Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

See other formats

^m^^mmm^^^^^^^^^^^^ 


•ií^^w 


•7,  ií 


MAGYAR 


NYELVTÖRTÉNETI  SZÓTÁR. 


LEXirON 


LINGUAE  Iin'GARICAE 


MM  AXTIurTOPJS. 


AUSPICIIS  ACADEMIAE  SCIENCIARUM  HUNUARICAE 


EDIDERÜNT 


GÁBRIEL  8ZARVAS  ET  SIG18MUNDÜ8  STMONYT. 


VOLUMEN  PRTMT  M 


A-I 


BUDAPESTIM 

SUMITIIUS  |;T    TVIMS  VKTclílS  lloUNVÁNSZKV  AtAKOllAK  1.11;1;AI;11 

MDCCCXC. 


MAGYAR 


•• 


NYELVTOKTENETI  SZOTAR 


A  LEGRÉGIBB  NYELVEMLÉKEKTŐL  A  NYELVÚJÍTÁSIG. 


A  MAGYAR  TUD.  AKADÉMIA  MEGBÍZÁSÁBÓL 


SZERKESZTETTÉK 


SZARVAS  GÁBOR  ES  SIMONYI  ZSIGMOND 


ELSŐ    K  Ö  T  E  T 
A-I 


BUDAPEST 

KIADJA  HORNYÁXSZKY  TIKTOR  AKADÉMIAI  KÖNYVKERESKEDÉSE 

1890. 


1;;;+,  / 


xoimrlHmr  ^Kra,  nflNrvMToiiam. 


ELŐSZÓ. 


A  magyar,  különösen  az  összehasonlító  magyar  nyelvtudomány  fejlödtével 
miiul  szükségesebbé  s  már  halaszthatatlanná  vált  egy  oly  gyűjteményes  műnek 
a  megalkotása,  mely  a  történeti  mag^'ar  nyelvnek  hiteles  adatokkal  támogatott 
szókincsét  magában  foglalja.  Nyilvánvaló  lévén,  hogy  e  nehéz  föladat  megoldására 
egy-két  ember  ereje  korántsem  elegendő,  Budenz  József  és  Szarvas  Gábor 
lolszólitották  a  hivatottakat,  a  magyar  nyelv  művelőit,  hogy  a  munkát  megosztva 
e  fontos  vállalatnak  lehetőleg  hamar  időn  való  megvalósítására  egyesüljenek.  A 
fölszólításnak  megvolt  a  kivánt  foganatja,  úgy  hog\'  rövid  nap  múlva  reá,  az 
1873.  év  őszén  a  munka  első  része,  az  anyaggyűjtés  tényleg  megkezdődött. 

A  vállalat  megindítói  előre  is  azzal  a  biztos  hittel  fogtak  tervük  kivitelé- 
hez, hogy  illetékes  oldalról  hathatós  gyámolításban  fognak  részesülni.  S  valóban 
a  M.  T.  Akadémia  rövid  időre  a  vállalat  megindítása  után  magáévá  tette  az  ügyet 
s  kezébe  véve  az  egész  vállalatot,  évi  segélyösszeget  szavazott  meg  a  munka 
folytafására  s  bevégzésére. 

E  fontos  ténnyel  változást  szenvedett  maga  a  terv  is,  a  mely  kezdetben 
egyelőre  csak  a  codexirodalom  szókincsének  egybegyűjtését  vette  célba;  a  i\I.  T. 
Akadémia  ugA'anis  határozattá  emelte,  hogy  a  gyűjtés  a  codexirodalmon  kívül  a 
nyomtatványokra  is  terjeszkedjék  ki.  úgy  hog>'  a  szótár  az  összes  régi.  a  XVIII. 
század  végéig  teijedő  magyar  irodalom  szóanyagának  tárháza  leg\'en. 

Az  anyaggyűjtés  na.gy  részében  öt  (1874 — 1878),  s  az  egybegyűlt  anyag 
elrendezése  két  év  (1879—1880)  leforgása  alatt  befejeztetvén,  a  M.  T.  Akadémia 
nvelvtudományi  bizottsága  Volf  György  gyei.  a  Nyelvemléktár  kiadójával  —  ki 
kezdetben  szintén  részt  vett  a  szerkesztés  munkájában  — •  kidolgoztatta  az  Utasí- 
tásokat, a  melyek  a  szerkesztésben  irányadóul  szolgáljanak  s  a  szerkesztéssel 
Szarvas  Gábor  és  Simon  yi  Zsigmond  tagokat  bízta  meg. 

A  szei-kesztők  a  rájuk  bizott  munkával  a  lefolyt  1 887-ik  évben  elkészülvén, 
a  iM.  T.  Akadémia  megkezdette  a  kiadást  s  a  müvet  ezennel  a  közönség  haszná- 
latára bocsátja. 

Budapest,  1888.  augusztus  20-án. 

Hunfalvy  Pal,  Gyulai  Pál, 

az  I-sö  (nyelv-  és  széptudományi)  osztály  elnöke.  oszlálytitkár. 


M.    NYKLVruKT.    bZOrAli 


utasít  A  SOK. 


I.  A  szótárnak  tartalmáról. 

1.  A  Magyur  Nyelvtörténeti  Szótár,  nevének  meglelelöeii.  a  magyar  nyelv  múltjára 
szorítkozik  és  így  a  legrégibb  időtől  fogva  a  nyelvújítás  elejéig,  vagyis  a  mai  irodalmi  nyelv 
alakulásáig  terjed.  A  mai  nyelv  irodalmi  és  tájbeszédbeli  szókincse  más  két  szótárnak  marad 
tárgyául. 

2  A  Magyar  Nyelvtörténeti  Szótárnak  a  kijelölt  határok  közt  a)  a  szókra,  b)  löalakjuk 
változataira,  c)  mindenféle  jelentésükre  és  külimbözö  használatukra  nézve  teljességre,  —  valamint 
d)  első  előfordulásuk  biztos  megállapítására  kell  törekednie:  de,  hogy  megjelenését  túlságosan 
ne  késleltesse,  meg  kell  elégednie  az  ez  idő  szerint  elérhetövel. 

H.  A  Magyar  Nyelvtörténeti  Szótár  számára  gyűjtiHt  szókincsből,  minthogy  a  teljesség 
azzal  csorbát  nem  .szenved,  ki  kell  rekeszteni:  a)  az  oly  képzéseket,  melyek  alapszavukból  a 
ragozá.sokhoz  hasonlóan  mind  alakra  mind  jelentésre  nézve  maguktól  következnek,  nevezetesen 
a  melléknévi  igeneveket,  a  játlomban-.  aluUotnban-íéle  főneveket,  s  az  íí-,  tí-képzös  mellék- 
neveket, kivéve  ha  az  eredetitől  valamennyire  eltérő  jelentést  fejlesztettek :  b)  a  tulajdonnevekel, 
kivéve  a  keresztneveket,  népneveket,  s  azokat,  melyek  egy-egy  köznévnek  magyarázatául  szol- 
gálhatnak (pl.  Alsó-()r,  Felső-Ör  sat-.):  c)  a  csak  szótáriróktól  alkalmilag  gyártolt  szókat,  melyek 
tényleg  soha  sem  voltak  használatban  (pl.  Molnár  A. /- képzős  .szavaiból :  ezmti.  leni,  rézt  sal). 
s  a  csak  toll-  vagy  sajtóhibából  támadt  látszólagos  szókat  (pl.  áldozatos  KesztC.  H13.  e  h. 
(dázatoN) :  d)  az  idegen  származású  szók  kiizül  azokat,  melyek  soha  sem  jelentésükben,  sem 
alakjukban  nem  simultak  nyelvünkhöz. 

í.  Klleiiben  lói  kell  venni  tekintet  nélkül  illő  vagy  illetlen  voltára  minden  eddig  nem 
érintett,  akár  eredeti  magyar,  akár  megbonosult  idegen  .sz()l :  külimö.sen  a)  az  olyan  képzéseket, 
melyek  vagy  saját.ságos  alakot  fejlesztettek,  vagy  önálló  jelentést  szerezlek,  vagy  közönsége-sen 
nem  használatosak:  6)  minden  komoly  müszókisérletet :  c)  a  meghonosult  idegen  szókat,  akár 
már  a  múltban,  akár  csak  a  jelenben  hódoltak  meg.  még  az  esetben  is.  ha  idegen  alakjukban 
lurdulnak  elő. 

ő.  Minden  szónak  pontosan  meg  kell  jelölni  forrását  é.s  lehetőleg  idézetlel  hitelesíteni. 
Valamely  szót  csinált  példával  támogatni  nem  szabad. 

H.  ( )ly  idézetek,  melyek  a  szónak  sem  alakja,  sem  első  előfordulása,  sem  értelme,  sem 
használata  fölvilágositá-sára  nem   alkalmasak   vagy  nem   szükségesek,   egyszerűen  mellőzendők. 


ITAslTÁSOK  in 


II.  A  szótárnak  alakjáról. 


7.  A  mutató  szók,  hacsak  kiejtésük  nem  ismeretlen,  mai  ortografiával  Írandók,  az 
idézetek  |iedi?.  valamint  a  bizonytalan  kiejtésű  mutató  szók  iiiven  úgy  hagyandók,  a  hogy  az 
iiiefő  forrásokban  eiüforduhiak.  Megjegyzendő,  hogy  a  mutató  szókban  a  közép  e  megjelulendü. 
Az  eltérő  alakok  könnyebb  me.gtalálás  céljából  a  szótár  végén  külön  szómutatóba  állítandók 
össze  (pl.  jovkább.  ösnier.  űdö.  átal). 

8.  A  szók  elhelyezése  általában  a  betűrendtől  iügg.  de  tekintetbe  veendő  a  származás 
is,  a  mennyiben  az  olyan  szók.  melyeket  a  nyelvtudományon  kívül  még  a  mai  nyelvérzék 
(ill.  helyesírás)  is  egész  biztosan  és  félreismerhetetlenül  származékoknak  mutat,  a  szoros  betű- 
rend ellenére  alapszavuknál  sorolandók  elő.  (így  pl.  ezek  a  szók:  fnhhik.  ó'.ss/«/e.  noha  kétség- 
telen, hogy  a  fiir  és  ő  szók  származékai,  mégis  külön  cím  alatt  tárgyalandók.  Olyan  szók 
azonban,  minők  pl.  hirtelen,  képes,  saját  alapszavukhoz  csatolhatok  —  hír.  kép.  —  mert 
habár  a  nyelvérzék  nem  köti  őket  össze,  a  legcsekélyebb  eszmélkedés  már  rávezet  erre  az 
etimológiai  kapcsolatra). 

9.  Az  összetett  szókat  csak  föszavuknál  kell  tárgyalni  (pl.  be-önt,  ki-önt  az  önt  szó- 
nál: agif-velö.  agya-furt  a  velő  és  fúrt  szóknál).  De  első  szavuk  szerint  is  fölsorolandók  a 
tárgyalt  összetételek  a  szótár  végére  teendő  szómutatóban. 

10.  Az  ikerszók,  ha  második  felük  értelmetlen  szó.  első  felük  szerint  iktatandók  be 
(pl.  tfirka-barka,  csonka-bonka  a  T  Cs  betűkben  tárgyalandók,  nem  pedig  a  B-ben),  különben 
a  többi  összetételekéhez  hasonló  szempont  alá  esnek  (pl.  irul-pirul  a  pirul  ige  alá). 

11.  A  szólásmódok  lehetőleg  minden  jelentős  szavuknál  megemlítendök  egy-két  példa 
kíséretében. 

12.  Az  összetételeket  szorosan  az  alapszóhoz,  vagy  ha  származék  összetételei,  a  szár- 
mazékokhoz kell  kapcsolni.  E  csoportokon  belül  a  szoros  betűrendet  kell  követni. 

13.  A  származékok  az  összetételek  után  és  csoportosítás  nélkül,  egyenkint,  szoros 
betűrendben  sorolandók  elő. 

14.  Mint  mutatószók  a  ragozható  névszók  egyes-számi  puszta  nominativusukban,  az 
igék  pedig  a  folyó  cselekvés  jelen  ideje  jelentő  módja  tárgyatlan  alakjának  egyes-számi  har- 
madik személyéhen  közlendők. 

\h.  A  homonym  szóknak  nem  lehet  rendet  szabni:  az  ilyenekre  csak  eléjük  tett  szám- 
mal kell  figyelmeztetni  (pl.  1.  ár,  2.  ár,  3.  ár). 

16.  A  betűrendre  nézve  megjegyzendő,  hogy  a  hosszú  hangzók  a  megfelelő  rövidektől 
külön  nem  választandók  (tehát  pl.  az  a  és  á  kezdetű  szók  vegyest  tárgyalandók :  abrak, 
ábráz,  abroncs  .sat.). 

1 7.  Az  egyes  szók  tárgyalásában  a  következő  rend  tartandó  szem  előtt :  a  l  uuitató 
szó  és  hangalakok:  b)  jelentések  időrendben;  ci  szólások  és  közmondások. 

18.  Minden  egyes  hangalak  idézettel    erősítendő,   ép    úgy    mint  minden  egyes  jelentés. 

19.  A  jelentések  szakaszában  a  főjelenté.sek  arab  .számmal,  a  föjelentések  árnyéklatai 
pedig  esetleg  betűkkel  jeli)lendök.  Minden  jelentéscsoportban  a  szám  vagy  betű  után  röviden 
megjelölendő  a  jelentés.  Ez  latin  és  német  szókkal  történjék,  melyek  mellett,  ha  szótárból 
kerültek,  ez  egy  vagy  két  betűvel  megnevezendő.  Más  nyelvű  szót.  különösen  magyar  synony- 
mumokat  és  defmitiót  vagy  leírást  ama  célra  kivételesen  csak  akkor  kell  használni,  midőn 
már  más  magyarázó  eszköz  nincs,  vagy  mikor  a  régi  szótárak  is  magyar  értelmezést  adnak. 
A  jelentés-csoportok  oly  módon  rendezendök,  hogy  mindig  az  teendő  előbbre,  a  mely  régibbnek 
tartható.  ;\  jelentés  megnevezése  után  közlendők  a  bizonyító  idézetek   időrendben. 

20.  .Az  idézett  források  nevei  közül  csak  a  legismertebb  szótárirukét  szabad  nagyon 
röviden  jelölni :    a    többire  nézve    általában  szabály,    hogy  az  egytagúak  egészen  kiirandók.  és 


IV  iri'ASÍTASOK 

hogy  a  les;rövid»'l)l»  inej^jeliilésnek  is  rendszeri iit  liároin  bflüljöl  kell  állania,  melyek  közül  az 
utolsó,  mini  miinlen  rendes  rövidítésnél,  okvetetlenül  .  szótagkezdö  mássalhangzó  tartozik  lenni. 
Mind  ezt  kell  alkalmazni  a  munkák  neveire  is. 

21.  Helykimélé.s  céljáhól  több  közvetetlenül  egymásra  következő,  szerző  és  munka 
szerint  közös  származású  példa  után  a  forrá.s  csak  az  első  idézetnél  nevezendő  meg,  a  többinél 
egy.szerüen  a  kötet  és  lap  jelölendő:  végre  a  kötetet  jelölő  római  és  a  lapot  jelentő  arab  szám 
mellől,  mint  nem  okvetetlenül  szüksége.sek,  elhagyandók  a  k.  vagy  köt.  és  1.  rövidítések. 

22.  A  szótár  typographiai  kiáliitásáriál  tVidold'.;.  hogy  mind  az,  a  mit  a  használó  kére.*!, 
könnyen  és  gyorsan  föl  legyen  található.  Ennek  a  célnak  alá  kell  rendelni  minden  egyéb 
tekintetet.  A  keresés  könnyűsége  és  gyorsasága  legelőször  is  azt  követeli,  hogy  minden  alak 
azon  a  helyen,  a  hol  keresendő,  akár  (éjben,  akár  szövegben  vagy  elü.sorol;Lsban,  teljesen  ki 
legyen  Írva.  Második  követelése  a  bel.-^ö  tagolás  és  csoportosítás  külső  kiemelése ;  a  harmadik 
pedig  az  egynemüeknek  egyező  és  a  különnemüeknek  különböző  fajta  betűkkel  való  röltüntetése. 


Hunfalvy  Pál,  Gyulai  Pál, 

az  I-sö  íiiyelv-  és  szépludoinúnyi)  usztály  elnöke.  oszlálytitkár. 


BEVEZETÉS. 


A  Nyelvtörténeti  Szótár  a  régi  magyar  irodalom  (teszes  szókincsének  gyűjteménye 
kivánt  lenni.  Hogy  azonban  e  törekvését  egész  teljességében  meg  nem  valósíthatta  s  kitűzött 
célját  nem  minden  részletben  érhette  el.  az  elfogulatlanul  itélő  látatlanban  is,  minden  előzetes 
beavatás  nélkül  jól  tudja  s  bizonyára  nem  is  ily  várakozással  veszi  kezébe  e  müvet.  A  minden 
kezdettel  járó  fogyatkozások  számát  e  műben  a  szokottakon  kívül  még  két  tényező  gyarapította. 
Az  egyik  az.  hogy  különösen  a  magán-élet  viszonyaira  vonatkozi)  adatoknak  egy  jó  része  még 
mindig  kibányászatlanul  a  levéltárak  .sötétében  hever:  a  másik  az,  hogy  kevés  a  hozzáértő 
dolgos  kéz.  s  a  kik  vannak  is,  a  gyűjtésnek  gépies,  fárasztó  s  jutalmatlan  munkájára  nem 
szívesen  vállalkoznak.  Ehhez  járul  még.  hogy  mind  a  magyar  nyelvtudomány,  a  mely  leginkábli 
érezte  hiányát  a  régi  nyelv  hiteles  vallomásainak  s  egy  és  más,  rejtekben  lappangó,  de  biztosan 
sejtett  adat  napfényre  hozatalának,  mind  a  M.  T.  Akadémia,  a  mely  évek  során  át  (1878-tól 
1888-ig)  tetemes  anyagi  áldozattal  gyámohtotta  s  éltette  a  vállalatot,  nem  tartották  tovább 
halaszthatónak  a  mű  megjelenését,  s  elegendőnek  vélték,  ha  az  eddigien  a  régi  irodalomnak 
különben  is  legjava  részéből  összegyűjtött  adatok  dolgoztatnak  föl.  hogy  a  várva  várt 
Nyelvtörténeti  Szótár  a  tudomány  embereinek  s  a  magyar  nyelv  búvárainak  mennél  előbb 
kezükbe  juthasson.  .Egyelőre,  mondja  egy  helyütt  az  Utasítások  is.  meg  kell  elégednünk 
az  e I é r  h e t  ö  V e  1".  Az  itt-ott  mutatkozó  hézagok  kitöltését  s  a  szükséges  pótlásokat,  ha  hiányát 
érzi.  majd  elvégzi  a  ránk  jiU'ö  nemzedék. 

A  szerkesztők  azonban  még  arra  nézve  sem  vállalhatnak  kezességet,  hogy  a  földolgozott 
müveknek  minden  fontosabb  adata  helyet  talált  a  szótárban.  A  nyelvismeret  s  a  fölfogás 
különböző  foka  szerint  a  gyűjtőknek  egyike  is  másika  is  má.^kép  értelmezte,  a  melyek  pedig 
elég  világosan  szólottak,  á  gyűjtésre  vonatkozó  utasításokat ;  az  egyik  fontosnak  tartotta  azt. 
a  mi  jelentéktelen,  s  nagy  gonddal  minden  apróságot  kibányászott:  a  másik  pedig  jelentéktelennek, 
a  mi  fontos,  s  kijegyzését  elmulasztotta. 

Heltai  Krónikájának  nevezetességei  sorában  sok  érdekes  adatot  talál  az  olvasó :  a 
nevezetességek  közt  azonban  bizonyára  legföltünöbb  ama  két  ritkaság,  mely  a  Mátyás  tetemének 
hazaszállításáról  szóló  fejezetben  fordul  elő:  «Egy  nihány  nap  múlva  szeli yébe  tóuéc  a  testet 
és  be  szurkozác  ászt  minden  felől,  és  haióba  tóuéc  ászt  és  mellé  adác  a  fő  Aladárt  és  Bodo 
(íáspárt.  és  meg  hadiác  azoknae,  hogy  el  vinnéo  ászt  Székes  Feyervárra».  S  ha  történetesen 
nem  fordulnak  hozzánk  fölvilágosításért,  ki  s  mi  volt  az  itt  említett  fő  alád  ár.  vele  együtt 
ama  ritkaság  is.  a  s  z  e  1 1  y  e,  kimaradt  volna  a  szótárból.  Sem  az  egyik,  sem  a  másik  nem 
volt  kijegyezve.  —  A  kinek  emlékéből  teljesen  ki  nem  mosódtak  a  gyermekkori  lienyomások. 
vissza  kell  emlékeznie  rá,  hogy  a  lat.  glohus-nak  a  nép  nyelvében  golyóbis  vagy  kugli  a  neve 
s  csekély  eszmélkedés  után  rá  kell  jönnie,  hogy  a  golyó  csak  a  jelen  század  dereka  felé  kezdett 


eröseliben  lábra  kapni :  mindenki  a  golyóbis  csonkításának  tartotta.  K  vélemény  azonban,  a 
mint  Nugyszigelbi  Kalrnáii  kimutatta  (Nyr.  XIV.  ;?()2),  csalódáson  alapult,  mert  már  Apáczai 
Csere  Jánosnál  (Eneyclopaedia)  s  később  Miskolczi  (íáspárnál  (Jeles  Vadkert)  kétszer-kéLszer 
is  előkerül.  S  ha  e  szómagyarázó  fejtegetés  véletlenül  meg  nem  jelenik,  a  ffuli/ó  is  kimarad  a 
.szótárból  s  régi  volta  ellenére  is  a  csonkított  szavak  sorába  került  volna.  Az  említett  két 
munka  földolgozója  ugyanis,  noha  az  Utasításokban  világosan  meg  volt  hagyva,  hogy  «minden 
szó  első  elöfordultakor  kijegyzendő».  a  golyót  elfeledte  kiírni.  —  A  ritkaságok  sorában  kétség- 
telenül elsó  helyet  foglalnak  el  a  XV.  és  XVI  század  irodalmának  visjett  i  -=  helyett,  gyanánt) 
és  kéd  (  stádium)  szavai:  amaz  hét  codexben  (Winkler.  Nádor,  Üóbrentei,  \Ve.szprémi,  Debre- 
ceni, Keszthelyi,  Krdy)  s  egy  nyomtatványban  (Komjáthi),  ö.sszesen  tizenkétszer  fordul  elő, 
emez  egy  codexben  (Winkler)  s  szintén  egy  nyomtatványban  (Kulcsár  (lyörgyi  található.  És 
sem  az  egyik  sem  a  másik  mint  mutató  szó  nem  volt  az  adatok  sorában  föllelhető :  s  ha 
egyes  helyek  utánnézése  közben  véletlenül  iájuk  nem  bukkanunk  s  figyelemmel  nem  kisérjük, 
az  utóbbit  egyáltalában  nem,  az  előbbit  pedig  legföljebb  egy-két  igazoló  példával  iktathattuk 
volna  be  a  szótárba.  A  kifeledettek  sorából  vaió  (lalepiruisnak  kdlgy  szava  is.  mely  a  lat. 
mtta  magyarázójaként  áll  s  mely  Nagyszigethi  Kálmán  figyelmeztetésének  köszöni,  hogy  kikerült 
a  feledés  homályából.  —  Egészen  a  legutóbbi  időben,  most,  midőn  már  a  B  l)etü  is  szedés 
alatt  volt,  Ileltai  fabuláit  kellett  kezünkbe  vennünk  s  benne  egyéb  föl  nem  jegyzett  ritka.ságok 
közt  e  .szóra  is  ráakadtunk:  hartos.  Hasonlókép  nem  volt  meg  az  adatok  kiizt  s  csak  az  utoLsó 
percben  iktathattuk  be  a  szótárba. 

Ha  már  ily  fontos  és  szembesz<)kő  adatokon  is  minden  föiakadás  nélkül  keresztiíl  siklott 
a  kuró  szeme,  elképzelhető,  mily  nagyra  i'Ughat  azoknak  a  száma,  a  melyek  mindennapiak, 
jelentéktelenek,  de  csak  úgy  s  akkor  jelentéktelenek,  ha  magukban  állanak,  a  minő  pl.  a  lút 
ige;  míg  má.sokkal  bokrosulva  .sokszorta  nagyon  is  értékesekké  válnak,  a  mennyiben  megpáro- 
sulva üj  jelentésben  állnak  elénk,  vagy  saját.ságos  szerkezetet  tüntetnek  föl.  vagy  pedig  szólások 
és  közmoridá.sok  alkotó  elemeivé  válnak,  pl.  ellát .-  erkemien,  einsehen :  fönnlál :  hocbmütig. 
hotViirtig  sein;  valamilus  lát:  zugreifen:  igazat  lát :  reeht  .spredien ;  köttksséylátó :  pílichttreu : 
látd-e :  ecce  sat. 

Hogy  meimyire  kevés  pontossággal  volt  egy  s  nuis  részről  végezve  a  gyűjtés,  élénk 
színben  tünteti  tol  az  a  tény,  hogy  most.  midőn  már  az  első  füzet  ívei  kinyomva  kezünk  közt 
vaimak  s  egy  hiányos  idézet  kiegészítése  végett  Lippay  (iyörgy  .Pozsonyi  Kertjének'  III.  köt. 
t4;i-dik  lapjára  nyitottunk,  a  hol  az  almafajokat  sorolja  elő,  s  midőn  az  itt  találtakkal  szótárunk 
adatait  egybevetettük,  láttuk,  hogy  a  következő  fajok  nincsenek  megemlítve  köztük :  ionubuiuttya. 
hóssiiai,  posoni,  periinger,  telelő  s  tótpiros-alma. 

Ilynemű  mulasztásokért  tehát  kötelességbeli  pontatlanság  vádja  a  szerkesztőket  nem 
illetheti,  valamint  má.s,  még  jiivoben  fölfedezhető,  tudtunkon  s  ti.sztünk  körén  kívül  eső  logyat- 
kozásük  miatt  is  el  kell  hárítanunk  magunkról  minden  felelősséget.  Annyit  adunk  s  acljuk  mind- 
azt, a  mennyit  s  a  mit  átvettünk ;  sőt  adunk  jóval  többet.  A  szerkesztés  munkája  közben  is 
tőlünk  tellictőleg  folytatluk  az  anyaggyűjtést  s  ti)bb  fontos  müvet,  a  melyek  még  kiaknázva 
MciJi  voltak,  részint  magunk  földolgoztunk,  ré.szint  másokkal  liildolgoztattuiik.  Ilyenek:  l'ápai- 
Hod  laliu -magyar  szótára  (a  mely  egymaga  mintegy  tizenöt  ezerrel  gyarapította  a  meglevő 
adatok  . ■számát),  Melius:  Sámuel  és  Királyok  könyve,  l'ázmány:  Lutlieristák  vezetője. 
V  aradi  M. :  Égő  szövétnek.  Festi  (1.:  Ae.sopus  fabulái,  Heythe  András:  Kivés  könyv. 
Keresztúri  P. :  Föl.serdült  keresztyén,  Apor  eodex,  Kónyi  János:  Hadi  román.  Várta 
mulat.ság.  Ártatlan  mulaLság.  Cvadányi  ö.sszes  munkai,  líadvánszky:  Magyar  családélet, 
liaUagi  A.:  lúr.-keméli  Ütvö.skönyve,  li  érési:  A  Karolyiak  okleveitara.  Nyelvőr:  Nyelv- 
történeti adatok,  Wagner:  Phiuseologia,  Orczy:  Költeményes  Holmi  és  Kólt.Szülem., 
Molnár  János:  .leles  épületek.  K  Szabó  Dávid:  Magyar.ság  virági.  Kzekhez  járulnak 
meg  a  kovelkezö  müvek,  a   melyeknek  szeilölötl   hiányos  föhlolgozásáról  a  szei'kesztés  folvaiiia 


ÜKVEZCTÍSS  \II 

alatt  sokszoros  alkalmunk  volt  megsívözödiii  s  a  melyeket  újra  át  kellett  dolgoztatnunk :  Teleki 
codex.  Komjáthi.  Zrínyi,  (iyöngyösi.  Thaly:  Vitézi  énekek,  Faludi  iisszes  müvei.  Tiirök-magyar 
kori  emlékek  (1.  U.).  Rákóczy  (iyörgy  levelezései,  Magyar  hölgyek  levelei,  Régi  magyar  nyelv- 
emlékek (11.  in). 

Az  anyag  ismételt  rendezése  közben  megtörtént,  hogy  szemünk  egyik-másik  idézetnek 
valamely  ritkább  szaván  megakadt.  Meggyőződést  akarván  szerezni,  megtalálható-e  az  illető 
szó  a  mutató  szavak  sorában,  utána  néztünk  s  nem  egyszer  tapasztaltuk,  hogy  sehol  semmi 
nyoma,  hiányzik.  Hogy  az  ilynemű  mulasztásokat  lehetőleg  kipcHoljuk.  minden,  bármi  tekintetben 
fontosnak  mutatkozó  szót  nemcsak  az  idézetekből,  hanem  a  sokszorta  forgatott  munkák  lapjairól 
is  eshető  fölhasználás  végett  ki.jegyeztüak. 

E  folyton  folyó  pótJások  nem  egy  ritka,  jelentős  szóval,  nagy  számú  szólással  s  a 
jelentésárnyéklatok  megvilágítására  s  részben  megállapítására  szolgáló  példák  hosszú  sorával 
bővítették  s  gazdagították  a  szótár  tartalmát. 

Noha  azonban  a  szerkesztők  erejükhöz  képest  minden  lehetőt  elkövettek,  hogy  e  fogyat- 
kozások száma  mennél  csekélyebbre  apadjon  le.  mégsem  állhatnak  jót  érte,  hogy  minden  hézag 
pótolva  van :  sőt  a  napról-napra  szaporodó  példák  nagy  számából  mindinkább  meggyőződtek 
róla,  hogy  a  hiányok  teljes  pótlása  s  minden  lehető  tévedés  megigazítása  a  rendelkezésükre 
álló  idő  rövidsége  miatt  merőben  kivihetetlen.  Hogy  mily  nehézségekkel  kellett  a  szerkesztésnek 
munkálkodása  közben  megküzdenie,  élő  tanúi  neki  ama  tények,  a  melyekből  csak  néhányat 
emhtünk  meg  ez  alkalommal. 

A  code.vek  löldolgozása  még  akkoriban  történt,  mikor  a  Nyelvemléktárból  csupán  az 
1.  kötet  volt  kiadva :  ezekből  tehát  az  anyaggyűjtés  részben  az  eredeti  kézirat,  legnagyobb  részt 
azonban  a  má.solat  alapján  készült.  Minthogy  pedig  az  eredeti  kéziratok  egynémelyikének  levelei 
hibás  luzés  következtében  egymástól  szerteszét  kerültek  (VitkovicsC.  KulcsárC),  a  codexek 
kiadója  pedig,  a  mint  ez  rendén  is  volt,  e  szétszórt  leveleket  a  maguk  helyére  visszahelyezte : 
minthogy  továbbá  a  másolatok  egy  részének  lapszámozása,  a  melyekből  a  földolgozás  történt, 
a  kiadásnak  alapul  szolgáló  eredetiétől  eltért  (Festetics.  Keszthelyi,  DöbrenteiC.  Példák  könyve, 
Apostolok  méltósága.  Cornides,  Domonkos.  Teleki,  ÉrseküjváriC),  ebből  oly  kuszáitság  és  össze- 
vissza támadt,  a  melyet  csak  hosszas  fáradsággal  lehetett  kiegyenlíteni  s  a  mely  továbbra  is 
tetemesen  megnehezítette  a  munkát,  a  mennyiben  a  lapszám  kiigazítása  végett  minden  egyes 
idézetnek  utána  kellett  nézni  a  kiadásban.  Hasonló  eset  volt  a  FaludihóI  vett  idézetekkel  is. 
Tudvalevő,  hogy  a  Toldyféle  kiadás  a  különféle  változtatások  miatt  megbízhatatlan  :  a  földolgozást 
tehát  az  eredeti  kiadásokból  végeztettük :  de  minthogy  ezekhez  ritkaságuk  miatt  manap  csak 
nehezen  lehet  hozzáférni,  könnyebb  egybevethetés  végett  a  közkézen  forgó  Toldy-kiadás  lap- 
számozását alkalmaztuk.  Itt  is  tehát  az  eredetinek  minden  egyes  idézetét  az  utóbbiéval  egybe 
kellett  vetnünk  s  a  lapszámokat  kiigazítanunk. 

•lóval  fölülmulta  e  nehézségeket  s  a  gondot  és  fáradságot  még  .sokkal  inkább  fokozta 
a  hibák  és  tévedések  fölfedezéséből  támadt  bizahnatlanság  s  a  vele  járó  ama  kötelesség.  li(3gy 
a  sejtett  botlásoknalí  lelkiismeretesen  utána  nézzünk  s  a  hol  ilyenekre  akadunk,  kötelesség- 
szerüleg  megjavítsuk.  E  folytonos  szemmeltartás  seregestül  födözte  föl  s  juttatta  fölszinre  a 
hibás  adatokat. 

Az  Utasítások  egyik  pontja  így  hangzott :  .Minden  szó  külön  egy  lapocskára  írandó 
mai  alakjában  s  mai  helyesírással  s  utána  következzék  az  idézet  az  eredeti  írásmód  hü  meg- 
tartásával'. Midőn  a  munka  folyama  alatt  egyes  hiányos  idézeteknek  kiegészítése  végett  utána 
néztünk  a  helynek  az  eredetiben,  kitűnt,  hogy  a  gyűjtők  nem  egyszer  hibásan  írták  í<Jl  a  mutató- 
szót. Egész  serege  került  ily  módon  napfényre  a  tévedéseknek. 

íme  néhány  példa :  Mutatószó :  ssólat  (AporC.  6) ;  eredeti  szöveg :  omollat ;  olvasd : 
onszollat.  —  Mszó.  céda  (AporC.  66);  er.  szöv:  czewda  kcppcn ;  olv.  csudaképpen.  — 
Mszó.  selyczegóg  (=  zöldséges)  CzechC.  1 ;  olv.   szelídségös.    —  Mszó.  zulka  (CzechC.  8) ; 


VIII  ii|';vkzf:ií> 

e.  s/.  ztilmyuwal;  olv.  sz  u  I  !•  á  j  a  v  a  1  il.  csúcsa).  —  Msz.  szél  (.lordC.  3BH):  e.  sz,  allata 
hwtet  az  templom  kerenííhyeiiek  felyre.  —  Maz.  kiszál  (Döbrí^.  4B7):  e.  sz.  kesal ;  olv. 
kés  ál.  —  Msz.  gyógyni  í.lordd.  789);  e.  sz.  gyogyczon :  olv.  gyógilson.  —  Msz.  összeszed 
(DomC.  174):  e.  sz.  evzuc  zevtteek;  olv.  ösz  ve  szőtték.  —  Msz.  meggyászol  (ÉrdyC.  24): 
e.  sz.  meg  ygazohok ;  olv.  megigazohok.  —  Msz.  csira  (ÉrdyC.  40):  e.  sz.  syrya;  olv. 
(z)  sírj  a.  Msz.  gyérül  ífcrdyC.  190);  e.  .sz.  gyerwel;  olv.  gyérüel,  azaz  gyűrűvel.  — 
Msz.  szülém  (ÉrdyC.  80),  szülemény  (198,  349) ;  e.  sz.  .fj/íeweer  ,•  olv.  szilem  ér  (szülemér).— 
Msz.  kéz  ügyébe  (ÉrdyC.  .379) :  e.  sz.  keze  eegybe  takaroytaa :  olv.  keze  (=^  kezét)  egybe- 
takar  o  j  t  á.  —  Msz.  hasztalan  (ÉrsC.  1 82) :  e.  sz.  haznalatlan :  olv.  használatlan.  — 
Msz.  kegy  (gratia)  (ÉrsC.  214);  e.  .sz.  kegyok ;  olv.  kegy  ók,  azaz  kígyók.  —  Msz.  hogyan  f 
(Ér-sC.  270);  e.  .sz.  hagywan ;  olv.  hagyván.  —  Msz.  őrhely  (ÉrM'..  513):  e.  .sz.  óryzew  hel; 
olv.  örizö-hely.  —  Msz.  felrezzent  (ÉrsC.  541);  e.  sz.  feel  rezent ;  olv.  fél  részént.  — 
Msz.  fólebb  (VitkC.  30);  e.  sz.  (zemel)  fslel;  olv.  (szemmel)-föllel,  azaz  füllel.  —  M.sz.  gyer- 
meteg (TelC.  36);  e.  sz.  germdkded;  olv.  gyermökded.  —  Msz.  szita  (Helt:  Hibl.  I.  Pp.): 
e.  sz.  chinaly  szitokaf ;  olv.  csinálj  szí  toka  t.  -  Msz.  ehnulyalni  (Helt:  Hibl.  I.  Iluu3): 
e.  sz.  ne  mulyolel ;  olv.  ne  múljál  el.  —  Msz.  meggyülni  (Helt:  Hibl.  I.  Kk2):  e.  sz.  meg 
gyelőnec;  olv.  meggyelönék  (megjelönék).  —  Msz.  baromcsásztány  (RMNy.  11.302);  e.  sz. 
az  mi  Imrom  Cziastan  vagion :  olv.  az  mi  barom  Császtán  (Császta  hely  Rorsodban) 
vagyon.  —  Msz.  süldő  (Szentm:  TFiú.  8b):  e.  sz.  három  száz  fogoly  madár  súldégeUyen ;  olv. 
sül  dög  él  jen.  —  M.sz.  csal  (főnév.  LevT.  1.385):  e.  sz.  chal;  olv.  hal.  —  Msz.  síörös  (Com: 
•lan.  85):  e.  .sz.  szórós  hordó;  olv.  sörös  hordó.  —  Msz.  szödögél  (szedeget)  Matkó:  BCsák. 
110:  e.  sz.  pókhálót  szSdógel,  olv.  szödögél.  —  Msz.  ülő  szagú:  bronc.i  C.  e.  .sz.  kin  wló 
fogú;  olv.  kinn  ülő  fogú.  —  Msz.  szánkó:  bannum  C.  e.  sz.  szánkó  vetésre  való  fólirás; 
olv.  számkivetésre  való  fólirás.  -  M.sz.  gyalog:  pedioa  C.  e.  sz.  kaloda.  —  Msz.  gyön- 
geség: sanies  C.  e.  sz.  gónietseg. 

Sőt  egészen  újkori  szók.  a  nyelvújítás  alkotásai  is  voltak  cimszóknak  t(>bb.szörtf' 
I<)1  jegyezve;  pl.  tetszhalott,  vizön  való  hadnak  parancsnoka,  zsarnok,  hasonmás  .sat :  holott  az 
eredetiben  holteleven  (TelC.).  vizóni  való  hadnak  kapitánnyá  :  navarchus  (C.).  kegyetlen  (tyrannns 
(^.)  áll :  a  hasonmás  pedig,  mely  mint  a  Czecli  code.x  szava  volt  kijegyezve,  a  codex  kiadcijának 
oldaljegyzetében  fordul  elő.  ilyenek  még  a  következő  új  szók :  példány,  parancs,  nyugta,  szilárd, 
döntvény,  szol  gálát  mentes  sat.  sat.,  a  melyek  ugyan  a  .Török-magyarkori  emlékekben'  valójában 
íóllalálbatok.  de  oly  okiratokban,  a  melyek  eredetileg  törökül  voltak  írva  s  a  melyeket  mai 
korban  fordítottak  le  magyarra.  A  mutatós/ók  sorában  voltak  ilyenek  is:  malaszt  (ÉrdyC.  440). 
gyiikás  (Lép:  l'Tük.  1.238),  eszélyós  .(MA:  S|{.  2i7i.  mind  föltűnő,  könnyen  észrevehető  sajtóhibák 
ezek  helyett:  választolt,  gyakás,  eszelős. 

A  folytonos  eileiiüizi'st  s  az  eredeti  szöveggel  vuin  egybevetést  még  kel  körülmény 
tette  szükségessé.  Ezeknek  egyike  magukban  az  eredeti  müvek  egynémelyikébon,  nevezetesen 
peflig  a  szótárakban  tapasztalt,  nagy  számmal  előforduló  hib;lk  és  tévedések.  Ilyenek:  .Oth  az 
óiőc  hazába  lattoc  a  dicósegnec  ekóssegftt,  az  zentókseget'  iNagyszC.  197),  való.><zinüen  így 
egészítendő  ki:  zentók\nek  lenes |se</(;<.  A  Debreceni  code.x  másolatában,  a  melyből  a  kiirás 
történt,  ez  állott :  ,Kz  velagnae  czifrasugad  meg  vtalvaw ;  s  midőn  az  eredetivel  egybevetettük, 
így  találtuk:  .Éz  velagnae  kevansagad  el  hugvan'  (2li2).  .Vgeb  yozagh.  tiidnya  illic:  Keytelcs 
ymad.sag,  lóhazkoda.s-  (We.szprC.  139),  javítva:  Beyteles  —  böjtölés.  ,É1  iewenek  a  sebes  wyzek. 
ees  a  hazia  tykezenek'  (Pesti:  N'fest.  14),  olv.  ytkezenek  (útközének).  .Kgy  ember  hassitot 
füuekbtn;  nagy  a  .szómé  es  azzokra  alavontii  a  füueget'  (lleit:  Me.s.  448);  valamint  Calepiniis 
7'üH((/-je  (capiliiim).  úgy  ez  is  világos  sajtóhiba  süveg  helyett:  az  illető  mesében  ugyanis  pár 
lappal  később  még  kétszer  előfordul  e  .szó  (452  és  454),  de  ott  már  süueg  áll.  Eitchia  (Lod.l: 
valixszinúen  kuchya  helyeit,  olv.  kuccsa  -  kuttya:  kaliba,  kunyhó,  iíeií/ees  |?|:  sesqui;  a  latin 
részben:  .se.s(|ui :  masfeel  ( iio. ).  Fakozás  (uo.):  olv.  fazoka.-*.  Fcúly,  feülny  (no.):  olv.  öl  s  talán: 


BEVEZETÉS  IX 

Ölnyi.  FurettJc  (uo.) ;  olv.  etireuh.  Hothseeu  (uo.) ;  olv.  holt  szén.  Kanpan  fuo.) :  olv.  kápa. 
Kehes,  kéhez:  septa  (uo.);  olv.  rekesz.  Keteus  xaas :  mantica  (uo.);  oW.  kettős  zsák.  Vezralut: 
oruor  (uo.) ;  olv.  vér  alutt  =--  alutl  vér.  (Legkiválóbb  nevezetessége  pedig  ennek  a  .sajtóhibákkal 
lakott  szótárnak  a  lat.  paiientia  szónak  ez  a  magyar  egyértékese :  vztarplyenye,  a  mely  mind 
a  latin  mind  a  magyar  részben  megvan).  Egyén  szedés:  coUectio  G:  olv.  egyhenszcdés.  Meg- 
szaidani :  conibrire  ('. ;  olv.  inegszurdani.  tisub'.ibasasághoz  való:  duumviralis  C:  olv.  azuhasa- 
sáyhoz.  Vacillatio :  torgas  C :  olv.  tántorgás.  Czeczezc  MA. '  tsetseze  FP.  tsétscze  PPH ;  olv. 
rzecze  MA.-' =  csecse,  (ilauciolus :  musikaszinü  ló  PPBl.  matskaszinü  ló  PPl ;  olv.  macskaszemü 
ló  MAI.  Bukdolom  a  vizben  PPB.  és  Kr:  olv.  bukdosóm  PP.  Vesdetöhíró :  isostrates  CM.  (Kr.): 
olv.  eggycsztetó  bíró:  isostrates  C.  Bomlik:  mii  MA.  (Kr.) ;  olv.  homlok  y[\.  Bőr-sapka:  cudon 
PP.  (Kr.);  olv.  bőr-sisak.  Csámporodik  PP.  (Kr.);  PP.-nál  nincs  meg,  hanem  PPB.-nál.  Sáp: 
scaphium  MAI.  (Kr.) ;  az  első  kiadásban  nincs  meg,  a  második  és  harmadikban  pedig  sáf  áll. 
Czec  MA.'  tsék  PP.  (Kr.).:  olv.  czécz  MA.-  —  csecs.  Csirág :  thalli,  aspargi  MA.  (Kr.j;  olv. 
czirák  MA.'  czirác  MA.-  =  csirák.  Csőlék  GM.  (Kr.) ;  olv.  esőlék  G.  Simán  gyalul,  Kr.  forrá.s- 
ként  MA.  szótárát  említi:  pedig  PP.-ban  található.  Fraska  Tel:  Fel.  116:  jentatio.  jentaculum 
(Kr.):  pedig  annyi  mint:  nugae.  ineptiae.  Cziicza:  amasia  SzD.  (Kr.)  s  ilyen  értelemben  idézi 
(iyöngyosit  II.  D.275.  holott  e  helyen  csueea  olvasható  =  ha.sta. 

Hasonló  gondos  utánnézést  s  a  hivatkozásos  hellyel  való  tüzetes  foglalkozást  követelt 
még  az  ingatag,  következetlen  helyesirású.  továbbá  a  hiányos  idézet  következtében  vagy  egyéb- 
ként is  határozatlan  s  homályos  szók  hangalakjának  s  jelentésének  megállapítása. 

Régi  irodalmunkat  első  korszakaiban  helyesírás  tekintetében  általában  tétovázás,  követ- 
kezetlenség jellemzik ;  tudatos,  egységes  írásmódot  csak  keveseknél  találunk :  íróinknak  egy  jó 
része,  még  a  nyomtatványok  idejében  is,  nem  csak  kortársaival  szemben,  hanem  gyakran 
magamagához  is  következetlen.  A  küzdelem  nyelvünk  sajátos  hangjainak  jelölésében  csak 
keveseknél  éri  el  a  kivánt  sikert :  egy  jó  szám,  bárhogy  erőlködik  is,  biztos  megállapodásra 
nem  tud  eljutni.  Ez  ugyan  a  velük  szakszerüleg  foglalkozóknak  nem  okoz  semmi  nehézséget, 
ha  a  szó  a  járatosak,  ismertek  nagy  seregéből  való :  máskép  áll  azonban  a  dolog,  ha  a  ritkák, 
kihaltak,  vagy  épen  az  egyszeresek  (hapax  legomena)  közé  tartozik.  Ezek  egynémelyikének 
lielyes  olvasása  s  hangalakjuk  megállapítása,  ha  ugyan  elérhető,  csakis  az  illető  író  több 
helyének  egybevetésével  s  gondos  vizsgálatával  érhető  el:  több  esetben  azonban  még  így  is 
legföljebb  csupán  a  valószínűségig  juthatni ;  néha  még  teljesen  sikertelen  marad  minden  törekvés. 

Bornemisza,  Zvonarics  s  kortársaik  egynémelyike  a  c  és  cs  hangok  jelölésében  annyira 
következetlen  és  határozatlan,  hogy  gondos  egybehasonlítás  után  sem  állapitható  meg  az  ismeret- 
lenebb szóknak  helyes  olvasása.  Nem  tudtunk  tisztába  jönni  pl.  Bornemisza  meg  csiczorázic 
(Préd.  458)  s  Zvonarics  kiczihorászik  (PázmP.  104)  szava  cicoráz,  cíboráz,  vagy  csicsoráz, 
csiboráz-nak  olvasandó-e. 

Újabb  történetíróink  a  régi  történeti  emlékeket  rendszerint  átírva  adták  ki.  E  körül- 
mény is  megnehezítette  a  szók  helyes  olvasásának  megállapítását.  A  czendely  szó  pl.  az  egyik 
kiadásban  majd  c^-vel.  majd  cs- vei  van  írva:  ebből  az  következnék,  hogy  cseMf/dv-nek  hangzott: 
s  először  így  is  iktattuk  be  a  mutatószók  közé.  Utóbb  azonban  egy  XVITI.  századbeli,  határozott 
helyesirású  nyomtatvány  fölvilágosított,  hogy  a  szó  ccnddy-ntk  olvasandó.  Ilyen  a  czirák, 
csirák  (günstlmg)  is,  a  melyet  csak  eredetének  kinyomozása  után  lehetett  meghatároznunk,  hogy 
igaz  alakja  csirák. 

A  .lordánszky  codex  helyesírás  tekintetében  egyike  a  pontosabb,  szabatosabb  müveknek. 
A  nyílt  e  hangot  ö  is  állandóan  e-vel,  a  zártakat  (é,  é)  ee-vel  jelöli :  a  mi  s-ünk  nála  is  követ- 
kezetesen szintén  s;  cz-ie.  valamint  z-je  is  két-két  hangnak  a  jele;  az  előbbi  egyként  c  és  cs. 
az  utóbbi  pedig  s  és  sz  értékű.  S  mindamellett  kétséges  marad,  miként  olvasandó  helyesen  a 
csupán  ez  egyetlen  helyen  előforduló  czepórees:  lippus  (108)  szava:  így-e:  cepölyrs,  csepölyés, 
vagy  pedig  c'épülyés,   csepölyés;   mert  itt-ott  a  zárt  e  egyszerű  í-vel   is   van  jelölve:  le^en  (5), 

U.    -NYELVTÜKT.    SZÓTÍR.  b 


X  BEVEZETÉS 

vol  tenny  (459)  sat.  Hogy  e  szó  alig  tekinthető  a  már  MA.  szótárában  előforduló  reeplye 
{tsejüye,  perje  PPB.j:  gramen  származékának,  abban  alig  kétkedünk:  sokkal  nagyobb  a 
valószínűség,  hogy  ama  csepejeges,  csepeljeges-nek  rokona,  a  melyet  a  Tájszótár  így  magyaráz: 
,Zsir,  szurok,  méz  által  összeragadt  liaj,  toll  vagy  szőr:  mocsok  miatt  összeragadott  haj- 
türtös-.  Valósziniíség  szerint  tehát  így  állapithatjuk  meg  olvasását:  csépölyés.  Ugyan  csak  e 
codexben  olvasunk  egy  más  különös  szót,  a  mely  a  94.  lap  következő  helyében  fordul  elő: 
,Zv/letli,  nywlath  es  erdey  dyznooth  ne  eegyetílk,  es  h\v  hwsayth  ne  yllesseetók,  merth  fíirtel- 
mesek  hwk'.  A  codex  helyesírása  szerint  e  szónak  helyes  olvasása  eület  vagy  szülét  volna. 
De  ztí/f  vagy  fzüle  állatnevet  se  az  összes  irodalom,  se  az  élő  beszéd  nem  ismer.  A  szó 
alakjának  s  jelentésének  megállapítása  csak  gondos  nyomozás  s  más  helyekkel  való  egybevetés 
után  crhető  el.  Káldinál  .tengeri  nyúl'  az  egyértéke.se :  Luther  is  kaninchen-nel  fordítja.  Biztos 
megállapodásra  azonban  csak  a  V'ulgata  c'noeroyryllus  szava  vezet,  melynek  német  egyértékesei : 
.springhase,  stachelschwein  (Weise:  Griechische  wörter  ím  latéin).  Eszerint codexünk  következetes 
helyesírásához  hűtlenné  lett,  s  a  mi  nála  ritkaság,  de  mégis  előfordul,  pl.  ,fotos  rwhath  vyzel" 
(98j  =  visel  (egyéb  helyeken:  7H2.  787.  vysel-nék  írja),  e  helyen  a  szokott  s  helyett  s  betűt 
használt,  vagyis  a  swleth  süld-nek  olvasandó  s  nem  más  mint  sül,  rendesen  ez  összetételben: 
sül-disznó:  erinaceus,  echínus  MA.  —  ,Mer  zep  te  lepelid  az  sarvba'  (DöbrC.  481).  A  latin 
szöveggel  való  (összehasonlításból:  ,Quam  pulchri  sünt  gressus  tui  in  calceamentis'  kitűnik, 
hogy  Upeiid  írás-  vagy  sajtóliiba  lepesid  helyett.  —  Az  Ehrenfeld  codexböl  dicsedeltm  mutató- 
szóhoz ez  az  idézet  volt  csatolva:  ,C;ristustol  neky  ygerett  gyczedelmuel  mene  angyaloknak 
ewrewmyre"  (26).  A  kiírás  a  másolatból  lörtént.  a  hol  a  szó  világosan  így  van  írva;  az  eredeti 
szöveggel  való  egybevetés  azonban  iráshibának  tünteti  föl  s  helyesen  yyezedehnui  l-nek  olvasandó.  — 
Calepínusnál  a  lat.  mariscuv  magyarul  ekként  van  visszaadva:  óng  iletlen  fwge.  Itt  az  őng 
minden  valószínűség  szerint  a  (talán  ismételten  írt)  Vng.-ívdk  hibás  szedése;  iletlen  pedig  a 
latin  magyarázat  szerint:  ,lious  insipidae'  világosan  annyi  mint:  Ízetlen.  —  A  Döbrentei  codex 
liyninu.saínak  egyikében  ez  áll:  , Hasnak  gőmólre  viragozek,  ziznek  méhe  nevekedik,  iozagnak 
oztoiu  fenlik,  isten  templomban  lakozik'  (2HH).  Az  Apor  codexben  a  megfelelő  hely  így  hangzik: 
.iozagoknak  zaztuioJ;  ícnlnok'  (129).  Kétségtelen  tehát,  hogy  a  Rmtebhi  helyen  az  oztoiii,  szó 
iráshíba  zaztoiu  vagy  talán  aztuin  =  ásztója  helyett  (vö.  aszló:  zászló,  álog:  zálog  sat.  a  nép- 
nyelvben). —  A  Keszthelyi,  s  vele  megegyezöleg  a  Kulcsár  codex  a  XVIil.  zsoltárnak  e  mon- 
datát: ,Vox  Domini  revelabít  condensa"  ekként  fordítja:  .Urnák  zawa  meg  yelenth  egylir 
etvntckelk  (9.  vers).  Hogy  itt  a  >5i(/<  ige  nincs  helyén,  azt  mindenki  első  tekintetre  fölísnierheti: 
s  noha  két  különböző  kézirat  vallomása  áll  előttünk,  minthogy  azonban  a  keltő  egyazon 
eredetinek  másolata,  voUaképen  i;sak  egy  tanúval  van  dolgunk  s  így  kétségtelenül  iráshibának 
kell  az  idézeti  szót  tartanunk:  s  valószínű,  hogy  a  zwnt  zwrt-iKk  (=--^-  szűrt  l  olva.sandó.  Ha  azonban 
valahol,  épen  ily  szókkal  szemben  óvakodnunk  kell  a  könnycnliívéstől.  mert  könnyen  csaló- 
dásnak tesszük  ki  magunkat  s  másokai  is  megtév&szlüuk.  A  további  nyomozás  s  a  többi 
zsollárlordílásokkal  vali)  egybevetés  s  ezek  közt  végre  a  Döbrentei  codexnek  megfelelő  helye 
megtamt  bennünket,  hogy  az  írashibában  való  bizalmatlanságunk  helyén  volt.  K  kezíi-at  így 
szól:  .Vrnak  zova  efjbe  sőventet  meg  ielent'.  S  ezzel  az  iráshiba-föltevés  s  a  ssiirt  olva.sat 
egyszerre  mindenkorra  ki  van  zárva.  Itt  az(uiban  egy  új  kérdéssel  állunk  szemben:  mi  ez  a 
SBövtni  s  a  belőle  egyberantotl  szűnt  -  ssüvtnt  igenév:  sarjadéka-e  a  szü  cselekvés.szónak : 
s  tehet-e  a  szőtt  denstis-i'^  Szerencsénkre  van  egy  harmadik  codexünk,  a  mely  segítségünkre 
jön  s  pontosan  megfelel  kérdéseinkre.  A  Domonkos  codex  egyik  legendájában  így  beszél:  ,blz 
evzvegy  azzonyallatnak  ev  feytsnek  bevreben  oly  nagy  faydalm  menebe,  mynl  ha  mynden 
hayayl  nagy  evrevuel  ky  zaggatnayak:  mely  hayak  vgy  ziinttk  vala  evztie,  mynt  lia  evzue 
zevlteek  volna  evket,  annera  hog  zvkseg  volna  ev  hayayt  el  beretualny  ev  feyerevl"  (174);  s 
utóbb  isméi:  .Ka  az  ev  ezenképpen  ccza;  ztvnt  hayayt  meg  mutattatta  nyluan  az  predicacyon" 
(17ö).  Kzcknek  egybevelésebúl  immár  megállapilhuto  egy    -n   kepzos    .•••uiun,    szöcön-ik    ige.   a 


BEVíahnfcS  XI 

szerte  ismert  sső  igének  származéka.  —  Hasonló  jelenségek :  ,En  wagyok  az  Klokook  Isthwan; 
rerem  megh  holtt  /ceheden,  a  mel.j  kenyerghwtt  en  érettem"  (LevT.  1.882).  A  levélgyi'i.jtemóny 
kiadója  Íráshibát  sejtve  t-erew-nek  gyanítja  a  nem  értett  szót.  .s  a  hely  kiirója  is  e  mutató- 
szóval jegyezte  föl.  Egyike  kihalt  s  különben  is  legritkább  szavainknEik,  a  mely  e  helyen  kívül 
csupán  egyszer  fordul  elő  a  Peer  codexben:  .Az  hwganak  lérye  azaz  rery  kezde  őteth  tytkon 
el  arwlny  (-iS).  S  e  hely  egyszersmind  meg  is  mondja  világosan  értelmét,  azaz  rér .-  sü, 
sógor.  —  ,Talam  valami  dögöt  érzet  valahol,  es  arra  jö  a  hitsaqra'  (Helt:  99.  Mes.).  Az  első 
kiadásban,  melyből  a  kiírás  történt,  e  mese  hiányzik  s  a  második  kiadás  után  volt  lemásolva; 
s  a  másoló  vagy  a  mi  valószínűbb,  egy  más  kéz  a  hitság  szót  hibának  tartva  birság-ra  javí- 
totta ki.  Hogy  nem  sajtóhiba  s  ügy  helyes  a  szó.  a  mint  a  második  kiadás  adja,  az  már  ki 
volt  mutatva  a  Nyelvőrben  (XVI.291).  —  A  JordC.  mazto  szavát,  mely  a  122.  lapon  olvasható : 
.Myndden  nemzet  ew  sereghek  es  zaaztoyok  zerent  taborth  yssenek',  a  code.x  kiadója.  Toldy 
Ferenc-,  zaaslo-va  javította  ki :  holott  a  code.xek  egy  jó  részének  vallomása  szerint  is  két.ségtelen 
a  saasto  =  zászló  olvasat.  ,En  sebeimet  neked  adam.  hogy  énnekem  sazto  vyselwm  légy  (VirgC. 
61).  Az  alazatossoe  Cristusnac  zaztaia  alath  iarnac  (DebrC.  421).  Ffel  tetzyk  ember  ffyanak 
zaztoya  az  égben'  (ÉrdyC.  12.)  s  így  még  az  ő9.  149.  586.  601.  lapokon,  s  föntebb  az  Apor 
eodex  129.  lapján.  —  Föltűnő  szó  a  salapos,  mely  Szegedi  Teophaniájának  36.  lapján  található : 
,Salapos  süvegü  vén  ember" ;  föltűnő  először,  mert  csupán  ez  egy  helyen  kerül  elő :  másodszor, 
mert  alapszava:  salap  szintén  ismeretlen:  s  harmadszor,  mert  nagyon  emlékeztet  a  régi  nyelvben 
többször  használt  kalapos  siiopg-re.  Előre  is  kimondhatni  tehát,  hogy  ez  a  salapos  mindenesetre 
sajtóhiba  s  a  kezdő  .s  helyett  k  olvasandó:  kalapos.  A  többszöri  tapasztalaton  okulva  azonban, 
utána  néztünk  a  szó  eredetének  s  az  eredmény  megigazolta  bizalmatlanságunkat.  Schmeller 
.szótára  szerint:. Das  schlapheiblein  hat  klappen,  welclie  über  die  ohren  herabhángen.  Gf.  slav. 
schlapa:  hut:  íesk.  slej)a:  capka"  (11.580).  íSandersnél  meg  ez  áll:  .Schlapphul:  mit  krampen, 
die  herunter  zu  klappen  sind  und  dann  das  gesicht  verdecken".  A  salapos  süveg  e  szerint 
ugyanazt  jelentette,  a  mit  a  kalapos  s.  vagyis  a  mai  kalap:  azaz:  karimás  süveg. 

Figyelmesebb  körültekintést  s  messzebbre  ható  vizsgálódást  kívánt  az  oly  szók  értel- 
mének meghatározása,  a  melyek  a  forgalomból  teljesen  kivesztek,  vagy  egymagukban  rokonok 
nélkül  állanak  s  származásukat  homály  födi.  A  szerkesztés  kötelességével  járt,  hogy  az  egyszerű 
beiktatással  meg  nem  elégedve,  a  mennyire  tőle  telik,  az  ily  szókat  is  földerítse  s  a  melyekről 
lehet,  a  homályt  eloszlassa.  Egy-egy  ily  szó  jelentésének  meghatározása,  s  a  mi  vele  egyértelmű, 
eredetének  kinyomazása,  kivált  ha  a  szó.  a  mint  ez  számos  esetben  történt,  vagy  hiányos, 
vagy  épen  minden  idézet  nélkül  áll.  megköveteli,  hogy  a  hivatkozásos  műben  az  illető  helyet 
fölkeressiik,  az  előző  mondatokat,  a  melyeknek  egyik-másik  részlete  tán  valami  világot  deríthetne 
értelmére,  figv'elmesen  átvizsgáljuk,  vagy  ha  a  mű  fordítás,  eredetijével  egybehasonlít.suk :  más 
esetekben  pedig,  hogy  a  szomszédos  nyelvek  egyikében-másikában  is  körültekintsünk,  a  melyekben 
eredetijére  gondolunk  rátalálni.  Egy  cédulán  például  e  mutatószó  állt:  csősz,  s  alatta  idézetképen 
ez:  czMz  Helt:  Mes.  456.  A  föltűnő  alak  s  az  a  tény,  hogy  az  első  nyomtatványokban  .sok- 
szorosak a  sajtóhibák,  kötelességünkké  tette  az  utánnézést  s  a  szükséges  kiegészítést.  A  kiegé- 
szített hely  így  hangzik:  .Chak  oda  tekintsen  a  chőrtz,  bizony  behaytom'.  Már  maga  az  alak 
is  (chőrtz)  méltán  kétséget  támaszthatott  e  szónak  csős^-szel  való  egybevetése  ellen:  a  hely 
előzményei  pedig  teljesen  lerontják  e  föltevést.  A  kegyetlen  nemes  ember  szolgálatában  állott 
ördög  t.  i.  elmondja  neki.  mi  módon  fogja  zsarolni  a  népet:  ,Kiveszem  tőlük  ötödöt,  fóldvámot ; 
asztal  búzát  is  veszek  rajtok,  kántor  ludat,  kappant,  tyúkot:  szent  Balázs  malaczot  meg  kell 
adniok':  s  erre  következik  a  föntebbi  hely:  ,chak  oda  tekintsen  a  chórtz,  bizony  behaytom-. 
E  műnek  tüzetesebb  átvizsgálása  után  még  egy  más  helyen  is  ráakadtunk  e  szóra:  ,Vgyan 
búnes  a  czórtz.  vagy  vetkőzet  a  szegény  ember,  auagy  nem":  pauper  ubique  iacet.  E  szavak 
tanulságkép  vannak  a  farkas  és  bárány  meséje  után  odafüggesztve.  A  két  helynek  egybeveté- 
séből tehát  a  szónak   körülbelül   ily  jelentése  vonható   le:   szegény,   védtelen,   nyomorult. 

b* 


Xll  BK\'EZEn'É>< 

MéK  pu'v  liarmadik  lielyct  is  kell  e  miinek  itt  idéznünk:  .A  szeüényec  mindenlia  híinessefr,  és 
oda  kel  tTizetni()c  a  czórzeV  (19j.  Hogy  az  itt  előforduló  szó  nem  tartozik  a  l'öntelibivel  egybe, 
az  már  alakjából  is,  de  t'öleg  jelentéséből  következtethető :  mert  míg  az  előbbi  csörcir-nek,  emez 
i-jsörsí-nek  olvasandó  s  bírságot,  sarcot  vagy  ilyesmit  jelenthet.  Minthogy  e  miinek  eredetijéhez, 
a  melyhöl  a  fordítás  történt,  vagy  helyesebben,  a  melyen  az  átdolgozás  alapszik,  eddigelé  nem 
férhettünk,  ennél  több  eredményt  nem  mutathatunk  elő.  se  a  szó  származására  nézve,  habár 
megki.sérlettük,  tisztába  nem  jöhettünk.  —  Szintoly  meghatározhatatlan,  habár  utána  jártunk, 
az  ceten  értelme  is  ez  idézetben:  .A  túle  eretnekeztetet  .loachim  f'^merarius  penig  élt  1ő30 
liszten  faiban'  (CzegI:  .laph.  IHHj.  Annyit  ugyan  biztosan  tudiuik.  hogy  észten  nap  a  nyol<radik 
nap  s  pl.  eseten  kedd.  .keddhez  egy  hét',  eseten  idő  =  esztendő  hosszabb  időköz:  de  hogy 
ezekből  következtetve  mit  tesz  az  1.530  észten  tájban,  azt  csak  gyanítani  lehet,  hogy  annyi 
mint:  1530  esztendő  körül.  —  ,E{Í:  tű  kíizzőlletec,  ki  bemarta  6  kezet  en  velem  a  sahas  lalba. 
elarol  engemet'  (MünchC.  100).  A  JordC,  Sylvester  s  a  többi  fordítók  egyszerűen  íáí-lal  adják 
vissza  a  Vulgata  catinus  szavát.  Helyes  olvasását  s  igaz  értelmét  csak  eredetijének,  az  olasz 
salsa  szónak  fölismerése  adja  meg,  a  mely  ugyanegy  a  fr.  sauce  szóval,  tehát  annyi  mint: 
mártás,  lé;  .sálsás  tál'  eszerint:  leveses  v.  mártásos  tál.  —  .A  mi  penig  két  leányom  dossát 
illeti,  hagyom,  hogy  fiaim  kinnek  kinek  tiz  tízezer  forintot  adjanak'  (Radv:CsaL  111.317).  A  sej- 
telmet, hogy  az  idézetbeli  szó  egyértékese  a  mai  helengyé-nek.  vagyis  hogy  nem  egyéb,  mint 
a  latin  dos,  a  magyar  Verbőczyben  talált  imez  adat  helyesnek  igazolja:  .Dosth  ees  iegyrwhath 
kellyene  fyzethny.  Az  előbbihez  hasonló  hangzású  szóval  találkozunk  (lelejinél:  ,Nagy  dósa- 
hútvel  arra  kótcMte  magát'  (Válts.  11.186)  és:  ,Nagy  dósa  hitre  esküsznek'  (228).  A  szomnk- 
/c/^yo-í'élék  soiába  tartozik,  azaz  a  melyekben  a  netán  érthetetlen  idegen  szót  az  iró  a  meg- 
felelő eredeti  szóval  világítja  meg.  Szerb-horv.  dwía;  lélek:  tehát  dósahitre  annyi  mint: 
lélekre,  hitre:  a  magyarban  is:  lelkemre-hitemre!  —  ,A  tulkot  sályockra  váguán,  lakra 
rakiác  ászt'  (Hell:  Ribl.  Il.28fi).  A  szó  jelentésére  s  eredetére  nézve  némi  útbaigazítással  szolgál 
egy  múlt  századbeli  Szakácskönyvben  foglalt  rövidke  adat:  ,Sállyás  petsenye"  (Nyr.  IX.73j. 
A  szó  a  mai  népnyelvben  is  járatos  ez  összetételben:  fősár  v.  fölsár;  eredetije  a  ném.  schül: 
.benennung  eines  flei.schteiles  vom  ochsen.  welcher  durch  spaltung  des  sogenannten  kni)ptis 
gewonnen  wird.  In  der  metzgersprache :  die  hütl-schalen.  schwaif-schalen.  ober-schalen'  (Schmell. 
11.394).  —  ,Az  ki  azt  kivánnya,  hogy  meg  mosodhassek,  mennyen  az  sápra  házba  (ACsere : 
Knc  12).  Az  oláhból  került  szó,  a  hol  Sopru  annyi  mint:  nubilarium.  szin,  eresz  (Le.xBud.): 
sapraház  tehát  minden  valószínűség  szerint  annyi  mint:  fészer  (félszer).  —  .Ember  bátor 
mykenth  orozlan.  feleken  mykenth  nywl.  zeled  mykent  galamb,  czwlV  ees  sod  mykent  rawaz' 
(Érsf:.  263).  Egy  hasonló  hangzású  s  jelentés  tekintetében  is  némileg  vele  találkozó  szó  él 
egyik  tájszólásunkban:  .Ejnye  de  s^oVZé  i^gy  ember  ez  =  veszekedő,  rossz  jellemű'  (Nyr.  XV.421). 
A  codexbeli  sorf-iiak  eredetije  az  oláh  éod :  nevetséges,  furcsa,  csúf,  bolond  (Le.xBud.).  A  láj- 
szólásbeli  szódé  valamely  más  nyelvből  kerülhetett  át  (mert  e  szó  megvan  a  román,  germán 
és  szláv  nyelvekben  is),  de  hogy  melyikből,  azt  nem  tudjuk  megmondani.  A  code.x  eszerint 
maga  magyarázza  meg  a  szót,  midőn  mondja:  csúf  és  sód.  —  A  bodza  szónak  egyebek  közt 
bozda  és  borza  mellckalakjai  is  járatosak  voltak  a  régi  irodalomban,  valamint  még  ma  is  azok 
a  népnyelvben :  s  mindamellett  Kónyinak  (Hadi  román  1H8)  boedabeteijség  s  Pázmánynak  (Kalauz 
83fi)  borzatúró  kitételét  előzetes  vizsgálat  nélkül  nem  volt  szabad  a  bodea-hc\\  példák  sorába 
beiktatnunk  s  a  nyomozás  ki  is  deiítette,  hogy  az  előbbi  az  olasz  bczza.-  daganat  szónak  a 
képmása,  az  utóbbi  pedig  a  bronza,  szokottabban  brindzá-nak  a  változata.  —  A  már  föntebb 
idézett,  egészen  magán  alli>  bartos  is  azok  közé  tartozott,  a  melyek  megfejtésre  várnak.  Hellai 
Kabuiainak  e  helyen  fordul  elő:  .Eleybe  kezde  ióni  louon  egy  ember  szabas.so.  veres  nagy 
agyarú,  ha.ssitot  süuegben,  es  egy  igen  szelles  galléros  mente  vagyon  rayiJV  nagy  a  szómé,  es 
azzokra  barttosson  ala vonta  a  súueget'  (448).  A  szónak  mind  származását,  mind  jelentéséi 
megmagyarázza  firimm  szótárának  a  Bárt   cikkhez  függesztett  következő  értelmezése...  ,(26) 


HEVEZKTÉS  ^^^i 

ein  l.ari  an  Hcr  kappe:  eine  grosse  kappe  mit  langen  biirten,  die  kappe  selbst  diirch  ein  dral- 
Sestell  hoch  üher  den  kopí"  getialteii.  dio  hiirte  aber  wio  eine  sc.hiirpe  um  den  leib  geknüpi't,  so 
dass  die  eiiden  binterwiirts  herunter  lallen'.  Vagyis  forrásunk  fiintobbi  szavai  szerint,  az  ördög 
.hasított  süveget',  máskép  ,skalulyás  vagy  csákós  süvegel'  viselt,  azaz  a  melynek  csákja  (csdk : 
dependentia  SÍ.),  lefTentyfije  s  a  németajkú  Heltai  szerint  bart-'yd  volt  s  ezt  vonta  szemére  alá 
a  nemes  embernek  meajelenö  sátán. 

Mindeme  példákból,  a  melyeket  a  nagy  számból  csak  mutatványkép  közöltünk,  levonható 
a  következtetés,  hány  homályos  jelenség  maradt  a  gondos  nyomozás  ellenére  is  megfejtetlen lil. 
hány  hiba  és  tévedés,  mert  elvégre  is  minden  egyes  adatnak  utána  néznünk  merő  lehetetlenség 
volt,  maradhatott  megigazitatlanul. 

Hátra  van  még.  hogy  beszámoljunk  az  elvekről,  a  melyek  eljárásunk  irányát,  különösen 
ama  pontokra  nézve,  megszabták,  a  melyeket  az  Utasítások  vagy  egészen  emlitetlenül  hagytak, 
vagy  csak  általános  vonásokban  érintettek. 

Az  Utasítások  2.  pontja  így  szól:  ,A  Nyelvtörténeti  Szótárnak  teljességre,  valamint  a 
szóknak  első  előfordulásuk  biztos  megállapítására  kell  törekednie'. 

A  mi  a  teljességet  illeti,  hogy  e  követelésnek  teljes  mértékben  lehetetlen  volt  megfelel- 
nünk, arról  már  föntebb  elég  bőven  szólottunk.  Itt  még  csak  annyit  említünk  meg.  hogy  külö- 
nösen a  régi,  nevezetesen  pedig  a  latin  okiratokban  szórványosan  előforduló  szók  tekintetében 
mutatkozik  észrevehető  hézag.  Ez  kettős  okból  magyarázható.  Az  első.  hogy  földolgozásukra  már 
nem  jutott  idő.  de  meg  vállalkozó  sem  akadt  rá:  a  második,  hogy  egymagukban  s  minden 
magyarázat  nélkül  állanak,  a  legtöbb  esetben  helyes  olvasásuk  is  meghatározhatatlan :  pl.  Selcs. 
jobagio  (Czinár).  Seleus.  villa  (uo.).  Seliestew,  jobagio  (uo.j,  Zeles,  praed.  (uo.),  Zeleus,  praed. 
fuo.l.  Ki  állíthatja  egész  határozottsággal,  hogy  ezeket  helyesen  olvasni  tudja?  Szeles,  Széles.  Szőlős, 
vagy  talán  más  egyebet  akarnak-e  mondani  ?  S  melyik  szó  alá  iktassuk  be  őket:  a.  szél  (ventus), 
ssél  (margó),  szőllö  vagy  sellye,  szellye  példáinak  sorába?  S  föltéve,  hogy  csakugyan  meg- 
határozhatjuk hangalakjukat,  hogy  pl.  a  sokszorta  előforduló  Olup  személynév  ugyanaz  a  szó. 
mint  a  későbbi  alap.  luég  akkor  se  iktatható  be  biztosan  e  szó  példái  közé,  mert  tudjuk, 
hogy  a  személy-  és  helynevek  gyakorta  mily  változásokon  mennek  keresztül:  a  honosító  törekvés 
a  legidegenebb  szót  is  legtöbbször  ügy  átalakítja,  hogy  idegen  származást  senki  se  gyanítana 
bennük  s  mindenki  méltán  eredeti  terméknek  tarthatja.  A  tulajdonnevek  nagy  óvatosságot 
követelnek  s  bármily  \-ilágosaknak.  áttetszőknek  lássanak  is.  ha  egymagukban,  kellő  magyarázat 
nélkül  állanak,  nem  lehet  származásukra  nézve  határozott  üéletet  mondanunk.  Másként  áll 
a  dolog  az  oly  idegen  okiratbeli  magyar  szókkal,  a  melyeknek  hiteles  jelentését  az  illető  nyelv 
félremagyarázhatatlan  értelmezése  támogatja:  pl.  mugsar  (1276.  év.  Nyr.  Vn.267);  a  megelőző 
magyarázat:  .lacus  posterior'  s  a  hozzácsatolt  .vulgariter'  kétségtelenné  teszi,  hogy  mug  =  müg 
(mög.  mögé  valaminek):  posterior;  sár  (pocsolya):  lacus.  Hogy  mi  a  horhag,  mely  egy 
1276.  évi  okiratban  olvasható  (Nyr.  VII.219).  megmondja  az  eléje  vetett  ma  is  jól  ismert  szó: 
.ad  vnum  zurduk  vei  horhag-.  V^annak  ismét  olyanok  köztük,  a  melyeket  más  forrás  alapján 
magyarázhatni  meg:  pl.  ,usque  ad  arborem  burcolcha  sub  qua  e.st  méta  (1257.  Nyr.  V11.H17). 
Hogy  mi  ez  a  burcolcha,  fölvilágosít  róla  Lippay  .lános:  .A  harkocza  fa.  kit  a  deákok  sorbus  tor- 
minalisnak  nevezik,  a  magas  hegyekben  a  bik-fák  kózótt  terem  (PKert.  111.195). 

Magától  érthető,  hogy  ez  utóbbiaknak  egyikét-másikát,  a  melyek  szemünk  ügyébe  estek 
—  mert,  mint  már  említettük,  kiszemelésükre  idő  nem  jutott  —  az  igazoló  példák  sorába  fölvettük. 

A  teljesség  nem  szenvedett  rövidséget  azzal,  hogy  az  összetételek  közül,  mint  maguk- 
t()l  érthetőket  s  fölöseket,  kihagytuk  azokat,  a  melyeknek  második  tagját  oly  szó  alkotja,  a  mely  egy 
egész  nemnek  vagy  fajnak  közös  sajátságát  jelöli,  mint :  birka-fej.  rigó-szem,  borjú-fül,  nyúl- 
bőr,  sas-toll,  rózsa-levél,  barack-mag  sat.  De  fölvettük,  ha  adataink  közt  előfordultak,  az  olyano- 
kat. 1)  a  melyek  jellemző  értelemben  állanak,  xmtíi:  elefánt-csont :  elfenbein,  halhéj:  fischbein, 
ó gyomor   (telhetetlenség),   disznó-láb:    schinken;   2)  a   melyek  az  eredetitől  tetemesen   eltérő 


XIV  HEVEZETÉS 

Jeletité.st  öll()lt(ík  m.iünkra.  tnitit:  jiápd-azem:  aiij/en^Ias.  iihör-nzum :  zaiinkönig,  sas-sz'tn  (éles 
szem),  nyúl-szív  iíélvnhiég),  galamb-begy :  feldsaVdl  Icecskfítáb :  holzbook,  eb-tej:  wolt'stnilch, 
vas-macxha :  anker:  H)  a  melyek  szólások  vagy  közmondások  alkotó  részeivé  váltak:  pl.  Fából 
vas-karika.  Eb-csont  hamar  beforr.  Kák-lábon  jár.  Miatyánk,  bárány-láb.  Eb-rudon 
vetették  ki.  Kitetszik  alóla  a   ló-láb.   Sat. 

Nem  juttattunk  helyet  továbbá  az  oly  szóknak,  a  melyeknek  hitelességéhez  erős  kétség 
Fér,  a  melyeket  az  összes  múltnak  egyetlen  adata  sem  támogat  s  a  melyek  egyes  tudákoskodó 
nyelvészek  önkényes  alkotásainak  bizonyulnak  be.  Ilyenek  Adáminak  következő  elvoná.sai: 
Abár:  rülirlöllél:  elvonva  ebből:  abár-ul.  Abuj:  baut'en,  menge  —  abaj  doc.  Alkony:  feierabend, 
raslhaltung  —  alkony-odik.  Av:  grausender  ge.stank  und  fáule  —  avas.  Bám:  ausser  sich 
gesetzl  bám  ul.  Bcrzen .-  wut.  das  knirschen  mit  den  záhnen  —  berzcn-kedik.  Biff:  rölps  — 
böf-ög.  Dák:  dolch,  stilet  dák-os.  Dics:  lob.  ruhm  —  dics-ö.  Dicse:  pralerei  dicse-kedik. 
Fény:  pech  —  fhiy-ii.  Fohász:  seufzer  —  fohdsz-kodik.  Gab:  grünlingvogel  —  yabos,  gábos. 
Gede:  etwas  reizendes,  lockendes  —  gedé-l.  Gombái:  rund  —  gömbölyű.  Kaland:  mitgiied. 
compagiion  -  kaland-os  társ  MA.  Kény:  niedlichkeit  —  kényes.  Lug:  reben  —  lug-as. 
Oll:  (iie  liaaie  abscheeren  —  oll-o.  'Parány:  sehr  klein  —  parány- i.  BedJ:  halter  —  red'f-s. 
Beme:  das  erstaunen  —  rémiil.  Senyv:  kriitze,  raude,  schimmel  —  senyv-ed.  Tárogat:  ein 
gewisses  feldinstrument  blasen  —  tárogató.  Telep:  láger,  haltung  -  telepedik.  Ür:  höhie, 
leere  —  üres.   Versen:  streit,  wettstreit  —  versen-t  fut.    Vörhön:  braun.  rötlich  —  verken-ő. 

Idevalók  még,  a  melyeket  Kresznerics  mint  régieket  R.  betűvel  jelöl,  a  melyek  azon- 
ban részben  már  Adámi,  részben  Baróti,  legnagyobb  részt  azonban  Sándor  Istvánnak  bebizo- 
nyult elvonásai.  Ezek  a  következők:  Ábra:  forma.  Bádgyik:  langueo.  Bék:  pax.  Bód:  beatus. 
t'elix.  Cim:  titulus,  inscriplio.  Csem,  csim:  cyma.  gonneii.  Csir:  piillus  aniniaiiuni.  Dúz:  tumor, 
tuber.  Gömb:  glóbus,  sphaera.  Gyám:  auxilium,  subsidium,  fulerum.  Hang:  sonat.  tinnit.  Hol: 
aurora,  tenipus  matutiniini.  Hömp:  cylindrus.  scutula.  /'/:  inagnus,  ingens.  Izz:  sudor:  item: 
lervr)r,  aestus.  Láz:  tumultus,  motus  populi.  Lob:  jacit.  jaotat,  jaculalur.  Lug:  lucus,  sallus, 
nemus.  Mee:  velum,  velamen.  Mogy:  bacca.  Bee:  tremor.  Bip:  frustulum.  lacinia.  Bom:  fragmen, 
ruina.  lév:  error,  erratum.    Ür:  cavum.  vacuum. 

Hasonlóképen  kimaradtak  az  oly  szók  is.  a  melyek  világos  sajtóhibáknak  bizonyultjik 
he:  pl.  ,Meg  szaradot  az  en  erőm  mint  egy  czetep'  (Szék:  Zsolt.  2U).  —  Káldinál:  cserop. 
FSueg:  capitium  C.  MA.  fúueg  Helt:Mes.  =  süveg  sat.  De  az  olyanokat,  a  melyeknek  olva- 
sását nem  volt  módunkban  megállapítanunk,  fölvettük:  pl.  lau:  epidromis  ('..  Jau,  java:  epidro- 
mis  MA    l"l'.  .sat. 

A  fönlebbi  pont  ama  követelését,  hogy  a  szók  első  elöfordultának  biztos  meg- 
állapítá.sira  kell  törekeflnünk.  folyton  szemünk  előtt  tartoltuk  s  az  igazi>lopeldak  sorában  rend- 
.szerint  a  legrégibb  adat  foglalja  el  az  első  helyet.  Itt  ket  kivételt  teltünk.  Az  el.sö.  hogy  a 
szótárak  adatai  legelöl,  minden  egyéb  idézetek  előtt  állanak,  bar  mily  régiek  legyenek  is  ez 
utóbbiak.  A  barát  első  jelentésére  (f'reund.  brúder)  vonatkozó  példák  tehát  ily  rendben  követ- 
keznek. iSzótiirak):  Szinnel  való  barát:  dysphilus  C  Igen  barátom:  *peramans  nostri :  a  felől 
ollyan  barátom  nekem,  mint  neki:  *niliilominus  amieus  est  mihi.  (|uam  illi  l'l'HI.  S  csak  erre 
következnek  a  többi  idézetek  időrendben:  S(;erelmes  bratym  (HU.)  .sat.  A  má.sodik  kivételt  olt 
tettük,  a  hi)l  a  jelenlésfejlödés  menetére  alapított  osztályozás  a  legrégibb  adatnak  nem  juttatta 
iifla  az  ót  különlitsn  megillető  első  helyet.  A  szin  szónak  pl.  két.segtelenül  legeredetit)b  jelenlése 
eolor,  farbe:  de  ez  értelmét  csak  a  későbbi  codexek  adataival  lehet  igazolni  (VirgC.  ÉrdyC. 
firsC.  sat.);  ix'dig  nem  csak  a  Hécsi  eodexben.  hanem  már  a  Halotti  Meszedben  is  előfordul  a 
.szó:  de  ez  utóbbi  helyen  már  tovább  fejlődött  faeies,  angesichl  jelentése  van  s  így  .szüksegkéi> 
hátrább  kellett  kerülnie  a  sokkalta  ké.söbbi  adatoknál.  Az  ily  esetek  azonban  a  ritkábbak 
közé  tartoznak:  s  a  tájékozott  olvasó  ez  esetben  is  legott  ráakadhat  a  mindenkor  könnyen  föllel- 
hető legregU)b  adatra. 


BEVEZETl'ÉS  XV 

Az  5.  pont  így  szól:  .Minden  szónak  pontosan  meg  kell  .jelölni  forrását  és  lehetőleg 
idézettel  hitelesíteni'.  K  pontra  nézve  meg  kell  jegyeznünk  először,  hogy  vannak  egyes,  még 
pedig  egészen  mindennapi,  szerte  ismert  .szók,  a  melyeknél  alig  egy  vagy  két  idézetet  talál  az 
olvasó:  ilyenek:  csuk:  schliessen,  sperren,  do&:  w^erfen,  birka:  schöps  sat.  Ezeknél  a  kellő  példák 
hiánya  nem  a  kiírók  figyelmetlenségének,  hanem  ama  ténynek  tulajdonítandó,  hogy  ezek  csak 
később,  már  az  lijabi)  korban  váltak  az  élet  járatosabb  szavaivá.  Második  észrevételünk,  hogy 
a  hellyel  való  takarékoskodás  sok  helyen  szükségessé  tette  az  idézetek  megrövidítését,  a  lolös 
szók  és  mondatok  kihagyását  s  ennek  következtében  vagy  az  előzményekből  vagy  a  következ- 
ményekből egyes  mondattagoknak  (alany,  tárgy)  az  idézetbe  beiktatását.  Mindezt  azonban  akként 
idéztük,  hogy  sem  az  eredeti  szövegen  legcsekélyebb  változtatást  se  tettünk,  se  vele  a  hely 
értelme  rövidséget  nem  szenvedett:  pl.  az  el-iunyul  szóhoz  a  következő  idézet  van  csatolva: 
.lob  az  embernec.  hogy  munkába  legyen  foglalatos,  hogy  nem  mint  a  testi  szabadságban  el 
tunyúUyon  (Helt:Mes,  152)  —  rövidítve  ebből:  ,Ezért  iob  az  embernec.  hogy  az  istennec 
akarattya  és  rendelése  szerént  szolgalatban,  munkába  legyen  foglalatos,  az  emberi  társaságnae 
meg  segitéssére  és  hasznaiára,  hogy  nem  mint  magánac  lenne,  és  a  testi  szabadságban,  és 
gyónyörkedésben  el  tunyúllyon'.  Vagy  a  lakásnak  lakmározás  jelentését  igazoló  példák  sorában 
szintén  Heltai  Meséiből  ez  is  ott  áll:  És  haza  iutuán  (a  házi  egér)  be  viué  (a  mezei  egeret) 
egy  pintzebe,  ahol  minden  fele  eleség  vala  és  monda:  Vigan  lakiái,  egyeli  Mikoron  legiob 
lackásba  vólnánac,  el  iuta  a  kólczár  (30)  —  rövidítve  és  kiegészítve  ebből:  ,És  haza  iutuán 
be  viué  egy  pintztjbe,  ahol  minden  f^le  eleség  vala  és  monda:  Ides  barátom,  vigan  lakiái,  egyt;!, 
im  látod,  hogy  minden  elég  vagyon.  Efféle  ió  eleséggel  lakom  én  mindenkor.  Monda  a  mezői 
eg^r:  Bezzeg  iól  vagyon  dolgod.  Mikoron  legiob  lackásba  vólnánac,  el  iuta  a  kólczár'. 

A  mutató  szókra  nézve  a  7.  pont  csupán  annyit  mond,  hogy  ,mai  ortografiával  íran- 
dók': de  arról  nem  tesz  említést,  hogy  a  többféle  járatos  alak  közül  ez  vagy  az  vagy  mindegyik 
kiteendő-e  mutató  szónak,  s  ha  csak  az  egyik,  melyiknek  adjunk  közülük  elsőbbséget.  Ezekre 
nézve  a  következő  eljárást  alkalmaztuk.  Ha  a  példák  tanúsága  szerint  egyik  alak  a  másik 
mellett  egyformán  használatban  volt,  mind  a  kettőt  fölvettük  mutató  szónak;  pl.  Bécíi,  B'écm  .  .  . 
Becses,  Becsüs  .  .  .  Csökken,  Csökkenik  .  .  .  Seökdös,  Ssökdösik  .  .  .  Cserdít,  Csördít  .  .  . 
Csorog.  Csurog  .  .  .  Dünnyög,  Dünnyög  .  .  .  Döled.  Dölled,  Döllyed,  Bülcd,  Dülled,  Düllyed . . . 
Láp,  Vdp  .  .  .  Lemez,  Nemez  .  .  .  Szulák,  Ctilák  .  .  .  Dohban,  Toppan.  De  a  hol  a  régi  nyelv 
csak  az  egyik  változatot  használta,  habár  ez  a  mai  nyelvben  a  kevésbbé  szokott  is,  ezt  vettük 
r()l  mutatószónak:  pl.  Böndű  (ma  inkább  bendö).  Bujtár  (a  mai  irodalmi  nyelvben  csak  bojtár). 
Megdobban  a  kebelben  a  szív,  megdobbantó  hír  (ma  közimségesen  megdöbben,  megdöbbentő  hír). 

A  8.  pont  a  szóknak  elhelyezését  szabja  meg ;  azt  kívánja,  hogy  az  a  közös  származás 
tekintetbe  vételével  szoros  betűrendben  történjék.  A  rokonság  megállapítását,  az  együvé  tartozó 
családtagok  kiválasztását  a  tudomány  fölügyelete  alatt  a  nyelvérzékre  bízza.  Eszerint  nem  csalá- 
dosithatók.  a  melyeket  a  nyelvérzék  rokonoknak  tart,  de  a  tudomány  nem :  pl.  balgatag  és 
hal,  balog,  i.<zákos  és  iszik,  boglár  és  bog  sat :  de  viszont  azok  se  rokoníthatí'ik.  a  melyeknek 
közös  származását  a  tudomány  ugyan  földerítette,  de  a  nyelvérzék  együvé-tartozásukat  föl  nem 
ismeri ;  pl.  kajszu  és  hajlik,  tapasztal  és  tapogat,  lázad  és  lézeng  sat. 

Már  maga  e  meghatározás  is,  de  még  inkább  a  hozzá  csatolt  eme  függelék,  hogy  ,olyan 
szók  mindamellett,  a  minők  hirtelen,  képes,  saját  alapszavukhoz  (hír,  kép)  csatolhatok,  mert 
habár  a  nyelvérzék  nem  köti  őket  ö.ssze.  a  legcsekélyebb  eszmélkedés  rávezet  erre  az 
etimológiai  kapcsolatra,  jó  részben  megnehezítette  a  szerkesztés  dolgát.  Meddig  terjed  a  nyelvérzék 
hatíira '?  Hol  áll  be  az  eszmélkedés  szüksége  s  mily  fokig  haladhat  ereje,  hatása  ?  Oly  kérdések, 
a  melyekre,  a  hány  ember,  annyi  a  felelet. 

A  szerkesztésnek  tehát  mindenek  előtt  azzal  a  kérdéssel  kellett  tisztába  jönnie,  hogy 
oly  esetekben,  midőn  nyelvérzék  és  eszmélkedés  küzdenek  egymással  s  mindegyik  a  maga  jogos 
követelésével  áll  elő,   melyiknek  adjon   elsőbbséget,    melyiknek  a  szavára  hallgasson.    S   mi    e 


XVI  BEVEZETÉS 


U 


kérdés  inejíoldásftt  úgy  gondoltuk  leghelyesebbnek,  ha  ily  kétes  esetekben  az  adatok  vallomását 
loKadjuk  el  irányadónak.  Baba  és  háb  egysége  mind  a  nyelvérzék,  mind  a  tudomány  szava 
.szerint  világos:  Baba:  ,do<:ke-,  háb:  ,puppe,  docke'  (Ball:  Magy.-ném.  szót.);  s  mindamellett 
külön  választottuk  e  két  szót,  mert  egyesítését  a  talált  adatok  nem  engedték  meg:  mert  míg 
baba  A  puppe  jelentésen  kívül  kindchen  értelemben  is  járja,  a  háb  csakis  annyi  mint 
puppe.  --  Hasonlókt'p  tettünk  a  bátya  és  bácsi  szókkal  is,  noha  egységes  voltuk  kétségtelen, 
de  minthogy  hátija  kiválóan  annyi  mint:  iilterer  brúder,  aztán  má.sodlokban :  onkel  s 
csak  barmadí'okban :  natu  maior.  vetler,  addig  a  hác^i  adataink  szerint  csak  ez  utóbbi 
jelentésben  .szerepelt.  Ilyenek  még  egy  részről  burka,  más  részről  berke,  hirke;  továbbá  cihant, 
cehent,  s  ezekkel  szemben  csahol,  csehU,  cseh'ég.  Az  előbbieket  (harka  és  herke)  a  némileg 
eltérő  jelentés,  az  utóbbiakat  (cihant  és  cítahol)  az  alaknak,  különösen  a  szókezdő  hangnak 
ki.ssé  löllünö  különbsége  není  engedték  egy  mutalószó  alá  helyezni. 

Ugyanez  alapon,  a  nyelv  vallomásainak  alapján,  .sok  oly  szót  családosítotlunk,  a  melyeket 
a  nyelvéi-zék  nem  ismer  el  egyhetartozóknak.  így  kerültek  mint  egy  családnak  tagjai,  mint  egy 
közós  alap.szónak  származékai  együvé :  balgatag,  bolyó,  halyók,  holyog,  bolyong :  mert  a  nyelv- 
ién yek  rá  erö.szakolják  a  nyelvérzékre  a  közös  eredetről  való  meggyőződést.  Balgatag  ugyanis 
ti)bb  régi  iró  tanúsága  szerint  egyértékü  ezzel:  bolyongó;  bolygatag  pedig  régi  szótáraink 
szerint  annyi  mint:  absurdus  MA.  ungereimt.  töricht  l'l'Hl. :  s  viszont  az  előbbi 
annvi  mint:  absurdus.  stolidus,  töricht.  albern,  az  utóbbi  pedig:  erraticus, 
heru  mirrend.  Bohjó  és  bolyólc.  balyók  (stolidus,  töricht)  is  eszerint  eredetileg  ugyanazt 
jelentik  mint:  hobjongó ;  tehát  a  fontebbiekkel  egy  rokonságba  valók.  —  A  nyelvérzék,  :i  m;i 
uralkodó  nyelvérzék  hasonlóképen  elválasztja  egymástól  a  csa/íúZ-ol  (familie)  a  r.s-eZéd-töl  idienst- 
bole);  s  mindamellett  szavát  nem  volt  szabad  figyelembe  veimünk,  mert  a  család  némítsak 
f  a  m  i  1  i  e,  hanem  hausgesinde  is;  s  viszont  a  cseléd  nem  csak  dienstbote.  hanem 
familie  jelentésben  is  járja.  -  így  vallja  még  közi)s  származásúaknak  az  elmúlt  századok 
hiteles  szava  jjéldául  ezeket  is:  csiszol  és  csúsz(ik),  büszke  és  bűz;  toborzó  és  döbben  s  velük 
együtt  még  egy  jó  .számot. 

Hogy  némelyek  szerint  talán  messze  is  tülmentünk  a  nyelvérzék  határain,  azt  magunk 
is  valószínűnek  tartjuk :  de  a  mi  nyelvérzékünknek  is  megvan  az  a  joga,  hogy  a  maga  köve- 
telését érvényesíthesse.  Ehhez  járul  meg.  hogy  a  mi  ,eszmélkedésünk"  egész  világos  adatok 
kalauzolása  mellett  a  legtöbb  esetben  biztosabban  haladhatott  előre  s  juthatott  kedvezőbb 
eredményre.  Hogy  azonban  mindamellett  nem  egyszer  tűnődve,  habozva  állottunk  meg  egy-egy 
jelenség  előtt,  a  hol  a  vallomások  egy  része  a  nyelvéizék  mellett,  más  része  meg  ellene  tanús- 
kodott, az  magától  érthető,  természetes.  így  ma  is  tétovában  vagyunk,  nem  tudjuk  meghatározni, 
hogy  pl.  csépül,  csépüz  és  származékaik  a  csépü  vagy  a  csép  alá  sorozandók-e  be :  a  cs'éi>ü 
melleit  ug\a'i's  az  alak,  a  csép  mellett  ellenben  a  jelentés  szól. 

Az  elhelyezés  részleteit  a  ké.sobbi  pontok  ekként  szabályozzák:  ,12)  Az  ös-szetételeket 
szoro.san  az  alapszóhoz  kell  kapcsolni':  tehát  ekként:  [Alapszó]:  Láb  ,..  | Ös.szetételek  — 
ezek  kiitöjellel  vannak  egybekapcsolva  s  az  alap-  és  származékszóktól  kis  kezdől)etavel  meg- 
küliiubitztetvel:  állóláb  .  .  .  borjú-láb  .  .  .  faláb  .  .  .  fejetlenláb  .  .  .  függöláh  .  .  .  galamb  láb  .  .  . 
harang-láb  .  .  mezit-láh  sat.  —  | Alapszó]:  Lát  .  . .  | Összetételek | :  által-lát  .  .  .  ekve-lát  .  .  . 
el-lát  .  .  .  elöl-lát  .  .  .  fóliát  .  .  .  fonnlát  .  .  .  hozzálát  .  .  .  ki-Iát  .  .  .  látván-lát  .  .  .  meglát. 

,11a  az  összelett  szók  származék-összetételek,  mondja  tovább  az  előbbi  pont,  a  szárma- 
zckukliuz  kell  kapc-s(ilui\  Kszerint  fejellenlábság  mint  a  fejetlenláh-inik  származéka,  szorosan 
ez  ulaii  következik;  liusoulókc|)en  mezillábos  a  mezit-lál)  után  ...  Ugyanígy:  által-lát:  által- 
látás  .  .  .  általlátatlan  .  .  általláthut :  általláthatatlan :  dltalláthatailanság  .  .  .  általlátó.  Mind- 
ezek ugyanis  nem  összetételek,  nem  által  -|-  látás,  által  +  láthatathui  sat,  hanem  képzett  szók, 
az  állultát  cselekvess/iiuak  egyenes  vagy  közvetett  származékai. 


BEVEZHTTfcS  XVII 

.A  származékok,  folytatja  a  kiivetkezö  IH.  pont,  az  összetételek  után  és  csoportosítás 
nélkül.  eKvenkinl,  szoros  betiirendhen  sorolandók  elő'.  Tehát:  Láb  ...  (összetételek  és  szár- 
mazékaik |  .  .  .  Lábacska  .  .  .  Lábas  .  .  .  Lábasít  .  .  .  föl-lábasit  .  .  .  Lábaslag  .  .  .  Lábatlan  .  .  . 
Lábbeli  .  .  .  Lábít :  Lábító  .  .  .  Lábol:  által  lábol  .  .  .  el-lábol  .  .  .  kilábol  .  .  .  meg-lábol:  meg- 
híbolhatatlan  .  .  .  Lábravaló  .  .  .  Ugyanígy:  Lát  .  .  .  [összetételek  és  származékaik]  .  .  .  Látás: 
álom-látás  .  .  .  csoda-látás  .  .  .  kár  látás  .  .  .  látott-látás  .  .  .  törvény-látás  .  .  .  Látat  .  .  .  Látat- 
lan .  .  .  Látd.  ládd  c.  láddék  .  .  .  Látdogál:  m'églátdogál  .  .  .  Láthatatlan  .  .  .  Láthatatlan- 
kéjicn  .  .  .  Láthatatlanul  .  .  .  Látható  .  .  .  Láthatóképen  .  .  .  Láthatás  .  .  .  Láthatóul  .  .  .  Látni- 
való .  .  .  Látó :  álom-látó  .  .  .  hástüslátó  . . .  hús-látó  . . .  igaz-látó  .  .  .  isten-látó  . .  .  messze-látó  .  . . 
Látós  .  .  .  Látogat:  ellátogat  .  .  .  hozsálátogat  .  .  .  környül-látogat  .  .  .  még-látogat :  meglátó 
gatás  .  .  .  Látogatás  .  .  .  Látogató  .  .  .  Látomány  .  .  .  Látomás:  szemlátomás :  szemlátomást  .  .  . 
Látomást  .  .  .  Látott  .  .  .  Látszik  .  .  .  ki-látszik  .  .  .  m'ég-látszik  .  .  .  Látszat  .  .  .  Látszatos  .  .  . 
Látszomány  .  .  .  Láttatos  .  .  .  Láttatósan. 

Az  Utasítások  ama  pontjának,  hogy  a  származékszók  szorosan  alapszavuk  után  helye- 
zendök  el,  természetes  következménye,  hogy  az  első-  és  másodfokú  származékok  csopoi-tosítá- 
sában  a  betűrend  szoros  követelésétől,  mint  már  föntebb  is  láttuk,  többszörte  el  kell  térnünk, 
így  pl.  Adóz  mint  az  Adó  szónak  egyenes  származéka  ehhez  sorozandó  s  így  a  betűrend 
ellenére  megelőzi  az  Adogat  Adomány  származékokat  Ellenben  Birál,  noha  betűrend  tekin- 
tetében meg  kellene  előznie  a  Birás,  Biratlan,  Birdoyál.  Bírható  sat.  képzéseket,  mégis 
utánuk  áll  s  mint  a  Btró-nak  származéka  Birálkod-ik,  Bíráskodik  sat.  társaival  együtt  a  Bíró 
alapszó  után  következik. 

A  hangalakok  sorrendje  legcélszerűbben  fokozatos  fejlődésük  alapján  volna  megálla- 
pítandó :  minthogy  azonban  sok  esetben  a  változás  menete  meg  nem  határozható,  ebben  is  a 
betűrendet  követtük.  így :  Pedig  (kedeeg,  kedég,  kedig,  kedyk,  ke^eg,  ke^ek,  kegig,  kegyg,  ke^ik, 
kegyét,  kénig,  peg'eg,  pegyg,  peneg,  penek,  pcnygh,  penyk,  tenyk). 

A  jelentésre  nézve  szorosan  alkalmazkodtunk  ahhoz,  a  mint  az  Utasítások  megszabják. 
Nevezetesen  minden  szó  jelentéséhez  hozzácsatoltuk  a  latin  és  német  kitételt :  ha  szótárainkban 
megtaláltuk,  ezekből,  egyébként  magunk  választottuk  ki  a  megfelelő  egyértékeseket.  Természetes, 
hogy  ez  utóbbi  esetben,  a  hol  csak  lehetséges  volt,  a  klasszikus  kor  kitételeit  választottuk:  de 
hogy  e  kornak  szókészlete  nem  elégséges  az  újabb  időkben  keletkezett  fogalmak  kifejezésére, 
hogy  tehát,  ha  csak  körülírással  nem  akartunk  élni,  a  mi  a  szabatosság  világos  kárával  járna, 
a  közép  és  egyházi  latin  nyelv  kitételeit  is  sokszorta  alkalmaztuk,  az  is  magától  érthető.  Sok 
esetben  azonban  még  e  segédeszköz  is  elégtelen  volt,  s  némely  fogalom  magyarázatára  meg 
kellett  elégednünk  a  német  kitétellel ;  pl.  mégszépülés :  verschönerung,  das  schönerwerden.  Sőt 
gazdag  igeszármazékaink  egynémelyikére,  kivált  az  összetételek  származékaiban,  még  a  németben 
se  találhattunk  alkalmas  magyarázó  szót ;  pl.  számadatlanság,  apáca-szöktetÖ,  magvaváló  (barack), 
csipásítás,  Ucsepülödöttség  s  hasonlók. 

A  jelentések  osztályozásánál  szintén  szem  előtt  tartottuk  az  Utasítások  ama  megálla- 
pítását, hogy  az  a  jelentés  teendő  előbbre,  a  mely  régibbnek  tartható.  Ebben  leli  magyarázatát, 
hogy  némely  ma  közdivatos  jelentés  miért  került  néha  hátra  s  engedte  át  helyét  egy  ma 
kevésbbé  vagy  nem  is  ismert  jelentésnek.  Példák :  Áldomás :  1)  opfer,  opíérmahl ;  2)  mahl. 
gastmahl;  3)  segen;  4)  kauftrunk.  Alku:  1)  passend,  geeignet,  schicklich,  erlaubt;  2)  ver- 
trag, übereinkommen.  Baj:  1)  kampf;  2)  mühe,  plage.  Pazarol:  1)  schlemmen. 
schwelgen ;  2)  v  e  r  s  c  h  w  e  n  d  e  n.  Paraszt :  1)  schlicht,  gerade :  2)  einfach,  ungeschmückt ; 
3)  allgeraein :  4)  b  a  u  e  r.  1  a  n  d  m  a  n  n  :  .5)  b  a  u  r  i  s  c  h,  u  n  g  e  b  i  1  d  e  t  sat. 

Magától  érthető,  hogy  a  jelentések  megállapításában  első  rendben  a  talált  adatok  voltak 
irányadók.  A  szótárak  kitételeit  tehát  csak  akkor  vettük  figyelembe  s  iktattuk  be  az  őket  meg- 
illető helyre,  ha  az  idézetek  vallomásaival  egybevágtak :  a  hol  a  szótárak  adatai,  a  mi  nagyon 
számos  esetben  megtörtént,  e  tekintetben  hiányt  tüntettek  föl,  e  hiányokat   a   megfelelő  kitétel 

M.   NTELVTÖBT.    SZÓTÁR.  C 


XVI II  BEVEZETÉS 

megválasztásával  kellően  kipótoltuk.  A  lakodalom  szónak  pl.  az  adatok  tanúsága  .szerint  három 
jelentése  van:  1)  lakás,  tartózkodás;  2)  étkezés,  vendégeskedés;  s  3)  nász,  menyekzö.  Ezek  közül 
a  szótárakban  csak  a  2)  található  meg:  eonvivium,  symposium  C.  convivium,  epiilum  MA.  FP. 
A  s^er-nek  a  régi  példák  alapján  tizenhárom  jelentése  állapitható  meg:  ezek  közül  Calepinusnál 
csak  s  y  m  b  0  I  u  in,  Molnárnál  pedig  serié  s,  o  r  d  o  és  szintén  s  y  m  b  o  1  u  m  van  meg.  Régi 
szótárainknak  ezenkívül  közös  hibájuk,  hogy  sok  esetben  az  idegen  szónak  csak  azon  jelentéseit 
lorditütták  le,  a  melyekben  az  illető  szó  ama  nyelvben  járatos  volt :  hogy  pedig  ez  nem  minden- 
kor egyezett  meg  a  mi  nyelvünkbeli  használattal,  az  a  dolog  termé.szetéből  következik.  Azonban 
mint  el  nem  hallgatható  nyelvtényeket  ezeket  is  föl  kellett  vennünk  s  mint  különösségeket  rend- 
szerint a  jelentések  végére  egy  külön  osztályba  iktattuk.  Ilyenek  pl.  dedisco:  oisssatanulok, 
revoco :  hátrahivom  sat,  Calepinus  fordításai :  s  természetesen  MA.  és  Pf'.-nál  is  föllelhetök. 

A  szólásokat  egyöntetűség  s  könnyebb  áttekinthetőség  végett  úgy  rendeztük  el,  hogy 
elsőbben  a  ragok,  aztán  a  névutók  ábécé  rendben  következzenek  egymás  után;  pl.  a)  Valami'^t 
száll,  b)  Valaki/ifi  száll,  c)  Valakiwc/i  száll,  d)  ValakÍHéí  száll,  e)  Valamin;  száll,  f)  Valakid 
V.  valamií  száll,  gj  Valami  alá  száll,  h)  Valami  ellen  száll.  Ugyan  csak  az  áttekintés  elősegítése 
végeit  a  szólás  másik  tagját,  egyik  alkotó  részét  (ige  mellett  névszó)  az  egyes  ragok  csoportjába 
szintén  betűrendben  helyeztük  el;  pl.  vmihe  száll:  hadba  száll:  vkinek  helyébe  száll: 
lábába  szállott  bátorsága ;  magába  száll ;  perbe  száll ;  szembe  száll ;  szivébe 
száll  sat. 

A  szólásokat  egyes,  ritkább  esetekben  külön  nem  soroltuk  elő,  nevezetesen  akkor,  midőn 
a  külön  jelentóskategoriák  példái  közt  úgyis  helyet  találtak  (vö.  Bibe,  Bir  sat.). 

Végül  különös  ügyeimébe  ajánljuk  az  olvasónak  az  Utasítások  ama  pontját,  mely  a 
szótárhoz  csatolandó  Függelékről  szól.  Itt  találnak  helyet  a  keresztnevek  és  népneve- 
zetek; továbbá  a  S  z  ó  m  u  t  a  t  ó,  a  mely  .szoros  ábécé  rendben  mindazon  szókat  magában 
foglalja,  a  melyek  külön  mutatószókul  elő  nem  fordulnak :  nevezetesen  az  alakváltoza- 
tokat és  mindennemű  összetételeket,  utalva  az  illető  mutatószóra,  a  mely  alatt  tollel- 
hetők;  pl.  mevet  1.  Nevet,  négely  I.  Légely,  szimbora  I.  Cimbora,  jargal  1.  Nyargal,  jógejt  1. 
(iyógyit;  mi-gabrakol  I.  Abrakol,  megábráz  1.  2)  Ábráz,  megábrázol  I.  Ábrázol,  megabroncsoz 
l.  Abroncsoz,  megacéloz  I.  Acéloz,  megad  1.  Ad  s  így  tovább;  szóbeszéd  I.  He-széd,  szócsaplár 
1.  Csaplár,  szófodorgatás  l.  Fodor,  szófogadás  1.  1)  Fog,  szófolyás  I.  Foly,  szóhallatlan  I.  Hall, 
szóhordozó  1.  Hord,  szójárás  1.  Jár,  szómegmásolhatatlan  1.  Más  s  így  tovább. 


Szarvas  Gábor,  Simonyi  Zsigmond*) 

szfrkeszlök. 


•)  J  e  B  y  z  p  t.    Az  A  n,  E  é.   P,  H.  I,  J,  K,  M.  O,  Ö,  U,  Ü  hetüket  Simonyi  Zsigmond, 
a  B,  C,  Ca,  D,  G.  Qy.  L,  N,  Ny,  P,  H,  8,  8z,  T.  V,  Z,  Zs  beinket  pedig  Szarvas  Gábor  szerkesztette. 

A  raguk,  névutók,  valaniiiit  a  kiilöszók    Simonyi    Zsigmond    földolgozásai. 


A  FORRÁSOK  JEGYZÉKE. 


Abig.  —  Abigail  históriája.  (Irta  egy  küküllöi 
névtelen.)  Debreceni  kiadás  XVI.  száz.  (írva  lőíJO- 
ban.)  —  Földolgozta :  Könnije  Nándor. 

Ács:  BHal.  —  Ács  Mihály.  Boldog  halál  sze- 
kere. 2.  kiad.  Lőcse  1708.  —  Könnye  Nándor. 

ACsere:  Bölcs.  —  Apáczai  Csere  János.  Böl- 
csészeti Dolgozatai.  Pest  1867.  —  Könnye 
Nándor. 

ACsere:  Ene.  —  Apáczai  Csere  János.  Magyar 
encyclopaedia.  ütrecht  1655.  —  Könnye  Nándor. 

Adámi:  Sprachk.  (Adámi:  Spr.)  —  Adámi 
Mihály.  Ausführliche  nnd  neu  erlauterte  Unga- 
rische  Sprachkunst.  Bécs  176.3.  (Második   kiadás.) 

Adámi:  Bar.  Ádámi  János.  Az  igaz,  jámbor 
és  tökélletes  barátságról  való  ének.  Kolozsvár 
1599.  —   Könnye  Nándor. 

Agend.  — •  Agendarius  liber  ...  in  dioecesi 
et  provincia  Strigoniensi.  Additae  sünt  lingva 
vernacula  piae  et  cathoUcae  exhortationes.  Tyr- 
naviae  1583.  —  Könnye  Nándor. 

Ágost:  Zar.  —  Ágoston  Péter.  Mirrhaszedö 
zarándok.  Nszombat  1672.  —  Könnye    Nándor. 

Alv :  Itin.  —  Alvinczi  Péter.  Itinerarium  Catho- 
licum.  azaz  nevezetes  veszekedés.  Debrecen  1616. 

—  Könnye  Nándor. 

AlTiFost.  —  Alvinczi  Péter.  Postilla.  Kassa 
1633 — 4.  —  Könnye  Nándor. 

Amadé:  Vers.  —  B.  Amadé  László  Versei. 
Pest   1836.  —  Simonyi  Zsigmond. 

Anonjrm.  —  Anonjmi  Belae  regis  notarii  de 
gestis  Hungarorum  Uber.  (XIII.  század.  Endlicher 
kiad.  Sangalli  1849.  A  számok  Anonymus  fejeze- 
teit jelölik.)  —  Simonyi  Zsigmond. 

Apafl:  Vend.  —  Apafi  Mihály.  Vendelinusnak 
a  ker.  isteni  tudományról  írott  két  könyvei. 
Kolozsvár  1674.  —  Könnye  Nándor. 

Apoll.  —  Apollonius  chronicája.  1722.  — 
Könnye  Nándor. 

AporC.  —  Apor  codex.  A  XV.  század  második 
feléből.  (Kiadva  a  Nyelvemléktár  VIlI.  kötetében.) 

—  Tnri  Mészáros  István. 


Apóst.  —  Apostolok  méltósága  1521.  (Nyelv- 
emléktár ^TÍII.  k.)  —  Bánóczi  József. 

BakosTem.  —  Bakos  Gábor  temetésén  decla- 
máltatott  mag}ar  versek.  Kassa  1666.  —  Veres 
Imre. 

Bal:  Csisk.  —  Balásfi  Tamás.  Csepregi  iskola. 
Pozsony  1616.  —  Könnye  Nándor. 

BaliEpin.  —  Balásfi  Tamás.  Epinicia  Bene- 
dicto  Nagi,  alias  Soce.  Pozsony  1616.  —  Könnye 
Nándor. 

Balassa:  Carap.  —  Balassa  Bálint.  Campianus 
Edmondnak  tíz  okai.  Bécs  1607.  —  Könnye 
Nándor. 

Balassa:  Ének.  • —  Balassa  Bálint  énekei. 
Lőcse  1693.  —  Könnye  Nándor. 

Balog:  Corn.  —  Balog  György.  Cornelius 
Neposnak  a  görög  hadi  fejedelmeknek  életekről 
irt  könyve.  Kassa  1746.  —  Könnye  Nándor. 

Bar:LPar.  —  (Baran}i  Pál.)  Lelki  paradi- 
csom. H.  n.   1700.    —    Könnye  Nándor. 

Bar :  SzBúesú.  —  Baróthi  Miklós.  A  szent 
búcsú  méltósága  és  hasznai.  Kassa  1659.  — 
Könnye  Nándor. 

Barna:  Isk.  —  Barna  János.  Krisztus  iskolája. 
Nszombat   1714.  —  Könnye  Nándor. 

Bartha:Krón.  —  Bartha  Boldizsár.  Chronica 
Debreczenben  esett  dolgokrul.  Debrecen  1666.  — 
Veres  Imre. 

Bas:  Credo.  —  Basilius  István.  Az  apostoli 
credo  rövid  magyarázatja.  Kolozsvár  1568.  — 
Könnye  Nándor. 

Bátai:LPrób.  —  Bátai  B.  György.  Lelki 
próbakő.  Szeben,  1666.  —  Veres  Imre. 

Bátai:  VTárgy.  —  Bátai  B.  Gy.  Választottak 
tárgya.  Szeben  1666.  —  Könnye  Nándor.  Veres 
Imre. 

Bat:  KTud.  —  Batizi  And.  Ker.  tudomán3TÓl 
való  könyvecske.  Krakkó  1550.  —  Könnye  Nándor. 

Bat:  Sus.  —  Batizi  A.  Susánna  históriája. 
Lőcse  1028.  (írva  1541-ben.)  —  Könnye  Nándor. 


XX 


A  FOKKÁSOK  .lEXiraRKE 


Báth:Tfomb.  —  Báthori  Mihály.  Hangos 
Ironiliita    Uelufczen  1ÜG4.  —    Veres  Imre. 

BáthBúcB.  —  Báthory  Gábor  búcsúztatója  1613. 
(Közölve  Uj  M.  Múzeum  III.  93—96.  A  szá- 
mok az  ottani  négy  lapra  vonatkoznak).  —  Shuani/i 
Zsigmond. 

BócsiC— Bécsi  codex.  XV.  század.(1436^1439 
közt  készült.  —  A  bécsi  udv.  könyvtárban.  —  Kiad. 
Nyi'lvemléktár  I.  k.)  — -  Zsilinszki)  Endre. 

BékHajd.  —  Békés  vármegye  Hajdana.  (Kiadta 
Haan  Lajos.)  —    Veres  Imre. 

BékOkl.  —  Békésmegyei  Oklevéltár.  (Közre- 
bocsájtotta  Ilaan  L.  és  Zsilinszky  M.  Budapest 
1H77.)  —    Veres  Imre. 

Bél :  Comp.  —  Bél  Mátyás.  Compendium  avagy 
rövid  summája  az  egész  keresztény  tudománynak. 
Freyliniishaust'ii  után.  1713.  —  Könnye  Nándor. 

Ben:  Bitm.  —  Beniczki  Péter.  Magyar  Kithmu- 
sok.  Kolozsv.   1670.  —  Könnye  Nándor. 

Ben:  Ritm.'-  —  Beniczki  Péter.  Magyar  Rith- 
musok,   1 700.  —    Veres  Imre. 

Bea:  HEnek.  —  Besenyei  Jakab.  A  házas- 
ságról való  szép  ének.  Kolozsvár  1580.  —  Veres 
Imre. 

Bethl:  Élet.  —  Gróf  Bethlen  Miklós  önélet- 
irá.sa    —  •   Koiini/f  Nándor. 

Bethl:  II.RákGy.  —  G.  Bethlen  Imre.  II. 
Kákóczi  György  ideje.  Nagyenyed  1829.  (Okle- 
velek  146— 196.  11.)  —    Veres  Imre. 

BethlTám.  —  Magyarországnak  Bethlen  Gábor 
támadá.sakori  állaiiotjáról  egyidejű  embernek  tanács- 
lása.  Újra  nyomatták  P.  és  F.  Pozsony  1838,  — 
Könnye  Nándor. 

BeytlieA:FivK.  —  Beythe  András.  Fives 
Kőnfiv.  Fivckink  és  fáknak  nevükről,  természe- 
tökröl.  Németujvár  1595.  —  Alexics  György. 

Beythe:  Epiet.  —  Beythe  István.  Esztendő  által 
való     vasárnapi    Epistolák.     Német-Ujvár    1584. 

—  Könnye  Nándor. 

Beythe:  Nom.  —  Beythe  István.  Stirpium 
noraenclator  Pannonicus.  Antwcrp.  1584.  — 
Könnye  Nándor. 

BFaz:  Asp.  —  Bogáthi  Fazekas  Miklós.  Aspasia 
asszony  dolga.  Kolozsvár  1591.  —  Könnye  Nándor. 

BFaz:  Assz.  —  Bogáti  Fazekas  Miklós.  Az 
tökélletes  asszonyi  állatokról.  Plutarchusból  ford. 
Kolozsvár  1577.   —   Könnye  Nándor. 

BFaz:  Castr.  —  Bugáti  Fazekas  Miklós.  A  uagy 
f'astriot  György  históriája.  Kolozsvár  1591.  — 
Könnye  Nándor. 

Biró:  Ángy.  —  Biró  Márton:  Angyali  szö- 
vetség. (Csak  első  fele  van  földolgozva).  —  Simányi 
'/sigmond. 

Biró:  Buos.  —  Biró  Márton.  Búcsúztató.  1728. 

—  Könnye  Nándor. 


Biró:  Ékesség.  Biró  Márton.  Regnum  deco- 
ris.  Ékességnek  országa.  II.  Mária  királynéasszony- 
nak fejében  tétetett  szépség  koronája.  1741.  — 
Simonyi  &igmond. 

Biró :  Micae.  —  Biró  Márton.  Micae  et  spicae 
evangelico-apostolicae.  Győr  1756.  (Csak  Kresz- 
nerics  és  Mátyás  F.  adatai  vannak  átvéve.) 

Biró:OBk.  —  Biró  Márton.  Kis  Oskola  1728. 
—  Könnye  Nándor. 

Biró:Pród.  —  Biró  Márton.  Prédikácziók. 
Győr  1761.  (Csak  részben  van  földolgozva.)  — 
Simonyi  Zsigmond. 

BodC.  —  Bod  codex.  (A  XVI.  század  első 
negyedéből ;  kiadva  Nyelvemléktár  II.)  —  Budenz 
József. 

Bod:  KOstr.  —  Kősziklán  épült  ház  ostroma. 
Kocsi  Csergő  Bálint  latin  munkája  után  fordította 
Bod  Péter.  (Közzétette  Szilágyi  S.  Lipcsében 
1866.)  —  Könnye  Nándor. 

Bod:  Lex.  —  Felsöcsernátoni  Bod  Péter.  A 
sz.  irás  értelmére  vezérlő  magyar  Lexicon.  Győr 
1746.  —  Könnye  Nándor. 

Bod:  MAth.  —  Felsöcsernátoni  Bod  Péter. 
Magyar  Athénás.  Szeben  1766.  —  Túri  Mészá- 
ros István. 

Born:  Ének.  —  Bornemisza  Péter.  Énekes 
könyv.  Detrekő  1582.  —  Ferenczi  János.  (Nem 
a  levelek,  hanem  a  lapok  száma  van  idézve ;  pl. 
Ca  helyett  199.   Cb  helyett  200.  sat.l 

Born  ;  Evang.  —  Bornemisza  Péter.  .\z  Evan- 
geliomokból  és  az  Epistolákból  való  tanúságok. 
L  rész.  Komjáthy  és  Sempte  1573.  —  II.  rész. 
Sempte  1574.  —  III.  rész.  Semjite  1575.  — 
Könnye  Nándor. 

Born:KTud.  —  Bornemisza  Péter.  Négy  Köny- 
vecske a  Ker.  hitnek  Tudományáról  az  magyar 
irás-olvasásnak  módjával  és  szép  Imádkozá.sokkal 
egyetembe.  3  rész.  Sempte  1577.  —  Könnye 
Nándor. 

Born :  Préd.  —  Bornemisza  Péter  Prédikácziók 
egész  esztendőre.  Detrekő  és  Rárbok  1584.  — 
Könnye  Nándor. 

—  Bornemisza  Péter.    Ének  sz. 
Debr.    XVI.    száz.    —    Kötinye 


Filep  János.  Mennyei 
Veres  Imre. 


Born:  SzJán 

János    látásáról. 
Nándor. 

Bök :  Iiámp.  —  Bökény 
Lámpás    l'ltraj.    1652.  — 

Bucs.  (Búcsúztató)   1728.  —  Könnye  Nánihv. 
Buos.  (Búcsúztató)  1738.  —  Könnye  Nándor. 

C.  —  Calepinus   szótára.    1592.    —    Viilbrrli 
Lnjos. 

CC.   —   Codexek. 

Cis.    —  Cisio.  Kolozsvár  1592.  —  IVrcs  Jmn 

Clus:  Stirp.  —  Caroli  Clusii  Uariorura  aliqaot 
Stirpium  história.  Antwerpen   1583. 


A  FORRÁíiOK  JEGVZÉKE 


XXI 


CodDipl.  —  G.  Fejér.  Codcx  Diplomaticus 
(vö.   Cziniír"). 

CodPatr.  —  Codcx  Diplomaticus  Patrius. 
Hazai  okmánytár.  Kiadják  Ipolyi  A.,  Nagy  Imre 
ós  Véghelp  D.  Győr.    Budapest  1865—1880. 

Com:  Jan.  —  Amos  (Jomenius.  Janua  linguae 
Latináé  reserata  aurea,  in  liung.  lingvam  trauslata 
per  Stephanum  Beniamin  Szilágyi.  Kolozsvilr  1673. 
(Az   1.  kiadás   1643.)  —  Könnye  Nándor. 

Com :  Orb.  —  Amos  Comenius.  Orbis  sensualiura 
pictus  trilingvis.  2.  kiad.  Lőcse  1685.  —  Körmi/e 
Nándor. 

Com :  Vest.  —  Amos  Comenius.  Januae  linguae 
LatinaeVestibulum  hungarice  redditum.  Lőcse  1697. 
(Az  1.  kiadás  1643.,  előszava  1641.) — Könnye 
Nándor. 

ComBal.  —  Comoedia  Balassi  Menyhért  árui- 
tatásáról. Abrudbánj-a  1569.  ^   Könnye  Nándor. 

CompConst.  —  Corapilatae  constitutiones  regni 
Transylvaniae.    Kolozsvár   1671.   —    Veres  Imre. 

CornC.  —  Cornides  codex  1510 — 1521.  (Egye- 
temi könyvtár.  Kiadva  Nyelvemléktár  \'II.)  — 
Búnóczi  József. 

CorpGramm. —  Corpus  Graramaticorumlingvae 
Hungai'icae  veterum.  A  régi  magyar  nyelvészek 
Erdösitöl  Tsétsiig.  Kiadta  Toldy  F.  Pest  1866. 
(Tartalma :  Jo.  Sylvestri  Grammatica  Hungaro- 
Latina  1539.  1 — 78.  1.  Orthographia  Ungarica 
Cracoviensis  1549.  79 — 114.  1.  Alberti  Molnár 
Grammatica  Ungarica  1610.  115 — 290.  1.  Geleji 
Katona  István  Magyar  Grammatikája  1645.  291 — 
329.  1.  Ge.  Csipkés  Comarini  Hungária  Illustrata 
1655.  331—402.  1.  P.  Pereszlényi  Grammatica 
L.  Ung.  1682.  403—508.  1.  P.  Kövesdi  Elementa 
L.  Hung.  1686.  549—584.  1.  Szőnyi  Nagy  István 
Magyar  Oskolája  1695.  577—604.  L  N.  Kis  de 
M.  Tótfalu  Ratiocinatio  de  Orthographia  1697. 
605—660.  1.  Jo.  Ttétsi  Observationes  Ortho- 
graphieo-Grammaticae  1708.  661 — 688.  1.  Frag- 
menta  de  Lingva  Hung.  689 — 712.)  —  Jámbor 
József. 

Csákt :  ATT.  —  Csáktornyai  Mátyás.  Aiax  és 
Ulysses  históriája.  Kolozsvár  1592.  —  Könnye 
Nándor. 

Csákt :  Assz.  —  Csáktornyai  Mátyás.  Római 
föasszonyok  perlése.  Kolozsvár  1599.  —  Könnye 
Nándor. 

Csan:  Ján.  —  Csanádi  Demeter.  II.  János  kir. 
élete.  Debrecen  1571.  • —  Könnye  Nándor. 

Csanaki :  Dögh..  —  Csanaki  Máté.  A  dög- 
halálról váló  rövid  elmélkedés.  Kolozsvár  1634.  — 
K&nnyc  Nándor. 

Cseh:  OrvK.  —  Cseh  Márton.  Lovak  orvos- 
ságos könyvecskéje.  2.  kiad.  Lőcse  1676.  (.\z 
1.  kiad.   1656.)  —  Könnye  Nándor. 

Cseng:  Jer.  —  Csenged  András.  História  Jeru- 
sálem  veszedelméről.  Debrecen  1574.  —  Könnye 
és    Vei-es  Imre. 


Cserei :  Hist.  —  Nagyajtai  Cserei  Mihály.  His- 
tória.  1661 — 1711.  (Kiadta  Kazinczy  G.   1852.) 

Cserén jri :  PersF.  —  Cserényi  Mihály.  História 
a  persiai  fejedelmekről.  Kolozsvár  1592.  —  Könnye 
Nándor. 

CsíkGy.  —  Csík,  Gyergyó  leírások  Benkö 
Károly  által.  Kolozsvár  1853.  (Régi  okiratokkal.)  — 
Könnye  Nándor. 

CsomaC.  —  Csoma  codex.  XVI.  száz.  köze- 
péről. (A  M.  T.  Akadémia  kézirattárában.)  — 
Torkos  László. 

CsúziCseh :  Edom.  —  Csúzi  Cseh  Jakab.  Edom 
ostora.  Debrecen   1682.  —  Könnye  Nándor. 

Csúzi:  Síp.  —  Csúzi  Zsigmond.  Zengedező 
sípszó.  Pozsony   1723.  —  Tapodi. 

Csúzi:  Tromb.  —  Csúzi  Zsigmond.  Evan- 
géliumi trombita.  Pozsony  1723.  —  (Az  idézetek 
Kresznerics-\)6\  és  Mátyás  Flóriánból  vannak  át- 
véve.) 

CzechC.  —  Czech  codex  1513.  (A  lapszámok 
a  RMNy.  Il.k.  lapjait  jelölik.)  —  Könnye  Nándor. 

Czegl:BDorg.  —  Czeglédi  István.  Barátsági 
dorgálás.    Kassa  1663.  —   Veres  Imre. 

Czegl:  Dág.  —  Czeglédi  István.  Dágon  le- 
dülése.    Kolozsvár  1670.  —   Könnye  Nándor. 

Czegl:  Enoeh.  —  Czeglédi  István.  Enochnak 
Istennel  való  mindennapi  járása.  S.-Patak  1669. 
—  Könnye  Nándor. 

Czegl:  Japh.  —  Czeglédi  István.  Redivivus 
Japhetke.  Kassa  1669.  —  Könnye  Nándor. 

Czegl:  MM.  —  Czeglédi  István.  Malach  doctor- 
nak  Melaeh  barátjával  való  pajtársi  szóbeszéde. 
S.-Patak   1659.  —  Szarvas  Gábor. 

Czegl :  ORoml.  —  Czeglédi  István.  Az  orszá- 
gok romlásáról.  Kassa  1659.  —  Könnye  Nándor. 

Czegl:  Sión.  —  Czeglédi  István.  Sión  vára. 
S.-Patak  és  Kolozsvár  1675. —  Könnye  Nándor. 

Czegl:  Tromf.  —  Czeglédi  István.  Egy  veres 
tromfosdit  játszó  sandái  barátomnak  megpirics- 
keltetése.  H.  n.   1666.  —  Kúnos  I. 

Czinár.  —  Czinár  Mór.  Fejér  György  Magyar- 
országi Okmánytárának  (Codex  Diplomaticus)  betű- 
rendes tárgymutatója. 

DBenkő :  Flór.  —  Dalnoki  Benkö  Márton. 
Florusnak  a  római  viselt  dolgokról  irt  négy  könyve. 
Kol.   1702.  —  Könnye  Nándor. 

Dáv:  Ist.  —  Dávid  Ferenc.  Az  egy  ő  magá- 
tól való  felséges  Istenről.  Kolozsvár  1571.  — 
Veres  Imre. 

Dáv:  KKer.  —  Dávid  Ferenc.  Könyvecske  az 
igaz  keresztyéni  keresztségről.  Kolozsvár  1570.  — 
Veres  Imre. 

Dáv:  Pród.  —  Dávid  Ferenc.  Praedicatiók. 
Gy. -Fejérvár  1569.   —  Könnye  Nándor. 

Dáv:Utm.  —  Dávid  Ferenc.  Rövid  útmuta- 
tás az  Isten  igéjének  igaz  értelmére.  Gy.-Fejérvár 
1567.  —  Könnye  Nándor. 


XXIl 


A  porkAsok  jegyzéke 


Dév:  Vall.  —  Dávid  Ferenc.  Az  egy  atya 
Istennek  és  az  ő  sz.  tiáuak  igaz  istenségekről 
igaz  vallá^tétel.  Kolozsvár  1571.  —    Veies  Imre. 

Dáv:VDÍBp.  —  Dávid  Ferenc.  A  váradi  dis- 
putatio.  ^Unitárius  irók  a  XVI.  szból."  Kolozsvár 
1H7(».  (I.  kiadása    15Ü9.)    —    Könnye   Nándor. 

DBón:  Bószegs.  Diószegi  Bónis  Mátyás.  A 
részegségnek  gyűlölséges  áUapotja.  Leyden  1649. 

—  Veres  Imre. 

Deák:  Bucs.  a.  —  Deák  Ferenc.  Búcsúztató. 
172;t.  —   Könnye  Nándor. 

Doák :  Bucs.  b.  —  Deák  Ferenc.  Búcsúztató. 
ITili.   —  Könnye  Nándor. 

Deák :  Qrád.  —  Deák  Ferenc.  Nyoltzadik  fok 
giáilics.    Kassa   1730.  — '  Könnye  Nándor. 

Deák  :  KOrv.  —  Deák  Ferenc.  Közönséges  or- 
vussúg.  Kasssa   1733.  —  Könnye  Nándor. 

DebrC.  —  Debreceni  codex  1519.  körül. 
(Kiadva  Nyelvemléktár  XI.)    —    Searvas  Gábor. 

Debr:  Christ.  —  Debreczeni  János.  Christia- 
nus  suspiiaus.  Debreczen  1Ü15.  —  Könnye  Nándor. 

Debr;  MCongr.  —  Debreczeni  S.  János.  Mili- 
taris  congratulatio  Com.  Bihar,  ad  St.  Bocskai. 
Debreczen  1G05.  —  Könnye  Nándor. 

Decai :  Adag.  —  liaronyai  Decsi  János.  Adagia 
riraeco-Latino-Ungarica.  Bártfa  1598.  —  Könnye 
Nándor. 

Decsi:  SaUC.  —  Baronyai  Decsi  János.  Sallus- 
tius  Catiliiiúja,  Szeben   1596.  —    Veres  Imre. 

Decsi:  SallJ.  —  Baronyai  Decsi  János.  Sal- 
lustius  Juiíurlhája.  Szeben   1596.  —  Vars  Imre. 

DeosiG:  DB.  —  Decsi  Gáspár.  História  az 
Dávid  királynak  Bethsabeval  való  vétkérfil.  II.  n. 
XVI.  sz.  (Szabó  K.  .'J57.  sz.)  —  Könnye  Nándor. 

DecsiG:  Pród.  —  Decsi  Gáspár.  Az  utolsó 
időkben  regnáló  bűnökről  preadikátziók.  Debreczen 
15«L'.  —  Veres  Imre. 

DEmb:  QE.  -  Debreczeni  Ember  Pál.  Gari- 
zim  és  Klial.  Kolozsvár  1702.  —  Könnye  Nándor. 

Der:  Préd.  —  Derecskéi  Ambrus.  Sz.  Pál 
levele  a  rómaiakhoz,  prédikátziókban.  Debrecen 
1603.   —   Könnye  Nándor. 

Derk:  ÖÉlet.  —  Dcrkai  György.  Az  örök 
életnek  útja.  IrtaSucquet  A.   Nagyszombat  1678. 

—  Könnye  Nándor. 

Dév:  Orth.  —  Dévai  Mátyás.  Orthographia 
Ungarica.  Krakkó   1549.   —  Könnye  Nándor. 

Diai.  —  Dialógus  Diophanes  és  Scotodulos 
kőzött.  —   Könnye  Nándor. 

DiotaGr.  —  Dicta  Graeciae  Sapientum.  Item 
Mimi  Publiani.  Az  görög  bölcsek  szép  mondási. 
I)t'i)rt'(en    1591.   —   Könnye  Nándor. 

Diósz:  Delib.  —  Diószegi  K.  István.  A  sz. 
generális  gyűlésben  lett  Deliberatumok.  Debrecen 
16KJ.   —    Veres  Imre. 


I       Diósz:  Tal.  —  Diószegi  K.  István.    Kiosztott 

■  talentum  (prédikátziók.)  Debrecen  1679. — Könnye 
Nándor. 

DKal:  Ker.  —  Debreczeni  Kalocsa  János. 
Isten  ajándékával  való  kereskedés.  Debrecen  1693. 
—  Könnye  Nándor. 

DomC.  —  Domonkos  codex  1517.  (Sz.  Domon- 
kos élete,  a  Nemz.  Múzeumban,  kiadva  Nyelv- 
emléktár III.)  —    Vasári  G-yula. 

DöbrC.  —  Döbrentey  codex  1508.  (A  gyula- 
fejérvári püspöki  könj'vtárban,  kiadva  Nyelvem- 
iéktái-  XII.).  —  SzuUk  József. 

Drog:  Spee.  —  Drégely-Palánki  János,  Spe- 
culum  mysticum,  Medicina  sacra.  Kassa  1668.  — 
Könnye  Nándor. 

EgyhRendt.  —  Canones  Ecclesiastici.  Az 
egyházi  jó  rendtartásoknak  írott  törvényei,  Várad 
1642.  —   Veres  Imre. 

EhrC.  —  Ehrenfeld  codex.  XV.  sz.  második 
negyede.  (Bécsben  dr.  Ehrenfeld  Adolfnál :  ki- 
adva Nyelvemléktár  VII.)  —  Szarvas  Gábor. 

Elm.  —  (Kopcsányi-Pap  Márton.)  Tökéletes 
életre  intő  Elmélkedések.  Bécs  1634.  —  Veres 
Imre. 

Endlieher.  —  Rerum  Hungaricarum  Monu- 
nienta  ^Vrpadiana.  Edidit  Steph.  Lad.  Endlieher, 
Sangalli   1.^49. 

Eny:  Gizm.  —  Enyedi  György.  Gizmunda  és 
Giscardo  históriája.  Kolozsvár  1624.  —  Könnye 
Nándor. 

EnyP:MSzó.  —  Enyedi  F.  János.  Mennyei 
szó  a  lelki  álomból  való  fel-serkenésröl.  Várad 
1652.   —  Könnye   Nándor. 

EPhilKözl.  —  Egyetemes  Philologiai  Közlöny. 

Erasm:  Erk.  —  Erasmus  Roterodamus.  Az 
erkölcsnek  tisztességes  volta.  Szeben  1598.  — 
Könnye  Nándor. 

ErdOrszgy.  —  Erdélyi  Országgyűlési  emlékek. 
Szerkeszti  Szilágyi  Sándor.  (Budapest  1875  — ) 
I.   Könnye  Nándor  és  Veres  Imre.  II.  Veres  Imre. 

ErdPorta.  —  Szálai  A.  Erdély  és  a  Porta. 
1567—78.   Pest  1862.  —  Könnye  Nándor 

ErdTörtAd.  —  Erdélyi  történelmi  adatok. 
Kiadta  gr.  Mikó  Imre.  Kolozsvár  1855. — 1862. 
— •    Veres  Imre. 

ErdTörtT.  —  Erdélyország  történettára.  Ki- 
adják gr.  Kemény  J.  és  N.  Kovács  I.  Kolozsvár 
lh37— lf<15. 

ÉrdyC.  —  Érdy  codex.  1526—1527.  (A 
múzeumi  kézirattárban ;  kiadva  Nyelvemléktár 
IV.  V.)  —  Köpesdy  Sándor  Vajda fy  Géza. 
Zsoldos  Benő.    Veres  József. 

ÉrsC.  —  Érsekújvári  codex.  1530 — 1531. 
(Az  akadémiai  kézirattárban;  kiadva  Nyelvemlék - 

■  tár    IX.    X.)    ^     Utász  Gábor.    Kulcsár  János. 
I    Végh  Fái 


A  FOKRASOK  JEC.raÉKE 


XXUl 


EsztH.  —  Eszter  históriája.  Kolozsvár  1577. 
—  Ku)ini/r  Ní'nidor. 

EsztM.  —  Galantai  gr.  Eszterházy  Miklós, 
Magyarország  nádora.  1582 — 1629.  (Kiadta  Szalay 
László,  Pest   18(53 — 1870.)  —    Veres  Imre. 

EsztM:  Lev.  —  Eszterbázi  Miklós  gr.  Rákóczi 
György  fejcdr.lemnek  levelei.  Bécs  1645.  — 
Könnye  Nándor. 

E8ztP:BSzüz.  — Eszterházi  Pál  hg.  A  Bold. 
Szűz  képeinek  eredete  Nagyszombat  1690.  — 
Könnye  Nándor. 

EsztT :  IgAny.  —  Eszterbázi  Tamás.  Az  Igaz 
Anyaszentegyházról.  Irta  Hunnius  Egyed.  Sárvár 
1602.   —    Veres  Imre. 

Évk.  —  M.  T.  Akadémia  Évkónj-vci  XIII.  k. 
(30—99.  1.  .LorántfiZs."  Okmánjtár.)—  Kaszt- 
ner  Gésa. 

Fabó:OrBZ.  —  Fabó  András.  Az  1662-ki 
országgyűlés.  Budapest  1873.  —  Könnye  Nándor. 

Fal:  (NB.  Faludi  Ferenc  mimkái  as  eredeti 
kindásokbóJ  vannak  földolgozva,  de  a  lapszámok 
könnyebb  ellenorizhetés  céljából  Toldy  F.  kiadá- 
sából —  1853.  ■ —  vannak  idézve.) 

Fal:  BE.  —  Faludi  Ferenc.  Bölcs  Ember.  (1. 
kiad.   Pozsony  1778.)  —  Kasztner  Géza. 

Fal:Const.  —  Faludi  Ferenc.  Constantinus 
Porph}Togenitus.  (1.  kiad.  ..Faludi  F.  Költeményes 
Maradványai "-ban  1786.)  —  Könnye  Nándor  és 
Kasztner  G. 

Fal :  Jegyz.  —  Faludi  Ferenc.  Jegyzőkönyv. 
(1.  kiad.  a  „Költeményes  Maradv."  függelékében 
1786.")  —  Kasztner  G. 

Fal :  NA.  —  Faludi  Ferenc.  Nemes  Asszony 
(1.  kiad.  Nagyszombat  1748.) —  Könnye  Nándor 
és  Kasztner  G. 

Fal:  ITE.  —  Faludi  Ferenc.  Nemes  Ember. 
(1.  kiad.  Nagyszombat  1748.) —  Könnye  Nándor 
és  Kasztner  G. 

Fal:inj.  —  Faludi  Ferenc.  Nemes  Urti.  (1. 
kiad.  Nagyszombat    1771.)    —   Könnye  Nándor. 

Fal :  SzE.  —  Faludi  Ferenc.  Szent  Ember. 
(1.  kiad.  Pozsony  1773.)  —  Könnye  Nándor  és 
Kasztner  G. 

Fal:TÉ.  —  Faludi  Ferenc.  Téli  Éjtszakák. 
(1.  kiad.  Pozsony  1787.)  —  Könnye  Nándor. 

Fal:  UE.  —  Faludi  Ferenc.  Udvari  Ember. 
(1.  kiad.  Nagyszombat  és  Pozsony  1.  1750.  II. 
1770.  III.  1771.)  —  Könnye  Nándor  és  Kaszt- 
ner G. 

Fal:  Vers.  —  Faludi  Ferenc.  Verses  Költemé- 
nyek. (1.  kiad.  „Faludi  F.  Költeményes  Marad- 
ványai"-ban  1786.)  —  Könnye  Nándor  és  Kaszt- 
ner G. 

Fél :  Bibi.  —  Félegyházi  Tamás  Bibliája  (Uj 
Testamentum.)  Debrecen  1586.  —   Virányi. 


Fél :  Tan.  —  Félegyházi  Tamás.  A  kcr.  hitnek 
részeiről  való  tanítás.  —  Debrecen  1583.  — 
Könnye  Nándor. 

FelsőB :  UKölts.  —  Felső-Bányai  S.  Mihály. 
A  léleknek  uti  költsége.  Utrecht  1651.  — 
Könnye  Nándor. 

Felv:Dies.  —  Felvinczi  György.  Az  erdélyi 
protonotaria  és  cancellaria  dicsérete.  Kolozsvár 
1699.  —  Könnye  Nándor. 

Felv :  SchSal.  —  Felvinczi  György.  De  conser- 
vanda  hona  valetudine.  A  Schola  Salernitana 
könyve.  Lőcse  1694.  —  Könnye  Nándor.  Jám- 
bor József. 

Felv :  Pestis.  —  Felvinczi  Sándor.  A  pestis- 
ről való  beszélgetés  (8  préd.)  Debrecen  1679. — 
Könnye  Nándor. 

FestC.  —  Festetics  codcx.  1494.  körül.  (A 
keszthelyi  Festetics-könyvtárban ;  kiadva  Nyelv- 
emléktár XIII.)  —  Kőhalmi  József. 

Forró:  Curt.  —  Forró  Pál  Curtius  históriája 
Nagy  Sándorról.  Debrecen  1619.  —    Veres  Imre. 

FortSzer.  —  Fortuna.  Szerencsének  avagy 
szerencsétlenségnek  kereke.  Kolozsvár  XVI.  száz. 
(Sybillák  jövendőlése,  Szabó  K.  350  sz.  Csonka,  a 
H.  jelzésű  lapon  kezdődik;  pótlásul  a  2.  kiadás 
eleje  van  földolgozva  a  H3.  lapig.  Mindakettő 
a  M.  Nemz.  Múzeumban  ;  1.  Magy.  Kön)rvszemle 
XIII.  évf.)  —    Simonyi  Zsigmond. 

Fr :  SzJán.  —  Fr.  Imre :  Alamizsnás  Sz.  Já- 
nos.  1732.  —  Könnye  Nándor. 

Frank:  HasznE.  —  Frankovics  Gergely.  Hasz- 
nos könyv  betegségek  ellen.  Monyorókerék  1588. 

—  Könnye  Nándor. 

Qór:KárCs.  —  Géresi:  Károlyi  család  levél- 
tára. —  Alexics  György. 

GFris :  Arithm.  —  Gemma  Frisius.  Arithme- 
tica.  Debrecen   1577. —    Veres  Imre. 

GEat:  Titk.  —  Geleji  Katona  István.  Titkok 
titka.    Gy.Fejérvár    1645.    —   Könnye  Nándor. 

GKat:  Gramm.  — Geleji  Katona  István.  Magyar 
grammatikácska.  Gy  .-Fejérvár  1645.  —  Veres 
Imre. 

GKat:  Válts.  —  Geleji  Katona  István.  Váltság 
titka  I.  II.  rész.  Várad  1645.  1647.  —  Könnye 
Nándor. 

Gosárv:  MagyB.  —  Gosárvári  Mátyás.  A 
magjarok  bejövéséről.  Sic.  1592.  —  Veres  Imre. 

GömC.  —  Gömöry  codex.  1516.  (A  Nemz. 
Múzeum  kézirattárában ;  kiadva  Nyelvemléktár.  XI). 

—  Simonyi  Zsigmond. 

Göntz:  RBab.  —  Göntz  Miklós.  A  római  Baby- 
lonnak  kőfalai  (Irta  Rodenborch.)  Keresztúr  1619. 

—  Könnye  Nándor. 

Görcs:  Máty.  —  Görcsönyi  A.  Históriás  ének 
Mátyás  királjTÓl.  Debrecen  XVI.  száz.  —  Könnye 
Nándor. 


XXIV 


A  FÍ)RRA8()K  jegyzéke 


GuaryC.  --  Guary  codex  1483?  fAz  Akadémia 
kézirattárában:  kiadva  R.  M.  Nyelvemlékek  IV.) 

—  Szarvas   Gábor. 

Gvad;  FNót.  —  Gvadányi  József.  Egy  falusi 
nótáriusnak  budai  utazása.  Pozsony  1790.  — 
Sí»iij>ii/i  Zs. 

Gvad:  Gond.  —  üvadányi  József.  A  mostan 
folyó  török  háborúra  célozó  gondolatok.  Pozsony 

1790.  (Csak  az  clsö  M(>  lap  van  kivonatolva.)  -  - 
Kunos  Iffnác. 

Gvad.'Hist.  —  Gvadányi  József.  A  világnak 
közönséges  históriája.  —  Pozsony  1796.  —  Kunos 
Ignác. 

Gvad ;  Időt.  —  Gvadányi  József.  Unalmas  órák- 
ban való  időtöltés    1795.  —   Kunos  Ignác. 

Gvad.  Kár.  —  Gvadányi  József.  XII.  Károly 
svéciai  király  élete.  —  Kimos  Ignác. 

Gvad:  Lev.  —  Gvadányi  Józsefnek  Dónishoz 
írt  levelei.  • —   Ki'tnos  Ignác 

Gvad:  Nánd.  —  Gvadányi  József.  Nándor- 
fehérvár megvétele.  Pozsony    és    Komáron  1790. 

—  Kunos  Ignác. 

Gvad :  NótTest.  —  Gvadányi  József.  A  falusi 
nótáriusnak  elmélkedése,  betegsége,  halála  és  tes- 
tamentoma.  Pozsony   1796.  —  Kunos  Ignác. 

Gvad :  Orsz.  —  Gvadányi  József.  A  mostan 
folyó  országgyűlés  satirico-critikai  leirása.   Lipcse 

1791.  —   Kunos  Ignác. 

Gvad:PŐ8ty.  —  Gvadányi  József.  Pőstyéni 
förödés.  17H7.   —   Simonyi  Zsigmond. 

GvadrBP.  —  Gvadányi  József.  Rontó  Pál- 
nak és  gr.  Benyovszky  Mórieznak  életek.  Pozsony 
1807.  —  Kunos  Ignác. 

Gvad :  VLev.  —  Gvadányi  József.  Verses 
levelezés  Gv.s  P'ábián  Juliána  közt.  Pozsony  1798. 

—  Kunos  Ignác. 

Gyarm:  Fel.  —  Gyarmathi  Miklós.  Keresz- 
tyén felelet  Monoszlai  könyve  ellen.  Debrecen 
1598.  —   Könnye  Nándor. 

Gyöngye.  —  Gyöngyösi  codex.  (A  XV.  sz. 
clsö  negyedéből.  Akadémiai  kézirattár;  kiadva 
Nyelveniléktár  II.)  —  Könnye  Nándor. 

Gyöngy :  Char.  —  Gyöngyösi  István.  Chariclia. 
liuda   176:1  (Az   1.    kiad.   17uu-ban  jelent  meg.) 

—  Könnye  Nándor.  Szarvas  Gábor. 

Gyöngy:  Cup.  —  Gyöngyösi  István.  Cupido. 
Ituíia    177l'  Könnye  Nándor. 

Gyöngy :KJ.  —  Gyöngyösi  István.  Kemény 
János,  Soprony  1748.  (2.  kiad.  1763.)  — Könnye 
Nándor.  Szarvas  Gábor 

Gyöngy:  MV.  —  Gyöngyösi  István.  Murányi 
Vénus.  liuda  1767.  (1.  kiad.  1664.)  —  Könnye 
Nándor.    Frrc.-:kay  lános. 

Gyöngy:  Pal.  —  Gyöngyösi  István.  Palinódia 
Hungáriáé.  Huda  1771.  (1.  kiad.  lii^)á.)  —  Könnye 
Nánilor. 


Gyöngy:  Phoen.  —  Gyöng.vOsi  István.  Porából 
megéhiiitdett  phuenix.  Lőcse  1693.  (Szabó  K. 
1442.  sz.)  —  Könnye  Nándor. 

Gyöngy:  RK.  —  Gyöngyősi  István.  Rózsa- 
Koszorú.  (Gyöngyösi  István  Költeményes  Marad- 
ványai, kiadtaDugonics  A.  11.  k.  1796.  —  1.  kiad. 
1690.) 

GyöngyL :  KVall.  —  Gyöngyösi  László.  A 
ker.  vallás  fundanieiitomi.  (Irta  Virel  M.)  Utrechl 
1H57. 

Gyulai:  Tánc.  —  Gyulai  Mihály.  Táucz  ju- 
talma.  Debrecen   1681.  —    Veres  Imre. 

Hajnal;  KCég.  —  Hajnal  Mátyás.  Kitett  cé- 
gér, l'dzsony   1640.  —  Könnye  Nándor. 

Hall:  HTTist.  —  Ualler  János.  Hármas  história. 
Kolozsvár  1751.  (írva  1695.) —  Könnye  Nándor. 

Hall:  Paizs.  —  Ilaller  János.  A  békességes  tűrés 
paizsa.  Irta  Corenus  J.  Csik  1682.  —  Könnye 
Nándor. 

Hall:  Tel.  —  Haller  László.  Telcmakus.  Kassa 
1758.  —  Könnye  Nándor. 

Haz.  —  Hazánk.  Történelmi  folyóirat,  kiadja 
Aigner  L.  (Föl  vaunak  belőle  dolgozva  Rettegi 
György  emlékiratai  1759  —1767.)  —  Simonyi 
Zsigmond. 

HB.  —   Halotti  beszéd  és  könyörgés.  XIII.  sz. 

Helt:BibL— Heltai  Gáspár.  Bibla.(I. Kolozsvár 
1551.  11.   1565.  IV.   1552.)— A7;n«//<!  Nándor. 

Helt:  Canc.  —  Heltai  Gáspár.  Cancionale, 
azaz    históriás    énekes     könyv.    Kolozsvár   1574. 

—  Könnye  Nándor. 

Helt:  Háló.  —  Heltai  Gáspár.  Háló  (Hispániai 
vadászság.)  Irta  Gonsalvius    R.    Kolozsvár  1570. 

—  Könnye  Nándor. 

Helt:  Krón.  —  Heltai  Gás|)ár.  Krónika  a  magya- 
roknak dolgairól.  Kolozsvár  1575.  —  Könnye 
Nándor. 

Helt:  Mes.  —  Heltai  Gáspár  meséi:  Száz  fabula 
Aesopusból  s  egyebünnen.  Kolozsvár  1566.  — 
Könnye  Nándor.  Szarvas  Gábor. 

Helt:UT.  —  Heltai  Gáspár.  Uj  testamcntom. 
Kolozsvár  1562.  —  Könnye  Nándor. 

Helt :  VigK.  —  Heltai  Gáspár.  Vigasztaló 
könyvecske.  Kolozsvár  1553.  —  Könnye  Nándor. 

Helt:  Zsolt.  -  Heltai  Gáspár.  Zsoltár.  Kolozs- 
vár  ir)6(i.   —   Könnye  Nándor. 

Helt:Aritm.  — •  Ifj.  Heltai  Gáspár.  Magyar 
.aritmetika,   Kolozsvár  1591.  —    Veres  Imre. 

Heyd:PCP.  —  Heyden  Sebald.  Pueriliuni 
colloi|uiorum  formuláé.  Krakkó  1531.  —  Könnye 
Nándor. 

Hofgr.  —  Ilofgreff-féle  énekes  könyv.  Kol. 
XVI.  sz.   —    Könnye  Nándor. 

Hofirra:Pród.  —  Hoffniann  Pál.  Prédikáció 
t;r  Kszterházi  László,  Ferenc  stb.  fölött.  Bécs 
1653.     -   Könnye  Nándor. 


A  fokkAsok  .ikgyzéke 


XXV 


HollPród.  —  HoUósi  Gottfrid  megtéréséről 
iit   ini'iiikárió.  Keresztúr  1603.    —    Könnye  N. 

HorvC.  —  Horváth  codex,  1522.  (A  N. 
Múzeumban ;  kiadva  Nyelvemléktár  VI.)  —  Si- 
tnoni/i  Zsigmond. 

Horv :  Bucs.  —  Horváth  Gergely.  Búcsúztató. 
Kassa   1734.   —  Könnye  Nándor. 

Horv :  HÖszt.  ^  Horváth  Gergely.  Halálnak 
ösztöne.  Pozsony  1738.  — ■  Könnye  Nándor. 

Horv:  Mór.  —  Horváth  Gergely.  Mórocz  Zsu- 
zsanna. Kassa  1734.  —  Könnye  Nándor. 

Horv :  Muir.  —  Horváth  Gergely.  Mulier  for- 
tis.   Nagyszombat  1728.  —  Könnye  Nándor. 

Hunn:  Trakta.  —  Hunnius  Miklós.  Rövid  és 
fundamentomos  tracta.  Frankfurt  1692.  —  Veres 
Imre. 

'  Huny:  Trója.  —  Hunyadi  Ferenc.  História 
Trója  megszállásáról  és  veszedelméről.  Kol.  1631. 
(1.  kiadása  1577-böl  való.)  —  Könnye  Nándor. 

Huny:  Trója-.  —  Hunyadi  Ferenc.  9.  Kiadás. 
Lőcse  1692.  —    Veres  Imre. 

Huszti:Aen.  —  Huszti  Péter.  Aeneis.  Kol. 
1624.  (Első  kiad.   1582.)  —  Könnye  Nándor. 

niy:]irÉlet.  —  Hlyés  András.  A  Krisztus 
Jézus  élete.  Irta  Avancinus   M.   Nszombat  1690. 

—  Könnye  Nándor. 

Illy:  Pród.  —  Illyés  András.  Megrövidített  ige. 
Vasárnapi  prédikációk.  Nszombat  1696.  —  Könnye 
Nándor. 

Hly :  SzÉlet.  —  Illyés  András.  A  keresztyén  élet 
példája  vagy  tüköré,  azaz  a  szentek  élete  I — V. 
Nszombat   1682/3.  —   Veres  Imre. 

Illy:  Kat.  —  Illyés  István.  Lelki  tej  avagy 
Katekismus.  Nagyszombat  1697.  —  Könnye 
Nándor. 

Illyef :  BCsTomp.  —  lUyefalvi  István  (jezsuita). 
Bányász  csákánynak  tompitása.  Kassa  1669.  — 
Könnye  Nándor. 

Illyef:  Jephta.  —  Illyefalvi  István.  Jephta 
históriája.  Buchananus  Gy.  után.  Kolozsvár   1597. 

—  Könnye  Nándor. 

Ilosv:NS.  —  Ilosvai  Péter.  Nagy  Sándor. 
H.  n.  XVI.  száz.  (1.  kiad.  Debrecen  1574.)  — 
Könnye  Nándor. 

Ilosv :  SzPál.  —  Ilosvai  Péter.  Szent  Pál  apostol 
életéről.    Debrecen    1577.    —    Könnye  Nándor. 

Ilosv :  Toldi.  —  Ilosvai  Péter.  Toldi  M.  histó- 
riája. Lőcse  1629.  (1.  kiad.  Debrecen  1574.)  — 
Könnye  Nándor. 

Irat:Perk.  —  Iratosi  F.  János.  Patika  szer- 
számos   bolt.    Irta    Perkinsns    V.    Lőcse    1641. 

—  Könnye  Nándor. 

Istv:  Volt.  —  Istvánfi  Pál.  Voltcr  királyfi 
hist.  Debrecen  1574.  —  Könnye  Nándor. 

Jem.  —  Jerney.  Mag>-ar  nyelvkincsek  Árpádék 
korszakából.  I. 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁE. 


JesTitk.  —  Jcsuita  páterek  titkai.  Várad  1657. 

—  Veres  Imre. 

JesusSir.  —  Jesus  Sirah  könyve.  Kol.  1551. 

—  Veres  Imre. 

JordC.  ^  Jordánszky  codex.  1516 — 1519. 
(Az  esztergomi  fő  székesegyház  könyvtárában ; 
kiadva  RM.  Nyelvemlékek  V.  A  számok  a  kiadás 
lapszámait  jelentik.)  —  Szarvas  Gábor.  Szilasi 
Móric.    Vozári  Gytila. 

JTársReg.  —  Regulái  a  Jesus  társaságának. 
Nszorah.   1681.  —   Veres  Imre. 

KBártfa.  —  Bártfai  kalendáriom  1583.  — 
Veres  Imre. 

KBécB.  —  Bécsi  kalendáriom  1572,  1650, 
1651,   1652,  1666.  —  Könnye  Nándor. 

KCsepr.  —  Csepregi  kalendáriom  1626,  1635. 

—  Veres  Imre. 

KDebr.  —  Debreceni  kalendáriom  1619.  — 
Veres  Imre. 

KGalg.  —  Galgóci  kalendáriom  1582.  — 
Veres  Imre. 

KKrakkó.    —    Krakkói    kalendáriom    1573. 

—  Veres  Imre. 

KLőcse.  —  Lőcsei  kalendáriom  1645,  1649, 
1674,  1676.  —  Könnye  Nándor.  —  1671. 
Veres  Imre. 

KNagyaz.  —  Nagyszombati  kalendáriom  1579, 
1613,  1621.  —  Veres  Imre.  —  1658.  Könnye 
Nándor.    —   1671. 

KNagyv.  —  Nagyváradi  kalendáriom  1652.  — 
Könnye  Nándor. 

Kák:  Ast.  —  Kákonyi  Péter.  Astiages  és  Cyrus 
históriája.  Debrecen  1574.   —  Könnye  Nándor. 

Kák :  Sáms.  —  Kákonyi  Péter.  Sámson  histó- 
riája. Kolozsvár  1579.  —   Veres  Imre. 

Káldi :  Bibi.  —  Káldi  György.  Szent  Biblia. 
Bécs  1626. 

Kár:  Bibi.  —  Károlyi  Gáspár.  Biblia.  Vizsoly 
1590.  —  Könnye  Nándor. 

Kár :  2Könyv.  —  Károlyi  Gáspár.  Két  könyv 
minden  országok  jó  és  gonosz  szerencséjének  okai- 
ról. Debrecen  1563.  —  Könnye  Nándor. 

Kár:  Credo.  —  Károlyi  Péter.  Az  apostoli 
credonak  magyarázatja.  Debrecen  1584.  • —  Könnye 
Nándor. 

Kár :  Hal.  —  Károlyi  Péter.  A  halálról,  fel- 
támadásról és  az  örök  életről.  Debrecen  1575.  — 
Veres  Imre. 

Kár:  Élet.  —  Gr.  Károlyi  Sándor  önéletírása 
1669.  (Szalay  L.  M.  Tört.  Emlékei    IV.  1865.) 

—  Könnye  Nándor. 

Kász :  Kit.  —  Kászoni  János.  Rövid  igazgatás 
Magyarország  törvényfolyásairól.  Irta  Kitonich  J. 
Gy.- Fejérvár  1647.  —  Könnye  NfJmdor. 

KazC.  —  Kazinczy  codex.  1526,  1529,  1541. 
(A  N.    Múzeumban ;    kiadva    Nyelvemléktár    VI.) 

—  Könnye  Nándor. 

d 


XXVI 


A  FORRlSOK  JEXJyZÉKE 


KBodor :  HÖszt.  —  Kabai  Rodor  Gellért. 
Ili'Bycs  ösztön  a  sátáiimik  anpyala.  Debrecen  1682. 

—  Veres  Imre. 

KCaipk :  Pápist.  —  Komáromi  Csipkés  György. 
Pái)istaság  ujsáfra.  Kolozsvár  1671.  —  Veres 
Imre. 

KCsipk :  Festis.  —  Komáromi  Csipkés  György. 
Pestis  iiestise.  1664.  —    Veres  Imre. 

KCsipk :  Woll.  —  Komáromi  Csipkés  György. 
Keresztyén  isteni  tudomány.  Irta  WoUebius  J. 
Utredit   16.'i.'i.   —  Könnye  Nándor. 

KCsipk:  SzTük.  —  Komáromi  Csipkés  György. 
Szomorú  esetek  tüköré.  S. -Patak  1661. —  Veres 
Imre. 

Kecsk :  ÖtvM.  —  Kecskeméti  W.  Péter  Ötvös- 
me.stcrségröl  irt  könyve.  Kiadta  Ballagi  Aladár. 
(Archacol.   Értesítő  uj  I'.  III.  k.)  —  Szarvas  Gábor. 

Kecsk  Tört.  —  Hornyik  János.  Kecskemét 
város  története,  oklevéltárral.  1860—  2.  —  Künnye 
Nándor  (II.  k.)  és  Veres  Imre  (IV.). 

Kem :  Elet.  —  Kemény  János  önéletírása. 
(Szalay    L.    M.    Történelmi    Emlékek    I.    1856.) 

—  Ktinnye  Nándor. 

Ker:  Préd.  —  Kercsszegi  H.  István.  A  ker. 
hit  ágazatiról  való  prédikációk  tárháza.  Debrecen 
1640.  —    Veres  Imre. 

Kereszt:  CsKer.  —  Keresztúri  Pál.  Csecsemő 
keresztyén.    Gy.-Fejérvár    1638.    —  Könnye  N. 

Kereszt:  I'elsKer.  —  Keresztúri  Pál.  Felser- 
dült   Kfri'sztyén.    Várad    1641.  —  Kasztner  G. 

Kereszt:  Leg.  —  Keresztúri  Pál.  Lelki  legel- 
tetés. Nvárad  1649.   —  Könnye  Nándor. 

Kéri :  Sen.  —  Kéri  Sámuel.  Keresztyén  Seneca. 
Latinból  ford.    Bécs   1594.  —  Könnye    Nándor. 

KeszthC.  —  Keszthelyi  codex.  1522.  (A  keszt- 
helyi Festetics-könyvtárban ;  kiadva  Nyelvemlék- 
tár. XIII.).   —  Irányi  István. 

KótMDipl.  —  Salamon  Ferenc :  Két  Magyar 
Diplomata  a  XVII.  szból.  Bécs  1867. 

KirBesz.  —  Királyi  beszélgetéseknek,  nem 
különdn'u  :  Frantzia  Példabeszédeknek  öszveszede- 
getése,  mely  ezelőtt  frantzia  és  német  nyelven 
ki  botsáttatott,  mostan  pedig  a  magyarnak  hozzá- 
adásával kinyomfattatott.  Pozsony  1749.  — 
Simonyi  Z.ii(/mon(l. 

Kisv :  Adag.  —  Kis-Viczay  Péter :  Adagia. 
Bártfa  1713.  —  Seanms  Gábor. 

Knauz.  —  Knauz  Ferdinánd.  Monumenta  Eccle- 
siae  Strigonicnsis   1874,  1882. 

KolTört.  —  Oklcvóltár  Kolozsvár  Története  I. 
kötetéhez.  Szerkesztette  Jakab  Elek.  Buda  1870. 

Komár:  Imáds.  —  Komáromi  István.  Az  úri 
imádság  magyarázatja.  Nvárad  1651.  —  Veres 
Imre. 

Komj;  SzPál.  —  Komjáthi  Benedek.  Sz.  Pál 
levelei.   Krakkó  1533.   —  Likarets  János. 


Konst.  —-  Constantinápoly  várossának  leírása. 
Lőcse   1688.  —  Könnye  Nándor. 

Kónyi :  ÁrtM.  —  Kónyi  János.  Ártatlan  mulat- 
ság. —   Kaszbier  Géza. 

Kónyi:  HBom.  —  Kónyi  J:  Magyar  Hadi 
Román  avagy  gr.  Zrínyi  M.  vitéz  dolgai.  Pest 
1779.   —  Kasztner  Géza. 

Kónyi:  VártaM.  —  Kónyi  J:  Várta  Mulat- 
ság.  —   Kasztner  Géza. 

KopaszságD.  —  Az  kopaszságnak  dicsíreti. 
1589.  —  Simonyi  Zsigmond. 

Köl:  Idv.  —  Kölessérí  Sámuel.  Idvesség  sarka. 
S. -Patak   1666.  —  Könnye  Nándor. 

Köl:  DobK.  • —  Kölessérí  Sámuel.  Halotti  be- 
széd Dobozi  Kata  fölött.  Kolozsvár  1675.  — 
Veres  Imre. 

KönigsbT.  —  Königsbergi  Töredék.  XIV.  század. 

KPap:£vang.  —  Kopcsányi  Pap  Márton. 
Evangéliumok  és  epístolák.  Bécs  1616.  —  Könnye 
Nándor. 

Kr.  —  Krcsznerícs  Ferenc.  Magyar  Szótár. 
1831—2.  —  (Egyéb  rövidítés  után  arra  figyel- 
meztet, hogy  az  idézet  Kresznerícsből  van  át- 
véve.) 

Krisztii.  —  Krisztina  Legenda.  Szent  Krisz- 
tina élete  a  XVI.  száz.  ekyéről.  (A  N.  Múzeum- 
ban; kiadva  Nyelvemléktár  VII.)  —  Simonyi 
Zsigmond. 

KrizaC.  —  Kriza  codex  1532.  (Az  akadémiai 
könyvtárban ;  kiadva  Nyelvemléktár  11.)  —  Könnye 
Nándor. 

KrucsB.  —  Krucsai  Márton  fölötti  búcsúztató. 
1733.  —  Könnye  Nándor. 

KTör:  Assz.  —  Kolosi  Török  István.  Az 
asszonyi  nem  dicsérete.  Lőcse  1655.  (1.  kiad. 
Kol.    16.'!0,)  —  Könnye  Nándor. 

KTör :  SzJán.  —  Kolosi  Török  István.  A  sz. 
János  ev.  históriája.  Irta  Reuchlin.  —  A  világi 
emberek  bolondságán  való  siralom.  Irta  Marsílius 
Ficinus.  Kolozsvár   1635.   —  Könnye  Nándor. 

KulcsC.  —  Kulcsár  codex.  1539.  (N.  Múzeum; 
kiadva   Nyelvemléktár  VIII.)  —  Király  Pál. 

Kulcs :  Evang. —  Kulcsár  György.  Postilla,  azaz 
Evangelíomoknak  magyarázatja.  .V.-Líndva  1574. 
—  Könnye  Nándor. 

Kulcs:  HKósz.  —  Kulcsár  György.  X  halálra 
való  készületről.  A.-Lindva  1573.  —  Könnye 
Nándor. 

Kulcs:  Vetek.  —  Kulcsár  György.  .\z  ördögnek 
a  penitenciatartó  bűnössel  való  vetekedéséröl.  A.- 
Lindva  1573.   —  Könnye  Nándor. 

Ladányi:  Bucs.  —  Ladányi  Elek.  Búcsúztató. 
Kassa   1735.   —  Könnye  Nándor. 

Ladányi:  Decr  —  Ladányi  Elek.  Inevifabilc 
decretum.  Kassa   1735.   —  Könnye  Nándor. 


A  forrAsok  jegyzéke 


XX  vu 


Land:  UjSegits.  —  Landovics  István.  Uj  se- 
gítség (^prédikációk).  Nagyszombat  1G89.  — ■ 
Könnye  Nándor. 

LányiC.  —  Lánji  codex.  1519.  (Akadémiai 
kézirattár;  kiadva  Nyelvemléktár  VII.)  —  Könnye 
Nándor. 

Laskai:  Lips.  —  Laskai  Jáuos.  A  polgári 
tiírsaság  tudományáról.  Irta  Lipsius  Justus.  Bártfa 
1G41.  —   Könnye  Nándor. 

László :  Petr.  —  László  Pál.  Petrarcha  a  sze- 
rencséről. Kassa  1720.  —  Könnye  Nándor. 

Laur:  LViad.  —  Laurentius.  Lelki  viadalom. 
Pozsony   1722.    —  Könnye  Nándor. 

Lép :  FTük.  —  Lépes  Bálint.  A  halandó 
emberi  nemzet  fényes  tüköré.  Prága  1616.  — 
Könnye   Nándor. 

Lép :  PTük.  —  Lépes  Bálint.  Pokoltól  rettentő 
tükör.  Prága  1617.  —   Veres  Imre. 

Let:  Hitág.  —  Lethenyei  István.  A  sz.  írás- 
beli hitünk  ágai.  Irta  Hutter  Lénárt.  Csepreg 
1635.   —   Könnye  Nándor. 

LevT.  —  Magyar  Leveles  Tár.  I.  Négyszáz 
magyar  levél  1504—1560.  Közli  Szalay  1.  1861. 
—  Könnye  Nándor.  —  11.  Magjar  hölgyek  levelei 
1515  —  1709.  KözH  Deák  Farkas.  1879.  — 
Munkácsi  Bernát.  Szarvas  Gábor. 

LibEleg.  - —  Libellus  elegantissimns.  Igen 
szép  könyvecske,  mely  szép  Catonak  neveztetik, 
az  jó  életnek  oktatásáról.  3.  kiad.  Kol.  1620. 
(l.  kiad.   1591.)  —  Könnye  Nándor. 

Lipp:  Cal.  —  Lippai  János.  Calendarium  oeco- 
nomicum.    Nszombat    1662.  —  Könnye  Nándor. 

Lipp:  PKert.  —  Lippai  János.  Pozsonyi  kert. 
I.  Virágos  kert  Nagvszombat  1664.  II.  Vetemé- 
nyes kert.  Bécs  1664.  III.  G3'ümölcsös  kert. 
Bécs    1667.  —  Könnye  Nándor. 

Liszny :  Krón.  ^  Lisznyai  Kovács  Pál.  Magya- 
rok krónikája.  Debr.  1692.  —  Könnye  Nándor 
és   Veres  Imre. 

Liszti:  Mars.  —  Liszti  László.  Magjar  Mars. 
Bécs  1653.  —    Veres  Imre. 

MA.  —  Molnár  Albert.  Dictiouarium  Ungarico- 
Latinum.  Norimberga  1604.  Rendszerint  a  bőví- 
tett 3.  kiadás  értendő,  Heidelberg  1621.  (A  német 
fordítások  az  1708.-Í  kiadásból  valók.) 

MAI.  —  Molnár  Albert.  Dictionarium  Latino- 
Ungaricum.   Norimberga  1604. 

MA:  Bibi.  —  Molnár  Albert.  Szent  Biblia. 
(Káról}!  Bibliájának  2.  kiadása)  Hanau  1608. 
(Magy.  —  Magyarázatok  a  biblia  előtt.)  ■ —  Könnye 
Nándor. 

MA:  SB.  —  Molnár  Albert.  Discursus  de 
Snmrao  Bono.  Irta  Ziegler  Gy.  Lőcse  1630.  — 
Könnye  Nándor. 


MA:  Sciilt.  —  Molnár  Albert.  Jubiléus  eszten- 
dei prédikáció.  Irta  Scultetus  A.  Oppenheim  1618. 

—  Könnye  Nándjr. 

MA:  Tan.  —  Molnár  Albert.  A  kcr.  religióra 
való  Tanítás.  Irta  Calvinus  J.  Hanau  1624.  — 
Könnye  Nándor. 

MA:  Zsolt.  —  Molnár  Albert.  Szent  Dávid 
Zsoltárai.  Várad.   1654.  (1.  kiad.  Herborn  1607.) 

—  Könnye  Nándor. 

Mad :  BHal.  —  Madarász  Márton.  A  jó  vagy 
kegyes  élet  és  boldog  halál.  Irta  Senners  D. 
Lőcse    1643.    —  Könnye  Nándor. 

Mad:Evang.  —  Madarász  Márton.  Vasárnapi. 
evaugeliomokból    való    szent    elmélkedések.    Iita 
Meisner    Boldizsár.     Lőcse    1635.    —    Könnye 
Nándor. 

Magy:  Nád.  —  Magyar  István.  Halotti  beszéd 
gr.  Nádasdy  F.  fölött.  Keresztúr  1604.  —  Könnye 
Nándor. 

Major:  Szót.  —  Major  Márton.  Latin-mag)ar 
szótár  1647.  —  Könnye  Nándor. 

Marg :  Imáds.  —  Margitai  Péter.  A  minden- 
napi  imádságnak   magyarázatja.  Debrecen  1616. 

—  Könnye  Nándor. 

MargL.  —  Margit  legenda.  1510.  (A  N. 
Múzeumban ;  kiadva  Nyelvemléktár  VlII.)  — 
Barna  Ferdinánd. 

Martonf :  SzHist.  —  Martonfalvi  György.  Szent 
história.  Debrecen  1681.  —    Veres  Imre. 

Matkó:BCsák.  —  Matkó  István.  X.  ut  Tök 
könyvnek  eltépése,  avagy  Bányászcsákány.  S-Patak 
1668.  —  Könnye  Nándor. 

Matkó :  HEoml.  —  Matkó  István.  Fövényen 
épített  ház  romlása.  Szeben  1666.  —  Könnye 
Nándor. 

MedLat.  —  (WendeUnus  Marcus  Frídericus.) 
Medulla  Latínitatis.  G3'ulafehérvár  1646.  —  Ku- 
nos Ignác. 

Megy:Bayle.  —  Medgyesi  Pál.  Praxis  píeta- 
tis.  Irta  Bayle  Lajos.  Debr.  1636.  —  Könnye 
Nándor. 

Megy:  Cowp.  —  Medgjesi  Pál.  Hét  napoki 
együtt  beszélgetése  egj^  keresztyén  és  egy  pápista 
catholicusnak.  Irta  Cowper  Vilmos.  Debrecen  1637. 

—  Könnye  Nándor. 

Megy;  Diai.  —  Medgyesi  Pál.  Dialógus  polítíco- 
ecclesiastícus    az  presbyteriumról.    Bártfa    1650. 

—  Könnye  Nándor. 

Megy:  3Jaj.  —  Medgyesi  Pál.  Erdély  s  egész 
magyar  nép  hármas  jajjá.  S. -Patak  1653.  — 
Könnye  Nándor. 

Megy:  6 Jaj.  • —  Medgyesi  Pál.  Magyarok  hato- 
dik jajjá.  Sárospatak   1660.  • —  Könnye  Nándor. 

Megy :  SzAÖröme.  —  Medgjesí  Pál.  Szent 
atyák  öröme.  Gy  .-Fejérvár  1640.  —  Könnye 
Nándor: 

d* 


XX  vili 


A  1•X»RR^S0K  JEGYZÉKE 


Megy.  Szöv.  —  Medgyesi  Pál.  Égö  szövét- 
nek. Gy.-Fejérvár  1G45.  —    Könnye  Nándor. 

Mel:  ATam.  —  Melius  Péter.  Az  Arany  Tamás 
tévelygé.sfinek  megliainisitási.  Debrecen  1562.  — 
Ki'mnye  Nándor. 

Mel:  Ének.  —  Melius  Péter.  Igaz  sz.  írásból 
kiszedett  ének.  Debr.   1570. —  Könnye  Nándor. 

Mel:  Herb.  —  Melius  Péter.  Herbárium.  Ko- 
lozsvár l.OTfS.  —    Veres  Imre. 

Mel :  Jób.  —  Melius  Péter.  A  Sz.  Jób  köny- 
vének fordítása.  Várad  1505.  —  Könnye  Nándor. 

Mel:  Pród.  —  Melius  Péter.  Christns  közben- 
járásárólvaló prédikácziók.  Debr.  1561.  —  Könnye 
Nándor. 

MoI :  Sám.  —  Melius  Péter.  Sámuel  könyvei 
és  királyok  könyvei.  Debr.  1565.  —  Alexics 
O^yörgy. 

Mel:  SzJán.  —  Melius  Péter.  Sz.  János  jele- 
nésének magyarázatja.  Várad  1568.  —  Könnye 
Nándor. 

MesésK.  —  Mesés  könyvecske.  Németből  ford. 
Lőese   1629.  —  Könnye  Nándor. 

MF.  — •  Mátyás  Flórián.  Nyelvtörténeti  szótár- 
kisérlet.  Pest  és  Pécs  1868—1871.  (Egyéb  rövi- 
dítés után  aiTa  figyelmeztet,  hogy  az  idézet  onnan 
van  átvéve.) 

MHeg:BTan.  —  Mikolai  Hegedűs  János. 
Diltlia  Tanúi.  Utreclit  1648.   —  Könnye  Nándor. 

MHeg:  Preb.  —  Mikolai  Hegedűs  János.  Lelki 
prebenda.  Utrecht  1648.  —  Veres  Imre.  —  2.  ki- 
adás Szében   1665.  —  Könnye  Nándor. 

MHeg:T08zl.  —  Mikolai  Hegedűs  János.  A 
mennyei  igazság  tüzes  oszlopa.  Irta  Grosse  S. 
Utrecht  1648.  —  Veres  Imre.  -  2.  kiad.  Szeben 
1665.  —  Könnye  Nándor. 

Mih:  ÖrökÉ.  —  Miliálykó  János.  Az  örök 
életről  való  könyvecske.  Irta  Zader  J.  Bártfa 
1603.  —  Könnye  Nándor. 

Mik:MulN.  —  Mikes  Kelemen.  Mulatságos 
Napok.  (Franciából  átdolgozva  1745.  Kiadta  Abafi 
L.)  —  Simonyi  Zsigmond. 

Mik:  TörL.  (Mik  :  TLev.)  —  Mikes  Kelemen. 
Törökországi  Levelek.  (1717—1758.  Kulcsár 
István  1794-ki  kiadása.)  —  Könnye  Nándor. 
Seanas  Gábor. 

Misk:  Angllnd.  —  Miskolczi  C.  Gáspár.  Ang- 
liai independentisnius.  Utrecht  1654.  —  Könnye 
Nándor. 

Miflk:VKert.  —  Miskolczi  Gáspár.  Egy  jeles 
vadkert.  Irta  Franzius  F.  Lőcse  1702. —  Könnye 
Nándor. 

MÍBOc:Progn.  -  Misocacus  Vilhelm.  Prog- 
nosticon    Kol.    1578.  —  Könnye  Nándor. 

MNyil:Irt.  Melotai  Nyilas  István.  A  mennyei 
tudomány  szerint  való  Irlovány.  Debr.  1617. 
—   Könnye   Nándor. 


MNyil :  Zsolt.  —  U.  a.  Szent  Dávid  20-ik 
zsoltárának  magyarázatja.  Kassa  1620.  —  Könnye 

Nándor. 

Moln:Buc8.  —  Molnár  András.  Búcsúztató. 
Kassa  1733.  —  Könnye  Nándor. 

Moln:  Ut.  —  U.  a.  Legigyenesebb  út  .  .  . 
Kassa  1733.  —  Könnye  Nándor. 

Moln:  JÉpül.  —  Molnár  János.  A  régi  jeles 
épületekről.  Nagyszombat  1 760.  —  Szan'ds  Gábor. 

Moln :  Term.  —  Molnár  János.  A  fisikának 
eleji.  A  természetiekről  hat  könyv.  Pozsony  és 
Kassa  1777. 

MolnP:LTárh.  —  Molnár  Ferenc.  Lelki 
tárház.   Lőcse  1692.  —   Veres  Imre. 

Mon:Apol.  —  Monoszlaí  András.  Apológia. 
Nszombat  1588.  —  Könnye  Nándor. 

Mon:KópT.  —  Monoszlai  András.  A  képek 
tiszteletéről.  Nszombat  1589.  —  Könnye  Nándor  és 
Schleininger. 

Moulrók.  —  Monumenta  Historica:  írók. 
III.  (Verancsics  A.  Memória  rerum;  és  Landor- 
fejírvár  elveszésének  oka.)  Szarvas  G.  —  XI. 
(AporP.  Metamorphosis  Trans.  stb.)  Veres  Imre. 
—  VIII.  (Rozsnyai  D.  tört.  maradv.)  XV.  XVIII. 
(TökölyJ.  naplója  1693— 4.  és  1676— 8.)Aa&rtwer 
Géza. 

MonOkm.  —  Monumenta  Historica:  Okmány- 
tár. 

MonTME.  —  Monumenta  Historica.  Török- 
magyarkori történelmi  emlékek.  (Kiadta  a  M.  T. 
Akadémia.)  —  Kusztncr  Géza.  —  (I.  II.)  Alexics 
Géza. 

MTolv :  Aritm.  —  Menyöi  Tolvaj  Ferenc.  Az 
aritbmetícának  mestersége.  Kol.  1698.  (1.  kiad. 
1675.)  -  -   Könnye  Nándor. 

MünchC.  —  Müncheni  codex.  1466.  (A  mün- 
cheni udvari  könyvtárban  ;  kiadva  Nyelvemléktár 
I.)  —  Simonyi  Zsigmond. 

Nad :  Kert.  —  Nadáuyi  János.  Kerti  dolgok- 
nak leírása.  Irta  Mizáld  A.  Kol.  1669.  —  Könnye 
Nándor. 

NádC.  —  Nádor  eodex.  1508.  (Az  egyetemi 
könyvtárban.  Toldy  kiad.   1857.)  —  Kiircz  Antal. 

Nagyari:  Orth.  —  Nagj-Ari  Benedek.  Ortho- 
doxus  t^hristianus  :  Igaz  vallású  keresztyén.  Várad 
1651.   —    Veres  Imre. 

Nagyb:  Hunyj.  —  Nagybánkai  Mátjás.  His- 
tória Hunyady  Jánosról.  Debr.  1574.  (1.  kiad. 
Kol.    1570.)  —  Könnye  Nándor. 

Nagyb:  Józs.  —  Nagybánkai  Mátyás.  História 
Jákob  tiáról  Józsefről.  Kolozsvár  1580.  —  Könnye 
Nándor. 

NagyszC.  —Nagyszombati  codex.  1512 — 1513. 
(Az  esztergomi  káptalan  nagysz.  könyvtárában ; 
kiadva  Nyelvemléktár   111.)  —    Komáromy  Lajos. 


A  fx3rrAsok  jegyzéke 


XXDC 


Nán :  SzűT.  —  Nánási  L.  István.  Szü  titka. 
Kol.   ItJTtt.  —  Könnye  Nándor. 

NómGl.  —  Nómetujvári  Glosszák.  Egy  néinet- 
ujvári  latiu  codex  sorközi  és  lapszéli  magyar  jegy- 
zetei. (Kiadva:  Magyar  Könyvszemle  1883.)  — 
Si»iimi/i  Zsigmond. 

Nógr:  IdvK.  —  Nógrádi  Mátyás.  Idvesség 
Kapuja.  Kol.   1672.  —  Könnye  Nándor. 

Nom.  —  Noraenclatura  seu  dictionarium  Latino- 
Germauicum.  Nunc  denuo  adiectura  idioma  hun- 
garicum..  Szélien  1629.  —  Könnye  Nándor.  (Az 
1641-ki  2.  kiadásból  idézettek  Kresznericsböl 
vannak  átvéve.) 

NótPM.  —  A  peleskei  nótárius  pokolba-me- 
netele.  Basel  1792.  —    Simonyi  Zsigmond. 

NyirkáUai.  —  Nyirkállai  Tamás,  Mátyás  király 
udvari  kanczellárjának  1484.  körül  összeirt  udvari 
fogalmazvány-mintái  közt  szétszórt  magyar  kife- 
jezések. (A  kézirat  a  pécsi  püspöki  könyvtárban. 
Szótárunk  Kovachich  M.  Gy.  „Formuláé  Solenues 
Styli"   1799-ben  megjelent  munkájából  idézi.) 

NyKözl.  —  Nyelvtudományi  Közlemények.  Ki- 
adja a  M.  Tud.  Akadémia  Budapest  1862—1888. 

TSyr.  —  Magyar  Nyelvőr.  Szerk.  és  kiadja 
Szarvas  Gábor.  Budapest  1872— 1888.  —  I. — X. 
Simonyi  Zsigmond.  —  XI. — XVl.  Jámbor  József. 

Offle.  —  Officium.  B.  Mariae.  Szűz  Mária  zso- 
lozsmája.  Nszombat  1662.  (1.  kiadás  1643.)  — 
Könnye  Nándor. 

Ompr:  GonAssz.  —  0[r]mpruszt  Kristóf.  Go- 
nosz asszonyok.  Bécs  1550 — 1552.  —  Könnye 
Nándor. 

Onadi:  Számv.  —  Ónadi  János.  Practici  algo- 
rithmi.  Számvetés  tudománya.  Kassa  1693.  — 
Könnye  Nándor. 

Oiczy:  KöltH.  —  Költeményes  Holmi  egy 
nagyságos  elmétől  [b.  Orczy  Lőrinctől].  Kiadta 
Révai  Miklós.  Pozsony  1787.  —  Simonyi  Zsigmond. 

Orczy:  KöltSz.  —  Két  nagyságos  elmének 
Költeményes  Szüleményi  [b.  Orczy  Lőrincé  és 
Barcsayé].  Kiadta  Révai  M.  Pozsony  1789.  — 
Simonyi  Zsigmond. 

Otr:  Besz.  —  Otrokocsi  Flóris  Ferenc.  Idves- 
ségcs  beszélgetések.  Kolozsvár  1683.  —  Könnye 
Nándor, 

Otr :  Róma.  —  Otrokocsi  Flóris  Ferenc. 
Róma  Istennek  szent  városa.  Nagyszombat   1698. 

—  Veres  Imre. 

Otr:  Tökéli.  —  Otrokocsi  Flóris  Ferenc. 
Isten  előtt  járóknak  Tökélletessége.  Nagyszombat 
1699.  —  Könnye  Nándor. 

Ozor:  Christ.  —  Ozorai  Imre.  De  Christo  et 
ejus  ecclesia.  Krakkó  1535.  —  Könnye  Nándor. 

OtvMest.  —  Az  Ötves  Mesterségről  való  vetél- 
kedés.  1716.  (Kiadva   Egy.    Philol.    Közi.    VIII. 

—  vsg.  versszak.)  —  Simonyi  Zs. 


PP.  —  Pápai  Páriz  Ferenc.  Dictionarium  hun- 
garico-latinum.  Lőcse  1708.  (A  német  fonlitások 
a  későbbi  kiadásokból  valók.) 

PPl.  —  Pápai  Páriz  Ferenc.  Dictionarium 
latino-hungaricum.  Lőcse  1708. 

PPBl.  —  Pápai  Páriz  Ferenc  szótárának  Bod- 
féle  bővített  kiadása.  Szeben  1767.  (A  csillag 
mindig  azt  a  latin  cikket  jelöli,  melyből  az  idézet 
van  véve.)  —  Jámbor  József  és  Szarvas  Gábor. 

PP :  PaxA.  —  Pápai  Páriz  Ferenc.  Pax  Ani- 
mae,  azaz  a  lélek  ességéről.  Franciául  irta  Moli- 
naeus    P.    Kolozsvár  1680.  —  Kötmye  Nándor. 

PP:  PaxC.  —  Pápai  Páriz  Ferenc.  Pax  Cor- 
poris  :  az  emberi  test  nj-avalyáiról.  Kolozsvár  1690. 
■ —  Könnye  Nándor.  (Az  olaj  szó  összetételeit 
az  1774-i  kiadásból  közölte  Csapodi  István.) 

Páp:  KeskTJt.  —  Pápai  Páriz  Imre.  Keskeny 
út.  S.-Patak.   1662.   (1.    kiadás    Utrecht    1647.) 

—  Könnye  Nándor. 

Paskó:  ESir.  —  Paskó  Kristóf.  Erdély  pusz- 
tításáról irt  siralom.  Szeben  1663.  —  Veres  Imre. 

Pataki:  Reg.  —  Pataki  István.  Ez  világ  dolgai- 
nak igazgatásának  mestersége,  száz  regulák.  Latin- 
ból  ford.    Kolozsvár  1681.  ■ —  Könnye  Nándor. 

Pathai:  Sacr.  —  Pathai  István.  A  sakramen- 
tomokról.  Gy. -Fejérvár  1643.  —  Könnye  Nándor. 

Pázm :  Fel.  —  Pázmány  Péter.  Felelet  Magya- 
rinak az  orsz.  romi.  Nagyszombat  1603.  — 
Könnye  Nándor. 

Pázm :  Imáds.  —  Pázmány  Péter.  Keresztyéni 
imádságos  könyv.  (1.  kiadás  1606.  Földolgozva 
az  1631-i  kiadás  van.) 

Pázm :  Kai.  —  Pázmány  Péter.  Kalauz.  Pozsony 
1613.  —   Veres  Imre. 

Pázm:  KT.  —  Pázmány  Péter.  Kempis  Tamás- 
nak a  Krisztus  követéséről  irt  négy  könyve  (1. 
kiadása  1604-ben  jelent  meg.)  —  Bánóczi  József. 

Pázm  :  LuthV.  —  Pázmány  Péter.  Lutheristák 
Vezetője.  Bécs  1627.  —  Jámbor  József. 

Pázm.:  Préd.  —  Pázmány  Péter.  Vasárnapi 
és  innepi  prédikátziók.  Pozsony  1636.  —  Veres 
Imre. 

Pázm:5Lev.  —  Pázmány  Péter.  Alvinczi  Pé- 
terhez Íratott  öt  szép  levél.  Pozsony  1609.  — 
Kiss  Ignác. 

Pécsi:  HEnek.  —  Pécsi  János.  Oeconomia 
coniugalis.  Az  házasok  életiről  való  ének.  Kolozsvár 
1580.  —  Könnye  Nándor. 

Pécsi:  Ágost.  —  Pécsi  Lukács.  Sz.  Ágoston 
elmélkedései.  Nagyszombat  1591.  —   Veres  Imre. 

Pécsi:  SzűzK.  —  Pécsi  Lukács.  Keresztyén 
szüzeknek  tisztességes  koszorúja.  Nszombat  1591. 

—  Veres  Imre. 

Pécsv :  Fel.  —  Pécsvárdi  Péter.  Felelet  Páz- 
mány P.  két  könyvecskéjére.  Debrecen  1629.  — 
Könnye  Nándor. 


XXX 


A  FORRÁSOK  JEXÍVZÉKE 


PeerC.  —  Peer  codex.  XVI.  század  elejéről. 
(Nemz.  Múzeum ;  kiadva  Nyelvemléktár  II.)  — 
Volf  György. 

PóldK.  —  Példák  könyve.  1510.  (A  buda- 
pesti Egyetem  könyvtárában  ;  kiadva  Nyelvemlék- 
tár VIII.  k.).  —  Bánócii  József. 

