseh Márton. Lovak orvos- 
ságos könyvecskéje. 2. kiad. Lőcse 1676. (.\z 
1. kiad. 1656.) — Könnye Nándor. 

Cseng: Jer. — Csenged András. História Jeru- 
sálem veszedelméről. Debrecen 1574. — Könnye 
és Vei-es Imre. 



Cserei : Hist. — Nagyajtai Cserei Mihály. His- 
tória. 1661 — 1711. (Kiadta Kazinczy G. 1852.) 

Cserén jri : PersF. — Cserényi Mihály. História 
a persiai fejedelmekről. Kolozsvár 1592. — Könnye 
Nándor. 

CsíkGy. — Csík, Gyergyó leírások Benkö 
Károly által. Kolozsvár 1853. (Régi okiratokkal.) — 
Könnye Nándor. 

CsomaC. — Csoma codex. XVI. száz. köze- 
péről. (A M. T. Akadémia kézirattárában.) — 
Torkos László. 

CsúziCseh : Edom. — Csúzi Cseh Jakab. Edom 
ostora. Debrecen 1682. — Könnye Nándor. 

Csúzi: Síp. — Csúzi Zsigmond. Zengedező 
sípszó. Pozsony 1723. — Tapodi. 

Csúzi: Tromb. — Csúzi Zsigmond. Evan- 
géliumi trombita. Pozsony 1723. — (Az idézetek 
Kresznerics-\)6\ és Mátyás Flóriánból vannak át- 
véve.) 

CzechC. — Czech codex 1513. (A lapszámok 
a RMNy. Il.k. lapjait jelölik.) — Könnye Nándor. 

Czegl:BDorg. — Czeglédi István. Barátsági 
dorgálás. Kassa 1663. — Veres Imre. 

Czegl: Dág. — Czeglédi István. Dágon le- 
dülése. Kolozsvár 1670. — Könnye Nándor. 

Czegl: Enoeh. — Czeglédi István. Enochnak 
Istennel való mindennapi járása. S.-Patak 1669. 
— Könnye Nándor. 

Czegl: Japh. — Czeglédi István. Redivivus 
Japhetke. Kassa 1669. — Könnye Nándor. 

Czegl: MM. — Czeglédi István. Malach doctor- 
nak Melaeh barátjával való pajtársi szóbeszéde. 
S.-Patak 1659. — Szarvas Gábor. 

Czegl : ORoml. — Czeglédi István. Az orszá- 
gok romlásáról. Kassa 1659. — Könnye Nándor. 

Czegl: Sión. — Czeglédi István. Sión vára. 
S.-Patak és Kolozsvár 1675. — Könnye Nándor. 

Czegl: Tromf. — Czeglédi István. Egy veres 
tromfosdit játszó sandái barátomnak megpirics- 
keltetése. H. n. 1666. — Kúnos I. 

Czinár. — Czinár Mór. Fejér György Magyar- 
országi Okmánytárának (Codex Diplomaticus) betű- 
rendes tárgymutatója. 

DBenkő : Flór. — Dalnoki Benkö Márton. 
Florusnak a római viselt dolgokról irt négy könyve. 
Kol. 1702. — Könnye Nándor. 

Dáv: Ist. — Dávid Ferenc. Az egy ő magá- 
tól való felséges Istenről. Kolozsvár 1571. — 
Veres Imre. 

Dáv: KKer. — Dávid Ferenc. Könyvecske az 
igaz keresztyéni keresztségről. Kolozsvár 1570. — 
Veres Imre. 

Dáv: Pród. — Dávid Ferenc. Praedicatiók. 
Gy. -Fejérvár 1569. — Könnye Nándor. 

Dáv:Utm. — Dávid Ferenc. Rövid útmuta- 
tás az Isten igéjének igaz értelmére. Gy.-Fejérvár 
1567. — Könnye Nándor. 



XXIl 



A porkAsok jegyzéke 



Dév: Vall. — Dávid Ferenc. Az egy atya 
Istennek és az ő sz. tiáuak igaz istenségekről 
igaz vallá^tétel. Kolozsvár 1571. — Veies Imre. 

Dáv:VDÍBp. — Dávid Ferenc. A váradi dis- 
putatio. ^Unitárius irók a XVI. szból." Kolozsvár 
1H7(». (I. kiadása 15Ü9.) — Könnye Nándor. 

DBón: Bószegs. Diószegi Bónis Mátyás. A 
részegségnek gyűlölséges áUapotja. Leyden 1649. 

— Veres Imre. 

Deák: Bucs. a. — Deák Ferenc. Búcsúztató. 
172;t. — Könnye Nándor. 

Doák : Bucs. b. — Deák Ferenc. Búcsúztató. 
ITili. — Könnye Nándor. 

Deák : Qrád. — Deák Ferenc. Nyoltzadik fok 
giáilics. Kassa 1730. — ' Könnye Nándor. 

Deák : KOrv. — Deák Ferenc. Közönséges or- 
vussúg. Kasssa 1733. — Könnye Nándor. 

DebrC. — Debreceni codex 1519. körül. 
(Kiadva Nyelvemléktár XI.) — Searvas Gábor. 

Debr: Christ. — Debreczeni János. Christia- 
nus suspiiaus. Debreczen 1Ü15. — Könnye Nándor. 

Debr; MCongr. — Debreczeni S. János. Mili- 
taris congratulatio Com. Bihar, ad St. Bocskai. 
Debreczen 1G05. — Könnye Nándor. 

Decai : Adag. — liaronyai Decsi János. Adagia 
riraeco-Latino-Ungarica. Bártfa 1598. — Könnye 
Nándor. 

Decsi: SaUC. — Baronyai Decsi János. Sallus- 
tius Catiliiiúja, Szeben 1596. — Veres Imre. 

Decsi: SallJ. — Baronyai Decsi János. Sal- 
lustius Juiíurlhája. Szeben 1596. — Vars Imre. 

DeosiG: DB. — Decsi Gáspár. História az 
Dávid királynak Bethsabeval való vétkérfil. II. n. 
XVI. sz. (Szabó K. .'J57. sz.) — Könnye Nándor. 

DecsiG: Pród. — Decsi Gáspár. Az utolsó 
időkben regnáló bűnökről preadikátziók. Debreczen 
15«L'. — Veres Imre. 

DEmb: QE. - Debreczeni Ember Pál. Gari- 
zim és Klial. Kolozsvár 1702. — Könnye Nándor. 

Der: Préd. — Derecskéi Ambrus. Sz. Pál 
levele a rómaiakhoz, prédikátziókban. Debrecen 
1603. — Könnye Nándor. 

Derk: ÖÉlet. — Dcrkai György. Az örök 
életnek útja. IrtaSucquet A. Nagyszombat 1678. 

— Könnye Nándor. 

Dév: Orth. — Dévai Mátyás. Orthographia 
Ungarica. Krakkó 1549. — Könnye Nándor. 

Diai. — Dialógus Diophanes és Scotodulos 
kőzött. — Könnye Nándor. 

DiotaGr. — Dicta Graeciae Sapientum. Item 
Mimi Publiani. Az görög bölcsek szép mondási. 
I)t'i)rt'(en 1591. — Könnye Nándor. 

Diósz: Delib. — Diószegi K. István. A sz. 
generális gyűlésben lett Deliberatumok. Debrecen 
16KJ. — Veres Imre. 



I Diósz: Tal. — Diószegi K. István. Kiosztott 

■ talentum (prédikátziók.) Debrecen 1679. — Könnye 
Nándor. 

DKal: Ker. — Debreczeni Kalocsa János. 
Isten ajándékával való kereskedés. Debrecen 1693. 
— Könnye Nándor. 

DomC. — Domonkos codex 1517. (Sz. Domon- 
kos élete, a Nemz. Múzeumban, kiadva Nyelv- 
emléktár III.) — Vasári G-yula. 

DöbrC. — Döbrentey codex 1508. (A gyula- 
fejérvári püspöki könj'vtárban, kiadva Nyelvem- 
iéktái- XII.). — SzuUk József. 

Drog: Spee. — Drégely-Palánki János, Spe- 
culum mysticum, Medicina sacra. Kassa 1668. — 
Könnye Nándor. 

EgyhRendt. — Canones Ecclesiastici. Az 
egyházi jó rendtartásoknak írott törvényei, Várad 
1642. — Veres Imre. 

EhrC. — Ehrenfeld codex. XV. sz. második 
negyede. (Bécsben dr. Ehrenfeld Adolfnál : ki- 
adva Nyelvemléktár VII.) — Szarvas Gábor. 

Elm. — (Kopcsányi-Pap Márton.) Tökéletes 
életre intő Elmélkedések. Bécs 1634. — Veres 
Imre. 

Endlieher. — Rerum Hungaricarum Monu- 
nienta ^Vrpadiana. Edidit Steph. Lad. Endlieher, 
Sangalli 1.^49. 

Eny: Gizm. — Enyedi György. Gizmunda és 
Giscardo históriája. Kolozsvár 1624. — Könnye 
Nándor. 

EnyP:MSzó. — Enyedi F. János. Mennyei 
szó a lelki álomból való fel-serkenésröl. Várad 
1652. — Könnye Nándor. 

EPhilKözl. — Egyetemes Philologiai Közlöny. 

Erasm: Erk. — Erasmus Roterodamus. Az 
erkölcsnek tisztességes volta. Szeben 1598. — 
Könnye Nándor. 

ErdOrszgy. — Erdélyi Országgyűlési emlékek. 
Szerkeszti Szilágyi Sándor. (Budapest 1875 — ) 
I. Könnye Nándor és Veres Imre. II. Veres Imre. 

ErdPorta. — Szálai A. Erdély és a Porta. 
1567—78. Pest 1862. — Könnye Nándor 

ErdTörtAd. — Erdélyi történelmi adatok. 
Kiadta gr. Mikó Imre. Kolozsvár 1855. — 1862. 
— • Veres Imre. 

ErdTörtT. — Erdélyország történettára. Ki- 
adják gr. Kemény J. és N. Kovács I. Kolozsvár 
lh37— lf<15. 

ÉrdyC. — Érdy codex. 1526—1527. (A 
múzeumi kézirattárban ; kiadva Nyelvemléktár 
IV. V.) — Köpesdy Sándor Vajda fy Géza. 
Zsoldos Benő. Veres József. 

ÉrsC. — Érsekújvári codex. 1530 — 1531. 
(Az akadémiai kézirattárban; kiadva Nyelvemlék - 

■ tár IX. X.) ^ Utász Gábor. Kulcsár János. 
I Végh Fái 



A FOKRASOK JEC.raÉKE 



XXUl 



EsztH. — Eszter históriája. Kolozsvár 1577. 
— Ku)ini/r Ní'nidor. 

EsztM. — Galantai gr. Eszterházy Miklós, 
Magyarország nádora. 1582 — 1629. (Kiadta Szalay 
László, Pest 18(53 — 1870.) — Veres Imre. 

EsztM: Lev. — Eszterbázi Miklós gr. Rákóczi 
György fejcdr.lemnek levelei. Bécs 1645. — 
Könnye Nándor. 

E8ztP:BSzüz. — Eszterházi Pál hg. A Bold. 
Szűz képeinek eredete Nagyszombat 1690. — 
Könnye Nándor. 

EsztT : IgAny. — Eszterbázi Tamás. Az Igaz 
Anyaszentegyházról. Irta Hunnius Egyed. Sárvár 
1602. — Veres Imre. 

Évk. — M. T. Akadémia Évkónj-vci XIII. k. 
(30—99. 1. .LorántfiZs." Okmánjtár.)— Kaszt- 
ner Gésa. 

Fabó:OrBZ. — Fabó András. Az 1662-ki 
országgyűlés. Budapest 1873. — Könnye Nándor. 

Fal: (NB. Faludi Ferenc mimkái as eredeti 
kindásokbóJ vannak földolgozva, de a lapszámok 
könnyebb ellenorizhetés céljából Toldy F. kiadá- 
sából — 1853. ■ — vannak idézve.) 

Fal: BE. — Faludi Ferenc. Bölcs Ember. (1. 
kiad. Pozsony 1778.) — Kasztner Géza. 

Fal:Const. — Faludi Ferenc. Constantinus 
Porph}Togenitus. (1. kiad. ..Faludi F. Költeményes 
Maradványai "-ban 1786.) — Könnye Nándor és 
Kasztner G. 

Fal : Jegyz. — Faludi Ferenc. Jegyzőkönyv. 
(1. kiad. a „Költeményes Maradv." függelékében 
1786.") — Kasztner G. 

Fal : NA. — Faludi Ferenc. Nemes Asszony 
(1. kiad. Nagyszombat 1748.) — Könnye Nándor 
és Kasztner G. 

Fal: ITE. — Faludi Ferenc. Nemes Ember. 
(1. kiad. Nagyszombat 1748.) — Könnye Nándor 
és Kasztner G. 

Fal:inj. — Faludi Ferenc. Nemes Urti. (1. 
kiad. Nagyszombat 1771.) — Könnye Nándor. 

Fal : SzE. — Faludi Ferenc. Szent Ember. 
(1. kiad. Pozsony 1773.) — Könnye Nándor és 
Kasztner G. 

Fal:TÉ. — Faludi Ferenc. Téli Éjtszakák. 
(1. kiad. Pozsony 1787.) — Könnye Nándor. 

Fal: UE. — Faludi Ferenc. Udvari Ember. 
(1. kiad. Nagyszombat és Pozsony 1. 1750. II. 
1770. III. 1771.) — Könnye Nándor és Kaszt- 
ner G. 

Fal: Vers. — Faludi Ferenc. Verses Költemé- 
nyek. (1. kiad. „Faludi F. Költeményes Marad- 
ványai"-ban 1786.) — Könnye Nándor és Kaszt- 
ner G. 

Fél : Bibi. — Félegyházi Tamás Bibliája (Uj 
Testamentum.) Debrecen 1586. — Virányi. 



Fél : Tan. — Félegyházi Tamás. A kcr. hitnek 
részeiről való tanítás. — Debrecen 1583. — 
Könnye Nándor. 

FelsőB : UKölts. — Felső-Bányai S. Mihály. 
A léleknek uti költsége. Utrecht 1651. — 
Könnye Nándor. 

Felv:Dies. — Felvinczi György. Az erdélyi 
protonotaria és cancellaria dicsérete. Kolozsvár 
1699. — Könnye Nándor. 

Felv : SchSal. — Felvinczi György. De conser- 
vanda hona valetudine. A Schola Salernitana 
könyve. Lőcse 1694. — Könnye Nándor. Jám- 
bor József. 

Felv : Pestis. — Felvinczi Sándor. A pestis- 
ről való beszélgetés (8 préd.) Debrecen 1679. — 
Könnye Nándor. 

FestC. — Festetics codcx. 1494. körül. (A 
keszthelyi Festetics-könyvtárban ; kiadva Nyelv- 
emléktár XIII.) — Kőhalmi József. 

Forró: Curt. — Forró Pál Curtius históriája 
Nagy Sándorról. Debrecen 1619. — Veres Imre. 

FortSzer. — Fortuna. Szerencsének avagy 
szerencsétlenségnek kereke. Kolozsvár XVI. száz. 
(Sybillák jövendőlése, Szabó K. 350 sz. Csonka, a 
H. jelzésű lapon kezdődik; pótlásul a 2. kiadás 
eleje van földolgozva a H3. lapig. Mindakettő 
a M. Nemz. Múzeumban ; 1. Magy. Kön)rvszemle 
XIII. évf.) — Simonyi Zsigmond. 

Fr : SzJán. — Fr. Imre : Alamizsnás Sz. Já- 
nos. 1732. — Könnye Nándor. 

Frank: HasznE. — Frankovics Gergely. Hasz- 
nos könyv betegségek ellen. Monyorókerék 1588. 

— Könnye Nándor. 

Qór:KárCs. — Géresi: Károlyi család levél- 
tára. — Alexics György. 

GFris : Arithm. — Gemma Frisius. Arithme- 
tica. Debrecen 1577. — Veres Imre. 

GEat: Titk. — Geleji Katona István. Titkok 
titka. Gy.Fejérvár 1645. — Könnye Nándor. 

GKat: Gramm. — Geleji Katona István. Magyar 
grammatikácska. Gy .-Fejérvár 1645. — Veres 
Imre. 

GKat: Válts. — Geleji Katona István. Váltság 
titka I. II. rész. Várad 1645. 1647. — Könnye 
Nándor. 

Gosárv: MagyB. — Gosárvári Mátyás. A 
magjarok bejövéséről. Sic. 1592. — Veres Imre. 

GömC. — Gömöry codex. 1516. (A Nemz. 
Múzeum kézirattárában ; kiadva Nyelvemléktár. XI). 

— Simonyi Zsigmond. 

Göntz: RBab. — Göntz Miklós. A római Baby- 
lonnak kőfalai (Irta Rodenborch.) Keresztúr 1619. 

— Könnye Nándor. 

Görcs: Máty. — Görcsönyi A. Históriás ének 
Mátyás királjTÓl. Debrecen XVI. száz. — Könnye 
Nándor. 



XXIV 



A FÍ)RRA8()K jegyzéke 



GuaryC. -- Guary codex 1483? fAz Akadémia 
kézirattárában: kiadva R. M. Nyelvemlékek IV.) 

— Szarvas Gábor. 

Gvad; FNót. — Gvadányi József. Egy falusi 
nótáriusnak budai utazása. Pozsony 1790. — 
Sí»iij>ii/i Zs. 

Gvad: Gond. — üvadányi József. A mostan 
folyó török háborúra célozó gondolatok. Pozsony 

1790. (Csak az clsö M(> lap van kivonatolva.) - - 
Kunos Iffnác. 

Gvad.'Hist. — Gvadányi József. A világnak 
közönséges históriája. — Pozsony 1796. — Kunos 
Ignác. 

Gvad ; Időt. — Gvadányi József. Unalmas órák- 
ban való időtöltés 1795. — Kunos Ignác. 

Gvad. Kár. — Gvadányi József. XII. Károly 
svéciai király élete. — Kimos Ignác. 

Gvad: Lev. — Gvadányi Józsefnek Dónishoz 
írt levelei. • — Ki'tnos Ignác 

Gvad: Nánd. — Gvadányi József. Nándor- 
fehérvár megvétele. Pozsony és Komáron 1790. 

— Kunos Ignác. 

Gvad : NótTest. — Gvadányi József. A falusi 
nótáriusnak elmélkedése, betegsége, halála és tes- 
tamentoma. Pozsony 1796. — Kunos Ignác. 

Gvad : Orsz. — Gvadányi József. A mostan 
folyó országgyűlés satirico-critikai leirása. Lipcse 

1791. — Kunos Ignác. 

Gvad:PŐ8ty. — Gvadányi József. Pőstyéni 
förödés. 17H7. — Simonyi Zsigmond. 

GvadrBP. — Gvadányi József. Rontó Pál- 
nak és gr. Benyovszky Mórieznak életek. Pozsony 
1807. — Kunos Ignác. 

Gvad : VLev. — Gvadányi József. Verses 
levelezés Gv.s P'ábián Juliána közt. Pozsony 1798. 

— Kunos Ignác. 

Gyarm: Fel. — Gyarmathi Miklós. Keresz- 
tyén felelet Monoszlai könyve ellen. Debrecen 
1598. — Könnye Nándor. 

Gyöngye. — Gyöngyösi codex. (A XV. sz. 
clsö negyedéből. Akadémiai kézirattár; kiadva 
Nyelveniléktár II.) — Könnye Nándor. 

Gyöngy : Char. — Gyöngyösi István. Chariclia. 
liuda 176:1 (Az 1. kiad. 17uu-ban jelent meg.) 

— Könnye Nándor. Szarvas Gábor. 

Gyöngy: Cup. — Gyöngyösi István. Cupido. 
Ituíia 177l' Könnye Nándor. 

Gyöngy :KJ. — Gyöngyösi István. Kemény 
János, Soprony 1748. (2. kiad. 1763.) — Könnye 
Nándor. Szarvas Gábor 

Gyöngy: MV. — Gyöngyösi István. Murányi 
Vénus. liuda 1767. (1. kiad. 1664.) — Könnye 
Nándor. Frrc.-:kay lános. 

Gyöngy: Pal. — Gyöngyösi István. Palinódia 
Hungáriáé. Huda 1771. (1. kiad. lii^)á.) — Könnye 
Nánilor. 



Gyöngy: Phoen. — Gyöng.vOsi István. Porából 
megéhiiitdett phuenix. Lőcse 1693. (Szabó K. 
1442. sz.) — Könnye Nándor. 

Gyöngy: RK. — Gyöngyősi István. Rózsa- 
Koszorú. (Gyöngyösi István Költeményes Marad- 
ványai, kiadtaDugonics A. 11. k. 1796. — 1. kiad. 
1690.) 

GyöngyL : KVall. — Gyöngyösi László. A 
ker. vallás fundanieiitomi. (Irta Virel M.) Utrechl 
1H57. 

Gyulai: Tánc. — Gyulai Mihály. Táucz ju- 
talma. Debrecen 1681. — Veres Imre. 

Hajnal; KCég. — Hajnal Mátyás. Kitett cé- 
gér, l'dzsony 1640. — Könnye Nándor. 

Hall: HTTist. — Ualler János. Hármas história. 
Kolozsvár 1751. (írva 1695.) — Könnye Nándor. 

Hall: Paizs. — Ilaller János. A békességes tűrés 
paizsa. Irta Corenus J. Csik 1682. — Könnye 
Nándor. 

Hall: Tel. — Haller László. Telcmakus. Kassa 
1758. — Könnye Nándor. 

Haz. — Hazánk. Történelmi folyóirat, kiadja 
Aigner L. (Föl vaunak belőle dolgozva Rettegi 
György emlékiratai 1759 —1767.) — Simonyi 
Zsigmond. 

HB. — Halotti beszéd és könyörgés. XIII. sz. 

Helt:BibL— Heltai Gáspár. Bibla.(I. Kolozsvár 
1551. 11. 1565. IV. 1552.)— A7;n«//<! Nándor. 

Helt: Canc. — Heltai Gáspár. Cancionale, 
azaz históriás énekes könyv. Kolozsvár 1574. 

— Könnye Nándor. 

Helt: Háló. — Heltai Gáspár. Háló (Hispániai 
vadászság.) Irta Gonsalvius R. Kolozsvár 1570. 

— Könnye Nándor. 

Helt: Krón. — Heltai Gás|)ár. Krónika a magya- 
roknak dolgairól. Kolozsvár 1575. — Könnye 
Nándor. 

Helt: Mes. — Heltai Gáspár meséi: Száz fabula 
Aesopusból s egyebünnen. Kolozsvár 1566. — 
Könnye Nándor. Szarvas Gábor. 

Helt:UT. — Heltai Gáspár. Uj testamcntom. 
Kolozsvár 1562. — Könnye Nándor. 

Helt : VigK. — Heltai Gáspár. Vigasztaló 
könyvecske. Kolozsvár 1553. — Könnye Nándor. 

Helt: Zsolt. - Heltai Gáspár. Zsoltár. Kolozs- 
vár ir)6(i. — Könnye Nándor. 

Helt:Aritm. — • Ifj. Heltai Gáspár. Magyar 
.aritmetika, Kolozsvár 1591. — Veres Imre. 

Heyd:PCP. — Heyden Sebald. Pueriliuni 
colloi|uiorum formuláé. Krakkó 1531. — Könnye 
Nándor. 

Hofgr. — Ilofgreff-féle énekes könyv. Kol. 
XVI. sz. — Könnye Nándor. 

Hofirra:Pród. — Hoffniann Pál. Prédikáció 
t;r Kszterházi László, Ferenc stb. fölött. Bécs 
1653. - Könnye Nándor. 



A fokkAsok .ikgyzéke 



XXV 



HollPród. — HoUósi Gottfrid megtéréséről 
iit ini'iiikárió. Keresztúr 1603. — Könnye N. 

HorvC. — Horváth codex, 1522. (A N. 
Múzeumban ; kiadva Nyelvemléktár VI.) — Si- 
tnoni/i Zsigmond. 

Horv : Bucs. — Horváth Gergely. Búcsúztató. 
Kassa 1734. — Könnye Nándor. 

Horv : HÖszt. ^ Horváth Gergely. Halálnak 
ösztöne. Pozsony 1738. — ■ Könnye Nándor. 

Horv: Mór. — Horváth Gergely. Mórocz Zsu- 
zsanna. Kassa 1734. — Könnye Nándor. 

Horv : Muir. — Horváth Gergely. Mulier for- 
tis. Nagyszombat 1728. — Könnye Nándor. 

Hunn: Trakta. — Hunnius Miklós. Rövid és 
fundamentomos tracta. Frankfurt 1692. — Veres 
Imre. 

' Huny: Trója. — Hunyadi Ferenc. História 
Trója megszállásáról és veszedelméről. Kol. 1631. 
(1. kiadása 1577-böl való.) — Könnye Nándor. 

Huny: Trója-. — Hunyadi Ferenc. 9. Kiadás. 
Lőcse 1692. — Veres Imre. 

Huszti:Aen. — Huszti Péter. Aeneis. Kol. 
1624. (Első kiad. 1582.) — Könnye Nándor. 

niy:]irÉlet. — Hlyés András. A Krisztus 
Jézus élete. Irta Avancinus M. Nszombat 1690. 

— Könnye Nándor. 

Illy: Pród. — Illyés András. Megrövidített ige. 
Vasárnapi prédikációk. Nszombat 1696. — Könnye 
Nándor. 

Hly : SzÉlet. — Illyés András. A keresztyén élet 
példája vagy tüköré, azaz a szentek élete I — V. 
Nszombat 1682/3. — Veres Imre. 

Illy: Kat. — Illyés István. Lelki tej avagy 
Katekismus. Nagyszombat 1697. — Könnye 
Nándor. 

Illyef : BCsTomp. — lUyefalvi István (jezsuita). 
Bányász csákánynak tompitása. Kassa 1669. — 
Könnye Nándor. 

Illyef: Jephta. — Illyefalvi István. Jephta 
históriája. Buchananus Gy. után. Kolozsvár 1597. 

— Könnye Nándor. 

Ilosv:NS. — Ilosvai Péter. Nagy Sándor. 
H. n. XVI. száz. (1. kiad. Debrecen 1574.) — 
Könnye Nándor. 

Ilosv : SzPál. — Ilosvai Péter. Szent Pál apostol 
életéről. Debrecen 1577. — Könnye Nándor. 

Ilosv : Toldi. — Ilosvai Péter. Toldi M. histó- 
riája. Lőcse 1629. (1. kiad. Debrecen 1574.) — 
Könnye Nándor. 

Irat:Perk. — Iratosi F. János. Patika szer- 
számos bolt. Irta Perkinsns V. Lőcse 1641. 

— Könnye Nándor. 

Istv: Volt. — Istvánfi Pál. Voltcr királyfi 
hist. Debrecen 1574. — Könnye Nándor. 

Jem. — Jerney. Mag>-ar nyelvkincsek Árpádék 
korszakából. I. 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁE. 



JesTitk. — Jcsuita páterek titkai. Várad 1657. 

— Veres Imre. 

JesusSir. — Jesus Sirah könyve. Kol. 1551. 

— Veres Imre. 

JordC. ^ Jordánszky codex. 1516 — 1519. 
(Az esztergomi fő székesegyház könyvtárában ; 
kiadva RM. Nyelvemlékek V. A számok a kiadás 
lapszámait jelentik.) — Szarvas Gábor. Szilasi 
Móric. Vozári Gytila. 

JTársReg. — Regulái a Jesus társaságának. 
Nszorah. 1681. — Veres Imre. 

KBártfa. — Bártfai kalendáriom 1583. — 
Veres Imre. 

KBécB. — Bécsi kalendáriom 1572, 1650, 
1651, 1652, 1666. — Könnye Nándor. 

KCsepr. — Csepregi kalendáriom 1626, 1635. 

— Veres Imre. 

KDebr. — Debreceni kalendáriom 1619. — 
Veres Imre. 

KGalg. — Galgóci kalendáriom 1582. — 
Veres Imre. 

KKrakkó. — Krakkói kalendáriom 1573. 

— Veres Imre. 

KLőcse. — Lőcsei kalendáriom 1645, 1649, 
1674, 1676. — Könnye Nándor. — 1671. 
Veres Imre. 

KNagyaz. — Nagyszombati kalendáriom 1579, 
1613, 1621. — Veres Imre. — 1658. Könnye 
Nándor. — 1671. 

KNagyv. — Nagyváradi kalendáriom 1652. — 
Könnye Nándor. 

Kák: Ast. — Kákonyi Péter. Astiages és Cyrus 
históriája. Debrecen 1574. — Könnye Nándor. 

Kák : Sáms. — Kákonyi Péter. Sámson histó- 
riája. Kolozsvár 1579. — Veres Imre. 

Káldi : Bibi. — Káldi György. Szent Biblia. 
Bécs 1626. 

Kár: Bibi. — Károlyi Gáspár. Biblia. Vizsoly 
1590. — Könnye Nándor. 

Kár : 2Könyv. — Károlyi Gáspár. Két könyv 
minden országok jó és gonosz szerencséjének okai- 
ról. Debrecen 1563. — Könnye Nándor. 

Kár: Credo. — Károlyi Péter. Az apostoli 
credonak magyarázatja. Debrecen 1584. • — Könnye 
Nándor. 

Kár : Hal. — Károlyi Péter. A halálról, fel- 
támadásról és az örök életről. Debrecen 1575. — 
Veres Imre. 

Kár: Élet. — Gr. Károlyi Sándor önéletírása 
1669. (Szalay L. M. Tört. Emlékei IV. 1865.) 

— Könnye Nándor. 

Kász : Kit. — Kászoni János. Rövid igazgatás 
Magyarország törvényfolyásairól. Irta Kitonich J. 
Gy.- Fejérvár 1647. — Könnye NfJmdor. 

KazC. — Kazinczy codex. 1526, 1529, 1541. 
(A N. Múzeumban ; kiadva Nyelvemléktár VI.) 

— Könnye Nándor. 

d 



XXVI 



A FORRlSOK JEXJyZÉKE 



KBodor : HÖszt. — Kabai Rodor Gellért. 
Ili'Bycs ösztön a sátáiimik anpyala. Debrecen 1682. 

— Veres Imre. 

KCaipk : Pápist. — Komáromi Csipkés György. 
Pái)istaság ujsáfra. Kolozsvár 1671. — Veres 
Imre. 

KCsipk : Festis. — Komáromi Csipkés György. 
Pestis iiestise. 1664. — Veres Imre. 

KCsipk : Woll. — Komáromi Csipkés György. 
Keresztyén isteni tudomány. Irta WoUebius J. 
Utredit 16.'i.'i. — Könnye Nándor. 

KCsipk: SzTük. — Komáromi Csipkés György. 
Szomorú esetek tüköré. S. -Patak 1661. — Veres 
Imre. 

Kecsk : ÖtvM. — Kecskeméti W. Péter Ötvös- 
me.stcrségröl irt könyve. Kiadta Ballagi Aladár. 
(Archacol. Értesítő uj I'. III. k.) — Szarvas Gábor. 

Kecsk Tört. — Hornyik János. Kecskemét 
város története, oklevéltárral. 1860— 2. — Künnye 
Nándor (II. k.) és Veres Imre (IV.). 

Kem : Elet. — Kemény János önéletírása. 
(Szalay L. M. Történelmi Emlékek I. 1856.) 

— Ktinnye Nándor. 

Ker: Préd. — Kercsszegi H. István. A ker. 
hit ágazatiról való prédikációk tárháza. Debrecen 
1640. — Veres Imre. 

Kereszt: CsKer. — Keresztúri Pál. Csecsemő 
keresztyén. Gy.-Fejérvár 1638. — Könnye N. 

Kereszt: I'elsKer. — Keresztúri Pál. Felser- 
dült Kfri'sztyén. Várad 1641. — Kasztner G. 

Kereszt: Leg. — Keresztúri Pál. Lelki legel- 
tetés. Nvárad 1649. — Könnye Nándor. 

Kéri : Sen. — Kéri Sámuel. Keresztyén Seneca. 
Latinból ford. Bécs 1594. — Könnye Nándor. 

KeszthC. — Keszthelyi codex. 1522. (A keszt- 
helyi Festetics-könyvtárban ; kiadva Nyelvemlék- 
tár. XIII.). — Irányi István. 

KótMDipl. — Salamon Ferenc : Két Magyar 
Diplomata a XVII. szból. Bécs 1867. 

KirBesz. — Királyi beszélgetéseknek, nem 
különdn'u : Frantzia Példabeszédeknek öszveszede- 
getése, mely ezelőtt frantzia és német nyelven 
ki botsáttatott, mostan pedig a magyarnak hozzá- 
adásával kinyomfattatott. Pozsony 1749. — 
Simonyi Z.ii(/mon(l. 

Kisv : Adag. — Kis-Viczay Péter : Adagia. 
Bártfa 1713. — Seanms Gábor. 

Knauz. — Knauz Ferdinánd. Monumenta Eccle- 
siae Strigonicnsis 1874, 1882. 

KolTört. — Oklcvóltár Kolozsvár Története I. 
kötetéhez. Szerkesztette Jakab Elek. Buda 1870. 

Komár: Imáds. — Komáromi István. Az úri 
imádság magyarázatja. Nvárad 1651. — Veres 
Imre. 

Komj; SzPál. — Komjáthi Benedek. Sz. Pál 
levelei. Krakkó 1533. — Likarets János. 



Konst. —- Constantinápoly várossának leírása. 
Lőcse 1688. — Könnye Nándor. 

Kónyi : ÁrtM. — Kónyi János. Ártatlan mulat- 
ság. — Kaszbier Géza. 

Kónyi: HBom. — Kónyi J: Magyar Hadi 
Román avagy gr. Zrínyi M. vitéz dolgai. Pest 
1779. — Kasztner Géza. 

Kónyi: VártaM. — Kónyi J: Várta Mulat- 
ság. — Kasztner Géza. 

KopaszságD. — Az kopaszságnak dicsíreti. 
1589. — Simonyi Zsigmond. 

Köl: Idv. — Kölessérí Sámuel. Idvesség sarka. 
S. -Patak 1666. — Könnye Nándor. 

Köl: DobK. • — Kölessérí Sámuel. Halotti be- 
széd Dobozi Kata fölött. Kolozsvár 1675. — 
Veres Imre. 

KönigsbT. — Königsbergi Töredék. XIV. század. 

KPap:£vang. — Kopcsányi Pap Márton. 
Evangéliumok és epístolák. Bécs 1616. — Könnye 
Nándor. 

Kr. — Krcsznerícs Ferenc. Magyar Szótár. 
1831—2. — (Egyéb rövidítés után arra figyel- 
meztet, hogy az idézet Kresznerícsből van át- 
véve.) 

Krisztii. — Krisztina Legenda. Szent Krisz- 
tina élete a XVI. száz. ekyéről. (A N. Múzeum- 
ban; kiadva Nyelvemléktár VII.) — Simonyi 
Zsigmond. 

KrizaC. — Kriza codex 1532. (Az akadémiai 
könyvtárban ; kiadva Nyelvemléktár 11.) — Könnye 
Nándor. 

KrucsB. — Krucsai Márton fölötti búcsúztató. 
1733. — Könnye Nándor. 

KTör: Assz. — Kolosi Török István. Az 
asszonyi nem dicsérete. Lőcse 1655. (1. kiad. 
Kol. 16.'!0,) — Könnye Nándor. 

KTör : SzJán. — Kolosi Török István. A sz. 
János ev. históriája. Irta Reuchlin. — A világi 
emberek bolondságán való siralom. Irta Marsílius 
Ficinus. Kolozsvár 1635. — Könnye Nándor. 

KulcsC. — Kulcsár codex. 1539. (N. Múzeum; 
kiadva Nyelvemléktár VIII.) — Király Pál. 

Kulcs : Evang. — Kulcsár György. Postilla, azaz 
Evangelíomoknak magyarázatja. .V.-Líndva 1574. 
— Könnye Nándor. 

Kulcs: HKósz. — Kulcsár György. X halálra 
való készületről. A.-Lindva 1573. — Könnye 
Nándor. 

Kulcs: Vetek. — Kulcsár György. .\z ördögnek 
a penitenciatartó bűnössel való vetekedéséröl. A.- 
Lindva 1573. — Könnye Nándor. 

Ladányi: Bucs. — Ladányi Elek. Búcsúztató. 
Kassa 1735. — Könnye Nándor. 

Ladányi: Decr — Ladányi Elek. Inevifabilc 
decretum. Kassa 1735. — Könnye Nándor. 



A forrAsok jegyzéke 



XX vu 



Land: UjSegits. — Landovics István. Uj se- 
gítség (^prédikációk). Nagyszombat 1G89. — ■ 
Könnye Nándor. 

LányiC. — Lánji codex. 1519. (Akadémiai 
kézirattár; kiadva Nyelvemléktár VII.) — Könnye 
Nándor. 

Laskai: Lips. — Laskai Jáuos. A polgári 
tiírsaság tudományáról. Irta Lipsius Justus. Bártfa 
1G41. — Könnye Nándor. 

László : Petr. — László Pál. Petrarcha a sze- 
rencséről. Kassa 1720. — Könnye Nándor. 

Laur: LViad. — Laurentius. Lelki viadalom. 
Pozsony 1722. — Könnye Nándor. 

Lép : FTük. — Lépes Bálint. A halandó 
emberi nemzet fényes tüköré. Prága 1616. — 
Könnye Nándor. 

Lép : PTük. — Lépes Bálint. Pokoltól rettentő 
tükör. Prága 1617. — Veres Imre. 

Let: Hitág. — Lethenyei István. A sz. írás- 
beli hitünk ágai. Irta Hutter Lénárt. Csepreg 
1635. — Könnye Nándor. 

LevT. — Magyar Leveles Tár. I. Négyszáz 
magyar levél 1504—1560. Közli Szalay 1. 1861. 
— Könnye Nándor. — 11. Magjar hölgyek levelei 
1515 — 1709. KözH Deák Farkas. 1879. — 
Munkácsi Bernát. Szarvas Gábor. 

LibEleg. - — Libellus elegantissimns. Igen 
szép könyvecske, mely szép Catonak neveztetik, 
az jó életnek oktatásáról. 3. kiad. Kol. 1620. 
(l. kiad. 1591.) — Könnye Nándor. 

Lipp: Cal. — Lippai János. Calendarium oeco- 
nomicum. Nszombat 1662. — Könnye Nándor. 

Lipp: PKert. — Lippai János. Pozsonyi kert. 
I. Virágos kert Nagvszombat 1664. II. Vetemé- 
nyes kert. Bécs 1664. III. G3'ümölcsös kert. 
Bécs 1667. — Könnye Nándor. 

Liszny : Krón. ^ Lisznyai Kovács Pál. Magya- 
rok krónikája. Debr. 1692. — Könnye Nándor 
és Veres Imre. 

Liszti: Mars. — Liszti László. Magjar Mars. 
Bécs 1653. — Veres Imre. 

MA. — Molnár Albert. Dictiouarium Ungarico- 
Latinum. Norimberga 1604. Rendszerint a bőví- 
tett 3. kiadás értendő, Heidelberg 1621. (A német 
fordítások az 1708.-Í kiadásból valók.) 

MAI. — Molnár Albert. Dictionarium Latino- 
Ungaricum. Norimberga 1604. 

MA: Bibi. — Molnár Albert. Szent Biblia. 
(Káról}! Bibliájának 2. kiadása) Hanau 1608. 
(Magy. — Magyarázatok a biblia előtt.) ■ — Könnye 
Nándor. 

MA: SB. — Molnár Albert. Discursus de 
Snmrao Bono. Irta Ziegler Gy. Lőcse 1630. — 
Könnye Nándor. 



MA: Sciilt. — Molnár Albert. Jubiléus eszten- 
dei prédikáció. Irta Scultetus A. Oppenheim 1618. 

— Könnye Nándjr. 

MA: Tan. — Molnár Albert. A kcr. religióra 
való Tanítás. Irta Calvinus J. Hanau 1624. — 
Könnye Nándor. 

MA: Zsolt. — Molnár Albert. Szent Dávid 
Zsoltárai. Várad. 1654. (1. kiad. Herborn 1607.) 

— Könnye Nándor. 

Mad : BHal. — Madarász Márton. A jó vagy 
kegyes élet és boldog halál. Irta Senners D. 
Lőcse 1643. — Könnye Nándor. 

Mad:Evang. — Madarász Márton. Vasárnapi. 
evaugeliomokból való szent elmélkedések. Iita 
Meisner Boldizsár. Lőcse 1635. — Könnye 
Nándor. 

Magy: Nád. — Magyar István. Halotti beszéd 
gr. Nádasdy F. fölött. Keresztúr 1604. — Könnye 
Nándor. 

Major: Szót. — Major Márton. Latin-mag)ar 
szótár 1647. — Könnye Nándor. 

Marg : Imáds. — Margitai Péter. A minden- 
napi imádságnak magyarázatja. Debrecen 1616. 

— Könnye Nándor. 

MargL. — Margit legenda. 1510. (A N. 
Múzeumban ; kiadva Nyelvemléktár VlII.) — 
Barna Ferdinánd. 

Martonf : SzHist. — Martonfalvi György. Szent 
história. Debrecen 1681. — Veres Imre. 

Matkó:BCsák. — Matkó István. X. ut Tök 
könyvnek eltépése, avagy Bányászcsákány. S-Patak 
1668. — Könnye Nándor. 

Matkó : HEoml. — Matkó István. Fövényen 
épített ház romlása. Szeben 1666. — Könnye 
Nándor. 

MedLat. — (WendeUnus Marcus Frídericus.) 
Medulla Latínitatis. G3'ulafehérvár 1646. — Ku- 
nos Ignác. 

Megy:Bayle. — Medgyesi Pál. Praxis píeta- 
tis. Irta Bayle Lajos. Debr. 1636. — Könnye 
Nándor. 

Megy: Cowp. — Medgjesi Pál. Hét napoki 
együtt beszélgetése egj^ keresztyén és egy pápista 
catholicusnak. Irta Cowper Vilmos. Debrecen 1637. 

— Könnye Nándor. 

Megy; Diai. — Medgyesi Pál. Dialógus polítíco- 
ecclesiastícus az presbyteriumról. Bártfa 1650. 

— Könnye Nándor. 

Megy: 3Jaj. — Medgyesi Pál. Erdély s egész 
magyar nép hármas jajjá. S. -Patak 1653. — 
Könnye Nándor. 

Megy: 6 Jaj. • — Medgyesi Pál. Magyarok hato- 
dik jajjá. Sárospatak 1660. • — Könnye Nándor. 

Megy : SzAÖröme. — Medgjesí Pál. Szent 
atyák öröme. Gy .-Fejérvár 1640. — Könnye 
Nándor: 

d* 



XX vili 



A 1•X»RR^S0K JEGYZÉKE 



Megy. Szöv. — Medgyesi Pál. Égö szövét- 
nek. Gy.-Fejérvár 1G45. — Könnye Nándor. 

Mel: ATam. — Melius Péter. Az Arany Tamás 
tévelygé.sfinek megliainisitási. Debrecen 1562. — 
Ki'mnye Nándor. 

Mel: Ének. — Melius Péter. Igaz sz. írásból 
kiszedett ének. Debr. 1570. — Könnye Nándor. 

Mel: Herb. — Melius Péter. Herbárium. Ko- 
lozsvár l.OTfS. — Veres Imre. 

Mel : Jób. — Melius Péter. A Sz. Jób köny- 
vének fordítása. Várad 1505. — Könnye Nándor. 

Mel: Pród. — Melius Péter. Christns közben- 
járásárólvaló prédikácziók. Debr. 1561. — Könnye 
Nándor. 

MoI : Sám. — Melius Péter. Sámuel könyvei 
és királyok könyvei. Debr. 1565. — Alexics 
O^yörgy. 

Mel: SzJán. — Melius Péter. Sz. János jele- 
nésének magyarázatja. Várad 1568. — Könnye 
Nándor. 

MesésK. — Mesés könyvecske. Németből ford. 
Lőese 1629. — Könnye Nándor. 

MF. — • Mátyás Flórián. Nyelvtörténeti szótár- 
kisérlet. Pest és Pécs 1868—1871. (Egyéb rövi- 
dítés után aiTa figyelmeztet, hogy az idézet onnan 
van átvéve.) 

MHeg:BTan. — Mikolai Hegedűs János. 
Diltlia Tanúi. Utreclit 1648. — Könnye Nándor. 

MHeg: Preb. — Mikolai Hegedűs János. Lelki 
prebenda. Utrecht 1648. — Veres Imre. — 2. ki- 
adás Szében 1665. — Könnye Nándor. 

MHeg:T08zl. — Mikolai Hegedűs János. A 
mennyei igazság tüzes oszlopa. Irta Grosse S. 
Utrecht 1648. — Veres Imre. - 2. kiad. Szeben 
1665. — Könnye Nándor. 

Mih: ÖrökÉ. — Miliálykó János. Az örök 
életről való könyvecske. Irta Zader J. Bártfa 
1603. — Könnye Nándor. 

Mik:MulN. — Mikes Kelemen. Mulatságos 
Napok. (Franciából átdolgozva 1745. Kiadta Abafi 
L.) — Simonyi Zsigmond. 

Mik: TörL. (Mik : TLev.) — Mikes Kelemen. 
Törökországi Levelek. (1717—1758. Kulcsár 
István 1794-ki kiadása.) — Könnye Nándor. 
Seanas Gábor. 

Misk: Angllnd. — Miskolczi C. Gáspár. Ang- 
liai independentisnius. Utrecht 1654. — Könnye 
Nándor. 

Miflk:VKert. — Miskolczi Gáspár. Egy jeles 
vadkert. Irta Franzius F. Lőcse 1702. — Könnye 
Nándor. 

MÍBOc:Progn. - Misocacus Vilhelm. Prog- 
nosticon Kol. 1578. — Könnye Nándor. 

MNyil:Irt. Melotai Nyilas István. A mennyei 
tudomány szerint való Irlovány. Debr. 1617. 
— Könnye Nándor. 



MNyil : Zsolt. — U. a. Szent Dávid 20-ik 
zsoltárának magyarázatja. Kassa 1620. — Könnye 

Nándor. 

Moln:Buc8. — Molnár András. Búcsúztató. 
Kassa 1733. — Könnye Nándor. 

Moln: Ut. — U. a. Legigyenesebb út . . . 
Kassa 1733. — Könnye Nándor. 

Moln: JÉpül. — Molnár János. A régi jeles 
épületekről. Nagyszombat 1 760. — Szan'ds Gábor. 

Moln : Term. — Molnár János. A fisikának 
eleji. A természetiekről hat könyv. Pozsony és 
Kassa 1777. 

MolnP:LTárh. — Molnár Ferenc. Lelki 
tárház. Lőcse 1692. — Veres Imre. 

Mon:Apol. — Monoszlaí András. Apológia. 
Nszombat 1588. — Könnye Nándor. 

Mon:KópT. — Monoszlai András. A képek 
tiszteletéről. Nszombat 1589. — Könnye Nándor és 
Schleininger. 

Moulrók. — Monumenta Historica: írók. 
III. (Verancsics A. Memória rerum; és Landor- 
fejírvár elveszésének oka.) Szarvas G. — XI. 
(AporP. Metamorphosis Trans. stb.) Veres Imre. 
— VIII. (Rozsnyai D. tört. maradv.) XV. XVIII. 
(TökölyJ. naplója 1693— 4. és 1676— 8.)Aa&rtwer 
Géza. 

MonOkm. — Monumenta Historica: Okmány- 
tár. 

MonTME. — Monumenta Historica. Török- 
magyarkori történelmi emlékek. (Kiadta a M. T. 
Akadémia.) — Kusztncr Géza. — (I. II.) Alexics 
Géza. 

MTolv : Aritm. — Menyöi Tolvaj Ferenc. Az 
aritbmetícának mestersége. Kol. 1698. (1. kiad. 
1675.) - - Könnye Nándor. 

MünchC. — Müncheni codex. 1466. (A mün- 
cheni udvari könyvtárban ; kiadva Nyelvemléktár 
I.) — Simonyi Zsigmond. 

Nad : Kert. — Nadáuyi János. Kerti dolgok- 
nak leírása. Irta Mizáld A. Kol. 1669. — Könnye 
Nándor. 

NádC. — Nádor eodex. 1508. (Az egyetemi 
könyvtárban. Toldy kiad. 1857.) — Kiircz Antal. 

Nagyari: Orth. — Nagj-Ari Benedek. Ortho- 
doxus t^hristianus : Igaz vallású keresztyén. Várad 
1651. — Veres Imre. 

Nagyb: Hunyj. — Nagybánkai Mátjás. His- 
tória Hunyady Jánosról. Debr. 1574. (1. kiad. 
Kol. 1570.) — Könnye Nándor. 

Nagyb: Józs. — Nagybánkai Mátyás. História 
Jákob tiáról Józsefről. Kolozsvár 1580. — Könnye 
Nándor. 

NagyszC. —Nagyszombati codex. 1512 — 1513. 
(Az esztergomi káptalan nagysz. könyvtárában ; 
kiadva Nyelvemléktár 111.) — Komáromy Lajos. 



A fx3rrAsok jegyzéke 



XXDC 



Nán : SzűT. — Nánási L. István. Szü titka. 
Kol. ItJTtt. — Könnye Nándor. 

NómGl. — Nómetujvári Glosszák. Egy néinet- 
ujvári latiu codex sorközi és lapszéli magyar jegy- 
zetei. (Kiadva: Magyar Könyvszemle 1883.) — 
Si»iimi/i Zsigmond. 

Nógr: IdvK. — Nógrádi Mátyás. Idvesség 
Kapuja. Kol. 1672. — Könnye Nándor. 

Nom. — Noraenclatura seu dictionarium Latino- 
Germauicum. Nunc denuo adiectura idioma hun- 
garicum.. Szélien 1629. — Könnye Nándor. (Az 
1641-ki 2. kiadásból idézettek Kresznericsböl 
vannak átvéve.) 

NótPM. — A peleskei nótárius pokolba-me- 
netele. Basel 1792. — Simonyi Zsigmond. 

NyirkáUai. — Nyirkállai Tamás, Mátyás király 
udvari kanczellárjának 1484. körül összeirt udvari 
fogalmazvány-mintái közt szétszórt magyar kife- 
jezések. (A kézirat a pécsi püspöki könyvtárban. 
Szótárunk Kovachich M. Gy. „Formuláé Solenues 
Styli" 1799-ben megjelent munkájából idézi.) 

NyKözl. — Nyelvtudományi Közlemények. Ki- 
adja a M. Tud. Akadémia Budapest 1862—1888. 

TSyr. — Magyar Nyelvőr. Szerk. és kiadja 
Szarvas Gábor. Budapest 1872— 1888. — I. — X. 
Simonyi Zsigmond. — XI. — XVl. Jámbor József. 

Offle. — Officium. B. Mariae. Szűz Mária zso- 
lozsmája. Nszombat 1662. (1. kiadás 1643.) — 
Könnye Nándor. 

Ompr: GonAssz. — 0[r]mpruszt Kristóf. Go- 
nosz asszonyok. Bécs 1550 — 1552. — Könnye 
Nándor. 

Onadi: Számv. — Ónadi János. Practici algo- 
rithmi. Számvetés tudománya. Kassa 1693. — 
Könnye Nándor. 

Oiczy: KöltH. — Költeményes Holmi egy 
nagyságos elmétől [b. Orczy Lőrinctől]. Kiadta 
Révai Miklós. Pozsony 1787. — Simonyi Zsigmond. 

Orczy: KöltSz. — Két nagyságos elmének 
Költeményes Szüleményi [b. Orczy Lőrincé és 
Barcsayé]. Kiadta Révai M. Pozsony 1789. — 
Simonyi Zsigmond. 

Otr: Besz. — Otrokocsi Flóris Ferenc. Idves- 
ségcs beszélgetések. Kolozsvár 1683. — Könnye 
Nándor, 

Otr : Róma. — Otrokocsi Flóris Ferenc. 
Róma Istennek szent városa. Nagyszombat 1698. 

— Veres Imre. 

Otr: Tökéli. — Otrokocsi Flóris Ferenc. 
Isten előtt járóknak Tökélletessége. Nagyszombat 
1699. — Könnye Nándor. 

Ozor: Christ. — Ozorai Imre. De Christo et 
ejus ecclesia. Krakkó 1535. — Könnye Nándor. 

OtvMest. — Az Ötves Mesterségről való vetél- 
kedés. 1716. (Kiadva Egy. Philol. Közi. VIII. 

— vsg. versszak.) — Simonyi Zs. 



PP. — Pápai Páriz Ferenc. Dictionarium hun- 
garico-latinum. Lőcse 1708. (A német fonlitások 
a későbbi kiadásokból valók.) 

PPl. — Pápai Páriz Ferenc. Dictionarium 
latino-hungaricum. Lőcse 1708. 

PPBl. — Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod- 
féle bővített kiadása. Szeben 1767. (A csillag 
mindig azt a latin cikket jelöli, melyből az idézet 
van véve.) — Jámbor József és Szarvas Gábor. 

PP : PaxA. — Pápai Páriz Ferenc. Pax Ani- 
mae, azaz a lélek ességéről. Franciául irta Moli- 
naeus P. Kolozsvár 1680. — Kötmye Nándor. 

PP: PaxC. — Pápai Páriz Ferenc. Pax Cor- 
poris : az emberi test nj-avalyáiról. Kolozsvár 1690. 
■ — Könnye Nándor. (Az olaj szó összetételeit 
az 1774-i kiadásból közölte Csapodi István.) 

Páp: KeskTJt. — Pápai Páriz Imre. Keskeny 
út. S.-Patak. 1662. (1. kiadás Utrecht 1647.) 

— Könnye Nándor. 

Paskó: ESir. — Paskó Kristóf. Erdély pusz- 
tításáról irt siralom. Szeben 1663. — Veres Imre. 

Pataki: Reg. — Pataki István. Ez világ dolgai- 
nak igazgatásának mestersége, száz regulák. Latin- 
ból ford. Kolozsvár 1681. ■ — Könnye Nándor. 

Pathai: Sacr. — Pathai István. A sakramen- 
tomokról. Gy. -Fejérvár 1643. — Könnye Nándor. 

Pázm : Fel. — Pázmány Péter. Felelet Magya- 
rinak az orsz. romi. Nagyszombat 1603. — 
Könnye Nándor. 

Pázm : Imáds. — Pázmány Péter. Keresztyéni 
imádságos könyv. (1. kiadás 1606. Földolgozva 
az 1631-i kiadás van.) 

Pázm : Kai. — Pázmány Péter. Kalauz. Pozsony 
1613. — Veres Imre. 

Pázm: KT. — Pázmány Péter. Kempis Tamás- 
nak a Krisztus követéséről irt négy könyve (1. 
kiadása 1604-ben jelent meg.) — Bánóczi József. 

Pázm : LuthV. — Pázmány Péter. Lutheristák 
Vezetője. Bécs 1627. — Jámbor József. 

Pázm.: Préd. — Pázmány Péter. Vasárnapi 
és innepi prédikátziók. Pozsony 1636. — Veres 
Imre. 

Pázm:5Lev. — Pázmány Péter. Alvinczi Pé- 
terhez Íratott öt szép levél. Pozsony 1609. — 
Kiss Ignác. 

Pécsi: HEnek. — Pécsi János. Oeconomia 
coniugalis. Az házasok életiről való ének. Kolozsvár 
1580. — Könnye Nándor. 

Pécsi: Ágost. — Pécsi Lukács. Sz. Ágoston 
elmélkedései. Nagyszombat 1591. — Veres Imre. 

Pécsi: SzűzK. — Pécsi Lukács. Keresztyén 
szüzeknek tisztességes koszorúja. Nszombat 1591. 

— Veres Imre. 

Pécsv : Fel. — Pécsvárdi Péter. Felelet Páz- 
mány P. két könyvecskéjére. Debrecen 1629. — 
Könnye Nándor. 



XXX 



A FORRÁSOK JEXÍVZÉKE 



PeerC. — Peer codex. XVI. század elejéről. 
(Nemz. Múzeum ; kiadva Nyelvemléktár II.) — 
Volf György. 

PóldK. — Példák könyve. 1510. (A buda- 
pesti Egyetem könyvtárában ; kiadva Nyelvemlék- 
tár VIII. k.). — Bánócii József. 

Fereszl: Gramm. — Pereszlényi P. Gramma- 
tica linguae Hunf/aricae. Nszombat 1682. (Újra 
kiadva Corp. Gramm. -ban.) — Könnye Nándor. 

Perny : LFl. — Osztojjányi Pernyeszi Zsigmond. 
Lelki flastrom. Kolozsvár 1678. — Könnye Nándor. 

Pesti: Pab. — Pesti Gábor. Aesopus Fabulái. 
Bécs 1536. - — Simonyi Zsigmond. 

Pesti : Nom. — Pesti Gábor. Nomenclatura sex 
linguarum. (Az 1. kiad. 1538-ban jelent meg 
Bécsben. Földolgozva a 2. 3. 4. kiadás vau, 1550, 
1561, 1568.) — Könnye Nándor. 

Pesti: NTest. — Pesti Gábor. Nóvum Testa- 
mentum seu fjuatuor evangeliorum volumina. Bécs 
1536. — Könnye Nándor. 

Pesty. — Pesty Frigyes. Magyarország hely- 
nevei. Budapest 1888. 

Pethö : Krón. — Pethö Gergely. Magyar kró- 
nika. Bécs 1660. — Könnye Nándor. 

Petki: Virt. — Petki .lános. A virtus és vo- 
luptas vetekedése. Silius Italieus után. Kol. 1610. 
— Könnye Nándor. 

PhilPl. — Z. Sz. J. : Igaz barátságnak tüköré, 
melyben megirattatik Philostlienes és Flurentiná- 
nak hűséges szerelmek. Buda 1785. — Könnye 
Nándor. 

PHorv : Ápol. — Petricsevics Horváth Ferenc. 
Apológia fratrum Unitariorum. Kolozsvár 1700. — 
Könnye Nándor. 

Poonit. — Poenitentiának tüköré. Németből 
l'urd. Bécs 1665 (1. kiadás Bártfa 1626.) — 
Könnye Nándor. 

Pont. — Pontianus császái- históriája. Bécs 
157 3. — Könnye Nándor. 

Pós: GBot. — Pósaházi János. Görcsös bot. 
S.-Patak 1668. — Ktínos Ignác. 

Pós: Igazs. — Pósaházi János. Igazság istápja. 
S.-1'atak 166y. Veres Imre és Könnye Nándor. 

Pós: Válasz. — Pósaházi János. A három 
kérdésre adott választétolnek megerősödése. H. n. 
1666. — Veres Imre. 

Pós: Vetélk. — Pósaházi János. Kis Imre 
jcsuita páterrel való vetélkedés. II. n. 1666. — 
i'tres Imre. 

PozsC. — Pozsonyi codex. 1520. (Kiadva 
Nyelveniléktár XIII.) — Mareeali Henrik. 

PractArithm. — Practica arithraetica, azaz 
számvető tábla Nagyszombat 1709. (1. kiad. Debre 
cen 1614. i - Könnye Nándor. 



Prág: Sork. — Prágai András, Fejedelmek 
serkentő órája. Irta Gvevara A. Bártfa 1628. 
— ^^ Veres Imre. 

Badv : Csal. — Radvánszky J. Magyar Család- 
élet és háztartás. — l'uri Mészáros István. Alexics 
György. 

Eák : Art. — Rákóczi Ferenc. Hadi articn- 
Insok. 1705. - — Könnye Nándor. 

RákF: Lev. — II. Rákóczi Ferenc Levéltára. 
(Archívum Rákóczianum. Kiadta a M. T. Akadémia.) 

— Könnye Nándor. 

Eák : Manif. — II. RákócziFerenc Manifestuma. 

Nszombat 1704. — Könnye Nándor. 

BákGy: Lev. — A két Rákóczy György 
Levelezése. Szerkesztette Szilágyi Sándor. — 
Szarvas Gábor. 

HejtLev. — Rejtelmes Levelek I. Rákóczi 
György korából. Közli Ötvös Ágoston. Kolozs- 
vár 1848. 

RendÉl. — G. C. J. : Rendes élet példája. 
Lőcse 1674. — Veres Imre. 

Bim: Ének. — Rimái János istenes énekei. 
Lőcse 1693. — Könnye Nándor. 

KMK. - Régi Magyar Költök Tára. Közzé 
teszi Szilády Áron. I-V. köt. Budapest 1877 tői. 

— Alexics György. 

HMNy. — Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta 
a M. Tudós Társaság ; szerk. Döbrentci Gábor. 
(A II. és 111. szára ezen köteteknek második felét 
jelenti, mely az okiratokat foglalja magában.) — 
Könnye Nándor. Jámbor József. 

Bumy: Mon. — Monumenta Historica. Kiadta 
Rumy. — Veres Imre. 

Salánki:CladTurc. — Salánki Gy. História 
Cladis Turcicae ... A nádudvari török veszede- 
lem históriája. Kolozsvár 1581. — Veres Imre. 

SalMark. — Salamon királynak Markalffal 
való tréfabeszédek. Monyorókerék 1591. (I. kiad. 
Kol. 1577.) — Simonyi Zsigmond. 

Sall: Vár. — Sallai István Jó nemes Várad- 
nak gyenge orvoslása. Pozsony 1630. — Könnye 
Nándor. 

Sum: Cer. — Samaijai János. A helv. ecclé- 
siák ceremoniájokról. Lőcse 1636. — Könnye 
Nándor. 

Sam : Harm. — Samarjai János. Magyar har- 
mónia az Aag. és Helv. confessio közt. Pápa 
162K. — Kiinnye Nándor. 

Sámb: SEérd. — Sámbár Mátyás. Három id- 
vességes kérdés. Nagyszombat 1661. — Kunos 
Ignác. 

Sámb: 3Pel. — Sámbár Mátyás. A három idv. 
kérdésre a Calviuista tanitók mint felelnek. Kassa 
1667. - Kunos It/nác. 



A FX)RKASOK JEGViÉKE 



XXXI 



Samb: lap. — Siimhdr Mátyás. Orvosló ispo- 
tály. II. 11. lt)64. — Könnye Nándor. 

SándorC. — Sándor codcx. A XVI. száz. első 
negyedéből. (Az cpyetcmi könyvtárban ; kiadva 
Xyelvemléktár II. ") — Szarvas Gábor. 

Sárp: Noe. — Sárpataki N. Mihály. Noé 
bárkája. Kol. 1681. — Könnye Nándor. 

SBalog: TemK. — Sélyei Balog István. Te- 
mető Kert. Halotti prédikácziók. Várad 1655. 

— Könnye Nándor. 

Sí. — Sándor István. Toldalék a magyar- 
deák Szókönyvhöz. Bécs 1808. 

Sib : VigK. — Sibolthi Demeter. Vigasztaló 
kön)Tec5ke. Galgóc 1584. — Veres Imre. 

Sim: Evaxig. — Evangeliomok magyarázatja. 
Simon Pál deák postillájából ford. Bártfa 1608. 

— Könnye Nándor. 

SK. — Simái Kristóf. Végtagokra szedett szótár. 

Soós: Post. — Sóvári Soós Kristóf. Postillák 
azaz epistoláknak magyarázatja. Bártfa 1598. 

— Könnye Nándor. 

Sylv: UT. — Sylvester János. Uj testamen- 
tom. Sárvár 1541. — Könnye Nándor. 

Szakácsmest. — Szakácsmesterségnek könyvecs- 
kéje. Nagyszombat 1785. (L. M. Nyelvőr IX.) 

Szál : Krón. — Szalárdi János. Siralmas magyar 
Krónika. XVII. száz. (Kiadta Kemény Zs. Pest 
1853.) 

Szál: Vigaszt. — Szalárdi Miklós. Vigasztaló 
szók és leUdharcz.Gy.-Fejérvár 1643. — Veres Imre. 

Szár: Cat. — Szárászi Ferenc. Catechesis 
(Palatinatusil fordítása. (1604.) — Veres Imre. 

Szathm: Cent. — Szathmár-Némethi Mihály. 
Halotti Centuria. Kol. 1683. — Könnye Nándor. 

Szathin: Dom. — Szatmár-Némethi Mihály. 
Dominica. Kolozsvár 1675. — Könnye Nándor. 



SzBodó: SóDics. — Szentmártoni Bodó János. 
A só dicsérete. Ácsmesterek dicsérete. Lőcse 
1647. — Veres Imre. 

SzCsere: Conf. — Szenczi Csere Péter. Con- 
fessio fidei christianae. 1616. — Könnye Nándor. 

SzCsomb : Utleir. — Szepsi Csombor Márton, 
utazásainak leirása. Kassa 1620. — Könnye Nándor. 

SzD. — Baróti Szabó Dávid. Kisded szótár. 
Kassa 1792. 

SzD : MVir. — Baróti Szabó Dávid. A Magyar- 
ság Virági. Komárom 1803. — Szarvas Gáhorné. 

Szeg : Aqu. — Szegedi János. Aquila. Sas- 
keselyö. Nagyszombat 1736. — Könnye Nándor. 

Szeg: Theoph. — Szegedi Lőrinc. Theophania 
azaz : isteni megjelenés. Debr. 1575. — Könnye 
Nándor. 



Szék: Krón. — Székely István. Krónika ez 
világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. — Veres Imre. 

Szék: Zsolt. — Székely István. Zsoltár könyv. 
Krakkó 1548. — Veres Imre. 

Szól- Oki. — Székely Oklevéltár. Szerkesztette 
Szabó Károly Kolozsvár 1872—6. (Két kötet). 

— Könnye Nándor. 

Szenczi: RószPoh. — Szenczi A. Pál. Része- 
gesek jajos pohara. Debr. 1682. — Veres Imre. 

Szentiv : Verseng. — Szentiványi Márton. 
Négy rövid első könyvecskék a hitben támadott 
versengésekről. Nagyszombat 1702. — Könnye 
Nándor. 

Szentm: Ealm. — Szentmártoni Bodó János. 
A kalmárok dicsérete. Lőcse 1690. — Könnye 
Nándor. 

Szentm: TPiú. — Szentmártoni Bodó János. 
A tékozló fiú históriája. A vasról való ének. Kol. 
1636. — Könnye Nándor. 

Szentp : Izr. — Szentpéteri István. Izrael 
szekerei. Hal. beszéd Szenczi Pál fölött. Debrecen 
1691. — Könnye Nándor. 

SzépEnek. ■ — Egy szép ének miképpen az 
úr isten megáldja azokat, az kik őtet félik. H. 
n. XVI. sz. (Szabó K. 359. sz.) — Könnye Nándor. 

Sziksz. — Szikszai Fabricius B. Nomencla- 
tura seu Dictionarium Latino-Ungaricum . . Edifio 
auctior opera Emerici A. Sz. Ujfalvii. Debr. 1619. 
(1. kiadása 1590-ben jelent meg. Minthogy nagy- 
részt azonos vele Pesti Gábor Nomenclaturája, 
csak a M. Akadémiai Értesítő 1847. 327 — 332. 
lapjain közölt adatok fölvételére szorítkoztunk.) 

Szob : Dáv. — Szoboszlai Miklós. Szent Dávid- 
nak öt kövecskéi. Irta Diest Henrik. Debr. 1648. 

— Kunos Ignác. 

Szók: Bals. — Szokolyai István. Sérelmes 
lelket gyógyító balzsamom. S. -Patak 1669. — 

Könnye Nándor. 

Szőll: Dáv. — Szőllősi István. Sión leánya 
paizsa, avagy Bajnok Dávidka. Kassa 1668. — 
Könnye Nándor. 

Szöll: Szén. — Szőllősi István. Szénán basa 
históriája. Kol. 1635. — Könnye Nándor. 

SzÖtv : TitkJ. — Szathmári Ötvös István. 
Titkok Jelenése avagy sz. János mennyei látása. 
Szeben 1668. — Veres Imre. 

Sztár : Akháb. — Sztárai Mihály. Akháb 
király és Illyés próféta. Debr. 1574. (írva 1549- 
ben.) — Könnye Nándor. 

Sztár: Athan. — Sztárai Mihály.. Szent Atha- 
nasius életéről. Debr. XVI. száz. (írva 1557.) — 
Könnye Nándor. 

Sztár: Vizöz. — Sztárai Mihály. Vízözön. A 
vízözön históriájáról való ének. Kol. 1581. — 
Veres Imre. 



xxxn 



A FOKRASOK JEÍiyZÉKE 



SzVer: Bar. — Szegcdi Veres Gáspár. Szép 
história két nemes ifjaknak ipaz barátságokról. 
Kol. 157«. — Könnye Nándor. 

Tam : Jóak. — Tarnóczi István. Jó akarat. 
Becs 1685. — Könnye Nándor. 

Tam: Bar. — Tarnóczi István. Holtig való 
barátság. Nszombal KJtlö. — Könnye Nándor. 

Tarn: JÓÉI. — Tarnóczi István. Nagy mesterség 
a jó élet. Irta Bcllarniiiius R. Nszombat 1680. — 
Könnye Nándor. 

Tarn : Szents. — Tainóczi István. Régi Magyar 
szentség. NVzombat 1695. — Könnye Nándor. 

Taa; Peukt. — Tasi Gáspái-. öt rövid pré- 
dikáczió. Irta Feuktius Jakab. Pozsony 1640. — 
Könnye Nándor. 

TécBÍ: Lil. — Téesi J. Miklós. Lilium humi- 
litatis. 1671). — Könnye Nándor. 

Tel : Evang. — Tclegdi Miklós. Evangéliumok 
magyarázatja. 1577 — 1580. (A II. kötet az 1631-i 
második kiadás szerint.) Schleininger és Könnye 
Nándor. 

Tel: Fel. — Telegdi Miklós. Felelet Bornemisza 
P. „Fejtegetés" nevű könyvére. Nszombat 1580. 

— Schleininger és Könnye Nándor. 

■ Tel: KerP. — Telegdi Miklós. A Keresztyén- 
scgnek Fomlameiitoniiról való rövid könyvecske, 
liécs 156:3. — Si monyt Zsigmond. 

Tel: Rövir — Telegdi Miklós. Rövidírás . . . 
hogy a pápa nem Antricbristus. Nszombat 1580. — 
Schleininger. 

TelC. — Teleki codex. 1525—1531. (A ma- 
rosvh. Teleki-könyvtárban ; kiadva Nyelvemléktár 
XII.) — Garami Rikárd. Searvas Gábor. 

Telek: Erd. — Telekesi István. Hal. beszéd 
gr. Erd(Jdi Sándor fölött. Bécs 1682. — Veres Imre. 

Teleki: FLól. — Teleki Mihály. Fejedelmi 
lélek. Irta Weber Á. J. Kol. 1689. — Könnye 
Nándnr. 

Temesv : Béla. — Temesvári János. Ének 
Béla királyról és a tatárjárásról. Kolozsvár 1574. 

— - Könnye Nándor. 

TEny : Haroma. -^ Tor: Eny. 

Tess: Szllag. — Tesseni Vencel, História 
Szép Magellónáról. (Németből.) Lőcse 1676. — 
Veres Imre. 

Thaly: Adal. — Thaly Kálmán. Adalékok a 
Tökúiy és Káküczi-kor irodalomtörténetéhez. — 
Simonyi Zsigmond. Alexics György. 

Thaly : RT. — Thaly Kálmán. Rákóczi-Tár 
(II. Rákóczi V. korához). Szerk. Thaly K. Pest 
1866—8. 

Thaly: TörtK. - Thaly Kálmán. Történelmi 
Kalászok 1603—1711. Pest 1862. 

Thaly: VÉ. — Thaly Kálmán. Vitézi Énekek. 

— Könnye Nándor. Alexics Györyi/. 



ThewrC. - Alexics György. Thewrewk codex- 
1531. (A M. T. Akadémia könyvtárában; kiadva 

Nyelvemléktár II.) — Könnye Nándor. 

Thewr : Nyelvk. — P. Thewrewk József. 
Nyelvkincsek. — Simonyi Zsigmond. 

Thurzó : Lev. — Gr. Thurzó György levelei 
nejéhez. — Könnye Nándor. 

TihC. — Tihanyi codex. 1530—1532. (Nyelv- 
emléktár VI.) — Gyulai Béla. 

Tin. — Tinódi Sebestyén összes müvei 1540 — 
1555. (= Régi Magyar Költök Tára III. k. 
Részben az eredeti kiadások helyesírásával idézve.) 

— Simonyi Zsigmond. 

Tin: Ének. — Tinódi Sebestyén. Énekei (Heltai 
CancionaJejában 1574.) — Könnye Nándor. 

TitkRózs. — Titkos értelmö rózsa. Bécs 1698. 

— Könnye Nándor. 

TKis: Pan. — Tótfalusi Kis Miklós. Siralmas 
panasz. Kolozsvár égéséről. Kol. 1697. — Kötmye 
Nándor. 

Tof: Zaolt. — Tofeus Mihály. A szent zsol- 
tárok resolutiója. (Kiadták Újhelyi és Készei.) 
Kol. 1683. — Könnye Nándor. 

Toln: HBék. — Tolnai F. István. Haza békes- 
sége. (Prédikáció.) Szeben 1664. — Veres Imre. 

Toln : Vigaszt. (Toln : Víg.) — Tolnai István. 
A wittenbergi akadémia vigasztalása az ev. religioért 
számkivetést szenvedő csehekhez és morvaiakhoz. 
Gy.-Fejérvár 1632. — Könnye Nándor. 

Tor: Eny. — Enyedi György. Az ó és ly 
testamentombeli helyek magyarázatja a háromság- 
ról. Latinból ford. Toroczkai Máté. Kol. 1619. 

— Könnye Nándor. 

TóthJ: IstN. — Tóth János Az isten népé- 
nek lakása. Halotti elmélkedés Telekesi Török 
J. utolsó tisztességének megadásakor. Lipcse 1723. 

— Könnye Nándor. 

TóthJ: UTiszt. — Tóth János. Az utolsó 
tisztelet megadása. — Könnye Nándor. 

TörtT. — Történelmi Tár. lY. XV. XVI. k. 
Veres Imre. XVIII. XIX. Könnye Nándor. 

Triumph. — Triumphus fidei. Hal. beszéd 
Váradi Judith fölött. Várad 1645. — Könnye 
Nándor. 

Tsz. — Magyar Tájszótár. 1834. 

TudT. — Tudomány-Tár. Közrebocsátja a M 

Tndiis Társaság (1834 — ). 

TúriH. — Túri Györgj- haláláról. Ücbr. XVI. 
száz. — Könnye Nándor. 

Tus: Ápol. — Tussai János. Apológia. 174H. 

— Könnye Nándor. 

Tyúk: Józb. — Tyukodi Márton. József pátri- 
ái'ka élete. Várad 1641. — Könnye Nándor. 



A FORRÁSOK JEXJYZÉKE 



XXXUl 



TTdv: Dáv. — Udvarhelyi Péter. Dávid pa- 
rittyája. Irta Diest Henrik. Kassa IGül. — 
Kunos Ignác. 

Ujf: HÉnek. — ITjfalvi Imre. Halotti énekek. 
VAraii 1054. {1. kiadása 1598 ) — Könnye Núndvr. 

Úzoni: Dáv. — Üzoni Balázs. Dávid parittyája. 
Irta Diest Henrik. Gy .-Fejérvár 1658. — Kunos 
Iffnác. 

Vájd: Jas. — Vajda-Kamarási Löriuc. Jason 
király házassásxáról. Kol. 1581. — Könnye Nándor. 

Vajda: Kriszt. — Vajda Sámuel: Krisztusnak 
élete. Pozs. 1772. — Az idézetek Kr.-höl és 
MF.-ből vannak átvéve. 

VáU : OrvSz. — Vali Mihály : Házi Orvos- 
Szótárocska. Győr 1792. (Írva 1759-ben volt.) 
— Alcxics György. 

Valk: And. — Valkai András. Andoinus és 
Alboinus. Kol. 1580. — Könnye Nándor. 

Valk: Bánk. — Valkai Aniüás. Bánk bán 
históriája. Kol. 1580. — Könnye Nándor. 

Valk: Gen. — Valkai András. Genealógia Re- 
gum Hungáriáé : A magyar királyok eredetekről. 
Kolozsvár 1576. — Könnye Nándor. 

Valk: Kár. — Valkai Andiás. V. Károly és 
Barbarossa harczáról. 1573. — Könnye Nándor. 

Vallást. — A keresztyéni igaz hitnek Vallás- 
tétele és magyarázatja. 1713. (^Készben 1567-ki 
szöveg uj kiadása ) — Könnye Nándor. 

VárM: EgőSzöv. — Váradi Mátyás: Égö 
szövétnek. Franekéra 1668. — Alexics G-yorgy. 

Warm: Gaz. — Warmer Kristóf. Gazophy- 
lacium decem linguarum. Kassa 1691. — Könnye 
Nándor. 

Vars : Xerx. — Varsányi György. Xerxes király 
históriája. Debr. 1574. (írva 1561.) — Könnye 
Nándor. 

Vás : CanCat. — Vásárhelyi Gergely. Catechis- 
mus. Irta Canisius Péter. Bécs 1617. ■ — Könnye 
Nándor. 

Vás: Ep. — Vásárhelyi Kerekes Ferenc : Epi- 
taphion katastrophikon. Szomorúságról örömre vál- 
tozó versek. Szeben 1618. — Könnye Nándor. 

Web: Ámul. — Weber János. Amuletum, 
azaz: oktatás a döghalálról. Bártfa 1645. 

VectTrans. — Vectigal transylvanicum. — 
Könnye Nándor. 

Wenzel. — Wenzel Gusztáv. Codex Diplo- 
maticus Arpadianus continuatus. Árpádkori új 
okmánytár. 

Ver. — Verantius Faustus (Veráncsics). Dictio- 
narium quinque linguarum. Velence 1595. 

Ver: Verb. — Verböczi István. Magyar decre- 
tum. (Fordította Veres Balázs.) Debr. 1639. 
(1. kiad. 1565. — Szót. = Index verborum 
latino-ungaricus). — Könnye Nándor. 

M. KTELVTÖRT. SZÓTÁR. 



Veresm: HitMegt. — Veresmarti Mihály. Az 
eretnekeknek adott hit megtartásáról. Irta Becanus 
M. Pozsony 1641. — Könnye Nándor. Veres Imre. 

Veresm: Lev. — Veresmarti Mihály. Intö s 
tanító levél a bátaiakhoz. Pozsony 1639. — Veres 
Imre. 

Veresm: Tanácsk. — Veresmarti Mihály 
Tanácskozás, melyet kelljen a vallások közül vá- 
lasztani. Irta Lessius L. Pozsony 1641. — 
Könnye Nándor. 

WeszprC. — Weszprémy codex. A XVI. század 
első negyedéből. (Egyetemi könyvtár; kiadva Nyelv- 
emléktár II.) — Volf György. 

WP. — Universae Phraseologiae Latináé Cor- 
pus. Congestum a Francisco Wagner. Tjrnaviae 
1750. — Nagyszigethi Kálmán. 

WinklC. — Winkler codex. 1506. (Egyetemi 
kunjTtár; kiadva Nyelvemléktár II.) — Volf 
György. [Kalend. — a benne levő kalendáriom, 
a kiadásban XII— XIV. U.) 

VirgC. — Virginia codex. A XVI. század 
első negyedéből. (A M. T. Akadémia könyvtárá- 
ban ; kiadva Nyelvemléktár lll.) — Bálász Ignáe. 

VitkC. — Vitkovics codex. 1525. (A Nemz. 
Múzeum kézirattárában ; kiadva Nyelvemléktár 
Vll.'i — Szilasi Móric. 

VB,eg. — Váradi Regestrom (Regestrum de 
Varad 1201—1235. Endlicher kiad. RerumHung. 
Mon.) — Simonyi Zsigmond. 

VSzentyel: Pat. — Veresegyházi. Szentyel 
János. Lelki patika. Lőcse 1648. — Könnye 
Nándor. 

ZiehyC. — Codex Diplomaticus Comitum Zichy. 
A gi-óf Zichy-család okmánytára. KözU a M. 
Történelmi Társulat. Budapest 1871—1878. — 
Kasztner Géza. 

Zóly: Elm. — Zólyomi P. Boldizsár. Ötven 
sz. elmélkedések. — Kegyes és Keresztyén élet 
gyakorlása. Irta Gerhardus J. Bái-tfa 1616. (Nemz. 
Múzeumban.) — Könnye Nándor. 

Zrínyi. — Zrínyi Miklós Munkái. Kazinczy 
F. kiadása. — Bánóczi József. 

Zrínyi: ASyr. — Gr. Zrínyi Miklós. Adriai 
tengernek Syrénája. Bécs 1651. — Kasztner Géza. 

Zrínyi : Symb. — Gr. Zrínyi Miklós. Symboluma. 
Ne bántsd a magyart. H. n. 1705. — Kasztner 
Géza. 

Zvon: PázmP. — Zvonarics Imre és Nagy 
Benedek. Pázmán Péter pironsági. Keresztúr 1615. 
— Könnye Nándor. 

Zvon: Osíand. — Zvonarics Mihály. Pápa 
nem pápa. Irta Osiander A. Keresztúr- 1603. — 
Könnye Nándor. Veres Imre. 

Zvon: Post. — Zvonarics Mihály Magyar pos- 
tilla. Csepreg 1626 — 1627. — Könnye Nándor. 



Effvél) rövidítések és ielek magyarázata. 



CínU. ^= Címlíii). 

Elöb. =^ Elöljáró-beszéd. 

TartJ. =- Tartalomjegyzék. 

Told. =- Toldalék. 

Vö. = vesd össze. 

[ ] a szerkesztőség pótlásait jelöli. 

( ) a szövegből v. ennek eredetijéből pótoltakat. 

~ = ugyanazon jelentés, mint az előbbi szóé. 



* Azt a szót jelöli, mely alatt az illető adat 

a szótárakban található. 
? az alaknak v. jelentésnek kétesvoltát jelöli. 

A római számok a forrásnak kötetét, az arab 
számok pedig lapját vagy levelét jelölik. Az ebbeli 
eltérések a föntebbi forrás-lajstromban meg van- 
nak jegyezve. 



A A. 



AÁAGAT : [balbutio, lingva haesito ; stammeln]. Á, A, Á 
megnémulván áá;igat Jeremiás (Bíró: Ángy. 61. Et dixi A, a, a, 
Domine Dens : ecce nescio loqui, quia puer ego sum. Jer. 1 : 6). 

ABA : [panniis vilis ; grobes tuch, loden], Aba-posztó : genus 
panni vilb PP. Aba swba (LevT. 1.223). Egy bál aba, mellyben 
száz vég van (VectTrans. SV VásárUis : egy vég fejér aba, egy 
darab ver&s aba (MouTME. 1.279). Ha a szüle egyik gyermeké- 
nek selyembSl, a má.'dknak szflrb(51 vagy abábnl csináltat dol- 
mányt, köntöst . . . (Csi'izi: Tromb. 32-1). (Az köntösöknek) fejír 
abábúl légyen az hajtókája (RákF: Lev. ÜLT"). Ézenldviil vég 
abákat, patyolatokat reájok vet (TörtT. \1.121). Abán kivül más 
posztóból való köpönyeget talán Apaffi Mihály fejedelem sem 
viselt, de most ugyan alávaló ember, a kinek fejér-aba köpönyege 
vagyon (Haz. L295). 

[.Szólások]. Azon leczke alá fogják a bársonyt az abával (Fal : 
N'U. 3n2). 

ABAJDOC : 1) promiscuum MA. vermiseht, dnrcheinan- 
der, Adámi. Abajdocz káposzta t cranibe C. Abajdocz búza : tri- 
ticum mbrtum MA. Mychael, dictus Abaydoch (1349. Czin.). 
Micbael tíhus Galli dicti Abayduoli, Abaydoueh iCodDipl. 
1X2 : 153. IX.3 : 64S) Illy abajdotz és elegyes, illy változó és 
állhatatlan a' világi dütsíség (Pázm: Préd. 469). De rossziíl 
vonja-bé ez a borona az 6 abajdocz magvokat (GKat: Válts, L277). 
Abajdotz tudomány (GKat: Titk. 7). Abajdotz, elegy belegy s 
szokatlan uj .szollá.sok (23). Gyakorta az opust meritumnak szok- 
ták vala mondani az atyák, noha nem igyenes es tulaydon 
jegyzésben, hanem vissza élésképpen és abaydotzul (Pécsv : 
Fel. 831). — 3) farrago MA. [mlschkorn, halbfrucht]. A zavar, 
gyülevész, abajdocz, avagy alakor (farrago) a barom kedvéjért 
vettetik (Com: Jan. 27). 

Abajdocos (adaynacsos Zvon: PázmP.l: [promiscuus, nűx- 
tus; gemischt]. Az 6 aba.vnaczos imatsagos könyueben három- 
szor Állat kiálfci (Zvon:PázmP. 331). Abajdoczos és polyvás 
búzái az ur Istennek (ÍJagyari: Orth. 150). Kibenn-kibenn vagyon 
valami kivetni való, abajdoczos (SzD: M\'h-. 34). 

[Abajdocosod-ik] 

meg-abajdocosodik : [degenero ; abarten]. A mi dicső- 
séges királyaink ér. meg nem abajdoczosodott eleink ezzel a 
szent kenyérrel erósétették magokat (Csiizi: Tromb. 418). 

ABAJGAT {ahalygat Gvad: NótTest 157): [agito, in- 
quieto : beunruliigen, hetzen]. És azután Ls minduntalan való 
leveleiben abajgatja, doi-gálja, oktatja vala (SzahKrón. 138). 

meg-abajgat : cv Kevésbe múlt, hogy a borbélyt meg 
nem abalygatták (Gvad: NótTest. 157). 

A3ÁKOL (ahál Radv: Csal. IIL43) : rudicula agito MA. 
quirlen, sprudeln PP. 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR. 



meg-abárol : 1) eli.xo MA. [abkochen]. Elő,ször abáld meg 
a tikfiat (Radv: Csal. 11143). Spékkel való bárány avagy lud- 
hu.'í. Abárold meg a húsát, tégy bele szalonnát (Szakácsmest. 
1). A tehén lábait abárold meg s .szépen borotváld meg (38). 
2) [oíncido ; zusammenhauen, durchpriigeln ?] Minden fizetett 
hadak reá mennek, rútul megabárolják őket (MonTME. IIL219). 
Véletlen kiütvén nagyon megabárlanák őket, sokakat levágván 
közülük (íizal : Krón. 107). 

Abárlás : 1) agitatio, eommixtio, contusio, concussio, juris 
in olla rudicula agitatio, condeasatio, elbcae carnis abluvio MA. 
[das abkochen, abbrühen]. Az abárlás után vágd meg (Radv: 
Csal. m. 47b). Éktelenb a' tántzban, vagy kotzkajádzásban 
a' leány úja, hogysem az étek abárlásban (Pázm: Préd. 1127), 
2) [eluvies ; spülicht]. Egy tál abárhist, é.s egy eleven nyulat 
tétete : egyik agár mindjárt a nyúl után indula, másik a mos- 
lékba kapa (Pázm: Préd. 1125). 

ABÉCE : alphabetum Kr. Ábécét és imi tanuló : abecedarius 
Majnr : Szót. Az gyermek elezer a. b. c. tanool, as veegre 
doctorraa leezen (ÉrdyC. 394). Ezen idevben kezde zent margit 
tanolni abeczet (MargL. 1). Egy gyermek az oskolába el lopa 
az társa tablayat kyre abeczet zoktik wala irny (Pesti : Fab, 
r.7b). Még az ábécén sem mentél te által (Decsi ; Adag. 129. 
242). A, B, Cét tanuló gyermek (Matkó : BCsák, 210), 

Ábécés : alphabetarius Kr. [abc-, abc-schütz]. Ábécés iskola 
iBal : Csisk. 368). Rút és nevetséges dolog ez ABCés vén ember 
(Prág: Serk. 817). Abcés gyermek (Csúzi : Tromb. 298). 

Abóeéskédés : [das abc lernen]. Az grammatika mellett 
való ábéczéskedések (Bal: CsIsk. 147). 

ATJT.Air : fenestra C. fenster PP. Deszkás ablak : fenestra 
tabulata, rastélyos abl.ak : fenftstra craterata Nom.' 395. Ablak 
fiókjai : fenestrae foriculi ; ablak kereszti, kövei : fenestrales 
scapi ; ablak levelei : valvulae fenestrales ; ablak rostélyi : c.in- 
celli PP. Ablakot nyit, csinál vmin : fenestrat MA. Kezébe vewue 
az pénzt es vete egy ablakba (TílirC. 92). Ki kewnuek .semmire 
iok nem leznek, es ablakokba, es reytek helyre vettetnek (109). 
Az ablakoc meg nituan imadkozicvala (BécsiC. 145, WinklC. 
114). Az testy erzekőnseegnek ablakyt bel keel reke.szteny 
(ÉrdyC. 619). Réseken ablakokon ferfykat nezny (PéldK. 45). 

ágyulövö-ablak : [schiesscharte]. Futék ott a legközelebbi 
ágyúlövő nagy ablakra (Bethl: Élet. IL43). 

üveg-ablak : speculare C. fenestra vitrea Nom." 395. (ÉrsC. 
330b), Eoweg ablak giarto (RMNy. ILI 75). 

vak-ablak : riscus, cavum muri ; hohlfenster PP. [nische]. 
Vete be \rtet egi vak ablakba (Vú-gC. 25. Diai. 146). 

Ablaeska : ablakocska (Pereszl : Gramm. 30). 

1 



ABLAKfX«JC\— ÁBRAZ 



BE-ABRAZ— ÁBRÁZOL 



Ablakocska : ft-iiogtella, feDeéjtrínella, foriculae C. (tenster- 
clifiij. \x ablak.K-zkau állal vont noporlah (VirgC. 137). 

Ablaki: fenentralis MA. (fenster-J. 

Ablakos : feiiestratus C. (mit feustern verselienj. 

ABRAK : I) pabulum C. [futter). Mindennapi abral^ : diarium 
C. Nem ad abrakot emieky (ÉrdjC. 562). Firo akarnak 
boohalany, ni«rt niiicben peiuek, miuel abrakoth vegének (UjvT. 
L;í16i. Abrakért 8 eaéb eleségért tizettünk (MonTME. 1.121). 
Niiicsíu abrak, széiiii, rút, hitvány az én lovam <Thaly : VE. 
1.219). 2) demensum MA. [aliinentum ; portion, uabrung). 
Meghagyák AesopiLsnak, hogy niyndenyk zolgmiak megadna 
abrakát az kenyerbowl (Pesti: Fab. 3b). Vallyoii kicsoda az 
hiv Bzulga; kit az ü ura házbeli szolgáin filé lőtt, hogy abra- 
kát (cibum) adjon ü nékik (Sylv: LT. Mát 21 : 25). Mikoron 
abrakunk (alimentum) és ruházatunk meg vagyon, ezekvei meg- 
elégedünk iSylv; LT. L Tim. 6. 8). Kiczoda az, hogy annac 
abrac elleséget (trititi meiiíiurani) adjon (llell: L'T. .S7). Magam, 
louam abrakai benőn meg agyac (Tin. 315). Az Fráter GySrgy 
tarttya fiánál abrakon (12). A németekbe Attila idejébe, ha 
hiheta dolog, hetet adtak egy abrak zabon, mint most a törö- 
köknél egy it'ze mézser dijok (Szék: Krón. 113). lízek ugyan 
abrakot szabtjik önmagoknak, mit és mennyit egyenek (Boni : 
IVéd. H7). Nagy imalkozasokat mieltec, es azt soc abrakra 
osztottak az .szenteknec (853b). 

kevert-abrak: farrago, farraginaría MA. 

Abraki : i>abulari8, pabulatorius ; abraki keveret : farrago, 
farrajíiiuiria MA. 

Abrakol : pabulor PP. [fiittern). 

Abraklás : [pabnlatio ; fiitterung]. A ki futamá-soc abrak- 
lásért lele^égért) avjigy abraklásTCic é.s praedánac okáért lész- 
uec (Com; Orb. 7ÜG). 

Abrakos : I) pabulaloríus C. lubtiiaris, pnbulatus MA. 
[futter-t C'sfik az abrakos jászolra nyerétett világi áldomás-iban 
(Csúzi : Tromb. 13) '£) [iiui vietus praebetur; der verköstigtej. 
Ez [bilibrifj kfls mirtik vala, melluel egy napra való abrakot 
ndmik vala;iz abrako.sokruik (Sylv: LT. Told.) Én urunk szolgája 
vagyok, Ufui fl kegyulme abrakossíi (ErdTört. 119). 

Abrakoz: giabulor MA. (fUttemJ. 

Abrakozás: pabulatio C. fiitterung PP. 

Abrakozó : |)abulator MA. [fouragier]. 

Abrakoztat: (iwbulor; fiittenij. Vagyon lou.itoc allyát ki 
meg ve.\so, iiz ö állássiiban ki megtörlegesse, ki abrakozlasvi, 
serémiyét el wzetellye (Csáki : Assz. MF.). 

1 . ÁBRÁZ : (forma, figura, imago, species ; form, gestall, 
gesieht, antlitz). Yolenek angyal aaayvi abrazbau (EhrC. 125). 
Nem igokSzliotyk uala megh imya my abraztv .\pus volna 
(WinklC. 283;. Zolgaiuic abrazat fel veven (üebrC. 316). O 
Jesas felséges atymiak abraza (GyöngyC. 20). Vala zent Ador- 
yan É^>'ige ifyu es igfln zep abr;izu (NádC. 563). Meg ielenek 
mas abrazjiba nekik C'hristiw (Pesti: Eviuig. 110), Tfiznec abraza 
vala a' sátoron: super tenlorium erat quasi species ignu (Helt: 
Bibi. L Ü«3». Asztalodon niugouó ábrázok, telliesek volnának 
kíuérséggel íMel : Jób. 87). 

elö-ábráz : [sjieilmen ; vorbild]. Da\-id az Qiristu.snak el5 
abraza (MNyiI: ZsoJL 39). 

2. Ábráz : (fingó, formo ; fornion, bilden). Ábráztatott : 
elfomuilus .\L\. Ne(V rendbely allatoknak zomelyekbeu abraz- 
taliuik (JordC. 355). Kiket ur isten ejinen luxs<)nlatü.<«agara 
abr;izol lErdyC. 81i. Ezekelh zerelnuvs alyamfyay abriizottjim 
(ábrázoltam?) ha'Miuluttam en nmgamra es Apollóra iKomj: 
Szl'ál. 135). Egy szíSval kimuiidhati) nem lévén, külömbözS 
Iselokedetek nevezésével ábríuoui jutt a íos. irás (IVizm : Préd. A). 



A' gyermekek, mint a majmolskák, a mit látnak, hallanak, azt 
ábrázzák, követik (198). 

bé-ábráz : (incido ; einprügenj. En tudomány mélyen volt 
szivekbe bemetszve és béábrázva (MA : Tan. 38). 

föl-ábráz : [reformo, transfigiu-o ; umbilden]. Ky fel abraza 
el valtostattya ammy lestv^ukAth ugy hogy hasonló abrazoia 
tegye az w dieyíseges testéhez (Komj:SzPál. 318). 

ki-ábráz : effigio, effingo MA. (darstellen, ausdriieken). Az 
eimen zemelyeenek hasonlatosságára abrazaa ki az embery 
termeezetSt (ÉrdyC 59Db). Ez a' példa elegge ki ábrázza 
az mi termeszetnuknek allapattial (Lép: FTük. 47) Hogy fes- 
tékkel kiábrázzuk az isten termé.szetit (Barna: Isk 211). A 
Tiikőniek akarmelly aprótSredéke, ép|)eu az egész embert ki- 
ábrázza (Pós: Igazs. 497). E' keserves tsapásuak kárál inkább 
ér/.e<l, keserged, mint sem én azt ki ábrázhatnám (Megy : 3Jaj. 
IL42). Ha emberek Cliristiis urunknak nyomdokják egy két actu- 
sit, miért nem ábn'izzák ki miiidon cselekedetit (CzegI : MM. 102). 

lé-ábráz : [eftingo, deliueo ; darstellen). A' jó erkúits . . . szép- 
ségét, mint-egy eleven fe.stékkel le-ábrázza (Csúzi : Tromb. 239). 

még-ábráz : (effingo, adumbro ; darstellen, au-sdrücken). 
Zerelmel meg abnizlaloth : caritato informata ("NémGlossz. 112). 
E meg abrazlatot yegockel auagy abrazatockal 6 magát meg 
yelence (TelC. 32). K akaraltyat azochoz, kic 'jtet félic, ebbe 
abraszta meg (Helt: Bibi. L d3). Bizonyos ez, hogy az kel szaruo 
bestián tellyeüseggel azon ország peldaztatic, az mely meg abr<iz- 
tatot az Babyloniiii |)arazn;m (Eszi: IgAny. 440). 

Ábrázás : effiglitio Kr. (das bilden, abbildenj. Mynden 
gonoz keephvl, abrazastol keepmutataslol, magatokat megtar- 
tosta&satok (Komj : .Szitál. I. Tlio.ss 5:22). A kép-ir<ik és faragók 
ezek gonoszságáimk ábrázj'usában mutogattyák mesterségeket 
(Pázm:Préd. 91). Az Lslen szolgainak-is sok és tsudálatos tsele- 
kedetüiek tekélletességét ábrázás-kéjien megismertetik (321). 

Ábrázat : forma, figura, effigies, imago, simulacrum, icon 
lipius C. [form, ge.stalt, gesieht, antlitz, bild). Két :ibr!Ízatú : 
bifornús MA. Ábrázatból jövendölő: physiognomou PP. Latal 
engSmet Tamás az on elebi abrazatomba (DebrO. 33). Az ördö- 
gök vadaknak abrazjittiaba ielönuen (118). Abrazath zereuth 
walo baran (TliewrC. 163, ÉrdyC. 536, KrizaC. 53). Az ó Testa- 
mentomba az ő akíu'attyat |>oldackal es abrazatockal ielen- 
tette meg (Helt: Bibi. I. d2i. Hogy a sátort az abrázat azerént 
czináliui, mellyel látott : seeundum formám, quam viderat ( Holt : 
UT. h4). Az felhő buriltya azt be, de tiiznec ábriizattyábau : 
(juasi .species igiiLs (K;Vr: Bibi. L127). Mi mondgyuk ábnizíitnak 
azt a mit o fomii'uuik mond (Tel: Evang. 113.59). Nem illik 
az szép ábnizatlioz az rút laolekődet (Üecsi: Adag. 49). Szolgai 
ábrázatot volt fti\ (Zvon: Post. 1U3). [.auréhmiban láttam bó- 
dog aszszonyiiak ezíLstbill öntött nagy öreg ábr;iz;ittyát (Pázni : 
Kai. 793). Az SrdSg az mi els.'i sznleinkot az kigyónac abrazat- 
tyában megcsalván iMA: Bibi. 13 1. Az égnec ábrázattya: facies 
caeli (IV.17). Nagy iele ez es abrazj'Utya az igaz es bfiii'>s ember- 
nek (l^p: PTiik. 1313). Kedvetlen ábriizjittil niégyen eleibe 
(Hall: HHLst 111.61). A kiWséges értelem a' látott, hallott, kós- 
tolt dolgoknak ábn'izattyát (simulacrum) meg-fogja (Com: Jjui. 
64). Hogy Ixirjii abriizatot ímczőn és azt imadgya (Vás: Can. 
Cat 504). Leszálla a sz. lélek testi ábrázatban mint egy galamb 
a reá (Illy: Préd. 470). 

Ábrázati : [figuratit<!, fonnatus ; figürlich). £35 ábrázati : 
iüoiiiiiLs C. Kép ábrázati példa (MesésK. 15). 

Ábrázatos : imagUiosus, effigiatiLs MA [geformtj. 

Ábrázatlan : inefligiatns, iiiloniii< M.\ (fornilosl. 

Ábrázit : [tingo ; bilden). Myert chjiialuil, abrahazeytott-d 
engenieth ilyen módra ? quid me fecisti sic ? (Komj : SiPAl. 78) 

Ábrázol : fomio, confignro C. fignro, fingó, iniagiiio, -iitia- 
gUior, effigio, effingo MA. [bilden, abbilden, darstellen). A' kivfti 



EL-ABitVzOL-MEaABKONCSOZ 



ABRONCSOZÁS— ÁGS 



való az bolsínek tyiuissa ábrázoliíja (Apafi. Vend. 2). Vitattyiik 
ugyau azonoU ellen liofiy az I.sleiit sumiui nuklon nem szabad 
ki-k^|x>zni, ábrázolni (IVis: Igazs. 1.117). Tj-piissa, azaz ábrázolója 
volt Jüsepli Cliristus UrunUnac (Tyuk:Józ.s. 47). A' hyena ábrá- 
zoló képe a rágalmazó embereknek (MUk: VKert. 182). 

el-ábrázol : 1 ) [reformo, tiansfiguro ; umbilden] Hasonla- 
(.■L«.<.itok alir.'iliaziilki.s.'iatok el [reformannni) a ty elrayteknek 
mcenywla.'iara (Konij: S/Pál. Sí'). S) [imaginor; vorstellen]. 
Abrjizollyuk ol mi Ls és lelki .szemeinkkel szeniléllyiik ezt a 
magos és ftilemeltetett isteni fölséget (Bíró: Ángy. 96). 

ki-ábrázol : effingo, eftigio C. [darstellen, ausdrücken]. A 
halainak zolgaltatasa a bet\Vben ky vagattatoth, ky faragtatot, 
kyabrabazoltatoth a kíiieken (Komj : SzPál. 207). Az vac 
Bartimeus az 5 nyavalas voltában az mi lelki nyavalássá- 
gunkat ki ábrázollya, ki példázza (MA : Scult. 215). Ittegyen 
mint egy kiábrázolt ki íratott tíikSrét peldjiját láttyuc az mi 
szívelne gondolatinac (776). A (KÍpistáknál az atya Istent öreg- 
ember képében szokták kiábrázolni (Pós:Igazs. 1.117). A más 
.•személyét követő avagy egyébnec maga viselését ki-ábrázoló : 
mimas (Com: Jan. 211). 

lé-ábrázol : [et'Bngo, delineo ; abbilden]. De nem tilalmas 
a teremtet állatokat le-ábrázolní (Pós:Igazs. n.661). Mert ha a 
magmik népe a mint most vagyon, s mint le-abrázoltam, meg- 
romlott (Zi-inyi n.179). 

leábrázoláa : [descríptío ; darstellnng]. A jámbor életnek 
rövid le ábrázolása (Kónji: VSL Ciml.). 

még-ábrá^ol : configuro MA. [darstellen]. Megábrázolás, 
Iiéídiizat (MAtScnlt. 1060). 

Ábrázolás : formatnra, figiiratio C. imaginatio MA. [vor- 
stellung. abbildung. darstellnng]. Kristns jelnek ábrázolás szerént 
neveztetik (Mad:Préd. 78). Az ábrázolás (imaginatio) ba vigyázó 
allate képzésnek (phantasia) ha aluoí almadasnak (insomninm) 
mondatik (ACsere:Ene. 158). Gondolkodásból származó soc féle 
ábrázolásoc : imaginationes (Com : Jan. 65). 

Abráztat: [plasmo, figiu'O; bilden, formen]. Meg wjyoytya 
a mi alazatussagimknak tasteet abraztatvran az ew zent testéé- 
nek dychewsegehSz (ÉrdyC. 34). Christushoz igyenISué kel ma- 
gokat abraztatnyok (Beythe: Epist. 31. Mon:Kép. 198). 

ki-ábráztat : [effingo ; abbilden]. Az istent semmi módon 
nem kel ki abraztatni es nem-is lehet (Szár : Cat. M3). 

Ábráztatás : [figiu-atio ; bildliche darstellnng]. A mi lőtt 
az Izrael fiaiual az példában es abrasztatásban 15tt (Dáv: Ke- 
resztség. M5). 

ABRONCS (abrincs Gyöngy: KJ. 31. Lipp: PKert. m.l35.): 
circiJus, eireulus vietorum, doliaris MA. [reif, fas.sreif]. 17 világot 
két részre osztó abronts: *zona caeli PPBI. Abroncson ugró, 
általbúvó, tánczoló: petauristes, cubisticus saltator PP. Az hor- 
dóról, kj-t nagh abro[n]chokkal kethőznek égbe (WinklC. 127). 
Wegy peldath az hordóról, kyt nagy abronczokal kőthSztek 
egybe (ÉrsC. 259). El-készúl abronbis-is karikák páutyának 
(Gyöngy : KJ. 53). A mint kLs abrincsa hajlik a gyürónek, dom- 
bocskája körül, kin a kövek ülnek (31). Abroncsra kéretvén, 
sátor formára czirkalmozzák felső ruhájokat (Csúzi: Tromb. 14). 

Abroncsos : 1) habeas cireulos, eirculis munitns Kr. [be- 
reift]. 2) Egy abroncsos halat [habarnieát ?] vöttünk 45 d. 
(MonTME. 1.15). 

Abroncsoz ; víeo, circulum adhibeo, circulo, dolium munio, 
stringo MA. [bereifeu]. Derekának mértéket szab az anyja, és 
a szerint abroncsoztatja, akár vehessen lélegzetet s akár nem 
(Fal: NA. 156). 

még-abronosoz : *circulis cingo PPBL. [bereifen]. Kötözó 
veszszóvel megabroutsozom : vieo PPBI. 



I Abroncsozás : [das reifen, binden]. Zeng sáros városunk 
ostor inttog;lst/il, iszonyú a zörgés az abroncsozistól (Orczy: 
KöltH. 71). 

Abroncstalan : [non liabens cii-culos; mibereift, olme reife]. 
Vannak nllyanok, mint az abroncstalan iKJrdók, mellyeket ha 
meg-tSItesz, minden felől folynak: annak-okáért ki ki magában 
tárcsa titkát (Land; UjSegits. L33). 

ABROSZ: mappa, meiLsale MA. tischhich Com: Vast. 135. 
Feyer abrozokott (tobalia) tevvnek ;iz aztalokra (EhrC. 83. 
DomC. 85). Tizta ruha, abroz aztalodon (Vás:CauCat 542). 
Láttyák az oltárt bé fedvén lenni fejér abroszokkal (Me.sésK. 18). 
Eg zeep wyragos abroz (Radv:Csal. II.5). Tizenöt abrosz, háta 
gyolcs, az tebbi sáhos (7). Gallos abroz, ritka rosaiu vázon 
abroz (80). Oltárra való öreg, sávos fejér abrosz (Monlrók. 
XXIV. 643). Abroszokkal megteríttetett asztal (Com: Jan. 109). 
Egy kis asztalkára frissen abroszt vetett (Gvad:RP. 69). 

gyolcs-abrosz : [mappa líiiea ; leinenes tíschtuchj. Három 
gallos giolcz abroz. Három Trupai [troppaui] gioicz abroz 
(RMNy. n.l49. Gér:KárCs. 228). 

ABRUTA: artemisia abrotauum; stabwm-z PP. 1801. Lsop, 
sallnia, obruta (RMNy. n.4). 

ACÉL : chalybs MA. cos chalybea; stahl PP. Acellaa legyen 
az egh : aeneum (JordC. 258). Ö felében teszik atzél coronát, 
néki adiác Moruát és a Slesíát (Görcs : Máty. MF.). A jó lelki- 
ismeret olyan, mint az aczélbástya (Pázm : Préd. 595). Aczél fal 
(Pázin:Kal. 601). Aczél jiöröly (767). A cethal az érczes aczélbol 
ezinált fe^uert is mint e^ reu&s fát czak ollíanak tortia (Mel: 
Jób. 41: 17). Hármas kés van oldalaim, béc-si atzél pántlikára 
szépen függ a potrohánn [a szakácsnak]. (Fal: Vers. 877). 

Acéll : [stahlen]: Égy öreg fejszét aczéljauak d. 12 [12 dénár- 
ért] (Erd. Orszgy. IL383). 

Acóllás : [das stahlen]. A szép látás hallás olly mint az 
aczéllás a' tompa kés vasának (Felv:Dics. 14). 

Acélos {aeélios Zrínyi 1.145. 83. atzéUyos Fal:UE. 378): 
1) chalybeus MA. stahlern, gehíü'tet PP. Aczélos vas (GKat: 
Títk. 416). Liitok mái- hegyeken atzélos nyái-sakat, hogy 
mennykS ne éi-jen bádogos tornyokat (Orczy : KöltSz. 208). 2) 
[durus, obstinatus ; hart, hartnackíg]. Atzelos az ő sziuec ennec 
fogadására (Born : Préd. 552). Kezében vagyon kultsa az emberi 
akaratnak tsinnyához, ha szintén atzéllyos vóIna-is(Fal: UE. 378). 
Aczelos fejekre akadunk hol mikor, kikkel semmire sem lehet 
mennünk, minden felé öklelóduek (459). 3) [?] Az doctor vala- 
mely port itatott meg velem, aczilos tejjel éltetett minden 
reggel (Monlrók. XV.107. 109. Vö. no. 106 : Három ízben is 
itatott édes tejet az doctor). 

Acéloz : [chalybe firmo ; stahlen]. Gazdagnak ékesség, sze- 
génynek .segítség mint jó aczélozott nyárs (Kisv : Adag. 50). 

még-acéloz: chalybe admisto ferrum induro PP. Ha ki 
ké.st, szablyát csinál : mikor meg-aczélozza, ollyan keméiuiyé 
válik, hogy még az leg-keményebb vasat-ís meg-fogja (Lipp: 
PKert. n.157. 50). 

ÁCS (ac MttnchC. alih: faber hgnarius Pesti :Nom. 41. álch 
Tel : Evang.) : 1) faber, fabricator, structor C. [handwerker]. 
legénye faragó áts: abietarius; fő áts: architectus C. Kőmives, 
kőfal rakó áes avagy kő faragó: faber murarius sive caeinenfcirius 
Com: Jan. 102. 2) alch: abietarius; zimmermann Ver. Fa-míves 
ács, bodnár-: faber lignai-ius (Com: Jaa 103). Nemde ez az alc 
(fabri) fia é (MüuchC. 40). Egy nemeu nemeu munkás ember 
hogy ki pintér es alc (MargL. 139). Acznak fia : fabri filiiis 
(Sylv:UT. 22). Az álts bárdollya á fat (Helt: Bibi. IV.14). Alcho- 
kat és egyébféle mestereket is szerze hozzá (Tel : Evang. 11.1001). 
Nevezi négy átsoknak, kik építik az igazságot (Pázm: Préd. 134). 
A szülék a gyermekek ácsinak hivattatnak (Illy: Préd. H.IOO). 

1* 



FARAGÓACS-AU 



AU 



faragó-ácB : (lignaiius faber: zimmerinaiiii] (Prág: Serk. 840). 

ÁcBol : fabricor, fabrefacio, fabrioj MA. [zimmerii]. Farag- 
ezáliiac és áczolnac (MA: Tan, 77). Líibtólua így ácsultattátok 
(Czegl : Tromf. 124). A szülék Bommit Kjakrabbaii nem ácsulnak, 
és bé nem vésnek a gyennekek leikeiben mint a liaragnak 
úi(iulatt.vát (IWy.rréd. 11.100). 

Ácsolás : fabricatío MA. fdas zimmem). 

Acaság: [ars fabri; zimmerm.umsliaiiclwerk). Ats^ág, takáts- 
sáf-, szakátsság (CorpGram. 296) 

ÁCSORÍT: [ringor; fletedienj. Bukefal lovát szorítja, kard- 
ját s fogát ácsoritja, s Sti javát, szabadságát védi vérével hazá- 
ját (llialj : .-idal. 11.192). VB. ácsorog. 

ÁCSOROG : [aspiro, concupLsco ; etwas zu erlangen wiui- 
schenj. Itt láttmik ml magyarok elsílbeu olyan asszonyemberi 
ültözetot, hogy mellyek (mellükj mezitelen, kinyitva legyenek, 
mellyekre ittas is, és egyébiránt is voneroiis ember az szegény 
Mikó Ferencz sokat ácsorga, de csak száraz korcsomája lín 
(Kern: Élet. 75). Máséra ácsorog (Lászl: Petr. 120). 

AD (and JordC. 160. UodC. 1. DecsiGrPréd. 21, Ver: Verb, 
96, aaggya : dat ÉrdyC. 107b. aad : da JordC. 398. TihC, 244. 
245. 279. Pesti :NTest 154. ádd Zvon:Po8t 1,492. aagy zamot 
sáfárságodról Pesti: NTest. 157. aaJok KulcsC. 285, á<íimk Czegl: 
MM. 172. aJdatik WeszpC. 22. addom MA : Scult, 5, (.t/utta, 
oggun, üdut HB. oJoth NádC. 77): I) do, tribuo, attribuo, [ler- 
tribuo, offero, largior C. gebén PP. [schenken], Jutalm,it adok: 
praemior ; nevet adok : denomino ; színt adok neki : coloro C. 
Odiitta vola neki paradLsumnt hazoa. Kinek odút liotolin ovdo- 
nia es ketnie (HB.) Isten ky nekem ada mit hathatnék ad- 
nya: qui mihi dedit quod ofterro valerem (EhrC. 48). Agg 
ellenség akaruan zomonisagot zomoriisagra adtiya : volens sibi 
tristitiam suiior tristitiam addere (50). Aggyá teeneked az yo 
fíldet ereküeeghee: ut possideas terram (JordC. 218), Malaztoí 
■•lad az \TÍ,sten (üebrC, 183), En magamat attam iesiisnak yegye- 
sevl (544), Innya ada : dabat ei bibére (Helt : UT, H6), Ha hn- 
azon négy [wnz uyomonit .idz méliserben, vizkorsagot meg 
gyogyit (Mfil ; Herb, 29), A papságnac tiztit adtam tinéktec aián- 
dokon íKár: Bibi, 1,137), Azt fogada Vrunk, hogy igazsjignak 
lelkét ád nekünk (Pázm:Kal, 521), Da magistrum: adhadsza a 
mestert (Pázm:Préd. 882). Aggyad szájába ez beszédeket: 
pone verba ista in ore ejus (MA: Bibi. 1.52). A posztót a 
festS megszinasiti, szint ád neki (Com : Jan. 98). Ugy szerető 
isten ez világot, hogy az S egj'etlen egy szfllStt fiat adnaya 
érette (Szár: Cat D4^, A játékte hely [színház) leczkét ád (Fal: 
NU. 263), Némelly ember hasonló egy ollyan edényhez, melly- 
ben elég vagyon, do keveset ád é.s nehezen (Fal : UR 111.39). 
2) trado C, (UbergebenJ. Notalantal aggyon toghedet az byro- 
iL-ik: ne forte tradat te jndici (JordC, 367, Fél: Bibi, 6), Mit 
akartok nekem adnotok es eu ítet nektek adom: eiim vobis 
tradam (DübrC;, 432), Paizsát el hajtván rabbíi adta magát 
(Orczy : KBltH, 23). ») [vendo ; verkaufen ; vii. Sziilisok : vmit 
vmiii adj. En vagyoc á tfl attyatok fia laseph, kit tű lirron 
Egyirtnsba adátoc. Ne velyetec a-sit, hogy én lucon meg ha- 
ragiittam volna, hogy engemet ide adtatoc: vendidustia me in 
liis regionibiis (Helt: Bibi. I,Y4), 4) [cedo, eonccdo; gewiUi- 
ren, lassen, crlaubenj, Aégon tfnektéc íiiigolmat lélnetói-: det 
vobis invenire reipiiem (BécsiC. 2) Kit toiuiie tiztoaogo nem 
agya vala (VirgC. 7(i). Vlluy az en iogomrol nem en áthatom 
tynektek : sedero ad dexterani non est meum dare vobw (JordC, 
417). Aggyá meg latnwnk (ÉrdyC. 59), De ki adgja ezt a ritka 
Pboeui.x madarat láümnk ? (Fal: UE. 380). 

(Szólások). Add parolkodyek meg a la.\a (XVI. száz. Njt- 
Vni.l6y). Add légyen tntoniiik cállagozó szent Pál (Oiizi: 
Síp, 44) A d z e s no: simul da et accipe (üecsi : Adag. 



147). Annyira megöregedtek — nyolczvan eszteiidSt csak a d- 
hatni a négynek (Mik:TLev. 3. lev.). Adjon isten j.1 
najxjt, jó estvét: ave. Adjon isten jő utat: *bene ambula PPBI. 
Az silesLii menyecskének kiváncsikja nem megvető dolog; ha 
maga szép: bizony kívánsága Lt szép Li, kolld Is, — csakhogy 
nehezen adja módja! (RákF:Lev, IV,516). Vkit firjnrk 
ad : marito C. eloco, nuptmu do MA. Lakozyk egh hwgawal 
kyth ymar fémek adoth (PeerC. 46), A leányokat tartoznak 
fémek adni es ki baza-sítani (Ver: Verb. 172). A leányok csak 
meg sem kóstolhatták az bort, valamíg férnek nem adattanak 
(Pázm: Kai. 729). (Férhez adni Mik:TLev. 3(Xi. Adunk téged 
hazasol nagy hatalmasnak Kálói: Bibi. 27. Adnaak liazassagra 
Érdj-C. 550. Te.stvér bugát adá egy berezegnek Szathm : Dom. 
97. L haza-ad). Magát vkihez adni : Elö.ször is azokhoz 
aggia magát, a kic ütet befogaggiac (Mon; Ápol, 445), B^>tsAlet«s 
igaz emberekhez add magadat (Fal: UE. 424. A liómaiac 
intic vala, hogy magát adna á Ifomaiac mellé Holt: Któil 
15). — Vkit vmire ad: Incab kerestem keduet az en testem- 
nek hoé nem ment az isteni zolgalatra attam volna íVitkC. 
24). Testy keuansagra adatfikat altalvemeye (DomC. 177). Ad- 
gyad az te elmédet az bíilezeségre, é.s az te füleidet az bAlts 
beszédekre (Kár: Bibi. L616). Maijái vmirc adja: Halaira attaak 
magokath (SáudorC, 6) Imatsagra ada wmagat (\'irgC. 106). 
l'\itá.sra adtác magokat (Helt:KrüiL Uh). Ha gonoz és foslet 
életre fogja magát adni ÍI^ág:Serk. 612). Arra adta volna ma- 
gát, hogy czac gonosságot czelekedgjéc (MA: Bibi. I33(i). Ma- 
gát vminel adja : Az alomnak ne adgiad magbadat migh megh 
nem negálod hllky ismeretedet (TihC, 170). Sirá.snac adtác vala 
magokat (MA: Bibi. 1.79). Fülötte igen az taniiságnac adg>ác 
magokat : stiidiis sünt dediti íPrág:Serk, 612). Az italnak adta 
magát: *immersit se in ganeam PPBI. Magát imi alá adni : 
Hatíünia alá adom : trado, dedo ; valaki hatalnui alá adatott : 
dedititius C. Ezt kedig monda mi taimsagonkert bogi akara- 
tunkat istennek akarattia ala adnoiok (VVeszpC. 53). Do ne- 
mellyec vgyan 6 magoc adiac vala magokat á bit álla (Uelt: 
Krón. 31), — Vmit ad: Eleget adna a szemnek [a 
ClioaiKíde Londonban], ha más marha után nem járnának az 
lu^^ak (Fal:NU. 267). Adót adny: ceasiim dare (JordC. 424). 
A sidoc tizen nioicz esztendeig szolgalanac os adót adanac 
(Szék : Krón. 21) E s s e t h aad (pluit) ygazakra es hamyssakra 
(JordC, 368), Mikor a fellegec meg telnec essót adnak az fBldre 
(Kár : Bibi. 1.630). Örök háborúban vontattya életét az, a ki- 
nek a nem gond is g o n d o t á d (Fal : UE. 404) Virágát es 
gymfllczet zeben ioban es bevebeu agya ( VirgC. 65) Adva 
ew gyemwlcbet: fructum simm dabit (Kulcs: Evang 1), Hálát 
adok teneked (VirgC. 113). ILilakat acy [adsz] (KazC, 112), 
Halaat ad raytta (ÉrdyC. 357). Halakat a(L-» az istentvl vSt 
ayandekokrol (TelC. 39). Aggnmk halat isteunec ndla (Tel. 
Evang, I,120b), Az ellenség eleibe mene, harczot ada neki 
és egészen meg\'ereték (Mik:MnlN'. 2Í'9), Mikorou megláUác a 
sereg keu&s voltát, meg i« kezdéc kisérteni, biuoly viadalt aduáu 
(Helt: KróiL 93), Hátat adni, visszafutni mind ke.szeritessenek 
(Born:Ének. 225). Hátat adott az Izrael az 5 ollensegi elfitt: 
Israel hostibiis siiit terga vertens (Kár; Bibi. 1.199), Tegnap a 
bölcheség hamar adót hát;it iZrinyi 1,144), Helyt adok: 
ce<lo MA. Helt ada az vezedelemnek tfyaynak (ÉrdyC. 561X 
Helt adván az haragnak nemy jdeo után o<la mene az 
apaccliakhoz (DomC. 103), Kínyőrgésonmoc holt ada iMA: Bibi. 
V.30). Semmi beirt nem kel adni tanitá-sának (Píizm: KaL 140). 
Meg gondolván Siuidor, beljt nem ada tJUiácslóüiak (Pázni: 
Préd. 1101). Hitet adni: fidem *ob.stringere PPBI. Az 
többi senmiit nem gyanakoduau hitekot adai- (Deis: SallC. 31), 
Jelt adni: Ha sajnosán viseled (a gonosz nyelvek fiillánk- 
játj, jelét adod, hogy fáj iFal:UE III.19). Lábat ad ni: 
Hog>'ha igazságát látja vala is az keretsttyénnek, nem igon- 
ad vala lábat (nem segíti vala), kiváltképen nekünk (Monlrók. 
VIIL358>. Okát adom: causificor C. (Azt adja okúi: caiisam 



AD-BE-AD 



BEADÁS— ELADÓ 



líi 



*iiiterserit PPBI.> Okot adnak róla: rationem reddent de eo 
(JordC. 391). A te folnaésagodrol ag okot; a veet alamisnarol 
zűkses lessen okot adnod (VitkC. 45). Az vrak, okait nem 
adgyák iiaram*olattyoknak (Pázm: Kai. 453). Aagy zamot sáfár- 
ságodról (Pesli: NTe5t. 157). Szamot adnak: reddent ratiuneni 
(Fél : Bibi. 20. Tebet be nem atak az mjnt k[egyelmeclnek] 
zanba atain. LevT. 138). Szót adni : VárbrtI királniac hamar 
szót adáiiac, de a király szavokat meg sem hallá (Görcs : Máty. 
MF). Szót adának. kérik az Xlikolát, hogj- megkegyeln)ezjön, 
mert megadják az várat (Tin. 216). Egybegyíilénec hogy királj-t 
választauánac ; az ei"sekek László hertzegre szót adának (Helt : 
Krón. 421 Oggim munhi nruzagbele vtot (HB.). Neki %taat 
adnak vala (VirgC. 51). A náiidorfeien-ariakiiac megkfildec a 
frigyet [folbonták], miért hog)' 5e utat adtanae vala a bol- 
gároknae (Helt: Krón. 39b). Le ülvén tagos mezilt ada gon- 
dolatinak (Fal:TÉ. 707). Választ adni: [respondere; ant 
worten]. Erre enis igyenesen választ adok (Pázm: Kai. 797). Ki 
vagj? hogy választ adgjunk azoknak, kik minket küldöttek 
(Pázm : Préd. 48). Aki a beszédet tsak felében érti, tellyes 
felelettel mássát nem adhattya (Fiú: VE. 377). Vmil vnube ad. 
Bérbe adok: eloco, locito ; szakmanban adok: abloco 
C. Vmit vmihez ad: [addo ; hiuzuTügen]. Ha még ezt adnoiok 
hozzaia (Lép: PTük. n.9ö). Ne adgy vétket a vétekhez (Hly: 
Préd. 9). Szfirzessehez senki ne aggyon, senki el .se végien 
benne (Mel : SzJán. 345). Vmil vmin ad : Adatuac eg fel pénzen : 
asse veneunt iMiinchC. 32. JordC. 384). Awag yngyen, awagy 
aaron mj-nden zykseeghre valoth agy ewneky: da aut vendé 
ei (JordC. 68). Pénzen aggyad á papságot (Mel : SzJán. 345). 
Bezzek .szép fenes allatot találtam, de metzek vele ; nem adnék 
egy árpa szumet ravta (Helt : Mes. 1). Egy darab kenyeret nem 
adnék rajta (Decsi: Adag. 23). Semmit nem adni vmin 
Kéri, irion az nagj' nTaknac ; Bálás leuelén kic semmit adánac 
(Tin. 146V A németen semmit nem adnak vala, sSt böcstelenül 
bántak %'ala véllek (ErdTBrtAd. L61), Azt akarják, hogy az írás 
magyarázattyában, egy babot ne adgjTink a sz. atyákon, mert 
emberek voltak (Pázm : Kai. 668). Vmit víire ad : Tj-zta 
scapulart ada eu rea (MargL. MF.). A kereztfat 6 gónoríise- 
ges valiara adaae (VitkC. 9). En sebejmet te reád adam 
(VirgC. 61). Rea aduán az bű selyem ruhát, az Ephodotis 
reáia adá (Kár: Bibi. L94). Vmit vmin ad: Kezére adni 
vkinek vmit: Az ember magának se adgyon mindent kezére, 
némelly kivágyásiban 5mi5n kedvét szegdegellye (Fal : UE. 382). 
Közre adni: Aiandekit az istennek kózre adnak az 
emberek (Frank: HasznK. a). Tudományomat kflzre adtam (8) 
Tudtára adom: notifico C. Hirré adom : nuneio, remm- 
cio, indico C. anzeigen, zu wi.ssen tun, melden PP. Tutto- 
tokra adom: notum vobis facio (Fél: Bibi. n.68). Hirre adnám 
(LevT. L79). Az halálnak elközelgetésit hirünké adja (Vajda: 
Kriszt L59Sb. Kr. Add megtudnom : nuncia mihi DobrC. 180. 
Az 5 malasztya nélkül nem lehet értenetek adgyam, miképpen 
lehessen az istennek látása Vajda : Kriszt 198. Hirét is adom : 
miben miként fárasztják eszeket a külsó nemzetségek Fal : ÜE. 
468). üsorára adom: foenero C. Vmit vmnd ad : Taná- 
csúi adom : svadeo, con-svadeo C. En azt adom tauacca tiz- 
tSlyeed ystenókeeth (SándorC. 23). Azt-is adom tanátsúl, hogy 
ki-hadgják a Deák mondásokat (Pázm: Préd. b. Az okossagh 
ees azt aggyá ÉrdyC. 160. = GuaryC. 46. Szükség adgya che- 
lekednfink. hogy az gonoszsagnac ideibe valami tanulságokat 
hozzunk elSl. Pécsi: Szfíz. 142b). 

[Közmondások]. Jó az Lsten, jót ád (Thaly : Adal. L83). 

adton-ad : [identidem cum zelo do ; fortnahrend eifrig gebén]. 
Hatalmas császárink csak adton adták a grátiát (MonIrók.VLU.70). 

által-ad : transdo C. trado JLA. übergeben PP. Antalnak a 
pénzt által adta, az ötven forintját tíle ki is kapta (Gvad : 
RP. 58). 

be-ad : I ) intrado C. [hineingebeu, hineinreichen]. 2) defero 
MA. valakit valakinek beadni: criminare alterum alteri PPBI. 



[angeben, denunciren ;] anklagen PP. Nem akarna 5tet beadni : 
nollet eam traducere (MünchC. 15). Keres vala okos ^•get ho^ 
rtet beadhatnaia : quaerebat opportunitatem ut eum traderet 
(DöhrC. 432). Bead istemiek es el árul (Mel: SzJán. 312). Az 
kikre gondot nem vLseltec keményen vádullyák 's beadgyác 
(MA: Scult, 802). 3) (refero ; erziihlenj. Ammynt neked be attak 
(LevT. 128). 4) [.solvo ; einzahlen]. Én is az 15 ezer arany ad^it 
esztendínkéut igazán beadom íMonlrók. ^Tn.64). Addbé ajándé- 
kodott: offeres munus tuum (Illy:Préd. L399). 

[Szólások]. Ezt hogy igy cselekszem, beadom kezemet, 
hitet mondnak ók is (Gyöngy : Char. 126). Csapja rá hát ketek, 
adják bé kezeket [álljanak be katonának] ; a kiiplániak keze- 
met beadtam (Gvad:RP. 48, 49). A vitézek közzé a zászló 
alá bé-a d t a magát (Bátai : ATárgy. 48). Az Amhát basa szót 
beadott vala, az császár hitit úrfinak aj;iulá (Tia 82). 

beadás : delatio PPBI. [anzeige, angabe]. A pörös félnek be- 
adása mind azon mesterséges hamiskodás (Fél; Tan. 25. 4). 

kéz-beadás : [dextra data ; handsehlag]. A Prophéták és 
Apostoloknak ama' szép igiretek, mellyekben mint egy ugyan 
kéz bé adással kötelezik isten képében magokat tenéked (Megy : 
6Jaj. n.43). 

égybe-ad : [conjungo ; vereiuigen]. A hiU'&sek eegybe aggyaak 
magokat lÉrdyC. 641). Házas-társi'U egyben adatának (Tani: 
.Szents. 16). Égibe aduan magokat a magyarokkal (Vas: CanCat. 
Elöb. 53). 

egybeadás : (conjunctio, additio ; das veieinigen, znsammeu 
gebén]. Ket szemeljiiec latliatando egybead.isa, és egybe köte- 
lezése [a házass;ig].(Tel:Evang. L236). Az egybeadás (additio) 
oly els5 számlálás, mellyel a számhoz adatik, es meg lesz az 
egész szám (ACsere: Enc. IV. 28). 

el-ad : 1) venundo, vendo. divendo, mancipo C. verkaufen 
PP. Jól eladni, nyereséggel eladni: vendere luculente PPBI. 
Ad el mend mid vagon (MünchC. 49). lozagalia valamit el nem 
adhate (VirgC; 33). Oczon eladád (JIA: Bibi. V.22). Kicsiny ostyát 
nagy pénzen adnak el (CzeghMM. 149). 2) [in matrimonium 
do; verheiraten, au.sheü:aten]. KjTal el akarya evtet adnya 
házasságra (MargL. 32). Vki fiat meghazasitia uagi leaniat el 
agia (DebrC. 140). El adót leanj^zo, valakinek jegye-se : .sponsa 
(Ver: Verb. sz. 29). Leányit az tanácsi rendból való férfiaknac 
adta el és házasította : collocavit (Prág: Serk. 1045). 3) [prodo; 
verraten]. En es en népem eladatattonk : traditi sumus (BécsiC. 
63). Hog az János el adattatot volna : quod trachtus esset 
(Fél: Bibi. 5). 4) [repudio, repello; abweisen]. Ne engemet 
hanem azokat az editiokat korpázza, én el-adtam rollam, tsak 
ki-h-tam volt én az szókat (Megy : SzAÖröme. 273). 

eladás: 1) venditio, mancipatio C. das verkaufen, weggeben 
PP. De eqiii sui eladás [nyomtatva hibásan : eladás] qui cum 
negaiet se esse venditorem (1210. VReg. 168). A penzis ő 
eladásának esztendeinec szama szerent szamlaltassec : pecuuia 
qua vendittts fiierat, iurta annomm numerum supputata (Helt : 
Bibi. L LL13). 2) [collocatio in matrimonium ; verheiratmig]. 
Zíley 8tet zandekozac házasságra adnya, mikoron kedeg ez5n 
igéket az 5 eladásáról tenneyec (TelC. 2). 

eladatlan : 1) invenditus C. [unverkaufl]. Eladatlan marada- 
nak boray (Le\T. L60). 2) (iunupta ; unverheb-atet]. Es haiadon 
hazánál való es eladatlan buga : et sorore virgine quae non eJit 
nupta viro (Helt: Bibi. HHh4). 

eladó : 1) venditor C. verkaufer PP. El ado, áros : venditor 
(Ver; Verb. Szót 33). 2) [proditor; ven-ater]. Essen meg szivetek, 
lelketek .sorsomon ; hog}' az magam hada volt nékem eladóm 
(Thaly: VÉ. 172). S) venalis C. [verkauflich]. Eladó vagyok ; prosto 
PPBI. Eladó m.arha (Toln: Vigaszt. 233). Kéz pénzel kell le 
tenni, es nem valami el ado marhavai : non rerum venahum 
satisfectio érit (Ver; Verb. 160). 4) [nubilis; mannbar]. Eladó 
korában vagyon szép leánya (Huszti; Aen. 19). 



11 



KIjÖ-AD-KJ-AU 



KUU.iS-Mö; AU 



i2 



elö-ad (eleibe ad): 1) promo, proforo MA. (hergebenj. Egeez 
féyer kjiijert elev adok (DomC. 307). Az irha csiiialo irhákat 
ad elű: nhibts praiíbet (C'oin: Jaa 99). 8) [profuro Ifxiiieiido, 
propono ; vortrageii, vorbriiigen, darlegeii). Vdvöseges dolgokat 
eleykbeii aduáii J kSzetec ki ilmlék (H«lt: Króii. 32). Mellyekot 
akarom hogy eleikbe adgy : Imec propon&s eis (MA : Bibi. 1.67/ 
AddKsa elé azokat az águzatokat (.Szeiitiv: Verseng. 34.^). Még 
a derík bíltíKwéK-Ls ha nem tudgya niagát kcllenietesen elő- 
adni, én niut^itiii noni tartatik annak (Kai: UE. 432). 

elöbb-ad, elóbb-ad : [relini|Uo, renuncio ; sich jemaudes 
oder eiiior íiuhe eiitledigeu). De már az én marháimon elébb 
adtának (I*vT. 11.457). A rossz gazdán olíbb-adjon hamarjában 
(Thalj: \'É. 11.259). 

föl-ad: 1) appono; auflragen, aufsetzen PP. Az étket fel- 
aduan (VirgC. 74). Igpn foladgyák a lével a bfidős hást, mind- 
azáltal más fel5ll arrzni verik mondá-sokat (Pós: Igazs. 1.726) 
Feladta levét 's elfeledte konczát (Kisv; Adag. 23). Hol tisz- 
tán adgya-fel iVímét, hol pediglen ürSmmel ereszti meg [a 
szerencse). (Fal : UE. 386). 2) [profero ; vorbringen, vertragén]. 
Amaz fel ada (a kérdést). (üebrC. 7). A theatrumokban a mit 
feladnak, nmid iiajn hínimunka é.s gyönyíirk'ldtetö szépség 
(Fal: NU. 263). Mikor az emberszólá.st játékasan adják fel, job 
bau w szajiorodik, Uibbot Is árt hogy.stMn aknrinely fene mér- 
ges rágalm;izils (Fal: UE. 410i. S) [trado; iibcrgebonj. Feladni 
az elhagyatott várost : íjjuidere *doix)sitam urbem Magamat 
megadom, fel-adom : dedo l'PBI [sicli orgeben). Feladác az 
várast (Helt: Krón. 44). [Mely várost) sok vívások ut;in már fel 
akaráiuik adni (CsHzi:Síp. 27). Feladá lelkét ;iz ő AlkotiSjának 
(Szeg : Aciu. 35). A te ogygyfigj-üséged niiudgyárt feladta az 
erSsséget (Fal: NE. ö). Feladta magát a v:iros (Mik: TLev. 350). 
4) [dissolvo ; aufltíscn, kündigen]. A misikiuik föladom a frigyet 
(felbontom), és ellene indítom néijemet (Helt: Krón. 16). 5) 
[mutno ; loilion). Kérem méltóztassék obligatióinra kétszáz fehér 
pénz forintot föladni igérum Kdnok nagy hálaadással meg- 
térítenem (LevT. It394). 6) (condono; gewiihren, bewilligou). 
Mikoron tlii kegtok ke«-zzo eon be ad.im nuigamat, az varas 
eggiossúget kegtek nekem fel ada (líMNy. 11.125). Noha utoly- 
lyára fel agyak a grátiát is, de elévé igen megkeserítik (Fal: 
UE. 402). 

(.Szólások). Vkin V. vrnin fölad : (repudio, rejicio, renuncio ; 
sich eutledigen, von sich weisen). A tisztvLselésen fel-adni, le- 
mondani róla : *ejur;ire uiagistratum l'I'Bl. Feladott rajtad 
(kedvesed) illall: Paizs. 120). Mi Ferdinándot contenmáltuk, rajta 
feladtunk, s tíle nem is félünk iMonlrók V1U.103). Feladok én 
e vén mogaggott fatuskóu! (Tlialy: VÉ. U.260). 

haza-ad: (in matrimonimn do; verheiraten). A kiralinak 
meniekozflie vala mert loaniat aggia vala haza (UebrC. 38). 
Egy asszony lejmyat igy inte mikor haza atta: iambor légy, 
hog)' az te imid mosolyogiek, midSn megtéruén hazat lattya 
(Boni: Evaiig, IV.888). 

hazaadás: (collocatio; verheiratung). Le.inyát neki Ígérte, 
lutIKit riMidi'lt kézfogá-ra, két esztondí torniinust haza adásra 
(LovT. n.2li5). Az leányok kihazasítasok, ee haza ada^k (Ver: 
Verb. 99). 

hozzá-ad : coaddo C. addo, adjicio MA. [binzufíigen]. Nem 
akaroc tonab senunii hozza adnom noha eleget szolhatuoc 
(EffitT: IgAny. 204). Azért niingyart hozzáadta az Apostol: 
(Illy: I'ri'il. Elíb a3). ■ 

hozzáadás: (additio a számvetésben) (Biró: Osk. 12). (Miis- 
hoz ailás MTolv : Arida 10). 

ki-ad : I) edo ('. (trado ; heraasgebon, iibergeben). Nekewok 
ky atliuik azok, kyk lattiuik: tradiilernnl nobis tJordC. ölő), 
llüuium kywe adaüitanak vak ysteiuiek mahtztyara : undo fuerant 
coinmendati gratiae doi (JordC. 758). Bulla kyt ky»ve adót 



(ÉrdyC. 649). Addig forgattyák, addig vijnak meg erszényével, 
a mig szájtátva ki adgya lelkét (Fal: NU. 262). !i) elargior C. 
(ausgeben). A lapos guta csapott már ahoz az erszényhez, melly 
csak mind négy ezereket ad ki s nem vészen lie tslibet kettő- 
nél (Fal : NE 24). 3) (emitto ; aas.spielen (im k<irten.spiel;J Adja 
tok nékünk kártyát Lássuk kinek kell ki-adni. Lássuk ki vét 
ki: lasset uns sehen, wer gebén muss, «er aitswirft (KirBesz. 
90). 4) (indico, osteudo ; anzeigen, angebon). Nemzetek ([Uidi- 
tásait igen kiadó nevezetes nagy dolgok vagy csudák (Monlrók. 
VI1L26). Hogy az aranyas fej(i szeg jobban kiadja magát, az 
koporsót feketével vonták be (XI. 404). A természeti gonouz 
a ttstnek bujaságában szokta ki-adui 6-magát (BodLex. 93). 
A leányiuik volt kedve, a mint nekem egy cuufidens aiesumy- 
ember, a kinek magát a leány kiadta, beszélette (Hiizánk I.213I. 

(.Szólások). Vmin kiad: de pos.s&.'sione dejicio MA. Valahon- 
nan kiadni raita: de possessione dejicere (Ueisd: Adag. 182). 
Az ke|x>k ha tartatiuikis semmit nem baznalnac, es mind az 
által ha ki aihitic rajtok, nagy értelem nélkül való hiúságot 
ielentuec (Zvon : Osiand. 203). Kiadtac a jesuitácon (CzegI : Japk 
186). Azokon a kártyákon szaporán ki szoktunk adni, a mellyek 
vagy haszontalanok vagy ártalmasok (Fal: UE. 381). Kiadtak 
rajta (Bogáti Pálon], mint a pat;ii sziirHu (1760. Hazánk 1367, 
369). — V'inU kiad : [enimcio ; verfltlentlichen, ergoheu la&sen). 
Kiadta akaratját: *perspicua sua consilia fecit PPBI. Ky 
advvan az sentcntiat (ÉrdyC. 520). Pariuicluilatot a(Ui ki (547 1. 
Az Lstentfil kiadót töruen (TihC. 78). Lsteiuiek kiadott fogadása b 
és Ígérete (Pázm; Préd. 56). A fejedelem a jiarolyát kiadviin | 
(Thaly:RT. L64). Igen törték, azután megs/imtek az l«véstfll ; 
nem tudjuk mire vélnie, vagy hogy szózatot adtak ki, 
avagy megvették (TürtT. 1880. 598). Lön nagy rettenése .szegiii ^ 
Vas Mihálnak, hamar szi>t kiada, fogadá basának, várat 6 
megadiui iTui. 91). 

kiadás : 1) editio C. d;ts herausgeben , auskündigung PP. 
Az eredet bin zal az lelokre az isteni tóruen kiadásából (TihC. 
72). Az o testímientomnac vége leszen az vy te8tamentomn;ic 
ki adása utau (Helt: Bibi. I. g2). Az leveleknek himiis volfi es- 
mertetik meg fSkepijen az kiadásról (Ver; Verb. 278). Az jain- 
bornac igyekezete is, az eu kiczindet munkáin és, ez könynec 
kíada-sában legyen hasznos (Mel: Herb. Elíb.). 2) (ostentitio ; 
das otfenbaren). Igen vigyázva vUeld magadat tehetséged kiadá- 
Siíval (Monlrók. Vm.438). 

kiadatlan: ineditus C. (ungedruckt). 

[kiadó] 

törvény-kiadó : legiim *lator PPBI. (gesetzgcbor). Az nép- 
ncc feiedelmi ;iz törvény ki adónál egybe: in dalore logis 
(Kár: Bibi. L140). 

kölcsön-ad: mutuo MA. mutuo do; leiben Com: Vest 137. 
Agy keliy/iu 5 neki : dabis nuituuni (JordC. 68). Fel pénzt 
nem vehetsz arr.i, a mit cz;ie ki^lczon adtai (Bom: Préd. 398i. 
Hat forintot adott ueki'uik kölcsön (Gvad: KP. 59). 

kölcsönadás: mutuatio MA. [das leilien). Kár: Bibi. I.67i>. 

kölcsönadó : comniodator C. (gliiubiger). Knchon ado : 
foeni.rat'ir tKe.szthC. 303), foonerans (Kár ; Bibi. 1616). Kölcsiin- 
adó ember (Magy: Nád. 43). 

meg-ad : I) reddo, restituo C. [zurüvkgeben] Ha megli 
adod ee Izraelnek orzagat (JordC. 707). Meg aihiteek zeme 
%7higa (ÉrdyC. 638). Az János uramué arany láui'Zi'mak egyikét 
kérésére megadtam (LevT. n.85). Aduieg ezokaert iumac nr. 
emboniek az 6 feleségét: redde viro .suo u.\orc-m (Helt: Bibi. 
I.J). Fiát feltj'uiuisztji és az 5 Aimyáiuic meg adá iKulcs: Ev.-ui;;. 
497). A ki el vészi a másét, mint addig tolvaj, valamíg ezt 
meg nem adgya (Piizin: Kai. 301). Bit a zálogot viszsziuidgya, 
és a préiUit mogadgya (Illy: Pi-éd. ILISI. 2) (persolvo, retribuo; 
ziu-tlckziddeii, vergelteii). Viszuntig megadom: repeudo C. Kynek 



13 



MEGADÁS— ADÁS 



ADÓ-ADÁS— HÁLÁDATOS 



11 



my^vel thartíiozyk meg agya es meg fyzesse (ÉrsC. 271). Myn- 
denek meg adandó az ew erdeme zerent (VirgC. 114). A mit 
rá kóltesz, megadom (CzegI;MM. 217) 3) [trado; übergeben]. 
Msiiát az ellenségnek megadni: *dtídere se liostibus PPBl. 
Mígaggac a varosokat: tradent dvitatem (BécsiC. 21. Tin. 215). 
\~iadal nekfil megaggiii; magokat (Guai-yC. 55. Com:Jan. 155). 
ViirAt Iliire meg adváii (Zrimi L3Ö). 4) [do, reddo; gebén). 
Ki azoknak fogadást toud es meg nem adanga: si quLs votum 
voverit et non reddiderit (BécsiC. 113). Terj'Suc be, netalantal 
m- Lsten meg ag^a bog igazan meg ^nic (GnaryC. 47). Zik- 
segtwkrwl való eletet meg aga (VirgC. 52. 57). A my ur istent 
ylletj' vala meg aggyaak vala m istennek (ErdyC. 547). 

(Szóliisok). Megadni valakinek: [einem übel mitspie- 
len]. Megadta nékem eléggé Toksilus: Toxilns me *perfabri- 
ca\nt PPBl. — Megadni lelkét: Lelket bodogsagussid 
isteimek megh ada (KazC. 46). Az w bogog lelket meg ada az 
vr istennek (VirgC. 106). Az 5 lóikét megada: emisit spiritum 
(DebrC. 6). 

megadás : 1) redditio C. [das zuriickgeben]. 2) [donatio ; 
verleibmis]. Ma.sod az meennyey bodog orzagnak megadása 
emberi nemnek (ÉrdyC. 537). 3) [deditio; ergebmig, übergabe]. 
Ellenség kezébe megadás: deditio C. Ne szégyenld megadá- 
sodat!! iZrimi L61). Jol esméri Haliü, bogy nekik unalmas az 
Ulyen követség és az vár-meg-adás (1103). 

megadat : [.solutio ; das bezahlen]. Cazar adoia megadatfat 
megtiltatta (MüucliC. 164). 

megadom.áiiy : [restitutío ; zurückgabe]. lm megadta 6 
felsége minden jószágát melly megadománynak levelét és 
iastnictióját Nagyságod kezébe küldeti velem ö felsége (Erd. 
TörtT. 1.123). 

oda-ad : porrigo Kr. [trado ; hingeben, übergeben]. Mind 
[az ajíindokot] kez wolnak oda aunom (LevT. L3. Káldi : Bibi. 287). 

öszve-ad : conjungo SL [zusammengeben]. 

öszveadás : collatus C. 

reá-ad : indo MA. [anlegen, aufsetzen]. Fölyiil rea adom : 
superdo, supperaddo C. (Elarmad kibe Iwn zent ferene crLstu.shoz 
hasonlatos az zent sebeknek rea adásában VirgC. 33). 

[Szólások]. Magát valamire reá-adni : Az Japía jáczásra fölötte 
igen reá atta volt magát: pilae nimium inde a puero studio- 
siLS fűit (Prág : Serk. 645). A városhoz közel nem Ls jó rá ad- 
nunk erre mi fejünket, prtílára fakadnunk^ (Gyöngy : Chai-. 203). 

visszásad : restituo, renumero C. reddo MA. wiedergeben, 
ziu-ückgeben PP. Vissza adni a szidalmat : remaledicere C. Ugyan 
azont add viszszá : idem restitue (0)m : Jan. 190. Zrinyi 1.63). 

Adakoz-ik : elargior MA. schenken PP. Bodog ferencznek 
gj-czeretet es halat adakozny (EhrC. 162). Hogy vala mit 
zegheenyeknek beewebben adakozliatneek (ÉrdyC. 500). Vyg 
ember, ky \Tgalma.s es kwchSu adakozyk ; qiii mi.?eretur et 
commodat (KesztC. 311). Másnak adakozni, mással iot chelekedni 
(Pécsi: SziizK. 12S). 

Adakozás : largitas C. liberalitas MA. freigebigkeit PP. 

Adakozó : Uberalis, dapsilis, largitor C. freigebig PP. A 
pénzben adakozóé valanac: pecuniae liberales erant (Decsi: 
SallC. 6). Nem gátaltuk meg adakozó szándékit (Fal : SzE. 563). 

Adakozóság : liberalitas, largitas MA [&-eigebigkeit]. Ez 
legjen az adakozóságra és jótévoségre által utunk minékfinc. 
(JL\:Tan. 725. SU:Scult 7:36. Horv:MulF. 20). 

Adalék: 1) traditio GKat:Titk. 1119. 2) [additamentum; 
zusatz]. CoroUarium : azaz : Megszerzés avagy adalék (Kász : 
Kit. 269). 

Adalom : [venditio : verkauf ]. Mennyi sokadalom, vétel és 
adalom, ez kis országban e.sik (Szentm: Kaim. 6). 

Adás : datus, tributio C. [donatio ; das gebén, schenken]. Ez 
vala Isrlben ;iz adásnak tanosaga : testimonium cessionis (BécsiC. 



9). Ur istennek malazttya adása (ÉrdyC. 537). Ha eggyic adás 
nem indit, többet ad inuya és er5sbet (Mel: Herb. 84). Er5 adásá- 
val őrizzen berniünket h5t által az idvfisségre (Zvou: Post. 1.710). 
Máshoz adás: additio (MTolv; Aritm. 10). 

adó-adás : (contiibutio ; steuerzahlung]. AdÖ adásra kéusze- 
ritéc iHelt: Krón. 25. 8). 

alamizsna-adás: [eleemosjiiaeerogatio; almosenverteilung]. 
Feesvenyek alamysna adásra (DomC. 138. Matkó: B(Dsák. 293). 

bérbe-adás : locatio [vermietung, verpachtung]. K81cz8nre, 
bérbe adásra (MA: Scult. 215). 

búcsú-adás : relegatio, dimis.sio MA. repulsa ; entlassung 
PP. [absdiied]. A jó lakot vagy .szállót biusuadással el nem 
fizzuk (Megy: 6Jaj. ra.27). 

hála-adás (háláddá Pázm: KT. 149. haladás 154. Pázm: Préd. 
36. 117): grates, eucharistia C. [danksagung]. Zaiabol sohha ki 
ne zacaggon az zent hálaadás (GuaryC. 62). Hala adásokat tezen 
iMargL 13). Hala adásokat istenek ineg nem attam (VirgC. 3). 
Hala adassál taitozunk róla (TiliC. 7). 

hirré-adás : remmtiatio C. [ankündigimg]. 

iz-adás : conditura, conditio C. A ki az étkeknek külömbözö 
ízadásárúl könj-s-et ii-t-vala, könyvét meg-égetteté Severus Tsá- 
szár (Pázm: Préd 437). 

jel-adás : tessera, symbolum PP. [zeichen]. 

jószág-adás: donatio Ver: Verb. 10. 

ok-adás : assignatio causae Kr. [motiriruug, rechenschaft]. 
Engedni a jó ok-adásnak : *dare locum rationi PPBl. Paranchol 
wala Nagod hogj Chi-istophot bizonyos zaufo ffildekuek elfogla- 
lásáért Nagod wduaraba inteneok ok adásra (RMNy. n.304). 
Nem elég okadás ez az elszakadásra (Vas: CanCat 604). 

példa-adás : [exemplum ; beispiel]. Az Cecilia mynde- 
ne.ste\vl mennyey vala, ew malaztossaganak yo példa adá- 
sának érdemes eeleteenek myatta (ÉrdyC. 649b. 419. CornC. 68). 

szám-adás (szárnodás The«T : Nyelvk. 26): redditio rationum, 
ratJociniimi MA. [reehnimgslegmig. rechensehaf)]. Az aiandokok- 
rol walo zamadasok iTihC. 121). Hogi ha valami zam adásai 
tartozót uona aztis megi engetem (LevT. 1.83). Lsten el5t kőnyeb 
szám adasoc l&szen az pogannoknac az eretnekeknél (Mon: Ápol. 
251). Midőn tobbittetuek az ajándékok, számadási is neveked- 
nek az ajándékoknak (Illy : Préd. n.484). 

tanács-adás : svasio, svadela C. [rat]. Predical vala malaz- 
tosson, es vala meg ekesevlt nagy tanalc adásnak ayaudokyual 
(DomC. 238. Matkó: BCsák. 30). 

válasz-adás : [responsio ; autwort). (Matkó : BCsák. Eli5b. 3). 
Minden volna hallgatásban, várván kiki tőle a válasz adásban 
(Gyöngy: Char. 80). 

Adat : dátum Kr. [das gebén]. A fedelm ker es a biro adat- 
ban vagon: m reddendo est (BécsiC. 255). VduSsseg tanosaga- 
nac adattára: ad dandam scientiam salutis (MünchC. 110). 

Adaték. Adalék, traditio, vagy adaték (GKat:Titk. 1119). 

[Adatlan] 

háládatlan, háládatlan (hálá-adallan Sámb: 3Fel. 267): 
ingratus ; háládatlanúl : iiigrate C. [undankbar). Atyamnac 
ilen haala adatlan voltam (NagyszC. 83). Feddi á népnec 
halaadatlan voltat (Helt: Bibi. I. gli. Meg uonsza tflUóe úgymint 
halaadatlauoktiü az ú malasztyanac uilagos-sagat (Tel: Evang. 
L333). Ha Uruuk-mellc51 el-futunk ha ö néki háládatlanok 
találtatunk (Pázni: Préd. 1093). De ők ennyi iókért háládatlanok 
(Zrinn: 1.12). 

háladatlanság : ingratitudo ; uiidankbarkeit PP. Az gouo- 
zoknak karhozatliyok az 5 halaadatlanssagokeerth (OecliC. 15. 
GyöngyC. 13. Kár: Bibi. 1.188). Kónji: VártaM. 49). 

háládatos : grativs Kr. [dankbar]. Joachim istenec liala- 
datos 15ii (TelC. 32). 



15 



SZÁM ADATLAN— KAPUtaÁM-ADÓ 



ok-ad<V-ad6z 



Bzám-adatlan [vö. szám-adó) : non redditw ratioiiibus Kr. 
[uljne rci-lieitschaftj. Cjak buclio wjtlen zeokootli el m>iie- 
k}-uuk zain adatlan zolgank, sok kartjs teotli in>Tiekyuiik (KMNy. 
Ilin?!. Úgy vesztegettyük az Lst^ntiil reánk bizott jiikat, miiit-ha 
szániadatlanok vólnáiik íPázni: Préd. 85ií>- 

számadatlanság : MegKondulhatja Felséged, menyi akadé- 
kiiii legyenek az í száinaíLitlaiisáeáért (MonOkm. XIX.313). 

Adatódik : (datur ; gégében werden). Kezekbe ú adatódváii 
az reJijok szótó instructío (Monlrók. XVIIL27). Tudja uagysíi- 
god, mi adatódott hadaim tartására (XXI11255). 

Addogál : [dato ; öfter gebeu). Miud többet tSbljet áddogjtl 
isten a'htrz az ajándékhoz, mellyet jó léleckel gyakorohiac 
(Megy:6Jaj. III.3ti| El-addogal : vendito C. (iiach und uach 
verkaufenj. 

Adhatás : (d;mdi potestas ; dan gebén küimen). Élet adba- 
tás (Zvon: Piwt. L12y;. Tanacli adhatíis (HollPréd. 12). 

Adható : 1) datarius PPBl. (wer geljen kann]. Wrac 
vagyunc, nem szegényéé mindeiiliatoc es minden adhatoc 
{Bom:Préd. 35). Minden adható (Fr;mk: HasziiK. 13. 113). ») 
(qiiod dari V. vendi potest ; was man gebén kaimj. Férjnek 
adható : nubilLs C. MA. NL'ittyá.s Király vgy tetzic hogy adliatót 
adta, mert űué vúlt a dézma. Ha adhatot nem adta: miért 
maradnae hellyekben az 6 egy<;b donacioi niellyeket á Neme- 
sokiiet- adót? íHeltiKnín. 84). 

Adó : 1) dator, praebitor, largitor C. [geber, verleiher]. Iwy 
el lelky aayandeokoknak adoya (ÉrsC. 147). Az adok és az 
vouSk : vendente.s et ementes (Fél : Bibi. 72). 2) tribntum, 
ceníms, indictio, capltatio, veotigal C. [.fteuer, eontribution, ab- 
gabe). 8zent Péter adója: *denariiLs S. Pelri PPBl. Asuenis 
kiral meuden földet teue ado ala : fecit tributaria'( (liécsiC. 72). 
Pénzt igerenec neki adonul : pecuniam se datiu'os (MiinchC. 100). 
Adót zedyk vala : didrachma accipiebant (JordC. 408). Az arani 
az adóban adatik vala (DebC. 110). Chrhoz szeretettel le^Snc 
az ő adoLát meg adgioc (Kuks: Evang. 10). Az 6 hadakozásiinak 
nyeresége az emberek lelke, adaja a hivek imádsiigi (Pázm : 
Préd. 478). Rideg legények és jövevényomberek adaja iMimTMR 
1.273). Az adótiil .szabadosoe (Oim: Jaa 123). 

adó-adó : ftributarius ; steuerjifliclitigj. Valait meghaytotta 
tereh viteh-e es ado addo szolgaim I8tt (Helt: Bibi. 1.49 : 15). 
Az ontag, ky aimak elewtte .solia ado ado nem woth sonky- 
nek (Moiürók. lll.li.'ii. 

eb-adó. [Szólások.] Ifadivoi gyor.s volt .szaladóban, egy erdS- 
bou nieg-is meut vólua valóban. De bezzeg JuraniLs volt az 
eb-adóban, mert be-e.sett szegény a nyomorgatóban [a tii- 
rOklJk kezébe esett). (Kóuyi: IlKom. 115). Ko.<izsz életii, s él tsak 
cbadc'.ba ífivad:RP. 38). 

hála-adó (háládó DEmb:GE. Elíb. 15. AáWrfiság Misk: 
VKert 53. 180. 335. fuitddi]í Bojihe : Epist 99. Ad/nd.) Illy : 
l'réd.i: (gratus; dankbar). Neki hala adok uaguuk (TiliC. 17. 
l!<ini:Préd. 285). Hila adobbac (ZvonrPost 1.508). Nagy liáJ- 
adó :iz elvett jótéteményekért (Illy: ("rM. Tart. J. 2). 

hálaadóság : fgratitudo ; djuikbarkeit). Keue-sen tiLáltatniic, 
kiivnii lml:uidósággal lúiuienec illelltKróiL ElSb. 2b. Tel: Evang. 
1.1IÍS. FéhTaa 55."). MA:.So«lL lu). Ez imm;ir nem alaniLsna és 
irgalmasság, hanem gratitudo, liálá-adóság (Pázm: Préd. 445). 
Kedvesen vészi a háf-adóságot (964). 

hitelbe-adó : ereditor C. (gUiubiger). Ihlarháját az hitelben 
adiiknak elpazarolni (Com:Jan. 191). 

inni-adó : [pincenia ; nuuidschonkj. C)tct pohámokjávji, innya 
adi'.jává ^^lto (Szatlun: Cent 20<»). Az fejedelem engemet fö 
inny;i.ulóvá teve (Kern: Élet 77). 

iz-adó : couditor C. 

kapuszám-adó (consiisportae; liaiuetener). MoiiOkin. VI.121. 



ok-adó : [reddens ralionem ; verantwortlith). Ók mjuden- 
koron wygyaznak niykeppeu ok adook ty lelketekerth (ÉrsC. 232). 

ostor-adó : multa Ver. MA. (geldstrafe). Yobbagyt nagy os- 
tor adowal gyettry (ÉrdyC. 79b). Ostoradót vete Magyarországra 
(Helt: Krón. 66). Augustus ideiben, mid5n Sido oraag ostoradó 
alatt vubia iBoni:Préd. 34. Mel: Kir. 464. 465. RMK. n.453). 

rideg-adó : (tributum caehbum ; junggesellenirteuer). Kfivágó 
János adott ridegadót (MonTME. 1.273). 

szállás-adó : stobularius MA. wirt PPB. 

szám-adó : ratioiians, reddendis rationibus obnoxins SL 
[rechuungsieger, verautwortlich). Az utolsó számadó kemény 
napon (Zvon: Post I.329>. \'igyaznak ők a ti leikeitekért, ugy 
mint szám-adók (Megy: Diai 63). Mind ezeknek ki volna oka? 
ki róla a szám-adó? (Fal: NU. 287). 

tanács-adó : svasor, coasvasor, consiliator C. (ratgeber). .\ ■ 
bizonsag wót vennék, aytntoson nektek tanacz adónak, hygyetr^ 
(VirgC. 143). Menyei eu tnlem gonoz tanáé ado (SáodorC. ii). 
Tanácsadó ember: vir coosilii (Kár: Bibi. L672). 

tönróny-adó : legifer, sanctor C. (gesetzgeber). T6ruény 
adó: prinieps populi (Kár:Bibl. L191). El-.jőt Kristus mint mi 
tfin'ényadonk avagy tanítónk (SLid : Evang. 39). 

vámos-adó: (vectigal; zoll). Ezeket az S országolmak vá- 
mos adójokat féltik az fukar arendával biró pápista papok 
(Toln: Vigaszt 207). 

Adós : 1) debitor, obaeratus C. schuldner PPB. [verscholdetj. 
E^ néminemS vsora.snac valanac ket adosi : debitures (MünchC. 
124). Pénzel adós vala (VirgC. 108). Wagyok adoss Poztho 
metew LerjTicznek harniynczluu-madfel magyar furyntal (RMNy. 
11227). Mi is meg boczíVtunk minden adosinkuac: et ipsi 
dimittimus omni debenti nobis (Helt:UT. Sl). Eé adossa: unus 
qui debebat (Fél : Bibi. 30). A nagy Ígéreteknek nintsenek adiVsi, 
mert senki sem boldogul melletek (Fal:UE 455). 2) [eredi- 
tor; gliinbiger]. Adosinak raegb fizete (KazC. 56). Uarom adós- 
nak estem kezeben, az ketteynek meg fyzetem az adosagot, az 
harmadyk engeemet meg tart (ÉrsC. 376). Fizettem az gazd:'i- 
nak egyéb adosimnak (Ej-dTürt.\d. r\'.7i. 

[Szólások]. Meg az lelkéuel [is] adós : animani debet (Decsi : 
Adag. 72). 

[Közmondások]. Bódog ember á ki másnak nem adós (Oeesi : 
Adag. 146). 

[Adósit] 

meg-adósit : [aere .illeno obrtio ; mit sebulden belasten] : 
Meg is kell adiisitjuumk magunkat iLevT. 11.85. 45). Az sot- 
beteg niiát meg adósitota vala magát (Poenit 51. Rumy:Mou L3U). 