Fereszl:  Gramm.  —  Pereszlényi  P.  Gramma- 
tica  linguae  Hunf/aricae.  Nszombat  1682.  (Újra 
kiadva    Corp.  Gramm. -ban.)  —  Könnye  Nándor. 

Perny :  LFl.  —  Osztojjányi  Pernyeszi  Zsigmond. 
Lelki  flastrom.  Kolozsvár  1678.  —  Könnye  Nándor. 

Pesti:  Pab.  —  Pesti  Gábor.  Aesopus  Fabulái. 
Bécs   1536.  - —  Simonyi  Zsigmond. 

Pesti :  Nom.  —  Pesti  Gábor.  Nomenclatura  sex 
linguarum.  (Az  1.  kiad.  1538-ban  jelent  meg 
Bécsben.  Földolgozva  a  2.  3.  4.  kiadás  vau,  1550, 
1561,   1568.)  —  Könnye  Nándor. 

Pesti:  NTest.  —  Pesti  Gábor.  Nóvum  Testa- 
mentum seu  fjuatuor  evangeliorum  volumina.  Bécs 
1536.  —  Könnye  Nándor. 

Pesty.  —  Pesty  Frigyes.  Magyarország  hely- 
nevei. Budapest  1888. 

Pethö :  Krón.  —  Pethö  Gergely.  Magyar  kró- 
nika.  Bécs   1660.  —  Könnye  Nándor. 

Petki:  Virt.  —  Petki  .lános.  A  virtus  és  vo- 
luptas  vetekedése.  Silius  Italieus  után.  Kol.  1610. 
—  Könnye  Nándor. 

PhilPl.  —  Z.  Sz.  J.  :  Igaz  barátságnak  tüköré, 
melyben  megirattatik  Philostlienes  és  Flurentiná- 
nak  hűséges  szerelmek.  Buda  1785.  —  Könnye 
Nándor. 

PHorv :  Ápol.  —  Petricsevics  Horváth  Ferenc. 
Apológia  fratrum  Unitariorum.  Kolozsvár  1700.  — 
Könnye  Nándor. 

Poonit.  —  Poenitentiának  tüköré.  Németből 
l'urd.  Bécs  1665  (1.  kiadás  Bártfa  1626.)  — 
Könnye  Nándor. 

Pont.  —  Pontianus  császái-  históriája.  Bécs 
157  3.  —  Könnye  Nándor. 

Pós:  GBot.  —  Pósaházi  János.  Görcsös  bot. 
S.-Patak  1668.  —  Ktínos  Ignác. 

Pós:  Igazs.  —  Pósaházi  János.  Igazság  istápja. 
S.-1'atak   166y.    Veres  Imre  és    Könnye  Nándor. 

Pós:  Válasz.  —  Pósaházi  János.  A  három 
kérdésre  adott  választétolnek  megerősödése.  H.  n. 
1666.  —  Veres  Imre. 

Pós:  Vetélk.  —    Pósaházi  János.    Kis    Imre 
jcsuita  páterrel  való  vetélkedés.   II.   n.   1666.  — 
i'tres    Imre. 

PozsC.  —  Pozsonyi  codex.  1520.  (Kiadva 
Nyelveniléktár  XIII.)  —   Mareeali  Henrik. 

PractArithm.  —  Practica    arithraetica,    azaz 
számvető  tábla  Nagyszombat  1709.  (1.  kiad.  Debre 
cen    1614.  i  -      Könnye  Nándor. 


Prág:  Sork.  —  Prágai  András,  Fejedelmek 
serkentő  órája.  Irta  Gvevara  A.  Bártfa  1628. 
— ^^   Veres  Imre. 

Badv :  Csal.  —  Radvánszky  J.  Magyar  Család- 
élet és  háztartás.  —  l'uri  Mészáros  István.  Alexics 
György. 

Eák :  Art.  —  Rákóczi  Ferenc.  Hadi  articn- 
Insok.    1705.  - —   Könnye  Nándor. 

RákF:  Lev.  —  II.  Rákóczi  Ferenc  Levéltára. 
(Archívum  Rákóczianum.  Kiadta  a  M.  T.  Akadémia.) 

—  Könnye  Nándor. 

Eák :  Manif.  —  II.  RákócziFerenc  Manifestuma. 

Nszombat   1704.  —  Könnye  Nándor. 

BákGy:  Lev.  —  A  két  Rákóczy  György 
Levelezése.  Szerkesztette  Szilágyi  Sándor.  — 
Szarvas  Gábor. 

HejtLev.  —  Rejtelmes  Levelek  I.  Rákóczi 
György  korából.  Közli  Ötvös  Ágoston.  Kolozs- 
vár  1848. 

RendÉl.  —  G.  C.  J. :  Rendes  élet  példája. 
Lőcse  1674.  —     Veres  Imre. 

Bim:  Ének.  —  Rimái  János  istenes  énekei. 
Lőcse   1693.   —   Könnye  Nándor. 

KMK.  -  Régi  Magyar  Költök  Tára.  Közzé 
teszi  Szilády  Áron.  I-V.  köt.  Budapest  1877  tői. 

—  Alexics  György. 

HMNy.  —  Régi  Magyar  Nyelvemlékek.  Kiadta 
a  M.  Tudós  Társaság ;  szerk.  Döbrentci  Gábor. 
(A  II.  és  111.  szára  ezen  köteteknek  második  felét 
jelenti,  mely  az  okiratokat  foglalja  magában.)  — 
Könnye  Nándor.  Jámbor  József. 

Bumy:  Mon.  —  Monumenta  Historica.  Kiadta 
Rumy.  —    Veres  Imre. 

Salánki:CladTurc.  —  Salánki  Gy.  História 
Cladis  Turcicae  ...  A  nádudvari  török  veszede- 
lem históriája.  Kolozsvár  1581.    —    Veres  Imre. 

SalMark.  —  Salamon  királynak  Markalffal 
való  tréfabeszédek.  Monyorókerék  1591.  (I.  kiad. 
Kol.   1577.)  —  Simonyi  Zsigmond. 

Sall:  Vár.  —  Sallai  István  Jó  nemes  Várad- 
nak gyenge  orvoslása.  Pozsony  1630.  —  Könnye 
Nándor. 

Sum:  Cer.  —  Samaijai  János.  A  helv.  ecclé- 
siák  ceremoniájokról.  Lőcse  1636.  —  Könnye 
Nándor. 

Sam :  Harm.  —  Samarjai  János.  Magyar  har- 
mónia az  Aag.  és  Helv.  confessio  közt.  Pápa 
162K.   —   Kiinnye  Nándor. 

Sámb:  SEérd.  —  Sámbár  Mátyás.  Három  id- 
vességes  kérdés.  Nagyszombat  1661.  —  Kunos 
Ignác. 

Sámb:  3Pel.  —  Sámbár  Mátyás.  A  három  idv. 
kérdésre  a  Calviuista  tanitók  mint  felelnek.  Kassa 
1667.   -      Kunos  It/nác. 


A  FX)RKASOK  JEGViÉKE 


XXXI 


Samb:  lap.  —  Siimhdr  Mátyás.  Orvosló  ispo- 
tály. II.  11.  lt)64.  —  Könnye  Nándor. 

SándorC.  —  Sándor  codcx.  A  XVI.  száz.  első 
negyedéből.  (Az  cpyetcmi  könyvtárban ;  kiadva 
Xyelvemléktár  II. ")  —  Szarvas  Gábor. 

Sárp:  Noe.  —  Sárpataki  N.  Mihály.  Noé 
bárkája.  Kol.   1681.  —  Könnye  Nándor. 

SBalog:  TemK.  —  Sélyei  Balog  István.  Te- 
mető Kert.    Halotti    prédikácziók.    Várad    1655. 

—  Könnye  Nándor. 

Sí.  —  Sándor  István.  Toldalék  a  magyar- 
deák  Szókönyvhöz.  Bécs  1808. 

Sib :  VigK.  —  Sibolthi  Demeter.  Vigasztaló 
kön)Tec5ke.  Galgóc   1584.  —    Veres  Imre. 

Sim:  Evaxig.  —  Evangeliomok  magyarázatja. 
Simon  Pál  deák  postillájából  ford.    Bártfa  1608. 

—  Könnye  Nándor. 

SK.  —  Simái  Kristóf.  Végtagokra  szedett  szótár. 

Soós:  Post.  —  Sóvári  Soós  Kristóf.  Postillák 
azaz    epistoláknak    magyarázatja.    Bártfa    1598. 

—  Könnye  Nándor. 

Sylv:  UT.  —  Sylvester  János.  Uj  testamen- 
tom.  Sárvár  1541.    —  Könnye  Nándor. 

Szakácsmest.  —  Szakácsmesterségnek  könyvecs- 
kéje.    Nagyszombat   1785.    (L.    M.  Nyelvőr    IX.) 

Szál :  Krón.  —  Szalárdi  János.  Siralmas  magyar 
Krónika.  XVII.  száz.  (Kiadta  Kemény  Zs.  Pest 
1853.) 

Szál:  Vigaszt.  —  Szalárdi  Miklós.  Vigasztaló 
szók  és  leUdharcz.Gy.-Fejérvár  1643.  —  Veres  Imre. 

Szár:  Cat.  —  Szárászi  Ferenc.  Catechesis 
(Palatinatusil   fordítása.  (1604.)  —   Veres  Imre. 

Szathm:  Cent.  —  Szathmár-Némethi  Mihály. 
Halotti  Centuria.  Kol.  1683.  —  Könnye  Nándor. 

Szathin:  Dom.  —  Szatmár-Némethi  Mihály. 
Dominica.  Kolozsvár  1675.  —  Könnye  Nándor. 


SzBodó:  SóDics.  —  Szentmártoni  Bodó  János. 
A  só  dicsérete.  Ácsmesterek  dicsérete.  Lőcse 
1647.  —    Veres  Imre. 

SzCsere:  Conf.  —  Szenczi  Csere  Péter.  Con- 
fessio  fidei  christianae.   1616. — Könnye  Nándor. 

SzCsomb :  Utleir.  —  Szepsi  Csombor  Márton, 
utazásainak  leirása.  Kassa  1620.  —  Könnye  Nándor. 

SzD.  —  Baróti  Szabó  Dávid.  Kisded  szótár. 
Kassa  1792. 

SzD  :  MVir.  —  Baróti  Szabó  Dávid.  A  Magyar- 
ság Virági.   Komárom   1803. — Szarvas  Gáhorné. 

Szeg :  Aqu.  —  Szegedi  János.  Aquila.  Sas- 
keselyö.  Nagyszombat  1736.  —  Könnye  Nándor. 

Szeg:  Theoph.  —  Szegedi  Lőrinc.  Theophania 
azaz :  isteni  megjelenés.  Debr.  1575.  —  Könnye 
Nándor. 


Szék:  Krón.  —  Székely  István.  Krónika  ez 
világnak  jeles  dolgairól.  Krakkó  1559.  —  Veres  Imre. 

Szék:  Zsolt. —  Székely  István.  Zsoltár  könyv. 
Krakkó   1548.  —    Veres  Imre. 

Szól-  Oki.  —  Székely  Oklevéltár.  Szerkesztette 
Szabó  Károly    Kolozsvár  1872—6.   (Két    kötet). 

—  Könnye  Nándor. 

Szenczi:  RószPoh.  —  Szenczi  A.  Pál.  Része- 
gesek jajos  pohara.  Debr.   1682.  —    Veres  Imre. 

Szentiv :  Verseng.  —  Szentiványi  Márton. 
Négy  rövid  első  könyvecskék  a  hitben  támadott 
versengésekről.  Nagyszombat  1702.  —  Könnye 
Nándor. 

Szentm:  Ealm.  —  Szentmártoni  Bodó  János. 
A  kalmárok  dicsérete.  Lőcse  1690.  —  Könnye 
Nándor. 

Szentm:  TPiú.  —  Szentmártoni  Bodó  János. 
A  tékozló  fiú  históriája.  A  vasról  való  ének.  Kol. 
1636.  —  Könnye  Nándor. 

Szentp :  Izr.  —  Szentpéteri  István.  Izrael 
szekerei.  Hal.  beszéd  Szenczi  Pál  fölött.  Debrecen 
1691.  —  Könnye  Nándor. 

SzépEnek.  ■ —  Egy  szép  ének  miképpen  az 
úr  isten  megáldja  azokat,  az  kik  őtet  félik.  H. 
n.  XVI.  sz.  (Szabó  K.  359.  sz.)  —  Könnye  Nándor. 

Sziksz.  —  Szikszai  Fabricius  B.  Nomencla- 
tura  seu  Dictionarium  Latino-Ungaricum  .  .  Edifio 
auctior  opera  Emerici  A.  Sz.  Ujfalvii.  Debr.  1619. 
(1.  kiadása  1590-ben  jelent  meg.  Minthogy  nagy- 
részt azonos  vele  Pesti  Gábor  Nomenclaturája, 
csak  a  M.  Akadémiai  Értesítő  1847.  327 — 332. 
lapjain  közölt  adatok    fölvételére    szorítkoztunk.) 

Szob  :  Dáv.  —  Szoboszlai  Miklós.  Szent  Dávid- 
nak öt  kövecskéi.  Irta  Diest  Henrik.  Debr.  1648. 

—  Kunos  Ignác. 

Szók:  Bals.  —  Szokolyai  István.  Sérelmes 
lelket    gyógyító    balzsamom.    S. -Patak    1669.   — 

Könnye  Nándor. 

Szőll:  Dáv.  —  Szőllősi  István.  Sión  leánya 
paizsa,  avagy  Bajnok  Dávidka.  Kassa  1668.  — 
Könnye  Nándor. 

Szöll:  Szén.  —  Szőllősi  István.  Szénán  basa 
históriája.  Kol.   1635.  —  Könnye  Nándor. 

SzÖtv :  TitkJ.  —  Szathmári  Ötvös  István. 
Titkok  Jelenése  avagy  sz.  János  mennyei  látása. 
Szeben  1668.  —    Veres  Imre. 

Sztár :  Akháb.  —  Sztárai  Mihály.  Akháb 
király  és  Illyés  próféta.  Debr.  1574.  (írva  1549- 
ben.)  —  Könnye  Nándor. 

Sztár:  Athan. —  Sztárai  Mihály..  Szent  Atha- 
nasius  életéről.  Debr.  XVI.  száz.  (írva  1557.)  — 
Könnye  Nándor. 

Sztár:  Vizöz.  —  Sztárai  Mihály.  Vízözön.  A 
vízözön  históriájáról  való  ének.  Kol.  1581.  — 
Veres  Imre. 


xxxn 


A  FOKRASOK  JEÍiyZÉKE 


SzVer:  Bar.  —  Szegcdi  Veres  Gáspár.  Szép 
história  két  nemes  ifjaknak  ipaz  barátságokról. 
Kol.   157«.   —  Könnye  Nándor. 

Tam :  Jóak.  —  Tarnóczi  István.  Jó  akarat. 
Becs  1685.  —  Könnye  Nándor. 

Tam:  Bar.  —  Tarnóczi  István.  Holtig  való 
barátság.    Nszombal   KJtlö.    —    Könnye  Nándor. 

Tarn:  JÓÉI. —  Tarnóczi  István.  Nagy  mesterség 
a  jó  élet.  Irta  Bcllarniiiius  R.  Nszombat  1680. — 
Könnye  Nándor. 

Tarn :  Szents.  —  Tainóczi  István.  Régi  Magyar 
szentség.    NVzombat   1695.    —    Könnye  Nándor. 

Taa;  Peukt.  —  Tasi  Gáspái-.  öt  rövid  pré- 
dikáczió.  Irta  Feuktius  Jakab.  Pozsony  1640. — 
Könnye  Nándor. 

TécBÍ:  Lil.  —  Téesi  J.  Miklós.  Lilium  humi- 
litatis.   1671).  —  Könnye  Nándor. 

Tel :  Evang.  —  Tclegdi  Miklós.  Evangéliumok 
magyarázatja.  1577 — 1580.  (A  II.  kötet  az  1631-i 
második  kiadás  szerint.)  Schleininger  és  Könnye 
Nándor. 

Tel:  Fel.  —  Telegdi  Miklós.  Felelet  Bornemisza 
P.  „Fejtegetés"   nevű  könyvére.  Nszombat  1580. 

—  Schleininger  és  Könnye  Nándor. 

■  Tel:  KerP.  —  Telegdi  Miklós.  A  Keresztyén- 
scgnek  Fomlameiitoniiról  való  rövid  könyvecske, 
liécs  156:3.  —  Si monyt  Zsigmond. 

Tel:  Rövir  —  Telegdi  Miklós.  Rövidírás  .  .  . 
hogy  a  pápa  nem  Antricbristus.  Nszombat  1580.  — 
Schleininger. 

TelC.  —  Teleki  codex.  1525—1531.  (A  ma- 
rosvh.  Teleki-könyvtárban  ;  kiadva  Nyelvemléktár 
XII.)  —  Garami  Rikárd.  Searvas  Gábor. 

Telek:  Erd.  —  Telekesi  István.  Hal.  beszéd 
gr.  Erd(Jdi  Sándor  fölött.  Bécs  1682.  —  Veres  Imre. 

Teleki:  FLól.  —  Teleki  Mihály.  Fejedelmi 
lélek.  Irta  Weber  Á.  J.  Kol.  1689.  —  Könnye 
Nándnr. 

Temesv :  Béla.  —  Temesvári  János.  Ének 
Béla  királyról  és  a  tatárjárásról.  Kolozsvár  1574. 

—  -   Könnye  Nándor. 

TEny :  Haroma.   -^   Tor:  Eny. 

Tess:  Szllag.  —  Tesseni  Vencel,  História 
Szép  Magellónáról.  (Németből.)  Lőcse  1676.  — 
Veres  Imre. 

Thaly:  Adal.  —  Thaly  Kálmán.  Adalékok  a 
Tökúiy  és  Káküczi-kor  irodalomtörténetéhez.  — 
Simonyi  Zsigmond.  Alexics  György. 

Thaly :  RT.  —  Thaly  Kálmán.  Rákóczi-Tár 
(II.  Rákóczi  V.  korához).  Szerk.  Thaly  K.  Pest 
1866—8. 

Thaly:  TörtK.  -  Thaly  Kálmán.  Történelmi 
Kalászok   1603—1711.   Pest   1862. 

Thaly:  VÉ.   —  Thaly  Kálmán.  Vitézi  Énekek. 

—  Könnye   Nándor.  Alexics  Györyi/. 


ThewrC.  -  Alexics  György.  Thewrewk  codex- 
1531.  (A  M.  T.  Akadémia  könyvtárában;  kiadva 

Nyelvemléktár  II.)  —  Könnye  Nándor. 

Thewr :  Nyelvk.  —  P.  Thewrewk  József. 
Nyelvkincsek.  —  Simonyi  Zsigmond. 

Thurzó :  Lev.  —  Gr.  Thurzó  György  levelei 
nejéhez.  —  Könnye  Nándor. 

TihC.  —  Tihanyi  codex.  1530—1532.  (Nyelv- 
emléktár VI.)  —  Gyulai  Béla. 

Tin.  —  Tinódi  Sebestyén  összes  müvei  1540 — 
1555.  (=  Régi  Magyar  Költök  Tára  III.  k. 
Részben  az  eredeti  kiadások  helyesírásával  idézve.) 

—  Simonyi  Zsigmond. 

Tin:  Ének.  —  Tinódi  Sebestyén.  Énekei  (Heltai 
CancionaJejában   1574.)  —   Könnye  Nándor. 

TitkRózs.  —  Titkos  értelmö  rózsa.  Bécs  1698. 

—  Könnye  Nándor. 

TKis:  Pan.  —  Tótfalusi  Kis  Miklós.  Siralmas 
panasz.  Kolozsvár  égéséről.  Kol.  1697.  —  Kötmye 
Nándor. 

Tof:  Zaolt.  —  Tofeus  Mihály.  A  szent  zsol- 
tárok resolutiója.  (Kiadták  Újhelyi  és  Készei.) 
Kol.   1683.  —  Könnye  Nándor. 

Toln:  HBék.  —  Tolnai  F.  István.  Haza  békes- 
sége. (Prédikáció.)  Szeben  1664.  —    Veres  Imre. 

Toln :  Vigaszt.  (Toln :  Víg.)  —  Tolnai  István. 
A  wittenbergi  akadémia  vigasztalása  az  ev.  religioért 
számkivetést  szenvedő  csehekhez  és  morvaiakhoz. 
Gy.-Fejérvár   1632.  —  Könnye  Nándor. 

Tor:  Eny.  —  Enyedi  György.  Az  ó  és  ly 
testamentombeli  helyek  magyarázatja  a  háromság- 
ról. Latinból  ford.  Toroczkai   Máté.  Kol.    1619. 

—  Könnye  Nándor. 

TóthJ:  IstN.  —  Tóth  János  Az  isten  népé- 
nek lakása.  Halotti  elmélkedés  Telekesi  Török 
J.  utolsó  tisztességének  megadásakor.  Lipcse  1723. 

—  Könnye  Nándor. 

TóthJ:  UTiszt.  —  Tóth  János.  Az  utolsó 
tisztelet  megadása.  —  Könnye  Nándor. 

TörtT.  —  Történelmi  Tár.  lY.  XV.  XVI.  k. 
Veres  Imre.  XVIII.  XIX.   Könnye  Nándor. 

Triumph.  —  Triumphus  fidei.  Hal.  beszéd 
Váradi  Judith  fölött.  Várad  1645.  —  Könnye 
Nándor. 

Tsz.  —  Magyar  Tájszótár.   1834. 

TudT.  —  Tudomány-Tár.  Közrebocsátja  a  M 

Tndiis  Társaság  (1834 — ). 

TúriH.  —  Túri  Györgj-  haláláról.  Ücbr.  XVI. 
száz.  —  Könnye  Nándor. 

Tus:  Ápol.  —   Tussai  János.  Apológia.  174H. 

—  Könnye  Nándor. 

Tyúk:  Józb.  —  Tyukodi  Márton.  József  pátri- 
ái'ka  élete.   Várad   1641.  —  Könnye  Nándor. 


A  FORRÁSOK  JEXJYZÉKE 


XXXUl 


TTdv:  Dáv.  —  Udvarhelyi  Péter.  Dávid  pa- 
rittyája.  Irta  Diest  Henrik.  Kassa  IGül.  — 
Kunos  Ignác. 

Ujf:  HÉnek.  —  ITjfalvi  Imre.  Halotti  énekek. 
VAraii  1054.  {1.  kiadása  1598  )  —  Könnye  Núndvr. 

Úzoni:  Dáv.  —  Üzoni  Balázs.  Dávid  parittyája. 
Irta  Diest  Henrik.  Gy .-Fejérvár  1658.  —  Kunos 
Iffnác. 

Vájd:  Jas.  —  Vajda-Kamarási  Löriuc.  Jason 
király  házassásxáról.  Kol.  1581.  —  Könnye  Nándor. 

Vajda:  Kriszt.  —  Vajda  Sámuel:  Krisztusnak 
élete.  Pozs.  1772.  —  Az  idézetek  Kr.-höl  és 
MF.-ből  vannak  átvéve. 

VáU :  OrvSz.  —  Vali  Mihály :  Házi  Orvos- 
Szótárocska.  Győr  1792.  (Írva  1759-ben  volt.) 
—  Alcxics  György. 

Valk:  And.  —  Valkai  András.  Andoinus  és 
Alboinus.   Kol.    1580.  —   Könnye  Nándor. 

Valk:  Bánk.  —  Valkai  Aniüás.  Bánk  bán 
históriája.  Kol.   1580.  —  Könnye  Nándor. 

Valk:  Gen.  —  Valkai  András.  Genealógia  Re- 
gum  Hungáriáé :  A  magyar  királyok  eredetekről. 
Kolozsvár  1576.  —  Könnye  Nándor. 

Valk:  Kár.  —  Valkai  Andiás.  V.  Károly  és 
Barbarossa  harczáról.   1573. —  Könnye  Nándor. 

Vallást.  —  A  keresztyéni  igaz  hitnek  Vallás- 
tétele és  magyarázatja.  1713.  (^Készben  1567-ki 
szöveg  uj  kiadása  )  —  Könnye  Nándor. 

VárM:  EgőSzöv.  —  Váradi  Mátyás:  Égö 
szövétnek.   Franekéra  1668.   —  Alexics  G-yorgy. 

Warm:  Gaz.  —  Warmer  Kristóf.  Gazophy- 
lacium  decem  linguarum.  Kassa  1691.  —  Könnye 
Nándor. 

Vars :  Xerx.  —  Varsányi  György.  Xerxes  király 
históriája.  Debr.  1574.  (írva  1561.)  —  Könnye 
Nándor. 

Vás :  CanCat.  —  Vásárhelyi  Gergely.  Catechis- 
mus.  Irta  Canisius  Péter.  Bécs  1617.  ■ —  Könnye 
Nándor. 

Vás:  Ep.  —  Vásárhelyi  Kerekes  Ferenc  :  Epi- 
taphion  katastrophikon.  Szomorúságról  örömre  vál- 
tozó  versek.    Szeben  1618.  —  Könnye  Nándor. 

Web:  Ámul.  —  Weber  János.  Amuletum, 
azaz:   oktatás  a  döghalálról.  Bártfa  1645. 

VectTrans.  —  Vectigal  transylvanicum.  — 
Könnye  Nándor. 

Wenzel.  —  Wenzel  Gusztáv.  Codex  Diplo- 
maticus  Arpadianus  continuatus.  Árpádkori  új 
okmánytár. 

Ver.  —  Verantius  Faustus  (Veráncsics).  Dictio- 
narium  quinque  linguarum.  Velence  1595. 

Ver:  Verb.  —  Verböczi  István.  Magyar  decre- 
tum.  (Fordította  Veres  Balázs.)  Debr.  1639. 
(1.  kiad.  1565.  —  Szót.  =  Index  verborum 
latino-ungaricus).  —  Könnye  Nándor. 

M.   KTELVTÖRT.   SZÓTÁR. 


Veresm:  HitMegt.  —  Veresmarti  Mihály.  Az 
eretnekeknek  adott  hit  megtartásáról.  Irta  Becanus 
M.  Pozsony  1641.  —  Könnye  Nándor.  Veres  Imre. 

Veresm:  Lev.  —  Veresmarti  Mihály.  Intö  s 
tanító  levél  a  bátaiakhoz.  Pozsony  1639.  —  Veres 
Imre. 

Veresm:  Tanácsk.  —  Veresmarti  Mihály 
Tanácskozás,  melyet  kelljen  a  vallások  közül  vá- 
lasztani. Irta  Lessius  L.  Pozsony  1641.  — 
Könnye  Nándor. 

WeszprC.  —  Weszprémy  codex.  A  XVI.  század 
első  negyedéből.  (Egyetemi  könyvtár;  kiadva  Nyelv- 
emléktár II.)  —    Volf  György. 

WP.  —  Universae  Phraseologiae  Latináé  Cor- 
pus.  Congestum  a  Francisco  Wagner.  Tjrnaviae 
1750.  —  Nagyszigethi  Kálmán. 

WinklC.  —  Winkler  codex.  1506.  (Egyetemi 
kunjTtár;  kiadva  Nyelvemléktár  II.)  —  Volf 
György.  [Kalend.  —  a  benne  levő  kalendáriom, 
a  kiadásban  XII— XIV.  U.) 

VirgC.  —  Virginia  codex.  A  XVI.  század 
első  negyedéből.  (A  M.  T.  Akadémia  könyvtárá- 
ban ;  kiadva  Nyelvemléktár  lll.)  —  Bálász  Ignáe. 

VitkC.  —  Vitkovics  codex.  1525.  (A  Nemz. 
Múzeum  kézirattárában ;  kiadva  Nyelvemléktár 
Vll.'i  —  Szilasi  Móric. 

VB,eg.  —  Váradi  Regestrom  (Regestrum  de 
Varad  1201—1235.  Endlicher  kiad.  RerumHung. 
Mon.)  —  Simonyi  Zsigmond. 

VSzentyel:  Pat.  —  Veresegyházi.  Szentyel 
János.  Lelki  patika.  Lőcse  1648.  —  Könnye 
Nándor. 

ZiehyC.  —  Codex  Diplomaticus  Comitum  Zichy. 
A  gi-óf  Zichy-család  okmánytára.  KözU  a  M. 
Történelmi  Társulat.  Budapest  1871—1878.  — 
Kasztner  Géza. 

Zóly:  Elm.  —  Zólyomi  P.  Boldizsár.  Ötven 
sz.  elmélkedések.  —  Kegyes  és  Keresztyén  élet 
gyakorlása.  Irta  Gerhardus  J.  Bái-tfa  1616.  (Nemz. 
Múzeumban.)  —  Könnye  Nándor. 

Zrínyi.  —  Zrínyi  Miklós  Munkái.  Kazinczy 
F.   kiadása.   —  Bánóczi  József. 

Zrínyi:  ASyr.  —  Gr.  Zrínyi  Miklós.  Adriai 
tengernek  Syrénája.  Bécs  1651.  —  Kasztner  Géza. 

Zrínyi :  Symb.  —  Gr.  Zrínyi  Miklós.  Symboluma. 
Ne  bántsd  a  magyart.  H.  n.  1705.  —  Kasztner 
Géza. 

Zvon:  PázmP.  —  Zvonarics  Imre  és  Nagy 
Benedek.  Pázmán  Péter  pironsági.  Keresztúr  1615. 
—  Könnye  Nándor. 

Zvon:  Osíand.  —  Zvonarics  Mihály.  Pápa 
nem  pápa.  Irta  Osiander  A.  Keresztúr-  1603.  — 
Könnye  Nándor.    Veres  Imre. 

Zvon:  Post.  —  Zvonarics  Mihály  Magyar  pos- 
tilla.   Csepreg  1626 — 1627.   —  Könnye  Nándor. 


Effvél)  rövidítések  és   ielek  magyarázata. 


CínU.  ^=  Címlíii). 

Elöb.  =^  Elöljáró-beszéd. 

TartJ.  =-  Tartalomjegyzék. 

Told.  =-  Toldalék. 

Vö.  =  vesd  össze. 

[  ]  a  szerkesztőség  pótlásait  jelöli. 

(  )  a  szövegből  v.  ennek  eredetijéből  pótoltakat. 

~  =  ugyanazon  jelentés,  mint  az  előbbi  szóé. 


*  Azt  a  szót  jelöli,    mely  alatt  az  illető    adat 

a  szótárakban  található. 
?  az  alaknak  v.  jelentésnek    kétesvoltát  jelöli. 

A  római  számok  a  forrásnak  kötetét,  az  arab 
számok  pedig  lapját  vagy  levelét  jelölik.  Az  ebbeli 
eltérések  a  föntebbi  forrás-lajstromban  meg  van- 
nak jegyezve. 


A  A. 


AÁAGAT :  [balbutio,  lingva  haesito ;  stammeln].  Á,  A,  Á 
megnémulván  áá;igat  Jeremiás  (Bíró:  Ángy.  61.  Et  dixi  A,  a,  a, 
Domine  Dens :  ecce  nescio  loqui,  quia  puer  ego  sum.  Jer.  1 :  6). 

ABA :  [panniis  vilis ;  grobes  tuch,  loden],  Aba-posztó :  genus 
panni  vilb  PP.  Aba  swba  (LevT.  1.223).  Egy  bál  aba,  mellyben 
száz  vég  van  (VectTrans.  SV  VásárUis :  egy  vég  fejér  aba,  egy 
darab  ver&s  aba  (MouTME.  1.279).  Ha  a  szüle  egyik  gyermeké- 
nek selyembSl,  a  má.'dknak  szflrb(51  vagy  abábnl  csináltat  dol- 
mányt, köntöst  .  .  .  (Csi'izi:  Tromb.  32-1).  (Az  köntösöknek)  fejír 
abábúl  légyen  az  hajtókája  (RákF:  Lev.  ÜLT").  Ézenldviil  vég 
abákat,  patyolatokat  reájok  vet  (TörtT.  \1.121).  Abán  kivül  más 
posztóból  való  köpönyeget  talán  Apaffi  Mihály  fejedelem  sem 
viselt,  de  most  ugyan  alávaló  ember,  a  kinek  fejér-aba  köpönyege 
vagyon  (Haz.  L295). 

[.Szólások].  Azon  leczke  alá  fogják  a  bársonyt  az  abával  (Fal : 
N'U.  3n2). 

ABAJDOC :  1)  promiscuum  MA.  vermiseht,  dnrcheinan- 
der,  Adámi.  Abajdocz  káposzta  t  cranibe  C.  Abajdocz  búza :  tri- 
ticum  mbrtum  MA.  Mychael,  dictus  Abaydoch  (1349.  Czin.). 
Micbael  tíhus  Galli  dicti  Abayduoli,  Abaydoueh  iCodDipl. 
1X2 :  153.  IX.3 :  64S)  Illy  abajdotz  és  elegyes,  illy  változó  és 
állhatatlan  a'  világi  dütsíség  (Pázm:  Préd.  469).  De  rossziíl 
vonja-bé  ez  a  borona  az  6  abajdocz  magvokat  (GKat:  Válts,  L277). 
Abajdotz  tudomány  (GKat:  Titk.  7).  Abajdotz,  elegy  belegy  s 
szokatlan  uj  .szollá.sok  (23).  Gyakorta  az  opust  meritumnak  szok- 
ták vala  mondani  az  atyák,  noha  nem  igyenes  es  tulaydon 
jegyzésben,  hanem  vissza  élésképpen  és  abaydotzul  (Pécsv : 
Fel.  831).  —  3)  farrago  MA.  [mlschkorn,  halbfrucht].  A  zavar, 
gyülevész,  abajdocz,  avagy  alakor  (farrago)  a  barom  kedvéjért 
vettetik  (Com:  Jan.  27). 

Abajdocos  (adaynacsos  Zvon:  PázmP.l:  [promiscuus,  nűx- 
tus;  gemischt].  Az  6  aba.vnaczos  imatsagos  könyueben  három- 
szor Állat  kiálfci  (Zvon:PázmP.  331).  Abajdoczos  és  polyvás 
búzái  az  ur  Istennek  (ÍJagyari:  Orth.  150).  Kibenn-kibenn  vagyon 
valami  kivetni  való,  abajdoczos  (SzD:  M\'h-.  34). 

[Abajdocosod-ik] 

meg-abajdocosodik :  [degenero ;  abarten].  A  mi  dicső- 
séges királyaink  ér.  meg  nem  abajdoczosodott  eleink  ezzel  a 
szent  kenyérrel  erósétették  magokat  (Csiizi:  Tromb.  418). 

ABAJGAT  {ahalygat  Gvad:  NótTest  157):  [agito,  in- 
quieto :  beunruliigen,  hetzen].  És  azután  Ls  minduntalan  való 
leveleiben  abajgatja,  doi-gálja,  oktatja  vala  (SzahKrón.  138). 

meg-abajgat :  cv  Kevésbe  múlt,  hogy  a  borbélyt  meg 
nem  abalygatták  (Gvad:  NótTest.  157). 

A3ÁKOL  (ahál  Radv:  Csal.  IIL43) :  rudicula  agito  MA. 
quirlen,  sprudeln  PP. 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


meg-abárol :  1)  eli.xo  MA.  [abkochen].  Elő,ször  abáld  meg 
a  tikfiat  (Radv:  Csal.  11143).  Spékkel  való  bárány  avagy  lud- 
hu.'í.  Abárold  meg  a  húsát,  tégy  bele  szalonnát  (Szakácsmest. 
1).  A  tehén  lábait  abárold  meg  s  .szépen  borotváld  meg  (38). 
2)  [oíncido ;  zusammenhauen,  durchpriigeln  ?]  Minden  fizetett 
hadak  reá  mennek,  rútul  megabárolják  őket  (MonTME.  IIL219). 
Véletlen  kiütvén  nagyon  megabárlanák  őket,  sokakat  levágván 
közülük  (íizal :  Krón.  107). 

Abárlás :  1)  agitatio,  eommixtio,  contusio,  concussio,  juris 
in  olla  rudicula  agitatio,  condeasatio,  elbcae  carnis  abluvio  MA. 
[das  abkochen,  abbrühen].  Az  abárlás  után  vágd  meg  (Radv: 
Csal.  m.  47b).  Éktelenb  a'  tántzban,  vagy  kotzkajádzásban 
a'  leány  úja,  hogysem  az  étek  abárlásban  (Pázm:  Préd.  1127), 
2)  [eluvies ;  spülicht].  Egy  tál  abárhist,  é.s  egy  eleven  nyulat 
tétete :  egyik  agár  mindjárt  a  nyúl  után  indula,  másik  a  mos- 
lékba kapa  (Pázm:  Préd.  1125). 

ABÉCE :  alphabetum  Kr.  Ábécét  és  imi  tanuló :  abecedarius 
Majnr :  Szót.  Az  gyermek  elezer  a.  b.  c.  tanool,  as  veegre 
doctorraa  leezen  (ÉrdyC.  394).  Ezen  idevben  kezde  zent  margit 
tanolni  abeczet  (MargL.  1).  Egy  gyermek  az  oskolába  el  lopa 
az  társa  tablayat  kyre  abeczet  zoktik  wala  irny  (Pesti :  Fab, 
r.7b).  Még  az  ábécén  sem  mentél  te  által  (Decsi ;  Adag.  129. 
242).  A,  B,  Cét  tanuló  gyermek  (Matkó :  BCsák,  210), 

Ábécés :  alphabetarius  Kr.  [abc-,  abc-schütz].  Ábécés  iskola 
iBal :  Csisk.  368).  Rút  és  nevetséges  dolog  ez  ABCés  vén  ember 
(Prág:  Serk.  817).  Abcés  gyermek  (Csúzi :  Tromb.  298). 

Abóeéskédés :  [das  abc  lernen].  Az  grammatika  mellett 
való  ábéczéskedések  (Bal:  CsIsk.  147). 

ATJT.Air :  fenestra  C.  fenster  PP.  Deszkás  ablak :  fenestra 
tabulata,  rastélyos  abl.ak :  fenftstra  craterata  Nom.'  395.  Ablak 
fiókjai :  fenestrae  foriculi ;  ablak  kereszti,  kövei :  fenestrales 
scapi ;  ablak  levelei :  valvulae  fenestrales ;  ablak  rostélyi :  c.in- 
celli  PP.  Ablakot  nyit,  csinál  vmin :  fenestrat  MA.  Kezébe  vewue 
az  pénzt  es  vete  egy  ablakba  (TílirC.  92).  Ki  kewnuek  .semmire 
iok  nem  leznek,  es  ablakokba,  es  reytek  helyre  vettetnek  (109). 
Az  ablakoc  meg  nituan  imadkozicvala  (BécsiC.  145,  WinklC. 
114).  Az  testy  erzekőnseegnek  ablakyt  bel  keel  reke.szteny 
(ÉrdyC.  619).  Réseken  ablakokon   ferfykat  nezny   (PéldK.  45). 

ágyulövö-ablak :  [schiesscharte].  Futék  ott  a  legközelebbi 
ágyúlövő  nagy  ablakra  (Bethl:  Élet.  IL43). 

üveg-ablak :  speculare  C.  fenestra  vitrea  Nom."  395.  (ÉrsC. 
330b),  Eoweg  ablak  giarto  (RMNy.  ILI 75). 

vak-ablak :  riscus,  cavum  muri ;  hohlfenster  PP.  [nische]. 
Vete  be  \rtet  egi  vak  ablakba  (Vú-gC.  25.  Diai.  146). 

Ablaeska :  ablakocska  (Pereszl :  Gramm.  30). 

1 


ABLAKfX«JC\— ÁBRAZ 


BE-ABRAZ— ÁBRÁZOL 


Ablakocska :  ft-iiogtella,  feDeéjtrínella,  foriculae  C.  (tenster- 
clifiij.  \x  ablak.K-zkau  állal  vont  noporlah  (VirgC.  137). 

Ablaki:  fenentralis  MA.  (fenster-J. 

Ablakos :  feiiestratus  C.  (mit  feustern  verselienj. 

ABRAK :  I)  pabulum  C.  [futter).  Mindennapi  abral^ :  diarium 
C.  Nem  ad  abrakot  emieky  (ÉrdjC.  562).  Firo  akarnak 
boohalany,  ni«rt  niiicben  peiuek,  miuel  abrakoth  vegének  (UjvT. 
L;í16i.  Abrakért  8  eaéb  eleségért  tizettünk  (MonTME.  1.121). 
Niiicsíu  abrak,  széiiii,  rút,  hitvány  az  én  lovam  <Thaly :  VE. 
1.219).  2)  demensum  MA.  [aliinentum ;  portion,  uabrung). 
Meghagyák  AesopiLsnak,  hogy  niyndenyk  zolgmiak  megadna 
abrakát  az  kenyerbowl  (Pesti:  Fab.  3b).  Vallyoii  kicsoda  az 
hiv  Bzulga;  kit  az  ü  ura  házbeli  szolgáin  filé  lőtt,  hogy  abra- 
kát (cibum)  adjon  ü  nékik  (Sylv:  LT.  Mát  21  :  25).  Mikoron 
abrakunk  (alimentum)  és  ruházatunk  meg  vagyon,  ezekvei  meg- 
elégedünk iSylv;  LT.  L  Tim.  6.  8).  Kiczoda  az,  hogy  annac 
abrac  elleséget  (trititi  meiiíiurani)  adjon  (llell:  L'T.  .S7).  Magam, 
louam  abrakai  benőn  meg  agyac  (Tin.  315).  Az  Fráter  GySrgy 
tarttya  fiánál  abrakon  (12).  A  németekbe  Attila  idejébe,  ha 
hiheta  dolog,  hetet  adtak  egy  abrak  zabon,  mint  most  a  törö- 
köknél egy  it'ze  mézser  dijok  (Szék:  Krón.  113).  lízek  ugyan 
abrakot  szabtjik  önmagoknak,  mit  és  mennyit  egyenek  (Boni : 
IVéd.  H7).  Nagy  imalkozasokat  mieltec,  es  azt  soc  abrakra 
osztottak  az  .szenteknec  (853b). 

kevert-abrak:  farrago,  farraginaría  MA. 

Abraki :  i>abulari8,  pabulatorius ;  abraki  keveret :  farrago, 
farrajíiiuiria  MA. 

Abrakol :  pabulor  PP.  [fiittern). 

Abraklás :  [pabnlatio ;  fiitterung].  A  ki  futamá-soc  abrak- 
lásért  lele^égért)  avjigy  abraklásTCic  é.s  praedánac  okáért  lész- 
uec  (Com;  Orb.  7ÜG). 

Abrakos :  I)  pabulaloríus  C.  lubtiiaris,  pnbulatus  MA. 
[futter-t  C'sfik  az  abrakos  jászolra  nyerétett  világi  áldomás-iban 
(Csúzi :  Tromb.  13)  '£)  [iiui  vietus  praebetur;  der  verköstigtej. 
Ez  [bilibrifj  kfls  mirtik  vala,  melluel  egy  napra  való  abrakot 
ndmik  vala;iz  abrako.sokruik  (Sylv:  LT.  Told.)  Én  urunk  szolgája 
vagyok,  Ufui  fl  kegyulme  abrakossíi  (ErdTört.  119). 

Abrakoz:  giabulor  MA.  (fUttemJ. 

Abrakozás:  pabulatio  C.  fiitterung  PP. 

Abrakozó :  |)abulator  MA.  [fouragier]. 

Abrakoztat:  (iwbulor;  fiittenij.  Vagyon  lou.itoc  allyát  ki 
meg  ve.\so,  iiz  ö  állássiiban  ki  megtörlegesse,  ki  abrakozlasvi, 
serémiyét  el  wzetellye  (Csáki :  Assz.  MF.). 

1 .  ÁBRÁZ :  (forma,  figura,  imago,  species ;  form,  gestall, 
gesieht,  antlitz).  Yolenek  angyal  aaayvi  abrazbau  (EhrC.  125). 
Nem  igokSzliotyk  uala  megh  imya  my  abraztv  .\pus  volna 
(WinklC.  283;.  Zolgaiuic  abrazat  fel  veven  (üebrC.  316).  O 
Jesas  felséges  atymiak  abraza  (GyöngyC.  20).  Vala  zent  Ador- 
yan  É^>'ige  ifyu  es  igfln  zep  abr;izu  (NádC.  563).  Meg  ielenek 
mas  abrazjiba  nekik  C'hristiw  (Pesti:  Eviuig.  110),  Tfiznec  abraza 
vala  a'  sátoron:  super  tenlorium  erat  quasi  species  ignu  (Helt: 
Bibi.  L  Ü«3».  Asztalodon  niugouó  ábrázok,  telliesek  volnának 
kíuérséggel  íMel :  Jób.  87). 

elö-ábráz :  [sjieilmen ;  vorbild].  Da\-id  az  Qiristu.snak  el5 
abraza  (MNyiI:  ZsoJL  39). 

2.  Ábráz  :  (fingó,  formo  ;  fornion,  bilden).  Ábráztatott : 
elfomuilus  .\L\.  Ne(V  rendbely  allatoknak  zomelyekbeu  abraz- 
taliuik  (JordC.  355).  Kiket  ur  isten  ejinen  luxs<)nlatü.<«agara 
abr;izol  lErdyC.  81i.  Ezekelh  zerelnuvs  alyamfyay  abriizottjim 
(ábrázoltam?)  ha'Miuluttam  en  nmgamra  es  Apollóra  iKomj: 
Szl'ál.  135).  Egy  szíSval  kimuiidhati)  nem  lévén,  külömbözS 
Iselokedetek  nevezésével  ábríuoui  jutt  a  íos.  irás  (IVizm :  Préd.  A). 


A'  gyermekek,  mint  a  majmolskák,  a  mit  látnak,  hallanak,  azt 
ábrázzák,  követik  (198). 

bé-ábráz :  (incido ;  einprügenj.  En  tudomány  mélyen  volt 
szivekbe  bemetszve  és  béábrázva  (MA :  Tan.  38). 

föl-ábráz :  [reformo,  transfigiu-o ;  umbilden].  Ky  fel  abraza 
el  valtostattya  ammy  lestv^ukAth  ugy  hogy  hasonló  abrazoia 
tegye  az  w  dieyíseges  testéhez  (Komj:SzPál.  318). 

ki-ábráz :  effigio,  effingo  MA.  (darstellen,  ausdriieken).  Az 
eimen  zemelyeenek  hasonlatosságára  abrazaa  ki  az  embery 
termeezetSt  (ÉrdyC  59Db).  Ez  a'  példa  elegge  ki  ábrázza 
az  mi  termeszetnuknek  allapattial  (Lép:  FTük.  47)  Hogy  fes- 
tékkel kiábrázzuk  az  isten  termé.szetit  (Barna:  Isk  211).  A 
Tiikőniek  akarmelly  aprótSredéke,  ép|)eu  az  egész  embert  ki- 
ábrázza (Pós:  Igazs.  497).  E'  keserves  tsapásuak  kárál  inkább 
ér/.e<l,  keserged,  mint  sem  én  azt  ki  ábrázhatnám  (Megy :  3Jaj. 
IL42).  Ha  emberek  Cliristiis  urunknak  nyomdokják  egy  két  actu- 
sit,  miért  nem  ábn'izzák  ki  miiidon  cselekedetit  (CzegI :  MM.  102). 

lé-ábráz :  [eftingo,  deliueo ;  darstellen).  A'  jó  erkúits . . .  szép- 
ségét, mint-egy  eleven  fe.stékkel  le-ábrázza  (Csúzi :  Tromb.  239). 

még-ábráz :  (effingo,  adumbro ;  darstellen,  au-sdrücken). 
Zerelmel  meg  abnizlaloth :  caritato  informata  ("NémGlossz.  112). 
E  meg  abrazlatot  yegockel  auagy  abrazatockal  6  magát  meg 
yelence  (TelC.  32).  K  akaraltyat  azochoz,  kic  'jtet  félic,  ebbe 
abraszta  meg  (Helt:  Bibi.  L  d3).  Bizonyos  ez,  hogy  az  kel  szaruo 
bestián  tellyeüseggel  azon  ország  peldaztatic,  az  mely  meg  abr<iz- 
tatot  az  Babyloniiii  |)arazn;m  (Eszi:  IgAny.  440). 

Ábrázás :  effiglitio  Kr.  (das  bilden,  abbildenj.  Mynden 
gonoz  keephvl,  abrazastol  keepmutataslol,  magatokat  megtar- 
tosta&satok  (Komj :  .Szitál.  I.  Tlio.ss  5:22).  A  kép-ir<ik  és  faragók 
ezek  gonoszságáimk  ábrázj'usában  mutogattyák  mesterségeket 
(Pázm:Préd.  91).  Az  Lslen  szolgainak-is  sok  és  tsudálatos  tsele- 
kedetüiek  tekélletességét  ábrázás-kéjien  megismertetik  (321). 

Ábrázat :  forma,  figura,  effigies,  imago,  simulacrum,  icon 
lipius  C.  [form,  ge.stalt,  gesieht,  antlitz,  bild).  Két  :ibr!Ízatú : 
bifornús  MA.  Ábrázatból  jövendölő:  physiognomou  PP.  Latal 
engSmet  Tamás  az  on  elebi  abrazatomba  (DebrO.  33).  Az  ördö- 
gök vadaknak  abrazjittiaba  ielönuen  (118).  Abrazath  zereuth 
walo  baran  (TliewrC.  163,  ÉrdyC.  536,  KrizaC.  53).  Az  ó  Testa- 
mentomba  az  ő  akíu'attyat  |>oldackal  es  abrazatockal  ielen- 
tette  meg  (Helt:  Bibi.  I.  d2i.  Hogy  a  sátort  az  abrázat  azerént 
czináliui,  mellyel  látott :  seeundum  formám,  quam  viderat  ( Holt : 
UT.  h4).  Az  felhő  buriltya  azt  be,  de  tiiznec  ábriizattyábau : 
(juasi  .species  igiiLs  (K;Vr:  Bibi.  L127).  Mi  mondgyuk  ábnizíitnak 
azt  a  mit  o  fomii'uuik  mond  (Tel:  Evang.  113.59).  Nem  illik 
az  szép  ábnizatlioz  az  rút  laolekődet  (Üecsi:  Adag.  49).  Szolgai 
ábrázatot  volt  fti\  (Zvon:  Post.  1U3).  [.auréhmiban  láttam  bó- 
dog  aszszonyiiak  ezíLstbill  öntött  nagy  öreg  ábr;iz;ittyát  (Pázni : 
Kai.  793).  Az  SrdSg  az  mi  els.'i  sznleinkot  az  kigyónac  abrazat- 
tyában  megcsalván  iMA:  Bibi.  13 1.  Az  égnec  ábrázattya:  facies 
caeli  (IV.17).  Nagy  iele  ez  es  abrazj'Utya  az  igaz  es  bfiii'>s  ember- 
nek (l^p:  PTiik.  1313).  Kedvetlen  ábriizjittil  niégyen  eleibe 
(Hall:  HHLst  111.61).  A  kiWséges  értelem  a'  látott,  hallott,  kós- 
tolt dolgoknak  ábn'izattyát  (simulacrum)  meg-fogja  (Com:  Jjui. 
64).  Hogy  Ixirjii  abriizatot  ímczőn  és  azt  imadgya  (Vás:  Can. 
Cat  504).  Leszálla  a  sz.  lélek  testi  ábrázatban  mint  egy  galamb 
a  reá  (Illy:  Préd.  470). 

Ábrázati :  [figuratit<!,  fonnatus ;  figürlich).  £35  ábrázati : 
iüoiiiiiLs  C.  Kép  ábrázati  példa  (MesésK.  15). 

Ábrázatos :  imagUiosus,  effigiatiLs  MA  [geformtj. 

Ábrázatlan :  inefligiatns,  iiiloniii<  M.\  (fornilosl. 

Ábrázit :  [tingo ;  bilden).  Myert  chjiialuil,  abrahazeytott-d 
engenieth  ilyen  módra  ?  quid  me  fecisti  sic  ?  (Komj :  SiPAl.  78) 

Ábrázol :  fomio,  confignro  C.  fignro,  fingó,  iniagiiio,  -iitia- 
gUior,  effigio,  effingo  MA.  [bilden,  abbilden,  darstellen).  A'  kivfti 


EL-ABitVzOL-MEaABKONCSOZ 


ABRONCSOZÁS— ÁGS 


való  az  bolsínek  tyiuissa  ábrázoliíja  (Apafi.  Vend.  2).  Vitattyiik 
ugyau  azonoU  ellen  liofiy  az  I.sleiit  sumiui  nuklon  nem  szabad 
ki-k^|x>zni,  ábrázolni  (IVis:  Igazs.  1.117).  Tj-piissa,  azaz  ábrázolója 
volt  Jüsepli  Cliristus  UrunUnac  (Tyuk:Józ.s.  47).  A'  hyena  ábrá- 
zoló képe  a  rágalmazó  embereknek  (MUk:  VKert.  182). 

el-ábrázol :  1 )  [reformo,  tiansfiguro ;  umbilden]  Hasonla- 
(.■L«.<.itok  alir.'iliaziilki.s.'iatok  el  [reformannni)  a  ty  elrayteknek 
mcenywla.'iara  (Konij:  S/Pál.  Sí').  S)  [imaginor;  vorstellen]. 
Abrjizollyuk  ol  mi  Ls  és  lelki  .szemeinkkel  szeniléllyiik  ezt  a 
magos  és  ftilemeltetett  isteni  fölséget  (Bíró:  Ángy.  96). 

ki-ábrázol :  effingo,  eftigio  C.  [darstellen,  ausdrücken].  A 
halainak  zolgaltatasa  a  bet\Vben  ky  vagattatoth,  ky  faragtatot, 
kyabrabazoltatoth  a  kíiieken  (Komj :  SzPál.  207).  Az  vac 
Bartimeus  az  5  nyavalas  voltában  az  mi  lelki  nyavalássá- 
gunkat  ki  ábrázollya,  ki  példázza  (MA :  Scult.  215).  Ittegyen 
mint  egy  kiábrázolt  ki  íratott  tíikSrét  peldjiját  láttyuc  az  mi 
szívelne  gondolatinac  (776).  A  (KÍpistáknál  az  atya  Istent  öreg- 
ember képében  szokták  kiábrázolni  (Pós:Igazs.  1.117).  A  más 
.•személyét  követő  avagy  egyébnec  maga  viselését  ki-ábrázoló : 
mimas  (Com:  Jan.  211). 

lé-ábrázol :  [et'Bngo,  delineo ;  abbilden].  De  nem  tilalmas 
a  teremtet  állatokat  le-ábrázolní  (Pós:Igazs.  n.661).  Mert  ha  a 
magmik  népe  a  mint  most  vagyon,  s  mint  le-abrázoltam,  meg- 
romlott (Zi-inyi  n.179). 

leábrázoláa :  [descríptío  ;  darstellnng].  A  jámbor  életnek 
rövid  le  ábrázolása  (Kónji:  VSL  Ciml.). 

még-ábrá^ol :  configuro  MA.  [darstellen].  Megábrázolás, 
Iiéídiizat  (MAtScnlt.  1060). 

Ábrázolás :  formatnra,  figiiratio  C.  imaginatio  MA.  [vor- 
stellung.  abbildung.  darstellnng].  Kristns  jelnek  ábrázolás  szerént 
neveztetik  (Mad:Préd.  78).  Az  ábrázolás  (imaginatio)  ba  vigyázó 
allate  képzésnek  (phantasia)  ha  aluoí  almadasnak  (insomninm) 
mondatik  (ACsere:Ene.  158).  Gondolkodásból  származó  soc  féle 
ábrázolásoc :  imaginationes  (Com :  Jan.  65). 

Abráztat:  [plasmo,  figiu'O;  bilden,  formen].  Meg  wjyoytya 
a  mi  alazatussagimknak  tasteet  abraztatvran  az  ew  zent  testéé- 
nek dychewsegehSz  (ÉrdyC.  34).  Christushoz  igyenISué  kel  ma- 
gokat abraztatnyok  (Beythe:  Epist.  31.  Mon:Kép.  198). 

ki-ábráztat :  [effingo ;  abbilden].  Az  istent  semmi  módon 
nem  kel  ki  abraztatni  es  nem-is  lehet  (Szár :  Cat.  M3). 

Ábráztatás :  [figiu-atio ;  bildliche  darstellnng].  A  mi  lőtt 
az  Izrael  fiaiual  az  példában  es  abrasztatásban  15tt  (Dáv:  Ke- 
resztség. M5). 

ABRONCS  (abrincs  Gyöngy:  KJ.  31.  Lipp:  PKert.  m.l35.): 
circiJus,  eireulus  vietorum,  doliaris  MA.  [reif,  fas.sreif].  17  világot 
két  részre  osztó  abronts:  *zona  caeli  PPBI.  Abroncson  ugró, 
általbúvó,  tánczoló:  petauristes,  cubisticus  saltator  PP.  Az  hor- 
dóról, kj-t  nagh  abro[n]chokkal  kethőznek  égbe  (WinklC.  127). 
Wegy  peldath  az  hordóról,  kyt  nagy  abronczokal  kőthSztek 
egybe  (ÉrsC.  259).  El-készúl  abronbis-is  karikák  páutyának 
(Gyöngy :  KJ.  53).  A  mint  kLs  abrincsa  hajlik  a  gyürónek,  dom- 
bocskája  körül,  kin  a  kövek  ülnek  (31).  Abroncsra  kéretvén, 
sátor  formára  czirkalmozzák  felső  ruhájokat  (Csúzi: Tromb.  14). 

Abroncsos :  1)  habeas  cireulos,  eirculis  munitns  Kr.  [be- 
reift].  2)  Egy  abroncsos  halat  [habarnieát  ?]  vöttünk  45  d. 
(MonTME.  1.15). 

Abroncsoz ;  víeo,  circulum  adhibeo,  circulo,  dolium  munio, 
stringo  MA.  [bereifeu].  Derekának  mértéket  szab  az  anyja,  és 
a  szerint  abroncsoztatja,  akár  vehessen  lélegzetet  s  akár  nem 
(Fal:  NA.  156). 

még-abronosoz :  *circulis  cingo  PPBL.  [bereifen].  Kötözó 
veszszóvel  megabroutsozom :  vieo  PPBI. 


I  Abroncsozás :  [das  reifen,  binden].  Zeng  sáros  városunk 
ostor  inttog;lst/il,  iszonyú  a  zörgés  az  abroncsozistól  (Orczy: 
KöltH.  71). 

Abroncstalan :  [non  liabens  cii-culos;  mibereift,  olme  reife]. 
Vannak  nllyanok,  mint  az  abroncstalan  iKJrdók,  mellyeket  ha 
meg-tSItesz,  minden  felől  folynak:  annak-okáért  ki  ki  magában 
tárcsa  titkát  (Land;  UjSegits.  L33). 

ABROSZ:  mappa,  meiLsale  MA.  tischhich  Com:  Vast.  135. 
Feyer  abrozokott  (tobalia)  tevvnek  ;iz  aztalokra  (EhrC.  83. 
DomC.  85).  Tizta  ruha,  abroz  aztalodon  (Vás:CauCat  542). 
Láttyák  az  oltárt  bé  fedvén  lenni  fejér  abroszokkal  (Me.sésK.  18). 
Eg  zeep  wyragos  abroz  (Radv:Csal.  II.5).  Tizenöt  abrosz,  háta 
gyolcs,  az  tebbi  sáhos  (7).  Gallos  abroz,  ritka  rosaiu  vázon 
abroz  (80).  Oltárra  való  öreg,  sávos  fejér  abrosz  (Monlrók. 
XXIV.  643).  Abroszokkal  megteríttetett  asztal  (Com:  Jan.  109). 
Egy  kis  asztalkára  frissen  abroszt  vetett  (Gvad:RP.  69). 

gyolcs-abrosz :  [mappa  líiiea ;  leinenes  tíschtuchj.  Három 
gallos  giolcz  abroz.  Három  Trupai  [troppaui]  gioicz  abroz 
(RMNy.  n.l49.  Gér:KárCs.  228). 

ABRUTA:  artemisia  abrotauum;  stabwm-z  PP.  1801.  Lsop, 
sallnia,  obruta  (RMNy.  n.4). 

ACÉL :  chalybs  MA.  cos  chalybea;  stahl  PP.  Acellaa  legyen 
az  egh :  aeneum  (JordC.  258).  Ö  felében  teszik  atzél  coronát, 
néki  adiác  Moruát  és  a  Slesíát  (Görcs :  Máty.  MF.).  A  jó  lelki- 
ismeret olyan,  mint  az  aczélbástya  (Pázm :  Préd.  595).  Aczél  fal 
(Pázin:Kal.  601).  Aczél  jiöröly  (767).  A  cethal  az  érczes  aczélbol 
ezinált  fe^uert  is  mint  e^  reu&s  fát  czak  ollíanak  tortia  (Mel: 
Jób.  41:  17).  Hármas  kés  van  oldalaim,  béc-si  atzél  pántlikára 
szépen  függ  a  potrohánn  [a  szakácsnak].  (Fal:  Vers.  877). 

Acéll :  [stahlen]:  Égy  öreg  fejszét  aczéljauak  d.  12  [12  dénár- 
ért] (Erd.  Orszgy.  IL383). 

Acóllás :  [das  stahlen].  A  szép  látás  hallás  olly  mint  az 
aczéllás  a'  tompa  kés  vasának  (Felv:Dics.  14). 

Acélos  {aeélios  Zrínyi  1.145.  83.  atzéUyos  Fal:UE.  378): 
1)  chalybeus  MA.  stahlern,  gehíü'tet  PP.  Aczélos  vas  (GKat: 
Títk.  416).  Liitok  mái-  hegyeken  atzélos  nyái-sakat,  hogy 
mennykS  ne  éi-jen  bádogos  tornyokat  (Orczy :  KöltSz.  208).  2) 
[durus,  obstinatus ;  hart,  hartnackíg].  Atzelos  az  ő  sziuec  ennec 
fogadására  (Born :  Préd.  552).  Kezében  vagyon  kultsa  az  emberi 
akaratnak  tsinnyához,  ha  szintén  atzéllyos  vóIna-is(Fal:  UE.  378). 
Aczelos  fejekre  akadunk  hol  mikor,  kikkel  semmire  sem  lehet 
mennünk,  minden  felé  öklelóduek  (459).  3)  [?]  Az  doctor  vala- 
mely port  itatott  meg  velem,  aczilos  tejjel  éltetett  minden 
reggel  (Monlrók.  XV.107.  109.  Vö.  no.  106 :  Három  ízben  is 
itatott  édes  tejet  az  doctor). 

Acéloz :  [chalybe  firmo ;  stahlen].  Gazdagnak  ékesség,  sze- 
génynek .segítség  mint  jó  aczélozott   nyárs  (Kisv :  Adag.  50). 

még-acéloz:  chalybe  admisto  ferrum  induro  PP.  Ha  ki 
ké.st,  szablyát  csinál :  mikor  meg-aczélozza,  ollyan  keméiuiyé 
válik,  hogy  még  az  leg-keményebb  vasat-ís  meg-fogja  (Lipp: 
PKert.  n.157.  50). 

ÁCS  (ac  MttnchC.  alih:  faber  hgnarius  Pesti :Nom.  41.  álch 
Tel :  Evang.) :  1)  faber,  fabricator,  structor  C.  [handwerker]. 
legénye  faragó  áts:  abietarius;  fő  áts:  architectus  C.  Kőmives, 
kőfal  rakó  áes  avagy  kő  faragó:  faber  murarius  sive  caeinenfcirius 
Com:  Jan.  102.  2)  alch:  abietarius;  zimmermann  Ver.  Fa-míves 
ács,  bodnár-:  faber  lignai-ius  (Com:  Jaa  103).  Nemde  ez  az  alc 
(fabri)  fia  é  (MüuchC.  40).  Egy  nemeu  nemeu  munkás  ember 
hogy  ki  pintér  es  alc  (MargL.  139).  Acznak  fia :  fabri  filiiis 
(Sylv:UT.  22).  Az  álts  bárdollya  á  fat  (Helt:  Bibi.  IV.14).  Alcho- 
kat  és  egyébféle  mestereket  is  szerze  hozzá  (Tel :  Evang.  11.1001). 
Nevezi  négy  átsoknak,  kik  építik  az  igazságot  (Pázm:  Préd.  134). 
A  szülék  a  gyermekek  ácsinak  hivattatnak  (Illy:  Préd.   H.IOO). 

1* 


FARAGÓACS-AU 


AU 


faragó-ácB :  (lignaiius  faber:  zimmerinaiiii]  (Prág:  Serk.  840). 

ÁcBol :  fabricor,  fabrefacio,  fabrioj  MA.  [zimmerii].  Farag- 
ezáliiac  és  áczolnac  (MA: Tan,  77).  Líibtólua  így  ácsultattátok 
(Czegl :  Tromf.  124).  A  szülék  Bommit  Kjakrabbaii  nem  ácsulnak, 
és  bé  nem  vésnek  a  gyennekek  leikeiben  mint  a  liaragnak 
úi(iulatt.vát  (IWy.rréd.  11.100). 

Ácsolás  :  fabricatío  MA.  fdas  zimmem). 

Acaság:  [ars  fabri;  zimmerm.umsliaiiclwerk).  Ats^ág,  takáts- 
sáf-,  szakátsság  (CorpGram.  296) 

ÁCSORÍT:  [ringor;  fletedienj.  Bukefal  lovát  szorítja,  kard- 
ját s  fogát  ácsoritja,  s  Sti  javát,  szabadságát  védi  vérével  hazá- 
ját (llialj  :  .-idal.  11.192).  VB.  ácsorog. 

ÁCSOROG :  [aspiro,  concupLsco ;  etwas  zu  erlangen  wiui- 
schenj.  Itt  láttmik  ml  magyarok  elsílbeu  olyan  asszonyemberi 
ültözetot,  hogy  mellyek  (mellükj  mezitelen,  kinyitva  legyenek, 
mellyekre  ittas  is,  és  egyébiránt  is  voneroiis  ember  az  szegény 
Mikó  Ferencz  sokat  ácsorga,  de  csak  száraz  korcsomája  lín 
(Kern:  Élet.  75).  Máséra  ácsorog  (Lászl:  Petr.  120). 

AD  (and  JordC.  160.  UodC.  1.  DecsiGrPréd.  21,  Ver:  Verb, 
96,  aaggya :  dat  ÉrdyC.  107b.  aad :  da  JordC.  398.  TihC,  244. 
245.  279.  Pesti  :NTest  154.  ádd  Zvon:Po8t  1,492.  aagy  zamot 
sáfárságodról  Pesti:  NTest.  157.  aaJok  KulcsC.  285,  á<íimk  Czegl: 
MM.  172.  aJdatik  WeszpC.  22.  addom  MA :  Scult,  5,  (.t/utta, 
oggun,  üdut  HB.  oJoth  NádC.  77):  I)  do,  tribuo,  attribuo,  [ler- 
tribuo,  offero,  largior  C.  gebén  PP.  [schenken],  Jutalm,it  adok: 
praemior ;  nevet  adok  :  denomino ;  színt  adok  neki :  coloro  C. 
Odiitta  vola  neki  paradLsumnt  hazoa.  Kinek  odút  liotolin  ovdo- 
nia  es  ketnie  (HB.)  Isten  ky  nekem  ada  mit  hathatnék  ad- 
nya:  qui  mihi  dedit  quod  ofterro  valerem  (EhrC.  48).  Agg 
ellenség  akaruan  zomonisagot  zomoriisagra  adtiya :  volens  sibi 
tristitiam  suiior  tristitiam  addere  (50).  Aggyá  teeneked  az  yo 
fíldet  ereküeeghee:  ut  possideas  terram  (JordC.  218),  Malaztoí 
■•lad  az  \TÍ,sten  (üebrC,  183),  En  magamat  attam  iesiisnak  yegye- 
sevl  (544),  Innya  ada :  dabat  ei  bibére  (Helt :  UT,  H6),  Ha  hn- 
azon  négy  [wnz  uyomonit  .idz  méliserben,  vizkorsagot  meg 
gyogyit  (Mfil ;  Herb,  29),  A  papságnac  tiztit  adtam  tinéktec  aián- 
dokon  íKár:  Bibi,  1,137),  Azt  fogada  Vrunk,  hogy  igazsjignak 
lelkét  ád  nekünk  (Pázm:Kal,  521),  Da  magistrum:  adhadsza  a 
mestert  (Pázm:Préd.  882).  Aggyad  szájába  ez  beszédeket: 
pone  verba  ista  in  ore  ejus  (MA:  Bibi.  1.52).  A  posztót  a 
festS  megszinasiti,  szint  ád  neki  (Com :  Jan.  98).  Ugy  szerető 
isten  ez  világot,  hogy  az  S  egj'etlen  egy  szfllStt  fiat  adnaya 
érette  (Szár:  Cat  D4^,  A  játékte  hely  [színház)  leczkét  ád  (Fal: 
NU.  263),  Némelly  ember  hasonló  egy  ollyan  edényhez,  melly- 
ben  elég  vagyon,  do  keveset  ád  é.s  nehezen  (Fal :  UR  111.39). 
2)  trado  C,  (UbergebenJ.  Notalantal  aggyon  toghedet  az  byro- 
iL-ik:  ne  forte  tradat  te  jndici  (JordC,  367,  Fél: Bibi,  6),  Mit 
akartok  nekem  adnotok  es  eu  ítet  nektek  adom:  eiim  vobis 
tradam  (DübrC;,  432),  Paizsát  el  hajtván  rabbíi  adta  magát 
(Orczy :  KBltH,  23).  »)  [vendo ;  verkaufen ;  vii.  Sziilisok :  vmit 
vmiii  adj.  En  vagyoc  á  tfl  attyatok  fia  laseph,  kit  tű  lirron 
Egyirtnsba  adátoc.  Ne  velyetec  a-sit,  hogy  én  lucon  meg  ha- 
ragiittam  volna,  hogy  engemet  ide  adtatoc:  vendidustia  me  in 
liis  regionibiis  (Helt:  Bibi.  I,Y4),  4)  [cedo,  eonccdo;  gewiUi- 
ren,  lassen,  crlaubenj,  Aégon  tfnektéc  íiiigolmat  lélnetói-:  det 
vobis  invenire  reipiiem  (BécsiC.  2)  Kit  toiuiie  tiztoaogo  nem 
agya  vala  (VirgC.  7(i).  Vlluy  az  en  iogomrol  nem  en  áthatom 
tynektek :  sedero  ad  dexterani  non  est  meum  dare  vobw  (JordC, 
417).  Aggyá  meg  latnwnk  (ÉrdyC.  59),  De  ki  adgja  ezt  a  ritka 
Pboeui.x  madarat  láümnk  ?  (Fal:  UE.  380). 

(Szólások).  Add  parolkodyek  meg  a  la.\a  (XVI.  száz.  Njt- 
Vni.l6y).  Add  légyen  tntoniiik  cállagozó  szent  Pál  (Oiizi: 
Síp,    44)    A  d  z  e   s   no:   simul   da   et   accipe   (üecsi :  Adag. 


147).  Annyira  megöregedtek  —  nyolczvan  eszteiidSt  csak  a  d- 
hatni   a   négynek  (Mik:TLev.    3.    lev.).   Adjon  isten  j.1 
najxjt,  jó  estvét:  ave.  Adjon  isten  jő  utat:  *bene  ambula  PPBI. 
Az  silesLii  menyecskének  kiváncsikja   nem  megvető  dolog;    ha 
maga  szép:  bizony  kívánsága  Lt  szép    Li,  kolld  Is,  —  csakhogy 
nehezen    adja    módja!    (RákF:Lev,    IV,516).     Vkit  firjnrk 
ad :  marito  C.  eloco,  nuptmu  do   MA.   Lakozyk   egh   hwgawal 
kyth    ymar   fémek    adoth  (PeerC.    46),  A  leányokat  tartoznak 
fémek  adni  es  ki  baza-sítani  (Ver:  Verb.  172).    A  leányok  csak 
meg  sem  kóstolhatták  az  bort,   valamíg  férnek  nem  adattanak 
(Pázm:  Kai.  729).  (Férhez  adni    Mik:TLev.  3(Xi.    Adunk   téged 
hazasol  nagy  hatalmasnak  Kálói:  Bibi.    27.  Adnaak  liazassagra 
Érdj-C.  550.  Te.stvér  bugát  adá  egy  berezegnek  Szathm :  Dom. 
97.    L    haza-ad).    Magát    vkihez    adni :    Elö.ször    is    azokhoz 
aggia  magát,  a  kic  ütet  befogaggiac  (Mon;  Ápol,  445),  B^>tsAlet«s 
igaz    emberekhez    add    magadat    (Fal:  UE.    424.    A   liómaiac 
intic   vala,   hogy    magát   adna   á    Ifomaiac  mellé  Holt:  Któil 
15).  —   Vkit  vmire  ad:  Incab    kerestem  keduet  az    en  testem- 
nek  hoé  nem   ment   az   isteni   zolgalatra  attam  volna  íVitkC. 
24).  Testy  keuansagra  adatfikat  altalvemeye  (DomC.  177).  Ad- 
gyad  az  te  elmédet  az   bíilezeségre,  é.s  az  te  füleidet    az  bAlts 
beszédekre  (Kár:  Bibi.  L616).  Maijái  vmirc  adja:  Halaira  attaak 
magokath  (SáudorC,  6)  Imatsagra   ada   wmagat    (\'irgC.    106). 
l'\itá.sra  adtác  magokat  (Helt:KrüiL    Uh).  Ha  gonoz   és   foslet 
életre  fogja  magát  adni  ÍI^ág:Serk.  612).  Arra  adta  volna  ma- 
gát, hogy  czac  gonosságot  czelekedgjéc   (MA: Bibi.  I33(i).  Ma- 
gát vminel  adja :  Az  alomnak  ne  adgiad  magbadat  migh  megh 
nem  negálod  hllky  ismeretedet  (TihC,  170).  Sirá.snac  adtác  vala 
magokat  (MA: Bibi.  1.79).  Fülötte  igen   az   taniiságnac   adg>ác 
magokat :  stiidiis  sünt   dediti  íPrág:Serk,  612).  Az  italnak  adta 
magát:    *immersit    se    in   ganeam  PPBI.  Magát  imi  alá  adni : 
Hatíünia   alá  adom :  trado,  dedo ;   valaki  hatalnui  alá  adatott : 
dedititius   C.    Ezt   kedig  monda  mi   taimsagonkert  bogi  akara- 
tunkat istennek  akarattia  ala    adnoiok  (VVeszpC.    53).    Do    ne- 
mellyec  vgyan  6  magoc  adiac   vala  magokat  á  bit  álla  (Uelt: 
Krón.   31),  —    Vmit  ad:   Eleget   adna  a  szemnek  [a 
ClioaiKíde  Londonban],  ha  más  marha  után  nem  járnának   az 
lu^^ak  (Fal:NU.  267).  Adót  adny:  ceasiim dare  (JordC.  424). 
A   sidoc   tizen  nioicz   esztendeig   szolgalanac   os  adót  adanac 
(Szék :  Krón.  21)  E  s  s  e  t  h  aad  (pluit)  ygazakra  es  hamyssakra 
(JordC,  368),  Mikor  a  fellegec  meg  telnec  essót  adnak  az  fBldre 
(Kár :  Bibi.  1.630).  Örök  háborúban    vontattya  életét   az,   a   ki- 
nek a  nem  gond  is  g  o  n  d  o  t   á  d  (Fal :  UE.  404)    Virágát    es 
gymfllczet  zeben  ioban  es  bevebeu  agya  ( VirgC.  65)  Adva 
ew  gyemwlcbet:  fructum  simm  dabit  (Kulcs:  Evang  1),  Hálát 
adok  teneked  (VirgC.  113).  ILilakat  acy  [adsz]  (KazC,    112), 
Halaat   ad    raytta    (ÉrdyC.    357).   Halakat  a(L-»  az  istentvl  vSt 
ayandekokrol    (TelC.    39).   Aggnmk    halat  isteunec  ndla  (Tel. 
Evang,  I,120b),  Az  ellenség  eleibe  mene,  harczot  ada  neki 
és  egészen  meg\'ereték  (Mik:MnlN'.   2Í'9),  Mikorou  megláUác  a 
sereg  keu&s  voltát,  meg  i«  kezdéc  kisérteni,  biuoly  viadalt  aduáu 
(Helt:  KróiL  93),  Hátat  adni,  visszafutni  mind  ke.szeritessenek 
(Born:Ének.  225).  Hátat  adott  az  Izrael  az  5    ollensegi    elfitt: 
Israel  hostibiis  siiit  terga   vertens   (Kár;  Bibi.  1.199),  Tegnap  a 
bölcheség    hamar    adót    hát;it  iZrinyi    1,144),    Helyt  adok: 
ce<lo    MA.    Helt  ada  az   vezedelemnek  tfyaynak  (ÉrdyC.  561X 
Helt   adván   az   haragnak    nemy  jdeo    után    o<la    mene    az 
apaccliakhoz  (DomC.  103),  Kínyőrgésonmoc  holt  ada  iMA:  Bibi. 
V.30).  Semmi  beirt  nem  kel  adni  tanitá-sának  (Píizm:  KaL  140). 
Meg   gondolván    Siuidor,    beljt   nem   ada  tJUiácslóüiak  (Pázni: 
Préd.    1101).    Hitet   adni:    fidem   *ob.stringere   PPBI.    Az 
többi  senmiit  nem  gyanakoduau  hitekot  adai-  (Deis:  SallC.  31), 
Jelt  adni:  Ha  sajnosán    viseled  (a  gonosz  nyelvek  fiillánk- 
játj,   jelét    adod,    hogy    fáj    iFal:UE   III.19).  Lábat  ad  ni: 
Hog>'ha    igazságát    látja   vala   is   az  keretsttyénnek,  nem  igon- 
ad  vala  lábat  (nem  segíti  vala),  kiváltképen  nekünk  (Monlrók. 
VIIL358>.  Okát  adom:  causificor  C.  (Azt  adja  okúi:  caiisam 


AD-BE-AD 


BEADÁS— ELADÓ 


líi 


*iiiterserit  PPBI.>  Okot  adnak  róla:  rationem  reddent  de  eo 
(JordC.  391).  A  te  folnaésagodrol  ag  okot;  a  veet  alamisnarol 
zűkses  lessen  okot  adnod  (VitkC.  45).  Az  vrak,  okait  nem 
adgyák  iiaram*olattyoknak  (Pázm:  Kai.  453).  Aagy  zamot  sáfár- 
ságodról (Pesli:  NTe5t.  157).  Szamot  adnak:  reddent  ratiuneni 
(Fél :  Bibi.  20.  Tebet  be  nem  atak  az  mjnt  k[egyelmeclnek] 
zanba  atain.  LevT.  138).  Szót  adni :  VárbrtI  királniac  hamar 
szót  adáiiac,  de  a  király  szavokat  meg  sem  hallá  (Görcs :  Máty. 
MF).  Szót  adának.  kérik  az  Xlikolát,  hogj-  megkegyeln)ezjön, 
mert  megadják  az  várat  (Tin.  216).  Egybegyíilénec  hogy  királj-t 
választauánac ;  az  ei"sekek  László  hertzegre  szót  adának  (Helt : 
Krón.  421  Oggim  munhi  nruzagbele  vtot  (HB.).  Neki  %taat 
adnak  vala  (VirgC.  51).  A  náiidorfeien-ariakiiac  megkfildec  a 
frigyet  [folbonták],  miért  hog)'  5e  utat  adtanae  vala  a  bol- 
gároknae  (Helt:  Krón.  39b).  Le  ülvén  tagos  mezilt  ada  gon- 
dolatinak (Fal:TÉ.  707).  Választ  adni:  [respondere;  ant 
worten].  Erre  enis  igyenesen  választ  adok  (Pázm:  Kai.  797).  Ki 
vagj?  hogy  választ  adgjunk  azoknak,  kik  minket  küldöttek 
(Pázm :  Préd.  48).  Aki  a  beszédet  tsak  felében  érti,  tellyes 
felelettel  mássát  nem  adhattya  (Fiú:  VE.  377).  Vmil  vnube  ad. 
Bérbe  adok:  eloco,  locito ;  szakmanban  adok:  abloco 
C.  Vmit  vmihez  ad:  [addo ;  hiuzuTügen].  Ha  még  ezt  adnoiok 
hozzaia  (Lép:  PTük.  n.9ö).  Ne  adgy  vétket  a  vétekhez  (Hly: 
Préd.  9).  Szfirzessehez  senki  ne  aggyon,  senki  el  .se  végien 
benne  (Mel :  SzJán.  345).  Vmil  vmin  ad :  Adatuac  eg  fel  pénzen : 
asse  veneunt  iMiinchC.  32.  JordC.  384).  Awag  yngyen,  awagy 
aaron  mj-nden  zykseeghre  valoth  agy  ewneky:  da  aut  vendé 
ei  (JordC.  68).  Pénzen  aggyad  á  papságot  (Mel :  SzJán.  345). 
Bezzek  .szép  fenes  allatot  találtam,  de  metzek  vele ;  nem  adnék 
egy  árpa  szumet  ravta  (Helt :  Mes.  1).  Egy  darab  kenyeret  nem 
adnék  rajta  (Decsi:  Adag.  23).  Semmit  nem  adni  vmin 
Kéri,  irion  az  nagj'  nTaknac ;  Bálás  leuelén  kic  semmit  adánac 
(Tin.  146V  A  németen  semmit  nem  adnak  vala,  sSt  böcstelenül 
bántak  %'ala  véllek  (ErdTBrtAd.  L61),  Azt  akarják,  hogy  az  írás 
magyarázattyában,  egy  babot  ne  adgjTink  a  sz.  atyákon,  mert 
emberek  voltak  (Pázm :  Kai.  668).  Vmit  víire  ad :  Tj-zta 
scapulart  ada  eu  rea  (MargL.  MF.).  A  kereztfat  6  gónoríise- 
ges  valiara  adaae  (VitkC.  9).  En  sebejmet  te  reád  adam 
(VirgC.  61).  Rea  aduán  az  bű  selyem  ruhát,  az  Ephodotis 
reáia  adá  (Kár:  Bibi.  L94).  Vmit  vmin  ad:  Kezére  adni 
vkinek  vmit:  Az  ember  magának  se  adgyon  mindent  kezére, 
némelly  kivágyásiban  5mi5n  kedvét  szegdegellye  (Fal :  UE.  382). 
Közre  adni:  Aiandekit  az  istennek  kózre  adnak  az 
emberek  (Frank:  HasznK.  a).  Tudományomat  kflzre  adtam  (8) 
Tudtára  adom:  notifico  C.  Hirré  adom :  nuneio,  remm- 
cio,  indico  C.  anzeigen,  zu  wi.ssen  tun,  melden  PP.  Tutto- 
tokra  adom:  notum  vobis  facio  (Fél:  Bibi.  n.68).  Hirre  adnám 
(LevT.  L79).  Az  halálnak  elközelgetésit  hirünké  adja  (Vajda: 
Kriszt  L59Sb.  Kr.  Add  megtudnom :  nuncia  mihi  DobrC.  180. 
Az  5  malasztya  nélkül  nem  lehet  értenetek  adgyam,  miképpen 
lehessen  az  istennek  látása  Vajda :  Kriszt  198.  Hirét  is  adom : 
miben  miként  fárasztják  eszeket  a  külsó  nemzetségek  Fal :  ÜE. 
468).  üsorára  adom:  foenero  C.  Vmit  vmnd  ad :  Taná- 
csúi adom :  svadeo,  con-svadeo  C.  En  azt  adom  tauacca  tiz- 
tSlyeed  ystenókeeth  (SándorC.  23).  Azt-is  adom  tanátsúl,  hogy 
ki-hadgják  a  Deák  mondásokat  (Pázm:  Préd.  b.  Az  okossagh 
ees  azt  aggyá  ÉrdyC.  160.  =  GuaryC.  46.  Szükség  adgya  che- 
lekednfink.  hogy  az  gonoszsagnac  ideibe  valami  tanulságokat 
hozzunk  elSl.  Pécsi:  Szfíz.  142b). 

[Közmondások].  Jó  az  Lsten,  jót  ád  (Thaly :  Adal.  L83). 

adton-ad :  [identidem  cum  zelo  do ;  fortnahrend  eifrig  gebén]. 
Hatalmas  császárink  csak  adton  adták  a  grátiát  (MonIrók.VLU.70). 

által-ad :  transdo  C.  trado  JLA.  übergeben  PP.  Antalnak  a 
pénzt  által  adta,  az  ötven  forintját  tíle  ki  is  kapta  (Gvad : 
RP.  58). 

be-ad :  I )  intrado  C.  [hineingebeu,  hineinreichen].  2)  defero 
MA.  valakit  valakinek  beadni:  criminare  alterum  alteri  PPBI. 


[angeben,  denunciren ;]  anklagen  PP.  Nem  akarna  5tet  beadni : 
nollet  eam  traducere  (MünchC.  15).  Keres  vala  okos  ^•get  ho^ 
rtet  beadhatnaia :  quaerebat  opportunitatem  ut  eum  traderet 
(DöhrC.  432).  Bead  istemiek  es  el  árul  (Mel:  SzJán.  312).  Az 
kikre  gondot  nem  vLseltec  keményen  vádullyák  's  beadgyác 
(MA:  Scult,  802).  3)  (refero ;  erziihlenj.  Ammynt  neked  be  attak 
(LevT.  128).  4)  [.solvo ;  einzahlen].  Én  is  az  15  ezer  arany  ad^it 
esztendínkéut  igazán  beadom  íMonlrók.  ^Tn.64).  Addbé  ajándé- 
kodott:  offeres  munus  tuum  (Illy:Préd.  L399). 

[Szólások].  Ezt  hogy  igy  cselekszem,  beadom  kezemet, 
hitet  mondnak  ók  is  (Gyöngy :  Char.  126).  Csapja  rá  hát  ketek, 
adják  bé  kezeket  [álljanak  be  katonának] ;  a  kiiplániak  keze- 
met beadtam  (Gvad:RP.  48,  49).  A  vitézek  közzé  a  zászló 
alá  bé-a  d  t  a  magát  (Bátai :  ATárgy.  48).  Az  Amhát  basa  szót 
beadott  vala,  az  császár  hitit  úrfinak  aj;iulá  (Tia  82). 

beadás :  delatio  PPBI.  [anzeige,  angabe].  A  pörös  félnek  be- 
adása mind  azon  mesterséges  hamiskodás  (Fél;  Tan.  25.  4). 

kéz-beadás :  [dextra  data ;  handsehlag].  A  Prophéták  és 
Apostoloknak  ama'  szép  igiretek,  mellyekben  mint  egy  ugyan 
kéz  bé  adással  kötelezik  isten  képében  magokat  tenéked  (Megy : 
6Jaj.  n.43). 

égybe-ad :  [conjungo ;  vereiuigen].  A  hiU'&sek  eegybe  aggyaak 
magokat  lÉrdyC.  641).  Házas-társi'U  egyben  adatának  (Tani: 
.Szents.  16).  Égibe  aduan  magokat  a  magyarokkal  (Vas:  CanCat. 
Elöb.  53). 

egybeadás  :  (conjunctio,  additio ;  das  veieinigen,  znsammeu 
gebén].  Ket  szemeljiiec  latliatando  egybead.isa,  és  egybe  köte- 
lezése [a  házass;ig].(Tel:Evang.  L236).  Az  egybeadás  (additio) 
oly  els5  számlálás,  mellyel  a  számhoz  adatik,  es  meg  lesz  az 
egész  szám  (ACsere:  Enc.  IV. 28). 

el-ad :  1)  venundo,  vendo.  divendo,  mancipo  C.  verkaufen 
PP.  Jól  eladni,  nyereséggel  eladni:  vendere  luculente  PPBI. 
Ad  el  mend  mid  vagon  (MünchC.  49).  lozagalia  valamit  el  nem 
adhate  (VirgC;  33).  Oczon  eladád  (JIA:  Bibi.  V.22).  Kicsiny  ostyát 
nagy  pénzen  adnak  el  (CzeghMM.  149).  2)  [in  matrimonium 
do;  verheiraten,  au.sheü:aten].  KjTal  el  akarya  evtet  adnya 
házasságra  (MargL.  32).  Vki  fiat  meghazasitia  uagi  leaniat  el 
agia  (DebrC.  140).  El  adót  leanj^zo,  valakinek  jegye-se :  .sponsa 
(Ver:  Verb.  sz.  29).  Leányit  az  tanácsi  rendból  való  férfiaknac 
adta  el  és  házasította  :  collocavit  (Prág:  Serk.  1045).  3)  [prodo; 
verraten].  En  es  en  népem  eladatattonk :  traditi  sumus  (BécsiC. 
63).  Hog  az  János  el  adattatot  volna :  quod  trachtus  esset 
(Fél:  Bibi.  5).  4)  [repudio,  repello;  abweisen].  Ne  engemet 
hanem  azokat  az  editiokat  korpázza,  én  el-adtam  rollam,  tsak 
ki-h-tam  volt  én  az  szókat  (Megy :  SzAÖröme.  273). 

eladás:  1)  venditio,  mancipatio  C.  das  verkaufen,  weggeben 
PP.  De  eqiii  sui  eladás  [nyomtatva  hibásan :  eladás]  qui  cum 
negaiet  se  esse  venditorem  (1210.  VReg.  168).  A  penzis  ő 
eladásának  esztendeinec  szama  szerent  szamlaltassec :  pecuuia 
qua  vendittts  fiierat,  iurta  annomm  numerum  supputata  (Helt : 
Bibi.  L  LL13).  2)  [collocatio  in  matrimonium ;  verheiratmig]. 
Zíley  8tet  zandekozac  házasságra  adnya,  mikoron  kedeg  ez5n 
igéket  az  5  eladásáról  tenneyec  (TelC.  2). 

eladatlan :  1)  invenditus  C.  [unverkaufl].  Eladatlan  marada- 
nak  boray  (Le\T.  L60).  2)  (iunupta ;  unverheb-atet].  Es  haiadon 
hazánál  való  es  eladatlan  buga :  et  sorore  virgine  quae  non  eJit 
nupta  viro  (Helt:  Bibi.  HHh4). 

eladó  :  1)  venditor  C.  verkaufer  PP.  El  ado,  áros :  venditor 
(Ver;  Verb.  Szót  33).  2)  [proditor;  ven-ater].  Essen  meg  szivetek, 
lelketek  .sorsomon ;  hog}'  az  magam  hada  volt  nékem  eladóm 
(Thaly:  VÉ.  172).  S)  venalis  C.  [verkauflich].  Eladó  vagyok ;  prosto 
PPBI.  Eladó  m.arha  (Toln:  Vigaszt.  233).  Kéz  pénzel  kell  le 
tenni,  es  nem  valami  el  ado  marhavai :  non  rerum  venahum 
satisfectio  érit  (Ver;  Verb.  160).  4)  [nubilis;  mannbar].  Eladó 
korában  vagyon  szép  leánya  (Huszti;  Aen.  19). 


11 


KIjÖ-AD-KJ-AU 


KUU.iS-Mö;  AU 


i2 


elö-ad  (eleibe  ad):  1)  promo,  proforo  MA.  (hergebenj.  Egeez 
féyer  kjiijert  elev  adok  (DomC.  307).  Az  irha  csiiialo  irhákat 
ad  elű:  nhibts  praiíbet  (C'oin:  Jaa  99).  8)  [profuro  Ifxiiieiido, 
propono ;  vortrageii,  vorbriiigen,  darlegeii).  Vdvöseges  dolgokat 
eleykbeii  aduáii  J  kSzetec  ki  ilmlék  (H«lt:  Króii.  32).  Mellyekot 
akarom  hogy  eleikbe  adgy :  Imec  propon&s  eis  (MA :  Bibi.  1.67/ 
AddKsa  elé  azokat  az  águzatokat  (.Szeiitiv:  Verseng.  34.^).  Még 
a  derík  bíltíKwéK-Ls  ha  nem  tudgya  niagát  kcllenietesen  elő- 
adni, én  niut^itiii   noni  tartatik  annak  (Kai:  UE.  432). 

elöbb-ad,  elóbb-ad  :  [relini|Uo,  renuncio ;  sich  jemaudes 
oder  eiiior  íiuhe  eiitledigeu).  De  már  az  én  marháimon  elébb 
adtának  (I*vT.  11.457).  A  rossz  gazdán  olíbb-adjon  hamarjában 
(Thalj:  \'É.  11.259). 

föl-ad:  1)  appono;  auflragen,  aufsetzen  PP.  Az  étket  fel- 
aduan  (VirgC.  74).  Igpn  foladgyák  a  lével  a  bfidős  hást,  mind- 
azáltal más  fel5ll  arrzni  verik  mondá-sokat  (Pós:  Igazs.  1.726) 
Feladta  levét  's  elfeledte  konczát  (Kisv;  Adag.  23).  Hol  tisz- 
tán adgya-fel  iVímét,  hol  pediglen  ürSmmel  ereszti  meg  [a 
szerencse).  (Fal :  UE.  386).  2)  [profero ;  vorbringen,  vertragén]. 
Amaz  fel  ada  (a  kérdést).  (üebrC.  7).  A  theatrumokban  a  mit 
feladnak,  nmid  iiajn  hínimunka  é.s  gyönyíirk'ldtetö  szépség 
(Fal:  NU.  263).  Mikor  az  emberszólá.st  játékasan  adják  fel,  job 
bau  w  szajiorodik,  Uibbot  Is  árt  hogy.stMn  aknrinely  fene  mér- 
ges rágalm;izils  (Fal:  UE.  410i.  S)  [trado;  iibcrgebonj.  Feladni 
az  elhagyatott  várost :  íjjuidere  *doix)sitam  urbem  Magamat 
megadom,  fel-adom :  dedo  l'PBI  [sicli  orgeben).  Feladác  az 
várast  (Helt:  Krón.  44).  [Mely  várost)  sok  vívások  ut;in  már  fel 
akaráiuik  adni  (CsHzi:Síp.  27).  Feladá  lelkét  ;iz  ő  AlkotiSjának 
(Szeg :  Aciu.  35).  A  te  ogygyfigj-üséged  niiudgyárt  feladta  az 
erSsséget  (Fal:  NE.  ö).  Feladta  magát  a  v:iros  (Mik:  TLev.  350). 
4)  [dissolvo ;  aufltíscn,  kündigen].  A  misikiuik  föladom  a  frigyet 
(felbontom),  és  ellene  indítom  néijemet  (Helt:  Krón.  16).  5) 
[mutno ;  loilion).  Kérem  méltóztassék  obligatióinra  kétszáz  fehér 
pénz  forintot  föladni  igérum  Kdnok  nagy  hálaadással  meg- 
térítenem (LevT.  It394).  6)  (condono;  gewiihren,  bewilligou). 
Mikoron  tlii  kegtok  ke«-zzo  eon  be  ad.im  nuigamat,  az  varas 
eggiossúget  kegtek  nekem  fel  ada  (líMNy.  11.125).  Noha  utoly- 
lyára  fel  agyak  a  grátiát  is,  de  elévé  igen  megkeserítik  (Fal: 
UE.  402). 

(.Szólások).  Vkin  V.  vrnin  fölad :  (repudio,  rejicio,  renuncio ; 
sich  eutledigen,  von  sich  weisen).  A  tisztvLselésen  fel-adni,  le- 
mondani róla :  *ejur;ire  uiagistratum  l'I'Bl.  Feladott  rajtad 
(kedvesed)  illall:  Paizs.  120).  Mi  Ferdinándot  contenmáltuk,  rajta 
feladtunk,  s  tíle  nem  is  félünk  iMonlrók  V1U.103).  Feladok  én 
e  vén  mogaggott  fatuskóu!  (Tlialy:  VÉ.  U.260). 

haza-ad:  (in  matrimonimn  do;  verheiraten).  A  kiralinak 
meniekozflie  vala  mert  loaniat  aggia  vala  haza  (UebrC.  38). 
Egy  asszony  lejmyat  igy  inte  mikor  haza  atta:  iambor  légy, 
hog)'  az  te  imid  mosolyogiek,  midSn  megtéruén  hazat  lattya 
(Boni:  Evaiig,  IV.888). 

hazaadás:  (collocatio;  verheiratung).  Le.inyát  neki  Ígérte, 
lutIKit  riMidi'lt  kézfogá-ra,  két  esztondí  torniinust  haza  adásra 
(LovT.  n.2li5).  Az  leányok  kihazasítasok,  ee  haza  ada^k  (Ver: 
Verb.  99). 

hozzá-ad :  coaddo  C.  addo,  adjicio  MA.  [binzufíigen].  Nem 
akaroc  tonab  senunii  hozza  adnom  noha  eleget  szolhatuoc 
(EffitT:  IgAny.  204).  Azért  niingyart  hozzáadta  az  Apostol: 
(Illy:  I'ri'il.  Elíb   a3).      ■ 

hozzáadás:  (additio  a  számvetésben)  (Biró:  Osk.  12).  (Miis- 
hoz  ailás  MTolv :  Arida  10). 

ki-ad  :  I)  edo  ('.  (trado ;  heraasgebon,  iibergeben).  Nekewok 
ky  atliuik  azok,  kyk  lattiuik:  tradiilernnl  nobis  tJordC.  ölő), 
llüuium  kywe  adaüitanak  vak  ysteiuiek  mahtztyara :  undo  fuerant 
coinmendati   gratiae  doi  (JordC.  758).   Bulla   kyt   ky»ve  adót 


(ÉrdyC.  649).  Addig  forgattyák,  addig  vijnak  meg  erszényével, 
a  mig  szájtátva  ki  adgya  lelkét  (Fal:  NU.  262).  !i)  elargior  C. 
(ausgeben).  A  lapos  guta  csapott  már  ahoz  az  erszényhez,  melly 
csak  mind  négy  ezereket  ad  ki  s  nem  vészen  lie  tslibet  kettő- 
nél (Fal :  NE  24).  3)  (emitto ;  aas.spielen  (im  k<irten.spiel;J  Adja 
tok  nékünk  kártyát  Lássuk  kinek  kell  ki-adni.  Lássuk  ki  vét 
ki:  lasset  uns  sehen,  wer  gebén  muss,  «er  aitswirft  (KirBesz. 
90).  4)  (indico,  osteudo ;  anzeigen,  angebon).  Nemzetek  ([Uidi- 
tásait  igen  kiadó  nevezetes  nagy  dolgok  vagy  csudák  (Monlrók. 
VI1L26).  Hogy  az  aranyas  fej(i  szeg  jobban  kiadja  magát,  az 
koporsót  feketével  vonták  be  (XI. 404).  A  természeti  gonouz 
a  ttstnek  bujaságában  szokta  ki-adui  6-magát  (BodLex.  93). 
A  leányiuik  volt  kedve,  a  mint  nekem  egy  cuufidens  aiesumy- 
ember,  a  kinek  magát  a  leány  kiadta,  beszélette  (Hiizánk  I.213I. 

(.Szólások).  Vmin  kiad:  de  pos.s&.'sione  dejicio  MA.  Valahon- 
nan kiadni  raita:  de  possessione  dejicere  (Ueisd:  Adag.  182). 
Az  ke|x>k  ha  tartatiuikis  semmit  nem  baznalnac,  es  mind  az 
által  ha  ki  aihitic  rajtok,  nagy  értelem  nélkül  való  hiúságot 
ielentuec  (Zvon :  Osiand.  203).  Kiadtac  a  jesuitácon  (CzegI :  Japk 
186).  Azokon  a  kártyákon  szaporán  ki  szoktunk  adni,  a  mellyek 
vagy  haszontalanok  vagy  ártalmasok  (Fal:  UE.  381).  Kiadtak 
rajta  (Bogáti  Pálon],  mint  a  pat;ii  sziirHu  (1760.  Hazánk  1367, 
369).  —  V'inU  kiad :  [enimcio ;  verfltlentlichen,  ergoheu  la&sen). 
Kiadta  akaratját:  *perspicua  sua  consilia  fecit  PPBI.  Ky 
advvan  az  sentcntiat  (ÉrdyC.  520).  Pariuicluilatot  a(Ui  ki  (547 1. 
Az  Lstentfil  kiadót  töruen  (TihC.  78).  Lsteiuiek  kiadott  fogadása  b 
és  Ígérete  (Pázm;  Préd.  56).  A  fejedelem  a  jiarolyát  kiadviin  | 
(Thaly:RT.  L64).  Igen  törték,  azután  megs/imtek  az  l«véstfll ; 
nem  tudjuk  mire  vélnie,  vagy  hogy  szózatot  adtak  ki, 
avagy  megvették  (TürtT.  1880.  598).  Lön  nagy  rettenése  .szegiii  ^ 
Vas  Mihálnak,  hamar  szi>t  kiada,  fogadá  basának,  várat  6 
megadiui  iTui.  91). 

kiadás  :  1)  editio  C.  d;ts  herausgeben ,  auskündigung  PP. 
Az  eredet  bin  zal  az  lelokre  az  isteni  tóruen  kiadásából  (TihC. 
72).  Az  o  testímientomnac  vége  leszen  az  vy  te8tamentomn;ic 
ki  adása  utau  (Helt:  Bibi.  I.  g2).  Az  leveleknek  himiis  volfi  es- 
mertetik  meg  fSkepijen  az  kiadásról  (Ver;  Verb.  278).  Az  jain- 
bornac  igyekezete  is,  az  eu  kiczindet  munkáin  és,  ez  könynec 
kíada-sában  legyen  hasznos  (Mel:  Herb.  Elíb.).  2)  (ostentitio ; 
das  otfenbaren).  Igen  vigyázva  vUeld  magadat  tehetséged  kiadá- 
Siíval  (Monlrók.  Vm.438). 

kiadatlan:  ineditus  C.  (ungedruckt). 

[kiadó] 

törvény-kiadó :  legiim  *lator  PPBI.  (gesetzgcbor).  Az  nép- 
ncc  feiedelmi  ;iz  törvény  ki  adónál  egybe:  in  dalore  logis 
(Kár:  Bibi.  L140). 

kölcsön-ad:  mutuo  MA.  mutuo  do;  leiben  Com:  Vest  137. 
Agy  keliy/iu  5  neki :  dabis  nuituuni  (JordC.  68).  Fel  pénzt 
nem  vehetsz  arr.i,  a  mit  cz;ie  ki^lczon  adtai  (Bom:  Préd.  398i. 
Hat  forintot  adott  ueki'uik  kölcsön  (Gvad:  KP.  59). 

kölcsönadás:  mutuatio  MA.  [das  leilien).  Kár:  Bibi.  I.67i>. 

kölcsönadó :  comniodator  C.  (gliiubiger).  Knchon  ado : 
foeni.rat'ir  tKe.szthC.  303),  foonerans  (Kár ;  Bibi.  1616).  Kölcsiin- 
adó  ember  (Magy:  Nád.  43). 

meg-ad :  I)  reddo,  restituo  C.  [zurüvkgeben]  Ha  megli 
adod  ee  Izraelnek  orzagat  (JordC.  707).  Meg  aihiteek  zeme 
%7higa  (ÉrdyC.  638).  Az  János  uramué  arany  láui'Zi'mak  egyikét 
kérésére  megadtam  (LevT.  n.85).  Aduieg  ezokaert  iumac  nr. 
emboniek  az  6  feleségét:  redde  viro  .suo  u.\orc-m  (Helt:  Bibi. 
I.J).  Fiát  feltj'uiuisztji  és  az  5  Aimyáiuic  meg  adá  iKulcs:  Ev.-ui;;. 
497).  A  ki  el  vészi  a  másét,  mint  addig  tolvaj,  valamíg  ezt 
meg  nem  adgya  (Piizin:  Kai.  301).  Bit  a  zálogot  viszsziuidgya, 
és  a  préiUit  mogadgya  (Illy:  Pi-éd.  ILISI.  2)  (persolvo,  retribuo; 
ziu-tlckziddeii,  vergelteii).  Viszuntig  megadom:  repeudo  C.  Kynek 


13 


MEGADÁS— ADÁS 


ADÓ-ADÁS— HÁLÁDATOS 


11 


my^vel  thartíiozyk  meg  agya  es  meg  fyzesse  (ÉrsC.  271).  Myn- 
denek  meg  adandó  az  ew  erdeme  zerent  (VirgC.  114).  A  mit 
rá  kóltesz,  megadom  (CzegI;MM.  217)  3)  [trado;  übergeben]. 
Msiiát  az  ellenségnek  megadni:  *dtídere  se  liostibus  PPBl. 
Mígaggac  a  varosokat:  tradent  dvitatem  (BécsiC.  21.  Tin.  215). 
\~iadal  nekfil  megaggiii;  magokat  (Guai-yC.  55.  Com:Jan.  155). 
ViirAt  Iliire  meg  adváii  (Zrimi  L3Ö).  4)  [do,  reddo;  gebén). 
Ki  azoknak  fogadást  toud  es  meg  nem  adanga:  si  quLs  votum 
voverit  et  non  reddiderit  (BécsiC.  113).  Terj'Suc  be,  netalantal 
m-  Lsten  meg  ag^a  bog  igazan  meg  ^nic  (GnaryC.  47).  Zik- 
segtwkrwl  való  eletet  meg  aga  (VirgC.  52.  57).  A  my  ur  istent 
ylletj'  vala  meg  aggyaak  vala  m  istennek  (ErdyC.  547). 

(Szóliisok).  Megadni  valakinek:  [einem  übel  mitspie- 
len].  Megadta  nékem  eléggé  Toksilus:  Toxilns  me  *perfabri- 
ca\nt  PPBl.  —  Megadni  lelkét:  Lelket  bodogsagussid 
isteimek  megh  ada  (KazC.  46).  Az  w  bogog  lelket  meg  ada  az 
vr  istennek  (VirgC.  106).  Az  5  lóikét  megada:  emisit  spiritum 
(DebrC.  6). 

megadás :  1)  redditio  C.  [das  zuriickgeben].  2)  [donatio ; 
verleibmis].  Ma.sod  az  meennyey  bodog  orzagnak  megadása 
emberi  nemnek  (ÉrdyC.  537).  3)  [deditio;  ergebmig,  übergabe]. 
Ellenség  kezébe  megadás:  deditio  C.  Ne  szégyenld  megadá- 
sodat!! iZrimi  L61).  Jol  esméri  Haliü,  bogy  nekik  unalmas  az 
Ulyen  követség  és  az  vár-meg-adás  (1103). 

megadat :  [.solutio ;  das  bezahlen].  Cazar  adoia  megadatfat 
megtiltatta  (MüucliC.  164). 

megadom.áiiy :  [restitutío ;  zurückgabe].  lm  megadta  6 
felsége  minden  jószágát  melly  megadománynak  levelét  és 
iastnictióját  Nagyságod  kezébe  küldeti  velem  ö  felsége  (Erd. 
TörtT.  1.123). 

oda-ad :  porrigo  Kr.  [trado ;  hingeben,  übergeben].  Mind 
[az  ajíindokot]  kez  wolnak  oda  aunom  (LevT.  L3.  Káldi :  Bibi.  287). 

öszve-ad :  conjungo  SL  [zusammengeben]. 

öszveadás :  collatus  C. 

reá-ad :  indo  MA.  [anlegen,  aufsetzen].  Fölyiil  rea  adom : 
superdo,  supperaddo  C.  (Elarmad  kibe  Iwn  zent  ferene  crLstu.shoz 
hasonlatos  az  zent  sebeknek  rea  adásában  VirgC.  33). 

[Szólások].  Magát  valamire  reá-adni :  Az  Japía  jáczásra  fölötte 
igen  reá  atta  volt  magát:  pilae  nimium  inde  a  puero  studio- 
siLS  fűit  (Prág :  Serk.  645).  A  városhoz  közel  nem  Ls  jó  rá  ad- 
nunk erre  mi  fejünket,  prtílára  fakadnunk^  (Gyöngy :  Chai-.  203). 

visszásad :  restituo,  renumero  C.  reddo  MA.  wiedergeben, 
ziu-ückgeben  PP.  Vissza  adni  a  szidalmat :  remaledicere  C.  Ugyan 
azont  add  viszszá :  idem  restitue  (0)m :  Jan.  190.  Zrinyi  1.63). 

Adakoz-ik :  elargior  MA.  schenken  PP.  Bodog  ferencznek 
gj-czeretet  es  halat  adakozny  (EhrC.  162).  Hogy  vala  mit 
zegheenyeknek  beewebben  adakozliatneek  (ÉrdyC.  500).  Vyg 
ember,  ky  \Tgalma.s  es  kwchSu  adakozyk ;  qiii  mi.?eretur  et 
commodat  (KesztC.  311).  Másnak  adakozni,  mással  iot  chelekedni 
(Pécsi:  SziizK.  12S). 

Adakozás :  largitas  C.  liberalitas  MA.  freigebigkeit  PP. 

Adakozó :  Uberalis,  dapsilis,  largitor  C.  freigebig  PP.  A 
pénzben  adakozóé  valanac:  pecuniae  liberales  erant  (Decsi: 
SallC.  6).  Nem  gátaltuk  meg  adakozó  szándékit  (Fal :  SzE.  563). 

Adakozóság :  liberalitas,  largitas  MA  [&-eigebigkeit].  Ez 
legjen  az  adakozóságra  és  jótévoségre  által  utunk  minékfinc. 
(JL\:Tan.  725.  SU:Scult  7:36.  Horv:MulF.  20). 

Adalék:  1)  traditio  GKat:Titk.  1119.  2)  [additamentum; 
zusatz].  CoroUarium :  azaz :  Megszerzés  avagy  adalék  (Kász : 
Kit.  269). 

Adalom :  [venditio :  verkauf ].  Mennyi  sokadalom,  vétel  és 
adalom,  ez  kis  országban  e.sik  (Szentm:  Kaim.  6). 

Adás  :  datus,  tributio  C.  [donatio ;  das  gebén,  schenken].  Ez 
vala  Isrlben  ;iz  adásnak  tanosaga :  testimonium  cessionis  (BécsiC. 


9).  Ur  istennek  malazttya  adása  (ÉrdyC.  537).  Ha  eggyic  adás 
nem  indit,  többet  ad  inuya  és  er5sbet  (Mel:  Herb.  84).  Er5  adásá- 
val őrizzen  berniünket  h5t  által  az  idvfisségre  (Zvou:  Post.  1.710). 
Máshoz  adás:  additio  (MTolv;  Aritm.  10). 

adó-adás :  (contiibutio ;  steuerzahlung].  AdÖ  adásra  kéusze- 
ritéc  iHelt:  Krón.  25.  8). 

alamizsna-adás:  [eleemosjiiaeerogatio;  almosenverteilung]. 
Feesvenyek  alamysna  adásra  (DomC.  138.  Matkó:  B(Dsák.  293). 

bérbe-adás :  locatio  [vermietung,  verpachtung].  K81cz8nre, 
bérbe  adásra  (MA:  Scult.  215). 

búcsú-adás  :  relegatio,  dimis.sio  MA.  repulsa  ;  entlassung 
PP.  [absdiied].  A  jó  lakot  vagy  .szállót  biusuadással  el  nem 
fizzuk  (Megy:  6Jaj.  ra.27). 

hála-adás  (háláddá  Pázm:  KT.  149.  haladás  154.  Pázm:  Préd. 
36.  117):  grates,  eucharistia  C.  [danksagung].  Zaiabol  sohha  ki 
ne  zacaggon  az  zent  hálaadás  (GuaryC.  62).  Hala  adásokat  tezen 
iMargL  13).  Hala  adásokat  istenek  ineg  nem  attam  (VirgC.  3). 
Hala  adassál  taitozunk  róla  (TiliC.  7). 

hirré-adás :  remmtiatio  C.  [ankündigimg]. 

iz-adás  :  conditura,  conditio  C.  A  ki  az  étkeknek  külömbözö 
ízadásárúl  könj-s-et  ii-t-vala,  könyvét  meg-égetteté  Severus  Tsá- 
szár  (Pázm:  Préd  437). 

jel-adás :  tessera,  symbolum  PP.  [zeichen]. 

jószág-adás:  donatio  Ver:  Verb.  10. 

ok-adás :  assignatio  causae  Kr.  [motiriruug,  rechenschaft]. 
Engedni  a  jó  ok-adásnak  :  *dare  locum  rationi  PPBl.  Paranchol 
wala  Nagod  hogj  Chi-istophot  bizonyos  zaufo  ffildekuek  elfogla- 
lásáért Nagod  wduaraba  inteneok  ok  adásra  (RMNy.  n.304). 
Nem  elég  okadás  ez  az  elszakadásra  (Vas:  CanCat  604). 

példa-adás  :  [exemplum ;  beispiel].  Az  Cecilia  mynde- 
ne.ste\vl  mennyey  vala,  ew  malaztossaganak  yo  példa  adá- 
sának érdemes  eeleteenek  myatta  (ÉrdyC.  649b.  419.  CornC.  68). 

szám-adás  (szárnodás  The«T :  Nyelvk.  26):  redditio  rationum, 
ratJociniimi  MA.  [reehnimgslegmig.  rechensehaf)].  Az  aiandokok- 
rol  walo  zamadasok  iTihC.  121).  Hogi  ha  valami  zam  adásai 
tartozót  uona  aztis  megi  engetem  (LevT.  1.83).  Lsten  el5t  kőnyeb 
szám  adasoc  l&szen  az  pogannoknac  az  eretnekeknél  (Mon:  Ápol. 
251).  Midőn  tobbittetuek  az  ajándékok,  számadási  is  neveked- 
nek az  ajándékoknak  (Illy :  Préd.  n.484). 

tanács-adás :  svasio,  svadela  C.  [rat].  Predical  vala  malaz- 
tosson,  es  vala  meg  ekesevlt  nagy  tanalc  adásnak  ayaudokyual 
(DomC.  238.  Matkó:  BCsák.  30). 

válasz-adás :  [responsio  ;  autwort).  (Matkó :  BCsák.  Eli5b.  3). 
Minden  volna  hallgatásban,  várván  kiki  tőle  a  válasz  adásban 
(Gyöngy:  Char.  80). 

Adat :  dátum  Kr.  [das  gebén].  A  fedelm  ker  es  a  biro  adat- 
ban vagon:  m  reddendo  est  (BécsiC.  255).  VduSsseg  tanosaga- 
nac  adattára:  ad  dandam  scientiam  salutis  (MünchC.  110). 

Adaték.  Adalék,  traditio,  vagy  adaték   (GKat:Titk.  1119). 

[Adatlan] 

háládatlan,  háládatlan  (hálá-adallan  Sámb:  3Fel.  267): 
ingratus ;  háládatlanúl :  iiigrate  C.  [undankbar).  Atyamnac 
ilen  haala  adatlan  voltam  (NagyszC.  83).  Feddi  á  népnec 
halaadatlan  voltat  (Helt:  Bibi.  I.  gli.  Meg  uonsza  tflUóe  úgymint 
halaadatlauoktiü  az  ú  malasztyanac  uilagos-sagat  (Tel:  Evang. 
L333).  Ha  Uruuk-mellc51  el-futunk  ha  ö  néki  háládatlanok 
találtatunk  (Pázni:  Préd.  1093).  De  ők  ennyi  iókért  háládatlanok 
(Zrinn:  1.12). 

háladatlanság :  ingratitudo ;  uiidankbarkeit  PP.  Az  gouo- 
zoknak  karhozatliyok  az  5  halaadatlanssagokeerth  (OecliC.  15. 
GyöngyC.  13.  Kár:  Bibi.  1.188).  Kónji:  VártaM.  49). 

háládatos :  grativs  Kr.  [dankbar].  Joachim  istenec  liala- 
datos  15ii  (TelC.  32). 


15 


SZÁM  ADATLAN— KAPUtaÁM-ADÓ 


ok-ad<V-ad6z 


Bzám-adatlan  [vö.  szám-adó) :  non  redditw  ratioiiibus  Kr. 
[uljne  rci-lieitschaftj.  Cjak  buclio  wjtlen  zeokootli  el  m>iie- 
k}-uuk  zain  adatlan  zolgank,  sok  kartjs  teotli  in>Tiekyuiik  (KMNy. 
Ilin?!.  Úgy  vesztegettyük  az  Lst^ntiil  reánk  bizott  jiikat,  miiit-ha 
szániadatlanok  vólnáiik  íPázni:  Préd.  85ií>- 

számadatlanság :  MegKondulhatja  Felséged,  menyi  akadé- 
kiiii  legyenek  az  í  száinaíLitlaiisáeáért  (MonOkm.  XIX.313). 

Adatódik :  (datur ;  gégében  werden).  Kezekbe  ú  adatódváii 
az  reJijok  szótó  instructío  (Monlrók.  XVIIL27).  Tudja  uagysíi- 
god,  mi  adatódott  hadaim  tartására  (XXI11255). 

Addogál :  [dato ;  öfter  gebeu).  Miud  többet  tSbljet  áddogjtl 
isten  a'htrz  az  ajándékhoz,  mellyet  jó  léleckel  gyakorohiac 
(Megy:6Jaj.  III.3ti|  El-addogal :  vendito  C.  (iiach  und  uach 
verkaufenj. 

Adhatás :  (d;mdi  potestas ;  dan  gebén  küimen).  Élet  adba- 
tás  (Zvon:  Piwt.  L12y;.  Tanacli  adhatíis  (HollPréd.  12). 

Adható :  1)  datarius  PPBl.  (wer  geljen  kann].  Wrac 
vagyunc,  nem  szegényéé  mindeiiliatoc  es  minden  adhatoc 
{Bom:Préd.  35).  Minden  adható  (Fr;mk:  HasziiK.  13.  113).  ») 
(qiiod  dari  V.  vendi  potest ;  was  man  gebén  kaimj.  Férjnek 
adható :  nubilLs  C.  MA.  NL'ittyá.s  Király  vgy  tetzic  hogy  adliatót 
adta,  mert  űué  vúlt  a  dézma.  Ha  adhatot  nem  adta:  miért 
maradnae  hellyekben  az  6  egy<;b  donacioi  niellyeket  á  Neme- 
sokiiet-  adót?  íHeltiKnín.  84). 

Adó :  1)  dator,  praebitor,  largitor  C.  [geber,  verleiher].  Iwy 
el  lelky  aayandeokoknak  adoya  (ÉrsC.  147).  Az  adok  és  az 
vouSk :  vendente.s  et  ementes  (Fél :  Bibi.  72).  2)  tribntum, 
ceníms,  indictio,  capltatio,  veotigal  C.  [.fteuer,  eontribution,  ab- 
gabe).  8zent  Péter  adója:  *denariiLs  S.  Pelri  PPBl.  Asuenis 
kiral  meuden  földet  teue  ado  ala :  fecit  tributaria'(  (liécsiC.  72). 
Pénzt  igerenec  neki  adonul :  pecuniam  se  datiu'os  (MiinchC.  100). 
Adót  zedyk  vala :  didrachma  accipiebant  (JordC.  408).  Az  arani 
az  adóban  adatik  vala  (DebC.  110).  Chrhoz  szeretettel  le^Snc 
az  ő  adoLát  meg  adgioc  (Kuks:  Evang.  10).  Az  6  hadakozásiinak 
nyeresége  az  emberek  lelke,  adaja  a  hivek  imádsiigi  (Pázm : 
Préd.  478).  Rideg  legények  és  jövevényomberek  adaja  iMimTMR 
1.273).  Az  adótiil  .szabadosoe  (Oim:  Jaa  123). 

adó-adó  :  ftributarius ;  steuerjifliclitigj.  Valait  meghaytotta 
tereh  viteh-e  es  ado  addo  szolgaim  I8tt  (Helt:  Bibi.  1.49 :  15). 
Az  ontag,  ky  aimak  elewtte  .solia  ado  ado  nem  woth  sonky- 
nek  (Moiürók.  lll.li.'ii. 

eb-adó.  [Szólások.]  Ifadivoi  gyor.s  volt  .szaladóban,  egy  erdS- 
bou  nieg-is  meut  vólua  valóban.  De  bezzeg  JuraniLs  volt  az 
eb-adóban,  mert  be-e.sett  szegény  a  nyomorgatóban  [a  tii- 
rOklJk  kezébe  esett).  (Kóuyi:  IlKom.  115).  Ko.<izsz  életii,  s  él  tsak 
cbadc'.ba  ífivad:RP.  38). 

hála-adó  (háládó  DEmb:GE.  Elíb.  15.  AáWrfiság  Misk: 
VKert  53.  180.  335.  fuitddi]í  Bojihe :  Epist  99.  Ad/nd.)  Illy : 
l'réd.i:  (gratus;  dankbar).  Neki  hala  adok  uaguuk  (TiliC.  17. 
l!<ini:Préd.  285).  Hila  adobbac  (ZvonrPost  1.508).  Nagy  liáJ- 
adó  :iz  elvett  jótéteményekért  (Illy:  ("rM.  Tart.  J.  2). 

hálaadóság :  fgratitudo ;  djuikbarkeit).  Keue-sen  tiLáltatniic, 
kiivnii  lml:uidósággal  lúiuienec  illelltKróiL  ElSb.  2b.  Tel:  Evang. 
1.1IÍS.  FéhTaa  55.").  MA:.So«lL  lu).  Ez  imm;ir  nem  alaniLsna  és 
irgalmasság,  hanem  gratitudo,  liálá-adóság  (Pázm:  Préd.  445). 
Kedvesen  vészi  a  háf-adóságot  (964). 

hitelbe-adó :  ereditor  C.  (gUiubiger).  Ihlarháját  az  hitelben 
adiiknak  elpazarolni  (Com:Jan.  191). 

inni-adó  :  [pincenia ;  nuuidschonkj.  C)tct  pohámokjávji,  innya 
adi'.jává  ^^lto  (Szatlun:  Cent  20<»).  Az  fejedelem  engemet  fö 
inny;i.ulóvá  teve  (Kern:  Élet  77). 

iz-adó :  couditor  C. 

kapuszám-adó  (consiisportae;  liaiuetener).  MoiiOkin.  VI.121. 


ok-adó :  [reddens  ralionem ;  verantwortlith).  Ók  mjuden- 
koron  wygyaznak  niykeppeu  ok  adook  ty  lelketekerth  (ÉrsC.  232). 

ostor-adó :  multa  Ver.  MA.  (geldstrafe).  Yobbagyt  nagy  os- 
tor adowal  gyettry  (ÉrdyC.  79b).  Ostoradót  vete  Magyarországra 
(Helt:  Krón.  66).  Augustus  ideiben,  mid5n  Sido  oraag  ostoradó 
alatt  vubia  iBoni:Préd.  34.  Mel:  Kir.  464.    465.  RMK.    n.453). 

rideg-adó  :  (tributum  caehbum ;  junggesellenirteuer).  Kfivágó 
János  adott  ridegadót  (MonTME.  1.273). 

szállás-adó :  stobularius  MA.  wirt  PPB. 

szám-adó :  ratioiians,  reddendis  rationibus  obnoxins  SL 
[rechuungsieger,  verautwortlich).  Az  utolsó  számadó  kemény 
napon  (Zvon:  Post  I.329>.  \'igyaznak  ők  a  ti  leikeitekért,  ugy 
mint  szám-adók  (Megy:  Diai  63).  Mind  ezeknek  ki  volna  oka? 
ki  róla  a  szám-adó?  (Fal:  NU.  287). 

tanács-adó  :  svasor,  coasvasor,  consiliator  C.  (ratgeber).  .\  ■ 
bizonsag  wót  vennék,  aytntoson  nektek  tanacz  adónak,  hygyetr^ 
(VirgC.  143).  Menyei  eu  tnlem  gonoz  tanáé  ado  (SáodorC.  ii). 
Tanácsadó  ember:  vir  coosilii  (Kár: Bibi.  L672). 

tönróny-adó :  legifer,  sanctor  C.  (gesetzgeber).  T6ruény 
adó:  prinieps  populi  (Kár:Bibl.  L191).  El-.jőt  Kristus  mint  mi 
tfin'ényadonk  avagy  tanítónk  (SLid :  Evang.  39). 

vámos-adó:  (vectigal;  zoll).  Ezeket  az  S  országolmak  vá- 
mos adójokat  féltik  az  fukar  arendával  biró  pápista  papok 
(Toln:  Vigaszt  207). 

Adós  :  1)  debitor,  obaeratus  C.  schuldner  PPB.  [verscholdetj. 
E^  néminemS  vsora.snac  valanac  ket  adosi :  debitures  (MünchC. 
124).  Pénzel  adós  vala  (VirgC.  108).  Wagyok  adoss  Poztho 
metew  LerjTicznek  harniynczluu-madfel  magyar  furyntal  (RMNy. 
11227).  Mi  is  meg  boczíVtunk  minden  adosinkuac:  et  ipsi 
dimittimus  omni  debenti  nobis  (Helt:UT.  Sl).  Eé  adossa:  unus 
qui  debebat  (Fél :  Bibi.  30).  A  nagy  Ígéreteknek  nintsenek  adiVsi, 
mert  senki  sem  boldogul  melletek  (Fal:UE  455).  2)  [eredi- 
tor; gliinbiger].  Adosinak  raegb  fizete  (KazC.  56).  Uarom  adós- 
nak estem  kezeben,  az  ketteynek  meg  fyzetem  az  adosagot,  az 
harmadyk  engeemet  meg  tart  (ÉrsC.  376).  Fizettem  az  gazd:'i- 
nak  egyéb  adosimnak  (Ej-dTürt.\d.   r\'.7i. 

[Szólások].  Meg  az  lelkéuel  [is]  adós :  animani  debet  (Decsi : 
Adag.  72). 

[Közmondások].  Bódog  ember  á  ki  másnak  nem  adós  (Oeesi : 
Adag.  146). 

[Adósit] 

meg-adósit :  [aere  .illeno  obrtio ;  mit  sebulden  belasten] : 
Meg  is  kell  adiisitjuumk  magunkat  iLevT.  11.85.  45).  Az  sot- 
beteg  niiát  meg  adósitota  vala  magát  (Poenit  51.  Rumy:Mou  L3U). 

Adósság:  1)  debitum,  debitio,  obligatio  C.  aes  alienum 
PPl.  [schuld]  Adósságát  letenni:  *liberare  se  aere  alieno  PPBl. 
A  tSmIficbe  erezte  őtet  migiiem  megadiui  az  adosíagot  (MiinehC. 
48b).  Fa  velag  ado.s.saganac  meg  fizetőse  (GuarjC.  35).  AdiVs- 
.ságot  vezen  bjnies  os  meg  nem  fyzety  (Kuh-sC.  88).  A  zalagii.ii- 
gyfimólczes  iőuedelmét  fel  tudiuii-  a  deréc  adasjigra  (flelt:Króii. 
166).  Az  jutilom  nom  ingyen  ad.itie,  hanem  .idósságljól  í>L\: 
Bibi.  IV.13^).  S)  (peounia  cre<litT  ;  vorge.-trecktes  geld).  Bátorsá- 
gos helyen  helyheztetted  adósságod  (k(ilcs<'inre  adott  pénzedet). 
(László:  Petr.  53).  Adósság:  debitum  qiiml  reddere  debet  vir 
iixori  (Illy:Pré<l  111.173). 

[Szólások].  Sok  adósságba  verni  magát:  *aes  alieiiiim 
cogere  PPl.  Adósságba  ejtik  urokat,  hogy  ök  frisii-n  öl- 
tözzenek (Pázm :  Préd.  250). 

Adóz:  1)  [tribntum  solvo,  tribiitarins  siim;  stener  zahlen). 
VitHttyác  vala  igen  méltó  dologiuic  azt,  hogy  az  Sidoe  az  Konuii 
Ciászárnai'  adozzanac  iZvon:  Post  L590).  2)  [voveo;  widmeu) 
Tartoziuik  istenünknoo  adóznunk  az  mi  egész  életünket  Ls. 
így  ha  Lsteniinknek  adozzuc  [aldozzuc?)  maginikat,  ílröcké 
boldogok  lészi'mk  i,Zvon:  PusL  U.iilTi   S)  [jnionaiu  hio;  bibísenj. 


17 


MEG  ADÓZ— ADTA 


líB- ADTA-ÁG 


18 


Méltó,  hogy  a  ki  vétett,  adózzon  érotte  (FaI:NE.  4íi|.  Míis  vilá- 
gon kell  adóznod  iránta  (Fal:NLJ.  ii9).  Azokrul  Ls  fog  adózni,  a 
mit  mások  hozzá  adogattak  (Fal:SzE.  115). 

niég-adóz :  [poenam  liio ;  büssenj.  Megáldozol  azért,  ob 
tartott.-i  (Ki'>iiyi:HKoni.   ll.'ii. 

Adózás:  iiensiu,  tribntimi  l'l'.  [stenerj.  Mog-kisebbiiit  adó- 
z;i.s :  *in(racta  tributa  I'l'BI.  Annak  nem  esik  szolgálatt^al,  lianoni 
adózássU  ls  tartoztak  (Pázni:Préd.  lŰSfi).  Isten  népéhez  nem 
illendó  dolügnac  taityác  vala  ezt  az  adózást  (ZvuniPost  IL59Ű). 
Nekik  asztend'irftl  &sztend5re  való  adózást  igére  (Liszny:Króa  263). 

Adózó:  Iti'ibutarins;  stenerzahler,  stenerpfliclitig].  Isten  e 
féle  szimuutatót,  két  felé  adózót  gyűlöl  iP;kin:l'réiL  109r>).  EKl 
kéri  tülOc  .'iz  adozo  pénzt  (Zvon :  Po.st  II.6Ű3). 

[Adóztat] 

Adóztatás :  tributaria  exactío  PP.  [basteuerung].  Törvény 
fíilött  való  adóztitá.s.sal,  hamis  nynzással  foztatás.sal  ne  liadgyác 
az  kösséget  meg  nyomoréttani  ^Zvon:Post.  ILÜ12'). 

Adód-ik :  [datnr ;  gégében  werden].  Káromkodásra  való 
slkamatossiig  adódik  (,DEmb;üE.  9).  Midón  okát  kérdeztem,  az 
adódott  válaszul  (NótPM.  26). 

Adogál :  [dato ;  öfter  gebén].  A'  legroszszabbakat  legiobbak 
gyanjint  adogállyák  (Illy:Préd  11.357). 

Adogat :  dato,  .snggero  C.  [öfter  gebén].  Elo.stogatta,  az  .se- 
gonyekuek  atta,  adogatta  íKomj:SzPál.  228,  BorntPréd.  3)1). 
Ugy  adoga.s.s,  hogy  a  keveset  meg  Ízlelvén,  többre  kíván- 
kozzék szomszédod  íFabUE.  101 1.  Erre  nézve  jó  hasznát  ve- 
heti a  politicns,  mikor  tartva  s  tagadva  adogat  (4R2).  A  palo- 
tákban adogat  letzkét  (Fal;NU.  45). 

adton  adogat :  [identidem,  libenter  do ;  wiederholt  gebén]. 
Born:Préd.  429.  459. 

meg-adogat:  [dato;  wiederholt  gel>en].  Egyéb  eletRnki-e 
valok.'itis  meg  adogat  iBorn:Préd.  457). 

Adogatás :  [eollecta].  Az  zentekhez  való  adogatá.s  fehVl, 
alamyzua  fehvl :  de  coUectis  quae  Hunt  in  sanctos  (Komj :  SzPál. 
189). 

Adom :  (donnm ;  geschenk].  Elnyomják  az  adómmal  mint 
az  vezért  .s  az  csaasct  i'MonOkm  XXIV.Uöi.  Kit  adómmal,  kit 
Ígérettel  magáévá  tévén  i>luiilrók.  VIH91).  Úgy  ment  a  vezér- 
nek ez  a  ló  adómban  (GyöngytK.J*.  lOS).  Egy  erdélyi  nemes 
emberról  nem  lehet  nagyobb  gyalázati:it  mondani,  mint  azt, 
hogy  az  adómért  szolgáll  (MiktTörL.  42.  70).  Ha  az  adom  dol- 
gában vagjnmk,  nagyobbra  büc.siiltetik  az  az  ajándék  mely  meg- 
érett tanácscsal  lett  meg.  Ha  pedig  a  neni-adom  vagyon  előt- 
tiUik  .  .  .  iFal:UE.  432). 

Adomány :  ditio  C.  [donatio,  donum ;  gabe,  geschenk].  Te 
hazadnae  adomaíiit  e^ebnec  aggad  (BécsiC.  142).  Tuttoe  io  ado- 
manocat  adnotoc  tű  íiatocnae  (MiinehC.  25).  A  bü'o  adomanual 
elwl  nem  vetetyk  (VirgC.  120).  En  hatalomm.al  nem  bh-om 
Botos  hazat,  hanem  birom  vgi  mi[n]t  5  felsége  adoma[nJyat  es 
vgi  mi[n]t  az  en  örökségemet  (LevT.  1.300).  A  fiuua  fogadasnac 
rendi,  király  engedelmeuel,  a  donacionac  anagy  adomanynac 
ereiét  egyenlóképpen  tarfya  a  fin  ágtétellel  (Ver:Verb.  1.8.  6). 
Minden  jo  adomány   onnétfellűl    vagyon  (Illy:Préd.  11349). 

Adományos :  [donatarius].  Ha  a  király  valakinec  io.szágot 
ajándokozua,  és  az  adományos  az  ö  adomány  levelét  e.szten- 
deiglen  nem  exequáltatiiá  (Ver:Verb.  11.12). 

Adta:  [formula  execrationLs ;  fluchwort].  Adta  s  teremtette- 
mondá-sokkal  illetnek  (RákF:Lev.  1.234,  Tlialy:  Ad.il.  IL3Ü1).  A 
veszet[t]  atta  szeretsennei  (NótPM63i.  Hallod-e  csapláros,  adta, 
szedte,  vette,  hozz  pecsenyét  és  bort.  Lódidjatok,  fattyi'ik  illyen- 
adták  iGvad:RP.  49,  52). 

M.    NVELVTÖKT.    SZÓT.ÍR. 


éb-adta:  -•«  Mit  csinálsz?  Kinyomod  li'lkorn(it  (4)adt;i! 
(Gvad:l{P.  99). 

ébadtáz:  (maledico;  fluchen]  Ha  v6.sztett,  teremtettét  .szórt 
és  ebattázott  (Gvad:RP.  112). 

isten-adta :  [a  deo  datus ;  von  gott  gégében].  Az  yston  attji 
yokath  ydeghensegre  ne  tekozlyathok.  iÉr.sC.  29H).  Minden  Lsteu 
adtíi  napon  (Tarn :  Szents.  111).  Bár  ült  volna  ottlionn  az  istun- 
.adtji  miLszkája,  Ijiliin  eddig  béke.ség  lett  voln.'i  iHaz.  1.287). 

AT) AZ :  rabidus,  rabiosus  MA.  [wütend]. 

[Ádáz-ik]. 

meg-ádázik :  rabidns  Ho  MAI.  [wütend  werden].  M'uit  va- 
lami meg  ailázot  dühös  állat,  kétségben  e,sese  miatt  Itiált  vala 
(Lép:  FTük.  1.99).  Bántya  szei'elem  hagymázíi  és  .szivében  mérge 
ennek  úgy  béáza;  hogy  attól  elméje  majd  nieg-Ls  ádáza  (Gyöngy: 
Char.  25). 

Adázás :  rabies,  impetus  PP.  (das  wüten ;  ilie  wut],  Dühü.s- 
ség,  ádázát,  néki  ádázás :  rabies  PPBl.  üsti-omoUyák  az  őrdőgc'k 
nagy  dfih8s.séggel  és  ádázás.sal  (Derk :  ÖÉlet.  35). 

Ádázát :  rabies  MA.  [wut,  ra.serei].  Ételre  való  ádázát : 
*rabies  edendi  PPBl. 

[Ádáztat). 

még-ádáztat :  [rabidum  facio ;  in  wut  vei-setzen).  Nem  chak 
magok  dühö.söduek  meg,  de  még  másokat  is  meg-ádázt;itnak 
(Veresm :  Lev.  152). 

ADDÁL :  [addo ;  addirenj.  Az  maradékot  sommáid  és 
addáld  egybe  (Helt;Aritm.  S).  Az  felsó  Numeratort  hozza  kell 
addahiod  iGFris :  Aritm.  A3).  Addald  ózue  okét  rend  .szerint 
(u.  o.  B.;  LLsznyj  Ki-ón.  80). 

Addálás:  [additio].  Helt:  Aritm.  Kö.  GFris :  Arithm.  C2. 

ADIA  :  idea  C.  MA. 

ADJUTÁNS :  [adjutantj.  A  strázsája  ennek  itt  megdup- 
láztatott, mely  az  adjutánstól  komandu'oztatott  (Gvad:RP.  129). 

ADVENT :  [adventus  domini].  Zenlelek  advent  bet :  jeju- 
nium  sph'itus  sancti  (NémGl.  202;.  Ez  el.ssew  adveenth  va.saarnap 
(ÉrdyC.  3b).  Az  aduentet  ur  el  jövetele  napiauac  neuezi  az  irás 
(Born:Evang.   L2). 

ÁÉK  (djer  Gér:KárC3.  IV.  173):  [aer;  luft].  Az  smaragdus 
igen  szép  rilágos  zöld  kö,  úgy  annyira,  hogy  még  az  környii- 
lötte  való  aert  is  megbiija  az  ó  erejével  (Kecsk  :  ÖtvM.  269).  Ha 
meg  nem  %'áltoztatja  az  áert,  az  élete  veszedelemben  forog 
(Mik:MulN.   146). 

ÁFIOM :  ópium,  török  maszlag  Sí.  Miudemiap  áfiumot  ű 
aszik  vala  (Zrinyi  I.  30).  Török  átiiun  ellen  való  orvos.ság 
(Zrinyi).  Atinmot  adjanak  bé  néki,  hogy  ne  érezze  fájdahnit,  és 
alva  haljon  meg  (FahNü.  316). 

ÁFONYA:  vaccinia  nigra  PP.  [heidelbeore].  Áfonya:  myT- 
tillus,  havasi  tseresznye.  PPl. 

ÁG :  1)  ramus  C.  frons  MA.  Agak,  asszú  ágak ;  ramalia, 
rami  PP.  Leveles  ág,  zöld  ág :  frons ;  laub,  grüner  zweig  (Com: 
Vast  130).  Vaganak  agakot  es  az  agakban  zerzenek  nemy 
hajlékot;  ramos  arborum  incidentes,  de  ipsis  ramis  i|iioddam 
tugurium  constru.\erunt  lEhrC.  39.  BécsiC.  136).  A  fának  aga 
(DebrC.  149).  Az  vörös  fánac  felső  ágainac  teteiénec  a  suc- 
cussa  próbált  oruo.5.ság  a  méreg  ellen  (Mel:Herb.  26).  2)  [más 
tárgynak  ága].  Két  águ ;  bifurcus,  bifidatus  C.  Sok  águ :  multi- 
fidus  MA.  Az  második  aga  az  kereztuek  (VirgC.  8).  Három 
águ:  tridens  (Káldi:Bibl.  11.236).  Négy  ághu  szironyos  jó  korbá- 
csot (.Czegl :  Japh.  77).  Két  águ  kapával  ás(Com:Jan.  71).  Há- 
rom szegeletil  ágon  .szolló  hegedű:  trigonum  (169).  3)  [)-adius; 
.strahi].  A  nap  ágak  nélkül  nincs  (Mad:Evang.  384).  Napnak 
ágai  (489.  284).  4)  [pai-s,  caput  flumi)iis;  arm  eines  fliis.ses]. 
Ágduna  (1210.  CodDipl.  IIL2  ;  473. ;  I.  Ortv.ay:Magy.  Vízrajza). 
V'enit  ad  Huviuni  Zwew,  et  ibi  juxta  .Sebiis;ig  síuit  duae  metae 


19 


BOLDüGA.SÍiZt)NY  ÁGA— ÁGACS 


ÁGACSKA— ÁGAZAT 


1252.  CodPatr.  V1.7:ji.  Eleuag  a.iim,  aqua  Megeas;  (1270.  uo.  1.49). 
RWws  keiiduraga  noniiiiatas,  rivin  gekenasaga  vfxatus,  riviLs 
Lasíeii  ag  dictius  t,lió».  uo.  I.  17a>.  A  szép  Nilas  vize  liat  tág 
ágaival  Aexjiptuni  tein;«rl]en  dfil  sok  luibjaival  (G)öiigy:C'bar. 
1).  S)  (geiias,  geiieratio,  progeiiitts,  tribas ;  liiiie).  (Jda  l'ul  haaga;i- 
imk  aagok,  wniak  aagaj- :  illui-  ■•Lsctíiideiuiit  tribiw,  tribiLs  doniiiii 
(FestC.  ü7).  Waeziiiaii  aga,  Tliclegd  aga,  Waya  aga  [.székely 
családi  nevezetek  lőSti].  (MF.)  Feleséget  végy  az  te  eleidiiec 
ágából  (Kár:  bibi.  L481).  Lofesegrol  való  nenirul  agrol  való  re- 
gestuiii  (fizékOkl.  ILI 31);.  Isten  a  fattyú  tiak  iiiaradékit  tized  ágig 
és  izig  nem  eugedte,  liogy  a  teinplonibau  szolgállyaimk  (Páziu: 
Préd.  199./.  Azon  edgy  ágból  avagy  ueuizetségböl  valók  (Com: 
Jan.  119;.  «)  (artieulu-s  pJirs;  artikel.  teil,  abtoiluiig|.  Keuoly 
voltam  a  keuelseguek  agayUui  (VirgC.  Si.  Oluo.ssac-,  a  hitt  agai- 
uau  erósitésére  (IXelt:  Bibi.  L  Elöb.;  Két-telé  ;igiizódik  a 
keresztyén  embernek  hite-béli  kötelessége :  egyik  iiga  az  istent 
tekhiti ;  a  niáiik  t'elebarátunkra  mutat  (FaLKE.  15tjj. 

(.SzóliLMjk.]  Markában  szakad  az  ág:  Mhitliogy  .sok 
akadillt  lát  luiiuik  utában,  sajimlná  lm  az  ág  szakadna  niarkitban 
(Gyüngy:KJ.  95.  MF.;.  E  s  z  u  ni  ágában  s  i  n  c  s :  A  ttwti  kivi'ui- 
ságokiu'ik  legkisseb  helyt  se  engedgyen,  mégh  esze  ágábiil  Ls  verje 
ki  (Fal:NA.  191j.  Mikor  ts;ik  eszejigáUm  tíiiűk-Ls  nieg-szegé.se 
valamely  lüparancsolatnak,  megfélemlik  szivében  (Fal:  NE.  67. 
Fal:  L'E.  377).  Ágon  mutat  madarat:  in  raino  lurboris 
ostendit  aveni,  rem  in(%rtjun  promittit.  MA*.  Ne  ursi  polloni! 
ne  mutas.son  ághon  madarat  (CzeghJaph.  175).  Zöld  ágra 
nem  mehet  az,  ki  :iz  gyónyőriVségnek  adta  m:igát  (MA: 
SB.  33j. 

boldogasszony-ága :  .s.ibin:i  Coni:Jan.  ;!:J.  Sabiai,  magya- 
rul is  ugyjui  :iz:  auag  ku(hgli  Ixidog  azzuny  ;igli.'i  (Beythc: 
KvK.  S,  Mel:Herb.  S,  OsehiürvK.  VU. 

fa-ág :  (ramus;  zweigj.  A  galamb  wete  o;,'y  !:>  :igat  ala  [a  vizbe 
esett  hangyáiuikj  ^Pasti:Fab.  ÜS;.  Nem  fa  ágból  gi'islutt  :iz  éi. 
fegyverem  (PhilFl.  78). 

fattyú-ág :  |stolo ;  uebenzweigj.  Azokat  hiják  fattyi'i  ágaknak, 
kik  az  oltáson  alul  a  fáiutk  t<5kéjébdl  kiuSuek  (LippPKert. 
m.l27). 

íiu-ág:  f.se.vds  masciilinus ;  die  miinnliche  liniej.  Miuemű 
jixszagoo  illetiü  czac  a  liu  agat,  és  miueiniiek  illetie  mind  a 
ket  agat:  .vihnn  masculiimm,  .  .  .  utrumque  se.xuui  (Ver:Verb. 
1:17.  MF.)  W  kegelmit  un  io  akaratonibiil  liammtk  ailoptalbim, 
es  az  iozagbiui  tiu  aghul    be    bochattani  iltidv:  (.'sal.  UI.187b). 

leájiy-ág :  [se.'ciLs  fominimis ;  weiblichu  linie).  Nem  illet 
Iw'uiy  jigat,  niig  a  liu  ;'ig  tart,  váltsji  ki  a  liu  ;ig  ezt  ls  i^líadv: 
Csal.  IIIM-^). 

olaj-ág:  (riuniLS  oleao;  ijlzwcigj.  Olayagból  iv.in;ilt  ko.szurú 
iKár   Bibi.  1.199.). 

oltó-ág :  surculiLs,  tak'.-),  clavola  l'R  (pfropfroLs)  Oltó-jigakat 
tíJldbe  tenni:  *huniare  taleiis  l'l'BI.  Küldjüu  nekem  dmimezai 
baraczk  és  migy  birsalma  oltó  iigakat  (LevT.  IL152). 

oltovány-ág :  aj  Eggiesíilz  vele  mint  az  oltonaii  ag  á  faual, 
á  szőlő  veszii  á  szc'ilő  tőkeuel  (MelíáJjui.  13;.  Nevezi  óltovány- 
iignak;  nmlly  a  mi  vad.sjigunk;it  szeliditi  ^P!'lzm :  Préd.  454). 

pálma-ág :  (ramiLs  palmae ;  ndnionzweigj.  GyilmölLsel  lüggfl 
IMilma  jig:  spiithalion  U  Eg  zöld  |Kilma  ag  (UebrC'.  564/. 
I'alniji  agakjit  veonek  (JordC.  (170.  ÉrdyC.  ü99b.  Fél:  Bibi. 
I(i2.  Zrinyi  11.84). 

vór-ág :  |ivjgimtus,  bhitverw!uidt|.  Wer  agak  vagyunk,  mertli 
íizal  is  egyek  Holtunk  |lnigmikluil.)  (LevT.  1.89). 

Ágacs:  |raniuliLs|.  Ada  ewiieky  egy  :igatehyaat  az  pálma 
tlabol  (ÉrdyC.  4Silb).  Az  tliuutk  feteybíil  ky  zakaztut  egy 
agatdumt  (535). 


Ágacska :  ramiLsenUis  C.  ramulas  MA.  Fa  kyról  az  agnehka 
le  nietteteek  i  ÉrdyC  437b). 

oltó-ágacska :  taleoh  C.  Mi  olyjuiok  vagymik,  mint  a  le- 
tUríitt  óltij  ágatsk<'i,  mely  solui  nem  gyüm<'llLsözik,  hanem-lia  a 
gyökoras  fába  óltatik  (Pázm:Préd.  71).  Nevendék  vess-zőczke 
vagy  oltó  ágarzka  (MAiSeult  49(J;. 

oltovány-ágacska :  cvs  Fiatal  óltovány  ágaczka  (MA:  Hciilt. 

m». 

Ágas :  I)  ramosns,  frondosus  C.  ramulosns  MA.  voll  iiste 
PP.  Sürii  ág.is  .uzerfa :  quereus  frondcjsa  (Kár:  Bibi.  II.  114;. 
Szeges  :igiLs  fa:  elavasum  ligimm  (0>m:Jaii.  103).  2)  (in  ranios 
divLsiis ;  gabeltíirinig,  zackig).  Ágas  kapa :  marra  C.  Ágas  .szigoni 
(MehJób.  99).  L)e  liog  az  k  oUmi  nag  ágas  betű  megriitittá 
az  nonulst,  iobb  azért  am  mi  nelvőncbenLs  ;iz  c  ollan  hefen 
mint  iiz  k  (Dév:Ortli.  5).  8)  [fogas ;  aíwida  dent:ita,  .-Lsser  clava- 
tus;  hiingevorriditiuig,  rechen[.  laruh  az  agaihoz  es  az  ő 
íaiwiíit,  ki  ;iz  iigason  tűg  vala  ki  veue  (Giuu-yC.  58).  Adtnni 
egy  nyereg  ligas  csinált.itá.siiért  25d.  (MonTME  L230).  4)  eo- 
Imniia  C  Ágasok,  mellyek  a  ház  fedeleit  birtják :  eervi 
i'olumnao;  stütze,  pfeiler  PP.  ("Jntött  ágas:  stíitua;  ;igas  f:iragi'i: 
st;it(i;u-iiK  C.  .4gas  pótza,  o.sílop  feje:  epLstylium  PPBl.  Király 
eliinalt;it't  Babilóniában  az  tiszta  aranyból  egy  magfu  aga.st  az 
ágast  térden  iniadae  (Hofgr.  308). 

[.Szólásokj.  Az  ágast  tojtattyák,  fejik  (Diósi!:Préd.  197 ». 

Ágaskod-ik :  itssingo  MA.  pedibus  extreniLs  nitor ;  :un" 
don  zelien  stelien  PP.  [sieh  ba>mien|.  Rettegi,  botló,  iigaskodii 
ló  (Píizm:Préd.  UJl).  Cs;ikiiem  .semmiségre  afiadott  előbbi  egekig 
ágiLskodó  kovély.s<íge  (Fa! :  N A.  153,  Fal:  Vers.  890).  Ág;Lski«li)tt, 
lejtőt  jmt,  dobogott  [a  lovamj.  (Gvad:KP.  95). 

föl-ágaskodik :  [so  erigere;  sieh  aufbiinmeu[.  Ág;iskodgyal 
fel  szop  egyenesen  a  fal  mellett,  es  en  felhagoc  reád  (HolLMes 

372). 

Ágasolás:  colinnnatio,  ágasok  felásása,  o.szlopemelés  C 

Agatlan  :  infrondls  MA.  [astlo.s[. 

Ágaz,  ágoz:  I)  frondo  Kr.  [iiste  stiitzenj.  Ágozunk  a  fái»- 
kákon,  öntögetjük  alját  (Fal:SzE.  51.5).  2)  (fronde  cüigo;  be- 
kriinzenj.  Fejemet  i'igozbnn  laurusbau  (Zrinyi  11.141).  Jót  ne 
jövendölj  JUTÓI,  kinek  lator  fejét  a  lanrus  vagy  borostyán  figozza 
(FahSzE.  53C.). 

meg-ágoz.  Meg  ágazni  a  borsót :  pisa  ranialibtis  frequentare, 
sincidosis  ramls  paliu^;  dio  erbsen  auf  zweigen  loiten,  mit 
stecken  besetzen  PP. 

Ágaz-ik,  ágoz-ik:  I)  froudasco  C.  frondoo  JLV  (sieh  in 
iiste  teilen,  zweige  treiben|.  Vb-ágozzatok,  .'igázzatok,  illatuzui- 
tok:  Uorete,  froudete  (Csúzi: Síp.  3|.  2)  (ilividor;  sieh  ver- 
zweigen,  sieh  in  ai-me  teilen|.  Négyfelé  ;igazi'i  út:  qiuidri\ium 
C.  Orzjuig  wta  kyrol  myndden  viu-a-sokra  kylenib  kylemb  ós- 
weenyok  agaztatnak  (igy|  (ÉrdyC  35).  Az  eretneket  soe  fele 
agjuamc  egymástól  luigy  messze  oazoliinc  (Mon:Apol.  IfiO). 
.Sz!U-v;ii  ágaztak  .szélesen  (Gyöngy  :Cnp.    38). 

el-ágazik :  diradio  C  [iliridor ;  sicli  verzwoigen,  .sioli  in  aruHi 
teilenj.  Király  meg  liattji  nékieo,  hogy  a  Umia  vizén  fel  eiiez- 
iiénee,  a  him  eliigazic  ot  meg  késnének  (Cserényi :  PersF.  42). 
El-iigazott  bugjízott  nagy  fa  (Megy:6Jaj.  IV.  17). 

föl-ágazik  :  (progermino ;  anfschie^en,  spriessen).  Az  él.V 
fác  fol-ág!iznak  (Prág:í)erk.  191). 

ki-ágazik:  egermino,  ramos  emitto  MA.  [sii-h  veríweigen). 
Az  fa  ki  ágazic  (Kiu-:Bibl.  L52U). 

meg-ágazik:  jfrondio;  griinen,  .spria«eu|  Az  luu-omak 
ve.sseye,  ky  meg  agazi.l  virágozol :  rnrsuni  vireseit,  et  rami 
ejiis  pnllubuit  (Mel:  Jób.  14  :  7.  Ml''.). 

Ága2at:  J)  jirtienlns  Kr.  [speeies,  lüvisio;  abteilung;  llitőiik- 
nek  aga^itti;i  ellen  luigion  (UebrC   128).  Kereztyeu  hitnek  :ig:i- 


ÁGAZt'tD-IK— AGGsAg 


AGGSAGOS— AGGASZTAL 


22 


•/.Ili  (Virgt?.  114).  Az  ev  hotPssegyiiek  atazaht  okayt  meg  ke- 
>rrL.'i'tto  iiz  or\o.«  (IloniC.  llíOl.  Az  ClirLshis  menyben  meneté- 
ül ."1  való  hiti  articniiis  vapy  ágazat  (MA:  Soiilt  600).  2)  [genu.'i, 
fninilia,  tribus;  geschleclit,  linie).  Beniaminnak  ágaKittyálxil 
(HeltrlT.  Dd6).  Aseruak  ágazatiból  (SyIv:UT.  I..S3.  11.1371. 
Nemzetének  ágaz;ittya  iVen\'erb.  8z<ít.  H).  3)  ramns,  ramornni 
miiltiplicatio  Kr.  |das  gezweige,  dio  verzweigimg).  Eri  siirii 
zápor  inthilii  útjáhjui.  Bokros  ott  egy  nagy  fa  böv  ágozattyában, 
az  alá  áll  Kemény  (Gyilngy:  KJ'.  14). 

Ágazód-ik :  [dividor ;  sieh  verzweigen].  A  te  kíiteles  hiva- 
talod két  részre  ágazódik  (Fal:  NA.  159).  Mindent  megért,  elmé- 
jében foglal,  és  tudgya,  mi  k8vetkezé.sekre  igazodhatnak  (Fal : 
VE.  39-2). 

AGA :  (praefeetu.s  Tnrcarum ;  türkischer  aga).  Abdja  aga 
(LevT.  I.;;í;:íi.  Bikendír  aga  (243).  Egynehány  békéket,  agákat. 
jancsárokat  dlonlrók-  III.  11(3).  Laszó  agának  az  ágy  pénzért 
attinik  17  ft,  (MonTME.  1.1.8). 

Agaság  :  [praefectura ;  amt  eines  agaj.  Kit  cs á.szárnak  hé 
mondott  vala,  kiért  agasági-a  felvötte  (Tin.  183, Gyöngy:  KJ».  111). 

ÁQÁJj :  [ago ;  fiihren,  aufliihren,  operiren].  Valaki  elítt 
dolgát  ágálni,  ügyét  forgatni:  *adii'e  ad  causa.s  orandas  PPBl. 
Az  mi  gyiMekezetínk  comoe(3iat  akar  agalni,  kinek  neue  Teo- 
phania  (Szeg:Theoph.  12).  Ha  valaki  ágálni  akarná  dolgát,  az 
nagy  szám  vévö  ur  elót.  ezer  .=zovái-a  nem  felelhet  eggyet 
(Alv:  Post.  n.  194).  Armisticiumban  maradnak  [a  bataillonok], 
mig  a  PnL'vsus  ellenSk  nem  agái  (Hazánk  1.287). 

AGATt:  molos.sns,  vertagas  MA.  canis  venaticus  Nom.  96. 
nindhund  PP.  Nyiich  byrodalma  rayta  agaroknak  (PeerC.  341). 
Vadazzuk  vala  6tet,  miképpen  ket  agár  ep  nulat  (BodC.  31). 
Az  agár  az  nyulackal  nagy  gyfil51seggel  vadnac  egymá.'i  k(íz6t 
(Prág:Serk.  34).  Mint  egy  rósz  agarat  szintén  ugy  pirongatsz 
(Szentm :  TFiií.  4).  Két  agai-akat  biza  reám  az  fejedelem,  igen 
kedves  ebeit,  Hóka  és  Kormos  nevűeket  (Kern:  Élet.  49).  Tekin- 
tetes uram !  az  úrnak  szjimara  kövérebb  lesz,  mint  a  tiszttartó 
agara  (Gvad:RP.  29). 

Agarász :  [vertagis  venor ;  windhetzen,  mit  windspielen 
jagen].  Agarazo  niulaszo  katonák  íMehSzJán.  197). 

1 .  AGG  (ngh  TelC.) :  veüLs,  veter,  veteraniK,  vetiLstiis,  senex, 
.antiqiuis  MA.  [grels,  sehr  alt].  Agg  kofa:  anus;  agg  kofa.ság: 
anilitas  MA.  Agg  ellenség:  hostis  antiquus  (EhrC.  50).  Aggok 
es  hew,«ek:  senes  et  juvenes  (EhrC.  150).  Gonoz  napoknak 
agia  (BécsiC.  172).  Az  ogh  ellensegh  reám  jhő  (TelC.  305).  Az 
agh  ellenség  'pokolbely  sathan  (ÉrdyC.  31).  VesseetSk  lee  az 
agh  emberseegőt:  exspoliantes  vos  veterem  hominem  (Éi'dyC. 
84).  Téged  czalth  meg  az  ag  mdwg  (A'irgC.  21).  Ki  nylasth 
egy  agh  pálmafa  agajiiak  lewelyivel  beefedezeth  vala  (PeerC. 
52).  Egy  agh  chatoraa  (PeerC.  56).  Egy  ó  agh  házat  le 
rontanak  (MesésK.  12).  Iljuságodban  dolgot  reíitellettél,  mostan 
ag  duda  lettél  (FortSzer.  2.  kiad.  1.2.).  Végy  agg  tikot,  vagy 
agg  kakast  (1601-i  Szakácsk.  12.  MF.).  Agg  bárány,  fiatal 
bárány  (Radv;Csal.  ül. 56).  Az  agg  kullogó  vén  ember  csac 
annyi,  az  mennyi  az  falra  irot  jel  (Prág:Serk.  819).  Agg  tigris 
(Fal: NE.  113).  Agg  .-ireg-ség  (Fal:TÉ.  705). 

[Közmoudájsok].  Mint  az  ágh  lónak,  nincz  bSczöleti  (Decsi: 
Adag.  85).  Igaz  mondás,  hogy  ag"  lóból  nehéz  poroszkát  csi- 
nálni ;  ag"  fából  nehéz  giist  tekerni  (Pázm :  Préd.  33.8). 

Aggastyán :  [provectus  aetate],  aetate,  morbo  fractus  PP. 
neisj.  Mondja  egy  agostyan  róka  neki  (Pesti :Fab.  71). 

Aggság:  1)  senectiis,  senium,  vetustas  MA.  [altér,  greisen- 
alter).  Wensegnekh  hyhvan  meg  rothath  agsaga  (PeerC.  80). 
Se  betegség,  se  agsag  reane  nem  icMietet  volna  (Boni:Préd,  60). 
Tasteket  agsagtul,  romiastul,  kentul  oltalmazta  (Mek.SzJáu.  538). 
Az  szépség  s  az  er6  nem  tehetik  az  embert  boldoggá,  mert 
ezek  mind  agságra  jutnac :  nihil  liorum  non  patitur  vetustatem 
'Prág:Serk.  250).  Az  régi  philosophusok  hat  rendbéli  üdít  szab- 


tanak;  tudniillik  ...  az  meg  állapodott  férfiúi  emberséget  ötven 
íitig,  az  vénséget  nyolr/.vannyolczadikig,  az  rögzfit  görbe  koros 
agsiigot  (xsztan  kilenczven  os/.tendí  táján  az  lialáligh :  decrepi- 
tam  aetatem  asiiue  ad  mnrtem  (787).  2)  [senes;  die  grelse). 
Dicherietec  az  mvit  széji  iljuság,  gyermekek  .szftzek,  el  mulandó 
íigság  (Pécsi:  Ágost.  183).  S)  inveteratio  C.  [eingeniírzelte  .sittej. 
Annyat  az  zent  liyttre  teroytee  attya  kodeeg  azon  gonoz  agsag- 
ban  meg  marada  (ÉrdyC.  624). 

Aggságos :  [luralt].  Fényeskedett  minden  világosság  űrSkce 
való  agsagos  szent  hegyeiden  (Pécsi:  Ágost.  124). 

2.  Agg,  agg-ik:  vetera.sco  PPBl  [senesco;  altern,  alt 
werdenj.  Eggyfit  kel  aggani  velec  (Pécsi:  HÉnek.  8).  Agghik  és 
betegeskedik  az  ember  (Lép;PTiik.  11.122).  Ha  az  leánzó  az 
emberektül  vad,  és  idegen,  féló  hogy  rayta  ne  aggjon  (Prág: 
Serk.  250).  Hetedik  leánya  honn  aggván  pápistává  és  apáczává 
iHtt  nyavalyás  (Kem:Élet.  58).  Tsak  otthon  aggig  [a  leány]  mint 
a  kopott  borda  (PhilFI.  65).  Naponként  aggom  (Thaly:\'í. 
1.404).  Felkendfeött  aggott  óság  [a  szerencse]  (Fal:  Ver.s.   869). 

[Közmondások].  Mit  ember  iffiantan  tanúi,  azt  aggottan  is 
nehezen  felejti  (Ki.sv:Adag.  508). 

bele-agg:  iraenesco  MA. 

el-agg:  obsordeo  C.  (veralten).  ŐrdSg  ahbinben  elaggot  es 
meg  vacult  (GuaryC.  20).  Igen  elagot  életében :  in  aetate  decre- 
pita  (llly:Préd.  1.6).  Még  a  föld  is  elagg,  hibáz  veteménymag, 
egek  is  fogyatkoznak  (Kisv:  Adag.  507). 

ki-agg :  I )  exolesco  C.  [entívachsen].  Ki  aggottam  belSle 
(Helt:Mes.  43).  Jusznf  csausz  ki  aggott  és  elfáradott,  betegese- 
déit az  tolraácsságból  (ErdTörtAd.  11.41).  2)  obsolftsco  C.  obso- 
letio  PPBl.  [veralten].  A  herélt  emberekkel  való  élés  megszűnt 
elmúlt  és  kiaggott :  usus  de,s\'evit  obsolevitque  (Com :  Orb.  680). 

kiaggott:  obsoletus  C.  [ausgedient).  Mái- a 'sóidból  ki-aggot 
vitéz :  miles  *confectus  stipéndils  PPBl.  A  \-itézkedésbcM  kiaggott 
érdemeséé  nyugodalmas  szabadsággal  megajándékoztatuac  (Com: 
Orb.  723.  Prág:  Serk.  502). 

meg-agg :  veterasco,  inveterasco  C.  consenesco  MA.  [altern, 
alt  werden).  Az  fai-kas  megaggvan  (seniens)  meg  hala  (EhrC. 
153).  Mégaggatoc:  eritis  vetnlae  (BécsiC.  2).  Megagga  e.s  meg 
hala  (VirgC.  58).  Mikor  kedig  bürök  meg  aggik,  akkor  ne  elv 
vele,  mert  oztan  merS  merögge  lezön  (Beythe:Epist  111b).  Mi- 
kor az  fának  gyökere  igen  megaggand  (MA:Bibl.  1.457).  Ott  az 
iffiúság  soha  meg  nem  aggik  (Lép:PTiik.  1IL2Ú).  A'  felgerjedett, 
haragot  meg-aggani  ne  engedgyed  (ConvJan.  202).  Az  egész 
természet  meg  agg  idfivel  (Fal: BE.  569). 

mégaggott.  Félig  megaggott:  semisenex  C.  Megli  aggoth 
byney :  vetera  peccata  (JordC.  856.  NagyszC.  107).  Réghi  meg 
aggot  poklcis.<iág  (Kár: Bibi.  1.99). 

megaggottság :  [senectns  provecta ;  greisenalter).  A  ne- 
gyedik vigyázás  példázza  a  telje.s  idejű  megaggottságot,  vénsé- 
get (Biró:Micae.  52). 

[■ylssza-agg]. 

visszaaggott :  [aetate  provectus ;  greis].  Visszaaggot  ember, 
gonosz  naixjn  termett!  az  te  nagy  . bflneid  most  eléjöttenek 
(RMK.  11.87).  Z.  es  Oe.  tisztes  visza  agot  iamboroc  bizoú,  nem 
láttam  egyiknek  is  historiaiaban  hogy  azt  montac  volna  nekiec 
holtoc  után,  iöietec  föl  ide  menyor.szagban  (ISIon :  Ápol.  475). 
Vissza  agot  istentelen  vén  kofák  es  babák  (Pécsi:SzözK  85b). 
A  szűkölködő  szegényig  is  gazdagnak,  s  a  visszaagott  vén  is 
itíimak  fitogtatja  magát  (Csiízi:Sip.  55). 

Aggás :  ,  [inveteratio ;  das  veralten].  Még  aggásával  és 
haladékjával  ezen  dolognak,  mint  egy  buborék  el  ne  múljon 
(TörtT.  X\T29). 

[Aggasztal]. 

2* 


23 


MEüAfiOAszTAi,— Agy 


FÉK-AGY— AGYASKOUIK 


még-aggasztal :  [Keiiem  facio ;  alt  werden  lawienj.  Uikur 
valami'ly  szí-íiéii)-  leányát  i>l  adujji,  hogy  lioiry  soirili  inecli,  az 
ki  az  maga  leányát  liiizánál  at-'t;<'Ui'/.taliyn  nieK'i  az  |iártáluui? 
íPráK-Serk.  Siífii. 

Aggottság :  [senectiiH ;  greLsciialtcrj.  I  la  voliui  erű  az  avult 
véiiséguci,  auqutságom  tele  ha  forditliatna  nyárt  iPliilFl.  13). 

Aggul :  vetcrasci)  MA.  (alteni). 

meg-aggiilt :  megavult,*  bála  MA: Bibi.  1.  Magy.  1. 

3.  Agg,  agg-ik:  [angor;  .sich  iingston,  sicli  iingstigen).  Mi 
nekiinc  nem  koll  agganunk  iinlln,  ha  ualaki  minkot  iMipa-siiac 
neiicz  (l'el:Evang. LllL'i.  Kinlodinik,  aggunk,  cijodúnk  kanalla- 
sunkon  ([^p:  I'Tiik.  154).  Npm  szrilok  ozeknll,  mert  gyíiiigo 
madarak,  tahin  nem  cziidálod,  .szerolenitiil  ágnak  iZrinyi  II.IÜ li. 
No  agjon  bujában  (Oyíingy:  Cliar.  2).  Leg  inkább  éltéért  kiki 
aggik  lelkélxin  i'Ucu:Ritm'.  21S>.  A  gonnsz-siig  mikor  egy.«rr 
oliízáiita  miigát,  nem  agg  a  kLsbinnal,  ha  nincs  kitiil  nuuitni 
féljen  (Fal :  NE.  2J|.  Azt  gondolják  hogy  csak  törtéuetbiil  lettek 
a  világra,  ingyen  sem  agván  rúlok  a  természet,  mikor  fogan- 
tattak í:it;>. 

meg-agg :  í«  Meg  aggot  a  Chászár  az  6  elméjében  (Zrínyi 
II.30I.  EHbbi  dolgait  veti  dzámlállya,  egy  liáz  alatt  meg  agg, 
igen  átallya  (liFaz:Ca.str.  Dl). 

Aggaszt:  (ango,  .sollitito ,-  ang.steii,  iing.'ttigen,  abiing.stigen]. 
liúval  /iggatztüttál  (Megy:  (Uaj.  23)  Mit  kell  ist-leketbieni,  ag- 
gasztom fejemet  (Gyöngy :  C'har.  IILIÜO.  MF.).  Egy  vagy  kettí  kí>- 
zött  könyii  a  választás,  do  a  szaporúlt  ."/.ám  merfi  ffl  aggasztáí 
(Gyöngy  :KJ.  6). 

Aggasztal :  c«  Naixinkid  aggasztalfa  vala  az  fi  igaz  lelkit 
az(jknak  gonu.sz  c-selokodotin  (.Sylv;l,T.  11.125).  A  jámbor  asz- 
szonyiiak  inkáb'  kellene  száraz  kenyeret  eimi  és  tiszta  gyóltv 
ban  járni  hogysem  urát  aggasztalni  és  Ssziteni  tzifrájával  (IVizm: 
Préd.  250).  Bús  gyiisza  homályát  a  szerint  oszlatja,  végre  ennyi 
gonddal  nem  agga.«ztaltatja  (GyOngy:KJ.  20). 

Aggasztat:  cw  De  a  jó  erkölisök  kedves  ruhíizalja  a 
gyásszal  sokáig  öt  nem  aggosztatja  (ígyj  (Gyöngy  :KJ.  0). 

Aggazat:  [anxietas;  besorgnis?]  Kerekesen  kimondá  már 
régen  o  felól  KornéliiLS  szive  agazattyát,  lehetetlen,  úgymond, 
hogy  ezt  vahűd  elhitethe.sso  magával  (Moln:JÉpiil.  13). 

Aggód-ik :  iuigor  iL\.  (sollicitor ;  sieh  kiimmernj.  Nézd 
szerelem  niiai  madár  mhit  kiidódik,  nézd  .szép  fiilemilét,  mely 
igen  agg.'Klik  (Zrinyi  11.203).  Tépelődik,  aggc',dik  iHalhl'aizs, 
215.  217).  Nem  jól  tanácskozik  magával,  a  ki  magárul  meg- 
felejtkezvén másoknd  aggódik! Fal :SzE.  ölSi.  Gytiugo  e.szii  em- 
ber az,  a  ki  szándékkal  vagy  arnd  biLsnl  vagy  avTal  aggódik 
a  mit  vigan  könnyen  háta  megé  votlietiie  (FaI:UE.  -127). 

Aggodalom:  fangustia,  molestia;  luigst,  besorgnis,  kiim- 
mornis,  liangigkeit].  Ez  világi  aggwlalom,  gonosz  .v.erencse  és 
haboru  (B<>ni:Pré<l.  linibi.  Elméjének  kezd  lenni  nyugalma, 
mint  gondas  Parisnak  szűnik  aggodalma  (Gyöngy:  KJ.  391). 
Jól  értvén aggodahni^  szép  remény.séggel  tel  biztatá  (Fal :  TÉ.  679). 

Aggodalmas  :  (mole.stns ;  be.schwerlichj.  .Szerencsés  a  poli- 
tika dolgálian,  hol  kerülve,  hol  nmgát  áltjdvágva,  meg  tud 
menekeihii  az  aggodjtlnias  galitóktul  (FakLIl  130). 

Aggódás:  (angor,sollicitndo;  angst,  besorgjiis,  bekiimmer-   I 
uis).  \'&spasianns   bokindaic   tjirtotta,  kic   nem   tndnáe  mennyi 
nehez-ségli  es  aggodils  .'iz  birodjdomhíui  ilVágríjork.  1029). 

Aggság :  [an.\ieta.s,  sollicitndo ;  bííorgiiis,  milhe,  kummer]. 
Éltünknek  határát  Istenünk  rendelte,  |sok  nyomoraságra  s  ag- 
siigra  rendelte  (Ki'.uyi : ) lliom.  156). 

AGY  (oya  VitkC. ;  feje  íijrydjálwi  Gvad:IU'.  Idi:  I)  craniimi 
C  caput  MA.  (schíidelj.  Venec  a  nádat  es  vericuala  ő  agídua: 


peruutielKUit  capnt  ejus  (MiinchC.  68).  Oga  kaponaya  (\'itkC.  ■ 
108).  Bezegh  ottan  atte  fejedet  bee  tewTÓm,  fenyegety  wala 
liogy  1)00  h^Tne  agyat  lÉrsC.  307b).  Zönieith  agabol  ky  vayak 
(DebrC.  .5iit)).  Agyoc  veleie  ki  omlót  (Boni:  Préd.  78).  A  magad 
agyának  találniáiiji  (Pázm:  KT.  16).  A  mszakere-sztolfl  Muiiceriis 
vagy  egyéb  kócsagos  agyú  .szeles  ember  (Pázm:Priy.  23Ur.  Ma- 
gok agya  .szerint  gondolnak  isteni  tiszteletet  iitagoknak  (CzegI: 
MM.  139).  Mintha  csak  magam  agyától  gondoltam  volna  iPrág: 
Sork.  Elób.  68).  Nincs  tanácsa,  noha  6  nagy  agyú  iTlialy:VÉ 
1.402).  ff)  jorbile;  nabe).  Azoknak  [a  kerekeknek]  tengelyi  és 
kfliói  és  talpai  és  agyai  mind  öntések  valáiiak  ( Káldi :  Bibi.  301 ). 
S)  (.sclojieti  lignuni ;  flintenscliaft].  Vagyon  egy  szép  oziist/is 
agyn  pisztolyom  (Kadv:  Csjxl.  II.S7.  Vö.  ágy  2). 

[Szólások].  Agyba-föbe,  uyakon-szirton  rút  vereségekkel 
tagoltatji  magát  (Pázni :  Kai.  554).  Kinek  nem  tök  az  agya 
(Pázm:  Kai.  543.  Mad:Evang.  828). 

fék-agy :  aureao  MA.  PP.  anreJie,  kötőfék  MAI  [hallVr). 
Fékagy,  aranyos  kengyel,  egy  kis  vért  (Radv:Csal.  UL231i.  Sjk 
bogiárú  fékágy  [sic]  (\'ectTrans.  23). 

fúrt-agy :  fve.saiiia ;  wahnsiun].  így  gyízted  meg  igy  nmtottad- 
öszve  niiiidcnkor  goi'Oíat  koholó,  ás  végre  örök  tüzet  okadi'i 
iúrt-agyát  (C.s>izi:.Sip.  283.   Csúzi: Tromb.  72). 

fúrtagyas  :  vesanns  MA.  uasiiuiig,  niirrisch  PP.  Az  együgyű 
tiuiétványok  eféle  száraz  [XTS-vasioval,  mint  ezek  a  furt'i!:ya.sok, 
sokat  iiPiu  alítottak  magok  felól  (Csúzi: Tromb.  193.). 

fúrtagyasság :  vcsjuiia  MA.  unsiiinigkeit  PP. 

fúrt-agyú :  [vesimiLs ;  misinnigj.  Goromba  fm-t  ;igyn  vagy 
tök  agyúé  lehetetlen  dolgokat  felvenni:  v&sani  cerebnwi  est 
impassibilia  suscipere  (Com:Orb.  805.  Com:Jan.  178X 

kantár-agy:  faureae;  halfter].  Egy  zabola  nélkül  vakí 
kantáragy  (Kadv:Csal.  11.357). 

kerék-agy:  orbile,  modius,  modioliLs  MA.  nalie  (ComiOrb 
171).  Kerék  agyatska:  modiolus  PPBI.  A  szekémec  kei-éc 
;igyliol,  tizenkét  kűllóklMM,  hat  kerek  talpakból  és  ugyaiuinnji 
sing  v;Lsakb<il  egyben  foglaltatott,  és  öszveeresztett  kerekei 
vadiuic  iConv.Orb.  458).  Agyi'i  kerék  agyának  való  fát  vöttiink 
(MonTME.  1.13.  Vö.  ágy  2). 

tök-agy  ti :  (stiipidus ;  dummkopfj.  Tökagyu  ember  iGKat 
Titk.  828).  Goromba  furt-agyii    vagy  tök  agyú   (CV)m:Orb.  805X 

üres-agyú:  [demens;  lúrulosj.  Bolondoknak  és  üres  agyú- 
aknák  itélte  ókét  (llly:  Préd.  L226.  11.215). 

Agyabugyál :  (mulco ;  durchprügein].  Az  őrdSg  jól  meg- 
agyabiigyálá  ókét  (Pós:Igazs.  1.99). 

Agyas  :  I)  corebrosus  MA.  (hartniickig,  stiu-rköpligj.  Agyas, 
maga  tanácsán  járó :  cerebrosus.  Meg-átalkodott,  agyas :  capito 
PPBI.  I  liu-agns,  agyas,  balgatagh :  cerebnxsns,  iraciindiLs  i  Kégi 
szótiirlKil  MF.).  Az  agyas  ember  mindenekbon  bo  egyeh'ti  ma 
gát  iKiu-:Bibl.  I.613I.  Az  ujjétók  agyas  szélessége  vagyis  szeles 
agyaskodása  szerint  (Csi'izi:  Tromb.  286).  it)  (argutus;  witzig, 
spitzfíndigj.  IgŐH  eszesen,  agyafsan :  argutissime  C.  Fellyiil  irás, 
rövid,  agyas  vmiröl  irt  vers:  epigramma  PPBI.  Az  pápa  serege 
agia.s  emberektfil  talaltjitot  haszontalan  es  homalios  igeckel  a 
sz.  iriLst  be  keuerte  (Fél :  TaiL  14).  Oly  dolgoc  érkezik  az  agyas 
embereknek,  hogy  fl  magok  okoiíiágával  végben  nem  vihetic 
(Prág :  Serk.  839).  Miuémü  agyas  okoskodásokat,  moly  szép  egy 
aránt  való  szókat  kinyilatkoztjita  (6i)3). 

Agyaskod-ik:  I)  Ipervicjw  sum;  hartnackig  sein):  .Mért 
bakiilta-nieg  magiit,  mért  agyaskodott  (FahTÉ.  7691.2)  cavillor, 
argiitor  MA.  jgrűlieln,  klügehi].  Ha  ki  úgy  kezdene  maga  mzé- 
Ml  agyaskodiii,  nem  látom,  mint  gyízetiiének  meg  csak  a 
rauiw  sz.  iiásb<il  (Pázni:  Kai.  .567).  A  min  néha  nagy  rendbeli 
emU^rek  sokáig  heaba  agyaskodnak,  egy  alávaló  remdbeli  em- 


AGYASK0DÁ8-AGY 


BETEG- Agy-  EL-ÁGYAL 


26 


licr  ollyat  szól  Uözikbo,  Iidíiv  niiml  inci;  .illaiiMk  i;iyl;<  (Forró: 
Ciirt  (518).  Agj-askodik,  iiz  mint  az  í  uknsNisa  linniozKi  (MNyil: 
Irt.  212). 

Agyaskodás :  1)  contiiiuacia,  cerebrosibLs,  scnn«ilosit;Ls 
>L\.  Iliartuiúkigkeit].  Az  eretnekek  agviiskodással  alitják,  hogy 
az  l'r  vacsorájában  nincsen  jelen  a  ICimtnsnak  valáságos 
sz.  teste  iCsiizi:Sip.  209).  Kiiliinös  agya.-ikotlás.'vil  (il  capriccio) 
akarataskodunk  (Fal:  NE.  15).  S)  argutatio  MA.  fgriibelei, 
kliÍRelei|.  E><ztelenség,  ezt  a  bátorsjigos  tanitót  magunk  bizony- 
talan agy;i.skodji.«iért  megvetni  (Pázm:Kal.  104 1.  A  níliák  ne 
legyenek  tolettébb-való  ag%asko(Iá.«.sd  kigondolt  formával  csinál- 
tattak (Mad:Evang.  452).  A  Kalauz  agyaskodjusának  jég  pádi- 
mentomáu  éppéttetet  liáz  ez  (Pós:  Igazs.  1:259).  Ezek  az  agyas- 
kodá.st,  és  minden  különös  cszeskedést  utályák  (Fal:  UE.  397). 

Agyaskodó  :  1)  [pervicax ;  liartnacbig,  verstockt].  Aczélos 
fejekre  akadunk  hol  milior,  kikkel  semmü-e  sem  lehet  men- 
niiuk,  minden  felé  öklelődnek.  Ha  mikor  agya.skodók  és  egye- 
temben kevélyek,  kerülni  kell  íket  (FahUE.  11.459).  2)  (argu- 
tus ;  .spitzfindig].  Agyaskodó  fogás  es  csalai-dsag  (A'enVerb.  Elöb. 
•12).  Agyaskodó  ellenvetésekkel :  exquisitis  diversis  objectionibus 
(303).  Szorgalmatosan  nyomozzák  a  mindennek  végére  menni 
akaró  agyaskodó  emberek  (GKat:Grad.  1638.  MF.). 

Agyasság:  1)  pervicacia  MA.  [hartnackigkeit].  2)  [argntiae; 
.spitzfindigkeit] :  8ok  féle  szakadási  vmmak  az  agyasságtul  szár- 
mazott kúlóncxs  találmányoknak  (Fal:  UE.  381). 

Agyatlan:  [stnpidus,  stolidns;  dumm,  tölpelhafl].  Az  igen 
nagy  feő  agyatlant  jegyez  (Cls.  1592.  MF.).  Hajatlan  fejével 
agyatlanid  ditsekedett  (Fal:  NA.  182). 

Agyatlanság :  [stupiditas ;  dummheit].  Az  eló  tiggS  és  igen 
nagy  ffil  agyatlanságot  czáczogá.st  és  gorombaságot  iegyez  (Cis. 
1592.  MR). 

Ágyaz :  1)  [colo  applico ;  an  deu  spinniocken  nickelu].  A 
szövfi  házban  meny,  ott  gyapjút  fony,  kendert  gerebenely,  és 
azt  a  giizaljTa  ágyazzad :  lanam  faciendo,  jianos  submhiLstrando, 
et  [lensa  dividendo  (Prág:  Serk.  839).  2)  [occido ;  niedenschlagen]. 
Ama  vér-ontó  angyal,  ki  ezereket  letsapkoda  és  a  földre  agyazíi 
(GKat:  Válts.  L555). 

Agyon :  I)  [aufs  haupt].  Agyon  ütöm :  caput  timdo  MA. 
Agyon  ver  kővel:  lapidibus  obruit  ÍJordC.  245).  Náddal  agyon 
verettetSl  vala  (WinklC.  247).  Hagyaa  hogy  fenyew  z\\Tokkal  es 
olvaztot  olayyal  agyonenteneek  hogy  hamarb  az  tyz  meg  emeez- 
tenee  (ÉrdyC.  171bi.  Egy  a  próféták  közzül  ag}on  vágata  ma- 
gát, és  véres  fővel  Acháb  eleibe  menvén  így  szóla  (Pázm:Préd. 
637).  Mikor  elő  hozták  volna  az  kürtött  ugy  iité  császíirt  agyon 
véle,  hogy  mindjárást  meghala  iPethő:Ki-ón.  C2).  2)  [zu  tode, 
todt-].  Én  az  lovat  agyon  veretem  (Pethő:  Króa  C).  Gyökerébül 
nagy  tölgj-fát  ki  rántot ;  ököllel  agyon  vert  egy  nagy  elefántot 
(Zrinyi  L23). 

ÁGY:  1)  lectiLS,  grabatas,  torus  C.  [bett).  Nappali  nyugovó 
ágy:  anaclmteriura  Major: Szót.  En  agyamot  (thalamiun)  ne 
fertőztesse  meg  (EhrC.  123i.  \\eU\t  agy  íVii-gC.  39).  Ev  agya 
vala  egy  geken  iMargL  40i.  A  hazas.sagnak  agatol  valaztvan 
voltának  (XádC.  534).  En  fel  bagandoc  az  en  noszolanmak 
agara :  in  lectum  sti'ati  mei  (Szék :  Zsolt.  140).  Az  házasság 
bScz&letes  es  fertelem  neköl  való  agy  (FékTan.  471).  Ám  lásd, 
hogy  agy  tarcza  az  lábát,  nem  az  lába  az  ágyat  (Dec.si:Adag. 
243).  Az  házasság  t6r6  idegen  ágyat  ferteztet-meg  (Com:Jan. 
183).  2)  [tormenti  pegma ;  laftette,  stíickgestell].  Álgyi'i  kerekek, 
ágyak  elromlánac  (Tin.  126).  Találtának  mozsár  j«ittantyukat 
sokakat  kik  a  földön  ágy  nélkül  hevernek,  és  ágyok  nincsen 
(ErdTörtAd  II134.  Vö.  Pro  sede  vei  lecto  bombardarum 
EngekMon.  L105.  106.  MF.  Pótlék).  A  kerekeknek  agyay  (Mel: 
Sám.  141.  vö.  kerék-agyi.  S)  pulvinulas  PPBl.  area,  piüviims 
Kr.  (beetj.  Képa  ágy:  rapina  C.  Agyak  közi  a  kertben,  mesgye: 


intorordiuium  l'PBl.  4)  |sedimentum,  faex:  hodensat?.]  Acoetns: 
ágy  vagy  seprő  nélkül  v.d.'i  PPBl.  Olajt  ffiWll  virágból  igy 
csináld :  az  vh-agaban  hány  belé  agyánac,  be  zíird  erássen,  hogy 
ki  ne  mennyen  az  ereié  (Mel :  Herb.  73,i. 

[Szólások).  Agyba  esic  [megbetegszik]  MA:vScult  890.  Még 
akkorban  Betblen  G.  nem  szintén  jól  vetette  meg  ágyát 
dolgának  ( Pethő :  KróiL  111.  MF.).  Feküdj  hát  ágyadon,  a  mint 
azt  vetetted,  folyta.sd  életedet,  a  mint  elkezdetted  (Gvad:HP. 
103).  Nem  igaz  ágyból  való;  *conceptus  fuito  PPBl. 

beteg-ágy  :  [lectus  acgrotantis ;  krankenbett].  A  betegséget 
vagy   a  beteg-!Ígyat  bajvivó  helynek  nevezik  iHalhPaizs.   Ifili). 

betegágyas:  (pueiiiera;  wöchnerin].  A  beteg  ágya.snak  az 
egészségéért  ittak  (Gvad:  RP.  13). 

ecet-ágy:  1)  acetabuhun  Major: Szót  (essigflascbchen]. 
Eczet,  melly  az  eczet  ágyakban  hozatic  eló:  acetum,  quod  in 
acetabulis  adfertra-  (C'om:Orb.  302).  2)  cras.samentum  aceti  SK. 
[essiglagerj.  Megveszv-én  az  eczetágy,  újat  csináltatmik  (Nyr. 
X.470). ' 

födeles-ágy  :  lectus  suiieme  tectus  SK.  [hmimelbett].  Gyer- 
meknek való  rostélyos  és  födeles  ágy  (Radv:C'sal.  11.399). 

gyermek-ágy :  puerperiuni  MA.  [kindbett,  wochenbett], 
Anna  ázzon  ez  velagbot  ky  mwlek  gennök  agyába  AVinkC. 
59).  Gyei-mek  ágyban  lévő  asz,szonyi  álat  (Alv:Post.  474).  A 
gyermek  szíilési-öl  avagy  gyermek  ágyról:  de  puerperio  (Com: 
Jau.  117).  Somai' Therésia   gyermekágyban  holt  meg  (Hazánk 

a59). 

gyermekágyas:  puerpera  MA.  kindbetterin  Com:Vest. 
143.  [wöchnerin].  A  gyermec  ágyas  hat  hétig  lappangaiii  tar- 
tozic  (Com:Jan.  118).  Gyermek  ágyas  aszszonyi-állat  (Misk: 
Míert.  356). 

gyermekágyasság  :  puerperiuni  PPBl.  [kindbett]. 

gyermékágybeli :  [puerpera;  wöchnerin].  Akar  firfyak  s 
akar  azzoni  allatok  ualanak  nieeg  giermők  agibelieketis  zanki 
uete  (DebrC.  83).  Gyermek-agy-bely  aszonyallat  (Born:Ének. 
313.  Ver:Verb.  Szót  26). 

háló-ágy:  stratum  Kr  ferculum  Kái':Bibl.  1.632.  A  bekak 
be  meennek  tlie  agyas  haylokodba,  es  the  haló  agyadba  (JordC. 
20.  ÉrdyC.  27  (ib.  Debr:Ker.  229). 

heverö-ágy :  grabatus,  acclinatorius  lectns ;  ruhbett  PP. 

kór-ágy:  1)  [lectus aegrotantis ;  krankenbett). Némelly  fek- 
szic  az  5  kór  ágyában  (MAScult  868).  Kór  ágyában  mint  holt 
eleven  fekszic  (Ver:  Bar.  (ii.  Kór-ágyokban  sinlők  (Misk:VKert. 
5331.  2)  morbns  du-onicus  PP.  [langwierige  krankheit).  Tar  fő- 
vel vala  egy  kis  kamorában,  nem  esmérek  ötét  nagy  kór  ágyá- 
ban (KMK.  1V.6S). 

meleg-ágy :  pulvillus  fomentan-s,  timetiun,  stratum  vegetans 
PP.  [treibebeet,  mistbeet]. 

özvegy-ágy:  [thalamus  viduae;  HÍtwenbett].  Ei-ös  hittel 
lőn  ilyen  esküvé.iben,  éltig  lemie  özvegy  ágy  tisztelésben  (Eny: 
Gizm.  MFi. 

szalma-ágy :  lectns  .stramineus  Kr.  (strohbett).  Mikoron 
azalma  ágon  fekflnneiecíTelC.  72).  Kemeni  szalma  agiat  raszo- 
gattia  vala  (Istv:Volt.  5). 

vas-ágy :  lectus  e  iierticis  ferreis  combinatus  Ki',  [eisemes 
bett].  Lectus  ferreus  (Kár:  Bibi.  L159.  Ágost:  Zar.  304). 

veteményes-ágy :  area  PPBl.  areola  Sí.  [pflanzenbeet].  Ez 
kertben  veteményes  agyac  uamiak  (Pécsi: Szűz.  8). 
Ágyacska :  lectulus,  torulus  C.  [bettehen].  BécsiC.  38.  219. 
[Ágyai] 
el-ágyal  kertet :  *defürmare  areas  in  horto  PPBl.  [beeten]. 


A(JiVAL^S— AOYAUKÍJÜ-IK 


A(iVAK'K(ll>^S— AG\X' 


28 


Ágyalás  :  iJiilviiiuliui,  PPBl.  (lieet).  I 

Agyas:  I)  fad  Ipitmn  i^rtiuoiis ;  t)ott-).  Airyaí  vánkos  fllly; 
Préíl.  I  :t.')8i.  2)  conciibiiia  MA.  pallace,  pallaca,  oeyütt-fokvft 
!U«7.oiiy  PPHI.  iHelt:Bihl.  I.k>.  Agyas  liáló  táru:  conciilMna  | 
(MA:Bibl,  I.L>;t5l.  Hogy  ágyawikat  lartsanak  (CwghJaph.  136). 
S)  (conjiix ;  gpitia)iliii{.  Toged  szerelirios  liitiie.'<  agiaí«omat  nagy 
oCTegscgre  hadlak  .sznp  tarssomat  iLiptí«iC.  >i.  MR). 

Ágyás :  (area,  pulvinus ;  beet].  Kasokban  méheid,  ágyasok- 
ban vrtcménjid  (Lá!«lí:P«tr.  ő3>. 

Ágyaz :  lectuni  stonio,  comp(;iio  Sí.  (bettenj.  Még  nem 
ágyazxa  egy-ií  nyoszolyáját  íGyöngy:KJ.  7). 

Agyság :  (genus ;  ge.sclileclitj.  Két  ráró  szeme  is  bizonyság, 
és  egész  tostéiiek  rende-is,  hogy  e  felséges  rend,  és  nem  pariuszt 
ágyság  (r!yí)ngy:Cliar.  88). 

AGYAG  (Piscina  Agiakm  13U7.  Knauz;  adjyor  Uelt:Bibl. 
IV.  Dán.  2:33.  Agogom  1227.  Oyyoyií-ozuw  1262.  CodDipl): 
argilla  C.  ümus  MA.  (lehm).  Fejér  agyag :  leucargillum  C.  Ad 
quendani  locnm  Ogyoguozuw  (1262.  CodDipl.  VI.  3:16).  Terömte 
a  földnek  agiagaból  (DebrC.  148).  En  ki  k'ttem  a  fflldnec 
agagabol  (TelC.  45).  VSlgyebe  soc  agyag  verfim  vala  :  habe- 
bat  puteos  multos  bitnminis  illelt:  Bibi.  I.  E).  A  lába  feie 
fel  részint  va."*  vala  es  fel  részint  ágiak  czerep  (Szék:Krón. 
44).  Nyirkos  agyag  (GKat:Titk.  6:1.'))  Nem  e.«;ik  arany  fénylik, 
agyag  is  tiinilöklik.  niid^n  a  nap  rá  szolgál  (Kisv:Adag.) 

Agyagos :  argillosus  C  limosns  MA.  (lohmig).  \'ia  aga- 
gusiith  (1273  Weiizel  IX.13).  Petrns  de  Agyagiis  de  genero 
Osl  (CodPatr.  1  S.'i).  Agyagos  tTild  (Kár:  Bibi.  1.309).  Feyr-agya 
gos  kewes  [helynév]  (SzékOkl.  1.202).  Riít  agyagos,  zavaros 
vizű  patak  (Monlrók.  VIII. 3.54).  Jer  a  mi  agyagos  .sárbul  for- 
máltatott nyomorult  emlieri  természetünknek  igájába  (Biró:Micae. 
290.  Kr.).  Az  angyalokhoz  szólott,  a  kik  azt  az  agyagos  sárt 
flszve  raggntták  (Csúzi :.Sip.  23). 

AGYAR :  dens  apri,  elepbanti  MA.  nHio^fi  bauzahn). 
Két  elefánt,  kinek  az  keet  agyarára,  wagy  mongyam  fogara, 
keeth  zablyat  kewihnok  (Monlrók.  111.161).  Kan  fog  vagy  agyar 
fPP:  l'axC.  111).  Minthogy  megmentett  Cupido  nyilátul,  meg- 
ment a  kannak  is  mérges  agyarálul  (Gyílngy:Cup.  40).  Siess 
kömény  magyar,  meri  jtín  liiríSk  agyar  iTlialy:  Adal.  1.4).  Meg 
tsapktr/tani  fakómnak  a  farát,  hogy  jól  szaladha.s.s'tn,  nem  húz- 
tam agyarát  (Gvad:  KN('it.  11).  Szép  a  hangja,  luuiem  mérges 
agyara  [az  ágyúnak)  (Gvad :  KP.  108). 

Agyaras :  dentatus,  rostratus  MA.  (mit  hauem  versehenj. 
Agyaras  mise  (gi'uiyosan  o  h  aranyos  mi.sej  (^MK.  11.183. 
IIasz(>ntalaii  a  Balduinns  hazugs;'igait  minil  számlmn  venni, 
csak  szintén  azokrúi  szi'illyunk,  a  mellyek  agyarasljaknak  lát- 
szanak (Piizm :  LutliV.  35.T).  Megh  eresztet  toraas  Ixiraas  szakála, 
fiirész  szabisu  agyaras  ki  diillyet  fogai  (Prág:Serk.  674).  Dü- 
hösen élesétvén  agyaros  fogukat  ( Csúzi  :Tronib.  481.) 

Agyaratlan:  [edontatus,  ro.«lro  privatus;  ohne  banor).  Az 
el.só  numerusra  igen  agyaratlanul  agyarkiKlik  (•Sjimb;3Kérd.  300). 

Agyargat :  dentes  oxero,  dentibus  infremo  Kr.  (ringó ; 
flctsehenj.  Fogókat  agyargatviiii  rettenetes  tekintetekkel  ijeszt- 
getik a  gonoszokat  (l'ázm:Préd.  1077). 

Agyarkod-ik :  I)  fremo,  infremo,  ronfremo  C.  [ringor; 
die  ziihiie  tletsilien].  Agyarkodi'i:  fremcbmidus  C.  Agyarkmlni, 
fogát  csikorgatni:  ira  furere  iConi:Jan.  198).  Agarkoílyk: 
fremct  iNéniGl.  24H).  Haza  voiia  «1ct  es  kezde  rea  agyar- 
kodni,  es  wtet  feddeni  (VirgC.  2io.  Kezde  kiáltani  és  agyarkiKini 
(72).  Sándor  haragjáluui  azon  agyjirkiHlván,  bogy  kezi'iklsM 
kapnák  kija  gyízedelmet:  frendente  Alexandro  eripi  .sibi  wti>- 
riam  (Fom>:('urt.  IV.)  Tajtékc/zii  és  agyarkoíló,  fogát  csikorgatii 
vad  kan:  aper  spumans  et  frendeiis (Com:  Jan.  81.1)  Agjark.«lik 
szájal:  freniil  ore  (Illv:Pré<l    11.07)   A  tenger  egészen  agyarki ■d- 


ván  és  kegyetlenkedvén,  hogy  azokat  mintegy  kétségbe  ejtené, 
kik  az  hajolian  valának  (1.12).  S)  (niachUior,  iitsidias  stnio;  heim- 
tilckiseh  naetistellenj.  Tm  köztetfik  i-sak  dúlátok.  fooztátok, 
egymásra  kegyötlen  íigyarkodátok  (Tm.  208).  Mért  l)Orödb<?n 
meg  nem  férsz,  nfit  kutyákodol  és  agyarkodol  M.  ellen  azon 
rété  végett,  melyhez  semmi  kíizöd  nincsen?  il70ij.  M'íion.  III.318. 
MF.).  Kenyerünket  szánkból  kiragadja,  életünk  után  tyTanniui 
módra  agyarko<Iik  ( Kovái-.sJ:Krón.  11,51.  MF.j. 

Agyarkodás :!  1)  fremitus,  friritus,  strepilus  C.  (zabne- 
knirschenj.  Nem  valami  betegségben  esett  en)berliez  hasonló 
agyarkwlá-s,  hanem  értelmes  beszéd  (KerPréd.  39.5)  Nagy  nyö- 
géssel és  agyarkodással  meraiek  ki  az  életWI  (Mad;Evang. 
139).  2)  (machinatio,  iu-sidiae ;  hoimtückische  verfolgung).  Reánk 
való  nagy  agyarkodás,  .szidalmazás  igeíi  nagy  vagyon  iMouOkm 
111:26).  Kedvünket  keresi  jóakaróinknak  hi/^lkedése  ártalma- 
sabb gyakorta,  mint  sem  eskiitt  ellenségünknek  agyark(jdá.sa 
(Fal:UE.  L408). 

Agyáról :  (fremo,  mordeo,  lacero;  die  zahno  Hetschen. 
beissen,  zerfleischenj.  A  szagló  s  agyarió  el>ek  (Fal: NE.  66). 
Az  irigykedő  néha  ott  hadgya  személlyét  elleaségének,  a  mely- 
lyel'nem  bír;  hanem  bStsuletibe  kap,  ezt  agyarollya,  martzon- 
gattya  ílOl). 

Agyarság :  (fremitus,  rixa;  zalmefletschen,  grimmj.  Bogár 
után  indulnak,  agyarságok  elmúlnak  (Amadé:  Vers.  191). 

ÁGYÉK  {'^gl^\m  DílbrC.  32.  agyolyUA  Komj:SzPál.  434 
iilgyrk  Boni:  Evang.  III.205.  Kai.  1582.  Rj):  lunibus,  femur  C. 
]  lende  Com:Vest  135.  Az  ew  ereye  ew  ehaban  vagyon,  es  ew 
eressége  ew  ha.><an;ik  agckaban  (ÉrdyC.  240b).  Hyth  ew  ageka- 
nak  ówedzety  (249).  Mezítelen  aal  uala  a  népnek  elAte,  minek- 
okaert  a  keserves  anya  veuen  az  ("  fófedelet  bekótteteh  vele 
az  6  agiekat  (WeszpC.  101).  Látvj'ui:  ágyékábul  való  succes- 
sora  nem  maradhatna  (Szal:Krón.  65).  Müs  az  e.setkor  az  ó 
ágyékiban  voltimk  (MHeg:TOszl.  3).  Az  ágyéc  hajlásáhan  a 
szégyeidS  testcc  szemérem  testec  vadnac  (Com:Jan.  48)  A 
kHvér  lanhima  bél  az  ágyékokat  hé  takarja:  omeutiun  ilia 
obv(jlvit  (Com:Orb.  276.  MF.).  Legyenek  felíivedzve  a  ti  ágyé- 
kitok: sint  luuibi  vpstri  praecincti  (Illy:Préd.  1.145).  Serkenj, 
övezd  ágyékodat,  fogj  .serényen  munkádhoz  (Fal: BE.  575).  A 
.szarvas  tsak  akkor  rij,  mikor  a  dárdát  mellyébe  vagy  ágyékába 
akasztalják  (610). 

ÁGYÚ  (algyo  ConiC.  199.  áldgyu  Helt:Knín.  105.  áltfyu 
l'ázm:Préd.  705.  Megy :  3Jaj.  11.84.  MA.  ...lycs  ÉrdyC.  527b. 
áni/úság  Tin.  151.  173):  1)  iaslrimientnm  MF.  (maihina; 
werkzeug,  masehiiie].  Cristns  megielenek  a/,  kopjával  ostor- 
ral, vezzóuel  e«  e^eb  algukkal  kikkel  kinzjittatott  volt  iBodC. 
30).  Fel  keleuee  az  halottak,  ky  myn)d  fel  veue  kezeben  cv 
algynjat,  niynemco  myes  volt  ez  velagon :  az  ka|va.sok  ragadak 
kappajok.it,  [asoyokat,  ehepeket,  lapatyokat  iComC.  428).  A 
zenteknek  ev  te.stek  voltának  zent  leieknek  kenetének  zelen- 
chey,  isteny  k\'tfeiek  zent  leieknek  algyoy  (ComC.  190).  Dsvid 
imez  heet  hango'wjigtewő  ii)strtimejitun)ut  vcetyv  Vygaaie 
tewő  algywk  kykkel  elünk  Lsten  tiztiVsegere  minípu  magimk 
uagyonk  az  niyiión  testőnk  lelkink  (SándC.  17,  18).  Kalirin:! 
legliottan  úrhoz  lolyjunek  es  ymadsagoth  ten,  hogy  az  eo  ueue- 
nek  dyeheretyre  az  kyiinak  eo  algyoyatli  [borotvás  ken-ket] 
eltemévé  (DebrC.  510)    Minden   en)l«'r   ze«Tny\vlke<lyg,    kytwl 

,    az  algyw  lattatyk"  ÉrsC.   5o0).    St)    Ikanbarda.  tomientum  MA. 

I  büehs<«.  muskete,  ge.seho.ss  PP.  [kanone].  Sugár  hosszú  ágyú: 
cfilnbrariimi,  i-olubrina;  feldsehlange  PP.  Mykoron  \ii\a  n\c\\ 
víu-a-sth  x'y  vandaz,  gymelez  teremlhő  l&at  ne  vjigy  le,  hogy 
algy>\1h  zerez'  ev  ellene,  de  ha  algywiiak  zykseegli,  le  vaglia- 
to<l  az  [vad  faakat  (JordC.  243).  Haddal  es  algywkal  segéli 
(1540.  LevT.  1.  10.  51.  74).  Hozót  uala  sot-  rezet  es  abb.il 
nagy  barom  álgynkal  ('mlete  (Hell:Knin.  105b).  Pattanljnikat, 
álgyiikal  liozala  (Valk:  Kár   6>  Algyu  puska  .szerszám  nem  vala 


29 


KA-AciYL'— Áhít 


megáhít— ÁHITOZ-IK 


30 


bűiien  (BF'ascCastr.  D4).  Rézb6l  vannak  a  sereg-bontó,  és  egyéb- 
féle ligyiik  (l!iró:Préd.  10), 

fa-ágfyu:  potardii,  exostra,  iuiix>farila  l'P.  A  fa  a^-vuval  kitt 
Petiirilának  liúiak,  Győrnek  a  Kapuját  bé  lűvék  (Petli(5:  Krón. , 
18S).  A  kapukat,  pedáriijival,  fa-;igyuval  bé-tírvén  ^C^)m:Orb.  295). 

faltör  ö-ágyú:  bombarda  muris  rumpeudis  Ki-.[mauerbreclier, 
stunuboekj.  ^G^irl•s :  Máty.  14.  PetbiVKróu.  2571.  Méf;a  lofjfonébb 
kisértetek  sem  jönnek  faltörő  álgyuUkal,  hiuiem  csűuddol,  sze- 
relmesen t'ipogat\a  i.Fal:XU.  253.  Vü.  Fal-rontó  ;igyu:  tormeu- 
tum,  grubos  gíjschiitz  Com:  Vest.  149). 

mozsár-ag'yú :  mortiriimi,  pyroboUnn  PP.  earca.s.sa,  cartua 
PPlil.  [mörserj.  Sugár  sereg  bontó  niosár  ágyukból  (bombardis) 
15v5ld6zvén  (.OnnJjin.  149j.  Vagyon  egy  mozsíir  iigyu  ké.sz.sé- 
gével  együtt  (Radv:CsaI.  II.392>. 

Ágyús:  1)  laitife.x;  haudwerker].  Az  k\T.d  ti'eel  kole  az 
pyspekkel  as  nagy  .sok  anyósokkal  oda  az  lierre  ineenouek 
(Iiogy  a  sürü  bereklxiu  utat  nyis.sauak]  lErdyC  527 1.  2)  [tcjr- 
mentls  insiructiis ;  mit  kauonen  ausgerüstetj.  Két  liatvau  ágyiLS 
hajókat  és  két  fregatt;it  (Mik:MulX.  3ui.  S)  vibrátor  tormeuta- 
rius,  glandiura  ferreaium  vibrátor  .Sí.  [kanonier].  Kezde  Sabatz 
varat  lótetni,  de  az  algyus  ritkán  kezde  találni  (üürcs:SIáty.  7S;. 

Agyúság:  [iustrumentmn,  res  artificiosa].  Ames,  pertica 
aucupalis,  madarászó  algyusagh  [Régi  .szófírból  MF.]  Chyuda 
fa  anyusagot  5c  szorzenec.  Nagy  szép  vas  karikákkal  erósltik. 
Hozza  való  [wrt  beleié  szorzenec.  Az  vegébe  apró  puskákat 
szSrzonek  (Tin.  151).  Az  terekőknec  soc  aniusagoc  semmit 
b;iznala  bölcs  tudomauyoc  (173). 

Ag3niz :  tormenta  explodo,  tormentls  peto  Kr.  fbombardireu, 
Ijascliiesson).  Ágyúzó  lialmokat,  az  liol  kell,  omeljiiiik  (Kóuyi: 
HRom.  1U4).  Az  ellenség  kezdett  eró.sen  ágyúzni  cGvad:RP. 
108). 

AH  (icA  BormPréd.  áh  MAiScult.) :  [vox  admirantLs  et  gau- 
deutis:  ab;  ab,  achj.  Aa:  papae  (CorpGramm.  78).  Ab  eiús  hal- 
lottam valamit  erről  (DebrC.  333).  Monda  neky  a  machka,  Ah 
gonoz  allatt  (Pesti-Jab.  35).  Ach  micsoda  sziwel  nieudegelneuc 
ott  (.lioritPréd.  245).  Áh  mint  orfil  ott  ez  ember  (^L\:í5Cult. 
117i.  Ah!  iukáb  mutattya  ez  becsületemet  a'  hálaadá.s,  és 
dic.siretnek   áldoziittya  i  L;uid :  UjSegits.  II.ö09j. 

AHA  (u/iJ  Matkü:BC.sák.  40):  interjectio  iudiguautis  Corp 
Uraumi.  252.  ha !  PPBl.  A  ha  arwlo  (Pesti:Fab.  39b).  Aha  nagy 
bohó  tMatkó:  BCsák.  66).  Ahá!  hamis  ember !  (Czegl:  Japh.  233). 

ATTT :  [homo  .stolidas :  uiaulafl'e].  Sok  guggoló,  és  tsúfoló  ér- 
telmetlen szíjk  vagjniak  a  magyar  nyelvben,  mint:  izgág:ilko- 
dik,  gnllyog,  tsámpiskixlik,  ergelűtye,  áhi,  gézeu-gi'iz;  kótyon- 
titty  (CorpGram.  323.  GKat.^  Tunya,  áhi,  szája-tátott  .szuuyáta 
tisztviselők  (GKat:\'Titk.  1.947). 

Áhít  (tieVatossiig  Laud :  UjSegits.  1:24,  11.171.  aeíatos  Fal: 
XU.  2tiy,  280.  a/ifyíatos  WeszpC.  118.  atóatos  Zvon:Po.st.  1.712. 
oAiíatus  Özor.Christ.  351.  aííatos  Mad:Evang.  572.  aííatos  Pós: 
Igazs.  505.  aííitonc  MünchC.  102.  aycíatos  ThewTC.  165.  aieíatos 
Telí'el.  35.  ayiíatos  HeltMes.  173.  ú/íatos  Pázm:Préd.  32.  oi'iíás 
ForráCurt  379,  543.  ói'Cós  FelviSchSal.  38):  suspiro,  desidero 
Kr.  [.selmlicb  wüiiscben].  Kit  kiral  aieit  tiztehii  (BécsiC.  62).  O 
ellenségéé  aieitacualaő  véreket:  inhiabant  sangviui  (67.  MünchC. 
102).  Az  isteny  zolgalatot  felette  yghen  zerety  es  ayo'ttya 
(ÉrdyC.  498;.  Ayeytba  en  lelkem:  concupivit  aiiima  mea  (KulcsC. 
303).  Ayttya  es  zomehozyavala  (NagyszC.  106).  Kevanni,  állítani: 
aspirare  (VerVerb.  Szót  3).  Ha  an'a  tulaydon  kiváaságávjű 
alu'tot  (Prág-ijerk.  170).  Világh  javaii-a  torka  tátva  ahíto  (Toln: 
Vigaszt  27).  Fellyeb  valót  áhított  (GKat:Titk.  59).  Mások 
békével  nuiradilsiit  oly  áliétva  keresné  (Tarn :  Szent.s.  89).  A  far- 
\ias   luképeu  az  ember  hú.st  szokta  áhétaui  (Misk:VKert  179). 


[még-áhitj 

még-áhítás :  (pieüitis  cuncitatio ;  a«d;\chtsorreguiig].  A  niu- 
sika  erőtlen  a  .sziveknok  feliiidítxsiira  és  meg  aitására  (Illy: 
Préd.  L80). 

Ahítás :  [desideriuni ;  solnisucbtj  Az  hiruevnpk  telhetetlen 
avitJtsji  (Forró:  Curt.  543).  Az  Síuiilor  di'icsőség  avítá.sa  semmi- 
nemű erős  helyekkel  meg  nem  t;irtozt'ithatik  (379). 

Áhítat:  1)  Aieitatoknac  fertia:  vir  desidoriorum  (BécsiC. 
157).  Tű  at'atocnac  akai-üitoi'  aieitatit  tenuetec  (MünchC  187). 
Az  lelek  ky  Istemiek  ayttittyara  teremtetőt  (ÉrsC.  529).  8) 
[devotio ;  andachtj.  Mikorou  mi  aytJitonkot  fogadandod  (DöbrC. 
420).  Az  zyvuek  aytogyat  vagy  aytato.s,sagat  (HorvC.  239).  Ev 
zyueknek  aytatgyat  es  tyztasagat  isten  meghalgatya  (254). 

Áhitatlan:  [non  devotus;  andachtslos].  Lankát  zunadozo 
hivolkodo  az  zent  misen  aibitlau  (UobrC.  234.  326).  Zolosmath 
tm'uui  es  ayetitlau  mougok  iNádC.  396).  Mert  magoktól  liidegek 
kemények,  áitatlanok  (Pázm:KT.  430). 

Áhitatlanság :  (defectus  devotionis ;  nuuigel  an  andachtj. 
Zmiek  aytotlansjiga  (ErsC.  322).  Megmutitiiau  az  ü  .sziuekuec 
dölyfös  voltat  es  aitatlausagat  (TeliEvang.  261b).  Azt  nevelte 
igen  ájtatos  Ludmilla,  ezt  Drahomii'a  aitatlaiLságnak  tár.sa 
(Rend.Él.  03). 

Áliitatos,  ájtatos :  1)  devotus  MA.  [midiiehtigj.  Álutatos 
szentség :  devotio  C.  Cristusiiak  ayoyt;itos  zolgaya :  devotus 
(EbrC.  8).  Ayotatos  embőrőc  (GuaryC.  22).  Gondold  meg  ayeta- 
tosson  (DebrC.  336).  Cristnshoz  aitiitos  vala  (VirgC.  17).  Ayéta- 
tos  imadsagh  (TbewrC.  165).  Ajitotos  a.sszonyi  álatoc :  mnlieres 
religio.sae  (HelfcUT.  K5).  Nem  ájtatos  indulatból  indíttatnánk 
az  isteni  szolgálatra  (Piizm:  Préd.  32).  Áhétatos  fohászkodás 
tFal :  SzE.  539).  S)  [cultor ;  verelu-erj.  O  bodog  zent  margit 
ázzon  istennek  aytatossa  (MargL.  170).  Sent  aima  azzoimac 
inckab  es  inckab  aytatosa  lón  (TelC.  96).  Nem  gerjedezek  oly 
kívánsággal  mmt  a  te  választót  aitatosid  (P;izm:KT.  476).  Aimak 
szine  alatt,  hogy  áitatosi  vagyunk  Mariának  (Illy;  Préd.   1.164). 

Áliitatoskod-ik :  [sacris  vaco,  deo  supphco ;  midSchtig  seinj. 
A  végre  imádkozik,  és  ayétatoskndik,  hogi  dicséretet  végien 
érette  (ThewrC.  181j.  Szóljimk  e  mai  dicsőséges  Szent  Antiiról, 
szóljmik,  és  szólva  álútatoskodgyimk  (Csúzi:Síp.  197). 

Áhítatoskodás :  [pietis ;  frömmigkeitj.  Egész  holtáig  szép 
aétitoskodásbau  viselte  magát  (Tarn :  Szents.  64).   • 

Áliítatosság :  1)  [desiderium;  .sehnsuchtj.  Dániel  aieitatos- 
.sagiuic  fertia:  \a  desideriorum  (BécsiC.  159;.  Az  zereteth  nem 
Wültb  soha  ayttatossagh  nelkyl,  sem  aytetossagb  zereteth  nelkyl 
(ÉrsC.  245j.  2)  devotio  MA.  [andachtj.  Zent  fereucnek  ayoyta- 
to,ssaga  (ElirC.  5).  En  hozyam  ayotitussaga  volt  és  segheAseegot 
tett  (ÉrdyC.  634b).  Ez  zent  diczeretet  meg  lialgassatok  aitatós- 
sagal  (VirgC.  17).  Keueset  gondolim  a  papokuac  pepeczeleseknec 
ayitatos-sagáual  (HeltKróu.  42;.  Nyugodalmat  nem  találván,  valami 
tettetés  áitatosságuak  színe  alatt,  egy  rút  mocsiiros  förtőben 
sz;'ilhm;ik  (P;izm:Kal.  82). 

Áliítatosságtalanság :  [defectus  devotionis;  mangel  an 
andachtj.  Aitatosságtalanság  (Biró:Augy.  176). 

Áhitós :  [avidus ;  gierigj.  Híreket  halhmi  olly  igen  ávítós : 
rmnores  nuvos  audire  cupit  (Felv :  ScliSal.  38). 

Áliitoz-ik :  aspiro  MA.  [sich  selmenj.  Ayoytozyek  az  meenye- 
yeki-e  (,ÉrdyC.  558;.  Mykent  aytozyk  az  zanv;us  a  vyzeknek 
fon-asai'a  wgyan  aytozyk  en  lelkem  te  hozyad  (ÉrsC.  55).  Oth 
okaert  hassonlíttatnak  az  Kristushoz  aetozok  az  egerekhöz 
(SándC.  5).  Kyk  ayetoztok  meuyey  lakodalomba  (CzechC.  55). 
A  jókat  áliitozza  (Com:  Jan.  68).  Áliétozta  a  lelkek  meg-térését 
(Tarn :  Szents.  141).  A  molnár  haszonra  igyekezic,  áhítozic  (Com: 
Jan.  76;. 


31 


ÁHÍTüZiS- AJÁNDÉK 


PÁLYA-AJÁNDÉK— A  JANI . 


:i2 


Áhítozás:  as|iiratii>  Kr.  [seliiisiieht).  Dychfiseeere  ayojtozjt'i 
(ÉrdjU.  tilHi,  Az  kt!\v;uu(t  luvaxy  e(;yiiia.sliuz  való  ayt<*za.s 
(ÉrsC.  245). 

Állíttatás  :  (desideriiini ;  NehiLSiiclitJ.  Aiif;yaloklii//,  való  liasoii- 
latussii)<iu(k  áliittatá.sa  luiutt  i>ártola  el  az  LiteutAI  (líKatiTitk. 
62).  Kazd;ig.sá^iak  áluttatása  iUKat:VúlLs.  11.46). 

1.  AJ,  ÁJ  (Huzuui,  po.sse*sio  iii  Traiissilvaiiia,  1362.  Cziii.  - 
liuzu-oi '  vö.  áj  Nyr.  I.IÍ81.  álly  Kr.):  vallLs,  praecipitiuni  MK. 
(tal,  .sclilueht].  Exinde  prucedit  KU|wr  luiani  parvulani  vallein 
qiiiie  viildü  ay  ilieitur  (CVjdUipl.  VI.2:;i4i.  TraiLsieiLs  od  occideii- 
teuí,  Heí'titur  et  Uui^t  quiíddíiin  praei'ipitiiiiii,  qiiotl  Peteraya 
dicitur  tondit  ad  viam  praefipit**!!!,  quíu?  (iohiiiilwya  dicitiir 
(1224  MSii,ii  I  291.  Alh'.i  Ayfey  (lie»;y  Abaiijban  12.i.í.  Jeni.). 

2.  AJ,  ÁJ  (li vállal  UlyetUephta.  ána,  Holt:Króii.  69.  liyaz 
Tiii.  vü.  KMK.  IU.46.5) :  [ereiia  ;J  kerbo,  Adámi.  Ayja  az  nyílnak : 
crena  .sagittae;  die  spaitunt,'  dea  pl'eils  MA.  Ti'il  lúttek,  s  ide 
áll  az  ayáiiai :  de  uilcaria  in  carbonarinm ;  alia  MeiiecleH,  alia 
protelliLS  loquitur  (.Decsi:  Adag.  117.  178.  GyarmiFel.  89). 

njrtl-aj.  Nyíl  áy :  crena  sagittae  C 
(Ajal) 

föl-ajal:  [dlsteudo;  aufspreizenj.  Eleknek  fel  kellene  ajalni 
szájakat,  mert  Syrenák,  tsaloKatók,  fertelmesek  (Fal :  Nü.  268). 

[Ajaz] 

föl-ajaz :  cw  Szíjat  fel  ájazó  szerszám :  liipatiini  PP.  El 
kíilde  szolgait  é«  azzoc  fel  áiazíic  á  sziViát  az  Er.'féliet  Királyné 
a.s.<afinnae  (Heltdvrón.  6y0>.  Á  lion(j(;r  zíibolat  vut  .szeKeiiyeknec 
.szaiába,  és  fel  aiozza  azzokat  vele  ( Helt :  Háló.  190).  Feláyazác 
az  ő  szálát,  Boszna  vizébe  lie  vetéc  5  magát  (Tin.  328.  Tiiró- 
cziiiál:  frenatis  faiicibiis  R.VIK.  IlI.Hi.öi.  A  száját  felajozták 
cseberrel  luirdottjik  a  vizet  bele,  és  lígy  ölték  niejí  (ErdTUrt. 
Ad.  1.1911. 

3.  Aj  :  finterjectio  gaiidentls  et  ilileiitls :  iu,  elieii ;  bei,  adij. 
Aj,  iiiiiit  .«iniüs<atlak,  .sipocskámra  liijiak  (Amadé :  Vers.  161). 

AJAK :  labinm  C.  [lippe].  Felsí  ajak :  *labriim  siiperins 
rPUI.  Naíjy  :iyakii,  ayakas:  lalieo  M.\.  Zerelmemiiee  aiakilxil ; 
e.x  labiLs  caritatls  ineae  (BécsiC  :iü.  MilneliC.  12).  Mezaros  ebei', 
kiknei:  ver'w  m  aiakoc  (GuaryC.  9).  Te  nieezzel  folyó  ayakyd 
(FestC.  172).  Ayakastwl  el  nem  meezy  az  orratli  (LevT. 
Vi'i2).  El  nietzete  orrok;it  mind  ai;dca.stól  (Helt:  Króa  65).  A 
tf.ld  egy  .■íjakn  és  azon  be-szédfi  vala  (HeU:Bibl.  IlL  Elíb.  4). 
Ezzel  komi  az  ayaknac  liasadassat  (Mehllerb.  110).  Az  poliár- 
nac  aiaka:  labinni  ealiils  (Kár: Bibi.  I.:iti9i.  Inrálsága  lélec  és 
ig:Ls.s;tv  nélknl  (-"saf  ajakin  jHÍnt;ntt  (Zvon;I'ost.  II.28,">).  Fortez- 
tetett  .íjakii  l'ériin  (Illy:  l'réil.  1.2.')1). 

|.SziJblsok).  Nagy  inatjad  tarfcuwd,  fő  I  g  o  iii  bolt  a  i  a  k  k  ;i  1 
be«zello.s,  mely  kil.sí  Kzemfenyiie.'<to.>«el  tiido.siiai'  akiu-s  látatni 
(MuiuApoL  .'iOOi.  A  kiben  szapuratli'ui  az  é.sz,  minden  aprólékra 
fol  gombollya  ajakát,  avagy  táttya  .száját  (Fal :  UR  380). 

májoB-ajakú :  diilo  PP.  |liiiiigiiiaiil). 

AJakacska:  labellnm  C  .S.%s  orrn  orrwskrija,  i'larl'*  sziiiA 
vOrfls  ajakaikká!  (Prág:Í5crk.  263). 

Ajakas :  lalmisus,  i4iilo  C.  laboo ;  »iirfmaul  MA. 

AJÁNDÉK,  AJÁNDOK  (.ií<m.ííi  :  domini  Sylv:  LT. 
L24.  Amniluk,  .4yan<i«i  [iiAnév]  1137.  [férfinév]  1211.  1214.  1237. 
Jenij:  1)  doniim,  mimiis  durou  C  (gesi-lieiik).  L'j  e.szteinHboli 
ajándék  :  streiui ;  vendégnek  való  :iJHii<lik  :  xeninin  ;  jegy  rnhi'ui 
kiWil  .'idcitt  aj;'uidék:  |iaraplii^rii:i ;  vLszontagsjiggal  való  aji'uidékr 
aiitidora;  ajándékon  adatott :  daL'irins  L'.  Vékony  ajándék  :  lovi- 
ilen.se  nmuiLs  NL\.  Zt'nt  lelek  ayandoky  iKbrC.  31).  Igen  io  :id<H 
nmn  minden  tu4  niin<len  tökéletes  ;ii;ui(lek  felől  v;i^n  (IKibrC 
328).  Ajándékot  ai;ud  ;  ininmlat  lii>.stL-nn  (7'Ji.  .M'UidekokU'i  nem 
^5iiórk'idel  ■  boloeanitls  non  d>4e<lab<<rLs  (l"^'i   Sik.sjign  ayande- 


kokat  akar  vala  neki  adni  íVirgC.  47).  Kitwl  mi  es  az  Isten 
malaztnak  nagi  ayaiidekat  vwtwk  (2ui.  Nerel  ayandokokatli 
tüyüngyC.  4).  Tisztelő  aiándék  (JL\:SB.  l.">Ui.  Paiiaszas  ajándék 
(FalJegyz.  y3.í).  S)  [donatus,  datus;  gest'henkt).  Ayaiidek  bor 
(LevT.  L2.ÖSI.  Aiándoc  marháé  ezec  (Helt:  Króu.  87).  Ajándék 
györfl  iPiizm:Préd.  1027^  Az  vajdán-ik  attunk  ajándék  |)énzt 
]    (MoiiTME.  1.18). 

(8z(')IA*)k.J  Ajándokban  adá  iUelt:Krón.  öi.  Ayando 
kon  adom  teneked  a  szanto  földet:  agrum  trado  tibi  (Helt: 
Bibi.  I.  K2).  Mikor  s<jk  pénzt  vettek-vóliui  ajiindékun  nem  akará 
el-veiini  (Pázm;Préd.  597).  Ajándékomi  vőtte  az  Istentől :  gratls 
aceepit  a  deo  (BíibC'sbik.  304;.  Ingyen  ajándékon  adatik  bRuftnk 
bocsiinattya  (Matkó :  BCsák.  73). 

pálya-ajándék:  [certaminis  praeminni;  .siegesprels^  Tlieo- 
genes  térden  ment  eleibe  [Cbaricliának]  a  pállya-ajáiidékért 
(Fal:  NA.  199i. 

I       vendég-ajándék:  xenium  MA.  [gastgesclieuk]. 

Ajándokcsa :  [munu.sculuni ;  kleines   gesclieiikj.   Zégénék- 
I    nec  aiiuiilokéak;it   adawic:    pauijeribas   umuusriila    largireutur 
(BéiwiC.  7U). 

Ajándékocska :  mnnnsculnm  C.  (VirgC.  137).  Az  ajándé- 
kocska  kicsiny,  ha  csac  az  6  tulaydon  árrara  bOcstlltetic  (Prág : 
Serk.  693). 

Ajándékoz :  dono,  coudono  C.  [schenken,  beschenkenj.  Aian- 
doküzlid  az  aiandokot  iiierTet  paraníolt  Moysas  (MiinchC.  27). 
Neked  zyz  nuiria  ayiuidokozum  ll'eerC.  246>.  Nemzeteknek 
tiutomaíii  aiandek(KÍat<jk  vriiak  (DiibrC.  174).  Ayandukkal  tege 
det  ayiűidokoziiidí  (Kuli-sC.  111).  Sokan  ngyane.-iac  azokat 
ajiuidékozzíik,  az  kie  viszontag  őket  is  ajáiidekozhattyác  (Prág: 
Serk.  004). 

föl-ajándókoz :  feondouo ;  beschenkenj.  Pénze  nincsen  hogy 
adgyon,  bora  sincs,  mellyel  fel  ajándékozzon:  neqne  nnmnios 
habét  quos  det,  ne<iue  vinnm  qnod  largiatnr  (Prág:  Serk  689). 

meg-ajándékoz :  I)  condono,  dono,  mnnero  MA.  (be- 
.si:honken)  \'iszontag  megajándékozom:  remnnero  C.  KjTaly 
nemes  :iyaiuloeokk:il  megayandocozak  (^LargL.  4).  Ez  ennen 
lelkeliól  ;ij;uidokozot  megli  niyiiket  (JordC.  871).  Bensegel  meg- 
ayiuiiloeozlac  (DebrC.  348)  .Megaj.'uidékoza  bilrsonnyjU,  slü'nlát- 
tal  (Monli'ók.  II1.I04).  S)  Megajándékozni  vagy  meg  bocíát;mi 
a  vétket:  iram  condoiuire  v.  remittere  culpam  C'oin:  Jaa  198. 
IvorztiilienJ  Mv  at'ankmic  Istene  még  aüiudekozo  (Béi-siC.  22). 
E^jymasnak  ellene  tewt  vétket  megaiandekoziian  (Komj:Szl'ál. 
334). 

vlssza-ajándókoz :  redono  C.  [ziiriickschonkenj. 

Ajándékozás :  donatio,  condonatio,  muneratio  C  |iUis 
scbenken].  Semiiiy  jo  ayandekozas  iiekevl  nem  marad  (C'ornC 
289.  ÉrdyC.  537)  Eluészi  vala  az  Izrael  fiaitól  az  ajándékozá- 
sokat (Helt:  Bibi.  IV.  Előb.  B3). 

Ajándékozód-ik:  fhirgior;  freigebig  sein).  Azon  felőltezett 
lunipát  nekem  :ijá)idéko/Á  Jij.ánilékozódvmi  mások  in'uit  Is 
iMonlrók.  XXIII.29i.  Az  egek  bővségesen  kezdenek  Itarmatuzni, 
kedveski'dni,  aj/uulékozódni  (Csnzi:Síp    20). 

Ajándékozódás :  |l:irgitiu;  gesclienk]  Nem  .•iiinyira  heWt 
láUitbm  luijlandiWigg.il  bi/onyéttitik  az  igaz  szeretet,  mint 
külső  kiHiveskwlő  jótéteményekkel,  adomi'uiyokbil  és  ajiiiidé- 
koztKÜ'wikkid  (Csi'izi:  Síp.  20). 

AJÁNIi  inyyaiil  LevT.  L35,  54.  ayoinak  219.  aiall  Fél; 
VT.  11.63.  iiyó/iuin  Vás:  CanCat  257.  a;'ii/tas!ék  Uly:  l'réil. 
tart  4.  u/áiio.'ván  iiuigát,  Kováis.).  Jlagy.  Króii.  11153.  (i<<in/ottii 
JordU  621.  níyuii/ad  UőmC.  112.  aay.oUad  117):  1)  |trado,| 
otl'ero,  doforo  MA.  (iibergobon,  gebcíi,  silieiikenj.  Áldozatot 
ai;mliuu-tKÜ:i  (liécsiC.  16,  89).  Ai;uiIatoc  lioliud  tv  ali|onu(.stok.'it 
alVerte  viitim:is  (220).  Zi'ilót    plántált  ember  es  aianKitt;i    azt    a 


3S 


BE  AJÁNL— MAGA-A.I.JINLAs 


AJÁNLAT— A.ITÓ 


34 


Wiicelereknec  (MünchC.  95X  Ayanlanak  (obtiilerunti  IihiipUv 
ayamiekokath  (JoidC.  Srií))  írd  kcinvübo  ászt  üinlokezt^tre  «* 
ay;uiljad  Josiie  fíiloiiiéc:  et  trade  aiiribus  Josne  (Helt:  Bibi.  I. 
Kk.  4t.  Kezébe  aii'uila  iLszt  .'iz  ersekekiiec  (Hult:  Króii  <i2b). 
Hirtelen  inogfoirták.  la  baji  lióbéniak  kezébe  ajáiilák  (Tiialy: 
Adal.  IL4í;Si.  2)  dico,  dedico  C.  commendo  MA.  [luibieten, 
empfehlen).  Vsteimei'  magát  aialmian  [sie]:  ti'ibiieiis  (EhrC.  7i, 
Nektók  aiaiiloni  az  en  edas  aniamath  (We.szpC.  431  Minket 
ai.'Uil  az  the  zent  fiadnak  iTihC.  79).  Bódog  Anna  azoniine 
('magokat  ayalvan  iTelC  li.  I^eelkeet  .'iz  wr  i-stennek  ayjuihvan 
lÉrdyC.  .ö20).  Kezeidben  aialom  uram  az  en  lelkimiot  (TiliC. 
124>.  Ajánlani  ig;iz.ságiiak  ki-jelentásével  magnnkat  minden  em- 
berek lelki  Ismeretihez  (Pázm:  Préd.  L2).  Me.'isi.-is  liivatallyat 
Jánosnak  ajánlani  mentenek  (üly:  Préd.  L52i. 

(Szólások.)  Istennek  ajánllak  szerelmes  m-aim  (Thaly: 
VÉ.  1.240).  Aj;uillak  istemiek  (IL140).  Lstemiek  ajánlom  kegyel- 
medet :  mein  herr,  Gott  befohlen  i  Kii-Besz.  1 1 ).  Z  o  1  g  a  1  a  t  o  in  a  t 
ayalom  keg-nek  mynt  vramnak  iLovT.  L128.  313.  sth). 

be-ajánl :  1)  commendo,  iutroduco  MA.  [mienipfehlen,  auf- 
lulu-enj.  Ennen  maga  .az  édes  azzonjivnk  zyz  Maria  bel  ayan- 
lota  [sz.  Kkira  lelkét]  wr  istennek  (ÉrdyC.  473 1.  Ayanlaa  be  az 
kjTalyiiak  (,ö44l.  Megírják  mint  kell  az  elhalás  után  a  meny- 
asszonyt béajánlni  a  gySlekezetbe  iPázm:  Kai.  .587).  Felséged- 
nec  eyezakai  vigyázásomnac  nyughatatlan  munkáját  akartam  be 
ajánhü:  otterre  iPrág  Serk.  E16b.  57).  Ez  a  tanult  dáma  a 
Cretabéli  Dicfyst  maga  nyelvére  fordította  é.s  a  királynak  be- 
ajánlotta (FahTÉ.  661).  3)  offero  MA.  [anbieten].  Sok-szor  be- 
ajánlottad magadat  [a  halálra]  mídón  így  imádkoztál  t  Légyen 
a  te  akaratod  (László:  Peti-.  239i. 

el-ajánl :  [commendo,  offero ;  empfehlen].  Egy  páter  nostertli 
moudy,  ozton  ayanld  el  az  ymadsaagwal  (CzechC.  89).  Enge- 
met úanaFást  el  ayanluan  kínec  hacz  el  (VitkC).  Lelket  elaíanla 
[KrLsztiLS  a  keresztfái;]  (ÍCVlNy.  IL  40). 

elajánlás :  addíctío  PPBl.  [enipfehlung].  Te  zent  anyaad  el 
ayanlasaert  agyad  oltahnwl  eimekóm  az  te  zent  anyádat 
íCzechC.    40.  TíhC.  120.  Born:  KTud.  34). 

maga-elajánlás  :  [deditio ;  ergebung  ?]  Ki  imm.U-  el  szánta 
magát  kaseruében,  nem  keueset  árthat  az  egy  eggyességben, 
maga  el  ajánlás  gyakran  volt  győzedelem  (Csákt :  As.sz.  ~). 

ki-ajájü:  [commendo,  offero;  empfehlen).  Lelkét  ki  ajánló 
(Ben:  Ritm.).  Nem  tanácsos  úgy  kiajánlani  szolgalatját^  hogy 
ember  maga  magíuiak  ha.sznát  ne  vehesse  (Fal:  UE.  383).  Fo- 
gyott erejében,  gyai-lódott  e.szében,  tíz  nap  muK-a  Ui.nj.ánli)tt;i 
lelkét  (Fal:TÉ.  760,. 

[reá-ajánl] 

réá-ajánlás :  [coaseasus ;  einwillignug).  A  nemakaromra 
mutató  válasz  .szinte  ugy  maga  csínjával  jár,  mint  a  re;uijánlás 
íFahUE.  4021. 

viasza-ajánl :  [reddo ;  zuriiekgeben).  Egy  bársony  vánkoson 
a  polgármester  az  város  kultsaít  nékie  nyujtá,  mellyeket  ugyan 
kezével  megére,  mind  azon  által  azonnal  vis.sza  ajmilott  (Kovács.). 
M,agy.  Króii.  11.151.  MF.j. 

Ajánlás :  1)  dicatio,  nuncupatio  C.  commeiuhitio,  oblatio 
MA.  [empfehliuig,  anerbíeten].  LeelkSk  ayanl.asjiw.al  dycheeryk 
Istent  (ÉrdyC.  638).  Ajánlást  érdemel  (Com :  Jan.  192).  2)  (pro- 
missum;  versprechen).  Tetszék  .a'  ff;s\-énynek  az  .ajmilás  (Pázm: 
Préd.  451).  Szép  ajánlásokat  tegyen  a  be.szédiben,  ,ij.ánl.ásit  jó 
kedvvel  telje.sítse  (Fal:  UE.  387). 

maga-ajánlás:  [commendatío  .suí;  .selbstenipfelilung).  Az 
lijttítlen  pogaiuiak  tyzt.a.saag  tart,asa  .iwagy  b,alwan  y.stennek 
maga  .ayiuila-sa  (ÉrdyC.  405).  Nagy  maga  aiaiilasoe  ezec  (Boni : 
Préd.  279).  Kezenetemeth  es  magam  .ajanla-sath  írom  kegielme- 
tekiiek  (LevT.  1.27). 

>I     NVKI.VTÖRT.    SZÓTÁR. 


Ajánlat :  foblatin,  líbatio,  victini.a  ;  ripfor] ;  Xiiu'  a  ni.ai  ídiV 
luín  .sem  áldozat  sem  aldoinas  sem  aianl.-it  (oblatioi  ,seni  ger- 
ieztíit  (BécsíC.  129).  Eluezet  en  vr.am"  Lstenemnec  hazából  az 
áldozat  es  aianl.at:  lib.-itio  (BécsiC.  201,  206).  Menden  aianlat 
s( inal  sozatic:  victíma  I. MünchC.  '.  Oi.  Hamis  mnvhabol  aldozo 
nak  ;iy;nilattya  fei-tezetas  (ÉrsC.  529). 

Ajánlatlan:  incommendatus  MA.  [uiienipfohlen]. 

ÁJÍT.  E.tstemo:  el-réinítum,  el-ájitom  MAI.  [in  ohninaclit 
versetzen). 

ÁJTJXi :  1)  stupeo,  stupe.sc^  MA.  ]erstaunen,  sicli  eiitsetzon, 
stannen).  Az  kemény  .sziuüc  avagy  kelletlen  luilgatty.ac  Lsten 
igeiét,  anagy  masnua  aiulnak  (Born:  Préd.  129b).  Mikor  .az  wr 
vaczoraiat  eszünkis  .számtalanszor  uLisua  aiulmic  es  el  r<agatt;i- 
ttmc  (620).  Fél,  retteg  azoknak  halUisíira,  .avagy  ájulni  kezd: 
paveseít,  trepidat  ad  ea,  vei  stiipescít,  stupet  (Com:  Orb.  370. 
Com:  J.an.  69).  3)  aniuio  líiupior  Kr.  (ín  ohnmacht  falién).  Ájulva 
kiv.inkozik  tehozzád  az  én  lelkem  (Pázm:  Préd.  990).  Mintha 
Cliaricliát  látná  ájultában,  úgy  tetszett  (Gyöngy :  Char.  45). 

el-ájúl:  1)  obstnpetio  MA.  (erstaimen,  .sích  eiitsetzen,  stan- 
nen). El-,ájnlt,  eh-émült:  externatus  MA.  Vgy  tetzíc  v.ala,  mint 
ha  az  asszonyoc  el  aiultic  volna  keseróségekbeii,  es  ó  inagoe 
.sem  tndnac  mit  beszelneuec:  visa  simt  .ante  illos  sicut  delii'a- 
mentiim  verba  ista  (Born:  Préd.  138).  Ha  látta  hogy  a  paraszt 
.aszonyoc  az  vízen  mosnac  (mindent)  elfeleytnen,  elaiult  az 
mosó  aszonyoc  lab.-ira  (Boni:  Evang.  IA'.S99b).  [Felségednek] 
nagy-voltán  el-ájul  az  én  lelkem  (Pázm:  KT.  247).  Kévánko- 
zik  és  el-ájúl  .az  én  lelkem  az  m-  pitv.ari  útin  (Mad:Eviuig. 
190).  Megrémiílvén,  el-ájnlván  futnac  [a  hii-telen  megtámadott 
k.atonák]  (Com:  Jan.  151).  2)  [animo  líiiqiiitur:  in  ohnmacht 
falién).  A  maiorána  .succussa  el  aiultak.it,  h,au,i.sokat  felkölt  (Mel: 
Herb.  lUb).  Ottan  elájula  és  földre  esek:  c^cidit  pon-ectus  ín 
terram  et  robiu-  non  erat  ín  eo  (Pázm :  Préd.  993).  El-ájul,  de 
kezd  ő  magához  térni,  és  fiis-sülé-sére  hideg  vizet  kérni  (Gyöngy: 
(.:har.  45).  Le-rogyjadt,  el-.ájult  és  a  földre  esett.  (Gvad:  RP.  296). 

elájulás:  1)  [stupor;  entsetzenj.  Innét  vagyon  .az  Lszonyo- 
dás,  ijetség,  reszketés  avagy  elájulás,  álmélkodás,  tompulás : 
hide  hoiTor  pavor  trepidatio  vei  .stupor  (Gun:  ürb.  370;.  2) 
lipopsychia  C.  ecsta-sis  MA.  (ohuniacht). 

meg-ájúl :  obstupefio  MA.  [sích  entsefeenj. 

Ájulás:  1)  stiiixjr  MA.  [eiitsetzen].  2)  .aiiími  deliquium  MA. 
lipothymia  PP.  (olinmacht).  E.s.sek  o  reia  aiulas:  cecidít  .super 
cLim  nientLs  e.KCessus  (Fél:  Bibi.  197).  A'  bádgyadásoc  és  elnié- 
noc  .ájulási :  languores  et  delíc|uía  aniini  (Com:  Jan.  57) 

Ájult-aiií  (vö.  ájlt).  Elájultom:  exstenio  MA.  1—5.  kiad. 

ÁJONG:  (?)  Apostata  a'  miséző  pap.  Holot  urunk  tiszta 
bort  adót  tiuítványinak,  de  ,a'  miséző  így  ájoiig :  DeiLS  da 
nobls  per  liujus  vini  et  ,aqn.ae  niysterium  divhiítatis  e.sse  consor- 
t,w  (CVegl:  üag.  U.189). 

AJTÓ :  ostium,  j,anna,  fores  C.  [tiire).  Két  felé  nyíló  .ajtó : 
v,alvae;  ajtónként:  ostiatim  C.  Aytorol  aj-tora:  o.stíatíni  (EhrC. 
8.5).  Berekezte  a  h.ailaknak  aítiit  (BécsiC.  37).  Hengereite  nag 
kijuet  ,a'  koporsó  aitai-a  (MünchC.  69.  149).  Ki  hengereítí  el 
nekSnc  a'  konet  a'  koporsó  aitai'ol  (105).  Vygye  :izokat  az  egy- 
li.az  aylara  (JordC.  43).  Forga-ssatok  n.agy  keweketh  ;iz  wdwnak 
aytayara  (82).  Yewe  el  J&sus  aj-to  be  teewen :  j.-muis  daasls 
(699).  Pokol  aítat  megthőree,  byii&oket  oiinat  ki  lioza  (NádC. 
699).  Hogy  aytonkeent  eledelt  keresnének  (DumC.  243).  Az 
.ayto  el6tt  nyugszik  a  bűn :  ui  foríbus  peccatuni  aderít  (Helt: 
Bibi.  L  B3).  Clu-ístns  a  tinítu.aiiük  kozot  is  ;nto  be  zaruiui 
ii-leu  lehetett  (Fél:  T.aa  413).  Könyörgésekkel  has.adnak  az  egek, 
de  nem  nj-ílik  a  rab,ajtú  iFahNU.  293). 

3 


35 


Al.  A.ITt'>  -K(">NNAKAlJ 


KONNAKADÁ.-^AKAUAl.Yas 


3i~> 


[Szólásjk.)  Az  baliiáii  imadas  az  fertelniessegre  a  i  t  o  t  n  i  t 
(Fél:Taa  i6').  Ajtót,  lüipiit  njituttak  !iz  sáUiiumt  (MA:Sciilt. 
300).  A  küvetiiégnek  és  szöveLséKiiek  ajtiját  bé  ne  wirjátük 
(Monlrók.  Vin.235).  Két  ajtó  közé  nem  akarom  :a  ujja- 
mat tpniii  (LevT.  11.199).  Szent  véred  pecsétit,  miként  Ekji>- 
tómban,  ve.'«l  .szivem  aytajára  (Pázm :  Inu'ul.s.  1G7|.  Ilyen 
szókkal  nyílik  ajtaja  szájának  (Tlialy:  Adal.  I.170i. 

ál-ajtó:  p-scudothynini  Nom.  371.  >L\.  |blon(ltiire|.  Ejiy  ál 
.•íjtón  féltébe  el-kiméno,  egy  ál  üsvényön  el  alá  eredő  iTin. 
221.  RMK.  V.189.  Hall:  HHbrt.  ra.253). 

csapó-ajtó :  fjanua  pensills ;  falltüre).  Egy  tsa|KÍ  ajtón  Uí- 
tuppaiáiik,  a  mellyen  kfinnyen  áltil  moliete  az  ember,  de  soha 
tóbbé  ki  nem  joheto  rajta  (NótPM  17). 

fül-ajtó :  posticum  (fwl  ayto)  C.  (ffil  ajto>  MAI.  [l'intertilre). 

rejtek-ajtó :  (janna  recondita ;  gebéimé  tilre].  líeytee  ayto 
i.SzVer:  tísur.  9i.  Itóytec  ayto  (MA  :  Seiilt.  530). 

Ajtócska :  [o.stiolum ;  türeheuj.  Meg  miitatac  neki  az  reitee 
aitoi'kakat:  abscondita  ostiola  (BétsiC.  174.  Káldi:  Bibi.  299). 

Ajtós  :  [ostiarias ;  tiirhiiter].  Monda  az  ajtas  leaímak  és  be- 
vive  |)etert.  Mond  azért  peternok  az  aytos  leju'i  (IWbrC.  4(j.')i. 

AKAD:  1)  haereo  MA.  [stecken  bleibenj.  Inkab  akadna 
elmeykben :  in  forde  magLs  remaneret  (NémGl.  197).  Az  kevny. 
vek  akad-uuik  ;iz  horogba  (DoniC.  95).  Kicsodji  obatLi  niagat 
hogi  eh  tőrJknek  valan)eligben  ne  akagion  (DebrC  119).A  Juda 
királyáiuk  szeme  a  .Joroboam  olt;ir;ui,  a  baluiuiyozo  szépségen 
akada  (Mel:  l'réd.  12).  AUs<jIoii  fára  akada  (P;izni:  l'rétl  110i)j 
.SzSvevényben  ak.ad  (CzegblJág.  11.71).  !i)  (otíendor;  anstoss 
nehmen,  .sich  .stosseu  an  etwas|.  llatixlszor  akacz  az  pilLsboniiLs 
(Mon:  Ápol.  8.")).  Azonnis  okt-ilaniil  akadot  Matko  iMatkó: 
BCWik.  441).  S)  [inddo,  oecurro,  pervenio;  .stossen  anf  etvvas). 
Me^n  vala  ierusiilémből  ierikobji,  es  akada  tolvaiokra  (üöbrC. 
3tiy).  A  Czakiiiktól  el  bneziiznj'u),  á  c/jinadi  pűsp«íkh6z  aekadott 
/Helt:  KrúiL  S3).  Cziik  nem  akad  belé,  még  .sem  láttüi  (Decsi: 
Adag.  17).  Rauaz  raiiazra  akadnt  i Decsi :  Adag.  U)i.  Hatalmas 
'sten,  miczoda  gonoz  emberre  ak.'idék  (159).  Tolvajok  ktlzil* 
akadott  íllly:  Préd.  n.2ll8). 

(Szólások.)  Sok  tílrök  elbamla  |Nyári  Lórinizet),  6  f  o  g  1  y  1  y  :\ 
akada  (Tiu.  104)  Soe  el  hnla,  .soka  foglya  aekada  (Ufirc.s: 
Máty.  65).  Oly  rejteK'hely  vjdaé  Ri'iina,  liogy  a'  mi  ott  történt, 
senkinek  fülébe  nem  akadhatna?  (Pázm:  Kai.  613).  Ze)it 
[)al  lewele  akadot  kezeeben  (Érdj-C.  517b.  514b.)  V^ 
szamár  állal,  ki  ot  akat  vala  kezébe,  ezért  óle  meg  bemiee 
(Szék:  KróiL  25j.  Kettenetes  az  isten  kezébe  iikadni  (Piizm: 
Préd.  114).  Lelkem  n  Iwldogok  Eliziumiilia,  nüg  i'^ak  te  lel- 
kednek nem  akad  n  y  o  m  á  b  a,  mindadilig  korasni  fog  (Uvad : 
RP.  66).  Torkokon  akada  az  haziigs;ig  (P;izm:Kal.  286). 

be-akad  :  I)  (attingo;  l)eriil)ieii|.  Nem  elég  valamely  iramba 
fhac  lxiak:uliii,  hanem  kivantatic.  hogy  meg  tekeni'lii'ic  ;iz  veiéit 
es  beLsó  igaz  értelmet  (Mon:  KépT.  242)  3)  (haereo;  steokin 
bleiben,  sich  tVwtsetzeii).  Adna  az  Isten,  hogy  e'  prae<1ikátxio 
mélyen  beakadva  miiradna  n'    .sziveinkben   (Mad:Evai;g.    85ői. 

bele-akad :  1)  iuliaeresco,  intrieor  MA.  2)  (olVendor;  aiisto.ss 
nehnie)ij.  N'L'izontag  bele  akacz  az  misselien  (Mon:  A|iol.  2S»). 
Beleakadcz   éggyfit  a  tridentumi  c-oneiliombiuiis   (Tel:  Kel.   U). 

elö-akad  {eleibni  nkml) :  (miurrti ;  begegnenj.  Eleilien 
akadó:  obvi».s,  begegnend,  dttan-oltan  elófordnlo  iC'om:  \'e-it. 
i:tó).  Zeniem  eléében  akailot  zent  Zakariás  newe  es  emlekJzete 
(ÉrdyC.  627b>.  TJbszer  elAmbe  ne  akadgy  (SalMark  30). 

föl-akad:  adhaereo  SL  (hiingen  bleibenj.  Absolon  maga  ndaj 
dou  luijával  fel-akadott  iHall-.  Paizs.  152). 

fönn-akad  :  I)  |»iisi«ndor;  aufgehiingt  wortlen).  Egész  éj- 
jel fár.'idl.'ik  a  liiiulsUin,  iiiiiiikájokéi't  reggel  tönil<'loíl>e  vitettek, 


hogy  fönakadj;mak  (Píizni:  Préd.  779).  2)  (occliidor;  stocken). 
FemiakJidt  a'  vizelete  (ACsere:  Ene.  184).  Fennakatt  vizellet 
(Com:  Jan.  57). 

fönnakadás :  (ocelasio ;  stockung).  Vizelletiiek  nehéz  volta 
fenn  akailása :  dysuria  PPBI. 

még-akad :  I)  haereo,  haeresco  MA.  (.stecken  bleiben). 
Megak;idni  a  szekérnek :  implicari,  impediri  currum,  dcs  tvagens 
hemmimg;  megakadni  a  .szoUásban :  balbutire.  hae.«itare,  stam- 
meln,  stottern  im  reden  PP.  Megakadni  a  .sárban :  limo  *inhae- 
rere  PPBI.  Mykoron  menne  az  setetliben  gyakortaa  megakad 
vala  az  kewekben  lába  (ÉrdyC.  191b.  521b).  Lata  egy  kost, 
ki  szaruanjil  megakadot  vala  a  szőueuenbe  iHelt:  Bibi.  L  J4i. 
A  hiitítlen  meg-akadott  az  fl  kezeinek  cselekedetibe  (Szék: 
Zsolt  9:17).  Világodban  iaruan  ne  akadgúic  meg  elleasegem- 
nec  kőtelében  (Pécsi:  Ágost  108bi.  2)  (offendor;  aastoüs 
nehmen).  Mindnyaian  azon  Cbristust  vallottac,  cliae  hogy  né- 
mely emberségében,  némely  Isteasegében  akadot  meg  iMon: 
A|Xil.  177).  Ez  értelemben  sok  bólczek  megakaibiak  iFéhTan. 
356).  S-ezen  kelletté  jo  Atsém  megakadnod  ?  (OzegI :  Japli.  11). 
Küzönségesen  minden  szem  a  rúton  akad  meg  legelsAben 
(Fal:  UE.  448). 

megakadás :  (otleasio ;  an-stoss).  A  4.  nnmentsocskat  nem 
tette  fel  a'  tyixigraphus,  mellyen  való  megakadásod  giJW-ságoű- 
nak  jele  (Matkó:  BCsiík.  17).  Vette  volt  báná.sban  hogy  feltett 
szj'mdekok  ment  megakadá.sban  (Gyöngy:  Char.  240). 

öszve-akad :  [obviiis  6o ;  zosanunentrefFenl.  E^ymá.siiak 
jelt  adnak,  lia  egymástól  olykor  eLszakadnak,  hogy  tndják,  ki 
hol  van,  mig  flszveakadnak  (Gyöngy:  Cliar.  297).  Általmenvén 
Cjrns  egy  némhiémii  falmi,  öszí'eakada  egy  .szegény  emberrel 
(Osiizi:Síp.  22). 

reá-akad:  I)  inhaereo,  adlmereo  MA.  (liiingen  bleiben.)  2) 
olVendo  MA.  |:u)trefleii].  Ha  te  rf-a  nem  akarz  nom    en  bfuieni 

(Mo)i:  AjMil.  .-s2i. 

szembe-akad-ott  vellem :  mihi  lactas  est  *ob\Tam  PPBI. 
(begegnen). 

Akadály:  impe<limentiim,  oUstaculum.  obe\,  otfemllndnm, 
tricjio  C.  objcctaculum,  remora  MA.  (hinderuLs).  Akadáltl  vetek : 
remoror  MA.  Mezőben  akadalokat  czináltac  iKár:  Bibi.  1490). 
Nehéz  akadály:  nodiis  herciileiis  (Decsi:  AíLag.  67).  Ént  gördí- 
tik ak:i(bilyul  itíKat:  V"ritk.  Lö;.  Nem  csak  növe-sében,  de  gjii- 
niOU:sözésél>enn  Ls  ak:idál\t  tészen  (Lípp;  PKert.  263.  i^).  Ha 
más  ak.'iilállya  nem  leszon  (Niüi:SzöT.  25). 

eke-akadály :  remora  jiratrí ;  oclLsenbrech  Mel :  HerU  48. 
OkSr  gi'is  avagy  eke  aluidály  (Com:  Jaa  28). 

Akadálykod-ik :  loljsto,  ím|)edimento  snm ;  hinderUch  sein, 
SciHvierigkeiteii  in.icheii|  -Mit  idíadálykodik  6  uflgj-sága  aprólék 
dolgokon  lErdTörtAd.  1.318).  Az  békeség  uiegtartá.«ál>an  aka- 
dálykodnáiuik  Honioniuiy  és  Sorbiiu  vajda  iMonTMK  Hl  16r,i. 
A  templom  az  ő  helye,  ő  ott  imádkozzék,  és  ne  akadálykisl- 
gyék  a'  vitéz-ségre  termett  emberek  kózott  (Hidl:  lllli-1.  U1.5I). 

belé-akadálykodik  :  (incepto ;  .-uibuiden  mit  eineni).  Betli 
len  Péttírbe  ls  az  lejedelem  l>elé  akadályko<lék  iKem:  Élet. 
260.  MF.). 

Akadályos :  imiJeditii*,  ine.Tplanahus  C  (niolesfiis ;  a'liwierig, 
bc^bwerlich]  Jóllehet  a  dlspeasatio  akadályo.s,  de  nJigyobbak 
Ls  engedelmet  vesznek  (LevT.  IL27ii).  l'ttya  igen  akadályoM, 
élet  ve.sze<lelmével  jiu-iuik  azon  az  emberek  (Hall:  HHi-t.  11  lli'o 
Ha  v;d:uni  kétes  a'vag  .'ikadályos  szók  esiiek-ls  :\'  festanien- 
tnniUan  i  .Me^'v :  Bayle.  7U').  Noha  elég  akaditlyosiui  értik,  de 
niegls  meg:ilkudtanak  az  értelmén  veliink  (MoiiDkm.  XIX.174I. 
Hay  világ!  Hk:idiUyos  kerengó  helyekre  voilszilsz  iPr;ig:Serk. 
803).  Hidegh  leles  .sia-kal  itkadályusabb,  hogy  nem  múlt  ve.sze- 
dehne.sMbb:  molestior  (|n:nn  periculi^'^ior  (712). 


A  K  A 1 1 A I  .\<>;K01  )1  K     A  K  A  Ü07. 


AKADOZÁS-   VKASCTAL 


38 


Akadályoskodik  :  I)  fimpcílior ;  íPliiiiflort  sein]  Az  ndós- 
siuiKik  iiie;.'tizoté.se  is  akadálvoskodik  kimpiieteiGben  (MoiiTME. 
U'.HMi.  2)  (oKsto;  iinperiimento  siini;  liinrtcrlich  seiii,  schwio- 
ii.^'koiton  inaclieu].  Üstromlói  nvaíry  tsak  a kailAlyoskodói  (Megy: 
IHal.  Elíb.  11).  A  két  kiilBinl)fiz<^  iiedveíség  nehezebben  egyez 
meg  eívmással  egyik  a  másikkal  akadályoskodik  (Lipp:  III.92). 

Akadályoz  :  [impcdio,  remoror ;  Kiiidcrn].  Az  áitatosságtúl 
mást  nem  akadályoztál-é  ?  (Biró:  Ángy.  215). 

Akadályoztat :  cv  Melleik  t'irvénye  akadalyoztattya  meg 
az  i.stemiek  a"  barátokat  és  aivU-zákat  a"  házjLsságtul  ?  (Matkó : 
BCsák.  ^i-i.  Kevesebb  okot  Is  takilnak,  mely  az  isteimel  való 
egyesüléstől  akadályoztassa  okot  (l'rág :  íjerk  ■l'id). 

még-akadályoztat :  cv  Megakadályoztatni  a  béke.sséget 
*distiiiere  paeem  Pi*Bl. 

Akadok :  impedimentum,  remora,  obex  MA  (biiidernis]. 
Akadékot  temii :  iniiiedire  Ver.  Az  miatt  akadék  esik  (LevT. 
11.118).  l-leiii  szolgálatban  akadék  és  tartiiztatis-nélkül  serény- 
kedhetett ember  (Pázm:  Préd.  161 1.  A  kövérség  akadéka  a  ből- 
tseséguek  (958).  Melly  hibák  miatt  akadék  tJrteulietik  (Bal: 
CsLsk.  287).  Bizony  nagiobb  akadékod  vagyon  néked  az  szent 
irás  üluasivsára  az  breuiariimmal  (437).  A  papok  gonosz  élete 
nékem  akadékot  üdvösségem  dolgában  nem  tészeii  lAVresm: 
Lev.  254).  Némelly  akadék  köveket  el  liárit\-áii  (DEmb :  GE. 
18).  A'  jó  cselekedetnek  akadékit  hátra  kell  verni  (Hly:  Préd. 
I..33fi). 

Akadékos :  1)  (obstans;  hbiderlichj.  Ezzel  könnyebbedik 
háríts  ki  a  mi  sziveinkből  valami  nékűnc  akadékos  a  mennyek- 
nee  országára  (MA :  Scult.  243).  Nagyon  raegii-tottnk  az  jó  rend- 
nek akadékos  zenyétjátúl  .szabados  földiiid<et(T?ákF:  Lev.  V,320). 
2)  inti-icata.s.  impeditns  Kr.  [sclnvierig,  lx;.sdnverlich].  Akadékos 
az  ó  beszédében  (MA:  Tan.  137).  Szabad  azon-is  a'  nehéz  és 
akadékos  kérdésen  tsiidálkozással  tudakoznunk  (Pázni:  Préd 
23).  Akadékos  hSbSgés  (Fal:  NA.  121j. 

Akadékoskod-ik :  [obsto,  hae.sito;  hinderlich  sein,  zandern) 
Ne  akadékoskodjanak  a  ceremoniás  hivsággal  (FahUE.  418). 
Sokan,  mikor  valami  dolog  vagyon  elJttfik,  tsak  a  killső  ágbog 
kSrúI  akadékoskodnak  (Kahl'E.  434).  Nem  nyeri  el  a  pályát, 
a  ki  útjában  kitér,  akadékoskodik  (FahSzE.  523). 

Akadékoz:  pmpedio;  hindern].  (MA:  Scult.  46).  Kezdé  5ket 
mindeu  módon  akadékozni  (Illy:  Préd.  1.340).  Akadékoz  minket 
istennek  szolgálattyátol  (II.  tart,  3). 

meg-aJtadékoz :  cv  Minket  Ls  megakadékozának  az  eló- 
menetelben  (MonTME.  V.362).  Megakadékozott.  dolog  (M\; 
Tan.  189.  MA:  Sc-,ult.  188.  920.  TörtT.  XV.35). 

Akadékozás :  [liaesitjmtia ;  das  stottem].  A'  nyelv  szollásá- 
nak  akadékuzíisa  (Illy:  Préd.  11.230). 

Akadékoztat :  (impedio ;  hindern].  Ki  akadékoztathat,  hogy 
igy  ne  gondolkodjatok  ?  (SimonM :  Préd.  243.  MF.). 

meg-akadékoztat :  c«  Szárazon  igyekezzék  őket  megaka- 
dékoztatni  (MonOkm.  XXItt516l. 

Akadoz  :  1)  haesito  MA.  [stocken].  Akadozva:  .siiigultim; 
akadozNa  szólló :  tardilociuus  C.  Akadozwa  zolo  es  rekedezwe 
[Aesopus]  (Pesti:  Fab.  li.  Könnyen  Ls  boszonkodik  ha  ki  akadoz 
dolgaiban  (Pázm:  Kai.  19).  Ina  tántorog,  torka  okádozik,  nyelve 
akadoz  (Pázm:  Préd.  235).  Akadoz  a  f;ilat  torkán  némelyeknek 
(Gyöngy:  K.J.  141).  2)  [offendor;  aastoss  nehmen].  Chak  8  ne 
akadozna  kész  akartua  mondásimkban  (Zvon:  PázmP  212).  A' 
pápista  királyokbamiis  akadoz  Matko  (Matkó:  BCsák.  445). 
Nem  mondhatott  ellene,  hanem  azon  akadoz,  hogy  csak  haló 
félben  valónak  adgyuk  ezt  a  kenetet  (Prág:Serk.  440 1.  3) 
(adliaereíco :  hangén].  Oh  melly  nagy  vakság,  a'  memiyei  kú-ály- 
sággal    nem   gondolni,   hanem    e'    fiildi   kűldússágon   akadozni 


ilVizm:  l'réil.  17).  4)  ]l(;ipsito,  fl((ctuo;  unschliissig  sein].  Álmél- 
Uodnak  rayta,  akadoznak,  vélokccUiek  telette  (Tor;Eny.  .581). 
Nagy  barátságosan  beszel  vele,  somniit  nem  rettegvén,  avagy 
akadozván  (Pécsi:  Ágost  165).  Egyebek  mikor  kflnyveket  irnak, 
n.'igyon  .szoktak  teprenkechii  raytfi,  kinek  íiyánlyák  Írásokat: 
in  azon  semmit  nem  akadozok  (Megy:  SzAOröme.  Elób.  (5).  Nem 
sokat  akadoz  az  el-tekéllés  dolgában  (FahUE.  402). 

Akadozás:  haesit;uitia;  zweifel,  anstchung  MA.  Az  vi- isten 
az  papi  fejedelemhez  igazítá  az  8  népét,  az  tőrvénynll  táma- 
dott akadozásban  (Pázm :  Kai.  459). 

Akadozó :  Piaasitans ;  stotternd].  Jobb  akadoz(5uac  lemii 
hogy  sem  rebegőnec  (Com:Jan.  53).  Akadozó-nyelvű  (Mad: 
Evang.  3311. 

Akadoztat :  Jimpedio;  hindern].  Magoc  nem  nieiuioc  az 
urat  keresni,  hanem  még  az  kic  memiec  az(jkatis  akadoztattyác 
(Zvon:  Post  1.161.  438.  II595.  Mad:  Evang.  572). 

AKASZT  (tilioJon  1291,  Czin.):  suspendo  C.  appendo, 
ai'plico  MA.  [hangén,  anhiingen].  Mykort  volna  elmeyeben  ysten- 
Ih'z  akaztatott:  suspensus  (EhrC.  9).  Paraníol  alkotni  akazto 
fat  bog  Mardocheus  akazta.ssec  reiaia  (BécsiC.  60b).  A  kereztre 
akaztíitek  (AporC  131).  Akasztott  ember  (Boni:  Préd.  277). 
Felemeli  véres  tőrét  éde.sének,  jajgat/usi  közíitt  akasztja  mel- 
lének, általüti  magát  s  véget  ád  életének  (Gyöngy :  KJ.  73). 

[Szólások.]  Alkalmatosságot  czak  halaz  vala,  mint  kü'ált  Cyrus- 
nak  kézben  akassza  (Cserényi:  Per.sF.  MF.).  Mind  oda 
hagyjátok,  sőt  magát  a  fejedelmet  is  kézben  akasztjátok  (Keni: 
Élet  335).  Azt  lám  nem  citálták  oda  fel  az  szent  székre,  hiszem, 
minket  sem  akaszthatnak  feljebb,  mint  azokat  (LevT. 
11.301). 

belé-akaszt :  infigo,  affigo  PP.  [einhangen]. 

föl-akaszt:  suspendo  Ver.  MA.  cruci  affigo  PP.  [aufliángen, 
lieukeu].  Akaziatoc  fel  e  fSt  (BécsiC.  40).  Önmagát  fel  akazta : 
se  siLsiiendit  (MünchC.  67).  Ot  akaztattac  vala  fel  az  orvok  s 
tolvaioc  (DebrC.  307).  Akazd  fel  magad,  ha  hirt  akarz  szSrzeui 
(Decsi;  Adag.  84l.  Tndom  hogy  ha  kegyelmed  kézibe  adom  az 
üstökömet  is,  kegyelmed  fel  nem  akaszt  ezú't  (Gér:  Kái'Cs.  3771. 

fölakasztás  :  suspeudiimi  C  suspeasio  MA.  [das  aufli.angen]. 
Felakasztással  megbüutetteténec  (Pi-ág:  Serk.  727). 

meg-akaszt :  1)  [saspendo;  aufliángen]  Tem'ben  magát 
megakastiitta  :  laipieo  se  suspendit  (EhrC.  1).  Kíteellel  magath 
az  napon  akazta  megh  (WinkC.  177.  178).  Haianal  fogva  nieg- 
.akasztatuau  figgenie  hagia  (DebrC.  142).  S)  haerere  facio,  coni- 
pcdio  MA  [impedio ;  hindern].  Élőmet  viluék  es  meg  akasztanak 
engem  az  en  háborúságom  napiay  (Mel :  .Jób.  30.  27).  Bölcs 
emberhez  illic,  midőn  bolondságaiul  megakasztattit,  ak;irnii 
módon  lehe-ssen,  de  magát  ki  feicse  (Prág:  Serk.  944). 

öszve-akaszt :  [coujungo ;  vereinigen].  De  áldott  az  Isten, 
ki  el  nem  szakasztott  bennünket  egymástól,  sőt  öszveakasztott 
iPhilFl.  108). 

Akasztal :  1)  necto,  plecto,  subnecto  MA.  [verbiiiden,  an- 
schlie.s.se!i],  Akasztala  azokat  az  ephodnac  válaira:  posuit  eos 
in  lateribus  superhumeralis  (Helt:  Bibi.  I  Xx).  KrLstus  szavai- 
mellett mai'adunk ;  a'hoz  semmi  toldalékot  uoni  akasztahmk 
(Pázm:  Préd.  396).  2)  [pungo,  pmictito ;  stechen,  heften].  JAz 
as.szonyok]  ablakokban  hogy  hiniet  varrnak,  rejtek  helyről  boros 
edényt  ők  előrántanak,  egyet-kettőt  aka.sztalnak,  ők  esmég 
isznak  (Tin.  267).  Az  varró  tőt  az  mellyében  akasztalta  (Prág: 
Serk.  901).  A  szarvas  tsak  akkor  ríj,  mikor  a  dái-dát  mellyébe 
vagy  ágyékába  akasztalják  (Fal:  BE.  61((). 

[Szólások.]  Hogy  akaztalyad  wket  the  kezedbe:  ut 
tradas  eos  in  manus  tiias  (KulcsC.  17.  DöbrC.  27).  Tő  őrébe 
aka.sztalta  (MA:SB.  33).  A  mi  szabad  akaratimkat  nincs  oly 
vasas  láncz,  mely  u  y  ü  g  b  e  akasztathassa  (Fal :  NU.  26.5). 


39 


liKLÉ-AKASZTAL-AKAUÉMlA 


AKANCbA— AKAKAT 


lu 


belé-akasztal :  iiuiJicn  ibeléikHMcttlás:  iijiplicatioi  MA.  (aii- 
kiiiiiitV'ii).  Hí-lé-akjuwtilt  hittel  liidti.vée  (MA:  Taii.  ll'JH). 
föl-akasztal :  Hiibiuilo  MA.  lanhangen]. 

meg-akasztal :  (lirciimligo ;  verbiiidon).  S«b,  fbigadá^,  eue.s 
tflrés,  mil\<'c  w-m  iik'í;  nem  akiiszfiltattaf,  be  nem  kettettec, 
sem  olaval  met;  nem  lagjitattíu- :  non  est  circumli(;ata,  nec  cii- 
rata  mediiamiiie,  nctpie  fota  oleo  (Helt:Bibl.    IV.    Isaias  1.  Pl. 

öszve-akasztal :  eompUco  MA.  connecto  ModLat.  ll'J. 
(verbiudeii,  verknüiifenj. 

lAkasztaló] 

palást>aka8ztaló :  &Ionile,  vtilgariter  pala-st  akaztalo  [halH- 
keltc]  iZicbyC.  lV:.i<M). 

Akasztás :  sugpendium  Ver.  misiieoido  Kr.  [áas  henkenj.  Ez 
a  Uolestjtner  lierczes  .  .  csak  az  emberek  akasztásában  és  vesi- 
tésébeii  gjOnyörködik  vala  iPetlií:  Krón.  lüiíi-ra).  Azt  .szoktuk 
mondiuii  liogy  a  lo|iá.sn;ik  akasztás  tizetése,  a  loiióiiak  akasztófa 
czímore  iftiizi:  Tronib.  ',)"). 

Akasztat :  (suspendi  jubeo ;  liaiigcn  lassenj.  Az  lopó  sidot 
az  n'iniai  Ioimi  akasztattya  es  1'e.szitteti  iPrág:  Serk.  731). 

föl-akasztat :  cw  Sokszor  a  kis  lopót  a  nagy  lopók  fel 
akasztatják  (Pázm:Préd.  tí:)8i.  Kik  kíizziil  egyet  az  commen- 
daitó  a  bázok  eleilie  felemelt  fára  felakasztatott,  a  má.sikat 
szinte  felköttette,  csak   .  .   .  hogy  néki  megkegyelmezett  (Haz. 

ILtJO). 

Akasztó  (liel\niév):  Karkasagazto  [VJ,  locus  (12(10.  körül, 
Wenzcl  Xl.t'.l).  Akaztowhegy  lX.55).  Vádit  ad  montem  qui  dici- 
tiir  akazti)  (CodDipl.  VU.l.  86).  Ad  magnain  viani  qna  itur  ad 
villám  (ikoztou  (VI  113). 

(AkgasztJ  aggaszt :  [suspendo ;  hangén].  Ffizze  sinorra, 
agga-szsza  nyaka  ki^rfll  iFalrNA.  137) 

[Si!Ólá.w>k.|  Nagy  tsiidi'mira  vagyon  hogy  te  illy  idegen  ifüi'i 
vitéz  emtjorre  szivedet  és  szeretetedet  aggasztottad 
(TessiSzMag  tíi)  Aggazd  szegre  a'  gondokat  (Kai: 
NE  2«). 

föl-aggaszt :  cv  t'.sá.szári  s-zolgálatomban  kflntösiSk  alját 
derekatokra  felagg.-Lsztjitváu,  forgolódjatok  (Monlrók.  VIII. 
438.    13!n. 

jAggasztalJ 

fol-aggasztal :  re  Várakozni  kőll,  mig  a'  Ivirsó  f»l-huz,il- 
kiKÜk,  és  iwzébc  vé,szi  ember,  liogy  magát  lől  akiirja  aggiuiz- 
talni  iLipp:  l'Kert.  11. i;i.'>).  IMmány  fel  aggaszt'ihia  az  vadá- 
.sz:'Ls'tol  sem  tiltii'itok  magatokéit  itíiú :  Cülsk.  33ji 

lAkgatl  aggat:  I)  Öve  mellé  vagyon  aggatva  ruhája 
(Gyfingy:  ClüU-.  1?.)7).  Vmelly  hiíliér  felbipta,  és  az  Am;in  abla- 
kára aggatt-i  szellíztetni  (Fal:  NE.  L'.'ii.  2)  .snbnecto  MA.  .-lssuo 
PP.  |neKteln|.  Igen  fodozzatok  a  misüet,  foielitoc,  aggatiatoc 
(Mel:  l'réíl.  Uö). 

föl-aggat :  I)  |s(u.iiendo;  hiingen).  Keoiiiw  le.-aen  ;iz  mes- 
tereket felaggat. li  il'ont  lnii  2)  .subnecto  MA.  (anliüngen, 
anheftenj. 

egybe-aggat :  Iciiiuiivto,  cuiuiuo;  dechten].  Kügefalev(>lnk('l 
aggaümak  egybe,  é.s  csiiuUáiuik  magokiuik  kőrnyfilkótóket , 
cuusuernnt  fólia  ticiis  iKiildi:  Hibl.  Goil  3.  7l. 

ösave-aggat :  a;  Fige  leveleket  aggatanak  f^ssve  (Mel : 
Préd.  lii;!!.  E"  név  lielzt^bub  ez  igékből  aggattatik-űnzue :  liwil 
és  Zebnb  iMad;  Eviuig.  2H,')). 

Aggaték.  Nomen  vcrbniek  ék-vel :  akadék,  raggaiék,  aggá 
ték,  ragiLszték  (CoqTCírain.  31ii 

AKADÉMIA  :  (academiaj.  A  liaza.ss;igh  az  <>mbi<ri  életnek 
némő-néini*  aiailúniiája  vagy  oskolája  iMad:  Evaiig.  US). 


AKANCSA  :  (vele.s ;  plankler).  Szamsákokval,  betiliákval. 
akaiicsikval,  jan(»árokval  juta  (Tin.  127(.  Vajdák,  betiliák,  akaii- 
gy4k   (151).  Jaucsárok,  besliák,  akanvsgyák  (152.  L  uo.  438). 

AKAS:  I)  volo  C.  (wollen).  Nem  akarom:  nolo,  renuo, 
detracto ;  inkább  akarom :  malo ;  jót  akarok  :  faveo ;  venni 
akarok :  emptiuno  C.  Ha  azokat  akamato<'  vaniato<: :  si  oo8 
expectare  velitis  (HécsiC.  2.  61).  Nem  akarlac  lieuau  megfor- 
dulnod :  níjlo  vacuam  te  reverti  (b).  Nem  akariuc  ennec  orzag- 
latfat  mfiraitonc :  nolumiis  bunc  regnare  super  nos  iMünchC. 
154b.  S,5.  215b).  Azt  akarom  hogy  i\vy  (VirgC.  20).  Niluan 
meg  teczik,  miért  wk  akartak  ea  keuantak  A'irgC.  78).  Ez 
oskolába  akarnék  tanulnom  (04 1.  Ila  akarz  megty-ztoj-thacz  en- 
ghemot  (JordC.  375).  Ne  akaryatok  felny;  nolite  tiniére  (JordC. 
400).  Mikorth  az  poiczra  fel  akarnak  menni  liSándorC.  tíi  Akara 
meg  szabadítani :  nitcbatur  liberare  eum  (Ilelt:  Bibi.  L  S2). 
Akarlac:  megtisztult  =  volo:  piurgator  (Sylv:UT.  L51).  Gya- 
korta (^bi  vitetfinc,  a  lioua  nem  akarnoioc  (Tel:  Evang  L114). 
Ha  iol  meg  akariuc  rostalnunc  (Mon:Apol.  2).  Akamáls,  nemls 
akarná:  volens  nolente  animo  iDecsi:  Adag.  144i.  Az  ki  mit 
nem  akiu-,  talál  okot  benne  iT)ecsi-  Adag.  166).  Vetk. 
galmato.sság  a'  k5vetkezend5ket  ak;urni  tudni  íMad:  Evai._ 
2)  [gaudeo ;  .sich  freuenj  ByzonyawaI  akarnám  ha  beeneb  érte 
lemnek  malazttyawal  beewSlkSdlietneem  (ÉrdyC.  572b).  Mellyel 
ugyan  akarom,  hogy  úgy  ki  nem  mondhatok,  a  minémü  sz-'ir 
nyiúséggel  lészeu  (Pázm:Préd.  6).  Szeretem  s  akarom,  hogy 
OtaviiLS  császárt  dicsiritec  (Prág:  Serk.  224).  Hogy  erre  vétód 
nél,  sokat  .szemléltelek,  akaiom  hogy  már  masi  liaz;i  le.shettolek 
(Gyöngy :  Cliar.  13.')).  Akartam,  hogy  igy  történt,  már  íoivpni 
nem  szenved  kint  (Amadé:  Vers.  11).  Hogy  hétfón  indulunk, 
azt  nagyon  akartam  iGvad:  ^ót.  128).  3)  |}J.£).).uj,-turiLs 
sum ;  im  begritT  .seinj :  Hamar  el  uezendSk  vattok  a  feldról 
kit  yord;ui  v-yzoe  atal  akiirtok  byniya :  traiuíto  Jordáné  poe- 
sessuri  estis  (JordC.  64).  Hogy  yol  legyen  tyiiektek,  es  hoz- 
zywllyaiuik  ty  eeló  napyd  az  felden,  kyn  erekesediiy  akartok : 
ut  protelentiir  dies  in  terra  i>osse,«.sionLs  vestrae  (6,5).  Egykor  a 
leány  dajkája  tehát  meg  akar  halni  lApoll.  1588.  MF.).  Mikor 
osó  esik  s  azt  megér/.ik  efféle  geleszták,  a  nap  el  akarván 
enyészni,  akkor  igen  kibújnak  a  lyukokljól  (Lipp:  PKort  U. 
237.).  Mikor  láttya  ember  hogy  a  fa  el  akar  veszni  (Lipp: 
PKert.  m.25;)). 

Akarás  :  [voluutas ;  das  wullen). 


(malevoleiitia  ;    bfMvilligkeit).    AC^re : 


gonosz-akarás  : 

Büli:s.    112. 
jó-akarás :  favor  C.  |das  wolwollen]. 

nem-akarás :  detrect-itio  C.  reiiutiLs  MA.  (das  nichtwoHen) 
Byiitetelnok  erekké  noin  /ikar.isíi  (C'ornC.  28i. 

fKlizmondá.s.]  Nem  akarásnak  nyögés  a  vége  MA.  (Fal:  Jegyz. 
920).  llo  az  nem-akju-ásnak  luUlokis  neliéz  a  véghü  (Bal :  Epin. 
9.  MHog:  'fOszl.  1.28). 

égy-ném-akarás :  (dbí^ensio,  dlst-ordia ;  luietnigkeit]  Az 
egy  iiem-alian'isuak  akiu-mitis  nehézzé  tévő  akaikUlya  (Pázm 
Kid.  81). 

Akarat  (aiartoddal  pro  akaratodd:il ;  s|ionte  tiia,  akartom- 
mal :  sponte  mea  MA.  ninrih  zereiil  VirgC'.  Un.  ■iiur(yával 
Hm.  3()7i:  I)  voluntjis  C.  Ver.  |«ille).  Istennek  aluiratya: 
numen ;  akarata  ellen :  iinite  C  Akaratom  szerint :  lubens  C. 
vohuitarie  MA.  Ak;iratom-ki\iil :  pnieter  üitentioiHMn  l'PBI.  In 
Lstis  i|u'uK|ue  WllLs  videlicet  Miuna  Sondor,  Keiisa  ot  Lliittim 
non  est  ttirra  ívmmimls,  et  tota  terra  ipsanun  \-illarimi,  "iiilii-et 
Akaratia  circnmjacet  in  metis,  nec  alicui  liceal  inhabitare,  nlsi 
priiis  domiiia  abbatlssa  voluntato  admiserit  (1108.  C<idI>ipL  IL48, 
VIb.  39  MFi.  V.steny  akarat:  nutus  diráias  lElirC.  130).  Legén 
te  akaratod:  voliintas  tiia  (MünchC.  23|.  Lnii  vr  istemiek 
akarattabol  (Virgt'.  Sli.  Kit   teizeii  liilaydon   akitralyaiuü   i'Aii. 


KOY-AKARAT  -AKAWAT(XsKni  UK 


akaiíatossAg— akAk 


4a 


1  la  m\koriiii  niai'ianak  rtt»lri'  N'alo  aUarat_\a  liv-eu  vala  iCoriiC 
17).  Twz.v  011  atyaniiiak  aUaj-atyat :  fai-it  vuliiiit;item  (JordC, 
37-1).  Ak.'iratom  zortMit  aldozmii  teneketli :  voluntario  (Kuk'.sC 
129).  \'etkeztiMn  akaratom  zoieiit,  cs  akaiatom  kniiSkl  (VitkC. 
25).  (Az  uj  l>a.s;uiak|  hozzam  akarattva  my  k^syeii  smiky  sem 
hvgya  iRMNy.  11.  löd).  Istoii  akai-attyában  áll  az  ul-rondolé.s 
(Czecl:MM.  -Sli,  3)  .-irroKaiiti;!  \'or.  MA.  (poniracia,  olksti- 
natio ;  oitjonsiiinl.  Mérf,'fW.'*Of,'iii'l,  da<;allyal,  akarattal,  káromlással 
rakna  az  mi  termeszetfinc  (liirn:  Vtcú.  252). 

[Szólá-sok.]  Maga  akaratján  járni:  *ingenio  suo  vivere 
PPBl.  Az  emberek  hátravetvén  az  igaz  istent,  íirdög  akarattyán 
jártak  (Pázm:Préd.  78.  81). 

égy-akarat :  |i-niR-ordia ;  pintradit,  einhelligkeit|.  Egy  aka- 
rattal: un.'uiimiter,  cunjuncte  ;  egy  akaratból:  concorditer ;  egy- 
akaratii:  unmiimis.  concors  C.  Eg  akai'attJii  lendnec:  conseii- 
."eriiit  iMiinchC.  -17).  Ez  zentseges  tanaeziiak  mind  hárman  egi 
akaratnál  engednek  (VirgC.  50).  Ez5c  ketten  igőn  eg  akaratuac 
valauac  (TelC.  9).  Az  egy  asztalon  élőket  az  edgyesség,  egy 
akarat  illeti  (Com:  Jan.  202). 

egyakaratos :  (con.sors ;  eiiimütig|.  Mykoron  ketten  h;u - 
man  eegy  akiu'atok  leendfltfik  kereesben,  meg  aggyá  tyiiektílk 
(ÉrdyC.  S3bl. 

gonosz-akarat:  malevoleutia  MA.  (liöswilligkeitj.  Másnak 
keuantam  kizagat  gouozakarattal  zandekal  (VirgC.  7). 

jó-akarat :  benevolentin  C.  Ver.  |\vol\vollen].  Jó  akarattal : 
benevole  C.  Jo  akjirattal :  Ixino  animo  (BécsiC.  88.  Knle.sC.  8). 
Nagy  dolgokban  az  io  akai-atis  elég  (Decsi:  Adag.  151). 

kész-akarat :  promptitudo  Sí.  P-iereitvvilligkeit].  Az  engede- 
lemhcn  kész  akaratóc  (MA:Scult  723).  Ké.sz  akaratból  senkit 
meg  nem  szomorít  (Com:  Jan.  185).  Kész-akaratbéli  bűn  (Bél: 
Comp.  177). 

köz-akarat:  consensns  Sí.  [einmütigkeit].  Fogadást  tőnek 
(ketten]  köz-akaratból  (Tani :  Szents.  Ki). 

nagy-akarat :  fastius,  snperbia  MA.  (hoti'art,  hoehmut(.  Nagy- 
akarati'i  (MA:  SB.  3(54.  Be\tlie:  Epist.  211).  Nagyakaratií  kevély- 
ség iIlly:Kat.  595). 

nem-akarat :  (nolle ;  das  niditwollen].  A  ki  az  o  fele- 
b;u-atyat  nteiidi  nem  akaratyáual :  percasserit  nesciens  (Helt : 
Bibi.  I.  Ttt3).  Oly  dolgokat  tanít,  mellyekkel  nem  akai-attyával 
az  igaz-ságot  erós.síti  (Pázm :  Kai.  1B5).  Nem  akai-sz  szeplds 
moiBokban  keveredni,  s  azonban  a  nyájas  tjiisaság  nyújtón 
uyiijtja  az  alkalmatosságot ;  esztelen  nemakarat  ez  (Csúzi :  Tromli. 
210). 

szabad-akarat :  libernm  arbitrinm  SK.  [freier  uille].  Szabad 
akarat  szerint  vali'i :  volunt;u-ius ;  szíibad  akaratomból :  spoute ; 
szabad  akaratjából  való :  .sixintalis  ;  szabad-akaratú  :  ultronens  C. 
Ha  zabád  akai-attyan  yarhatot  (ÉrdyC.  610).  Zabadakarathywk 
z\'\  renth  való  bewkezvvsegwk  (Komj :  SzPál.  35). 

Akaratos:  1)  voleus,  vohmtarius  MA.  fwillig,  ft-eiwilligj. 
Akaratos  zegenseg:  paupertas  voluntaria  (ElirC  58).  Akaratius 
áldozat:  voluntaria  oblatio  (BécsiC.  2201.  Bódog  ember  ky  fely 
vratli  es  w  parancholatyba  ygen  akaratws :  úi  mandatis  ejus 
_  volt  iiimis  (Knlf.sC.  289).  Hazasagra  akaratos  (ErsC.  3(í0).  Aka- 
ratasoc  vóltatoc  rea :  velle  coepistis  (Helt :  UT.  z5).  Nagyi-a  vágc'i, 
akarato,s  mindenre  (Cis.  M).  Bátor  ordilg  légien  fellaitar  benne, 
de  nem  tagadhatod,  hogy  teis  akaratos  nem  volnál  hozza 
(DecsiG :  Préd.  20 1.  8)  arrogáns,  protervus  MA.  (eigensinnig]. 
(MA:  Senlt.  965,  Zvon:  PázmP.  332).  Az  akaratos  és  csak  maga 
eszén  járó  fejes,ség  (Fal:  UE.  451).  Akaratos  maga  meg  kötés 
(Fal:  Jegyz.  933). 

Akaratoskod-ik  :  [olxstinatns  sum ;  eigensinnig  sein].  Noha 
a  test  akaratoskodik  rajtad,  de  nincs  arra  hatalma,  hogy  néked 


tr.rvéiiyt  szabjon  (SzAiiyi:  Mártir  Kor.  181.  MF.).  Kiik'inös  agyaK- 
koífesal  akaratoskodniik  (Fal:  NE.  75.  Csúzi :  Síp.  102.  Kr.l. 

Akaratosság:  pertinacia,  obstinatio  Kr.  (eigen-sinn,  hart- 
niickigkeit].  (lijrii:  Préd.  218).  Az  természetnek  fel  fuvalkodott 
akarato&sága  (Pázm:  Kai.  1).  Az  akarato.ss;ig  rút  pntiadása  az 
ehnének  (Fal:  UE.   176). 

Akaró  :  volens ;  Srőmest  akaró :  Inbeus  (.'. 

egy-akaró :  [coiisors,  einmiitig).  Myndenben  eegy  akarnok 
eegy  kewanook  leeznek  (ÉrdyC.  81tíb). 

gonosz-akaró :  malevolus,  malevolens,  infestus  C.  [böswillig]. 
(Kár:  Bibi.  1.561).  Gonosz-akaríínkat  szeressük  (Pázm:  Préd. 
125).  Gonosz-akarói  voltának  az  arvaknak-ls  (Ver:  Verb.  197. 
Zvon:  Post.  1.18). 

jó-akaró  :  benevolus,  beuevoleas,  fautor  ;  jóakaróm :  amicus 
C.  (wolwollend,  gönner).  Jobb  akaj-ó:  beuevolentior  C.  Jo  akaró 
iiepec:  hominas  bonae  volmitatis  (MünchC.  111).  Predicallasra 
jo  akarok  es  kezek  (DomC.  124).  Job  akarókat  szerez  neked 
(Boni:  Préd.  411).  Jóakaró  barátink  (Com:  Jan.  194). 

kész-akaró  :  promptns  Sí.  [bereitwillig]. 

kószakaróság :  [promptitudo ;  bereitwilligkeitj.  Kész-akaró- 
ság (MHeg:  TOszl.'  1.118). 

nagy-akaró :  fastnosus  C.  snperbns,  arrogáns,  ambitiosns 
MA.  Iliollai-tig,  hochmütig].  Keuéllyec  és  nagyakaróc  (Helt:  Mes. 
221.  Helt:  Krón.  123). 

Akarom :  [tó  volo ;  das  wollenj.  Akaratodon  áll,  és  annak 
hátra  hagyá.sában  egyéb  mentséged  nem  lehet  hanem  a  nem 
akarom  (Pázni:  Préd.  979).  Az  úgy-akarom  dolgában  vig  kedvek 
szerint  ntzáról  ntzára  lopják  magokat  (Fal :  NU.  254).  Ha  a 
nem-akarommal  jár  a  válasz,  elkedvetlenednek  (Fal:  NA.  221) 
A  tiszta  neni-akarom  ül  homlokokon  (Fal :  NU.  289). 

Akartva:  sponte  Kr.  (vor.siitzlichj.  Nem  akartva:  nolens 
(Com:  Jaa  192).  De  talán  akartva  te  aztot  halasztód  (Zrinyi 
114.  31).  Édes  apám,  hát  így  kivánsz  tenni  én  velem,  s 
akartva  szégyenemre  lenni?  (Gyöngy:  Cliar.  166).  A'  terhet 
akartva  hordozza  (László :  Petr.  105). 

kész-akartva :  .s-|ionte,  stndiose,  de  indnstria,  voluntarie  Sí. 
[vorsiifzlicli,  absiclitUch].  Kész  akartva  való  vakoc  és  siketec 
(Zvon :  Post.  II.  239  Zrinyi  II.  11 7 ).  Ké.sz  akartva  kinyújtottad  lábai- 
dat (Tani :  Bar.  89).  Kész-akartva- való  martyromság  (Tani : 
Szents.  12). 

[Akarva] 

kósz-akarva :  c\.t  Kik  készakarva  Israelböl  lelketeket  ve- 
szedelemi-e  vittétek  (Káldi;  Bibi.  Bir.  5:2.  MF.  MA:  Tan, 
Elób.  23). 

szabad-akarva :  cv  Választva,  és  szabad  akarva  számta- 
lan kisebbségeket  szenvedett  (Pázm:  Préd.  52).  Hogy  megmu- 
tatná, hogy  szabad  akarva  szenved  (Illy:  Préd.  1.318). 

szánt-akarva :  cv  A'  bőjtölésbeu  való  szenvedésinket  .száutt- 
akarva  haszontalanná  teuni'lk  iPázm:Préd.  108). 

AKÁR:  1)  [sane,  certe,  vei,  -libet,  -vis;  meiuetwegen, 
wenigsteiLs,  nacli  béliében,  -iinmer).  Akar  czak :  saltem  MA. 
Erdemleneem  akar  chak  egyzer  látnom  az  zvzet  (HorvC.  95). 
Legón  ergalmassagli  az  zegen  embSrrel,  akai-  cak  enerthem, 
ha  adamert  nem  lezőn  (TihC.  251).  Leány  akar  the  mykentli 
yary,  thegy  mynekwnk  nalazt  ymmar  (ErsC.  507b).  Talentum 
akar  talent  íRMNy.  II.  51).  Olvasd  meg  az  alsó  rendet,  akar 
penig  akar  mellyiket  az  három  közznl  (Helt :  Aritm.  F5).  Halá- 
lom után  akar  felforduljon  a  főid  (Decsi:  Adag.  23).  Akár  én 
hol  járjak  keljek  ez  világ  szerint,  víg  .szivemben  nálad  vagyok 
szerelmem  szerint  (RMK.  n'.76).  Ezeket  akar  ember  mint 
tekerje  és  csigázza  .  .  (MA :  Tan.    152).    Ebredg)  űuk   fel   akár 


43 


AKGSA-  AKOL 


DISZNÓ-AKOL-  :T,I-AI. 


41 


tsak  mfwt  (Pázm :  Préd.  84).  Ax  orvot,  akar  tolvajt  meKÍogváii : 
capto  fiire  vei  praedoiie  íVer:  Verb.  239).  S)  (akár— akár, 
akár  —  s  akár,  akár  —  avagy  :  sive  —  sive  ;  ob  —  oder,  spí 
es  —  sei  Ci).  Mei;  tertpk  tv  nll.'LsIokra  akar  akaryatoks  akar 
ne:  redibitis  ad  statnni  iiustrum,  velitm  nolitis  íElirC.  lo.Si  Akar 
pajKjk  woltaiiak,  awat-y  Ijaratok,  ba  kytli  latotb  twnyaaiiak  leiuiy 
megb  fpddfltte  (ÉrdyC.  4'J7i.  B;itor  akar  dö^b  balaly  lep;n  akar 
kedegleii  mvritry  lialal  Icceii  myi>ddenlx)ii  yo  zereiiclicye  \er^ii 
iTelC.  347).  Akar  alKi^'iani  ak.Hr  viijyazak  akar  valamit  cgicbct 
tegiek  imiideukoroii  az  ktirtiiek  zozatya  fi|pyiiil>e  baniioslik 
íVirgC.  115).  Akar  (.«ivei  ilywiik,  asi  vnutk  ilywiik,  akar  (sivei 
me);  ha'yonk,  az  vniak  balunk  niet,'li.  Aiuiak  okayrtli  akar 
(.•Áve)  ilyivnk.  akar  (.livei  me^'  balyunk,  az  vrp  vagyunk  (Koinj: 
SzPál.  Otii.  Ó  kraélw  bízá  azoknak  életit,  akár  elboc'sá'«a,  va(,'y 
megállja  Iwsw.iíját  (Tin.  23 1.  Akár  i'ij  .s  akár  avas  idével  nia- 
gyaráztassck  az  igaz.siig:  nem  Jiz  szókra  kell  nézni  (Pázni:  Kai. 
713).  Azt  végezek;  hogy  el  kellene  titkolni,  akái-  LLsbonába  ment 
volna  akár  az  országból  kiment  volna  iMik:  MulN.  180).  Azt 
a  szép  személyt  akár  imetten,  akár  álmomban  lígy  látom 
mintha  kést  vernének  belé  (201).  Ne  félj  semmit,  mert  mind 
akár  éljek,  akár  baljak,  megótalmazlak  a  ve.szodelcmtíl  (230). 
Abroncs«tatja  [derekát),  akár  vebcssen  lélegzetet  s  akár  nem 
(Kai:  NA.   litii. 

AKCSA :  [qiiadrans ;  beller].  Nem  iózki  iiinetén  migticm 
megadod  az  vtolso  akcat  es:  (piadrantem  (MüneliC.  21b).  novis- 
simum  minntnni  Í142).  Krezte  ket  fel  akcat  ki  mondatic  nejjed- 
nec :  duo  minuta  quod  est  qiiadiam  (97b.  Iö8b). 

AKNA  (nkann  1222.  nUi'a  MA.) ;  I)  Aknája  v.  akonája  az 
liordcjnac :  oriticium  doliorum,  mundlocli  an  den  fássern  MA. 
A'  Injrok  a'  bordókbúi  az  aknáján  ki  folynak  iLipp:  C'al.  til). 
U)  .s;ilin.i,  .salis  fodina ;  salzgnibe,  salzbrunn  MA.  Akna-begye 
(1197).  Salis  fodinae  ijiiae  Akana  vouuitur  (1222.  Jenioy).  N'assal 
keresik  fenekét  aknáknak  (.Szentm :  TFiú.  21).  Tordai,  kolíMsi 
;iknákWil  kikeM  temérdeki  só  (^vjil:  Krón.  36). 

só-akna  :  salina  C  salLsfodbia  PI'BI.  (sjdzgrubej.  (Helt:  Krón. 
t>.  KákF:  Lev.  1.173,  481). 

AKÓ:  1)  [eimer).  Akó  avagy  hatvan  négy  itzés  niértéc; 
metreta  (Com:  Jan.  liiő)  Akones  farimie  de  frumento  (122ti. 
oki.)  Qnaelibet  maiisio  tenetur  dare  octo  arones  pnri  frumenti, 
et  finilibet  aco  c.ntinet  (piinque  cnbnlos  Syrmieiises  (1237.  oki.). 
Quinqiiaginta  eubnlos  vini  enni  ningno  oiibido,  (jui  vtilgo  ako 
voeatur  (1240.  GjdDipl.  I\'  U'Si.  Medinni  akoneni  vini,  (piar- 
lam  partém  akonis  vini  .solvere  tenentnr  ("V'III.  1,  Koi.  Modiii.s, 
alias  ako  (VIII.  7,  lii3i.  Frngiatiea  vulgo  akon  diéta  (C'odl'atr. 
IIL188).  Papíui  egb  akoyawai  egli  forintbon  agyak  oda  (I^evT. 
1.280).  Tizenöt  akó  lenmagolajat  is  hozzatok  (Mon'I'ME.  1.212). 
Maradt  ezer  aki'i  pe.szmét  (Monlrók.  VHI.30))).  8)  Akó,  mellyel 
bord'ít  mérnek :  dlsptra  doliaria,  der  wassereimer,  mit  weleliem 
man  die  fii.'íier  me.ssct  I'P.  virga  aritbnietica,  doliarLs  Sí.  A 
dé/.smálástuui  én  eljárok  mindeiieklien,  de  hogy  a  k(innv.ok 
borálmn  csak  az  akót  l«emávts;mi  is,  lehetetlen  ;  mert  azok  alwo- 
Uite  dézümát  nem  akani;ik  adni,  si't  nieu'  si-ni  engedik  akiV/ni 
(RákF:  Lev.  L258i. 

Akoz:  dioptra  doliaria  vini  miHliinn  exploiare;  die  Oissor 
me«.sen  Pl' 

meg-akóz:  cv  (KákF:  Lev.  L258;  1.  akó  2). 

AKOIi  (Uj./í<(Í  1374.  C'odDipl.  1X.4,  631.  acil  NémGl. 
■  ■<i.'  l'Ilorv:  A|x)l.  SÍ.  uWy  ACsere:  Ene,  209.  vigy  baza  ot/odra 
lüm :  Ének.  32i;i :  caiila,  l»wtar,  IhivíIíii,  niandni  C.  (viebhof; 
»lall|.  Ep  akol  es  e^  paztor:  iniimi  ovile  et  imiis  pif-ior  (lliincliC. 
191  líHii  Ez  aealliol:  ex  hoc  ovili  (NémGl.  130).  Az  yohok- 
nak  aklakatb  alkottnik  (.lordC.  IStil.  Egy  dlssaio  barum  aklnban 
'ÉrílyC.  B44l.  Jnbokiuik  okolabfi:  in  ovile  oviiim  (DöbrC.  344). 
Anya.sze«tegUiaziiac  aklat  Imborgatliac  (Mon:A(kil.  :;i.  Aklaink- 


\-,\  ftkreiiiket  kioregették  (KecckTürt.   IV.IOI).  Az  igaz  bitiiek 
;(kljál)a  viszi  (Ágost  :Zar.  13i. 

(Közmondás.)  Nem  bátorságos  soha  ;iz  bárány  az  farkaiwal 
azon  egy  akolban  (Prág:Serk.  355). 

dÍ8znó-akol:  [suile;  sebweiii.stallj  (Pázni:  Préd.  237 1. 
jiih-akol:  ovile  C.  Nom.'  417.  (sebafstallj.  (Kfim:  Préd.  5ö3). 
kecske-akol:  caprile  C.  Nom.'  417.  [ziegenstallj. 
ló-akol:  [e<piile;  pferde-stall).  Ixiacol  [locusj  (1193.    Kiiauzi. 
Ujakal  (1.174.  C'odDipl.  lX-4.  631). 

ÁKOVITA  l'i'jtirivitn  VectTraiLs.  18):  [aqua  %itae ;  brannt- 
neinj.  Hozanson  egy  kevés  ákovitát,  égett  bort,  rosólist,  |iályiii- 
kát :  ein  weuig  brandewein  (KirBesz.  62). 

AJj  (Oi-iiar  1239.  (Mn\u  1263.  1384.  Czin.  Villa  u'sim  sokora 
CodPatr.  I.28i:  1)  (iiiferus;  unter  ].  Villa  Oliiémet  (122i).  eWtt, 
VKeg.  88).  Püssessio  ol  egrus  (ZiebyC.  IL207i.  Al\iii(2  (1248 
v«.  Alsó  Vincz  1361.  Czin.).  2)  Allya  iiiiinec :  ima  |>ars;  imterer 
teii  MA.  0  rnhaiaiuic  allaba :  in  ora  ve.«tiinenti  siii  (BécsiC. 
1.89).  Fell51  meud  el  aHaighui :  a  sursum  usquedeorsum  (MiincliC 
105).  K5ntős5k  allyaat  tely  e.s  bozaak  cyi»j«al  (ÉrdyC.  4ő2i. 
Meges  uctte  az  hydeg  az  labom  avat,  mert  akorys  neni  iiolt 
eypelysem  (LevT.  L75i.  Egh  zoknya  myiid  allya  fely  bar- 
.sonnyal  wettetb  (KMNy.  llb.  34).  lllete  az  i'i  rubaianak  alliat 
(Fél:  Bibi.  13).  Egy  szoknya,  a  feli  züld  bái'son,  allya  zJilil 
atlacz  (Gér:  Kártt.  1.228).  Folyt  a  büdös,  alját  (farát)  bármi- 
kép szoritá  (Gvad:RP.  III.  cikkl.  8)  (Iwus  subterior;  uutor- 
laum).  Territórium  Folwalya  vocatnm  (1284.  Knauz'.  Szillyos 
I  szilas):alja,  pratum  (Czinári.  Az  .sororoknak  meeg  agyoknak  allyat 
meg  seupry  tyzteligya  vala  (MargL.  MF.i.  Ileiaba  kere.stek  eu  lel- 
kemet, be  mcimek  földnek  allaba  (ApiirC.  91.  Ejiilierekiiek  fiai 
te  ziun'iadnak  fedeze.se  allába  renienkediiek :  sub  tegmiiie  ala- 
nim  tiiarum  (DíibrC'.  861.  Az  egész  begy  allya  tartomány  (Kár: 
Bibi.  I.499>.  Az  kertec  allyára  (MA:  Scult.  72i;ii.  A  test  gyönyör- 
ködésének szomjiibozása  azaz  hasnak  és  has-allyának  kedve- 
zése  (Pázni:  Préd.  87).  Rakva  az  gallér  allya  átokkal  (MKyiI: 
Zsolt  23,  112i.  Orrom  alja  épen  akkor  mohosodott,  a  pillét 
liö<lr;itteni  (Gvad:  KP.  86).  4)  Barom  allya:  siiljstranien  C. 
IjÓ  allya :  snbstranien  PPBl.  (stren).  Eb  dLszjiíx-  alabbji  sokat 
bányatá  (a  foglyok  közül)  íCiörcs:  Máty.  68i.  Vagyon  loiiatw 
allyát  ki  meg  vesse  (C'sákt :  Assz.  7 1.  5)  (reliqiiiae,  rejicula, 
scoria;  rest,  anssclrnss,  schlaeke).  Gabna  allia  [Nprostol  (Radv: 
Csal.  11.67).  Az  te  népednec  allya  (quae  reinanserint)  fegyiier 
miatt  búlI  el  (Kár:  Bibi.  130).  Éreznek  allya,  salakja  (Com: 
Orb.  137). 

ajtó-alja :  by  potliyron,  küszöb  PPBl.  (seliwelle). 

bőr-alja.  Bír  alját  el-fiitó  senyvedi  vizi-kórság :  anasarva 
PPBl. 

bőraljai :  intereiis  PPBl.  subcus,  subcutaneiis  Sí.  [uuter  der 
liaul  U'tindliili]   H.1r;dlyai  tetű  (MLsk:MCert  636). 

derék-al,  derék-alj:  culeitra  PPBl.  (nnterbett).  Paplan... 
derekid  .  .  fey;ü  .  .  wiuikw  (KMNy.  Ub.  .3(ii.  I>erek  állyokkal 
(így),  piirnakkal :  mit  |H)lsteni  und  kisseii  (('oni:Vest.  HC  12ö). 
Nem  kellett  akkor  donyha,  derekalj  a  vendégek  számára  iMoa 
írók    X1.1Ö71.  Derekallyra  való  tok  iXXlV.231). 

derékaljas  :  (culcitratus ;  mit  einem  unterbett  verseim).  Pa|>- 
lanos,  derekaljjLs  ágy  (Bethl:Élet.  299i. 

eke-alja.  Egy  királyi  eke  alja ;  aratiiim  regalis  nieusurae 
jmorgeii,  joeli)  (Ver:  Verb.  245.  246.  Kr.i.  Haroni  eke  allyanjil 
t'ibb  le^ziii :  ultra  tria  aratra  )213l. 

éaztérha-alja :  stillieidiiwi,  csepegA  Major :  íszót  jtraiife). 

fej-al,  fő-al  (fryfl  RMNy.  IL  66.  jiuatj,  íuo/y  Kadv:Csal. 
ILsö.  /.i«/,  fywíl  1U.228.  J'umly  Nad:  Kert.  278.  fi  o/íya  Com: 


VAS-FK.)AI.  -ZAsXXiVaIJA 


AlJ— ALÁVALÓ 


46 


Jan.  112).  Ffi  ;ill.v:  ccmwil.  váiikos  MAI.  kisspii  (CVim:Orb. 
147).  Al<r/A)ii  valfi  a"  h:üoiiac  vtorfaUiii  e^  fí>  aluu :  siiper  cei- 
vical  ^M^ÜK■hC.  78i.  Keotli  derekai  liarom  feyal  díMNy.  II.  36, 
84).  Ffialonii  aloszik  vala  (S.vlv :  IT.  1.5.5).  AliLSzic  vala  egy  fo 
allyoii  (K:ir:  Bibi.  III.:i5l.  Paruay,  tö  alliay,  vankosi  (Lép:  KTiik. 
242).  Airy.'uiak  f.1  allya  iDebr:  Ker.  2:53). 

vas-fejal :  iKUitilliim ;  d,as  heidei.'sen  Po-íti:  Nom.  102. 
fejeiké.    Hátrúl  azért  dombos  [a  liajam|,  mert  f('k.szik  fejei- 
kén, é.s  ez  neveztetik  .-iinvonnak  a'  nevén  (Gvad:  raót.  94). 

[föld-alja] 

földaljai:  (.subterraneas;  uuterirdiscli].  Fftldallyai  kamaráts- 
k.-ikat  ásnak  niasoknak  a'  darások  (Misk:  \'Kert.  651). 

hadnagyság-alja :  [oentinia ;  babiillon].  Chyak  száz  lóra 
attanak  az  en  hadnaésagom  allyanak  penszt  (R>INy.    II.   144). 

hón-alja,  hón-alj,  hón-al:  ala,  axilla  C.  [achselhiihle).  Térd 
lu'mallja :  imple-s  C.  A  gyökere  :\  liolnod  allyánac  dogét  el  vLszi 
(Mel:  Herb.  4Si.  Láta  fekete  hollókat  az  embereknek  hón-allyok 
alat,  vagy  válókon  fibii  (Jlad :  Evang.  2CIT).  A  bal  liolnaly  alatt 
(ACsere:  Ene.  253).  Hólna  allyát  el  ftitá  á  szederies  orbántz 
(Sz«ntm:TFm.  10).  Holna  allyát  fel  ővedzette  (Hnszti:  Aea  21 1. 
Bíidős  lábú  vagy  hólnaljii  ember  (Misk:  Míei-t  217).  Meg- 
kapja tíjatskáját,  lionaly  alatt  viszi  (Kónyi:  HRoiil  12B). 

ing-alja:  (femoralia;  unterhosen].  Nenczen  semyni  hanem 
ezac  engalya  [így]  ruhám  es  cordam  es  zoknyam :  femoralia, 
chordani  et  timicam  lEhiC.  47). 

kapitányság-alja:  [centm-ia;  bataillon].  iCom:  .Jan.  145i. 
Csak  egy  kapitánság-alját  sem  tnda  kegyelmed  állítani  (RákF: 
Lev.  IV.493). 

kar-alja :  [pars  snb  ehoro  sita ;  ranm  miter  dem  chor].  De 
menere  az  legendának  folyása  t.irgya  [tartja]  az  k.irallyat 
mongya  zent  egj'haznak  (MargL.  99). 

kasza-alja.  Egy  k,a.sz,a  allya  reth  vagy  .széna  fű:  pratum 
seu  foenetimi  ad  unam  falcem  sufticieas  (Ver :  Verb.  215).  Adja- 
nak az  barátoknak  tíz  k-a-szaalja  fiivet  (SzékOkl.  11.84). 

kornyéta-alja :  [manipulus ;  bataillon].  Pálfi  liada  22  kor- 
nyéta-alja  és  két  batalion  (RákF:  Lev.  1.502). 

száz-alja:  tenturia  C.  [bataillon). 

század-alja :  cw  A'  más  század  allya-béliec :  snceenturiati 
^Com:  Jan.  150). 

szék-alja :  (dLstrictus ;  distrikt,  stuhi].  A,sszon  [Izabella  ki- 
rályné] elirata  minden  .szék  aljának,  kik  akkort  mindnyájan 
Szászsebösben  valának  (Tin.  20.  39ö).  Az  molduaiak  beötének, 
flk  rabiának,  li!U'om  .szék  aljába  .sokat  k.apdosának  (Tin.  27.) 

szoknya-alja:  [tiuiica  interula;  nnterrcck].  Gránát  szoknya- 
alja (Radv:  Csal.  11.6). 

[talp-alja] 

talpaljányi :  [iiedalis ;  fas.sbreitj.  Egy  talp  allyané  földnél 
nem  bír  (Dee.si:  Adag.  30.  342). 

tized-alja :  deciuia  C.  MA.  [zúgj.  Tized  allyára  o.sztani : 
deciu-iare ;  azfm  tized  allyai :  eommaiüpnlo  C. 

vár-alja :  oppidum  subarcease,  plaga  subarcensls  Kr.  [gegend 
unter  der  bnrg].  A  vár  alján  legelvén  vájkáltam  (Fal :  Vers.  907). 

zászló-alja :  vexillatio  MA.  manipulus  PPBl.  [bataillon]. 
■Seregenként  minden  zászló  allyánac  hat  laytorat  adáuac  i  Valk ; 
Kár.  15i.  Két  ziszlóalla  lanekenet  (Monlrók.  111.201).  Az  kőr- 
nifilette  való  zazlo  allia  népet  az  ellenség  közibe  boezata ; 
cohortem  praetoriam  (Decsi:  Sall.  50).  Elrendelni  a'  sereget 
zászlónként,  zászlóé  allyára  (Com:  Jan.  145).  Várnak  ü'ányában 
^^zue.sakl•ól  négy  zászlóalja  Sréter  uram  katonája  is  megegyezett 


velünk  (liiikF:  l^ev.  IV..)46).  Kii'ályát  megoalt;!,  elliagyta  z;lszl<>- 
jának  alját  i(iv;id:  HP.). 

Alá  ('il!á  Helt:  Krón.  35b.  83.  alláin  Kulcs  Evang.  8):  1) 
[adv.,  praef  ]  M)  deorsuni,  infra  C.  \'eT.  [de-,  sul)- ;  nieder,  hinun- 
ter,  herunter).  Alá  felé:  deorsum,  infra  MAI.  Feietól  fogua 
labayg  ala  íVirgC.  104).  Templomnak  .soixjrlaha  le  zak.ada  főlcM 
mind  ala  (WinkC.  228).  Subíi,  gombok  wadnak  rajtba  svvrőn 
az  mellyen  ala  (RMNy.  II.  210).  Péter  Komába  iőt,  kit  oztan 
Nero  lábbal  ala  meg  faszitetőt  volna  (Szék:  Krón.  93).  El  aláig 
iargallvanae  iCJörcs:  Máty.  70).  Túros  lábat  vele  kenny  térdétől 
fogua  alá  ihVank:  HasznK  16).  Hegyríd  alá  lévó  meredekség 
(Land :  UjSegit.s.  1.338).  Hamiyatta  avagy  artzal  alá  fekúvén : 
eubantes  supúü  vei  proni  (Com:Vest  81).  Vü.  alá-esik,  -függ, 
-hajol,  -jfi,  -megy,  -néz,  -nyom,  -száll,  -taszít,  -vet  stb.  b)  [infra ; 
untén].  Oda  alá :  infra,  infeme,  inferiiis ;  drunten  PP.  Mykeppen 
ala  niegtettyk :  sicut  infra  apiarebit  (EhrC.  2).  Ez  may  alaa 
mondandó  epi.stola.at  lErdyC.  607b).  Keztek  choda  tételek  meg 
sok,a.swlny,  kykrevi  jde  ala  iobbíui  mondatik  (DomC.  151).  Myntli 
ym  megh  hallok  ide  ala  (DebrC.  503).  Arról  ide  .alá  szóloc 
íMel:  Herb.  7(i).  Erról  oda  alá  .szóloc  (71).  Kalastromot  épfite 
oda  állá  Magyar*  országban  a  Balaton  álló  viz  mellété  (Helt: 
Krón.  35b).  Ninczen  .sem  az  eegben  oda  fel,  som  az  fóldön 
ide  alá  (Kár:  Bibi.  L311).  Moy.ses  méné  a'  hegyre;  tsak  néki 
szólla  isten;  a  község  ide-alá  távul  állott  (Pkan:  Préd.  84).  S) 
[postp.]  alám,  alád:  sub  me,  subtus  te  M.\.  [unter  mich,  unter 
dich].  a)  [hely :]  Nem  goitnak  zőuetiiekét  es  vetic  ótet  a'  zapu 
.ala  iMünchC.  20).  Vigyetek  ky  az  eeg  ala  (DomC.  142).  Nem 
vágok  melfo  ho*  be  yew''  az  en  luaylokom  ala  (JordC.  375).  Nem 
ak.artak  Myklos  vi-am  al.ays  kochytb  adny  (RMNy.  IL  79). 
Könergek,  bog  _ha  walami  lo\v,ath  .adhat  alám  (LevT.  1.27). 
Lovakat  is  rendeltek  alánk  (Mik:  Tl^ev.  32).  b)  [átvitt  értelem :] 
Otalma  alaa  ayanlyok  (ÉrdyC.  648b).  Ayanlom  en  bynfls  feye- 
meth  te  kegelme-ssegSdnek  alaya  (CzechC.  70).  Zágrábi  pfls- 
peket  szolgálta,  onnét  iutot  amiac  vtánua  egy  vitezló  nagy  vrr 
.állá  (Helt:  Krón.  83).  A  tóruénnec  alláia  vettetec  (Kulcs:  Evang. 
8).  Minden  ember  hazugság  alá  vettetett,  és  meg  csakatkoz- 
hatik  (PiVzm:  Kai.  550).  Hízelkedvén  magok.at  .alám  adgyác 
(MA :  Bibi.  V.9).  Alája  vagyunc  vettetvén  ez  világi  .six'  nyomo- 
ruságoknac  (Zvon:  Post.  1.36).  Hog  haj-tana  <az  kyral  li.anak 
hyw.sege  álla  i  ErdOi'.szgy.  309).  A  hű  A.  gondviselése  alá  bízá 
(Mik:  MulN.  201).  Hagyjuk  a  többit  az  isten  rendelése  alá  (317). 

föl-s-alá :  [sinsum  deorsum ;  anf  und  ab].  Fól  s-alá  sétálás 
(Zvon:  Post,  II.27.3).  [A  nőteleneket]  fel  s  alá  forgatván  a  .sze- 
rentse  (Fal:  NE.  8|. 

Alá-való :  I)  [inferior;  untén  beBndlich).  Emiye  bolcha 
wagyon  ez  ide  ala  walo  ym,adsagnak  (PeerC.  172).  A'  .s.%s  ma- 
ga.s.sakat  keres,  és  .az  alávalókat  elhadgya  (llly:  Préd.  11.441. 
290).  2)  intim.as ;  geringen  standes  ILA..  Nem  ahávaló  rendból 
de  nSmfls  (DebrC.  188).  F5  ember,  alávaló  ember  (Ver:  Verb. 
szót  12).  Királyoc  el8tt  kezd  állani,  nem  marad  meg  az  al.á- 
valóc  kSzStt  (MA:  Bibi.  1.567 1.  Az  enibereknec  alávalói  felma- 
g.asztaltatnat  (482).  Alávaló  apró  Lskolác  :  triviales  scholae  (Com : 
Jan.  156).  Aliiv.aló  ember  volt  [Bánffi  Györgynének]  apja  a 
Bánfti  famíliához  képest  (Haz  1.298).  Delimánt  nem  lehet  úgy 
büntetni  ezért,  mint  egy  alá-valót  (Kónji:  IlRom.  132).  S) 
vilis  C.  [gering,  wertlos,  nichtsnutz).  Alávalóvá  le.szek:  vilesco, 
e.'tsordesco  MA.  Alávaló  feyeer  [Xizto  (ÉrdyC.  580b).  Alávaló 
ruha  (DebrC.  262.  KazC.  84.  101).  Borw-nk  bizon  alávaló  vvagion 
(HMNy.  11.209.  LevT.  U.342).  Az  mi  lelkfuic  meg  vtálta  az  alá- 
való kenyeret  (Kár: Bibi.  1.139).  .\z  al.ávalóját  válogatni:  de 
faece  baiu-h'e  (Decsi:  Adag.  71).  4)  tabeniariiLS,  ludicer  C.  abjec- 
tus  MA.  [improbus ;  niedertrachtig,  gémein].  Nem  .az  alávalója 
az  nem&s.ségnek,  hanem  az  színe  (Monlrók.  I1L150).  Az  ket 
labu  embereknek  .aUávalói :  bipedum  nequis.simi  (Ei',asm:  Erk.  10). 
Hiu-múitz  garasíjn  .adaték-el,  mint   alávaló  (P,ázm:  Préd.  52).  A 


47 


alAvaiAsA(j~me(;al.^.A>< 


.\lAtJA-MEG.\LAz.iS— AI^\tóON 


48 


liaj.-«álak  az  embernek  igen  alávaló  és  gyenge  részei  Olly: 
Pré<l.    I.25r,i,    A  poklussáx  et;)'  alávaló  és   riit  njavala  (17 1>. 

Alávalóság:  viliUus,  iiifimitas;  iiie<lrii;keit  i'P.  Vmi  itt 
vagyon  a  mind  IwkatHlla  (kardé  dolog,  alávali'jnágj:  lauter 
gerinKe  saclieii  iKirlifesz.  'iSi. 

Alább:  I)  inferinn  (_'.  MA.  uiodriger,  Pl',  [wciter  uuten). 
.Myk.Mit  .dalj  jelenik :  ut  iiifra  imtcbit  lElirC.  H).  McgfJö  men- 
den  germekeket  ket  eztendeioket  ei  alab  az  idő  zorent :  et 
int'ra  (MiiniliC.  17).  Jfiyőnc'  imniar  edeb  alab  (UiiaryC.  20). 
Meg  kyusebbőjteod  cwtet  alajib  az  angyaloknjuU  ( ÉrdyC.  535b). 
Ha  a'  t'akadékiuii-  .•aine  aláb  lé.szen  az  természet  szerint  való 
bfiniél,  ixiklosságnac  raaiiása  az  (Kár:Hibl,  I.itS).  Mint  idéb 
aláb  (a  küiiyvbenj  Ijevebben  nieg-mutattjuk  (Vcr(«ni:  í^\.  üí>). 
Oda  alab  e'  felöl  bösegeslien  szolliuik  (Ver:  Verb.  lÜO).  Az 
egyik  kfilykét  a'  m.-iga  óléb(>  .s»>n'tja,  a'  másikat  a'  hátára  ve.szi, 
a'  kit  t  i.  aláb  szeret  (MLsk;  VKert  237).  3)  [inferior:  geriiiger, 
ziiriU-k.steliend|.  A  barátin'  nem  akaránac  á  iHiczűletljen  alálxie 
h'inni  .'iz  érsekiitl  (Heitt  Króii  (>!)). 

leg-alább:  1)  (iniiis;  ani  niedrigsten,  zu  unterst].  Legalább 
lévén  |a  nai)|  téli  rövid  naix)t  ád;  leg  fellyebb  lévén  nap  meg 
áll.-iiKidást :  imiis  dat  brumani,  snnimns  solstitiiim  (Com :  Jan.  7). 
3)  (corto ;  wenigstens).  A  kerdönec  felolly  meg  kedves.sen  c»ak 
leg.-dabb  intvén:  sjdtem  ad  minimum  annuendo  (Com:  Jaa  20()i. 

Alább-való:  I)  inferior  C.  (niedrigerj.  C'lly  le  az  alál) 
való  helyen  |az  asztalniil]  (MA:Scult.  900).  A'  csillagok  alább- 
valók a'  boldogok  égénél  (Uuid:  L'j.Segits.  1.80).  S)  intimas  C. 
deterior  PP.  |geringer,  niederern  ríuigcs].  Alább  valil  zolgay, 
mynt  yeremias  (ÉrdyC.  ő2yb).  Miként  alab  való  bölé  mondom  : 
nt  minns  .'wpiens  dicx)  (LKlbrC.  298).  Mindenkor  fellyeb  való 
lészcsz  é.s  nem  alábl>való  (Kár:  Bibi.  I.l.s;i).  Hitit  meg  t;igatta 
es  az  hitetleiuielLs  alab  v;do  (Kél:  Tan.  Iii2i.  S)  (vilior ;  gerlnger, 
niindenvortig|.  Elő.szer  io  bort  adiiae,  az  vtaii  alab  v;ilot  (lioni: 
Préd.  yi).  Ez  vihignac  leg  aláb  való  helyén  istállobim  akart 
.szfdettetni  iZvon:  Pftst.  I.llO).  A  fold  a  vilíignak  legalábbvaló 
része  (Illy:  Préd.  I.IO).  'I)  (neiinior;  gemeiner,  niedertniditigerj. 
Minden  fcrliiin.il  rntab  ;ilab  való  (Mol:.SzJáiL  (i). 

Alábbvalóság :  |vilitJi.s  major ;  geringerer  wort).  lAssiitokza 
az  pogiümál  .ilábbvaltWigt"k:it  iValk:Gen.  (11). 

Alábbkább :  (piiuUo  inferiiis ;  etwas  weitor  nnten).  Okj'it 
alábbkj'ibb  szépen  meg-nuigyarázza  Calviiius  (Pós :  Igaza.  1.634). 

Aláz:  I)  (subdo,  siibjicio,  snbjugo;  unterwerfen,  kneeliten]. 
.Sk'  nemzeteket  alazot  ö  vras;iga  ala  (UéisiC.  III.  Megmariac 
es  alaziac  [uirifianae  kőuetben  (BécsiC.  :10.S|.  Vala  alaztatot 
önekic:  orat  subditiLs  illls  (MiInchC.  111).  S)  hnniilio,  vili|jendo 
MA.  [demiitigen].  \'alaki  :iliiz<'Uiga  ő  nuigat :  .hnmili:iverit  se 
(MUneliC.  4I>).  Al.'izom  en  leikőmet  boytölessel  es  zeniiodtw.->el 
(GuaryC.  ÍW).  Te-stomet  zolgalatra  :dazum  (ComC.  212».  Igeen 
alaza  magát  myndeneklxMi  ez  atya  (L)omC.  115).  3)  |imprubo; 
vitnpero;  tadeln,  .si'hniáhen{.  \ki  liirét  s  nevét  ali'izni :  *refrin- 
gere  glorúim  alieujns  l'PIJl.  Nl^m  :dazoni  az  t<i  vitivz  voltodat 
(CsoniíiC.  15).  Főhadnagyát  li.illá  hogy  llJtt  halála,  a  gonosz 
szerencsét  igen  alázz:i  (KMK.  I\..s7i.  Ahizí'u-  azt  a  löldet(MA: 
llibl.  I.i:i2( 

meg-aláz :  I)  {subjido;  nnter\verfen|.  Megalazji  mind  a 
nenizetőket  (l)ehK'  57).  3)  exiumiio  C.  humilio  MA.  |demiltigen|. 
Megaláz(xl  ó  erelécben  diceködőket  (BécaiC.  22).  Vala  ky  meg 
alazangya  magát,  az  nagyub  menyeknek  orz.'ig.'ibaii  (JordC. 
■Ml).  Eltörtto  as  meg  alázta  az  on  i'edriis  Ifamiuik  mnga.'is;igaat 
(ÉrdyC.  535).  8e  ev  nuigat  meg  nem  akanuiya  alaziiy  dlscipli- 
nura  (UomC.  2U)|.  Maga  megh  alaznan  monda  (KazC.  1(J8).  S) 
Idetrecto;  heraUsetzen].  Meg  alaz:ik  az  felelet:  detriuerunt 
i.lordC.   117i, 

niégalázás :  síibniissiu  C.  exiiuuütio,  Inmiiliatio  MA.  |demil- 
tigiuigj.  Mag:i  fel  emelésnek  meg  nyumoreytnsa  auagy  niy  meg 
;dazasonk  (ConiC  8,  10). 


maga-mégalázás :  IhumiUtas;  demut|.   A  magamegalázás 

(íLsö  l)<--jári>-iittya  :iz  Isteni  szolgálatnak  (Kai:  NA.  17H|. 

inaga-megalázó  :  [hmnilis  ;  demiitigj.  A  maga  megalázó- 
nac  imac':iga  az  eget  által  liafa  (VitkC  ■i).  Tsak  a'  maga  meg- 
ali'izó  ad  az  Istennek  méltij  tiszteletet  (Pázni:  Préd.  55). 

Alázás :  hmniliatio  Kr.  [demütigmig).  Telik  vagyunk  alázás 
okaival:  liumilúitio  tua  in  medio  tui  (Piizni:  Préd.  H2j. 

Alázat:  1)  humiliatio,  submissio  81.  [demütigungj.  La.ssad 
en  elleiLsegeimtől  való  alázatomat:  humilit'item  (DübrC.  24). 
AU'izatnak  ekösseege  (ÉrdyC.  5ö9b).  3)  |detrectatio;  herabsetziuig). 
Nints-e  alázatra  és  gyaliizatra  méltó  nagy  okod?  (Pázm:  Préd.  68). 

Alázatos :  hnmills,  demissiis  MA.  (demíitig,  tescheidenl 
Ahizatusiui :  submls.se,  demisse,  .sTippliciter;  :i]áz:itos  könyörgés: 
su|)pliuitio  C.  Alfizíitos  iliumillimiis)  fráter  Beniald  (íUirC.  2). 
Zent  ferenchnek  ali'iz;itost  (hnmiliter)  eiigeduen  (3).  Zuuel  abi- 
zjitos :  hnmills  corde  (MüuchC.  34).  Alázatos  engedelmeseg 
(Vü-gC.  59).  Ahizatos  apró  cella  (DomC.  131).  Ha  aláz;itas  haj- 
lékbiui  született,  alázzuk-meg  kevélységünket  (P;izm:  Préd  lii7i. 

lAlázatosítJ 

még-alázatosít :  fhumilio :  demütigenj.  Te  népedet  viam 
meg  al.'izatuseitottak  (AfiorC.  54). 

|Alázato8od-ik| 

meg-alázatosodik :  Ihinnilior;  gedeniiitigt  wenleji).  Meg- 
.'d.'tzato.sodik  :iz  ü  .szive  és  meghunnyaszkodik  (Mlleg:  l*reb.  15i. 

Alázatosság :  huniilitas  C.  Ver.  siibmlssio  MA.  [demutj. 
Tyzta  as  zent  alazjitossag  (ElirC.  UH).  BécsiC.  22).  Nagy  ala- 
zatcssíighban  veeteteek  el  Jiz  liw  yteelety  (JordC.  7:55i.  Kezde 
az  w  bwncit  mond;mi  nagi  al.'iz;itossaggal  (VirgC.  21.  Pi'izm: 
KT.  14). 

Alázatoaságos  :  |devotLs,simus ;  demütig).  (Elu-C.  UH)). 
Alaz.it<>.s.s,igos    crkivKh    il>jmC.    114).    Alaz-atassagos    bekeseg 

(\'ii-gC.  H7). 

Alázatosiíl:  [Inunilior;  gedeniiitigt  werden].  Meg  niiuulek 
es  alazatosvlek :  obmutui  et  buniiliattis  simi  (DübiC.  91X 

(Alázit] 

még-alázít :  (detrecto ;  herab.setzen].  Miertlmgy  ,iz  somogj 
borok  miiidewvt  keduesek,  my  sem  akariwk  meg  alazyt'uij 
(KMNy.  II.  2). 

Alázkod-ik  :  [sulyicior ;  imterworfen  werdenj.  .Job  bog  alaz- 
koggono  teneked:  meliiis  e.st  nt  subditi  siiniLs  tibi  (BécsiC.  14). 
Kiraloknac  alazkottakat  erökoduec  mégiiumoreitani  (82.  98). 

|Alázód-ik| 

még-alázód-ik :  (huniilior;  gedeniiitigt  werden).  Megalá- 
zc'idotl  emberi  nemzetség  (Tof :  &olL  44).  Nagy  niegali'izi'Hlva 
álla  előtte  (Gvad:  KP.  497). 

Aláztat:  [lininilio;  demiitigeiij.  \'al:iky  inagat  al.iztattya  fel 
magaztatyk  (EhrC,  :15). 

Alázul :  [huinilior;  gedeniiitigt  werdenj.  tgen  :üazulek  (IKíbrC. 
203)i 

meg-olázul :  .xi  Meg  alazulek :  es  meg  mente  engem 
(DobrC.  2»«). 

Alacson,  alacsony  {alliiímm  IIeU:Me.s.  421.  AO*tre: 
Enc.  2:!l  i:  I)  depii-.ssiLS,  nnpnx'enLs  C  liiunills  MA.  |uiedrig|. 
AhuNonon:  huiniliter  V  Alachonrol :  iniimo  (cwidit,  NéinUlosít 
2.5ÖI.  LalKi.ML'ik  ;dai-züii  zeky :  .scabelhim  i>ediim  ejiLs  (ÉrsC 
18(11)1.  \'ad  cyiiRis  iiLacson  fai'zk;i  (Mel;Ilerb.  2<il  A  neillag 
előttec  kezde  menni,  olly  igen  ;dacziinoii,  hogy  .az  lu'iz  lelőtt 
meg  áhíi'ui,  meg  eBinerlmttec  (Ikini :  Pi-éd.  781  Az  épflletw 
egyébfitt  alaiwoiioc :  hnmilbi  (ConK.IiUL  U)2i.  Az  ő  feje  felett 
tsjik  igen  alatsiiiioii  elreprilvén  iMLsk:  VKert.  :t35>  3)  sunimls- 
siis  C.  IsiiUlilas,  inl'erior ;  nntergeonhiet,  geringeni  nuige-s   de- 


I 


49 


ALA(í«)XYHh     Al.AIT 


A1,A1TVAI.<) 


50 


■nütii'J.  Alatson,  .'ilii/Jitos :  Immilis  (ComrVesL  131>.  AlHtsoii 
•illaivit  iZviiii :  Pust.  1.181  A  fpjedelem  kissel)l>,  alatsoiivl).  a 
i'niél  (Ciini:  Vest  SHíi.  Akáruiely  jilacson  elleiuségtöl  félni  a' 
i...lcs  emberé  (Tlly:  Préd.  L257k  Az  alaosoii  való  rend  íMik  : 
MiilN.  ÍT-ll,  A  kevély  lába  sarának  tartja  az  alatson  népet, 
'  .-Tíedi  mint  az  adót  a  térd  hajtásokat  (Fal:  BE.  .")SÍ)).  »)  [\n- 
- ;  f-Trinírtliirit-'].  .Ió.''ás  tőle,  lia  kisded  és  alat.'sony  ajándékot 
aii-Ls  I Pázni:  Préd.  27öi.  Leaakníonyabb  eleuientonibul,  tVlldbfű 
és  sárbni  alkotta  az  embert  il.nid:  lj.Sefrits.  I.40SI.  4)  (taber- 
nariiLS  abjeitns,  ünprobus;  gémein,  niedertrachtig).  Az  alatson 
nemtelen  elméken  teli  h.italonim;U  ORizágolnak  a  .sziriinket 
háUirgató  kéiizések  (F;U:UE.  3S6). 

Alacsonybít :  Ideprimo,  humilio ;  herabsetzeiij.  Az  is  visel- 
heti gondolkozásodat :  hogy  alacsoubitod  igy  méltóságodat 
Thaly:  Adal.  Ll-43). 

Alacsonyít :  depriino,  humilio  MA.  [herabsetzenj. 

még-alacsonyít :  1)  [deprimo:  niederdriickeiu  herabsen- 
kenl  Minden  viMgy  fel  emeltesséc,  es  minden  hegy,  s  minden 
halom  megalachom'tasséc  (Helt:  Bibi.  IV.  03b).  2)  humilio  ( 

Alacsonykodás :  [demlssio  .Tnimi ;  kleinmut].  Nagy  elme 
nem  szokta  az  alaesonykodást,  ha  búja  van  úgy  sem  mutat 
.szomorkodá-st  (Gyöngy:  KJ.  136.  MF.  Pótl.).  Alacsonkodás  nem 
illet  nagy  elmét  iThaly:  AdaL  1.1511 

I  Alacsony  od-ik; 

meg-alacsonyodik :  [deprimor ;  niedergedriickt  werden, 
gesenkt  werden].  A  magasoc  megalachonodgyanac  (Helt:  Bibi. 
D4).  Az  tengerek  fenékig  apadnak,  az  egek  felségi  megalatso- 
nodnak  (Gyöngy:  Char.  286). 

Alacsonyság:  1)  himülitas  MA.  (niedrigkeitj.  Az  fákuac 
alaisou\"sá^'a  mia  nem  tellyesen  reithettec  vala  el  magokat 
íDecsi:SallJ.  42V  3)  [status  inferior,  summis.sio ;  imtergeordnete 
stellung.  demut].  Az  alázatosság  oUy  tekélletes  akarat,  mellyel 
ember  magálioz-illeudi^  alacsonyságot  ki%án  (Pázm:  Préd.  a9. 
423).  Szolgák  szolgájának  nevezik  magokat,  így  adják  tudtimkra 
alatsonságokat  (Orczy :  KölfcSz.  7 ).  3)  [vilitas,  dedecus :  uieder- 
tiachtigkeit,  schmach].  Taiiaiiá  nagy  alacsonyságiiak,  hírében 
s  nevében  mocskos  esorbaságuak,  ha  felvévén  ügyét  egyszer 
az  országnak,  örvényében  hagjuá  a  nyomomságnak  (Gyöngy: 
KJ.  124.  MF.  Pótl.l.  Ha  fenn  akarod  nálok  tartani  a  böcsü- 
letet  számadra,  az  eö  alacsonyságokra  ne  bocsátkozzál  (Fal : 
NE.  23). 

Alag  ?  (ohtg) :  [inferior ;  imter-].  Teutonifi  de  X  \-illis,  tjuae 
dicuntur  Felnemet,  Cüzepnemet,  Olugnemet  il21ft  VKeg.  llfi). 

Alant  :  [subtus,  iufra ;  untén].  Mind  alant,  mind  fent 
(Bethl:  Élet  II189.  L260i. 

?  Alap  [liel.Mievekben  és  személynevekben] :  Oluphob  (1055. 
C«dDipl.  I.).  Villa  Uogoluptiuan  [Nogoluptiuan  y]  (\T{eg.  80\ 
Olupfiuan  (88).  [Tiuan  96.  Alapján  1373.  Jeni.  1426.  Czinár,  ma 
Alattyán,  Heves  megyében].  Oluptulma  (és  Tulma,  Anoa  8,  10, 
14, 15;  személynévt.  Albertus  de  zenthbereczk  alapya,  —  Audreas 
de  zentpether  alapya,  —  Gregorius  de  zenthmyklos  alapya 
(CodPatr.  I1L38S). 

Alatt  (aUatt  TelC.  72.  TihC.  161.  Helt:  Króa  4.  Ozor:  Christ 
356).  1)  [advb]  subtu.';,  subter  C.  infra  MA.  [uiitenj.  Megtértem 
fellől  5  gimSIíet  es  alat  5  gíikerit :  fhictum  desuper  et  radices 
subter  (BécsiC.  217).  Yt  alatt  nem  adak  (LevT.  U:  2).  Az  5 
elmeié  is  igen  alat  iár  vgyan  iDecsi:  Adag.  235).  Alatt  jár  el- 
méje :  circa  terram  natat  (MA.  i.  Fen  és  alatt  iMA :  Taii.  194j. 
Ha  a  keresztnec  fellyill  és  alat  egy  aránt  ifi  ki  á  szám,  igaz 
az  operatio  íHelt:Aritm.  H5|.  Avagy  fSn  az  eghben,  avagy 
alat  az  fSIdfin  (Szár:  Cat.  L3).  Le  Is  menénk  és  a  midfin  alatt 
voltunk,  kezdénk  tsudálkozni  (Mik:  MulN.  315).  Nem  az  nyol- 
tzadic  éghen  volt  mint  az  egyéb  tsülagoc,  hauem  tsac  alattan 
az   éghiiec   alsó   részében   i  Kulcs :  Evang.    126i.   3)   sub   MA. 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÁR. 


luiitej-].    a)  (hely:)    a)    Az  aztal  alat  (.lordC.   478).   Ylle   az 
pad    alat :    sede   subter   scabellum   Í.IordC.  834).   Az   fráterek 
lába  alatt  temessetek  (UomC.  144).  Adom  az  on  peczetem  allatt 
walo   lewelet   (RMNy.    II.    10.5).    Az   er5s.seg   alatnalo,   es   az 
crtlsség  főlctualo  vizek  (Helt:  Bibi.  I.  A).  Az  keczke  légyen  az 
ő  aimya  alatt  heted  napig:  sub  ubere  matris  ( Kár :  Bibi.  1:109). 
Heted  napig  hadgyác  .alatta  az  aimyánac  az  báráiit  (MA :  Bibi. 
1:69).   Meg   ne   taiiodgiak    az  n  labok   alat:  ix-dibus  suis  (Fél: 
Bibi.  10).  ^)  A    hegy   alat    forr.^s   (DebK".  119).    A  tatmrlia  az 
Siiiai    heg    állat  (Szék:  Knín.    19).   Marosszéken  a  havas  alatt 
egynehány  faln  (ErdTöilAd.  1.28).  Mely  nagy  harczolás  volt  Sza- 
bács  alatt  (RMK.  1.25).  b)  [átvitt  értelemben:]  a)  A  jiaiia  nem 
akarna  Andrást  ,az  Najioli  királyságba  confirmálni  negyuen  ezer 
gira  állat  (Helt:  Krón.  66).    Minden  gyermekeket   ket  esztendfi 
alat  valokot  meg  filnenec  (Boni:  Préd.  77).  Meg  ewiete  ."z  apró 
gyermekeket,  kyk  wolnanak  keet  eztendensewk,  ees  amiak  alatta 
(Pesti:  NTest    4).    Hogy  meg  ne  csalatkozzunk,   avagy   tfibbet 
tulajdonítván  az  sz.  atyáknak  hogy  sem  kellene,  avagy  5ket 
•  III.  niek-alatt  bficsfilvén  (Pázm:  Kai.  551).  p)   AUok  ez  yteelet 
I  it      sfo   in  judicimii    vocatus   (JordC.  791).    Meeg   mikor  az 
uiomorasag   alat   tartatik    Ls   (F'él :  Tan.    286).    lo  szerenczenec 
remensege   alatt  '(Boni:  Préd.    252).    Mint   gyúrja  haszontalan 
reménség  alatt  sikeretlen  sarát  (Matkó :  BCsák.  161).  Remenség 
alatt  vagyon  (Illy:  Préd.    11:37).    Holott   minnyáj.an  a  bfin  alatt 
volnánk   (I:416l.  Titok   alatt    tam't   a  bölcs  (411).    A  levéhnvöt 
hitetleaséguek  alatta  megfogni  lErdOrszgy.  1.571).   f)  Az  Isten 
embery  abrazat  alat  el  enyeztethween  fÉrdyC.  542b).  Az  vrnak 
vaczoraiat   czak   egy   szemel   alat   adgiak   az  kSssegnek  (Fél : 
Tan.  4141.  Regulát  szab  .szent  Pál  Timotheusnak  személlyé  alat 
(Zvon:  Poijt    4:7).   Miért  veszszönek   foimája  alat  jegyeztetik? 
(llly:  Préd.  11:165).  Szép  szín  állat  meg  c?.alni  (Mel:  SzJáii.  99). 
3)   Ember   vagyok   byrvian  en  alattam   \7tezeket:    habeiLS  sub 
me  milites  (JordC.  375).  En  es  ember  vagyok  hatalmasság  alat 
vettet\veen:  sub  potestate   eonstitutus  (uc).   Atte  ter5mteduec 
v;in;   állatta  (XagyszC.    233).   Az  kynth   zemvede  pyntek  napon 
harmad  horan  Maxencius  chyazaniak  alatta   (Debi-C.   557).    Az 
n  kfivetfii   sokkal    feslettebbek,   hogy  .sem  az  pápa  alatt  voltak 
(Pázm:  Kai.  216).  Alattad  lészen  aimak  kiváltsága,   és  te  ural- 
kodói rajta   dlly:  Préd.    11:1021.  s)  Pai-.-uicholat  alat   ylly  iiine- 
pet   (ÉrdyC.  542i.    Azon  tfii-vecn  alat  tartozmik    jTgalmassagot 
tenny  (610).  Mynden  kerezttyennek  átok  alatt  be  kel  tellyesey- 
teny  (137).  Eel  ok  es  zerzees  alat  (591b).  Yl  zeraees  alat  (ConiC. 
216).   Az   gionasi-a   5ket   keszeritik   lelkec   vesztese   alat  (Fél: 
Tan.  245).  Száz  fomith  alath  tartoznak  el    menny  (Ver:  Verb. 
42).  Az  ó  istenek  lehetetlen  dolgokra  kfitelezte   az   embereket 
(m\k  halálnak  és  kái-hozatnak  alatta  (Pázm:  Kai.  379).   Voltak 
rendelt  napjai  az  ecclésiának,    mellyeken  kötelesség   alatt  tar- 
toztak  bfijtfihii   (597).    c)   [idírfll :]   Eiuid  időnek   alatta  (TihC. 
20).  Enne  eztendfiknek  alatta  (27 ).  Hatvan  napnak  alatta :  infra 
."patiimi  60  dierum  (Ver:  Verb.  67).  Három  esztendfic  alat  való 
munkája  íCzegl:  Japh.  5).  Az  Avai-asek  ellen  edgy  végben  nyólcz 
e-sztendfik  alatt  hadakozék  (Liszny:  Ki-ón  226).  Vö.  Nyr.  \TI.293. 
Alatt-való  (alatta  való  stb.):  1)  inferus  C.  [nieder-,   imten 
befindlich].  Alataualo  mez'>:  caementum  substratum  íElirC.  67). 
Alattvaló   helyTfil   magassabb   heljTe  vétetett   filA :  Scult  600). 

2)  vüis,  ignobiUs  MA.  [geriiig,  imtergeordneten  rauges].  Hozam 
hasonlatosnak  es  alat  valónak  el  orzotam  marhayt  ( VirgC.  7). 
Akar  f5,   vagy  alattvaló   rendúec   legyenec   (MA :  Scnit    462). 

3)  subditas  Kr.  [untertan].  Be  vegyed  az  alatad  valokath  az 
békességnek  es  tanúságnak  ílan  íVirgC.  133).  Az  feyedelmek 
gonoz  myelkevdeteknek  peldayat  bochatyak  az  ev  alattök  va- 
lókra (ComC.  52).  Alattok  valókon  nagy  kegyetlenség :  Phalari- 
dis  impérium  (Decsi:  Adag.  79).  Az  ió  fejedelem  tizti  az,  hogy 
haznát  vegye  állatta  valóinak,  de  ne  nyúzza  meg  fiket  (Decsi: 
Adag.  224).  Ollyan  az  alatta-való  nép,  minemű  a'  király  (Pázm: 
PréA  186).    Az  Cluistus   on-zj'igarol,   és   aimac   alatta  valókról 

4 


51 


AMTI(  IMKAN      \l.<>r. 


(MA:Í5Ciilt.  li.  Taiiétt  l)i»iii.vc«  remli'kct  az  il  alattot  valujok- 
iific  goiiK.voc  viselésére  (ZviJii :  I'oaL  IL  ISlj.  A'  királynak  min- 
den ídattjivalni  (Mad:  Evjuig.  302).  A'  bfin  a  veszedelemre 
viazi  alattavalóját  (llly:  Préd.  I.4Í8).  Az  .-dattvalók  közt  sze- 
mély válKgatánt,  kiilöinbözést,  ne  töKjeii  (Csúzi:  Tromb.  32:1). 
ErSezakos  sarczoltatá-ssal  liiircziilja  a  fejedelem  alattvalóit  (696). 
4)  (substaiiti;!?)  A'  kcnjénick  állattyát  a'  OirlftiLs  testévé  vál- 
toztatni, és  a  történeteket  alatvulo  nélkül  mo),'tart.uU  kivántiitik 
véKlietelloii  liatalom  (Uly:  IWA  Il.l.ii 

Alattomban:  I)  (subter,  iufra;  iinttn).  Az  vetemeniek 
mafia-s  es  hepes  liolieken  inkab  teremnek,  butri  íiem  mint  alat- 
tombii  vhIo  beleken  (KBécs:  1572.  V'2).  3)  tecte,  occiilte,  eela- 
tim,  clani,  clanculo,  elandestino,  tacite  C.  [beiinlicb,  insgebeira, 
beimtücktócb).  Alattomban  maró  eb:  CAnLs  clancnium  mordeiiR 
MA.  Felrako(Liiiak  e.s  alattomba  (clam)  el  meeneenek  (JordC. 
348.  DebrC.  65.  ÉrdyC  20;)b).  Alattombiui  czelekSdni  vniit 
íDecgi:  Adag.  66).  AlattomUm  vkit  nigalniazni  (95i.  Be  iSttee 
alatomba  ilias:  Credo.  löU.  Ezzel  az  nevezettel  alattomban 
eszében  jutattvuk  az  5  bivatallvát  és  kötelességét  (Pázni:  Kai. 
177i  Allatombíui  járó  kózkőpi'ik:  .Misiirrones  (Com:  Jaa  203). 
A  kíni-vbfll  olvas(mk  balkal,  alattomban  (Com:  VesL  72). 
Alattomban  lialottam  mit  csináltál  (Czegl:  MM.  167). 

Alattomban-való :  ilancnlariii.s  clande-stinns,  furtiviis  C. 
[heinilii'lil  R/  mellet  sok  alatomban  valo  gilkos.sagok  Is  történ- 
nek (KNagysz.  1621:  H).  Az  k<'>sRegiiec  alattomban-valo  egy  ér- 
telme: tacitiis  eonseiisiis  popnli  (Ver:  Verb.  EUb.  53).  Alattom- 
ban való  rágalmazji«  iKLsv :  Adag.  37). 

Aljas:  1)  faeculeutus  Kr  (voll  bodensatz.  voll  sehlacke]. 
Mint  az  arany  az  aljas  .sepredék  köziitt,  az  n')Z.sa  az  tövisek 
között  íPrág :  .Serk.  37).  2)  (dcterior,  vilis ;  gering,  wcrtlos, 
nicht«\viirdig).  Ha  ki  nagyobb  almákat  akar  neveim,  az  allyas- 
sát  s  a  ki  rf>.sz.sz;ibb  .szagga.ssa  le  (Lipp :  PKert.  11187).  Nem  tsak 
az  allyassa  .iz  emlxTcknek,  luuiem  sok  betsflUetes  urak  (Megy : 
Szöv.  110)  Nem  utolsó,  sem  aljas,  bíuiem  böcsületes  famíliából 
lőtt  eredeti  (Kern:  Élet  1). 

lAljasítl 

le-aljasít :  fdetrci-to ;  lierabsetzcnj.  A  t;uiult  okos  nem  i'igy 
kél  ol6  véle,  lia  mit  végezett,  mintlia  kevés  vagy  kömiyii  nnui- 
kába  tölt  vobia,  mert  lealjíLsitaiui  érdemét  (Fal:  UE.  442). 

Aljasod-ik :  liinnilii>r  SL  (sich  berabwürdigen]. 

le-aljasodik :  cv  A  jó  benne  le-ally;isodik,  és  léniiyét  veszti 
(KaM'K  iHr,.  Fal:  BE.  611).  Le  alja.sodott  állapot  (Fal: 
,legyz.  ;i31i 

meg-aljasodik :  :v  Ez  szélvésztni  biinyaltalqtt  még-allyoso- 
dot  szegény  Magyari-luiza  (Czegl :  OKoml.  Ajiiiiló  lev.  3).  Meg- 
aljasodott  szeginy  hazánk  (Czegl:  MM.  3i. 

Alól  (nlul,  On'izi:Sip.  158):  1)  (adv.J  a)  (ab  imo,  a  deor- 
»um;)  von  imten  auf  PP.  OniiiUi  alól:  ab  bifra;  von  dnmten 
PP.  Tfi  alul  valiK-  vattw,  en  feílől  valo  vagoc  (WiincliC.  186b. 
Ti  innét  alól  vattok  Fél:  Bibi.  Káldi:  liibl.i  Eennen  alól  fl'el 
emelnek  <>ml)ert  (ÉrdyC.  11  Ib).  Ostromlottak  innen  idul  Fylekőtb 
(I^vT.  1.1361  Alól  mind  a  tetejéig  kettősök  legyenek  (Kái-; 
Bibi.  Egybe  foglalva  legyenek  az  jdlyától  a  tetejéig  Káldi: 
Bibi.  MFk  b)  úifemc  MA.  (imtenj.  a)  Adót  kettws  nüiat,  alól 
testeteken  valo  tjillat,  fwlwl  zjiniijtt  (VirgC.  51).  Alól  negynen 
ezfi.st  tali».k  legyen  (Helt :  Bibi  1.  E.xod.  26  :  IS).  MF.).  A'  levél- 
nek alolvalo  írását  nicgtuiUii  kivannynk  (llly:  Préd.  1:113).  Alid 
a  barmok,  középlien  az  emlicrek,  femi  iiedig  a  nuubirak  voltá- 
nak i  Csúzi:  Síp.  l.isi.  ^1  Az  varon  alól  (RMNy.  Il3(iyi.  Öiiigb 
lejuii  kepiuiek,  azon  alól  lud  moduak  voltának  (Deiwti:  IVéil. 
3iti.  Az  AliuuLsoi-  l'juuióniáii  aliil  lakni  lio-sziuiságlian  ménének 
(Liszny:  Krón.  IT'.d  MindSn  enibilrökön  al.il  veté  magát,  aláza- 
tosság által  (Beytlio:  Epist  2(i8).  '£)  IiKjstnl  Alól-am:  snb  me 
MA.    |von    unterj.    a)    [hely:J   Zecn    zjinnazek    ki    az  l'erode« 


AI>sAt;.  -EL-ALTAT  52 

alól  ejs  meg  emeztiw  lÉnlyC.  öSlbi.  Menynek  alóla:  8ub  caelo 
(JordC.  265).  üinna  ídgjai  alól  el  farát  vala  (Gönw:  Máty.  14». 
Az  4ga  alól  ki  menekeduen  (Boni:Evang.  1340).  El  rántiak 
az  gyeként  alólla  (Decsi:Adag.  185).  Ez  ciliciomnak  alóla 
vysel  .  .  va«b<j|  cbinalt  enuet  (MargL  41i.  b)  (átv.  ért)  Kerde 
ha  galileai  ember  volna,  es  megesmérte,  mert  berodes  liatalma 
alól  volnji:  de  Herodls  [wtestate  (MiinehC.  164).  Az  iSatliaiuiak 
hatalma  alól :  a  pote.«tate  S.  (JordC.  793).  Caleroga  nevev 
faluból,  o.v>nyay  pisjiekseg  alól  támadót  (DomC.  b.  A'  világi 
nyomonisagok  alól  meg  nem  szabadul  az  ember  (Tof:  &olt  15). 

Álság:  [lnimilitas;emiedrigungj.  Vágyott  nagyobb i«j|czra  .  .: 
énén  fíllségéhez  .szive  őrültében,  jutott  s  Ilit  alságia  feje  ezédiil- 
tében  (Tlialy:  Adal.  U.201). 

Alsó  (aloso  LevT.  1.274.  aUo  CodDipl  oUott  CodPatr.): 
inferus  Ver.  inferior,  imus  MA.  [imter-J.  Legalsó :  imusC.  infimus 
MA.  [unterst-).  Euiido  versus  \-illam  olsou  sokoro  (1322.  CtidPatr. 
L28).  Vergit  ad  quosdam  fluvios  Er  et  oLso  sugatag  nominatos 
(CodDipl.  V113.  128).  A'  felsfl  feletil  foguan  mend  az  alsoiglan : 
a  summo  iisque  deorsimi  (MiinehC.  69).  Hw  nvhayanak  alsó 
pereméét  (JordC.  400).  Temleeznek  alsó  fenekeere :  in  intimum 
carcerem  (764).  Alsó  al-ika  (TiliC.  106).  Sémim  ny(a  lianem 
kwntw.snm,  kordám,  es  az  alsó  titokh  ruhám  (VirgC.  44).  Alsó 
malom  k(S  (Fél:  Bibi.  2Í)).  Legalsi  mélység  (Kár:  Bibi.  1458). 
Alsó,  felső  Magy.irországban  (Matkó:  BCsák.  li  Az  alatson, 
alsó  székee  a'  tanulóké:  subsellia  dlseentium  (Com:  Jan- 
154X  A'  több  al.so  renden  valo  áldoz<J  paiwf  (129).  Az  ember- 
nek az  alsó  teremtett  állatokun  valo  birodalma  (KOdpk: 
VVoll.  69). 

Alsóbb:  inferior  MA.  niedriger  Com:Vest  133.  Aftenekön 
liolot  alsob  helt  lel  otli  al  meg  (DcbrC.  .580).  Az  alsobykbau  is 
töb  angal  vagon  (SándorC'.  2).  Alsóbbak  tiszti  a'  felsőkhöz 
(Apáti:  Vend  1113).  Leg-alsóbb:  intimus  (Com;Vest.  133.  Bod: 
Lex.  182). 

Alsóbbság :  fonlo  inferior ;  untergeordneter  rang].  Hely- 
ben hagyom  a'  felsi'bséget  az  alsóbsághoz  kéjjest,  mivel  a'  fel- 
sőbbnek nem  illik  az  alsóval  egyenlőképpen  cselekedni  íLászló: 
Petr.  141). 

Alsóság :  c\j  Ugyjmazon  rendi'i  egyliázi  szolgák  között  fel- 
söség  és  alstjság  lemie  (Pás;  Igazs.  373). 

ÁT.-  falsus,  falsarius,  dolosus  PPB.  ffalsehj.  Minden  toluait, 
gyilkost,  kacyjsrt,  al  pechet  likaztokat  (KMNy.  Ilb.  336).  Rauasz 
ál  szin  ninczeu  semmi  az  ö  testén  (Bog:  Asp.  i).  Ki  ál  levele- 
ket járna :  delatio  falsanmi  litenirum  (A'er :  Verb  263).  Hazug 
ál-személyek:  larvatae  |iersonae  (Ver:  \'erb.  Szót  14).  Egy 
áll-kamarábíui  ágyat  vehén,  oda  bé-\iszi  ;iz  aszsionyt  (Gyöngy : 
Cli:ir.  28).  Lopogattyák  egymást  oldalló  szemekkel  (a  szerelme- 
sek|.  végre  addig  mennek  az  áll  pillogásbjui,  két  titkos  tekintet 
ütközik  egymásbjui  (Gyöngy:  KJ.  31). Áll  praktikai  10 li  Oh  mely 
köiuiyü  egy  oly  íQat  rejiszediű,  mely  az  ál  szavaknak  tud  hamar 
engedni  (Gvad:  RP.  57). 

Álság:  falsitas,  fallaci;i  Sí.  [fal.schheitj  O  mentől  gonuzb 
titk  alsagi:  machinationes  eius  jiossimae  (BécsiC.  (k5i.  HalliaLil- 
tan  éniíelkedetos  alsaggid  (84.  154).  Álságot  ne  lég  iMliiK'hC. 
91).  Alsagükra  hailokut  vr  elő  hoz  bamos  tevőkkel  (ÜöbrC. 
207.  26).  Cristiis  syr  Ju(his  alsaggal  newotli  (WinkC.  159.  NádC 
178).  Megkegyelmezek  Jiz  ö  álságuknak  (Ker:  Préd.  571). 

Ált :  (fídlo,  sediico ;  taiischen,  berückenj 

el-ált:  >.  lull'uids  gardinál  addig  kele|>ele,  hogy  mind  á 
királyt,  mind  az  wrakat  el  áltá  lel-iiltatá ?|  (Helt:  Krón.  92)i 

Áltat:  cv  Órdőgi  nit  nie-steix'gekkel  az  .szegény  kősieget 
áltattya(Tör:  Jáu.  14i  Acluunatost  hamar  Perseus  áltatá.  Danl.i 
niusba  mernie  néki  tjuiáixlá  (S£akm:Am.  MF.i 

el-áltat :  seduco,  decipio,  demento  MA.  A  jiapi  feiedelniec 
eláluilái  a  kösséget  ^Helt:  IT.  H4).    El    áltató    hitetés   (Tohi: 


53 


.\labArd-alak 


Al .AKI  X  SKA  -AI.AMDSZ'I'A 


Ö4 


Vigaszt  3S).  A  gonosz  minket  el-áltasson  (Szob :  Dáv.  23).  Meg 
lá.'íüitoc  hogy  vjü.'iki  ifiteket  el  iie  álbi.'isoii,  mert  liamLs  proplietác. 
ániadimc  (Vá.«:  OuiCat.  líH.  Hall :  HLst.  II.:U3). 

AIiASÁSD  ^lull<^l>árd,  két-élfi  dárda  Oim:  Orij.  270.  Pethő: 
Króa  34.  Inlt.hárd  Mel:  JólU:  bii»»miis;  eine  liellebarde  I'l'. 
Neiieti  á  d;ir<l;'uiai'  e.s  hellebárdiiak  r;u;l<át  (Mel :  Jób.  1Ü2). 
Pallasoikal  avai;.v  alalw'udui'kal :  tiim  tromphaeis  vei  .spatis 
(Com:J!UL  149>.  Alabárd  kezekben  a' gyalog  tiszteknek  (Gyöngy : 
KJ.  1211 

Alabárdos  :  [bipeimiger ;  hellebardier].  Zászlót  8rz6  vezérec, 

alaliárdosoc  iConi:  .Imi.  1481 

AIiABÁSTROM :  alabastrite.'!  C.  alaba-stnim  MünchC.  fiS. 
Nag\-szC  l(i6.  Az  zent  egyháznak  oldala  'nap  nywgatli  felól 
piros  manvany  kew  (TelC.  281).  Alabash-om  zelenche  (C!oniC'. 
199).  Alabástrom  konso  (Radv:  Csal.  II.5).  Alaba.sh-onib()l  csi- 
nált b6grétske  (Coin:  Jaa  175).  Az  alabástrom  leg  fejérebb 
nián'ány  iliil. 

ALADÁR :  (t-euturio  (.■oliorti.s  praetoriae ;  g;u-dekapitan|. 
Szellyébe  tSuéc  a  testet,  mellé  adác  a  (5  Aladárt  és  ISudo 
Gáspárt,  hogy  el  viuuéc  ászt  Székes  Feyei-vána  (Helt:  Klón. 
Vö.  Nyr.  XV.273.  —  Crna  villanis  Sumoz  et  Olodaro  1220. 
VBeg.  174.  Aladár,  vir  nobilis  1274.  Aladaras,  Banns  .Slavoniae 
1225.  Czinár). 

AT.A'PA  (iii?,;);)ftli  Monli-ók.  III.56.  uhifé]e  ErdTortAd. 
IL21.  «?»;;>,  ohfe  ErdPorta.  1S7,  27fi):  1)  [stíiiendium.j  demen- 
sura,  victus  MA.  [.sold,  gehalt).  Öt  holnapia  hog}'  nem  attac 
alafankat  ^a  török  katonákét,  Tin.  289).  Ha  á  tSrSkec  kSzzfil 
vki  meg  akarna  á  kii-ályt  szolgálni,  annac  á  király  alafat  fii- 
zetue  (HeltrKrórL  128b).  Míg  e  világon  eele,  addig  mind  a 
kii'al  alafaian  lakozec  ottan  Babilóniába  (Szék:  Ki'ón.  46).  A 
kyk  a  ubazai-  kvnyeretli  akarnak  eimy,  azoknak  nagy  thyma- 
rokat  es  nieppeth  adna  (Monlrók.  III.56).  Az  hiuekis  soc  ala- 
faiat  es  hasznát  erzie  az  ördögnél  való  ellenkezesnek,  ki  vtan 
adatic  az  coronaLs  (Ború:  Evang.  IV.695b.  MF.  Fóti.).  Hogy  olali 
ersec  tisztet  szerezzen  nekiec,  auagy  alafaiokat  el  ne  negye 
(Mel:  AT.  122).  Sóldgya  ahifáya  n;igyob  nagyob  lön  (BFaz  :  Castr. 
A3).  Most  üleféjek  18  ozpora  lőtt  (ErdPoi-ta.  187.  MF.).  Kö- 
nyörgeni  kell,  hogj'  az  e.si>abiálvnak  valamel  rendikben  bevétet- 
tessék,  és  neki  ölefe  adatta.s.sék  (276.  MI>^).  Kére,  hogy  Méhe- 
met basához  Is  elmenjek,  és  az  6  uliiféje  felöl  be.széljok  (Erd, 
TOitAd.  U.21).  Bízd  a  jövendőkre  érdemed  jntalmát,  ha  szol- 
gáltad időd  vékony  alafát  ád  i  Rim :  Ének.  225.  Mí^).  3)  digni- 
ta.s,  autoritás  MA. 

A  Ti  AGYA.  Elégia :  .sinUm.is  ének  vers  anagy  al;igya  C. 
MA.  PP. 

Alagyácska:  elegidion  C.  MA. 

Alagyás :  elegus,  elegiacus  C  MA.  PP.  Alagyá.s  vers : 
elégia,  elegns  C. 

ATiAK :  1 )  pnpa ;  pnppe,  kinderdoeke ;  alakok  melyeket 
játszodtatnak  :  nem-ospasta ;  pupiienspiel  PP.  oscilla,  marionetten 
Sí.  Az  ördög  az  embert  iattzottattya  mint  eg  alackal  .az  Chris- 
tn.isal  (Bom;  Evang.  rV.853.  MF.)  Az  asztelen  gyermecskék 
holmi  bábon  és  alakon  kapnak  (Pázm :  Préd.  974).  A  gyerme- 
keket alakokkal,  az  öreg  embereket  hittel  kell  megcsalni  (1116). 
8)  lárva,  larvatus  MA.  larve  PP.  [maske].  Nem  különben  cse- 
leke.sznek  tehát,  mint  midőn  vniely  házban  alakot  játszodtat- 
nának,  hogy  sokan  .azoknak  nézé.sével  magokat  gyönyörködtet- 
nék (Filsüs:  Királyok  Tüköré  140.  MF.i.  Ma  holnap  le  vonják 
.az  alakot  ai-tzádrúi,  lijjal  mutogatni  fognak  reád,  és  köpdözni 
ntáimad  iFal:  BE.  585 1.  3)  [szerelmes  megszóh'tás :  ama.sia,  pusio; 
Uebchen,  püppchen].  Egy  nemft  tobzódás  nem  elég ;  czifra  laká.st 
kiuán :  lakás  ágyat  kinán,  ágy  veszteg  heuerést  és  alakot  kéván 
(Csákt:  Assz.  MF.i  Ne  hadgy  el  ágyékomljól  szaunázott  szép 
alak  (Szentm:  TFiú.  MF.l.  A  mikor  tégedet  itten  im  leteszlek, 
szokott  fíirdöd   helyett    könwemben   feresztlek,    én   szülöttem, 


és  ezzel  elhagylak  én  szép  .al.'iki mi.'it  (Gyöngy:  Char.  142).  Én 
édes  alakom  (nyBrinokeiuJ  él-e  evilágkm?  ha  él,  tudom,  dolga 
van  nagy  árvíLságban  (155).  Édes  alakom!  (Thaly:  VÉ.  n.260). 

Alakocska:  I)  (pup,H;  piippclien],  llová  leliet  nagyobb 
esztelenség,  ha  ;a.  országh(;z  nem  nyulunk,  ha  az  alakocskakon 
és  diókon  kaixlosunk  (P.-izm:  Préd.  975).  2)  [amasia,  pusio; 
liobchen,  püppchen].  P.-dika !  jöjj  hozzám,  fiacskám.  Im  nézzed! 
mit  hoztam,  édes  alakocskám  (Gvad:  RP.  19). 

Alakos :  1)  flarvatus ;  maskirtj.  A'  .szemfen-ve.sztö  néha 
tánczol-is  ál-orcza-ssau,  alako.san :  larvatus  (Com :  Orb.  269).  3) 
(.scenicas,  Indicrns ;  theati-alisch,  [xissenliaftj.  Pápisok  alakos 
bénnálá.sa  (Zvon:  Po.st.  1.473).  Alakos  a.sszonyok  (Veresm:Hit 
Megt  27.  Kr.).  Majmos,  alakos  s4Ín  s  képmut;ttó  virtiLs  (Fal :  NE. 
40.  MF.)  Alakos  szem  fény  vesztés  (Fal :  Jegyz.  93.3).  3)  histiio, 
gesticulator  C.  ludio  MA.  gaukler  Ver.  Ts.alfa  alako.sok  (MLsk : 
VKert,  255).  Alakosok,  eomedia  jádzok,  .szem-fény  vésztők  (Major : 
Szót.  18).  Az  orezágot  járó  játékos  avagy  .szemfény  vesztő  ala- 
kos: gesticulator  seu  agyrta  (Com:Jan.  210).  Ti-éfás  alakos 
(Prág:Serk.  958.  501).  4)  [figniis  (n-natus:  géziért?]  A  fedél 
ne  legyen  feyer,  hanem  .sárga  veres  allakos  es  .slogos  legyen  h 
rulia  iHelt:  Me.s.  452). 

Alakoskod-ik :  prae,stigiatorem  aga,  lústiio  simi  MA.  [gau- 
keln].  Ki  ki  gondolhat  szája  ízi  .szerént  való  figurát,  és  azzal 
:dakoskodhatik  (Pós:  Igazs.  465.  GKat:  Válts.  IL  Elöb.  35). 

Alakoskodás :  [praestigiae,  ludicra ;  gaukelei].  Az  emberek 
a  tisztességet  nem  abban  lielylieztetik,  a  mi  egyedül  méltó  tisz- 
teletibe, hanem  a  küLsö  iximpában,  mint  vnii  comédiás  alakosko- 
dásban (Pázm:  Préd.  176,  1058). 

Alakoskodtat :  [mimos  actito ;  gaukein  lassen].  Immár  egye- 
leslegh  mind  gazd.agoc,  s  mind  szegényéé  bolondokat  tartanac, 
alakoskottjitnac,  az  bikákat  megh  \itattyác :  mimos  actit.ant, 
tJiurorum  cei-tamina  instituunt  iPrág:Serk.  956). 

Alakossag :  hlstrionia,  liisti-ionica  MA.  schauspielerkunst, 
komödi.-mtenspiel  PP. 

Alakoz-ik :  [praestigio ;  gaukein].  Oiac  alakozol,  es  midőn 
bolondsíigidat  alkotod,  trefals  iiusodbim  (Mon:  Ápol.  258). 
Bizony  iob  volnál  vmi  ti-ágár  hegedfisnec,  mégis  a  szomorú 
embereket  az  korchoman  alakozuan  vigaztalhatnad  (498,  89). 
így  tragarkodot  es  alakozot  mindenha  az  ördög  fiai  által  a 
Isten  .sze)itinek  tiszteletéé  ellen  (Mon:KépT.  21.  Czegl:  BDorg 
53.  86). 

Alakozás  :  [prae.stigiae,  ludicra ;  gaukelei].  Mind  azoc  ezac 
karomlasoc,  es  az  ördögnec  iatekos  alakozási  voltic  (Boni:  Evang. 
IV:  853b.  MF.)  Az  fő  embereknél  uagynac  akars  láttatni,  ha 
lienig  meg  tekeutnec,  minden  dolgod  alakoziis  (Mon :  Ápol.  500. 
Pécsi:  SzüzK.  51).  AlakozAs  álortza-jádtzás  (Megy:Bayle.  .504). 
Ama  csalárdok  .  .  akarják,  hogy  se  egyilaiek,  se  másiknak 
ne  látta.s.sanak  véteni.  Mindazonáltal  az  emberséges  ember 
előtt  ez  az  alakozás  uem  egyéb,  hanem  szemtelen  csalakozás 
(Fal:  UE.  380). 

Alakoztat:  [?]  Levegő  egec  betegesetnec,  az  élet  fői  putfiiszt, 
—  böitülesec  ösztfiueretnec,  chufsag  alako.stat  fígy]  (Pécsi : 
Ágost  15i)). 

AJJAKOR :  (spelta  ;  dinkel].  A  zavar,  gyülevész,  abajdotz 
avagy  alakor  a'  barom  kedvéjért  vettetik :  faiTago  (C!om :  Jan. 
27).  Lágy  idők  voltak,  mmjira,  hogy  sokan  vetettének  is,  én  Is 
Gyalakután  alakort  (ErdTöitAd.  IV:  61),  Alakoniak  vékáját 
uégy  pénzen  adgyák  (TöifT.  XVUI.  243;. 

AJjAMAK  :  [ignavus,  deses;  fául,  trüge].  Az  emberek  .  .  lőlki 
lagy.sagra  erezkednek,  az  ioban  tnnialkodnak.  Mi  niluan  ta- 
nettyuk:  Hogy  .  .  egy  alaniár  szenti  szintsen  az  Istennek  (Zvon: 
Pázm.   117). 

ALAMXTSZTA  :  sublestus ;  schleclit,  gering,  plump,  niclits- 
windig  PP.  (.Addeudai  Vö.  Nyr.  X\'H.  86.  132. 


55 


ALA M1Z.SNA- MKI :  .\1.1> 


.\JKUAI,1>ÁS-  Xu>oz 


AliAMIZSNA  (alamoma  RMNy.  Ilb.  39.  DebrC.  41.  Sylv: 
LT.  Ly.  lu:i  TL-l:Evaiig.  1.429.  Moii:  Ápol.  44.):  eleemosyna 
MA.  [almuseiij-  Mykoi-uii  alainisiiat  teiidez:  tiicLs  eleemosyuani 
^^liinchC.  2:}.  JorilC.  3ti9i.  Aibia  alambniat  zecenjekiiek  (MiirgL. 
57.  VirgC".  49).  Aí  ti  alaimsiuitokat  iio  czelekedtíietek  :u  em- 
lierekuek  elStto  (Kél :  Bibi.  H).  Akar  mely  iiagy  alamosiuikat 
flielekedgjec  iMuii:  Ap<.l.  41).  AlaiirKsiiáért  reménkedvéu  iCzegl: 
.M.M    4. 

Alamizanálkod-ik :  eleemosjTiam  erogo,  elargior  MA.  [al- 
mosén austeilen].  AlamiBsiiiilkixbiak  belűle zegheenekiiek  (ÉrdjC 
514b.  'iöS.  Ozor:  C'hrifrt.  17ii).  Mjkoroii  alainjsiial kódol,  nv 
tiitaji  hombiUit  eiewttod  (1'e.sti;  NTent.  Mátó  ü:2.  MF.)  Ala- 
iiiiz.siuUkodjék  és  tétessen  áldouitot  érettem  (.liadv:  0<il  III. 
396b   Matkót  liVi^k.  319). 

Alamizsnálkodás :  eleomo-syiiae  erogatio,  elargitio  MA. 
[almo.senverteiiuns;]  Vala  tellyes  yo  mywelkődet5kkel  es  ala- 
mysiialkodasokkal  íJordC.  739.  KrdyC  30.  371bi.  Annac  sem 
a'  kereztsef;,  .sem  az  beu-seges  ahunosiudkodas  idiiesse^e  neiu 
b.'tsziud  iMon:A|Kil.  44.  29.~)|. 

Alamizsnás:  eleemosynarias  Kr.  fl'beralLs;  woltiitig,  frei- 
gebig]  Rogy  ydoivben  walanak  yob  a.\1;itos  emberek  es  ala- 
mj-sniLsok,  hogy  nem  niynt  ma-stim  wauiuik  (ÉrsC.  309b.  ÉrdyC 
403).  Oliiastatyk  alamysnas  zent  iauos  eleteben.  bog  ev  taneyt 
vala  embereket  ewennest  aduy  ahunysiuit  iComC.  427).  Ala- 
masnas  zent  János  (DebrtJ.  1.59).  Ahmiisnás  ember  (liorn: 
Préd.  40Ü). 

ALAPUTRÉTA :  jdla  pntridaj.  Régen  bé  sózott  ala- 
putréták  ezek :  mellyekot  niiis  foUyeb  megkavartnnk  (Pós : 
Ig:iz.s.  L27f)).  Az  immár  .sokszor  fel-adutt  és  fuzukába  meg- 
bflzliött  alapiitrét'is  caliimnia  (712). 

AXiATTBÁQ:  haio  kStel,  nideas  C.  lunLs  luiutieiLS,  per 
quHm  traliitiir  luívLs  ab  liominibius  vei  equis;  schiH'seiI  MA. 
Alatbság ;  coutemiina  vei  antempiui  (Nyirkállai,  Kovaclüch : 
Formuláé  Sol.  XXVIl).  Hajó  kütél,  alatság:  rudeus  (Com: 
ürt).    Ifl7i. 

AliD:  I)  (imniolo,  ofl'ero;  opfem).  Aldocut  (terminus  1193. 
Knauz).  Ju.xta  qnandam  fas.sam  quae  vocatur  Aldoueuth  (Wenzel 
1.135).  Ibi  Üoiuitas  locimi  tonuavnm  ostendissc^t,  ae  ibi  ipsiun 
metam  Aldoukuth  nominatjun  di.üs.sot  (CodÜipl.  IX.  4,i32Hi. 
Velős  áldozatokat  áldok  leneked,  áldok  teneked  teheneket 
bakokk,'d  i.'Viioi-C  13i.  Zerezyetek  oltuili,  es  algyatok  ystennek 
ty  tyztűsseegtükctli,  es  aldozattokat  (JorilU  xji.  Az  áldozatinak 
eLse  uipyiui,  mykoron  az  liosswetot  .dgyak  vala  (504*.  3)  bene- 
dieo,  laudo  MA.  (segnenl  Mondennek  alduan,  auagy  yol  mond- 
luui,  oimiibiis  benedieeus  (Elu-C'.  131).  így  Apoi-C.  138,  Üiibi-C'. 
74).  Mi  időn  neki  iot  tendez  tahat  tege<l  ald  (DübrC.  löO).  l)y- 
elieruen  es  alduan  az  m-  istent  (MargL.  102).  Kegyetlen  alili- 
tyk:  iniquiLs  benedii'itiir  iKnlusC  lő).  Ha  elő.szi'unlálimni,  mint 
idézet,  .'izut;m  mint  álilot  atoc  alat  |excoumiunicavitJ,  reani 
li;u"angozt;tttmu  es  gyertyát  el  oltuan,  minden  mosolygaua  az 
ki  értelmes  (Boni:  Eviuig.  IV.  863b.  MF.).  Lsajik  midőn  szerel- 
mes tiat  Jacobot  altbuiáia,  monda  (Lép:  ITilk  III. 178^ 
3)  Ifortuuo,  i'ouduno;  segnen,  beglüfken|.  Olly  okos.sággal  álda- 
tutt  uielly  .sok  nemzetségekben  nem  tjiláltatott  (IVizin:  I'réd.  OOi. 

még-áld  :  1)  [sacrítico,  oH'ero;  opfeni,  d;u'bringenj.  Mykoron 
az  myse  meg  áldatott  volna  (ÉrdyC.  lUdi.  S)  benedii'o  C  ívjn 
secro  MA.  (segiienj.  Algon  meg  tígédet  lu' ;  benedie:it  tibi  domi- 
mis  (BéesiC.  4).  Meg  aldaa'  ur  Istent  (ÉrdyC.  572(  Veven  az 
e«t  kynyoreket  meg  aldiui  (JonlC.  399i.  'Ilie  meg  .'uddaz  yga- 
zath  uj-am  iKiile.sC.8i.  Halaira  scnteiitiaziie  Naljolxjt,  ezt  moml- 
luni:  Meg  áldotta,  az  az  meg  karomlntta  :iz  Istent  (MehSmn. 
354 ).  Jobb  kezevei  az  firegbiket,  baloggal  az  kisebbiket  aldiuuUa 
meg  (I.^p:  tTiik.  1.294 1.  Isten  hogy  inegiildgik  .  .  [Nag.\-ságoilat| 
(Le\'l'.  IL319i.  Meg  ald:itatii;ik  :tz  le  magiHlbaii  (v/  tt^ldnek  minden 
iiemzHlséL'i  i.Sziir:l'al    l!4i    H)  llurtiino,    t-ondollo;  seguen,   Ije- 


gliícken).  Jóbot    Isten   meg-áldotta  igaz   sziveaségü   barátokkal 
(K()im:  HRom.  201). 

mégáldás:  benedictio,  consecratio  MA.  [segnungj.  Isteiuiek 
megaldasaiit  erdemleny  (ÉrdyC.  621b).  Az  &  magzatti  nieg- 
aldasba  vagon  (.Szék:  Zsolt.  35). 

vis8za-áld:  |inaledi(x>;  SuchenJ.  Uissza  áldották  ax  az  iiieg- 
káromlolták  (Mel:  Jób.  2), 

Áldás :  I)  benedictio,  benedicta,  euIogLi  C.  [segenj.  Ez  vezeii 
aldast  iirtol  (üomC.  154).  Hires  neiiesse  te.szlec,  es  áldass 
lesz:  magniticalK)  iiomen  tuum,  er'isqne  benedictus  (Helt:Bibl. 
I.  E3).  Áldást  reá  mondás  (Czegl:  MM.  57).  Valamit  ott  végez- 
tetek, cH'ectualjátok  Ls  isten  áldásábfil  (RiikGy :  Lev.  134.  282i. 
S)  Ipropiiuitio,  mereipotas ;  zutnuik,  kaiifhiiiik|.  .Szent  Jauos 
áldi'isát  imiya  (MesésK.  G). 

asztal-áldás:  [preces  ante  cenam  faetae;  tiscligebetj.  Az  aztal 
aldas-t  meg  mondák  (DomC.  81.  Bom:  Imáds  117  Wann: 
Gaztjph.  109). 

Áldogat :  (identidein  benedieo ;  niederliolt  segnenj  Isten  min- 
ket luiponként  kőnyörgésúuk  szerént  áldogat  (Konu'ir:  Imáds.  71). 

Áldomány :  [benedietio ;  segen).  Ah  !  inkáb  mutattya  ez 
becsületemet  a'  hálá-idils  és  dicsiretnek  áldozattya  a'  melylien 
vett  áldományonmt  meg-ismér\én  engemet  áldotok  (I..and:  t'j- 
.Segits.  11.(109). 

Áldomás  (iddamas^  aldumas  Anonym.) :  1)  [sacrificium, 
oblatio  ;|  polluetiim,  epulae  sacrificiales  SÍ  [opfer;  opfemiablj. 
In  »)deni  loco  more  paganismo,  occiso  equo  pinguissimo  ma- 
gnum  aldjmias  lecerunt.  Gavisi  sünt  gaudio  magnó  valde,  et 
more  paganismo  feceriuit  aldiuuas  (AnonynL  16.  22).  Tégetéc 
áldomásokat  (BécsiC.  98.  MiinchC.  29).  Biuert  való  aldonias: 
holocanstimi  pro  peccato  (üöbrC  93);  victinui,  libámén  (255i. 
Syros  aldonuLst  adok  neke^l  (KnlcsC.  153).  2)  jcollatjo,  epulae ; 
malii,  gastinahl)  .^Idumas  meg\ogezuen  (finiti  collationei  tenle 
leliayoliiaii  papjuuik  eiewto  kére  ewtett  (ElirC.  75),  S)  liene- 
dictio  SÍ  (segen).  Te  meg  nitod  te  kezedet  es  lie  tóltes  meii- 
den  lelko.st  aldomassjil  ( Aport".  118)."Weezen  íddom;i.sth  wrthol 
(Fe.stC.  13).  Meg  ald;ia  atyay  áldomásánál  (ErdyC.  471bp. 
y.i  aldomasth  hoztjim  az  te  zent  tlyathvl  (483).  Xyore  az  al- 
doiaxst  (ConiC.  2).  Az  aldoma-snak  meg  alda.sn;ik  h,'d:uidils- 
nak  (lohara  i  Konij :  SzPál.  ItiO.  453).  Memiietek  el  isten  ald.i- 
masawal  d'unt  135)  Tart.r/.unk  néki  .szolgálni  és  sokáldonui- 
.siéitliál;i;idils.s;d  lenni  (Fázni:  Kai.  38).  Esau  egy  tál  leiitséii  elailá 
minden  áldomását  iPiizm:  Fréd.  759).  Zerelme-s  magzatim  isten 
aldomasíit  vetem  rejitok  (Tíadv:  Csal  Ill.lfilbi.  Hétf.^n  isten  áldo- 
másából .iz  gyógyi  ftirödi^ben  akarok  meiuii  iRákGy:  Lev.  58).  A 
jó  vála.sztás  leg  tTiviíbb  áldomilsa  az  égiiek  iFal:  UE  393).  4) 
inercii)otiis  Kr.  [kauftrunk,  weinkjiuf).  Áldomás,  .Sí.  Miklós 
jiénze:  inercipobis  (Ver:  Verb.  Szót.  17l.  Az  onv  ha  gaz<lai;it, 
vagy  az  vételnek  áldomással  (mercipotum,  hoc  est  m-tinuim 
enitiouls  et  venditioids)  szokás  szerint  megj'ddiitta  (\'er:  Veib. 
IIL34I.  Meli  raerelt  zeoleonek  mys  eleinknek  reghi  zokasuk 
zeriiit  aldoma.sat  is  ittuk,  inelinek  aldoma.sat  Istuau  deák  atti 
iiiegli,  iigiiiint  19  icze  bort  (1612.-Í  oklevél  MF.  VO.  XyKüzl. 
VI.3441. 

Áldott :  benedictus  Kr.  [gesegnetj.  Lééen  aldot :  át  bene- 
dictus (Béi-siC.  5).  Azahlot  .lesus  (Énl\<.'  337).  Aldot  nap  (5<15). 
Jerbe  «-niac  áldottji  iHelt:  Bibi.  I.  K4)  'fi  valtuk  .Hz  én  atyám- 
nak áliliitti  (l'.bnii:  Fréd.  17).  Lejuntta  az  áldott  búzát,  .nz  lovát 
azz.ll  tartotta  ( RjikGy :  Lev.   180). 

Áldottság:  Ibenedictio;  segenj.  Reád  yetvennek  niyud  ez 
liezeinlek,  aldotksagli  es  atiikozotlLstuigh  i.lordC.  261'..  l.'K:it: 
Titk,  230). 

Áldoz,  áldoz-lk:  I)  sacritico,  e.v.sacritioo,  imm.'lo,  p<>lliice<> 
C.  [opferii).  HymSl  lűdozyeek  íJurdC   .SlSino    Ky  ky  ti-rd  li:iy- 


i"tii,-ALi">/.  Aldozi'i 


ALIKIZTAT-  AMGLAN 


58 


tassal  aldoEvoii  (ÉrsC.  149).  Aldüwjuil  az  isteneknek  (ErdyC. 
337bV  Ókönel  aUlüzUumk  (5881)).  Toneked  áldozok  dyc-liei-et&'i 
aldozatwai  (PeerC.  183).  Akaratum  zerent  áldozom  teueketli: 
voltmtajic  .•iíieritiuabo  tibi  (Kuk'.sC.  129i.  Énekem  ada  áldozatokat 
kyueleii  neki  aldozli.-itiuun  iNMa-í'.  45).  Aldozee,  ég6  áldozatott: 
iibtulit  liolocaii.<ta  (Helt:  liibl.  I.  1)2).  Oltárt  rakuaii,  az  isten- 
nek áldozik  iKéhTan.  501 1.  Aldozii-  esészloii  ésfi  áldozatot 
(MA:  Bibi.  1.105).  Méfí  gyennekséKiiiikben  Istennek  admiak  a' 
szfdeim  és  iwpsíigra  áldozj'uiak  (Gyöngy :  Cliar.  :(2).  2)  [cenani 
domini  suino;  communieiren,  das  li.  abendm:ibl  nelunen].  Várjiik 
el  a  szent  mise  aldozatty;ít,  gyónyan/ik.  :ildozz;inak  (Vajda: 
Krfezt  1.196.  MF.  Pótl.). 

föl-áldoz :  macto  C.  ottero  in  sjierilicium,  iuiniolo  ilA.  (auf- 
opfern).  A  zsengéket  bemutatták  Lstennek  a  z-sidók  és  feláldoz- 
ták (C^rizi:Trtimb.  4t)9;. 

meg-áldoz:  1)  immolo,  oftero  MA.  [aufopfern].  Megh  aldo- 
zaak  hwtet  (.lordC.  89).  Az  embereket,  kiket  ot  talákiimc,  meg- 
áldozái-  á  diadalomnae  (Helt :  Krcín.  9b).  Meg  áldozáe  az  bii.suéti 
iKÍríult  (Kár:  Bibi.  1.423).  Ábrahám  taakot  megáldozza  (MA: 
Hibl.  I.lSi.  Nem  elég,  hogy  a  Christus  egyszer  magát  meg  ál- 
dozta, hanem  minden  misében  .szilkség  hogy  a  píip-'S  meg- 
áldozza (Matkó:  BCsák.  4S6).  A  magyai-  kapitányok  a  Duna 
vizet,  é.s  a  .sírós  füvet  scithiai  módon  isteneinek  meg-áldozák 
(I j.szuy :  Króa  2l:í).  3)  [renam  doraiui  sumo ;  da-s  h.  abendniahl 
nelmien].  Bjigednének  gyónnom  és  meg  is  áldoznom  ha  jiapot 
kaphaüiék  (Thaly:  Adal.  1.187). 

Áldozás :  1)  sacriticjitiü,  immolaüo  C.  [opfer,  das  opfernj. 
Egezlen  áldozott  áldozás:  saerificium  (EhrC  75);  oblatio  (80). 
Wegyetfik  fel  ty  aldoza-stokath :  toUite  hostias  (líulc.sC.  131). 
Els5  az  áldozásba  es  elsc5  a  biiodalomba :  prior  in  donis, 
maior  m  imperio  (Helt:  Bibi.  I.  Aa3l.  2)  [communio  euclia- 
ristica;  das  h.  abendmahl|.  Mikor  az  m'vacsorához  jái'iink.  .  .  . 
három  készülettel  alkalmazta-ssuk  lelkünket  az  üdvös.ség&s  áldo- 
záshoz (Pázm:  Préd.  739). 