Adósság: 1) debitum, debitio, obligatio C. aes alienum 
PPl. [schuld] Adósságát letenni: *liberare se aere alieno PPBl. 
A tSmIficbe erezte őtet migiiem megadiui az adosíagot (MiinehC. 
48b). Fa velag ado.s.saganac meg fizetőse (GuarjC. 35). AdiVs- 
.ságot vezen bjnies os meg nem fyzety (Kuh-sC. 88). A zalagii.ii- 
gyfimólczes iőuedelmét fel tudiuii- a deréc adasjigra (flelt:Króii. 
166). Az jutilom nom ingyen ad.itie, hanem .idósságljól í>L\: 
Bibi. IV.13^). S) (peounia cre<litT ; vorge.-trecktes geld). Bátorsá- 
gos helyen helyheztetted adósságod (k(ilcs<'inre adott pénzedet). 
(László: Petr. 53). Adósság: debitum qiiml reddere debet vir 
iixori (Illy:Pré<l 111.173). 

[Szólások]. Sok adósságba verni magát: *aes alieiiiim 
cogere PPl. Adósságba ejtik urokat, hogy ök frisii-n öl- 
tözzenek (Pázm : Préd. 250). 

Adóz: 1) [tribntum solvo, tribiitarins siim; stener zahlen). 
VitHttyác vala igen méltó dologiuic azt, hogy az Sidoe az Konuii 
Ciászárnai' adozzanac iZvon: Post L590). 2) [voveo; widmeu) 
Tartoziuik istenünknoo adóznunk az mi egész életünket Ls. 
így ha Lsteniinknek adozzuc [aldozzuc?) maginikat, ílröcké 
boldogok lészi'mk i,Zvon: PusL U.iilTi S) [jnionaiu hio; bibísenj. 



17 



MEG ADÓZ— ADTA 



líB- ADTA-ÁG 



18 



Méltó, hogy a ki vétett, adózzon érotte (FaI:NE. 4íi|. Míis vilá- 
gon kell adóznod iránta (Fal:NLJ. ii9). Azokrul Ls fog adózni, a 
mit mások hozzá adogattak (Fal:SzE. 115). 

niég-adóz : [poenam liio ; büssenj. Megáldozol azért, ob 
tartott.-i (Ki'>iiyi:HKoni. ll.'ii. 

Adózás: iiensiu, tribntimi l'l'. [stenerj. Mog-kisebbiiit adó- 
z;i.s : *in(racta tributa I'l'BI. Annak nem esik szolgálatt^al, lianoni 
adózássU ls tartoztak (Pázni:Préd. lŰSfi). Isten népéhez nem 
illendó dolügnac taityác vala ezt az adózást (ZvuniPost IL59Ű). 
Nekik asztend'irftl &sztend5re való adózást igére (Liszny:Króa 263). 

Adózó: Iti'ibutarins; stenerzahler, stenerpfliclitig]. Isten e 
féle szimuutatót, két felé adózót gyűlöl iP;kin:l'réiL 109r>). EKl 
kéri tülOc .'iz adozo pénzt (Zvon : Po.st II.6Ű3). 

[Adóztat] 

Adóztatás : tributaria exactío PP. [basteuerung]. Törvény 
fíilött való adóztitá.s.sal, hamis nynzással foztatás.sal ne liadgyác 
az kösséget meg nyomoréttani ^Zvon:Post. ILÜ12'). 

Adód-ik : [datnr ; gégében werden]. Káromkodásra való 
slkamatossiig adódik (,DEmb;üE. 9). Midón okát kérdeztem, az 
adódott válaszul (NótPM. 26). 

Adogál : [dato ; öfter gebén]. A' legroszszabbakat legiobbak 
gyanjint adogállyák (Illy:Préd 11.357). 

Adogat : dato, .snggero C. [öfter gebén]. Elo.stogatta, az .se- 
gonyekuek atta, adogatta íKomj:SzPál. 228, BorntPréd. 3)1). 
Ugy adoga.s.s, hogy a keveset meg Ízlelvén, többre kíván- 
kozzék szomszédod íFabUE. 101 1. Erre nézve jó hasznát ve- 
heti a politicns, mikor tartva s tagadva adogat (4R2). A palo- 
tákban adogat letzkét (Fal;NU. 45). 

adton adogat : [identidem, libenter do ; wiederholt gebén]. 
Born:Préd. 429. 459. 

meg-adogat: [dato; wiederholt gel>en]. Egyéb eletRnki-e 
valok.'itis meg adogat iBorn:Préd. 457). 

Adogatás : [eollecta]. Az zentekhez való adogatá.s fehVl, 
alamyzua fehvl : de coUectis quae Hunt in sanctos (Komj : SzPál. 
189). 

Adom : (donnm ; geschenk]. Elnyomják az adómmal mint 
az vezért .s az csaasct i'MonOkm XXIV.Uöi. Kit adómmal, kit 
Ígérettel magáévá tévén i>luiilrók. VIH91). Úgy ment a vezér- 
nek ez a ló adómban (GyöngytK.J*. lOS). Egy erdélyi nemes 
emberról nem lehet nagyobb gyalázati:it mondani, mint azt, 
hogy az adómért szolgáll (MiktTörL. 42. 70). Ha az adom dol- 
gában vagjnmk, nagyobbra büc.siiltetik az az ajándék mely meg- 
érett tanácscsal lett meg. Ha pedig a neni-adom vagyon előt- 
tiUik . . . iFal:UE. 432). 

Adomány : ditio C. [donatio, donum ; gabe, geschenk]. Te 
hazadnae adomaíiit e^ebnec aggad (BécsiC. 142). Tuttoe io ado- 
manocat adnotoc tű íiatocnae (MiinehC. 25). A bü'o adomanual 
elwl nem vetetyk (VirgC. 120). En hatalomm.al nem bh-om 
Botos hazat, hanem birom vgi mi[n]t 5 felsége adoma[nJyat es 
vgi mi[n]t az en örökségemet (LevT. 1.300). A fiuua fogadasnac 
rendi, király engedelmeuel, a donacionac anagy adomanynac 
ereiét egyenlóképpen tarfya a fin ágtétellel (Ver:Verb. 1.8. 6). 
Minden jo adomány onnétfellűl vagyon (Illy:Préd. 11349). 

Adományos : [donatarius]. Ha a király valakinec io.szágot 
ajándokozua, és az adományos az ö adomány levelét e.szten- 
deiglen nem exequáltatiiá (Ver:Verb. 11.12). 

Adta: [formula execrationLs ; fluchwort]. Adta s teremtette- 
mondá-sokkal illetnek (RákF:Lev. 1.234, Tlialy: Ad.il. IL3Ü1). A 
veszet[t] atta szeretsennei (NótPM63i. Hallod-e csapláros, adta, 
szedte, vette, hozz pecsenyét és bort. Lódidjatok, fattyi'ik illyen- 
adták iGvad:RP. 49, 52). 

M. NVELVTÖKT. SZÓT.ÍR. 



éb-adta: -•« Mit csinálsz? Kinyomod li'lkorn(it (4)adt;i! 
(Gvad:l{P. 99). 

ébadtáz: (maledico; fluchen] Ha v6.sztett, teremtettét .szórt 
és ebattázott (Gvad:RP. 112). 

isten-adta : [a deo datus ; von gott gégében]. Az yston attji 
yokath ydeghensegre ne tekozlyathok. iÉr.sC. 29H). Minden Lsteu 
adtíi napon (Tarn : Szents. 111). Bár ült volna ottlionn az istun- 
.adtji miLszkája, Ijiliin eddig béke.ség lett voln.'i iHaz. 1.287). 

AT) AZ : rabidus, rabiosus MA. [wütend]. 

[Ádáz-ik]. 

meg-ádázik : rabidns Ho MAI. [wütend werden]. M'uit va- 
lami meg ailázot dühös állat, kétségben e,sese miatt Itiált vala 
(Lép: FTük. 1.99). Bántya szei'elem hagymázíi és .szivében mérge 
ennek úgy béáza; hogy attól elméje majd nieg-Ls ádáza (Gyöngy: 
Char. 25). 

Adázás : rabies, impetus PP. (das wüten ; ilie wut], Dühü.s- 
ség, ádázát, néki ádázás : rabies PPBl. üsti-omoUyák az őrdőgc'k 
nagy dfih8s.séggel és ádázás.sal (Derk : ÖÉlet. 35). 

Ádázát : rabies MA. [wut, ra.serei]. Ételre való ádázát : 
*rabies edendi PPBl. 

[Ádáztat). 

még-ádáztat : [rabidum facio ; in wut vei-setzen). Nem chak 
magok dühö.söduek meg, de még másokat is meg-ádázt;itnak 
(Veresm : Lev. 152). 

ADDÁL : [addo ; addirenj. Az maradékot sommáid és 
addáld egybe (Helt;Aritm. S). Az felsó Numeratort hozza kell 
addahiod iGFris : Aritm. A3). Addald ózue okét rend .szerint 
(u. o. B.; LLsznyj Ki-ón. 80). 

Addálás: [additio]. Helt: Aritm. Kö. GFris : Arithm. C2. 

ADIA : idea C. MA. 

ADJUTÁNS : [adjutantj. A strázsája ennek itt megdup- 
láztatott, mely az adjutánstól komandu'oztatott (Gvad:RP. 129). 

ADVENT : [adventus domini]. Zenlelek advent bet : jeju- 
nium sph'itus sancti (NémGl. 202;. Ez el.ssew adveenth va.saarnap 
(ÉrdyC. 3b). Az aduentet ur el jövetele napiauac neuezi az irás 
(Born:Evang. L2). 

ÁÉK (djer Gér:KárC3. IV. 173): [aer; luft]. Az smaragdus 
igen szép rilágos zöld kö, úgy annyira, hogy még az környii- 
lötte való aert is megbiija az ó erejével (Kecsk : ÖtvM. 269). Ha 
meg nem %'áltoztatja az áert, az élete veszedelemben forog 
(Mik:MulN. 146). 

ÁFIOM : ópium, török maszlag Sí. Miudemiap áfiumot ű 
aszik vala (Zrinyi I. 30). Török átiiun ellen való orvos.ság 
(Zrinyi). Atinmot adjanak bé néki, hogy ne érezze fájdahnit, és 
alva haljon meg (FahNü. 316). 

ÁFONYA: vaccinia nigra PP. [heidelbeore]. Áfonya: myT- 
tillus, havasi tseresznye. PPl. 

ÁG : 1) ramus C. frons MA. Agak, asszú ágak ; ramalia, 
rami PP. Leveles ág, zöld ág : frons ; laub, grüner zweig (Com: 
Vast 130). Vaganak agakot es az agakban zerzenek nemy 
hajlékot; ramos arborum incidentes, de ipsis ramis i|iioddam 
tugurium constru.\erunt lEhrC. 39. BécsiC. 136). A fának aga 
(DebrC. 149). Az vörös fánac felső ágainac teteiénec a suc- 
cussa próbált oruo.5.ság a méreg ellen (Mel:Herb. 26). 2) [más 
tárgynak ága]. Két águ ; bifurcus, bifidatus C. Sok águ : multi- 
fidus MA. Az második aga az kereztuek (VirgC. 8). Három 
águ: tridens (Káldi:Bibl. 11.236). Négy ághu szironyos jó korbá- 
csot (.Czegl : Japh. 77). Két águ kapával ás(Com:Jan. 71). Há- 
rom szegeletil ágon .szolló hegedű: trigonum (169). 3) [)-adius; 
.strahi]. A nap ágak nélkül nincs (Mad:Evang. 384). Napnak 
ágai (489. 284). 4) [pai-s, caput flumi)iis; arm eines fliis.ses]. 
Ágduna (1210. CodDipl. IIL2 ; 473. ; I. Ortv.ay:Magy. Vízrajza). 
V'enit ad Huviuni Zwew, et ibi juxta .Sebiis;ig síuit duae metae 



19 



BOLDüGA.SÍiZt)NY ÁGA— ÁGACS 



ÁGACSKA— ÁGAZAT 



1252. CodPatr. V1.7:ji. Eleuag a.iim, aqua Megeas; (1270. uo. 1.49). 
RWws keiiduraga noniiiiatas, rivin gekenasaga vfxatus, riviLs 
Lasíeii ag dictius t,lió». uo. I. 17a>. A szép Nilas vize liat tág 
ágaival Aexjiptuni tein;«rl]en dfil sok luibjaival (G)öiigy:C'bar. 
1). S) (geiias, geiieratio, progeiiitts, tribas ; liiiie). (Jda l'ul haaga;i- 
imk aagok, wniak aagaj- : illui- ■•Lsctíiideiuiit tribiw, tribiLs doniiiii 
(FestC. ü7). Waeziiiaii aga, Tliclegd aga, Waya aga [.székely 
családi nevezetek lőSti]. (MF.) Feleséget végy az te eleidiiec 
ágából (Kár: bibi. L481). Lofesegrol való nenirul agrol való re- 
gestuiii (fizékOkl. ILI 31);. Isten a fattyú tiak iiiaradékit tized ágig 
és izig nem eugedte, liogy a teinplonibau szolgállyaimk (Páziu: 
Préd. 199./. Azon edgy ágból avagy ueuizetségböl valók (Com: 
Jan. 119;. «) (artieulu-s pJirs; artikel. teil, abtoiluiig|. Keuoly 
voltam a keuelseguek agayUui (VirgC. Si. Oluo.ssac-, a hitt agai- 
uau erósitésére (IXelt: Bibi. L Elöb.; Két-telé ;igiizódik a 
keresztyén embernek hite-béli kötelessége : egyik iiga az istent 
tekhiti ; a niáiik t'elebarátunkra mutat (FaLKE. 15tjj. 

(.SzóliLMjk.] Markában szakad az ág: Mhitliogy .sok 
akadillt lát luiiuik utában, sajimlná lm az ág szakadna niarkitban 
(Gyüngy:KJ. 95. MF.;. E s z u ni ágában s i n c s : A ttwti kivi'ui- 
ságokiu'ik legkisseb helyt se engedgyen, mégh esze ágábiil Ls verje 
ki (Fal:NA. 191j. Mikor ts;ik eszejigáUm tíiiűk-Ls nieg-szegé.se 
valamely lüparancsolatnak, megfélemlik szivében (Fal: NE. 67. 
Fal: L'E. 377). Ágon mutat madarat: in raino lurboris 
ostendit aveni, rem in(%rtjun promittit. MA*. Ne ursi polloni! 
ne mutas.son ághon madarat (CzeghJaph. 175). Zöld ágra 
nem mehet az, ki :iz gyónyőriVségnek adta m:igát (MA: 
SB. 33j. 

boldogasszony-ága : .s.ibin:i Coni:Jan. ;!:J. Sabiai, magya- 
rul is ugyjui :iz: auag ku(hgli Ixidog azzuny ;igli.'i (Beythc: 
KvK. S, Mel:Herb. S, OsehiürvK. VU. 

fa-ág : (ramus; zweigj. A galamb wete o;,'y !:> :igat ala [a vizbe 
esett hangyáiuikj ^Pasti:Fab. ÜS;. Nem fa ágból gi'islutt :iz éi. 
fegyverem (PhilFl. 78). 

fattyú-ág : |stolo ; uebenzweigj. Azokat hiják fattyi'i ágaknak, 
kik az oltáson alul a fáiutk t<5kéjébdl kiuSuek (LippPKert. 
m.l27). 

íiu-ág: f.se.vds masciilinus ; die miinnliche liniej. Miuemű 
jixszagoo illetiü czac a liu agat, és miueiniiek illetie mind a 
ket agat: .vihnn masculiimm, . . . utrumque se.xuui (Ver:Verb. 
1:17. MF.) W kegelmit un io akaratonibiil liammtk ailoptalbim, 
es az iozagbiui tiu aghul be bochattani iltidv: (.'sal. UI.187b). 

leájiy-ág : [se.'ciLs fominimis ; weiblichu linie). Nem illet 
Iw'uiy jigat, niig a liu ;'ig tart, váltsji ki a liu ;ig ezt ls i^líadv: 
Csal. IIIM-^). 

olaj-ág: (riuniLS oleao; ijlzwcigj. Olayagból iv.in;ilt ko.szurú 
iKár Bibi. 1.199.). 

oltó-ág : surculiLs, tak'.-), clavola l'R (pfropfroLs) Oltó-jigakat 
tíJldbe tenni: *huniare taleiis l'l'BI. Küldjüu nekem dmimezai 
baraczk és migy birsalma oltó iigakat (LevT. IL152). 

oltovány-ág : aj Eggiesíilz vele mint az oltonaii ag á faual, 
á szőlő veszii á szc'ilő tőkeuel (MelíáJjui. 13;. Nevezi óltovány- 
iignak; nmlly a mi vad.sjigunk;it szeliditi ^P!'lzm : Préd. 454). 

pálma-ág : (ramiLs palmae ; ndnionzweigj. GyilmölLsel lüggfl 
IMilma jig: spiithalion U Eg zöld |Kilma ag (UebrC'. 564/. 
I'alniji agakjit veonek (JordC. (170. ÉrdyC. ü99b. Fél: Bibi. 
I(i2. Zrinyi 11.84). 

vór-ág : |ivjgimtus, bhitverw!uidt|. Wer agak vagyunk, mertli 
íizal is egyek Holtunk |lnigmikluil.) (LevT. 1.89). 

Ágacs: |raniuliLs|. Ada ewiieky egy :igatehyaat az pálma 
tlabol (ÉrdyC. 4Silb). Az tliuutk feteybíil ky zakaztut egy 
agatdumt (535). 



Ágacska : ramiLsenUis C. ramulas MA. Fa kyról az agnehka 
le nietteteek i ÉrdyC 437b). 

oltó-ágacska : taleoh C. Mi olyjuiok vagymik, mint a le- 
tUríitt óltij ágatsk<'i, mely solui nem gyüm<'llLsözik, hanem-lia a 
gyökoras fába óltatik (Pázm:Préd. 71). Nevendék vess-zőczke 
vagy oltó ágarzka (MAiSeult 49(J;. 

oltovány-ágacska : cvs Fiatal óltovány ágaczka (MA: Hciilt. 

m». 

Ágas : I) ramosns, frondosus C. ramulosns MA. voll iiste 
PP. Sürii ág.is .uzerfa : quereus frondcjsa (Kár: Bibi. II. 114;. 
Szeges :igiLs fa: elavasum ligimm (0>m:Jaii. 103). 2) (in ranios 
divLsiis ; gabeltíirinig, zackig). Ágas kapa : marra C. Ágas .szigoni 
(MehJób. 99). L)e liog az k oUmi nag ágas betű megriitittá 
az nonulst, iobb azért am mi nelvőncbenLs ;iz c ollan hefen 
mint iiz k (Dév:Ortli. 5). 8) [fogas ; aíwida dent:ita, .-Lsser clava- 
tus; hiingevorriditiuig, rechen[. laruh az agaihoz es az ő 
íaiwiíit, ki ;iz iigason tűg vala ki veue (Giuu-yC. 58). Adtnni 
egy nyereg ligas csinált.itá.siiért 25d. (MonTME L230). 4) eo- 
Imniia C Ágasok, mellyek a ház fedeleit birtják : eervi 
i'olumnao; stütze, pfeiler PP. ("Jntött ágas: stíitua; ;igas f:iragi'i: 
st;it(i;u-iiK C. .4gas pótza, o.sílop feje: epLstylium PPBl. Király 
eliinalt;it't Babilóniában az tiszta aranyból egy magfu aga.st az 
ágast térden iniadae (Hofgr. 308). 

[.Szólásokj. Az ágast tojtattyák, fejik (Diósi!:Préd. 197 ». 

Ágaskod-ik : itssingo MA. pedibus extreniLs nitor ; :un" 
don zelien stelien PP. [sieh ba>mien|. Rettegi, botló, iigaskodii 
ló (Píizm:Préd. UJl). Cs;ikiiem .semmiségre afiadott előbbi egekig 
ágiLskodó kovély.s<íge (Fa! : N A. 153, Fal: Vers. 890). Ág;Lski«li)tt, 
lejtőt jmt, dobogott [a lovamj. (Gvad:KP. 95). 

föl-ágaskodik : [so erigere; sieh aufbiinmeu[. Ág;iskodgyal 
fel szop egyenesen a fal mellett, es en felhagoc reád (HolLMes 

372). 

Ágasolás: colinnnatio, ágasok felásása, o.szlopemelés C 

Agatlan : infrondls MA. [astlo.s[. 

Ágaz, ágoz: I) frondo Kr. [iiste stiitzenj. Ágozunk a fái»- 
kákon, öntögetjük alját (Fal:SzE. 51.5). 2) (fronde cüigo; be- 
kriinzenj. Fejemet i'igozbnn laurusbau (Zrinyi 11.141). Jót ne 
jövendölj JUTÓI, kinek lator fejét a lanrus vagy borostyán figozza 
(FahSzE. 53C.). 

meg-ágoz. Meg ágazni a borsót : pisa ranialibtis frequentare, 
sincidosis ramls paliu^; dio erbsen auf zweigen loiten, mit 
stecken besetzen PP. 

Ágaz-ik, ágoz-ik: I) froudasco C. frondoo JLV (sieh in 
iiste teilen, zweige treiben|. Vb-ágozzatok, .'igázzatok, illatuzui- 
tok: Uorete, froudete (Csúzi: Síp. 3|. 2) (ilividor; sieh ver- 
zweigen, sieh in ai-me teilen|. Négyfelé ;igazi'i út: qiuidri\ium 
C. Orzjuig wta kyrol myndden viu-a-sokra kylenib kylemb ós- 
weenyok agaztatnak (igy| (ÉrdyC 35). Az eretneket soe fele 
agjuamc egymástól luigy messze oazoliinc (Mon:Apol. IfiO). 
.Sz!U-v;ii ágaztak .szélesen (Gyöngy :Cnp. 38). 

el-ágazik : diradio C [iliridor ; sicli verzwoigen, .sioli in aruHi 
teilenj. Király meg liattji nékieo, hogy a Umia vizén fel eiiez- 
iiénee, a him eliigazic ot meg késnének (Cserényi : PersF. 42). 
El-iigazott bugjízott nagy fa (Megy:6Jaj. IV. 17). 

föl-ágazik : (progermino ; anfschie^en, spriessen). Az él.V 
fác fol-ág!iznak (Prág:í)erk. 191). 

ki-ágazik: egermino, ramos emitto MA. [sii-h veríweigen). 
Az fa ki ágazic (Kiu-:Bibl. L52U). 

meg-ágazik: jfrondio; griinen, .spria«eu| Az luu-omak 
ve.sseye, ky meg agazi.l virágozol : rnrsuni vireseit, et rami 
ejiis pnllubuit (Mel: Jób. 14 : 7. Ml''.). 

Ága2at: J) jirtienlns Kr. [speeies, lüvisio; abteilung; llitőiik- 
nek aga^itti;i ellen luigion (UebrC 128). Kereztyeu hitnek :ig:i- 



ÁGAZt'tD-IK— AGGsAg 



AGGSAGOS— AGGASZTAL 



22 



•/.Ili (Virgt?. 114). Az ev hotPssegyiiek atazaht okayt meg ke- 
>rrL.'i'tto iiz or\o.« (IloniC. llíOl. Az ClirLshis menyben meneté- 
ül ."1 való hiti articniiis vapy ágazat (MA: Soiilt 600). 2) [genu.'i, 
fninilia, tribus; geschleclit, linie). Beniaminnak ágaKittyálxil 
(HeltrlT. Dd6). Aseruak ágazatiból (SyIv:UT. I..S3. 11.1371. 
Nemzetének ágaz;ittya iVen\'erb. 8z<ít. H). 3) ramns, ramornni 
miiltiplicatio Kr. |das gezweige, dio verzweigimg). Eri siirii 
zápor inthilii útjáhjui. Bokros ott egy nagy fa böv ágozattyában, 
az alá áll Kemény (Gyilngy: KJ'. 14). 

Ágazód-ik : [dividor ; sieh verzweigen]. A te kíiteles hiva- 
talod két részre ágazódik (Fal: NA. 159). Mindent megért, elmé- 
jében foglal, és tudgya, mi k8vetkezé.sekre igazodhatnak (Fal : 
VE. 39-2). 

AGA : (praefeetu.s Tnrcarum ; türkischer aga). Abdja aga 
(LevT. I.;;í;:íi. Bikendír aga (243). Egynehány békéket, agákat. 
jancsárokat dlonlrók- III. 11(3). Laszó agának az ágy pénzért 
attinik 17 ft, (MonTME. 1.1.8). 

Agaság : [praefectura ; amt eines agaj. Kit cs á.szárnak hé 
mondott vala, kiért agasági-a felvötte (Tin. 183, Gyöngy: KJ». 111). 

ÁQÁJj : [ago ; fiihren, aufliihren, operiren]. Valaki elítt 
dolgát ágálni, ügyét forgatni: *adii'e ad causa.s orandas PPBl. 
Az mi gyiMekezetínk comoe(3iat akar agalni, kinek neue Teo- 
phania (Szeg:Theoph. 12). Ha valaki ágálni akarná dolgát, az 
nagy szám vévö ur elót. ezer .=zovái-a nem felelhet eggyet 
(Alv: Post. n. 194). Armisticiumban maradnak [a bataillonok], 
mig a PnL'vsus ellenSk nem agái (Hazánk 1.287). 

AGATt: molos.sns, vertagas MA. canis venaticus Nom. 96. 
nindhund PP. Nyiich byrodalma rayta agaroknak (PeerC. 341). 
Vadazzuk vala 6tet, miképpen ket agár ep nulat (BodC. 31). 
Az agár az nyulackal nagy gyfil51seggel vadnac egymá.'i k(íz6t 
(Prág:Serk. 34). Mint egy rósz agarat szintén ugy pirongatsz 
(Szentm : TFiií. 4). Két agai-akat biza reám az fejedelem, igen 
kedves ebeit, Hóka és Kormos nevűeket (Kern: Élet. 49). Tekin- 
tetes uram ! az úrnak szjimara kövérebb lesz, mint a tiszttartó 
agara (Gvad:RP. 29). 

Agarász : [vertagis venor ; windhetzen, mit windspielen 
jagen]. Agarazo niulaszo katonák íMehSzJán. 197). 

1 . AGG (ngh TelC.) : veüLs, veter, veteraniK, vetiLstiis, senex, 
.antiqiuis MA. [grels, sehr alt]. Agg kofa: anus; agg kofa.ság: 
anilitas MA. Agg ellenség: hostis antiquus (EhrC. 50). Aggok 
es hew,«ek: senes et juvenes (EhrC. 150). Gonoz napoknak 
agia (BécsiC. 172). Az ogh ellensegh reám jhő (TelC. 305). Az 
agh ellenség 'pokolbely sathan (ÉrdyC. 31). VesseetSk lee az 
agh emberseegőt: exspoliantes vos veterem hominem (Éi'dyC. 
84). Téged czalth meg az ag mdwg (A'irgC. 21). Ki nylasth 
egy agh pálmafa agajiiak lewelyivel beefedezeth vala (PeerC. 
52). Egy agh chatoraa (PeerC. 56). Egy ó agh házat le 
rontanak (MesésK. 12). Iljuságodban dolgot reíitellettél, mostan 
ag duda lettél (FortSzer. 2. kiad. 1.2.). Végy agg tikot, vagy 
agg kakast (1601-i Szakácsk. 12. MF.). Agg bárány, fiatal 
bárány (Radv;Csal. ül. 56). Az agg kullogó vén ember csac 
annyi, az mennyi az falra irot jel (Prág:Serk. 819). Agg tigris 
(Fal: NE. 113). Agg .-ireg-ség (Fal:TÉ. 705). 

[Közmoudájsok]. Mint az ágh lónak, nincz bSczöleti (Decsi: 
Adag. 85). Igaz mondás, hogy ag" lóból nehéz poroszkát csi- 
nálni ; ag" fából nehéz giist tekerni (Pázm : Préd. 33.8). 

Aggastyán : [provectus aetate], aetate, morbo fractus PP. 
neisj. Mondja egy agostyan róka neki (Pesti :Fab. 71). 

Aggság: 1) senectiis, senium, vetustas MA. [altér, greisen- 
alter). Wensegnekh hyhvan meg rothath agsaga (PeerC. 80). 
Se betegség, se agsag reane nem icMietet volna (Boni:Préd, 60). 
Tasteket agsagtul, romiastul, kentul oltalmazta (Mek.SzJáu. 538). 
Az szépség s az er6 nem tehetik az embert boldoggá, mert 
ezek mind agságra jutnac : nihil liorum non patitur vetustatem 
'Prág:Serk. 250). Az régi philosophusok hat rendbéli üdít szab- 



tanak; tudniillik ... az meg állapodott férfiúi emberséget ötven 
íitig, az vénséget nyolr/.vannyolczadikig, az rögzfit görbe koros 
agsiigot (xsztan kilenczven os/.tendí táján az lialáligh : decrepi- 
tam aetatem asiiue ad mnrtem (787). 2) [senes; die grelse). 
Dicherietec az mvit széji iljuság, gyermekek .szftzek, el mulandó 
íigság (Pécsi: Ágost. 183). S) inveteratio C. [eingeniírzelte .sittej. 
Annyat az zent liyttre teroytee attya kodeeg azon gonoz agsag- 
ban meg marada (ÉrdyC. 624). 

Aggságos : [luralt]. Fényeskedett minden világosság űrSkce 
való agsagos szent hegyeiden (Pécsi: Ágost. 124). 

2. Agg, agg-ik: vetera.sco PPBl [senesco; altern, alt 
werdenj. Eggyfit kel aggani velec (Pécsi: HÉnek. 8). Agghik és 
betegeskedik az ember (Lép;PTiik. 11.122). Ha az leánzó az 
emberektül vad, és idegen, féló hogy rayta ne aggjon (Prág: 
Serk. 250). Hetedik leánya honn aggván pápistává és apáczává 
iHtt nyavalyás (Kem:Élet. 58). Tsak otthon aggig [a leány] mint 
a kopott borda (PhilFI. 65). Naponként aggom (Thaly:\'í. 
1.404). Felkendfeött aggott óság [a szerencse] (Fal: Ver.s. 869). 

[Közmondások]. Mit ember iffiantan tanúi, azt aggottan is 
nehezen felejti (Ki.sv:Adag. 508). 

bele-agg: iraenesco MA. 

el-agg: obsordeo C. (veralten). ŐrdSg ahbinben elaggot es 
meg vacult (GuaryC. 20). Igen elagot életében : in aetate decre- 
pita (llly:Préd. 1.6). Még a föld is elagg, hibáz veteménymag, 
egek is fogyatkoznak (Kisv: Adag. 507). 

ki-agg : I ) exolesco C. [entívachsen]. Ki aggottam belSle 
(Helt:Mes. 43). Jusznf csausz ki aggott és elfáradott, betegese- 
déit az tolraácsságból (ErdTörtAd. 11.41). 2) obsolftsco C. obso- 
letio PPBl. [veralten]. A herélt emberekkel való élés megszűnt 
elmúlt és kiaggott : usus de,s\'evit obsolevitque (Com : Orb. 680). 

kiaggott: obsoletus C. [ausgedient). Mái- a 'sóidból ki-aggot 
vitéz : miles *confectus stipéndils PPBl. A \-itézkedésbcM kiaggott 
érdemeséé nyugodalmas szabadsággal megajándékoztatuac (Com: 
Orb. 723. Prág: Serk. 502). 

meg-agg : veterasco, inveterasco C. consenesco MA. [altern, 
alt werden). Az fai-kas megaggvan (seniens) meg hala (EhrC. 
153). Mégaggatoc: eritis vetnlae (BécsiC. 2). Megagga e.s meg 
hala (VirgC. 58). Mikor kedig bürök meg aggik, akkor ne elv 
vele, mert oztan merS merögge lezön (Beythe:Epist 111b). Mi- 
kor az fának gyökere igen megaggand (MA:Bibl. 1.457). Ott az 
iffiúság soha meg nem aggik (Lép:PTiik. 1IL2Ú). A' felgerjedett, 
haragot meg-aggani ne engedgyed (ConvJan. 202). Az egész 
természet meg agg idfivel (Fal: BE. 569). 

mégaggott. Félig megaggott: semisenex C. Megli aggoth 
byney : vetera peccata (JordC. 856. NagyszC. 107). Réghi meg 
aggot poklcis.<iág (Kár: Bibi. 1.99). 

megaggottság : [senectns provecta ; greisenalter). A ne- 
gyedik vigyázás példázza a telje.s idejű megaggottságot, vénsé- 
get (Biró:Micae. 52). 

[■ylssza-agg]. 

visszaaggott : [aetate provectus ; greis]. Visszaaggot ember, 
gonosz naixjn termett! az te nagy . bflneid most eléjöttenek 
(RMK. 11.87). Z. es Oe. tisztes visza agot iamboroc bizoú, nem 
láttam egyiknek is historiaiaban hogy azt montac volna nekiec 
holtoc után, iöietec föl ide menyor.szagban (ISIon : Ápol. 475). 
Vissza agot istentelen vén kofák es babák (Pécsi:SzözK 85b). 
A szűkölködő szegényig is gazdagnak, s a visszaagott vén is 
itíimak fitogtatja magát (Csiízi:Sip. 55). 

Aggás : , [inveteratio ; das veralten]. Még aggásával és 
haladékjával ezen dolognak, mint egy buborék el ne múljon 
(TörtT. X\T29). 

[Aggasztal]. 

2* 



23 



MEüAfiOAszTAi,— Agy 



FÉK-AGY— AGYASKOUIK 



még-aggasztal : [Keiiem facio ; alt werden lawienj. Uikur 
valami'ly szí-íiéii)- leányát i>l adujji, hogy lioiry soirili inecli, az 
ki az maga leányát liiizánál at-'t;<'Ui'/.taliyn nieK'i az |iártáluui? 
íPráK-Serk. Siífii. 

Aggottság : [senectiiH ; greLsciialtcrj. I la voliui erű az avult 
véiiséguci, auqutságom tele ha forditliatna nyárt iPliilFl. 13). 

Aggul : vetcrasci) MA. (alteni). 

meg-aggiilt : megavult,* bála MA: Bibi. 1. Magy. 1. 

3. Agg, agg-ik: [angor; .sich iingston, sicli iingstigen). Mi 
nekiinc nem koll agganunk iinlln, ha ualaki minkot iMipa-siiac 
neiicz (l'el:Evang. LllL'i. Kinlodinik, aggunk, cijodúnk kanalla- 
sunkon ([^p: I'Tiik. 154). Npm szrilok ozeknll, mert gyíiiigo 
madarak, tahin nem cziidálod, .szerolenitiil ágnak iZrinyi II.IÜ li. 
No agjon bujában (Oyíingy: Cliar. 2). Leg inkább éltéért kiki 
aggik lelkélxin i'Ucu:Ritm'. 21S>. A gonnsz-siig mikor egy.«rr 
oliízáiita miigát, nem agg a kLsbinnal, ha nincs kitiil nuuitni 
féljen (Fal : NE. 2J|. Azt gondolják hogy csak törtéuetbiil lettek 
a világra, ingyen sem agván rúlok a természet, mikor fogan- 
tattak í:it;>. 

meg-agg : í« Meg aggot a Chászár az 6 elméjében (Zrínyi 
II.30I. EHbbi dolgait veti dzámlállya, egy liáz alatt meg agg, 
igen átallya (liFaz:Ca.str. Dl). 

Aggaszt: (ango, .sollitito ,- ang.steii, iing.'ttigen, abiing.stigen]. 
liúval /iggatztüttál (Megy: (Uaj. 23) Mit kell ist-leketbieni, ag- 
gasztom fejemet (Gyöngy : C'har. IILIÜO. MF.). Egy vagy kettí kí>- 
zött könyii a választás, do a szaporúlt ."/.ám merfi ffl aggasztáí 
(Gyöngy :KJ. 6). 

Aggasztal : c« Naixinkid aggasztalfa vala az fi igaz lelkit 
az(jknak gonu.sz c-selokodotin (.Sylv;l,T. 11.125). A jámbor asz- 
szonyiiak inkáb' kellene száraz kenyeret eimi és tiszta gyóltv 
ban járni hogysem urát aggasztalni és Ssziteni tzifrájával (IVizm: 
Préd. 250). Bús gyiisza homályát a szerint oszlatja, végre ennyi 
gonddal nem agga.«ztaltatja (GyOngy:KJ. 20). 

Aggasztat: cw De a jó erkölisök kedves ruhíizalja a 
gyásszal sokáig öt nem aggosztatja (ígyj (Gyöngy :KJ. 0). 

Aggazat: [anxietas; besorgnis?] Kerekesen kimondá már 
régen o felól KornéliiLS szive agazattyát, lehetetlen, úgymond, 
hogy ezt vahűd elhitethe.sso magával (Moln:JÉpiil. 13). 

Aggód-ik : iuigor iL\. (sollicitor ; sieh kiimmernj. Nézd 
szerelem niiai madár mhit kiidódik, nézd .szép fiilemilét, mely 
igen agg.'Klik (Zrinyi 11.203). Tépelődik, aggc',dik iHalhl'aizs, 
215. 217). Nem jól tanácskozik magával, a ki magárul meg- 
felejtkezvén másoknd aggódik! Fal :SzE. ölSi. Gytiugo e.szii em- 
ber az, a ki szándékkal vagy arnd biLsnl vagy avTal aggódik 
a mit vigan könnyen háta megé votlietiie (FaI:UE. -127). 

Aggodalom: fangustia, molestia; luigst, besorgnis, kiim- 
mornis, liangigkeit]. Ez világi aggwlalom, gonosz .v.erencse és 
haboru (B<>ni:Pré<l. linibi. Elméjének kezd lenni nyugalma, 
mint gondas Parisnak szűnik aggodalma (Gyöngy: KJ. 391). 
Jól értvén aggodahni^ szép remény.séggel tel biztatá (Fal : TÉ. 679). 

Aggodalmas : (mole.stns ; be.schwerlichj. .Szerencsés a poli- 
tika dolgálian, hol kerülve, hol nmgát áltjdvágva, meg tud 
menekeihii az aggodjtlnias galitóktul (FakLIl 130). 

Aggódás: (angor,sollicitndo; angst, besorgjiis, bekiimmer- I 
uis). \'&spasianns bokindaic tjirtotta, kic nem tndnáe mennyi 
nehez-ségli es aggodils .'iz birodjdomhíui ilVágríjork. 1029). 

Aggság : [an.\ieta.s, sollicitndo ; bííorgiiis, milhe, kummer]. 
Éltünknek határát Istenünk rendelte, |sok nyomoraságra s ag- 
siigra rendelte (Ki'.uyi : ) lliom. 156). 

AGY (oya VitkC. ; feje íijrydjálwi Gvad:IU'. Idi: I) craniimi 
C caput MA. (schíidelj. Venec a nádat es vericuala ő agídua: 



peruutielKUit capnt ejus (MiinchC. 68). Oga kaponaya (\'itkC. ■ 
108). Bezegh ottan atte fejedet bee tewTÓm, fenyegety wala 
liogy 1)00 h^Tne agyat lÉrsC. 307b). Zönieith agabol ky vayak 
(DebrC. .5iit)). Agyoc veleie ki omlót (Boni: Préd. 78). A magad 
agyának találniáiiji (Pázm: KT. 16). A mszakere-sztolfl Muiiceriis 
vagy egyéb kócsagos agyú .szeles ember (Pázm:Priy. 23Ur. Ma- 
gok agya .szerint gondolnak isteni tiszteletet iitagoknak (CzegI: 
MM. 139). Mintha csak magam agyától gondoltam volna iPrág: 
Sork. Elób. 68). Nincs tanácsa, noha 6 nagy agyú iTlialy:VÉ 
1.402). ff) jorbile; nabe). Azoknak [a kerekeknek] tengelyi és 
kfliói és talpai és agyai mind öntések valáiiak ( Káldi : Bibi. 301 ). 
S) (.sclojieti lignuni ; flintenscliaft]. Vagyon egy szép oziist/is 
agyn pisztolyom (Kadv: Csjxl. II.S7. Vö. ágy 2). 

[Szólások]. Agyba-föbe, uyakon-szirton rút vereségekkel 
tagoltatji magát (Pázni : Kai. 554). Kinek nem tök az agya 
(Pázm: Kai. 543. Mad:Evang. 828). 

fék-agy : aureao MA. PP. anreJie, kötőfék MAI [hallVr). 
Fékagy, aranyos kengyel, egy kis vért (Radv:Csal. UL231i. Sjk 
bogiárú fékágy [sic] (\'ectTrans. 23). 

fúrt-agy : fve.saiiia ; wahnsiun]. így gyízted meg igy nmtottad- 
öszve niiiidcnkor goi'Oíat koholó, ás végre örök tüzet okadi'i 
iúrt-agyát (C.s>izi:.Sip. 283. Csúzi: Tromb. 72). 

fúrtagyas : vesanns MA. uasiiuiig, niirrisch PP. Az együgyű 
tiuiétványok eféle száraz [XTS-vasioval, mint ezek a furt'i!:ya.sok, 
sokat iiPiu alítottak magok felól (Csúzi: Tromb. 193.). 

fúrtagyasság : vcsjuiia MA. unsiiinigkeit PP. 

fúrt-agyú : [vesimiLs ; misinnigj. Goromba fm-t ;igyn vagy 
tök agyúé lehetetlen dolgokat felvenni: v&sani cerebnwi est 
impassibilia suscipere (Com:Orb. 805. Com:Jan. 178X 

kantár-agy: faureae; halfter]. Egy zabola nélkül vakí 
kantáragy (Kadv:Csal. 11.357). 

kerék-agy: orbile, modius, modioliLs MA. nalie (ComiOrb 
171). Kerék agyatska: modiolus PPBI. A szekémec kei-éc 
;igyliol, tizenkét kűllóklMM, hat kerek talpakból és ugyaiuinnji 
sing v;Lsakb<il egyben foglaltatott, és öszveeresztett kerekei 
vadiuic iConv.Orb. 458). Agyi'i kerék agyának való fát vöttiink 
(MonTME. 1.13. Vö. ágy 2). 

tök-agy ti : (stiipidus ; dummkopfj. Tökagyu ember iGKat 
Titk. 828). Goromba furt-agyii vagy tök agyú (CV)m:Orb. 805X 

üres-agyú: [demens; lúrulosj. Bolondoknak és üres agyú- 
aknák itélte ókét (llly: Préd. L226. 11.215). 

Agyabugyál : (mulco ; durchprügein]. Az őrdSg jól meg- 
agyabiigyálá ókét (Pós:Igazs. 1.99). 

Agyas : I) corebrosus MA. (hartniickig, stiu-rköpligj. Agyas, 
maga tanácsán járó : cerebrosus. Meg-átalkodott, agyas : capito 
PPBI. I liu-agns, agyas, balgatagh : cerebnxsns, iraciindiLs i Kégi 
szótiirlKil MF.). Az agyas ember mindenekbon bo egyeh'ti ma 
gát iKiu-:Bibl. I.613I. Az ujjétók agyas szélessége vagyis szeles 
agyaskodása szerint (Csi'izi: Tromb. 286). it) (argutus; witzig, 
spitzfíndigj. IgŐH eszesen, agyafsan : argutissime C. Fellyiil irás, 
rövid, agyas vmiröl irt vers: epigramma PPBI. Az pápa serege 
agia.s emberektfil talaltjitot haszontalan es homalios igeckel a 
sz. iriLst be keuerte (Fél : TaiL 14). Oly dolgoc érkezik az agyas 
embereknek, hogy fl magok okoiíiágával végben nem vihetic 
(Prág : Serk. 839). Miuémü agyas okoskodásokat, moly szép egy 
aránt való szókat kinyilatkoztjita (6i)3). 

Agyaskod-ik: I) Ipervicjw sum; hartnackig sein): .Mért 
bakiilta-nieg magiit, mért agyaskodott (FahTÉ. 7691.2) cavillor, 
argiitor MA. jgrűlieln, klügehi]. Ha ki úgy kezdene maga mzé- 
Ml agyaskodiii, nem látom, mint gyízetiiének meg csak a 
rauiw sz. iiásb<il (Pázni: Kai. .567). A min néha nagy rendbeli 
emU^rek sokáig heaba agyaskodnak, egy alávaló remdbeli em- 



AGYASK0DÁ8-AGY 



BETEG- Agy- EL-ÁGYAL 



26 



licr ollyat szól Uözikbo, Iidíiv niiml inci; .illaiiMk i;iyl;< (Forró: 
Ciirt (518). Agj-askodik, iiz mint az í uknsNisa linniozKi (MNyil: 
Irt. 212). 

Agyaskodás : 1) contiiiuacia, cerebrosibLs, scnn«ilosit;Ls 
>L\. Iliartuiúkigkeit]. Az eretnekek agviiskodással alitják, hogy 
az l'r vacsorájában nincsen jelen a ICimtnsnak valáságos 
sz. teste iCsiizi:Sip. 209). Kiiliinös agya.-ikotlás.'vil (il capriccio) 
akarataskodunk (Fal: NE. 15). S) argutatio MA. fgriibelei, 
kliÍRelei|. E><ztelenség, ezt a bátorsjigos tanitót magunk bizony- 
talan agy;i.skodji.«iért megvetni (Pázm:Kal. 104 1. A níliák ne 
legyenek tolettébb-való ag%asko(Iá.«.sd kigondolt formával csinál- 
tattak (Mad:Evang. 452). A Kalauz agyaskodjusának jég pádi- 
mentomáu éppéttetet liáz ez (Pós: Igazs. 1:259). Ezek az agyas- 
kodá.st, és minden különös cszeskedést utályák (Fal: UE. 397). 

Agyaskodó : 1) [pervicax ; liartnacbig, verstockt]. Aczélos 
fejekre akadunk hol milior, kikkel semmü-e sem lehet men- 
niiuk, minden felé öklelődnek. Ha mikor agya.skodók és egye- 
temben kevélyek, kerülni kell íket (FahUE. 11.459). 2) (argu- 
tus ; .spitzfindig]. Agyaskodó fogás es csalai-dsag (A'enVerb. Elöb. 
•12). Agyaskodó ellenvetésekkel : exquisitis diversis objectionibus 
(303). Szorgalmatosan nyomozzák a mindennek végére menni 
akaró agyaskodó emberek (GKat:Grad. 1638. MF.). 

Agyasság: 1) pervicacia MA. [hartnackigkeit]. 2) [argntiae; 
.spitzfindigkeit] : 8ok féle szakadási vmmak az agyasságtul szár- 
mazott kúlóncxs találmányoknak (Fal: UE. 381). 

Agyatlan: [stnpidus, stolidns; dumm, tölpelhafl]. Az igen 
nagy feő agyatlant jegyez (Cls. 1592. MF.). Hajatlan fejével 
agyatlanid ditsekedett (Fal: NA. 182). 

Agyatlanság : [stupiditas ; dummheit]. Az eló tiggS és igen 
nagy ffil agyatlanságot czáczogá.st és gorombaságot iegyez (Cis. 
1592. MR). 

Ágyaz : 1) [colo applico ; an deu spinniocken nickelu]. A 
szövfi házban meny, ott gyapjút fony, kendert gerebenely, és 
azt a giizaljTa ágyazzad : lanam faciendo, jianos submhiLstrando, 
et [lensa dividendo (Prág: Serk. 839). 2) [occido ; niedenschlagen]. 
Ama vér-ontó angyal, ki ezereket letsapkoda és a földre agyazíi 
(GKat: Válts. L555). 

Agyon : I) [aufs haupt]. Agyon ütöm : caput timdo MA. 
Agyon ver kővel: lapidibus obruit ÍJordC. 245). Náddal agyon 
verettetSl vala (WinklC. 247). Hagyaa hogy fenyew z\\Tokkal es 
olvaztot olayyal agyonenteneek hogy hamarb az tyz meg emeez- 
tenee (ÉrdyC. 171bi. Egy a próféták közzül ag}on vágata ma- 
gát, és véres fővel Acháb eleibe menvén így szóla (Pázm:Préd. 
637). Mikor elő hozták volna az kürtött ugy iité császíirt agyon 
véle, hogy mindjárást meghala iPethő:Ki-ón. C2). 2) [zu tode, 
todt-]. Én az lovat agyon veretem (Pethő: Króa C). Gyökerébül 
nagy tölgj-fát ki rántot ; ököllel agyon vert egy nagy elefántot 
(Zrinyi L23). 

ÁGY: 1) lectiLS, grabatas, torus C. [bett). Nappali nyugovó 
ágy: anaclmteriura Major: Szót. En agyamot (thalamiun) ne 
fertőztesse meg (EhrC. 123i. \\eU\t agy íVii-gC. 39). Ev agya 
vala egy geken iMargL 40i. A hazas.sagnak agatol valaztvan 
voltának (XádC. 534). En fel bagandoc az en noszolanmak 
agara : in lectum sti'ati mei (Szék : Zsolt. 140). Az házasság 
bScz&letes es fertelem neköl való agy (FékTan. 471). Ám lásd, 
hogy agy tarcza az lábát, nem az lába az ágyat (Dec.si:Adag. 
243). Az házasság t6r6 idegen ágyat ferteztet-meg (Com:Jan. 
183). 2) [tormenti pegma ; laftette, stíickgestell]. Álgyi'i kerekek, 
ágyak elromlánac (Tin. 126). Találtának mozsár j«ittantyukat 
sokakat kik a földön ágy nélkül hevernek, és ágyok nincsen 
(ErdTörtAd II134. Vö. Pro sede vei lecto bombardarum 
EngekMon. L105. 106. MF. Pótlék). A kerekeknek agyay (Mel: 
Sám. 141. vö. kerék-agyi. S) pulvinulas PPBl. area, piüviims 
Kr. (beetj. Képa ágy: rapina C. Agyak közi a kertben, mesgye: 



intorordiuium l'PBl. 4) |sedimentum, faex: hodensat?.] Acoetns: 
ágy vagy seprő nélkül v.d.'i PPBl. Olajt ffiWll virágból igy 
csináld : az vh-agaban hány belé agyánac, be zíird erássen, hogy 
ki ne mennyen az ereié (Mel : Herb. 73,i. 

[Szólások). Agyba esic [megbetegszik] MA:vScult 890. Még 
akkorban Betblen G. nem szintén jól vetette meg ágyát 
dolgának ( Pethő : KróiL 111. MF.). Feküdj hát ágyadon, a mint 
azt vetetted, folyta.sd életedet, a mint elkezdetted (Gvad:HP. 
103). Nem igaz ágyból való; *conceptus fuito PPBl. 

beteg-ágy : [lectus acgrotantis ; krankenbett]. A betegséget 
vagy a beteg-!Ígyat bajvivó helynek nevezik iHalhPaizs. Ifili). 

betegágyas: (pueiiiera; wöchnerin]. A beteg ágya.snak az 
egészségéért ittak (Gvad: RP. 13). 

ecet-ágy: 1) acetabuhun Major: Szót (essigflascbchen]. 
Eczet, melly az eczet ágyakban hozatic eló: acetum, quod in 
acetabulis adfertra- (C'om:Orb. 302). 2) cras.samentum aceti SK. 
[essiglagerj. Megveszv-én az eczetágy, újat csináltatmik (Nyr. 
X.470). ' 

födeles-ágy : lectus suiieme tectus SK. [hmimelbett]. Gyer- 
meknek való rostélyos és födeles ágy (Radv:C'sal. 11.399). 

gyermek-ágy : puerperiuni MA. [kindbett, wochenbett], 
Anna ázzon ez velagbot ky mwlek gennök agyába AVinkC. 
59). Gyei-mek ágyban lévő asz,szonyi álat (Alv:Post. 474). A 
gyermek szíilési-öl avagy gyermek ágyról: de puerperio (Com: 
Jau. 117). Somai' Therésia gyermekágyban holt meg (Hazánk 

a59). 

gyermekágyas: puerpera MA. kindbetterin Com:Vest. 
143. [wöchnerin]. A gyermec ágyas hat hétig lappangaiii tar- 
tozic (Com:Jan. 118). Gyermek ágyas aszszonyi-állat (Misk: 
Míert. 356). 

gyermekágyasság : puerperiuni PPBl. [kindbett]. 

gyermékágybeli : [puerpera; wöchnerin]. Akar firfyak s 
akar azzoni allatok ualanak nieeg giermők agibelieketis zanki 
uete (DebrC. 83). Gyermek-agy-bely aszonyallat (Born:Ének. 
313. Ver:Verb. Szót 26). 

háló-ágy: stratum Kr ferculum Kái':Bibl. 1.632. A bekak 
be meennek tlie agyas haylokodba, es the haló agyadba (JordC. 
20. ÉrdyC. 27 (ib. Debr:Ker. 229). 

heverö-ágy : grabatus, acclinatorius lectns ; ruhbett PP. 

kór-ágy: 1) [lectus aegrotantis ; krankenbett). Némelly fek- 
szic az 5 kór ágyában (MAScult 868). Kór ágyában mint holt 
eleven fekszic (Ver: Bar. (ii. Kór-ágyokban sinlők (Misk:VKert. 
5331. 2) morbns du-onicus PP. [langwierige krankheit). Tar fő- 
vel vala egy kis kamorában, nem esmérek ötét nagy kór ágyá- 
ban (KMK. 1V.6S). 

meleg-ágy : pulvillus fomentan-s, timetiun, stratum vegetans 
PP. [treibebeet, mistbeet]. 

özvegy-ágy: [thalamus viduae; HÍtwenbett]. Ei-ös hittel 
lőn ilyen esküvé.iben, éltig lemie özvegy ágy tisztelésben (Eny: 
Gizm. MFi. 

szalma-ágy : lectns .stramineus Kr. (strohbett). Mikoron 
azalma ágon fekflnneiecíTelC. 72). Kemeni szalma agiat raszo- 
gattia vala (Istv:Volt. 5). 

vas-ágy : lectus e iierticis ferreis combinatus Ki', [eisemes 
bett]. Lectus ferreus (Kár: Bibi. L159. Ágost: Zar. 304). 

veteményes-ágy : area PPBl. areola Sí. [pflanzenbeet]. Ez 
kertben veteményes agyac uamiak (Pécsi: Szűz. 8). 
Ágyacska : lectulus, torulus C. [bettehen]. BécsiC. 38. 219. 
[Ágyai] 
el-ágyal kertet : *defürmare areas in horto PPBl. [beeten]. 



A(JiVAL^S— AOYAUKÍJÜ-IK 



A(iVAK'K(ll>^S— AG\X' 



28 



Ágyalás : iJiilviiiuliui, PPBl. (lieet). I 

Agyas: I) fad Ipitmn i^rtiuoiis ; t)ott-). Airyaí vánkos fllly; 
Préíl. I :t.')8i. 2) conciibiiia MA. pallace, pallaca, oeyütt-fokvft 
!U«7.oiiy PPHI. iHelt:Bihl. I.k>. Agyas liáló táru: conciilMna | 
(MA:Bibl, I.L>;t5l. Hogy ágyawikat lartsanak (CwghJaph. 136). 
S) (conjiix ; gpitia)iliii{. Toged szerelirios liitiie.'< agiaí«omat nagy 
oCTegscgre hadlak .sznp tarssomat iLiptí«iC. >i. MR). 

Ágyás : (area, pulvinus ; beet]. Kasokban méheid, ágyasok- 
ban vrtcménjid (Lá!«lí:P«tr. ő3>. 

Ágyaz : lectuni stonio, comp(;iio Sí. (bettenj. Még nem 
ágyazxa egy-ií nyoszolyáját íGyöngy:KJ. 7). 

Agyság : (genus ; ge.sclileclitj. Két ráró szeme is bizonyság, 
és egész tostéiiek rende-is, hogy e felséges rend, és nem pariuszt 
ágyság (r!yí)ngy:Cliar. 88). 

AGYAG (Piscina Agiakm 13U7. Knauz; adjyor Uelt:Bibl. 
IV. Dán. 2:33. Agogom 1227. Oyyoyií-ozuw 1262. CodDipl): 
argilla C. ümus MA. (lehm). Fejér agyag : leucargillum C. Ad 
quendani locnm Ogyoguozuw (1262. CodDipl. VI. 3:16). Terömte 
a földnek agiagaból (DebrC. 148). En ki k'ttem a fflldnec 
agagabol (TelC. 45). VSlgyebe soc agyag verfim vala : habe- 
bat puteos multos bitnminis illelt: Bibi. I. E). A lába feie 
fel részint va."* vala es fel részint ágiak czerep (Szék:Krón. 
44). Nyirkos agyag (GKat:Titk. 6:1.')) Nem e.«;ik arany fénylik, 
agyag is tiinilöklik. niid^n a nap rá szolgál (Kisv:Adag.) 

Agyagos : argillosus C limosns MA. (lohmig). \'ia aga- 
gusiith (1273 Weiizel IX.13). Petrns de Agyagiis de genero 
Osl (CodPatr. 1 S.'i). Agyagos tTild (Kár: Bibi. 1.309). Feyr-agya 
gos kewes [helynév] (SzékOkl. 1.202). Riít agyagos, zavaros 
vizű patak (Monlrók. VIII. 3.54). Jer a mi agyagos .sárbul for- 
máltatott nyomorult emlieri természetünknek igájába (Biró:Micae. 
290. Kr.). Az angyalokhoz szólott, a kik azt az agyagos sárt 
flszve raggntták (Csúzi :.Sip. 23). 

AGYAR : dens apri, elepbanti MA. nHio^fi bauzahn). 
Két elefánt, kinek az keet agyarára, wagy mongyam fogara, 
keeth zablyat kewihnok (Monlrók. 111.161). Kan fog vagy agyar 
fPP: l'axC. 111). Minthogy megmentett Cupido nyilátul, meg- 
ment a kannak is mérges agyarálul (Gyílngy:Cup. 40). Siess 
kömény magyar, meri jtín liiríSk agyar iTlialy: Adal. 1.4). Meg 
tsapktr/tani fakómnak a farát, hogy jól szaladha.s.s'tn, nem húz- 
tam agyarát (Gvad: KN('it. 11). Szép a hangja, luuiem mérges 
agyara [az ágyúnak) (Gvad : KP. 108). 

Agyaras : dentatus, rostratus MA. (mit hauem versehenj. 
Agyaras mise (gi'uiyosan o h aranyos mi.sej (^MK. 11.183. 
IIasz(>ntalaii a Balduinns hazugs;'igait minil számlmn venni, 
csak szintén azokrúi szi'illyunk, a mellyek agyarasljaknak lát- 
szanak (Piizm : LutliV. 35.T). Megh eresztet toraas Ixiraas szakála, 
fiirész szabisu agyaras ki diillyet fogai (Prág:Serk. 674). Dü- 
hösen élesétvén agyaros fogukat ( Csúzi :Tronib. 481.) 

Agyaratlan: [edontatus, ro.«lro privatus; ohne banor). Az 
el.só numerusra igen agyaratlanul agyarkiKlik (•Sjimb;3Kérd. 300). 

Agyargat : dentes oxero, dentibus infremo Kr. (ringó ; 
flctsehenj. Fogókat agyargatviiii rettenetes tekintetekkel ijeszt- 
getik a gonoszokat (l'ázm:Préd. 1077). 

Agyarkod-ik : I) fremo, infremo, ronfremo C. [ringor; 
die ziihiie tletsilien]. Agyarkodi'i: fremcbmidus C. Agyarkmlni, 
fogát csikorgatni: ira furere iConi:Jan. 198). Agarkoílyk: 
fremct iNéniGl. 24H). Haza voiia «1ct es kezde rea agyar- 
kodni, es wtet feddeni (VirgC. 2io. Kezde kiáltani és agyarkiKini 
(72). Sándor haragjáluui azon agyjirkiHlván, bogy kezi'iklsM 
kapnák kija gyízedelmet: frendente Alexandro eripi .sibi wti>- 
riam (Fom>:('urt. IV.) Tajtékc/zii és agyarkoíló, fogát csikorgatii 
vad kan: aper spumans et frendeiis (Com: Jan. 81.1) Agjark.«lik 
szájal: freniil ore (Illv:Pré<l 11.07) A tenger egészen agyarki ■d- 



ván és kegyetlenkedvén, hogy azokat mintegy kétségbe ejtené, 
kik az hajolian valának (1.12). S) (niachUior, iitsidias stnio; heim- 
tilckiseh naetistellenj. Tm köztetfik i-sak dúlátok. fooztátok, 
egymásra kegyötlen íigyarkodátok (Tm. 208). Mért l)Orödb<?n 
meg nem férsz, nfit kutyákodol és agyarkodol M. ellen azon 
rété végett, melyhez semmi kíizöd nincsen? il70ij. M'íion. III.318. 
MF.). Kenyerünket szánkból kiragadja, életünk után tyTanniui 
módra agyarko<Iik ( Kovái-.sJ:Krón. 11,51. MF.j. 

Agyarkodás :! 1) fremitus, friritus, strepilus C. (zabne- 
knirschenj. Nem valami betegségben esett en)berliez hasonló 
agyarkwlá-s, hanem értelmes beszéd (KerPréd. 39.5) Nagy nyö- 
géssel és agyarkodással meraiek ki az életWI (Mad;Evang. 
139). 2) (machinatio, iu-sidiae ; hoimtückische verfolgung). Reánk 
való nagy agyarkodás, .szidalmazás igeíi nagy vagyon iMouOkm 
111:26). Kedvünket keresi jóakaróinknak hi/^lkedése ártalma- 
sabb gyakorta, mint sem eskiitt ellenségünknek agyark(jdá.sa 
(Fal:UE. L408). 

Agyáról : (fremo, mordeo, lacero; die zahno Hetschen. 
beissen, zerfleischenj. A szagló s agyarió el>ek (Fal: NE. 66). 
Az irigykedő néha ott hadgya személlyét elleaségének, a mely- 
lyel'nem bír; hanem bStsuletibe kap, ezt agyarollya, martzon- 
gattya ílOl). 

Agyarság : (fremitus, rixa; zalmefletschen, grimmj. Bogár 
után indulnak, agyarságok elmúlnak (Amadé: Vers. 191). 

ÁGYÉK {'^gl^\m DílbrC. 32. agyolyUA Komj:SzPál. 434 
iilgyrk Boni: Evang. III.205. Kai. 1582. Rj): lunibus, femur C. 
] lende Com:Vest 135. Az ew ereye ew ehaban vagyon, es ew 
eressége ew ha.><an;ik agckaban (ÉrdyC. 240b). Hyth ew ageka- 
nak ówedzety (249). Mezítelen aal uala a népnek elAte, minek- 
okaert a keserves anya veuen az (" fófedelet bekótteteh vele 
az 6 agiekat (WeszpC. 101). Látvj'ui: ágyékábul való succes- 
sora nem maradhatna (Szal:Krón. 65). Müs az e.setkor az ó 
ágyékiban voltimk (MHeg:TOszl. 3). Az ágyéc hajlásáhan a 
szégyeidS testcc szemérem testec vadnac (Com:Jan. 48) A 
kHvér lanhima bél az ágyékokat hé takarja: omeutiun ilia 
obv(jlvit (Com:Orb. 276. MF.). Legyenek felíivedzve a ti ágyé- 
kitok: sint luuibi vpstri praecincti (Illy:Préd. 1.145). Serkenj, 
övezd ágyékodat, fogj .serényen munkádhoz (Fal: BE. 575). A 
.szarvas tsak akkor rij, mikor a dárdát mellyébe vagy ágyékába 
akasztalják (610). 

ÁGYÚ (algyo ConiC. 199. áldgyu Helt:Knín. 105. áltfyu 
l'ázm:Préd. 705. Megy : 3Jaj. 11.84. MA. ...lycs ÉrdyC. 527b. 
áni/úság Tin. 151. 173): 1) iaslrimientnm MF. (maihina; 
werkzeug, masehiiie]. Cristns megielenek a/, kopjával ostor- 
ral, vezzóuel e« e^eb algukkal kikkel kinzjittatott volt iBodC. 
30). Fel keleuee az halottak, ky myn)d fel veue kezeben cv 
algynjat, niynemco myes volt ez velagon : az ka|va.sok ragadak 
kappajok.it, [asoyokat, ehepeket, lapatyokat iComC. 428). A 
zenteknek ev te.stek voltának zent leieknek kenetének zelen- 
chey, isteny k\'tfeiek zent leieknek algyoy (ComC. 190). Dsvid 
imez heet hango'wjigtewő ii)strtimejitun)ut vcetyv Vygaaie 
tewő algywk kykkel elünk Lsten tiztiVsegere minípu magimk 
uagyonk az niyiión testőnk lelkink (SándC. 17, 18). Kalirin:! 
legliottan úrhoz lolyjunek es ymadsagoth ten, hogy az eo ueue- 
nek dyeheretyre az kyiinak eo algyoyatli [borotvás ken-ket] 
eltemévé (DebrC. 510) Minden en)l«'r ze«Tny\vlke<lyg, kytwl 

, az algyw lattatyk" ÉrsC. 5o0). St) Ikanbarda. tomientum MA. 

I büehs<«. muskete, ge.seho.ss PP. [kanone]. Sugár hosszú ágyú: 
cfilnbrariimi, i-olubrina; feldsehlange PP. Mykoron \ii\a n\c\\ 
víu-a-sth x'y vandaz, gymelez teremlhő l&at ne vjigy le, hogy 
algy>\1h zerez' ev ellene, de ha algywiiak zykseegli, le vaglia- 
to<l az [vad faakat (JordC. 243). Haddal es algywkal segéli 
(1540. LevT. 1. 10. 51. 74). Hozót uala sot- rezet es abb.il 
nagy barom álgynkal ('mlete (Hell:Knin. 105b). Pattanljnikat, 
álgyiikal liozala (Valk: Kár 6> Algyu puska .szerszám nem vala 



29 



KA-AciYL'— Áhít 



megáhít— ÁHITOZ-IK 



30 



bűiien (BF'ascCastr. D4). Rézb6l vannak a sereg-bontó, és egyéb- 
féle ligyiik (l!iró:Préd. 10), 

fa-ágfyu: potardii, exostra, iuiix>farila l'P. A fa a^-vuval kitt 
Petiirilának liúiak, Győrnek a Kapuját bé lűvék (Petli(5: Krón. , 
18S). A kapukat, pedáriijival, fa-;igyuval bé-tírvén ^C^)m:Orb. 295). 

faltör ö-ágyú: bombarda muris rumpeudis Ki-.[mauerbreclier, 
stunuboekj. ^G^irl•s : Máty. 14. PetbiVKróu. 2571. Méf;a lofjfonébb 
kisértetek sem jönnek faltörő álgyuUkal, hiuiem csűuddol, sze- 
relmesen t'ipogat\a i.Fal:XU. 253. Vü. Fal-rontó ;igyu: tormeu- 
tum, grubos gíjschiitz Com: Vest. 149). 

mozsár-ag'yú : mortiriimi, pyroboUnn PP. earca.s.sa, cartua 
PPlil. [mörserj. Sugár sereg bontó niosár ágyukból (bombardis) 
15v5ld6zvén (.OnnJjin. 149j. Vagyon egy mozsíir iigyu ké.sz.sé- 
gével együtt (Radv:CsaI. II.392>. 

Ágyús: 1) laitife.x; haudwerker]. Az k\T.d ti'eel kole az 
pyspekkel as nagy .sok anyósokkal oda az lierre ineenouek 
(Iiogy a sürü bereklxiu utat nyis.sauak] lErdyC 527 1. 2) [tcjr- 
mentls insiructiis ; mit kauonen ausgerüstetj. Két liatvau ágyiLS 
hajókat és két fregatt;it (Mik:MulX. 3ui. S) vibrátor tormeuta- 
rius, glandiura ferreaium vibrátor .Sí. [kanonier]. Kezde Sabatz 
varat lótetni, de az algyus ritkán kezde találni (üürcs:SIáty. 7S;. 

Agyúság: [iustrumentmn, res artificiosa]. Ames, pertica 
aucupalis, madarászó algyusagh [Régi .szófírból MF.] Chyuda 
fa anyusagot 5c szorzenec. Nagy szép vas karikákkal erósltik. 
Hozza való [wrt beleié szorzenec. Az vegébe apró puskákat 
szSrzonek (Tin. 151). Az terekőknec soc aniusagoc semmit 
b;iznala bölcs tudomauyoc (173). 

Ag3niz : tormenta explodo, tormentls peto Kr. fbombardireu, 
Ijascliiesson). Ágyúzó lialmokat, az liol kell, omeljiiiik (Kóuyi: 
HRom. 1U4). Az ellenség kezdett eró.sen ágyúzni cGvad:RP. 
108). 

AH (icA BormPréd. áh MAiScult.) : [vox admirantLs et gau- 
deutis: ab; ab, achj. Aa: papae (CorpGramm. 78). Ab eiús hal- 
lottam valamit erről (DebrC. 333). Monda neky a machka, Ah 
gonoz allatt (Pesti-Jab. 35). Ach micsoda sziwel nieudegelneuc 
ott (.lioritPréd. 245). Áh mint orfil ott ez ember (^L\:í5Cult. 
117i. Ah! iukáb mutattya ez becsületemet a' hálaadá.s, és 
dic.siretnek áldoziittya i L;uid : UjSegits. II.ö09j. 

AHA (u/iJ Matkü:BC.sák. 40): interjectio iudiguautis Corp 
Uraumi. 252. ha ! PPBl. A ha arwlo (Pesti:Fab. 39b). Aha nagy 
bohó tMatkó: BCsák. 66). Ahá! hamis ember ! (Czegl: Japh. 233). 

ATTT : [homo .stolidas : uiaulafl'e]. Sok guggoló, és tsúfoló ér- 
telmetlen szíjk vagjniak a magyar nyelvben, mint: izgág:ilko- 
dik, gnllyog, tsámpiskixlik, ergelűtye, áhi, gézeu-gi'iz; kótyon- 
titty (CorpGram. 323. GKat.^ Tunya, áhi, szája-tátott .szuuyáta 
tisztviselők (GKat:\'Titk. 1.947). 

Áhít (tieVatossiig Laud : UjSegits. 1:24, 11.171. aeíatos Fal: 
XU. 2tiy, 280. a/ifyíatos WeszpC. 118. atóatos Zvon:Po.st. 1.712. 
oAiíatus Özor.Christ. 351. aííatos Mad:Evang. 572. aííatos Pós: 
Igazs. 505. aííitonc MünchC. 102. aycíatos ThewTC. 165. aieíatos 
Telí'el. 35. ayiíatos HeltMes. 173. ú/íatos Pázm:Préd. 32. oi'iíás 
ForráCurt 379, 543. ói'Cós FelviSchSal. 38): suspiro, desidero 
Kr. [.selmlicb wüiiscben]. Kit kiral aieit tiztehii (BécsiC. 62). O 
ellenségéé aieitacualaő véreket: inhiabant sangviui (67. MünchC. 
102). Az isteny zolgalatot felette yghen zerety es ayo'ttya 
(ÉrdyC. 498;. Ayeytba en lelkem: concupivit aiiima mea (KulcsC. 
303). Ayttya es zomehozyavala (NagyszC. 106). Kevanni, állítani: 
aspirare (VerVerb. Szót 3). Ha an'a tulaydon kiváaságávjű 
alu'tot (Prág-ijerk. 170). Világh javaii-a torka tátva ahíto (Toln: 
Vigaszt 27). Fellyeb valót áhított (GKat:Titk. 59). Mások 
békével nuiradilsiit oly áliétva keresné (Tarn : Szent.s. 89). A far- 
\ias luképeu az ember hú.st szokta áhétaui (Misk:VKert 179). 



[még-áhitj 

még-áhítás : (pieüitis cuncitatio ; a«d;\chtsorreguiig]. A niu- 
sika erőtlen a .sziveknok feliiidítxsiira és meg aitására (Illy: 
Préd. L80). 

Ahítás : [desideriuni ; solnisucbtj Az hiruevnpk telhetetlen 
avitJtsji (Forró: Curt. 543). Az Síuiilor di'icsőség avítá.sa semmi- 
nemű erős helyekkel meg nem t;irtozt'ithatik (379). 

Áhítat: 1) Aieitatoknac fertia: vir desidoriorum (BécsiC. 
157). Tű at'atocnac akai-üitoi' aieitatit tenuetec (MünchC 187). 
Az lelek ky Istemiek ayttittyara teremtetőt (ÉrsC. 529). 8) 
[devotio ; andachtj. Mikorou mi aytJitonkot fogadandod (DöbrC. 
420). Az zyvuek aytogyat vagy aytato.s,sagat (HorvC. 239). Ev 
zyueknek aytatgyat es tyztasagat isten meghalgatya (254). 

Áhitatlan: [non devotus; andachtslos]. Lankát zunadozo 
hivolkodo az zent misen aibitlau (UobrC. 234. 326). Zolosmath 
tm'uui es ayetitlau mougok iNádC. 396). Mert magoktól liidegek 
kemények, áitatlanok (Pázm:KT. 430). 

Áhitatlanság : (defectus devotionis ; nuuigel an andachtj. 
Zmiek aytotlansjiga (ErsC. 322). Megmutitiiau az ü .sziuekuec 
dölyfös voltat es aitatlausagat (TeliEvang. 261b). Azt nevelte 
igen ájtatos Ludmilla, ezt Drahomii'a aitatlaiLságnak tár.sa 
(Rend.Él. 03). 

Áliitatos, ájtatos : 1) devotus MA. [midiiehtigj. Álutatos 
szentség : devotio C. Cristusiiak ayoyt;itos zolgaya : devotus 
(EbrC. 8). Ayotatos embőrőc (GuaryC. 22). Gondold meg ayeta- 
tosson (DebrC. 336). Cristnshoz aitiitos vala (VirgC. 17). Ayéta- 
tos imadsagh (TbewrC. 165). Ajitotos a.sszonyi álatoc : mnlieres 
religio.sae (HelfcUT. K5). Nem ájtatos indulatból indíttatnánk 
az isteni szolgálatra (Piizm: Préd. 32). Áhétatos fohászkodás 
tFal : SzE. 539). S) [cultor ; verelu-erj. O bodog zent margit 
ázzon istennek aytatossa (MargL. 170). Sent aima azzoimac 
inckab es inckab aytatosa lón (TelC. 96). Nem gerjedezek oly 
kívánsággal mmt a te választót aitatosid (P;izm:KT. 476). Aimak 
szine alatt, hogy áitatosi vagyunk Mariának (Illy; Préd. 1.164). 

Áliitatoskod-ik : [sacris vaco, deo supphco ; midSchtig seinj. 
A végre imádkozik, és ayétatoskndik, hogi dicséretet végien 
érette (ThewrC. 181j. Szóljimk e mai dicsőséges Szent Antiiról, 
szóljmik, és szólva álútatoskodgyimk (Csúzi:Síp. 197). 

Áhítatoskodás : [pietis ; frömmigkeitj. Egész holtáig szép 
aétitoskodásbau viselte magát (Tarn : Szents. 64). • 

Áliítatosság : 1) [desiderium; .sehnsuchtj. Dániel aieitatos- 
.sagiuic fertia: \a desideriorum (BécsiC. 159;. Az zereteth nem 
Wültb soha ayttatossagh nelkyl, sem aytetossagb zereteth nelkyl 
(ÉrsC. 245j. 2) devotio MA. [andachtj. Zent fereucnek ayoyta- 
to,ssaga (ElirC. 5). En hozyam ayotitussaga volt és segheAseegot 
tett (ÉrdyC. 634b). Ez zent diczeretet meg lialgassatok aitatós- 
sagal (VirgC. 17). Keueset gondolim a papokuac pepeczeleseknec 
ayitatos-sagáual (HeltKróu. 42;. Nyugodalmat nem találván, valami 
tettetés áitatosságuak színe alatt, egy rút mocsiiros förtőben 
sz;'ilhm;ik (P;izm:Kal. 82). 

Áliítatosságtalanság : [defectus devotionis; mangel an 
andachtj. Aitatosságtalanság (Biró:Augy. 176). 

Áhitós : [avidus ; gierigj. Híreket halhmi olly igen ávítós : 
rmnores nuvos audire cupit (Felv : ScliSal. 38). 

Áliitoz-ik : aspiro MA. [sich selmenj. Ayoytozyek az meenye- 
yeki-e (,ÉrdyC. 558;. Mykent aytozyk az zanv;us a vyzeknek 
fon-asai'a wgyan aytozyk en lelkem te hozyad (ÉrsC. 55). Oth 
okaert hassonlíttatnak az Kristushoz aetozok az egerekhöz 
(SándC. 5). Kyk ayetoztok meuyey lakodalomba (CzechC. 55). 
A jókat áliitozza (Com: Jan. 68). Áliétozta a lelkek meg-térését 
(Tarn : Szents. 141). A molnár haszonra igyekezic, áhítozic (Com: 
Jan. 76;. 



31 



ÁHÍTüZiS- AJÁNDÉK 



PÁLYA-AJÁNDÉK— A JANI . 



:i2 



Áhítozás: as|iiratii> Kr. [seliiisiieht). Dychfiseeere ayojtozjt'i 
(ÉrdjU. tilHi, Az kt!\v;uu(t luvaxy e(;yiiia.sliuz való ayt<*za.s 
(ÉrsC. 245). 

Állíttatás : (desideriiini ; NehiLSiiclitJ. Aiif;yaloklii//, való liasoii- 
latussii)<iu(k áliittatá.sa luiutt i>ártola el az LiteutAI (líKatiTitk. 
62). Kazd;ig.sá^iak áluttatása iUKat:VúlLs. 11.46). 

1. AJ, ÁJ (Huzuui, po.sse*sio iii Traiissilvaiiia, 1362. Cziii. - 
liuzu-oi ' vö. áj Nyr. I.IÍ81. álly Kr.): vallLs, praecipitiuni MK. 
(tal, .sclilueht]. Exinde prucedit KU|wr luiani parvulani vallein 
qiiiie viildü ay ilieitur (CVjdUipl. VI.2:;i4i. TraiLsieiLs od occideii- 
teuí, Heí'titur et Uui^t quiíddíiin praei'ipitiiiiii, qiiotl Peteraya 
dicitur tondit ad viam praefipit**!!!, quíu? (iohiiiilwya dicitiir 
(1224 MSii,ii I 291. Alh'.i Ayfey (lie»;y Abaiijban 12.i.í. Jeni.). 

2. AJ, ÁJ (li vállal UlyetUephta. ána, Holt:Króii. 69. liyaz 
Tiii. vü. KMK. IU.46.5) : [ereiia ;J kerbo, Adámi. Ayja az nyílnak : 
crena .sagittae; die spaitunt,' dea pl'eils MA. Ti'il lúttek, s ide 
áll az ayáiiai : de uilcaria in carbonarinm ; alia MeiiecleH, alia 
protelliLS loquitur (.Decsi: Adag. 117. 178. GyarmiFel. 89). 

njrtl-aj. Nyíl áy : crena sagittae C 
(Ajal) 

föl-ajal: [dlsteudo; aufspreizenj. Eleknek fel kellene ajalni 
szájakat, mert Syrenák, tsaloKatók, fertelmesek (Fal : Nü. 268). 

[Ajaz] 

föl-ajaz : cw Szíjat fel ájazó szerszám : liipatiini PP. El 
kíilde szolgait é« azzoc fel áiazíic á sziViát az Er.'féliet Királyné 
a.s.<afinnae (Heltdvrón. 6y0>. Á lion(j(;r zíibolat vut .szeKeiiyeknec 
.szaiába, és fel aiozza azzokat vele ( Helt : Háló. 190). Feláyazác 
az ő szálát, Boszna vizébe lie vetéc 5 magát (Tin. 328. Tiiró- 
cziiiál: frenatis faiicibiis R.VIK. IlI.Hi.öi. A száját felajozták 
cseberrel luirdottjik a vizet bele, és lígy ölték niejí (ErdTUrt. 
Ad. 1.1911. 

3. Aj : finterjectio gaiidentls et ilileiitls : iu, elieii ; bei, adij. 
Aj, iiiiiit .«iniüs<atlak, .sipocskámra liijiak (Amadé : Vers. 161). 

AJAK : labinm C. [lippe]. Felsí ajak : *labriim siiperins 
rPUI. Naíjy :iyakii, ayakas: lalieo M.\. Zerelmemiiee aiakilxil ; 
e.x labiLs caritatls ineae (BécsiC :iü. MilneliC. 12). Mezaros ebei', 
kiknei: ver'w m aiakoc (GuaryC. 9). Te nieezzel folyó ayakyd 
(FestC. 172). Ayakastwl el nem meezy az orratli (LevT. 
Vi'i2). El nietzete orrok;it mind ai;dca.stól (Helt: Króa 65). A 
tf.ld egy .■íjakn és azon be-szédfi vala (HeU:Bibl. IlL Elíb. 4). 
Ezzel komi az ayaknac liasadassat (Mehllerb. 110). Az poliár- 
nac aiaka: labinni ealiils (Kár: Bibi. I.:iti9i. Inrálsága lélec és 
ig:Ls.s;tv nélknl (-"saf ajakin jHÍnt;ntt (Zvon;I'ost. II.28,">). Fortez- 
tetett .íjakii l'ériin (Illy: l'réil. 1.2.')1). 

|.SziJblsok). Nagy inatjad tarfcuwd, fő I g o iii bolt a i a k k ;i 1 
be«zello.s, mely kil.sí Kzemfenyiie.'<to.>«el tiido.siiai' akiu-s látatni 
(MuiuApoL .'iOOi. A kiben szapuratli'ui az é.sz, minden aprólékra 
fol gombollya ajakát, avagy táttya .száját (Fal : UR 380). 

májoB-ajakú : diilo PP. |liiiiigiiiaiil). 

AJakacska: labellnm C .S.%s orrn orrwskrija, i'larl'* sziiiA 
vOrfls ajakaikká! (Prág:Í5crk. 263). 

Ajakas : lalmisus, i4iilo C. laboo ; »iirfmaul MA. 

AJÁNDÉK, AJÁNDOK (.ií<m.ííi : domini Sylv: LT. 
L24. Amniluk, .4yan<i«i [iiAnév] 1137. [férfinév] 1211. 1214. 1237. 
Jenij: 1) doniim, mimiis durou C (gesi-lieiik). L'j e.szteinHboli 
ajándék : streiui ; vendégnek való :iJHii<lik : xeninin ; jegy rnhi'ui 
kiWil .'idcitt aj;'uidék: |iaraplii^rii:i ; vLszontagsjiggal való aji'uidékr 
aiitidora; ajándékon adatott : daL'irins L'. Vékony ajándék : lovi- 
ilen.se nmuiLs NL\. Zt'nt lelek ayandoky iKbrC. 31). Igen io :id<H 
nmn minden tu4 niin<len tökéletes ;ii;ui(lek felől v;i^n (IKibrC 
328). Ajándékot ai;ud ; ininmlat lii>.stL-nn (7'Ji. .M'UidekokU'i nem 
^5iiórk'idel ■ boloeanitls non d>4e<lab<<rLs (l"^'i Sik.sjign ayande- 



kokat akar vala neki adni íVirgC. 47). Kitwl mi es az Isten 
malaztnak nagi ayaiidekat vwtwk (2ui. Nerel ayandokokatli 
tüyüngyC. 4). Tisztelő aiándék (JL\:SB. l.">Ui. Paiiaszas ajándék 
(FalJegyz. y3.í). S) [donatus, datus; gest'henkt). Ayaiidek bor 
(LevT. L2.ÖSI. Aiándoc marháé ezec (Helt: Króu. 87). Ajándék 
györfl iPiizm:Préd. 1027^ Az vajdán-ik attunk ajándék |)énzt 
] (MoiiTME. 1.18). 

(8z(')IA*)k.J Ajándokban adá iUelt:Krón. öi. Ayando 
kon adom teneked a szanto földet: agrum trado tibi (Helt: 
Bibi. I. K2). Mikor s<jk pénzt vettek-vóliui ajiindékun nem akará 
el-veiini (Pázm;Préd. 597). Ajándékomi vőtte az Istentől : gratls 
aceepit a deo (BíibC'sbik. 304;. Ingyen ajándékon adatik bRuftnk 
bocsiinattya (Matkó : BCsák. 73). 

pálya-ajándék: [certaminis praeminni; .siegesprels^ Tlieo- 
genes térden ment eleibe [Cbaricliának] a pállya-ajáiidékért 
(Fal: NA. 199i. 

I vendég-ajándék: xenium MA. [gastgesclieuk]. 

Ajándokcsa : [munu.sculuni ; kleines gesclieiikj. Zégénék- 
I nec aiiuiilokéak;it adawic: pauijeribas umuusriila largireutur 
(BéiwiC. 7U). 

Ajándékocska : mnnnsculnm C. (VirgC. 137). Az ajándé- 
kocska kicsiny, ha csac az 6 tulaydon árrara bOcstlltetic (Prág : 
Serk. 693). 

Ajándékoz : dono, coudono C. [schenken, beschenkenj. Aian- 
doküzlid az aiandokot iiierTet paraníolt Moysas (MiinchC. 27). 
Neked zyz nuiria ayiuidokozum ll'eerC. 246>. Nemzeteknek 
tiutomaíii aiandek(KÍat<jk vriiak (DiibrC. 174). Ayandukkal tege 
det ayiűidokoziiidí (Kuli-sC. 111). Sokan ngyane.-iac azokat 
ajiuidékozzíik, az kie viszontag őket is ajáiidekozhattyác (Prág: 
Serk. 004). 

föl-ajándókoz : feondouo ; beschenkenj. Pénze nincsen hogy 
adgyon, bora sincs, mellyel fel ajándékozzon: neqne nnmnios 
habét quos det, ne<iue vinnm qnod largiatnr (Prág: Serk 689). 

meg-ajándékoz : I) condono, dono, mnnero MA. (be- 
.si:honken) \'iszontag megajándékozom: remnnero C. KjTaly 
nemes :iyaiuloeokk:il megayandocozak (^LargL. 4). Ez ennen 
lelkeliól ;ij;uidokozot megli niyiiket (JordC. 871). Bensegel meg- 
ayiuiiloeozlac (DebrC. 348) .Megaj.'uidékoza bilrsonnyjU, slü'nlát- 
tal (Monli'ók. II1.I04). S) Megajándékozni vagy meg bocíát;mi 
a vétket: iram condoiuire v. remittere culpam C'oin: Jaa 198. 
IvorztiilienJ Mv at'ankmic Istene még aüiudekozo (Béi-siC. 22). 
E^jymasnak ellene tewt vétket megaiandekoziian (Komj:Szl'ál. 
334). 

vlssza-ajándókoz : redono C. [ziiriickschonkenj. 

Ajándékozás : donatio, condonatio, muneratio C |iUis 
scbenken]. Semiiiy jo ayandekozas iiekevl nem marad (C'ornC 
289. ÉrdyC. 537) Eluészi vala az Izrael fiaitól az ajándékozá- 
sokat (Helt: Bibi. IV. Előb. B3). 

Ajándékozód-ik: fhirgior; freigebig sein). Azon felőltezett 
lunipát nekem :ijá)idéko/Á Jij.ánilékozódvmi mások in'uit Is 
iMonlrók. XXIII.29i. Az egek bővségesen kezdenek Itarmatuzni, 
kedveski'dni, aj/uulékozódni (Csnzi:Síp 20). 

Ajándékozódás : |l:irgitiu; gesclienk] Nem .•iiinyira heWt 
láUitbm luijlandiWigg.il bi/onyéttitik az igaz szeretet, mint 
külső kiHiveskwlő jótéteményekkel, adomi'uiyokbil és ajiiiidé- 
koztKÜ'wikkid (Csi'izi: Síp. 20). 

AJÁNIi inyyaiil LevT. L35, 54. ayoinak 219. aiall Fél; 
VT. 11.63. iiyó/iuin Vás: CanCat 257. a;'ii/tas!ék Uly: l'réil. 
tart 4. u/áiio.'ván iiuigát, Kováis.). Jlagy. Króii. 11153. (i<<in/ottii 
JordU 621. níyuii/ad UőmC. 112. aay.oUad 117): 1) |trado,| 
otl'ero, doforo MA. (iibergobon, gebcíi, silieiikenj. Áldozatot 
ai;mliuu-tKÜ:i (liécsiC. 16, 89). Ai;uiIatoc lioliud tv ali|onu(.stok.'it 
alVerte viitim:is (220). Zi'ilót plántált ember es aianKitt;i azt a 



3S 



BE AJÁNL— MAGA-A.I.JINLAs 



AJÁNLAT— A.ITÓ 



34 



Wiicelereknec (MünchC. 95X Ayanlanak (obtiilerunti IihiipUv 
ayamiekokath (JoidC. Srií)) írd kcinvübo ászt üinlokezt^tre «* 
ay;uiljad Josiie fíiloiiiéc: et trade aiiribus Josne (Helt: Bibi. I. 
Kk. 4t. Kezébe aii'uila iLszt .'iz ersekekiiec (Hult: Króii <i2b). 
Hirtelen inogfoirták. la baji lióbéniak kezébe ajáiilák (Tiialy: 
Adal. IL4í;Si. 2) dico, dedico C. commendo MA. [luibieten, 
empfehlen). Vsteimei' magát aialmian [sie]: ti'ibiieiis (EhrC. 7i, 
Nektók aiaiiloni az en edas aniamath (We.szpC. 431 Minket 
ai.'Uil az the zent fiadnak iTihC. 79). Bódog Anna azoniine 
('magokat ayalvan iTelC li. I^eelkeet .'iz wr i-stennek ayjuihvan 
lÉrdyC. .ö20). Kezeidben aialom uram az en lelkimiot (TiliC. 
124>. Ajánlani ig;iz.ságiiak ki-jelentásével magnnkat minden em- 
berek lelki Ismeretihez (Pázm: Préd. L2). Me.'isi.-is liivatallyat 
Jánosnak ajánlani mentenek (üly: Préd. L52i. 

(Szólások.) Istennek ajánllak szerelmes m-aim (Thaly: 
VÉ. 1.240). Aj;uillak istemiek (IL140). Lstemiek ajánlom kegyel- 
medet : mein herr, Gott befohlen i Kii-Besz. 1 1 ). Z o 1 g a 1 a t o in a t 
ayalom keg-nek mynt vramnak iLovT. L128. 313. sth). 

be-ajánl : 1) commendo, iutroduco MA. [mienipfehlen, auf- 
lulu-enj. Ennen maga .az édes azzonjivnk zyz Maria bel ayan- 
lota [sz. Kkira lelkét] wr istennek (ÉrdyC. 473 1. Ayanlaa be az 
kjTalyiiak (,ö44l. Megírják mint kell az elhalás után a meny- 
asszonyt béajánlni a gySlekezetbe iPázm: Kai. .587). Felséged- 
nec eyezakai vigyázásomnac nyughatatlan munkáját akartam be 
ajánhü: otterre iPrág Serk. E16b. 57). Ez a tanult dáma a 
Cretabéli Dicfyst maga nyelvére fordította é.s a királynak be- 
ajánlotta (FahTÉ. 661). 3) offero MA. [anbieten]. Sok-szor be- 
ajánlottad magadat [a halálra] mídón így imádkoztál t Légyen 
a te akaratod (László: Peti-. 239i. 

el-ajánl : [commendo, offero ; empfehlen]. Egy páter nostertli 
moudy, ozton ayanld el az ymadsaagwal (CzechC. 89). Enge- 
met úanaFást el ayanluan kínec hacz el (VitkC). Lelket elaíanla 
[KrLsztiLS a keresztfái;] (ÍCVlNy. IL 40). 

elajánlás : addíctío PPBl. [enipfehlung]. Te zent anyaad el 
ayanlasaert agyad oltahnwl eimekóm az te zent anyádat 
íCzechC. 40. TíhC. 120. Born: KTud. 34). 

maga-elajánlás : [deditio ; ergebung ?] Ki imm.U- el szánta 
magát kaseruében, nem keueset árthat az egy eggyességben, 
maga el ajánlás gyakran volt győzedelem (Csákt : As.sz. ~). 

ki-ajájü: [commendo, offero; empfehlen). Lelkét ki ajánló 
(Ben: Ritm.). Nem tanácsos úgy kiajánlani szolgalatját^ hogy 
ember maga magíuiak ha.sznát ne vehesse (Fal: UE. 383). Fo- 
gyott erejében, gyai-lódott e.szében, tíz nap muK-a Ui.nj.ánli)tt;i 
lelkét (Fal:TÉ. 760,. 

[reá-ajánl] 

réá-ajánlás : [coaseasus ; einwillignug). A nemakaromra 
mutató válasz .szinte ugy maga csínjával jár, mint a re;uijánlás 
íFahUE. 4021. 

viasza-ajánl : [reddo ; zuriiekgeben). Egy bársony vánkoson 
a polgármester az város kultsaít nékie nyujtá, mellyeket ugyan 
kezével megére, mind azon által azonnal vis.sza ajmilott (Kovács.). 
M,agy. Króii. 11.151. MF.j. 

Ajánlás : 1) dicatio, nuncupatio C. commeiuhitio, oblatio 
MA. [empfehliuig, anerbíeten]. LeelkSk ayanl.asjiw.al dycheeryk 
Istent (ÉrdyC. 638). Ajánlást érdemel (Com : Jan. 192). 2) (pro- 
missum; versprechen). Tetszék .a' ff;s\-énynek az .ajmilás (Pázm: 
Préd. 451). Szép ajánlásokat tegyen a be.szédiben, ,ij.ánl.ásit jó 
kedvvel telje.sítse (Fal: UE. 387). 

maga-ajánlás: [commendatío .suí; .selbstenipfelilung). Az 
lijttítlen pogaiuiak tyzt.a.saag tart,asa .iwagy b,alwan y.stennek 
maga .ayiuila-sa (ÉrdyC. 405). Nagy maga aiaiilasoe ezec (Boni : 
Préd. 279). Kezenetemeth es magam .ajanla-sath írom kegielme- 
tekiiek (LevT. 1.27). 

>I NVKI.VTÖRT. SZÓTÁR. 



Ajánlat : foblatin, líbatio, victini.a ; ripfor] ; Xiiu' a ni.ai ídiV 
luín .sem áldozat sem aldoinas sem aianl.-it (oblatioi ,seni ger- 
ieztíit (BécsíC. 129). Eluezet en vr.am" Lstenemnec hazából az 
áldozat es aianl.at: lib.-itio (BécsiC. 201, 206). Menden aianlat 
s( inal sozatic: victíma I. MünchC. '. Oi. Hamis mnvhabol aldozo 
nak ;iy;nilattya fei-tezetas (ÉrsC. 529). 

Ajánlatlan: incommendatus MA. [uiienipfohlen]. 

ÁJÍT. E.tstemo: el-réinítum, el-ájitom MAI. [in ohninaclit 
versetzen). 

ÁJTJXi : 1) stupeo, stupe.sc^ MA. ]erstaunen, sicli eiitsetzon, 
stannen). Az kemény .sziuüc avagy kelletlen luilgatty.ac Lsten 
igeiét, anagy masnua aiulnak (Born: Préd. 129b). Mikor .az wr 
vaczoraiat eszünkis .számtalanszor uLisua aiulmic es el r<agatt;i- 
ttmc (620). Fél, retteg azoknak halUisíira, .avagy ájulni kezd: 
paveseít, trepidat ad ea, vei stiipescít, stupet (Com: Orb. 370. 
Com: J.an. 69). 3) aniuio líiupior Kr. (ín ohnmacht falién). Ájulva 
kiv.inkozik tehozzád az én lelkem (Pázm: Préd. 990). Mintha 
Cliaricliát látná ájultában, úgy tetszett (Gyöngy : Char. 45). 

el-ájúl: 1) obstnpetio MA. (erstaimen, .sích eiitsetzen, stan- 
nen). El-,ájnlt, eh-émült: externatus MA. Vgy tetzíc v.ala, mint 
ha az asszonyoc el aiultic volna keseróségekbeii, es ó inagoe 
.sem tndnac mit beszelneuec: visa simt .ante illos sicut delii'a- 
mentiim verba ista (Born: Préd. 138). Ha látta hogy a paraszt 
.aszonyoc az vízen mosnac (mindent) elfeleytnen, elaiult az 
mosó aszonyoc lab.-ira (Boni: Evang. IA'.S99b). [Felségednek] 
nagy-voltán el-ájul az én lelkem (Pázm: KT. 247). Kévánko- 
zik és el-ájúl .az én lelkem az m- pitv.ari útin (Mad:Eviuig. 
190). Megrémiílvén, el-ájnlván futnac [a hii-telen megtámadott 
k.atonák] (Com: Jan. 151). 2) [animo líiiqiiitur: in ohnmacht 
falién). A maiorána .succussa el aiultak.it, h,au,i.sokat felkölt (Mel: 
Herb. lUb). Ottan elájula és földre esek: c^cidit pon-ectus ín 
terram et robiu- non erat ín eo (Pázm : Préd. 993). El-ájul, de 
kezd ő magához térni, és fiis-sülé-sére hideg vizet kérni (Gyöngy: 
(.:har. 45). Le-rogyjadt, el-.ájult és a földre esett. (Gvad: RP. 296). 

elájulás: 1) [stupor; entsetzenj. Innét vagyon .az Lszonyo- 
dás, ijetség, reszketés avagy elájulás, álmélkodás, tompulás : 
hide hoiTor pavor trepidatio vei .stupor (Gun: ürb. 370;. 2) 
lipopsychia C. ecsta-sis MA. (ohuniacht). 

meg-ájúl : obstupefio MA. [sích entsefeenj. 

Ájulás: 1) stiiixjr MA. [eiitsetzen]. 2) .aiiími deliquium MA. 
lipothymia PP. (olinmacht). E.s.sek o reia aiulas: cecidít .super 
cLim nientLs e.KCessus (Fél: Bibi. 197). A' bádgyadásoc és elnié- 
noc .ájulási : languores et delíc|uía aniini (Com: Jan. 57) 

Ájult-aiií (vö. ájlt). Elájultom: exstenio MA. 1—5. kiad. 

ÁJONG: (?) Apostata a' miséző pap. Holot urunk tiszta 
bort adót tiuítványinak, de ,a' miséző így ájoiig : DeiLS da 
nobls per liujus vini et ,aqn.ae niysterium divhiítatis e.sse consor- 
t,w (CVegl: üag. U.189). 

AJTÓ : ostium, j,anna, fores C. [tiire). Két felé nyíló .ajtó : 
v,alvae; ajtónként: ostiatim C. Aytorol aj-tora: o.stíatíni (EhrC. 
8.5). Berekezte a h.ailaknak aítiit (BécsiC. 37). Hengereite nag 
kijuet ,a' koporsó aitai-a (MünchC. 69. 149). Ki hengereítí el 
nekSnc a' konet a' koporsó aitai'ol (105). Vygye :izokat az egy- 
li.az aylara (JordC. 43). Forga-ssatok n.agy keweketh ;iz wdwnak 
aytayara (82). Yewe el J&sus aj-to be teewen : j.-muis daasls 
(699). Pokol aítat megthőree, byii&oket oiinat ki lioza (NádC. 
699). Hogy aytonkeent eledelt keresnének (DumC. 243). Az 
.ayto el6tt nyugszik a bűn : ui foríbus peccatuni aderít (Helt: 
Bibi. L B3). Clu-ístns a tinítu.aiiük kozot is ;nto be zaruiui 
ii-leu lehetett (Fél: T.aa 413). Könyörgésekkel has.adnak az egek, 
de nem nj-ílik a rab,ajtú iFahNU. 293). 

3 



35 



Al. A.ITt'> -K(">NNAKAlJ 



KONNAKADÁ.-^AKAUAl.Yas 



3i~> 



[Szólásjk.) Az baliiáii imadas az fertelniessegre a i t o t n i t 
(Fél:Taa i6'). Ajtót, lüipiit njituttak !iz sáUiiumt (MA:Sciilt. 
300). A küvetiiégnek és szöveLséKiiek ajtiját bé ne wirjátük 
(Monlrók. Vin.235). Két ajtó közé nem akarom :a ujja- 
mat tpniii (LevT. 11.199). Szent véred pecsétit, miként Ekji>- 
tómban, ve.'«l .szivem aytajára (Pázm : Inu'ul.s. 1G7|. Ilyen 
szókkal nyílik ajtaja szájának (Tlialy: Adal. I.170i. 

ál-ajtó: p-scudothynini Nom. 371. >L\. |blon(ltiire|. Ejiy ál 
.•íjtón féltébe el-kiméno, egy ál üsvényön el alá eredő iTin. 
221. RMK. V.189. Hall: HHbrt. ra.253). 

csapó-ajtó : fjanua pensills ; falltüre). Egy tsa|KÍ ajtón Uí- 
tuppaiáiik, a mellyen kfinnyen áltil moliete az ember, de soha 
tóbbé ki nem joheto rajta (NótPM 17). 

fül-ajtó : posticum (fwl ayto) C. (ffil ajto> MAI. [l'intertilre). 

rejtek-ajtó : (janna recondita ; gebéimé tilre]. líeytee ayto 
i.SzVer: tísur. 9i. Itóytec ayto (MA : Seiilt. 530). 

Ajtócska : [o.stiolum ; türeheuj. Meg miitatac neki az reitee 
aitoi'kakat: abscondita ostiola (BétsiC. 174. Káldi: Bibi. 299). 

Ajtós : [ostiarias ; tiirhiiter]. Monda az ajtas leaímak és be- 
vive |)etert. Mond azért peternok az aytos leju'i (IWbrC. 4(j.')i. 

AKAD: 1) haereo MA. [stecken bleibenj. Inkab akadna 
elmeykben : in forde magLs remaneret (NémGl. 197). Az kevny. 
vek akad-uuik ;iz horogba (DoniC. 95). Kicsodji obatLi niagat 
hogi eh tőrJknek valan)eligben ne akagion (DebrC 119).A Juda 
királyáiuk szeme a .Joroboam olt;ir;ui, a baluiuiyozo szépségen 
akada (Mel: l'réd. 12). AUs<jIoii fára akada (P;izni: l'rétl 110i)j 
.SzSvevényben ak.ad (CzegblJág. 11.71). !i) (otíendor; anstoss 
nehmen, .sich .stosseu an etwas|. llatixlszor akacz az pilLsboniiLs 
(Mon: Ápol. 8.")). Azonnis okt-ilaniil akadot Matko iMatkó: 
BCWik. 441). S) [inddo, oecurro, pervenio; .stossen anf etvvas). 
Me^n vala ierusiilémből ierikobji, es akada tolvaiokra (üöbrC. 
3tiy). A Czakiiiktól el bneziiznj'u), á c/jinadi pűsp«íkh6z aekadott 
/Helt: KrúiL S3). Cziik nem akad belé, még .sem láttüi (Decsi: 
Adag. 17). Rauaz raiiazra akadnt i Decsi : Adag. U)i. Hatalmas 
'sten, miczoda gonoz emberre ak.'idék (159). Tolvajok ktlzil* 
akadott íllly: Préd. n.2ll8). 

(Szólások.) Sok tílrök elbamla |Nyári Lórinizet), 6 f o g 1 y 1 y :\ 
akada (Tiu. 104) Soe el hnla, .soka foglya aekada (Ufirc.s: 
Máty. 65). Oly rejteK'hely vjdaé Ri'iina, liogy a' mi ott történt, 
senkinek fülébe nem akadhatna? (Pázm: Kai. 613). Ze)it 
[)al lewele akadot kezeeben (Érdj-C. 517b. 514b.) V^ 
szamár állal, ki ot akat vala kezébe, ezért óle meg bemiee 
(Szék: KróiL 25j. Kettenetes az isten kezébe iikadni (Piizm: 
Préd. 114). Lelkem n Iwldogok Eliziumiilia, nüg i'^ak te lel- 
kednek nem akad n y o m á b a, mindadilig korasni fog (Uvad : 
RP. 66). Torkokon akada az haziigs;ig (P;izm:Kal. 286). 

be-akad : I) (attingo; l)eriil)ieii|. Nem elég valamely iramba 
fhac lxiak:uliii, hanem kivantatic. hogy meg tekeni'lii'ic ;iz veiéit 
es beLsó igaz értelmet (Mon: KépT. 242) 3) (haereo; steokin 
bleiben, sich tVwtsetzeii). Adna az Isten, hogy e' prae<1ikátxio 
mélyen beakadva miiradna n' .sziveinkben (Mad:Evai;g. 85ői. 

bele-akad : 1) iuliaeresco, intrieor MA. 2) (olVendor; aiisto.ss 
nehnie)ij. N'L'izontag bele akacz az misselien (Mon: A|iol. 2S»). 
Beleakadcz éggyfit a tridentumi c-oneiliombiuiis (Tel: Kel. U). 

elö-akad {eleibni nkml) : (miurrti ; begegnenj. Eleilien 
akadó: obvi».s, begegnend, dttan-oltan elófordnlo iC'om: \'e-it. 
i:tó). Zeniem eléében akailot zent Zakariás newe es emlekJzete 
(ÉrdyC. 627b>. TJbszer elAmbe ne akadgy (SalMark 30). 

föl-akad: adhaereo SL (hiingen bleibenj. Absolon maga ndaj 
dou luijával fel-akadott iHall-. Paizs. 152). 

fönn-akad : I) |»iisi«ndor; aufgehiingt wortlen). Egész éj- 
jel fár.'idl.'ik a liiiulsUin, iiiiiiikájokéi't reggel tönil<'loíl>e vitettek, 



hogy fönakadj;mak (Píizni: Préd. 779). 2) (occliidor; stocken). 
FemiakJidt a' vizelete (ACsere: Ene. 184). Fennakatt vizellet 
(Com: Jan. 57). 

fönnakadás : (ocelasio ; stockung). Vizelletiiek nehéz volta 
fenn akailása : dysuria PPBI. 

még-akad : I) haereo, haeresco MA. (.stecken bleiben). 
Megak;idni a szekérnek : implicari, impediri currum, dcs tvagens 
hemmimg; megakadni a .szoUásban : balbutire. hae.«itare, stam- 
meln, stottern im reden PP. Megakadni a .sárban : limo *inhae- 
rere PPBI. Mykoron menne az setetliben gyakortaa megakad 
vala az kewekben lába (ÉrdyC. 191b. 521b). Lata egy kost, 
ki szaruanjil megakadot vala a szőueuenbe iHelt: Bibi. L J4i. 
A hiitítlen meg-akadott az fl kezeinek cselekedetibe (Szék: 
Zsolt 9:17). Világodban iaruan ne akadgúic meg elleasegem- 
nec kőtelében (Pécsi: Ágost 108bi. 2) (offendor; aastoüs 
nehmen). Mindnyaian azon Cbristust vallottac, cliae hogy né- 
mely emberségében, némely Isteasegében akadot meg iMon: 
A|Xil. 177). Ez értelemben sok bólczek megakaibiak iFéhTan. 
356). S-ezen kelletté jo Atsém megakadnod ? (OzegI : Japli. 11). 
Küzönségesen minden szem a rúton akad meg legelsAben 
(Fal: UE. 448). 

megakadás : (otleasio ; an-stoss). A 4. nnmentsocskat nem 
tette fel a' tyixigraphus, mellyen való megakadásod giJW-ságoű- 
nak jele (Matkó: BCsiík. 17). Vette volt báná.sban hogy feltett 
szj'mdekok ment megakadá.sban (Gyöngy: Char. 240). 

öszve-akad : [obviiis 6o ; zosanunentrefFenl. E^ymá.siiak 
jelt adnak, lia egymástól olykor eLszakadnak, hogy tndják, ki 
hol van, mig flszveakadnak (Gyöngy: Cliar. 297). Általmenvén 
Cjrns egy némhiémii falmi, öszí'eakada egy .szegény emberrel 
(Osiizi:Síp. 22). 

reá-akad: I) inhaereo, adlmereo MA. (liiingen bleiben.) 2) 
olVendo MA. |:u)trefleii]. Ha te rf-a nem akarz nom en bfuieni 

(Mo)i: AjMil. .-s2i. 

szembe-akad-ott vellem : mihi lactas est *ob\Tam PPBI. 
(begegnen). 

Akadály: impe<limentiim, oUstaculum. obe\, otfemllndnm, 
tricjio C. objcctaculum, remora MA. (hinderuLs). Akadáltl vetek : 
remoror MA. Mezőben akadalokat czináltac iKár: Bibi. 1490). 
Nehéz akadály: nodiis herciileiis (Decsi: AíLag. 67). Ént gördí- 
tik ak:i(bilyul itíKat: V"ritk. Lö;. Nem csak növe-sében, de gjii- 
niOU:sözésél>enn Ls ak:idál\t tészen (Lípp; PKert. 263. i^). Ha 
más ak.'iilállya nem leszon (Niüi:SzöT. 25). 

eke-akadály : remora jiratrí ; oclLsenbrech Mel : HerU 48. 
OkSr gi'is avagy eke aluidály (Com: Jaa 28). 

Akadálykod-ik : loljsto, ím|)edimento snm ; hinderUch sein, 
SciHvierigkeiteii in.icheii| -Mit idíadálykodik 6 uflgj-sága aprólék 
dolgokon lErdTörtAd. 1.318). Az békeség uiegtartá.«ál>an aka- 
dálykodnáiuik Honioniuiy és Sorbiiu vajda iMonTMK Hl 16r,i. 
A templom az ő helye, ő ott imádkozzék, és ne akadálykisl- 
gyék a' vitéz-ségre termett emberek kózott (Hidl: lllli-1. U1.5I). 

belé-akadálykodik : (incepto ; .-uibuiden mit eineni). Betli 
len Péttírbe ls az lejedelem l>elé akadályko<lék iKem: Élet. 
260. MF.). 

Akadályos : imiJeditii*, ine.Tplanahus C (niolesfiis ; a'liwierig, 
bc^bwerlich] Jóllehet a dlspeasatio akadályo.s, de nJigyobbak 
Ls engedelmet vesznek (LevT. IL27ii). l'ttya igen akadályoM, 
élet ve.sze<lelmével jiu-iuik azon az emberek (Hall: HHi-t. 11 lli'o 
Ha v;d:uni kétes a'vag .'ikadályos szók esiiek-ls :\' festanien- 
tnniUan i .Me^'v : Bayle. 7U'). Noha elég akaditlyosiui értik, de 
niegls meg:ilkudtanak az értelmén veliink (MoiiDkm. XIX.174I. 
Hay világ! Hk:idiUyos kerengó helyekre voilszilsz iPr;ig:Serk. 
803). Hidegh leles .sia-kal itkadályusabb, hogy nem múlt ve.sze- 
dehne.sMbb: molestior (|n:nn periculi^'^ior (712). 



A K A 1 1 A I .\<>;K01 )1 K A K A Ü07. 



AKADOZÁS- VKASCTAL 



38 



Akadályoskodik : I) fimpcílior ; íPliiiiflort sein] Az ndós- 
siuiKik iiie;.'tizoté.se is akadálvoskodik kimpiieteiGben (MoiiTME. 
U'.HMi. 2) (oKsto; iinperiimento siini; liinrtcrlich seiii, schwio- 
ii.^'koiton inaclieu]. Üstromlói nvaíry tsak a kailAlyoskodói (Megy: 
IHal. Elíb. 11). A két kiilBinl)fiz<^ iiedveíség nehezebben egyez 
meg eívmással egyik a másikkal akadályoskodik (Lipp: III.92). 

Akadályoz : [impcdio, remoror ; Kiiidcrn]. Az áitatosságtúl 
mást nem akadályoztál-é ? (Biró: Ángy. 215). 

Akadályoztat : cv Melleik t'irvénye akadalyoztattya meg 
az i.stemiek a" barátokat és aivU-zákat a" házjLsságtul ? (Matkó : 
BCsák. ^i-i. Kevesebb okot Is takilnak, mely az isteimel való 
egyesüléstől akadályoztassa okot (l'rág : íjerk ■l'id). 

még-akadályoztat : cv Megakadályoztatni a béke.sséget 
*distiiiere paeem Pi*Bl. 

Akadok : impedimentum, remora, obex MA (biiidernis]. 
Akadékot temii : iniiiedire Ver. Az miatt akadék esik (LevT. 
11.118). l-leiii szolgálatban akadék és tartiiztatis-nélkül serény- 
kedhetett ember (Pázm: Préd. 161 1. A kövérség akadéka a ből- 
tseséguek (958). Melly hibák miatt akadék tJrteulietik (Bal: 
CsLsk. 287). Bizony nagiobb akadékod vagyon néked az szent 
irás üluasivsára az breuiariimmal (437). A papok gonosz élete 
nékem akadékot üdvösségem dolgában nem tészeii lAVresm: 
Lev. 254). Némelly akadék köveket el liárit\-áii (DEmb : GE. 
18). A' jó cselekedetnek akadékit hátra kell verni (Hly: Préd. 
I..33fi). 

Akadékos : 1) (obstans; hbiderlichj. Ezzel könnyebbedik 
háríts ki a mi sziveinkből valami nékűnc akadékos a mennyek- 
nee országára (MA : Scult. 243). Nagyon raegii-tottnk az jó rend- 
nek akadékos zenyétjátúl .szabados földiiid<et(T?ákF: Lev. V,320). 
2) inti-icata.s. impeditns Kr. [sclnvierig, lx;.sdnverlich]. Akadékos 
az ó beszédében (MA: Tan. 137). Szabad azon-is a' nehéz és 
akadékos kérdésen tsiidálkozással tudakoznunk (Pázni: Préd 
23). Akadékos hSbSgés (Fal: NA. 121j. 

Akadékoskod-ik : [obsto, hae.sito; hinderlich sein, zandern) 
Ne akadékoskodjanak a ceremoniás hivsággal (FahUE. 418). 
Sokan, mikor valami dolog vagyon elJttfik, tsak a killső ágbog 
kSrúI akadékoskodnak (Kahl'E. 434). Nem nyeri el a pályát, 
a ki útjában kitér, akadékoskodik (FahSzE. 523). 

Akadékoz: pmpedio; hindern]. (MA: Scult. 46). Kezdé 5ket 
mindeu módon akadékozni (Illy: Préd. 1.340). Akadékoz minket 
istennek szolgálattyátol (II. tart, 3). 

meg-aJtadékoz : cv Minket Ls megakadékozának az eló- 
menetelben (MonTME. V.362). Megakadékozott. dolog (M\; 
Tan. 189. MA: Sc-,ult. 188. 920. TörtT. XV.35). 

Akadékozás : [liaesitjmtia ; das stottem]. A' nyelv szollásá- 
nak akadékuzíisa (Illy: Préd. 11.230). 

Akadékoztat : (impedio ; hindern]. Ki akadékoztathat, hogy 
igy ne gondolkodjatok ? (SimonM : Préd. 243. MF.). 

meg-akadékoztat : c« Szárazon igyekezzék őket megaka- 
dékoztatni (MonOkm. XXItt516l. 

Akadoz : 1) haesito MA. [stocken]. Akadozva: .siiigultim; 
akadozNa szólló : tardilociuus C. Akadozwa zolo es rekedezwe 
[Aesopus] (Pesti: Fab. li. Könnyen Ls boszonkodik ha ki akadoz 
dolgaiban (Pázm: Kai. 19). Ina tántorog, torka okádozik, nyelve 
akadoz (Pázm: Préd. 235). Akadoz a f;ilat torkán némelyeknek 
(Gyöngy: K.J. 141). 2) [offendor; aastoss nehmen]. Chak 8 ne 
akadozna kész akartua mondásimkban (Zvon: PázmP 212). A' 
pápista királyokbamiis akadoz Matko (Matkó: BCsák. 445). 
Nem mondhatott ellene, hanem azon akadoz, hogy csak haló 
félben valónak adgyuk ezt a kenetet (Prág:Serk. 440 1. 3) 
(adliaereíco : hangén]. Oh melly nagy vakság, a' memiyei kú-ály- 
sággal nem gondolni, hanem e' fiildi kűldússágon akadozni 



ilVizm: l'réil. 17). 4) ]l(;ipsito, fl((ctuo; unschliissig sein]. Álmél- 
Uodnak rayta, akadoznak, vélokccUiek telette (Tor;Eny. .581). 
Nagy barátságosan beszel vele, somniit nem rettegvén, avagy 
akadozván (Pécsi: Ágost 165). Egyebek mikor kflnyveket irnak, 
n.'igyon .szoktak teprenkechii raytfi, kinek íiyánlyák Írásokat: 
in azon semmit nem akadozok (Megy: SzAOröme. Elób. (5). Nem 
sokat akadoz az el-tekéllés dolgában (FahUE. 402). 

Akadozás: haesit;uitia; zweifel, anstchung MA. Az vi- isten 
az papi fejedelemhez igazítá az 8 népét, az tőrvénynll táma- 
dott akadozásban (Pázm : Kai. 459). 

Akadozó : Piaasitans ; stotternd]. Jobb akadoz(5uac lemii 
hogy sem rebegőnec (Com:Jan. 53). Akadozó-nyelvű (Mad: 
Evang. 3311. 

Akadoztat : Jimpedio; hindern]. Magoc nem nieiuioc az 
urat keresni, hanem még az kic memiec az(jkatis akadoztattyác 
(Zvon: Post 1.161. 438. II595. Mad: Evang. 572). 

AKASZT (tilioJon 1291, Czin.): suspendo C. appendo, 
ai'plico MA. [hangén, anhiingen]. Mykort volna elmeyeben ysten- 
Ih'z akaztatott: suspensus (EhrC. 9). Paraníol alkotni akazto 
fat bog Mardocheus akazta.ssec reiaia (BécsiC. 60b). A kereztre 
akaztíitek (AporC 131). Akasztott ember (Boni: Préd. 277). 
Felemeli véres tőrét éde.sének, jajgat/usi közíitt akasztja mel- 
lének, általüti magát s véget ád életének (Gyöngy : KJ. 73). 

[Szólások.] Alkalmatosságot czak halaz vala, mint kü'ált Cyrus- 
nak kézben akassza (Cserényi: Per.sF. MF.). Mind oda 
hagyjátok, sőt magát a fejedelmet is kézben akasztjátok (Keni: 
Élet 335). Azt lám nem citálták oda fel az szent székre, hiszem, 
minket sem akaszthatnak feljebb, mint azokat (LevT. 
11.301). 

belé-akaszt : infigo, affigo PP. [einhangen]. 

föl-akaszt: suspendo Ver. MA. cruci affigo PP. [aufliángen, 
lieukeu]. Akaziatoc fel e fSt (BécsiC. 40). Önmagát fel akazta : 
se siLsiiendit (MünchC. 67). Ot akaztattac vala fel az orvok s 
tolvaioc (DebrC. 307). Akazd fel magad, ha hirt akarz szSrzeui 
(Decsi; Adag. 84l. Tndom hogy ha kegyelmed kézibe adom az 
üstökömet is, kegyelmed fel nem akaszt ezú't (Gér: Kái'Cs. 3771. 

fölakasztás : suspeudiimi C suspeasio MA. [das aufli.angen]. 
Felakasztással megbüutetteténec (Pi-ág: Serk. 727). 

meg-akaszt : 1) [saspendo; aufliángen] Tem'ben magát 
megakastiitta : laipieo se suspendit (EhrC. 1). Kíteellel magath 
az napon akazta megh (WinkC. 177. 178). Haianal fogva nieg- 
.akasztatuau figgenie hagia (DebrC. 142). S) haerere facio, coni- 
pcdio MA [impedio ; hindern]. Élőmet viluék es meg akasztanak 
engem az en háborúságom napiay (Mel : .Jób. 30. 27). Bölcs 
emberhez illic, midőn bolondságaiul megakasztattit, ak;irnii 
módon lehe-ssen, de magát ki feicse (Prág: Serk. 944). 

öszve-akaszt : [coujungo ; vereinigen]. De áldott az Isten, 
ki el nem szakasztott bennünket egymástól, sőt öszveakasztott 
iPhilFl. 108). 

Akasztal : 1) necto, plecto, subnecto MA. [verbiiiden, an- 
schlie.s.se!i], Akasztala azokat az ephodnac válaira: posuit eos 
in lateribus superhumeralis (Helt: Bibi. I Xx). KrLstus szavai- 
mellett mai'adunk ; a'hoz semmi toldalékot uoni akasztahmk 
(Pázm: Préd. 396). 2) [pungo, pmictito ; stechen, heften]. JAz 
as.szonyok] ablakokban hogy hiniet varrnak, rejtek helyről boros 
edényt ők előrántanak, egyet-kettőt aka.sztalnak, ők esmég 
isznak (Tin. 267). Az varró tőt az mellyében akasztalta (Prág: 
Serk. 901). A szarvas tsak akkor ríj, mikor a dái-dát mellyébe 
vagy ágyékába akasztalják (Fal: BE. 61((). 

[Szólások.] Hogy akaztalyad wket the kezedbe: ut 
tradas eos in manus tiias (KulcsC. 17. DöbrC. 27). Tő őrébe 
aka.sztalta (MA:SB. 33). A mi szabad akaratimkat nincs oly 
vasas láncz, mely u y ü g b e akasztathassa (Fal : NU. 26.5). 



39 



liKLÉ-AKASZTAL-AKAUÉMlA 



AKANCbA— AKAKAT 



lu 



belé-akasztal : iiuiJicn ibeléikHMcttlás: iijiplicatioi MA. (aii- 
kiiiiiitV'ii). Hí-lé-akjuwtilt hittel liidti.vée (MA: Taii. ll'JH). 
föl-akasztal : Hiibiuilo MA. lanhangen]. 

meg-akasztal : (lirciimligo ; verbiiidon). S«b, fbigadá^, eue.s 
tflrés, mil\<'c w-m iik'í; nem akiiszfiltattaf, be nem kettettec, 
sem olaval met; nem lagjitattíu- : non est circumli(;ata, nec cii- 
rata mediiamiiie, nctpie fota oleo (Helt:Bibl. IV. Isaias 1. Pl. 

öszve-akasztal : eompUco MA. connecto ModLat. ll'J. 
(verbiudeii, verknüiifenj. 

lAkasztaló] 

palást>aka8ztaló : &Ionile, vtilgariter pala-st akaztalo [halH- 
keltc] iZicbyC. lV:.i<M). 

Akasztás : sugpendium Ver. misiieoido Kr. [áas henkenj. Ez 
a Uolestjtner lierczes . . csak az emberek akasztásában és vesi- 
tésébeii gjOnyörködik vala iPetlií: Krón. lüiíi-ra). Azt .szoktuk 
mondiuii liogy a lo|iá.sn;ik akasztás tizetése, a loiióiiak akasztófa 
czímore iftiizi: Tronib. ',)"). 

Akasztat : (suspendi jubeo ; liaiigcn lassenj. Az lopó sidot 
az n'iniai Ioimi akasztattya es 1'e.szitteti iPrág: Serk. 731). 

föl-akasztat : cw Sokszor a kis lopót a nagy lopók fel 
akasztatják (Pázm:Préd. tí:)8i. Kik kíizziil egyet az commen- 
daitó a bázok eleilie felemelt fára felakasztatott, a má.sikat 
szinte felköttette, csak . . . hogy néki megkegyelmezett (Haz. 

ILtJO). 

Akasztó (liel\niév): Karkasagazto [VJ, locus (12(10. körül, 
Wenzcl Xl.t'.l). Akaztowhegy lX.55). Vádit ad montem qui dici- 
tiir akazti) (CodDipl. VU.l. 86). Ad magnain viani qna itur ad 
villám (ikoztou (VI 113). 

(AkgasztJ aggaszt : [suspendo ; hangén]. Ffizze sinorra, 
agga-szsza nyaka ki^rfll iFalrNA. 137) 

[Si!Ólá.w>k.| Nagy tsiidi'mira vagyon hogy te illy idegen ifüi'i 
vitéz emtjorre szivedet és szeretetedet aggasztottad 
(TessiSzMag tíi) Aggazd szegre a' gondokat (Kai: 
NE 2«). 

föl-aggaszt : cv t'.sá.szári s-zolgálatomban kflntösiSk alját 
derekatokra felagg.-Lsztjitváu, forgolódjatok (Monlrók. VIII. 
438. 13!n. 

jAggasztalJ 

fol-aggasztal : re Várakozni kőll, mig a' Ivirsó f»l-huz,il- 
kiKÜk, és iwzébc vé,szi ember, liogy magát lől akiirja aggiuiz- 
talni iLipp: l'Kert. 11. i;i.'>). IMmány fel aggaszt'ihia az vadá- 
.sz:'Ls'tol sem tiltii'itok magatokéit itíiú : Cülsk. 33ji 

lAkgatl aggat: I) Öve mellé vagyon aggatva ruhája 
(Gyfingy: ClüU-. 1?.)7). Vmelly hiíliér felbipta, és az Am;in abla- 
kára aggatt-i szellíztetni (Fal: NE. L'.'ii. 2) .snbnecto MA. .-lssuo 
PP. |neKteln|. Igen fodozzatok a misüet, foielitoc, aggatiatoc 
(Mel: l'réíl. Uö). 

föl-aggat : I) |s(u.iiendo; hiingen). Keoiiiw le.-aen ;iz mes- 
tereket felaggat. li il'ont lnii 2) .subnecto MA. (anliüngen, 
anheftenj. 

egybe-aggat : Iciiiuiivto, cuiuiuo; dechten]. Kügefalev(>lnk('l 
aggaümak egybe, é.s csiiuUáiuik magokiuik kőrnyfilkótóket , 
cuusuernnt fólia ticiis iKiildi: Hibl. Goil 3. 7l. 

ösave-aggat : a; Fige leveleket aggatanak f^ssve (Mel : 
Préd. lii;!!. E" név lielzt^bub ez igékből aggattatik-űnzue : liwil 
és Zebnb iMad; Eviuig. 2H,')). 

Aggaték. Nomen vcrbniek ék-vel : akadék, raggaiék, aggá 
ték, ragiLszték (CoqTCírain. 31ii 

AKADÉMIA : (academiaj. A liaza.ss;igh az <>mbi<ri életnek 
némő-néini* aiailúniiája vagy oskolája iMad: Evaiig. US). 



AKANCSA : (vele.s ; plankler). Szamsákokval, betiliákval. 
akaiicsikval, jan(»árokval juta (Tin. 127(. Vajdák, betiliák, akaii- 
gy4k (151). Jaucsárok, besliák, akanvsgyák (152. L uo. 438). 

AKAS: I) volo C. (wollen). Nem akarom: nolo, renuo, 
detracto ; inkább akarom : malo ; jót akarok : faveo ; venni 
akarok : emptiuno C. Ha azokat akamato<' vaniato<: : si oo8 
expectare velitis (HécsiC. 2. 61). Nem akarlac lieuau megfor- 
dulnod : níjlo vacuam te reverti (b). Nem akariuc ennec orzag- 
latfat mfiraitonc : nolumiis bunc regnare super nos iMünchC. 
154b. S,5. 215b). Azt akarom hogy i\vy (VirgC. 20). Niluan 
meg teczik, miért wk akartak ea keuantak A'irgC. 78). Ez 
oskolába akarnék tanulnom (04 1. Ila akarz megty-ztoj-thacz en- 
ghemot (JordC. 375). Ne akaryatok felny; nolite tiniére (JordC. 
400). Mikorth az poiczra fel akarnak menni liSándorC. tíi Akara 
meg szabadítani : nitcbatur liberare eum (Ilelt: Bibi. L S2). 
Akarlac: megtisztult = volo: piurgator (Sylv:UT. L51). Gya- 
korta (^bi vitetfinc, a lioua nem akarnoioc (Tel: Evang L114). 
Ha iol meg akariuc rostalnunc (Mon:Apol. 2). Akamáls, nemls 
akarná: volens nolente animo iDecsi: Adag. 144i. Az ki mit 
nem akiu-, talál okot benne iT)ecsi- Adag. 166). Vetk. 
galmato.sság a' k5vetkezend5ket ak;urni tudni íMad: Evai._ 
2) [gaudeo ; .sich freuenj ByzonyawaI akarnám ha beeneb érte 
lemnek malazttyawal beewSlkSdlietneem (ÉrdyC. 572b). Mellyel 
ugyan akarom, hogy úgy ki nem mondhatok, a minémü sz-'ir 
nyiúséggel lészeu (Pázm:Préd. 6). Szeretem s akarom, hogy 
OtaviiLS császárt dicsiritec (Prág: Serk. 224). Hogy erre vétód 
nél, sokat .szemléltelek, akaiom hogy már masi liaz;i le.shettolek 
(Gyöngy : Cliar. 13.')). Akartam, hogy igy történt, már íoivpni 
nem szenved kint (Amadé: Vers. 11). Hogy hétfón indulunk, 
azt nagyon akartam iGvad: ^ót. 128). 3) |}J.£).).uj,-turiLs 
sum ; im begritT .seinj : Hamar el uezendSk vattok a feldról 
kit yord;ui v-yzoe atal akiirtok byniya : traiuíto Jordáné poe- 
sessuri estis (JordC. 64). Hogy yol legyen tyiiektek, es hoz- 
zywllyaiuik ty eeló napyd az felden, kyn erekesediiy akartok : 
ut protelentiir dies in terra i>osse,«.sionLs vestrae (6,5). Egykor a 
leány dajkája tehát meg akar halni lApoll. 1588. MF.). Mikor 
osó esik s azt megér/.ik efféle geleszták, a nap el akarván 
enyészni, akkor igen kibújnak a lyukokljól (Lipp: PKort U. 
237.). Mikor láttya ember hogy a fa el akar veszni (Lipp: 
PKert. m.25;)). 

Akarás : [voluutas ; das wullen). 



(malevoleiitia ; bfMvilligkeit). AC^re : 



gonosz-akarás : 

Büli:s. 112. 
jó-akarás : favor C. |das wolwollen]. 

nem-akarás : detrect-itio C. reiiutiLs MA. (das nichtwoHen) 
Byiitetelnok erekké noin /ikar.isíi (C'ornC. 28i. 

fKlizmondá.s.] Nem akarásnak nyögés a vége MA. (Fal: Jegyz. 
920). llo az nem-akju-ásnak luUlokis neliéz a véghü (Bal : Epin. 
9. MHog: 'fOszl. 1.28). 

égy-ném-akarás : (dbí^ensio, dlst-ordia ; luietnigkeit] Az 
egy iiem-alian'isuak akiu-mitis nehézzé tévő akaikUlya (Pázm 
Kid. 81). 

Akarat (aiartoddal pro akaratodd:il ; s|ionte tiia, akartom- 
mal : sponte mea MA. ninrih zereiil VirgC'. Un. ■iiur(yával 
Hm. 3()7i: I) voluntjis C. Ver. |«ille). Istennek aluiratya: 
numen ; akarata ellen : iinite C Akaratom szerint : lubens C. 
vohuitarie MA. Ak;iratom-ki\iil : pnieter üitentioiHMn l'PBI. In 
Lstis i|u'uK|ue WllLs videlicet Miuna Sondor, Keiisa ot Lliittim 
non est ttirra ívmmimls, et tota terra ipsanun \-illarimi, "iiilii-et 
Akaratia circnmjacet in metis, nec alicui liceal inhabitare, nlsi 
priiis domiiia abbatlssa voluntato admiserit (1108. C<idI>ipL IL48, 
VIb. 39 MFi. V.steny akarat: nutus diráias lElirC. 130). Legén 
te akaratod: voliintas tiia (MünchC. 23|. Lnii vr istemiek 
akarattabol (Virgt'. Sli. Kit teizeii liilaydon akitralyaiuü i'Aii. 



KOY-AKARAT -AKAWAT(XsKni UK 



akaiíatossAg— akAk 



4a 



1 la m\koriiii niai'ianak rtt»lri' N'alo aUarat_\a liv-eu vala iCoriiC 
17). Twz.v 011 atyaniiiak aUaj-atyat : fai-it vuliiiit;item (JordC, 
37-1). Ak.'iratom zortMit aldozmii teneketli : voluntario (Kuk'.sC 
129). \'etkeztiMn akaratom zoieiit, cs akaiatom kniiSkl (VitkC. 
25). (Az uj l>a.s;uiak| hozzam akarattva my k^syeii smiky sem 
hvgya iRMNy. 11. löd). Istoii akai-attyában áll az ul-rondolé.s 
(Czecl:MM. -Sli, 3) .-irroKaiiti;! \'or. MA. (poniracia, olksti- 
natio ; oitjonsiiinl. Mérf,'fW.'*Of,'iii'l, da<;allyal, akarattal, káromlással 
rakna az mi termeszetfinc (liirn: Vtcú. 252). 

[Szólá-sok.] Maga akaratján járni: *ingenio suo vivere 
PPBl. Az emberek hátravetvén az igaz istent, íirdög akarattyán 
jártak (Pázm:Préd. 78. 81). 

égy-akarat : |i-niR-ordia ; pintradit, einhelligkeit|. Egy aka- 
rattal: un.'uiimiter, cunjuncte ; egy akaratból: concorditer ; egy- 
akaratii: unmiimis. concors C. Eg akai'attJii lendnec: conseii- 
."eriiit iMiinchC. -17). Ez zentseges tanaeziiak mind hárman egi 
akaratnál engednek (VirgC. 50). Ez5c ketten igőn eg akaratuac 
valauac (TelC. 9). Az egy asztalon élőket az edgyesség, egy 
akarat illeti (Com: Jan. 202). 

egyakaratos : (con.sors ; eiiimütig|. Mykoron ketten h;u - 
man eegy akiu'atok leendfltfik kereesben, meg aggyá tyiiektílk 
(ÉrdyC. S3bl. 

gonosz-akarat: malevoleutia MA. (liöswilligkeitj. Másnak 
keuantam kizagat gouozakarattal zandekal (VirgC. 7). 

jó-akarat : benevolentin C. Ver. |\vol\vollen]. Jó akarattal : 
benevole C. Jo akjirattal : Ixino animo (BécsiC. 88. Knle.sC. 8). 
Nagy dolgokban az io akai-atis elég (Decsi: Adag. 151). 

kész-akarat : promptitudo Sí. P-iereitvvilligkeit]. Az engede- 
lemhcn kész akaratóc (MA:Scult 723). Ké.sz akaratból senkit 
meg nem szomorít (Com: Jan. 185). Kész-akaratbéli bűn (Bél: 
Comp. 177). 

köz-akarat: consensns Sí. [einmütigkeit]. Fogadást tőnek 
(ketten] köz-akaratból (Tani : Szents. Ki). 

nagy-akarat : fastius, snperbia MA. (hoti'art, hoehmut(. Nagy- 
akarati'i (MA: SB. 3(54. Be\tlie: Epist. 211). Nagyakaratií kevély- 
ség iIlly:Kat. 595). 

nem-akarat : (nolle ; das niditwollen]. A ki az o fele- 
b;u-atyat nteiidi nem akaratyáual : percasserit nesciens (Helt : 
Bibi. I. Ttt3). Oly dolgokat tanít, mellyekkel nem akai-attyával 
az igaz-ságot erós.síti (Pázm : Kai. 1B5). Nem akai-sz szeplds 
moiBokban keveredni, s azonban a nyájas tjiisaság nyújtón 
uyiijtja az alkalmatosságot ; esztelen nemakarat ez (Csúzi : Tromli. 
210). 

szabad-akarat : libernm arbitrinm SK. [freier uille]. Szabad 
akarat szerint vali'i : volunt;u-ius ; szíibad akaratomból : spoute ; 
szabad akaratjából való : .sixintalis ; szabad-akaratú : ultronens C. 
Ha zabád akai-attyan yarhatot (ÉrdyC. 610). Zabadakarathywk 
z\'\ renth való bewkezvvsegwk (Komj : SzPál. 35). 

Akaratos: 1) voleus, vohmtarius MA. fwillig, ft-eiwilligj. 
Akaratos zegenseg: paupertas voluntaria (ElirC 58). Akaratius 
áldozat: voluntaria oblatio (BécsiC. 2201. Bódog ember ky fely 
vratli es w parancholatyba ygen akaratws : úi mandatis ejus 
_ volt iiimis (Knlf.sC. 289). Hazasagra akaratos (ErsC. 3(í0). Aka- 
ratasoc vóltatoc rea : velle coepistis (Helt : UT. z5). Nagyi-a vágc'i, 
akarato,s mindenre (Cis. M). Bátor ordilg légien fellaitar benne, 
de nem tagadhatod, hogy teis akaratos nem volnál hozza 
(DecsiG : Préd. 20 1. 8) arrogáns, protervus MA. (eigensinnig]. 
(MA: Senlt. 965, Zvon: PázmP. 332). Az akaratos és csak maga 
eszén járó fejes,ség (Fal: UE. 451). Akaratos maga meg kötés 
(Fal: Jegyz. 933). 

Akaratoskod-ik : [olxstinatns sum ; eigensinnig sein]. Noha 
a test akaratoskodik rajtad, de nincs arra hatalma, hogy néked 



tr.rvéiiyt szabjon (SzAiiyi: Mártir Kor. 181. MF.). Kiik'inös agyaK- 
koífesal akaratoskodniik (Fal: NE. 75. Csúzi : Síp. 102. Kr.l. 

Akaratosság: pertinacia, obstinatio Kr. (eigen-sinn, hart- 
niickigkeit]. (lijrii: Préd. 218). Az természetnek fel fuvalkodott 
akarato&sága (Pázm: Kai. 1). Az akarato.ss;ig rút pntiadása az 
ehnének (Fal: UE. 176). 

Akaró : volens ; Srőmest akaró : Inbeus (.'. 

egy-akaró : [coiisors, einmiitig). Myndenben eegy akarnok 
eegy kewanook leeznek (ÉrdyC. 81tíb). 

gonosz-akaró : malevolus, malevolens, infestus C. [böswillig]. 
(Kár: Bibi. 1.561). Gonosz-akaríínkat szeressük (Pázm: Préd. 
125). Gonosz-akarói voltának az arvaknak-ls (Ver: Verb. 197. 
Zvon: Post. 1.18). 

jó-akaró : benevolus, beuevoleas, fautor ; jóakaróm : amicus 
C. (wolwollend, gönner). Jobb akaj-ó: beuevolentior C. Jo akaró 
iiepec: hominas bonae volmitatis (MünchC. 111). Predicallasra 
jo akarok es kezek (DomC. 124). Job akarókat szerez neked 
(Boni: Préd. 411). Jóakaró barátink (Com: Jan. 194). 

kész-akaró : promptns Sí. [bereitwillig]. 

kószakaróság : [promptitudo ; bereitwilligkeitj. Kész-akaró- 
ság (MHeg: TOszl.' 1.118). 

nagy-akaró : fastnosus C. snperbns, arrogáns, ambitiosns 
MA. Iliollai-tig, hochmütig]. Keuéllyec és nagyakaróc (Helt: Mes. 
221. Helt: Krón. 123). 

Akarom : [tó volo ; das wollenj. Akaratodon áll, és annak 
hátra hagyá.sában egyéb mentséged nem lehet hanem a nem 
akarom (Pázni: Préd. 979). Az úgy-akarom dolgában vig kedvek 
szerint ntzáról ntzára lopják magokat (Fal : NU. 254). Ha a 
nem-akarommal jár a válasz, elkedvetlenednek (Fal: NA. 221) 
A tiszta neni-akarom ül homlokokon (Fal : NU. 289). 

Akartva: sponte Kr. (vor.siitzlichj. Nem akartva: nolens 
(Com: Jaa 192). De talán akartva te aztot halasztód (Zrinyi 
114. 31). Édes apám, hát így kivánsz tenni én velem, s 
akartva szégyenemre lenni? (Gyöngy: Cliar. 166). A' terhet 
akartva hordozza (László : Petr. 105). 

kész-akartva : .s-|ionte, stndiose, de indnstria, voluntarie Sí. 
[vorsiifzlicli, absiclitUch]. Kész akartva való vakoc és siketec 
(Zvon : Post. II. 239 Zrinyi II. 11 7 ). Ké.sz akartva kinyújtottad lábai- 
dat (Tani : Bar. 89). Kész-akartva- való martyromság (Tani : 
Szents. 12). 

[Akarva] 

kósz-akarva : c\.t Kik készakarva Israelböl lelketeket ve- 
szedelemi-e vittétek (Káldi; Bibi. Bir. 5:2. MF. MA: Tan, 
Elób. 23). 

szabad-akarva : cv Választva, és szabad akarva számta- 
lan kisebbségeket szenvedett (Pázm: Préd. 52). Hogy megmu- 
tatná, hogy szabad akarva szenved (Illy: Préd. 1.318). 

szánt-akarva : cv A' bőjtölésbeu való szenvedésinket .száutt- 
akarva haszontalanná teuni'lk iPázm:Préd. 108). 

AKÁR: 1) [sane, certe, vei, -libet, -vis; meiuetwegen, 
wenigsteiLs, nacli béliében, -iinmer). Akar czak : saltem MA. 
Erdemleneem akar chak egyzer látnom az zvzet (HorvC. 95). 
Legón ergalmassagli az zegen embSrrel, akai- cak enerthem, 
ha adamert nem lezőn (TihC. 251). Leány akar the mykentli 
yary, thegy mynekwnk nalazt ymmar (ErsC. 507b). Talentum 
akar talent íRMNy. II. 51). Olvasd meg az alsó rendet, akar 
penig akar mellyiket az három közznl (Helt : Aritm. F5). Halá- 
lom után akar felforduljon a főid (Decsi: Adag. 23). Akár én 
hol járjak keljek ez világ szerint, víg .szivemben nálad vagyok 
szerelmem szerint (RMK. n'.76). Ezeket akar ember mint 
tekerje és csigázza . . (MA : Tan. 152). Ebredg) űuk fel akár 



43 



AKGSA- AKOL 



DISZNÓ-AKOL- :T,I-AI. 



41 



tsak mfwt (Pázm : Préd. 84). Ax orvot, akar tolvajt meKÍogváii : 
capto fiire vei praedoiie íVer: Verb. 239). S) (akár— akár, 
akár — s akár, akár — avagy : sive — sive ; ob — oder, spí 
es — sei Ci). Mei; tertpk tv nll.'LsIokra akar akaryatoks akar 
ne: redibitis ad statnni iiustrum, velitm nolitis íElirC. lo.Si Akar 
pajKjk woltaiiak, awat-y Ijaratok, ba kytli latotb twnyaaiiak leiuiy 
megb fpddfltte (ÉrdyC. 4'J7i. B;itor akar dö^b balaly lep;n akar 
kedegleii mvritry lialal Icceii myi>ddenlx)ii yo zereiiclicye \er^ii 
iTelC. 347). Akar alKi^'iani ak.Hr viijyazak akar valamit cgicbct 
tegiek imiideukoroii az ktirtiiek zozatya fi|pyiiil>e baniioslik 
íVirgC. 115). Akar (.«ivei ilywiik, asi vnutk ilywiik, akar (sivei 
me); ha'yonk, az vniak balunk niet,'li. Aiuiak okayrtli akar 
(.•Áve) ilyivnk. akar (.livei me^' balyunk, az vrp vagyunk (Koinj: 
SzPál. Otii. Ó kraélw bízá azoknak életit, akár elboc'sá'«a, va(,'y 
megállja Iwsw.iíját (Tin. 23 1. Akár i'ij .s akár avas idével nia- 
gyaráztassck az igaz.siig: nem Jiz szókra kell nézni (Pázni: Kai. 
713). Azt végezek; hogy el kellene titkolni, akái- LLsbonába ment 
volna akár az országból kiment volna iMik: MulN. 180). Azt 
a szép személyt akár imetten, akár álmomban lígy látom 
mintha kést vernének belé (201). Ne félj semmit, mert mind 
akár éljek, akár baljak, megótalmazlak a ve.szodelcmtíl (230). 
Abroncs«tatja [derekát), akár vebcssen lélegzetet s akár nem 
(Kai: NA. litii. 

AKCSA : [qiiadrans ; beller]. Nem iózki iiinetén migticm 
megadod az vtolso akcat es: (piadrantem (MüneliC. 21b). novis- 
simum minntnni Í142). Krezte ket fel akcat ki mondatic nejjed- 
nec : duo minuta quod est qiiadiam (97b. Iö8b). 

AKNA (nkann 1222. nUi'a MA.) ; I) Aknája v. akonája az 
liordcjnac : oriticium doliorum, mundlocli an den fássern MA. 
A' Injrok a' bordókbúi az aknáján ki folynak iLipp: C'al. til). 
U) .s;ilin.i, .salis fodina ; salzgnibe, salzbrunn MA. Akna-begye 
(1197). Salis fodinae ijiiae Akana vouuitur (1222. Jenioy). N'assal 
keresik fenekét aknáknak (.Szentm : TFiú. 21). Tordai, kolíMsi 
;iknákWil kikeM temérdeki só (^vjil: Krón. 36). 

só-akna : salina C salLsfodbia PI'BI. (sjdzgrubej. (Helt: Krón. 
t>. KákF: Lev. 1.173, 481). 

AKÓ: 1) [eimer). Akó avagy hatvan négy itzés niértéc; 
metreta (Com: Jan. liiő) Akones farimie de frumento (122ti. 
oki.) Qnaelibet maiisio tenetur dare octo arones pnri frumenti, 
et finilibet aco c.ntinet (piinque cnbnlos Syrmieiises (1237. oki.). 
Quinqiiaginta eubnlos vini enni ningno oiibido, (jui vtilgo ako 
voeatur (1240. GjdDipl. I\' U'Si. Medinni akoneni vini, (piar- 
lam partém akonis vini .solvere tenentnr ("V'III. 1, Koi. Modiii.s, 
alias ako (VIII. 7, lii3i. Frngiatiea vulgo akon diéta (C'odl'atr. 
IIL188). Papíui egb akoyawai egli forintbon agyak oda (I^evT. 
1.280). Tizenöt akó lenmagolajat is hozzatok (Mon'I'ME. 1.212). 
Maradt ezer aki'i pe.szmét (Monlrók. VHI.30))). 8) Akó, mellyel 
bord'ít mérnek : dlsptra doliaria, der wassereimer, mit weleliem 
man die fii.'íier me.ssct I'P. virga aritbnietica, doliarLs Sí. A 
dé/.smálástuui én eljárok mindeiieklien, de hogy a k(innv.ok 
borálmn csak az akót l«emávts;mi is, lehetetlen ; mert azok alwo- 
Uite dézümát nem akani;ik adni, si't nieu' si-ni engedik akiV/ni 
(RákF: Lev. L258i. 

Akoz: dioptra doliaria vini miHliinn exploiare; die Oissor 
me«.sen Pl' 

meg-akóz: cv (KákF: Lev. L258; 1. akó 2). 

AKOIi (Uj./í<(Í 1374. C'odDipl. 1X.4, 631. acil NémGl. 
■ ■<i.' l'Ilorv: A|x)l. SÍ. uWy ACsere: Ene, 209. vigy baza ot/odra 
lüm : Ének. 32i;i : caiila, l»wtar, IhivíIíii, niandni C. (viebhof; 
»lall|. Ep akol es e^ paztor: iniimi ovile et imiis pif-ior (lliincliC. 
191 líHii Ez aealliol: ex hoc ovili (NémGl. 130). Az yohok- 
nak aklakatb alkottnik (.lordC. IStil. Egy dlssaio barum aklnban 
'ÉrílyC. B44l. Jnbokiuik okolabfi: in ovile oviiim (DöbrC. 344). 
Anya.sze«tegUiaziiac aklat Imborgatliac (Mon:A(kil. :;i. Aklaink- 



\-,\ ftkreiiiket kioregették (KecckTürt. IV.IOI). Az igaz bitiiek 
;(kljál)a viszi (Ágost :Zar. 13i. 

(Közmondás.) Nem bátorságos soha ;iz bárány az farkaiwal 
azon egy akolban (Prág:Serk. 355). 

dÍ8znó-akol: [suile; sebweiii.stallj (Pázni: Préd. 237 1. 
jiih-akol: ovile C. Nom.' 417. (sebafstallj. (Kfim: Préd. 5ö3). 
kecske-akol: caprile C. Nom.' 417. [ziegenstallj. 
ló-akol: [e<piile; pferde-stall). Ixiacol [locusj (1193. Kiiauzi. 
Ujakal (1.174. C'odDipl. lX-4. 631). 

ÁKOVITA l'i'jtirivitn VectTraiLs. 18): [aqua %itae ; brannt- 
neinj. Hozanson egy kevés ákovitát, égett bort, rosólist, |iályiii- 
kát : ein weuig brandewein (KirBesz. 62). 

AJj (Oi-iiar 1239. (Mn\u 1263. 1384. Czin. Villa u'sim sokora 
CodPatr. I.28i: 1) (iiiferus; unter ]. Villa Oliiémet (122i). eWtt, 
VKeg. 88). Püssessio ol egrus (ZiebyC. IL207i. Al\iii(2 (1248 
v«. Alsó Vincz 1361. Czin.). 2) Allya iiiiinec : ima |>ars; imterer 
teii MA. rnhaiaiuic allaba : in ora ve.«tiinenti siii (BécsiC. 
1.89). Fell51 meud el aHaighui : a sursum usquedeorsum (MiincliC 
105). K5ntős5k allyaat tely e.s bozaak cyi»j«al (ÉrdyC. 4ő2i. 
Meges uctte az hydeg az labom avat, mert akorys neni iiolt 
eypelysem (LevT. L75i. Egh zoknya myiid allya fely bar- 
.sonnyal wettetb (KMNy. llb. 34). lllete az i'i rubaianak alliat 
(Fél: Bibi. 13). Egy szoknya, a feli züld bái'son, allya zJilil 
atlacz (Gér: Kártt. 1.228). Folyt a büdös, alját (farát) bármi- 
kép szoritá (Gvad:RP. III. cikkl. 8) (Iwus subterior; uutor- 
laum). Territórium Folwalya vocatnm (1284. Knauz'. Szillyos 
I szilas):alja, pratum (Czinári. Az .sororoknak meeg agyoknak allyat 
meg seupry tyzteligya vala (MargL. MF.i. Ileiaba kere.stek eu lel- 
kemet, be mcimek földnek allaba (ApiirC. 91. Ejiilierekiiek fiai 
te ziun'iadnak fedeze.se allába renienkediiek : sub tegmiiie ala- 
nim tiiarum (DíibrC'. 861. Az egész begy allya tartomány (Kár: 
Bibi. I.499>. Az kertec allyára (MA: Scult. 72i;ii. A test gyönyör- 
ködésének szomjiibozása azaz hasnak és has-allyának kedve- 
zése (Pázni: Préd. 87). Rakva az gallér allya átokkal (MKyiI: 
Zsolt 23, 112i. Orrom alja épen akkor mohosodott, a pillét 
liö<lr;itteni (Gvad: KP. 86). 4) Barom allya: siiljstranien C. 
IjÓ allya : snbstranien PPBl. (stren). Eb dLszjiíx- alabbji sokat 
bányatá (a foglyok közül) íCiörcs: Máty. 68i. Vagyon loiiatw 
allyát ki meg vesse (C'sákt : Assz. 7 1. 5) (reliqiiiae, rejicula, 
scoria; rest, anssclrnss, schlaeke). Gabna allia [Nprostol (Radv: 
Csal. 11.67). Az te népednec allya (quae reinanserint) fegyiier 
miatt búlI el (Kár: Bibi. 130). Éreznek allya, salakja (Com: 
Orb. 137). 

ajtó-alja : by potliyron, küszöb PPBl. (seliwelle). 

bőr-alja. Bír alját el-fiitó senyvedi vizi-kórság : anasarva 
PPBl. 

bőraljai : intereiis PPBl. subcus, subcutaneiis Sí. [uuter der 
liaul U'tindliili] H.1r;dlyai tetű (MLsk:MCert 636). 

derék-al, derék-alj: culeitra PPBl. (nnterbett). Paplan... 
derekid . . fey;ü . . wiuikw (KMNy. Ub. .3(ii. I>erek állyokkal 
(így), piirnakkal : mit |H)lsteni und kisseii (('oni:Vest. HC 12ö). 
Nem kellett akkor donyha, derekalj a vendégek számára iMoa 
írók X1.1Ö71. Derekallyra való tok iXXlV.231). 

derékaljas : (culcitratus ; mit einem unterbett verseim). Pa|>- 
lanos, derekaljjLs ágy (Bethl:Élet. 299i. 

eke-alja. Egy királyi eke alja ; aratiiim regalis nieusurae 
jmorgeii, joeli) (Ver: Verb. 245. 246. Kr.i. Haroni eke allyanjil 
t'ibb le^ziii : ultra tria aratra )213l. 

éaztérha-alja : stillieidiiwi, csepegA Major : íszót jtraiife). 

fej-al, fő-al (fryfl RMNy. IL 66. jiuatj, íuo/y Kadv:Csal. 
ILsö. /.i«/, fywíl 1U.228. J'umly Nad: Kert. 278. fi o/íya Com: 



VAS-FK.)AI. -ZAsXXiVaIJA 



AlJ— ALÁVALÓ 



46 



Jan. 112). Ffi ;ill.v: ccmwil. váiikos MAI. kisspii (CVim:Orb. 
147). Al<r/A)ii valfi a" h:üoiiac vtorfaUiii e^ fí> aluu : siiper cei- 
vical ^M^ÜK■hC. 78i. Keotli derekai liarom feyal díMNy. II. 36, 
84). Ffialonii aloszik vala (S.vlv : IT. 1.5.5). AliLSzic vala egy fo 
allyoii (K:ir: Bibi. III.:i5l. Paruay, tö alliay, vankosi (Lép: KTiik. 
242). Airy.'uiak f.1 allya iDebr: Ker. 2:53). 

vas-fejal : iKUitilliim ; d,as heidei.'sen Po-íti: Nom. 102. 
fejeiké. Hátrúl azért dombos [a liajam|, mert f('k.szik fejei- 
kén, é.s ez neveztetik .-iinvonnak a' nevén (Gvad: raót. 94). 

[föld-alja] 

földaljai: (.subterraneas; uuterirdiscli]. Fftldallyai kamaráts- 
k.-ikat ásnak niasoknak a' darások (Misk: \'Kert. 651). 

hadnagyság-alja : [oentinia ; babiillon]. Chyak száz lóra 
attanak az en hadnaésagom allyanak penszt (R>INy. II. 144). 

hón-alja, hón-alj, hón-al: ala, axilla C. [achselhiihle). Térd 
lu'mallja : imple-s C. A gyökere :\ liolnod allyánac dogét el vLszi 
(Mel: Herb. 4Si. Láta fekete hollókat az embereknek hón-allyok 
alat, vagy válókon fibii (Jlad : Evang. 2CIT). A bal liolnaly alatt 
(ACsere: Ene. 253). Hólna allyát el ftitá á szederies orbántz 
(Sz«ntm:TFm. 10). Holna allyát fel ővedzette (Hnszti: Aea 21 1. 
Bíidős lábú vagy hólnaljii ember (Misk: Míei-t 217). Meg- 
kapja tíjatskáját, lionaly alatt viszi (Kónyi: HRoiil 12B). 

ing-alja: (femoralia; unterhosen]. Nenczen semyni hanem 
ezac engalya [így] ruhám es cordam es zoknyam : femoralia, 
chordani et timicam lEhiC. 47). 

kapitányság-alja: [centm-ia; bataillon]. iCom: .Jan. 145i. 
Csak egy kapitánság-alját sem tnda kegyelmed állítani (RákF: 
Lev. IV.493). 

kar-alja : [pars snb ehoro sita ; ranm miter dem chor]. De 
menere az legendának folyása t.irgya [tartja] az k.irallyat 
mongya zent egj'haznak (MargL. 99). 

kasza-alja. Egy k,a.sz,a allya reth vagy .széna fű: pratum 
seu foenetimi ad unam falcem sufticieas (Ver : Verb. 215). Adja- 
nak az barátoknak tíz k-a-szaalja fiivet (SzékOkl. 11.84). 

kornyéta-alja : [manipulus ; bataillon]. Pálfi liada 22 kor- 
nyéta-alja és két batalion (RákF: Lev. 1.502). 

száz-alja: tenturia C. [bataillon). 

század-alja : cw A' más század allya-béliec : snceenturiati 
^Com: Jan. 150). 

szék-alja : (dLstrictus ; distrikt, stuhi]. A,sszon [Izabella ki- 
rályné] elirata minden .szék aljának, kik akkort mindnyájan 
Szászsebösben valának (Tin. 20. 39ö). Az molduaiak beötének, 
flk rabiának, li!U'om .szék aljába .sokat k.apdosának (Tin. 27.) 

szoknya-alja: [tiuiica interula; nnterrcck]. Gránát szoknya- 
alja (Radv: Csal. 11.6). 

[talp-alja] 

talpaljányi : [iiedalis ; fas.sbreitj. Egy talp allyané földnél 
nem bír (Dee.si: Adag. 30. 342). 

tized-alja : deciuia C. MA. [zúgj. Tized allyára o.sztani : 
deciu-iare ; azfm tized allyai : eommaiüpnlo C. 

vár-alja : oppidum subarcease, plaga subarcensls Kr. [gegend 
unter der bnrg]. A vár alján legelvén vájkáltam (Fal : Vers. 907). 

zászló-alja : vexillatio MA. manipulus PPBl. [bataillon]. 
■Seregenként minden zászló allyánac hat laytorat adáuac i Valk ; 
Kár. 15i. Két ziszlóalla lanekenet (Monlrók. 111.201). Az kőr- 
nifilette való zazlo allia népet az ellenség közibe boezata ; 
cohortem praetoriam (Decsi: Sall. 50). Elrendelni a' sereget 
zászlónként, zászlóé allyára (Com: Jan. 145). Várnak ü'ányában 
^^zue.sakl•ól négy zászlóalja Sréter uram katonája is megegyezett 



velünk (liiikF: l^ev. IV..)46). Kii'ályát megoalt;!, elliagyta z;lszl<>- 
jának alját i(iv;id: HP.). 

Alá ('il!á Helt: Krón. 35b. 83. alláin Kulcs Evang. 8): 1) 
[adv., praef ] M) deorsuni, infra C. \'eT. [de-, sul)- ; nieder, hinun- 
ter, herunter). Alá felé: deorsum, infra MAI. Feietól fogua 
labayg ala íVirgC. 104). Templomnak .soixjrlaha le zak.ada főlcM 
mind ala (WinkC. 228). Subíi, gombok wadnak rajtba svvrőn 
az mellyen ala (RMNy. II. 210). Péter Komába iőt, kit oztan 
Nero lábbal ala meg faszitetőt volna (Szék: Krón. 93). El aláig 
iargallvanae iCJörcs: Máty. 70). Túros lábat vele kenny térdétől 
fogua alá ihVank: HasznK 16). Hegyríd alá lévó meredekség 
(Land : UjSegit.s. 1.338). Hamiyatta avagy artzal alá fekúvén : 
eubantes supúü vei proni (Com:Vest 81). Vü. alá-esik, -függ, 
-hajol, -jfi, -megy, -néz, -nyom, -száll, -taszít, -vet stb. b) [infra ; 
untén]. Oda alá : infra, infeme, inferiiis ; drunten PP. Mykeppen 
ala niegtettyk : sicut infra apiarebit (EhrC. 2). Ez may alaa 
mondandó epi.stola.at lErdyC. 607b). Keztek choda tételek meg 
sok,a.swlny, kykrevi jde ala iobbíui mondatik (DomC. 151). Myntli 
ym megh hallok ide ala (DebrC. 503). Arról ide .alá szóloc 
íMel: Herb. 7(i). Erról oda alá .szóloc (71). Kalastromot épfite 
oda állá Magyar* országban a Balaton álló viz mellété (Helt: 
Krón. 35b). Ninczen .sem az eegben oda fel, som az fóldön 
ide alá (Kár: Bibi. L311). Moy.ses méné a' hegyre; tsak néki 
szólla isten; a község ide-alá távul állott (Pkan: Préd. 84). S) 
[postp.] alám, alád: sub me, subtus te M.\. [unter mich, unter 
dich]. a) [hely :] Nem goitnak zőuetiiekét es vetic ótet a' zapu 
.ala iMünchC. 20). Vigyetek ky az eeg ala (DomC. 142). Nem 
vágok melfo ho* be yew'' az en luaylokom ala (JordC. 375). Nem 
ak.artak Myklos vi-am al.ays kochytb adny (RMNy. IL 79). 
Könergek, bog _ha walami lo\v,ath .adhat alám (LevT. 1.27). 
Lovakat is rendeltek alánk (Mik: Tl^ev. 32). b) [átvitt értelem :] 
Otalma alaa ayanlyok (ÉrdyC. 648b). Ayanlom en bynfls feye- 
meth te kegelme-ssegSdnek alaya (CzechC. 70). Zágrábi pfls- 
peket szolgálta, onnét iutot amiac vtánua egy vitezló nagy vrr 
.állá (Helt: Krón. 83). A tóruénnec alláia vettetec (Kulcs: Evang. 
8). Minden ember hazugság alá vettetett, és meg csakatkoz- 
hatik (PiVzm: Kai. 550). Hízelkedvén magok.at .alám adgyác 
(MA : Bibi. V.9). Alája vagyunc vettetvén ez világi .six' nyomo- 
ruságoknac (Zvon: Post. 1.36). Hog haj-tana <az kyral li.anak 
hyw.sege álla i ErdOi'.szgy. 309). A hű A. gondviselése alá bízá 
(Mik: MulN. 201). Hagyjuk a többit az isten rendelése alá (317). 

föl-s-alá : [sinsum deorsum ; anf und ab]. Fól s-alá sétálás 
(Zvon: Post, II.27.3). [A nőteleneket] fel s alá forgatván a .sze- 
rentse (Fal: NE. 8|. 

Alá-való : I) [inferior; untén beBndlich). Emiye bolcha 
wagyon ez ide ala walo ym,adsagnak (PeerC. 172). A' .s.%s ma- 
ga.s.sakat keres, és .az alávalókat elhadgya (llly: Préd. 11.441. 
290). 2) intim.as ; geringen standes ILA.. Nem ahávaló rendból 
de nSmfls (DebrC. 188). F5 ember, alávaló ember (Ver: Verb. 
szót 12). Királyoc el8tt kezd állani, nem marad meg az al.á- 
valóc kSzStt (MA: Bibi. 1.567 1. Az enibereknec alávalói felma- 
g.asztaltatnat (482). Alávaló apró Lskolác : triviales scholae (Com : 
Jan. 156). Aliiv.aló ember volt [Bánffi Györgynének] apja a 
Bánfti famíliához képest (Haz 1.298). Delimánt nem lehet úgy 
büntetni ezért, mint egy alá-valót (Kónji: IlRom. 132). S) 
vilis C. [gering, wertlos, nichtsnutz). Alávalóvá le.szek: vilesco, 
e.'tsordesco MA. Alávaló feyeer [Xizto (ÉrdyC. 580b). Alávaló 
ruha (DebrC. 262. KazC. 84. 101). Borw-nk bizon alávaló vvagion 
(HMNy. 11.209. LevT. U.342). Az mi lelkfuic meg vtálta az alá- 
való kenyeret (Kár: Bibi. 1.139). .\z al.ávalóját válogatni: de 
faece baiu-h'e (Decsi: Adag. 71). 4) tabeniariiLS, ludicer C. abjec- 
tus MA. [improbus ; niedertrachtig, gémein]. Nem .az alávalója 
az nem&s.ségnek, hanem az színe (Monlrók. I1L150). Az ket 
labu embereknek .aUávalói : bipedum nequis.simi (Ei',asm: Erk. 10). 
Hiu-múitz garasíjn .adaték-el, mint alávaló (P,ázm: Préd. 52). A 



47 



alAvaiAsA(j~me(;al.^.A>< 



.\lAtJA-MEG.\LAz.iS— AI^\tóON 



48 



liaj.-«álak az embernek igen alávaló és gyenge részei Olly: 
Pré<l. I.25r,i, A poklussáx et;)' alávaló és riit njavala (17 1>. 