Áldozat:  1)  sacritic:inm,  vietima,  host.ia,  piaeulnm  C  fopferj. 
Urnac  áldozatot  aianluak  uala  iBécsiC  16).  Ergalmavíjigüt  akai'ok 
es  nem  áldozatot  íJordC  379j.  Eu  wneki  három  áldozatokat 
tennék  (VirgC.  44).  Az  áldozatnak  vére  (TihC  146).  Itali 
áldozatott  ötté  reia :  libans  .super  eum  libamina  i  Helt :  Bibi.  I. 
R2).  Mire  moczkolodtíic  az  en  veres  áldoz;itinmial  és  ételes 
áldozatimmal  ?  íMehSam.  7).  Eledeli  áldozat  (Káldi:  Bibi.  340). 
Véres  áldozat  (Sárp:  N'oe.  328).  S)  [commimio  eiieharistica ;  das 
h.  abendmahl).  A  papok  az  áldozat  kiriil  egy  szín  alatt  veszik 
az  lu-at  (Pázm:  Kai.  886.  MF.).  Vétek  a  szent.ségtörés.sel  való 
áldozat,  halálos  vétekkel  járulván  az  oltári  .szentséghez  (Csúzi : 
Tromb.  461). 

egész-áldozat :  liolocaustum  C.  [ganzopfer). 

égö-áldozat:  holocaastimi  MA.  [brandopferj  Helt:  Bibi.  I.  J4. 
MA:  Bibi.  1.125.  (Egészlen  égő  áldozat  Sárp:  Noe.  Etób.  5). 

engesztelő-áldozat :  propitiatio  C.  [.sülmopfer].  (Pázm : 
Kai.  9ij6.  Kr.l 

hálaadó-áldozat :  [dankopfer].  Az  Lsteimec  áldozic  hála 
adó  áldozattal  (MA:  Bibi.  1.7).  Háládó  áldozat  íDEnib:  GE.  EWb. 
15.  Hála  adó  vagy  kSzSaséges  áldozat  Kái':  Bibi.  1.88). 

tüzes-áldozat:  [liolocaustum;  brandopfer].  Kár:  Bibi.  1.89. 

Áldozati :  sacritíLialis  MA.  [opfer-].  Áldozati  edény :  capedo 
PPBl.  Áldozati  t;u-tás  (ailas.sa:  Camp.  93). 

Áldozó :  1)  immolator  C.  sacrifioans  MA.  [opfererj.  2)  [.sacri- 
ticLilis ;  opfer-].  Aldozo  köntöst,  kamsat  ne  tarezanac  (Born : 
Préd.  7.5).  Az  nagy  segestyébe  bé  futót,  aldozo  szerszámolíat 
hozót  (Huny :  Trója.  43).  S)  [dies  aseensionis ;  Clnisti  himmelfahrt]. 
Aldozo  napyaan  (ÉrdyC  142b.)  Urnuknac  ménbe  menete  iiapian: 
az  az  aldozo  napian  (KazC.  7).  Aldozo  utanwalo  zombaton  (LáiiyiC. 


}    181).  Aldozo  másod  napján:  sei-untlo  ilie  fe.sti  aseensionis  (Ver: 
Verb.  259). 

Áldoztat :  [eogo  sjicrificare ;  zum  opfern  veranlassenj.  Az 
loyant  áldoztatom  (ÉrsU.  508b). 

AT.'RT.-  aninio  linquoi-,  exaninior  Sí.  [in  olmniíiclit  fallcni. 
Hideg  télben  látta  .sz.  Ferentzet  [dejderegni  és  alélva  menni 
(Pázm:  Préd.  168). 

el-alél :  tw  El  alilt  az  nagy  banatnau  miatta  (Szeg:  Theoph. 
21).  Blinőe  miát  elalélt  lelki  ismeret  (Zvon:  Post.  1.64).  Hatható 
az  .sz.  lélek  az  lelki  sötétségbe  el  alilt  lelkeknek  megli  vidá- 
mitásjíban  (Alv:  Itet.  1.691).  Pcjr-hamnba  szállott,  s  már  szintén 
el-alét  nép  (TKis:  Pan.  9).  Elaléltunk  i[nmár  az  nagy  éhségben 
(Thaly:  Adal.  1.51). 

még-alél :  aj  Miképen  az  .szoniinhozo  almadozza,  hogy  iszie, 
és  mikor  felserken,  azért  ugyan  megalélt  es  szomiuhozie  (Helt : 
Bibi.  IV.  K2b).  Irigyem  megalélt,  nincsen  vidnit  orraival 
(Rim:  Ének.  304.  MF.). 

AléUcod-ik :  cvj  SI. 

Alélkodás :  defectio  animl  Pi^  [ohnmaelitj. 

Alót :  [cxanimo ;  üi  ohnmaclit  versetzen].  Rutt  bűzzel  fnit, 
alet,  izza.szt  (Zvon :  Pi'izmP.  33 1 ). 

Alétoz-ik :  [animo  liiuiuor ;  in  ohnmaclit  fallen].  Az  nehéz- 
kes asszonyi  állat  alétozik  mintha  az  élet  és  halál  közben  várja 
kétség&s  kimenetelét  dolgának  foliázkodási  miatt  iZvon  :  Post. 
1.756). 

ALia  (nlég  BécsiC.  44.  nleg  MA:  Bibi.  1.185.  alég  Pázm: 
Kai.  132.  allég  Helt:  Mes.  31.  állig  Szentiv:  Verseng.  316.  deg 
BahCsIsk.  132.  149.  Vás:  CanOit  269.  470.  clyg  EhrC.  65. 
146.  dlég  Helt:  Mes.  42):  vi.x  C.  aegre;  schwerlich  MA.  kaum, 
nehezen  C''Om:Vest.  151.  a)  Elygy  lathattyauala  (EhrC.  64.  81). 
Alygh  volt  hwz  esztendős  (ÉrdyC.  614b).  Aleeg  hog  .soha  zent 
Damankos  agyban  alvvt,  demaga  egyebeket  zerelmast  jnt  vala 
nj'vgodalmra  (DomC.  129i.  Aleg  vagion  ez  világon  oly  zer- 
zetes  ember  (Vii-gC.  67).  Aleeg  zolhatocvala  (NagyszC.J  145). 
Aleeg  lehetne  bihetendS  (16).  Az  isten  itíletiben  az  igazak-is 
alég  üdvözülnek  (Pázm:  Préd.  20).  Látván  csak  alig  való  bal- 
laghatását  (Hall :  Paizs.  425j.  b)  [idímondatokban  :]  Alig  mentem 
vala  el  azoktól,  mikor  raegtalálám  azt:  pavdulum  cum  pertivin- 
sissem  eos,  inveni  eum  (Kár:  Bibi,  1.632),  AUg  töltöttem  el  tizen- 
kettődik  esztendőmet,  hazámból  ottan  hamar  kibudostam  (MA: 
Seult.  3|.  Alig  kezdették  tanítani  az  igaz  hittel  ellenkező  czik- 
kelt,  azonnan  mindjárt  ellenek  állottak  (Szentiv:  Verseng.  8). 
Alig  pedig  munkához  fogtanak  volna :  az  publica  se.s.sio  az  ország 
sátorában  beállott  (Monlrók.  XXVII.  140). 

[Szólások.]  Alég  vagyoc:  male  valeo,  aegroto  MA.  lm 
vgy  meg  iesztél,  hogy  aligli  vagyoc  belé  (Hlyef :  Jephta).  Éhség 
miat  éijodet  (ei»dett]  alig  vala  iCseng:  Jer.i.  D.  uram  igen  alig 
vagyon  az  gonosz  hideglelés  miatt  (LevT.  11.89). 

Alig-alig :  c«  Bemiek-is  a  hit  fsak  aligalig  sijjákol  (GKat : 
Válts.  11.1238). 

aligon-alig:  cw  Aligon  alig  varia  meg  menekedéset  (Lép: 
PTük.  111252). 

csak-alig :  cv  Meg  az  zuksegeseketis  cac  alig  zoIad  (VitkC. 
40.  59).  Czak  alygli  Lxs.sűjtliatíik  meg  az  nepeth :  vix  com- 
pescuenmt  tm-bam  (JordC.  758).  Csak  alek  hog  valamykoron 
az  ev  ruhayat  el  változtatta  (MargL.  3).  Czak  alig  tarthatya 
vala  wtet  (^'irgC.  41). 

nagy-alig :  cw  Nagy  elyg  hogy  meg  nem  haluaki  (Elu'C. 
65).  Nagy  elyg  mer  uala  kymenny  (146). 

Aliglan :  [vix ;  kaum[.  Chak  aliglan  Siklóstul  szaladot  (Zrínyi 
1.71.  11.101).  Aliglan  tai-thatták  magokat  nyergekben  (Fal  ; 
TÉ.  639^. 


59 


ALIGON.SÁ(J  -Hf:AÍ,Kt)m'OUÁ.S 


EF.  AI,K<  tNVl  IlJIK     KKA-ALKISZIK 


r,(j 


Aligonság :  (vix,  ae^re ;  kaiini,  niit  stliwerer  mülie].  Ali- 
ijuiisag  i-ít-iidejaitéc  le  á  népet :  vix  s«daveriuit  tiirbas  ( Helt : 
UT.  k7). 

Aligság  ('■tigtág,  Soós:  Post.  281):  [vix;  kaiimj.  Nemde  czat 
aÜKSiK  vanuidé  az  6  elifnietelit  (Bom:  l^éd  Xlb.  29.  SWlt.  ^'i- 
t;a»!talá.s:'it  szivében  tsak  alit;  aligsái^  érzette  (UKat :  V'áltK.  IL545). 

AliÍT  \áUt  Csim:.Si|).  57,  129.  álit  MA ;  Bibi.  1.30.  álÜ 
Hall:  lUlL-st  IU.4IJ.  ulUl  Tel:  Evang.  L6.  aUit,  ÜecHi :  Adag.  fii. 
állit  Biró:Ang)'.  8.!,  281.  Gvad:  FNút  75).  Aleyt,  álét,  alít: 
putu,  existimu,  arbitror  MA.  [nieinenj.  Balkatagiiak  nloytatik 
lElirC.  2.  Bí),i.  Ha  te  prupbeiiadat  igazuac  al/iitad  iHéoiiC  20). 
Ne  alaliad  \\o^  meg  zabadeitod  (58;.  Kit  alaitaz  lio^  iiagub ? 
(MiiuchC.  4í)b).  MjcIkxLi  ember,  hogy  te  roola  emlékezel,  vagy 
ember  fya,  mert  alo)tod  eullieth  y  (Fe«tC.  7(.  Kyhez  aloj-tom 
liasiinlany  ez  nemzetet  ?  cui  nimilem  aestimabo  ?  íJordC.  380). 
Mykep|)eu  ty  aluj-ttyatok :  ut  vos  praesumitis  ^JordC.  710). 
.\luytli«an  valam^tli  liw  tAlük  veiuii ;  speraus  se  aliquid  accep 
turum  íJordC.  lUj.  Ne  alohatok  cs  ne  yteellyeetők  hogy  ur 
Isten  b1  hagynaa  /izfjkat  (ÉrdyC.  47.'i).  .\zt  alntta  hojí;  nmlaztbaii 
iiafVuii :  luiiga  biliben  uagiHi  (UcbrC  423;.  Vgy  alytom  hogy  te 
miig  holtjd  (VirgC.  35|.  Mit  alytaz  tenenmagadrol  (05i.  Ne  alecha 
vmi  kőuyfi  dolognac  iTel:  Evang.  l.lHb).  Áliti'i  tL'iztátal.-ui  sze- 
inéljiiec  lenni :  .saspiuitiis  ört  0>\Á :  Bibi.  I.30|.  A  ki  magát  volta- 
kép|)en  ismeri,  nagyot  magárúi  nem  alítíl'ázm:  KT.  51.  Magok 
alitü  hásek  ((jKat:Titk.  2641.  Kevé.sre  alittatiKik  [beivsültetnekj 
(lUy:  Préd.  1.180.  332).  .Sokszor  mind  az  eril,  mind  [wdig  az 
oko.s.ság  a'  szurkos  kfintSs  alatt  nem  alíKa,  egyfitt  mog-iitjiltatnak 
iMLsk:  \'Kert,  428 1.  Úgy  állítson  minket  az  emlwr  mint  a 
Kristus  szolgáit  iBiró:  .^ngy.  281j.  Hogy  Elysiuniban  legyek,  azt 
gondoltam,  paraditsomimk  is  e'  helyt  állitottiini  (Gva<l:  l'"Nót  75) 

még-alít :  IMegalítjmi  magát :  se  etferre,  insolescere ;  ."ácli 
ílberhoben.J  Ij'itnne  ollyakat-ls,  kik  jól  meg  or&isétetett  álla- 
pottal voltanar  :  snem  tulajdonétvj'ui  ebben  istennec  a'  dlcsSs- 
séget,  h.Hiiem  inég-alétván  |igy]  magokat .  .  .  íMegy:  i;.)aj.  111.31 1. 

Alítás:  existimatio,  .írbitratiLs  M.V  (meinnng).  AloytjLsji  zerent 
lErdyC.  514b).  N.igyok  lezneek  a  kyk  mustan  kyéiiiSk  nmgok 
:det'Lssícil  (.SándorC.  10). 

nagyot-alítás :  [iuroganti;i ;  iiberliobung).  A'  fejedelmek 
ugy  szollani  .szoktak  tisztasség-kéviuutsbol  e.s  nagyot  alitasbol, 
mint  lui  ők  tTire  fSre  nem  tsak  egy  egy  emberek,  mint  nulsok 
luuieui  sokak  volnának ;  másként  penig  méltiWignak  okáért 
(GKat :  Titk.  2*1). 

Alitat:  [exÍ8tinuUio ;  meinung].  Aleytat  zereni  való  ;ity:i 
(ComC.  30). 

Alitatlan :  (im-redibilis,  inetíabilis ;  nnglanblú-li,  niuinsprerli- 
liili|.  (J  aleytatlan  jiyandok,  mely  erdomle  j^rtensegeth  nvluizny 
lÉrsC.  löybi. 

Alithatatlan :  c«  U  aloythatJitlan  yozjuigli  (ÉrsC.  300b).  O 
Lsteny  zerotetnek  aleytattatlan  (így|  zei-elme  (t'oniC.  143).  Alelit- 
hatatlan  fenessegov  zeep  wiroiia  (MargU  111).  .\litliatatlan  pde.s- 
seggel  nugouec  :iz  ő  mellen  (TelC.  I5H).  Aleytliat;ttlan  edas  illat 
iDoinl'.   1.50i. 

AIjKONYOD-IK  :  fontenebru  C.  advespentsco  MA.  [abend 
worden).  Alkonyodott  nap:  *sol  occiduiLs  PPBl.  .\x.  elsi^  rigyáz-ás 
kezdíVlik  e.stve,  midiin  a  nap  lenyugodván  alkonyodni,  setétedni 
kezd  az  idí  (Bíró:  Micae  51i.  Életed  alkonyodik  il''al:BE 
574 1.  Az  úrtitól,  mint  egy  mo.st  ti'uiuidó  luipti'il,  várja  vigiLsztalá- 
silt,  .senmiit  .sem  gondolván  .-iz  fJreg  úrral,  a  ki  már  alkonyodik 
(Fal:XU.  326l. 

be-aUconyodik :  cv  Mikoruun  be  kezdett  volna  .-ílkonyiKlni 
(Sylv:  l"r.    I.L'3,, 

béalkonyodás :  lerepusvuluui ;  abenddiinnnemngj.  MiugyArt 
iwtvéli  béalkony.Hláskor  ritkában  szaiktak  az  emberek  letekildni, 
aluiuii  iBiró:  Micie    :>■!.  MF  i 


el-alkonyodik :  contónobro  JUl.  (abend  werdenj.  Elalko- 
nyodott íi  nap  i(ilvat:  Titk.  44'Ji.  Tulaidona  emiek  a  napra  for- 
duló virágnitk,  mindenkor  a  napra  fordulni,  véle  felnyílni,  s 
mintegy  el  is  alkonyodni  (Csi'izi :  !Sip.  8i.  A  földnek  kereksége 
a'  tengerben  merült  napiuik  elalkonyodott  árnyékában  borult 
(Fal:  UE  3(341. 

Alkonyodás:  *crepera  lux  PPBl.  (abeuddSmmerung).  Nai>- 
fel-jöveteli  és  alkonyodá.si  homályos  világos.ság :  crepusvulum 
PPBl. 

Alkonyodat:  a;  Prima  *vespera:  alkonyodottkor  (igyj  PPBl. 
Alküny.jd:itkür  (BethI:  Élet  337). 

ALKUSZ-nC,  AIjKUD-IK  oViluittak  Toln:  \ig.  2fJ.5. 
á^i«(/liatt;ik  Pázm:  Kai.  »i;.  522  ó/ií-lmatlan  Kár:  Bibi.  l.\M. 
alkoJom,  altoszoia,  allnis:om,  megiMuJoni  MA.  <iHodiü  Ver. 
alko:yk  ÉrsC.  a/íosnk  Pázm:  Préd.  nforfott  y  RAIXy.  lU.  90. 
[kétszerj) :  1)  convenio  MA.  [concordo ;  sich  vertragén,  iiberein- 
konmien).  Az  nemes  orxagh  az  elsew  .irticulusrul  ki  legli  feob 
wolth  nem  alkliatott  (RMNy.  IIL  USi.  Akodgymic  egy  ma.ss!il 
(Bom:  Préd,  17)  Mindenekkel  béke.sége.sen  alkoszik  iPázm: 
Préd.  54;.  A  birák  tsak  arrnl  tennének  itíletet,  a'  min  nem 
alkhattak  [a  i»er6sek]  (Pázm:  Préd.  041).  Ha  egyességfSk  va- 
gyon, vau  erejek.  Lesz  Ls,  mert  alku.szuak.  IJe  te  menj  fl  rajok, 
ne  kés,sél  és  ne  hagyj  idít  alkudniok  (Zriuyi  il5.  MF.j. 
Melly  rosszul  alkhatnak  egy  királj-i  székben  méltÚKág  és  egj 
ész,  az  mely  engedetlen  (Zrinyi  IL117i.  S)  [eonveuit,  decet;  es 
.scliickt  sieh,  ziemt  sichj.  Alkozyk  nemes  feyedelem :  nuigadiuik 
zolgakat  en  tnniilezom  zoront  walaztluuiod  ("ÉrsC.  203,  354 1 
Ez  fit  fele  dolgokban  függ  az  kereztyenség  melyeket  alkoszyk 
minden  kereztyen  embernek  megtudni  (l!at:KTSid.  9p.  S)  |«- 
lise/ir  \'er.  MA.  [liandeln,  uuterhiuidehi,  einen  vertrag  schliejíien| 
Alkudni,  megszeraódni,  imien  vagyon  ;iz  alkalom  i(jKat:l'itk 
1119).  Csak  hogy  .íz  onitor  éljen,  ugyan  alku.szik,  kötést  t«wz: 
végez  és  egyez  az  emberrel  iBini:  Miwie.  71.  MF). 

[Szólá.sok.)  Vgy  alkusznak  mintáz  eb  s  ni  a  r  s  k  :i, 
Hercules  et  simia  iDecsi:  Adag.  209i.  Az  dSgi^n  nem  alk 
h  ;i  t  i  k  :  dimio<it  pro  eamibus  (344). 

égybe-alkuazik :  [uonveiiio,  concordo  ;  .sidi  vertragén,  siih 
vei-standigenj.  GőrSg  foiedelmec  e^be  v&'otuen  az  Imperatorsagon. 
nem  alkliata-egbe  (tízek :  Kn'iu.  190). 

égybealkuvás :  [convontio,  i>artio;  einignng,  i-inigkoit).  Be- 
ke.segnek  e.s  egyben  alkuvá.siiak  okáért :  caasa  |uii'ls  et  luu- 
rortlL'ie  i\'er:  Verb.  330t. 

még-alkuszik :  1)  concordo  Ver.  convenio  ^L\.  (sich  ver- 
triigen,  übereiiistimmen].  Ha  yo  moddil  megh  alkhatlmak  ezen 
kevvchegeni  megh  thenveu  megli  alkwdgyanak  (KMNy.  11. 
212).  Ezen  mind  megalkosznak,  hogy  a  ronui  e^jyliáz  ellen 
egyetemben  tusakotln;ik  (Tel:  Evang.  U.815b).  Megalkuiuiának 
rajtji,  melyik  venm'  fel  a  tlsztüt  (Monlrók.  UI.134i.  De  luuuik 
utáima  sem  alkhatjuiak-meg  a'  magyarok  Péter  kir/ülyal  (Piís: 
Igazs.  1.187).  Hiszed-e  hogy  ezek  n  szabado.sok  baritságosjui 
megalkudgyanak  a  \irtu.s,saly  (Fal:  NE.  57).  2)  pacisi-or  MA 
(einen  vertrag  abschUe.s.sen,  luuulel  eiiis  wenlen).  Az  lirránil 
meg  egyezni,  megalkomii :  *detidere  pretio  cum  :dÍ4Uo  PPBl. 
A'  bordély-mester  meg-alkuvjui  ;»'  leiUiy  felett  viszi  liázálioz 
(Hall:  IIHist  1I.2S1).  Nyolra  sniverendorba  meg  is  alkudt  vele 
iGvad:  RP    51). 

megalkuvás :  conventuni,  pai-lio  C  |das  ilbereinkonunen^ 
öszve-alkuazik :  I)  [couivirdo,  convenio;  sicli  vertragén, 
übereinkommen).  Ibimburgbaii  igen  íiszve-alkutt  volt  az  csá.szár 
conunlssarinsival,  ogyiltt  vendégeskedett  véllek lErdTíirtAd.  U.3.'<7 
.MF.i.  Kedvek  ellen  Ls  e.-««i  killl  alkudnjok  (Gér:  K.árC.s,  lU.25ji 
'■t)  íkszve  ,'ilkndni  vmin :  ad  pactionem  *iua.e<lere  PPBl. 

réá-alkuszik :  (masi-ntiu ;  zu.stinimeu|.  Én  .sem  \itJitum 
tovább  a  dolgot,  reá  alkuszom,  U^%\  :t  uh'kI  uélkiM  való  sz;í- 
UuLsiig  fjtet  légyen  sebeket  mind  a'  kél  renden  i Fal :  NA.  ÍH' 


Hl 


AÍ.KALOM-  ALKALMASSÁG 


ALKALMATI-AN- ra^ALKALMATLANÚI. 


tí2 


Alkalom:  ívictnin,  wnvontin;  vorlrn};.  vi'ik'IoícIi;  alkaldnilui 
ereszkedni:  ad  i>;>otiini  veniro,  sieli  iii  eineii  vergleieli  liuíseu 
rr.  Alkalomba  moiuii :  *adire  ad  |\"(cti<nieni.  MoKállása  az  al- 
k.il«innnk :  dictoium  *eoiiventoniiniiue  eoiLstaiitia  et  veritas. 
Kelboutaiii  az  alkaliiiot,  alkiivást:  *luditi(ari  loeationeni.  Meg- 
mjisolt  alkalom:  *intercisae  pactioiies  PPBl.  Nem  amúgy  tisz- 
t(>sségKel  állott  ez  disznós  emljerliez,  liocy  meg  fo^'adta  volna 
alkalom  szerént  <1tet,  hanem  rá  kStStte  magát  íMegy:  tiJaj. 
n  12V  A  kik  a  békesség  elölt  estek  a  rabságra,  ha  kik  ez 
ilyenek  közül  urokkal  mint  conveniáltak,  tai'ts;ik  alkalmokhoz 
magokat  (Monlnik.  \III.40). 

Alkalmas  iilkoluuis  CC.,  Pázhi:  Kai.  475,  526,  720.  alkuvws' 
LevT.  1.S7.  Helt :  L'T.  1.5.Í :  1)  idoneus  C.  convenieiLs,  aptns ; 
geschickt,  [passend,  geeigiiet].  PP.  Alkolmas  nap :  dies  opportnnns 
i.MüncIiC.  81).  Alkolmas  hel :  opportimitas  ( JordC.  439).  Mykoron 
alkolmas  ydiS  tőrteeut  vohia  (Éi'dyC.  522b).  Kyiiek  alkolmas 
or^vossagaat  uem  talallyok  (ö25b).  Az  embery  termeezetőt  Öel 
veneen,  hogy  alkalmas  volna  zyletiiy  zenwedny  1^663).  Nem 
vagyok  alkalmas  es  elég  reaya  (Vii-gC.  69).  Mindeme  ala  ada- 
nac  30.000  embert  hadra  alkalmíusokat  iSzék :  Krón.  löOb) 
Alkolmasoc  vagy  alkolmatlanoc  az  papi  méltóságra  (MA:  Bibi. 
1.1081  3)  [licet,  oix)rtet:  erlanbt,  angezeigt].  Legyen  alkolmas 
eimekem  zohiom  tyuektek:  licet  libere  dicere  (JordC.  712). 
Alkolmas  ew-tet  az  bynesek  kSzzee  zanilalny  (ÉrdyC.  352). 
Valaky  meg  tantoroytaud  eeggyet  eellyen  kysdedSk  kőzzSl, 
alkolmas  ewueky  liogy  egy  nagy  malom  kőwet  fyggezzenek 
e\v  úakara  (ö52bV  Alkolmas,  hog  urunk  tri-^tusba  sémi  ne  uet- 
te.s.sek,  mel  ektelensegSt  ielóntene  (TUíC.  SOj.  Ha  engSm  es  az 
en  ikSmet  gyertyával  tyzt51z,  alkolmas  hogy  az  en  anyámat  es 
tyztíillyed  (KazC.  55).  János  azt  mongya:  nem  alkolmas  neked 
awal  lenned:  non  licet  (Pesti:  NTe.st.  301  S)  [sufficiens,  con- 
venieas;  beü'achtlich,  ziemhch].  Alkolmas  kenők  ala  uette  az 
hamis  uadolokat  (KazC.  02).  Evnen  maga  alkolmas  aytatoss;igban 
megmaraduan  (MargL.  171).  F;u-k;Lst  alkolmassan  megh  feddet- 
tem (RMNy.  IHj.  3261,  Alkalmas  ideje,  hogy  semmit  nem  hal- 
lottam felíle  (LevT.  II.lSSi.  Alkalmas  id6  telik  benne  (Tel: 
Evang.  II-llOi.  Ijégyen  hűti  alkolmas  enisséggel  az  embemec 
(Zvon:  Post.  1.345).  Ezt  az  kérdé.st  alko!ma.son  megfejt()k  ennek- 
eWtte  (Pázm:  Kai.  526V  Alkolmas  terlmec  kellett  az  fánac  lenni 
(XLA:ScuIt  428).  Ezek,  csak  magán,  alkalmas  könyvet  tSlte- 
nének  (Sall:Vár.  EWb.  5).  Már  alkalmas  napja,  a  mi(3lta  ke- 
gyelmednek híre  nem  jőve  (MonOkm.  XIV.383).  Az  étszaka 
alkalmas  hó  esett  (Monlrók.  XXIV.28R).  Alkalmas  ideig  tartott 
ezen  traeta  (XXVn.93).  Tóiök  alkalmas  távol  vannak  (Misk : 
VKert.  54).  Alkalmas  idíi  múlva  iMik:MulN.  127).  Vannak  e" 
mesterségben  gyakorlott  csalárd  emberek,  a'  kiket  alkalmas 
munka  meg-t.salni  (FahUE.  373). 

Alkalmasint:  1)  (satis,  sufficienter;  geniigend,  ziemlich]. 
Midőn  mái'  alkalmasint  megnevekedtek,  illyenkor  igen  éhezők 
(Misk:  VKert  57).  Alkalmasint  lebukik  a  \izbe  (292).  Mellybe 
egy  veder  víz  alkalmasint  belé  fér  (343).  Feles  rabot  lujzott, 
marhát  is  alkalmasint  hajtatott  (Monlrók.  XXI1I.20).  A  törOk 
elszaladott,  elnyervén  bagázsiájábaii  alkalmasint  a  német  (XXVH. 
15).  Alkalmasint  tudta  az  udvarnak  mivoltiit  (Ben-  Ritm.  124). 
Alkalmasint  rajz/jlta  a  világ  dolgát  (Fal:  NU.  358).  Idővel  meg- 
szaporodtak és  alkalmasin  [így]  elhat;dmaztak  (F"al:TE.  722, 
728).  S)  [probabiliter ;  \vahr.sclieinlicli].  Eddig  tudjuk,  alkalmasint 
elválasztotta  volna  az  fegyver  köztünk  az  dolgot  ('MonOkni. 
XIX.320.  Pós:  Igazs.  641.  Hall:  HHi.st.  m.92i. 

Alkalmasság :  I )  [opportmiitas ;  scliicklichkeit].  Alkalmas- 
sak  zerent :  quanümi  commode  íNémGlossz.  181).  Amiak  okaerth 
waltoztata  \\t  yesus  az  kenyerzemelt  ftigiu'am  paiils)  e\v  testeewe 
kyt  emberek  alkolmassagal  wehetnenek  hozyayok  (Er.sC.  560). 
KyTŐl  alkolmas.saggal  teen  byzonsagot  emien  magáról  (ÉrdyC. 
347b).  Hogi  mind  a  heli  mind  az  időh  igienló  alkolmassagba 
lemie  (DebrC.  228).  S)  [occasio ;  gelegenheit].  Keres  vala  alkol- 


m:isságot,  hog  \1eta  sokíusíu;  ii;il  ki'il  adiiaia  'DíihK'.  15  Ii.  .\ddig 
akar  iidőt  venni  próbájához,  az  még  alkalmasság  arcc-zal  áll 
dolgához,  ne  kapjim  azután  kojuLsz  hátuljához  (Gyöngy:  KJ. 
139.  MF.l. 

Alkalmatlan:  I)  ineptus,  iuhabilis  C [ungeeignet].  Szállás 
fogadásra  ;dkalmatlan :  iniiospitus  C  Még  alkolmatlan  volna  á 
királyságnac  meg  bírására  (Helt:  Kn'm.  95).  A  részegség  az 
embernek  elmeiét  sa  tanu.sjigra  alkalmatlanná  teszi  (Fél:  Tan. 
328).  Az  jóra  tellyességgel  alkolmatlan  (Uzoni:  l)áv.  44).  Ei-kölcs- 
telen  s  mindenre  alkalmatlan  (Fal:  UE.  369 1.  2)  importuuus, 
inopiKirtunu.s,  inconvenieus  C.  [illicitus;  univLsseud,  mierlaubt]. 
Zerzé  hog  magát  alkolmatlauocba  (illicita)  né  erezte,né  (BécsiC 
91).  Alkolmatlan  gondolatoktol  meg  tiztolumi  (VitkC  17).  Ila 
mondotal  aiiag  műueltel  alkolmatlanokat  fecf  (45).  Sokat  nem 
jol  és  alkohnatlanul  forditottac  (MA:  Bibi  EWb.  3).  Oly  szo, 
melly  az  mondandó  dologhoz  alkolmatlan  (Zvon:  Post  I.l).  Nem 
alkohnatlanul  mondatic  veteknec  (Zvon:  Osiand.  28).  3)  iucom- 
modus,  intempestivus  C.  [molestus ;  ungelegeu,  liistig].  Alkolmatlan 
jvevltessekkel  .  .  nagy  keserevsegi'e  jngerlyk  (Mai'gL.  91).  Egy 
büdös  istállóban,  alkalmatlan  j;iszolbaii  volt  helye  (Pázm:  Préd. 
13).  \"ékony  eledellel  élnec,  alkalmatlan  házban  laknac  (Prág: 
Serk.  829).  Alkalmatlan  állat  a  légy  (Misk:  VKert.  654).  Se 
szemtelemiek,  se  alkalmatlannak  ne  nKjndliassanak  (Fal :  UE. 
383).  4)  [insufficiens;  ungenügeud].  Fogyatkozó  vagy  alkolmatlan 
tagú  iuh  (Kár:  Bibi.  1,109).  Meg  alkalmatlan  idejfi  embereknek 
tartatnak :  non  sünt  adhuc  legitimae  aetatis   (Ver:  Verb.    182). 

Alkalmatlanit :  1)  ineptum  reddo,  inconvenientem  facio 
Sí.  [ungeeignet  machen].  A  sok  álom  megtompíttya,  és  a  szép 
tudományokra  alkalmatlam'ttya  elméjeket  (Pázm :  Préd.  842. 
MHeg:TOszl.''  I.U4).  3)  [molesto;  bela.stigen].  A  bus  k&sergé.sből 
nem  lesz  semmi  hasznod,  alkalmatlanítod  st5t  ezzel  magadat 
(Gyöngy:  KJ.2  20). 

Alkahnatlankod-ik :  hicommodo,  iniportunus  sum  Sí. 
(lastig  .sehi].  Agnéi  alkalmatlan  hijában  valóságijkat  előhozván, 
alkalmatlankodic :  ineptias  aniles  proferens  ineptit  (Com:  Orb. 
838).  Ezen  liorvátliság  tsak  alkalmatlankodott,  azért  jobbnak 
Ítéltem,  viszsza  eresztenem,  mint  sem  továbbá  az  vánnegyebéliek 
alkalmatlanságával  tartóztatnom  (Epistolae  Ai-cliiepiscü[)onnn  e 
comitibus  Szécsényi  1.194).  A  sok  udvarbíró,  .számtiU'tó,  kulcsár 
nekik  nem  alkalmatlankodtak  (Mik:TLev.  74.  lev.).  Kialuszik 
berniünk  a  gonosz  gerjedelemnek  sziknija,  és  nem  alkalmatlan- 
kodik amiyira  (Fal:  NE.  46).  A  molnár  megint  búsítani  kezdé 
az  abbét,  és  csaknem  éjfélig  alkalmatlankodott  (Fal:TÉ.  732). 

Alkalmatlankodás :  [molestia;  belastigung].  Követem  az 
urat  ebbéli,  noha  elkeriillietetlen  alkalmatlankodásomnil  (Fal: 
NA.  149). 

Alkalmatlankodtatás :  cv  Cobb  czintalankottatása  s  az 
tokay  commendantiiak  alkalmatlaukodt;itá.sa  már  efi  Fölséghe 
lőtt  forogh  (1664,  Felső-Magy.  Minei-va  1.479). 

[Alkalmatlanod-ik| 

el-alkahnatlanodik  :  [ineptus  fio;  ungeeignet  werdeii|.  El 
alkalniatlanodtac  mindenre  (Megy:  6Jaj.  111.35). 

Alkalmatlanság:  I)  hieptia,  importunitas  C.  inconvenientia 
MA.  (unscliicklichkeitj.  Az  mostani  találmányoknak  alkolmat- 
lau.ságát  világ  eleiben  terjesztem  (Pázm :  Kai.  a2).  2)  [incommo- 
ditas,  difficultas,  molestia  ;  ungelegenheit,  belastigung).  Feelueen 
bog  ezbevi  valamy  alkolmatlanság  ne  kevuetkezneyek  (DoniC. 
125).  Az  úton-járás  alkalmatlan.ságok  és  fáradtságok-nélkül  nem 
lehet  (Pázm ;  Préd.  85 1.  Azon  aprólékok,  minthogy  másoktól 
igen  felvétettek,  nagy  alkalmatlanságot  okoztak  (Fal :  UE. 
11.38.  Mi-'.). 

[Alkalmatlanul] 

el-alkalmatlanúl :  (ineptus  fio;  mibrauclibar  werden].  Bidou 
Péter  teljességgel  elalkalmatlaiiúlt  (MonOkm.  XXIV  172). 


63 


AI ,K AUMATX  VS -  AI-K ALMAZFAT 


KI^AI.KALMAZ^rAT    EfíVBE-ALKfn" 


114 


Alkalmatos:  I)  opiiurtnniin, habilií,  idoneiis  Ver.  promptus 
coiívpnieiis  C  aptus,  comimidiiK,  acciiiimiixliis,  ti'm|i(isti%nis'  MA. 
(paiweiKl,  Reciiíiiet].  Alkalniatíwaii :  iipixirttiiip,  liahililer,  doxtere, 
comnicKle.  iRtíii  alkalmatos:  i)fri.pi«Ttiiiias  líTidoiiPUs,  piTa|>- 
IKwitiis;  tanításra  alkalmatos:  dmiliilis;  pcjbofoglalánra  alkal- 
matmi:  i-oiuie.\ivim ;  ditséretrc  alkalmatos:  laiidativiis;  liázassii^Ta 
alkalniaton:  viri|«>teiiíi  C.  Ha  valaniykoroii  alkolmatas  vtam 
tSrt.Miiipk  lioKV  tv  lioüKitik  momi.vk  i Komj :  Szt'ál.  15).  Alkol- 
matos  lii'llyt  kere.<iii>f  az  vtk&etre  illolt:  Kri^ii.  Hl).  Es5t  adué 
alkolniatus  időlic :  teniporibus  kiils  iHelt:  Bibi.  I.  LLM).  Alkol-  j 
matos  nap:  dies  üpportiiim.s  (Kél:  Bibi.  H2).  A'  mPR-étolre  alkal- 
matos mjiilarak  :  avtw  esni  aiitae  íKelv:  ScliSal.  15).  Akiirnirillyie 
lábra  illemlfl  és  alkalmatos  i-si/.mák :  quadraiitps  tvini,TiientG.siiie 
íCom:  Jan.  <>0(J).  2)  coiiveniens  C".  (liict,  oiiortct ;  erlauht,  aii 
i;p/.f i),'t|.  *C'oiivenieiitissininm  ttmi|»iri :  ;iz  id/llu'Kc  alkalmatos 
l'I'Bl.  Myudeii  jlkek  alkolmatosok  (licenti  eiuiekem  dp  nem 
mindenek  liaxiialimk  iKomj:  Szl'ál.  Itlli.  Az  oro.szlaii  ípkíIk-h 
alkolmatos  biÍMit  építeni  (C'is.  K3).  Tisztoga».suk  lelkünk  i.«mé- 
i-otét,  liofy  a  békességnek  IVjcdelmét  alkalmato.síui  magimkhu/,  , 
focadliansuk  iCsnzi:  Tromb.  42.  MK.).  »)  [síiftiiieiLs,  eonveniens; 
betriichtlicli,  ziemliih].  Kct  embernce  taniibizonsáua  alkalmatos: 
verum  est  illelt:  LX  b:ii.  Ali','  vala  i-zjie  annyi,  kivel  tokélyes 
bnrét  bé  tódliette  volna  alkolmatossiui  iZvon:Pos1.  11.30).  Az 
ellenkezések  epylie  békéltetési  a  tndi'is  emberek  elméjét  is 
alkalmatoson  fára-sztják  (Pázm:  Kai.  t>12.  MK.). 

Alkalmatosít :  [aptum  facio,  adapto:  gceignel  macben]. 
Alkalinato.s.séttya  ótot,  hogy  elhiliesse  iizt  iMlleg:T(»szl.*  lil. 
111).  Alkalinatosétatnak  Ismeg  felkelni,  lia  el  e.«nek  (MHeg: 
Preb.  38). 

Alkalmatosság:  I)  opiKirtnnitas, liabilitjLs,  dexteritas.  taci- 
lit;is  ('  [taiigliclikeit,  eignnng).  íiimeon  j('ívendólése  oUy  alkol- 
inatossági'i,  az  mellyel  illendőképpen  végcziiettync  az  o  e.sztendfit 
iMA:  Sí-ult.  89i.  2)  otcasio  C.  Ver.  temíjcstivitas  MA.  gelegeiüieit 
('om:Vest.  138.  Az  fidcWk  alkolmato.s.<ága  szerént  bizonyos 
ábrázatot  vo.'ünek  magokra  (Tel :  Evjuig.  II.  12bi.  Sem  kedvem 
se  alkolmatossjigom  nincsen  á.^zellyel  való  iáratban  (l'oenit.  14). 
Az  6  Írásoknak  alkalmato.s.sága  nem  liozt;i,  hogy  ezekriil  szól- 
lanáiuik  (I'ázm:Kal.  617).  Tílb  régi  doctn-ok  .szavaitls  niiis 
alkalmatossággal  fel-jegyzettiik  (739i.  Küldené  bári-sak  Kívárig 
jó  alkalmatossággal  (Mont)km.  \'1.40).  Mi'ilattame  el  akármi  jó 
alkalmatosságot  (RákK:  l^ev.  25t)).  Megemlékezvén  minden  eli- 
l'ordnli'i  alkalmato.«ságükban  arról  (Fal:  NU.  277).  Ixgelsö  alkal- 
matosságkor niegmondiuiám  kednek  (Mik:TLiev.  27.  lev.).  S) 
commoditas  ('.  \cr.  |utilit;is ;  vorteii,  nutztMiJ.  Nem  keresi  ezzel 
I.sten  orszíigát,  hanem  a  fíiidi  hasznot,  és  maga  alkalmatosságát 
(Pázni:  Préd.  !*li.  .V  tíisTénység  életünk  alkalmatossiigit  raga- 
dozza (795).  Igyeues  úton  kel  járni,  ha  az  keríiletl>en  nincsen 
alkolmatntiság  s  ha.szon  il'ázm:Kal.  7'.)7i  Ki  nem  látja  csak 
nem  mindenektól  a  világi  alkalmatos.ságokat  imádtabii?  illly: 
Préd.  I.lto.  Én  a  jó  alkalmatos.s;igot  kerKs*»m ;  die  kommlii'hkeit. 
la  i'oinmiiditp  iKirliesz.  .^."ii. 

Alkalmatoztat :  |applico,  apto ;  anivis.<wn,  anwenden).  Az 
Istennek  lelki  dolgait  okos.sjin  a  lelkekre  és  lelkiekre  alkal- 
miU'/ztatván  (Nagyari:  Ortli.  aöj. 

Alkalmaz :  apto,  aevommodu  ^I.  (aniDisseii,  anwenden]. 

el-alkalroaz  (elalkalmaztat V) :  a.  MidSn  osztán  ez  világra 
laíiletik,  meg  valtoztattya  alla|«ttial,  es  elalkalniaztatik  .iZAiknak 
.■oemlélésére  (Lép:  ITiik.'  11.17111. 

meg-alkalmaz  |megalkalmaztaf  ?|:  cv  A'  tollal  avagy  pen- 
nával, mellviKH'  az  orra  a'  jieniia  csiiuiló  ke.sotskével  alkal- 
maztatik  (csináltatik i  meg:  scalixillo  l<>m|>eratiir  (C'om:  Jmi.  155). 

Alkalmaztat :  cv  Alkolmaztattya  nmgát  az  dologhoz  (MA :  SB. 
327).  .Magokat  alkülmazta.ssáv  iiz  Imlgatoc  elmeiénél'  gySngesé- 
géhet  (Zvon:  Posl.  I.:H(ÍI).  Kev(«it  használ  vkire  nagy  dolgokat 
bízni,  ha    azokat    maga    ilii.siretii'e    és    l)(k'snletes    méltóságára 


alkolmaztatni  nem  tndg.va  iPrá«:Serk.  El/ib.  líti.  Örökkéval.'. 
világoss:igának  fényét  a  te  gyarliiságodhoz  alk:ilnuiztjitta  (Csi'izi : 
Síp.  Ii72). 

el-alkalmaztat :  (dispono;  einriihten).  Minden  bflnMl  tisz- 
tétsuk  ki  .szivünket,  és  úgy  :űkaliiuiztassnk  el,  hogy  ablian 
Jésas  alkalmatijs  helyet  válasszon  magának  (Oi'izi :  t^íp.  684) 

Alkalmaztatás  :  lai'commotlatio ;  ani>a.s.''nugj.  Az  orvos  doc- 
torok  nélk('(l  s-zúk.Viknek  magok  alk.'ilmazüit;i.sarúl  (Felv:SL'h. 
Siil.   li. 

Alkalmaztatott:   |aex'omm<idatns,    proixirtionatas,  aptiis;    jj 
aiiger«tsst,  geeignet].  A'  kiV/,ép  termetfi  ember  leg  szebben  alkal- 
maztatott: optime  est  proixirtionatiis   (Cum:  Jaii.    4ői.   Az   údö 
essSre  igen  alfcilmitsztatott  (KHécs.  1666.  D3). 

lAlkhat-ikl 

Alkhatatlan :  (in.sociabiliter ;  iinvereinbar]  A  gond,  méreg, 
kárv.-dlás  alkhatatlan  o.strom<)lják  s-/jvét  iI''al:NU.  262i.  Az 
igasság  és  h;unl'«ág  ;iz  emberi  gyarhVságot  alkluitathui  bírják 
iFal:UE.  380 1. 

Alkodhat-ik:  [eonveiiire  [Kitcst;  sich  vertragén  köiineu). 
Egy  királynak  három  fia  mikor  az  országon  nem  alkodhatná- 
luik  (P.ázm:  Préd   211). 

meg-alkodhatik :  >-■  Ez  oraig  sem  alkotliattanac  meg 
raita,  mellyic  sectába  talaltaszec  az  igaszág   (Tel:  Rövir.   34bi. 

megalkodhatatlan :  [iiL«oi'iabills ;  nnversíihnlieh).  Nagy,  és 
meg  alkiindliat.itlan  egyenetlenség  támad  uaiKinként  kSzóttiik 
(Piizni:  Kai.  351). 

Alkodtat:  fconeilio;  versühnen,  ansgieichenj.  Alkottató: 
pactor  .MA. 

még-alkodtat :  "n;  Az  nrak  addég  járának  a  keet  fejede- 
lem kfiztitt.  hogy  meg  .-ilkntt.-iták  (Pethö:  Krón    III.   Gg.   MF  i. 

Alkomány  :  |opiLs,  i  es  ere^ita ;  werk,  geschöpf  j.  A  tíirOkflk . . 
nem  oly  alkomjüiyi  az  istennec  mint  mi  (Tel:  Fel.  S4b.  63.  153. 
TehEvang.  I.318i.  Kiki  mind  az  ii  feienec  alkomiuiyat  és  ta- 
lálmányát kfiuetucn  (Mon:  Aixíl.  Elíb.i.  Ár.  te  mmikadat  farkas 
alkomjuiiauac  fogyac  itelnie  (2).  Ki  legyen  az  Autichriitus  meg 
bizonietom,  nem  magamtol  t;dalt  alkomaiiyal  ^437.  Mon :  KépT. 
133).  Dichertencc  vrani  tégedet  minden  alkomanykl,  kezeidnec 
alkomaíiit  en  istenem  ne  ntald  meg  (Pécsi:  Ágost  95b). 

Alkot  {iilkaló,  nilui'niáiiy  Gyöngy:  Rkoez.  Ll8ó.  MF.  oiiuíni 
Tel:  Fel.  15.  a«u«aiiád  Zvi>n:  Post.  1.2.  uUtU  Pós:  Igazs.  16-25. 
GKat:Titk.  1119.  u/tcta  IIelt:l"l'.  E7.  u'ioíuány  Helt:Me.s 
140).  I)  stnio  M.-\.  |paro|;  herstellen,  vertíLssen,  Adámi  Spr. 
Alkos  toniagadnae  paraziui  tiakat  iBéi'sit'  181,  59i.  Alkossonc 
ith  harfim  hailakot  (MünchC.  45).  Alkotta  ó  hazat  (26)  Alkos- 
satok nekilnk  ennónk  liogh  egSnk  iW'uikC.  145).  Alkotanak 
kenetfiketli  (229i.  Nagy  sok  kiustélt  c.sinála,  enVs  klastronKn 
kat,  nagy  sok  templomokot  mind  kíustélnak  alkola  (KMK.  IVjíd. 
Vala  az  palota  eke.sen  alkotna  iKák:.Sánis  B4i.  MidSn  bolond- 
sagidat  alkotod,  trefals  inls-xlliini  (.M'ni:  A|>ol.  258i  Valamit 
ekkorig  nem  alkntot,  ez  után  sem  alknt  (IV«s:  lgaz.s-  I.ó25i. 
2)  apt'i  MA.  (.'UipassenJ.  (VkL-i  hanuir  .szprencze  vattozassa,  ó 
hozza  ember  magát  vgy  .alkasa  íValk:  Barb  MF.)  Alkutiii  az- 
az őszve-békélletni,  Sszve-szerkeztetni  iCiKat:Titk  lllüi 

be-alkot:  1)  [colloco;  hinpinsetzen|.  Nimíd  koporsói  alko- 
tanak, kyben  -fl^nt  Eleknek  te.steth  nagy  tyzt.Wgel  bealkotak 
(KazC.  82).  Igen  szép  koronát  csináltat;inak.  kit  .Sándor  fejél»'n 
béalkotának  (KMK.  IV.1721.  2)  Irejiaro;  lierstellen|.  Serén>- 
séggol  az  vitézei'  forgódnac,  napi«li  rontá-st  éyel  be^alkottáiute 
(Tin:  131). 

Sgybe-alkot :  (conrinno ;  znsammenp;u«euj  Az  éke«>n  szókí 
vers  szerai'i  versieket  ns  rythniiwkat  ekc«icn  egyben  illeget,  rako- 
gat,  alkut  ((_'om:  Orb,  754.  MF  i 


65 


EL^ALKOT-.VLKÜ 


AU<l7,A^^Al,l. 


66 


el-alkot :  |;i|>pliio ;  aiinaíseii,  aiib<?<nienioi4  Vsy  rendelte  el 
dolgát  az  liűiu'w  oinlieniek,  hopy  csak  ő,  az  ix)eiiiteiitia  tartás  által 
el  alUússii  macát  iL.é|i:  PTiik.  I.18H1.  Jelentett*!  az  nagy  neliez- 
séget,  mely  nehezen  alUiKltyak  el  magokat  az  efl'éle  bűn  tévi'ik 
az  poeiiitentia  fartisra  (193i. 

föl-alkot:  (creo;  sthaH'eiil.  Hiszem  az  istent,  lio^y  az  ki 
líilalkutott  és  ezben  az  allapatban  helylieztetett.  Kundomat  viseli 
(EsztM.  1.91). 

hozzá-alkot:  apiiliio  ^^A.  [anjiassen].  Hozzá-alkutó :  aceom- 
mixlans  PPUl 

még-alkot:  [i«ro,  struo;  Ijereiten,  erricliten].  Taranr-nla 
megalkotni  a  magasségó  kérezfet  (BéesiC.  fii).  Megalkottatnak 
.Indának  városi  (AporC  21).  Megalkotaak  az  vacliorath  iW'inkIC. 
llrt.  NádC.  119). 

öszve-alkot :  coapto  MA.  [znsammenpasienj.  Jól  Sszve-alko- 
tcitt  :  eoniinnatiLs  PPBl. 

Alkotási't'diíías  Lép;  PTiik.  11108.  alhUás  Toln:  Vig.  EWb. 
ll.í:  I)  etiormatio,  ereatio  Kr.  [sihöpfimg, ersebalTung,  bereitung]. 
Mereg-aleotbas :  venefieia  iXémGl.  322).  A  nemzesbez  jáiul  az 
alkotás,  mellyel  a  mag  az  éI5  testnek  tagjaivá  és  ré.szeivé 
leszen  és  formálódik  (ACsere :  Ekic.  141).  Két  dologban  elflzi 
meg  a  mi  teremtésünk  egyéb  állatok  alkotását  (Pázm:  Préd. 
1088).  2)  [opus;  werk].  A  forrás  5  vizeuec  fofasat  mesterséges 
alkotással  a  varos  k^51  vizi  (BécsiC.  23). 

Alkotmány  CaMMÍmóni/  Pós :  Igaz.s.  69.  Tof:  Zsolt  ."586.): 
sti-uetiu'a,  aedilicium  MA.  [werk,  bau,  geschöpfj.  Győuyorködénec 
az5  kezeknec  alkotmányában  (Helt;  UT.  h4).  Vram  az  te  kezeid- 
nek alkotmani  az  egek  (Fél:  Tan.  37).  Az  gyertya  tirtónac  az 
6  alkotmánya  (factiu-a)  merő  aranból  verettetet  (Kár:  Bibi. 
1.126.  462).  Heted  napon  elvégezte  isten  az  ő  alkotmányát : 
complevit  opus  suum  (MA:  Bibi.  1.2).  Ez  világnak  alkotmánya 
(Zvou :  Post  1.32).  Jerusalem  ez  az  illyen  drága  alkotmányi'i 
szent  város  (11.254)..  Az  sz.  Istiiau  egybaza  fólSt  láttatott  nagy 
alkotmány  mint  vmi  nagy  gerenda  (Zvon :  Osiand.  208).  Kichoda 
sz5rzese  es  találása  által  iteled  azért  bogy  epetetSt  ez  az 
mi.se  alkotmáiiyniya  (136).  Miképpen  álbatnac  meg  az  nagy 
épületfi  alkotmauyoknac  fedelei  ha  az  fundamentomok  el  roniol- 
nac  (Prág:  Serk.  671).  Csodálatas  alkotmányú  eszköze  a  fölséges- 
nek (Csi'izi:  Síp.  197). 

Alkotó :  opifex  MA:  [auctor ;  schöpfer,  verfaísserj.  Az  alkot- 
mány mondgya  az  6  alkotója  felől :  nem  csinált  engemet  (Szár : 
Cat  Dl.  Ez  \ilágiiac  alkutója  (Prág:  Serk.  189).  Az  m-'. szenved 
az  szolgaért,  alkaté  az  alkatmányért,  az  emberért  az  Isten 
(Gyöngy:  RK.  185). 

Alkotvány :  sti-uctnra,  aedificium  MA.  [werk,  Ijau,  geschöpfj. 
Mondgyaé  az  alkotvány  ifigmentumi  az  őtet  alkotónak?  (Helt: 
UT.  r2).  Az  egec  az  te  kezeiduec  alkotuani  (Szék :  Z.solt.  104). 
Elvégezé  Moses  az  egé.sz  alkot\'ánt  [a  sátort]  (MA :  Bibi.  1.87). 
Az  isten  minket,  az  ő  alkotvánjit  meg-tartof  (Mad :  Evang.  4). 
A  világnak  kúlső  alkot\-ánya,  vagy  a  főidnek   kereksége  (171). 

AlkÚ  (nlhi):  1)  competens,  aequum,  accommodum  AL\.  [pa.s- 
send,  geeignet,  scbicklich,  eriaubt].  Igen  alkó  erre  meg-tartanunk 
a"  tiidós  Bézának  dedaratióját  (Pós:  Igazs.  313).  A'  hibákat 
mind  ide  le-jegyTsegetni  alkónak  lenni  nem  Ítélem  ((jKat:  Titk- 
1097 1.  Kit  nem  alko  csak  meg  gondolni-is  annál  inkab  meg 
mondani  (Gyarm:  Fel.  175i.  Az  Istenek  szavát  nem  alku  meg- 
vetni (Gyöngy :  Char.  264).  Bizonyos  személyekre  nézve  nem 
alku  az  igyenes  igazságot  tisztán,  pusztán  mondani  (Fal:  UE. 
490).  A  gondolatlan  igérést,  vagy  éretlen  eltekélé.st.,  jó  alku 
megmásítani  (494).  8)  [pactum,  conventio ;  vertrag,  übereinkom- 
men].  Ihon  a  vásár!  kész  az  alku  (Szöuyi:  Mártir.  102.  MF.). 
Leeresztik  ők  is  dorongokat,  jó  alkiu-a  veszik  egymással  dol- 
gokat (Gyöngy:  KJ.  90).  Vess  jó  számot  szükségedrül  es  mará- 
si.  NYKLVTÖRT.    SZÓTÁK. 


dékidrnl,  a  töbliivel  .szerezd  meg  a  mennyországot  Istenes  alku- 
val eladandó  (Fal:SzE  538).  Meg  lévén  mái-  a  kötött  alku 
ke-«tök  (FahTÉ.  636). 

Alkuzás :  [pactum :  vertrag].  Az  országbeli  község  felfii  így 

lőii  az  alkuzá.s  iMonTME  V.23;. 

Alkudás  {alkodás  Ver.,  MA.) :  concordia  Ver.  jjactio,  con- 
ventio MA.  [übereinkommen,  vertrag,  unterhandlung].  Az  vité- 
zekkel ha  mi  alkudás  lehetett  volna,  azt  az  fiam  reám  bizta. 
Jöttuk  hozzám  alkuvás  szine  alatt  (LovT.  11.218). 

Alkuvá,a  :  conventio,  contractus  C  alkuvás,  alkovás :  pactio 
MA.  [iibcrpinkomraen,  vertrag,  unterhaiidhuig].  Fel-bontani  az 
alkabnot,  alknvást:  *Iudificari  locationem  PPBl.  Ott  köztünk 
semmiképpen  véghez  nem  mehetett  az  alkuvils  (ErdTörtAd. 
1.266).  A  várbeliekkel  a  törökök  alkuvásba  iudulának  (Pethö : 
Krón.  Z4b).  Mintsem  dolgod  törvényszékre  menjen,  jobb  alkuvás- 
képen  inkább  kedve  teljeu  íPhilFl.  26). 

1.  AXiXi :  mentum  C.  maxilla  Mi\.  [khin].  Fékbe  törd  meg 
ő  alokot  (DöbrC'.  79).  Első  foga  főIső  alán  az  kegonac  (DebrC 
l.í'>).  Zabolaba  wnekyk  alokatli  meg  zorobad  (KesztbC.  72. 
TihC  106.  WeszpC.  68t.  Az  állókat  meg  kel  szorittani  szabo- 
laual  es  fékkel  (Szék :  Zsolt.  29).  Szamár  állával  véré :  niandi- 
bula  asini  percussit  (MA :  Bibi.  1.232).  Étel  közben  a  felső  állát 
mozgattya  (Com :  Jan.  48).  Miért  borotváltatod  el,  talán  jób  a 
tar  all  (Czegl:  MM.  14.5). 

[Szólások.]  Józanok  a  re.stelkedők  is,  de  kételenségből,  mert 
dolgozni  nem  akarván,  felkopik  az  állok  (Csi'izi :  Síp. 
140). 

csont-áll :  [maxilla,  mandibula ;  kiimbacken].  Fel  ragadwan 
[Sjímson]  egy  meg  holth  zamaar  czonth  alat  (JordC.  342). 

Állaeskó :  [mentum ;  kinnchen].  Kicsiny  fejecskéje,  ciáris 
.színű  vörös  ajakacskac,  kettős  gerezdü  állacskója  (Prág:  Serk. 
263). 

[Állaz] 

Állazó  :  mentale  ;  kinm'eif  Pesti:  Nom.  102.  A  lovas  a  lovat 
állazíjval  meg-tartóztattya  (Com:  Jan.  86.  Com:  Orb.  169). 

2.  AT.T. :  1)  sto  C.  [steheu].  Kin  állok :  exsto ;  le.sben  átló: 
subsessor  C.  Holualtol  foguan  al  a  mezon  (BécsiC.  4).  Legeuec 
vezteg  allo  kezeid  vezteg  allo  zemekel  (^'itkC.  66).  M\-nd  az 
sokassag  al  az  tengher  partyan  (.JordC.  392).  Az  the  [lenzed 
nálam  allot  kezkenőbe  takarván :  bábui  repositam  (595).  Mikor 
alana  az  imatsagba  iwue  hozza  az  wrdwgh  f\^irgC.  22).  Bezárva 
badta  az  aytót  állani  (MA:  Bibi.  I.1U2).  Ágy  lábokon  álló  ágy 
(Com :  Jan.  112V  A  v&szedelmec  előtte  állanac  (195).  Sinlö 
betegsége  van  olylyan  hazának,  hol  a  jobb  törvények  tsak  falon 
állanak  (Orczy:  KöIfcSz.  19).  8)  [consisto,  assisto,  accedo;  sich 
stellen,  sich  bégében].  Mellé  állok :  assisto  C.  Mellém,  hozzám 
állott:  er  hat  sich  zu  mir  geschlagen  (Adámi:  Spr.  187).  Reggel 
elődbe  állok :  mane  adstabo  tibi  (Döbr.C.  18).  Nem  io  ytia.  min- 
denre álla  :  adstitit  omni  viae  non  bonae  (85).  Imacsagnak  állok: 
orationi  instantes  (286).  Ky  ky  mynd  álla  dolgaraa  (Ér.sC.  449). 
Az  ember  elszakada  isteniül,  az  ördöghöz  álla  és  birtoka  alá 
veté  magát  iTel:  Evang.  11.69).  Attyatia  előálván  az  jószáguac 
melléjé  akar  állani  [és  azt  meg  akarja  váltani]  (MA:  Bibi. 
1.113).  Egy  sereg  labancz  a  peijébe  lesbe  állott  éczaka  (Monlrók. 
XX1I1.432).  János  király  magátnl  nem  bírhatván  vele,  Lengyel- 
országban állott  vala  (Szál:  Ki-ón.  14).  Csengő  fűlők  lesznek  s' 
beléjek  áll  zúgás  (Felv:  SchSal.'-*  23).  Rákóczi  mellé  állanak 
kik  magyarok,  mái-  nem  svátx)k  (Thaly:  Adal.  II.339b).  Killyeb' 
állottam  a  -világ  zavaros  gondjaibúi,  magános  életre  adván 
magamat  (Fal:  NE.  10).  A  fejében  áll  az  embernek  [a  bor]: 
er  steigt  einem  in  den  kopf  (Kii-Besz.  63).  3)  [occupo,  obsido; 
be.setzen].  Rendet  állanak  vala  a'  f&  törökökkel  (Czegl:  Dag. 
Elöb.  30).    Úttya   igen  akadályos,   a'   kit    kapitányok   állanak 

5 


67 


ÁLL 


ALTAr^AlJ^EI^ÁLL 


liS 


vitézekkel  (ílall;  Hllist.  ILllB.  118).  A'  meiuiyei  seregekiiok 
f5  Btrásája  ki-vont,  kétélii  s  tflzzel  villámó  pallfisisal  a  kaput 
állja  íllar:  LPar.  Ib).  Fejeket  «uk  tetíi  állja  iMisk:  VKert.  1)91^ 
Még  sem  tudja  leányát  miatfci  mi  állya  il'liill-'l.  Hl;.  4)  (duro, 
permauoo;  ausdauern,  sifli  lialton).  .Sokáig  álló:  durabilLs  C. 
Kysdfidiiek  lattatyk  az  ymaczaKlibau  ex  nz  zolo.-inan  wefiygh 
nem  allaiiy  íÉrsC'.  -259).  5)  (.siLstineo,  i>erfero:  aiuisteliii,  aus- 
haltenj  Ki  ym^g  allaiifra  iMüncliC.  98,  32).  Lészen  forród  az 
igaísáKtol,  csak  álliasd,  ha  met;  koppadczis  diai:  CVIsk.  Sti). 
Unjoárát  7.  die  praosentis  adták  mei;,  Pzendrf  .sem  állhatja 
sokiii);  (|{ákGy:Lev.  202).  6)  Itoiuisto,  [lasitus  snm ;  Ixistehen, 
beruheii].  Kerezttyen  emlwmek  eoiisc-ieiu-iayarol  kykten  a;d  cs 
vettetfit  az  crok  idwe,ssee(,niek  re),'\ilaya  (ÉrdyC.  5fi7).  Ezekben 
all  mynd  testbnek  mynd  lelöknek  ve-zedelme  (WoszpC.  127i.  iMibe 
al  emberbe  az  al;uuito.s.saf;  íVirgC.  9rn.  7)  (consto,  comiKKitus 
8um;  bestében,  zuisanuneiiKeKetzt  .sein].  CsillaKbt'il  álló  jegy: 
sidiis  C.  Ezek  a  magán  való  tastük,  minden  egyebek  ezekWl 
állanak  (Com:.Iaii.  28.  29  MF.).  H)  (coasto;  kustenj.  »a.ii.st;it 
magnó :  soklxm  áll.  Mihi  *ion.stat  carius,  ac  si  emi«em :  tübben 
áll,  mintha  vettem  voliui  i^iizen  Pl'Hl.  Ky  cimekeom  allotlj 
thysz  l'orynthba  iKMNy.  Ill.79i.  Ingyen  e.s  igen  oiczoban  al 
miuekiuic  az  iduSsseg  (Horn :  l'réd.  1081.  Sok  kólLscglxii  álli'i 
épölet  (Decsi:  Adag.  209).  Oh,  melly  soklKui  áll  Kristusnak  a 
mi  viiltságiuik !  íPázm :  Préd.  54:3.  93).  Drágába  álunc  az  isten- 
nec  szent  tíanac  iKulcs:  Evang.  25li.  »)  |sitimi  e.st  in  ali<iuü, 
in  mami  ixxsitimi ;  abhangon  von  — ,  ankommen  auf  — ). 
Kajtad  áll  minden  dolog:  est  totuni  ■*i«*iitum  in  te,  est  tuo- 
nun  *ner\'orum.  Igen  áll  azon :  multum  *refert  l'I'lil.  A 
bynnek  zyletwese  eliak  Jiz  akaraton  ;uil  (Érdyt'.  122b.  OOtibi. 
Ila  az  idu&seg  czac  az  emberi  er6n  állana  bizontalan  lenne 
(Fél:  Tan  219).  Hogi  illien  gondolat  iltkfizzec  á  mi  szíiűnklx>, 
nem  al  mi  raituni;  (Piizni:  Kel.  17tj).  Az  élet  megtartils  (•.•sak 
az  istenen  áll  (MA:  SB.  VM).  Ha  jiz  ebeken  álhui,  diig  halállal 
sok  ló,  és  tehén  veszne  el  (Fal:  Jegj'z.  921).  Kevésl)e  állott,  hogy 
el  nem  kapta  jiz  ar;igonUii  koroiuit  (FahTÉ.  7(58). 

[iyzólásukj  iSzorosiui  áll  a  ruha:  d;is  kleid  liegt  kiuipp  lui 
(Adámi :  Spr.  187).  Széjien  áll  az  úron  ez  a  ruha  :  das  kleid 
stehet  ench  wol  an  (Kirlíasz.  27).  Kinek  a  szeme  sem  áll 
jól:  *consceleratus  Mdtus  PPHl.  S  i  r  ó  1  ;i  g  áll  a  szája: 
ore  in  moostitiam  *flexo  PPBl.  Minden  tsekélységért  siróan  állt 
szájjá  (Kóuyi:  HRóni.  17i.  Ejtlélybez  jól  állott  a  szíve 
íMonlrók.  VIII.350).  Hogy  tik  jobban  lesztek,  a  m  o  1 1  o  t  -  i  s 
állok  (Gvad :  Písty.  20).  AUm  vkinek :  Nám  ez  küzfíík  ott 
elvégezve  vahi,  íiz  b<ijviadal  mellyiknek  állaim  (melyik  voliui  a 
nyertes,  Tin.  311 ;  1.  no.  102).  Tizen  őfc'd  nai>ig  tárta  a  viadal, 
es  az  első  ntkózet  Cliabanae  álla  (iSzék:  Króu.  122).  Alim 
vkire :  (aggredi,  imminere ;  iuigreifen,  dnihenj.  Ke-zdinek  ó  roíi 
állani:  illi  imminere  iSylv:  LT.  1.102).  Az  ffinéjiek  király  elAtt 
az  zsidókra  állának  (ItMK.  II.234I.  AUni  vmin :  Léle  zentli 
paltli  térden  a  I  w  a  n  (Peert.  99).  Térden  aluan  meg  alilam 
az  vr  istent  (A'irgC.  1.5.  41.  Érdyf.  582).  Térden  ál iia  ktSnyfirfig 
(Decsi :  Adag.  208).  Alini  vminek  ■  Hogy  beszédnek 
aljon  vélle  (Megy:  6Jaj.  1115).  Mikor  h  a  r  t  z n a  k  állott, 
egy  rohiuiás.sid  nyóltz-száz  emt)ert  lo-vágutt  (IVizm:  l'réd.  874). 
Harc7,iiak  kelleték  áll;uii  (a  sziikni  akan'i  hajónaki  iMik:MulN. 
24).  Tudia  vala  á  tjitárokimc  okos,s;ii;át,  hogy  nem  állaiiánac 
viadahuic  (llelt:  Kn'in.  :')5b).  Nem  akar  állani  az  ft  ígére- 
té n  e  c  (Helt :  Krón.  18H|.  Az  szörzésnek  állának  (Tm, 
312).  Kegyelmed  eimekem  mit  mond  allcjc  annac,  kesr.  vagyix- 
engednem  [«irancliol!itodiiae'  (Hofgr.  2.59).  Az  szabott  londitiok- 
nak  nem  áll  iPázm:  Kai.  11('.|.  MiiidediUg  egy  szódnak  nem 
állal  iMonln'.k  Vai.6«.  215).  AUni  nntre  :  Esöro-álló 
ég :  aer  pluvius  PPBl.  Arra  ál  minden  gondola  tt  yoo, 
mfiuel  luigy  kárt  tehessenet:  (Helt:  Bibi.  I.(>7).  Még  ió  ideién 
kuruaság r a  áll  az  « z fi m e :  ut  Corintliia  videtur  i-orpore 
quaetitimi  l'avtiu^  (Decsi :  Adag.  22y).  Vmi  értelem  reália  ni: 


*ad(iicere  se  alicui  sententiae  PPUI.  Arriánus  v  a  1 1  á  s  r  a  á  I- 
lanának  (Lwziiy :  Krón.  96).  Minthiyájan  megi-sendi*e<lének, 
és  az  egész  diuán  tanácsára  állott  iMik:MulN.  101). 
Állni  vvíil:  Az  igazság  mellett  ki-támadg.\-unk,  az  isteni  tudo- 
mányért bajt  állyuuk  (Pázm:  Kai.  al).  Ne  hagyjam  maga- 
mat, hmiem  álljam  azzal  szükséges  liarczomat  (Gyöngy :  Ciip 
32.  MF.).  Jay  bozzot  állok  az  en  ellensegyinrevl  (CVniC. 
294).  Bozzwt  ne  allyon  S  raytha  (ÉrsC.  282).  KSnnyen  idulWt- 
het  árkit  akar,  senki  eleit  nem  állhat tia  (nemo  jiotest 
impcdirej  (Mel:  Préd.  138).  Aly  helt  czak  lobbm  adgya 
Isten:  üi  re  mala  animo  si  bono  utare  adiuujit  (Decsi:  Adag. 
206).  Az  nem-baráti  feslet  erkSlczet  fognac  reá,  de  helt  áliűíii 
nékic,  meg  gy6zi  okét  (Cis.  k3).  Régen  hallották  muit  kell 
állani  íuiiuik  [a  végvánmk)  minden  sarát  (lui.  KJS).  Sírá- 
sát áll  (Kár:  Bibi.  I.13()i.  6|álkodik,  állya  .strásáit  de  llaszol^ 
tidiui  (Fal:  NE.  107).  Törvényt  állani:  vadimoniimi  pn>- 
mittere,  vadimonio  .se  obstriugerc  l'P.  Ha  a  mid  el-veiKett,  chez 
bizonysíig  kell,  állyon  törvény  széket  íKónyi:  HRom.  1.58|. 
Udvart  állani:  aulám  lustrare,  aulicum  conventum  habere 
MA.  Teneked  az  angyalok  nag  eremmel  w-dn^artli  álnak  iTliewrC. 
259).  KilmjTile  oduart  alnac  vala  az  wrac  (Helt:  Krón.  147). 

által-áll :  1)  [obsto,  impedio,  occupo;  im  wege  stehn,  hin- 
ilern{.  Hogi  vacsoralik  vala  egi  hal  tetem  által  álla  ah  torkan 
(Del)rC'.  89).  Valamit  parancsol  hog  legyen  ahlwi  ganczot  keres 
]  altíU  ál,  meg  tilt  (Mel :  Szján.  309).  Ha  i'ic  akadekot  szerzenenet' 
mineki'uic,  által  allananac  benne  (Tel:  Evang.  1.223).  Diuiát 
uíizad  gallyáé  által  állottác  (Görcs:  Máty.  II.  MF.).  A  nagy  dol- 
goknak van  sok  akadálya,  ki  a  kezdett  utat  megint  által  állja 
(Gyöngy:  KJ.  134».  2)  (traii.seo,  deticio;  ülicrgeheu,  iilM-rlau- 
t'en].  Vigyáznak  az  alkalmatosságra,  hogy  által-álljaiiak  az 
ellenség  jiártjára :  *circum.s])ectant  defectionis  tempus  PPUI. 

be-áll:  1)  [(xcupo;  besetzen).  Az  egész  úlszákat  templomig 
bé-állván  a'  temérdek  sok  nép  (Gyöngy:  Char.  971.  2)  (se  reci- 
|)ere,  se  abscondere ;  sicli  zurück-ziehen,  sich  verbergenj.  Nem 
kaphaták  .sehol  Gombos  Andrá.st,  mert  beállott  volt  ciflttök,',  bogy 
reá  ne  akadnánac-.  A  házban  a  .sok  lator  elótt  Simoni  György 
béálla  (ErdTörbVd.  111.164).  Mert  az  bokroc  közöt  louac  é« 
'  nimiidác  allottac  vala  be :  consederant  (Decsi :  SallC.  342 
MF).  S)  (constagno,  cicatricem  dueo ;  zufrieren,  vemarben] 
Meg  fagya  és  be  álla  a  Dmia  (Helt:  Krón.  114).  Az  sebecske 
össze  forradolt  s  Ijéállott  (Monlrók.  XV.421).  4)  (clanditnr ;  .sich 
.schliessenj.  Soha  be  nem  áll  a'  .szája:  *cicada  vwalinr  PPBl 
5)  [ineo,  accedo;  eintreten,  eiiistehen).  Aimo  1663.  állott  be  az 
i'zélwn  líöth'es  Sámuel  (Ke<'sk :  At\-M.  2I5|  «)  (incipio;  eintrt'tenl 
Alig  i)e<lig  munkíVlioz  fogtanak  volna:  az  publica  .sejíiio  az  orí<zág 
sjitornban  l>éállott  iMouIrók.  XXVII. llOi. 

egybe-áll :  |se  conjungere ;  .sich  vereinigenj.  Egyben  alyonk 
>\s  semmynemev  ellenség  nem  artliat  (DomC.  179). 

,  |.Szólá.sfik.]  Valamely  tudomány  magával  ellenkSzic  és  t  fi  v  e  1 
hegyei  áll  egybe,  az  istentől  való  nem  lehet  iZvon :  Préd 
1.570 1. 

el-áU :  I)  absisto  MA.  (bei  seite  tretoii).  A  iia|>féiiy  eWl 
elálliuii:  a  .sole  *absi«tore  PPBl.  Város  melliM  elálláiiac, 
nagy  rettegve  szaladnac  (MA:  Bibi.  \'.23i.  2)  (íM-i-npri;  he- 
setzenj.  Elállani  .iz  elx'kkel  a  lest^ket:  slativa  caiium  oillo- 
cjire  PP.  Az  Maroson  valii  hidat  elállották  (EnlTörtAd, 
L206).  8)  deticio  C.  (abfalleii).  t'ristus  Iiy1y  mellől  el  nem 
allany  (ÉrdyC  548).  Ha  egy  orsziig  el  ál  ;i  régi  hitriil  i Pázni: 
LutliV.  312).  H  allonac  az  mennyei  tndoniániiac  tiszt-isiigáOil 
(ZvoicPost.  1.1761  Ezek  mind  (Viküvének,  hogy  f>  inelliM. 
holtig  el  nem  áliuik  (Zriim  I.90i  Nem  akjir  iiiellólünk  eláll:iiii 
(RákGy:Lev.  168).  4)  remitto;  absteliii,  ablakén  PP.  Hallg.i) 
váll  álljatok  el  rólam,  hadd  szóljak  én:  tacete  (laulisper  iii 
locpiar  (Kár:  Bibi.  519).  El  ne  álly  az  isten  irgalnuLssága  ajta- 
ján való  zirgetestfil  niig  meg  neiu  nittatic  teiiéke<l  iZ\vu :  Púst 


69 


ELLENK  ALI.-UAi  KAÁI,I, 


KERPXZ'l'ÜI^ÁLU-MFA  i-ÁI  ,1. 


70 


LSl-Ii.  El-iill.'iiii  kéi-ésf  mellűi  (Hall:  l'aizs.  "lii.  A  lionyéléstól 
el-álváii,  a  niuiikálkodíisliiy/,  gyorsíui  lagíLszkodiiának  (Hall:  Tel. 
26ÖI.  5)  lilyfatigor ;  fniiiUloiil.  ElálM  jjilstaló :  remlssiLs  vereiliis 
PP.  Slikoniii  suik.-ü);  budüsut  volna  t'ledel  n^lkfil  el  jilla  a  loua 
esH)kaert  gjalou  kőit  (Helt:  Knlii.  íiTi.  6)  [dm-o,  iieriniuieo; 
auüdaiieni,  sith  lialteii).  Sukáij;  elálK'i,  tartó :  durabilLs  l'PHl. 
Néniellyok  c/t  csíik  nem  lot,'-jiibl)  almának  tju'ttyák  |a  jKUszjunan 
almát]:  wikáÍK  cl-áll  iLiin):  l'Kert.  111.113.  141).  7)  i«rleio 
PPBI.  (siLstineo ;  aii.'í.stelin,  aushniten].  .Jól  el-állya  a  reá  való 
asyai'kot&t :  as.-ivesi-it  vincero  fremitnni.  Az  iilelgotést  ol-állani: 
dare  eolla  laicitis  PPUI.  l'arani'.süljtin  ollx )i'.sátni  iirael'eetnsnnkai 
ás  ne  ini'i  stálta-i.'innk  igy,  mert  el  nem  álUiatjnk  immár  (Monf  >km. 
XIX.  :í-0/.  Ilidé};  .szelfts  idí  vult,  ntiy  lio^y  a  mentét  is  el  áll- 
hatta az  eniln-r  (M<>nli-ók.  X\'.517l.  Nézését-is  nehéz  volt  el- 
:ill:uii  (Hall:  IIHist.  IXl.luHi.  Bár  mis  is  próbálja,  lia  szive  el- 
állja (Amadé :  Vers.   11). 

ellene-áll,  ellent-áll:  ooii.sti-asto,  obsto,  obsisto,  objaceo, 
ri'lnet'ir.  repuirno.  refra?or  C  re^sLsto,  advei-sor  MA.  [widerstelin). 
Nckic  ellenéé  nem  albatoni'  iBécsiC  19).  Ki  al  en  nelem 
liamlssaff  mvnelkedők  ellen  (AporC.  54).  Keweelyekiiek  elle- 
nek all  (JordC.  8391.  Az  halainak  senky  ellene  nem  állhat 
(ÉrdyC.  559b).  Ho^  ellene  ne  alliatük  az  sonosznak  (Eél:  Bibi. 
7i.  Ellenségünknek  ellene-álhmk  I  Hall :  Paiz.s.  7).  Hát  tik  nékik 
ellent  mint  fostok  állhatiii?  itiv.id:  RP.  75).  Már  ellent  nem 
állhatok  (Kónyi:  HRom.  14G). 

ellentálláa  (dkne  állás  C.  \Ve.szpC.):  reiiixus  C  re.sistentia, 
renlsas  Kr.  (widerstand].  Mely  el  liagyot  abyimek,  a  testnek 
az  erdegnek  ellene  alla-sra  (WeszpC.  124).  Tehetsége  nem 
lészen  az  ellent  állási-a  (Csi'iziCseh :  Edom.  104). 

elő-áll  (rlove  áll,  (leve  áll  CC.):  oompareo  C.  adsto  MA. 
fvorh-eten,  erselieiuen].  Eluwe  aalla  az  zyz  (SándorC  22 1.  Feeld\- 
kyralyok  elewe  állanak  iIvulcsC.  2).  A  zegenyek  feelfele  bnual- 
nak  de  az  kazdagok  elew  álnak  (Pesti:  Fab.  41b).  E  kőnyflbe 
a  szent  lélec  bőich  Salamon  által  elő  ál,  e.s  e.szt  predikalya 
(Helt:  Bibi.  I.  f4). 

előbb-áll,  elébb-áll :  abscedo,  discedo  Sí.  [aufn^o;  davon- 
laufen,  sieh  davonmacbeii].  Meg  tolni  valakit  s  előb  állani: 
lufixo  aculeo  fugere  (Dee.si:  Adag.  1).  Az  ki  okos  vitéz,  ha  lehet 
eléb  áll,  hogyha  az  elleaség  hatalmasb  nálánál  (Prág:Serk. 
737.  828). 

fólre-áll :  [cedo ;  weichen].  A  piacáról  félre  állani  (kereske- 
dést elhadnii:  foro  eedere  (Com:  Jan.  191).  Mihant  léire  áll  az 
vitéz  kapitán,  jSn  N.  István  (Zrínyi :  ASyr.  96). 

föl-áll:  a.sto  C.  assmgo  MA.  [anfstehn].  Fel  aluan  ez  zent 
atya  tívn  az  népeknek  predilcaciot  (VirgC.  56.  66).  Az  felebará- 
todnac  vére  ellen  fel  ne  álly :  non  stabis  eonb'a  sanguinem  pro- 
ximi  (MA:  Bibi.  1.106). 

fönn-áll:  1)  [.sto;  anfreeht  stelm].  Kel  vala  a  hasneti  bai'ant 
meg  enni  fen  alua  őuezdne  (WeszpC.  44(.  Femi  ;illó  deszkác : 
tabniae  .stantes  (MA:  Bibi.  I-72i.  Fen  álua  eszic  vala  meg  (Kulcs: 
Evang.  268 1.  Főn  alva  avagy  térfen  csiLsz\'a  mászva  (Sam:  Cer. 
13i.  2)  [dmo;  wSliren].  Az  íitközet  tartván  (fenn  állván):  con- 
flictn  diirante  (Com:  Jan.  15Ü). 

[Szólások.]  Fejem  fen  áltáig  leszek  en  veletek  (Zrínyi 
L8C|.  Készek  lesznek  serényen  harczolni,  fejek  fen  állattáigh 
(Laszti:  Mái's.  55).  Fejiink  femiállatáig,  marhíink,  jószíigimk  fogy- 
táig mindeneket  elviselünk  (TöitT.  XrX.33). 

hátra-áll:  reti-o  cedo  MA.  (cedo;  weíchen,  nachlassen].  AUy 
hatra,  hagy  bekeet  enneekem  (MargL.  MF.).  Keez  vagiok  iukab 
eletemet  elveztenem,  hogy  nem  mint  hatra  állanék  tiztesse- 
gem  dolgában  (RMNy.  II127).  Az  6  tisztiben  háti-a  ne  áll- 
yon,  hanem  abban  szorgalmatos  legyen  (MA:  Bibi.  11.10).  Mi 
sem  akármik  ebben  hátra  állani  (Pázm:  Kai.  a3).  A  bizonyság- 


tételtől   hátra    ne    álnának,    vagy     meg-ne    szfiimének    iMad: 
Eviuig.  4üS). 

kérésztíU-álI :  [obsto,  impediu  im  wege  st/ilm,  hindern). 
Kere.sztíil  állanak  ;iz  Isteni  rendelésben  (Megy:  Diai.  Előb.  3). Ke- 
re.sztfd  áll  beszédén  [közbevágj  illall:  HHi-'t.  III.92I.  A'  meg- 
fogyatkozott reménység  felette  káros  lelkünknek,  ker&sztül  áll 
dulgnnkbmi  (P"al:SzE.  530). 

ki-áll :  1)  prodeo  MA.  [cedo ;  vor-,  beiseite  treten).  Az  i'itból 
kiiillani,  litot  adui :  *dare  vmm  PPBI.  Ky  aiwan  (coasLsteas) 
Pether  az  tyzen  eeggyel  (JordC.  710).  3)  promineo  C.  ex.sto 
MA.  [liervorragenj.  Az  molly  kő  szi'dae  a  vizből  niaga.ssan  ki- 
nézuec,  kiállanae,  (MA:Seult.  995).  A  kőzéji  új  kiáll  (Com:  Jan. 
30).  Ki-ülő,  ki-álló,  domborodott  szemek  (SzD:  MVir.  385i.  S) 
[studio  defendo ;  eifrig  verteidigen,  eifernj.  Tisztességem  mutatja 
Vída,  hogy  tjir.sam  mellett  kiállauék  (Pázm:5Levél  15.  MF.). 
4)  [deficio,  abdico ;  au.streten,  entsagenj.  Ky  álla  az  pyspek- 
seegből  (ÉrdyC.  520).  Tisztiből  ki  álliuii :  classem  de.serere 
(Decsi:  Adag.  138).  Ez  az  ő  baluaniozasabol  ki  nem  álla  (Szék : 
Ki-ón.  31).  Halálok  óráján  ki  állotfcik  az  elébbi  vallásokból 
(P;izm:Kal.   154). 

kömyiil-áll,  körül-áll :  chcumsto,  eircumsisto,  circum- 
.stipo  C.  [unLstehen].  Kewewl  allo  hegyek  (EhrC  49).  Akwruywl 
állóknak  ehrtfl  (VirgC.  27).  Három  ezer  ember  vala  kőrnyfli 
álnán  (Kák:  Sáms.  B4).  A  mit  mivelünk,  azt  az  isten  tzik- 
kelyenként,  minden  körnl-álló  ré.szjiivel,  szánitartó  könyvébe 
írja  (Pázm:  Préd.  14). 

kömyülállás :  ch-cumstantia  C.  nmstand  Omi:  Vast.  123. 
Ideyéről  es  egyéb  kőnil  alla.syrol  az  Ítéletnek  (Beythe;  EpLst. 
212.  MA:.Sc-ult.  364). 

még-áll:  1)  eonslsto  C.  [.stelm  bleibenj.  Közbe-közbe  meg- 
állok: hitersLsto  C.  Megalla  iesns:  .stetit  Jasus  (MUnchC.  51). 
Paranczolok,  hogy  aly  meg  (Vü-gC.  42).  Wtwle  tauol  meg- 
,alla  (54).  2)  persto,  persisto,  substo  MA.  resisto  C.  [stehen 
verharren].  Vadaknak  megállani,  vadakat  le.sní :  *snb.sistere  feras 
PPBI.  Senky  tykozzőletők  h\V  ellenségbe  élőt  nem  meer  megh 
allany  (JordC.  115).  3)  [occupo,  ob-sido;  besetzeu].  Valakinek 
útját  megállani :  jemandem  den  weg  bemmen  (Adámi :  Spr.  187). 
Meg  álla  az  király  \iát  (Valk:Gen.  34).  Ha  megállották  volna 
ösvényét,  ott  vesztette  volna  minden  erejét  (RMK.  IV.91).  Az 
Cethegus  az  Cicero  aitaiat  állana  meg  (Decsi :  SallC.  30).  4) 
pennaneo  V.  [duro,  per.severo;  bestében,  dauern,  ansdauernj. 
Meg-állani  maga  értelmében :  *constaie  in  sententia  PPBI. 
Ho*  alhat  meg  hw  orzaga  í  quomodo  .stabit  regnum  snum  ? 
(JordC.  390).  Meg  eskegyel  hogy  amit  énekem  fogatai  abban 
erwsen  meg  aláz  (VirgC.  55).  Az  parancsolatnak  hivön  meg- 
állának  (Tin  295).  Ha  figét,  almát,  gyflmőlczet  a  leuelében 
takarsz  sokáig  meg  áll  nem  rothad  (Mel:  Herb.  147).  Nem  álla 
meg  az  igas.sagl>an  hanem  hazuda  (Mel :  SzJán.  239).  Meg  kellé 
állani  minden  eskűvesben  V  (Fél :  Tan.  359).  ürőcke  meg  ál- 
landó végezés:  lex  perpetua  (Kár:  Bibi.  1.94).  5)  [constat; 
feststehen].  Hai'om  byzousaglmak  zawabau  alyon  meg  mynden 
bezeed :  in  ore  ti-ium  te.stium  stet  omne  verbum  (JordC.  410. 
MA:  Bibi.  1.176).  Meg-áll  hát  a  má.sodik  argumentimi  [=  helyes] 
(Matkó:  BCsíik.  42).  6)  [cesso;  anfliorenj.  Forrástul  megállok: 
deferveo  C.  Megalla  a  zel :  ce.s.savit  ventus  (MüuchC.  42).  Meg- 
.alla  az  wezedelem :  cessavit  quas.satío  (KesztC.  289).  Meg  .álla 
az  dőgh  halai  (DebrC.  139).  Meg  állottac  az  szólásban  (Kár: 
Bibi.  L531).  Ha  megállott  az  var:  si  steterit  macula  (MA:  Bibi. 
I.IOO).  7)  sustineo  MA.  [perfero;  aus.stelui,  aiLshalten].  Az  evv 
zeepseegeet  lathwau  nem  alhataa  meg  (ÉrdyC.  674).  Vala  egy 
ember  ky  soha  nem  alhattya  vala  megh  mynt  predicalui  keztek 
(ÉrdyC.  95b).  El  iőt  az  ő  haragyánac  nagy  napia  és  ki  alhattya 
meg  (Zvon ;  Post.  1.35).  Hogy  álhattam  meg,  hogyhogy  szenved- 
hettem meg  inind  ezeket  ?  (MA ;  Seult  639).  A  bőlts  meg  állya 


71 


MEí;A|J,AN1S— VESZTF/íAl-I. 


VlSSZA-iiLI^AM.AI'OlMK 


72 


azon  >idám  ürtzával  mind  a  két  szerentiét  (Fal:lIE.  S93) 
Látván  a  liirák,  hogy  tscxla  képen  meg  állja  a  rosta  a  vizet 
|neni  foly  ki  beUle),  elhitték  hugy  bílntelen  (FaliTÉ.  i'A.i).  H) 
praestoMA.  lialten,  leLsten  (Com:  Vest  112l.  Valamit  kewlonénec- 
végezni  az  országban,  íl  meg  akarna  ászt  állani,  és  ériben  tir- 
tani  illelt:  Króa  74).  Hititis  megh  allia  (C'somaC.  12).  ÍSokat 
igér  szóual,  de  keueset  áll  meg  benne  (Def.si:  Adag.  26.')).  Meg 
nem  állana,  tartaná,  a  mit  igért  iMad:  Evang.  383).  Valami 
színes  békes.séget  cüinálának  ug}'an  ítz  tJirökkel,  de  nem  .sokáig 
állák  meg  (Monlrók.  Vin.3.50).  VallaK-tetelet  meg  allya  es 
meg  tartya  (Ver:  Verb.  IlOj.  Nolia  niege.ski'idt,  de  nem  tar- 
tozif  azt  meg-állaui  (CzegI;  Japh.  102). 

I.Szúlások.] Vgyaii  csak  ő  raita  áll  meg  minden:  utram- 
que  paginam  faeit  (Decsi :  Adag.  108).  S  z  6  meg  áll  nála: 
tectior  homo  PPBI.  Meg-állani  szavának:  manere  in 
*paeto  PPBI.  MtijáUani  vmin :  Judámik  beszéd  in  mindnyá- 
jan megáll ának  (RMK.  1.7).  Az  í  értelmén  állot- 
ta n  a  k  -  m  e  g  :  seutentia  illius  *praevaluit  PPUl.  Vnkaab  kellene 
az  romayaknak  sentenciayan  meg  allany  lÉrdyC  'Al).  A  cjd- 
vinisták  nem  egyeliet  kiáltanak,  hanem  hogy  5k  a  ía.  irás 
i  t  í  I  e  t  i  n  m  e  g-á  II  a  n  a  k  iPázm :  I^ntliV.  130).  liálríui  ineg- 
álhatimk  Bellóni  Péter  szaván  iMohi:  .lÉpiil.  35'.»).  Meg  álla- 
naké  azoknak  az  isz.  jámboroknak  tanításán  iPázm:  Kai. 
142).  Mfgállani  vmil :  Bossziit  megállani:  (ulciscor; 
rache  iiben).  Alyatok  meg  bozzumat  az  en  gonoz  eleasegemen 
(VirgC.  63.  í)l>.  Isten  szolgája  i.sten  buzznjanak  meg  alloja  iizou 
az  ki  gouozt  cseleküdendik  (Szár :  Cat.  Q 1).  Oly  .szolgát  szeretek 
én,  az  ki,  az  g á  t  o  t  meg  á  1 1  y  a  (Dec-si :  Adag.  221)).  Valobjui 
meg  kel  ám  a  s  á  r  t  állani:  omiii  pede  standum  (Decsi : 
Adag.  180).  Meg  állani  az  síirt :  gradum  figere  (237).  Meg- 
állani szavát,  tartya  bAnuek  (Zrinyi  1.36).  Szanát  meg  állya 
(Ulyef :  Jophta  7). 

mégáUanás  ?  [cessatio ;  das  aiifliOrenJ.  Ha  az  megh  alla- 
nasnak  Imogluilloraaaiiíik?]  vtnnna  esmegli  el  eredenj  h\V  raytta: 
si  post  emnndationem  nirsiis  creverit  maeula  in  came  (JordC.  98). 

megállás :  1)  institio,  permansio  C  jtkis  stehnbleilien,  still- 
.stehenj.  fjemnii  nieg-álláíia  nincsen  a  kevélységnek  iPataki:  Keg. 
180i.  Boszujánac  iiiegalla.sa  (Zvon:  Post.  I.ll).  2)  |ces.siitiü;  .still- 
staiidj.  Vizellet  niegáll'ls :  ischiiria ;  törvéuykedésnek  niegállilsa : 
justitiuni  C.  S)  (observatio ;  das  haltén,  worthaltenj.  Megáljjusa 
az  allutlúniiiak :  dictorum  *conveiitorum(iuo  cunstantia  et  veri- 
tjis  PPBI.  (Szerződés  végen :)  Gznok  erősségére  es  megi  aliLsara 
fogad[u)nk  hotfinkre,  hogi  megi  aliok  (RMNy-  U-22). 

Ö88ze-áll :  I)  (conjmigor ;  sicb  verbinden).  A  véle  {tszve- 
állott  vocálLsról  vészen  nevezetet  mindenik  consouAiis  (CorpGram. 
5941.  2)  coastagno  U  (zulriereii).  S)  Icondnnor;  ziLsammen- 
passenl.  Te  tudod  micsoda  tanácscsal  irtad  ezeket,  de  nem 
szépeim  állanak  Ussze  (Bal:  C'sLsk.  43). 

|Sziílá.sok.J  Az  újoniuHii  kezdett  tiidunu'uiy  az  régi  keresztyé- 
nek v:dl;lsával  éllel  áll  üszve  (Pázm:  Kai.  144). 

ösazeállás.  Az  égnec  mellyic  egyarányú  öszvejillása  alatt  V 
.snb  quo  parallelo?  (Com:.Iaii.  171). 

reá-áll :  coiisentio,  ailsentio  l^P.[daniuf  eingehon,  ziLstimmen). 
Hozzjiiii  hyiiatba  the  nagyságod  hogy  fyat  tanoytíuiíim.  Mely 
uiagziityauiüc  tanuytasara  en  rea  nlleek  (Komj :  SzPál.  i). 
Bewsedere  rea  allot  (Álon:  Kép.  26). 

veszteg-áll :  jsto;  stillstolien|.  Leéenec  vezteg  allo  kezeid, 
vezleg  .'(Ilii  zeinckel  iV'itkC.  66).  .Sz<jkt:uuik  veszteg  ahliui 
(.stimtesj  kőniűrógni  (Fél:  Hibl.  Si.  Az  luip  veztég  állott  az 
Juznéiiac  kiinyftrgésére  ^MA:8cult.  254).  Egy  veszteg  álló  c.«n- 
desz  tó  iPiizni:  Kai.  UMi.  Viwzteg  álló  avagy  állandó  jói-kal 
bfivJlkódvén:  bouis  immobiUbiis  (Uűm:  Jaii.  188j.  Vtt&teg  allo 
(iogatlauj  iozag  (Ver:  Verb   203).  i 


VÍS8za-áll :  fcunlnsum  est :  in  unnrdnnng  .s<iin,  ZíTlaliren  seui). 
Az  hazára  gondoth  wy^ielyen,  inerth  ygen  u\\zz;i  ;ilu;il^  :i/ li^niit* 
valók  (LevT.  1.19). 

Állandó:  .stabilis  Ver.  statarias  MA.  (si.iiiiiluiii,  ii.iiiirii.iiij 
Állandó,  az  mit  ni;izzorra  ellehetnek:  conditiviis  C  Allandn 
volta:  imniutiliilita.s  (JordC  81181.  Tanachuth  tartanak  kyk  nem 
lenek  aliuiduk  iKulcsC.  38).  Fügad;is:i  nem  lps-/x-n  állandó: 
vota  irrito  iMA:  Bibi.  1.14;)).  Az  isten  az  változ!lsok:it  ig;izgatt.\-t 
állandóképpen  (577>.  Az  isteni  tndomány  az  ó  tl-y.ta.ságálian 
állandójiil  marad  (Pázm:  LuthV.  35).  Állandó  tsillagok:  stellae 
tixae  (CJom:  Jau.  81. 

Allandós  :  a;  így  akartuk,  hogy  légyen  az  végezés  kiVztünk 
állandri.>^ui  (MonTME.  rV.25öi,  Bottyánji  háznak  k^iszikKls, ;'(llau- 
dós  6rők5.ssége  iBiró:  I^éd.  A.i. 

Állandóság :  .stibiüt-Ls,  duralio  iLV.  |d;inerhaftigkcit).  Sem 
őrizik  íUkotmáuyukat,  mellyek  állandiWigoklxm  iimradnak  nies 
terek  gondviselése  nélkül  (Pázm:  Piéd.  66).  (iyénvint  álkuiiliV 
Síig  fFal:  Vers.  900). 

ÁUandóságosan :  [coastanter ;  .st-mdliatltj.  Állandiitságus.s'ui 
szeri't  isten  iZvuu:  Po.st  1.901). 

Allap-ik :  1)  [consisto ;  stehen  bieibenj.  Allapeek  némely 
zeniely  ez  fráternek  eleyben  (DoniC.  153j.  Az  wniak  angyala 
melleiec  allapcc  (Born:  l'réd.  34).  Helyre  ez  nem  allapic  1  Valk : 
(ieu.  13).  Ket  lirfiu  mellejők  allapek  (Szár:  Cat.  .J2i.  Allapek 
ú  k6sKÍkben:  .stetit  inxta  illos  (Fél:  Bibi.  87).  2)  |.siibsist„  MA. 
(stehen].  Allapéc  5  orca'ui  elfit  (BécsiC  37).  Ki  mend  vegiglen 
allapandic:  perseveraverit  (MünchC.  58).  Hegeken  allap)i;ik 
vizek  (AporC.  66).  Holwal  eletted  allaiiom:  a.stabo  tibi  (KnlcsC. 
(í).  Jeaiis  az  parton  allapec  (Born:  Préd.  234). 

föl-állapik:  (se  erigere;  sicli  antrichtenj.  Josefnec  keueie 
fel  all;iijec  iGnaryC.  26). 

meg-állapik:  1)  snksistoC.  (coasistn:  stehen  bleiben].  Előtte 
meg  allapec  (ÜnaryC.  57).  Megh  alla|>anak  az  ayto  el6t  (JordC 
742).  Ez  fSId  ew  helyéén  meg  allapyg  (ÉrdyC  19).  íme  :v/. 
czyllag  meg  allapec  (DebrC  336i.  Mykep|>en  neki  tetueek,  meg 
allapeek  neky  urvuk  Cristiis  (UoniC  2<J0).  Meg  állaiiéc  Salumun 
az  wrnac  oltára  előtt  (Kiir:  Bibi.  I.310i.  Megallapéc  az  felhő : 
i-ecnbuit  iM.A:  Bibi.  I.125)i.  3)  (persevero;  feststelm,  in  geltimg 
bleiben).  Meg  eskőweek  oes  erőssen  meg  aallapyk  !>  fogadaasa 
(OzechC  53). 

Állapat:  (facio;  .schöpfen).  Ky  Atet  .serzette,  alla|>atbi:  qui 
fecit  illiim  (Komj:  SzPál.  42:3i. 

Állapit:  .stabilio,  colloco  SL\.  (stellen,  feststellen).  PoeLác 
rerseinec  biYségében  .szokta  (anét;tsát  álla|iétjuii  (Zvon:  Post 
1.4).  Az  má.s<idik  árgnmentnmf>d  ngyan  azonu  tőredékeny  lábra 
állapitliatik  iBahCslsk.  215). 

helyre-állapit  (Ulyérc  áUapU):  [restauro,  restitno;  her- 
stellun].  Valami  ercio  el  megyén  betegségében,  Isineg  azt  étellel 
i's  itillal  helyere  allapethattya  iFriuik:  HasznK.  25i. 

meg-állapit :  (coasLstero  jube<i ;  auflialtt>n|  Porkoláb  nrani 
menten  meg  állapita  beimi^nket  U'ós:  UBut  78). 

Állapod-ik  (meg  álapadott  Helt:  UT.  Uc6.  MA:  Scult  428): 
1)  .snltsLsto  MA.  (stehen  bleiben,  sich  steltenj.  Alatsunib*  .szol- 
gája, elvetetteb'  rabja  eleibe  állnimdikV  il'áziu:  Préd.  I61.  Az  ti 
liitetek  nem  az  emberi  bökwe.sségben,  hiniem  az  Istennek  luitid- 
mán  állapmlgyék  iPázm :  Kai.  48i.  Ha  a  szumorasjig  a  jiimbor- 
.ságiiak  képében  álla|Kidik  elődbe,  vigyázz  iFahBE.  i'ih'n.  2) 
(valere ;  gelten(.  Szükséges  a  keresztséghez  a  viz  is,  mely  nélkül 
a  .sacramentiim  nem  :illa(iodig  dlly:  Préd.  I'.)5i.  S)  livastn; 
bestében  aas  — J.  'l'ekélletes  isten,  tekélletes  ember,  okos  lélek- 
ből és  emberi  testből-állapodváu  (Piizm:  Iniáds.  47.  Biró:  Ángy 
171).  0«k  meg  magyarázni  akartji,  hogy  a  nagy  viiros  miuémü 
emberekből  állapodik  ^Illy:  Préd.  1.433). 


n 


FÖl^Al.l.AI'dliIK-Al.l.APlIT 


Ai.i.Ai'( n( )s  -  vAsAkAijXs 


74 


föl-á.Uapodik :  jsui-go ;  sich  aufricliteii].  Miuek  ubuuia  egy- 
szer felállaiKulott,  soha  le  nem  omol  (l'ázm:  Kai.  4i;i).  Az  anya- 
szent-fiyy-liázii.'ik  telállaixulcitt  falait  rontja  (Pikm:  ft-éd.  2fl3). 
A  sjiiaj^ga  ijjái  elrontattak :  az  anya-szent-e!;y-li;iz  felállapo- 
(lőtt  (5ÖVI1. 

még-állapodik :  consisto,  snbsisto  MA.  [stelie  nUcilicn].  Mug- 
l.'tssndíuiíic  :\z  szoler,  niejí  állaiKid/uiai-  ;iz  tengernek  haborgási 
lZvon:Post.  I.IM5).  Mibon  állapadot  loíiyen  niOKli  valakinek 
ii*azsaga.  az  maeyar.'iztatik  meg:  status  jnrLs  declai'atnr  (\'t?r; 
Verb.  EIM).  5;)|.  Alla|)odgyál-meg  egy  kevéssé,  kedves  olvasó 
(Matkó:  BCWik.  2.")).  lA'gottanmeg-állanae,  meg-állapodnac  (Com: 
Jan.  210>. 

megállapodás:  (institio;  d;us stelinbleiben). Megállapodásnak 
miVIsyát :  niuduni  snbsL'^tendi  (,Ker;  Préd,  18;i). 

nap-mégállapodás :  [solstitium;  sonnenvveiide].  Legfellyebb 
li^vén  la  napj  nap   meg  állapodást  ád  (Com:.Jaa  7). 

megállapodott :  adultns  C.  [erwachsenj.  Cliristusnac  meg 
álaiuidot  örclg  vultánae  mértéke  szerént:  in  mensur;un  aetatis 
pienitiidinis  Cliristi  (Helt:  UT.  C'cC),  Meg  allapodot  öreg  flJorn: 
l'réd.  2471.  Megállapadott  regzőtt  ember  [volt  lolfaszítésekor 
Ivrisztns)  (MA :  í<cnlt.  428|.  Megállaixidot  emberkorokba  juttak 
(^"er:  Verb.  282 1.  Meg  állaixxiott  idímljen  (Debr:  Ker.  30;.  Hogy 
a  vadállat  a  gyenge  ve.sz.szc"iket  vagy  a  megállapodott  fákot 
meg  ne  roncíia  (Uly:  Préd.  1.278). 

Állapodott :  [adnltn.s,  [lei-fectus :  erwachseu,  voUendet).  lo 
erkőlehíi  állapadot  a'izonyallat  (Pécsi:  SzíízK.  Ifi4b).  lol  allapo- 
dot elme:  animns  bene  compositns  (Ei-asm :  Erk.  2). 

Állapot  (áliapat  CXJ.  Decsi:  SallJug.  36.  Zvon:  Fost.  Csúzi: 
Síp.  stb.i:  1)  .statiLs,  conditio,  habitndo,  habitus  C.  [ziistand, 
lage].  Mértékletes  áliapat :  temperi&s ;  mértékletlen  áliapat :  in- 
temperies  C  Jobbágy.s;igb<Jl  .szabadsíigra  ment  állapot :  Hber- 
tinita-s  PPBI.  Allapottya  zerent,  ha  zyz  ha  házas  lÉrdyC.  622). 
Hai'i  allapathbeli  enibónV  tartnae  penitencziat  (DebrC.  396). 
Vala  ele-szer  egyházi  ky.s.seb  allapatban  annak  utaana  veteteek 
pajia-sagra  (DomC.  Iii4l.  Ha  ugyan  azon  alapadba  marad  a 
fakadéu  iHelt:Bibl.  I.  Ulldlii.  Az  égnek  melegh,  es  szeles  alla- 
pattiat  remélhetni  (Kliécs.  1572.  E).  Minden  rendek  és  állapotok 
kötelességériil  tanításokat  adt;nn  iP;ízm:Préd.  a3i.  Gyermeki 
íiUapattyaval  mentette  magát  (Zvon:  Post.  1.3).  Uri  és  fő  alla- 
patbéU  rendef  (II.602i.  A  boldog  szerencsés  állapotokbau  fel 
fuvalkodic  iCom;Jan.  196).  Az  memiyh-e  ű  kegyeimétűi  az 
iidőnek  állapatjáért  lehet,  legyen  oltalommal  (Gér:  Kái'Cs.  364). 
Alacson  állapotú  ember  (Illy:  Préd.  1.366).  Elsí  toldog  álla- 
liattyára  visz.szatétetett  (Csúzi :  Síp.  94).  2)  .statm-a,  corporatura 
C.  [statiLs;  gestalt].  Nagy  maga.ss  allapatvv  neepek:  ^xipnlus 
magnus  et  sublimLs  (JordC.  218).  AUapattyaban  kysded  vala 
lÉi-dyC  140.  TihC.  99).  Kiczoda  adhat  eg  singnit  az  n  alla- 
l>attiahoz?  (J'él:  Bibi.  9i.  Vala  M;u-kalf  rőiúd  allaiiatu  ember 
(SalMark.  A2).  Magas  állapatu  emberec:  procerae  staturae 
(MA:  Bibi.  1.132).  Vaimak  sok  kis.sebb  állapatu  koporsokis  ren- 
dülve es  szabna  (Lép:Pl'Hik.  1.83).  Igyenas  fel  serdült  áliapat 
<III.4).  :t)  (opes,  res  seciuidae;  wolstand].  Az  kSsseg  allapattya 
megkiksebbedec :  plebis  opes  (Decsi:  Sall.  28).  Abból  is  kitetszik 
nagy  állapattyok,  hogy  királyi  ajándékokat  adtak  Kristusuak 
iPázm:  Préd.  187).  Aimyi  állapototok  vjigyon,  hogy  Magyaror- 
szágban sok  vái-akat  birtok  iMonTME.  111.425).  Bíztatja  magát 
azzal  is:  á]l.iix)ti-a  mehet  úgy  is  (llialy:  Adal.  1.241.  242).  4) 
[.substantia).  Meg  yelentse  az  zent  haromsaglmak  allapattyaat 
mykeppen  eegy  es  hai-om  (ÉrdyC.  564.  llhC.  12;.  Az  hyth  ;iz 
allatoknak,  kyk  remenlettetnek,  w  my  woltha,  allajiatya :  spe- 
randarum  substantia  rerum  (Komj :  .SzPál.  450;.  Isten,  ki  .szemé- 
lyében hai-om,  de  allapattyaban  egy  (Frank :  HaszuK.  77;.  Mi 
állapatu  volt  az  a  lelek  (Vás:  CauCat  467;. 


Állapotos  :  (loc'uplas,  opidentus;  wolh:\bond].  O,  mivel  nál:nn 
állaiioto.s.s;ü)  enitor,  meg  tselokszi  (Pós:  V'etélk.  50). 

ÁUaptat :  (stíituo ;  stflllen).  Annepncc  kózeíjctte  allaptatnu 
ótot  (BécsiC.  21).  All;iptata  otet  ök6zepettee(Miinc-hC.  46).  Allai>- 
tatta  ő  fergetegeket  lAi«)rC.  78). 

még-állaptat :  cv:  Dárius  vete  zei'ze.st  es  megallaptata : 
proi>osuit  edietinn  et  statuit  iliécsiC.  145). 

Állás:  1)  [status,  conilitio;  zustjuid,  lage,  stellnug|.  Meg- 
tértek ti  alla.stokra:  redibitis  ad  statiim  (Eln(.'.  108).  A  fóld-le- 
iró  a  tartonianyoknac  helyhczteté.seket,  állásokat  le-irja  (Com: 
Jan.  171).  Némellyeket  nem  tartózt;it  egyéb  atti'il,  hogy  a  te- 
kéntetes  érdem-állásokra  nem  léphetnek,  hanem  a  szunyadozó 
i-estség  (Fal:  UE.  373).  2)  statio  MA.  [das  stehenj.  Kinállás : 
ex.stantia  C.  Allatad  feldeth  \v  alla.saii :  fmidasti  terram  sui)er  sta- 
bilifatem  suam  (KesztliC.  273).  Ké.szitsíic  magunkat  azChristas 
mellé  való  állási-a  (MA :  Scidt.  901  Azok  az  népek  kik  akkor 
az  naiKit  lathatnák,  ,az  holdnak  előtte  állasa  miatt  ne  látha.s.s;ík 
(KUebr.  1619.  D5).  S)  substi-uctio  C.  oathedra  (.JordC.  426;.  [ge- 
rü.st].  Az  egliaznak  tornára  allasth  o.inaltata  (KazC.  56;.  Alast 
zerze  olymynt  hathuan  sengne  magasságra  (TelC.  99).  A'  k8- 
mives  a  gerendákra  csinált  állásokra  (ladlásokra  hág  (Com: 
Jan.  102).  Játék  nézni  való  magas  állások  (Gyíingy:  Char.  2). 
4)  [habitus  coriwris:  stitura|.  T&st  állilsa :  statm'a  C.  .Senki 
sem  az  ember  testének  allasalxil,  sem  a  ezillagoknak  forgásá- 
ból az  ember  halalanac  oraiat  meg  nem  tndhattia  iFél:  Tan. 
489).  5)  [.statio;  .standplatzj.  Hajókáz;ls  nt;'ui  a  liajóknae  alkjd- 
matos  állási-a  (statio;  kell  vitettetni  (Com:  Jan.  91). 

barom-állás :  [stabulum,  pecuaria ;  viehstand].  Szeutegyházok 
oUyaii  mint  az  bm-om  állás  (Pázm:  Kai.  427). 

bosszú-állás  :  vindicatio,  vbidicta,  nltio  C.  [rache].  BozuaUts : 
ultio  (NémGl.  184).  Meg  zőnic  .az  bozzu  alias  (GuaryC.  43). 
Itezv  alla-snak  kevaiisaga  (CVjruC  156).  Térjen  meg  a  te  h-ai-a- 
gotlnac  bosz.sznállása:  qnie.scat  ira  tna  (Helt:  Bibi.  I.  Rr4).  Fel 
ne  gejiedgien  az  boszszu  .alla-snak  nze.sere  ( Fél :  Tan.  328). 
Ne  gjiilöllyed  fele-barátodat,  liosz.szú-állá.st  ne  keress  (Pázm: 
Préd.  124). 

diszaó-állás  :  (stalmlinn  iKjrcOTum ;  saust.all]  Com:.Tmi.  77. 

had-állás :  stativa  uúlitum  Nom.'  335.  [.standlagerj. 

hajó-állás :  navale  Nom.'  365.  [sehiffstation]. 

juh-állás :  probatica  MA :  Bibi.  Magy.  4.  [sehafstall]. 

ló-állás:  stabulatio  [pferdestall];  ji)  ló  állás:  lociis  *aptus 
eqjiorinn  PPBI. 

ökör-állás :  [Ijubile ;  oehseastall).  ( Ikíir  istálló  avagy  őkór 
állás  iCom:  Jan.  77). 

ör-állás :  speculatus,  excnbiae  C  excubatio,  vigyázás  MA. 
(wadie,  wachpo.sten].  Kineekbiec  az  f>  santziira  ör  állásira 
gondgya  legyen  (MA;Scult.  207;. 

strázsa-állás :  cvi ;  .statio  MA.  (MA :  Tan.  748). 

szék-állás :  jnstitimn,   t5)Ténkőd&snek  pői'le.snek   megállása 
C.  jgerichtsferien]. 
tehén-állás :  bo.star  C.  bovile  Major  Swit.  [kuhst;dl]. 

tó-állás :  [stagimm ;  teicli].  Tii  állásokban  .széllyol  folynak: 
in  .stagna  (Com:  Jan.  13). 

út-állás  :  (iiLsidiae ;  hinterhalt).  Az  ilyenek  út-álásokkal,  cseté- 
[latéjokkal  e  békesség  nem  bontogatiidik  semnu'képen  íMonlrók 
VIII.119I. 

várta-állás:  [excubme;  wache,  wachposten].  EUenségink 
mint  egy  várta-állásokon  ólálkodnak  reánk  (Fal:  UE.  372). 

vásár-állás :  (fórum ;  marktplatz].  Meg  külöubOztette  a 
templomot  a  piatzoktól  a  vásíit  állásoktól  (\'ajda:  Kriszt.  LVUI;. 


75 


VÍZÁLLÁS— HKLYREAI,I.ATAS 


KlAl-I.AT— AlJ^T 


víz-állás:  sWiíiiiini  MA.  laciis  MA:  Uibl.  153.  (teicli).  Be 
liajtáf  ;i/.  víz  iill/utba  (Helt :  Kióii.  94.  Misit:  V Kert  ■2rAi.  Tó 
viz-állá.s:  stagiiuin  (Com:  Vest.  116). 

víz-állásos  ;  Htau'iatiis  MA.  (toicli-j. 

1.  Állat:  1)  slsto,  statiio  MA.  [.stelloiij.  Viuloh'.  liizmij'.siigo- 
kat  iillatiii :  *iiistitiiere  accn.sator&s  Uatos  1'1'Líl.  Allata  útet 
(Jézust  az  iiiiliis;)  a  tein|ilimuuic  tételére  (MiiiicliC  1!)^.  11\V 
kfiz>kl)fii  allatliwaii  liwkt-t  íJorűC.  717».  Ilaiiiis  tíuinkat  allati- 
luik  lift  ellent::  sliteniiit  fal.«».s  te.ste.s  i72í;).  Ö  erettec  a  vore-ss 
tengert  kétfelé  állata  dlelt:  bibi.  1.k3i.  Allata  hét  juhot  felfele 
(13).  Alla.s.si>ii  bennünket  az  i*  szent  tiáimc  eleiben  iZvun:  l'réd. 
1.-12I.  Mást  az  holjébe  ne  állas.son  iMA:  Hibl.  I.Uüj.  Tésed  job 
kezére  at vámnak  i'ülatiuk  tZiinyi  lAni.  Az  !r>ali)K  kapitány 
halála  kár,  mi  nem  tniljiik,  kit  állassunk  helyélien  iK;'tk(>y: 
Lev.  lüS).  Nem  állat-i  bizoaságut  (üér:  KárCs.  :i21j.  S)  (.sLsto, 
iiiliibeo;  heninien,  hindern].  Sebet  iVzue  forrasztani  vér  állatni, 
felette  i^en  lia-sznosoi:  (Mel:  Herb.  Ui2).  S)  (assero,  aftirmo', 
belianpten|.  Azt  állatta,  ho(;y  .  .  (MA:Sc-nlt.  28,  «0Ó),  Metn.- 
doriis  .sziimlálhat.'itl:tn  világokat  állatot  (Priig:  Serk.  Íi2fi).  Tudós 
eatliolikiLsuk  .-ízt  állattyák  (Czegl:  MM.  17,  Uöj.  Olly  dolgokat 
állatiuik  es  tjuutaiutk,  melyek  igaz  emberségével  ellenkeznek 
a  L'lirlstiLsníik  il'ós:  Igaz.s.  1.12).  A  tjixigraijliia,  merem  állatni:!, 
nem  régi  inventio  ((HvMe.st  21.  v.sz.i.  I.sten  egységit  vallynk 
és  állattynk,  ^Uzoni:L)áv.  13 1.  Allatu  reke.szték :  eonelnsio  aftír- 
mativa  ((JKat:  Titk.  28üi.  4)  st'ibilio  MA.  [eontinuo;  nnter- 
stUtzen,  bestütigenj.  Czudackal  igiekezik  az  fi  hamis  tudoni;uii;it 
állatni  (l-"él:Tari.  228).  Az  io  czelekedetet  az  ClirLstusban  való 
igassag  nem  runtia,  luuieni  iiikab  allattia  (28í)i.  A  minemii  bizouy- 
Niigokkal  az  régi  igaz.s;igot  ;'illatuni  il'ázin:  Kai.  a3).  Erős  bi- 
zonys;'igokk;d  .ill.ittam  il'iizm:  LuthV.   13i. 

be-állat.  Más  helyébe  bé-állatni;  *c'ooptaro  in  loeuni  alte- 
riu.s  PPBl. 

elö-állat  (tlnve-úlUtt  CC.)  astituo,  sist^j,  prodiiro,  repraesentij 
MA.  Ivurstelleii,  vorfiihi-en,  zur  .stelle  .seliatien|.  Elftve  allatának 
kettőt ;  slatuorunt  duas  (JordC.  709>.  Előue  allatlia  iiz  igassagot 
(TUíC.  233f  Előallatuj'ui  (obtulit)  Mosás  Aaront  és  .az  6  tiait 
(Kíu- :  Bibi.  I.y4j.  Az  ember  eló  állatja  a  kinek  adta  a  leveleket 
(Monlri'ik.  111. HU).  Élőállat  némelyeket  azok  a  bizonysíigok 
kőzzűl  ( IVizm :  Lnth V.  12).  IIíi  nintsen  (jó  katona],  a  iwrlx'il 
kell  eliVállaluimk  hadi  népünket  (Zrínyi  11.193;.  Tőrvényben 
idézic  hogy  magát  elő  állassa :  ut  se  .sistat  ((Jom :  Jan.  1 35). 

föl-állat :  erigo  MA.  (aufstelleu,  aufriehtenj.  Az  .seala,  kj-t 
Jaki>b  láta  tl'el  allatwan  lErdyC.  576,  605).  Az  alias  fel  alattnan 
ala  zalla  iTelC.  lix)i.  .Szabad  legyen  képet  lol-  állatni  iMon: 
Kép.  78).  Minek  utánníi  fel-állattiil,  Lsnnét  mindgyj'irt  el  e.steni 
volna,  ha  te  nem  tartotlálvólna  i  Pázni:  Pré<l.  72).  Fekfivő  hitét 
felállatta  (llly:  Préil.  1.3  Idi.  A  zá.szlók  (lil  állatiuik :  erigimtnr 
(Com:  Vest.  97). 

hátra-állat :  (rwedere  jiibeo,  retro  stíitiio ;  zuriiekti'eten 
laiisen,  zurilckstellen).  llatti-a  allattya  .-iz  yrgalnia-ssagot  (igaz- 
Mj'igos.siiga  mögé  állítja)  lÉrdyC.  12b.  527b). 

helybe-állat :  (restituo,  restaiu^j ;  herstelleiij.  A  mely  sz. 
könyveket  Esdras  restitiiit,   helybe-állatot  (Pázni:  LuthV.   474). 

helyre-állat  (AWyí'rf-<U/a<) :  cw  Az  zolo.smaat  helyeere  allata 
(Érdy(.'.  üilüi.  Hatahnoe  lieliere  allattjitee  ilJeivsi:  Sall.  27).  Min- 
deneket lieliere  állasson  (Eél:Tan.  253).  Megadta  volna  beeaü- 
letiinket  nuLsszor,  de  ezt  mi  most  helyre  állatjuk  iKákGy: 
Lev.  72i. 

helyreállatás  (Myiraillatás) :  (rostitutio;  herstolhmg].  Az 
LSteai  tisztelet  helyre  állatílsáiól  való  megemlékezés  (C^egl : 
MM.  21).  Beke.segftiikiieo  helyere  allatasa  ő  rajla  vagyon  (Szár: 
Caf.  B3). 


ki-állat :  (expono ;  aasstellenl  Vji  luigi  kent  [kínzó  eszkOztJ 
el  ky  allathak  (ÉrsC.  509).  Illő  stnlsáinkat  ki-sem  Ls  állattuk 
(Kóoyi:  HKom.  104). 

még-állat:  I)  sisto  C.  (retüieo;  ziim  stelien  bringen,  aul" 
haltén)  MegallaUic  a  liaiot  (MüneliC.  83).  Meg  allata  zekeret 
(DebrU  ;»))).  A  iiaixjt  sem  allatliatya  meg  az  égbe  lUelt:  Bibi 
Lc).  I  lozzj'i  hiuáii  egy  gyermetsket  kózeimn'uit  k'wettec  meg 
álat'i  lllelt:  UT.  E4).  '£)  sLsto  C.  [iiihil>eu;  liemmen,  hiudemj. 
Az  veruec  folyamt  meg  allatluiy :  restringere  ( öirC.  >>8)  Meg 
allatlia  »■  vezeeth :  st-itnit  procellam  iKesztliC.  297).  Meg  kemé- 
n>íti  és  inegallattya  az  emljer  liasjit  íMel:  Herb.  li.  A  bis  alnu* 
hasiuik  meiie.set  meg  allattya  i  BejllieA :  KivK.  21b).  Vérét  meg 
nem  állattyák  iFrank:  HasznK.  28i.  Ez  nem  igaz  pat\aniak 
foly:it;'Ls;it  már  fellyi^bb  meg-;\ll;lttnk  (iVis:  Igazs.  349). 

Allatás  :  I )  (stjitntio,  dis|xjsitio ;  iLls  .sUillen,  stelluirg|.  Más 
helyében  való  i'ülatás:  .siiUstitutio  C.  Az  Metellus  sereg  allatasi 
(Docsi:Sall.Ing.  42).  Senki  az  egyhaziuic  rendben  allat;Lsaml 
igazim  Íteletet  nem  tehet  (Zvon:  0.sijuid.  B4).  Tanu-állatjlsok 
nélkfil  l)e.széllette  (Sall:  Vár.  10>.  !í)  |;issertio;  l)ehauptmig| 
ÁllatiLsképeii  való,  tagadilsképen  való  (positiv,  negatív]  (DEmb: 
GE.  37 1.  Igaz  az  első  állatásod  szerent  (OzegI:  MM  17,  31 1. 
Clirlstns  testévé  vérévé  vált<jz;lsáiiak  állatása  (12).  AUatasaímat 
meguetik  (Gvad:  NótTest.   107). 

2.  Állat :  I )  (.statiLs,  coudítio ;  zastand,  lage,  .sfellnng].  Meg- 
térnek elsew  allatokra:  ad  prímiim  stiitum  (EhrC.  I12i.  Mindez 
barom  allatlieli  embőrőc  (irigyek,  gyfilíilködők,  enge<letleiiHk] 
((JuaryC.  21 1.  En  allatom:ith  awagy  niy  woltoiiiat  megmondan- 
dom  (ÉrsC  425b).  Az  udvarinak  egész  ;Ulattya  nu'Lsra  vagyon, 
az  iiilvarí,  szabadságát  el-atta,  nulsé,  nem  magáé  (liendÉl 
Hn.  a)  [statura;  ge.stalt].  Na^;  allatiiai-  voltanae  (BéesiC.  Km 
Az  ozlop  iiag  vala  es  ő  állatta  igen  magas  (122).  Tű  kíte<- 
toldhat  ő  allatfához  eg  .sengnét  (MiinehC.  24.  Dilbrt'  373i  ») 
substantia,  e.s.sentía  MA.  [iLas  weseii,  »'e.seiUieít|.  Allattyaban  es 
neueben:  re  et  nomine  (ElirC.  73i.  My  le«'ú;eii  az  lelky  y.snieret 
.■lUattya  zerent  (ErdyC.  24).  Az  wr  Lsten  zomeellien  haroni 
állatban  egy  (583,  f^M.  Az  ö  alhittiaUi  nem  változót  el  (DebrC 
53).  t'iam  egy  természetű  es  egy  allatii  en  iielem  (Tel:  Evaiig. 
1.204).  Nem  chak  nevét,  hanem  állattyát  Ls  akaria  a  keresztyé 
neknek  viselni  (11.666).  Mert  fic  (a  kéiMsk]  szenteknek  nem  mon- 
dattatnae  sem  allattiaért  az  miből  ihiiLalt-ic  (Mon:  Kép.  5Si 
Imádságok  és  kereszt-vetések  .  .  de  az  misének  allattya  nem 
ezekl)eu  vagyon  (P,izm:Kal.  734).  Az  on  és  uj  textamentomi 
saeramentumok  között  semmi  kCdömbség  níuirsen  ,t  dolognak 
valiWigára  Viigy  állattyára  nézve  iPi'is:  Ig.tzs.  I..50).  A  bíin  az 
emliernek  egész  állattyát  áltJíljárja  iMad:  Evang.  134).  4)  ens, 
iLsía  C.  [res;  we.sen,  saelie).  Ijelketlen  lillat:  exanimalis  C  Ewt 
se  kerdyed  ez  állatról:  de  ista  matéria  lElirC  51 1.  Paranéoll 
neki  hojí  ez  állatról  vezteglene :  ut  de  bar  re  retíi-eret  iBéi>it' 
52).  Ki  őneki  ez  allatot  mondotta:  >iui  rem  detulerat  i54).  Az 
wristen  lathatatlan  állat  lÉrdyC  596i.  Lsteii  luig  tízta  állat 
íDebi-C'.  138).  My  allatli  ember:  quid  est  homo?  iKultsU  12i. 
Vgazt.'d.'Ui  állat  res  injus-ta  (242).  Mynden  lelky  iozag  :uigiali 
allatli  (\'íigC.  14.  44 1.  Sem  zekeren  .sem  egyéb  állaton  nem 
meryk  meg  ynidetiuiy  (MargL  174).  Minenin  állat  és  ki  legyen 
az  igaz  isten  (Helt:  Bibi.  L  a3).  Legyenec  vil.-igosito  állaloc  :i 
mennynee  erősségen:  Hant  lumiiuu'ía  dlelt:  Bibi.  1.  Ai.  Jó  :Uai 
a  só:  bonum  &st  sjd  (Helt:UT.  L7)  Bort  es  semmi  részegítő 
allatot  nem  fog  imii  (Tel:  Evang.  I.l.'o  Az  ké|iei-  lelketlen  alla- 
toi'  (Moii:Kép.  67i.  Az  isleu  lelki  állat  iMA:  Bibi.  1.71i.  Az 
en)bi»r  neiuv/ete  nem  mindenkor  egy  embert,  luuiem  gyakorLi 
az  egcsz  emberi  allatot  ieg™  (Észt:  IgAny.  41  li  A  bftn  átkozott 
állat  (Ker:  Préd.  3(<2i  5)  animál  \'er.  [tier]  Gonosz  állat :  nulla 
bestia  MA.  Mnidőn  madarat'  es  ef^eb  allatok  az  ő  felőkliőz 
zerkőzuec  (UebrC  438).  Földi  állatoc:  aniinantiH  (Kár:  Bibi. 
L98).  Fene  állat:  bestia  (i'>ö7).  Kepeső  állat  ^UKat:  Tuk.  4U).  A 
túzok  rettentő  fejes,  makacs  állott  [igyj  (Mik:TLev.  447). 


77 


Aí«v!;0NYALLAT-A1J>A'1'LAN 


AixATas— A 1  ,M  1  atatossAí; 


78 


asszony-állat,  asszonyi-állat :  fomiiia  C.  miilier  MA. 
(w<»ib|.  Azouyjülatokiiak  inatTz-ittyok  f  JordC.  3SW).  Ejnl)er  ki  ázzon 
allattul  ziletik  iBndC.  -ii.  Mykeppen  zokasok  az  fryarld  elmck- 
iiok  az  azziiiiy  allatuknak  iMargL.  36i.  F6  fii  jLszszonyiálatoc: 
nmlieres  nobiles  iHelt:_UT.  15i.  Tűznél,  tengernél,  asz-s/xniyi 
állatiuU  gtinuzb  nom  lehet  iDccsi:  Adag  yi).  Minden  gonoznak 
oka  az  azzoiiinllat  ilHTi.  Talán  minden  szüzek  asszonyállatok- 
nak liivattattak  (llly:  Tiéd.  I.15'J.  Fal:  NA.  IW). 

asszonyállati :  teminens  C  [weiblich].  El  nem  vezteglem 
azzonyalaty  gyarUxsagiiak  bodogtalan  uyaiialya-sagaba  (VirgC 
135).  iVzzonyallaty  termezet  (CornC.  32).  zVzzonyallaty  vak- 
merevseg  (DomC.  100).  Aszszonyallati  szSrzetek,  apatzasagok 
(Gyarm:  Fel.  40 1. 

barom-állat :  (animál,  pecus :  tier,  \ieli|.  Négy  labw  barom 
allatok:  cpiadraiiedia  íJordC.  741,  182,  85fi.  ÉrdyC.  59ii;i.  A 
tengerben  vagyon  egy  vizi  kigyó,  rettenetes  nagy  liosziízú  baiom 
állat  (Misk:  VKert  585). 

[égy-állatu| 

egyállatuság :  (natnra  nnius  substantiae).  Ugyan  azon  szőr- 
sKÖtí  az  Nieaeabeli  gyűlé.sbeu  irt  vallás  kSzibe  az  egy  allatusag- 
nat-  igeiét  iZvon:  Osiaud.  92). 

élő-állat:  miimans  Ver.  animál  C.  tier  Com:  V^e.st  119. 
(Eleven  állat  tartó  hely :  \ivarinm  C). 

éltető-állat:  elementum  C.  Com:  Vest.  127.  Az  négy  elte- 
tev  állat  (CornC.  8.  JordC.  861).  Az  felssew  eeltetfl  állatnak 
tyze  [a  levegő]  (ÉrdyC.  17,  570b).  Engede  neki  mind  ez  négy 
fw  eltetw  alat,  twz,  viz,  eg  es  fwld  (VirgC.  36).  Ez  el  mulandó 
világnak  négy  eltetv'v  allaty  íKomj :  SzPál.  265).  Minemű  eltetS 
allatokból  allion  az  nr  vaczoraia,  tudnia  illik,  kenerbcM  es  bor- 
ból (Fél :  Tan.  408).  A  víz,  föld  és  levegőég  a  dolgoknak  elsí 
éltetíállati  lIlly:Préd.  1.363). 

emberi-állat :  [homo ;  meusddiches  wesen].  Zegbeen  em- 
bery  állat  (ÉrdyC.  516).  Embery  állat  t\\á  valaztany  yotol  goiiozt 
(556).  Ky(k]  emberi  allatoknak  áriatok  (PeerC.  275.  PozsC.  I). 
Oh  emberi  állat  (MA:  Scult.  233).  Méltó  hogy  az  emberi-állat, 
mindenek-felet  dicsírje  szent  nevedet  (Pázm:Imáds.  12). 

lelkes-állat :  animál,  aiiimans  Kr.  [tier].  Monda  vr  a  kego- 
nac :  atkozot  lez  menden  lelkős  allatoknae  közötte  (TelC.  211). 
Lelkes  állatok.  így  neveztetnek  az  okosság  nélkül  való  állatok 
(Bod;  Lex.  108). 

oktalan-állat :  [animál ;  tier].  Mind  okos  alat  mintli  ember 
mind  oktalan  alat  engetec  neki  lA'irgC.  46.  DebrC.  56.  Kár: 
Bibi.  1.97).  Az  oktalan  állatok  elégtelenek  a  tudományokra  (Illy; 
Préd.  L135). 

téremtett-állat :  creJitura  C.  [geschöpf].  Ottan  mynd  meeny 
féld  es  eegyeb  teremtet  allatok  leenek  allattyok  zerent  (ÉrdyC. 
348).  Meg  bizonittatik  mindön  terömtőtt  allatoktol  elözer  az 
eltetö  allatoktol  es  a  k5uekt<51  (DebrC.  54).  Memiek  es  fvvldnek 
es  mjiiden  teremtet  álatoknak  királya  (VirgC.  44).  Te  teremtet 
alatid  vágunk  iTelC.  266).  A  ki  mindeneket  teremtet,  eléb  való 
a  teremtet  állatoknál  és  örök  mbidenliato  lelki  állat  (Tel : 
Evang.  n.351).  János  [evangélista],  ki  csak  teremtetállat  vala 
(Illy:Pré<l.  1.52). 

úszó-állat :  natatile  PPBl.  [sehwimmeudes  tier]. 

vad-állat:  [fera;  wildes  tier].  Fene  vad  állat:  bestia  (Kái': 
Bibi.  L463).  Fene  vad  állat  (Com:  Jan.  199). 

Állati :  e.s.sentialis  CorpGramm.  318 ;  [wesentlich]. 

1.  Állatlan:  [aecidens;  unselbstandig].  Ok  az  szent  lelket 
ingyen  sem  állatos  személynek,  hanem  tsak  állatlan  avagy 
magán  létlen  erőnek  lenni  tam'tják  (GKat:  Titk.  212). 


Állatos  :  [suKstantialis :  wo.sentliclil.  Ríivideilen  megmagya- 
riízván  a  remény-ségnek  állatos  mivoltát  (P;izni:  Préd.  171).  Az 
illycn  kiván-ságban  vagyon  tulajdon  nenio  és  állatos  mivolta  a 
fösvénységnek  (358).  Állatos,  .személyes  istennek  mondgya  (MNyil : 
Irt  174).  Ugy  neueze  magát,  nem  állatosnae.  és  .szömélyesuec, 
hanem  a  Názáretbeli  Je.snsnac  (Vallást.  Aij.  Oo). 

jÁllatoz,  által-áUatoz) 

által-állatozás :  transubstantiatio  Sí.  CzegI:  Dag.  II  111. 
Az  által  állatozásról  transubstJintiatiorol  való  tudomány  ( KGsipk: 
Pápist  198.  GKat:  \Titk.  11.1208). 

[2.  Állatlan] 

bosszú-áUatlan  :  niultus  PPBl.  [imgeracht],  Bozzw  állatlan 
el  nem  mwlatod  (ÉrdyC.  633b). 

jrészböl-állatlan] 

részbölállatlanság:  [individua  natnra;  nnteilharkeit).  Isteni 
tnlajdoaságok  az  örökkévalóság,  halhatatlmiság,  véghetetlensóg 
részből-állatlanság  (Pázm:  Kai.  1766.-1  kiad.  868). 

Álldogál :  restito  MA.  [lierimi.stehen,  liinger  .stehen  bleiben]. 
Az  gém  ha  az  mezőn  áldogal,  esőt  jelent  (Cls.  1592  MF.).  Ide 
s  tova  ugrándozva  tétováz  és  áldogal :  desultorie  tergivei-satur 
et  restitat  (Com:  Orb.  886). 

[Állhat,  még-áUhat] 

mégállliatatlan :  (im-onstans ;  imbestündig].  Megállhatatlan 
és  mulandó  az  testi  házasságnak  állajiattya  (MA :  Scult.  940. 
MA:  Tan   745). 

maga-megálUiatatlan:  [iulirmns.obnoxius;  unselbstandig]. 
MA:SB.  85. 

Állhatatlan :  iu.stabilis,  mobilLs,  incoustans,  intidelis  C.  [uu- 
bestjiiidig],  Hw  dolgayban  alliatatlan:  inquietus  (JordC.  832. 
859).  Awagy  hydeg  volnaal  auagy  melegh,  de  alhatatlan 
vagy  (ÉrdyC.  69).  Ez  vylaghy  alhatatlan  eelet  Í553).  [Ez  velag] 
alhatatlan  es  hazug  (BodC.  1).  Alhatatlan  az  emberi  állat  (Decsi: 
Adag.  8).  Czigánnális  álhatatlanb;  proteo  mufabilior  (96).  Alha- 
tatlan frigy  (120).  Mertekietlen  es  alhatatlan  termeszét  (Fél : 
Tan.  467).  Alhatatlan  dolognac  alhatatlan  az  haszna  is  (MA: 
Bibi.  I.Ö77).  Nem  követte  a  gonoszoknak  alhatatlan  változását 
(Pázm:  Préd.  38). 

Állhatatlankod-ik :  inconstanter  ago,  vacillo,  titnbo  MA. 
(unbe.standig  .seinj.  AUhatatlankodni  a  dologban  :  *ambigue  agere 
PPBl.  Nem  álhatatlankodott,  mint  a  forgó  kerék  (Pázm :  Préd. 
38).  Mint  az  isten  szavát  meg  nem  másollya,  ugy  az  anya.szent- 
egyháznak  tudománya  .sem  álbatatlankodik  (Pázm:  Kai.  576). 

Állhatatlanság :  instabil ita-s,  inconstantia,  mutabilitas,  levi- 
tas  C.  [mibestíindigkeit].  Fertezet&ssegeth  ielentetem  elmembe 
vakságai  alhataflansagal  (VirgC.  9.  MA:  Bibi.  1.578.  Pázm:KT. 
74.  Zrínyi  1,10). 

Állliatatlanságos :  (inconstans ;  unbestandig).  Az  tat;irok 
kívánsága  állhat;itIanságos  (MonOkm.  XXIV.388). 

Állhatatos  :  stabilis,  .statarius,  constans,  ine) rans  ('.  (be- 
sljindig,  standhafi].  Alhatatosan :  penseveranter,  a.sseveiantei-, 
patíenter, solide;  álhatatös vagyok :  persto;  álhat;itosan  megállok: 
consto ;  álhatatos  vallás :  as.severatio  C.  Alhatatos  elménél : 
obstinato  animo  (BécsíC.  3).  Kezeit  alhalato.st  kiteriezté :  constan- 
ter  |87).  Alhatatíjs  az  w  kezdet  dolgába  (VirgC.  81).  Alhatatos 
emlékezete  vala  (Helt:  Krón.  14).  Alhatato-san  megmaiaduan  ; 
perseverantes  (Fél;  Bibi.  179).  Alhatatos  szép  idő  lesz  (MA: 
Scult.  33).  Ha  egy  forgó  ('iráuak  álhatatos  folyással  járó  kerekit 
látod.  (Pázm:  Kai.  2).  A  napnak  fényessége  álhatatos  (Illy: 
Préd.  11.258). 

Állhatatosság:  .stabilitás, soliditas,  constantia,  perseverantia 
severitas  C.  [bestündigkeit,  .standhaftigkeit]  Vuöltő  nag  alhata- 
tossagban:  instantia  magna  (BécsiC.   16).  Mykoroii  nem   volna 


79 


AllIt— ÓR  Ai,i.<*) 


STRAZSA  ÁLLfV-tÖUlI  AL.MA 


twteenek  h'kfl«llel<>K  ;illiatat<«v>i;ii,';i  lelkwiiok  viiliia  lekoellotcs 
erísseghe  íÉrtlyC  5H.  517bi.  Latnán  Ix'iuio  az  w  at>a  ez  ikikí 
twkelletes  alliatatosafiat  íVirgC.  27.  Kár:  Bibi.  L611). 

Állít:  (.sWíi,  sfcttuo;  stelloii]  Maga  ilolnát  ji'il  állítani:  *r<)ii 
stabilire  rom  .•'luim;  liázát  jó  rfudlxi  állítani:  *cjiiistitiiori)  rcin 
l"amiliar'>ni  l'I'Bl.  Kel-fTiKuoiati'),  állító  font:  statera  íC'om : .lan. 
167}  Kondbfí  állítván  tálxirokal,  kiállanak  a  natry  tá'jo.s  inc- 
zfire  a  sprnKPk  illall:  HHist.  IlI.llSi.  Kivánt;un  ronititt  npni- 
zetomet  talpra  állítiuii  iTlialy:  Arial.  11.252).  A  tsászár  ezt 
látván  tenkcrét  állitja,  6s  a  szántó  votAt  ma^iüiozz  szóllítja 
I Orczy:  KSltSz.  227,J. 

be-állit :  illoco  Kr.  [bineiiLstollenJ.  Az  víznek  a  széliben  János 
(Icák  állílá  be  az  maga  lovát  íMonlrók.  VI1I.372). 

beállítás :  (inlowitio ;  ein-setzunK).  Nemzetes  C'wila  Gásinr 
hiviinket  azon  hivatalnak  lieálliliwa  lulségtek  ált;il  iastellaltatni 
rendeltük  (MonOkni.  XI\M12}: 

el-állít :  (aveito,  depello ;  abbriiigen).  Ha  megKondoljnk,  liogy 
kár  örök  boldog-Kínunkat  oly  kíínnyii  mi'idon  vcsztenürjk,  elállít 
gonosz  szándékunktól  íKal:SzE.  .öOtíi. 

fbl-állít:  leritro;  errifliten].  Tzéliet  relállít;uii :  *iustilu(^ro 
lollegium  PÍ'Bl.  Márvány  kóbűl  jeles  naL'V  épúletet  állít-l'cl 
(Hall:HHist.  UL136.  IL46>. 

helybe-állít :  frestitult,  le.'-laurat ;  herstelli-n)  Hogy  a  trójai 
hadakat  meg wgít.so,  bátorilsa,  és  az  elve.'izendSket  helyin^  állítsa 
íHall:  Illlist    III.l:i(ii. 

meg-állít:  [sisto ;  zum  stelin  bringen].  Ez  okon  a  gallyát 
ott  meg  is  állítják  (Gyöngy:  Cliar.  197). 

össze-állít :  fcíilligo,  contraho;  samnipln|.  Állíts  a«sze  tábo- 
rokat, rabolj,  dúlj  fel  országokat  I Orczy:  KíiltH.  'Sfí. 

Állítás  :  aswírtio  Kr.  fl)ebaui»tung|.  ,\  mint  hogy  a  kévánás, 
megvetés,  eltávosztat;'i.s,  állíljls,  tagailás,  kételkedés  is  csjik  külőnib 
miídjai  az  akaratnak  (AC^re :  Enc-  4.  MF.). 

Álló:  .stans,  stat;iriim,  stabilis  MA.  (steliond,  bestandig].  All(> 
sereg :  phalanx  C.  Álló  almák  :  *conditiva  inala ;  kevés.sé'  álló 
gyümöltsök  :  *ftigacia  poma  PPBl.  (V  Li  flnvium  11iyz;i  ad  locnm 
farkasalloya  vocatum,  i:i81.  ZicliyC.  IV.182).  Alo  kéntstul  leszen 
mennylie  (Helt:  UT.  LSi.  Viz;ilki  tótívi  (Com:  Jaii.  ytii.  Hozzi'ija 
illR,  te.stélioz  álli'i:  un  justo-an-corps  iKiiBosz.  131).  Egy  álló 
helyben  i  Fal :  Jegyz.  922). 

ajtón-álló  :  janitor,  ostiarins  ('.  (tiirstelier).  illelt:  Háló.  S7. 
Boni:  l'réd.  28 1.  Tel :  Evang.  11.1015).  Ajtónálló  leány:  o-stiaria 
(Pázm:  Préd.   t',)8i.  Ajtón  álló  .szolga  (Fr:  SzJán.  SO). 

(alatta-állól 

alatta-állóság :  subsUtentia  GKat :  MGramm.  C.  (Cor|>Granim. 
318). 

bosszú-álló :  ultor,  vindex  C.  (riiclierl.  Bozwallo :  vindex 
(ííémGl.  181i.  Meg  teniel  elleiLsegptli  ees  Ixmw  alloth  iKnlcsC. 
12).  Ne  légy  boazszu  álo:  non  cjiiaeras  ultionom  (Helt:  Bibi. 
I.  HHh).  Bo«!Szú-álló  haraggal  gerjedeztek  (Pázni:  Préd.  90). 
Látja  büsszuálló  l'egyTerben  az  svécust  (Tlialy :  AdaL  1.94). 

kapun-álló  :  atriensis,  janitor  MA.  (tiirsteberl  Az  kapwtli 
es  az  emelchyeth  az  kappwn  allowal  tel  wunattliywk  iIaivT. 
1.45  Mel:  Jól).  71.  Kár:  Bibi.    1.123.    111.115). 

láb-álló:  [conslans;  bet<tiiudigj.  IlazugaágállDKli.  ihmh  libot 
lábálló  akármi  dologban  is  (Kisv:  Adag.  373 1 

Imagából-álló] 

magábólállóság  :  simplicitas  GKat :  Titk.  292. 

Ör-allO  ifAfrtnnnllv  Pesti:  Noni.  32)':  siíeculator,  c;itascopns- 
t'.  Iwiichter,  wache].  Eleibe  keleuec  az  5r  allov  (GnaryC  56)- 
Út  allot    zerezteuec  e(;   magas    lie|!;eu   (UebiD.    328).   Ömllo 


i-strasak  lMel:Sz.lán.  223i.  Or  állókat  ln'lihezlettem  iMon:  Aji'il 
185).  Strásás  őr  álló  (MA:  SB.  72).  Órállója és  feje-felett  vigyáz.) 
oltalma  annak,  a  ki  fitet  szereti  iPázni:  Préd.  631)  Egyedül 
Icgyek-cénőr-álliJd,  ki  megjelentsem  veszetlelmedet  (Zrínyi  I1.1H2). 
Ór  álló  stn'isa  (Lászl:  Petr.  110). 

strázsa-álló :  excnbitor,  vigil,stationarius  M.\.  [ivache,  scliilil- 
wache].  Stritsa  allo  vitezők:  *ítatioiiarii  militoí  C  .StriDía  álló 
.sereg:  .statio  MA   Str.i.sa  allo   uitez  (Boni:  Evang.  L28). 

út-álló  (utüJt-'íllv,  rabló  Matkij:  BCsák.  157):  grassator  ('. 
(wegelagerer).  Utállo  latrok  iKász:  Kit.  23)í).  Ha  útállók,  egyéb 
latrok,  tolvajok  találtatnának  (Monlrók.  VnL19:j). 

Állóság:  stabilita.s  Kr.  (.standliaftigkeit|.  Eríesen  állfVság: 
Kxitas|a  te.stek  rét-zecskéinek  egymáshoz  erős  lapadás;<)  i  AtViere : 
Enc.  127.) 

ALLELUJA :  Másod  eneklees  az  alleliiia,  ky  iegzy  ez 
angoloknak  evrevmcvket  menyorzagban  (CoruC.  374). 

ALMA  (<5nia  Fal:  Vers.  903):  pomiini,  malum  (".  [apfel) 
Almafa  (1225.  Jeni.).  Ffigenec  el5  almaia:  prinia  jioma  ficul- 
noae  (BécsiC'.  193).  Kerteben  rasakat  zed6k  almakai  egiet^m 
Ixjii  (l)ebrC'.  18fi).  Magas  tak,  es  nagy  ede.sseges  nlmak  wad 
n;d{  royta  (TelC.  273.  WinkC.  362.  Nagy.szt'.  121.  Zrínyi  L  W). 
A.s.szn  alma  (Radv:Csal.  11.63).  Szemeid  igazan  nezenec,  es 
szemed  bSre  almaia  (pupilla;  aiigapfel|  lepos.sodet  elől  vegye 
(Pécsi:  SzüzK.  81).  Az  almának  kűlőmb  kfilőmb  féle  nemét  és 
nevét  mind  le-irnya,  majd  haszontalannak  és  lehetetlennek 
itélém  .  A  nevekbe  aiaiyi  [a  kiilümbségl,  hogy  nélmtt  csak 
a  szomszéd  falukbanii-is  kfllSmben  nevezik  éket  En  i's.'ik  ennyi- 
hányat  nevey.ek  k5zzfil5k,  a  mint  ide  Posony-  é.s  r,s;illi'ikőztájáii 
nevezik  5ket  (Lipp:  PKert.  nH42). 

ádám-almája :  frumon   C.    M.\.    laijnx    PP.   (aibinisapfel, 

gurgell)cin|. 

arany-alma:  I)  malum  aureum  Kr.  [goldeuer apfel).  Veims 
ada  neki  három  araíi  almát  (BodC.  19).  Az  arany-almjíra,  mellyet 
:i  királyok  kezekben  hordoznak,  keresztet  tsináltatott  >  Pázui : 
Préíl  1217).  3)  [malum  aurantinm;  iiomeianze).  Aranyalmaf;i 
vagy    naranisfa  (\'áli:  Orv.Sz.  7). 

báling-alma,  kétféle:  eggyik  nagyob,  kinek  fele  .szép  piri>s, 
fele  .sárga  édes  Inar  izű.  A  második  aprób,  siirga,  és  csak  néhutt 
vSrSs,  savanyti  (Lipp:  PKert  IIL141.  92). 

birs-alma  {bis  alma  C.  I>t/s  alma  Frank:  H.xsziiK.  211)): 
cotoniDun,  ibrysomela  C  cydonium  M.\.  (iiiiitte).  Az  bls  almát 
tSzd  meg,  hev.segőt  ki  vez^ín,  es  az  ba.snak  méneset  meg  allaftya 
(Beythe:  HvK.  21b>. 

boldogaszony-almája,  jó  édes  sárga:  ez  is  tartós  (Lipp: 
PKert  111.11'.). 

bolondító-alma :  maluni  iiusamim  Mel :  Herb.  52. 

borizü-alma :  iKimum  vinaceuiu  ^L\.  nmsteum  malum  Kr. 
|\veiu;ipti>l|.  Lipp:  PKert  III.  Kr. 

citrom-alma :  citromalum,  Márton  lat.  (eitrone).  tütrou  alma 

iWeb:  Am.  ST.i 

darás-alma.  Darás  alma,  a  ki  édes  szabású  iLipp:  l'Kerl. 
111.14:)). 

farkas-alma :  arLstolochia  MA.  aristoKicliia  longa  Nom.  85 
cleniatitis  Heytlie :  .Stirp.  2.  (asterlucei).  (Frank :  HaaznK.  2u 
Cseh:  Orv.K.  22.  Misk:  VKert.  511). 

fontos-alma.  Fiintos  alma,  nagy  5reg,  mindeniknek  egy 
egy  fontosnak  kellene  lenni,  bor  izi'i  iIJi)p:  PKert    UI.143). 

földi-alma:  |>atada  [erdapfelj  Lipp:  PKert  U.  153. 


81 


K(>KMOS-ALMA— AurKL 


EL-AMÉL— El^ÁMÉLTAT 


S2 


kormos-alma.  Mellyot  a  fel-főidőn  kormos  almHiink  liiv 
!i;»U :  iíai  kemény,  ki\nil  |iottPu'etett  imitt  amott,  mintha  varos 
viiliui;  jiikora,  jó  Icvos,  édes  liorizii  (Lipp:  l'Kert.  Ul.llli. 

leány-alma.  l/>«n.v  alma,  lioszúkás,  Ofty  felől  sju-na  má.s 
iVir.l  pirus   Imr  izú  (Lipp:  l'Kert.  II1.143V 

léány-csecsü  alma:  ortliomasticuni  malum  MA 

majnér-alma:  Imeissnor  apfel,  mosthanskerapfel|.  Mesinki 
.ivaav  Majiior  alma,  mivel  MLszniabol  szjuiiuizott ;  igen  jó  édes 
leves  alma  (Upp:  PKert.  111.114). 

métet-alma:  (?)  Métet  alma,  nyári  és  telelfl,  éde-s  fejér 
bein  .I.ipp:  l'Kert.  in.llSi. 

mohos-alma :  malnm  mnst'osnm  MA. 

muskatály-alma :  malnm  apianinn  MA  (muskatelleraiifell. 
Mu-íkatal  .'ilma,  öreg  apró  emin  luiiiy  féle,  isen  jó  .szabii 
(Mpp:  l'Kert.  I1L143.  921  Mnskotály  almát.ska  (l)ebr:  Ker.  412). 

narancs-alma:  [malmn  anrantinm:  jiomeranzej.  Küldöttünk 
riskását,  sxíikftivet,  cyiimbért,  narancs  almát  (MonTME.  I.l  17). 
Narancs  alinátis,  lemoniát  magadnál  hordoaii  és  szagolni,  igen 
jó  fWeb:  Amnl.  37 1 

paradicsom-alma:  melimelum  MA.  Édes  alma,  [laraditsom 
a'ma :  melinielum  MAI. 

páris-alma:  (?J  Paris  alma,  e^y  kevese  lioszriká^,  lior  izfi 
iLipp:  rKert.m.l43i. 

paszomány-alma :  [?]  Paszaman  alma,  jó  öreg  sárga,  édes 
szabá'üi,  lios-sziikás  igen  jó  szagii.  (Lipp:  PKert.  111144). 

ponyika-alma :  [mulam  pmiicum ;  punisclier  apfel]  Mikontli 
paúika  alma  (így)  haja  vgan  te  tvgid ;  sicut  eortex  mali  pniiici 
(DöbrC.  480.  477).  Lee  zalleek  hogy  niegh  lathuam  hogy  ha 
meg  wyTaghzotfak  az  zőlőők  ha  nemzetiének  :\z  jKjnika  aimaak 
(Érk'.  220.  221). 

savanyú-alma :  pomnm  acidum  MA.  arimtnm  Nom."  (sauer- 
apf'el]. 

selyem-alma.  Selyem  alma,  avagy  Posoni  alma:  jó  bor 
izfi  leves,  öreg  hasziiká*,  .szép  piros  íLipp:  PKert.  111.144.) 

szegletes-ahna.  Szegletes  alma,  fSll.nil  négy  szegil;  ke- 
mény, sokáig  tart,  leves  bor  izfi  (Lipp:  KPert.  IIL143). 

szentbenedéki-alma.  Szent  Benedeki  alma,  hoszúkás 
és  sárga,  édes,  és  keve.sé  savanyiicska,  tartós  (Lipp:  PKert. 
nL144. 

szentivány-alma.  Sz.  Ivány  alma,  apró  sárga,  édes.  Más 
Sz.  Ivány  alma  nagyobb,  sárga  piros  (Lipp:  PKert  in.142). 

telelő-alma:  pomum  serotinum  MA.  [wiiiterapfel]. 

vad-alma:  unedo  C.  pomnm  agreste  MA.  arbutum  PPBl. 
[holzapfel).  Vad  almác:  immitia  poma  (Com:  Jan.  62).  Vad  al- 
mát aszalni  (Gér:KárCs.  IV.309.  299). 

Almás :  [jwmosns,  pomis  praeditas ;  mit  apfeln  verseim, 
apfel-].  (Almás,  folyónév  1009.  hel\-név  1015.  1193.  Olmás, 
helynév  1229.  Jem.].  Az  almás  gyermekeket,  hugy  fbivitték  az 
szubasák  attmik  nekik  2t  (MonTME.  L22).  Almás  kert  (Gér: 
KárCs.  IV.296I. 

ATiM  ARIOM  :  armarium ;  almer  oder  kapell  Pesti :  Nom. 
4ő.  rejiositorium,  fiscns  MA.  abacus  vestiarins ;  schrank,  .schrein, 
bücher-  oder  kleiderschrank,  behalter  PP.  (^L\ :  Tan.  704. 
Mik:TörL  l&:<. 

Almáriumocska  Kadv:Csal.  IL363. 

[ÁT.TVrRT.J  ÁLMXrL,  ÁMUIj  (el  aímoí  Tel :  Evang.  1.88. 
amelat  JordC.  714.  el-a/íi. itatta  Monlrók.  111.141.  amííkodo 
TihC.  287.  el  ómiTkodnak  Sylv:  LT.  1164.  el  amoZkodik  DebrC. 
32,  164):  admiror,  stupeo  Sí.  (betiiubt  sein,  staunen]. 

M.    XVEL^TÖRT.    SZÓTÁE. 


el-ámél,  el-ámul :  olwtupe.sco  MA.  [bet;inbt  werden,  er- 
stannen].  Elalniuth:  attonitns  \'er.  Mind  oth  kik  valanak  czak 
el  amnlanak  ez  czodalatos  dolgon  (\'ii'gO.  18).  Leikőm  el 
amnit,  es  elmembe  meg  fogatkoztam  (NagyszC.  102).  Keiét 
hajtogatá,  az  Fráter  (iyíirgy  dolgán  ugyan  el  améla  (Tin, 
MF).  Természí*  el  almol  (Tel :  Evaiig.  l.SS).  Menydőrgaskor 
mhiden  ér/.ékenségink  az  félelemnec  miatta  elannilnac  (MA: 
Tan.  2(X)).  Elámult  ostobasilg  (7111.  Elamnlnac  á  félelemnec, 
miatta  (Zvon:  Post.  1.23).  Az  istennec  illy  nag.vs;lg()s  czclekede- 
tiu  czac  nem  elamnlnac  (879.  Megy:Bayle  128).  Elamnlt  :iz 
elmém  ezeken  (Megy:  Diai.  66). 

elámulás :  obstnpescentia,  obstnpefaciio  C.  (das  eretannenj. 
Elanmlas:  stnix)r  (XémGl.  271). 

meg-ámül :  (obstnpe.sco ;  erstaunen).  Helyedből  ki  ne  moz- 
dully,  hanem  menten  megámuUy,  mint  imez  kő  te  mindgyárást 
meg  néninlly  (Tör:Ján.  11). 

reá-ámul :  adstujieo  MA.  (anstaunen]. 

Álmélat :  [stui»r ;  staunen,  betaubmig).  Czodalat  es  amelat 
pavor  et  stu^wr  (JordC.  714"). 

Álmélkod-ik,  ámélkodik,  ámúlkodik:  stiii>eo.  stnpe.sco, 
.stnpefio,  demü-or  MA.  [.staunen].  Álmélkodó :  stupens  MA.  mirio 
PP.  Ameelkodnak  raytta  es  czodallyak  (JordC.  710).  Amelkod- 
nak  wala  liewlchesegen  (Pesti:  NTest.  118).  Nagy  igas.sagodon 
igen  aniplkodunc  (Boni :  Ének.  221).  Álmélkodandó  kegyelmes- 
ség (Born:Préd.  259).  Azonkőzbe  á  szolga  ámélkodéc  á  szép 
leanzon :  contemplabatur  eam  taeitus  (Mi\ :  Bibi.  20).  Szabad 
ámélkodni,  hogy  mikor  Dávid  juhait  őrizné,  akkor  emeltetnék 
királyi  felségre  (Pázm:  Préd.  23).  AitóI  fog  álmélkodni,  hogy 
oly  mélyen  siillyednek  (Fal :  NE.  104).  A  sok  ajándékot  látván, 
álmélkodtam  (Gvad:  RP.  94). 

el-álmélkodik :  obstni>eo,  stupefio  C.  niiror  valde  M.\ 
(betSubt  werden,  erstaunen].  Codalatos  Hzetes  es  el  amelkodo 
kőcónseg  (Onai7C43).  Elalmelkodanak  raytta  az  sereghek  (JordC 
381).  Elamelkodwan  ennen  magában  az  leth  dolgot :  mirans  quod 
I  factum  e.st  (617).  EUnee.vekben  megh  zőndőredwen  az  az  el 
amekodwan  czodallyak  (Ér.sC.  160).  Elálmélkodek  czodalkod- 
uan  az  ilieten  vigasagnak  Iata«arol  (VirgC.  33.  82i.  Elálmélkod- 
uan  nézi  vala  (341  Akar  amelkogyunk,  el  rem\vltes,swnk  isten- 
nek, istenerth  amelkodunk  el,  rem\VItet\Vnkel  (Komj:SzPál. 
214).  Meg  iyetem,  el  amelkottam  es  meg  rettentem:  exteiri- 
tus  siim  et  tremehundus  (460».  Elálmélkodandó  bólcze-seggel 
iartac  el  tiztekben  (Boni:  Préd.  17).  Bolondozóknac  elálmélko- 
dókiiac  igen  ió  meg   innya  (Mel :  Herb.  187). 

elálmélkodás :  (stupor;  das  staunen).  Bodogultaknac  el 
amelkodasoc  ("NagyaC.  210).  Oly  minth  elmeeknek  vionnan 
való  el  amelkodasara  fordulanak  íVirgC,  71). 

Álmélkodás :  stupor,  admiratio  MA.  (das  staunen).  Nag 
araeelkodassal  es  feelelemmel  kőwetyk  h\Vtet  (JordC.  398. 
Sylv:  UT.  1.87.  Káldi:  Bibi.  290).  Siralmas  álmélkodásra  méltó 
dolog  (Illy:  Préd  1.66). 

Álmélkodó  :  (stnpendns;  erstaunlich).  Amilkodo  ez  choda : 
stupendum  hoc  múaculum  (TihC.  287).  0  ameelkodo  es  choda- 
latns  zentsseeg  (ÉrdyC.  48bl  Amelkodo  nagh  choda  (WinklC. 
347).  Amilkodo  czndalatos  dolog  (Born :  Pré^l.  2S9).  Az  ania- 
szentegyhaz  amilkodo  keuesszjimra  szállót  vala  (EsztT:lgAny.  31). 

Álmélkodt»t:  stupefacio  MA.  (betiiuben,  in  staunen  ver- 
setzen). (Kár:  Bibi.  L472.  Pázm:KT.  112). 

(Áméltat) 

el-áméltat :  'sediico,  pellicio ;  tauschen,  verführen).  Annyra 
el  ameltatta  a  keussegeth  az  egynehány  gonoz  parthos  embevvr 
(Mon:lrók.  in.l41). 

6 


83 


Ai,mít-Aij<ok.sAgo8 


Alnolkoimk— Által 


84 


Álmit,  amit  (cl  lUmeit  IJiibK.'.  2H.  eXálvitt  Tol:  Evann 
IllJiül.  elá/mií  MA.  el  umeetMUi  JordC.  333):  «educo,  dwipio, 
pellii:io  SL  Itjiiweheiil.  Edgyik  i);y  ániét:  hogy  az  aiig)al  jeli-ii- 
tette-meg  a  kereszt  iiein-vilieté«éiiek  ukát;  iiuliik,  liugy  Zaciia- 
riás  íjap  (Czegl:  üag.  EI5b.  1*.  C'zegl;  MM.  ISdj.  Mikor  mada- 
rakat fogunk  éjjel,  gyújtott  világggal  ámétjuk  íket  i  Kai :  UE. 
45U).  A  küktA  meltü8ágo.s  tekintet  sukat  ámét  löOli. 

el-ámít:  iiercello,  attonituni  reddo,  exterreo  MA.  (deeipio; 
belüliben,  in  ataiinen  versetzen,  tiiiiMlien].  Kyadnac  keuvallasa- 
iiac  keaerflsege  sok  ayotatoeokat  elaniltli  es  elmetelenne  lezeu 
íNagy«EC.  141).  Hines  urat  el  alnieita:  e.'tacerbavit  Itemiuum 
peccator  (DöbrC'.  2l<).  Nem  cliac  a  tudatlan  kőüeeget,  lianem 
még  a  tudosnkati«  el  almetottac  (Tel:Evang.  UI.301 1.  Az  álom 
az  embert  elániittya  é.s  érzekeuséKuélkfil  valóvá  teszi  iMA: 
Tan.  171).  A  világ  liizelkedA,  csah'u-d;  ha  ki  nem  nyitjuk  szé- 
niünket, el  ámét  bennünket  (Fal:  NA.  148). 

Ámítás :  sediietio  Kr.  [tauscliiiiigl.  Minden  dolgod  áinélá.s 
d'ós:  (!Uot.  líd).  Nekünk  ámítámiak,  s  nem  laiiítá.siiak,  Attól  el- 
táiitoritá^nak,  8  nem  iitbaigazitá-snak  tetszik  ám  e  te  dolgml 
(Veresm:  Lov.i. 

Amítgat :  liiellicio ;  verlocken).  A  kigyó  celláidul  megölte  ;iz 
embert,  oly  formán  ámitgat\áii,  hogy  ha  az  iintor  a  tiltott 
gyümnIcsbAl  enne,  élne  (Biró :  Micae.  172). 

Ámító :  (.•itupendiLs ;  pellicien.s  ;|  scduetor,  deteptor,  imi»wtor 
Sí.  (ei'stauiilich ;  verlo<'kend ;  verfiilirer].  Nagy  én  álmító  csoflá- 
val:  miraculo grandi  etatn[)endo(Káldi:  Bibl.Isai.  2;):14.  MFl.  Mint 
az  ámíVik  szoktak  tselekedui  a  piatzon  (Czegl:  Japli.  114).  Ámító 
beszéd  íAlv:  Itia  öl).  Ámítók,  hitetik,  lélekvasztík  (Veresm: 
Lev.  13).  Az  ámétó  világ,  a  hizelkedó  test,  az  iiicselkedfl  ördfSg 
(Fal:  NE.  6% 

ÁTiWOK  ('jtnak  BéosiC.  álnm-  Helt:Króii.  15.  \'ás:  Canfat 
244):  airtiitus,  versutius,  ver.sipelli.s,  furtivu.s,  maliti(>.sus  (.'.  [heiin- 
tUckiseh,  listig,  schlaii,  falschj.  Álnokul:  captiose.  Csalárd  álno- 
kok :  inipostores  V.  Mellekét  ezec  aliuikol  zen«>tteiiec  eii  ellenem 
(BétsiC.  171).  Aliiak  mértekek:  stateiae  dolosae  (22X).  Alnra- 
zolga:  sérve  ne<iuam  (MüncliC.  18.37).  El  vezeii  heet  lelkeket 
alnokbakat  liw  nalaiiaal ;  septem  spiritus  neiiuiores  se  (JoidC. 
392).  Ciouoz  álnok  zellet  (772).  Myiid  ezek  alnokol  meg  nyomo- 
rethalnak  (MargL.  X'2).  Aliiok  gywlesegel  gywlelteiiek  engemeth: 
odio  iniiiuo  (KulisC.  48).  A  te  zemed  álnok :  iie<iuam  (ÉrdyC 
130b>.  Igen  áluac  é«  okos  vala  (Könyves  Kálmán),  illelt:  Ivróii. 
45).  Vétkeit  Hliiakul  tiidgia  titkolni :  vilia  callide  occiiltaus 
(líecsi:  .SallJ.  11).  Alnoc  nyelvő:  homo  lingvae  iHllacls  (Kár: 
Bibi.  Lfilí)).  Lator8ágt<'>l,  áhíak  tanátskozá.sti:il  meg-meiiti  fiket 
iPázm:  Ih-éd.  3t>).  Alnoc  font  (MA:  Bibi.  I.öiiS).  Ne  hozzuiK- 
aliiix:  mértekekéit  (Zvoii:  Osiand  3).  Alnoc  practikác(Zvon:  Post 
L310).  A  ki  a  tiidomaiiynyal  vIsz-tm  él,  rav;isz,  álnoc  (Com: 
Jan.  6(i). 

Alnokoskod-ik :  coutechnor  C.  linhigiiireu).  Midőn  ezer 
képiwii  aliiokuskoilnec,  mint  tassitaiia  el  touább  diorn:  Evang. 
IV.Ulob.  MF.)  Uiír  áluokoskodjck,  «  titkon  óliUkodjék,  nem 
szegi  meg  kedvemet  (Kim:  Ének.  1S3.  MF). 

Álnokság :  vennitia,  impoKtura,  inniirgia,  sutela,  insidiae 
C.  ii^itiitia,  fallacla,  Icclina  MA.  fraiis  Com :  .)aii.  2(14  (heimtücke, 
li.it,  .sihlauheit,  fcilsihheit).  Álnoksággal  eliklatiii :  intenerlore 
1'1'lil.  \'rsag<x-  f^«ueu.•^(^ge^■  ahiocsagoc :  fúrta,  avariliae,  neipii- 
liae  (MünihC.  5.'n.  Elvezteiw  mendeii  álnokság  myelkevdevkel 
(IJomC.  177).  El  fogyathkozyek  liyiieseknek  álnoksága:  neqiiitia 
íKuU«f'.  71i.  Az  te  áluak.ságidat  el  törlöm  és  a  te  b(\neid- 
röl  meg  nem  emlektaxim  (Tel:  Evang.  U.Ulb).  Hadi  okos  forte- 
lyookal,  tisztességes  hadi  álnokságiKíkal  élni:  stratagematibus 
iiti  (Com:  Jan.  147). 

Álnokságos :  dolosus  Kr.  (heimtiickiscli,  hinterlistigj.  Álnok- 
aagos  chalarsag  (TheívrC.  135).  Aluok.sagus  ayakak:  labia  dolosa 


(KiilcsC.  25).  I'okolbely  fertelmes  leveleknek  aliioksagUB  chalard 
bi'lchesseöge   (ÉrdyC.  55()b). 

Álnolkod-ik,  álimlkodik :  (machinor,  insidior ;  ii  trigiiireii, 
iiaclistellenj.  Mardocheiist  es  tiitert  éiicelkedetes  alsaggal  ki>ri 
halain,  hog  azor  megőlettotuen  alnalkoduéc  nivnmagonknil : 
insidiaietur  nostrae  solitiidiiii  (HécaC.  81).  Alnalkodo  y :  arcits 
dolosus  (191.  168).  Alnolkodik  vala  őneki:  iiisidiabaliir  illi 
íMünchC.  81).  Azon  gondolkodyk,  alnolkodyk  mykepen  meg 
alazya  (ÉrsC.  4ÜÍ)). 

Álnolkodat,  álnalkodat :  (fallacia,  dolus;  falscliheii,  hiiiter- 
list].  Tclleeec  alnalkodattal  (liéi-siC.  170).  V'raagoc  fusuénsegec 
alnocsagm-,  alnolkodatoc  (MünchC.  85). 

AIiO :  |age!  alo!  vonviirts!]  Aló!  fdlyűnk-fel  uraim:  alloiis 
messieiirs,  nioutons  a  cheval  (KirBesz.  9'í). 

ÁLOÉ,  ÁLOES :  (aloe).  Alóes-la :  tartim  PPBL  Az  aloé 
az  io  á  ki  tiszta,  fénlic  íMel:  Herb.  .58.  Com:. Jan.  29).  Ha 
terpetinával  megfőzöd  az  aloest,  hasadat  ineg-iiidítja  ( N'áli : 
OrvSz.  35). 

ALOM  («/<■»«  KMNy.  111.40.  MNyil:Irt.  E16b.  18.  disziió- 
(i/<ii/»  MA.  l)ecsi:Adag.  Kili:  1)  subNtrameiitum;  unlPiTitreu 
MA.  Az  d>T5iio  az  álamból  fel  nem  kel  (KMNy.  IU.40)  Az 
szuldisznókis  ot  alomot  gyriytiiec  es  liazuac  ( Helt :  Bibi.  IV.57i. 
Aajii  alomlxil  két  agárkölyköt  neveié:  eggyiket  konyliáliuz 
má.sikat  vadá.sz;itlioz  szoktatá  (l'ázm:Préd.  1125).  3)  (tectiim : 
obdachVl  Fogad  hazad  alnialxui  |otalmaban?|  ez  zegh(ieii  zaran 
dekot    (ÉrxiyC.  410b). 

disznó-alom :  substramentum  porcorum  MA.  purcile  i'PBl. 
streii  der  .schweiiie  PPB.  Uisziio  ól  avagy  dísziKValoni  (Coui: 
Jan.  77 1.  Nem  szeiitegylKizakbaii,  hanem  pajtákban,  isürőkben, 
csak  uem  disznóalombaii  praedikálnak  iP;'izm:Kal.  I'.i7)  Még 
a  disznó  almot  is  el  akarja  adni  (Kisv:Adag.  139). 

égy-alomi :  [ejusdem  farináé;  gleichartig|  Fes\vei!.segh  es 
kexvanatossagh  egy  aloiiiyak  :  avaritia  et  cupiditas  sorores  lÉrsC. 

208). 

ÁIjT,  ÁT:  per,  trans,  ultra  Kr.  (liindiirch,  durch|  Melly 
collecta  myiid  eztendew  alth  luoiidatyk  (LányiC.  162).  Milh 
cseleködek  mind  egezh  eletében  alt  iDobrC.  220).  Ebidet  iviii 
azután  hidason  ált  költöztem  (Moulrók.  X\'.  2'i  sat.i  Alt'  meii 
vén  (Gvad:l-'NóL  4).  Ál(  hatott  szivemen  (Grad:  RP.  103X 

Által,  átal:  I)  fadv.,  praefj:  Irans  PP.  [ilber-.  hinflbw-, 
I  duirh-).  Meiiyewnk  által  (ElirC.  19i.  Atíil  ewoziiy  (JordC.  399). 
I  Attal  hoza  wketh  (Ke,sztC.  219).  Huj  által  mái:  innen  más 
nyomba  (Matkó:  BCsák.  21(í).  Nem  uiiiiden  hold  tóiten  esik 
az  diametralis  oppositio,  az  egyenest  által  való  alias  (KDebr. 
1619).  Vö.  által-bocsát,  -olvas  sat.  3)  ||iostj>.  I  traus,  per,  ultra 
PP.  (über,  durcli].  a)  [hely:|  ai  /Vssisia  által  menuen:  jier  A.*!- 
siam  (ElirC.  3i  Tenger  általmenni:  ire  traiis  frvtiun  (MiiiicbC. 
27).  TA  foc  által  lueiiui :  |>er  foraine  acus  tiaiisire  (49).  Jordán 
vjze  atal :  trans  Jordanem  íJordC.  20(ii.  Történek  bog  menne 
eg  erdó  által  dtebrC.  (>29j.  Kell  vala  fiueki  Saniaria  által  menni 
(Sylv:UT.  1.130).  Lewii  hogy  ew  wtat  tenne  sok  «ara.stik  ees 
kastélyok  által :  oppldatiin  et  ráatim  iPesti:  NTest.  I:i3).  Megyén 
vala  minden  varosw  és  fahic  által :  iter  faciebat  |ier  ciíitaleiii 
et  castelhim  iHelt:LT  (^7).  Szfml  szita  által  a  lizta  kenyelót 
(Frank:  II.LsznK.  22i.  Ar,  '<  leánya  szoptatta  egy  gervinb'in  rali'i 
lyuk  által  (MeaésK.  11).  A  kit  [Wiiiává  vála.szlaiiak  egy  lyukas 
.szék-által  ine«ta|Kigattyák  il';izm:LuthV.  .S2i;i.  Az  ayfi'ik  által 
ment  volna-be:  [ler  fores  veiiUse  (Mad:  Evang.  .<28)  NegjTen 
esztendeig  vezetett  tége<l  isten  a  puasta  által  (Illy:Pré<l.  I.42.si 
Az  egész  orKságot,  melly  :'ütal  mégyen  vala  uu'g-bo<loItatá  (Balog : 
Com.  3).  ^)  Tenghemek  vta  Jordánnak  atala :  \ia  nuiris  traiLs 
Jordanem  (JordC.  363.  412).   Yewe   Sydonnak    atala   (478).  Ai 


Erj,ENBENAi;rAi^Ai;rAr,Ai{AN 


EGY-ÁLTAIJÁBAN— MEGALTALL 


8fi 


tjztta  eeghnek  általa  (át  a  tisüta  égeii)  (ÉrdyC.  532).  f)  Meegyen 
vala  Jasiis  la  vetenieeiiyeii  által :  abiit  Jesiis  per  sata  (JordC. 
388).  Köues  liejíekeu  által  iDebrC.  ül")).  En  rajttam  atal : 
per  nie  (ÉrdvC.  I3Hb).  Oiieraettettek  izattos  úiiekuel  az  fi  mellié- 
ken  altal  (MelrSzJjui.  liSli  Kerfilést  te^zeii  Galileaii  és  Sa- 
marián  által  iMAtSi-iilt.  Si;3l.  Vtaz;\.si  Arii:iiiiiak  a'  kiSvetke- 
zendi*)  országokon  vúlt  által  iLisznv:  Knui.  U'li.  Kettenete.s  siva- 
tag erdókón  jilttenek  vala  által  (L'o.i  A  ragjogó  nap  nap  keletríil 
délen  által  nap  e-setre  fnrdulviin  (Com :  Jan.  (i).  b)  [idí:]  aj 
Étaltal:  per  totaui  noc-tem  (BécsiC.  23).  Mj-ud  eetli  altal  ötét 
yglien  vereek  luozol,  nyakon  (WinklC.  174).  Mind  éten  et  altal 
meg  maradót  az  imádkozásba  (Tel :  Evang.  11.184).  A  virasztó 
i'ten  et  altal  mind  vigyáz  (53űi.  Eiztendíit  altal  (KDebr.  1619. 
D8).  Esztendőt  általvalo  minden  Evangéliumok  lIlly:Préd.  I. 
E15b.  1.  n.  Elíb.  1).  g)  Soha  eztendev  altal  három  mise  egy 
paptid  nem  mondatyk  (ComC.  83).  Ezthendew  atlial  nem  le- 
hethenth  thwb  myek  (LevT.  L87l.  Három  f'A  Ni-nnejjek  lenne 
eztendí  altal  (Ozor:  Christ.  ITöi.  Esztendű  által  kétszer  magya- 
risztatic  ez  az  evangeliom  íZvonTPo-sL  L.'ii.  Az  távnl-lakók, 
egész  e.'zteudő  által  iitba  lévén  sem  tehettek  volna  eleget  ennek 
az  pai-ancholatnak  (Pázra:  Kai.  474).  Életeknec  minden  idSie 
által  kóttelessee  lónec  a'  rabságnac  (He.lt :  VigK.  45 ).  A  mik 
sok  esztendők  által  kere.stettek,  hamar  el  fogynak  (Land: 
L'j.Segits.  I.4II1).  Ej^ek  által  kerestem  (1140).  Alamlsnát  kére- 
getvén enyiliány  naiK>k  által  íFr:SzJán.  9.5 j.  c)  [eszköz:]  Zolth 
vala  moysesiiek  atala :  locutiis  erat  per  manum  Moysis  (JordC. 
90).  Kytli  hallottatok  en  zaam  atal :  audistis  ex  me  (707).  By-  j 
kessyget  vályúnk  az  istenhez,  az  my  vr  Christusnnknak  általa 
(Komj:SzPál.  fiO).  Porkoláb  uram  levele  által  jelentette  (LevT. 
11.398).  Niluán  való  lát;isban  szólloc  6  véle :  nem  homályos  beszé- 
déé által :  palám  loquor  ei  et  non  per  aenigmata  (Kár :  Bibi. 
1.130).  Az  Lsten  régenten  soc  képpen  szolot,  ez  utolsó  időben 
pedig  .szólott  az  ú  fia  által  (MA:  Bibi.  ElSb.  li.  Nagy  ter- 
heket tsigák,  és  hévérek-által  kfinnyen  fel-emel  egy  gyermek 
iP.izm;  Préd.  IfiS).  Mert  ő  általa  elfink,  mozgunk,  jannik,  es 
allatimk  szerint  n  általa  v.ig™nk  (Szár:  Cat,  F2).  Irá.sát  mu- 
tatván Cleonnak.  hamis  levél  .által  teszi  adó.sának  ((Jrczy:  KiiltH. 
142).  3)  [direetu.s,  rechis,  brevior  ;  direkt,  gerade,  kürzer].  Egye- 
nes, által  ember :  vera  *simplieitate  hnnus  PPBl.  VLa,  quae 
Általüt  voeatnr  (1269.  Jern ).  Altalpatakeleje,  locus  controversus 
(Czin,árl.  Eiuieel  atalb  es  rjwydeb  «-t  (ÉrdyC.  (lOObi.  Ennél 
altalb  vtat  hoza  nem  lelz  (DöbrC.  S).  Altilb  uta  njitta-sséc 
(.MA:  Tan.  Elíb.  111.  Sokkal  általb,  és  .az  eggyiigyiiknek  okta- 
t.ls,ira  alkalmatasb,  's  künnyeb  az  második  út  (Pázni:  Kai.  91). 
Xidla  eelerior  est  ad  iiisaniam  via :  nints  a  bolondságra  átalab' 
út,  muit  a  harag  (Pázni :  I'i'éd.  803 1.  Nem  édasgetű  mestersé- 
gekkel kellett  a  pogányokat  a  Cliristushoz  téríteni,  melly  a 
píiplstáknak  legáltalabb  nttyok,  hanem  jó  példával  (Matkó; 
BCsák  100).  Altalabb  az  út  ama'ra,  ime're  [ledig  kenihjbb 
(GKat;Titk.  272).  Hogy  a  dolognak  meg-értésében,  általab  és 
kSmiyeb  utón  igazgattas.sék  ( DKal :  Ker.  24). 

ellenben-által :  [e  regioné;  gegenüber].  Vének  nevű  falu- 
nál ellenben  által  az  ti'irökök  próbálták  az  Dnnán  való  által 
menést  (TörtT.  Vn.l22). 

Általában,  áltáljában:  [in  genere,]  directe,  recta  MA. 
(oniuino ;  ini  allgenieiiien,  dnrchaas].  Altallyában  szólni :  *Cama- 
rine  loqui  PP.  Altalyaban  niegfelele  (MargL  33).  Martiromsag- 
nak  aureolaya  méltósága  job  altalyaban  zolnal  nienden  egyéb 
aureolaknal  (ConiC.  254).  Tudd'a  azt  el  végeztetnek  lennie 
altall'aba  (BodC.  35).  Támadót  é  tudomány  nem  embertől, 
hanem  altalyaba  ó  magától  á  hatalmas  Istentől  (Helt:BibL  I. 
a2).  Minden  tast  mint  az  ruha  meg  auul :  mert  ez,  é  világ  te- 
remtésétől fogua  való  rendelés:  általlyába  nieghaLsz  (Kái-:  Bibi. 
Lfi59).  Mellik  legyen  az  Ecdesia  az  kinek  ollian  atalliaban 
hinnünk  kellyessek  (íjztT :  IgAuy.  A3).  Altallyában  szól  hát  ugy 
a'  Jesuita  (CzeghJaph.  140). 


égy-általjában :  [in  genere,]  direete,  praecise  C.  [im  all- 
genieinen,  diu-ehaus].  Ezt  á  pai-ancliolatot  nem  egy  altallyában 
kell  ám  értened,  hanem  valogattot  értelemmel  (Mon:.\pol.  50). 
Kiket  Isten  az  liűtiiee  minden  tekinteti  nélkül,  egy  általlyáb.i 
való  állandó  rendelése  .szerint  valaztot  az  őrői-  életre  (Zvon: 
IVst.  I.llill.  FIgy  általlyába  kimondgya  (MA:Scult,  55).  Nem 
érti  ászt  egy  altallyában,  minden  kiilőmbség  és  válogatás  nél- 
kül (Bal:  Csisk.  1,54).  ChristiLs  annyira  kivánta  mindeneknek 
ré.szeltetni  isteni  kegyelmit,  hogy  egyáltallyában  mondotta :  Ir- 
galma.sságot  akarok  (Illy:Préd.  1.119).  Űdvőzfilniek  egyáltaljá- 
ban  lehetetlen  (GKat:Titk.  5). 

Általjában-való :  [absoluhisj.  Altaliaha  ualo  hatalma  ze- 
rent:  de  potentia  ab.soluta  (NéniGl.  363).  Ez  az  ígéret  nem 
absoluta,  áltjdjában  való,  hanem  conditionata  (Pázni:  Kai.  671. 
MF.). 

Altalán-fogva,  általán-fog^ván :  [m  genere;]  lenilus 
\'er.  certo  certius,  profecto,  omnino  MA.  [im  allgemeinen,  durch- 
aiis].  Mykoron  valakyt  atalan  foghwa  az  erek  idwesseegre  te- 
remt (ÉrdyC.  606).  A  gono.sz  fene  vad  őttenieg  őtet,  általán 
fogna  meg  .szagatta  Josephet  (Holt:  Bibi.  L  s3).  Altalánfogva 
megkel  halnod,  monda  az  király  (MA:  Bibi.  1.267).  Az  Christns 
.általánfogva  bizonnyal  eljön  az  itiletie  (^L\:Scult.  19i.  Ez  do- 
log általán  fogván  es  tőkeletessen  ugy  niegb  leszen  az  mint 
kérőin  (Sz;ir:Cat  C3).  Ha  közülünk  lettek  volna,  általi'uifogva 
megmai-adtak  volna  velünk  (Illy:Préd.  11.550).  Ez  jüvö  vasár- 
napra, általam  fogva  otthon  leszek  (Thurzó:Lev.  1.46). 

egy-általán-fogva:  cv  Az  harmadikat,  eggyáltalánfogua  nem 
tudgink  (BahCsIsk.  225).  Az  Calvinistác  ugy  disputalnae  elle- 
nfinc  mintha  egy  általán  fogva  ostyával  nem  volna  szabad  azt 
osztogatni  (Zvon:Post.  1.598.  DEmb:GE  40). 

Áltálképpen :  [in  genere ;  im  allgemeinen].  Az  Moyses 
könyvében  való  ülalniazásiit  az  kéiieknec  áltálképpen  minden 
ok  tekénteti  néltíil  kellene  érteni  (Zvon: Pest.  IL607). 

Általság  :  [traasversuni ;  die  quere].  Kőrőztfl'anak  altalsaa- 
gaara  ees  hozziLsaagaara  (C'zeehC.  4.  PozsC.  4). 

ÁliTAIiAG,  ÁTAIiAG  (állag  f  LevT.  n.l46):  pincze 
palaczk,  tinia  C.  batus,  dolioluni  MA.  [antel].  Kyczen  altalaggal 
eft'ele  bornak  maradékát  it  el  ne  adlias.sa  (RMNy.  II.3;. 
Öcchenek  hagyot  eg  retet  es  e^  altalagh  bort  (LevT.  1.234). 
Az  u  hordóikat  meg  uresitic,  es  az  ő  általagit  elronttyác  (Helt: 
Bibi.  1V.199).  10  általag  mustár  (Kadv:  Csal.  m.03>.  Egy  általag 
malosa  (VectTran.s.  18).  Mostan  adóznak  egy  kila  búzát,  egy 
kila  aszú  szilvát,  egy  átalag  bort  (TörtT.  VI.126).  Két  jókora 
ezfist  általagok  (Monlrók.  Vin.45).  Némely  úr  szállására  egész 
hordó  bort  vontának,  némelyeknek  átalaggal  (XI.38,5).  Vitteuek 
ki  egy  átalagbeli  az  mi  kicsin  dézmabor  volt  (KecskTört  11.70). 
Altalaggal  veszi  a  bort  (Bethl :  Élet  290). 

eeetes-általag :  buticula  aeetaria  PP.  oxys ;  ein  essiglegel 
Nom.  34. 


Általagos  :  [dolioli ;  antel-]. 
elbocsátja  (RákF:  Lev.  1.439). 


Hordós  és   átalagos  borokért 


ÁXiTAUj,  ÁTATiTi :  vereor,  verecundor  MA.  [piget;  sicli 
scheuen,  sieh  genireu,  verdrii-ss  empündenj.  Ne  altalFa  io  lan 
bementet  (BécsiC.  36).  Ne  atallatoc  azokat:  non  tiniueritis  eos 
(177).  Atallum  vala:  verebar  (NémGl.  190).  Eniberth  nem 
atal  vala :  non  reverebatur  (JordC.  590)  Ne  átaly  mind  hi'Jtodig 
igazulni  (Tel :  Evang.  11.652).  Szégyenlem  és  általlom  te  elődben 
fel  emelni  az  én  ortzámat  (Kár:  Bibi.  11125).  Rebecca  általlott 
tevén  ülni  (Pázm:  Préd.  53).  Altallyák  és  szégyenlik  magokat 
a  házi  gondokban  avatni  (Fal:  NE.  24 j. 

még-általl :  cv  A  pfispekec  megaltaláe  látni  az  attyafiaknak 
egymással  való  hadait  (Helt:  Ki-ón.  3Sb). 


87 


ALTAF-KOD-IK— ALt)SZ-IK 


Ar.TAI^ALlSZIK  -.MF/iALLTT 


R8 


Általkod-ik:  1)  cu  Az  zolgak  igen  altalkodaiiac  (liécsiC. 
170.  MünchC.  143t.  No  altalkonKyaiiak  en  lieniiem  lAporC.  18). 
Az  te  zemeydet  fertezete.s  riihawai  nem  altnlkudauak  luegli 
nakyltany  (ErsC.  :iyi.  S)  |.s«  oljfirmare;  verstockt  uerden. 
trotztíii].  Atalkddva:  praefracte  ('.  Átülkodó:  i'ontumax  MA.  Az 
újítúk  Altalkodva  vitattyák,  liui^'y  |az  isteni  paraui'sulatj  teljesítése 
lelietetleii  i Pázni:  Kai.  925.  MF.).  Júllehet  liui^y  semmi  remény- 
.ségünk  sints  már,  áltolkodva  vesznünk  s  itt  niaradnunk-is  kár 
(Kí'inyi:  MKom.  17ö». 

el-általkodik :  [se  obtirmare ;  verstotkt  werden,  trotzen). 
El  általkodott  K^'nfwzság  (I*ázm;  Kai.  :í4t.  Nem  tsak  reánk 
(liiliiidik,  hanem  Kuuoszsiigában  inkab'  ei-általkodik,  a'  kit  intünk 
(l'ázni:  Préd.  Itíj.  Eláltalkodott  és  vakmerő  ember  i MA:  Tan. 
42).  Eláltalkodott  elmével:  obstinato  auimo  iKáldi:  Bibi.  II.232I. 

még-általkodik :  l)(vereor,  íjiget;  sich  siliiimen,  verdiu-ss 
emptindeul-  Met;általki>dék  az  asszony,  és  azt  monda,  hogy 
életéért  azt  a  szégyent  és  gyalázatot  nem  szenvedné  (Pázm: 
Préd.  1U7UI.  2)  oblimior  C.  [verstockt  werden,  trotz  bietenj. 
Megátalkodolan,  a  magától  gondolt  értelemben  megmarad 
(Vercsm:Lev.    111.    Lép:  tTük.    I.l;i4.  Illy:  Préd.  1.120). 

mégáltalkodás :  i-ontumacia,  pertiuacia,  pervicacia,  obsli 
natio  C.  [vei-sto<ktheil].  iZrinyi.  II.fiB.  C'om:  Jan.  I80i.  Nemcsrik 
a  zsidókat  a  megátalkürliisért,  hanem  más  bilnfisfiket  i:í  megtör 

(liiVí'':  Micae.  177i. 

mégáltalkodott :  obtirniatns,  obslinatus,  pertinax  C.  capito, 
agyas  PPBI.  [verstockt).  Meg-általkodott  kemény  nyakúnac  lenni: 
liervicacem  esse  iC'om;  Jan.  199).  Mégáltalkodott  kemény  nyakú 
bfinSs  (MA :  Scult  210).  Meg  átelkodott  eretnek   (CJzegI :  Japli. 

192). 

megáltalkodottság:  (pertinacia;  verstocktheit].  Érteni  nem 
akarja  szemtelen  megáltalkodsága  (.Siínib:  üKérdFel.  468|.  Olly 
kárhozatos  utón  és  átkozott  meg  altalkotsiigban  vágyóké  (Hunn: 
Trai'ta.   l.'iSr. 

Általkodás :  contumacia  MA.  [verstocktheit).  A  nevedéken 
iftiúhoz  illik  az  lialgatás,  nem  penig  az  általkod;Í3.  vakmeríség 
(C'om:  Vest.  .")8).  Bcszontú  általkodást  hogy  nem  emberséges 
alázatosságot  mutatnac  (MA:  Tan.  1259). 

Általkodott :  obstinalns,  contnmaciter  pervica.\  MA.  [ver- 
stockt]. Általkodott  keménség  (HalhPaizs.  S). 

Altallság :  indecorum,  absonuni,  pudendnm,  verendiun  MA. 
[scham,  verdnu<s|.  Altalsagh  :  pndor  (Némtil  ;;'i9).  F^zen 
Sneky  gialazatia  es  igen  nagy  zegenaege  e«  altalsaga  (TelC 
3801  Az  ország  azt  ataisjignak  tartja,  hogy  a.  koromls  király 
in  arasto  legyen  (ErdTOrtAd.  111199).  Általság  csak  hallani  Is 
(Pázm:  Kai.  273). 

AliTÁN :  [subdiale ;  altan).  Deszkás  egész  folyosója  vagy 
altánja  orsi'w  (jIiksz  rákk;il  iliethl:  ftlet.  11.250). 