Alávalóság: viliUus, iiifimitas; iiie<lrii;keit i'P. Vmi itt 
vagyon a mind IwkatHlla (kardé dolog, alávali'jnágj: lauter 
gerinKe saclieii iKirlifesz. 'iSi. 

Alább: I) inferinn (_'. MA. uiodriger, Pl', [wciter uuten). 
.Myk.Mit .dalj jelenik : ut iiifra imtcbit lElirC. H). McgfJö men- 
den germekeket ket eztendeioket ei alab az idő zorent : et 
int'ra (MiiniliC. 17). Jfiyőnc' imniar edeb alab (UiiaryC. 20). 
Meg kyusebbőjteod cwtet alajib az angyaloknjuU ( ÉrdyC. 535b). 
Ha a' t'akadékiuii- .•aine aláb lé.szen az természet szerint való 
bfiniél, ixiklosságnac raaiiása az (Kár:Hibl, I.itS). Mint idéb 
aláb (a küiiyvbenj Ijevebben nieg-mutattjuk (Vcr(«ni: í^\. üí>). 
Oda alab e' felöl bösegeslien szolliuik (Ver: Verb. lÜO). Az 
egyik kfilykét a' m.-iga óléb(> .s»>n'tja, a' másikat a' hátára ve.szi, 
a' kit t i. aláb szeret (MLsk; VKert 237). 3) [inferior: geriiiger, 
ziiriU-k.steliend|. A barátin' nem akaránac á iHiczűletljen alálxie 
h'inni .'iz érsekiitl (Heitt Króii (>!)). 

leg-alább: 1) (iniiis; ani niedrigsten, zu unterst]. Legalább 
lévén |a nai)| téli rövid naix)t ád; leg fellyebb lévén nap meg 
áll.-iiKidást : imiis dat brumani, snnimns solstitiiim (Com : Jan. 7). 
3) (corto ; wenigstens). A kerdönec felolly meg kedves.sen c»ak 
leg.-dabb intvén: sjdtem ad minimum annuendo (Com: Jaa 20()i. 

Alább-való: I) inferior C. (niedrigerj. C'lly le az alál) 
való helyen |az asztalniil] (MA:Scult. 900). A' csillagok alább- 
valók a' boldogok égénél (Uuid: L'j.Segits. 1.80). S) intimas C. 
deterior PP. |geringer, niederern ríuigcs]. Alább valil zolgay, 
mynt yeremias (ÉrdyC. ő2yb). Miként alab való bölé mondom : 
nt minns .'wpiens dicx) (LKlbrC. 298). Mindenkor fellyeb való 
lészcsz é.s nem alábl>való (Kár: Bibi. I.l.s;i). Hitit meg t;igatta 
es az hitetleiuielLs alab v;do (Kél: Tan. Iii2i. S) (vilior ; gerlnger, 
niindenvortig|. Elő.szer io bort adiiae, az vtaii alab v;ilot (lioni: 
Préd. yi). Ez vihignac leg aláb való helyén istállobim akart 
.szfdettetni iZvon: Pftst. I.llO). A fold a vilíignak legalábbvaló 
része (Illy: Préd. I.IO). 'I) (neiinior; gemeiner, niedertniditigerj. 
Minden fcrliiin.il rntab ;ilab való (Mol:.SzJáiL (i). 

Alábbvalóság : |vilitJi.s major ; geringerer wort). lAssiitokza 
az pogiümál .ilábbvaltWigt"k:it iValk:Gen. (11). 

Alábbkább : (piiuUo inferiiis ; etwas weitor nnten). Okj'it 
alábbkj'ibb szépen meg-nuigyarázza Calviiius (Pós : Igaza. 1.634). 

Aláz: I) (subdo, siibjicio, snbjugo; unterwerfen, kneeliten]. 
.Sk' nemzeteket alazot ö vras;iga ala (UéisiC. III. Megmariac 
es alaziac [uirifianae kőuetben (BécsiC. :10.S|. Vala alaztatot 
önekic: orat subditiLs illls (MiInchC. 111). S) hnniilio, vili|jendo 
MA. [demiitigen]. \'alaki :iliiz<'Uiga ő nuigat : .hnmili:iverit se 
(MUneliC. 4I>). Al.'izom en leikőmet boytölessel es zeniiodtw.->el 
(GuaryC. ÍW). Te-stomet zolgalatra :dazum (ComC. 212». Igeen 
alaza magát myndeneklxMi ez atya (L)omC. 115). 3) |imprubo; 
vitnpero; tadeln, .si'hniáhen{. \ki liirét s nevét ali'izni : *refrin- 
gere glorúim alieujns l'PIJl. Nl^m :dazoni az t<i vitivz voltodat 
(CsoniíiC. 15). Főhadnagyát li.illá hogy llJtt halála, a gonosz 
szerencsét igen alázz:i (KMK. I\..s7i. Ahizí'u- azt a löldet(MA: 
llibl. I.i:i2( 

meg-aláz : I) {subjido; nnter\verfen|. Megalazji mind a 
nenizetőket (l)ehK' 57). 3) exiumiio C. humilio MA. |demiltigen|. 
Megaláz(xl ó erelécben diceködőket (BécaiC. 22). Vala ky meg 
alazangya magát, az nagyub menyeknek orz.'ig.'ibaii (JordC. 
■Ml). Eltörtto as meg alázta az on i'edriis Ifamiuik mnga.'is;igaat 
(ÉrdyC. 535). 8e ev nuigat meg nem akanuiya alaziiy dlscipli- 
nura (UomC. 2U)|. Maga megh alaznan monda (KazC. 1(J8). S) 
Idetrecto; heraUsetzen]. Meg alaz:ik az felelet: detriuerunt 
i.lordC. 117i, 

niégalázás : síibniissiu C. exiiuuütio, Inmiiliatio MA. |demil- 
tigiuigj. Mag:i fel emelésnek meg nyumoreytnsa auagy niy meg 
;dazasonk (ConiC 8, 10). 



maga-mégalázás : IhumiUtas; demut|. A magamegalázás 

(íLsö l)<--jári>-iittya :iz Isteni szolgálatnak (Kai: NA. 17H|. 

inaga-megalázó : [hmnilis ; demiitigj. A maga megalázó- 
nac imac':iga az eget által liafa (VitkC ■i). Tsak a' maga meg- 
ali'izó ad az Istennek méltij tiszteletet (Pázni: Préd. 55). 

Alázás : hmniliatio Kr. [demütigmig). Telik vagyunk alázás 
okaival: liumilúitio tua in medio tui (Piizni: Préd. H2j. 

Alázat: 1) humiliatio, submissio 81. [demütigungj. La.ssad 
en elleiLsegeimtől való alázatomat: humilit'item (DübrC. 24). 
AU'izatnak ekösseege (ÉrdyC. 5ö9b). 3) |detrectatio; herabsetziuig). 
Nints-e alázatra és gyaliizatra méltó nagy okod? (Pázm: Préd. 68). 

Alázatos : hnmills, demissiis MA. (demíitig, tescheidenl 
Ahizatusiui : submls.se, demisse, .sTippliciter; :i]áz:itos könyörgés: 
su|)pliuitio C. Alfizíitos iliumillimiis) fráter Beniald (íUirC. 2). 
Zent ferenchnek ali'iz;itost (hnmiliter) eiigeduen (3). Zuuel abi- 
zjitos : hnmills corde (MüuchC. 34). Alázatos engedelmeseg 
(Vü-gC. 59). Ahizatos apró cella (DomC. 131). Ha aláz;itas haj- 
lékbiui született, alázzuk-meg kevélységünket (P;izm: Préd lii7i. 

lAlázatosítJ 

még-alázatosít : fhumilio : demütigenj. Te népedet viam 
meg al.'izatuseitottak (AfiorC. 54). 

|Alázato8od-ik| 

meg-alázatosodik : Ihinnilior; gedeniiitigt wenleji). Meg- 
.'d.'tzato.sodik :iz ü .szive és meghunnyaszkodik (Mlleg: l*reb. 15i. 

Alázatosság : huniilitas C. Ver. siibmlssio MA. [demutj. 
Tyzta as zent alazjitossag (ElirC. UH). BécsiC. 22). Nagy ala- 
zatcssíighban veeteteek el Jiz liw yteelety (JordC. 7:55i. Kezde 
az w bwncit mond;mi nagi al.'iz;itossaggal (VirgC. 21. Pi'izm: 
KT. 14). 

Alázatoaságos : |devotLs,simus ; demütig). (Elu-C. UH)). 
Alaz.it<>.s.s,igos crkivKh il>jmC. 114). Alaz-atassagos bekeseg 

(\'ii-gC. H7). 

Alázatosiíl: [Inunilior; gedeniiitigt werden]. Meg niiuulek 
es alazatosvlek : obmutui et buniiliattis simi (DübiC. 91X 

(Alázit] 

még-alázít : (detrecto ; herab.setzen]. Miertlmgy ,iz somogj 
borok miiidewvt keduesek, my sem akariwk meg alazyt'uij 
(KMNy. II. 2). 

Alázkod-ik : [sulyicior ; imterworfen werdenj. .Job bog alaz- 
koggono teneked: meliiis e.st nt subditi siiniLs tibi (BécsiC. 14). 
Kiraloknac alazkottakat erökoduec mégiiumoreitani (82. 98). 

|Alázód-ik| 

még-alázód-ik : (huniilior; gedeniiitigt werden). Megalá- 
zc'idotl emberi nemzetség (Tof : &olL 44). Nagy niegali'izi'Hlva 
álla előtte (Gvad: KP. 497). 

Aláztat: [lininilio; demiitigeiij. \'al:iky inagat al.iztattya fel 
magaztatyk (EhrC, :15). 

Alázul : [huinilior; gedeniiitigt werdenj. tgen :üazulek (IKíbrC. 
203)i 

meg-olázul : .xi Meg alazulek : es meg mente engem 
(DobrC. 2»«). 

Alacson, alacsony {alliiímm IIeU:Me.s. 421. AO*tre: 
Enc. 2:!l i: I) depii-.ssiLS, nnpnx'enLs C liiunills MA. |uiedrig|. 
AhuNonon: huiniliter V Alachonrol : iniimo (cwidit, NéinUlosít 
2.5ÖI. LalKi.ML'ik ;dai-züii zeky : .scabelhim i>ediim ejiLs (ÉrsC 
18(11)1. \'ad cyiiRis iiLacson fai'zk;i (Mel;Ilerb. 2<il A neillag 
előttec kezde menni, olly igen ;dacziinoii, hogy .az lu'iz lelőtt 
meg áhíi'ui, meg eBinerlmttec (Ikini : Pi-éd. 781 Az épflletw 
egyébfitt alaiwoiioc : hnmilbi (ConK.IiUL U)2i. Az ő feje felett 
tsjik igen alatsiiiioii elreprilvén iMLsk: VKert. :t35> 3) sunimls- 
siis C. IsiiUlilas, inl'erior ; nntergeonhiet, geringeni nuige-s de- 



I 



49 



ALA(í«)XYHh Al.AIT 



A1,A1TVAI.<) 



50 



■nütii'J. Alatson, .'ilii/Jitos : Immilis (ComrVesL 131>. AlHtsoii 
•illaivit iZviiii : Pust. 1.181 A fpjedelem kissel)l>, alatsoiivl). a 
i'niél (Ciini: Vest SHíi. Akáruiely jilacson elleiuségtöl félni a' 
i...lcs emberé (Tlly: Préd. L257k Az alaosoii való rend íMik : 
MiilN. ÍT-ll, A kevély lába sarának tartja az alatson népet, 
' .-Tíedi mint az adót a térd hajtásokat (Fal: BE. .")SÍ)). ») [\n- 
- ; f-Trinírtliirit-']. .Ió.''ás tőle, lia kisded és alat.'sony ajándékot 
aii-Ls I Pázni: Préd. 27öi. Leaakníonyabb eleuientonibul, tVlldbfű 
és sárbni alkotta az embert il.nid: lj.Sefrits. I.40SI. 4) (taber- 
nariiLS abjeitns, ünprobus; gémein, niedertrachtig). Az alatson 
nemtelen elméken teli h.italonim;U ORizágolnak a .sziriinket 
háUirgató kéiizések (F;U:UE. 3S6). 

Alacsonybít : Ideprimo, humilio ; herabsetzeiij. Az is visel- 
heti gondolkozásodat : hogy alacsoubitod igy méltóságodat 
Thaly: Adal. Ll-43). 

Alacsonyít : depriino, humilio MA. [herabsetzenj. 

még-alacsonyít : 1) [deprimo: niederdriickeiu herabsen- 
kenl Minden viMgy fel emeltesséc, es minden hegy, s minden 
halom megalachom'tasséc (Helt: Bibi. IV. 03b). 2) humilio ( 

Alacsonykodás : [demlssio .Tnimi ; kleinmut]. Nagy elme 
nem szokta az alaesonykodást, ha búja van úgy sem mutat 
.szomorkodá-st (Gyöngy: KJ. 136. MF. Pótl.). Alacsonkodás nem 
illet nagy elmét iThaly: AdaL 1.1511 

I Alacsony od-ik; 

meg-alacsonyodik : [deprimor ; niedergedriickt werden, 
gesenkt werden]. A magasoc megalachonodgyanac (Helt: Bibi. 
D4). Az tengerek fenékig apadnak, az egek felségi megalatso- 
nodnak (Gyöngy: Char. 286). 

Alacsonyság: 1) himülitas MA. (niedrigkeitj. Az fákuac 
alaisou\"sá^'a mia nem tellyesen reithettec vala el magokat 
íDecsi:SallJ. 42V 3) [status inferior, summis.sio ; imtergeordnete 
stellung. demut]. Az alázatosság oUy tekélletes akarat, mellyel 
ember magálioz-illeudi^ alacsonyságot ki%án (Pázm: Préd. a9. 
423). Szolgák szolgájának nevezik magokat, így adják tudtimkra 
alatsonságokat (Orczy : KölfcSz. 7 ). 3) [vilitas, dedecus : uieder- 
tiachtigkeit, schmach]. Taiiaiiá nagy alacsonyságiiak, hírében 
s nevében mocskos esorbaságuak, ha felvévén ügyét egyszer 
az országnak, örvényében hagjuá a nyomomságnak (Gyöngy: 
KJ. 124. MF. Pótl.l. Ha fenn akarod nálok tartani a böcsü- 
letet számadra, az eö alacsonyságokra ne bocsátkozzál (Fal : 
NE. 23). 

Alag ? (ohtg) : [inferior ; imter-]. Teutonifi de X \-illis, tjuae 
dicuntur Felnemet, Cüzepnemet, Olugnemet il21ft VKeg. llfi). 

Alant : [subtus, iufra ; untén]. Mind alant, mind fent 
(Bethl: Élet II189. L260i. 

? Alap [liel.Mievekben és személynevekben] : Oluphob (1055. 
C«dDipl. I.). Villa Uogoluptiuan [Nogoluptiuan y] (\T{eg. 80\ 
Olupfiuan (88). [Tiuan 96. Alapján 1373. Jeni. 1426. Czinár, ma 
Alattyán, Heves megyében]. Oluptulma (és Tulma, Anoa 8, 10, 
14, 15; személynévt. Albertus de zenthbereczk alapya, — Audreas 
de zentpether alapya, — Gregorius de zenthmyklos alapya 
(CodPatr. I1L38S). 

Alatt (aUatt TelC. 72. TihC. 161. Helt: Króa 4. Ozor: Christ 
356). 1) [advb] subtu.';, subter C. infra MA. [uiitenj. Megtértem 
fellől 5 gimSIíet es alat 5 gíikerit : fhictum desuper et radices 
subter (BécsiC. 217). Yt alatt nem adak (LevT. U: 2). Az 5 
elmeié is igen alat iár vgyan iDecsi: Adag. 235). Alatt jár el- 
méje : circa terram natat (MA. i. Fen és alatt iMA : Taii. 194j. 
Ha a keresztnec fellyill és alat egy aránt ifi ki á szám, igaz 
az operatio íHelt:Aritm. H5|. Avagy fSn az eghben, avagy 
alat az fSIdfin (Szár: Cat. L3). Le Is menénk és a midfin alatt 
voltunk, kezdénk tsudálkozni (Mik: MulN. 315). Nem az nyol- 
tzadic éghen volt mint az egyéb tsülagoc, hauem tsac alattan 
az éghiiec alsó részében i Kulcs : Evang. 126i. 3) sub MA. 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR. 



luiitej-]. a) (hely:) a) Az aztal alat (.lordC. 478). Ylle az 
pad alat : sede subter scabellum Í.IordC. 834). Az fráterek 
lába alatt temessetek (UomC. 144). Adom az on peczetem allatt 
walo lewelet (RMNy. II. 10.5). Az er5s.seg alatnalo, es az 
crtlsség főlctualo vizek (Helt: Bibi. I. A). Az keczke légyen az 
ő aimya alatt heted napig: sub ubere matris ( Kár : Bibi. 1:109). 
Heted napig hadgyác .alatta az aimyánac az báráiit (MA : Bibi. 
1:69). Meg ne taiiodgiak az n labok alat: ix-dibus suis (Fél: 
Bibi. 10). ^) A hegy alat forr.^s (DebK". 119). A tatmrlia az 
Siiiai heg állat (Szék: Knín. 19). Marosszéken a havas alatt 
egynehány faln (ErdTöilAd. 1.28). Mely nagy harczolás volt Sza- 
bács alatt (RMK. 1.25). b) [átvitt értelemben:] a) A jiaiia nem 
akarna Andrást ,az Najioli királyságba confirmálni negyuen ezer 
gira állat (Helt: Krón. 66). Minden gyermekeket ket esztendfi 
alat valokot meg filnenec (Boni: Préd. 77). Meg ewiete ."z apró 
gyermekeket, kyk wolnanak keet eztendensewk, ees amiak alatta 
(Pesti: NTest 4). Hogy meg ne csalatkozzunk, avagy tfibbet 
tulajdonítván az sz. atyáknak hogy sem kellene, avagy 5ket 
• III. niek-alatt bficsfilvén (Pázm: Kai. 551). p) AUok ez yteelet 
I it sfo in judicimii vocatus (JordC. 791). Meeg mikor az 
uiomorasag alat tartatik Ls (F'él : Tan. 286). lo szerenczenec 
remensege alatt '(Boni: Préd. 252). Mint gyúrja haszontalan 
reménség alatt sikeretlen sarát (Matkó : BCsák. 161). Remenség 
alatt vagyon (Illy: Préd. 11:37). Holott minnyáj.an a bfin alatt 
volnánk (I:416l. Titok alatt tam't a bölcs (411). A levéhnvöt 
hitetleaséguek alatta megfogni lErdOrszgy. 1.571). f) Az Isten 
embery abrazat alat el enyeztethween fÉrdyC. 542b). Az vrnak 
vaczoraiat czak egy szemel alat adgiak az kSssegnek (Fél : 
Tan. 4141. Regulát szab .szent Pál Timotheusnak személlyé alat 
(Zvon: Poijt 4:7). Miért veszszönek foimája alat jegyeztetik? 
(llly: Préd. 11:165). Szép szín állat meg c?.alni (Mel: SzJáii. 99). 
3) Ember vagyok byrvian en alattam \7tezeket: habeiLS sub 
me milites (JordC. 375). En es ember vagyok hatalmasság alat 
vettet\veen: sub potestate eonstitutus (uc). Atte ter5mteduec 
v;in; állatta (XagyszC. 233). Az kynth zemvede pyntek napon 
harmad horan Maxencius chyazaniak alatta (Debi-C. 557). Az 
n kfivetfii sokkal feslettebbek, hogy .sem az pápa alatt voltak 
(Pázm: Kai. 216). Alattad lészen aimak kiváltsága, és te ural- 
kodói rajta dlly: Préd. 11:1021. s) Pai-.-uicholat alat ylly iiine- 
pet (ÉrdyC. 542i. Azon tfii-vecn alat tartozmik jTgalmassagot 
tenny (610). Mynden kerezttyennek átok alatt be kel tellyesey- 
teny (137). Eel ok es zerzees alat (591b). Yl zeraees alat (ConiC. 
216). Az gionasi-a 5ket keszeritik lelkec vesztese alat (Fél: 
Tan. 245). Száz fomith alath tartoznak el menny (Ver: Verb. 
42). Az ó istenek lehetetlen dolgokra kfitelezte az embereket 
(m\k halálnak és kái-hozatnak alatta (Pázm: Kai. 379). Voltak 
rendelt napjai az ecclésiának, mellyeken kötelesség alatt tar- 
toztak bfijtfihii (597). c) [idírfll :] Eiuid időnek alatta (TihC. 
20). Enne eztendfiknek alatta (27 ). Hatvan napnak alatta : infra 
."patiimi 60 dierum (Ver: Verb. 67). Három esztendfic alat való 
munkája íCzegl: Japh. 5). Az Avai-asek ellen edgy végben nyólcz 
e-sztendfik alatt hadakozék (Liszny: Ki-ón 226). Vö. Nyr. \TI.293. 
Alatt-való (alatta való stb.): 1) inferus C. [nieder-, imten 
befindlich]. Alataualo mez'>: caementum substratum íElirC. 67). 
Alattvaló helyTfil magassabb heljTe vétetett filA : Scult 600). 

2) vüis, ignobiUs MA. [geriiig, imtergeordneten rauges]. Hozam 
hasonlatosnak es alat valónak el orzotam marhayt ( VirgC. 7). 
Akar f5, vagy alattvaló rendúec legyenec (MA : Scnit 462). 

3) subditas Kr. [untertan]. Be vegyed az alatad valokath az 
békességnek es tanúságnak ílan íVirgC. 133). Az feyedelmek 
gonoz myelkevdeteknek peldayat bochatyak az ev alattök va- 
lókra (ComC. 52). Alattok valókon nagy kegyetlenség : Phalari- 
dis impérium (Decsi: Adag. 79). Az ió fejedelem tizti az, hogy 
haznát vegye állatta valóinak, de ne nyúzza meg fiket (Decsi: 
Adag. 224). Ollyan az alatta-való nép, minemű a' király (Pázm: 
PréA 186). Az Cluistus on-zj'igarol, és aimac alatta valókról 

4 



51 



AMTI( IMKAN \l.<>r. 



(MA:Í5Ciilt. li. Taiiétt l)i»iii.vc« remli'kct az il alattot valujok- 
iific goiiK.voc viselésére (ZviJii : I'oaL IL ISlj. A' királynak min- 
den ídattjivalni (Mad: Evjuig. 302). A' bfin a veszedelemre 
viazi alattavalóját (llly: Préd. I.4Í8). Az .-dattvalók közt sze- 
mély válKgatánt, kiilöinbözést, ne töKjeii (Csúzi: Tromb. 32:1). 
ErSezakos sarczoltatá-ssal liiircziilja a fejedelem alattvalóit (696). 
4) (substaiiti;!?) A' kcnjénick állattyát a' OirlftiLs testévé vál- 
toztatni, és a történeteket alatvulo nélkül mo),'tart.uU kivántiitik 
véKlietelloii liatalom (Uly: IWA Il.l.ii 

Alattomban: I) (subter, iufra; iinttn). Az vetemeniek 
mafia-s es hepes liolieken inkab teremnek, butri íiem mint alat- 
tombii vhIo beleken (KBécs: 1572. V'2). 3) tecte, occiilte, eela- 
tim, clani, clanculo, elandestino, tacite C. [beiinlicb, insgebeira, 
beimtücktócb). Alattomban maró eb: CAnLs clancnium mordeiiR 
MA. Felrako(Liiiak e.s alattomba (clam) el meeneenek (JordC. 
348. DebrC. 65. ÉrdyC 20;)b). Alattombiui czelekSdni vniit 
íDecgi: Adag. 66). AlattomUm vkit nigalniazni (95i. Be iSttee 
alatomba ilias: Credo. löU. Ezzel az nevezettel alattomban 
eszében jutattvuk az 5 bivatallvát és kötelességét (Pázni: Kai. 
177i Allatombíui járó kózkőpi'ik: .Misiirrones (Com: Jaa 203). 
A kíni-vbfll olvas(mk balkal, alattomban (Com: VesL 72). 
Alattomban lialottam mit csináltál (Czegl: MM. 167). 

Alattomban-való : ilancnlariii.s clande-stinns, furtiviis C. 
[heinilii'lil R/ mellet sok alatomban valo gilkos.sagok Is történ- 
nek (KNagysz. 1621: H). Az k<'>sRegiiec alattomban-valo egy ér- 
telme: tacitiis eonseiisiis popnli (Ver: Verb. EUb. 53). Alattom- 
ban való rágalmazji« iKLsv : Adag. 37). 

Aljas: 1) faeculeutus Kr (voll bodensatz. voll sehlacke]. 
Mint az arany az aljas .sepredék köziitt, az n')Z.sa az tövisek 
között íPrág : .Serk. 37). 2) (dcterior, vilis ; gering, wcrtlos, 
nicht«\viirdig). Ha ki nagyobb almákat akar neveim, az allyas- 
sát s a ki rf>.sz.sz;ibb .szagga.ssa le (Lipp : PKert. 11187). Nem tsak 
az allyassa .iz emlxTcknek, luuiem sok betsflUetes urak (Megy : 
Szöv. 110) Nem utolsó, sem aljas, bíuiem böcsületes famíliából 
lőtt eredeti (Kern: Élet 1). 

lAljasítl 

le-aljasít : fdetrci-to ; lierabsetzcnj. A t;uiult okos nem i'igy 
kél ol6 véle, lia mit végezett, mintlia kevés vagy kömiyii nnui- 
kába tölt vobia, mert lealjíLsitaiui érdemét (Fal: UE. 442). 

Aljasod-ik : liinnilii>r SL (sich berabwürdigen]. 

le-aljasodik : cv A jó benne le-ally;isodik, és léniiyét veszti 
(KaM'K iHr,. Fal: BE. 611). Le alja.sodott állapot (Fal: 
,legyz. ;i31i 

meg-aljasodik : :v Ez szélvésztni biinyaltalqtt még-allyoso- 
dot szegény Magyari-luiza (Czegl : OKoml. Ajiiiiló lev. 3). Meg- 
aljasodott szeginy hazánk (Czegl: MM. 3i. 

Alól (nlul, On'izi:Sip. 158): 1) (adv.J a) (ab imo, a deor- 
»um;) von imten auf PP. OniiiUi alól: ab bifra; von dnmten 
PP. Tfi alul valiK- vattw, en feílől valo vagoc (WiincliC. 186b. 
Ti innét alól vattok Fél: Bibi. Káldi: liibl.i Eennen alól fl'el 
emelnek <>ml)ert (ÉrdyC. 11 Ib). Ostromlottak innen idul Fylekőtb 
(I^vT. 1.1361 Alól mind a tetejéig kettősök legyenek (Kái-; 
Bibi. Egybe foglalva legyenek az jdlyától a tetejéig Káldi: 
Bibi. MFk b) úifemc MA. (imtenj. a) Adót kettws nüiat, alól 
testeteken valo tjillat, fwlwl zjiniijtt (VirgC. 51). Alól negynen 
ezfi.st tali».k legyen (Helt : Bibi 1. E.xod. 26 : IS). MF.). A' levél- 
nek alolvalo írását nicgtuiUii kivannynk (llly: Préd. 1:113). Alid 
a barmok, középlien az emlicrek, femi iiedig a nuubirak voltá- 
nak i Csúzi: Síp. l.isi. ^1 Az varon alól (RMNy. Il3(iyi. Öiiigb 
lejuii kepiuiek, azon alól lud moduak voltának (Deiwti: IVéil. 
3iti. Az AliuuLsoi- l'juuióniáii aliil lakni lio-sziuiságlian ménének 
(Liszny: Krón. IT'.d MindSn enibilrökön al.il veté magát, aláza- 
tosság által (Beytlio: Epist 2(i8). '£) IiKjstnl Alól-am: snb me 
MA. |von unterj. a) [hely:J Zecn zjinnazek ki az l'erode« 



AI>sAt;. -EL-ALTAT 52 

alól ejs meg emeztiw lÉnlyC. öSlbi. Menynek alóla: 8ub caelo 
(JordC. 265). üinna ídgjai alól el farát vala (Gönw: Máty. 14». 
Az 4ga alól ki menekeduen (Boni:Evang. 1340). El rántiak 
az gyeként alólla (Decsi:Adag. 185). Ez ciliciomnak alóla 
vysel . . va«b<j| cbinalt enuet (MargL 41i. b) (átv. ért) Kerde 
ha galileai ember volna, es megesmérte, mert berodes liatalma 
alól volnji: de Herodls [wtestate (MiinehC. 164). Az iSatliaiuiak 
hatalma alól : a pote.«tate S. (JordC. 793). Caleroga nevev 
faluból, o.v>nyay pisjiekseg alól támadót (DomC. b. A' világi 
nyomonisagok alól meg nem szabadul az ember (Tof: &olt 15). 

Álság: [lnimilitas;emiedrigungj. Vágyott nagyobb i«j|czra . .: 
énén fíllségéhez .szive őrültében, jutott s Ilit alságia feje ezédiil- 
tében (Tlialy: Adal. U.201). 

Alsó (aloso LevT. 1.274. aUo CodDipl oUott CodPatr.): 
inferus Ver. inferior, imus MA. [imter-J. Legalsó : imusC. infimus 
MA. [unterst-). Euiido versus \-illam olsou sokoro (1322. CtidPatr. 
L28). Vergit ad quosdam fluvios Er et oLso sugatag nominatos 
(CodDipl. V113. 128). A' felsfl feletil foguan mend az alsoiglan : 
a summo iisque deorsimi (MiinehC. 69). Hw nvhayanak alsó 
pereméét (JordC. 400). Temleeznek alsó fenekeere : in intimum 
carcerem (764). Alsó al-ika (TiliC. 106). Sémim ny(a lianem 
kwntw.snm, kordám, es az alsó titokh ruhám (VirgC. 44). Alsó 
malom k(S (Fél: Bibi. 2Í)). Legalsi mélység (Kár: Bibi. 1458). 
Alsó, felső Magy.irországban (Matkó: BCsák. li Az alatson, 
alsó székee a' tanulóké: subsellia dlseentium (Com: Jan- 
154X A' több al.so renden valo áldoz<J paiwf (129). Az ember- 
nek az alsó teremtett állatokun valo birodalma (KOdpk: 
VVoll. 69). 

Alsóbb: inferior MA. niedriger Com:Vest 133. Aftenekön 
liolot alsob helt lel otli al meg (DcbrC. .580). Az alsobykbau is 
töb angal vagon (SándorC'. 2). Alsóbbak tiszti a' felsőkhöz 
(Apáti: Vend 1113). Leg-alsóbb: intimus (Com;Vest. 133. Bod: 
Lex. 182). 

Alsóbbság : fonlo inferior ; untergeordneter rang]. Hely- 
ben hagyom a' felsi'bséget az alsóbsághoz kéjjest, mivel a' fel- 
sőbbnek nem illik az alsóval egyenlőképpen cselekedni íLászló: 
Petr. 141). 

Alsóság : c\j Ugyjmazon rendi'i egyliázi szolgák között fel- 
söség és alstjság lemie (Pás; Igazs. 373). 

ÁT.- falsus, falsarius, dolosus PPB. ffalsehj. Minden toluait, 
gyilkost, kacyjsrt, al pechet likaztokat (KMNy. Ilb. 336). Rauasz 
ál szin ninczeu semmi az ö testén (Bog: Asp. i). Ki ál levele- 
ket járna : delatio falsanmi litenirum (A'er : Verb 263). Hazug 
ál-személyek: larvatae |iersonae (Ver: \'erb. Szót 14). Egy 
áll-kamarábíui ágyat vehén, oda bé-\iszi ;iz aszsionyt (Gyöngy : 
Cli:ir. 28). Lopogattyák egymást oldalló szemekkel (a szerelme- 
sek|. végre addig mennek az áll pillogásbjui, két titkos tekintet 
ütközik egymásbjui (Gyöngy: KJ. 31). Áll praktikai 10 li Oh mely 
köiuiyü egy oly íQat rejiszediű, mely az ál szavaknak tud hamar 
engedni (Gvad: RP. 57). 

Álság: falsitas, fallaci;i Sí. [fal.schheitj O mentől gonuzb 
titk alsagi: machinationes eius jiossimae (BécsiC. (k5i. HalliaLil- 
tan éniíelkedetos alsaggid (84. 154). Álságot ne lég iMliiK'hC. 
91). Alsagükra hailokut vr elő hoz bamos tevőkkel (ÜöbrC. 
207. 26). Cristiis syr Ju(his alsaggal newotli (WinkC. 159. NádC 
178). Megkegyelmezek Jiz ö álságuknak (Ker: Préd. 571). 

Ált : (fídlo, sediico ; taiischen, berückenj 

el-ált: >. lull'uids gardinál addig kele|>ele, hogy mind á 
királyt, mind az wrakat el áltá lel-iiltatá ?| (Helt: Krón. 92)i 

Áltat: cv Órdőgi nit nie-steix'gekkel az .szegény kősieget 
áltattya(Tör: Jáu. 14i Acluunatost hamar Perseus áltatá. Danl.i 
niusba mernie néki tjuiáixlá (S£akm:Am. MF.i 

el-áltat : seduco, decipio, demento MA. A jiapi feiedelniec 
eláluilái a kösséget ^Helt: IT. H4). El áltató hitetés (Tohi: 



53 



.\labArd-alak 



Al .AKI X SKA -AI.AMDSZ'I'A 



Ö4 



Vigaszt 3S). A gonosz minket el-áltasson (Szob : Dáv. 23). Meg 
lá.'íüitoc hogy vjü.'iki ifiteket el iie álbi.'isoii, mert liamLs proplietác. 
ániadimc (Vá.«: OuiCat. líH. Hall : HLst. II.:U3). 

AIiASÁSD ^lull<^l>árd, két-élfi dárda Oim: Orij. 270. Pethő: 
Króa 34. Inlt.hárd Mel: JólU: bii»»miis; eine liellebarde I'l'. 
Neiieti á d;ir<l;'uiai' e.s hellebárdiiak r;u;l<át (Mel : Jób. 1Ü2). 
Pallasoikal avai;.v alalw'udui'kal : tiim tromphaeis vei .spatis 
(Com:J!UL 149>. Alabárd kezekben a' gyalog tiszteknek (Gyöngy : 
KJ. 1211 

Alabárdos : [bipeimiger ; hellebardier]. Zászlót 8rz6 vezérec, 

alaliárdosoc iConi: .Imi. 1481 

AIiABÁSTROM : alabastrite.'! C. alaba-stnim MünchC. fiS. 
Nag\-szC l(i6. Az zent egyháznak oldala 'nap nywgatli felól 
piros manvany kew (TelC. 281). Alabash-om zelenche (C!oniC'. 
199). Alabástrom konso (Radv: Csal. II.5). Alaba.sh-onib()l csi- 
nált b6grétske (Coin: Jaa 175). Az alabástrom leg fejérebb 
nián'ány iliil. 

ALADÁR : (t-euturio (.■oliorti.s praetoriae ; g;u-dekapitan|. 
Szellyébe tSuéc a testet, mellé adác a (5 Aladárt és ISudo 
Gáspárt, hogy el viuuéc ászt Székes Feyei-vána (Helt: Klón. 
Vö. Nyr. XV.273. — Crna villanis Sumoz et Olodaro 1220. 
VBeg. 174. Aladár, vir nobilis 1274. Aladaras, Banns .Slavoniae 
1225. Czinár). 

AT.A'P A (iii?,;);)ftli Monli-ók. III.56. uhifé]e ErdTortAd. 
IL21. «?»;;>, ohfe ErdPorta. 1S7, 27fi): 1) [stíiiendium.j demen- 
sura, victus MA. [.sold, gehalt). Öt holnapia hog}' nem attac 
alafankat ^a török katonákét, Tin. 289). Ha á tSrSkec kSzzfil 
vki meg akarna á kii-ályt szolgálni, annac á király alafat fii- 
zetue (HeltrKrórL 128b). Míg e világon eele, addig mind a 
kii'al alafaian lakozec ottan Babilóniába (Szék: Ki'ón. 46). A 
kyk a ubazai- kvnyeretli akarnak eimy, azoknak nagy thyma- 
rokat es nieppeth adna (Monlrók. III.56). Az hiuekis soc ala- 
faiat es hasznát erzie az ördögnél való ellenkezesnek, ki vtan 
adatic az coronaLs (Ború: Evang. IV.695b. MF. Fóti.). Hogy olali 
ersec tisztet szerezzen nekiec, auagy alafaiokat el ne negye 
(Mel: AT. 122). Sóldgya ahifáya n;igyob nagyob lön (BFaz : Castr. 
A3). Most üleféjek 18 ozpora lőtt (ErdPoi-ta. 187. MF.). Kö- 
nyörgeni kell, hogj' az e.si>abiálvnak valamel rendikben bevétet- 
tessék, és neki ölefe adatta.s.sék (276. MI>^). Kére, hogy Méhe- 
met basához Is elmenjek, és az 6 uliiféje felöl be.széljok (Erd, 
TOitAd. U.21). Bízd a jövendőkre érdemed jntalmát, ha szol- 
gáltad időd vékony alafát ád i Rim : Ének. 225. Mí^). 3) digni- 
ta.s, autoritás MA. 

A Ti AGYA. Elégia : .sinUm.is ének vers anagy al;igya C. 
MA. PP. 

Alagyácska: elegidion C. MA. 

Alagyás : elegus, elegiacus C MA. PP. Alagyá.s vers : 
elégia, elegns C. 

ATiAK : 1 ) pnpa ; pnppe, kinderdoeke ; alakok melyeket 
játszodtatnak : nem-ospasta ; pupiienspiel PP. oscilla, marionetten 
Sí. Az ördög az embert iattzottattya mint eg alackal .az Chris- 
tn.isal (Bom; Evang. rV.853. MF.) Az asztelen gyermecskék 
holmi bábon és alakon kapnak (Pázm : Préd. 974). A gyerme- 
keket alakokkal, az öreg embereket hittel kell megcsalni (1116). 
8) lárva, larvatus MA. larve PP. [maske]. Nem különben cse- 
leke.sznek tehát, mint midőn vniely házban alakot játszodtat- 
nának, hogy sokan .azoknak nézé.sével magokat gyönyörködtet- 
nék (Filsüs: Királyok Tüköré 140. MF.i. Ma holnap le vonják 
.az alakot ai-tzádrúi, lijjal mutogatni fognak reád, és köpdözni 
ntáimad iFal: BE. 585 1. 3) [szerelmes megszóh'tás : ama.sia, pusio; 
Uebchen, püppchen]. Egy nemft tobzódás nem elég ; czifra laká.st 
kiuán : lakás ágyat kinán, ágy veszteg heuerést és alakot kéván 
(Csákt: Assz. MF.i Ne hadgy el ágyékomljól szaunázott szép 
alak (Szentm: TFiú. MF.l. A mikor tégedet itten im leteszlek, 
szokott fíirdöd helyett könwemben feresztlek, én szülöttem, 



és ezzel elhagylak én szép .al.'iki mi.'it (Gyöngy: Char. 142). Én 
édes alakom (nyBrinokeiuJ él-e evilágkm? ha él, tudom, dolga 
van nagy árvíLságban (155). Édes alakom! (Thaly: VÉ. n.260). 

Alakocska: I) (pup,H; piippclien], llová leliet nagyobb 
esztelenség, ha ;a. országh(;z nem nyulunk, ha az alakocskakon 
és diókon kaixlosunk (P.-izm: Préd. 975). 2) [amasia, pusio; 
liobchen, püppchen]. P.-dika ! jöjj hozzám, fiacskám. Im nézzed! 
mit hoztam, édes alakocskám (Gvad: RP. 19). 

Alakos : 1) flarvatus ; maskirtj. A' .szemfen-ve.sztö néha 
tánczol-is ál-orcza-ssau, alako.san : larvatus (Com : Orb. 269). 3) 
(.scenicas, Indicrns ; theati-alisch, [xissenliaftj. Pápisok alakos 
bénnálá.sa (Zvon: Po.st. 1.473). Alakos a.sszonyok (Veresm:Hit 
Megt 27. Kr.). Majmos, alakos s4Ín s képmut;ttó virtiLs (Fal : NE. 
40. MF.) Alakos szem fény vesztés (Fal : Jegyz. 93.3). 3) histiio, 
gesticulator C. ludio MA. gaukler Ver. Ts.alfa alako.sok (MLsk : 
VKert, 255). Alakosok, eomedia jádzok, .szem-fény vésztők (Major : 
Szót. 18). Az orezágot járó játékos avagy .szemfény vesztő ala- 
kos: gesticulator seu agyrta (Com:Jan. 210). Ti-éfás alakos 
(Prág:Serk. 958. 501). 4) [figniis (n-natus: géziért?] A fedél 
ne legyen feyer, hanem .sárga veres allakos es .slogos legyen h 
rulia iHelt: Me.s. 452). 

Alakoskod-ik : prae,stigiatorem aga, lústiio simi MA. [gau- 
keln]. Ki ki gondolhat szája ízi .szerént való figurát, és azzal 
:dakoskodhatik (Pós: Igazs. 465. GKat: Válts. IL Elöb. 35). 

Alakoskodás : [praestigiae, ludicra ; gaukelei]. Az emberek 
a tisztességet nem abban lielylieztetik, a mi egyedül méltó tisz- 
teletibe, hanem a küLsö iximpában, mint vnii comédiás alakosko- 
dásban (Pázm: Préd. 176, 1058). 

Alakoskodtat : [mimos actito ; gaukein lassen]. Immár egye- 
leslegh mind gazd.agoc, s mind szegényéé bolondokat tartanac, 
alakoskottjitnac, az bikákat megh \itattyác : mimos actit.ant, 
tJiurorum cei-tamina instituunt iPrág:Serk. 956). 

Alakossag : hlstrionia, liisti-ionica MA. schauspielerkunst, 
komödi.-mtenspiel PP. 

Alakoz-ik : [praestigio ; gaukein]. Oiac alakozol, es midőn 
bolondsíigidat alkotod, trefals iiusodbim (Mon: Ápol. 258). 
Bizony iob volnál vmi ti-ágár hegedfisnec, mégis a szomorú 
embereket az korchoman alakozuan vigaztalhatnad (498, 89). 
így tragarkodot es alakozot mindenha az ördög fiai által a 
Isten .sze)itinek tiszteletéé ellen (Mon:KépT. 21. Czegl: BDorg 
53. 86). 

Alakozás : [prae.stigiae, ludicra ; gaukelei]. Mind azoc ezac 
karomlasoc, es az ördögnec iatekos alakozási voltic (Boni: Evang. 
IV: 853b. MF.) Az fő embereknél uagynac akars láttatni, ha 
lienig meg tekeutnec, minden dolgod alakoziis (Mon : Ápol. 500. 
Pécsi: SzüzK. 51). AlakozAs álortza-jádtzás (Megy:Bayle. .504). 
Ama csalárdok . . akarják, hogy se egyilaiek, se másiknak 
ne látta.s.sanak véteni. Mindazonáltal az emberséges ember 
előtt ez az alakozás uem egyéb, hanem szemtelen csalakozás 
(Fal: UE. 380). 

Alakoztat: [?] Levegő egec betegesetnec, az élet fői putfiiszt, 
— böitülesec ösztfiueretnec, chufsag alako.stat fígy] (Pécsi : 
Ágost 15i)). 

AJJAKOR : (spelta ; dinkel]. A zavar, gyülevész, abajdotz 
avagy alakor a' barom kedvéjért vettetik : faiTago (C!om : Jan. 
27). Lágy idők voltak, mmjira, hogy sokan vetettének is, én Is 
Gyalakután alakort (ErdTöitAd. IV: 61), Alakoniak vékáját 
uégy pénzen adgyák (TöifT. XVUI. 243;. 

AJjAMAK : [ignavus, deses; fául, trüge]. Az emberek . . lőlki 
lagy.sagra erezkednek, az ioban tnnialkodnak. Mi niluan ta- 
nettyuk: Hogy . . egy alaniár szenti szintsen az Istennek (Zvon: 
Pázm. 117). 

ALAMXTSZTA : sublestus ; schleclit, gering, plump, niclits- 
windig PP. (.Addeudai Vö. Nyr. X\'H. 86. 132. 



55 



ALA M1Z.SNA- MKI : .\1.1> 



.\JKUAI,1>ÁS- Xu>oz 



AliAMIZSNA (alamoma RMNy. Ilb. 39. DebrC. 41. Sylv: 
LT. Ly. lu:i TL-l:Evaiig. 1.429. Moii: Ápol. 44.): eleemosyna 
MA. [almuseiij- Mykoi-uii alainisiiat teiidez: tiicLs eleemosyuani 
^^liinchC. 2:}. JorilC. 3ti9i. Aibia alambniat zecenjekiiek (MiirgL. 
57. VirgC". 49). Aí ti alaimsiuitokat iio czelekedtíietek :u em- 
lierekuek elStto (Kél : Bibi. H). Akar mely iiagy alamosiuikat 
flielekedgjec iMuii: Ap<.l. 41). AlaiirKsiiáért reménkedvéu iCzegl: 
.M.M 4. 

Alamizanálkod-ik : eleemosjTiam erogo, elargior MA. [al- 
mosén austeilen]. AlamiBsiiiilkixbiak belűle zegheenekiiek (ÉrdjC 
514b. 'iöS. Ozor: C'hrifrt. 17ii). Mjkoroii alainjsiial kódol, nv 
tiitaji hombiUit eiewttod (1'e.sti; NTent. Mátó ü:2. MF.) Ala- 
iiiiz.siuUkodjék és tétessen áldouitot érettem (.liadv: 0<il III. 
396b Matkót liVi^k. 319). 

Alamizsnálkodás : eleomo-syiiae erogatio, elargitio MA. 
[almo.senverteiiuns;] Vala tellyes yo mywelkődet5kkel es ala- 
mysiialkodasokkal íJordC. 739. KrdyC 30. 371bi. Annac sem 
a' kereztsef;, .sem az beu-seges ahunosiudkodas idiiesse^e neiu 
b.'tsziud iMon:A|Kil. 44. 29.~)|. 

Alamizsnás: eleemosynarias Kr. fl'beralLs; woltiitig, frei- 
gebig] Rogy ydoivben walanak yob a.\1;itos emberek es ala- 
mj-sniLsok, hogy nem niynt ma-stim wauiuik (ÉrsC. 309b. ÉrdyC 
403). Oliiastatyk alamysnas zent iauos eleteben. bog ev taneyt 
vala embereket ewennest aduy ahunysiuit iComC. 427). Ala- 
masnas zent János (DebrtJ. 1.59). Ahmiisnás ember (liorn: 
Préd. 40Ü). 

ALAPUTRÉTA : jdla pntridaj. Régen bé sózott ala- 
putréták ezek : mellyekot niiis foUyeb megkavartnnk (Pós : 
Ig:iz.s. L27f)). Az immár .sokszor fel-adutt és fuzukába meg- 
bflzliött alapiitrét'is caliimnia (712). 

AXiATTBÁQ: haio kStel, nideas C. lunLs luiutieiLS, per 
quHm traliitiir luívLs ab liominibius vei equis; schiH'seiI MA. 
Alatbság ; coutemiina vei antempiui (Nyirkállai, Kovaclüch : 
Formuláé Sol. XXVIl). Hajó kütél, alatság: rudeus (Com: 
ürt). Ifl7i. 

AliD: I) (imniolo, ofl'ero; opfem). Aldocut (terminus 1193. 
Knauz). Ju.xta qnandam fas.sam quae vocatur Aldoueuth (Wenzel 
1.135). Ibi Üoiuitas locimi tonuavnm ostendissc^t, ae ibi ipsiun 
metam Aldoukuth nominatjun di.üs.sot (CodÜipl. IX. 4,i32Hi. 
Velős áldozatokat áldok leneked, áldok teneked teheneket 
bakokk,'d i.'Viioi-C 13i. Zerezyetek oltuili, es algyatok ystennek 
ty tyztűsseegtükctli, es aldozattokat (JorilU xji. Az áldozatinak 
eLse uipyiui, mykoron az liosswetot .dgyak vala (504*. 3) bene- 
dieo, laudo MA. (segnenl Mondennek alduan, auagy yol mond- 
luui, oimiibiis benedieeus (Elu-C'. 131). így Apoi-C. 138, Üiibi-C'. 
74). Mi időn neki iot tendez tahat tege<l ald (DübrC. löO). l)y- 
elieruen es alduan az m- istent (MargL. 102). Kegyetlen alili- 
tyk: iniquiLs benedii'itiir iKnlusC lő). Ha elő.szi'unlálimni, mint 
idézet, .'izut;m mint álilot atoc alat |excoumiunicavitJ, reani 
li;u"angozt;tttmu es gyertyát el oltuan, minden mosolygaua az 
ki értelmes (Boni: Eviuig. IV. 863b. MF.). Lsajik midőn szerel- 
mes tiat Jacobot altbuiáia, monda (Lép: ITilk III. 178^ 
3) Ifortuuo, i'ouduno; segnen, beglüfken|. Olly okos.sággal álda- 
tutt uielly .sok nemzetségekben nem tjiláltatott (IVizin: I'réd. OOi. 

még-áld : 1) [sacrítico, oH'ero; opfeni, d;u'bringenj. Mykoron 
az myse meg áldatott volna (ÉrdyC. lUdi. S) benedii'o C ívjn 
secro MA. (segiienj. Algon meg tígédet lu' ; benedie:it tibi domi- 
mis (BéesiC. 4). Meg aldaa' ur Istent (ÉrdyC. 572( Veven az 
e«t kynyoreket meg aldiui (JonlC. 399i. 'Ilie meg .'uddaz yga- 
zath uj-am iKiile.sC.8i. Halaira scnteiitiaziie Naljolxjt, ezt moml- 
luni: Meg áldotta, az az meg karomlntta :iz Istent (MehSmn. 
354 ). Jobb kezevei az firegbiket, baloggal az kisebbiket aldiuuUa 
meg (I.^p: tTiik. 1.294 1. Isten hogy inegiildgik . . [Nag.\-ságoilat| 
(Le\'l'. IL319i. Meg ald:itatii;ik :tz le magiHlbaii (v/ tt^ldnek minden 
iiemzHlséL'i i.Sziir:l'al l!4i H) llurtiino, t-ondollo; seguen, Ije- 



gliícken). Jóbot Isten meg-áldotta igaz sziveaségü barátokkal 
(K()im: HRom. 201). 

mégáldás: benedictio, consecratio MA. [segnungj. Isteiuiek 
megaldasaiit erdemleny (ÉrdyC. 621b). Az & magzatti nieg- 
aldasba vagon (.Szék: Zsolt. 35). 

vis8za-áld: |inaledi(x>; SuchenJ. Uissza áldották ax az iiieg- 
káromlolták (Mel: Jób. 2), 

Áldás : I) benedictio, benedicta, euIogLi C. [segenj. Ez vezeii 
aldast iirtol (üomC. 154). Hires neiiesse te.szlec, es áldass 
lesz: magniticalK) iiomen tuum, er'isqne benedictus (Helt:Bibl. 
I. E3). Áldást reá mondás (Czegl: MM. 57). Valamit ott végez- 
tetek, cH'ectualjátok Ls isten áldásábfil (RiikGy : Lev. 134. 282i. 
S) Ipropiiuitio, mereipotas ; zutnuik, kaiifhiiiik|. .Szent Jauos 
áldi'isát imiya (MesésK. G). 

asztal-áldás: [preces ante cenam faetae; tiscligebetj. Az aztal 
aldas-t meg mondák (DomC. 81. Bom: Imáds 117 Wann: 
Gaztjph. 109). 

Áldogat : (identidein benedieo ; niederliolt segnenj Isten min- 
ket luiponként kőnyörgésúuk szerént áldogat (Konu'ir: Imáds. 71). 

Áldomány : [benedietio ; segen). Ah ! inkáb mutattya ez 
becsületemet a' hálá-idils és dicsiretnek áldozattya a' melylien 
vett áldományonmt meg-ismér\én engemet áldotok (I..and: t'j- 
.Segits. 11.(109). 

Áldomás (iddamas^ aldumas Anonym.) : 1) [sacrificium, 
oblatio ;| polluetiim, epulae sacrificiales SÍ [opfer; opfemiablj. 
In »)deni loco more paganismo, occiso equo pinguissimo ma- 
gnum aldjmias lecerunt. Gavisi sünt gaudio magnó valde, et 
more paganismo feceriuit aldiuuas (AnonynL 16. 22). Tégetéc 
áldomásokat (BécsiC. 98. MiinchC. 29). Biuert való aldonias: 
holocanstimi pro peccato (üöbrC 93); victinui, libámén (255i. 
Syros aldonuLst adok neke^l (KnlcsC. 153). 2) jcollatjo, epulae ; 
malii, gastinahl) .^Idumas meg\ogezuen (finiti collationei tenle 
leliayoliiaii papjuuik eiewto kére ewtett (ElirC. 75), S) liene- 
dictio SÍ (segen). Te meg nitod te kezedet es lie tóltes meii- 
den lelko.st aldomassjil ( Aport". 118)."Weezen íddom;i.sth wrthol 
(Fe.stC. 13). Meg ald;ia atyay áldomásánál (ErdyC. 471bp. 
y.i aldomasth hoztjim az te zent tlyathvl (483). Xyore az al- 
doiaxst (ConiC. 2). Az aldoma-snak meg alda.sn;ik h,'d:uidils- 
nak (lohara i Konij : SzPál. ItiO. 453). Memiietek el isten ald.i- 
masawal d'unt 135) Tart.r/.unk néki .szolgálni és sokáldonui- 
.siéitliál;i;idils.s;d lenni (Fázni: Kai. 38). Esau egy tál leiitséii elailá 
minden áldomását iPiizm: Fréd. 759). Zerelme-s magzatim isten 
aldomasíit vetem rejitok (Tíadv: Csal Ill.lfilbi. Hétf.^n isten áldo- 
másából .iz gyógyi ftirödi^ben akarok meiuii iRákGy: Lev. 58). A 
jó vála.sztás leg tTiviíbb áldomilsa az égiiek iFal: UE 393). 4) 
inercii)otiis Kr. [kauftrunk, weinkjiuf). Áldomás, .Sí. Miklós 
jiénze: inercipobis (Ver: Verb. Szót. 17l. Az onv ha gaz<lai;it, 
vagy az vételnek áldomással (mercipotum, hoc est m-tinuim 
enitiouls et venditioids) szokás szerint megj'ddiitta (\'er: Veib. 
IIL34I. Meli raerelt zeoleonek mys eleinknek reghi zokasuk 
zeriiit aldoma.sat is ittuk, inelinek aldoma.sat Istuau deák atti 
iiiegli, iigiiiint 19 icze bort (1612.-Í oklevél MF. VO. XyKüzl. 
VI.3441. 

Áldott : benedictus Kr. [gesegnetj. Lééen aldot : át bene- 
dictus (Béi-siC. 5). Azahlot .lesus (Énl\<.' 337). Aldot nap (5<15). 
Jerbe «-niac áldottji iHelt: Bibi. I. K4) 'fi valtuk .Hz én atyám- 
nak áliliitti (l'.bnii: Fréd. 17). Lejuntta az áldott búzát, .nz lovát 
azz.ll tartotta ( RjikGy : Lev. 180). 

Áldottság: Ibenedictio; segenj. Reád yetvennek niyud ez 
liezeinlek, aldotksagli es atiikozotlLstuigh i.lordC. 261'.. l.'K:it: 
Titk, 230). 

Áldoz, áldoz-lk: I) sacritico, e.v.sacritioo, imm.'lo, p<>lliice<> 
C. [opferii). HymSl lűdozyeek íJurdC .SlSino Ky ky ti-rd li:iy- 



i"tii,-ALi">/. Aldozi'i 



ALIKIZTAT- AMGLAN 



58 



tassal aldoEvoii (ÉrsC. 149). Aldüwjuil az isteneknek (ErdyC. 
337bV Ókönel aUlüzUumk (5881)). Toneked áldozok dyc-liei-et&'i 
aldozatwai (PeerC. 183). Akaratum zerent áldozom teueketli: 
voltmtajic .•iíieritiuabo tibi (Kuk'.sC. 129i. Énekem ada áldozatokat 
kyueleii neki aldozli.-itiuun iNMa-í'. 45). Aldozee, ég6 áldozatott: 
iibtulit liolocaii.<ta (Helt: liibl. I. 1)2). Oltárt rakuaii, az isten- 
nek áldozik iKéhTan. 501 1. Aldozii- esészloii ésfi áldozatot 
(MA: Bibi. 1.105). Méfí gyennekséKiiiikben Istennek admiak a' 
szfdeim és iwpsíigra áldozj'uiak (Gyöngy : Cliar. :(2). 2) [cenani 
domini suino; communieiren, das li. abendm:ibl nelunen]. Várjiik 
el a szent mise aldozatty;ít, gyónyan/ik. :ildozz;inak (Vajda: 
Krfezt 1.196. MF. Pótl.). 

föl-áldoz : macto C. ottero in sjierilicium, iuiniolo ilA. (auf- 
opfern). A zsengéket bemutatták Lstennek a z-sidók és feláldoz- 
ták (C^rizi:Trtimb. 4t)9;. 

meg-áldoz: 1) immolo, oftero MA. [aufopfern]. Megh aldo- 
zaak hwtet (.lordC. 89). Az embereket, kiket ot talákiimc, meg- 
áldozái- á diadalomnae (Helt : Krcín. 9b). Meg áldozáe az bii.suéti 
iKÍríult (Kár: Bibi. 1.423). Ábrahám taakot megáldozza (MA: 
Hibl. I.lSi. Nem elég, hogy a Christus egyszer magát meg ál- 
dozta, hanem minden misében .szilkség hogy a píip-'S meg- 
áldozza (Matkó: BCsák. 4S6). A magyai- kapitányok a Duna 
vizet, é.s a .sírós füvet scithiai módon isteneinek meg-áldozák 
(I j.szuy : Króa 2l:í). 3) [renam doraiui sumo ; da-s h. abendniahl 
nelmien]. Bjigednének gyónnom és meg is áldoznom ha jiapot 
kaphaüiék (Thaly: Adal. 1.187). 

Áldozás : 1) sacriticjitiü, immolaüo C. [opfer, das opfernj. 
Egezlen áldozott áldozás: saerificium (EhrC 75); oblatio (80). 
Wegyetfik fel ty aldoza-stokath : toUite hostias (líulc.sC. 131). 
Els5 az áldozásba es elsc5 a biiodalomba : prior in donis, 
maior m imperio (Helt: Bibi. I. Aa3l. 2) [communio euclia- 
ristica; das h. abendmahl|. Mikor az m'vacsorához jái'iink. . . . 
három készülettel alkalmazta-ssuk lelkünket az üdvös.ség&s áldo- 
záshoz (Pázm: Préd. 739). 

Áldozat: 1) sacritic:inm, vietima, host.ia, piaeulnm C fopferj. 
Urnac áldozatot aianluak uala iBécsiC 16). Ergalmavíjigüt akai'ok 
es nem áldozatot íJordC 379j. Eu wneki három áldozatokat 
tennék (VirgC. 44). Az áldozatnak vére (TihC 146). Itali 
áldozatott ötté reia : libans .super eum libamina i Helt : Bibi. I. 
R2). Mire moczkolodtíic az en veres áldoz;itinmial és ételes 
áldozatimmal ? íMehSam. 7). Eledeli áldozat (Káldi: Bibi. 340). 
Véres áldozat (Sárp: N'oe. 328). S) [commimio eiieharistica ; das 
h. abendmahl). A papok az áldozat kiriil egy szín alatt veszik 
az lu-at (Pázm: Kai. 886. MF.). Vétek a szent.ségtörés.sel való 
áldozat, halálos vétekkel járulván az oltári .szentséghez (Csúzi : 
Tromb. 461). 

egész-áldozat : liolocaustum C. [ganzopfer). 

égö-áldozat: holocaastimi MA. [brandopferj Helt: Bibi. I. J4. 
MA: Bibi. 1.125. (Egészlen égő áldozat Sárp: Noe. Etób. 5). 

engesztelő-áldozat : propitiatio C. [.sülmopfer]. (Pázm : 
Kai. 9ij6. Kr.l 

hálaadó-áldozat : [dankopfer]. Az Lsteimec áldozic hála 
adó áldozattal (MA: Bibi. 1.7). Háládó áldozat íDEnib: GE. EWb. 
15. Hála adó vagy kSzSaséges áldozat Kái': Bibi. 1.88). 

tüzes-áldozat: [liolocaustum; brandopfer]. Kár: Bibi. 1.89. 

Áldozati : sacritíLialis MA. [opfer-]. Áldozati edény : capedo 
PPBl. Áldozati t;u-tás (ailas.sa: Camp. 93). 

Áldozó : 1) immolator C. sacrifioans MA. [opfererj. 2) [.sacri- 
ticLilis ; opfer-]. Aldozo köntöst, kamsat ne tarezanac (Born : 
Préd. 7.5). Az nagy segestyébe bé futót, aldozo szerszámolíat 
hozót (Huny : Trója. 43). S) [dies aseensionis ; Clnisti himmelfahrt]. 
Aldozo napyaan (ÉrdyC 142b.) Urnuknac ménbe menete iiapian: 
az az aldozo napian (KazC. 7). Aldozo utanwalo zombaton (LáiiyiC. 



} 181). Aldozo másod napján: sei-untlo ilie fe.sti aseensionis (Ver: 
Verb. 259). 

Áldoztat : [eogo sjicrificare ; zum opfern veranlassenj. Az 
loyant áldoztatom (ÉrsU. 508b). 

AT.'RT.- aninio linquoi-, exaninior Sí. [in olmniíiclit fallcni. 
Hideg télben látta .sz. Ferentzet [dejderegni és alélva menni 
(Pázm: Préd. 168). 

el-alél : tw El alilt az nagy banatnau miatta (Szeg: Theoph. 
21). Blinőe miát elalélt lelki ismeret (Zvon: Post. 1.64). Hatható 
az .sz. lélek az lelki sötétségbe el alilt lelkeknek megli vidá- 
mitásjíban (Alv: Itet. 1.691). Pcjr-hamnba szállott, s már szintén 
el-alét nép (TKis: Pan. 9). Elaléltunk i[nmár az nagy éhségben 
(Thaly: Adal. 1.51). 

még-alél : aj Miképen az .szoniinhozo almadozza, hogy iszie, 
és mikor felserken, azért ugyan megalélt es szomiuhozie (Helt : 
Bibi. IV. K2b). Irigyem megalélt, nincsen vidnit orraival 
(Rim: Ének. 304. MF.). 

AléUcod-ik : cvj SI. 

Alélkodás : defectio animl Pi^ [ohnmaelitj. 

Alót : [cxanimo ; üi ohnmaclit versetzen]. Rutt bűzzel fnit, 
alet, izza.szt (Zvon : Pi'izmP. 33 1 ). 

Alétoz-ik : [animo liiuiuor ; in ohnmaclit fallen]. Az nehéz- 
kes asszonyi állat alétozik mintha az élet és halál közben várja 
kétség&s kimenetelét dolgának foliázkodási miatt iZvon : Post. 
1.756). 

ALia (nlég BécsiC. 44. nleg MA: Bibi. 1.185. alég Pázm: 
Kai. 132. allég Helt: Mes. 31. állig Szentiv: Verseng. 316. deg 
BahCsIsk. 132. 149. Vás: CanOit 269. 470. clyg EhrC. 65. 
146. dlég Helt: Mes. 42): vi.x C. aegre; schwerlich MA. kaum, 
nehezen C''Om:Vest. 151. a) Elygy lathattyauala (EhrC. 64. 81). 
Alygh volt hwz esztendős (ÉrdyC. 614b). Aleeg hog .soha zent 
Damankos agyban alvvt, demaga egyebeket zerelmast jnt vala 
nj'vgodalmra (DomC. 129i. Aleg vagion ez világon oly zer- 
zetes ember (Vii-gC. 67). Aleeg zolhatocvala (NagyszC.J 145). 
Aleeg lehetne bihetendS (16). Az isten itíletiben az igazak-is 
alég üdvözülnek (Pázm: Préd. 20). Látván csak alig való bal- 
laghatását (Hall : Paizs. 425j. b) [idímondatokban :] Alig mentem 
vala el azoktól, mikor raegtalálám azt: pavdulum cum pertivin- 
sissem eos, inveni eum (Kár: Bibi, 1.632), AUg töltöttem el tizen- 
kettődik esztendőmet, hazámból ottan hamar kibudostam (MA: 
Seult. 3|. Alig kezdették tanítani az igaz hittel ellenkező czik- 
kelt, azonnan mindjárt ellenek állottak (Szentiv: Verseng. 8). 
Alig pedig munkához fogtanak volna : az publica se.s.sio az ország 
sátorában beállott (Monlrók. XXVII. 140). 

[Szólások.] Alég vagyoc: male valeo, aegroto MA. lm 
vgy meg iesztél, hogy aligli vagyoc belé (Hlyef : Jephta). Éhség 
miat éijodet (ei»dett] alig vala iCseng: Jer.i. D. uram igen alig 
vagyon az gonosz hideglelés miatt (LevT. 11.89). 

Alig-alig : c« Bemiek-is a hit fsak aligalig sijjákol (GKat : 
Válts. 11.1238). 

aligon-alig: cw Aligon alig varia meg menekedéset (Lép: 
PTük. 111252). 

csak-alig : cv Meg az zuksegeseketis cac alig zoIad (VitkC. 
40. 59). Czak alygli Lxs.sűjtliatíik meg az nepeth : vix com- 
pescuenmt tm-bam (JordC. 758). Csak alek hog valamykoron 
az ev ruhayat el változtatta (MargL. 3). Czak alig tarthatya 
vala wtet (^'irgC. 41). 

nagy-alig : cw Nagy elyg hogy meg nem haluaki (Elu'C. 
65). Nagy elyg mer uala kymenny (146). 

Aliglan : [vix ; kaum[. Chak aliglan Siklóstul szaladot (Zrínyi 
1.71. 11.101). Aliglan tai-thatták magokat nyergekben (Fal ; 
TÉ. 639^. 



59 



ALIGON.SÁ(J -Hf:AÍ,Kt)m'OUÁ.S 



EF. AI,K< tNVl IlJIK KKA-ALKISZIK 



r,(j 



Aligonság : (vix, ae^re ; kaiini, niit stliwerer mülie]. Ali- 
ijuiisag i-ít-iidejaitéc le á népet : vix s«daveriuit tiirbas ( Helt : 
UT. k7). 

Aligság ('■tigtág, Soós: Post. 281): [vix; kaiimj. Nemde czat 
aÜKSiK vanuidé az 6 elifnietelit (Bom: l^éd Xlb. 29. SWlt. ^'i- 
t;a»!talá.s:'it szivében tsak alit; aligsái^ érzette (UKat : V'áltK. IL545). 

AliÍT \áUt Csim:.Si|). 57, 129. álit MA ; Bibi. 1.30. álÜ 
Hall: lUlL-st IU.4IJ. ulUl Tel: Evang. L6. aUit, ÜecHi : Adag. fii. 
állit Biró:Ang)'. 8.!, 281. Gvad: FNút 75). Aleyt, álét, alít: 
putu, existimu, arbitror MA. [nieinenj. Balkatagiiak nloytatik 
lElirC. 2. Bí),i. Ha te prupbeiiadat igazuac al/iitad iHéoiiC 20). 
Ne alaliad \\o^ meg zabadeitod (58;. Kit alaitaz lio^ iiagub ? 
(MiiuchC. 4í)b). MjcIkxLi ember, hogy te roola emlékezel, vagy 
ember fya, mert alo)tod eullieth y (Fe«tC. 7(. Kyhez aloj-tom 
liasiinlany ez nemzetet ? cui nimilem aestimabo ? íJordC. 380). 
Mykep|)eu ty aluj-ttyatok : ut vos praesumitis ^JordC. 710). 
.\luytli«an valam^tli liw tAlük veiuii ; speraus se aliquid accep 
turum íJordC. lUj. Ne alohatok cs ne yteellyeetők hogy ur 
Isten b1 hagynaa /izfjkat (ÉrdyC. 47.'i). .\zt alntta hojí; nmlaztbaii 
iiafVuii : luiiga biliben uagiHi (UcbrC 423;. Vgy alytom hogy te 
miig holtjd (VirgC. 35|. Mit alytaz tenenmagadrol (05i. Ne alecha 
vmi kőuyfi dolognac iTel: Evang. l.lHb). Áliti'i tL'iztátal.-ui sze- 
inéljiiec lenni : .saspiuitiis ört 0>\Á : Bibi. I.30|. A ki magát volta- 
kép|)en ismeri, nagyot magárúi nem alítíl'ázm: KT. 51. Magok 
alitü hásek ((jKat:Titk. 2641. Kevé.sre alittatiKik [beivsültetnekj 
(lUy: Préd. 1.180. 332). .Sokszor mind az eril, mind [wdig az 
oko.s.ság a' szurkos kfintSs alatt nem alíKa, egyfitt mog-iitjiltatnak 
iMLsk: \'Kert, 428 1. Úgy állítson minket az emlwr mint a 
Kristus szolgáit iBiró: .^ngy. 281j. Hogy Elysiuniban legyek, azt 
gondoltam, paraditsomimk is e' helyt állitottiini (Gva<l: l'"Nót 75) 

még-alít : IMegalítjmi magát : se etferre, insolescere ; ."ácli 
ílberhoben.J Ij'itnne ollyakat-ls, kik jól meg or&isétetett álla- 
pottal voltanar : snem tulajdonétvj'ui ebben istennec a' dlcsSs- 
séget, h.Hiiem inég-alétván |igy] magokat . . . íMegy: i;.)aj. 111.31 1. 

Alítás: existimatio, .írbitratiLs M.V (meinnng). AloytjLsji zerent 
lErdyC. 514b). N.igyok lezneek a kyk mustan kyéiiiSk nmgok 
:det'Lssícil (.SándorC. 10). 

nagyot-alítás : [iuroganti;i ; iiberliobung). A' fejedelmek 
ugy szollani .szoktak tisztasség-kéviuutsbol e.s nagyot alitasbol, 
mint lui ők tTire fSre nem tsak egy egy emberek, mint nulsok 
luuieui sokak volnának ; másként penig méltiWignak okáért 
(GKat : Titk. 2*1). 

Alitat: [exÍ8tinuUio ; meinung]. Aleytat zereni való ;ity:i 
(ComC. 30). 

Alitatlan : (im-redibilis, inetíabilis ; nnglanblú-li, niuinsprerli- 
liili|. (J aleytatlan jiyandok, mely erdomle j^rtensegeth nvluizny 
lÉrsC. löybi. 

Alithatatlan : c« U aloythatJitlan yozjuigli (ÉrsC. 300b). O 
Lsteny zerotetnek aleytattatlan (így| zei-elme (t'oniC. 143). Alelit- 
hatatlan fenessegov zeep wiroiia (MargU 111). .\litliatatlan pde.s- 
seggel nugouec :iz ő mellen (TelC. I5H). Aleytliat;ttlan edas illat 
iDoinl'. 1.50i. 

AIjKONYOD-IK : fontenebru C. advespentsco MA. [abend 
worden). Alkonyodott nap: *sol occiduiLs PPBl. .\x. elsi^ rigyáz-ás 
kezdíVlik e.stve, midiin a nap lenyugodván alkonyodni, setétedni 
kezd az idí (Bíró: Micae 51i. Életed alkonyodik il''al:BE 
574 1. Az úrtitól, mint egy mo.st ti'uiuidó luipti'il, várja vigiLsztalá- 
silt, .senmiit .sem gondolván .-iz fJreg úrral, a ki már alkonyodik 
(Fal:XU. 326l. 

be-aUconyodik : cv Mikoruun be kezdett volna .-ílkonyiKlni 
(Sylv: l"r. I.L'3,, 

béalkonyodás : lerepusvuluui ; abenddiinnnemngj. MiugyArt 
iwtvéli béalkony.Hláskor ritkában szaiktak az emberek letekildni, 
aluiuii iBiró: Micie :>■!. MF i 



el-alkonyodik : contónobro JUl. (abend werdenj. Elalko- 
nyodott íi nap i(ilvat: Titk. 44'Ji. Tulaidona emiek a napra for- 
duló virágnitk, mindenkor a napra fordulni, véle felnyílni, s 
mintegy el is alkonyodni (Csi'izi : !Sip. 8i. A földnek kereksége 
a' tengerben merült napiuik elalkonyodott árnyékában borult 
(Fal: UE 3(341. 

Alkonyodás: *crepera lux PPBl. (abeuddSmmerung). Nai>- 
fel-jöveteli és alkonyodá.si homályos világos.ság : crepusvulum 
PPBl. 

Alkonyodat: a; Prima *vespera: alkonyodottkor (igyj PPBl. 
Alküny.jd:itkür (BethI: Élet 337). 

ALKUSZ-nC, AIjKUD-IK oViluittak Toln: \ig. 2fJ.5. 
á^i«(/liatt;ik Pázm: Kai. »i;. 522 ó/ií-lmatlan Kár: Bibi. l.\M. 
alkoJom, altoszoia, allnis:om, megiMuJoni MA. <iHodiü Ver. 
alko:yk ÉrsC. a/íosnk Pázm: Préd. nforfott y RAIXy. lU. 90. 
[kétszerj) : 1) convenio MA. [concordo ; sich vertragén, iiberein- 
konmien). Az nemes orxagh az elsew .irticulusrul ki legli feob 
wolth nem alkliatott (RMNy. IIL USi. Akodgymic egy ma.ss!il 
(Bom: Préd, 17) Mindenekkel béke.sége.sen alkoszik iPázm: 
Préd. 54;. A birák tsak arrnl tennének itíletet, a' min nem 
alkhattak [a i»er6sek] (Pázm: Préd. 041). Ha egyességfSk va- 
gyon, vau erejek. Lesz Ls, mert alku.szuak. IJe te menj fl rajok, 
ne kés,sél és ne hagyj idít alkudniok (Zriuyi il5. MF.j. 
Melly rosszul alkhatnak egy királj-i székben méltÚKág és egj 
ész, az mely engedetlen (Zrinyi IL117i. S) [eonveuit, decet; es 
.scliickt sieh, ziemt sichj. Alkozyk nemes feyedelem : nuigadiuik 
zolgakat en tnniilezom zoront walaztluuiod ("ÉrsC. 203, 354 1 
Ez fit fele dolgokban függ az kereztyenség melyeket alkoszyk 
minden kereztyen embernek megtudni (l!at:KTSid. 9p. S) |«- 
lise/ir \'er. MA. [liandeln, uuterhiuidehi, einen vertrag schliejíien| 
Alkudni, megszeraódni, imien vagyon ;iz alkalom i(jKat:l'itk 
1119). Csak hogy .íz onitor éljen, ugyan alku.szik, kötést t«wz: 
végez és egyez az emberrel iBini: Miwie. 71. MF). 

[Szólá.sok.) Vgy alkusznak mintáz eb s ni a r s k :i, 
Hercules et simia iDecsi: Adag. 209i. Az dSgi^n nem alk 
h ;i t i k : dimio<it pro eamibus (344). 

égybe-alkuazik : [uonveiiio, concordo ; .sidi vertragén, siih 
vei-standigenj. GőrSg foiedelmec e^be v&'otuen az Imperatorsagon. 
nem alkliata-egbe (tízek : Kn'iu. 190). 

égybealkuvás : [convontio, i>artio; einignng, i-inigkoit). Be- 
ke.segnek e.s egyben alkuvá.siiak okáért : caasa |uii'ls et luu- 
rortlL'ie i\'er: Verb. 330t. 

még-alkuszik : 1) concordo Ver. convenio ^L\. (sich ver- 
triigen, übereiiistimmen]. Ha yo moddil megh alkhatlmak ezen 
kevvchegeni megh thenveu megli alkwdgyanak (KMNy. 11. 
212). Ezen mind megalkosznak, hogy a ronui e^jyliáz ellen 
egyetemben tusakotln;ik (Tel: Evang. U.815b). Megalkuiuiának 
rajtji, melyik venm' fel a tlsztüt (Monlrók. UI.134i. De luuuik 
utáima sem alkhatjuiak-meg a' magyarok Péter kir/ülyal (Piís: 
Igazs. 1.187). Hiszed-e hogy ezek n szabado.sok baritságosjui 
megalkudgyanak a \irtu.s,saly (Fal: NE. 57). 2) pacisi-or MA 
(einen vertrag abschUe.s.sen, luuulel eiiis wenlen). Az lirránil 
meg egyezni, megalkomii : *detidere pretio cum :dÍ4Uo PPBl. 
A' bordély-mester meg-alkuvjui ;»' leiUiy felett viszi liázálioz 
(Hall: IIHist 1I.2S1). Nyolra sniverendorba meg is alkudt vele 
iGvad: RP 51). 

megalkuvás : conventuni, pai-lio C |das ilbereinkonunen^ 
öszve-alkuazik : I) [couivirdo, convenio; sicli vertragén, 
übereinkommen). Ibimburgbaii igen íiszve-alkutt volt az csá.szár 
conunlssarinsival, ogyiltt vendégeskedett véllek lErdTíirtAd. U.3.'<7 
.MF.i. Kedvek ellen Ls e.-««i killl alkudnjok (Gér: K.árC.s, lU.25ji 
'■t) íkszve ,'ilkndni vmin : ad pactionem *iua.e<lere PPBl. 

réá-alkuszik : (masi-ntiu ; zu.stinimeu|. Én .sem \itJitum 
tovább a dolgot, reá alkuszom, U^%\ :t uh'kI uélkiM való sz;í- 
UuLsiig fjtet légyen sebeket mind a' kél renden i Fal : NA. ÍH' 



Hl 



AÍ.KALOM- ALKALMASSÁG 



ALKALMATI-AN- ra^ALKALMATLANÚI. 



tí2 



Alkalom: ívictnin, wnvontin; vorlrn};. vi'ik'IoícIi; alkaldnilui 
ereszkedni: ad i>;>otiini veniro, sieli iii eineii vergleieli liuíseu 
rr. Alkalomba moiuii : *adire ad |\"(cti<nieni. MoKállása az al- 
k.il«innnk : dictoium *eoiiventoniiniiue eoiLstaiitia et veritas. 
Kelboutaiii az alkaliiiot, alkiivást: *luditi(ari loeationeni. Meg- 
mjisolt alkalom: *intercisae pactioiies PPBl. Nem amúgy tisz- 
t(>sségKel állott ez disznós emljerliez, liocy meg fo^'adta volna 
alkalom szerént <1tet, hanem rá kStStte magát íMegy: tiJaj. 
n 12V A kik a békesség elölt estek a rabságra, ha kik ez 
ilyenek közül urokkal mint conveniáltak, tai'ts;ik alkalmokhoz 
magokat (Monlnik. \III.40). 

Alkalmas iilkoluuis CC., Pázhi: Kai. 475, 526, 720. alkuvws' 
LevT. 1.S7. Helt : L'T. 1.5.Í : 1) idoneus C. convenieiLs, aptns ; 
geschickt, [passend, geeigiiet]. PP. Alkolmas nap : dies opportnnns 
i.MüncIiC. 81). Alkolmas hel : opportimitas ( JordC. 439). Mykoron 
alkolmas ydiS tőrteeut vohia (Éi'dyC. 522b). Kyiiek alkolmas 
or^vossagaat uem talallyok (ö25b). Az embery termeezetőt Öel 
veneen, hogy alkalmas volna zyletiiy zenwedny 1^663). Nem 
vagyok alkalmas es elég reaya (Vii-gC. 69). Mindeme ala ada- 
nac 30.000 embert hadra alkalmíusokat iSzék : Krón. löOb) 
Alkolmasoc vagy alkolmatlanoc az papi méltóságra (MA: Bibi. 
1.1081 3) [licet, oix)rtet: erlanbt, angezeigt]. Legyen alkolmas 
eimekem zohiom tyuektek: licet libere dicere (JordC. 712). 
Alkolmas ew-tet az bynesek kSzzee zanilalny (ÉrdyC. 352). 
Valaky meg tantoroytaud eeggyet eellyen kysdedSk kőzzSl, 
alkolmas ewueky liogy egy nagy malom kőwet fyggezzenek 
e\v úakara (ö52bV Alkolmas, hog urunk tri-^tusba sémi ne uet- 
te.s.sek, mel ektelensegSt ielóntene (TUíC. SOj. Ha engSm es az 
en ikSmet gyertyával tyzt51z, alkolmas hogy az en anyámat es 
tyztíillyed (KazC. 55). János azt mongya: nem alkolmas neked 
awal lenned: non licet (Pesti: NTe.st. 301 S) [sufficiens, con- 
venieas; beü'achtlich, ziemhch]. Alkolmas kenők ala uette az 
hamis uadolokat (KazC. 02). Evnen maga alkolmas aytatoss;igban 
megmaraduan (MargL. 171). F;u-k;Lst alkolmassan megh feddet- 
tem (RMNy. IHj. 3261, Alkalmas ideje, hogy semmit nem hal- 
lottam felíle (LevT. II.lSSi. Alkalmas id6 telik benne (Tel: 
Evang. II-llOi. Ijégyen hűti alkolmas enisséggel az embemec 
(Zvon: Post. 1.345). Ezt az kérdé.st alko!ma.son megfejt()k ennek- 
eWtte (Pázm: Kai. 526V Alkolmas terlmec kellett az fánac lenni 
(XLA:ScuIt 428). Ezek, csak magán, alkalmas könyvet tSlte- 
nének (Sall:Vár. EWb. 5). Már alkalmas napja, a mi(3lta ke- 
gyelmednek híre nem jőve (MonOkm. XIV.383). Az étszaka 
alkalmas hó esett (Monlrók. XXIV.28R). Alkalmas ideig tartott 
ezen traeta (XXVn.93). Tóiök alkalmas távol vannak (Misk : 
VKert. 54). Alkalmas idíi múlva iMik:MulN. 127). Vannak e" 
mesterségben gyakorlott csalárd emberek, a' kiket alkalmas 
munka meg-t.salni (FahUE. 373). 

Alkalmasint: 1) (satis, sufficienter; geniigend, ziemlich]. 
Midőn mái' alkalmasint megnevekedtek, illyenkor igen éhezők 
(Misk: VKert 57). Alkalmasint lebukik a \izbe (292). Mellybe 
egy veder víz alkalmasint belé fér (343). Feles rabot lujzott, 
marhát is alkalmasint hajtatott (Monlrók. XXI1I.20). A törOk 
elszaladott, elnyervén bagázsiájábaii alkalmasint a német (XXVH. 
15). Alkalmasint tudta az udvarnak mivoltiit (Ben- Ritm. 124). 
Alkalmasint rajz/jlta a világ dolgát (Fal: NU. 358). Idővel meg- 
szaporodtak és alkalmasin [így] elhat;dmaztak (F"al:TE. 722, 
728). S) [probabiliter ; \vahr.sclieinlicli]. Eddig tudjuk, alkalmasint 
elválasztotta volna az fegyver köztünk az dolgot ('MonOkni. 
XIX.320. Pós: Igazs. 641. Hall: HHi.st. m.92i. 

Alkalmasság : I ) [opportmiitas ; scliicklichkeit]. Alkalmas- 
sak zerent : quanümi commode íNémGlossz. 181). Amiak okaerth 
waltoztata \\t yesus az kenyerzemelt ftigiu'am paiils) e\v testeewe 
kyt emberek alkolmassagal wehetnenek hozyayok (Er.sC. 560). 
KyTŐl alkolmas.saggal teen byzonsagot emien magáról (ÉrdyC. 
347b). Hogi mind a heli mind az időh igienló alkolmassagba 
lemie (DebrC. 228). S) [occasio ; gelegenheit]. Keres vala alkol- 



m:isságot, hog \1eta sokíusíu; ii;il ki'il adiiaia 'DíihK'. 15 Ii. .\ddig 
akar iidőt venni próbájához, az még alkalmasság arcc-zal áll 
dolgához, ne kapjim azután kojuLsz hátuljához (Gyöngy: KJ. 
139. MF.l. 

Alkalmatlan: I) ineptus, iuhabilis C [ungeeignet]. Szállás 
fogadásra ;dkalmatlan : iniiospitus C Még alkolmatlan volna á 
királyságnac meg bírására (Helt: Kn'm. 95). A részegség az 
embernek elmeiét sa tanu.sjigra alkalmatlanná teszi (Fél: Tan. 
328). Az jóra tellyességgel alkolmatlan (Uzoni: l)áv. 44). Ei-kölcs- 
telen s mindenre alkalmatlan (Fal: UE. 369 1. 2) importuuus, 
inopiKirtunu.s, inconvenieus C. [illicitus; univLsseud, mierlaubt]. 
Zerzé hog magát alkolmatlauocba (illicita) né erezte,né (BécsiC 
91). Alkolmatlan gondolatoktol meg tiztolumi (VitkC 17). Ila 
mondotal aiiag műueltel alkolmatlanokat fecf (45). Sokat nem 
jol és alkohnatlanul forditottac (MA: Bibi EWb. 3). Oly szo, 
melly az mondandó dologhoz alkolmatlan (Zvon: Post I.l). Nem 
alkohnatlanul mondatic veteknec (Zvon: Osiand. 28). 3) iucom- 
modus, intempestivus C. [molestus ; ungelegeu, liistig]. Alkolmatlan 
jvevltessekkel . . nagy keserevsegi'e jngerlyk (Mai'gL. 91). Egy 
büdös istállóban, alkalmatlan j;iszolbaii volt helye (Pázm: Préd. 
13). \"ékony eledellel élnec, alkalmatlan házban laknac (Prág: 
Serk. 829). Alkalmatlan állat a légy (Misk: VKert. 654). Se 
szemtelemiek, se alkalmatlannak ne nKjndliassanak (Fal : UE. 
383). 4) [insufficiens; ungenügeud]. Fogyatkozó vagy alkolmatlan 
tagú iuh (Kár: Bibi. 1,109). Meg alkalmatlan idejfi embereknek 
tartatnak : non sünt adhuc legitimae aetatis (Ver: Verb. 182). 

Alkalmatlanit : 1) ineptum reddo, inconvenientem facio 
Sí. [ungeeignet machen]. A sok álom megtompíttya, és a szép 
tudományokra alkalmatlam'ttya elméjeket (Pázm : Préd. 842. 
MHeg:TOszl.'' I.U4). 3) [molesto; bela.stigen]. A bus k&sergé.sből 
nem lesz semmi hasznod, alkalmatlanítod st5t ezzel magadat 
(Gyöngy: KJ.2 20). 

Alkahnatlankod-ik : hicommodo, iniportunus sum Sí. 
(lastig .sehi]. Agnéi alkalmatlan hijában valóságijkat előhozván, 
alkalmatlankodic : ineptias aniles proferens ineptit (Com: Orb. 
838). Ezen liorvátliság tsak alkalmatlankodott, azért jobbnak 
Ítéltem, viszsza eresztenem, mint sem továbbá az vánnegyebéliek 
alkalmatlanságával tartóztatnom (Epistolae Ai-cliiepiscü[)onnn e 
comitibus Szécsényi 1.194). A sok udvarbíró, .számtiU'tó, kulcsár 
nekik nem alkalmatlankodtak (Mik:TLev. 74. lev.). Kialuszik 
berniünk a gonosz gerjedelemnek sziknija, és nem alkalmatlan- 
kodik amiyira (Fal: NE. 46). A molnár megint búsítani kezdé 
az abbét, és csaknem éjfélig alkalmatlankodott (Fal:TÉ. 732). 

Alkalmatlankodás : [molestia; belastigung]. Követem az 
urat ebbéli, noha elkeriillietetlen alkalmatlankodásomnil (Fal: 
NA. 149). 

Alkalmatlankodtatás : cv Cobb czintalankottatása s az 
tokay commendantiiak alkalmatlaukodt;itá.sa már efi Fölséghe 
lőtt forogh (1664, Felső-Magy. Minei-va 1.479). 

[Alkalmatlanod-ik| 

el-alkahnatlanodik : [ineptus fio; ungeeignet werdeii|. El 
alkalniatlanodtac mindenre (Megy: 6Jaj. 111.35). 

Alkalmatlanság: I) hieptia, importunitas C. inconvenientia 
MA. (unscliicklichkeitj. Az mostani találmányoknak alkolmat- 
lau.ságát világ eleiben terjesztem (Pázm : Kai. a2). 2) [incommo- 
ditas, difficultas, molestia ; ungelegenheit, belastigung). Feelueen 
bog ezbevi valamy alkolmatlanság ne kevuetkezneyek (DoniC. 
125). Az úton-járás alkalmatlan.ságok és fáradtságok-nélkül nem 
lehet (Pázm ; Préd. 85 1. Azon aprólékok, minthogy másoktól 
igen felvétettek, nagy alkalmatlanságot okoztak (Fal : UE. 
11.38. Mi-'.). 

[Alkalmatlanul] 

el-alkalmatlanúl : (ineptus fio; mibrauclibar werden]. Bidou 
Péter teljességgel elalkalmatlaiiúlt (MonOkm. XXIV 172). 



63 



AI ,K AUMATX VS - AI-K ALMAZFAT 



KI^AI.KALMAZ^rAT EfíVBE-ALKfn" 



114 



Alkalmatos: I) opiiurtnniin, habilií, idoneiis Ver. promptus 
coiívpnieiis C aptus, comimidiiK, acciiiimiixliis, ti'm|i(isti%nis' MA. 
(paiweiKl, Reciiíiiet]. Alkalniatíwaii : iipixirttiiip, liahililer, doxtere, 
comnicKle. iRtíii alkalmatos: i)fri.pi«Ttiiiias líTidoiiPUs, piTa|>- 
IKwitiis; tanításra alkalmatos: dmiliilis; pcjbofoglalánra alkal- 
matmi: i-oiuie.\ivim ; ditséretrc alkalmatos: laiidativiis; liázassii^Ta 
alkalniaton: viri|«>teiiíi C. Ha valaniykoroii alkolmatas vtam 
tSrt.Miiipk lioKV tv lioüKitik momi.vk i Komj : Szt'ál. 15). Alkol- 
matos lii'llyt kere.<iii>f az vtk&etre illolt: Kri^ii. Hl). Es5t adué 
alkolniatus időlic : teniporibus kiils iHelt: Bibi. I. LLM). Alkol- j 
matos nap: dies üpportiiim.s (Kél: Bibi. H2). A' mPR-étolre alkal- 
matos mjiilarak : avtw esni aiitae íKelv: ScliSal. 15). Akiirnirillyie 
lábra illemlfl és alkalmatos i-si/.mák : quadraiitps tvini,TiientG.siiie 
íCom: Jan. <>0(J). 2) coiiveniens C". (liict, oiiortct ; erlauht, aii 
i;p/.f i),'t|. *C'oiivenieiitissininm ttmi|»iri : ;iz id/llu'Kc alkalmatos 
l'I'Bl. Myudeii jlkek alkolmatosok (licenti eiuiekem dp nem 
mindenek liaxiialimk iKomj: Szl'ál. Itlli. Az oro.szlaii ípkíIk-h 
alkolmatos biÍMit építeni (C'is. K3). Tisztoga».suk lelkünk i.«mé- 
i-otét, liofy a békességnek IVjcdelmét alkalmato.síui magimkhu/, , 
focadliansuk iCsnzi: Tromb. 42. MK.). ») [síiftiiieiLs, eonveniens; 
betriichtlicli, ziemliih]. Kct embernce taniibizonsáua alkalmatos: 
verum est illelt: LX b:ii. Ali',' vala i-zjie annyi, kivel tokélyes 
bnrét bé tódliette volna alkolmatossiui iZvon:Pos1. 11.30). Az 
ellenkezések epylie békéltetési a tndi'is emberek elméjét is 
alkalmatoson fára-sztják (Pázm: Kai. t>12. MK.). 

Alkalmatosít : [aptum facio, adapto: gceignel macben]. 
Alkalinato.s.séttya ótot, hogy elhiliesse iizt iMlleg:T(»szl.* lil. 
111). Alkalinatosétatnak Ismeg felkelni, lia el e.«nek (MHeg: 
Preb. 38). 

Alkalmatosság: I) opiKirtnnitas, liabilitjLs, dexteritas. taci- 
lit;is (' [taiigliclikeit, eignnng). íiimeon j('ívendólése oUy alkol- 
inatossági'i, az mellyel illendőképpen végcziiettync az o e.sztendfit 
iMA: Sí-ult. 89i. 2) otcasio C. Ver. temíjcstivitas MA. gelegeiüieit 
('om:Vest. 138. Az fidcWk alkolmato.s.<ága szerént bizonyos 
ábrázatot vo.'ünek magokra (Tel : Evjuig. II. 12bi. Sem kedvem 
se alkolmatossjigom nincsen á.^zellyel való iáratban (l'oenit. 14). 
Az 6 Írásoknak alkalmato.s.sága nem liozt;i, hogy ezekriil szól- 
lanáiuik (I'ázm:Kal. 617). Tílb régi doctn-ok .szavaitls niiis 
alkalmatossággal fel-jegyzettiik (739i. Küldené bári-sak Kívárig 
jó alkalmatossággal (Mont)km. \'1.40). Mi'ilattame el akármi jó 
alkalmatosságot (RákK: l^ev. 25t)). Megemlékezvén minden eli- 
l'ordnli'i alkalmato.«ságükban arról (Fal: NU. 277). Ixgelsö alkal- 
matosságkor niegmondiuiám kednek (Mik:TLiev. 27. lev.). S) 
commoditas ('. \cr. |utilit;is ; vorteii, nutztMiJ. Nem keresi ezzel 
I.sten orszíigát, hanem a fíiidi hasznot, és maga alkalmatosságát 
(Pázni: Préd. !*li. .V tíisTénység életünk alkalmatossiigit raga- 
dozza (795). Igyeues úton kel járni, ha az keríiletl>en nincsen 
alkolmatntiság s ha.szon il'ázm:Kal. 7'.)7i Ki nem látja csak 
nem mindenektól a világi alkalmatos.ságokat imádtabii? illly: 
Préd. I.lto. Én a jó alkalmatos.s;igot kerKs*»m ; die kommlii'hkeit. 
la i'oinmiiditp iKirliesz. .^."ii. 

Alkalmatoztat : |applico, apto ; anivis.<wn, anwenden). Az 
Istennek lelki dolgait okos.sjin a lelkekre és lelkiekre alkal- 
miU'/ztatván (Nagyari: Ortli. aöj. 

Alkalmaz : apto, aevommodu ^I. (aniDisseii, anwenden]. 

el-alkalroaz (elalkalmaztat V) : a. MidSn osztán ez világra 
laíiletik, meg valtoztattya alla|«ttial, es elalkalniaztatik .iZAiknak 
.■oemlélésére (Lép: ITiik.' 11.17111. 

meg-alkalmaz |megalkalmaztaf ?|: cv A' tollal avagy pen- 
nával, mellviKH' az orra a' jieniia csiiuiló ke.sotskével alkal- 
maztatik (csináltatik i meg: scalixillo l<>m|>eratiir (C'om: Jmi. 155). 

Alkalmaztat : cv Alkolmaztattya nmgát az dologhoz (MA : SB. 
327). .Magokat alkülmazta.ssáv iiz Imlgatoc elmeiénél' gySngesé- 
géhet (Zvon: Posl. I.:H(ÍI). Kev(«it használ vkire nagy dolgokat 
bízni, ha azokat maga ilii.siretii'e és l)(k'snletes méltóságára 



alkolmaztatni nem tndg.va iPrá«:Serk. El/ib. líti. Örökkéval.'. 
világoss:igának fényét a te gyarliiságodhoz alk:ilnuiztjitta (Csi'izi : 
Síp. Ii72). 

el-alkalmaztat : (dispono; einriihten). Minden bflnMl tisz- 
tétsuk ki .szivünket, és úgy :űkaliiuiztassnk el, hogy ablian 
Jésas alkalmatijs helyet válasszon magának (Oi'izi : t^íp. 684) 

Alkalmaztatás : lai'commotlatio ; ani>a.s.''nugj. Az orvos doc- 
torok nélk('(l s-zúk.Viknek magok alk.'ilmazüit;i.sarúl (Felv:SL'h. 
Siil. li. 

Alkalmaztatott: |aex'omm<idatns, proixirtionatas, aptiis; jj 
aiiger«tsst, geeignet]. A' kiV/,ép termetfi ember leg szebben alkal- 
maztatott: optime est proixirtionatiis (Cum: Jaii. 4ői. Az údö 
essSre igen alfcilmitsztatott (KHécs. 1666. D3). 

lAlkhat-ikl 

Alkhatatlan : (in.sociabiliter ; iinvereinbar] A gond, méreg, 
kárv.-dlás alkhatatlan o.strom<)lják s-/jvét iI''al:NU. 262i. Az 
igasság és h;unl'«ág ;iz emberi gyarhVságot alkluitathui bírják 
iFal:UE. 380 1. 

Alkodhat-ik: [eonveiiire [Kitcst; sich vertragén köiineu). 
Egy királynak három fia mikor az országon nem alkodhatná- 
luik (P.ázm: Préd 211). 

meg-alkodhatik : >-■ Ez oraig sem alkotliattanac meg 
raita, mellyic sectába talaltaszec az igaszág (Tel: Rövir. 34bi. 

megalkodhatatlan : [iiL«oi'iabills ; nnversíihnlieh). Nagy, és 
meg alkiindliat.itlan egyenetlenség támad uaiKinként kSzóttiik 
(Piizni: Kai. 351). 

Alkodtat: fconeilio; versühnen, ansgieichenj. Alkottató: 
pactor .MA. 

még-alkodtat : "n; Az nrak addég járának a keet fejede- 
lem kfiztitt. hogy meg .-ilkntt.-iták (Pethö: Krón III. Gg. MF i. 

Alkomány : |opiLs, i es ere^ita ; werk, geschöpf j. A tíirOkflk . . 
nem oly alkomjüiyi az istennec mint mi (Tel: Fel. S4b. 63. 153. 
TehEvang. I.318i. Kiki mind az ii feienec alkomiuiyat és ta- 
lálmányát kfiuetucn (Mon: Aixíl. Elíb.i. Ár. te mmikadat farkas 
alkomjuiiauac fogyac itelnie (2). Ki legyen az Autichriitus meg 
bizonietom, nem magamtol t;dalt alkomaiiyal ^437. Mon : KépT. 
133). Dichertencc vrani tégedet minden alkomanykl, kezeidnec 
alkomaíiit en istenem ne ntald meg (Pécsi: Ágost 95b). 

Alkot {iilkaló, nilui'niáiiy Gyöngy: Rkoez. Ll8ó. MF. oiiuíni 
Tel: Fel. 15. a«u«aiiád Zvi>n: Post. 1.2. uUtU Pós: Igazs. 16-25. 
GKat:Titk. 1119. u/tcta IIelt:l"l'. E7. u'ioíuány Helt:Me.s 
140). I) stnio M.-\. |paro|; herstellen, vertíLssen, Adámi Spr. 
Alkos toniagadnae paraziui tiakat iBéi'sit' 181, 59i. Alkossonc 
ith harfim hailakot (MünchC. 45). Alkotta ó hazat (26) Alkos- 
satok nekilnk ennónk liogh egSnk iW'uikC. 145). Alkotanak 
kenetfiketli (229i. Nagy sok kiustélt c.sinála, enVs klastronKn 
kat, nagy sok templomokot mind kíustélnak alkola (KMK. IVjíd. 
Vala az palota eke.sen alkotna iKák:.Sánis B4i. MidSn bolond- 
sagidat alkotod, trefals inls-xlliini (.M'ni: A|>ol. 258i Valamit 
ekkorig nem alkntot, ez után sem alknt (IV«s: lgaz.s- I.ó25i. 
2) apt'i MA. (.'UipassenJ. (VkL-i hanuir .szprencze vattozassa, ó 
hozza ember magát vgy .alkasa íValk: Barb MF.) Alkutiii az- 
az őszve-békélletni, Sszve-szerkeztetni iCiKat:Titk lllüi 

be-alkot: 1) [colloco; hinpinsetzen|. Nimíd koporsói alko- 
tanak, kyben -fl^nt Eleknek te.steth nagy tyzt.Wgel bealkotak 
(KazC. 82). Igen szép koronát csináltat;inak. kit .Sándor fejél»'n 
béalkotának (KMK. IV.1721. 2) Irejiaro; lierstellen|. Serén>- 
séggol az vitézei' forgódnac, napi«li rontá-st éyel be^alkottáiute 
(Tin: 131). 

Sgybe-alkot : (conrinno ; znsammenp;u«euj Az éke«>n szókí 
vers szerai'i versieket ns rythniiwkat ekc«icn egyben illeget, rako- 
gat, alkut ((_'om: Orb, 754. MF i 



65 



EL^ALKOT-.VLKÜ 



AU<l7,A^^Al,l. 



66 



el-alkot : |;i|>pliio ; aiinaíseii, aiib<?<nienioi4 Vsy rendelte el 
dolgát az liűiu'w oinlieniek, hopy csak ő, az ix)eiiiteiitia tartás által 
el alUússii macát iL.é|i: PTiik. I.18H1. Jelentett*! az nagy neliez- 
séget, mely nehezen alUiKltyak el magokat az efl'éle bűn tévi'ik 
az poeiiitentia fartisra (193i. 

föl-alkot: (creo; sthaH'eiil. Hiszem az istent, lio^y az ki 
líilalkutott és ezben az allapatban helylieztetett. Kundomat viseli 
(EsztM. 1.91). 

hozzá-alkot: apiiliio ^^A. [anjiassen]. Hozzá-alkutó : aceom- 
mixlans PPUl 

még-alkot: [i«ro, struo; Ijereiten, erricliten]. Taranr-nla 
megalkotni a magasségó kérezfet (BéesiC. fii). Megalkottatnak 
.Indának városi (AporC 21). Megalkotaak az vacliorath iW'inkIC. 
llrt. NádC. 119). 

öszve-alkot : coapto MA. [znsammenpasienj. Jól Sszve-alko- 
tcitt : eoniinnatiLs PPBl. 

Alkotási't'diíías Lép; PTiik. 11108. alhUás Toln: Vig. EWb. 
ll.í: I) etiormatio, ereatio Kr. [sihöpfimg, ersebalTung, bereitung]. 
Mereg-aleotbas : venefieia iXémGl. 322). A nemzesbez jáiul az 
alkotás, mellyel a mag az éI5 testnek tagjaivá és ré.szeivé 
leszen és formálódik (ACsere : Ekic. 141). Két dologban elflzi 
meg a mi teremtésünk egyéb állatok alkotását (Pázm: Préd. 
1088). 2) [opus; werk]. A forrás 5 vizeuec fofasat mesterséges 
alkotással a varos k^51 vizi (BécsiC. 23). 

Alkotmány CaMMÍmóni/ Pós : Igaz.s. 69. Tof: Zsolt ."586.): 
sti-uetiu'a, aedilicium MA. [werk, bau, geschöpfj. Győuyorködénec 
az5 kezeknec alkotmányában (Helt; UT. h4). Vram az te kezeid- 
nek alkotmani az egek (Fél: Tan. 37). Az gyertya tirtónac az 
6 alkotmánya (factiu-a) merő aranból verettetet (Kár: Bibi. 
1.126. 462). Heted napon elvégezte isten az ő alkotmányát : 
complevit opus suum (MA: Bibi. 1.2). Ez világnak alkotmánya 
(Zvou : Post 1.32). Jerusalem ez az illyen drága alkotmányi'i 
szent város (11.254).. Az sz. Istiiau egybaza fólSt láttatott nagy 
alkotmány mint vmi nagy gerenda (Zvon : Osiand. 208). Kichoda 
sz5rzese es találása által iteled azért bogy epetetSt ez az 
mi.se alkotmáiiyniya (136). Miképpen álbatnac meg az nagy 
épületfi alkotmauyoknac fedelei ha az fundamentomok el roniol- 
nac (Prág: Serk. 671). Csodálatas alkotmányú eszköze a fölséges- 
nek (Csi'izi: Síp. 197). 

Alkotó : opifex MA: [auctor ; schöpfer, verfaísserj. Az alkot- 
mány mondgya az 6 alkotója felől : nem csinált engemet (Szár : 
Cat Dl. Ez \ilágiiac alkutója (Prág: Serk. 189). Az m-'. szenved 
az szolgaért, alkaté az alkatmányért, az emberért az Isten 
(Gyöngy: RK. 185). 

Alkotvány : sti-uctnra, aedificium MA. [werk, Ijau, geschöpfj. 
Mondgyaé az alkotvány ifigmentumi az őtet alkotónak? (Helt: 
UT. r2). Az egec az te kezeiduec alkotuani (Szék : Z.solt. 104). 
Elvégezé Moses az egé.sz alkot\'ánt [a sátort] (MA : Bibi. 1.87). 
Az isten minket, az ő alkotvánjit meg-tartof (Mad : Evang. 4). 
A világnak kúlső alkot\-ánya, vagy a főidnek kereksége (171). 

AlkÚ (nlhi): 1) competens, aequum, accommodum AL\. [pa.s- 
send, geeignet, scbicklich, eriaubt]. Igen alkó erre meg-tartanunk 
a" tiidós Bézának dedaratióját (Pós: Igazs. 313). A' hibákat 
mind ide le-jegyTsegetni alkónak lenni nem Ítélem ((jKat: Titk- 
1097 1. Kit nem alko csak meg gondolni-is annál inkab meg 
mondani (Gyarm: Fel. 175i. Az Istenek szavát nem alku meg- 
vetni (Gyöngy : Char. 264). Bizonyos személyekre nézve nem 
alku az igyenes igazságot tisztán, pusztán mondani (Fal: UE. 
490). A gondolatlan igérést, vagy éretlen eltekélé.st., jó alku 
megmásítani (494). 8) [pactum, conventio ; vertrag, übereinkom- 
men]. Ihon a vásár! kész az alku (Szöuyi: Mártir. 102. MF.). 
Leeresztik ők is dorongokat, jó alkiu-a veszik egymással dol- 
gokat (Gyöngy: KJ. 90). Vess jó számot szükségedrül es mará- 
si. NYKLVTÖRT. SZÓTÁK. 



dékidrnl, a töbliivel .szerezd meg a mennyországot Istenes alku- 
val eladandó (Fal:SzE 538). Meg lévén mái- a kötött alku 
ke-«tök (FahTÉ. 636). 

Alkuzás : [pactum : vertrag]. Az országbeli község felfii így 

lőii az alkuzá.s iMonTME V.23;. 

Alkudás {alkodás Ver., MA.) : concordia Ver. jjactio, con- 
ventio MA. [übereinkommen, vertrag, unterhandlung]. Az vité- 
zekkel ha mi alkudás lehetett volna, azt az fiam reám bizta. 
Jöttuk hozzám alkuvás szine alatt (LovT. 11.218). 

Alkuvá,a : conventio, contractus C alkuvás, alkovás : pactio 
MA. [iibcrpinkomraen, vertrag, unterhaiidhuig]. Fel-bontani az 
alkabnot, alknvást: *Iudificari locationem PPBl. Ott köztünk 
semmiképpen véghez nem mehetett az alkuvils (ErdTörtAd. 
1.266). A várbeliekkel a törökök alkuvásba iudulának (Pethö : 
Krón. Z4b). Mintsem dolgod törvényszékre menjen, jobb alkuvás- 
képen inkább kedve teljeu íPhilFl. 26). 

1. AXiXi : mentum C. maxilla Mi\. [khin]. Fékbe törd meg 
ő alokot (DöbrC'. 79). Első foga főIső alán az kegonac (DebrC 
l.í'>). Zabolaba wnekyk alokatli meg zorobad (KesztbC. 72. 
TihC 106. WeszpC. 68t. Az állókat meg kel szorittani szabo- 
laual es fékkel (Szék : Zsolt. 29). Szamár állával véré : niandi- 
bula asini percussit (MA : Bibi. 1.232). Étel közben a felső állát 
mozgattya (Com : Jan. 48). Miért borotváltatod el, talán jób a 
tar all (Czegl: MM. 14.5). 

[Szólások.] Józanok a re.stelkedők is, de kételenségből, mert 
dolgozni nem akarván, felkopik az állok (Csi'izi : Síp. 
140). 

csont-áll : [maxilla, mandibula ; kiimbacken]. Fel ragadwan 
[Sjímson] egy meg holth zamaar czonth alat (JordC. 342). 

Állaeskó : [mentum ; kinnchen]. Kicsiny fejecskéje, ciáris 
.színű vörös ajakacskac, kettős gerezdü állacskója (Prág: Serk. 
263). 

[Állaz] 

Állazó : mentale ; kinm'eif Pesti: Nom. 102. A lovas a lovat 
állazíjval meg-tartóztattya (Com: Jan. 86. Com: Orb. 169). 

2. AT.T. : 1) sto C. [steheu]. Kin állok : exsto ; le.sben átló: 
subsessor C. Holualtol foguan al a mezon (BécsiC. 4). Legeuec 
vezteg allo kezeid vezteg allo zemekel (^'itkC. 66). M\-nd az 
sokassag al az tengher partyan (.JordC. 392). Az the [lenzed 
nálam allot kezkenőbe takarván : bábui repositam (595). Mikor 
alana az imatsagba iwue hozza az wrdwgh f\^irgC. 22). Bezárva 
badta az aytót állani (MA: Bibi. I.1U2). Ágy lábokon álló ágy 
(Com : Jan. 112V A v&szedelmec előtte állanac (195). Sinlö 
betegsége van olylyan hazának, hol a jobb törvények tsak falon 
állanak (Orczy: KöIfcSz. 19). 8) [consisto, assisto, accedo; sich 
stellen, sich bégében]. Mellé állok : assisto C. Mellém, hozzám 
állott: er hat sich zu mir geschlagen (Adámi: Spr. 187). Reggel 
elődbe állok : mane adstabo tibi (Döbr.C. 18). Nem io ytia. min- 
denre álla : adstitit omni viae non bonae (85). Imacsagnak állok: 
orationi instantes (286). Ky ky mynd álla dolgaraa (Ér.sC. 449). 
Az ember elszakada isteniül, az ördöghöz álla és birtoka alá 
veté magát iTel: Evang. 11.69). Attyatia előálván az jószáguac 
melléjé akar állani [és azt meg akarja váltani] (MA: Bibi. 
1.113). Egy sereg labancz a peijébe lesbe állott éczaka (Monlrók. 
XX1I1.432). János király magátnl nem bírhatván vele, Lengyel- 
országban állott vala (Szál: Ki-ón. 14). Csengő fűlők lesznek s' 
beléjek áll zúgás (Felv: SchSal.'-* 23). Rákóczi mellé állanak 
kik magyarok, mái- nem svátx)k (Thaly: Adal. II.339b). Killyeb' 
állottam a -világ zavaros gondjaibúi, magános életre adván 
magamat (Fal: NE. 10). A fejében áll az embernek [a bor]: 
er steigt einem in den kopf (Kii-Besz. 63). 3) [occupo, obsido; 
be.setzen]. Rendet állanak vala a' f& törökökkel (Czegl: Dag. 
Elöb. 30). Úttya igen akadályos, a' kit kapitányok állanak 

5 



67 



ÁLL 



ALTAr^AlJ^EI^ÁLL 



liS 



vitézekkel (ílall; Hllist. ILllB. 118). A' meiuiyei seregekiiok 
f5 Btrásája ki-vont, kétélii s tflzzel villámó pallfisisal a kaput 
állja íllar: LPar. Ib). Fejeket «uk tetíi állja iMisk: VKert. 1)91^ 
Még sem tudja leányát miatfci mi állya il'liill-'l. Hl;. 4) (duro, 
permauoo; ausdauern, sifli lialton). .Sokáig álló: durabilLs C. 
Kysdfidiiek lattatyk az ymaczaKlibau ex nz zolo.-inan wefiygh 
nem allaiiy íÉrsC'. -259). 5) (.siLstineo, i>erfero: aiuisteliii, aus- 
haltenj Ki ym^g allaiifra iMüncliC. 98, 32). Lészen forród az 
igaísáKtol, csak álliasd, ha met; koppadczis diai: CVIsk. Sti). 
Unjoárát 7. die praosentis adták mei;, Pzendrf .sem állhatja 
sokiii); (|{ákGy:Lev. 202). 6) Itoiuisto, [lasitus snm ; Ixistehen, 
beruheii]. Kerezttyen emlwmek eoiisc-ieiu-iayarol kykten a;d cs 
vettetfit az crok idwe,ssee(,niek re),'\ilaya (ÉrdyC. 5fi7). Ezekben 
all mynd testbnek mynd lelöknek ve-zedelme (WoszpC. 127i. iMibe 
al emberbe az al;uuito.s.saf; íVirgC. 9rn. 7) (consto, comiKKitus 
8um; bestében, zuisanuneiiKeKetzt .sein]. CsillaKbt'il álló jegy: 
sidiis C. Ezek a magán való tastük, minden egyebek ezekWl 
állanak (Com:.Iaii. 28. 29 MF.). H) (coasto; kustenj. »a.ii.st;it 
magnó : soklxm áll. Mihi *ion.stat carius, ac si emi«em : tübben 
áll, mintha vettem voliui i^iizen Pl'Hl. Ky cimekeom allotlj 
thysz l'orynthba iKMNy. Ill.79i. Ingyen e.s igen oiczoban al 
miuekiuic az iduSsseg (Horn : l'réd. 1081. Sok kólLscglxii álli'i 
épölet (Decsi: Adag. 209). Oh, melly soklKui áll Kristusnak a 
mi viiltságiuik ! íPázm : Préd. 54:3. 93). Drágába álunc az isten- 
nec szent tíanac iKulcs: Evang. 25li. ») |sitimi e.st in ali<iuü, 
in mami ixxsitimi ; abhangon von — , ankommen auf — ). 
Kajtad áll minden dolog: est totuni ■*i«*iitum in te, est tuo- 
nun *ner\'orum. Igen áll azon : multum *refert l'I'lil. A 
bynnek zyletwese eliak Jiz akaraton ;uil (Érdyt'. 122b. OOtibi. 
Ila az idu&seg czac az emberi er6n állana bizontalan lenne 
(Fél: Tan 219). Hogi illien gondolat iltkfizzec á mi szíiűnklx>, 
nem al mi raituni; (Piizni: Kel. 17tj). Az élet megtartils (•.•sak 
az istenen áll (MA: SB. VM). Ha jiz ebeken álhui, diig halállal 
sok ló, és tehén veszne el (Fal: Jegj'z. 921). Kevésl)e állott, hogy 
el nem kapta jiz ar;igonUii koroiuit (FahTÉ. 7(58). 

[iyzólásukj iSzorosiui áll a ruha: d;is kleid liegt kiuipp lui 
(Adámi : Spr. 187). Széjien áll az úron ez a ruha : das kleid 
stehet ench wol an (Kirlíasz. 27). Kinek a szeme sem áll 
jól: *consceleratus Mdtus PPHl. S i r ó 1 ;i g áll a szája: 
ore in moostitiam *flexo PPBl. Minden tsekélységért siróan állt 
szájjá (Kóuyi: HRóni. 17i. Ejtlélybez jól állott a szíve 
íMonlrók. VIII.350). Hogy tik jobban lesztek, a m o 1 1 o t - i s 
állok (Gvad : Písty. 20). AUm vkinek : Nám ez küzfíík ott 
elvégezve vahi, íiz b<ijviadal mellyiknek állaim (melyik voliui a 
nyertes, Tin. 311 ; 1. no. 102). Tizen őfc'd nai>ig tárta a viadal, 
es az első ntkózet Cliabanae álla (iSzék: Króu. 122). Alim 
vkire : (aggredi, imminere ; iuigreifen, dnihenj. Ke-zdinek ó roíi 
állani: illi imminere iSylv: LT. 1.102). Az ffinéjiek király elAtt 
az zsidókra állának (ItMK. II.234I. AUni vmin : Léle zentli 
paltli térden a I w a n (Peert. 99). Térden aluan meg alilam 
az vr istent (A'irgC. 1.5. 41. Érdyf. 582). Térden ál iia ktSnyfirfig 
(Decsi : Adag. 208). Alini vminek ■ Hogy beszédnek 
aljon vélle (Megy: 6Jaj. 1115). Mikor h a r t z n a k állott, 
egy rohiuiás.sid nyóltz-száz emt)ert lo-vágutt (IVizm: l'réd. 874). 
Harc7,iiak kelleték áll;uii (a sziikni akan'i hajónaki iMik:MulN. 
24). Tudia vala á tjitárokimc okos,s;ii;át, hogy nem állaiiánac 
viadahuic (llelt: Kn'in. :')5b). Nem akar állani az ft ígére- 
té n e c (Helt : Krón. 18H|. Az szörzésnek állának (Tm, 
312). Kegyelmed eimekem mit mond allcjc annac, kesr. vagyix- 
engednem [«irancliol!itodiiae' (Hofgr. 2.59). Az szabott londitiok- 
nak nem áll iPázm: Kai. 11('.|. MiiidediUg egy szódnak nem 
állal iMonln'.k Vai.6«. 215). AUni nntre : Esöro-álló 
ég : aer pluvius PPBl. Arra ál minden gondola tt yoo, 
mfiuel luigy kárt tehessenet: (Helt: Bibi. I.(>7). Még ió ideién 
kuruaság r a áll az « z fi m e : ut Corintliia videtur i-orpore 
quaetitimi l'avtiu^ (Decsi : Adag. 22y). Vmi értelem reália ni: 



*ad(iicere se alicui sententiae PPUI. Arriánus v a 1 1 á s r a á I- 
lanának (Lwziiy : Krón. 96). Minthiyájan megi-sendi*e<lének, 
és az egész diuán tanácsára állott iMik:MulN. 101). 
Állni vvíil: Az igazság mellett ki-támadg.\-unk, az isteni tudo- 
mányért bajt állyuuk (Pázm: Kai. al). Ne hagyjam maga- 
mat, hmiem álljam azzal szükséges liarczomat (Gyöngy : Ciip 
32. MF.). Jay bozzot állok az en ellensegyinrevl (CVniC. 
294). Bozzwt ne allyon S raytha (ÉrsC. 282). KSnnyen idulWt- 
het árkit akar, senki eleit nem állhat tia (nemo jiotest 
impcdirej (Mel: Préd. 138). Aly helt czak lobbm adgya 
Isten: üi re mala animo si bono utare adiuujit (Decsi: Adag. 
206). Az nem-baráti feslet erkSlczet fognac reá, de helt áliűíii 
nékic, meg gy6zi okét (Cis. k3). Régen hallották muit kell 
állani íuiiuik [a végvánmk) minden sarát (lui. KJS). Sírá- 
sát áll (Kár: Bibi. I.13()i. 6|álkodik, állya .strásáit de llaszol^ 
tidiui (Fal: NE. 107). Törvényt állani: vadimoniimi pn>- 
mittere, vadimonio .se obstriugerc l'P. Ha a mid el-veiKett, chez 
bizonysíig kell, állyon törvény széket íKónyi: HRom. 1.58|. 
Udvart állani: aulám lustrare, aulicum conventum habere 
MA. Teneked az angyalok nag eremmel w-dn^artli álnak iTliewrC. 
259). KilmjTile oduart alnac vala az wrac (Helt: Krón. 147). 

által-áll : 1) [obsto, impedio, occupo; im wege stehn, hin- 
ilern{. Hogi vacsoralik vala egi hal tetem által álla ah torkan 
(Del)rC'. 89). Valamit parancsol hog legyen ahlwi ganczot keres 
] altíU ál, meg tilt (Mel : Szján. 309). Ha i'ic akadekot szerzenenet' 
mineki'uic, által allananac benne (Tel: Evang. 1.223). Diuiát 
uíizad gallyáé által állottác (Görcs: Máty. II. MF.). A nagy dol- 
goknak van sok akadálya, ki a kezdett utat megint által állja 
(Gyöngy: KJ. 134». 2) (traii.seo, deticio; ülicrgeheu, iilM-rlau- 
t'en]. Vigyáznak az alkalmatosságra, hogy által-álljaiiak az 
ellenség jiártjára : *circum.s])ectant defectionis tempus PPUI. 

be-áll: 1) [(xcupo; besetzen). Az egész úlszákat templomig 
bé-állván a' temérdek sok nép (Gyöngy: Char. 971. 2) (se reci- 
|)ere, se abscondere ; sicli zurück-ziehen, sich verbergenj. Nem 
kaphaták .sehol Gombos Andrá.st, mert beállott volt ciflttök,', bogy 
reá ne akadnánac-. A házban a .sok lator elótt Simoni György 
béálla (ErdTörbVd. 111.164). Mert az bokroc közöt louac é« 
' nimiidác allottac vala be : consederant (Decsi : SallC. 342 
MF). S) (constagno, cicatricem dueo ; zufrieren, vemarben] 
Meg fagya és be álla a Dmia (Helt: Krón. 114). Az sebecske 
össze forradolt s Ijéállott (Monlrók. XV.421). 4) (clanditnr ; .sich 
.schliessenj. Soha be nem áll a' .szája: *cicada vwalinr PPBl 
5) [ineo, accedo; eintreten, eiiistehen). Aimo 1663. állott be az 
i'zélwn líöth'es Sámuel (Ke<'sk : At\-M. 2I5| «) (incipio; eintrt'tenl 
Alig i)e<lig munkíVlioz fogtanak volna: az publica .sejíiio az orí<zág 
sjitornban l>éállott iMouIrók. XXVII. llOi. 

egybe-áll : |se conjungere ; .sich vereinigenj. Egyben alyonk 
>\s semmynemev ellenség nem artliat (DomC. 179). 

, |.Szólá.sfik.] Valamely tudomány magával ellenkSzic és t fi v e 1 
hegyei áll egybe, az istentől való nem lehet iZvon : Préd 
1.570 1. 

el-áU : I) absisto MA. (bei seite tretoii). A iia|>féiiy eWl 
elálliuii: a .sole *absi«tore PPBl. Város melliM elálláiiac, 
nagy rettegve szaladnac (MA: Bibi. \'.23i. 2) (íM-i-npri; he- 
setzenj. Elállani .iz elx'kkel a lest^ket: slativa caiium oillo- 
cjire PP. Az Maroson valii hidat elállották (EnlTörtAd, 
L206). 8) deticio C. (abfalleii). t'ristus Iiy1y mellől el nem 
allany (ÉrdyC 548). Ha egy orsziig el ál ;i régi hitriil i Pázni: 
LutliV. 312). H allonac az mennyei tndoniániiac tiszt-isiigáOil 
(ZvoicPost. 1.1761 Ezek mind (Viküvének, hogy f> inelliM. 
holtig el nem áliuik (Zriim I.90i Nem akjir iiiellólünk eláll:iiii 
(RákGy:Lev. 168). 4) remitto; absteliii, ablakén PP. Hallg.i) 
váll álljatok el rólam, hadd szóljak én: tacete (laulisper iii 
locpiar (Kár: Bibi. 519). El ne álly az isten irgalnuLssága ajta- 
ján való zirgetestfil niig meg neiu nittatic teiiéke<l iZ\vu : Púst 



69 



ELLENK ALI.-UAi KAÁI,I, 



KERPXZ'l'ÜI^ÁLU-MFA i-ÁI ,1. 



70 



LSl-Ii. El-iill.'iiii kéi-ésf mellűi (Hall: l'aizs. "lii. A lionyéléstól 
el-álváii, a niuiikálkodíisliiy/, gyorsíui lagíLszkodiiának (Hall: Tel. 
26ÖI. 5) lilyfatigor ; fniiiUloiil. ElálM jjilstaló : remlssiLs vereiliis 
PP. Slikoniii suik.-ü); budüsut volna t'ledel n^lkfil el jilla a loua 
esH)kaert gjalou kőit (Helt: Knlii. íiTi. 6) [dm-o, iieriniuieo; 
auüdaiieni, sith lialteii). Sukáij; elálK'i, tartó : durabilLs l'PHl. 
Néniellyok c/t csíik nem lot,'-jiibl) almának tju'ttyák |a jKUszjunan 
almát]: wikáÍK cl-áll iLiin): l'Kert. 111.113. 141). 7) i«rleio 
PPBI. (siLstineo ; aii.'í.stelin, aushniten]. .Jól el-állya a reá való 
asyai'kot&t : as.-ivesi-it vincero fremitnni. Az iilelgotést ol-állani: 
dare eolla laicitis PPUI. l'arani'.süljtin ollx )i'.sátni iirael'eetnsnnkai 
ás ne ini'i stálta-i.'innk igy, mert el nem álUiatjnk immár (Monf >km. 
XIX. :í-0/. Ilidé}; .szelfts idí vult, ntiy lio^y a mentét is el áll- 
hatta az eniln-r (M<>nli-ók. X\'.517l. Nézését-is nehéz volt el- 
:ill:uii (Hall: IIHist. IXl.luHi. Bár mis is próbálja, lia szive el- 
állja (Amadé : Vers. 11). 

ellene-áll, ellent-áll: ooii.sti-asto, obsto, obsisto, objaceo, 
ri'lnet'ir. repuirno. refra?or C re^sLsto, advei-sor MA. [widerstelin). 
Nckic ellenéé nem albatoni' iBécsiC 19). Ki al en nelem 
liamlssaff mvnelkedők ellen (AporC. 54). Keweelyekiiek elle- 
nek all (JordC. 8391. Az halainak senky ellene nem állhat 
(ÉrdyC. 559b). Ho^ ellene ne alliatük az sonosznak (Eél: Bibi. 
7i. Ellenségünknek ellene-álhmk I Hall : Paiz.s. 7). Hát tik nékik 
ellent mint fostok állhatiii? itiv.id: RP. 75). Már ellent nem 
állhatok (Kónyi: HRom. 14G). 

ellentálláa (dkne állás C. \Ve.szpC.): reiiixus C re.sistentia, 
renlsas Kr. (widerstand]. Mely el liagyot abyimek, a testnek 
az erdegnek ellene alla-sra (WeszpC. 124). Tehetsége nem 
lészen az ellent állási-a (Csi'iziCseh : Edom. 104). 

elő-áll (rlove áll, (leve áll CC.): oompareo C. adsto MA. 
fvorh-eten, erselieiuen]. Eluwe aalla az zyz (SándorC 22 1. Feeld\- 
kyralyok elewe állanak iIvulcsC. 2). A zegenyek feelfele bnual- 
nak de az kazdagok elew álnak (Pesti: Fab. 41b). E kőnyflbe 
a szent lélec bőich Salamon által elő ál, e.s e.szt predikalya 
(Helt: Bibi. I. f4). 

előbb-áll, elébb-áll : abscedo, discedo Sí. [aufn^o; davon- 
laufen, sieh davonmacbeii]. Meg tolni valakit s előb állani: 
lufixo aculeo fugere (Dee.si: Adag. 1). Az ki okos vitéz, ha lehet 
eléb áll, hogyha az elleaség hatalmasb nálánál (Prág:Serk. 
737. 828). 

fólre-áll : [cedo ; weichen]. A piacáról félre állani (kereske- 
dést elhadnii: foro eedere (Com: Jan. 191). Mihant léire áll az 
vitéz kapitán, jSn N. István (Zrínyi : ASyr. 96). 

föl-áll: a.sto C. assmgo MA. [anfstehn]. Fel aluan ez zent 
atya tívn az népeknek predilcaciot (VirgC. 56. 66). Az felebará- 
todnac vére ellen fel ne álly : non stabis eonb'a sanguinem pro- 
ximi (MA: Bibi. 1.106). 

fönn-áll: 1) [.sto; anfreeht stelm]. Kel vala a hasneti bai'ant 
meg enni fen alua őuezdne (WeszpC. 44(. Femi ;illó deszkác : 
tabniae .stantes (MA: Bibi. I-72i. Fen álua eszic vala meg (Kulcs: 
Evang. 268 1. Főn alva avagy térfen csiLsz\'a mászva (Sam: Cer. 
13i. 2) [dmo; wSliren]. Az íitközet tartván (fenn állván): con- 
flictn diirante (Com: Jan. 15Ü). 

[Szólások.] Fejem fen áltáig leszek en veletek (Zrínyi 
L8C|. Készek lesznek serényen harczolni, fejek fen állattáigh 
(Laszti: Mái's. 55). Fejiink femiállatáig, marhíink, jószíigimk fogy- 
táig mindeneket elviselünk (TöitT. XrX.33). 

hátra-áll: reti-o cedo MA. (cedo; weíchen, nachlassen]. AUy 
hatra, hagy bekeet enneekem (MargL. MF.). Keez vagiok iukab 
eletemet elveztenem, hogy nem mint hatra állanék tiztesse- 
gem dolgában (RMNy. II127). Az 6 tisztiben háti-a ne áll- 
yon, hanem abban szorgalmatos legyen (MA: Bibi. 11.10). Mi 
sem akármik ebben hátra állani (Pázm: Kai. a3). A bizonyság- 



tételtől hátra ne álnának, vagy meg-ne szfiimének iMad: 
Eviuig. 4üS). 

kérésztíU-álI : [obsto, impediu im wege st/ilm, hindern). 
Kere.sztíil állanak ;iz Isteni rendelésben (Megy: Diai. Előb. 3). Ke- 
re.sztfd áll beszédén [közbevágj illall: HHi-'t. III.92I. A' meg- 
fogyatkozott reménység felette káros lelkünknek, ker&sztül áll 
dulgnnkbmi (P"al:SzE. 530). 

ki-áll : 1) prodeo MA. [cedo ; vor-, beiseite treten). Az i'itból 
kiiillani, litot adui : *dare vmm PPBI. Ky aiwan (coasLsteas) 
Pether az tyzen eeggyel (JordC. 710). 3) promineo C. ex.sto 
MA. [liervorragenj. Az molly kő szi'dae a vizből niaga.ssan ki- 
nézuec, kiállanae, (MA:Seult. 995). A kőzéji új kiáll (Com: Jan. 
30). Ki-ülő, ki-álló, domborodott szemek (SzD: MVir. 385i. S) 
[studio defendo ; eifrig verteidigen, eifernj. Tisztességem mutatja 
Vída, hogy tjir.sam mellett kiállauék (Pázm:5Levél 15. MF.). 
4) [deficio, abdico ; au.streten, entsagenj. Ky álla az pyspek- 
seegből (ÉrdyC. 520). Tisztiből ki álliuii : classem de.serere 
(Decsi: Adag. 138). Ez az ő baluaniozasabol ki nem álla (Szék : 
Ki-ón. 31). Halálok óráján ki állotfcik az elébbi vallásokból 
(P;izm:Kal. 154). 

kömyiil-áll, körül-áll : chcumsto, eircumsisto, circum- 
.stipo C. [unLstehen]. Kewewl allo hegyek (EhrC 49). Akwruywl 
állóknak ehrtfl (VirgC. 27). Három ezer ember vala kőrnyfli 
álnán (Kák: Sáms. B4). A mit mivelünk, azt az isten tzik- 
kelyenként, minden körnl-álló ré.szjiivel, szánitartó könyvébe 
írja (Pázm: Préd. 14). 

kömyülállás : ch-cumstantia C. nmstand Omi: Vast. 123. 
Ideyéről es egyéb kőnil alla.syrol az Ítéletnek (Beythe; EpLst. 
212. MA:.Sc-ult. 364). 

még-áll: 1) eonslsto C. [.stelm bleibenj. Közbe-közbe meg- 
állok: hitersLsto C. Megalla iesns: .stetit Jasus (MUnchC. 51). 
Paranczolok, hogy aly meg (Vü-gC. 42). Wtwle tauol meg- 
,alla (54). 2) persto, persisto, substo MA. resisto C. [stehen 
verharren]. Vadaknak megállani, vadakat le.sní : *snb.sistere feras 
PPBI. Senky tykozzőletők h\V ellenségbe élőt nem meer megh 
allany (JordC. 115). 3) [occupo, ob-sido; besetzeu]. Valakinek 
útját megállani : jemandem den weg bemmen (Adámi : Spr. 187). 
Meg álla az király \iát (Valk:Gen. 34). Ha megállották volna 
ösvényét, ott vesztette volna minden erejét (RMK. IV.91). Az 
Cethegus az Cicero aitaiat állana meg (Decsi : SallC. 30). 4) 
pennaneo V. [duro, per.severo; bestében, dauern, ansdauernj. 
Meg-állani maga értelmében : *constaie in sententia PPBI. 
Ho* alhat meg hw orzaga í quomodo .stabit regnum snum ? 
(JordC. 390). Meg eskegyel hogy amit énekem fogatai abban 
erwsen meg aláz (VirgC. 55). Az parancsolatnak hivön meg- 
állának (Tin 295). Ha figét, almát, gyflmőlczet a leuelében 
takarsz sokáig meg áll nem rothad (Mel: Herb. 147). Nem álla 
meg az igas.sagl>an hanem hazuda (Mel : SzJán. 239). Meg kellé 
állani minden eskűvesben V (Fél : Tan. 359). ürőcke meg ál- 
landó végezés: lex perpetua (Kár: Bibi. 1.94). 5) [constat; 
feststehen]. Hai'om byzousaglmak zawabau alyon meg mynden 
bezeed : in ore ti-ium te.stium stet omne verbum (JordC. 410. 
MA: Bibi. 1.176). Meg-áll hát a má.sodik argumentimi [= helyes] 
(Matkó: BCsíik. 42). 6) [cesso; anfliorenj. Forrástul megállok: 
deferveo C. Megalla a zel : ce.s.savit ventus (MüuchC. 42). Meg- 
.alla az wezedelem : cessavit quas.satío (KesztC. 289). Meg .álla 
az dőgh halai (DebrC. 139). Meg állottac az szólásban (Kár: 
Bibi. L531). Ha megállott az var: si steterit macula (MA: Bibi. 
I.IOO). 7) sustineo MA. [perfero; aus.stelui, aiLshalten]. Az evv 
zeepseegeet lathwau nem alhataa meg (ÉrdyC. 674). Vala egy 
ember ky soha nem alhattya vala megh mynt predicalui keztek 
(ÉrdyC. 95b). El iőt az ő haragyánac nagy napia és ki alhattya 
meg (Zvon ; Post. 1.35). Hogy álhattam meg, hogyhogy szenved- 
hettem meg inind ezeket ? (MA ; Seult 639). A bőlts meg állya 



71 



MEí;A|J,AN1S— VESZTF/íAl-I. 



VlSSZA-iiLI^AM.AI'OlMK 



72 



azon >idám ürtzával mind a két szerentiét (Fal:lIE. S93) 
Látván a liirák, hogy tscxla képen meg állja a rosta a vizet 
|neni foly ki beUle), elhitték hugy bílntelen (FaliTÉ. i'A.i). H) 
praestoMA. lialten, leLsten (Com: Vest 112l. Valamit kewlonénec- 
végezni az országban, íl meg akarna ászt állani, és ériben tir- 
tani illelt: Króa 74). Hititis megh allia (C'somaC. 12). ÍSokat 
igér szóual, de keueset áll meg benne (Def.si: Adag. 26.')). Meg 
nem állana, tartaná, a mit igért iMad: Evang. 383). Valami 
színes békes.séget cüinálának ug}'an ítz tJirökkel, de nem .sokáig 
állák meg (Monlrók. Vin.3.50). VallaK-tetelet meg allya es 
meg tartya (Ver: Verb. IlOj. Nolia niege.ski'idt, de nem tar- 
tozif azt meg-állaui (CzegI; Japh. 102). 

I.Szúlások.] Vgyaii csak ő raita áll meg minden: utram- 
que paginam faeit (Decsi : Adag. 108). S z 6 meg áll nála: 
tectior homo PPBI. Meg-állani szavának: manere in 
*paeto PPBI. MtijáUani vmin : Judámik beszéd in mindnyá- 
jan megáll ának (RMK. 1.7). Az í értelmén állot- 
ta n a k - m e g : seutentia illius *praevaluit PPUl. Vnkaab kellene 
az romayaknak sentenciayan meg allany lÉrdyC 'Al). A cjd- 
vinisták nem egyeliet kiáltanak, hanem hogy 5k a ía. irás 
i t í I e t i n m e g-á II a n a k iPázm : I^ntliV. 130). liálríui ineg- 
álhatimk Bellóni Péter szaván iMohi: .lÉpiil. 35'.»). Meg álla- 
naké azoknak az isz. jámboroknak tanításán iPázm: Kai. 
142). Mfgállani vmil : Bossziit megállani: (ulciscor; 
rache iiben). Alyatok meg bozzumat az en gonoz eleasegemen 
(VirgC. 63. í)l>. Isten szolgája i.sten buzznjanak meg alloja iizou 
az ki gouozt cseleküdendik (Szár : Cat. Q 1). Oly .szolgát szeretek 
én, az ki, az g á t o t meg á 1 1 y a (Dec-si : Adag. 221)). Valobjui 
meg kel ám a s á r t állani: omiii pede standum (Decsi : 
Adag. 180). Meg állani az síirt : gradum figere (237). Meg- 
állani szavát, tartya bAnuek (Zrinyi 1.36). Szanát meg állya 
(Ulyef : Jophta 7). 

mégáUanás ? [cessatio ; das aiifliOrenJ. Ha az megh alla- 
nasnak Imogluilloraaaiiíik?] vtnnna esmegli el eredenj h\V raytta: 
si post emnndationem nirsiis creverit maeula in came (JordC. 98). 

megállás : 1) institio, permansio C jtkis stehnbleilien, still- 
.stehenj. fjemnii nieg-álláíia nincsen a kevélységnek iPataki: Keg. 
180i. Boszujánac iiiegalla.sa (Zvon: Post. I.ll). 2) |ces.siitiü; .still- 
staiidj. Vizellet niegáll'ls : ischiiria ; törvéuykedésnek niegállilsa : 
justitiuni C. S) (observatio ; das haltén, worthaltenj. Megáljjusa 
az allutlúniiiak : dictorum *conveiitorum(iuo cunstantia et veri- 
tjis PPBI. (Szerződés végen :) Gznok erősségére es megi aliLsara 
fogad[u)nk hotfinkre, hogi megi aliok (RMNy- U-22). 

Ö88ze-áll : I) (conjmigor ; sicb verbinden). A véle {tszve- 
állott vocálLsról vészen nevezetet mindenik consouAiis (CorpGram. 
5941. 2) coastagno U (zulriereii). S) Icondnnor; ziLsammen- 
passenl. Te tudod micsoda tanácscsal irtad ezeket, de nem 
szépeim állanak Ussze (Bal: C'sLsk. 43). 

|Sziílá.sok.J Az újoniuHii kezdett tiidunu'uiy az régi keresztyé- 
nek v:dl;lsával éllel áll üszve (Pázm: Kai. 144). 

ösazeállás. Az égnec mellyic egyarányú öszvejillása alatt V 
.snb quo parallelo? (Com:.Iaii. 171). 

reá-áll : coiisentio, ailsentio l^P.[daniuf eingehon, ziLstimmen). 
Hozzjiiii hyiiatba the nagyságod hogy fyat tanoytíuiíim. Mely 
uiagziityauiüc tanuytasara en rea nlleek (Komj : SzPál. i). 
Bewsedere rea allot (Álon: Kép. 26). 

veszteg-áll : jsto; stillstolien|. Leéenec vezteg allo kezeid, 
vezleg .'(Ilii zeinckel iV'itkC. 66). .Sz<jkt:uuik veszteg ahliui 
(.stimtesj kőniűrógni (Fél: Hibl. Si. Az luip veztég állott az 
Juznéiiac kiinyftrgésére ^MA:8cult. 254). Egy veszteg álló c.«n- 
desz tó iPiizni: Kai. UMi. Viwzteg álló avagy állandó jói-kal 
bfivJlkódvén: bouis immobiUbiis (Uűm: Jaii. 188j. Vtt&teg allo 
(iogatlauj iozag (Ver: Verb 203). i 



VÍS8za-áll : fcunlnsum est : in unnrdnnng .s<iin, ZíTlaliren seui). 
Az hazára gondoth wy^ielyen, inerth ygen u\\zz;i ;ilu;il^ :i/ li^niit* 
valók (LevT. 1.19). 

Állandó: .stabilis Ver. statarias MA. (si.iiiiiluiii, ii.iiiirii.iiij 
Állandó, az mit ni;izzorra ellehetnek: conditiviis C Allandn 
volta: imniutiliilita.s (JordC 81181. Tanachuth tartanak kyk nem 
lenek aliuiduk iKulcsC. 38). Fügad;is:i nem lps-/x-n állandó: 
vota irrito iMA: Bibi. 1.14;)). Az isten az változ!lsok:it ig;izgatt.\-t 
állandóképpen (577>. Az isteni tndomány az ó tl-y.ta.ságálian 
állandójiil marad (Pázm: LuthV. 35). Állandó tsillagok: stellae 
tixae (CJom: Jau. 81. 

Allandós : a; így akartuk, hogy légyen az végezés kiVztünk 
állandri.>^ui (MonTME. rV.25öi, Bottyánji háznak k^iszikKls, ;'(llau- 
dós 6rők5.ssége iBiró: I^éd. A.i. 

Állandóság : .stibiüt-Ls, duralio iLV. |d;inerhaftigkcit). Sem 
őrizik íUkotmáuyukat, mellyek állandiWigoklxm iimradnak nies 
terek gondviselése nélkül (Pázm: Piéd. 66). (iyénvint álkuiiliV 
Síig fFal: Vers. 900). 

ÁUandóságosan : [coastanter ; .st-mdliatltj. Állandiitságus.s'ui 
szeri't isten iZvuu: Po.st 1.901). 

Allap-ik : 1) [consisto ; stehen bieibenj. Allapeek némely 
zeniely ez fráternek eleyben (DoniC. 153j. Az wniak angyala 
melleiec allapcc (Born: l'réd. 34). Helyre ez nem allapic 1 Valk : 
(ieu. 13). Ket lirfiu mellejők allapek (Szár: Cat. .J2i. Allapek 
ú k6sKÍkben: .stetit inxta illos (Fél: Bibi. 87). 2) |.siibsist„ MA. 
(stehen]. Allapéc 5 orca'ui elfit (BécsiC 37). Ki mend vegiglen 
allapandic: perseveraverit (MünchC. 58). Hegeken allap)i;ik 
vizek (AporC. 66). Holwal eletted allaiiom: a.stabo tibi (KnlcsC. 
(í). Jeaiis az parton allapec (Born: Préd. 234). 

föl-állapik: (se erigere; sicli antrichtenj. Josefnec keueie 
fel all;iijec iGnaryC. 26). 

meg-állapik: 1) snksistoC. (coasistn: stehen bleiben]. Előtte 
meg allapec (ÜnaryC. 57). Megh alla|>anak az ayto el6t (JordC 
742). Ez fSId ew helyéén meg allapyg (ÉrdyC 19). íme :v/. 
czyllag meg allapec (DebrC 336i. Mykep|>en neki tetueek, meg 
allapeek neky urvuk Cristiis (UoniC 2<J0). Meg állaiiéc Salumun 
az wrnac oltára előtt (Kiir: Bibi. I.310i. Megallapéc az felhő : 
i-ecnbuit iM.A: Bibi. I.125)i. 3) (persevero; feststelm, in geltimg 
bleiben). Meg eskőweek oes erőssen meg aallapyk !> fogadaasa 
(OzechC 53). 

Állapat: (facio; .schöpfen). Ky Atet .serzette, alla|>atbi: qui 
fecit illiim (Komj: SzPál. 42:3i. 

Állapit: .stabilio, colloco SL\. (stellen, feststellen). PoeLác 
rerseinec biYségében .szokta (anét;tsát álla|iétjuii (Zvon: Post 
1.4). Az má.s<idik árgnmentnmf>d ngyan azonu tőredékeny lábra 
állapitliatik iBahCslsk. 215). 

helyre-állapit (Ulyérc áUapU): [restauro, restitno; her- 
stellun]. Valami ercio el megyén betegségében, Isineg azt étellel 
i's itillal helyere allapethattya iFriuik: HasznK. 25i. 

meg-állapit : (coasLstero jube<i ; auflialtt>n| Porkoláb nrani 
menten meg állapita beimi^nket U'ós: UBut 78). 

Állapod-ik (meg álapadott Helt: UT. Uc6. MA: Scult 428): 
1) .snltsLsto MA. (stehen bleiben, sich steltenj. Alatsunib* .szol- 
gája, elvetetteb' rabja eleibe állnimdikV il'áziu: Préd. I61. Az ti 
liitetek nem az emberi bökwe.sségben, hiniem az Istennek luitid- 
mán állapmlgyék iPázm : Kai. 48i. Ha a szumorasjig a jiimbor- 
.ságiiak képében álla|Kidik elődbe, vigyázz iFahBE. i'ih'n. 2) 
(valere ; gelten(. Szükséges a keresztséghez a viz is, mely nélkül 
a .sacramentiim nem :illa(iodig dlly: Préd. I'.)5i. S) livastn; 
bestében aas — J. 'l'ekélletes isten, tekélletes ember, okos lélek- 
ből és emberi testből-állapodváu (Piizm: Iniáds. 47. Biró: Ángy 
171). 0«k meg magyarázni akartji, hogy a nagy viiros miuémü 
emberekből állapodik ^Illy: Préd. 1.433). 



n 



FÖl^Al.l.AI'dliIK-Al.l.APlIT 



Ai.i.Ai'( n( )s - vAsAkAijXs 



74 



föl-á.Uapodik : jsui-go ; sich aufricliteii]. Miuek ubuuia egy- 
szer felállaiKulott, soha le nem omol (l'ázm: Kai. 4i;i). Az anya- 
szent-fiyy-liázii.'ik telállaixulcitt falait rontja (Pikm: ft-éd. 2fl3). 
A sjiiaj^ga ijjái elrontattak : az anya-szent-e!;y-li;iz felállapo- 
(lőtt (5ÖVI1. 

még-állapodik : consisto, snbsisto MA. [stelie nUcilicn]. Mug- 
l.'tssndíuiíic :\z szoler, niejí állaiKid/uiai- ;iz tengernek haborgási 
lZvon:Post. I.IM5). Mibon állapadot loíiyen niOKli valakinek 
ii*azsaga. az maeyar.'iztatik meg: status jnrLs declai'atnr (\'t?r; 
Verb. EIM). 5;)|. Alla|)odgyál-meg egy kevéssé, kedves olvasó 
(Matkó: BCWik. 2.")). lA'gottanmeg-állanae, meg-állapodnac (Com: 
Jan. 210>. 

megállapodás: (institio; d;us stelinbleiben). Megállapodásnak 
miVIsyát : niuduni snbsL'^tendi (,Ker; Préd, 18;i). 

nap-mégállapodás : [solstitium; sonnenvveiide]. Legfellyebb 
li^vén la napj nap meg állapodást ád (Com:.Jaa 7). 

megállapodott : adultns C. [erwachsenj. Cliristusnac meg 
álaiuidot örclg vultánae mértéke szerént: in mensur;un aetatis 
pienitiidinis Cliristi (Helt: UT. C'cC), Meg allapodot öreg flJorn: 
l'réd. 2471. Megállapadott regzőtt ember [volt lolfaszítésekor 
Ivrisztns) (MA : í<cnlt. 428|. Megállaixidot emberkorokba juttak 
(^"er: Verb. 282 1. Meg állaixxiott idímljen (Debr: Ker. 30;. Hogy 
a vadállat a gyenge ve.sz.szc"iket vagy a megállapodott fákot 
meg ne roncíia (Uly: Préd. 1.278). 

Állapodott : [adnltn.s, [lei-fectus : erwachseu, voUendet). lo 
erkőlehíi állapadot a'izonyallat (Pécsi: SzíízK. Ifi4b). lol allapo- 
dot elme: animns bene compositns (Ei-asm : Erk. 2). 

Állapot (áliapat CXJ. Decsi: SallJug. 36. Zvon: Fost. Csúzi: 
Síp. stb.i: 1) .statiLs, conditio, habitndo, habitus C. [ziistand, 
lage]. Mértékletes áliapat : temperi&s ; mértékletlen áliapat : in- 
temperies C Jobbágy.s;igb<Jl .szabadsíigra ment állapot : Hber- 
tinita-s PPBI. Allapottya zerent, ha zyz ha házas lÉrdyC. 622). 
Hai'i allapathbeli enibónV tartnae penitencziat (DebrC. 396). 
Vala ele-szer egyházi ky.s.seb allapatban annak utaana veteteek 
pajia-sagra (DomC. Iii4l. Ha ugyan azon alapadba marad a 
fakadéu iHelt:Bibl. I. Ulldlii. Az égnek melegh, es szeles alla- 
pattiat remélhetni (Kliécs. 1572. E). Minden rendek és állapotok 
kötelességériil tanításokat adt;nn iP;ízm:Préd. a3i. Gyermeki 
íiUapattyaval mentette magát (Zvon: Post. 1.3). Uri és fő alla- 
patbéU rendef (II.602i. A boldog szerencsés állapotokbau fel 
fuvalkodic iCom;Jan. 196). Az memiyh-e ű kegyeimétűi az 
iidőnek állapatjáért lehet, legyen oltalommal (Gér: Kái'Cs. 364). 
Alacson állapotú ember (Illy: Préd. 1.366). Elsí toldog álla- 
liattyára visz.szatétetett (Csúzi : Síp. 94). 2) .statm-a, corporatura 
C. [statiLs; gestalt]. Nagy maga.ss allapatvv neepek: ^xipnlus 
magnus et sublimLs (JordC. 218). AUapattyaban kysded vala 
lÉi-dyC 140. TihC. 99). Kiczoda adhat eg singnit az n alla- 
l>attiahoz? (J'él: Bibi. 9i. Vala M;u-kalf rőiúd allaiiatu ember 
(SalMark. A2). Magas állapatu emberec: procerae staturae 
(MA: Bibi. 1.132). Vaimak sok kis.sebb állapatu koporsokis ren- 
dülve es szabna (Lép:Pl'Hik. 1.83). Igyenas fel serdült áliapat 
<III.4). :t) (opes, res seciuidae; wolstand]. Az kSsseg allapattya 
megkiksebbedec : plebis opes (Decsi: Sall. 28). Abból is kitetszik 
nagy állapattyok, hogy királyi ajándékokat adtak Kristusuak 
iPázm: Préd. 187). Aimyi állapototok vjigyon, hogy Magyaror- 
szágban sok vái-akat birtok iMonTME. 111.425). Bíztatja magát 
azzal is: á]l.iix)ti-a mehet úgy is (llialy: Adal. 1.241. 242). 4) 
[.substantia). Meg yelentse az zent haromsaglmak allapattyaat 
mykeppen eegy es hai-om (ÉrdyC. 564. llhC. 12;. Az hyth ;iz 
allatoknak, kyk remenlettetnek, w my woltha, allajiatya : spe- 
randarum substantia rerum (Komj : .SzPál. 450;. Isten, ki .szemé- 
lyében hai-om, de allapattyaban egy (Frank : HaszuK. 77;. Mi 
állapatu volt az a lelek (Vás: CauCat 467;. 



Állapotos : (loc'uplas, opidentus; wolh:\bond]. O, mivel nál:nn 
állaiioto.s.s;ü) enitor, meg tselokszi (Pós: V'etélk. 50). 

ÁUaptat : (stíituo ; stflllen). Annepncc kózeíjctte allaptatnu 
ótot (BécsiC. 21). All;iptata otet ök6zepettee(Miinc-hC. 46). Allai>- 
tatta ő fergetegeket lAi«)rC. 78). 

még-állaptat : cv: Dárius vete zei'ze.st es megallaptata : 
proi>osuit edietinn et statuit iliécsiC. 145). 

Állás: 1) [status, conilitio; zustjuid, lage, stellnug|. Meg- 
tértek ti alla.stokra: redibitis ad statiim (Eln(.'. 108). A fóld-le- 
iró a tartonianyoknac helyhczteté.seket, állásokat le-irja (Com: 
Jan. 171). Némellyeket nem tartózt;it egyéb atti'il, hogy a te- 
kéntetes érdem-állásokra nem léphetnek, hanem a szunyadozó 
i-estség (Fal: UE. 373). 2) statio MA. [das stehenj. Kinállás : 
ex.stantia C. Allatad feldeth \v alla.saii : fmidasti terram sui)er sta- 
bilifatem suam (KesztliC. 273). Ké.szitsíic magunkat azChristas 
mellé való állási-a (MA : Scidt. 901 Azok az népek kik akkor 
az naiKit lathatnák, ,az holdnak előtte állasa miatt ne látha.s.s;ík 
(KUebr. 1619. D5). S) substi-uctio C. oathedra (.JordC. 426;. [ge- 
rü.st]. Az egliaznak tornára allasth o.inaltata (KazC. 56;. Alast 
zerze olymynt hathuan sengne magasságra (TelC. 99). A' k8- 
mives a gerendákra csinált állásokra (ladlásokra hág (Com: 
Jan. 102). Játék nézni való magas állások (Gyíingy: Char. 2). 
4) [habitus coriwris: stitura|. T&st állilsa : statm'a C. .Senki 
sem az ember testének allasalxil, sem a ezillagoknak forgásá- 
ból az ember halalanac oraiat meg nem tndhattia iFél: Tan. 
489). 5) [.statio; .standplatzj. Hajókáz;ls nt;'ui a liajóknae alkjd- 
matos állási-a (statio; kell vitettetni (Com: Jan. 91). 

barom-állás : [stabulum, pecuaria ; viehstand]. Szeutegyházok 
oUyaii mint az bm-om állás (Pázm: Kai. 427). 

bosszú-állás : vindicatio, vbidicta, nltio C. [rache]. BozuaUts : 
ultio (NémGl. 184). Meg zőnic .az bozzu alias (GuaryC. 43). 
Itezv alla-snak kevaiisaga (CVjruC 156). Térjen meg a te h-ai-a- 
gotlnac bosz.sznállása: qnie.scat ira tna (Helt: Bibi. I. Rr4). Fel 
ne gejiedgien az boszszu .alla-snak nze.sere ( Fél : Tan. 328). 
Ne gjiilöllyed fele-barátodat, liosz.szú-állá.st ne keress (Pázm: 
Préd. 124). 

diszaó-állás : (stalmlinn iKjrcOTum ; saust.all] Com:.Tmi. 77. 

had-állás : stativa uúlitum Nom.' 335. [.standlagerj. 

hajó-állás : navale Nom.' 365. [sehiffstation]. 

juh-állás : probatica MA : Bibi. Magy. 4. [sehafstall]. 

ló-állás: stabulatio [pferdestall]; ji) ló állás: lociis *aptus 
eqjiorinn PPBI. 

ökör-állás : [Ijubile ; oehseastall). ( Ikíir istálló avagy őkór 
állás iCom: Jan. 77). 

ör-állás : speculatus, excnbiae C excubatio, vigyázás MA. 
(wadie, wachpo.sten]. Kineekbiec az f> santziira ör állásira 
gondgya legyen (MA;Scult. 207;. 

strázsa-állás : cvi ; .statio MA. (MA : Tan. 748). 

szék-állás : jnstitimn, t5)Ténkőd&snek pői'le.snek megállása 
C. jgerichtsferien]. 
tehén-állás : bo.star C. bovile Major Swit. [kuhst;dl]. 

tó-állás : [stagimm ; teicli]. Tii állásokban .széllyol folynak: 
in .stagna (Com: Jan. 13). 

út-állás : (iiLsidiae ; hinterhalt). Az ilyenek út-álásokkal, cseté- 
[latéjokkal e békesség nem bontogatiidik semnu'képen íMonlrók 
VIII.119I. 

várta-állás: [excubme; wache, wachposten]. EUenségink 
mint egy várta-állásokon ólálkodnak reánk (Fal: UE. 372). 

vásár-állás : (fórum ; marktplatz]. Meg külöubOztette a 
templomot a piatzoktól a vásíit állásoktól (\'ajda: Kriszt. LVUI;. 



75 



VÍZÁLLÁS— HKLYREAI,I.ATAS 



KlAl-I.AT— AlJ^T 



víz-állás: sWiíiiiini MA. laciis MA: Uibl. 153. (teicli). Be 
liajtáf ;i/. víz iill/utba (Helt : Kióii. 94. Misit: V Kert ■2rAi. Tó 
viz-állá.s: stagiiuin (Com: Vest. 116). 

víz-állásos ; Htau'iatiis MA. (toicli-j. 

1. Állat: 1) slsto, statiio MA. [.stelloiij. Viuloh'. liizmij'.siigo- 
kat iillatiii : *iiistitiiere accn.sator&s Uatos 1'1'Líl. Allata útet 
(Jézust az iiiiliis;) a tein|ilimuuic tételére (MiiiicliC 1!)^. 11\V 
kfiz>kl)fii allatliwaii liwkt-t íJorűC. 717». Ilaiiiis tíuinkat allati- 
luik lift ellent:: sliteniiit fal.«».s te.ste.s i72í;). Ö erettec a vore-ss 
tengert kétfelé állata dlelt: bibi. 1.k3i. Allata hét juhot felfele 
(13). Alla.s.si>ii bennünket az i* szent tiáimc eleiben iZvun: l'réd. 
1.-12I. Mást az holjébe ne állas.son iMA: Hibl. I.Uüj. Tésed job 
kezére at vámnak i'ülatiuk tZiinyi lAni. Az !r>ali)K kapitány 
halála kár, mi nem tniljiik, kit állassunk helyélien iK;'tk(>y: 
Lev. lüS). Nem állat-i bizoaságut (üér: KárCs. :i21j. S) (.sLsto, 
iiiliibeo; heninien, hindern]. Sebet iVzue forrasztani vér állatni, 
felette i^en lia-sznosoi: (Mel: Herb. Ui2). S) (assero, aftirmo', 
belianpten|. Azt állatta, ho(;y . . (MA:Sc-nlt. 28, «0Ó), Metn.- 
doriis .sziimlálhat.'itl:tn világokat állatot (Priig: Serk. Íi2fi). Tudós 
eatliolikiLsuk .-ízt állattyák (Czegl: MM. 17, Uöj. Olly dolgokat 
állatiuik es tjuutaiutk, melyek igaz emberségével ellenkeznek 
a L'lirlstiLsníik il'ós: Igaz.s. 1.12). A tjixigraijliia, merem állatni:!, 
nem régi inventio ((HvMe.st 21. v.sz.i. I.sten egységit vallynk 
és állattynk, ^Uzoni:L)áv. 13 1. Allatu reke.szték : eonelnsio aftír- 
mativa ((JKat: Titk. 28üi. 4) st'ibilio MA. [eontinuo; nnter- 
stUtzen, bestütigenj. Czudackal igiekezik az fi hamis tudoni;uii;it 
állatni (l-"él:Tari. 228). Az io czelekedetet az ClirLstusban való 
igassag nem runtia, luuieni iiikab allattia (28í)i. A minemii bizouy- 
Niigokkal az régi igaz.s;igot ;'illatuni il'ázin: Kai. a3). Erős bi- 
zonys;'igokk;d .ill.ittam il'iizm: LuthV. 13i. 

be-állat. Más helyébe bé-állatni; *c'ooptaro in loeuni alte- 
riu.s PPBl. 

elö-állat (tlnve-úlUtt CC.) astituo, sist^j, prodiiro, repraesentij 
MA. Ivurstelleii, vorfiihi-en, zur .stelle .seliatien|. Elftve allatának 
kettőt ; slatuorunt duas (JordC. 709>. Előue allatlia iiz igassagot 
(TUíC. 233f Előallatuj'ui (obtulit) Mosás Aaront és .az 6 tiait 
(Kíu- : Bibi. I.y4j. Az ember eló állatja a kinek adta a leveleket 
(Monlri'ik. 111. HU). Élőállat némelyeket azok a bizonysíigok 
kőzzűl ( IVizm : Lnth V. 12). IIíi nintsen (jó katona], a iwrlx'il 
kell eliVállaluimk hadi népünket (Zrínyi 11.193;. Tőrvényben 
idézic hogy magát elő állassa : ut se .sistat ((Jom : Jan. 1 35). 

föl-állat : erigo MA. (aufstelleu, aufriehtenj. Az .seala, kj-t 
Jaki>b láta tl'el allatwan lErdyC. 576, 605). Az alias fel alattnan 
ala zalla iTelC. lix)i. .Szabad legyen képet lol- állatni iMon: 
Kép. 78). Minek utánníi fel-állattiil, Lsnnét mindgyj'irt el e.steni 
volna, ha te nem tartotlálvólna i Pázni: Pré<l. 72). Fekfivő hitét 
felállatta (llly: Préil. 1.3 Idi. A zá.szlók (lil állatiuik : erigimtnr 
(Com: Vest. 97). 

hátra-állat : (rwedere jiibeo, retro stíitiio ; zuriiekti'eten 
laiisen, zurilckstellen). llatti-a allattya .-iz yrgalnia-ssagot (igaz- 
Mj'igos.siiga mögé állítja) lÉrdyC. 12b. 527b). 

helybe-állat : (restituo, restaiu^j ; herstelleiij. A mely sz. 
könyveket Esdras restitiiit, helybe-állatot (Pázni: LuthV. 474). 

helyre-állat (AWyí'rf-<U/a<) : cw Az zolo.smaat helyeere allata 
(Érdy(.'. üilüi. Hatahnoe lieliere allattjitee ilJeivsi: Sall. 27). Min- 
deneket lieliere állasson (Eél:Tan. 253). Megadta volna beeaü- 
letiinket nuLsszor, de ezt mi most helyre állatjuk iKákGy: 
Lev. 72i. 

helyreállatás (Myiraillatás) : (rostitutio; herstolhmg]. Az 
LSteai tisztelet helyre állatílsáiól való megemlékezés (C^egl : 
MM. 21). Beke.segftiikiieo helyere allatasa ő rajla vagyon (Szár: 
Caf. B3). 



ki-állat : (expono ; aasstellenl Vji luigi kent [kínzó eszkOztJ 
el ky allathak (ÉrsC. 509). Illő stnlsáinkat ki-sem Ls állattuk 
(Kóoyi: HKom. 104). 

még-állat: I) sisto C. (retüieo; ziim stelien bringen, aul" 
haltén) MegallaUic a liaiot (MüneliC. 83). Meg allata zekeret 
(DebrU ;»))). A iiaixjt sem allatliatya meg az égbe lUelt: Bibi 
Lc). I lozzj'i hiuáii egy gyermetsket kózeimn'uit k'wettec meg 
álat'i lllelt: UT. E4). '£) sLsto C. [iiihil>eu; liemmen, hiudemj. 
Az veruec folyamt meg allatluiy : restringere ( öirC. >>8) Meg 
allatlia »■ vezeeth : st-itnit procellam iKesztliC. 297). Meg kemé- 
n>íti és inegallattya az emljer liasjit íMel: Herb. li. A bis alnu* 
hasiuik meiie.set meg allattya i BejllieA : KivK. 21b). Vérét meg 
nem állattyák iFrank: HasznK. 28i. Ez nem igaz pat\aniak 
foly:it;'Ls;it már fellyi^bb meg-;\ll;lttnk (iVis: Igazs. 349). 