ALüSZ-nC,  AXiOSZ-ON  (..í.-g  Vitkf.  11.  al,.g  .W.  oías 
[alvás]  57.  KÍi.nnéc  Helt:  Hibl.  I.7ii):  dormio  C.  |.si-hlafen].  Alnnni 
l'ügok:  donni.sco  C.  Hogy  eiiel,  egyebek  aluan,  lel  kelne  (EhrC. 
143).  Na(^  indolat  lót  a  tengeren,  de  ő  alozon  vala  iMünchC. 
28).  I.^le  i'iket  alaltoc:  invenit  eos  donnientes  (65i.  Mfi  aluuanc: 
nobls  dormientibiLs  (70).  Nem  holt  meg  az  leaíi,  dö  alwzyk 
(.lorilC.  380).  Ha  tanolt  emberek  kíVflt  alandotok:  si  dormialLs 
ilWbK".  I27i  Simon  alooz?  Simon  dormisV  (447).  Lele  vket 
alotfokban  (457).  En  alozok  (478)  Symon  aloz?nem  vigazliatal 
en  velem  (DcbrC.  Illl).  Ne  alogyon  (CzechC.  27i.  Mariának 
t&ste  alozyk  vala  (CornC.  47i  Mykoron  evk  alonnanak  (108). 
Sokayg  alvgy  (ICli.  Hogy  keennyok  alwgeek  es  bjiiek  bochat-  ! 
lasscfk  (a  halottaknak,  ÉnIyC.  ii07b).  \eternye  \1an  .solia  nem 
aliit  i\'irgC'.  5ii|.  Telető  iimgat  igen  melyen  alonny  (82i.  Akar 
allogiam  akar  vigyazak  (115i.  Öynioii  alwzze?  Simon,  donuis?  | 
(Peiti:  F.vang   lnli    Ide-klL'ii  .aloszom   (Hell:Me3.  49.1.    Neui  al- 


;  mában,  alluttaba  lattá  ezt  (Mel :  SzJán.  40).  Ne  aloggic  (559). 
Sok  röttenetes  álmoktól  altomban  mint  óha.'«iam  magam  az  én 
ág)-amban?  (HMK.  IV.l'L'i^.í.  Mind  kettót  aliiiia  találá  (Kár: 
Uibl.  L483).  NiceforiLs.  mikor  ágyában  alunnék,  nieg-öleték 
(l'ázm:  Préd.  74).  Az  királt  agyon  (iti  alnttában:  interfecit  regem 
dormientem  (MA:S15.  -'.'i'-ii.  Nagy  aludott,  vag)-  hivalkodott 
(TiLs:  A|)ol.  141).  Keveset  aludot  (Hall:  Tel.  243).  Vir.igos  kerti- 
ben aliiva  tanálod  (Tlialy:  VÉ.  11.217).  Soha  mély  álmot  nem 
aluszik  (Misk:  VKert.  348i.  • 

[Szólások.)  Mint  az  veréb,   czak   annit   aluszik  (I)ecsi :  Adag. 

159).  Ete  hazna,  s  aluta  bére:  aninia  sni  pro  aale  dala 

(254).   Bár  csak   éti  lehetet  volna   béri,  s-alutta  lia.szna;  de  a 
sem  volt  (Megy:  6Jaj.  n.l2). 

[Közmondá-s]  Sással  ÍMdtt  hiizban  bátorságos  aludni  (Kisv: 
Adag.  217). 

által-aluszik  :  \alamennyi  iddt  által  aluszom :  perdormiaco 

C  (dui'i'lni'tilatVn). 

el-aluazik :  1)  obdormio,  condormLsco  C.  [eins<'lilafen,  ver- 
.schlafenj.  Elalntt :  soporatiLS  f '  A  bel,  kiben  el  alozon :  in 
nuo  domiiat  (BécsiC.  Oi.  Eenen  bennem  l)ekesegel  eel  abraok 
(KnlcsC.  (1).  Yewe  íi  Ihanylvvanyhoz  es  leele  ewket  el  alnwan 
(ÉrsC.  89b).  Hogy  eyelre  ywta  czak  el  alwt  kepét  muthatba 
de  fel  kelé  ew  agyából  (467b).  El  aluan  almodoza  (Helt:  Bibi. 
L  V).  Az  iga.«ságüt  ember  hamar  elalhaltya  íMA:S<-ult.  126). 
Ki  sokaknak  jobb  kotzkán  fordidt  volna  meg  állapottyok,  ha 
ezt  vagy  tudták,  vagy  el  nem  alutták  volna  (Fal:  LTE.  383).  2) 
[morior;  entsclilummernj.  Bynnek  halálában  el  né«^  alogyak 
(PeerC.  181).  Elalntt:  mortuus  e'*!  (MA :  Hibl.  I.31.S.  IV.156). 
Magzatim  el  aludtának  az  úr  Istenben  (fiér:  KárCi.  1.293.  GKat: 
Titk.  228).  S)  exstinu'vor  Kr.  (erlö-schen).  El-alutt  a  gyertya: 
luceina  luniine  *defecta  PPBI.  lieg-ottan  niindfin  hévsége  el 
alveek  (l)ebrC.  .569i.  Az  tíizet  ne  hadgyác  el  aliimii  ilOir:  Bibi. 
1.92).  Beesett  arczája,  elalntt  .szeme  fénye  (J'al:  -N'U.  3I6». 

elalvás  :  dormitio ;  das  ein.schlummern  MA.  Az  zvz  maríaiiak 
ev  el  ala.sa  jnkab  volt  zvkseeg,  hognem  gyenyerevseg  (ConiC 
47.  Zrinyi.  11.162.  BahCsIsk.  U.i). 

ki-aluszik:  desterto,  almomból  (51  serkenik  C  edornii", 
edonnisco  MA.  [sich  ansschlafen).  Ki-ahuszom  az  éjét :  perdor 
misco.  Kialinuii  a  részegséget :  exlialare,  edormiscere  *crapulani 
Ki-alunni  a  bort:  *ob<lormire  crapulam  PPBI.  Ha  ki  aluttad 
álmodat  é,s  felserkeiusz,  íigyázz  (C'om:  JaiL  113i. 

meg-aluszik :  1)  [dormio  ;  schlafen).  Almokot  meg  alwak : 
dormiernut  somniun  .suum  (üíSbrC.  141.  KulcsC  lS3i  2)  [e.\stin 
gvor,  praeniorior ;  crlíischen,  alxsterben].  Mogaliiek  alhilzíDebrC 
146.  3941.  Lampaswnk  meg  ahvznak  (JordC.  434.  ÉrdyC  15<ii 
Jemui  zereline  az  emberekben  meg  alwnyk  (EnljC.  loiíi.  A)-i>y- 
tattis.sagok  meg  alwth  ((i5('>b).  Zei>seg(^m  meg  .nliit  vala  (XagjTc.t' 
37)  ParalysU  ol  bettegsegb  mel  mikoron  embernek  tostinek 
valimiel  i-ozere  esik,  az  meg  alozik  es  ezzel  nem  kőzd  birni 
(Sylv:  Lrr.  11.1711.  Ti'izec  meg  nem  ali>.szic  (Helt:  IJT.  1-71.  Meg 
alutt  főidőn  az  igaz  hi'it  (Born:  Ének.  17ii).  Az  hit  meg  kezd 
alnnni  (Fél:  Tan.  5241.  Hogy  a  mi  fel-gerjedts<gék  indultan.ik 
a  szivekben,  ne  alunn:'ui.tk-meg  (Megy:  IHal  ElJb.  2).  Az  ig.az- 
síig  meg  alnnni  no  láttassék  (Ker:  l'réd.  H(.  S)  denseu,  dirigis. 
C.  coalesco  MA.  [gerinnen]  Meg  alwek  w  zyivek  mykepix'ii 
tey  (KeszthC.  335).  O  zivők  niegalut  mint  toy  :  i'oat'dl'ttnin  iwt 
(IWbrC.  64). 

megalutt :  1)  exslinclus  MA.  | mortuus ;  erlosiben,  ab- 
gcstorben].  Nem  bagya  az  megalutt  [inegholtj  ta»Iet  kyvynny 
az  li.Tzb;dol  lEbrC'.  157 1.  Megalutt  gyertya  ('niewrC'.  57)  Meg- 
aluth  zenek  :  carbones  iKulc:tC'.  28).  2)  coagulaliLS  MA.  [gerun- 
ueiij.  Meg  alwt :  eoagulalus  (NémUI.  78).  Megalutt  vér  (ZríuyL 
1.107). 


MKCAI.rvAS— K("»NNV(' .U.Mr 


NKTIÉZ-.U>MOS— AL(  )MI«  iHAs 


90 


|_  mégaluváa  :  Itxstiintiii ;  das  eiliisclien).  ijziuuurkódiiak   a' 
,      j;vert);i  vil«i;imk  uiegaluvásan  (Lép:  Frük.  1.280). 
I        Aldogal :  dormito  PVii].  (sclilumniern).  Aldogaló:  doraiiUitor 
ri'UI. 

AUiat-ik  lelnZuAassam  Pécsi:  Ágost.  Ifib.  megaíuiíAníatlaii 
>U'I :  Syjj'iii.  2H7i:  [doriuiie  pos.siiiu;  sc-lilnfeii  kiimieii|.  Dorini- 
tiirio:  midi  sclilafert;  alliatiiam  (Coin:  V&st  127).  Az  alható, 
almot  kivaiio,  i'tsét  és  liiízodozik  (Cüm:,Iaii.  6B).  Moiidud  Iiükj' 
alhatnáni :  én  i)edi<;  azt  luuiiduiii,  inkább  ulmulatni'un  suk  álnio- 
I     mat   (Gyöngy :  Cliar.    174). 

ímeg-alliatikl 

megalliatatlan,  megaludliatatlan  :  [inexstiiigvlbilis ; 
unan.'ilílschlieli].  A  poluacat  eget!  megalliatatlan  tfizbe  (MiiudiC. 
IS.  .JordC.  -ieS.  486).  Megaludliatatlaii  es  olthatatlan  szünet 
bor/jít  (Mel:  SzJáu.  297). 

(Alhatás) 
I        ném-alliatás :  (iiLsomuinm  ;  sdilaQosigkeit].  A  szíinteleii  biík 
némelykor  az  elmét  a  nem  alhat'i.ssal,  néha  pedig  ueliéz  álomba- 
hozj'issal  terhelik  (Gyöngy:  Char.  299). 

Alhatatlan :  [inexstingvibilüs ;  unauslüschlichj.  Éreztetned 
IKikűlnac  alhatatlan  tfizebe  OliinchC.  90). 

AUiatatlanaág :  [insomnium ;  schlaflosigkeitj.  El  alnt,  alha- 
tatlaiisíigot  el  íz,  álmát  hoz  szemedre  (MehHerb.  60). 

Alom  (<ií»ii<  Anonym.  alm  Budai  Ki'ón.  MF.  aíjíial  DfibrC. 
239.  alám  LevT.  1.264):  1)  .somnus,  sopor  C.  sclilaf  MA.  ELso 
álom :  conticinium  ;  má.sodik  álom  :  redormitio  C.  Alomra  adni 
magát  *componere  se  ad  somnum  PPBI.  Alozon  vala  nehéz 
alommal :  dormiebat  sopore  giavi  (BécsiC.  240).  Jelenec  neki 
almában:  in  somnis  (MünchC.  16).  Feleletliet  veven  hw  almok- 
ban (JordC.  359).  My  zemwiik  almath  wegen  CrhewrC.  133). 
Een  almath  wek:  dormivi  (KnlcsC  4).  Kevnyev  alommal  el 
zvnyaduan  (DomC.  147).  Az  alomból  felserkenuen  (ConiC'. 
47^.  Esmegh  yewend  másod  alomkoron:  in  seeunda  vigília 
(ÉrdyC.  156).  Nagy  álom  száll  az  emberekre  (Kár:  Bibi.  1.531). 
Taunl  légy  most  álom  (üeesi:  Adag.  150^.  Mind  étele  itala, 
mind  álma  vigyázása  között  mindenkor  fülében  zengettek 
(Pázm :  Préd.  7 ).  Az  álom  ki  pattan  vala  az  én  szemeimből : 
.somuus  fngiebat  ab  oculia  (Alv:Post.  1.604).  Mély  álom  (Com: 
Jan.  55).  A  jóizii  álom  iigy  felpiritotta  (a  kisasszonyt]  ( Fal :  TÉ. 
697).  2)  somnium,  insomnium  Ver.  trauin,  nachtgesicht  MA. 
Somninm  in  lingva  Hmigarica  dicitur  almu  (Anonym.  3).  Som- 
nium Hmigarico  idiomate  alm  dicitur  i  Budai  Krónika.  MF.i.  Meg- 
emlékeztem az  aluiurol,  mellet  lattjun  i  BécsiC.  72.  JordC.  lo5). 
Almámba  (in  visione.)  zolaal  zentidiiek  (DübrC.  163).  Lon  hogy 
éiel  álmot  látnéc  I Kár:  Bibi.  1.472).  L;itánac  álmot:  videruut 
somnium  i  MA:  Bibi.  L37).  Almot  álmodtam:  vi(h  .somnium  (223). 
Irtózatos  álom  (Felv:  SchSal.  42).  Egy  kis  eiithii.siasmus  vagy 
poétás  álom  keverte  magát  belé  (a  históriába.  Fal :  TÉ.  683). 

[Szólások].  Alomual  nyerte:  siiie  sacris  hereditas  (Üecsi : 
Adag.  21).  Nem  álmot  bivelyezec,  hanem  igazat  mou- 
doc:  prov.  non  somnium  est,  sed  i'es  vera  MA.  Aranykúton 
liiirom  óráig  lia  mulatván  csak,  egy  szabóálmatLs  [rövi- 
det] a  I  u  v  á  n,  megindultam  (Munlrók.  XVIU.77). 

[Közmondás.]  Alom  s  esus  ido:  somnium,  passirliclie 
liandel  MA.  Alom  s  essös  üdö :  udvari  reménység  .SzD : 
MVir  34. 

elö-álom:  primus  .somnus;  er.ster  sclilaf  MA,  ElA-álomkor: 
coiicubiimi  C.  no.\  concubia  MA.  Ez  iiel  elew  alám  koron  ky 
dwle  (a  kífal,  LevT.  1.264).  Elő  álomkort  (Helt:  Krón.  134). 
Elö-álomkor  őszuehiua  az  f&  árulókat :  intempesta  noete  (DecMÍ : 
SallC.  20). 

körmyü-álmú :  levisomuus;  leissehláfig  C. 


nehéz-álmos,  nehéz-álmti  :  Isoniniculo.'ins  ;  schlüfrigl 
NeliéziUmu  betegsi:g :  vctonius  MA.  Eljő  a'  nap,  melly  tégedet 
olly  nehéz-álmost  felserkent  (László :  Peti'.  49). 

Álmatlan,  álomtalan  :  exsomiils  ('.  insomnis  MA.  (schlal- 
los].  Az  cjtszakát  /iliji.'itlau  fi'ilteni  :  luictt-ni  insoinneni  ducei'tí 
MAI.  Een  lelkeiniiek  twdomanya  niegh  rezze/.t  alinatlíuit : 
conscientia  uiea  terret  insoninem  (FestC.  390).  Álomtalan  í'e- 
kii.sznek    iMA:  SB,  127). 

Álmatlanság:  insonmia  PPBI.  [schlatiosigkeit].  Erőtelenit 
az  álmatlanság  (Com:  Orb.  351).  Az  álmotlansággal  sok  nya- 
valya jár  (Gyöngy:  Char.  226). 

[Almékony] 

Álmékonyság :  [sonmolentia  ;  schl.-ifiigkeit]  1  la  adandók 
almát  on  zeniehnuek :  es  en  zemeiii  beianak  alniekoiLSitgot 
(ApoiC  102).  Az  almekon.sag  az  wygyazasiiak  ellene  (ÉrsC.  388. 
531). 

Almod  (aí;Ka[d]tam :  somniavi  Helt:  Bibi.  IV,  Jerem.  23.  25. 
álmod  Ver.  Zvon:  PázmP.  86.):  somnio  Ver.  consomnio  MAI. 
[triiimien].  Almodoc:  somnio;  ich  habé  einen  traum  MA.  Vet- 
keztem almotam  es  emettem  (VirgC.  13).  Soha  feieből  ki  nem 
hadgya  esni  a  szólöiiec  gondgyat  sőt  ha  aluszik  is  aual  álmod 
(Tel :  Evaiig.  III. 28).  Az  szentek  tiszteletűjén  bálváuyoz.issal  ál- 
modlak (Pázni:  Kai.  792).  Calvinus  ó  benne  gyaliizatos  vét- 
keket álmád  (Pázm:  Kai.  489.  MF.).  Álmodott  semmi  (Pázm: 
Préd.  308). 

Álmodás  :  [somnium ;  ti-aumj.  Meg  rőttentél  engemet,  az  en 
álniwlásimba  (Mel:  Jób.  18). 

Almodoz,  álmadoz  (áímadozii  Biró:  Micae.  113):  somnio, 
consomnio  C.  [traumen].  Almákat  almadoznac :  soiiuiia  somni:t- 
bunt  (JordC.  711).  Ha  alwzz,  orwokrol  almadozz:  somnias 
(ÉrdyC.  133b).  Mykoron  almában  álmodoznék  ylyen  almot  lata 
(UebrC.  520).  Hogy  lia  niadarackal  álmadoz  éiyel,  napi«l  nagy 
szél  leszen  (Cis.  H.)  Az  ki  mit  kiuán  azzal  álmadoz  (Decsi: 
Adag.  106i.  Cbri.stasnac  földi  orsziigát  álmadíjztác,  reméllettée 
(MA:Scult.  1034).  Etiéle  dolgokk.-il  álmaduztak  iCzcgl:  MM. 
149).  Oktalanság  itt  vinculumot  álmodozni,  a  hol  annak  essen- 
tiája  nincsen  (Matkó:  BCsák.  444).  Földiekriil  es  hivságokrul 
álmadozik  (Biró:  Micae.  113). 

Álmodozás  :  soninium,  iusomniiuii  C.  sumnialio  MA.  [triiu- 
nierei]. 

Álmodozó :  somniosus,  iusomuiusus  C.  [trüuuierj.  Az  alma- 
dozoc  heiaba  bezellettenec :  soiuniatores  (BécsiC.  309). 

Almos,  álmas :  .somuolentus,  somniculosus  MA.  [8chlafrig[. 
Félig  álmos:  .semisomuus  C.  Illhis  ortus  per  sonii-ium  fűit 
prognosticatus,  ideo  ipse  vocatus  est  Almus  (Anonym.  3).  Az 
restSket  fel  yndoha,  az  alma.sokat  tt'el  seerkeiiche  (ÉrdyC. 
568b).  Fel  serke[ne]  wr  mykeppeu  aalmas :  excitatus  est  tam- 
ipiam  dormiens  (KulcsC.  195).  Az  hugoc  ne  legenec  tnniac 
restec  almasoc  (T'elC.  377).  Walanak  az  ő  zemek  almassok : 
gravati  (ÉrsC.  90b).  A  gőzftnél  és  hörtsőknél  semmi  nints  álmo- 
.sabb  (Com:  Jan.  47). 

Almosság:  1)  somiioleutia;  veternus,  veteruositas  Kr.  [sclilaf- 
rigkeit,  sclilafeuchtj.  Nem  ásító  és  szunnyadozó  álmo.s.sággal, 
hanem  ébren,  és  Hgyelmetességgel  halga.s.suk  valamit  Lsten  mond 
(P;izm:Préd.  458j.  3)  [somnas;  .schlafj.  CrLstus  neki  yeleiieek 
almasíagaban  (ÉrdyC.  443). 

Álomi:  (ad  somnum  |iertinens;  .schlaf-].  Álomi  mélségben 
e.sőtt  beteg  :  letargiciis,  schlafsüclitig.  Álomi  nyoiiima.szlis :  incu- 
bu.s,  Ephialtas,  der  alp.  Mély-álomi-beteg  :  veteniosiis  MA.  Nagy 
:domi  iiehesst^g  (Boni:  Préd.  228). 

Álomkodás  :  (somniatio ;  tiiimnerei].  Emberi  álomkodások 
és  vélekedések  (MNyil:  Irt  303).  Eü'ele  kőuetkőzéssec  emberi 
álomküdiisbol  és  vélekedésből  vadnac  (Vallástét.  N). 


91 


Ai.rniiíKJAL— AiiriT 


AHVAS-Á.M 


Aluddogal,  aluddogál :  Juniiitu  MA  (schlaren,  sclilum- 
uierii].  HürtyOKiiugalva  aluddogáliuiiic  (MA:  Tan.  IM.  Pázm: 
Kai.  800.  Bania:  Oilsk.  305), 

Aluddogalás :  dunnitalio  MA.  fscliliiminnr]. 

AluSüékony  mluszékony  Ca.  N3.  al'szi'koriy  Kiíiiyi:  HRom. 
Ct) :  .sonuiiiiil(i8ii.s,  .suiiiiioleiitiüj. dormitator,  veterii<i.siLH MA.  |.schliif- 
rig,  sihlafKÜcliticJ  Az  aluszékoiiy  szmuiyadia  (Coni :  Jan.  (Ifi). 
AÍifizékony  sziv  ilUy.Vréd.  1.20).  Aluszíkoii  lélek  (lieikt  ÖÉlet. 
:!Sj.  Aluszékuii  lelki  ieiiiL-ret  (Hunii:  Tracta  207).  AluBzékunyok, 
restek,  tuiivák  is  (joiidatlaiiok  ^biró:  Miiae  ll'íi. 

Aluszékonykod-ik  :  |»ocor»,  de.se.s  siini ;  fauluiizeu|.  i)r;iga 
atyákban,  gyenge  |)elyliok-köisött  aliiszékunykodiiak  il'ázra : 
Préd.  812i.  Nem  szi-p  doki);  szemét  belmiini  és  alaszékonykodni 
a  cselédes  urasiiKiiak  a  hol  rsalton  csidlják   (l'"al:NR  24). 

Aluszékouyság :  (somnolentia,  desidla ;  schliifrigkeit,  faul- 
lieit|.  Az  aliiszeki)iiy.ságot  távoztatván,  vlgyázásljan  legyUiiklPázm: 
Préd.  8:í:1).  Luuilias.'iK,  aliiszékonyság  ((,'<im:  Jan.  55). 

Alut  lo/uíom  Béc-iC.  el  alotii  Valk:  Gen.  2.  Ilufgr.  92.  el- 
rUultum :  C'<inso|jiii  PPBI  i :  sopio  MA.  [einsclilafemj.  Alotom  (dor- 
mire  faeiu)  5ket  bizodalmal  (bécsiC  184).  Kz  (a  nadragulya] 
Igen  alnt<5  A  n&tennye,  végre  ugyan  txiloiida  tenne  íMel:  Herb. 
52).  Kengeliieie  ea  aliitnaia  az  giennekot  (Pont.  :ií)).  Kenyerébe'] 
étette,  poliárábi)!  itatta,  is  ölében  alutta  (IVizni:  Préd.  i:i8j. 
Vö.  olt. 

el-alut:  I)  so|iio,  soporo  C  nnBopiu  MA.  [einschliifern]. 
S;iniHi)ní  cl  alwtliaa :  dormire  fecit  (JordC.  M:>}.  Adamra  álmot 
Uiczála,  hamar  Adaniot  isten  el  alotá  ( Valk :  Geii.  2).  Dioseoridi 
Thrlda('i:is,  az  az  elalutó  fii  (Mel:  Herb.  51).  Ha  gyökerét  fSzed, 
iazúd  borban,  Uilonda  te.szen,  el-alut  mint  egy  h^iltat  (Mel: 
Herb.  52.  fi4^.  Sanisoniol  megcsaló  Dalila  o  világ,  és  a  te,st, 
kit  az  5  térdein  flahitván  a  phillsteusok  kezébe  ejt  .  .  .  (ISiit: 
VTárgya.  178).  8)  |coagulo;  gerinneu  niailien].  C'sjik  emieke- 
zeteia  á  vért  el-ahittya,  A  tagokat  meg  fagylaltya  ilx'p:  lilik. 
n.lfi4). 

meg-alut:  t»agnlo  PPBI.  [gerinnen  marlienj. 

Alutat,  aludtat,  altat :  (sopio,  donnire  faiio;  eiiischliifeni). 
To  ahitittál  engemet  ilK'lt:  VigK.  2r.i,  Be  takargatta,  fektette, 
áhítatta  (Born:  Préd.  :i4).  A  bi'milk  azok,  mik  az  Lstent  alutaftyák 
(Mad:  Kvang    ir.2)   Az  <*ilében  aludtatta  (Mik:TörL.  47(1). 

el-alutat,  el-altat :  rv  Te  aluttattal  vala  el  engemet,  te 
elenenilél  nuígLs  engemet  (Helt:  Bibi.  IV.  Lsai  :iS:  Ho.  Igen 
Blalutat  (Mel:  Herb.  74i.  Az  vetkektfil  el  aluttatot  dicsS-sseg 
gyalázatra  lordíttatic :  vitiis  sopita  glória  (Prág:Serk.  974). 
RUngeté.-'sel  csiindesitik  sínliokat,  és  igy  el  Ls  altatják  flket 
iliiró:  Mirae.  94). 

Alutlan  (alilim  Tani:Szonts.  107.  nlullan  125.  aMlunsái) 
Mel:  Herb.  29b.  Szathm  :  Cent  .í  !.')i:  (hnonmis;  sililaflos].  fthcn, 
fizonijan,  íSzídva  alutlan,  mezitlen  szolgált  Lsteiuiek  (Pjizm: 
Prí-d.  12ISI  Te.stet  alutlan  vigyázassa!  a  lélek  raolgálattyiira 
hajtotta  (Tani:  .Sz<«its.  fiH.   un). 

Alutlanság:  linsomnium ;  sciilaflosigkcitj  Vigiliae  *atte- 
nuaiil  ioi|H,ra:  az  alatlan.s.'ig  megerAteleiüti  a  le-síet  PPBI. 
AlatlaiLs;iggal  mulatta  el  az  álmot  (Monliók.  111. 1 12).  Gyuito- 
vany  hidegőt  es  alatlaiLsagot  meg  állat  (a  uiákolaj,  BejtlieA: 
HvK.  Iü8).  Szí.mjii.sággal  és  alutlausággal  láifusztotta  (P.-izm: 
i'réti.  '<r>i\t. 

Alutt:  I)  (so|joratiu;  eiiigem-hlafenj.  ChrLstiw  .nz  holtat  oly 
kiiiyen  mint  te  az  .iliiltal  lel  költötte  (Boni:  IVéd.  249i.  Aludta 
té.szi  magát  illall:  HIILsI.  IIl'44).  S)  |mürtmi.s,  e.vstinilus ;  tot, 
erlo8i>hen|.  Alutt  tenger:  aiJialtos  Noni>  44.i  Az  fekete  alutli 
zen  (UebrC.  412).  S)  Ivuagiilatiis ;  geronuenj.  Alut  téy :  lai-  i-oagu- 
Utum,  coucretuui.  Alut  vér :  cniur,  saiigvis  couiretiLi  MA. 


Aluvás,  alvás  (oias-  dormitio  MiiiiihC  193.  BécaiC  01. 
PeerC  iss.  oUu  VitkC.  57):  sopor,  dormitio  MA.  íschlaf|  Egye- 
dül alvás :  secubitus  C.  Déli  alvás :  meridiatio  PPBI.  Mely  halai 
jegj'zetthetyk  ith  az  aiwaason  (ÉinC.  17)  AUtak  lio^  alom 
alasrol  niondanaia :  de  dormitioue  sonuii  (LNibrC.  497).  Alomnak 
alasarol  iWiuklC,  321).  Álombeli  alasrul  (Sylv:  LT.  1.144).  Az 
aluvásbau  lialottakhoz  hasonlók  vagyiuik  (Pázm:  Préd  1013). 

Alvó  («/«  DObrC.  149.  <ilu  MünchC.  IXimC):  doriniens, 
dormitor  MA.  [.schlafend,  schliU'er|.  Félig  aluvó:  semis<jiiuii8, 
semisomiius  PPBI.  Het  aln  atatiai' :  .septem  l'ratres  durDÜenleB 
(MiiiithC  Kalend).  Az  alv  frátereket  meg  latogatuaii  (IJomC. 
129).  Alwowau  talaja  ewket:  donnientes  (Pesti:  NTest  liM) 
Az  aluvó  hortyog  (Com :  Jan.  &').  Aluuo  ágyába  véteté  fejét 
I  Cserei  :Hist.  96). 

ÁM  (atn'í  Amadé  ámbár  helyett  mindig  ezt  iija  n/ibári:  I) 
sane  MA.  esto,  etsi,  etiam-si,  v.    térte,   sane,    profecto  Kr.  (wol, 
jawol,  wolanj.    Ani  járjon :   esto,   eat  MA.    •)   |imperativua8al|. 
a)  Az  ty  atyatokfyay  am  .syrassaak  az  eegheteesth  (JordC.  93). 
Am  las.sad  (líidyt..'.  642b).    Hogyha    kedig  az   hitetlen  el  válie, 
ám  vállyéc:  discedat  (Helt:UT   t.  8).  En  t'zac  az  |)arazti  eletbo 
iaroe  ára  szabad  legyen  isten  mit  miel  velem  iBorn:  Préd.  252 1. 
Szerezzenek  ebez    lia.sonló  laistroniot  az  Luther   maradéki,  és 
ám    osztiin  ditsekedgyeuek  uemzet&sségekkel  iP;Í2m;Kal.  i;37i. 
De  ám  ordítson  :  nem  kel  vele  gondolni  (Sall:  Vár.  48).  Am  ugy 
legyen  I  (Czegl:  Japli.  121).  Am  nyeljetek  vele,  ha  mibeu  e«lek 
a  szüfogadatlanságéit  (KecskTürL  III.323i.  ji)  [ám  —  csnkLigii : 
ám  —  de).  Ám  ezelekedgyétei:  az  mit  akartoe,  ezac  hogy  .  .  . 
(MA:ScHlt  44).    Minthogy    az   álomban    és  jöveudölésbeu,  ám 
legyünk  is  rólok  néha  reménylésben,   de    száz  közül  sines  egy 
igaz    betelésben    (Gyöngy:  Cl lar.  128).    b)    [indicatívussalj.    Ha 
ugyan  ugy  kell  lenni,  ám  engedec  kegyelmedne>'  (Czegl:  Japli. 
Ili)).  Mutass  kir  csak  egy  hitbeli  :igazatb:ui  tévelygő  |iáp.'it,  mint 
Etcle.siának  fejét,  s  ám  le  dójletted  a  l<uin:i  falait  (Sámb :  l«p. 
50).  a)  en  MA.  (eece ;  sieh,  sieh  da).  ai  Meny   bazya  reegghel, 
am  kywe  yew  .íz  v)z  mellee  (.JordC  18.  DebrC.  2i.  Am  megli 
mondok  (Tih(.\  7St.  Kd  akkor  nem  hagyá  az  mienket  el  adni, 
ám  azián  Mihálytól  télben  elküldék  és  .semmit  el  nem  acl'inak 
benne   (LevT.    n.28|.    Kiket    am    elő  zamhdaiik    (Ozor:  Clirist. 
187).    Es   am    elődbe   io    négyszázad  magauai :    et  eiee  pro|x>- 
rat ...  (Helt:  Bibi.  I.  P4).  Es  am  el  vésze  az  egez  világ  (Boni: 
Préd.  7).    Ti  veletee  leszee    mindennap,   mindeiiuap   ám,    világ 
végezetig  iMoinAjiol.  111.  At  piilehrum  est  digito    nioiistrari  et 
diiier,  liic  est:  ez  volna  ám  az  ( Dee-si :  Adag.  75).  Bolond  ám  ő 
szegény  (1(>1).    Hasomlo    rettenetes    dolog    nem  volt,  tudni  illie 
ellenség    rontiWi   által    ám    (Zvon:Po8t.    11.2410.    Mivel    igazjit 
fogót    mondani   .s-ám    betört  a'  feje  (C^egl:  Japh.  122).    AeNihi- 
lusra  egy  .sas  egy  tekenős  bekat  eyite,  s-ám  meghala  (E'd'rini- 
121).    Etel    után  ottan  mindnyájan  az  h&iek  egynulsnak   iiagy- 
vigan  ám  inegesküének  iThaly:VE.  I.Ciö).  fii  [üvi  uyyuitj.  ,^«iit 
Ágoston,    az   ő  elmelkédésiben,  am  ugyan  io  reszt  elö   s/.'unlál 
beiinek  il/p:  I'nik.  I23Si.    Kiket  ám  ugyan    az  ördögnek  ada 
(GKat:Titk.  13):  •^)  [mi-nl  ám\.  Mintli  aam  daiiid  mongja  iiala, . . . 
mintli    :mi    zenth    paal    irta  iSáiidorC.  11).    Némelyek  mint  aiii 
zent    katerina    margai-eta    (32i.    Mint  am  iruaii  iiagon  iI>)brC. 
372).    Az    ininémö   ceremóniái-  adaltanak    vala  <iz  szent    palri- 
arcliaknac^   azoc    mind    példiiztác    Chrístvsiiac  el  ióué.sét,   mint 
ám  Abraliaoiiiac  tseleködeti  (Kulcs:  Evaiig.'  li)   Mint   az  madár 
am  liug;  Kait  :iz  fezTiklRil  ki  liaíia  (TiliC.  17i.  h  \mrrt  ám[  Mert 
am  iigi  monda   iDebrC.    1).    Mert  am  az  vrlsten   inongia  (143i. 
Zent  Tamás  doktornak  ez  v-elagra  való  sileteae  meg  ielőntetek 
mert  am  egi  puztaba  lakozó  inegli  monda   (2Ü3|.    Dkaat  vetyk, 
mert  am  wgy  vagyon  inegirwan  (Énh-C.  ri4()).  Mert  áiu  egygyic 
nyavalya  a    masikat  ott  éri  rajtam  (CVegI:  Eihx'Ii.  I.lOiii.  el  |.-iin- 
riii/,    Dugonics : Példab.    IL331.    Kr.)    Vigyázz!    aiierád   a  nyúl 
azonban   ki.iliják  (Gyöngy  :KJ.  L371)i 


93 


ímmei^Ammai.-An(;y 


ÁNGYAIDÉI.  ANTALODIK 


94 


ímmel-ámmal :  iiloimme,  suiioi-tícialitei ,  (leriiiut<iri<!  MA 
l>erfumtiini>,  frigidé  1*I'BI.  (oberflaililitli,  iiachliissi;;,  obonliinl 
Cív'tk  imnie!  áiiiiiial  nuMtdod  niayaii  is  (Cze^sli^-^RoniI.  301). 
Iniím'l  .■iiiimal  szolgáltál  néki  (M\vil:  Zsolt.  61).  Einlekeíwtet 
tcszeii  Joseplinil,  ili<  tsak  ininiHl  ámnial,  i\s  kedvetlen  (Tynk : 
JÓYs.  25Ö).  Imvel  áinval  lialKaltják  az  istennek  igéjít  (GKat: 
VTItk.  II.  int;.  Kei:Préd.   17i;). 

íméz-ámoz  :  Iciicuilione  iiti ;  uinsdiweife  maciién ;  himez- 
liánio-/.].  Semmit  nem  tiida  mondani,  hanem  tsak  imeze  ámoza 
(Kász:  Kit.  ö). 

Amé  (ámé?  Kr.  am  eli  DebiC.  101.  137.  a  me  03.  217. 
223.  225i;  ecce  MK.  licliem!  MA.  sieh  da!  ei  el!  aili !  PP. 
Eziínkeppen  az  karhozandoc  ^ilőlic  az  igazakat.  Ame  példa 
nekM  Adamnai-  ket  lia  vala  (GiiaijC  20).  Ame  jelen  wagyon 
istennek  zolgaja  (TelC.  2Siii).  Mind  megh  liot\mk  nála :  de 
amo  ez  nfimiVs  madár:  az  ailatlan  cristns  iesns:  minket  az 
lialalbol  lel  tamazta  (TiliC.  171.  Ábel  kit  a  me  a  Kain  mi- 
koron  meg  ólt  volna  iDebrC  119).  Konekel  liagigalak  őtet  de 
a  meh  mikoron  kenieie  őket  hogi .  .  .  (203).  Nem  tudod-e,  hogy 
hazug  az  ördfig  ?  Amé !  kö.szanöm,  hogy  ily  dologban,  ily  lágy 
viga.sztalást  adtok  (Pázm:Kal.  207.  MF.l.  Minec  utánna  ki  ki 
mind  házához  ment  volna,  amé  tenéked  egy  iszonyú  rette- 
net&s  csuda  állat:  ecce  tibi  monstrum  (Prág:Serk.  707).  Amé, 
ez  gono,sz  jel  iFoni'>:Oirt.  700). 

AMAJíDAESÁG :  szubasasílg,  duumvlratus ;  szubasaság- 
hoz,  amaudarsághoz  való :  duumviralis  C. 

AMAZON:  [Amazon].  Telamon  is,  a  Penthesilea  vitéz 
amazon  is  hogy  jártak  (Gyöngy:  KJ.  38).  Ez  a  hir&s  neveze- 
tes amazon  nagy  félelemben  hag)-ta  az  assyiiusok  táborát 
(Fal:  NA.  152). 

-AMBO :  coucio,  cathedia  templica  MA.  PP.  [ambo] ;  predigstuhl 
Adámi. 

-ÁMBRA,  AMBKR :  snccinum  leucopliaenm  PP.  (ámbra). 
ÁMEN :  [amenj :  Atya  ftyw  zent  lelek  ámen  lÉrdyC.  33Sb). 
Amennet  mongyanak  (392.  PozsC.  3.  sat.  .sat). 

AMETISZT  (nmatt.iU  Ketsk:  Ötv.  amethütus,  PFflstis:Kir. 
Tüköré  i'.'li:  [ametliystus].  Mindannyi  amatiszt  inkább  mind 
violaszínií  (Kesk:Ötv.  279). 

AMPOIiNA  (ámímlna  MA.>  Com:  .lan.  116.  ompvlna  PPBI.): 
ampulla  C.  ampnlla,  olajos  korsó  Major:  Szót.  [ampel,  krugj. 
Egi  ámpolna  vizet  aduan  kezeben  (DebrC.  4).  Két  ampona  [igy| 
eziis-t  aranyozott  (Gér:  KárCs.  1.365). 

Ampolnácska :  -c  Két  kis  hebeunm  ládácskák,  kikben 
mértéküvegek,  ompolnácskák,  és  egyéb  ezüst  apróságok  (Mon- 
Irók.  VUL  45). 

Ampolnás:  ampullarius  MA. 

ANGASIA  :  [aiigaria ;  gelialtsanteil,  virteljahrige  gebühr]. 
Zalatnán  is  eltelik  az  angaria,  s  még  e.smég  meg  kell  válasz- 
tani (RákF:  Lev.  208).  Kapnikról  akkor  adhatják  be  az  eziistöt, 
mikor  eltelik  az  angaria  (257). 

ANGOIiNA  (angolna  MÁ.  PP.  ingola  C.  Com:Vest.  119. 
Major:  8zóf.  ingolna  ACsere:  Enc.  219.  Felv:  SchSal,  16.  Vö. 
anmilla  Tel:  Evang.  11.807.  Radv:  Csal.  in.3S.  sikos  angviUa 
Zrinyi,  U.llO):  angvilla  C.  aal  MA.  Sikos  angolna:  angvilla 
Inbrica  íCom:Jan.  40). 

Angolnás  hely:  angvillarin.?,  a,  lun  [így]  PPBI. 

-ÁNGY:  glos,  fi-atria  C.  des  manns  schwester  Nom.  69. 
Aszszonyoromal  angyomal  (RMNy.  11.140).  Azzoniom  angioinmal 
(LevT.  IL92I.  Caunius  amor,  ne  iádzál  ángyodual  (Decsi:  Adag. 
188).  Ne  taiiitsd  ángyodat  ágyba  szálni  iKisv:  Adag.  310).  líz 
mennyének,  amaz  udvarol  ángyának  (Gyöngy:  Cup.  26).  A  süv 
az  ő  ángyát,  attyafia  feleíégét  (glorem)  hivja  (C'om:  Jan.  117). 


ÁNGY  Alj  (t«rra  Angd\\r\\«ykm.  1270.  [Angyalán— |.  angel- 
cnt  HU.  mgd  TelC.  248.  sat.  DomC.  101.  111.  2.53.  SándC. 
11.  PeorC.  56.  l'Yank:  HasznK.  14.  mijyahmy  nugodalm  EhrC. 
.59):  angelns  MA.  (engcl].  l)aonion:jó  és  gonoz  angyal  C. 
Vimagguc  Miiliael  archangelt es  mend  angelcnt  (HU)  Vele  no- 
uen  fráter  leott  es  fráter  Angyallott :  assnmpto  fratre  I^-eone  et 
fratre  Angelo  (EhrC.  39).  Vr  istennek  angala:  angelns  domini 
(JordC.  357).  Angaloknac  .seregi  i\'itkC.  83i.  Angyal  azaz  kőnet 
(Helt:  l)T.  ElSb.  3).  Kolosvárrúl  megtére  Bocskai  az  ó  angyali- 
val, mert  azok  a  hajdidi  ngy  nevezték  vala  magokat,  hogy  fik 
angyalok,  oly  jámborok  lErdTörtAd.  L53).  Házi  angyalok:  lares 
(Com:  Jan.  217). 

árk-angyal:  [archangelus;  eraengel].  Michael  archangel 
(HB).   (jiabriel  arkhangial  i DebrC.  226.  ConiC.  6.  ÉrdyC.  343). 

fejedelem-angyal :  cv  Feyedelwm  angelok  (Koiuj :  SzPál. 
MF). 
fő-angyal :  <v)  PPBI.  Fe  angelok  :  archangeli  (NémGl.  216). 

kerub-angyal :  (cheruhim  ;  clienib].  Chenib  angyal  (Mon : 
KépT.  \T.  Kerubim  angal  IWbrC.  21). 

őrizö-angyal,  őrző-angyal :  angelns  ciistos  Kr.  schutz- 
engel  KirBesz.  1 18.  Tyztfi.sseegőt  keel  tenny  az  őryzó  angyalnak 
(í;rdyG.  554.  VirgC.  1.  Zrinyi.  11.40). 

sátán-angyal:  [satanas;  satan].  Agend,  41. 

szókés-angyal :  (angelns  primi  ordinis ;  engel  ersten  ran- 
gesj.  Az  zekes  angyalok  clierubin  es  seraphyn  (The»TC.  259). 
Ywthwan  az  zekós  angyaloknak  karokban  mondanak  (ErdyC. 
490b). 

Angyali :  angelicus  MA.  [engels-].  Angyalomy  nugodalm : 
angelica  tinies  (EluC.  59).  Angyali  látat :  visio  angelorum 
(MünchC.  167).  Angyali  yntes  myat  almában :  admonitus  in 
soranis  (JordC.  360).  Angyely  eletet  wyseel  (PeerC.  58).  Menyey 
angely  seregek  (CornC.  78).  Az  angiali  zent  tyztasag  fVirgC. 
14).  Angyali  köszönet  (Péc.sv:  Fel.  332).  Volt  ideje  mikor  Anglia 
angyali  orszjig  volt,  .szent   királyok  birták  (Fal:  NU.  269). 

Angyalság :  [nafura  angelica ;  engelsnahu-].  Zizeseg  min- 
denkor rokonság  aiigalsagnak  (DöbrC.  499). 

ANGYELIKA.  Augyélika  gyökér:  Angelica  [engelwurz]. 
Angyélika-fii :  Magudarius  PPBI.  Nem  kisseb  erő  találtatik  az 
angelicában,  papa  ffiben,  sóskában,  czabaireben  etc.  (Csau :  Dögh. 
134.  Web:  Ámul.  36). 

ÁNIZS.  Ánis:  anis  PP.  (Felv:  SchSal.  23). 

ANTAJj:  Antonius  MA.  Antalul:  .stupidé,  fatue  MF.  Nem 
antalnl  felelt  remete  Antal  egy  némünémü  bölcznek  (PFüsüs : 
Kir  Tfiköre,  III.60.  MF). 

[Szólások].  Meg  iőt  Antal  Budáról,  zöld  agat  hozót 
orrában :  profectus  ad  apaturia,  rediit  maio  (Decsi:Adag.  203). 
Megjött  Antal  Budáról:  hie  venit  a  sexaginta  viris ;  er 
ist  aus  der  narrenzunft  MA.*  Antal  a  fejed:  Cescon  habitas; 
du  bist  eiii  uugeschickter  tölpel.  Veszedelmes  afféle  dolgot,  az 
mi  az  idues.segre  nez,  tsac  Antal  harasztjára  bocsá- 
tani (EsztT:  IgAny.  249).  Vagyon  módgya  benne,  mint 
Antalnak  az  eb  Otésben  pardi  morteni  assimulat 
(Decsi :  Adag.  (114). 

[Antallcod-ik) 

Antalkodás :  [stultitia,  ineptiae ;  dummheit].  Mind  addig 
megvettyi'ik  Monozloinak  ez  illyen  antalkodásitmig  valóban  meg 
nem  bizonyittya  (Gyarni:  Fel.  219). 

Antalod-ik,  andalod-ik:  [stupeo,  stultiis  tio;  dumm  uer- 
den,  verdnmmoiij. 

el-antalodik :  c«  Midőn  isten  az  6  tőle  tanulni  nem  aka- 
rókat annyira  meg-keményi'ti  szivokben,    hogy  a  kik  ő  felségé- 


95 


NEKI  ANDALOUIK— ÖREG-ANYA 


ÖRÖMANYA— ANVAI 


9B 


l')l  laimlni  nem  akarnak,  végre  annyira  elanlaludnak,  hogy  eeni 
•M  értelniBS  tanituktol,  sem  a  barmoknak  (líUláikból  semmi  jót 
ne  Uiinilljíissinak  (Mink:  VKerl.  '.i) 

neki-andalodik :  :v  Neki  andalodott  stompiilt ;  elannyira 
h<i;.'>'  nem  nidta  ftsy^'nec  lia^nát  venni  ('Meify;  <>Jaj.  Ill.li5). 

ANYA:  materC  nmtIerMA.Ijitaltyk  leliiUt«(lense);nek;lii>(;y 
(Mariaj  aimya  vnlna  es  iiewz  lElirC.  Ti).  Tfi  anatoknac  liaxa 
(líéotiC.  2i.  Aiindnak  keserősefüt  nmijadnat  tnlaydiuiihtod  ( Vitkt". 
78).  Zenraen'w  anyaadatli  zen  yanosnak ayanlad  anyol  iCVeiliC 
:i2l.  En  i'itli  ualhaswm  edosseKes  annyawi  (ÉrsC.  ■&).  (iondo- 
lad  liiiK  eü  ilén  zonioro  analiiiz  őr"imest  tai-salkodnal  Í8U). 
Anya  atto  kenyeret  íÉrdyC.  Kil).  Atyámat  aniamat  nem  tiztel- 
tem  (N'iriíC.  I\í  \'alakik  el  liapak  aniokat  en  neuemorl  zaz 
anet  veüiiekh  erete  t-l).  Az  mnnustornak  annya  (12(>).  Az 
anyatok  a/,  feyedelom  (130).  Minec  előtte  ezt  mondhatna  a 
(;yernie<-:  Édes  a|«im,  édes  annyáin  (Helt:  IJibl.  Isai.  8:4).  Ki 
anynl  nem  akaria  venni  az  anya-szentegyliAzat :  qui  ecclesiain 
nolnerit  iialjere  malrein  (Mon:  Aiiol.  21).  Ssi.  anyádat  anynl 
adlad  tanítványodnak  (l'ázm:  l'réd.  562).  Ne  csodállyad  anya 
ezt  az  ín  c.selokodi'lenift  (Prá);:Sork.  462.  768).  Cupido  any- 
joslól  nyURliatadankodik  iGyönjjy:  MV.  60). 

[.Szólások.]  Az  anya  teyével  szokni  valamiliiiz  (Üecsi: 
Adat;.  51).  Ef;y  volt  auyi'il  Kristn&sal  ( Tázni :  l'n-d.  133). 
Altyamliay.  kikkel  az  vr  isten  engeómetli  attywl  anywl  eggyé 
leótli  íHadv:Csal.  111.170). 

|Köz'T)ondások).  Jó  az  s5r,  de  mégis  az  bor  az  anya  (UecsI: 
Adag.  .317).  Az  |)ínz  mindennek  anya  (353). 

asszony-anya:  |materfainilias;  frau  mutter].  Mykoron  azt 
az  ew  azzoii  aimya  meg  twtta  volna  (ÉrdyC.  540b).  Azononi 
anamnak  (l.«vT.  I.7'.ii.  Kegyelmfw  atyám  uram,  s  asszony  anyám, 
alázato.san  kérlek  titeket  (TRss:SzMag.  2).  Sok  jókat  kivánj  te 
as,sziinyádnak  [igy]  (Tlialy:  VÉ.  11234). 

boldog-anya:  [mater  lieata,  Maria]  llaui  budog  aíia 
(MiincbC.  H.  \'ö.  havi  kildog-aüszonyi 

éb-anyájú  :  Ivox  objnrgandi ;  M-lioltwort]  Nem  igazán  es- 
küdtetek meg,  eb  anyáju,  hitíitleii,  beítye  kurva  liai,  megdiiliödt 
anyáju  lélek  Ije.slifi  kurva  tiak  i.MonTMK  177.  KákK:  Uv. 
12.30). 

édes-anya:  jvera  mater;  roililo  mutter].  Az  édesanyám  s 
lia.s-/.rMil;dan  niosloliaa|iám  nem  is  ügyelt  rej'uik  (Haz.  L137). 

gyöngy-anya :  mátrix  margarilae,  conclia  niargaritifera  81. 
[[lerlmntter].  Gyóngy  annya:  mater  gemmarum, (Pesti:  Nom.  42). 

jobb-anya.  Jób  anya:  avia  C.  Com:  Jan.  119.  [gros-smutterj. 
lob  annya  (Holt:  IIT.  LU).  Az  ón  anyámnac  anya  énnekem  iob 
anyám  A'er:  \'erb.  1:97,  MF.». 

kereszt-anya:  [testis  baptisml ;  taH(iatin[  Yelenetli  leen  az 
ew  kerezth  annyaiiak  lÉrdyC  449). 

kót-annyú :  bimater  MA.  [wer  zwei  mutter  bat). 

másik-anya:  avia  I'osti:  Nom.  10.  MK.  (grf>ssmutter). 

mostoha-anya:  novorca  C.  stiefmultor  (Com:  Vest  138). 
[A  szeronise]  nélia  oly  mint  edos  atla  es  maid  oly  mint  mostolia 
anya  (Mili:  ÖrrtkÉ.  44). 

mostohaanyaság :  (mas  novercae;  stiefmiitterliilie  art]. 
Az    terménzet    az    oktalan   állatokliiw,    kegyiw    anyánae    tisztit 

viseli,   de    mi    liozzánt-   csac   mostobaanvJLsáLigal  vag> IVág- 

Serk.  8«4) 

nagy-anya :  avia  SK.  |gr.K,sniiitterj  Kn  az  v  banuadik  lea- 
nanak  tia  iiagok:  azért  v  énnekem  nagi  aíiim  (KazC.  öl  46 
Sylv  rr.  II.  'Hm.  1:5.  MF.). 

Öreg-anya :  cw  Com:  OrU  24 1. 


öröm-anya:   promiba   t'    MA.   eliestifterin    l'I'.  A    meny 
I    asz.>»ionynar  el-bázaw'tó  őröm  annyai  és  nyoszoloi  vannai' iCom: 
Jaii.    117).  CauH  (Jalileaba    az   mony   aszoniiai'   szolgála,    liolot 
vgyan  (iriimanya  volt  íl'étwi :  SzűzK.  91) 

örömanyaság:  [fnnclion  der  boclizoitnnitler).  Hogy  felséges 
asszonyunk  ezen  ilrilmanyasiigának  alkalmatosíágával  a  magya- 
rokhoz különils  rode.xii'iját  megmutas.sa,  a  copulalió  idején  a 
tompUuuban  a  magy.irok  .s-zámára  három  székel  hagyatott  (Haz. 
1.380 1. 

sajtó-anyja :  preUim,  sayto,  sjiylo  tőke,  kit  az  tőrít  szőlőre 
fíilyfd  nyomtatnak  MAI.  [schranlienmnttcr  VJ 

szél-anya.  Szél-annya :  |>eniruulum  MA.  velum  in  pinnaeu- 
lis  aedium;  tabnl"in  auf  den  spitzen  der  geUiudu  PP.  H'zikorgo, 
szél  annya  a  biiz  tetején:  velum  MA.  Pinuai-nUim:  hiiz  oromja, 
torony  oromja,  kire  az  s-zél  annyát,  vitorlát  es  az  kakast  szoktak 
belybeztctni  M.\l.  Szélanyáe,  vitorláé,  kakasok  (Com:  Jan.   107). 

szép-anya :  avia  Nom.  68.  (gro-ismutter).  Az  hit  ky  lakoznt 
!eglieI\vs\\T  az  tbe  soep  anyadl-i.  wkwdlie  (Komj:  Szl*ál,  IITim. 
1:5).  Az  en  aniiyamnak  az  annya  ciuiekem  szép  avag  nagy 
anyain  (Ver:  Verb.  167). 

szüle-anya:  (avia,  abavia;  grossmuttcr,  urgro.«íimulter].  Ven 
szüle  aniiyoknak  őlebon  ket  meg  nőt  szüzek  valauak :  in  giemlo 
anus  aviae  (Forró:  Cm-t.  III.  MF.i.  Ha  13  o.sztendiVs  korában  a 
lainy  fcrjbez  megyén,  a  mint  a  nem  ritka,  14-ben  egj  b^nya 
lebet,  11  e-sztendő  mnlva  férjnek  adja,  .innak  14.  ben  egy  hvinya 
lesz,  mind  igy  sz.inilálva  egy  ;i.'<'izonyt  12  esztendős  korában 
szüle  anyának  novezliotik  (Mik:TörIj.  83.  lev.  i.  Az  én  gyerme 
keim  sziileanyjok  Katona  Ilona  (nagyanyjok  Diószegi  Erz-sébet, 
anyjok  pedig  Ausélleány,  Haz.  I.l  |6|. 

szűz-anya :  [virgo  mater :  jungfriinlifhe  mnlterj  A  z\Vz  ania 
ótot  z«-/A'i  teieuel  tárta  (DebrC.  48). 

Anyáca:  Imatertula,  nonna;  mutterében,  noniie].  Kalngeree 
eyafrangos  baratoe  felesegit  hittáe  apátt'zae,  anyálezaknae  íMel: 
.Sám  465).  Megijedő  Luther,  hogy  az  apáezákból  anyái'zákat 
nom  e.sinálliat  ílVizm:  Kai.  354.  MF).  Oly  nagy  gyaiHiságban 
estek  az  aniáehák,  hogy  vén  bí'ibáknak  kellett  meg  néziilek 
az  ülőn,  mellyk  maradliatot  meg  kőzzülők  jérezcn  (Zvon:  I'áznd^ 
147.  Matkó:  liC.sák.  237.  Pós:  Igazai  561)i 


Anyácaság  ]?] :  (matris  .status;  mutterstaiuH  A|«'ttzjil  anyá- 
tza'i;igra  s-zabiiilitani :  monaehao  et  nonnae  nubendi  libertatém 
faeere  M.\  *  Az  apáezákat,  fogadások  ellen  fel  szabadilntták  az 
anyácza.ságra  i l'ázm:  Kai.  2641. 

Anyáckaság :  cv  A  szüzeket  aintzasagra,  anyá(7.kaságra, 
az  iffiakat  elasst romokban  való  hivolkodasra  kéiiszeritenék  i  Péi-sv : 
Fel.  5381. 

Anyácska:  matereula  C  mültorloin  M.\  Az  terhes  anyals 
kak  nipi;  fatlyazvan,  az  barátok  atyatskakká,  az  a|>alzak  anyats- 
kakka  lesznek  (Póe.w:  Fel.  729i.  Meg  aggolt  öreg  anyácska 
(N'ajda:  Kriszl.  I..508). 

[Anyahod-ik] 

még-anyahod-ik  :  ]piil»v«o,  adoleseo  :  mannbar  werdun, 
ílügge  werdenj-  Mert  az  romay  eeelesi:uiak  régi  meg  anyábodol 
dolinitioiat  helyén  nem  liadgya  iZvon:  Páznű'.  2691.  A  Ivtrátok 
é.s  a  már  nu^ganyabralott  a|uiezjik,  sok  sin  alatt  hitegetik  az 
iftiakat  a  magnU  szerzetlre  (l'ós:  Igaz&  II.5t>4).  Meganyahódot 
madár  (Ker:  l'réd.  231). 

Anyai :  matenuis  MA.  (miltlerlleb).  A«  aiuiy  mehlie  meg  son- 
lőltetuen  (TelC.  .S2i.  .\nyai  otalma  (ÉrdyC.  648b.  452b)  Wiet 
el  iMX'zata  aniay  ziuenek  kegyességénél  (^'irgC.  27).  Anyai  daj- 
kálkodás  il'ázin:  Kai.  65(;.  6.'<6.  Kr).  Az  ai«»itoloc  annyai  ania- 
rienteu'yhaza  lEsztT;  IgAuy.  líHii.  Ei:  az  én  mesém:  Hamifság- 
nak  siekerén  jjirok    Anyai  hii.'sd  élek  (Hall:  HHist.  U  2'í4i. 


97 


anyAi^ai'.Ua 


FEJEDELEM-APÁCA— AI^ÁLY 


Anyái :  [obstelricor ;  geburtsliilfe  leistenj.  Kicsoda  aiiyálta 
az  elsíi  5kr5t?  Az  iiaraoit  ember,  .ivagy  más,  az  Ui  vfltte  az 
sulóját,  mert  az  lolion  iséiiállya  az  (ilobist  (Mes&K.  ős). 

Anyámkáni :  l  mater  iiiea;  nieiii  mütturleiuj.  (Szeg:Tlieopli. 
2óV 

Anyás  :  matiinnis  C.  delk-atus  MA.  Aiiyás  gyermek :  apud 
matrem  manet  llVrsi:  Adag.  315.  23.  Kisv:  Adag.  32):  mutt«r- 
söhnlein,  ziirtliiif!  MA. 

Anyáskod-ik :  (matrls  loco  esse;  miitterstelle  vertieleu]. 
Anyáskodni  nem  tudó  mostoha,  .  .  .  anyai  szeretettel  szerelme.s- 
kedí,  anyá.«kodó  kegyes  anya  (Bíró:  l'réd.  2ít). 

Anyáskodás :  (solliciliido  materna ;  miitterliclie  fiirsorge) 
Ilyen  kegye*  aiiyáskodással  olvasta  ki  a  bfinfis  asszony  lelki 
ismíretéjiek  rejtekéből  a  iwkolbéli  kigjót  íVajda:  Kriszt.  I. 
47Sb.  MF.l 

Anyaság :  maternitas  MF.  fmutterstandj.  Valaztatueek  az 
isteny  anyas.ágra  (C'oniC  51).  Kérlek  thegedeth  az  the  zyletted- 
iiek  í  kewansagaerth  kywel  az  tlie  zenth  anyaságodon  kenye- 
re" le  (Po2sC.  23.  Pázm:Préd    1259). 

Anyátlan:  ítjiTjttup;  sine  matre;  mutterlos  MA. 

Anyó  :  [materciila;  mutterében  J.  A  sok  nénék,  bugák,  anyók 
(Gvad:  RP.  96). 

Anyós :  matercula,  anicula  SÍ.  [miittercheu,  altes  weib]. 
\'én-anyós :  anus  decrepita  (Com:  Orb.  75.  Betbl:Élet.  290). 

APA  páter,  tata  MA.  [vater].  a)  Misit  astutum  patrem 
tlpaforcos  (?]  Ogmand.  Dum  páter  Oginand  .  .  (Anon.  25).  Az 
apró  gyerraök  mykoron  meg  ehíizj'k  nem  zeegyenly  kyaj'tani : 
apa  atte  kenyeret,  anya  atte  kenyeret  (ÉrdyC.  101).  Az  en 
édes  apám  iTelC.  118).  Tellyesítsetek  meg  ty.s  az  apatok  mer- 
teket iPesti :  NTest  Máté  23:  33.  MF.).  Vagyon  annya,  de  ki 
tiidgja  az  apiát  ki  volt  (IJecsi :  Adag.  166).  b)  Yo  veen 
apaam  [idegennek  mondja]  i  ÉrdyC.  654b).  Hallyátoc  ^Luther 
édes  apátok  szavait  fVeresm:  Lev  181)  A  testi  atyák  csak  a 
testet  formálták,  de  az  isten,  páter  spirituum,  a  lelkek  apja 
(Pázm:  Préd-  1094).  c)  El  hadlak  én  tégedet  ezennel  io  apiok 
[szól  a  fiu  atyjához]  (Szentm:  TFiií.  4). 

[Szólások.]  Apia  fia :  patris  est  filius  (Decsi :  Adag.  282) :  jja- 
trissat;  er  artet  dem  vater  naeh  PP. 

jobb-apa :  íavus ;  gros.water].  Ki  őrdeg  vit  rea,  hogy  kiuan- 
tad  a  hintót?  maga  sem  apad,  sem  a  iob  apad  soha  nem  iart 
hintóba  (Helt:Mes.  66.  feb.  MF.). 

kereszt-apa :  susceptor,  aibiter  initiationis  PPBl.  [pata,  tauf- 
pate]. 

mostoha-apa:  vitricus  C.  C'<jm;JaD.  118.  [stiefVater].  Az 
édesanyám  s  ba.szontalan  mostohaapám  nem  is  ügyelt  reánk, 
mintha  a  világon  se  lettünk  volna  (Haz.  L137). 

nagy -apa :  [avus ;  grossvater].  (Tam :  Szents.  70). 

öreg-apa :    :v   Osőd   5reg   apja :    abavus   Com :  Jan.    119. 
(KákF:  Lev.  U.231). 
szép-apa :  cv  MA.  Nom.'  241. 

szüle-apa :  [abavus ;  mgrossvater].  Ha  az  emberek  közön- 
ségesen a  szüle  apjokkal  élhetnének,  mi  szép  dolog  volna  a. 
A  szüle  anya  [itt]  közönségesebb  az  asszonyok  között,  mert 
hamarébb  lehetnek  házasok  (Mik:TörL.  234). 

Após :  paterculus ;  seniculus,  vetulus,  pappus  Kr.  [vaterchen]. 
;\z  hatvan  e.«ztendSs  ember  íireg  após :  senecio  (Com :  Jan.  45). 
Nekem  após,  neked  kedig,  édes  lölköm,  anyós  legyen  nevünk 
(Thurzó:  Lev.  1L231). 

APÁCA  {npálcza  EsitT:  IgAny.  455.  aiiáIczasÁg  Thaly : 
\'É.  L342|:  sacerdotissa,  monacha,  nonna  MA.  [nonne].  Bacchae: 


Bakkus  apálzái  PPBI.  Apaucliafalua  (1256),  Mnnasterium  de 
Apacha  Somlyó  fi 272.  Knauz).  Datnm  in  appacliauasarhel  anno 
1349.  (CodPati-.  111170.  MF).  Apacza:  soror  (EbrC.  75).  Az 
predicator  zerzetbely  soror  apacha  volt  (MargL.  28).  Miéoda 
bolundsaag  liog  zyz  wag  cs  apacza  lecg  fSándorC.  31.  VirgC. 
121.  TihC.  Ui.  Apatz.ic,  baratnoec  iMA:Tan.  Elíb  4.5).  Az 
apátzák,  a  barátok,  a  pajKik  és  a  tsirkék  soha  se  telnek  bé 
(KirBesz.  114). 

[Szóliisok.j.  Czac  palistia  apacza:  barbae  t«mis  sapientes 
(Decsi:  Adag.   17). 

fejedelem-apáca :  [abbatússa ;  abtis.sin]  Nom.  67. 

fö-apáoa:  abbatissa,  anti.stJta  C.  FS  apátzác  avagy  gardján 
aszszonyoc:  abbatissae  Com:  Jan.  127. 

Apácai  :  (monacharum ;  nonnen]  Apáczai  szerzet  (Zvon  : 
Post.  L285). 

Apácaság :  [status  monachae ;  nonnenstand,  nounenleljen]. 
Ez  apaccbak  senkyt  be  nem  veznek  apaccbasagra,  hanem 
ha  chak  heet  eztendevs  volt  (PéldK.  44).  Isten  nem  vészi  jo 
neuen  bf^itfiket,  .szolosmaiokat,  az  apáczaságot  fMeI:Préd.  172). 
Valamely  szfiz  szabad  akarattya  szerént  az  szfizességnec  meg 
tartására  az  apáczaságnac  rendiben  kötelezte  magát  és  bé  val- 
lotta (Prág:Serk.  20). 

APAD :  decresco,  detumeo,  deminuor  MA.  [abnehmen]. 
Apagyonc  a  gonozban  )Mel:  Szján.  400).  Az  isteni  tisztelet 
apadna,  és  megfosztatnék  isten  az  6  hozzá  illendő  szolgálatiul 
(Pázm:  Kai.  914.  MF).  A  tenger  is  dagad,  viszont  megint  apad 
(Ben :  Eitm.  92).  Az  emberi  gonozsag  és  liánkodo  kerkűtsegh 
fel  magasztaltatni  kivan  inkáb,  hogy  nem  mint  le  nyomattatni, 
inkáb  örül  nevekedni,  hogy  nem  mint  apadni  (Prág:  Serk.  262). 

be-apad  :  [subsideo ;  einfallen].  Szemetec  már  bé  apadot : 
oculos  jani  vobis  subsedisse  (Prág:  Serk.  815.  MF.l. 

el-apad:  niarcescoC.  [detício;  abnehmen,  austrocknen].  F8- 
zé.ssel  elapadt  bor :  defnitum  C.  Elapad  a  viz :  deficit  aqua 
íJordC.  291.  ÉrdyC.  7b).  Elg;  patak,  mel  nelia  elapad  vala  tele- 
segei (RMXy.  IL  47).  The  derekadnak  zeep  weere  minden 
eerbeu  el  apada  (GyöngyC.  22.  PozsC.  14). 

ki-apad :  exsic<:or,  deticio ;  abnehmen  MA.  [austi'ocknen,  ver- 
siegen].  Fel  zSme  kih  apadot  (DebrC.  192.  ÉrdyC.  638b).  A 
kinec  kiapad  az  szeme,  az  fényes  nap  előttis  czac  tapog  (Born : 
Préd.  25).  A  ki  hazáját  siratja :  a  két  szeme  is  kiapad,  s  az 
hazája  is  elvész  (Tlialy:  Adal.  186). 

le-apad  :  detiu-geo,  detimieo ;  entschwellen  MA.  [sich  setzen, 
abnehmen].  A  nyomorúságos  állapotokban  le-fillepedvén,  le- 
ereszkedvén, apadván  (Com :  Jan.  196).  Le  kell  ott  apadni  a 
beszédek  fi>lyaminak,  a  hol  kifogyott  foi-rása  az  elmés  lelemé- 
nyeknek *Fal:UR  392 1. 

még-apad :  detiu-geo,  decresco  C.  detumeo ;  abnehmen, 
schwinden,  entschwellen  PP.  Megapadott  a  ba.sa  :  detimiuit  venfer ; 
der  bauch  hat  abgeuoramen,  hat  die  dicke  verloren  PP.  A 
vizec  megapadánac:  aquae  coeperunt  minui  (Helt:Bibl.  I.  D). 
A  bnza  ára  hamar  megapadott  reménység  kivül  lErdTörtAd. 
1.87). 

Apadás  :  [decrementimi :]  decrementum  liquoris,  diminulio 
tumoris  MA.  [das  abnehmen  :j  das  abnehmen  eines  öiessenden 
dinges  oder  der  gesebwulst  PP.  Apadása  aranj-nak,  ezüstnek  az 
olva.sztásban :  intertiimentiun  PP.  Az  hold  nevelkedéseket  és 
apadásokat  szenvedni  láttatic:  incremeuta  et  decrementa  (Com: 
Orb.  4,  33.  MF.).  Az  igaz  anyaszentegyház  apadást  nem  szen- 
vedhet (Matkó:  BCsák.  86). 

Apály :  [exhaustns,  exsiccus ;  abgenommen,  ausgetrocknet]. 
Mikoron  apály  volna  a  ^Száua  vize  (Helt:  Krón.  126).  Mingyá- 
rást  rohanna,  néki  meg  hagyá,  mihelt  az  Eufratest  apályon 
látná  (Cserényi:  PersF.  MF). 


M.    N\XLVTORT.    SZOTAR. 


99 


APASZT— MEG-APOL 


apolA.s-apostol.sAg 


UK) 


APASZT :  exsicco,  decresuere  facio,  miiiuo  MA.  (venniu- 
dern|.  liorm  keiiyír  bí  vórt  apíiszt  CKelv :  St-liSal.'  17).  Fel- 
oniflte  nehéz  teihii  fáját,  kin  az  ijclt  taUir  aiKt-sztá  pofáját 
(Gyöngy:  KJ.  85.  MF.).  Ezzel  apasztjuk  az  árvizek  iízönit  (Cifl'izi: 
Tromb.  2.5). 

el-apaszt :  (e-tsicc/j,  exhaurio ;  ersdiöpfen,  ver»iegeM  niafhenj. 
liort  fiizéssel  elapasztaiii :  defnitare  C.  Hoé  az  kebeleklwn 
való  tejet  ki  száraazác  és  el  apaszác  fPrág:  Serk.  467). 

ki-apaszt :  exsirco  MA.  [oxliaurio ;  erschöpfen,  versiegeu 
laüsen].  Az  ki  legkevesebljet  it  is,  58  pohár  bort  apasztott  ki : 
58  pocula  exhaiisi.sse  íPrág:  .'^ork.  7!I3).  Az  orvosság  őket  o-z 
világból  kiapasztya  és  az  életből  kiszáraztya  (467). 

le-apaszt:  [detumere  facio;  lierabniindeni,  fallen  machen). 
Könnyebb  volna  a  bús  tengeniok  dagaili'isit  egy  Ijelé  fuv;'u««il  le- 
ajiasztani  (Fal :  NU.  252). 

még-apaszt:  cv  Melyet  az  nodvossegec  fői  dagiLsztnac, 
faidalniui'  niegap;i.sztnai:  (Pécsi:  Ágost.  lő(ib).  A  retek,  a  ki  (sszi, 
aunak  a  líildagadott  lépet  megapasztja  (Lipp:  PKert.  U.2:il. 
MF.). 

Apasztás :  diniinntio  MF.  [verniinderung).  Az  bővelkedő 
vél  nec  apasztásaért  érvágással  últenec  (Prág:  Serk.  234). 

APÁT  (appal  Ver.  MA.  pispőc,  vagy  ajxid  ur  Diai.  72): 
1)  abbas;  abt  Ver.  MA.  Appat  foe  reh  (Helynév  tihanyi  ajiát- 
siig  121 1-i  birtokleveléljen  valamint  lli58-iljan  Apát  laka  birtok. 
MF.  Vö.  Villa  Apaty  1082.  CodDipl.  I.45I).  Mauriciiis  apát 
(MiinchC.  1).  Zenth  Otlimar  apaatli  (WinkIC.  Kai.  nov.  ÍR).  Az 
011  apátomat  v.  fiiyedelniíMiiet  (DoniC.  307.  DebrC.  138).  Meg 
mutat-iak  váiady  py.speknek,  m  zent  Hernald  zereetyiiok  a|ia- 
gyaiiak  (MargK  MF.).  2)  (monachus ;  mönch].  Ez  a|wt  vagy 
barat  (DomC.  16y)- 

APÍXIiÁL,  APPilIiliÁIj :  appello,  provoco,  cito  MA. 
PP.  Appelláló:  appollatorius  ('.  Ki^lletéc  császíirra  appellálnoni 
(Uelt:  UT.  o8).  A  Isilszána  aiwllálok:  C'a&sareni  aniollo  (Kiír: 
Bibi.  apóst.  csel.  25.  11)  Neiiiis  kivánoc  czac  egy  czepiiyéi-eis, 
az  én  érdoraemre  appellálnoin  (MA:  .Scult.  110). 

APÉTITU8:  (api«titus,  étvágy]  Ilozz-ija  is  láttunk  nagy 
apetitiKsil,  ettük  mint  frikaszét,  sokkal  jobb  gusztussal  (Gvad: 
RP.  80). 

lAPrNÁL 

még-apinál :  verliero  Ml",  (prügiiin)  Miéit  iioin  ccípdossák 
jól  arczul,  avagy  négy  páltzákkal  jól  inegapinálván,  hogy  nem 
vetik  ki  tova  a  király  szeme  elől  (.SalMark.  14.  Jgy  az  1744.-Í 
és  1795.-Í  kiadásban  is;  1760.  megtaixigatván ;  1786.  megpu- 
hítván). 

APIOM.  \izi  apiom :  holioseliimm  C.  Eleoselinum :  apioin 
(Beythe:  Nom.  4). 

APOIj,  ÁPOL  (ájiol :  *exoscuIor  PP. ;  ó/w',  dpoígat  Adámi : 
Spr.  rt/)jioígat-  ÉrdyC.  218.  a;w/gat-  417.  426.  meg  <ijiií  ' 
WeezpC.  43.  o/wígazd?  Pécsi:  Agnrt.  13):  basio  C.  osculor  MA. 
Ikiissen].  Ápoló:  basiator  C.  Zerolőmnek  myndeii  edossegewol 
a|>ol\vaii  (ÉrsCV  126).  Aioluaii  az  ő  verős  sebeit  os  orczaiat 
(WeszpC.  111.  31). 

meg-apol,  még-ápol :  exosculor,  deiwculor  MA.  |kil.sseii]. 
[.abayt  meg  aiwlyaiuila :  cisculabalur  (ElirC'.  Sill.  Megai»)Ia  őket 
(HécsiC.  2.  Hl.  MiinchC.  65).  Valakit  meg  apolandoc  az  a  iesus 
lOebrC'.  615).  Meg  apola  nap  sirí'issal  fi  arczaiat  (Nádoi-t'.  154. 
KnlcsC.  10(i).  Apully  meg  engemet  szerető  tiam:  da  niilii  osculum 
(llelt:  üibl.  L  M4,  N4).  Meg  elelgete  és  ineg  apola  Bélát  (Helt; 
Krón.  37.  46b).  Az  hAsek  megeskilének :  hogy  ők  mind  halálig 
egymás  mellett  lesznek,  egymást  megápolván  megerőeiidének 
(Thaly:  \'É.  I.65i. 


Ápolás,  ápolás :  basium  C.  osculum  MA.  IkussJ.  Apolaist 
üiiiickein  iitíiii  ailaal  (lílrdyC.  417.  JordC.  516).  O  Jiidas  aiiolas- 
sal  adod  el  embórnük  fyath  íWinklC  162.  PozsC'.  33).  K'wMze- 
nyetec  egymásnac  szent  ápolással :  sahitate  invicein  in  osculo 
sancto  ( Helt :  L'T.  y2l. 

Apolat:  u.sculum  (MUnchC.  125,  162). 

Ápolgat,  ápolgat:  1)  dissvavior  C.  e.visiiilor  MA.  dis- 
svavio,  tsíikolgatom  PPJ.  [wiederholt  kiLs.seii)-  Keséinél  orchayat 
illetiuala  es  ai)olgatya  «ala  (PeerC  27 1.  Olelgetty  es  a|iolgattya 
az  fazokakalh  (SándorC'.  25).  Apolgatlyac  es  c-zocolgattiac 
kezeit  (DebrC.  340).  Apolgatlmaii  zenieyt,  zayat  es  orchayi 
(ÉidyC.  411b,  417,  5151ji.  A  dajka  aiiolgatvan,  csókolgatván  az  ő 
szoptat<)s.s;it :  amplectens  et  amplcxaiis  ahunnuin  iCom:Jan.  111. 
Kéjiedet  ájiolgatta,  az  iitánn  szófájára  dűlt,  és  el  szenderede 
il'al:  TÉ  607 1.  2)  sollicite  curo,  adulor  MF.  |liegen  und  pHegen, 
.sclmieichelii].  A  sz  doctoroknak  Írásokat  keduelueis  vessiic,  es 
tartiuc  aiwlgatuan  (Mou:  KépT.  362.  MF).  Szíjval  ajiolgat  (Zriiiyi 
1.68,  104).  Ileában  tégedet  apolgatny  versel  (U.102)  Az  őrdőg 
az  embert  bűnre  viszi  szép  szin  alal,  a  részegest  jo  laka.sKal 
a  fősvényt  takarékossággal  édesgetvén,  apolgat\'an  (Sani:Cer. 
207).  A  dajka  tsendes  szókkal  kezdi  ájHilgatiii,  liogj'  magájiak 
lialált  ne  szerezzen  a  király  leánya  iHall:  IlIUst.  11.26li.  Én 
méhemnek  fia,  kit  kedven  taitottam,  ápolgattam  (Tlialy:  Adal. 
11.414).  Födözgessljé  szárnyaiddal,  ápolgas.siil  jó  voltoddal 
(Bíró:  Ángy.  64).  Lucia-aszszony  édesdeden  ápolgatna,  biztatna, 
élesztene  (Fal:  NA.  169). 

meg-apolgat :  [dissvavior,  osculor ;  wiederholt  küsseii).  AIh- 
zíitossaggal  kezeet  fogva  meg  filelee  es  meg  aiulgalaa  lErdyC. 
385).  Megh  a|x)lgata  myiid  ew  zemeeth  zaiat  (WiiiklC.  lOö). 
Megh  ajiolgatiian  az  ai>astalok  az  koiwrsot :  es  istent  dicemen 
(KazC.  321. 

Apolgatás,  ápolgatás  :  1)  [osculatio;  wiederholte  kilssol. 
ZenLseeges  őleleesek  es  aiwlgatasok  (ÉrdyC  385).  Zeiitliscges 
zaad  énnekem  adott  sok  ajiolgathasokat  (WiuklC  86-87 1.  O*)- 
kolasoi:  apolgatásoc :  oscula  suavia  (Com:  Jan.  183).  A|iolgatá.s.sal 
tflrőigetéssel  való  hizolkedés  (205).  KézrűI  kézre  adgyák  á|>ol 
gátasra,  őlelgetésre,  nyallyák,  fallyák  (Fal:  NA.  155).  2)[pali>ati<>, 
adiilatio;  streicheln,  schmeicheln].  Kit  adómmal,  kit  Ígérettel, 
kit  egyéb  symphorizáló  ápolgatással  fejedelmiluk  magáévá  tévén 
(Monlrók.  V1I1.91). 

ÁPORODIK  :  veterasco,  vilesco  Kr.  (fitulen,  rauzigwerdoiij. 
Horgas  ápoiiidot  moiidis  (Zvon:  PázmP.  73). 

tneg-áporodik  :  cv  Sokkal  raollobb,  hogy  az  bűnnek  gonoz 
illattyátol  megh  veazett  lelek  az  i>okol  tűzet  szemei  előtt  megh 
gyuytva  visellye  az  meg  ajiorodott  nehéz  szaguik  e«  bi'iznek 
elkergeteseéi-t  (Lép:  FlTik.  L399).  E  kőrőszLségre  való  \iz<-l 
méltó  a  templomiján  tartani,  mig  meg  nem  á|«jrii<iik  iSam : 
Cer.  57). 

APOSTOL  iapMUd  CC.  aposlal  Malk.i:  BCsíik.  84.  >ijhj,<(u; 
MA:  Scult.  Ii:  a|Mstoliis  MA.  [apostel].  Az  a|i(asta|locuac  elozlas<H' 
(MiinchC.  7).  A|>>>stalokiiak  yarasok  (JordC.  705).  Het  reiidbely 
zeniek,  angyalok,  jiatriarkak,  profelak,  apastalok  iN'irgC.  14i. 
Zent  iwl  aiKtstal  (12íi.  116.  WinkC  111.  H;.5.  TiliC.  11  Soha 
nem  láttam  én  kanc-zaaiKistolt  (Thaly :  Adal.  1.79). 

Apostoli :  aixwtolicas  Kr.  [apostolisch]  (ÉrdyC.  369b.  VirgC. 
122, 142).  A|Ki8toli  meltosagh  (Apóst  1).  Apostoli  réaegséi;  (Pázni: 
Préil  389). 

Apostolkod-ik :  a|»stolum  ago  Kr.  laLs  a|K«tel  wirkeiil. 
I Vajda:  Kri.szt  1.280  Kr). 

ApoBtolság:  apostolatiis ;  apostelamt  MA.  Az  menyekzőbi'l 
liywa  el  ewtet  Cristus  az  apostolssagra  (ÉrdyC.  176,364b.  Sylv: 
LT.  ILII. 


Ml 


A I  'i;ii.is— apkAxk  ént 


APRIT-AI'KÓI) 


102 


TÍPRUjIS  :  (Április  mensis].  Aprylys  liawa  (ÉreC.  ■127b. 
C'oniC  HSi. 

APRUjIZAIi  :  [Aprilem  ageie ;  ileii  april  spielen].  Ez  imixrt 
csmk  benniilí.ssel  tiillettem  ig.iz;in  npriliziUrnn  az  idö  (MoiiIiiSk. 
XVni.30). 

APRÓ  (Oprousey]  1268.  Knaiiz.  Oproud  Nyr.  XVI.132. 
opinrod  1342.  MF.  appro  WiiiklC.  124.  Uelt:  Bibi.  I.  eS.  mee 
nfiprixlelt  EreC  459):  1)  niinuti,  niiiiutiili :  kleiii,  geriii)»  MA. 
Apróra  vagdalni ;  miinitim  eoni'idere ;  in  kleine  stüi'klein  zer- 
selineiden.  ApiiJn  vagdalt  lii'is:  niinutal ;  geliacktes  tiei.scli  Pl'. 
Approkwertlnvei  locas  1145.  Aproscyl,  ad  viilani  Boüha  1268. 
Intra  arbore.s  Apronarfa  1339.  (.CodDipl.  Ml-'.i.  Anguhis  qni 
dicitiii'  apronscyl,  Oprouscyl  (1268.  Knauz).  Reioltanac  az  apró 
barmuknál-  cord;iy  (BécsiC.  204,  GuaryC.  56).  Apróra  tőree 
mynt  egy  jior :  eontrivit  ascpie  ad  pulverem  (.JordC.  69).  Meg 
olee  mind  az  apró  germekeket;  onines  pneras  (360).  Herode-'^ 
Sletee  meg  az  apró  zentóketli  (ÉrdyC.  362b).  Apró  maradékokat 
vynne  az  zeglienyeknek  (639bl.  Apró  madarkaak  (57*-ibi.  Apró 
cellaclikak  loSObi.  Apró  hegyes  vas  zegek  iMargL  6.Si.  Apm 
poor:  pulvis  ^SándC.  2).  Apró  kiW)  iMonln'ik.  IIL173).  Lei)edők 
es  apró  nihac  (Born:  Préd.  233).  Apró  fiillér  ajándék  (Zvon : 
Fost  1.298).  Apró  mező  városkákban  és  falukban  (11.254).  Apró 
és  5reg  barmoc  (MA;  Bibi.  L23).  Igen  apró  barom  a  kecske 
(Matkó :  BCsílk.  5).  Akar  mi  apró  bfidfiléstol  nem  szokott,  meg- 
rettenni (107).  Agyú  s  apró  fegyver  morog  (Gvad:  RP.  38).  Az 
apró  fegyver  itt  sürüen  roixigott  (107).  3)  [parvulas,  puer; 
kindj.  Égbe  liyatoc  véneket  égbe  gfihetec  aprókat :  parvn- 
las  (BécsiC.  206).  El  eneztőtted  az  bSlczeklhwl  es  megyelen- 
tetted apróknak :  revelasti  ea  parvulis  (JordC.  387,  403,  409). 
Elméne  az  5  népe  véle  eggyfit,  még  az  aprrir  is  (MA :  Bihl. 
1.291).  Azért  nemzünc.  fiakat  hogy  az  aproc  által  emlékezetünket 
soc  üdfivel  hadgyuc  utánnunc ;  ut  ex  pi-ole  memóriám  relin- 
quanms  (Prág:  Serk.  332).  3)  [humilis,  vilLs;  gerlng,  untersten 
ranges).  Valaky  ytalt  adand  egynek  az  aprók  kézzel,  nem  vezty 
el  hw  erdeméét :  uni  ex  minimis  istis  (JordC.  385).  Ziz  maria 
.segel  nyovolasakot  emel  apró  elmeiőkot:  leva  pusillanimes 
(DiibrC.  423).  Mykoi'on  nemj-nemw  paapoknak  es  barátoknak 
ew  apró  es  feslet  elkwlczeket  meg  fegyelmezne  (ÉrsC.  312). 
Az  alávaló  apró  iskoláé :  trivialas  scholae  (Com :  Jan.  156). 
4)  morbilli,  vai-ioli  Kr.  [masern].  (Vö.  Apró  fejér  holyagok  a  fejen : 
l>sydraeium ;  spitzige  blattern  auf  dem  liaupt,  blilschenfriesel 
PP).  Himlórftl  avaé  aprorul  es  kanyaiorul  liasznos  ital  (BeyÜie : 
Nom.  21b). 

Apró-esépü  (aproczi.pii  MA.  mind  opristíA  tsepöMl  PP.) ; 
minutiae,  quisquiliae,  ras  viliculae ;  kleine  stiieklein,  geringfíigige 
sachen  MA.  PP.  Vannak  több  apró-csöpü  bizonys;igocskákis, 
mellyekkfil  hadakoznak  az  calvinistjik  (Pázm:  Kai.  687).  Nem 
ártalmas  még  az  apró  csei/i  kicsiaségekre  is  tekéngetui  (Fal : 
UE.  411). 

[Szólások.]  Mind  *apróstól  czöpüstöl:  ne  sannione 
quidem  domi  relieto ;  es  mu.ss  alles  mitgehn,  koch  und   keller 

Apró-caéprö :  a;  Mind  apróstól  czeprostol :  ne  sannione 
(piidem  domi  relieto  (Decsi :  Adag.  257).  Mind  apró.stól-teőprfistfil 
)  Kisv  :  Adag.  339).  Több  afféle  aprócsepró  ruházatomra  mennyit 
kell  költenem  iMonCkm.  XXIII.146).  A  jó  vagy  gonosz,  melly 
az  elmékben  lakik  apró-csepró  beszedekkel  meg-nem  változik 
(lAszló:  Petr.  18).  Legyek,  pókok,  hangyák,  és  más  apró-cseprfl 
allatok  (230). 

Apró-töpi-ö :  c«  Ki  Ökör,  ki  pedig  afféle  apró-tOpró  marha 

íKeeskTört.  11.386). 

Apránként,  aprónkónt:  minutim  Ver.  Api-onkint:  n)i])u- 
talim,  minutim,  sirupulatim,  p.irticulatim ;  stüekleinweise  MA. 
(Apró    darabonként :   frastulatim,  coneise,   stückweLse   PP.)   Ha 


appronkent  wy  marhat  nem  hozogattattam  volna  (RMNy.  U, 
126).  Végy  aromákat  es  abban  törj  aprcmként:  contude  aiomata 
in  tenui.ssimnm  [inlverem  )M.\:  Bibi.  1.77).  A  megigazítás  nem 
aprónként  lé.szen  (CzeghMM.  295).  Az  fiigét  api-ít.id  .szép  api-ón- 
ként  (Radv:  Csal.  III.40).  A  gubernimn  apránként  áioyékká 
válik  (BelhltÉlet.  11136). 

Aprít:  1)  sciiido,  commiiuio;  zerteilon,  [zerkleinorn].  Belé 
ap)  it :  intero ;  einbroc-ken  MA.  Apreitot  keneret  az  edeíibo : 
intriverat  panes  in  alveolo  (BécsiC.  170).  Paraet  apprit  (Istv ; 
Volt.  .5).  Az  vért  nyei'.sen  is  megisz-szác,  ha  kenyeret  kapnac 
azt  belé  aprittyác  (Temesv :  Béla.  MK.).  Veres  hagymát  bőven 
arra  [a  húsra)  aprított  (Gvad:  RP.  80).  3)  (garrio,  blatero; 
plapijern,  schwatzen,  sc-hnell  sprechen].  Egy  régi  könyvet  feszítet 
ki,  annyi  aforismasokat  aprétot  belóle,  hogy  m;ü-  meg  is  m)t'ik 
(Fal:  NIT.  215). 

[Szólások.]  A  mit  aprítottál,  magadnak  kell  niegenned :  t-olo 
quod  apta.sti,  tibi  nendum  PPBl.  Ha  aprítottad  meg  is  egyed 
(Ki.sv:  Adag.  518). 

el-aprit :  commiiuio,  conseco,  coneido  in  minuta  ;  verkleineni, 
zersc-hneiden  in  bümmlein  MA.  Izi-ol  ízre  a  soka.s;ig  apróra 
elaprítá  a  fejedelem  megetetéseért  (ErdTörtAd.  in.105.). 

elö-aprit :  [ganio,  blatero ;  vorplapiiern,  voi-schwatzen].  Jó- 
formán megtépte  Ari.stotelest,  azut;in  sz  Tamás  ellen  rugasz- 
kodott, meg-meg  előaprétott  valamicskét  de  matéria  prima  (Fal : 

NA.  187). 

föl-aprit :  [concido,  conseco,  dilacero ;  zer.scliiieiden,  zer- 
reis,sen).  A  fene  vadak  seregében  attul  tartok,  hogy  fel  ne 
aprítsanak  bennünket  (Fal :  NU.  350). 

meg-aprit :  comminuo,  contero,  concido  in  frustula ;  zer- 
schneiden  in  kleine  .stiieklein  MA.  A  meg  apréttatott  kő  föveny 
(Com:  Jan.   15i. 

össze-aprit :  [garrio,  blatero ;  plappern,  zasammenscluvatzen]. 
Sokat  aprítottál  öszve  (Fal:  TÉ.  649). 

Aprítás:  1)  [comminutio ;  zer.stückehmg].  A  kényes  falatok 
aprétásában  az  elégnél  is  tovább  igyekezem  (Fal:  NE.  82).  3) 
[blateratas ;  das  plappern].  Nem  kevesebb  kihordilsokkal  s  pana- 
szokkal tölti  a  szouLSzédsiigot,  mint  imádság  apn'Lis.sal  a  szent- 
egyházat (Vajda :  Ki-iszt  1.568). 

Appróbbad:  [minor;  kleiner].  Három  ezer  gallya  ap)obad 
vala  (C!serényi :  PersF.  MF). 

Apróeaka :  [parvulas ;  kleinj.  Yrok  tynektek,  aproczkak  ! 
yrok  tynektek  es  gyermeczkek  (JordC.  866.  MA:  Bibi.  11.183. 
Alv:  Post.  L129). 

Apród:  1)  [pai-v)is;  kleinj.  Johannes  dictus  Ap)-od  (1319. 
Knauz).  Nicolaus  dictus  Oprond  (1320.  Nyr.  XVI.132,).  Az  apród 
fa-talpon  sétáló  fráterek  (Pós:  Igaas.  L58S).  Az  apród  fa  talpn 
fráterek  (11.162).  Hány  rendbéliek  voltak  ezek?  két  rendbeliek, 
vagy  öregek,  vagy  apródok  (1.2).  3)  (pai-vidus,  puer;  kind]. 
Itiac  es  aprodoc:  juveues  et  parviili  (BécsiC.  24.  56.  MünchC. 
34.  41.  DObrC.  34).  Ez  velagia  zilet^ven  approdokath  gySytel 
(WinklC.  348).  Csak  én  dicsőséges  uram  tiszteleti  általam  az  8 
aprodiban  nójjflu  (MHeg:  TOszl.'  11.189).  3)  appa)itor,  pedis- 
sequas ;  araiiger  iL\.  aul'wiirter,  diener,  lakai ;  walfentrager, 
schildknecht  PP.  Apródoc :  laterones,  principum  ministi-i,  circuni- 
pedes  MA,  aufiviirter,  ü-abanten,  lakaién  PP.  Ha  feelz  mennyen 
el  veled  az  te  apródod :  puer  tuas  (JordC  332).  Monda  az  Lsten 
Gedeonnac  éyel  kelly  fel  egy  approddal  meny  a  [xjgan  táborba 
(Hofgi-.  71).  Vitézeket  31-nec  mondiác  hogy  volt,  a  liamiintz 
kettSdic  egy  apródia  volt,  a  kis  Czóka  fl  wrat  sirattya  volt 
(Tin.  337).  Fegj-verhordozó  api'ód  (MA:  Bibi.  1.227).  Mestere, 
és  ói-zS  apródgya  a  b5lts&s.ségnek  a  mértéklett  halgat;ls  (Fal : 
UE  363).  4)  tyiímcnUis  C.  MA.  lehrkaabe  PP.  (Neuter  magi- 
sü-onim  famulum  cujuscmique  magLstri  ipsias  artis,  sive  appro 


im 


TANIILÓ-APROD— Al'Kl')I.KK()S 


APK<)I,ftKsA(i— AK 


104 


diaiium  seiiueere  praesumat,  14111  oki.  MK).  A  iiiastersíget 
mesterül  8  mintegy  tartva  koll  kflzleiii  az  apróddal,  lio^y  a 
mester  mester  maradjuu  (Fal :  UEl  471>. 

tanuló-apród:  (tjruiiculiLs ;  lelirliiii;).  Ez  az  ártalmas  tag 
|!i  iijelv)  tanuló  apnjdgja  a  tudatlaiisáiínak    (l''al:UE    III.2Uj. 

Apródad:  [parvnlus;  kleiuj.  My  ees  mykoroii  aprudadok 
vuliL'ink  :  i'iini  essenuis  [larviill  fÉrdyC  56;. 

Apródonként :  iniinitatim,  particulatim  MA.  stUckweise  PP. 
Aprodoiikeiit  való  ásások:  foAsata  iiiterdinn  .satis  exl(;ua  (Ver: 
Verb.  157.  Piizm:  Kai.  41i.  Apródoiiként  nsett  az  lul  (Jlonlrók. 
XV1II.2I.  Elfogyot  apródonként  az  a  kínye.s  szé|)síg,  mellyel 
HZ    ifiusáiniak  szokot  a  termoszét  kedveskedni  (Hall:  Tel.  2i;ii. 

Apródos:  [filiw  praeditus;  mit  kinderu  Kesegnet].  AprMos 
t^'azda  aszony  (Sámb;  Isp.  93). 

Apródaág:  I)  |aetas  puerilis;  kindesalter|.  Mikoron  aprod- 
vülnek  zolok  vala  miként  apród  mi  idíben  keiieg  liősse  lőttem : 
meg  hevzageitottam,  mellek  aprudsage  valanak :  evaeuavi  quae 
erant  imutvuU  (DöbrC.  297).  Varom  vala  azt,  ki  engem  lelki 
aprod.sjigbol  idvSzeite  es  habozásból :  ^ni  salviim  me  fecit  a 
pusillanimitate  spiritus  et  tenipestate  (112).  2)  (apjiaritores , 
armigeri ;  dienerst-liaft].  Tizenkét  vitéznek  minden  sok  marhája 
tied  leszen,  vitéz  magamiiac  apródsága  (llosv:  Toldi  1574.  Vi5. 
RMK.  IV.2401 

|Apród-ik| 

még-apródik :  [in  miseriam  incido;  ins  elend  geralen). 
így  ember  meg  nyomorodeek,  erdeg  myat  meg  approdek  (EitíC. 
459). 

Aprólék:  I)  a)  minutia  MA.  a|i<*i<L-'ma  PPBl.  kleine, 
gerini;f,  nitlibiwerte  diuge  PP.  Lenietélt  apnilék  :  praesegmiiia  C 
Ila  aprólékot  avagy  kevés  érfit  lop,  azonké|ien  büntettessék 
veraséggel  (ErdTörtAd.  in.2(i2).  A  testet  felbontattuk  és  az 
aprólékját  egy  ládába  tévén  a  templomba  eltemették  i  Mik : 
TíirL  liCill.  A  Ind,  mellyel  metélt  aprólékokkal,  morsalékokkal 
(turan<lisi  lu'zlalnak  (Com:  Jan.  38i  Tliyk,  Ind  ees  egyéb  aprólék 
(RMNy.  n.  21U).  Disznóknak  apnllékja,  kulbilszi,  májosi, 
gUmbützi  (ilonUkm.  XV'III.242).  b)  exigiuLS  mii.ntns  MK  [klein. 
zerkleinertj.  EtVele  aproleg  sereg  (LevT.  I.;í5-1>.  Aprolée  kést 
lojKit  az  scholabol  (SzFabr :  AmAtí.  2fí).  Apmlék  fa,  tVirgács 
(AIv:  Post,  1.475).  2)  [parvulus,  puer;  kindj.  Az  ty  aproléktokat 
vyzem  be  az  ygyeeretbnak  (Sldeore  (.lorilC.  l.'iiM.  S)  (inferior; 
niedrigen  ranges).  Elmywletleu  nyelw  nagy  urakat  es  preposto- 
katli  zolgakath  es  aprolekokatli  megh  tlieboloytii  es  haragra 
hyív  (ÉrsC.  224.  MF.).  .Sz.  Péter,  sz.  Pál  es  tőb  aprólék  .szentek 
(AIv:  Post.  I(í2l).  4)  a)  (ras  pamila,  negotium  huniilins ;  kleinig- 
keit,  bagatelle].  Nem  gondol  aprólékkal  wr  Wen  lÉrdyC.  2(1). 
Mastan  dolgom  vagyon  ees  nem  alkoiiuas  hogy  myndeu  apró- 
lékra meg  felellyek  (Pesti:  Fab.  7b).  A  vihigi  jókat  aprólékoknak 
és  senuninek  tartván  (Pázm;  Préd.  58).  Az  pogányok  csudái 
mind  aprólékok  azokhoz  képest,  mellyok  az  mi  hitünket  támo- 
gattyák  (IVizm:  Kai.  iliii.  Akármi  apn'ilékért  cl  választyák  egyem 
a  házasokat  (Pós:  Igaz;*.  1.2:í9.  Fal:  VE.  :iS(i)  b)  |levi-i,  exigiuLs; 
unbedeutendj.  Aprólék  számtartás :  logariou.  Aprólék  hartz : 
velitatio  C.  Aprólék  dezm:ik  (T.ievl'.  I.IU).  Ki  aprólék  dologban 
alnoc,  lo  dologbanis  tökéletlen  (Mon:  A|)ol.  309,  359.  Pázm:  Préd. 
247.  Szentiv:  Verseng.  2(ili.  Aprólék  bőtfibeli  fogyatkozásoo 
(MA:  Bibi.  Magy.  5i.  Aprólék  vétkek  (MA;']'an.  1079;.  Aprólék 
bAnőknek  rosdajával  meg-  moLskoltatot  (Pi'is :  Igazs.  I.14C). 
AH'éle  aprólék  gyali'izat  iMonOkm.  Xl.\.92i.  Holmi  aprólék  károk 
(Munlrók.  .X.Xm  422;. 

Aprólékos:  I)  minutns  Kr.  [klein,  geringj.  Aprólékos  házac: 
aedilicia  humilia  (Prág:.Serk.  112).  Aprólékos  hely:  .spatium 
exiguum  iBíró:  Mieae  99.  MF).  3)  [levis,  exiguwi;  unbedeutend, 
geringnigig[    A|>rólékus  esetek  (P.ázm :  Kai.  43).  Ma  aprólékusok- 


I  ban  sem  gyfcfld-meg  magadat  (34).  Akármelly  aprólékos 
vétekért  megazóllittyák  (Pázm:  l'réd.  34i.  Aiir>Jléko«  vásárlások 
(IjBvT.  IL258).  A  bocsiinaiidó  s  aprólékost  vétkeknek  bocaáiiattya 
(Bíró:  Ángy.  246). 

Aprólékság :  mumtia  C  MA.  [kleinigkeitj. 

Aprós:  I)  minutas,  in  partes  minnlas  diiisus;  verkleinerl, 
in  kleine  stücklehi  zerteilt  MA.  PP.  Metéld  fel  j<íl  aprossan 
(Szakácsme-sL  83;.  Az  ilstökös,  és  aprós  csillagok  (Csúzi:  Sip. 
274;.  2)  [puero  praeditus;  mit  kiudern|.  (Apr.is  Péter  [V  név] 
Tia  87;.  Nem  kesenWge  apros  magaddal  teli  idfiben  liazadlx>l 
ki  budosnod  i  MNyiI :  Zsolt.  90;. 

Aprósit :  [imniinuo,  corrnmpo  ;  verringen,  herabbriiigen,  r.\\ 
grundé  riihten).  ElleiLség  nmnkája  rontatik.  ágyúkkal  fogyasztja, 
rendben  állott  népit  igen  aprósitja  iTlialy:  Adal.  11.24). 

Aprósod-ik:  I)  immiimor,  in  minutas  partééi  abeo;  ver- 
ringert  werden,  zu  kleinen  stficklein  gemacht  werdeu  MA.  PP. 
2)  [abundo  prolibiis ;  mit  kindem  gesegnet  «erdenj.  Fei'ske 
té.szkeket  rak,  apriViKÜk  a  ház  iFal:  Vers.  899;. 

el-apróaodik :  [imminnor,  humilior :  verringert  wenlen, 
heruuterkommen[  (jsak  hamar  el  szakadoztak,  el  oszlottak, 
elaprósodtak  íPázm:Kal.  242i,  A  Mirmidoni  nép  el  hullott, 
elaprósodott  miatta  (Hall:  lUli.st.  111.211i.  Mastan  az  császiir 
gyermek  s  az  mellette  levflk  is  igen  elaprósodlaiiak  iMonOkm. 
XXni.lOl).  ElaprÓ80<lott  állaiwttyokrúi  sirva  panaszolkodtak 
(Pós:  Igazs.  113651. 

még-aprósodik :  I)  x  Megapníeodik  és  el-fogy  a  királyi 
nemnek  inéltós;iga,"  mint  .Józ.sef  és  Mária  megfogyatkoztak 
(Pázm:'Préd.  lOH).  Hamar  nie^;  apprósodik  és  alá  tap<Hltatik, 
a  ki  valamit  nagyra  biksül  az  egy  véghetetlen  j<inak  kivUlle 
(Pázm;  Kai.  283,  194).  Most  az  sok  hadak  között  megapr.Kstidult 
az  Pázmány  nemzetség  iMonOkm.  XIX.26;.  Kevés  jututt  eg\ 
részre,  mert  lia  egy  domininmot  osztottaiiak  volna  is  tizfelé. 
mégis  meg  kellett  volna  aprósodni  iHaz.  L135|.  2)  (páter  lio, 
mater  fio ;  mit  kimlern  gesegnet  werdeu].  Megapriwottam,  ma- 
ganmd  s  gyennekeiinriil  tudom,  mely  sima  .'virkou  forduljon 
(az  ifjúságnak  i  dolga  i  Fal :  NI'.  323;. 

Aprósodás  :  ileniiuntio,  in  minulias  redaetio ;  verriiigening 
in  viele  stüeklein  MA.  PP. 

Apróság:  I)  minutia  PPBl.  parvitas  Kr.  [kleiui^keit). 
1/emetélt  apróság:  segmen  ('.  Eiitzem  bentz  apróság  ((iön-s: 
Máty.  51 1  2)  (aetas  puerilis;  kindesalter).  Ártatlan  ki.sdedek. 
kik  aprósjigokban  megholtak  (Pázm;  Préd.  673).  S)  Ihumilitas, 
indiguitas ;  kleinmni,  niedrigkeit,  unn'ürdit.'e  handhuigj.  Elmeiik- 
uec  apróságából :  ex  animi  levitate  (BéisiC.  83i.  Mariának 
bezcdeben  semmy  apróság  auagy  ehu&ig  nem  volt  (t'oniC.  53 1. 
A  toluaioknak  ketteiet  meg  foga  s  fel  akazt;i,  a  harmadik  el 
zalaila  kih  bnuaba  nngiual  tűb  apró'vigot  lezón  val;i  mert  tizt 
tartót  LS  halaira  kora-si  vala  (ItebrC  25).  Az  ő  :ipi'ós:'igiért 
Máttyás  király  el  uóvé  minden  jószágit  dlelt:  Króa  4b).  Az 
wrac  addie  hon  minden  aiHAsignt  i-zelekiidnénec  és  egybe 
vesszést  tj'unasztauának  az  orszjigbau  i91i.  MetnuoDduin  Zsigmond 
király  embei-ségét,  vitéz  voltát,  ez  mellett  .saerene-sétleu-W-gél 
és  aprósiigát  (Tiu:Zsigm.   Heltainál,  vö.  líMK    111.4631 

Apróz :  in  minutas  partes  retligo  MA.  [zerstückelnj. 

meg-apróz :  siiecIBco,  minutim  euuinero  MF,  [detaillireii). 
Azt  n)oiidja,  hogy  f>  ebben  szAm  szerént  2(«1  haziigs;Í6ot  ta|>a.-«- 
talt ;  én  ennyire  meg  nem  aprózom,  hanem  e-iak  e-,'ynéhány 
fEavait   említem    (Pázm:    Kai.    414     MF.i. 

Apróz-ik.    Aprózni :  imminui ;  verringert  wenleii  PP. 

1.  ÁE,  ÁIIR :  pretiiim  C  pr«is  Com:Ve8t.  141.  Arráii 
kérSin:  liepo  ('.  lii'oir,  lioitnr  MA.  Arrán  tartom:  lii'oo.  Az 
lúrrárói  meg-egyezui,  meg  alkudni :  'decidére  pretio  cum  aliquo 


Kir. 


Ara— Ar()s 


1!(1I?  ÁKOS— AKM' 


lOS 


l^itojillott  az  ;iria:  pretium  letro  abiit  Ila  ki  Ivszeii,  a  ki  ji)bb 
áirát  Ígérné:  si  exstet  inii  pliis  *liieatm- l'l'Bl.  A  vernéi-  arra: 
pretimn  saiigtiiiiis  iMünoliC.  07).  Egi  Stlműsnek  el  aila  s  az  fl 
aiat  zeseiiíknek  oztogata  (DebrC.  1C2).  Te  énnekem  adós  vagi 
az  kwuekiiek  arába  iVirgC.  85).  Adós  negj  ewker  arrawal 
(RMNy.  II.  Vi).  lo  bort  vennénk  olcyo  anvt  iLevT.  I.r.2) 
Drága  arron  váltotta  meg  (Fél :  Tan.  2,")9 1.  Meg  hid  hog  dnpláuai 
adod  meg  az  árr:it  (Dec.«i :  Adag.  202).  Az  buchiuknac  áira  az 
kegyességnél"  .'aiiie  alat  szedettetie  iZvon:  Usiand.  lí)).  Egyenlő 
árri'i  és  bőraíiji'l :  paris  valoris  (Coni:.Jan.  190).  Arron  valtat- 
tatok meg  (íteir:  Cat.  D4).  Meg-itta  az  árrát  (Czegl:  Japli,  12S). 
A  mi  vizünkéi  árroii  idnk,  ;'i  mi  fáinkat  [téiizen  vettük  (TóthJ : 
IstN.  79>. 

[tázólások.]  Az  biw  bar;ilságosnac  ninczen  árra:  amico 
lideli  nulla  e.'ít  comparatio  (Kár:  Bibi.  I.6.")3).  Árrát  felve- 
r  e  m,  ni:isnál  fellyebb  kérem :  licitor,  exoandefacio  annunam 
PPBl.  iHall:  Hllist.  IL281).  Arát  megadja:  ([weiias  do; 
bilssen].  Sok  titkos  praktikához  fogván,  megfizet  érette,  ,iz  árát 
megadv.án  (Gyöngy:  KJ.  101.  MF).  Xlegadá  a  gondolatlan  je 
gyes  restsége  ánát  (Pázni:  Pré<i.  579).  Meg  ffizetée  á  bak- 
nac  az  árrát  (Helt:  Kron.  52).  Árrát  szabom:  aestimo 
PPBl.  A  mai hák  úgy  adassanak,  amint  szabott  ára  lészen 
(&dOi-ss^o-.  1573).  Árrát  sem  szakasztotta  i  Júdás), 
min  adgya  C'hiistust,  hanem  a  vásárlók  akarattyáia  hadta 
(Pázm :  Préd  4flOl  Áron  ad:  [vendo ;  verkanfen].  Awagy 
yngyen,  awagy  aarou  myndeii  zyUseeghre  valoth  agy  ewneky  : 
da  ut  eomedat,  aut  vendé  ei  (JordC.  230).  Én  vagyoe,  kit  tű 
árron  Egyplusba  adátoe  (Helt :  Bibi.  L  Y4).  Áron  vesz: 
[emo ;  kaufen).  Ot  iga  barmot  vűttem  áron :  juga  boum  emi 
quimiue  (Sylv:  UT.  I.107i.  Meg  váltotta,  vagy  áiTon  nieg  vette 
(Zvon:Post  1.152).  Xem  vattoc  szabadot  magatockal,  mert 
ainrou  vetettetee  (DecsiG :  Préd.  37).  Az  alkalmatosságot  ánou-is 
meg-vennok  (Megy:  3 Jaj.  172).  Urók  á r  r o n  jószágot  .szerez 
(Ver:  Verb.  172j.  Urok  áriou  fold  Ion  az  aszszonnak  adva 
(Huszti:  Aen.  24).    . 

Ára:  pretii,  valoris  MF.  [wert,  kostendj.  Ve^finc  ket  zaz 
pénz  aiTa  keíieret :  emamus  denaiiis  ducentis  paiies  (MtinchC. 
82).  Keth  zaaz  jieuzara  kynyer  nem  eelegh  ezeknek :  ducen- 
torum  denarioruin  paiies  non  suificiunt  íJordC.  )i42).  Agiou 
neked  egi  filer  arat  íVii'gC.  101).  Fedél,  ky  barom  »ag)'  négy 
forintára  erew  wolna  iRMNy.  11.70).  Az  hayfonó  hwzon  egy 
peiiz  arra  (LevT.  1.267).  Három  vagy  négy  foviutáia  ára  (TI.23). 
Valakinec  egy  tillyér  árra  maiháiát  el  venni  (\',ás:  CanCat. 
238).  Addig  vendégeskednek,  mig  száz  tallér-árra  bort  elkSlteiiek 
íHalhHHist.  11.128). 

Áros:  1)  veiidifor  MA.  (mercator;  verkaufer,  kaufmann]. 
Arosoo ;  vendentes  (MüuchC  01).  Ki  vze  onnan  az  arosokat  e.s 
a  veueliet  )T\"eszpC.  15).  A  .szomszéd  orsziigokljól  kezdéuec  á 
keresztyén  áros  népec  lie  i;mii  Magyar  országba  iHult:  Klón. 
261)).  Reemabéli  árosoc:  venditor&s  de  R.  (líiir:  Bibi.  IL134). 
Arrosok  és  vévók  (Zvon :  Post.  U.268).  Bársonyáros  aszszonyi 
állatt  (237).  Bnczo  áross  Tetzélius  (957).  Aros-müves  kereskedfi- 
eraberek  (Fal :  NC  289)  3)  [emtor ;  kaufer].  Hwn  vannak  az 
borok  ■?  en  im  arosth  zei^zek  nekyk  (LevT.  1.281).  Rédei  Pálnak 
Irtani,  valami  kénesőnek  árost  hogy  szereztessen  (ErdTörtAd. 
1.320.  MF.J.  :t)  venalis  MA.  [verkauflich].  MindSn  SrúksegSket 
aro&sa  teuen  (üebrC.  27 ).  Földünket  árossá  tészsziic  neked : 
eme  terram  nostram  (MA:  Bibi.  I.4ö>  Az  varos  arossa  tetetet 
volna,  es  igen  hamar  el  veszne,  ha  io  arossa  talalkoznec:  o 
urbem  veiialem  et  malure  perituram,  si  emptoiem  invenerit 
(Decsi :  Sall.J.  32i.  4)  [pretiosus,  carus ;  wertvoll,  teuer].  AiTo.se 
az  gabona?  (Hal:  CsIsk.  33 1.  Itt  kinn  bor  sok  nem  le.szen,  de 
jó  és  ái'os  leszen  (RákGy :  Lev.  27.5).  Minden  árros  jo.szágát  a 
szegényeknek  adgya  (Fr:S7..lin  11)  A  nmstei-ség,  a  mig  titkos, 
áros  (Fal:  L'E.  413). 


bor-áros:  vinarins,  oenopola  C.  M.\.  |weinh.'indlerj  (Gyöngy: 
Oip.  Ifi). 

ember-áros:  plagiarins,  vcnalitiariiLs  (-'.  (mensclienhiindler]. 

festék-áros  :  pigraentarius  MA.  [farbenhiindlerj. 

fü-áros :  [olitor;  geniüseverkiiufer].  A  kerté.sz,  mint  a  fü 
áros  is  (Coni:  Jaii.  71), 

füszerszám-áros :  condimentarias  C.  [spezereihandlei  J. 

gabona-áros :  tVnmentarias  MA.  [getreidehandler]. 

galamb-áros:  columbas  vendens  Kr.  [taubeiikraniei-]  (Kár: 
Bibi.  ni.43.  Kylv:  UT.  1.33.  Zvon:  Post.  11269.  —  (íalanib  arolo 
MiincliC.  52.  JordC.  419). 

gyöngy-áros:  gemmaiius,  margaiilarias  MA.  (.'om:  Jan. 
101.  [perlenhandler]. 

gyümölcs-áros:  pf>inari)is  C.  cupediiiarius;  obslverk.iiifer 
Pe.sti:  Nom.   12 

hal-áros :  piscarius,  ichthyopola  C.  [HselihandlerJ. 

hús-áros  :  eaniarins,  lanio  C.  [fleischer]. 

könyv-áros:  libraiiu.s,  bibliopola  C.  [buchli.-indlei  ].  (Com  : 
Jan.  160.  MA:  Síult.  8.  MA:  Tan.  61.  Misk:  \TCert.  182). 

olaj-áros :  oleai-ius  Nom."  289.  [ölhiindler]. 

paraj-áiros :  olitor  MA.  [gemüseverkaufer]. 

ruha-áros  :  vestiarius  C.  [kleiderbandler]. 

selyem-áros:  .sericariiLs  XL\.  [seidenhandler]. 

sör-áros :  eerevisiarius  MA.  Nom.*  279.  [bierverkiiufer]. 

szél-áros :  institor  MA.  bortuer  Nom.  62. 

vas-áros :  ferropola  Kr.   [eisenhandlei  ].  (TíirtT.  XVIII.232). 

vászon-áros :  liutearins  Nom.°  287.  (leinwandliandlerj. 

Árosság:  (mercatura,  negotiatio :  hamlelj.  Eerti  az  ai'ossag 
dolgatli  (RMNy.  n.l26).  Meg  czallia  az  embert  az  mosagbais 
(Mel :  SzJái).  135).  Io  ,szerenraé.s  án'osági-a  és  mindéi)  féle  kere-s- 
kedésre  lészen  (Cis.  M2,  L4). 

Árú :  I )  pretium  MF.  [preis].  Nagy  anvyu :  niagiii  valoris 
(ElirC.  7).  Menden  aroual  vetfetec :  ex  omni  pretio  emta  suiit 
(BécsiC.  112).  Eeledelt  arwzereut  aggy  mynekwnk  :  pretio  vendé 
(JordC.  204i.  >Ias  borát  annak  ollian  araniut  es  anvy\rt  amiiii- 
nemw  az  wideky  volt  az  földié  ontatluk  iRMNy.  II.2).  Nem 
kéván  ánút  vagy  érdemet  (Mad:Evaiig.  466 1.  2)  merx  C. 
ware,  kalmár  marha  Com :  Vest.  136.  Hog  senky  maaslli 
meg  ne  clialhatna  arw  veetelben  es  adásban  kezde  wyonnau 
peenzt  verethny  íÉi-dyC.  397b).  Kalomarok  azon  meennek  arwal 
(502).  Az  anvnak  ywtahiiat :  pefium  appretiati  íJordC.  445, 
DebrC.  162).  Az  íi  aruiokat  senki  nem  vési  meg  (XIel:SzJán. 
439).  Ha  eléb'  jól  meg-néznék  és  próbálnák  miniiyájan  az  árút, 
.semmit  nem  vennének  a  hamis  tsaplártúl  (P;izm:Préd.  759). 
.Senki  sem  ve.szi  meg  az  iiapa  butsuiiiac  szuas  es  bfidos  arui;it 
(EsztT:  IgAuy.  455).  3)  mercatura  Pesti:  Nom.  31.  (liandelj. 
Commercium :  váltság  aw.igli  valami  árwtétel  (ííyirkállai).  Fw.<uen- 
segemet  ielentetem  hamis  anmal  (VirgC.  8).  Meg  raére  a  piMiszt, 
negysziiz  ezüst  syclust.  ki  araba  iar  vala :  400  siclos  argeiiti 
probatae  monetae  publicae  (Helt:  Bibi.  I.  K2),  Szockás  hogy 
a  vétel  és  arro  melle  bizonsagokat  liinac  (Helt:  Ki"ón.  22).  Sen- 
kit az  áruban,  se  az  adásban,  se  az  vételben  meg  ne  czallion 
(Fél:  Tan.  375). 

[Szólások.]  Áruba  bocsát:  venumdo,  venum  oxpono  MA. 
Árruba  bocsjittyák  lelkeket  (Land:  UjSegíts.  11.40 1.  Anib;ui  bo- 
csátót jók,  el  adók :  venalia  bona  (Ver :  Verb.  sz/it.  33).  Nyere- 
ségeket kótyavetyére  liáuyváu,  Tái'siát-is  árúba  botsáttyák.   Kit 


107 


KA1..MÁK  ÁHÚ— ME(;  ÁUUL 


ÁKUlAS— ARÚS 


108 


ineg-látváii  etry  bordélymeHtor,  árúban  indul  felette  (Hall: 
lUlist  11.281^.  Áruba  vet;  venni  exiwnit  MF.  l'roscriptiu : 
áruba  vetás  C.  AruKin  vetuen  mindeneket;  veiididit  omnia 
(Fél;  Bibi.  23,  Kár:Uibl.  11.185). 

kalmár-árú :  mereimonium,  morx  MA.  (ware).  Kereskedni 
mene  ni;w  varasban  kalmaranival  (Pont  81).  Az  kalmár  lirnnac 
eKyenl'j  eladils'i  (K:ir;  Uibl.  1.080).  Ez  varosoc  liiresei-  voltanae 
az  nagy'  kereskcdi5ssel  k;ilmáránKkal  ;iy.  mellyet  <ilt  iV/.lenec 
(MA:.Scnlt.  177 1. 

Árul  :  1)  venrlito,  nnndinnr  C  vennmdo,  vcndo,  vennm  ex- 
jMMio  MA.  (verkaufeii,  fei!  bieten).  Az  aroloc  f-.s  a  venői;;  ven 
dentea  et  enientcs  íMiincliC.  .52.  .lor<IC.  8-10).  Mint  barmot 
piatzon  mind  széllel  amllyac  (liirn.  Ének.  150).  lie  niwi 
iienn  á  templomba,  kezd<'  kJuetni  azokat,  á  kik  abbann 
árulnak  is  vésznek  vala  iKPap:  Evani;.  í'l).  2)  prodo  MA. 
(verraten).  AroíTa  halaira:  Iradet  in  mortem  (.MnncliC.  :il). 
Vyankodnanak,  bot;y  ne  arwllatlinaam  a/,  sydoknak  kezAkben: 
ut  non  Iraderer  Jndaeis  Í.JordC  ()92,  (JOő).  Egi  tliw  kőzznietűk 
ez  ecxaka  lialalra  árul  enKeinet  (WeiszpC.  lO).  !t)  (|>acisior; 
liandein,  feiLsrlien).  El  indoli-k  A\vs|ien;erel  .Statlombersg  e-s 
Bildliaws.sj  kett  voi-okert  [olvasd :  várakért)  aridnoni,  kitt  liatgott 
XXXXV.  M.  renis  forinton  (LovT.  1.222).  Litentelen  liadakal 
indítotok,  en  noha  fetoveretek  vagyon,  de  met^.s  az  elleiLset;ek- 
nek  fejekre  andtok :  licemini  bostiiun  capita  ( Korrii :  Curt  ^)9). 
A  mely  mennyiségre  árult  |a  mely  mennyi.séfjre  alkudott,  XVII. 
azázailj  íNyr.  X.r21i.  4)  |ro  divenditi  pocunLam  recipio;  liisen, 
einnehmenj.  Méi,'  semmi  elő  [lénzt  nem  árultam :  icli  liabo  nnrh 
kein  h.'uidgeld  semarkt  (Warm;  (lazoph.  inili. 

(.Sz<Jl!Uiok|.  E^y  (íyékényen  á rolók:  iüsdem  vesrentes 
c«pi.s  (Klsv :  Adag.  222).  1 1?  e  n  á  r  u  1 1  y  a  miiuk^n  titkát, 
minden-felé  ki  Ontj  magát  (Fal;  UE.  II1.81M. 

be-árul :  prmlo,  defero,  prixlueo  MA.  (anzeigen,  denuuzirenj. 
Ott  p.smi'4{  bel  anvlwan  tendcrznek  tl'oKxaKaat  zen«e<lee  (ErdyC 
388).  l'sal"in.s  CVIH.  Imadkozyk  ebben  az  profeta,  az  DookIi 
ellen,  ky  ewtett  Sawlnak  Ije  arewlta  wala  (AporC.  80,  TihC 
324).  Eluesztem  a.szt,  a  ki  titkon  be  arullya  felebaráttyát  (I  lelt : 
ZüíAt  201,  Mel;Sam.  253). 

el-árul :  I)  [vendo ;  verkanfen).  Arold  el  mendenedett  (EhrC'. 
0).  El  aroloui  If  liaitokat :  vendam  (bétsiC  209).  Erekseegheket 
el  anviaak  ees  zoKhenyeknek  oztogataak  (ÉrdyC.  170i.  Gyol- 
eliot  zewe  es  el  anvlaa  (411,  57Si.  Yozagokat  el  ar\vllyak 
(JordC.  713,  7Ui)-  Mindóu  marhaiat  el  arulnan  ilJebrC  l;'2i. 
Mykoron  myndeneket  el  árult  volna  az  arrat  vive  egi  papnak 
(Vir^C'.  101,  84).  YoselV  el  aroltatek;  venundalus  est  (Kulr.sC 
151  j.  a)  prodo  MA.  (verraten|.  Pruditu.s;  elArúltatott  C  Elarola 
őtet  (SiilnchC.  31,  JordC.  S82).  Kyth  ty  el  arwílatok  ;  .|uein 
tradidlsti8  (JonlC.  715).  Hogi  fitetli  az  nidoknak  elandnaia 
(WeíSpC.  12).  Ciuiőn  szolüay  el  árultak  (OiomaC.  3(i).  Az  jiénz- 
ért  az  apiáti.s  el  árulná  (l)eci<i;  Adaj;.  liSO).  Miletlenek,  az  pré- 
dáért bizony  az  istent  ia  elárulná  iliákGy:  Ijev.  KIK).  Az  e»,'ér 
éjjel  Is  az  ő  iiortyogva  való  ételével  mayát  elándja  (Mi.sk:  VKert. 
269). 

eláruláa  :  protlitio  (;  (verratj. 

ki-arul :  1)  divendo  Kr.  |verkaufen|.  11a  etVele  bort  valaky 
itt  ky  aruland  ilíMNy.  Ul).  2)  |re  divendita  i)ecuni;mi  recipio, 
ex  venditione  ije<'i«jiiun  redigo ;  lílsen,  eiuuehnieuj.  Az  .salétro- 
mot hatUik  kezünkben  300  ft.  221  ft  7C  deiu'irt  árultunk  ki 
belőle  (M(«,TME.  122). 

még-árul:  1)  |emo;  kaufon,  erhandein].  Keressen  fA  lovat 
ketlCt,  kiknek  megvételére  kérjen  kíiicxilu  annyi  [lénzt,  az 
mennyin  meg  iLrulliatja  iMunTME  111.31).  Ety  ló  nuiradt  kit 
Dúlj  (iyíirny  ándt  mm;  (l{adv:Csal.  III.  113,  Nyr.  XI.:'. li  Akkor 
azt  gondolta,  szivem  meg;irult!i  praktikával,  hogy  legyek  préibija 
(Aniade:  Vers.    42).    8)   (pni'isonr;    oinen  bandel    abscliliasson). 


Deiu  I)eus  otli  kyalthonk,  bizoiLsagong  hogli  meganvllliouk 
(UMK.  LO).  Jer  1*  atiainlia  a  b<j|tba,  meg  arultK-  veled  líízék : 
Krón.  220.  MF.).  Ha  igaz  szívvel,  elmével,  lélekkel  akarod  meg 
venni,  én  kevés  |jénzekkel  niegárnlok  (Gyöngy :  Cliar.  85). 
Marton  György  marhája  kiízGtt  volt  egy  bitang  hím  tinó,  szAke 
tari'iui,  meg  árult  ISal.'izs  uraumial  arra  az  tiiHira  tlor.  5  (Keuik. 
Tört.  IL30). 

Árulás :  I )  nundiuatio  C.  venumdatio,  venditio  MA.  [ver- 
kauf).  lior  árnilás  :iMik;TörU  95).  3)  delalio  C.  [prodilio; 
verratj.  Arwlaslh  tettek  vala  az  sydok ;  c'ún.<!i>iraverunt  (JordC. 
i>.">9).  Az  z^enlség  ánil.isiiak  eltauiratatasarol  íVii-gC.  127).  Baralya 
árulást  akart  tenny  (1'e.sti:  Fab.   85). 

vér-árulás:  proditio  s-angvinls,  eoiLsangvinaria  pnxlitio  I'P. 
(bliitverrat].  Az  vér  anda.s  az  atlyaliak  kűzőt  iWi  jowjig- 
lx)l  való  kiiekeszte.ssebeu  cs  ki  tudiLsaban  essik  meg  ^Ver; 
\'erb.  87X 

Árulkod-ik :  prodö,  defero,  dennnoio  SL  [augeberoi  treibenj. 

Árulkodás :  proditio  MA.  |angeberei]. 

(Krr/mondások.]  Hitván  kereset  az  árulkodás:  mala  proditio; 
proditionem  laiido,  pro<1itorem  non  lando  MA.  Vay  ki  hitivui 
kereset  az  ;imlkfMl.'Ls  lUecsi:  Adag.  1Ö8,  Fal;  Jegyz.). 

Áruló  ;  priiditor.  delatoi-,  traditor  V.  (verráler).  Oda  iő  .ludas 
mind  az  ai'iilokkal  (VirgC.  llil).  Arvlo  Jwdas  (Poz.sC.  33)  liestie 
arolo  kuruuati  (ComBal.  13).  liátorsiiggal  nem  tudhattyuk,  hogy 
igazan,  és  nem  áiuloi'il  jutatta  kezűnkben  az  isten  kőlly^•eit 
( I  Vizm :  Kai.  '573).  [Lutlier]  ezt  a  sola-t  isten  .szavai-kúzzé  smi- 
lúji'd  írá  (Píizm;  LutliV.  423).  Árulói  és  piebéki  kere-sztyeiisiy- 
nek  (Mad;  lillal.  17).  Hí\  .szolgádat  iirúlóiiak  szidalmazza  i Hall: 
lllli.st  11.323,  33(i). 

ember-áruló:  mangó  C.  [sklavenliiindler). 

étek-áruló :  obsonator  PP.  [viklualienhandler). 

gabona-áruló :  fr>m)ent'>riu.s  C.  (gclreidehiindlerj. 

hús-áruló :  rreopola  Nom.-  2»1.  (tíeiscljer]. 

olaj-áruló  :  olearius  PP.  [ölbandler]. 

vér-áruló  :  prodilor  sangvinls  MA.  (blutverraterj. 

Áruitat:  (vendére  facio;  feilbieten  las-sed]  .\z  borok  jok, 
azerth  ne  oet  karayt-haroii  ha  nem  hatli  krajcharon  arolthasd 
(UvT.  1.14(1). 

Áruitatás :  (proditio ;  veirat].  Arultatas  kepén  akuian  meg- 
öltek iI)eb)C.  134.  WiiszíjC.  20).  ArulLitiVst  mfiuelénei'  ellene 
é.s  egylje  eskilnénee  a  király  ellen  dlelt;  Krón.  :J8,  31bi 
(ieiiTKi  me«  veretee  arultatas  iniat  a  .Salamontól  iSzék:  Krón. 
1)18).  .hidasiiac  arultal.vsals  meg  nem  sz«ípl*isz<>te  az  a^nitoliK-- 
uac  gyúli'ke/*trt  iMon:  A|>ol.  29).  Uj  királyn'.l  tuiUikiuni  Heiú- 
das  elSit  a  kiriilyi  varasban,  király  ándtatásnak  itéltelik-vala 
iPiizin;  Préd.   189). 

Áru  Itató :  [proilitor;  verriiter)  KyneU  ty  mastan  anvllatoy 
es  gylkiKV  leetek  (ErdyC  172).  Az  arwitato  Jwdas  ( l.">3b,  505). 
.Sok  anvltatuk  tamadaiiak  az  keth  attyall'yak  kőz'il  hogy  eeggy- 
ket  ma.sykkal  el  vezthetneek  (397b).  O  aniltato  Ijennles  (UebrC. 
334,  335,  82.  \Ve8Z|)C.  37 1.  Arultato  leueledort  ma.st  i'zigazDiuiac 
(lioni;l»réd.  2C1). 

Áruitatóság:  (proditio;  voiatj.  liakua sziued  amltatrasag- 
gal,  p;iraz((;Lsaggal  illorn:  Préd    228). 

Árús  :  1)  mercator,  iitstitor,  negotiator  !SI.  [verkiiufer;  kanf 
mannj.  Gyolehot  zene  e.s  elanvlaa  es  őwet  e-sadaaaz  artvsiuik 
(ÉrdyC.  4Mbi.  KahnjVrkodó  liri'is  (.Szeg:  Aqii.  73).  Jesus  a 
templou)bot  .H  barmokiutk  minden  áriLsit  kivetette  dlly:  Préil 
L2lU).  3)  [emtor;  k.Huferj.  Könnyű  jó  nuirhániüt  anissil  filAlni 
(KLsí- :  Adag.  .55). 


ÁR— EL-ÁRASCT 


KI  ÁRASZT— ARANY 


110 


2.  ÁH:  Ifliielus,  aeslas;  fliit),  A«  teiigheiiipU  nrja;  iimiid.itin 
maris  (.lordC.  iSOl  Logottaii  nip*;  zSiiec  arvizekiioc  arya  lTl>K^ 
95).  Hogy  iiieK  meiiillyen  az  tileci,  az  if,'azsá!,'iiaU  illyon  igen 
kiteiiedot  ániábaii  (Bal:  Calsk.  120).  Noví^ltoiii  [I)i;iv;'uiali|  hara- 
gos :u'j:U  (Zn'iiyi  II.IU).  A  midiin  noiii  az  árvizbeii,  hanem 
az  ár  borliaii  kell  úszkálni  (Mik:TörL.  17^)i.  Az  iilduzésiink 
tengeni)i  árjai,  őszve  tódúlt  özöiiuyei  ostromollyák  ezt  a  h;izat 
(Binj :  Préd.  29).  Gonoszságnak  ;uja  (Fal :  Jegyz.  249). 

viz-ár :  [inundatio ;  iiberschwouimung].  Mellybíil  gyűle  gond- 
gya  megint  nagy  vizáini  [vizíirnyi).  i Gyöngy:  KJ.  7í<). 

Arad  Oirrail  IJétsiC.  74,  i'y.  arradas  líBécs.  ir)72.  Dti. 
árradás  Cis.  G3t:  exnndo  MA.  [iuundo,  reduudo;  flnteu,  süü- 
men|.  Kiceíied  forrás  soe  vizekbe  anada:  in  aqua.s  [ilnrimas 
redundavil  ilíícsiC.  72,  ÉrdyC.  430).  Kenczei  mi  reánk  aragia- 
iiak  (l*\-l:Tan.  427).  A  lovasok  szájálMÍl  kén-köves  tilz  árad 
("IVizm:  Préd.  6).  Inkáb'  áradott,  és  naixinként  árad  közöttünk 
minden  gonoszság  (215).  Embernek  romlotsága,  mely  els6 
szfiléinkiűl  mi  réánc  áradot,  avagy  származót  (Sam :  Haini.  5). 
Árada  kennyed  aiialy:Adal.  1.128). 

[Közmondások].  Főtnl  ,irad  a  viz:  ubi  papa,  ibi  Roma  MA. 
(Czegl:  Japh.  1321. 

áradton-áxad :  |magis  magi.s^iie  rednndo ;  immer  mehr 
ilberhandnehmen).  Aradton  arad  kősztnnk  a  sok  számtalan  bűn 
és  gonosság  iTel:Evaug.  11.142). 

el-árad :  exnndo  MA.  [[inundo,  redundo :  aizstreten,  iiber- 
strömen).  El  araggyatok  zent  leieknek  ereyben :  nt  abundetis 
in  spe  (ÉrdyC.  9,  509).  Nagy  kwny  hnllatasba  el  aiada  (A'irgC. 
59).  Minden  bűnbe  el  arradnac  (Jlel:  Préd.  113i.  Némely  vétkek 
el-áradtak  (Pázra:  Préd.  C2).  Mynden  gonassag  ez  nemzet  kevv- 
zewtt  el  árrada  (Ver:  Verb.  2,  Szók:  BaLs.  172). 

föl-árad :  cv  Nem  láttia  többé  az  méznek  és  a  nainak 
folio  uizeyt,  es  fel  áratt  czőrgő  vizeyt :  non  videat  livnlos  llu- 
minis,  torrentes  mellis  et  butjri   (Mel;  Jób.  20:17.  MF.). 

ki-áxad :  exnndo,  inundo,  restagno  C.  [austreten,  überfliessen]. 
A  folio  visz  ki  áirad  íMel:  Jób.  65).  Oly  nagy  viz  volt  oth,  és 
az  Tyberis  vgy  ki  árrat,  hogy  egy  néhány  várast  fel  forgatót 
(Cis.  G3).  A  Nylus  ki  árrad  (Tynk:  Józs.  246). 

meg-árad:  exnndo,  restagno  MA.  [anstieten,  überilie-ssen]. 
A  csergeteg  viz  meg  arrat  (üebrC.  616).  Hogy  szoielmetec 
nagyal  nagyobban  meg  áradgyon:  c-aritas  magis  abundet  (Helt: 
UT.  Dd3). 

Aradáis:  alluvio,  abundatio  C.  exnndatio,  immdatio,  abun- 
dantia  MA.  [flut,  iibei-schwemmung,  iiberfliBs].  Teweeknek  ára- 
dása el  bamol  teegődet:  inundatio  camelonnn  ojieriet  te  (ÉrdyC. 
63).  Vizeknek  airadasa  (DomC.  120).  \'ernek  áradása  (CVjrnC. 
180).  A  tengeniec  áradá.sat  sziyiác:  inundationeni  maris  sugens 
(Helt:  Bibi.  I:  dddd.  Fél:  Bibi.  98 1. 

özönviz-áradás  :   (dilnvinm;  sinlHiit].  (Matkó:  BCsák.  21). 

Aradat :  (ton-ens ;  Hnt].  Mambrenac  aiadaffa  (BécsiC.  13.45, 
MünchC.  122).  Te  meg  törted  a  foirasokat  es  az  arradatokat 
(AporC.  29). 

Araszát  ?  cv  Olly  szomorú  hír  van,  hogy  vízbe  halt  volna 
Nagysád  vadászaton,  mi  ngyan  gondoltuk,  hogy  tán  balá-Kzaton, 
mivel  ki  vadászna  ily  nagy  áraszaton?  (Gvad:Idfit.  37). 

Araszt:  exundaie  facio  MA.  [ergiessen,  aussti-ömen].  Keea 
akaraa  araztany  zent  inalazttyaat  ez  vylagra  (ÉrdyC.  64).  Kitsi- 
nyék  az  esfi  tsepiiek,  de  nagy  folyó  vizet  árasztanak,  és  háza- 
kat dójtenek  (P;izm:  Préd.  729).  Tenger  árasztó  két  rettentil 
szeme  íZn'nyi  11.46,  141j.  Keserves  könyveket  áraszta  (Kónyi: 
^'M.   12). 

el-áraszt :  dihivio  C.  [überschwemmeu]  En  nyoszolyámat 
elaiasztam  .siralmimmal :  laerymis  meis  stratiun  menm  rigabo 
(Battyf.  8.  MF). 


ki-áraszt :  [cximdare  fai'io ;  i4gias,sen,  an.s.strOmon|.  Kzzel 
áraszljidi  ki  magimkra  az  istennek  nagy  bfiv.séggel  mind  áldá- 
sát, mind  pedig  küIs^^  és    IhíI.si^  áldrun.isát  (Csúzi ;  Tromb.  217). 

meg-áraszt :  jinimdo;  überschwemmen].  Nagy  kábaság  az 
.áitatlanoknak  vérével  ;iz  fílldet  ngy  megiirrasztani,  hogy  az 
emberek  között  múló  és  haszontalan  hirt  nevet  szerezlie.ss 
(Pr;ig:8erk,   172). 

Árasztás:  exnberatio,  abimdantia,  confectio  MA.  iiber- 
üttSS  PP. 

3.  ÁR  (árrat  Helt :  liibl.):  .subula  ;  ;ihle,  pfiiem  Pesti:  Noir.. 
40,  48.  subula,  varga  tő  Nom.  48.  Major:. Szót  Com:Orl). 
127.  (JordC.  233).  Végy  egy  arrat  es  fúrdmeg  az  fi  tnlét 
(Helt :  Bibi.  S.ss).  Kit  hegyes  aánal  meg  giuknak  ( Lép :  tTük. 
60).  Juli  ganéj  darabot  árral  igen  vékonyon  meg-lynkasz- 
tasz  (Nad:Kert.  44).  A  fát  egy  árral,  vagy  furócskával  nieg- 
fúrják  (LippiC'al.  14).  Hegyes  három  águ  búbánat  villája,  sa- 
nyani.ságomnak  hegyesílett  áija  (Koháry  1685.  MF). 

AHA :  I )  sororis  fráter  [V)  MA.'  MA.'  MA.>  der  schwester 
brúder  MA.* Anyád  ara:  avimenlus  (Nyirkállai  1484. Kovadiidi, 
Formuláé  solennes  XIX.).  2)  nurus  (antiquitus)  PP.  (scliwieger- 
tochter].  Nurus:  menyem,  menyed,  antique  ai'am  PPI.  —  \'ö. 
MF. 

AHÁNY  íoronospotok,  fluvius  1247.  onmhos,  mons  1269. 
C^iu.i:  I)  aurum  C.  Ver.  [aureus] ;  gold  MA.  fgolden].  Arany- 
ból való :  aiueiis  C.  Tiszta,  fiimm  ai'any :  obrizum.  Aranynak 
fövenybííl  vizzel  vali)  ki-mo.s;isa:  elutio  PPBl.  Kazdagsagok 
ai-anyban  auagy  ezeu.stben  (EbrC.  70.  MünchC.  17).  Te  vag  az 
arán  fo:  tu  es  caput  aureum  (BécsiC.  123).  Ne  akaryatok 
bymy  ar;mat  (JordC.  382).  Atte  zerelmedert  meg  vtaltam  ara- 
niat  (ViiTgC.  44).  Isteni  zeretetnek  aranya  (116).  Kykaz  arantnl 
fenelnec  (145).  Meg  igére  magát,  hogy  200,000  forintot  ai-anyul 
kezembe  akania  boczáfni  (Helt:  líión.  188).  Az  fidfi  ezű.stté 
fordittya  szép  arany  hajadat  (Zrínyi.  IL203).  Arany  szinű,  ver- 
henyfi,  sárga  festéc  (Com :  Jan.  63).  Tíz  gira  aranyat  igér  a 
leányért  íHall:  HHist  11.281).  Arany  meitekletesseg:  anre;i 
mediocritas  (Erasm:Eik.  9).  2)  nummus  aureus  PP.  dukalen 
KirBesz.  139.  A  mostani  arany  forintok  sommájára  fordítván,  a 
mit  aranyúl  ezüstül  hagyott  sz.  Dávid,  tenne  mo.st  2672, 125.00U 
ai-anyat  (Pázni:  Préd,  1165i.  Farkas  fogas  arany:  lupini  aurei, 
in  documento  a.  1649.  eraut  aurei  prineipis  Bathori,  qui  in- 
signia  familiae  trés  dentes  lupinos  monetae  incudi  fecit  (Ki.) 
A  hat  lovat  ez  mitfilünk  megvette,  tsászái-  aranyokat  olvasott 
érette  (Gvad :  RP.  82i.  S)  [deliciae,  persona  c;u-a ;  .scliatz,  teueres 
wesen].  Ha  dychekődny  akar  zent  Anna  ázzon  ew  nemzeth- 
segeebewl  ygazan  t#hety  es  bynneel  kyl.  Ha  ki  ezeketh  be 
nem  venuee,  tekeenche  meg  atya  Istennek  yoghyaara  ylevv 
arannyaat  (ÉrdyC.  440).  Zent  Anna  ázzon  mynt  az  ew  eedes 
zyleye  ees  [Mária]  mondwan :  eegyebet  nem  akarok  hogy  lee- 
gyen awagy  el  mwllyeek,  es  az  ew  kegyes  aranyok  nem 
tehety  hogy  ewket  meg  ne  halgathnaa.  Valazyatok  otalmwl 
zent  anna  azzont,  mynd  az  ew  arannyauak  lesns  Ciistusnak 
mynd  az  ew  zerelmes  leányának  raarianak  nagy  kedwet  teez- 
tek  (441.)  (Vö.  Temesvái-i  Pelbártnál  a  sz.  Annáról  szóló  II. 
sermo  befejezé,sét:  Beáta  Anna  laetitiam  et  benedictionem  pos- 
sidet  perpetuam,  quia  ibi  habét  uepotem  carissimum  scilicet 
Christum  lesum  in  dextra  dei  patris  sedentem  .  .].  Nem  talala 
azolta  csendességet  utánna  vágyódó  anyja,  az  hol  van  szive 
aranyja  ott  vái'ván  békességet  (Gyöngy:  RK,  lOió. 

[Szólások.]  Arany  horoggal  horgászni:  aureo  pisc;u'i  hanio; 
mit  goldenem  angel  íischoii,  um  eines  geringen  und  imgewissen 
gewiuns  willen  gewissen  verlust  leiden,  wie  die  alcbymisten  MA. 

[Közmondások]  Nem  fog  aranyon  rosda:  hiistra 
Herculi  calumniam  stiii-xeris ;  wo  tugend  wohnet,  da  findet  die 
lastenmg   jilatz   MA.   Hogyha    nem    mind   a  r  a  n  v.    a    mi 


lU 


ERESZTETT-ARANY— ARANYAS 


ARANYOSKA— EGYARÁNYaS 


112 


fénylik,  liár  met;liÍE;ye  minden  ember,  ho^^y  nuin  iniiid  szent 
a  ki  p;i|«á(;ot  visel  (P/ran: SLí'v.  170).  Nincs  Hzebb  szú 
az  arany  peiiKÓxnéi  (KisviAila^.  4fi).  A  hol  arany, 
ult  a  »  z  i  I  a  ii  -    nbi  aiiruin,  ilíi  .'^coria  (IIly:l'ré<L  II.25ti). 

eresztétt-arany :  aunim  cibriziiin  CVim:Jan.  18.  [feingoldj. 
A  bor  niiij»lyt  a  vánwban  vagyon,  eresztett  aranynyá,  aurum 
l»jlabile,  változik  (Kai:  TÉ.  78U). 

flnom-arany.  Finnm  arany:  obri/.um  C  (feingoldj.  (Helt: 
Krón.  :n.  I'ázm:  Príd.   192). 

föveny-arany :  baluca,  por  arany  PPIil.  (,'rtaiib(;old]. 

kettös-arany.  Kettfe  arany  vajjy  tallér:  binin,  aiireus  bi- 
nariiiH ;  dofiiielter  dukalen  Pl*. 

korona-arany,  koronás-arany  :  [krontaler].  Harminra 
ezer  w)r"na  arany  (Toln:  ViKaszl.  230).  Ötven  koronás  anuiy 
záli])íban  iKadv:  Csíil.  1112,  MA:SH.  ÍI7). 

levól-arany  :  ainnni  foliatiim  ;  bliiltlein  (;"ld  l'P.  Ortz;Vját 
levél-arannyal  bi'l!ip.'Uiztották  (Mik:TíirL   11). 

mü-arany :  [wurkKold].  Mint  kell  által  íintenyi  piskloczban, 
akar  miVaranyat,  akar  vakarást  (Kef.sk:ÖtvM.  2(K).  Művelni 
való  arany,  mfilioii  vakí  arany,  mnlwn    léví  arany,  1.  uo.  359). 

por-arany :  balnc-a,  föveny  arany  PPBl.  (staubgoldj. 

riid-arany :  auri  fusili.s  cylindiiLs  PP.  (koW  in  barren]. 

sár-arany  :  aurum  fulviim ;  rotes  gold  MA,  Dragalalasbnak 
szép  sar  arrannal  niongia  az  varasát  ííijrn:SzJán.  1.  Szék: 
Zsolt.  ()5b.  Mon:Apol.  383).  Sár  arany  pro  sirga  arany  (f!Kat: 
Titk.  1115). 

szin-arany :  fpunim  aurum;  feingold,  gediegeues  goldj. 
rFah.Iegy-/.  03.5,1 

vont-arany :  aunmi  ducliin ;  KOsiKmuen  gold  MA.  Vont 
ar;niy  matéria:  amnm  textilé  PPUI.  E<;y  wont  arán  ne.st"swl)a 
(KMNY.  Il.tíöi.  IJiias  nlnas  aurei  panni  vontli  arauatli  iIII.l). 
Vont  arany  kSntás  ( liorn :  Piéil.  ,"),"i(ii.  \'ont  aranynyal  varrót 
ruha  ((Jom:.Ian.  13Í)).  Hiborban,  vont-aranyban,  ezüstbon  cMtSz- 
zel  (Lép:l'Tiik.  1.3).  Selyem  é.s  vont-arany  .szoknyákkal  ékes- 
geltetni  (P(5s:Igazs.  1.570).  'ItindHklik  orczája,  vont-arany  ru- 
hája (Gyöngy :  Cliar.  99).  Vont  arany  csáprággal  kengyelig  meg 
volt  teritve  (Fal: TÉ.  638). 

vontaranyas:  fauro  intextus;  mit  gold  durfli\vlrkt|.  Egh 
wontli    aranviis   koutes    ky    ala    meegh    hewlget   adok  (RMNy. 

11.31 1. 

Aranyas,  aranyos:  I)  auratus,  auro.siLs  C,  aurens  Ver. 
auro  abundans;  übergoldet,  goldon,  ríMch  an  góld  MA.  In  lofo 
qui  dii-itur  buugariio  aranyas  latiné  autem  aureus  (1075.  1124 
CodDipl.  1137,  11.78).  In  medio  fluvii  aranyas  ad  laslrum 
aranyoswar  (inii.  Montikm.  VI.74.  MF.).  Aranyas,  tluvius,  alias 
Mez&s|>atak  (1325.  C.'ziu.).  Féketli  nyergetli  aranyastb  hozóinak 
(RMK.  1.5).  Aranyas  gyertyatartó  íJordC.  885).  Aranyas  drága 
bársony  (IXímC.  132).  Aranyas  eltezetb  (Kuk-sC.  UO).  Aranyos 
snoros  rei-ze  ele*")  ketlieo  (Radv:C'.sal.  11.54).  A  tiszta  napnak 
aranyos  tündöklését  és  fényas.séges  súgárit  szemléltétek  e  vala- 
mikor? (I'ázm:  Préd.  747).  Egy  ezilstösaranyos  pallos  (Monlrilk. 
XXrV.I38).  3)  (i-arus;  wert,  lieb|.  Harmad  adás  yegyez  aranyas 
engedelmességet  .  .  .  (ElirC.  4Si.  Azliarom  aldozíil  iraeuejiz  ara- 
nyas (ingedelmessegot (VirgC.  45), Zi'ntőr énnekem  'itliw eued na|»>t, 
es  nowezyed  boczanathiiak,  mert  az  lezen  az  aranyas  e'/.ten<leH  : 
sanetilii-abis  annum  51 1.,  .  .  i|i.se  est  enini  jubileus  íJordC.  111). 
Azon  aldolh  aranyos  zejiseges  gyermek  yftswstb  kerywk  mios 
(EraC.  332,  211b)  Hogy  ne  syriia  az  zeep  aranyos  tVyw  lÉrdyC. 
51).  ()b  nemes  aranyas  íingodalm  iNagyszC.  154).  Aranyas 
időket  igériiec  magoknak  (MA:Scnlt.  1034).  Az  régi  idí>  ara- 
nyasiiac  bivattatie,  és  az  melyben  mi  élflnk,  vas  id6iiec  mon- 
dattalic-  (i'rág:  .Serk.  Elöb   liSi. 


Aranyoska :  laureolaj.  Három  neme  vagyon  efféle  koro- 
nacskáknak,  arauy«.skákuak,  ki  ebb51  teczik  meg.  Az  aiireola 
nora  egyéb  .  .  ,  tehát  nem  lehet  több  az  aureolais  báromnál 
(L.-p:  Pl'ük.  11.8.5). 

lAranyasul] 

még-aranyasul :  [inauror;  vergoldet  werden].  Meg  ara- 
ny;iswlt  vala  arainiyal,  gyöngyei  (JordC.  919). 

1 .  Aranyász :  aurilegiis,  aurilotor  Kr.  (goldwásfher).  Az 
emljereknec  nagyobb  része  mind  arannyászíx:  (Helt:  Krón  Hb. 
Laud:  UjSegits.  11.241).  Qiii  se  aranyá-sz  i.  e.  aurilegos  diei 
amant  ( Ihnkö :  Tran.silvania  1.501). 

2.  Aranyász :  aunim  lego,  lavo  Sí.  |gold  waschen]. 

Aranyászó :  chrysoplites,  aurilegus ;  cin  goldwascher.  Pl*. 
c'hrysoplites,  arany-rno.s<j,  tisztító  PPHI. 

Aranyaz,  aranyoz  :  auro,  deauro ;  vergolden,  übergoldeo 
MA.  Aranyazott :  auratiis  C.  übergoldet  MA.  Vala  ew  feye 
aranyazott  (EbrC.  125).  Kivált  |könyveki)t|  aranyazni  neliés 
megtanulni  (ÖtvMest.  27.  vsz.).  Inkább  menjetek  napnyugotra 
két  e.s2tendeig  <'zii>ell/^t  tisztítani,  mintsem  napkeleti-e  bannincz 
esztendeig  korona  aranyazni  (Monlrók.  VIII.2W)). 

méff-arajiyaz :  auro,  inauro,  deauro  C.  übergolden,  ül>er- 
ziolien  mit  gold  M.\,  Mintha  megaranyazt;ik  volna  az  ev  ori'hayat 
zemenek  alatta  iMargL.  97 1.  Tyzta  arannyal  megaranyazzad 
hiSleth  (.lordC.  il3i.  Nem  azt  mondod  jii  hajónak,  mellyot  sz<'-iien 
megírtak  és  arauyaztaU,  hanem  a  melly  vizet  bé  nem  botsát 
(Piizm:  Préd.  313).  Megaranyazott  pilulác  ílVág:  Serk.  437). 

(Szólílsok.J  Szájíit  meg-aranyazták :  péir/.en  fogadott  orátor 
(SzD:  MVir.  374).  Keresnek  n('/,ő  tudó.sokal,  és  meg  aranyozván 
els61jen  azokat,  varásl.isok  uLin  veszik  tauátsokcat  (Gyöngy : 
Cup.  24). 

mégaranyazás :  aiuatma,  ami  induitio ;  das  vergolden, 
die  übergolduug  PP. 

Aranyozás :  (inauratio ;  vergoldung|.  Az  feletteb  való 
araniozas  es  giSngii'izes  az  kciielisegre  viszen  (Fél:  Tan.  465). 
3()()(i  talentom  aranyat  rendolt  a  templom  falainak  aranyozására 
(Piizm:  Pléd.  Il(i5). 

Aranyozat :  c«  Egy  ezüstíis-aranyos  kard,  kopott  az  aranyo- 
zatj:i  (Monlrók.  .KXIV.138). 

Aranyazó :  inaurator  C  aurariiis,  inaurans,  aiu'ator;  gold- 
art)oiter,  vergolder  PP. 

Aranyka :  luummus  aiu-eus ;  dukátén].  Hamisan  iátazot- 
tak,  mindég  megrántottak,  fe  igy  egy  ;uanykám  a  másik 
után  ment.  B>szényembe  esak  hat  aranyka  maradott  (Gvad:  Rí'. 
113). 

ARAITV  (trá?iyozás  Gyöngy:  Cup.  4.  t)37.  MF.  egy  iranu 
Heytlie:  Epist:  1(53.  írnMza  Zrínyi  L59.  íranzas  Megy:  Uial.  ElAb. 
1(11 :  I)  sco|Uis,  méta,  proiHjsitinn  Sí.  (richtuiig,  zielj.  2)  propor- 
tio  MF.  [dimeiisio;  m!uis|.  Wi.  iránt. 

egy-arány :  [ejusdem  dimensionis ;  gleiclunaság].  Eg  araii 
az  arán  szin  es  sz(5ld  szin  benne  (Mel;SzJán.  531).  Ha  Uibbet 
nem  nyom  a  fértiak  énieme,  legalább  egy  arányul  oKzIik  :iz 
asszonyok  érdemével  (Fal:  TE.  líiisi, 

égyarányatlan,  egyaránytalan :  iu.'\eiiuali8,  diasiinilis, 
diseors  SÍ.  [ungleichiniíssig]. 

egy  aránytalanság:  inaopuilitas,  disfimilitudo  SL  (nngleieh- 
miLssigkeitJ  Nintsen  olt  az  értelemlwn  szakadás,  a  méltóság- 
ban és  felségben  egyaránytalauság  d'ázm:  Préd,  717  Uiró: 
Osk.  lOi. 

égyarányos :  {ejusdem  ipiaiititatis;  gleichniiissigl,  A  ki  a 
rendre  felaggatott  papirosokon  általlöue  golyóbissal,  egy  arányba 
közU  lineán  löne-é  a  batárazú  térség  lapjával  V  (Mulii :  Term. 
LSli. 


ll:! 


EGYARÁNYOSl"!— ARANYOZ 


EL-AR.ÍNYOZ— ARASZNYI 


114 


egyarányosú :  -vi  Életiinkuek  egyarAnyasií  ideje  vagyon : 
mert  eggyikünk  a  miisikiinknál  kevesebljet  nem  é\  iHall;  HHist. 
L481  Mindenkoron  egyarányosú  étellel  és  itallal  élnek  (Mik: 
Tflrl-  172). 

egyaránysú  (evyiránsó  formában  Monlrók.  XXVU.UÍ3. 
ejyiróiii/siikéiipen  RákF:  Lev.  11.107):  [aequalis,  similis;  gleich- 
masíigj.  Nem  egyaránsu  érdemiiek  (DEjnb:GK  1561  Az  isteni 
igasságiiak  mérfl  serpenyi^je  egyarán-sn,  a  fontot  egyaiánt  nyomó 
(163).  Egy  aránsu  képpen  meg  kell  kapálni  a  főidet  (Nad : 
Kert.  68).  Osza  ffli  a  kertet  ennyihány  egyarán-só  tábltUa  ^Lipp: 
PKert.  Ll5).  Négy  egy  aránysó  szeglet  (22).  Mindeniilt  egyaránysi'i 
az  (5  jó-sága  (Jlik:  TörL.  58).  Mindeniknek  egyaránsi'i  oka  vagyon 
(269).  A  lábai  mindenütt  egyaráusú  vastagságúak  (388).  Minden- 
félé a  föld  egyarán.<vi  ^y  bujdosónak  |180).  Egy  aránsu  utón 
mi  jánmk  iGvad:  l-ev.  73). 

égyarányaág  :  [aequalitas ;  gleiclimSsigkeit].  Valamint 
ezen  földön  i)ecsétes  köblek  és  mérik  vadnak :  ott  is  egyaránság 
legyenek  mindenütt  (RákF:  Lev.  V.28). 

égyarányú :  ae>inalis  C.  unlasmodi  Ver.  coaequalis,  compar 
MA.  similis,  aequabilis ;  gleich,  eben  PP.  Egy  arányú  liitec, 
egyarányu  szerelméé,  es  egyarányií  io  erkcjltsflek  lennenec 
(Born:  Préd.  289).  H^y  arányú  mertéckel  fűzd  meg  ( Mel :  Herb. 
1).  Nem  mind  eg  ai-aniu  időben  támadnak  fel  (Mel:SzJán. 
295).  Az  euangeliomnak  mindSn  hirdetSy  hatalommal  es  méltó- 
sággal egy  iránuk  (Beythe:Epist  9).  Változó  es  nem  égyarányú 
eghi  állapotot  ielent  (KBártfa  1583.  Dv3).  Czinály  égyarányú 
két  arany  lántzot:  duas  catenulas  sibi  invicem  cohaerentes 
(MA:  Bibi.  1.74).  Az  csere  egyenIS  es  égyarányú  legyen  (Ver: 
Verb.  136).  í^arányú  és  egyféle  hfittel  hiszed  (HaI:CsIsk. 
436).  A  vétkek  annyibúi  egyarányuak,  hogy  egyenlőképpen 
6r6k  kárhozatot  érdemiének  (Pós:Igazs.  1.674).  Négy  égyarányú 
szeglet  (Lipp:  PKert  1.26). 

egyenlő-arányú :  [aequalis;  gleichmassigj.  Az  atiac  aniac 
es  a  ni'sző  személiec  egenlS  araniu  akaratabul  légien  (Mel: 
I'réd.  400.  MF.). 

olyan-arányú :  [ejusmodi ;  soleherlei].  Ha  az  waros  hj  re- 
nelKAl  etl'ele  bort  valaky  itt  ky  aruland,  nias  borát  annak 
oUian  aranint  es  ai»7wt  amminemw  az  wideky  volt,  az  földre 
onlattiuk  iRMNy.  112). 

szeg-arányú  :  [obliquus ;  schief].  Az  árbotz  fáról  le-ereszte- 
tett  golj  óbi.s.  ha  az  alatt  a  hajó-is  mégyen,  mi  lineát  vet  ?  szeg- 
aránynit  (Moln:  Term.  1.80).  A  le  és  előre  tartó  két  linea  szeg- 
ai'ányu  lineára  szoritt^a  a  golyóbist  (81). 

[Arányit,]  iránjrit :  puto,  conjicio ;  mutmasseu,  meinen). 
Azt  valóban  nem  csak  ii-ánjitom,  hanem  minden  bizonnyal  is 
tudom  (1667.  Tört.  és  Rég.   Értesítő  r\",37). 

Aranyoz,  irányoz :  1)  puto,  conjicio,  conjecturo ;  dafür 
acliten,  mntmassen,  meinen,  rateu  MA.  PP.  A  mint  legjobb 
nak  arányzod,  úgy  tselekedjél :  age  nt  tibi  *concinnuni,  con- 
cinnius  est  PPBl.  Annak  okaert  anyazent  egyhaaz  ngy  aran- 
zotta,  az  nagy  yeles  zyleteesnek  napya  mellee  helheztethnee 
[sz.  István  teste  meglelése  ünnepét]  (ÉrdyC.  447j.  Nem  aranzok 
oli  kereztient  ki  azt  merneie  mondani  (Ozor:  Christ  163).  A 
mint  én  arányozhatoc  hozá,  ha  élhet  Jancula,  igen  nagy  ember 
leszeu  benne  (Helt:  Krón.  83).  Innét  arányozhatty  uc,  melly 
nagyot  nyer  Jesus  (Born:  Préd.  243).  Az  más  ember  vérének 
ontásával  könnyében  aránzak  véghez  menni  dolgokat,  hogysem 
az  békeséges  szenvedéssel  (Pázm:Kal.  132).  Nem  aránzom, 
hogy  egyikétis  kárhoztassad  (331).  Ugy  aránzom,  hogy  mi  okos- 
ságh  nélkül  való  nemzeteknec  nem  mondattathatunc  (Prág : 
Serk.  685).  Ha  módját  aiányzauá,  örömest  keménykedni  is 
akarna  (Szál:  Krón.  150).  Az  dezmasnk  ugy  végezzenek,  az 
mintt   eö   felségének   nagiob   haznara    aránzi[á]k   (1609.    Instr. 

M.   SYELVTÖKT.   SZÓTÍE. 


snper  decim.  MK.).  Dárius  az  phalanx  sereget  az  maczedoniai 
hadnak  erejének  aránzván  lenni :  phalaiigem  macedonici  exerci- 
tus  robur  esse  conjectanf  (Forró:  Curt.  77).  UariiLS  az  menyere 
az  személyéből  aranzbatni  vala,  meg  nem  rettenvén :  quantum 
ex  vultu  concipi  poterat  (269).  Mit  irogatott  palatínus  uram, 
im  in  specie  bekiildlük,  ha  arányzatok  valami  hasznot  benne, 
az  iKistára  is  kikiildhetitek  (RákF:  Lev.  17(i).  2)  collimo, collineo 
C.  zielen  ^LA.  Arányzom,  aranyozom:  collimo ;  arányzok  a  tzélra : 
collineo  PPBl.  Az  viadalban  rea  aránza  es  állal  vte  őtet  (Kell : 
Krón.  61).  Egy  nyíllal  hozz;i  aránza  (82).  Aranyozzanak  és 
lőyjenec  (JIA:Scult.  91).  Nem  ollyan  bolond  az  isten  nyila, 
hogy  ha  engem  aranyoz,  téged  találna  (Tof:  Zsolt.  33).  Aiány- 
zani  nyilat  (Illy :  Préd.  11.75).  A  puskákat  a  czélra  aranyoz- 
ván: sclopeta  ad  scopum  collimantes  ((Á)m:  Jan.  147).  Három 
nyilakkal  ii-ányozza  az  vitéznek  szivét  iSzőll :  Dáv.  78).  Nem  árt 
fellyeb'  aráuzaui  a  lövésben,  leg-alab  el-éred  a  tái-gyat,  ha 
nem  úted-is  a  kőzepit  (Fal:  UE.  4(i4).  3)  [tendo,  nitor ;  in  einer 
riehtung  gehen,  trachtenj.  Által  mene  a  vizén  es  aránza  Gilead 
hegyere :  pergeret  couba  montem  Galaad  (Helt :  Bibi.  LP). 
Ezen  tzilra  aranyoz  azis,  az  mit  Moses  előszámlál  (MA:  Tan. 
143).  Feltett  tzélom,  mellyre  aranyozni  akarok  a  jelen-való 
órában  az  léízen  (Pázm:  Préd.  4).  Krislus  a  mi  tárgyunk, 
mellyhez  kell  aranyoznunk,  mellyel  kell  követnünk  (106). 
Mikor  a  Bábel  tornyát  építették,  látta  isten  mind  mimká- 
jokat,  mind  mire  aranyoznak  (642).  Itt-is  nem  iránzák  a  tár- 
gyat, azért  nem-is  talállyák  iPós:  Igazs.  I.lOl).  Oda  kell  egy 
czéliínkhoz  aránzauunk  (Mad:  Evang.  368).  A  fejedelmek  min- 
dei;kOr  arra  aráuyzanak,  hogy  fen  forogjon  a  világ  előtt  mél- 
tóságok (Fal:  UE.  366). 

el-arányoz  :  [conjicio,  conjecto;  nnitraassen,  erraten].  Nehéz 
megtudnunk  és  elaráuyoznmik,  mellyik  lőve  jobban  (Koháry  124. 
MF.).  Ottan  leannyánac  miként  lenne  dolga  el  aránzotta  (Dlyef: 
Jephta  9). 

meg-arányoz ;  1)  conjicio;  erraten,  urteilen  ^L\.  Tudom 
gonosz  embernec  ő  gonossagat,  kit  en  o  benne  meg  aran- 
zottam  isten  ihleseből  (Bom:Ének.  191).  A  búzán  istenfélő 
emberek  értetnek,  a  mint  az  43.  versből  megaranyozhatni  (Mad: 
Evang.  475).  Az  arvak  idejét  conventben  szoktak  megh  látnia 
es  az  árva  hány  esztendős  legyen  megh  aranyoznia:  revideri, 
metiri  et  discuti  (Ver:  Verb.  204).  Mikor  az  te  szivednek  helyen 
való  létét  meg  gondolom  és  meg  aránzom :  considero  (Prág : 
Serk.  915,  755,  808.  MF.).  2)  collimo;  zielen  MA.  PP, 

Arányzás  :  1)  conjectura,  conjectatio;  gemerk,  mutmassung 
XL\.  2)  collineatio,  collimatio ;  abzielung  MA.  AUusio,  irányzás 
vagyon  negédes  és  kevély  mondásokhoz  (Glvat:  Titk.  101).  Arra 
igyenesítsék  akarattyok  aranyozását,  hogy  istennek  szolgállyanak 
(Pázm :  Préd.  783).  Nyilat  vet  hamar  idegében,  hogy  lelőjje ; 
de  az  nincs  keze  ügyében,  mert  egy  ágbog  hajlott  erányozására 
(Gyöngy:  Cup.  4:637.  MF.).  Megtanulhatja,  mi  után  indul,  mire 
szegezi  arányzásait  (Fal :  NU.  320). 

Arányzó :  collimans,  collineans  MA.  [abzielend]. 

[Szólások.]  Nyillal  arányzóba  vészi  (Hall :  HHist.  11.72). 
Arányzóba  vette  ellenségét  (Fal:  TÉ.  639,  Fal:  SzE.  536). 

AJtASZ  (aratth  Ver.):  palmus  Ver.  spithama ;  spanne  MA. 
O  Ih[es]as  kyth  sem  egh  merteek  megh  nem  n-.eerheth  ky 
toldeth  arazodban  be  rekeztöd  (WinklC.  249,  GömC.  104).  Ki 
meri  a  vizeket  markáual,  es  ki  mértékli  az  egeket  araszszáual 
(Helt:  Bibi.  IV.66).  Magassága  hat  sing  es  egy  aráz  (Born:  Ének. 
600,  MA:  Bibi.  L74,  Prág:  Serk.  1048).  Egy  aráz  az  embernek 
élete  (Decsi:  Adag.  96). 

elö-arasz  :  licbas  MA.  PPl.  .spithama  minor  Ki-,  [bockspanne]. 

Arasznyi  :  palmaris,  dodrantalis,  unins  spithamae  SL  [eine 
spjmne  breit,  —  spannen  láng].  Az  zyz  maria  vala  magasságába 
olmint  kilencedfel  arázni :  alkolmas  ai'iizuv  embörőknek  arazo- 


115 


AUAJSZOl.     AKC 


AlX)RCA    Al,t)HCÁZTAT 


I  U> 


kai  (TiliC.  99).  Egy  arasznit  lia  n\  uem  iiaKybbat  (Mel:  Heib. 
88b.  MF.^  Idflm  nálad  ejaic  i-ey  arnsziii  (MA:  Uibl.  V.19;. 

[Araszolj 

még-araszol :  [spillmma  inelior ;  mit  der  ^mmo  messen). 
XIogariLswjl  .  .  esnionil-i:  Ui  reiiid  laliotakaia  vágjon  (Helt: 
Mes.  3.=)yj.  Uugy  az  kegjelmed  feneketlen  luduniányának  ittis 
eleget  tehessek,  és  megin-a.szo!hassiini  (Zvon:  Páznil'.  23()). 

AHAT :  meto  C.  Ver.  emten  MA.  Nem  liyratenek,  sem 
aratnak  lEbrt'.  95,  BécsiC.  3,  4,  5).  Sem  vettnek,  .sem  aratli- 
nak :  non  serunt,  neque  melunt  (JordC.  371.  911).  '11  nem  zjui- 
totok,  sem  vetek  sem  aratok  (VirgC.  ál).  Ki  f  testeben  hint 
ínSn  te.stebf)l  arat  rothadást :  mutet  corriiptionem  (IWbrC.  375). 
Már  azt  U  elliiswjm :  Szántó  vizeuii  arat,  b;irány  t'arkiist  kerget 
(Fal:  Vera.  913). 

[Közmondás.)  Az  ki  mint  vet,  vgy  arat  (Decsi:  Adag.  60). 

be-arat:  dtíracto,  demessum  colligo,  recondo  MA.  [einlieim- 
sen]  Aratásba  gab<jnát  begyflyt,  gabona  feyeket  karyiátial  be- 
aiat  (Helt:  Bibi.  IV.  Isii.  17.  5.  MF.).  Valamint  vetnek,  ismeg 
azt  arattyak  be  íFrank:  HasznK.  74). 

el-arat :  emeto,  demeto ;  abniiiheu  MA.  Hol  niytli  nem  teth 
el  wezy,  es  myth  nem  wet(jt  el  ar;ittya  (ÉrsC.  268bi.  Mikor  a 
te  fSldeduec  veteményit  megaratandtKl,  a  szélen  kfireskörnyfil 
mind  el  ne  ariLssad  iHolt:  Bibi.  I.  Levit  19:  9.  MF.l. 

elaratás  :  demessio ;  abmahung  MA. 

föl-arat :  [demeto ;  abmiihen).  Mjis  veti  bé  ;iz  főidet,  és 
más  arattia  fel  (Decsi :  Adag.  32).  Milient  bnzádat  fel-aratod, 
ottan  reá  szabadítod  a  barmokat  (Pázm:  Préd.  263). 

le-arat:  demeto,  emeto  C.  abschueiden,  abemten  MA.  Az 
le  aratót  búza  az  ezflrbe  vitetic  (Kár:  Bibi.  1.515).  íme  én  le- 
aratom a  Baasn  (iiaradékil  (Kákli:  Bibi.   MI.    Kir.    16:  3.  MF.). 

még-arat :  demeto ;  abernten  MA.  Mendeu  veteménék  nieg- 
arattatnanac  (BécsiC.  fi).  Mellet  ember  elhinteni!,  :>zont  aratta 
meg  ca:  quae  sominaverit  homo,  haec  et  metet  (Uübi-C.  372). 
Meg  hagya  hogy  a  wetement  meg  arainak  (l'osti:Fab.  (Jlbi. 
Mikor  a  te  foldednec  veteményit  megarataiulod  iHelt:  Bibi. 
GGgl.  Tlialy:Adal.  L22). 

Aratás :  mesis,  messio  C.  eriite  MA.  Érezie  a  mfineseket 
ő  arata.saba:  mitlat  in  messem  siiani  (MtinehC.  30|.  Haggyatok 
mynd  arata.isyk  (ÉrdyC  128bi.  Mig  a  fold  le.<aen  meg  nem 
szfinic  a  vetess  es  az  arata.ss(Helt:  Bibi.  I.  D2|.  Búza  aratjiskor: 
temiíore  me.ssis  tritife;ie  (02).  Gabona  aratá.s  (Kár:  Bibi.  I  issi 
Ariui  aratáskor  (492i. 

Aratat :  cv  Az  anitat  soi',  a  iniiue.se(;  keuesec  (MBnchC 
30,  77  i. 

Arató:  I)  messor,  schnitter  MA  Aratiínac  kezey:  maniLs 
metcntiuin  (HéesiC  3,  JordC.  39öi.  Mikoron  az  ő  aratói  biizat 
aratnának  iDobrC.  169.  Káldi:  Bibi.  232i.  2)  [falx  ;  sense,  sii-hel). 
Ijittale  valaha  yllyen  zerzamot  ky  kazanak  monilatyk  aratónak 
es  (PéldK.  51).  8)  [uiessis;  emte].  A  póroc  ninczenec  hon, 
mind  az  aratóba  vadnae  (Helt :  Mes.  303).  Rokon-sagit  hina  el 
az  aratóba  ÍI81).  El  ifitt  teneked  az  órád  hoji;  ar:iss.  Mert  az 
fSIduec  aratóia  meg  a.«zott:  nam  aniit  me.ssis  lerrae  (.Sylv:  IjT. 
n.150). 

ÁRBOC.  Ailntefa:  iiialiw  navis  ^LV.  [mást). 

ARC,  ORC,  ARCA,  ORCA  (urcAyniyatli  megh  latatli- 
hainya  DebrC.  516,  oresa  Matkó:  liCsiik.  39.  sat  ExPrinr.  44. 
Fülv:  Si'hSal.  28);  I)  fai'ies,  nu'ila,  viiltus  C.  gena  Ver.  wangen, 
:mgesivht,  antlitz  JLV  Vigy  arczaiial :  faeie  hilari  {Eln<J.  3). 
Areyayatt  menyije  fel  emeluen  (71).  Zememietlen  orcaio  kiral; 
impndcns  faeie  (Uéi'siC.  153).  Te  oreliadat  masd  me«  (JordC. 
370j.  Hw  arezayokra  hwlliuiak  (407).  Ky  őtleteek  ew  zent 
orczara  az  nagy  isteny  feonesaoeg  (ÉrdyC.  51).  Ez  meg  holtnak 


az  nicg  zakadozasbol  meg  eekteienvlt  oiihat  es  egyéb  Uigyayt 
az  cv  helyekre  heljhi-zlette  (l>jmC.  72a  Latha  areiat  fenleni 
mint  angyalnak;  néha  az  angyali  arcát  kezeivel  illeti  vala 
(TihC.  MF.l  Orchyadnak  zeeiweege  iPeerC".  2j.  ürczaianak 
veriltíkezeseuel  miueluen  a  főidet  (Ílebi-C.  148).  Az  ő  ortzára 
áll  ortzát  tészen  (Kár:  Bibi.  I.526i  Emljeri  oitza,  oroszlán  nrtza. 
őkőr  ortza,  saskeselj-fi  ortza  (11110)  A  pn-sztában  kiáltó  szVjitoii 
kezdi  isniertetíl  ortzáját  Írásának  (Pázm:  Préd.  131i.  Moses 
engeztelvén  az  nniac  megharagodot  ortzáját  (MA:  Bibi.  178). 
A  vak-szem  és  orr  kőzött  vadnac  az  orczác  avag)'  |K>fác; 
genae  v.  nialae  (Com:  Jan.  47 1.  Néha  öltözik  vigadó  ortzában 
(Zrinyi  M71I.  Ki  sok  vendég  szín  boritja  az  artzákat  (Fal:  BE. 
611).  Beesett  artzája  íFal :  NT.  322).  A  .szemérmes  ai-tzák 
piriilásiban  forr  a  bujaság  (336)   9)  maxllla;  kiefer  MA. 

[Szólások.)  N  intsen  ortzája:  periit  illi  frons.  Bocz- 
korbSr  az  ortzája:  os  impudea«,  atticus  a'^ieclus  MA. 
Ortzaiára  vetéc  neki  (szemrehányis)  (Helt:  Krón.  75). 
A  gyónásrul  való  káromlástokat  ennek  előtte  orczátokra  térí- 
tem (Pázm:  5Lev.  163;.  Orcharol  orehara  [de  facie 
ad  faciem]  al  ystennek  előtte  (ÉrsC.  540b).  Zynnvl  zynre,  archa- 
rul  aichara  esmérem  (Komj:  SzPál.  174).  Elálmélkodtam,  mi- 
csoda orczával  mert  oly  éktelen  liaziigságokat  könyvébe 
írni  (Pázm :  LuthV.  11).  Mitsoda  oitzaual  nienific  az  z.  irast 
tsonkanac,  bonkanac  mondani  ?  (Eiízt :  IgAny.  235).  Nagy  z  e  e- 
gyón  orczawal  raytok  fwtameek  (ÉrdyC.  486).  Tizta 
orcliawal  szolgálta  (becsülettel)  (LevT.  1.342).  Szenteleniil, 
minden  ortza  nélkül  valakire  vmit  fogás :  *jejuoa  et  frigida 
calumnia   PPBI. 

ál-orca :  1 )  laiva,  i>erson;i ;  larve  MA.  (Boni :  Préd.  549). 
Az  ö  ortzíira  áll  ortzát  té.--zen  (Kár:  Bibi.  1.526).  Kendezőt  áll 
ortzát  vtáld  meg  aszszonyban  (Pécsi:  HÉuek.  6,  II ly:  Préd. 
n.183).  2)  [toclma,  causa  tícta ;  vonvand,  verstellung).  Emberek 
előtt  szint  adhatnak  a  fejedelmek  hamisságok  fedezésében:  de 
istent  meg  nem  csalják.  Nabucho<Iijuozor  azt  költé,  liogy 
maga  oltjilmába  kell  feíoverhez  nyúlni  Eféle  álorczákat  em- 
berek szemeibe  adhatnak  a  fejedelmek  a  hamisság  rejtegetésére 
(Pázm:  Pléd.  U03).  S)  [lárva,  umbra;  gespeiwt,)  nachtgeist 
PP.  Caluinus  nagy  vakmeiőiil  megholtaknak  nevezi  i^ket  (az 
szent  martyromokat],  ál  orezaknac,  gyfilenezeknec,  arnyekoknae 
(Muii:  KépT.  MF  1. 

álorcás :  1)  poi-sonatns  C.  lai-vatus ;  vermummet,  verlarvet 
MA.  Alortzás  kép  (B;ir(:üebr.  1).  A  fái-sángokat  az  áll  orczá- 
soe  viszic  végben  (Com:Jjm.  20).  2)  [dissimulator,  siinnlatas: 
houchler,  lieiiehlorisch].  Álorczások,  hypocriták  (Tyúk :  Józ.s. 
20).  Ne  vágyódji'il  a  test  szerént  való  édesgető,  hitegető,  mézes 
s7/'ikkal  hímzett  álorczás  tudomiuiyra  (Bítt5:  Micaa  Előb.  9. 
MF.l.  E  világ  sorsa  nem  más,  hanem  egy  álorczás  színhányás, 
merő  képmutató  semmiség  (Csúzi:  Tromb.  343).  S)  histrio  C. 
(schaiispieler). 

(álorcáskodik) 

álorcáskodás :  [simmulatio ;  heuchelei).  Hittem  mint  j<í 
atya  szine-kedé.sodnek,  nem  látliattam  mérgét  kétazinfiséged- 
iiek.  .4lori-zásko<Iá.<isal  megcsídtál  enjeineL  (Gvad:  RP.  103). 

álorcáz :  [lárva  tegn ;  maskiren,  verstellen].  .\zon  egy  por- 
ból valóc  vagyunc,  ak:u-ki  minémii  tisztességei  álorczázza  magát 
(PrágrSerk.  961). 

be-álorcáz :  cv  Ékes  szóval  bíáloniázvj'ui  é.i  felkeiidő/.- 
tetvén  lauii;\.s.it  dVizm:  Kai.  833.  MF.i.  Be  áluri-zázz.ik  oroxájo- 
kat  (Mad:  Evaiig.  221). 

föl-álorcáz  :  cw  Fel  álorczáz\'án  magokat  (M.-id:  Evang  21 1 ' 

álorcáztat :  cv  .\zon  sem  sfikseg  fejeket  tőrui  uemelliekner. 
mintha  en  ez-wl  nuigamat  alorczitHlatnam  iPúcdi:  Agoxt.  2i. 


I 


BOKMI-ORCA     OHf'As 


OKCATLAN     Alíl'-STOM 


118 


borju-orca:  (inipndontia ;  miverscliaintlieil|.  Miiiemfi  igas- 
sapfiral  e:*  ininomfi  Imh-íu  arcával  kerz  teniinat:ailii;ic  liocsanatot, 
lia  te  harapot  tartaz  te  afattianac  ellene  (GiiarjC.  66). 

éb-orca:  a:  Ebliőz  iőyeu  az  el>-oiTza  lejinya  (BFaz:  Assz. 
>!!•■. I.  Mog  nem  pirult  eborczája  ^l^ázm:  Kai.  397.  Kr.i  Kb 
oiczával :  Inipiuienter  C-'^-'-  Ki).  Hojjy  ha  az  oboiczAjn  szem- 
telen játékos  valami  lágy  dolgot  mond :  siipiid  inolle  a  cvnaedo 
profertnr  (Prág:  Serk.  961). 

vendóg-area:  (lárva;  larve].  Tsak  nem  mindin  viHuk  talál 
matránaiv  vcndég-ai-tzát  (l'"al:NU.  SSiii. 

Arccal :  prouus  C.  faiie  teniis  iLV.  in  faciem,  t'acie  obvorsa 
PP.  [mit  dem  angesidit,]  mit  entgegengekehrtem  gesiclit  PP. 
Arczal  felfordulok :  snpinor  C.  Artzalfo! ;  resnpinas ;  der  auf 
dem  rikken  liegt  Artzal  lehaylando :  prouu.s ;  vor  sich  geneigt 
odei-  hangend  >L\.  Aiczal  leboralt :  teniuus ;  gebückt  PP.  Ata 
isteuec  elíitte  arcai  leesenec  (TelC.  170).  Irigy,  félénk ;  Artzal 
penig  fekete  vagy  kéc  szinfl  (Cis.  F4).  Cliarikles  jö  artzal 
reám  sietségben  (Gyöngy:  Char.  131). 

Arcul  {arcél  NagyszC.  385.  archd  Mai-gL.  25.  arrAyícLapas 
Pesti :  Nom.  6.  MF.  arczul  WeszpC.  75.  orad  53,  72.  urchd 
MargL.  165.  orctol  CzecbC.  3.  oriztiX  Diai.  118):  1)  facie  tenus 
MA.  mit  dem  angesicbt).  Te  archul  telTes  zep  pyros  valal 
(PeerC.  318).  Megh  kezde  vnink  arczúl  halványodni  (Poenit 
59).  Personam  non  faciem  gerit :  vagyon  ortzáia,  de  i  út  arczi'il 
(Decsi:Adag.  259).  ArczúI  nem  igen  szép  ember  (Prág:  Serk. 
253).  8)  [obviam ;  enigegen).  Az  ogh  ellenspg  arcliwl  reani 
jh6  (TelC.  3051  gidóc  ellen  arczúl  őket  állata  (Görcs  :Máty.  90). 
Az  szel  arczul  fuy  (Sylv :  UT.  23).  Arcziíl  talála  egy  fo  gSrő- 
g5t  (Huszti:  Aen.  9).  Forduly  ortzul  istenedhez  (Diai.  118).  Oly 
súlyos  életre  kötelezik  .íz  embereket,  mely  az  természet  indú- 
latival  arczúl  viaskodik  (Pázni:  Kai.  651.  Mikó  uram  sem  vévé 
el  a  lovat,  hanem  arczi'd  visszaküldé  a  tefterdárra  (ErdTörtAd. 
n.l75X 
'  [Szólá-sok.]  A r t z u Ic z a p n i :  alapam  mpingere,  einem  einen 
backenstreich  oder  maiilschelle  vensetzen.  Arczúl-veröm :  cola- 
phizo  SLA.  Ha  ky  arczivl  vér :  si  quis  in  faciem  vos  caedit 
(ÉrdyC.  92).  Orezamat  arcél  vereek  (XagyszC.  19.  35).  Kezde 
margit  azzont  archel  verny  az  moslék  vizzel  (MargL.  25,  16.5). 
Ha  ky  arczvvl  ytendy  yob  arczadat,  tarcz  hwneky  az  ma.sodikat 
es  (JordC.  368).  Arczul  itik  (TihC.  24).  Az  ki  aiczul  czajiaiid 
ivedet  az  te  iob  orczad  felöl  (Fél :  Bibi.  7).  A  deresen  a  r  c  z  ú  1- 
fekve  (Fal:  NE.  46).  Arczúl  le  burúlánac:  mentes 
in  fecies  suas  (Kár:  Bibi.  L96).  Ai-tzul  leborult:  cernuus  MA. 
Le  esseek  arczwl  az  fűidre :  curvatus  est  pronus  in  ter- 
ram  (JordC.  73,  441).  A  vizbe  arczel  be  esseek  (WinklC.  167). 
Arczwl  pSkee  (ÉrdyC.  525).  Ali  bahiaii  isteneiket  mind 
orczel  p5kd5se  (DebrC.  10).  Hagya  az  frátereknek  az  prior, 
hogha  meg  teeme,  orcheel  rea  pevkneek  iDomC.  303).  Or- 
ezamat undoc  ha^apalasoccal  arcél   hagapalaac  (NagyszC.  17). 

Arculat,  arcélat  (arczHlat  ExPrinc.  161.  arízolal  Com: 
Vest.  151.  nrfznlat '  Fal:  Vers.  862.  orczálat  GKat:  Titk.  437. 
GKat:  Válts.  1.246.  piros  orí-ccíaíjt  Prág:  Serk.  71.  oríseí«<  Megy: 
Bayl.  129):  vultus;  antlitz  Com:  V^est  151.  Két  arczulatú:  bi- 
firons  MA.  Szép  arczelatu  ábrázattal  vala  (Mel:Sam.  36).  Min- 
den arczelattyabol  dihíisseg  nez  vala  ki :  in  facie  voltuqne  ve- 
cordia  inerat  (Decsi:Sal!C.  12).  Arczulattyát  fel  az  czillagoc 
felé  fordítsa  (MA: Tan.  172,  1265).  Nem  értem  az  6  köJsS 
artzélattyát  vagy  ábrázattyát  (Pós:  Igazs.  IL66I.  Ez  paraszt  em- 
ber kisded  arczelatu  volt  'Prág:  Serk.  673).  Otsmány  ai-tzélattya 
(Czegl:  Japh.  16). 

Orcácska  :  vulticulus;  angesichtiein  MA.  Piros  orczácskáján 
csaknem  haáad  az   bör  (Thaly:VÉ.  U.230). 

Orcás:  [pudicas,  honestus;  austandig,  elu-enhaft].  Bizony 
egy  orczás  mezei  ember-is  fíil   nem   vennéie  ez   féle    kuarczot 


(Zvon:  PázmP.  72).  Nem  kitsiiiy  kuhi  volna  iiyilva  orcziLS  ember- 
nek, inidSn  ollyan  álnok.ság  tapasztaltatik  kezében  (GKat:  Titk. 
302). 

Orcátlan,  arcátlan  (m-rzalaltm  l'érsi:  Ago.st.  98b):  impu- 
deiLS,  impndicus,  inverecimdus  C.  unveischanit;  arcz;itlaiiul : 
inipudentcr,  impudice ;  unverscliamter  weise  MA.  Az  W'r  kwld 
tereád  orczátlaii  népet:  gentem  procacissimam  (Helt:  Bibi.  I. 
Zzz4).  Orczátlanul  hazud  (Pázm:  Kai.  188).  I^eanzonak  orczat- 
lan  tanczxilasa  (Decsi:  Préd.  54).  Orczátlau  merészség  (Zvon: 
Poíit.  L49i:i).  Eredgy  orczátlan  dongó  légy  (MatkiJ:  BCsák.  243). 
Ha  vakmerfiuek  es  vgyan  orczátlauok  nem  akartok  lenni  (Bal : 
CsLsk.    196). 

Orcátlankod-ik :  [impudens  sum;  sich  miverscliUmt  be- 
nebmenj.  Nem  kísztlek  re;i,  hogy  rongyban  s  foltos  toldalékok- 
ban orizátlankodjál  (Fal:  NE.  30). 

Orcátlanság :  impudentia,  inverecundia  C.  impudicitia  MA. 
[unver.sch;imtheit].  Szemtelen  orczátlanságoc  (Com:  Jan.  183). 

Orcáz  :  1)  [tego;  maskiren].  Nem  tudják,  rabsiiggal  orczá- 
zott  hogy  kincse,  béburitva  fek.szik  alatta  belincse  (Ben:Ritm. 
112.  Ml''i.  S)  probro  afficio,  confmido  MA.  [objnrgo;  schelteu]. 
Orezáznac  idegen  baratinc  ezt  erdemlec  mi  nagy  búneinc 
(Boni:  Ének.  199).  Orczázá  a  phariseusokat  az  istentelenségrül 
(Tel:Evaiig.  1.43).  Fedgyéc,  inchec,  orczázac  (Mon:  KépT.  II). 
Sziuemnec  reytec  belei  orczasnac  es  fednec  engemet  (Pécsi: 
Ágost  4).  Nagy  panaszolkodá-ssal  orczázza  Luther  az  6  esze- 
veszett nyájának  istentelenségét  (Pázm:  Kai.  154.  Ortzázza  régi 
paj-társa  (Czegl:  BDorg.  Cinil.).  Orczázó  Írások,  orczázó  versek 
(Fal:Jegyz.  935). 

még-orcáz :  [corripio,  convicior ;  ausschelten].  Megpii'on- 
gattac  es  megorczazzak  ftket  (Tel :  Evaug.  L353).  KSnnyeu  meg- 
orczázuau  őtet  monda  neki  (EsztT:  IgAiiy.  399). 

Orcázás :  [convicium  ;  das  schelten].  Hasznos  tanétásra, 
feddésre,  orczazasra  (Mon:  KépT.  L  Pécsi:  SzűzK.  10).  Hogha 
nem  erdemlic  az  dichiretet,  orczázást  es  pironkodast  szenued- 
gyenec  (161).  Ezt  az  feddést  és  orczázást  nagy  békével  elt\'ÍTÍc 
íZvon:Post.  1816). 

ARÉNA,  ÁJUENA:  [calculus;  steiiikiankheit].  Arénában 
lenni :  *labűrare  ex  reiiibus  PPBI.  Az  6  pora  [a  klári.sé|  jó  a 
vesék  és  a  hólyag  arénájára  is  (AtDsere :  Enc.  252).  Veséjekben, 
holyagjokban  szenvedik  az  arénának,  vagy  apró  kővecskeknek 
faidalmat  (Hall:  Paizs.  443.  Zvon:  Post.  1.314). 

Árénás  :  [calculosus ;  mit  der  steinkrankheit  behaflet].  A 
.szilva  fabol  ki  folyó  enyv  az  árénásokn.ak  sokat  használ  (ACsere: 
Enc.  227) 

ÁRETTDA  :  [conductio,  redemptio,)  arenda ;  pachtung  Már- 
ton lat.  szót  U.1765.  *Árendába  adni:  mancipare,  alicui  mancipio 
dare  cpiidpiam  MA.  Az  dezmath  .senkynek  nem  adtwiik  arenda- 
ban  ez  eztendeoben  (RMNy.  11175).  Eleket  az  ő  országoknak 
vámos  adójokat  féltik  az  ftikar  arendával  birő  pápista  papok 
(Toln:Viga.szt  207). 

Árendál :  [mancipio  do,]  arendo ;  pachteu,  in  pacht  gebén 
oder  nehmeii  Márton  lat.  szót.  n.l765.  Fiskális  jószágokat 
tekintetes  tanács  árendába  fogja  bocsátani,  uramnak  kedve  volna 
sztiecsinyi  dominiumot  árendálni  (LevT.  11412).  A  kiuec  rétec 
ái'endáltatnac :  cui  fuiidi  locaiitm-  (C<im:  Jan,  72.  Gér:KárCs. 
rV.334). 

még-árendál.  Valamit  meg-árendáló :  redemtor  PPBI. 

Árendás:  manceps  Com:  Jan.  72.  arendator;  pachter,  Mái'- 
ton  lat.  szót  n.1765. 

ÁEÍISTOM  (artslum  Haz.  1.299):  arestum,  custodia  PP. 
[arrest[.  Magamat  ártatlan  arestomba  vetettének  (Ács:  BHal. 
Előb.  11).  Arestomba  tétetlec  (Warm:  Gaz.  181).  Vetik  6tet 
arestomban  (Gyöngy:  KJ.  104.  Gér:  KáiCs.  IV.  575). 

8* 


119 


Ari*>tAi.  ákmAs 


A  UN  V  í;k-  hk-Arnyékoz 


12<) 


ÁKÉSTÁIj  (niegáriííá/á»  Tlialy:  A()h1.  II.411I).  me;;  árislál 
Vajda:  Krl'szt.  1500):  (iu  custodiam  <lo;  gefaiigeii  nelimoii).  Fog- 
ták, áreotálták,  vitték  urainkat,  minket  iild.'fetenek  (Tlialy :  Adal. 
1.100). 

meg-áréstál :  cv  Az  ketek  vámosa  az  én  szegény  emberim- 
nek borait  mdgarestalta  (LevT.  11.195).  Megarestálta  1/njai 
uraraékot  (híikOy:  Ijüv.  196). 

megáre8tálá.8  :  (cdiiiiiroliensi"  ;  gefangeimehminig].  Sok  ár- 
tatlan urak:iak  megárlstálása,  országok  törvénnyé  ellen  javak 
foglalása  (Thaly:  Adal.  IL40b). 

ÁRGU ÁL :  [di.stcpto,  disjmto ;  stroiten,  di-simtireu).  Ezen- 
képpen argiialnak  vala  (ÉrdyC.  R62b).  Arguáló  be.széd  íMel: 
Jób.  77.. 

Árguálaa  :  [disipptatio;  wortstreit).  Kyrewl  sok  veelekSdee- 
s5k  vannak  dudorok  közút ;  de  niynd  liatlra  liagywan  az  sok 
argnalas"jkat  veegyewnk  byzon  wlat  élénkben  (ÉrdyC.  41).  Hogy 
lassaak  az  dyspwtalast  es  yly  erews  argwalast  (ÉrsC.  482b). 

Argolód-ik :  (dispnto :  streiten].  A  melly  ellen  igen  bolon- 
dul árgol'idik  és  furtélyoskodik  (GKat:  Válts.  11.757). 

ÁBXA :  [ariej.  Kgy  gyermeket  tartott  a  .szamara  mellett, 
ennek  egy  éneket  megtanulni  kellett;  az  áriának  6  volt  ének- 
lője (Gvad:RP.  26). 

ÁRKOS,  AKKUS  :  plagula  Sí.  Árkos  papiros :  bogén 
papier,  Ailánii:Spr.  Minden  árkus  papirusljan  1  Mel :  SzJán.  563. 
RMNy.  III.S8).  Etfgyneliany  árkos  i«piro3  (Hal:  Epin.  1.  Sall: 
Viir.  EWb.  3).  Hetven  árku.sb<5l  álló  kSnyv  (Illyef:  BCsTonip. 
45).  A  papiros  foliosonként  (árcusonként  adattatik  el  (Omi: 
Jan.  155). 

Armada  :  exercItasSI.  larmee].  Sánczbeli  armada  (Pázm: 
Ijev.  1.57.  Kr.  Zrínyi  11.181.  llikGy:  I.«v.  242).  Az  német  arma- 
dát Bécs  alá  kergettük  (ThalyrAdal.  H.HL  351). 

ÁRBIÁIjIS  :  literae  armales  Kr.  [adolsbrief].  Az  íires  liordi) 
kong.T.",  és  t!szt«rlián  termett  gabona  ff),  pbari.saeu<<i  kérkedség- 
i.ek  jeles  czimerei ;  nem-is  lészen  azok  nélkül  ékes  ármállsod 
(Matkó:  I5(Wik.  121).  Melly  drága  kénts  legyen  [a  szabadság), 
en-is  ármáli.s.sát,  s  araimyajért  jassát  nem  érkezem  fejteni  (Ben: 
Ritm.  104,  Tlialy:  VÉ.  11.378). 

ÁrmáHsos.  *Armáli.soa  nemes  ember:  nobilis  scutatus  PP. 
[edelniann  oline  giiterdonationj. 

Ármálista.  Czímeres,  diplomás  nemes  ember,  ein  edelmann 
olme  sc'benkung  oder  gUterdunaüon :  *armalista  Márton  lat 
szót  n.1765.  Tekéntetes  fS-ffi  rendek,  jószága',  és  armalista,  ne- 
messi  Statusok  (Biró:Pré(i  18). 

[ÁRMÁNY.  Vö.  Nyr.  XVII.  87,  133). 

Ármájiyos  :  [improbas,  pravus ;  lasterliaft,  gottlos)  Az  igaz 
liittíl  elszakadt  ármányos  eretnekségre  nem  vetemedtünk  (C«úzi: 
Sip.  74).  Templomid  magának  vála-sztott  sziviinkb/>l  ámíányosan 
kiftzzük,  kirekesztjük  (Csúzi:  Tromb.  94i.  Egy  pont,  valamit  élünk, 
s  mégis  ezt  nem  akarjuk  igazán  és  0fal.i.s,  szaggatás  nélkül 
istenünknek  szentelni,  de  majd  egészen  fene  elleaségünknek  a 
pokolbéli  sátánnak,  ánnányiw  szaggatással  adjuk  (171).  Pogány- 
nyal i-zimboráló,  (irdSggel   syövetkezS   ármányos   pribék   (479). 

ÁRMAS:  I)  [lictor;  liiLscIier).  Armassunkat  kwidettek  es 
fog\va  ide  liozattuk  es  me^hbwiilettek  es  nukstanis  tíimlecbben 
wannak  (RMNy.  III 93 1.  Fenyeget<V/.ésck,  aniuil  inkább  liódol 
tatások,  se  ámíások  ne  legyének  (Monlrók.  MIL41S,  419).  S) 
Utro  PP.  friiuber).  A  pribékeket  és  ármásokat  s  egyéb  i'zégé- 
res  vétkekben  éli  latrokat  is,  ez  után  a  faluknak  laki«i  ne 
lappangtassiik  (CompC'onst.  III.14.  1.  02.  MF 1  „Ebeni  István 
kolos\ármegyei  fflispiin  iastnutiójábím  is  ( li;57.i  az  jinnások 
tolvajokat  jelentnek  (Benkrt,  in  Spec  Transylv.i"  (Tudom;inyt;ir 
1835.  V.156). 


ÁRNYÉK  i.ir/.yi  RMXy.  11147.  Frank:  HaszuK.  66.  urnti 
LevT.  lJ6')i:  I)  unibra  C  [.scliatten).  I'romontorium  quod  voca- 
tur  Aniykmal  (szílíliegy  1275.  CodDipl.  V.2.  287)  Nabudiodo 
uozor  améka  alat :  sub  umbra  N.  iBécsiC.  98).  Halai  aríiéka 
nac  vidékiljen  íMUnchC.  19,  78).  Az  balal  amyeka  alat  ylSk : 
sedentes  in  regioné  umbrae  mortis  íJordC.  363,  833;  Yegyeketli 
adok  ez  felden,  tyzet  es  fysthnek  arnyekath  (711).  Mikepen  az 
arnic  avag  az  fyzt  el  mvlic  (DebrC  245,  CornC.  281).  Zar- 
nyadnak  aniyeka  alatt  (PozsC.  0).  Feíies  k6d  an'iekba  véve 
íket:  uubes  Uicida  obumbravit  eos  (UObrC.  496).  Annap  fenfw 
aríieka  elnmlie  (NagyszC.  120).  Az  keresztyénségnek  seugéjét 
ki  kötelezte  arra,  liogy  el  adgya  jíJszágát,  és  az  apostolok  lábá- 
lioz  vigye  az  árrát?  Hogy  az  ap<JStolük  árnyékára  ki  tegyék 
betegeket?  (Pázm:  Kai.  483).  Szelős  árnyékban  elejl)en  tfinék- 
Cupido  (Zrínyi:  A.Syr.  212).  Adsz  nyáron  .szi'p  czipnis  árnyé 
kokat  (Ziínyi.  I.48i.  Anyám  mikor  hoza  világra,  ez  bfinnel  tőit 
árnyék  hazámra  (Rim:Ének.  289).  Ez  hazugságának-is  a' szent 
Írásban  kere.sne  árnyékot  (Matkó :  BCsák.  386i  A  képíró  árnyé- 
kot formál,  liogy  a  festékek  fényesbek  legyenek  (Illy:  Préd. 
1.242).  S)  umbraiidum  C.  (bütte).  Alknta  maganao  arúekot 
(BécsíC.  244).  Megkezeitetic  az  amec  avagy  a  .sátor  (261).  S) 
(adumbratio;  umriss  abliild).  Rwiidedíii  tanjtli  zeutli  Pal 
mjiidezfele  megli  yrtli  dolgoknak  aniyekvtli  (Komj:  SzPál  29).  Az 
kSzbe  iaronac  emlékezete,  nagy  homályoson  amyec  alatt  so«' 
fele  példázatban  volt  (Born:  I'i-éd.  321).  Ceremóniái-  k'ivetke- 
zíndS  dolgoknac  árnyéki  voltac  (MA: Bibi.  L169).  Az  mennyei 
Canaanivic  fTildere  liéviszem,  az  mellyneo  ez  ffildi  tartomány 
(■zac  ké|)e  és  ániyéka  (MA :  Stult  137).  Az  Moyses  könyvei 
után,  nem  adatott  uj  tudomány,  hanem  csak  az  ő  írásának,  éí 
ániyékinak  magyarázattya  (Pázm:  Kai.  491).  El  muluau  az 
peldazatoknac  aniyeki,  az  vy  testameutomnac  testet,  allattyat, 
es  igassagat  íelen  valonac  lenni  mutattyac  (EsztT:  IgAiiy.  133). 

[Szólások.]  Ennek  az  épfiletnek  méltósága  a  mi  mestersé- 
geinknek minden  dil.s/í.ségét  fellyfll-múllya :  árnyékába  sem 
é  rü  nk  i^Inln:  JEpül.  291).  Mégá  r  ny  é  k  át  sem  ismerte: 
ne  unibi  am  quidem  ojus  novit  (üecsi :  Adag  70).  Árnyékától 
fiílni  (.35).  Nem  íed  5ís  meg  árnyékától  (1.52,  236).  Árnyé- 
kon kapdosó  ember  (Sall :  Vár  07).  Ritkán  kél  asztalaiul 
elSbb,  hogysem  megeríltetvén  természetit,  kételen  legyen  véle, 
hogy  árnyékra  térjen  (Fal :  NE.  7). 

nyúl-ámyók :  corrada,  silvestris  asparagus  C.  spargus, 
spárga,  a.sparagua  M.\.  comida,  s|iárgafö  PPBl.  [spargel).  Igeu 
íó  páréban  mig  \vy  mint  a  nyularnyeka  (Mel :  Herb.  48). 

Árnyékol :  (obimibro;  besch.itten).  O  vallaiual  aniekl  te 
neked :  scai>idLs  suLs  obumbrabit  tibi  (AporC.  50). 

Árnyékos:  1)  imibro.siLs  umbraticus  C.  [achattíg].  Aniyé- 
kos  hely:  aestiva;  sommerhaus  C  8)  [adumbratus;  srhatten- 
hafi,  scheinbarj.  Van  nékik-Ls  teremtésre  való  valamely  árnyé- 
kos hatalmok  (RendÉl.  C7i.  S)  [liguratas,  symbolicus;  bildlich). 
A  szent  irás  világas  szókkal  megmagyar;izza  efféle  árnyékos 
mondásokat  (Piizm :  Kai.  839.  MF'.).  Ennek  csak  árnyékos  jele 
ált.d-is  az  igértetett  neki  (Bíró: Préd  120). 

Árnyékoz :  1)  umbro,  ímimbro  MA.  [beschatten].  V  vál- 
laival aríiekoz  neked:  scapnlis  síüs  obumbrabit  tibi  (DöbrC. 
154).  Sí)  adumbro  C.  [bildlich  andeuten).  Peldazo  es  árnyékozó 
dolgok  (Horn: JWd.  26).  Az  regi  jieldac,  kic  az  Cliristus  k&zbe 
iaras:it  arnyekoztac  (322).  Ez  után  immár,  elhadgya  az  árnyé- 
kozó lia.sonlato.ssjigokat  (Pázm:!*!^  644,  Pázni:  Kai.  408): 
Mégh  a  reglii  romaiak  is,  amaz  ő  korosként  égluS  tiWikkel, 
íUTiyékoszták  ;iz  iH^>klott  (l/p:rTük.  I.2í',  249).  .\i  aiiya-esenl- 
egyhaz  a  szent  ínisokUui  külúmb-ki'iU'imb  hasoidatusságok  által 
árnyekir/.tatoí  (Mad;Evang.   182i. 

be-ámyékoz :  umbro,  iimmbro,  obimibro,  prauumbro  C. 
ínopaco  l'PBl.  [beschatten). 


121 


meg-Aknyékoz^ki^Arkoi, 


ki-Akkoi.— Ártalmas 


122 


még-ámyékoz :  I )  irminbro,  obumbro  MA.  [b«jsebatteuj. 
Mén  arneekoü  tOf;tn'<iet :  obnmbraliit  tibi  (.lordC.  518).  Az  fel- 
segiVsiiek  erei  aniikoztatik  inegli  te  benned:  virtus  altisami 
obnmbrabit  tibi  (TibC.  32i.  l'elsOKbi'is  i.stennek  hatalniassafja 
megb  aniekoz  tliPKliedeth  (WinkK;.  277.  lIelt:LT.  04.  Fél: 
Bibi.  ŰSi.  8)  [adnnibro;  bildlicb  andenten,  im  nniriss  entwer- 
fen).  Midin  az  kepiro  az  emberi  te-stnek  kejiet  irnia  akaria, 
minec  előtte  tellye.ssí^peel  mocabrazta^sec  annak  előtte  liom.á- 
lyosan  megámvékozza  iMun:  KépT.  i5iii.  A  termé.szet  nipgár- 
nvókiiata  i;;  fiilláni.n<l;'i.st,  Ker:Prí<l.  öI4i. 

Ámyókozás  :  I )  [nnibra ;  .schatten].  Árnvókozáf  a  kép- 
irá.'iban:  *nnibra  pictornni  PPBI.  Az  njaar  fa  kjkneU  ar 
nyekozasok  hy\vontSzeesre  nagy  kedwet  teeznek  eml>ereknek 
yeIe\v.seHl  bew  ydewn  (ÉrdyC.  470b).  Az  Maria  lót  az  sz.  lelek- 
nec  amiekoza.sabol  (Fél: Tan.  44).  Minden  kiilsS  niap-nélkűl 
szent  lélek  ániyékozil'iálx'i!  születik  (Pázm:Préd.  103).  2)  ad- 
umbratio  C.  [bild,  allegorie).  Moses  áldozatai  czac  árnyékozásoc 
voltanao,  é.s  jiéldaznioe  kellett  az  keresztfán  való  áldozatot 
(MA:Scult.  506,  Pázni:  I^réd.  lOlSi.  A  ceremóniátoknak  min- 
den ámyékozasi  és  ábrázolási  megerossétetnek  ÍMHg:TOzl 
107).  Valamint  világ  kezdetétül  fo^Ta,  példákban,  és  ániyéko 
zásokban,  i'igy  niái"  világ  végezettéig  igaz  valóságban  áldoztatik 
(Biró:  Ángy.  187). 

Árnyékozó.  ,,Topiarium  :  leuel  zeneeike,  zflld  ágból  tsinált 
famekozó"  [így]  C.  nmbracubim  Káldi:Bibl.  34,  19. 

Arnyékz-ik :  [umbram  praebeo ;  schatten  spenden,  sich 
schattig  wölben].  Szép  terepék  [így]  hársfa  ámyékzott  jfeletta 
(Gvad:Orsz.  109). 

ÁROK  (árut):  fovea  C.  fossa  MA.  addnctns,  ostrom-i'it 
PPBI.  [graben].  Anikfee  n055.  Jem.).  Arukscegui  (1067.  Wenzel 
L24).  Aqua  kesekun  jnxta  aruch  (1075.  Knauz).  Ad  sabulosum 
munimentum,  qui  [?]  nílgo  dicitnr  hnmueh  aruk  (1086.  Mon. 
Okm  YL^i.  MF.i  Anik,  Anikhatar:  méta  (1228.  Czinár). 
Usque  ad  unum  fossatum  et  foveam  anikhat  dictum  (1250. 
Wenzel  VIL315).  Locus  qui  aruk  vocatur  (1269.  CodPatr.  1.40). 
KenSl  veznek  ellenseghyd  árokkal :  valló  (.JordC.  597).  Ez  a 
czersz  arokiat  meg  vy1ta  (Szék:Krón.  139.  MF.;.  Erísíti  liant- 
tal,  töltésekkel,  árkokkal  iMnn:Irók.  1^86,  Káldi:Bilil.  316J. 
A  gonosz  fejedelem  árokra  viszi  alattavalóit  (Pázni:  Préd.  182). 
Az  ki  ott  nem  kell,  küldjék  Szamosujvána,  hadd  ás.sák  az 
árkot  íRákGy:Lev.  166).  Eliból  is  ittam  én,  de  t.sak  egy  po- 
hárkát, többivel  i5  mosta  torka  száraz  árkát  (Gvad:RP.  69). 

[Közmondások].  Valaky  árkot  aas  6  attya  fyanak  alaya,  6n- 
nenmagha  asyk  belee  (Ér.sC.  215b).  Héj  bezzeg  nagy  árkot 
ásál  magadnak,  nagy  ennek    az   szökollíje   íPázm:5Lev.  116). 

határ-árok  :  [fos.sa  metalis ;  grenzgraben].  Határ  árkot  tsi- 
nálni:  huniuni  *signare  limité  PPBI. 

sájic-árok :  [vallum;  schanzgrabenj.  Sáncz-árokhoz  való: 
valiaris  C.  Hol  kapuit,  hol  sancz  árkait,  rontattia  algyuual 
(Lép:FTük.  55). 

víz-árok :  incile  PPBI.  [wassergraben,  kanál].  Azok  környül 
mély  nzárkot  vettetett  (Monlrók.  111159,  Káldi:Préd.  88.  Kr.). 
Víz  arokia  (Zn'nyi  I.174i. 

Arkocska:  [tossa  parva;  kleiner  graben].  Viz  eresztő 
árkocskác  (C'om;Jan.  115). 

Árkol :  valló,  convallo  Kr.  [verschanzen]. 

be-árkol :  fossam  obduco,  fossa  secludo  MA.  [mit  einem  gra- 
ben umgeben,  verschanzen].  Bé-árkolni  a  kapukat :  *praefodere 
portás  PPBI.  Kerítsed  és  ái-kold-bé.  lelkemben  hintet  gaboná- 
dat (Pázm:  Imáds.  151).  Minketis  az  vr  isten,  mint  valamely 
szép   sz6!6t  bé  gyepeit  és  bé  árkolt  (■Pázm:KaI.  11.  110.    498). 

el-árkol :  [praecludo ;  durch  einen  graben  ab.schlies.seii,  ein- 
dammen].  El-árkolni :  excitare  *incilia  PPBI.  A  calvinus  határozá- 
sát jól  meg  kell  róni,  hogy  a  csavargások  elárkoltassanak  (Pós: 
Igazs.  L32UJ 


ki-árkol :  [derivo ;  ableiten].  Az  folyóvíz  az  niezSket  ön- 
töző ot  lakosoktol  ki  arknitatik :  ab  accolis  rigantibus  carpltur 
(Forró:  Curt.  493), 

környül-árkol :  ciri-nnivallo,  obvallo  ('.  [mit  einem  gra- 
l>en  umgeben,  verschanzen]. 

még-árkol :  convallo  C.  obvallo  MA.  [mit  einem  graben 
unigel)en],  A  .szekereckel  meg  kellene  erősíteni  a  tálxirt,  é.s 
meg  kellene  a.szt  áikolní  iHeIt:Krón,  93), 

Árkolás:  scrobs  C,  [graben].  Folyamat  árkolása:  diacopi  C. 
^'iz  árkolás :  aquagium,  viz  vétel  PPBI,  Cynis  az  folyóvizet 
360  szaliadék  árkolá.sokra  vőtte  és  bocsátotta  (MA:.SB,  249). 
A  vadász  a  vermekre,  é.s  árkolásokra  csalogaltatott  vadakat 
meg  fogia  (Com:Jan.  80). 

AE.OM1A  (aromatíickal :  aromatibus  BécsiC.  52) :  [aroma]. 
Meg  mutata  aromáit  és  drága  kenetit  (Helt :  Bibi.  IV.65).  Gy8- 
kercckel,  aromackal  lfi.stílfi:  celura  (MA:  Bibi.  Magy.  2). 

ÁRPA:  1)  hordeum  C.  gerste,  Adámí:8pi-,  Hat  rend  ka- 
Iá.szu  árjia :  hexa.stichnm  MAI,  Aqiatarló  (^1323,  Nyi-,  XVI,  131). 
Midőn  az  arjiac  (hordea)  előzer  arattatnakuala  (BécsiC,  3,  5, 
ISI,  ErdjC  509b).  Igertúnk  het  mut  huzat,  egi  niut  arpat 
(RMXy,  n,83,  Helt:  Bibi,  rFf4,  Kár:  Bibi,  1165),  Árpa,  köles 
(Mon:  Ápol.  14).  Árpájért,  búzájért  attiink  4  ft,  íMoiiTME  L128). 
2)  Ember  szeme  liaján  tennó  árjia,  szonien  való  kelés :  crithe, 
chaluxium  PPBI,  geschwar  an  den  augenlidem  Adámi:Spr, 
[trcrstenkorii], 

hegyi-árpa :  amplicaustis  MA,  berggerste  I'P.  (Hegyen 
termő  ;iri)a  C), 

Árpás :  hordearius  MA, 

1.  ÁRT:  noceo  C.  ofíicio  MA.  [schaden].  Ártó:  nocuus  C, 
Fegyuereiíek  sem  arthatnakuala  az  farkasnak  fogay  ellen :  iiec 
armati  valebant  (EhrC,  146,  148),  Sonha  nem  ártottam  az  em- 
bémec  (BécsiC,  33,  75),  Myre  ártotok  egymásnak?:  cur  alii 
alios  ínjuria  aflficitis?  (JordC,  728,  928),  Vram  ítíld  engem  ar- 
tokot :  nocentes  me  (DöbrC.  83),  Semmit  nektek  nem  art 
(DomC,  48),  Hogh  az  ai-to  genyerősegőketh  el  tauoztathassam 
(\VíiiklC,  2391,  Belől  soha  vele  ne  elv  mert  ártaz  vele  (Mel: 
Herb.  64),  Volna  hatalmom  rea,  hogy  arthalnéc  tflnektec :  valet 
maniLs  mca  reddeie  tibi  makim  (Helt:  Bibi,  I.P2).  Elűzvén  ár 
tóit,  meg  tér  barlangiában  (Zrínyi  1,188),  Az  igaz  emliereknek 
kedveskedni  nem  ártana  (RákGy :  I>ev.  164).  Nem  árt,  hogy 
rözgüWdik  kegyelmetek  (TörtT.  VIIL  180). 

még-árt:  [nocet;  es  schadet].  Megárt  az  te  néked:  tibi  id 
niale  vertet  PP,  A  ki  kevéshez  szokott,  aiiuak  megárt  a  sok 
eledel  (FaI:UE,  417), 

Ártalom :  nocumeutum  MA.  íncomniodatio  C.  [schaden, 
schadigung].  Ártalom  nélkül  való :  innoxius.  Ártalomra  vagyok : 
ofticío  C,  Az  ő  nyelne  alatt  áitalom  és  álnokság  (Kár:  Bibi. 
1.542),  Az  káromlás  mellett  ártalomra  való  gonoz  igiekezet 
vagion  (Fél: Tan,  209).  Mi  ártalmára  lenne  az  anya.szentegy- 
haznac  ?  (Mon :  Ápol,  30),  Ha  az  heasegre  heu  termezető  oraos- 
sagot  chynalnak  az  is  ártalom  (Frank:  HasziiK,  38),  Az  vipera 
kígyót  kézzel  felveszi  minden  ártalom  nélkől  (MA:Bibl,  r\'.13ö). 
Barátság,  ártalom  itszve  nem  férhetnek  (Zrínyi  L104). 

Ártalmas  :  noceiis,  nocuus,  noxius,  sous  C.  [schadlich,  schiil- 
dig],  Ogad  magadat,  liog  te  zadbol  ki  ne  íarolanac  ártal- 
mas auag  ártandó  bezedec  (VitkC,  42,  VirgC.  133,  139),  Ártal- 
mas kiuan.s,igok:  nociva  (Fél:  Bibi,  11,114).  Sokszor  ártalmas  azt 
jelenteni,  hogy  némelly  vétkek  eláradtak  (Pázm:  Préd.  c2). 
Szőlejéről  az  ártalmas  ve-szszőket  le-vagdalta  Í26).  Ha  a  fiu  az 
ő  .szüleire  ártalmas  kezet  vet :  sí  in  parentes  manus  víolentas 
injecerit  r\'er:  Verh.  1,52,  MF,  i.  Nem  alhat  meg  az  istennek 
igazságával,  hogy  az  ártatlan  szenyvedgyen  az  ártalmasért  (Pós : 
Igazs,  II,253i. 


123 


Artalmaskodik   l'  Airr 


Kt>ÁKT    ÁK\'ÁCSKA 


121 


Ártalmaskod-ik :  [iiocecj;  sdiadeii].  Klinnynb' vHlaini  iuaz- 
3á(ítalaiL<;ígi,'al  ártalniaskodni,  liuíy  sem  a  reá  érkezA  Kalyitóbul 
kifesehii  il-'al:  NU.  2S7i. 

Ártalmasság :  noxia,  noxa,  udcuinentuni  MA.  [schiidlic-h- 
keit|.  .Szerok'in  (jeijesztő  nii-reK,  iiu'is  Konoszság,  —  az  oly;uiok- 
baii  vaii  sok  ártalnmsság  (GyöiiKy:  Cliar.  llll. 

Ártandó:  [uoceiw,  uoxiim;  scliiidlich).  Ártalmas  aiiaj;  ár- 
tandó liezedee  (VitkC.  41).  Meg  néí  sertessem  mérges  artaiido 
allatoktliwl  (PeerC.  255).  Itelyed  meg  vram  engem  artando- 
kath:  iudiea  domine  uocentea  me  (KulcsC.  79). 

Ártandóság:  (noxia:  ."cliiidliihkeitj.  Az  een  fyam  zaiaba 
artandosíitli  nem  leletitlh :  nei:  inventus  est  dolus  in  ore  ejiis 
(WiukIC.  ÍWi.  Esnek  erós  kesurtotliben  os  ai-tliaii(lü.-iagbaii  (ÉrsC. 
211b).  Artaudo-sakokalb  kyk  id\ve.ssegbett«'l  ol  wonznak  el  tlia- 
woztassatok  (3uii). 

Ártás  (lacsio,  damnum ;  besdiiidignng,  sdiadeuj.  ífemmi  ar- 
tas  megh  ne  bantbassfin  engemet  (ThewiC.  165).  Nem  akarna 
a  magyarokna<-  áitíisára  lonni  (Helt:  KróiL  36).  Nem  lészen 
ártásimk  a  bilniik  l'ulákátúl  (Pázm:  Préd.  535).  A  világ  gyönyü- 
rüséginek  árlá.«átúl  liatalmason  Ariz  (620).  Nem  fog  áitílsodra 
esni  (Ijszlii:  Petr.  119). 

Ártatlan:  I)  Innocens,  innocnas,  Imioxiiis,  inson.s,  inmereiis 
C.  (mistlmldigj.  Ez  ártatlanokat  nem  karlioztattatocuolua  iMiincli. 
C.  35).  Artatlmi  vagyok  veretliwl:  innoc'en.s  suni  a  ."iangnine  insti 
(.íordC.  Ilfi).  Emlekeziel  az  aldot  iliasiuirol  ártatlan  lialalarol 
(W'inklC.  12(1).  Ártatlan  vérontás  (Virgt'.  12l.  Artatlanol  /.Hetek 
TibC.  74).  En  az  ew  kore.<(ítl]yl)e  tlidllye.tseggol  artliatlaii  es 
wdtthetlilen  vagyok  iKMNy.  11.2811.  Art;itlan  va^ok  ez  igaz  em- 
bernek viriben  (Sylv:  LTl'.  1.45).  Artatlanoc  ló.szunk  mi  ez  eskü- 
nőstől;  innoxii  erimas  a  inrameiito  bor  (Kár:  Bibi.  1.195).  Ártat- 
lan ver:  sanguis  iastns  lEél:  Hibl.  4K).  A  ártatlan  meghal  (Zrínyi 
II.5).  Üí)  [immiinis;  unbestliiidigt|.  Ilog  ártatlan  meíineii  el 
flt6ll5  :  ut  immnuis  ab  eo  transeat  ( 15<>i'SÍC'.  3(1).  Nyelwe  sem 
maratt  artatbm,  merth  \'t'datos  venerekokkel  itat.iak  (W'inklC 
223).  Hogy  kiiriil  fognák  .Sziget  kerületét,  néznék,  ártliatlanul 
honnan  törhetnék  Szigetet  (Zrínyi  I.1Ü6). 

Ártatlanka  :  innocentiilns  Kr.  [imsclmldigas  kiiul|.  (liall: 
Paiz.*.  281).  Az  óbe-stertíl  e  .szelíd  báránykák  [gyermekek]  grá- 
tziáni  kinyerik,  mivel  ártatlankák  ((ivad:KP.  132i. 

Ártatlanság:  I)  innocentia  C.  (unsibiddj.  Galamby  tyzla- 
.síig  es  angyaly  arbitlansag  (ElirC.  143).  Testy  lelky  tyztassagus 
artatlansaagb  (ÉidyC.  614,  21b,  71b.VirgC.  31,  3tii.  Az  igaz  el- 
vész ártatlanságában  :  a  gonosz  sokáig  él  goncsz.'yigában  (I'ázm : 
Préd.  24).  a)  (pnerítia ;  kindesalter].  Artatlansagottol  halaliglan 
megtartót  tégedet  az  alliatiitas.sagban  iKrisztL  46l.  En  szegény 
legény  voltam.  Engemet  ártatlanságomtiil  fogva  egy  gárdgyán 
neveltetett-fel  (Hall:  HHist.  11.1191 

Ártatlanságos  :  [iimotentissimus;  ganz  iniscbnldig,  makel- 
los].  Artatlan.-agu.s  colot  (ErdyC  57(Jb).  Az  istennel-  akarattyat 
konetni  kel  minden  iamborsagos,  ártatlanságos,  szentséges  es  igas- 
sagos  életben  ([)áv:KKer.  F6(. 

Ártatlanságú :  <«  Ew  artatlansagtv  testének  minden  erey 
megh  yndwianak  (ÉrsC.  28). 

Ártatos  :  |nociviis;  sclúidlichj.  15e  esnek  az  kysertedbe,  sok 
testy  kyuansagogba,  balgatagogba,  liiu-nalatlanogbjics  artatosokba : 
In  dosideria  multa  inntilia  et  nociva  (Koinj:Szl'ál.  3S1). 

Ártomás  :  [nocumentum,  damnnm  ;  schaden].  Hymenuel 
megköttetvén  egymást,  az  hamar  elválíis  tehetett  ártomást 
(Tlialy:  Adal.  I.15S). 

2.  ÁRT,  ÁT. 

|Szólá.sok.J  A  r  t  :i  n  i  ni  a  g  át  v  m  i  b  o :  .se  alicni  rei  im- 
misvere  MA.  sich  in  etwaa  ehimischen  PP.  Sem  natthya  eggynk 


magath  massyiik  akarathya  nekyl  walamy  tliyztbe  iHMNy. 
11.33).  Ne  árch  abba  magadat,  az  mire  liiuat;ilos  nem  nagy 
(TehEvang.  1.117).  Veszedelmes  dolgokba  ne  árcz  magadat 
(Decsir  Adag.  174).  Magam  tonáb  nem  atom  ez  ro-z  álliipatban, 
bizontalansjigbíin,  mert  mnlandií  jól  látom  (Adámi:  Bar  19). 
írás  magyarázásbaii  ártád  magadat  ( S'eresm :  Lev.  11)2 1.  Magát 
nMis  dolgálja  ártani  (Kisv:  Adag.  227 1.  Vallás  dolgába  ártotta 
magát  (Mik:T«rL.  239j.  Az  miliez  .semmi  kSzfinc  ninch  a  hoz 
ne  arcliuc  magnnka  t  (Tel:  Evang.  L123).  Semmy  dol- 
god ne  arrhad  az  emberhez  (AporC.  1841.  Ne  abíad  simmi 
dolgodat  az  igaz  emljőrhSz  (WeszpC.  92).  Semmi  dolgokat  azok- 
hoz a  falukhoz  no  át.sák  (Urdl'orta.  315.  MF).  Péter  azokban 
az  dolgokban  semmi  közit  nem  ártotta  (Észt :  IgAny. 
326j.  hintán  császár  5  felsége  Magy;u-országhoz  semmi  közit 
nem  ártja  (MonTME.  I11.82j.  Semmi  közömet  sem  ártolttm 
liOzzji(Gér:  KárCs.  1V.159).  En  meg  eddig  semmi  igyemet 
a  dologhoz  nem  á  toltam  (Megy:  SzAOr.  2l. 

be-árt. 

[Szi51.á.«ok.]  Nynghatatlankottat,  hogy  b  e  a  t  s  n  c  magún  i- 
ollyakba,  kikre  semmi  szük.«égiinc  nem  volna  (Bom:  Préd 
152b).  .Mindenbe  bé  ártyák  magokat  (Fal:NU.  352l. 

ÁRTÁNY:  verres,  majális  C.  [versc-hnittener  eberj.  Por- 
cus  trienni.s,  qui  Milgo  artan  dieitiu-  (1217.  Knauz).  Köuerec 
mint  artanioc  íMel:  Préd.  12(1).  Hizlaló  artaniix-  (Mel:SzJán. 
408).  Az  ártány  tfiki  mettzet  di.sznó:  majális  exsecta  sus  est 
(Com:  Jan.  43)  Bor,  buz;i  és  veri  ártány  ez  ideig  fizetésében 
járt  (TíirtT.  VIII.233i.  Szegi^t.sége  ez:  kész  jiénz  fr.  70,  2  verő 
ártány  (KecskTört.  11.73).  Ártiiny  3,  kan  1,  malaez  25  (Kadv : 
Oal.  m.359).  Ártány  liája  (Cseh:  OnK.  39).  Hizlalt  ártányok 
és  damaszok  íLipp :  C'al.  1). 

Ártány Bág:  cv  Megbotsássji  .ártáu'^ágod,  magadnak  tan-z 
dLsznosjigodat  (Zvon:  PázmP.  284). 

ARTICSÓKA  (nrlittiok  C.  drthicsik  Gyöngy:  KJ.  107. 
arcsicsóka  I.ipp:  PKert.  1.8):  st:olynios  C.  cactu.s,  *tubera  terrae 
PPBl.  [artisehoke].  Artitsoka  ffi :  scolymna  Maj :  Szót.  Majd 
nyeregig  jSn-fel  hosz-sza  virágának,  árthic.sók  miidjára  mellyel 
formáláii/ik  (Gyöngy:  KJ.  107.  Lipp:  C'al.  7). 

ÁRVA:  I)  orpllanlL^  pnpillus  C.  [waise]  Elzuegynek  aruak- 
nak  el  oztyauala  (pénzét  EbrC.  7.  BécíiC.  303.  MiinuhC.  2iil. 
JordC.  57).  Aniakat  es  illyeul'ele  zemelyeket  oltalmazna 
(M;irgl.,.  61).  Ma  .-írvaia  hagattim  (TihC.  27).  Anvanak  the 
leez  segedelme*  (KulcsC.  17).  C"  marad  én  ti'lem  árvája  (l,ovT. 
U.72).  Nem  liadlnk  titeket  aruainl  (Fél:  Bibi.  167).  Nem  hadlac 
titeket  aruan  (Mon:Apol.  11).  Nem  hagylac  tégedet  árvájul 
(MA:Scult.  3()1).  a)  viduiis.  solitarius  MF.  (verwitivet,  einsam|. 
Arvak:  viduae  (.lordC.  740).  Az  6  ioge.se  oltőzuen  g'az 
ruhába,  nagh  .siralmai  monda :  yay  énnekem,  merth  ez 
na|X)n  aniaitd  hagiattatam,  ees  Pziiegjől  marattam  (PeerC.  29). 
El  hyrvadot  lian:tttyaban,  halgát  mynt  egh  anva  óidőgh  cApMélt. 
34).  Paty  Anna  az  néhai  ngs.  Rév;ii  Ferenoz  árva  ház;«8társa 
(LevT.  1119).  Várasbeli  hívei  igen  bánkiidának,  félnek,  hogy 
Voltertül  árvává  maradnának  (KMK.  11.28).  Szé»-.si  Mária  él 
án'a  özvegy.ségl)eu  (Gyöngy:  MV.  1:  12  MF.i.  Látok  egy  árva 
virágot  (a  forrás  mellett)  ((iyöngy :  Ciip.  5.  MF). 

özvegy-árva :  [vidua ;  witwe).  Tastamentomban  néki  hagyá 
szent  ;mnyát :  nem  úgy,  mint  özvegy  áiTát,  tiitorának ;  hanem 
mint  édes  juiyát,  tiának  (Pázm:  Préd.  1391. 

Özvegy  árvaság :  [viduitas;  \vitwenstaiid|.  A  ki  Stvegy- 
árva-ságot  látott,  inkább  szánnya  az  'avegyut  s  án'ál  (Megy: 
3Jaj.  II 1681. 

Árvácska :  [orphanns ;  waisej.  ÍXaém  uram  levelét  vettem, 
isteraiük  hálát  adván  az  kd.  és  kis  árvácskának  egészségén 
(LevT.  11.277).  Méltóságos  Erdélyország  fejedelem  asszunyának 


125 


ÁRVAHODIK— MEG  ÁS 


ÁSÁS— ÁSVÁNY 


126 


leskLsebbik  árvácskája,  niéltatimi  ssse?ény  apáozája  mic  él  soror 
Eva  Kapi  (321). 

Árvahodik :  [orbiis  fio ;  ziir  waise  weideii].  Szoll,  s-nieg 
mondgja,  ki  volt,  ania  szegény  árváliodot  [ípj]  hazánknak  . .  . 
vérét  szuniiuliüzu  elleuséguek  vezére   Telekesi :  Erd.  25). 

Árváit :  [orbum  reddo ;  zur  waise  rnaclien].  Mely  na?y  bfint 
míiiielteni,  liogy  ily  bolez  leántól  goronibaiiá^'  niiat  magam 
ániái'tottani  (Illyef:  Jeplita.  35). 

[Árvájull 

el-árvájul :  [orbus  tio ;  ver^vaisen].  Gy.iniolytalanságrn  ju- 
tott s  igen  elárvájiilt  imya-szenteayházának  pyámolúl  állította 
(SzönyiNagyJ:  MáilirokKoionája,  M^^). 

Árvaság:  1)  orbitas  C.  (waisenstand].  Ezeket  [feleségét, 
gyermekit)  árvaságban  baddya  f Pázm :  Imáds.  252).  8)  .solitndo 
MA.  (viduita'!;  einsamkeit,  witwenstaiid].  Hogy  nem  unod  az 
én  ke.sei-ves  .sírá-ommal  megelegyített  nehéz  árvaságomat  (öz- 
vegységemet] ?  (LevT.  n.346l  Az  en  arva.«agomis  hogy  gyer- 
mekem nincsenek,  megntaltatik  (Fonó:  Curt.  'VH.  MF). 

ÁS :  fodio  C.  fgraben].  Ásható :  fossilis.  Ásott  verem :  fos-^a 
C.  Földbe  ásott  ház:  catogenm  PP.  Asani  otet  en  magamnae: 
födi  eara  mihi  (BécsiC.  184).  A^ot  patakot :  fodit  laoum  (XlünthC. 
95X  Asstassek  verem  a  bSnősnek  (AporC.  54).  Syrta^na  (ÉreC. 
765).  Ne  gTOchetek  magatoknak  ez  felde.wn  kynehet,  hol  a 
lopok  reya  ásnak  (Pesti:  NTest-  11).  Ha  az  vakondag  igen  ássa 
magát  nagj'  esőt  érez  (Cis.  1592.  >IF.).  A  keresztyéni  alázatos- 
ság, mint  feneketlen  mélységre  ásatott  fondamentoraon,  senuiii- 
ségünknek  isméretin  építtetik  iPázm:  Piéd.  64). 

[Közmondások.]  Az  ki  másnak  vermet  áss,  5  maga  esik  belé  : 
incidit  in  foveam  quam  fecit  (Decsi:  Adag.  5,  251).  ValaUy 
árkot  a.is  6  attya  fynak  alaya,  őnnenniaglia  o^yk  belee  (ÉrsC. 
215bi. 

által-ás :  traasfodio  MA-  Általásatlan :  imperfossus  C. 

be-ás :  infodio  G.  [eingraben,  vergraben].  Az  király  Victo- 
rinussal  szembe  szállá,  Vietorinus  igen  meg  röttent  vala,  erős 
helyre  magát  be  ásta  vala  (Görcs:  Máty.  4.  MF).  Sokan  talál- 
tatnának oly  asszonyemberek,  az  kik  nem  csak  az  tüzet  olta- 
nák el,  de  még  az  .■izikrát  is  és  az  üszögöt  is  az  ioldbeu  mélyen 
beásnák:  ip-sas etiam  favillas  defoderent  (Prág:  Serk.  492.  MF.I 

el-ás :  contumulo  C.  defodio  IIA.  [vergraben].  Amazok  azt 
alj-tak  hogy  walamy  k.Michet  a.sot  wolna  el  az  zewiewbe  ees 
kapákat  wewuek,  iol  meg  asak  az  zewlenl  (Pesti :  Fab.  73. 
Helt:Bibl.  L  R2.. 

föl-ás :  1)  [effodio;  aasgi-aben].  A  .szent  Istuán  testét  igen 
liammar  fel  ásác  (Nagyb:  Hunyj.  1570.  MF.).  Ezt  a  tévelygést 
akaija  ujjobban  fel  ásni  (Matkó :  BCsák.  355).  2)  [stahio ;  aiif- 
stelleu,  aufrichtenj.  Vetem  szememet  az  o.szlopra,  mely  a  kunyhó 
ktizepin  volt  felásva  (Haz.  L282).  Mentól  mago,sabb  fenyófát 
találtak,  azt  ásták  fel,  tetejébe  egy  kereket  tettek,  arra  egy- 
két aranyat,  s  azt  a  ki  el  akarta  nyerni,  oda  fel  kellett  mászni 
(363). 

fölásás.  Ágasok  fülisása,  ágasolá«,  oszlopemelés:  eolum- 
natio  C. 

ki-ás :  effodio  C.  [ausgraben].  Az  örwok  ky  ássak :  fiires 
efifodinnt  íJordC.  370,  ÉrdyC.  136). 

kömyül-ás,  körül-ás :  circumfbdio  C.  (mit  einem  graben 
umgeben,  umgraben].  A  várost  sántztzal  köriíl-á«ni :  *inter.sepire 
nrbem  valló  PPBl.  Hogy  a  szöIívesszS  jobban  nevekedgyék 
vermet  kell  körülásni  (Tly:  Préd.  1276). 

le-ás :  dofodio  C.  [abgraben]. 

még-ás :  suffodio,  .subruo,  cavo  C.  perfodio  MA.  [untergralien, 
aushühlen].  Ház  megásó :  veeticularius  C.  Megássa  a  h;\zat : 
síiffodit    domum   PP.   Allya   megásott :   .suffossu.'!   PPBl.    Nem 


hadna  [a  tolvajtól]  megasny  6  haz:it :  non  sineret  perfodi  domum 
suuni  (MünchC.  60,  ÉrdyC.  156,  24Ü)  Wermetli  nj-tlia  ees  meg 
a.sa  «1eth:  effodit  iKulcsC.  11).  Vgy  mond  vronk :  meg  asaak 
en  keze.Muet  es  en  lahaymat  ((>)mC.  13íl|  Az  lopok  meg  as.sak 
e,s  elorozzak:  fiues  eft'odiunt  et  furantur  (Fél;  Bibi.  '.>).  A  bolha 
meg:\.ssa  az  oro.szlány  szemét  illly:  Préd.  1.256). 

Ásás:  1)  fossio  C.  [das  graben].  Kntnac  alítsa  (TelC.  74). 
El  o.s7.oIuán  Erdeiben,  nagy  ásással  hét  nagy  főid  várakat 
czinálánac  (Helt:  Ivrón.  21b).  Sántz  á.sás  (Zrínyi  1.126).  2)  incile 
C.  (giaben,  mine].  Ásás  módgyára:  cnniculatim  C  Az  terek 
ásásja  hamar  ásata  [a  török  aknával  .szemben  ásata  Mecskei 
István],  az  két  ásás  hogj-  közel  öszvejuta,  egy  mordály  puská- 
val Gergely  deák  juta,  lőve  ha-sába  az  török  pallérnak  iTin. 
143).  Az  folyó  wyzek  chyatoniaknak  általa,  ees  kychyn  asas- 
sokou  bochyatathnak  (Ver:  Verb.  166).  Ásá.sokkal  és  fíild  alatt 
vall)  csalárd  fortélyokkal  ment  végben  Romának  veszedelme : 
cuniculo  ot  subteri'aneis  dolis  (Prág:  Serk.  91.  MF.K 

Ásat:  [födi  euró;  graben  lassen].  Fondamentom  alá  :irkot 
ásata  (Tin.  143). 

föl-ásat :  [statui  cnro :  aufstellen  la.ssen].  Amán  egy  magas 
kerasztet  ásat  ott  fel,  kire  Márdókheust  fel-függeszsze  (Hall: 
HHist.  n.336). 

ki-ásat:  [eíTodi  curo:  ausgraben  lassen].  A  pLsp6knek  tes- 
tet el-ki  asatuan  (DebrC.  159,  ErdyC.  525). 

[Ásdogál] 

ki-ásdogál :  [eftbdico ;  nach  und  nach  ausgraben].  Mi-is 
immár  ennek  a  patvarkodásnak  gyűkeroit  ki-ásdogáltuk  iPós: 
Igazs.  1.698). 

Áskál :  1)  [fodlco ;  graben].  A  szei-zetes  az  árnyék  után 
kezdette  áskálni  a  fSIdet  (Hall:  HHist.  n.184).  3)  [insidior; 
intriguiren].  Bátori  István  Ecsedvái'ábul  nem  akar  kimenni, 
sokat  is  áskálnak  utánna,  hogy  kivehessek  (TörtT.  IV.64).  Sze- 
memben nagy  jóakaróm  volt,  de  titkon  áskált  ellenem  (Mon. 
írók.  XXVRSO,  Meg): Diai.  191).  Áskáló  practicaló  hamis  em- 
ber (Tof:Z.solt.  569). 

Ásó:  1)  cavator  C.  fossor,  fodiens  iL\.  [giabend,  -graberj. 
Fal  ásí) :  perfossor ;  ház  ásó :  directarias ;  alver5m  ásó :  cuni- 
cnlanus  C.  Thoaso  Bálás  [név,  1478.]  (Nyr.  V.510).  Pinczeásó, 
Tóá.só  (vezetéknevek  XVI.  sz.]  (Nyi-.  IX.365.  397).  2)  mtnmi 
C.  [.siiaten].  Ásót  hozatuan  a  helt  ásni  kezde  (DebrC.  93). 
Inkább  ásóhoz,  kapához  termettetek  (Bal:  Csisk.  471.  Com: 
Jan.  71). 

órebánya-ásó  :  metallarius  MA,  [bergmann]. 

küt-ásó :  putearius  C.  brimngriiber  Nom.  63. 

sir-ásó :  vespillo  PP.  [totengriiber].  Az  halott  temetőktől 
avag)-  sir  ásóktól  ki  vitettetic  ((^m:  Jan.  212). 

Ásócska:  pasillum  Helt:  Bibi.  Deut,  23.  12.  MF.  (Kár: 
Bibi.  1180,  Megy:  Bayle.  276). 

Ásós :  (ru(!-o  praeditus ;  mit  .siiaten  versében].  Húszezer 
kapás  ásós  néppel  megszállotta  Landát  (Tlialy:  Adal.  IL22). 

Ásogat:  fodico  C.  [langsam  graben]. 

ki-ásogat :  exscalpo  C.  [ausgraben]. 

kömyül-ásogat :  circumscalpo  C.  [umgialjen]. 

Ásvány,  ásovány  :  1)  [fossatum ;  graben].  Super  quodam 
vado,  vnlgariter  fossato  dicto  zala  ásványa.  Ad  raetam  teneam 
super  fos~atű  quoddam  heudes  ha.swanya  vocatam  (1145.  CodDipl. 
IL122.  123.  MF.).  Asuantou,  piscina  (1261.  Czinár),  2)  [puteus; 
brunnen].  De  a  mennyei  kút,  kire  számos  nép  fut,  nem  Pegazas 
í'isványa,  melly  az  én  lelkemet,  mint  harmat  zöld  fiivet  gyakorta 
megújítja  (Ismeretlen,  Rimáinál  302.  MF.). 


127 


l'<fr— MKG-A.SZ 


MEGAK/XriT— ASSZÚ 


128 


ÁSÍT :  I )  ciscilo  C.  [sahnen).  Kezde  w.  gyermoU  a>ioytany 
íEliiL'.  liiii|.  Az  ciBiiiiek  aata  (ViigC.  lOítl.  Isten  igeiét  e-iac 
SEUnyadua  aritim  lial^attya  (Uoni:  Evaii^.  L4).  Niliiaii  iól  laktál, 
azért  ásilaz  ÜXícsi;  Adás;.  Yi'b.  Az  almot  kiviuio  á.«ét  és  hiizo 
(lozic  (Com:Jaii.  W').  2)  [aii|>t)to;  sicli  seluieii,  |;>e>  >>;  »'>>»^'lieii|. 
h^ktelen  nytiroseetniek  asoitoyt,  kyiiauoit :  tuqMi  Iiktuiii  see- 
taiites  (Konij :  Szl'ál.  372,  382).  Ne  assei'zatoc  ;'i  lapa  miseiére, 
i-ifirayara  íMel :  .SzJáit  411).  Ya.  vila^'ot  asettiji,  ez  világi  marha- 
tol el  iieiii  szjikadliatt  (558).  A  kiben  alázatosság  vagyon,  és 
méltatlausáítát  érzi,  nem  ásít  a  fel*'  iioltzra  {Vki.m :  Préd.  58). 
Melyic.  az  első  iegje?  Vgjan  azon  nagyra  vágájí,  melyet  á«it 
az  |)a|>a  (tiKt:  IgjVny.  407).  Nem  isit  temérdek!  kintsrc 
íMegy:  3Jaj.  ILlölX  Minden  körülöttünk  lakókiuik  szemek 
egyedül  Erdélyre  ásít  is  néz  (MonTME  Illltil).  Gyakoi-ta  az, 
a  mi  mán  á-titnnk,  taak  gondolom  szerint  jó  (Kil:  BE  59.")). 

Ásítás :  ost'itatio  C  (dag  giilmenj.  Ezeket  álmosan  hallja  s 
álisitjwsil  itiyíingy:  C'har.  65). 

Ásitoz-ik:  1)  (oscito;  Ofter  giilmen].  Bor  italtiU  ásítozó: 
helueiis  C.  Mint  az  éh  farkarok  felénk  ásétoziiak  íKónyi:  HRoni. 
58).  2)  [appeto,  loncupiseo;  Ijesehren,  begiorig  sein].  í^gér 
játékra  á-tltiy/ó  uiaiska  (SLitkó;  BC'«ik.  355i.  Többre  má.sra  soha 
sem  ásítozott  I Kai:  NU.  278i.  Miis  javára  ásítozó  ((jvad:  (!ond.  2;t). 

ÁSPA:  alabnim  C.  Major:  .Szót.  (liaspelj.  A  tonal  peretz 
nuitoláia,  áruira  v;igy  gombolétora  tétettetvén   (Com:  Jan.    97). 

[ÁspálJ 

ÖBSze-áspál:  [complico;  verwickelnj.  Ezőket  ía  propositió- 
kat)  mind  osziie  il«pálta  a  jesiniita  ((Jöntz:  KUab.  133i. 

ÁSPIS  (i/üípwkyo  HirC'.  147) :  [íuspis ;  olter,  vi|)erj.  Áspison 
e.s  basallskoson  iarzili  (.\ix)rC.  51).  Áspisok  a  haraglartók : 
öszvérek  a  hört.sökösök  iPázm:  Préd:  71)6).  Áspisok  mérge  az  ó 
ajakuk  alatt  (Hall:  Hllist  IL332.  Kónyi:HKonL  178). 

ASZ  (megh  azz  JordC.  84(i,  l>81,  Ej-dyC  131.  meg  asrjzot 
Ozegl :  M.\l.  34.  el-aszani,  meghaszani  Mtdljít  55.  ojMzály 
Helt:Krón.  5(1,  15fi,  MA.  a:ial  MehPréd.  30):  siccesco  C. 
aresoo,  aretio  MA.  [dörren,  triK-kneii).  Ag  nekic  azo  emlőket 
(UéísiC.  191).  Ky  zep."n  akar  hegedőlny,  mostan  vagya  le  az 
fiiyath  az  hegedűnek,  liogh  ázzon  adeeg  (.SándorC'.  19). 

(Szólások.)  Ugyan  hozzá  aszót  az  lelko  (Decsi:  Adag.  43).  A 
rosszról,  kihez  mihez  már  hozz;!  aszott  természetek,  az  Lstenas 
jósiigoknak  gyakorhisára  be.szélleni  il-'al:  NU.  252).  Úgy  szívek- 
hez aszott  némely  különös  vétkek,  hogy  dicsekedve  titogatjiík 
(Kal:UE  447). 

el-asz:  obaresco,  retorrestw,  o.mbibeo  C  lontabtsOT  MíV. 
(aiLsIrockuenJ.  iVz  kynyerek  az  liozyw  wlhnak  okaert  el  aztha- 
uak  (JordC.  82.  MK).  Az  oltovány  olasz,  niegszj'náil :  marce.siit 
areseitque  (Com:  Jan.  20).  Szája  .sziirad,  nyelve  elasz,  hasadoz 
mint  az  aazszn  forgács  (PP:  PaxC.  288). 

elaszás:  niarcor,  tabcs,  atrophia  C.  eontabcscentia ;  aus- 
dorrimg  JU.  Keltánuid  en  ellenem  az  en  testemnek  elaszása 
(Mel:  Jüb.  Ki:  7.  MKX 

ki-asz:  e.\;ireo,  exaresco;  austroeknen,  dürr  werden  MA. 
Azért  hoé  éJkerot  nem  vallana  (a  vetés]  ki  aza  iMünchC.  76, 
JoniC.  393,  461,  ÉrdyC.  45,5b).  Ki  asz  a  [lalánt  ha  vízzel  tövét 
nem  értetic  (Szentrn:  TFnl  3). 

meg-asz :  are.sco,  adareo,  inaresco,  interarest-o,  macerasco 
C.  e.xaresco;  tiwkncn,  dUiT  werde^  eintrocknen  MA  Mert 
nem  vala  gőkorec  meg  azim.ic  iMünchC.  37.  52).  Az  ires?  nuis- 
nac  z6l.l*.geb.*l  meg  az  i(iii.iryC.  41.  Mjiiden  vetemeenyek 
meg  iiznak  lEnlyC  8..  Kelli  keze  megh  aza  (486l  KemoúóirSn 
es  meg  azzion  :  indur.it  et  ;u-e.scat  (IWbrC  166).  En  öröm  meg 
azz:i  n.ent  cserép  (14).  A  i«isit  megaaz,  a  páré  meg  szarud 
(I lelt:  Bibi.  IV.32X  Mogasra  a  íige  fa:  arefacta  ast  ticulnea 
(l'él:  Bibi.  35)l 

(SzühU)  Megasziiyl,  megmaradni  az  bfinbe  iBom:  PiW.  228)i 


megaszott:  inarefactiu  C.  [verdorrt].  ZomiuHaggal  még 
azottac :  arcsív  nles  in  siti  (Béc-siC  45).  Meg  azot,  zaradot  ee 
iüteny  zeretelneel  kyl  való  zywek  (ÉrdyC.  ö<iS>.  Megazut  tag 
(CornC.  173i. 

keze-megaszott.  Keze  meg  azot  ember:  homo  liabens 
mamim  ai-idinn  (MUncbC.  75). 

Aszal  (meg  oszolom  Helt :  Bibi.  IV.  P4.  meg  awioZlya  Mel : 
Horb  yijb  MRi:  emaeio  C.  .sici».  arefaeio,  torreo,  torrefado; 
trockiien,  dörren,  trocken  maclion  ^L\.  rösten,  brater.  PP.  Hoz 
ur  auilo  zelet:  ureutem  ventum  (BécsiC.  200).  Azalaain  az 
zeld  fa;it,  as  meg  lewelezteteem  az  megh  azot  tfaat  ÍÉrd><J. 
53.5b).  Sűt>iluiz.'ikl>.'ui  a.s-zaltatik  nélui :  ntrinls  torretiir  (Com : 
Orl).  4w.  MF.). 

el-aszal :  cw  Elaszaltatott :  emaciatus  C. 

ki-aszal :  [extorreo ;  austroeknen,  ausdörren).  Minden  goiiORz- 
saginak  kntfejot  kiaszalni  igyekezik  (Debr:  (lirist.  7í.>). 

még-aszal :  I)  sicco,  ;u-efacio  C.  dürr  uiíichen,  trockuen 
MA.  Meg  azalla  ó  érit:  sicvabit  venas  (BécsiC.  200).  Megh 
azallya  az  fywet  (JordC.  832j.  Lilimimak  gSkeret  megh  azalia 
iKazC.  143).  2)  (axiuo,  torreo;  backen,  bratenj.  A  hiLsokat 
rastélyotskán  meg-söti,  aszállyá  (Com :  Jmi.  82). 

Aszalt :  siccatus,  arefactiis ;  getrocknet,  gedörrt  MA. 

Aszály  :  1)  siccitas;  die  dürre  MA.  Az  nagy  azalban:  ae«tii 
maguo  (JordC.  913)  Nagy  axzalyual  es  ragiaiial  hogy  keser- 
gete.s.sel  (Bom:  Ének.  361,  364,  Ború:  Evang.  IJt30).  ILi  b.'.n 
az  hall,  aszalt  és  drágaságot  jelent  (Cls.  H,  Kár:  Bibi.  1.184). 
Métely  jnliimk,  aszály  rétnek  (Fal:  Vers.  914).  2)  (aridus,  sicciis; 
dürr,  trockeuj.  Hew  es  azaaly  feeldet  attaal  emiekem:  terrajn 
australem  et  arentem  (JordC.  318).  Az  esset  elót  cllien  ;izzal, 
dőgüs  ég,  sirtidan  tiSld,  rogya  nem  volt  íMel:  Préd.  30).  Né- 
mellyeknec  aszály  természete,  mint  az  vénekiiec,  uémellyek- 
nec  nyers  eleven  állaiattyoc  mint  az  ifHakmic  (í'rág:  Serk.  672. 
MF.). 

Aszályos :  siccas,  aridus ;  trocken,  dürr  MA.  PP.  Ha  az 
bugíi  éüztouér  és  szi'u'az  belől,  aszállyos  uvi'irat  váry  (Cis.  1592. 
MF.). 

Aszályság :  siccitas,  aridum ;  die  dürre  MA.  PP.  Az  nagy 
oeu.sseeglK'1  ;mnüo  azalss;igra  yNvtot,  hogy  az  ew  agyeoka  ew 
helyhez  es  hwralioz  ragadof  vona  (ÉrdyC.  277).  Hogy  az 
főidnek  o.szal.saga  [?]  mia  .szerzene  az  szél  port :  hnmuni  arithim 
vento  agitari  ( Det.si :  S;dlJ.  4.5,  Kár:  Cre<1o.  120,  Káldi:  Bibi. 
382).  Melly  nyáron  ő.szön  rettenetes  aszályság  levén  .  .  (Szál : 
Kró]i.  96). 

Aszás :  [siccitas ;  das  aiisdorrenj.  Testének  égése,  s&tese, 
aszasa  (Born:  Pré<l.  41  li.  A  fekete  cserasenye  va/i  a  mehiec 
azilsa  és  romla&sji  olion  ió  (Mel:  Herb.  3). 

Aszott :  tabidus,  siccus ;  verdorret,  trocken  MA. 

keze-aszott.  Keze  aszott  ember :  homo  habeiis  manum  arí- 
(kim  (MünchC.  75). 

Asszú,  aszú  ('i:^<'akiiak :  aridorum  DöbrC.  492.  ozto  464. 
VitkC.  86.  n;t/uagh  1294.  a;yuag  1300.  Jeni.  azxM  MünchC. 
35.  azy\o  ÉrdyC.  51.  582.  airm  157b.  azyw  WinkIC.  2U3»: 
1)  aridus,  siccas  C.  torridus;  trocken,  düir,  aiisgedorret 
MA.  Assziin :  sicc«,  aride  MA.  Vagiatok  ki  az  azzu  fat  (DebrC. 
45).  iVzzii  fath  gíith  (XagyszC.  2»JS|.  Az»v  lóid  (TüiC.  285 1. 
Azzu  darab  kenyér  (.\post  13).  AzzH-welg  iliMNy.  IL6I1.  Meg 
száratt  .t-oszii  jiozdori;!  (Mel:  Jób.  34|.  Az  wy  tigec  igen  ió 
éhyomra  enni  ha  meg  hinted  az  asszn  mondolával  (Mel:  Herb. 
2).  Asz-szu  tigék  (Ker:  Préd.  151).  ^Vsszú  csontok  (Tof:  Zsolt. 
54).  As.szi'i  hal  (Sani:  Cer.  139).  Asszu  szilva  (íiér:  KárC.s. 
IV.2í»Si.  2)  (niacer,  macllentiis;  mager,  diirrl.  Tiwiebeii  igt-n 
azzu  wala  (l'oiit.  Ui).  liJiabb  illeti  az  embert,   nwlóii  még  iliu. 


129 


ASSZULr-ASSZONY 


AGYí\S- ASSZONY— GAZDA-ASöZOm' 


130 


hof,')'  sem  mint  ay.  giVbe,  aszn,  es  s5m5r6d6t  enibtit  (Pécsi: 
SküzK.  103>.  Közép  rpiuieii  való  pmber  vala,  ;lszh  orcyjiju  (Piág: 
Serk.  611).  Egy  iuikv  íuíszu  ember,  bai-iia  személyében,  jüve 
(Gyöngy:  Cliar.  2R5). 

[SzólásiiU]  Addig  kerez  lágy  pjmiát,  liogy  még  az  aszszi'i 
padonis  el  bálnál  iDecsi:  Adag.  131).  A  taiiolonak  az  aszszu 
ágy  sem  ái-t,  kiváltképpen  ha  lágyat  nem  kaphat  (AOere: 
Eno-  1741 

[Közmondiísok.)  Az  aszn  fo  mellett  az  nyers  is  megíg  (Monlrók. 
m.93,  Csanaki:  Dögh.  U). 

[Asszvil :  aresco ;  verdorren]. 

Asszulás.  Leznek  ielensegek  embereknek  azivlasokban  fe- 
lelmniia :  arescentibns  hominibus  prae  timore  (DöbrC.  2G0). 

Asszúság :  ariditas  C.  sici'it;ui ;  die  dürre  XI.\.  Viznec 
aziii.«agaert  immár  alialottac  kiizibe  zamlaltattac  (BécsiC.  34). 
Zomin&ignac  aziusaga  (25).  Ki  fordeytya  t«ngerth  azwsagra 
(KulcsC.  152).  Minden  zaraz  azyvsagot  megharmatoz  (NagyszC. 
115X  Szárazság  aszszúság  (MA:  Bibi.  Magy.  3). 

ASZAIiY.  *A.szalya  a  köntösnek :  ala  vestis ;  schweif  oder 
zipfcl  ani  kleid  PP.  Felsí  ruhájának  egy  ai-aszszal  all\ja  hosz- 
szabb  volt,  és  rántzos ;  nem  volt  az  aszállyá   (Gvad :  FNót.  50). 

ASZÓ  (o:oií,  ozor  CodDipl.) :  vallis,  planilies  MF.  [tal,  niede- 
nmg].  Vallis,  qnae  vulgariter  Hatarusozou  nomiuatur  (1265. 
CodPatr.  VIISI).  ValEs,  quae  vulgo  azov  diciüir  (1265.  MonOkm. 
Vin.125.  MF.).  Vallis  Vamiis  ozov  mmcupata  (1271.  uo.  262. 
MF.).  Planities  ozov  vocata  (1277.  CodDipl.  Vn.2:56.  Mi:). 
Vallis  Ozou  vocata  (1312.  CodDipl.  Vm.l:530.  MF.).  Cuvem 
solemniter  terrae  commendarimt,  [lartesiiue  illins  terr^torii  Cnwe 
azoa  propter  hoc  vocavenmt  (Eudlicher  19 ;  !.  Ml\). 

ASZOK:  temo,  pei-tica,  síiblica, palns  JL\.  fulmentum  PP.  [gan- 
ter,  lagerbolzj.  Mennyel  a  pintzebe  és  a  szent  tetemmel  illessed 
az  ászkokat,  az  aytokat  (Helt :  Mes.  325).  Mikor  a  czövekit  és 
á.szkát  elkészíttettem  volna,  az  árviz  mind  elsepré  (ErdTörtAd. 
I.U9). 

ASSZEKURÁL :  (assecuro  ;  ver.sichern].  Én  azt  vallom, 
és  .i.'s.secm  álom  az  én  magyarimat,  hogy  semmi  a  világon  nem 
lé.szen  a  mi  az  ő  libertásokat  jobban  meg-tartsa  (Zrínyi  11.196). 

ASSZONY  (villa  Ascmuepe  1197.  MonOkm.  VI.85.  achcin 
HB.  Villa  Ahchtpi  1150.  MonOkm.  VI.60.  silva  ^OTwierdee 
vocata  1368.  CodPatr.  1.258.  MF.  angaluknak  ossMjia,  senth 
leieknek  assonya,  pátriárkáknak  nssoyiyA,  prophethaknak  ossioiya, 
apostoluknak  asm-ns  PeerC.  361.  villa  oA:yíifolua  1234.  Mon. 
Okm.  V1I.9.  villa  ohsun  1234.  VII.8.  locus  Oj-ioiteluke  1268. 
CodDipl.  I\".3:446.  MF.  terra  ozzun  vocata  1281.  CodPatr. 
L74) :  1 )  mulier  C.  femina ;  weib  MA.  *Férjfias  aszszony : 
virosa  muUer.  Asszonnil :  mnliebriter ;  weibischer  weise  I*L\. 
Játékos  asszony :  ludia,  gesticularia ;  foltozó  asszony ;  sar- 
dnatrix ;  halász  a.sszony :  piscatiix  C.  Jókorbéli  asszony :  *media 
mulieris  aetas  PPBI.  Encelkegel  az  azonoknac  tai-tasagat  el 
távoztatnod  (VitkC.  40).  Az  zent  azouiok  (VirgC.  99).  Az 
tSrSk  aszszon  ii-th  eimekem,  ha  foglila  eseth  az  ^  wra  Ber- 
han  agha  (LevT.  1.103).  Én  Félegházy  Ferenczné,  Thegzes 
Dorko  asszony  (Radv :  Csal.  Hl.  102b).  Takács,  takács-asszony 
(Dly:  Préd.  L381).  A  hai-emben  azaz  az  asszonyok  házában 
(Mik :  TörL.  14)  S)  domina,  hera  C.  frau  MA.  Scen  achscin 
maria  HB.  (Vö.  Nomen  matris  Christi  proprium  in  Ungaro 
ram  generatione  non  exprimitur,  sed  tantum  domina  resonat. 
Vita  S.  Gerardi  13,  Endlicher  222).  Kyrakie  azonnak  zepse- 
gerewl  huzu  zerbezedet  tewrlewyte.  Monda :  byzon  igen  zep 
azont  latek:  vidi  pulcherrimam  dominam  (EhrC.  122).  Vg 
mond  vala  neky  azzonyom  (MargL.  39).  Herchegne  ázzon 
(189).  Zent  Margyt  ázzon  (201).  Idnezlegy  angeloknak  azzonya: 
ave  domina  angelorum  (CoruC.  99).  Miként  zolgaloknak  ii  zemi 

M.   NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


SimSn  azzonoknak  kezébe  (DöbrC.  206).  Egy  evzvegy  iwlganie 
ázzon  (DomC.  66).  Amiyanak  Theogona  ázzon  vala  uewe  ÉrdyC. 
593b).  Azonyonk  maria  (VirgC.  1).  Lipót  ;i.s.szonyt  mi  lelte  (LevT. 
n.33).  Mind  azzoniommal  es  édes  giermekiduel  eges.segteket 
kivanom  liallauom  (RMNy.  11.10).  Tfib  apácza  a.szszonyokkal 
ott-lakek  (Pethő:  Króa  58).  Menyein  aszszonyt  fri.s.seii  találtam 
(Kár:  Élet  11.70)  Tisztelendő  asszony  (Fr:  Sz.Ján.  37).  Az  asz- 
szonyomék  ha  soha  papik  nem  le.sznek,  .sem  bánom  íMik : 
TürL.  145).  Ha  a  nényét,  vagy  ötse  aszszonyát  meg  nem  ölette 
volna  (238). 

[Megszólítások.]  Kis  öcsém-asszony  (LevT.  n.99.  Bethl: 
Élet.  n.l3).  Kata  asszony-öcsém  (LevT.  n.73).  Szülém- 
asszony  édes  anyám  (Thaly:VÉ.  1.243).  Társam-asz- 
szony  részerfil  sem  várok  ellenvetést  (Fal:  NA.  209).  Azzo- 
nyom (MargL.  39).  Oh  azonom  (VitkC.  75). 

ágyas-asszony:  pellax  Com:  Jaii.  183.  [kebsweib]. 

barát-asszony :  [monacha,  nonna;  nonne]  (Toln :  Viga.szt. 

231). 

boldog-asszony :  beata  domina  Kr.  [Maria].  Bodogasszon- 
falva  (1412,  1428.  Czinárl.  B.idog  azon:  beata  virgo  (EhrC.  61). 
Az  5  tanacsanak  intaseeMI  akoron  kelé  fel,  hogy  az  zyz  Mariát 
ez  Magyarorszaagban  bodog  azzonnak,  awagy  ez  wylagnak 
nagy  azzonyanak  hy«-nak,  zent  Ishvan  kiral  es  ez  zegeen  orza- 
gat  bodog  ázzon  orzagaanak  newezee  (ÉrdyC.  544b.  MargL. 
15).  Bodog  ázzon  latogata,sa  (WinklC.  Kalend.  július  2.). 

gyümölcsoltó-boldogasszony :  [annunciatio  beatae  Ma- 
riáé ;  Mariae  verkündigung],  Giiimölcs  oltó  bodog-asszony  (DebrC. 
225,  MargL.  15).  Eöele  oltoványokat  még  gyümölcs  oltó  bol- 
dogasszony tájban  köU  oltani  tavasszal  (Radv:  Csal.  III.51). 

havi-boldogasszony  :  [S.  Maria  ad  Nives ;  Maria  Sclmee]. 
Haw-i  bodog  ázzon  (WinklC.  Kalend.  aug.  5.).  Ha%i  bodog 
azzomiak  innepe  (ÉrdyC.  452b).  Hawy  bodog  azzony  napya 
(LevT.  L99.  Agend.  206). 

nagy -boldogasszony  :  [as.sumtio  beatae  Mariae ;  Mariae 
himmelfalirt].  Nagy  bodog  ázzon  nap  (DöbrC.  406).  Azonképpen 
tezen  [imádkozik]  nagy  bodog  ázzon  estyn,  es  dymelc  oito  bodog 
ázzon  e-styn  (MargL.  15). 

boszorkány-asszony :  [maga,  venefica ;  hexe].  Ördöngö.s, 
kanta-íi-es  boszorkány  aszszony ;  venetica  PPBI. 

csürlö-asszony  :  rhombiver.satrix  PP.  [hasplerin]. 

fejedelem-asszony:  1)  imperatiix  C.  fürstin].  Én  Károlyi 
Sasámia  Magyarország  királyné  ,a.s.szonya,  Erdélyországának 
fejedelem  as.szonya  (Radv:  Csal.  III.242b).  2)  [abbatissa ;  abtis- 
sin].  Ha  fejedelema.sszonytok  awagy  mester  azontok  meg  fed- 
dend,  rayta  meg  ne  haborogyatok  (Ér.sC.  229,  TihC.    12,  108). 

fejedelémasszonyság :  [dignitas  regináé ;  wiirde  einer 
fürstin].  Szép  annyárúl  Malachánil  levonta  a  fejedelemasszony- 
(    Ságot  (Tof :  Zfiolt  568). 

férfi-asszony :  androgynus,  hermaplu'oditius  MA. 

fonó-asszony  :  netrix ;  spimierin  Com:  Jan.  96.  Com:  Vest. 
54,   137. 

fő-asszony  :  [mulier  nobilis ;  vornehme  dame].  Alamizsnáért 
reménkedvén  a  fft  aszszonynak  (Czegl:  MM.  4,  Káldi:  Bibi,  326, 
PP:  PaxA.  399). 

földes-asszony :  [praedii  domina ;  gutsherrin].  Földes  asz- 
szonya,  mester  vram  felére  borituan  el5k6t<jyét  (Vás:  CanCat. 
655). 

fözö-asszony :  [coqaa ;  köchin].  A  szakáts  avagy  fözö-asszony : 
coquus  vei  coqua  (Com :  Jan.  82). 

gazda-asszony  (gazd' asszony  C.  Káldi:  Bibi.  315.  MA: 
Scult    147.) :    hospita,   materfamilias   C,   hera    MA.   [hausfrau]. 

9 


131        GAZD:U>iS7X)NYKOL)-lK  -r.EÁ^'Y-:VSSZ()^'Y 


LEÁm'A.SSZONYKA— SZOIXiÁLÓ-.\.SVz<>NV         lai; 


Hoz-sza  uiizd/uwssiouy  a  (;yerm(iket,  no  neked  a  (L'inla  t  si  hi 
in  legiuuu  bellator,  ego  in  ciiliiui  Arw;  es  síjll  ein  jeder  in 
seinem  beruf  bieibeu  MA.  M)Tit  zerelmas  gazdája  azzont  az 
zentíiknek  tarssassagok  közzee  zanilalaa  (ÉrdjC.  112.  liűlb). 
Ki  nielet  wult  Bakaj  Georgy  es  az  en  gfizdani  azon  (lülNy. 
II.6).  Meg  betegedéc  az  liázhac  gazdaa-sszonjánac  fia:  tíliiLS 
mulierls  [jaíris  familias  (Kár:  Bibi.  Vi2'i).  Szariuidokok  gazda- 
asszonya (Tani:  Szcnts.  31;.  Gazdaasszony  avagy  urasszuny  a 
kinek  szolgáluia  van:  liera  seii  domina.  Cselédes  aiiya  avagy 
gazdaasszony:  materfamilLas  (Com:JaiL  121).  Aprodos  gazdi- 
asszony  (Bal:  CsLsk.  S»).  Egésséggel  régi  gazdáin  asz.szoiiy  Dio- 
nisia!  iHall:  FIHlst.  II.2ti4). 

(gazdaasszony  kod-ikj 

gazdaasszonykodás  :  (ciira  roi  familiáris ;  Iiauslialtnng). 
Tekéntet  nélkül  szives  jó  akaratjára  és  fris  gazdaasszonyko- 
dására  keménykén  felele  néki  Jésiis  (Csúzi:  Síp.  337). 

gárg^yán-asszony  :  (abbatissa ;  iibtissin].  Fő  apátzi'ie  avagy 
gárdján  asszonyoc  (Coni:Jan.  127). 

házas-asszony :  luatrona  C.  [frau,  tnatronej. 

herceg-asszony :  (iraijiix  dncLs ;  lierzogin].  Herczegséged 
megimt  társjüi  ké.sz  kiadni,  csjikliugy  Augelicát  belyébe  iiltes.se, 
herc<>ga.s.szon\iiyá  tehesse  iFahTÉ.  (i;i3.  Fal:  NA.  UC.j. 

igazgató-asszony  :  gubematrix,  moderatrbt  C.  (direktorin). 

isten-asszony  :  dea  C.  [göttin].  Diana  istenasszony  (DebrC. 
72).  Cybela  nevev  i.stenas.szony  (ComC.  192.  Com :  Jan.  4G. 
MA:  Bibi.  rV.iaO,  Zrinji  U.22).  Fortuna,  azaz:  szerentse  isten- 
asszony (UBeiikö:  Flór.  2). 

keritö-asszony :  [lona;  kupplorin].  KeritS  aszszony,  bor- 
délvtartó  asszony:  lena  PPBl. 

király-asszony,  királyné-asszony.  Király  aszszony:  re- 
gina C.  (königin).  Síibbabely  kyralne  ázzon  M  tainad  iiz  yteeleten 
(JordC.  3yi).  El  ió  az  nienior/^ignak  kiralne  azonia  (VirgC. 
116.  MargL.  27.  SíindorC.  2.  TelC.  32.  75.  TihC.  (i.  Helt:  Knin. 
55).  Az  kiralne  aszszoniok  ű  neki  daikai  lasznek  (Fél:  Tan.  4S1). 
Sába  kiiályué  aszszony  ajándéka  (Tyúk :  J(ns.  430). 

királynéasszonyi :  (ad  reginam  pertinons,  regins ;  der 
königin  gcbührond,  königlichj.  Márii'uiak  királyné-asszoiiyi  ha- 
talma és  ótalma  (Bíró:  Ékesség.  A2b). 

királynéasszonyság :  (regiiuie  dignit.Ls ;  wiirdo  der  kö- 
nigin].   \'astit    kitette   a    királyné   as.szonysíigból   (Hall :  I IHU1. 

kis-asszony :  1)  domieella  Kr.  |friiuleinj.  Kys  azzonyom 
joo  egessegben  vagyon  (LevT.  1.365).  Grúfti  kis-aszszoiiy  (Szeg: 
Aqu.  84).  Mint  víigynak  a  kis-a.'fzszonyok,  le;iny-:iszszonyok  ? 
comment  se  portant  mesdemoisollas ?  (KirBesz.  80,  Fal:  NÉ. 
92).  2)  (fostuni  imtivit;itis  Mariae;  Marüie  geburtj.  Kis  ázzon 
epistolaia  (DöbrC.  408).  Az  jeweudew  kys  ázzon  liarmadiuipyan 
(RMNy.  ri.l.->7). 

koma-asszony  (komatizony  MA.):  cominater;  gevatterin 
MA.  Chiiky  lijrbara  komám  azzony  (RMNy.  11.211).  Hogh  lenne 
ew  kegyelme  kománk  azon  (CodPatr.  1.409.  Ml''.l. 

komédiás-asszony  :  mima  1'1'Bl.  [komOdiantinJ. 

kurva-asszony:  (meretrix ;  hűre).  (Mad:  Evang.  317). 
Kur'a-iszony  iTlialy:  VÉ.  11.261 1.  Kurv'  aiszony  fattya  (Fal: 
NE.  26/ 

leány -asszony :  (virgo,  pnella;  jungfer).  Udvari  lei'my- 
aiszony:  ábra  l'l'.  Kwldottem  az  lean  azzonynknak  ogli  kis 
tliwiuui  Sídadiatli  (Levl'.  1.121).  Szép  loiui  aszón  (MohSzJán. 
84,  Eny :  Gizni.  22).  A  tisztes  uri  aszszonyoknai:  leiuiyasszouyi, 
követő  szolgáló  lejmji  vaimac:  iiodl<.se<iu:is  liabont  (Com:  Jan. 
102).  Szép  lej'my-asszony :  eino  .schOiie  jungfer  (KirBe-sz.  51). 


leányasszony  ka:  (domieella  ;  fraulein|.  Nevekeilő  fejedelmi 
kis  vr.iizk;ik,  Ifáiiy  asz.szunkák  (MA:.Sfult.   1088). 

meny-asszony  (menye  atztamyal  méue  ágyasházba  Gosárv : 
MagyB.  Eiüji:  1)  sponsa,  nnpta,  njTtipha  C.  braut  Com:  JaiL 
117.  Com:  Vest  146.  Ki  ménének  a  vSlegennec  es  a  mcú 
azzomiac  eleibe  íMUiichC.  60.  DebrC.  39.  Helt:  Bibi.  lg.  Kár: 
Bibi.  1.463).  2)  (niirus;  sdiwiegertochter].  Ifittem  öszue  liabo- 
ritani  az  embert  az  fi  attia  ellen,  es  az  leant  az  ú  aiuiia  elleu 
63  az  meny  asz.szont  az  5  nai>a  ellen :  niu-um  adversus  socrum 
euam  (Fél:  Bibi.  IGi. 

ményasszonyság :  [conditio  nuptae ;  brautstand).  Tliiamiis 
ezt  tozi  niíigában,  mint  vehe.sse  hamar  ezt  az  5  ágyában,  és 
tSlthesse  kedvét  menyas-szonyságában  (Gyöngy:  Char.  35). 

mester-asszony :  doctrix  C.  [lehrerinj.  Az  S  hugat  latnán 
liogi  el  vénült  volna  s  a  többinek  raestflr  azzonia  uolna  meg 
Srfile  raita  (DebrC.  119). 

mosó-asszony  :  Ibtiviae  administratrix,  linteorum  purgatrlx. 
lotiix  l'l".  waseherin  Pesti:  Nom.  129.  Mossoné  asszony:  auf- 
wiisdieriu  Xom.  35.  Mosó  azzony  állat  (ÉrdyC.  62i'>b). 

nagy-asszony:  (Maria}  Nagh  ázzon  uapya  (WinklC.  Ka- 
lend.  augtLsztiis  15). 

nemes-asszony :  [mnlier  nobilis;  edelfrau].  Az  iirl-asszonyok 
küliSinbözíképen  jártak  a  nemes  asszonyoktól.  Feketis  fátyolt 
csak  a  föasszonyok  viseltek,  a  nemes-asszonyok  pedig  fehér 
fátyolt  (Haz.  1.295). 

nyoszolyó-asszony  :  pronuba  C.  (brautfilhrerin).  (Kem  : 
Élet.  2111.  Thaly:  VÉ.  I.  372).  A  leáiij"iók  és  aszszonyok  közziil 
nyoszolyó-asszonyt  és  nyoszolyó-leányt  tettek  (Haz.  L362). 

orvos-asszony:  [medicatrix ;  qnacksalberin].  Az  ónos  asszony- 
nak a  praedikátor  gyógyításíitul  7  ft  6(1  d.  íMonTME.  1.21 1. 

ördög-asszony :  fúria  C. 

özvegy-asszony :  vidua  PP.  (witwe).  Nem  diak  az  ev 
sorori  társi,  do  meeg  eunok  felette  nagy  nemes  evzuegy  azzi*- 
nyok.  es  vrakiiak  felesegy  junek  vala  eí-tet  latiiya  (MargL.  5. 
21.  DomC.  5.  Com:  Jan.  116).  Lévén  Gjulatelkén  egy  llayegy- 
asszonyka,  elmentem  nézésére  (Haz.  L212). 

pap-asszony :  sauerdotissa ;  prie.sterin  XLL  pfarrerin  PP. 
i'l'.ihi:  Vig.H.s/.t.  227). 

pápa-asszony :  (papissa ;  papstin].  (Toln :  Vigaszt  230.  MNyiI : 
Irt.  102). 

polgár-asszony:  (nxor  cívis;  bürgersfrauj.  Vejidégli  vala 
a  iH)lgáruk;it  és  a  polgárasszouyokat  (Helt:KróiL  145.  Kuk«: 
Evang.  112(. 

rab-asszony :  [captiva ;  gefaugene].  A  tömlötztartó  megleoi 
a  rab  aszszijny  leiinyát,  hogy  mit  tsináll  (Mik:TürL.  125). 

sógor-asszony:  [affinis,  fratria;)  schwügeriii  KirKesz.  129 
S«'igorasszonyoni  (KMNy.  11.21). 

szakács-asszony :  focju-ia  PPBl.  [i-oqna ;  köi'hinj.  (MonTME. 
I.2<J5i,  Szídiács  •Ts.íy.onyok  ne  pjízulljatok  [így].  iThaty:  VÉ.  1.3731. 
SzakáLs  aszszonyokkal  kotzódott,  hogy  kitsiny  minden  kontz 
(Gvad:  Rl>.  34). 

szent-asszony :  [Maria].  Scen  achscin  niari'i  (HB.i  Ha  en- 
gemet l'l  nem  bm-síitaz,  szent  aszszony  el  veszessen,  ha  oly 
dolgodat  nem  mondom  ki,  melyért  tégedet  az  király  azontol 
fel  akazt.'it  iSalMark.  20). 

szerzetes-asszony :  (nomia ;  nonne).  Az  zerzetes  aaaonyok : 
mnlieres  religiiksjie  (JordC.  756,  DebrC.  233).  Ilyen  nílak  illet 
nek  zerzetas  azzoniokat  (VirgC.  149). 

szolgáló-asszony:  (nncilla;  magd,  dienerinj.  Bizony  nem 
lesz  azoiLsag,  liiuiom  zolgalo  azony  (\'irgC.  132.  .Sylv:  UT.  L104 
Eny:  Gizin.  16). 


13S 


SZOMSZÉD-ASSZONY— A.SSZON\'SÁG 


ISTEN-ASSZONYSÁG- ASCTAI^ 


134 


szomszéd-asszony:  [viciiui ;  iiacliKirinl.  Az  asszonyállat- 
iiac  raomszi'ilsva  aszszmiyal  val()  vetekedésB  (PiáR :  Seik.  112). 
Atyádnac  iiénve,  iiekom  kedves  szomszédom  aszszony  megh 
holt  (8451. 

táncos-asszony :  ludia  PPBl.  [tSnzeriu]. 

úr-asszony  (úri-ai'szony  Haz.  I.29.'í):  domitia  Comi.Ian. 
121.  (frau,  dame].  Ket  rend  asztalok  voltak,  kiknél  az  iirak 
és  ura-sszonyok  ültének  (ErdTőrtAd.  III.8:il.  Nagysjigos  vrak, 
vTasszxinyok  (MA:SB.  25.  Megy:  :i Jaj.  11.124).  Az  asszony  csak 
nemos-leáiiylxíl  lett  úrasszony  volt  (Haz..  1.138). 

uralkodó-asszony :  regiiatrix  C.  [herseherin]. 

vadász-asszony  (vadásza-asszony :  indagatrix  C):  venatrix 
{'.  [jaserin|. 

vén-asszony:  I)  anns  Ver.  Com:  Vest.  119.  vetula;  altos 
weib.  alté  mntter  MA.  Vén  a.s.szonyok  isren  kotyognak  (Tin. 
2681.  2)  educatrix :  erzieheriu,  goiivemaiite].  Ir.sz  arról  is  hogy 
a  vénasszony  elhagyott ;  nincsen  most  vénasszonyod ;  azért  viselj 
szorgalmatos  gondot  rá,  valahogy  lehet  vénas.szonynak  szerét 
tégy  (LevT.  IL61).  Ángyomnak  úgy  ballom  iCyi  vénasszonya  van 
(Nyr.  IV.218). 

Asszonjri:  muliebris  MA.  [weiblich;  weiber-].  As,szon)n  ékes- 
ség :  mundiis  muliebris :  weiberschmuck  MA.  Nem  híja-é  egybe 
az  asszonyi  barátit  (MA :  Scult.  724).  Asszonyi  pipeskedés  (Fal : 
NE.  34).  A  toelettát  vévén  gondra  az  asszon)!  czifi-áról  hivelyezi 
álmait  (Fal:  NA.  128). 

Asszonyiálkodik  :  eflfeminor  Kr.  (venveiehlieht  werden]. 
Mátyás  király  is  asszonyiái kodni  kezde ;  vgy  hfile  meg  az  elSbeli 
tSrSkec  ellen  való  tussokodásától  (Helt:  Krón.  1.51). 

Asszonyka:  1)  muliercula  C.  [weib,  frauclien].  Némely 
azzonkaknak  zokot  yl  erkwlczwk  lenny  íVirgC.  139,  141).  Egy 
asszonykáért  ezt  meg  ne  ve.s.sük,  mint  az  evangeliomi  bolond 
(Pázm :  Préd.  746).  .  Elhagyott  szép  asszonkája  gyakj-aii  jut 
eszébe  (Thaly:VÉ.  1.319).  2)  [domicella ;  fraulein].  A  Péter 
midőn  a  király  leányától  ezt  hallá,  felele :  kegyelmes  aszszou- 
kám ;  én  édes  szerelmes  leányom  és  asz.szonkára,  mit  beszéllesz  ? 
(Tess:  SzMag.  14,  18.  MF.).  A,s.szonyka,  legényke  (Matkó:  BCsák. 
79).  Hamar  hiv5  aszszouykák :  leichtglaubige  fraulein  (KirBesz.  9). 

Asszonykodik :  fdominor ;  herschen].  Asszonykodó :  domi- 
natrix  PPBl.  Ez  zent  alazatos,sag  három  helen  zokot  azzon- 
kodni  .  .  .  Másod  helSn  asszonykodik  igaz  emhőrSknec  zayokba 
(DebrC.  504,  NagyszC.  270).  Nagy  zemerem  az  zolgalo  leannak 
azzonkodny  ev  azzonyan.  ezenképpen  nagy  zemerem  az  testnek 
uralkodny  az  lelken  (C!oniC.  282X  Az  Joram  felesege  az  Ochozias 
fiait  megölte,  bog  &  maga  aszszonkodnec  (Kár :  2Könyv.  50). 

Asszonyocska :  muliercula;  weihlein  MA.  Ugrándozó asszo- 
nyocska :  saltatricula  C. 

[Asszonyod-ik] 

el-asszonyodik :  [effeminor ;  venveiehlieht  werden].  A  férfiak 
megutáltatják  magokat,  ha  felettébb  való  lág)sággal  elasszo- 
nyodnak  (Fal:  UE.  500). 

Asszonyol :  [dominam  agnosco ;  als  herrin  anerkennen]. 
Immár  Vásti  helyett  szép  Eszter  vala,  minden  or.szag  őtet 
as.«zonylja  vala  (RMK.  11.473).  Igen  hamar  Máriát  koronázák. 
ugyan  jegjben  ötét  szépen  aszszonylák  (Tin.  321,  Radv:  Csal. 
IlSl  I.  Az  S  fiaikat,  leányikot  tiszteljék ;  azaz  m-alják,  és  aszo- 
nyolják  (GKat:Titk.  496).  Az  Liceimibeliec  regtSI  fogván  asz- 
szonyállatot  aszszonlanac  (Prág:  Serk.  304). 

Asszonyság :  1)  [dominatío ;  herrschaft].  Megh  nem  mond- 
hatom mint  lesz  aszonysagban  (CzechC.  14,  EsztH.  18).  Mária 
ne  váry  ez  világi  gazdag  bévölkSdést  és  asszonyságot  ez  által 
az   te   fiad   által   (Zvou;  Post.   1.173;.    A   leány   még  gyermek, 


mindazáltal  ha  kedve  lé.szen  hozzjim,  a  maga  asszonyságában 
vagyon  (liuthl:  Élet.  1.343 1.  2)  matróna,  domina  Kr.  matrono, 
aiLsehnliche  frau  Adámi :  Spr.  Bizony  nem  lez  azon.sag,  hanem 
zolgalo  azüuy  íVirgC.  132).  i\z  sok  yozjigot  hagyaak  az  zyz 
mariimak,  hogy  vala  hovva  akíu-naa  teetethny,  ew  kegyelmos 
azonsjiga  oda  tcemiee  (ÉrdyC.  455b,  647).  Zolgali  az  isten 
;uinianak  mert  hatalom  adatot  az  S  zent  azzonsaganak  (DebrC. 
175,  199).  Mint  valamely  as.szx)ny.ság,  második  férjével  lévén 
(Szabó  István:  Préd.  n.l56.  MF.V  Hallhatfíi  asszonyságod  gyak- 
rabban (Fal:  NE.  81).  Ez  az  as.szony.s;ig  azt  találá  moudani, 
hogy  egy  tseppet  sem  félti  ai-tzáját  ;iz  50  e.sztend5ktiil  (Fal: 
NA.  150). 

isten-asszonyság :  [dea;  gíittin].  Minden  állapotja  böcsiillet 
s  méltóság,  a  földiek  között  egy  istenasszonyság  (Gyöngy :  KJ. 
28,  Thaly:  Adal.  1.122). 

Asszonyos  :  mulierosus  MA.  vveibersüchtig  PP. 

[Asszonyosod-ik] 

el-asszonyosodik :  eft'eminor  Kr.  [vei-weichlicht  werdenj. 
Megve,szett  bennek  a  természet,  eIa.sszonyo.sodtak  nenu-ill  nemre 
való  változá.s.sal,  a  kényességre  nézve  (Fal :  NU.  252). 

ASZTAG  (oKtoyakat  Helt:KróiL  36.   asstokha    179.  MF.): 

1)  congeries,  sti-ues,  cumulas,  acervus;  haufe  MA.  PP.  K8uek- 
nec  aztaga :  acervus  lapidmn  (BécsiC.  247).  Ez  rez<>gseg  ondoc- 
sagnac  aztaga  (GuaryC.  5,  NádC.  35).  Erdemeknek  aztaga 
(DomC.  63).  Zolgam  egy  swbammal  ees  egy  aztagh  rwhamnak 
arawal  eel  zewket  (RMNy.  11216).  Hamai-  egy  asztag  fát  kh-ály 
hordata,  kin  Driást  áldozna  (SzFabr:  AmAft".  8).  Nagy  asztag 
fát  raktanac,  mellyen  magokat  meg  égettéc  (Prág:  Serk.  813). 
Hazug.ságoknak  asztagát  fel-nevekedve  látod  (László:  Petr.  83). 

2)  [aceiTus  frugum,  méta  foeni;  triste,  .schoher].  A  kévéknec 
aztaga  mellet :  juxta  acervum  manipulonim  (BécsiC.  6).  A  gabo- 
nát asztagokban  oszve  rakjác  (Com :  Jan.  74).  Menyi  a.sztagokat 
fergeckel  meg  étettél  (Vás:  CanCat.  278).  Két  asztag  volt,  kik- 
ben volt  kalangya  búza  hatszáz  íGér :  KáiCs.  1.367).  Pacsán 
voltak  jó  asztagi,  mo.st  azt  cséplik  (MonOkm.  XXTV.ISO).  S) 
[hoiTenm;  schenne].  Az  tyzta  gabonát  aztagaban  geyty:  con- 
gregabit  triticimi  in  lioiTeum  (JordC.  362).  Az  gabonaat  győheetek 
az  eu  aztagomba  auag  czjTembe  (ErdyC.  128b). 

[Szólások.]  Asztagban  tát  keres  (Fal:Jegyz.  920). 

[Közmondások.]  Nem  lehet  a  szamái-ra  asztagot  rakni  (Kisv: 
Adag.  183). 

búza-asztag  :  méta  tritici  Kr.  [vveizenfehmen] ;  acervus 
tritid  (DöbrC.  481.  Illy:Préd.  1.38.  RákF:  Lev.  1.193). 

gabona-asztag :  méta  frugum  Kr.  [getreidefehmen].  Vad- 
nak négy  gabona-  és  egy  zab-asztagim  (Radv:  Csal.  ni.231b. 
Bod:  Lex.  29). 

széna-asztag  :  [méta  foeni ;  heuschober].  A  széna  baglyálí- 
hau,  kalongyákhaii,  szénaasztagokban  hordattatic  (Com:  Jan.  79). 

zab-asztag :  [méta  avenae ;  haferfehmen].  Az  zabasztag 
mellett  vagj'on  egy  öreg  asztag  (Gér:  KárCs.  438,  Radv:  Csal. 
IL18,  in.231b). 

ASZTAL:  mensa  C.  tisch  MA.  Meg  ezic  vala  mellec  az 
aztalon  valanac  (BécsiC.  175).  Az  aztarra  zolgalny :  miuistrai-e 
mensis  (JordC.  725).  Aztalahoz  iai'uluak  (VirgC.  1291  Eg  aztal- 
hoz  beferwuk  az  memiyn  vvagyonk  (LevT.  L163).  Ehetic  az  én 
asztalomnál  (Helt:  Bibi.  11.194').  Aztalát  iól  tartya:  splendidus 
in  panibus  (Kár:  Bibi.  672).  Aztalnál  való  barát:  aniicus  socius 
mensae  (653).  Eg  kőszfjnessel  egész  asztal  neiiet  az  duska  itaha 
be  foglalnak  (DecsiG:  Préd.  24).  Fejedelmi  a.sztah-a  méltó  nagy 
dolgok  (Monli-ók.  VIIL24). 

[Szólások]  Aztal  hazugia:  homo  imi  subselUi  (Decsi: 
Adag.  228,  Kisv:  Adag.  467).  Egy  asztalról  élők:  .sys- 
.sitii  PPBl.  Az  egy  asztalon  élők:  convictores  (Com:  Jan.  202). 

9* 


135 


KKUKK-A.SZTA1.    ATOK 


Átkos— KEKTI-ATKACÉL 


13t) 


Jezabeliiek  aztalán'il  «;liiec  iKár:  Hibl.  L324).  Fői  sz'idék 
az  asztalt  (Zvoii :  IVizml'  2!ií').  A h z t a  1 1  teríteni;  meii- 
sam  stemere,  mappám  úisteniorc;  deii  lúicli  deikoii  I'P.  Az 
ajióc  eleitjeii  az  lendégekiiec  !tózt;iloc  abruszockal  teríttotteiifc 
meg  (Prág:Serk.  202).  Latji  az  aztalokott  magaiaii  meg 
uettiiy:  vidit  meusas  in  alto  i>(>sita»  (ElirC.  83,  JordC.  7(i5). 
Myuem  ysten  wetliheth  aztalth  nijiiekerik  kjetlilenbe  ?  [wterit 
parare  mensam  ?  (KuluiC.  l»9j.  Most  készül  az  ebéd,  az  asztalt 
most  vetik  (Gyöngy:  KJ.  19).  Vetett  asztal  (Szentni :  TFii'i.  1 
Moln:  JÉpiil.  282). 

kerek-asztal:  cibilla  C.  [speisetisch].  Eae\í  az  cn  attyam 
fyay  kerek  aztaliiak  vjíczy  (KlirC  111). 

könyvtartó-asztal :  pluteus,  pulpitiLs  Ilbralis  MA.  Ibüclior 
tiseb], 

öltöző-asztal :  [toilctte-tiscli].  Mikor  nagyságod  az  (iltíSzfl 
asztalhoz  a  tiikiir  elcil)e  áll  (Fal:  NA.  192iL 

összejáró-asztal :  faiiszifilitiscli  |.  ("összejáró  diófa  asztid  3, 
egyben  jáni  para^ízt  Jisztal  2  (Kadv:C'sal.  11.399). 

pénzolvasó-aaztal :  abaeus  (Com:  Jan.  163). 

szakács-asztal :  abaciis  C.  [kiichentisclij. 

számvetö-asztal :  abacus;  rechentist-'h  C. 

Asztali:  lueasíirins ;  zum  tische  geliíirig  MA.  I'I'.  Asztali 
esSlék  fel  szedS :  analecte-s  Major :  Szót  Aztali  jó  laká.sok  között 
telhetetlenfii  torkoskodni  (Fal:NU.  3U8). 

Asztalka :  (iwrva  mensa ;  tischleinj.  Ács  csinálta  asztalka 
(Gér :  KárC's.  IV.445). 

Asztalnok  (mztalnac  MA.  asztalnak  üebrC.  39,  Ver:  Verb. 
165.  stolmi  MonTME.  V.79) :  dapifer  Ver.  structor,  strator; 
aiifwartor,  tisclidecker  MA.  tafeldecker  Com:  Orb.  116.  Ez 
flrdfig  monda  neki :  Jer  velem  mi  zeretS  azt/ilnoconk,  miért  az 
mi  dolgoucat  liivSn  viseled,  ragiiaii  nekfink  emljíir  liast  (GnaryC. 
11).  O  neky  a  Cliristus  nyayaskodo  luiratya  ees  ő  asztalnoka, 
mert  olStte  my  vagyon,  myiid  az  diristiis  zor/xitte  (WinklC. 
355).  Gergel  papa  hagyaa  az  asztalnoknak,  hogy  tyzen  ketli 
zegen  zarándckokat  hozna  be  ew  azbdara  (ÉrdyC.  237b).  lm 
ezen  órábjui  exiiediálom  asztahiokomat  Pennáit  ([.«vT  IL256). 
Az  .•viztalnok  a  csatlóssal  eléállott  (Moulrók.  XI.324,  V1IL166, 
Gyöngy :  KJ.  10). 

Asztalocska :  measnia  C.  tischlein  MA.  (Radv :  Csal.  11.115). 

Asztalos :  mensjiriiLS  iíA.  .scriniariius;  tischlor  PP.  A  SKekrény 
csináló  avagy  asztalos  :  .si-riniarin.s  .•'oii  arculariiLs  (Com  :  Jmi.  104). 
Asztalos  i'sinálta  .xsztal  (Gór:  Kái-Cs.  IV.  111.  Évk  XIH.SS). 

ÁTABOTÁBAN  :  (obiter,  negligeuter ;  oberUachlich,  nacli- 
laasigj.  A  ki  bátalx)tában  [így],  hitváiuil  tselekedni  (perperam 
agero)  semminek  véli  (Com :  Jan.  220). 

ATI±A.C  (aUász  Gvad:RP.  386):  altalicum  MA  bomyby- 
ciumn  attalicum,  luninas  attalicus  bombyciiuLs;  atljuzeug,  bro- 
cat  PP.  Fel  evltevzt«te^'t  engemet  aranyal  zevt  atlacliba  (CornC. 
382).  Zoknya  allya  foly  zewld  atlaclial  (líMN'y.  U.34.  LevT. 
1.267.  Radv:  Csal.  II.H.  10).  Némellynec  szab  hó  fejérségű  szép 
atlatyot  iMA:Scult.  882). 

ÁTOK  (díiját  HMK.  11.207.  aítyaual  DomC.  136.  istennek 
áUia  Tel:  Evang.  11.139):  maledictnm,  ilirac, anatliema  C.  |fluch]. 
CVpeget  nifi  reánk  átok :  maledictio  (BécsiC.  155,  99,  3CK)). 
AÜikot  atokcorth  :  c<invicium  pro  convicio  (JordC.  850).  Mikoron 
embfir  atokkui  atiiou  (UebK'.  414).  Akoron  beb  tolek  az  átok 
kyt  foiőkro  körének  pilatn.stol  (W'eszpC.  100).  lieatok  fordwilyon 
mynden  teremtót  allatok  atokya  (ÉrdyC.  13b.  106b.  622).  Átok- 
kal telyes  w  zfiya  (KulcsC.  16).  KStteest  tónec  egymjissal  nagy 
átoc  állat  (1  lelt:  Krón.  75).  Esnec  vala  isten  atkába  (Boni: 
Éiiek.  10),   A  böuösökot  illeti  amaz  átok,  hogy  állmtatlanok 


(l'ázm:  Préd.  38).  Az  ki  valamit  hirdet  az  kiviil  az  mit  vfittetek. 
átok  légyen  (Pázm:  Kai  114).  Nem  hogy  mi  ezt  vallanók,  de 
sőt  átoknak  mondgyuk,  valaki  poutrni  pontra  I>5c8fillettel  nem 
vészi  az  teljes  .sz.  irást  (324)  A  ki  azt  moudgya :  hogy  szü- 
letet nyelven  kel  a  misét  ki  szolgáltatni,  átok  legjen  (CzegI : 
BDorg.  71).  Viszsza  az  az  átkól  élnek  azzal  (Megy:  GJaj. 
in.9). 

Átkos :  (maledicns ;  flnchend).  Szitkos  átkos  voltomlja  (Agend. 
200).  Átkos  mondás  (Biró:  Micae  64.  Kr.). 

Átkoz :  malcdico,  e.iecror,  dctestor  C.  anathematiz<j  MA. 
fluchen  Ojm:  Ve.st.  135.  Melto  vagy  pokolba  atkoztatt-itiiy  (Elirf'. 
33).  Megnem  atkozliaffac  (BécsiC.  116).  Incab  zennednem  liog 
engemet  megátkozzanak  (MargL.  33).  Embert  barmot  atkozUim 
íVirgC.  5).  iSzSmyeu  .szidogaoz,  átkosz  és  ragalmasz  én  magamat 
(Tel:  Fel.  3).  Átkoz  minden  Hsztátalanságot  (Com:JaiL  177). 

ki-átkoz:  oxcommunico  SL  [excommuniciren,  in  den  bann 
tim).  Mi  az  oka  tehát,  liogy  Pelagiiist  az  eredendő  büiiríll 
támasztott  hamis  tudományért  az  egész  ecclésia  kiátkozta  (Pázni : 
5Lev.  275).  Kiátkozzák  az  apáczát,  ha  fogadása-után  férjet  keres 
a'ázm:LuthV.  94). 

még-átkoz :  miathematizo  MA.  [verfluchen].  A  fige  fa  kit 
megatkozal  (cni  maledi.\isti)  meg  ázott  (MUnchC.  94).  Feyedel- 
mect  athkozod  ee  megh :  pontitici  Conviciaris  ?  (JordC.  783).  Az 
pLsix'.k  meg  atkoza  az  varo.siiak  fciedelmet  (VirgC.  16).  A  kit 
te  meg  áldasz,  áldot,  e^  a  kit  meg  átkoz,  átkozot  (Helt:  Bibi. 
I.  Bbh2,  Kíir:  Bibi.  1.141). 

Átkozás  :  execratio,  imprecatio  C.  maledictio,  detestatio  MA. 
[das  fliicheiij.  Zayok  atliküza.s,sal  ees  kesenvsegel  telyes  (KulcsC. 
21).  Eii  reyani  taniadokimk  athkozasy  (125).  Az  átkozast  tene- 
ked áldá.si.dra  fiirdíta  (1  lelt;  Bibi.  L  Xxx2).  Az  áldásnak  és 
átkozjlsiuik  hegye  (Pázm:  Préd.  16). 

Átkozat:  [maledictio;  flucb,  das  flnchenj.  Az  atkozatnac 
WoUaban :  in  novLs.simo  maledictionis  (BécsiC.  153.  JordC.  838). 
Átkozott  légy  örökké,  a  ki  engemet-is  átkozatba  ejtettél  (Pázm : 
Préd.  19)   Haragnak  átkozatja  (Fal:  Jegyz.  936). 

Átkozódik:  exocror,  convicior,  maledictis  incesso  MA.  [flu- 
chen]. Átkozódó :  maledicus  C.  Kezde  átkozódni  es  eskciuii 
(MiuichC.  103.  JordC.  444).  Nyeluemel  gonoz  atokal  zitokal 
isten  neueuel  atkozotam  (VirgC.  5).  Rút  szitkokkal  rajok  átko- 
zódának    (Tül    142.    Fél:  Bibi.   80,   Zrinyi   L60,  11.94). 

Átkozódás  :  maledicentia,  exeiratio  MA.  [das  fluchen^  Ret- 
tenetes átkozódás:  Oedipi  imprecatio  (üecá:  Adag.  52). 

Átkozott  (átkozt  RMK.  11.200):  e.xecrabilis  C.  exe<Tatus, 
mali'dictus  MA.  [verfliichtj.  Tavoziatoc  ol  en  tőlleni  atkozuttac 
(MilncliC.  62).  Ezenképpen  leezeii  ez  atkozot  nemzetlinek  es 
dolga  (JordC.  392).  Atkozot  lelek  (DomC.  65).  Menyetek  el 
átkoztak  az  őrók  ttWe  (VirgC.  118).  Átkozt  már  a  föld.  Átkozt 
vagy  (RMK.  II 200).  Meimietek  el  en  attiamiiac  atkoxztai  az 
firfik  tíizro  (Fél:T;ui.  531).  Mely  igen  atkozottac  es  nvaualyasoi' 
azm-  (Tlelt:  Bibi.  I.  f2).  Tfi  átkosztac  (Helt:  IT.  G7).  Hej,  átko- 
zott kileni-z,  hogy  nem  tiz!  (Thaly:  Adal.  1.81). 

Átkozottság :  (m;dedictio ;  fludi).  Mikoron  reád  yew-ennek 
mynd  ez  lK*zeedok,  aldoth.saag  es  athkozotlisaagh,  e.smegh  haza 
hoz  teghp<l  the  wad  (JordC.  266,  2*30). 

Átokbeli :  fnuiU'dictus ;  verflucht).  Atocbeli  nepec  (NagysiC. 
17).  AttokU'ly  ember  (ÉrsC.  9). 

ATRACdi :  borrago,  borago,  buglossum  ;  ocbsenzung, 
boragen  MA.  PP.  Cjiioglosflira  viilgare:  atracel  vei  eb  nyelv 
(Beythe:  Nom.  I).  Atraczel  gyíkere:  cjiioglossa  (Friuik:  IUlkuiK 
18b). 

kerti-atracél :  borrago,  ökflmyelv  PPBI.  boretsch  KirBcKt. 
156. 


137 


AT\'A— ArAM-ATYA 


SZENT-ATYA-BE-AVIK 


138 


ATYA :  pster,  jvirpiis  Vor.  spiiitor  C.  vater  MA.  Atjániat 
kOvptem :  imtrisfii  MA.  Qni  legpii  iieky  atia.  ay.ut  iieni  tiirlliotiuo 
( KíinissbT.l  Ott  allokp«7.e\vl  egy  papot  attjaya  hyua  moiKhiaii 
meg  akai'ok  gyouonnoin  (HirC.  155).  Oh  atfa  mendenlmtó  vr 
isten  (VitkC.  S:i).  Ymagyad  te  atyádat :  ora  patrem  t\uim  (JordC. 
369).  Dyi'lieíeg  attyaiiak  (KultsC.  2).  Monda  a  priornak  :  Agyam 
lioimet  való  ez  itl'yv  fráter  (DomC.  245).  Atyának  fiúnak  es 
zent  leieknek  nenebe  (VirgC.  1).  Tyztelendn  atyám  i2t.  Hallá 
atyánk  zent  ferencz  (25).  Adam  atianknak  engednek  vala  min- 
den teremtet  álatok  (36).  Kerek  azon  az  w  bodog  atyokat  zent 
ferenraet  (74).  Atyatok  hazat  hagiatok  el  (144).  Megli  \-tal- 
liathnak  az  atyaiwknak  [így]  es  elpyknek  zokasyth  (Komj:  SzPál. 
25).  Zerelmetessek  az  e\v  atyayokyrth  [igy]:  carissinii  propter 
pati-es  (88).  Diezertessel  attia  isten  mennyekben  (Born :  Ének. 
531).  Ezenképpen  az  eretnekeknek  is  vénei  es  regi  attioc  vaniiae, 
kiktiil  ez  mostaniac  vettec  mérgeket  (Mon :  KépT.  22b.  23). 
Mind  ezeket  enged'-meg,  atya  mindenható  iu--i.sten  (Pázm:  Pi-éd. 
12).  Ha  olly  ellenkezéseket  talált  attyád  urad  az  fl  Írásokban 
(Czegl :  Japh.  10).  A  mi  régi  attyaink,  az  en  attyaim  (Prág : 
Serk.  772.  773).  Kinek  fiúja  niiitsen,  a'nak  afyája  [igy]  slntsen 
(fiKatt  Titk.  16).  Nemzü  attya  Hunyadi  Jánosnak  Signioiid  király 
volt  (Ll^zny:  Krón.  315). 

[Szólások.]  Kivel  atyiil  egy  vala  (Pázm:Préi  22.  1131). 
Az  fejedelemasszony  szerelmes  atyánkfiának  attyiil  egy  vér 
atyafiát  eljegyezni  engedvén  (Évk.  Xlll.öl). 

[Közmondások.]  Edgy  atyának  Is  lator  fia  nincsen  íKer:Préd. 
157).  Soha  nincz  á  lator  atiáknak  iámbor  fia :  nnnquam  es  malo 
patre  bonns  filius  (Decsi:  Adag.  40). 

édes-atya :  páter  genninus  MA.  [rechter  vafer], 

gyóntató-atya,  gyóntó-atya :  páter  paenitentiai-ins,  con- 
fe-ssarins,  sacrificnlns ;  beichtvater,  beichthörer  MA.  Kinek 
kinek  bizonyos  állandó  gyontó  attya  legyen  (JéziisTReg.  4).  Az 
okos  tanáts,  melly  nem  egyéb,  hanem  embernek  az  5  gyón- 
tató attya  rHalhHHist.  n.332). 

házi-atya:  [páter  familias;  familienvater].  Valahol  a  házi- 
atyánac  kegelmas  malaztiat  lélendem  (BécsiC.  3). 

jobb-atya :  avns  C.  [grossvater].  Job  atyámnak  az  atyja : 
proavns:  negyedik  job  atya:  tritavns  C.  Sigmond  király  iob 
attya  vala  á  gyermeknek  (Kelt:  Krón  78b.  21.  35.  Com:Jan. 
119.  Ver:  Verb.  89). 

kereszt-atya :  [testis  baptismi ;  pate].  Neweztetyk  iker.  sz. 
János)  Cristns  lesus  kerezt  attyanak  (ÉrdyC.  348b). 

kót-attyú :  bipater  MA.  [ner  zwei  vater  hat]. 

lelki-atya :  [páter  paenitentiarius ;  beichtvater].  Byneymet 
meg  akarom  vádolni  neked  lelki  atyám  (VirgC.  2). 

mi-atyánk :  [patemoster ;  vaterunser].  Mond  el  az  mi  attyan- 
kat  lTel:KprF.  32).  Ollyan  igazán  elő  beszéllette  nékem,  mint 
a  mindennapi  imád.ságot,  a  mi  atyánkat  (Hall:HHist.  n.233). 
Mint  fellyebb  a  férfiak  mondák  félig  a  mi  atyánkat  (Bíró: 
Ángy.  105). 

mostoha-atya:  vitricus  PPBl.  Com:Vest.  151.  [stiefvater]. 
Arwaknak  mostoha  attyay  es  ezvegyeknek  ytelew  byray  (KnIcsC. 

156). 

nagy-atya:  pappns  C.   avns;    grossíater   MA.   (Kár:  Bibi. 
1.649,  Zrinvi  1.153). 
öreg-atya:  oj  (Prág:  Serk.  860,  Csiízi : Tromb.  478). 

öröm-atya :  1)  [páter  sponsi  vei  sponsae ;  vater  des  brauti- 
gams  oder  der  braut].  Egyhuzamban  menénk  az  örömatya 
házához  (Monlrók.  XX\TII.  45,  Thaly;VÉ.  1.347).  2)  [pronu- 
bus;  hochzeitvater].  A  v8  legénynec  vfiféllye  edgyben  szerzA 
násznadgja  avagy  leány  kérS  firóm  attya  vagyon:  proxeneta 
seu  pronubas  (Com:Orb.  591,  Com:Jan.  117). 


szent-atya:    I)  [páter  ecclesiasticus ;  kirclienvater).  Emle- 

kozyel  meg  az  regy  zent  attyaluiak  liezedyről  (ÉrsC.  275.  485). 
Oluastatik  az  zent  atyáknak  elptekbwl  (VirgC.  111).  8)  [patri- 
archa].  Bátor  csak  az  szent  atyákot  tekintsük.  liegutolsó  .szent 
atya  Noé  vala  (RMK.  V.lű). 

szép-atya:  [proavns;  urgrossvater].  Az  ő  sib  attiok  (Mel: 
Préd.  69). 

szüle-atya :  c«  Miképpen  az  hatalnias.ságod  atyja,  szüleatyja 
athname  levele  által  miként  oltalmába  vött  (1576.  lírdPort. 
XyKözl.  in.326).  Maradékim  tanulják  meg,  ha  gonosz  találja, 
hogy  a  legSsebb  jószágok  és  legbizonyü.sabb  jutalmak  a  világtól, 
atjjok,  nagy-  és  szüleatyjokról  maradott  reájoU  (liethl:  Élet. 
1.145.  NyKözl.  m.326.  Haz.  1.132). 

töke-atya :  [auetor  gentis ;  stammvater].  Chám  tóke  attya 
volt  a  nemzeteknek  (Gvad:Hist.  19). 

Atyácska  :  [patercuhis;  vaterchen].  Az  barátok  atyaLskakká, 
az  apatzak  anyatskakka  lesznek  (Pécsv:Fel.  729). 

Atyai:  paternus,  patrius  C.  vaterlich  MA.  Atyai  módra: 
patrie  C.  Atyai-képpen:  patrie,  pateme;  vaterlich  MA.  Az  atyai 
parancholat  (Éi-dyC.  616b  362b).  Tagad  ki  magadat  az  atyai 
\\Twk.segbwl  (VirgC.  27.  107.  WeszpC.  42).  Atyai  keresmény 
(Pázm:Préd.  424).  Ez  népet  atyaiképpen  nevelte  (MA:Scult 
821).  Atyaiképpen  feddi  (Mad:Evang.  284). 

Atyás :  patrimus  MA.  dessen  vater  noch  ani  lében  ist  PP. 

Atyáskod-ik:  patrem  ago  SL  [sich  wie  ein  vater  be- 
nehmen]. 

Atyáskodás  :  [cura  paterna ;  vaterliche  sorgfalt].  Szerelmes 
atyáskodással  ölelgeti,  csókolga^a  (Biró:Micae.  256). 

Atyaság :  1)  pateniitas  Kr.  [vaterschaft].  Le  haitom  en 
térdemet  mi  vronk  crüstvsnak  atfalioz,  kitől  minden  atfasag 
neveztetik  ménben  e.s  főidőn  (DöbrC.  374.  Komj:SzPál.  289). 
Isteny  atyaság  (ComC.  145.  ÉrdyC.  188b).  3)  [páter;  vater]. 
Bwnőmet  mondom  atfasagodnac  előtó  (VitkC.  25).  Mely  bynek- 
ről  hagyom  bynesse  magamath  vristennek  &s  agyasagodnak 
(TelC.  339).  Kérem  te  felsegas  kegyes  atyasagodat  [istent]  (CoriiC. 
312).  Twggya  tyztőlendő  atya.s,sagod  (a  pápának  mondja  asztal- 
noka]  (ÉrdyC.  237b).  Atyaságtok  (KecskTört  228). 

Atyátlan :  patre  carens  MA.  [vaterlos]. 

Atyó :  [patercuhis ;  vaterchen].  Atyó  ez ;  atyámra  anyám 
mutogatott;  atyám-is:  ne  anyó,  Palyi!  szólh'tgatott  (Gvad:  RP. 
17). 

AUGUSZTUS :  [niensis  Augustns].  Angustus  (MünchC. 
S.  CoruC.  332). 

AV-IK  (otíik  Boni:  Préd.  202.  óot  Born:  KTud.  in.67).  1) 
[penetro;  eindringen].  Az  ő  heusege  altathattya  az  te  testedet, 
es  minden  ereye  beled  ouic  (Born:  Préd.  202).  Az  ifiuság  vétke 
nem  a  lágy  húsba,  hanem  a  kemény  csontba  avik  (Pázm:Préd. 
338).  A  festék  a  ruhába  olly  igen  belé  avik  (Ker:Préd. 
383).  a)  Avom:  minuor,  contrahor,  densor;  ich  werde  verkleinert, 
geringer  gemacht  PP. 

[Szólások]  Hallyiik,  hogy  a  bötsüUetet,  értéket  tsudállyák, 
magasztallyák  szüléink :  azért  belénk  avik  ezeknek  b<5tsiil- 
lése  és  kívánása  (Pázm:Préd.  201).  Ez  az  Ádám  maradékinak 
szivOkhöz  gyökerezett  és  elméjekbe  avott  vélekedése  a  gazdag- 
ságrul  (357).  Ha  annak  vétkes  szólása  a  gyermekbe  avik, 
könnyen  ki  nem  tisztul  Ijelóle  (1126).  Belénk  avott  az  a  tulaj- 
donság (Laud:UjSegits.  1.201).  Belé  avot  ez  az  emberekben, 
hogy  minden  dolgoknak  kezdetiben  isten  nevét  említik  (MNyil: 
Zsolt  54). 

be-avik :  [penetro ;  eindringen].  Az  bűn,  melly  Adamrol 
eredé  reanc,  be  ouot  még  az  czontimknac  is  az  veleieben  (Born; 
Evang.  1107). 


139 


AVAT-AVAS 


AZ,  A 


140 


Avat  í""<í  Kovác»J:Króii  11.58.  MF.  be-aceí,  be^iiwií  MA. 
l'P.):  I)  (imlnio,  pencitrare  facio;  tratikeii,  eiiidriiiKen  lassen). 
Mint  a  vizet,  i'iiry  ittátok  asi  átkot,  iiielly  iigyaii  csontotokba  avat- 
tatott (PázmrPréd.  18).  Az  ecy  niá'<Hal  való  jó  tetoI  a  terme- 
szettül  avatik  belénk  (iuy]  iLand:  L'jSetíits.  n.8;i2t.  A  tjiralko- 
dás  belénk  avnttya  azoknak  crkíiltsét,  a  kik  köí'.t  fort;unk  iKal; 
UE.  421).  2)  (iimnt'iiro ;  cinseiíiienj.  Hadd  el  a  papa  liitit,  ne 
auass,  ne  (,'ioiitas.s  papai  nicxlra  ( Mol :  Hréd.  28 1).  Mit  imád- 
kozzék a  prédikátor,  mikor  avatni  akar  íPiizm:Kal.  58".  MF.). 
8)  Avatni  iiosztót :  paimum  dcnsare ;  das  tucli  dicht  üi  oinandcr 
fiigen  PPB. 

(Szóli'isok.J  jUiir/át  vmihe  uvatni.  Azokban  íi  mellieket  nem 
latot  makrát  aualüi  (Fél :  liibl.  IlítS).  Más  dolgália  avatni  ma- 
gát: alicniim  arare  fiindinn  íl )et-.-i :  Adag.  181.  KisvrAdag.  71. 
227).  Az  aíKszony-embeniek  nem  .szabad  íiz  egyházi  ."izolgálat- 
ban  magát  avatni  íPázm:  Kai.  722).  Kit/il  vilttél  hatalmat  erro, 
a  mibe  avatiKl  magadat  (C'zegl:MM.  l.">).  Miijái  nni/n:  uvatni. 
Ne  aua.sd  magadat  ez  igjíz  embernec  dolgához:  niliil  tibi  et 
justo  Ilii  (Kár:  Bibi.  111.29.  MA:  Bibi.  IV.30).  A  német  nem- 
zetség Erdélyhez,  sem  pediu'  ahlioz  a  mit  engedtek  Erdély- 
hez, ne  ava»ia  magát  (ErdTflrtAd.  111.117).  Az  mi  az  pénzen 
vettet  illeti  azokhoz  tudom  keozit  nem  auattya  (líadv: 
Csal.  111167b).  Az  iambor  nem  awataa  semy  ygyeet 
liozyaa,  hanem  csmeg  zent  Bemalthwk  kyldee  (ÉrdyC.  503b). 

be-avat  l)infro<liico,  incorixiro;  einfiiliren,  einverleiben  MA. 
I'P.  Az  ny  liíizasokat  nem  ."izoktiik  a  templomhoz  ké.sérni,  é.s 
bé-avatiii  (.Sam:Cer.  120).  S)  fmacero;  einweichen).  E  malatzoc 
nem  tiszták  még,  mert  nem  anattak  be  fiket.  Hol  kel  őket 
lio  auatni?  nem  latok  semmi  vizet  Es  monda  neki,  ez  arra 
való  helly,  ez  a  szentelt  viz.  Pappá  tfitted  magadat,  es  be  akarsz 
auatni  (HeIt:Mes.  301). 

belé-avat.  Belé  avatja  magát:  immi.s<etnr,  intricatur   MA. 

Mindennek  dolgába  beié  avatni  magát :    omninm  parte,<  *corri- 
liere  PPBl. 

még-avat :  humecto,  macero  MF.  fnass  machea  einvveichenj. 
Vedd  a  tehén  húsnak  oldalosát,  és  sok  konczokat,  avasd  meg 
eczetben  (1601-i  Szaliácskífnyv  13.  MF'). 

(Avatkoz-ik| 

Avatkozás :  finauguratio ;  oinseginmg].  Eíirömedre  volt 
szülésed,  avatkozílsra  menésed  (Gyilngy:RK.  214). 

Avial?  [peuetro;  eindringen).  Atléle  vétek  nem  a  lieléjek 
avutt  [avott  ?)  é.s  liozzájok  ragadot  természeti  ve.szeLségből 
származnék  (Pós:Igazs.  I230I.  A  kárhozjitra  vali'i  kőteleíséget 
meg  kell  választani  annak  az  ó  mocskától,  belé  avutt  tapló- 
játul  Í627). 

AVAR  :  (gramen  ariduni ;  dürres  gras]  Ha.s-zoiitalan  avarbji 
tüzet  vet,  hogy  meg  tisztítsa  fíSldét  (Pjizjn:Préd.  6.  701).  A 
száraz  aviuban  a  harap  sebes  égéssel  mindent  meu'  emészt 
(Pázm:Kal.  143.  Kr).  A  mint  a  tfiz  tisztit,  ;iz  aranyat  a  rus- 
dátúl,  a  mezi^t  az  avartól,  ugy  benníuikot  a  biiunik  rosdájátid 
avarjátul  meg  iLszlil  (l)iósz:Tal.  200).  Az  avart  ,sz;ikgatják,  :izt 
égetik  (RákF:Lev.  Illii.ii  Hitván  avarát  étetnek  (Monlrók. 
XXia481). 

(Avoros,  avaroaod-iki 

meg-avarosodik :  |iu«sio ;  verdononj.  Az  én  rétemen 
való  111  már  nem  csak  kaszálásra  méltó,  He  ngjan  megavaro- 
sodot  (Prág;Serk.  1012). 

AVAS  (Otpoí  1136.  Owoí  1275.  Jem.  Silva  Ot'fi.«  1337. 
CodPatr.  ÜI.133):  (silva  proliibita;  gelioge?].  Sonha  iWdog- 
keoheoz  tylalimist  eis  awiLst  nem  fogtak  .sem  nem  byrthak 
(RMNy.  U30,S).  líegerzhez  awa-snak  fogtak  az  vt  z;i;iui!ira  az 
bykkest.  Az  warbely  morlianak  awixM  fogtak  mynd  erdeo 
benyey  zeolcokygh  |309.  310.  311).  Az  boldokeo  wytl'aln.ssy 
barom   Uaskoygh   el   menth.   Azonkep|>en  az  baskays  el  ment 


I  myndenykere  ehyak  hogy  ka/irban  tilalmasban  nem  Un'hyat- 
tatott  Icot  legjen,  de  bosj  awast  fogtak  wolua  Bixiokeoben  azt 

,  on  nem  tlmdom.  regeezbeol  sem  thwdom  mert  nem  termet  az 
mak  hogy  aw.-ist   fogattak    wolna  Í312.  313).  En   nem  thwdom 

I   hogy  boldokeoyek  awast  fogtak  wolna  ee  hogy   tyzedet  weo(- 

í  tek  volnays  (314.  31.5).  Erdfl  kettí  vagyon:  egyik  Bükkös  avagy 
AvíLvIjérív,  íGér:KárC8.  IV.342.  368.  nL334).  MLskoltz  felelt 
egy  nagy  hegy  oldal  vagyon,  melly  Avasnak  neveztetik  (Gvad: 
KR  0). 

AZ,  A  (ad>  WinkIC.  357.  JordC.  275.  UvT.  1.193.  ac:ok 
UebrC.  229,  271  sat  LányiC.  48.  Helt:Krón.  U  Helt:VigK. 
27.  02,  ozvc,  ozchnz  HB.  oz,  oztli  sat  LevT.  1.104.  luó.  —  oz 
gimils,  ozcliuz  HB.  az  hews,  az  feleles,  azkappii  EhrC.  16.  17. 
azbalol  53.  azrol  DomC.  14.  VirgC.  121.  áznak  Nagy.szC.  6:'.. 
azba  KulcsC.  58,  80.  abbint  GiiaryC.  3.  addizno,  allabat  10.  sat. 
ah  masyk  JordC.  729.  ahra  UebrC.  109.  134.  138.  ah  ki,  ah 
gonoz  Ozor:Clirist  167.  a'  gorfa,  a'  magarazat  BécsiC.  a'  ma 
gosoc  MUnehC.  16.  sat.  a"  helyen,  a"  monostor,  a"  pnztlia 
ÉrdyC.  341.  sat.  a'  kivöl  Tel:Evang.  n.40Sb.  sat):  1)  Ls,  id  C.; 
illó  illa  illud,  is  ea  id ;  er,  sie  MA.  [jeuer,  der,  derjeuigej.  a) 
(fSnévileg  :J  a)  Kii-  ozvc,  miv  vogmuc  (HB).(Jui  legén  neky  atia 
aznt  nem  tudliotiuc  (KfínigsbT).  Az  felele:  illa  respondit  Ha 
azokat  akamatoc  varnatoc :  si  eos  expectare  velitLs  (BécsiC. 
2)  Ha  kedeg  az  irasinac  nem  hiztec,,  miképpen  hihettec  en 
igeininec?  si  autem  illius  literis  non  creditis  fMiinchC.  179i 
Mert  ez  az:  hic  e.st  enim  ŰordC.  361).  Nemde  tliy  méltóbbak 
vattok  azoknál  (371).  Ytelycd  azokat  wram  isten:  judica  illos 
(KulcsC.  7).  Mynd  azok  kik  wtet  kwiietik  (VirgC.  20).  Tanicz 
meg  azokra  kiket  nem  halotam  (43).  Maas  mondást  ne  varya- 
tok  egyebet  anal  akyt  egyzer  meg  mondotak  (62).  Titeket  azon 
ker  (17).  Kezde  azon  gondolkodni  (25).  Arra  iwteni  hogy  veled 
halyak  (38).  A  nem  lehet  (LevT.  L171).  A  serami  volna  (Boni: 
Préd.  549).  Öt  iga  Okrfit  vettem,  és  azok'  próbálni  megyek 
(Pázm:Préd.  744).  Igyene.s  mértéket  tart  isten  a  jó  cseleke- 
detek s  azoknak  jutaimi  kőzött  (Czegl:MM.  287).  Hogy  eztet 
adja  meg,  áztat  hárítsa  el  (isten,  Orczy :  KíiItH.  73).  fi)  Ha 
wolamely  haaz  e^vmaga  ellen  megozol,  az  az  haaz  nem  állandó 
(Pesti: NTest.  74).  Abban  az  oraban:  in  illo  die  (Fél: Bibi.  20). 
Ászt  osztán  az  hetet  ird  le  (Helt:Arifm  J.).  Abból  igyál  igas- 
sagot  a  kutbol,  ackit  isten  czinalt  (Mel:Préd.  104.  MF.).  Mi- 
némfl  kiilömbség  vagyon  azok  a  munkiik-kíizfitt  (Pázni:  Préd. 
1 10).  Tartozunk  h;ir-;tdással  azok  a  bfiuök  távoztatá-sáért  (SSO). 
Azokatis  az  két  dolgokat  csak  tradiciókbúl  tudták  az  sidók 
(Píutm:  Kai.  473).  b)  [melléknévileg :j  Ki  nopmi  emdul  oz 
gimil.stvvl  (HB).  Mynd  az  tayban  lakozó  kjTalyok :  in  üs  regio- 
nibiis  (JordC.  304).  El  meene  ah  bérről :' transiit  inde  (397). 
Meg  vygazeok  az  gyermek  az  horaban :  in  ilU  hóra  (37f>i.  Az 
időben :  in  diebus  illis  (361).  Az  ydőkben  zalla  wrnak  ygheye 
en  hozzam  (ÉnIyC.  341b).  Az  nap  semmit  nem  evek  (Poenit 
76).  De  akcor  az  időben  kezdő  magát  kiki  mind  fel  maga.'a- 
tahii;  ea  tem[)(íslate  (IXm-sí;.S.i1IC.  6).  Ninca  az  ember  ki  nem 
vétkeziiéc:  non  est  homo,  (pii  uon  |)eccet  (Kár:  Bibi.  1.312). 
iVz  iidíben  parantsolat  méne-ki  (Pázni:  Préd.  97).  A  végn- 
(azon  célból]  (Betlil :  Élet  2941  *)  (ó,  -f),  tö  ;  der,  die,  das), 
Byrya  az  en  népemet :  regat  popultim  meum  (JordC.  359).  Ky 
az  tőwycz  kőzze  vettetőt:  in  spina  (394).  Aad  eimekem  ah 
János  baptiztanak  liw  feyeet  (398).  Te  vaé  a'  peter :  tu  «< 
Petrus  (405).  A"  my  zjiMik  (ÉrdyC.  511bX  A  biuőkiiek  setet- 
sego:  tenebrae  (>eccaloruni  (DebrC.  2).  Vallyoii  vontté  valamit 
raytatoc  á  TitusV  (lIelt:LT.  Aa  41.  A  szent  Pal  es  az  OirtstiLs 
mondgiak  (Fél: Tan.  335).  A  IV.  l^eo-iitán  Jancsi  a-szszony  lőtt 
volt  pá(«iva  (Pázin:  Kai.  i)34).  A  dejác  nyelv  l^L■\:  Bibi  Elíb  2). 
iVzon  az  helyen  lakik  ( lisziiy :  Króii.  2901.  Az  a  hal  aH'éle  vóh, 
a  mellyet ..  (Mi.sk:  VKert  455),  A  felske  az  a'  madár,  a' 
melly  .  .  (4  Ko.  Alcibiádfwnek  ez  az  S  őrőme  nem  vala  állandó: 
haec  Alu.  laetitia  (Rilug :  Coni.  70. 


141 


AM-AZ— ADDIG 


ELADDIG— AKKORBÉLI 


142 


am-az  híkm;  Viis:  QuiCaf,  90,  111):  illó  C.  ijise  MA.  [je- 
uer,  jené,  jeiiesj.  a)  [fínérileR :]  Vitézeiket  li,n}:ia  őrizetire  sa 
mázok  [a  N-itézek]  iol  haliak  vala  (DebrC.  123).  Vitozit  uadaziii 
bocsalta  s  amazok  .soliol  vadat  nem  leltének  (175).  Gergflli 
monda  neki  kili  uasi  te  sfelele  ainazh  (214).  Imez  embfir  tőr 
nec  miata  esőt,  imez  vizheii  hot,  jmiaz  magassat'i""!  e»)t  (245). 
Emez  arra  vág>ódik,  ama'  pedig  njilváii  mondg.va  (Pázm: 
I\éd.  55).  Erről  vagjou  szó,  nem  amarról  (Matkü;BCsjik.  268). 
b)  [mellékné\ileg:)  ETen  raaitiruni.s.as;ot  válla  amaz  e^  6zveé 
.izzoíi,  khiec  cak  ket  fillére  vala  iGiiaiyC  39).  Amaz  nag;  világ 
biro  Alexander  nem  szegyenlette  .'ízt  mondani  (Di^f.si :  SallC. 
Elíb.  2).  Hiec  amaz  hatalmasoe:  Isti  simt  poteutes  (MA:  Bibi. 
L6).  Amaz  napon  (Zvon :  Post.  1.36).  Nézd  meg  tsac  ama'  szit- 
ko-s  Pázmáut  (Czpje;I  ;  Japh.  22).  A  Catalóuia  nevil  mez6n  a 
mellyen  ama  nagy  csata  vala  {Liszny;Krón.  145). 

imez-aniaz :  [hic  et  ille ;  der  und  jener].  Nagyob  bScsfilleti 
az  régi  keresztyéni  gyolekozetnek,  hogy  sem  mint  imez  amaz 
hitetlen  szeckevésznek  (Pázm:  Kai.  1Ű6).  Emlékezetet  sem  ejt- 
nek  az  hitrfil,  mellyet  csak  imez  amaz  k5z  dolognak  itilnek 
(359).  Az  Írásnak  csak  egygyik  czikkelye,  az  az,  imez-amaz 
részecskéje  piszkáltatik  (Matkó:  BCsák.  5).  Azokat  sok  imez- 
amaz  babonás  ceremouiákval  (illik  (GKat :  Válts.  I.  Elób.  27). 
Régi  dolgokat  kezd  beszélleiii.  Hogy  amaz  boldog  emlékezetű 
király  éltében  imilyen  amolyan  dolgoc  tőrténtenec,  emezt  amazt 
végeztéé,  imígy  amúgy  voltac  az  emberek  (Prág:Serk.  796. 
MF.). 

amarra:  illac  C.  illuc;  dahin,  da  durch  MA.  Töltéseimet 
amarra  [így]  ki  líttem  (Gvad :  NótTest.   104). 

az-az :  id  est,  hoc  e.st,  ut  piita ;  das  ist,  dieses  Lst,  namlích 
iLi,  PP.  Megsugia  azaz  elmetekbe  hozza:  suggeret  vobLs  om- 
nia  (XémGI.  218).  \V  atya  azaz  a  keral  (363).  Az  mennyei 
tarhaz  az  az  a  harmad  eg  (SándoiC.  G).  Vallvan  fi  rayta  elő 
istennek  igeiét  az  az  Krisztusnak  sebeit  (VírgC.  14).  Adatának 
segítségre  három  cardinalisok :  az  az  Ugolínus,  Stephanns  es 
Nicolans  (DomC.  99).  Az  angyalnak  akaratja  foi-dithatatlan  a 
íora,  az  az  soha  ímmar  íot  nem  akarhatnak  (TihC.  206).  Annak 
is  ez  vette  fejét,  azaz  hogy  minden  dolgokban  igaz  ugyan 
részes  (LevT.  L20S). 

ugyan-az :  ídem  MA.  [deiselbe).  Ammeliecbe  ember  vet- 
kőz<'t  vdan  azzocba  gótretic  (DebrC.  277,  Helt:  Bibi.  I.a3). 

Abbeli,  abbéli:  (ad  id  pertinens,  ejusmodí;  diesbezüg- 
lich].  Keei-lek  kegyes  Jesus  az  beli  kenoderth  (PozsC.  8).  Ab- 
bali  [így]  járásában  Macedónokat  eliM  talált  (Forró  :CiirL  686). 

Addig  (addeg  BécsiC.  OzorrChrist  84.  addég  Uzoni:Dáv. 
106.  aggyg  Pe,sti :  NTest.  3.  aggyk  RMNy.  11.205.  agyh  LevT. 
1150.  adzeeg  DebrC.  81.  adzeg  12.  adzyg  97.  adziglan  Bom; 
Ének.  241,  CorpGramm.  244  aczyg  RMNy.  IL273.  acczig  Sylv: 
UT.  1.97.  a:dygh  RMNy.  ni.39.  a::yi.  IL95) :  1)  adnsque 
eatenus  Ver.  eousque;  so  vveit,  bis  daliín  MA.  S)  tamdiu,  tan- 
tkper  Ver.  so  láng  MA.  Adzyg  meg  nem  halok  myg  égik  nem 
lezök  kozzulők  i  DebrC.  162).  A  tyiik  nem  szol  acczig,  míg  nem 
háromszor  tagaccz  meg  engemet  (Sylv:UT.  JáiL  13.  38.  MF.). 
Az  fele.seg  köteles  az  házas-ságnak  tíiruínyíre  acczíglan  mecczíg- 
len  az  ü  firie  il  (Sylv:UT.  l  Kor.  7.  39.  MF.).  12  e,stend6s 
lewen  szabadon  perelhet,  de  agyk  nem  (RMNy.  11201;).  Még 
amaz  lábát  vakargatná,  aggyig  a  galamb  eh-epille  (Pesti  :Fab 
70.  fab.  MF.).  Addég  vitetic,  meg  valami  meg  tai-tnztattya 
(Cis.  H3).  3)  [tamen;  doch].  Jlenn)!  barant  őttem  mind  éltig, 
de  egyre  sem  mondottam  a  benedicitef,  keresztet  sem  vetőttem 
rea,  es  addig  meg  őttem  (Helt:Mes.  306).  Még  meg  sem 
fogta,  s  addig  melleszti  iDecsi:  Adag.  127,  185).  Még  sem  érted 
a  dolgot,  s  addig  belé  szól!a.sz?  (191).  4)  [eo,  faiito;  desto, 
um  so].  Áz  haz  adig  inkab  eres :  tanto  magis  aedificímii  sta- 
bilitur   (NémGl.    383).   Mygh   towab   towab   addeg   ynkab  hal- 


gattyaak  nagyobban  ehodallyaak  (ÉrdyC.  514).  Myg  towab 
towab  adyg  nagyobaii  meg  bewőyty  e\v  yozagus  teetemeenye 
uek  érdemes  voIt;i;it  (612). 

el-addig :  ;idii.sqiie  MA.  (so  sehr].  Magával  nem  bíró  az,  a 
ki  aimyira  és  el  addig  meg  tüzasedic,  hogy  haragját  le  ne 
nyomhas.sa:  adeo  et  eousque  excandescít  (Com:Orb.  894.  iMl>\). 

^Afféle:  ojils  generis;  dergleichen  art  MA.  Ira  nőmős  regu- 
lates  a  zt-rzetősőknek  kit  kouetuek  a  kalugier  barátok,  de 
immár  a  fele  zerzet  hazn;datl;ui  (DebrC  105).  Mostan  Ls  á 
fele  taligát  neuezuec.  Kun  L;lszló  szekerenec  (Helt:Krón.  62, 
Born :  Préd.  23).  Az  mag  aH'éle  kemény  megszántatlan  .szíven 
vagyon  (MA :  8cult.  231).  Úgy  látom,  az  nemes  vármegye  tiszteit 
csak  egy  a  féle  pásztornak  tartya  (KecskTört  III.336). 

A-fölött,  aimak-fölötte  :  ultro,  íasuper  C.  praeterea  MA. 
(überdie.s].  Annak  felette  meegh  az  testem  es  remenseghben 
nyívgozyk :  atqiie  adeo  ciro  mea  cummorabítur  cimi  .si)e  (JordC. 
712).  [Adtam  hái-om  aranygyilrflt,]  aimak  felette  attam  nekyek 
a  melleth  hath  bokor  ezew.sty  kaptlioth  (RMNy.  n.57).  Es 
amiac  felőtte  chac  itah-a  való  víz  .síntsen:  ínsui)er  et  aquam 
non  habét  (Helt:  Bibi.  I.  Aaa).  Vágynak  elegen,  kik  futnalt 
munkától,  a  felett  nem  .szűnnek  az  emberszóllástól  (Orczy: 
KöltR  4). 

A-kivüI :  [praeterea ;  ohnedíe.s].  Nem  .szükség  ördiigfit  ú-nia, 
mert  a  kívül  Is  mindenkor  magát  mutogattya  (Tess:  SzMag. 
Elfib.  2.  MF.). 

Akként:  (íta;  so].  Senki  nem  erezt  vy  bort  o  tőndScbe, 
mert  a'  kent  az  vy  bor  megzakazía  az   o   tömlőket  (MünchC. 

119). 

Akképpen :  sic,  íta  MA.  [.so].  Míkepjjen  az  appastalak  voltak 
zent  leieknél  telle.«ek,  azkeppen  ferencnek  tar.si  azanna  sent- 
segnek  voltának  embery  íElirC.  1).  Ittis  majd  egy  a'képpen 
esik  a  dolog  (Pázm :  Kai.  635).  Acképen  czelekedénec  (MA : 
Bibi.  140). 

Akkor,  akkoron,  akkort,  akkorban,  akkorában : 
tunc;  alsdann,  dazumal  MA.  a)  Lsten  veled  vagon  accorou 
(GuaryC.  68).  De  míkoron  halálára  iut,  akkoron  lattá  (BodC. 
2).  Kyment  vala  akor  zenth  ferencz  az  helbwl  koldulni  (TirgC. 
47).  Kyk  akoron  ez  zeutseges  atyának  oth  ehrte  allotanak  (61). 
Míkoron  az  theruenre  kelewiik  az  koi-on  es  megh  bizonetom 
(LevT.  1342).  Akort  Jacob  vala  lietuen  ket  esztendős  korába 
(Szék :  Krón.  13).  Noe  házasságát  socká  halászta,  mert  őtt  száz 
esztendős  korára  hagya,  ackoraban  meg  hazasodot  vala  (Valk: 
Geii  4).  Voltanae  akcor  az  fidőben  .  . :  fuere  ea  tempe,state 
(Decsi:  SallC.  17i.  Ackorban  való  .sídoc  (Kulcs :  Evang.  255).  Az 
Prócion  csillagnak  eleuyészetiis  akkorbau  esik  (KNagysz.  1613. 
E2).  Szinte  akkor  [éjien  akkor)  (MA:  Scult.  6).  Szintén  akkor 
(Tof :  Zsolt.  54).  b)  Meegh  akoraiglan  el  nem  bochattam  (LevT. 
1316))  Ha  en  haza  megiek  akkoira  légien  kezén  (RMNy. 
n.333).  Az  győzelemnek  czimeret  akkorra  hagyjuk,  hogy  neki 
meg  adgyuk  (Gyarm:Fel.  115).  Akkortól  fogva  meimyi  nyo- 
morgatást próbált  (Rumy:  Mon.  110).  Sz.  Péter  akkor  táyban 
ment  Romába,  mikor  .  .  (Megy:  Covsp.  57.  Gyöngy:  Char.  EUb. 
16.  Misk:  VKert  224).  Csak  az  sietség  hala-sztatta  velünk 
akkorn'il  mo.stanra  (Thaly:  Adal.  1307).  A  pogány  romai  dámák 
akkor  időben  leetícában  vitették  magokat  fiis  égi-e  (Fal ;  NA 
136). 

ugyan-akkoron,  ugyan-akkorban :  [eodem  tempore  ; 
zur  .selbeii  zeitj.  My  helen  ezt  \'v  megertete  wot,  azon  helen 
en  hozam  jM  wghyan  akoron  (RMNy.  1129).  Vgyan  akkorbiui 
ezen  concordiái-úl,  másutt,  illyen  verseket  ii-ának  (Pázm :  Kai. 
353). 

Akkorbéli :  ejus  temjxirLs  MA.  [dániaiig].  Akkorbeli  udvar- 
bíró Tariióczi  m-am  coutentídta  Kdét  (LevT.  11.238;.  Az  ackor- 
beh  kerasztyenec  (Mon:  Ápol.  443>.  Ki-isztus   mindenekre   meg- 


143 


AKKOKl-ANNYI 


AAl-ANNVl—El^ANNYIKA 


144 


tanította  az  apostulokat,  vmiket  akknrbíli  állaialtyok  kiváiit 
(Pázni:  Préd.  (>29).  Akkorbéli  sz.  atják  ( Biil :  Cslsk.  43).  Az 
akkorbeli  idwjkiiek  iicliéz  volta  miatt  (KCsipk :  Woll.  320). 

Akkori:  c«  (Pc«ti:  Fab.  l»b).  Akkori  iiWlwn :  illó  teniiK.rls 
artieiilo  (IVág:  Serk.  724).  Akkori  bizoiytalan  ;illa|«iloiiilioz 
képest  (Mink:  VKert  16). 

Akkoriban :  (eo  fere  temporo ;  iiin  (iiesell*  zeit).  Akkori- 
kui  mikor  az  Kádváiit  vissza-szerzelteni  lI>e\T.  11.374). 

Annál :  (eo,  tanto;  desto,  lun  so).  a)  Magokat  felyeb  szeretic 
aniiál,  liocy  iiem  miiit  kelleiwi  íllolt;  IHbl.  I.  ívii.  NpiiiU  v<'>lt  .solia 
oly  bolond,  ki  az  lápát  istBiinek  nevratu  vóliia,  iiimál  kiilömb 
értelemben,  melyben  az  m.  iris  brteiieknek  híja  az  KonilviselíV 
ket  (l'ázm:  Kai.  filili.  A  fiildíin  amiálinkább  Is  rettei^etAbb 
jelek  látszanak  (Pázni:  l*réd.»'.].  b)  [minél— annál :}  Miiiéliiikább 
látatik  becsülni,  annálinkáhb  b;i/,nd  (Uetlil :  Élet.  27).  C)  \men- 
nét— annál  :j  Mennél  kízfilíc:  iobb  vitézei-  valáimi-,  ;uinál  ink:ibb 
vesznec  (Decsi:  SallC.  8Ü).  Mennél  fellieb  való  renden  az 
ember  vaifion,  annál  tettete.sb  e.s  vessedelniesb  a  gono.'fz  pelcL'i 
(Fél:  Tan.  234).  Mennél  tovább  várakozik,  aiuiál  keményebben 
büntet  (Hly :  Pré<l.  l.Si.  Mennél  iobban  vagyon  dolga,  iuinál 
Uikab  el  merAI  az  bfmbe  (HollPréd.  13).  Mennél  ki  bátorsá- 
gosban járul  6  hozzája,  aimál  írőmesbben  meg-halgattya  (Mad: 
Evang.  38!)).  De  a  mihez  meiuiél  nehézben  juthatni,  azt 
annál  kedvesebb  ízzel  kó,stolh.-itiii  (Gyöngy:  MV.  89).  d)  [vala- 
mennél— annál :)  Valamennél  nagyobb  [lenig  az  dolog,  és  vala- 
meniiél  kozellyebb  járul  az  emberi  boldogsághoz,  annál  szor- 
galmatossabb  tanácskozás  kivántatik  (Toln  :  Vigaszt.  12).  e) 
[mentől— annál ;]  Mentül  toiiab  halaztia,  aiuud  .  .  (Mel :  SzJán. 
222).  De  mentíl  nehezebb,  annál  nagyobb  bátorsággal  kell 
venned  (Mik:  MulN.  177.  .í2).  t)  [mmnyivel—annál ■:]  Miiieuel 
ionkab  neuekíidiiek  az  aiandokok,  annál  ioukab  neuekodnek 
az  aiiuidokokrol  ivalo  zamadasok  (TihC.  121).  g)  [míp — annál:] 
Migh  ember  nemesb:  annál  kedve,sb  zolgalatya  Lstemiek  elewtte 
(TihC.  2i)5).  Az  ho  migh  na^ob  der  najion :  annál  ioukab  fenlik 
es  feyorb :  iigian  ezóiikoi»n  migh  ionkab  az  zyz  testet  nagob 
.saiiarusagba  tartya:  aniial  fenosb  zyzes.sége  istennek  előtte 
(KazC.  147). 

Annálfogva :  Iquamobrem :  daher,  folglicli].  Anniilfog\a 
rendeletem  teljesítését   mindenkinek  ajánlom   (MonOkni.    Vili. 

323), 

Annyi  (imne  BécsiC.  14.'MUnchC.  43.  ozonneat  125.  azmneiiit 
154.  annee  JordC.  45.  721.  ÉrdyC.  6.  anny  522.  anne  ConiC. 
43.  155.  VirgC.  5.  antra  16,  32.  36.  annft  TiliC.  21,  annee  83. 
ajmera  TehEvimg.  1.271.  omifat  Szék: Zsolt.  158.  anni  Boni: 
Préd.  62,  anni  DetsiG:Préd.  34.  Kár:  Bibi.  1.168.  onntra  97. 
120.  aiiníera  379.  anni,  anníra  Szjir;Cat  B3.  aniiyat  Kules: 
Evang.  220.  (mniat  Zvon:Osiand.  222.  azonna  sentaeg  ElirC. 
1.  annya  bewn  32.  aúíiat  MiinfhC.  92,  154.  anna  vtlia  woliia 
PeerC.  97.  anna  DöbrC".  295.  anno  TelC.  244.  annyat  ÉrdyC. 
558b.  amiyaf  Magy:Nád.  39.  aimj/an  Pázm :  Kai.  625.  aza»myíra 
ElirC.  41.  azuimyíbaii  1U3.  aúíie  PeerC.  156.  aúnet  IXibrC.  295, 
anuíí  üzor:Christ.  170.  annye  Keni :  Élet.  59.  aíiiiyet  L'zoni: 
l)áv.  157):  tot,  tantus  C.  so  viel,  so  grass  MA.  Aiuiyin,  oly 
drági'ui:  tanti,  tantideni ;  so  teuer  MA.  a)  Annya  bemi:  tot 
jieceata  EhrC.  32.  Mond  iiiegh,  ha  aiuiecn  attatok  el  az 
mezőtb?  Az  kedeegh  monda:  Vgyaii  aiuieen  (JordC.  721). 
Myre  keseel  anny  sokayg  (ÉrdyC.  566b).  Atyanilianak  anne  iot 
nom  akiirtjmi  mint  önmagamnak  (VirgC.  5).  Aime  zerelnie  es 
hile  vala  ez  zent  atyahoz  (12).  Aiuii  nagy  zeretcttel  (I)omC.  8). 
Anneia  jut,  hogy  izjik  neue  imperátor  (MehSzJiin.  419).  Nem 
ozlot  vala  iiuue  .soc  fele  (420).  Kibewl  aiuiy  mezzé  jiulak  rab- 
ianya thewrowkkewk  (Monlrók.  UL35.  MF.).  Valameny  vers 
ebben  nz  históriában  vag^jii,  anni  IkMi-z  értelem  es  t;inusag 
adatie  ezekből  (Ueisi :  SallC.  BUfib.  5;.  Meli  aiiiiit  teiizen:   iiuod 


est  interpretatiun  (Fél: Bibi.  2).  Annyiba  jutott  a  dolog,  hogy 
.  .  mindgyárt  prédája  lészeii  a  gonoraokiiak  (Pázm :  Préd.  24). 
Rendel  szolloe  mindenec  felől  annyi  rővidenis,  á  memiyire  .  . 
(Zvon:Post.  1,100).  Aiuiak  előtte,  hogy  Budára  Pe.stro  bírták  az 
falut,  oda  is  annjiszerént  adóztanak  (TörtT.  VL120).  A  sereg 
lítiuma  tódul,  mint  annyi  oktalan  barom  (Fal:NU.  354).  Miért 
volnának  annyi  számmal  itten  íNótPM  39).  b)  Két  annyi :  dup- 
lus  C.  zweifaeh  MA.  Tiz  annji:  decuplas;  négy  annyi:  qtiad- 
ruplus;  négy  annyiszor:  quadrupUcato  C  Zaz  anneiat  vezen 
(MünchC.  50).  Zaaz  aniiyt  vezen  érette  (JordC.  415).  Meny  ket 
aimera  (368).  Gymeiczcet  aggyá,  nemei  zazaiuieet,  nemei  liatli- 
wan  annet  (394).  Ket  anywal  tartozyk  (KMXy.  11.20).  Fél  aiinyt 
té.szon  (Helt: Ariim.  O).  Het  amiit  kell  adui:  reddet  .srptiiplum 
(Kár:  Bibi.  LC05)   Kegy  annyit  adok  (Illy:I'réd.  11.271). 

(.Szólások.)  Ha  Cupido  a  históriába  keveri  magát,  meg  no 
árt«on.  —  Minket  ne  féltsen.  —  Annyi  mint  az  tehát  (Fal: 
TÉ.  632). 

am-annyi :  (tantns,  tot;  .so  viel).  Ennji  vagy  atnannjüdelg 
(Bar:SzBúcsú.  223).  Imeimye  samaiuiya  miset  kiuannac  ertei- 
mondhatni  (Magy:  Nád.  34)  OIva.<hatta  ottan  az  emlier  a  népekre 
vetett  adónak  számát,  a  bé-.szedett  ezüstnek  annyi  vagy  amannyi 
száz  ma'záját  (Molu:JÉpül.  350). 

az-annyi  :  cv  Az  anna  sentsegnek  voltának  embery :  taii- 
tae  sanctitatis  (EhrC.  1).  Azannyera  félemeletiét:  tanto  s|iati<i 
(41).  Giniülíőzüt  zaz  azaimeat  (MünchC.  125).  Tizenöt  (later 
nosteit  es  azaiuie  ave  niariat  iPozsC.  15).  Zepsegőm  eu  bennem 
az  annera  meg  alnt  vali,  vghog  .  .  (NagyszC.  37). 

égy -annyi :  (tantumdem ;  ebenso  viel].  Annak  ezeken  igas- 
sjiga  egy -annyi,  mint  valamely  embernek  azflnyájábtil  kiveszem 
kedett  juhokon  (Veresm :  Tanácsk.  119). 

még-annyi :  totidem  C.  taiitmidem ;  eben  so  Wel,  gerad 
so  viel  MA  Megh  annee  zamw  kos:  ejusdem  mimeri  arietes 
(JordC.  168)  Majd  megannyi  autliorit  adhatnók  (Pós:Igaz.s. 
359).  Az  alkalmatassjigok  meg  annyik  a  mennyik  e  világon 
való  történhető  dolgok  (PP:Pa.\A.  105).  Egy  két  lépést  tesznek 
el/íre,  meg  juinyit  hátra  (>lik:TürL  439). 

Annyiba:  [adeo;  so  sehr).  Christus  nem  aimyba  tiltya  az 
sirástul,  mint  hogy  az  iouendS  fel  támadással  vigasztallya  (Kuli-s : 
Evang.  493). 

Annyiban :  eatenus  C.  MA.  [in.s<.fernj.  Ezíik  i-sak  aiuieUn 
támadnak  fel :  aminebe  leznek  az  testnek  ekőiísegere  (KazC. 
190).  De  midőn  őtet  az  istenben  szendéllyiík  akkor  őtet  nem 
annyiba  gondollyuk  a  mennyibe  ellensegftnk,  hanem  a  meimbe 
felebarátunk  (Gyöngy :  KVall.  256).  Leány  annyéban,  hogy  lu^i 
nem  volt  (Keni: Élet  42). 

Annyicska :  tantulus  MAI.  [nur  so  viel). 

Annyig :  (tamdiu;  so  lange).  Annyig  sem  szenvedlek  titeket, 
a  míg  .  .  (llly:Préd.  n482) 

Annyira:  limi  C.  adeo;  .so  sehr  MA.  Kiki  meiid  ai'iera 
uajíub  mohon  az  bőiíesegnec  kostola.sat  vezi,  valaki  nieíieit* 
erősl)en  erzekeásí'get  meg  nomorihta  íVitkC.  í<).  Ártatlan  elet<-t 
viselt  Anera  bogi  erdemle  cristustid  hallaui  műiden  bjiieii  meg 
IxH-Mitnak  leiuiy  (VirgC.  36).  Kic  chac  amiera  Ls  tudgyaiuic 
deákul  (llell:Bibl.  I  cl.  Aniiyera  testben  kinzatic  (Uoni:  Ének. 
32).  Az  Lstcu  annyira  kemény  volt  iIlly:Préd.  1.4). 

el-annyira:  usque  adeo;  bis  demiassen  MA.  A  sí.  iras 
meg  honialiositlatot  el  amiiia,  hogy  .  .  (Fél:  Tan.  Eiftt.  2).  El- 
annyira szorgalmatiKskodván  (Zvon:Po«t.  L531).  Elaiuiyira  esz- 
telenkednem: adoodesipiuntiCom:  Jaii  188)  Elannyira  m'mellye<- 
ez  világnál'  Idvsiigában  merültei-,  hogy  noha  ugyan  valóban  el 
hadgya  is  őket,  mindazonáltal  ők  kivánaágockiü  uz  világiul  <■] 
neui  badgyát  (Prág:t)erk.  Elób.  4U 


145 


i!GY-ANN\TRA— AZÉNT 


AZÉRT— UGYAN-i\ZON 


146 


úgy-annyira :  adeo  C.  tantopere;  so  sehr  MA.  F'eld>iid\vlas 
len,  vgy  aniiera  hogy :  terrae  iiioliis  exstitit  ita  iit  (JordC.  764). 
Az  eglieez  varas  ftVl  reeiaene  «g  aiineera,  liogv  meeg  Valeria- 
1108  o<U  fiithim  (Érd>C.  337.  561).  NyugiKlalmat  adót  az  én 
wrani,  vgy  aiuiira  liogy  soliol  semmi  ellenségem  niiitsen  (Kár: 
Bibi.  I.3(iiii.  L'gy  aniiira  nem  tamazkudtanak  az  páterek  ez 
illjreu  kúnyAekbíil  vetet  bizoasagokra,  liogy-ba  valaki  ellene 
ioollott,  ugyan  nem  oitalmaastak  azoknak  méltóságát  (Gyarm: 
Kel.  1721. 

Annyiszor :  toties  C.  so  oft,  so  vielmal  MA.  Valaky  ez 
ymacliyagokath  megh  tronghya,  papa  enghedeth  thelye.s  bo- 
di«ili  annezfir  nienjzer  megh  niongya  (P(izi-C.  32).  AnnyLszor 
meg  kellett  njílaiii  iPázm:Kal.  74(ii.  Az  bibliánac  kétezer,  és 
az  diction.tríimiDaki.s  meg  amiiiszor  való  kilxezátá.sa  (MA: 
.Scult.  6i. 

Annyival :  tanto  C.  MA.  [um  .>io  viel,  deítoj.  a)  Meiieuel 
fevllyvl  mid  myndeneket  neme.ssegel,  anneual  incab  erevkevdyk 
magát  megalazny  (MargL.  22).  Azéit  az  úr  Lsten,  a  mennyire 
halasztya,  annyival  meg-súllyosittya  a  gonixszok  büutetését  (I'ázm : 
Préd.  29).  Mellyeket  annyival-is  inkább  l.elyeseknek  lemii  láti^m, 
bogy  most  i'ijonnan  hozzák  híiét  (RákF:  Lev.  L616).  b)  [míui/- 
nyivel — (mnyival :]  Meneuel  inkab  az  fvvldbe  magát  bochata, 
anneual  inkab  zvvldseget  beueben  agya  (ViigC.  65).  Maria 
meneuel  zent.setiesb  volt  mendeceknel,  anneual  jnkab  kellet 
evmagat  meg  alazny  (ComC.  löi.  c)  [mennyire — atmyival :]  Az 
vyz  menyére  eresben  foly  anneual  hamarab  lezal  (WinklC. 
145).  d)  [jntlyné! — cunyival :]  Mellynél  tíibbet  munkálkodik  s 
vét,  annyival  többet  rcméiJ  (Nagyari:  Ortli.  101).  e)  [mtnné! — 
armyivah]  Meunél  lűbbet  i.szik,  aníilual  inkább  .'^zomiuhozik 
(Sylv:L'T.  ILl71i.  Mennél  latrabbul  cselekedett,  annyéval  ba- 
torsagosb  (Decsi:SallJ.  27).  f)  [mcHlnl — anr.yival:]  Mentftl  kó- 
zeleb  le.szflnc,  auuiual  gyakrabban  szemeduec  (Born:Préd.  8). 
MeutiM  t5bb  példáia  volt,  annyival  teihe«ebb  az  ű  igye  (Tel: 
Evang.  L108).  Mentfii  világossab,  annyival  alkolmato.«.sabb  (MA : 
Taa  1304.).  g)  [míg — annyival:  Mygh  nagyob  wa^,  amieewal 
yiikab  myndenben  meg  alazyad  magadat  lÉrdjC  121bi.  Myg 
tyztabban  es  egygy\gyevbben  eneklez,  anneual  jnkab  kedues 
lerti  evneky  (HorvC.  254). 

Arra:  1)  Utac,  illac  MA.  [daliin,  in  jener  riciitimg].  Arra- 
felé fordulf-k  (NútPM.  21).  2)  (ad  id,  ideo;  dazu,  danim].  Ki 
futec  te  hozád  arra  bog  ezúket  meg  niongam  (GuaryC.  56). 
Aira  nagy  en  tnieni  meg  liyrdetet<'jt,  eire  zylettettel  az  zeplu- 
telen  zyzthvvl  (Éi'sC.  28^. 

Attól :  [eo,  tanto ;  de-to,  um  so].  a)  [menlöl — ntlM :]  Mentül 
rövidebben  adliatimk  valamit  eleibe,  attul  kSmiyebben  meg- 
foghatja (Tel :  Evang.  Elób.)  Az  kamora-széket  nientfd  inkab 
izgattyae  attul  inkab  bfidíisb  (ComBal.  46).  Mentől  jobb  bort 
iszol,  attul  le.sz  jobb  véred  (Felv:  ScliSal.  llj.  Mentül  jobban 
világo.sodik,  attul  ink/ibb  o.szlik  a  sötét.ség  (Fal:.SzE.  556).  b) 
[i/ifni.yivt^ — aftól:]  Mert  meneuel  nagyobban  evtet  valaky  igye- 
keozendyk  kevuetny :  attól  kevzelb  lezen  ev  hozza  az  lako- 
dalmba  (HorvC  251 1.  C)  [mini — aUil:\  Es  mint  inkában  ezt 
elhalgatvan  akki  felyeb  hagand,  atto  mefeben  e.sic  alab  (Nagy-sz. 
C.  22i. 

Azalatt :  [interini,  interea ;  unterdesseuj.  Akartam  hogy 
en  nálam  I«t  volna  az  a'ath  (VirgC.  8). 

[Azelőtt,]  annak-elötte :  (antehac ;  vordeni].  Annak  elevtte 
monii/ityk  vala  nyulaknak  zygotenek  (MargL.  4.  Hfclt:Bibl.  I. 
A3i.  Annak  előtte  előbb  mondotta  Dávid  dlly:  Préd.  11.22). 

Azént :  1 )  [ita ;  so).  Az  vV  tiztvVgbe  ainniynt  azenth  elwk 
(Komj:SzPál.  Elíb).  S)  [eo,  tanto;  desto,  um  so].  Miként 
urakhoz  hallgatnak  vala,  azént  több  kenccsel  áldoznak  vala 
(RMK.  I  701.  Látá  hogy  még  túvábl)á  vína,  azént  nagyobb  kárt 
vallana  (152). 

M.    SrELVTÖttT.    SZÓTÁR. 


Azért  (<i:erfí  DebrC.  132.  nsírí  Ozor :  Clirist.  15.  azéilon 
Helt;  Aritm.  7.  Cis.  A2.  Ver:  Verb.  183.  a:irthan  LevT.  1.106. 
386.  MA:  Scult.  978.  MA:  Tan.  161.  azj/ríAra  RMNy.  11.198): 
propterea,  ideo,  ergo  MA.  (darum,  daher).  Tegyetek  azért :  fadte 
ergo  (JordC.  361).  .iVzert  mondom  ty  nektek :  ideo  dico  vobis 
(371).  Mykoron  azért  ezt  hallotta  vona  iesits,  el  meene  ennen: 
quod  cum  audisset  J.  secessit  inde  (358).  Eja  ergo  advocita 
nostra,  azaz  no  azért  my  zonk  zolo  (DomC.  274).  Az  vt(51só 
tészen  eggyet,  az  másodie  pedig  tészen  nyóltzuant,  tészen 
azérton  nyoltzuan  eggyet  i Helt:  Aritm.  A3).  Valaki  rizért  nem 
azon  fárad:  bázasság-törSje  az  Isten  igéjének  (Pázm:Préd.  c). 
Mivel  azért  kárhozattál  nem  akarja  ostorozni  az  igazakat :  az 
igazak  bflneit  e  világon  ostorozza  (33). 

1 .  Azon :  (illac ;  in  jener  gegend,  vorüber].  Ket  vakok 
ylwen  az  vt  feleu,  halvvan,  hog  Jesus  menee  el  azim :  audierunt, 
ciuia  Jesus  traasii-et  (JordC.  418,  593).  Azon  giakorta  vadaszni 
iar  vala  (Istv:  Volt.  5.  Eszt:IgAny.  158). 

2.  Azon  («2£on  EhrC.  26.  OjniC.  69.  KBártf.  1583.  Ciij.) : 
1)  idem  C.  ille  ipse  MA.  [derselbe,  dieselbe,  dasselbe).  a) 
[fc'inévileg :]  Melyet  en  tartottam  ty  es  azzont  tarczatok  (ElirC. 
25).  Xem  de  az  hytetlenek  es  azont  tezyk  (JordC.  368).  Myaie- 
mew  meertekben  meerendotok  azonnal  meeryk  hattra  tynek- 
tek ;  vala  myiiemw  j  teeletben  yteelendőtők  azonban  yteltettek 
(372).  Azont  yzom  ty  veletek  (440i.  Az  vvr  isten  aggyon  tynektok 
azouokban  egynia.shoz  való  értelmet :  det  vobis  idipsum  sapere 
in  alterutrum  lÉrdyC.  8b).  Az  fyw  azon,  ky  az  atya  es  nem 
mass  (114b).  Kőzeel  temeíhneek  az  ew  mesteréének  copor.soya- 
hoz  de  ne  azomba  (556).  Eló.szőr  meli  embert  lioza  kvvldet 
vala,  ismeg  azont  hoza  valazfota  vala  (Istv;  Volt.  14).  Az  Cinistus 
istensége  szerint  azon  e.s  egy  az  attiauai  iFél:  Tan.  2521.  Miczoda 
czanargo  tudomani  ez  mely  egszer  kfilőmbnec  maszor  azoimac 
mond  valamit  lenni?  (Ras:  Credo.  126).  Valamicsodában  talál 
az  halál,  azonrol  itél-meg  tégedet  a  biró  (SBalog:  TemK.  67). 
Az  miket  épitettec,  azonokat  el  is  ronthattyác  (MA :  Scult.  20). 
Meghiggyétek,  most  Is  azcn  az  isten  (Thaly:  VE.  1.53).  b) 
[melléknévileg] :  n.)  Azon  fiater:  idem  fi-ater  (Ehi-C.  66).  Azonn 
.széket  fdi:  eandem  cathcdram  .sédet  (BahCsIsk.  386),  Azon 
szempillantásban,  mindgyárá.st,  hei telén:  ex  tempore  (Com: 
Jan.  162).  Azon  t'iráhan  el  tisztnla:  confe^tim  (JlA:Bibl.  IV.9). 
■5)  Szai;ib.an  gyóná.s,  cselekedetiben  merő  azon  alazato.s.sag  iLép: 
PTiik.  I.I881.  Merő  azon  szent  igazság  a  szent  irás  (Matkó: 
BCsák.  209).  A  sok  izzadás  a  te.slnek  merő  azon  olva-sztása 
s-bádgyasztá.sa  (PP:  PaxC.  12(ii.  Ne  mind  azon  tréfát  (Fal:  UE. 
404).  Olyly  kevélyek,  mint  ha  mind  .azon  régi  hatalmas  rcnuai 
polgárok  volnának  (Fal:TÉ.  780).  y)  Akkor  njnizott  mariiábol 
mess  edgy  szeletecske  hást,  azon  jó  melegen  kösd  á  fájós 
szemedre  (Pl^:  PaxC.  51).  Azon  hevenjjében  (Fal :  TÉ.  640). 
8)  [ille ;  jener,  jené,  jenes],  a)  [fínévileg :]  Az  éjjeli  varjak  a 
I.S(ikoknak  tojásit  felliajh;í.sz.szák  és  megiszszák,  S('>t  .izonokkal 
via.skodni-is  szoktak  (Misk:VKert.  497).  ^'alóban  nagy.ságos 
ember  azon,  a  kinek  sok  ész,  és  gazdag  tudományú  bőlLseség 
szolgál  (Fal:  UE.  371).  b)  [melléknévileg:]  Azon  végi-e  tzéloz 
minden  e  világon,  hogy  magának  s  má.snak  lenne  abból  haszon 
(MLsk:  Míei-t  18).  A  szó-be.s-/éd  közben  fordúla  e!ő  F.-nak  az 
oktalan  állatokról  Íratott  históriája,  nagy  kivárisággal  említ- 
tetvén, ha  valaki  azon  könyvet  magyar  nyehie  meg  fordí- 
taná (16). 

ugyan-azon :  [idem ;  dei-selbe,  dieselbe,  das.selbe] :  a)  [Ii5- 
névileg:]  Az  kegyesség  vgyanazon  ky  az  irgalma.ssag  (CornC. 
154).  \'gyanazon  uagy :  idem  ipse  es  (KulcsC.  142).  Vgian  a.szon- 
rol  szol  e.smet  (Szék:Krón.  CiS).  A  tőb  pásztoroknak  is  az  ő 
l^eldaiát  kel  követni  és  ugyanazont  mivelni  (Tel:  Evang.  ILUS) 
A  mi  elégséges  az  igazuláshoz,  ugyanazon  elégséges  az  iidvSs- 
.ségnek  meg-nyeréséhezU  (Pázm :  Kai.  754).  Nem  szol  mas  azon 
kiufil  való  szántóföldről,  haufcm  vg>  aiLazonrol  lEs/t:  IgAiiy.  53). 

10 


147 


AZONBAN— AZt)N'KAZBKN 


AZONNAU-.te^lK 


148 


It)  (mellékiiévileg :)  Wgyanfifion  helyen  adaak  ineR  wr  isleii- 
[nekj  ew  drai;alatüt<  lelkeket  (Éril}<J.  33»).  \'(tiui  azaiii  keresi- 
tyeiiek  (DebrC  479;.  Vcjaiiawiii  iia|>oii  (CoriiC.  2l!ii.  L'xjan- 
azijii  tisztelet  kívántatik  a  ké|i<)kiiek  mely  a/oknak,  kiket  azok 
jegyeznek  (  Cz<3kI  :  MM.  Uh.  i.nther  vi);  lakH.s.!  nlán  uny.uiawin 
('líS'jika  moxliúlt  i3i7i. 

Azonban,  azonba:  I)  Interlni,  Interea;  imteidosseu,  in- 
zwi.sclien  MA  Ki  liocy  nagyoii  kemr^eno,  azoiiba  olwegezek  az  te 
(lenni  laiid;uirii.st  iftrsC.  5.51 1.  A  Kii^'la,  mikor  niosszo  iitra  akar 
Indulni,  hamar  niftíítéréííének  remínyst^í^ével  l>r/.t;itj;i  hozzá  tar- 
tozóit ;  és  ha  azonban  galyibájok  tíirténik,  nioKtanitja  mint 
kell  annak  eleit  vonni  il'ázm:  I'réd.  tiW.  MFi.  Talám  az  isten 
íi  várat  is  azonban  kézben  adja  (KákI";  l^tv.  I.'igi.  8)  (at, 
auteni,  timien ;  indessen,  aber,  dothj.  Azonba  v  el  iula  iniada 
ítet :  at  illa  veuit  (UöbrC.  304 j.  De  azuulja  szaszor  nagyob 
előtneutet  lattyiic  az  Cristus  igeienec  az  habom  alat  (Horn: 
Kvang.  1.4  "vli.  Ennec  lia  eleit  nem  veszed,  heaban  folyamodói 
az  tőnienire,  ha  azonban  mei;  esik :  hoc,  nisi  provideris  ne 
acfidat,  nbi  evenit,  fnistra  jiidiiia  inplores  (Decsi:SallC.  41). 
Mivelhogy  azomba  a  háziaknak  In'isnk  lágyabbak,  de  azomban 
tiszt.átalaiuibbak-is  iMisk:  VKert.  \fi.  R)  protinus,  continuo ; 
eilends  MA.  Es  azomban  kakas  inekle :  et  continuo  gallas 
cantavit  lUilbrC  437).  Es  azomban  el  iűvenek  í  taneitvani: 
et  continuo  venenmt  Í48,ö).  Az  orsz;ig  kára  száz  ezer  arany 
lönne,  cwisziir  azt  két  e.sztend/lben  letűnne,  ötven  ezerét  azom- 
ban lo  tíinne  (G(írc.s;Máty.  III.  MK). 

Azonféle :  (ejusdem  generis;  derscibcn  art].  Azon  fele 
niywes  vala;  ejasdem  erat  ardficii  (.lordC.  709).  Azon  felee 
dolguk  |7ÍIH).  Ila  valaki  zereniy  Iwrokat  meg  Ixjnt,  tehát 
egieb  fele  bornál  meg  ne  tőltlio.s.so,  hanem  ismeg  azon  feleuel 
(RMNy.  1L3). 

Azonhelyt  {nxonheUt  Helt:Me8.  109.  ozonhelt  Szék:  Krón. 
217.  l'ethfl:Kr<)ii.  23.  28.  azmmaid  LevT.  1316.  a:onhelcn 
21."i,  216j:  aclutum,  continuo,  protiniis  I'I'.  (auf  der  .stelle, 
sofőrt).  Milielt  meg  látta  volna,  azzonhellt  meg  ismeré  a 
\)iualoTt  ilIelt:Me.s.  1(j<)i  Mihelen  a  cseh  kinily  meghallotta 
vala,  hogy  Mátyiist  választották  v;il;i,  azonhelt  .szép  .szt'ira  foga 
őtot  iPetliA:  Kniii ,  Magyar  Nyelvé.szet  \'.45:ii.  Ulsla  azon  lielt 
ivtbust  Nytrába  Iwcsjitá  iPetlií:  Kn'in.  23i  Halván  e  dolgot 
Ab.i  király  azon  beit  Austriát  el  rablá  és  el  égeté  (28). 

Azonkónt :  jsimiliter,  ita  ;  eben."o,  foJ.  Miként  meníien  es 
azonként  foldón:  sicnt  in  caelo,  et  in  terra  (MüncliC.  23).  Vram 
legyen  mi  railonc  te  irgalmad  azonként,  miként  benned  remén- 
kettfnk  (DöbrC.  71). 

Azonképpen  :  I)  itidem  ('.  |Hirinde.  simililer;  gleich,  gleich- 
falls,  rl»i)talls  MA.  Kn  es  zolgalo  lanininial  azonképpen  IxÜtó- 
lőc:  et  ego  cnm  ancillis  nieis  siniiliter  jojunabo  díécsiC'.  59)  Azon 
keepon  teen :  fetit  siniliter  íJordC.  4 Ili).  Minekünk-Ls  szinten 
.nzonkeijen  hirduttetet  az  igerot  (^S/Jir:Cat.  C).  Holott  az  ő 
életét  biidusásnac  nevezi,  azonképiien  énis  életenuiec  eszten- 
(UmI  merő  budosá-snac  mondhatom  iMA:iícnlt.  3).  Miként  az  ó 
hivatalában  megőrizte,  a2nnké|)0n  meg  ludgy;i  ótalniaziii  (32.li. 
Valamint  hogy  a  ini  szőleinkbeii  .a  vad-kanok  nagy  károkat 
sziiktak  tenni:  azonkéi)en  Júdeában  a  rókák  .szintén  azont 
Iselekeszik  vala  iMLsk:  VKert.  161).  3)  [ita ;  so|.  Azonképjien 
volt  kellemetes  te  ehetted  (.JordC.  387).  Azonkép|ien  laplalya 
vala  eelúteet  lÉrdyC.  339bi.  Azonkép|)eii  a  nag  tyzte.sseeggel 
el  temeteok  az  zent  egyházban  i341i.  A  sidcK-  Ls,  mikéjien  é 
tudomány  meg  ielentette  vala',  azonké|>en  Babilóniába  vitettete- 
nec  illelt:liibl.  I.a4i. 

Azonközben  inlerim,  interen  C.  imteitleesen,  iuzwischen 
MA.  Mert  azoiikezlje  ylles  kesekualn  yewnye:  i|Uin  interini 
ille  tardabat  venire  (ElirC.  15.  JordC.  lii)5).  Nem  illik  sziuobon 
ig.uutt  érteni,  ns  azon  kő/.lwn  nias  teltetni  (l''él:Tan,  344.  MtV: 
.S-nlI     Hl. 


Azonnal  (oíonnan  LevT.  1268.  316.  Lép:l'lUk  I.I8111: 
conlkstim,  e  vestigio  C.  eilend,  nngeciiumt,  von  stund  an  MA. 
Azonnal  kywe  z;illa  az  vyzWil :  confesliin  (JordC.  3b2i.  Azon- 
nal el  hagywan  lnv  haloyokat  kőweteek  lurtet:  statim  (SMi. 
Azonnal  niegli  nyttanak  aytuy:  illicu  a|>ertae  sünt  i765i.  Leg 
azonnal  meg  álla  a  dőg  halai  ilJebrC'.  139).  Ah  papnak  mulató 
haza  leg  azonnal  eldőle  |224|.  .Semmi  oly  dolog  nom  eshetik, 
hogy  íizonnal  ;i  niLs.sehez  nem  folyamnanak  iHoUl'réd.  20) 
Mi  helyen  vlsz.sza  térnnk:  (izoiinal  niegh  .szűnik  az  tévelygés 
i.Vlv:Itiu.  189;.  Alig  kezdették  tanítani  az  igaz  romai  és  apos- 
toli hittel  ellenkezó  cikkeit,  azoiuian  miiidgyart  ellenek  állot- 
tak (.Szentiv ;  X'erseng.  Si  Ha  sp:dii;inknak  .szolgái  kíizinkben 
jrt,  azonuan  lijíziuikra  ütnek  lErdl'ort.  62i.  \'ü.  azonhelyt. 

Azonost :  [?j.  Ha  Ketek  jobb  taná»<ot  ad  ennél,  örümeiit 
azonost  maradok  (I^evT.  Mi)5). 

Azontól,  azontúl:  1)  [statim, Ulico,subito:  sobrtj.  Paran- 
íola  hog  el  vyunoyek:  azontúl  keetli  ifyak  iűwenek  (SándorC. 
29).  Myhelt  be  jeowe,  azontwl  azt  nekewuk  inegh  jeleaited 
(RMNy.  II.122I.  Mihelen  niek  ertem  az  k.  leuelot  az  .saladia- 
ert  azontoI  érte  leég  (lék]  (I.«vT.  1.385).  Mihelyt  elké.sziil,  azon- 
tól küldöm  1 11.22  li.  Mihent  az  tőrőc  az  n  kittre  kezd  liaytaui 
azontúl  el  ve,sz  birodalma  iMel:Sz.Ián.  509).  Mihelyt  meghal, 
azontól  orszJiggyiMést  hirdetnek  iMoriTME.  1\'.91).  Mihelyt  ez 
leveleink  megvivö  kOvetink  megérkeznek,  azoiilúl  niegindiljuk 
fiket  iTörtT.  IV.  212).  Oly  dolgo<lat  mondom  ki,  melyért 
tégedet  az  király  azontól  fel  akaztat  >>SalMark.  2(i).  Áí)  [|>o«t(vi, 
mox ;  dannj.  Orrát  ti'ilet  el  metuen  á  tőmlóczlio  vetee,  ki 
azontól  haza  liiuata  az  Justiniano.st  (.Szék:Krón.  137).  KőrUdi 
birák  uraiméknak  é.s  azontiil  Kerékgyártó  Miklósnak  adassék 
ez  levelem  l^h)nTME  I.ITS.  KsztI';  liszl^z.  21). 

Azonság :  (identitás ;  gleidiheitj  A  kigyo  az  eniljemek  az 
istenvei  való  azoiisagot  igért  (GKat:Titk.  62). 

Azóta,  azolta :  e.\  eo  tempore  MA.  (seitherj.  Azoliátúl 
fogva:  e.\  eo  temiiore  MA.  Negyed  napya  hogy  warthalak,  .-iz 
oltlia  semmit  .sem  őttem  (TelC.  296).  Soha  az  olta  fogna  t^ 
napnál  touab  nem  mulat  vala:  neifue  ii'i.stea  in  nllo  loco  anipliiis 
uno  diemoratus(lX'c.si:8.illJ. (i3i,  .\zntátúl-fMgvaiTarn:.Szentíi.  95). 

Azután,  aztán,  osztán,  annakutána  msztáng  Mon. 
Okm.  VI.120.  oíííáunuii  MA:Scult.  93,  19(1.  MA:SB.  147. 
otzlánon  HeIt:Aritm.  A5,  t'6.  ozion  SándorC'  6,  UebrC.  77. 
OKÍon  Tel:  Fel.  17.  ACsere:  Enc.  152.  ozth  LevT.  1.105.  ot-j 
11.55) :  pofltea,  dein  C.  deinde,  deincefis,  tum  MA.  [dann,  n;icli- 
hor).  A-zután  hogy :  po.stqu.-im  ;  nachdem  M.A.  a)  Azvian  ze- 
relmnek  ereHsewduen  owkett  tyztelyiiala  lEhrC.  70i.  Kiből 
oztan  támad  perjiatnar  iGuaryC.  67).  Mynel  so/jiak  irzt.'ui 
(JordC.  365).  Elezteeb  meg  k'itözendy  az  erőis-set  az  vtan  U\\ 
hazat  el  byt.ingollya  i39U)  Annak  vtiuiim  el  megyén  vala  .-iz 
myvolev  hazluui  iMargL.  19i.  Egizer  mikoron  Ie.sus,  az  vtan, 
hogi  lanos  meg  kerezlőlte  volna  iania  ot  .  .  1  UebrC.  S).  Egeb 
«y.sagot  nem  irhatok  mást  kegelniednek,  lavtnn  liogli  el 
ment  Memhet  bek  (I>evT.  I.153i.  Eltol  tamadanac  oztan  a 
nemetec  (.Szék :  Króii.  81  Chólőrtőkón  az  ki'xlők  el  keradik  az 
égibe  giólest,  inolliek  asztannii  az  deli  szelekiől  el  ószeltelnek 
iKUécs.  1572.  Evi.  Aniuiknt.ánna  elménénec :  |io.st  U:\iv  abie- 
nmt  (M.\:Hibl.  I.52i.  Ila  .izéit  annak-ntánn.i  AntichiUliissá 
változtanak  ;  három  .iz  kérdés  il'ázm:Kal.  iiiill.  b)  .Vkkonm 
aztaan  ennvl  itrdyC.  5y7bi  Azután  o.szlán  re:i  kéiiszeriték 
:us  praedikálurokat  il'ázm:Kal.  351i.  Az  vtan  nszUin  tudom.-!' 
iiyoknac  es  vegozeseknec  úsziie  velesot  luizoni  elő  lEszl  : 
IgAny.  393). 

Azzal:  [tunc:  da,  dann].  Haliam  mintha  valami  óm|H<n-» 
gé.Ht  hallanék,  azz,-il  vetem  szememet  .-iz  lualopm,  liál  .az 
zsebbovaló  óra  ott  vagyon  (Haz.  I2S2i. 

Afl-IK :  [hinnesi-o,  inadeíicu;  nass  werden).  Az  w  rnliaia 
luiin  azitt  \.*il;t  t\'irgC'.   UI81.  TéjU-n  vagy  l*oibjnt  ázott    keuye- 


I!líA/,IK-KI,A/,l,AI, 


1-öL  Azi  Mj—m  !•;( ;  .\z.sAíi(  )l 


150 


ipt  wzik  {P;izm:l<;il  ,SSS.  MI'".).  Aziit  a/,  s/.omodis  ieon  bilv 
kíinyvektül  iZrinyi  II.l."ili.  RAin  l)onil,  ázik  f>iczáin  |Thno(je- 
nfwiiek]  sok  csókjától  iG.v;)ngy:Cliai".  113).  Azok,  fázok,  izzadok 
(Amadé:  Vers.  2351.  Jó  Bativiis,  tsak  tzirkál  éltébemi,  más  ég 
alatt  ázik,  fázik  (Oiozy :  KöltSz.  22). 

be-ázik :  [niadefici,  jienetro ;  iuls.s  werdeii,  eiiidiTUgei)|.  A 
líild  vérrel  he  azöt  vala  ( Decsi :  SjillC.  88.  MF.i.  Bántja  szere- 
lem lia(;ymáz;\ ;  é.s  .s/.ivél)eii  mértbe  eimek  úgy  béáza,  hogy  attól 
elméje  majd  niegls  ád;iza  (Gyfingy:  Oiar.  2.5). 

el-ázik :  [madetio :  duri'hnii&st  werden,  tnmken  werdenj. 
A  víz  myátt  az  egész  hadnak  élése  és  partékáya  eliizék,  és 
elvesze  il'etliiV  Kri'>n.  G.2b.  MF).  A  ki  a  borral  i'ipy  el  nem 
ázik,  mint  a  liiohius  tömWi  (Fal:NE.  11"). 

még-ázik :  commadeo,  immadeo  C.  [nass  werden].  Meg 
ázik  az  azyv  kenyér  az  vyzben  (PéldK.  2i.  Eniézd  meg  egy 
kevéssé  a  Ixirt,  melytól  megáztál :  quo  madas  (Káldi:  Bibi 
235.  Zrínyi.  LloSH.  Könnjii  az  megázott  reszketó  és  Ixirtul 
tántorgókon  gyózedelmet  venni  (Prág:í3erk.  239 1. 

Ázalók:  obsoniuni  I'P.  (zaspeise,  zngemiise).  Minden  aza- 
legba  elég  a  so  lA'itkC.  54 1.  A  jesniták  áz;ilékot-is  tesznek  a 
kenyér  mellé;  a  bort-is  inkább  szeretik  a  tiszta  viznél  iPós: 
Igazs.  I.3iiSi.  El  hagyván  az  testi  gyönyörűségnek  azalekiat, 
szokiimk  kemény  eleségbez  {Lép:PTük.  111.274 1.  A  böjtben 
minden  levestől,  avagy  ázaléktol  niegszfmtenek  (GKat:  Válts. 
I-IOTÓ).  Nemhog>  az  hadnak  lőtt  volna  húsa,  vagy  egyéb 
ázalékja  az  kenyéren  kivül,  de  isten  tndja  mint  éltem  magara 
is  (Monlrók.  XXin.lSl). 

[Szólások].  Kenés  aszszalékért  hoszszu  bánat  (TortSzer.  Nb). 
Bizuást  benne  vessed  bizodalmodat  es  el  veheted  az  hus  a.sz- 
szalékiát  iN3bi. 

Ázalóki :  [liijnidns ;  flüssig  ?]  Sem  temient  sem  azaleky 
áldozatot  nem  tötteel  dvrísztL.  5). 

Azalékos :  juralentns  MAI. 

Ázlal :  (rigó ;  begiesseu,  befeuehten].  Hogy  az  vr  isten 
városa  ázialo  zent  igének  tiszta.«ágos  folyását  irégységból  el 
rekeztenék  iBeythe  Istv:ApoI.  1599.  MF.i. 

el-ázlal :  cv  [A  záiioreső]  körös  koraiul  mind  el  azlala  a 
földet  de  az  ő  uetese  zarazou  marada  (DebrC.  169). 


föl-ázlal :  deghitino  C.  (antweidienj. 

Azt:  (hnnieuto].  A.sztom:  idi  notzo,  ásztani :  netzen,  Adámi : 
Spr.  Kcnderazton,  pisíina  (12B2,  1293,  1295.  MK.l. 

még-ázt :  cv  Ültes.sék  el  száraz  najion,  minekutánna  a  földet 
megászták  iLipp:  PKert.  1.42). 

Áztat :  hnniecto  MA.  [einweichen,  begiessenj.  Folyó  vizten 
asztatott :  tliiviatus  C.  Ky  [vér]  az  ő  nihait  vgi  aztatah  oly 
mint  vgian  vizbe  nyomtak  volnah  (\Veszi)C.  60).  Veres  veríté- 
kénél aztota  az  H  rnhaiat  Ill3i.  Nem  árt  ezokáért  a  borsos 
étei',  és  a  ió  bor,  melybe  ásztottau  tárkony  gyökeret,  gyömbért 
(Cis.  L2).  Nedvesitic,  asztattyac  (ComrJan.  47 1.  Ollyaii  ember, 
a  kin  se  a  szép  tanács,  se  a  könyvel  á.sztatott  kérlelés  nem 
fog  (Fal:  NE.  37). 

még-áztat :  tingo  C.  hnmecto  MA.  [einweichen].  Meg  azta- 
gya  az  azyv  kenyeret  az  vyzben  (PéldK.  1).  Ved  á  bisalniá- 
nac  vizét  á  kit  Ixirban  meg  ásztattál  és  saiianyntottál  (Mel : 
Herb.  106b). 

AZSAG :  riitabulnm  C.  fnrnarins  contus  PP.  ofengabel, 
ofenstecken  MA.  Asaggal  elütni  a  tüzet :  cflnto  vei-sare  fiimaria 
ligiia  ;  mit  der  ofenrute  das  foner  hin  n.  her  kehren  PP.  Asa- 
gon  járó  bo.szorkány :  volatica  PPBl.  Szén  vonó,  asag,  peinet : 
rutabnlnm  iC'oni:Jan.  83l.  Digitális,  az  az  wyos  fn,  mert  mint 
egy  asag  wy  ollyan  á  szára  (Mel: Herb.  51).  Az  tynkokat 
a.sagiial  sznrkald  meg  karaczon  estin  az  úiöbe,  hogy  toyianac 
(Bom:Evang.  1V.855.  MF.  I.  Haragiokban  megh  az  felaseghek 
asaghiaitis  mind  az  feiehez  verik  szegbennek  (BahEpin.  7). 
Nem  illendő  vitéz,  valamellyet  asaggal  haytasz  ki  az  tűz  mel- 
lől az  hidegre  (PrágtSerk.  500). 

[Szólások].  Ha  nem  nlhettenek  az  lapáton  üljenek  az 
azsagon  (MonTME.  V.483).  Nem  fllhetél  a  lapáton,  .s-immár 
az  a.s.sagonnis  fé.szkelödnöd  kel  iCzeghJapb.  218).  A  ki  szeren- 
csének földön  keiiittében,  vágfyjott  nagyobb  poiczra  lapáton 
ültéljen,  érvén  fölségébez  szíve  őrültében,  jutott  s  ült  asagra 
feje  szédültében  i  Koliáry ;  VersO.  MF.). 

Azsagol :  verbero  Sí.  [mit  der  ofengabel  scblagen]. 

meg-azsagol :  ;«  Táw'il  jáij  házoktnl,  mikor  vallásodat 
kárboztattyák,  mert  meg  asagolnak  (C'zegl :  Tromf  396j. 


10* 


B. 


BAB :  falui,  fabulimi,  Lyamiis  C.  [boliiio).  li;tbl)al  lollyes : 
talwiriiis;  l>al)l>at  vetntt  inez*^:  falwiüa ;  bahbiil  való,  bablioz 
valii :  fahaieiiK,  fabjiipiius,  fal>alÍK  Pl'lSl.  \'aiiiiak  oly  inarezdiiak, 
ez  vilat'bíin'w  nia(;ukat  fo\vl«1as  |így)^'y<nvlrik,  as  iioliiízon,  ritkán 
való  k-tbiial  es  iiyaiialyas  arivi  Ueiiyoniol  elegedliotnekli  inegli 
(VirgC:.  12yi.  lloíánai;  babot,  lenczijt  (HeltrUibl.  U.211>.  Terem 
boriio  es  bab  (Valk:  Kár.  48).  A  bab  az  S  gyíimiMtseit  két  fele 
nyilu  hüvelyben  termi,  mint  a  borsó  i.s  (ACsere:  Enc.  239). 

(Szóláíok).  Egy  babot  nem  adnéc  rayta :  ne  erepilu 
quidpm  disiti  di^um  MA.  Azt  akarják,  liopy  ;iz  írás  magya- 
rázattyában  (igy  Italxit  ne  adgyimU  az  sz.  atyákon,  mert  em- 
lierok  voltak  «  meg  csalatkozbaltak  (I'áznitKal.  (UiSj.  Tsac 
ouy  babot  sem  adnéc  a  jtwuita  irá.si'ui  (Cz<!gl:  Japli.  Hti).  Te 
.sem  tnttál  semmit  ollyat  reá  fülelni,  a  ki  vsak  eggi  babot 
érhetne  is  (liUrOilsk.  Ilii.  Egy  babot  nem  érne  minden 
kfiLsi)  békftségfmc'  (GKat;  \'álL«.  11.1236;.  Hadd  alább  jó  száz, 
mert  nem  babodban  találtál:  jube  actn  |)roilivia,  non 
enim  inter  centauros  versaris  (Decsi :  Adag.  237.  KLsv :  Adag. 
255). 

[K((zmondá.sok].  Az  liabot  sem  az  leueiért  fSzik :  papyri  frnc- 
tns  non  postulat  mngnam  spicam  íDecsi ;  Adag.  188.  MA). 

disznó-bab :  lűtereinii  MA.  PPBl.  (saubohne,  eselsboline]. 
Erdei  Ijelénd,  mélas  á  leucle  mt  inaz  vti  funec,  magos  á 
s/j'ira,  szederies  á  leuele,  disznó  babmic  It  liyiác  íMel:  llerb.  i>4i. 

farkas-bab  :  fába  álba  Mel :  Herb.  15öb.  fwolfsbohnej. 

fárafolyó-bab  :  (faljJi  scanden.s ;  baumlHilme).  A  Ivib  enny- 
liánylV'le ;  a  ki  iiom  fára  folyó,  nem  női  igen  in;ig;Ls.sat  iLipp; 
PKert.  II  l'JtI). 

füge-bab :  lupinus ;  feigbobue  PP. 

olasz-bab:  (fasoolas;  wiilsclie  IwlmeJ.  (Upp:  C'al.  7l.  Az 
olaiiz  bab  jó  zinjs  f<51det  kéván  (LápprPKert.  11.201). 

török-bab :  faseolns,  .smiliu,  isopyron  anaeacabea  C.  punnn 
Orae<'um  MA.  tiirkUch  oder  kloinn  wolsc-lie  bohiie  Pl'B.  Plia- 
WMiliis,  tSrők  bab,  avagy  ola-sz  bab,  avagy  fára  folyó  bab 
(l,ipp:PKerL  II.2U1). 

vad-bab:  Inpinns  (Com:  Jaii.  22). 