Allatás : I ) (stjitntio, dis|xjsitio ; iLls .sUillen, stelluirg|. Más 
helyében való i'ülatás: .siiUstitutio C. Az Metellus sereg allatasi 
(Docsi:Sall.Ing. 42). Senki az egyhaziuic rendben allat;Lsaml 
igazim Íteletet nem tehet (Zvon: 0.sijuid. B4). Tanu-állatjlsok 
nélkfil l)e.széllette (Sall: Vár. 10>. !í) |;issertio; l)ehauptmig| 
ÁllatiLsképeii való, tagadilsképen való (positiv, negatív] (DEmb: 
GE. 37 1. Igaz az első állatásod szerent (OzegI: MM 17, 31 1. 
Clirlstns testévé vérévé vált<jz;lsáiiak állatása (12). AUatasaímat 
meguetik (Gvad: NótTest. 107). 

2. Állat : I ) (.statiLs, coudítio ; zastand, lage, .sfellnng]. Meg- 
térnek elsew allatokra: ad prímiim stiitum (EhrC. I12i. Mindez 
barom allatlieli embőrőc (irigyek, gyfilíilködők, enge<letleiiHk] 
((JuaryC. 21 1. En allatom:ith awagy niy woltoiiiat megmondan- 
dom (ÉrsC 425b). Az udvarinak egész ;Ulattya nu'Lsra vagyon, 
az iiilvarí, szabadságát el-atta, nulsé, nem magáé (liendÉl 
Hn. a) [statura; ge.stalt]. Na^; allatiiai- voltanae (BéesiC. Km 
Az ozlop iiag vala es ő állatta igen magas (122). Tű kíte<- 
toldhat ő allatfához eg .sengnét (MiinehC. 24. Dilbrt' 373i ») 
substantia, e.s.sentía MA. [iLas weseii, »'e.seiUieít|. Allattyaban es 
neueben: re et nomine (ElirC. 73i. My le«'ú;eii az lelky y.snieret 
.■lUattya zerent (ErdyC. 24). Az wr Lsten zomeellien haroni 
állatban egy (583, f^M. Az ö alhittiaUi nem változót el (DebrC 
53). t'iam egy természetű es egy allatii en iielem (Tel: Evaiig. 
1.204). Nem chak nevét, hanem állattyát Ls akaria a keresztyé 
neknek viselni (11.666). Mert fic (a kéiMsk] szenteknek nem mon- 
dattatnae sem allattiaért az miből ihiiLalt-ic (Mon: Kép. 5Si 
Imádságok és kereszt-vetések . . de az misének allattya nem 
ezekl)eu vagyon (P,izm:Kal. 734). Az on és uj textamentomi 
saeramentumok között semmi kCdömbség níuirsen ,t dolognak 
valiWigára Viigy állattyára nézve iPi'is: Ig.tzs. I..50). A bíin az 
emliernek egész állattyát áltJíljárja iMad: Evang. 134). 4) ens, 
iLsía C. [res; we.sen, saelie). Ijelketlen lillat: exanimalis C Ewt 
se kerdyed ez állatról: de ista matéria lElirC 51 1. Paranéoll 
neki hojí ez állatról vezteglene : ut de bar re retíi-eret iBéi>it' 
52). Ki őneki ez allatot mondotta: >iui rem detulerat i54). Az 
wristen lathatatlan állat lÉrdyC 596i. Lsteii luig tízta állat 
íDebi-C'. 138). My allatli ember: quid est homo? iKultsU 12i. 
Vgazt.'d.'Ui állat res injus-ta (242). Mynden lelky iozag :uigiali 
allatli (\'íigC. 14. 44 1. Sem zekeren .sem egyéb állaton nem 
meryk meg ynidetiuiy (MargL 174). Minenin állat és ki legyen 
az igaz isten (Helt: Bibi. L a3). Legyenec vil.-igosito állaloc :i 
mennynee erősségen: Hant lumiiuu'ía dlelt: Bibi. 1. Ai. Jó :Uai 
a só: bonum &st sjd (Helt:UT. L7) Bort es semmi részegítő 
allatot nem fog imii (Tel: Evang. I.l.'o Az ké|iei- lelketlen alla- 
toi' (Moii:Kép. 67i. Az isleu lelki állat iMA: Bibi. 1.71i. Az 
en)bi»r neiuv/ete nem mindenkor egy embert, luuiem gyakorLi 
az egcsz emberi allatot ieg™ (Észt: IgAny. 41 li A bftn átkozott 
állat (Ker: Préd. 3(<2i 5) animál \'er. [tier] Gonosz állat : nulla 
bestia MA. Mnidőn madarat' es ef^eb allatok az ő felőkliőz 
zerkőzuec (UebrC 438). Földi állatoc: aniinantiH (Kár: Bibi. 
L98). Fene állat: bestia (i'>ö7). Kepeső állat ^UKat: Tuk. 4U). A 
túzok rettentő fejes, makacs állott [igyj (Mik:TLev. 447). 



77 



Aí«v!;0NYALLAT-A1J>A'1'LAN 



AixATas— A 1 ,M 1 atatossAí; 



78 



asszony-állat, asszonyi-állat : fomiiia C. miilier MA. 
(w<»ib|. Azouyjülatokiiak inatTz-ittyok f JordC. 3SW). Ejnl)er ki ázzon 
allattul ziletik iBndC. -ii. Mykeppen zokasok az fryarld elmck- 
iiok az azziiiiy allatuknak iMargL. 36i. F6 fii jLszszonyiálatoc: 
nmlieres nobiles iHelt:_UT. 15i. Tűznél, tengernél, asz-s/xniyi 
állatiuU gtinuzb nom lehet iDccsi: Adag yi). Minden gonoznak 
oka az azzoiiinllat ilHTi. Talán minden szüzek asszonyállatok- 
nak liivattattak (llly: Tiéd. I.15'J. Fal: NA. IW). 

asszonyállati : teminens C [weiblich]. El nem vezteglem 
azzonyalaty gyarUxsagiiak bodogtalan uyaiialya-sagaba (VirgC 
135). iVzzonyallaty termezet (CornC. 32). zVzzonyallaty vak- 
merevseg (DomC. 100). Aszszonyallati szSrzetek, apatzasagok 
(Gyarm: Fel. 40 1. 

barom-állat : (animál, pecus : tier, \ieli|. Négy labw barom 
allatok: cpiadraiiedia íJordC. 741, 182, 85fi. ÉrdyC. 59ii;i. A 
tengerben vagyon egy vizi kigyó, rettenetes nagy liosziízú baiom 
állat (Misk: VKert 585). 

[égy-állatu| 

egyállatuság : (natnra nnius substantiae). Ugyan azon szőr- 
sKÖtí az Nieaeabeli gyűlé.sbeu irt vallás kSzibe az egy allatusag- 
nat- igeiét iZvon: Osiaud. 92). 

élő-állat: miimans Ver. animál C. tier Com: V^e.st 119. 
(Eleven állat tartó hely : \ivarinm C). 

éltető-állat: elementum C. Com: Vest. 127. Az négy elte- 
tev állat (CornC. 8. JordC. 861). Az felssew eeltetfl állatnak 
tyze [a levegő] (ÉrdyC. 17, 570b). Engede neki mind ez négy 
fw eltetw alat, twz, viz, eg es fwld (VirgC. 36). Ez el mulandó 
világnak négy eltetv'v allaty íKomj : SzPál. 265). Minemű eltetS 
allatokból allion az nr vaczoraia, tudnia illik, kenerbcM es bor- 
ból (Fél : Tan. 408). A víz, föld és levegőég a dolgoknak elsí 
éltetíállati lIlly:Préd. 1.363). 

emberi-állat : [homo ; meusddiches wesen]. Zegbeen em- 
bery állat (ÉrdyC. 516). Embery állat t\\á valaztany yotol goiiozt 
(556). Ky(k] emberi allatoknak áriatok (PeerC. 275. PozsC. I). 
Oh emberi állat (MA: Scult. 233). Méltó hogy az emberi-állat, 
mindenek-felet dicsírje szent nevedet (Pázm:Imáds. 12). 

lelkes-állat : animál, aiiimans Kr. [tier]. Monda vr a kego- 
nac : atkozot lez menden lelkős allatoknae közötte (TelC. 211). 
Lelkes állatok. így neveztetnek az okosság nélkül való állatok 
(Bod; Lex. 108). 

oktalan-állat : [animál ; tier]. Mind okos alat mintli ember 
mind oktalan alat engetec neki lA'irgC. 46. DebrC. 56. Kár: 
Bibi. 1.97). Az oktalan állatok elégtelenek a tudományokra (Illy; 
Préd. L135). 

téremtett-állat : creJitura C. [geschöpf]. Ottan mynd meeny 
féld es eegyeb teremtet allatok leenek allattyok zerent (ÉrdyC. 
348). Meg bizonittatik mindön terömtőtt allatoktol elözer az 
eltetö allatoktol es a k5uekt<51 (DebrC. 54). Memiek es fvvldnek 
es mjiiden teremtet álatoknak királya (VirgC. 44). Te teremtet 
alatid vágunk iTelC. 266). A ki mindeneket teremtet, eléb való 
a teremtet állatoknál és örök mbidenliato lelki állat (Tel : 
Evang. n.351). János [evangélista], ki csak teremtetállat vala 
(Illy:Pré<l. 1.52). 

úszó-állat : natatile PPBl. [sehwimmeudes tier]. 

vad-állat: [fera; wildes tier]. Fene vad állat: bestia (Kái': 
Bibi. L463). Fene vad állat (Com: Jan. 199). 

Állati : e.s.sentialis CorpGramm. 318 ; [wesentlich]. 

1. Állatlan: [aecidens; unselbstandig]. Ok az szent lelket 
ingyen sem állatos személynek, hanem tsak állatlan avagy 
magán létlen erőnek lenni tam'tják (GKat: Titk. 212). 



Állatos : [suKstantialis : wo.sentliclil. Ríivideilen megmagya- 
riízván a remény-ségnek állatos mivoltát (P;izni: Préd. 171). Az 
illycn kiván-ságban vagyon tulajdon nenio és állatos mivolta a 
fösvénységnek (358). Állatos, .személyes istennek mondgya (MNyil : 
Irt 174). Ugy neueze magát, nem állatosnae. és .szömélyesuec, 
hanem a Názáretbeli Je.snsnac (Vallást. Aij. Oo). 

jÁllatoz, által-áUatoz) 

által-állatozás : transubstantiatio Sí. CzegI: Dag. II 111. 
Az által állatozásról transubstJintiatiorol való tudomány ( KGsipk: 
Pápist 198. GKat: \Titk. 11.1208). 

[2. Állatlan] 

bosszú-áUatlan : niultus PPBl. [imgeracht], Bozzw állatlan 
el nem mwlatod (ÉrdyC. 633b). 

jrészböl-állatlan] 

részbölállatlanság: [individua natnra; nnteilharkeit). Isteni 
tnlajdoaságok az örökkévalóság, halhatatlmiság, véghetetlensóg 
részből-állatlanság (Pázm: Kai. 1766.-1 kiad. 868). 

Álldogál : restito MA. [lierimi.stehen, liinger .stehen bleiben]. 
Az gém ha az mezőn áldogal, esőt jelent (Cls. 1592 MF.). Ide 
s tova ugrándozva tétováz és áldogal : desultorie tergivei-satur 
et restitat (Com: Orb. 886). 

[Állhat, még-áUhat] 

mégállliatatlan : (im-onstans ; imbestündig]. Megállhatatlan 
és mulandó az testi házasságnak állajiattya (MA : Scult. 940. 
MA: Tan 745). 

maga-megálUiatatlan: [iulirmns.obnoxius; unselbstandig]. 
MA:SB. 85. 

Állhatatlan : iu.stabilis, mobilLs, incoustans, intidelis C. [uu- 
bestjiiidig], Hw dolgayban alliatatlan: inquietus (JordC. 832. 
859). Awagy hydeg volnaal auagy melegh, de alhatatlan 
vagy (ÉrdyC. 69). Ez vylaghy alhatatlan eelet Í553). [Ez velag] 
alhatatlan es hazug (BodC. 1). Alhatatlan az emberi állat (Decsi: 
Adag. 8). Czigánnális álhatatlanb; proteo mufabilior (96). Alha- 
tatlan frigy (120). Mertekietlen es alhatatlan termeszét (Fél : 
Tan. 467). Alhatatlan dolognac alhatatlan az haszna is (MA: 
Bibi. I.Ö77). Nem követte a gonoszoknak alhatatlan változását 
(Pázm: Préd. 38). 

Állhatatlankod-ik : inconstanter ago, vacillo, titnbo MA. 
(unbe.standig .seinj. AUhatatlankodni a dologban : *ambigue agere 
PPBl. Nem álhatatlankodott, mint a forgó kerék (Pázm : Préd. 
38). Mint az isten szavát meg nem másollya, ugy az anya.szent- 
egyháznak tudománya .sem álbatatlankodik (Pázm: Kai. 576). 

Állhatatlanság : instabil ita-s, inconstantia, mutabilitas, levi- 
tas C. [mibestíindigkeit]. Fertezet&ssegeth ielentetem elmembe 
vakságai alhataflansagal (VirgC. 9. MA: Bibi. 1.578. Pázm:KT. 
74. Zrínyi 1,10). 

Állliatatlanságos : (inconstans ; unbestandig). Az tat;irok 
kívánsága állhat;itIanságos (MonOkm. XXIV.388). 

Állhatatos : stabilis, .statarius, constans, ine) rans ('. (be- 
sljindig, standhafi]. Alhatatosan : penseveranter, a.sseveiantei-, 
patíenter, solide; álhatatös vagyok : persto; álhat;itosan megállok: 
consto ; álhatatos vallás : as.severatio C. Alhatatos elménél : 
obstinato animo (BécsíC. 3). Kezeit alhalato.st kiteriezté : constan- 
ter |87). Alhatatíjs az w kezdet dolgába (VirgC. 81). Alhatatos 
emlékezete vala (Helt: Krón. 14). Alhatato-san megmaiaduan ; 
perseverantes (Fél; Bibi. 179). Alhatatos szép idő lesz (MA: 
Scult. 33). Ha egy forgó ('iráuak álhatatos folyással járó kerekit 
látod. (Pázm: Kai. 2). A napnak fényessége álhatatos (Illy: 
Préd. 11.258). 

Állhatatosság: .stabilitás, soliditas, constantia, perseverantia 
severitas C. [bestündigkeit, .standhaftigkeit] Vuöltő nag alhata- 
tossagban: instantia magna (BécsiC. 16). Mykoroii nem volna 



79 



AllIt— ÓR Ai,i.<*) 



STRAZSA ÁLLfV-tÖUlI AL.MA 



twteenek h'kfl«llel<>K ;illiatat<«v>i;ii,';i lelkwiiok viiliia lekoellotcs 
erísseghe íÉrtlyC 5H. 517bi. Latnán Ix'iuio az w at>a ez ikikí 
twkelletes alliatatosafiat íVirgC. 27. Kár: Bibi. L611). 

Állít: (.sWíi, sfcttuo; stelloii] Maga ilolnát ji'il állítani: *r<)ii 
stabilire rom .•'luim; liázát jó rfudlxi állítani: *cjiiistitiiori) rcin 
l"amiliar'>ni l'I'Bl. Kel-fTiKuoiati'), állító font: statera íC'om : .lan. 
167} Kondbfí állítván tálxirokal, kiállanak a natry tá'jo.s inc- 
zfire a sprnKPk illall: HHist. IlI.llSi. Kivánt;un ronititt npni- 
zetomet talpra állítiuii iTlialy: Arial. 11.252). A tsászár ezt 
látván tenkcrét állitja, 6s a szántó votAt ma^iüiozz szóllítja 
I Orczy: KSltSz. 227,J. 

be-állit : illoco Kr. [bineiiLstollenJ. Az víznek a széliben János 
(Icák állílá be az maga lovát íMonlrók. VI1I.372). 

beállítás : (inlowitio ; ein-setzunK). Nemzetes C'wila Gásinr 
hiviinket azon hivatalnak lieálliliwa lulségtek ált;il iastellaltatni 
rendeltük (MonOkni. XI\M12}: 

el-állít : (aveito, depello ; abbriiigen). Ha megKondoljnk, liogy 
kár örök boldog-Kínunkat oly kíínnyii mi'idon vcsztenürjk, elállít 
gonosz szándékunktól íKal:SzE. .öOtíi. 

fbl-állít: leritro; errifliten]. Tzéliet relállít;uii : *iustilu(^ro 
lollegium PÍ'Bl. Márvány kóbűl jeles naL'V épúletet állít-l'cl 
(Hall:HHist. UL136. IL46>. 

helybe-állít : frestitult, le.'-laurat ; herstelli-n) Hogy a trójai 
hadakat meg wgít.so, bátorilsa, és az elve.'izendSket helyin^ állítsa 
íHall: Illlist III.l:i(ii. 

meg-állít: [sisto ; zum stelin bringen]. Ez okon a gallyát 
ott meg is állítják (Gyöngy: Cliar. 197). 

össze-állít : fcíilligo, contraho; samnipln|. Állíts a«sze tábo- 
rokat, rabolj, dúlj fel országokat I Orczy: KíiltH. 'Sfí. 

Állítás : aswírtio Kr. fl)ebaui»tung|. ,\ mint hogy a kévánás, 
megvetés, eltávosztat;'i.s, állíljls, tagailás, kételkedés is csjik külőnib 
miídjai az akaratnak (AC^re : Enc- 4. MF.). 

Álló: .stans, stat;iriim, stabilis MA. (steliond, bestandig]. All(> 
sereg : phalanx C. Álló almák : *conditiva inala ; kevés.sé' álló 
gyümöltsök : *ftigacia poma PPBl. (V Li flnvium 11iyz;i ad locnm 
farkasalloya vocatum, i:i81. ZicliyC. IV.182). Alo kéntstul leszen 
mennylie (Helt: UT. LSi. Viz;ilki tótívi (Com: Jaii. ytii. Hozzi'ija 
illR, te.stélioz álli'i: un justo-an-corps iKiiBosz. 131). Egy álló 
helyben i Fal : Jegyz. 922). 

ajtón-álló : janitor, ostiarins ('. (tiirstelier). illelt: Háló. S7. 
Boni: l'réd. 28 1. Tel : Evang. 11.1015). Ajtónálló leány: o-stiaria 
(Pázm: Préd. t',)8i. Ajtón álló .szolga (Fr: SzJán. SO). 

(alatta-állól 

alatta-állóság : subsUtentia GKat : MGramm. C. (Cor|>Granim. 
318). 

bosszú-álló : ultor, vindex C. (riiclierl. Bozwallo : vindex 
(ííémGl. 181i. Meg teniel elleiLsegptli ees Ixmw alloth iKnlcsC. 
12). Ne légy boazszu álo: non cjiiaeras ultionom (Helt: Bibi. 
I. HHh). Bo«!Szú-álló haraggal gerjedeztek (Pázni: Préd. 90). 
Látja büsszuálló l'egyTerben az svécust (Tlialy : AdaL 1.94). 

kapun-álló : atriensis, janitor MA. (tiirsteberl Az kapwtli 
es az emelchyeth az kappwn allowal tel wunattliywk iIaivT. 
1.45 Mel: Jól). 71. Kár: Bibi. 1.123. 111.115). 

láb-álló: [conslans; bet<tiiudigj. IlazugaágállDKli. ihmh libot 
lábálló akármi dologban is (Kisv: Adag. 373 1 

Imagából-álló] 

magábólállóság : simplicitas GKat : Titk. 292. 

Ör-allO ifAfrtnnnllv Pesti: Noni. 32)': siíeculator, c;itascopns- 
t'. Iwiichter, wache]. Eleibe keleuec az 5r allov (GnaryC 56)- 
Út allot zerezteuec e(; magas lie|!;eu (UebiD. 328). Ömllo 



i-strasak lMel:Sz.lán. 223i. Or állókat ln'lihezlettem iMon: Aji'il 
185). Strásás őr álló (MA: SB. 72). Órállója és feje-felett vigyáz.) 
oltalma annak, a ki fitet szereti iPázni: Préd. 631) Egyedül 
Icgyek-cénőr-álliJd, ki megjelentsem veszetlelmedet (Zrínyi I1.1H2). 
Ór álló stn'isa (Lászl: Petr. 110). 

strázsa-álló : excnbitor, vigil,stationarius M.\. [ivache, scliilil- 
wache]. Stritsa allo vitezők: *ítatioiiarii militoí C .StriDía álló 
.sereg: .statio MA Str.i.sa allo uitez (Boni: Evang. L28). 

út-álló (utüJt-'íllv, rabló Matkij: BCsák. 157): grassator ('. 
(wegelagerer). Utállo latrok iKász: Kit. 23)í). Ha útállók, egyéb 
latrok, tolvajok találtatnának (Monlrók. VnL19:j). 

Állóság: stabilita.s Kr. (.standliaftigkeit|. Eríesen állfVság: 
Kxitas|a te.stek rét-zecskéinek egymáshoz erős lapadás;<) i AtViere : 
Enc. 127.) 

ALLELUJA : Másod eneklees az alleliiia, ky iegzy ez 
angoloknak evrevmcvket menyorzagban (CoruC. 374). 

ALMA (<5nia Fal: Vers. 903): pomiini, malum (". [apfel) 
Almafa (1225. Jeni.). Ffigenec el5 almaia: prinia jioma ficul- 
noae (BécsiC'. 193). Kerteben rasakat zed6k almakai egiet^m 
Ixjii (l)ebrC'. 18fi). Magas tak, es nagy ede.sseges nlmak wad 
n;d{ royta (TelC. 273. WinkC. 362. Nagy.szt'. 121. Zrínyi L W). 
A.s.szn alma (Radv:Csal. 11.63). Szemeid igazan nezenec, es 
szemed bSre almaia (pupilla; aiigapfel| lepos.sodet elől vegye 
(Pécsi: SzüzK. 81). Az almának kűlőmb kfilőmb féle nemét és 
nevét mind le-irnya, majd haszontalannak és lehetetlennek 
itélém . A nevekbe aiaiyi [a kiilümbségl, hogy nélmtt csak 
a szomszéd falukbanii-is kfllSmben nevezik éket En i's.'ik ennyi- 
hányat nevey.ek k5zzfil5k, a mint ide Posony- é.s r,s;illi'ikőztájáii 
nevezik 5ket (Lipp: PKert. nH42). 

ádám-almája : frumon C. M.\. laijnx PP. (aibinisapfel, 

gurgell)cin|. 

arany-alma: I) malum aureum Kr. [goldeuer apfel). Veims 
ada neki három araíi almát (BodC. 19). Az arany-almjíra, mellyet 
:i királyok kezekben hordoznak, keresztet tsináltatott > Pázui : 
Préíl 1217). 3) [malum aurantinm; iiomeianze). Aranyalmaf;i 
vagy naranisfa (\'áli: Orv.Sz. 7). 

báling-alma, kétféle: eggyik nagyob, kinek fele .szép piri>s, 
fele .sárga édes Inar izű. A második aprób, siirga, és csak néhutt 
vSrSs, savanyti (Lipp: PKert IIL141. 92). 

birs-alma {bis alma C. I>t/s alma Frank: H.xsziiK. 211)): 
cotoniDun, ibrysomela C cydonium M.\. (iiiiitte). Az bls almát 
tSzd meg, hev.segőt ki vez^ín, es az ba.snak méneset meg allaftya 
(Beythe: HvK. 21b>. 

boldogaszony-almája, jó édes sárga: ez is tartós (Lipp: 
PKert 111.11'.). 

bolondító-alma : maluni iiusamim Mel : Herb. 52. 

borizü-alma : iKimum vinaceuiu ^L\. nmsteum malum Kr. 
|\veiu;ipti>l|. Lipp: PKert III. Kr. 

citrom-alma : citromalum, Márton lat. (eitrone). tütrou alma 

iWeb: Am. ST.i 

darás-alma. Darás alma, a ki édes szabású iLipp: l'Kerl. 
111.14:)). 

farkas-alma : arLstolochia MA. aristoKicliia longa Nom. 85 
cleniatitis Heytlie : .Stirp. 2. (asterlucei). (Frank : HaaznK. 2u 
Cseh: Orv.K. 22. Misk: VKert. 511). 

fontos-alma. Fiintos alma, nagy 5reg, mindeniknek egy 
egy fontosnak kellene lenni, bor izi'i iIJi)p: PKert UI.143). 

földi-alma: |>atada [erdapfelj Lipp: PKert U. 153. 



81 



K(>KMOS-ALMA— AurKL 



EL-AMÉL— El^ÁMÉLTAT 



S2 



kormos-alma. Mellyot a fel-főidőn kormos almHiink liiv 
!i;»U : iíai kemény, ki\nil |iottPu'etett imitt amott, mintha varos 
viiliui; jiikora, jó Icvos, édes liorizii (Lipp: l'Kert. Ul.llli. 

leány-alma. l/>«n.v alma, lioszúkás, Ofty felől sju-na má.s 
iVir.l pirus Imr izú (Lipp: l'Kert. II1.143V 

léány-csecsü alma: ortliomasticuni malum MA 

majnér-alma: Imeissnor apfel, mosthanskerapfel|. Mesinki 
.ivaav Majiior alma, mivel MLszniabol szjuiiuizott ; igen jó édes 
leves alma (Upp: PKert. 111.114). 

métet-alma: (?) Métet alma, nyári és telelfl, éde-s fejér 
bein .I.ipp: l'Kert. in.llSi. 

mohos-alma : malnm mnst'osnm MA. 

muskatály-alma : malnm apianinn MA (muskatelleraiifell. 
Mu-íkatal .'ilma, öreg apró emin luiiiy féle, isen jó .szabii 
(Mpp: l'Kert. I1L143. 921 Mnskotály almát.ska (l)ebr: Ker. 412). 

narancs-alma: [malmn anrantinm: jiomeranzej. Küldöttünk 
riskását, sxíikftivet, cyiimbért, narancs almát (MonTME. I.l 17). 
Narancs alinátis, lemoniát magadnál hordoaii és szagolni, igen 
jó fWeb: Amnl. 37 1 

paradicsom-alma: melimelum MA. Édes alma, [laraditsom 
a'ma : melinielum MAI. 

páris-alma: (?J Paris alma, e^y kevese lioszriká^, lior izfi 
iLipp: rKert.m.l43i. 

paszomány-alma : [?] Paszaman alma, jó öreg sárga, édes 
szabá'üi, lios-sziikás igen jó szagii. (Lipp: PKert. 111144). 

ponyika-alma : [mulam pmiicum ; punisclier apfel] Mikontli 
paúika alma (így) haja vgan te tvgid ; sicut eortex mali pniiici 
(DöbrC. 480. 477). Lee zalleek hogy niegh lathuam hogy ha 
meg wyTaghzotfak az zőlőők ha nemzetiének :\z jKjnika aimaak 
(Érk'. 220. 221). 

savanyú-alma : pomnm acidum MA. arimtnm Nom." (sauer- 
apf'el]. 

selyem-alma. Selyem alma, avagy Posoni alma: jó bor 
izfi leves, öreg hasziiká*, .szép piros íLipp: PKert. 111.144.) 

szegletes-ahna. Szegletes alma, fSll.nil négy szegil; ke- 
mény, sokáig tart, leves bor izfi (Lipp: KPert. IIL143). 

szentbenedéki-alma. Szent Benedeki alma, hoszúkás 
és sárga, édes, és keve.sé savanyiicska, tartós (Lipp: PKert. 
nL144. 

szentivány-alma. Sz. Ivány alma, apró sárga, édes. Más 
Sz. Ivány alma nagyobb, sárga piros (Lipp: PKert in.142). 

telelő-alma: pomum serotinum MA. [wiiiterapfel]. 

vad-alma: unedo C. pomnm agreste MA. arbutum PPBl. 
[holzapfel). Vad almác: immitia poma (Com: Jan. 62). Vad al- 
mát aszalni (Gér:KárCs. IV.309. 299). 

Almás : [jwmosns, pomis praeditas ; mit apfeln verseim, 
apfel-]. (Almás, folyónév 1009. hel\-név 1015. 1193. Olmás, 
helynév 1229. Jem.]. Az almás gyermekeket, hugy fbivitték az 
szubasák attmik nekik 2t (MonTME. L22). Almás kert (Gér: 
KárCs. IV.296I. 

ATiM ARIOM : armarium ; almer oder kapell Pesti : Nom. 
4ő. rejiositorium, fiscns MA. abacus vestiarins ; schrank, .schrein, 
bücher- oder kleiderschrank, behalter PP. (^L\ : Tan. 704. 
Mik:TörL l&:<. 

Almáriumocska Kadv:Csal. IL363. 

[ ÁT.TVrRT. J ÁLMXrL, ÁMUIj (el aímoí Tel : Evang. 1.88. 
amelat JordC. 714. el-a/íi. itatta Monlrók. 111.141. amííkodo 
TihC. 287. el ómiTkodnak Sylv: LT. 1164. el amoZkodik DebrC. 
32, 164): admiror, stupeo Sí. (betiiubt sein, staunen]. 

M. XVEL^TÖRT. SZÓTÁE. 



el-ámél, el-ámul : olwtupe.sco MA. [bet;inbt werden, er- 
stannen]. Elalniuth: attonitns \'er. Mind oth kik valanak czak 
el amnlanak ez czodalatos dolgon (\'ii'gO. 18). Leikőm el 
amnit, es elmembe meg fogatkoztam (NagyszC. 102). Keiét 
hajtogatá, az Fráter (iyíirgy dolgán ugyan el améla (Tin, 
MF). Természí* el almol (Tel : Evaiig. l.SS). Menydőrgaskor 
mhiden ér/.ékenségink az félelemnec miatta elannilnac (MA: 
Tan. 2(X)). Elámult ostobasilg (7111. Elamnlnac á félelemnec, 
miatta (Zvon: Post. 1.23). Az istennec illy nag.vs;lg()s czclekede- 
tiu czac nem elamnlnac (879. Megy:Bayle 128). Elamnlt :iz 
elmém ezeken (Megy: Diai. 66). 

elámulás : obstnpescentia, obstnpefaciio C. (das eretannenj. 
Elanmlas: stnix)r (XémGl. 271). 

meg-ámül : (obstnpe.sco ; erstaunen). Helyedből ki ne moz- 
dully, hanem menten megámuUy, mint imez kő te mindgyárást 
meg néninlly (Tör:Ján. 11). 

reá-ámul : adstujieo MA. (anstaunen]. 

Álmélat : [stui»r ; staunen, betaubmig). Czodalat es amelat 
pavor et stu^wr (JordC. 714"). 

Álmélkod-ik, ámélkodik, ámúlkodik: stiii>eo. stnpe.sco, 
.stnpefio, demü-or MA. [.staunen]. Álmélkodó : stupens MA. mirio 
PP. Ameelkodnak raytta es czodallyak (JordC. 710). Amelkod- 
nak wala liewlchesegen (Pesti: NTest. 118). Nagy igas.sagodon 
igen aniplkodunc (Boni : Ének. 221). Álmélkodandó kegyelmes- 
ség (Born:Préd. 259). Azonkőzbe á szolga ámélkodéc á szép 
leanzon : contemplabatur eam taeitus (Mi\ : Bibi. 20). Szabad 
ámélkodni, hogy mikor Dávid juhait őrizné, akkor emeltetnék 
királyi felségre (Pázm: Préd. 23). AitóI fog álmélkodni, hogy 
oly mélyen siillyednek (Fal : NE. 104). A sok ajándékot látván, 
álmélkodtam (Gvad: RP. 94). 

el-álmélkodik : obstni>eo, stupefio C. niiror valde M.\ 
(betSubt werden, erstaunen]. Codalatos Hzetes es el amelkodo 
kőcónseg (Onai7C43). Elalmelkodanak raytta az sereghek (JordC 
381). Elamelkodwan ennen magában az leth dolgot : mirans quod 
I factum e.st (617). EUnee.vekben megh zőndőredwen az az el 
amekodwan czodallyak (Ér.sC. 160). Elálmélkodek czodalkod- 
uan az ilieten vigasagnak Iata«arol (VirgC. 33. 82i. Elálmélkod- 
uan nézi vala (341 Akar amelkogyunk, el rem\vltes,swnk isten- 
nek, istenerth amelkodunk el, rem\VItet\Vnkel (Komj:SzPál. 
214). Meg iyetem, el amelkottam es meg rettentem: exteiri- 
tus siim et tremehundus (460». Elálmélkodandó bólcze-seggel 
iartac el tiztekben (Boni: Préd. 17). Bolondozóknac elálmélko- 
dókiiac igen ió meg innya (Mel : Herb. 187). 

elálmélkodás : (stupor; das staunen). Bodogultaknac el 
amelkodasoc ("NagyaC. 210). Oly minth elmeeknek vionnan 
való el amelkodasara fordulanak íVirgC, 71). 

Álmélkodás : stupor, admiratio MA. (das staunen). Nag 
araeelkodassal es feelelemmel kőwetyk h\Vtet (JordC. 398. 
Sylv: UT. 1.87. Káldi: Bibi. 290). Siralmas álmélkodásra méltó 
dolog (Illy: Préd 1.66). 

Álmélkodó : (stnpendns; erstaunlich). Amilkodo ez choda : 
stupendum hoc múaculum (TihC. 287). ameelkodo es choda- 
latns zentsseeg (ÉrdyC. 48bl Amelkodo nagh choda (WinklC. 
347). Amilkodo czndalatos dolog (Born : Pré^l. 2S9). Az ania- 
szentegyhaz amilkodo keuesszjimra szállót vala (EsztT:lgAny. 31). 

Álmélkodt»t: stupefacio MA. (betiiuben, in staunen ver- 
setzen). (Kár: Bibi. L472. Pázm:KT. 112). 

(Áméltat) 

el-áméltat : 'sediico, pellicio ; tauschen, verführen). Annyra 
el ameltatta a keussegeth az egynehány gonoz parthos embevvr 
(Mon:lrók. in.l41). 

6 



83 



Ai,mít-Aij<ok.sAgo8 



Alnolkoimk— Által 



84 



Álmit, amit (cl lUmeit IJiibK.'. 2H. eXálvitt Tol: Evann 
IllJiül. elá/mií MA. el umeetMUi JordC. 333): «educo, dwipio, 
pellii:io SL Itjiiweheiil. Edgyik i);y ániét: hogy az aiig)al jeli-ii- 
tette-meg a kereszt iiein-vilieté«éiiek ukát; iiuliik, liugy Zaciia- 
riás íjap (Czegl: üag. EI5b. 1*. C'zegl; MM. ISdj. Mikor mada- 
rakat fogunk éjjel, gyújtott világggal ámétjuk íket i Kai : UE. 
45U). A küktA meltü8ágo.s tekintet sukat ámét löOli. 

el-ámít: iiercello, attonituni reddo, exterreo MA. (deeipio; 
belüliben, in ataiinen versetzen, tiiiiMlien]. Kyadnac keuvallasa- 
iiac keaerflsege sok ayotatoeokat elaniltli es elmetelenne lezeu 
íNagy«EC. 141). Hines urat el alnieita: e.'tacerbavit Itemiuum 
peccator (DöbrC'. 2l<). Nem cliac a tudatlan kőüeeget, lianem 
még a tudosnkati« el almetottac (Tel:Evang. UI.301 1. Az álom 
az embert elániittya é.s érzekeuséKuélkfil valóvá teszi iMA: 
Tan. 171). A világ liizelkedA, csah'u-d; ha ki nem nyitjuk szé- 
niünket, el ámét bennünket (Fal: NA. 148). 

Ámítás : sediietio Kr. [tauscliiiiigl. Minden dolgod áinélá.s 
d'ós: (!Uot. líd). Nekünk ámítámiak, s nem laiiítá.siiak, Attól el- 
táiitoritá^nak, 8 nem iitbaigazitá-snak tetszik ám e te dolgml 
(Veresm: Lov.i. 

Amítgat : liiellicio ; verlocken). A kigyó celláidul megölte ;iz 
embert, oly formán ámitgat\áii, hogy ha az iintor a tiltott 
gyümnIcsbAl enne, élne (Biró : Micae. 172). 

Ámító : (.•itupendiLs ; pellicien.s ;| scduetor, deteptor, imi»wtor 
Sí. (ei'stauiilich ; verlo<'kend ; verfiilirer]. Nagy én álmító csoflá- 
val: miraculo grandi etatn[)endo(Káldi: Bibl.Isai. 2;):14. MFl. Mint 
az ámíVik szoktak tselekedui a piatzon (Czegl: Japli. 114). Ámító 
beszéd íAlv: Itia öl). Ámítók, hitetik, lélekvasztík (Veresm: 
Lev. 13). Az ámétó világ, a hizelkedó test, az iiicselkedfl ördfSg 
(Fal: NE. 6% 

ÁTiWOK ('jtnak BéosiC. álnm- Helt:Króii. 15. \'ás: Canfat 
244): airtiitus, versutius, ver.sipelli.s, furtivu.s, maliti(>.sus (.'. [heiin- 
tUckiseh, listig, schlaii, falschj. Álnokul: captiose. Csalárd álno- 
kok : inipostores V. Mellekét ezec aliuikol zen«>tteiiec eii ellenem 
(BétsiC. 171). Aliiak mértekek: stateiae dolosae (22X). Alnra- 
zolga: sérve ne<iuam (MüncliC. 18.37). El vezeii heet lelkeket 
alnokbakat liw nalaiiaal ; septem spiritus neiiuiores se (JoidC. 
392). Ciouoz álnok zellet (772). Myiid ezek alnokol meg nyomo- 
rethalnak (MargL. X'2). Aliiok gywlesegel gywlelteiiek engemeth: 
odio iniiiuo (KulisC. 48). A te zemed álnok : iie<iuam (ÉrdyC 
130b>. Igen áluac é« okos vala (Könyves Kálmán), illelt: Ivróii. 
45). Vétkeit Hliiakul tiidgia titkolni : vilia callide occiiltaus 
(líecsi: .SallJ. 11). Alnoc nyelvő: homo lingvae iHllacls (Kár: 
Bibi. Lfilí)). Lator8ágt<'>l, áhíak tanátskozá.sti:il meg-meiiti fiket 
iPázm: Ih-éd. 3t>). Alnoc font (MA: Bibi. I.öiiS). Ne hozzuiK- 
aliiix: mértekekéit (Zvoii: Osiand 3). Alnoc practikác(Zvon: Post 
L310). A ki a tiidomaiiynyal vIsz-tm él, rav;isz, álnoc (Com: 
Jan. 6(i). 

Alnokoskod-ik : coutechnor C. linhigiiireu). Midőn ezer 
képiwii aliiokuskoilnec, mint tassitaiia el touább diorn: Evang. 
IV.Ulob. MF.) Uiír áluokoskodjck, « titkon óliUkodjék, nem 
szegi meg kedvemet (Kim: Ének. 1S3. MF). 

Álnokság : vennitia, impoKtura, inniirgia, sutela, insidiae 
C. ii^itiitia, fallacla, Icclina MA. fraiis Com : .)aii. 2(14 (heimtücke, 
li.it, .sihlauheit, fcilsihheit). Álnoksággal eliklatiii : intenerlore 
1'1'lil. \'rsag<x- f^«ueu.•^(^ge^■ ahiocsagoc : fúrta, avariliae, neipii- 
liae (MünihC. 5.'n. Elvezteiw mendeii álnokság myelkevdevkel 
(IJomC. 177). El fogyathkozyek liyiieseknek álnoksága: neqiiitia 
íKuU«f'. 71i. Az te áluak.ságidat el törlöm és a te b(\neid- 
röl meg nem emlektaxim (Tel: Evang. U.Ulb). Hadi okos forte- 
lyookal, tisztességes hadi álnokságiKíkal élni: stratagematibus 
iiti (Com: Jan. 147). 

Álnokságos : dolosus Kr. (heimtiickiscli, hinterlistigj. Álnok- 
aagos chalarsag (TheívrC. 135). Aluok.sagus ayakak: labia dolosa 



(KiilcsC. 25). I'okolbely fertelmes leveleknek aliioksagUB chalard 
bi'lchesseöge (ÉrdyC. 55()b). 

Álnolkod-ik, álimlkodik : (machinor, insidior ; ii trigiiireii, 
iiaclistellenj. Mardocheiist es tiitert éiicelkedetes alsaggal ki>ri 
halain, hog azor megőlettotuen alnalkoduéc nivnmagonknil : 
insidiaietur nostrae solitiidiiii (HécaC. 81). Alnalkodo y : arcits 
dolosus (191. 168). Alnolkodik vala őneki: iiisidiabaliir illi 
íMünchC. 81). Azon gondolkodyk, alnolkodyk mykepen meg 
alazya (ÉrsC. 4ÜÍ)). 

Álnolkodat, álnalkodat : (fallacia, dolus; falscliheii, hiiiter- 
list]. Tclleeec alnalkodattal (liéi-siC. 170). V'raagoc fusuénsegec 
alnocsagm-, alnolkodatoc (MünchC. 85). 

AIiO : |age! alo! vonviirts!] Aló! fdlyűnk-fel uraim: alloiis 
messieiirs, nioutons a cheval (KirBesz. 9'í). 

ÁLOÉ, ÁLOES : (aloe). Alóes-la : tartim PPBL Az aloé 
az io á ki tiszta, fénlic íMel: Herb. .58. Com:. Jan. 29). Ha 
terpetinával megfőzöd az aloest, hasadat ineg-iiidítja ( N'áli : 
OrvSz. 35). 

ALOM («/<■»« KMNy. 111.40. MNyil:Irt. E16b. 18. disziió- 
(i/<ii/» MA. l)ecsi:Adag. Kili: 1) subNtrameiitum; unlPiTitreu 
MA. Az d>T5iio az álamból fel nem kel (KMNy. IU.40) Az 
szuldisznókis ot alomot gyriytiiec es liazuac ( Helt : Bibi. IV.57i. 
Aajii alomlxil két agárkölyköt neveié: eggyiket konyliáliuz 
má.sikat vadá.sz;itlioz szoktatá (l'ázm:Préd. 1125). 3) (tectiim : 
obdachVl Fogad hazad alnialxui |otalmaban?| ez zegh(ieii zaran 
dekot (ÉrxiyC. 410b). 

disznó-alom : substramentum porcorum MA. purcile i'PBl. 
streii der .schweiiie PPB. Uisziio ól avagy dísziKValoni (Coui: 
Jan. 77 1. Nem szeiitegylKizakbaii, hanem pajtákban, isürőkben, 
csak uem disznóalombaii praedikálnak iP;'izm:Kal. I'.i7) Még 
a disznó almot is el akarja adni (Kisv:Adag. 139). 

égy-alomi : [ejusdem farináé; gleichartig| Fes\vei!.segh es 
kexvanatossagh egy aloiiiyak : avaritia et cupiditas sorores lÉrsC. 

208). 

ÁIjT, ÁT: per, trans, ultra Kr. (liindiirch, durch| Melly 
collecta myiid eztendew alth luoiidatyk (LányiC. 162). Milh 
cseleködek mind egezh eletében alt iDobrC. 220). Ebidet iviii 
azután hidason ált költöztem (Moulrók. X\'. 2'i sat.i Alt' meii 
vén (Gvad:l-'NóL 4). Ál( hatott szivemen (Grad: RP. 103X 

Által, átal: I) fadv., praefj: Irans PP. [ilber-. hinflbw-, 
I duirh-). Meiiyewnk által (ElirC. 19i. Atíil ewoziiy (JordC. 399). 
I Attal hoza wketh (Ke,sztC. 219). Huj által mái: innen más 
nyomba (Matkó: BCsák. 21(í). Nem uiiiiden hold tóiten esik 
az diametralis oppositio, az egyenest által való alias (KDebr. 
1619). Vö. által-bocsát, -olvas sat. 3) ||iostj>. I traus, per, ultra 
PP. (über, durcli]. a) [hely:| ai /Vssisia által menuen: jier A.*!- 
siam (ElirC. 3i Tenger általmenni: ire traiis frvtiun (MiiiicbC. 
27). TA foc által lueiiui : |>er foraine acus tiaiisire (49). Jordán 
vjze atal : trans Jordanem íJordC. 20(ii. Történek bog menne 
eg erdó által dtebrC. (>29j. Kell vala fiueki Saniaria által menni 
(Sylv:UT. 1.130). Lewii hogy ew wtat tenne sok «ara.stik ees 
kastélyok által : oppldatiin et ráatim iPesti: NTest. I:i3). Megyén 
vala minden varosw és fahic által : iter faciebat |ier ciíitaleiii 
et castelhim iHelt:LT (^7). Szfml szita által a lizta kenyelót 
(Frank: II.LsznK. 22i. Ar, '< leánya szoptatta egy gervinb'in rali'i 
lyuk által (MeaésK. 11). A kit [Wiiiává vála.szlaiiak egy lyukas 
.szék-által ine«ta|Kigattyák il';izm:LuthV. .S2i;i. Az ayfi'ik által 
ment volna-be: [ler fores veiiUse (Mad: Evang. .<28) NegjTen 
esztendeig vezetett tége<l isten a puasta által (Illy:Pré<l. I.42.si 
Az egész orKságot, melly :'ütal mégyen vala uu'g-bo<loItatá (Balog : 
Com. 3). ^) Tenghemek vta Jordánnak atala : \ia nuiris traiLs 
Jordanem (JordC. 363. 412). Yewe Sydonnak atala (478). Ai 



Erj,ENBENAi;rAi^Ai;rAr,Ai{AN 



EGY-ÁLTAIJÁBAN— MEGALTALL 



8fi 



tjztta eeghnek általa (át a tisüta égeii) (ÉrdyC. 532). f) Meegyen 
vala Jasiis la vetenieeiiyeii által : abiit Jesiis per sata (JordC. 
388). Köues liejíekeu által iDebrC. ül")). En rajttam atal : 
per nie (ÉrdvC. I3Hb). Oiieraettettek izattos úiiekuel az fi mellié- 
ken altal (MelrSzJjui. liSli Kerfilést te^zeii Galileaii és Sa- 
marián által iMAtSi-iilt. Si;3l. Vtaz;\.si Arii:iiiiiak a' kiSvetke- 
zendi*) országokon vúlt által iLisznv: Knui. U'li. Kettenete.s siva- 
tag erdókón jilttenek vala által (L'o.i A ragjogó nap nap keletríil 
délen által nap e-setre fnrdulviin (Com : Jan. (i). b) [idí:] aj 
Étaltal: per totaui noc-tem (BécsiC. 23). Mj-ud eetli altal ötét 
yglien vereek luozol, nyakon (WinklC. 174). Mind éten et altal 
meg maradót az imádkozásba (Tel : Evang. 11.184). A virasztó 
i'ten et altal mind vigyáz (53űi. Eiztendíit altal (KDebr. 1619. 
D8). Esztendőt általvalo minden Evangéliumok lIlly:Préd. I. 
E15b. 1. n. Elíb. 1). g) Soha eztendev altal három mise egy 
paptid nem mondatyk (ComC. 83). Ezthendew atlial nem le- 
hethenth thwb myek (LevT. L87l. Három f'A Ni-nnejjek lenne 
eztendí altal (Ozor: Christ. ITöi. Esztendű által kétszer magya- 
risztatic ez az evangeliom íZvonTPo-sL L.'ii. Az távnl-lakók, 
egész e.'zteudő által iitba lévén sem tehettek volna eleget ennek 
az pai-ancholatnak (Pázra: Kai. 474). Életeknec minden idSie 
által kóttelessee lónec a' rabságnac (He.lt : VigK. 45 ). A mik 
sok esztendők által kere.stettek, hamar el fogynak (Land: 
L'j.Segits. I.4II1). Ej^ek által kerestem (1140). Alamlsnát kére- 
getvén enyiliány naiK>k által íFr:SzJán. 9.5 j. c) [eszköz:] Zolth 
vala moysesiiek atala : locutiis erat per manum Moysis (JordC. 
90). Kytli hallottatok en zaam atal : audistis ex me (707). By- j 
kessyget vályúnk az istenhez, az my vr Christusnnknak általa 
(Komj:SzPál. fiO). Porkoláb uram levele által jelentette (LevT. 
11.398). Niluán való lát;isban szólloc 6 véle : nem homályos beszé- 
déé által : palám loquor ei et non per aenigmata (Kár : Bibi. 
1.130). Az Lsten régenten soc képpen szolot, ez utolsó időben 
pedig .szólott az ú fia által (MA: Bibi. ElSb. li. Nagy ter- 
heket tsigák, és hévérek-által kfinnyen fel-emel egy gyermek 
iP.izm; Préd. IfiS). Mert ő általa elfink, mozgunk, jannik, es 
allatimk szerint n általa v.ig™nk (Szár: Cat, F2). Irá.sát mu- 
tatván Cleonnak. hamis levél .által teszi adó.sának ((Jrczy: KiiltH. 
142). 3) [direetu.s, rechis, brevior ; direkt, gerade, kürzer]. Egye- 
nes, által ember : vera *simplieitate hnnus PPBl. VLa, quae 
Általüt voeatnr (1269. Jern ). Altalpatakeleje, locus controversus 
(Czin,árl. Eiuieel atalb es rjwydeb «-t (ÉrdyC. (lOObi. Ennél 
altalb vtat hoza nem lelz (DöbrC. S). Altilb uta njitta-sséc 
(.MA: Tan. Elíb. 111. Sokkal általb, és .az eggyiigyiiknek okta- 
t.ls,ira alkalmatasb, 's künnyeb az második út (Pázni: Kai. 91). 
Xidla eelerior est ad iiisaniam via : nints a bolondságra átalab' 
út, muit a harag (Pázni : I'i'éd. 803 1. Nem édasgetű mestersé- 
gekkel kellett a pogányokat a Cliristushoz téríteni, melly a 
píiplstáknak legáltalabb nttyok, hanem jó példával (Matkó; 
BCsák 100). Altalabb az út ama'ra, ime're [ledig kenihjbb 
(GKat;Titk. 272). Hogy a dolognak meg-értésében, általab és 
kSmiyeb utón igazgattas.sék ( DKal : Ker. 24). 

ellenben-által : [e regioné; gegenüber]. Vének nevű falu- 
nál ellenben által az ti'irökök próbálták az Dnnán való által 
menést (TörtT. Vn.l22). 

Általában, áltáljában: [in genere,] directe, recta MA. 
(oniuino ; ini allgenieiiien, dnrchaas]. Altallyában szólni : *Cama- 
rine loqui PP. Altalyaban niegfelele (MargL 33). Martiromsag- 
nak aureolaya méltósága job altalyaban zolnal nienden egyéb 
aureolaknal (ConiC. 254). Tudd'a azt el végeztetnek lennie 
altall'aba (BodC. 35). Támadót é tudomány nem embertől, 
hanem altalyaba ó magától á hatalmas Istentől (Helt:BibL I. 
a2). Minden tast mint az ruha meg auul : mert ez, é világ te- 
remtésétől fogua való rendelés: általlyába nieghaLsz (Kái-: Bibi. 
Lfi59). Mellik legyen az Ecdesia az kinek ollian atalliaban 
hinnünk kellyessek (íjztT : IgAuy. A3). Altallyában szól hát ugy 
a' Jesuita (CzeghJaph. 140). 



égy-általjában : [in genere,] direete, praecise C. [im all- 
genieinen, diu-ehaus]. Ezt á pai-ancliolatot nem egy altallyában 
kell ám értened, hanem valogattot értelemmel (Mon:.\pol. 50). 
Kiket Isten az liűtiiee minden tekinteti nélkül, egy általlyáb.i 
való állandó rendelése .szerint valaztot az őrői- életre (Zvon: 
IVst. I.llill. FIgy általlyába kimondgya (MA:Scult, 55). Nem 
érti ászt egy altallyában, minden kiilőmbség és válogatás nél- 
kül (Bal: Csisk. 1,54). ChristiLs annyira kivánta mindeneknek 
ré.szeltetni isteni kegyelmit, hogy egyáltallyában mondotta : Ir- 
galma.sságot akarok (Illy:Préd. 1.119). Űdvőzfilniek egyáltaljá- 
ban lehetetlen (GKat:Titk. 5). 

Általjában-való : [absoluhisj. Altaliaha ualo hatalma ze- 
rent: de potentia ab.soluta (NéniGl. 363). Ez az ígéret nem 
absoluta, áltjdjában való, hanem conditionata (Pázni: Kai. 671. 
MF.). 

Altalán-fogva, általán-fog^ván : [m genere;] lenilus 
\'er. certo certius, profecto, omnino MA. [im allgemeinen, durch- 
aiis]. Mykoron valakyt atalan foghwa az erek idwesseegre te- 
remt (ÉrdyC. 606). A gono.sz fene vad őttenieg őtet, általán 
fogna meg .szagatta Josephet (Holt: Bibi. L s3). Altalánfogva 
megkel halnod, monda az király (MA: Bibi. 1.267). Az Christns 
.általánfogva bizonnyal eljön az itiletie (^L\:Scult. 19i. Ez do- 
log általán fogván es tőkeletessen ugy niegb leszen az mint 
kérőin (Sz;ir:Cat C3). Ha közülünk lettek volna, általi'uifogva 
megmai-adtak volna velünk (Illy:Préd. 11.550). Ez jüvö vasár- 
napra, általam fogva otthon leszek (Thurzó:Lev. 1.46). 

egy-általán-fogva: cv Az harmadikat, eggyáltalánfogua nem 
tudgink (BahCsIsk. 225). Az Calvinistác ugy disputalnae elle- 
nfinc mintha egy általán fogva ostyával nem volna szabad azt 
osztogatni (Zvon:Post. 1.598. DEmb:GE 40). 

Áltálképpen : [in genere ; im allgemeinen]. Az Moyses 
könyvében való ülalniazásiit az kéiieknec áltálképpen minden 
ok tekénteti néltíil kellene érteni (Zvon: Pest. IL607). 

Általság : [traasversuni ; die quere]. Kőrőztfl'anak altalsaa- 
gaara ees hozziLsaagaara (C'zeehC. 4. PozsC. 4). 

ÁliTAIiAG, ÁTAIiAG (állag f LevT. n.l46): pincze 
palaczk, tinia C. batus, dolioluni MA. [antel]. Kyczen altalaggal 
eft'ele bornak maradékát it el ne adlias.sa (RMNy. II.3;. 
Öcchenek hagyot eg retet es e^ altalagh bort (LevT. 1.234). 
Az u hordóikat meg uresitic, es az ő általagit elronttyác (Helt: 
Bibi. 1V.199). 10 általag mustár (Kadv: Csal. m.03>. Egy általag 
malosa (VectTran.s. 18). Mostan adóznak egy kila búzát, egy 
kila aszú szilvát, egy átalag bort (TörtT. VI.126). Két jókora 
ezfist általagok (Monlrók. Vin.45). Némely úr szállására egész 
hordó bort vontának, némelyeknek átalaggal (XI.38,5). Vitteuek 
ki egy átalagbeli az mi kicsin dézmabor volt (KecskTört 11.70). 
Altalaggal veszi a bort (Bethl : Élet 290). 

eeetes-általag : buticula aeetaria PP. oxys ; ein essiglegel 
Nom. 34. 



Általagos : [dolioli ; antel-]. 
elbocsátja (RákF: Lev. 1.439). 



Hordós és átalagos borokért 



ÁXiTAUj, ÁTATiTi : vereor, verecundor MA. [piget; sicli 
scheuen, sieh genireu, verdrii-ss empündenj. Ne altalFa io lan 
bementet (BécsiC. 36). Ne atallatoc azokat: non tiniueritis eos 
(177). Atallum vala: verebar (NémGl. 190). Eniberth nem 
atal vala : non reverebatur (JordC. 590) Ne átaly mind hi'Jtodig 
igazulni (Tel : Evang. 11.652). Szégyenlem és általlom te elődben 
fel emelni az én ortzámat (Kár: Bibi. 11125). Rebecca általlott 
tevén ülni (Pázm: Préd. 53). Altallyák és szégyenlik magokat 
a házi gondokban avatni (Fal: NE. 24 j. 

még-általl : cv A pfispekec megaltaláe látni az attyafiaknak 
egymással való hadait (Helt: Ki-ón. 3Sb). 



87 



ALTAF-KOD-IK— ALt)SZ-IK 



Ar.TAI^ALlSZIK -.MF/iALLTT 



R8 



Általkod-ik: 1) cu Az zolgak igen altalkodaiiac (liécsiC. 
170. MünchC. 143t. No altalkonKyaiiak en lieniiem lAporC. 18). 
Az te zemeydet fertezete.s riihawai nem altnlkudauak luegli 
nakyltany (ErsC. :iyi. S) |.s« oljfirmare; verstockt uerden. 
trotztíii]. Atalkddva: praefracte ('. Átülkodó: i'ontumax MA. Az 
újítúk Altalkodva vitattyák, liui^'y |az isteni paraui'sulatj teljesítése 
lelietetleii i Pázni: Kai. 925. MF.). Júllehet liui^y semmi remény- 
.ségünk sints már, áltolkodva vesznünk s itt niaradnunk-is kár 
(Kí'inyi: MKom. 17ö». 

el-általkodik : [se obtirmare ; verstotkt werden, trotzen). 
El általkodott K^'nfwzság (I*ázm; Kai. :í4t. Nem tsak reánk 
(liiliiidik, hanem Kuuoszsiigában inkab' ei-általkodik, a' kit intünk 
(l'ázni: Préd. Itíj. Eláltalkodott és vakmerő ember i MA: Tan. 
42). Eláltalkodott elmével: obstinato auimo iKáldi: Bibi. II.232I. 

még-általkodik : l)(vereor, íjiget; sich siliiimen, verdiu-ss 
emptindeul- Met;általki>dék az asszony, és azt monda, hogy 
életéért azt a szégyent és gyalázatot nem szenvedné (Pázm: 
Préd. 1U7UI. 2) oblimior C. [verstockt werden, trotz bietenj. 
Megátalkodolan, a magától gondolt értelemben megmarad 
(Vercsm:Lev. 111. Lép: tTük. I.l;i4. Illy: Préd. 1.120). 

mégáltalkodás : i-ontumacia, pertiuacia, pervicacia, obsli 
natio C. [vei-sto<ktheil]. iZrinyi. II.fiB. C'om: Jan. I80i. Nemcsrik 
a zsidókat a megátalkürliisért, hanem más bilnfisfiket i:í megtör 

(liiVí'': Micae. 177i. 

mégáltalkodott : obtirniatns, obslinatus, pertinax C. capito, 
agyas PPBI. [verstockt). Meg-általkodott kemény nyakúnac lenni: 
liervicacem esse iC'om; Jan. 199). Mégáltalkodott kemény nyakú 
bfinSs (MA : Scult 210). Meg átelkodott eretnek (CJzegI : Japli. 

192). 

megáltalkodottság: (pertinacia; verstocktheit]. Érteni nem 
akarja szemtelen megáltalkodsága (.Siínib: üKérdFel. 468|. Olly 
kárhozatos utón és átkozott meg altalkotsiigban vágyóké (Hunn: 
Trai'ta. l.'iSr. 

Általkodás : contumacia MA. [verstocktheit). A nevedéken 
iftiúhoz illik az lialgatás, nem penig az általkod;Í3. vakmeríség 
(C'om: Vest. .")8). Bcszontú általkodást hogy nem emberséges 
alázatosságot mutatnac (MA: Tan. 1259). 

Általkodott : obstinalns, contnmaciter pervica.\ MA. [ver- 
stockt]. Általkodott keménség (HalhPaizs. S). 

Altallság : indecorum, absonuni, pudendnm, verendiun MA. 
[scham, verdnu<s|. Altalsagh : pndor (Némtil ;;'i9). F^zen 
Sneky gialazatia es igen nagy zegenaege e« altalsaga (TelC 
3801 Az ország azt ataisjignak tartja, hogy a. koromls király 
in arasto legyen (ErdTOrtAd. 111199). Általság csak hallani Is 
(Pázm: Kai. 273). 

AliTÁN : [subdiale ; altan). Deszkás egész folyosója vagy 
altánja orsi'w (jIiksz rákk;il iliethl: ftlet. 11.250). 

ALüSZ-nC, AXiOSZ-ON (..í.-g Vitkf. 11. al,.g .W. oías 
[alvás] 57. KÍi.nnéc Helt: Hibl. I.7ii): dormio C. |.si-hlafen]. Alnnni 
l'ügok: donni.sco C. Hogy eiiel, egyebek aluan, lel kelne (EhrC. 
143). Na(^ indolat lót a tengeren, de ő alozon vala iMünchC. 
28). I.^le i'iket alaltoc: invenit eos donnientes (65i. Mfi aluuanc: 
nobls dormientibiLs (70). Nem holt meg az leaíi, dö alwzyk 
(.lorilC. 380). Ha tanolt emberek kíVflt alandotok: si dormialLs 
ilWbK". I27i Simon alooz? Simon dormisV (447). Lele vket 
alotfokban (457). En alozok (478) Symon aloz?nem vigazliatal 
en velem (DcbrC. Illl). Ne alogyon (CzechC. 27i. Mariának 
t&ste alozyk vala (CornC. 47i Mykoron evk alonnanak (108). 
Sokayg alvgy (ICli. Hogy keennyok alwgeek es bjiiek bochat- ! 
lasscfk (a halottaknak, ÉnIyC. ii07b). \eternye \1an .solia nem 
aliit i\'irgC'. 5ii|. Telető iimgat igen melyen alonny (82i. Akar 
allogiam akar vigyazak (115i. Öynioii alwzze? Simon, donuis? | 
(Peiti: F.vang lnli Ide-klL'ii .aloszom (Hell:Me3. 49.1. Neui al- 



; mában, alluttaba lattá ezt (Mel : SzJán. 40). Ne aloggic (559). 
Sok röttenetes álmoktól altomban mint óha.'«iam magam az én 
ág)-amban? (HMK. IV.l'L'i^.í. Mind kettót aliiiia találá (Kár: 
Uibl. L483). NiceforiLs. mikor ágyában alunnék, nieg-öleték 
(l'ázm: Préd. 74). Az királt agyon (iti alnttában: interfecit regem 
dormientem (MA:S15. -'.'i'-ii. Nagy aludott, vag)- hivalkodott 
(TiLs: A|)ol. 141). Keveset aludot (Hall: Tel. 243). Vir.igos kerti- 
ben aliiva tanálod (Tlialy: VÉ. 11.217). Soha mély álmot nem 
aluszik (Misk: VKert. 348i. • 

[Szólások.) Mint az veréb, czak annit aluszik (I)ecsi : Adag. 

159). Ete hazna, s aluta bére: aninia sni pro aale dala 

(254). Bár csak éti lehetet volna béri, s-alutta lia.szna; de a 
sem volt (Megy: 6Jaj. n.l2). 

[Közmondá-s] Sással ÍMdtt hiizban bátorságos aludni (Kisv: 
Adag. 217). 

által-aluszik : \alamennyi iddt által aluszom : perdormiaco 

C (dui'i'lni'tilatVn). 

el-aluazik : 1) obdormio, condormLsco C. [eins<'lilafen, ver- 
.schlafenj. Elalntt : soporatiLS f ' A bel, kiben el alozon : in 
nuo domiiat (BécsiC. Oi. Eenen bennem l)ekesegel eel abraok 
(KnlcsC. (1). Yewe íi Ihanylvvanyhoz es leele ewket el alnwan 
(ÉrsC. 89b). Hogy eyelre ywta czak el alwt kepét muthatba 
de fel kelé ew agyából (467b). El aluan almodoza (Helt: Bibi. 
L V). Az iga.«ságüt ember hamar elalhaltya íMA:S<-ult. 126). 
Ki sokaknak jobb kotzkán fordidt volna meg állapottyok, ha 
ezt vagy tudták, vagy el nem alutták volna (Fal: LTE. 383). 2) 
[morior; entsclilummernj. Bynnek halálában el né«^ alogyak 
(PeerC. 181). Elalntt: mortuus e'*! (MA : Hibl. I.31.S. IV.156). 
Magzatim el aludtának az úr Istenben (fiér: KárCi. 1.293. GKat: 
Titk. 228). S) exstinu'vor Kr. (erlö-schen). El-alutt a gyertya: 
luceina luniine *defecta PPBI. lieg-ottan niindfin hévsége el 
alveek (l)ebrC. .569i. Az tíizet ne hadgyác el aliimii ilOir: Bibi. 
1.92). Beesett arczája, elalntt .szeme fénye (J'al: -N'U. 3I6». 

elalvás : dormitio ; das ein.schlummern MA. Az zvz maríaiiak 
ev el ala.sa jnkab volt zvkseeg, hognem gyenyerevseg (ConiC 
47. Zrinyi. 11.162. BahCsIsk. U.i). 

ki-aluszik: desterto, almomból (51 serkenik C edornii", 
edonnisco MA. [sich ansschlafen). Ki-ahuszom az éjét : perdor 
misco. Kialinuii a részegséget : exlialare, edormiscere *crapulani 
Ki-alunni a bort: *ob<lormire crapulam PPBI. Ha ki aluttad 
álmodat é,s felserkeiusz, íigyázz (C'om: JaiL 113i. 

meg-aluszik : 1) [dormio ; schlafen). Almokot meg alwak : 
dormiernut somniun .suum (üíSbrC. 141. KulcsC lS3i 2) [e.\stin 
gvor, praeniorior ; crlíischen, alxsterben]. Mogaliiek alhilzíDebrC 
146. 3941. Lampaswnk meg ahvznak (JordC. 434. ÉrdyC 15<ii 
Jemui zereline az emberekben meg alwnyk (EnljC. loiíi. A)-i>y- 
tattis.sagok meg alwth ((i5('>b). Zei>seg(^m meg .nliit vala (XagjTc.t' 
37) ParalysU ol bettegsegb mel mikoron embernek tostinek 
valimiel i-ozere esik, az meg alozik es ezzel nem kőzd birni 
(Sylv: Lrr. 11.1711. Ti'izec meg nem ali>.szic (Helt: IJT. 1-71. Meg 
alutt főidőn az igaz hi'it (Born: Ének. 17ii). Az hit meg kezd 
alnnni (Fél: Tan. 5241. Hogy a mi fel-gerjedts<gék indultan.ik 
a szivekben, ne alunn:'ui.tk-meg (Megy: IHal ElJb. 2). Az ig.az- 
síig meg alnnni no láttassék (Ker: l'réd. H(. S) denseu, dirigis. 
C. coalesco MA. [gerinnen] Meg alwek w zyivek mykepix'ii 
tey (KeszthC. 335). O zivők niegalut mint toy : i'oat'dl'ttnin iwt 
(IWbrC. 64). 

megalutt : 1) exslinclus MA. | mortuus ; erlosiben, ab- 
gcstorben]. Nem bagya az megalutt [inegholtj ta»Iet kyvynny 
az li.Tzb;dol lEbrC'. 157 1. Megalutt gyertya ('niewrC'. 57) Meg- 
aluth zenek : carbones iKulc:tC'. 28). 2) coagulaliLS MA. [gerun- 
ueiij. Meg alwt : eoagulalus (NémUI. 78). Megalutt vér (ZríuyL 
1.107). 



MKCAI.rvAS— K("»NNV(' .U.Mr 



NKTIÉZ-.U>MOS— AL( )MI« iHAs 



90 



|_ mégaluváa : Itxstiintiii ; das eiliisclien). ijziuuurkódiiak a' 
, j;vert);i vil«i;imk uiegaluvásan (Lép: Frük. 1.280). 
I Aldogal : dormito PVii]. (sclilumniern). Aldogaló: doraiiUitor 
ri'UI. 

AUiat-ik lelnZuAassam Pécsi: Ágost. Ifib. megaíuiíAníatlaii 
>U'I : Syjj'iii. 2H7i: [doriuiie pos.siiiu; sc-lilnfeii kiimieii|. Dorini- 
tiirio: midi sclilafert; alliatiiam (Coin: V&st 127). Az alható, 
almot kivaiio, i'tsét és liiízodozik (Cüm:,Iaii. 6B). Moiidud Iiükj' 
alhatnáni : én i)edi<; azt luuiiduiii, inkább ulmulatni'un suk álnio- 
I mat (Gyöngy : Cliar. 174). 

ímeg-alliatikl 

megalliatatlan, megaludliatatlan : [inexstiiigvlbilis ; 
unan.'ilílschlieli]. A poluacat eget! megalliatatlan tfizbe (MiiudiC. 
IS. .JordC. -ieS. 486). Megaludliatatlaii es olthatatlan szünet 
bor/jít (Mel: SzJáu. 297). 

(Alhatás) 
I ném-alliatás : (iiLsomuinm ; sdilaQosigkeit]. A szíinteleii biík 
némelykor az elmét a nem alhat'i.ssal, néha pedig ueliéz álomba- 
hozj'issal terhelik (Gyöngy: Char. 299). 

Alhatatlan : [inexstingvibilüs ; unauslüschlichj. Éreztetned 
IKikűlnac alhatatlan tfizebe OliinchC. 90). 

AUiatatlanaág : [insomnium ; schlaflosigkeitj. El alnt, alha- 
tatlaiisíigot el íz, álmát hoz szemedre (MehHerb. 60). 

Alom (<ií»ii< Anonym. alm Budai Ki'ón. MF. aíjíial DfibrC. 
239. alám LevT. 1.264): 1) .somnus, sopor C. sclilaf MA. ELso 
álom : conticinium ; má.sodik álom : redormitio C. Alomra adni 
magát *componere se ad somnum PPBI. Alozon vala nehéz 
alommal : dormiebat sopore giavi (BécsiC. 240). Jelenec neki 
almában: in somnis (MünchC. 16). Feleletliet veven hw almok- 
ban (JordC. 359). My zemwiik almath wegen CrhewrC. 133). 
Een almath wek: dormivi (KnlcsC 4). Kevnyev alommal el 
zvnyaduan (DomC. 147). Az alomból felserkenuen (ConiC'. 
47^. Esmegh yewend másod alomkoron: in seeunda vigília 
(ÉrdyC. 156). Nagy álom száll az emberekre (Kár: Bibi. 1.531). 
Taunl légy most álom (üeesi: Adag. 150^. Mind étele itala, 
mind álma vigyázása között mindenkor fülében zengettek 
(Pázm : Préd. 7 ). Az álom ki pattan vala az én szemeimből : 
.somuus fngiebat ab oculia (Alv:Post. 1.604). Mély álom (Com: 
Jan. 55). A jóizii álom iigy felpiritotta (a kisasszonyt] ( Fal : TÉ. 
697). 2) somnium, insomnium Ver. trauin, nachtgesicht MA. 
Somninm in lingva Hmigarica dicitur almu (Anonym. 3). Som- 
nium Hmigarico idiomate alm dicitur i Budai Krónika. MF.i. Meg- 
emlékeztem az aluiurol, mellet lattjun i BécsiC. 72. JordC. lo5). 
Almámba (in visione.) zolaal zentidiiek (DübrC. 163). Lon hogy 
éiel álmot látnéc I Kár: Bibi. 1.472). L;itánac álmot: videruut 
somnium i MA: Bibi. L37). Almot álmodtam: vi(h .somnium (223). 
Irtózatos álom (Felv: SchSal. 42). Egy kis eiithii.siasmus vagy 
poétás álom keverte magát belé (a históriába. Fal : TÉ. 683). 

[Szólások]. Alomual nyerte: siiie sacris hereditas (Üecsi : 
Adag. 21). Nem álmot bivelyezec, hanem igazat mou- 
doc: prov. non somnium est, sed i'es vera MA. Aranykúton 
liiirom óráig lia mulatván csak, egy szabóálmatLs [rövi- 
det] a I u v á n, megindultam (Munlrók. XVIU.77). 

[Közmondás.] Alom s esus ido: somnium, passirliclie 
liandel MA. Alom s essös üdö : udvari reménység .SzD : 
MVir 34. 

elö-álom: primus .somnus; er.ster sclilaf MA, ElA-álomkor: 
coiicubiimi C. no.\ concubia MA. Ez iiel elew alám koron ky 
dwle (a kífal, LevT. 1.264). Elő álomkort (Helt: Krón. 134). 
Elö-álomkor őszuehiua az f& árulókat : intempesta noete (DecMÍ : 
SallC. 20). 

körmyü-álmú : levisomuus; leissehláfig C. 



nehéz-álmos, nehéz-álmti : Isoniniculo.'ins ; schlüfrigl 
NeliéziUmu betegsi:g : vctonius MA. Eljő a' nap, melly tégedet 
olly nehéz-álmost felserkent (László : Peti'. 49). 

Álmatlan, álomtalan : exsomiils ('. insomnis MA. (schlal- 
los]. Az cjtszakát /iliji.'itlau fi'ilteni : luictt-ni insoinneni ducei'tí 
MAI. Een lelkeiniiek twdomanya niegh rezze/.t alinatlíuit : 
conscientia uiea terret insoninem (FestC. 390). Álomtalan í'e- 
kii.sznek iMA: SB, 127). 

Álmatlanság: insonmia PPBI. [schlatiosigkeit]. Erőtelenit 
az álmatlanság (Com: Orb. 351). Az álmotlansággal sok nya- 
valya jár (Gyöngy: Char. 226). 

[Almékony] 

Álmékonyság : [sonmolentia ; schl.-ifiigkeit] 1 la adandók 
almát on zeniehnuek : es en zemeiii beianak alniekoiLSitgot 
(ApoiC 102). Az almekon.sag az wygyazasiiak ellene (ÉrsC. 388. 
531). 

Almod (aí;Ka[d]tam : somniavi Helt: Bibi. IV, Jerem. 23. 25. 
álmod Ver. Zvon: PázmP. 86.): somnio Ver. consomnio MAI. 
[triiimien]. Almodoc: somnio; ich habé einen traum MA. Vet- 
keztem almotam es emettem (VirgC. 13). Soha feieből ki nem 
hadgya esni a szólöiiec gondgyat sőt ha aluszik is aual álmod 
(Tel : Evaiig. III. 28). Az szentek tiszteletűjén bálváuyoz.issal ál- 
modlak (Pázni: Kai. 792). Calvinus ó benne gyaliizatos vét- 
keket álmád (Pázm: Kai. 489. MF.). Álmodott semmi (Pázm: 
Préd. 308). 

Álmodás : [somnium ; ti-aumj. Meg rőttentél engemet, az en 
álniwlásimba (Mel: Jób. 18). 

Almodoz, álmadoz (áímadozii Biró: Micae. 113): somnio, 
consomnio C. [traumen]. Almákat almadoznac : soiiuiia somni:t- 
bunt (JordC. 711). Ha alwzz, orwokrol almadozz: somnias 
(ÉrdyC. 133b). Mykoron almában álmodoznék ylyen almot lata 
(UebrC. 520). Hogy lia niadarackal álmadoz éiyel, napi«l nagy 
szél leszen (Cis. H.) Az ki mit kiuán azzal álmadoz (Decsi: 
Adag. 106i. Cbri.stasnac földi orsziigát álmadíjztác, reméllettée 
(MA:Scult. 1034). Etiéle dolgokk.-il álmaduztak iCzcgl: MM. 
149). Oktalanság itt vinculumot álmodozni, a hol annak essen- 
tiája nincsen (Matkó: BCsák. 444). Földiekriil es hivságokrul 
álmadozik (Biró: Micae. 113). 

Álmodozás : soninium, iusomniiuii C. sumnialio MA. [triiu- 
nierei]. 

Álmodozó : somniosus, iusomuiusus C. [trüuuierj. Az alma- 
dozoc heiaba bezellettenec : soiuniatores (BécsiC. 309). 

Almos, álmas : .somuolentus, somniculosus MA. [8chlafrig[. 
Félig álmos: .semisomuus C. Illhis ortus per sonii-ium fűit 
prognosticatus, ideo ipse vocatus est Almus (Anonym. 3). Az 
restSket fel yndoha, az alma.sokat tt'el seerkeiiche (ÉrdyC. 
568b). Fel serke[ne] wr mykeppeu aalmas : excitatus est tam- 
ipiam dormiens (KulcsC. 195). Az hugoc ne legenec tnniac 
restec almasoc (T'elC. 377). Walanak az ő zemek almassok : 
gravati (ÉrsC. 90b). A gőzftnél és hörtsőknél semmi nints álmo- 
.sabb (Com: Jan. 47). 

Almosság: 1) somiioleutia; veternus, veteruositas Kr. [sclilaf- 
rigkeit, sclilafeuchtj. Nem ásító és szunnyadozó álmo.s.sággal, 
hanem ébren, és Hgyelmetességgel halga.s.suk valamit Lsten mond 
(P;izm:Préd. 458j. 3) [somnas; .schlafj. CrLstus neki yeleiieek 
almasíagaban (ÉrdyC. 443). 

Álomi: (ad somnum |iertinens; .schlaf-]. Álomi mélségben 
e.sőtt beteg : letargiciis, schlafsüclitig. Álomi nyoiiima.szlis : incu- 
bu.s, Ephialtas, der alp. Mély-álomi-beteg : veteniosiis MA. Nagy 
:domi iiehesst^g (Boni: Préd. 228). 

Álomkodás : (somniatio ; tiiimnerei]. Emberi álomkodások 
és vélekedések (MNyil: Irt 303). Eü'ele kőuetkőzéssec emberi 
álomküdiisbol és vélekedésből vadnac (Vallástét. N). 



91 



Ai.rniiíKJAL— AiiriT 



AHVAS-Á.M 



Aluddogal, aluddogál : Juniiitu MA (schlaren, sclilum- 
uierii]. HürtyOKiiugalva aluddogáliuiiic (MA: Tan. IM. Pázm: 
Kai. 800. Bania: Oilsk. 305), 

Aluddogalás : dunnitalio MA. fscliliiminnr]. 

AluSüékony mluszékony Ca. N3. al'szi'koriy Kiíiiyi: HRom. 
Ct) : .sonuiiiiil(i8ii.s, .suiiiiioleiitiüj. dormitator, veterii<i.siLH MA. |.schliif- 
rig, sihlafKÜcliticJ Az aluszékoiiy szmuiyadia (Coni : Jan. (Ifi). 
AÍifizékony sziv ilUy.Vréd. 1.20). Aluszíkoii lélek (lieikt ÖÉlet. 
:!Sj. Aluszékuii lelki ieiiiL-ret (Hunii: Tracta 207). AluBzékunyok, 
restek, tuiivák is (joiidatlaiiok ^biró: Miiae ll'íi. 

Aluszékonykod-ik : |»ocor», de.se.s siini ; fauluiizeu|. i)r;iga 
atyákban, gyenge |)elyliok-köisött aliiszékunykodiiak il'ázra : 
Préd. 812i. Nem szi-p doki); szemét belmiini és alaszékonykodni 
a cselédes urasiiKiiak a hol rsalton csidlják (l'"al:NR 24). 

Aluszékouyság : (somnolentia, desidla ; schliifrigkeit, faul- 
lieit|. Az aliiszeki)iiy.ságot távoztatván, vlgyázásljan legyUiiklPázm: 
Préd. 8:í:1). Luuilias.'iK, aliiszékonyság ((,'<im: Jan. 55). 

Alut lo/uíom Béc-iC. el alotii Valk: Gen. 2. Ilufgr. 92. el- 
rUultum : C'<inso|jiii PPBI i : sopio MA. [einsclilafemj. Alotom (dor- 
mire faeiu) 5ket bizodalmal (bécsiC 184). Kz (a nadragulya] 
Igen alnt<5 A n&tennye, végre ugyan txiloiida tenne íMel: Herb. 
52). Kengeliieie ea aliitnaia az giennekot (Pont. :ií)). Kenyerébe'] 
étette, poliárábi)! itatta, is ölében alutta (IVizni: Préd. i:i8j. 
Vö. olt. 

el-alut: I) so|iio, soporo C nnBopiu MA. [einschliifern]. 
S;iniHi)ní cl alwtliaa : dormire fecit (JordC. M:>}. Adamra álmot 
Uiczála, hamar Adaniot isten el alotá ( Valk : Geii. 2). Dioseoridi 
Thrlda('i:is, az az elalutó fii (Mel: Herb. 51). Ha gyökerét fSzed, 
iazúd borban, Uilonda te.szen, el-alut mint egy h^iltat (Mel: 
Herb. 52. fi4^. Sanisoniol megcsaló Dalila o világ, és a te,st, 
kit az 5 térdein flahitván a phillsteusok kezébe ejt . . . (ISiit: 
VTárgya. 178). 8) |coagulo; gerinneu niailien]. C'sjik emieke- 
zeteia á vért el-ahittya, A tagokat meg fagylaltya ilx'p: lilik. 
n.lfi4). 

meg-alut: t»agnlo PPBI. [gerinnen marlienj. 

Alutat, aludtat, altat : (sopio, donnire faiio; eiiischliifeni). 
To ahitittál engemet ilK'lt: VigK. 2r.i, Be takargatta, fektette, 
áhítatta (Born: Préd. :i4). A bi'milk azok, mik az Lstent alutaftyák 
(Mad: Kvang ir.2) Az <*ilében aludtatta (Mik:TörL. 47(1). 

el-alutat, el-altat : rv Te aluttattal vala el engemet, te 
elenenilél nuígLs engemet (Helt: Bibi. IV. Lsai :iS: Ho. Igen 
Blalutat (Mel: Herb. 74i. Az vetkektfil el aluttatot dicsS-sseg 
gyalázatra lordíttatic : vitiis sopita glória (Prág:Serk. 974). 
RUngeté.-'sel csiindesitik sínliokat, és igy el Ls altatják flket 
iliiró: Mirae. 94). 

Alutlan (alilim Tani:Szonts. 107. nlullan 125. aMlunsái) 
Mel: Herb. 29b. Szathm : Cent .í !.')i: (hnonmis; sililaflos]. fthcn, 
fizonijan, íSzídva alutlan, mezitlen szolgált Lsteiuiek (Pjizm: 
Prí-d. 12ISI Te.stet alutlan vigyázassa! a lélek raolgálattyiira 
hajtotta (Tani: .Sz<«its. fiH. un). 

Alutlanság: linsomnium ; sciilaflosigkcitj Vigiliae *atte- 
nuaiil ioi|H,ra: az alatlan.s.'ig megerAteleiüti a le-síet PPBI. 
AlatlaiLs;iggal mulatta el az álmot (Monliók. 111. 1 12). Gyuito- 
vany hidegőt es alatlaiLsagot meg állat (a uiákolaj, BejtlieA: 
HvK. Iü8). Szí.mjii.sággal és alutlausággal láifusztotta (P.-izm: 
i'réti. '<r>i\t. 

Alutt: I) (so|joratiu; eiiigem-hlafenj. ChrLstiw .nz holtat oly 
kiiiyen mint te az .iliiltal lel költötte (Boni: IVéd. 249i. Aludta 
té.szi magát illall: HIILsI. IIl'44). S) |mürtmi.s, e.vstinilus ; tot, 
erlo8i>hen|. Alutt tenger: aiJialtos Noni> 44.i Az fekete alutli 
zen (UebrC. 412). S) Ivuagiilatiis ; geronuenj. Alut téy : lai- i-oagu- 
Utum, coucretuui. Alut vér : cniur, saiigvis couiretiLi MA. 



Aluvás, alvás (oias- dormitio MiiiiihC 193. BécaiC 01. 
PeerC iss. oUu VitkC. 57): sopor, dormitio MA. íschlaf| Egye- 
dül alvás : secubitus C. Déli alvás : meridiatio PPBI. Mely halai 
jegj'zetthetyk ith az aiwaason (ÉinC. 17) AUtak lio^ alom 
alasrol niondanaia : de dormitioue sonuii (LNibrC. 497). Alomnak 
alasarol iWiuklC, 321). Álombeli alasrul (Sylv: LT. 1.144). Az 
aluvásbau lialottakhoz hasonlók vagyiuik (Pázm: Préd 1013). 

Alvó («/« DObrC. 149. <ilu MünchC. IXimC): doriniens, 
dormitor MA. [.schlafend, schliU'er|. Félig aluvó: semis<jiiuii8, 
semisomiius PPBI. Het aln atatiai' : .septem l'ratres durDÜenleB 
(MiiiithC Kalend). Az alv frátereket meg latogatuaii (IJomC. 
129). Alwowau talaja ewket: donnientes (Pesti: NTest liM) 
Az aluvó hortyog (Com : Jan. &'). Aluuo ágyába véteté fejét 
I Cserei :Hist. 96). 

ÁM (atn'í Amadé ámbár helyett mindig ezt iija n/ibári: I) 
sane MA. esto, etsi, etiam-si, v. térte, sane, profecto Kr. (wol, 
jawol, wolanj. Ani járjon : esto, eat MA. •) |imperativua8al|. 
a) Az ty atyatokfyay am .syrassaak az eegheteesth (JordC. 93). 
Am las.sad (líidyt..'. 642b). Hogyha kedig az hitetlen el válie, 
ám vállyéc: discedat (Helt:UT t. 8). En t'zac az |)arazti eletbo 
iaroe ára szabad legyen isten mit miel velem iBorn: Préd. 252 1. 
Szerezzenek ebez lia.sonló laistroniot az Luther maradéki, és 
ám osztiin ditsekedgyeuek uemzet&sségekkel iP;Í2m;Kal. i;37i. 
De ám ordítson : nem kel vele gondolni (Sall: Vár. 48). Am ugy 
legyen I (Czegl: Japli. 121). Am nyeljetek vele, ha mibeu e«lek 
a szüfogadatlanságéit (KecskTürL III.323i. ji) [ám — csnkLigii : 
ám — de). Ám ezelekedgyétei: az mit akartoe, ezac hogy . . . 
(MA:ScHlt 44). Minthogy az álomban és jöveudölésbeu, ám 
legyünk is rólok néha reménylésben, de száz közül sines egy 
igaz betelésben (Gyöngy: Cl lar. 128). b) [indicatívussalj. Ha 
ugyan ugy kell lenni, ám engedec kegyelmedne>' (Czegl: Japli. 
Ili)). Mutass kir csak egy hitbeli :igazatb:ui tévelygő |iáp.'it, mint 
Etcle.siának fejét, s ám le dójletted a l<uin:i falait (Sámb : l«p. 
50). a) en MA. (eece ; sieh, sieh da). ai Meny bazya reegghel, 
am kywe yew .íz v)z mellee (.JordC 18. DebrC. 2i. Am megli 
mondok (Tih(.\ 7St. Kd akkor nem hagyá az mienket el adni, 
ám azián Mihálytól télben elküldék és .semmit el nem acl'inak 
benne (LevT. n.28|. Kiket am elő zamhdaiik (Ozor: Clirist. 
187). Es am elődbe io négyszázad magauai : et eiee pro|x>- 
rat ... (Helt: Bibi. I. P4). Es am el vésze az egez világ (Boni: 
Préd. 7). Ti veletee leszee mindennap, mindeiiuap ám, világ 
végezetig iMoinAjiol. 111. At piilehrum est digito nioiistrari et 
diiier, liic est: ez volna ám az ( Dee-si : Adag. 75). Bolond ám ő 
szegény (1(>1). Hasomlo rettenetes dolog nem volt, tudni illie 
ellenség rontiWi által ám (Zvon:Po8t. 11.2410. Mivel igazjit 
fogót mondani .s-ám betört a' feje (C^egl: Japh. 122). AeNihi- 
lusra egy .sas egy tekenős bekat eyite, s-ám meghala (E'd'rini- 
121). Etel után ottan mindnyájan az h&iek egynulsnak iiagy- 
vigan ám inegesküének iThaly:VE. I.Ciö). fii [üvi uyyuitj. ,^«iit 
Ágoston, az ő elmelkédésiben, am ugyan io reszt elö s/.'unlál 
beiinek il/p: I'nik. I23Si. Kiket ám ugyan az ördögnek ada 
(GKat:Titk. 13): •^) [mi-nl ám\. Mintli aam daiiid mongja iiala, . . . 
mintli :mi zenth paal irta iSáiidorC. 11). Némelyek mint aiii 
zent katerina margai-eta (32i. Mint am iruaii iiagon iI>)brC. 
372). Az ininémö ceremóniái- adaltanak vala <iz szent palri- 
arcliaknac^ azoc mind példiiztác Chrístvsiiac el ióué.sét, mint 
ám Abraliaoiiiac tseleködeti (Kulcs: Evaiig.' li) Mint az madár 
am liug; Kait :iz fezTiklRil ki liaíia (TiliC. 17i. h \mrrt ám[ Mert 
am iigi monda iDebrC. 1). Mert am az vrlsten inongia (143i. 
Zent Tamás doktornak ez v-elagra való sileteae meg ielőntetek 
mert am egi puztaba lakozó inegli monda (2Ü3|. Dkaat vetyk, 
mert am wgy vagyon inegirwan (Énh-C. ri4()). Mert áiu egygyic 
nyavalya a masikat ott éri rajtam (CVegI: Eihx'Ii. I.lOiii. el |.-iin- 
riii/, Dugonics : Példab. IL331. Kr.) Vigyázz! aiierád a nyúl 
azonban ki.iliják (Gyöngy :KJ. L371)i 



93 



ímmei^Ammai.-An(;y 



ÁNGYAIDÉI. ANTALODIK 



94 



ímmel-ámmal : iiloimme, suiioi-tícialitei , (leriiiut<iri<! MA 
l>erfumtiini>, frigidé 1*I'BI. (oberflaililitli, iiachliissi;;, obonliinl 
Cív'tk imnie! áiiiiiial nuMtdod niayaii is (Cze^sli^-^RoniI. 301). 
Iniím'l .■iiiimal szolgáltál néki (M\vil: Zsolt. 61). Einlekeíwtet 
tcszeii Joseplinil, ili< tsak ininiHl ámnial, i\s kedvetlen (Tynk : 
JÓYs. 25Ö). Imvel áinval lialKaltják az istennek igéjít (GKat: 
VTItk. II. int;. Kei:Préd. 17i;). 

íméz-ámoz : Iciicuilione iiti ; uinsdiweife maciién ; himez- 
liánio-/.]. Semmit nem tiida mondani, hanem tsak imeze ámoza 
(Kász: Kit. ö). 

Amé (ámé? Kr. am eli DebiC. 101. 137. a me 03. 217. 
223. 225i; ecce MK. licliem! MA. sieh da! ei el! aili ! PP. 
Eziínkeppen az karhozandoc ^ilőlic az igazakat. Ame példa 
nekM Adamnai- ket lia vala (GiiaijC 20). Ame jelen wagyon 
istennek zolgaja (TelC. 2Siii). Mind megh liot\mk nála : de 
amo ez nfimiVs madár: az ailatlan cristns iesns: minket az 
lialalbol lel tamazta (TiliC. 171. Ábel kit a me a Kain mi- 
koron meg ólt volna iDebrC 119). Konekel liagigalak őtet de 
a meh mikoron kenieie őket hogi . . . (203). Nem tudod-e, hogy 
hazug az ördfig ? Amé ! kö.szanöm, hogy ily dologban, ily lágy 
viga.sztalást adtok (Pázm:Kal. 207. MF.l. Minec utánna ki ki 
mind házához ment volna, amé tenéked egy iszonyú rette- 
net&s csuda állat: ecce tibi monstrum (Prág:Serk. 707). Amé, 
ez gono,sz jel iFoni'>:Oirt. 700). 

AMAJíDAESÁG : szubasasílg, duumvlratus ; szubasaság- 
hoz, amaudarsághoz való : duumviralis C. 

AMAZON: [Amazon]. Telamon is, a Penthesilea vitéz 
amazon is hogy jártak (Gyöngy: KJ. 38). Ez a hir&s neveze- 
tes amazon nagy félelemben hag)-ta az assyiiusok táborát 
(Fal: NA. 152). 

-AMBO : coucio, cathedia templica MA. PP. [ambo] ; predigstuhl 
Adámi. 

-ÁMBRA, AMBKR : snccinum leucopliaenm PP. (ámbra). 
ÁMEN : [amenj : Atya ftyw zent lelek ámen lÉrdyC. 33Sb). 
Amennet mongyanak (392. PozsC. 3. sat. .sat). 

AMETISZT (nmatt.iU Ketsk: Ötv. amethütus, PFflstis:Kir. 
Tüköré i'.'li: [ametliystus]. Mindannyi amatiszt inkább mind 
violaszínií (Kesk:Ötv. 279). 

AMPOIiNA (ámímlna MA.> Com: .lan. 116. ompvlna PPBI.): 
ampulla C. ampnlla, olajos korsó Major: Szót. [ampel, krugj. 
Egi ámpolna vizet aduan kezeben (DebrC. 4). Két ampona [igy| 
eziis-t aranyozott (Gér: KárCs. 1.365). 

Ampolnácska : -c Két kis hebeunm ládácskák, kikben 
mértéküvegek, ompolnácskák, és egyéb ezüst apróságok (Mon- 
Irók. VUL 45). 

Ampolnás: ampullarius MA. 

ANGASIA : [aiigaria ; gelialtsanteil, virteljahrige gebühr]. 
Zalatnán is eltelik az angaria, s még e.smég meg kell válasz- 
tani (RákF: Lev. 208). Kapnikról akkor adhatják be az eziistöt, 
mikor eltelik az angaria (257). 

ANGOIiNA (angolna MÁ. PP. ingola C. Com:Vest. 119. 
Major: 8zóf. ingolna ACsere: Enc. 219. Felv: SchSal, 16. Vö. 
anmilla Tel: Evang. 11.807. Radv: Csal. in.3S. sikos angviUa 
Zrinyi, U.llO): angvilla C. aal MA. Sikos angolna: angvilla 
Inbrica íCom:Jan. 40). 

Angolnás hely: angvillarin.?, a, lun [így] PPBI. 

-ÁNGY: glos, fi-atria C. des manns schwester Nom. 69. 
Aszszonyoromal angyomal (RMNy. 11.140). Azzoniom angioinmal 
(LevT. IL92I. Caunius amor, ne iádzál ángyodual (Decsi: Adag. 
188). Ne taiiitsd ángyodat ágyba szálni iKisv: Adag. 310). líz 
mennyének, amaz udvarol ángyának (Gyöngy: Cup. 26). A süv 
az ő ángyát, attyafia feleíégét (glorem) hivja (C'om: Jan. 117). 



ÁNGY Alj (t«rra Angd\\r\\«ykm. 1270. [Angyalán— |. angel- 
cnt HU. mgd TelC. 248. sat. DomC. 101. 111. 2.53. SándC. 
11. PeorC. 56. l'Yank: HasznK. 14. mijyahmy nugodalm EhrC. 
.59): angelns MA. (engcl]. l)aonion:jó és gonoz angyal C. 
Vimagguc Miiliael archangelt es mend angelcnt (HU) Vele no- 
uen fráter leott es fráter Angyallott : assnmpto fratre I^-eone et 
fratre Angelo (EhrC. 39). Vr istennek angala: angelns domini 
(JordC. 357). Angaloknac .seregi i\'itkC. 83i. Angyal azaz kőnet 
(Helt: l)T. ElSb. 3). Kolosvárrúl megtére Bocskai az ó angyali- 
val, mert azok a hajdidi ngy nevezték vala magokat, hogy fik 
angyalok, oly jámborok lErdTörtAd. L53). Házi angyalok: lares 
(Com: Jan. 217). 

árk-angyal: [archangelus; eraengel]. Michael archangel 
(HB). (jiabriel arkhangial i DebrC. 226. ConiC. 6. ÉrdyC. 343). 

fejedelem-angyal : cv Feyedelwm angelok (Koiuj : SzPál. 
MF). 
fő-angyal : <v) PPBI. Fe angelok : archangeli (NémGl. 216). 

kerub-angyal : (cheruhim ; clienib]. Chenib angyal (Mon : 
KépT. \T. Kerubim angal IWbrC. 21). 

őrizö-angyal, őrző-angyal : angelns ciistos Kr. schutz- 
engel KirBesz. 1 18. Tyztfi.sseegőt keel tenny az őryzó angyalnak 
(í;rdyG. 554. VirgC. 1. Zrinyi. 11.40). 

sátán-angyal: [satanas; satan]. Agend, 41. 

szókés-angyal : (angelns primi ordinis ; engel ersten ran- 
gesj. Az zekes angyalok clierubin es seraphyn (The»TC. 259). 
Ywthwan az zekós angyaloknak karokban mondanak (ErdyC. 
490b). 

Angyali : angelicus MA. [engels-]. Angyalomy nugodalm : 
angelica tinies (EluC. 59). Angyali látat : visio angelorum 
(MünchC. 167). Angyali yntes myat almában : admonitus in 
soranis (JordC. 360). Angyely eletet wyseel (PeerC. 58). Menyey 
angely seregek (CornC. 78). Az angiali zent tyztasag fVirgC. 
14). Angyali köszönet (Péc.sv: Fel. 332). Volt ideje mikor Anglia 
angyali orszjig volt, .szent királyok birták (Fal: NU. 269). 

Angyalság : [nafura angelica ; engelsnahu-]. Zizeseg min- 
denkor rokonság aiigalsagnak (DöbrC. 499). 

ANGYELIKA. Augyélika gyökér: Angelica [engelwurz]. 
Angyélika-fii : Magudarius PPBI. Nem kisseb erő találtatik az 
angelicában, papa ffiben, sóskában, czabaireben etc. (Csau : Dögh. 
134. Web: Ámul. 36). 

ÁNIZS. Ánis: anis PP. (Felv: SchSal. 23). 

ANTAJj: Antonius MA. Antalul: .stupidé, fatue MF. Nem 
antalnl felelt remete Antal egy némünémü bölcznek (PFüsüs : 
Kir Tfiköre, III.60. MF). 

[Szólások]. Meg iőt Antal Budáról, zöld agat hozót 
orrában : profectus ad apaturia, rediit maio (Decsi:Adag. 203). 
Megjött Antal Budáról: hie venit a sexaginta viris ; er 
ist aus der narrenzunft MA.* Antal a fejed: Cescon habitas; 
du bist eiii uugeschickter tölpel. Veszedelmes afféle dolgot, az 
mi az idues.segre nez, tsac Antal harasztjára bocsá- 
tani (EsztT: IgAny. 249). Vagyon módgya benne, mint 
Antalnak az eb Otésben pardi morteni assimulat 
(Decsi : Adag. (114). 

[Antallcod-ik) 

Antalkodás : [stultitia, ineptiae ; dummheit]. Mind addig 
megvettyi'ik Monozloinak ez illyen antalkodásitmig valóban meg 
nem bizonyittya (Gyarni: Fel. 219). 

Antalod-ik, andalod-ik: [stupeo, stultiis tio; dumm uer- 
den, verdnmmoiij. 

el-antalodik : c« Midőn isten az 6 tőle tanulni nem aka- 
rókat annyira meg-keményi'ti szivokben, hogy a kik ő felségé- 



95 



NEKI ANDALOUIK— ÖREG-ANYA 



ÖRÖMANYA— ANVAI 



9B 



l')l laimlni nem akarnak, végre annyira elanlaludnak, hogy eeni 
•M értelniBS tanituktol, sem a barmoknak (líUláikból semmi jót 
ne Uiinilljíissinak (Mink: VKerl. '.i) 

neki-andalodik : :v Neki andalodott stompiilt ; elannyira 
h<i;.'>' nem nidta ftsy^'nec lia^nát venni ('Meify; <>Jaj. Ill.li5). 

ANYA: materC nmtIerMA.Ijitaltyk leliiUt«(lense);nek;lii>(;y 
(Mariaj aimya vnlna es iiewz lElirC. Ti). Tfi anatoknac liaxa 
(líéotiC. 2i. Aiindnak keserősefüt nmijadnat tnlaydiuiihtod ( Vitkt". 
78). Zenraen'w anyaadatli zen yanosnak ayanlad anyol iCVeiliC 
:i2l. En i'itli ualhaswm edosseKes annyawi (ÉrsC. ■&). (iondo- 
lad liiiK eü ilén zonioro analiiiz őr"imest tai-salkodnal Í8U). 
Anya atto kenyeret íÉrdyC. Kil). Atyámat aniamat nem tiztel- 
tem (N'iriíC. I\í \'alakik el liapak aniokat en neuemorl zaz 
anet veüiiekh erete t-l). Az mnnustornak annya (12(>). Az 
anyatok a/, feyedelom (130). Minec előtte ezt mondhatna a 
(;yernie<-: Édes a|«im, édes annyáin (Helt: IJibl. Isai. 8:4). Ki 
anynl nem akaria venni az anya-szentegyliAzat : qui ecclesiain 
nolnerit iialjere malrein (Mon: Aiiol. 21). Ssi. anyádat anynl 
adlad tanítványodnak (l'ázm: l'réd. 562). Ne csodállyad anya 
ezt az ín c.selokodi'lenift (Prá);:Sork. 462. 768). Cupido any- 
joslól nyURliatadankodik iGyönjjy: MV. 60). 

[.Szólások.] Az anya teyével szokni valamiliiiz (Üecsi: 
Adat;. 51). Ef;y volt auyi'il Kristn&sal ( Tázni : l'n-d. 133). 
Altyamliay. kikkel az vr isten engeómetli attywl anywl eggyé 
leótli íHadv:Csal. 111.170). 

|Köz'T)ondások). Jó az s5r, de mégis az bor az anya (UecsI: 
Adag. .317). Az |)ínz mindennek anya (353). 

asszony-anya: |materfainilias; frau mutter]. Mykoron azt 
az ew azzoii aimya meg twtta volna (ÉrdyC. 540b). Azononi 
anamnak (l.«vT. I.7'.ii. Kegyelmfw atyám uram, s asszony anyám, 
alázato.san kérlek titeket (TRss:SzMag. 2). Sok jókat kivánj te 
as,sziinyádnak [igy] (Tlialy: VÉ. 11234). 

boldog-anya: [mater lieata, Maria] llaui budog aíia 
(MiincbC. H. \'ö. havi kildog-aüszonyi 

éb-anyájú : Ivox objnrgandi ; M-lioltwort] Nem igazán es- 
küdtetek meg, eb anyáju, hitíitleii, beítye kurva liai, megdiiliödt 
anyáju lélek Ije.slifi kurva tiak i.MonTMK 177. KákK: Uv. 
12.30). 

édes-anya: jvera mater; roililo mutter]. Az édesanyám s 
lia.s-/.rMil;dan niosloliaa|iám nem is ügyelt rej'uik (Haz. L137). 

gyöngy-anya : mátrix margarilae, conclia niargaritifera 81. 
[[lerlmntter]. Gyóngy annya: mater gemmarum, (Pesti: Nom. 42). 

jobb-anya. Jób anya: avia C. Com: Jan. 119. [gros-smutterj. 
lob annya (Holt: IIT. LU). Az ón anyámnac anya énnekem iob 
anyám A'er: \'erb. 1:97, MF.». 

kereszt-anya: [testis baptisml ; taH(iatin[ Yelenetli leen az 
ew kerezth annyaiiak lÉrdyC 449). 

kót-annyú : bimater MA. [wer zwei mutter bat). 

másik-anya: avia I'osti: Nom. 10. MK. (grf>ssmutter). 

mostoha-anya: novorca C. stiefmultor (Com: Vest 138). 
[A szeronise] nélia oly mint edos atla es maid oly mint mostolia 
anya (Mili: ÖrrtkÉ. 44). 

mostohaanyaság : (mas novercae; stiefmiitterliilie art]. 
Az terménzet az oktalan állatokliiw, kegyiw anyánae tisztit 

viseli, de mi liozzánt- csac mostobaanvJLsáLigal vag> IVág- 

Serk. 8«4) 

nagy-anya : avia SK. |gr.K,sniiitterj Kn az v banuadik lea- 
nanak tia iiagok: azért v énnekem nagi aíiim (KazC. öl 46 
Sylv rr. II. 'Hm. 1:5. MF.). 

Öreg-anya : cw Com: OrU 24 1. 



öröm-anya: promiba t' MA. eliestifterin l'I'. A meny 
I asz.>»ionynar el-bázaw'tó őröm annyai és nyoszoloi vannai' iCom: 
Jaii. 117). CauH (Jalileaba az mony aszoniiai' szolgála, liolot 
vgyan (iriimanya volt íl'étwi : SzűzK. 91) 

örömanyaság: [fnnclion der boclizoitnnitler). Hogy felséges 
asszonyunk ezen ilrilmanyasiigának alkalmatosíágával a magya- 
rokhoz különils rode.xii'iját megmutas.sa, a copulalió idején a 
tompUuuban a magy.irok .s-zámára három székel hagyatott (Haz. 
1.380 1. 

sajtó-anyja : preUim, sayto, sjiylo tőke, kit az tőrít szőlőre 
fíilyfd nyomtatnak MAI. [schranlienmnttcr VJ 

szél-anya. Szél-annya : |>eniruulum MA. velum in pinnaeu- 
lis aedium; tabnl"in auf den spitzen der geUiudu PP. H'zikorgo, 
szél annya a biiz tetején: velum MA. Pinuai-nUim: hiiz oromja, 
torony oromja, kire az s-zél annyát, vitorlát es az kakast szoktak 
belybeztctni M.\l. Szélanyáe, vitorláé, kakasok (Com: Jan. 107). 

szép-anya : avia Nom. 68. (gro-ismutter). Az hit ky lakoznt 
!eglieI\vs\\T az tbe soep anyadl-i. wkwdlie (Komj: Szl*ál, IITim. 
1:5). Az en aniiyamnak az annya ciuiekem szép avag nagy 
anyain (Ver: Verb. 167). 

szüle-anya: (avia, abavia; grossmuttcr, urgro.«íimulter]. Ven 
szüle aniiyoknak őlebon ket meg nőt szüzek valauak : in giemlo 
anus aviae (Forró: Cm-t. III. MF.i. Ha 13 o.sztendiVs korában a 
lainy fcrjbez megyén, a mint a nem ritka, 14-ben egj b^nya 
lebet, 11 e-sztendő mnlva férjnek adja, .innak 14. ben egy hvinya 
lesz, mind igy sz.inilálva egy ;i.'<'izonyt 12 esztendős korában 
szüle anyának novezliotik (Mik:TörIj. 83. lev. i. Az én gyerme 
keim sziileanyjok Katona Ilona (nagyanyjok Diószegi Erz-sébet, 
anyjok pedig Ausélleány, Haz. I.l |6|. 

szűz-anya : [virgo mater : jungfriinlifhe mnlterj A z\Vz ania 
ótot z«-/A'i teieuel tárta (DebrC. 48). 

Anyáca: Imatertula, nonna; mutterében, noniie]. Kalngeree 
eyafrangos baratoe felesegit hittáe apátt'zae, anyálezaknae íMel: 
.Sám 465). Megijedő Luther, hogy az apáezákból anyái'zákat 
nom e.sinálliat ílVizm: Kai. 354. MF). Oly nagy gyaiHiságban 
estek az aniáehák, hogy vén bí'ibáknak kellett meg néziilek 
az ülőn, mellyk maradliatot meg kőzzülők jérezcn (Zvon: I'áznd^ 
147. Matkó: liC.sák. 237. Pós: Igazai 561)i 



Anyácaság ]?] : (matris .status; mutterstaiuH A|«'ttzjil anyá- 
tza'i;igra s-zabiiilitani : monaehao et nonnae nubendi libertatém 
faeere M.\ * Az apáezákat, fogadások ellen fel szabadilntták az 
anyácza.ságra i l'ázm: Kai. 2641. 

Anyáckaság : cv A szüzeket aintzasagra, anyá(7.kaságra, 
az iffiakat elasst romokban való hivolkodasra kéiiszeritenék i Péi-sv : 
Fel. 5381. 

Anyácska: matereula C mültorloin M.\ Az terhes anyals 
kak nipi; fatlyazvan, az barátok atyatskakká, az a|>alzak anyats- 
kakka lesznek (Póe.w: Fel. 729i. Meg aggolt öreg anyácska 
(N'ajda: Kriszl. I..508). 

[Anyahod-ik] 

még-anyahod-ik : ]piil»v«o, adoleseo : mannbar werdun, 
ílügge werdenj- Mert az romay eeelesi:uiak régi meg anyábodol 
dolinitioiat helyén nem liadgya iZvon: Páznű'. 2691. A Ivtrátok 
é.s a már nu^ganyabralott a|uiezjik, sok sin alatt hitegetik az 
iftiakat a magnU szerzetlre (l'ós: Igaz& II.5t>4). Meganyahódot 
madár (Ker: l'réd. 231). 

Anyai : matenuis MA. (miltlerlleb). A« aiuiy mehlie meg son- 
lőltetuen (TelC. .S2i. .\nyai otalma (ÉrdyC. 648b. 452b) Wiet 
el iMX'zata aniay ziuenek kegyességénél (^'irgC. 27). Anyai daj- 
kálkodás il'ázin: Kai. 65(;. 6.'<6. Kr). Az ai«»itoloc annyai ania- 
rienteu'yhaza lEsztT; IgAuy. líHii. Ei: az én mesém: Hamifság- 
nak siekerén jjirok Anyai hii.'sd élek (Hall: HHist. U 2'í4i. 



97 



anyAi^ai'.Ua 



FEJEDELEM-APÁCA— AI^ÁLY 



Anyái : [obstelricor ; geburtsliilfe leistenj. Kicsoda aiiyálta 
az elsíi 5kr5t? Az iiaraoit ember, .ivagy más, az Ui vfltte az 
sulóját, mert az lolion iséiiállya az (ilobist (Mes&K. ős). 

Anyámkáni : l mater iiiea; nieiii mütturleiuj. (Szeg:Tlieopli. 
2óV 

Anyás : matiinnis C. delk-atus MA. Aiiyás gyermek : apud 
matrem manet llVrsi: Adag. 315. 23. Kisv: Adag. 32): mutt«r- 
söhnlein, ziirtliiif! MA. 

Anyáskod-ik : (matrls loco esse; miitterstelle vertieleu]. 
Anyáskodni nem tudó mostoha, . . . anyai szeretettel szerelme.s- 
kedí, anyá.«kodó kegyes anya (Bíró: l'réd. 2ít). 

Anyáskodás : (solliciliido materna ; miitterliclie fiirsorge) 
Ilyen kegye* aiiyáskodással olvasta ki a bfinfis asszony lelki 
ismíretéjiek rejtekéből a iwkolbéli kigjót íVajda: Kriszt. I. 
47Sb. MF.l 

Anyaság : maternitas MF. fmutterstandj. Valaztatueek az 
isteny anyas.ágra (C'oniC 51). Kérlek thegedeth az the zyletted- 
iiek í kewansagaerth kywel az tlie zenth anyaságodon kenye- 
re" le (Po2sC. 23. Pázm:Préd 1259). 

Anyátlan: ítjiTjttup; sine matre; mutterlos MA. 

Anyó : [materciila; mutterében J. A sok nénék, bugák, anyók 
(Gvad: RP. 96). 

Anyós : matercula, anicula SÍ. [miittercheu, altes weib]. 
\'én-anyós : anus decrepita (Com: Orb. 75. Betbl:Élet. 290). 

APA páter, tata MA. [vater]. a) Misit astutum patrem 
tlpaforcos (?] Ogmand. Dum páter Oginand . . (Anon. 25). Az 
apró gyerraök mykoron meg ehíizj'k nem zeegyenly kyaj'tani : 
apa atte kenyeret, anya atte kenyeret (ÉrdyC. 101). Az en 
édes apám iTelC. 118). Tellyesítsetek meg ty.s az apatok mer- 
teket iPesti : NTest Máté 23: 33. MF.). Vagyon annya, de ki 
tiidgja az apiát ki volt (IJecsi : Adag. 166). b) Yo veen 
apaam [idegennek mondja] i ÉrdyC. 654b). Hallyátoc ^Luther 
édes apátok szavait fVeresm: Lev 181) A testi atyák csak a 
testet formálták, de az isten, páter spirituum, a lelkek apja 
(Pázm: Préd- 1094). c) El hadlak én tégedet ezennel io apiok 
[szól a fiu atyjához] (Szentm: TFiií. 4). 

[Szólások.] Apia fia : patris est filius (Decsi : Adag. 282) : jja- 
trissat; er artet dem vater naeh PP. 

jobb-apa : íavus ; gros.water]. Ki őrdeg vit rea, hogy kiuan- 
tad a hintót? maga sem apad, sem a iob apad soha nem iart 
hintóba (Helt:Mes. 66. feb. MF.). 

kereszt-apa : susceptor, aibiter initiationis PPBl. [pata, tauf- 
pate]. 

mostoha-apa: vitricus C. C'<jm;JaD. 118. [stiefVater]. Az 
édesanyám s ba.szontalan mostohaapám nem is ügyelt reánk, 
mintha a világon se lettünk volna (Haz. L137). 

nagy -apa : [avus ; grossvater]. (Tam : Szents. 70). 

öreg-apa : :v Osőd 5reg apja : abavus Com : Jan. 119. 
(KákF: Lev. U.231). 
szép-apa : cv MA. Nom.' 241. 

szüle-apa : [abavus ; mgrossvater]. Ha az emberek közön- 
ségesen a szüle apjokkal élhetnének, mi szép dolog volna a. 
A szüle anya [itt] közönségesebb az asszonyok között, mert 
hamarébb lehetnek házasok (Mik:TörL. 234). 

Após : paterculus ; seniculus, vetulus, pappus Kr. [vaterchen]. 
;\z hatvan e.«ztendSs ember íireg após : senecio (Com : Jan. 45). 
Nekem após, neked kedig, édes lölköm, anyós legyen nevünk 
(Thurzó: Lev. 1L231). 

APÁCA {npálcza EsitT: IgAny. 455. aiiáIczasÁg Thaly : 
\'É. L342|: sacerdotissa, monacha, nonna MA. [nonne]. Bacchae: 



Bakkus apálzái PPBI. Apaucliafalua (1256), Mnnasterium de 
Apacha Somlyó fi 272. Knauz). Datnm in appacliauasarhel anno 
1349. (CodPati-. 111170. MF). Apacza: soror (EbrC. 75). Az 
predicator zerzetbely soror apacha volt (MargL. 28). Miéoda 
bolundsaag liog zyz wag cs apacza lecg fSándorC. 31. VirgC. 
121. TihC. Ui. Apatz.ic, baratnoec iMA:Tan. Elíb 4.5). Az 
apátzák, a barátok, a pajKik és a tsirkék soha se telnek bé 
(KirBesz. 114). 

[Szóliisok.j. Czac palistia apacza: barbae t«mis sapientes 
(Decsi: Adag. 17). 

fejedelem-apáca : [abbatússa ; abtis.sin] Nom. 67. 

fö-apáoa: abbatissa, anti.stJta C. FS apátzác avagy gardján 
aszszonyoc: abbatissae Com: Jan. 127. 

Apácai : (monacharum ; nonnen] Apáczai szerzet (Zvon : 
Post. L285). 

Apácaság : [status monachae ; nonnenstand, nounenleljen]. 
Ez apaccbak senkyt be nem veznek apaccbasagra, hanem 
ha chak heet eztendevs volt (PéldK. 44). Isten nem vészi jo 
neuen bf^itfiket, .szolosmaiokat, az apáczaságot fMeI:Préd. 172). 
Valamely szfiz szabad akarattya szerént az szfizességnec meg 
tartására az apáczaságnac rendiben kötelezte magát és bé val- 
lotta (Prág:Serk. 20). 

AP AD : decresco, detumeo, deminuor MA. [abnehmen]. 
Apagyonc a gonozban )Mel: Szján. 400). Az isteni tisztelet 
apadna, és megfosztatnék isten az 6 hozzá illendő szolgálatiul 
(Pázm: Kai. 914. MF). A tenger is dagad, viszont megint apad 
(Ben : Eitm. 92). Az emberi gonozsag és liánkodo kerkűtsegh 
fel magasztaltatni kivan inkáb, hogy nem mint le nyomattatni, 
inkáb örül nevekedni, hogy nem mint apadni (Prág: Serk. 262). 

be-apad : [subsideo ; einfallen]. Szemetec már bé apadot : 
oculos jani vobis subsedisse (Prág: Serk. 815. MF.l. 

el-apad: niarcescoC. [detício; abnehmen, austrocknen]. F8- 
zé.ssel elapadt bor : defnitum C. Elapad a viz : deficit aqua 
íJordC. 291. ÉrdyC. 7b). Elg; patak, mel nelia elapad vala tele- 
segei (RMXy. IL 47). The derekadnak zeep weere minden 
eerbeu el apada (GyöngyC. 22. PozsC. 14). 

ki-apad : exsic<:or, deticio ; abnehmen MA. [austi'ocknen, ver- 
siegen]. Fel zSme kih apadot (DebrC. 192. ÉrdyC. 638b). A 
kinec kiapad az szeme, az fényes nap előttis czac tapog (Born : 
Préd. 25). A ki hazáját siratja : a két szeme is kiapad, s az 
hazája is elvész (Tlialy: Adal. 186). 

le-apad : detiu-geo, detimieo ; entschwellen MA. [sich setzen, 
abnehmen]. A nyomorúságos állapotokban le-fillepedvén, le- 
ereszkedvén, apadván (Com : Jan. 196). Le kell ott apadni a 
beszédek fi>lyaminak, a hol kifogyott foi-rása az elmés lelemé- 
nyeknek *Fal:UR 392 1. 

még-apad : detiu-geo, decresco C. detumeo ; abnehmen, 
schwinden, entschwellen PP. Megapadott a ba.sa : detimiuit venfer ; 
der bauch hat abgeuoramen, hat die dicke verloren PP. A 
vizec megapadánac: aquae coeperunt minui (Helt:Bibl. I. D). 
A bnza ára hamar megapadott reménység kivül lErdTörtAd. 
1.87). 

Apadás : [decrementimi :] decrementum liquoris, diminulio 
tumoris MA. [das abnehmen :j das abnehmen eines öiessenden 
dinges oder der gesebwulst PP. Apadása aranj-nak, ezüstnek az 
olva.sztásban : intertiimentiun PP. Az hold nevelkedéseket és 
apadásokat szenvedni láttatic: incremeuta et decrementa (Com: 
Orb. 4, 33. MF.). Az igaz anyaszentegyház apadást nem szen- 
vedhet (Matkó: BCsák. 86). 

Apály : [exhaustns, exsiccus ; abgenommen, ausgetrocknet]. 
Mikoron apály volna a ^Száua vize (Helt: Krón. 126). Mingyá- 
rást rohanna, néki meg hagyá, mihelt az Eufratest apályon 
látná (Cserényi: PersF. MF). 



M. N\XLVTORT. SZOTAR. 



99 



APASZT— MEG-APOL 



apolA.s-apostol.sAg 



UK) 



APASZT : exsicco, decresuere facio, miiiuo MA. (venniu- 
dern|. liorm keiiyír bí vórt apíiszt CKelv : St-liSal.' 17). Fel- 
oniflte nehéz teihii fáját, kin az ijclt taUir aiKt-sztá pofáját 
(Gyöngy: KJ. 85. MF.). Ezzel apasztjuk az árvizek iízönit (Cifl'izi: 
Tromb. 2.5). 

el-apaszt : (e-tsicc/j, exhaurio ; ersdiöpfen, ver»iegeM niafhenj. 
liort fiizéssel elapasztaiii : defnitare C. Hoé az kebeleklwn 
való tejet ki száraazác és el apaszác fPrág: Serk. 467). 

ki-apaszt : exsirco MA. [oxliaurio ; erschöpfen, versiegeu 
laüsen]. Az ki legkevesebljet it is, 58 pohár bort apasztott ki : 
58 pocula exhaiisi.sse íPrág: .'^ork. 7!I3). Az orvosság őket o-z 
világból kiapasztya és az életből kiszáraztya (467). 

le-apaszt: [detumere facio; lierabniindeni, fallen machen). 
Könnyebb volna a bús tengeniok dagaili'isit egy Ijelé fuv;'u««il le- 
ajiasztani (Fal : NU. 252). 

még-apaszt: cv Melyet az nodvossegec fői dagiLsztnac, 
faidalniui' niegap;i.sztnai: (Pécsi: Ágost. lő(ib). A retek, a ki (sszi, 
aunak a líildagadott lépet megapasztja (Lipp: PKert. U.2:il. 
MF.). 

Apasztás : diniinntio MF. [verniinderung). Az bővelkedő 
vél nec apasztásaért érvágással últenec (Prág: Serk. 234). 

APÁT (appal Ver. MA. pispőc, vagy ajxid ur Diai. 72): 
1) abbas; abt Ver. MA. Appat foe reh (Helynév tihanyi ajiát- 
siig 121 1-i birtokleveléljen valamint lli58-iljan Apát laka birtok. 
MF. Vö. Villa Apaty 1082. CodDipl. I.45I). Mauriciiis apát 
(MiinchC. 1). Zenth Otlimar apaatli (WinkIC. Kai. nov. ÍR). Az 
011 apátomat v. fiiyedelniíMiiet (DoniC. 307. DebrC. 138). Meg 
mutat-iak váiady py.speknek, m zent Hernald zereetyiiok a|ia- 
gyaiiak (MargK MF.). 2) (monachus ; mönch]. Ez a|wt vagy 
barat (DomC. 16y)- 

APÍXIiÁL, APPilIiliÁIj : appello, provoco, cito MA. 
PP. Appelláló: appollatorius ('. Ki^lletéc császíirra appellálnoni 
(Uelt: UT. o8). A Isilszána aiwllálok: C'a&sareni aniollo (Kiír: 
Bibi. apóst. csel. 25. 11) Neiiiis kivánoc czac egy czepiiyéi-eis, 
az én érdoraemre appellálnoin (MA: .Scult. 110). 

APÉTITU8: (api«titus, étvágy] Ilozz-ija is láttunk nagy 
apetitiKsil, ettük mint frikaszét, sokkal jobb gusztussal (Gvad: 
RP. 80). 

lAPrNÁL 

még-apinál : verliero Ml", (prügiiin) Miéit iioin ccípdossák 
jól arczul, avagy négy páltzákkal jól inegapinálván, hogy nem 
vetik ki tova a király szeme elől (.SalMark. 14. Jgy az 1744.-Í 
és 1795.-Í kiadásban is; 1760. megtaixigatván ; 1786. megpu- 
hítván). 

APIOM. \izi apiom : holioseliimm C. Eleoselinum : apioin 
(Beythe: Nom. 4). 

APOIj, ÁPOL (ájiol : *exoscuIor PP. ; ó/w', dpoígat Adámi : 
Spr. rt/)jioígat- ÉrdyC. 218. a;w/gat- 417. 426. meg <ijiií ' 
WeezpC. 43. o/wígazd? Pécsi: Agnrt. 13): basio C. osculor MA. 
Ikiissen]. Ápoló: basiator C. Zerolőmnek myndeii edossegewol 
a|>ol\vaii (ÉrsCV 126). Aioluaii az ő verős sebeit os orczaiat 
(WeszpC. 111. 31). 

meg-apol, még-ápol : exosculor, deiwculor MA. |kil.sseii]. 
[.abayt meg aiwlyaiuila : cisculabalur (ElirC'. Sill. Megai»)Ia őket 
(HécsiC. 2. Hl. MiinchC. 65). Valakit meg apolandoc az a iesus 
lOebrC'. 615). Meg apola nap sirí'issal fi arczaiat (Nádoi-t'. 154. 
KnlcsC. 10(i). Apully meg engemet szerető tiam: da niilii osculum 
(llelt: üibl. L M4, N4). Meg elelgete és ineg apola Bélát (Helt; 
Krón. 37. 46b). Az hAsek megeskilének : hogy ők mind halálig 
egymás mellett lesznek, egymást megápolván megerőeiidének 
(Thaly: \'É. I.65i. 



Ápolás, ápolás : basium C. osculum MA. IkussJ. Apolaist 
üiiiickein iitíiii ailaal (lílrdyC. 417. JordC. 516). O Jiidas aiiolas- 
sal adod el embórnük fyath íWinklC 162. PozsC'. 33). K'wMze- 
nyetec egymásnac szent ápolással : sahitate invicein in osculo 
sancto ( Helt : L'T. y2l. 

Apolat: u.sculum (MUnchC. 125, 162). 

Ápolgat, ápolgat: 1) dissvavior C. e.visiiilor MA. dis- 
svavio, tsíikolgatom PPJ. [wiederholt kiLs.seii)- Keséinél orchayat 
illetiuala es ai)olgatya «ala (PeerC 27 1. Olelgetty es a|iolgattya 
az fazokakalh (SándorC'. 25). Apolgatlyac es c-zocolgattiac 
kezeit (DebrC. 340). Apolgatlmaii zenieyt, zayat es orchayi 
(ÉidyC. 411b, 417, 5151ji. A dajka aiiolgatvan, csókolgatván az ő 
szoptat<)s.s;it : amplectens et amplcxaiis ahunnuin iCom:Jan. 111. 
Kéjiedet ájiolgatta, az iitánn szófájára dűlt, és el szenderede 
il'al: TÉ 607 1. 2) sollicite curo, adulor MF. |liegen und pHegen, 
.sclmieichelii]. A sz doctoroknak Írásokat keduelueis vessiic, es 
tartiuc aiwlgatuan (Mou: KépT. 362. MF). Szíjval ajiolgat (Zriiiyi 
1.68, 104). Ileában tégedet apolgatny versel (U.102) Az őrdőg 
az embert bűnre viszi szép szin alal, a részegest jo laka.sKal 
a fősvényt takarékossággal édesgetvén, apolgat\'an (Sani:Cer. 
207). A dajka tsendes szókkal kezdi ájHilgatiii, liogj' magájiak 
lialált ne szerezzen a király leánya iHall: IlIUst. 11.26li. Én 
méhemnek fia, kit kedven taitottam, ápolgattam (Tlialy: Adal. 
11.414). Födözgessljé szárnyaiddal, ápolgas.siil jó voltoddal 
(Bíró: Ángy. 64). Lucia-aszszony édesdeden ápolgatna, biztatna, 
élesztene (Fal: NA. 169). 

meg-apolgat : [dissvavior, osculor ; wiederholt küsseii). AIh- 
zíitossaggal kezeet fogva meg filelee es meg aiulgalaa lErdyC. 
385). Megh a|x)lgata myiid ew zemeeth zaiat (WiiiklC. lOö). 
Megh ajiolgatiian az ai>astalok az koiwrsot : es istent dicemen 
(KazC. 321. 

Apolgatás, ápolgatás : 1) [osculatio; wiederholte kilssol. 
ZenLseeges őleleesek es aiwlgatasok (ÉrdyC 385). Zeiitliscges 
zaad énnekem adott sok ajiolgathasokat (WiuklC 86-87 1. O*)- 
kolasoi: apolgatásoc : oscula suavia (Com: Jan. 183). A|iolgatá.s.sal 
tflrőigetéssel való hizolkedés (205). KézrűI kézre adgyák á|>ol 
gátasra, őlelgetésre, nyallyák, fallyák (Fal: NA. 155). 2)[pali>ati<>, 
adiilatio; streicheln, schmeicheln]. Kit adómmal, kit Ígérettel, 
kit egyéb symphorizáló ápolgatással fejedelmiluk magáévá tévén 
(Monlrók. V1I1.91). 

ÁPORODIK : veterasco, vilesco Kr. (fitulen, rauzigwerdoiij. 
Horgas ápoiiidot moiidis (Zvon: PázmP. 73). 

tneg-áporodik : cv Sokkal raollobb, hogy az bűnnek gonoz 
illattyátol megh veazett lelek az i>okol tűzet szemei előtt megh 
gyuytva visellye az meg ajiorodott nehéz szaguik e« bi'iznek 
elkergeteseéi-t (Lép: FlTik. L399). E kőrőszLségre való \iz<-l 
méltó a templomiján tartani, mig meg nem á|«jrii<iik iSam : 
Cer. 57). 

APOSTOL iapMUd CC. aposlal Malk.i: BCsíik. 84. >ijhj,<(u; 
MA: Scult. Ii: a|Mstoliis MA. [apostel]. Az a|i(asta|locuac elozlas<H' 
(MiinchC. 7). A|>>>stalokiiak yarasok (JordC. 705). Het reiidbely 
zeniek, angyalok, jiatriarkak, profelak, apastalok iN'irgC. 14i. 
Zent iwl aiKtstal (12íi. 116. WinkC 111. H;.5. TiliC. 11 Soha 
nem láttam én kanc-zaaiKistolt (Thaly : Adal. 1.79). 

Apostoli : aixwtolicas Kr. [apostolisch] (ÉrdyC. 369b. VirgC. 
122, 142). A|Ki8toli meltosagh (Apóst 1). Apostoli réaegséi; (Pázni: 
Préil 389). 

Apostolkod-ik : a|»stolum ago Kr. laLs a|K«tel wirkeiil. 
I Vajda: Kri.szt 1.280 Kr). 

ApoBtolság: apostolatiis ; apostelamt MA. Az menyekzőbi'l 
liywa el ewtet Cristus az apostolssagra (ÉrdyC. 176,364b. Sylv: 
LT. ILII. 



Ml 



A I 'i;ii.is— apkAxk ént 



APRIT-AI'KÓI) 



102 



TÍPRUjIS : (Április mensis]. Aprylys liawa (ÉreC. ■127b. 
C'oniC HSi. 

APRUjIZAIi : [Aprilem ageie ; ileii april spielen]. Ez imixrt 
csmk benniilí.ssel tiillettem ig.iz;in npriliziUrnn az idö (MoiiIiiSk. 
XVni.30). 

APRÓ (Oprousey] 1268. Knaiiz. Oproud Nyr. XVI.132. 
opinrod 1342. MF. appro WiiiklC. 124. Uelt: Bibi. I. eS. mee 
nfiprixlelt EreC 459): 1) niinuti, niiiiutiili : kleiii, geriii)» MA. 
Apróra vagdalni ; miinitim eoni'idere ; in kleine stüi'klein zer- 
selineiden. ApiiJn vagdalt lii'is: niinutal ; geliacktes tiei.scli Pl'. 
Approkwertlnvei locas 1145. Aproscyl, ad viilani Boüha 1268. 
Intra arbore.s Apronarfa 1339. (.CodDipl. Ml-'.i. Anguhis qni 
dicitiii' apronscyl, Oprouscyl (1268. Knauz). Reioltanac az apró 
barmuknál- cord;iy (BécsiC. 204, GuaryC. 56). Apróra tőree 
mynt egy jior : eontrivit ascpie ad pulverem (.JordC. 69). Meg 
olee mind az apró germekeket; onines pneras (360). Herode-'^ 
Sletee meg az apró zentóketli (ÉrdyC. 362b). Apró maradékokat 
vynne az zeglienyeknek (639bl. Apró madarkaak (57*-ibi. Apró 
cellaclikak loSObi. Apró hegyes vas zegek iMargL 6.Si. Apm 
poor: pulvis ^SándC. 2). Apró kiW) iMonln'ik. IIL173). Lei)edők 
es apró nihac (Born: Préd. 233). Apró fiillér ajándék (Zvon : 
Fost 1.298). Apró mező városkákban és falukban (11.254). Apró 
és 5reg barmoc (MA; Bibi. L23). Igen apró barom a kecske 
(Matkó : BCsílk. 5). Akar mi apró bfidfiléstol nem szokott, meg- 
rettenni (107). Agyú s apró fegyver morog (Gvad: RP. 38). Az 
apró fegyver itt sürüen roixigott (107). 3) [parvulas, puer; 
kindj. Égbe liyatoc véneket égbe gfihetec aprókat : parvn- 
las (BécsiC. 206). El eneztőtted az bSlczeklhwl es megyelen- 
tetted apróknak : revelasti ea parvulis (JordC. 387, 403, 409). 
Elméne az 5 népe véle eggyfit, még az aprrir is (MA : Bihl. 
1.291). Azért nemzünc. fiakat hogy az aproc által emlékezetünket 
soc üdfivel hadgyuc utánnunc ; ut ex pi-ole memóriám relin- 
quanms (Prág: Serk. 332). 3) [humilis, vilLs; gerlng, untersten 
ranges). Valaky ytalt adand egynek az aprók kézzel, nem vezty 
el hw erdeméét : uni ex minimis istis (JordC. 385). Ziz maria 
.segel nyovolasakot emel apró elmeiőkot: leva pusillanimes 
(DiibrC. 423). Mykoi'on nemj-nemw paapoknak es barátoknak 
ew apró es feslet elkwlczeket meg fegyelmezne (ÉrsC. 312). 
Az alávaló apró iskoláé : trivialas scholae (Com : Jan. 156). 
4) morbilli, vai-ioli Kr. [masern]. (Vö. Apró fejér holyagok a fejen : 
l>sydraeium ; spitzige blattern auf dem liaupt, blilschenfriesel 
PP). Himlórftl avaé aprorul es kanyaiorul liasznos ital (BeyÜie : 
Nom. 21b). 

Apró-esépü (aproczi.pii MA. mind opristíA tsepöMl PP.) ; 
minutiae, quisquiliae, ras viliculae ; kleine stiieklein, geringfíigige 
sachen MA. PP. Vannak több apró-csöpü bizonys;igocskákis, 
mellyekkfil hadakoznak az calvinistjik (Pázm: Kai. 687). Nem 
ártalmas még az apró csei/i kicsiaségekre is tekéngetui (Fal : 
UE. 411). 

[Szólások.] Mind *apróstól czöpüstöl: ne sannione 
quidem domi relieto ; es mu.ss alles mitgehn, koch und keller 

Apró-caéprö : a; Mind apróstól czeprostol : ne sannione 
(piidem domi relieto (Decsi : Adag. 257). Mind apró.stól-teőprfistfil 
) Kisv : Adag. 339). Több afféle aprócsepró ruházatomra mennyit 
kell költenem iMonCkm. XXIII.146). A jó vagy gonosz, melly 
az elmékben lakik apró-csepró beszedekkel meg-nem változik 
(lAszló: Petr. 18). Legyek, pókok, hangyák, és más apró-cseprfl 
allatok (230). 

Apró-töpi-ö : c« Ki Ökör, ki pedig afféle apró-tOpró marha 

íKeeskTört. 11.386). 

Apránként, aprónkónt: minutim Ver. Api-onkint: n)i])u- 
talim, minutim, sirupulatim, p.irticulatim ; stüekleinweise MA. 
(Apró darabonként : frastulatim, coneise, stückweLse PP.) Ha 



appronkent wy marhat nem hozogattattam volna (RMNy. U, 
126). Végy aromákat es abban törj aprcmként: contude aiomata 
in tenui.ssimnm [inlverem )M.\: Bibi. 1.77). A megigazítás nem 
aprónként lé.szen (CzeghMM. 295). Az fiigét api-ít.id .szép api-ón- 
ként (Radv: Csal. III.40). A gubernimn apránként áioyékká 
válik (BelhltÉlet. 11136). 

Aprít: 1) sciiido, commiiuio; zerteilon, [zerkleinorn]. Belé 
ap) it : intero ; einbroc-ken MA. Apreitot keneret az edeíibo : 
intriverat panes in alveolo (BécsiC. 170). Paraet apprit (Istv ; 
Volt. .5). Az vért nyei'.sen is megisz-szác, ha kenyeret kapnac 
azt belé aprittyác (Temesv : Béla. MK.). Veres hagymát bőven 
arra [a húsra) aprított (Gvad: RP. 80). 3) (garrio, blatero; 
plapijern, schwatzen, sc-hnell sprechen]. Egy régi könyvet feszítet 
ki, annyi aforismasokat aprétot belóle, hogy m;ü- meg is m)t'ik 
(Fal: NIT. 215). 

[Szólások.] A mit aprítottál, magadnak kell niegenned : t-olo 
quod apta.sti, tibi nendum PPBl. Ha aprítottad meg is egyed 
(Ki.sv: Adag. 518). 

el-aprit : commiiuio, conseco, coneido in minuta ; verkleineni, 
zersc-hneiden in bümmlein MA. Izi-ol ízre a soka.s;ig apróra 
elaprítá a fejedelem megetetéseért (ErdTörtAd. in.105.). 

elö-aprit : [ganio, blatero ; vorplapiiern, voi-schwatzen]. Jó- 
formán megtépte Ari.stotelest, azut;in sz Tamás ellen rugasz- 
kodott, meg-meg előaprétott valamicskét de matéria prima (Fal : 

NA. 187). 

föl-aprit : [concido, conseco, dilacero ; zer.scliiieiden, zer- 
reis,sen). A fene vadak seregében attul tartok, hogy fel ne 
aprítsanak bennünket (Fal : NU. 350). 

meg-aprit : comminuo, contero, concido in frustula ; zer- 
schneiden in kleine .stiieklein MA. A meg apréttatott kő föveny 
(Com: Jan. 15i. 

össze-aprit : [garrio, blatero ; plappern, zasammenscluvatzen]. 
Sokat aprítottál öszve (Fal: TÉ. 649). 

Aprítás: 1) [comminutio ; zer.stückehmg]. A kényes falatok 
aprétásában az elégnél is tovább igyekezem (Fal: NE. 82). 3) 
[blateratas ; das plappern]. Nem kevesebb kihordilsokkal s pana- 
szokkal tölti a szouLSzédsiigot, mint imádság apn'Lis.sal a szent- 
egyházat (Vajda : Ki-iszt 1.568). 

Appróbbad: [minor; kleiner]. Három ezer gallya ap)obad 
vala (C!serényi : PersF. MF). 

Apróeaka : [parvulas ; kleinj. Yrok tynektek, aproczkak ! 
yrok tynektek es gyermeczkek (JordC. 866. MA: Bibi. 11.183. 
Alv: Post. L129). 

Apród: 1) [pai-v)is; kleinj. Johannes dictus Ap)-od (1319. 
Knauz). Nicolaus dictus Oprond (1320. Nyr. XVI.132,). Az apród 
fa-talpon sétáló fráterek (Pós: Igaas. L58S). Az apród fa talpn 
fráterek (11.162). Hány rendbéliek voltak ezek? két rendbeliek, 
vagy öregek, vagy apródok (1.2). 3) (pai-vidus, puer; kind]. 
Itiac es aprodoc: juveues et parviili (BécsiC. 24. 56. MünchC. 
34. 41. DObrC. 34). Ez velagia zilet^ven approdokath gySytel 
(WinklC. 348). Csak én dicsőséges uram tiszteleti általam az 8 
aprodiban nójjflu (MHeg: TOszl.' 11.189). 3) appa)itor, pedis- 
sequas ; araiiger iL\. aul'wiirter, diener, lakai ; walfentrager, 
schildknecht PP. Apródoc : laterones, principum ministi-i, circuni- 
pedes MA, aufiviirter, ü-abanten, lakaién PP. Ha feelz mennyen 
el veled az te apródod : puer tuas (JordC 332). Monda az Lsten 
Gedeonnac éyel kelly fel egy approddal meny a [xjgan táborba 
(Hofgi-. 71). Vitézeket 31-nec mondiác hogy volt, a liamiintz 
kettSdic egy apródia volt, a kis Czóka fl wrat sirattya volt 
(Tin. 337). Fegj-verhordozó api'ód (MA: Bibi. 1.227). Mestere, 
és ói-zS apródgya a b5lts&s.ségnek a mértéklett halgat;ls (Fal : 
UE 363). 4) tyiímcnUis C. MA. lehrkaabe PP. (Neuter magi- 
sü-onim famulum cujuscmique magLstri ipsias artis, sive appro 



im 



TANIILÓ-APROD— Al'Kl')I.KK()S 



APK<)I,ftKsA(i— AK 



104 



diaiium seiiueere praesumat, 14111 oki. MK). A iiiastersíget 
mesterül 8 mintegy tartva koll kflzleiii az apróddal, lio^y a 
mester mester maradjuu (Fal : UEl 471>. 

tanuló-apród: (tjruiiculiLs ; lelirliiii;). Ez az ártalmas tag 
|!i iijelv) tanuló apnjdgja a tudatlaiisáiínak (l''al:UE III.2Uj. 

Apródad: [parvnlus; kleiuj. My ees mykoroii aprudadok 
vuliL'ink : i'iini essenuis [larviill fÉrdyC 56;. 

Apródonként : iniinitatim, particulatim MA. stUckweise PP. 
Aprodoiikeiit való ásások: foAsata iiiterdinn .satis exl(;ua (Ver: 
Verb. 157. Piizm: Kai. 41i. Apródoiiként nsett az lul (Jlonlrók. 
XV1II.2I. Elfogyot apródonként az a kínye.s szé|)síg, mellyel 
HZ ifiusáiniak szokot a termoszét kedveskedni (Hall: Tel. 2i;ii. 

Apródos: [filiw praeditus; mit kinderu Kesegnet]. AprMos 
t^'azda aszony (Sámb; Isp. 93). 

Apródaág: I) |aetas puerilis; kindesalter|. Mikoron aprod- 
vülnek zolok vala miként apród mi idíben keiieg liősse lőttem : 
meg hevzageitottam, mellek aprudsage valanak : evaeuavi quae 
erant imutvuU (DöbrC. 297). Varom vala azt, ki engem lelki 
aprod.sjigbol idvSzeite es habozásból : ^ni salviim me fecit a 
pusillanimitate spiritus et tenipestate (112). 2) (apjiaritores , 
armigeri ; dienerst-liaft]. Tizenkét vitéznek minden sok marhája 
tied leszen, vitéz magamiiac apródsága (llosv: Toldi 1574. Vi5. 
RMK. IV.2401 

|Apród-ik| 

még-apródik : [in miseriam incido; ins elend geralen). 
így ember meg nyomorodeek, erdeg myat meg approdek (EitíC. 
459). 

Aprólék: I) a) minutia MA. a|i<*i<L-'ma PPBl. kleine, 
gerini;f, nitlibiwerte diuge PP. Lenietélt apnilék : praesegmiiia C 
Ila aprólékot avagy kevés érfit lop, azonké|ien büntettessék 
veraséggel (ErdTörtAd. in.2(i2). A testet felbontattuk és az 
aprólékját egy ládába tévén a templomba eltemették i Mik : 
TíirL liCill. A Ind, mellyel metélt aprólékokkal, morsalékokkal 
(turan<lisi lu'zlalnak (Com: Jan. 38i Tliyk, Ind ees egyéb aprólék 
(RMNy. n. 21U). Disznóknak apnllékja, kulbilszi, májosi, 
gUmbützi (ilonUkm. XV'III.242). b) exigiuLS mii.ntns MK [klein. 
zerkleinertj. EtVele aproleg sereg (LevT. I.;í5-1>. Aprolée kést 
lojKit az scholabol (SzFabr : AmAtí. 2fí). Apmlék fa, tVirgács 
(AIv: Post, 1.475). 2) [parvulus, puer; kindj. Az ty aproléktokat 
vyzem be az ygyeeretbnak (Sldeore (.lorilC. l.'iiM. S) (inferior; 
niedrigen ranges). Elmywletleu nyelw nagy urakat es preposto- 
katli zolgakath es aprolekokatli megh tlieboloytii es haragra 
hyív (ÉrsC. 224. MF.). .Sz. Péter, sz. Pál es tőb aprólék .szentek 
(AIv: Post. I(í2l). 4) a) (ras pamila, negotium huniilins ; kleinig- 
keit, bagatelle]. Nem gondol aprólékkal wr Wen lÉrdyC. 2(1). 
Mastan dolgom vagyon ees nem alkoiiuas hogy myndeu apró- 
lékra meg felellyek (Pesti: Fab. 7b). A vihigi jókat aprólékoknak 
és senuninek tartván (Pázm; Préd. 58). Az pogányok csudái 
mind aprólékok azokhoz képest, mellyok az mi hitünket támo- 
gattyák (IVizm: Kai. iliii. Akármi apn'ilékért cl választyák egyem 
a házasokat (Pós: Igaz;*. 1.2:í9. Fal: VE. :iS(i) b) |levi-i, exigiuLs; 
unbedeutendj. Aprólék számtartás : logariou. Aprólék hartz : 
velitatio C. Aprólék dezm:ik (T.ievl'. I.IU). Ki aprólék dologban 
alnoc, lo dologbanis tökéletlen (Mon: A|)ol. 309, 359. Pázm: Préd. 
247. Szentiv: Verseng. 2(ili. Aprólék bőtfibeli fogyatkozásoo 
(MA: Bibi. Magy. 5i. Aprólék vétkek (MA;']'an. 1079;. Aprólék 
bAnőknek rosdajával meg- moLskoltatot (Pi'is : Igazs. I.14C). 
AH'éle aprólék gyali'izat iMonOkm. Xl.\.92i. Holmi aprólék károk 
(Munlrók. .X.Xm 422;. 

Aprólékos: I) minutns Kr. [klein, geringj. Aprólékos házac: 
aedilicia humilia (Prág:.Serk. 112). Aprólékos hely: .spatium 
exiguum iBíró: Mieae 99. MF). 3) [levis, exiguwi; unbedeutend, 
geringnigig[ A|>rólékus esetek (P.ázm : Kai. 43). Ma aprólékusok- 



I ban sem gyfcfld-meg magadat (34). Akármelly aprólékos 
vétekért megazóllittyák (Pázm: l'réd. 34i. Aiir>Jléko« vásárlások 
(IjBvT. IL258). A bocsiinaiidó s aprólékost vétkeknek bocaáiiattya 
(Bíró: Ángy. 246). 

Aprólékság : mumtia C MA. [kleinigkeitj. 

Aprós: I) minutas, in partes minnlas diiisus; verkleinerl, 
in kleine stücklehi zerteilt MA. PP. Metéld fel j<íl aprossan 
(Szakácsme-sL 83;. Az ilstökös, és aprós csillagok (Csúzi: Sip. 
274;. 2) [puero praeditus; mit kiudern|. (Apr.is Péter [V név] 
Tia 87;. Nem kesenWge apros magaddal teli idfiben liazadlx>l 
ki budosnod i MNyiI : Zsolt. 90;. 

Aprósit : [imniinuo, corrnmpo ; verringen, herabbriiigen, r.\\ 
grundé riihten). ElleiLség nmnkája rontatik. ágyúkkal fogyasztja, 
rendben állott népit igen aprósitja iTlialy: Adal. 11.24). 

Aprósod-ik: I) immiimor, in minutas partééi abeo; ver- 
ringert werden, zu kleinen stficklein gemacht werdeu MA. PP. 
2) [abundo prolibiis ; mit kindem gesegnet «erdenj. Fei'ske 
té.szkeket rak, apriViKÜk a ház iFal: Vers. 899;. 

el-apróaodik : [imminnor, humilior : verringert wenlen, 
heruuterkommen[ (jsak hamar el szakadoztak, el oszlottak, 
elaprósodtak íPázm:Kal. 242i, A Mirmidoni nép el hullott, 
elaprósodott miatta (Hall: lUli.st. 111.211i. Mastan az császiir 
gyermek s az mellette levflk is igen elaprósodlaiiak iMonOkm. 
XXni.lOl). ElaprÓ80<lott állaiwttyokrúi sirva panaszolkodtak 
(Pós: Igazs. 113651. 

még-aprósodik : I) x Megapníeodik és el-fogy a királyi 
nemnek inéltós;iga," mint .Józ.sef és Mária megfogyatkoztak 
(Pázm:'Préd. lOH). Hamar nie^; apprósodik és alá tap<Hltatik, 
a ki valamit nagyra biksül az egy véghetetlen j<inak kivUlle 
(Pázm; Kai. 283, 194). Most az sok hadak között megapr.Kstidult 
az Pázmány nemzetség iMonOkm. XIX.26;. Kevés jututt eg\ 
részre, mert lia egy domininmot osztottaiiak volna is tizfelé. 
mégis meg kellett volna aprósodni iHaz. L135|. 2) (páter lio, 
mater fio ; mit kimlern gesegnet werdeu]. Megapriwottam, ma- 
ganmd s gyennekeiinriil tudom, mely sima .'virkou forduljon 
(az ifjúságnak i dolga i Fal : NI'. 323;. 

Aprósodás : ileniiuntio, in minulias redaetio ; verriiigening 
in viele stüeklein MA. PP. 

Apróság: I) minutia PPBl. parvitas Kr. [kleiui^keit). 
1/emetélt apróság: segmen ('. Eiitzem bentz apróság ((iön-s: 
Máty. 51 1 2) (aetas puerilis; kindesalter). Ártatlan ki.sdedek. 
kik aprósjigokban megholtak (Pázm; Préd. 673). S) Ihumilitas, 
indiguitas ; kleinmni, niedrigkeit, unn'ürdit.'e handhuigj. Elmeiik- 
uec apróságából : ex animi levitate (BéisiC. 83i. Mariának 
bezcdeben semmy apróság auagy ehu&ig nem volt (t'oniC. 53 1. 
A toluaioknak ketteiet meg foga s fel akazt;i, a harmadik el 
zalaila kih bnuaba nngiual tűb apró'vigot lezón val;i mert tizt 
tartót LS halaira kora-si vala (ItebrC 25). Az ő :ipi'ós:'igiért 
Máttyás király el uóvé minden jószágit dlelt: Króa 4b). Az 
wrac addie hon minden aiHAsignt i-zelekiidnénec és egybe 
vesszést tj'unasztauának az orszjigbau i91i. MetnuoDduin Zsigmond 
király embei-ségét, vitéz voltát, ez mellett .saerene-sétleu-W-gél 
és aprósiigát (Tiu:Zsigm. Heltainál, vö. líMK 111.4631 

Apróz : in minutas partes retligo MA. [zerstückelnj. 

meg-apróz : siiecIBco, minutim euuinero MF, [detaillireii). 
Azt n)oiidja, hogy f> ebben szAm szerént 2(«1 haziigs;Í6ot ta|>a.-«- 
talt ; én ennyire meg nem aprózom, hanem e-iak e-,'ynéhány 
fEavait említem (Pázm: Kai. 414 MF.i. 

Apróz-ik. Aprózni : imminui ; verringert wenleii PP. 

1. ÁE, ÁIIR : pretiiim C pr«is Com:Ve8t. 141. Arráii 
kérSin: liepo ('. lii'oir, lioitnr MA. Arrán tartom: lii'oo. Az 
lúrrárói meg-egyezui, meg alkudni : 'decidére pretio cum aliquo 



Kir. 



Ara— Ar()s 



1!(1I? ÁKOS— AKM' 



lOS 



l^itojillott az ;iria: pretium letro abiit Ila ki Ivszeii, a ki ji)bb 
áirát Ígérné: si exstet inii pliis *liieatm- l'l'Bl. A vernéi- arra: 
pretimn saiigtiiiiis iMünoliC. 07). Egi Stlműsnek el aila s az fl 
aiat zeseiiíknek oztogata (DebrC. 1C2). Te énnekem adós vagi 
az kwuekiiek arába iVirgC. 85). Adós negj ewker arrawal 
(RMNy. II. Vi). lo bort vennénk olcyo anvt iLevT. I.r.2) 
Drága arron váltotta meg (Fél : Tan. 2,")9 1. Meg hid hog dnpláuai 
adod meg az árr:it (Dec.«i : Adag. 202). Az buchiuknac áira az 
kegyességnél" .'aiiie alat szedettetie iZvon: Usiand. lí)). Egyenlő 
árri'i és bőraíiji'l : paris valoris (Coni:.Jan. 190). Arron valtat- 
tatok meg (íteir: Cat. D4). Meg-itta az árrát (Czegl: Japli, 12S). 
A mi vizünkéi árroii idnk, ;'i mi fáinkat [téiizen vettük (TóthJ : 
IstN. 79>. 

[tázólások.] Az biw bar;ilságosnac ninczen árra: amico 
lideli nulla e.'ít comparatio (Kár: Bibi. I.6.")3). Árrát felve- 
r e m, ni:isnál fellyebb kérem : licitor, exoandefacio annunam 
PPBl. iHall: Hllist. IL281). Arát megadja: ([weiias do; 
bilssen]. Sok titkos praktikához fogván, megfizet érette, ,iz árát 
megadv.án (Gyöngy: KJ. 101. MF). Xlegadá a gondolatlan je 
gyes restsége ánát (Pázni: Pré<i. 579). Meg ffizetée á bak- 
nac az árrát (Helt: Kron. 52). Árrát szabom: aestimo 
PPBl. A mai hák úgy adassanak, amint szabott ára lészen 
(&dOi-ss^o-. 1573). Árrát sem szakasztotta i Júdás), 
min adgya C'hiistust, hanem a vásárlók akarattyáia hadta 
(Pázm : Préd 4flOl Áron ad: [vendo ; verkanfen]. Awagy 
yngyen, awagy aarou myndeii zyUseeghre valoth agy ewneky : 
da ut eomedat, aut vendé ei (JordC. 230). Én vagyoe, kit tű 
árron Egyplusba adátoe (Helt : Bibi. L Y4). Áron vesz: 
[emo ; kaufen). Ot iga barmot vűttem áron : juga boum emi 
quimiue (Sylv: UT. I.107i. Meg váltotta, vagy áiTon nieg vette 
(Zvon:Post 1.152). Xem vattoc szabadot magatockal, mert 
ainrou vetettetee (DecsiG : Préd. 37). Az alkalmatosságot ánou-is 
meg-vennok (Megy: 3 Jaj. 172). Urók á r r o n jószágot .szerez 
(Ver: Verb. 172j. Urok áriou fold Ion az aszszonnak adva 
(Huszti: Aen. 24). . 

Ára: pretii, valoris MF. [wert, kostendj. Ve^finc ket zaz 
pénz aiTa keíieret : emamus denaiiis ducentis paiies (MtinchC. 
82). Keth zaaz jieuzara kynyer nem eelegh ezeknek : ducen- 
torum denarioruin paiies non suificiunt íJordC. )i42). Agiou 
neked egi filer arat íVii'gC. 101). Fedél, ky barom »ag)' négy 
forintára erew wolna iRMNy. 11.70). Az hayfonó hwzon egy 
peiiz arra (LevT. 1.267). Három vagy négy foviutáia ára (TI.23). 
Valakinec egy tillyér árra maiháiát el venni (\',ás: CanCat. 
238). Addig vendégeskednek, mig száz tallér-árra bort elkSlteiiek 
íHalhHHist. 11.128). 

Áros: 1) veiidifor MA. (mercator; verkaufer, kaufmann]. 
Arosoo ; vendentes (MüuchC 01). Ki vze onnan az arosokat e.s 
a veueliet )T\"eszpC. 15). A .szomszéd orsziigokljól kezdéuec á 
keresztyén áros népec lie i;mii Magyar országba iHult: Klón. 
261)). Reemabéli árosoc: venditor&s de R. (líiir: Bibi. IL134). 
Arrosok és vévók (Zvon : Post. U.268). Bársonyáros aszszonyi 
állatt (237). Bnczo áross Tetzélius (957). Aros-müves kereskedfi- 
eraberek (Fal : NC 289) 3) [emtor ; kaufer]. Hwn vannak az 
borok ■? en im arosth zei^zek nekyk (LevT. 1.281). Rédei Pálnak 
Irtani, valami kénesőnek árost hogy szereztessen (ErdTörtAd. 
1.320. MF.J. :t) venalis MA. [verkauflich]. MindSn SrúksegSket 
aro&sa teuen (üebrC. 27 ). Földünket árossá tészsziic neked : 
eme terram nostram (MA: Bibi. I.4ö> Az varos arossa tetetet 
volna, es igen hamar el veszne, ha io arossa talalkoznec: o 
urbem veiialem et malure perituram, si emptoiem invenerit 
(Decsi : Sall.J. 32i. 4) [pretiosus, carus ; wertvoll, teuer]. AiTo.se 
az gabona? (Hal: CsIsk. 33 1. Itt kinn bor sok nem le.szen, de 
jó és ái'os leszen (RákGy : Lev. 27.5). Minden árros jo.szágát a 
szegényeknek adgya (Fr:S7..lin 11) A nmstei-ség, a mig titkos, 
áros (Fal: L'E. 413). 



bor-áros: vinarins, oenopola C. M.\. |weinh.'indlerj (Gyöngy: 
Oip. Ifi). 

ember-áros: plagiarins, vcnalitiariiLs (-'. (mensclienhiindler]. 

festék-áros : pigraentarius MA. [farbenhiindlerj. 

fü-áros : [olitor; geniüseverkiiufer]. A kerté.sz, mint a fü 
áros is (Coni: Jaii. 71), 

füszerszám-áros : condimentarias C. [spezereihandlei J. 

gabona-áros : tVnmentarias MA. [getreidehandler]. 

galamb-áros: columbas vendens Kr. [taubeiikraniei-] (Kár: 
Bibi. ni.43. Kylv: UT. 1.33. Zvon: Post. 11269. — (íalanib arolo 
MiincliC. 52. JordC. 419). 

gyöngy-áros: gemmaiius, margaiilarias MA. (.'om: Jan. 
101. [perlenhandler]. 

gyümölcs-áros: pf>inari)is C. cupediiiarius; obslverk.iiifer 
Pe.sti: Nom. 12 

hal-áros : piscarius, ichthyopola C. [HselihandlerJ. 

hús-áros : eaniarins, lanio C. [fleischer]. 

könyv-áros: libraiiu.s, bibliopola C. [buchli.-indlei ]. (Com : 
Jan. 160. MA: Síult. 8. MA: Tan. 61. Misk: \TCert. 182). 

olaj-áros : oleai-ius Nom." 289. [ölhiindler]. 

paraj-áiros : olitor MA. [gemüseverkaufer]. 

ruha-áros : vestiarius C. [kleiderbandler]. 

selyem-áros: .sericariiLs XL\. [seidenhandler]. 

sör-áros : eerevisiarius MA. Nom.* 279. [bierverkiiufer]. 

szél-áros : institor MA. bortuer Nom. 62. 

vas-áros : ferropola Kr. [eisenhandlei ]. (TíirtT. XVIII.232). 

vászon-áros : liutearins Nom.° 287. (leinwandliandlerj. 

Árosság: (mercatura, negotiatio : hamlelj. Eerti az ai'ossag 
dolgatli (RMNy. n.l26). Meg czallia az embert az mosagbais 
(Mel : SzJái). 135). Io ,szerenraé.s án'osági-a és mindéi) féle kere-s- 
kedésre lészen (Cis. M2, L4). 

Árú : I ) pretium MF. [preis]. Nagy anvyu : niagiii valoris 
(ElirC. 7). Menden aroual vetfetec : ex omni pretio emta suiit 
(BécsiC. 112). Eeledelt arwzereut aggy mynekwnk : pretio vendé 
(JordC. 204i. >Ias borát annak ollian araniut es anvy\rt amiiii- 
nemw az wideky volt az földié ontatluk iRMNy. II.2). Nem 
kéván ánút vagy érdemet (Mad:Evaiig. 466 1. 2) merx C. 
ware, kalmár marha Com : Vest. 136. Hog senky maaslli 
meg ne clialhatna arw veetelben es adásban kezde wyonnau 
peenzt verethny íÉi-dyC. 397b). Kalomarok azon meennek arwal 
(502). Az anvnak ywtahiiat : pefium appretiati íJordC. 445, 
DebrC. 162). Az íi aruiokat senki nem vési meg (XIel:SzJán. 
439). Ha eléb' jól meg-néznék és próbálnák miniiyájan az árút, 
.semmit nem vennének a hamis tsaplártúl (P;izm:Préd. 759). 
.Senki sem ve.szi meg az iiapa butsuiiiac szuas es bfidos arui;it 
(EsztT: IgAuy. 455). 3) mercatura Pesti: Nom. 31. (liandelj. 
Commercium : váltság aw.igli valami árwtétel (ííyirkállai). Fw.<uen- 
segemet ielentetem hamis anmal (VirgC. 8). Meg raére a piMiszt, 
negysziiz ezüst syclust. ki araba iar vala : 400 siclos argeiiti 
probatae monetae publicae (Helt: Bibi. I. K2), Szockás hogy 
a vétel és arro melle bizonsagokat liinac (Helt: Ki"ón. 22). Sen- 
kit az áruban, se az adásban, se az vételben meg ne czallion 
(Fél: Tan. 375). 

[Szólások.] Áruba bocsát: venumdo, venum oxpono MA. 
Árruba bocsjittyák lelkeket (Land: UjSegíts. 11.40 1. Anib;ui bo- 
csátót jók, el adók : venalia bona (Ver : Verb. sz/it. 33). Nyere- 
ségeket kótyavetyére liáuyváu, Tái'siát-is árúba botsáttyák. Kit 



107 



KA1..MÁK ÁHÚ— ME(; ÁUUL 



ÁKUlAS— ARÚS 



108 



ineg-látváii etry bordélymeHtor, árúban indul felette (Hall: 
lUlist 11.281^. Áruba vet; venni exiwnit MF. l'roscriptiu : 
áruba vetás C. AruKin vetuen mindeneket; veiididit omnia 
(Fél; Bibi. 23, Kár:Uibl. 11.185). 

kalmár-árú : mereimonium, morx MA. (ware). Kereskedni 
mene ni;w varasban kalmaranival (Pont 81). Az kalmár lirnnac 
eKyenl'j eladils'i (K:ir; Uibl. 1.080). Ez varosoc liiresei- voltanae 
az nagy' kereskcdi5ssel k;ilmáránKkal ;iy. mellyet <ilt iV/.lenec 
(MA:.Scnlt. 177 1. 

Árul : 1) venrlito, nnndinnr C vennmdo, vcndo, vennm ex- 
jMMio MA. (verkaufeii, fei! bieten). Az aroloc f-.s a venői;; ven 
dentea et enientcs íMiincliC. .52. .lor<IC. 8-10). Mint barmot 
piatzon mind széllel amllyac (liirn. Ének. 150). lie niwi 
iienn á templomba, kezd<' kJuetni azokat, á kik abbann 
árulnak is vésznek vala iKPap: Evani;. í'l). 2) prodo MA. 
(verraten). AroíTa halaira: Iradet in mortem (.MnncliC. :il). 
Vyankodnanak, bot;y ne arwllatlinaam a/, sydoknak kezAkben: 
ut non Iraderer Jndaeis Í.JordC ()92, (JOő). Egi tliw kőzznietűk 
ez ecxaka lialalra árul enKeinet (WeiszpC. lO). !t) (|>acisior; 
liandein, feiLsrlien). El indoli-k A\vs|ien;erel .Statlombersg e-s 
Bildliaws.sj kett voi-okert [olvasd : várakért) aridnoni, kitt liatgott 
XXXXV. M. renis forinton (LovT. 1.222). Litentelen liadakal 
indítotok, en noha fetoveretek vagyon, de met^.s az elleiLset;ek- 
nek fejekre andtok : licemini bostiiun capita ( Korrii : Curt ^)9). 
A mely mennyiségre árult |a mely mennyi.séfjre alkudott, XVII. 
azázailj íNyr. X.r21i. 4) |ro divenditi pocunLam recipio; liisen, 
einnehmenj. Méi,' semmi elő [lénzt nem árultam : icli liabo nnrh 
kein h.'uidgeld semarkt (Warm; (lazoph. inili. 