Babos:  1)  fabalis  C.  (Ix)lmcn-|.  2)  macnlosn-s  vjiriegatns 
Kr.  |.s4li;iikig,  gellnekt).  liiilxw,  bibirteós  ábrázatn :  Ijabiolns ;  balhw 
Kziiifl:  guttatiis;  tarkiu  bab...?  abroszokkal  terített  asztjüok : 
♦luiiitborinao  moasjie  PPHI.  Pórázra  ebeket  fogának.  A  .szálkás 
llárpi;i,  a  koiiár  «zárf.sávid,  ljabo,s  loopjirdnak  egy  fé.szkü  tár- 
nával líiyHngy:  K.(  11).  Az  priismus  ollyaii  Uúxis  mint  egy 
pisztráng  (Kw-sk:  fttvM.  2.sii.  l*ari|«ija  raép  volt,  l>alx)S  mint  a 
tigris  (tivad:  KP.  131). 

|Babosod-lk| 

el-babosodik  :  maeidis  »suirinidor  PPLil 


Baboz :  maeulis  noto,  adsjiergo  !SL  [besjirengen,  tiipfein). 
Ortzáját  a  szeplő  habozza  (üvad:  Lev.  21). 

BAB :  piipiw  C.  oscilla  MA.  |pup|iej.  Olyanok  vagyunk, 
mint  az  e.sztolen  gyormecskék.  Ezek  holmi  bálion  és  alakon 
kapnak  íPázm:  Préd.  971).  A  gyerni'H;  t.sergftőkkel,  liálux^Iial 
(erepilariilis,  pupisi  járaodozván  (Oim:.lau.  44).  (V(i.  BABAj. 

Bábocska :  1)  [iufantuliis;  kindchenj.  Egy  gonosz  nA  az 
SZŐI5  hegjen  el  temetti  gyennekét.  Ezt  lattya  ogy  ki.s  gyor- 
metske  es  meg  mondgya  az  annyanac,  hogy  az  liabotskat  ot 
dugta  el  (Born:  Préd.  IV.87<;.  Ml'.i  3)  oscilla  PPBl.  [piiiipchon). 
Bálxitakák,  mellyeket  játszodtatnak  Pl'BI. 

IBábos] 

Báboskod-ik :  [artem  magicám  oxen'eo ;  zaulierei  treilion|. 
Ne  fTiggnsz-íiiek  pái>átol  (lénztsalásért  linvóltelett  kpr»v«letskékol, 
vagy  Agnus  Deit  a  nyakokban,  luigyják  a  lialHináskodóknak, 
é.s  bálHiskodóknak  amazokat  iGKat:  Válts.  íl.  EWb.  .55i.  |\'ö. 
BABA  »)|. 

IBáboz] 

Bá,bozá8 :   [lusus  pupparum ;   puppenspielj.    Ké|iekkel   való 

hálj.r/As  iTof:  Zsolt   S.íOl. 

1.  BABA:  infantulus  Kr. 

Babácska :  [delieata,  muliercula ;  weibchenj.  Az  kényes 
liabachUac  ferieknec  még  neuekrfil  is  eifeletkezuee,  hanem 
nagy  lienolkodasbaii  es  szabadsaglvin  iob  ideieket  ellienyelic 
(Pécsi:  SzözK.  73.  MF.). 

Babica:  [infantulus;  kindclienj.  Szeretettel  volt  hozzám, 
must  is  nálam  az  babiczája  (LevT.  11.291). 

2.  BABA,  bába:  I)  anusC.  velula  ^LA.  Vén  lába:  amis 
MAI.  Vén-as.szijiiy,  bába:  lias  allé  weib  (CV>m:  Vost.  119).  Har- 
mad tanwsagwnk  mynemew  allajiathan  aal  meg  mmny  (old, 
kiről  sok  baba  hyr  hezeed  vagyon  (Érdy(^  ISti).  Ne  sza|ioreit.<<a- 
ti  ik  obl»  .soc  szót  Az  roKi  bálja  lieszéil  mennyen  ki  ( Mel :  S'un. 
II.  Az  ixigiflii  es  iHibakhoz  illendő  lie.sze*leket  el  taii< Mzta-ssad : 
inepta.s  autem  et  aiiiles  fabiilas  devita  (Kél:  Bibi.  II  112i.  Az 
lúliáknál  is  Uilondabbak  (MA:  Tan.  7iiHi.  Nykorgü  Ivtlia  fecse- 
gés (Bal:  Csisk.  45).  Semmi  liálwi  nem  ér  a  nyelvével  iKisv: 
Adasr.  314).  St)  ohstetrix  f.  MA.  Iheliíunmel.  Kogiwia  ns  tvle, 
hozya  hy\'a  az  babjikat  es  monda  nekyk :  hozyatok  jde  jtz 
gyermeket  ilXimC  175).  Mykoron  zent  Keniald  egy  ydólien 
nagy  He  faydalomlum  e.si'it  volna,  nemy  baluuik  yeweenek 
liozyaa  hogj  ew  liet«v«>eget  megh  latlin;u'ik  ilírdyC'.  ."mU  iZyi 
maryai  annera  woltli  zegeiiy  lioi;y  ew  zontli  ryleesekoron  nem 
lécnek  lialiay  awagy  daykay  lÉrst".  2111  Nagi  erdemén  w.igi 
ziMit  Maria  magdaleiia  ky  az  en  zwIescMnnek  nehez.set;yli«iii 
liaaba  dolgát  be  lellyesytted  i439).  A  babac  felec  az  istent, 
azért   el  nem  vesztec  fikőt  (S».ék;  Króa  l'í.  Azért  lüimk  bábát, 


153 


bo8ZOkkAny-b.\ba— iuuonAi^As 


IíAHONAlKODIK— nAl«)«GAT 


Iftí 


hogy  miiid  kezét  lábát  kfisse  mci;  láK.v  gyepifivel  (a  B.VBrinpk- 
nokl  iFelv:  DicA  l-l).  Jobb  a  torkát  inobszette  viMiia  meg  a 
Ivilwi,  mikiir  kfildi'iket  metszette  meg  (Kisv:  Adag.  IHSi.  Socra- 
tttüiek  az  aiuiya  bába  volt  il.is/.li^;  Petr.  Umi.  8)  [maga,  veiie- 
tiivi :  liexe].  OrdSgi  r/alard  hamis  tiidomaiiial,  ey.alard.s.s;igg;il, 
mint  egy  kentetites  őrdSgfif.  baluic,  ty  ikiiwc,  meg  ntettetok  a 
iie|)et  (Mel:S7ján.  457).  Az  szfilés  után  nyólizjid  nai>al  étzaka 
»  iKi.szorkány  Kábi,  más  két  l)oszurkáiiy  aszszonyal  az  beteg 
asz.szony  ágja  élőt  mog  áll  (Alv:  Post.  1.474). 

[Sallások].  ^^lt  dudurgasz,  hogy  nem  ugra-sz,  kurva  volt 
a í  bábád!  (Thaly :  Adal.  1196).  Bábáuá  tfittod  maga- 
dat :  Amphidromiam  agis  (Detsi :  Adag.  273). 

[Közmondá.st)k).  Az  sok  lába  kfizőt  a  gyermek  is  elszokot 
veziii :  multitudo  imiieratorum  Cáriam  perdidit  (Decsi:Adag. 
136).  Mit  őrdfig  nem  tehet,  oda  bábát  igazít.  A  vén  bába  ördög- 
nek hadnagya :  non  audet  stygius  Pluto  (piod  anu'  (Kisv ; 
Adag.   351). 

boszorkány-bába :  [venefiea ;  zauberin].  Az  .«zűIps  után 
nyok'zítd  najial  étzaka  a  Ixiszorkány  bába.  más  két  boszorkány 
iLszszonyal.  az  beteg  a.szszony  ágya  elflt  meg  ál  (Alv:  Post,  1.474). 

Bábái :  [anills ;  altweibisch].  Továbbá  az  eektelen  as  babai 
hitsagos  besedeket  twled  eluees,  el  tauoztas :  ineptas  autem  et 
aniles  fabulas  devita  (Komj:SzPál.  374 1. 

Bábálkod-ü :  olwtetrico  C.  MA  [das  hebiunmeiigaschaft 
Ireilwn).  Mikor  a  z.«idó  asszonyoknak  bábálkodtok,  és  a  .szülés 
ideje  eljí,  ha  férfiú  léeud,  filjétek  meg  (Iváldi:  Bibi.  BIxikí.  1.6. 
MF.).  Az  ő  keze  bábálkiKiván  hozatfatot  ki  a  tokergős  kigyó ; 
(}bstelricante  manu  ejas,  eduetus  ast  coluber  tortuosus  (Land ; 
UjSegits.  n.212). 

Bábálkodás:  otetetrieatio,  scientia  ubstetricandi  Ivr.  [heb- 
ammenkunst].  Nem  olyanok  a  zsidó  asszonyok,  mint  az  egyip- 
tziaiak,  mert  fik  tudósok  a  bábálkodásban :  iiisae  enim  obstetri- 
candi  halient  scientiam  (Káldi:Bibl.  Exod.  1.19.  MF.). 

Bábás :  [magicus:  zauljerisch].  Bábás  ember:  in  Cybeles 
.sacrariü  factus  (Kisv:  Adag.  23t)). 

BABÉR  (Aoóir  PP.  Pa.xC.  311):  [Ijacca  lauri ;  lorbeer].  A 
ludtiaknak  reggel  egy  kevés  .sót,  babért,  azaz  lauriis  fának 
gyümölcsét,  és  hamuiskát  adjanak  bé  (Lipp:  C'al.  13.  MF.). 
Eimok  eleit  veszed,  ha  a  füleit  belül,  kirtil  is  megkened  baliér, 
avagy  borostyán  olajjal  (28).  Némellyek  más  mesterséggel  Is 
akarják  a  férget  a  fábul  kiveszteni:  borsot,  babért  rutát  borral 
Oszve  kevernek  (Lipp:  PKert.  297.  MF.  Cseh:  OrvK.  53).  Babir 
vagy  bálffi  (PP:PaxC.  311). 

BABIRKAIj  (Aíí/'orW;  Lép:  PTük.  n.l21):  [frico;  kralv 
bein].  Az  megholt  oroszlánnak  .szakállában  az  féléken  nyulak 
is  babirkálhatnak  (Zvon:  PázmP.  162).  Az  lopedíín  e.s  agya 
leplyeu  buljorkál,  motoz,  ragadoz  iLép:  ITük.  11.121). 

BABONA :  fasciniun  Ver.  snperstitio  MA.  (zauberei,  aber- 
glaulie].  Myerth  hogy  olmynth  ez  velagon  eluen,  kwlwmb  kwKvmb 
dekret(.imokual,  emberi  zi'rze.sekuel,babonak)ial  tartaltatok  (Komj: 
SzPál.  332i.  Bfibai  e.s  Iiabona  knuetoe  (Born:  Evang.  III.292). 
Baluant  nem  tisztelni,  babonatul  magát  megi'mi  (Born :  Préd. 
121).  Áldassál  es  kőt&s.sel,  auagy  egyéb  fele  babonaual  akariak 
;tz  betegeket  giogitani  (Fél :  Tan.  502b).  Mint  bünteti  azokat, 
kik  igyenesen  isten  ellen  vétkeznek,  hitetlen.ségben,  babonában, 
káromlásban  (Pázm :  Préd.  lö).  A  nyavalyás  [Kiklosok  nem 
kerestek  babonát,  és  bíijos  tzédijákat,  vagy  lx).szorkányok 
berbitélését,  gyógyulásokra,  hanem  igyenesen  istenhez  folyamod- 
tak (953).  Agnfi  lelte  babona  iToln:  Vigaszt.  Elób.  5).  I>egt5bbet 
tart  a  kilsség  a  balxináról  i Kisv:  Adag.  372). 

Babonái:  fasolno  MA.  (zauberei  treiben).  Bár  békét  had- 
nánac  eftele  babonállo  .sidolizasnac  (Vallást,  m). 

Babonálás :  intantatio,  fascinatio  MA.  (zauliereij.  Megh 
tiltotta,  hogy  semmiféle  aszszonyi  állat  az  negyed   napi   hideg- 


lelés plleii  iiy.'ikbau  fiiggö  laédulát  b.iboualással  siíukinec  no 
adgyciu  (1 'rág:  Sark.  711). 

Babonálkod-ü :  (ártom  magii«m  exercwo ;  za)iberei  Iroi- 
ben].  Iste))  neuuuel    varasol  es  balionalltorlik   (Uocsi:  Préd.  12) 

Babonálkodás,:  [inrautatio,  faslinalio ;  zauberei].  Czac  az 
te.sttnei'  dolgait  czelekeszi,  .iz  niinomuec  az  parasznasag,  fayto- 
lausag,  babonálkodás  (MA:S(-ult.  683). 

Babonás :  supenstitiosus  C.  MA.  (magicus ;  aberglüubiseh, 
zauberisch].  iiíibonáson  meg  zemlehiyn  a  naixikot,  íiz  holdokoth 
és  az  chyllagokat  (Komj:SzPál.  322).  Babonás  ember:  theage- 
nis  liecvatenm  (Decsi:  Adag.  196).  Nem  tanettya  oggyet<imben 
azt,  hogy  az  pápaságban  való  babonás  ördög  üzö  papok  isteni 
erővel  rtznéc  ki  az  ördögöket  (Zvon:  Post.  1.1537)  Azoknac 
Sibillái,  babonási  (Com:  Jan.  129).  A  nyakban  kfitfitt  babonás 
orvos.ságokkal  az  igézetek  fizettetnek  (216).  A  vén  aszszony 
bába  babonás  iCom:  Vest.  11).  Afléle  dolog  embert  l)abonás.sá 
to.szi  (Czegl:MM  178).  Babonás  ital:  circeimi  iwc.uhmi  (Ki.sv: 
Adag.  75). 

Babonáskod-ik :  [artem  magicám  exerceo ;  zauberei  trei- 
ben). Balw>náskodók,  é.s  báboskodók  (GKat:  Válts.  II.  Elób. 
55).  Mit  babonáskodic  a  veszet  gyűlés?  hi.szem  nem  az,  az  ur- 
vaesorájánac  végbe!  (Czegl:  Japh.  186).  A  bűölfi  bűbájosok,  a 
kik  ezekben  a  szent  napokban  sokféleképen  babouáskodnak 
(Csúzi:  Tromb.  65). 

Babonáskodás :  [incantatio,  fascinatio ;  zauberei].  Az  mon- 
dattatic  eflelól,  hogy  az  ördög  ,az  ö  babonáskodásokra  maga 
kévén  [így]  el  badgya  szállását  (Zvon:  Post.  1.537).  Li.iratiuus 
Dominiek  teste  hóhérának  hivattatik  az  fi  babonáskodásáért 
(Czegl:  MM.  201), 

Babonásság:  (super.stitio,  fascinatio ;  zautorei,  abei-glaubej. 
ValaUy  tinektek  titxVIetek  ,az  palmat  el  ne  vegie,  az  iutalomba 
meg  ne  cyalion  .sansandeknal  az  augeloknak  alazatos,saga  miat 
es  b,abon;is.«aga  niiat  (Komj:SzPál.  3311.  Ki  kezdem  kiáltani, 
kinek  nyuzo  fozto  keggetlenseget,  kinec  baiolasat  babonassagat 
(Born:  Préd.  131).  Cahinus  csúfos  babonásságnak  mondjji,  ha  ki 
a  Jesus  nevére  megbaj(ja  térdét :  quasi  vox  esset  magica,  quae 
totam  in  sono  vim  haberet  inclusam  (Pázm:  Kai.  487). 

Babonaság :  supei-sfitio,  incíintatio  Kr.  [zauberei,  aber- 
glaube].  Mely  sidoknak  babonaságok,  gj-akorta  mynd  az  poé- 
táknál megh  feddettetwth  (Komj :  Szl-'ál.  27).  Nem  babonasjig- 
bol  tisztelic  ("Mon:  Ápol.  469).  Mely  szeretet  nem  babonasággal, 
hanem  eszességgel  kell  keresniek  (Prág:  Serk.  332).  Lás.sam 
nincsen-e  ott  holmi  babon.a.ság,  szerelem  gerjeszti!  méreg,  más 
gonoszság  (Gyöngy':  Char.  141). 

Babonáz:  fascino  MA.  (zauberei  treiben].  A  pápisták,  az 
Júdás  pénze  formájára  őnt(5tt  kenyér  árnyékát  kerasztel  babo- 
názzák (VárM:  ÉgóSzöv.  47).  Több  katonát  és  doctort,  lát  itt  az 
ember,  hogy  sem  A'Asiában  varáz.slókat,  Imbonázokat  (Fal:  TE. 
778). 

még-babonáz :  [fascino,  incanto;  bezaubern].  A  kik  egy 
ideig  j(íl  futottak,  megbabonáztatván,  vi.sszatértek  (Pázm:  Préd. 
881).  Meg  kellett  .szép  szóval  babonázni  és  barnítani  az  soka- 
ságot (Pázm:  Kai.  612).  Valaki  mogh  babonázza  az  gyermeket, 
az  kerastségnec  sacranientumát  mocskollya  megh  (Pi'ág:  .Serk. 
490). 

megbabonázás :  incantatic  i  MA.  [zauberei]. 

Babonázás :  fascinatio  Kr.  [zíuilierei].  Hiszen  bab<n)ázás 
ez,  hogy  a  világ  büdössége  jó  izí5,  sanyarú  rab3,ága  könnyű 
(Pázm:  Préd.  760).  Sok  báladallau  emberek,  az  ö  sok  ördögi 
babonázásokkal  az  ix)lí(.»lbéli  sátánnak  áld(.)znak  (Lip)i:  Cal. 
260). 

BABOSGAT  (háhm^nt  C/.egI:  BDoi-g.  11.117);  I)  [denDŰ- 
ceo,  c<)loro :  .streicbeln,  bescbönigen].  Az  haragost  egy  felöl 
dorgálni,  más  felöl  babosgatni,  semmi  nem  egyéb  ingerlésnél 
(Prág:  Serk.  441).  Hogy  szajiora  lelki  tusakodásidat  babusgatod, 


155 


UAIilKi-IWfiAZlA 


I'AIXKAívIíAi  íA/.IA— HAííVAI  ) 


15« 


nem  meiit  a  mog  a  vétkic/.éslfil  (Czugl:  BDdri;.  l'.U.  2)  lloviij- 
ribiis  uccuixr;  krabbeln].  'l'uvább  iisztáii  iii'ad  meg  mit  babus- 
gat (Nagiiiri :  Orih.  Elöb.  b  1 1.  A  réjjiséghot  no  babo^i^■a»ll ;  mert 
az  néhai  iiliibeii  iiíy  Kzulldt  (C'zO);! :  ORijml.  2i)'».  Titkos  dulgut 
IS  babusgatnak  iiímellyek  o  kopár  mezőn  iCzogl:  MM.  1  lüi 
Igyatiik  (íblifil  minn)áj:ui,  v.-iik  a  tizenkét  tanitvánjokra  tartíjz- 
tak,  mint  iíellarminiis  bábiwgattja  (CVegl:  liltiiig.   II.177I. 

BABUG :  i>a|iilla  C.  MA.  (brustwarzej  Tsőt.s  bimljoja,  aiiagy 
l>abud  (ígyj  ('.  'IVits  babuggi<'mak  formájára  való:  iwijtiilatuíi  C 

Babugos :  impillatim  MA.  (knuspen  förmigj. 

BÁBUK  ihíjmta  Cum:  Jan.  :>".  Zrinji.  IM-'n:  upnpa,  0|»j|« 
MA.  [\\ir<lfhopf].  Ezek  az  oghy  madarak  U(i/.z<'»l  kykkcl  nem 
yllyk  colny :  kftsolywlb,  li(«y;uith,  l>aljwkoth,  Rwlwőtb,  es  semy 
liollo  noműth  (JordC.  'i|i  Ilalloltál  már  tarka  babnt;ikat 
(Zrínyi,  n.120). 

büdös-babuk:  upui>a,  ei»i|is  ('.  MA.  |wiü<leliopf].  (Holt: 
liibl.  í'C'c.'i).  Az  líudo.sbal)nkkcit  nem  látván  seregében^  meg 
lianiguék  ellene  il'.izm:  Kai.  111)  lifulös  babnk  avagy  banka 
(Misk:  VKert.  410).  A  biid«.s  bábuk  Ix-rzenkedik  a  hattyúval 
íKi.<v:  Adag   Ilii).  Biidö.s  bálink  kiált  (Gvad:  Písty.  5). 

8zar-babuk :  epops  C  npiijKi  MA. 

BAJBUKKOL:  baubor  C  MA.  (belfemj. 

BABUTIZÁL  :  [hubatizal  Mel.)t  balbutio  C.  fstoltern],  Xeni 
illik  phU:  KalKitizidni  .senkinek.  Tnd  istennek  hat  a  Cliristust 
(Mel:.'^/.líui.    lUI. 

BACS :  .számadó  juhász,  juliász  g;izda  Kr.  Ha  nagy  ur 
vagy,  nnsztot,  nem  kit  báts  le-nyúzott  kosról,  k6ut5s6dre  vészsz 
rSzBodó:  Kaim.  8). 

BÁCSÁDOM :  (vale ;  gott  tefohlenV).  Hogy  t.sak  illyen  szép 
bátsáduuival  cl  no  momiyen  véle,  ezt  akmoni  itt  megjegyeztetiii 
(GKat:Titk.  331). 

BÁCSI:  [niaior  natu;  vetter].  liitsi,  kedve.s  bát.si!  (Orczy: 
KöllH.  .sii. 

BÁDOG  Hm.lue  BécsiC.  12.S.  báldog  Hall:HHist.  ni.25t!. 
btttoíj  Sz('somb:L:tleir.  13.5.  hatok  JordC.  182.  hátor  MA.i: 
st'mnuin,  lamina  stjuino  obduiti  MA.  Major: Szót.  117.  blecli 
Adáini.  Te  vtaiinad  támad  egéb  orzag  Ijadoc  ki  |iaranc-ol  men- 
den  foldnee:  et  regmim  tertium  aliud  aereum  f  BécsiC.  123). 
Arany,  czysth,  erez  es  vas,  (h)ii,  liatok  (JordC.  182).  Moyses 
az  bádog  kigót  lel  akaztota  vala  íVitkC.  (lO.  íil).  Az  templom- 
nak heayjittya  mindennt  Imtog  (.SzCViomb:Utleír.  13ö>.  A  nagy 
tnz  miatt  htse.  olvadnak  a  tündöklő  báldogokkal  befedett  házak 
lHall:iniLst:  III.25mi. 


bdiutus;   mit  blech  be.sclilagen).  Látok 
nyársakat,    hogy    men.Miykfl    ne   érjen 


Bádogos :  (stanuo 
már  hegyeken  atzélo 
ládogos  tornyokat  (Orczy:  KUlbSz.  2i«l. 

BAGAKIA :  1)  corinin  I{n.s.sicum,  Bulgaricmn  SL  (jucliten). 
Ilozyjjn  bagaryath  e«1h  iveggel  (líMNy.  11.181).  A  bagai-iát  kibfll 
szablya  szijat  szjibhatni  (ÖtvMe.st.  lí).  vsz.)  S)  lórum  Ifiramen- 
tum  MA.  IriemenJ  A  szíjártó  csinál  éveket,  bagariákat,  .szjiblya- 
Hzijakat  (ComcOrb.  165). 

(twólíLsok|.  Igen  néki  szoktál  az  bagharia  megeresn- 
t  esnek  (BahCsLsk.  lt;3i.  AlUn  is  jól  megvon  szátok  a 
bagariát,  hogy  Magyarrirszágbjui  niniw  ki  m;igát  árijuiusiiak 
moudiuiá  (l'ázm:5Lev.  252.  MK).  Vonnyáklié  mind  addig  .iz 
ellenkezi'.k  a  Uigariát,  mig  ovidenter  meg  prólwllyák  (l'iis: 
IgasB.  :>lői.  Kétség  kivől  luigyon  megvonta  volna  .Sjilamon  a 
liagariát,  mértékletesljen  s  törvényesben  élt  volna  (Csi'iziiTromb 
31). 

BAOAZIA  :  tela  colore  tincta  MA.  VV.  (gegliiiizte  leiimiuid). 
Ezek  bagíiziák,  kikből  lia  akarják,  lesznek  hadi  lubogiik 
(SzBudó:  Kaim.  8).  A  selyem  ruha  posztóra,  a  poaztó  Ingíiziára 


foi-dult  nyakiikltaii  (Nán:!5S!ftT.  41)1).  Egy  vég  iienviiai  szíihw 
bigazia  (VectTrímo.  14>.  Vala  egy  row.  gyalog  dobjok,  é«  egy 
hitvaii  bagazia  zászlójuk  a  székelyeknek  lErdTörL  L')3). 

pálczás-bágazia  iVectTrana  14). 

BAGÁZSIAi'"í-;'U.!i<i  Itókl':l>!v.  I.62fi.  Aijana  Mik:TörL 
71):  [impediment;!,  v;m;i,  sarcinae ;  gppjick,  bagagej.  Az  itten 
lévő  hadak  bagácsiáját  ma  Kübfllkntra  küldöttem  (KákK:  I*v. 
I.62fi).  Az  egé.sz  bagasia  elindult,  tsídt  mi  nuu-adtunk  még 
h;itra  iMik:T«rL.  71). 

IBAGDÁCSOIi 

el-bagdácsol :  [lentis  gradibus  di«;edo;  langsiun  fortgehenj. 
Ha  az  meg  fiM-zwIt  ur  Jc.sns  Cristiisnak  kerezttl'aj  an  yelen 
vala  ;iz  pokolbely  s;ithan  hol  oth  semyt  nem  talala  e«>gycb 
zentőknek  halálára  meg  azonképpen  el  bagdacliolwan  ha  myt 
kaphatna  íÉrdyC.   170). 

BAGOLY  HmguV  DöbrC.  179.  fto^yot  Csúzi:  Síp.  640): 
buljo,  noctua,  ulula  C.  [enle|.  Bagoly  mogyiua  huliogatok : 
cnciibo  (^  Bagolyul  hnhogatuk  :  cncubo  MA.  Oflá  lőltem  miként 
bagol  kalitkában  íA|HjrC.  B2).  Ollan  lók  miként  Ixigof  kalitká- 
ban (DöbrC.  17',).  Ke.szthC.  2tiH.  KulcsC.  244).  Olíaii  vag.x- 
mint  az  i)u.szlal)a  lakozó  bagoll  (Szék :  Zsolt  103*.  ííyel  ianuic 
miként  íiz  baglicK:  mert  semmit  nem  tudnac  íBorn:Knek.  380). 
Nap  fén  elét  futó  baglyok  avagy  pn|>|>enever6k  íAIv:  Itin.  172). 
Bujdokik  a  bagoly  a  n;ip  fény  előtt  (GKat:Titk.  3öU).  Nehéz 
felvigy;iy.ni  annak  attelével,  a  ki  a  bagjot  is  meggyőzi  szemével 
(Gyöngy* :  Cliar.  174).  AbbíUi  egy  huhogó  éjjeli  bi>glyot  találék 
(Csi'u!Í:Sip  ti40). 

[Szólások].  Igen  ért  hozzá,  mint  az  bagoly  az  Ane  Mariához 
(Decsi:Adag.  2).  Annyit  tudcz  liozzil,  mint  a  bagoly  az  Avé 
Máriához  iMatki'>:BtWik.  145). 

[Közmondá.sok|.  Bjigoly  is  bini  házánál ;  sime  qiiisqnedomi 
rex  o.st  (Uecsi :  Adag.  51).  Hogy  lehet  az,  hogy  ;iz  bagoly  éne- 
kelljen ;iz  ffUenuMének  (287i.  Vgy  illik  ez  Titulus  .'iz  Vitiilashoz, 
mint  az  lipiiay  sneg  a  bagolyhoz  (Zvon :  Pázml'.  ISi.  Bagollyal 
hímet  vart;uiak  (Vere.sm:  IjBv,  38).  Nem  lehet  b;igol\iiak  sólyom 
Ha  iMatkó:BCsák.  148). 

éjjeli-bagoly:  [noctua;  luichteule).  (Com:  Jan.  30). 

fejes-bagoly:  (strix;  nachteuloj.  íCom:Jan.  SU). 

füles-bagoly ;  asio  C.  noctua  MA.  noctua  auríta  Nom' 
153.  (ohrenie,  uhu|. 

huhogó-,  huhogató-,  huholó-bagoly :  aluco  (Cum: 
Jan.  30).  [steineule).  Ezek  ;i  niadarac  kiyzzűl,  melyeket  meg 
ne  egyétec:  eyi  varyiu,  hattyú,  huhogató  bagoly  iHelt:Bibl.  L 
CCc3    Misk:\Kert     \\'i\. 

macskafejü-bagoly  cv  .\  matska  fejii  avagy  hulicló  bagoly 
éjjel  jir  (Mi8k:VKert.  49  li 

nagyszemü-bagoly :  |scc.ik|-  (Coni:Jaii.  30). 

remete-bagoly.  .\  remete-bagoly  egéíz  ős/szel-is  taak  kél 
vagy  három  nap-is  alig  mnt'itja  ki    magát   (>lisk:VKert   lO.o 

slró-bagoly :  [strix  funerua ;  todteneule|.  A  mat.ska  feji'i 
bagollyal  rokoiLsjigiJc  a  remete- bjigoly,  apró  siró-liagoly  iMlsk: 
VKert.  40.:.  1. 

Bagoly csa :  fbubo ;  eule].  Bagolydia  borsó :  cicer,  buboiú 
pisimi  I  B(  ytlie  :  Nom.  3b). 

BÁGYAD  ibádi/i/u,l  MA.  hddja,!  l'PBi:  defetlsiv.r  MA 
[matt  werden).  Imo  vitézec  howségnet'  miatta,  a  fegyuer  nehéz 
ségénec  alatta  Iw'igyadnac  szomiiiságiiac  miatta  (Valk:Kár.  IV. 
MF.i.  Az  vad  lonac  hatan  iwgy  s<k-  gyenge  szfizei-  halaira  bad- 
gyadanac  (Boni:  Ének.  :il:íhi  Midőn  el  tanozik  az  saerelet, 
juiyera  liagyadua  kezd  fekilnni  az  lelek,  mintha  forró  fatek 
mellől  az  tözut  el  vonnád  (Pécs:  Ágost  Itifii.  Mint  hajnidi  iiar- 
mat    a   bágyadt    füvekre,    más   kedves  liíre    is  repi'de  I'ülekre 


w 


I 


ir.T 


EL-BAGYAD-BAJ 


ÜGY-BAJ— BAJMOI-ÓDIK 


158 


(GyOngytMV.  47).  GyHtrfldve  s  epedve  képes  luit  ageódnom ; 
l.'uikadva  s  U;igy!iciv.%  éhezve  s  koplalva  illendí  brisúlnom  (Tlialy: 
Adal.  I.lSlj). 

el-bágyad :  elanguesio  MA.  fermattenj.  Való  bizoii  oloter- 
iies  fekzen  vala  az  ajjbaii  igen  iia^  rézejíseggel  el  ba{W;ailvaii 
(Béc.'iC.  S7i.  Mind  el  bagjrattnc  vala  (Gu.'uyC.  58).  A  .sii;i.sba 
eel  bagyadoth  vala  (WiiildC.  116i.  En  el  alvni,  es  el  Ija^adok 
(DöbrC.  17).  Hagyattok  el  egy  ke\v6.s,se  e.s  waryatok,  netjdantal 
az  azzonyallat  az  nag  kaserfecgben  bagyadot  el,  talán  meg 
meg  elevvenwl  (ÉnsC.  437l.  Mykoron  el  bagyadot  volna,  el  zen- 
dőríideek,  e.s  ellyen  almát  kezde  lathny  (ÉrdyC.  firiG).  Az 
(torma)  maguanak  vize  el  baggyadot  betegüket  íől  sorként 
(Beytlie:  HvK.  i9).  Azmenó  badban  el  fogyatkozik  r«  el  bágyad 
I  Forró  :Cnrt  3G3). 

elbágyadság :  [debilitA.s,  Ian<iuedü ;  ermattung].  A  restség 
és  az  eltógyat.ság  (Czegl : Japli.  92).  Fántsztanám  addig  mind 
ezzel  torkomat,  valamig  érezném  eIbágyadságon)at  (Gyöngy: 
MV.  3S1. 

meg-bágyad :  limguesto  MA.  [ermatten].  Deli  uiykoron 
az  napnak  feleet  el  mente  wolna,  felől  nagb  bwzgosagws  hew- 
.segli  .swtliyuala,  ees  megli  bagyadotli  iPeerC  líOl.  Meg  bagyat 
lelkünk  iI5orn:Prcd.  -39). 

neki-bágyad :  [defatigor ;  ermatten].  Ebéd  t;ijban  felkel- 
vén, fel  i.s  öltözvén,  neki  bágyadt  s  kornyadozó  AllaiHittal, 
de  iigyan  csak  dolgaimhoz  láttam  .s  fen  voltam  e.stig  (Munlrók. 
XV.382). 

Bágyadás :  l;mguor,  debilitas,  detatigatio  MA.  [ermattiingj. 
15;idgyadá.<.'*al  bajniolódó  (C<jm:.Jan.  U8).  Péter  nagy  bádgya- 
dásban  fekszik  vala  az  hajó  elvesztése  miatt  (Tess:  SzMag.  93). 
Gyomor  bádgyadás  (Tai-n :  SzenLs.  11.288). 

Bágyadoz-ik :  la.s.sor,  defatigor  Kr.  [matt  werden].  Titkolná 
öiöm&st,  de  kinyilatkozik  .szerelme,  mivelhogy  gyakran  bágya- 
dozik  (Gyöngy-:  C'hai-.  112.  Fal:  BE.  (HG). 

Bágyadság :  debilitas,  langnedo  Kr.  [mattigkeii].  Használ- 
hatsz fl  neki  te  az  orvossággal,  tehedd,  bogy  nem  lés7,en  ilyen 
bágyadsággal  (Gyöngy:  Char.  120). 

Bágyaszt :  delasso  Kr.  [niatt  machen].  lUyetén  ve.s6rgés.sel 
ljadgy;isztotta  magát  a  niadái-  i Kónyi :  \'ártaM.  26). 

el-bágyaszt :  [delasso;  matt  niaehen].  Az  kigyot  el  bá^asztya, 
midőn  azzal  fíistíilnec  (Pécsi:  SzfizK.  46).  Bőitulesec  ö.sztöueret- 
nek,  ohufi-agoc  el  badgyasztiiac  (Pétsi :  Ágost.  32).  El  bádjasztó 
lankatsi'ig  (C'om:Jan.  217).  Görbe  hátii,  mert  lenyomta  füstös 
miLskotéra,  eltVnasztott,  elbágya.sztott  dióveró  pózna  (Tl)aly:  Adal. 
II.SS). 

meg-bágyaszt :  [languefacio ;  matt  maclienj.  V  iröttók 
moys&s  meg  farrada,  mert  v  lelket  meg  bagaztak  (UöbrC. 
190).  Ed5s  illath  allath  epének,  es  merőgnek  kesei  ÍLsegeuel 
megrezegytettel,  es  megbagaztottal  (NagyszC.  64). 

[Bágy\ü] 

el-bágyul :  [languefio:  ermatten].  (Az  torma)  el  bagyult  be- 
tegeket fel  serkent  (Mel;Herb.  172). 

BAJ  (6oi/hozo\v  Czinár):  1)  certamen,  hicta  MA.  [kampfj. 
Nosza jöjjön-ki  bajra:  procedat  *agedum  ad  pugnam  PPBl.  Ziinyi- 
től  kikérjünk  hat  fii  vitézt  bajra  (Ivónyi:  HRom.  108).  Dühödt" 
haragjától  meg  nem  menekedel,  oh  ha  lehetsége.s,  a  bajt  kerül 
jed  el.(PhilFI.  76).  2)  molestia,  afflictio  Kr.  [mühe,  plage].  Kabo- 
t.is,  .szegény,  nyavalyá.s,  nagy  bajjal  élő :  aertnnnosus  PPBl. 
Ha  kit  tőrvényre  idész,  lé-szen  bajjá,  mig  szőrin  számodra  elo 
tiidgya  rakogatni  (Matk(j ;  BCsák.  122).  Ki  .szánja,  ki  bánjíi,  ki 
neveti  bajodat  (Thaly:  Adal.  1.2).  Jaj  bajjal  egyelas  szerelem 
(Kc'myi :  V'ártaM.  24). 


(Szólások).  Félek  hogyha  véle  bajban  kövéredéi,  el- 
nyomatva tőle,  tíildre  heveredel  (PhilH.  7.')).  Bírős  Achiles  b  aj  r  a 
hi'íta  vala  (CsomaC-  3S).  Bayra  kihít;i  (MadiEvang.  244). 
Enged  meg,  hogy  Zrinit  s  más  ötöt  halálos  biijra  hijuk 
(Zrinyi.  I.lfiO).  Es  miért  baira  nem  hitta  illly:l'réd.  II.2.")2). 
Bayra  hivas:  |)rovo«itio  (\'er:Verb.  2(i).  Egy  niag;i  hilt  idegen 
bajnokkal  kelvén  bajra  (Gy;ingy:C'har.  Előb.  4).  Bayt 
adni:  in  areiiam  descendere  (Dei'.si :  Adag.  69).  Nagy  bayt 
hadat  kelletéc  i  n  d  o  t  a  n  i  az  apostoloknac  a  snUui  or.szaga 
ellen  (MehPréd.  :íl.S).  Mintha  bolygatnál  rajt,  egyn);lsba  kap- 
ván, indítnak  ocsmány  liajt  (Gyöngy:  Char.  220).  Nyári  Ferencz- 
nec  egyszer  bait  küldel,  azt  tudad,  hogy  nem  mer  veled 
víny  (Condíal).  .Senki  annac  bayt  küldeni  nem  mer,  az  kit 
tnd  hogy  győzedelmes  lészen,  ha  .szeinljeii  mégyeii  vele  (Pn'ig: 
Serk.  57 1 ).  Küszködik  .szjvével  start  iizzal  erős  bajt  (Gyöngy : 
KJ.  72).  Ha  úgy  nézed,  mintha  ütközetre  menne :  vélnéd,  hogy 
bajt  Hector  és  Achilles  tenne  ('llialy :  Adal.  1.137).  Ne 
végy  bait  az  haragosnál:  ciun  iracimdo  non  facias  rkam 
(Kár:  Bibi.  1.655).  Bait  ve.szems  valaki  (Fél:  Bibi.  11  116).  Az 
yesws  crysthws  en  yegyesem  kyert  en  ez  bayt  el  wezem  (ÉrsC. 
483).  Az  neweth  mogli  írya,  ki  lezon  az  wytezuek  newe,  az 
ky  en  welem  az  bayt  fol  wezy  (LevT.  1.157).  Mynden  ky  bayt 
akar  vynya  myndentewl  meg  tartoztattya  e\v  magát  (ErdyC. 
88.  396).  Mjiiden  ember  a  ky  bayth  vy,  haitsolodyk,  myndeiie- 
ket  el  zenned  (Komj:.SzPál.  157).  Bayt  kezde  vele  vhii  (Helt: 
Krón.  29).  A  bfiimel,  ördöggel,  é  világnál  bayt  vittak  (Mel: 
SzJán.  215).  Rayt  viwna  tőrneny  atkánál  (Boni:  Ének.  32).  Bayt 
kell  vini,  és  az  ellenséget  meg  kell  győzni  iTyiik:Józs.  328). 
Vala  egy  gonoz  oryas  fayzat  ky  myiukMinel  b  a  y  t  v  o  n  z  o  n 
vala  (ÉrdyC.  593b). 

[ügy-baj] 

üggyel-bajjal :  [difticulter ;  mit  gro.sser  mühe].  Eszedben 
vehetd,  kegyes  olvasó,  melly  nagy  űgyvel,  bajval  kelles.sék  a 
hamissjígot  oltalmazni  iGKat:Titk.  327).  A  derék  tábor  az  esső 
miatt  nagy  igygyel  bajjal  Bars  mellé  szállá  (Czegl :  Dág.  Előb.  31). 

Bájol:  1)  [ceiio,  diiuico;  kampfen,  streiten].  Igaz,  áldott 
isten,  könyörülj  mirajtunk,  kik  te  .szent  nevednek  oltalmáért 
vívunk,  ;iz  tőled  vött  hitért  és  nevedért  b;ijlunk  (Thaly  VÉ. 
L96).  3)  [laboro ;  .sich  abmühenj.  Egyenlő  beteg.ség  az  lieábaii 
való  gyönyürüségh  alatt  tikkadni,  és  bájolni  iPrág:.Serk.  931). 
Bájol  azért  véle,  hogy  a  fa  gyíimoltsével-is  élhe.ssen  (Ker:  Préd. 
653).  Sárral  kezde  bájolni  (Matkó :  BCsák.   251). 

Bajlakod-ik :  [certo,  pugno ;  kümpfen].  Vélle  baylakodni 
félelmes,  halálos  (ÖzBodó:  SóDics.  B). 

Bajlakodás :  [luctatio ;  das  ringen].  Nagy  kételkedéssel 
valií  baylakodassal  őrök  veszedelmére  jut  (ExPi-inc.  2). 

Bajlód-ik:  1)  luctor,  luctitor,  cünflict<.)r  MA.  [kámpfenj. 
2)  [desudo;  sich  abmuhen].  Mene  eztendeg  bajlodoth  es  mun- 
kalodoth  vele  (TelC.  260).  Nem  akara  velec  baylódni  á  szoros 
és  nehéz  vtakon  (Helt:  Krón.  105b).  A  te.sti  atyák  kevés  ideig 
bajlódnak  és  fáradnak  nevelésünkben  (Pázni:  Préd.  1094).  Hogy 
ha  igy  kéli  sántikálnom,  és  baylodnom,  félec  .-izon,  hogy  nekem 
en  szivem  elkeseredic  (^L^.:  Bibi.  V.19). 

Bajlódás:  1)  cuntlictatio,  luctatio  MA.  [das  kümpfen,  rin- 
gen). Az  ördöggel,  az  bűnnel,  az  kegyellenekkel  es  az  nalalal 
minemű  baylodasa  harcza  es  kü.szöd&se  legyen  ez  vilagnac 
lBorn:Préd.  (j47).  2)  [oernmmi,  labor ;  mühe,  plage).  A  mint 
a  földdel  es  az  elvetet  maggal  mindenkor  baylodas  kel,  vgy 
ini  velünk  is  (Boni:  Préd.  112).  Az  ellő  juhokkal  való  bajlikLisból 
magasztalta  Isten  ötét  népének  legeltetésére  (Pázm :  Préd.  1098). 

Bajlodol-ik:  [curo;  sich  kümmei-n].  Di.sznc'i  iilával  nem 
bajlodolom  (MA:  Tan.  22). 

Bajmolód-ik :  1)  luctor,  at'Higor,  moh^stor  Sí.  [ringen].  A 
)n;igz:it(it    luébéljen    viselő,   és   gyakor   b;Vgyadá.s.sal    bajniolódó 


1S9 


BA.IMOLÓDAö— BÁJOI. 


BCVÖI,B^IOr.— BCV  Ö.SBÁJO>sA(i 


160 


aaazony :  mulier  foetum  in  utero  seii  niatrice  gestaiw  et  pereaepe 
malacia  laboráns  (CVim:  Jaii.  llSi.  5Í)  (curo;  corgen).  Házas 
emberek,  avjigy  iiiás  twzlátjiliui  szemeljek  ne  kíjmolmlKjaiiak 
.■iz  sálViUiy  kilriil  (Liiv:  PKert.  Il.'.iil). 

Bajmolódás :  (cura,  Follicituclo,  lalxjr ;  sorge;  míllie].  Az 
idfl  szerint  valu  siuiy;u-í;at;'u<,  és  baimolodás  után,  részcsrillyenek 
a  ByisK-delriies  ír/!ckeii.s<%tíknok  ki'szítot  'írnniUMi  il'rrsi:  AKust. 
33tí)  Az  tyk  nnni  »<jk  baym(il"clá.ss;il  nevrltolik  (l/p:  l'l'ük. 
L302).  Mire  iiiditbalták  vulna  e[;y'^bre,  hanem  ezeknek  loirásjira, 
és  ;izokkal  való  bajnmkjdá'nak  uklaljisára  iLipp:  l'Kert.  I.  EWb. 
ll.  Ne  i-síík  (laraizt  veteniényuknek  nineli-sekre,  lianeni  míg 
a  drága  kíriönségeíi  én  idegen  viráguknak  ljajiniili)d;'isi)kra  Ls 
igyekezzenek  (Kli'b.  2).  Kíüeiidariiunnial  merek  az  nemes  ma- 
gyar iiemzitnek  eleiben  jánilni,  kiljen  k(^rli  viráguknak,  vete- 
ményeknek liajmiili'iiljis;ira  inditmiám  (LipprC'al.  KINi.  '). 

Bajos:  dinicilti,  molestiis  MA.  scrupulosus,  oporosus  PP. 
Imüliselig,  bescliwerliclij.  Bajos  ember:  morosns  PP.  A  világi 
nagyságok  ligyis  úttyán  bajos  a  fel-menés;  de  vaszedelnuwb 
a  tetén-létel  iPázm:  Préd.  8»i.  Arra  vettettünk,  liugy  bajus 
mimkával,  homlokunk  verítékével  kerestük  kenyerünket  (320). 
Soha  végét  a  bajos  galilKÍknak  nem  érik  (.">it3).  Azon  varosban 
az  GordiuRn;dí  bajos  comoját  >zablyaval  el  v;igdallya  (Korró: 
("urt  38).  Az  király  az  helynek  bajos  voltat  meg  szemlélvén, 
azt  végezte  vala,  hogy  onnat  el  mennyen  (132).  Jó  idején 
regvei  ágyokbiil  fel  kelnek,  hogy  sokalmac  bajos  gondot  sze- 
rezzenee  (Priigi.Serk.  S.'ii.  llnjos  dologli  arra  kivánkozva  nem 
v.Hgyódni,  az  minee  kiváiL«;iga  benned  immár  meg  jivult  (649). 
Crates  javait  el  veti,  ugy  mint  ganeinac  liaju.s.s.Hb,  mint  .sem 
hasznos  ré.szét  (86.5). 

(Bajoakod-ik| 

ki-baj08ko(Íik  :  [se  elnetari ;  sieli  hi^r.-msjirlieiten).  Nalá(-/i 
inam,  hopmester  is  la^ziillott  vala  urunkk.'il  az  híd  .szélére,  de 
a/,  többi  mind  lovon  bajo.skodi'mak  ki  (.Monlrók.  VIII.3:',('ii. 

BÁJ:  magi;i,  ineantatio,  venetieium,  .suijei-stitio  MA.  [zan- 
berei,  he.\erei).  Biijtű :  laurns  Alexaudrina  MA.  Bájfrt  mag: 
baccxio  lauri  PPB. 

bű-báj  (bubai/  Boni:Evang.  IV.GSla.  tiiAcy  Gyöngy:  tliar. 
109.  122):  e.intamen  C.  mágia,  incanlatiu,  venefíeium  MA.  [zaii- 
berei,  liexerei].  Az  finlűgőt  űzi  de  nem  .szentelt  vizzol  es  bi'iiel 
báyal  (Mel:Sain.  4u).  Se  biibayal  .se  egyel)el  az  lírdílg  ellen 
noéllyOnc(Bom:  Pré<I.  1.5üb.  Ml'".i,  Buia.sjigraé,  lo|>.'ttraé,  bub.iyraé 
auagy  egyebekre  (Born :  Evang.  I\'.(i81a).  liű  bayt,  babonát 
ne  íizzflnc  (Boni:  KTud.  II  37).  Bű  baj  babon.Wig  iTel;  Evang. 
IL13).  Eőrdóngns  bfibáijal  nem  esolek.szfink  (B!d:Cslsk.  280). 
Leányom  valami  btibájj;il  viszlietetl  itiyiingy:  Char.  109).  Téged 
ártalm.'ts  szi^m  bűbáj  ve.sztett  sebe.silett  (122). 

bübájol :  (incuito ;  b(«;uib<Tn|.  Segétséget  nem  a  tőldiin  a 
bíi-bájolóknál  kereste  iM;id:  Evang.  Ml). 

bübájoláa :  (ineantatio;  zaulH>reiJ.  A  koresztyéui  liitőt  meg 
tarttya  az  eretnekeknek  bűluiiolása  ellen  (Toln:  Vigaszt.  91). 

bűbájos:  1)  magiiusl'.  |zauberis<.-li].  Bnliájos  kofa:  .s.igaC. 
Bfiybájos  mesterség  (MA;.St'idt.  2.'i41.  Bűbaiiis  ;i<zzon  (Bal: 
OLsk.  3yli.  3)  mágus,  incantalor  C  [zaulM>rerj.  Kitsuda  kőnyíí- 
rfllno  az  kígyótól  megnuirdottatot  bű  baios/in  ?  (Kár;  Bibi.  I.CöT). 
Móysost  a/,  egj-jitziusok  b(ib;ijo«nak  tartották  (Mad:  Evang. 
266).  Hivatván  a  magiisokot,  éa  biiljiijosokot  illly:  l'réd.  1.252). 

bűbájosság :  ine;»it;ilio  PP.  [z.iuberei|.  El-olvadtak  a  sok 
|p:iljonák,  és  bi'ib.ijossiigok  (IVizm :  Préd.  378).  Az  régiektűi 
logvást  fen  nuiradott  a  bnbájossiig  (Umd:  IJjSegits.  L2(J0). 

bübájoz:  (faseino;  bezaubernj.  Tőrók  hűttol  bflbáiozott 
Colo>u.'irlak  (U-d:  C'slsk.  337). 

Bájol:  incauto,  imanlatione  ulor  MA.  PP.  (zaiiborn|.  I.il 
elljfliie  ezae  iiz  neuuzetiuelis  ez  igenee:  Josus;  vele  no  baii'll- 
yimc  se  ne  baluanyoskogyiinc  (Boni:  Préd.  66).  Bayiulo  imaLvi- 
goe,  O/uzfol  vido  l>ay  (Bum:  Préil.  IV.  Sii.Ta.  MK). 


büvöl-bájol :  (inoanto ;  bezaubem].  Ne  bftv6Hj  finc  bájoll- 
yiuie  (Zvon:  PázmP.  1.214). 

ki-bűvölbájol :  [incantatiune  prolicio;  heraiuzauberuj.  Az 
satan  azon  igyekezie,  hogy  ez  tudomáimac  bizonyost  voltát  az 
embereknec  szivekból  kibnvőlhe.s.se   bájolhaívsa   iMA:Scult  19i. 

bűvölés-bájolás :  [ineantatio;  zaubereij.  Kakvák  bűj^ilés 
s  bajolásokkal  a  .s-zijk,  mellyekkel  ók  élnek  (Czegl :  Uág.  75). 
A  testnek  munkábiak  gyűlölése:  bűvölés,  bájulá.s,  versengés 
(S/jitlmi:  IJom  191).  Mindenféle  pogánj-i  bftviMés  bayolás,  s 
baboiufágh,  és  holmi  euezenbenez  aprósíigh  ceremóniák  fel- 
lege fogt;i  el  az  apustali  tlszt'i  tudománynak  rogyogo  tündök- 
lését (VárM:.Sz(lv.  1  111. 

büvölö-bájoló :  (incjmtat<jr ;  zanberer).  A  sáUui,  a  bűvölő 
bájolokti'il  ké.sz<'rítetvén,  öreg  légy  képében  adut  feleletet  iMad: 
Evang.  265). 

még-bájol :  incanto,  excanto,  fascino  MA.  [bezaubernj.  Mint- 
ha értelmét  meg-bájulták-vóhui,  nem  tudgya  meg-váta%taiii  a 
hasznot  az  lirbilmastól  (Pázm:  Préd.  131).  Meg-bájoltatimk  a 
gonixszrii,  mert  a  pokolbéli  farkas  bárány  bőrbe  öltözik  (864j. 
Senki  lovadat  meg  nem  bájolhattya  (Cseh:OrvK.  2.5). 

mégbájolás  :  [inejmtatio ;  zjiulierei].  Némelly  emberek  iioin 
szunilt;ik  reji,  liugy  Thi-*.s.sali;ibnl  szerezzenek  ártalmas  füveket 
a  szíveknek  meg  bájulásíikra  iFal:  L'E.  463) 

Bájolás:  ineantatio  t'.  MA.  [zaubereij.  Az  the  bayulasixlbaii 
(vonelieiLs  tuls)  teewölgheenek  myiiden  nemzetek  (JordC.  9Ji). 
Helt:  Bibi.  I.  Ee4).  Louat  os  egyéb  Uirniot  .so<-  fele  liaiolassal 
oruosolnnu  (Boni :  Préd.  394).  Az  asplsnae  nem  árt  az  Ijáji  il.ls 
(MA:  Bibi.  I.,505). 

Bájoló :  (nuigus,  incantator ;  zaubererj.  Ki  nem  liaía  UMi'en 
baiolonak  ?  baiolasit  ilXíbiC.  11)>).  Elliiuata  Pliarao  :i  U'l- 
eheket,  es  á  baiolokat  (Helt:  Bibi.  I.  Ee;i). 

Bájos  {'"irvs  Megy:Sz«v.  80.  ACsere:  Eno.  213j:  I)  [uiagi- 
eus;  zauberlschj.  A  baios  aszszA)ny:űlatot  ne  had  eliii  iHelt: 
Bibi.  I.  Xn).  2)  ineantator  MA.  veneficus  PP.  [zauben-rj.  Ki 
baiusoknak  zavat  nem  hala  (UjbrC.  116).  Kj-íl  maradnak  az 
eeliek,  kiyosuk  (vene(ici),  fertelmesek  (JordC.  929).  No  zolgayni 
ty  az  Iwyo.st  ky  liozyaluk  (Éi-sC.  506).  Kegjeo  nem  halya  meg 
iMiyosokiwik  zo«;ith:  mm  exaudiet  vocem  incantantiiun  iKe.szthC'. 
lHi  Ki  nmtatinlott  a  Movsas  kígyója,  nielly  .íz  eg\ipt"Mni 
b.'ijo.s<)k  kígyóit  meg-ctte  (Pázni:  Préd.  559.  953).  Tndjikozie 
bájosoktul  és  iővendölúktűl  (Zvon:  Post.  L503.  Barna:  Isk.  449i. 

bűvös-bájos:  I)  [niagieus;  ziuil>erls<hj.  A  gyfrn)eki-z<knef 
biés  baios  kere-szt-séget  szörzo  (Vallást,  tliij  i.  A  Id'ijös  bájo 
soc  bűjös  bájixs  balKinasj'igoekal  ömiön  iiuigokat  és  egyebeket 
Ls  niege.sztelem'tnee  (C'oni:  Jan.  217).  Kuibr.izoli'ija  az  ördöggel 
tzimboráló  bíijő.s-ljájos  aszszonyoknak  iMLsk:VKert.  379).  3t) 
(inoantatur ;  zauliererj  Alomiuik  e.s  nezwnek,  varasosiuik.  bye«'k- 
nek,  Ijáiosoknak  nem  hitem  íVirgC  5).  Be  liyv:it.'ia  farahu 
egyptomnak  bye.s-bayo«)th:  malelieos  (JordC  18).  Byes  bjiyiwtli 
ne  haggyatok  (57.  105i.  Az  byes  bayusok  nem  Lírthaliuik 
tyztH  zy/ossegöt  lErdyC'.  4o5b).  Kfin  manidnae  .'iz  ebtx',  a 
bűjös-b,ijo.scH',  pará/jiác  (Nogr:  IdvK.  13.3i>).  Ne  tarL«jii  az  ö 
néiio  n>aga  közút  varáslót,  bűvös  bávust,  és  .semminémö  jc'nt 
(Megy:Szílv.  80).  A  1  njö.s-báju.sok  a  tikokat  nieg-U'>jiMik  il^iiaat: 
Préd.  iy7(.  (A  kegyo)  a  bűvös  bavosoklol  megkurosultatik 
(.XC'sore:  Ene.  212). 

bűvösbájoskod-ik  :  |rem  inagiuun  exentMi ;  z;(iiberei  tn-i- 
benj  L'gyan-Ls  mi  végre  rendelti<  urunk  a  vaisorátV  Nem 
azért,    hiígy    el-togyűk,    b)''ijris-b:ijoskodgj'Uidc    véle   (PtV<:  Igás*. 

1I..500). 

büvösbájosság :  |iiieJU)latio;  /.'Uibereij.  Haziidtattya  az 
:utgyalt,  bűv'is-bi'ijossi'igra  tanét  (MIleg':  TUxzl.  11.91).  Niiiu«ii 
a  szerelemhtv.  fogható,  igéző  bűjös    luijtisság    (PP:  PaxA.    3o6), 


161 


BAJOSKOD-IK— BAJUSZOS 


BAK— BAOOZ 


162 


Bájoakod-Uc :  [rem  magicám  exerceo ;  zauberei  treibenj. 
Felette  utálatus  Uton  elit  azoknak  tsclekedetek,  kik  a  Jesiis 
iievezetivel  l/ijiVikíilimk,  bájiiskodnak  (Ker:  l*i'éd.  281). 

Bájosság  :  niasia  C.  iucaiitatio  MA.  [zauberei],  B,iluaiiy»za.s, 
ba>mss.*i^.  őrdaiiKasse^  (B<írn;  Préd.  43Ü>.  CjiH»p.s  király  téged 
loytaiia  meg  báickssagával  (KTör:  8zJáii.  9). 

BAJATiT :  [clanio ;  selireien].  Ama/,  ti  teli  torokkal  baiiil- 
tott  [iraedik;'dl;'f<tok  iBal:  C'sisk.  9).  Az  iddogálóc  meg  rfeze- 
gedvéu  oktalanul  kiálhiar,  bajátiiac:  baerlimitur  (C'om:  Jan. 
1821. 

BAJNOC :  [sinrana ;  splerstaude).  Eczetet,  confroytet,  az 
jo  .sáfrAiiy  termő  IwyiK  itziiak  határát  add  .szakátsuak  (SzIJodó : 
SóDies.  A4). 

BAJNOK  (baytMl  MA.  boynoeh  Czinár) :  athleta,  concer- 
tator  ixilaestricns,  (Kila&strit&s,  agoiiita  C.  (kiimpfer,  feeliter|. 
ükiMlel  kiLszkódő  bajniac :  pugil  MA.  Az  vr  Lstemiek  enV  bay- 
iioka  (\TrgC.  103).  A  baynak  iglien  nehezen  awagh  sonha  megli 
nem  gfiztetyk  (WiiikIC.  131).  lm  emiekem  hyw  baynak  zolgam 
vagyok  (ÉrdyC.  4.iO).  Az  cliazaar  bajiiokawal  (591).  Az  bainók- 
luilLs  uyomon'iltab :  inLserior  monomachLs  (Decsi:  Adag.  306).  Sz. 
Ágoston  azt  irja;  hogy  még  az  Antichrlstas  idejében-is,  Bajna- 
kok  lesznek  az  Ecolesiának  óltalmazá-sában  (Pázm:  LuthV.  65). 
liildnimis  magát  győzedelmes  bajnoknak  mutattya  (200).  Az 
baynáknak,  liogy  nyertes  lehés,íen,  nagy  erővel,  és  vaszedel- 
méssen  kőll  kfiszkődni  (Lép:  PTük.  III.  171).  Olyan  kapLsta  vélt 
mint  magad,  s  oly  tudás  minemiit  magad  csináltál  bajnokul 
magadnak  (Czegl:  MM.  16(í).  Ma  egyniá*i.sal-bajnok-társ,sal  együtt 
iszmik  bort  (Thaly:Adal.  1.32).  Az  fejedelmi  bajnok  hol  örül, 
hol  megke-seredést  érez  szive  körül  (1.168). 

Bajnoki :  athleticiis  C.  palaestricus  MA.  fzum  kampfe 
gehürig].  Bajnoki  gyakorló  hely :  palaestra  MA.  Az  kiralt  diu- 
foUia,  holot  az  büntetcsre  melto  hainoki  aiandekal  kiuan  gaz- 
dagettatjii  (Pécsi :  Ágast.  4b). 

Bajnokod-ik :  [Inctor ;  kiimpfen].  Mint  valami  bajnokokkal 
luijnokodik  és  kiVszkődik  (Nagyari:  Orth.  72). 

[Bajnokol] 

Bajnoklat :  [pugilatu.s ;  faustkampf].  Óleletnec  azaz  bainok- 
latnac  vőttő  neuet  (Béc.siC.  266). 

Bajnokoskodik :  Inctor  C'om:  Jan.  210.  [kiimpfen].  Az 
halálos  bajvivásban  Uijnokoskodván :  in  agone  Uictaiido  (Com : 
Jan.  210).  A  játékos  keregdéd  helyen  száguldva,  az  halálos 
bajvivásban  bajnokoskodván :  in  cireo  equitando,  iu  agone  hu- 
tando  (Com:  Orb.  948.  Matkó:  BCsák.  35).  A  vadak  ellenem 
mérgesen  siettek,  hanem  azok  ellen  úgy  bajnokoskodtam  együtt 
társaimmal  hogy  meg  is  bírhattam  (Gyöngy :  Ciip.  MF). 

Bajnokoskodás  :  pugil.itio  MA.  airoihirlsmas  PPBl.  [fau.st- 
kauipf]. 

Bajnokság :  athletica  C.  pugillatus  MA.  [kampfj. 

BAJUSZ  (bnjulz  MA):  my.«ita.\,  tittex  MA.  [schnurbart]. 
Még  iuuendőre  nag  zakalu  emberek  lé,sznek,  na^  baiuzo  kato- 
nák (Ozor :  Chrlst.  206j.  Szép  baiuszát  .szjiggatta  (Teme.sv:  Béla. 
5ö).  Leg  ottan  hogy  érté  császju-  el  busulla,  az  ü  szép  baiaszát 
moiidiác  hogy  szaggatta  (Tin :  Ján.  kir.  IIL  MF.i.  A  felső  ajao 
bajuszszal  fedettetik-ljé  (C'om:  Jan.  48).  Lidul  vélek  Kemény 
mozgatja  az  állát,  a  baju.szát  törli,  vonitja  .szakálát  (Gyíingy : 
KJ.  85).  Az  bajusza  az  szjját  némelyiknek  egészben  befogta 
(Monlrók.  XI.350).  Bajusz  és  a  szakái  férti  embert  illet  (Kisv: 
Adag.  51). 

Bajuszos :  mj.st;icatiLS  Kr.  [schnurbiirtigj.  Baiuszos  katonák 
(Mel:Sám.  11).  Lacedaemonban  a  gyermeket  megölették,  ha  a 
bajuszos  szakálos  itiu  eWtt  fel  nem  állott  (Pázm:  Préd.  218). 

M     NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


BAK {bok  Monlrrtk.  VI11.293):  1)  tiagoa  C.  hircus, capricornus 
MA.  [bock].  A  bak  valuala  igen  fenas  zjiruat  (BécsiC.  152).  Te 
hazadból  borioUat  nem  viízek,  sem  bakokot  te  (V)rdaidbol  (DöbrC 
107).  (Vr)  zolos  főidre  zerze  ítet  hog  mezőknek  éfimőlcet  enne 
es  bakokoth  galionanak  zikevel  (253).  Feltámasztja  teneked  a 
holtakat,  es  a  fiildnec  baki:iit :  saseitabit  tibi  gigantes :  (sie  er- 
H-eeket  dir  die  todten,  allé  bücke  der  welt.  Luther)  (Helt:Bibl. 
rV.  30-a).  A  gyémánt  a  baknak  vérével  meglágyul  (riy:Préd. 
L302).  A  bordélyokban  főrtőzfink  mint  a  bűdős  bakok  (Fal: 
NE.  106).  Lator  az  a  két  nagy  bak.  Minap  két  rideget  a 
vízbe  ugratott  (Fal:  Vers.  911).  2)  [ma.s;  mjinnchen].  Bak  medve: 
lu-sus  C.  íme  kei-kéknek  baka  io  uala  napíiugatrol.  A  kec- 
keknec  baka  lön  igen  nagga  (BécsiC.  152).  A  nagy  zele 
bak  soce,  Pazmmiy  Péter  viamtol,  nem  terhet  el  (Bal:Epúi. 
2).  Muta-s-s  egy  .szót  a  szent  irisből,  a  melyben  tilalmas  vóUia 
a  bak  barátoknak  az  háza.s.sag  (Matkó :  BCsák.  240).  A  pár- 
galambnak együtt  vagyon  háza,  ha  veszekedő  is  a  bakja  (Hall: 
Paizs.  408).  Elmenvén  az  esztragnak  a  bakja  (HalhHHist. 
11.152).  Oroszlány  meg  egyez  bak  a  nyöstényével  (Orczy: 
KöltHL  21()).  S)  capricornu.s,  eegbeli  iegy  C.  4)  [bock  auf 
(lem  wageu].  Mintha  kotsisomat  a  bakrúl  a  hintóba  sztílítanám 
(Fal:  NE.  73).  5)  (sons;  mis,setater].  A  neveket  Bá.sta  reglstrál- 
tatja  mindemiek,  és  lá^a  azt,  hogy  a  bakja  nincs  ott  (ErdTört- 
Ad.  1.84) 

[Szólások].  Azon  bak  nyúzás:  batrologia  C.  tautológia 
MA.  (Decsi:  Adag.  33.  124).  A  Vittebergai  rabbinus  azon  régi 
bakot  nyúzza  (Pázm:  LuthV.  4).  Itt-is  azon  6.szt6vér  bakot 
nyúzza  Kalauz,  mellyet  fell.yebb  (Pós:Igaz.s.  11.277).  Ugyan  azon 
bakot  nyúzza  mégli  a  mi  jasuitánk  (0,egl:Japh.  16(1).  Még 
is  ezen  bakot  nyúzván  mondottam  (Monli-ók.  IV.673).  Ugyanazon 
bakot  nyuj[z]ta  Szatmári  uram  Ls  (Nyr.  XIV.  515).  Mikoron 
imának  1543  megfflzetéc  a  bac  árát  (a  papoc  és  szörze- 
tes.sec)  (Helt :  Krón.  3). 

[Közmondások].  A  bakot  tenni  kertés.szé  (Kisv:  Adag.  32). 

elöljáró-bak:  sectaiius  vervex  C. 

erdei-bak :  capricornus  Com :  Jan.  46. 

havasi-bak  :  rupicaper,  rupicapra  MA.  [steinbock]. 

kecske-bak:  1)  hircus  C.  caper  MA.  [geissbockj;  herélt 
keczke  bac:  caper  MAI.  A  kethke  baknak,  tz;ipnak  az  álla 
alatt  ket  tsutsotskájának  kell  lenni  (ACsere:  Enc.  274).  2)  (tor- 
menti  genus ;  kleine  kanone].  Vagyon  ezai  emlierffl  bástyiVn 
egy  „Kecske  bak"  ne^l  kisded  ágyú  (Radv:Csal.  11.393). 

Baki :  hircinus  MA. 

kecskebaki:  hirchius  MA. 

BakoI :  [aggredior,  oppugno;  IjockenV]  Ha  annac  refut;ilá- 
sára  valamely  jesuita  bakolhat,  bár  ne  kák-ja  is,  nagy  ApoUo- 
nac  tartatic  (Czegl :  Japh.  75). 

még-bakol,  meg-baklik:  obtirmo  Kr.  [störrig  machen 
Attól  félek,  hogy  az  magunk  c.selédi  baklik  meg  (EsztM.  197). 
Rákóczi  csak  meg-baklá  magát  s  .semmire  nem  akara  lépni 
(Cserei :  Hlst.  405).  Káros  bánkódjék,  én  se  nem  .szánom,  se  nem 
bánom,  miért  bakolta  meg  magát,  miért  agyaskodott  (Fal:  TÉ. 
769).  Mint  a  ló  magokat  niegbaklották  (Gvad:  RP.  360).  Héjába 
volt  a  .szó,  magát  megbaklotta  (Gvad:ldöt.  77). 

Bagoz,  bagz-ik  (bagzor  MA.  bagzik  ACsere:  Enc.  209. 
^Esk:VKert.  ISI);  1)  .subo,  ineo  C.  catidio  MA.  [rammehi]. 
Sodorna  es  Gomora  mas  testli  vtan  bagozwan  vetteteenek  erek- 
kee  való  tyznek  keennyat  zenwedwen  (JordC.  880).  Mikor 
eróssen  bagoz  a  ketzke,  pokol  vdőt  erez  (Cislo  G4|.  Az  gyenge 
bárányoc  igen  hamar  bagozni  kezdenec,  még  nem  ideyén,  d5g 
haiáluac  iele  (G4).  Czak  bagoz  ő  a  városban  mint  egy  lába 
égőt  eb  (Decsi:Adag.  265).  Az  eordőg  bagzott  lidércz  mód- 
ii 


,«3 


ALj\  FAí^IIAOZIK  -BA  KftS 


UAKÜA— BALOG 


ir.4 


gjAra  annyával  (Pázni:  Kai.  181)  Azt  irja  Moli!ini<«l  hogy  az 
iften  6  neki  menedéket  adott,  Iiuk.v  minden  a!«zon>ii>al  tartóz- 
tatás  nélkül  szabadjában  Iwigozliasson  (Pázni:  Kai.  5-11).  Tiltya 
az  Mzabadiáljan  bagzo  laitalaiLsagot  (Zvon:  l^ízml'.  8(l^  Luther 
íuinya  l'elfil  azt  niondgja,  Ikijí  OrdiíK  bapíoti  lidériv.  mmlKjára 
vélle  (Pé<Mv:Fel.  71tii.  Az  eeyliázi  .''/.eniéljok,  kik  fogadást  tet- 
ték a  ní>teleii»égre,  ha  Ijagzani  indulnak,  Uteii  átkában  élnek 
(Pó«:  Igazs.  55:i).  A  uyul  az  elles  után  szfmtelen  bagzik  (ACsere: 
Ene.  2Ut)).  A  farkas  az  ebbel  Is  mind  egyre  bagzik  (Mi.sk:  VKert 
181).  3)  [meu;  gelienl.  MenS,  bagzo,  iaro:  mwibilis  C. 

(Közmondások^  Az  Ixigy/i  ebnek  sok  l)nika  vagyon  (l>K-si: 
Adag.  lilT). 

(aláföl-bagzUtl 

aláföl-bagzás :  diHcursitatio  C. 

még-bagzik :  (catulio ;  rannneln].  A  menyhal  a  vijierával 
nőazik,  bagzik  meg,  mivel  nint.s<!n  az  ő  felekji  kíwt  liim  (AC'«ere: 
Ena  ilHi. 

[ösaze-bagzikl 

öaszebagzás  :  (coitus  ;  Ijegattung].  Az  termeszét  .'íterént  való 
Sszve  bagz-LsIid  Ls  meg  szűnnek  (Pr;ig:Serk.  394). 

Bagzás :  1)  catulitio,  initiw  C.  sul«tio  MA.  (begattungj. 
B;igza«ra  kevankoz'im:  latulioC.  Mikor  Kálvinus  menteni  ak:u-ja 
az  barátok  és  aitiezák  l>agz;Wit,  a/.t  veti  erís  jkiísuI  il'ázm: 
Til^v.  171.  MF.).  A  féni,\  madjir  niindr-n  gnnározíls  és  bagzils 
nélkül  m/iga  hamváUil  vjjá  lészen  iMisk:  VKort.  :«i2i.  i6)  nieatus; 
gang,  lje\vegnng  C. 

Bagzód-ik :  catulio,  sulxi  MA.  |nnzu(lit  treiheii). 

Bagzódáű :  eatnlitio  MA.  [uiizncht].  Az  cathóliciisok  meg 
engedik  az  binuigolo  bagy/idást,  és  tíSrvénytelen  fajtalaiisiigot 
(Pázni:  Kai.  IMOi.  Czioi'zóze.s,  bItangi>lo  b'ig/.oilas,  egym.xst  h;igni 
(Zvon:Pázml'.  lul). 

1.  BAKA:  1)  Typliae  palastria  clava,  seiihaporyaBeythe: 
Nom.  8.  2)  |VJ  Baka  selyem  (Vei^tTraiis.  1(1). 

2.  BAKA  [?]  B.ika!  ha  Ixiszúllünk,  igaz;in  b(wzélji\nk  (Erd- 
T«rUd.  n.l05). 

BAKACSIN  (balui.-dn  GOrcs:  Máty.  24.  hugaczin  Görcs: 
Máty.  I.  Ml'.i:  [tela  pulla;  trauertnch).  Hóhér  nyakát  elvága 
wayda  tiiuuao,  testét  fogáé  bogaezinU-i  takaráe  íGíiri'.s:Máty. 
I.  MF.i.  BakaczimUui  takaráe  te,stét  (24 1.  Testet  fogak  baka- 
ixinban  t;ikarák  (42).  Az  illy  atyánktiát,  ha  elvitte  az  halál, 
arra  kell  bakaLsUi,  mert  :iz  gyászt  jolzo  sziii,  s  ember  jizt 
boltban  talál  (SzBodó :  Kaim.  8;.  Egy  vég  fekete  bakatsin  (Veet 
Trans.  lö). 

BAKAJSrCSrtoi*-»i«  PPB.  Thaly:  Vt.  UU.  hökanrz  .JordC. 
471.  K;ir:Bibl.  1.494.  bukánt:  PPBi :  .saiuhlia,  uah-eus  PPB. 
[.seJiuhJ.  Parani'zola  liAnekyk:  ho^  semyt  ne  vynnoonek  az 
vttra,  de  ank  Ixikanczot  vennének  labokban ;  sed  calceatos 
.sjuidaliis  (.lordC  471).  .Judith  bokantsjit  lábíira  vonta,  és  min- 
den 9zé[)  ruháját  fel  vStte  (Kár: Bibi.  1.494). 

Bakancsos :  miles  pedestrls  Imngarícas  Sí.  [ungarischer 
infanterist].  ( Irdög  ailjon  rósz  szerencsét  annak  a  kiirváimk :  a 
ki  fattyi'it  fiihiBVelte  gyalog  ba kancsiknak  !  (Thaly:V'É.    I.:(:il). 

BAKÁZ :  vortor,  volvor,  volutor  Sí.  (burzein).  Feje  a  földön, 
mint  teke,  bakiizutt  (Gvad:I{P.  177). 

BAKÓ  (báku  Cl:  oamifex  C.  tortor  MA.  (l'enker). 

BAKOLiCA(fa) :  (syconioriis ;  nuinlb<<erbanni|.  Elgy  Zakeiis 
ne*  ember,  merth  ew  allapattyaban  kysiled  vala,  luiga  ffel  egy 
BaeoU-za  ffara  (ÉrdyC.  140).  (Vö.  BARKÓCA] 

BAKOS:  Igladius,  pngio;  .s<lnvort?|.  Myki>ron  az  ewattya 
haza  ycwth  voiui,  es  meg  t»1ta  voiui  zent  BurUihuiak  dolgaat: 
ragadaa  bako.saatli  hogy  meg  SIlye  (ErdyC.  Iái) 


BAK8A :  equuleus  C.  [fillien). 

BAKTAT:  itito,  ventitf>  PP  [hoppéin].  Te  is  igy  baktatz 
néha:  Ha  a  fejűnkre  hintotet  hamu,  sák,  bujt,  kedvesek  isten- 
nél ;  amiál  hikább  tetzik  néki  testünknek  meg  vércsitése  (CzegI : 
MM.  i:i.i). 

el-baktat :  (dis<-e<lo ;  siih  entfernenj.  Hallixl,  mit  .szi'ilnak 
ellene,  még  Ls  to  gyors  [josta  csak  elljagtntsz  mellette  (CzegI : 
MM.  157). 

ki-baktat :  (prodeo ;  hervorkommen).  NyuUitskák  is  ki  bak- 

tatiuik  iFal;  Vers  :tí.  Bats.). 

BAKTER :  [eiLStos ;  wachter).  Nem  leszek  én  bachter  aem 
nótárius  iGvad:  KP.  290). 

BAL  (hol  TelC.  275):  1)  laeviis,  sinister  MA.  siiiistra;  die 
linké  hand  Coni:  V(»t.  146.  Felemelte  5  iogiat  os  ő  ballat 
ménbe  (BécsiC.  00.  1:?.  DöbrC.  301).  Ha  étet  bal  kézre  iteleudi 
az  5  erdemének  feketesége,  leg  ottan  nag  rcttenetesseggel 
yttetik  meg  (BodC.  23).  Kérlek  tégedet,  hogy  engemet  a  Ijel 
es  bal  felől  waloknak  félelmes  tór\venyt\vl  meg  zabadoh  (ÉrsC. 
54).  Walaky  ez  wtra  akar  menni,  bol  kez  wele  tarehon,  mertli 
job  kez  wele  senky  nem  mehet  Ezt  my  lahvan,  bol  kez  wele 
indwlank  (TelC.  275.  245).  Ha  ki  mellyét  fáylalya  . . . .  sa  az  b:il- 
karyan  való  Mediánál,  ez  igen  ha.sziiál  (Clsio  J2).  Az  egénz 
mennyei  sereg  vdvart  áll  vala  néki  iob  és  lial  keze  felöl  (Kár: 
Bibi.  1.330.  I^p:  ITiik.  1.295).  Fe.sulanust  Ud  kez  felől  hagia 
(Deisi:Sall.  49).  A  lial  lábom  ikrájában  é.s  fejil)en  Ijele  állván 
a  görcs,  sok  izben  felébresztett  (MoiJr/ik.  XV.3271.  3)  Imahis, 
nialignns ;  bö.se].  Táboránál  méné  bal  Béczro.  Nem  .soe  niuhui 
bal  Béraet  is  meg  véue  (Görcs:  Máty.  53).  Hogy  ne  tal:int;ui 
valaki  .az  gondolhatná  bal  Ítélettel  felőlem,  hogy  hizelkedó 
lieszédekkel  kiváuom  a  lencsét  csapni  (Szeg:A(iii.  30).  Mi«t 
(az  .sjLs)  bal-fátnma  hozta  oly  idejét,  hogy  maga  ls  félti  kopa- 
dástul  fejét  iThaly:  Adal  I.l()4).  A  l>al  hir  kóiuiyen  tániail, 
mert  szap<)ra  hitele  vagyon,  és  nehéz  belőle  tisztán  ki-ino.sdani 
(Fal:  UE.  410).  Pí'ui  kivetkeztetett,  a  vak  .szerentséiiek  led 
sz;irnyára  vetett  iFal:  Vers.  yl3). 

Balra :  sinlstrorsum  MA.  flinks].  Monda  az  liazwgh  erdegli 
eltewettetek,  dee  Udra  tarczatok,  ha  yo  helm  ak:irtok  menny 
(ÉrsC.  300).  Ha  .szeles  állhatatlaasiiggal  jobbra  vagy  balra  nem 
vetemedel,  srép  könnyen  eléred  feltett  j<5  czélodat  (Csi'izi:  Tronib. 

3.58). 

Balság :  [casus  adversas,  infortiinium,  calamita.s ;  unfall, 
nngliick).  Most  nem  volna  semmi  álnoksága,  lia  erre  hozta  Ls 
szerencse  balsága  (Gyöngy:  Char.  59).  Ne  sieesen  más  Ls  egyéb 
védelméhez,  ha  h.i.sonló  balság  jut  szerencséjéhez  (180). 

Balul :  [m.ilo ;  l)ö.s\villig|  Azon  balul  elárult  iljii,  a  mellette 
lévő  kápohuiban  szokása  szerént  hétére  (Cigizi:  Tromb.  31Ti. 
Némelyek  .azt  vélik,  de  balul,  .iz  idegen  atyatüik  kíizziil,  hogy 
uj  |Kipi  találmány  (320).  A  lisztet  ls  issapon  veszik,  s-hé  kőre 
felőnt\'én.  csitkáiiyo-ssan  balul   fiigg  a  kobzok   (Csi'izi:  Síp.    lOi. 

(Sz«ilások.|  .sJeiiki  b  alul  ne  v  e  g  y  e  haz.'ink  igyének  kezünkn- 
vett  előmoziU'tását  (Nyr.  XÍI416). 

Balog:  1)  bal  kézi,  sinister,  l.ievus  MA  scaeva  PPBl.  ilink. 
linki.schj.  Ne  tugygya  az  te  Uilog  kezed,  ixz  mit  .'iz  iobb  kezjsl 
tíszen  (Sylv:  l'jT.  Ob).  A  mindkét  kézre  tudósnál,  a  Uilog  avagA 
bal-ember  felett  .sok  vagyon :  ambide.tter  prae  siaeva  .seu  sit>- 
vola  multiun  liabet  iCom:.Ian.  .">0i.  Töröktiil  nyert  .'■ebe  tett 
kibiil  bídogot,  nyerte  király.átúl  öKiklien  Biűogot  i'l'lialy:  .\<lal. 
II.4(>4i.  3)  [maligmis;  bőse,  bílsartigj.  Balogra  iiiagy.u'áztatott 
dolgok  (üK;it :  Válts  IL273I.  Ne  légytMi  néki  .sz«-rentséj<'  lali.g 
(Küuyi:  HKun.  50).  Fél,  retteg  ijwalő  lialog  történettől  lOrczy: 
Ver.  215.  MF).  A  hajdii  kere.s».tyén  val.i.  bal.ig  kertAjatyén 
(ErdTörtAd.  1.72). 


les 


isAi.-iui-ijvgixxíAl 


iíallagtat-bálvAnyozAs 


IKfi 


1.  BÁIj:  sagnia  PP.  (fasciailiis ;  biindel].  Örpj;-''"'  '"<'^. 
luiliuar  m;irb;ik  :  aeginaea  PPBl.  Epv  bál  iwipyros  iPnu-tAritlim. 
Ulk  1  biil  papirosjit,  iriii  valót  (.vásárlutt  tölüukl  [liiuU :  Csíil. 
I1202X  Eg>-  bál  l^apiro^mak  iiesjed  részét  (vettem)  (111.23), 
Az  bálokbiin  "15  vés  fba  (posztó)  találtatik  Karáii  Sebesben 
(RákF:  I^ev.  11.375).  P^fív  bál  kara.sia  (pixsztó);  epy  vég  kara- 
sia  (Ve<.'tTraii.s.  "t.  Egy  tói  író  iiapyros,  iiiellyben  20  köté.s 
v;ui  (21í. 

2.  BÁIj:  I)  Isaltatio]  ball  Adámi.  2)  [obleetatiu,  volupta-s; 
geimssj.  liálra,  az  az,  az  5  testeknek  bujasjigára  s  ve.szend5 
ix)nii>ára  költik  (Szjitlini:  Dom.  EWb.  5). 

3.  BÁL :  [stranien]  uuterstreu  Adámi. 

4.  BAXi-,  BÁJ-:  [lauru.s;  lorbeerbaum].  Bayfű  fa.  A  ki- 
ből olajl  ranálnac.  Természeti.  Melegitö  a  laurnsiiac  magua 
és  levele  íMehHerb  7i.  B;ibir  vagy  báim  (PP:PaxC.  311). 
(Vö.  BÁJ] 

BAIjDÁCSI.  .\  tsá.szár  udvarában  volt  egy  favágó,  törö- 
kül baldatsi  iiIik:TörL.  111. 

BAXJN  íMitia  Zriuji  11104):  balaena  MA.  |walltísclij. 
Balénak,  oethalak,  és  görbe  delpbinek,  Cupid(5nak  liaráchot 
tizetiiek  (Ziinyi  ILlÚ-l). 

BAXiITA  [baleta  AdámL  balyita  PPBl:  tessera):  tesserula, 
symbolum,  sigimm  MA.  [zeichen,  larole],  zettel  Adámi.  Balyita: 
jel,  symbolum  (Ver:  Verb.  Szót  30).  A  balitáiiak-is  av.agy  jelnec 
(tes,serae  sive  sj-mboli)  nagy  haszna  vagyon,  mellyel  ö  magát 
meg  ismérif  a  katonák  (Com:  Jan.  148). 

BAUCjAG  {halay  Gyöngy :  KJ.  9.  ballaglmt-ic  Helt :  Mes. 
3):  I)  inambulu,  deambulo  C.  leuto  gradu  incedo,  procedo 
liedetenlini  MA.  [schlendeni].  Vtamimik  ballag  eyel  napival 
kere.suen,  kit  meg  íalbatna  (BodC.  17).  Mit  bwdosol  ez  pwzta- 
ban,  mert  zyzeseg  kewamia,  hogy  erdewben  nee  ballaghna 
(ÉrsC.  459).  Az  venseg  mint  eg  farkas  ballag  (Istv:  Volt  3). 
Isten  nem  maga  taitóztatásáért  jár  illy  késón  és  ballagva  a 
gonoszok  rontisában  iPázm:  Préd.  26).  Az  isteni  harag  lassan 
ballag  az  bo.s.szu  alasra  (Forró:  Curt  339).  A  tsillagok  edgya- 
nint  ballagnak  íCom ;  Jan.  8).  Csende-ssen  balag  paripája  (Gyöngy : 
K.I.  01.  2)  (latito;  versteckt  seinj.  Az  hegyesre  menynyetek, 
iKpgy  eleetekbe  ne  kellyenek  megh  tenveen,  es  ott  ballaghyatok 
harmadnapygh :  ibique  latitate  tribus  diebus  (JordC.  28.  8) 

[Közmondások].  Könnyebben  megesnek,  a  kik  futnak,  hogy- 
sem a  kik  ballagnak  iPázm :  Préd.  329).  A  templomnál  lakó 
utolszor  ballagó  mindenkor  szentegyházban   (Kisv:  Adag.   426.1. 

be-ballag :  [intro ;  hineingehen].  Várban  be  ballagok,  néked 
nyugodalmas  ét'zakát  kiváiiok  (Zrínyi  1.46). 

el-ballag :  [discedo,  procedo ;  .sich  entfenien,  abgehen].  Oda 
.szegény  szent  János  el  ballaga,  bátorítván  magát  ott  praedikálla 
(KTör :  SzJáii.  17b.  Kisv:  Adag.  218).  Fel-rántzolván  onát  s 
homlokát  el-l)allagot  (Fal:NU.  250).  Nádasdi  fekszik  itt,  el- 
ballaghatsz (Va\:  Vers.  886). 

ki-ballag :  exspatior  C.  fhiuaiisschreiten].  Jer  bé,  ha  z.sebed- 
ben  iiönög  ;iz  h  jr  ;irra,  ha  nem  :  kiballaghatsz  a  nyitott  kapura ! 
(Thaly :  VÉ.  1.21). 

öszve-ballag :  [eongi-egor ;  zusammentreffeu].  Hogy  egybe 
gyühiének,  mind  feltámadnának,  az  lévai  haddal  ök  öszvoballa- 
gának  (RMK.  UL96). 

Ballagás  :  inambulatio,  deambulatio  C  [das  sclireiten].  La.ssú 
Ijallagással  járjunk  az  isten  úttyán  (Pázm :  Préd.  823).  Lassú 
ballagással  nevekedik  az  embernek  élete  (Prág:  Serk.  888). 

Ballagdogál :  lente  ineedo  SÍ.  [langsam  gehen].  Történet 
szerént  őletteték-meg,  midőn  haza  felé  ballagdogálna  szamár 
háton  iKCsipk:  SzTük.  B2).  La.ssu  lépéssel   ballagdogál   (Gvad: 

ld.1t  126). 


Ballagtat:  [lento  gradu  hicedo;  schlendem).  Lassan  török 
iit:in  rciidul  liallagtata  (Zrinyi  1.52). 

BÁLMOS  :  ca.soariuin  PI'H.  (kSsemehlspeise).  KI  nem  nyel 
hetem  semmiképen  a  túrós  étket,  domikát;  hanem  bálmo.st, 
Ixitsajtot  jngatát  igen  szerettem  (Bethl:  Élet  1.190). 

BALTA:  .seciuieula,  securis  mUitaris  MA.  faiistliug  Com: 
ürb.  2S7.  piandbeil].  A  fejedelem  Nagy  Andrá.st  önmaga  a 
balt;ijával  levei-te  (ErdTört  IU.13tí).  Tegez  oldalokon,  s  balta 
a  vállakon  (Liszty:  M;u^.  (io.  Hotfni:Préd.  22).  Ki  ohákánt,  ki 
baltát  %TSzen  (Zrinri  11.174).  Némelyek  czifra  Ijaltát  viseltének 
(Monlrók.  XI.34y.  XXIV.140).  ti;in-.sös.sel,  baltával  fiil  is  fegy- 
verkeztünk édes  vallá-sunkért  (Thaly:  Adal.n.428).  Van  nékem 
kis  baltáin,  Bagladon  csinálták  (Fal:  Vers.  910). 

BÁLVÁlíY  íholwal  [•>]  JordC.  766) :  1)  idohnn  C.  scniptile, 
i    colossns   MA.   [götzenbild].    Ad   statuam   lapideam   que  dicitur 
I    balwankew.    1267.  (NyT-    ^^l•415).  Ö    megzegdoli  ő  baluaíiokat 
I    iBécsiC.  194).  Az  pogan  magerokat  megfordehta  az  balnanyoknak 
!    jmadasatol  (MargL.  46).  Ne  faragy  magadnak  balwanth  (JordC. 
,    53).     Mykoron    lathnaa,    hogy     az     egheez     varas     balwalt 
'    ymadna,  kj-zlely  l»vtet  hw  lelke  predicallany  (766).   Mas  varas- 
bely  balwan  erdegh  (ÉrdyC.  598).  Hetimen  balvvan   papy  feye- 
delmek  (598).  Ez  balwanyok  erdegőkkel  tellye.s6k,  jme  paran- 
cholwnk  nekyk.hogy  ky  mennyének  belőle  es  az  balwanyokat 
el  tőryeek  (599).  Baal   .sidonl,   magarvl    vr,   mejiter,   feiedelem, 
ennet  in  ez  szo  balvan   (RMNy.    m.44).  Vgy  halgát  mint   egy 
bálnány:  muta  persona  (üecsi:  Adag.  78).  Ostoba   mint  az  bál- 
uáiiy  (156).    A    kép   faragó   az   álló    kéjiet,   báluányt,   oszlopot 
metczi :  sculptor  statuam  caelat  (Cbm :  Jan.  1B8).  Néma  bálvány- 
nak nú  fejet  nem  hajtmik!  (Thaly:  Adal.  L52).  3)   [(lermagnu-s, 
ingens ;  imgeheuer  gross].  A  tenger  hánykodása  bálvány  habo- 
kat ver  <SzU:  MVu-.  197). 

csür-bálvány  :  [columna  lionei ;  sclieunepfeiler].  Illessed  a 
czfu-ben  a  czfirbáluányokat  (Helt :  Mes.  3251. 

kapu-bálvány :  [antae;  torpfosten].  (Vajda:  Kriszt.  Ul. 
455.  Kr). 

kö-bálvány  :  .statna  lapidea  Kr.  [steinbild).  Ymachagot  teen 
es  ottan  kew  balwaimyaa  valtozanak  (ErdyC.  404). 

só-bálvány :  (columna  salis ;  salzsaule].  Az  »>  bálvány  az 
kételkedő  léleknec  emlekezetire  helyheztetet  (Kár:  Bibi.  640b). 
Só  halvánnyá  változéc  Lot  (MA:  Bibi.  Ll6). 

Bálványos:  [sui)erstitio.sus ;  aberglaubigj.  Az  őrdőng(*s  és 
bálványos  aízszony  emberek  miat  bati-ac  soha  nem  lehetüuc 
(Prág:  Serk.  496).  A  fösvénység  bálványos  szolgálat  (Csúzi: 
Tromb.  181). 

Bálványoskod-ik :  [ethnicorum  more  vivő;  heidnisch  lé- 
ben). Soc  baluauyozoknac  gyenge  lakást,  falut,  varost  iger,  ha 
baluanyoskiidic  (Bom:  Préd.  551bl.  Lehetetlen  mhid  itt  minden- 
napi has  hizlalás.sal  bálványoskodni,  s  a  más  világon  is  gyönyö- 
rűségekben részesülni  (Csúzi:  Tromb.  171). 

Bálványoz :  idola  colr»,  idolis  iasei'vio,  idololatríam  ago 
MA.  [abgötterei  treiljen],  Baluanyozo  templomot  czinaltata  (Mel: 
SzJán.  96).  Rettenetesfll  baluanyoznae  (Mon:  Aiwl.  46).  Mihent 
bálványozni  kezdettek  a  zsidók,  mindjái't  ellenség  kezébe  adat- 
tak (Pázm:  Préd.  878).  Hó  fejénei  borított  g;méjnak  mondhat- 
nánk (a  dámát),  a-mely  kőröl  tsak  a  semmire  kellők  bálvá- 
nyoznak (Fal:  NA.  182). 

Bálványozás :    idolomania,    idololatria    MA.    [abgötterei]. 

Akarnác  a  magyarokat   báluányozásba  hozni   (Helt:  Krón.    32). 

Baluaniozas   czegerivel    elfi   fel-iiapistac   (MehSzJán.    86.  414). 

El  rontotta  a  hegy  tetejéről  kéz-nélkül  vált   követske  a  bálvá- 

'    nyozást  (Pázm:  Préd.  142).  Ezt  az  chutiiKS   baluanyozast  ki  kői 

'    gyomlálni  (Zvon:  Osiaud.  143.  VárM:  Szöv.  Elöb.  219). 

11* 


167 


HALVÁNYOZA-ELUAMn, 


.mb(í-bAmi:i^bAn 


168 


Bálványozó :  idulolatra  MA.  (götzeiidieiierj.  Atfam  fiai 
l)alváiu!<jk  iie  leitek  (ÜöbrC).  :it>l.  !*iék:Króa  47).  Ti  boka 
termezetö  bitien  baluauio»j  f5mien  urak  (Mel ;  físiJáu.  41). 
Peeclii  pispflc  baliianyozo  .s  másra  fognaya  azt  íMoii:  Apol.  1. 
TehEvang.  15L  Pázm:  LiittiV.  115), 

Bálványság :  (superstitiu ;  aberglaube].  A  bjílváiiyság  tüze 
elperzsítltii  ;iz  igaz  tiidoinánj'f  (.Szl):MVir.  447). 

IBAIiZSAMl,  BAIiZSAMOM,  BAiSAMUM  :  bal- 
líamiiin  C  MA.  lialsiiniouiljol  valu :  Italsainiiiiu  I'I'lil.  Balsa- 
inom  fának  \ene:  iKilsamelaeoii  C.  Ii;ilsainuin  lév?  baL-iamelaedii 
MA.  Edeiijbe  i;\vte\vttek  isteiiy  iiialaztiiak  balraniimuit  (Ebrt,'. 
13fi).  Az  zSninet'  tikőr,  az  illatoza.s)iac  edíkse^fw  bal.sainoin 
(NagyszC.  5)2).  Az  zoiit  leieknek  balaamaval  meg  kenteiét  (CuriiC. 
97).  Az  8  testéből  nag  illat  "tlei-  ki  mint  núniís  bal.samommal 
be  rekoztőtli  korsót  megtortecvolna  (NádC.  028).  Üraga  t«il- 
samommal  vala  telljas  (ErdyC.  412).  Az  S  vérének  balsamom- 
jával  gyógyíttatnék  Iwtegségiink  íPázni:  Préd.  118).  MellyekbSl 
balsamum  tsorgottki  illall:  Hllist  I..")7i.  A  léleknek  ez  igaz 
balzsamonia  ((ívjiil:  RP.  148). 

leves-balzsamom:  opobalsainnm  l'Plil. 

Balzsaméroz :  [odoribiis  perfimdo ;  balsamirenj.  A  testeket 
balz.samérozni  (Gvad:  Nót.  48). 

IBalzaamoll 

még-balzsamol :  [Ijalsamo  iwrungo ;  einbalsamirenj.  A  fejét 
nagyobb  Ijetsiiletéit  nieg-U  Ijalzsamolta  íKóuyi:  IlRoni.  188). 

BalzsamomoB :  balsaniiims  MA. 

Balzsamoz  :  innngo  Kr.  [balsamirenj.  A  koi)orsoli<y/.  méné, 
liogy  a  lióltt  tiwtét  luUsamozná  (Pázm:  Préd.  1230). 

be-balzsamoz  :  (balsamo  perimgo ;  einbalsamirenj.  A  liólt- 
ttwtet  *l>e-baIsanio/,iii :  cadaver  annnatibus  condire  PP. 

BÁMÁSZKOD-IK (/Miíiikodvan  Forró : Ciirt.  öiiBi :  stuixx), 
admiror  Kr.  (sicli  wniidern,  gart'en).  Az  király  kUrnyiil  barom 
test  fekszik  vala,  távul  bavazkodvaii  az  tübbi  (Forró:  Curt.  566). 
Ezek  bámászkodva  liaszontalanul  állanak  a  x-ilág  piaczán  íBiró: 
Micae.  Elíb.  5). 

BAMIT :  stupefacio  MA.  [staunen  machen). 
el-bámit :  olwtiipefaeio  C.  (erstannen  machen^ 
még-bámit :  demento,  .stupefacio  MA.  (erstjiuni'ii  niaclien]. 
Meg  kellett  szép   .szóval  halxmázni    és    l)ámit;uii   az   sokaságot 
(Pázm:  Kai.  612).  Az  elmét  megháborító  és  meg  bánn'tó  étkek- 
nek el  távoztatása  (Felv :  ScliSal.  7). 

Bámitás:  stujiefactiu  MA.  [Imtíírung].  EI-onyé.szik  amaz 
ámítíisra  é.s  bámítilsra  való  lialiotálás  (Pi'w:  Igazs.  1.357).  El 
onyé.szik  aniiU!  emberek  lúnn'tá&ára  szerzet  CalviniLs  ellen  líitt 
Egiplionenm  (I.w;3i. 

BÁMUIi  iKViámlot:  MA.  el  hámll  MA.  el  bamtl  Forró:  Curt. 
462.  ÍMníy  meg  I.«p:  ITük.  1.320.  *afuilyatok  1.323):  stupeo, 
stnpo.sio  MA.  |stauuen|.  Hol  vett»<  ot  magát,  hámiilva  csudálja 
(Gyílngy :  C'har.  245).  A.szszonyim,  mikor  a  világ  azt  a  .szolga- 
l.sordát  látt);i,  (lalotátíjkou,  ruhátokon  bámul  (Fal:  NA.  181). 

ámul-bámul :  (nimis  obstniwtio ;  sehr  stjiuuen,  sich  ver- 
wiMi(lern|.  .Sok  telik  ki  a  természettel,  de  nem  telik  ki  az 
embernek  e.szét/11,  hogy  meg  foghassa,  azért  áinid,  bámul  (Fal: 
TÉ.  686). 

elámul-báraul.  El-áinúll,  bámiiil,  zibbadt:  olwtiipiihis  Pl'HI. 

el-bámul :  oIisIhihisco,  olKstui««tio  MA.  obbrutiwo  PPBI. 
erstaimen]  Az  el  luivull  had  meg  remiilt  fiilekkel  leven,  sem 
eleb  menni,  sem  meg  szállani  nem  mer  vala  (Forr<>:  ('nrt  462). 
üh  erozhetétlen  terémptelt  állatok,;  l«vollyatok  el  a  bűnös 
embernek  illyéu  nagy  balgatagságán  (Lép:  ITUk.  1.3231.  Ajnini 
kezd,  elbámul:  stupescit,  stupet  (Com:  Jaii.  W). 


még-bámul :  (admiror ;  ricli  wundem).  E«  bauly  meg  rayta 
(Lép:  Fliik.  1.32U). 

mégbámuláa  :  [stupor  ;  bewiuideruug).  Az  idegeneknek  dol- 
gok vallásokljan,  nem  liivés,  hanem  ikáb  megbámulásíVereem: 
Lev.  66). 

réá-bámul :  adstupeo  MA.  [begalTen). 

Bámulás :  stupor,  stupiditas  MA.  |das  erstaunen). 

IBÁMOIiJ  (elbámluttac  Kulcs:  Evang.  líi.  helmnlvttn  &tár: 
Vizíiz.  A3). 

be-bámol :  (operio ;  bedecken].  Be  Ijaniollya  vala  setetb 
kőd  ;iz  .sátort  (JordC.  71).  .Seteth  köd  be  bamlíui  az  .satorth 
i7íii.  Mykoron  az  sokassaagh  kőzzee  Iwtot  vona,  kyt  >'nuiran 
bo  bamlot  vala  az  nagy  tyz,  temyent  aldozeek  ystennek  (157). 
Myglen  ezt  bezeellenee,  yme  fenes  ked  be  bamlaa  hwkot  (4'J7i. 
A  philisteusok  vgyau  be  bámlották  az  IsracI  főidet  (Mel:.Sáni. 
98).  Nagy  rettenetesen  az  viz  el  árradá,  ez  széles  világot  !» 
bomlottá  vala  (.Sztár:  \'izíiz.  A3). 

el-bámol :  (operio,  circumdo,  obruo ;  bedecken,  überstrfV 
menj.  Teweekiiek  áradása  el  bamol  tegődet  (Érd)</'.  631.  Nagy 
ray  meeh  yewe  rcea  zemeet  zay.-uith  el  bamlaak  (259).  Annyi 
sz;untal.in  nép  vót,  hogy  i'igy  bandották  vót  el  az  egész  várat 
mindSn  felól  (Moiilrók.  III.  163).  Nagy  sivalkodással  várost  mind 
el  bamlák  tKMK.  III.63).  El  Ijamlák  terekek  az  taliáiiokat 
Terek  nyok^cszíiz  hajdiit,  i«ehöt  elbamla,  miud  lovágá  (yt'i. 
Nyári  Lfirincz(eti  sok  török  elbíiudá  ó  foglylyá  akada  ( 1(J4». 
Hallatlan  betegségéé  el  báinlottak  immár  az  .szegény  országot 
(Kulcs:  Evang.  19). 

elbámoltság:  (durities  ;  verhartung '?).  Mitsodák  a  nyava- 
lyák, kikből  a  hit  kiment?  A  mi  sziveinknek  kemény  köv  el- 
bánidltsága  i  Ml  leg :  TOszl.  70|. 

BAMBÓ:  jungida;  hufVJ.  A  lo  az  orvoslásra  felemelt 
l)iunb<ijával  .-iz  agarat  homlokban  pattantva  (Keresst:  FKer. 
EWI).  li. 

1 .  BÁN :  condoleo,  poenitet  C.  doleo  MA.  [bedauem,  bereuen). 
Bánom  szabású ;  .suppoenitet  M.V.  Ha  másba  lat(a,  azt  ev  iredli 
es  b.amra  iGuaryC  19).  Atyanifyjuiak  ellene  irigy  voltam,  mert 
en  bántam  ;iz  w  io  uoltokat,  tj-ztessegoket,  nuirluiiokat  (Virgt'. 
10).  Czudalkírzok  raiti,  banvaii  hog  az  ó  bir>KÍalniaba  niidta- 
iiak  volna  (A'iszprC.  83).  Ne  twnyad  baa  ygy  teozi'k  (C"zeihC 
29).  Bánya  vala  az  őczénec  dolgait,  hogy  á  kere.sityéni  hitre 
állott  (Helt:Krón.  31).  A  Litor  igen  lvumi;i,  hogy  mhiket  isten 
idiiezit  íMel:  .SzJáii.  317).  Megh  erthethem  nagh  yelees  karaath, 
kyth  thwgya  k.  hogy  igen  bauuk  (KMNy.  Ili'].  Igen  bánja 
királylyal  szerziVIését  (RMK.  III.50).  A  test  baníia  á  bóitőt 
(Tel:  Kel.  Iü3).  Bi'iimya  lelki  éhségSket  az  sereg  népuei-  (Kulis: 
Evang.  424».  .Szívesen  bánom,  hogy  igéretemet  nem  tehettem 
meg  (Nyr.  XIV.566).  Miért  liánod,  ha  az  kero.'atyéiMX'  (líristiis 
képét  bőozfilic  (Vás:  OuíCit.  122i.  Báimy;itoc,  hogy  én  titeket 
nem  i.stent('il  valoknac  mondálac  (Zvon:  PohL  I.569I.  tÍBomor- 
kiKÜc,  báuny.a,  [uuia-szkodic  (Com:  Jan.  68).  Báimya  hiszem 
még-i.s,  hogy  Pápisták  állauíic  elől  (Czegl:Japh.  21iii.  Báiu>m 
rész  szerint,  hogy  Is^jiitt  (KákGy:  Lev.  52i.  Kegyelmed  neheitel, 
hogy  ritkán  ír(uik,  az  kegyelmed  biisidását  báiium  (781.  Ne  bánd 
beteg  szivem  ts(>kkal  orvosliuii  (PhilFI.  44). 

(Szólások).  Nincz  ám  az  hadban  semmi  Péter  bánia: 
cert.-imen  non  accipit  excusaliones  il)e«^si:  Adag.  197).  Pozsony 
wm  kivjuija,  mert  hós  tát  ja  bánja,  hogyha  hangot  áll  vele 
(Tlialy:  Adal.  U.279). 

[Közmondások].  A  béka  igen  liannia  az  hideget  (Frank : 
lljLsziiK  Ilii  Bj'uniya  az  ebls  á  Imtot,  bá  gazdává  liazáhan 
láttya  (Vás:  CiuiCat  U7i  R'uija  a  liéka  a  deret  (ral:Je(eyx 
921). 


I 


IbSI 


bánom-bAxom— meg-bAnat 


BÁNAT— MEG  BANKOZIK 


170 


bánom-bánom  :  [poenitentia ;  reiiej.  Ha  ma  dánom  dáiioin. 
huliiap  valóban  bánom  bánom  íKem:  Élet.  16). 

meg-bán :  jioenitobit  MA.  (bereuen).  ValamPiie7*r  ningbaii- 
tac  elfurdoltokat,  amennec  istene  adót  őuekk-  teliet.set'et  ellent 
allaiiioc  iBéi'áC.  l'Ji.  V  liajjasarol  meg  emlékezek,  es  v  irgal- 
mának ík)ka.ssagaert  meg  bana  (I)öbrC.  191).  Sokat  eo  keozzei^ 
lek  meg  banak  e.s  vemiek  okossjignelkeol  való  zomorus;igot 
(l)omC  U'i  ÉrdjC.  tíTli.  Elo/.lanak  .sem  meg  nem  banaak 
(Kuk-sC.  81i.  Te  magad  láuod  meg,  ha  mulatz;  E<hinii.s  |>ar- 
tiim  differt  (Decsi:Adag.  115.  8l.  Meg-bántam  cselekeilctemut, 
ki-térttim  a  biUványozásból  (Pázni;  r.,utlA'.  liKli.  Ha  niegluinja 
Ls,  biz<jny  kilobbíuitatja  a  tOrtik  csá.sz:irral  ApjifSt  a  fcjedelem- 
ségbiM  iC-ser:  lli.st.  294). 

megbánás :  ix)eiiitentia  MA.  [reue). 

szán-bán :  (iwenitet ;  bereuen].  Addeeg  penitenciat  zannja 
l)ami>-a  sjTasssa  e.s  gjonnya  bjneyth,  myg  az  jTgalmassagiiak 
ydeye  yelen  vagyon  (Érd\<'.  22 1.  Az  gonoz  gondolatokat  nagy 
S}Ta«al  zaimya  baiinya  vala  (öül).  Istennek  mind  nie^gyoviin- 
jatok,  bftnOtöket  szánjátok  bánjátok  iRMK.  UI.2511  Szaiiniuc 
luimiiuc  hogy  az  Lsten  parancholattia  ellen  chelekedtiinc  (Mon : 
Aiiol.  256).  Száimyák  bámiyák  vétkeket  i  Bal :  Csl.sk.  222).  Te- 
néked hogy  hittem,  s  tieddé  nem  lettem,  szánom  bánom  lAmade: 
Vers.  198). 

még-szánbán :  [poenitet ;  bereuen].  Vala  haiL'ior  az  bynes 
ember  megfzjhannya  bámiya  byneyt,  mynd  aniiyzor  hozyaya 
yiv  az  zent  leélek  (ÉrsC.  154).  Meg  zannya  bánnya  es  megh 
gyoimya  az  5  byneyth  (266). 

Bán-ik  (bán  Gyöngy:  Cup.  30.  Fal:  Const  831.  bámz  Bal: 
Cslsk.  252):  feiiram  habeo;  behandeln,  be.sorgen].  Gyapjiival- 
báiió :  lauificus ;  mézzel  bánó :  meliturgus ;  szorosan  bánni  vala- 
kivel :  snmmo  *jure  agere  cum  aliquo  PPBl.  Igi  kel  (ene- 
led  baimy  (VirgC.  103).Nek5d  őtet  hagyom,  bannyal  vele,  soha 
el  ne  haggyad,  neky  zolgal  ees  őtetb  vigasztalyad  een  kepőmbe 
(WinklC.  218).  Egyebek  vtalnak  vala  ev  vele  banny  (MargL. 
50).  Ky  V  vele  daycalcodnak  es  v  vele  baunec-  (DebrC.  559). 
Beteghnkel  baimy  es  «1on  iarokat  bee  fogadny  nekem  kelle- 
mete.sb  (ErsC.  257).  Kőnyőriiletesen  baiiol  te  magaddal  (Bom : 
Préd.  218).  Vgy  bánol  veliinc  mint  ellenség  iTel :  Fel.  99). 
Keményen  bánom  vélee  OIA:Taii.  1178).  Sidó  mód  ez,  á  mint 
te  bánsz  á  .szent  irás.sal  (Bal :  Cslsk.  252).  Hét  íirdóg  bánik 
vélek  (Vás:  CanCat.  607).  Némelly  fával  engedelmesen  kel 
bánni,  ugy-mint  az  olay-fával  íMad :  Evang.  20).  Az  oroszlánokat 
a  véle  bánó  me-sterek  meg-tapogattyák  (Mlsk :  VKert.  53). 

[Közmondások].  Az  iol  bánt  iuhokba  semmi  nints  el  vető 
íBom:  Préd.  281). 

Bána  [?] :  [dolor ;  .schmerz].  Lszonyíi  nagy  bánaja  miatt  fejét 
még  a  kó-falba-is  verte  íKi'myi:  VárfaM.  1). 

Bánadalom:  (poenitentia;  reue].  Báiiadalomnial  bánom, 
hogy  meg  nem  tselekedhetem  (Mik:  TörL.  303). 

Bánás:  I)  pítenitentia,  poenitudo  MA.  frene].  A  gyors  ind)i- 
latból,  vagy  szégyenre,  vagy  bánásra  valót  mivelne  (Pázni:  Préd. 
25).  2)  fciira ;  sorge).  Gyapj('ival-bánás :  laniticiiini  PPBl  Oly 
fynek  kyk  zabadon  mniden  palántálás  e.s  liaiias  neky!  ne\M(ek 
(Pesti:  Fab.  7).  Kertek  hányasnak,  szől6k  metsze-snek  őri'ilnek 
(KalBártfe.  1583.  Aiüj). 

1.  Bánat:  [eflicio  ut  poeniteat;  bereuen  mai-hen].  Nem  lehet 
isteni  szeretet,  melly  bánatná  velfink  azt,  hogy  vétkesztiink  i.sten 
ellen  (Ker;  Préd.  676). 

még-bánat :  [efficio  ut  poeniteat ;  bereuen  maciién].  A  bün- 
teteí?nek  sanyaru-sága  mege.smérteté  és  meg  bánata  velle  az  ó 
undok  gonosságit  (Tel:  Evang.  11.143).  Ha  most  az  én  mes-te- 
rem  élne,  megbánatnám  véle,  hogy  engem  taiu'tott  íPrág:  Serk 
Elöb  12). 


2.  Bánat :  nioeror  C.  hnstitia,  dolor  MA.  |.sihiiierz,  sorge, 
kumnier].  Banatlian  es  vezellien  meg  végeztetnek  (EhrC  116). 
Kiral  valami  bánatot  ne  zennedne  (BécsiC.  141)  lazokot  liima- 
tok  meg  foglalanak  :  dolores  obtiniiernnt  habitatores  Phillsthiim 
(IKibrC.  248).  Maga  h.<iznd,  mert  gakorta  feleimet  e.s  iKinatot 
hoz  (BodC.  6).  El  temetenec  Egiptomba  nag  bánattal  az  ogip- 
tombeliec  (Szék :  Krón.  16).  Es  meg  .seúneilet  az  bánat  miat 
az  en  .szemem,  az  en  lelkem,  es  az  en  ha.«am  (Szék :  Xsolt  27). 
Gyakran  esic  olly  nap,  hogy  tiz,  hasz  fele  banatnne  vtan 
ket  annyi  Srőniűnc  érkezic  (Boni :  Préd.  2VAj.  Az  én  köny- 
vem árviz  és  tenger  bánatom  (Zrinyi :  ASyr.  184).  Ki  önté  í'u-ját 
hallatjának,  ezernyi  ezer  panaszokkal  búsit\'áii  az  egeket  (Fal: 
TÉ.  639).  Bánat  bánt  engemet  (Gvad:  FNót.  130). 

[Szólások].  Haj  ki  bánat,  haj  ki !  az  farsang  előljütt,  téged 
iimen  elüt  (Thaly:  Adal.  L196).  Az  magyarok  ke.seredett  szívvel 
bánatnak  borúinak  (11.424).  Bánatnak  ereszteni 
magát:  dedere  .se  *aegritudini  PPBl. 

[Közmondások].  Kenés  aszszalékért  hoszszu  bánat  (FortSzer. 
Nb[.  Nincz  oly  bánat,  kit  az  szép  szó  meg  nem  Uígyit  (Decsi : 
Adag.  185). 

Bánatos  :  nioerens  C.  [maestus,  tristis;  kummervoll,  betrübt]. 
Zent  >-niad.sagokual  es  yozagokuai  gyakorta  egyebekett  epeyt 
es  zewl  bánatos  newgasekuel  (EhrC.  IKV).  Őneki  töredelmes 
óhajtásokat :  Bánatos  syTasokat  jianazolla  vala  taniadni  (TelC. 
2).  Ez  wylagra  yewetehvTik  nag  sjralmas  es  banatiis  (ÉrdyC. 
389).  Bánatos  sziu  (Boni:  Préd.  63).  A  ki  félti  tiszte.sségét, 
életét,  jó.szágát  el  ne  veszesse,  bánatos,  gondolkodó  nyughatat- 
lanságokkal szorongattatik  (Pázni:  Préd.  596).  Szomorú  és  bá- 
natos időc  ezec  (MA :  Scult  36). 

Bánatoskod-ik :  [dolore  afficior ;  betrübt  .sein].  Sokat  is 
báuatoskodtál  mái-  (Thaly:  Adal.  1.124). 

Bánkód-ik :  doleo,  moereo  C.  [.sich  gi'amen,  reue  emptiu- 
den].  EHTewhiekuala  bozzosagokrol,  &s  bankochiakuala  ty.stes 
.segekrewl  (EhrC.  20).  Kit  kic  bimai-  vala,  megSlicvala  es  nem 
bankodnacvala  (BécsiC.  310).  Kinek  haláláról  az  varosnak  pol- 
gary  bankodanak  (TirgC  58).  Egyebek  bankoduan  czak  w 
«t51  vala  (100).  Vigaztalasahvl  bankodnak  vala  meg  valny 
(DomC.  143).  Bankodeek  arról,  myt  teot  vala  (313).  Ke.serevseges 
bánattal  bankodol  (CornC.  103).  Akkoron  vagyon  emliernek  yo 
oka,  mykoron  idwesseeges  dologban  enTwendetes.seeggel  baii- 
kodyk  (ÉrdyC.  34).  Enekőluek,  yollehet  bankogganak  (ÉrsC. 
531).  Kérlek  jo  leyanyom,  ne  sjTy  es  ne  bankodyal,  ghonoz 
kedwew  ne  légy  (LevT.  1201).  Császár  bánkódik  ő  nagy  kár- 
vallásáu  (RMK.  III.260).  Czuda  igen  magyaroc  b;uikodáiiac 
(Valk:  Gen.  17).  A  kinek  gazdagsága  niiitsen,  bánkódik  (Pázin  : 
Préd.  69).  Mit  báukódol  mostan  az  szép  kikeletben  (Zrhiyi 
IL120).  Én  .szegény  fejem  untalan  liáuki>dom  (Thaly :  Adal. 
L186). 

[Közmondások].  Az  ki  nyárbui  nem  gyűit,  téllien  agh  ebül 
bánkódik  (Decsi:  Adag.  43). 

ki-bánkódik :  [dolorem  eft'undo,  moerorem  exonero;  sich 
austi-aueru,  sich  des  kummers  entledigen].  Minden  banattio- 
kat  ki  bank. ittak  (Fél :  Tan.  240). 

vissza-bánkódik :  (condoleo ;  reue  empfinden].  Mely  bo- 
lond mixlra  vizza  bankodol,  hogy  meg  czac  az  liirennis  meg 
haboroszol  az  te  vradnac  (Boni:  Evang.  L412). 

Bánkódás :  [dolor,  moeror ;  gram,  kummer].  Az  akaratnak 
indulattya  elég  az  irgalmas.sághoz  érzékenységes  bánkodás-nélkfil 
(Pázm:  Préd.  443).  Az  istenes  ember  elég  okot  talál  a  bán- 
kodásra  (Pázm:  KT.  77i.  Bánkódás,  gyötrelem,  fonnya.szti'>  agg- 
.ság  (t>czy:  KöltH.  126). 

[Bánkoz-ik] 

meg-bánkozik :  [poenitet ;  bereuen].  Ha  iigy  cselekszel, 
mint  ekoráig  cselekedtél,  bizony  meg  bánkozol  róla  (TudGyiijt. 
1836.  V.93). 


171 


BÁNOL-BÁNTAT 


BÁNTATLAN— BANDA 


IT2 


Bánol :  [ciiraiu  iiabeo ;  besürgeiij.  Eimek  elStte  illyen  loval 
iiHin  liáiilottál  füfeh:  OrvK.  M). 

Bánt  (inBK  4<i/M<atiiaii  DictaGr.l;  iniiieriio,  oHundd,  turbó 
MA.  (kriiiikuii.  beleidiijen,  l)eiiiirulii(;eiij.  Lstoiiy  ed&ssegnek  ne- 
zosebeii  imiii  akarom  ewtet  liaiitaiiy  (HirC.  15).  Te.«teiiuiek 
serelnip  ciiKemet  ueni  Ijiiiila  íVirgC.  37b).  Ne  baiicz  eiigem 
ilyen  iliiloi^al  (69).  Tórteneek,  liogy  iiajjy  testy  bew.'seeg  baii- 
tanait  ewtet  íÉrdyC.  371).  Nem  eiigedy,  hogb  a-sy,  oii  jobbágyom 
gyakorüi  walo  koiiiorgeseucl  bandiyon  (RMNy.  III.83i  lienmil 
meg  giuto  e»  gerieztfi  benog  flket  nem  luuitya  (Síel :  SzJáii. 
213>.  Olaíw  ornzágot  bánttya  igen,  mert  .subul  ninttzon  bántá'ía 
(Osio  Hl)  Kit  az  zegezes  bjuit,  auagy  zyuf;ii.is  iKrank:  Ha»:ijK. 
15).  Nem  bantya  .szoiaszédgyat,  nem  riitollya  attyaiiát  (MA: 
Bibi.  V.8).  Nem  bánt  engem  a  szerelem,  lianem  e  Víirosnak 
roez  ege  íKal:  NE.  5).  Mérgében  majd  csaknem  a  giitji  bán- 
totta (Kóuyi:  Hlium.  115). 

(Szólá.sok|.  Sánt-i,  de  n  e  m  b  á  n  1 1  i  a :  cbaidus  uptime  viruni 
ágit  (Uecsi:  Adag.  IKOi. 

még-bánt :  impedio,  indupe<lio,  ort'endo  C.  laedo,  violo 
MA.  Iverlelzí'n.  bpleidigen].  Feluala  liogy  zent  fcrenczett  megne 
bántana  lElirC  44).  Vr  meg  bauta  őtet  (düniinu.s  noiiiit  enni) 
es  ada  őtet  nemberinec  kezébe  (BécsiC.  45i.  Az  farkas  senkit 
meg  nem  biuitnan,  w  es  sonkitwl  meg  nem  bantatek  (VirgC. 
58).  Ne  akar  engliom  megli  Ijantiuiy:  noli  milii  moie.stii.s  e.sse 
(JordC.  563).  Istent  .somylje  num  akarom  meg  bántanom  (ÉrdyC. 
171).  Az  kwnek  ez  yozaga,  liogy  nynczen  semmy  ky  ó  .seren- 
seeget  megb  bánthatna  (ÉrsC.  527i.  l.'alami  oly  dolog  ne  talal- 
tassec  mi  benniinc,  ki  az  iKfonnet:  .szemeit  megbantaiiaia  (Tel : 
Evang.  I.  12b).  Az  tt-l  kazdags;ignac  gj-űyte.sit  meg  bantya 
nehessegec  e.s  Ijetegsegec-  miat  (K(;alg.  15K2.  Fv).  Kit  var;uslo 
baiosok  meg  bántnak  i  Frank :  IliLsznK.  Kii.  Baratidtii!  meg 
Iwnatatuan:  a  familiaribns  lae.sn.s  (ÜictaGr  7).  Kezdénec  épjii- 
teni  egy  nagy  tornyot,  kiknoc  igyekezeteket  isten  meg  bantya 
az  ő nyelvoknec  változtatása áltíil  (MA:  Bibi.  l.'J).  Az  egyenetlen- 
ség az  Srőmet  meg  bantya  (MA :  Scult.  8U).  A  rSli  sennyedéc 
az  illetés.s.'l  meg  bántauac :   contactn  inficiunt   (Com:  Jan.   60). 

megbontás :  iin|)editiü,  oHeiisa  C.  oti'ensio  MA.  (verhinde- 
rung,  verletzuug,  beleidigungj.  Az  wrdwgwknek  meg  bantasyth 
lanytliíuiak  meg  nyomorodny  (V'irgC.  142).  Az  neep  zugolod- 
neek  az  jjn'dicacyonak  meg  bantaaaert  (UomC.  108).  Nem 
bánod  ystennec  meg  banta.s!it  (VitkC.  3.5).  Az  illegnek  mindiín 
megb  bántani  nalkil  (Til.C.  :3()).  Meg  baiitasokrol  bocanatot 
kernof  vala  iTelC.  7hi. 

mégbántatlanul :  [inolTense;  unbescliiidigtj.  Hazánknak 
ki  kőt;;  révhelyére  egassi-gbeii  meg  biintatlaiml  jutliassnnk 
(Toln:  Vigaszt  !l|. 

mégbánthatatlan :  inortensus  C.  [unverletzlidij. 

Bántalom:  otlensio,  lae.sio  Kr  (lieleiilignng,  verlptziing|. 
Megbantafyk  v.ila  valaniy  nagy  bantalmal  (IJomC.  118i.  Mely 
korsag  bely  emUT  mendoiieknek  meeg  testekben  es  nagy  baii- 
lalmakat  tezoii  vala  (MargL.  Iö4i. 

Bántás :  otl'ensa,  orteiisio,  offeusum,  im|ieditio,  lae.sio,  gra- 
vameii,  im|)edimeiitnm  MA.  (verletziing,  bwcliiidigiing,  Inleidi- 
giingj.  a-int-Ls  nélkül  való:  illacsds  C.  (LK)brt'.  H)4i.  Kx.  fráterek 
.sok  bjuita.st  ti'/nek  ;iz  noi>eknek  (DoniC.  174|.  li-uitasonira 
vagon  énnekem  :  molesLi  wt  mihi  (JordC.  51KJ).  Bantasrji, 
keeiira  viuinak  egymjLs  ellen. (ÉrdyC.  618).  Tobiasnai-  a  fogsaglw 
soc  l.aiitas;«  volt  d lelt:  Bibi  I.  b2).Az  ki  szemével  hunyorgat, 
bántást  szerez  (MA:  Bibi.  1.557).  Bantas  iielkfil  es  .satsz  iielkfil 
el  b<jcíiata  (Forr<i|:  Curt  li.  Szalwdíw  v.ilté  az  a  uoncilinm, 
ngy  hogy  nem  volt  senkinek  báiitása  (Cz<>gl:  .lapli.  2t)6). 

Bántat:  |effifio  nt  lawlatur;  vorletzen  niadienl.  Annera 
bánthatnak  engemet  az  eii  zvleym  ez  házasságai,   hogy  el  me- 


towin  orromat  aykammal  erave  iMargU  .33).  Ne  baiitasa  az 
embert,  ne  latassek  az,  bog  }t  hon  nem  létében  K.  az  hw 
jobagara  ere.ssedet  volna  (LevT.  1.71). 

Bántatlan :  iiiotlensiu,  illaesus  MA.  (uubesctiadigtj. 

Bántód-ik :  iiii|iedior,  turbor,  oHendor  MA.  (beleidigt,  Ije- 
scliiidigt,  Ijeimriihigt  werdeii).  Bíintwlnioc  kel  es  zegőnkódnifK: 
(NáilC.  5).  .Senki  eleget  nem  tehet  az  isten  igazságáiuik  azért 
a  gyalázatért  és  bo.sz.szuságért,  mellyel  báut<Jdik  a  bünílkkel 
(Fázni:  l'réd.  8(1).  Valamerre  fordul,  piros  vért  sikat  ont,  igy 
Tliiri  eselek.szik,  ti'irílk  fiil  bántúlot  (Zrinyi  1.28).  Sanyaruság- 
gal  bánt/idnak  (Hall:Paizs.  60).  A  gyermek  ry,  lia  bánt<Mik 
(Fal:  BE.  571). 

még-bántódik :  (oliendur,  laedor ;  beleidigt,  bewcJiiidigt 
werdenj.  Büii  az  ciiiljeniek  minden  jii  cselekeiletí,  én  ezzel  az 
isten  niegbántiVlik  (Fázni:  Kai.  5!»3)  Eleget  tészeii  a  sérfitt 
résznek  mindenekriil,  valamiben  megbántíídott  (Fázm :  Fréd. 
582).  Isten  úgy  bitnik  a  gonü.szokkal,  mint  szoktak  ellenségek- 
kel l)ámii,  a  kik  igen  megbántódtak  (721).  BtKsásd  meg  örö- 
me.st  a  mivel  nieg-báiitódt;il  (Pázni:  KT.  453).  Amaz  emberen, 
az  kitől  valami  meg  báiitodot,  Ijosasziit  ál  (Alv:  Fost.  128). 
Tetszenék,  lia  Bakos  uram  meg  nem  bántódnék  vele,  jfine 
mellénk  alatta  valóival  együtt  (KákGy:  Lev.  145). 

mégbántódás  :  |damnum  ;  schadenj.  Az  állatok  barlang- 
jóknak  megbiiiilótlásáért  készek  halált  .szenvedni  (Zrinji  11.164). 
Hadat  gM^jtíitt  'Ss/.sze  az  szegénségnek  injiu-iájára  és  igen  me*; 
bánt.'"l,isára  iMoiiTME.  I\.379). 

Bántódás :  |dainiiuni ;  schadenj.  Bi'islakodik  maga  báutó- 
dásán  vagy  egyebek  feslettségén  (IVizm :  Fréd.  799).  Az  sze- 
génység bántt'slását  azomori'ian  szenvedem  (KákGy:  Lev.  256). 
A  veszedelmek  kőzcStt  bántódás  nélkül  által  mentél  (László: 
Petr.  124).  Mi  látva  hLsz.sziik  bintódisát  az  lipiKii  beknek  (Moii- 
Okin.  XXIV.  116). 

Bántogat:  otleaso,  offendo  fre<inenter  MA.  [wiederholt 
beleidigpiij. 

még-bántogat :  afflicto,  iiniie<lio,  oHeudo  MA.  (wiederliolt 
beleidigen]  Éraékenségit  iigy  meg  liántogatta  vjüa,  hogy  sze- 
meivel vac  volt  (Zvoii:  Fost.  L51!). 

Bántogatás :  oH'ensatio  MA.  (verletznngj.  Törvéiijink  é* 
artiiiilasink  báiitogatásálKjz  magát  nem  immiscealja  (MonOkm. 
XnMi). 

Bántóul :  [beleidigeiid].  Istent  bánt<>iil  s  hitetleiiM  kéred, 
hogy  jöjjön  el  a  messiás  (Matkó:  BOiák.  324). 

Bántságos :  [oHendens,  laedeiLs ;  verletzeiid,  beleidigeudj. 
EHéle  liideg  ai:uidoknál  kedig  semmi  nem  lehet  bántságoeb 
(JosiisSir.  Etl). 

2.  BAN  :  banns,  regni  prat\ses,  domiinis  MA.  Bán,  király 
kéiie:  hamis  Cro.atiae  FPBI.  Dominó  Petro  Zudor  baiio  iZicliyC. 
21).  Szeixlrí.  kibe  vót  tiszttartó  vagy  bán  Tliorma  András 
(Monlrók.  111.156).  Egri  IjáinK-  kimíiktAI  mindent  értnek,  mint 
az  basák,  hogy  Egré  igyeközuek  (KMK.  111.112).  Jó  Himyadi 
János  bán  Kejérváron  belól  az  császár  halmánál  vajdji  elejhen 
szállá  (IV.291.  Féldjit  kész  mulatni  egv  vitéz  magMir  Iwn  dluilv: 
VÉ.  1.184). 

vice-bán:  [m'es  liani  tuensj.  Wiche  ban  wotli  Kaldy  Lazlo, 
0|a  Balas,  ezok  wotak  az  wyclie  Imiok  d^evT.  1 156)  A  várban 
csak    a    két  vicebán   az   udvar    bíróval  marada  (Móninak.    III. 

15iii. 

Bánság :  kuuitiis.  comitatii.s,  princi|iatiis  MA  BáiLság,  lu-a- 
.siig:  iKuiatiis  l'PBI  Nándor-feier^'árí  bánságot  adták  jó  Hunyadi 
Jánasnak  iK'MK.  l\'.29l. 

BANDA :  [socii ;  geselischafil.  Bandám  is  iiláiuiom  ha- 
mar elérkezett,  ktlz  líirdSbiiz  ér\én,  gatyára  velkezi'tt  (Gvad: 
Pttety.  23). 


178 


BANDÉR— FÜRDÓ-BÁNVA 


fAvény-bAnya— bAnyol 


174 


BANDER :  [bandérium).  Mej;-fi'it.ittja  az  idvesség  trom- 
bitjiját,  Imgv  n'imai  háznak  fugállva  liandírját  iCzegl ;  Sión. 
Kl.'ib.  271. 

BATíDSAJj :  strabo,  Uiscu.'!  Sí.  [.ídiii'londl.  A  ki  pzen  'y'< 
il.'illást  liallja  fiiloivpl,  pénzt,  pótiirát,  [jotákot  neui  ad  kezeivel: 
holta  után  ne  nézzen  Ivindz.'i;!!  .szemeivel,  a  .szerec.>ien-<ir!5z;'ij;ban 
hollék  temessék  el!  (Tlialy:  VÉ.  II.liL'i. 

BAIOC :  (men.'sa ;  wechselbaiik).  Tudod  volt  lio^  en  kemiíi 
ember  vag«k,  tehiig  mire  nem  Httad  az  en  iiinzemet  .íz  b/inkní 
iSylv:  l^jT.  L   113b). 

BAJNKA:  (upupa;  wiedeliopl|.  Bíidós  bábuk  .avagy  bank.n 
(XlisktVKert  -I-IO).  A  budis-banka  tavaszkor  fejér  szabású 
(-1411.  Némellyek  fiilemilévé,  némellyek  iiedij;  büdös  b.ankává 
vált(jznak  (Csúzi:  Tromb.  2lHÍ. 

1 .  BANKÓ :  I )  baucüspiel  Adámi.  2)  sfliedae  b-anealas 
Kr.  A  mit  nyert  .akármi  játékban,  b.anoo  vóU  a  .szotjény.ségnek 
számára  (FahXU.  311). 

2.  IBANKÓ] 

Bankos :  fliaeulo  v.  fulcro  iastrnctu.s ;  mit  einer  kriieke 
verseken).  Ha  engem  valaki  megkérne,  annak  bátor  csak  fél- 
.szeme  lenne,  az  l.ába  is  l)áfor  bank<'>s  lenne,  e-s.akhogy  az  én 
szükségeniröl  temie  (Tlialy:  VÉ.  11174). 

BANKROT:  [niin.ae  fortimannn;  bankerottj.  Bankrotokká 
lennének  (NótP.M.  311. 

BANYA :  iuiu-s,  vetula  Kr.  [alte-s  weib).  Anmz.  gyiingyös 
kis  ke-szkenyAs,  —  ne,  hol  fut  jó  banyád ;  mit  dndorgasz, 
hogy  nem  ugra.sz,  kurva  volt  :iz  b.-ibád!  (Thaly:  Adal.  ll.yü). 
\'én  .szüle  és  vissza  aggott  Umya  ku|)lerségével  .sz.ibíidsíígosb 
tréfára  hitegeti  (Csi'izi:  Sip.  629). 

BÁITYA  (bánnia  KalBécs.  1572.  F7.  Aomf/ak?  LevT.  L232.): 
1)  fodina  C.  [bergwerk,  grube).  Ezilst-ér  ómml  elegy  a  bányá- 
ban :  molybd.aena  PPBI.  Banyákban,  arany  és  ertz  banyákban 
találni  (Mel:  Herb.  39).  Meg  aztis  mongyak,  lioig  ehak  .íz 
Immy.ak  es  az  Garamon,  az  Nytran,  ,iz  W'aghon,  .íz  Dunán 
ynen  Becyg  .íz  my  w.igion,  chak  az  maragion  bekewei  kyral 
kezel>en  es  birtokában  (LevT.  L232)  Ha  Lew.i  el  vcz,  byzony 
.íz  my  kewe-s  wagyon  magyar  orzagba,  mynd  banyastwl  eggy\\"t 
el  vez  (RMXy.  11.147.  KalBécí.  1572.  F7).  A  „fekete"  bányát 
okával  megnézelgették  (Nyr.  X.470).  Az  isten  meg-meg  vilá- 
gasságra  hozta  .azon  banyát  (XIL267I.  Minden  érezek  bányái 
teli  voltak  lánczozott  :keresztényekkel  (P;izm:Préd.  28GI.  Az 
pénz  g.izdag  ajándéka  istennek,  ki  az  arany.it  é.s  ezüstöt  az 
liild  alatt  v.iló  bíinyákbul  szokta  kihozni  (Zvon:  Po,st.  11.6091 
Kik  a  b.inyák-nak  is;isára  rendeltettek,  tudiLik  árkokat  és  fíild 
ahitt  v.ili)  álutakat  ;isui  (Teleki:  FLél.  48).  2)  balneíun  C.  ther- 
mae  MA,  [bad).  Kerek  bánya:  sphaeristerium  C.  Magam  egy-  \ 
nihányad  ni.igamnial  az  fiirdilbe  mentem,  m,ijd  három  óráig  ké.s-  ! 
vén  az  v,iradi  bányában  (Monlrók.  XVmi47).  i 

(Szólások).  Hazugság  bányájára  takilt  (fSzD :  M Vir. 
225). 

arany -bánya:  .irrugia  C.  [goldgmbe].  Az  C'haleitLs,  .íz  arany   ' 
bányáb,in  talált  veres  kő  ("Mel:  Herb.  39).  Ebljől,  mint  egy  arany 
bányából,  s(jk  jókat  vehetsz  (Pázni:  Préd.  447).  '• 

érc-bánya:   aeraria  PPBI.   [erzgiiibej.   Az  áros   népeknek 
veres    porozó  por  vagyon :  banyákban,  arany  és  eriz  banyákban    i 
találni  (Mel:  Herb.  39). 

ezüst-bánya :  argenti  fodina  C.  PPBI.  [silbergrnbe).  Ar.my- 
ezilstbányam  volt-é  életemben  (Thaly:  Adal.  L202). 

lónkö-bánya :  cotiria  C.  [wetz-steingrube).  ' 

fürdö-bánya:  [Ijalneum;  b-idj.  Az  vár.idi  fiiredőn.ínyáiiál 
mind  az  franczia  urak  s  muid  mi  eoui'ludállia.ssmik  h.izánk 
javát  (Monlrók.  XVIU.1251. 


fövény-bánya:  arenariae  ('.  MA.  [sandgrube). 
kaszakö-bánya :  cot.iria  C.  (wetz-steingrube). 
kónesö-bánya:  (liydrargyrifodiim;  iiueeksilliorgrube)  Szent- 
ucTFiii.  21). 

kénkö-bánya:  sulphuraria  C  f.sehwefelgrulní). 
kerek-bánya :  sphaerLsteriiim  V. 

kö-bánya:  latomi.i6,  lapidicina  C.  [steingrnbej.  Kl^bány,1, 
kiVvágó  hely :  l.ipiddina  vei  lapidicina  PPBI.  KelonloUlin,  (ísetti 
kiMjiijiyán  felAI  tábort  járata  (Monlrók.  111.52). 

kréta-bánya :  cretaefodina  C.  [kreidegrubej. 

mész-bánya :  [calcifodina :  kaikgrube).  Ollyan  lévén,  mint 

égi5  mész-ljánya,  lijj.ibb  martalékját  immár  is  kév.innya  ((íyíingy: 
K.J.  K2). 

Ón-bánya:  phrniUiria  officina  PPBI.  (bleignibej. 

réz-bánya :  aerifodina  PPBI.  [kupfergrubej. 

rubint-bánya :  [fodina  rubini ;  nibingrube).  A  szeretsenek 
ellenünk  ütének  s  a  rnbint-bányában  sok  kárt  is  tévének  (Gyöngy; 
Char.  90). 

só-bánya:  salina  C.  MA.  [sjUzgrube).  Soo  bmiyás  város 
(Bal:  Epin.  8).  A  rí'miaiak  Erdéljlien  vas  és  .s<'ió  bányákat  építet- 
tének (Liszny:  Krón.  85). 

vas-bánya:  ferraria  C.  [eisengrube).  Vay  ki  sok  pénzel 
tartyák  a  v,is  bámát  (Szentm :  TFiii.  2(i|.  Mint  v.is-bánya  fujo 
.1/  ("i  szélles  mellyé  (Zrinyi :  ASyr.  237). 

Bányai:  I)  ljalne.iris  MA.  [zmn  bailo  geliíirig).  8)  fmetel- 
licusj.  li.-iny.ii  törpe  ember :  cobalus,  syiphus  PP.  Bány.ii  só: 
bergsaltz  Nom.  38. 

Bányás  :  [nietallicns,  fo.ssor ;  bergmann).  Fár.idva  kell  jutni 
a  kedvas  dologhoz,  mi  kép|)en  a  b;inyás  ,iz  aranv  darabhoz 
(Gyöngy:  MV.  41). 

Bányász :  metallarias,  metallicus  C.  [bergmann).  Radna 
bánya,  holot  ölein  negyuen  ezer  bányász  niűuelt  nagy  h.i.sz.szoii. 
nai  (Helt:  Krón.  fi).  Bányá-szoc  nagy  .soc  aranyat  talál.in,ic 
(Görcs:  Máty.  IV.  MF.(.  Megérzed  m.íjdau  a  bányász  csákány 
fokot-is,  csak  popiomod  légyen  (Matkó:  BCsák.  105).  Lyuktartó 
vagy  b,inyilsz  poczok  va.s  (Radv:  Csal.  11.396). 

Bányászat :  [metallum ;  metall).  A  bány.iszat  kemény,  ki 
ásott  dolog,  mely  kalinittsal  ki  nynjtathatik  és  a  ti'izti'l  meg 
olvasztath.itik  (ACsere:  Enc.  248).  Az  arany  verlienyő  s  igen 
vékony  és  tiszta  kénkobSl  s  hasonló  mercuriusbol  allo  bány.isz.it 
A  bányászatok  után  a  kövek  következnek  (250). 

Bányászi  :  [mineralls].  Erez  kí^izziM  .szivárkozó  bányá.szi  ned- 
ve.ssegek  (Coni:.Jau.  20). 

Bányászna :  lamina,  metallum  C.  Bányásznának  darabocs- 
k.ija :  lamella  C.  Kiuert  arany  es  ezwst,  as  etléle  biinyászna : 
bracte^i  C.  Bányásználioz  való:  metallicus  C.  Hinyászna  termő: 
met;dlifer  C.  Laposan  ki-vert  értz,  bányászn.i,  lánna :  lamiiLi 
PPBI.  A  föld  gyomra  meghozzál  .íz  ar.myat  ezü.stet,  sok  más 
bányásznát  (FahNU.  350).  Kongás;iról,  h.ingjáról  mogtudjidí 
ismerni  a  bányásznát,  ,iz  embert  .szcizatjárol  (Fal:UE.  111.117). 
A  bányásznából  finom  aranyt  tudnak  kihozni  (Fal:  TÉ.  785). 
Bányásznát  a  fiild  gyomrálxíl  olly  hamar  kiv.íjui,  felettébb 
bajosnak  vélte  vala  lenni  (Moln:  JÉpül.  121.  162). 

Bányászság :  [ars  fodinariun  instituendarum ;  bergbau). 
Azt  mondgya  Agricola  a  bányászságról  írt  2-dik  könyvében  (Tel : 
FLél.  45). 

Bányol :  metallum  e  fodinls  enio,  monetim  cudo  PP. 
[priigen).  Zrinyi  a  török-pénzt  mind  el-szi'irt.i,  hozz,  úgy  mond, 
mást,  mellyet  királyom  bányolta  (Kc'myi:  HRom.  173). 


175 


BARABOr.Y-BÁRÁNY 


rJÉZMA  BÁRÁNY— BARÁT 


17« 


BARABOIiY:  cliaor<j|)li>lliim  biillxwum  ;  welsclier  körbei, 
biisihiiiölir.Mi  I'l'B.  Barabuly,  vad  turbolja :  ínyrrliis  1'1'BI. 

BABACK  ihaniKÍ  Mel:  Herb.  3.  LevT.  1.257.  ACsere:  Enc. 
223.  }Kírut2k  Noni.  44.  I'urucxk  C'oin :  Orb.  28):  I)  |iersi- 
cum,  nialum  persicum,  pomuiii  persieuni  MA.  PP  |iilir.sicb].  Aü 
baraszkiiac  a  rirágit  ba  borljjiii  iiieK  ffizfid,  ixuii  ha.sziiAI  a  vt-r 
pílkőkiiec.  Az  baraszkimc  magiuiit  ro.sa  etzett«l  ha  tueg  tTizfid, 
f5  faiast  gyógyít  (Mel:  Herb.  3—4).  Kwiteiii  ketli  twiiiiaczka 
barazkat  (LevT.  L257).  Sárga  apró  Imraczk,  melyet  teugiVi  Imi- 
raczkiiak  is  hiúnak  (Fnuik :  Ha-iziiK.  33).  Az  barazk  eiiyuet 
ooiStbeii  uluazd  meK,  varat  olt  en  szőiiiőlihy'.t  Kyogit  ( BeytheA : 
FivK.  21b;.  líaratzkiuik  nierti-klctleii  zalKilludasa  ( KUebr.  Kilti. 
D8).  Ltíve.s  baratzkiik  iCoiii:  J;ui.  23 1.  a)  [iiialu.s  i«rsii-a; 
ptirsichbaiinij.  Négy  avagy  iít  bararak  liat;ilt  egy  boLorban  kell 
Ultetiii,  egyniitlioz  egy  olfi  arjtsznyira  (K;uiv:  Cs;il.  111.5  li. 
Cltem  egy  elfl  arasznyira  egy  tíz  fiatalt  és  egy  barai-/.k  Hatalt 
(53).  Hagyd  hogy  jiz  fiizfa  éltesse  az  baraezkot  é.s  :iy.  ta  uly 
baraczkot  terempt,  kinek  magva  nem  leszen  (5-1), 

duráncai,  duránci-barack  (darautzi '  C.) :  durarina  C 
duraiitieuni  MA.  (lüirtling).  A  kcVzönaégos  baraczk  ki  diiráiiczai, 
ki  magvaválú.  Találkoziuik  apnV  duránczai  baraczkuk  (Lipp: 
PKert.  Hl.lSl). 

kajszi-barack :  persicum  aestiviim  Kr.  [aprikose].  Az  Ixikros 
tovenyek  krizőtt,  gyiiműks  fákat  iiltethctni,  úgy  mint  kaLszi 
Ijaraszkot  iLipp:  PKert.  1.21).  A  fövenyes  fűidet  némelly  fák, 
úgymint :  k;ijszi  baraczk,  mondola,  nem  olly  igen  ellenzik  (HLö. 
Upp:  C'al.  7).  Kiij.sziljaratzk-fa :  prnnus  armeniacn  PP. 

kopasz-barack:  armeniacum  Major:  Szót  09.  [mju-ille]. 

leves-barack  ;  |)ersica  sncculenta  (>om:  Jan.  20. 

magvaváló-barack:  i^rsiiuni  ciniB  a  nndeu  facile  sí'\m- 
rabili  Kr.  iN'éinelly  fák  nem  igen,  avagy  semmit  sem  változiuik 
a  magvok  fdtetéséve).  a  mint  a  dur;incz;ii  és  magva  váli)  iwn-aczk 
(Lii)p:  PKert.  UI.lö).  A  kűzóiiseges  baraczk,  ki  dináncziii,  ki 
magva-válú  (180). 

öszi-barack :  persicum  autimiiude  Kr.  fp(irsicli).  Kíirtvély, 
alma,  szilva  nint.sen,  hanem  a  sok  ő.szi  baratzk  (Mik:  TörK 
4  !:'>!. 

perzsiai-barack  :  malnm  *iieniicnm  PPBl.  (BeytlieA:  HvK. 

21bl. 

szentlván-barack  :  [diiraciii;i ;  liiirtlingj.  Találkoznak  apró 
duránczai  l>ar:u-zkok,  némelyek  sz.  Iván  luirarakiiak  is  hiják 
aipp:  PKert.  ni.181). 

szöröa-barack :  i>ersicuni  lanuginosum  l'l'lj.  |r:inli<<  plirsichj. 

tengeri-barack  :  malum  ;irmeniacum  MA. '  mariniim  [ler- 
sicnm  (Beytho:  Nom.  2).  arnifni.ica  lUtiytluiA;  KivK.  21b).  ^>arga 
apró  baraczk,  melyet  tengori  baraczkimk  is  hiiinak  iFrank : 
HasziiK.  33).  Az  Tengőry  R'irazk  ninguanak  olaial  vezik  him- 
IrWd  iBeythiA:  HvK.  21bi. 

BAHAIjINTOS  :  labyrinthus  C.  .Sz.  Ágoston,  midőn  ebben 
:iz  baralint/ksban,  keréngiSs,  fortélyos  ntii  helyben  le  lépet  volna 
(Lép:  ITUk    L37fi). 

BÁRÁNY :  agnus  C.  [lammj.  A  bárány  szfikdétsel,  játszik  : 
*;tgnus  la«ivit  PPBl.  Farkasbalol  lemi  baran  iKlirC  148). 
I'jter  kőuer  barimok  (BéiwC  12!ii.  Alkossiic  tenéked  meg  eiuied 
a  barant  (MüncliC.  IJ3|.  Mike|ien  zelid  biirani,  el  mene  vele 
(VirgC.  .')(.).  IJaraíi  kereztre  emeltetik  áldoznia  fa  tórseken 
ilWbrC.  242).  Gődölek  a  lariuiiok  kó»'t  »Mel :  .Sz.IáiL  tUl). 
Barany  vtan  az  oroszlán  siidkiKÜi-  (Born:  íjiek.  270).  EzekWSl 
ri-a  iuthatunc,  honnét  esnierheí.sf<'  meg  az  fark;Lst  a  l)arant<>I 
iMon:  Aixil.  10).  Meg-luijoltalunk  a  gonoszr:i,  mert  a  [Hikolbéli 
tarkíts  Uárány  bőrU'  őlt<'>zik  iPiizm:  l'réd,  8()4). 

IKöznionili'isokI  Parkiusra  bizni  báránt  (Uecsi ;  Adag.  221). 
Nehéz   a    *U''ir:inl  a  farka.s.sal  iVizvebékoltelnl  MA.   Nem  bátor- 


ságos az  bárány  az  farkassal  egy  akoll>an  (Prág:.Serk.  35ői 
Békéltesue  egyben  eléb  a  Ijárányt  a  farkassal  a  jesuila  i  C^egl : 
Japlu  110).  Farkasnak  moiidgyák  Páter  iKMter,  ö  azt  mondgya, 
hogy  bárány  láb;  cAiurum  ingredi  docos  iKisv:  Adag.  ')3i.  Már 
íiztls  elhiszem:  szántó  vizenn  arat,  bárány  farkast  kerget,  a 
iiynil  ver  agarat  iFal:  Vers.  913). 

dózma-bárány :   [agnus  decimalis ;   zehentlammj.   Uétma- 

báiány  ment  ki  eleii*  iMonUkni.  1.287). 

hasi-bárájiy :  agnus  dKirdus  PPBl.  (spiit  gebonies  lammj. 

husvóti-bárány  :  agnus  paschalis  Kr.  [usterlammj.  El  ye«e 
azért  az  aldozathnak  napya,  kyben  zyksegh  vala  az  lioswety 
barant  megli  őlny  (JunlC  TO.'i.  Fél :  Bibi.  45).  Az  i«>gácz:is 
ÍMiie|ieknec  első  napján,  mikor  az  hasvéti  báránnyal  áldoznac 
vala  (MA:  Bibi.  1\'.40). 

jerke-bárány:  agna  MA.  [weibliches  lanmi].  (Nom.*  131). 
Idei  jerke  bárány  (Gér:  KárC's.  IV.454.  453). 

juh-bárány :  [agims ;  lamm).  Az  hegyek  nikdűstec  mint 
az  kosoc,  es  az  halmoc  mint  az  juh  bárányoc  (MA:  BibL  V.53i. 

kos-bárány :  agnus  Kr.  (hammellamm).  Isten  egy  ki«- 
bánuiyt  nmlata  (l'ázm:  Préd.  4<;(;.  MonTMK  L28i.  idei  kos 
bárány  ((ár:  Kárt's.  r\'.454). 

szopó-bárány :  subnmius  iLA.  [.sangendes  Ixnini).  (Com : 
Jan.  78). 

tized-bárájiy :  [agnus  de<-imalls ;  zelientlammj.  Az  kitAl 
tizeil-biiri'uiy  nem  e«ett,  három  jiénzzel  váltották  meg  (Gér: 
KiiK's.  IV.2;i9). 

ürü-bárány  :  [agnus ;  iiammellamm|  Idei  íiril-báránv  van 
nyolc/.  (Cér:  KárCs.  IV.  453.  454). 

váltó-bárány :  [agnus  redemptus ;  löselaium).  Az  válhV- 
báránytól  praetendálják,  soha  .semmit  nem  adtak,  hanem  .iz 
kitíl  tized-bju-ány  nem  esett,  mindeniket  három  pénzzel  váltot- 
ták meg  (Gér:  KárCs.  IV.299i.  Az  váltó  biirányti'd,  az  .szokás, 
niindeniktiM  jár  den.  Iiat  (303). 

Bárányka :  agnelliLs  MA.  [lammchenj.  Kebelébe  véaú  az 
erőtlen  báránykákat  (Pázm:  Préd  607X 

[Közmunilások|.  Oroszlán  ellen  semmi  egy  liárányka !  ("Ilialy: 
Adal.  I.20I. 
Bárányocska :   agnellus  C.    [Uimmchen).  Igéző   .sem  lássa 

iKiránvochkákat  (Zrinyi:  AS^r.  295). 

Bárányos :  [aureo  vellere  insignis ;  mit  goldenem  vliet«ie 
ilecorirt]  Királyné-asszonynak  arany-b:irányos  belső  laniU"si««M 
iliiró.\l:Pré<t    A). 

Báiányoz-ik:  jagnum  e<lere;  lammenj.  Báránjtjrak  a  juh 
i(iKat:ntk.   lllio. 

meg-bárányozlk :  v  Idővel  a  jnli  megliiiráiiyozván  Ánm 
azt  is  vévé  (Mik:TürL.  254 1. 

BAHAT  (Arn/ym  HB.):  1)  amiciLs,  co.'imicus,  necewwrias 
U.  [fráter ;  frennd,  der  n;i(li.sie,  bruder|.  ^i^innel  való  barát : 
dysphiliis  0.  Igen  barátom:  *iieram;uis  nostri ;  a  felől  oly- 
lyan  b.'irátom  nékem,  mint  néki:  ^nrhilouiiniLs  iuniciis  est  milii, 
<inam  illi  PPBl.  Sien<lmes  bralym  nimnggonnic  ez  seegen 
ember  lilki  ert  (HBi.  7ji\  nála  ni.vkep|»-n  Ixirat  baratyanak 
)EliK.",  2i.  Abnihaut  s»k-  tőnVlelmeknec  mlntta  niet;biz4ineitatiian 
lót  isteunec  baratfji  (liéi-.sit'.  28i.  Ne  akariail  hiunod  le  Imni- 
ti(bkt  .sem  zomzeilidat  (MüiichC  145i.  Nem  hizóm  hogh  atlo 
iHiratid  adn:uiac  őth  zjuilo  főidet  avag  retet  iNáilC.  320i.  üte- 
re.ss*Hl  az  te  rokonodat  es  az  te  rokon  liaráíodat  lEr^.  3». 
Soc  baratinac  nem  .szegheti  keduet  (Boni:  Préd.  I02l.  Ax  lészeii 
baráttá,  a  ki  egyéb  módon  el  nem  élhet  iDecsi:  Adag.  102). 
Jó  vitéz  barátim,  meg  szi'ikAII  magyarim.  isten  légyen  hoczátoc 


I 


AP.U'A  hauAt— kelkuakAt 


FELEBAKÁTSAG— BAKÁTKOZ-IK 


178 


(Balnssji :  Éiiek.  7).  8)  inunacluis  C.  :u!ceta,  i-oenoliita  PPBI. 
(mOiU'liJ.  Mykeppen  liDStyeiusj  bely  vr  svra  bnrntcikimk  zegeii- 
segen  (ElirC.  tiii.  91).  Az  biiratuk  luiraiigia  tejied  liiii  íVirgC. 
10-1).  irafímciusi  a  fej  edelemtól,  es  a  kóz  barátoktól  meg  biz- 
laltateok  iNádC.  ortsii.  Njudien  gouozb  baratbbaii  lőtt  erdog- 
neel  iKrd\C.  357).  Az  baratt>kuak  moiiosthorokba  walo  seg- 
rostyesnek  wala  uewe  yeroiiymiis  (ÉrsC.  521 1.  l'aria  uala  az 
oraiiak  iiiegli  esetit,  liog  az  baratok;U  az  uotoniiere  feel  kíltene 
(K.'izC  ilSi.  Egy  b;\rát  eszébe  vévé  liogy  niisten  volna  az  szent- 
séges l'ápa  (l)ial,  157).  Az  baratoc  niagoknae  clastromukat 
szerzettenee  (Mont  Ápol.  2ti2).  Lsniért  olly  .lizükőt  barátot  ki 
bárinasjival  vette  az  aszsaoin-emboreket  (Piizin:  Kai.  318). 
Egylx»-fér  a  Luter  hittel,  hogy  a  Pápista  Barátok  (idví'izíiltek 
(l';izm:  LutliV.  130).  Barát  módon  kalastromba  reke.szkedvén 
(ZvoniPust.  11.2321.  Egy  veres  tromfosdit  iádzó  barátnak  meg 
pirie.'ikelteté.se  iCzegl:  Tromf.  Ciml.i.  Büdös  riiliét  másra  hamis- 
san  kenni  akaró  vara.ss  barát  i^Matkó:  BCsák.  252).  így  tsele- 
ke.sznek  ina  amaz  haszontalan  Here  barátok  (VárM :  SzQv. 
128). 

[Szólások].  Nem  z  o  k  t  a  m  sa  barát  o  r  c  z  a  t  e.s  tizta  or- 
czaval  akarok  az  koporsóban  ineimem  (LevT.  1.361). 

(KOzmond,á.sok].  Szfiksege.sb  az  ió  barát,  mind  tfiznél  s  mind 
viznél  iDecsi:  Adag.  96).  Isten  vtán  nincz  iob,  mint  kinek  .sok 
baráti  vadnak:  iinus  deas,  et  plures  amici  {20Si.  Magadé  az, 
;ui  mi  barátodnál  vagyon:  de  donio  dumiuu  (2.">-l).  Kinek  mi- 
nemii  baráttia,  maga  Is  ollyan  i258).  Nem  mind  barátod,  a  ki 
rej'ul  mo.solyodik :  fronti  nulla  fides  (MA). 

apáca-barát:  [monachissji ;  nonne].  (Pos:  Igazs.  11.564). 

asszony -barát :  [amica ;  fremidin].  Oszve  liíja  a.sz.szony 
Ijarátit  (Tel:Evaiig.  11.458.  Alv:Po.st.  11.72).  Az  fl  .szonrazéd 
a.sz.szünybaráti  áklgyák  vala  őt«t  (Szók :  Bals.  55).  A,s.szonybará- 
tim,  jer  ngymond,  igyunk!  (Thaly:VÉ.  II.öl). 

cseri-barát :  [FVanciscanas].  János  az  váradi  pfuspök  el 
buczHzéc  a  királytól,  és  czeri  barátíi  lőn  (lielt:  Krón.  187b). 
Nem  óltóznec  szórós  gyapyas  la.snakba,  .szűrbe,  hogy  hazúggya- 
nac  benne,  mint  a  czyeri  baratoc,  galagolyae  íMehSám.  465). 
Caplstianas  el  temettetek  a  cseribaratok  calastromában  (Pethil: 
Krón.   liX)i. 

csuklyás-barát :  cucullatus  Nom'.  255.  A  gardjánor  a 
i-.suklyi'is  bai-átoknac  elei  (Com:Jan.  127). 

ember-barát:  [amicus  hominibus;  measdienfreiujdl.  Emljor 
lj;u-atynak  sokasv-t  el  változtatta  vala  (ÉrdyC.  510). 

fatalpú-barát :  [FraiidseanusJ.  Kuilolpluis  .-iz  niezitláb  járó 
v;igy  tatalpii  baratoc  kalastroniában  .nkart  temetkezni  (MA: 
Scult.  4591. 

fehér-barát:  [Uominicanus].  Igen  filek  az  feír  bar.ittwl 
(LevT.  I.52i.  Szent  Marton  feier  baráti  (Gyarm:Fel.  49). 

fekete-barát:  monachiis  nigri  ordinLs  Kr.  Vadnak  .szent 
Antal  l'eketi  baráti,  Lsmet  .szent  Domonkas  feketi  baráti  (Gyarm : 

Fel.   191. 

fele-barát :  [proximus ;  der  niichstej.  A  maradyk  hasonlatos 
ehoz  zere,s.sed  te  fele  baratodath  mykeppen  t«nuen  magadath 
iWinklC  311).  Nagi  a  zeretet  fele  barattiahoz  (DebrC.  63).  Meg 
agyad  wt  ystennek  bőczwletőt  feled  baratydnak  igaz  zeretetótli 
(ÉrsC,  62).  Zerezyed  magadat  feleyd  baratydnak  nyaj.xssagat 
el  Lnwoztatnod  (167).  Ha  valaki  felebaratyara  sziuidokozic,  es  ál- 
noksággal meg  ólendi  ótet  (Helt:Bibl.  I.  Mm2).  Izetlenkedic 
mind  magaual,  mind  feleb.irattyaual  (Born:Evang.  III.317). 
Miben  kell  megmutatnunk  felebarátmukhoz  az  irgalmasságot 
(Tel:Evang.  11.484).  Nyaka.szakadását  kivámiyác  felebaráttyok- 
nac  (Zvou:Post.  11.160). 

M.    NYELVTÖRT.    SZIJTÁK. 


felebarátság :  |aninnis  humánus :  monsclienfrenndlichkeit). 
Nem  kell  atyatisjigot  es  barát.s;ig(}t  nézni  a  folo  bm'át.si'igban 
(P!izm:Préd.  918). 

fólenólö-barát :  eremita  ((nnsiedlerj.  A  remetéé  és  félen 
élő  baratoc  a  kietleneket  l.Mkj:'ic  iC'omt.Ian.   128). 

franciskánus-barát :  I  Fr;mci.s&')mis|.  Ezeket  követik  az 
Franciscanus  barátok  az  magctk  habitusok)):ui  (K;ulv;  (J.sal. 
III.380). 

katona-barát:  [conuniles;  ki'ieKsk.'Uiierad|.  liailius-is  a  liel- 
lárminus  katona-baráttya  (Czegl :  Japh.  87 1.  Szablyával  íivezett 
katona-barátim!  (Thaly:  Adal.  1.89). 

kenyeres-barát:  (contubemalis ;  kameradl.  Adj  hitelt  hát 
ez  11  keuyeresbaráttyánac  (Czegl; Japh.   ini. 

keresztes-barát :  trinitarius  Sí.  VenSceben  hozak  es  heli- 
hoztetek  ah  kereztős  barátoknak  kala.stromaban  (DebrC.  13). 

kolduló-barát :  [ex  ordine  mendicju)tium ;  bettehnfineh]. 
Kolduló  renden  való  baratoc  (MA: Tan.  1131).  Ricliardus  az 
kolduló  barátok  ellen  egy  könyvet  h't  (Alv:Itin.  114).  Kolduló 
bai-atokat  .sohul  sem  rendeltek  (Czegl:  MM.  248). 

köteles-barát:  necassarius  PPBI. 

leány-barát :  [amica ;  freundiii].  Hog  leJui  baratinac  naya.s- 
koda.saual  zeplót  ne  vonna,  inceikfldec  ez  világot  elfutnya 
(TelC.  1).  Hadd  .sirjac  az  én  szüzességemen  az  én  leánybará- 
timmal egybe  (MA:  Bibi.  1.229).  A  leány  azt  megtudván  egy 
jó  leilny  barátjával  iiszve  baszéll  (Mik:TörL.  215). 

magánólö-barát :  anachoreta  [einsiedler].  A  remeték  és 
magán  (félen)  élő  barátok  a  pusztácat  lakják :  eremitae  .seu 
anaehoretae  desertnm  inhabitant  (Com:Jan.   128). 

minorita-barát :  [ex  ordine  fratrum  minorum].  A  minorita 
barátoknak  kla.sti-oniokat  építtetet  (Tarn:Szents.  17). 

néma-barát:  CamalduleasLs  Kr.  Ezer  noczwan  neepy  ez- 
tendöben  tamada  az  neema  barátoknak  zerzetek  Kartli\v.syaban 
(ÉrdyC.  242).  Az  Leuéldó  kala.stromot  Ls  ő  épűteté  á  néma 
barátoknak  (Helt:  Krón.  67). 

remete-barát:  anacborete.s  Major: Szót.  [eiasiedlerj.  La- 
yos  király  épülete  nagy  kala-stromot  Nozthreba  á  remete  bai'á- 
toknac  (Helt:  Krón.  67.  196).  Mareotides  tai-tom;inyában  lévó 
remete-barátoknak  elóttókjárnja,  Lstván,  rettenetes  nyavalyában 
p.sett.  volt  (Hall:Paizs.  471). 

szürke-barát:  Francisc^anns  Kr.  A  .szürkebarátok  .szerze- 
tinek  fundáh'ija  .Sz.  Ferencz,  soha  nem  kivánt  tisztet  (Hall: 
Paizs.  348). 

vándor-barát :  (ex  ordine  mendicantium ;  bettelmöuch|.  A 
vándor-barátoc  nem  egyebek,  hanem  Srdóg  rabjaj  (Czegl:  Japh. 
14U). 

vendég-barát :  [hospes ;  gastíreund].  Zsidmond  király  nagy 
hadával  országában  lámada,  .sok  vendég  barátja  mellé  támada 
(RMK.  m.339). 

verés-barát :  [templariusj.  Nem  tudom,  hogy  a  magyarok 
mért  nevezik  (a  templáiistákat)  veres  barátoknak  (Mik :  TörL. 
195). 

Baráti :  [mona.sticus ;  niönchisch].  A  pápához  való  enge- 
delmes.séget  és  a  baráti  szerzetet  nem  javallott/ik  (Pázni:  Kai. 
1084).  Az  baráti  eletnec  meg  fórtoztete.setis  zíumyac  (Zvon: 
Osiand.  187).  Az  apostolok  idejében  nyomdoka  sem  volt  a 
baráti  rendnek  (Czegl:  MM.  248). 

Barátkoz-ik :  amicitiam  contraho  MA.  [sich  befreundenj. 
Szent  emberekkel  barátkozzunk  (Pázm :  Préd.  954).  Az  8  fele- 
sége fölöttébb  egyebeckel  ne  barátkozzéc  (Prág:Serk.  443). 

12 


179 


E(:vhk-bakA'1'K()'/.ik--iíakA'IsA(; 


BAKÁ'nsAGOS-IÍÁRD 


180 


IKíiümoiidAHok).  A  ki  l> .lomlukkal  Iwrátkcw.ik,  Ijoloiuldá  léffien: 
miiicii!!  stulturiim  .siiiiilis  oflicietur  (IViziii:  l'réd.  í)m). 

égybe-barátkozik :  c«  Önkősztec  og)be  barátkosuuiac : 
faeti  suiit  aiiik-i  (H«lt:UT.  Yl;.  Törökkel  titkon  esjbe  leiratko- 
zik ^Petlií:KróiL  II.  m-\). 

hozzá-barátkozik :  jinigor,  soi-ior  MK  (siili  verbiiiilenj. 
A  gouoHz  iiuliüatok  é«  vHgjúdáMok  liir/yj'i  barátkoziuik  -.a.  áti- 
rathoz (Fal ;  NE.  78 1. 

meg-barátkozik :  amicitiam  coiitralio  MA.  [.sidi  befroun- 
deiij.  Meubarátkuztatoiii:  amico  C.  liarátkozail  iiípj;  az  t« 
elleiwOKOdilöl  liamar  (li<jn(:  Préd.  IM).  MeKbarátkozál  Ahiizia- 
ual  (K;ir:K  I.syii  Ha  .seiimii  \MA  az  ett'éli^  bölcs(wéiíi<t  .--/.oi- 
gai  eni;edeliii&s.séKrB  iiom  birbatod,  lnKalább  Ijarátkuzzjil  iih'k 
véle  (FahUE.  372j.  Hogy  ártlias.son,  sukkal  barátkozik  im'x 
ellened  |l''al:.SzE.  .'iló). 

összve-barátkozik :  iiieo  aniii'itijini,  laniiliaritatciii  Kr. 
[.sicli  berreuiideii).  A  lélek  az  Lsteiiiiel  ösmi'  barátkozik:  .-uiinia 
deo  iouiiui)?itiir  iBirü:Mic'iie.  :iOö.  Kr.i. 

Barátkozás:  |foiiversatio ;  freuiulsdiat'tj.  I la  jobbulni  nuni 
akaniak,  távuztaisiik  b,Hrátkoz;i.sokat  <l':'iziii:  Préd.  SHl).  .S'niiiii- 
tSl  úgy  nem  kell  t;u't;uii,  mint  a  fe.slBtt  é.s  erkölcstelen  embe- 
rek barátküZiUtiitól  (íi.")l.  IVizin : KT.  'M).  Nincs  is  .scinini  bija  ;i 
vig  mulatjlsnak,  és  a  kőzött  levő  luigy  barátkoziisnak  ((.ijiingy: 
Cliar.  111). 

Barátocska :  amit-iilus  C.  (freundchen). 

Barácos :  ainiciis,  .socius,  lániiliaris  Kr.  [freuiul].  Lőnek  a 
naixin  lleroiles  es  l'ilatu.s  baratosoi:  uM'ini'li^^'-  "'0-  '''■'<  "  ""1>- 
tol  fogva  liercjileo  e.s  pylatos  barátosok  lőnek  őziie  (NádC.  Ü24). 
Idegenek  en  nekem  baratcsok  lőttek :  uiilii  alienigeiuie  amici 
lacti  sünt  (.IJöbrC.  19.")).  Keet  bju'ato.sokrol  ees  az  ineduerewl 
(Pesti:  Fab.  47).  Igazság  .szerető,  barátos,  ió  .szerem'zés  (CLs.  F:t). 
Ceterum  az  l'rain-/jij'  kyral  kewetliy  cliazarr.il  vagyon  kywei  Jiui 
Maria  telette  igjii  baratos  iLevT.  I.5;i).  .Szerelmes  baratusoi-  voltai' 
egymáshoz  (Uurn:  Pré<l.  17).  Az  »y  barato.sok  kőzött  titkon  való 
tettete.s.sogec  indninai-  (Küalg.  1582.  Fij).  Az  egymis  .szerető 
attyafiakat  szoktvc  bjiratosoHnae  neiiezni  (Mon:Aixil.  2(U);.  Kőz 
egymással,  a  miek  vagyon  a  barátosuknak  (IVizm :  Préd.  110). 
Uetlilen  és  Mikest  Kelemen  rettenetes  barátosok  voltak  (UethI: 
Élet  430).  Uicsiretes  kedvezni  az  atyaliakiuik,  é."!  jó  harátasok- 
nak  (lllyrPréd.  1.07.  II.34H). 

Barátság :  I)  aniicitia,  familiarita-s,  neees-situdo  C.  (froniid- 
schaítj.  Kenyeros-társjisiig,  kíiteles-barát.sjig :  contnbernii  ■*iiecea- 
.sitnUü ;  vagyon, barátságom  véle:  interi'otlit  inibi  ciim  eo  *aini- 
dtia ;  valakinek  bju'átsigába  magát  bé-szinleni : '  *iiLsiiiiiiu'e  se 
ad  amicitiam  ;iruiijiLs ;  jó  emberekkel  tartotta  barátsjigát :  ad- 
jimxit  ad  *necas.situdiiiem  .siiam  buno.s  viros  PPUI  Hamis  iigal- 
niaK<aggal  reniőlteténee  meg  e  férlivnac  régi  bjiraLsjigaifirt : 
propter  antiquam  viri  ami('iti;un  iliéisiC.  ÍU).  Az  pLspeknek 
senki  se  pénzen  se  bai'atsjigert  valamit  ne  ágion  (\'irgC.  Ui). 
linracsagiiak  jegére  iheh  kyr.d  meg  ayfuidek<«ta  liela  kyralt 
tMargIj.  -lí.  Joizlésii  feleji'ttel  k«.szönte  meg  bariit.s.'tgát  (Nyr. 
Xll.  415).  i\ziSidok  le. szőreik  magokat  az  Kereztieneknek  barat- 
KagokUi,  hog  aiuuik  szyne  alat  .sokjikat  meg  vz.'dli;LSií;Ln;ik  ben- 
nek  (KalUiirtfa.  15»:j.  Ciiij).  Az  barátságot  felben  ne  szíikazd 
(Uettd :  Adag.  171).  Meré>-zled  el  árulni  m&steredet  oly  nagy 
wtibéli  bíirátsíignak  jelévelV  (llly : Préd.  1.7).  2)  (.st'itu.s  niona- 
chaÜN;  mönchtumj.  Egi  leatiiuüi  hizölkUdeseuel  akaiak  a  barad- 
sagrol  el  toriteni  (UobrC.  205).  Kelt  kodeog  az  baratsagbim 
nyegwen  ketli  eztendeeg  (ÉrdyC.  504).  Azon  morogiuic,  hoé 
isten  vé.szi  io  neuen  Ixiitőket,  sz<ilo.sinaiukat,  ;tz  apacczaKsjigot 
biiratsagut  (Mel:Préd.  172).  Az  barátoc  Jiz  5  uilastromi  barát- 
síigokat,  Ixiráttji  léteket  huiíuhIíl'  keresztségnei'  neveztél'  (MA: 
Seult.  218).  A  barátsj'ig  az  a|xistiiliik  után  kezdetett  (CVegl: 
MM.  248). 


(Közmondások |.  Fazék  mellé  .szitil  barátság:  ollafl  amieitiae 
(Decsi :  Adag.  32).  Fiukít-s  barátaiig :  leoniiui  .sucielas  (54). 

Barátságos :  oificiosus,  obseqniosus,  famüiarifi,  amicabilui 
MA.  (treimdscliaftlicli,  fremidlidi,  herzlieli).  Jó  barát-tágoH  út : 
iter  *interseptmn  PPbl.  Invnk  k\Taly  kegyelmet  es  barátságos 
zerelinet  (ÉnsC.  4.50).  G.'izdag  emberec  kőzűt  keduex  és  IjarátsiigcjK 
lé.szen  íCk  M).  Az  liiw  barátságosnac  ninc-zen  lu-ra  i  K;ir :  Bibi. 
1.653.  fi7;ii.  Hiirátságo.sokká,  jó  barátokká  lőttek  iMA:St'ult.  41(51. 
Hát  a  knlőmb-kiilőmbféle  szerzetes  barátok  mint  Ivirátságosok 
egymássiil?  (Pós:Igaz.s.  1.518).  A  tbiztvLselések  ad;ls;il>.'in  arra 
kell  vigyázni,  hogy  a  rokonok  é.s  baiátságosok  ne  legyenek  kevésbé 
mélti'.k  (Illy:Pré<l.  I.IÍS). 

Barátságtalanság :  inimicitia  PPBI.  [feindschaftj. 

BARÁZDA  (borazda  CorpGranim.  322.  barouia  ACsere: 
Ene.  2()8.  219):  sulcits,  striae  C.  (fiirehe).  liar;izda,  az  melyen 
;iz  tsepegés  viz  kifoly:  deliquiae;  banízila  aiuigy  két  barázda 
kőzőt  valo  mu.sá.s:  lira  C  Es  nemz  az  momial  keserő  Íteletet 
a  mezőknél-  barázdáin  (BécsiC.  194i.  Es  zeg  őmaganae  b;iraz- 
dakat  (195).  Hozzám  ki  íiutottac  az  ű  Imrazibiiokot  (Szék:Xsolt 
138).  A  szegényéé  barazdaiim  soe  eledel  vagyon  (.SalMark.  Dli. 
Ne  vess  az  hamL-is.'ignai-  ban'izdáiljan  (Ki'ir:Hibl.  1.^.53 1.  I^ill:i- 
gát  bé-boroiKÍllya  a  barjizdákon  és  fordulásokon:  jHjr  Uras  et 
ver.sura.s  (C<im:J;m.  73).  A  fekete  főid,  melyben  a  barázda 
feneke  kövér,  igen  jó  a  veteményeknek  (ACsere:Enc'.  2('i8i. 

[>Szülások|.  Hogy  az  ördög  szántson  barázdát  a  b:itán 
(Kónyi:HHom.  164). 

által-barázda :  porci  [aekerbeetj.  Az  által  bari'izila  kere«z- 
tí'il  lészen:  iKiri-Ji  lit  tnULSversiin  (Com:J:m.  73). 

vizi-barázda :  hyilraules  PPBI. 

Barázdál,  barázdol :  siilco  C.  imporeo,  strio  MA.  [furehen). 
liará'ídáló:  snli-ator,  imiifjri'itor  C.  R;iv;itoIom,  b;u'ázd:ilom,  völ- 
gyeiéin: .strio  PPlil.  Ha  valamely  vr  Invatallya-kiviil  .-iz  hitet 
akarja  bar.izdálni,  azt  mundgynk  néki  iP;'izm:Kil.  I.'iöi.  Hina- 
tallia  kinril  iiz  hitet  akaria  bar.izdalny  tZvon :  P;'izmP.  2^4 1. 
Bíiriizdollyáé  .'iz  főidet  as  ronttyaé  az  ó  loldénei'  régit  iMA: 
llibl.  U.24).  Az  .-miyék  hal  egyeih'il  boruzdoUya  a  tengert 
(ACsere:  Enc  219i.  Kántziikkal  barázdiillyák  homlokotok  a  koroN 
üdík  (SzI):MVii'.  47Si. 

Barázdálás  :  faitus  sukandi ;  das  fnrchenj.  A  .sziuitás  köz 
bin  vagy  luu-jízdálás  közben  inluibb  az  eke  azanát  t;irtja : 
inter  arandum  vei  lirandum  tenet  stivani  (CouirJan.  73). 

Barázdás :  striatns  C.  [gefnrcht].  B.'u-;izda.s  ravatolat  az 
oszloiKin:  stria,  striatura  MA.  Az  ő  ala  wala  kőzebben  »a1:i- 
minere  barazilas  (TihC.  106).  A  na^  konerség  niit  vgian  ba- 
rázdiLs,  somőrgős  a  uag  hus  a  czombyan  íMel:  Jilb.  .'19 1.  .Szeme- 
tei- már  bé  ap.adot,  orizátoe  csi'pórődőt  baniziUs  (l'nig:Serk. 
S15|.  ll'iniziL'ls  poh;irai'ska  (Ridv:Csal.  11.170). 

B ARB ARIZÁIj  :  [barbarizo ;  fehterliaft  spreeheiij.  BarUi- 
riziil  ;i  licpiiik  mert  idegen  nyelven  .szól  (0!egI:Uág.  n.2rii. 

BARBÁROS :  ll)arb.irus).  Isr.ielnee  kymenetiben  barba- 
rosoknac  nei)e  kőzzől  (TelC.  184).  Barbarns  népec  (Ilelt; 
Krón.  31. 

Barbárusság :  [barbaries;  bíirbareij.  A  mi  időnkbéli  eret 
nekeknek  mely  nagy  b.'irl).'u-uss.Hga.  kőninek  vammk  in'ailliy 
Préd.  1.600). 

BARCAQ,  BARCOG:  Uirrio Szik.'ffiii  177.  ^L\.  (silireienj. 
Az  elefánt    bartzjii;,   korrogat :   eleph.'is   luu-rit    iCom:.laiL  45i. 

(Vö  HARCOG). 

Barcagás :  Uu'ritus  MA.  Pl'B.  Bfii-tzogjlss.nl  keresi  a  vizet 
a  .sziuvíLs  (.\Usere:  Eiif.  2tX'>). 

BÁRD  :  a.s»-i!\  XL\.  |beil).  Vtet  feizevel  iw  kinlval  le  eilek 
(DöbrC.   l:'.7.  KeszthC.  185).  Egy  nimetaz  eniliert  karddal  ált:il 


ISI 


.sziniAbAkií-hAkka 


liAKKAs-|{AIÜs'Á^^ 


182 


véré  iMiniIii')k.  in.49>.  Bár  fel  bilstDlIvátuk  is  olmétcKiiek  bi'ird- 
gimial  (R'il :  Cslsk.32'2>.  A  pajwk  az  áldozatot  késeUvol,  bárdok- 
val  meg  iiyuzsmk  iGKat:  Válts.  11.717).  l-'ogokiiak  bárdgyával 
d;iraboll.vák  iPós:Ii;azs.  499). 

szinlö-bárd:  a-sc-ia  C.  PPBI.  SziulS  bárdal,  gyaluval  gyalullya: 
ascia  asciat  iCom:Jan.  103).  Az  ats  szinlS  bárdal  bárdol  (Com: 
Vest  5fi). 

Bárdol:  1)  aseio  C.  PPBI.  [zimmern].  Egyenesen  bárdolt 
mimka:  *anuissitata  opera  PPBI.  Niolc-z  holnapigh  mind  ezen 
bardolanak  (C-omaC.  59).  Egy  igen  nagy  fa  lovat  faragának, 
nyoli-z  holnapig  mind  ezen  bárdolának  iHmiy;  Trója.  39).  Az 
ats  szinliS  bárdal  bárdol  iCom:Ve<t.  ,í6).  Láiitzoltattad  sbárdol- 
tattad  Cajn.st  Marcussal  i  Ben :  Ritlim.'''  97).  Orükkétig  faragnak, 
bái-dolnak,  .szinlenek  a  gyermeken  (Fal: NA.  205).  2)  (caedo; 
umbauen).  Nagy  erdő,  bárdolni  es  vadaszii  jo  (\'er:  Verb. 213). 

el-bárdol :  [eircumcido ;  riugs  umschneiden].  Hogy  ennek 
a  Kalaiizti'd  tágas  uzirkolomra  vettetett  fenéknek  szélit,  hosz- 
.szát,  el-bárdolljnik,  rigyázzunk  ez    dolgokra  (Pós:Igaz.s.   1.314). 

föl-bárdol :  [coiiscindo,  proseco ;  zerschneiden,  zerbackenj. 
Vagdalják  .s  azt  mondják:  nem  kái-  vágni,  felbárdolni  minden 
tagjait  (Thaly:Adal.  I.lb). 

meg-bárdol :  esastío,  dolabro  PPBI.  [behauenj.  Az  álts  fát 
farag,  és  tzéniaual  méri,  es  vörös  ki-etáual  iedzi  es  meg  bár- 
dolya  (Helt:Bibl.  IV.74). 

Bárdolatlan :  indolatus,  impolitns,  incultiis  Kr.  [migehobelt, 
robj.  Máttyá.s  király  láttja  vala,  hogy  a  magyaroc  bái-dolattlaii 
parasztoc  vólnánac  (Helt :  KróiL  Elób.  1).  Ebben  is  meg  ne 
akadgyon  hebe  bm-gya  elméd  bái'dolatlau  tengelye  (Matkó: 
BCsák.  364).  Vak  és  bárdolatlan  nép  illly:  Préd.  1.63).  A  szarka 
az  igéket  tsak  bárdolatlan  hanggal  tudja  kimondani  (Misk: 
VKert.  423).  Az  éretlen  bárdolatlan  elméjű  kapiliiják  miatt  meg- 
gátolódom  i,MonOkra.  XXin.474).  lm  a  bárdolatUm  német  nyelv 
mire  ment,  hogy  Gotsched  Leiptzigbíl  Bécsben  bé  tekintett 
(Orc;:y:  KöltH.  64 1. 

Bárdos:  1)  liiectine  iastructus;  mit  einem  bai-te,  kamme 
versében).  Nagy  bárdos  .szekerczeuel  vőttee  vala  feiSket  (Mel : 
SzJáiL  491).  2)  [caedendo  aptus;  zum  umliauen  geeignetj.  Nagy 
bárdos  es  makkos  erd5,  bárdolni  es  vadaszni  jo ;  sylva  major, 
pata  dolabrosa  et  glandifera  seu  sub  dolabro  et  venatione 
existens  (Ver:  Verb.  213.  199).  S)  dolabrosus,  asciatus  MA. 
gezimmert  PPB. 

BÁEDUMENTUM :  [argumentum  falsum,  vitiosum ;  fehl- 
schluss].  Eggyiiéhány  vétek  vagyon  ebben  a  ti  bái-dumentu- 
motokban  (BahCsLsk.  12).  Újomian  goudoltt  s  tsiuált  bárdu- 
mentimiokkal  lövöldöz  (SzD:MVir.  303). 

BARILLA  :  [ferculum,  sandapila ;  bahre  V],  Száz  barillától 
75  den.  (\'ectTrans.  19). 

BAEJAM :  [festiun  Turciouni].  Hogy  az  barjám  ajándékát 
kai-ác.sonra  tV.Ivitték  költőitek  1  ft  (MonTlIE.  Ll9).  Az  vezér 
pasa  tihájának  az  barjam  ajándékát,  hogy  bekiildöttük  Szol- 
nakká,  az  akkori  költség  volt  12  d.  (28). 

1.  BARKA:  [pálma ;  palmzvveig].  A  sátoros  iimepen  a  zsi- 
dók fiiz  barkákat  és  pálmákat  hordoztak  (Pázni:  Préd.  471). 
Virág- vasárnap  barkát  szentelünk  (485).  [Vö.  BERKEJ. 

2.  BARKA :  [cincimius,  cirrus ;  haarlocke).  Nem  vigyáz 
.sok  farkú  göndör  bm-kájokra,  vállon  fiiggS  széles  habf>s  galan- 
dokra  (Orczy:  KölfcSz  44).  Nem  férhettem  közel  egyébb  .szép- 
ségéhezz, gondor  bárkájáhozz,  .sem  lentse  .szeméhezz  (lK2i. 

BARKA  :  1)  arca  MA.  [ai-che],  Tai'tozzatok  evvtett  gyczeniy 
Nouenak  bai'kayaban  ty  magtoknak  megtartásáért  (EhrC. 
140).   Az   galamb  meg   teere  az  barkának  ablakara   iConiC. 


23(i).  Lattyac  vala  a  barkanac  clmerSleset  (TelC  94).  llr  bár- 
káját elrtttök  viselek  (KMK.  IU.225).  Igen  kasziti  a  liayos  az 
b:irkat  (Bes:  HÉnek.  A4l.  Noha  az  barka  tctoua  labb  vala, 
de  .semmit  az  vizec  nem  árthatnac  vala  (Sztár:  Vizöz.  A 3).  2) 
ichtliyütrophium  C.  MA.  Hal  tartó  bárka :  natabula  C.  piscina 
PPBI. 

Bárkás:  [nauta;  .schitfer].  Bargasokath :  nautas  (NémGl. 
375).  Az  barkiuisok  halwan  zent  Anthaluak  neweet  mondanak 
(ÉrdyC.  314b.  CsomaC.  70). 

Bárkáz  (báriász  Prág:  Serk.  210.):  [navigo;  schi6feu].  Az 
folyó  vizeken  barkászo  hakász  nem  csak  egy  étek  nemével 
tűzi  meg  a  horgot  (Prág;  Serk.  210i.  Magam  is  az  hadakkal 
arra  indúltíim,  gondolván,  vakuni  dish-actiót  keresS  delesament 
lesz,  de  csak  bárkászó  németek  valának  vagy  20  lóval,  s  két 
hajó  gyalog  az  révet  örzötte  addig  imien  (RákF:  Lev.  rV.482). 
Dolog,  ha  még  nintsen  itt  helybenn,  mert  tsak  tegnap  bárká- 
Z(]tt  ide  (Fal:  TÉ.  730 1. 

BARKÁCS :  (?]  Az  fejedelem  nyughatatlan  élete,  vadász, 
barkácsenibereket  szereti  puskási  állápotja  (Szál:  Krón.  224). 

BARKÓ :  [?)  Barkó  engem  ugy  segillyen,  félek  vala  hogy 
méreg  vagyon  az  pohárban   (Füsüs:  Kir.  tüköré  VL219.    MF.)- 

BARKÓCA  (burcolrha  Nyr.  VII.317);  sorbum  torminale 
MA.  speyerliug  PP.  arlesbeer  AdámL  [elsebeerej.  Usque  ad  ar- 
boreni  burcolcha  sub  qna  eít  méta  1257  (Nyr.  VIL317).  S<5rbus 
terminális,  plerisqne  Pamioniae  siluLs  famiharis  e.st;  viigari 
barkoczafa  vocant,  germani  adlasber  (Clus.  8).  Monyaro  bar- 
kocza:  coryli  iulus  .siue  flos  (Beythe:Nom.  4).  Barkocza-fát 
nem  igen  ültetik  a  kertekben,  hanem  a  magas  hegyekben  a 
Bik-fák  kozőtt  terem  (Upp:PKert  111.195).  Kíikény,  b;u-kócza, 
sóska  (PP;  PaxC.  93). 

BARIjAJíG(6aKa?i;/ CsomaC.  7.  Czegl:  Japh.  121.);  antrum, 
lustnnn,  latebra,  caverna,  cavea,  specus,  sj^elunea,  spelaeum, 
timib;i  C.  latibulum  MA.  (höhle,  gi-otte].  Töltetek  azt  toluaioc- 
nac  bai-laugaia  (MnnchC.  52).  Nemevneraev  vitéz  el  futa  es  el 
lappana  egy  barlangba  (PéldK.  9).  K6  hasadéknak  barlangjába 
mene  (DebrC.  113).  Az  bai-langnak  négy  zegelethy  mennyei 
fenessegel  be  telyesettek  (TelC.  304).  Farkas  lappag  az  bar- 
langban (Mon;  Ápol.  418).  Czataszo  barlangya  János  vaydanak 
(Görcs:  Máty.  23).  Nem  váras  ez,  hanem  latrok  barlangia 
(Decsi:  Adag.  131.  MA:  Tan.  1293.  1135).  A  vizet,  az  hol  magát 
le-szíja,  a  fiSldben  elnyelS  toroklatnak  avagy  mély  barlangnak 
mondgyák  ((2om:Jan.  13.  15).  Nem  gondolnám  szüksége.snek, 
hogy   remete-barlangokat    keres.sünk  magunknak   (Fal:  N'E.  8). 

[Közmondások].  Bagoly  biró  ballanghjában  (Czegl:  Japh.  121). 

Barlangbeli :  cavaticus  C. 

Barlangocska :  cavernula  C. 

Barlangos :  1)  latebrosus,  cavemosus  C.  [höhlenreich].  Bar- 
langos pusztáit  csúszó  mászó  állatokkal  bétíiltvén  gazdagétotta 
(Csv'izi ;  Tromb.  40).  2)  [secretus ;  gebéim].  Nem  látliattam  bar- 
langos tsúuiyát  az  átkozott  szívnek  (SzD:MVir.  430). 

BARNA :  fiiscus,  hammonium,  leucophaeus,  ravidus  C. 
baeticiLS,  .subniger,  hisjxuius  color  PP.  [braunj.  Az  en  eczemnek 
hagiok  ket  boryus  tehent,  az  eggiket  az  kurtíit,  az  masikat  az 
barnát  (RMNy.  n.302).  Az  Apis  gesztenye  .szim'i  bania  bika 
vala  (Prág :  Serk.  248).  (A  szem)  igen  fejéniec  tartya  az  mi 
czak  homályo.s,san  fejéris  és  ha  czac  bai-na  szabásúis  (MA : 
Tan.  3l.  A  fekete,  ő  alatta  ezek  a  grádics!  vaimac :  .sötét,  zöld, 
homályos,  barna  (Oim :  Jan.  63).  Láng  szinnel  elegj'&s  bania 
ábrázattya  (Gyöngy:  Cup.  3).  Felkőté  a  kju'dját  mindjárt  oldalára 
s  felfordúla  szépen  jó  bm'ua  lovára  (Tlialy:  Adal.  11.148).  Buke- 
fál  bai-náján  repül,  ha  a  konczosztásra  kerül  (191). 

Barnás:  inftiscus  PPBI.  [bramilich]. 

12* 


183 


BAliNÍT-liAKOMHEl.I 


BAKMOCíjKA— 1.  HASA 


164 


Barnít:  iiifiisco  iL\.  I'l'B.  Ibrauii  maiheii). 

BAKÓ  :  Ibaro].  Prelatitsíik  ecs  biuurok  (Ver:  Verb.  56).  Bari5 
IJízy  Chillíuiy  Gyöngy  (Moln:  Ut  2). 

Báróság :  [baroimtus].  Akar  niiiit  kerkedgycU  eloivol,  nagy 
baros;i(;aiiak  birevel,  nevevei  íPetki:  VirtuK.  lii). 

BAKOM  {iiMTMok  (?)  KuksC.  193.  maroménak  i;51):  1) 
pecus,  juuiontuni  C.  [vieli).  Azt  zereic  liop  fíbarmokat  mégfilléc 
es  a/xic  vérét  ipiemeg  (BfciiC.  31).  Nem  wuik  barmot,  do  inoeg 
embert  e.s  meg  inar  vala  (VirgC.  53).  Isten  valazta  hi>gi  a  bar- 
moknak iKiztiir.s.iKabol  lenne  feiedelem  (DebrC.  85).  Ada  kw&s 
esnek  w  inarniokatli  (KnksC.  193).  Teremtez  ssenatli  apró 
maromknak  (251).  A  kSziiépet  feddi,  miért  liogy  barmoknac 
nem  a  iauat  vittéc  áldozatra  (lielt:  Bibi.  Ibi.  Az  íl  régi  rósz 
szokásit,  barom  türvénj-it  el  változtatta  (Pázm;  Kai.  ti8).  A  ba- 
romnál is  barombb  (Ker:  Préd.  HU).  A  barmoc  elíittíc  járojá- 
nac  iteltéc  (Tyuk:Józ.<i  112).  '£)  [ingeas,  rudis;  ungeheuer, 
grob).  Hozót  iiala  soc  rezet  o«  abból  mindiárt  nagy  barom 
álgyiikat  öntete  (Helt:Krón.  I<i5).  A  bor  c-.sLsz;irok  torokgyéké- 
nek  orvoslására  nagy  barom  üveg  borokat  akii.sztott;ik  (Pázm  t 
Kai.  134).  A  fővezér  a  n;igy  Ijarom  tálx)rral  megszállviui  Béi'S 
krtriil  (Cserei:  Htt  13").  Az  illyen  nem  emlier,  lumem  Iwrom 
ember  (Ijuid:  Uj.Segits.  11.108).  Mely  barom  szi'i  Compegiiis 
gárdinálé  voU  az  augnst^ii  orsziiggyfilé.sben  (Toln:  \'iga.szt.  231). 