(.Sz<Jl!Uiok|. E^y (íyékényen á rolók: iüsdem vesrentes 
c«pi.s (Klsv : Adag. 222). 1 1? e n á r u 1 1 y a miiuk^n titkát, 
minden-felé ki Ontj magát (Fal; UE. II1.81M. 

be-árul : prmlo, defero, prixlueo MA. (anzeigen, denuuzirenj. 
Ott p.smi'4{ bel anvlwan tendcrznek tl'oKxaKaat zen«e<lee (ErdyC 
388). l'sal"in.s CVIH. Imadkozyk ebben az profeta, az DookIi 
ellen, ky ewtett Sawlnak Ije arewlta wala (AporC. 80, TihC 
324). Eluesztem a.szt, a ki titkon be arullya felebaráttyát (I lelt : 
ZüíAt 201, Mel;Sam. 253). 

el-árul : I) [vendo ; verkanfen). Arold el mendenedett (EhrC'. 
0). El aroloui If liaitokat : vendam (bétsiC 209). Erekseegheket 
el anviaak ees zoKhenyeknek oztogataak (ÉrdyC. 170i. Gyol- 
eliot zewe es el anvlaa (411, 57Si. Yozagokat el ar\vllyak 
(JordC. 713, 7Ui)- Mindóu marhaiat el arulnan ilJebrC l;'2i. 
Mykoron myndeneket el árult volna az arrat vive egi papnak 
(Vir^C'. 101, 84). YoselV el aroltatek; venundalus est (Kulr.sC 
151 j. a) prodo MA. (verraten|. Pruditu.s; elArúltatott C Elarola 
őtet (SiilnchC. 31, JordC. S82). Kyth ty el arwílatok ; .|uein 
tradidlsti8 (JonlC. 715). Hogi fitetli az nidoknak elandnaia 
(WeíSpC. 12). Ciuiőn szolüay el árultak (OiomaC. 3(i). Az jiénz- 
ért az apiáti.s el árulná (l)eci<i; Adaj;. liSO). Miletlenek, az pré- 
dáért bizony az istent ia elárulná iliákGy: Ijev. KIK). Az e»,'ér 
éjjel Is az ő iiortyogva való ételével mayát elándja (Mi.sk: VKert. 
269). 

eláruláa : protlitio (; (verratj. 

ki-arul : 1) divendo Kr. |verkaufen|. 11a etVele bort valaky 
itt ky aruland ilíMNy. Ul). 2) |re divendita i)ecuni;mi recipio, 
ex venditione ije<'i«jiiun redigo ; lílsen, eiuuehnieuj. Az .salétro- 
mot hatUik kezünkben 300 ft. 221 ft 7C deiu'irt árultunk ki 
belőle (M(«,TME. 122). 

még-árul: 1) |emo; kaufon, erhandein]. Keressen fA lovat 
ketlCt, kiknek megvételére kérjen kíiicxilu annyi [lénzt, az 
mennyin meg iLrulliatja iMunTME 111.31). Ety ló nuiradt kit 
Dúlj (iyíirny ándt mm; (l{adv:Csal. III. 113, Nyr. XI.:'. li Akkor 
azt gondolta, szivem meg;irult!i praktikával, hogy legyek préibija 
(Aniade: Vers. 42). 8) (pni'isonr; oinen bandel abscliliasson). 



Deiu I)eus otli kyalthonk, bizoiLsagong hogli meganvllliouk 
(UMK. LO). Jer 1* atiainlia a b<j|tba, meg arultK- veled líízék : 
Krón. 220. MF.). Ha igaz szívvel, elmével, lélekkel akarod meg 
venni, én kevés |jénzekkel niegárnlok (Gyöngy : Cliar. 85). 
Marton György marhája kiízGtt volt egy bitang hím tinó, szAke 
tari'iui, meg árult ISal.'izs uraumial arra az tiiHira tlor. 5 (Keuik. 
Tört. IL30). 

Árulás : I ) nundiuatio C. venumdatio, venditio MA. [ver- 
kauf). lior árnilás :iMik;TörU 95). 3) delalio C. [prodilio; 
verratj. Arwlaslh tettek vala az sydok ; c'ún.<!i>iraverunt (JordC. 
i>.">9). Az z^enlség ánil.isiiak eltauiratatasarol íVii-gC. 127). Baralya 
árulást akart tenny (1'e.sti: Fab. 85). 

vér-árulás: proditio s-angvinls, eoiLsangvinaria pnxlitio I'P. 
(bliitverrat]. Az vér anda.s az atlyaliak kűzőt iWi jowjig- 
lx)l való kiiekeszte.ssebeu cs ki tudiLsaban essik meg ^Ver; 
\'erb. 87X 

Árulkod-ik : prodö, defero, dennnoio SL [augeberoi treibenj. 

Árulkodás : proditio MA. |angeberei]. 

(Krr/mondások.] Hitván kereset az árulkodás: mala proditio; 
proditionem laiido, pro<1itorem non lando MA. Vay ki hitivui 
kereset az ;imlkfMl.'Ls lUecsi: Adag. 1Ö8, Fal; Jegyz.). 

Áruló ; priiditor. delatoi-, traditor V. (verráler). Oda iő .ludas 
mind az ai'iilokkal (VirgC. llil). Arvlo Jwdas (Poz.sC. 33) liestie 
arolo kuruuati (ComBal. 13). liátorsiiggal nem tudhattyuk, hogy 
igazan, és nem áiuloi'il jutatta kezűnkben az isten kőlly^•eit 
( I Vizm : Kai. '573). [Lutlier] ezt a sola-t isten .szavai-kúzzé smi- 
lúji'd írá (Píizm; LutliV. 423). Árulói és piebéki kere-sztyeiisiy- 
nek (Mad; lillal. 17). Hí\ .szolgádat iirúlóiiak szidalmazza i Hall: 
lllli.st 11.323, 33(i). 

ember-áruló: mangó C. [sklavenliiindler). 

étek-áruló : obsonator PP. [viklualienhandler). 

gabona-áruló : fr>m)ent'>riu.s C. (gclreidehiindlerj. 

hús-áruló : rreopola Nom.- 2»1. (tíeiscljer]. 

olaj-áruló : olearius PP. [ölbandler]. 

vér-áruló : prodilor sangvinls MA. (blutverraterj. 

Áruitat: (vendére facio; feilbieten las-sed] .\z borok jok, 
azerth ne oet karayt-haroii ha nem hatli krajcharon arolthasd 
(UvT. 1.14(1). 

Áruitatás : (proditio ; veirat]. Arultatas kepén akuian meg- 
öltek iI)eb)C. 134. WiiszíjC. 20). ArulLitiVst mfiuelénei' ellene 
é.s egylje eskilnénee a király ellen dlelt; Krón. :J8, 31bi 
(ieiiTKi me« veretee arultatas iniat a .Salamontól iSzék: Krón. 
1)18). .hidasiiac arultal.vsals meg nem sz«ípl*isz<>te az a^nitoliK-- 
uac gyúli'ke/*trt iMon: A|>ol. 29). Uj királyn'.l tuiUikiuni Heiú- 
das elSit a kiriilyi varasban, király ándtatásnak itéltelik-vala 
iPiizin; Préd. 189). 

Áru Itató : [proilitor; verriiter) KyneU ty mastan anvllatoy 
es gylkiKV leetek (ErdyC 172). Az arwitato Jwdas ( l.">3b, 505). 
.Sok anvltatuk tamadaiiak az keth attyall'yak kőz'il hogy eeggy- 
ket ma.sykkal el vezthetneek (397b). O aniltato Ijennles (UebrC. 
334, 335, 82. \Ve8Z|)C. 37 1. Arultato leueledort ma.st i'zigazDiuiac 
(lioni;l»réd. 2C1). 

Áruitatóság: (proditio; voiatj. liakua sziued amltatrasag- 
gal, p;iraz((;Lsaggal illorn: Préd 228). 

Árús : 1) mercator, iitstitor, negotiator !SI. [verkiiufer; kanf 
mannj. Gyolehot zene e.s elanvlaa es őwet e-sadaaaz artvsiuik 
(ÉrdyC. 4Mbi. KahnjVrkodó liri'is (.Szeg: Aqii. 73). Jesus a 
templou)bot .H barmokiutk minden áriLsit kivetette dlly: Préil 
L2lU). 3) [emtor; k.Huferj. Könnyű jó nuirhániüt anissil filAlni 
(KLsí- : Adag. .55). 



ÁR— EL-ÁRASCT 



KI ÁRASZT— ARANY 



110 



2. ÁH: Ifliielus, aeslas; fliit), A« teiigheiiipU nrja; iimiid.itin 
maris (.lordC. iSOl Logottaii nip*; zSiiec arvizekiioc arya lTl>K^ 
95). Hogy iiieK meiiillyen az tileci, az if,'azsá!,'iiaU illyon igen 
kiteiiedot ániábaii (Bal: Calsk. 120). Noví^ltoiii [I)i;iv;'uiali| hara- 
gos :u'j:U (Zn'iiyi II.IU). A midiin noiii az árvizbeii, hanem 
az ár borliaii kell úszkálni (Mik:TörL. 17^)i. Az iilduzésiink 
tengeni)i árjai, őszve tódúlt özöiiuyei ostromollyák ezt a h;izat 
(Binj : Préd. 29). Gonoszságnak ;uja (Fal : Jegyz. 249). 

viz-ár : [inundatio ; iiberschwouimung]. Mellybíil gyűle gond- 
gya megint nagy vizáini [vizíirnyi). i Gyöngy: KJ. 7í<). 

Arad Oirrail IJétsiC. 74, i'y. arradas líBécs. ir)72. Dti. 
árradás Cis. G3t: exnndo MA. [iuundo, reduudo; flnteu, süü- 
men|. Kiceíied forrás soe vizekbe anada: in aqua.s [ilnrimas 
redundavil ilíícsiC. 72, ÉrdyC. 430). Kenczei mi reánk aragia- 
iiak (l*\-l:Tan. 427). A lovasok szájálMÍl kén-köves tilz árad 
("IVizm: Préd. 6). Inkáb' áradott, és naixinként árad közöttünk 
minden gonoszság (215). Embernek romlotsága, mely els6 
szfiléinkiűl mi réánc áradot, avagy származót (Sam : Haini. 5). 
Árada kennyed aiialy:Adal. 1.128). 

[Közmondások]. Főtnl ,irad a viz: ubi papa, ibi Roma MA. 
(Czegl: Japh. 1321. 

áradton-áxad : |magis magi.s^iie rednndo ; immer mehr 
ilberhandnehmen). Aradton arad kősztnnk a sok számtalan bűn 
és gonosság iTel:Evaug. 11.142). 

el-árad : exnndo MA. [[inundo, redundo : aizstreten, iiber- 
strömen). El araggyatok zent leieknek ereyben : nt abundetis 
in spe (ÉrdyC. 9, 509). Nagy kwny hnllatasba el aiada (A'irgC. 
59). Minden bűnbe el arradnac (Jlel: Préd. 113i. Némely vétkek 
el-áradtak (Pázra: Préd. C2). Mynden gonassag ez nemzet kevv- 
zewtt el árrada (Ver: Verb. 2, Szók: BaLs. 172). 

föl-árad : cv Nem láttia többé az méznek és a nainak 
folio uizeyt, es fel áratt czőrgő vizeyt : non videat livnlos llu- 
minis, torrentes mellis et butjri (Mel; Jób. 20:17. MF.). 

ki-áxad : exnndo, inundo, restagno C. [austreten, überfliessen]. 
A folio visz ki áirad íMel: Jób. 65). Oly nagy viz volt oth, és 
az Tyberis vgy ki árrat, hogy egy néhány várast fel forgatót 
(Cis. G3). A Nylus ki árrad (Tynk: Józs. 246). 

meg-árad: exnndo, restagno MA. [anstieten, überilie-ssen]. 
A csergeteg viz meg arrat (üebrC. 616). Hogy szoielmetec 
nagyal nagyobban meg áradgyon: c-aritas magis abundet (Helt: 
UT. Dd3). 

Aradáis: alluvio, abundatio C. exnndatio, immdatio, abun- 
dantia MA. [flut, iibei-schwemmung, iiberfliBs]. Teweeknek ára- 
dása el bamol teegődet: inundatio camelonnn ojieriet te (ÉrdyC. 
63). Vizeknek airadasa (DomC. 120). \'ernek áradása (CVjrnC. 
180). A tengeniec áradá.sat sziyiác: inundationeni maris sugens 
(Helt: Bibi. I: dddd. Fél: Bibi. 98 1. 

özönviz-áradás : (dilnvinm; sinlHiit]. (Matkó: BCsák. 21). 

Aradat : (ton-ens ; Hnt]. Mambrenac aiadaffa (BécsiC. 13.45, 
MünchC. 122). Te meg törted a foirasokat es az arradatokat 
(AporC. 29). 

Araszát ? cv Olly szomorú hír van, hogy vízbe halt volna 
Nagysád vadászaton, mi ngyan gondoltuk, hogy tán balá-Kzaton, 
mivel ki vadászna ily nagy áraszaton? (Gvad:Idfit. 37). 

Araszt: exundaie facio MA. [ergiessen, aussti-ömen]. Keea 
akaraa araztany zent inalazttyaat ez vylagra (ÉrdyC. 64). Kitsi- 
nyék az esfi tsepiiek, de nagy folyó vizet árasztanak, és háza- 
kat dójtenek (P;izm: Préd. 729). Tenger árasztó két rettentil 
szeme íZn'nyi 11.46, 141j. Keserves könyveket áraszta (Kónyi: 
^'M. 12). 

el-áraszt : dihivio C. [überschwemmeu] En nyoszolyámat 
elaiasztam .siralmimmal : laerymis meis stratiun menm rigabo 
(Battyf. 8. MF). 



ki-áraszt : [cximdare fai'io ; i4gias,sen, an.s.strOmon|. Kzzel 
áraszljidi ki magimkra az istennek nagy bfiv.séggel mind áldá- 
sát, mind pedig küIs^^ és IhíI.si^ áldrun.isát (Csúzi ; Tromb. 217). 

meg-áraszt : jinimdo; überschwemmen]. Nagy kábaság az 
.áitatlanoknak vérével ;iz fílldet ngy megiirrasztani, hogy az 
emberek között múló és haszontalan hirt nevet szerezlie.ss 
(Pr;ig:8erk, 172). 

Árasztás: exnberatio, abimdantia, confectio MA. iiber- 
üttSS PP. 

3. ÁR (árrat Helt : liibl.): .subula ; ;ihle, pfiiem Pesti: Noir.. 
40, 48. subula, varga tő Nom. 48. Major:. Szót Com:Orl). 
127. (JordC. 233). Végy egy arrat es fúrdmeg az fi tnlét 
(Helt : Bibi. S.ss). Kit hegyes aánal meg giuknak ( Lép : tTük. 
60). Juli ganéj darabot árral igen vékonyon meg-lynkasz- 
tasz (Nad:Kert. 44). A fát egy árral, vagy furócskával nieg- 
fúrják (LippiC'al. 14). Hegyes három águ búbánat villája, sa- 
nyani.ságomnak hegyesílett áija (Koháry 1685. MF). 

AHA : I ) sororis fráter [V) MA.' MA.' MA.> der schwester 
brúder MA.* Anyád ara: avimenlus (Nyirkállai 1484. Kovadiidi, 
Formuláé solennes XIX.). 2) nurus (antiquitus) PP. (scliwieger- 
tochter]. Nurus: menyem, menyed, antique ai'am PPI. — \'ö. 
MF. 

AHÁNY íoronospotok, fluvius 1247. onmhos, mons 1269. 
C^iu.i: I) aurum C. Ver. [aureus] ; gold MA. fgolden]. Arany- 
ból való : aiueiis C. Tiszta, fiimm ai'any : obrizum. Aranynak 
fövenybííl vizzel vali) ki-mo.s;isa: elutio PPBl. Kazdagsagok 
ai-anyban auagy ezeu.stben (EbrC. 70. MünchC. 17). Te vag az 
arán fo: tu es caput aureum (BécsiC. 123). Ne akaryatok 
bymy ar;mat (JordC. 382). Atte zerelmedert meg vtaltam ara- 
niat (ViiTgC. 44). Isteni zeretetnek aranya (116). Kykaz arantnl 
fenelnec (145). Meg igére magát, hogy 200,000 forintot ai-anyul 
kezembe akania boczáfni (Helt: líión. 188). Az fidfi ezű.stté 
fordittya szép arany hajadat (Zrínyi. IL203). Arany szinű, ver- 
henyfi, sárga festéc (Com : Jan. 63). Tíz gira aranyat igér a 
leányért íHall: HHist 11.281). Arany meitekletesseg: anre;i 
mediocritas (Erasm:Eik. 9). 2) nummus aureus PP. dukalen 
KirBesz. 139. A mostani arany forintok sommájára fordítván, a 
mit aranyúl ezüstül hagyott sz. Dávid, tenne mo.st 2672, 125.00U 
ai-anyat (Pázni: Préd, 1165i. Farkas fogas arany: lupini aurei, 
in documento a. 1649. eraut aurei prineipis Bathori, qui in- 
signia familiae trés dentes lupinos monetae incudi fecit (Ki.) 
A hat lovat ez mitfilünk megvette, tsászái- aranyokat olvasott 
érette (Gvad : RP. 82i. S) [deliciae, persona c;u-a ; .scliatz, teueres 
wesen]. Ha dychekődny akar zent Anna ázzon ew nemzeth- 
segeebewl ygazan t#hety es bynneel kyl. Ha ki ezeketh be 
nem venuee, tekeenche meg atya Istennek yoghyaara ylevv 
arannyaat (ÉrdyC. 440). Zent Anna ázzon mynt az ew eedes 
zyleye ees [Mária] mondwan : eegyebet nem akarok hogy lee- 
gyen awagy el mwllyeek, es az ew kegyes aranyok nem 
tehety hogy ewket meg ne halgathnaa. Valazyatok otalmwl 
zent anna azzont, mynd az ew arannyauak lesns Ciistusnak 
mynd az ew zerelmes leányának raarianak nagy kedwet teez- 
tek (441.) (Vö. Temesvái-i Pelbártnál a sz. Annáról szóló II. 
sermo befejezé,sét: Beáta Anna laetitiam et benedictionem pos- 
sidet perpetuam, quia ibi habét uepotem carissimum scilicet 
Christum lesum in dextra dei patris sedentem . .]. Nem talala 
azolta csendességet utánna vágyódó anyja, az hol van szive 
aranyja ott vái'ván békességet (Gyöngy: RK, lOió. 

[Szólások.] Arany horoggal horgászni: aureo pisc;u'i hanio; 
mit goldenem angel íischoii, um eines geringen und imgewissen 
gewiuns willen gewissen verlust leiden, wie die alcbymisten MA. 

[Közmondások] Nem fog aranyon rosda: hiistra 
Herculi calumniam stiii-xeris ; wo tugend wohnet, da findet die 
lastenmg jilatz MA. Hogyha nem mind a r a n v. a mi 



lU 



ERESZTETT-ARANY— ARANYAS 



ARANYOSKA— EGYARÁNYaS 



112 



fénylik, liár met;liÍE;ye minden ember, ho^^y nuin iniiid szent 
a ki p;i|«á(;ot visel (P/ran: SLí'v. 170). Nincs Hzebb szú 
az arany peiiKÓxnéi (KisviAila^. 4fi). A hol arany, 
ult a » z i I a ii - nbi aiiruin, ilíi .'^coria (IIly:l'ré<L II.25ti). 

eresztétt-arany : aunim cibriziiin CVim:Jan. 18. [feingoldj. 
A bor niiij»lyt a vánwban vagyon, eresztett aranynyá, aurum 
l»jlabile, változik (Kai: TÉ. 78U). 

flnom-arany. Finnm arany: obri/.um C (feingoldj. (Helt: 
Krón. :n. I'ázm: Príd. 192). 

föveny-arany : baluca, por arany PPIil. (,'rtaiib(;old]. 

kettös-arany. Kettfe arany vajjy tallér: binin, aiireus bi- 
nariiiH ; dofiiielter dukalen Pl*. 

korona-arany, koronás-arany : [krontaler]. Harminra 
ezer w)r"na arany (Toln: ViKaszl. 230). Ötven koronás anuiy 
záli])íban iKadv: Csíil. 1112, MA:SH. ÍI7). 

levól-arany : ainnni foliatiim ; bliiltlein (;"ld l'P. Ortz;Vját 
levél-arannyal bi'l!ip.'Uiztották (Mik:TíirL 11). 

mü-arany : [wurkKold]. Mint kell által íintenyi piskloczban, 
akar miVaranyat, akar vakarást (Kef.sk:ÖtvM. 2(K). Művelni 
való arany, mfilioii vakí arany, mnlwn léví arany, 1. uo. 359). 

por-arany : balnc-a, föveny arany PPBl. (staubgoldj. 

riid-arany : auri fusili.s cylindiiLs PP. (koW in barren]. 

sár-arany : aurum fulviim ; rotes gold MA, Dragalalasbnak 
szép sar arrannal niongia az varasát ííijrn:SzJán. 1. Szék: 
Zsolt. ()5b. Mon:Apol. 383). Sár arany pro sirga arany (f!Kat: 
Titk. 1115). 

szin-arany : fpunim aurum; feingold, gediegeues goldj. 
rFah.Iegy-/. 03.5,1 

vont-arany : aunmi ducliin ; KOsiKmuen gold MA. Vont 
ar;niy matéria: amnm textilé PPUI. E<;y wont arán ne.st"swl)a 
(KMNY. Il.tíöi. IJiias nlnas aurei panni vontli arauatli iIII.l). 
Vont arany kSntás ( liorn : Piéil. ,"),"i(ii. \'ont aranynyal varrót 
ruha ((Jom:.Ian. 13Í)). Hiborban, vont-aranyban, ezüstbon cMtSz- 
zel (Lép:l'Tiik. 1.3). Selyem é.s vont-arany .szoknyákkal ékes- 
geltetni (P(5s:Igazs. 1.570). 'ItindHklik orczája, vont-arany ru- 
hája (Gyöngy : Cliar. 99). Vont arany csáprággal kengyelig meg 
volt teritve (Fal: TÉ. 638). 

vontaranyas: fauro intextus; mit gold durfli\vlrkt|. Egh 
wontli aranviis koutes ky ala meegh hewlget adok (RMNy. 

11.31 1. 

Aranyas, aranyos: I) auratus, auro.siLs C, aurens Ver. 
auro abundans; übergoldet, goldon, ríMch an góld MA. In lofo 
qui dii-itur buugariio aranyas latiné autem aureus (1075. 1124 
CodDipl. 1137, 11.78). In medio fluvii aranyas ad laslrum 
aranyoswar (inii. Montikm. VI.74. MF.). Aranyas, tluvius, alias 
Mez&s|>atak (1325. C.'ziu.). Féketli nyergetli aranyastb hozóinak 
(RMK. 1.5). Aranyas gyertyatartó íJordC. 885). Aranyas drága 
bársony (IXímC. 132). Aranyas eltezetb (Kuk-sC. UO). Aranyos 
snoros rei-ze ele*") ketlieo (Radv:C'.sal. 11.54). A tiszta napnak 
aranyos tündöklését és fényas.séges súgárit szemléltétek e vala- 
mikor? (I'ázm: Préd. 747). Egy ezilstösaranyos pallos (Monlrilk. 
XXrV.I38). 3) (i-arus; wert, lieb|. Harmad adás yegyez aranyas 
engedelmességet . . . (ElirC. 4Si. Azliarom aldozíil iraeuejiz ara- 
nyas (ingedelmessegot (VirgC. 45), Zi'ntőr énnekem 'itliw eued na|»>t, 
es nowezyed boczanathiiak, mert az lezen az aranyas e'/.ten<leH : 
sanetilii-abis annum 51 1., . . i|i.se est enini jubileus íJordC. 111). 
Azon aldolh aranyos zejiseges gyermek yftswstb kerywk mios 
(EraC. 332, 211b) Hogy ne syriia az zeep aranyos tVyw lÉrdyC. 
51). ()b nemes aranyas íingodalm iNagyszC. 154). Aranyas 
időket igériiec magoknak (MA:Scnlt. 1034). Az régi idí> ara- 
nyasiiac bivattatie, és az melyben mi élflnk, vas id6iiec mon- 
dattalic- (i'rág: .Serk. Elöb liSi. 



Aranyoska : laureolaj. Három neme vagyon efféle koro- 
nacskáknak, arauy«.skákuak, ki ebb51 teczik meg. Az aiireola 
nora egyéb . . , tehát nem lehet több az aureolais báromnál 
(L.-p: Pl'ük. 11.8.5). 

lAranyasul] 

még-aranyasul : [inauror; vergoldet werden]. Meg ara- 
ny;iswlt vala arainiyal, gyöngyei (JordC. 919). 

1 . Aranyász : aurilegiis, aurilotor Kr. (goldwásfher). Az 
emljereknec nagyobb része mind arannyászíx: (Helt: Krón Hb. 
Laud: UjSegits. 11.241). Qiii se aranyá-sz i. e. aurilegos diei 
amant ( Ihnkö : Tran.silvania 1.501). 

2. Aranyász : aunim lego, lavo Sí. |gold waschen]. 

Aranyászó : chrysoplites, aurilegus ; cin goldwascher. Pl*. 
c'hrysoplites, arany-rno.s<j, tisztító PPHI. 

Aranyaz, aranyoz : auro, deauro ; vergolden, übergoldeo 
MA. Aranyazott : auratiis C. übergoldet MA. Vala ew feye 
aranyazott (EbrC. 125). Kivált |könyveki)t| aranyazni neliés 
megtanulni (ÖtvMest. 27. vsz.). Inkább menjetek napnyugotra 
két e.s2tendeig <'zii>ell/^t tisztítani, mintsem napkeleti-e bannincz 
esztendeig korona aranyazni (Monlrók. VIII.2W)). 

méff-arajiyaz : auro, inauro, deauro C. übergolden, ül>er- 
ziolien mit gold M.\, Mintha megaranyazt;ik volna az ev ori'hayat 
zemenek alatta iMargL. 97 1. Tyzta arannyal megaranyazzad 
hiSleth (.lordC. il3i. Nem azt mondod jii hajónak, mellyot sz<'-iien 
megírtak és arauyaztaU, hanem a melly vizet bé nem botsát 
(Piizm: Préd. 313). Megaranyazott pilulác ílVág: Serk. 437). 

(Szólílsok.J Szájíit meg-aranyazták : péir/.en fogadott orátor 
(SzD: MVir. 374). Keresnek n('/,ő tudó.sokal, és meg aranyozván 
els61jen azokat, varásl.isok uLin veszik tauátsokcat (Gyöngy : 
Cup. 24). 

mégaranyazás : aiuatma, ami induitio ; das vergolden, 
die übergolduug PP. 

Aranyozás : (inauratio ; vergoldung|. Az feletteb való 
araniozas es giSngii'izes az kciielisegre viszen (Fél: Tan. 465). 
3()()(i talentom aranyat rendolt a templom falainak aranyozására 
(Piizm: Pléd. Il(i5). 

Aranyozat : c« Egy ezüstíis-aranyos kard, kopott az aranyo- 
zatj:i (Monlrók. .KXIV.138). 

Aranyazó : inaurator C aurariiis, inaurans, aiu'ator; gold- 
art)oiter, vergolder PP. 

Aranyka : luummus aiu-eus ; dukátén]. Hamisan iátazot- 
tak, mindég megrántottak, fe igy egy ;uanykám a másik 
után ment. B>szényembe esak hat aranyka maradott (Gvad: Rí'. 
113). 

ARAITV (trá?iyozás Gyöngy: Cup. 4. t)37. MF. egy iranu 
Heytlie: Epist: 1(53. írnMza Zrínyi L59. íranzas Megy: Uial. ElAb. 
1(11 : I) sco|Uis, méta, proiHjsitinn Sí. (richtuiig, zielj. 2) propor- 
tio MF. [dimeiisio; m!uis|. Wi. iránt. 

egy-arány : [ejusdem dimensionis ; gleiclunaság]. Eg araii 
az arán szin es sz(5ld szin benne (Mel;SzJán. 531). Ha Uibbet 
nem nyom a fértiak énieme, legalább egy arányul oKzIik :iz 
asszonyok érdemével (Fal: TE. líiisi, 

égyarányatlan, egyaránytalan : iu.'\eiiuali8, diasiinilis, 
diseors SÍ. [ungleichiniíssig]. 

egy aránytalanság: inaopuilitas, disfimilitudo SL (nngleieh- 
miLssigkeitJ Nintsen olt az értelemlwn szakadás, a méltóság- 
ban és felségben egyaránytalauság d'ázm: Préd, 717 Uiró: 
Osk. lOi. 

égyarányos : {ejusdem ipiaiititatis; gleichniiissigl, A ki a 
rendre felaggatott papirosokon általlöue golyóbissal, egy arányba 
közU lineán löne-é a batárazú térség lapjával V (Mulii : Term. 
LSli. 



ll:! 



EGYARÁNYOSl"!— ARANYOZ 



EL-AR.ÍNYOZ— ARASZNYI 



114 



egyarányosú : -vi Életiinkuek egyarAnyasií ideje vagyon : 
mert eggyikünk a miisikiinknál kevesebljet nem é\ iHall; HHist. 
L481 Mindenkoron egyarányosú étellel és itallal élnek (Mik: 
Tflrl- 172). 

egyaránysú (evyiránsó formában Monlrók. XXVU.UÍ3. 
ejyiróiii/siikéiipen RákF: Lev. 11.107): [aequalis, similis; gleich- 
masíigj. Nem egyaránsu érdemiiek (DEjnb:GK 1561 Az isteni 
igasságiiak mérfl serpenyi^je egyarán-sn, a fontot egyaiánt nyomó 
(163). Egy aránsu képpen meg kell kapálni a főidet (Nad : 
Kert. 68). Osza ffli a kertet ennyihány egyarán-só tábltUa ^Lipp: 
PKert. Ll5). Négy egy aránysó szeglet (22). Mindeniilt egyaránysi'i 
az (5 jó-sága (Jlik: TörL. 58). Mindeniknek egyaránsi'i oka vagyon 
(269). A lábai mindenütt egyaráusú vastagságúak (388). Minden- 
félé a föld egyarán.<vi ^y bujdosónak |180). Egy aránsu utón 
mi jánmk iGvad: l-ev. 73). 

égyarányaág : [aequalitas ; gleiclimSsigkeit]. Valamint 
ezen földön i)ecsétes köblek és mérik vadnak : ott is egyaránság 
legyenek mindenütt (RákF: Lev. V.28). 

égyarányú : ae>inalis C. unlasmodi Ver. coaequalis, compar 
MA. similis, aequabilis ; gleich, eben PP. Egy arányú liitec, 
egyarányu szerelméé, es egyarányií io erkcjltsflek lennenec 
(Born: Préd. 289). H^y arányú mertéckel fűzd meg ( Mel : Herb. 
1). Nem mind eg ai-aniu időben támadnak fel (Mel:SzJán. 
295). Az euangeliomnak mindSn hirdetSy hatalommal es méltó- 
sággal egy iránuk (Beythe:Epist 9). Változó es nem égyarányú 
eghi állapotot ielent (KBártfa 1583. Dv3). Czinály égyarányú 
két arany lántzot: duas catenulas sibi invicem cohaerentes 
(MA: Bibi. 1.74). Az csere egyenIS es égyarányú legyen (Ver: 
Verb. 136). í^arányú és egyféle hfittel hiszed (HaI:CsIsk. 
436). A vétkek annyibúi egyarányuak, hogy egyenlőképpen 
6r6k kárhozatot érdemiének (Pós:Igazs. 1.674). Négy égyarányú 
szeglet (Lipp: PKert 1.26). 

egyenlő-arányú : [aequalis; gleichmassigj. Az atiac aniac 
es a ni'sző személiec egenlS araniu akaratabul légien (Mel: 
I'réd. 400. MF.). 

olyan-arányú : [ejusmodi ; soleherlei]. Ha az waros hj re- 
nelKAl etl'ele bort valaky itt ky aruland, nias borát annak 
oUian aranint es ai»7wt amminemw az wideky volt, az földre 
onlattiuk iRMNy. 112). 

szeg-arányú : [obliquus ; schief]. Az árbotz fáról le-ereszte- 
tett golj óbi.s. ha az alatt a hajó-is mégyen, mi lineát vet ? szeg- 
aránynit (Moln: Term. 1.80). A le és előre tartó két linea szeg- 
ai'ányu lineára szoritt^a a golyóbist (81). 

[Arányit,] iránjrit : puto, conjicio ; mutmasseu, meinen). 
Azt valóban nem csak ii-ánjitom, hanem minden bizonnyal is 
tudom (1667. Tört. és Rég. Értesítő r\",37). 

Aranyoz, irányoz : 1) puto, conjicio, conjecturo ; dafür 
acliten, mntmassen, meinen, rateu MA. PP. A mint legjobb 
nak arányzod, úgy tselekedjél : age nt tibi *concinnuni, con- 
cinnius est PPBl. Annak okaert anyazent egyhaaz ngy aran- 
zotta, az nagy yeles zyleteesnek napya mellee helheztethnee 
[sz. István teste meglelése ünnepét] (ÉrdyC. 447j. Nem aranzok 
oli kereztient ki azt merneie mondani (Ozor: Christ 163). A 
mint én arányozhatoc hozá, ha élhet Jancula, igen nagy ember 
leszeu benne (Helt: Krón. 83). Innét arányozhatty uc, melly 
nagyot nyer Jesus (Born: Préd. 243). Az más ember vérének 
ontásával könnyében aránzak véghez menni dolgokat, hogysem 
az békeséges szenvedéssel (Pázm:Kal. 132). Nem aránzom, 
hogy egyikétis kárhoztassad (331). Ugy aránzom, hogy mi okos- 
ságh nélkül való nemzeteknec nem mondattathatunc (Prág : 
Serk. 685). Ha módját aiányzauá, örömest keménykedni is 
akarna (Szál: Krón. 150). Az dezmasnk ugy végezzenek, az 
mintt eö felségének nagiob haznara aránzi[á]k (1609. Instr. 

M. SYELVTÖKT. SZÓTÍE. 



snper decim. MK.). Dárius az phalanx sereget az maczedoniai 
hadnak erejének aránzván lenni : phalaiigem macedonici exerci- 
tus robur esse conjectanf (Forró: Curt. 77). UariiLS az menyere 
az személyéből aranzbatni vala, meg nem rettenvén : quantum 
ex vultu concipi poterat (269). Mit irogatott palatínus uram, 
im in specie bekiildlük, ha arányzatok valami hasznot benne, 
az iKistára is kikiildhetitek (RákF: Lev. 17(i). 2) collimo, collineo 
C. zielen ^LA. Arányzom, aranyozom: collimo ; arányzok a tzélra : 
collineo PPBl. Az viadalban rea aránza es állal vte őtet (Kell : 
Krón. 61). Egy nyíllal hozz;i aránza (82). Aranyozzanak és 
lőyjenec (JIA:Scult. 91). Nem ollyan bolond az isten nyila, 
hogy ha engem aranyoz, téged találna (Tof: Zsolt. 33). Aiány- 
zani nyilat (Illy : Préd. 11.75). A puskákat a czélra aranyoz- 
ván: sclopeta ad scopum collimantes ((Á)m: Jan. 147). Három 
nyilakkal ii-ányozza az vitéznek szivét iSzőll : Dáv. 78). Nem árt 
fellyeb' aráuzaui a lövésben, leg-alab el-éred a tái-gyat, ha 
nem úted-is a kőzepit (Fal: UE. 4(i4). 3) [tendo, nitor ; in einer 
riehtung gehen, trachtenj. Által mene a vizén es aránza Gilead 
hegyere : pergeret couba montem Galaad (Helt : Bibi. LP). 
Ezen tzilra aranyoz azis, az mit Moses előszámlál (MA: Tan. 
143). Feltett tzélom, mellyre aranyozni akarok a jelen-való 
órában az léízen (Pázm: Préd. 4). Krislus a mi tárgyunk, 
mellyhez kell aranyoznunk, mellyel kell követnünk (106). 
Mikor a Bábel tornyát építették, látta isten mind mimká- 
jokat, mind mire aranyoznak (642). Itt-is nem iránzák a tár- 
gyat, azért nem-is talállyák iPós: Igazs. I.lOl). Oda kell egy 
czéliínkhoz aránzauunk (Mad: Evang. 368). A fejedelmek min- 
dei;kOr arra aráuyzanak, hogy fen forogjon a világ előtt mél- 
tóságok (Fal: UE. 366). 

el-arányoz : [conjicio, conjecto; nnitraassen, erraten]. Nehéz 
megtudnunk és elaráuyoznmik, mellyik lőve jobban (Koháry 124. 
MF.). Ottan leannyánac miként lenne dolga el aránzotta (Dlyef: 
Jephta 9). 

meg-arányoz ; 1) conjicio; erraten, urteilen ^L\. Tudom 
gonosz embernec ő gonossagat, kit en o benne meg aran- 
zottam isten ihleseből (Bom:Ének. 191). A búzán istenfélő 
emberek értetnek, a mint az 43. versből megaranyozhatni (Mad: 
Evang. 475). Az arvak idejét conventben szoktak megh látnia 
es az árva hány esztendős legyen megh aranyoznia: revideri, 
metiri et discuti (Ver: Verb. 204). Mikor az te szivednek helyen 
való létét meg gondolom és meg aránzom : considero (Prág : 
Serk. 915, 755, 808. MF.). 2) collimo; zielen MA. PP, 

Arányzás : 1) conjectura, conjectatio; gemerk, mutmassung 
XL\. 2) collineatio, collimatio ; abzielung MA. AUusio, irányzás 
vagyon negédes és kevély mondásokhoz (Glvat: Titk. 101). Arra 
igyenesítsék akarattyok aranyozását, hogy istennek szolgállyanak 
(Pázm : Préd. 783). Nyilat vet hamar idegében, hogy lelőjje ; 
de az nincs keze ügyében, mert egy ágbog hajlott erányozására 
(Gyöngy: Cup. 4:637. MF.). Megtanulhatja, mi után indul, mire 
szegezi arányzásait (Fal : NU. 320). 

Arányzó : collimans, collineans MA. [abzielend]. 

[Szólások.] Nyillal arányzóba vészi (Hall : HHist. 11.72). 
Arányzóba vette ellenségét (Fal: TÉ. 639, Fal: SzE. 536). 

AJtASZ (aratth Ver.): palmus Ver. spithama ; spanne MA. 
O Ih[es]as kyth sem egh merteek megh nem n-.eerheth ky 
toldeth arazodban be rekeztöd (WinklC. 249, GömC. 104). Ki 
meri a vizeket markáual, es ki mértékli az egeket araszszáual 
(Helt: Bibi. IV.66). Magassága hat sing es egy aráz (Born: Ének. 
600, MA: Bibi. L74, Prág: Serk. 1048). Egy aráz az embernek 
élete (Decsi: Adag. 96). 

elö-arasz : licbas MA. PPl. .spithama minor Ki-, [bockspanne]. 

Arasznyi : palmaris, dodrantalis, unins spithamae SL [eine 
spjmne breit, — spannen láng]. Az zyz maria vala magasságába 
olmint kilencedfel arázni : alkolmas ai'iizuv embörőknek arazo- 



115 



AUAJSZOl. AKC 



AlX)RCA Al,t)HCÁZTAT 



I U> 



kai (TiliC. 99). Egy arasznit lia n\ uem iiaKybbat (Mel: Heib. 
88b. MF.^ Idflm nálad ejaic i-ey arnsziii (MA: Uibl. V.19;. 

[Araszolj 

még-araszol : [spillmma inelior ; mit der ^mmo messen). 
XIogariLswjl . . esnionil-i: Ui reiiid laliotakaia vágjon (Helt: 
Mes. 3.=)yj. Uugy az kegjelmed feneketlen luduniányának ittis 
eleget tehessek, és megin-a.szo!hassiini (Zvon: Páznil'. 23()). 

AHAT : meto C. Ver. emten MA. Nem liyratenek, sem 
aratnak lEbrt'. 95, BécsiC. 3, 4, 5). Sem vettnek, .sem aratli- 
nak : non serunt, neque melunt (JordC. 371. 911). '11 nem zjui- 
totok, sem vetek sem aratok (VirgC. ál). Ki f testeben hint 
ínSn te.stebf)l arat rothadást : mutet corriiptionem (IWbrC. 375). 
Már azt U elliiswjm : Szántó vizeuii arat, b;irány t'arkiist kerget 
(Fal: Vera. 913). 

[Közmondás.) Az ki mint vet, vgy arat (Decsi: Adag. 60). 

be-arat: dtíracto, demessum colligo, recondo MA. [einlieim- 
sen] Aratásba gab<jnát begyflyt, gabona feyeket karyiátial be- 
aiat (Helt: Bibi. IV. Isii. 17. 5. MF.). Valamint vetnek, ismeg 
azt arattyak be íFrank: HasznK. 74). 

el-arat : emeto, demeto ; abniiiheu MA. Hol niytli nem teth 
el wezy, es myth nem wet(jt el ar;ittya (ÉrsC. 268bi. Mikor a 
te fSldeduec veteményit megaratandtKl, a szélen kfireskörnyfil 
mind el ne ariLssad iHolt: Bibi. I. Levit 19: 9. MF.l. 

elaratás : demessio ; abmahung MA. 

föl-arat : [demeto ; abmiihen). Mjis veti bé ;iz főidet, és 
más arattia fel (Decsi : Adag. 32). Milient bnzádat fel-aratod, 
ottan reá szabadítod a barmokat (Pázm: Préd. 263). 

le-arat: demeto, emeto C. abschueiden, abemten MA. Az 
le aratót búza az ezflrbe vitetic (Kár: Bibi. 1.515). íme én le- 
aratom a Baasn (iiaradékil (Kákli: Bibi. MI. Kir. 16: 3. MF.). 

még-arat : demeto ; abernten MA. Mendeu veteménék nieg- 
arattatnanac (BécsiC. fi). Mellet ember elhinteni!, :>zont aratta 
meg ca: quae sominaverit homo, haec et metet (Uübi-C. 372). 
Meg hagya hogy a wetement meg arainak (l'osti:Fab. (Jlbi. 
Mikor a te foldednec veteményit megarataiulod iHelt: Bibi. 
GGgl. Tlialy:Adal. L22). 

Aratás : mesis, messio C. eriite MA. Érezie a mfineseket 
ő arata.saba: mitlat in messem siiani (MtinehC. 30|. Haggyatok 
mynd arata.isyk (ÉrdyC 128bi. Mig a fold le.<aen meg nem 
szfinic a vetess es az arata.ss(Helt: Bibi. I. D2|. Búza aratjiskor: 
temiíore me.ssis tritife;ie (02). Gabona aratá.s (Kár: Bibi. I issi 
Ariui aratáskor (492i. 

Aratat : cv Az anitat soi', a iniiue.se(; keuesec (MBnchC 
30, 77 i. 

Arató: I) messor, schnitter MA Aratiínac kezey: maniLs 
metcntiuin (HéesiC 3, JordC. 39öi. Mikoron az ő aratói biizat 
aratnának iDobrC. 169. Káldi: Bibi. 232i. 2) [falx ; sense, sii-hel). 
Ijittale valaha yllyen zerzamot ky kazanak monilatyk aratónak 
es (PéldK. 51). 8) [uiessis; emte]. A póroc ninczenec hon, 
mind az aratóba vadnae (Helt : Mes. 303). Rokon-sagit hina el 
az aratóba ÍI81). El ifitt teneked az órád hoji; ar:iss. Mert az 
fSIduec aratóia meg a.«zott: nam aniit me.ssis lerrae (.Sylv: IjT. 
n.150). 

ÁRBOC. Ailntefa: iiialiw navis ^LV. [mást). 

ARC, ORC, ARCA, ORCA (urcAyniyatli megh latatli- 
hainya DebrC. 516, oresa Matkó: liCsiik. 39. sat ExPrinr. 44. 
Fülv: Si'hSal. 28); I) fai'ies, nu'ila, viiltus C. gena Ver. wangen, 
:mgesivht, antlitz JLV Vigy arczaiial : faeie hilari {Eln<J. 3). 
Areyayatt menyije fel emeluen (71). Zememietlen orcaio kiral; 
impndcns faeie (Uéi'siC. 153). Te oreliadat masd me« (JordC. 
370j. Hw arezayokra hwlliuiak (407). Ky őtleteek ew zent 
orczara az nagy isteny feonesaoeg (ÉrdyC. 51). Ez meg holtnak 



az nicg zakadozasbol meg eekteienvlt oiihat es egyéb Uigyayt 
az cv helyekre heljhi-zlette (l>jmC. 72a Latha areiat fenleni 
mint angyalnak; néha az angyali arcát kezeivel illeti vala 
(TihC. MF.l Orchyadnak zeeiweege iPeerC". 2j. ürczaianak 
veriltíkezeseuel miueluen a főidet (Ílebi-C. 148). Az ő ortzára 
áll ortzát tészen (Kár: Bibi. I.526i Emljeri oitza, oroszlán nrtza. 
őkőr ortza, saskeselj-fi ortza (11110) A pn-sztában kiáltó szVjitoii 
kezdi isniertetíl ortzáját Írásának (Pázm: Préd. 131i. Moses 
engeztelvén az nniac megharagodot ortzáját (MA: Bibi. 178). 
A vak-szem és orr kőzött vadnac az orczác avag)' |K>fác; 
genae v. nialae (Com: Jan. 47 1. Néha öltözik vigadó ortzában 
(Zrinyi M71I. Ki sok vendég szín boritja az artzákat (Fal: BE. 
611). Beesett artzája íFal : NT. 322). A .szemérmes ai-tzák 
piriilásiban forr a bujaság (336) 9) maxllla; kiefer MA. 

[Szólások.) N intsen ortzája: periit illi frons. Bocz- 
korbSr az ortzája: os impudea«, atticus a'^ieclus MA. 
Ortzaiára vetéc neki (szemrehányis) (Helt: Krón. 75). 
A gyónásrul való káromlástokat ennek előtte orczátokra térí- 
tem (Pázm: 5Lev. 163;. Orcharol orehara [de facie 
ad faciem] al ystennek előtte (ÉrsC. 540b). Zynnvl zynre, archa- 
rul aichara esmérem (Komj: SzPál. 174). Elálmélkodtam, mi- 
csoda orczával mert oly éktelen liaziigságokat könyvébe 
írni (Pázm : LuthV. 11). Mitsoda oitzaual nienific az z. irast 
tsonkanac, bonkanac mondani ? (Eiízt : IgAny. 235). Nagy z e e- 
gyón orczawal raytok fwtameek (ÉrdyC. 486). Tizta 
orcliawal szolgálta (becsülettel) (LevT. 1.342). Szenteleniil, 
minden ortza nélkül valakire vmit fogás : *jejuoa et frigida 
calumnia PPBI. 

ál-orca : 1 ) laiva, i>erson;i ; larve MA. (Boni : Préd. 549). 
Az ö ortzíira áll ortzát té.--zen (Kár: Bibi. 1.526). Kendezőt áll 
ortzát vtáld meg aszszonyban (Pécsi: HÉuek. 6, II ly: Préd. 
n.183). 2) [toclma, causa tícta ; vonvand, verstellung). Emberek 
előtt szint adhatnak a fejedelmek hamisságok fedezésében: de 
istent meg nem csalják. Nabucho<Iijuozor azt költé, liogy 
maga oltjilmába kell feíoverhez nyúlni Eféle álorczákat em- 
berek szemeibe adhatnak a fejedelmek a hamisság rejtegetésére 
(Pázm: Pléd. U03). S) [lárva, umbra; gespeiwt,) nachtgeist 
PP. Caluinus nagy vakmeiőiil megholtaknak nevezi i^ket (az 
szent martyromokat], ál orezaknac, gyfilenezeknec, arnyekoknae 
(Muii: KépT. MF 1. 

álorcás : 1) poi-sonatns C. lai-vatus ; vermummet, verlarvet 
MA. Alortzás kép (B;ir(:üebr. 1). A fái-sángokat az áll orczá- 
soe viszic végben (Com:Jjm. 20). 2) [dissimulator, siinnlatas: 
houchler, lieiiehlorisch]. Álorczások, hypocriták (Tyúk : Józ.s. 
20). Ne vágyódji'il a test szerént való édesgető, hitegető, mézes 
s7/'ikkal hímzett álorczás tudomiuiyra (Bítt5: Micaa Előb. 9. 
MF.l. E világ sorsa nem más, hanem egy álorczás színhányás, 
merő képmutató semmiség (Csúzi: Tromb. 343). S) histrio C. 
(schaiispieler). 

(álorcáskodik) 

álorcáskodás : [simmulatio ; heuchelei). Hittem mint j<í 
atya szine-kedé.sodnek, nem látliattam mérgét kétazinfiséged- 
iiek. .4lori-zásko<Iá.<isal megcsídtál enjeineL (Gvad: RP. 103). 

álorcáz : [lárva tegn ; maskiren, verstellen]. .\zon egy por- 
ból valóc vagyunc, ak:u-ki minémii tisztességei álorczázza magát 
(PrágrSerk. 961). 

be-álorcáz : cv Ékes szóval bíáloniázvj'ui é.i felkeiidő/.- 
tetvén lauii;\.s.it dVizm: Kai. 833. MF.i. Be áluri-zázz.ik oroxájo- 
kat (Mad: Evaiig. 221). 

föl-álorcáz : cw Fel álorczáz\'án magokat (M.-id: Evang 21 1 ' 

álorcáztat : cv .\zon sem sfikseg fejeket tőrui uemelliekner. 
mintha en ez-wl nuigamat alorczitHlatnam iPúcdi: Agoxt. 2i. 



I 



BOKMI-ORCA OHf'As 



OKCATLAN Alíl'-STOM 



118 



borju-orca: (inipndontia ; miverscliaintlieil|. Miiiemfi igas- 
sapfiral e:* ininomfi Imh-íu arcával kerz teniinat:ailii;ic liocsanatot, 
lia te harapot tartaz te afattianac ellene (GiiarjC. 66). 

éb-orca: a: Ebliőz iőyeu az el>-oiTza lejinya (BFaz: Assz. 
>!!•■. I. Mog nem pirult eborczája ^l^ázm: Kai. 397. Kr.i Kb 
oiczával : Inipiuienter C-'^-'- Ki). Hojjy ha az oboiczAjn szem- 
telen játékos valami lágy dolgot mond : siipiid inolle a cvnaedo 
profertnr (Prág: Serk. 961). 

vendóg-area: (lárva; larve]. Tsak nem mindin viHuk talál 
matránaiv vcndég-ai-tzát (l'"al:NU. SSiii. 

Arccal : prouus C. faiie teniis iLV. in faciem, t'acie obvorsa 
PP. [mit dem angesidit,] mit entgegengekehrtem gesiclit PP. 
Arczal felfordulok : snpinor C. Artzalfo! ; resnpinas ; der auf 
dem rikken liegt Artzal lehaylando : prouu.s ; vor sich geneigt 
odei- hangend >L\. Aiczal leboralt : teniuus ; gebückt PP. Ata 
isteuec elíitte arcai leesenec (TelC. 170). Irigy, félénk ; Artzal 
penig fekete vagy kéc szinfl (Cis. F4). Cliarikles jö artzal 
reám sietségben (Gyöngy: Char. 131). 

Arcul {arcél NagyszC. 385. archd Mai-gL. 25. arrAyícLapas 
Pesti : Nom. 6. MF. arczul WeszpC. 75. orad 53, 72. urchd 
MargL. 165. orctol CzecbC. 3. oriztiX Diai. 118): 1) facie tenus 
MA. mit dem angesicbt). Te archul telTes zep pyros valal 
(PeerC. 318). Megh kezde vnink arczúl halványodni (Poenit 
59). Personam non faciem gerit : vagyon ortzáia, de i út arczi'il 
(Decsi:Adag. 259). ArczúI nem igen szép ember (Prág: Serk. 
253). 8) [obviam ; enigegen). Az ogh ellenspg arcliwl reani 
jh6 (TelC. 3051 gidóc ellen arczúl őket állata (Görcs :Máty. 90). 
Az szel arczul fuy (Sylv : UT. 23). Arcziíl talála egy fo gSrő- 
g5t (Huszti: Aen. 9). Forduly ortzul istenedhez (Diai. 118). Oly 
súlyos életre kötelezik .íz embereket, mely az természet indú- 
latival arczúl viaskodik (Pázni: Kai. 651. Mikó uram sem vévé 
el a lovat, hanem arczi'd visszaküldé a tefterdárra (ErdTörtAd. 
n.l75X 
' [Szólá-sok.] A r t z u Ic z a p n i : alapam mpingere, einem einen 
backenstreich oder maiilschelle vensetzen. Arczúl-veröm : cola- 
phizo SLA. Ha ky arczivl vér : si quis in faciem vos caedit 
(ÉrdyC. 92). Orezamat arcél vereek (XagyszC. 19. 35). Kezde 
margit azzont archel verny az moslék vizzel (MargL. 25, 16.5). 
Ha ky arczvvl ytendy yob arczadat, tarcz hwneky az ma.sodikat 
es (JordC. 368). Arczul itik (TihC. 24). Az ki aiczul czajiaiid 
ivedet az te iob orczad felöl (Fél : Bibi. 7). A deresen a r c z ú 1- 
fekve (Fal: NE. 46). Arczúl le burúlánac: mentes 
in fecies suas (Kár: Bibi. L96). Ai-tzul leborult: cernuus MA. 
Le esseek arczwl az fűidre : curvatus est pronus in ter- 
ram (JordC. 73, 441). A vizbe arczel be esseek (WinklC. 167). 
Arczwl pSkee (ÉrdyC. 525). Ali bahiaii isteneiket mind 
orczel p5kd5se (DebrC. 10). Hagya az frátereknek az prior, 
hogha meg teeme, orcheel rea pevkneek iDomC. 303). Or- 
ezamat undoc ha^apalasoccal arcél hagapalaac (NagyszC. 17). 

Arculat, arcélat (arczHlat ExPrinc. 161. arízolal Com: 
Vest. 151. nrfznlat ' Fal: Vers. 862. orczálat GKat: Titk. 437. 
GKat: Válts. 1.246. piros orí-ccíaíjt Prág: Serk. 71. oríseí«< Megy: 
Bayl. 129): vultus; antlitz Com: V^est 151. Két arczulatú: bi- 
firons MA. Szép arczelatu ábrázattal vala (Mel:Sam. 36). Min- 
den arczelattyabol dihíisseg nez vala ki : in facie voltuqne ve- 
cordia inerat (Decsi:Sal!C. 12). Arczulattyát fel az czillagoc 
felé fordítsa (MA: Tan. 172, 1265). Nem értem az 6 köJsS 
artzélattyát vagy ábrázattyát (Pós: Igazs. IL66I. Ez paraszt em- 
ber kisded arczelatu volt 'Prág: Serk. 673). Otsmány ai-tzélattya 
(Czegl: Japh. 16). 

Orcácska : vulticulus; angesichtiein MA. Piros orczácskáján 
csaknem haáad az bör (Thaly:VÉ. U.230). 

Orcás: [pudicas, honestus; austandig, elu-enhaft]. Bizony 
egy orczás mezei ember-is fíil nem vennéie ez féle kuarczot 



(Zvon: PázmP. 72). Nem kitsiiiy kuhi volna iiyilva orcziLS ember- 
nek, inidSn ollyan álnok.ság tapasztaltatik kezében (GKat: Titk. 
302). 

Orcátlan, arcátlan (m-rzalaltm l'érsi: Ago.st. 98b): impu- 
deiLS, impndicus, inverecimdus C. unveischanit; arcz;itlaiiul : 
inipudentcr, impudice ; unverscliamter weise MA. Az W'r kwld 
tereád orczátlaii népet: gentem procacissimam (Helt: Bibi. I. 
Zzz4). Orczátlanul hazud (Pázm: Kai. 188). I^eanzonak orczat- 
lan tanczxilasa (Decsi: Préd. 54). Orczátlau merészség (Zvon: 
Poíit. L49i:i). Eredgy orczátlan dongó légy (MatkiJ: BCsák. 243). 
Ha vakmerfiuek es vgyan orczátlauok nem akartok lenni (Bal : 
CsLsk. 196). 

Orcátlankod-ik : [impudens sum; sich miverscliUmt be- 
nebmenj. Nem kísztlek re;i, hogy rongyban s foltos toldalékok- 
ban orizátlankodjál (Fal: NE. 30). 

Orcátlanság : impudentia, inverecundia C. impudicitia MA. 
[unver.sch;imtheit]. Szemtelen orczátlanságoc (Com: Jan. 183). 

Orcáz : 1) [tego; maskiren]. Nem tudják, rabsiiggal orczá- 
zott hogy kincse, béburitva fek.szik alatta belincse (Ben:Ritm. 
112. Ml''i. S) probro afficio, confmido MA. [objnrgo; schelteu]. 
Orezáznac idegen baratinc ezt erdemlec mi nagy búneinc 
(Boni: Ének. 199). Orczázá a phariseusokat az istentelenségrül 
(Tel:Evaiig. 1.43). Fedgyéc, inchec, orczázac (Mon: KépT. II). 
Sziuemnec reytec belei orczasnac es fednec engemet (Pécsi: 
Ágost 4). Nagy panaszolkodá-ssal orczázza Luther az 6 esze- 
veszett nyájának istentelenségét (Pázm: Kai. 154. Ortzázza régi 
paj-társa (Czegl: BDorg. Cinil.). Orczázó Írások, orczázó versek 
(Fal:Jegyz. 935). 

még-orcáz : [corripio, convicior ; ausschelten]. Megpii'on- 
gattac es megorczazzak ftket (Tel : Evaug. L353). KSnnyeu meg- 
orczázuau őtet monda neki (EsztT: IgAiiy. 399). 

Orcázás : [convicium ; das schelten]. Hasznos tanétásra, 
feddésre, orczazasra (Mon: KépT. L Pécsi: SzűzK. 10). Hogha 
nem erdemlic az dichiretet, orczázást es pironkodast szenued- 
gyenec (161). Ezt az feddést és orczázást nagy békével elt\'ÍTÍc 
íZvon:Post. 1816). 

ARÉNA, ÁJUENA: [calculus; steiiikiankheit]. Arénában 
lenni : *labűrare ex reiiibus PPBI. Az 6 pora [a klári.sé| jó a 
vesék és a hólyag arénájára is (AtDsere : Enc. 252). Veséjekben, 
holyagjokban szenvedik az arénának, vagy apró kővecskeknek 
faidalmat (Hall: Paizs. 443. Zvon: Post. 1.314). 

Árénás : [calculosus ; mit der steinkrankheit behaflet]. A 
.szilva fabol ki folyó enyv az árénásokn.ak sokat használ (ACsere: 
Enc. 227) 

ÁRETTDA : [conductio, redemptio,) arenda ; pachtung Már- 
ton lat. szót U.1765. *Árendába adni: mancipare, alicui mancipio 
dare cpiidpiam MA. Az dezmath .senkynek nem adtwiik arenda- 
ban ez eztendeoben (RMNy. 11175). Eleket az ő országoknak 
vámos adójokat féltik az ftikar arendával birő pápista papok 
(Toln:Viga.szt 207). 

Árendál : [mancipio do,] arendo ; pachteu, in pacht gebén 
oder nehmeii Márton lat. szót. n.l765. Fiskális jószágokat 
tekintetes tanács árendába fogja bocsátani, uramnak kedve volna 
sztiecsinyi dominiumot árendálni (LevT. 11412). A kiuec rétec 
ái'endáltatnac : cui fuiidi locaiitm- (C<im: Jan, 72. Gér:KárCs. 
rV.334). 

még-árendál. Valamit meg-árendáló : redemtor PPBI. 

Árendás: manceps Com: Jan. 72. arendator; pachter, Mái'- 
ton lat. szót n.1765. 

ÁEÍISTOM (artslum Haz. 1.299): arestum, custodia PP. 
[arrest[. Magamat ártatlan arestomba vetettének (Ács: BHal. 
Előb. 11). Arestomba tétetlec (Warm: Gaz. 181). Vetik 6tet 
arestomban (Gyöngy: KJ. 104. Gér: KáiCs. IV. 575). 

8* 



119 



Ari*>tAi. ákmAs 



A UN V í;k- hk-Arnyékoz 



12<) 



ÁKÉSTÁIj (niegáriííá/á» Tlialy: A()h1. II.411I). me;; árislál 
Vajda: Krl'szt. 1500): (iu custodiam <lo; gefaiigeii nelimoii). Fog- 
ták, áreotálták, vitték urainkat, minket iild.'fetenek (Tlialy : Adal. 
1.100). 

meg-áréstál : cv Az ketek vámosa az én szegény emberim- 
nek borait mdgarestalta (LevT. 11.195). Megarestálta 1/njai 
uraraékot (híikOy: Ijüv. 196). 

megáre8tálá.8 : (cdiiiiiroliensi" ; gefangeimehminig]. Sok ár- 
tatlan urak:iak megárlstálása, országok törvénnyé ellen javak 
foglalása (Thaly: Adal. IL40b). 

ÁRGU ÁL : [di.stcpto, disjmto ; stroiten, di-simtireu). Ezen- 
képpen argiialnak vala (ÉrdyC. R62b). Arguáló be.széd íMel: 
Jób. 77.. 

Árguálaa : [disipptatio; wortstreit). Kyrewl sok veelekSdee- 
s5k vannak dudorok közút ; de niynd liatlra liagywan az sok 
argnalas"jkat veegyewnk byzon wlat élénkben (ÉrdyC. 41). Hogy 
lassaak az dyspwtalast es yly erews argwalast (ÉrsC. 482b). 

Argolód-ik : (dispnto : streiten]. A melly ellen igen bolon- 
dul árgol'idik és furtélyoskodik (GKat: Válts. 11.757). 

ÁBXA : [ariej. Kgy gyermeket tartott a .szamara mellett, 
ennek egy éneket megtanulni kellett; az áriának 6 volt ének- 
lője (Gvad:RP. 26). 

ÁRKOS, AKKUS : plagula Sí. Árkos papiros : bogén 
papier, Ailánii:Spr. Minden árkus papirusljan 1 Mel : SzJán. 563. 
RMNy. III.S8). Etfgyneliany árkos i«piro3 (Hal: Epin. 1. Sall: 
Viir. EWb. 3). Hetven árku.sb<5l álló kSnyv (Illyef: BCsTonip. 
45). A papiros foliosonként (árcusonként adattatik el (Omi: 
Jan. 155). 

Armada : exercItasSI. larmee]. Sánczbeli armada (Pázm: 
Ijev. 1.57. Kr. Zrínyi 11.181. llikGy: I.«v. 242). Az német arma- 
dát Bécs alá kergettük (ThalyrAdal. H.HL 351). 

ÁRBIÁIjIS : literae armales Kr. [adolsbrief]. Az íires liordi) 
kong.T.", és t!szt«rlián termett gabona ff), pbari.saeu<<i kérkedség- 
i.ek jeles czimerei ; nem-is lészen azok nélkül ékes ármállsod 
(Matkó: I5(Wik. 121). Melly drága kénts legyen [a szabadság), 
en-is ármáli.s.sát, s araimyajért jassát nem érkezem fejteni (Ben: 
Ritm. 104, Tlialy: VÉ. 11.378). 

ÁrmáHsos. *Armáli.soa nemes ember: nobilis scutatus PP. 
[edelniann oline giiterdonationj. 

Ármálista. Czímeres, diplomás nemes ember, ein edelmann 
olme sc'benkung oder gUterdunaüon : *armalista Márton lat 
szót n.1765. Tekéntetes fS-ffi rendek, jószága', és armalista, ne- 
messi Statusok (Biró:Pré(i 18). 

[ÁRMÁNY. Vö. Nyr. XVII. 87, 133). 

Ármájiyos : [improbas, pravus ; lasterliaft, gottlos) Az igaz 
liittíl elszakadt ármányos eretnekségre nem vetemedtünk (C«úzi: 
Sip. 74). Templomid magának vála-sztott sziviinkb/>l ámíányosan 
kiftzzük, kirekesztjük (Csúzi: Tromb. 94i. Egy pont, valamit élünk, 
s mégis ezt nem akarjuk igazán és 0fal.i.s, szaggatás nélkül 
istenünknek szentelni, de majd egészen fene elleaségünknek a 
pokolbéli sátánnak, ánnányiw szaggatással adjuk (171). Pogány- 
nyal i-zimboráló, (irdSggel syövetkezS ármányos pribék (479). 

ÁRMAS: I) [lictor; liiLscIier). Armassunkat kwidettek es 
fog\va ide liozattuk es me^hbwiilettek es nukstanis tíimlecbben 
wannak (RMNy. III 93 1. Fenyeget<V/.ésck, aniuil inkább liódol 
tatások, se ámíások ne legyének (Monlrók. MIL41S, 419). S) 
Utro PP. friiuber). A pribékeket és ármásokat s egyéb i'zégé- 
res vétkekben éli latrokat is, ez után a faluknak laki«i ne 
lappangtassiik (CompC'onst. III.14. 1. 02. MF 1 „Ebeni István 
kolos\ármegyei fflispiin iastnutiójábím is ( li;57.i az jinnások 
tolvajokat jelentnek (Benkrt, in Spec Transylv.i" (Tudom;inyt;ir 
1835. V.156). 



ÁRNYÉK i.ir/.yi RMXy. 11147. Frank: HaszuK. 66. urnti 
LevT. lJ6')i: I) unibra C [.scliatten). I'romontorium quod voca- 
tur Aniykmal (szílíliegy 1275. CodDipl. V.2. 287) Nabudiodo 
uozor améka alat : sub umbra N. iBécsiC. 98). Halai aríiéka 
nac vidékiljen íMUnchC. 19, 78). Az balal amyeka alat ylSk : 
sedentes in regioné umbrae mortis íJordC. 363, 833; Yegyeketli 
adok ez felden, tyzet es fysthnek arnyekath (711). Mikepen az 
arnic avag az fyzt el mvlic (DebrC 245, CornC. 281). Zar- 
nyadnak aniyeka alatt (PozsC. 0). Feíies k6d an'iekba véve 
íket: uubes Uicida obumbravit eos (UObrC. 496). Annap fenfw 
aríieka elnmlie (NagyszC. 120). Az keresztyénségnek seugéjét 
ki kötelezte arra, liogy el adgya jíJszágát, és az apostolok lábá- 
lioz vigye az árrát? Hogy az ap<JStolük árnyékára ki tegyék 
betegeket? (Pázm: Kai. 483). Szelős árnyékban elejl)en tfinék- 
Cupido (Zrínyi: A.Syr. 212). Adsz nyáron .szi'p czipnis árnyé 
kokat (Ziínyi. I.48i. Anyám mikor hoza világra, ez bfinnel tőit 
árnyék hazámra (Rim:Ének. 289). Ez hazugságának-is a' szent 
Írásban kere.sne árnyékot (Matkó : BCsák. 386i A képíró árnyé- 
kot formál, liogy a festékek fényesbek legyenek (Illy: Préd. 
1.242). S) umbraiidum C. (bütte). Alknta maganao arúekot 
(BécsíC. 244). Megkezeitetic az amec avagy a .sátor (261). S) 
(adumbratio; umriss abliild). Rwiidedíii tanjtli zeutli Pal 
mjiidezfele megli yrtli dolgoknak aniyekvtli (Komj: SzPál 29). Az 
kSzbe iaronac emlékezete, nagy homályoson amyec alatt so«' 
fele példázatban volt (Born: I'i-éd. 321). Ceremóniái- k'ivetke- 
zíndS dolgoknac árnyéki voltac (MA: Bibi. L169). Az mennyei 
Canaanivic fTildere liéviszem, az mellyneo ez ffildi tartomány 
(■zac ké|)e és ániyéka (MA : Stult 137). Az Moyses könyvei 
után, nem adatott uj tudomány, hanem csak az ő írásának, éí 
ániyékinak magyarázattya (Pázm: Kai. 491). El muluau az 
peldazatoknac aniyeki, az vy testameutomnac testet, allattyat, 
es igassagat íelen valonac lenni mutattyac (EsztT: IgAiiy. 133). 

[Szólások.] Ennek az épfiletnek méltósága a mi mestersé- 
geinknek minden dil.s/í.ségét fellyfll-múllya : árnyékába sem 
é rü nk i^Inln: JEpül. 291). Mégá r ny é k át sem ismerte: 
ne unibi am quidem ojus novit (üecsi : Adag 70). Árnyékától 
fiílni (.35). Nem íed 5ís meg árnyékától (1.52, 236). Árnyé- 
kon kapdosó ember (Sall : Vár 07). Ritkán kél asztalaiul 
elSbb, hogysem megeríltetvén természetit, kételen legyen véle, 
hogy árnyékra térjen (Fal : NE. 7). 

nyúl-ámyók : corrada, silvestris asparagus C. spargus, 
spárga, a.sparagua M.\. comida, s|iárgafö PPBl. [spargel). Igeu 
íó páréban mig \vy mint a nyularnyeka (Mel : Herb. 48). 

Árnyékol : (obimibro; besch.itten). O vallaiual aniekl te 
neked : scai>idLs suLs obumbrabit tibi (AporC. 50). 

Árnyékos: 1) imibro.siLs umbraticus C. [achattíg]. Aniyé- 
kos hely: aestiva; sommerhaus C 8) [adumbratus; srhatten- 
hafi, scheinbarj. Van nékik-Ls teremtésre való valamely árnyé- 
kos hatalmok (RendÉl. C7i. S) [liguratas, symbolicus; bildlich). 
A szent irás világas szókkal megmagyar;izza efféle árnyékos 
mondásokat (Piizm : Kai. 839. MF'.). Ennek csak árnyékos jele 
ált.d-is az igértetett neki (Bíró: Préd 120). 

Árnyékoz : 1) umbro, ímimbro MA. [beschatten]. V vál- 
laival aríiekoz neked: scapnlis síüs obumbrabit tibi (DöbrC. 
154). Sí) adumbro C. [bildlich andeuten). Peldazo es árnyékozó 
dolgok (Horn: JWd. 26). Az regi jieldac, kic az Cliristus k&zbe 
iaras:it arnyekoztac (322). Ez után immár, elhadgya az árnyé- 
kozó lia.sonlato.ssjigokat (Pázm:!*!^ 644, Pázni: Kai. 408): 
Mégh a reglii romaiak is, amaz ő korosként égluS tiWikkel, 
íUTiyékoszták ;iz iH^>klott (l/p:rTük. I.2í', 249). .\i aiiya-esenl- 
egyhaz a szent ínisokUui külúmb-ki'iU'imb hasoidatusságok által 
árnyekir/.tatoí (Mad;Evang. 182i. 

be-ámyékoz : umbro, iimmbro, obimibro, prauumbro C. 
ínopaco l'PBl. [beschatten). 



121 



meg-Aknyékoz^ki^Arkoi, 



ki-Akkoi.— Ártalmas 



122 



még-ámyékoz : I ) irminbro, obumbro MA. [b«jsebatteuj. 
Mén arneekoü tOf;tn'<iet : obnmbraliit tibi (.lordC. 518). Az fel- 
segiVsiiek erei aniikoztatik inegli te benned: virtus altisami 
obnmbrabit tibi (TibC. 32i. l'elsOKbi'is i.stennek hatalniassafja 
megb aniekoz tliPKliedeth (WinkK;. 277. lIelt:LT. 04. Fél: 
Bibi. ŰSi. 8) [adnnibro; bildlicb andenten, im nniriss entwer- 
fen). Midin az kepiro az emberi te-stnek kejiet irnia akaria, 
minec előtte tellye.ssí^peel mocabrazta^sec annak előtte liom.á- 
lyosan megámvékozza iMun: KépT. i5iii. A termé.szet nipgár- 
nvókiiata i;; fiilláni.n<l;'i.st, Ker:Prí<l. öI4i. 

Ámyókozás : I ) [nnibra ; .schatten]. Árnvókozáf a kép- 
irá.'iban: *nnibra pictornni PPBI. Az njaar fa kjkneU ar 
nyekozasok hy\vontSzeesre nagy kedwet teeznek eml>ereknek 
yeIe\v.seHl bew ydewn (ÉrdyC. 470b). Az Maria lót az sz. lelek- 
nec amiekoza.sabol (Fél: Tan. 44). Minden kiilsS niap-nélkűl 
szent lélek ániyékozil'iálx'i! születik (Pázm:Préd. 103). 2) ad- 
umbratio C. [bild, allegorie). Moses áldozatai czac árnyékozásoc 
voltanao, é.s jiéldaznioe kellett az keresztfán való áldozatot 
(MA:Scult. 506, Pázni: I^réd. lOlSi. A ceremóniátoknak min- 
den ámyékozasi és ábrázolási megerossétetnek ÍMHg:TOzl 
107). Valamint világ kezdetétül fo^Ta, példákban, és ániyéko 
zásokban, i'igy niái" világ végezettéig igaz valóságban áldoztatik 
(Biró: Ángy. 187). 

Árnyékozó. ,,Topiarium : leuel zeneeike, zflld ágból tsinált 
famekozó" [így] C. nmbracubim Káldi:Bibl. 34, 19. 

Arnyékz-ik : [umbram praebeo ; schatten spenden, sich 
schattig wölben]. Szép terepék [így] hársfa ámyékzott jfeletta 
(Gvad:Orsz. 109). 

ÁROK (árut): fovea C. fossa MA. addnctns, ostrom-i'it 
PPBI. [graben]. Anikfee n055. Jem.). Arukscegui (1067. Wenzel 
L24). Aqua kesekun jnxta aruch (1075. Knauz). Ad sabulosum 
munimentum, qui [?] nílgo dicitnr hnmueh aruk (1086. Mon. 
Okm YL^i. MF.i Anik, Anikhatar: méta (1228. Czinár). 
Usque ad unum fossatum et foveam anikhat dictum (1250. 
Wenzel VIL315). Locus qui aruk vocatur (1269. CodPatr. 1.40). 
KenSl veznek ellenseghyd árokkal : valló (.JordC. 597). Ez a 
czersz arokiat meg vy1ta (Szék:Krón. 139. MF.;. Erísíti liant- 
tal, töltésekkel, árkokkal iMnn:Irók. 1^86, Káldi:Bilil. 316J. 
A gonosz fejedelem árokra viszi alattavalóit (Pázni: Préd. 182). 
Az ki ott nem kell, küldjék Szamosujvána, hadd ás.sák az 
árkot íRákGy:Lev. 166). Eliból is ittam én, de t.sak egy po- 
hárkát, többivel i5 mosta torka száraz árkát (Gvad:RP. 69). 

[Közmondások]. Valaky árkot aas 6 attya fyanak alaya, 6n- 
nenmagha asyk belee (Ér.sC. 215b). Héj bezzeg nagy árkot 
ásál magadnak, nagy ennek az szökollíje íPázm:5Lev. 116). 

határ-árok : [fos.sa metalis ; grenzgraben]. Határ árkot tsi- 
nálni: huniuni *signare limité PPBI. 

sájic-árok : [vallum; schanzgrabenj. Sáncz-árokhoz való: 
valiaris C. Hol kapuit, hol sancz árkait, rontattia algyuual 
(Lép:FTük. 55). 

víz-árok : incile PPBI. [wassergraben, kanál]. Azok környül 
mély nzárkot vettetett (Monlrók. 111159, Káldi:Préd. 88. Kr.). 
Víz arokia (Zn'nyi I.174i. 

Arkocska: [tossa parva; kleiner graben]. Viz eresztő 
árkocskác (C'om;Jan. 115). 

Árkol : valló, convallo Kr. [verschanzen]. 

be-árkol : fossam obduco, fossa secludo MA. [mit einem gra- 
ben umgeben, verschanzen]. Bé-árkolni a kapukat : *praefodere 
portás PPBI. Kerítsed és ái-kold-bé. lelkemben hintet gaboná- 
dat (Pázm: Imáds. 151). Minketis az vr isten, mint valamely 
szép sz6!6t bé gyepeit és bé árkolt (■Pázm:KaI. 11. 110. 498). 

el-árkol : [praecludo ; durch einen graben ab.schlies.seii, ein- 
dammen]. El-árkolni : excitare *incilia PPBI. A calvinus határozá- 
sát jól meg kell róni, hogy a csavargások elárkoltassanak (Pós: 
Igazs. L32UJ 



ki-árkol : [derivo ; ableiten]. Az folyóvíz az niezSket ön- 
töző ot lakosoktol ki arknitatik : ab accolis rigantibus carpltur 
(Forró: Curt. 493), 

környül-árkol : ciri-nnivallo, obvallo ('. [mit einem gra- 
l>en umgeben, verschanzen]. 

még-árkol : convallo C. obvallo MA. [mit einem graben 
unigel)en], A .szekereckel meg kellene erősíteni a tálxirt, é.s 
meg kellene a.szt áikolní iHeIt:Krón, 93), 

Árkolás: scrobs C, [graben]. Folyamat árkolása: diacopi C. 
^'iz árkolás : aquagium, viz vétel PPBI, Cynis az folyóvizet 
360 szaliadék árkolá.sokra vőtte és bocsátotta (MA:.SB, 249). 
A vadász a vermekre, é.s árkolásokra csalogaltatott vadakat 
meg fogia (Com:Jan. 80). 

AE.OM1A (aromatíickal : aromatibus BécsiC. 52) : [aroma]. 
Meg mutata aromáit és drága kenetit (Helt : Bibi. IV.65). Gy8- 
kercckel, aromackal lfi.stílfi: celura (MA: Bibi. Magy. 2). 

ÁRPA: 1) hordeum C. gerste, Adámí:8pi-, Hat rend ka- 
Iá.szu árjia : hexa.stichnm MAI, Aqiatarló (^1323, Nyi-, XVI, 131). 
Midőn az arjiac (hordea) előzer arattatnakuala (BécsiC, 3, 5, 
ISI, ErdjC 509b). Igertúnk het mut huzat, egi niut arpat 
(RMXy, n,83, Helt: Bibi, rFf4, Kár: Bibi, 1165), Árpa, köles 
(Mon: Ápol. 14). Árpájért, búzájért attiink 4 ft, íMoiiTME L128). 
2) Ember szeme liaján tennó árjia, szonien való kelés : crithe, 
chaluxium PPBI, geschwar an den augenlidem Adámi:Spr, 
[trcrstenkorii], 

hegyi-árpa : amplicaustis MA, berggerste I'P. (Hegyen 
termő ;iri)a C), 

Árpás : hordearius MA, 

1. ÁRT: noceo C. ofíicio MA. [schaden]. Ártó: nocuus C, 
Fegyuereiíek sem arthatnakuala az farkasnak fogay ellen : iiec 
armati valebant (EhrC, 146, 148), Sonha nem ártottam az em- 
bémec (BécsiC, 33, 75), Myre ártotok egymásnak?: cur alii 
alios ínjuria aflficitis? (JordC, 728, 928), Vram ítíld engem ar- 
tokot : nocentes me (DöbrC. 83), Semmit nektek nem art 
(DomC, 48), Hogh az ai-to genyerősegőketh el tauoztathassam 
(\VíiiklC, 2391, Belől soha vele ne elv mert ártaz vele (Mel: 
Herb. 64), Volna hatalmom rea, hogy arthalnéc tflnektec : valet 
maniLs mca reddeie tibi makim (Helt: Bibi, I.P2). Elűzvén ár 
tóit, meg tér barlangiában (Zrínyi 1,188), Az igaz emliereknek 
kedveskedni nem ártana (RákGy : I>ev. 164). Nem árt, hogy 
rözgüWdik kegyelmetek (TörtT. VIIL 180). 

még-árt: [nocet; es schadet]. Megárt az te néked: tibi id 
niale vertet PP, A ki kevéshez szokott, aiiuak megárt a sok 
eledel (FaI:UE, 417), 

Ártalom : nocumeutum MA. íncomniodatio C. [schaden, 
schadigung]. Ártalom nélkül való : innoxius. Ártalomra vagyok : 
ofticío C, Az ő nyelne alatt áitalom és álnokság (Kár: Bibi. 
1.542), Az káromlás mellett ártalomra való gonoz igiekezet 
vagion (Fél: Tan, 209). Mi ártalmára lenne az anya.szentegy- 
haznac ? (Mon : Ápol, 30), Ha az heasegre heu termezető oraos- 
sagot chynalnak az is ártalom (Frank: HasziiK, 38), Az vipera 
kígyót kézzel felveszi minden ártalom nélkől (MA:Bibl, r\'.13ö). 
Barátság, ártalom itszve nem férhetnek (Zrínyi L104). 

Ártalmas : noceiis, nocuus, noxius, sous C. [schadlich, schiil- 
dig], Ogad magadat, liog te zadbol ki ne íarolanac ártal- 
mas auag ártandó bezedec (VitkC, 42, VirgC. 133, 139), Ártal- 
mas kiuan.s,igok: nociva (Fél: Bibi, 11,114). Sokszor ártalmas azt 
jelenteni, hogy némelly vétkek eláradtak (Pázm: Préd. c2). 
Szőlejéről az ártalmas ve-szszőket le-vagdalta Í26). Ha a fiu az 
ő .szüleire ártalmas kezet vet : sí in parentes manus víolentas 
injecerit r\'er: Verh. 1,52, MF, i. Nem alhat meg az istennek 
igazságával, hogy az ártatlan szenyvedgyen az ártalmasért (Pós : 
Igazs, II,253i. 



123 



Artalmaskodik l' Airr 



Kt>ÁKT ÁK\'ÁCSKA 



121 



Ártalmaskod-ik : [iiocecj; sdiadeii]. Klinnynb' vHlaini iuaz- 
3á(ítalaiL<;ígi,'al ártalniaskodni, liuíy sem a reá érkezA Kalyitóbul 
kifesehii il-'al: NU. 2S7i. 

Ártalmasság : noxia, noxa, udcuinentuni MA. [schiidlic-h- 
keit|. .Szerok'in (jeijesztő nii-reK, iiu'is Konoszság, — az oly;uiok- 
baii vaii sok ártalnmsság (GyöiiKy: Cliar. llll. 

Ártandó: [uoceiw, uoxiim; scliiidlich). Ártalmas aiiaj; ár- 
tandó liezedee (VitkC. 41). Meg néí sertessem mérges artaiido 
allatoktliwl (PeerC. 255). Itelyed meg vram engem artando- 
kath: iudiea domine uocentea me (KulcsC. 79). 

Ártandóság: (noxia: ."cliiidliihkeitj. Az een fyam zaiaba 
artandosíitli nem leletitlh : nei: inventus est dolus in ore ejiis 
(WiukIC. ÍWi. Esnek erós kesurtotliben os ai-tliaii(lü.-iagbaii (ÉrsC. 
211b). Artaudo-sakokalb kyk id\ve.ssegbett«'l ol wonznak el tlia- 
woztassatok (3uii). 

Ártás (lacsio, damnum ; besdiiidignng, sdiadeuj. ífemmi ar- 
tas megh ne bantbassfin engemet (ThewiC. 165). Nem akarna 
a magyarokna<- áitíisára lonni (Helt: KróiL 36). Nem lészen 
ártásimk a bilniik l'ulákátúl (Pázm: Préd. 535). A világ gyönyü- 
rüséginek árlá.«átúl liatalmason Ariz (620). Nem fog áitílsodra 
esni (Ijszlii: Petr. 119). 

Ártatlan: I) Innocens, innocnas, Imioxiiis, inson.s, inmereiis 
C. (mistlmldigj. Ez ártatlanokat nem karlioztattatocuolua iMiincli. 
C. 35). Artatlmi vagyok veretliwl: innoc'en.s suni a ."iangnine insti 
(.íordC. Ilfi). Emlekeziel az aldot iliasiuirol ártatlan lialalarol 
(W'inklC. 12(1). Ártatlan vérontás (Virgt'. 12l. Artatlanol /.Hetek 
TibC. 74). En az ew kore.<(ítl]yl)e tlidllye.tseggol artliatlaii es 
wdtthetlilen vagyok iKMNy. 11.2811. Art;itlan va^ok ez igaz em- 
bernek viriben (Sylv: LTl'. 1.45). Artatlanoc ló.szunk mi ez eskü- 
nőstől; innoxii erimas a inrameiito bor (Kár: Bibi. 1.195). Ártat- 
lan ver: sanguis iastns lEél: Hibl. 4K). A ártatlan meghal (Zrínyi 
II.5). Üí) [immiinis; unbestliiidigt|. Ilog ártatlan meíineii el 
flt6ll5 : ut immnuis ab eo transeat ( 15<>i'SÍC'. 3(1). Nyelwe sem 
maratt artatbm, merth \'t'datos venerekokkel itat.iak (W'inklC 
223). Hogy kiiriil fognák .Sziget kerületét, néznék, ártliatlanul 
honnan törhetnék Szigetet (Zrínyi I.1Ü6). 

Ártatlanka : innocentiilns Kr. [imsclmldigas kiiul|. (liall: 
Paiz.*. 281). Az óbe-stertíl e .szelíd báránykák [gyermekek] grá- 
tziáni kinyerik, mivel ártatlankák ((ivad:KP. 132i. 

Ártatlanság: I) innocentia C. (unsibiddj. Galamby tyzla- 
.síig es angyaly arbitlansag (ElirC. 143). Testy lelky tyztassagus 
artatlansaagb (ÉidyC. 614, 21b, 71b.VirgC. 31, 3tii. Az igaz el- 
vész ártatlanságában : a gonosz sokáig él goncsz.'yigában (I'ázm : 
Préd. 24). a) (pnerítia ; kindesalter]. Artatlansagottol halaliglan 
megtartót tégedet az alliatiitas.sagban iKrisztL 46l. En szegény 
legény voltam. Engemet ártatlanságomtiil fogva egy gárdgyán 
neveltetett-fel (Hall: HHist. 11.1191 

Ártatlanságos : [iimotentissimus; ganz iniscbnldig, makel- 
los]. Artatlan.-agu.s colot (ErdyC 57(Jb). Az istennel- akarattyat 
konetni kel minden iamborsagos, ártatlanságos, szentséges es igas- 
sagos életben ([)áv:KKer. F6(. 

Ártatlanságú : <« Ew artatlansagtv testének minden erey 
megh yndwianak (ÉrsC. 28). 

Ártatos : |nociviis; sclúidlichj. 15e esnek az kysertedbe, sok 
testy kyuansagogba, balgatagogba, liiu-nalatlanogbjics artatosokba : 
In dosideria multa inntilia et nociva (Koinj:Szl'ál. 3S1). 

Ártomás : [nocumentum, damnnm ; schaden]. Hymenuel 
megköttetvén egymást, az hamar elválíis tehetett ártomást 
(Tlialy: Adal. I.15S). 

2. ÁRT, ÁT. 

|Szólá.sok.J A r t :i n i ni a g át v m i b o : .se alicni rei im- 
misvere MA. sich in etwaa ehimischen PP. Sem natthya eggynk 



magath massyiik akarathya nekyl walamy tliyztbe iHMNy. 
11.33). Ne árch abba magadat, az mire liiuat;ilos nem nagy 
(TehEvang. 1.117). Veszedelmes dolgokba ne árcz magadat 
(Decsir Adag. 174). Magam tonáb nem atom ez ro-z álliipatban, 
bizontalansjigbíin, mert mnlandií jól látom (Adámi: Bar 19). 
írás magyarázásbaii ártád magadat ( S'eresm : Lev. 11)2 1. Magát 
nMis dolgálja ártani (Kisv: Adag. 227 1. Vallás dolgába ártotta 
magát (Mik:T«rL. 239j. Az miliez .semmi kSzfinc ninch a hoz 
ne arcliuc magnnka t (Tel: Evang. L123). Semmy dol- 
god ne arrhad az emberhez (AporC. 1841. Ne abíad simmi 
dolgodat az igaz emljőrhSz (WeszpC. 92). Semmi dolgokat azok- 
hoz a falukhoz no át.sák (Urdl'orta. 315. MF). Péter azokban 
az dolgokban semmi közit nem ártotta (Észt : IgAny. 
326j. hintán császár 5 felsége Magy;u-országhoz semmi közit 
nem ártja (MonTME. I11.82j. Semmi közömet sem ártolttm 
liOzzji(Gér: KárCs. 1V.159). En meg eddig semmi igyemet 
a dologhoz nem á toltam (Megy: SzAOr. 2l. 

be-árt. 

[Szi51.á.«ok.] Nynghatatlankottat, hogy b e a t s n c magún i- 
ollyakba, kikre semmi szük.«égiinc nem volna (Bom: Préd 
152b). .Mindenbe bé ártyák magokat (Fal:NU. 352l. 

ÁRTÁNY: verres, majális C. [versc-hnittener eberj. Por- 
cus trienni.s, qui Milgo artan dieitiu- (1217. Knauz). Köuerec 
mint artanioc íMel: Préd. 12(1). Hizlaló artaniix- (Mel:SzJán. 
408). Az ártány tfiki mettzet di.sznó: majális exsecta sus est 
(Com: Jan. 43) Bor, buz;i és veri ártány ez ideig fizetésében 
járt (TíirtT. VIII.233i. Szegi^t.sége ez: kész jiénz fr. 70, 2 verő 
ártány (KecskTört. 11.73). Ártiiny 3, kan 1, malaez 25 (Kadv : 
Oal. m.359). Ártány liája (Cseh: OnK. 39). Hizlalt ártányok 
és damaszok íLipp : C'al. 1). 

Ártány Bág: cv Megbotsássji .ártáu'^ágod, magadnak tan-z 
dLsznosjigodat (Zvon: PázmP. 284). 

ARTICSÓKA (nrlittiok C. drthicsik Gyöngy: KJ. 107. 
arcsicsóka I.ipp: PKert. 1.8): st:olynios C. cactu.s, *tubera terrae 
PPBl. [artisehoke]. Artitsoka ffi : scolymna Maj : Szót. Majd 
nyeregig jSn-fel hosz-sza virágának, árthic.sók miidjára mellyel 
formáláii/ik (Gyöngy: KJ. 107. Lipp: C'al. 7). 

ÁRVA: I) orpllanlL^ pnpillus C. [waise] Elzuegynek aruak- 
nak el oztyauala (pénzét EbrC. 7. BécíiC. 303. MiinuhC. 2iil. 
JordC. 57). Aniakat es illyeul'ele zemelyeket oltalmazna 
(M;irgl.,. 61). Ma .-írvaia hagattim (TihC. 27). Anvanak the 
leez segedelme* (KulcsC. 17). C" marad én ti'lem árvája (l,ovT. 
U.72). Nem liadlnk titeket aruainl (Fél: Bibi. 167). Nem hadlac 
titeket aruan (Mon:Apol. 11). Nem hagylac tégedet árvájul 
(MA:Scult. 3()1). a) viduiis. solitarius MF. (verwitivet, einsam|. 
Arvak: viduae (.lordC. 740). Az 6 ioge.se oltőzuen g'az 
ruhába, nagh .siralmai monda : yay énnekem, merth ez 
na|X)n aniaitd hagiattatam, ees Pziiegjől marattam (PeerC. 29). 
El hyrvadot lian:tttyaban, halgát mynt egh anva óidőgh cApMélt. 
34). Paty Anna az néhai ngs. Rév;ii Ferenoz árva ház;«8társa 
(LevT. 1119). Várasbeli hívei igen bánkiidának, félnek, hogy 
Voltertül árvává maradnának (KMK. 11.28). Szé»-.si Mária él 
án'a özvegy.ségl)eu (Gyöngy: MV. 1: 12 MF.i. Látok egy árva 
virágot (a forrás mellett) ((iyöngy : Ciip. 5. MF). 

özvegy-árva : [vidua ; witwe). Tastamentomban néki hagyá 
szent ;mnyát : nem úgy, mint özvegy áiTát, tiitorának ; hanem 
mint édes juiyát, tiának (Pázm: Préd. 1391. 

Özvegy árvaság : [viduitas; \vitwenstaiid|. A ki Stvegy- 
árva-ságot látott, inkább szánnya az 'avegyut s án'ál (Megy: 
3Jaj. II 1681. 

Árvácska : [orphanns ; waisej. ÍXaém uram levelét vettem, 
isteraiük hálát adván az kd. és kis árvácskának egészségén 
(LevT. 11.277). Méltóságos Erdélyország fejedelem asszunyának 



125 



ÁRVAHODIK— MEG ÁS 



ÁSÁS— ÁSVÁNY 



126 



leskLsebbik árvácskája, niéltatimi ssse?ény apáozája mic él soror 
Eva Kapi (321). 

Árvahodik : [orbiis fio ; ziir waise weideii]. Szoll, s-nieg 
mondgja, ki volt, ania szegény árváliodot [ípj] hazánknak . . . 
vérét szuniiuliüzu elleuséguek vezére Telekesi : Erd. 25). 

Árváit : [orbum reddo ; zur waise rnaclien]. Mely na?y bfint 
míiiielteni, liogy ily bolez leántól goronibaiiá^' niiat magam 
ániái'tottani (Illyef: Jeplita. 35). 

[Árvájull 

el-árvájul : [orbus tio ; ver^vaisen]. Gy.iniolytalanságrn ju- 
tott s igen elárvájiilt imya-szenteayházának pyámolúl állította 
(SzönyiNagyJ: MáilirokKoionája, M^^). 

Árvaság: 1) orbitas C. (waisenstand]. Ezeket [feleségét, 
gyermekit) árvaságban baddya f Pázm : Imáds. 252). 8) .solitndo 
MA. (viduita'!; einsamkeit, witwenstaiid]. Hogy nem unod az 
én ke.sei-ves .sírá-ommal megelegyített nehéz árvaságomat (öz- 
vegységemet] ? (LevT. n.346l Az en arva.«agomis hogy gyer- 
mekem nincsenek, megntaltatik (Fonó: Curt. 'VH. MF). 

ÁS : fodio C. fgraben]. Ásható : fossilis. Ásott verem : fos-^a 
C. Földbe ásott ház: catogenm PP. Asani otet en magamnae: 
födi eara mihi (BécsiC. 184). A^ot patakot : fodit laoum (XlünthC. 
95X Asstassek verem a bSnősnek (AporC. 54). Syrta^na (ÉreC. 
765). Ne gTOchetek magatoknak ez felde.wn kynehet, hol a 
lopok reya ásnak (Pesti: NTest- 11). Ha az vakondag igen ássa 
magát nagj' esőt érez (Cis. 1592. >IF.). A keresztyéni alázatos- 
ság, mint feneketlen mélységre ásatott fondamentoraon, senuiii- 
ségünknek isméretin építtetik iPázm: Piéd. 64). 

[Közmondások.] Az ki másnak vermet áss, 5 maga esik belé : 
incidit in foveam quam fecit (Decsi: Adag. 5, 251). ValaUy 
árkot a.is 6 attya fynak alaya, őnnenniaglia o^yk belee (ÉrsC. 
215bi. 

által-ás : traasfodio MA- Általásatlan : imperfossus C. 

be-ás : infodio G. [eingraben, vergraben]. Az király Victo- 
rinussal szembe szállá, Vietorinus igen meg röttent vala, erős 
helyre magát be ásta vala (Görcs: Máty. 4. MF). Sokan talál- 
tatnának oly asszonyemberek, az kik nem csak az tüzet olta- 
nák el, de még az .■izikrát is és az üszögöt is az ioldbeu mélyen 
beásnák: ip-sas etiam favillas defoderent (Prág: Serk. 492. MF.I 

el-ás : contumulo C. defodio IIA. [vergraben]. Amazok azt 
alj-tak hogy walamy k.Michet a.sot wolna el az zewiewbe ees 
kapákat wewuek, iol meg asak az zewlenl (Pesti : Fab. 73. 
Helt:Bibl. L R2.. 

föl-ás : 1) [effodio; aasgi-aben]. A .szent Istuán testét igen 
liammar fel ásác (Nagyb: Hunyj. 1570. MF.). Ezt a tévelygést 
akaija ujjobban fel ásni (Matkó : BCsák. 355). 2) [stahio ; aiif- 
stelleu, aufrichtenj. Vetem szememet az o.szlopra, mely a kunyhó 
ktizepin volt felásva (Haz. L282). Mentól mago,sabb fenyófát 
találtak, azt ásták fel, tetejébe egy kereket tettek, arra egy- 
két aranyat, s azt a ki el akarta nyerni, oda fel kellett mászni 
(363). 

fölásás. Ágasok fülisása, ágasolá«, oszlopemelés: eolum- 
natio C. 

ki-ás : effodio C. [ausgraben]. Az örwok ky ássak : fiires 
efifodinnt íJordC. 370, ÉrdyC. 136). 

kömyül-ás, körül-ás : circumfbdio C. (mit einem graben 
umgeben, umgraben]. A várost sántztzal köriíl-á«ni : *inter.sepire 
nrbem valló PPBl. Hogy a szöIívesszS jobban nevekedgyék 
vermet kell körülásni (Tly: Préd. 1276). 

le-ás : dofodio C. [abgraben]. 

még-ás : suffodio, .subruo, cavo C. perfodio MA. [untergralien, 
aushühlen]. Ház megásó : veeticularius C. Megássa a h;\zat : 
síiffodit domum PP. Allya megásott : .suffossu.'! PPBl. Nem 



hadna [a tolvajtól] megasny 6 haz:it : non sineret perfodi domum 
suuni (MünchC. 60, ÉrdyC. 156, 24Ü) Wermetli nj-tlia ees meg 
a.sa «1eth: effodit iKulcsC. 11). Vgy mond vronk : meg asaak 
en keze.Muet es en lahaymat ((>)mC. 13íl| Az lopok meg as.sak 
e,s elorozzak: fiues eft'odiunt et furantur (Fél; Bibi. '.>). A bolha 
meg:\.ssa az oro.szlány szemét illly: Préd. 1.256). 

Ásás: 1) fossio C. [das graben]. Kntnac alítsa (TelC. 74). 
El o.s7.oIuán Erdeiben, nagy ásással hét nagy főid várakat 
czinálánac (Helt: Ivrón. 21b). Sántz á.sás (Zrínyi 1.126). 2) incile 
C. (giaben, mine]. Ásás módgyára: cnniculatim C Az terek 
ásásja hamar ásata [a török aknával .szemben ásata Mecskei 
István], az két ásás hogj- közel öszvejuta, egy mordály puská- 
val Gergely deák juta, lőve ha-sába az török pallérnak iTin. 
143). Az folyó wyzek chyatoniaknak általa, ees kychyn asas- 
sokou bochyatathnak (Ver: Verb. 166). Ásá.sokkal és fíild alatt 
vall) csalárd fortélyokkal ment végben Romának veszedelme : 
cuniculo ot subteri'aneis dolis (Prág: Serk. 91. MF.K 

Ásat: [födi euró; graben lassen]. Fondamentom alá :irkot 
ásata (Tin. 143). 

föl-ásat : [statui cnro : aufstellen la.ssen]. Amán egy magas 
kerasztet ásat ott fel, kire Márdókheust fel-függeszsze (Hall: 
HHist. n.336). 

ki-ásat: [eíTodi curo: ausgraben lassen]. A pLsp6knek tes- 
tet el-ki asatuan (DebrC. 159, ErdyC. 525). 

[Ásdogál] 

ki-ásdogál : [eftbdico ; nach und nach ausgraben]. Mi-is 
immár ennek a patvarkodásnak gyűkeroit ki-ásdogáltuk iPós: 
Igazs. 1.698). 

Áskál : 1) [fodlco ; graben]. A szei-zetes az árnyék után 
kezdette áskálni a fSIdet (Hall: HHist. n.184). 3) [insidior; 
intriguiren]. Bátori István Ecsedvái'ábul nem akar kimenni, 
sokat is áskálnak utánna, hogy kivehessek (TörtT. IV.64). Sze- 
memben nagy jóakaróm volt, de titkon áskált ellenem (Mon. 
írók. XXVRSO, Meg): Diai. 191). Áskáló practicaló hamis em- 
ber (Tof:Z.solt. 569). 

Ásó: 1) cavator C. fossor, fodiens iL\. [giabend, -graberj. 
Fal ásí) : perfossor ; ház ásó : directarias ; alver5m ásó : cuni- 
cnlanus C. Thoaso Bálás [név, 1478.] (Nyr. V.510). Pinczeásó, 
Tóá.só (vezetéknevek XVI. sz.] (Nyi-. IX.365. 397). 2) mtnmi 
C. [.siiaten]. Ásót hozatuan a helt ásni kezde (DebrC. 93). 
Inkább ásóhoz, kapához termettetek (Bal: Csisk. 471. Com: 
Jan. 71). 

órebánya-ásó : metallarius MA, [bergmann]. 

küt-ásó : putearius C. brimngriiber Nom. 63. 

sir-ásó : vespillo PP. [totengriiber]. Az halott temetőktől 
avag)- sir ásóktól ki vitettetic ((^m: Jan. 212). 

Ásócska: pasillum Helt: Bibi. Deut, 23. 12. MF. (Kár: 
Bibi. 1180, Megy: Bayle. 276). 

Ásós : (ru(!-o praeditus ; mit .siiaten versében]. Húszezer 
kapás ásós néppel megszállotta Landát (Tlialy: Adal. IL22). 

Ásogat: fodico C. [langsam graben]. 

ki-ásogat : exscalpo C. [ausgraben]. 

kömyül-ásogat : circumscalpo C. [umgialjen]. 

Ásvány, ásovány : 1) [fossatum ; graben]. Super quodam 
vado, vnlgariter fossato dicto zala ásványa. Ad raetam teneam 
super fos~atű quoddam heudes ha.swanya vocatam (1145. CodDipl. 
IL122. 123. MF.). Asuantou, piscina (1261. Czinár), 2) [puteus; 
brunnen]. De a mennyei kút, kire számos nép fut, nem Pegazas 
í'isványa, melly az én lelkemet, mint harmat zöld fiivet gyakorta 
megújítja (Ismeretlen, Rimáinál 302. MF.). 



127 



l'<fr— MKG-A.SZ 



MEGAK/XriT— ASSZÚ 



128 



ÁSÍT : I ) ciscilo C. [sahnen). Kezde w. gyermoU a>ioytany 
íEliiL'. liiii|. Az ciBiiiiek aata (ViigC. lOítl. Isten igeiét e-iac 
SEUnyadua aritim lial^attya (Uoni: Evaii^. L4). Niliiaii iól laktál, 
azért ásilaz ÜXícsi; Adás;. Yi'b. Az almot kiviuio á.«ét és hiizo 
(lozic (Com:Jaii. W'). 2) [aii|>t)to; sicli seluieii, |;>e> >>; »'>>»^'lieii|. 
h^ktelen nytiroseetniek asoitoyt, kyiiauoit : tuqMi Iiktuiii see- 
taiites (Konij : Szl'ál. 372, 382). Ne assei'zatoc ;'i lapa miseiére, 
i-ifirayara íMel : .SzJáit 411). Ya. vila^'ot asettiji, ez világi marha- 
tol el iieiii szjikadliatt (558). A kiben alázatosság vagyon, és 
méltatlausáítát érzi, nem ásít a fel*' iioltzra {Vki.m : Préd. 58). 
Melyic. az első iegje? Vgjan azon nagyra vágájí, melyet á«it 
az |)a|>a (tiKt: IgjVny. 407). Nem isit temérdek! kintsrc 
íMegy: 3Jaj. ILlölX Minden körülöttünk lakókiuik szemek 
egyedül Erdélyre ásít is néz (MonTME Illltil). Gyakoi-ta az, 
a mi mán á-titnnk, taak gondolom szerint jó (Kil: BE 59.")). 

Ásítás : ost'itatio C (dag giilmenj. Ezeket álmosan hallja s 
álisitjwsil itiyíingy: C'har. 65). 

Ásitoz-ik: 1) (oscito; Ofter giilmen]. Bor italtiU ásítozó: 
helueiis C. Mint az éh farkarok felénk ásétoziiak íKónyi: HRoni. 
58). 2) [appeto, loncupiseo; Ijesehren, begiorig sein]. í^gér 
játékra á-tltiy/ó uiaiska (SLitkó; BC'«ik. 355i. Többre má.sra soha 
sem ásítozott I Kai: NU. 278i. Miis javára ásítozó ((jvad: (!ond. 2;t). 

ÁSPA: alabnim C. Major: .Szót. (liaspelj. A tonal peretz 
nuitoláia, áruira v;igy gombolétora tétettetvén (Com: Jan. 97). 

[ÁspálJ 

ÖBSze-áspál: [complico; verwickelnj. Ezőket ía propositió- 
kat) mind osziie il«pálta a jesiniita ((Jöntz: KUab. 133i. 

ÁSPIS (i/üípwkyo HirC'. 147) : [íuspis ; olter, vi|)erj. Áspison 
e.s basallskoson iarzili (.\ix)rC. 51). Áspisok a haraglartók : 
öszvérek a hört.sökösök iPázm: Préd: 71)6). Áspisok mérge az ó 
ajakuk alatt (Hall: Hllist IL332. Kónyi:HKonL 178). 

ASZ (megh azz JordC. 84(i, l>81, Ej-dyC 131. meg asrjzot 
Ozegl : M.\l. 34. el-aszani, meghaszani Mtdljít 55. ojMzály 
Helt:Krón. 5(1, 15fi, MA. a:ial MehPréd. 30): siccesco C. 
aresoo, aretio MA. [dörren, triK-kneii). Ag nekic azo emlőket 
(UéísiC. 191). Ky zep."n akar hegedőlny, mostan vagya le az 
fiiyath az hegedűnek, liogh ázzon adeeg (.SándorC'. 19). 

(Szólások.) Ugyan hozzá aszót az lelko (Decsi: Adag. 43). A 
rosszról, kihez mihez már hozz;! aszott természetek, az Lstenas 
jósiigoknak gyakorhisára be.szélleni il-'al: NU. 252). Úgy szívek- 
hez aszott némely különös vétkek, hogy dicsekedve titogatjiík 
(Kal:UE 447). 

el-asz: obaresco, retorrestw, o.mbibeo C lontabtsOT MíV. 
(aiLsIrockuenJ. iVz kynyerek az liozyw wlhnak okaert el aztha- 
uak (JordC. 82. MK). Az oltovány olasz, niegszj'náil : marce.siit 
areseitque (Com: Jan. 20). Szája .sziirad, nyelve elasz, hasadoz 
mint az aazszn forgács (PP: PaxC. 288). 

elaszás: niarcor, tabcs, atrophia C. eontabcscentia ; aus- 
dorrimg JU. Keltánuid en ellenem az en testemnek elaszása 
(Mel: Jüb. Ki: 7. MKX 

ki-asz: e.\;ireo, exaresco; austroeknen, dürr werden MA. 
Azért hoé éJkerot nem vallana (a vetés] ki aza iMünchC. 76, 
JoniC. 393, 461, ÉrdyC. 45,5b). Ki asz a [lalánt ha vízzel tövét 
nem értetic (Szentrn: TFnl 3). 

meg-asz : are.sco, adareo, inaresco, interarest-o, macerasco 
C. e.xaresco; tiwkncn, dUiT werde^ eintrocknen MA Mert 
nem vala gőkorec meg azim.ic iMünchC. 37. 52). Az ires? nuis- 
nac z6l.l*.geb.*l meg az i(iii.iryC. 41. Mjiiden vetemeenyek 
meg iiznak lEnlyC 8.. Kelli keze megh aza (486l KemoúóirSn 
es meg azzion : indur.it et ;u-e.scat (IWbrC 166). En öröm meg 
azz:i n.ent cserép (14). A i«isit megaaz, a páré meg szarud 
(I lelt: Bibi. IV.32X Mogasra a íige fa: arefacta ast ticulnea 
(l'él: Bibi. 35)l 

(SzühU) Megasziiyl, megmaradni az bfinbe iBom: PiW. 228)i 



megaszott: inarefactiu C. [verdorrt]. ZomiuHaggal még 
azottac : arcsív nles in siti (Béc-siC 45). Meg azot, zaradot ee 
iüteny zeretelneel kyl való zywek (ÉrdyC. ö<iS>. Megazut tag 
(CornC. 173i. 

keze-megaszott. Keze meg azot ember: homo liabens 
mamim ai-idinn (MUncbC. 75). 

Aszal (meg oszolom Helt : Bibi. IV. P4. meg awioZlya Mel : 
Horb yijb MRi: emaeio C. .sici». arefaeio, torreo, torrefado; 
trockiien, dörren, trocken maclion ^L\. rösten, brater. PP. Hoz 
ur auilo zelet: ureutem ventum (BécsiC. 200). Azalaain az 
zeld fa;it, as meg lewelezteteem az megh azot tfaat ÍÉrd><J. 
53.5b). Sűt>iluiz.'ikl>.'ui a.s-zaltatik nélui : ntrinls torretiir (Com : 
Orl). 4w. MF.). 

el-aszal : cw Elaszaltatott : emaciatus C. 

ki-aszal : [extorreo ; austroeknen, ausdörren). Minden goiiORz- 
saginak kntfejot kiaszalni igyekezik (Debr: (lirist. 7í.>). 

még-aszal : I) sicco, ;u-efacio C. dürr uiíichen, trockuen 
MA. Meg azalla ó érit: sicvabit venas (BécsiC. 200). Megh 
azallya az fywet (JordC. 832j. Lilimimak gSkeret megh azalia 
iKazC. 143). 2) (axiuo, torreo; backen, bratenj. A hiLsokat 
rastélyotskán meg-söti, aszállyá (Com : Jmi. 82). 

Aszalt : siccatus, arefactiis ; getrocknet, gedörrt MA. 

Aszály : 1) siccitas; die dürre MA. Az nagy azalban: ae«tii 
maguo (JordC. 913) Nagy axzalyual es ragiaiial hogy keser- 
gete.s.sel (Bom: Ének. 361, 364, Ború: Evang. IJt30). ILi b.'.n 
az hall, aszalt és drágaságot jelent (Cls. H, Kár: Bibi. 1.184). 
Métely jnliimk, aszály rétnek (Fal: Vers. 914). 2) (aridus, sicciis; 
dürr, trockeuj. Hew es azaaly feeldet attaal emiekem: terrajn 
australem et arentem (JordC. 318). Az esset elót cllien ;izzal, 
dőgüs ég, sirtidan tiSld, rogya nem volt íMel: Préd. 30). Né- 
mellyeknec aszály természete, mint az vénekiiec, uémellyek- 
nec nyers eleven állaiattyoc mint az ifHakmic (í'rág: Serk. 672. 
MF.). 

Aszályos : siccas, aridus ; trocken, dürr MA. PP. Ha az 
bugíi éüztouér és szi'u'az belől, aszállyos uvi'irat váry (Cis. 1592. 
MF.). 

Aszályság : siccitas, aridum ; die dürre MA. PP. Az nagy 
oeu.sseeglK'1 ;mnüo azalss;igra yNvtot, hogy az ew agyeoka ew 
helyhez es hwralioz ragadof vona (ÉrdyC. 277). Hogy az 
főidnek o.szal.saga [?] mia .szerzene az szél port : hnmuni arithim 
vento agitari ( Det.si : S;dlJ. 4.5, Kár: Cre<1o. 120, Káldi: Bibi. 
382). Melly nyáron ő.szön rettenetes aszályság levén . . (Szál : 
Kró]i. 96). 

Aszás : [siccitas ; das aiisdorrenj. Testének égése, s&tese, 
aszasa (Born: Pré<l. 41 li. A fekete cserasenye va/i a mehiec 
azilsa és romla&sji olion ió (Mel: Herb. 3). 

Aszott : tabidus, siccus ; verdorret, trocken MA. 

keze-aszott. Keze aszott ember : homo habeiis manum arí- 
(kim (MünchC. 75). 

Asszú, aszú ('i:^<'akiiak : aridorum DöbrC. 492. ozto 464. 
VitkC. 86. n;t/uagh 1294. a;yuag 1300. Jeni. azxM MünchC. 
35. azy\o ÉrdyC. 51. 582. airm 157b. azyw WinkIC. 2U3»: 
1) aridus, siccas C. torridus; trocken, düir, aiisgedorret 
MA. Assziin : sicc«, aride MA. Vagiatok ki az azzu fat (DebrC. 
45). iVzzii fath gíith (XagyszC. 2»JS|. Az»v lóid (TüiC. 285 1. 
Azzu darab kenyér (.\post 13). AzzH-welg iliMNy. IL6I1. Meg 
száratt .t-oszii jiozdori;! (Mel: Jób. 34|. Az wy tigec igen ió 
éhyomra enni ha meg hinted az asszn mondolával (Mel: Herb. 
2). Asz-szu tigék (Ker: Préd. 151). ^Vsszú csontok (Tof: Zsolt. 
54). As.szi'i hal (Sani: Cer. 139). Asszu szilva (íiér: KárC.s. 
IV.2í»Si. 2) (niacer, macllentiis; mager, diirrl. Tiwiebeii igt-n 
azzu wala (l'oiit. Ui). liJiabb illeti az embert, nwlóii még iliu. 



129 



ASSZULr-ASSZONY 



AGYí\S- ASSZONY— GAZDA-ASöZOm' 



130 



hof,')' sem mint ay. giVbe, aszn, es s5m5r6d6t enibtit (Pécsi: 
SküzK. 103>. Közép rpiuieii való pmber vala, ;lszh orcyjiju (Piág: 
Serk. 611). Egy iuikv íuíszu ember, bai-iia személyében, jüve 
(Gyöngy: Cliar. 2R5). 

[SzólásiiU] Addig kerez lágy pjmiát, liogy még az aszszi'i 
padonis el bálnál iDecsi: Adag. 131). A taiiolonak az aszszu 
ágy sem ái-t, kiváltképpen ha lágyat nem kaphat (AOere: 
Eno- 1741 

[Közmondiísok.) Az aszn fo mellett az nyers is megíg (Monlrók. 
m.93, Csanaki: Dögh. U). 

[Asszvil : aresco ; verdorren]. 

Asszulás. Leznek ielensegek embereknek azivlasokban fe- 
lelmniia : arescentibns hominibus prae timore (DöbrC. 2G0). 

Asszúság : ariditas C. sici'it;ui ; die dürre XI.\. Viznec 
aziii.«agaert immár alialottac kiizibe zamlaltattac (BécsiC. 34). 
Zomin&ignac aziusaga (25). Ki fordeytya t«ngerth azwsagra 
(KulcsC. 152). Minden zaraz azyvsagot megharmatoz (NagyszC. 
115X Szárazság aszszúság (MA: Bibi. Magy. 3). 

ASZAIiY. *A.szalya a köntösnek : ala vestis ; schweif oder 
zipfcl ani kleid PP. Felsí ruhájának egy ai-aszszal all\ja hosz- 
szabb volt, és rántzos ; nem volt az aszállyá (Gvad : FNót. 50). 

ASZÓ (o:oií, ozor CodDipl.) : vallis, planilies MF. [tal, niede- 
nmg]. Vallis, qnae vulgariter Hatarusozou nomiuatur (1265. 
CodPatr. VIISI). ValEs, quae vulgo azov diciüir (1265. MonOkm. 
Vin.125. MF.). Vallis Vamiis ozov mmcupata (1271. uo. 262. 
MF.). Planities ozov vocata (1277. CodDipl. Vn.2:56. Mi:). 
Vallis Ozou vocata (1312. CodDipl. Vm.l:530. MF.). Cuvem 
solemniter terrae commendarimt, [lartesiiue illins terr^torii Cnwe 
azoa propter hoc vocavenmt (Eudlicher 19 ; !. Ml\). 

ASZOK: temo, pei-tica, síiblica, palns JL\. fulmentum PP. [gan- 
ter, lagerbolzj. Mennyel a pintzebe és a szent tetemmel illessed 
az ászkokat, az aytokat (Helt : Mes. 325). Mikor a czövekit és 
á.szkát elkészíttettem volna, az árviz mind elsepré (ErdTörtAd. 
I.U9). 

ASSZEKURÁL : (assecuro ; ver.sichern]. Én azt vallom, 
és .i.'s.secm álom az én magyarimat, hogy semmi a világon nem 
lé.szen a mi az ő libertásokat jobban meg-tartsa (Zrínyi 11.196). 

ASSZONY (villa Ascmuepe 1197. MonOkm. VI.85. achcin 
HB. Villa Ahchtpi 1150. MonOkm. VI.60. silva ^OTwierdee 
vocata 1368. CodPatr. 1.258. MF. angaluknak ossMjia, senth 
leieknek assonya, pátriárkáknak nssoyiyA, prophethaknak ossioiya, 
apostoluknak asm-ns PeerC. 361. villa oA:yíifolua 1234. Mon. 
Okm. V1I.9. villa ohsun 1234. VII.8. locus Oj-ioiteluke 1268. 
CodDipl. I\".3:446. MF. terra ozzun vocata 1281. CodPatr. 
L74) : 1 ) mulier C. femina ; weib MA. *Férjfias aszszony : 
virosa muUer. Asszonnil : mnliebriter ; weibischer weise I*L\. 
Játékos asszony : ludia, gesticularia ; foltozó asszony ; sar- 
dnatrix ; halász a.sszony : piscatiix C. Jókorbéli asszony : *media 
mulieris aetas PPBI. Encelkegel az azonoknac tai-tasagat el 
távoztatnod (VitkC. 40). Az zent azouiok (VirgC. 99). Az 
tSrSk aszszon ii-th eimekem, ha foglila eseth az ^ wra Ber- 
han agha (LevT. 1.103). Én Félegházy Ferenczné, Thegzes 
Dorko asszony (Radv : Csal. Hl. 102b). Takács, takács-asszony 
(Dly: Préd. L381). A hai-emben azaz az asszonyok házában 
(Mik : TörL. 14) S) domina, hera C. frau MA. Scen achscin 
maria HB. (Vö. Nomen matris Christi proprium in Ungaro 
ram generatione non exprimitur, sed tantum domina resonat. 
Vita S. Gerardi 13, Endlicher 222). Kyrakie azonnak zepse- 
gerewl huzu zerbezedet tewrlewyte. Monda : byzon igen zep 
azont latek: vidi pulcherrimam dominam (EhrC. 122). Vg 
mond vala neky azzonyom (MargL. 39). Herchegne ázzon 
(189). Zent Margyt ázzon (201). Idnezlegy angeloknak azzonya: 
ave domina angelorum (CoruC. 99). Miként zolgaloknak ii zemi 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR. 



SimSn azzonoknak kezébe (DöbrC. 206). Egy evzvegy iwlganie 
ázzon (DomC. 66). Amiyanak Theogona ázzon vala uewe ÉrdyC. 
593b). Azonyonk maria (VirgC. 1). Lipót ;i.s.szonyt mi lelte (LevT. 
n.33). Mind azzoniommal es édes giermekiduel eges.segteket 
kivanom liallauom (RMNy. 11.10). Tfib apácza a.szszonyokkal 
ott-lakek (Pethő: Króa 58). Menyein aszszonyt fri.s.seii találtam 
(Kár: Élet 11.70) Tisztelendő asszony (Fr: Sz.Ján. 37). Az asz- 
szonyomék ha soha papik nem le.sznek, .sem bánom íMik : 
TürL. 145). Ha a nényét, vagy ötse aszszonyát meg nem ölette 
volna (238). 

[Megszólítások.] Kis öcsém-asszony (LevT. n.99. Bethl: 
Élet. n.l3). Kata asszony-öcsém (LevT. n.73). Szülém- 
asszony édes anyám (Thaly:VÉ. 1.243). Társam-asz- 
szony részerfil sem várok ellenvetést (Fal: NA. 209). Azzo- 
nyom (MargL. 39). Oh azonom (VitkC. 75). 

ágyas-asszony: pellax Com: Jaii. 183. [kebsweib]. 

barát-asszony : [monacha, nonna; nonne] (Toln : Viga.szt. 

231). 

boldog-asszony : beata domina Kr. [Maria]. Bodogasszon- 
falva (1412, 1428. Czinárl. B.idog azon: beata virgo (EhrC. 61). 
Az 5 tanacsanak intaseeMI akoron kelé fel, hogy az zyz Mariát 
ez Magyarorszaagban bodog azzonnak, awagy ez wylagnak 
nagy azzonyanak hy«-nak, zent Ishvan kiral es ez zegeen orza- 
gat bodog ázzon orzagaanak newezee (ÉrdyC. 544b. MargL. 
15). Bodog ázzon latogata,sa (WinklC. Kalend. július 2.). 

gyümölcsoltó-boldogasszony : [annunciatio beatae Ma- 
riáé ; Mariae verkündigung], Giiimölcs oltó bodog-asszony (DebrC. 
225, MargL. 15). Eöele oltoványokat még gyümölcs oltó bol- 
dogasszony tájban köU oltani tavasszal (Radv: Csal. III.51). 

havi-boldogasszony : [S. Maria ad Nives ; Maria Sclmee]. 
Haw-i bodog ázzon (WinklC. Kalend. aug. 5.). Ha%i bodog 
azzomiak innepe (ÉrdyC. 452b). Hawy bodog azzony napya 
(LevT. L99. Agend. 206). 

nagy -boldogasszony : [as.sumtio beatae Mariae ; Mariae 
himmelfalirt]. Nagy bodog ázzon nap (DöbrC. 406). Azonképpen 
tezen [imádkozik] nagy bodog ázzon estyn, es dymelc oito bodog 
ázzon e-styn (MargL. 15). 

boszorkány-asszony : [maga, venefica ; hexe]. Ördöngö.s, 
kanta-íi-es boszorkány aszszony ; venetica PPBI. 

csürlö-asszony : rhombiver.satrix PP. [hasplerin]. 

fejedelem-asszony: 1) imperatiix C. fürstin]. Én Károlyi 
Sasámia Magyarország királyné ,a.s.szonya, Erdélyországának 
fejedelem as.szonya (Radv: Csal. III.242b). 2) [abbatissa ; abtis- 
sin]. Ha fejedelema.sszonytok awagy mester azontok meg fed- 
dend, rayta meg ne haborogyatok (Ér.sC. 229, TihC. 12, 108). 

fejedelémasszonyság : [dignitas regináé ; wiirde einer 
fürstin]. Szép annyárúl Malachánil levonta a fejedelemasszony- 
( Ságot (Tof : Zfiolt 568). 

férfi-asszony : androgynus, hermaplu'oditius MA. 

fonó-asszony : netrix ; spimierin Com: Jan. 96. Com: Vest. 
54, 137. 

fő-asszony : [mulier nobilis ; vornehme dame]. Alamizsnáért 
reménkedvén a fft aszszonynak (Czegl: MM. 4, Káldi: Bibi, 326, 
PP: PaxA. 399). 

földes-asszony : [praedii domina ; gutsherrin]. Földes asz- 
szonya, mester vram felére borituan el5k6t<jyét (Vás: CanCat. 
655). 

fözö-asszony : [coqaa ; köchin]. A szakáts avagy fözö-asszony : 
coquus vei coqua (Com : Jan. 82). 

gazda-asszony (gazd' asszony C. Káldi: Bibi. 315. MA: 
Scult 147.) : hospita, materfamilias C, hera MA. [hausfrau]. 

9 



131 GAZD:U>iS7X)NYKOL)-lK -r.EÁ^'Y-:VSSZ()^'Y 



LEÁm'A.SSZONYKA— SZOIXiÁLÓ-.\.SVz<>NV lai; 



Hoz-sza uiizd/uwssiouy a (;yerm(iket, no neked a (L'inla t si hi 
in legiuuu bellator, ego in ciiliiui Arw; es síjll ein jeder in 
seinem beruf bieibeu MA. M)Tit zerelmas gazdája azzont az 
zentíiknek tarssassagok közzee zanilalaa (ÉrdjC. 112. liűlb). 
Ki nielet wult Bakaj Georgy es az en gfizdani azon (lülNy. 
II.6). Meg betegedéc az liázhac gazdaa-sszonjánac fia: tíliiLS 
mulierls [jaíris familias (Kár: Bibi. Vi2'i). Szariuidokok gazda- 
asszonya (Tani: Szcnts. 31;. Gazdaasszony avagy urasszuny a 
kinek szolgáluia van: liera seii domina. Cselédes aiiya avagy 
gazdaasszony: materfamilLas (Com:JaiL 121). Aprodos gazdi- 
asszony (Bal: CsLsk. S»). Egésséggel régi gazdáin asz.szoiiy Dio- 
nisia! iHall: FIHlst. II.2ti4). 

(gazdaasszony kod-ikj 

gazdaasszonykodás : (ciira roi familiáris ; Iiauslialtnng). 
Tekéntet nélkül szives jó akaratjára és fris gazdaasszonyko- 
dására keménykén felele néki Jésiis (Csúzi: Síp. 337). 

gárg^yán-asszony : (abbatissa ; iibtissin]. Fő apátzi'ie avagy 
gárdján asszonyoc (Coni:Jan. 127). 

házas-asszony : luatrona C. [frau, tnatronej. 

herceg-asszony : (iraijiix dncLs ; lierzogin]. Herczegséged 
megimt társjüi ké.sz kiadni, csjikliugy Augelicát belyébe iiltes.se, 
herc<>ga.s.szon\iiyá tehesse iFahTÉ. (i;i3. Fal: NA. UC.j. 

igazgató-asszony : gubematrix, moderatrbt C. (direktorin). 

isten-asszony : dea C. [göttin]. Diana istenasszony (DebrC. 
72). Cybela nevev i.stenas.szony (ComC. 192. Com : Jan. 4G. 
MA: Bibi. rV.iaO, Zrinji U.22). Fortuna, azaz: szerentse isten- 
asszony (UBeiikö: Flór. 2). 

keritö-asszony : [lona; kupplorin]. KeritS aszszony, bor- 
délvtartó asszony: lena PPBl. 

király-asszony, királyné-asszony. Király aszszony: re- 
gina C. (königin). Síibbabely kyralne ázzon M tainad iiz yteeleten 
(JordC. 3yi). El ió az nienior/^ignak kiralne azonia (VirgC. 
116. MargL. 27. SíindorC. 2. TelC. 32. 75. TihC. (i. Helt: Knin. 
55). Az kiralne aszszoniok ű neki daikai lasznek (Fél: Tan. 4S1). 
Sába kiiályué aszszony ajándéka (Tyúk : J(ns. 430). 

királynéasszonyi : (ad reginam pertinons, regins ; der 
königin gcbührond, königlichj. Márii'uiak királyné-asszoiiyi ha- 
talma és ótalma (Bíró: Ékesség. A2b). 

királynéasszonyság : (regiiuie dignit.Ls ; wiirdo der kö- 
nigin]. \'astit kitette a királyné as.szonysíigból (Hall : I IHU1. 

kis-asszony : 1) domieella Kr. |friiuleinj. Kys azzonyom 
joo egessegben vagyon (LevT. 1.365). Grúfti kis-aszszoiiy (Szeg: 
Aqu. 84). Mint víigynak a kis-a.'fzszonyok, le;iny-:iszszonyok ? 
comment se portant mesdemoisollas ? (KirBesz. 80, Fal: NÉ. 
92). 2) (fostuni imtivit;itis Mariae; Marüie geburtj. Kis ázzon 
epistolaia (DöbrC. 408). Az jeweudew kys ázzon liarmadiuipyan 
(RMNy. ri.l.->7). 

koma-asszony (komatizony MA.): cominater; gevatterin 
MA. Chiiky lijrbara komám azzony (RMNy. 11.211). Hogh lenne 
ew kegyelme kománk azon (CodPatr. 1.409. Ml''.l. 

komédiás-asszony : mima 1'1'Bl. [komOdiantinJ. 

kurva-asszony: (meretrix ; hűre). (Mad: Evang. 317). 
Kur'a-iszony iTlialy: VÉ. 11.261 1. Kurv' aiszony fattya (Fal: 
NE. 26/ 

leány -asszony : (virgo, pnella; jungfer). Udvari lei'my- 
aiszony: ábra l'l'. Kwldottem az lean azzonynknak ogli kis 
tliwiuui Sídadiatli (Levl'. 1.121). Szép loiui aszón (MohSzJán. 
84, Eny : Gizni. 22). A tisztes uri aszszonyoknai: leiuiyasszouyi, 
követő szolgáló lejmji vaimac: iiodl<.se<iu:is liabont (Com: Jan. 
102). Szép lej'my-asszony : eino .schOiie jungfer (KirBe-sz. 51). 



leányasszony ka: (domieella ; fraulein|. Nevekeilő fejedelmi 
kis vr.iizk;ik, Ifáiiy asz.szunkák (MA:.Sfult. 1088). 

meny-asszony (menye atztamyal méue ágyasházba Gosárv : 
MagyB. Eiüji: 1) sponsa, nnpta, njTtipha C. braut Com: JaiL 
117. Com: Vest 146. Ki ménének a vSlegennec es a mcú 
azzomiac eleibe íMUiichC. 60. DebrC. 39. Helt: Bibi. lg. Kár: 
Bibi. 1.463). 2) (niirus; sdiwiegertochter]. Ifittem öszue liabo- 
ritani az embert az fi attia ellen, es az leant az ú aiuiia elleu 
63 az meny asz.szont az 5 nai>a ellen : niu-um adversus socrum 
euam (Fél: Bibi. IGi. 

ményasszonyság : [conditio nuptae ; brautstand). Tliiamiis 
ezt tozi niíigában, mint vehe.sse hamar ezt az 5 ágyában, és 
tSlthesse kedvét menyas-szonyságában (Gyöngy: Char. 35). 

mester-asszony : doctrix C. [lehrerinj. Az S hugat latnán 
liogi el vénült volna s a többinek raestflr azzonia uolna meg 
Srfile raita (DebrC. 119). 

mosó-asszony : Ibtiviae administratrix, linteorum purgatrlx. 
lotiix l'l". waseherin Pesti: Nom. 129. Mossoné asszony: auf- 
wiisdieriu Xom. 35. Mosó azzony állat (ÉrdyC. 62i'>b). 

nagy-asszony: (Maria} Nagh ázzon uapya (WinklC. Ka- 
lend. augtLsztiis 15). 

nemes-asszony : [mnlier nobilis; edelfrau]. Az iirl-asszonyok 
küliSinbözíképen jártak a nemes asszonyoktól. Feketis fátyolt 
csak a föasszonyok viseltek, a nemes-asszonyok pedig fehér 
fátyolt (Haz. 1.295). 

nyoszolyó-asszony : pronuba C. (brautfilhrerin). (Kem : 
Élet. 2111. Thaly: VÉ. I. 372). A leáiij"iók és aszszonyok közziil 
nyoszolyó-asszonyt és nyoszolyó-leányt tettek (Haz. L362). 

orvos-asszony: [medicatrix ; qnacksalberin]. Az ónos asszony- 
nak a praedikátor gyógyításíitul 7 ft 6(1 d. íMonTME. 1.21 1. 

ördög-asszony : fúria C. 

özvegy-asszony : vidua PP. (witwe). Nem diak az ev 
sorori társi, do meeg eunok felette nagy nemes evzuegy azzi*- 
nyok. es vrakiiak felesegy junek vala eí-tet latiiya (MargL. 5. 
21. DomC. 5. Com: Jan. 116). Lévén Gjulatelkén egy llayegy- 
asszonyka, elmentem nézésére (Haz. L212). 

pap-asszony : sauerdotissa ; prie.sterin XLL pfarrerin PP. 
i'l'.ihi: Vig.H.s/.t. 227). 

pápa-asszony : (papissa ; papstin]. (Toln : Vigaszt 230. MNyiI : 
Irt. 102). 

polgár-asszony: (nxor cívis; bürgersfrauj. Vejidégli vala 
a iH)lgáruk;it és a polgárasszouyokat (Helt:KróiL 145. Kuk«: 
Evang. 112(. 

rab-asszony : [captiva ; gefaugene]. A tömlötztartó megleoi 
a rab aszszijny leiinyát, hogy mit tsináll (Mik:TürL. 125). 

sógor-asszony: [affinis, fratria;) schwügeriii KirKesz. 129 
S«'igorasszonyoni (KMNy. 11.21). 

szakács-asszony : focju-ia PPBl. [i-oqna ; köi'hinj. (MonTME. 
I.2<J5i, Szídiács •Ts.íy.onyok ne pjízulljatok [így]. iThaty: VÉ. 1.3731. 
SzakáLs aszszonyokkal kotzódott, hogy kitsiny minden kontz 
(Gvad: Rl>. 34). 

szent-asszony : [Maria]. Scen achscin niari'i (HB.i Ha en- 
gemet l'l nem bm-síitaz, szent aszszony el veszessen, ha oly 
dolgodat nem mondom ki, melyért tégedet az király azontol 
fel akazt.'it iSalMark. 20). 

szerzetes-asszony : (nomia ; nonne). Az zerzetes aaaonyok : 
mnlieres religiiksjie (JordC. 756, DebrC. 233). Ilyen nílak illet 
nek zerzetas azzoniokat (VirgC. 149). 

szolgáló-asszony: (nncilla; magd, dienerinj. Bizony nem 
lesz azoiLsag, liiuiom zolgalo azony (\'irgC. 132. .Sylv: UT. L104 
Eny: Gizin. 16). 



13S 



SZOMSZÉD-ASSZONY— A.SSZON\'SÁG 



ISTEN-ASSZONYSÁG- ASCTAI^ 



134 



szomszéd-asszony: [viciiui ; iiacliKirinl. Az asszonyállat- 
iiac raomszi'ilsva aszszmiyal val() vetekedésB (PiáR : Seik. 112). 
Atyádnac iiénve, iiekom kedves szomszédom aszszony megh 
holt (8451. 

táncos-asszony : ludia PPBl. [tSnzeriu]. 

úr-asszony (úri-ai'szony Haz. I.29.'í): domitia Comi.Ian. 
121. (frau, dame]. Ket rend asztalok voltak, kiknél az iirak 
és ura-sszonyok ültének (ErdTőrtAd. III.8:il. Nagysjigos vrak, 
vTasszxinyok (MA:SB. 25. Megy: :i Jaj. 11.124). Az asszony csak 
nemos-leáiiylxíl lett úrasszony volt (Haz.. 1.138). 

uralkodó-asszony : regiiatrix C. [herseherin]. 

vadász-asszony (vadásza-asszony : indagatrix C): venatrix 
{'. [jaserin|. 

vén-asszony: I) anns Ver. Com: Vest. 119. vetula; altos 
weib. alté mntter MA. Vén a.s.szonyok isren kotyognak (Tin. 
2681. 2) educatrix : erzieheriu, goiivemaiite]. Ir.sz arról is hogy 
a vénasszony elhagyott ; nincsen most vénasszonyod ; azért viselj 
szorgalmatos gondot rá, valahogy lehet vénas.szonynak szerét 
tégy (LevT. IL61). Ángyomnak úgy ballom iCyi vénasszonya van 
(Nyr. IV.218). 

Asszonjri: muliebris MA. [weiblich; weiber-]. As,szon)n ékes- 
ség : mundiis muliebris : weiberschmuck MA. Nem híja-é egybe 
az asszonyi barátit (MA : Scult. 724). Asszonyi pipeskedés (Fal : 
NE. 34). A toelettát vévén gondra az asszon)! czifi-áról hivelyezi 
álmait (Fal: NA. 128). 

Asszonyiálkodik : eflfeminor Kr. (venveiehlieht werden]. 
Mátyás király is asszonyiái kodni kezde ; vgy hfile meg az elSbeli 
tSrSkec ellen való tussokodásától (Helt: Krón. 1.51). 

Asszonyka: 1) muliercula C. [weib, frauclien]. Némely 
azzonkaknak zokot yl erkwlczwk lenny íVirgC. 139, 141). Egy 
asszonykáért ezt meg ne ve.s.sük, mint az evangeliomi bolond 
(Pázm : Préd. 746). . Elhagyott szép asszonkája gyakj-aii jut 
eszébe (Thaly:VÉ. 1.319). 2) [domicella ; fraulein]. A Péter 
midőn a király leányától ezt hallá, felele : kegyelmes aszszou- 
kám ; én édes szerelmes leányom és asz.szonkára, mit beszéllesz ? 
(Tess: SzMag. 14, 18. MF.). A,s.szonyka, legényke (Matkó: BCsák. 
79). Hamar hiv5 aszszouykák : leichtglaubige fraulein (KirBesz. 9). 

Asszonykodik : fdominor ; herschen]. Asszonykodó : domi- 
natrix PPBl. Ez zent alazatos,sag három helen zokot azzon- 
kodni . . . Másod helSn asszonykodik igaz emhőrSknec zayokba 
(DebrC. 504, NagyszC. 270). Nagy zemerem az zolgalo leannak 
azzonkodny ev azzonyan. ezenképpen nagy zemerem az testnek 
uralkodny az lelken (C!oniC. 282X Az Joram felesege az Ochozias 
fiait megölte, bog & maga aszszonkodnec (Kár : 2Könyv. 50). 

Asszonyocska : muliercula; weihlein MA. Ugrándozó asszo- 
nyocska : saltatricula C. 

[Asszonyod-ik] 

el-asszonyodik : [effeminor ; venveiehlieht werden]. A férfiak 
megutáltatják magokat, ha felettébb való lág)sággal elasszo- 
nyodnak (Fal: UE. 500). 

Asszonyol : [dominam agnosco ; als herrin anerkennen]. 
Immár Vásti helyett szép Eszter vala, minden or.szag őtet 
as.«zonylja vala (RMK. 11.473). Igen hamar Máriát koronázák. 
ugyan jegjben ötét szépen aszszonylák (Tin. 321, Radv: Csal. 
IlSl I. Az S fiaikat, leányikot tiszteljék ; azaz m-alják, és aszo- 
nyolják (GKat:Titk. 496). Az Liceimibeliec regtSI fogván asz- 
szonyállatot aszszonlanac (Prág: Serk. 304). 

Asszonyság : 1) [dominatío ; herrschaft]. Megh nem mond- 
hatom mint lesz aszonysagban (CzechC. 14, EsztH. 18). Mária 
ne váry ez világi gazdag bévölkSdést és asszonyságot ez által 
az te fiad által (Zvou; Post. 1.173;. A leány még gyermek, 



mindazáltal ha kedve lé.szen hozzjim, a maga asszonyságában 
vagyon (liuthl: Élet. 1.343 1. 2) matróna, domina Kr. matrono, 
aiLsehnliche frau Adámi : Spr. Bizony nem lez azon.sag, hanem 
zolgalo azüuy íVirgC. 132). i\z sok yozjigot hagyaak az zyz 
mariimak, hogy vala hovva akíu-naa teetethny, ew kegyelmos 
azonsjiga oda tcemiee (ÉrdyC. 455b, 647). Zolgali az isten 
;uinianak mert hatalom adatot az S zent azzonsaganak (DebrC. 
175, 199). Mint valamely as.szx)ny.ság, második férjével lévén 
(Szabó István: Préd. n.l56. MF.V Hallhatfíi asszonyságod gyak- 
rabban (Fal: NE. 81). Ez az as.szony.s;ig azt találá moudani, 
hogy egy tseppet sem félti ai-tzáját ;iz 50 e.sztend5ktiil (Fal: 
NA. 150). 

isten-asszonyság : [dea; gíittin]. Minden állapotja böcsiillet 
s méltóság, a földiek között egy istenasszonyság (Gyöngy : KJ. 
28, Thaly: Adal. 1.122). 

Asszonyos : mulierosus MA. vveibersüchtig PP. 

[Asszonyosod-ik] 

el-asszonyosodik : eft'eminor Kr. [vei-weichlicht werdenj. 
Megve,szett bennek a természet, eIa.sszonyo.sodtak nenu-ill nemre 
való változá.s.sal, a kényességre nézve (Fal : NU. 252). 

ASZTAG (oKtoyakat Helt:KróiL 36. asstokha 179. MF.): 

1) congeries, sti-ues, cumulas, acervus; haufe MA. PP. K8uek- 
nec aztaga : acervus lapidmn (BécsiC. 247). Ez rez<>gseg ondoc- 
sagnac aztaga (GuaryC. 5, NádC. 35). Erdemeknek aztaga 
(DomC. 63). Zolgam egy swbammal ees egy aztagh rwhamnak 
arawal eel zewket (RMNy. 11216). Hamai- egy asztag fát kh-ály 
hordata, kin Driást áldozna (SzFabr: AmAft". 8). Nagy asztag 
fát raktanac, mellyen magokat meg égettéc (Prág: Serk. 813). 
Hazug.ságoknak asztagát fel-nevekedve látod (László: Petr. 83). 

2) [aceiTus frugum, méta foeni; triste, .schoher]. A kévéknec 
aztaga mellet : juxta acervum manipulonim (BécsiC. 6). A gabo- 
nát asztagokban oszve rakjác (Com : Jan. 74). Menyi a.sztagokat 
fergeckel meg étettél (Vás: CanCat. 278). Két asztag volt, kik- 
ben volt kalangya búza hatszáz íGér : KáiCs. 1.367). Pacsán 
voltak jó asztagi, mo.st azt cséplik (MonOkm. XXTV.ISO). S) 
[hoiTenm; schenne]. Az tyzta gabonát aztagaban geyty: con- 
gregabit triticimi in lioiTeum (JordC. 362). Az gabonaat győheetek 
az eu aztagomba auag czjTembe (ErdyC. 128b). 

[Szólások.] Asztagban tát keres (Fal:Jegyz. 920). 

[Közmondások.] Nem lehet a szamái-ra asztagot rakni (Kisv: 
Adag. 183). 

búza-asztag : méta tritici Kr. [vveizenfehmen] ; acervus 
tritid (DöbrC. 481. Illy:Préd. 1.38. RákF: Lev. 1.193). 

gabona-asztag : méta frugum Kr. [getreidefehmen]. Vad- 
nak négy gabona- és egy zab-asztagim (Radv: Csal. ni.231b. 
Bod: Lex. 29). 

széna-asztag : [méta foeni ; heuschober]. A széna baglyálí- 
hau, kalongyákhaii, szénaasztagokban hordattatic (Com: Jan. 79). 

zab-asztag : [méta avenae ; haferfehmen]. Az zabasztag 
mellett vagj'on egy öreg asztag (Gér: KárCs. 438, Radv: Csal. 
IL18, in.231b). 

ASZTAL: mensa C. tisch MA. Meg ezic vala mellec az 
aztalon valanac (BécsiC. 175). Az aztarra zolgalny : miuistrai-e 
mensis (JordC. 725). Aztalahoz iai'uluak (VirgC. 1291 Eg aztal- 
hoz beferwuk az memiyn vvagyonk (LevT. L163). Ehetic az én 
asztalomnál (Helt: Bibi. 11.194'). Aztalát iól tartya: splendidus 
in panibus (Kár: Bibi. 672). Aztalnál való barát: aniicus socius 
mensae (653). Eg kőszfjnessel egész asztal neiiet az duska itaha 
be foglalnak (DecsiG: Préd. 24). Fejedelmi a.sztah-a méltó nagy 
dolgok (Monli-ók. VIIL24). 

[Szólások] Aztal hazugia: homo imi subselUi (Decsi: 
Adag. 228, Kisv: Adag. 467). Egy asztalról élők: .sys- 
.sitii PPBl. Az egy asztalon élők: convictores (Com: Jan. 202). 

9* 



135 



KKUKK-A.SZTA1. ATOK 



Átkos— KEKTI-ATKACÉL 



13t) 



Jezabeliiek aztalán'il «;liiec iKár: Hibl. L324). Fői sz'idék 
az asztalt (Zvoii : IVizml' 2!ií'). A h z t a 1 1 teríteni; meii- 
sam stemere, mappám úisteniorc; deii lúicli deikoii I'P. Az 
ajióc eleitjeii az lendégekiiec !tózt;iloc abruszockal teríttotteiifc 
meg (Prág:Serk. 202). Latji az aztalokott magaiaii meg 
uettiiy: vidit meusas in alto i>(>sita» (ElirC. 83, JordC. 7(i5). 
Myuem ysten wetliheth aztalth nijiiekerik kjetlilenbe ? [wterit 
parare mensam ? (KuluiC. l»9j. Most készül az ebéd, az asztalt 
most vetik (Gyöngy: KJ. 19). Vetett asztal (Szentni : TFii'i. 1 
Moln: JÉpiil. 282). 

kerek-asztal: cibilla C. [speisetisch]. Eae\í az cn attyam 
fyay kerek aztaliiak vjíczy (KlirC 111). 

könyvtartó-asztal : pluteus, pulpitiLs Ilbralis MA. Ibüclior 
tiseb], 

öltöző-asztal : [toilctte-tiscli]. Mikor nagyságod az (iltíSzfl 
asztalhoz a tiikiir elcil)e áll (Fal: NA. 192iL 

összejáró-asztal : faiiszifilitiscli |. ("összejáró diófa asztid 3, 
egyben jáni para^ízt Jisztal 2 (Kadv:C'sal. 11.399). 

pénzolvasó-aaztal : abaeus (Com: Jan. 163). 

szakács-asztal : abaciis C. [kiichentisclij. 

számvetö-asztal : abacus; rechentist-'h C. 

Asztali: lueasíirins ; zum tische geliíirig MA. I'I'. Asztali 
esSlék fel szedS : analecte-s Major : Szót Aztali jó laká.sok között 
telhetetlenfii torkoskodni (Fal:NU. 3U8). 

Asztalka : (iwrva mensa ; tischleinj. Ács csinálta asztalka 
(Gér : KárC's. IV.445). 

Asztalnok (mztalnac MA. asztalnak üebrC. 39, Ver: Verb. 
165. stolmi MonTME. V.79) : dapifer Ver. structor, strator; 
aiifwartor, tisclidecker MA. tafeldecker Com: Orb. 116. Ez 
flrdfig monda neki : Jer velem mi zeretS azt/ilnoconk, miért az 
mi dolgoucat liivSn viseled, ragiiaii nekfink emljíir liast (GnaryC. 
11). O neky a Cliristus nyayaskodo luiratya ees ő asztalnoka, 
mert olStte my vagyon, myiid az diristiis zor/xitte (WinklC. 
355). Gergel papa hagyaa az asztalnoknak, hogy tyzen ketli 
zegen zarándckokat hozna be ew azbdara (ÉrdyC. 237b). lm 
ezen órábjui exiiediálom asztahiokomat Pennáit ([.«vT IL256). 
Az .•viztalnok a csatlóssal eléállott (Moulrók. XI.324, V1IL166, 
Gyöngy : KJ. 10). 

Asztalocska : measnia C. tischlein MA. (Radv : Csal. 11.115). 

Asztalos : mensjiriiLS iíA. .scriniariius; tischlor PP. A SKekrény 
csináló avagy asztalos : .si-riniarin.s .•'oii arculariiLs (Com : Jmi. 104). 
Asztalos i'sinálta .xsztal (Gór: Kái-Cs. IV. 111. Évk XIH.SS). 

ÁTABOTÁBAN : (obiter, negligeuter ; oberUachlich, nacli- 
laasigj. A ki bátalx)tában [így], hitváiuil tselekedni (perperam 
agero) semminek véli (Com : Jan. 220). 

ATI±A.C (aUász Gvad:RP. 386): altalicum MA bomyby- 
ciumn attalicum, luninas attalicus bombyciiuLs; atljuzeug, bro- 
cat PP. Fel evltevzt«te^'t engemet aranyal zevt atlacliba (CornC. 
382). Zoknya allya foly zewld atlaclial (líMN'y. U.34. LevT. 
1.267. Radv: Csal. II.H. 10). Némellynec szab hó fejérségű szép 
atlatyot iMA:Scult. 882). 

ÁTOK (díiját HMK. 11.207. aítyaual DomC. 136. istennek 
áUia Tel: Evang. 11.139): maledictnm, ilirac, anatliema C. |fluch]. 
CVpeget nifi reánk átok : maledictio (BécsiC. 155, 99, 3CK)). 
AÜikot atokcorth : c<invicium pro convicio (JordC. 850). Mikoron 
embfir atokkui atiiou (UebK'. 414). Akoron beb tolek az átok 
kyt foiőkro körének pilatn.stol (W'eszpC. 100). lieatok fordwilyon 
mynden teremtót allatok atokya (ÉrdyC. 13b. 106b. 622). Átok- 
kal telyes w zfiya (KulcsC. 16). KStteest tónec egymjissal nagy 
átoc állat (1 lelt: Krón. 75). Esnec vala isten atkába (Boni: 
Éiiek. 10), A böuösökot illeti amaz átok, hogy állmtatlanok 



(l'ázm: Préd. 38). Az ki valamit hirdet az kiviil az mit vfittetek. 
átok légyen (Pázm: Kai 114). Nem hogy mi ezt vallanók, de 
sőt átoknak mondgyuk, valaki poutrni pontra I>5c8fillettel nem 
vészi az teljes .sz. irást (324) A ki azt moudgya : hogy szü- 
letet nyelven kel a misét ki szolgáltatni, átok legjen (CzegI : 
BDorg. 71). Viszsza az az átkól élnek azzal (Megy: GJaj. 
in.9). 

Átkos : (maledicns ; flnchend). Szitkos átkos voltomlja (Agend. 
200). Átkos mondás (Biró: Micae 64. Kr.). 

Átkoz : malcdico, e.iecror, dctestor C. anathematiz<j MA. 
fluchen Ojm: Ve.st. 135. Melto vagy pokolba atkoztatt-itiiy (Elirf'. 
33). Megnem atkozliaffac (BécsiC. 116). Incab zennednem liog 
engemet megátkozzanak (MargL. 33). Embert barmot atkozUim 
íVirgC. 5). iSzSmyeu .szidogaoz, átkosz és ragalmasz én magamat 
(Tel: Fel. 3). Átkoz minden Hsztátalanságot (Com:JaiL 177). 

ki-átkoz: oxcommunico SL [excommuniciren, in den bann 
tim). Mi az oka tehát, liogy Pelagiiist az eredendő büiiríll 
támasztott hamis tudományért az egész ecclésia kiátkozta (Pázni : 
5Lev. 275). Kiátkozzák az apáczát, ha fogadása-után férjet keres 
a'ázm:LuthV. 94). 

még-átkoz : miathematizo MA. [verfluchen]. A fige fa kit 
megatkozal (cni maledi.\isti) meg ázott (MUnchC. 94). Feyedel- 
mect athkozod ee megh : pontitici Conviciaris ? (JordC. 783). Az 
pLsix'.k meg atkoza az varo.siiak fciedelmet (VirgC. 16). A kit 
te meg áldasz, áldot, e^ a kit meg átkoz, átkozot (Helt: Bibi. 
I. Bbh2, Kíir: Bibi. 1.141). 

Átkozás : execratio, imprecatio C. maledictio, detestatio MA. 
[das fliicheiij. Zayok atliküza.s,sal ees kesenvsegel telyes (KulcsC. 
21). Eii reyani taniadokimk athkozasy (125). Az átkozast tene- 
ked áldá.si.dra fiirdíta (1 lelt; Bibi. L Xxx2). Az áldásnak és 
átkozjlsiuik hegye (Pázm: Préd. 16). 

Átkozat: [maledictio; flucb, das flnchenj. Az atkozatnac 
WoUaban : in novLs.simo maledictionis (BécsiC. 153. JordC. 838). 
Átkozott légy örökké, a ki engemet-is átkozatba ejtettél (Pázm : 
Préd. 19) Haragnak átkozatja (Fal: Jegyz. 936). 

Átkozódik: exocror, convicior, maledictis incesso MA. [flu- 
chen]. Átkozódó : maledicus C. Kezde átkozódni es eskciuii 
(MiuichC. 103. JordC. 444). Nyeluemel gonoz atokal zitokal 
isten neueuel atkozotam (VirgC. 5). Rút szitkokkal rajok átko- 
zódának (Tül 142. Fél: Bibi. 80, Zrinyi L60, 11.94). 

Átkozódás : maledicentia, exeiratio MA. [das fluchen^ Ret- 
tenetes átkozódás: Oedipi imprecatio (üecá: Adag. 52). 

Átkozott (átkozt RMK. 11.200): e.xecrabilis C. exe<Tatus, 
mali'dictus MA. [verfliichtj. Tavoziatoc ol en tőlleni atkozuttac 
(MilncliC. 62). Ezenképpen leezeii ez atkozot nemzetlinek es 
dolga (JordC. 392). Atkozot lelek (DomC. 65). Menyetek el 
átkoztak az őrók ttWe (VirgC. 118). Átkozt már a föld. Átkozt 
vagy (RMK. II 200). Meimietek el en attiamiiac atkoxztai az 
firfik tíizro (Fél:T;ui. 531). Mely igen atkozottac es nvaualyasoi' 
azm- (Tlelt: Bibi. I. f2). Tfi átkosztac (Helt: IT. G7). Hej, átko- 
zott kileni-z, hogy nem tiz! (Thaly: Adal. 1.81). 

Átkozottság : (m;dedictio ; fludi). Mikoron reád yew-ennek 
mynd ez lK*zeedok, aldoth.saag es athkozotlisaagh, e.smegh haza 
hoz teghp<l the wad (JordC. 266, 2*30). 

Átokbeli : fnuiU'dictus ; verflucht). Atocbeli nepec (NagysiC. 
17). AttokU'ly ember (ÉrsC. 9). 

ATRACdi : borrago, borago, buglossum ; ocbsenzung, 
boragen MA. PP. Cjiioglosflira viilgare: atracel vei eb nyelv 
(Beythe: Nom. I). Atraczel gyíkere: cjiioglossa (Friuik: IUlkuiK 
18b). 

kerti-atracél : borrago, ökflmyelv PPBI. boretsch KirBcKt. 
156. 



137 



AT\'A— ArAM-ATYA 



SZENT-ATYA-BE-AVIK 



138 



ATYA : pster, jvirpiis Vor. spiiitor C. vater MA. Atjániat 
kOvptem : imtrisfii MA. Qni legpii iieky atia. ay.ut iieni tiirlliotiuo 
( KíinissbT.l Ott allokp«7.e\vl egy papot attjaya hyua moiKhiaii 
meg akai'ok gyouonnoin (HirC. 155). Oh atfa mendenlmtó vr 
isten (VitkC. S:i). Ymagyad te atyádat : ora patrem t\uim (JordC. 
369). Dyi'lieíeg attyaiiak (KultsC. 2). Monda a priornak : Agyam 
lioimet való ez itl'yv fráter (DomC. 245). Atyának fiúnak es 
zent leieknek nenebe (VirgC. 1). Tyztelendn atyám i2t. Hallá 
atyánk zent ferencz (25). Adam atianknak engednek vala min- 
den teremtet álatok (36). Kerek azon az w bodog atyokat zent 
ferenraet (74). Atyatok hazat hagiatok el (144). Megli \-tal- 
liathnak az atyaiwknak [így] es elpyknek zokasyth (Komj: SzPál. 
25). Zerelmetessek az e\v atyayokyrth [igy]: carissinii propter 
pati-es (88). Diezertessel attia isten mennyekben (Born : Ének. 
531). Ezenképpen az eretnekeknek is vénei es regi attioc vaniiae, 
kiktiil ez mostaniac vettec mérgeket (Mon : KépT. 22b. 23). 
Mind ezeket enged'-meg, atya mindenható iu--i.sten (Pázm: Pi-éd. 
12). Ha olly ellenkezéseket talált attyád urad az fl Írásokban 
(Czegl : Japh. 10). A mi régi attyaink, az en attyaim (Prág : 
Serk. 772. 773). Kinek fiúja niiitsen, a'nak afyája [igy] slntsen 
(fiKatt Titk. 16). Nemzü attya Hunyadi Jánosnak Signioiid király 
volt (Ll^zny: Krón. 315). 

[Szólások.] Kivel atyiil egy vala (Pázm:Préi 22. 1131). 
Az fejedelemasszony szerelmes atyánkfiának attyiil egy vér 
atyafiát eljegyezni engedvén (Évk. Xlll.öl). 

[Közmondások.] Edgy atyának Is lator fia nincsen íKer:Préd. 
157). Soha nincz á lator atiáknak iámbor fia : nnnquam es malo 
patre bonns filius (Decsi: Adag. 40). 

édes-atya : páter genninus MA. [rechter vafer], 

gyóntató-atya, gyóntó-atya : páter paenitentiai-ins, con- 
fe-ssarins, sacrificnlns ; beichtvater, beichthörer MA. Kinek 
kinek bizonyos állandó gyontó attya legyen (JéziisTReg. 4). Az 
okos tanáts, melly nem egyéb, hanem embernek az 5 gyón- 
tató attya rHalhHHist. n.332). 

házi-atya: [páter familias; familienvater]. Valahol a házi- 
atyánac kegelmas malaztiat lélendem (BécsiC. 3). 

jobb-atya : avns C. [grossvater]. Job atyámnak az atyja : 
proavns: negyedik job atya: tritavns C. Sigmond király iob 
attya vala á gyermeknek (Kelt: Krón 78b. 21. 35. Com:Jan. 
119. Ver: Verb. 89). 

kereszt-atya : [testis baptismi ; pate]. Neweztetyk iker. sz. 
János) Cristns lesus kerezt attyanak (ÉrdyC. 348b). 

kót-attyú : bipater MA. [ner zwei vater hat]. 

lelki-atya : [páter paenitentiarius ; beichtvater]. Byneymet 
meg akarom vádolni neked lelki atyám (VirgC. 2). 

mi-atyánk : [patemoster ; vaterunser]. Mond el az mi attyan- 
kat lTel:KprF. 32). Ollyan igazán elő beszéllette nékem, mint 
a mindennapi imád.ságot, a mi atyánkat (Hall:HHist. n.233). 
Mint fellyebb a férfiak mondák félig a mi atyánkat (Bíró: 
Ángy. 105). 

mostoha-atya: vitricus PPBl. Com:Vest. 151. [stiefvater]. 
Arwaknak mostoha attyay es ezvegyeknek ytelew byray (KnIcsC. 

156). 

nagy-atya: pappns C. avns; grossíater MA. (Kár: Bibi. 
1.649, Zrinvi 1.153). 
öreg-atya: oj (Prág: Serk. 860, Csiízi : Tromb. 478). 

öröm-atya : 1) [páter sponsi vei sponsae ; vater des brauti- 
gams oder der braut]. Egyhuzamban menénk az örömatya 
házához (Monlrók. XX\TII. 45, Thaly;VÉ. 1.347). 2) [pronu- 
bus; hochzeitvater]. A v8 legénynec vfiféllye edgyben szerzA 
násznadgja avagy leány kérS firóm attya vagyon: proxeneta 
seu pronubas (Com:Orb. 591, Com:Jan. 117). 



szent-atya: I) [páter ecclesiasticus ; kirclienvater). Emle- 

kozyel meg az regy zent attyaluiak liezedyről (ÉrsC. 275. 485). 
Oluastatik az zent atyáknak elptekbwl (VirgC. 111). 8) [patri- 
archa]. Bátor csak az szent atyákot tekintsük. liegutolsó .szent 
atya Noé vala (RMK. V.lű). 

szép-atya: [proavns; urgrossvater]. Az ő sib attiok (Mel: 
Préd. 69). 

szüle-atya : c« Miképpen az hatalnias.ságod atyja, szüleatyja 
athname levele által miként oltalmába vött (1576. lírdPort. 
XyKözl. in.326). Maradékim tanulják meg, ha gonosz találja, 
hogy a legSsebb jószágok és legbizonyü.sabb jutalmak a világtól, 
atjjok, nagy- és szüleatyjokról maradott reájoU (liethl: Élet. 
1.145. NyKözl. m.326. Haz. 1.132). 

töke-atya : [auetor gentis ; stammvater]. Chám tóke attya 
volt a nemzeteknek (Gvad:Hist. 19). 

Atyácska : [patercuhis; vaterchen]. Az barátok atyaLskakká, 
az apatzak anyatskakka lesznek (Pécsv:Fel. 729). 

Atyai: paternus, patrius C. vaterlich MA. Atyai módra: 
patrie C. Atyai-képpen: patrie, pateme; vaterlich MA. Az atyai 
parancholat (Éi-dyC. 616b 362b). Tagad ki magadat az atyai 
\\Twk.segbwl (VirgC. 27. 107. WeszpC. 42). Atyai keresmény 
(Pázm:Préd. 424). Ez népet atyaiképpen nevelte (MA:Scult 
821). Atyaiképpen feddi (Mad:Evang. 284). 

Atyás : patrimus MA. dessen vater noch ani lében ist PP. 

Atyáskod-ik: patrem ago SL [sich wie ein vater be- 
nehmen]. 

Atyáskodás : [cura paterna ; vaterliche sorgfalt]. Szerelmes 
atyáskodással ölelgeti, csókolga^a (Biró:Micae. 256). 

Atyaság : 1) pateniitas Kr. [vaterschaft]. Le haitom en 
térdemet mi vronk crüstvsnak atfalioz, kitől minden atfasag 
neveztetik ménben e.s főidőn (DöbrC. 374. Komj:SzPál. 289). 
Isteny atyaság (ComC. 145. ÉrdyC. 188b). 3) [páter; vater]. 
Bwnőmet mondom atfasagodnac előtó (VitkC. 25). Mely bynek- 
ről hagyom bynesse magamath vristennek &s agyasagodnak 
(TelC. 339). Kérem te felsegas kegyes atyasagodat [istent] (CoriiC. 
312). Twggya tyztőlendő atya.s,sagod (a pápának mondja asztal- 
noka] (ÉrdyC. 237b). Atyaságtok (KecskTört 228). 

Atyátlan : patre carens MA. [vaterlos]. 

Atyó : [patercuhis ; vaterchen]. Atyó ez ; atyámra anyám 
mutogatott; atyám-is: ne anyó, Palyi! szólh'tgatott (Gvad: RP. 
17). 

AUGUSZTUS : [niensis Augustns]. Angustus (MünchC. 
S. CoruC. 332). 

AV-IK (otíik Boni: Préd. 202. óot Born: KTud. in.67). 1) 
[penetro; eindringen]. Az ő heusege altathattya az te testedet, 
es minden ereye beled ouic (Born: Préd. 202). Az ifiuság vétke 
nem a lágy húsba, hanem a kemény csontba avik (Pázm:Préd. 
338). A festék a ruhába olly igen belé avik (Ker:Préd. 
383). a) Avom: minuor, contrahor, densor; ich werde verkleinert, 
geringer gemacht PP. 

[Szólások] Hallyiik, hogy a bötsüUetet, értéket tsudállyák, 
magasztallyák szüléink : azért belénk avik ezeknek b<5tsiil- 
lése és kívánása (Pázm:Préd. 201). Ez az Ádám maradékinak 
szivOkhöz gyökerezett és elméjekbe avott vélekedése a gazdag- 
ságrul (357). Ha annak vétkes szólása a gyermekbe avik, 
könnyen ki nem tisztul Ijelóle (1126). Belénk avott az a tulaj- 
donság (Laud:UjSegits. 1.201). Belé avot ez az emberekben, 
hogy minden dolgoknak kezdetiben isten nevét említik (MNyil: 
Zsolt 54). 

be-avik : [penetro ; eindringen]. Az bűn, melly Adamrol 
eredé reanc, be ouot még az czontimknac is az veleieben (Born; 
Evang. 1107). 



139 



AVAT-AVAS 



AZ, A 



140 



Avat í""<í Kovác»J:Króii 11.58. MF. be-aceí, be^iiwií MA. 
l'P.): I) (imlnio, pencitrare facio; tratikeii, eiiidriiiKen lassen). 
Mint a vizet, i'iiry ittátok asi átkot, iiielly iigyaii csontotokba avat- 
tatott (PázmrPréd. 18). Az ecy niá'<Hal való jó tetoI a terme- 
szettül avatik belénk (iuy] iLand: L'jSetíits. n.8;i2t. A tjiralko- 
dás belénk avnttya azoknak crkíiltsét, a kik köí'.t fort;unk iKal; 
UE. 421). 2) (iimnt'iiro ; cinseiíiienj. Hadd el a papa liitit, ne 
auass, ne (,'ioiitas.s papai nicxlra ( Mol : Hréd. 28 1). Mit imád- 
kozzék a prédikátor, mikor avatni akar íPiizm:Kal. 58". MF.). 
8) Avatni iiosztót : paimum dcnsare ; das tucli dicht üi oinandcr 
fiigen PPB. 

(Szóli'isok.J jUiir/át vmihe uvatni. Azokban íi mellieket nem 
latot makrát aualüi (Fél : liibl. IlítS). Más dolgália avatni ma- 
gát: alicniim arare fiindinn íl )et-.-i : Adag. 181. KisvrAdag. 71. 
227). Az aíKszony-embeniek nem .szabad íiz egyházi ."izolgálat- 
ban magát avatni íPázm: Kai. 722). Kit/il vilttél hatalmat erro, 
a mibe avatiKl magadat (C'zegl:MM. l.">). Miijái nni/n: uvatni. 
Ne aua.sd magadat ez igjíz embernec dolgához: niliil tibi et 
justo Ilii (Kár: Bibi. 111.29. MA: Bibi. IV.30). A német nem- 
zetség Erdélyhez, sem pediu' ahlioz a mit engedtek Erdély- 
hez, ne ava»ia magát (ErdTflrtAd. 111.117). Az mi az pénzen 
vettet illeti azokhoz tudom keozit nem auattya (líadv: 
Csal. 111167b). Az iambor nem awataa semy ygyeet 
liozyaa, hanem csmeg zent Bemalthwk kyldee (ÉrdyC. 503b). 

be-avat l)infro<liico, incorixiro; einfiiliren, einverleiben MA. 
I'P. Az ny liíizasokat nem ."izoktiik a templomhoz ké.sérni, é.s 
bé-avatiii (.Sam:Cer. 120). S) fmacero; einweichen). E malatzoc 
nem tiszták még, mert nem anattak be fiket. Hol kel őket 
lio auatni? nem latok semmi vizet Es monda neki, ez arra 
való helly, ez a szentelt viz. Pappá tfitted magadat, es be akarsz 
auatni (HeIt:Mes. 301). 

belé-avat. Belé avatja magát: immi.s<etnr, intricatur MA. 

Mindennek dolgába beié avatni magát : omninm parte,< *corri- 
liere PPBl. 

még-avat : humecto, macero MF. fnass machea einvveichenj. 
Vedd a tehén húsnak oldalosát, és sok konczokat, avasd meg 
eczetben (1601-i Szaliácskífnyv 13. MF'). 

(Avatkoz-ik| 

Avatkozás : finauguratio ; oinseginmg]. Eíirömedre volt 
szülésed, avatkozílsra menésed (Gyilngy:RK. 214). 

Avial? [peuetro; eindringen). Atléle vétek nem a lieléjek 
avutt [avott ?) é.s liozzájok ragadot természeti ve.szeLségből 
származnék (Pós:Igazs. I230I. A kárhozjitra vali'i kőteleíséget 
meg kell választani annak az ó mocskától, belé avutt tapló- 
játul Í627). 

AVAR : (gramen ariduni ; dürres gras] Ha.s-zoiitalan avarbji 
tüzet vet, hogy meg tisztítsa fíSldét (Pjizjn:Préd. 6. 701). A 
száraz aviuban a harap sebes égéssel mindent meu' emészt 
(Pázm:Kal. 143. Kr). A mint a tfiz tisztit, ;iz aranyat a rus- 
dátúl, a mezi^t az avartól, ugy benníuikot a biiunik rosdájátid 
avarjátul meg iLszlil (l)iósz:Tal. 200). Az avart ,sz;ikgatják, :izt 
égetik (RákF:Lev. Illii.ii Hitván avarát étetnek (Monlrók. 
XXia481). 

(Avoros, avaroaod-iki 

meg-avarosodik : |iu«sio ; verdononj. Az én rétemen 
való 111 már nem csak kaszálásra méltó, He ngjan megavaro- 
sodot (Prág;Serk. 1012). 

AVAS (Otpoí 1136. Owoí 1275. Jem. Silva Ot'fi.« 1337. 
CodPatr. ÜI.133): (silva proliibita; gelioge?]. Sonha iWdog- 
keoheoz tylalimist eis awiLst nem fogtak .sem nem byrthak 
(RMNy. U30,S). líegerzhez awa-snak fogtak az vt z;i;iui!ira az 
bykkest. Az warbely morlianak awixM fogtak mynd erdeo 
benyey zeolcokygh |309. 310. 311). Az boldokeo wytl'aln.ssy 
barom Uaskoygh el menth. Azonkep|>en az baskays el ment 



I myndenykere ehyak hogy ka/irban tilalmasban nem Un'hyat- 
tatott Icot legjen, de bosj awast fogtak wolua Bixiokeoben azt 

, on nem tlmdom. regeezbeol sem thwdom mert nem termet az 
mak hogy aw.-ist fogattak wolna Í312. 313). En nem thwdom 

I hogy boldokeoyek awast fogtak wolna ee hogy tyzedet weo(- 

í tek volnays (314. 31.5). Erdfl kettí vagyon: egyik Bükkös avagy 
AvíLvIjérív, íGér:KárC8. IV.342. 368. nL334). MLskoltz felelt 
egy nagy hegy oldal vagyon, melly Avasnak neveztetik (Gvad: 
KR 0). 

AZ, A (ad> WinkIC. 357. JordC. 275. UvT. 1.193. ac:ok 
UebrC. 229, 271 sat LányiC. 48. Helt:Krón. U Helt:VigK. 
27. 02, ozvc, ozchnz HB. oz, oztli sat LevT. 1.104. luó. — oz 
gimils, ozcliuz HB. az hews, az feleles, azkappii EhrC. 16. 17. 
azbalol 53. azrol DomC. 14. VirgC. 121. áznak Nagy.szC. 6:'.. 
azba KulcsC. 58, 80. abbint GiiaryC. 3. addizno, allabat 10. sat. 
ah masyk JordC. 729. ahra UebrC. 109. 134. 138. ah ki, ah 
gonoz Ozor:Clirist 167. a' gorfa, a' magarazat BécsiC. a' ma 
gosoc MUnehC. 16. sat. a" helyen, a" monostor, a" pnztlia 
ÉrdyC. 341. sat. a' kivöl Tel:Evang. n.40Sb. sat): 1) Ls, id C.; 
illó illa illud, is ea id ; er, sie MA. [jeuer, der, derjeuigej. a) 
(fSnévileg :J a) Kii- ozvc, miv vogmuc (HB).(Jui legén neky atia 
aznt nem tudliotiuc (KfínigsbT). Az felele: illa respondit Ha 
azokat akamatoc varnatoc : si eos expectare velitLs (BécsiC. 
2) Ha kedeg az irasinac nem hiztec,, miképpen hihettec en 
igeininec? si autem illius literis non creditis fMiinchC. 179i 
Mert ez az: hic e.st enim ŰordC. 361). Nemde tliy méltóbbak 
vattok azoknál (371). Ytelycd azokat wram isten: judica illos 
(KulcsC. 7). Mynd azok kik wtet kwiietik (VirgC. 20). Tanicz 
meg azokra kiket nem halotam (43). Maas mondást ne varya- 
tok egyebet anal akyt egyzer meg mondotak (62). Titeket azon 
ker (17). Kezde azon gondolkodni (25). Arra iwteni hogy veled 
halyak (38). A nem lehet (LevT. L171). A serami volna (Boni: 
Préd. 549). Öt iga Okrfit vettem, és azok' próbálni megyek 
(Pázm:Préd. 744). Igyene.s mértéket tart isten a jó cseleke- 
detek s azoknak jutaimi kőzött (Czegl:MM. 287). Hogy eztet 
adja meg, áztat hárítsa el (isten, Orczy : KíiItH. 73). fi) Ha 
wolamely haaz e^vmaga ellen megozol, az az haaz nem állandó 
(Pesti: NTest. 74). Abban az oraban: in illo die (Fél: Bibi. 20). 
Ászt osztán az hetet ird le (Helt:Arifm J.). Abból igyál igas- 
sagot a kutbol, ackit isten czinalt (Mel:Préd. 104. MF.). Mi- 
némfl kiilömbség vagyon azok a munkiik-kíizfitt (Pázni: Préd. 
1 10). Tartozunk h;ir-;tdással azok a bfiuök távoztatá-sáért (SSO). 
Azokatis az két dolgokat csak tradiciókbúl tudták az sidók 
(Píutm: Kai. 473). b) [melléknévileg :j Ki nopmi emdul oz 
gimil.stvvl (HB). Mynd az tayban lakozó kjTalyok : in üs regio- 
nibiis (JordC. 304). El meene ah bérről :' transiit inde (397). 
Meg vygazeok az gyermek az horaban : in ilU hóra (37f>i. Az 
időben : in diebus illis (361). Az ydőkben zalla wrnak ygheye 
en hozzam (ÉnIyC. 341b). Az nap semmit nem evek (Poenit 
76). De akcor az időben kezdő magát kiki mind fel maga.'a- 
tahii; ea tem[)(íslate (IXm-sí;.S.i1IC. 6). Ninca az ember ki nem 
vétkeziiéc: non est homo, (pii uon |)eccet (Kár: Bibi. 1.312). 
iVz iidíben parantsolat méne-ki (Pázni: Préd. 97). A végn- 
(azon célból] (Betlil : Élet 2941 *) (ó, -f), tö ; der, die, das), 
Byrya az en népemet : regat popultim meum (JordC. 359). Ky 
az tőwycz kőzze vettetőt: in spina (394). Aad eimekem ah 
János baptiztanak liw feyeet (398). Te vaé a' peter : tu «< 
Petrus (405). A" my zjiMik (ÉrdyC. 511bX A biuőkiiek setet- 
sego: tenebrae (>eccaloruni (DebrC. 2). Vallyoii vontté valamit 
raytatoc á TitusV (lIelt:LT. Aa 41. A szent Pal es az OirtstiLs 
mondgiak (Fél: Tan. 335). A IV. l^eo-iitán Jancsi a-szszony lőtt 
volt pá(«iva (Pázin: Kai. i)34). A dejác nyelv l^L■\: Bibi Elíb 2). 
iVzon az helyen lakik ( lisziiy : Króii. 2901. Az a hal aH'éle vóh, 
a mellyet .. (Mi.sk: VKert 455), A felske az a' madár, a' 
melly . . (4 Ko. Alcibiádfwnek ez az S őrőme nem vala állandó: 
haec Alu. laetitia (Rilug : Coni. 70. 



141 



AM-AZ— ADDIG 



ELADDIG— AKKORBÉLI 



142 



am-az híkm; Viis: QuiCaf, 90, 111): illó C. ijise MA. [je- 
uer, jené, jeiiesj. a) [fínérileR :] Vitézeiket li,n}:ia őrizetire sa 
mázok [a N-itézek] iol haliak vala (DebrC. 123). Vitozit uadaziii 
bocsalta s amazok .soliol vadat nem leltének (175). Gergflli 
monda neki kili uasi te sfelele ainazh (214). Imez embfir tőr 
nec miata esőt, imez vizheii hot, jmiaz magassat'i""! e»)t (245). 
Emez arra vág>ódik, ama' pedig njilváii mondg.va (Pázm: 
I\éd. 55). Erről vagjou szó, nem amarról (Matkü;BCsjik. 268). 
b) [mellékné\ileg:) ETen raaitiruni.s.as;ot válla amaz e^ 6zveé 
.izzoíi, khiec cak ket fillére vala iGiiaiyC 39). Amaz nag; világ 
biro Alexander nem szegyenlette .'ízt mondani (Di^f.si : SallC. 
Elíb. 2). Hiec amaz hatalmasoe: Isti simt poteutes (MA: Bibi. 
L6). Amaz napon (Zvon : Post. 1.36). Nézd meg tsac ama' szit- 
ko-s Pázmáut (Czpje;I ; Japh. 22). A Catalóuia nevil mez6n a 
mellyen ama nagy csata vala {Liszny;Krón. 145). 

imez-aniaz : [hic et ille ; der und jener]. Nagyob bScsfilleti 
az régi keresztyéni gyolekozetnek, hogy sem mint imez amaz 
hitetlen szeckevésznek (Pázm: Kai. 1Ű6). Emlékezetet sem ejt- 
nek az hitrfil, mellyet csak imez amaz k5z dolognak itilnek 
(359). Az Írásnak csak egygyik czikkelye, az az, imez-amaz 
részecskéje piszkáltatik (Matkó: BCsák. 5). Azokat sok imez- 
amaz babonás ceremouiákval (illik (GKat : Válts. I. Elób. 27). 
Régi dolgokat kezd beszélleiii. Hogy amaz boldog emlékezetű 
király éltében imilyen amolyan dolgoc tőrténtenec, emezt amazt 
végeztéé, imígy amúgy voltac az emberek (Prág:Serk. 796. 
MF.). 

amarra: illac C. illuc; dahin, da durch MA. Töltéseimet 
amarra [így] ki líttem (Gvad : NótTest. 104). 

az-az : id est, hoc e.st, ut piita ; das ist, dieses Lst, namlích 
iLi, PP. Megsugia azaz elmetekbe hozza: suggeret vobLs om- 
nia (XémGI. 218). \V atya azaz a keral (363). Az mennyei 
tarhaz az az a harmad eg (SándoiC. G). Vallvan fi rayta elő 
istennek igeiét az az Krisztusnak sebeit (VírgC. 14). Adatának 
segítségre három cardinalisok : az az Ugolínus, Stephanns es 
Nicolans (DomC. 99). Az angyalnak akaratja foi-dithatatlan a 
íora, az az soha ímmar íot nem akarhatnak (TihC. 206). Annak 
is ez vette fejét, azaz hogy minden dolgokban igaz ugyan 
részes (LevT. L20S). 

ugyan-az : ídem MA. [deiselbe). Ammeliecbe ember vet- 
kőz<'t vdan azzocba gótretic (DebrC. 277, Helt: Bibi. I.a3). 

Abbeli, abbéli: (ad id pertinens, ejusmodí; diesbezüg- 
lich]. Keei-lek kegyes Jesus az beli kenoderth (PozsC. 8). Ab- 
bali [így] járásában Macedónokat eliM talált (Forró :CiirL 686). 

Addig (addeg BécsiC. OzorrChrist 84. addég Uzoni:Dáv. 
106. aggyg Pe,sti : NTest. 3. aggyk RMNy. 11.205. agyh LevT. 
1150. adzeeg DebrC. 81. adzeg 12. adzyg 97. adziglan Bom; 
Ének. 241, CorpGramm. 244 aczyg RMNy. IL273. acczig Sylv: 
UT. 1.97. a:dygh RMNy. ni.39. a::yi. IL95) : 1) adnsque 
eatenus Ver. eousque; so vveit, bis daliín MA. S) tamdiu, tan- 
tkper Ver. so láng MA. Adzyg meg nem halok myg égik nem 
lezök kozzulők i DebrC. 162). A tyiik nem szol acczig, míg nem 
háromszor tagaccz meg engemet (Sylv:UT. JáiL 13. 38. MF.). 
Az fele.seg köteles az házas-ságnak tíiruínyíre acczíglan mecczíg- 
len az ü firie il (Sylv:UT. l Kor. 7. 39. MF.). 12 e,stend6s 
lewen szabadon perelhet, de agyk nem (RMNy. 11201;). Még 
amaz lábát vakargatná, aggyig a galamb eh-epille (Pesti :Fab 
70. fab. MF.). Addég vitetic, meg valami meg tai-tnztattya 
(Cis. H3). 3) [tamen; doch]. Jlenn)! barant őttem mind éltig, 
de egyre sem mondottam a benedicitef, keresztet sem vetőttem 
rea, es addig meg őttem (Helt:Mes. 306). Még meg sem 
fogta, s addig melleszti iDecsi: Adag. 127, 185). Még sem érted 
a dolgot, s addig belé szól!a.sz? (191). 4) [eo, faiito; desto, 
um so]. Áz haz adig inkab eres : tanto magis aedificímii sta- 
bilitur (NémGl. 383). Mygh towab towab addeg ynkab hal- 



gattyaak nagyobban ehodallyaak (ÉrdyC. 514). Myg towab 
towab adyg nagyobaii meg bewőyty e\v yozagus teetemeenye 
uek érdemes voIt;i;it (612). 

el-addig : ;idii.sqiie MA. (so sehr]. Magával nem bíró az, a 
ki aimyira és el addig meg tüzasedic, hogy haragját le ne 
nyomhas.sa: adeo et eousque excandescít (Com:Orb. 894. iMl>\). 

^Afféle: ojils generis; dergleichen art MA. Ira nőmős regu- 
lates a zt-rzetősőknek kit kouetuek a kalugier barátok, de 
immár a fele zerzet hazn;datl;ui (DebrC 105). Mostan Ls á 
fele taligát neuezuec. Kun L;lszló szekerenec (Helt:Krón. 62, 
Born : Préd. 23). Az mag aH'éle kemény megszántatlan .szíven 
vagyon (MA : 8cult. 231). Úgy látom, az nemes vármegye tiszteit 
csak egy a féle pásztornak tartya (KecskTört III.336). 

A-fölött, aimak-fölötte : ultro, íasuper C. praeterea MA. 
(überdie.s]. Annak felette meegh az testem es remenseghben 
nyívgozyk : atqiie adeo ciro mea cummorabítur cimi .si)e (JordC. 
712). [Adtam hái-om aranygyilrflt,] aimak felette attam nekyek 
a melleth hath bokor ezew.sty kaptlioth (RMNy. n.57). Es 
amiac felőtte chac itah-a való víz .síntsen: ínsui)er et aquam 
non habét (Helt: Bibi. I. Aaa). Vágynak elegen, kik futnalt 
munkától, a felett nem .szűnnek az emberszóllástól (Orczy: 
KöltR 4). 

A-kivüI : [praeterea ; ohnedíe.s]. Nem .szükség ördiigfit ú-nia, 
mert a kívül Is mindenkor magát mutogattya (Tess: SzMag. 
Elfib. 2. MF.). 

Akként: (íta; so]. Senki nem erezt vy bort o tőndScbe, 
mert a' kent az vy bor megzakazía az o tömlőket (MünchC. 

119). 

Akképpen : sic, íta MA. [.so]. Míkepjjen az appastalak voltak 
zent leieknél telle.«ek, azkeppen ferencnek tar.si azanna sent- 
segnek voltának embery íElirC. 1). Ittis majd egy a'képpen 
esik a dolog (Pázm : Kai. 635). Acképen czelekedénec (MA : 
Bibi. 140). 

Akkor, akkoron, akkort, akkorban, akkorában : 
tunc; alsdann, dazumal MA. a) Lsten veled vagon accorou 
(GuaryC. 68). De míkoron halálára iut, akkoron lattá (BodC. 
2). Kyment vala akor zenth ferencz az helbwl koldulni (TirgC. 
47). Kyk akoron ez zeutseges atyának oth ehrte allotanak (61). 
Míkoron az theruenre kelewiik az koi-on es megh bizonetom 
(LevT. 1342). Akort Jacob vala lietuen ket esztendős korába 
(Szék : Krón. 13). Noe házasságát socká halászta, mert őtt száz 
esztendős korára hagya, ackoraban meg hazasodot vala (Valk: 
Geii 4). Voltanae akcor az fidőben . . : fuere ea tempe,state 
(Decsi: SallC. 17i. Ackorban való .sídoc (Kulcs : Evang. 255). Az 
Prócion csillagnak eleuyészetiis akkorbau esik (KNagysz. 1613. 
E2). Szinte akkor [éjien akkor) (MA: Scult. 6). Szintén akkor 
(Tof : Zsolt. 54). b) Meegh akoraiglan el nem bochattam (LevT. 
1316)) Ha en haza megiek akkoira légien kezén (RMNy. 
n.333). Az győzelemnek czimeret akkorra hagyjuk, hogy neki 
meg adgyuk (Gyarm:Fel. 115). Akkortól fogva meimyi nyo- 
morgatást próbált (Rumy: Mon. 110). Sz. Péter akkor táyban 
ment Romába, mikor . . (Megy: Covsp. 57. Gyöngy: Char. EUb. 
16. Misk: VKert 224). Csak az sietség hala-sztatta velünk 
akkorn'il mo.stanra (Thaly: Adal. 1307). A pogány romai dámák 
akkor időben leetícában vitették magokat fiis égi-e (Fal ; NA 
136). 

ugyan-akkoron, ugyan-akkorban : [eodem tempore ; 
zur .selbeii zeitj. My helen ezt \'v megertete wot, azon helen 
en hozam jM wghyan akoron (RMNy. 1129). Vgyan akkorbiui 
ezen concordiái-úl, másutt, illyen verseket ii-ának (Pázm : Kai. 
353). 

Akkorbéli : ejus temjxirLs MA. [dániaiig]. Akkorbeli udvar- 
bíró Tariióczi m-am coutentídta Kdét (LevT. 11.238;. Az ackor- 
beh kerasztyenec (Mon: Ápol. 443>. Ki-isztus mindenekre meg- 



143 



AKKOKl-ANNYI 



AAl-ANNVl—El^ANNYIKA 



144 



tanította az apostulokat, vmiket akknrbíli állaialtyok kiváiit 
(Pázni: Préd. (>29). Akkorbéli sz. atják ( Biil : Cslsk. 43). Az 
akkorbeli idwjkiiek iicliéz volta miatt (KCsipk : Woll. 320). 

Akkori: c« (Pc«ti: Fab. l»b). Akkori iiWlwn : illó teniiK.rls 
artieiilo (IVág: Serk. 724). Akkori bizoiytalan ;illa|«iloiiilioz 
képest (Mink: VKert 16). 

Akkoriban : (eo fere temporo ; iiin (iiesell* zeit). Akkori- 
kui mikor az Kádváiit vissza-szerzelteni lI>e\T. 11.374). 

Annál : (eo, tanto; desto, lun so). a) Magokat felyeb szeretic 
aniiál, liocy iiem miiit kelleiwi íllolt; IHbl. I. ívii. NpiiiU v<'>lt .solia 
oly bolond, ki az lápát istBiinek nevratu vóliia, iiimál kiilömb 
értelemben, melyben az m. iris brteiieknek híja az KonilviselíV 
ket (l'ázm: Kai. filili. A fiildíin amiálinkább Is rettei^etAbb 
jelek látszanak (Pázni: l*réd.»'.]. b) [minél— annál :} Miiiéliiikább 
látatik becsülni, annálinkáhb b;i/,nd (Uetlil : Élet. 27). C) \men- 
nét— annál :j Mennél kízfilíc: iobb vitézei- valáimi-, ;uinál ink:ibb 
vesznec (Decsi: SallC. 8Ü). Mennél fellieb való renden az 
ember vaifion, annál tettete.sb e.s vessedelniesb a gono.'fz pelcL'i 
(Fél: Tan. 234). Mennél tovább várakozik, aiuiál keményebben 
büntet (Hly : Pré<l. l.Si. Mennél iobban vagyon dolga, iuinál 
Uikab el merAI az bfmbe (HollPréd. 13). Mennél ki bátorsá- 
gosban járul 6 hozzája, aimál írőmesbben meg-halgattya (Mad: 
Evang. 38!)). De a mihez meiuiél nehézben juthatni, azt 
annál kedvesebb ízzel kó,stolh.-itiii (Gyöngy: MV. 89). d) [vala- 
mennél— annál :) Valamennél nagyobb [lenig az dolog, és vala- 
meniiél kozellyebb járul az emberi boldogsághoz, annál szor- 
galmatossabb tanácskozás kivántatik (Toln : Vigaszt. 12). e) 
[mentől— annál ;] Mentül toiiab halaztia, aiuud . . (Mel : SzJán. 
222). De mentíl nehezebb, annál nagyobb bátorsággal kell 
venned (Mik: MulN. 177. .í2). t) [mmnyivel—annál ■:] Miiieuel 
ionkab neuekíidiiek az aiandokok, annál ioukab neuekodnek 
az aiiuidokokrol ivalo zamadasok (TihC. 121). g) [míp — annál:] 
Migh ember nemesb: annál kedve,sb zolgalatya Lstemiek elewtte 
(TihC. 2i)5). Az ho migh na^ob der najion : annál ioukab fenlik 
es feyorb : iigian ezóiikoi»n migh ionkab az zyz testet nagob 
.saiiarusagba tartya: aniial fenosb zyzes.sége istennek előtte 
(KazC. 147). 

Annálfogva : Iquamobrem : daher, folglicli]. Anniilfog\a 
rendeletem teljesítését mindenkinek ajánlom (MonOkni. Vili. 

323), 

Annyi (imne BécsiC. 14.'MUnchC. 43. ozonneat 125. azmneiiit 
154. annee JordC. 45. 721. ÉrdyC. 6. anny 522. anne ConiC. 
43. 155. VirgC. 5. antra 16, 32. 36. annft TiliC. 21, annee 83. 
ajmera TehEvimg. 1.271. omifat Szék: Zsolt. 158. anni Boni: 
Préd. 62, anni DetsiG:Préd. 34. Kár: Bibi. 1.168. onntra 97. 
120. aiiníera 379. anni, anníra Szjir;Cat B3. aniiyat Kules: 
Evang. 220. (mniat Zvon:Osiand. 222. azonna sentaeg ElirC. 
1. annya bewn 32. aúíiat MiinfhC. 92, 154. anna vtlia woliia 
PeerC. 97. anna DöbrC". 295. anno TelC. 244. annyat ÉrdyC. 
558b. amiyaf Magy:Nád. 39. aimj/an Pázm : Kai. 625. aza»myíra 
ElirC. 41. azuimyíbaii 1U3. aúíie PeerC. 156. aúnet IXibrC. 295, 
anuíí üzor:Christ. 170. annye Keni : Élet. 59. aíiiiyet L'zoni: 
l)áv. 157): tot, tantus C. so viel, so grass MA. Aiuiyin, oly 
drági'ui: tanti, tantideni ; so teuer MA. a) Annya bemi: tot 
jieceata EhrC. 32. Mond iiiegh, ha aiuiecn attatok el az 
mezőtb? Az kedeegh monda: Vgyaii aiuieen (JordC. 721). 
Myre keseel anny sokayg (ÉrdyC. 566b). Atyanilianak anne iot 
nom akiirtjmi mint önmagamnak (VirgC. 5). Aime zerelnie es 
hile vala ez zent atyahoz (12). Aiuii nagy zeretcttel (I)omC. 8). 
Anneia jut, hogy izjik neue imperátor (MehSzJiin. 419). Nem 
ozlot vala iiuue .soc fele (420). Kibewl aiuiy mezzé jiulak rab- 
ianya thewrowkkewk (Monlrók. UL35. MF.). Valameny vers 
ebben nz históriában vag^jii, anni IkMi-z értelem es t;inusag 
adatie ezekből (Ueisi : SallC. BUfib. 5;. Meli aiiiiit teiizen: iiuod 



est interpretatiun (Fél: Bibi. 2). Annyiba jutott a dolog, hogy 
. . mindgyárt prédája lészeii a gonoraokiiak (Pázm : Préd. 24). 
Rendel szolloe mindenec felől annyi rővidenis, á memiyire . . 
(Zvon:Post. 1,100). Aiuiak előtte, hogy Budára Pe.stro bírták az 
falut, oda is annjiszerént adóztanak (TörtT. VL120). A sereg 
lítiuma tódul, mint annyi oktalan barom (Fal:NU. 354). Miért 
volnának annyi számmal itten íNótPM 39). b) Két annyi : dup- 
lus C. zweifaeh MA. Tiz annji: decuplas; négy annyi: qtiad- 
ruplus; négy annyiszor: quadrupUcato C Zaz anneiat vezen 
(MünchC. 50). Zaaz aniiyt vezen érette (JordC. 415). Meny ket 
aimera (368). Gymeiczcet aggyá, nemei zazaiuieet, nemei liatli- 
wan annet (394). Ket anywal tartozyk (KMXy. 11.20). Fél aiinyt 
té.szon (Helt: Ariim. O). Het amiit kell adui: reddet .srptiiplum 
(Kár: Bibi. LC05) Kegy annyit adok (Illy:I'réd. 11.271). 

(.Szólások.) Ha Cupido a históriába keveri magát, meg no 
árt«on. — Minket ne féltsen. — Annyi mint az tehát (Fal: 
TÉ. 632). 

am-annyi : (tantns, tot; .so viel). Ennji vagy atnannjüdelg 
(Bar:SzBúcsú. 223). Imeimye samaiuiya miset kiuannac ertei- 
mondhatni (Magy: Nád. 34) OIva.<hatta ottan az emlier a népekre 
vetett adónak számát, a bé-.szedett ezüstnek annyi vagy amannyi 
száz ma'záját (Molu:JÉpül. 350). 

az-annyi : cv Az anna sentsegnek voltának embery : taii- 
tae sanctitatis (EhrC. 1). Azannyera félemeletiét: tanto s|iati<i 
(41). Giniülíőzüt zaz azaimeat (MünchC. 125). Tizenöt (later 
nosteit es azaiuie ave niariat iPozsC. 15). Zepsegőm eu bennem 
az annera meg alnt vali, vghog . . (NagyszC. 37). 

égy -annyi : (tantumdem ; ebenso viel]. Annak ezeken igas- 
sjiga egy -annyi, mint valamely embernek azflnyájábtil kiveszem 
kedett juhokon (Veresm : Tanácsk. 119). 

még-annyi : totidem C. taiitmidem ; eben so Wel, gerad 
so viel MA Megh annee zamw kos: ejusdem mimeri arietes 
(JordC. 168) Majd megannyi autliorit adhatnók (Pós:Igaz.s. 
359). Az alkalmatassjigok meg annyik a mennyik e világon 
való történhető dolgok (PP:Pa.\A. 105). Egy két lépést tesznek 
el/íre, meg juinyit hátra (>lik:TürL 439). 

Annyiba: [adeo; so sehr). Christus nem aimyba tiltya az 
sirástul, mint hogy az iouendS fel támadással vigasztallya (Kuli-s : 
Evang. 493). 

Annyiban : eatenus C. MA. [in.s<.fernj. Ezíik i-sak aiuieUn 
támadnak fel : aminebe leznek az testnek ekőiísegere (KazC. 
190). De midőn őtet az istenben szendéllyiík akkor őtet nem 
annyiba gondollyuk a mennyibe ellensegftnk, hanem a meimbe 
felebarátunk (Gyöngy : KVall. 256). Leány annyéban, hogy lu^i 
nem volt (Keni: Élet 42). 

Annyicska : tantulus MAI. [nur so viel). 

Annyig : (tamdiu; so lange). Annyig sem szenvedlek titeket, 
a míg . . (llly:Préd. n482) 

Annyira: limi C. adeo; .so sehr MA. Kiki meiid ai'iera 
uajíub mohon az bőiíesegnec kostola.sat vezi, valaki nieíieit* 
erősl)en erzekeásí'get meg nomorihta íVitkC. í<). Ártatlan elet<-t 
viselt Anera bogi erdemle cristustid hallaui műiden bjiieii meg 
IxH-Mitnak leiuiy (VirgC. 36). Kic chac amiera Ls tudgyaiuic 
deákul (llell:Bibl. I cl. Aniiyera testben kinzatic (Uoni: Ének. 
32). Az Lstcu annyira kemény volt iIlly:Préd. 1.4). 

el-annyira: usque adeo; bis demiassen MA. A sí. iras 
meg honialiositlatot el amiiia, hogy . . (Fél: Tan. Eiftt. 2). El- 
annyira szorgalmatiKskodván (Zvon:Po«t. L531). Elaiuiyira esz- 
telenkednem: adoodesipiuntiCom: Jaii 188) Elannyira m'mellye<- 
ez világnál' Idvsiigában merültei-, hogy noha ugyan valóban el 
hadgya is őket, mindazonáltal ők kivánaágockiü uz világiul <■] 
neui badgyát (Prág:t)erk. Elób. 4U 



145 



i!GY-ANN\TRA— AZÉNT 



AZÉRT— UGYAN-i\ZON 



146 



úgy-annyira : adeo C. tantopere; so sehr MA. F'eld>iid\vlas 
len, vgy aniiera hogy : terrae iiioliis exstitit ita iit (JordC. 764). 
Az eglieez varas ftVl reeiaene «g aiineera, liogv meeg Valeria- 
1108 o<U fiithim (Érd>C. 337. 561). NyugiKlalmat adót az én 
wrani, vgy aiuiira liogy soliol semmi ellenségem niiitsen (Kár: 
Bibi. I.3(iiii. L'gy aniiira nem tamazkudtanak az páterek ez 
illjreu kúnyAekbíil vetet bizoasagokra, liogy-ba valaki ellene 
ioollott, ugyan nem oitalmaastak azoknak méltóságát (Gyarm: 
Kel. 1721. 

Annyiszor : toties C. so oft, so vielmal MA. Valaky ez 
ymacliyagokath megh tronghya, papa enghedeth thelye.s bo- 
di«ili annezfir nienjzer megh niongya (P(izi-C. 32). AnnyLszor 
meg kellett njílaiii iPázm:Kal. 74(ii. Az bibliánac kétezer, és 
az diction.tríimiDaki.s meg amiiiszor való kilxezátá.sa (MA: 
.Scult. 6i. 

Annyival : tanto C. MA. [um .>io viel, deítoj. a) Meiieuel 
fevllyvl mid myndeneket neme.ssegel, anneual incab erevkevdyk 
magát megalazny (MargL. 22). Azéit az úr Lsten, a mennyire 
halasztya, annyival meg-súllyosittya a gonixszok büutetését (I'ázm : 
Préd. 29). Mellyeket annyival-is inkább l.elyeseknek lemii láti^m, 
bogy most i'ijonnan hozzák híiét (RákF: Lev. L616). b) [míui/- 
nyivel — (mnyival :] Meneuel inkab az fvvldbe magát bochata, 
anneual inkab zvvldseget beueben agya (ViigC. 65). Maria 
meneuel zent.setiesb volt mendeceknel, anneual jnkab kellet 
evmagat meg alazny (ComC. löi. c) [mennyire — atmyival :] Az 
vyz menyére eresben foly anneual hamarab lezal (WinklC. 
145). d) [jntlyné! — cunyival :] Mellynél tíibbet munkálkodik s 
vét, annyival többet rcméiJ (Nagyari: Ortli. 101). e) [mtnné! — 
armyivah] Meunél lűbbet i.szik, aníilual inkább .'^zomiuhozik 
(Sylv:L'T. ILl71i. Mennél latrabbul cselekedett, annyéval ba- 
torsagosb (Decsi:SallJ. 27). f) [mcHlnl — anr.yival:] Mentftl kó- 
zeleb le.szflnc, auuiual gyakrabban szemeduec (Born:Préd. 8). 
MeutiM t5bb példáia volt, annyival teihe«ebb az ű igye (Tel: 
Evang. L108). Mentfii világossab, annyival alkolmato.«.sabb (MA : 
Taa 1304.). g) [míg — annyival: Mygh nagyob wa^, amieewal 
yiikab myndenben meg alazyad magadat lÉrdjC 121bi. Myg 
tyztabban es egygy\gyevbben eneklez, anneual jnkab kedues 
lerti evneky (HorvC. 254). 

Arra: 1) Utac, illac MA. [daliin, in jener riciitimg]. Arra- 
felé fordulf-k (NútPM. 21). 2) (ad id, ideo; dazu, danim]. Ki 
futec te hozád arra bog ezúket meg niongam (GuaryC. 56). 
Aira nagy en tnieni meg liyrdetet<'jt, eire zylettettel az zeplu- 
telen zyzthvvl (Éi'sC. 28^. 

Attól : [eo, tanto ; de-to, um so]. a) [menlöl — ntlM :] Mentül 
rövidebben adliatimk valamit eleibe, attul kSmiyebben meg- 
foghatja (Tel : Evang. Elób.) Az kamora-széket nientfd inkab 
izgattyae attul inkab bfidíisb (ComBal. 46). Mentől jobb bort 
iszol, attul le.sz jobb véred (Felv: ScliSal. llj. Mentül jobban 
világo.sodik, attul ink/ibb o.szlik a sötét.ség (Fal:.SzE. 556). b) 
[i/ifni.yivt^ — aftól:] Mert meneuel nagyobban evtet valaky igye- 
keozendyk kevuetny : attól kevzelb lezen ev hozza az lako- 
dalmba (HorvC 251 1. C) [mini — aUil:\ Es mint inkában ezt 
elhalgatvan akki felyeb hagand, atto mefeben e.sic alab (Nagy-sz. 
C. 22i. 

Azalatt : [interini, interea ; unterdesseuj. Akartam hogy 
en nálam I«t volna az a'ath (VirgC. 8). 

[Azelőtt,] annak-elötte : (antehac ; vordeni]. Annak elevtte 
monii/ityk vala nyulaknak zygotenek (MargL. 4. Hfclt:Bibl. I. 
A3i. Annak előtte előbb mondotta Dávid dlly: Préd. 11.22). 

Azént : 1 ) [ita ; so). Az vV tiztvVgbe ainniynt azenth elwk 
(Komj:SzPál. Elíb). S) [eo, tanto; desto, um so]. Miként 
urakhoz hallgatnak vala, azént több kenccsel áldoznak vala 
(RMK. I 701. Látá hogy még túvábl)á vína, azént nagyobb kárt 
vallana (152). 

M. SrELVTÖttT. SZÓTÁR. 



Azért (<i:erfí DebrC. 132. nsírí Ozor : Clirist. 15. azéilon 
Helt; Aritm. 7. Cis. A2. Ver: Verb. 183. a:irthan LevT. 1.106. 
386. MA: Scult. 978. MA: Tan. 161. azj/ríAra RMNy. 11.198): 
propterea, ideo, ergo MA. (darum, daher). Tegyetek azért : fadte 
ergo (JordC. 361). .iVzert mondom ty nektek : ideo dico vobis 
(371). Mykoron azért ezt hallotta vona iesits, el meene ennen: 
quod cum audisset J. secessit inde (358). Eja ergo advocita 
nostra, azaz no azért my zonk zolo (DomC. 274). Az vt(51só 
tészen eggyet, az másodie pedig tészen nyóltzuant, tészen 
azérton nyoltzuan eggyet i Helt: Aritm. A3). Valaki rizért nem 
azon fárad: bázasság-törSje az Isten igéjének (Pázm:Préd. c). 
Mivel azért kárhozattál nem akarja ostorozni az igazakat : az 
igazak bflneit e világon ostorozza (33). 

1 . Azon : (illac ; in jener gegend, vorüber]. Ket vakok 
ylwen az vt feleu, halvvan, hog Jesus menee el azim : audierunt, 
ciuia Jesus traasii-et (JordC. 418, 593). Azon giakorta vadaszni 
iar vala (Istv: Volt. 5. Eszt:IgAny. 158). 

2. Azon («2£on EhrC. 26. OjniC. 69. KBártf. 1583. Ciij.) : 
1) idem C. ille ipse MA. [derselbe, dieselbe, dasselbe). a) 
[fc'inévileg :] Melyet en tartottam ty es azzont tarczatok (ElirC. 
25). Xem de az hytetlenek es azont tezyk (JordC. 368). Myaie- 
mew meertekben meerendotok azonnal meeryk hattra tynek- 
tek ; vala myiiemw j teeletben yteelendőtők azonban yteltettek 
(372). Azont yzom ty veletek (440i. Az vvr isten aggyon tynektok 
azouokban egynia.shoz való értelmet : det vobis idipsum sapere 
in alterutrum lÉrdyC. 8b). Az fyw azon, ky az atya es nem 
mass (114b). Kőzeel temeíhneek az ew mesteréének copor.soya- 
hoz de ne azomba (556). Eló.szőr meli embert lioza kvvldet 
vala, ismeg azont hoza valazfota vala (Istv; Volt. 14). Az Cinistus 
istensége szerint azon e.s egy az attiauai iFél: Tan. 2521. Miczoda 
czanargo tudomani ez mely egszer kfilőmbnec maszor azoimac 
mond valamit lenni? (Ras: Credo. 126). Valamicsodában talál 
az halál, azonrol itél-meg tégedet a biró (SBalog: TemK. 67). 
Az miket épitettec, azonokat el is ronthattyác (MA : Scult. 20). 
Meghiggyétek, most Is azcn az isten (Thaly: VE. 1.53). b) 
[melléknévileg] : n.) Azon fiater: idem fi-ater (Ehi-C. 66). Azonn 
.széket fdi: eandem cathcdram .sédet (BahCsIsk. 386), Azon 
szempillantásban, mindgyárá.st, hei telén: ex tempore (Com: 
Jan. 162). Azon t'iráhan el tisztnla: confe^tim (JlA:Bibl. IV.9). 
■5) Szai;ib.an gyóná.s, cselekedetiben merő azon alazato.s.sag iLép: 
PTiik. I.I881. Merő azon szent igazság a szent irás (Matkó: 
BCsák. 209). A sok izzadás a te.slnek merő azon olva-sztása 
s-bádgyasztá.sa (PP: PaxC. 12(ii. Ne mind azon tréfát (Fal: UE. 
404). Olyly kevélyek, mint ha mind .azon régi hatalmas rcnuai 
polgárok volnának (Fal:TÉ. 780). y) Akkor njnizott mariiábol 
mess edgy szeletecske hást, azon jó melegen kösd á fájós 
szemedre (Pl^: PaxC. 51). Azon hevenjjében (Fal : TÉ. 640). 
8) [ille ; jener, jené, jenes], a) [fínévileg :] Az éjjeli varjak a 
I.S(ikoknak tojásit felliajh;í.sz.szák és megiszszák, S('>t .izonokkal 
via.skodni-is szoktak (Misk:VKert. 497). ^'alóban nagy.ságos 
ember azon, a kinek sok ész, és gazdag tudományú bőlLseség 
szolgál (Fal: UE. 371). b) [melléknévileg:] Azon végi-e tzéloz 
minden e világon, hogy magának s má.snak lenne abból haszon 
(MLsk: Míei-t 18). A szó-be.s-/éd közben fordúla e!ő F.-nak az 
oktalan állatokról Íratott históriája, nagy kivárisággal említ- 
tetvén, ha valaki azon könyvet magyar nyehie meg fordí- 
taná (16). 

ugyan-azon : [idem ; dei-selbe, dieselbe, das.selbe] : a) [Ii5- 
névileg:] Az kegyesség vgyanazon ky az irgalma.ssag (CornC. 
154). \'gyanazon uagy : idem ipse es (KulcsC. 142). Vgian a.szon- 
rol szol e.smet (Szék:Krón. CiS). A tőb pásztoroknak is az ő 
l^eldaiát kel követni és ugyanazont mivelni (Tel: Evang. ILUS) 
A mi elégséges az igazuláshoz, ugyanazon elégséges az iidvSs- 
.ségnek meg-nyeréséhezU (Pázm : Kai. 754). Nem szol mas azon 
kiufil való szántóföldről, haufcm vg> aiLazonrol lEs/t: IgAiiy. 53). 

10 



147 



AZONBAN— AZt)N'KAZBKN 



AZONNAU-.te^lK 



148 



It) (mellékiiévileg :) Wgyanfifion helyen adaak ineR wr isleii- 
[nekj ew drai;alatüt< lelkeket (Éril}<J. 33»). \'(tiui azaiii keresi- 
tyeiiek (DebrC 479;. Vcjaiiawiii iia|>oii (CoriiC. 2l!ii. L'xjan- 
azijii tisztelet kívántatik a ké|i<)kiiek mely a/oknak, kiket azok 
jegyeznek ( Cz<3kI : MM. Uh. i.nther vi); lakH.s.! nlán uny.uiawin 
('líS'jika moxliúlt i3i7i. 

Azonban, azonba: I) Interlni, Interea; imteidosseu, in- 
zwi.sclien MA Ki liocy nagyoii kemr^eno, azoiiba olwegezek az te 
(lenni laiid;uirii.st iftrsC. 5.51 1. A Kii^'la, mikor niosszo iitra akar 
Indulni, hamar niftíítéréííének remínyst^í^ével l>r/.t;itj;i hozzá tar- 
tozóit ; és ha azonban galyibájok tíirténik, nioKtanitja mint 
kell annak eleit vonni il'ázm: I'réd. tiW. MFi. Talám az isten 
íi várat is azonban kézben adja (KákI"; l^tv. I.'igi. 8) (at, 
auteni, timien ; indessen, aber, dothj. Azonba v el iula iniada 
ítet : at illa veuit (UöbrC. 304 j. De azuulja szaszor nagyob 
előtneutet lattyiic az Cristus igeienec az habom alat (Horn: 
Kvang. 1.4 "vli. Ennec lia eleit nem veszed, heaban folyamodói 
az tőnienire, ha azonban mei; esik : hoc, nisi provideris ne 
acfidat, nbi evenit, fnistra jiidiiia inplores (Decsi:SallC. 41). 
Mivelhogy azomba a háziaknak In'isnk lágyabbak, de azomban 
tiszt.átalaiuibbak-is iMisk: VKert. \fi. R) protinus, continuo ; 
eilends MA. Es azomban kakas inekle : et continuo gallas 
cantavit lUilbrC 437). Es azomban el iűvenek í taneitvani: 
et continuo venenmt Í48,ö). Az orsz;ig kára száz ezer arany 
lönne, cwisziir azt két e.sztend/lben letűnne, ötven ezerét azom- 
ban lo tíinne (G(írc.s;Máty. III. MK). 

Azonféle : (ejusdem generis; derscibcn art]. Azon fele 
niywes vala; ejasdem erat ardficii (.lordC. 709). Azon felee 
dolguk |7ÍIH). Ila valaki zereniy Iwrokat meg Ixjnt, tehát 
egieb fele bornál meg ne tőltlio.s.so, hanem ismeg azon feleuel 
(RMNy. 1L3). 

Azonhelyt {nxonheUt Helt:Me8. 109. ozonhelt Szék: Krón. 
217. l'ethfl:Kr<)ii. 23. 28. azmmaid LevT. 1316. a:onhelcn 
21."i, 216j: aclutum, continuo, protiniis I'I'. (auf der .stelle, 
sofőrt). Milielt meg látta volna, azzonhellt meg ismeré a 
\)iualoTt ilIelt:Me.s. 1(j<)i Mihelen a cseh kinily meghallotta 
vala, hogy Mátyiist választották v;il;i, azonhelt .szép .szt'ira foga 
őtot iPetliA: Kniii , Magyar Nyelvé.szet \'.45:ii. Ulsla azon lielt 
ivtbust Nytrába Iwcsjitá iPetlií: Kn'in. 23i Halván e dolgot 
Ab.i király azon beit Austriát el rablá és el égeté (28). 

Azonkónt : jsimiliter, ita ; eben."o, foJ. Miként meníien es 
azonként foldón: sicnt in caelo, et in terra (MüncliC. 23). Vram 
legyen mi railonc te irgalmad azonként, miként benned remén- 
kettfnk (DöbrC. 71). 

Azonképpen : I) itidem ('. |Hirinde. simililer; gleich, gleich- 
falls, rl»i)talls MA. Kn es zolgalo lanininial azonképpen IxÜtó- 
lőc: et ego cnm ancillis nieis siniiliter jojunabo díécsiC'. 59) Azon 
keepon teen : fetit siniliter íJordC. 4 Ili). Minekünk-Ls szinten 
.nzonkeijen hirduttetet az igerot (^S/Jir:Cat. C). Holott az ő 
életét biidusásnac nevezi, azonképiien énis életenuiec eszten- 
(UmI merő budosá-snac mondhatom iMA:iícnlt. 3). Miként az ó 
hivatalában megőrizte, a2nnké|)0n meg ludgy;i ótalniaziii (32.li. 
Valamint hogy a ini szőleinkbeii .a vad-kanok nagy károkat 
sziiktak tenni: azonkéi)en Júdeában a rókák .szintén azont 
Iselekeszik vala iMLsk: VKert. 161). 3) [ita ; so|. Azonképjien 
volt kellemetes te ehetted (.JordC. 387). Azonkép|ien laplalya 
vala eelúteet lÉrdyC. 339bi. Azonkép|)eii a nag tyzte.sseeggel 
el temeteok az zent egyházban i341i. A sidcK- Ls, mikéjien é 
tudomány meg ielentette vala', azonké|>en Babilóniába vitettete- 
nec illelt:liibl. I.a4i. 

Azonközben inlerim, interen C. imteitleesen, iuzwischen 
MA. Mert azoiikezlje ylles kesekualn yewnye: i|Uin interini 
ille tardabat venire (ElirC. 15. JordC. lii)5). Nem illik sziuobon 
ig.uutt érteni, ns azon kő/.lwn nias teltetni (l''él:Tan, 344. MtV: 
.S-nlI Hl. 



Azonnal (oíonnan LevT. 1268. 316. Lép:l'lUk I.I8111: 
conlkstim, e vestigio C. eilend, nngeciiumt, von stund an MA. 
Azonnal kywe z;illa az vyzWil : confesliin (JordC. 3b2i. Azon- 
nal el hagywan lnv haloyokat kőweteek lurtet: statim (SMi. 
Azonnal niegli nyttanak aytuy: illicu a|>ertae sünt i765i. Leg 
azonnal meg álla a dőg halai ilJebrC'. 139). Ah papnak mulató 
haza leg azonnal eldőle |224|. .Semmi oly dolog nom eshetik, 
hogy íizonnal ;i niLs.sehez nem folyamnanak iHoUl'réd. 20) 
Mi helyen vlsz.sza térnnk: (izoiinal niegh .szűnik az tévelygés 
i.Vlv:Itiu. 189;. Alig kezdették tanítani az igaz romai és apos- 
toli hittel ellenkezó cikkeit, azoiuian miiidgyart ellenek állot- 
tak (.Szentiv ; X'erseng. Si Ha sp:dii;inknak .szolgái kíizinkben 
jrt, azonuan lijíziuikra ütnek lErdl'ort. 62i. \'ü. azonhelyt. 

Azonost : [?j. Ha Ketek jobb taná»<ot ad ennél, örümeiit 
azonost maradok (I^evT. Mi)5). 

Azontól, azontúl: 1) [statim, Ulico,subito: sobrtj. Paran- 
íola hog el vyunoyek: azontúl keetli ifyak iűwenek (SándorC. 
29). Myhelt be jeowe, azontwl azt nekewuk inegh jeleaited 
(RMNy. II.122I. Mihelen niek ertem az k. leuelot az .saladia- 
ert azontoI érte leég (lék] (I.«vT. 1.385). Mihelyt elké.sziil, azon- 
tól küldöm 1 11.22 li. Mihent az tőrőc az n kittre kezd liaytaui 
azontúl el ve,sz birodalma iMel:Sz.Ián. 509). Mihelyt meghal, 
azontól orszJiggyiMést hirdetnek iMoriTME. 1\'.91). Mihelyt ez 
leveleink megvivö kOvetink megérkeznek, azoiilúl niegindiljuk 
fiket iTörtT. IV. 212). Oly dolgo<lat mondom ki, melyért 
tégedet az király azontól fel akaztat >>SalMark. 2(i). Áí) [|>o«t(vi, 
mox ; dannj. Orrát ti'ilet el metuen á tőmlóczlio vetee, ki 
azontól haza liiuata az Justiniano.st (.Szék:Krón. 137). KőrUdi 
birák uraiméknak é.s azontiil Kerékgyártó Miklósnak adassék 
ez levelem l^h)nTME I.ITS. KsztI'; liszl^z. 21). 

Azonság : (identitás ; gleidiheitj A kigyo az eniljemek az 
istenvei való azoiisagot igért (GKat:Titk. 62). 

Azóta, azolta : e.\ eo tempore MA. (seitherj. Azoliátúl 
fogva: e.\ eo temiiore MA. Negyed napya hogy warthalak, .-iz 
oltlia semmit .sem őttem (TelC. 296). Soha az olta fogna t^ 
napnál touab nem mulat vala: neifue ii'i.stea in nllo loco anipliiis 
uno diemoratus(lX'c.si:8.illJ. (i3i, .\zntátúl-fMgvaiTarn:.Szentíi. 95). 

Azután, aztán, osztán, annakutána msztáng Mon. 
Okm. VI.120. oíííáunuii MA:Scult. 93, 19(1. MA:SB. 147. 
otzlánon HeIt:Aritm. A5, t'6. ozion SándorC' 6, UebrC. 77. 
OKÍon Tel: Fel. 17. ACsere: Enc. 152. ozth LevT. 1.105. ot-j 
11.55) : pofltea, dein C. deinde, deincefis, tum MA. [dann, n;icli- 
hor). A-zután hogy : po.stqu.-im ; nachdem M.A. a) Azvian ze- 
relmnek ereHsewduen owkett tyztelyiiala lEhrC. 70i. Kiből 
oztan támad perjiatnar iGuaryC. 67). Mynel so/jiak irzt.'ui 
(JordC. 365). Elezteeb meg k'itözendy az erőis-set az vtan U\\ 
hazat el byt.ingollya i39U) Annak vtiuiim el megyén vala .-iz 
myvolev hazluui iMargL. 19i. Egizer mikoron Ie.sus, az vtan, 
hogi lanos meg kerezlőlte volna iania ot . . 1 UebrC. S). Egeb 
«y.sagot nem irhatok mást kegelniednek, lavtnn liogli el 
ment Memhet bek (I>evT. I.153i. Eltol tamadanac oztan a 
nemetec (.Szék : Króii. 81 Chólőrtőkón az ki'xlők el keradik az 
égibe giólest, inolliek asztannii az deli szelekiől el ószeltelnek 
iKUécs. 1572. Evi. Aniuiknt.ánna elménénec : |io.st U:\iv abie- 
nmt (M.\:Hibl. I.52i. Ila .izéit annak-ntánn.i AntichiUliissá 
változtanak ; három .iz kérdés il'ázm:Kal. iiiill. b) .Vkkonm 
aztaan ennvl itrdyC. 5y7bi Azután o.szlán re:i kéiiszeriték 
:us praedikálurokat il'ázm:Kal. 351i. Az vtan nszUin tudom.-!' 
iiyoknac es vegozeseknec úsziie velesot luizoni elő lEszl : 
IgAny. 393). 

Azzal: [tunc: da, dann]. Haliam mintha valami óm|H<n-» 
gé.Ht hallanék, azz,-il vetem szememet .-iz lualopm, liál .az 
zsebbovaló óra ott vagyon (Haz. I2S2i. 

Afl-IK : [hinnesi-o, inadeíicu; nass werden). Az w rnliaia 
luiin azitt \.*il;t t\'irgC'. UI81. TéjU-n vagy l*oibjnt ázott keuye- 



I!líA/,IK-KI,A/,l,AI, 



1-öL Azi Mj—m !•;( ; .\z.sAíi( )l 



150 



ipt wzik {P;izm:l<;il ,SSS. MI'".). Aziit a/, s/.omodis ieon bilv 
kíinyvektül iZrinyi II.l."ili. RAin l)onil, ázik f>iczáin |Thno(je- 
nfwiiek] sok csókjától iG.v;)ngy:Cliai". 113). Azok, fázok, izzadok 
(Amadé: Vers. 2351. Jó Bativiis, tsak tzirkál éltébemi, más ég 
alatt ázik, fázik (Oiozy : KöltSz. 22). 

be-ázik : [niadefici, jienetro ; iuls.s werdeii, eiiidiTUgei)|. A 
líild vérrel he azöt vala ( Decsi : SjillC. 88. MF.i. Bántja szere- 
lem lia(;ymáz;\ ; é.s .s/.ivél)eii mértbe eimek úgy béáza, hogy attól 
elméje majd niegls ád;iza (Gyfingy: Oiar. 2.5). 

el-ázik : [madetio : duri'hnii&st werden, tnmken werdenj. 
A víz myátt az egész hadnak élése és partékáya eliizék, és 
elvesze il'etliiV Kri'>n. G.2b. MF). A ki a borral i'ipy el nem 
ázik, mint a liiohius tömWi (Fal:NE. 11"). 

még-ázik : commadeo, immadeo C. [nass werden]. Meg 
ázik az azyv kenyér az vyzben (PéldK. 2i. Eniézd meg egy 
kevéssé a Ixirt, melytól megáztál : quo madas (Káldi: Bibi 
235. Zrínyi. LloSH. Könnjii az megázott reszketó és Ixirtul 
tántorgókon gyózedelmet venni (Prág:í3erk. 239 1. 

Ázalók: obsoniuni I'P. (zaspeise, zngemiise). Minden aza- 
legba elég a so lA'itkC. 54 1. A jesniták áz;ilékot-is tesznek a 
kenyér mellé; a bort-is inkább szeretik a tiszta viznél iPós: 
Igazs. I.3iiSi. El hagyván az testi gyönyörűségnek azalekiat, 
szokiimk kemény eleségbez {Lép:PTük. 111.274 1. A böjtben 
minden levestől, avagy ázaléktol niegszfmtenek (GKat: Válts. 
I-IOTÓ). Nemhog> az hadnak lőtt volna húsa, vagy egyéb 
ázalékja az kenyéren kivül, de isten tndja mint éltem magara 
is (Monlrók. XXin.lSl). 

[Szólások]. Kenés aszszalékért hoszszu bánat (TortSzer. Nb). 
Bizuást benne vessed bizodalmodat es el veheted az hus a.sz- 
szalékiát iN3bi. 

Ázalóki : [liijnidns ; flüssig ?] Sem temient sem azaleky 
áldozatot nem tötteel dvrísztL. 5). 

Azalékos : juralentns MAI. 

Ázlal : (rigó ; begiesseu, befeuehten]. Hogy az vr isten 
városa ázialo zent igének tiszta.«ágos folyását irégységból el 
rekeztenék iBeythe Istv:ApoI. 1599. MF.i. 

el-ázlal : cv [A záiioreső] körös koraiul mind el azlala a 
földet de az ő uetese zarazou marada (DebrC. 169). 



föl-ázlal : deghitino C. (antweidienj. 

Azt: (hnnieuto]. A.sztom: idi notzo, ásztani : netzen, Adámi : 
Spr. Kcnderazton, pisíina (12B2, 1293, 1295. MK.l. 

még-ázt : cv Ültes.sék el száraz najion, minekutánna a földet 
megászták iLipp: PKert. 1.42). 

Áztat : hnniecto MA. [einweichen, begiessenj. Folyó vizten 
asztatott : tliiviatus C. Ky [vér] az ő nihait vgi aztatah oly 
mint vgian vizbe nyomtak volnah (\Veszi)C. 60). Veres veríté- 
kénél aztota az H rnhaiat Ill3i. Nem árt ezokáért a borsos 
étei', és a ió bor, melybe ásztottau tárkony gyökeret, gyömbért 
(Cis. L2). Nedvesitic, asztattyac (ComrJan. 47 1. Ollyaii ember, 
a kin se a szép tanács, se a könyvel á.sztatott kérlelés nem 
fog (Fal: NE. 37). 

még-áztat : tingo C. hnmecto MA. [einweichen]. Meg azta- 
gya az azyv kenyeret az vyzben (PéldK. 1). Ved á bisalniá- 
nac vizét á kit Ixirban meg ásztattál és saiianyntottál (Mel : 
Herb. 106b). 

AZSAG : riitabulnm C. fnrnarins contus PP. ofengabel, 
ofenstecken MA. Asaggal elütni a tüzet : cflnto vei-sare fiimaria 
ligiia ; mit der ofenrute das foner hin n. her kehren PP. Asa- 
gon járó bo.szorkány : volatica PPBl. Szén vonó, asag, peinet : 
rutabnlnm iC'oni:Jan. 83l. Digitális, az az wyos fn, mert mint 
egy asag wy ollyan á szára (Mel: Herb. 51). Az tynkokat 
a.sagiial sznrkald meg karaczon estin az úiöbe, hogy toyianac 
(Bom:Evang. 1V.855. MF. I. Haragiokban megh az felaseghek 
asaghiaitis mind az feiehez verik szegbennek (BahEpin. 7). 
Nem illendő vitéz, valamellyet asaggal haytasz ki az tűz mel- 
lől az hidegre (PrágtSerk. 500). 

[Szólások]. Ha nem nlhettenek az lapáton üljenek az 
azsagon (MonTME. V.483). Nem fllhetél a lapáton, .s-immár 
az a.s.sagonnis fé.szkelödnöd kel iCzeghJapb. 218). A ki szeren- 
csének földön keiiittében, vágfyjott nagyobb poiczra lapáton 
ültéljen, érvén fölségébez szíve őrültében, jutott s ült asagra 
feje szédültében i Koliáry ; VersO. MF.). 

Azsagol : verbero Sí. [mit der ofengabel scblagen]. 

meg-azsagol : ;« Táw'il jáij házoktnl, mikor vallásodat 
kárboztattyák, mert meg asagolnak (C'zegl : Tromf 396j. 



10* 



B. 



BAB : falui, fabulimi, Lyamiis C. [boliiio). li;tbl)al lollyes : 
talwiriiis; l>al)l>at vetntt inez*^: falwiüa ; bahbiil való, bablioz 
valii : fahaieiiK, fabjiipiius, fal>alÍK Pl'lSl. \'aiiiiak oly inarezdiiak, 
ez vilat'bíin'w nia(;ukat fo\vl«1as |így)^'y<nvlrik, as iioliiízon, ritkán 
való k-tbiial es iiyaiialyas arivi Ueiiyoniol elegedliotnekli inegli 
(VirgC:. 12yi. lloíánai; babot, lenczijt (HeltrUibl. U.211>. Terem 
boriio es bab (Valk: Kár. 48). A bab az S gyíimiMtseit két fele 
nyilu hüvelyben termi, mint a borsó i.s (ACsere: Enc. 239). 

(Szóláíok). Egy babot nem adnéc rayta : ne erepilu 
quidpm disiti di^um MA. Azt akarják, liopy ;iz írás magya- 
rázattyában (igy Italxit ne adgyimU az sz. atyákon, mert em- 
lierok voltak « meg csalatkozbaltak (I'áznitKal. (UiSj. Tsac 
ouy babot sem adnéc a jtwuita irá.si'ui (Cz<!gl: Japli. Hti). Te 
.sem tnttál semmit ollyat reá fülelni, a ki vsak eggi babot 
érhetne is (liUrOilsk. Ilii. Egy babot nem érne minden 
kfiLsi) békftségfmc' (GKat; \'álL«. 11.1236;. Hadd alább jó száz, 
mert nem babodban találtál: jube actn |)roilivia, non 
enim inter centauros versaris (Decsi : Adag. 237. KLsv : Adag. 
255). 

[K((zmondá.sok]. Az liabot sem az leueiért fSzik : papyri frnc- 
tns non postulat mngnam spicam íDecsi ; Adag. 188. MA). 

disznó-bab : lűtereinii MA. PPBl. (saubohne, eselsboline]. 
Erdei Ijelénd, mélas á leucle mt inaz vti funec, magos á 
s/j'ira, szederies á leuele, disznó babmic It liyiác íMel: llerb. i>4i. 

farkas-bab : fába álba Mel : Herb. 15öb. fwolfsbohnej. 

fárafolyó-bab : (faljJi scanden.s ; baumlHilme). A Ivib enny- 
liánylV'le ; a ki iiom fára folyó, nem női igen in;ig;Ls.sat iLipp; 
PKert. II l'JtI). 

füge-bab : lupinus ; feigbobue PP. 

olasz-bab: (fasoolas; wiilsclie IwlmeJ. (Upp: C'al. 7l. Az 
olaiiz bab jó zinjs f<51det kéván (LápprPKert. 11.201). 

török-bab : faseolns, .smiliu, isopyron anaeacabea C. punnn 
Orae<'um MA. tiirkUch oder kloinn wolsc-lie bohiie Pl'B. Plia- 
WMiliis, tSrők bab, avagy ola-sz bab, avagy fára folyó bab 
(l,ipp:PKerL II.2U1). 

vad-bab: Inpinns (Com: Jaii. 22). 

Babos: 1) fabalis C. (Ix)lmcn-|. 2) macnlosn-s vjiriegatns 
Kr. |.s4li;iikig, gellnekt). liiilxw, bibirteós ábrázatn : Ijabiolns ; balhw 
Kziiifl: guttatiis; tarkiu bab...? abroszokkal terített asztjüok : 
♦luiiitborinao moasjie PPHI. Pórázra ebeket fogának. A .szálkás 
llárpi;i, a koiiár «zárf.sávid, ljabo,s loopjirdnak egy fé.szkü tár- 
nával líiyHngy: K.( 11). Az priismus ollyaii Uúxis mint egy 
pisztráng (Kw-sk: fttvM. 2.sii. l*ari|«ija raép volt, l>alx)S mint a 
tigris (tivad: KP. 131). 

|Babosod-lk| 

el-babosodik : maeidis »suirinidor PPLil 



Baboz : maeulis noto, adsjiergo !SL [besjirengen, tiipfein). 
Ortzáját a szeplő habozza (üvad: Lev. 21). 

BAB : piipiw C. oscilla MA. |pup|iej. Olyanok vagyunk, 
mint az e.sztolen gyormecskék. Ezek holmi bálion és alakon 
kapnak íPázm: Préd. 971). A gyerni'H; t.sergftőkkel, liálux^Iial 
(erepilariilis, pupisi járaodozván (Oim:.lau. 44). (V(i. BABAj. 

Bábocska : 1) [iufantuliis; kindchenj. Egy gonosz nA az 
SZŐI5 hegjen el temetti gyennekét. Ezt lattya ogy ki.s gyor- 
metske es meg mondgya az annyanac, hogy az liabotskat ot 
dugta el (Born: Préd. IV.87<;. Ml'.i 3) oscilla PPBl. [piiiipchon). 
Bálxitakák, mellyeket játszodtatnak Pl'BI. 

IBábos] 

Báboskod-ik : [artem magicám oxen'eo ; zaulierei treilion|. 
Ne fTiggnsz-íiiek pái>átol (lénztsalásért linvóltelett kpr»v«letskékol, 
vagy Agnus Deit a nyakokban, luigyják a lialHináskodóknak, 
é.s bálHiskodóknak amazokat iGKat: Válts. íl. EWb. .55i. |\'ö. 
BABA »)|. 

IBáboz] 

Bá,bozá8 : [lusus pupparum ; puppenspielj. Ké|iekkel való 

hálj.r/As iTof: Zsolt S.íOl. 

1. BABA: infantulus Kr. 

Babácska : [delieata, muliercula ; weibchenj. Az kényes 
liabachUac ferieknec még neuekrfil is eifeletkezuee, hanem 
nagy lienolkodasbaii es szabadsaglvin iob ideieket ellienyelic 
(Pécsi: SzözK. 73. MF.). 

Babica: [infantulus; kindclienj. Szeretettel volt hozzám, 
must is nálam az babiczája (LevT. 11.291). 

2. BABA, bába: I) anusC. velula ^LA. Vén lába: amis 
MAI. Vén-as.szijiiy, bába: lias allé weib (CV>m: Vost. 119). Har- 
mad tanwsagwnk mynemew allajiathan aal meg mmny (old, 
kiről sok baba hyr hezeed vagyon (Érdy(^ ISti). Ne sza|ioreit.<<a- 
ti ik obl» .soc szót Az roKi bálja lieszéil mennyen ki ( Mel : S'un. 
II. Az ixigiflii es iHibakhoz illendő lie.sze*leket el taii< Mzta-ssad : 
inepta.s autem et aiiiles fabiilas devita (Kél: Bibi. II 112i. Az 
lúliáknál is Uilondabbak (MA: Tan. 7iiHi. Nykorgü Ivtlia fecse- 
gés (Bal: Csisk. 45). Semmi liálwi nem ér a nyelvével iKisv: 
Adasr. 314). St) ohstetrix f. MA. Iheliíunmel. Kogiwia ns tvle, 
hozya hy\'a az babjikat es monda nekyk : hozyatok jde jtz 
gyermeket ilXimC 175). Mykoron zent Keniald egy ydólien 
nagy He faydalomlum e.si'it volna, nemy baluuik yeweenek 
liozyaa hogj ew liet«v«>eget megh latlin;u'ik ilírdyC'. ."mU iZyi 
maryai annera woltli zegeiiy lioi;y ew zontli ryleesekoron nem 
lécnek lialiay awagy daykay lÉrst". 2111 Nagi erdemén w.igi 
ziMit Maria magdaleiia ky az en zwIescMnnek nehez.set;yli«iii 
liaaba dolgát be lellyesytted i439). A babac felec az istent, 
azért el nem vesztec fikőt (S».ék; Króa l'í. Azért lüimk bábát, 



153 



bo8ZOkkAny-b.\ba— iuuonAi^As 



IíAHONAlKODIK— nAl«)«GAT 



Iftí 



hogy miiid kezét lábát kfisse mci; láK.v gyepifivel (a B.VBrinpk- 
nokl iFelv: DicA l-l). Jobb a torkát inobszette viMiia meg a 
Ivilwi, mikiir kfildi'iket metszette meg (Kisv: Adag. IHSi. Socra- 
tttüiek az aiuiya bába volt il.is/.li^; Petr. Umi. 8) [maga, veiie- 
tiivi : liexe]. OrdSgi r/alard hamis tiidomaiiial, ey.alard.s.s;igg;il, 
mint egy kentetites őrdSgfif. baluic, ty ikiiwc, meg ntettetok a 
iie|)et (Mel:S7ján. 457). Az szfilés után nyólizjid nai>al étzaka 
» iKi.szorkány Kábi, más két l)oszurkáiiy aszszonyal az beteg 
asz.szony ágja élőt mog áll (Alv: Post. 1.474). 

[Sallások]. ^^lt dudurgasz, hogy nem ugra-sz, kurva volt 
a í bábád! (Thaly : Adal. 1196). Bábáuá tfittod maga- 
dat : Amphidromiam agis (Detsi : Adag. 273). 

[Közmondá.st)k). Az sok lába kfizőt a gyermek is elszokot 
veziii : multitudo imiieratorum Cáriam perdidit (Decsi:Adag. 
136). Mit őrdfig nem tehet, oda bábát igazít. A vén bába ördög- 
nek hadnagya : non audet stygius Pluto (piod anu' (Kisv ; 
Adag. 351). 

boszorkány-bába : [venefiea ; zauberin]. Az .«zűIps után 
nyok'zítd najial étzaka a Ixiszorkány bába. más két boszorkány 
iLszszonyal. az beteg a.szszony ágya elflt meg ál (Alv: Post, 1.474). 

Bábái : [anills ; altweibisch]. Továbbá az eektelen as babai 
hitsagos besedeket twled eluees, el tauoztas : ineptas autem et 
aniles fabulas devita (Komj:SzPál. 374 1. 

Bábálkod-ü : olwtetrico C. MA [das hebiunmeiigaschaft 
Ireilwn). Mikor a z.«idó asszonyoknak bábálkodtok, és a .szülés 
ideje eljí, ha férfiú léeud, filjétek meg (Iváldi: Bibi. BIxikí. 1.6. 
MF.). Az ő keze bábálkiKiván hozatfatot ki a tokergős kigyó ; 
(}bstelricante manu ejas, eduetus ast coluber tortuosus (Land ; 
UjSegits. n.212). 

Bábálkodás: otetetrieatio, scientia ubstetricandi Ivr. [heb- 
ammenkunst]. Nem olyanok a zsidó asszonyok, mint az egyip- 
tziaiak, mert fik tudósok a bábálkodásban : iiisae enim obstetri- 
candi halient scientiam (Káldi:Bibl. Exod. 1.19. MF.). 

Bábás : [magicus: zauljerisch]. Bábás ember: in Cybeles 
.sacrariü factus (Kisv: Adag. 23t)). 

BABÉR (Aoóir PP. Pa.xC. 311): [Ijacca lauri ; lorbeer]. A 
ludtiaknak reggel egy kevés .sót, babért, azaz lauriis fának 
gyümölcsét, és hamuiskát adjanak bé (Lipp: C'al. 13. MF.). 
Eimok eleit veszed, ha a füleit belül, kirtil is megkened baliér, 
avagy borostyán olajjal (28). Némellyek más mesterséggel Is 
akarják a férget a fábul kiveszteni: borsot, babért rutát borral 
Oszve kevernek (Lipp: PKert. 297. MF. Cseh: OrvK. 53). Babir 
vagy bálffi (PP:PaxC. 311). 

BABIRKAIj (Aíí/'orW; Lép: PTük. n.l21): [frico; kralv 
bein]. Az megholt oroszlánnak .szakállában az féléken nyulak 
is babirkálhatnak (Zvon: PázmP. 162). Az lopedíín e.s agya 
leplyeu buljorkál, motoz, ragadoz iLép: ITük. 11.121). 

BABONA : fasciniun Ver. snperstitio MA. (zauberei, aber- 
glaulie]. Myerth hogy olmynth ez velagon eluen, kwlwmb kwKvmb 
dekret(.imokual, emberi zi'rze.sekuel,babonak)ial tartaltatok (Komj: 
SzPál. 332i. Bfibai e.s Iiabona knuetoe (Born: Evang. III.292). 
Baluant nem tisztelni, babonatul magát megi'mi (Born : Préd. 
121). Áldassál es kőt&s.sel, auagy egyéb fele babonaual akariak 
;tz betegeket giogitani (Fél : Tan. 502b). Mint bünteti azokat, 
kik igyenesen isten ellen vétkeznek, hitetlen.ségben, babonában, 
káromlásban (Pázm : Préd. lö). A nyavalyás [Kiklosok nem 
kerestek babonát, és bíijos tzédijákat, vagy lx).szorkányok 
berbitélését, gyógyulásokra, hanem igyenesen istenhez folyamod- 
tak (953). Agnfi lelte babona iToln: Vigaszt. Elób. 5). I>egt5bbet 
tart a kilsség a balxináról i Kisv: Adag. 372). 

Babonái: fasolno MA. (zauberei treiben). Bár békét had- 
nánac eftele babonállo .sidolizasnac (Vallást, m). 

Babonálás : intantatio, fascinatio MA. (zauliereij. Megh 
tiltotta, hogy semmiféle aszszonyi állat az negyed napi hideg- 



lelés plleii iiy.'ikbau fiiggö laédulát b.iboualással siíukinec no 
adgyciu (1 'rág: Sark. 711). 

Babonálkod-ü : (ártom magii«m exercwo ; za)iberei Iroi- 
ben]. Iste)) neuuuel varasol es balionalltorlik (Uocsi: Préd. 12) 

Babonálkodás,: [inrautatio, faslinalio ; zauberei]. Czac az 
te.sttnei' dolgait czelekeszi, .iz niinomuec az parasznasag, fayto- 
lausag, babonálkodás (MA:S(-ult. 683). 

Babonás : supenstitiosus C. MA. (magicus ; aberglüubiseh, 
zauberisch]. iiíibonáson meg zemlehiyn a naixikot, íiz holdokoth 
és az chyllagokat (Komj:SzPál. 322). Babonás ember: theage- 
nis liecvatenm (Decsi: Adag. 196). Nem tanettya oggyet<imben 
azt, hogy az pápaságban való babonás ördög üzö papok isteni 
erővel rtznéc ki az ördögöket (Zvon: Post. 1.1537) Azoknac 
Sibillái, babonási (Com: Jan. 129). A nyakban kfitfitt babonás 
orvos.ságokkal az igézetek fizettetnek (216). A vén aszszony 
bába babonás iCom: Vest. 11). Afléle dolog embert l)abonás.sá 
to.szi (Czegl:MM 178). Babonás ital: circeimi iwc.uhmi (Ki.sv: 
Adag. 75). 

Babonáskod-ik : [artem magicám exerceo ; zauberei trei- 
ben). Balw>náskodók, é.s báboskodók (GKat: Válts. II. Elób. 
55). Mit babonáskodic a veszet gyűlés? hi.szem nem az, az ur- 
vaesorájánac végbe! (Czegl: Japh. 186). A bűölfi bűbájosok, a 
kik ezekben a szent napokban sokféleképen babouáskodnak 
(Csúzi: Tromb. 65). 

Babonáskodás : [incantatio, fascinatio ; zauberei]. Az mon- 
dattatic eflelól, hogy az ördög ,az ö babonáskodásokra maga 
kévén [így] el badgya szállását (Zvon: Post. 1.537). Li.iratiuus 
Dominiek teste hóhérának hivattatik az fi babonáskodásáért 
(Czegl: MM. 201), 

Babonásság: (super.stitio, fascinatio ; zautorei, abei-glaubej. 
ValaUy tinektek titxVIetek ,az palmat el ne vegie, az iutalomba 
meg ne cyalion .sansandeknal az augeloknak alazatos,saga miat 
es b,abon;is.«aga niiat (Komj:SzPál. 3311. Ki kezdem kiáltani, 
kinek nyuzo fozto keggetlenseget, kinec baiolasat babonassagat 
(Born: Préd. 131). Cahinus csúfos babonásságnak mondjji, ha ki 
a Jesus nevére megbaj(ja térdét : quasi vox esset magica, quae 
totam in sono vim haberet inclusam (Pázm: Kai. 487). 

Babonaság : supei-sfitio, incíintatio Kr. [zauberei, aber- 
glaube]. Mely sidoknak babonaságok, gj-akorta mynd az poé- 
táknál megh feddettetwth (Komj : Szl-'ál. 27). Nem babonasjig- 
bol tisztelic ("Mon: Ápol. 469). Mely szeretet nem babonasággal, 
hanem eszességgel kell keresniek (Prág: Serk. 332). Lás.sam 
nincsen-e ott holmi babon.a.ság, szerelem gerjeszti! méreg, más 
gonoszság (Gyöngy': Char. 141). 

Babonáz: fascino MA. (zauberei treiben]. A pápisták, az 
Júdás pénze formájára őnt(5tt kenyér árnyékát kerasztel babo- 
názzák (VárM: ÉgóSzöv. 47). Több katonát és doctort, lát itt az 
ember, hogy sem A'Asiában varáz.slókat, Imbonázokat (Fal: TE. 
778). 

még-babonáz : [fascino, incanto; bezaubern]. A kik egy 
ideig j(íl futottak, megbabonáztatván, vi.sszatértek (Pázm: Préd. 
881). Meg kellett .szép szóval babonázni és barnítani az soka- 
ságot (Pázm: Kai. 612). Valaki mogh babonázza az gyermeket, 
az kerastségnec sacranientumát mocskollya megh (Pi'ág: .Serk. 
490). 

megbabonázás : incantatic i MA. [zauberei]. 

Babonázás : fascinatio Kr. [zíuilierei]. Hiszen bab<n)ázás 
ez, hogy a világ büdössége jó izí5, sanyarú rab3,ága könnyű 
(Pázm: Préd. 760). Sok báladallau emberek, az ö sok ördögi 
babonázásokkal az ix)lí(.»lbéli sátánnak áld(.)znak (Lip)i: Cal. 
260). 

BABOSGAT (háhm^nt C/.egI: BDoi-g. 11.117); I) [denDŰ- 
ceo, c<)loro : .streicbeln, bescbönigen]. Az haragost egy felöl 
dorgálni, más felöl babosgatni, semmi nem egyéb ingerlésnél 
(Prág: Serk. 441). Hogy szajiora lelki tusakodásidat babusgatod, 



155 



UAIilKi-IWfiAZlA 



I'AIXKAívIíAi íA/.IA— HAííVAI ) 



15« 



nem meiit a mog a vétkic/.éslfil (Czugl: BDdri;. l'.U. 2) lloviij- 
ribiis uccuixr; krabbeln]. 'l'uvább iisztáii iii'ad meg mit babus- 
gat (Nagiiiri : Orih. Elöb. b 1 1. A réjjiséghot no babo^i^■a»ll ; mert 
az néhai iiliibeii iiíy Kzulldt (C'zO);! : ORijml. 2i)'». Titkos dulgut 
IS babusgatnak iiímellyek o kopár mezőn iCzogl: MM. 1 lüi 
Igyatiik (íblifil minn)áj:ui, v.-iik a tizenkét tanitvánjokra tartíjz- 
tak, mint iíellarminiis bábiwgattja (CVegl: liltiiig. II.177I. 

BABUG : i>a|iilla C. MA. (brustwarzej Tsőt.s bimljoja, aiiagy 
l>abud (ígyj ('. 'IVits babuggi<'mak formájára való: iwijtiilatuíi C 

Babugos : impillatim MA. (knuspen förmigj. 

BÁBUK ihíjmta Cum: Jan. :>". Zrinji. IM-'n: upnpa, 0|»j|« 
MA. [\\ir<lfhopf]. Ezek az oghy madarak U(i/.z<'»l kykkcl nem 
yllyk colny : kftsolywlb, li(«y;uith, l>aljwkoth, Rwlwőtb, es semy 
liollo noműth (JordC. 'i|i Ilalloltál már tarka babnt;ikat 
(Zrínyi, n.120). 

büdös-babuk: upui>a, ei»i|is ('. MA. |wiü<leliopf]. (Holt: 
liibl. í'C'c.'i). Az líudo.sbal)nkkcit nem látván seregében^ meg 
lianiguék ellene il'.izm: Kai. 111) lifulös babnk avagy banka 
(Misk: VKert. 410). A biid«.s bábuk Ix-rzenkedik a hattyúval 
íKi.<v: Adag Ilii). Biidö.s bálink kiált (Gvad: Písty. 5). 

8zar-babuk : epops C npiijKi MA. 

BAJBUKKOL: baubor C MA. (belfemj. 

BABUTIZÁL : [hubatizal Mel.)t balbutio C. fstoltern], Xeni 
illik phU: KalKitizidni .senkinek. Tnd istennek hat a Cliristust 
(Mel:.'^/.líui. lUI. 

BACS : .számadó juhász, juliász g;izda Kr. Ha nagy ur 
vagy, nnsztot, nem kit báts le-nyúzott kosról, k6ut5s6dre vészsz 
rSzBodó: Kaim. 8). 

BÁCSÁDOM : (vale ; gott tefohlenV). Hogy t.sak illyen szép 
bátsáduuival cl no momiyen véle, ezt akmoni itt megjegyeztetiii 
(GKat:Titk. 331). 

BÁCSI: [niaior natu; vetter]. liitsi, kedve.s bát.si! (Orczy: 
KöllH. .sii. 

BÁDOG Hm.lue BécsiC. 12.S. báldog Hall:HHist. ni.25t!. 
btttoíj Sz('somb:L:tleir. 13.5. hatok JordC. 182. hátor MA.i: 
st'mnuin, lamina stjuino obduiti MA. Major: Szót. 117. blecli 
Adáini. Te vtaiinad támad egéb orzag Ijadoc ki |iaranc-ol men- 
den foldnee: et regmim tertium aliud aereum f BécsiC. 123). 
Arany, czysth, erez es vas, (h)ii, liatok (JordC. 182). Moyses 
az bádog kigót lel akaztota vala íVitkC. (lO. íil). Az templom- 
nak heayjittya mindennt Imtog (.SzCViomb:Utleír. 13ö>. A nagy 
tnz miatt htse. olvadnak a tündöklő báldogokkal befedett házak 
lHall:iniLst: III.25mi. 



bdiutus; mit blech be.sclilagen). Látok 
nyársakat, hogy men.Miykfl ne érjen 



Bádogos : (stanuo 
már hegyeken atzélo 
ládogos tornyokat (Orczy: KUlbSz. 2i«l. 

BAGAKIA : 1) corinin I{n.s.sicum, Bulgaricmn SL (jucliten). 
Ilozyjjn bagaryath e«1h iveggel (líMNy. 11.181). A bagai-iát kibfll 
szablya szijat szjibhatni (ÖtvMe.st. lí). vsz.) S) lórum Ifiramen- 
tum MA. IriemenJ A szíjártó csinál éveket, bagariákat, .szjiblya- 
Hzijakat (ComcOrb. 165). 

(twólíLsok|. Igen néki szoktál az bagharia megeresn- 
t esnek (BahCsLsk. lt;3i. AlUn is jól megvon szátok a 
bagariát, hogy Magyarrirszágbjui niniw ki m;igát árijuiusiiak 
moudiuiá (l'ázm:5Lev. 252. MK). Vonnyáklié mind addig .iz 
ellenkezi'.k a Uigariát, mig ovidenter meg prólwllyák (l'iis: 
IgasB. :>lői. Kétség kivől luigyon megvonta volna .Sjilamon a 
liagariát, mértékletesljen s törvényesben élt volna (Csi'iziiTromb 
31). 

BAOAZIA : tela colore tincta MA. VV. (gegliiiizte leiimiuid). 
Ezek bagíiziák, kikből lia akarják, lesznek hadi lubogiik 
(SzBudó: Kaim. 8). A selyem ruha posztóra, a poaztó Ingíiziára 



foi-dult nyakiikltaii (Nán:!5S!ftT. 41)1). Egy vég iienviiai szíihw 
bigazia (VectTrímo. 14>. Vala egy row. gyalog dobjok, é« egy 
hitvaii bagazia zászlójuk a székelyeknek lErdTörL L')3). 

pálczás-bágazia iVectTrana 14). 

BAGÁZSIAi'"í-;'U.!i<i Itókl':l>!v. I.62fi. Aijana Mik:TörL 
71): [impediment;!, v;m;i, sarcinae ; gppjick, bagagej. Az itten 
lévő hadak bagácsiáját ma Kübfllkntra küldöttem (KákK: I*v. 
I.62fi). Az egé.sz bagasia elindult, tsídt mi nuu-adtunk még 
h;itra iMik:T«rL. 71). 

IBAGDÁCSOIi 

el-bagdácsol : [lentis gradibus di«;edo; langsiun fortgehenj. 
Ha az meg fiM-zwIt ur Jc.sns Cristiisnak kerezttl'aj an yelen 
vala ;iz pokolbely s;ithan hol oth semyt nem talala e«>gycb 
zentőknek halálára meg azonképpen el bagdacliolwan ha myt 
kaphatna íÉrdyC. 170). 

BAGOLY HmguV DöbrC. 179. fto^yot Csúzi: Síp. 640): 
buljo, noctua, ulula C. [enle|. Bagoly mogyiua huliogatok : 
cnciibo (^ Bagolyul hnhogatuk : cncubo MA. Oflá lőltem miként 
bagol kalitkában íA|HjrC. B2). Ollan lók miként Ixigof kalitká- 
ban (DöbrC. 17',). Ke.szthC. 2tiH. KulcsC. 244). Olíaii vag.x- 
mint az i)u.szlal)a lakozó bagoll (Szék : Zsolt 103*. ííyel ianuic 
miként íiz baglicK: mert semmit nem tudnac íBorn:Knek. 380). 
Nap fén elét futó baglyok avagy pn|>|>enever6k íAIv: Itin. 172). 
Bujdokik a bagoly a n;ip fény előtt (GKat:Titk. 3öU). Nehéz 
felvigy;iy.ni annak attelével, a ki a bagjot is meggyőzi szemével 
(Gyöngy* : Cliar. 174). AbbíUi egy huhogó éjjeli bi>glyot találék 
(Csi'u!Í:Sip ti40). 

[Szólások]. Igen ért hozzá, mint az bagoly az Ane Mariához 
(Decsi:Adag. 2). Annyit tudcz liozzil, mint a bagoly az Avé 
Máriához iMatki'>:BtWik. 145). 

[Közmondá.sok|. Bjigoly is bini házánál ; sime qiiisqnedomi 
rex o.st (Uecsi : Adag. 51). Hogy lehet az, hogy ;iz bagoly éne- 
kelljen ;iz ffUenuMének (287i. Vgy illik ez Titulus .'iz Vitiilashoz, 
mint az lipiiay sneg a bagolyhoz (Zvon : Pázml'. ISi. Bagollyal 
hímet vart;uiak (Vere.sm: IjBv, 38). Nem lehet b;igol\iiak sólyom 
Ha iMatkó:BCsák. 148). 

éjjeli-bagoly: [noctua; luichteule). (Com: Jan. 30). 

fejes-bagoly: (strix; nachteuloj. íCom:Jan. SU). 

füles-bagoly ; asio C. noctua MA. noctua auríta Nom' 
153. (ohrenie, uhu|. 

huhogó-, huhogató-, huholó-bagoly : aluco (Cum: 
Jan. 30). [steineule). Ezek ;i niadarac kiyzzűl, melyeket meg 
ne egyétec: eyi varyiu, hattyú, huhogató bagoly iHelt:Bibl. L 
CCc3 Misk:\Kert \\'i\. 

macskafejü-bagoly cv .\ matska fejii avagy hulicló bagoly 
éjjel jir (Mi8k:VKert. 49 li 

nagyszemü-bagoly : |scc.ik|- (Coni:Jaii. 30). 

remete-bagoly. .\ remete-bagoly egéíz ős/szel-is taak kél 
vagy három nap-is alig mnt'itja ki magát (>lisk:VKert lO.o 

slró-bagoly : [strix funerua ; todteneule|. A mat.ska feji'i 
bagollyal rokoiLsjigiJc a remete- bjigoly, apró siró-liagoly iMlsk: 
VKert. 40.:. 1. 

Bagoly csa : fbubo ; eule]. Bagolydia borsó : cicer, buboiú 
pisimi I B( ytlie : Nom. 3b). 

BÁGYAD ibádi/i/u,l MA. hddja,! l'PBi: defetlsiv.r MA 
[matt werden). Imo vitézec howségnet' miatta, a fegyuer nehéz 
ségénec alatta Iw'igyadnac szomiiiságiiac miatta (Valk:Kár. IV. 
MF.i. Az vad lonac hatan iwgy s<k- gyenge szfizei- halaira bad- 
gyadanac (Boni: Ének. :il:íhi Midőn el tanozik az saerelet, 
juiyera liagyadua kezd fekilnni az lelek, mintha forró fatek 
mellől az tözut el vonnád (Pécs: Ágost Itifii. Mint hajnidi iiar- 
mat a bágyadt füvekre, más kedves liíre is repi'de I'ülekre 



w 



I 



ir.T 



EL-BAGYAD-BAJ 



ÜGY-BAJ— BAJMOI-ÓDIK 



158 



(GyOngytMV. 47). GyHtrfldve s epedve képes luit ageódnom ; 
l.'uikadva s U;igy!iciv.% éhezve s koplalva illendí brisúlnom (Tlialy: 
Adal. I.lSlj). 

el-bágyad : elanguesio MA. fermattenj. Való bizoii oloter- 
iies fekzen vala az ajjbaii igen iia^ rézejíseggel el ba{W;ailvaii 
(Béc.'iC. S7i. Mind el bagjrattnc vala (Gu.'uyC. 58). A .sii;i.sba 
eel bagyadoth vala (WiiildC. 116i. En el alvni, es el Ija^adok 
(DöbrC. 17). Hagyattok el egy ke\v6.s,se e.s waryatok, netjdantal 
az azzonyallat az nag kaserfecgben bagyadot el, talán meg 
meg elevvenwl (ÉnsC. 437l. Mykoron el bagyadot volna, el zen- 
dőríideek, e.s ellyen almát kezde lathny (ÉrdyC. firiG). Az 
(torma) maguanak vize el baggyadot betegüket íől sorként 
(Beytlie: HvK. i9). Azmenó badban el fogyatkozik r« el bágyad 
I Forró :Cnrt 3G3). 

elbágyadság : [debilitA.s, Ian<iuedü ; ermattung]. A restség 
és az eltógyat.ság (Czegl : Japli. 92). Fántsztanám addig mind 
ezzel torkomat, valamig érezném eIbágyadságon)at (Gyöngy: 
MV. 3S1. 

meg-bágyad : limguesto MA. [ermatten]. Deli uiykoron 
az napnak feleet el mente wolna, felől nagb bwzgosagws hew- 
.segli .swtliyuala, ees megli bagyadotli iPeerC líOl. Meg bagyat 
lelkünk iI5orn:Prcd. -39). 

neki-bágyad : [defatigor ; ermatten]. Ebéd t;ijban felkel- 
vén, fel i.s öltözvén, neki bágyadt s kornyadozó AllaiHittal, 
de iigyan csak dolgaimhoz láttam .s fen voltam e.stig (Munlrók. 
XV.382). 

Bágyadás : l;mguor, debilitas, detatigatio MA. [ermattiingj. 
15;idgyadá.<.'*al bajniolódó (C<jm:.Jan. U8). Péter nagy bádgya- 
dásban fekszik vala az hajó elvesztése miatt (Tess: SzMag. 93). 
Gyomor bádgyadás (Tai-n : SzenLs. 11.288). 

Bágyadoz-ik : la.s.sor, defatigor Kr. [matt werden]. Titkolná 
öiöm&st, de kinyilatkozik .szerelme, mivelhogy gyakran bágya- 
dozik (Gyöngy-: C'hai-. 112. Fal: BE. (HG). 

Bágyadság : debilitas, langnedo Kr. [mattigkeii]. Használ- 
hatsz fl neki te az orvossággal, tehedd, bogy nem lés7,en ilyen 
bágyadsággal (Gyöngy: Char. 120). 

Bágyaszt : delasso Kr. [niatt machen]. lUyetén ve.s6rgés.sel 
ljadgy;isztotta magát a niadái- i Kónyi : \'ártaM. 26). 

el-bágyaszt : [delasso; matt niaehen]. Az kigyot el bá^asztya, 
midőn azzal fíistíilnec (Pécsi: SzfizK. 46). Bőitulesec ö.sztöueret- 
nek, ohufi-agoc el badgyasztiiac (Pétsi : Ágost. 32). El bádjasztó 
lankatsi'ig (C'om:Jan. 217). Görbe hátii, mert lenyomta füstös 
miLskotéra, eltVnasztott, elbágya.sztott dióveró pózna (Tl)aly: Adal. 
II.SS). 

meg-bágyaszt : [languefacio ; matt maclienj. V iröttók 
moys&s meg farrada, mert v lelket meg bagaztak (UöbrC. 
190). Ed5s illath allath epének, es merőgnek kesei ÍLsegeuel 
megrezegytettel, es megbagaztottal (NagyszC. 64). 

[Bágy\ü] 

el-bágyul : [languefio: ermatten]. (Az torma) el bagyult be- 
tegeket fel serkent (Mel;Herb. 172). 

BAJ (6oi/hozo\v Czinár): 1) certamen, hicta MA. [kampfj. 
Nosza jöjjön-ki bajra: procedat *agedum ad pugnam PPBl. Ziinyi- 
től kikérjünk hat fii vitézt bajra (Ivónyi: HRom. 108). Dühödt" 
haragjától meg nem menekedel, oh ha lehetsége.s, a bajt kerül 
jed el.(PhilFI. 76). 2) molestia, afflictio Kr. [mühe, plage]. Kabo- 
t.is, .szegény, nyavalyá.s, nagy bajjal élő : aertnnnosus PPBl. 
Ha kit tőrvényre idész, lé-szen bajjá, mig szőrin számodra elo 
tiidgya rakogatni (Matk(j ; BCsák. 122). Ki .szánja, ki bánjíi, ki 
neveti bajodat (Thaly: Adal. 1.2). Jaj bajjal egyelas szerelem 
(Kc'myi : V'ártaM. 24). 



(Szólások). Félek hogyha véle bajban kövéredéi, el- 
nyomatva tőle, tíildre heveredel (PhilH. 7.')). Bírős Achiles b aj r a 
hi'íta vala (CsomaC- 3S). Bayra kihít;i (MadiEvang. 244). 
Enged meg, hogy Zrinit s más ötöt halálos biijra hijuk 
(Zrinyi. I.lfiO). Es miért baira nem hitta illly:l'réd. II.2.")2). 
Bayra hivas: |)rovo«itio (\'er:Verb. 2(i). Egy niag;i hilt idegen 
bajnokkal kelvén bajra (Gy;ingy:C'har. Előb. 4). Bayt 
adni: in areiiam descendere (Dei'.si : Adag. 69). Nagy bayt 
hadat kelletéc i n d o t a n i az apostoloknac a snUui or.szaga 
ellen (MehPréd. :íl.S). Mintha bolygatnál rajt, egyn);lsba kap- 
ván, indítnak ocsmány liajt (Gyöngy: Char. 220). Nyári Ferencz- 
nec egyszer bait küldel, azt tudad, hogy nem mer veled 
víny (Condíal). .Senki annac bayt küldeni nem mer, az kit 
tnd hogy győzedelmes lészen, ha .szeinljeii mégyeii vele (Pn'ig: 
Serk. 57 1 ). Küszködik .szjvével start iizzal erős bajt (Gyöngy : 
KJ. 72). Ha úgy nézed, mintha ütközetre menne : vélnéd, hogy 
bajt Hector és Achilles tenne ('llialy : Adal. 1.137). Ne 
végy bait az haragosnál: ciun iracimdo non facias rkam 
(Kár: Bibi. 1.655). Bait ve.szems valaki (Fél: Bibi. 11 116). Az 
yesws crysthws en yegyesem kyert en ez bayt el wezem (ÉrsC. 
483). Az neweth mogli írya, ki lezon az wytezuek newe, az 
ky en welem az bayt fol wezy (LevT. 1.157). Mynden ky bayt 
akar vynya myndentewl meg tartoztattya e\v magát (ErdyC. 
88. 396). Mjiiden ember a ky bayth vy, haitsolodyk, myndeiie- 
ket el zenned (Komj:.SzPál. 157). Bayt kezde vele vhii (Helt: 
Krón. 29). A bfiimel, ördöggel, é világnál bayt vittak (Mel: 
SzJán. 215). Rayt viwna tőrneny atkánál (Boni: Ének. 32). Bayt 
kell vini, és az ellenséget meg kell győzni iTyiik:Józs. 328). 
Vala egy gonoz oryas fayzat ky myiukMinel b a y t v o n z o n 
vala (ÉrdyC. 593b). 

[ügy-baj] 

üggyel-bajjal : [difticulter ; mit gro.sser mühe]. Eszedben 
vehetd, kegyes olvasó, melly nagy űgyvel, bajval kelles.sék a 
hamissjígot oltalmazni iGKat:Titk. 327). A derék tábor az esső 
miatt nagy igygyel bajjal Bars mellé szállá (Czegl : Dág. Előb. 31). 

Bájol: 1) [ceiio, diiuico; kampfen, streiten]. Igaz, áldott 
isten, könyörülj mirajtunk, kik te .szent nevednek oltalmáért 
vívunk, ;iz tőled vött hitért és nevedért b;ijlunk (Thaly VÉ. 
L96). 3) [laboro ; .sich abmühenj. Egyenlő beteg.ség az lieábaii 
való gyönyürüségh alatt tikkadni, és bájolni iPrág:.Serk. 931). 
Bájol azért véle, hogy a fa gyíimoltsével-is élhe.ssen (Ker: Préd. 
653). Sárral kezde bájolni (Matkó : BCsák. 251). 

Bajlakod-ik : [certo, pugno ; kümpfen]. Vélle baylakodni 
félelmes, halálos (ÖzBodó: SóDics. B). 

Bajlakodás : [luctatio ; das ringen]. Nagy kételkedéssel 
valií baylakodassal őrök veszedelmére jut (ExPi-inc. 2). 

Bajlód-ik: 1) luctor, luctitor, cünflict<.)r MA. [kámpfenj. 
2) [desudo; sich abmuhen]. Mene eztendeg bajlodoth es mun- 
kalodoth vele (TelC. 260). Nem akara velec baylódni á szoros 
és nehéz vtakon (Helt: Krón. 105b). A te.sti atyák kevés ideig 
bajlódnak és fáradnak nevelésünkben (Pázni: Préd. 1094). Hogy 
ha igy kéli sántikálnom, és baylodnom, félec .-izon, hogy nekem 
en szivem elkeseredic (^L^.: Bibi. V.19). 

Bajlódás: 1) cuntlictatio, luctatio MA. [das kümpfen, rin- 
gen). Az ördöggel, az bűnnel, az kegyellenekkel es az nalalal 
minemű baylodasa harcza es kü.szöd&se legyen ez vilagnac 
lBorn:Préd. (j47). 2) [oernmmi, labor ; mühe, plage). A mint 
a földdel es az elvetet maggal mindenkor baylodas kel, vgy 
ini velünk is (Boni: Préd. 112). Az ellő juhokkal való bajlikLisból 
magasztalta Isten ötét népének legeltetésére (Pázm : Préd. 1098). 

Bajlodol-ik: [curo; sich kümmei-n]. Di.sznc'i iilával nem 
bajlodolom (MA: Tan. 22). 

Bajmolód-ik : 1) luctor, at'Higor, moh^stor Sí. [ringen]. A 
)n;igz:it(it luébéljen viselő, és gyakor b;Vgyadá.s.sal bajniolódó 



1S9 



BA.IMOLÓDAö— BÁJOI. 



BCVÖI,B^IOr.— BCV Ö.SBÁJO>sA(i 



160 



aaazony : mulier foetum in utero seii niatrice gestaiw et pereaepe 
malacia laboráns (CVim: Jaii. llSi. 5Í) (curo; corgen). Házas 
emberek, avjigy iiiás twzlátjiliui szemeljek ne kíjmolmlKjaiiak 
.■iz sálViUiy kilriil (Liiv: PKert. Il.'.iil). 

Bajmolódás : (cura, Follicituclo, lalxjr ; sorge; míllie]. Az 
idfl szerint valu siuiy;u-í;at;'u<, és baimolodás után, részcsrillyenek 
a ByisK-delriies ír/!ckeii.s<%tíknok ki'szítot 'írnniUMi il'rrsi: AKust. 
33tí) Az tyk nnni »<jk baym(il"clá.ss;il nevrltolik (l/p: l'l'ük. 
L302). Mire iiiditbalták vulna e[;y'^bre, hanem ezeknek loirásjira, 
és ;izokkal való bajnmkjdá'nak uklaljisára iLipp: l'Kert. I. EWb. 
ll. Ne i-síík (laraizt veteniényuknek nineli-sekre, lianeni míg 
a drága kíriönségeíi én idegen viráguknak ljajiniili)d;'isi)kra Ls 
igyekezzenek (Kli'b. 2). Kíüeiidariiunnial merek az nemes ma- 
gyar iiemzitnek eleiben jánilni, kiljen k(^rli viráguknak, vete- 
ményeknek liajmiili'iiljis;ira inditmiám (LipprC'al. KINi. '). 

Bajos: dinicilti, molestiis MA. scrupulosus, oporosus PP. 
Imüliselig, bescliwerliclij. Bajos ember: morosns PP. A világi 
nagyságok ligyis úttyán bajos a fel-menés; de vaszedelnuwb 
a tetén-létel iPázm: Préd. 8»i. Arra vettettünk, liugy bajus 
mimkával, homlokunk verítékével kerestük kenyerünket (320). 
Soha végét a bajos galilKÍknak nem érik (.">it3). Azon varosban 
az GordiuRn;dí bajos comoját >zablyaval el v;igdallya (Korró: 
("urt 38). Az király az helynek bajos voltat meg szemlélvén, 
azt végezte vala, hogy onnat el mennyen (132). Jó idején 
regvei ágyokbiil fel kelnek, hogy sokalmac bajos gondot sze- 
rezzenee (Priigi.Serk. S.'ii. llnjos dologli arra kivánkozva nem 
v.Hgyódni, az minee kiváiL«;iga benned immár meg jivult (649). 
Crates javait el veti, ugy mint ganeinac liaju.s.s.Hb, mint .sem 
hasznos ré.szét (86.5). 

(Bajoakod-ik| 

ki-baj08ko(Íik : [se elnetari ; sieli hi^r.-msjirlieiten). Nalá(-/i 
inam, hopmester is la^ziillott vala urunkk.'il az híd .szélére, de 
a/, többi mind lovon bajo.skodi'mak ki (.Monlrók. VIII.3:',('ii. 

BÁJ: magi;i, ineantatio, venetieium, .suijei-stitio MA. [zan- 
berei, he.\erei). Biijtű : laurns Alexaudrina MA. Bájfrt mag: 
baccxio lauri PPB. 

bű-báj (bubai/ Boni:Evang. IV.GSla. tiiAcy Gyöngy: tliar. 
109. 122): e.intamen C. mágia, incanlatiu, venefíeium MA. [zaii- 
berei, liexerei]. Az finlűgőt űzi de nem .szentelt vizzol es bi'iiel 
báyal (Mel:Sain. 4u). Se biibayal .se egyel)el az lírdílg ellen 
noéllyOnc(Bom: Pré<I. 1.5üb. Ml'".i, Buia.sjigraé, lo|>.'ttraé, bub.iyraé 
auagy egyebekre (Born : Evang. I\'.(i81a). liű bayt, babonát 
ne íizzflnc (Boni: KTud. II 37). Bű baj babon.Wig iTel; Evang. 
IL13). Eőrdóngns bfibáijal nem esolek.szfink (B!d:Cslsk. 280). 
Leányom valami btibájj;il viszlietetl itiyiingy: Char. 109). Téged 
ártalm.'ts szi^m bűbáj ve.sztett sebe.silett (122). 

bübájol : (incuito ; b(«;uib<Tn|. Segétséget nem a tőldiin a 
bíi-bájolóknál kereste iM;id: Evang. Ml). 

bübájoláa : (ineantatio; zaulH>reiJ. A koresztyéui liitőt meg 
tarttya az eretnekeknek bűluiiolása ellen (Toln: Vigaszt. 91). 

bűbájos: 1) magiiusl'. |zauberis<.-li]. Bnliájos kofa: .s.igaC. 
Bfiybájos mesterség (MA;.St'idt. 2.'i41. Bűbaiiis ;i<zzon (Bal: 
OLsk. 3yli. 3) mágus, incantalor C [zaulM>rerj. Kitsuda kőnyíí- 
rfllno az kígyótól megnuirdottatot bű baios/in ? (Kár; Bibi. I.CöT). 
Móysost a/, egj-jitziusok b(ib;ijo«nak tartották (Mad: Evang. 
266). Hivatván a magiisokot, éa biiljiijosokot illly: l'réd. 1.252). 

bűbájosság : ine;»it;ilio PP. [z.iuberei|. El-olvadtak a sok 
|p:iljonák, és bi'ib.ijossiigok (IVizm : Préd. 378). Az régiektűi 
logvást fen nuiradott a bnbájossiig (Umd: IJjSegits. L2(J0). 

bübájoz: (faseino; bezaubernj. Tőrók hűttol bflbáiozott 
Colo>u.'irlak (U-d: C'slsk. 337). 

Bájol: incauto, imanlatione ulor MA. PP. (zaiiborn|. I.il 
elljfliie ezae iiz neuuzetiuelis ez igenee: Josus; vele no baii'll- 
yimc se ne baluanyoskogyiinc (Boni: Préd. 66). Bayiulo imaLvi- 
goe, O/uzfol vido l>ay (Bum: Préil. IV. Sii.Ta. MK). 



büvöl-bájol : (inoanto ; bezaubem]. Ne bftv6Hj finc bájoll- 
yiuie (Zvon: PázmP. 1.214). 

ki-bűvölbájol : [incantatiune prolicio; heraiuzauberuj. Az 
satan azon igyekezie, hogy ez tudomáimac bizonyost voltát az 
embereknec szivekból kibnvőlhe.s.se bájolhaívsa iMA:Scult 19i. 

bűvölés-bájolás : [ineantatio; zaubereij. Kakvák bűj^ilés 
s bajolásokkal a .s-zijk, mellyekkel ók élnek (Czegl : Uág. 75). 
A testnek munkábiak gyűlölése: bűvölés, bájulá.s, versengés 
(S/jitlmi: IJom 191). Mindenféle pogánj-i bftviMés bayolás, s 
baboiufágh, és holmi euezenbenez aprósíigh ceremóniák fel- 
lege fogt;i el az apustali tlszt'i tudománynak rogyogo tündök- 
lését (VárM:.Sz(lv. 1 111. 

büvölö-bájoló : (incjmtat<jr ; zanberer). A sáUui, a bűvölő 
bájolokti'il ké.sz<'rítetvén, öreg légy képében adut feleletet iMad: 
Evang. 265). 

még-bájol : incanto, excanto, fascino MA. [bezaubernj. Mint- 
ha értelmét meg-bájulták-vóhui, nem tudgya meg-váta%taiii a 
hasznot az lirbilmastól (Pázm: Préd. 131). Meg-bájoltatimk a 
gonixszrii, mert a pokolbéli farkas bárány bőrbe öltözik (864j. 
Senki lovadat meg nem bájolhattya (Cseh:OrvK. 2.5). 

mégbájolás : [inejmtatio ; zjiulierei]. Némelly emberek iioin 
szunilt;ik reji, liugy Thi-*.s.sali;ibnl szerezzenek ártalmas füveket 
a szíveknek meg bájulásíikra iFal: L'E. 463) 

Bájolás: ineantatio t'. MA. [zaubereij. Az the bayulasixlbaii 
(vonelieiLs tuls) teewölgheenek myiiden nemzetek (JordC. 9Ji). 
Helt: Bibi. I. Ee4). Louat os egyéb Uirniot .so<- fele liaiolassal 
oruosolnnu (Boni : Préd. 394). Az asplsnae nem árt az Ijáji il.ls 
(MA: Bibi. I.,505). 

Bájoló : (nuigus, incantator ; zaubererj. Ki nem liaía UMi'en 
baiolonak ? baiolasit ilXíbiC. 11)>). Elliiuata Pliarao :i U'l- 
eheket, es á baiolokat (Helt: Bibi. I. Ee;i). 

Bájos {'"irvs Megy:Sz«v. 80. ACsere: Eno. 213j: I) [uiagi- 
eus; zauberlschj. A baios aszszA)ny:űlatot ne had eliii iHelt: 
Bibi. I. Xn). 2) ineantator MA. veneficus PP. [zauben-rj. Ki 
baiusoknak zavat nem hala (UjbrC. 116). Kj-íl maradnak az 
eeliek, kiyosuk (vene(ici), fertelmesek (JordC. 929). No zolgayni 
ty az Iwyo.st ky liozyaluk (Éi-sC. 506). Kegjeo nem halya meg 
iMiyosokiwik zo«;ith: mm exaudiet vocem incantantiiun iKe.szthC'. 
lHi Ki nmtatinlott a Movsas kígyója, nielly .íz eg\ipt"Mni 
b.'ijo.s<)k kígyóit meg-ctte (Pázni: Préd. 559. 953). Tndjikozie 
bájosoktul és iővendölúktűl (Zvon: Post. L503. Barna: Isk. 449i. 

bűvös-bájos: I) [niagieus; ziuil>erls<hj. A gyfrn)eki-z<knef 
biés baios kere-szt-séget szörzo (Vallást, tliij i. A Id'ijös bájo 
soc bűjös bájixs balKinasj'igoekal ömiön iiuigokat és egyebeket 
Ls niege.sztelem'tnee (C'oni: Jan. 217). Kuibr.izoli'ija az ördöggel 
tzimboráló bíijő.s-ljájos aszszonyoknak iMLsk:VKert. 379). 3t) 
(inoantatur ; zauliererj Alomiuik e.s nezwnek, varasosiuik. bye«'k- 
nek, Ijáiosoknak nem hitem íVirgC 5). Be liyv:it.'ia farahu 
egyptomnak bye.s-bayo«)th: malelieos (JordC 18). Byes bjiyiwtli 
ne haggyatok (57. 105i. Az byes bayusok nem Lírthaliuik 
tyztH zy/ossegöt lErdyC'. 4o5b). Kfin manidnae .'iz ebtx', a 
bűjös-b,ijo.scH', pará/jiác (Nogr: IdvK. 13.3i>). Ne tarL«jii az ö 
néiio n>aga közút varáslót, bűvös bávust, és .semminémö jc'nt 
(Megy:Szílv. 80). A 1 njö.s-báju.sok a tikokat nieg-U'>jiMik il^iiaat: 
Préd. iy7(. (A kegyo) a bűvös bavosoklol megkurosultatik 
(.XC'sore: Ene. 212). 

bűvösbájoskod-ik : |rem inagiuun exentMi ; z;(iiberei tn-i- 
benj L'gyan-Ls mi végre rendelti< urunk a vaisorátV Nem 
azért, hiígy el-togyűk, b)''ijris-b:ijoskodgj'Uidc véle (PtV<: Igás*. 

1I..500). 

büvösbájosság : |iiieJU)latio; /.'Uibereij. Haziidtattya az 
:utgyalt, bűv'is-bi'ijossi'igra tanét (MIleg': TUxzl. 11.91). Niiiu«ii 
a szerelemhtv. fogható, igéző bűjös luijtisság (PP: PaxA. 3o6), 



161 



BAJOSKOD-IK— BAJUSZOS 



BAK— BAOOZ 



162 



Bájoakod-Uc : [rem magicám exerceo ; zauberei treibenj. 
Felette utálatus Uton elit azoknak tsclekedetek, kik a Jesiis 
iievezetivel l/ijiVikíilimk, bájiiskodnak (Ker: l*i'éd. 281). 

Bájosság : niasia C. iucaiitatio MA. [zauberei], B,iluaiiy»za.s, 
ba>mss.*i^. őrdaiiKasse^ (B<írn; Préd. 43Ü>. CjiH»p.s király téged 
loytaiia meg báickssagával (KTör: 8zJáii. 9). 

BAJATiT : [clanio ; selireien]. Ama/, ti teli torokkal baiiil- 
tott [iraedik;'dl;'f<tok iBal: C'sisk. 9). Az iddogálóc meg rfeze- 
gedvéu oktalanul kiálhiar, bajátiiac: baerlimitur (C'om: Jan. 
1821. 

BAJNOC : [sinrana ; splerstaude). Eczetet, confroytet, az 
jo .sáfrAiiy termő IwyiK itziiak határát add .szakátsuak (SzIJodó : 
SóDies. A4). 

BAJNOK (baytMl MA. boynoeh Czinár) : athleta, concer- 
tator ixilaestricns, (Kila&strit&s, agoiiita C. (kiimpfer, feeliter|. 
ükiMlel kiLszkódő bajniac : pugil MA. Az vr Lstemiek enV bay- 
iioka (\TrgC. 103). A baynak iglien nehezen awagh sonha megli 
nem gfiztetyk (WiiikIC. 131). lm emiekem hyw baynak zolgam 
vagyok (ÉrdyC. 4.iO). Az cliazaar bajiiokawal (591). Az bainók- 
luilLs uyomon'iltab : inLserior monomachLs (Decsi: Adag. 306). Sz. 
Ágoston azt irja; hogy még az Antichrlstas idejében-is, Bajna- 
kok lesznek az Ecolesiának óltalmazá-sában (Pázm: LuthV. 65). 
liildnimis magát győzedelmes bajnoknak mutattya (200). Az 
baynáknak, liogy nyertes lehés,íen, nagy erővel, és vaszedel- 
méssen kőll kfiszkődni (Lép: PTük. III. 171). Olyan kapLsta vélt 
mint magad, s oly tudás minemiit magad csináltál bajnokul 
magadnak (Czegl: MM. 16(í). Ma egyniá*i.sal-bajnok-társ,sal együtt 
iszmik bort (Thaly:Adal. 1.32). Az fejedelmi bajnok hol örül, 
hol megke-seredést érez szive körül (1.168). 

Bajnoki : athleticiis C. palaestricus MA. fzum kampfe 
gehürig]. Bajnoki gyakorló hely : palaestra MA. Az kiralt diu- 
foUia, holot az büntetcsre melto hainoki aiandekal kiuan gaz- 
dagettatjii (Pécsi : Ágast. 4b). 

Bajnokod-ik : [Inctor ; kiimpfen]. Mint valami bajnokokkal 
luijnokodik és kiVszkődik (Nagyari: Orth. 72). 

[Bajnokol] 

Bajnoklat : [pugilatu.s ; faustkampf]. Óleletnec azaz bainok- 
latnac vőttő neuet (Béc.siC. 266). 

Bajnokoskodik : Inctor C'om: Jan. 210. [kiimpfen]. Az 
halálos bajvivásban Uijnokoskodván : in agone Uictaiido (Com : 
Jan. 210). A játékos keregdéd helyen száguldva, az halálos 
bajvivásban bajnokoskodván : in cireo equitando, iu agone hu- 
tando (Com: Orb. 948. Matkó: BCsák. 35). A vadak ellenem 
mérgesen siettek, hanem azok ellen úgy bajnokoskodtam együtt 
társaimmal hogy meg is bírhattam (Gyöngy : Ciip. MF). 

Bajnokoskodás : pugil.itio MA. airoihirlsmas PPBl. [fau.st- 
kauipf]. 

Bajnokság : athletica C. pugillatus MA. [kampfj. 

BAJUSZ (bnjulz MA): my.«ita.\, tittex MA. [schnurbart]. 
Még iuuendőre nag zakalu emberek lé,sznek, na^ baiuzo kato- 
nák (Ozor : Chrlst. 206j. Szép baiuszát .szjiggatta (Teme.sv: Béla. 
5ö). Leg ottan hogy érté császju- el busulla, az ü szép baiaszát 
moiidiác hogy szaggatta (Tin : Ján. kir. IIL MF.i. A felső ajao 
bajuszszal fedettetik-ljé (C'om: Jan. 48). Lidul vélek Kemény 
mozgatja az állát, a baju.szát törli, vonitja .szakálát (Gyíingy : 
KJ. 85). Az bajusza az szjját némelyiknek egészben befogta 
(Monlrók. XI.350). Bajusz és a szakái férti embert illet (Kisv: 
Adag. 51). 

Bajuszos : mj.st;icatiLS Kr. [schnurbiirtigj. Baiuszos katonák 
(Mel:Sám. 11). Lacedaemonban a gyermeket megölették, ha a 
bajuszos szakálos itiu eWtt fel nem állott (Pázm: Préd. 218). 

M NYELVTÖRT. SZÓTÁR. 



BAK {bok Monlrrtk. VI11.293): 1) tiagoa C. hircus, capricornus 
MA. [bock]. A bak valuala igen fenas zjiruat (BécsiC. 152). Te 
hazadból borioUat nem viízek, sem bakokot te (V)rdaidbol (DöbrC 
107). (Vr) zolos főidre zerze ítet hog mezőknek éfimőlcet enne 
es bakokoth galionanak zikevel (253). Feltámasztja teneked a 
holtakat, es a fiildnec baki:iit : saseitabit tibi gigantes : (sie er- 
H-eeket dir die todten, allé bücke der welt. Luther) (Helt:Bibl. 
rV. 30-a). A gyémánt a baknak vérével meglágyul (riy:Préd. 
L302). A bordélyokban főrtőzfink mint a bűdős bakok (Fal: 
NE. 106). Lator az a két nagy bak. Minap két rideget a 
vízbe ugratott (Fal: Vers. 911). 2) [ma.s; mjinnchen]. Bak medve: 
lu-sus C. íme kei-kéknek baka io uala napíiugatrol. A kec- 
keknec baka lön igen nagga (BécsiC. 152). A nagy zele 
bak soce, Pazmmiy Péter viamtol, nem terhet el (Bal:Epúi. 
2). Muta-s-s egy .szót a szent irisből, a melyben tilalmas vóUia 
a bak barátoknak az háza.s.sag (Matkó : BCsák. 240). A pár- 
galambnak együtt vagyon háza, ha veszekedő is a bakja (Hall: 
Paizs. 408). Elmenvén az esztragnak a bakja (HalhHHist. 
11.152). Oroszlány meg egyez bak a nyöstényével (Orczy: 
KöltHL 21()). S) capricornu.s, eegbeli iegy C. 4) [bock auf 
(lem wageu]. Mintha kotsisomat a bakrúl a hintóba sztílítanám 
(Fal: NE. 73). 5) (sons; mis,setater]. A neveket Bá.sta reglstrál- 
tatja mindemiek, és lá^a azt, hogy a bakja nincs ott (ErdTört- 
Ad. 1.84) 

[Szólások]. Azon bak nyúzás: batrologia C. tautológia 
MA. (Decsi: Adag. 33. 124). A Vittebergai rabbinus azon régi 
bakot nyúzza (Pázm: LuthV. 4). Itt-is azon 6.szt6vér bakot 
nyúzza Kalauz, mellyet fell.yebb (Pós:Igaz.s. 11.277). Ugyan azon 
bakot nyúzza mégli a mi jasuitánk (0,egl:Japh. 16(1). Még 
is ezen bakot nyúzván mondottam (Monli-ók. IV.673). Ugyanazon 
bakot nyuj[z]ta Szatmári uram Ls (Nyr. XIV. 515). Mikoron 
imának 1543 megfflzetéc a bac árát (a papoc és szörze- 
tes.sec) (Helt : Krón. 3). 

[Közmondások]. A bakot tenni kertés.szé (Kisv: Adag. 32). 

elöljáró-bak: sectaiius vervex C. 

erdei-bak : capricornus Com : Jan. 46. 

havasi-bak : rupicaper, rupicapra MA. [steinbock]. 

kecske-bak: 1) hircus C. caper MA. [geissbockj; herélt 
keczke bac: caper MAI. A kethke baknak, tz;ipnak az álla 
alatt ket tsutsotskájának kell lenni (ACsere: Enc. 274). 2) (tor- 
menti genus ; kleine kanone]. Vagyon ezai emlierffl bástyiVn 
egy „Kecske bak" ne^l kisded ágyú (Radv:Csal. 11.393). 

Baki : hircinus MA. 

kecskebaki: hirchius MA. 

BakoI : [aggredior, oppugno; IjockenV] Ha annac refut;ilá- 
sára valamely jesuita bakolhat, bár ne kák-ja is, nagy ApoUo- 
nac tartatic (Czegl : Japh. 75). 

még-bakol, meg-baklik: obtirmo Kr. [störrig machen 
Attól félek, hogy az magunk c.selédi baklik meg (EsztM. 197). 
Rákóczi csak meg-baklá magát s .semmire nem akara lépni 
(Cserei : Hlst. 405). Káros bánkódjék, én se nem .szánom, se nem 
bánom, miért bakolta meg magát, miért agyaskodott (Fal: TÉ. 
769). Mint a ló magokat niegbaklották (Gvad: RP. 360). Héjába 
volt a .szó, magát megbaklotta (Gvad:ldöt. 77). 

Bagoz, bagz-ik (bagzor MA. bagzik ACsere: Enc. 209. 
^Esk:VKert. ISI); 1) .subo, ineo C. catidio MA. [rammehi]. 
Sodorna es Gomora mas testli vtan bagozwan vetteteenek erek- 
kee való tyznek keennyat zenwedwen (JordC. 880). Mikor 
eróssen bagoz a ketzke, pokol vdőt erez (Cislo G4|. Az gyenge 
bárányoc igen hamar bagozni kezdenec, még nem ideyén, d5g 
haiáluac iele (G4). Czak bagoz ő a városban mint egy lába 
égőt eb (Decsi:Adag. 265). Az eordőg bagzott lidércz mód- 
ii 



,«3 



ALj\ FAí^IIAOZIK -BA KftS 



UAKÜA— BALOG 



ir.4 



gjAra annyával (Pázni: Kai. 181) Azt irja Moli!ini<«l hogy az 
iften 6 neki menedéket adott, Iiuk.v minden a!«zon>ii>al tartóz- 
tatás nélkül szabadjában Iwigozliasson (Pázni: Kai. 5-11). Tiltya 
az Mzabadiáljan bagzo laitalaiLsagot (Zvon: l^ízml'. 8(l^ Luther 
íuinya l'elfil azt niondgja, Ikijí OrdiíK bapíoti lidériv. mmlKjára 
vélle (Pé<Mv:Fel. 71tii. Az eeyliázi .''/.eniéljok, kik fogadást tet- 
ték a ní>teleii»égre, ha Ijagzani indulnak, Uteii átkában élnek 
(Pó«: Igazs. 55:i). A uyul az elles után szfmtelen bagzik (ACsere: 
Ene. 2Ut)). A farkas az ebbel Is mind egyre bagzik (Mi.sk: VKert 
181). 3) [meu; gelienl. MenS, bagzo, iaro: mwibilis C. 

(Közmondások^ Az Ixigy/i ebnek sok l)nika vagyon (l>K-si: 
Adag. lilT). 

(aláföl-bagzUtl 

aláföl-bagzás : diHcursitatio C. 

még-bagzik : (catulio ; rannneln]. A menyhal a vijierával 
nőazik, bagzik meg, mivel nint.s<!n az ő felekji kíwt liim (AC'«ere: 
Ena ilHi. 

[ösaze-bagzikl 

öaszebagzás : (coitus ; Ijegattung]. Az termeszét .'íterént való 
Sszve bagz-LsIid Ls meg szűnnek (Pr;ig:Serk. 394). 

Bagzás : 1) catulitio, initiw C. sul«tio MA. (begattungj. 
B;igza«ra kevankoz'im: latulioC. Mikor Kálvinus menteni ak:u-ja 
az barátok és aitiezák l>agz;Wit, a/.t veti erís jkiísuI il'ázm: 
Til^v. 171. MF.). A féni,\ madjir niindr-n gnnározíls és bagzils 
nélkül m/iga hamváUil vjjá lészen iMisk: VKort. :«i2i. i6) nieatus; 
gang, lje\vegnng C. 

Bagzód-ik : catulio, sulxi MA. |nnzu(lit treiheii). 

Bagzódáű : eatnlitio MA. [uiizncht]. Az cathóliciisok meg 
engedik az binuigolo bagy/idást, és tíSrvénytelen fajtalaiisiigot 
(Pázni: Kai. IMOi. Czioi'zóze.s, bItangi>lo b'ig/.oilas, egym.xst h;igni 
(Zvon:Pázml'. lul). 

1. BAKA: 1) Typliae palastria clava, seiihaporyaBeythe: 
Nom. 8. 2) |VJ Baka selyem (Vei^tTraiis. 1(1). 

2. BAKA [?] B.ika! ha Ixiszúllünk, igaz;in b(wzélji\nk (Erd- 
T«rUd. n.l05). 

BAKACSIN (balui.-dn GOrcs: Máty. 24. hugaczin Görcs: 
Máty. I. Ml'.i: [tela pulla; trauertnch). Hóhér nyakát elvága 
wayda tiiuuao, testét fogáé bogaezinU-i takaráe íGíiri'.s:Máty. 
I. MF.i. BakaczimUui takaráe te,stét (24 1. Testet fogak baka- 
ixinban t;ikarák (42). Az illy atyánktiát, ha elvitte az halál, 
arra kell bakaLsUi, mert :iz gyászt jolzo sziii, s ember jizt 
boltban talál (SzBodó : Kaim. 8;. Egy vég fekete bakatsin (Veet 
Trans. lö). 

BAKAJSrCSrtoi*-»i« PPB. Thaly: Vt. UU. hökanrz .JordC. 
471. K;ir:Bibl. 1.494. bukánt: PPBi : .saiuhlia, uah-eus PPB. 
[.seJiuhJ. Parani'zola liAnekyk: ho^ semyt ne vynnoonek az 
vttra, de ank Ixikanczot vennének labokban ; sed calceatos 
.sjuidaliis (.lordC 471). .Judith bokantsjit lábíira vonta, és min- 
den 9zé[) ruháját fel vStte (Kár: Bibi. 1.494). 

Bakancsos : miles pedestrls Imngarícas Sí. [ungarischer 
infanterist]. ( Irdög ailjon rósz szerencsét annak a kiirváimk : a 
ki fattyi'it fiihiBVelte gyalog ba kancsiknak ! (Thaly:V'É. I.:(:il). 

BAKÁZ : vortor, volvor, volutor Sí. (burzein). Feje a földön, 
mint teke, bakiizutt (Gvad:I{P. 177). 

BAKÓ (báku Cl: oamifex C. tortor MA. (l'enker). 

BAKOLiCA(fa) : (syconioriis ; nuinlb<<erbanni|. Elgy Zakeiis 
ne* ember, merth ew allapattyaban kysiled vala, luiga ffel egy 
BaeoU-za ffara (ÉrdyC. 140). (Vö. BARKÓCA] 

BAKOS: Igladius, pngio; .s<lnvort?|. Myki>ron az ewattya 
haza ycwth voiui, es meg t»1ta voiui zent BurUihuiak dolgaat: 
ragadaa bako.saatli hogy meg SIlye (ErdyC. Iái) 



BAK8A : equuleus C. [fillien). 

BAKTAT: itito, ventitf> PP [hoppéin]. Te is igy baktatz 
néha: Ha a fejűnkre hintotet hamu, sák, bujt, kedvesek isten- 
nél ; amiál hikább tetzik néki testünknek meg vércsitése (CzegI : 
MM. i:i.i). 

el-baktat : (dis<-e<lo ; siih entfernenj. Hallixl, mit .szi'ilnak 
ellene, még Ls to gyors [josta csak elljagtntsz mellette (CzegI : 
MM. 157). 

ki-baktat : (prodeo ; hervorkommen). NyuUitskák is ki bak- 

tatiuik iFal; Vers :tí. Bats.). 

BAKTER : [eiLStos ; wachter). Nem leszek én bachter aem 
nótárius iGvad: KP. 290). 

BAL (hol TelC. 275): 1) laeviis, sinister MA. siiiistra; die 
linké hand Coni: V(»t. 146. Felemelte 5 iogiat os ő ballat 
ménbe (BécsiC. 00. 1:?. DöbrC. 301). Ha étet bal kézre iteleudi 
az 5 erdemének feketesége, leg ottan nag rcttenetesseggel 
yttetik meg (BodC. 23). Kérlek tégedet, hogy engemet a Ijel 
es bal felől waloknak félelmes tór\venyt\vl meg zabadoh (ÉrsC. 
54). Walaky ez wtra akar menni, bol kez wele tarehon, mertli 
job kez wele senky nem mehet Ezt my lahvan, bol kez wele 
indwlank (TelC. 275. 245). Ha ki mellyét fáylalya . . . . sa az b:il- 
karyan való Mediánál, ez igen ha.sziiál (Clsio J2). Az egénz 
mennyei sereg vdvart áll vala néki iob és lial keze felöl (Kár: 
Bibi. 1.330. I^p: ITiik. 1.295). Fe.sulanust Ud kez felől hagia 
(Deisi:Sall. 49). A lial lábom ikrájában é.s fejil)en Ijele állván 
a görcs, sok izben felébresztett (MoiJr/ik. XV.3271. 3) Imahis, 
nialignns ; bö.se]. Táboránál méné bal Béczro. Nem .soe niuhui 
bal Béraet is meg véue (Görcs: Máty. 53). Hogy ne tal:int;ui 
valaki .az gondolhatná bal Ítélettel felőlem, hogy hizelkedó 
lieszédekkel kiváuom a lencsét csapni (Szeg:A(iii. 30). Mi«t 
(az .sjLs) bal-fátnma hozta oly idejét, hogy maga ls félti kopa- 
dástul fejét iThaly: Adal I.l()4). A l>al hir kóiuiyen tániail, 
mert szap<)ra hitele vagyon, és nehéz belőle tisztán ki-ino.sdani 
(Fal: UE. 410). Pí'ui kivetkeztetett, a vak .szerentséiiek led 
sz;irnyára vetett iFal: Vers. yl3). 

Balra : sinlstrorsum MA. flinks]. Monda az liazwgh erdegli 
eltewettetek, dee Udra tarczatok, ha yo helm ak:irtok menny 
(ÉrsC. 300). Ha .szeles állhatatlaasiiggal jobbra vagy balra nem 
vetemedel, srép könnyen eléred feltett j<5 czélodat (Csi'izi: Tronib. 

3.58). 

Balság : [casus adversas, infortiinium, calamita.s ; unfall, 
nngliick). Most nem volna semmi álnoksága, lia erre hozta Ls 
szerencse balsága (Gyöngy: Char. 59). Ne sieesen más Ls egyéb 
védelméhez, ha h.i.sonló balság jut szerencséjéhez (180). 

Balul : [m.ilo ; l)ö.s\villig| Azon balul elárult iljii, a mellette 
lévő kápohuiban szokása szerént hétére (Cigizi: Tromb. 31Ti. 
Némelyek .azt vélik, de balul, .iz idegen atyatüik kíizziil, hogy 
uj |Kipi találmány (320). A lisztet ls issapon veszik, s-hé kőre 
felőnt\'én. csitkáiiyo-ssan balul fiigg a kobzok (Csi'izi: Síp. lOi. 

(Sz«ilások.| .sJeiiki b alul ne v e g y e haz.'ink igyének kezünkn- 
vett előmoziU'tását (Nyr. XÍI416). 

Balog: 1) bal kézi, sinister, l.ievus MA scaeva PPBl. ilink. 
linki.schj. Ne tugygya az te Uilog kezed, ixz mit .'iz iobb kezjsl 
tíszen (Sylv: l'jT. Ob). A mindkét kézre tudósnál, a Uilog avagA 
bal-ember felett .sok vagyon : ambide.tter prae siaeva .seu sit>- 
vola multiun liabet iCom:.Ian. .">0i. Töröktiil nyert .'■ebe tett 
kibiil bídogot, nyerte király.átúl öKiklien Biűogot i'l'lialy: .\<lal. 
II.4(>4i. 3) [maligmis; bőse, bílsartigj. Balogra iiiagy.u'áztatott 
dolgok (üK;it : Válts IL273I. Ne légytMi néki .sz«-rentséj<' lali.g 
(Küuyi: HKun. 50). Fél, retteg ijwalő lialog történettől lOrczy: 
Ver. 215. MF). A hajdii kere.s».tyén val.i. bal.ig kertAjatyén 
(ErdTörtAd. 1.72). 



les 



isAi.-iui-ijvgixxíAl 



iíallagtat-bálvAnyozAs 



IKfi 



1. BÁIj: sagnia PP. (fasciailiis ; biindel]. Örpj;-''"' '"<'^. 
luiliuar m;irb;ik : aeginaea PPBl. Epv bál iwipyros iPnu-tAritlim. 
Ulk 1 biil papirosjit, iriii valót (.vásárlutt tölüukl [liiuU : Csíil. 
I1202X Eg>- bál l^apiro^mak iiesjed részét (vettem) (111.23), 
Az bálokbiin "15 vés fba (posztó) találtatik Karáii Sebesben 
(RákF: I^ev. 11.375). P^fív bál kara.sia (pixsztó); epy vég kara- 
sia (Ve<.'tTraii.s. "t. Egy tói író iiapyros, iiiellyben 20 köté.s 
v;ui (21í. 

2. BÁIj: I) Isaltatio] ball Adámi. 2) [obleetatiu, volupta-s; 
geimssj. liálra, az az, az 5 testeknek bujasjigára s ve.szend5 
ix)nii>ára költik (Szjitlini: Dom. EWb. 5). 

3. BÁL : [stranien] uuterstreu Adámi. 

4. BAXi-, BÁJ-: [lauru.s; lorbeerbaum]. Bayfű fa. A ki- 
ből olajl ranálnac. Természeti. Melegitö a laurnsiiac magua 
és levele íMehHerb 7i. B;ibir vagy báim (PP:PaxC. 311). 
(Vö. BÁJ] 

BAIjDÁCSI. .\ tsá.szár udvarában volt egy favágó, törö- 
kül baldatsi iiIik:TörL. 111. 

BAXJN íMitia Zriuji 11104): balaena MA. |walltísclij. 
Balénak, oethalak, és görbe delpbinek, Cupid(5nak liaráchot 
tizetiiek (Ziinyi ILlÚ-l). 

BAXiITA [baleta AdámL balyita PPBl: tessera): tesserula, 
symbolum, sigimm MA. [zeichen, larole], zettel Adámi. Balyita: 
jel, symbolum (Ver: Verb. Szót 30). A balitáiiak-is av.agy jelnec 
(tes,serae sive sj-mboli) nagy haszna vagyon, mellyel ö magát 
meg ismérif a katonák (Com: Jan. 148). 

BAUCjAG {halay Gyöngy : KJ. 9. ballaglmt-ic Helt : Mes. 
3): I) inambulu, deambulo C. leuto gradu incedo, procedo 
liedetenlini MA. [schlendeni]. Vtamimik ballag eyel napival 
kere.suen, kit meg íalbatna (BodC. 17). Mit bwdosol ez pwzta- 
ban, mert zyzeseg kewamia, hogy erdewben nee ballaghna 
(ÉrsC. 459). Az venseg mint eg farkas ballag (Istv: Volt 3). 
Isten nem maga taitóztatásáért jár illy késón és ballagva a 
gonoszok rontisában iPázm: Préd. 26). Az isteni harag lassan 
ballag az bo.s.szu alasra (Forró: Curt 339). A tsillagok edgya- 
nint ballagnak íCom ; Jan. 8). Csende-ssen balag paripája (Gyöngy : 
K.I. 01. 2) (latito; versteckt seinj. Az hegyesre menynyetek, 
iKpgy eleetekbe ne kellyenek megh tenveen, es ott ballaghyatok 
harmadnapygh : ibique latitate tribus diebus (JordC. 28. 8) 

[Közmondások]. Könnyebben megesnek, a kik futnak, hogy- 
sem a kik ballagnak iPázm : Préd. 329). A templomnál lakó 
utolszor ballagó mindenkor szentegyházban (Kisv: Adag. 426.1. 

be-ballag : [intro ; hineingehen]. Várban be ballagok, néked 
nyugodalmas ét'zakát kiváiiok (Zrínyi 1.46). 

el-ballag : [discedo, procedo ; .sich entfenien, abgehen]. Oda 
.szegény szent János el ballaga, bátorítván magát ott praedikálla 
(KTör : SzJáii. 17b. Kisv: Adag. 218). Fel-rántzolván onát s 
homlokát el-l)allagot (Fal:NU. 250). Nádasdi fekszik itt, el- 
ballaghatsz (Va\: Vers. 886). 

ki-ballag : exspatior C. fhiuaiisschreiten]. Jer bé, ha z.sebed- 
ben iiönög ;iz h jr ;irra, ha nem : kiballaghatsz a nyitott kapura ! 
(Thaly : VÉ. 1.21). 

öszve-ballag : [eongi-egor ; zusammentreffeu]. Hogy egybe 
gyühiének, mind feltámadnának, az lévai haddal ök öszvoballa- 
gának (RMK. UL96). 

Ballagás : inambulatio, deambulatio C [das sclireiten]. La.ssú 
Ijallagással járjunk az isten úttyán (Pázm : Préd. 823). Lassú 
ballagással nevekedik az embernek élete (Prág: Serk. 888). 

Ballagdogál : lente ineedo SÍ. [langsam gehen]. Történet 
szerént őletteték-meg, midőn haza felé ballagdogálna szamár 
háton iKCsipk: SzTük. B2). La.ssu lépéssel ballagdogál (Gvad: 

ld.1t 126). 



Ballagtat: [lento gradu hicedo; schlendem). Lassan török 
iit:in rciidul liallagtata (Zrinyi 1.52). 

BÁLMOS : ca.soariuin PI'H. (kSsemehlspeise). KI nem nyel 
hetem semmiképen a túrós étket, domikát; hanem bálmo.st, 
Ixitsajtot jngatát igen szerettem (Bethl: Élet 1.190). 

BALTA: .seciuieula, securis mUitaris MA. faiistliug Com: 
ürb. 2S7. piandbeil]. A fejedelem Nagy Andrá.st önmaga a 
balt;ijával levei-te (ErdTört IU.13tí). Tegez oldalokon, s balta 
a vállakon (Liszty: M;u^. (io. Hotfni:Préd. 22). Ki ohákánt, ki 
baltát %TSzen (Zrinri 11.174). Némelyek czifra Ijaltát viseltének 
(Monlrók. XI.34y. XXIV.140). ti;in-.sös.sel, baltával fiil is fegy- 
verkeztünk édes vallá-sunkért (Thaly: Adal.n.428). Van nékem 
kis baltáin, Bagladon csinálták (Fal: Vers. 910). 

BÁLVÁlíY íholwal [•>] JordC. 766) : 1) idohnn C. scniptile, 
i colossns MA. [götzenbild]. Ad statuam lapideam que dicitur 
I balwankew. 1267. (NyT- ^^l•415). Ö megzegdoli ő baluaíiokat 
I iBécsiC. 194). Az pogan magerokat megfordehta az balnanyoknak 
! jmadasatol (MargL. 46). Ne faragy magadnak balwanth (JordC. 
, 53). Mykoron lathnaa, hogy az egheez varas balwalt 
' ymadna, kj-zlely l»vtet hw lelke predicallany (766). Mas varas- 
bely balwan erdegh (ÉrdyC. 598). Hetimen balvvan papy feye- 
delmek (598). Ez balwanyok erdegőkkel tellye.s6k, jme paran- 
cholwnk nekyk.hogy ky mennyének belőle es az balwanyokat 
el tőryeek (599). Baal .sidonl, magarvl vr, mejiter, feiedelem, 
ennet in ez szo balvan (RMNy. m.44). Vgy halgát mint egy 
bálnány: muta persona (üecsi: Adag. 78). Ostoba mint az bál- 
uáiiy (156). A kép faragó az álló kéjiet, báluányt, oszlopot 
metczi : sculptor statuam caelat (Cbm : Jan. 1B8). Néma bálvány- 
nak nú fejet nem hajtmik! (Thaly: Adal. L52). 3) [(lermagnu-s, 
ingens ; imgeheuer gross]. A tenger hánykodása bálvány habo- 
kat ver <SzU: MVu-. 197). 

csür-bálvány : [columna lionei ; sclieunepfeiler]. Illessed a 
czfu-ben a czfirbáluányokat (Helt : Mes. 3251. 

kapu-bálvány : [antae; torpfosten]. (Vajda: Kriszt. Ul. 
455. Kr). 

kö-bálvány : .statna lapidea Kr. [steinbild). Ymachagot teen 
es ottan kew balwaimyaa valtozanak (ErdyC. 404). 

só-bálvány : (columna salis ; salzsaule]. Az »> bálvány az 
kételkedő léleknec emlekezetire helyheztetet (Kár: Bibi. 640b). 
Só halvánnyá változéc Lot (MA: Bibi. Ll6). 

Bálványos: [sui)erstitio.sus ; aberglaubigj. Az őrdőng(*s és 
bálványos aízszony emberek miat bati-ac soha nem lehetüuc 
(Prág: Serk. 496). A fösvénység bálványos szolgálat (Csúzi: 
Tromb. 181). 

Bálványoskod-ik : [ethnicorum more vivő; heidnisch lé- 
ben). Soc baluauyozoknac gyenge lakást, falut, varost iger, ha 
baluanyoskiidic (Bom: Préd. 551bl. Lehetetlen mhid itt minden- 
napi has hizlalás.sal bálványoskodni, s a más világon is gyönyö- 
rűségekben részesülni (Csúzi: Tromb. 171). 

Bálványoz : idola colr», idolis iasei'vio, idololatríam ago 
MA. [abgötterei treiljen], Baluanyozo templomot czinaltata (Mel: 
SzJán. 96). Rettenetesfll baluanyoznae (Mon: Aiwl. 46). Mihent 
bálványozni kezdettek a zsidók, mindjái't ellenség kezébe adat- 
tak (Pázm: Préd. 878). Hó fejénei borított g;méjnak mondhat- 
nánk (a dámát), a-mely kőröl tsak a semmire kellők bálvá- 
nyoznak (Fal: NA. 182). 

Bálványozás : idolomania, idololatria MA. [abgötterei]. 

Akarnác a magyarokat báluányozásba hozni (Helt: Krón. 32). 

Baluaniozas czegerivel elfi fel-iiapistac (MehSzJán. 86. 414). 

El rontotta a hegy tetejéről kéz-nélkül vált követske a bálvá- 

' nyozást (Pázm: Préd. 142). Ezt az chutiiKS baluanyozast ki kői 

' gyomlálni (Zvon: Osiaud. 143. VárM: Szöv. Elöb. 219). 

11* 



167 



HALVÁNYOZA-ELUAMn, 



.mb(í-bAmi:i^bAn 



168 



Bálványozó : idulolatra MA. (götzeiidieiierj. Atfam fiai 
l)alváiu!<jk iie leitek (ÜöbrC). :it>l. !*iék:Króa 47). Ti boka 
termezetö bitien baluauio»j f5mien urak (Mel ; físiJáu. 41). 
Peeclii pispflc baliianyozo .s másra fognaya azt íMoii: Apol. 1. 
TehEvang. 15L Pázm: LiittiV. 115), 

Bálványság : (superstitiu ; aberglaube]. A bjílváiiyság tüze 
elperzsítltii ;iz igaz tiidoinánj'f (.Szl):MVir. 447). 

IBAIiZSAMl, BAIiZSAMOM, BAiSAMUM : bal- 
líamiiin C MA. lialsiiniouiljol valu : Italsainiiiiu I'I'lil. Balsa- 
inom fának \ene: iKilsamelaeoii C. Ii;ilsainuin lév? baL-iamelaedii 
MA. Edeiijbe i;\vte\vttek isteiiy iiialaztiiak balraniimuit (Ebrt,'. 
13fi). Az zSninet' tikőr, az illatoza.s)iac edíkse^fw bal.sainoin 
(NagyszC. 5)2). Az zoiit leieknek balaamaval meg kenteiét (CuriiC. 
97). Az 8 testéből nag illat "tlei- ki mint núniís bal.samommal 
be rekoztőtli korsót megtortecvolna (NádC. 028). Üraga t«il- 
samommal vala telljas (ErdyC. 412). Az S vérének balsamom- 
jával gyógyíttatnék Iwtegségiink íPázni: Préd. 118). MellyekbSl 
balsamum tsorgottki illall: Hllist I..")7i. A léleknek ez igaz 
balzsamonia ((ívjiil: RP. 148). 

leves-balzsamom: opobalsainnm l'Plil. 

Balzsaméroz : [odoribiis perfimdo ; balsamirenj. A testeket 
balz.samérozni (Gvad: Nót. 48). 

IBalzaamoll 

még-balzsamol : [Ijalsamo iwrungo ; einbalsamirenj. A fejét 
nagyobb Ijetsiiletéit nieg-U Ijalzsamolta íKóuyi: IlRoni. 188). 

BalzsamomoB : balsaniiims MA. 

Balzsamoz : innngo Kr. [balsamirenj. A koi)orsoli<y/. méné, 
liogy a lióltt tiwtét luUsamozná (Pázm: Préd. 1230). 

be-balzsamoz : (balsamo perimgo ; einbalsamirenj. A liólt- 
ttwtet *l>e-baIsanio/,iii : cadaver annnatibus condire PP. 

BÁMÁSZKOD-IK (/Miíiikodvan Forró : Ciirt. öiiBi : stuixx), 
admiror Kr. (sicli wniidern, gart'en). Az király kUrnyiil barom 
test fekszik vala, távul bavazkodvaii az tübbi (Forró: Curt. 566). 
Ezek bámászkodva liaszontalanul állanak a x-ilág piaczán íBiró: 
Micae. Elíb. 5). 

BAMIT : stupefacio MA. [staunen machen). 
el-bámit : olwtiipefaeio C. (erstannen machen^ 
még-bámit : demento, .stupefacio MA. (erstjiuni'ii niaclien]. 
Meg kellett szép .szóval halxmázni és l)ámit;uii az sokaságot 
(Pázm: Kai. 612). Az elmét megháborító és meg bánn'tó étkek- 
nek el távoztatása (Felv : ScliSal. 7). 

Bámitás: stujiefactiu MA. [Imtíírung]. EI-onyé.szik amaz 
ámítíisra é.s bámítilsra való lialiotálás (Pi'w: Igazs. 1.357). El 
onyé.szik aniiU! emberek lúnn'tá&ára szerzet CalviniLs ellen líitt 
Egiplionenm (I.w;3i. 

BÁMUIi iKViámlot: MA. el hámll MA. el bamtl Forró: Curt. 
462. ÍMníy meg I.«p: ITük. 1.320. *afuilyatok 1.323): stupeo, 
stnpo.sio MA. |stauuen|. Hol vett»< ot magát, hámiilva csudálja 
(Gyílngy : C'har. 245). A.szszonyim, mikor a világ azt a .szolga- 
l.sordát látt);i, (lalotátíjkou, ruhátokon bámul (Fal: NA. 181). 

ámul-bámul : (nimis obstniwtio ; sehr stjiuuen, sich ver- 
wiMi(lern|. .Sok telik ki a természettel, de nem telik ki az 
embernek e.szét/11, hogy meg foghassa, azért áinid, bámul (Fal: 
TÉ. 686). 

elámul-báraul. El-áinúll, bámiiil, zibbadt: olwtiipiihis Pl'HI. 

el-bámul : oIisIhihisco, olKstui««tio MA. obbrutiwo PPBI. 
erstaimen] Az el luivull had meg remiilt fiilekkel leven, sem 
eleb menni, sem meg szállani nem mer vala (Forr<>: ('nrt 462). 
üh erozhetétlen terémptelt állatok,; l«vollyatok el a bűnös 
embernek illyéu nagy balgatagságán (Lép: ITUk. 1.3231. Ajnini 
kezd, elbámul: stupescit, stupet (Com: Jaii. W). 



még-bámul : (admiror ; ricli wundem). E« bauly meg rayta 
(Lép: Fliik. 1.32U). 

mégbámuláa : [stupor ; bewiuideruug). Az idegeneknek dol- 
gok vallásokljan, nem liivés, hanem ikáb megbámulásíVereem: 
Lev. 66). 

réá-bámul : adstupeo MA. [begalTen). 

Bámulás : stupor, stupiditas MA. |das erstaunen). 

IBÁMOIiJ (elbámluttac Kulcs: Evang. líi. helmnlvttn &tár: 
Vizíiz. A3). 

be-bámol : (operio ; bedecken]. Be Ijaniollya vala setetb 
kőd ;iz .sátort (JordC. 71). .Seteth köd be bamlíui az .satorth 
i7íii. Mykoron az sokassaagh kőzzee Iwtot vona, kyt >'nuiran 
bo bamlot vala az nagy tyz, temyent aldozeek ystennek (157). 
Myglen ezt bezeellenee, yme fenes ked be bamlaa hwkot (4'J7i. 
A philisteusok vgyau be bámlották az IsracI főidet (Mel:.Sáni. 
98). Nagy rettenetesen az viz el árradá, ez széles világot !» 
bomlottá vala (.Sztár: \'izíiz. A3). 

el-bámol : (operio, circumdo, obruo ; bedecken, überstrfV 
menj. Teweekiiek áradása el bamol tegődet (Érd)</'. 631. Nagy 
ray meeh yewe rcea zemeet zay.-uith el bamlaak (259). Annyi 
sz;untal.in nép vót, hogy i'igy bandották vót el az egész várat 
mindSn felól (Moiilrók. III. 163). Nagy sivalkodással várost mind 
el bamlák tKMK. III.63). El Ijamlák terekek az taliáiiokat 
Terek nyok^cszíiz hajdiit, i«ehöt elbamla, miud lovágá (yt'i. 
Nyári Lfirincz(eti sok török elbíiudá ó foglylyá akada ( 1(J4». 
Hallatlan betegségéé el báinlottak immár az .szegény országot 
(Kulcs: Evang. 19). 

elbámoltság: (durities ; verhartung '?). Mitsodák a nyava- 
lyák, kikből a hit kiment? A mi sziveinknek kemény köv el- 
bánidltsága i Ml leg : TOszl. 70|. 

BAMBÓ: jungida; hufVJ. A lo az orvoslásra felemelt 
l)iunb<ijával .-iz agarat homlokban pattantva (Keresst: FKer. 
EWI). li. 

1 . BÁN : condoleo, poenitet C. doleo MA. [bedauem, bereuen). 
Bánom szabású ; .suppoenitet M.V. Ha másba lat(a, azt ev iredli 
es b.amra iGuaryC 19). Atyanifyjuiak ellene irigy voltam, mert 
en bántam ;iz w io uoltokat, tj-ztessegoket, nuirluiiokat (Virgt'. 
10). Czudalkírzok raiti, banvaii hog az ó bir>KÍalniaba niidta- 
iiak volna (A'iszprC. 83). Ne twnyad baa ygy teozi'k (C"zeihC 
29). Bánya vala az őczénec dolgait, hogy á kere.sityéni hitre 
állott (Helt:Krón. 31). A Litor igen lvumi;i, hogy mhiket isten 
idiiezit íMel: .SzJáii. 317). Megh erthethem nagh yelees karaath, 
kyth thwgya k. hogy igen bauuk (KMNy. Ili']. Igen bánja 
királylyal szerziVIését (RMK. III.50). A test baníia á bóitőt 
(Tel: Kel. Iü3). Bi'iimya lelki éhségSket az sereg népuei- (Kulis: 
Evang. 424». .Szívesen bánom, hogy igéretemet nem tehettem 
meg (Nyr. XIV.566). Miért liánod, ha az kero.'atyéiMX' (líristiis 
képét bőozfilic (Vás: OuíCit. 122i. Báimy;itoc, hogy én titeket 
nem i.stent('il valoknac mondálac (Zvon: PohL I.569I. tÍBomor- 
kiKÜc, báuny.a, [uuia-szkodic (Com: Jan. 68). Báimya hiszem 
még-i.s, hogy Pápisták állauíic elől (Czegl:Japh. 21iii. Báiu>m 
rész szerint, hogy Is^jiitt (KákGy: Lev. 52i. Kegyelmed neheitel, 
hogy ritkán ír(uik, az kegyelmed biisidását báiium (781. Ne bánd 
beteg szivem ts(>kkal orvosliuii (PhilFI. 44). 

(Szólások). Nincz ám az hadban semmi Péter bánia: 
cert.-imen non accipit excusaliones il)e«^si: Adag. 197). Pozsony 
wm kivjuija, mert hós tát ja bánja, hogyha hangot áll vele 
(Tlialy: Adal. U.279). 

[Közmondások]. A béka igen liannia az hideget (Frank : 
lljLsziiK Ilii Bj'uniya az ebls á Imtot, bá gazdává liazáhan 
láttya (Vás: CiuiCat U7i R'uija a liéka a deret (ral:Je(eyx 
921). 



I 



IbSI 



bánom-bAxom— meg-bAnat 



BÁNAT— MEG BANKOZIK 



170 



bánom-bánom : [poenitentia ; reiiej. Ha ma dánom dáiioin. 
huliiap valóban bánom bánom íKem: Élet. 16). 

meg-bán : jioenitobit MA. (bereuen). ValamPiie7*r ningbaii- 
tac elfurdoltokat, amennec istene adót őuekk- teliet.set'et ellent 
allaiiioc iBéi'áC. l'Ji. V liajjasarol meg emlékezek, es v irgal- 
mának ík)ka.ssagaert meg bana (I)öbrC. 191). Sokat eo keozzei^ 
lek meg banak e.s vemiek okossjignelkeol való zomorus;igot 
(l)omC U'i ÉrdjC. tíTli. Elo/.lanak .sem meg nem banaak 
(Kuk-sC. 81i. Te magad láuod meg, ha mulatz; E<hinii.s |>ar- 
tiim differt (Decsi:Adag. 115. 8l. Meg-bántam cselekeilctemut, 
ki-térttim a biUványozásból (Pázni; r.,utlA'. liKli. Ha niegluinja 
Ls, biz<jny kilobbíuitatja a tOrtik csá.sz:irral ApjifSt a fcjedelem- 
ségbiM iC-ser: lli.st. 294). 

megbánás : ix)eiiitentia MA. [reue). 

szán-bán : (iwenitet ; bereuen]. Addeeg penitenciat zannja 
l)ami>-a sjTasssa e.s gjonnya bjneyth, myg az jTgalmassagiiak 
ydeye yelen vagyon (Érd\<'. 22 1. Az gonoz gondolatokat nagy 
S}Ta«al zaimya baiinya vala (öül). Istennek mind nie^gyoviin- 
jatok, bftnOtöket szánjátok bánjátok iRMK. UI.2511 Szaiiniuc 
luimiiuc hogy az Lsten parancholattia ellen chelekedtiinc (Mon : 
Aiiol. 256). Száimyák bámiyák vétkeket i Bal : Csl.sk. 222). Te- 
néked hogy hittem, s tieddé nem lettem, szánom bánom lAmade: 
Vers. 198). 

még-szánbán : [poenitet ; bereuen]. Vala haiL'ior az bynes 
ember megfzjhannya bámiya byneyt, mynd aniiyzor hozyaya 
yiv az zent leélek (ÉrsC. 154). Meg zannya bánnya es megh 
gyoimya az 5 byneyth (266). 

Bán-ik (bán Gyöngy: Cup. 30. Fal: Const 831. bámz Bal: 
Cslsk. 252): feiiram habeo; behandeln, be.sorgen]. Gyapjiival- 
báiió : lauificus ; mézzel bánó : meliturgus ; szorosan bánni vala- 
kivel : snmmo *jure agere cum aliquo PPBl. Igi kel (ene- 
led baimy (VirgC. 103).Nek5d őtet hagyom, bannyal vele, soha 
el ne haggyad, neky zolgal ees őtetb vigasztalyad een kepőmbe 
(WinklC. 218). Egyebek vtalnak vala ev vele banny (MargL. 
50). Ky V vele daycalcodnak es v vele baunec- (DebrC. 559). 
Beteghnkel baimy es «1on iarokat bee fogadny nekem kelle- 
mete.sb (ErsC. 257). Kőnyőriiletesen baiiol te magaddal (Bom : 
Préd. 218). Vgy bánol veliinc mint ellenség iTel : Fel. 99). 
Keményen bánom vélee OIA:Taii. 1178). Sidó mód ez, á mint 
te bánsz á .szent irás.sal (Bal : Cslsk. 252). Hét íirdóg bánik 
vélek (Vás: CanCat. 607). Némelly fával engedelmesen kel 
bánni, ugy-mint az olay-fával íMad : Evang. 20). Az oroszlánokat 
a véle bánó me-sterek meg-tapogattyák (Mlsk : VKert. 53). 

[Közmondások]. Az iol bánt iuhokba semmi nints el vető 
íBom: Préd. 281). 

Bána [?] : [dolor ; .schmerz]. Lszonyíi nagy bánaja miatt fejét 
még a kó-falba-is verte íKi'myi: VárfaM. 1). 

Bánadalom: (poenitentia; reue]. Báiiadalomnial bánom, 
hogy meg nem tselekedhetem (Mik: TörL. 303). 

Bánás: I) pítenitentia, poenitudo MA. frene]. A gyors ind)i- 
latból, vagy szégyenre, vagy bánásra valót mivelne (Pázni: Préd. 
25). 2) fciira ; sorge). Gyapj('ival-bánás : laniticiiini PPBl Oly 
fynek kyk zabadon mniden palántálás e.s liaiias neky! ne\M(ek 
(Pesti: Fab. 7). Kertek hányasnak, szől6k metsze-snek őri'ilnek 
(KalBártfe. 1583. Aiüj). 

1. Bánat: [eflicio ut poeniteat; bereuen mai-hen]. Nem lehet 
isteni szeretet, melly bánatná velfink azt, hogy vétkesztiink i.sten 
ellen (Ker; Préd. 676). 

még-bánat : [efficio ut poeniteat ; bereuen maciién]. A bün- 
teteí?nek sanyaru-sága mege.smérteté és meg bánata velle az ó 
undok gonosságit (Tel: Evang. 11.143). Ha most az én mes-te- 
rem élne, megbánatnám véle, hogy engem taiu'tott íPrág: Serk 
Elöb 12). 



2. Bánat : nioeror C. hnstitia, dolor MA. |.sihiiierz, sorge, 
kumnier]. Banatlian es vezellien meg végeztetnek (EhrC 116). 
Kiral valami bánatot ne zennedne (BécsiC. 141) lazokot liima- 
tok meg foglalanak : dolores obtiniiernnt habitatores Phillsthiim 
(IKibrC. 248). Maga h.<iznd, mert gakorta feleimet e.s iKinatot 
hoz (BodC. 6). El temetenec Egiptomba nag bánattal az ogip- 
tombeliec (Szék : Krón. 16). Es meg .seúneilet az bánat miat 
az en .szemem, az en lelkem, es az en ha.«am (Szék : Xsolt 27). 
Gyakran esic olly nap, hogy tiz, hasz fele banatnne vtan 
ket annyi Srőniűnc érkezic (Boni : Préd. 2VAj. Az én köny- 
vem árviz és tenger bánatom (Zrinyi : ASyr. 184). Ki önté í'u-ját 
hallatjának, ezernyi ezer panaszokkal búsit\'áii az egeket (Fal: 
TÉ. 639). Bánat bánt engemet (Gvad: FNót. 130). 

[Szólások]. Haj ki bánat, haj ki ! az farsang előljütt, téged 
iimen elüt (Thaly: Adal. L196). Az magyarok ke.seredett szívvel 
bánatnak borúinak (11.424). Bánatnak ereszteni 
magát: dedere .se *aegritudini PPBl. 

[Közmondások]. Kenés aszszalékért hoszszu bánat (FortSzer. 
Nb[. Nincz oly bánat, kit az szép szó meg nem Uígyit (Decsi : 
Adag. 185). 

Bánatos : nioerens C. [maestus, tristis; kummervoll, betrübt]. 
Zent >-niad.sagokual es yozagokuai gyakorta egyebekett epeyt 
es zewl bánatos newgasekuel (EhrC. IKV). Őneki töredelmes 
óhajtásokat : Bánatos syTasokat jianazolla vala taniadni (TelC. 
2). Ez wylagra yewetehvTik nag sjralmas es banatiis (ÉrdyC. 
389). Bánatos sziu (Boni: Préd. 63). A ki félti tiszte.sségét, 
életét, jó.szágát el ne veszesse, bánatos, gondolkodó nyughatat- 
lanságokkal szorongattatik (Pázni: Préd. 596). Szomorú és bá- 
natos időc ezec (MA : Scult 36). 

Bánatoskod-ik : [dolore afficior ; betrübt .sein]. Sokat is 
báuatoskodtál mái- (Thaly: Adal. 1.124). 

Bánkód-ik : doleo, moereo C. [.sich gi'amen, reue emptiu- 
den]. EHTewhiekuala bozzosagokrol, &s bankochiakuala ty.stes 
.segekrewl (EhrC. 20). Kit kic bimai- vala, megSlicvala es nem 
bankodnacvala (BécsiC. 310). Kinek haláláról az varosnak pol- 
gary bankodanak (TirgC 58). Egyebek bankoduan czak w 
«t51 vala (100). Vigaztalasahvl bankodnak vala meg valny 
(DomC. 143). Bankodeek arról, myt teot vala (313). Ke.serevseges 
bánattal bankodol (CornC. 103). Akkoron vagyon emliernek yo 
oka, mykoron idwesseeges dologban enTwendetes.seeggel baii- 
kodyk (ÉrdyC. 34). Enekőluek, yollehet bankogganak (ÉrsC. 
531). Kérlek jo leyanyom, ne sjTy es ne bankodyal, ghonoz 
kedwew ne légy (LevT. 1201). Császár bánkódik ő nagy kár- 
vallásáu (RMK. III.260). Czuda igen magyaroc b;uikodáiiac 
(Valk: Gen. 17). A kinek gazdagsága niiitsen, bánkódik (Pázin : 
Préd. 69). Mit báukódol mostan az szép kikeletben (Zrhiyi 
IL120). Én .szegény fejem untalan liáuki>dom (Thaly : Adal. 
L186). 

[Közmondások]. Az ki nyárbui nem gyűit, téllien agh ebül 
bánkódik (Decsi: Adag. 43). 

ki-bánkódik : [dolorem eft'undo, moerorem exonero; sich 
austi-aueru, sich des kummers entledigen]. Minden banattio- 
kat ki bank. ittak (Fél : Tan. 240). 

vissza-bánkódik : (condoleo ; reue empfinden]. Mely bo- 
lond mixlra vizza bankodol, hogy meg czac az liirennis meg 
haboroszol az te vradnac (Boni: Evang. L412). 

Bánkódás : [dolor, moeror ; gram, kummer]. Az akaratnak 
indulattya elég az irgalmas.sághoz érzékenységes bánkodás-nélkfil 
(Pázm: Préd. 443). Az istenes ember elég okot talál a bán- 
kodásra (Pázm: KT. 77i. Bánkódás, gyötrelem, fonnya.szti'> agg- 
.ság (t>czy: KöltH. 126). 

[Bánkoz-ik] 

meg-bánkozik : [poenitet ; bereuen]. Ha iigy cselekszel, 
mint ekoráig cselekedtél, bizony meg bánkozol róla (TudGyiijt. 
1836. V.93). 



171 



BÁNOL-BÁNTAT 



BÁNTATLAN— BANDA 



IT2 



Bánol : [ciiraiu iiabeo ; besürgeiij. Eimek elStte illyen loval 
iiHin liáiilottál füfeh: OrvK. M). 

Bánt (inBK 4<i/M<atiiaii DictaGr.l; iniiieriio, oHundd, turbó 
MA. (kriiiikuii. beleidiijen, l)eiiiirulii(;eiij. Lstoiiy ed&ssegnek ne- 
zosebeii imiii akarom ewtet liaiitaiiy (HirC. 15). Te.«teiiuiek 
serelnip ciiKemet ueni Ijiiiila íVirgC. 37b). Ne baiicz eiigem 
ilyen iliiloi^al (69). Tórteneek, liogy iiajjy testy bew.'seeg baii- 
tanait ewtet íÉrdyC. 371). Nem eiigedy, hogb a-sy, oii jobbágyom 
gyakorüi walo koiiiorgeseucl bandiyon (RMNy. III.83i lienmil 
meg giuto e» gerieztfi benog flket nem luuitya (Síel : SzJáii. 
213>. Olaíw ornzágot bánttya igen, mert .subul ninttzon bántá'ía 
(Osio Hl) Kit az zegezes bjuit, auagy zyuf;ii.is iKrank: Ha»:ijK. 
15). Nem bantya .szoiaszédgyat, nem riitollya attyaiiát (MA: 
Bibi. V.8). Nem bánt engem a szerelem, lianem e Víirosnak 
roez ege íKal: NE. 5). Mérgében majd csaknem a giitji bán- 
totta (Kóuyi: Hlium. 115). 

(Szólá.sok|. Sánt-i, de n e m b á n 1 1 i a : cbaidus uptime viruni 
ágit (Uecsi: Adag. IKOi. 

még-bánt : impedio, indupe<lio, ort'endo C. laedo, violo 
MA. Iverlelzí'n. bpleidigen]. Feluala liogy zent fcrenczett megne 
bántana lElirC 44). Vr meg bauta őtet (düniinu.s noiiiit enni) 
es ada őtet nemberinec kezébe (BécsiC. 45i. Az farkas senkit 
meg nem biuitnan, w es sonkitwl meg nem bantatek (VirgC. 
58). Ne akar engliom megli Ijantiuiy: noli milii moie.stii.s e.sse 
(JordC. 563). Istent .somylje num akarom meg bántanom (ÉrdyC. 
171). Az kwnek ez yozaga, liogy nynczen semmy ky ó .seren- 
seeget megb bánthatna (ÉrsC. 527i. l.'alami oly dolog ne talal- 
tassec mi benniinc, ki az iKfonnet: .szemeit megbantaiiaia (Tel : 
Evang. I. 12b). Az tt-l kazdags;ignac gj-űyte.sit meg bantya 
nehessegec e.s Ijetegsegec- miat (K(;alg. 15K2. Fv). Kit var;uslo 
baiosok meg bántnak i Frank : IliLsznK. Kii. Baratidtii! meg 
Iwnatatuan: a familiaribns lae.sn.s (ÜictaGr 7). Kezdénec épjii- 
teni egy nagy tornyot, kiknoc igyekezeteket isten meg bantya 
az ő nyelvoknec változtatása áltíil (MA: Bibi. l.'J). Az egyenetlen- 
ség az Srőmet meg bantya (MA : Scult. 8U). A rSli sennyedéc 
az illetés.s.'l meg bántauac : contactn inficiunt (Com: Jan. 60). 

megbontás : iin|)editiü, oHeiisa C. oti'ensio MA. (verhinde- 
rung, verletzuug, beleidigungj. Az wrdwgwknek meg bantasyth 
lanytliíuiak meg nyomorodny (V'irgC. 142). Az neep zugolod- 
neek az jjn'dicacyonak meg bantaaaert (UomC. 108). Nem 
bánod ystennec meg banta.s!it (VitkC. 3.5). Az illegnek mindiín 
megb bántani nalkil (Til.C. :3()). Meg baiitasokrol bocanatot 
kernof vala iTelC. 7hi. 

mégbántatlanul : [inolTense; unbescliiidigtj. Hazánknak 
ki kőt;; révhelyére egassi-gbeii meg biintatlaiml jutliassnnk 
(Toln: Vigaszt !l|. 

mégbánthatatlan : inortensus C. [unverletzlidij. 

Bántalom: otlensio, lae.sio Kr (lieleiilignng, verlptziing|. 
Megbantafyk v.ila valaniy nagy bantalmal (IJomC. 118i. Mely 
korsag bely emUT mendoiieknek meeg testekben es nagy baii- 
lalmakat tezoii vala (MargL. Iö4i. 

Bántás : otl'ensa, orteiisio, offeusum, im|ieditio, lae.sio, gra- 
vameii, im|)edimeiitnm MA. (verletziing, bwcliiidigiing, Inleidi- 
giingj. a-int-Ls nélkül való: illacsds C. (LK)brt'. H)4i. Kx. fráterek 
.sok bjuita.st ti'/nek ;iz noi>eknek (DoniC. 174|. li-uitasonira 
vagon énnekem : molesLi wt mihi (JordC. 51KJ). Bantasrji, 
keeiira viuinak egymjLs ellen. (ÉrdyC. 618). Tobiasnai- a fogsaglw 
soc l.aiitas;« volt d lelt: Bibi I. b2).Az ki szemével hunyorgat, 
bántást szerez (MA: Bibi. 1.557). Bantas iielkfil es .satsz iielkfil 
el b<jcíiata (Forr<i|: Curt li. Szalwdíw v.ilté az a uoncilinm, 
ngy hogy nem volt senkinek báiitása (Cz<>gl: .lapli. 2t)6). 

Bántat: |effifio nt lawlatur; vorletzen niadienl. Annera 
bánthatnak engemet az eii zvleym ez házasságai, hogy el me- 



towin orromat aykammal erave iMargU .33). Ne baiitasa az 
embert, ne latassek az, bog }t hon nem létében K. az hw 
jobagara ere.ssedet volna (LevT. 1.71). 

Bántatlan : iiiotlensiu, illaesus MA. (uubesctiadigtj. 

Bántód-ik : iiii|iedior, turbor, oHendor MA. (beleidigt, Ije- 
scliiidigt, Ijeimriihigt werdeii). Bíintwlnioc kel es zegőnkódnifK: 
(NáilC. 5). .Senki eleget nem tehet az isten igazságáiuik azért 
a gyalázatért és bo.sz.szuságért, mellyel báut<Jdik a bünílkkel 
(Fázni: l'réd. 8(1). Valamerre fordul, piros vért sikat ont, igy 
Tliiri eselek.szik, ti'irílk fiil bántúlot (Zrinyi 1.28). Sanyaruság- 
gal bánt/idnak (Hall:Paizs. 60). A gyermek ry, lia bánt<Mik 
(Fal: BE. 571). 

még-bántódik : (oliendur, laedor ; beleidigt, bewcJiiidigt 
werdenj. Büii az ciiiljeniek minden jii cselekeiletí, én ezzel az 
isten niegbántiVlik (Fázni: Kai. 5!»3) Eleget tészeii a sérfitt 
résznek mindenekriil, valamiben megbántíídott (Fázm : Fréd. 
582). Isten úgy bitnik a gonü.szokkal, mint szoktak ellenségek- 
kel l)ámii, a kik igen megbántódtak (721). BtKsásd meg örö- 
me.st a mivel nieg-báiitódt;il (Pázni: KT. 453). Amaz emberen, 
az kitől valami meg báiitodot, Ijosasziit ál (Alv: Fost. 128). 
Tetszenék, lia Bakos uram meg nem bántódnék vele, jfine 
mellénk alatta valóival együtt (KákGy: Lev. 145). 

mégbántódás : |damnum ; schadenj. Az állatok barlang- 
jóknak megbiiiilótlásáért készek halált .szenvedni (Zrinji 11.164). 
Hadat gM^jtíitt 'Ss/.sze az szegénségnek injiu-iájára és igen me*; 
bánt.'"l,isára iMoiiTME. I\.379). 

Bántódás : |dainiiuni ; schadenj. Bi'islakodik maga báutó- 
dásán vagy egyebek feslettségén (IVizm : Fréd. 799). Az sze- 
génység bántt'slását azomori'ian szenvedem (KákGy: Lev. 256). 
A veszedelmek kőzcStt bántódás nélkül által mentél (László: 
Petr. 124). Mi látva hLsz.sziik bintódisát az lipiKii beknek (Moii- 
Okin. XXIV. 116). 

Bántogat: otleaso, offendo fre<inenter MA. [wiederholt 
beleidigpiij. 

még-bántogat : afflicto, iiniie<lio, oHeudo MA. (wiederliolt 
beleidigen] Éraékenségit iigy meg liántogatta vjüa, hogy sze- 
meivel vac volt (Zvoii: Fost. L51!). 

Bántogatás : oH'ensatio MA. (verletznngj. Törvéiijink é* 
artiiiilasink báiitogatásálKjz magát nem immiscealja (MonOkm. 
XnMi). 

Bántóul : [beleidigeiid]. Istent bánt<>iil s hitetleiiM kéred, 
hogy jöjjön el a messiás (Matkó: BOiák. 324). 

Bántságos : [oHendens, laedeiLs ; verletzeiid, beleidigeudj. 
EHéle liideg ai:uidoknál kedig semmi nem lehet bántságoeb 
(JosiisSir. Etl). 

2. BAN : banns, regni prat\ses, domiinis MA. Bán, király 
kéiie: hamis Cro.atiae FPBI. Dominó Petro Zudor baiio iZicliyC. 
21). Szeixlrí. kibe vót tiszttartó vagy bán Tliorma András 
(Monlrók. 111.156). Egri IjáinK- kimíiktAI mindent értnek, mint 
az basák, hogy Egré igyeközuek (KMK. 111.112). Jó Himyadi 
János bán Kejérváron belól az császár halmánál vajdji elejhen 
szállá (IV.291. Féldjit kész mulatni egv vitéz magMir Iwn dluilv: 
VÉ. 1.184). 

vice-bán: [m'es liani tuensj. Wiche ban wotli Kaldy Lazlo, 
0|a Balas, ezok wotak az wyclie Imiok d^evT. 1 156) A várban 
csak a két vicebán az udvar bíróval marada (Móninak. III. 

15iii. 

Bánság : kuuitiis. comitatii.s, princi|iatiis MA BáiLság, lu-a- 
.siig: iKuiatiis l'PBI Nándor-feier^'árí bánságot adták jó Hunyadi 
Jánasnak iK'MK. l\'.29l. 

BANDA : [socii ; geselischafil. Bandám is iiláiuiom ha- 
mar elérkezett, ktlz líirdSbiiz ér\én, gatyára velkezi'tt (Gvad: 
Pttety. 23). 



178 



BANDÉR— FÜRDÓ-BÁNVA 



fAvény-bAnya— bAnyol 



174 



BANDER : [bandérium). Mej;-fi'it.ittja az idvesség trom- 
bitjiját, Imgv n'imai háznak fugállva liandírját iCzegl ; Sión. 
Kl.'ib. 271. 

BATíDSAJj : strabo, Uiscu.'! Sí. [.ídiii'londl. A ki pzen 'y'< 
il.'illást liallja fiiloivpl, pénzt, pótiirát, [jotákot neui ad kezeivel: 
holta után ne nézzen Ivindz.'i;!! .szemeivel, a .szerec.>ien-<ir!5z;'ij;ban 
hollék temessék el! (Tlialy: VÉ. II.liL'i. 

BAIOC : (men.'sa ; wechselbaiik). Tudod volt lio^ en kemiíi 
ember vag«k, tehiig mire nem Httad az en iiinzemet .íz b/inkní 
iSylv: l^jT. L 113b). 

BAJNKA: (upupa; wiedeliopl|. Bíidós bábuk .avagy bank.n 
(XlisktVKert -I-IO). A budis-banka tavaszkor fejér szabású 
(-1411. Némellyek fiilemilévé, némellyek iiedij; büdös b.ankává 
vált(jznak (Csúzi: Tromb. 2lHÍ. 

1 . BANKÓ : I ) baucüspiel Adámi. 2) sfliedae b-anealas 
Kr. A mit nyert .akármi játékban, b.anoo vóU a .szotjény.ségnek 
számára (FahXU. 311). 

2. IBANKÓ] 

Bankos : fliaeulo v. fulcro iastrnctu.s ; mit einer kriieke 
verseken). Ha engem valaki megkérne, annak bátor csak fél- 
.szeme lenne, az l.ába is l)áfor bank<'>s lenne, e-s.akhogy az én 
szükségeniröl temie (Tlialy: VÉ. 11174). 

BANKROT: [niin.ae fortimannn; bankerottj. Bankrotokká 
lennének (NótP.M. 311. 

BANYA : iuiu-s, vetula Kr. [alte-s weib). Anmz. gyiingyös 
kis ke-szkenyAs, — ne, hol fut jó banyád ; mit dndorgasz, 
hogy nem ugra.sz, kurva volt :iz b.-ibád! (Thaly: Adal. ll.yü). 
\'én .szüle és vissza aggott Umya ku|)lerségével .sz.ibíidsíígosb 
tréfára hitegeti (Csi'izi: Sip. 629). 

BÁITYA (bánnia KalBécs. 1572. F7. Aomf/ak? LevT. L232.): 
1) fodina C. [bergwerk, grube). Ezilst-ér ómml elegy a bányá- 
ban : molybd.aena PPBI. Banyákban, arany és ertz banyákban 
találni (Mel: Herb. 39). Meg aztis mongyak, lioig ehak .íz 
Immy.ak es az Garamon, az Nytran, ,iz W'aghon, .íz Dunán 
ynen Becyg .íz my w.igion, chak az maragion bekewei kyral 
kezel>en es birtokában (LevT. L232) Ha Lew.i el vcz, byzony 
.íz my kewe-s wagyon magyar orzagba, mynd banyastwl eggy\\"t 
el vez (RMXy. 11.147. KalBécí. 1572. F7). A „fekete" bányát 
okával megnézelgették (Nyr. X.470). Az isten meg-meg vilá- 
gasságra hozta .azon banyát (XIL267I. Minden érezek bányái 
teli voltak lánczozott :keresztényekkel (P;izm:Préd. 28GI. Az 
pénz g.izdag ajándéka istennek, ki az arany.it é.s ezüstöt az 
liild alatt v.iló bíinyákbul szokta kihozni (Zvon: Po,st. 11.6091 
Kik a b.inyák-nak is;isára rendeltettek, tudiLik árkokat és fíild 
ahitt v.ili) álutakat ;isui (Teleki: FLél. 48). 2) balneíun C. ther- 
mae MA, [bad). Kerek bánya: sphaeristerium C. Magam egy- \ 
nihányad ni.igamnial az fiirdilbe mentem, m,ijd három óráig ké.s- ! 
vén az v,iradi bányában (Monlrók. XVmi47). i 

(Szólások). Hazugság bányájára takilt (fSzD : M Vir. 
225). 

arany -bánya: .irrugia C. [goldgmbe]. Az C'haleitLs, .íz arany ' 
bányáb,in talált veres kő ("Mel: Herb. 39). Ebljől, mint egy arany 
bányából, s(jk jókat vehetsz (Pázni: Préd. 447). '• 

érc-bánya: aeraria PPBI. [erzgiiibej. Az áros népeknek 
veres porozó por vagyon : banyákban, arany és eriz banyákban i 
találni (Mel: Herb. 39). 

ezüst-bánya : argenti fodina C. PPBI. [silbergrnbe). Ar.my- 
ezilstbányam volt-é életemben (Thaly: Adal. L202). 

lónkö-bánya : cotiria C. [wetz-steingrube). ' 

fürdö-bánya: [Ijalneum; b-idj. Az vár.idi fiiredőn.ínyáiiál 
mind az franczia urak s muid mi eoui'ludállia.ssmik h.izánk 
javát (Monlrók. XVIU.1251. 



fövény-bánya: arenariae ('. MA. [sandgrube). 
kaszakö-bánya : cot.iria C. (wetz-steingrube). 
kónesö-bánya: (liydrargyrifodiim; iiueeksilliorgrube) Szent- 
ucTFiii. 21). 

kénkö-bánya: sulphuraria C f.sehwefelgrulní). 
kerek-bánya : sphaerLsteriiim V. 

kö-bánya: latomi.i6, lapidicina C. [steingrnbej. Kl^bány,1, 
kiVvágó hely : l.ipiddina vei lapidicina PPBI. KelonloUlin, (ísetti 
kiMjiijiyán felAI tábort járata (Monlrók. 111.52). 

kréta-bánya : cretaefodina C. [kreidegrubej. 

mész-bánya : [calcifodina : kaikgrube). Ollyan lévén, mint 

égi5 mész-ljánya, lijj.ibb martalékját immár is kév.innya ((íyíingy: 
K.J. K2). 

Ón-bánya: phrniUiria officina PPBI. (bleignibej. 

réz-bánya : aerifodina PPBI. [kupfergrubej. 

rubint-bánya : [fodina rubini ; nibingrube). A szeretsenek 
ellenünk ütének s a rnbint-bányában sok kárt is tévének (Gyöngy; 
Char. 90). 

só-bánya: salina C. MA. [sjUzgrube). Soo bmiyás város 
(Bal: Epin. 8). A rí'miaiak Erdéljlien vas és .s<'ió bányákat építet- 
tének (Liszny: Krón. 85). 

vas-bánya: ferraria C. [eisengrube). Vay ki sok pénzel 
tartyák a v,is bámát (Szentm : TFiii. 2(i|. Mint v.is-bánya fujo 
.1/ ("i szélles mellyé (Zrinyi : ASyr. 237). 

Bányai: I) ljalne.iris MA. [zmn bailo geliíirig). 8) fmetel- 
licusj. li.-iny.ii törpe ember : cobalus, syiphus PP. Bány.ii só: 
bergsaltz Nom. 38. 

Bányás : [nietallicns, fo.ssor ; bergmann). Fár.idva kell jutni 
a kedvas dologhoz, mi kép|)en a b;inyás ,iz aranv darabhoz 
(Gyöngy: MV. 41). 

Bányász : metallarias, metallicus C. [bergmann). Radna 
bánya, holot ölein negyuen ezer bányász niűuelt nagy h.i.sz.szoii. 
nai (Helt: Krón. fi). Bányá-szoc nagy .soc aranyat talál.in,ic 
(Görcs: Máty. IV. MF.(. Megérzed m.íjdau a bányász csákány 
fokot-is, csak popiomod légyen (Matkó: BCsák. 105). Lyuktartó 
vagy b,inyilsz poczok va.s (Radv: Csal. 11.396). 

Bányászat : [metallum ; metall). A bány.iszat kemény, ki 
ásott dolog, mely kalinittsal ki nynjtathatik és a ti'izti'l meg 
olvasztath.itik (ACsere: Enc. 248). Az arany verlienyő s igen 
vékony és tiszta kénkobSl s hasonló mercuriusbol allo bány.isz.it 
A bányászatok után a kövek következnek (250). 

Bányászi : [mineralls]. Erez kí^izziM .szivárkozó bányá.szi ned- 
ve.ssegek (Coni:.Jau. 20). 

Bányászna : lamina, metallum C. Bányásznának darabocs- 
k.ija : lamella C. Kiuert arany es ezwst, as etléle biinyászna : 
bracte^i C. Bányásználioz való: metallicus C. Hinyászna termő: 
met;dlifer C. Laposan ki-vert értz, bányászn.i, lánna : lamiiLi 
PPBI. A föld gyomra meghozzál .íz ar.myat ezü.stet, sok más 
bányásznát (FahNU. 350). Kongás;iról, h.ingjáról mogtudjidí 
ismerni a bányásznát, ,iz embert .szcizatjárol (Fal:UE. 111.117). 
A bányásznából finom aranyt tudnak kihozni (Fal: TÉ. 785). 
Bányásznát a fiild gyomrálxíl olly hamar kiv.íjui, felettébb 
bajosnak vélte vala lenni (Moln: JÉpül. 121. 162). 

Bányászság : [ars fodinariun instituendarum ; bergbau). 
Azt mondgya Agricola a bányászságról írt 2-dik könyvében (Tel : 
FLél. 45). 

Bányol : metallum e fodinls enio, monetim cudo PP. 
[priigen). Zrinyi a török-pénzt mind el-szi'irt.i, hozz, úgy mond, 
mást, mellyet királyom bányolta (Kc'myi: HRom. 173). 



175 



BARABOr.Y-BÁRÁNY 



rJÉZMA BÁRÁNY— BARÁT 



17« 



BARABOIiY: cliaor<j|)li>lliim biillxwum ; welsclier körbei, 
biisihiiiölir.Mi I'l'B. Barabuly, vad turbolja : ínyrrliis 1'1'BI. 

BABACK ihaniKÍ Mel: Herb. 3. LevT. 1.257. ACsere: Enc. 
223. }Kírut2k Noni. 44. I'urucxk C'oin : Orb. 28): I) |iersi- 
cum, nialum persicum, pomuiii persieuni MA. PP |iilir.sicb]. Aü 
baraszkiiac a rirágit ba borljjiii iiieK ffizfid, ixuii ha.sziiAI a vt-r 
pílkőkiiec. Az baraszkimc magiuiit ro.sa etzett«l ha tueg tTizfid, 
f5 faiast gyógyít (Mel: Herb. 3—4). Kwiteiii ketli twiiiiaczka 
barazkat (LevT. L257). Sárga apró Imraczk, melyet teugiVi Imi- 
raczkiiak is hiúnak (Fnuik : Ha-iziiK. 33). Az barazk eiiyuet 
ooiStbeii uluazd meK, varat olt en szőiiiőlihy'.t Kyogit ( BeytheA : 
FivK. 21b;. líaratzkiuik nierti-klctleii zalKilludasa ( KUebr. Kilti. 
D8). Ltíve.s baratzkiik iCoiii: J;ui. 23 1. a) [iiialu.s i«rsii-a; 
ptirsichbaiinij. Négy avagy iít bararak liat;ilt egy boLorban kell 
Ultetiii, egyniitlioz egy olfi arjtsznyira (K;uiv: Cs;il. 111.5 li. 
Cltem egy elfl arasznyira egy tíz fiatalt és egy barai-/.k Hatalt 
(53). Hagyd hogy jiz fiizfa éltesse az baraezkot é.s :iy. ta uly 
baraczkot terempt, kinek magva nem leszen (5-1), 

duráncai, duránci-barack (darautzi ' C.) : durarina C 
duraiitieuni MA. (lüirtling). A kcVzönaégos baraczk ki diiráiiczai, 
ki magvaválú. Találkoziuik apnV duránczai baraczkuk (Lipp: 
PKert. Hl.lSl). 

kajszi-barack : persicum aestiviim Kr. [aprikose]. Az Ixikros 
tovenyek krizőtt, gyiiműks fákat iiltethctni, úgy mint kaLszi 
Ijaraszkot iLipp: PKert. 1.21). A fövenyes fűidet némelly fák, 
úgymint : k;ijszi baraczk, mondola, nem olly igen ellenzik (HLö. 
Upp: C'al. 7). Kiij.sziljaratzk-fa : prnnus armeniacn PP. 

kopasz-barack: armeniacum Major: Szót 09. [mju-ille]. 

leves-barack ; |)ersica sncculenta (>om: Jan. 20. 

magvaváló-barack: i^rsiiuni ciniB a nndeu facile sí'\m- 
rabili Kr. iN'éinelly fák nem igen, avagy semmit sem változiuik 
a magvok fdtetéséve). a mint a dur;incz;ii és magva váli) iwn-aczk 
(Lii)p: PKert. UI.lö). A kűzóiiseges baraczk, ki dináncziii, ki 
magva-válú (180). 

öszi-barack : persicum autimiiude Kr. fp(irsicli). Kíirtvély, 
alma, szilva nint.sen, hanem a sok ő.szi baratzk (Mik: TörK 
4 !:'>!. 

perzsiai-barack : malnm *iieniicnm PPBl. (BeytlieA: HvK. 

21bl. 

szentlván-barack : [diiraciii;i ; liiirtlingj. Találkoznak apró 
duránczai l>ar:u-zkok, némelyek sz. Iván luirarakiiak is hiják 
aipp: PKert. ni.181). 

szöröa-barack : i>ersicuni lanuginosum l'l'lj. |r:inli<< plirsichj. 

tengeri-barack : malum ;irmeniacum MA. ' mariniim [ler- 
sicnm (Beytho: Nom. 2). arnifni.ica lUtiytluiA; KivK. 21b). ^>arga 
apró baraczk, melyet tengori baraczkimk is hiiinak iFrank : 
HasziiK. 33). Az Tengőry R'irazk ninguanak olaial vezik him- 
IrWd iBeythiA: HvK. 21bi. 

BAHAIjINTOS : labyrinthus C. .Sz. Ágoston, midőn ebben 
:iz baralint/ksban, keréngiSs, fortélyos ntii helyben le lépet volna 
(Lép: ITUk L37fi). 

BÁRÁNY : agnus C. [lammj. A bárány szfikdétsel, játszik : 
*;tgnus la«ivit PPBl. Farkasbalol lemi baran iKlirC 148). 
I'jter kőuer barimok (BéiwC 12!ii. Alkossiic tenéked meg eiuied 
a barant (MüncliC. IJ3|. Mike|ien zelid biirani, el mene vele 
(VirgC. .')(.). IJaraíi kereztre emeltetik áldoznia fa tórseken 
ilWbrC. 242). Gődölek a lariuiiok kó»'t »Mel : .Sz.IáiL tUl). 
Barany vtan az oroszlán siidkiKÜi- (Born: íjiek. 270). EzekWSl 
ri-a iuthatunc, honnét esnierheí.sf<' meg az fark;Lst a l)arant<>I 
iMon: Aixil. 10). Meg-luijoltalunk a gonoszr:i, mert a [Hikolbéli 
tarkíts Uárány bőrU' őlt<'>zik iPiizm: l'réd, 8()4). 

IKöznionili'isokI Parkiusra bizni báránt (Uecsi ; Adag. 221). 
Nehéz a *U''ir:inl a farka.s.sal iVizvebékoltelnl MA. Nem bátor- 



ságos az bárány az farkassal egy akoll>an (Prág:.Serk. 35ői 
Békéltesue egyben eléb a Ijárányt a farkassal a jesuila i C^egl : 
Japlu 110). Farkasnak moiidgyák Páter iKMter, ö azt mondgya, 
hogy bárány láb; cAiurum ingredi docos iKisv: Adag. ')3i. Már 
íiztls elhiszem: szántó vizenn arat, bárány farkast kerget, a 
iiynil ver agarat iFal: Vers. 913). 

dózma-bárány : [agnus decimalis ; zehentlammj. Uétma- 

báiány ment ki eleii* iMonUkni. 1.287). 

hasi-bárájiy : agnus dKirdus PPBl. (spiit gebonies lammj. 

husvóti-bárány : agnus paschalis Kr. [usterlammj. El ye«e 
azért az aldozathnak napya, kyben zyksegh vala az lioswety 
barant megli őlny (JunlC TO.'i. Fél : Bibi. 45). Az i«>gácz:is 
ÍMiie|ieknec első napján, mikor az hasvéti báránnyal áldoznac 
vala (MA: Bibi. 1\'.40). 

jerke-bárány: agna MA. [weibliches lanmi]. (Nom.* 131). 
Idei jerke bárány (Gér: KárC's. IV.454. 453). 

juh-bárány : [agims ; lamm). Az hegyek nikdűstec mint 
az kosoc, es az halmoc mint az juh bárányoc (MA: BibL V.53i. 

kos-bárány : agnus Kr. (hammellamm). Isten egy ki«- 
bánuiyt nmlata (l'ázm: Préd. 4<;(;. MonTMK L28i. idei kos 
bárány ((ár: Kárt's. r\'.454). 

szopó-bárány : subnmius iLA. [.sangendes Ixnini). (Com : 
Jan. 78). 

tized-bárájiy : [agnus de<-imalls ; zelientlammj. Az kitAl 
tizeil-biiri'uiy nem e«ett, három jiénzzel váltották meg (Gér: 
KiiK's. IV.2;i9). 

ürü-bárány : [agnus ; iiammellamm| Idei íiril-báránv van 
nyolc/. (Cér: KárCs. IV. 453. 454). 

váltó-bárány : [agnus redemptus ; löselaium). Az válhV- 
báránytól praetendálják, soha .semmit nem adtak, hanem .iz 
kitíl tized-bju-ány nem esett, mindeniket három pénzzel váltot- 
ták meg (Gér: KárCs. IV.299i. Az váltó biirányti'd, az .szokás, 
niindeniktiM jár den. Iiat (303). 

Bárányka : agnelliLs MA. [lammchenj. Kebelébe véaú az 
erőtlen báránykákat (Pázm: Préd 607X 

[Közmunilások|. Oroszlán ellen semmi egy liárányka ! ("Ilialy: 
Adal. I.20I. 
Bárányocska : agnellus C. [Uimmchen). Igéző .sem lássa 

iKiránvochkákat (Zrinyi: AS^r. 295). 

Bárányos : [aureo vellere insignis ; mit goldenem vliet«ie 
ilecorirt] Királyné-asszonynak arany-b:irányos belső laniU"si««M 
iliiró.\l:Pré<t A). 

Báiányoz-ik: jagnum e<lere; lammenj. Báránjtjrak a juh 
i(iKat:ntk. lllio. 

meg-bárányozlk : v Idővel a jnli megliiiráiiyozván Ánm 
azt is vévé (Mik:TürL. 254 1. 

BAHAT (Arn/ym HB.): 1) amiciLs, co.'imicus, necewwrias 
U. [fráter ; frennd, der n;i(li.sie, bruder|. ^i^innel való barát : 
dysphiliis 0. Igen barátom: *iieram;uis nostri ; a felől oly- 
lyan b.'irátom nékem, mint néki: ^nrhilouiiniLs iuniciis est milii, 
<inam illi PPBl. Sien<lmes bralym nimnggonnic ez seegen 
ember lilki ert (HBi. 7ji\ nála ni.vkep|»-n Ixirat baratyanak 
)EliK.", 2i. Abnihaut s»k- tőnVlelmeknec mlntta niet;biz4ineitatiian 
lót isteunec baratfji (liéi-.sit'. 28i. Ne akariail hiunod le Imni- 
ti(bkt .sem zomzeilidat (MüiichC 145i. Nem hizóm hogh atlo 
iHiratid adn:uiac őth zjuilo főidet avag retet iNáilC. 320i. üte- 
re.ss*Hl az te rokonodat es az te rokon liaráíodat lEr^. 3». 
Soc baratinac nem .szegheti keduet (Boni: Préd. I02l. Ax lészeii 
baráttá, a ki egyéb módon el nem élhet iDecsi: Adag. 102). 
Jó vitéz barátim, meg szi'ikAII magyarim. isten légyen hoczátoc 



I 



AP.U'A hauAt— kelkuakAt 



FELEBAKÁTSAG— BAKÁTKOZ-IK 



178 



(Balnssji : Éiiek. 7). 8) inunacluis C. :u!ceta, i-oenoliita PPBI. 
(mOiU'liJ. Mykeppen liDStyeiusj bely vr svra bnrntcikimk zegeii- 
segen (ElirC. tiii. 91). Az biiratuk luiraiigia tejied liiii íVirgC. 
10-1). irafímciusi a fej edelemtól, es a kóz barátoktól meg biz- 
laltateok iNádC. ortsii. Njudien gouozb baratbbaii lőtt erdog- 
neel iKrd\C. 357). Az baratt>kuak moiiosthorokba walo seg- 
rostyesnek wala uewe yeroiiymiis (ÉrsC. 521 1. l'aria uala az 
oraiiak iiiegli esetit, liog az baratok;U az uotoniiere feel kíltene 
(K.'izC ilSi. Egy b;\rát eszébe vévé liogy niisten volna az szent- 
séges l'ápa (l)ial, 157). Az baratoc niagoknae clastromukat 
szerzettenee (Mont Ápol. 2ti2). Lsniért olly .lizükőt barátot ki 
bárinasjival vette az aszsaoin-emboreket (Piizin: Kai. 318). 
Egylx»-fér a Luter hittel, hogy a Pápista Barátok (idví'izíiltek 
(l';izm: LutliV. 130). Barát módon kalastromba reke.szkedvén 
(ZvoniPust. 11.2321. Egy veres tromfosdit iádzó barátnak meg 
pirie.'ikelteté.se iCzegl: Tromf. Ciml.i. Büdös riiliét másra hamis- 
san kenni akaró vara.ss barát i^Matkó: BCsák. 252). így tsele- 
ke.sznek ina amaz haszontalan Here barátok (VárM : SzQv. 
128). 

[Szólások]. Nem z o k t a m sa barát o r c z a t e.s tizta or- 
czaval akarok az koporsóban ineimem (LevT. 1.361). 

(KOzmond,á.sok]. Szfiksege.sb az ió barát, mind tfiznél s mind 
viznél iDecsi: Adag. 96). Isten vtán nincz iob, mint kinek .sok 
baráti vadnak: iinus deas, et plures amici {20Si. Magadé az, 
;ui mi barátodnál vagyon: de donio dumiuu (2.">-l). Kinek mi- 
nemii baráttia, maga Is ollyan i258). Nem mind barátod, a ki 
rej'ul mo.solyodik : fronti nulla fides (MA). 

apáca-barát: [monachissji ; nonne]. (Pos: Igazs. 11.564). 

asszony -barát : [amica ; fremidin]. Oszve liíja a.sz.szony 
Ijarátit (Tel:Evaiig. 11.458. Alv:Po.st. 11.72). Az fl .szonrazéd 
a.sz.szünybaráti áklgyák vala őt«t (Szók : Bals. 55). A,s.szonybará- 
tim, jer ngymond, igyunk! (Thaly:VÉ. II.öl). 

cseri-barát : [FVanciscanas]. János az váradi pfuspök el 
buczHzéc a királytól, és czeri barátíi lőn (lielt: Krón. 187b). 
Nem óltóznec szórós gyapyas la.snakba, .szűrbe, hogy hazúggya- 
nac benne, mint a czyeri baratoc, galagolyae íMehSám. 465). 
Caplstianas el temettetek a cseribaratok calastromában (Pethil: 
Krón. liX)i. 

csuklyás-barát : cucullatus Nom'. 255. A gardjánor a 
i-.suklyi'is bai-átoknac elei (Com:Jan. 127). 

ember-barát: [amicus hominibus; measdienfreiujdl. Emljor 
lj;u-atynak sokasv-t el változtatta vala (ÉrdyC. 510). 

fatalpú-barát : [FraiidseanusJ. Kuilolpluis .-iz niezitláb járó 
v;igy tatalpii baratoc kalastroniában .nkart temetkezni (MA: 
Scult. 4591. 

fehér-barát: [Uominicanus]. Igen filek az feír bar.ittwl 
(LevT. I.52i. Szent Marton feier baráti (Gyarm:Fel. 49). 

fekete-barát: monachiis nigri ordinLs Kr. Vadnak .szent 
Antal l'eketi baráti, Lsmet .szent Domonkas feketi baráti (Gyarm : 

Fel. 191. 

fele-barát : [proximus ; der niichstej. A maradyk hasonlatos 
ehoz zere,s.sed te fele baratodath mykeppen t«nuen magadath 
iWinklC 311). Nagi a zeretet fele barattiahoz (DebrC. 63). Meg 
agyad wt ystennek bőczwletőt feled baratydnak igaz zeretetótli 
(ÉrsC, 62). Zerezyed magadat feleyd baratydnak nyaj.xssagat 
el Lnwoztatnod (167). Ha valaki felebaratyara sziuidokozic, es ál- 
noksággal meg ólendi ótet (Helt:Bibl. I. Mm2). Izetlenkedic 
mind magaual, mind feleb.irattyaual (Born:Evang. III.317). 
Miben kell megmutatnunk felebarátmukhoz az irgalmasságot 
(Tel:Evang. 11.484). Nyaka.szakadását kivámiyác felebaráttyok- 
nac (Zvou:Post. 11.160). 

M. NYELVTÖRT. SZIJTÁK. 



felebarátság : |aninnis humánus : monsclienfrenndlichkeit). 
Nem kell atyatisjigot es barát.s;ig(}t nézni a folo bm'át.si'igban 
(P!izm:Préd. 918). 

fólenólö-barát : eremita ((nnsiedlerj. A remetéé és félen 
élő baratoc a kietleneket l.Mkj:'ic iC'omt.Ian. 128). 

franciskánus-barát : I Fr;mci.s&')mis|. Ezeket követik az 
Franciscanus barátok az magctk habitusok)):ui (K;ulv; (J.sal. 
III.380). 

katona-barát: [conuniles; ki'ieKsk.'Uiierad|. liailius-is a liel- 
lárminus katona-baráttya (Czegl : Japh. 87 1. Szablyával íivezett 
katona-barátim! (Thaly: Adal. 1.89). 

kenyeres-barát: (contubemalis ; kameradl. Adj hitelt hát 
ez 11 keuyeresbaráttyánac (Czegl; Japh. ini. 

keresztes-barát : trinitarius Sí. VenSceben hozak es heli- 
hoztetek ah kereztős barátoknak kala.stromaban (DebrC. 13). 

kolduló-barát : [ex ordine mendicju)tium ; bettehnfineh]. 
Kolduló renden való baratoc (MA: Tan. 1131). Ricliardus az 
kolduló barátok ellen egy könyvet h't (Alv:Itin. 114). Kolduló 
bai-atokat .sohul sem rendeltek (Czegl: MM. 248). 

köteles-barát: necassarius PPBI. 

leány-barát : [amica ; freundiii]. Hog leJui baratinac naya.s- 
koda.saual zeplót ne vonna, inceikfldec ez világot elfutnya 
(TelC. 1). Hadd .sirjac az én szüzességemen az én leánybará- 
timmal egybe (MA: Bibi. 1.229). A leány azt megtudván egy 
jó leilny barátjával iiszve baszéll (Mik:TörL. 215). 

magánólö-barát : anachoreta [einsiedler]. A remeték és 
magán (félen) élő barátok a pusztácat lakják : eremitae .seu 
anaehoretae desertnm inhabitant (Com:Jan. 128). 

minorita-barát : [ex ordine fratrum minorum]. A minorita 
barátoknak kla.sti-oniokat építtetet (Tarn:Szents. 17). 

néma-barát: CamalduleasLs Kr. Ezer noczwan neepy ez- 
tendöben tamada az neema barátoknak zerzetek Kartli\v.syaban 
(ÉrdyC. 242). Az Leuéldó kala.stromot Ls ő épűteté á néma 
barátoknak (Helt: Krón. 67). 

remete-barát: anacborete.s Major: Szót. [eiasiedlerj. La- 
yos király épülete nagy kala-stromot Nozthreba á remete bai'á- 
toknac (Helt: Krón. 67. 196). Mareotides tai-tom;inyában lévó 
remete-barátoknak elóttókjárnja, Lstván, rettenetes nyavalyában 
p.sett. volt (Hall:Paizs. 471). 

szürke-barát: Francisc^anns Kr. A .szürkebarátok .szerze- 
tinek fundáh'ija .Sz. Ferencz, soha nem kivánt tisztet (Hall: 
Paizs. 348). 

vándor-barát : (ex ordine mendicantium ; bettelmöuch|. A 
vándor-barátoc nem egyebek, hanem Srdóg rabjaj (Czegl: Japh. 
14U). 

vendég-barát : [hospes ; gastíreund]. Zsidmond király nagy 
hadával országában lámada, .sok vendég barátja mellé támada 
(RMK. m.339). 

verés-barát : [templariusj. Nem tudom, hogy a magyarok 
mért nevezik (a templáiistákat) veres barátoknak (Mik : TörL. 
195). 

Baráti : [mona.sticus ; niönchisch]. A pápához való enge- 
delmes.séget és a baráti szerzetet nem javallott/ik (Pázni: Kai. 
1084). Az baráti eletnec meg fórtoztete.setis zíumyac (Zvon: 
Osiand. 187). Az apostolok idejében nyomdoka sem volt a 
baráti rendnek (Czegl: MM. 248). 

Barátkoz-ik : amicitiam contraho MA. [sich befreundenj. 
Szent emberekkel barátkozzunk (Pázm : Préd. 954). Az 8 fele- 
sége fölöttébb egyebeckel ne barátkozzéc (Prág:Serk. 443). 

12 



179 



E(:vhk-bakA'1'K()'/.ik--iíakA'IsA(; 



BAKÁ'nsAGOS-IÍÁRD 



180 



IKíiümoiidAHok). A ki l> .lomlukkal Iwrátkcw.ik, Ijoloiuldá léffien: 
miiicii!! stulturiim .siiiiilis oflicietur (IViziii: l'réd. í)m). 

égybe-barátkozik : c« Önkősztec og)be barátkosuuiac : 
faeti suiit aiiik-i (H«lt:UT. Yl;. Törökkel titkon esjbe leiratko- 
zik ^Petlií:KróiL II. m-\). 

hozzá-barátkozik : jinigor, soi-ior MK (siili verbiiiilenj. 
A gouoHz iiuliüatok é« vHgjúdáMok liir/yj'i barátkoziuik -.a. áti- 
rathoz (Fal ; NE. 78 1. 

meg-barátkozik : amicitiam coiitralio MA. [.sidi befroun- 
deiij. Meubarátkuztatoiii: amico C. liarátkozail iiípj; az t« 
elleiwOKOdilöl liamar (li<jn(: Préd. IM). MeKbarátkozál Ahiizia- 
ual (K;ir:K I.syii Ha .seiimii \MA az ett'éli^ bölcs(wéiíi<t .--/.oi- 
gai eni;edeliii&s.séKrB iiom birbatod, lnKalább Ijarátkuzzjil iih'k 
véle (FahUE. 372j. Hogy ártlias.son, sukkal barátkozik im'x 
ellened |l''al:.SzE. .'iló). 

összve-barátkozik : iiieo aniii'itijini, laniiliaritatciii Kr. 
[.sicli berreuiideii). A lélek az Lsteiiiiel ösmi' barátkozik: .-uiinia 
deo iouiiui)?itiir iBirü:Mic'iie. :iOö. Kr.i. 

Barátkozás: |foiiversatio ; freuiulsdiat'tj. I la jobbulni nuni 
akaniak, távuztaisiik b,Hrátkoz;i.sokat <l':'iziii: Préd. SHl). .S'niiiii- 
tSl úgy nem kell t;u't;uii, mint a fe.slBtt é.s erkölcstelen embe- 
rek barátküZiUtiitól (íi.")l. IVizin : KT. 'M). Nincs is .scinini bija ;i 
vig mulatjlsnak, és a kőzött levő luigy barátkoziisnak ((.ijiingy: 
Cliar. 111). 

Barátocska : amit-iilus C. (freundchen). 

Barácos : ainiciis, .socius, lániiliaris Kr. [freuiul]. Lőnek a 
naixin lleroiles es l'ilatu.s baratosoi: uM'ini'li^^'- "'0- '''■'< " ""1>- 
tol fogva liercjileo e.s pylatos barátosok lőnek őziie (NádC. Ü24). 
Idegenek en nekem baratcsok lőttek : uiilii alienigeiuie amici 
lacti sünt (.IJöbrC. 19.")). Keet bju'ato.sokrol ees az ineduerewl 
(Pesti: Fab. 47). Igazság .szerető, barátos, ió .szerem'zés (CLs. F:t). 
Ceterum az l'rain-/jij' kyral kewetliy cliazarr.il vagyon kywei Jiui 
Maria telette igjii baratos iLevT. I.5;i). .Szerelmes baratusoi- voltai' 
egymáshoz (Uurn: Pré<l. 17). Az »y barato.sok kőzött titkon való 
tettete.s.sogec indninai- (Küalg. 1582. Fij). Az egymis .szerető 
attyafiakat szoktvc bjiratosoHnae neiiezni (Mon:Aixil. 2(U);. Kőz 
egymással, a miek vagyon a barátosuknak (IVizm : Préd. 110). 
Uetlilen és Mikest Kelemen rettenetes barátosok voltak (UethI: 
Élet 430). Uicsiretes kedvezni az atyaliakiuik, é."! jó harátasok- 
nak (lllyrPréd. 1.07. II.34H). 

Barátság : I) aniicitia, familiarita-s, neees-situdo C. (froniid- 
schaítj. Kenyeros-társjisiig, kíiteles-barát.sjig : contnbernii ■*iiecea- 
.sitnUü ; vagyon, barátságom véle: interi'otlit inibi ciim eo *aini- 
dtia ; valakinek bju'átsigába magát bé-szinleni : ' *iiLsiiiiiiu'e se 
ad amicitiam ;iruiijiLs ; jó emberekkel tartotta barátsjigát : ad- 
jimxit ad *necas.situdiiiem .siiam buno.s viros PPUI Hamis iigal- 
niaK<aggal reniőlteténee meg e férlivnac régi bjiraLsjigaifirt : 
propter antiquam viri ami('iti;un iliéisiC. ÍU). Az pLspeknek 
senki se pénzen se bai'atsjigert valamit ne ágion (\'irgC. Ui). 
linracsagiiak jegére iheh kyr.d meg ayfuidek<«ta liela kyralt 
tMargIj. -lí. Joizlésii feleji'ttel k«.szönte meg bariit.s.'tgát (Nyr. 
Xll. 415). i\ziSidok le. szőreik magokat az Kereztieneknek barat- 
KagokUi, hog aiuuik szyne alat .sokjikat meg vz.'dli;LSií;Ln;ik ben- 
nek (KalUiirtfa. 15»:j. Ciiij). Az barátságot felben ne szíikazd 
(Uettd : Adag. 171). Meré>-zled el árulni m&steredet oly nagy 
wtibéli bíirátsíignak jelévelV (llly : Préd. 1.7). 2) (.st'itu.s niona- 
chaÜN; mönchtumj. Egi leatiiuüi hizölkUdeseuel akaiak a barad- 
sagrol el toriteni (UobrC. 205). Kelt kodeog az baratsagbim 
nyegwen ketli eztendeeg (ÉrdyC. 504). Azon morogiuic, hoé 
isten vé.szi io neuen Ixiitőket, sz<ilo.sinaiukat, ;tz apacczaKsjigot 
biiratsagut (Mel:Préd. 172). Az barátoc Jiz 5 uilastromi barát- 
síigokat, Ixiráttji léteket huiíuhIíl' keresztségnei' neveztél' (MA: 
Seult. 218). A barátsj'ig az a|xistiiliik után kezdetett (CVegl: 
MM. 248). 



(Közmondások |. Fazék mellé .szitil barátság: ollafl amieitiae 
(Decsi : Adag. 32). Fiukít-s barátaiig : leoniiui .sucielas (54). 

Barátságos : oificiosus, obseqniosus, famüiarifi, amicabilui 
MA. (treimdscliaftlicli, fremidlidi, herzlieli). Jó barát-tágoH út : 
iter *interseptmn PPbl. Invnk k\Taly kegyelmet es barátságos 
zerelinet (ÉnsC. 4.50). G.'izdag emberec kőzűt keduex és IjarátsiigcjK 
lé.szen íCk M). Az liiw barátságosnac ninc-zen lu-ra i K;ir : Bibi. 
1.653. fi7;ii. Hiirátságo.sokká, jó barátokká lőttek iMA:St'ult. 41(51. 
Hát a knlőmb-kiilőmbféle szerzetes barátok mint Ivirátságosok 
egymássiil? (Pós:Igaz.s. 1.518). A tbiztvLselések ad;ls;il>.'in arra 
kell vigyázni, hogy a rokonok é.s baiátságosok ne legyenek kevésbé 
mélti'.k (Illy:Pré<l. I.IÍS). 

Barátságtalanság : inimicitia PPBI. [feindschaftj. 

BARÁZDA (borazda CorpGranim. 322. barouia ACsere: 
Ene. 2()8. 219): sulcits, striae C. (fiirehe). liar;izda, az melyen 
;iz tsepegés viz kifoly: deliquiae; banízila aiuigy két barázda 
kőzőt valo mu.sá.s: lira C Es nemz az momial keserő Íteletet 
a mezőknél- barázdáin (BécsiC. 194i. Es zeg őmaganae b;iraz- 
dakat (195). Hozzám ki íiutottac az ű Imrazibiiokot (Szék:Xsolt 
138). A szegényéé barazdaiim soe eledel vagyon (.SalMark. Dli. 
Ne vess az hamL-is.'ignai- ban'izdáiljan (Ki'ir:Hibl. 1.^.53 1. I^ill:i- 
gát bé-boroiKÍllya a barjizdákon és fordulásokon: jHjr Uras et 
ver.sura.s (C<im:J;m. 73). A fekete főid, melyben a barázda 
feneke kövér, igen jó a veteményeknek (ACsere:Enc'. 2('i8i. 

[>Szülások|. Hogy az ördög szántson barázdát a b:itán 
(Kónyi:HHom. 164). 

által-barázda : porci [aekerbeetj. Az által bari'izila kere«z- 
tí'il lészen: iKiri-Ji lit tnULSversiin (Com:J:m. 73). 

vizi-barázda : hyilraules PPBI. 

Barázdál, barázdol : siilco C. imporeo, strio MA. [furehen). 
liará'ídáló: snli-ator, imiifjri'itor C. R;iv;itoIom, b;u'ázd:ilom, völ- 
gyeiéin: .strio PPlil. Ha valamely vr Invatallya-kiviil .-iz hitet 
akarja bar.izdálni, azt mundgynk néki iP;'izm:Kil. I.'iöi. Hina- 
tallia kinril iiz hitet akaria bar.izdalny tZvon : P;'izmP. 2^4 1. 
Bíiriizdollyáé .'iz főidet as ronttyaé az ó loldénei' régit iMA: 
llibl. U.24). Az .-miyék hal egyeih'il boruzdoUya a tengert 
(ACsere: Enc 219i. Kántziikkal barázdiillyák homlokotok a koroN 
üdík (SzI):MVii'. 47Si. 

Barázdálás : faitus sukandi ; das fnrchenj. A .sziuitás köz 
bin vagy luu-jízdálás közben inluibb az eke azanát t;irtja : 
inter arandum vei lirandum tenet stivani (CouirJan. 73). 

Barázdás : striatns C. [gefnrcht]. B.'u-;izda.s ravatolat az 
oszloiKin: stria, striatura MA. Az ő ala wala kőzebben »a1:i- 
minere barazilas (TihC. 106). A na^ konerség niit vgian ba- 
rázdiLs, somőrgős a uag hus a czombyan íMel: Jilb. .'19 1. .Szeme- 
tei- már bé ap.adot, orizátoe csi'pórődőt baniziUs (l'nig:Serk. 
S15|. ll'iniziL'ls poh;irai'ska (Ridv:Csal. 11.170). 

B ARB ARIZÁIj : [barbarizo ; fehterliaft spreeheiij. BarUi- 
riziil ;i licpiiik mert idegen nyelven .szól (0!egI:Uág. n.2rii. 

BARBÁROS : ll)arb.irus). Isr.ielnee kymenetiben barba- 
rosoknac nei)e kőzzől (TelC. 184). Barbarns népec (Ilelt; 
Krón. 31. 

Barbárusság : [barbaries; bíirbareij. A mi időnkbéli eret 
nekeknek mely nagy b.'irl).'u-uss.Hga. kőninek vammk in'ailliy 
Préd. 1.600). 

BARCAQ, BARCOG: Uirrio Szik.'ffiii 177. ^L\. (silireienj. 
Az elefánt bartzjii;, korrogat : eleph.'is luu-rit iCom:.laiL 45i. 

(Vö HARCOG). 

Barcagás : Uu'ritus MA. Pl'B. Bfii-tzogjlss.nl keresi a vizet 
a .sziuvíLs (.\Usere: Eiif. 2tX'>). 

BÁRD : a.s»-i!\ XL\. |beil). Vtet feizevel iw kinlval le eilek 
(DöbrC. l:'.7. KeszthC. 185). Egy nimetaz eniliert karddal ált:il 



ISI 



.sziniAbAkií-hAkka 



liAKKAs-|{AIÜs'Á^^ 



182 



véré iMiniIii')k. in.49>. Bár fel bilstDlIvátuk is olmétcKiiek bi'ird- 
gimial (R'il : Cslsk.32'2>. A pajwk az áldozatot késeUvol, bárdok- 
val meg iiyuzsmk iGKat: Válts. 11.717). l-'ogokiiak bárdgyával 
d;iraboll.vák iPós:Ii;azs. 499). 

szinlö-bárd: a-sc-ia C. PPBI. SziulS bárdal, gyaluval gyalullya: 
ascia asciat iCom:Jan. 103). Az ats szinlS bárdal bárdol (Com: 
Vest 5fi). 

Bárdol: 1) aseio C. PPBI. [zimmern]. Egyenesen bárdolt 
mimka: *anuissitata opera PPBI. Niolc-z holnapigh mind ezen 
bardolanak (C-omaC. 59). Egy igen nagy fa lovat faragának, 
nyoli-z holnapig mind ezen bárdolának iHmiy; Trója. 39). Az 
ats szinliS bárdal bárdol iCom:Ve<t. ,í6). Láiitzoltattad sbárdol- 
tattad Cajn.st Marcussal i Ben : Ritlim.''' 97). Orükkétig faragnak, 
bái-dolnak, .szinlenek a gyermeken (Fal: NA. 205). 2) (caedo; 
umbauen). Nagy erdő, bárdolni es vadaszii jo (\'er: Verb. 213). 

el-bárdol : [eircumcido ; riugs umschneiden]. Hogy ennek 
a Kalaiizti'd tágas uzirkolomra vettetett fenéknek szélit, hosz- 
.szát, el-bárdolljnik, rigyázzunk ez dolgokra (Pós:Igaz.s. 1.314). 

föl-bárdol : [coiiscindo, proseco ; zerschneiden, zerbackenj. 
Vagdalják .s azt mondják: nem kái- vágni, felbárdolni minden 
tagjait (Thaly:Adal. I.lb). 

meg-bárdol : esastío, dolabro PPBI. [behauenj. Az álts fát 
farag, és tzéniaual méri, es vörös ki-etáual iedzi es meg bár- 
dolya (Helt:Bibl. IV.74). 

Bárdolatlan : indolatus, impolitns, incultiis Kr. [migehobelt, 
robj. Máttyá.s király láttja vala, hogy a magyaroc bái-dolattlaii 
parasztoc vólnánac (Helt : KróiL Elób. 1). Ebben is meg ne 
akadgyon hebe bm-gya elméd bái'dolatlau tengelye (Matkó: 
BCsák. 364). Vak és bárdolatlan nép illly: Préd. 1.63). A szarka 
az igéket tsak bárdolatlan hanggal tudja kimondani (Misk: 
VKert. 423). Az éretlen bárdolatlan elméjű kapiliiják miatt meg- 
gátolódom i,MonOkra. XXin.474). lm a bárdolatUm német nyelv 
mire ment, hogy Gotsched Leiptzigbíl Bécsben bé tekintett 
(Orc;:y: KöltH. 64 1. 

Bárdos: 1) liiectine iastructus; mit einem bai-te, kamme 
versében). Nagy bárdos .szekerczeuel vőttee vala feiSket (Mel : 
SzJáiL 491). 2) [caedendo aptus; zum umliauen geeignetj. Nagy 
bárdos es makkos erd5, bárdolni es vadaszni jo ; sylva major, 
pata dolabrosa et glandifera seu sub dolabro et venatione 
existens (Ver: Verb. 213. 199). S) dolabrosus, asciatus MA. 
gezimmert PPB. 

BÁEDUMENTUM : [argumentum falsum, vitiosum ; fehl- 
schluss]. Eggyiiéhány vétek vagyon ebben a ti bái-dumentu- 
motokban (BahCsLsk. 12). Újomian goudoltt s tsiuált bárdu- 
mentimiokkal lövöldöz (SzD:MVir. 303). 

BARILLA : [ferculum, sandapila ; bahre V], Száz barillától 
75 den. (\'ectTrans. 19). 

BAEJAM : [festiun Turciouni]. Hogy az barjám ajándékát 
kai-ác.sonra tV.Ivitték költőitek 1 ft (MonTlIE. Ll9). Az vezér 
pasa tihájának az barjam ajándékát, hogy bekiildöttük Szol- 
nakká, az akkori költség volt 12 d. (28). 

1. BARKA: [pálma ; palmzvveig]. A sátoros iimepen a zsi- 
dók fiiz barkákat és pálmákat hordoztak (Pázni: Préd. 471). 
Virág- vasárnap barkát szentelünk (485). [Vö. BERKEJ. 

2. BARKA : [cincimius, cirrus ; haarlocke). Nem vigyáz 
.sok farkú göndör bm-kájokra, vállon fiiggS széles habf>s galan- 
dokra (Orczy: KölfcSz 44). Nem férhettem közel egyébb .szép- 
ségéhezz, gondor bárkájáhozz, .sem lentse .szeméhezz (lK2i. 

BARKA : 1) arca MA. [ai-che], Tai'tozzatok evvtett gyczeniy 
Nouenak bai'kayaban ty magtoknak megtartásáért (EhrC. 
140). Az galamb meg teere az barkának ablakara iConiC. 



23(i). Lattyac vala a barkanac clmerSleset (TelC 94). llr bár- 
káját elrtttök viselek (KMK. IU.225). Igen kasziti a liayos az 
b:irkat (Bes: HÉnek. A4l. Noha az barka tctoua labb vala, 
de .semmit az vizec nem árthatnac vala (Sztár: Vizöz. A 3). 2) 
ichtliyütrophium C. MA. Hal tartó bárka : natabula C. piscina 
PPBI. 

Bárkás: [nauta; .schitfer]. Bargasokath : nautas (NémGl. 
375). Az barkiuisok halwan zent Anthaluak neweet mondanak 
(ÉrdyC. 314b. CsomaC. 70). 

Bárkáz (báriász Prág: Serk. 210.): [navigo; schi6feu]. Az 
folyó vizeken barkászo hakász nem csak egy étek nemével 
tűzi meg a horgot (Prág; Serk. 210i. Magam is az hadakkal 
arra indúltíim, gondolván, vakuni dish-actiót keresS delesament 
lesz, de csak bárkászó németek valának vagy 20 lóval, s két 
hajó gyalog az révet örzötte addig imien (RákF: Lev. rV.482). 
Dolog, ha még nintsen itt helybenn, mert tsak tegnap bárká- 
Z(]tt ide (Fal: TÉ. 730 1. 

BARKÁCS : (?] Az fejedelem nyughatatlan élete, vadász, 
barkácsenibereket szereti puskási állápotja (Szál: Krón. 224). 

BARKÓ : [?) Barkó engem ugy segillyen, félek vala hogy 
méreg vagyon az pohárban (Füsüs: Kir. tüköré VL219. MF.)- 

BARKÓCA (burcolrha Nyr. VII.317); sorbum torminale 
MA. speyerliug PP. arlesbeer AdámL [elsebeerej. Usque ad ar- 
boreni burcolcha sub qna eít méta 1257 (Nyr. VIL317). S<5rbus 
terminális, plerisqne Pamioniae siluLs famiharis e.st; viigari 
barkoczafa vocant, germani adlasber (Clus. 8). Monyaro bar- 
kocza: coryli iulus .siue flos (Beythe:Nom. 4). Barkocza-fát 
nem igen ültetik a kertekben, hanem a magas hegyekben a 
Bik-fák kozőtt terem (Upp:PKert 111.195). Kíikény, b;u-kócza, 
sóska (PP; PaxC. 93). 

BARIjAJíG(6aKa?i;/ CsomaC. 7. Czegl: Japh. 121.); antrum, 
lustnnn, latebra, caverna, cavea, specus, sj^elunea, spelaeum, 
timib;i C. latibulum MA. (höhle, gi-otte]. Töltetek azt toluaioc- 
nac bai-laugaia (MnnchC. 52). Nemevneraev vitéz el futa es el 
lappana egy barlangba (PéldK. 9). K6 hasadéknak barlangjába 
mene (DebrC. 113). Az bai-langnak négy zegelethy mennyei 
fenessegel be telyesettek (TelC. 304). Farkas lappag az bar- 
langban (Mon; Ápol. 418). Czataszo barlangya János vaydanak 
(Görcs: Máty. 23). Nem váras ez, hanem latrok barlangia 
(Decsi: Adag. 131. MA: Tan. 1293. 1135). A vizet, az hol magát 
le-szíja, a fiSldben elnyelS toroklatnak avagy mély barlangnak 
mondgyák ((2om:Jan. 13. 15). Nem gondolnám szüksége.snek, 
hogy remete-barlangokat keres.sünk magunknak (Fal: N'E. 8). 

[Közmondások]. Bagoly biró ballanghjában (Czegl: Japh. 121). 

Barlangbeli : cavaticus C. 

Barlangocska : cavernula C. 

Barlangos : 1) latebrosus, cavemosus C. [höhlenreich]. Bar- 
langos pusztáit csúszó mászó állatokkal bétíiltvén gazdagétotta 
(Csv'izi ; Tromb. 40). 2) [secretus ; gebéim]. Nem látliattam bar- 
langos tsúuiyát az átkozott szívnek (SzD:MVir. 430). 

BARNA : fiiscus, hammonium, leucophaeus, ravidus C. 
baeticiLS, .subniger, hisjxuius color PP. [braunj. Az en eczemnek 
hagiok ket boryus tehent, az eggiket az kurtíit, az masikat az 
barnát (RMNy. n.302). Az Apis gesztenye .szim'i bania bika 
vala (Prág : Serk. 248). (A szem) igen fejéniec tartya az mi 
czak homályo.s,san fejéris és ha czac bai-na szabásúis (MA : 
Tan. 3l. A fekete, ő alatta ezek a grádics! vaimac : .sötét, zöld, 
homályos, barna (Oim : Jan. 63). Láng szinnel elegj'&s bania 
ábrázattya (Gyöngy: Cup. 3). Felkőté a kju'dját mindjárt oldalára 
s felfordúla szépen jó bm'ua lovára (Tlialy: Adal. 11.148). Buke- 
fál bai-náján repül, ha a konczosztásra kerül (191). 

Barnás: inftiscus PPBI. [bramilich]. 

12* 



183 



BAliNÍT-liAKOMHEl.I 



BAKMOCíjKA— 1. HASA 



164 



Barnít: iiifiisco iL\. I'l'B. Ibrauii maiheii). 

BAKÓ : Ibaro]. Prelatitsíik ecs biuurok (Ver: Verb. 56). Bari5 
IJízy Chillíuiy Gyöngy (Moln: Ut 2). 

Báróság : [baroimtus]. Akar niiiit kerkedgycU eloivol, nagy 
baros;i(;aiiak birevel, nevevei íPetki: VirtuK. lii). 

BAKOM {iiMTMok (?) KuksC. 193. maroménak i;51): 1) 
pecus, juuiontuni C. [vieli). Azt zereic liop fíbarmokat mégfilléc 
es a/xic vérét ipiemeg (BfciiC. 31). Nem wuik barmot, do inoeg 
embert e.s meg inar vala (VirgC. 53). Isten valazta hi>gi a bar- 
moknak iKiztiir.s.iKabol lenne feiedelem (DebrC. 85). Ada kw&s 
esnek w inarniokatli (KnksC. 193). Teremtez ssenatli apró 
maromknak (251). A kSziiépet feddi, miért liogy barmoknac 
nem a iauat vittéc áldozatra (lielt: Bibi. Ibi. Az íl régi rósz 
szokásit, barom türvénj-it el változtatta (Pázm; Kai. ti8). A ba- 
romnál is barombb (Ker: Préd. HU). A barmoc elíittíc járojá- 
nac iteltéc (Tyuk:Józ.<i 112). '£) [ingeas, rudis; ungeheuer, 
grob). Hozót iiala soc rezet o« abból mindiárt nagy barom 
álgyiikat öntete (Helt:Krón. I<i5). A bor c-.sLsz;irok torokgyéké- 
nek orvoslására nagy barom üveg borokat akii.sztott;ik (Pázm t 
Kai. 134). A fővezér a n;igy Ijarom tálx)rral megszállviui Béi'S 
krtriil (Cserei: Htt 13"). Az illyen nem emlier, lumem Iwrom 
ember (Ijuid: Uj.Segits. 11.108). Mely barom szi'i Compegiiis 
gárdinálé voU az augnst^ii orsziiggyfilé.sben (Toln: \'iga.szt. 231). 

áldozat-barom: (vietima; opfertierj. Öllyéc meg az áldo- 
zatnac barmát, mert szentséges az (MA: Bibi. 1.93). 

apró-barom : (iwcndas minore-s ; kleines vieli|. Apró lar- 
moknac z.inia ; numerus in [lecoribus (BécsiC. 13). Az apró 
barmoknac i'orday reiottjuiac (201). Se emberek se Skrek se 
apró barmok ne kostollyanak (ÉrsC. 539a). Ha valaki apró 
baromból akar áldozni (Kár: Bibi. L89). Apró-barom az ketske : 
cyiirius Ikw (Dec-.><i: Adag. 80). 

disznó-barom : |sus ; scbHein|. Zent Kr.sel)otli zorwla bo 
eegy disznó b;irüm aklabiui (ÉrdyC. 611). Jare íirra az í 
erdeien walo makra widekieknek es szomzed falvvknak dyzno 
biu-mok (RMNy. IL288). 

eke-barom : [ jumentnm ; zugvioli|. Myudnyayan somogjak 
sem theliethnek liatb eke baromnál thewbetli, es zegenek mynd 
zellel laknak c.x ljwdo.>iimk (IjCvT. L2(i2). Báthory /.sigmondnak 
liárum eke barmot hagyok (Gér: KárCs. 368. 417). 

gulya-barom : (armontum ; ziiditvieli). 40 számú gulya- 
barmát elvitték (TörtT. VIMlV). 

iga-barom: Ijumentum; zugvieh|. Egy iga barom : *jugiim 
Iwum PPBI. A niiurie monda : őt iga barmot vőttem (MiinchC. 
1 15). Annak nlaiuia sok iga Barmokat fogjuuik ceiai.1, do meg 
sem indula (l)ebrC. 29). 

juh-barom : [ovis ; lamni]. Igon adgyác enni a disznó és 
juh liaroniiKU' a d5g ellen (Mel:Herb. 157). 

lábas-barom: (iiefiis; vieli|. Pu.szt;tinkb;ui keutw lábas 
barmaink (l|osv:NS. 28i. Nyauallya kiiuptkőzic roi'i néminemű 
lál«>s baiMmtiíl, anaiiy csúszó nuiszo féregtől (Cis. J4). Szaruas 
é.s lábas barmok iMih:ÖrökÉ. 103). 

teherhordó-barom: voterinus C. [lasttier]. 

ünö-barom: (vitula; kuhkalbl. Ökrök, iinfi Wmok, ménes 
koc.-ailák kivite.H.senek (Erd'I'örtAd. 11.373). 

vágó-barom : (pecudes ; .scbachtvieh). 160 vágtl bíirom 
(Monlrók. VI1L421). (Vettem i vágó bjirmokat 20 drl)ot (Kíidv: 
Csal. 111.28). 

vonó-barom : (jiimeutum ; zngvieb]. Aggyon walamy ket 
őkrótiw mert nynchoii \vony<i bininom iLievT. 1.138). 

Barombeli : |i>ecuarius ; \ieli-|. Mynektvnk sok bjirombely 
yozíighwnk vagyon (JordC. 184). Barombeli dőg (Di<>í9i: Préd. 
151). 



Barmocska: Ipeciis parvurn]. Atyamtia b;iriiKK-/ka mire 
iwtel ide iN'irgC. 42>. O atyamtia iesus cristusiiak Uimux'z- 
kaya (43). 

Barmos : lecorosus C. armentosus MA. [vieli-). Bannos istálló 
(Ború: Préd. 34). Barmos pajta, auagy déleo hely (Vá»: CaiiCat 
.500). 

Baromi : iieeoreus, pecorinus, petuarius, pecuiniis MA. 
Ivieblstb). Bó barmi eledeleckel bőuőlkódnec (BétsiC. 211'i. 
Baromi értetlenség (MA:Tau. 73). Bíiromi majorság (Megy: 
Szöv. 30). Ifcu-umi okt/danság (Cs(iziCseh : ÍMom. 172i. Ejnber- 
nek nem kell baromi módra megismerni a feleségét (Illy: Préd 
1.172). Baromi csontos erfi íFah.Jegyz. 933). 

Baromság : iiecuina stiipiditas, liellubia stoliditas MA 
Ibnitalitiitj. Az te.sty fa\tidaii.saghnak zeegyentelen barom-saga 
(ÉrdyC. 501). liiromsagra aggyak ew magokat (658). Mit/^ida 
baromság, másravaló boszszúból magimkat örök kárhozatra 
vetnünk (Pjizni: Préd. 128). Az isten szolgainak ajtatosságát 
kc|>-mut.itásimk, halgatá.sát baromságnak itíli (893). Barom.sig, 
ostobasíig iToln: Vigaszt. 95). 

IBarmul] 

el-barmul : bruteo, brutcsco MAI. brusco PPBI. (verviehen, 
, vertierenj. 

még-barmul : [brutesco ; vertliieren]. Kezdeteiioc megbar- 
j múlni és oktalanulni, és az nyomoréc Mvány képeken czndál- 
j kőzni iMA: Tan. 81). 

BÁRSONY : ostrum, iKjrphyra C. purpura MA. holoseri- 
c(un l'I*. |.simmt|. l-atna:i Oloforne.st vlőtte 'i zekiben ki uala 
barsomlxil iBécsiC 33). Wtot Hlt«-zteted barsomlia íVirgt". 68). 
Mewete,snok vtiuma Ijarsonyal rub;iz;ik iWiiiklC. 118). Hoznak 
vala aranyat ezevsievt pénzt aranyjLs barsoiit (MargU 57 1 
Armiy;us drága Iwrsfxiy papi evltevzet ilKímC. 132). Itirsson, 
gySngyfis eghaz ruha (Mon: Ápol. 33.5). .Szederjes bárs-my: piir 
púra vincta cíuiiilibus (MA: Bibi. L.588). Öltözzenek biborUi, 
bársonyba és kamukába (Zrin)i: Symb. 60). 

[Közmondások]. Majmot bársonban illtőztetiii : saltantis [ler- 
sonam in tóga inducere iDec-si: Adás. 120) Bársony melleit 
bársonyriíl kell Ítélni liSzU: MVir. 255). 

bibor-bársony : (purjiuraj. Az gazdán ki minden nap bibor- 
bársonyban jár (Thaly: VÉ. L337). 

gubás-bársony: [purpura villo.s;i]. iKjidv: Csal. 11.144). 

kender-bársony : IpliLsch.s.-injmt). Alávaló bársony, a kit 
kender bársonjuak .szoktak biviüa (Monlrók. I1L177). Egy vég 
kender bársonytól 30 deii. iVoctTraits. 10). 

metélt-bársony, metszett-báursony : |ge«'liorener 

sammt|. (Kadv: Csal. IL144). Megysssiii metszett bársony sEokiiya 

(Monlrók. XXIV.142). 
Bársonyos: purpuratus M.\. Mons liíusiinus (Kézai: G<v<ia 

2:3. Endlicher 115). Álnak való előtte wdwarolwan mynd ara- 
I nyas bársonyosok es aranyas ewesek (ÉrdyC 409). KjTaly 
' meltosagh zerent bársonyos wylagbossagh mjnketli megh tliyz- 

toytliwmi (ÉrsC. 119). Egy szép ló bársonyos tzapprackal elől- 
, talála egy .szegény szjuiu'irt (Helt:Mes. 117). Élig volt oly bar- 

sonyixs ur, kinek bazaiiepe ez njigy vesMMlelembAI reszetlemie 

maradót volna (Forró: C^^rt. 95). Az veres liársou.vtis lovat két 

vere-slwli legény vezefwe (Gér: KárCs. IV.ööl). 

BARTOS : [marginatus ; kr:wi|^Mn, gekrümpt). Eleylie kezde 
iőni louoii egy ember szaba.ss<.>. venví najjv agyarú, h:Lssitot 
.sűvekben, es egy igen szelles t:alKm»s nu>nte vagyon rayta ; 
níigy a szőme, es azzokr;i lKutt(Kss»in alavonta a síiueget tlleltr 
Mes. 448). 

1. BASA (hassa KMNy. U.5. MonTME. L6(.>. jkijki 1.28. 
jKMiii LevT. L221. MonTME. 1.56.): (<Uix, praefecUu Tun-ittL"). 



1S5 



lin.YOK- I!.\S.\-1!AT.\I,I(1\ 



ÜATKA— ME(i-H.VroUKi)|)IK 



1S6 



Herélt-basa : euímchiLs C Az Nándor fejnvarj zancliokotys 
varia az bjuia tyz ezer iiepiicl (LevT. I.7I). A Vezér el5tt liároiti 
ló farkat visznek. Ezt a nagy tetsűletet tsjik liáioni Kasának 
adják meg iMik: TíirL I081. Az |kis,s;i konjjjel futdja az ki 
volt, annak attunk et,'>i)ár ariui.vas kést (MonTME. I.5ü). Must 
adóját adja .Smiruai bassáiiak, ajíindékot viszon Alpr kalitt'aiiak 
(Orczy: KHlfH. 23>. 

bulyok-basa : (i)raefeftiis a^niiiiis ; o >lnnnentulner]. ^^zéna- 
n)vó bnlyiik bais-inak ajándék|>énzt küldöttem. Biilyok K-u^á- 
nak adtain 12 t. iMunTME. I.20S). Agák besliákkal, sok bnlyi.k- 
l«Ls.<;ikkal egy lábig ve.-jztenek (Thaly: Adal. 1.181). 

cser-basa: lovas százados a törököknél (RMK. III. 159) 
Parancs(.)!a egy cserhasa haragval, minden hogy késziilne nagy 
gorsasságval iKJIK. IIl.SOö). 

fö-basa. Mikor a törökök bútsiit járnak, valaini vezér alá 
adják magokat néha a fö basák a vezérek (Fal:TÉ. 720). 

oda-basa : [janicsár százados]. Az odabasáknak az .János 
deáktid két hüvely kést vöttünk 30 d. (MonTME. LoSi. 

szu-basa : [polizeioberst]. A sznbasáknak attimk nyaigalló 
[lénzt 2 tallért (MonTME. L34). 

szubasaság : duuniNiratus, aniaiidárság C Szubabasasághoz 
(ígyj, aniaiidar.'iághoz való : duumriralis C. 

vezér-basa. (Pethö: Króa 258). A vezér basa tihájának 
az barjám ajándékát, hogy bekiildöttük Szolnakká, az akkori 
költség 12 d. (MonTME. L28. 53). 

2. BASA-. ItLsa-rósa: paooniea I'PBl. 

[BÁSTOL] 

föl-bástol : [concido ; zerschneiden]. Bár vgyau mint egy 
ré.szenkéut fel bástollyátoli is az Lnther porlo kSuéhez k&v.ő- 
ríilt elméteknek bárdgiainal (BahCsIsk. 322). 

BÁSTYA : pngnaculuni C propngnaculum, niunitio MA. 
sa-\eus agger PP. [bastei]. Ezek mellett róudel bastiak vaUuiak 
(CsomaC 33 1. Ez gottiLs iiépec lőnuenek mint egy erős bá-stya 
a romai birodalomnae (Helt: Krón. 11). Káskay háza, melynél 
bástya vagyon (Monlrók. 111.51). El hagyá bástyáját, s megh 
nyita kapuját iLiszti: Mars. 117). Eóldel tóltStt bástyác iCom: 
Jan. 1 22). Ágyukkal More bástyáját földhöz hasonlitá (Zrínyi : 
ASyr. 39). Az vigyázó ballik bástyáról mint szollal (59). Deli 
Vid százzal a bástyán femi pörög (Kónyi: HRom. 122). 

asztalosok-bástyája: [?]. Asztalosok bástyája és iwsztó 
ntánna csináloké iKolTört. 405). 

derék-bástya: [mittelbastei ?]. Belől vaimak a reguláris 
derék bástyák (Monlrók. Vni.309). 

ellen-bástya: contra scarpa Kr. Sebesen néki ment az 
ellenbástyának (Kai: NA, 221). 

oltalom-bástya : [propuguaculum, munimeutum ; bollwerk]. 
(.\z biblia) tévelygések próbaköve, keresztyénség oltalom bástyája 
(MHeg: BTan. 52). 

sáncos-bástya. (Csúzi : Tromb. 164). 

szeglet-bástya. (KolTört 405). 

tüz-bástya. ígéri isten az eccl&siáuak, hogy ö-ni;iga lészeu 
tüz-bástyája (Pázni: Kai. (i7T). 

vár-bástya : propngnaculum C. [l)olhverk]. 

Bástyás : propugnaculo munitus Ki-. Bá.styás erősség (L;md : 
L'jSegits. IL955). A katonák ott haggyák a bástyás erőségeket, 
kerülik az ellenséget (Fal: NA. 214). 

Bástyáz: munio Ki-, [befestigen]. 

Bástyázás : munitio MAI. [befestiguugj. 

BATAUCON: |bataillonj. Pálti hada 22 koniyéta-alja és 
két batahou németnél nem több (KákF: Lev. I.5U2;. 



BATKA i'néca MA.' bnpia RMNy. ni32.): soxtans PPBl. 
[pfennig). Babca: nnmus Bohemicus, quarum trés efticiunt cru- 
cifernni Gennanicann MA.' Egy batka: hi moneta *quadrans 
PPBl. Keg. halwrusagot indoytott az bapka dolgából, kyt ;iz 
ínynd erthek keg. el nem akar wenny hanem negeuel eg 
kr.'iycyarcrt. Keg. az eíi fel. paiutsiiban be atbi az bapkat 
kethoynel eg pénzért {KMNy. III. 32). A IkjI kot batka haznot 
erszos is, nem akarod masnac erozteni (OjniBahi-ssa. MF.). Mi- 
képjion kell egy batkával av;igy [lénzcl hasznot .szerezni (ílesi^.sK. 
28). A te nWrett baju-sz-szod. a Iwtka formára koivi-szíttatott 
tők agyad nem egyéb való náladnál (Prág:Serk. 270). Batká- 
nyit .sem használ néha az gyomrodon (SzBodó: 8óDics. B2). 
Batkárul batkára meg lize.s,sen (Czegl: En(.ich. 1.581 Még ts;d{ 
egy liafkája .sintsen a mellyel meg tiz&s.sen (lázok: Bals. 58). 
liitkiijok sincsen költségekre (Land : UjSegits. 11.625). Arra 
nem eggy batka (Felv: Uics. 34). 1 batka té.szen 2 fillért (Pract- 
Aritm. 12). 

[Szólások]. Nem volt egy b a t k á y a, most wralkodic nagy 
wra.ságbaii (FortSzer. 2). Semmirekelhl ember, ki nem ér 
többet három batkánál : homo *.semi.ssLs PPBl. Minden rongya 
nem ért vohia három batkát (Hall: Paiz.s. 87). 

Batkácska : [obulus ; pfennig]. Még tsak edg batkátskát 
sem engednec 6 tiekiec (Tyúk : Józs. 105). 

BATO : [Ijacnlus; .stabj. I.sten batoy, jialczay (Mel: SzJán. 
2.58). 

1. BÁTOR (iVríitr Knauz 11.687. ZichyC. 45. 56): animo- 
sus, impavidus, cordatus, .secunis C. [kUlin]. Bodogsagnac oraa- 
gabalol vadnak bátorok (EhrC. 134). Ellen.seegöktwl tegyed 
baatrokkaii (CzechC. 47). istennek zyleye, zőrőzy bathor vtath 
(58). Mert ot cristu.snak .sebeyben batorb lezek iiuagy bátorban 
lakozom (CornC. 232). Monda az angyal leegy bátor, mert a 
hol te, ott ew (ÉrdyC. 519). Bátor szfluő férfi (Mel: Jób. 8D. 
8zen Lfl)intzis nagy bátor meg az rostellonis (Born: Préd. 
292). Oc igen er6.ssec és bátrac az Cliristiusért valamit szen- 
vedni (MA:Scult 95). A .sereg nagy számában bátor (Kónyi: 
HRom. 89). Az koldus bátor és szemtelen (Com: Vest. 14). Te 
bátor erővel meg-gyözted a gono.sz kisé)'teteket (Fal : NE. 10). 

Bátorít: animo C. [erniutigen]. Zerelmre batoreyt vala 
mendeneket (DomC. 223). Batoroli engemeth, eres.seicli angya- 
loknak myatta (PozsC. 13). Ket zeep fegyweres vytezök ewtet 
közből veween batoroytyaak vala (ÉrdyC. 357). Bat<jricad ate 
zent lelkedel retegv lönkonket (ThewrC. 107). Nagy dolgoknak 
cselekedetü-e batorittanáia (Lép: PTük. III.27i. Békét hagyj az 
bánatnak ; lám az előtt másokat is te biztattál s bátorítottál 
(BákGy: Lev. 38). 

még-bátorit : [animum addo ; ennutigen]. Wteth meg 
vigaztala e.s meg batorita (V'irgC. 26). Elmeieket meg batorit- 
uan, hagya hogy az louag sereg elöl lappangna (DecsitSall. 
58. MA : Bibi. n.l69). 

Bátorítás: [contirmatio; ermutigung]. Hogy fogyott igyfink- 
ben bátorításunk, jó állapotunkban tartóztatásunk légyen (Pázm : 
Préd. 620). 

Bátorkodik : animosus sum, conlidens ago MA. [sich erküh- 
nen]. Egy kapitánynak illik ebben bátorkodni : res magnó duci 
*audenda PPBl. Byzon naghra batorkott;d wr christi.ith te reád 
eel tliereihveen (WiiikIC. 90). Nem bátorkodtam vóhia ezen 
munkátskát kőz kézre Ixicsiitani (Helt: Aritlim. Előb). Azt 
akará, hogy a szem közt bátorkodó vitézség lemie a nyertess 
és nem a hát megett kullogó róka-fogás (Fal: NA. 238). 

el-bátorkodik : [audeo ; sich erkiihnen]. Gyakorta ostro- 
moltiussjuiak, hogy feletteb el ne bátorkodgyanak iPázm: KT. 69). 

meg-bátorkodik : [animum capio ; mut ta.ssen]. Ezt hal- 
uan ez zegen biuős, igőn megh batorkodek (TihC. 138). Meg 



1«7 



1JÁT( )KKÜUAS— líATORsAfiOS 



isAl'oiísAíii isf t-l:. iíAtíjk 



ISS 



liátnrkixhiáii, iiiiiid a ket raiiiioiiiát kezdoc maKogiiac fuiílaliii 
ÍILilt: KróiL 12). 

Bátorkodáa : [audacia ; kaliiiheit). Hogy Srizkedhessfiiik 
az wxjllá.sb.ui való vakmerő bátorkwlátrtol (MA: Tan. 151). 
15iitorko<Iiil);iii élfmc (MA: iticult 292). Vadollya őket az 6 sza- 
k-ulL'váliaii való di>li,'"k, bátorkodásoc (802). 

Bátorkodtat : laiiiiiuim iiiceiido ; ermuti^en]. Olyaii messze 
iioni merem íket ilyen halálos időben bátorkodtatiii (MonTME 
V.:<1:í). 

Bátorod-ik : mntido, fiduciam sumo MA. [mut fa&sen]. 
Láwiik immár, mivel bátorodik, ás gerjed lelkíuik a roraéu- 
ségre (l'ázni : I'réd. IT.'v. 

el-bátorodik : (animiim demitto ; deu mut fallen lansonj. 
Midón íi .striLsai' el batfjrottiic voliui, fts Kominit keue-sbe nem 
tiiilnanac vanii az harcziial, a tJilxír Uapiiiaii l>o robiuui: re- 
iiii.ssl'í, (jiii in prae-sidio eraiit, et onmia nici^s qtiain proelium 
expettimtibas iwrtam inrumiMt (Decsi: Sall. 49). 

meg-bátorodik : (confirmor ; miit fas.sen]. Zorobabel bato- 
mdiíal metr 'Ife'í'iC 288). Mok baturottak eii elleuseKim lAixjrC'. 
IS. ÉrsC. :i())ii. Olly szabatlitód vágjon, a ki birád és szt'i-szóllód, 
mindgyiirt meg bátorodol (P;izm: Préd. lö~). 

Bátorság: I) animo.sit;i.s C. [audjicia; mut, külmlieit]. 
Zulni ualu nutkLstya és bátorsága nem vala (ElirC. 5tí). Nagi 
batoi-sagal be mene az varosba (VirgC. 2(>). Zollymiak vala 
ystenek ygheeyetli nagy bátorsággal : et locuti simt sermonem 
dei cum libertate íJordC. 71á). Ilakua vala vakmerő bátorság- 
gal (lielt: Bibi. I. C2). Meg fedgyed bátorsággal az tp feleba- 
rátodat: publice argue eum (Kár: liibl. I.IÜR). Az tasti bátor- 
ságot; és az igénec meg miását isten bünteti íZvon: Po.st. 11.200). 
A li;il<jrs;ig isteni .szentség a katona előtt (Fal: NA. 209). 3) 
seeuribis MA. [sieliorlioitj. Illik, liogli oen liozyjmi liazamlioz 
ieien, holott nagyol) bathors;iggal megh niaradhath íVVinklC 
121). Nynchon isten foolőknek batorssjiga, hol utt meg marad- 
h<xs.sanak lErdyC 10). Ez velag iger bátorságokat, de maga 
hazud, mert gakorta felelmet &s baiuitot hoz (liodC. 6). Az 
Israel nagy bátorságban lakmik (Szjir : Cat li2). TudatliULságból 
más emlx'r jószjigát bátorsággal birja íPjizm: I'réd. 47). Minden 
felöl nyugodalmad és bátorságod lészen 'lÁszló: l'etr. 178). 

(Szólfisok|. Lábába szállott bátorsága (Üecsi : Adag. 
60). Szárába szállott bátorsága (Kisv : Adag. 28). Bátorsá- 
got venni: *pellere metum PPBl. 

Bátorságos: 1) animosns MA. [aiiA-ix; mutig, kiihn]. 
Nag dolgoknak bátorságos meg kezdőin vala (Szék: Krón. 21('». 
Kértolmcs eletet batorsago.son kőuet (Boni: Préd. 308). Ez n\bú 
vakmerőcke es testi batorsíigossaeka lasznee (Zvoii: Osiand. 38). 
Szive s mind sziiie bátorságos veras (Kónyi: HKom. ö5). 2) 
tuttus, seeiinis MA. |siclierj. Nem bátorságos búviV-holy : latebrae 
*iiitntae PPBl. A ki az tristus vroiii: kin zenuedesehez vigazíiiid, 
hamar bat<ir.s.igos lezen (YitkC 70). Stimmi neinil ajándéka 
nini-soii ur istennek oly bátorságas (ÉrsC. Iö2(. Titeket Uitor- 
icigosokka tezőnk (Fél: Bibi. 51). lla giőzedelmesoc lesznne, 
minden dolgof batorsagosix; lasznee mi nekrmc ílJeoi : SallC. 
48). Az kis gyermek bátorságo-s midőn láttya, hogy az ő aimyá- 
nak szemei rajt-'i vannak (Píizm: Kai. 37). Az ki ok"s ember, 
alioz líigaszkodik, az mi l)iitors;igosb (l(i9i. T.s.ik -.a lehet bátor- 
.ságos az itilő szék elAtt, a ki a jászolban fekiivfi Krlstiist illendő 
tisztelettől fogadgya iPázm: Préd. 3). Jo és biVtorságos utón 
iiirsz (Zvon: Post. |1.302). Az ki eltávoztattya az kezességet, 
bátorsíigos lészen (MA : BibL 1.558). 

|KfizmondiLsoU|. A Ijátorsfigos lelki ismeret szűnetlen lako- 
dalom (IVizm: Préd. 17ti). Nem liiitorsjigos soha ;iz l«irjuiy az 
l'arkassal azon egy akolbjui iPrág: Serk. 355). Nem luitorsjígos 
a juh a fiirkas mellett, s«< a csepi'i a tfiz mellett (Mad: Evaiig. 
27t)). Si'us.sjd f5dótt házbiui bátorságos aludni (Kisv: Adag. 217). 



Bátorságosít : assecuro Kr. isicber stellenj. ( Het bálorsá- 
go.sit;uii akar\áii, magát megjelenté (GKiit: Titk. 790). 

Bátorságtalan : intutus C. [unsicher]. 

Bátortalan: I) timidiis Mi\. [furclits;«ii, feigj. Némelly 
váajtt iftiak béke.s.ségiii!k idején bivolkodók és háljoriiság .szer- 
zők, az liadakozásnak idején tunyarestek és bátortahuiok íPrág : 
Serk. Elöb. 46^ A kie a vallástételben tótortalannk (Szőiiyi: 
MKor. 237). Pongráez szuszmat;i ember oda, bátíirtalan, i*zéiiek 
sem meri hasznát vennyi (KákF: Lev. V.498). 2) intutus, \tcrí- 
culosu-s, non securus MA, [unsicherj. 

[Bátortalanítl 

még-bátortalanit : [animum debilito ; furvlitsam maelienj. 
Az titkos vétkek megbátortalaiu'tják az szivet (Prág: Serk. 139). 

Bátortalanság : periwilo.sitas, meticiilositas MA. [furcht- 
samkeit]. 

Bátorul : Iconfortor, contirmor ; stark werdeii]. A gérmee 
nő vala e.s zélléttel batoroltatic uala : eonfortabatur (Sliim-hC. 
110). 

meg-bátorul : |eonfurtor, aiideo; sieh erkiilinon|. Meni-/. 
meg engemet őldőzi'iktől, mert meg batorolt'ik en rait;mi (AporC. 
113). lUetosouol korok meg batomliiak (ComC. 410). Katharina 
meg batonvla es az czazaniak ygen zola (ÉrsC 507). 

Bátran ihatoron PeerC. 172. bátron BécsiC. 41. Boni: Ének. 
295) : tnte, tntu, .mimose, conBdenter, cordate MA. [sicher, 
znvei-siihtlich]. Meniietéc azoc \-tan bátron, mert vr megtöri 
azokat tiilabaitoc ala (IJéi-siC. 41. MüiichC. 105). Te engomoth 
el ne hagy, bog en Imtoron yarolyak paradycliomnak kapw- 
yara (PeerC. 172). Ebez bátrmi és b'iziist folyamodgjninc (Zvon: 
Post 1.524). A ki palon mégyeii biitrabbaii lép (Me^y: 3Jaj. 
11.180. Thaly: Adal I.(i2. 222). 

[Közmondások]. A ki szalmán fekszik, Uitraii nyugszik iKal; 
BE. 57«). 

2. BÁTOR, BÁE: I) esto, .sane, faeitu MA. [m »ei, 
wolilan, wahrliclij. Monda \'arins: no mayd meg laittom, ha segél; 
monda Hyrena : baator i.Sj'uidC. 29). Meiiniönk el luitor zerel- 
mes leiuiium iDebrC. 20). Az kőuet eniiekőm bátor megh ne 
mutajisad (KazC. 97). Byza keg. b;itor Ai>att"y Istnaii vramra 
(RMNy. II. U ). Pharao kodig monda nekie : Jó bátor, az ver 
legyén veletee : et re.sixindit Pharao : Sie domhuis sit voblsfiim 
(Helt : Bibi. I. Ug). Bátor hogy Jacob neue, mert immár két 
Ízbe nyomodotle engemet : jiLste vocatmn est nomen eius Jacob 
(N). Meg engede, hojS; mentébe bátor luuratit meg latogiu«a 
(Szék: Krón. 91). Ez okiiért isten nekie hagyá ackor, allatoi- 
husáual hogy élnénec bátor (Sztiir: Vizfiz; B). Te sem megy 
be, bátor higyed (Tel: Evjuig. 1.115). Nem vagyok én erre elég, 

másra bizzjik bátor )l)ee.si: Adag. 103). Az mikép|n>n m luttá- 

toc, bátor ugy légyen: tiat jiixta vestram seníontiam i.MA: Bibi. 
1.12). Hogyha meg nem iobbettyak életekét, az utiui no remén- 
liek bátor ftdvfissegeket (Lép: ITiik. U.23). >>zabad akiu^nnk 
.szerint megjihik, bíir műiket tiiblié no izgass (OzeghMM 31). 
Legyen ugy biitor (CzegI: Japb. 147). Tanításodat a sz. írásnak 
tiUajdon s' ig;iz értelméből tetted; bátor (Veresm: Lev. 97). 
Biur el iőiőn, ha el érkezik (Vás : CíuíCVit. (!70). Bátor bár ugy 
légyen, mint hozza szoreneso : megnjTigodtain rajtJi (Tlialy : \'É. 
1.430). S) [ctsi, etiamsi; obwolil, z\var|. Bátor ordovi^zoii: quam- 
qiiam ruminjit (JordC. 94). De azért valanirt neky me«onny 
adnak vjda, bátor az ev teriiiezt^tyiiek ellen valuk vakuiak, nagy 
hala a(bi.s»,il (wi vala meg lUomC. 222). Nem kel erabeniei' 
remonsogot vetiiyo garln emborlie, bátor meg haziwdativs legt<n 
es (I)ebrC. 285). Hadd iasszeii bátor ő, de nints semmi en'ie 
(l$om: Evang. I.32i. Akár ki menyi jót esi^ekívlgyék és bár 
ugyan halált sztMivedgyen is ;iz ChristiLs nevéjért, de az anya- 
szentegyház kívül s<ilia az íidviiKségre nem juthat iPázm: Kai 
533). Ály meg étles vadiuii, bátor no sokáig (Zriiiyi. 11. ll"i 



189 



AM-BÁTOR— BATYKO 



BAZILISKCS— BECS 



190 



Bátor tudósok legyenek, mindazáltal azukbmi gyakorta vétkez- 
nek (IllyrPréd. I.(>2X Virtiis kit koronáz, bar ne legyon sok 
liáz, ott érdemi nemasséget iKisv: Adag. ">l:íl. S) |salteni; 
wenigsteiLi]. Hogy az ydíikef bátor ne eerye (ÉrdyC. 32). Hadd 
légyen velúnc egy nélian napokon, bi'itor ezac tiz napig : niane.at 
Sidtem deoeni diós apnd nos (MA: Bibi. líli. ilut.'m Ijátcjr fsak 
egjiyft (retliil; Knín. 13 li. 4) [utinixin; ach wonn. wenn nnr|. 
R'itor én lióltiUn volna meg illelt: Króii. -il). Bjitor wrani Sámson 
ne látt.al;u' volna (Kák:Sanis. B3). 

ám-bá,tor, ám-bár (ámbár Amadé: Vers.); I) e.sto, sane 
MA. (wolilan, e.s .sei). Am bátor vgy legyen k mint mondod : 
2ratum liabeo cinod petLs (Helt:Bibl. I. 04). A ki nem akaria 
érteni, ám bátor ne ereze: si qins igiiorat, ignorabitnr (Helt: 
IjT. x5). Ámbiir vendég ioion: czak hozzon ilJec-.si: Adag, llOi. 
1 ládd szollyac én, s-ám bátor akar mi assée raytam ( K:'u- ; Bibi. 
I..')19. IÍ06). De ha perlem akarsz, ám bár perely, tsak ted'-le. 
a gyiilíilséget (Pázm : Hréd. 129). Ha ngy kell lemii, ám bátor 
légyen ngy (Tynk : Józs. 426). Hadd t'njjak edgy nótj'it .s' az 
után ám bátor liallyak-meg, nem bánom (Llszny: Ivrón, 25ő) 
Azt felelnénk erre, hogy semmik vagy igen kevasek vahinak 
ezek. Ámbái-: de hogy-hogy Örvendhetett ezen üdviizéttíink 
(Csúzi: Síp 66). Ám bár ngy legyen (Mik: TLev. 130). 3) [qnam- 
vis ; obwohlj. Nem szánta költségét, ha valamelly szép új könyv- 
nek hírét hallotta, armak megszerzésében ámbár h;u-niicy,, 
negyv'en arannyá meg-binta-is volna (Szeg : Aqu. 72). Ámbátor 
tndgya ember, hogy sok erős és veszedehne.s ellensegi vannak, 
ámbár tudgyji, mitsoda fegyvereckel kellesiék azok ellen ki-kelni, 
de ha nem vigy;iz (TKLs: Pan. 57). S) (ntinani; weim nur|. 
Bolondnak téged nem oknélkfd hilak. Ani bár ne volnál, de 
annak talállak (KTör:SzJán. 23). 

BÁTYA (baffya DomC. 70, hátlyám Com:Ve.st 130.): 1) 
fráter natu major MA. [jilterer brúder]. Jobatyam, attyanak az 
atymiak báttya : abpatnius C. Bátyára felesége : fratiia, glos C. 
Atyám bíittya : i>atrmis C. Az anyám báttya : avnnculus C. 
Lstvan c-u-diiudLs nr az ew bagya (DomC. 70). Zent regida, kit 
az ii battia zei-zöt vala (DebrC. 188). Hugóm nincen, mire nevez 
eiigőm batyadiuik (TelC. 104). Cluistus m-unc Amaziásnac 
lineiiiíibol .szármiizot, ki Esaiá-snak báttya vala (Helt : Bibi. IV.9), 
.Josephet az ő batiai pinzen eladac (Szék: Krón. l.'i). Valaki az 
6 báttyáuac (fratrls) fele.ségét elvejendi, nagy .szidalmat czele- 
kedet (MA; Bibi. I.lOsi. A báttya óeset es hngat, ezek Lsmeglen 
báttyokot nitoUyak (Lép: Fl'ük. L3R7). Egy vér tag őtséc és 
bátyác; frati-es(Com: Jan. 119). 2) [iiatruíLs; oukel|. Ester meg- 
nalla bog ő (MardocheíLS) batta (patruiLS) volna (BécsiC. 64). 
A groft", ki a királyné aszszonj-nac anya báttya vala (Helt : 
Krcin. 79). S) [verbum alloqueníJi ; am-edevvort]. te jieter bafa 
emleküzzel meg en rólam (TelC. 18.5). Bátia, nem tudom ki 
nened, de itt is embeiTe találz, meg hnd (Decsi: Adag. 201). 
H:dl;id bátia (BahCslsk. 87). Fordiczid batia, s tekericzid az 
niakad konill (112). Eszeden járj bátya iMatkó; BCsák. 217). 
Ej bátya, csak a csattigh vonnyad (Illyef ; BCsTomp. 296). Hej 
mely szurkos vagy lakatos bátya (Tlialy: VE. L3(í8). 

(Sz()lá.sok]. Vigyázz méltó.siigoth-a. Prov. Légy magadnak báttya : 
digiiitati tnae *coasid6 \VF. Monda a maiombini ; Eb ot.se 
báttya. Mennyetec el agebec, egy czáuába vadtoc méltóc (Helt : 
Mes. 102). 

Bátyáeska: fraterculus JL\. [Ijriiderchen]. 

Bátyai : fraternas MA. [brüderlich]. 

Bátyaság : [fraternitas ; bruderschaft]. Az olaszokkal sógor- 
ságot, bátyaságot és rokonságot szerzettenec vala (Liszny; Krón. 
229). 

BATYKO, BATYKOSÁG : [?]. OfBciolatusok és .szaba- 
dosok ; egy főbiró, egy futosó bü'ó, két halá.sz az várhoz két 



juhász, két batyku, s az egyiknek öcscse szintén batykosiigot 
t.'uuil, .'iz jübb;így.s;igot kerüli (dér: Ki'u'Cs. IV.324). 

BAZUjISKUS : basilLsius, szíirnyas kigyó; basiliskns-kigyó: 
regulás PPBl. Tezy ewkewt yailatny Uazallscoson Rs ya.spis- 
kyon es .sárkányon (EhrC. 147). Áspison es biLsalisko.son iar/.ih 
es (neg numodod az orozliuit e.s a .sju-kant (AimrC. .")!). 

bazsalikom: ihasiUkum MA. barsalihim PPBl.): oeinuun 
C. ocinmni odoratnm MA. ocyniuin basillcum PP, Bar.sídikom, 
bLsziók-fű : ocimum PPBl. Basilicaimuai' jizért hiujáe, mert 
regalis: a basiliscu.s, az az, regalis király ((duai-i'üioz méltó 
(MehHerb. 109). Eoregbik ba.salic'uin gyökere. Appro basalicum 
leuele virago.stul (Frank : Haszniv. lUi. Az deíik oly;(n ritka, 
mint az mezőn basilicimi-vii"ig (llialy: VE. 11.70.) 

BE, BEH (%, i-yi CzeghJaph. 80. Czegl: Tromf. 1(52. 
Megy: 6 Jaj. II. 1.=). béh CorpCiramm. 252): quam Kx. [wiej. Be 
ro.sz.sznl betsíll a Dandea (Czegl: Japh. 55i. Begli igen akai-om 
(8(1). Be fraskások vadtok (Czegl : Diig. II.fi9(. Begh ntálaniKi 
rended vagyon (Czegl: Tromf 162). Beg hamar elfelejted (Pós : 
GBot. 10). Beg meszsze h'itők ji'i atya tiak a tzéltul (Pós: Vételk. 
39). Anyám ! ezért nem szenjTedneie el a nyonior('i.s.ágokat ? 
! beg porban el alutt elmevei bunal ugy édas .szülőm (Szil : 
Dáv. 87). Bezzeg vígan laktam néha ebben az házban, Ijeli 
nieg-tánc'zoltimk (Nán:SzüT. 347). Be jó atyátokat ragadá isten 
el t/)lletek (Szentp: Jer. 16). Beg kár illyen jele.s ifjúnak még 
is más szekere farkán (Mni (Megy: 6Jaj. IL15). Beg jó volna ez 
szőlőt tiéddé temied (16). I5e nagy feneket kerít beszédjének 
(FahTÉ. 666). 

BÉBIC (bibels PPB. bihicz Nom.' 153. bdmlz Coín; JíUL 
37. hhiil- Com: Jan. 37.): capella, vaiiellus .spemiologus ; kiebitz 
PPB. Halász madár neme, bibicz, capra, capella, vanelliis Nom," 
153. A harkály, po.száta férgeckel élnee, nihit a vere.s harkály 
és bibicz is tah'un (Com: Orb. 155). 

BEBZONÁR : [?]. Az öreg bebzonart mely az tentiis ládá- 
ban volt, vOtte magához uram <5 nagy.sága (Gér; KárCs. IV.226). 
Egy bfibzonár, öreg (225). 

BÉCS, BÉCSÜ (/-őcc Szék: Krón. 82. bth IVizm: Préd. 
351. ItK'.h MA: Bibi. 1.92. btmn Ver: Verb. .50. bnhhU Mon: 
KépT. 3b. 38): I) :ie.stimatio, valor, pretiíun MA. wert, preis 
PPB. Szabott bötsi'i szerént adni marhiiját : *ae.sti(nalionp.s ven- 
dere PPBl. Mikor valaki az uniak fogadást fogadanil, e legyen 
bechűie: .sub aestiniatione dabit pretiuni {Helt: Bibi. I. MM3). 
Az memiyi snmmara megyén az bőts: summa aestimatioíús 
(Ver : Verb. 82). A tornak, bnszanak bőczy nem vala (Görcs : 
Máty. 67). Az bfumek bőczuie .szerint vigyen állatot az áldo- 
zati-a (Kár: Bibi. 1.92. 314). Az isten tái'-híizában semmi kintsnek 
annyi bőtsi nintsen, mint a tiszta életnek (Pázm: Préd. 351). 
Az ház és bőt örökségnek böcsüje 60 tallér (MonTME. 1.302). 
8) honor, dignitas, existimatio MA. éhre, würde, aasehen PPB. 

[Szólások]. E nélkül a szépségnek se ára se b fi t s e (Fal : 
UE 11.430), Biíza, öltözet, edény égett, száma s b e t s ü j e 
nintsen (TIvis : Pan. Si. A kahnári rend mitsoda b e t s i'^ b e n 
áll (Szentm: Kaim. 1). Semmi bőczbe nem tartyac az te 
szolgaidat (Born: Ének. 180). Nagy tiszteletben és beczüljen 
tartatnék (MA: Tan. 1098). Ezt Isaias hogy látta lélekben, i)fiklo.s- 
nak hitta, bőchúben .sem tartott;! (Pécsi: Ágo.st F6). Azon jo.szag- 
nak őrök b ő c s u é n marad: in aestiniatione eurnndem bo- 
norum perennali condemnetnr (Ver: Verb. 50). Ha valami par- 
tikaiarul bech zerint igazat akarnánk tenny igen karos wolna 
az kmed sógorának, merth meg esku(h)i hogy semmi jienze 
ninchen, es oli hitwan marhat b e c h r e h a n n a, ki az adós- 
ságnak felet .sem eme (KMNy. III.117). Mit fog Rusztán bék 
felőlem szóllani, nem reménylek semmi betset-is vallani 
(Ki'myi: HRom. 130). 

[Közmondások]. Szeled alui.nn.nk ((agy, v.'ídiL-dt kevés böcse 
(Kisv: Adag. 16). 



Ifll 



KÖZBECS-BECSTFXENSÍXJ 



BKCSTKr.ENC'l --M IX íHEtxC'l ,11 RTKIOIV 



\K 



köz-becs : aestimatio communis. Ha a joszjig a kftz lA'íifit 
meg haladója: ultra communem aextimatioiiem lioiii^riiin ijjso 
miii (Ver; Verb. lüö). 

örök-becs. Kétfelé pemg :a IAIjí, tiuliii illik úrők és kiV. 
Ix'ts; az i'r'ik tóts csak ví-Kztej; alln ji).sz.it;li.iii van (Ver: Verlj. 
210;. 

Bécsedelem : [aestimatiu, hunor ; eliif, wiirilel. Vri iiacv 
rémieknek illemlő bőcsÍKleline lExPrinc-. \:W). Az indulatukat 
alásKitosiui^a és Isteni tótsödelenue vészi iKimuir; Iniáds, 17;. 
Ne wik ut;y jánillyunk ciz nr .■Lszt;dálKr/.), mint a közúnséges 
asztalliiiz, lianem n;if;y bfitsedelenimel (lllj;Kat ;í59). 

Becsedelmes : (ae-stinuiudus, ae.stiniatione digiuis ; oluiviir- 
di({, wertviill]. Aiuiak-f'elette iM^tü'Mlelnies és elégséges a Clirls- 
ttiniiak váltsiisa (Ker: Préd. 1ÜU». E mellett, bí)tsedelnie.'isé teszi 
az ű Aldilsiit íMegy: 3Jaj. II.177j. 

Becses, becsüs : praest;iii.s, digniLs, pretiosus MA. vor- 
treftliili, wiinlig, .seliiitzljar l'Plí. Mas ynia(Ls;ig ygőn «>«]), ees 
ygim nagy hwczws (C'zecliU. -111. Nagy Uii-sils nálatok Jiz tel- 
lietetlenség iKMK. V.6:)j. Ez rézből i-zlnált edényét olly bcczú- 
s6c miut az arauy (Kár:Hibl. L12r)>. Az tőkélletes emter 
előtt Wltíős lászesz (651). Az arany bötsiisb a filldi értzek kiiziitt 
(P:izni: Préd. 192). liirunatusi tituliLst Ls kiilde neki, mely ;iz 
akkori idíílxin ritka és becsils vala iCseroi: Illst. 70i. Nagyobb 
és bw-sfissebb [léiizt őrLsz tLilszló: l'etr i:iUi. A luigy i>ajt;i, lia 
üres és paszta, ólnál mivel becsixssébb (Kisv: Adag. 189;. .lajos- 
zajos .szélvász régen limiy s n'iz, bíicsüs régi fényem befogta 
szenny és nuiz (Tbaly: Adal. 11.152). 

(BecBmólli 

el-becsmóU: vitiiiiero, vilipendo SzU. (taüelii, liorabsetzenj. 
Kl-U'tsniéllik, bűzben keverik, a kik nékik fejet nem li.ijtanak 
i.Vlei;y: 1 li.'d, 229>. 

Bécamérez : (vitiipero ; lierabsotzen). Mikor a fél így s 
anu'igy Ixiosmérez valamit, arra értsed, liogy iNitsűlli iFalrUR 
111.99). Nem .azt, a mit lietsniirez, li.'unem őtet fogj.a .'i világ 
gyalázni (497—8). 

Becstelen: I) nullius pretii Kr. |\vertlos|. A ki niog- 
vál.Ts/.tya a drágát a bötstelentől, isten saija vagyon ;unál 
ilVizni; Préd. 131). 3) irrevereas MA. [inlione.stns ; unversdiiimt, 
nnebrlicli). A bücstelen ember böcsülése nem té.szen senkit 
tekintetes.sé (Pázni: Prcd. 579). Betstelen szilk (Megy: SzAÍlrömo 
8). Pliütimiis .az ur ChrLstus felől még Arinsnál Ls bdtstelenbbúl 
értett (OK.at: Titk. 15). Susnya UV-stelen dolog (Toln; Vigaszt. 
229). Tsiik egy Vly/. leiinyt is nem illetne, hogy illy be.stelen liirt 
.SZÍ) nélkíil visellyen (Philt'l. fii). 

Becstelenéd-ik : vilasco Kr. (die elire verlieron). Gyakorla 
biistiílenetlik .sok dáma miatti (Fal: NA. 187). 

Becstelemt : inlionoro Kr. (heraljsetzen, be-scliiiupfen) IJes- 
telenéttid liirébe nevébe (Csúzi: 'l'ronib. ISi. A iKikoll)éli .s.'it;in 
erejével bücsteleuétve li.'izudj.átok i2:i9i. 

nieg-becstelenit : (igiiomini.i afticio ; besibiinpfenj. Ar:my- 
luic el loi«iaiWal meg bilestelera'tettéu (Prág:Kerk. Elöb. (i3). 

Bécstelelűtés : leontumeli;i ; lje.scbinipfung|. Az ő szive 
meggyid, taiiétli.'itú, liajlo lé.szen az ollyan nagy .szeretfi és 
lios.szritfirő jó Istennek bőcsltilenétéséért (MHeg: TO.szl. 7.5). 

Becstelenked-ik : ago indigne, inhonore Kr. (elirlos Imii- 
déiül Nem kevélykednünk, banem inkább bilstelenkedve kell 
teliát .szeiuérnieteskednünk rub:iz:ituukk;tl iC'súzI: 'rroinb. M). 
I''elí-b:n'átjár!i foiulorki-Klva U'i.stelenkedvén, kigyi'it békát kiiUt 
(175). Minden rósz ember ne t>ec.st**lenkedjék velünk Uíindenek- 
nek láttára (Monliók. .XXlV.llll. 

Becstelenség: iniámia Kr Ideilecns; seliimpf, .si'liaiide{. 
\'alaki()ek kárár;i. v:i^y betsleleii-ségére járni, ítélni : *praejudi- 



care .alicui PPbI. Az templomokat ijíKsteleíLségben tartom iPrág: 
íjerk. 4CW;. Némellyec a kopa«z.ságot inagukiiaL- IjecsiUetűl tiirtyác, 
némellyee bőlítelenségűl (C'om: Jaa .54). Elte liozatik luigy 
Ijecsteleaségre (Gyüngy: Ciip. 21). ÍMvÖKÍtínk kiilUmbféle lieste- 
leiiségekkel kivánt inegHláztatiii lOn'izi : íSíp. 12(i). Ve.szedelnie« 
piit)'ad(yi!ás ez, megérdemli, liogy Icirral és bőtxteleiviéggel 
;i|«idgyon (Fal: UR .WSj. 

Becstelenül : linhonesle ; st-liim|iHicli). Azok kiket kegyel- 
metek nagy r.'uikorral Ixíenleleiiiil ítíuíIjíui kioldván (Monl'ME 
V.333). 

Becsül : 1) [aestiino, eeiLseo ; scliiitzen, t'ixirenj. Ez e világi 
giőniőrfisiget minden allatiuik felette bóeznllo i8zék: Krc'iii. 10). 
Bűtsülli az kárt (Kár: Uibl. 1.91;. Minden íidoiiiánjiiál iL-igyobbra 
kell botsfilleni a szerelést (Pázni: Préd. 589). Az mint az |Mip 
bűezűlli az euibernec b&iiét (MA : Bibi. 1.92). UecKAIIő birú 
(Land: UjSegits. 1134). 3) lione-sto, eohonesto, lioiiorifiTO, vene- 
ror, deveiieror, colo C. aestimo, lioiioro, revereor MA. [aeliteti, 
eliren, wUrdigenJ. Mennéc eé istenét bőcőltéc (BécsiC. 17). 
Anya zent egyliaaz bócliewltetyk ew zentsseegjiiek nieltosaga- 
wal (ErdyC 5fi0i. Ha ki sz. (jrszagod elfi.szőr kereiá, az te 
Imszededet niiiid(ínben Ijőraiilli (Boni: Ének. 125). Mi emberec 
lenen egymást tisztelliiic', bi-ilcbtilliíic (Mon: KépT. 3b). Mely 
sidokat Leo aniienal bikab tólclifilt az vt;ui (38). Bich&lleni 
szoktuc feiedelműnknei- levelet (81 1. Eii azoknac eleteket es 
halálokat egy anuit lM")C7.i'illem lOecsi: ■Sallt'. 2i. A siilyom .szép 
és tekintetes madár, böcsüllik i'tet a fejedelmi emberek (Pázni : 
Préd 30). Félelemmel bőcs&llic !iz ő teremtojőket (Com:,)aiL 
216). 

[.Szólá.sok]. Kallay hazvvnkat négy z;iz forintban bő- 
cliwltek (RMNy. 11.1211. Ilanuini-z ezi'ist garason be- 
c s ü 1 1 ö 1 1 é k íltet (P.-izm; Préd. 49(i;. Semminek becs ii- 
1 ü m : niliilifaeio C naueifai-io PPBI. Az igaz dicziretet .az hamis 
arulkodasnal nagyobn;ic bőrafilleneiec (Uecsi:SallJ. 36). l'tet 
.semminek Ijeesfilli'ttok (^^zár: Cat B3|. Nagyra akarják 
b e t s fl 1 1 e t n i muiikájokat : volunt operáin suam .ae.stiiiuiri 
*multi PPBI. A férfiúi nemet bőehnld liiW, sieln-sra (Helt : Bibi. 
I. MMni3). Nem a végre támogattyiik t.-mitjLsmikat az fl ini- 
.sokkal, hogy a sz. Írásnál luigyobni UV'Siillenők (Pázni: Kai. 
75;. Mégli .íz b.-ilalt is, ebez .i félelemhez vetvén, nem luigyra 
bcVsiillenéie (l>ép: ITük. 11.19(ii. .Semmire beisfilendő é« sem- 
mire kellő dülgoe: res proletariae, nullius jieiLsi (tbm: JaiL 
177;. FJellyebb betsflini Uirátját, mint liazáját : .amici- 
tiam patriae *)iraei)Oiiere PPBI. Egy m.'ig;'inos embernek ls 
fellyebb kell l)e<-zftliii szjivát .n pa|)áénál (CVegI: MM. 74 1. Isten- 
nél fellyeb bíicsüliltték (Illy: Préd. Lll). 

[el-becsül] 

elbécsülés : (jiestim.atio ; si'liiitzimgl. Érsek w-nvukatt eő 
icigatli reabirlcitn.Hiik eilremast inditaimk Erdeíidy iinmiuttb 
mint :iz z«»j|ek tr.'iiLs.iitio zerenlb elU-rlieölese feleöl (RMNy. 
111.119). 

meg-bécsül : I) iieaso, |ieii.sit<i C Llio MA. |si'liützeii, 
t;i.\iivn|. Egt'y\\t meg U'tsvMni: i-ojie.stiin;u^i C Az luizat meg 
kell UV-sfiltetni, t\s ,az mennyi summára megyén :iz Ixits, .ízt 
:miiyi részekre kell o.sztani, mennyin .-iz atty.-ifiak vannak (\'er: 
\'erb. 82). Aniiiy girára Ix'tsűllik ezek, ha valakit nieg-b.'itsi'il- 
tek (Fal:UE. I1.463i. 2) aeslinio, revereor C (elin>ii, wiinligeii 
Meg bőezifillik az eii IL-iiiuit iFél:Bibl. 3i'o. Magát meg m (i 
tudgya bőfhőlleny iFrJUik:llasziiK. lUi. t") felsége .•aümélly.t 
és ieleii voltát meg Un-zrillyétek d'iiitlrók. M:i9( Itt meg vet^'n 
lé.sz, amott niegbeezültetőtt (MA:Si-iilt. 12). Az udvar met 
lietsül .szép |>eiLsi<iv.-il, de a had el kapta (Fal:TK 772). 

naegbecsülós ; indieatiip, |ien.sit;itio, t.ixatio (". .nestiiiuitio 
.MA. s.biitzmig Pl'll 

megbeCBÜUietetleit : iiuie.sliiiuibilLs, iiicoiuparabills l'. |iiu 
.si'liiitzbar|. 



193 



BECSCLÉS— BECSÜLETESEN 



BECSÜLETESSÉG— 1. BECSO 



194 



Bécsüles : 1) indicatura ; schRtzungC. 2) veneratio, aestima- 
tio, C. existiniatio reverentiii, colionastatio MA. adituiití, schiitzimg 
PPB. FilUlttcl* biScselóssel terheli ma^'át (Lev-T, 11.307). A 
biblia bítfuUésbeii iieni a tentát, papirosait, haiiem íiz bStsfll- 
Ivfik, a kiiiek szavát magában foglallva (l'áznitPréd. 156). Az 
isten szolgalatjára és bficsüléséro kfiteleztctíiiik (1016). Az nép 
intetett az ist<>iii dulgoknac böczflllésére (MA: Bibi. 1.71). Kö- 
vesd meg illendő becsülessel (RákGy:Lev. 75). 

Becsület: I) (ao.stiniatio, censiis; sdiatzuug]. Minden be- 
cliíilot a szent-helnec .sitlu.'i.*.'! szerént legj-en (Helt: Bibi. I.MMmi). 
Az carbonkuliis kii czak emlékezetbe sem lehet a bölczeség 
beczfilletihez kopest (Mel : Jób. 6(^1 Haz\Mikat négy zaz forint- 
ban boclmltek wolna, liiely híizuak bőcb™letyben ennekSm 
Kallay Ferench zaz harniyneh barom forinthal tartozoth wolna 
lUMMy. n.lül). 2) lionor, reverentia, existimatio, observantia, 
lügnatio C. honor, veneratio, aestimatio MA. [elu-e, aehtung]. 
BSchewlety vagyon isten elót (ÉrdyC. 648). Leánjl nagy gaz- 
dagon el temették, utoLsó bStsölet azzal adatott vala (llosv; 
Toldi. 6). Az isten az vén embemec beczüUetit aiáulya (Kár: 
Bibi. L612). Az ioszagos tzelekedetiiec most beczQlleti uinczen 
(Decsi ; SalU. 2). Az sz. Írásnak bScznlletit fel-bontyák (Piízm: 
Kai. 61). Annyira alázatos volt és oly kevés bücsületi volt 
magáról (Illy:I'réd. 11.223). A vezér előtt három lófarkat visz- 
nek, ezt a nagy betsületet tsak három basának adják meg 
^Mik:T8rL. 438). 

[Szólások]. Jó hirben-forgó, betsü létben forgó: homo 
*incolumi faraa PPBI. Böcsűietében jár. Hitelét vesztené, 
lia kinek azt meg-jelentené (Gyíingy : KJ. 18). Nem is t a r t y a a 
kere.sztyeni gj-űlekezet olyan bechíiietbe, mint ezeket (Helt: Bibi. 
Le3). Á 1 1 j o n az kegyelmetek becsületin (Njt. X.468). Az en 
édes kett leaniomotth az eS rendi zerentth neueltesse, hogi 
attiank fiayuak essek becheSlletekre (Radv : Csal. ül. 
1571. Maga virtusával ment elé, ment betsiiletre : ex se uatus 
PPBI. Ki az n szekeknec bolchfiletit meg t a r t u a n 
(Mon:Apol. 29). Az népec bSczfiletet nem tésznec tőr- 
vényednec (MA : Bibi. V.57). Eleiben imé magam megyek, hogy 
neki illó becsületet tegyek (Gyöngy : Char. 9). Legjobb kevaset 
njaijtani. de ollyast, melljTe forró a kívánság a félbeiL Az illyen 
kevéssel sok bötsiiletet vallnnk (Fal: UÉ. 492). Tyztíiletos 
b e w c h w I e 1 1 e 1 1 e e g y e n e k az zolgak ew wrokhoz (Ei-dyC. 
77). Nagy bóchólettel tarttyak vala (ÉrdyC. 631). 
Némellyec a kopaszságot magoknac becsíiietül tartyác 
(Com:Jan. 54). 

Becsületes : 1) pretiosus MA. [kcstbar, wert\-oll, teuer]. 
Illic peniglen, hogy ez a liistoria kedues es biVhiiletes legyen 
mindeneknél (Tel : Evang. L183). Nemde az lelek bóczuletSsbe 
az eteknél (Fél : Bibi. 91 Az arany bótsiiletesb az omiál (EsztT: 
IgAny. 42). Nem az ő választása teszi bnesületessé az jó követ, 
hanem az maga tulajdon természeti íPázm:Kal. 461). Az isten- 
telen emberek testét fényasen, gazdagon és bótsiilletes pompá- 
val temetik (Pázm:Préd. 4). Ne legyen mi elSttfinc semmi 
beczOlletesb az istennec igejenéi (MA : Bibi. Et.2). 3) hononis, ho- 
noratus, reverendus, augustus C. venerandus MA. [ehrlich, 
ehrenhaft, rechtschaflen]. Az vr neu az buü61et5s felelmet be 
rekezty (TihC. 130). Leszen é biblia szerelmas es becsfiletes 
az wr istennec (Helt: Bibi. Lc4). Az egész népnél böczületes: 
honorabilis universae plebi (Helt : UjT. g8). Eh'ága bSczfllletes 
nemes bolczeket, okossakat szfü ez világra (Cbio F3). A bö- 
tsíilletas úrnak arra szeme légyen, hogy maga kezével ne vere- 
kedgyék (Pázm : Préd. 274). Ide sok becsületes fórend gyíílt 
(RákGy:Lev. 220). 

Becsületesen : [honeste, ingenue ; ehrlich]. BScsftUetesen 
cselekedő : veuerabimdus C. Kedves emberinknek hireket s 
gjeket bőtsídetessen eló-gyámolitsuk (Fal : UE. 385). 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR. 



Becsületesség: honorificentia MA [ehrlichkoit, reclitlich- 

keitj. Nem fU'ra igyekeznek, hogy mngmutJLs.s;ik a keresztény 
tekéllet&s erköltsök b;itsnllete.s.ségét ( P;izm : Préd. ci. 

Bécsületlen : inlionestus WF. [unehrlich, ehrlo.<;j. Az go- 
nosznac elméiéből származott be.széd IjetsftUetlen (Kí'u- : Bibi. 
1.(508). Az részegség az haz biro embert bSczöletlenne teszi az 
5uei k8z5t (Decsi: Préd. 83). Neueztec fitet az bfjchfiletlen 
neuel (Mon:Apol. 490). Választa el vetett nemljől szjírmazta- 
kat, tudatlanokat, az emberek el6tt bScsfilletleneket (Pázm: 
Kai. 47). A szentek teteminek bSesfilletlen hányá.sát, és t5b 
efféle dolgokat le-r:iz magárúi Bald. (P.ázm : LuthV. 135). 

Bécsületlenség : irreverentia NémGl. 158, [unehrbietig- 
keit, nichtachtung]. Egyiket sem tartyac fel&segül, hanem mind- 
niaiat egy ai'ant való beczületlensegben tartyac (Decsi: SallJ. 
66). Rütéttatic az templom, ha edénit és egyéb ezkfizit csu- 
foUya, vagy bScsfiletlenségben tarttya valaki (Zvon:Post. 11274). 
Sacramentomnak büczv^etlensége (Vás: CanCat. 657). Hogy becsü- 
lettel kezdet jó indulattiában cserben ne maradgiou ktek becsü- 
letlenségével (FM: Minerva L478). 

Beesületlenül : [ignominiose ; schandlic.h]. Ne elegyíts vala- 
kié kfizzé magadat, hogy beczi^lletlenül Id ne toUyattassáUKár: 
Bibi. I.65St. 

BecsüLhetetlen : [inae.stimabilis : imschatzbai-]. Akarod-e 
tudni, melly drága az ember lelke? tekintsed meg, min vette 
az isten; szent fiának bötsüUhetetleu véren vette (Pázm: Préd. 41). 

Becsülő : 1) pensator, pensitator MA. ta.xator Kr. Becsülló 
biró i^Land: UjSegits. 11.34). 3) observaus, aestimator, venerator 
MA. Ember bőcsfllló (Pethö : Krón. 265). Ember betsiilhetf) (Megy : 
3Jaj. n.l9). 

Becsültelen. Bots\'iltelemié, aláualouá leszSk : exsordesco C. 

Bécsültet: [curo ut aestimetur; verehren lassen]. Az sem 
igaz, hogy a pápa magát isteni tisztelettel b5csfilteti (Pázm: 
LuthV. 124). 

el-becsültet : [accipio in aestimationem ; verschatzen las- 
sen]. Valamit valakitói adósságban el-bet.sültetni : aliquid in *aas- 
timationem ab aUquo accipere ; majorkodó helyét el-betsültetni 
adó.s.ságban : *accipere praedia in aestimationem PPBI. 

Becsüs. Nem becsüs: proletariiLS WF. 

Bécsütlen: [pretü modici; biliig]. Igen csodálkozol nagy 
oiczosagiiu, magyar országnac boczűtlen bófl voltán (Görcs: 
Máty. 76). 

Becsűtlensóg : [irreverentia; ímehrerbietigkeit]. Annak bö- 
csütelensége a fülek bedugása: irreverentia ipsiiis obturatio 
aurium (Vajda. Kr.). 

[Béesüz-ik ?] 

el-béesüzik : [con-umpor ; unbrauchbar werden ?] Csizmát- 
lanok lívin hadaim, de lovok is elveszett és ,iz ki meg mai-adt 
is, elbecsüzött ('Monlrók. XV.25). 

BÉCS : [obulus ; heller]. Soha sem en re,im, sem zolgamra 
egy bech fylliert sem keolteott (LevT. I. 361). A szegény asszony 
két becsét inkiibb bocs&Uötte, hogy sem a gazdagok nagy ado- 
mányát (Pázm:Pi-éd. 980). 

1. BECSŰ (bt cd Bécsi C. 118. bcirhev DomC. 297. böchú 
Lipp:PKert. IL99. búczfi Mel:Kir. 198): Pegumen ; hülzen- 
fi-ucht]. Bócző eledel : legumen MA. Tiz napokban es adattas- 
sanac mfnekonc becü élésegec eledelre es rá italra ; es aduala 
nekic becó eleséget: dentiu- nobis legumina ad vascendmn 
(BécsiC. 118). Sokak voltának, hogy kyk rytkan evttenek halat, 
auagy egyéb jo étket, hanem chak beochevt, borsot, lenchet 
(DomC. 297). Hozának D.auidnac babot es lencsét, es egeb 
bflczfl etelból czenalt pirított darát (Mel : Kir. 198). Czac ten- 
getésre való böczüt, auagy akar mit az mit akai', eszic (Bom : 

13 



195 



2. BEOC-TYÚK-BEGY 



VERES-BEGY— VERES-BÉKA 



196 



Préd. 148). Dániel sem húst nem fitt, sem bort nem iuot, ha- 
nem Mdifiuol élt (Tel: Fel. 107). Fris étkeit az ü társainál meg 
vete, bHchiit kére maganac ci auiial elenec (Mon:Apol. 133). 
Igen élnek étekben magvával fStbcn, .sültben, bőclifiben (Lipp; 
I'Kert. IL9U^ 

2. BECSŰ : cliooiiix. [ein petreideuwLss]. Ez kíls mirtik 
vala, niellii.-l eny napra való abrakot adnak vala az abrako- 
wknak, az az niellvbe egv napi ílis fír vala akar utón s akar 
háznál. Liszen erriil emleke-itet iiz Isteni ielcnixiiil való kfinjii- 
txin; ott bet'zünek forditiin) (Sylv: UjT. (juíjmiu. 1). Az gaboná- 
nak beczflie en^ dénáron: cboeni.\ trititi denario (315b). 

BEDT^TiIOM : [bdelliuni; weinpalme). Ott bedelyomott is 
találiuic: ilii invcnilur bdellium (Helt: BibL LA4^. 

1. BÉQ dirí Helt:Krón 8()): (princep.s, nobilis; türkiseher 
cdclniaimj. Az liatívany bekkel eflszwe vesztem, váltig r^vtoll- 
jwk egymást lenéinek által (LevT, 1.182). Arazlan begh kAl- 
déth wolth I'echy&l !iz bvvday l)a.salioz (285), Békék emingek- 
kel, pascák vezérekkel rabokká estének (Tlialy:Adal. 1.181). 

begler-bóg : (gubernátor]. Az beglerbég Péterváradján ál- 
t'il jflve íMonlrók. III.8;>). Myaiden beglorbegymnek meg i>a- 
raiichyoltani, hogy evv keztewk s tew kezettetek semy habom 
ne legyen (KMNy. III.3). 

nazur-bóg, nazul-bég : (ias-pector ; aufseher]. Nazur Wk 
levelire jiz paiiztomiányokat Szabó Gergelylyel, Kelemen Bahií- 
sal fölhajtották (MonTJlE. L2S). Pintér Jánost az heti soros 
kocsik végett az Nazul bekhez kültük (46). 

olaj-bég : ftribnnns militiim ; oberst). Vfittünk az olaj lek- 
nek 2 nika bflrt ("MonTME, 1.34). Fazekakat vöttüuk vajnak 
;iz olaj bék számára (37). 

szandsák-bég : [praefectus eomitatiis ; comitatsvorstand). 
Mynden zanihyakbegymnek meg paranchyoltam, hogy ew kez- 
tiiok .s tüw kezettetek semy liaboru ne legyen (RMNy. in.3). 

2. BÉO : Ibalo; blöcken). A ketskek felelenuiek miatta beégni 
kezdenek aieIt:Mes. M4b). 

Bégés : [lialatiis ; das blöcken]. Báránynak bégése (Misk: 
Vadk. 36). Minden bárányok az 5 annyokat bégé.sekr61 menten 
meg esmérik (205). 

Béget : balo C. blöcken PPB. Gyakorta bégetök : balito 
C. A bárány béget, mekeg: agmis balat (Com: Jan. 43). Béget 
a báiány (Com: Orb. 4). A jó juh nem sokat béget, de sok gyap- 
jat ad (Klsv:Adag. 164). 

Bégetós : balatus C. PPBl. (das blöcken]. 

BÉQY (hogy D6cá:Adag. 285): ventriculus volatilium MA. 
jkropfj. Vegye a begyit tallainal egyetembe, es vesse a rakás 
hamura (Helt: Bibi. I. Yy2). Igen meg fc'ltítto a bogyfit (a fai-kas), 
nem futhat (Helt : Mes. 131). Az madáruac begyit kivéuén min- 
den rutsjigáual egybe (Kár : Bibi. 1.88. MA: Bibi. 1.89). Hason- 
latosoc a tykhoz, ki a tiztii búza kSzfittis vakargat, meg tfilt- 
uen begyit (Vás:CanCat 460). 

(Szólások). Meg szakad a begyi (R-il : C'sisk. 126). V a- 
gyón valiuni a z b 5 g y b e n, azért lappangó (1 )e<.si : Adag .285). 
Az kiknoc vagyon Ijögyőktion, mindenéé baiáttyoi- (Prág:Serk. 
914). llalalmas csiíszármik tartja is, hegyibe rakva zsugor- 
gátja (Monlrók. VIII.72). Jaj a dfihős elj<-k lulajdonsiigát maga 
begyében viselő barátiuik ( Matkó : BCsák. 238). Te vgyaii 
nagy b e g g i e 1 mered mondani (Bal: Csisk. 126). 

galamb-begy: scrophularia minor Mel: Herb. 179. [feld- 
salat). KLs.seb fetske fii, más neue gelyua runto fii, sfd fü, 
mezei sfti tű, galamb bégjiun- hiyác (Mel: Herb. 179). 

tyúk-begy: anagallis [gauchheil]. Ezt alsiiiénw, anagallU- 
nae, az az tyik begynec, tyikszemuee mongya Fuchsius, de 
nem igaz (Mel : Herb. 80. 182). 



vérés-begy: ruljecula; rotkehlchen Com:Veirt. 144. 

Begyes : elatiLs Sí. [aufgeblasen]. A mit mondott vala Moy- 
s&s, amiiz nyakas és majd mindenkor bálványozó telobögyös 
Israel-fclöl (Csúzi: Síp. 632). Hány idegen tulllja HltíízOtt bögyös 
kontyos madár ngy járna mint Aesopus hollója (Fal. NE. 103). 

Begyesen : (elate ; aurgebla.sen]. Látod melly begyesen 
tutUiküzik (Matkó: BCsák. 114). Melly inaszakattúl ügethet 
ez előtt igen begyesen és gőgösen futkán-zó Mátyás 1373). 

Bégyeszt (Mbe^gyeszt GKat: litk. 321]: (intlo ; auf- 
bUiseuJ. Amiál inkáb szfiuet begyeztette vala Jephta (lllyef: 
Jephta 9). 

elö-beggyeszt : (obiicio ; vorhalten]. Melly ellenvetést ottan 
ottan unalnuLson elébegygyeszt lGKat:Titk. 321). 

BÉKA: rana C. batrachus MA. froscli PPB. Bekaknac es 
egereknek hada auagy bekeger líMcz: batrachiimi C. Rekeg, 
béka módra .szól: coaxo (Major:Szót 145. Com:Orb. 5). Var- 
tyogó béka: rana coaxans (Com: Jan. 40i. Bidős férget boíata 
í raiok es bekat (DöbrC. 147). (A verem) rakna vala kilóval, 
bekauai es sarkauokkal (BodC. 12). zyz Carthussya ky lehet 
te hozya.'id haíonlatus? Neemwllauak megli a beekaak, kyk 
nem zeimok ez zent zyz zerzet ellen chachogny (ÉrdyC. 572). 
Ti béka termezetfi hitlen baluaniozo fősuen vrak (Mel : SzJáa 
41. 548). Nemelyt vizi állatockal, Ijekaual, liallal eltet az Isten 
(Bom : Préd. 553). Czak annit gondolok én véle, mint az Ix-kíVk 
czáczogásáual (Decsi:Adag. 183). A bekak regeinek (ACeere: 
Enc. 2901. A békáknak tsevegése (Misk:VKert. 258). 

[Szólások]. Felebíu-átjára fondorkodvajböstelenkedvén k i g y ó t 
békát kiált (Csúzi : Tromb. 175). 

(Közmondások]. Az béka Ls vetekfidik ám az .sáskánál ( Uet-si : 
Adag. 300). EUeuzic es mint a béka a deret nehezlik (Mon: 
SzSegíts. 281). Láddé, mely nehéz a dér a békának (Pázni: 
5Lev. 262). 

csipke-béka: mbeta Com: Jan. 40. [kröte]. Rubéla vagy 
csipke béka (Nad: Kert. 16. 38). 

csirke ?-béka: rubeta PPBl. (kröte]. Utálatos férgek a kigyo 
és Lsirke béka (Ker:Préd. 507). 

földi-béka : [erdfrasch]. Ama n;igy földi béka megszáraztjis- 
sék, az után etczetbe mártassék (Web: Ámul. 89). 

halászó-bóka : pLscatrLx PPBl. 

kecske-béka : rana esc;>ria SL A veleiiczei követ általá- 
nál kecske-liékát is sokat ettem (BethI: Élet 190). 

nyelv-bóka : batrachus, ranula lingvae SK. A nyelvnek 
békájáról és egyéb dagad;Wurül (PP: Pa.\C. 76). 

száj-béka. Szíijnak béka nevű nyavalyája : nuia widLs 
PPBl. 

tekenös-béka : testudo, chelys C. (scbildkrötej. A tekeiiés 
béka magában píuiasolko<luán monda (Helt: Mes. 401. 4061. 
A tekeniVbéka húsábjui ha tsak fél eleget eszik ember, meg- 
nehezíti .1 gyomrát iMisk: \'Kert. 264). 

tengeri-béka : chelydros C. 

varancBos-béka : [bufo, rubeta ; krfite). Varantzos békát 
niegfilstöliiiii (Gvad:IU'. 160). 

varas-bóka: bufo, rubeto C. [krOteJ. Ez ket zflrnfi var:is 
becat, kit lattoc en zömeimbe íhiiőc, ezfic engőmet kÚKnuiac 
(GiiaryC. 48). A varas béka fejében tennet kő (ACsere: Enc. 
25-1). V;u-asbéka, férgek és egyéb tlsztát;tl:ui lelkes állatok 
(llly: Préd. n.l57». A niatska sokszor a kígyókat és Viu-as 
liékákatis mind egyxe szokta maniosni iMisk: VKert ItlXi. 
A cáipkii-bokornSI vöt newzetet a varas béka-Ls kinek a csipke- 
bokor l.ivéuél vagyon laká.sa (Hall: Paizs. 67). 

verés-béka : rubeta Com: Jaa 4o. (kröte]. 



197 



ZÖLD-BÉKA— MEG-BÉKÉLIJK 



MEGBÉKÉLLÉS— BÉKÉLT 



198 



zöld-béka : calmnitae C. riuia viriilis Nom.' 11:!. [wiusser- 
frosi'li]. 

Békás. Békás tó : i;m;irum lacuna PP. 

BÉKE : pax MA. friede PPB. [ruhe]. Ez fmUas ;iz varos 
zerte nagy tekeuel iardopalt fV^irgC. 58). Senky bekewel el 
nem meliet vala ;iz vton (JurtlC. 377), A iSvendű keiiort ez 
velaipjii való navarauak bpkpvel zenvedeset vezi (DebrC. 595), 
Mely hitlevelfink mellett békével járhatnának (Mouliók, 111,211), 
ótet eniieíctelék. király fia hofiy Erdélyben békével lakliaték 
(RMK. 111.367). Békéuel szemied ^Decá: Adag. 81). 

[Szólások], Hagibékét énekem (VirgC. 206). Nem hannak 
bykj-t (Leí-T. 1.225). ICenyergek, hadna beket az en kewesemnek, 
mert az nekwlys elegh zegensegel elek (363). Azoknac mostan 
békét hadgyuc (Valk : Gen. 56). Hagy beket az liitnec (Mon • 
Ápol, 35). Hagy békét nek&nc (MA: Bibi. 161). Hagy békét 
az bor italnac (244). Az várak szállásának mi már békét aka- 
nink hagjiii (RákGy : Lev. 286), Igen el tSrtek az fogságnak 
myatta, azértli keg. kérem bocsas.sael beken el (RMNy. 
11,114). Beky^el bochattak ewketli (LevT, 1.318. 325). 

Békéli, békéll-ik: 1) reconcilior, pacem ineo MA. [ách 
versöbnen], Tanyet^vanidnak labayth meg mosad, ees edSsseg- 
wel \veI5k bekehven [edosón evvketli vigaztaUvaii WiiikIC. 246. 
GömC. 100.] te drágalátos zent testSdeth nekyk adad (CzechC. 
11). Békélton békélik (Dec.si : Adag. 2). Az u a-szszonyálioz 
békéllyéc (MA ; Taii 249). Mikor meg-esmere Salimán Deli 
Vidot, 6 hozzá békélvén la.s,<ian fejet hajtőt (Zrmyi 11.10), S) 
[oseulor; kiissen], Legotteu veue 6teth Slebe a föIdSn ylwen, 
hol vele bekelyk vala, hol neky zol vala (WinkIC. 231), Kezeitth 
chokolwan ees mondwan: oh en zeretS fyam, nemde ez5kee 
atte kezeid, kyk sidoknak ehodakatli teeznek vala? Lábait békél- 
vén vgh mond vala : nemde ezcikee allabak, kyketh a sidok gya- 
korta ymadnak vala (231), Ottan mynden feyet térdet liaycson 
awagj' le esween az fSldhSz bekeellyek alazatas tyztosseegnek 
okaertíÉrdyC 54), Magdaleena monda: Oh en ede,s mesterem, 
Es akara lábához bekeiny (ÉrsC, 123), Nem .szabad senkinek 
(a pápa) kezéhez békélni, mert soha senkivel jól nem akar 
tenni, de az fi bal lábát meghagyja csókohii, mert azval ő 
mindent meg akar tapodni (RMK. ILlll). Lábához békélvén, 
kezde esedezni (Zrínyi n.ll). A kozák hetman nra, lengyel 
király lábailioz így békéUk (Monlrók. VIIL209), Imé kezeidhez 
békéllek (Fal: NE, 10), A jó szerencse mellett, lia jobb kezé- 
hez békéibetünk, bnldogúhmk életfmkben (Fal: UE, 368). 

egybe-békéllik : [reconcilior ; sich versöhnen]. Mikor a 
földre jőve, akkor egybe-békéllett az igazság és irgalmasság 
(Pázni: Préd 114). 

niég-bákéllik : 1) [reconcilior ; sich versöhnen]. Félek 
azon, hogy meg nem békéilik : *vereor ut placaii [M.s.'sit PPBl. 
Ihusnak halála napyan megh békéiének (WinkIC. 185). Embor 
istennel meg bekeUc (GuaryC. 43). Addeeg bekeelyeek meg 
haragosawal (ÉrdyC. 22). Meg bíkillel az te eilensigeduel 
(Sylv : UjT. L8). Jonatas berezeg meg bíkillek a Bachidessel 
(Szék: Krón. 67). Ez meg bikillec a górSgSkel a bit felól (124). 
Mennyel békellyel meg a te attyádtíáual (Helt: UT. U.l;. Ki 
töltőm boszszi'miat elSszor rajta es osztan meg békéllem véle 
(Tel:Evang. 11.918). Ki által embereckel isten meg bekellet 
(Bom: Ének. 14). Az atia czak az fi szerelmes Habán bekelt 
mi velünk meg (Fél: Tan. 251). Tiszta tekélletes gyónás által 
békéllyél meg isteneddel (Pázm:Préd. 517). Felebarátunckal 
meg békélvén kell imádkozni (Zvon: Post. 1.811). Az határos 
nemzetek, ha megbékéllenek, frigy-kötés az (foediLs) (Com : 
Jan. 176). A törököt ha meg verik, tsak sir ás megbékéllik 
(Mik : TörL. 20). S) [oseulor ; kiissen]. Nem ilhc vala hog ilen 
hinnél f5rtóz6tt leloc en aldot üamat vStte vala áldozatra, es 
ilragalato.s zaiat megbekeltevala, es megb éokolti val;i (NádC. 



214). Mynden zeghennek egy egy pénzt awagy fyllyert aggonak, 
mikor nekyk oztyak mynden zogemiek meg kelly bokolny a 
kezéhez (IjuiyiC. 142). 

mégbékéllés : reconciUatio MA. [versShnung]. Inkáb akar- 
yáe iVegbétteui az vétkekot, hogy sem mint meg békéilés 
által le csSnd&szetteni (Zvon: Post. 11.165). Meg sérült vala 
az teremtő isten es az meg bekellésről nem vala .szorgalmatos 
(Zóly: Elm. 70). Jobbi'ira az as.szonyokra bizták a dolgot, kik 
küzöní;ége.sen jó módot talált:ik a megbékélésre (P'al: TÉ. 063) 

mégbékélletlen : [iii))lacabilLs, inexorabilis; nnvei-söhnlich]. 
Kemény nyakú mégbékélletlen emberec (MA: Scult. 684), 

megbékélhetetlen : [inplacabilis ; nnvei-söhnlich], Megbé- 
kélhetetlen gyfilólség : irreeonciliabile belhun (Deesi : Adag. 199). 
Megbékélhetetlen képpen haragszik (Szathm:Dom, 545). 

öszve-bókéllik : pacem meo, coneiiior Sí. [sich vergleicben] 
Jóság hivséggel Sszve békéilik (MA : Bibi. V.40). 

öszvebékéllós : conciliatio Com: Jan. 133. [vergleich]. 

reá-békéllik : [eonsentio ; beipflichten, einvei-standen .sem], 
Lucia : Ne fái-a.szsza az Ur magát, mi-is hallottuk liirét a Cate- 
chlsmasnak, Easebius: Jó sziwel reá békéllek (Fal: NA, 134). 

Békéilés : pacificatio, concihatio MA. [versöhuungj. EuÖro- 
sina kedeg a soc bekelesert [beiteles?] es minden napi éhe- 
zésért vert poc vala (NádC. 441). 

[Bókélletlen, békélletlenked-ik] 

még-békólletlenkedik : [discordo ; sich entzweien], Tai-- 
tottálé haragot, gyillíiséget o ellene? meg békélletlenkedtélé 
fi véle? (MA:SeuÍt, 909), 

Békélletlenaég : [discordia ; zwietracht], Békéletlenség volt 
az isten kőzött és mi kőzöttfinc (MA: Scult. 69). 

[Békélget] 

még-békólget : [oseulor ; kiissen]. Az ő labokatli meg 
nios,s;i vala, es oztan meg bekelgeti uala (NádC. 531). 

Békélhetetlen : [inconciliabilis ; unversöhnlicb]. A békél- 
hetetlen szakadás kút fejét megnyitá (Pázm: Kai, 822). 

Békélkéd-ik : [o.sculor ; kiissen]. Azt ha*^ac nekik peni- 
tenciába, bog iiz afatiaknak labokhoz bekelkogjiee (GuaryC. 
34). Nagi zerelmel egimast meg wlelek es eginia.shoz bekel- 
kedenek (VirgC. 18). Nemikor lely vala wteth acellanak kyuwle 
az égbe fel emelkwduen, anera, hogi kezeuel vdet meg ery 
vala es neki lábához bekelkedik vala [es meg czokolyauala 
ew labayt EhrC. 64,] (40). Mikor egi poklost talált volna, hozza 
iarula, kezde czokolgatni az i)oklos(t.), azért kezde az poklo- 
soknak hazoklioz sietny, es kezekhez bekelkedny (lOOj. Ew 
zenth feyeeth be thakargata ees hozya bekelkedween a kopor- 
.soba helhezteteek (WinkIC. 105) La&sad a crLstos feiet le haiol- 
van bog te hoziad bokőlkődiec (DebrC. 325), Az veternyére 
hogy luLsvét napján juttimk, az kopor,só köniyiil kerengve hazud- 
tunk, szu-öttö tokéhoz fejenként békélkedtünk, az igaz istemiek 
ott nagy bo.sszút tettünk (RMK. n.185). 

Békéllkedés : [o.sculum ; kuss]. Zentliseghes zaad ky énne- 
kem adott bekelkedesewketh vigaztalasth (W'inklC. 87). O tudás, 
bekelköde,s.sel auagy apalassal árulod el embőrnec fiat (NádC. 
187). Az zentsegos zaad ki emiekőm adót ,soc apolgatasoeat es 
bekelküdesöket (353), 

[Békéllöd-ik] 

Békéllödés : [pacificatio, reconciliatio ; vergleich]. Megkül- 
dött minden leveleket, mellyek az előtt meg kisértett békélő- 
déseket illették (Ei-dTörtT\ 1.29). És végtére a kénj-telenségböl 
szái-mazott békéllődést, és aun:üí punctuniát niegbeszéllette 
(TörtT. 35). 

[Békélt, még-bókélt] 

13* 



199 



MEtiUÉKÉLTfiS— BÉKESSÉGES 



BÉKÍSSÉGESÍT— BÉI. 



200 



megbékéltés : Ipacificatio ; versöhnungj. Az isteni fele- 
lenmei; t^^nrajjodasara es az egjhaz meg bekeltesere haznossac 
(Zvou: Osiaiul. '.'4). 

Békéltet : 1) pacitíio, paco Kr. (aiLsstilinen). 2) [niitto 
osciilat\iin i kiUseii lasseiij. Követetelvet az uagj' diváuba be- 
vittUk és « liatalinaísága lábaihoz békéltettük (MuiiTME. V.188). 

egybe-bókóltet : [reconellio; ausisiilinenj. Egyben békél- 
teti asszonyot^ka ; condliatrii'ula C. Több hiLsonló inoudíisokat 
meg fejtegetnek, és egybe békélfxitiiek az engedelmes fiak 
(Pázni: Kai. 615). Egyben kell békéltetteüiiec (Coni: Jan. 2Ü2). 
Békéltesse egyben eléb a báránj-t a farkassal a Jesuiti (Czegl : 
Japli. llOl. Egybe békélteti az ellen mondást (lUy: l'réd. 11.71). 

meg-bókéltet : amico C. coneilio MA. [aussiílmen]. Senki 
nem vala bogi ki magát kwzikbe boczatiia, es wket meg bekel- 
tetueie (VirgC. 16). Az bevnest meeg bekeltety vr istennel 
(ComC. 31,-<). 

öszve-bókóltet : interconcilio C. concilio MA. [ausgleichen]. 
Az ira.sok;it haszonnal tudgia magyarázni, es eggiket az ma.sickal 
fiszue békéltetni (Fél: Tan. 3:;,")i. Az Roligio Medici szépen 
5sz\e békélteti a Jerusalemi keresztet a Konstimtzináiwli fél- 
hóldal (Fal: NA. 123). 

Békéltetés : pai'itícatio, reconciliatio MA. versöhnmig PPB. 

Békéltető : ainciliatnmdiis ('. i«u-.'itor, conciliator MA. (ver- 
mittler]. Békéltető álduz;it (Holt: liibl. 11.129). Két kfilőmb ter- 
mészetS közbeiarot es békéltetőt keuim isten igassaga (Mol : 
Préd. 212). 

Békés (békés FahTÉ. 149.): jiaaitiLs, paclficus MA. [friod- 
lichj. Kik beket é*-l6Uiek vala azokal bekes valek (DöbrC. 
204. 483). Ha tsac ackor bekes, mikor .senki nem haborgattya, 
aimac keues halaia vagyon (Bom:Préd. 131). Valakinél bekes 
nem vagy haragodat el uom kerülheti (Pécsi: Ágost. 45b). Légy 
békés az to fele barátoddal (Zvon;Post. 11.162). Istennel nem 
békés {MN)il: Zsolt 81). Nem tudod békés tiiredelmességgel 
elviselni (Fal : TÉ. 705). Békés egy óráig nem lészesz éltedben 
(Orczy: KíiItH. 190. 114). 

Békeség, békesség : I) pa.\, concordLn C. [firiede, ein- 
trachtj. Békességet .szerzők : pacifico C Haboru.sagrol hozta 
bekesegre (\'ú:gC. 18). Beke.s.seguek jegére cheh kjral meg 
ayandekozta bela kyralt (MargL. 27). Rea zal ty bekeseghtek; 
veniet pax vestra siiper eam (.JordC. 382). Soha nynchen be- 
kosseegek az zo fogadatlan byiieseknek (ÉrdyC. 341). Ennec 
ideiebe nag hike-sikbe eele a .sido.sac (Szék: Krén. 23). Az tör- 
uény és az deáki tndoniány békeseget szeret . (Decsi : Adag. 
239). Farkas békeség (Fal : Jegyz. 933). 2) (pationtia ; geduld). 
Val békeseget en Ix-mieni : iwtientiani halnj in mo (MiinchC. 
48). Békeseget tvri en bennem : patientiam habé in me (DöbrC'. 
384). Bekessegh zen\vGde.s,sekben tarttyatok meg ty lelkoteketli- 
in patientia vestra po.s.sidebitls animam vestrani (JordC. 603). 
Ha valamit zennedendőfinc l)ekessegfinc légen íVitkC. 94). 
Emberi en'nel azokat a nyanalyakat es a kenokat olyan nagy 
alhatatossagal es bokiwuggel nem szennethotte<- volna (Helt; 
Bibi. 1.62). S) [oscuhnn ; ku.s.s]. Iwdástwl el arwltatal es iinmys- 
s(an) békesegh alatli kézben adatai iTliewrC. 189). 

[Szólilsok]. .J á r j á k mo.st Ls az békességet (Thaly : 
VÉ. 1.27). Somlainak me. érték hogy csalárdság az ii békeség 
járása (Monlrék, III.1U9). 

Békességes : 1) pacifícus MA. [friedlicli, firiedfertig]. Bódo- 
gok az bekeseghflsek : beat! pacifici (JordC. 365). Kel fel biz- 
uan istemiec irgaluiassagabmi, mert bek&sseges es igen irgal- 
mas (VitkC. 21). E lirfiae l>okas.seg(\soc velftnc (Helt: Bibi. I. 
Q4). Ezokáért kőneteket kiildéc békes.séges l)eszé<ldel (I. Lll). 
S) secnnis [sichorj. Az ő házoc békeséges az félelenitfil : donuis 
eoruni securao sünt (MA: Bibi. 1.461). S) i«itiens (gednldig]. 



bozzusagnak zenuedese (V'agC- 81). Olly jgen békes- 
séges vala ez zent zvz (MargL. 72). Békeséges tfir5 : (latiens 
(Kár: Bibi. 1.650). Az alázatosság, és békess^es szenvedés vilá- 
gason fénylett ebben a latorban (Pázm: Préd. 548). Békes.séges 
törésünk: [Mitientia nostra (Illy: Préd. L241). Isten ygaz byro, 
erews ees bekeseges (KulcsC. 11). 

[Békességésiti 

meg-békességésit : [pacifico; versöhnen]. Mindeneket meg- 
bokesegcsoytuon az wkerest faianak vére niyat (Komj : Szl'ál. 
327). 

Békételen, békétlen : 1) iuquietus, non pacificus MA. 
[miriihig]. Igön Ix'ketelen semmit el nem t5r (GuaryC. 14i. 
Egi boketelen zerzetes kezde morgodni (VirgC. 91. 11). Lel- 
kemnek bekeetelen bw-/gosagaat ky yelenthetneem (ÉrdyC. 5241. 
Ebben egyebet ne alycz, hanem a te beketelen woltodat (ÉrsC. 
544). Az Lstentelenec lia nyomorúságra jutnac, békételenec (MA : 
Bibi 1.465). Ez versenygS, békétlen ; ez pityergő Ízetlen (Fal : 
Vers. 881). 2) [impatienter ; ungeduldig]. Ó is békételen szén- 
uedi az fi testén való nagy nyaualyaiat (Helt: Bibi. L f3). 

Békételenség, békétlenség : implaeiditas, discordia MA. 
[uneinigkeit, zvvistigkeit). Az beketelenseg minket eémastul el 
zaggat (GuaryC. 67). Ez ilyen beketelenseg keuelsegnek iegie 
(VirgC. 90). Iregseg, beketelenseg, fesl8bseg (DebrC. 263). Békes- 
ségben, békétlenségben egyaránt bíitsiiletesek (Fal : VE. 424). 

Békételenül : (iuquieto ; uuruhig]. Békételenfil hortyog, 
haragszik Sámbár (Matkó: BCsák 260). 

BÉKÓ (beUyo Kár: Bibi. L406. Thaly: VÉ. 0.196. hékló 
László: Petr. 48.): compede-s C. compes, pedica MA. fassel, fnss- 
eisen PPB. Bekockal égbe kStfiztec (BécsiC. 262). Meeny el 
zent i)eter temleczeebon es keressed meg az ew bekoyt 
(ÉrdyC. 444). Bekoia cziSnfig (Zvon: PázmP. 69). Gonosz kiván- 
ságinknak lelki békoi le vágattassanak (Nagyari : Orth. 140). 
A pénznek felette való sokasága tfir és békló (IJiszló: Petr. 
48). Füleiben még mostis hangol békójának pengése ( VárM : 
Szöv. Bevez). Keseregnek békókl)an s bil'ncsben (Tlialy: Adal. 
1.61). Békónak s patkónak vöttem három sing vasat (MonTME. 
1.309), 

[Szólások]. Szemet ki vaiata bekoba vereté (Bom : Ének. 
550). 

Bóklyós : [compeditus ; gefesselt]. Hadd legyek én értc<l 
atyám békli'is rabja (PliilFl. 76. MF.). 

Békóz : [compedio ; fesseln]. A to es a told alatt bekozot 
viz azért nem jo, mert magokkal sok ITl magot hoznák bé j 
(ACsere: Enc. 273). Ijittiik, a négy ló is békózva ott vágjon, 
a melyekért műiket megvertek oly nagyon (Gvad: RP. 96). 

meg-bókóz: compedio C. [feaseln aniegen]. Három fér- 
fiakat niegbek(yzottakat erezténe a tfiz kSzepibe : trés viros 
compoditos (BécsiC. 133). Meg lantzozta, bekozta iBoni: Préd. 
239. MA:Hibl. 1.550). 

(BÉKÓIi ?) 

Békólás, békólat ? Ha az lovon békolat vagyon, az liV 
a békólá.sun ho.szú gyakós szfirü (Cseh : OrvK. 62). 

BÉIi (bqUs Helt: Króu. 150b. b(;l Mel: Herb. 3); 1) intés 
tiiia, intenuiea, ilia, enteron C. viseus iL\. (darm, gedarm, 
eingeweide). Az ebek az ganeos belín nalaco<hiac (GuaryC. 
9. 21). H.nyyath íaz twloknak) m™d az belywel es hwray%val 
éghesse megli az oltfiron íJonlC. 84. 274 1. Beelfik, maanik, tfidfiük, 
mynd beniuSk lezAii (SándC. 8|. Belilkketh ky voiinya akaryaak 
vala (391. Mikor A .széken ölne Jiz 5 bele mind teliussoggel á 
székbe hulla (Helt: Bibi. I. b4). Es vegye<l mind a^it á keuer- 
séget, mely befedezi á bélt ti)<i2>. Bizonsagom az Isten, mely 
Igflii keiiiuiiiyalak mind iiyáyatokat az Josas Chrlstiis béleyben 
(Beytlie: EpLst. 224i. A kövér lautonm bél (omentunii az áeyf-- 



201 



KA-BÉI^BAli-BÉLES 



COMBÁS-BÉI.RS— BÉLLÉS 



202 



kokat bé t;iUarJ!i (t'om: Vost. fiLI). 8) |iiu)iliilla ; uuirU, kernj. 
Zerze hogy emieye liewnrth Invzjuiak belyvel : coustituit come- 
(leret liiroos ciim medula tritiui JviilcsC. 282), Viráf;a, louolo 
Ixjly melogitSc és sziirasztói- (Mi>l: Herb. :!). Az fák víilgye és 
béli tellyesbck hold tiUtére (IVizm: Kai. 14). A i>lánt;uiak béli 
leg-b^llyeb vjui (Com: Jaii. 21. 24). A kenyémcc likaUos béli 
vagyon (76). A mely fák tsak levelet lioznak és ueni gyfiniSltset, 
azükuak uintsen belek (Fal : UE. 4.öl). S) [i«irs intOTior, iuiimus, 
sensus, signiticatio ; da-s innere, geuiiit, .simi, bedeutiuig]. Jól 
tudom mi báutja beledet, mert nagy szabadság vesztette esze- 
det (RMK. 11263). Nem az bStii, hanem a bStimek béli és 
igaz értelme az sz. irás (Pjizni: Kai. 456). A szoknak és dol- 
goknak nem tsak hejokat koczogatván, hanem ugyan bélekre-is 
bé-hatv-án, ez kis mmikátskámot irtani (CorpGramm. 294). 4) 
[ellychnium, linamentum; dodit]. Kétbélfl-gyertya : dimyxos C. 
A giertiaba hai-om vagion: v^uz, beel es thftz (üebrC. 174). 
Gyapotból csinált bélű-gyertya iRadv: Csal. 11.207). 

fa-bél : niedulla arboris l'PBl. [kernJ. 

gyenge-bél : lactes Nom." 183. PPBl. 

gyertya-bél : mergulus, ellychnium C. [docht). A ffist51g5 
gyertya-bélt (avagy csepűt) meg nem óltya (Mad: Evang. 163. 
Czegl:Enoch. 1.129). 

kenyér-bél : (mollia panis ; brotkrume]. V kristalit boéatfa 
mikeut kener beelt (DíibrC. 227. KeszthC. 404). A zebben hor- 
dozzác a sos kenyér beit íMehATam. 87). Apium : Apiom 
szSmnek dagadasii-a io kenny kenyér béllel (BeytheA ; FivK. 
80b). 

kitetsző-bél : exta ; eingeweide C. 

mandola-ból : amygdalum PPBl. [mandel). Rezegsegh ellen 
haznal ha eh iohra ket mondola beit ezől ('BeytheA: FivK. 
25b). 

ökör-bél : omasum PPBl. [rind-skaldaimen). 

öreg-bél : omasum, exta ; feister darm C. Öreg kövér-bél : 
omasum PPBl. 
tejes-bél : abomasum PPBl. 

vég-bél : (intestimun rectiim ; ma.stdai'm]. A geleszták az 
állatoknak alfelekben teremnek, azaz a vég béliben (Misk : 
Mvert 681). 

Béles : placenta, polenta C. artocreas Major: Szót. 73. 
lagauum. artolaganiis PPB. kucheii, brodküchlein PPB. Mákval 
töltött béles: copta (Sziksz.). Beles azkit sok fele .szerből snet- 
nek : moretum C. Lisztből sfitőtt bélős : fameum C. Édes mustal 
tsinált béles : mustaceum PPBl. Némely fráter zerze magának 
némely belest tytkon goudoluan bog ev azt tytkon megenneye. 
Mykoron ez belast el rejtette volna némely helyen, es állana 
az karban, es gondolkodneek, hogy ez belast mykeppen es 
hol ehetneye meg tytkosban, tihat némely lelky fráter aluan 
az karban, lata pokolbely erdeget jachoduan az fráter elevt 
az belessel (DomC. 267). Az «Tak meg öttéc immáron az bele.st 
Budán á menyekfizébe (Helt: Króa 150b). Soc szegennec édesb 
egy darab árpa kenyér, hogy nem mint nemellynec á siros 
beles (Bom: Préd. 317). Soha nem hfimied, mely háios táská- 
ból esik ki gyakran á béles (Decsi: Adag. 191). Kovász nélkül 
való bél&s: toi-ta absque fermento (MA: Bibi. L124). Nyái-.son 
sfltíit bélas : spiasskuchen (Com : Vest. 46). Pereczet, bélest .sfit 
(46). Béles, az az valami töltelékje (GKat:Titk. 11201 Mikor 
bélest sütöttek, abba tettek vajat iMonlrók. Xl.322). A béles 
sütéshez .sok eszkíiz kiviíntatik (Ivi-v:Adag. 215). 

alma-bélés : [laganuni pomis refertum ; Jipfelkuchen]. Nyr. 

1X71. 

áxpa-bélés : vagy polenta (Nad : Kert. 25). 
bab-bélés : fabacia PPB. 



gombás-béles : [lag,'mum agaricis íMHulitum]. A hi)gedű.sök- 
nek fizet í nagy bfl.séggel, és ugy kinálja ókét az jó gombás 
bélessel (Thaly: VÉ. 1.343). 

husos-béléa : artocreas C. Pástétom húsos béles : teganites 
(Major:. Szót. 467. Oim: Orb. 117). 

katonás-béles : [artolaganum]. Tokja levelemnek két kato- 
nás-béles, réte.s.sel van ki-bélölve, jó vastag és széles (Thaly: 
VÉ. U.378). 

mákos-béles : copta MA. 

mézes-bélés : libum C. Nom. 41. 

nyársonsütött-bélés : spiesskuchen (Com: Vest 46). 

olajos-bélés : laganum PPBl. [crustula conspersa oleo]. 
Végy egy kaláczot, és egy olayjos bélést, egy pogáczát !xz kovász- 
nélkfil való kenyereknec kosái-ából (MA : Bibi. 1.76). 

ostya-béles : nebulae, panis obelites PPB. artolaganus Sí. 
(N)T. 1X.73). 

rétes-bélés : scriblita PPBl. Rétes bélesec auagy fonyatos 
kaláosoc (Com: Jan. 76). 

sajtos-bélés : Ubum C. 

túrós-bélés : laganum, tyrolaganuni PPBl. (Com : Jan. 76). 

vágott-bélés : faitum C. 

zsemlye-bélés : pagaimm], Ezekuec felStte olayual meg 
hintet .semlye bélesek (Kár: Bibi. 1.125). 

Béléske : [placenta ; kiichlehi]. Olajban béleskéket rántották 
(Tel: Fel. 67). 

BéUel, bélel (bérel Monli-ók XI.319. bérli FahNU. 290): 
pellem vei ixumum vesti rnduco PPB. [subsuo ; füttei-n]. Béllőt : 
bilLx, két rétvv C. obductus MA. PPB. Bérlett kesztyűk: cliii-o- 
thecae pelle mmiitae ; bérlett paliist: palliuni duplicatiun; bér- 
lett ruha : V6.stis pellita, pellibus mmiita ; bérlett süveg : pileus 
.suffultns PPB. Zei-zee ysten Ádámnak es hw feles.seegheenek 
svvbawal bellot köntös (JordC. 13). Tafota swba pegweth hatfcil 
belletli (RMNy. 1L35). Az emberec igen belelue vadnac, rakuác 
tettettességgel és képmutatással (Helt: Mes. 205). A köntöst 
béleni küldtem (LevT. 11.283). A ki pedig gono.sz, nem imigy- 
amúgy gonosz, hanem duplázva és bélletten igen-igen gonosz 
(Pázm: Préd. 616). Béleni való pozto : paimus subducitius (Nom. 
19). Közönséges az újos flmög, háló süueg, béllet sfiveg : pileiLs 
(Com: Jan. 100). Az mentét, mely rókatorokkal volt bérelve, 
oda ajándékozta (Monlrók. XI. 3 19). Egi veres dupla barsoui 
kis suba giöngös az pereme bellet (Radv: Csal. 11.72). Szin- 
l)iir.sony bérli hintódat (Fal : NU. 296). A dámák mentegették 
vala magokat mondván, hogy ki ki már két gyenge fátzámial 
béllelt meleg italokat vet bé (Fal: NA. 130). 

[Szólások]. Nem-is volna talán a nyúllal b é 1 1 e 1 1 uraj- 
mékban annyi bátorság (Fal : NU. 289). A rókával béllett 
moralisták ditsérik a viiiust ;(Fal ; NE. 92). Széllel béllett 
a feje, megve.szett agyveleje (SzD : MVir. 134). Az ki igazán 
calvinista, törökkel béllett az szüve (Pázm : Kai. 287). 
Törökkel béllelt te nyúzó, fosztó, pártütő, prédáló, lator, koborkí 
(Thököly) (Thaly :Adal. 1.175). Egy lábig elvesznünk .sokkal jobb 
lett volna! esküdt ellenségnek, törökkel bérlettnek senki sem 
mondhatna (183). 

még-béllél, még-bólél : adduplico C. obduco MA. PPB. 
[füttern]. Ha (lívgonk) aito, bellvk meg vtet cedros dezkakkal: 
si ostiimi est, compiiigamus illud tabulis cedrinis (DöbrC 483). 
Lelki dolgoknak tudatlanságával voltak megbélelve (llly : Préd. 
L52). 

Bóllés, bélés : subduetura Pesü : Nom, 43. [futterj. Nem 
ollyanok az szép subáknak belől az ujai mint az derek berlesi 
(SalMark. 6). Isten tiszta, merő, es semmi bélés auagy rétség 



203 



BÉLLÉSES-BELÍ: 



BELESI.EG-BEI.É— liEl/)L 



204 



lümaoii S bfiine (Vallástétel aiiij). A pegymet, nest, nuszt és 
az USlgy béllésekiiok illenek (Com; Jan. 48). A szScs a birSk- 
böl kSclmeiieket, bélléseket íiiellicea) készít iCom: Vest 55). 
Mály béllés (Gér: KárCs. IV.422), A béllés többet ér a köntös- 
nél iMik:TörL. 13). Egy liiuz hát béllés (VectTrans. 3). Nest 
niál, vagy torok béllés (4). Volt egy pásztor-askáin : bélléso 
varrása tellyes tsudii amuik, 's hímes nicgiriisa (Fal: Ven. 
910). 
BéUéses. Ködmönös, béllé.ses: jielliceus Pl'Bl. 

Bólletlen : (non subsutus ; ungefiittertj. Az örmény aszszo- 
nyok bélletlen mentét vesznek magokra (Mik: TörL 96). 

BóUett: bilix, obductu.s MA. [dopiielt, gefüttert). Bélletten 
gonosz. Iti'-lfittiil hazugság (NyKOzl. XV.365). 

BELÉ, bele, be {bely EhrC. 86. beely ÉrdyC. 19. bel, be): 
l) intru C. [ein.l hiiiein Adámi. a) [liely:)Yewy bel az házba: 
iiitres domiim (EhrC. 84). Ha ualaniely bjiratt jnitandaim auagy 
boly yewue, ewlhetne egyénbe .-iz barátoknál (86). Köueti 8tet 
mend el be a papoc feiedelmo lútnaraigliui (MünehC. 102). 
Bee megyek the hazadba: mtroilxj hi domum tuiun (Ke.'atC. 
16). Belettem een belem een lelkeineth: efl'udi in mo anim/im 
meam (104). Fogagyatok beeh az korokat betegöket (ÉrsC. 
215). Bel fwtameek egy kerbon (ÉniyC. 517bl. Bel meent az 
házban (552b). Be meimec 6 belé ;iz vizet- : aqiuLs exliausit 
(Kár: Bibi. 1.122) Ma^itan nagy cserofákkal bérlik a vár falát 
béfelöll és keményen töltik földel (ErdTörtAd. 1.98). b) fát- 
vitten :] Be telyeseUe the keresjdeth : impleat petitiones tuas 
(KesztC. 35). Anyának bel rekeztetli mehebwl (51). Beel telyen 
een zjiam : repleatur os meum (175). Hogyeketli befede : oporuit 
mentes (211). Beel dvvgya w zayath: oppilabit os suum (299). 
Bel tíiltee mjiid az hazatli: replevit totam domum (JordC. 
709). Yntoesymet be! fogadny (ÉrdyC. 575). Ez világban bele 
zabálnak es eyel nappal tobzódnak (Fél: Tan. 485). 2) belém, 
beléd l-be., -ba, -ben, -ban]: in me, in te PP. [in midi, in dicb]. 
a) (liely :] Veteve wt oz vilagbole (HB). Egyik helbevl m.-tsba 
wiznek (V'irgC. 68). Zem zembe állatta az doctorokat evv wele 
(ÉrdyC. 6filb). Budába méné iHelt: Krón 75). Sie.ss belénk uj 
szivet adnia (Born: Ének. 153;. Ismét szembe lett szent Pállal 
(I'ázm : LuthV. lOl. Tisztába öltözvén (Piizm : Pród. 84). Foltos 
czipell4st voiuinak lábokbmi (Pi'izni: Kai. 140). Úgy csapja dár- 
dájával vállközbe lUall: HH'ist. III.IOS). B\idába vagy Budára 
megyek (CoriiGranun. 28:;), Bólénk születtetett gondunk az 
élésríl (llly: Préd. 437). Feje eliitte.ssék, kaniba tüzas.sék Cl'haly: 
Adal. 11.273). b) (átvitteu :] 'J-} Halatlaus;igban no ess\\iik (ÉrdyC. 
567b). Kristus hozza egyességbo iiz embert az istennel (Mel : 
SzJiín. 538). Oly karba hozliatjuk az jószágot, hogy nem fog 
Vesseléuyi kárt vallani (LevT. 11.253). Azt irj;i, hogy c-iak csúf- 
ságba mondotta ezt (Pázni: Kai. 359). Az Kristushoz hidult 
zarándokba (MA:ScHlt. 1013). Magokhoz kéiiest másokat sem- 
mibe hajtíuiak (Pés: Igazs. 518). Megvetésben jutsz : tontemp- 
tura incurres (Om : Jan. 206). Ne egyelodjetek az fi b(\uökbe 
(llly: Préd. 1.190). 'l'udom, hogy haragodba esem (Mik:MulN. 
184) Mind ezeket feledtébe boesátii a jó g;iz<lám (Fal : NE. 
21). Nem azért ment jegybe az istemiek Ha az emberi termé- 
szettel (8ti. Kár is, hogy cserében nem mehet véletek köntö.-!- 
sel és állai»ttal (Fal : NA. 180). Az istennek törvényszéke előtt 
kemény kérdésbe fog meiuii mind a kettő (Fal:NU. 286). A 
nulsixlik kérdésrfil szólván, iiuir szjimba ment (hogy hány hajó- 
val mehet Francziaország ellensége eleibe] (Fal : TE. 798). P) 
Nem lijijjod mog te beléd bizokat : non dereliiuiiiis praesumen- 
tos de te lUécsiC. 22). Ki nem hiitta meg fli/ele remenkedöket 
non deseruit sjierantea in se (38). En Uilein hiznec : in me 
crodunt (MiinchC. 47). Irgalmazy énnekem mert te beled bizot 
en lelkem (AiwrC'. 1. 105). Kemenkeggetek 6 bele népnek 
Hienden giilekezete (8). Mit tiitz belé? iiiide .siímV iHelt: UT. 8). 



Y) No belé Balázs, lovat ád isten (MNyil : Zsolt 7). Tanácsban 
kehiek [tanácskozni kezdenek) H'eleki : FLél. 197). S) Közel 
egy óra telük belé (HalhHHist. 111.139). Vatsorája azéiiál 
tSbben kerühie (GKat: Válts. 1.97). Fel mernék fogadni tiz 
arannyííl egybe (Fal : NE. 17). Mindenkor csak kevésbe és 
nem a végre játszott, hogy nyerjen íFal:NU. 311). e) [ok:] 
Meg kel belé halnom (Helt : Mes. 62). MidSn kostolodis az io 
izfi ételt italt, ottan einelgesz belé (Bom:Préd. 412). Meg 
rSttenek belé (Mel: Jób. 51). El iyedec ezt lialuan, haiam szal- 
laisTlel álla belle (Xad: TB. 88). Még mostanis vgyan reszkettec 
beléye (Illyef: Jephtha 3). Betegek belé (Megy: 6.1aj. 11.41). 
C) (idfi :] Mykoroii ywtot wolna 14 eztendews korába (ErdyC. 
339). Ötöd e.szteudfi"bG j;ir (Helt: Króa 95). 

belesleg-beló : [in intima, penitus; ganz hinein, recht 
hinein]. Belesleg-belé kell tekintem az illyetén alkukor (Fal : 
UE. 446). 

ide-be: 1) [intro-; heréin] A pénzért hosztanac idebe műn- 
ket: introducti sumus (Helt: Bibi. I. x4). 8) [intns ; heriu] Te 
lészesz reméuségfink ide bé a városbíui (Hall: HHist ÜLI 16). 
Istennek hála, ide be jól van dolgunk (MA : Tan. 13. 109). 

körül-be : 1) [circum, circumquaque ; rings nmherj. Ezec 
mind kSrfilbe Izraelnec tizenkét fiai (Helt: Bibi. I. Bb). 2) (fere: 
ungefiihr] Valanac e seregben soc hadakozóc, kiknec aomma 
vala k5rfil be nyoltzuan ezer (Helt:Krón. 87). 

oda-be: [intus; drinnen]. Ha kénk odabé (RákF: Lev. IV. 
679). 

Beljebb : intorins PP. (weiter hinein). a) [hely :) Belyeb 
auag meleb honi! : in altum (NémCilossz. 270). Mene beUeb a 
puztaba (DebrC. 119). El bellyeb meene az puztaban (ÉrdyC. 
527b). A plánt'iiuik béli, veleje leg-bellyeb van (Com: Jaa 21). 
b) [átvitt ért.]. Azolcnak holt kellene adnunk, az mit (1k az 
ecclesiarol el vegeznec, minden tellyesb es bellyeb való ker- 
dezkedes nekíil (EsztT: IgAiiy. A5). Az isteni dolgoknak bellyeb- 
valoi : penetrabilüi divinorum (llly : Préd. 11.510). 

Belől (belül Vajda: Kriszt. 1.562. MF.): 1) [adv.j a) [ex 
interiore parte ; von innen). Embernec belSl zöuebSl zarmaznac 
gonoz gondolatoc : ab intus de corde (MiinchC. 85V Rettene- 
tJisön bék faluját égette, Tercsi Mihál belfil erfis,sen löttete 
(RMK. ni.!i4). Nem imigszik vitézifi liaili rend Ijuidábau: 
Kicsap gyakran belfil (Tlialy: Adal. 11.24). Ez az erfi bé filvén 
a te lelkedben, onnan bolfilról pjirancsoUyon a te lelkednek 
(Biró: Ümiep. Bb). b) intus, iiitriiLsecus PP. [inwendigj. Meg- 
monda kysertetyt kyt vallotuala bolewl es k\-uewl (ElhrC. 52). 
Annóp ki en varosonuuu- kapuin lieli'l lakozic: bitra jiortas 
urbis meae (BécsiC. 7). Te belőUed ifi ki herceg (MiinchC. 16). 
Istennec oraiga bel51 bennetic va^on (GuaryC. 68). Uoglia 
lakodalmat zSrzendes őneki belől azt te leiködbe (DebrC. 284). 
A parázna mt belől (Mel : Sz.)án. 407). Belől ne (;ly vele, hanem 
kiuől (Mel : Ilerb. 63). A templomokat kivíil nem kerüUyi'ik, 
hanem belől megyíink az istennek imadás;'u-a (Sam:Ag. 13). 
Bolőlre, ad intra (GKat:TStk. 1119i. 8) [i««tp. intra: innerhalb). 
Az varasnak kapwya belől : intra portás íJordC. 236). De az 
zent uelomnak belőle ne moiinyen : intra vehim non ingrediatur 
(JordC. 108). Senky az t\ hat;u-t<iknak belőle ne mehessen 
(ÉrdyC. 580). Kaszon bjvsával fi ErdélUm ben vala, Lipva belfil 
Tót Váradján fi nyugszik uala (lí.MK III J,".). S) ex Ver. (aiis) 
Belfile (-A«í, -*<i'): ex, e PP. a) [liely:] Kit vr ez liomiis világ 
timnucebelevl mente (HB). Kiteriezti ew kezeit ez langbal.il 
(E3u<;. 44). I.«uetet Imtdmasocat zekből (MiinchC. 109). Leélek, 
ky kywe zol wala lnV Ixilőlee (JordC. 725i. Az ew lababely ky 
zakadozek lababol (ÉrdyC. 2()9b). Ky wewtw gyeenVyeot wyya 
bol (595), Gyfirbfil vagy Gyfirrfil jöttiink (CorpGnmim. 282). b) 
(átvitt ért.) 'A Kezde olvasni ;iz könvöket kibelől a liitöt mei;- 
fiiiulhatta (.UebrC. öilU). ILiláltúl ment, búiiUM tisztit (Piizin : 



205 



BELŐL 



KtVÜL-BELÜL-BENN 



206 



LuthV. 422). A liitbíl kiesik és kárhozik (438). Ki akar pusz- 
tulni javaiból (Fal: NA. ISöl Tisztulj bílneidbíl, fejtifecl adós- 
sá^dbul (Fal : SzE. 553). Gyászból frissebb sziubn uiár azért 
CltSzzOnk (Fal: Vers. S99). Ki sok foevatkozilscikkal .születik 
az ember! a melyekb(^l nem lehet hirtelen kiiirübi! i^Fal; l'E. 
36ö>. E>.ek kivéeeznek mindennemű jó erkökseinkbíl (367). 
P) Ilalliiau az 5 predikatioiat naffion meg eppfilenek belSIe 
(DebrC. 120). Te ky az tAruynbAl dychekedel : qui in lege 
gloriaris (Komj:SzPál. 51). Az ellonkez/^t, mikor a betübíl 
elleHünc via-^kodic, a betübíl hamisittjTik meg (Dáv: VDisp. 9). 
Meg mntattya az világi ioknac hijába valo.«ágát abból, hogy 
stb. (Kár: Bibi. 1.626). Ebből négy bizonyság támad (Pázni : 
LutliV. 403). Ez az emberi vélekedéseknek bizonytalanságából 
származik (Pázm: Kai. 576). Mindenekből négy éppiiletet ma- 
gadnak (Pázm:KT. 104). f) [partítivas :] Nekem is e-sett benne, 
belUle : ich hab auch etwas davon bekommen (Adámi : 8pr 
191). Nekem is jut benne oder belüle : ich werde aneh etvvas 
davon bekommen (195). Egy tizenkettewbelewl : imus de duo- 
decim (HirC. 1). Gyinielczbewl eezyk (JordC. 10). Kettőt vá- 
laszta jóakaróiból (Fal: NE 79). Fűzve adhatnék elJdbe az 
eféle példáklx'il, de nem akarlak fárasztani minthogy tennen 
magad hallottál is olvastál is bennek (Fal:TÉ. 649) í) [anyag:] 
lo illat\v kenyerek walanak az bydes gabonából (ErdyC. 2S2). 
Agy fából nehéz gúzst tekerni ; agg lóból nehéz porü.szkát 
csinálni (Pázm: Préd. 335). Az inség, sok ellenség tett belőled 
rostét (Thaly: Adal. IL127), A szalonnát ha egn-e filstöUk Is, 
nem válik belőle derelye (Fal : Jegyz. 920) t) [módliat :] Zeres- 
sod a te vradath istenth myndSn te telyes zyivedbol myiid te 
telyes elmeedból mynd te thelies lelkSdbSl (WinklC. 311). Én 
vélem el nem hiteted, hogy gyomorból szóllasz (Pázm: Kai. 
163). Tehát ezt kell minden erőből tisztehii (Orczy: KöltH. 61). 
Szerelmest setétbenn tanyái-a vezette, ott igaz kedvéből tzitzá- 
ját ölelte (Orczj-: KöltH. 14.5). c) [limitatio:] Senki nem éri 
vitézségből Stzipiót : nemo ad Scipionem *aspirare potest PPBl 
M\-ndenbwl bynesse hagyom magamath (GyöngyC. 61). Ha 
ualahol az nomasban való ritezekre találsz, abból en tfUed 
boezánatot ku-ek (Sylv: UT. 11.172). Nem vagyok semmiből 
kStteles teneked (Helt: Mes. 436). Abbúl-is hazud Matkó, hogy 
bSjteleség ne volna (Matkó : BCsák. 402). Az kyralyhoz állasból, 
awagy ewiesbewl kewzelbek (Ver: Verb. 86). Jli, és szomszéd 
vármegye élés dolgából megfogyatkozni nem hagyjuk (ErdTörtAd. 
in.295). A nemes úrfiak nem szűkölködnek az időből (Fal : 
NE 19. NA. 215). A mindenből bővséges Londra városának 
magát ajánló szépsége (Fal : NU. 265) A sanyargatás testünket 
segiti aimribul, hogy sok rendetlenségttil megmenti (Fal : SzE. 
541). A ki felebarátját roszbul hiresíti, annak s magának ái-t 
(Fal : SzE. 553) Sok érdemes személy (kikről jóból emlékeztél) 
általad nyert bficsületet (Fal: UE. 461) C) [okhat :] Ne zegyen- 
kegyel ezbelewl : noli inde vereeundari (EhrC. 91). Az irégy 
masnac eleueusegebSl meglial (GuaryC. 4). Dycherthessek az 
isten belőle (LevT. L16). Nem kel minden aprólékból és busz- 
szuságokból mindiái-ást fel filnflnc [megharagudnunk] (Helt : 
Krón. 151). Műveltette nagy soc gyermetskéknec gyolkossagit, 
kibSl soc hiuec igen meg szomorottac (Bom: Préd. 52). Fiat 
az isten valaszta, szerelmebői ertfine ada (Boni: Ének. 32). Ha 
kilső chelekedeteuel miuelis az ember néha ualamit kételen- 
segből (Tel : Evang. I. 463bi. Idvezét5nknec hagjá.sából azt 
parancholtac az apostoloc (Mou:Apol. 34). Ne enged hogy 
tudatlanságombul oly .szó származuéc ki számbul (Zvon : Fost. 
Ll). Szolgái tanácsából meg véti az siriábéli kh-ályuac minden 
kívánságát (Kár: Bibi. L326). Az keserűségnek méiiekletlen- 
ségéből testűnket ne metéllyiik (Pázm: Kai. 599). LóvS szer- 
számnak, fogjatkozásábol adák fSl a varat (Pethő : Krón. 126). 
Ha valamely nagy szerencséből megszabadíthatjuk Felidát és 
magimkat Ls ebből a helyből (Mik:MulN. 329). 4) [intestinum; 
das innere]. Öltözőt átokba miként ruhába, es be ment miként 
víz 6 belolibe : intra\it sicut aqua in interiora ejus (AporC. 81). 



kívül-belül : ubique, circumquaque Sí. [von iimen und 
von aassenj. A romai udvarnak csinnyát kfivnll belfil jól tudta 
(Fós: Igazs. 381). 

körül-belül: ^ Az ellenség körőibelől sok (Rák: I.ev. I.K"). 
Mennék vele, leszsz ott te.stemnek nyugvása, iiintson tanyájá- 
nak körfii belől mássá (Gvad:FNót 13). 

onnét-belől : [ex interiore parte ; von drinneii]. Ferencz 
felelne onnatbelewl : responderet intus (EhrC'. 41). Onnéton 
belől Gyergyóból segélje az én több fiaimot (.Szék : Okm. n.85). 

Belölvaló : [interior, interius ; imierer, iunere.sj. O zuzioknac 
belőlualoit : interiora iecoris eorum (BécsiC. 199). Mjudeu belől 
ualoya: intestina (JordC. 31). BelSl való leelky liyt (ÉrdyC. 
538b). 

Belső ('■«« VitkC. 88. hélsü-' RMK. 1.293): I) intemus, in- 
terior, intrarias, penitus C internu.s JIA, [iimerlich, inwendig], 
Megmodot bezedeket yol ertuen, belsew zyuenek gekereben 
monda (EhrC. 5). Meg evTyzendevk ni.raden erzekevnsegevnk, 
nem chak az kyLsevk, de meg az belsev erzekensegevnkes 
(OrnC. 248). Belsev elmének kellemetevs ekes.sege (DomC. 42). 
A ruhanac belső reze hoza ragadot uala az ostorozasnak 
myatta kifolt vereert (VitkC. 88). Az en sziuem az en belső 
részeimbe meg sebósilltetőt (Szék: Zsolt 116) C'zac hammar 
belső nép ezen meg rémúle (Tin: Zsigm. 26). A belsők ls sok 
álgyúkat Mszómi kezdenek (RMK. L293). Az bels6, akarat 
nekfil való chiklandoza-snac bi'mtetese (Mon: Ápol. 326). Adgy 
értéket, hogy a belső emberben er5.ssedgyem (Pázm : KT. 269). 
Belső mester az lelek (>L4:Tan. 1308). A pofa szájnac belső 
része (Com : Jan. 50). C'mSg, belső ing avagy i'ijos fimőg, pen- 
dely (100). Az ige az S szentséges belső részeiben teste lőtt (Illy : 
Préd. 1.569). 2) fpars interior, intema, aniraus ; das imiere, herz, 
seele]. Ha cak egzőr be mentei volna cristusnac belsőibe (GuaryC. 
68). Meg mdulanac az 5 belsőy (TelC. 159). Az 5 belsői teliesők 
atooksagal (TihC. li. 

leg-belsö, leg-belsöbb : intestinus, intimas C. Leg-belsőbb 
emberei tselédl baráti : homine.s a *latere PPBl. Meg a leg- 
belső ember vala is Ahasveras király udvarában, nem vala 
neki szabad abban gyaszk6nt6.sben bémeiuii (Megy: 6Jaj. 11.16). 

legbelsöképen : intimé C. 

Belsői- való : [intemus ; innerlich]. Agg ellenség kylsewlualo 
kysalast ada belsewlualo kysalasra (EhrC. 50) 

[Belsőség, belsöségés] 

Belsőségésen : [intenie ; imierlich]. A szabadság belsősé- 
ge,sen természete szerént való dolog az embernek (Illy: Préd. 
L24D. 

Benn, ben : 1) intas, interin.s, iiiti-insecus PP. [driimen, 
heriunen]. Benu-vagyon-é ? Anne est intus? PPBl. Ben noltam 
az egj'hazban: intei-fiii in eccle.sia (EhrC. 74). A haziiac pitua- 
rabaii ki uala ben: quod erat interius ' (BécsiC. 59). Valanak 
ben egyetemben: erant intus (JordC. 699). Ben lakozok (VirgC. 
141). JoI lehet magyaroc élben szityaban hatalniasoc es nagy 
vrac valanac, de maga az istent nem Isnieric vala (Hofgr 41) 
Euripides Archelausnál el annyira ben volt : adeo erat in inti- 
mis (Prág: Serk. 306. MF.). Aquilejában ben maradának (Liszuy: 
Króa 152). Benn való háborúság: bellum intestinum (Balog: 
Com. 223). 2) ban, ben [-ba, -be] : in C. bennem, bernied, bemie : 
in me, in te, in se MA. [in mir, in dir, in ihm]. a) [liely:] 
Mend pai'adisumben uolov gimilcictul munda neki élnie (HB.) 
Iteelő zeekyben yhven: sedit pro tribunali (JordC. 694). Vala 
egy kápolna tawol hazatwl az mezőben (ÉrdyC. 143b). Keralyi 
korona feyeeben (511b). Monda az folnag ■^őn benne: ait 
villicus intra se (DöbrC. 364). Legyen tennen beimetek so : in 
vobis ipsis (Pesti : NTest 91). Idegenben születik (Pázm : Préd. 
106). Inokban legyünk és megsarkaljuk őket (Pázm: Kai 125). 



207 



BENN 



ITTBENN— BELÉNDEZÉS 



208 



Bndábau v. Budán lakiink (CorpGramm. 282). Ki SssiKetvárbaii, 
ki Pécsen teleié (Petliíi: Krón. 172). Vtigtan; volt derekál>au 
széles vállaiban (Hall: llllist IlI.Hy). Dávid Góliátot ezen kivel 
homlrikbaii sujtá (Biró: Préd. 118). Úgy van, megszólamlik 
lóczának véjíébenu egy öreg (Orczy: KöltSz. Itj9). b) (átvitt ért.) 
a) Bizonyo.s benne, hogy elmégjen : certiis eiuidi l'PBl. Aranyat, 
kiben embcrec biznac : in iiuo contidunt (BécsiC. lUl;. Tlie 
benned renionketteni ; in te speravi (Ke.sztC M. 25). Hjletlilon 
len az en bezedenibe: incrcdnliis fiiit ori meo (JordC. HSl). 
Istenbon byzut : confidit in Üeo (147). Hjre leen benne (ÉrdyC. 
515b). Byzliitsseek ew ereyben (574). Nints ketseg idu8s.segiink- 
ben (Boni: Ének. 38). Ollyat fogsz roiam, á kibe sem liireni 
sem tanáchom (Tel: Fel. ÍMí). Isten tudós abban, kik légyenek 
a választottak i I'ázm : Luth V. 272). Kigyelmetessec legyíine 
annac olvasjlsálian (Zvon: Post. 1.697). Te benned liiszek (Biró: 
Ángy. 141). ^) Wagion ez ket lx)r liwzon nyolcj foryiitban 
(RMNy. II.('>2). Ingyen e.s igen oiczoban al minekűne la idnSs- 
seg (Boni : Préd. 408). Hippardii niiu-us : sok kólbegten álló 
épiilot (Üecsi: Adag. 26!)). Sok fáradtsjígban, gyalázjitbim, kín- 
szenvedésben állott Kristu-snak ez az út-mutatjlsl (Piizm: Préd. 
93). Ez Írásunkat is uiegforditani sok idfibe leszen (MouTME 
IV.30). y) (partiti\'us :] Nekem is jut beime oder belüle : icU 
werde auch etwas davon bekonimon (Adámi : Spr. 195). Oggun 
mend iovben rezet (IIB). Valaniy ol marad ew benne: quod 
remanet (JordC. 251). Ew zyleynek ada bemie: dedit pJU'on- 
tibns partém (340). Hogi iuek bemie, ottan az w kórságá- 
ból mog vigazek (VirgC. 45). Wram népiiébe nem sok mara- 
doth (LevT. I. 101). Júdás fur erat, el-lopogatott a költi pénz- 
ben (Pázm: ftéd. 729). Se hozza ne adgy se el ne végy 
benno (Zvon: Osiand. 26). Leíinyokban ember mindenkor talál 
(SzVer: Bar. 8). Reá vészi szűrét, és viseli valameddig benno 
(Land : Ujisegits. 1.702) Félre vonták magokat, azért nem talá- 
lunk bennek (FahNU. 350). Vála-szsz e kettfiben: iiz égnek-e 
vagy a világnak akarsz tetszeni ? (Fal : SzE. 528). A mig tilrt 
a magyar vérben, el nem felejt tégedet (Fal: Vers. 884). Szedj 
fel te is gazdag asztal morzsájábann (Orczy: KöltSz. 189). 3j 
[eszköz :] Kyrtben eneklony : tuba canere (JordC. 309). Ne 
akaryad trombytaba enekleny te elevtted (ConiC. 11). Meg 
elegedének ihymotakba: .satnrati smit filiis (KulcsC. 27). Nem 
hogy ezt szégjenleni kellene, de söt ditsekedni kell benne 
(Pázm : Préd. 467). e) [anyag :) Nagy ta Ifin beime (a magbíil] 
(Sylv: UT. 1.105). Nagy ember leszeii benne (Helt: Krón. 83. 43). 
Rontsátoc el az ti szántó vjusatokat, csinállyatoc fegyuereket 
benne (Kár: Bibi. 11.1861. r) flimitatio:) Valakit munkáiban 
fel-érni : ae<iui|)ararc aliqueni factis PPBl. A kínban hassonla- 
tosoc iéuén, a diíSsegben is h.issonlatosoc le^nc (VitkC. 94). 
Hog ne tálam valamyben megbiuitott;i ez sorort (MargL. 71). 
Az tSbinél idejében korosb vala (KazC. 41). Senkinec semmibe 
nem artluitot (I5oni: Préd. 74). Igazat mondoc benne, lio^ vallá- 
sodat nem igazlottjini (Tel: Fel. 5). Tonnétibeu attyához ítet 
vala (Görcs: Máty. 51). Hazud abbiui, hogy Luter nem írta 
(Pázm: LutliV. 169). Tagadgya, hogy az piijioknac valamibon 
köteles volna (MNjil : Irt 1084). Nem vétek benne (nem hibá- 
zok vole) (GKat : Titk. 352). Jószágos cselekedetekben g;izda- 
gok (Csiizi:Sip. 497). c) [idó:] Lakozot vole Maria momial 
h.irom hónapokban (MUnchC. 109) Egyzer napiaba (VirgC. 40). 
Három izben (JordC. 59) Mikoron imának Krüízlns születése 
után négy.szíizKan és egyben (1 lelt : Krón. 13). Azt mondják, 
hogy nyárba volna jobb ára- (I.e^'T. 1.87). Szerencsen létiinkljeii 
is köiiyörgöttünk (11.202). A minapiban iwrkoláb uram jelentett© 
(398). Szakadatlan izben (Rnmy: Mon. 1.56). Hat órakorban: 
circa lionmi se.xtam (Fél: Bibi. 197). Meiuiek Jerusiileiubo jus 
húsvét innepébc (Kár: Bibi. 111.52). Ily kevés iidóben eiuijire 
toijesztetto és iievelto konkolyát (Pázm: Préd. 293). Fclköltünk- 
ben, lefektünkben azt t'org.xviuk olinéiikl)en (824). Nincs uly 
agg ló, a ki pilnkösdben nem Iminyog (CorpUramnt 513). 



Múlék ki 23 esztendís korában és legszebb voltában (Mik: 
MulN, 2J7). 

itt-benn : (intus ; herin]. Kfivfil valók, itbenvalok : extranei, 
intranei (Ver: Verb. 229). 

ott-bonn : intus MA. [drinnenj. Senkyth oÜi beu nem leelenk 
(JordC. 722. Boni: Préd 25). Nem marada senki 5 véle otlxiu 
(MA: Bibi. 1.43). 

Bennétt- (&nnMmv ed&a CzechC. 55): [in; in]. Sent ferenc 
olmene olyina iKuuiszoluan ewnenbenueton (EhrC. 10. 92). Mcn- 
deiuiel kyssebnek aloytyauala magát lény ewiiewbennete (71). 
Halyaimla ew fyajt ewnewnbenetek zontsegnek i)eldayat vozer- 
leny (94). Oiibennetto id ost intra se monda (ííádC 417). 
Jesws foliazkodek w bennette : fremens in semetipso ( ÉrsC. 76 
427b). Nem en tyzem azth hanem az en bennettem lakozó bwii 
(Konij:.SzPál, 69. 82). 

Bennünket, benneteket, bennünk, bennetek : (nos, 
vos; nas, emh]. Ilozio \vt es tiv liennetuc (HBi. I^teimek szenti 
kik iiattok kérlek felenként liennetek.íTlie.HrC. 167). Heyaba 
walo byztatasawal eltheth bennewnk (1568) (RMNy. II173). 
Hogy meg elégejtsenek bennetek (Monlrók. 111.129). Az áruló 
elárula bemiönk (167). Erowel 5znek el bemiewnketh (LovT. 
1.20). Azth nem twdom, howa wyznek odnad benynk (97). A 
magiaroc meg verenec bennönc (Szék : Krón. 213). Kire segyisen 
5 szent felsége beimflnkis (Born: Préd. 284) Hogy latluussj'itok 
minomS nagy rettonetessegbSl szabadított meg benneteket az 
istennec fia (Born : Evang. 1.32). Melly SrSmro Zakharias iiiiigy 
inte bennüuküt (1.33). Hogy meg váltana mi beuníinc (Born : 
Ének. 51). Az bSIchIs ezenre tiuiet bennünket (Mon: Ápol. 25). 
Igazetnac bennünc (30). Ábrahám nem tud minket, es Israel 
nem e.sniér bemiönkSt (Gyarm: Fel. 165). Hogy bennetek az 
kóborlók ellen oltalmazzon (niev\T: NyelvK. 21). Joviüban 
részeltetne berniünket (Zvon: Post 11.187). Itt a telet kitelel- 
vén elhagya kéd bennünket, mint Sz. Pál az oláhokat (Mik : 
TörL. 65). 

BEIiflQET : (permulceo; hatscheln, besiinftigen]. Azt beszélli 
az gono.<z bcSlcsóben belegetett bélyeges próféta (Pázni; Kai 
417). 

Belégetés : (blanditiae ; liebkosung]. A io házi gazdaságra 
s a cseléd csititá.sára néha rengetésre, nelia belegetésre osztiá- 
toc a io órákat (Bal: Csisk. 33). 

BEIjÉND (6ftói[fíi] MehHerb. 64. bilind Felv : ScliSal. 
34): hyo.«cyamiis MA. PPB. bilscnkraut PPB. Ha ki az belend 
magnaitiil megh bolondulna, végy kechke teiet, tSk magot es 
diót, ezSket tSrd Rzue íBeytlioA: FivK. 109). Ha \izét vészed 
e beléndnec és a dagadót faio szemre teszed meg szyia ^Mel : 
Herb. 64). Az mint a mákból, az dióból szoktác olajt vzinálni, 
vgy rzinály az belendbSl is (65). Piír bagmának mag>át s 
bilindiiek lui^g szedjed (Felv: ScliSal. 34). 

Beléndés : I) hyoscyaniíniLs MA. PPB. aiis bilsenkmut 
PPB. 2) [lascinis, luxiiriosiLS ; geii, unzüchtÍK). EmlxT beleudes 
mykent dyzno (ÉrsC. 263). Sem a jiaraznak, sem a lágy (buya) 
belyndessok isten orzagaiutk wnvksygyth nem vaUiattyak (Koinj : 
SzPál. 142). 

Beléndésség : (libidó, fomicatio ; goiiheit, iinziiclitj. Beleii- 
de8.ségiiek néma binebeu : in peccatnm imiominiosiim luxuriae 
(ÍJémGl 196). Mend e zeraes nem belondessegb<'il (ex libidiiic 
de lozagbol cfg nála (BéisiC. 31). Ileth halálos bin: keoelsei;. 
fesveiiseg, belendfisseg (NagyszC. 35Sl. 

Belóndésül : liixuriose. A tiu eltekozlotta ő iauat éluon 
beleiide.sől i.MünchC. 147). 

(Beléndéz-ikj 

Beléndézés: jfomicatio; uiizucht|. Te.-inek kodeg mlN'el- 
kedesi líilvmi vimnak, kik : büleudezes (foniiciitiü), fortJzet 



209 BELÉNDEZKED IK— MEGBÉLYEGEZÉfi 



BÉLYEGEZÉS-BÉR 



210 



(DfibrC. 370). Borral meg ne rezegSUefek, kiben beleiide7«.s 
vagon, de télietek meg zent leiekkel (380). 

Belóndézkéd-ik : [fomicor, moechor; iiuziicht tieiben]. Ha 
te Isrl béléiidezkedéndel, aua^ te Juda ne vetkeziel (BécsiC. 
186). Valaki elliagauga ő féle-seget es egebét vend a béléndez- 
kedic (MiincbC. 19 1. 

el-beléndézkédik. El nézhetted mend azokat kik el belen- 
dezkednek te tőllod lAporC. 27). 

BÉIjEZNA : vitium telae PPB. [fadenbnicb, fehlwiu-f im 
weben). Gmavs a vászonban a bél fonál rendetlen esete miatt 
SzD. 

BÉIjYA : [albiis, leucophaeiis ; weiss, grau). Mikor isten a 
barmokat teremte ki volt akkor hamis tam'tó? Talám a barna 
vagy a bélya? (Kereszt: FKer. 268). 

BÉLYEG ihtlleg Sam:Harm. 37. bikgh Sylv: ÚjT. 0.1.50. 
billtg SlebSzJiüi. 205. byU6gh ÉrdyC. 354. bülyeg MA.): .signa- 
ciilmn, stigma, character C. signum, vestigiimi iíA. [keimzeicbeu, 
merkmal]. Belegin: per signa sua (NémGlj. Jesnsnak bélyegit 
hordozom (VirgC. 113). Vala ky fifel veendy az (be-styimak) 
byllügheet ew homlokara, az ollyan yzyk az istemiek baragh- 
yabol (JordC. 910). Megh hydeghwlyek the drágalátos zenth 
werednek billSgewel megh yeghyeztethwen (Tbe\vrC. 232). Tes- 
tekre bolegért az Bachus tzimerét, tudni illic Iwrostiáii leuelet 
sűtnénec (Kár: Bibi. IL2691 Az satan bellegeuel vannac meg 
iegj-eztetue (Mon: Ápol. 4). Az Chiistus az isten allattiajiak ki 
meczet billiege (Fél: Tan. 19). A minémü bélyegit adgya az 
Anticliristvisnak, azok mind-eggjig az római pápához illenek 
(Piízm : Kai. 659). Az t6b erotlensegeknec minden beliegi es 
maculai el fedeztettenec az (Dhristusnac vére hulla.saual (EsztT: 
IgAny. 164). Ha szappatmal megmosod is, billyeg vagyon rajta 
(Czegl:MM. 141). A kmrákra sfitS vassal béllyegec sflttettet- 
nec (Com: Jan. 138). Homlokoki-a bélyegét sütötte (Misk: Angi. 
Ind. 2). 

Bélyeges : canteriatus C. stigmaticus, stigmosus, naevosus 
MA. [bezeichnet, gestempelt]. Az kSmySl metelkede-ssel, mint 
egy beleges vassal rea mettzetuen (Bom: Préd. 620). Ezt az 
papa doctori iol veszic az 6 bélyeges lelki ismeretyekbSl eszek- 
ben (Észt: IgAny. 188). Billegés szégyent süt gróf uram a 
homlokára (Fal: UE 11.42. MF.). Béllyeges ezzel több más is 
(SzD: MVir. 186). 

Bélyegez : signo C. tudiculo, canterio noto JL4. [merken, 
stempeln]. Bélyegző, jel-süt« vas : tudicula PPBl. (NémGl. 231 . 
246). Ha leuelét seb helyre billegezett heljTe k8ti5d, mind el 
égeti onnat (Mel: Herb. 176. BeytheA: FivK. 53b). Az ö emle- 
kezetit, és kegyelmének nagy-vóltát szívünkre bélyegezzük 
(Pázm : Pi-éd. 533). Keretsényt már a félsz billegezte (Kónyi : 
HRom. 17). 

el-bélyégéz : obsigno, canterio noto MA. [bezeichnen]. A 
választottakat isten é haromal bülegzi el : els5 isten kegyelme 
vei (MehSzJán. 125). Lsten téged nem választott az életre el 
sem belliegzett (244). 

még-bélyegéz : dignoro, inm-o C. obsigno, canterio noto 
MA. [bezeichnen, stempehi]. Az 6 felebaráttyánac testét meg 
sértuén meg bélyegzi (Kár: Bibi. L112). Mi nemű szókat mon- 
dott keresztelő János, mikor vrunkat meg keresztelé, és az 
apostolok, mikor az keresztyéneket meg bélyegezek ? (Pázm : 
Kai. 432). Az Lsten meg bélyegezé Chaint (MA: Bibi. 1.4. 112). 
Meg bélyegeztetett lelkiismeretű gonosz ember (Matkó; BCsák. 
1. OeghJaph. 42). Hol kiessen folydogált Ur- Jézus baszéde, 
ott mást bestiának megbillegzett népe (Thaly: Adal. 1.291). 
Az isten nem akarta kárhoztató gonosz erkSltsel meg billyegezni 
(Fal: BE. 573). 

megbélyegézés : [obsignatío ; das stempeln]. Neegyed zent 
kereztnek yegyeewei meg byllSgSzees (ÉrdyC. 72). 

M. NYELVTÖET. SZÓTÁB. 



Bólyegézés : (siguatio ; das .stempeln]. Tyzen ket hazna- 
latos-sagat fcilallyok Jesus neweenek tyzed : byll8g5zee.snek 
eekősseege (ÉrdyC. 61b). Föl tartása avagy billegezése (Zvon: 
Post. 1.598). 

BÉNA (hénnn C. Matkó: BOlk. 251. beimaa ÉrsC. 353): 
nnitilus, mancus, claudus, delumbis C. debilis MA. [verstümmelt, 
krüppel, lalira]. Az poclos uala meg sophowt es ygen vtalatos, 
mert vala benua (ElirC. 103). Job te neked az 5r8c életbe 
menned bénnaol ava^ santaol (MünchC. 47). E^gik vak vala 
másik benna (BodC. 11). Walannak ket társ kynek egyk vvala 
vak es az masyk bennaa (ÉrsC. 353). Egy 5ker ki nem sánta, 
avagy penig egyébkent sem beima (Ver: Verb. 217). Szegetség 
vagyon testében, vagy bénna, vagy vak (Soós : Post 63). Benna 
lábokonn allo hamisság (BahCslsk. 126). Az a szeg török ló 
béna (MouOkm. XXIII.266). Sánta, bénna katona (Matkó: BCsák. 
251). Még csak egy bénna lovat sem tudtak meg gyógyítani 
(Szentív: Verseng. 435). 

[Közmondások]. A ki a bémiát neveti, maga ne sántikáljon 
(Fiü:BE. 579). A bénna rajkó is kedves az anjjának (Fal: 
Jegyz. 917). 

Bénaság: defectus, naevus, mutilatio, vitium MA. [fehler, 
fehlerhaftigkeit]. Ne áldozzál a te vrradnac istenednek oly Skerel 
avagy i\ihal, melybe fogj'atkozas avagy valami bémiaság vagyon 
(Helt. MF.). Valamikor a pap bénnasága, vagy betegsége-miatt 
maga nem szentel, akkor egy színnél többet nem vészen (Pázm : 
Kai. 732). 

Bénít: mutilo MA. [verstümmeb]. 

még-bénít: mutilo C. emanco PPBl. [verstümmeb]. Még 
viselSs feleségeken is kegyetlenkednek, ezek sokszor a magza- 
tot bénnittyák-meg az annyok méhében (Szathm : Cent. 58). 



Bénítás : mutilatio MA. [verstümmelung]. 
[Bénitoz, még-bénítoz] 



meg-bénítozás : [castratío ; das verschneiden]. Az lovak 
meg béníttozására való mesterséget az nagyságod írásából értjük 
(Monlrók. XXII1293). 

Bénul: mutilor, mutilus fio PP. [lahm werden]. Kái- a 
serény lónak mint sebes sólyomnak bennülni törődéstől (Ben : 
Rithm. 266. MF.). 

még-bóntll (megbenfíl Helt: Me,s. 481): [debilitor; kraftlos 
werden]. Immár a nap igen meg bénult (?) vala (Helt: Mes. 
481). Sok embernek meg touab haladna elety es halála, meg 
sem bennuba sok rendbeli betegségekben (Frank: HaszuK. 55). 
Ha meg-bénnúlt, ha ágy feneken heverő kór-beteg, eggyütt 
kell tíimi (Pázm: Préd. 239). Hogy íobban meg béuully (Bal: 
CteLsk. 136). Mint egy meg bénult paiipa le-.szálUttya urát 
(Fal:NU. 285). 

Bénulás : mutilatio ; verstümmelung PP. 

BÉNG : [tínnio ; klingen]. Sok sarkantyú itten pengett, ben- 
gett (Gvad:FNót. 76). 

BÉNGE : faszem v. rügy SzD. [julus ; katzchen]. A bimbót 
nyitó fák bengéí (Gvad: Orsz. 265). 

BÉK (bér MünchC. 67. ber Kár: Bibi. 1.515. beér ÉrdyC. 
78. bires Sylv : ÚjT. 1.50) : merces, salarium, pensío C. praemium 
MA. [preis, wert, lohn, soldj. Hozíatoc énnekem en béremet 
(BécsiC. 311). Veuec a hannic ezüst pénzt a meg berletnec 
beret (MünchC. 67). TenSn magad voltai milto világ beret visel- 
ned (DSbrC. 243). IgSu na^ bin 'az zolganac beret meg nem 
adnia (NagyszC. 235). Beér zerent meg eleegóytee az az feell- 
yeb ne erSlte&se heréének zolgaat zolgalny (ÉrdyC. 78). Jelench 
meg a te béredet énnekem, es meg adom (Helt: Bibi. I. 03). 
Ha aíandoc, tehát nem b§r (Bom: Préd. 453). Az őrSk élet 
az isten parancsolatinak meg tartásának bére (Pázm: Kai. 419). 

14 



211 



liÁliKA-BÉH-liÉKES 



NAPI-BÉEES— BÉKBITÉLÉti 



212 



Talpuk munkája béribe kell ndiiunk nékiek egy ma>;yar forintot 
(Nyr. X170). Mej; kel oiiKeiiiii a kurváé bérit (Czegl : Japli. 
136). A iiapi muukíls igiiz bérit iiie); szolgállya (Tiu-n : JÓÉI. 95). 
A jó alamiz.siia el nem rejti béredet (Kisv: Adag. 1). 

[Szólások]. Bérbe ad: abloco C. loco, eloco MA. Bérbe 
fogadó: peuHouariufi MA. Bérbe fogadott ház : domas locaria 
PP. Bérbeu fogatbttot vcílt meg, liogy én meg rőttenuyec (Kár : 
Bibi. 1.132). A munkiisoc bérben fogadtatuac (Oim: Jaii. 105). 
Job bikáb ti nektek az uj t;ilálmányú szt. atyát bérben meg 
fogadnotok (Üzegl : MM. 140). Bérbe szegői dnec (MA : 
Tan. 1132). 

bárka-bér: [jiortoiiiini, nauluni; scIiitMohnj. Bárk;i-bért 
megadá ott az liaj(Jsolui;ik (KilK. II.SÍO. Barka bért meg ada 
ott az haiosoknae (Boni: Ének. 684). 

bika-bér : equimentum C. (bescluilgeldj. 

erdö-bér : (census silvarum ; waldzins]. Egy chyeber bort 
ad erdeo bérben íRMNy. U.312). 

fold-bér : solarium C. [gnmdzins]. Föld bérben adtak 9 ft 
rMonTME. 1.23. 30). 

hajó-bér: iiaulum portorium C. [scliitfslohn]. MegadtJi a 
haio beit (BécsiC. 240). Hattra adaak az Iiayo beért (ÉrdyC. 
314b. Ér.sC. 426). A révész hiijó bért kivan (Com:Jan. 91). 
Hajó béreknek ki szedSi : portoriorum exactores (140). Ezek 
nem érdemlik meg a hajóbért (Fal: NU. 322). 

házrbór|: loearium MA. [hauszins]. 

hely-bér. Vatsoraló-holybér : coenacularia C 

hid-bér : [portorium ; brückengeld). Ac<itiu.s nem vámnak 
hanem hyd beérnek hyya az megh wetellt (RMNy. I1L113). 

koosl-bér: vectiira MAI. (fahrlohnl. 

munka-bér: manu pretium MAI. (iurbeitBlohnJ. 

napi-bér : [merces diurna ; tagelohn]. A gyűjtött napi bérét 
lyukas zsebbe tölti (Pázm: Préd. 779). 

rév-bér: portorium, naulum MA. mauth (Com:Orb. 281). 

szekér-bér : [vectiira ; fahriolm]. A bor zeker bére nekwl 
vagion (RMNy. n.62). Még az szekér bértis el vezteni: pordere 
naulum (Docsi;Adag. 214). 

tanitó-bér : minerval MAI. [lehrgeld], 

Bérécske : mercedula C. 

Bérel : conduco, pretio eondico MA. [dingen, mieten]. Veuec 
a barmié ezüst [ienzt kit horlotték IsrI fiaitól iMüneliC 67). 
Ne mondgyátok kérlek, hogy a mire bérllek ahoz magam sem 
fogtam (Felv: Dics. 11). 

meg-bérel : eonduTO, pretio MA. (niieton, iiaclitenj. Ve.ssed 
a tőrlűitőbe az ektelenoc Ixsrot, kiuel mpg-borlettem fitSlISc 
(BécsiC. 311. MünchC. 67). Nem mehetek kyllyeb az zeoloo 
gyepueel, ha megh nem beerlettek (RMNy. 11.317). Megbérli 
Laban az Jacob szolgálattyát juliokon (MA; Bibi. 1.27). Az 
agói pusztát az árok-sziíllasiak bérlettenek meg (Tlialy: Adal. 
1.301). 

reárbórel: conduco, subomo MA. [anstiften). 

réábérlö : snbomator MA. [anstifter, aufhetzerj. 

Béres : 1) [mercenarius ; gedungeu]. Meg feddenek, bog 
myre jlyen nagy zentnok jnnepen nem zevnneyok meg jlyon 
beros munkatvl (IJomC. l(i:t). Enaia» az tunia as béres tanítókat 
feddi (Fél: Tan. 326). Bériís igfuiság, nem hitbfli .származót (Mad: 
Evaug. 520). Fogadott, béres éuokeczkék: empta et mereeniu-ia 
cantileiia (Illy: Préd. 11.538). 2) eonduetor C. [mieter]. ») 
mereenarius C. MA. (miotliugj. Berestid : de niercenario ^NémGI 
132). Béres, ki nem paztor, kinek az iohok nem tvlaydoni, lat 
i*ve farkait, el fvt (DöbrC. 325), Farkas ragadozia es ol ozfa 



az ivhokot Bires kedeg fvt mert bires, es az ivhok nem illetik 
vtet (326). B^ ne maraggyon te berfWidnek unokaya te naiad 
mascxl napyg (ÉrdyC. 78). Mjiid \vr Istemiek borSssy vagyivnk 
(131). Zebedeust el liaguáu az haioban az biresekuel iSylv: 
ÚjT. 150). Senki egyéb ne egyéc a szenteltbe, a [lapokuac se 
selyére se bére.se (Helt: Bibi. L li2). A ióueueny es a béres 
se edgyéc belőle (Hli3). Az Béresnek érdeme és szegődsége- 
gzerént kel tizetnunk (Pázm: K;il. 773). 4) servas boarius l'P. 
[ocksenknecht]. Vadiac atyamnac 5 nagy vduaraban b<,-resec 
szolgáé kSimyeb laka-sokban (Bom: Ének. 318). A béres, kiuoc 
a juhoc nem tulajdoni, el hadgya a juhokat (Bom: Préd. 279i. 
A béres kedig el fút, mert béres és ninehen neki gondgya a 
iuhokrol (í'e\ : Evang. 11.106). A béres legények és barmok 
után nevekedett g5b6ly8s8k mindenkor barmok, ekék, barázdák- 
kSzött forgottak (Pázm: Préd. 320). Béres az, nem pilsztor, ki 
juhait praedás torokban ejti (Czegl : MM. 8). Az ily ragadiKiJ 
béres-jjásztoroktól ments meg szent Jehova, illyen farkasoktúl 
(Thaly : Adal. 1.12). 

napi-béres : (mercenarius in diem conductas ; taglöhnerj. 
Vagyon-e oUy napi-bére-s, a ki serényben nem nyúl dolgálioz, 
mikor az nra láttya (Pázm: l'réd. 831). 

BEEIBÉCS : verve.K ; hammel, gchöps PP. Órfi, herélt juh, 
berbéts (Major: Szót. 490). Berbéts hátuls<5 tzimere: coxa ver- 
veeina PP. Tehénből, avagy berbétsbSl, vagy bárányból mess 
edgy .szeletecske hufrt (PP : Pa.\C. 51). A vágó marhát az ki 
meg nem adhatja, egy marháért négy berbécs vagy juh aece|>- 
tálta.s.sée (Monlrók. XXI1I.82). Itórom kapu adjon egy öreg 
vágó marhát, berbécset is (MonOkm. XrV.57). 1500 berbécset 
meddii juhval együtt küldjön (XXIV.24). Juliot, berbéesöt idegen 
embernek ne legyen kereskedésre szabad felszedni (ErdTörtAd. 
IIL299). %y haltartót csináltattam, melyért fizettem négy ber- 
bécset (IV.65). Berbécs, avagy herélt kos (Misk: VKert. 201). 

[BEEBEQ] 

Bérbégés : [mummr]. Valimii czelekedetbíl vag' lelkében 
vag' testében nem használ afádtii'i, nem is czelekedet az, mint 
éliség bultsu iárás, cápa viselés, ciUciom soc berbegés (Dévai: 
Káté ilF.\ 

BÉRBITÍaj (h,rheltUs Szék: Krón. 87. berbitd Bom : Ének. 
387. birbitel Pázm: Kai. 128. 136. borbitd Zvon: Osiand. 140. 
bórböt-uUs Fal : TÉ. 689) : demiumuro C. blatero, mimniuxi MA. 
miu'meln, bruuunen, plaudeni PPB. Magamban bü-bitélek : de- 
murmuro PP151. Reggel a pajxik, ha böjtökben felkelnek, kellet- 
len az haltul igen birbitelnek (RMlv. 11.184. V.255). Ha az 
ira.st i)apa niodra berbiteled, meg nem erted (MeI:SzJáu. 12). 
Sokan b<Smbülnee és bérbiteluec (Bora: Ének. 387). Tekencb 
meg e ix>klost, ki nem cliac aiakiuai berbetel (Tel: I'réd 1). 
Egy szegény emberrel vakká téteté magát, kinek müit ha meg 
gyogyitliatná, sokat birbitéle feje f5l5tt (Pázm: Kai. 128). Kílle 
az hallottak iduSssegeiert miset börbitelni auagy nem ? (Zvon : 
Osiand. 140). Ilaszu szolosmákat susognak, birbitelnek (GKat: 
Válts. 1.1120). A pápisbik deák nyelven és magokban birbitéló 
szókkal szi'ihiak ( Udv : Dáv. 95). A pápisták még ollyak utajiis 
berbitéUiek, kiké világon sem voIUik (VárM:Szöv. 189. 38. 56. 
104. 125). Sokat birbitél tyúk módra a Matkó (Illyef; BCWomp. 
114). Suttogva birbitéhiek az ördöngösök (SzD: MVir. 476X 

el-berbitél : [demurmuro ; hermuniielnj. El bírbitélt imát- 
.sígok és egyéb etVéle iiepeczelé.sek (Zvon : Po-st. I.S4) Az igéket 
pl iH'rbitelik (Mad: Evang 293). Lám a mikor a [vipista papok 
valamit tleákúl el-birbitélnek, áment mond rea a kiVswég {Vóe: 
Igazs. U.198). 

Berbitélés : blatoratio MA. (das miu-melnj. Azért a Ouistus 
a kei eztiensiget nem fondala templom rakaszi.>n, sem templom- 
Mi bőnibilesen, berbetelesen (Szék : Krón. 87). Ki rekesztetnek 
minden féle pogány népeknek berbetelések, mellyek toremtot 



213 



BERBENCEi-BElíEK 



BEREKF>í-130R0TVALATL.\N 



214 



állatokat tiszteltének isten gyanánt (Tel : Evang. 11. 189b). Ne 
a iivav.űyás [loklosok nem kerestek babonát, vagv boszoikjüivok 
berbitélését gyógyúlíusokra iPiizm: Préd. y53). Mi toczik neked 
amaz bSrbitelesrSI es alatomban való meg szent'ile.<ir51 (Zvoii: 
Osiaiid. 1!7). A mise.« pap berbitélésenee, imátküzdogjilisilnak 
vagj'oné aimyi ereje (SL\; Scult 790). Nem berhettl&.sel, hanem 
szép halkal világoson mondotta (Úzoni : Dáv. 1 10). A szolozmán-való 
éjjeli nappali borbitélés (Pós: Igazs. n.ö64). Meg orvosollya 
5tet bizonyos bflvőlés bájolással, é.s babonás berbetélé.sekkel 
(Illy:SzÉlet. rV.lSi). Némelly jegyzések, igék, börbötiiléiíek 
ntánn meg gyflzték ellenségeiket (Fal: TÉ. 689). 

BERBENCE [hurbonn Fal; Vers. 886): 1) pixis, tliecula 
MA. (vascuUmi ; büohse, fasschen]. Kyltem ke egy berbeucze 
n-yzet, tyzen híironi zywolt halat (RMNy. II.14Ű). Hiv társam, 
dohányos börböntzém ! Te tiszü'ttod fejemet (Fal: Vers. 886). 

2) leuticula, ires szelentze PPBI. 

BÉRC (ífrcANyT. ML174. byrch Knauz IL39.5): 1) cliuis, 
jngum moutis ; bergspitze PPB. gipfel des berges Adámi. 
Tendit [méta] versns bjTch ubi smit duae metae (Knanz 11.395). 
Dyznotys eorzeotth az regeczy erdeon az Kawa berczen (RMNy. 
IL309). Nem a világ bértzen, hanem a Kristas i'ittyán járjunk 
(Pázm:Préd. 192). Látjuk a hegyeknek csak a bihczét épen 
(Gyöngy: Char. 225). Mivel hogy a nap Is a tengerek felé 
siet, az ég bérezét mert már általkelé (305). Ált<ilhágom bérczét 
a szomszéd halomnak (GyHngy: Cup. 576). Sokszor tekinti a 
bérez a napot (Kisv : Adag. 305) Erdő kettíl vagyon : egjnk 
bükkös avagy avas-bércz; az másik közös-bércznek neveztetik 
(Gér: KárCs. IV.342). Az közös bérczet ezek biiják ; de az viz 
között való tilalmas bérezhez .semmi közök nincsen (344). 

3) [cuspis, acies; schneide, spitze]. Bércze hath(a)tósbban 8klel 
kopjájának, ércze is bfivebben tlizel puskájának (Thaly: Adal. 
1.132). 

BÉRDO : [consiste ! halt !]. Meg-szóUal a vái-tás, lierdót 
kiáltán;ik (Gyöngy : MV. 86). Eleg nyílik fel az szája berdó 
kiáltásra (Thaly: Adal. 11.88). Oda fent az tokos csak elhivé 
magát, nem adja az várát, berdót igen kajált (118). Fut a 
kapura a német, tai-tja zárosán a gémet, mond berdót, oho 
Herr (lOtt (3341. Ott már két vagy három várat megvett a 
frantzia, de a mi leg nagyobb még Mediolanumban sem kiál- 
tanak már berdót (Mik: TörL. 304). 

1. BEREG: [crusta; rinde]. Az harsfanac az bels8 ber- 
génec ueduessége az égést nyiluán meg gyogyittya (Mel ; 
Herb. 17 1. 

[2. BÉREG] 

Berégtet : [coire facio ; beschalen lassen]. Asztrakán tájáról 
vészem kosaimat s vélek beregtetem borjas juhaimat (Barcs: 
Vers. 109). 

BEREK (litnghen RMK. IL278. bemch Orinár): nemas, 
saltus C. lucus MA. virgultum Ver: Verb. 48. [hain, gebüseh]. 
Szentelt berek: lucus C. Bik-fa-berek : lucus fageus PPBI. 
A quodam nemore quod agberuk vocatur (CodPatr. M.211). 
Nemus nomine Gyrusberek (R'enzel X.53). Rubetum Somberek 
vocatum (132). Fuz beruch (Czinár). Nemas elenberuk dictum 
(ZichyC. IIL55. 56). Arbores pixi siluestras zilberek vocari dixis- 
set (IV. 164). Az berkSketh tyzzel eegesseetek (JordC. 226). 
Mykoron senky nem mehetne az syrew berekben, kereW veweek 
az haraztot, aloythwan nagy yeles vadat ewbeime (ÉrdyC. 
527). KjTalne ázzon néminemű berec.be lovagla (TelC. 75). 
Az erd5k5n es berekekőn keresek (lihC. 180). Egj- nehaniad 
magauai juta egy siü-ii berökbe (Szék: Krón. 87). Ezechias ki 
vagatá á baluaniozasra czinalt plántált berkeket es kerteket 
(Mel : Kir. 439). ErdSk, cserek, berkek roppogása, és fa leuele 
ha lezeg, fen .szél i5 (Cisió G4). Az kiralynac vendégsége kin 



val.'i. varas mellet egy szép beregbon vala (RMK. 11.278). 
Éppiténec magoknac oltj'irokat és berkekit minden magas hal- 
mokon (Kár: Bibi. I.32Ú). Szolgáliinac az berkoknec, és azokban 
való bálvi'uiyoknac (395). Szoros helyeket tágíttsák, ás a tövises 
borekeket irtogassák (Pázm : Préd. 86). Az aszszony állatnac 
mind mulató berke, mind várása legyen az 8 háza (Prág: Serk. 
351). 

[Szólások]. Illy a berek; mentek, mint megy a fergeteg 
(Gvad;FNót. 20). 

Berekes, berkes : nemoro.sus C. saltuosus MA. waldicht, 
mit bitumen bevvach.sen PPB. Vagyon egy magas berkes hegy- 
ben neld háza (Valk: Kái'. 50). Berkes hely: eine heide (Kii-- 
Besz. 123). 

Bereki : nemoralls MA. [zum haine gehsrig]. 

BÉRETRA {béréta Adámi. bérélra MA. bereirum Kár: Bibi. 
IA99. hiretrom Kár: Bibi. 11107. brelrum Radv: Csal. 11.58): 
mitra C capitium, eidaris MA. haube, mütze PPB. priesterhut 
Adámi. Tawol vala tSlSk gallenis kSntüsok, veres beretrayok 
(PeerC. 340). Berétra a feiet ékesíti (Mel: Jób. 68). Háiát ékas 
beretrommal meg ekeszátvén (Kár: Bibi. 1.499). Felemet mint 
egy beretráuai ékesiti vala (529). Vedd feledben az tiztességnec 
beretromát (Kár: Bibi. 11.107). Bonchok, veoreos barsoni bretra, 
fekete barsoni kosuchka (Radv: Csal. II. 31). 

Beretrá,s : mitratiis MA. [mit haube, mütze bedeckt]. 

BERETVA, BOROTVA {hamtuáWiOz FortSzer. N6b) 
novacula C. \L\. [rasierme-sser]. Az beretvára és az boglárra 
gondot viselek, mennél legjobban lehet (LevT. 11.29). Soha 
beretva az 5 fejéi-e nem száll (MA: Bibi. 1.244. Pázm: Préd. 
815). Az ártatlan sziveket a mosdatlan nyelvek eleiben vetitek, 
a kik-is felkapván a két elfi beret%'ával az új liirt, nagy darab 
fSldeket bé-toltenek véle (Fal: NE. 92). 

[Közmondások]. Nem minden botból leszen beretva: non e 
quovis liguo fit Mercurius MA. 

Beretvál, borotvál: tondeo C. MA. [rasieren]. Fó-tOrIfi, 
vagy beretválandó ember eleibe teríteni szokott raha a bor- 
bélyoknál: involucre PPBI. Borotualo barbely (Diai. 80). Juliotskái 
a mezőket beretvállyák, és nevelik tölgyöket (Fal : Vers. 888). 

[Szólások]. C z i n n á n b o r o t u á 1 y, mert meg akatz (Decsi : 
Adag. 27). Csinnyán beretvály barátom (Czegl: MM. 188). Tsiny- 
nyábban borotválly, hogy meg ne akadgy (SzD: MVh'. 324). 

[Közmondások]. Csínján kell a varas fejet borotválni (GKat : 
Válts. n. Elöb. 58). Haszontalan dolgok : kojjaszt borotválni, 
szeretsent szapulni (SzD: MVir. 219). 

el-beretvál, el-borotvál : attondeo C. detondeo MA. 
[abrasieren]. El-beretiálták a .szakállát: genae erasae PPBI. 
Ha el borothwalangyaak en hayamat, ollyan eretelen lezek 
mynt egyéb ember (JordC. 345). Zvkseg volna ev hayat el be- 
retualny ev feyerevl (DomC. 174). El borotualtatá fel fel sza- 
kátokat (Helt: Bibi. IL195). Nem csak az fejeken nyirnek pilist, 
hanem mind .szakállokat, bajaszokat elberetváltatják (Kopasz- 
ságD). Vajki tudom, miért ceremoniálasz ! Meg parancsolta 
isten, hogy szakáUadat el ne beretváltasd (Czegl: MM. 134). 

kömyül-beretvál : circumtondeo MA. [ringsum.scheeren]. 

le-berétvál, lé-borotvál : detondeo C. MA. [abraáerenj, 
Le-beretvált szakái : *resecta bárba ; le-beretválni a szakállát: 
tendere barbam PPBI. 

meg-bérétvál, meg-borotvál : detondeo MA. [rasieren]' 
Meg beretválni a fejét ; *radere caput PPBI. liazocban papoc 
^Inec feleket es zakalokat megborotualuan (BécsiC. 112). 

Borotválatlan ; [intonsus ; uiigeschoren]. Azoknak szirtes 
arczulattyok es borotválatlan borzas hajók volna (Forró: Curt. 
179). 

14* 



2IÖ 



BKRETX'AlJXM ;Al>— BERKENYE 



VERES-BERKEN'i'E— BERZSENY' 



216 



Bérétváldogál : toaso, tonsito MA. rasito PPBl. [scheereu). 

(BorotválkozJ 

meg-borotválkoz : (dotendeo ; rasierenj. Az bouá szándé- 
kozta], uem tó menned, mert níttúl meg barutiiálkoznak téged 

(KortSzer. Nílb), 

Bérétválkoz-ik, borotválkoz-ík : se ipsum tondere 
Kr. [sich rasierenj. Solia nem borotiiwalkozot, soha magaat sem 
kenthe, sem feredfit (ÉrdyC. 287). 

még-béretválkozik : ad *tonsorem eo PPBl. 

BÉKGAJaOT. A viz öntözés vad-kortvél>'b51 bergamotot 
vagy kámiáiiy kűrtvélyt nem nevel (Pázm : Préd. 701). 

BÉRHE (borhf Mel:Préd. 14. MA.): subügaculum succinc- 
torium, perizoma C. subligar MA. ,il.so nadriig Major; iv/At. 
225. halbliosen, miterhosen PPB. reithosen Adámi. sclmrtz 
PPB. gatya, bíirlic, alsij-iug : perizoma ; nadrág, gatya, berho ; 
.subligaculum l'PBl. feieknec haizala nem ogetnalameg es fl 
bérheiec nem kássébettec vala meg (BéraiC. 134). Hát czac 
bürhe fige leuel, ganei az emberi érdem (Mel: Préd. 14. 
MF.). Ozenalanac szoretokat, perizomata czagrot, bSrhéket. 
takareto szerszamot (116). Köntösöket az Suén aloI el metoltéc, 
meg börheieketis (Mel: Kir. 164). Ne sapolódgyál .semmit sze- 
retődben, kiiuíld czak azzal kit viselz berhédben, maid velled 
hál fosos alsó-ingében (FortSzer. I). Vittebergaba még az ber- 
heiet Ls pénzért mutogattac .szent Ferentznec (Horn: Préd. 849). 
Nem volt ám meg énnékem efféle foltos berhém (Decsi : Adag. 
98. 228. Kisv: Adag. 191. 227). Ádámnak fa levélből csinált 
berheje íGyarm: Fel. 78). Az nagy paráznánac ektelen.segenec 
nemi nemfl keppen való be födöze.sere berliét tsiuallyanac (Észt : 
IgAny. 367). De jól meg liksa Luther, hogy az cithólicns 
emberek nyakáb;ui ne ráiiLs,ik az büdös berhét (Pázm: Kai. 
297). Fiigo-levélből borhét tsinálmiak, hogy szemérem tasteket 
bé-fedeznék (l'ázm: Préd. 934). Nem kel neked bör köntös os 
e^eb börlie (Zvon: Páznd^. 232j. Nem volt még a jesiiitának 
ily foltos berhéje (C&egl: Japli. 147). Mi haszna rongyos berhédet 
uj po.sztóval foldod (Gynilai; Tánc. B4). 

fátyol-berhe. Ottan valami fáttyol berhft adnac a segény 

fogohi-a llli'lt:ll:i!.), 146). 

BERINGEZIA. Beringezia gyapott patyolat (VectTrans 
lU 

BERKE (tírtí MA. hi'rkr PPBl. búrkf. Adámi) : 1) juUis 
virguUum MA. [knusijej kiitzioin an den baumen Adiimi. Dió, 
mogyoró, vagy egyéb fákon termi hos.szú bürke, vagy berke : 
|)anic-uhui PPBl. Viragvosiimapou berket (Kiranczola szentelni 
(Szék: Krón. 128). Virágva-sárnap szentelt berkét láttam (RMK. 
n.l81). Gyertyát, berkét és gabonát .szentelni mondottál (219). 
E/z áltil .szokt;ik vala régen a kere.sztyének meg áldani az 
istemiek teremtet állatit, úgy mint, kenyeret, vizet, olayt, ber- 
keket (Pázm: Imáds. 73). CXih'irdnl elegyíted dolgaink közzé 
az berkeket (.Sámb: 3Fel. 261). S) gostriiiKli, gebiisch Adámi 
[Vö. BARKA) 

Bérkéz-iic : [gemmo ; kiiospen). Szép fige fac mikoron ber- 
keznec (Boni: Ének. 545). 

meg-berkózik : [progemmo ; knosiien bokommenj. Szép 
ligefák mikoron megberkéznek, kOzelvoltát az nyárnak ók 
esmérnék íRMK. V.17). 

BERKENYE (bertlaiye MA. berehnyi BeytheA : FivK. 
24. berktnyr BeytheA: FivK. 23. berekuna CodPatr. 1.45. 1270. 
boromn MF.): sorbuni C. sjjerber PPB. Ad lu-borem borekeue 
vocatam (Knanz Il.l75i. /\z :lsz.szu l)erkeuyét ha Uirban Lszíid 
meg állattya az hítsnac follyas.s;it (Mol: Herb. 26) Tíiz, viz, 
soldor, kokonya, tikmony biiza, berkenye, miiiil iainlKír kerosz- 



tyénec leaznec (Vallást. Aaij). (Az nyaíipolya) hideghitö es szá- 
raztó termezetö mint • az berkinye (BeytheA : FivK. 23j. (\2. 
Iwrekinye) száraztó es szorito, mint az uyaspolya Í24). Van 
öreg gesztenyénk, szép puha berkenyénk (Fal: Vers. 903). 

vérés-berkénye : sorbus aucuparia Beythe:Nom. 8. 

BÉRMÁL (demal [1] ThewrC. 235. deermalas [?) ÉrdyC. 
14Ö.) : confirmo, inungo coasecrato oleo MA. (firmen). Kerdetyk, 
hogha azzonyonk Maria volt meg beermaltatot Es mondhatnád 
hognem bt*nn:iItatot (ComC. 21). 

meg-bórmál: [conlinno; finnen]. Megh kerezteltek der- 
maltak (ThevvrC. 235). Ámbár meg bérmálja ötét Béza, és nj 
néven evangelicu.suak nevezze (Pázm: Kai. 520). Lépje-be most 
a meg-bérmált ember szivében, és szorgalmatosan vlsg-állya 
meg, ha fel talállyaé a szent léleknek ajándékját (Tam: JóÉl. 
116). 

Bérmálás : confirmatio iliry.smatica MA. [firmung]. Ezek 
az zentscgek : koreztseg, bermahis (VirgC. 12). Masodzer kezde- 
tyk az bermalasrwl (0)niC. 21). Ffel vezy ;iz zeuth kereztlmek 
yegyeeth ew homlokára az deermalasnak ydeyn i ÉrdyC. 145). 
Az atyafiak az bérmálá-st csak meg guggollyák (Pázm: Kai. 
266). Te tiszted volna, hogy a bérmálásnak oggye.sségét meg- 
mutatnád (Matkó: BCsák. 416). 

Bérmálkoz-ik : fconfirmor ; sich tirmen l.-i-ssen]. íme ielen 
vagyon az egybazi feiedelem pispöc vram, ki meg Ijormal min- 
dent, a ki bermalkozni akar (Agend. 52). 

BÉRVÉNQ ('«rnnj Cseh: OrvK. 28. iönui Mel: Herb. 
183. 184. Com:Jan. 25. bítri'cngh BeytlieA: FivK. 97. permng 
Com : Jan. 25) : pervinca >Sziksz. clematis, vinca MA. sinugriin, 
íviutergrün PPB. Ha borba meg t7>zed ez borúéit vagy louezot 
has fayást, folyá-st, és vér foUyást meg állat (Mel : Herb. 184). 
BÖrvei avagy lontz, perving (Com : Jan. 25). 

BÉRZl:NKÍ;D-ik(iör:öviiö(iii Zvon: PázmP. 257); fremo, 
frendo M.A. [obiiitor, resLsto, repugno; sich straubeu, sich auf- 
lehueu, entgegen strebenj. Mikor a eatholicusok ellen berzenked- 
nek, csudálatos mint uyallyák, és egy .szőrfieknek mntattyiik egy- 
mást (Pázm : Kai. 253). Bőrzőnködik borzát fekete cziókjüik (Zvon : 
PázmP. 257). Es feletteb való csacsoga-ssal s re-szegsoggel ber- 
zenkedöt először egy hozza hailot almával íite meg (Forró : 
Curt. 689). A ki ellen berzenkedtek (Bal:CsIsk. 198). Ez Ls 
markodban szakad tudom, csak hogy berzenkedel (Czegl : ORoml. 
475). Nem igaz hát, akar mint berzenkedgyék Sambar, a \á- 
pLsta vallás (Matkó: HRoml. 27). Valakik ellene berzenke<üii 
merének, mind agyon véré (Póvs: Válasz. 85). Az lengyelek valiV- 
ban berzenkednek az sertajtek módjára (MonTMBl IIL269I. 
Ezek az európai fejedelmek Is berzenkednek és igyekeznek 
császár ellen (IV.89). Az udvar az niint bíirzönködatt eLsöben, 
ngy most nem igen gondol az indulással (TfirT. XV.37). A biidfls 
bábuk berzenkedik a hattyúval (Kls\-: Adag. 142>. Maga szenii»- 
tén berzenkedik (3JU). 

föl-bérzénkédik : (pemias erigo ; die fedem striiuben). A 
tik felberzeukedik (ACtore: Enc. 215). 

Berzenkedés : [renlsus, repugnautia \ widerftend, ilas nider- 
streben]. A l.utter berzenkedéséből senmii nem költ (Veresni : 
Lev. 182). Isten ellen való berzenkedés (tiKat: \'áltii. 11.282). 
Az helytelenül való berzenkedésnek, ingerkedésuek békét liagy- 
uak vala (Sz;U : KróiL 503). Hamar meg csekemiek 8 hátra 
álbuiak az ellen berzenkedé.sekben (Obc: Roma. 33). 

Berzeszt : (arrigo; emiiorrichten). Berzií.'Citi tollát, mint az 
pana ma<lfu- illlyef: Jephta 9). (Vö. BORZASZT]. 

BERZSENY (b^rsm MA. Bal : OJsk. 166. Mrí5,i PP.) : 
bresillus, bnwillum, lignuni acuitliiiumi MA. Bra'-'iliiuium ; brusill- 
holz PPB. Bresilienhok Adj'unL Nem .szűkség viUiia annak több 



217 



BERZSEN"i'EZ— BESZÉI) 



AGGNÓ-BESZÉD— RÓLA-BE8ZÉD 



218 



bersen orczáia meg festésére (Bal: Oslsk. 166). Minden festők 
szeretik : miniiiniot indit, bersent és bánjait, mind kalmárnál 
keresik (Szentm : Kaim. 9). Ha az lovok fai'kai fejérek voll.'uiak, 
azt berzsenjiiyel szépen veresen meg festették (Monlrók. XI. 
363). . 

Bérzsényéz : (fueo ; schminkeu). Berzsenjezi két rántzos 
ortz;>ját iGvad:Idít 155). 

BESE : haliaetas JordC. [meeradler]. Madarak, kykkel nem 

yllyk eelnye : keselyiSth, heeyaatli, be.«eetli CIordC. 941. 

TfFJRT.TA : [önkéntes török lovasság egjik fajtája, mely a 
mai basi bozukoklioz volt hasonló RMK. III.406]. Mehniet bég 
liái'om sziiz besliával táborra szállott (Monlrók. LU.S5). Lippá- 
baii liagyá két ezer terekkel, janicsáiTal, jeles besliakkal (90). 
Beslia, mai-talócz jancsár nagy sok jeve (RMK. in.37). Három 
agával két száz beslia vala (40). Egy beslia aga ott levágaték 
(63. 151. 152. 300. 304). Agák besliakkal egy lábig vesztenek 
aiialy: Adal. L181). 

BESTIA, BÉSTYE íbeíte TibC. 335. 6esíi/a ThenTC. 202. 
hystyn KesztliC. 187. pcsli Helt: Cane. 105.): belua, bestia, fera 
C. Mind fwldi bestyek engetek neki (VirgC. 46). Oh te veer- 
ben telhetetlen bastye (NagyszC. 66). Monda ez ordeyto oroz- 
lalnak, niyre kerengez jt kémen bestye (DomC. 52). Az ? lá- 
bába bestietul megh sertettetSt uala (KazC. 89). zegyentelen 
bestye es telhetetlen orozlau (ÉrdyC. 408). Nilait, bestéit es 
madarit uenen (TihC. 335). Ne enghegyed az nyalyas karhozoth 
bestyanak (TliewrC. 202). Bestjhewel monta, walaky montha, 
merth en nem izenthem (LevT. I. 117). Lám é pesti lélec meg 
iyed, ot mondánac (Helt: Canc. 105). ül vala egy pei szabású 
bestián (Mel: SzJáa 402). Bestie arolo knruafi ((JomBal. 13). 
A farkas legtorkos.sabb féreg, bestye, fene vad (Cbm: Jan. 77). 

[Szólások]. Bestjhewel monta, walaky montlia (LevT. L117). 

fene-bestye: fenevad C. 

[Béstyesóg], bésgyesóg: [bestialitas]. Egyebet ne tégy 
benne, merth imai- el vnam sok besgyessegeketh ; onnan az te 
tyztedbeAl keth keth lowon jnttenek fa hordany, ha nem nagy 
besgyessegh ezennel be hozd mynd az byxokat, ispánokat (LevT. 
I. 147). 

BESZÉD (7't-t.< Pelbárt élete 71. be:et BécsiC. 157. 158. 
példa btzit MiinchC. 39. 59. 154): 1) sermo, logps, lexis, 
loquela, fabula, dictio, eloquium C. rede PPB. Mykorou ment Clara 
monostorába, hogy hallana ysteny zepp bezedekett (EhrC. 75). 
Ebezed nem oF ki irgalmasságot rezzezien (BécsiC. 27). Te onzoUa- 
tidnac kezdetitSlfoguan ment ki e bezed, te kedeg ffl^elmezied 
e bezet (157). Es megértem a bezet (158. 276). Monda 6 neki : 
Men el, e bezedert ki ment az SrdSg te lanodbol (MünchC. 85). 
A bezed, kit en bezelletem tűnectec, az itéU 8tet az vtolso napon 
(198). Zeplwsitetem nyelvemet hiju bezedekvel (Vii-gC. 4). Tyl- 
czatok meg atty nyelueteket hitsagos bezedektwl (112). Nagyon 
halgattyak vala hntet mjiid ez bezeedyglen fJordC. 782). Az 
szólásnac beszéde egy vala az főldSn (MA: Bibi. 19). 2) ver- 
biun, vocabuhmi C. wort PPB. Ky hallanga ez bezeedeket, es 
bel nem tellyasej-tendy hwket, hasonlatus lezen az bolond 
emberhez (JordC. 374). Jesus nem cak bezedeuel de ugian 
igazan es tetemenieuel zerete mfinket (DebrC. 32). Az zeeles 
vylagot chak egy bezedeewel teremtee (ÉrdyC. 36). Nem akarya 
finnen magát czak bezeddel zeretnye (ÉrsC. 238. Ozor: Christ. 
80). Szeues beszéddel : egyéb tudomány nekiM fiduezfilhetz (Helt: 
Bibi. Le). Egy be-széddel mondván, az Aaronnac .szolgai vóltanac 
az levitáé (MA: Bibi. L126). 

[.Szólá.sok]. Rólad vagyon az beszéd (Decsi : Adag. 172). 
Egy bölcs nagy szóval fel kiálta : Igen vesztesz beszé- 
dedben te Thebane (Prág: Serk. 821). Nám Garai veyét 
foga beszédre: lépyél alá vLsely gondot végekre (Görcs : 
Máty. Ul. MF). 



[Közmondások]. A beszédnek egyen6S.s6 jó, a mankónak hor- 
gassá (SzD:MVir. 264). 

aggnö-beszéd : [anilLs cantilena ; leeres ge.schwütz]. Ezeket 
az agno beszédeket oly gyaki'an mnsti'áltattya (Pázm: 5Lev. 
4). Cardinalis Pólusról, Adriauas pápáról, a miket minden 
bizonyság-uélkíil beszél B., agnS beszédek, és hamis trágarsa- 
gok (Pázni : LuthV. 142). 

|azon-be3zéd] 

azonbeszédü: [unins linguae, monoglissus ; eine sprache 
redendj. A főid pedig egy ajakú és azon baszédfi vala (Hall : 
Paizs. Elób. 4). 

bosszú-beszéd: [dicta aculeata, cavillatio; stichelei]. Szi- 
dalom, boszszúbeszéd ne elegyedegyék a beszélgeté.sben (Pázm : 
Kai. 407). Nékünk fordultok 's boszszú beszédekkel illettSk 
(Veresm: Lev. 217). 

csekély-beszéd : abjecta oratio PPl. 

esömör-beszéd : [verba fastidiosa; ekelhafte rede]. Tsak 
merő ts6m6r beszédek (Misk: VKert 316). 

csúfság-beszéd : [maledictum, probrum ; sjwttrede, schimpf- 
rede]. Neraellyec zuffság beszéddel szolnac á sacrameutomoc 
fel51 (Dáv:KKer. R6). 

eleven-beszéd : [viva vox ; miindliche rede]. Nem kel k5- 
weth myat awagy lewel myat gyony de elewen bezeeddel 
(ÉrsC. 536). 

előIjáró-beszéd : proemiimjCom: Jan. 161. [vorrede]. Elöl- 
járó beszéd a komédiában: prologiLS PPBl. (Helt: Bibi. L a2. 
Mel: Herb. Aij). E151jái-ó beszédet bocsátván eI81 6nn8n magát 
bé szinli : se se insinuat (Com: Jan. 162). 

foly ó-beszéd : prosa Com : Jan. 162. Az ékessen .szóló 
vers .szerző, költő a folyó beszédből (e prosa) verseket és ryth- 
masokat egyben illeget (Com: Jan. 202). 

gondolt-beszód : fabula MA. 

kezdő-beszéd: exordium MA. [eiiJeitung]. (Com: Jaa IGl). 

költött-beszéd: [fabula]. A példa beszédek és költőt be- 
szédek (mesék) az oratiot világossan meg-ékesitik (Com : Jan. 

201). 

köz-beszéd: 1) adagium C. proverbium; sprichwort PPB. 
íHelt: Bibi. I. D4). Példa beszédfii lészen és közbeszédül (MA: 
Bibi. I.3I5). 2) [senno; conversation]. Mikor az ember köz- 
beszédre öszve-ftl, nem .szándékozik Pythagorás iskolájában, a 
a hol tsak egynek szabad papolni, akár mint ásítson mialmában 
a többi (Fal: NA. 188). 

mardozó-beszéd : [.satira]. Tavnl hagyván minden satyra 
vagy hyperbole, az-az mardozó, vagy nagyi'a-mondó be,szédet 
(Fal : NE. 8). 

panasz-beszéd : [querimonia ; klagewort]. (Fal : NU. 156. 
Kr.). 

patvar-beszód : [verba htigiosa ; zanlcwort].] (Thaly: VÉ. 

n.i23). 

példa-beszéd : proverbium, adagium, abagio, parabola C. 
[gleichnis]. Bezél vala nekic példa bezedecben (MünchC. 37). 
Egeb példa bezet (parabolám) vete nekic (39). A fige farol 
esmerietec meg e peldabezet (59). Ezeket azoc haluan, hozia 
tolduan e példa bezet monda (154). En zamot példa bezedre meg 
íiitom (DöbrC. 144. JordC. 395). Ees zolaa nekyk imez példa 
bezedot íPasti : NTest. 155). 

példázó-beszéd : [tropologia]. Lás.sátok, mit mond példázó 
beszédében (Land: UjSegits. 11.236). 

rekesztö-beszód : conclasio MA. [schlussrede]. 

róla-beszéd: proverbium. Monda Jesus ? taueitvaninak 
ez róla bezedet (DöbrC. 291). Ezeket rula beszédekben (példa) 



219 



UAVIl )-BRSZÉD-UESZftLL 



BE-BESZÉLL— KIBESZÉLLHETETLEN 



220 



szóltam : haec iii proverbüs locutus síun (331). Id8 i8t mikoron 
immár nem rvlatezedekbeii zollak (:!31). Kvlabezedet (piilda) 
sem eééet nem moudaz (331). Az idSIxjn mondji iesas í Uuieitt- 
vaninjik ez rvla való bezedot (349). 

rövid-beszéd : brevilociuium MA. kurao rede l'I'Ii. Rövid 
bcszedfi: brovilij(HULS MA. 

Bzapora-beszód : inultiloiiiium MA. [graelnviitz). Szájára 
bfszédfl: multiloinuis MA. fizapora beszednek ne líigictek: no- 
lite multum loqui (Fél: Bibi. 8). 

szemórém-beszéd : (opprobrium ; schandreA). Zoniiyenek 
mi'g zemoíironi bezocdet zolny (ErdyC 572b). 

szép-beszéd: facundia, oltxiuium [bprodsamkeit], Zolniualo 
mala-stya es batorsaua es zeppbezede (facundia) nem vala 
(EhrC. 5(1). En zamnak zop bezidi (eloquium) *é leznek, hog 
kellcssonoc (üflbrC. 10. 70). 

szer-beszéd : história [geschichte]. A mas kewetys meg tere 
es kyralno azoiuuik zepsegerewl Inizu zorbezedet (hLiftoiTam) 
tewrlewyte (EhrC. 122). 

szidalom-beszéd : (opprobrium ; scheltwort]. Szidalom bc- 
szédöfkol illeti (Helt: Mes. 193). 

szín-beszéd : [vellieatio ; schimpfwort ?). Sok szin bcszé- 
deckel 8 meg czuffoltatéc (Kák: Sáms. B3). 

szinés-beszéd : (verba fieta; fabelei]. Magattul gondolt 
szinies beszédet Ikxsz ki (Mel : Jób. 38). 

szó-beszéd : sermo, sermoeinatio MA. (g<isprach). Azon eyet 
nagy Lsteny as menuyey odos zobezoedbon vyweek ky (ÉrdyC. 
192). Ez zo bezed kézbe myntli igen niegh farath emberek U' 
vvlenk (TelC. 485). Az a vágyódás bíinncc neuastetic modo 
quodain loquendi, szo be.szed szerout (Mon: Ápol. 330). A szó- 
beszéd közben fordúla olS Franzias Karkasnak az oktalan álla- 
tokról doák nyelven Íratott históriája (Misk: VKert. 16).. E 
világnak minden poni|)ája álombSvelyezfi comediás szóbeszéd 
(Csúzi: Tronib. 2Si)i. 

szófia-beszéd : fabula MA. [umiützes gerede]. Kigondolt 
szóKa be.széd : fabula; fabula est: tsak .szó-fia beszéd I 'FBI. 
Csak szófia beszéd íiz, hogy az apostolokkal ók egyetértív 
nek (Piizni: Kai. li)3). Cal%'inus azt irj;i, hogy csak .szófiíi 
beszéd és agnő rege, a mit sokan beszélnek (497). A tiuiitó 
tudonKÍnt hoz-elo, el-liadgya az szó-fia baszédet (Com: Vest. 
73). Szó-fia beszédet mondani (Kisv : Adag. löl). Én ennek 
a hallatlan dolog mélységéUjn áloui-hövelyiaó. szó-fia beszéd- 
del nem merészlek bé-bocsátkozni (Csúzi : Sip. 98) Újságot tfilem 
ma senki ne viujon, se hizelkodó s fülOket csikláiidoztató szófia 
beszédet ne kívánjon (185). 

szófiás-beszéd : [fabulaj. Immár régen iusokat mint szófiás 
iKiszédeket ált;U-nyái'soltJi szent Joron)iniis (Pós: Igazs. 1.22). 

tréfa-beszéd. Szabados tréfa-beszédek: fostae *licentíae 
PPBl. 

Beszédécske : sermunculus C. verbulum MA. Gyönyörű- 
séges beszédetske : hiaudiciuncula C. 

[Beszédei] 

Beszédélés : [sermo ; gaspriich). Egy nehi'my zómely kózt 
való be.széigfté.s, vetekedés auagy beszédSIés ; dialógus C. 

Beszédes: [loquens; redend]. B^ts ország felé tárta, hogy 
a királné asz.szonnal be.szédos ISmie (Helt: Krón. 57) Szíiz osz- 
tendík forgiisibím alig látunk egy léte voltaképen való nagy 
vezért, nagy aratort helyes, ékes beszédest (Fal: UE. 111.12. 
MF.). 

Beszéli (6mci«í* Sylv: UjT. 1.123.): narro, fabulo, fjibulor 
C. st^rniocinor MA. [sprechen, redenj. En yewtoni fr;iter yllyes- 



hez bezollenem (E2irC. 15). Nem bezel elmonec ríteteben (BécsiC. 
258). Mit monéak cs mit bezeüec- es tudom mert 8 paranco- 
laffa 5rőc élet, melleket azért en bezel lec, miképpen mondót 
énnekem a(a iéen bezellec (MiinchC. 198). Zent gondolatokban 
vele egyetembe bezelyetek (VirgC. • 139). Kyt (Krisztas "neveti 
nem yllyk myiiddenkor bezeeddel bezeelleny (ÉrdyC. 60). Hew- 
sagokath bezellenek íKulcsC. 19j. Felmene a helyrSI, a hol 6 
baszellet vala (Helt : Bibi. I. R2). Regen azt boazellőtt^'C, pro- 
phetac azt hirdettec (Bom: Ének. 43) Beszeltén beszel (Mon: 
Aix)l. 253) Czak nem tudgya mit be.szél (Decsi;Adag. 104|. 
Ezek a világi dolgokról félve beszéllettek (Pázm : Préd. b3). Az 
kit a tolvajok tréfának nem vélnek, elhagyják az játszást, kardét 
nem lj<!SzéUiek (Gyöngy: Cüiar. 213) 

be-beszéll : [narro ; erzahieu). Az mynemew therwentb kw- 
zwttmik akkor zolgaltatotth, mynekuuk be bezelle; igy hogy 
az thorweny igy talaltatoth wolth kwzettwk (RMNy. in.65). 

bele-beszéll : [persvadeo ; überreden]. Már kelé, hogy vele 
menne. De bele beszélé a berezeg, hogy nem volna annyi jár- 
tani ereje, nem győzhetné a tüskéses járatlan utakat (Fal: TÉ. 
701) 

égybe-beszéll : (condico; verabredenj. Phol es Arrackes 
ej^be beszellonee (Szék: Krón. 35). 

égybebeszéllés : [blauditiae ; liobkosimg). Az gyónásban 
nem wezteglem el, de nylwan megh newezem es a maradéko- 
kat, az édes enJekezetet, az ylletest, az egybe bezellest ollyata- 
nukat (ÉrsC. 536). 

éggyütt-beszéll : colloquor MA. [conversiren]. 

eggyütt-beszéllés : colloii\iium, eollocutio MA. [unter- 
redung). 

el-beszéll : oiuirro, menioro Sí. [erzalilcnj. Hogy ezeket 
niyiid el bezeullette vona, monda csmek az fel támadót ember 
(ÉrdyC. 63 4). 

elö-beszóll : nano, memoro, commemoro, reccnseo, expono 
Sí. [erziihlen, hersagen]. Es mikor Mo.scs eluégeszte volna 
mind ezeket, el8 beszéluén az egész Izrael népénec (Helt: Bibi. 
I. eccc4). Szépen be.szelte el6 (Mon: Ápol. 399) A tanácskozásra 
való dolgokat elő beszélli (Com : Jan. 131) Olyan szokásban 
nem volt ezeket elö beszélni (Betld: Élet 13). Dávid elö-bemél- 
vén életéiMik folyását isten mimodon igazgattya (Illy: Préd. 1.32).' 
Ki foghattya meg, és eló beszélhetíV (234. Gvad: FNót. 16). 

elöbeszéllés: (enarratio ; erzShIung]. Negyv'onedic napon I5tt 
(az fiMmonetel), az melyuec elóbeszéllését elhagyta az Evan- 
gélista (MA:Scult 600). 

elcbeszélletlen : iiioratus PPBl. 

elöl-beszéll': praefor; MA. horsagen]. Beszéljetek olSI, a 
mit végeztetek (PhilFl. 68). 

ki-beszéll : 1) (<dissero C. enarro MA. (aussagen,ausRprocheu). 
Taiiétásánae nagy részét idegen nyelven beszélli ki (Zvon: 
Post Lll) MiLssid kSzüllyed és ki be.széllyed (Com: JaiL li'i 
Mindenüket igaziüi ki beszéllek, ki mondok (MonOkm. Vlll2"i;.'' 
Ha mikor egyU'U-milsban ki be.szélli-Ls magát, titkon és tsak a 
Wlltstikki'l közli (Fal: UE. 389). 2) (verbLs elicio, expello; heraas- 
locken). Ezt vi,'iau ki bt<szellec a papasagUiI (Szék: Króa 186). 
Barát ez országból az aszszí)nt ki btiszéllé (Tin : Jáii. MF.l Szép 
szóval az király fiát és az fi) urakat ki beazéllé táborában 
(Pázm: Kai. llOi. Hotiy minket innen kil)eszéljenek s ezeket 
kibocsássuk kezUnkból, nem cselekeszszUk (RákGy: Lev. 2~> 

kibeszóllés : eiiarratiü C. prommciatio MA ' : I ■ 

dologiu'tk ríivid kibeszéllése : ecphrasis C. 

kibeszéllhetetlen : inenarrabilis MA. [unaiisspreehhchi iiiei- 
fabile MNyiI: Irt lilii. Az Lsten az 8 ki-be.széllietetlen iniuil' ii 



221 KIBESZÉLLUETETLENKÉPEN— BESZÉLLirr 



BESZÉLGEn?— BETPEG 



222 



liatóságáral teremtett mindeneket semmiből (Com : Jaii. 3V Ki- 
beszélhetetlen napy félelem (Bartlia: Krón. 17). 

kibeszóllhetetlenkópen : [inenarrabiliter ; unaussprech- 
bar). A fiu az atjáiiaiv értelméből szfiletik Id beszélheteüen 
képpen minden 5 szenjTedése nelkfll (GKat : Titk. 40). 

kibeszéllö: enairator MA. [erziihler]. 

még-beszóll : enano, denarro C. [erzíililen]. Zent daman- 
cos at.vimk ezeket az frátereknek az collaeyon meg bezelli 
vala (DomC. 34). Sjmon megh bezeellee, mjkepi)en wr ysten 
az pogan népek kezz51 valazta elezer az hw neweere nemzetet 
vemiye (JordC. 760). Az históriát meg bezeellee ew neky (É.'dyC. 
50S. 633). Mikoron Eiiodbil aszszony meg beszélette volna észt 
az álmot (Helt: Kióa 21. 2). Ez könyvben Moses elSszer az el 
muIt dolgokat beízélli meg rouideden (KÁr: Bibi. 1.156). Senki 
.soha nem látta az istent, hanem az fiu á beszellette meg mi 
nékünc (JL\:Bibl. Elöb. 1). Meg beszéllé az 6 álmát: narravit 
somnimn suum (137). Felkelnek, és a dolgot meg beszéllik a 
fióknak (XllyrPréd. 1.42.^) 

elől-megbeszéll : praenarro C. 

ismét-mégbeszéll : renarro C. [wiedererziihlen]. 

megbeszéllés : relaüo MA. [erzahlung]. Zent Lstuán halá- 
lának meg bezellése (Beytlie: Eplst. 22). 

mégbeszélUxetetlen : ineiiarrabilis C. [unaussprechlicb]. 
mégbeszéllhetö : enarrabilis C. [aussprechlich], 
öszve-beszóll : coUoquor, conspiro MA. 

reá-beszéll : induco, persvadeo, pertraho, permoveo Sí. 
[überredenj. Nem is chuda ha el hiszic, mert ftil viskettető 
beszedekcel rea beszelUe az kedve tölt világi népet (Mon: 
SzSegits. 100). 

szól-beszéll : loqnitnr, fabulatur MF. Es zolnak bezeebiek 
vala Jesnssal : et erant loquentes cum Jesu (JordC. 21). Choda- 
keppen zolwan bezeelwen eg>-masnak, yme haza yeirt (ÉrdyC. 
514). Ezekre Balduinns szól-beszél, hogy némának ne láttassák 
(Pázm:LuthV. 342). Szól-beszél, mint-ha hagymázban volna 
(Sall: Vár. 10). 

vissza-beszéll : dorice coucinere MA. (Decsi : Adag. 321). 

Beszélldegól : dicto; vorreden C. 

ki-beszélldegél : pronímcio ; aussprechen C. 

Beszéllés : 1) [sermo ; rede]. Halgatam vygasagokat, han- 
gonsagokat, kik nekem ynkab kelletének, honnem minth pré- 
dikáció, zenttekvevl való bezeles (VirgC. 4). Neh legyen ighen 
kemény nyayasagod, sem gyanos bezellesyd (134). Akoron kelle- 
metSsSk leznek az zent mivelk6dtet5c, hod nem mint az sok 
zép bezelesSk (DebrC. 280. ÉrdyC. 422). Ninczen beszelles, sem 
ninczenec igic, hog Idkbe nem hallatnec az fi szauoc (Szék 
Zsolt. 17). Mikor el végezte volna véle való be.széllését (MA 
Bibi. L14). 3) narratio C. íerzahlung]. L6t dolgoknak beszéllése 
história C. Dyen mód kezdé beszéllését (Zrimi 11.10). 3) [collo- 
quiimi ; unterredung]. F6 emberrel való beszellésre neki tsino- 
gattyák az emberek magokat (MHeg: BTan. 84). 4) (disputatio; 
wort^vechsel]. Ha kirSI ah vetekedisek uoltak aua^ ha bezyle- 
sek (disputatio) (Ozor: Christ. 16). 

csalárdság-beszéllós : fallaciloquentia C. [falsche rede]. 

éggyüttvaló-beszéllós : colloquium, congressio C. [unter- 
redung]. 

Beszéllésecske, beszélléske : narratiuncula C. MA. 

[kime erzahlung]. 

Beszéllet: [locutio; das reden]. Vr ystenbe vetette uala 
es ymadsagnak es bezellettnek kj-uanattyat : desideriiun loquendi 
(EhrC. 135). Hog kedeg meg zSnec bézellétetSl : cessavit loqni 
(MünchC. 117). 



Beszélget : sermocinor , verbigero, confabulo, dictito C. 
[sprodien, reden]. Kezde whozza bezelgetni O'irgC. 41). Ki mit 
ohayt, azt beszélgeti (Born:Préd. 251). Az apostolok' elStt szóll 
vala, kiknek világosiin szokott vala beszélgetni (P;izm : Kai. 
6!)0). Bolondul beszélgetni n(!m jó (Prág : Serk. 796). Csak ma- 
gassakat és nagyságosokat beszélgetnek magok-felöl (Mad : Evang. 
153). 

egybe-beszélget : [conspiro ; sich verabreden]. Jákob fiai 
az egy Jo.sef ellen egybe beszélgetvén (Illy: Préd. 3ít8). 

éggyütt-beszélget : colloquor C. [unterreden]. 

elö-beszélget : [enaiTO ; hcrsagen]. Tanullyuc meg, miért 
beszélgeti eló iduozitönc az 6 rea i(5v8 kinokot (Boni: Préd. 
137). Hét rend-béliek azok, mellyeket most el6-beszélgetuiik 
(Mad: Evang. 432). 

ki-beszólget. Kibeszélgettetett ; pronunciatus C. 

[öszve-beszélget] 

öszvebeszélgetéa. Két három conferentia vagy is öszve 
beszélgetés után meg lett a végezés köztök (Fal: TÉ. 767). 

Beszélgetés: 1) [narratio; erzahlung]. Elmélkedések be- 
szélgetésével viszkettetik a halgatók fülét (Pázm: Préd. c2). 
2) sermocinatio C. [colloquium; uuterredmig]. Kdnek csak ha- 
marjába nem ártana fel rugaszkodni, mivel sok és szükséges 
nagy dolgaink volnának az Kddel való beszélgetésre (LevT. 
11.335). Egyesség és atyafiság kiváuásrul való szunSs beszél- 
getés, így vagyon az 5 beszélgetése (Com : Jan. 162). Le kStStte 
uri-paroláját Neander el5tt a minapi beszélgetésben (Fal: NA. 
121). 

eggyüttvaló-beszélgetés : collocutío C. [unterredung]. 

ékesenvaló-beszélgetés: pronuntiatio C. [beredsamkeit]. 

köz-beszélgetés: collociuium; gesprach Com:Vest. 123. 

válogatott-beszélgetés: ecloga C. 

Beszélgető : pronmiciator C. sermocinator MA. [verkün- 
der]. Az ékesen szólló és nyájassan beszélgető (Com : Jan. 161). 

Beszélhető : narrabiUs C. das man erzJihlen kann PPB. 

Beszéllö : faus, narrátor, fabulator C. [redend, erzahler]. 
Nagy dolgokról beszéllS : magniloquus ; magyai'án beszéllfl : 
planiloquus ; ravaszul be.szélW : versutiloquus ; hiába beszélló : 
vanidicus C. Temau főldenec bezellőy (BécsiC. 104). Kerék 
■számra beszéllőnek es io szósnak tartassál (Bal : Csisk. 85). A 
szóllót, beszéllfit meg ne szóllits : loquentem ne interpella (Com : 
Jan. 200). 

csalárd-beszéllö : falsidicus C. [falschredend]. 

hazugság-beszéllö : mendaciloquus C. piigenmaul]. 

hir-beszéllö : [famigerator ; aiistrager]. Az hugoc ne lege- 
nec zo hordozóé, hyr beszéllSc (TelC. 377). 

Beszés. Scurra, leccator vulgo in lingva nostra dicitur 
leubezes (Szilády : Pelbárt élete 71). 

BETEG (beteeg DomC. 252. he,-y Sylv:UjT. 1.144. hetec 
Helt: VigK. 83. ifíeiődek BodC. 27. hetUgh EhrC. 13. LevT. L 
8): aeger C. aegrotus MA. [krank]. Leiének nemjTiemew fel- 
den egy betteghet (EhrC. 13). -O nemberiec elragadoziac, sem 
betegnec sem a vigaztonac rezeseitnec valamit (BécsiC. 112). 
Az w zent testet betegekhez vitek (VirgC. 6). Monda az prior 
az beteeg fráternek (DomC. 252). Nagy sok yelenetek korok- 
nak, betegheknek vygaztasa leezen vala ott a helyen (ÉrdyC. 
341). Zykes nála en nekem meg lelnem Nadasdi wramat, de 
erthem hogh bettegh (LevT. 1.8)' Miért hogy betec vagy, iele 
annak, hogy gyűlSl az isten (Helt: VigK, 83). Mind addig re- 
ménly életét az beteg, a mig az lélek benne vagyon (Decsi : Adag. 
108), Estve lónk szemben az vezérrel, igen beteg válasszal bo- 
csáta (Monlrók. V1II,302), 

[Közmondások]. Sokat kér a beteg, de nem adgya az egés- 
seges : si vinum postulet, pugnos illi dato (Decsi : Adag, 127), Az 



223 



HAGYMA7.BETEG— EI^BETEGESÜL 



MEG-BEHÍXíHBCI^HIDEG-BETEGSÉG 



224 



ereje-szakadt beteg nem járhat segítJ-nélkilI (PázmtPríd. 71). 
Non est vivere, sed valere vita : nem él, hanem KÚidik a t)c- 

teg (835). 

hagymáz-beteg : pbrenetious MA. PPBI. [typhuskraiik]. 

kór-beteg : aegrotiií, morbidu.s MA. [kraiik]. (Born : Préd. 
388). Az vúlt a Krlstiis jövetelének tzéllja, hogy a szomorúkat 
vi(;a.sztallj;i, a kór-betegeket orvosollya (Pázni: I'réd. 238). Ha 
meg-bénúlt, lia ágy feneken heuerő kórtíeteg, eggj'fitt kell 
tíirni (230). Sok-féle kór-betegeket gyógyítót (Tarn;Szents. i). 
Koor betegen ott hagyák (Pethö: Krón. 217). A kór beteg tehe- 
tetlen magával, tsak uem ajakán vagyon lelke (Fal:BK 588X 

száraz-beteg : phtisicus PPBI. [an auszehrung leidend]. 

víztölfólö-beteg : [hydrophobus ; wa-isersiheu). A diihfls eb 
az ő nmrá.'ijival \Tztűl félo beteggé teszi az embert: canisrabio- 
.sus niorstini bydrophobum reddit (Com:Jan. 44). 

Beteged-üc : aegroto, in morbmn incido MA. [erkrankenj. 
Az ember halaira betegSdek (BodC. 27). Mykoron esmeg halárra 
betegSdöt volna (ErdyC. 503). 

el-betegedik : [in morbum incido ; erkranken]. Csáki Mi- 
hály uram elbetegedett, nem is lovagoUiat már (RákFrLev. 
V.19). 

meg-betegedik : [morbo corripior ; erkranken]. Meg bete- 
gevdeek nagy nehéz betegseggel (DomC. 252). Mykoron ez 
gengeseges zvz megbetegedyk (53). Meg betegedéi az ház- 
lac gazda aszszonyánac fia (Kár: Bibi. 1.323). Vettem leveledet, 
melyb51 értem, hogy megbetegedtél (üér:KárCs. 1V.406). 

Betegén : |aegre ; krank]. Uitonc tégedet betegen (MünchC. 
62). Yob teeneked az erek elettre bemeimed betegben anag 
santhan (JordC. 410). 

Beteges : morbidiis C. valetiidinariiL-i, morbosus MA. [kriiuk- 
lidi, kr.-mkliaftj. Az yd5be vala neminemw betheges lazaar 
(WinklC. 319). Mynit yol lattyatok, betegesveeu ember leegyek 
(ÉrdyC. 577). Az fejedelemnek atyja beteges vala (liMK. r\'.205). 
Senyuet beteges (Born: Préd. 43). Leueley igen hazno.sok az 
betegeseknek (Bom:SzJán. 2). Beteges vala, erőtlen es vgyan 
nehéz illato (Pécsi :SzözK 44). Beteges vitézét fázódva látá 
(PázmiPréd. 272). Betegeséé, ágyban fetrengő lecticásoc (Com: 
Jan. 58. RákGy:Lev. 92). 

Betegesed-ik : aegroto Kr. (kriiiikeln| 

el-betegesedik : (morbo corripior; orkraiik^nj. Mikor aka- 
rok Írni asz-szonyommk, alig vehetek időt, kiváltképen az mely 
igen elbetege.>*dém hertelen (LevT. 1L271). 

meg-betegesedik : cw Azt mondgyác, hogy meg betegesed- 
iiecaz gyermekéé, lia verie őket (Prág:Serk. 579). 

Betegesit: [aegritudinem infero; in krankheit versetzen]. 
Leuegí egec betegesetnec, az étel ftJl puffaszt (Pécsi : Ágost. 156). 

meg-betegesit : cw Az leuegfl ég mog betegééit, az étel föl 

fualt-it (l'écsi: Ágost. 32). 

Betegésked-ik : [aegroto ; kráiikelnj. Egy ty^vk az fezken 
Ine es betegeskednek (Pesti : Fab. 84). Betegeskedett, sinlett 
(BitPrinc 194). Itten a várban is egy néhány betegeskedő va- 
gyon (Thaly: Adtl. 1.316). . 

Betegeskedés: aegrotatio C. [unwohl seinj. 

Betegesül : morbidus tio, aegrotare incipio MA, [krank 1 
werdenj. i 

el-betegésül : aegrescoC. [kriinklich werdenj. ElbetegesUl- 
uen, es ez mia eszeben is valamenynyere meg fogyatkozuan 
(t)ecsi:!5allJ. 55b). 



meg-betegesül : morbidus 6o, aegrotare inc-ipio MA. [krank 
lich werdenj. Ata vénségére megbetegesfile labainae fajdalma 
miatt (MA: Bibi. 1.323). 

Betegit : [morbo afficio : krank machen] (Az Maiorana ólai) 
mindfin fele fey faiast, fey szedőigest, augy beteghytő gondolko- 
datokat gyogit (BeytheA:FivK. 75). 

meg-betegit : aegiotare facio MA. (krank machen]. Kiket 
megleUiétnec vala, meg bétégeitnec vala íBécsiC. 43). 

Betegl, betegl-ik : [infirmor, aegroto ; krauk sein]. Clara 
mykoron nehezen beteglenek zent Demyen egyhazánál (ElirC. 
73). Kérlek hogy hoz az elesegekben, kyket nekem zoktaluala 
adnod, niykoriin beteglekuala romában (141). N'ala nemineniő 
kiralca, kinec fia beteghiala Caphamaumban (MiinchC. 176) 
Laffawala a ieleasegeket, meHeket tezen vala ezeken, kic be- 
teglnec vala (179). At£a tia lazar bétegl \a\a. Vram yme kit zerec 
bétegi (193), Kynek attyafya L'azaar beteglyk vala (WinklC. 320). 
Mykoron liarom eztende.vg mviid z\Tietleu oly jgeii ne%'ol\'asol 
betoglet volna (MargL. 139) 

Betegség : morbus, arrhostema C. aegritudo MA. [kraiüv- 
heit]. Mély álomba ejtő bódító betegség : lethargus ; mély 
álomba ejtő betegség : veteruus C. llina őtet 5 hozia es monda 
őneki: Nemberi megzabadoltat e betegségedtől (MünchC. 143). 
O nekik betegsigek megsokasvia (DöbrC. 31). My bet«-gh.seghwn- 
ket hw vyselee (JordC. 376). Gyogyótliwan myudeu kórságokat 
es mynden betegseghőket (381). Neky az bethekseghbe megh 
kelene hahiya (üebrC. 502). Sok betegseegőknek wtann;i hala- 
iara kőzelgetőt vohia (ÉrdyC. 571). Sokasulauakj w betegsé- 
gek (KulcsC. 24), A betegségéé kúzzül egyet sem bocbatuc 
tereád (Helt: Bibi. I.Kk.). Az dőgős neduessegből sok fele beteg- 
ség lezőn (Knuik : HasznK. 31b). 

[Szólások]. dak isten emiek azbetegsegnekoruosa: 
HerctdaniLS morbus (Decsi: Adag. 110). 

belsö-betegség : [morbus intestinus; innere krankheit]. Az 
paztor erzenye minden belső betegségit gyogit (BeytlieA:FivK. 
49b). 

bor-betegség: vinaria angina Decsi: Adag. 311. MA. weiii- 
sucht PPB. 

bozda-betegség : [podagra]. Lábait rongyolta bozda beteg- 
sége (Kunyi: HRom. 167). 

dagadozó-betegség. buiend kőuetkőznek dagadozó beteg- 
ségük, vgi mint belipoklossag, berkőzőt valo betegsegh, hezag- 
faiasok, negied napi hideglelés, vezedelmes nadhak )KB«'cs. 
1572. F.l) 

farkas-betegség : (fames ; bunger]. Szent Macedouius egy 
asszonyt, mellyen farkas betegség vala, meggyógyita (Pázm: 
Imáds. 75). 

folyó-betegség : [meustnia ; monatsfluss]. (A barkoczafa) 
az azzonyallatoknak folyó betegsekőket meg alattya (BeytlieA: 
FivK. 23b). 

g^jnüasztó-betegség: (febris ardens : bitziges fieber] (Kár: 
Bibi. 1.184). 

hagymáz-betegség : [typhus]. A bagymázi betegségnek el- 
hatalmazott ereje aimak az oka íMatkó:BCsák 135). Egy a 
hagymáz betegségből meg-gyógyúl (TitkRózs. 313). 

havi-betegség: [menstrua; monatsflusil. Feleeégéliőz liaui 
betegségében közel nem Linilt (Kár: Bibi. IL123V Az gyönej 
igen jó és Iulxzuo.'í asszonyi állatnak havi betegsége ellen (Kecsk : 
ÖtvM. 275. 278). 

hideg-betegség : [febris frigida ; kaltes fieber). Ez illyeueu 
igen fogh az hiileg betegség (Cis. F4). Az irmős bor minden 
belső hideg betegsegők ellen ia (BeytheA:FivK. 66). 



IZZAn(Vl5ETEGSÍ;G-MKG-l!ETE(;ÜI, 



M K( i liEI'Eííi 'LÉS- - líEZZEG 



226 



izzadó-betegség : [febris ardeiis ; scliweisskraiikheitj. Mi 
goiiossiíjfiiikért bfiiitPtz száraztó betegsítíel, Ryiilaszto ós izzjido 
betetrsi^i»ol i>S;ini:Cer. 177). 

kór-betegség: [morbus; kiaiiklieit]. A n.'iK.v '^Iki kór 
bi'ti'ípk'iíboii iit;\aii meg-sen)Tedsz ti; ^MIIo.l;;TO.s/,l, 11.107). 

lelki-betegség : [aegrotatio montis ; seelenkrmikheit]. Azt 
ei&iti, ho},'y veszedelm&sb és serelmcsb a lelki botesséií (P;izni: 
Préd. 29). 

nádra-betegség : (nicii-bii.'< liystpiicu.'*; mutterkraiiklioit]. (Az 
sorapiom) az azzouyallatokiiak iiadra betegségeknek kényeseié 
hasznos (Frank : HasznK. 15). 

nehéz-betegség : [epilepsia ; hinfallende krankboit]. A kór- 
síigról vat;y nebéz-betegségröl éjü nyavalya ki-rontá.sról (PP: 
Pa.\C. 18). Nehéz betog.séget no kérj szegényeknek (Thaly: 
Adal. I.42ö\ 

oskola-betegség : fietus *Í!uigvor PPBl. [.schnlkrankheit]. 

ragadó-betegség : [cont;igk) morbi ; ansteckende krank- 
heit]. iTel:Evang. 11.565). Vagyon ragadó betegség, mind az 
által az kire Lsten ragasztya, azt niondgya a textii.sban: a te 
nrad istened fordittya, hozza to reád (Diósz ; Préd. 155). 

sárga-betegség : [icterns ; gelbsucht]. Ha meg t5r6d (az 
keserű fyiiet) es rázel anagy mezzel rea kenyöd az sargha 
betegségre es kSrSzt chyont faidalmara, igön haziial (IteytlieA: 
FivK. 50). Az ciisolit, ha gyűrűben foglalja ember, sárga beteg- 
séget eltávoztat (Kecsk:ÖtvM. 280). 

száraz-, szárasztó-betegség : phthisisMA. [sclivvindsucht]. 
Meg ver tégedet az wr szaniz betegséggel, hideg leléssel, gyu- 
lasztó és izzadó betegséggel (Kár: Bibi. I.183b). A száraz beteg- 
ség, aszszu kórság ítabe.«) sok ideig tartóc (Com : Jan. 59). 
A hoszszas hmnit gyakortább száraz betegségen végződik (PP: 
PaxC. 99). Az én állaixitom száraz betegségben nyavalyag (Fal : 
NU. 287). 

szomjuhoztató-betegsóg: fhydrops; wassersncht]. Ha az 
fodorkát meg-fözed, vizkonságot, az az szomiuhosztatii betegséget, 
rasztot meg gyogyit (MehHerb. 37). 

tetves-betegség : ^ix'dicularis morbus, phthiriosis PPBl. 
[liiiusekrankheit]. 

vizi-betegsóg : [hydropisis ; w;i.sser.sucht]. (Frank : Ha.szuK. 
35). Síirga répa oldal faioknak es vizi betegségben valóknak 
baznal (BeytheA : FivK. 77 b). Vizi betegségbéli ember (Zvon: 
Po.st. 11.133). 

Betegsz-ik, betegéaz-ik : inlinnor Kr. [krank werden]. 
S5t hasznos oriio.sságtiü beteg.szik s kiált (Zrinyi 1.151). 

el-betegszik : [morbo corripior ; krank werden]. Oly nagy 
zenwedeto&seegőket teezen vala, hogy ugyan el betegSzyk vala 
belee (ÉrdyC. 5031. 

meg-betegszik : [in miirlmni incido; erkranken]. Ismét meg 
betegszem : remorbesco C. Ügy tetszik, ottan nem övé, a mie 
vagyon, mihent meg betegszik (Pázni : Préd. 835). Megbetége- 
szic Jáeob, és megesketteti Jósepliet, hogy temetni kiviszi az 5 
testét aiaiiaan főidére (MA: Bibi. 1.41). 

Betegül: iutiimor Kr. [krank werden]. Halálra betegfii 

(MA:.Si.-iilt. 1811. 

el-betegül : aegroto MA. [krank werden]. Elájnléc és el- 
belegnlée egy néhány napig (MA: Bibi. 11.166). 

még-betegül : aegr&sco MA. [erkranken]. Vala sok fyay meg 

hetegéwlewt (ElirC. 116). Mikoron igen meg betegíilt volna 
(VirgC. 109) IdS elSth ekfissegőmben meg koriilyac, betególyek 
(NagyszC. 58. MargL. 37). Meg betegevlveeu el nyiigouek vr- 

M. NYELVTÖKT. SZÓTÁR. 



ban (DoniC. 22). Nehéz betog.séggel meg betxígevle (75). Tizen 
üttodie, és 17. és 44 esztendeyébeu meg betegfll (Cis. K4). 
Oldal tayas aiiagy iiyilalas miat raegbetegfllnei; (KKiakó. 1573. 
A3). 
mégbetegülés : aegrotatio MA. [nrkranlmiigj. 

BÉTONIKA: [betoiiica]. Fekete betonica, liak liu levele 
virago.stul (Frank : HasziiK. 1 8). 

BETŰ (hdhcw JordC. 366. 6nUi/ Pesti : NTest. 8. ftőífl Lép: 
I^ük. n.153. !>m!tw VirgC. 130.): 1) litera, grammá C. [Ijudi- 
stabe]. Négy bfilWvv-: teti-agramniaton C. Iratuan 5 felette ober bó- 
t8ckel, gnrfigóckel es deiakockal (MiinchC. 165). Az bewtw 
megh ewl, az lelek kedyg meg eleuenith (VirgC. 130). Eg 
ygliee awa^ e^ bethcvv el nem mwlyk ez terwenből (,JordC. 
66. 585). Az első bfitviiec, az c-neg értelme vala imez (DobrC. 
3303). Ha ez 5tli kfiueknek első bőhvyth egy mastliwl el zedyt- 
tflk (ÉrsC. 521). Ez barom kfilőmb formaia es tulaidonsagu 
bőtöknek: Jah, eg a szőndőlese (Mel:SzJáii. 462). Czifrára vagy 
bStíikre akarja vetni ezt a fíivet (Lipp:PKeit. 11.11 1). 3) 
[literae, verbum; schrift, wort]. Erezte leueleket S orzaganac 
menden vidékibe kfISmb-lcílömb nelueken es botőkfm (BécsiC. 
50). Nem lehet, hogy abban a gySlekezetben isteni igaz.ság 
lehessen, "mely (a bibliának) bfitfijét kétségessé teszi (Pázni: 
LuthV. 148). Amazt a próféta betiije, azt a .szent Máthé igéi 
lieszélik (Mad:Evang. 93). A mint a botfi mondgya (Tyúk: 
Józs. 162). Mit érte a szent ii-ás betűjén (Matkó : BCsák. 211). 
Nem ibi bene, si hic bene, az az rövideden a magyar betű sze- 
rint: közelebb az ing a dolmánynál (RákF:Lev. 11.130) 

folyó-betü : [literae cursivao]. Az igaz reformátasok értel- 
mét gSmbölyeg, az ellenkezfiknek erős,ségeket folyó betűckel 
nyomtattattuk-ki (Apafi : Vend. EIöb. 19). 

kóta-bétü : [nóta musica ; musiknote]. A kóta-bfitiikSn fel 
s alá tud valamitskét dauulni (Fal: NA. 156). Kóta-betükre szól- 
lani erőltetve, finnyáson (SzD: MVir. 412). 

számvetö-bétü : [iiota numeri ; zahlzeiclien]. Jesus neve 
a .sidók kőzStt jód-nevu betűn kezdetik, a gSrSgfik kőzutt pedig 
jottán, az melly bStűk a két nemzet k8z8tt tizuek bizonyos 
számát iedzi ; számvetS bStft gyanánt éltének azokkal a nem- 
zetségek, molly tizet tenne kozSttSk iHall: Paizs. 131). 

számzó-bétü. Ez táblában megint ollyat találsz, khi ha 
semmi számzó betű iihits, az elsű leuélet iegyzi, az vtan való 
.számzn betű az leiielen való verset iegyzi (Mel : Sz.Ján. 563). 

Betübeli : [graphicus ; ziir schrift gehörig]. Aprolec bőtűbéli 
fogjafkozásoc (MA: Bibi. 5). 

Bétücske: literula MA. líg bStüczke el nem mnlik : unus 
apex non praeteribit (Fél : Bibi. 6). 

Betűs : (graphicus). S<)r.sok s állapottyok grapliice, butfisen 
le rajzültatik (Szentp: Izi'. 3). 

[Betűz] 

ki-bétűz : exsillablso Kr. [Iierausbuclistjibireii]. Kibfltflztetik 
az Elohim névnek jegyzfísége (GKat: Titk. 19). 

BETYÁR : trossulus ; stutzer SI. 

Betyárság : [trossuli ; .stutzerschaft]. Kiben ré.szoltetik vén- 
ség, ifiiis;ig, él vele piartzot nyargaló betyárság (Orczy: KöltSz. 
20.5). 

BEZDVÁE? fbüdzji ?]. Nyiics ott semmi emlékezet a tSriek- 
ről, bezdvárrol, orvosságokról (Lép: PTiik. 111.40). 

BEZZEG (bezerih ÉrsC. 307. hezec Helt: Krón. 188. bczszrg 
>lel:,lóh. 14. bezzek Komj:SzPál. 202): saue, liom, papae MA. 
Pl 'B. [nun, fürwahr]. Bezzegugy : scihcet, qu.asivero MA. Reá- 
húzatta bezzeg az obek liamiinczadjára VVF. 538. Ugyan-Ls, 

15 



227 



lillíE-BIUIKCSÓZi^ 



lillilKKÁl. UIKA 



228 



bezzeg, i'igy kellett: alul! PPBl. Oli te gonoz halwjuiy, bezegli 
atto feyedet bee t\vr5m (ÉraC. 307). Testli zer>iit guiidolom-y ? 
öemniykjiieii nem »gy, liog)' ennalain volna : be/jcek bezzegli, 
batlior batliur, hogy a niy ty luilatuk való Ix'zydwnk nem voltli 
bezzegli, batlior, i;s nem, nyncliyen de bezzegb bathor; hyam 
Holt valanienye igyrety (fogadasyi vadnak az ilw istennek, ew 
általa vadnak bezzeg iKonij: Szl'ál. 202). Heelzcbub sidoul, 
magíírvl legeknek bahianya ; enni.-n veU'm bog in ez íízo : bezzeg 
(UMNy. 11.41). Ha az «t nemeíi, gjízdag ember, nem kőiiet- 
kőzik belüle, bogy az egyngyu .szí-gény ökíir anagy dl'ízníi 
legyen, liezeg nem, hanem fi í.s ember íHelt: Mes. ^íf)). Mondií 
Nabot: Bezzeg en nokcd nem ailuni az en .szolílmet (Mel:Kir. 
35-1). Bezeg hamar talalaaiamboratzíiueket (Dáv: Vlfeji. 1,35) 
Bezzeg méltán szenvedem ezt, ki a .sz.aniárnak ntím akarék 
segétfiéggel lenni (Fe.sti: l'ab. MF.). Te bozzug iambor vagy, 
mert nem vgy ezelekedel mint egyebet (lioni; Fréd. 931)). 
Bezzeg é sem rák liátun vakí iárás vgyan (Deiwi: Adag. 238). 
Bezzeg Kcreratelő Jáno.s magában égett, és azért fényaskedett 
egyebeknek (Pázni : Préd. 1)1 ). lijdduiiius azt iija, bogy a pá- 
pistíüiágban volt bezjieg keresztség, oldozá.s, de igen veszte- 
getve (Pázni: LutbV. 93). Bez^.eg volna nékemis módom az 
fcied szapullásálan iHal: Csl.sk. 107). Bezzeg ngy vallok én e 
tzimlxirás barátoddal eggyiitt (Ozegl:MM. 117). A tántzikát 
ártalmas tekéiitettel kozleni s forró meleg Isökokkal végezni, 
bezzeg bűn (Fal : NE. 85). 

BIBE C/-Í4Í Uelt: Mes. 150. Zvon: IMziiiP. 225.) : uleuseuluin, 
vuliius parvnluni ; eine kleiuo wiinde l'Pli. Nem mutatta, hol 
szoríttya a lába-béli, csak alattonil«in taiwgatta a bibéjét \VF. 
■109. Idível minden bibéje meggyógyul az eiiibeniok WF. 787. 
Midin legel" lovon akarná doctorságát fényesbe tenni, nagy 
ki-riyilt szenieckel bibéjét .szemlélgeti (K(ire.szt: FKer. Elfib. 1). 
Kíijta pattant bibéjén éktelen száj tálá.s.s;il (Elfib. 3). A lelki- 
ismeret bibéjinek sanyarú mérges .szokval való érdekeltotésok 
(CiKat : Válts. II.' Elób. 58). Magok bibéjét palástoló azaz ma- 
gokat kevéllyel! gazdagoknak tartó szegények (Otr: Tökéli. 
IIG). Jobb lett volna ezt a bibét nem Ls illetni (KLw: Adag. 
468). 

[Szólá.sok]. Veszem eizenibo, mitiil layoii bibéje (Zvon: 
PázmP. 225). Ez volt az ő biboiu ( Üecsi : Adag. 22). (Néiiiol 
uramnak) Olaszországban is bizony nem k i c .s i n y a bibéje 
(RákF: I>ev. I.49I). A IHbbi is érzi a maga bibéjét, de 
én dupplán érzem (Mik:T(irL. 377). Minden egy a.sszoiiy légin, 
és lia egygyet.ske maga bibéjét fáj dal ly a, már az ogé.sz 
nemzetségén megfordult a nyavalya (Fal ; NA. 132). 

[Kíizmondások]. Mindennel- va^Toii az fl bibié (llelt: Mes. 
156). Kinek kinek az ő bibiMu fai (Uei'.si: Adag. 218). Kiki maga 
bibéiét éi-zi (Deák: KOrv. Hl. Minden napnak tulajdon bibéje 
van (KisT: Adag. 375). 

BIBELÖD-IK : rebus liidiiris distiiieor ; tündéin PP. 

Bíbelődés : |nngatio ; tiindeloij. Sok bibelídés vagyon a 
gyaixjllal iMik:Tí)rL. 78). 

BIBIRCSO (biboHtó PPI. buburcsu Kai. 1620. CL hoíur- 
íMí/jis: joiitbi ('.): papilla, piustiila ('. jontbiis PPBl. [warze). 
Az ő jSvendólé.sek emberi testekben való liideg lelések ús fTi 
lájiumk, boborcsok (Kai. 102(^1. Cl). Bibireso és akar melly puf- 
ládéc, csomó, bntkó ineg-rutétiiae (C'oiii : Jan. 51). Boborcso 
avagy liimIS, esécsec, veres keléséé: |iapiilae seii varioli (00). 

BibircBÓs : (pustnlis refertiis ; wai-zig]. Ilimlfilielyes, bibor- 
tsos: facies *cicatricos!i ; babos, bibiil*« ábrázjitu : babiolus 
PPBl. Bibircsós nyelveil (l''olv: SchíSjd. U). A Salamandranak 
darabos és bibortsós bori vagyon (Misk; VKert. 253). 

Bibircsózás : joiitbi C. MA. (waraen). 



BIBIRKÁl,, BEBtRKÉL: |vellioj; kiablwlni Bibirkály 
már a lejedbttn iC'zegl : MM. 1 13). Bibirkél, ujjaival mot<rz 
(Vajda: KrLszt H8). |\'ö. BABERKÁIiJ 

BIBLIA : íbibliaj. Zwz tiiarya yobaii twgya wala az bybj. 
lyalb, l)i>j:l) mm a pioplietak (ÉrsC. 327). Ki jobban és igazban 
fordította nuisnál az bibliát (MA: Bibi. Elób. 3). Az bililiáiLHc 
egészben való megfordítása (5). Szamárkotlgyál a magad bibliád 
ellen ls (Matkó: BOsák. 307). Kezdem rászabni a bibliát (Bethl: 
Élet. 353). 

BIBOK (liébur MA.) : byssus C. PPBl. [purpur). BlborUll 
való : byssinus C. Te felednek ff rti miként kirali bibor : sicut 
purinira regis (UübrC 481). Feyer bíborból cenal einbőrnec 
ruhát (NagyszC. 244). Keuelen oltflztel bíborba, baisonba rUodC 
25). Bybor es bar.sson ewneky ewtSzety lErdyf. 111). Be polal- 
tatnak liarsonba es bíborba (TihC. 58i. Hilior avagy vékony 
gyolcs (0)in: .Jan. 139). Diága fejér bibor ndiákin Altózlett- 
(Tyuk:Józs. 322). Eieszii végtére lArét ágyékában, tulajdon 
vérének Ijornl biliorába (Gyüutry': KJ. 75). Egy egés! vég 
veleiitzeí szélye.s bibor (^VeelTraiis. 9). 

[Közmondások]. Jó bor, iwnz és bibor igen meghitt jámbor 
embert kiváu őrzésre (Kisv: Adag. 50). 

Biborbeli : by.s.sinns MA. [piu-|)urn]. 
Bíboros : [pnipureiLs ; purpiirn). Az ágacska lábait ezv.st- 
bSl garta, feie allat araíiast, fel hagoíat bíborost (DübrC. 176). 

Biboroz : (splendco ; paradiien]. A szegények, lia lehetne, 
ma biboioznának (CVn'izi : Síp. 537). 

BICSAK iln.'.iía Pl'. I'iczke. Comllal. 32. 33. scalpnim WF. 
bitshi! : *.scjilpniin siitonnin PPBl): culter plicatilís; ein ta.scheii- 
rae.sser, scbnappinessei' ; scalpnim calcearium, stitoríum; kneitl' 
der .scbiister PPB. F^ ezA^tlanc, 2 zablía, eg bicíak (UMXy. 
nL91). Biczket 6s a szekerezel ía meg fordítani iConiBal. 
32). Mind biczked es niolnoddal £zue el vezt az Isten (33). 
Mérgemben a bicsakommal öklödöztem a ló farát (Bethl: Élet. 
298). Kivont mezílelen bicsjikjával az sokasjig között igen jó 
felém ^ErdTörtAd. 11.177). Tied le.sz ónnal jól megrakott légrádi 
bicsakom. Betta észre vette, [líinaszos bicsakját elejbe vetette 
(Fal : A'ers. 906). 

BIGGYESZT : appendo, .•■ns|)endo Sí. (stellen, hiiislollenj. 
Az ón .szerszámot szegekre bídgyesztík Oszenlin : TFui. 21 1. 
Azokat az fBlsó-irás4)kat, akármely trágár kóiiyviieU-is eleiben 
bíggyezthetnék (Megy:Szöv. 125). Még is nem nyngliatik S.im- 
bar, li:ii:em ugyan hegyek tetejére akarja biggezteni a |uipLsla 
ecdi'siát (Matki'i: HKoml 44). A Posaliází vram ellen biggyez- 
tett szalma argiimenluniát titogattya iiékeni-is iMatki): BCVik. 
50). A rómaiak a római pápát is oda bidgyctztik (Pós: Igiizs 
1.147). 

BIKA : I ) taurus C. [stierj. BikáUJl való : taiiríniis C. Bi 
kakiiac .ildozat'ta : holocaiistum tauronim (BécsiC. 121>1. By- 
kaknak gywlckeze.se iiei)eknek leheiiy kezet vagyon iKuUsC". 
100). Pokol fene bika szarvon kötve vala (llusv:ToldL 3) A 
füge fához kfittetelt vadbika, ókor meg sselidAI (ACsere: Enc. 
225). A bikának nyaka vetcsobb, viLstagabb (575). Féltem, hogy 
meglaslakolnak a bikák ifivad: Nót Vég r. ISIi. 2) |si(;iiiim 
zodiaci). Az eghbelí iegjnec, kit bikáiiac iieiieziiec, lu gradiisa 
alat fenlíc vala ez a rosa czíllag iMísoc: l*rogii. 18). Miiidin- 
féle visszarágó állatnak jegyében ugy inint bikában és bakban 
nem jó purgalíot venni (Cis. MF). Az bika az Kas tjukkal 
az i'glmek tizedik szegletiben vagyon (KIH;brer/en. 1019. C'.'o 
S) \'íliiliis. Okot vgan iiieg Imií ment libjinnak bíkaíat ivílnlniiii 
(LKIbrC 74). Koronked b\kalli ívitiiliiini aldo/ycck hw bjneyeilh 
(JordC. 99). 

[Szólásokj. Bika a I a 1 1 is borjút koros (StD: MVír. 
275). 



22Í) 



BIVALrBIKA— BILI^í; 



BILLE(3En-líIMlit) 



230 



IKíizmondAsok]. Ijv vakar .1 bika-is fSldet a maga fejére 
(Matk<'); HKuiiil. 5i. Jaj annak a háznak, hol telién bikáknak 
jármot nyakába vethet (Kisv:AdaK. HHl Tiulod-é, ho!;y na- 
gyobbat thighalik az oroszlány, mint a bika? (Thaly: Adal. ISili. 
A rósz nyelv bika alá is borját tehet (Fal: Ji-sj-z. ;>2()). 

bival-bika : [bubalns mas ; büffelstier]. Jutott öref; binl 
bika No 2. iKadv: Cs.al. U.401V 

bölöin-büca: ardea stellai-is SK. rohrdommol Com: Orb. 
•!!•. OkSr bika avagy bőlőm bika : onuoiatulns shu tanrus (Com ; 
Jan. 3fi). Hallottál már bömbölő bólőm bikát iZriuyi: ASyr. 
295). 

erdei-bika: iirus C. Com: Orb. 59. nnis silvpstris Com: 
.lan. 4r>. [aueroclLs]. 

ökör-bika : 1 ) [taimis ; stier]. Az bitlenek ókor bikái meg 
borniii-iztattiiik az i'inóket i,Mel:Jób. 51). 2) onucrotalns Major: 
Szót. 3:i7. ünoorotalus, butorins MA. bntio; rohrdommel Com: 
Orb. Hl s;u'kgaiis PPB. iHelt: Bibi. I. CCc3. Kár: Bibi. 1.97). 
Az sz;'irnyas állatoc kőzzűi ezec legyeuec ti nálatoc utálatosoe : 
eyjeli varjú, hattyú, huhogato-bagoly, ókor bika, publicán madíii', 
gém, e.sztrag, szarka az 5 nemével egybe, bndosbabue és pu- 
peuevér (,MA: Bibi. 1.97). Ókor bika avagy bSlón bika: onocro- 
talus seu taurus (Com: Jan. 36). A génmek nem utolsó neme 
la ókór-bika, kinek nagy hoszszú nyaka és nagy liegyi avagy 
gyomra vagyon i Mi.«k : \'Kert 340). 

vizi-bika : onocrotalus PPBI. kropfgans Kii-Be.sz. 15fl. 

Bikász : [bubulcas ; ochserbiil]. A bikász jelenté, hogy a 
bika jókorelein csak egyre szaggatan-.«zaggatt;i a kőtelit (Nyr. 
.\lV.4r.l1. 

BIKCIS : 1) butlubata, latapatata, titivillitium ; narren- 
possen, jKímperleiiemp, gam schleis.sen, nichtswertige ding, 
kindoq)os.sen JL\. unniitz zeug, tapperei PP. 3) [homo mi- 
si-llus, levideasis; ein.armseliger men.sch]. Sz. Ago.stonnál .szeine.sl)- 
nck vagy okosbnak itilhetié magát egy paraszt bikczis? (Pázm: 
Kai. fi42). 

ikcis-bikeis : bnttub.ata, titivillitium, tatapatata MA. 

BIKOS : [ÍJ. Egy .sák szaia szakadott megli Kószeghenn, 
ászt tutták a szegény kintomáló bikosok, hogy talán valami 
collatiora való falatok hullanak (BahEpin. 1). Az kőszegi sfdt 
para.szt .soceuai bíidós lenben loccziant ro.ssz kalán bikos.sal 
maradék! vattok (Bal : Cslsk. 128). 

BILriSrCS (f'elcnc KecskTört. n.298. belttils TótliJ : 1-tN. 
12ií. Pós:Igaz.s. L535. bdmc MA. bdincs H.all : Paiz.s. 490.): 
manica C. MA. numellae Com: Jan. 136. manicae vei com- 
liede.s; hand oder fiLssfeüseln PP. A kemény fájdalmak (jllya- 
nok mint a kalodák ás belintsek, mellyek kötve tartyák a 
testet (Pí'izm : Préd. 943). O.storokat, békokat és belini-seket is 
hoz-ata elc^ (Prág: Serk. 573X Kézre való bilincs (Radv: Csal. II. 
394). Békót, béléncset ós örök kárhozató), rabs;igot szereznek 
magoknak (Csúzi: Sip. 12). Lakatgyártók az fl maslei'ségíikkel 
készített pallost, .sarkantyút, belenczéket nekünk alább tartoz- 
zanak adni (Kec-skTört. 11.298). Kezeink belincsben, tömlücz 
fenekében v.agyunk (Thaly: Adal. Llő8). Vas-sal é.s belinc.scsel 
kinozzák az testét (211). Szerelme lánczán legyen bilincsed 
(138). 

Bilincséi : compedio, pedicas injicio Kr. [I'esseln]. FeLszaba- 
dnlliat;itlanul lánczra béléncselje (Csúzi: Sip. 87). 

BELLÁÍTY : |V| .\z mely igért pénzt é.s .sz,ablyát nagysá- 
godnak billánynyal együtt kiküldött, annak árát igen váíná 
(MonTME. V.132). 

BUjXiÉG : moveor, nuto, oscillo, proiiendeo in ntiamciue 
p:irti m Sí. |w;iel;eln, schwingen). Oda nem ültek volna, ha 



tudták volna, hogy úgy billeg az tenger (Monlrók. VIII.396) 
Arra vetvén .szemét kézijja billoge, félre rugá nyilát a miatt 
idege (Gyöngy ; Cup. (iOli. 

Billeget: moto, vibrlsso, modnkamen niotito MA. cio PPBI, 
ich bewego oft Coin: Ve.st. 136. így szolnak mostan a cygany 
louán iiló bilsek e-s ackik ;iz válazt;Lst hamis.san billegetik 
(Mel: Jób. 15. MF.). .Jóllehet az ti vaclioratoc mind ro.ss, árpa, 
köl&s kenyérből meg lehet, mert akar mint billegessetec, vgyan 
az, a ki az olót volt (Mon:Apol. 14). A barázda billegető a 
farkát mozgattya és billegeti (Coin ; Jan. 38). Gyantás torkoddal, 
billegoló ujjaiddal valanielly árva-violának kedvét találhatnád 
(Fal: NA. 231). 

Billegető : [epistomio instinictns ; mit klappen vensehen]. 
Az orgona billegető, tárogató sipokb<')l (tistulis) áll (Onn: Jan. 
1(59). 

barázda-bülegetö : cindus, molacilla C. [ackermaímchan]. 
Barázda billegetLÍ madi'u'; cinclus PPBI. A bar.iz.da billegető a 
farkát mozgattya i.Com: Jan. 38). 

[Bülegtet] 

barázda-billegtetö : [motacilla ; ackermünnelien]. Lépett 
mint banizda friss billegtotöje (Gvad:FNót. 90). 

Billen : veitor, invertor, cado, moveor Sí. [wippen]. 

Billent : verto, inverto, dejicio, trudo, nioveo, tangó, con- 
treeto Sí. [abdrückenj. 

föl-billent: [sursura agito; anfkippen]. Ezeket fel, azok;it 
lebillentette a mostani világ (Fal:NU. 351). Mü.st felbillent első 
fokra, ápolgat é.s mosolyog (Fal: Vei-s. 86S). 

még-billent : [subverto ; um.sto.sseu]. Azou i.sten, a ki meg- 
billentette lábaidat, i'igy talpra Ls építhet (SzD: MVir. 334). 

BUjLIKOM thillohnnot RákGy:Lev. 81. billHum Thaly: 
VÉ. 1.23): 1) [salve; willkommen]. Tegnap Homonnai uram 
küldte volt .szolgáit ide, én is megadtam nekik az billokomot, 
az magok ajánlá.^-a megvolt (RákGy:Lev. 81). Orfil az Chonlos 
Pál, hogy .a.sztot meg látta, törököknek bá.styárul hangái kiálta: 
Ihon van az jól jűtt bilikom pahára, majd neki is adok, az ki 
meg nem itta (Zrinyi: ASyr. 128). 2) (poculnm hospitale; will- 
konmibecher]. Ez Hunyadi Mátyás király billikmnjn, velonczé- 
.sektül vött régi ajjuidéka (Thaly: \'É. 1.23). Teszek veled egy- 
két ivást, megüzöm vörsönt veled billikommid ivást (386). A 
billikomok és tágas .serlegek borózönében szenvednek hajó- 
törést és omlá.sra .s végső romlásra hanyatlanak (Csúzi : Tromb. 
65). Jaj néktek, kik reggel keltek a részegesked&sre, jaj kik 
a tágas serlegek és billikomok közt e.stig hevfiltók (205). 

"R TTVTR AT.T.ÓS : [gemmashabens; knnsplg]. liimballó.s, feyes, 
bojtos í:y\kév: bnlbus C. [Vö. BOIBÓl 

BIMBÓ (iomóüznak DöbrC. 475. 482. bhiiboht MehSzJán. 
lyiii: 1) gemma C. germen, bacca MA. [knosi*]. SzőUo bimbó 
rágó féreg: ips; lánibó beóltás; fek [fák] bimbi'ijának az 
pihe: jnii C, Bimbóval fakad<ik: gemm;isco PPBI. Bymbokk;d 
fel dwzzadwan megh vyragozeek (JordC. 158). Nekyk zollyaak 
bezeellyk az zent yrasbol ; de ha reea kelnek, lattyok haat, 
chak az bymboyaban sem talalwnk e\v zyweeben (ErdyC. 325). 
Biínboknac es gömölcóknec gókere (TelC. 59). Immaran az 
fáknak piiike.sd mőtattia bimbóit (lOSécs. 1572. B3). Az fíige 
fa az nagy ftrno .ezeltfll meg indetatik e.s el bánnia az ö biin- 
boiat (Mel: SzJán. 190). Az makbol is auagy az fabimbobol 
kenyeret gyurnac (Born:Préd. 458). Fózd meg az nyár fának 
bimbóit mezben, es homályos szömót gyogilnak (BeytheA: FivK. 
10). Még a virágjokról meg Lsméi-tetnec az álmák, bimbójokról 
az szóló tőkék (Prág: Serk. 1014). A szeme feketéjét, a szeme 
bimbcíját bántaná (Tof: Zsolt. 512). A bimlji'ikat, új növéseket 
nyesegeti (Com: Jan. 71). Parányi bimbiibi'il iiíigy gyíimölcs ne- 

1.5* 



231 



CSECS-BIMBÓ— BIK 



Bm 



232 



velkediU (Kisv: Adag. 141). A fSldi és testi gySnyőriiaéReknek 
bimbf'ij.-ibul nem lehet mennyei n'wa-kftszonit fűzni (Fal: NA. 
UH). 2) (íjapllla ; l)nistn;irae). Némely leányok az fi melyeket 
nyitva liafjyj.ik .szintű a binitóig (KiiBesz. 52). 

csecs-bimbó: papilla Pesti: Nom. 1.21. C. (briistwarze). 
A esecseckel avagy csecs binibúckal biió szilgynek avagy melly- 
nec alatta bas vagyon (Com : Jan. 253). 

szem-bimbó : [pupilla). A szeme feketéjét, a .szeme bim- 
bóját bántaná iTof : 5fe)lt. 512). 

Bimbócska: gemmula, bacciila MA. (knö.siK;hen). 

Bimbós : baccatiis MA. [knöspigj. Amaz mint viola szelid 
szelid erkiilcsével, ezmiut bimbós róz.sa gazdag érdemével (Gyöngy: 
KJ. 24). 

Bimbóz-ik, bimbódz-ik : gemmo, gemmasco, gcrmino, 
gevmin.Lsco C. [knosiwn, an.>i,sililageiij. l'igo t'ak Iwmboztak, 
virágos zőlfik illatfukot attak (UöbrC. 475). Ijis.soc, lia az zfilő 
viragozot, lia az virágok éSműicot bomboznak (482). Az figefa 
bimbózie (MA:Scult 25). A mely tíi a tavasz elsí nyilá'sára 
bimbózik, elfagy (fiyiingy: KJ. 22). 

ki-bimbózik : progemmo MA. [aassclilagoii]. Elöl kibim- 
büzom : praegermino C. Kibimbozoni i.smét : repullnlo, repullu- 
lasco MA. Gerlice zo hallatot, tige fak ki bimbóztak íDnbrC. 
403). Az agac .szeppn ki bimboznac ( Boni : Ének. 300). Mikoron 
az ágak szélien kibimUiziuik, jelentik, hogy az nyár immár 
küz^l vagyon (UMK. 11.112). 

kibimbózás : egorminatio MA. das liervorspro.sson PP. 

meg-bimbózik : progemmo C (kmwpen treibonj. Az lisn 
innnár meg bimbózót vala : limini jam follículos germinavit 
(MA: Bibi. 1.57). Támogattyác az iftiakat, hogy azokban az jó 
erkölcséé meg bimbózzanac (l'iág: Serk. 5'J2;. 

Bimbózás : germinatio C. (das sprossen]. MIképiicii tivasz- 
szal látván az fáknac kedves bimlx'izásit, ön'iltöc iZvon : Po.st. 
1.37). 

BENCSÓK : [nodus ; knotcn). Mi ragad az cinbcriii'k a 
.seggire, lianem chak szarbinchok (SalMark. Bíi). 

BLR: I) [validiLs .sum, valeo; stark, krjiftig seinj. Az oroz- 
lan, mykoron' magát byrna, az ew kegyetlenségénél sok ellen- 
séget zorzct magának (Pesti: l'"ab. llb). Az balnany imada.skort 
Magyaroi'szJig ioblian birta magát (Born:Préd. 410i. Az cgés- 
seges jól birja magát: .sanns bene valet (Com: Vo.st. 42). Jól 
birom magam: benevaleo (12U. Urunk ó nagysága csümiirból 
oly ro.sziil volt, hogy az lába sem birta (Erd'lVirtAd. IV.Ül). 3) 
[comixjs, iwtons .sum aliciijiis rei ; mailit iiber etwas habén. In 
seinor gewalt habenl Az zent azoíialatoc kétfelől t;n'tuan azo- 
íiom Mariát, CrLstus vronknac ke.serues aíiat, ki a nag ke-sercl- 
.sogeben magát nem birya vala (VitkC 80). Onón inagatt nem 
birbatuan, lu csec (100). ParallsLs, magnvl ina zjikadot em- 
ber, ol bettegsegb, mel mikoron embernek testinek valamel 
rezére &sik, az meg alozik es ezzel nem ki-zd birni (l{MNy. 
11.50). Még arra nem birtjun magamni (IvOvT. II.:í7i. Mostoha 
anyám felöl azt irhalom, hogy az giiUi ütc.sljo fekszik, jól ei«ik, 
jól Iszik, de semmit az félfelével nem bir VM). Vid |>orilglen 
magával még jobban bírhat iZrinyi II. lüi Alig birja magát 
íSröméljen (I-"al:NE. 10). Egy fondorló itljatska ugy meg indit- 
lialtya (nyelvünket), liogy akár moly meg érett okossjtg ne bir- 
liasson véle (91). Az egé.sz emberi nemzet méltán terje.sztlieti 
panjLszszjit, hogy rasz.szúl birja m.agát avval a sikas ártalmas 
fulánkkal (98). S emelteti magát a hintijba, ndntha se kezével 
so lábával nem buiia (l''al:NA. 1 i:i). Mikor foll'or berniünk 
az Isteni .szerelem, oly vigasztalás éri .sziviliikot, hogy aliglan 
bir véle gyarló-siigtink (101). Minden Kírtéiietben bir szivével és 
egyeiért istenével (l''al:NU. 314). Nem birok magammal (Fal: 



TÉ. 739). Magad azonban birj magaddal, birj füleiddel, annyit 
eresz boléjek, a mennyit el-tUrbetsz (Fal: SzE. 518). ísemmi tag- 
jával nem bir, nem lát, nem liall mint kellene (534). OrömiSk 
nagysága miatt birliattyák magokat (554). A Pán' botja alatt a nyáj 
liiillott, ve.szett : raszúi birta magát, egyvelesleg esett (Fal : 
Vers. 914). 8) [par sum; gewaelisen sein). A b&nnel, pokollal, 
kárhozattál en birok (Meh.SzJán. 54). Egy részént biniá, egy 
részéiit nem biniá (TEiiy; Hároms. 420). 4) [possum, |«jteas 
sum, valeo; vermOgen). A íVangapán «Tsk kik Dalinatiiiban 
és Honvat országban nagyot bimac vala (Helt: Króii. 59i. l)e 
nem bir barna hághora ( CzegI : Japli. 119). Ugyan csak nem 
biroil, akar mint szoi)elkedgyél-is (Matkó: BCsák. 3041. Ki tizet, 
ki egy tallért ád, amint már birja magát (Mik:TQrL. 95). 5) 
[dominor, rogo, impero ; heri'schenj. Nem akaryuk azt, hogy 
myuketh te biry (VirgC. 07). Vezzfibe birod ("iket : reges eos 
in virga ferrea (DiibrC. 10). Miért kedig annas nem birli vala 
az esztendSben (\Ve.szprC. 75). Viuek i'ttet PilatiLshirz, ki akarón 
bir vala .lenisalemmol a ezazar vtan (82). Eg kiral, ki barom 
orzagot bir vala (BodC. .5). BjTyatok az ty lelketeket (ConiC. 
40). BjTya az en neiiemet : regat ix)piilum meum (.JordC. 359). 
Meg kerde (Oetavianus), kili bimaia 5 vtauiia ez volagot (DebrC. 
56). Az lmon kyral, ky ennen mag;iat twggya byniya (ÉrilyC. 
27). Orzaganak nynczen zama, mert nap tamadattwl fog\van 
nap iij'wghatthyg el zamlalwan mynd czak ennnen maga byrya 
(ÉrsC. 401). Az uarast fSdeuel eéetflmbe byria vala iKazC 
1 10). Byrod » ketli »as ostorai : reges eos in virga ferrea 
(Kulc.sC. 3). Mikoron Béla király ió .szőrtarlással és ig:i.ss.iggal 
birna az országot, minden einbern(;l kedves lón (Helt: Knui. 
47). Egybe ve.szo Hudoltf czjlszárral, ki ackoron bir vala B<;ts 
orszjiggal (60). Azzoc á knnuíc vgyan birnac vala v§le (02). 
Az asszony nem csak házát bírta, de az községet Is nagy böl- 
csen oktatja {líMK. 11.36). Az ew ngpft, kit reat byzot, tngyad 
byrny, igazgatiiy (Ver: Verb. ElAb. -l). Az birodalmokat kegyet- 
lenfil kezdettek az emberek birni (39i. Ki az ft saiat hazaiiepet 
nem tudgia birni, az istennek hazára iiikab nem viselhet gon- 
dot (Fél : Tan. 327). Első volt a hatalmas király udvaniljan ; 
mindeimel birt, mindemiek paraiitsolt (Pázni: I^éd. 54). Uram 
te bírtál az én ve-séimmelLs (Zvon : Post. 1.15). Az egész lunddal 
és seieggel bir (Bal:C.sIsk. 371). Ollyan ,az elmém mint a kék 
ég, midin a háború birja (Szü: MVir. 7.5). 6) (occupo, subigo, 
in (liiionem redigo ; besetzen, unterwei fen). Mongatoc nekem, 
ki hígén ennop, ki ahe^'oket biria: ciui moutaua oljsidot (Bécsit'. 
17). Tlmdoni, hogy Tokajban fat vytettek veliíonk az baskay 
tliorokrol es thudom bjyoníal, hogy Regeczhez birtluak, mostis 
oda byryak megli (KMNy. I13ÜS). Mely tartománjidat Koiiui- 
hoz birod (G(xsiirv: MagyB. Eiíj). Parantsollyon elsiMien kiki 
magával, és leg ottan az etiélo nyughatatlan iug<í vágyi'nblsit 
zabol.i alá birhattya (Fal ; UE. 1.395). Birjad a szivekot maga<l- 
hoz (.SzU:MVir. 52). Béktségro nem birhatoin bi'is szivein há- 
borgásit (70). 7) fimpollo, commoveo ; bewegen). En erzeken- 
.segymet iora nem byrtoniba, mert nozcsyinbe vetkeztem (\'irgC'. 
4). Ak;u;ito(bit erre bírhattad (CsoinaC. 15i. V.agyoc bfinős isten 
eli'it í>t eiv.ekenslgomet ii'ira nem birtonilia (A:.'end. 20i). A lelek 
oUeii ne tn.sakódiiéiek fts íikot ne biriuiia a bfiii tétéire (l^'p: 
11'ük. I.IOO). Nagyra biija enil>ert a kénteleiiség (Szl): MVir. 
11). S) (siistiiieo; aushalten]. Királ látii, hogy nem birlialj-'i 
töii'iköknek sok.Ls;igát (liMK. 11.2(^0. üsztaii ;iz molmii Ik! ijiit vizttM 
meg nehezedvén, sem fegyvereket nem birliatty.ik vala : gi-avea 
deiiide avide hausto humoré non .siistínero ariiia (Forró: Ciirt. 
393). Álmélkodnak rajla, hogy birhattya ffile a liAvekni (latnm 
vei crassum ad ixillicem Kr.i nagy nap keleti gj'flngy-tsőptM'iket 
(Fal: NA. 144>. 9) ih).s.sí(1oo C [habeo, teiieo; habén, bositzen, 
inne h;iben|. Vala neky ystcnnek baratya, ky byrra vala <.■«<»- 
lekedew eelottnek es ysteny édes elettnek nagy malastyat 
(EhrC. 70). Bírtam légec inendi^uAket (Bécsit'. 9). No akari'itix- 
bimotoi^ araiuit (MüncliC. :tl). Ez paradyczumot cz:ik ew magok 
byryak (Virgf. 14). Ad el minden iozagodat, melyeket birz (84i. 



833 



BÍR— ÉGYBEBIR 



EGGYÜVÉ-BIR— BIRAKOZ-IK 



234 



A iwié ioot ammeg bodognlbic biryac (Nagj-sC. 208). Bimak 
őr6k bekessegSth iSáiidC. 1). MvikIím iauatli Istennek biry.'iak 
(2l. Az kazdag. ki mind azokból, klkpt itt ez világon bir vala, 
e^ íeppenet vizet ueni íierhet vala az iiiíls vekigon iBodC 
V2\ Mykoron ez itl'yo bjrta volna az seolat scolay tudoniaiiban 
es annak vtaiina lialgatot volna tevnieen kevnyvet (DoniC. 
211). Parisban byrta az studiomot n;igy tyztesseggel zent jraü- 
iiak oUiasa.saban lilTi. Einber vagyok bynvan en alattam vjte- 
zeket (.lordC. 375). El aad myndent, kyket bjT (3íttii. Myiiden- 
tek tuggya az ew edeenyeet byniya meg zeiitSItsseegben ^El•dyC. 
3.")3). Hwz eztendeeg bjTtta az tyztSt (.508). Ne byryon englifi- 
metli az iiokolliely keserthetli iTliewi-C. 150). Ezen liázakhoz 
mindig azon emberek eleik birtak (Nyr. XIV.515). Igen e.sze.s.sen 
bira az 5 tisztit (Helt: Krón. 28). Készfllyetec hozza, hogy az 
5 gyermeki fel ne labogyanac, e.s fíreksegfll ne birhassác a 
fíldet (Helt: Bibi. l\'.öl). Az miiiel bir, SrSmest közli embeieckel 
(Gs. K3). Az he!, holot az balvayn vala, vala eg völgben, 
mel fSdel e^ ember bir vala, kinek Himiom vala neve (RMNy. 
II 18). Az en nram es az en gennekym pénzen el nem attak 
az jozagot, hanem chak hatalmakkal byryak es elyk (LevT. 
L80). Az 5 isik hata!ma.sswl bírta Botes hazának felet (301). 
Ha chak egethlen egli halam wolna, the ke. kylthem wolna, 
de braon nem b\Tok wele, mert a czeglie el bomlot (333). Za- 
lagnl birjak : pignoris titulo (Ver: Verb. 45). Bi mindeneckel 
bir, ű maga peuig nem birattatic (Decsi: SallJ. 2). Ezek biniat' 
val