áldozat-barom:  (vietima;  opfertierj.  Öllyéc  meg  az  áldo- 
zatnac  barmát,  mert  szentséges  az  (MA:  Bibi.  1.93). 

apró-barom :  (iwcndas  minore-s ;  kleines  vieli|.  Apró  lar- 
moknac  z.inia ;  numerus  in  [lecoribus  (BécsiC.  13).  Az  apró 
barmoknac  i'orday  reiottjuiac  (201).  Se  emberek  se  Skrek  se 
apró  barmok  ne  kostollyanak  (ÉrsC.  539a).  Ha  valaki  apró 
baromból  akar  áldozni  (Kár:  Bibi.  L89).  Apró-barom  az  ketske : 
cyiirius  Ikw  (Dec-.><i:  Adag.  80). 

disznó-barom :  |sus ;  scbHein|.  Zent  Kr.sel)otli  zorwla  bo 
eegy  disznó  b;irüm  aklabiui  (ÉrdyC.  611).  Jare  íirra  az  í 
erdeien  walo  makra  widekieknek  es  szomzed  falvvknak  dyzno 
biu-mok  (RMNy.  IL288). 

eke-barom :  [ jumentnm ;  zugvioli|.  Myudnyayan  somogjak 
sem  theliethnek  liatb  eke  baromnál  thewbetli,  es  zegenek  mynd 
zellel  laknak  c.x  ljwdo.>iimk  (IjCvT.  L2(i2).  Báthory  /.sigmondnak 
liárum  eke  barmot  hagyok  (Gér:  KárCs.  368.  417). 

gulya-barom :  (armontum ;  ziiditvieli).  40  számú  gulya- 
barmát elvitték  (TörtT.  VIMlV). 

iga-barom:  Ijumentum;  zugvieh|.  Egy  iga  barom :  *jugiim 
Iwum  PPBI.  A  niiurie  monda :  őt  iga  barmot  vőttem  (MiinchC. 
1 15).  Annak  nlaiuia  sok  iga  Barmokat  fogjuuik  ceiai.1,  do  meg 
sem  indula  (l)ebrC.  29). 

juh-barom :  [ovis ;  lamni].  Igon  adgyác  enni  a  disznó  és 
juh  liaroniiKU'  a  d5g  ellen  (Mel:Herb.  157). 

lábas-barom:  (iiefiis;  vieli|.  Pu.szt;tinkb;ui  keutw  lábas 
barmaink  (l|osv:NS.  28i.  Nyauallya  kiiuptkőzic  roi'i  néminemű 
lál«>s  baiMmtiíl,  anaiiy  csúszó  nuiszo  féregtől  (Cis.  J4).  Szaruas 
é.s  lábas  barmok  iMih:ÖrökÉ.  103). 

teherhordó-barom:  voterinus  C.  [lasttier]. 

ünö-barom:  (vitula;  kuhkalbl.  Ökrök,  iinfi  Wmok,  ménes 
koc.-ailák  kivite.H.senek  (Erd'I'örtAd.  11.373). 

vágó-barom :  (pecudes ;  .scbachtvieh).  160  vágtl  bíirom 
(Monlrók.  VI1L421).  (Vettem i  vágó  bjirmokat  20  drl)ot  (Kíidv: 
Csal.  111.28). 

vonó-barom  :  (jiimeutum  ;  zngvieb].  Aggyon  walamy  ket 
őkrótiw  mert  nynchoii  \vony<i  bininom  iLievT.  1.138). 

Barombeli  :  |i>ecuarius ;  \ieli-|.  Mynektvnk  sok  bjirombely 
yozíighwnk  vagyon  (JordC.  184).  Barombeli  dőg  (Di<>í9i:  Préd. 
151). 


Barmocska:  Ipeciis  parvurn].  Atyamtia  b;iriiKK-/ka  mire 
iwtel  ide  iN'irgC.  42>.  O  atyamtia  iesus  cristusiiak  Uimux'z- 
kaya  (43). 

Barmos :  lecorosus  C.  armentosus  MA.  [vieli-).  Bannos  istálló 
(Ború:  Préd.  34).  Barmos  pajta,  auagy  déleo  hely  (Vá»:  CaiiCat 
.500). 

Baromi  :  iieeoreus,  pecorinus,  petuarius,  pecuiniis  MA. 
Ivieblstb).  Bó  barmi  eledeleckel  bőuőlkódnec  (BétsiC.  211'i. 
Baromi  értetlenség  (MA:Tau.  73).  Bíiromi  majorság  (Megy: 
Szöv.  30).  Ifcu-umi  okt/danság  (Cs(iziCseh :  ÍMom.  172i.  Ejnber- 
nek  nem  kell  baromi  módra  megismerni  a  feleségét  (Illy:  Préd 
1.172).  Baromi  csontos  erfi  íFah.Jegyz.  933). 

Baromság :  iiecuina  stiipiditas,  liellubia  stoliditas  MA 
Ibnitalitiitj.  Az  te.sty  fa\tidaii.saghnak  zeegyentelen  barom-saga 
(ÉrdyC.  501).  liiromsagra  aggyak  ew  magokat  (658).  Mit/^ida 
baromság,  másravaló  boszszúból  magimkat  örök  kárhozatra 
vetnünk  (Pjizni:  Préd.  128).  Az  isten  szolgainak  ajtatosságát 
kc|>-mut.itásimk,  halgatá.sát  baromságnak  itíli  (893).  Barom.sig, 
ostobasíig  iToln:  Vigaszt.  95). 

IBarmul] 

el-barmul :  bruteo,  brutcsco  MAI.  brusco  PPBI.  (verviehen, 
,    vertierenj. 

még-barmul :  [brutesco ;  vertliieren].  Kezdeteiioc  megbar- 
j  múlni  és  oktalanulni,  és  az  nyomoréc  Mvány  képeken  czndál- 
j    kőzni  iMA:  Tan.  81). 

BÁRSONY :  ostrum,  iKjrphyra  C.  purpura  MA.  holoseri- 
c(un  l'I*.  |.simmt|.  l-atna:i  Oloforne.st  vlőtte  'i  zekiben  ki  uala 
barsomlxil  iBécsiC  33).  Wtot  Hlt«-zteted  barsomlia  íVirgt".  68). 
Mewete,snok  vtiuma  Ijarsonyal  rub;iz;ik  iWiiiklC.  118).  Hoznak 
vala  aranyat  ezevsievt  pénzt  aranyjLs  barsoiit  (MargU  57 1 
Armiy;us  drága  Iwrsfxiy  papi  evltevzet  ilKímC.  132).  Itirsson, 
gySngyfis  eghaz  ruha  (Mon:  Ápol.  33.5).  .Szederjes  bárs-my:  piir 
púra  vincta  cíuiiilibus  (MA:  Bibi.  L.588).  Öltözzenek  biborUi, 
bársonyba  és  kamukába  (Zrin)i:  Symb.  60). 

[Közmondások].  Majmot  bársonban  illtőztetiii :  saltantis  [ler- 
sonam  in  tóga  inducere  iDec-si:  Adás.  120)  Bársony  melleit 
bársonyriíl  kell  Ítélni  liSzU:  MVir.  255). 

bibor-bársony :  (purjiuraj.  Az  gazdán  ki  minden  nap  bibor- 
bársonyban  jár  (Thaly:  VÉ.  L337). 

gubás-bársony:  [purpura  villo.s;i].  iKjidv:  Csal.  11.144). 

kender-bársony :  IpliLsch.s.-injmt).  Alávaló  bársony,  a  kit 
kender  bársonjuak  .szoktak  biviüa  (Monlrók.  I1L177).  Egy  vég 
kender  bársonytól  30  deii.  iVoctTraits.  10). 

metélt-bársony,     metszett-báursony  :     |ge«'liorener 

sammt|.  (Kadv:  Csal.  IL144).  Megysssiii  metszett  bársony  sEokiiya 

(Monlrók.  XXIV.142). 
Bársonyos:  purpuratus  M.\.  Mons  liíusiinus  (Kézai:  G<v<ia 

2:3.  Endlicher  115).  Álnak  való  előtte  wdwarolwan  mynd  ara- 
I  nyas  bársonyosok  es  aranyas  ewesek  (ÉrdyC  409).  KjTaly 
'    meltosagh  zerent  bársonyos  wylagbossagh  mjnketli  megh  tliyz- 

toytliwmi  (ÉrsC.  119).  Egy  szép  ló  bársonyos  tzapprackal  elől- 
,    talála  egy  .szegény  szjuiu'irt  (Helt:Mes.   117).  Élig  volt  oly  bar- 

sonyixs  ur,   kinek  bazaiiepe  ez  njigy  vesMMlelembAI  reszetlemie 

maradót  volna  (Forró:  C^^rt.  95).  Az  veres  liársou.vtis  lovat  két 

vere-slwli  legény  vezefwe  (Gér:  KárCs.  IV.ööl). 

BARTOS  :  [marginatus ;  kr:wi|^Mn,  gekrümpt).  Eleylie  kezde 
iőni  louoii  egy  ember  szaba.ss<.>.  venví  najjv  agyarú,  h:Lssitot 
.sűvekben,  es  egy  igen  szelles  t:alKm»s  nu>nte  vagyon  rayta  ; 
níigy  a  szőme,  es  azzokr;i  lKutt(Kss»in  alavonta  a  síiueget  tlleltr 
Mes.  448). 

1.  BASA  (hassa  KMNy.  U.5.  MonTME.  L6(.>.  jkijki  1.28. 
jKMiii  LevT.  L221.  MonTME.  1.56.):  (<Uix,  praefecUu  Tun-ittL"). 


1S5 


lin.YOK- I!.\S.\-1!AT.\I,I(1\ 


ÜATKA— ME(i-H.VroUKi)|)IK 


1S6 


Herélt-basa :  euímchiLs  C  Az  Nándor  fejnvarj  zancliokotys 
varia  az  bjuia  tyz  ezer  iiepiicl  (LevT.  I.7I).  A  Vezér  el5tt  liároiti 
ló  farkat  visznek.  Ezt  a  nagy  tetsűletet  tsjik  liáioni  Kasának 
adják  meg  iMik:  TíirL  I081.  Az  |kis,s;i  konjjjel  futdja  az  ki 
volt,  annak  attunk  et,'>i)ár  ariui.vas  kést  (MonTME.  I.5ü).  Must 
adóját  adja  .Smiruai  bassáiiak,  ajíindékot  viszon  Alpr  kalitt'aiiak 
(Orczy:  KHlfH.  23>. 

bulyok-basa :  (i)raefeftiis  a^niiiiis  ;  o >lnnnentulner].  ^^zéna- 
n)vó  bnlyiik  bais-inak  ajándék|>énzt  küldöttem.  Biilyok  K-u^á- 
nak  adtain  12  t.  iMunTME.  I.20S).  Agák  besliákkal,  sok  bnlyi.k- 
l«Ls.<;ikkal  egy  lábig  ve.-jztenek  (Thaly:  Adal.  1.181). 

cser-basa:  lovas  százados  a  törököknél  (RMK.  III.  159) 
Parancs(.)!a  egy  cserhasa  haragval,  minden  hogy  késziilne  nagy 
gorsasságval  iKJIK.  IIl.SOö). 

fö-basa.  Mikor  a  törökök  bútsiit  járnak,  valaini  vezér  alá 
adják  magokat  néha  a  fö  basák  a  vezérek  (Fal:TÉ.  720). 

oda-basa :  [janicsár  százados].  Az  odabasáknak  az  .János 
deáktid  két  hüvely  kést  vöttünk  30  d.  (MonTME.  LoSi. 

szu-basa :  [polizeioberst].  A  sznbasáknak  attimk  nyaigalló 
[lénzt  2  tallért  (MonTME.  L34). 

szubasaság :  duuniNiratus,  aniaiidárság  C  Szubabasasághoz 
(ígyj,  aniaiidar.'iághoz  való :  duumriralis  C. 

vezér-basa.  (Pethö:  Króa  258).  A  vezér  basa  tihájának 
az  barjám  ajándékát,  hogy  bekiildöttük  Szolnakká,  az  akkori 
költség  12  d.  (MonTME.  L28.  53). 

2.  BASA-.  ItLsa-rósa:  paooniea  I'PBl. 

[BÁSTOL] 

föl-bástol :  [concido ;  zerschneiden].  Bár  vgyau  mint  egy 
ré.szenkéut  fel  bástollyátoli  is  az  Lnther  porlo  kSuéhez  k&v.ő- 
ríilt  elméteknek  bárdgiainal  (BahCsIsk.  322). 

BÁSTYA :  pngnaculuni  C  propngnaculum,  niunitio  MA. 
sa-\eus  agger  PP.  [bastei].  Ezek  mellett  róudel  bastiak  vaUuiak 
(CsomaC  33 1.  Ez  gottiLs  iiépec  lőnuenek  mint  egy  erős  bá-stya 
a  romai  birodalomnae  (Helt:  Krón.  11).  Káskay  háza,  melynél 
bástya  vagyon  (Monlrók.  111.51).  El  hagyá  bástyáját,  s  megh 
nyita  kapuját  iLiszti:  Mars.  117).  Eóldel  tóltStt  bástyác  iCom: 
Jan.  1 22).  Ágyukkal  More  bástyáját  földhöz  hasonlitá  (Zrínyi : 
ASyr.  39).  Az  vigyázó  ballik  bástyáról  mint  szollal  (59).  Deli 
Vid  százzal  a  bástyán  femi  pörög  (Kónyi:  HRom.  122). 

asztalosok-bástyája:  [?].  Asztalosok  bástyája  és  iwsztó 
ntánna  csináloké  iKolTört.  405). 

derék-bástya:  [mittelbastei ?].  Belől  vaimak  a  reguláris 
derék  bástyák  (Monlrók.  Vni.309). 

ellen-bástya:  contra  scarpa  Kr.  Sebesen  néki  ment  az 
ellenbástyának  (Kai:  NA,  221). 

oltalom-bástya :  [propuguaculum,  munimeutum ;  bollwerk]. 
(.\z  biblia)  tévelygések  próbaköve,  keresztyénség  oltalom  bástyája 
(MHeg:  BTan.  52). 

sáncos-bástya.  (Csúzi :  Tromb.  164). 

szeglet-bástya.  (KolTört  405). 

tüz-bástya.  ígéri  isten  az  eccl&siáuak,  hogy  ö-ni;iga  lészeu 
tüz-bástyája  (Pázni:  Kai.  (i7T). 

vár-bástya :  propngnaculum  C.  [l)olhverk]. 

Bástyás :  propugnaculo  munitus  Ki-.  Bá.styás  erősség  (L;md : 
L'jSegits.  IL955).  A  katonák  ott  haggyák  a  bástyás  erőségeket, 
kerülik  az  ellenséget  (Fal:  NA.  214). 

Bástyáz:  munio  Ki-,  [befestigen]. 

Bástyázás  :  munitio  MAI.  [befestiguugj. 

BATAUCON:  |bataillonj.  Pálti  hada  22  koniyéta-alja  és 
két  batahou  németnél  nem  több  (KákF:  Lev.  I.5U2;. 


BATKA  i'néca  MA.'  bnpia  RMNy.  ni32.):  soxtans  PPBl. 
[pfennig).  Babca:  nnmus  Bohemicus,  quarum  trés  efticiunt  cru- 
cifernni  Gennanicann  MA.'  Egy  batka:  hi  moneta  *quadrans 
PPBl.  Keg.  halwrusagot  indoytott  az  bapka  dolgából,  kyt  ;iz 
ínynd  erthek  keg.  el  nem  akar  wenny  hanem  negeuel  eg 
kr.'iycyarcrt.  Keg.  az  eíi  fel.  paiutsiiban  be  atbi  az  bapkat 
kethoynel  eg  pénzért  {KMNy.  III. 32).  A  IkjI  kot  batka  haznot 
erszos  is,  nem  akarod  masnac  erozteni  (OjniBahi-ssa.  MF.).  Mi- 
képjion  kell  egy  batkával  av;igy  [lénzcl  hasznot  .szerezni  (ílesi^.sK. 
28).  A  te  nWrett  baju-sz-szod.  a  Iwtka  formára  koivi-szíttatott 
tők  agyad  nem  egyéb  való  náladnál  (Prág:Serk.  270).  Batká- 
nyit  .sem  használ  néha  az  gyomrodon  (SzBodó:  8óDics.  B2). 
Batkárul  batkára  meg  lize.s,sen  (Czegl:  En(.ich.  1.581  Még  ts;d{ 
egy  liafkája  .sintsen  a  mellyel  meg  tiz&s.sen  (lázok:  Bals.  58). 
liitkiijok  sincsen  költségekre  (Land :  UjSegits.  11.625).  Arra 
nem  eggy  batka  (Felv:  Uics.  34).  1  batka  té.szen  2  fillért  (Pract- 
Aritm.  12). 

[Szólások].  Nem  volt  egy  b  a  t  k  á  y  a,  most  wralkodic  nagy 
wra.ságbaii  (FortSzer.  2).  Semmirekelhl  ember,  ki  nem  ér 
többet  három  batkánál :  homo  *.semi.ssLs  PPBl.  Minden  rongya 
nem  ért  vohia  három  batkát  (Hall:  Paiz.s.  87). 

Batkácska :  [obulus ;  pfennig].  Még  tsak  edg  batkátskát 
sem  engednec  6  tiekiec  (Tyúk :  Józs.  105). 

BATO :  [Ijacnlus;  .stabj.  I.sten  batoy,  jialczay  (Mel:  SzJán. 
2.58). 

1.  BÁTOR  (iVríitr  Knauz  11.687.  ZichyC.  45.  56):  animo- 
sus,  impavidus,  cordatus,  .secunis  C.  [kUlin].  Bodogsagnac  oraa- 
gabalol  vadnak  bátorok  (EhrC.  134).  Ellen.seegöktwl  tegyed 
baatrokkaii  (CzechC.  47).  0  istennek  zyleye,  zőrőzy  bathor  vtath 
(58).  Mert  ot  cristu.snak  .sebeyben  batorb  lezek  iiuagy  bátorban 
lakozom  (CornC.  232).  Monda  az  angyal  leegy  bátor,  mert  a 
hol  te,  ott  ew  (ÉrdyC.  519).  Bátor  szfluő  férfi  (Mel:  Jób.  8D. 
8zen  Lfl)intzis  nagy  bátor  meg  az  rostellonis  (Born:  Préd. 
292).  Oc  igen  er6.ssec  és  bátrac  az  Cliristiusért  valamit  szen- 
vedni (MA:Scult  95).  A  .sereg  nagy  számában  bátor  (Kónyi: 
HRom.  89).  Az  koldus  bátor  és  szemtelen  (Com:  Vest.  14).  Te 
bátor  erővel  meg-gyözted  a  gono.sz  kisé)'teteket  (Fal :  NE.  10). 

Bátorít:  animo  C.  [erniutigen].  Zerelmre  batoreyt  vala 
mendeneket  (DomC.  223).  Batoroli  engemeth,  eres.seicli  angya- 
loknak myatta  (PozsC.  13).  Ket  zeep  fegyweres  vytezök  ewtet 
közből  veween  batoroytyaak  vala  (ÉrdyC.  357).  Bat<jricad  ate 
zent  lelkedel  retegv  lönkonket  (ThewrC.  107).  Nagy  dolgoknak 
cselekedetü-e  batorittanáia  (Lép:  PTük.  III.27i.  Békét  hagyj  az 
bánatnak ;  lám  az  előtt  másokat  is  te  biztattál  s  bátorítottál 
(BákGy:  Lev.  38). 

még-bátorit :  [animum  addo ;  ennutigen].  Wteth  meg 
vigaztala  e.s  meg  batorita  (V'irgC.  26).  Elmeieket  meg  batorit- 
uan,  hagya  hogy  az  louag  sereg  elöl  lappangna  (DecsitSall. 
58.  MA :  Bibi.  n.l69). 

Bátorítás:  [contirmatio;  ermutigung].  Hogy  fogyott  igyfink- 
ben  bátorításunk,  jó  állapotunkban  tartóztatásunk  légyen  (Pázm : 
Préd.  620). 

Bátorkodik  :  animosus  sum,  conlidens  ago  MA.  [sich  erküh- 
nen].  Egy  kapitánynak  illik  ebben  bátorkodni :  res  magnó  duci 
*audenda  PPBl.  Byzon  naghra  batorkott;d  wr  christi.ith  te  reád 
eel  tliereihveen  (WiiikIC.  90).  Nem  bátorkodtam  vóhia  ezen 
munkátskát  kőz  kézre  Ixicsiitani  (Helt:  Aritlim.  Előb).  Azt 
akará,  hogy  a  szem  közt  bátorkodó  vitézség  lemie  a  nyertess 
és  nem  a  hát  megett  kullogó  róka-fogás  (Fal:  NA.  238). 

el-bátorkodik :  [audeo ;  sich  erkiihnen].  Gyakorta  ostro- 
moltiussjuiak,  hogy  feletteb  el  ne  bátorkodgyanak  iPázm:  KT.  69). 

meg-bátorkodik :  [animum  capio ;  mut  ta.ssen].  Ezt  hal- 
uan  ez  zegen  biuős,   igőn  megh  batorkodek   (TihC.  138).   Meg 


1«7 


1JÁT(  )KKÜUAS— líATORsAfiOS 


isAl'oiísAíii isf t-l:.  iíAtíjk 


ISS 


liátnrkixhiáii,  iiiiiid  a  ket  raiiiioiiiát  kezdoc  maKogiiac  fuiílaliii 
ÍILilt:  KróiL  12). 

Bátorkodáa :  [audacia ;  kaliiiheit).  Hogy  Srizkedhessfiiik 
az  wxjllá.sb.ui  való  vakmerő  bátorkwlátrtol  (MA:  Tan.  151). 
15iitorko<Iiil);iii  élfmc  (MA:  iticult  292).  Vadollya  őket  az  6  sza- 
k-ulL'váliaii  való  di>li,'"k,  bátorkodásoc  (802). 

Bátorkodtat :  laiiiiiuim  iiiceiido ;  ermuti^en].  Olyaii  messze 
iioni  merem  íket  ilyen  halálos  időben  bátorkodtatiii  (MonTME 
V.:<1:í). 

Bátorod-ik :  mntido,  fiduciam  sumo  MA.  [mut  fa&sen]. 
Láwiik  immár,  mivel  bátorodik,  ás  gerjed  lelkíuik  a  roraéu- 
ségre  (l'ázni :  I'réd.  IT.'v. 

el-bátorodik :  (animiim  demitto ;  deu  mut  fallen  lansonj. 
Midón  íi  .striLsai'  el  batfjrottiic  voliui,  fts  Kominit  keue-sbe  nem 
tiiilnanac  vanii  az  harcziial,  a  tJilxír  Uapiiiaii  l>o  robiuui:  re- 
iiii.ssl'í,  (jiii  in  prae-sidio  eraiit,  et  onmia  nici^s  qtiain  proelium 
expettimtibas  iwrtam  inrumiMt  (Decsi:  Sall.  49). 

meg-bátorodik  :  (confirmor ;  miit  fas.sen].  Zorobabel  bato- 
mdiíal  metr 'Ife'í'iC  288).  Mok  baturottak  eii  elleuseKim  lAixjrC'. 
IS.  ÉrsC.  :i())ii.  Olly  szabatlitód  vágjon,  a  ki  birád  és  szt'i-szóllód, 
mindgyiirt  meg  bátorodol  (P;izm:  Préd.  lö~). 

Bátorság:  I)  animo.sit;i.s  C.  [audjicia;  mut,  külmlieit]. 
Zulni  ualu  nutkLstya  és  bátorsága  nem  vala  (ElirC.  5tí).  Nagi 
batoi-sagal  be  mene  az  varosba  (VirgC.  2(>).  Zollymiak  vala 
ystenek  ygheeyetli  nagy  bátorsággal :  et  locuti  simt  sermonem 
dei  cum  libertate  íJordC.  71á).  Ilakua  vala  vakmerő  bátorság- 
gal (lielt:  Bibi.  I.  C2).  Meg  fedgyed  bátorsággal  az  tp  feleba- 
rátodat: publice  argue  eum  (Kár:  liibl.  I.IÜR).  Az  tasti  bátor- 
ságot; és  az  igénec  meg  miását  isten  bünteti  íZvon:  Po.st.  11.200). 
A  li;il<jrs;ig  isteni  .szentség  a  katona  előtt  (Fal:  NA.  209).  3) 
seeuribis  MA.  [sieliorlioitj.  Illik,  liogli  oen  liozyjmi  liazamlioz 
ieien,  holott  nagyol)  bathors;iggal  megh  niaradhath  íVVinklC 
121).  Nynchon  isten  foolőknek  batorssjiga,  hol  utt  meg  marad- 
h<xs.sanak  lErdyC  10).  Ez  velag  iger  bátorságokat,  de  maga 
hazud,  mert  gakorta  felelmet  &s  baiuitot  hoz  (liodC.  6).  Az 
Israel  nagy  bátorságban  lakmik  (Szjir :  Cat  li2).  TudatliULságból 
más  emlx'r  jószjigát  bátorsággal  birja  íPjizm:  I'réd.  47).  Minden 
felöl  nyugodalmad  és  bátorságod  lészen  'lÁszló:  l'etr.  178). 

(Szólfisok|.  Lábába  szállott  bátorsága  (Üecsi :  Adag. 
60).  Szárába  szállott  bátorsága  (Kisv :  Adag.  28).  Bátorsá- 
got venni:  *pellere  metum  PPBl. 

Bátorságos:  1)  animosns  MA.  [aiiA-ix;  mutig,  kiihn]. 
Nag  dolgoknak  bátorságos  meg  kezdőin  vala  (Szék:  Krón.  21('». 
Kértolmcs  eletet  batorsago.son  kőuet  (Boni:  Préd.  308).  Ez  n\bú 
vakmerőcke  es  testi  batorsíigossaeka  lasznee  (Zvoii:  Osiand.  38). 
Szive  s  mind  sziiie  bátorságos  veras  (Kónyi:  HKom.  ö5).  2) 
tuttus,  seeiinis  MA.  |siclierj.  Nem  bátorságos  búviV-holy  :  latebrae 
*iiitntae  PPBl.  A  ki  az  tristus  vroiii:  kin  zenuedesehez  vigazíiiid, 
hamar  bat<ir.s.igos  lezen  (YitkC  70).  Stimmi  neinil  ajándéka 
nini-soii  ur  istennek  oly  bátorságas  (ÉrsC.  Iö2(.  Titeket  Uitor- 
icigosokka  tezőnk  (Fél:  Bibi.  51).  lla  giőzedelmesoc  lesznne, 
minden  dolgof  batorsagosix;  lasznee  mi  nekrmc  ílJeoi :  SallC. 
48).  Az  kis  gyermek  bátorságo-s  midőn  láttya,  hogy  az  ő  aimyá- 
nak  szemei  rajt-'i  vannak  (Píizm:  Kai.  37).  Az  ki  ok"s  ember, 
alioz  líigaszkodik,  az  mi  l)iitors;igosb  (l(i9i.  T.s.ik  -.a  lehet  bátor- 
.ságos  az  itilő  szék  elAtt,  a  ki  a  jászolban  fekiivfi  Krlstiist  illendő 
tisztelettől  fogadgya  iPázm:  Préd.  3).  Jo  és  biVtorságos  utón 
iiirsz  (Zvon:  Post.  |1.302).  Az  ki  eltávoztattya  az  kezességet, 
bátorsíigos  lészen  (MA :  BibL  1.558). 

|KfizmondiLsoU|.  A  Ijátorsfigos  lelki  ismeret  szűnetlen  lako- 
dalom (IVizm:  Préd.  17ti).  Nem  liiitorsjigos  soha  ;iz  l«irjuiy  az 
l'arkassal  azon  egy  akolbjui  iPrág:  Serk.  355).  Nem  luitorsjígos 
a  juh  a  fiirkas  mellett,  s«<  a  csepi'i  a  tfiz  mellett  (Mad:  Evaiig. 
27t)).  Si'us.sjd  f5dótt  házbiui  bátorságos  aludni  (Kisv:  Adag.  217). 


Bátorságosít :  assecuro  Kr.  isicber  stellenj.  ( Het  bálorsá- 
go.sit;uii  akar\áii,  magát  megjelenté  (GKiit:  Titk.  790). 

Bátorságtalan :  intutus  C.  [unsicher]. 

Bátortalan:  I)  timidiis  Mi\.  [furclits;«ii,  feigj.  Némelly 
váajtt  iftiak  béke.s.ségiii!k  idején  bivolkodók  és  háljoriiság  .szer- 
zők, az  liadakozásnak  idején  tunyarestek  és  bátortahuiok  íPrág : 
Serk.  Elöb.  46^  A  kie  a  vallástételben  tótortalannk  (Szőiiyi: 
MKor.  237).  Pongráez  szuszmat;i  ember  oda,  bátíirtalan,  i*zéiiek 
sem  meri  hasznát  vennyi  (KákF:  Lev.  V.498).  2)  intutus,  \tcrí- 
culosu-s,  non  securus  MA,  [unsicherj. 

[Bátortalanítl 

még-bátortalanit :  [animum  debilito ;  furvlitsam  maelienj. 
Az  titkos  vétkek  megbátortalaiu'tják  az  szivet  (Prág:  Serk.  139). 

Bátortalanság :  periwilo.sitas,  meticiilositas  MA.  [furcht- 
samkeit]. 

Bátorul :  Iconfortor,  contirmor ;  stark  werdeii].  A  gérmee 
nő  vala  e.s  zélléttel  batoroltatic  uala :  eonfortabatur  (Sliim-hC. 
110). 

meg-bátorul :  |eonfurtor,  aiideo;  sieh  erkiilinon|.  Meni-/. 
meg  engemet  őldőzi'iktől,  mert  meg  batorolt'ik  en  rait;mi  (AporC. 
113).  lUetosouol  korok  meg  batomliiak  (ComC.  410).  Katharina 
meg  batonvla  es  az  czazaniak  ygen  zola  (ÉrsC  507). 

Bátran  ihatoron  PeerC.  172.  bátron  BécsiC.  41.  Boni:  Ének. 
295) :  tnte,  tntu,  .mimose,  conBdenter,  cordate  MA.  [sicher, 
znvei-siihtlich].  Meniietéc  azoc  \-tan  bátron,  mert  vr  megtöri 
azokat  tiilabaitoc  ala  (IJéi-siC.  41.  MüiichC.  105).  Te  engomoth 
el  ne  hagy,  bog  en  Imtoron  yarolyak  paradycliomnak  kapw- 
yara  (PeerC.  172).  Ebez  bátrmi  és  b'iziist  folyamodgjninc  (Zvon: 
Post  1.524).  A  ki  palon  mégyeii  biitrabbaii  lép  (Me^y:  3Jaj. 
11.180.  Thaly:  Adal  I.(i2.  222). 

[Közmondások].  A  ki  szalmán  fekszik,  Uitraii  nyugszik  iKal; 
BE.  57«). 

2.  BÁTOR,  BÁE:  I)  esto,  .sane,  faeitu  MA.  [m  »ei, 
wolilan,  wahrliclij.  Monda  \'arins:  no  mayd  meg  laittom,  ha  segél; 
monda  Hyrena :  baator  i.Sj'uidC.  29).  Meiiniönk  el  luitor  zerel- 
mes  leiuiium  iDebrC.  20).  Az  kőuet  eniiekőm  bátor  megh  ne 
mutajisad  (KazC.  97).  Byza  keg.  b;itor  Ai>att"y  Istnaii  vramra 
(RMNy.  II.  U ).  Pharao  kodig  monda  nekie :  Jó  bátor,  az  ver 
legyén  veletee :  et  re.sixindit  Pharao :  Sie  domhuis  sit  voblsfiim 
(Helt :  Bibi.  I.  Ug).  Bátor  hogy  Jacob  neue,  mert  immár  két 
Ízbe  nyomodotle  engemet :  jiLste  vocatmn  est  nomen  eius  Jacob 
(N).  Meg  engede,  hojS;  mentébe  bátor  luuratit  meg  latogiu«a 
(Szék:  Krón.  91).  Ez  okiiért  isten  nekie  hagyá  ackor,  allatoi- 
husáual  hogy  élnénec  bátor  (Sztiir:  Vizfiz;  B).  Te  sem  megy 
be, bátor  higyed  (Tel:  Evjuig.  1.115).  Nem  vagyok  én  erre  elég, 

másra  bizzjik  bátor  )l)ee.si:  Adag.  103).  Az  mikép|n>n  m luttá- 

toc,  bátor  ugy  légyen:  tiat  jiixta  vestram  seníontiam  i.MA:  Bibi. 
1.12).  Hogyha  meg  nem  iobbettyak  életekét,  az  utiui  no  remén- 
liek  bátor  ftdvfissegeket  (Lép:  ITiik.  U.23).  >>zabad  akiu^nnk 
.szerint  megjihik,  bíir  műiket  tiiblié  no  izgass  (OzeghMM  31). 
Legyen  ugy  biitor  (CzegI:  Japb.  147).  Tanításodat  a  sz.  írásnak 
tiUajdon  s'  ig;iz  értelméből  tetted;  bátor  (Veresm:  Lev.  97). 
Biur  el  iőiőn,  ha  el  érkezik  (Vás :  CíuíCVit.  (!70).  Bátor  bár  ugy 
légyen,  mint  hozza  szoreneso :  megnjTigodtain  rajtJi  (Tlialy :  \'É. 
1.430).  S)  [ctsi,  etiamsi;  obwolil,  z\var|.  Bátor  ordovi^zoii:  quam- 
qiiam  ruminjit  (JordC.  94).  De  azért  valanirt  neky  me«onny 
adnak  vjda,  bátor  az  ev  teriiiezt^tyiiek  ellen  valuk  vakuiak,  nagy 
hala  a(bi.s»,il  (wi  vala  meg  lUomC.  222).  Nem  kel  erabeniei' 
remonsogot  vetiiyo  garln  emborlie,  bátor  meg  haziwdativs  legt<n 
es  (I)ebrC.  285).  Hadd  iasszeii  bátor  ő,  de  nints  semmi  en'ie 
(l$om:  Evang.  I.32i.  Akár  ki  menyi  jót  esi^ekívlgyék  és  bár 
ugyan  halált  sztMivedgyen  is  ;iz  ChristiLs  nevéjért,  de  az  anya- 
szentegyház kívül  s<ilia  az  íidviiKségre  nem  juthat  iPázm:  Kai 
533).    Ály   meg   étles  vadiuii,  bátor  no   sokáig  (Zriiiyi.    11. ll"i 


189 


AM-BÁTOR— BATYKO 


BAZILISKCS— BECS 


190 


Bátor  tudósok  legyenek,  mindazáltal  azukbmi  gyakorta  vétkez- 
nek (IllyrPréd.  I.(>2X  Virtiis  kit  koronáz,  bar  ne  legyon  sok 
liáz,  ott  érdemi  nemasséget  iKisv:  Adag.  ">l:íl.  S)  |salteni; 
wenigsteiLi].  Hogy  az  ydíikef  bátor  ne  eerye  (ÉrdyC.  32).  Hadd 
légyen  velúnc  egy  nélian  napokon,  bi'itor  ezac  tiz  napig :  niane.at 
Sidtem  deoeni  diós  apnd  nos  (MA:  Bibi.  líli.  ilut.'m  Ijátcjr  fsak 
egjiyft  (retliil;  Knín.  13  li.  4)  [utinixin;  ach  wonn.  wenn  nnr|. 
R'itor  én  lióltiUn  volna  meg  illelt:  Króii.  -il).  Bjitor  wrani  Sámson 
ne  látt.al;u'  volna  (Kák:Sanis.  B3). 

ám-bá,tor,  ám-bár  (ámbár  Amadé:  Vers.);  I)  e.sto,  sane 
MA.  (wolilan,  e.s  .sei).  Am  bátor  vgy  legyen  k  mint  mondod : 
2ratum  liabeo  cinod  petLs  (Helt:Bibl.  I.  04).  A  ki  nem  akaria 
érteni,  ám  bátor  ne  ereze:  si  qins  igiiorat,  ignorabitnr  (Helt: 
IjT.  x5).  Ámbiir  vendég  ioion:  czak  hozzon  ilJec-.si:  Adag,  llOi. 
1  ládd  szollyac  én,  s-ám  bátor  akar  mi  assée  raytam  ( K:'u- ;  Bibi. 
I..')19.  IÍ06).  De  ha  perlem  akarsz,  ám  bár  perely,  tsak  ted'-le. 
a  gyiilíilséget  (Pázm :  Hréd.  129).  Ha  ngy  kell  lemii,  ám  bátor 
légyen  ngy  (Tynk :  Józs.  426).  Hadd  t'njjak  edgy  nótj'it  .s'  az 
után  ám  bátor  liallyak-meg,  nem  bánom  (Llszny:  Ivrón,  25ő) 
Azt  felelnénk  erre,  hogy  semmik  vagy  igen  kevasek  vahinak 
ezek.  Ámbái-:  de  hogy-hogy  Örvendhetett  ezen  üdviizéttíink 
(Csúzi:  Síp  66).  Ám  bár  ngy  legyen  (Mik:  TLev.  130).  3)  [qnam- 
vis ;  obwohlj.  Nem  szánta  költségét,  ha  valamelly  szép  új  könyv- 
nek hírét  hallotta,  armak  megszerzésében  ámbár  h;u-niicy,, 
negyv'en  arannyá  meg-binta-is  volna  (Szeg :  Aqu.  72).  Ámbátor 
tndgya  ember,  hogy  sok  erős  és  veszedehne.s  ellensegi  vannak, 
ámbár  tudgyji,  mitsoda  fegyvereckel  kellesiék  azok  ellen  ki-kelni, 
de  ha  nem  vigy;iz  (TKLs:  Pan.  57).  S)  (ntinani;  weim  nur|. 
Bolondnak  téged  nem  oknélkfd  hilak.  Ani  bár  ne  volnál,  de 
annak  talállak  (KTör:SzJán.  23). 

BÁTYA  (baffya  DomC.  70,  hátlyám  Com:Ve.st  130.):  1) 
fráter  natu  major  MA.  [jilterer  brúder].  Jobatyam,  attyanak  az 
atymiak  báttya :  abpatnius  C.  Bátyára  felesége :  fratiia,  glos  C. 
Atyám  bíittya :  i>atrmis  C.  Az  anyám  báttya :  avnnculus  C. 
Lstvan  c-u-diiudLs  nr  az  ew  bagya  (DomC.  70).  Zent  regida,  kit 
az  ii  battia  zei-zöt  vala  (DebrC.  188).  Hugóm  nincen,  mire  nevez 
eiigőm  batyadiuik  (TelC.  104).  Cluistus  m-unc  Amaziásnac 
lineiiiíibol  .szármiizot,  ki  Esaiá-snak  báttya  vala  (Helt :  Bibi.  IV.9), 
.Josephet  az  ő  batiai  pinzen  eladac  (Szék:  Krón.  l.'i).  Valaki  az 
6  báttyáuac  (fratrls)  fele.ségét  elvejendi,  nagy  .szidalmat  czele- 
kedet  (MA;  Bibi.  I.lOsi.  A  báttya  óeset  es  hngat,  ezek  Lsmeglen 
báttyokot  nitoUyak  (Lép:  Fl'ük.  L3R7).  Egy  vér  tag  őtséc  és 
bátyác;  frati-es(Com:  Jan.  119).  2)  [iiatruíLs;  oukel|.  Ester  meg- 
nalla  bog  ő  (MardocheíLS)  batta  (patruiLS)  volna  (BécsiC.  64). 
A  groft",  ki  a  királyné  aszszonj-nac  anya  báttya  vala  (Helt : 
Krcin.  79).  S)  [verbum  alloqueníJi ;  am-edevvort].  0  te  jieter  bafa 
emleküzzel  meg  en  rólam  (TelC.  18.5).  Bátia,  nem  tudom  ki 
nened,  de  itt  is  embeiTe  találz,  meg  hnd  (Decsi:  Adag.  201). 
H:dl;id  bátia  (BahCslsk.  87).  Fordiczid  batia,  s  tekericzid  az 
niakad  konill  (112).  Eszeden  járj  bátya  iMatkó;  BCsák.  217). 
Ej  bátya,  csak  a  csattigh  vonnyad  (Illyef ;  BCsTomp.  296).  Hej 
mely  szurkos  vagy  lakatos  bátya  (Tlialy:  VE.  L3(í8). 

(Sz()lá.sok].  Vigyázz  méltó.siigoth-a.  Prov.  Légy  magadnak  báttya : 
digiiitati  tnae  *coasid6  \VF.  Monda  a  maiombini ;  Eb  ot.se 
báttya.  Mennyetec  el  agebec,  egy  czáuába  vadtoc  méltóc  (Helt : 
Mes.  102). 

Bátyáeska:  fraterculus  JL\.  [Ijriiderchen]. 

Bátyai :  fraternas  MA.  [brüderlich]. 

Bátyaság :  [fraternitas ;  bruderschaft].  Az  olaszokkal  sógor- 
ságot, bátyaságot  és  rokonságot  szerzettenec  vala  (Liszny;  Krón. 
229). 

BATYKO,  BATYKOSÁG :  [?].  OfBciolatusok  és  .szaba- 
dosok ;  egy  főbiró,   egy  futosó  bü'ó,  két  halá.sz   az   várhoz    két 


juhász,  két  batyku,  s  az  egyiknek   öcscse   szintén    batykosiigot 
t.'uuil,  .'iz  jübb;így.s;igot  kerüli  (dér:  Ki'u'Cs.  IV.324). 

BAZUjISKUS  :  basilLsius,  szíirnyas  kigyó;  basiliskns-kigyó: 
regulás  PPBl.  Tezy  ewkewt  yailatny  Uazallscoson  Rs  ya.spis- 
kyon  es  .sárkányon  (EhrC.  147).  Áspison  es  biLsalisko.son  iar/.ih 
es  (neg  numodod  az  orozliuit  e.s  a  .sju-kant  (AimrC.  .")!). 

bazsalikom:  ihasiUkum  MA.  barsalihim  PPBl.):  oeinuun 
C.  ocinmni  odoratnm  MA.  ocyniuin  basillcum  PP,  Bar.sídikom, 
bLsziók-fű :  ocimum  PPBl.  Basilicaimuai'  jizért  hiujáe,  mert 
regalis:  a  basiliscu.s,  az  az,  regalis  király  ((duai-i'üioz  méltó 
(MehHerb.  109).  Eoregbik  ba.salic'uin  gyökere.  Appro  basalicum 
leuele  virago.stul  (Frank :  Haszniv.  lUi.  Az  deíik  oly;(n  ritka, 
mint  az  mezőn   basilicimi-vii"ig  (llialy:  VE.  11.70.) 

BE,  BEH  (%,  i-yi  CzeghJaph.  80.  Czegl:  Tromf.  1(52. 
Megy:  6 Jaj.  II.  1.=).  béh  CorpCiramm.  252):  quam  Kx.  [wiej.  Be 
ro.sz.sznl  betsíll  a  Dandea  (Czegl:  Japh.  55i.  Begli  igen  akai-om 
(8(1).  Be  fraskások  vadtok  (Czegl :  Diig.  II.fi9(.  Begh  ntálaniKi 
rended  vagyon  (Czegl:  Tromf  162).  Beg  hamar  elfelejted  (Pós  : 
GBot.  10).  Beg  meszsze  h'itők  ji'i  atya  tiak  a  tzéltul  (Pós:  Vételk. 
39).  Anyám !  ezért  nem  szenjTedneie  el  a  nyonior('i.s.ágokat  ? 
0 !  beg  porban  el  alutt  elmevei  bunal  ugy  édas  .szülőm  (Szil : 
Dáv.  87).  Bezzeg  vígan  laktam  néha  ebben  az  házban,  Ijeli 
nieg-tánc'zoltimk  (Nán:SzüT.  347).  Be  jó  atyátokat  ragadá  isten 
el  t/)lletek  (Szentp:  Jer.  16).  Beg  kár  illyen  jele.s  ifjúnak  még 
is  más  szekere  farkán  (Mni  (Megy:  6Jaj.  IL15).  Beg  jó  volna  ez 
szőlőt  tiéddé  temied  (16).  I5e  nagy  feneket  kerít  beszédjének 
(FahTÉ.  666). 

BÉBIC  (bibels  PPB.  bihicz  Nom.'  153.  bdmlz  Coín;  JíUL 
37.  hhiil-  Com:  Jan.  37.):  capella,  vaiiellus  .spemiologus ;  kiebitz 
PPB.  Halász  madár  neme,  bibicz,  capra,  capella,  vanelliis  Nom," 
153.  A  harkály,  po.száta  férgeckel  élnee,  nihit  a  vere.s  harkály 
és  bibicz  is  tah'un  (Com:  Orb.  155). 

BEBZONÁR :  [?].  Az  öreg  bebzonart  mely  az  tentiis  ládá- 
ban volt,  vOtte  magához  uram  <5  nagy.sága  (Gér;  KárCs.  IV.226). 
Egy  bfibzonár,  öreg  (225). 

BÉCS,  BÉCSÜ  (/-őcc  Szék:  Krón.  82.  bth  IVizm:  Préd. 
351.  ItK'.h  MA:  Bibi.  1.92.  btmn  Ver:  Verb.  .50.  bnhhU  Mon: 
KépT.  3b.  38):  I)  :ie.stimatio,  valor,  pretiíun  MA.  wert,  preis 
PPB.  Szabott  bötsi'i  szerént  adni  marhiiját :  *ae.sti(nalionp.s  ven- 
dere PPBl.  Mikor  valaki  az  uniak  fogadást  fogadanil,  e  legyen 
bechűie:  .sub  aestiniatione  dabit  pretiuni  {Helt:  Bibi.  I.  MM3). 
Az  memiyi  snmmara  megyén  az  bőts:  summa  aestimatioíús 
(Ver :  Verb.  82).  A  tornak,  bnszanak  bőczy  nem  vala  (Görcs : 
Máty.  67).  Az  bfumek  bőczuie  .szerint  vigyen  állatot  az  áldo- 
zati-a  (Kár:  Bibi.  1.92.  314).  Az  isten  tái'-híizában  semmi  kintsnek 
annyi  bőtsi  nintsen,  mint  a  tiszta  életnek  (Pázm:  Préd.  351). 
Az  ház  és  bőt  örökségnek  böcsüje  60  tallér  (MonTME.  1.302). 
8)  honor,  dignitas,  existimatio  MA.  éhre,  würde,  aasehen  PPB. 

[Szólások].  E  nélkül  a  szépségnek  se  ára  se  b fi  t s e  (Fal : 
UE  11.430),  Biíza,  öltözet,  edény  égett,  száma  s  b  e  t  s  ü  j  e 
nintsen  (TIvis :  Pan.  Si.  A  kahnári  rend  mitsoda  b e  t  s i'^  b e  n 
áll  (Szentm:  Kaim.  1).  Semmi  bőczbe  nem  tartyac  az  te 
szolgaidat  (Born:  Ének.  180).  Nagy  tiszteletben  és  beczüljen 
tartatnék  (MA:  Tan.  1098).  Ezt  Isaias  hogy  látta  lélekben,  i)fiklo.s- 
nak  hitta,  bőchúben  .sem  tartott;!  (Pécsi:  Ágo.st  F6).  Azon  jo.szag- 
nak  őrök  b  ő  c  s  u  é  n  marad:  in  aestiniatione  eurnndem  bo- 
norum  perennali  condemnetnr  (Ver:  Verb.  50).  Ha  valami  par- 
tikaiarul  bech  zerint  igazat  akarnánk  tenny  igen  karos  wolna 
az  kmed  sógorának,  merth  meg  esku(h)i  hogy  semmi  jienze 
ninchen,  es  oli  hitwan  marhat  b  e  c  h  r  e  h  a  n  n  a,  ki  az  adós- 
ságnak felet  .sem  eme  (KMNy.  III.117).  Mit  fog  Rusztán  bék 
felőlem  szóllani,  nem  reménylek  semmi  betset-is  vallani 
(Ki'myi:  HRom.  130). 

[Közmondások].  Szeled  alui.nn.nk  ((agy,  v.'ídiL-dt  kevés  böcse 
(Kisv:  Adag.  16). 


Ifll 


KÖZBECS-BECSTFXENSÍXJ 


BKCSTKr.ENC'l  --M IX  íHEtxC'l  ,11 RTKIOIV 


\K 


köz-becs :  aestimatio  communis.  Ha  a  joszjig  a  kftz  lA'íifit 
meg  haladója:  ultra  communem  aextimatioiiem  lioiii^riiin  ijjso 
miii  (Ver;  Verb.  lüö). 

örök-becs.  Kétfelé  pemg  :a  IAIjí,  tiuliii  illik  úrők  és  kiV. 
Ix'ts;  az  i'r'ik  tóts  csak  ví-Kztej;  alln  ji).sz.it;li.iii  van  (Ver:  Verlj. 
210;. 

Bécsedelem :  [aestimatiu,  hunor ;  eliif,  wiirilel.  Vri  iiacv 
rémieknek  illemlő  bőcsÍKleline  lExPrinc-.  \:W).  Az  indulatukat 
alásKitosiui^a  és  Isteni  tótsödelenue  vészi  iKimuir;  Iniáds,  17;. 
Ne  wik  ut;y  jánillyunk  ciz  nr  .■Lszt;dálKr/.),  mint  a  közúnséges 
asztalliiiz,  lianem  n;if;y  bfitsedelenimel  (lllj;Kat  ;í59). 

Becsedelmes  :  (ae-stinuiudus,  ae.stiniatione  digiuis ;  oluiviir- 
di({,  wertviill].  Aiuiak-f'elette  iM^tü'Mlelnies  és  elégséges  a  Clirls- 
ttiniiak  váltsiisa  (Ker:  Préd.  1ÜU».  E  mellett,  bí)tsedelnie.'isé  teszi 
az  ű  Aldilsiit  íMegy:  3Jaj.  II.177j. 

Becses,  becsüs :  praest;iii.s,  digniLs,  pretiosus  MA.  vor- 
treftliili,  wiinlig,  .seliiitzljar  l'Plí.  Mas  ynia(Ls;ig  ygőn  «>«]),  ees 
ygim  nagy  hwczws  (C'zecliU.  -111.  Nagy  Uii-sils  nálatok  Jiz  tel- 
lietetlenség  iKMK.  V.6:)j.  Ez  rézből  i-zlnált  edényét  olly  bcczú- 
s6c  miut  az  arauy  (Kár:Hibl.  L12r)>.  Az  tőkélletes  emter 
előtt  Wltíős  lászesz  (651).  Az  arany  bötsiisb  a  filldi  értzek  kiiziitt 
(P:izni:  Préd.  192).  liirunatusi  tituliLst  Ls  kiilde  neki,  mely  ;iz 
akkori  idíílxin  ritka  és  becsils  vala  iCseroi:  Illst.  70i.  Nagyobb 
és  bw-sfissebb  [léiizt  őrLsz  tLilszló:  l'etr  i:iUi.  A  luigy  i>ajt;i,  lia 
üres  és  paszta,  ólnál  mivel  becsixssébb  (Kisv:  Adag.  189;.  .lajos- 
zajos .szélvász  régen  limiy  s  n'iz,  bíicsüs  régi  fényem  befogta 
szenny  és  nuiz  (Tbaly:  Adal.  11.152). 

(BecBmólli 

el-becsmóU:  vitiiiiero,  vilipendo  SzU.  (taüelii,  liorabsetzenj. 
Kl-U'tsniéllik,  bűzben  keverik,  a  kik  nékik  fejet  nem  li.ijtanak 
i.Vlei;y:  1  li.'d,  229>. 

Bécamérez :  (vitiipero ;  lierabsotzen).  Mikor  a  fél  így  s 
anu'igy  Ixiosmérez  valamit,  arra  értsed,  liogy  iNitsűlli  iFalrUR 
111.99).  Nem  .azt,  a  mit  lietsniirez,  li.'unem  őtet  fogj.a  .'i  világ 
gyalázni  (497—8). 

Becstelen:  I)  nullius  pretii  Kr.  |\vertlos|.  A  ki  niog- 
vál.Ts/.tya  a  drágát  a  bötstelentől,  isten  saija  vagyon  ;unál 
ilVizni;  Préd.  131).  3)  irrevereas  MA.  [inlione.stns ;  unversdiiimt, 
nnebrlicli).  A  bücstelen  ember  böcsülése  nem  té.szen  senkit 
tekintetes.sé  (Pázni:  Prcd.  579).  Betstelen  szilk  (Megy:  SzAÍlrömo 
8).  Pliütimiis  .az  ur  ChrLstus  felől  még  Arinsnál  Ls  bdtstelenbbúl 
értett  (OK.at:  Titk.  15).  Susnya  UV-stelen  dolog  (Toln;  Vigaszt. 
229).  Tsiik  egy  Vly/.  leiinyt  is  nem  illetne,  hogy  illy  be.stelen  liirt 
.SZÍ)  nélkíil  visellyen  (Philt'l.  fii). 

Becstelenéd-ik :  vilasco  Kr.  (die  elire  verlieron).  Gyakorla 
biistiílenetlik  .sok  dáma  miatti  (Fal:  NA.  187). 

Becstelemt :  inlionoro  Kr.  (heraljsetzen,  be-scliiiupfen)  IJes- 
telenéttid  liirébe  nevébe  (Csúzi:  'l'ronib.  ISi.  A  iKikoll)éli  .s.'it;in 
erejével  bücsteleuétve  li.'izudj.átok  i2:i9i. 

nieg-becstelenit :  (igiiomini.i  afticio ;  besibiinpfenj.  Ar:my- 
luic  el  loi«iaiWal  meg  bilestelera'tettéu  (Prág:Kerk.  Elöb.  (i3). 

Bécstelelűtés :  leontumeli;i ;  lje.scbinipfung|.  Az  ő  szive 
meggyid,  taiiétli.'itú,  liajlo  lé.szen  az  ollyan  nagy  .szeretfi  és 
lios.szritfirő  jó  Istennek  bőcsltilenétéséért  (MHeg:  TO.szl.  7.5). 

Becstelenked-ik :  ago  indigne,  inhonore  Kr.  (elirlos  Imii- 
déiül Nem  kevélykednünk,  banem  inkább  bilstelenkedve  kell 
teliát  .szeiuérnieteskednünk  rub:iz:ituukk;tl  iC'súzI:  'rroinb.  M). 
I''elí-b:n'átjár!i  foiulorki-Klva  U'i.stelenkedvén,  kigyi'it  békát  kiiUt 
(175).  Minden  rósz  ember  ne  t>ec.st**lenkedjék  velünk  Uíindenek- 
nek  láttára  (Monliók.  .XXlV.llll. 

Becstelenség:  iniámia  Kr  Ideilecns;  seliimpf,  .si'liaiide{. 
\'alaki()ek  kárár;i.  v:i^y  betsleleii-ségére  járni,  ítélni :  *praejudi- 


care  .alicui  PPbI.  Az  templomokat  ijíKsteleíLségben  tartom  iPrág: 
íjerk.  4CW;.  Némellyec  a  kopa«z.ságot  inagukiiaL-  IjecsiUetűl  tiirtyác, 
némellyee  bőlítelenségűl  (C'om:  Jaa  .54).  Elte  liozatik  luigy 
Ijecsteleaségre  (Gyüngy:  Ciip.  21).  ÍMvÖKÍtínk  kiilUmbféle  lieste- 
leiiségekkel  kivánt  inegHláztatiii  lOn'izi :  íSíp.  12(i).  Ve.szedelnie« 
piit)'ad(yi!ás  ez,  megérdemli,  liogy  Icirral  és  bőtxteleiviéggel 
;i|«idgyon  (Fal:  UR  .WSj. 

Becstelenül :  linhonesle ;  st-liim|iHicli).  Azok  kiket  kegyel- 
metek nagy  r.'uikorral  Ixíenleleiiiil  ítíuíIjíui  kioldván  (Monl'ME 
V.333). 

Becsül :  1)  [aestiino,  eeiLseo ;  scliiitzen,  t'ixirenj.  Ez  e  világi 
giőniőrfisiget  minden  allatiuik  felette  bóeznllo  i8zék:  Krc'iii.  10). 
Bűtsülli  az  kárt  (Kár:  Uibl.  1.91;.  Minden  íidoiiiánjiiál  iL-igyobbra 
kell  botsfilleni  a  szerelést  (Pázni:  Préd.  589).  Az  mint  az  |Mip 
bűezűlli  az  euibernec  b&iiét  (MA :  Bibi.  1.92).  UecKAIIő  birú 
(Land:  UjSegits.  1134).  3)  lione-sto,  eohonesto,  lioiiorifiTO,  vene- 
ror,  deveiieror,  colo  C.  aestimo,  lioiioro,  revereor  MA.  [aeliteti, 
eliren,  wUrdigenJ.  Mennéc  eé  istenét  bőcőltéc  (BécsiC.  17). 
Anya  zent  egyliaaz  bócliewltetyk  ew  zentsseegjiiek  nieltosaga- 
wal  (ErdyC  5fi0i.  Ha  ki  sz.  (jrszagod  elfi.szőr  kereiá,  az  te 
Imszededet  niiiid(ínben  Ijőraiilli  (Boni:  Ének.  125).  Mi  emberec 
lenen  egymást  tisztelliiic',  bi-ilcbtilliíic  (Mon:  KépT.  3b).  Mely 
sidokat  Leo  aniienal  bikab  tólclifilt  az  vt;ui  (38).  Bich&lleni 
szoktuc  feiedelműnknei-  levelet  (81 1.  Eii  azoknac  eleteket  es 
halálokat  egy  anuit  lM")C7.i'illem  lOecsi:  ■Sallt'.  2i.  A  siilyom  .szép 
és  tekintetes  madár,  böcsüllik  i'tet  a  fejedelmi  emberek  (Pázni : 
Préd  30).  Félelemmel  bőcs&llic  !iz  ő  teremtojőket  (Com:,)aiL 
216). 

[.Szólá.sok].  Kallay  hazvvnkat  négy  z;iz  forintban  bő- 
cliwltek  (RMNy.  11.1211.  Ilanuini-z  ezi'ist  garason  be- 
c  s  ü  1 1  ö  1 1  é  k  íltet  (P.-izm;  Préd.  49(i;.  Semminek  becs  ii- 
1  ü  m :  niliilifaeio  C  naueifai-io  PPBI.  Az  igaz  dicziretet  .az  hamis 
arulkodasnal  nagyobn;ic  bőrafilleneiec  (Uecsi:SallJ.  36).  l'tet 
.semminek  Ijeesfilli'ttok  (^^zár:  Cat  B3|.  Nagyra  akarják 
b  e  t  s  fl  1 1  e  t  n  i  muiikájokat :  volunt  operáin  suam  .ae.stiiiuiri 
*multi  PPBI.  A  férfiúi  nemet  bőehnld  liiW,  sieln-sra  (Helt :  Bibi. 
I.  MMni3).  Nem  a  végre  támogattyiik  t.-mitjLsmikat  az  fl  ini- 
.sokkal,  hogy  a  sz.  Írásnál  luigyobni  UV'Siillenők  (Pázni:  Kai. 
75;.  Mégli  .íz  b.-ilalt  is,  ebez  .i  félelemhez  vetvén,  nem  luigyra 
bcVsiillenéie  (l>ép:  ITük.  11.19(ii.  .Semmire  beisfilendő  é«  sem- 
mire kellő  dülgoe:  res  proletariae,  nullius  jieiLsi  (tbm:  JaiL 
177;.  FJellyebb  betsflini  Uirátját,  mint  liazáját :  .amici- 
tiam  patriae  *)iraei)Oiiere  PPBI.  Egy  m.'ig;'inos  embernek  ls 
fellyebb  kell  l)e<-zftliii  szjivát  .n  pa|)áénál  (CVegI:  MM.  74 1.  Isten- 
nél fellyeb  bíicsüliltték  (Illy:  Préd.  Lll). 

[el-becsül] 

elbécsülés :  (jiestim.atio ;  si'liiitzimgl.  Érsek  w-nvukatt  eő 
icigatli  reabirlcitn.Hiik  eilremast  inditaimk  Erdeíidy  iinmiuttb 
mint  :iz  z«»j|ek  tr.'iiLs.iitio  zerenlb  elU-rlieölese  feleöl  (RMNy. 
111.119). 

meg-bécsül :  I)  iieaso,  |ieii.sit<i  C  Llio  MA.  |si'liützeii, 
t;i.\iivn|.  Egt'y\\t  meg  U'tsvMni:  i-ojie.stiin;u^i  C  Az  luizat  meg 
kell  UV-sfiltetni,  t\s  ,az  mennyi  summára  megyén  :iz  Ixits,  .ízt 
:miiyi  részekre  kell  o.sztani,  mennyin  .-iz  atty.-ifiak  vannak  (\'er: 
\'erb.  82).  Aniiiy  girára  Ix'tsűllik  ezek,  ha  valakit  nieg-b.'itsi'il- 
tek  (Fal:UE.  I1.463i.  2)  aeslinio,  revereor  C  (elin>ii,  wiinligeii 
Meg  bőezifillik  az  eii  IL-iiiuit  iFél:Bibl.  3i'o.  Magát  meg  m  (i 
tudgya  bőfhőlleny  iFrJUik:llasziiK.  lUi.  t")  felsége  .•aümélly.t 
és  ieleii  voltát  meg  Un-zrillyétek  d'iiitlrók.  M:i9(  Itt  meg  vet^'n 
lé.sz,  amott  niegbeezültetőtt  (MA:Si-iilt.  12).  Az  udvar  met 
lietsül  .szép  |>eiLsi<iv.-il,  de  a  had  el  kapta  (Fal:TK  772). 

naegbecsülós  ;  indieatiip,  |ien.sit;itio,  t.ixatio  (".  .nestiiiuitio 
.MA.  s.biitzmig  Pl'll 

megbeCBÜUietetleit :  iiuie.sliiiuibilLs,  iiicoiuparabills  l'.  |iiu 
.si'liiitzbar|. 


193 


BECSCLÉS— BECSÜLETESEN 


BECSÜLETESSÉG— 1.  BECSO 


194 


Bécsüles :  1)  indicatura ;  schRtzungC.  2)  veneratio,  aestima- 
tio,  C.  existiniatio  reverentiii,  colionastatio  MA.  adituiití,  schiitzimg 
PPB.  FilUlttcl*  biScselóssel  terheli  ma^'át  (Lev-T,  11.307).  A 
biblia  bítfuUésbeii  iieni  a  tentát,  papirosait,  haiiem  íiz  bStsfll- 
Ivfik,  a  kiiiek  szavát  magában  foglallva  (l'áznitPréd.  156).  Az 
isten  szolgalatjára  és  bficsüléséro  kfiteleztctíiiik  (1016).  Az  nép 
intetett  az  ist<>iii  dulgoknac  böczflllésére  (MA:  Bibi.  1.71).  Kö- 
vesd meg  illendő  becsülessel  (RákGy:Lev.  75). 

Becsület:  I)  (ao.stiniatio,  censiis;  sdiatzuug].  Minden  be- 
cliíilot  a  szent-helnec  .sitlu.'i.*.'!  szerént  legj-en  (Helt:  Bibi.  I.MMmi). 
Az  carbonkuliis  kii  czak  emlékezetbe  sem  lehet  a  bölczeség 
beczfilletihez  kopest  (Mel :  Jób.  6(^1  Haz\Mikat  négy  zaz  forint- 
ban boclmltek  wolna,  liiely  híizuak  bőcb™letyben  ennekSm 
Kallay  Ferench  zaz  harniyneh  barom  forinthal  tartozoth  wolna 
lUMMy.  n.lül).  2)  lionor,  reverentia,  existimatio,  observantia, 
lügnatio  C.  honor,  veneratio,  aestimatio  MA.  [elu-e,  aehtung]. 
BSchewlety  vagyon  isten  elót  (ÉrdyC.  648).  Leánjl  nagy  gaz- 
dagon el  temették,  utoLsó  bStsölet  azzal  adatott  vala  (llosv; 
Toldi.  6).  Az  isten  az  vén  embemec  beczüUetit  aiáulya  (Kár: 
Bibi.  L612).  Az  ioszagos  tzelekedetiiec  most  beczQlleti  uinczen 
(Decsi ;  SalU.  2).  Az  sz.  Írásnak  bScznlletit  fel-bontyák  (Piízm: 
Kai.  61).  Annyira  alázatos  volt  és  oly  kevés  bücsületi  volt 
magáról  (Illy:I'réd.  11.223).  A  vezér  előtt  három  lófarkat  visz- 
nek, ezt  a  nagy  betsületet  tsak  három  basának  adják  meg 
^Mik:T8rL.  438). 

[Szólások].  Jó  hirben-forgó,  betsü  létben  forgó:  homo 
*incolumi  faraa  PPBI.  Böcsűietében  jár.  Hitelét  vesztené, 
lia  kinek  azt  meg-jelentené  (Gyíingy :  KJ.  18).  Nem  is  t  a  r  t  y  a  a 
kere.sztyeni gj-űlekezet  olyan  bechíiietbe,  mint  ezeket  (Helt:  Bibi. 
Le3).  Á 1 1  j  o n  az  kegyelmetek  becsületin  (Njt.  X.468).  Az  en 
édes  kett  leaniomotth  az  eS  rendi  zerentth  neueltesse,  hogi 
attiank  fiayuak  essek  becheSlletekre  (Radv :  Csal.  ül. 
1571.  Maga  virtusával  ment  elé,  ment  betsiiletre :  ex  se  uatus 
PPBI.  Ki  az  n  szekeknec  bolchfiletit  meg  t a r t u a n 
(Mon:Apol.  29).  Az  népec  bSczfiletet  nem  tésznec  tőr- 
vényednec  (MA :  Bibi.  V.57).  Eleiben  imé  magam  megyek,  hogy 
neki  illó  becsületet  tegyek  (Gyöngy :  Char.  9).  Legjobb  kevaset 
njaijtani.  de  ollyast,  melljTe  forró  a  kívánság  a  félbeiL  Az  illyen 
kevéssel  sok  bötsiiletet  vallnnk  (Fal:  UÉ.  492).  Tyztíiletos 
b  e  w  c  h  w  I  e  1 1  e  1 1  e  e  g  y  e  n  e  k  az  zolgak  ew  wrokhoz  (Ei-dyC. 
77).  Nagy  bóchólettel  tarttyak  vala  (ÉrdyC.  631). 
Némellyec  a  kopaszságot  magoknac  becsíiietül  tartyác 
(Com:Jan.  54). 

Becsületes  :  1)  pretiosus  MA.  [kcstbar,  wert\-oll,  teuer]. 
Illic  peniglen,  hogy  ez  a  liistoria  kedues  es  biVhiiletes  legyen 
mindeneknél  (Tel :  Evang.  L183).  Nemde  az  lelek  bóczuletSsbe 
az  eteknél  (Fél :  Bibi.  91  Az  arany  bótsiiletesb  az  omiál  (EsztT: 
IgAny.  42).  Nem  az  ő  választása  teszi  bnesületessé  az  jó  követ, 
hanem  az  maga  tulajdon  természeti  íPázm:Kal.  461).  Az  isten- 
telen emberek  testét  fényasen,  gazdagon  és  bótsiilletes  pompá- 
val temetik  (Pázm:Préd.  4).  Ne  legyen  mi  elSttfinc  semmi 
beczOlletesb  az  istennec  igejenéi  (MA :  Bibi.  Et.2).  3)  hononis,  ho- 
noratus,  reverendus,  augustus  C.  venerandus  MA.  [ehrlich, 
ehrenhaft,  rechtschaflen].  Az  vr  neu  az  buü61et5s  felelmet  be 
rekezty  (TihC.  130).  Leszen  é  biblia  szerelmas  es  becsfiletes 
az  wr  istennec  (Helt:  Bibi.  Lc4).  Az  egész  népnél  böczületes: 
honorabilis  universae  plebi  (Helt :  UjT.  g8).  Eh'ága  bSczfllletes 
nemes  bolczeket,  okossakat  szfü  ez  világra  (Cbio  F3).  A  bö- 
tsíilletas  úrnak  arra  szeme  légyen,  hogy  maga  kezével  ne  vere- 
kedgyék  (Pázm :  Préd.  274).  Ide  sok  becsületes  fórend  gyíílt 
(RákGy:Lev.  220). 

Becsületesen :  [honeste,  ingenue ;  ehrlich].  BScsftUetesen 
cselekedő :  veuerabimdus  C.  Kedves  emberinknek  hireket  s 
gjeket  bőtsídetessen  eló-gyámolitsuk  (Fal :  UE.  385). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


Becsületesség:  honorificentia  MA    [ehrlichkoit,  reclitlich- 

keitj.  Nem  fU'ra  igyekeznek,   hogy  mngmutJLs.s;ik   a    keresztény 
tekéllet&s  erköltsök  b;itsnllete.s.ségét  ( P;izm : Préd.  ci. 

Bécsületlen :  inlionestus  WF.  [unehrlich,  ehrlo.<;j.  Az  go- 
nosznac  elméiéből  származott  be.széd  IjetsftUetlen  (Kí'u- :  Bibi. 
1.(508).  Az  részegség  az  haz  biro  embert  bSczöletlenne  teszi  az 
5uei  k8z5t  (Decsi: Préd.  83).  Neueztec  fitet  az  bfjchfiletlen 
neuel  (Mon:Apol.  490).  Választa  el  vetett  nemljől  szjírmazta- 
kat,  tudatlanokat,  az  emberek  el6tt  bScsfilletleneket  (Pázm: 
Kai.  47).  A  szentek  teteminek  bSesfilletlen  hányá.sát,  és  t5b 
efféle  dolgokat  le-r:iz  magárúi  Bald.  (P.ázm :  LuthV.  135). 

Bécsületlenség :  irreverentia  NémGl.  158,  [unehrbietig- 
keit,  nichtachtung].  Egyiket  sem  tartyac  fel&segül,  hanem  mind- 
niaiat  egy  ai'ant  való  beczületlensegben  tartyac  (Decsi:  SallJ. 
66).  Rütéttatic  az  templom,  ha  edénit  és  egyéb  ezkfizit  csu- 
foUya,  vagy  bScsfiletlenségben  tarttya  valaki  (Zvon:Post.  11274). 
Sacramentomnak  büczv^etlensége  (Vás:  CanCat.  657).  Hogy  becsü- 
lettel kezdet  jó  indulattiában  cserben  ne  maradgiou  ktek  becsü- 
letlenségével  (FM:  Minerva  L478). 

Beesületlenül :  [ignominiose ;  schandlic.h].  Ne  elegyíts  vala- 
kié kfizzé  magadat,  hogy  beczi^lletlenül  Id  ne  toUyattassáUKár: 
Bibi.  I.65St. 

BecsüLhetetlen :  [inae.stimabilis :  imschatzbai-].  Akarod-e 
tudni,  melly  drága  az  ember  lelke?  tekintsed  meg,  min  vette 
az  isten;  szent  fiának  bötsüUhetetleu  véren  vette  (Pázm:  Préd.  41). 

Becsülő :  1)  pensator,  pensitator  MA.  ta.xator  Kr.  Becsülló 
biró  i^Land:  UjSegits.  11.34).  3)  observaus,  aestimator,  venerator 
MA.  Ember  bőcsfllló  (Pethö :  Krón.  265).  Ember  betsiilhetf)  (Megy : 
3Jaj.  n.l9). 

Becsültelen.  Bots\'iltelemié,  aláualouá  leszSk : exsordesco  C. 

Bécsültet:  [curo  ut  aestimetur;  verehren  lassen].  Az  sem 
igaz,  hogy  a  pápa  magát  isteni  tisztelettel  b5csfilteti  (Pázm: 
LuthV.  124). 

el-becsültet :  [accipio  in  aestimationem ;  verschatzen  las- 
sen]. Valamit  valakitói  adósságban  el-bet.sültetni :  aliquid  in  *aas- 
timationem  ab  aUquo  accipere ;  majorkodó  helyét  el-betsültetni 
adó.s.ságban :  *accipere  praedia  in  aestimationem  PPBI. 

Becsüs.  Nem  becsüs:  proletariiLS  WF. 

Bécsütlen:  [pretü  modici;  biliig].  Igen  csodálkozol  nagy 
oiczosagiiu,  magyar  országnac  boczűtlen  bófl  voltán  (Görcs: 
Máty.  76). 

Becsűtlensóg :  [irreverentia;  ímehrerbietigkeit].  Annak  bö- 
csütelensége  a  fülek  bedugása:  irreverentia  ipsiiis  obturatio 
aurium  (Vajda.  Kr.). 

[Béesüz-ik  ?] 

el-béesüzik  :  [con-umpor ;  unbrauchbar  werden  ?]  Csizmát- 
lanok  lívin  hadaim,  de  lovok  is  elveszett  és  ,iz  ki  meg  mai-adt 
is,  elbecsüzött  ('Monlrók.  XV.25). 

BÉCS :  [obulus ;  heller].  Soha  sem  en  re,im,  sem  zolgamra 
egy  bech  fylliert  sem  keolteott  (LevT.  I.  361).  A  szegény  asszony 
két  becsét  inkiibb  bocs&Uötte,  hogy  sem  a  gazdagok  nagy  ado- 
mányát (Pázm:Pi-éd.  980). 

1.  BECSŰ  (bt  cd  Bécsi  C.  118.  bcirhev  DomC.  297.  böchú 
Lipp:PKert.  IL99.  búczfi  Mel:Kir.  198):  Pegumen ;  hülzen- 
fi-ucht].  Bócző  eledel :  legumen  MA.  Tiz  napokban  es  adattas- 
sanac  mfnekonc  becü  élésegec  eledelre  es  rá  italra ;  es  aduala 
nekic  becó  eleséget:  dentiu-  nobis  legumina  ad  vascendmn 
(BécsiC.  118).  Sokak  voltának,  hogy  kyk  rytkan  evttenek  halat, 
auagy  egyéb  jo  étket,  hanem  chak  beochevt,  borsot,  lenchet 
(DomC.  297).  Hozának  D.auidnac  babot  es  lencsét,  es  egeb 
bflczfl  etelból  czenalt  pirított  darát  (Mel :  Kir.  198).  Czac  ten- 
getésre  való  böczüt,  auagy  akar  mit  az  mit  akai',  eszic   (Bom : 

13 


195 


2.  BEOC-TYÚK-BEGY 


VERES-BEGY— VERES-BÉKA 


196 


Préd.  148).  Dániel  sem  húst  nem  fitt,  sem  bort  nem  iuot,  ha- 
nem Mdifiuol  élt  (Tel:  Fel.  107).  Fris étkeit  az  ü  társainál  meg 
vete,  bHchiit  kére  maganac  ci  auiial  elenec  (Mon:Apol.  133). 
Igen  élnek  étekben  magvával  fStbcn,  .sültben,  bőclifiben  (Lipp; 
I'Kert.  IL9U^ 

2.  BECSŰ :  cliooiiix.  [ein  petreideuwLss].  Ez  kíls  mirtik 
vala,  niellii.-l  eny  napra  való  abrakot  adnak  vala  az  abrako- 
wknak,  az  az  niellvbe  egv  napi  ílis  fír  vala  akar  utón  s  akar 
háznál.  Liszen  erriil  emleke-itet  iiz  Isteni  ielcnixiiil  való  kfinjii- 
txin;  ott  bet'zünek  forditiin)  (Sylv:  UjT.  (juíjmiu.  1).  Az  gaboná- 
nak beczflie  en^  dénáron:  cboeni.\  trititi  denario  (315b). 

BEDT^TiIOM :  [bdelliuni;  weinpalme).  Ott  bedelyomott  is 
találiuic:  ilii  invcnilur  bdellium  (Helt:  BibL  LA4^. 

1.  BÉQ  dirí  Helt:Krón  8()):  (princep.s,  nobilis;  türkiseher 
cdclniaimj.  Az  liatívany  bekkel  eflszwe  vesztem,  váltig  r^vtoll- 
jwk  egymást  lenéinek  által  (LevT,  1.182).  Arazlan  begh  kAl- 
déth  wolth  I'echy&l  !iz  bvvday  l)a.salioz  (285),  Békék  emingek- 
kel,  pascák  vezérekkel  rabokká  estének  (Tlialy:Adal.  1.181). 

begler-bóg :  (gubernátor].  Az  beglerbég  Péterváradján  ál- 
t'il  jflve  íMonlrók.  III.8;>).  Myaiden  beglorbegymnek  meg  i>a- 
raiichyoltani,  hogy  evv  keztewk  s  tew  kezettetek  semy  habom 
ne  legyen  (KMNy.  III.3). 

nazur-bóg,  nazul-bég :  (ias-pector ;  aufseher].  Nazur  Wk 
levelire  jiz  paiiztomiányokat  Szabó  Gergelylyel,  Kelemen  Bahií- 
sal  fölhajtották  (MonTJlE.  L2S).  Pintér  Jánost  az  heti  soros 
kocsik  végett  az  Nazul  bekhez  kültük  (46). 

olaj-bég :  ftribnnns  militiim ;  oberst).  Vfittünk  az  olaj  lek- 
nek 2  nika  bflrt  ("MonTME,  1.34).  Fazekakat  vöttüuk  vajnak 
;iz  olaj  bék  számára  (37). 

szandsák-bég :  [praefectus  eomitatiis ;  comitatsvorstand). 
Mynden  zanihyakbegymnek  meg  paranchyoltam,  hogy  ew  kez- 
tiiok  .s  tüw  kezettetek  semy  liaboru    ne  legyen  (RMNy.  in.3). 

2.  BÉO :  Ibalo;  blöcken).  A  ketskek  felelenuiek  miatta  beégni 
kezdenek  aieIt:Mes.  M4b). 

Bégés :  [lialatiis ;  das  blöcken].  Báránynak  bégése  (Misk: 
Vadk.  36).  Minden  bárányok  az  5  annyokat  bégé.sekr61  menten 
meg  esmérik  (205). 

Béget :  balo  C.  blöcken  PPB.  Gyakorta  bégetök :  balito 
C.  A  bárány  béget,  mekeg:  agmis  balat  (Com:  Jan.  43).  Béget 
a  báiány  (Com:  Orb.  4).  A  jó  juh  nem  sokat  béget,  de  sok  gyap- 
jat ad  (Klsv:Adag.  164). 

Bégetós :  balatus  C.  PPBl.  (das  blöcken]. 

BÉQY  (hogy  D6cá:Adag.  285):  ventriculus  volatilium  MA. 
jkropfj.  Vegye  a  begyit  tallainal  egyetembe,  es  vesse  a  rakás 
hamura  (Helt:  Bibi.  I.  Yy2).  Igen  meg  fc'ltítto  a  bogyfit  (a  fai-kas), 
nem  futhat  (Helt :  Mes.  131).  Az  madáruac  begyit  kivéuén  min- 
den rutsjigáual  egybe  (Kár :  Bibi.  1.88.  MA: Bibi.  1.89).  Hason- 
latosoc  a  tykhoz,  ki  a  tiztii  búza  kSzfittis  vakargat,  meg  tfilt- 
uen  begyit  (Vás:CanCat  460). 

(Szólások).  Meg  szakad  a  begyi  (R-il : C'sisk.  126).  V a- 
gyón  valiuni  a  z  b  5  g  y  b  e  n,  azért  lappangó  (1  )e<.si :  Adag  .285). 
Az  kiknoc  vagyon  Ijögyőktion,  mindenéé  baiáttyoi-  (Prág:Serk. 
914).  llalalmas  csiíszármik  tartja  is,  hegyibe  rakva  zsugor- 
gátja  (Monlrók.  VIII.72).  Jaj  a  dfihős  elj<-k  lulajdonsiigát  maga 
begyében  viselő  barátiuik  ( Matkó :  BCsák.  238).  Te  vgyaii 
nagy  b  e  g  g  i e  1  mered  mondani  (Bal:  Csisk.  126). 

galamb-begy:  scrophularia  minor  Mel:  Herb.  179.  [feld- 
salat).  KLs.seb  fetske  fii,  más  neue  gelyua  runto  fii,  sfd  fü, 
mezei  sfti  tű,  galamb  bégjiun-  hiyác  (Mel:  Herb.  179). 

tyúk-begy:  anagallis  [gauchheil].  Ezt  alsiiiénw,  anagallU- 
nae,  az  az  tyik  begynec,  tyikszemuee  mongya  Fuchsius,  de 
nem  igaz  (Mel :  Herb.  80.  182). 


vérés-begy:  ruljecula;  rotkehlchen  Com:Veirt.  144. 

Begyes :  elatiLs  Sí.  [aufgeblasen].  A  mit  mondott  vala  Moy- 
s&s,  amiiz  nyakas  és  majd  mindenkor  bálványozó  telobögyös 
Israel-fclöl  (Csúzi:  Síp.  632).  Hány  idegen  tulllja  HltíízOtt  bögyös 
kontyos  madár  ngy  járna  mint  Aesopus  hollója  (Fal.  NE.  103). 

Begyesen :  (elate ;  aurgebla.sen].  Látod  melly  begyesen 
tutUiküzik  (Matkó:  BCsák.  114).  Melly  inaszakattúl  ügethet 
ez  előtt  igen  begyesen  és  gőgösen  futkán-zó  Mátyás  1373). 

Bégyeszt  (Mbe^gyeszt  GKat:  litk.  321]:  (intlo ;  auf- 
bUiseuJ.  Amiál  inkáb  szfiuet  begyeztette  vala  Jephta  (lllyef: 
Jephta  9). 

elö-beggyeszt :  (obiicio ;  vorhalten].  Melly  ellenvetést  ottan 
ottan  unalnuLson  elébegygyeszt  lGKat:Titk.  321). 

BÉKA:  rana  C.  batrachus  MA.  froscli  PPB.  Bekaknac  es 
egereknek  hada  auagy  bekeger  líMcz:  batrachiimi  C.  Rekeg, 
béka  módra  .szól:  coaxo  (Major:Szót  145.  Com:Orb.  5).  Var- 
tyogó  béka:  rana  coaxans  (Com:  Jan.  40i.  Bidős  férget  boíata 
í  raiok  es  bekat  (DöbrC.  147).  (A  verem)  rakna  vala  kilóval, 
bekauai  es  sarkauokkal  (BodC.  12).  0  zyz  Carthussya  ky  lehet 
te  hozya.'id  haíonlatus?  Neemwllauak  megli  a  beekaak,  kyk 
nem  zeimok  ez  zent  zyz  zerzet  ellen  chachogny  (ÉrdyC.  572). 
Ti  béka  termezetfi  hitlen  baluaniozo  fősuen  vrak  (Mel :  SzJáa 
41.  548).  Nemelyt  vizi  állatockal,  Ijekaual,  liallal  eltet  az  Isten 
(Bom :  Préd.  553).  Czak  annit  gondolok  én  véle,  mint  az  Ix-kíVk 
czáczogásáual  (Decsi:Adag.  183).  A  bekak  regeinek  (ACeere: 
Enc.  2901.  A  békáknak  tsevegése  (Misk:VKert.  258). 

[Szólások].  Felebíu-átjára  fondorkodvajböstelenkedvén  k  i  g  y  ó  t 
békát  kiált  (Csúzi :  Tromb.  175). 

(Közmondások].  Az  béka  Ls  vetekfidik  ám  az  .sáskánál  ( Uet-si : 
Adag.  300).  EUeuzic  es  mint  a  béka  a  deret  nehezlik  (Mon: 
SzSegíts.  281).  Láddé,  mely  nehéz  a  dér  a  békának  (Pázni: 
5Lev.  262). 

csipke-béka:  mbeta  Com:  Jan.  40.  [kröte].  Rubéla  vagy 
csipke  béka  (Nad:  Kert.  16.  38). 

csirke  ?-béka:  rubeta  PPBl.  (kröte].  Utálatos  férgek  a  kigyo 
és  Lsirke  béka  (Ker:Préd.  507). 

földi-béka :  [erdfrasch].  Ama  n;igy  földi  béka  megszáraztjis- 
sék,  az  után  etczetbe  mártassék  (Web:  Ámul.  89). 

halászó-bóka :  pLscatrLx  PPBl. 

kecske-béka :  rana  esc;>ria  SL  A  veleiiczei  követ  általá- 
nál kecske-liékát  is  sokat  ettem  (BethI:  Élet  190). 

nyelv-bóka :  batrachus,  ranula  lingvae  SK.  A  nyelvnek 
békájáról  és  egyéb  dagad;Wurül  (PP:  Pa.\C.  76). 

száj-béka.  Szíijnak  béka  nevű  nyavalyája :  nuia  widLs 
PPBl. 

tekenös-béka :  testudo,  chelys  C.  (scbildkrötej.  A  tekeiiés 
béka  magában  píuiasolko<luán  monda  (Helt: Mes.  401.  4061. 
A  tekeniVbéka  húsábjui  ha  tsak  fél  eleget  eszik  ember,  meg- 
nehezíti .1  gyomrát  iMisk:  \'Kert.  264). 

tengeri-béka :  chelydros  C. 

varancBos-béka  :  [bufo,  rubeta ;  krfite).  Varantzos  békát 
niegfilstöliiiii  (Gvad:IU'.  160). 

varas-bóka:  bufo,  rubeto  C.  [krOteJ.  Ez  ket  zflrnfi  var:is 
becat,  kit  lattoc  en  zömeimbe  íhiiőc,  ezfic  engőmet  kÚKnuiac 
(GiiaryC.  48).  A  varas  béka  fejében  tennet  kő  (ACsere:  Enc. 
25-1).  V;u-asbéka,  férgek  és  egyéb  tlsztát;tl:ui  lelkes  állatok 
(llly:  Préd.  n.l57».  A  niatska  sokszor  a  kígyókat  és  Viu-as 
liékákatis  mind  egyxe  szokta  maniosni  iMisk:  VKert  ItlXi. 
A  cáipkii-bokornSI  vöt  newzetet  a  varas  béka-Ls  kinek  a  csipke- 
bokor l.ivéuél  vagyon  laká.sa  (Hall:  Paizs.  67). 

verés-béka :  rubeta  Com:  Jaa  4o.  (kröte]. 


197 


ZÖLD-BÉKA— MEG-BÉKÉLIJK 


MEGBÉKÉLLÉS— BÉKÉLT 


198 


zöld-béka :  calmnitae  C.  riuia  viriilis  Nom.'  11:!.  [wiusser- 
frosi'li]. 

Békás.  Békás  tó :  i;m;irum  lacuna  PP. 

BÉKE :  pax  MA.  friede  PPB.  [ruhe].  Ez  fmUas  ;iz  varos 
zerte  nagy  tekeuel  iardopalt  fV^irgC.  58).  Senky  bekewel  el 
nem  meliet  vala  ;iz  vton  (JurtlC.  377),  A  iSvendű  keiiort  ez 
velaipjii  való  navarauak  bpkpvel  zenvedeset  vezi  (DebrC.  595), 
Mely  hitlevelfink  mellett  békével  járhatnának  (Mouliók,  111,211), 
ótet  eniieíctelék.  király  fia  hofiy  Erdélyben  békével  lakliaték 
(RMK.  111.367).  Békéuel  szemied  ^Decá:  Adag.  81). 

[Szólások],  Hagibékét  énekem (VirgC.  206). Nem  hannak 
bykj-t  (Leí-T.  1.225).  ICenyergek,  hadna  beket  az  en  kewesemnek, 
mert  az  nekwlys  elegh  zegensegel  elek  (363).  Azoknac  mostan 
békét  hadgyuc  (Valk :  Gen.  56).  Hagy  beket  az  liitnec  (Mon  • 
Ápol,  35).  Hagy  békét  nek&nc  (MA:  Bibi.  161).  Hagy  békét 
az  bor  italnac  (244).  Az  várak  szállásának  mi  már  békét  aka- 
nink  hagjiii  (RákGy :  Lev.  286),  Igen  el  tSrtek  az  fogságnak 
myatta,  azértli  keg.  kérem  bocsas.sael  beken  el  (RMNy. 
11,114).  Beky^el  bochattak  ewketli  (LevT,  1.318.  325). 

Békéli,  békéll-ik:  1)  reconcilior,  pacem  ineo  MA.  [ách 
versöbnen],  Tanyet^vanidnak  labayth  meg  mosad,  ees  edSsseg- 
wel  \veI5k  bekehven  [edosón  evvketli  vigaztaUvaii  WiiikIC.  246. 
GömC.  100.]  te  drágalátos  zent  testSdeth  nekyk  adad  (CzechC. 
11).  Békélton  békélik  (Dec.si :  Adag.  2).  Az  u  a-szszonyálioz 
békéllyéc  (MA ;  Taii  249).  Mikor  meg-esmere  Salimán  Deli 
Vidot,  6  hozzá  békélvén  la.s,<ian  fejet  hajtőt  (Zrmyi  11.10),  S) 
[oseulor;  kiissen],  Legotteu  veue  6teth  Slebe  a  föIdSn  ylwen, 
hol  vele  bekelyk  vala,  hol  neky  zol  vala  (WinkIC.  231),  Kezeitth 
chokolwan  ees  mondwan:  oh  en  zeretS  fyam,  nemde  ez5kee 
atte  kezeid,  kyk  sidoknak  ehodakatli  teeznek  vala?  Lábait  békél- 
vén vgh  mond  vala :  nemde  ezcikee  allabak,  kyketh  a  sidok  gya- 
korta ymadnak  vala  (231),  Ottan  mynden  feyet  térdet  liaycson 
awagj'  le  esween  az  fSldhSz  bekeellyek  alazatas  tyztosseegnek 
okaertíÉrdyC  54),  Magdaleena  monda:  Oh  en  ede,s  mesterem, 
Es  akara  lábához  bekeiny  (ÉrsC,  123),  Nem  .szabad  senkinek 
(a  pápa)  kezéhez  békélni,  mert  soha  senkivel  jól  nem  akar 
tenni,  de  az  fi  bal  lábát  meghagyja  csókohii,  mert  azval  ő 
mindent  meg  akar  tapodni  (RMK.  ILlll).  Lábához  békélvén, 
kezde  esedezni  (Zrínyi  n.ll).  A  kozák  hetman  nra,  lengyel 
király  lábailioz  így  békéUk  (Monlrók.  VIIL209),  Imé  kezeidhez 
békéllek  (Fal:  NE,  10),  A  jó  szerencse  mellett,  lia  jobb  kezé- 
hez békéibetünk,  bnldogúhmk  életfmkben  (Fal:  UE,  368). 

egybe-békéllik :  [reconcilior ;  sich  versöhnen].  Mikor  a 
földre  jőve,  akkor  egybe-békéllett  az  igazság  és  irgalmasság 
(Pázni:  Préd    114). 

niég-bákéllik :  1)  [reconcilior ;  sich  versöhnen].  Félek 
azon,  hogy  meg  nem  békéilik :  *vereor  ut  placaii  [M.s.'sit  PPBl. 
Ihusnak  halála  napyan  megh  békéiének  (WinkIC.  185).  Embor 
istennel  meg  bekeUc  (GuaryC.  43).  Addeeg  bekeelyeek  meg 
haragosawal  (ÉrdyC.  22).  Meg  bíkillel  az  te  eilensigeduel 
(Sylv :  UjT.  L8).  Jonatas  berezeg  meg  bíkillek  a  Bachidessel 
(Szék:  Krón.  67).  Ez  meg  bikillec  a  górSgSkel  a  bit  felól  (124). 
Mennyel  békellyel  meg  a  te  attyádtíáual  (Helt:  UT.  U.l;.  Ki 
töltőm  boszszi'miat  elSszor  rajta  es  osztan  meg  békéllem  véle 
(Tel:Evang.  11.918).  Ki  által  embereckel  isten  meg  bekellet 
(Bom:  Ének.  14).  Az  atia  czak  az  fi  szerelmes  Habán  bekelt 
mi  velünk  meg  (Fél:  Tan.  251).  Tiszta  tekélletes  gyónás  által 
békéllyél  meg  isteneddel  (Pázm:Préd.  517).  Felebarátunckal 
meg  békélvén  kell  imádkozni  (Zvon:  Post.  1.811).  Az  határos 
nemzetek,  ha  megbékéllenek,  frigy-kötés  az  (foediLs)  (Com : 
Jan.  176).  A  törököt  ha  meg  verik,  tsak  sir  ás  megbékéllik 
(Mik :  TörL.  20).  S)  [oseulor ;  kiissen].  Nem  ilhc  vala  hog  ilen 
hinnél  f5rtóz6tt  leloc  en  aldot  üamat  vStte  vala  áldozatra,  es 
ilragalato.s  zaiat  megbekeltevala,  es  megb    éokolti  val;i  (NádC. 


214).  Mynden  zeghennek  egy  egy  pénzt  awagy  fyllyert  aggonak, 
mikor  nekyk  oztyak  mynden  zogemiek  meg  kelly  bokolny  a 
kezéhez  (IjuiyiC.  142). 

mégbékéllés :  reconciUatio  MA.  [versShnung].  Inkáb  akar- 
yáe  iVegbétteui  az  vétkekot,  hogy  sem  mint  meg  békéilés 
által  le  csSnd&szetteni  (Zvon:  Post.  11.165).  Meg  sérült  vala 
az  teremtő  isten  es  az  meg  bekellésről  nem  vala  .szorgalmatos 
(Zóly:  Elm.  70).  Jobbi'ira  az  as.szonyokra  bizták  a  dolgot,  kik 
küzöní;ége.sen  jó  módot  talált:ik  a  megbékélésre  (P'al:  TÉ.  063) 

mégbékélletlen :  [iii))lacabilLs,  inexorabilis;  nnvei-söhnlich]. 
Kemény  nyakú  mégbékélletlen  emberec  (MA:  Scult.  684), 

megbékélhetetlen :  [inplacabilis ;  nnvei-söhnlich],  Megbé- 
kélhetetlen  gyfilólség :  irreeonciliabile  belhun  (Deesi :  Adag.  199). 
Megbékélhetetlen  képpen  haragszik  (Szathm:Dom,  545). 

öszve-bókéllik  :  pacem  meo,  coneiiior  Sí.  [sich  vergleicben] 
Jóság  hivséggel  Sszve  békéilik  (MA :  Bibi.  V.40). 

öszvebékéllós :  conciliatio  Com:  Jan.  133.  [vergleich]. 

reá-békéllik :  [eonsentio ;  beipflichten,  einvei-standen  .sem], 
Lucia :  Ne  fái-a.szsza  az  Ur  magát,  mi-is  hallottuk  liirét  a  Cate- 
chlsmasnak,  Easebius:    Jó  sziwel  reá  békéllek  (Fal:  NA,  134). 

Békéilés :  pacificatio,  concihatio  MA.  [versöhuungj.  EuÖro- 
sina  kedeg  a  soc  bekelesert  [beiteles?]  es  minden  napi  éhe- 
zésért vert  poc  vala  (NádC.  441). 

[Bókélletlen,  békélletlenked-ik] 

még-békólletlenkedik  :  [discordo  ;  sich  entzweien],  Tai-- 
tottálé  haragot,  gyillíiséget  o  ellene?  meg  békélletlenkedtélé 
fi  véle?  (MA:SeuÍt,  909), 

Békélletlenaég :  [discordia ;  zwietracht],  Békéletlenség  volt 
az  isten  kőzött  és  mi  kőzöttfinc  (MA:  Scult.  69). 

[Békélget] 

még-békólget :  [oseulor ;  kiissen].  Az  ő  labokatli  meg 
nios,s;i  vala,  es  oztan  meg  bekelgeti  uala  (NádC.  531). 

Békélhetetlen :  [inconciliabilis ;  unversöhnlicb].  A  békél- 
hetetlen  szakadás  kút  fejét  megnyitá  (Pázm:  Kai,  822). 

Békélkéd-ik :  [o.sculor ;  kiissen].  Azt  ha*^ac  nekik  peni- 
tenciába,  bog  iiz  afatiaknak  labokhoz  bekelkogjiee  (GuaryC. 
34).  Nagi  zerelmel  egimast  meg  wlelek  es  eginia.shoz  bekel- 
kedenek  (VirgC.  18).  Nemikor  lely  vala  wteth  acellanak  kyuwle 
az  égbe  fel  emelkwduen,  anera,  hogi  kezeuel  vdet  meg  ery 
vala  es  neki  lábához  bekelkedik  vala  [es  meg  czokolyauala 
ew  labayt  EhrC.  64,]  (40).  Mikor  egi  poklost  talált  volna,  hozza 
iarula,  kezde  czokolgatni  az  i)oklos(t.),  azért  kezde  az  poklo- 
soknak hazoklioz  sietny,  es  kezekhez  bekelkedny  (lOOj.  Ew 
zenth  feyeeth  be  thakargata  ees  hozya  bekelkedween  a  kopor- 
.soba  helhezteteek  (WinkIC.  105)  La&sad  a  crLstos  feiet  le  haiol- 
van  bog  te  hoziad  bokőlkődiec  (DebrC.  325),  Az  veternyére 
hogy  luLsvét  napján  juttimk,  az  kopor,só  köniyiil  kerengve  hazud- 
tunk, szu-öttö  tokéhoz  fejenként  békélkedtünk,  az  igaz  istemiek 
ott  nagy  bo.sszút  tettünk  (RMK.  n.185). 

Békéllkedés  :  [o.sculum ;  kuss].  Zentliseghes  zaad  ky  énne- 
kem adott  bekelkedesewketh  vigaztalasth  (W'inklC.  87).  O  tudás, 
bekelköde,s.sel  auagy  apalassal  árulod  el  embőrnec  fiat  (NádC. 
187).  Az  zentsegos  zaad  ki  emiekőm  adót  ,soc  apolgatasoeat  es 
bekelküdesöket  (353), 

[Békéllöd-ik] 

Békéllödés  :  [pacificatio,  reconciliatio ;  vergleich].  Megkül- 
dött minden  leveleket,  mellyek  az  előtt  meg  kisértett  békélő- 
déseket  illették  (Ei-dTörtT\  1.29).  És  végtére  a  kénj-telenségböl 
szái-mazott  békéllődést,  és  aun:üí  punctuniát  niegbeszéllette 
(TörtT.  35). 

[Békélt,  még-bókélt] 

13* 


199 


MEtiUÉKÉLTfiS— BÉKESSÉGES 


BÉKÍSSÉGESÍT— BÉI. 


200 


megbékéltés :  Ipacificatio ;  versöhnungj.  Az  isteni  fele- 
lenmei;  t^^nrajjodasara  es  az  egjhaz  meg  bekeltesere  haznossac 
(Zvou:  Osiaiul.  '.'4). 

Békéltet :  1)  pacitíio,  paco  Kr.  (aiLsstilinen).  2)  [niitto 
osciilat\iin  i  kiUseii  lasseiij.  Követetelvet  az  uagj'  diváuba  be- 
vittUk  és  «  liatalinaísága  lábaihoz  békéltettük  (MuiiTME.  V.188). 

egybe-bókóltet :  [reconellio;  ausisiilinenj.  Egyben  békél- 
teti asszonyot^ka ;  condliatrii'ula  C.  Több  hiLsonló  inoudíisokat 
meg  fejtegetnek,  és  egybe  békélfxitiiek  az  engedelmes  fiak 
(Pázni:  Kai.  615).  Egyben  kell  békéltetteüiiec  (Coni:  Jan.  2Ü2). 
Békéltesse  egyben  eléb  a  báránj-t  a  farkassal  a  Jesuiti  (Czegl : 
Japli.  llOl.  Egybe  békélteti  az  ellen  mondást  (lUy:  l'réd.  11.71). 

meg-bókéltet :  amico  C.  coneilio  MA.  [aussiílmen].  Senki 
nem  vala  bogi  ki  magát  kwzikbe  boczatiia,  es  wket  meg  bekel- 
tetueie  (VirgC.  16).  Az  bevnest  meeg  bekeltety  vr  istennel 
(ComC.  31,-<). 

öszve-bókóltet :  interconcilio  C.  concilio  MA.  [ausgleichen]. 
Az  ira.sok;it  haszonnal  tudgia  magyarázni,  es  eggiket  az  ma.sickal 
fiszue  békéltetni  (Fél:  Tan.  3:;,")i.  Az  Roligio  Medici  szépen 
5sz\e  békélteti  a  Jerusalemi  keresztet  a  Konstimtzináiwli  fél- 
hóldal  (Fal:  NA.  123). 

Békéltetés  :  pai'itícatio,  reconciliatio  MA.  versöhnmig  PPB. 

Békéltető :  ainciliatnmdiis  ('.  i«u-.'itor,  conciliator  MA.  (ver- 
mittler].  Békéltető  álduz;it  (Holt:  liibl.  11.129).  Két  kfilőmb  ter- 
mészetS  közbeiarot  es  békéltetőt  keuim  isten  igassaga  (Mol : 
Préd.  212). 

Békés  (békés  FahTÉ.  149.):  jiaaitiLs,  paclficus  MA.  [friod- 
lichj.  Kik  beket  é*-l6Uiek  vala  azokal  bekes  valek  (DöbrC. 
204.  483).  Ha  tsac  ackor  bekes,  mikor  .senki  nem  haborgattya, 
aimac  keues  halaia  vagyon  (Bom:Préd.  131).  Valakinél  bekes 
nem  vagy  haragodat  el  uom  kerülheti  (Pécsi:  Ágost.  45b).  Légy 
békés  az  to  fele  barátoddal  (Zvon;Post.  11.162).  Istennel  nem 
békés  {MN)il:  Zsolt  81).  Nem  tudod  békés  tiiredelmességgel 
elviselni  (Fal :  TÉ.  705).  Békés  egy  óráig  nem  lészesz  éltedben 
(Orczy:  KíiItH.  190.  114). 

Békeség,  békesség :  I)  pa.\,  concordLn  C.  [firiede,  ein- 
trachtj.  Békességet  .szerzők :  pacifico  C  Haboru.sagrol  hozta 
bekesegre  (\'ú:gC.  18).  Beke.s.seguek  jegére  cheh  kjral  meg 
ayandekozta  bela  kyralt  (MargL.  27).  Rea  zal  ty  bekeseghtek; 
veniet  pax  vestra  siiper  eam  (.JordC.  382).  Soha  nynchen  be- 
kosseegek  az  zo  fogadatlan  byiieseknek  (ÉrdyC.  341).  Ennec 
ideiebe  nag  hike-sikbe  eele  a  .sido.sac  (Szék:  Krén.  23).  Az  tör- 
uény  és  az  deáki  tndoniány  békeseget  szeret .  (Decsi :  Adag. 
239).  Farkas  békeség  (Fal :  Jegyz.  933).  2)  (pationtia ;  geduld). 
Val  békeseget  en  Ix-mieni :  iwtientiani  halnj  in  mo  (MiinchC. 
48).  Békeseget  tvri  en  bennem :  patientiam  habé  in  me  (DöbrC'. 
384).  Bekessegh  zen\vGde.s,sekben  tarttyatok  meg  ty  lelkoteketli- 
in  patientia  vestra  po.s.sidebitls  animam  vestrani  (JordC.  603). 
Ha  valamit  zennedendőfinc  l)ekessegfinc  légen  íVitkC.  94). 
Emberi  en'nel  azokat  a  nyanalyakat  es  a  kenokat  olyan  nagy 
alhatatossagal  es  bokiwuggel  nem  szennethotte<-  volna  (Helt; 
Bibi.  1.62).  S)  [oscuhnn ;  ku.s.s].  Iwdástwl  el  arwltatal  es  iinmys- 
s(an)  békesegh  alatli  kézben  adatai  iTliewrC.  189). 

[Szólilsok].  .J  á  r  j  á  k  mo.st  Ls  az  békességet  (Thaly : 
VÉ.  1.27).  Somlainak  me.  érték  hogy  csalárdság  az  ii  békeség 
járása  (Monlrék,  III.1U9). 

Békességes :  1)  pacifícus  MA.  [friedlicli,  firiedfertig].  Bódo- 
gok az  bekeseghflsek :  beat!  pacifici  (JordC.  365).  Kel  fel  biz- 
uan  istemiec  irgaluiassagabmi,  mert  bek&sseges  es  igen  irgal- 
mas (VitkC.  21).  E  lirfiae  l>okas.seg(\soc  velftnc  (Helt:  Bibi.  I. 
Q4).  Ezokáért  kőneteket  kiildéc  békes.séges  l)eszé<ldel  (I.  Lll). 
S)  secnnis  [sichorj.  Az  ő  házoc  békeséges  az  félelenitfil :  donuis 
eoruni   securao   sünt  (MA:  Bibi.   1.461).  S)   i«itiens    (gednldig]. 


bozzusagnak  zenuedese  (V'agC-  81).  Olly  jgen  békes- 
séges vala  ez  zent  zvz  (MargL.  72).  Békeséges  tfir5 :  (latiens 
(Kár:  Bibi.  1.650).  Az  alázatosság,  és  békess^es  szenvedés  vilá- 
gason  fénylett  ebben  a  latorban  (Pázm:  Préd.  548).  Békes.séges 
törésünk:  [Mitientia  nostra  (Illy:  Préd.  L241).  Isten  ygaz  byro, 
erews  ees  bekeseges  (KulcsC.  11). 

[Békességésiti 

meg-békességésit :  [pacifico;  versöhnen].  Mindeneket  meg- 
bokesegcsoytuon  az  wkerest  faianak  vére  niyat  (Komj :  Szl'ál. 
327). 

Békételen,  békétlen :  1)  iuquietus,  non  pacificus  MA. 
[miriihig].  Igön  Ix'ketelen  semmit  el  nem  t5r  (GuaryC.  14i. 
Egi  boketelen  zerzetes  kezde  morgodni  (VirgC.  91.  11).  Lel- 
kemnek bekeetelen  bw-/gosagaat  ky  yelenthetneem  (ÉrdyC.  5241. 
Ebben  egyebet  ne  alycz,  hanem  a  te  beketelen  woltodat  (ÉrsC. 
544).  Az  Lstentelenec  lia  nyomorúságra  jutnac,  békételenec  (MA : 
Bibi  1.465).  Ez  versenygS,  békétlen ;  ez  pityergő  Ízetlen  (Fal : 
Vers.  881).  2)  [impatienter ;  ungeduldig].  Ó  is  békételen  szén- 
uedi  az  fi  testén  való  nagy  nyaualyaiat  (Helt:  Bibi.  L  f3). 

Békételenség,  békétlenség  :  implaeiditas,  discordia  MA. 
[uneinigkeit,  zvvistigkeit).  Az  beketelenseg  minket  eémastul  el 
zaggat  (GuaryC.  67).  Ez  ilyen  beketelenseg  keuelsegnek  iegie 
(VirgC.  90).  Iregseg,  beketelenseg,  fesl8bseg  (DebrC.  263).  Békes- 
ségben, békétlenségben  egyaránt  bíitsiiletesek  (Fal :  VE.  424). 

Békételenül :  (iuquieto ;  uuruhig].  Békételenfil  hortyog, 
haragszik  Sámbár  (Matkó:  BCsák  260). 

BÉKÓ  (beUyo  Kár:  Bibi.  L406.  Thaly:  VÉ.  0.196.  hékló 
László:  Petr.  48.):  compede-s  C.  compes,  pedica  MA.  fassel,  fnss- 
eisen  PPB.  Bekockal  égbe  kStfiztec  (BécsiC.  262).  Meeny  el 
zent  i)eter  temleczeebon  es  keressed  meg  az  ew  bekoyt 
(ÉrdyC.  444).  Bekoia  cziSnfig  (Zvon:  PázmP.  69).  Gonosz  kiván- 
ságinknak  lelki  békoi  le  vágattassanak  (Nagyari :  Orth.  140). 
A  pénznek  felette  való  sokasága  tfir  és  békló  (IJiszló:  Petr. 
48).  Füleiben  még  mostis  hangol  békójának  pengése  ( VárM : 
Szöv.  Bevez).  Keseregnek  békókl)an  s  bil'ncsben  (Tlialy:  Adal. 
1.61).  Békónak  s  patkónak  vöttem  három  sing  vasat  (MonTME. 
1.309), 

[Szólások].  Szemet  ki  vaiata  bekoba  vereté  (Bom :  Ének. 
550). 

Bóklyós :  [compeditus ;  gefesselt].  Hadd  legyek  én  értc<l 
atyám  békli'is  rabja  (PliilFl.  76.  MF.). 

Békóz :  [compedio ;   fesseln].   A  to  es  a  told  alatt   bekozot 
viz  azért   nem   jo,    mert  magokkal   sok   ITl   magot  hoznák   bé        j 
(ACsere:  Enc.  273).   Ijittiik,  a  négy  ló  is  békózva   ott   vágjon, 
a  melyekért  műiket  megvertek  oly  nagyon  (Gvad:  RP.  96). 

meg-bókóz:  compedio  C.  [feaseln  aniegen].  Három  fér- 
fiakat niegbek(yzottakat  erezténe  a  tfiz  kSzepibe :  trés  viros 
compoditos  (BécsiC.  133).  Meg  lantzozta,  bekozta  iBoni:  Préd. 
239.  MA:Hibl.  1.550). 

(BÉKÓIi  ?) 

Békólás,  békólat  ?  Ha  az  lovon  békolat  vagyon,  az  liV 
a  békólá.sun  ho.szú  gyakós  szfirü  (Cseh :  OrvK.  62). 

BÉIi  (bqUs  Helt:  Króu.  150b.  b(;l  Mel:  Herb.  3);  1)  intés 
tiiia,  intenuiea,  ilia,  enteron  C.  viseus  iL\.  (darm,  gedarm, 
eingeweide).  Az  ebek  az  ganeos  belín  nalaco<hiac  (GuaryC. 
9.  21).  H.nyyath  íaz  twloknak)  m™d  az  belywel  es  hwray%val 
éghesse  megli  az  oltfiron  íJonlC.  84. 274 1.  Beelfik,  maanik,  tfidfiük, 
mynd  beniuSk  lezAii  (SándC.  8|.  Belilkketh  ky  voiinya  akaryaak 
vala  (391.  Mikor  A  .széken  ölne  Jiz  5  bele  mind  teliussoggel  á 
székbe  hulla  (Helt:  Bibi.  I.  b4).  Es  vegye<l  mind  a^it  á  keuer- 
séget,  mely  befedezi  á  bélt  ti)<i2>.  Bizonsagom  az  Isten,  mely 
Igflii  keiiiuiiiyalak  mind  iiyáyatokat  az  Josas  Chrlstiis  béleyben 
(Beytlie:  EpLst.  224i.  A  kövér  lautonm  bél  (omentunii  az  áeyf-- 


201 


KA-BÉI^BAli-BÉLES 


COMBÁS-BÉI.RS— BÉLLÉS 


202 


kokat  bé  t;iUarJ!i  (t'om:  Vost.  fiLI).  8)  |iiu)iliilla ;  uuirU,  kernj. 
Zerze  hogy  emieye  liewnrth  Invzjuiak  belyvel :  coustituit  come- 
(leret  liiroos  ciim  medula  tritiui  JviilcsC.  282),  Viráf;a,  louolo 
Ixjly  melogitSc  és  sziirasztói-  (Mi>l:  Herb.  :!).  Az  fák  víilgye  és 
béli  tellyesbck  hold  tiUtére  (IVizm:  Kai.  14).  A  i>lánt;uiak  béli 
leg-b^llyeb  vjui  (Com:  Jaii.  21.  24).  A  kenyémcc  likaUos  béli 
vagyon  (76).  A  mely  fák  tsak  levelet  lioznak  és  ueni  gyfiniSltset, 
azükuak  uintsen  belek  (Fal :  UE.  4.öl).  S)  [i«irs  intOTior,  iuiimus, 
sensus,  signiticatio ;  da-s  innere,  geuiiit,  .simi,  bedeutiuig].  Jól 
tudom  mi  báutja  beledet,  mert  nagy  szabadság  vesztette  esze- 
det (RMK.  11263).  Nem  az  bStii,  hanem  a  bStimek  béli  és 
igaz  értelme  az  sz.  irás  (Pjizni:  Kai.  456).  A  szoknak  és  dol- 
goknak nem  tsak  hejokat  koczogatván,  hanem  ugyan  bélekre-is 
bé-hatv-án,  ez  kis  mmikátskámot  irtani  (CorpGramm.  294).  4) 
[ellychnium,  linamentum;  dodit].  Kétbélfl-gyertya :  dimyxos  C. 
A  giertiaba  hai-om  vagion:  v^uz,  beel  es  thftz  (üebrC.  174). 
Gyapotból  csinált  bélű-gyertya  iRadv:  Csal.  11.207). 

fa-bél :  niedulla  arboris  l'PBl.  [kernJ. 

gyenge-bél :  lactes  Nom."  183.  PPBl. 

gyertya-bél :  mergulus,  ellychnium  C.  [docht).  A  ffist51g5 
gyertya-bélt  (avagy  csepűt)  meg  nem  óltya  (Mad:  Evang.  163. 
Czegl:Enoch.  1.129). 

kenyér-bél :  (mollia  panis ;  brotkrume].  V  kristalit  boéatfa 
mikeut  kener  beelt  (DíibrC.  227.  KeszthC.  404).  A  zebben  hor- 
dozzác  a  sos  kenyér  beit  íMehATam.  87).  Apium :  Apiom 
szSmnek  dagadasii-a  io  kenny  kenyér  béllel  (BeytheA ;  FivK. 
80b). 

kitetsző-bél :  exta  ;  eingeweide  C. 

mandola-ból :  amygdalum  PPBl.  [mandel).  Rezegsegh  ellen 
haznal  ha  eh  iohra  ket  mondola  beit  ezől  ('BeytheA:  FivK. 
25b). 

ökör-bél :  omasum  PPBl.  [rind-skaldaimen). 

öreg-bél :  omasum,  exta ;  feister  darm  C.  Öreg  kövér-bél : 
omasum  PPBl. 
tejes-bél :  abomasum  PPBl. 

vég-bél :  (intestimun  rectiim ;  ma.stdai'm].  A  geleszták  az 
állatoknak  alfelekben  teremnek,  azaz  a  vég  béliben  (Misk : 
Mvert  681). 

Béles  :  placenta,  polenta  C.  artocreas  Major:  Szót.  73. 
lagauum.  artolaganiis  PPB.  kucheii,  brodküchlein  PPB.  Mákval 
töltött  béles:  copta  (Sziksz.).  Beles  azkit  sok  fele  .szerből  snet- 
nek  :  moretum  C.  Lisztből  sfitőtt  bélős :  fameum  C.  Édes  mustal 
tsinált  béles :  mustaceum  PPBl.  Némely  fráter  zerze  magának 
némely  belest  tytkon  goudoluan  bog  ev  azt  tytkon  megenneye. 
Mykoron  ez  belast  el  rejtette  volna  némely  helyen,  es  állana 
az  karban,  es  gondolkodneek,  hogy  ez  belast  mykeppen  es 
hol  ehetneye  meg  tytkosban,  tihat  némely  lelky  fráter  aluan 
az  karban,  lata  pokolbely  erdeget  jachoduan  az  fráter  elevt 
az  belessel  (DomC.  267).  Az  «Tak  meg  öttéc  immáron  az  bele.st 
Budán  á  menyekfizébe  (Helt:  Króa  150b).  Soc  szegennec  édesb 
egy  darab  árpa  kenyér,  hogy  nem  mint  nemellynec  á  siros 
beles  (Bom:  Préd.  317).  Soha  nem  hfimied,  mely  háios  táská- 
ból esik  ki  gyakran  á  béles  (Decsi:  Adag.  191).  Kovász  nélkül 
való  bél&s:  toi-ta  absque  fermento  (MA:  Bibi.  L124).  Nyái-.son 
sfltíit  bélas :  spiasskuchen  (Com :  Vest.  46).  Pereczet,  bélest  .sfit 
(46).  Béles,  az  az  valami  töltelékje  (GKat:Titk.  11201  Mikor 
bélest  sütöttek,  abba  tettek  vajat  iMonlrók.  Xl.322).  A  béles 
sütéshez  .sok  eszkíiz  kiviíntatik  (Ivi-v:Adag.  215). 

alma-bélés :  [laganuni  pomis  refertum ;  Jipfelkuchen].  Nyr. 

1X71. 

áxpa-bélés :  vagy  polenta  (Nad :  Kert.  25). 
bab-bélés :  fabacia  PPB. 


gombás-béles  :  [lag,'mum  agaricis  íMHulitum].  A  hi)gedű.sök- 
nek  fizet  í  nagy  bfl.séggel,  és  ugy  kinálja  ókét  az  jó  gombás 
bélessel  (Thaly:  VÉ.  1.343). 

husos-béléa :  artocreas  C.  Pástétom  húsos  béles :  teganites 
(Major:. Szót.  467.  Oim:  Orb.  117). 

katonás-béles :  [artolaganum].  Tokja  levelemnek  két  kato- 
nás-béles, réte.s.sel  van  ki-bélölve,  jó  vastag  és  széles  (Thaly: 
VÉ.  U.378). 

mákos-béles :  copta  MA. 

mézes-bélés :  libum  C.  Nom.  41. 

nyársonsütött-bélés  :  spiesskuchen  (Com:  Vest  46). 

olajos-bélés :  laganum  PPBl.  [crustula  conspersa  oleo]. 
Végy  egy  kaláczot,  és  egy  olayjos  bélést,  egy  pogáczát  !xz  kovász- 
nélkfil  való  kenyereknec  kosái-ából  (MA :  Bibi.  1.76). 

ostya-béles :  nebulae,  panis  obelites  PPB.  artolaganus  Sí. 
(N)T.  1X.73). 

rétes-bélés :  scriblita  PPBl.  Rétes  bélesec  auagy  fonyatos 
kaláosoc  (Com:  Jan.  76). 

sajtos-bélés :  Ubum  C. 

túrós-bélés :  laganum,  tyrolaganuni  PPBl.  (Com :  Jan.  76). 

vágott-bélés :  faitum  C. 

zsemlye-bélés :  pagaimm],  Ezekuec  felStte  olayual  meg 
hintet  .semlye  bélesek  (Kár:  Bibi.  1.125). 

Béléske  :  [placenta  ;  kiichlehi].  Olajban  béleskéket  rántották 
(Tel:  Fel.  67). 

BéUel,  bélel  (bérel  Monli-ók  XI.319.  bérli  FahNU.  290): 
pellem  vei  ixumum  vesti  rnduco  PPB.  [subsuo ;  füttei-n].  Béllőt : 
bilLx,  két  rétvv  C.  obductus  MA.  PPB.  Bérlett  kesztyűk:  cliii-o- 
thecae  pelle  mmiitae ;  bérlett  paliist:  palliuni  duplicatiun;  bér- 
lett ruha :  V6.stis  pellita,  pellibus  mmiita ;  bérlett  süveg :  pileus 
.suffultns  PPB.  Zei-zee  ysten  Ádámnak  es  hw  feles.seegheenek 
svvbawal  bellot  köntös  (JordC.  13).  Tafota  swba  pegweth  hatfcil 
belletli  (RMNy.  1L35).  Az  emberec  igen  belelue  vadnac,  rakuác 
tettettességgel  és  képmutatással  (Helt:  Mes.  205).  A  köntöst 
béleni  küldtem  (LevT.  11.283).  A  ki  pedig  gono.sz,  nem  imigy- 
amúgy  gonosz,  hanem  duplázva  és  bélletten  igen-igen  gonosz 
(Pázm:  Préd.  616).  Béleni  való  pozto  :  paimus  subducitius  (Nom. 
19).  Közönséges  az  újos  flmög,  háló  süueg,  béllet  sfiveg :  pileiLs 
(Com:  Jan.  100).  Az  mentét,  mely  rókatorokkal  volt  bérelve, 
oda  ajándékozta  (Monlrók.  XI.  3 19).  Egi  veres  dupla  barsoui 
kis  suba  giöngös  az  pereme  bellet  (Radv:  Csal.  11.72).  Szin- 
l)iir.sony  bérli  hintódat  (Fal :  NU.  296).  A  dámák  mentegették 
vala  magokat  mondván,  hogy  ki  ki  már  két  gyenge  fátzámial 
béllelt  meleg  italokat  vet  bé  (Fal:  NA.  130). 

[Szólások].  Nem-is  volna  talán  a  nyúllal  b  é  1 1  e  1 1  uraj- 
mékban  annyi  bátorság  (Fal :  NU.  289).  A  rókával  béllett 
moralisták  ditsérik  a  viiiust  ;(Fal ;  NE.  92).  Széllel  béllett 
a  feje,  megve.szett  agyveleje  (SzD :  MVir.  134).  Az  ki  igazán 
calvinista,  törökkel  béllett  az  szüve  (Pázm :  Kai.  287). 
Törökkel  béllelt  te  nyúzó,  fosztó,  pártütő,  prédáló,  lator,  koborkí 
(Thököly)  (Thaly  :Adal.  1.175).  Egy  lábig  elvesznünk  .sokkal  jobb 
lett  volna!  esküdt  ellenségnek,  törökkel  bérlettnek  senki  sem 
mondhatna  (183). 

még-béllél,  még-bólél :  adduplico  C.  obduco  MA.  PPB. 
[füttern].  Ha  (lívgonk)  aito,  bellvk  meg  vtet  cedros  dezkakkal: 
si  ostiimi  est,  compiiigamus  illud  tabulis  cedrinis  (DöbrC  483). 
Lelki  dolgoknak  tudatlanságával  voltak  megbélelve  (llly :  Préd. 
L52). 

Bóllés,  bélés :  subduetura  Pesü :  Nom,  43.  [futterj.  Nem 
ollyanok  az  szép  subáknak  belől  az  ujai  mint  az  derek  berlesi 
(SalMark.  6).  Isten   tiszta,  merő,  es  semmi   bélés  auagy   rétség 


203 


BÉLLÉSES-BELÍ: 


BELESI.EG-BEI.É— liEl/)L 


204 


lümaoii  S  bfiine  (Vallástétel  aiiij).  A  pegymet,  nest,  nuszt  és 
az  USlgy  béllésekiiok  illenek  (Com;  Jan.  48).  A  szScs  a  birSk- 
böl  kSclmeiieket,  bélléseket  íiiellicea)  készít  iCom:  Vest  55). 
Mály  béllés  (Gér:  KárCs.  IV.422),  A  béllés  többet  ér  a  köntös- 
nél  iMik:TörL.  13).  Egy  liiuz  hát  béllés  (VectTrans.  3).  Nest 
niál,  vagy  torok  béllés  (4).  Volt  egy  pásztor-askáin :  bélléso 
varrása  tellyes  tsudii  amuik,  's  hímes  nicgiriisa  (Fal:  Ven. 
910). 
BéUéses.  Ködmönös,  béllé.ses:  jielliceus  Pl'Bl. 

Bólletlen  :  (non  subsutus ;  ungefiittertj.   Az  örmény  aszszo- 
nyok  bélletlen  mentét  vesznek  magokra  (Mik:  TörL  96). 

BóUett:  bilix,  obductu.s  MA.  [dopiielt,  gefüttert).   Bélletten 
gonosz.  Iti'-lfittiil  hazugság  (NyKOzl.  XV.365). 

BELÉ,  bele,  be  {bely  EhrC.  86.  beely  ÉrdyC.  19.  bel,  be): 
l)  intru  C.  [ein.l  hiiiein  Adámi.  a)  [liely:)Yewy  bel  az  házba: 
iiitres  domiim  (EhrC.  84).  Ha  ualaniely  bjiratt  jnitandaim  auagy 
boly  yewue,  ewlhetne  egyénbe  .-iz  barátoknál  (86).  Köueti  8tet 
mend  el  be  a  papoc  feiedelmo  lútnaraigliui  (MünehC.  102). 
Bee  megyek  the  hazadba:  mtroilxj  hi  domum  tuiun  (Ke.'atC. 
16).  Belettem  een  belem  een  lelkeineth:  efl'udi  in  mo  anim/im 
meam  (104).  Fogagyatok  beeh  az  korokat  betegöket  (ÉrsC. 
215).  Bel  fwtameek  egy  kerbon  (ÉniyC.  517bl.  Bel  meent  az 
házban  (552b).  Be  meimec  6  belé  ;iz  vizet- :  aqiuLs  exliausit 
(Kár:  Bibi.  1.122)  Ma^itan  nagy  cserofákkal  bérlik  a  vár  falát 
béfelöll  és  keményen  töltik  földel  (ErdTörtAd.  1.98).  b)  fát- 
vitten :]  Be  telyeseUe  the  keresjdeth :  impleat  petitiones  tuas 
(KesztC.  35).  Anyának  bel  rekeztetli  mehebwl  (51).  Beel  telyen 
een  zjiam :  repleatur  os  meum  (175).  Hogyeketli  befede :  oporuit 
mentes  (211).  Beel  dvvgya  w  zayath:  oppilabit  os  suum  (299). 
Bel  tíiltee  mjiid  az  hazatli:  replevit  totam  domum  (JordC. 
709).  Yntoesymet  be!  fogadny  (ÉrdyC.  575).  Ez  világban  bele 
zabálnak  es  eyel  nappal  tobzódnak  (Fél:  Tan.  485).  2)  belém, 
beléd  l-be.,  -ba,  -ben,  -ban]:  in  me,  in  te  PP.  [in  midi,  in  dicb]. 
a)  (liely :]  Veteve  wt  oz  vilagbole  (HB).  Egyik  helbevl  m.-tsba 
wiznek  (V'irgC.  68).  Zem  zembe  állatta  az  doctorokat  evv  wele 
(ÉrdyC.  6filb).  Budába  méné  iHelt:  Krón  75).  Sie.ss  belénk  uj 
szivet  adnia  (Born:  Ének.  153;.  Ismét  szembe  lett  szent  Pállal 
(I'ázm :  LuthV.  lOl.  Tisztába  öltözvén  (Piizm :  Pród.  84).  Foltos 
czipell4st  voiuinak  lábokbmi  (Pi'izni:  Kai.  140).  Úgy  csapja  dár- 
dájával vállközbe  lUall:  HH'ist.  III.IOS).  B\idába  vagy  Budára 
megyek  (CoriiGranun.  28:;),  Bólénk  születtetett  gondunk  az 
élésríl  (llly:  Préd.  437).  Feje  eliitte.ssék,  kaniba  tüzas.sék  Cl'haly: 
Adal.  11.273).  b)  (átvitteu :]  'J-}  Halatlaus;igban  no  ess\\iik  (ÉrdyC. 
567b).  Kristus  hozza  egyességbo  iiz  embert  az  istennel  (Mel : 
SzJiín.  538).  Oly  karba  hozliatjuk  az  jószágot,  hogy  nem  fog 
Vesseléuyi  kárt  vallani  (LevT.  11.253).  Azt  irj;i,  hogy  c-iak  csúf- 
ságba mondotta  ezt  (Pázni:  Kai.  359).  Az  Kristushoz  hidult 
zarándokba  (MA:ScHlt.  1013).  Magokhoz  kéiiest  másokat  sem- 
mibe hajtíuiak  (Pés:  Igazs.  518).  Megvetésben  jutsz :  tontemp- 
tura  incurres  (Om :  Jan.  206).  Ne  egyelodjetek  az  fi  b(\uökbe 
(llly:  Préd.  1.190).  'l'udom,  hogy  haragodba  esem  (Mik:MulN. 
184)  Mind  ezeket  feledtébe  boesátii  a  jó  g;iz<lám  (Fal :  NE. 
21).  Nem  azért  ment  jegybe  az  istemiek  Ha  az  emberi  termé- 
szettel (8ti.  Kár  is,  hogy  cserében  nem  mehet  véletek  köntö.-!- 
sel  és  állai»ttal  (Fal :  NA.  180).  Az  istennek  törvényszéke  előtt 
kemény  kérdésbe  fog  meiuii  mind  a  kettő  (Fal:NU.  286).  A 
nulsixlik  kérdésrfil  szólván,  iiuir  szjimba  ment  (hogy  hány  hajó- 
val mehet  Francziaország  ellensége  eleibe]  (Fal :  TE.  798).  P) 
Nem  lijijjod  mog  te  beléd  bizokat :  non  dereliiuiiiis  praesumen- 
tos  de  te  lUécsiC.  22).  Ki  nem  hiitta  meg  fli/ele  remenkedöket 
non  deseruit  sjierantea  in  se  (38).  En  Uilein  hiznec :  in  me 
crodunt  (MiinchC.  47).  Irgalmazy  énnekem  mert  te  beled  bizot 
en  lelkem  (AiwrC'.  1.  105).  Kemenkeggetek  6  bele  népnek 
Hienden  giilekezete  (8).  Mit  tiitz  belé?  iiiide  .siímV  iHelt:  UT.  8). 


Y)  No  belé  Balázs,  lovat  ád  isten  (MNyil :  Zsolt  7).  Tanácsban 
kehiek  [tanácskozni  kezdenek)  H'eleki :  FLél.  197).  S)  Közel 
egy  óra  telük  belé  (HalhHHist.  111.139).  Vatsorája  azéiiál 
tSbben  kerühie  (GKat:  Válts.  1.97).  Fel  mernék  fogadni  tiz 
arannyííl  egybe  (Fal :  NE.  17).  Mindenkor  csak  kevésbe  és 
nem  a  végre  játszott,  hogy  nyerjen  íFal:NU.  311).  e)  [ok:] 
Meg  kel  belé  halnom  (Helt :  Mes.  62).  MidSn  kostolodis  az  io 
izfi  ételt  italt,  ottan  einelgesz  belé  (Bom:Préd.  412).  Meg 
rSttenek  belé  (Mel:  Jób.  51).  El  iyedec  ezt  lialuan,  haiam  szal- 
laisTlel  álla  belle  (Xad:  TB.  88).  Még  mostanis  vgyan  reszkettec 
beléye  (Illyef:  Jephtha  3).  Betegek  belé  (Megy:  6.1aj.  11.41). 
C)  (idfi :]  Mykoroii  ywtot  wolna  14  eztendews  korába  (ErdyC. 
339).  Ötöd  e.szteudfi"bG  j;ir  (Helt:  Króa  95). 

belesleg-beló :  [in  intima,  penitus;  ganz  hinein,  recht 
hinein].  Belesleg-belé  kell  tekintem  az  illyetén  alkukor  (Fal : 
UE.  446). 

ide-be:  1)  [intro-;  heréin]  A  pénzért  hosztanac  idebe  műn- 
ket: introducti  sumus  (Helt:  Bibi.  I.  x4).  8)  [intns ;  heriu]  Te 
lészesz  reméuségfink  ide  bé  a  városbíui  (Hall:  HHist  ÜLI  16). 
Istennek  hála,  ide  be  jól  van  dolgunk  (MA :  Tan.  13.  109). 

körül-be  :  1)  [circum,  circumquaque ;  rings  nmherj.  Ezec 
mind  kSrfilbe  Izraelnec  tizenkét  fiai  (Helt:  Bibi.  I.  Bb).  2)  (fere: 
ungefiihr]  Valanac  e  seregben  soc  hadakozóc,  kiknec  aomma 
vala  k5rfil  be  nyoltzuan  ezer  (Helt:Krón.  87). 

oda-be:  [intus;  drinnen].  Ha  kénk  odabé  (RákF:  Lev.  IV. 
679). 

Beljebb :  intorins  PP.  (weiter  hinein).  a)  [hely :)  Belyeb 
auag  meleb  honi! :  in  altum  (NémCilossz.  270).  Mene  beUeb  a 
puztaba  (DebrC.  119).  El  bellyeb  meene  az  puztaban  (ÉrdyC. 
527b).  A  plánt'iiuik  béli,  veleje  leg-bellyeb  van  (Com:  Jaa  21). 
b)  [átvitt  ért.].  Azolcnak  holt  kellene  adnunk,  az  mit  (1k  az 
ecclesiarol  el  vegeznec,  minden  tellyesb  es  bellyeb  való  ker- 
dezkedes  nekíil  (EsztT:  IgAiiy.  A5).  Az  isteni  dolgoknak  bellyeb- 
valoi :  penetrabilüi  divinorum  (llly :  Préd.  11.510). 

Belől  (belül  Vajda:  Kriszt.  1.562.  MF.):  1)  [adv.j  a)  [ex 
interiore  parte ;  von  innen).  Embernec  belSl  zöuebSl  zarmaznac 
gonoz  gondolatoc :  ab  intus  de  corde  (MiinchC.  85V  Rettene- 
tJisön  bék  faluját  égette,  Tercsi  Mihál  belfil  erfis,sen  löttete 
(RMK.  ni.!i4).  Nem  imigszik  vitézifi  liaili  rend  Ijuidábau: 
Kicsap  gyakran  belfil  (Tlialy:  Adal.  11.24).  Ez  az  erfi  bé  filvén 
a  te  lelkedben,  onnan  bolfilról  pjirancsoUyon  a  te  lelkednek 
(Biró:  Ümiep.  Bb).  b)  intus,  iiitriiLsecus  PP.  [inwendigj.  Meg- 
monda  kysertetyt  kyt  vallotuala  bolewl  es  k\-uewl  (ElhrC.  52). 
Annóp  ki  en  varosonuuu-  kapuin  lieli'l  lakozic:  bitra  jiortas 
urbis  meae  (BécsiC.  7).  Te  belőUed  ifi  ki  herceg  (MiinchC.  16). 
Istennec  oraiga  bel51  bennetic  va^on  (GuaryC.  68).  Uoglia 
lakodalmat  zSrzendes  őneki  belől  azt  te  leiködbe  (DebrC.  284). 
A  parázna  mt  belől  (Mel :  Sz.)án.  407).  Belől  ne  (;ly  vele,  hanem 
kiuől  (Mel :  Ilerb.  63).  A  templomokat  kivíil  nem  kerüUyi'ik, 
hanem  belől  megyíink  az  istennek  imadás;'u-a  (Sam:Ag.  13). 
Bolőlre,  ad  intra  (GKat:TStk.  1119i.  8)  [i««tp.  intra:  innerhalb). 
Az  varasnak  kapwya  belől :  intra  portás  íJordC.  236).  De  az 
zent  uelomnak  belőle  ne  moiinyen :  intra  vehim  non  ingrediatur 
(JordC.  108).  Senky  az  t\  hat;u-t<iknak  belőle  ne  mehessen 
(ÉrdyC.  580).  Kaszon  bjvsával  fi  ErdélUm  ben  vala,  Lipva  belfil 
Tót  Váradján  fi  nyugszik  uala  (lí.MK  III  J,".).  S)  ex  Ver.  (aiis) 
Belfile  (-A«í,  -*<i'):  ex,  e  PP.  a)  [liely:]  Kit  vr  ez  liomiis  világ 
timnucebelevl  mente  (HB).  Kiteriezti  ew  kezeit  ez  langbal.il 
(E3u<;.  44).  I.«uetet  Imtdmasocat  zekből  (MiinchC.  109).  Leélek, 
ky  kywe  zol  wala  lnV  Ixilőlee  (JordC.  725i.  Az  ew  lababely  ky 
zakadozek  lababol  (ÉrdyC.  2()9b).  Ky  wewtw  gyeenVyeot  wyya 
bol  (595),  Gyfirbfil  vagy  Gyfirrfil  jöttiink  (CorpGnmim.  282).  b) 
(átvitt  ért.)  'A  Kezde  olvasni  ;iz  könvöket  kibelől  a  liitöt  mei;- 
fiiiulhatta  (.UebrC.  öilU).    ILiláltúl  ment,    búiiUM    tisztit    (Piizin  : 


205 


BELŐL 


KtVÜL-BELÜL-BENN 


206 


LuthV.  422).  A  liitbíl  kiesik  és  kárhozik  (438).  Ki  akar  pusz- 
tulni javaiból  (Fal:  NA.  ISöl  Tisztulj  bílneidbíl,  fejtifecl  adós- 
sá^dbul  (Fal :  SzE.  553).  Gyászból  frissebb  sziubn  uiár  azért 
CltSzzOnk  (Fal:  Vers.  S99).  Ki  sok  foevatkozilscikkal  .születik 
az  ember!  a  melyekb(^l  nem  lehet  hirtelen  kiiirübi!  i^Fal;  l'E. 
36ö>.  E>.ek  kivéeeznek  mindennemű  jó  erkökseinkbíl  (367). 
P)  Ilalliiau  az  5  predikatioiat  naffion  meg  eppfilenek  belSIe 
(DebrC.  120).  Te  ky  az  tAruynbAl  dychekedel :  qui  in  lege 
gloriaris  (Komj:SzPál.  51).  Az  ellonkez/^t,  mikor  a  betübíl 
elleHünc  via-^kodic,  a  betübíl  hamisittjTik  meg  (Dáv:  VDisp.  9). 
Meg  mntattya  az  világi  ioknac  hijába  valo.«ágát  abból,  hogy 
stb.  (Kár:  Bibi.  1.626).  Ebből  négy  bizonyság  támad  (Pázni : 
LutliV.  403).  Ez  az  emberi  vélekedéseknek  bizonytalanságából 
származik  (Pázm:  Kai.  576).  Mindenekből  négy  éppiiletet  ma- 
gadnak (Pázm:KT.  104).  f)  [partítivas :]  Nekem  is  e-sett  benne, 
belUle :  ich  hab  auch  etwas  davon  bekommen  (Adámi :  8pr 
191).  Nekem  is  jut  benne  oder  belüle :  ich  werde  aneh  etvvas 
davon  bekommen  (195).  Egy  tizenkettewbelewl :  imus  de  duo- 
decim  (HirC.  1).  Gyinielczbewl  eezyk  (JordC.  10).  Kettőt  vá- 
laszta  jóakaróiból  (Fal:  NE  79).  Fűzve  adhatnék  elJdbe  az 
eféle  példáklx'il,  de  nem  akarlak  fárasztani  minthogy  tennen 
magad  hallottál  is  olvastál  is  bennek  (Fal:TÉ.  649)  í)  [anyag:] 
lo  illat\v  kenyerek  walanak  az  bydes  gabonából  (ErdyC.  2S2). 
Agy  fából  nehéz  gúzst  tekerni ;  agg  lóból  nehéz  porü.szkát 
csinálni  (Pázm:  Préd.  335).  Az  inség,  sok  ellenség  tett  belőled 
rostét  (Thaly:  Adal.  IL127),  A  szalonnát  ha  egn-e  filstöUk  Is, 
nem  válik  belőle  derelye  (Fal :  Jegyz.  920)  t)  [módliat :]  Zeres- 
sod  a  te  vradath  istenth  myndSn  te  telyes  zyivedbol  myiid  te 
telyes  elmeedból  mynd  te  thelies  lelkSdbSl  (WinklC.  311).  Én 
vélem  el  nem  hiteted,  hogy  gyomorból  szóllasz  (Pázm:  Kai. 
163).  Tehát  ezt  kell  minden  erőből  tisztehii  (Orczy:  KöltH.  61). 
Szerelmest  setétbenn  tanyái-a  vezette,  ott  igaz  kedvéből  tzitzá- 
ját  ölelte  (Orczj-:  KöltH.  14.5).  c)  [limitatio:]  Senki  nem  éri 
vitézségből  Stzipiót :  nemo  ad  Scipionem  *aspirare  potest  PPBl 
M\-ndenbwl  bynesse  hagyom  magamath  (GyöngyC.  61).  Ha 
ualahol  az  nomasban  való  ritezekre  találsz,  abból  en  tfUed 
boezánatot  ku-ek  (Sylv:  UT.  11.172).  Nem  vagyok  semmiből 
kStteles  teneked  (Helt:  Mes.  436).  Abbúl-is  hazud  Matkó,  hogy 
bSjteleség  ne  volna  (Matkó :  BCsák.  402).  Az  kyralyhoz  állasból, 
awagy  ewiesbewl  kewzelbek  (Ver:  Verb.  86).  Jli,  és  szomszéd 
vármegye  élés  dolgából  megfogyatkozni  nem  hagyjuk  (ErdTörtAd. 
in.295).  A  nemes  úrfiak  nem  szűkölködnek  az  időből  (Fal : 
NE  19.  NA.  215).  A  mindenből  bővséges  Londra  városának 
magát  ajánló  szépsége  (Fal :  NU.  265)  A  sanyargatás  testünket 
segiti  aimribul,  hogy  sok  rendetlenségttil  megmenti  (Fal :  SzE. 
541).  A  ki  felebarátját  roszbul  hiresíti,  annak  s  magának  ái-t 
(Fal :  SzE.  553)  Sok  érdemes  személy  (kikről  jóból  emlékeztél) 
általad  nyert  bficsületet  (Fal:  UE.  461)  C)  [okhat :]  Ne  zegyen- 
kegyel  ezbelewl :  noli  inde  vereeundari  (EhrC.  91).  Az  irégy 
masnac  eleueusegebSl  meglial  (GuaryC.  4).  Dycherthessek  az 
isten  belőle  (LevT.  L16).  Nem  kel  minden  aprólékból  és  busz- 
szuságokból  mindiái-ást  fel  filnflnc  [megharagudnunk]  (Helt : 
Krón.  151).  Műveltette  nagy  soc  gyermetskéknec  gyolkossagit, 
kibSl  soc  hiuec  igen  meg  szomorottac  (Bom:  Préd.  52).  Fiat 
az  isten  valaszta,  szerelmebői  ertfine  ada  (Boni:  Ének.  32).  Ha 
kilső  chelekedeteuel  miuelis  az  ember  néha  ualamit  kételen- 
segből  (Tel :  Evang.  I.  463bi.  Idvezét5nknec  hagjá.sából  azt 
parancholtac  az  apostoloc  (Mou:Apol.  34).  Ne  enged  hogy 
tudatlanságombul  oly  .szó  származuéc  ki  számbul  (Zvon :  Fost. 
Ll).  Szolgái  tanácsából  meg  véti  az  siriábéli  kh-ályuac  minden 
kívánságát  (Kár:  Bibi.  L326).  Az  keserűségnek  méiiekletlen- 
ségéből  testűnket  ne  metéllyiik  (Pázm:  Kai.  599).  LóvS  szer- 
számnak, fogjatkozásábol  adák  fSl  a  varat  (Pethő :  Krón.  126). 
Ha  valamely  nagy  szerencséből  megszabadíthatjuk  Felidát  és 
magimkat  Ls  ebből  a  helyből  (Mik:MulN.  329).  4)  [intestinum; 
das  innere].  Öltözőt  átokba  miként  ruhába,  es  be  ment  miként 
víz  6  belolibe :  intra\it  sicut  aqua  in  interiora  ejus  (AporC.  81). 


kívül-belül :  ubique,  circumquaque  Sí.  [von  iimen  und 
von  aassenj.  A  romai  udvarnak  csinnyát  kfivnll  belfil  jól  tudta 
(Fós:  Igazs.  381). 

körül-belül:  ^  Az  ellenség  körőibelől  sok  (Rák:  I.ev.  I.K"). 
Mennék  vele,  leszsz  ott  te.stemnek  nyugvása,  iiintson  tanyájá- 
nak körfii  belől  mássá  (Gvad:FNót  13). 

onnét-belől :  [ex  interiore  parte ;  von  drinneii].  Ferencz 
felelne  onnatbelewl :  responderet  intus  (EhrC'.  41).  Onnéton 
belől  Gyergyóból  segélje  az  én  több  fiaimot  (.Szék :  Okm.  n.85). 

Belölvaló  :  [interior,  interius ;  imierer,  iunere.sj.  O  zuzioknac 
belőlualoit :  interiora  iecoris  eorum  (BécsiC.  199).  Mjudeu  belől 
ualoya:  intestina  (JordC.  31).  BelSl  való  leelky  liyt  (ÉrdyC. 
538b). 

Belső  ('■««  VitkC.  88.  hélsü-'  RMK.  1.293):  I)  intemus,  in- 
terior, intrarias,  penitus  C  internu.s  JIA,  [iimerlich,  inwendig], 
Megmodot  bezedeket  yol  ertuen,  belsew  zyuenek  gekereben 
monda  (EhrC.  5).  Meg  evTyzendevk  ni.raden  erzekevnsegevnk, 
nem  chak  az  kyLsevk,  de  meg  az  belsev  erzekensegevnkes 
(OrnC.  248).  Belsev  elmének  kellemetevs  ekes.sege  (DomC.  42). 
A  ruhanac  belső  reze  hoza  ragadot  uala  az  ostorozasnak 
myatta  kifolt  vereert  (VitkC.  88).  Az  en  sziuem  az  en  belső 
részeimbe  meg  sebósilltetőt  (Szék:  Zsolt  116)  C'zac  hammar 
belső  nép  ezen  meg  rémúle  (Tin:  Zsigm.  26).  A  belsők  ls  sok 
álgyúkat  Mszómi  kezdenek  (RMK.  L293).  Az  bels6,  akarat 
nekfil  való  chiklandoza-snac  bi'mtetese  (Mon:  Ápol.  326).  Adgy 
értéket,  hogy  a  belső  emberben  er5.ssedgyem  (Pázm :  KT.  269). 
Belső  mester  az  lelek  (>L4:Tan.  1308).  A  pofa  szájnac  belső 
része  (Com :  Jan.  50).  C'mSg,  belső  ing  avagy  i'ijos  fimőg,  pen- 
dely  (100).  Az  ige  az  S  szentséges  belső  részeiben  teste  lőtt  (Illy : 
Préd.  1.569).  2)  fpars  interior,  intema,  aniraus ;  das  imiere,  herz, 
seele].  Ha  cak  egzőr  be  mentei  volna  cristusnac  belsőibe  (GuaryC. 
68).  Meg  mdulanac  az  5  belsőy  (TelC.  159).  Az  5  belsői  teliesők 
atooksagal  (TihC.  li. 

leg-belsö,  leg-belsöbb :  intestinus,  intimas  C.  Leg-belsőbb 
emberei  tselédl  baráti :  homine.s  a  *latere  PPBl.  Meg  a  leg- 
belső ember  vala  is  Ahasveras  király  udvarában,  nem  vala 
neki  szabad  abban  gyaszk6nt6.sben  bémeiuii  (Megy:  6Jaj.  11.16). 

legbelsöképen :  intimé  C. 

Belsői- való  :  [intemus ;  innerlich].  Agg  ellenség  kylsewlualo 
kysalast  ada  belsewlualo  kysalasra  (EhrC.  50) 

[Belsőség,  belsöségés] 

Belsőségésen :  [intenie ;  imierlich].  A  szabadság  belsősé- 
ge,sen  természete  szerént  való  dolog  az  embernek  (Illy:  Préd. 
L24D. 

Benn,  ben :  1)  intas,  interin.s,  iiiti-insecus  PP.  [driimen, 
heriunen].  Benu-vagyon-é ?  Anne  est  intus?  PPBl.  Ben  noltam 
az  egj'hazban:  intei-fiii  in  eccle.sia  (EhrC.  74).  A  haziiac  pitua- 
rabaii  ki  uala  ben:  quod  erat  interius '  (BécsiC.  59).  Valanak 
ben  egyetemben:  erant  intus  (JordC.  699).  Ben  lakozok  (VirgC. 
141).  JoI  lehet  magyaroc  élben  szityaban  hatalniasoc  es  nagy 
vrac  valanac,  de  maga  az  istent  nem  Isnieric  vala  (Hofgr  41) 
Euripides  Archelausnál  el  annyira  ben  volt :  adeo  erat  in  inti- 
mis  (Prág:  Serk.  306.  MF.).  Aquilejában  ben  maradának  (Liszuy: 
Króa  152).  Benn  való  háborúság:  bellum  intestinum  (Balog: 
Com.  223).  2)  ban,  ben  [-ba,  -be] :  in  C.  bennem,  bernied,  bemie : 
in  me,  in  te,  in  se  MA.  [in  mir,  in  dir,  in  ihm].  a)  [liely:] 
Mend  pai'adisumben  uolov  gimilcictul  munda  neki  élnie  (HB.) 
Iteelő  zeekyben  yhven:  sedit  pro  tribunali  (JordC.  694).  Vala 
egy  kápolna  tawol  hazatwl  az  mezőben  (ÉrdyC.  143b).  Keralyi 
korona  feyeeben  (511b).  Monda  az  folnag  ■^őn  benne:  ait 
villicus  intra  se  (DöbrC.  364).  Legyen  tennen  beimetek  so :  in 
vobis  ipsis  (Pesti :  NTest  91).  Idegenben  születik  (Pázm :  Préd. 
106).  Inokban  legyünk  és  megsarkaljuk  őket  (Pázm:  Kai  125). 


207 


BENN 


ITTBENN— BELÉNDEZÉS 


208 


Bndábau  v.  Budán  lakiink  (CorpGramm.  282).  Ki  SssiKetvárbaii, 
ki  Pécsen  teleié  (Petliíi:  Krón.  172).  Vtigtan;  volt  derekál>au 
széles  vállaiban  (Hall:  llllist  IlI.Hy).  Dávid  Góliátot  ezen  kivel 
homlrikbaii  sujtá  (Biró:  Préd.  118).  Úgy  van,  megszólamlik 
lóczának  véjíébenu  egy  öreg  (Orczy:  KöltSz.  Itj9).  b)  (átvitt  ért.) 
a)  Bizonyo.s  benne,  hogy  elmégjen  :  certiis  eiuidi  l'PBl.  Aranyat, 
kiben  embcrec  biznac :  in  iiuo  contidunt  (BécsiC.  lUl;.  Tlie 
benned  renionketteni ;  in  te  speravi  (Ke.sztC  M.  25).  Hjletlilon 
len  az  en  bezedenibe:  incrcdnliis  fiiit  ori  meo  (JordC.  HSl). 
Istenbon  byzut :  confidit  in  Üeo  (147).  Hjre  leen  benne  (ÉrdyC. 
515b).  Byzliitsseek  ew  ereyben  (574).  Nints  ketseg  idu8s.segiink- 
ben  (Boni:  Ének.  38).  Ollyat  fogsz  roiam,  á  kibe  sem  liireni 
sem  tanáchom  (Tel:  Fel.  ÍMí).  Isten  tudós  abban,  kik  légyenek 
a  választottak  i  I'ázm :  Luth V.  272).  Kigyelmetessec  legyíine 
annac  olvasjlsálian  (Zvon:  Post.  1.697).  Te  benned  liiszek  (Biró: 
Ángy.  141).  ^)  Wagion  ez  ket  lx)r  liwzon  nyolcj  foryiitban 
(RMNy.  II.('>2).  Ingyen  e.s  igen  oiczoban  al  minekűne  la  idnSs- 
seg  (Boni :  Préd.  408).  Hippardii  niiu-us :  sok  kólbegten  álló 
épiilot  (Üecsi:  Adag.  26!)).  Sok  fáradtsjígban,  gyalázjitbim,  kín- 
szenvedésben állott  Kristu-snak  ez  az  út-mutatjlsl  (Piizm:  Préd. 
93).  Ez  Írásunkat  is  uiegforditani  sok  idfibe  leszen  (MouTME 
IV.30).  y)  (partiti\'us :]  Nekem  is  jut  beime  oder  belüle :  icU 
werde  auch  etwas  davon  bekonimon  (Adámi :  Spr.  195).  Oggun 
mend  iovben  rezet  (IIB).  Valaniy  ol  marad  ew  benne:  quod 
remanet  (JordC.  251).  Ew  zyleynek  ada  bemie:  dedit  pJU'on- 
tibns  partém  (340).  Hogi  iuek  bemie,  ottan  az  w  kórságá- 
ból mog  vigazek  (VirgC.  45).  Wram  népiiébe  nem  sok  mara- 
doth  (LevT.  I.  101).  Júdás  fur  erat,  el-lopogatott  a  költi  pénz- 
ben (Pázm:  ftéd.  729).  Se  hozza  ne  adgy  se  el  ne  végy 
benno  (Zvon:  Osiand.  26).  Leíinyokban  ember  mindenkor  talál 
(SzVer:  Bar.  8).  Reá  vészi  szűrét,  és  viseli  valameddig  benno 
(Land :  Ujisegits.  1.702)  Félre  vonták  magokat,  azért  nem  talá- 
lunk bennek  (FahNU.  350).  Vála-szsz  e  kettfiben:  iiz  égnek-e 
vagy  a  világnak  akarsz  tetszeni  ?  (Fal :  SzE.  528).  A  mig  tilrt 
a  magyar  vérben,  el  nem  felejt  tégedet  (Fal:  Vers.  884).  Szedj 
fel  te  is  gazdag  asztal  morzsájábann  (Orczy:  KöltSz.  189).  3j 
[eszköz :]  Kyrtben  eneklony :  tuba  canere  (JordC.  309).  Ne 
akaryad  trombytaba  enekleny  te  elevtted  (ConiC.  11).  Meg 
elegedének  ihymotakba:  .satnrati  smit  filiis  (KulcsC.  27).  Nem 
hogy  ezt  szégjenleni  kellene,  de  söt  ditsekedni  kell  benne 
(Pázm :  Préd.  467).  e)  [anyag :)  Nagy  ta  Ifin  beime  (a  magbíil] 
(Sylv:  UT.  1.105).  Nagy  ember  leszeii  benne  (Helt:  Krón.  83.  43). 
Rontsátoc  el  az  ti  szántó  vjusatokat,  csinállyatoc  fegyuereket 
benne  (Kár:  Bibi.  11.1861.  r)  flimitatio:)  Valakit  munkáiban 
fel-érni :  ae<iui|)ararc  aliqueni  factis  PPBl.  A  kínban  hassonla- 
tosoc  iéuén,  a  diíSsegben  is  h.issonlatosoc  le^nc  (VitkC.  94). 
Hog  ne  tálam  valamyben  megbiuitott;i  ez  sorort  (MargL.  71). 
Az  tSbinél  idejében  korosb  vala  (KazC.  41).  Senkinec  semmibe 
nem  artluitot  (I5oni:  Préd.  74).  Igazat  mondoc  benne,  lio^  vallá- 
sodat nem  igazlottjini  (Tel:  Fel.  5).  Tonnétibeu  attyához  ítet 
vala  (Görcs:  Máty.  51).  Hazud  abbiui,  hogy  Luter  nem  írta 
(Pázm:  LutliV.  169).  Tagadgya,  hogy  az  piijioknac  valamibon 
köteles  volna  (MNjil :  Irt  1084).  Nem  vétek  benne  (nem  hibá- 
zok vole)  (GKat :  Titk.  352).  Jószágos  cselekedetekben  g;izda- 
gok  (Csiizi:Sip.  497).  c)  [idó:]  Lakozot  vole  Maria  momial 
h.irom  hónapokban  (MUnchC.  109)  Egyzer  napiaba  (VirgC.  40). 
Három  izben  (JordC.  59)  Mikoron  imának  Krüízlns  születése 
után  négy.szíizKan  és  egyben  (1  lelt :  Krón.  13).  Azt  mondják, 
hogy  nyárba  volna  jobb  ára-  (I.e^'T.  1.87).  Szerencsen  létiinkljeii 
is  köiiyörgöttünk  (11.202).  A  minapiban  iwrkoláb  uram  jelentett© 
(398).  Szakadatlan  izben  (Rnmy:  Mon.  1.56).  Hat  órakorban: 
circa  lionmi  se.xtam  (Fél:  Bibi.  197).  Meiuiek  Jerusiileiubo  jus 
húsvét  innepébc  (Kár:  Bibi.  111.52).  Ily  kevés  iidóben  eiuijire 
toijesztetto  és  iievelto  konkolyát  (Pázm:  Préd.  293).  Fclköltünk- 
ben,  lefektünkben  azt  t'org.xviuk  olinéiikl)en  (824).  Nincs  uly 
agg   ló,   a    ki   pilnkösdben   nem    Iminyog    (CorpUramnt    513). 


Múlék    ki    23    esztendís   korában   és  legszebb  voltában  (Mik: 
MulN,  2J7). 

itt-benn :  (intus ;  herin].  Kfivfil  valók,  itbenvalok :  extranei, 
intranei  (Ver:  Verb.  229). 

ott-bonn :  intus  MA.  [drinnenj.  Senkyth  oÜi  beu  nem  leelenk 
(JordC.  722.  Boni:  Préd  25).  Nem  marada  senki  5  véle  otlxiu 
(MA:  Bibi.  1.43). 

Bennétt-  (&nnMmv ed&a  CzechC.  55):  [in;  in].  Sent  ferenc 
olmene  olyina  iKuuiszoluan  ewnenbenueton  (EhrC.  10.  92).  Mcn- 
deiuiel  kyssebnek  aloytyauala  magát  lény  ewiiewbennete  (71). 
Halyaimla  ew  fyajt  ewnewnbenetek  zontsegnek  i)eldayat  vozer- 
leny  (94).  Oiibennetto  id  ost  intra  se  monda  (ííádC  417). 
Jesws  foliazkodek  w  bennette :  fremens  in  semetipso  ( ÉrsC.  76 
427b).  Nem  en  tyzem  azth  hanem  az  en  bennettem  lakozó  bwii 
(Konij:.SzPál,  69.  82). 

Bennünket,  benneteket,  bennünk,  bennetek :  (nos, 
vos;  nas,  emh].  Ilozio  \vt  es  tiv  liennetuc  (HBi.  I^teimek  szenti 
kik  iiattok  kérlek  felenként  liennetek.íTlie.HrC.  167).  Heyaba 
walo  byztatasawal  eltheth  bennewnk  (1568)  (RMNy.  II173). 
Hogy  meg  elégejtsenek  bennetek  (Monlrók.  111.129).  Az  áruló 
elárula  bemiönk  (167).  Erowel  5znek  el  bemiewnketh  (LovT. 
1.20).  Azth  nem  twdom,  howa  wyznek  odnad  benynk  (97).  A 
magiaroc  meg  verenec  bennönc  (Szék :  Krón.  213).  Kire  segyisen 
5  szent  felsége  beimflnkis  (Born:  Préd.  284)  Hogy  latluussj'itok 
minomS  nagy  rettonetessegbSl  szabadított  meg  benneteket  az 
istennec  fia  (Born :  Evang.  1.32).  Melly  SrSmro  Zakharias  iiiiigy 
inte  bennüuküt  (1.33).  Hogy  meg  váltana  mi  beuníinc  (Born : 
Ének.  51).  Az  bSIchIs  ezenre  tiuiet  bennünket  (Mon:  Ápol.  25). 
Igazetnac  bennünc  (30).  Ábrahám  nem  tud  minket,  es  Israel 
nem  e.sniér  bemiönkSt  (Gyarm:  Fel.  165).  Hogy  bennetek  az 
kóborlók  ellen  oltalmazzon  (niev\T:  NyelvK.  21).  Joviüban 
részeltetne  berniünket  (Zvon:  Post  11.187).  Itt  a  telet  kitelel- 
vén elhagya  kéd  bennünket,  mint  Sz.  Pál  az  oláhokat  (Mik : 
TörL.  65). 

BEIiflQET :  (permulceo;  hatscheln,  besiinftigen].  Azt  beszélli 
az  gono.<z  bcSlcsóben  belegetett  bélyeges  próféta  (Pázni;  Kai 
417). 

Belégetés :  (blanditiae ;  liebkosung].  A  io  házi  gazdaságra 
s  a  cseléd  csititá.sára  néha  rengetésre,  nelia  belegetésre  osztiá- 
toc  a  io  órákat  (Bal:  Csisk.  33). 

BEIjÉND  (6ftói[fíi]  MehHerb.  64.  bilind  Felv :  ScliSal. 
34):  hyo.«cyamiis  MA.  PPB.  bilscnkraut  PPB.  Ha  ki  az  belend 
magnaitiil  megh  bolondulna,  végy  kechke  teiet,  tSk  magot  es 
diót,  ezSket  tSrd  Rzue  íBeytlioA:  FivK.  109).  Ha  \izét  vészed 
e  beléndnec  és  a  dagadót  faio  szemre  teszed  meg  szyia  ^Mel : 
Herb.  64).  Az  mint  a  mákból,  az  dióból  szoktác  olajt  vzinálni, 
vgy  rzinály  az  belendbSl  is  (65).  Piír  bagmának  mag>át  s 
bilindiiek  lui^g  szedjed  (Felv:  ScliSal.  34). 

Beléndés :  I)  hyoscyaniíniLs  MA.  PPB.  aiis  bilsenkmut 
PPB.  2)  [lascinis,  luxiiriosiLS ;  geii,  unzüchtÍK).  EmlxT  beleudes 
mykent  dyzno  (ÉrsC.  263).  Sem  a  jiaraznak,  sem  a  lágy  (buya) 
belyndessok  isten  orzagaiutk  wnvksygyth  nem  vaUiattyak  (Koinj : 
SzPál.  142). 

Beléndésség :  (libidó,  fomicatio ;  goiiheit,  iinziiclitj.  Beleii- 
de8.ségiiek  néma  binebeu :  in  peccatnm  imiominiosiim  luxuriae 
(ÍJémGl  196).  Mend  e  zeraes  nem  belondessegb<'il  (ex  libidiiic 
de  lozagbol  cfg  nála  (BéisiC.  31).  Ileth  halálos  bin:  keoelsei;. 
fesveiiseg,  belendfisseg  (NagyszC.  35Sl. 

Belóndésül :  liixuriose.  A  tiu  eltekozlotta  ő  iauat  éluon 
beleiide.sől  i.MünchC.  147). 

(Beléndéz-ikj 

Beléndézés:  jfomicatio;  uiizucht|.  Te.-inek  kodeg  mlN'el- 
kedesi    líilvmi    vimnak,    kik :    büleudezes    (foniiciitiü),   fortJzet 


209  BELÉNDEZKED  IK— MEGBÉLYEGEZÉfi 


BÉLYEGEZÉS-BÉR 


210 


(DfibrC.   370).   Borral  meg  ne   rezegSUefek,   kiben  beleiide7«.s 
vagon,  de  télietek  meg  zent  leiekkel  (380). 

Belóndézkéd-ik :  [fomicor,  moechor;  iiuziicht  tieiben].  Ha 
te  Isrl  béléiidezkedéndel,  aua^  te  Juda  ne  vetkeziel  (BécsiC. 
186).  Valaki  elliagauga  ő  féle-seget  es  egebét  vend  a  béléndez- 
kedic  (MiincbC.  19 1. 

el-beléndézkédik.  El  nézhetted  mend  azokat  kik  el  belen- 
dezkednek  te  tőllod  lAporC.  27). 

BÉIjEZNA  :  vitium  telae  PPB.  [fadenbnicb,  fehlwiu-f  im 
weben).  Gmavs  a  vászonban  a  bél  fonál  rendetlen  esete  miatt 
SzD. 

BÉIjYA  :  [albiis,  leucophaeiis ;  weiss,  grau).  Mikor  isten  a 
barmokat  teremte  ki  volt  akkor  hamis  tam'tó?  Talám  a  barna 
vagy  a  bélya?  (Kereszt:  FKer.  268). 

BÉLYEG  ihtlleg  Sam:Harm.  37.  bikgh  Sylv:  ÚjT.  0.1.50. 
billtg  SlebSzJiüi.  205.  byU6gh  ÉrdyC.  354.  bülyeg  MA.):  .signa- 
ciilmn,  stigma,  character  C.  signum,  vestigiimi  iíA.  [keimzeicbeu, 
merkmal].  Belegin:  per  signa  sua  (NémGlj.  Jesnsnak  bélyegit 
hordozom  (VirgC.  113).  Vala  ky  fifel  veendy  az  (be-styimak) 
byllügheet  ew  homlokara,  az  ollyan  yzyk  az  istemiek  baragh- 
yabol  (JordC.  910).  Megh  hydeghwlyek  the  drágalátos  zenth 
werednek  billSgewel  megh  yeghyeztethwen  (Tbe\vrC.  232).  Tes- 
tekre bolegért  az  Bachus  tzimerét,  tudni  illic  Iwrostiáii  leuelet 
sűtnénec  (Kár:  Bibi.  IL2691  Az  satan  bellegeuel  vannac  meg 
iegj-eztetue  (Mon:  Ápol.  4).  Az  Chiistus  az  isten  allattiajiak  ki 
meczet  billiege  (Fél:  Tan.  19).  A  minémü  bélyegit  adgya  az 
Anticliristvisnak,  azok  mind-eggjig  az  római  pápához  illenek 
(Piízm :  Kai.  659).  Az  t6b  erotlensegeknec  minden  beliegi  es 
maculai  el  fedeztettenec  az  (Dhristusnac  vére  hulla.saual  (EsztT: 
IgAny.  164).  Ha  szappatmal  megmosod  is,  billyeg  vagyon  rajta 
(Czegl:MM.  141).  A  kmrákra  sfitS  vassal  béllyegec  sflttettet- 
nec  (Com:  Jan.  138).  Homlokoki-a  bélyegét  sütötte  (Misk:  Angi. 
Ind.  2). 

Bélyeges :  canteriatus  C.  stigmaticus,  stigmosus,  naevosus 
MA.  [bezeichnet,  gestempelt].  Az  kSmySl  metelkede-ssel,  mint 
egy  beleges  vassal  rea  mettzetuen  (Bom:  Préd.  620).  Ezt  az 
papa  doctori  iol  veszic  az  6  bélyeges  lelki  ismeretyekbSl  eszek- 
ben (Észt:  IgAny.  188).  Billegés  szégyent  süt  gróf  uram  a 
homlokára  (Fal:  UE  11.42.  MF.).  Béllyeges  ezzel  több  más  is 
(SzD:  MVir.  186). 

Bélyegez :  signo  C.  tudiculo,  canterio  noto  JL4.  [merken, 
stempeln].  Bélyegző,  jel-süt«  vas :  tudicula  PPBl.  (NémGl.  231 . 
246).  Ha  leuelét  seb  helyre  billegezett  heljTe  k8ti5d,  mind  el 
égeti  onnat  (Mel:  Herb.  176.  BeytheA:  FivK.  53b).  Az  ö  emle- 
kezetit,  és  kegyelmének  nagy-vóltát  szívünkre  bélyegezzük 
(Pázm :  Pi-éd.  533).  Keretsényt  már  a  félsz  billegezte  (Kónyi : 
HRom.  17). 

el-bélyégéz :  obsigno,  canterio  noto  MA.  [bezeichnen].  A 
választottakat  isten  é  haromal  bülegzi  el :  els5  isten  kegyelme 
vei  (MehSzJán.  125).  Lsten  téged  nem  választott  az  életre  el 
sem  belliegzett  (244). 

még-bélyegéz :  dignoro,  inm-o  C.  obsigno,  canterio  noto 
MA.  [bezeichnen,  stempehi].  Az  6  felebaráttyánac  testét  meg 
sértuén  meg  bélyegzi  (Kár:  Bibi.  L112).  Mi  nemű  szókat  mon- 
dott keresztelő  János,  mikor  vrunkat  meg  keresztelé,  és  az 
apostolok,  mikor  az  keresztyéneket  meg  bélyegezek  ?  (Pázm : 
Kai.  432).  Az  Lsten  meg  bélyegezé  Chaint  (MA:  Bibi.  1.4.  112). 
Meg  bélyegeztetett  lelkiismeretű  gonosz  ember  (Matkó;  BCsák. 
1.  OeghJaph.  42).  Hol  kiessen  folydogált  Ur- Jézus  baszéde, 
ott  mást  bestiának  megbillegzett  népe  (Thaly:  Adal.  1.291). 
Az  isten  nem  akarta  kárhoztató  gonosz  erkSltsel  meg  billyegezni 
(Fal:  BE.  573). 

megbélyegézés  :  [obsignatío ;  das  stempeln].  Neegyed  zent 
kereztnek  yegyeewei  meg  byllSgSzees  (ÉrdyC.  72). 

M.    NYELVTÖET.   SZÓTÁB. 


Bólyegézés :  (siguatio ;  das  .stempeln].  Tyzen  ket  hazna- 
latos-sagat  fcilallyok  Jesus  neweenek  tyzed :  byll8g5zee.snek 
eekősseege  (ÉrdyC.  61b).  Föl  tartása  avagy  billegezése  (Zvon: 
Post.  1.598). 

BÉNA  (hénnn  C.  Matkó:  BOlk.  251.  beimaa  ÉrsC.  353): 
nnitilus,  mancus,  claudus,  delumbis  C.  debilis  MA.  [verstümmelt, 
krüppel,  lalira].  Az  poclos  uala  meg  sophowt  es  ygen  vtalatos, 
mert  vala  benua  (ElirC.  103).  Job  te  neked  az  5r8c  életbe 
menned  bénnaol  ava^  santaol  (MünchC.  47).  E^gik  vak  vala 
másik  benna  (BodC.  11).  Walannak  ket  társ  kynek  egyk  vvala 
vak  es  az  masyk  bennaa  (ÉrsC.  353).  Egy  5ker  ki  nem  sánta, 
avagy  penig  egyébkent  sem  beima  (Ver:  Verb.  217).  Szegetség 
vagyon  testében,  vagy  bénna,  vagy  vak  (Soós :  Post  63).  Benna 
lábokonn  allo  hamisság  (BahCslsk.  126).  Az  a  szeg  török  ló 
béna  (MouOkm.  XXIII.266).  Sánta,  bénna  katona  (Matkó:  BCsák. 
251).  Még  csak  egy  bénna  lovat  sem  tudtak  meg  gyógyítani 
(Szentív:  Verseng.  435). 

[Közmondások].  A  ki  a  bémiát  neveti,  maga  ne  sántikáljon 
(Fiü:BE.  579).  A  bénna  rajkó  is  kedves  az  anjjának  (Fal: 
Jegyz.  917). 

Bénaság:  defectus,  naevus,  mutilatio,  vitium  MA.  [fehler, 
fehlerhaftigkeit].  Ne  áldozzál  a  te  vrradnac  istenednek  oly  Skerel 
avagy  i\ihal,  melybe  fogj'atkozas  avagy  valami  bémiaság  vagyon 
(Helt.  MF.).  Valamikor  a  pap  bénnasága,  vagy  betegsége-miatt 
maga  nem  szentel,  akkor  egy  színnél  többet  nem  vészen  (Pázm : 
Kai.  732). 

Bénít:  mutilo  MA.  [verstümmeb]. 

még-bénít:  mutilo  C.  emanco  PPBl.  [verstümmeb].  Még 
viselSs  feleségeken  is  kegyetlenkednek,  ezek  sokszor  a  magza- 
tot bénnittyák-meg  az  annyok  méhében  (Szathm :  Cent.  58). 


Bénítás :  mutilatio  MA.  [verstümmelung]. 
[Bénitoz,  még-bénítoz] 


meg-bénítozás :  [castratío ;  das  verschneiden].  Az  lovak 
meg  béníttozására  való  mesterséget  az  nagyságod  írásából  értjük 
(Monlrók.  XXII1293). 

Bénul:  mutilor,  mutilus  fio  PP.  [lahm  werden].  Kái-  a 
serény  lónak  mint  sebes  sólyomnak  bennülni  törődéstől  (Ben : 
Rithm.  266.  MF.). 

még-bóntll  (megbenfíl  Helt:  Me,s.  481):  [debilitor;  kraftlos 
werden].  Immár  a  nap  igen  meg  bénult  (?)  vala  (Helt:  Mes. 
481).  Sok  embernek  meg  touab  haladna  elety  es  halála,  meg 
sem  bennuba  sok  rendbeli  betegségekben  (Frank:  HaszuK.  55). 
Ha  meg-bénnúlt,  ha  ágy  feneken  heverő  kór-beteg,  eggyütt 
kell  tíimi  (Pázm:  Préd.  239).  Hogy  íobban  meg  béuully  (Bal: 
CteLsk.  136).  Mint  egy  meg  bénult  paiipa  le-.szálUttya  urát 
(Fal:NU.  285). 

Bénulás :  mutilatio ;  verstümmelung  PP. 

BÉNG :  [tínnio ;  klingen].  Sok  sarkantyú  itten  pengett,  ben- 
gett  (Gvad:FNót.  76). 

BÉNGE :  faszem  v.  rügy  SzD.  [julus ;  katzchen].  A  bimbót 
nyitó  fák  bengéí  (Gvad:  Orsz.  265). 

BÉK  (bér  MünchC.  67.  ber  Kár:  Bibi.  1.515.  beér  ÉrdyC. 
78.  bires  Sylv :  ÚjT.  1.50) :  merces,  salarium,  pensío  C.  praemium 
MA.  [preis,  wert,  lohn,  soldj.  Hozíatoc  énnekem  en  béremet 
(BécsiC.  311).  Veuec  a  hannic  ezüst  pénzt  a  meg  berletnec 
beret  (MünchC.  67).  TenSn  magad  voltai  milto  világ  beret  visel- 
ned (DSbrC.  243).  IgSu  na^  bin  'az  zolganac  beret  meg  nem 
adnia  (NagyszC.  235).  Beér  zerent  meg  eleegóytee  az  az  feell- 
yeb  ne  erSlte&se  heréének  zolgaat  zolgalny  (ÉrdyC.  78).  Jelench 
meg  a  te  béredet  énnekem,  es  meg  adom  (Helt:  Bibi.  I.  03). 
Ha  aíandoc,  tehát  nem  b§r  (Bom:  Préd.  453).  Az  őrSk  élet 
az  isten  parancsolatinak  meg  tartásának  bére  (Pázm:  Kai.  419). 

14 


211 


liÁliKA-BÉH-liÉKES 


NAPI-BÉEES— BÉKBITÉLÉti 


212 


Talpuk  munkája  béribe  kell  ndiiunk  nékiek  egy  ma>;yar  forintot 
(Nyr.  X170).  Mej;  kel  oiiKeiiiii  a  kurváé  bérit  (Czegl :  Japli. 
136).  A  iiapi  muukíls  igiiz  bérit  iiie);  szolgállya  (Tiu-n :  JÓÉI.  95). 
A  jó  alamiz.siia  el  nem  rejti  béredet  (Kisv:  Adag.  1). 

[Szólások].  Bérbe  ad:  abloco  C.  loco,  eloco  MA.  Bérbe 
fogadó:  peuHouariufi  MA.  Bérbe  fogadott  ház :  domas  locaria 
PP.  Bérbeu  fogatbttot  vcílt  meg,  liogy  én  meg  rőttenuyec  (Kár : 
Bibi.  1.132).  A  munkiisoc  bérben  fogadtatuac  (Oim:  Jaii.  105). 
Job  bikáb  ti  nektek  az  uj  t;ilálmányú  szt.  atyát  bérben  meg 
fogadnotok  (Üzegl :  MM.  140).  Bérbe  szegői  dnec  (MA : 
Tan.  1132). 

bárka-bér:  [jiortoiiiini,  nauluni;  scIiitMohnj.  Bárk;i-bért 
megadá  ott  az  liaj(Jsolui;ik  (KilK.  II.SÍO.  Barka  bért  meg  ada 
ott  az  haiosoknae  (Boni:  Ének.  684). 

bika-bér :  equimentum  C.  (bescluilgeldj. 

erdö-bér :  (census  silvarum ;  waldzins].  Egy  chyeber  bort 
ad  erdeo  bérben  íRMNy.  U.312). 

fold-bér :  solarium  C.  [gnmdzins].  Föld  bérben  adtak  9  ft 
rMonTME.  1.23.  30). 

hajó-bér:  iiaulum  portorium  C.  [scliitfslohn].  MegadtJi  a 
haio  beit  (BécsiC.  240).  Hattra  adaak  az  Iiayo  beért  (ÉrdyC. 
314b.  Ér.sC.  426).  A  révész  hiijó  bért  kivan  (Com:Jan.  91). 
Hajó  béreknek  ki  szedSi :  portoriorum  exactores  (140).  Ezek 
nem  érdemlik  meg  a  hajóbért  (Fal:  NU.  322). 

házrbór|:  loearium  MA.  [hauszins]. 

hely-bér.  Vatsoraló-holybér :  coenacularia  C 

hid-bér :  [portorium ;  brückengeld).  Ac<itiu.s  nem  vámnak 
hanem  hyd  beérnek  hyya  az  megh  wetellt  (RMNy.  I1L113). 

koosl-bér:  vectiira  MAI.  (fahrlohnl. 

munka-bér:  manu  pretium  MAI.  (iurbeitBlohnJ. 

napi-bér :  [merces  diurna ;  tagelohn].  A  gyűjtött  napi  bérét 
lyukas  zsebbe  tölti  (Pázm:  Préd.  779). 

rév-bér:  portorium,  naulum  MA.  mauth  (Com:Orb.   281). 

szekér-bér :  [vectiira ;  fahriolm].  A  bor  zeker  bére  nekwl 
vagion  (RMNy.  n.62).  Még  az  szekér  bértis  el  vezteni:  pordere 
naulum  (Docsi;Adag.  214). 

tanitó-bér  :  minerval  MAI.  [lehrgeld], 

Bérécske :  mercedula  C. 

Bérel :  conduco,  pretio  eondico  MA.  [dingen,  mieten].  Veuec 
a  barmié  ezüst  [ienzt  kit  horlotték  IsrI  fiaitól  iMüneliC  67). 
Ne  mondgyátok  kérlek,  hogy  a  mire  bérllek  ahoz  magam  sem 
fogtam  (Felv:  Dics.  11). 

meg-bérel :  eonduTO,  pretio  MA.  (niieton,  iiaclitenj.  Ve.ssed 
a  tőrlűitőbe  az  ektelenoc  Ixsrot,  kiuel  mpg-borlettem  fitSlISc 
(BécsiC.  311.  MünchC.  67).  Nem  mehetek  kyllyeb  az  zeoloo 
gyepueel,  ha  megh  nem  beerlettek  (RMNy.  11.317).  Megbérli 
Laban  az  Jacob  szolgálattyát  juliokon  (MA;  Bibi.  1.27).  Az 
agói  pusztát  az  árok-sziíllasiak  bérlettenek  meg  (Tlialy:  Adal. 
1.301). 

reárbórel:  conduco,  subomo  MA.  [anstiften). 

réábérlö :  snbomator  MA.  [anstifter,  aufhetzerj. 

Béres :  1)  [mercenarius ;  gedungeu].  Meg  feddenek,  bog 
myre  jlyen  nagy  zentnok  jnnepen  nem  zevnneyok  meg  jlyon 
beros  munkatvl  (IJomC.  l(i:t).  Enaia»  az  tunia  as  béres  tanítókat 
feddi  (Fél:  Tan.  326).  Bériís  igfuiság,  nem  hitbfli  .származót  (Mad: 
Evaug.  520).  Fogadott,  béres  éuokeczkék:  empta  et  mereeniu-ia 
cantileiia  (Illy:  Préd.  11.538).  2)  eonduetor  C.  [mieter].  ») 
mereenarius  C.  MA.  (miotliugj.  Berestid  :  de  niercenario  ^NémGI 
132).  Béres,  ki  nem  paztor,  kinek  az  iohok  nem  tvlaydoni,  lat 
i*ve  farkait,  el  fvt  (DöbrC.   325),  Farkas   ragadozia  es  ol  ozfa 


az  ivhokot  Bires  kedeg  fvt  mert  bires,  es  az  ivhok  nem  illetik 
vtet  (326).  B^  ne  maraggyon  te  berfWidnek  unokaya  te  naiad 
mascxl  napyg  (ÉrdyC.  78).  Mjiid  \vr  Istemiek  borSssy  vagyivnk 
(131).  Zebedeust  el  liaguáu  az  haioban  az  biresekuel  iSylv: 
ÚjT.  150).  Senki  egyéb  ne  egyéc  a  szenteltbe,  a  [lapokuac  se 
selyére  se  bére.se  (Helt:  Bibi.  L  li2).  A  ióueueny  es  a  béres 
se  edgyéc  belőle  (Hli3).  Az  Béresnek  érdeme  és  szegődsége- 
gzerént  kel  tizetnunk  (Pázm:  K;il.  773).  4)  servas  boarius  l'P. 
[ocksenknecht].  Vadiac  atyamnac  5  nagy  vduaraban  b<,-resec 
szolgáé  kSimyeb  laka-sokban  (Bom:  Ének.  318).  A  béres,  kiuoc 
a  juhoc  nem  tulajdoni,  el  hadgya  a  juhokat  (Bom:  Préd.  279i. 
A  béres  kedig  el  fút,  mert  béres  és  ninehen  neki  gondgya  a 
iuhokrol  (í'e\ :  Evang.  11.106).  A  béres  legények  és  barmok 
után  nevekedett  g5b6ly8s8k  mindenkor  barmok,  ekék,  barázdák- 
kSzött  forgottak  (Pázm:  Préd.  320).  Béres  az,  nem  pilsztor,  ki 
juhait  praedás  torokban  ejti  (Czegl :  MM.  8).  Az  ily  ragadiKiJ 
béres-jjásztoroktól  ments  meg  szent  Jehova,  illyen  farkasoktúl 
(Thaly :  Adal.  1.12). 

napi-béres :  (mercenarius  in  diem  conductas ;  taglöhnerj. 
Vagyon-e  oUy  napi-bére-s,  a  ki  serényben  nem  nyúl  dolgálioz, 
mikor  az  nra  láttya  (Pázm:  l'réd.  831). 

BEEIBÉCS :  verve.K ;  hammel,  gchöps  PP.  Órfi,  herélt  juh, 
berbéts  (Major:  Szót.  490).  Berbéts  hátuls<5  tzimere:  coxa  ver- 
veeina  PP.  Tehénből,  avagy  berbétsbSl,  vagy  bárányból  mess 
edgy  .szeletecske  hufrt  (PP :  Pa.\C.  51).  A  vágó  marhát  az  ki 
meg  nem  adhatja,  egy  marháért  négy  berbécs  vagy  juh  aece|>- 
tálta.s.sée  (Monlrók.  XXI1I.82).  Itórom  kapu  adjon  egy  öreg 
vágó  marhát,  berbécset  is  (MonOkm.  XrV.57).  1500  berbécset 
meddii  juhval  együtt  küldjön  (XXIV.24).  Juliot,  berbéesöt  idegen 
embernek  ne  legyen  kereskedésre  szabad  felszedni  (ErdTörtAd. 
IIL299).  %y  haltartót  csináltattam,  melyért  fizettem  négy  ber- 
bécset (IV.65).  Berbécs,  avagy  herélt  kos   (Misk:   VKert.  201). 

[BEEBEQ] 

Bérbégés :  [mummr].  Valimii  czelekedetbíl  vag'  lelkében 
vag'  testében  nem  használ  afádtii'i,  nem  is  czelekedet  az,  mint 
éliség  bultsu  iárás,  cápa  viselés,  ciUciom  soc  berbegés  (Dévai: 
Káté  ilF.\ 

BÉRBITÍaj  (h,rheltUs  Szék:  Krón.  87.  berbitd  Bom :  Ének. 
387.  birbitel  Pázm:  Kai.  128.  136.  borbitd  Zvon:  Osiand.  140. 
bórböt-uUs  Fal :  TÉ.  689) :  demiumuro  C.  blatero,  mimniuxi  MA. 
miu'meln,  bruuunen,  plaudeni  PPB.  Magamban  bü-bitélek :  de- 
murmuro  PP151.  Reggel  a  pajxik,  ha  böjtökben  felkelnek,  kellet- 
len az  haltul  igen  birbitelnek  (RMlv.  11.184.  V.255).  Ha  az 
ira.st  i)apa  niodra  berbiteled,  meg  nem  erted  (MeI:SzJáu.  12). 
Sokan  b<Smbülnee  és  bérbiteluec  (Bora:  Ének.  387).  Tekencb 
meg  e  ix>klost,  ki  nem  cliac  aiakiuai  berbetel  (Tel:  I'réd  1). 
Egy  szegény  emberrel  vakká  téteté  magát,  kinek  müit  ha  meg 
gyogyitliatná,  sokat  birbitéle  feje  f5l5tt  (Pázm:  Kai.  128).  Kílle 
az  hallottak  iduSssegeiert  miset  börbitelni  auagy  nem  ?  (Zvon  : 
Osiand.  140).  Ilaszu  szolosmákat  susognak,  birbitelnek  (GKat: 
Válts.  1.1120).  A  pápisbik  deák  nyelven  és  magokban  birbitéló 
szókkal  szi'ihiak  ( Udv :  Dáv.  95).  A  pápisták  még  ollyak  utajiis 
berbitéUiek,  kiké  világon  sem  voIUik  (VárM:Szöv.  189.  38.  56. 
104.  125).  Sokat  birbitél  tyúk  módra  a  Matkó  (Illyef;  BCWomp. 
114).  Suttogva  birbitéhiek  az  ördöngösök  (SzD:  MVir.  476X 

el-berbitél :  [demurmuro ;  hermuniielnj.  El  bírbitélt  imát- 
.sígok  és  egyéb  etVéle  iiepeczelé.sek  (Zvon :  Po-st.  I.S4)  Az  igéket 
pl  iH'rbitelik  (Mad:  Evang  293).  Lám  a  mikor  a  [vipista  papok 
valamit  tleákúl  el-birbitélnek,  áment  mond  rea  a  kiVswég  {Vóe: 
Igazs.  U.198). 

Berbitélés  :  blatoratio  MA.  (das  miu-melnj.  Azért  a  Ouistus 
a  kei  eztiensiget  nem  fondala  templom  rakaszi.>n,  sem  templom- 
Mi  bőnibilesen,  berbetelesen  (Szék :  Krón.  87).  Ki  rekesztetnek 
minden  féle  pogány  népeknek  berbetelések,  mellyek  toremtot 


213 


BERBENCEi-BElíEK 


BEREKF>í-130R0TVALATL.\N 


214 


állatokat  tiszteltének  isten  gyanánt  (Tel :  Evang.  11.  189b).  Ne 
a  iivav.űyás  [loklosok  nem  kerestek  babonát,  vagv  boszoikjüivok 
berbitélését  gyógyúlíusokra  iPiizm:  Préd.  y53).  Mi  toczik  neked 
amaz  bSrbitelesrSI  es  alatomban  való  meg  szent'ile.<ir51  (Zvoii: 
Osiaiid.  1!7).  A  mise.«  pap  berbitélésenee,  imátküzdogjilisilnak 
vagj'oné  aimyi  ereje  (SL\;  Scult  790).  Nem  berhettl&.sel,  hanem 
szép  halkal  világoson  mondotta  (Úzoni :  Dáv.  1 10).  A  szolozmán-való 
éjjeli  nappali  borbitélés  (Pós:  Igazs.  n.ö64).  Meg  orvosollya 
5tet  bizonyos  bflvőlés  bájolással,  é.s  babonás  berbetélé.sekkel 
(Illy:SzÉlet.  rV.lSi).  Némelly  jegyzések,  igék,  börbötiiléiíek 
ntánn  meg  gyflzték  ellenségeiket  (Fal:  TÉ.  689). 

BERBENCE  [hurbonn  Fal;  Vers.  886):  1)  pixis,  tliecula 
MA.  (vascuUmi ;  büohse,  fasschen].  Kyltem  ke  egy  berbeucze 
n-yzet,  tyzen  híironi  zywolt  halat  (RMNy.  II.14Ű).  Hiv  társam, 
dohányos  börböntzém !   Te  tiszü'ttod  fejemet  (Fal:  Vers.  886). 

2)  leuticula,  ires  szelentze  PPBI. 

BÉRC  (ífrcANyT.  ML174.  byrch  Knauz  IL39.5):  1)  cliuis, 
jngum  moutis ;  bergspitze  PPB.  gipfel  des  berges  Adámi. 
Tendit  [méta]  versns  bjTch  ubi  smit  duae  metae  (Knanz  11.395). 
Dyznotys  eorzeotth  az  regeczy  erdeon  az  Kawa  berczen  (RMNy. 
IL309).  Nem  a  világ  bértzen,  hanem  a  Kristas  i'ittyán  járjunk 
(Pázm:Préd.  192).  Látjuk  a  hegyeknek  csak  a  bihczét  épen 
(Gyöngy:  Char.  225).  Mivel  hogy  a  nap  Is  a  tengerek  felé 
siet,  az  ég  bérezét  mert  már  általkelé  (305).  Ált<ilhágom  bérczét 
a  szomszéd  halomnak  (GyHngy:  Cup.  576).  Sokszor  tekinti  a 
bérez  a  napot  (Kisv :  Adag.  305)  Erdő  kettíl  vagyon :  egjnk 
bükkös  avagy  avas-bércz;  az  másik  közös-bércznek  neveztetik 
(Gér:  KárCs.  IV.342).  Az  közös  bérczet  ezek  biiják ;  de  az  viz 
között   való    tilalmas    bérezhez     .semmi    közök    nincsen    (344). 

3)  [cuspis,  acies;  schneide,  spitze].  Bércze  hath(a)tósbban  8klel 
kopjájának,  ércze  is  bfivebben  tlizel  puskájának  (Thaly:  Adal. 
1.132). 

BÉRDO :  [consiste !  halt !].  Meg-szóUal  a  vái-tás,  lierdót 
kiáltán;ik  (Gyöngy :  MV.  86).  Eleg  nyílik  fel  az  szája  berdó 
kiáltásra  (Thaly:  Adal.  11.88).  Oda  fent  az  tokos  csak  elhivé 
magát,  nem  adja  az  várát,  berdót  igen  kajált  (118).  Fut  a 
kapura  a  német,  tai-tja  zárosán  a  gémet,  mond  berdót,  oho 
Herr  (lOtt  (3341.  Ott  már  két  vagy  három  várat  megvett  a 
frantzia,  de  a  mi  leg  nagyobb  még  Mediolanumban  sem  kiál- 
tanak már  berdót  (Mik:  TörL.  304). 

1.  BEREG:  [crusta;  rinde].  Az  harsfanac  az  bels8  ber- 
génec  ueduessége  az  égést  nyiluán  meg  gyogyittya  (Mel ; 
Herb.  17 1. 

[2.  BÉREG] 

Berégtet :  [coire  facio ;  beschalen  lassen].  Asztrakán  tájáról 
vészem  kosaimat  s  vélek  beregtetem  borjas  juhaimat  (Barcs: 
Vers.  109). 

BEREK  (litnghen  RMK.  IL278.  bemch  Orinár):  nemas, 
saltus  C.  lucus  MA.  virgultum  Ver:  Verb.  48.  [hain,  gebüseh]. 
Szentelt  berek:  lucus  C.  Bik-fa-berek :  lucus  fageus  PPBI. 
A  quodam  nemore  quod  agberuk  vocatur  (CodPatr.  M.211). 
Nemus  nomine  Gyrusberek  (R'enzel  X.53).  Rubetum  Somberek 
vocatum  (132).  Fuz  beruch  (Czinár).  Nemas  elenberuk  dictum 
(ZichyC.  IIL55.  56).  Arbores  pixi  siluestras  zilberek  vocari  dixis- 
set  (IV.  164).  Az  berkSketh  tyzzel  eegesseetek  (JordC.  226). 
Mykoron  senky  nem  mehetne  az  syrew  berekben,  kereW  veweek 
az  haraztot,  aloythwan  nagy  yeles  vadat  ewbeime  (ÉrdyC. 
527).  KjTalne  ázzon  néminemű  berec.be  lovagla  (TelC.  75). 
Az  erd5k5n  es  berekekőn  keresek  (lihC.  180).  Egj-  nehaniad 
magauai  juta  egy  siü-ii  berökbe  (Szék:  Krón.  87).  Ezechias  ki 
vagatá  á  baluaniozasra  czinalt  plántált  berkeket  es  kerteket 
(Mel :  Kir.  439).  ErdSk,  cserek,  berkek  roppogása,  és  fa  leuele 
ha  lezeg,  fen  .szél  i5  (Cisió   G4).  Az  kiralynac   vendégsége   kin 


val.'i.  varas  mellet  egy  szép  beregbon  vala  (RMK.  11.278). 
Éppiténec  magoknac  oltj'irokat  és  berkekit  minden  magas  hal- 
mokon (Kár:  Bibi.  I.32Ú).  Szolgáliinac  az  berkoknec,  és  azokban 
való  bálvi'uiyoknac  (395).  Szoros  helyeket  tágíttsák,  ás  a  tövises 
borekeket  irtogassák  (Pázm :  Préd.  86).  Az  aszszony  állatnac 
mind  mulató  berke,  mind  várása  legyen  az  8  háza  (Prág:  Serk. 
351). 

[Szólások].  Illy  a  berek;  mentek,  mint  megy  a  fergeteg 
(Gvad;FNót.  20). 

Berekes,  berkes :  nemoro.sus  C.  saltuosus  MA.  waldicht, 
mit  bitumen  bevvach.sen  PPB.  Vagyon  egy  magas  berkes  hegy- 
ben neld  háza  (Valk:  Kái'.  50).  Berkes  hely:  eine  heide  (Kii-- 
Besz.  123). 

Bereki :  nemoralls  MA.  [zum  haine  gehsrig]. 

BÉRETRA  {béréta  Adámi.  bérélra  MA.  bereirum  Kár:  Bibi. 
IA99.  hiretrom  Kár:  Bibi.  11107.  brelrum  Radv:  Csal.  11.58): 
mitra  C  capitium,  eidaris  MA.  haube,  mütze  PPB.  priesterhut 
Adámi.  Tawol  vala  tSlSk  gallenis  kSntüsok,  veres  beretrayok 
(PeerC.  340).  Berétra  a  feiet  ékesíti  (Mel:  Jób.  68).  Háiát  ékas 
beretrommal  meg  ekeszátvén  (Kár:  Bibi.  1.499).  Felemet  mint 
egy  beretráuai  ékesiti  vala  (529).  Vedd  feledben  az  tiztességnec 
beretromát  (Kár:  Bibi.  11.107).  Bonchok,  veoreos  barsoni  bretra, 
fekete  barsoni  kosuchka  (Radv:  Csal.  II.  31). 

Beretrá,s :  mitratiis  MA.  [mit  haube,  mütze  bedeckt]. 

BERETVA,  BOROTVA  {hamtuáWiOz  FortSzer.  N6b) 
novacula  C.  \L\.  [rasierme-sser].  Az  beretvára  és  az  boglárra 
gondot  viselek,  mennél  legjobban  lehet  (LevT.  11.29).  Soha 
beretva  az  5  fejéi-e  nem  száll  (MA:  Bibi.  1.244.  Pázm:  Préd. 
815).  Az  ártatlan  sziveket  a  mosdatlan  nyelvek  eleiben  vetitek, 
a  kik-is  felkapván  a  két  elfi  beret%'ával  az  új  liirt,  nagy  darab 
fSldeket  bé-toltenek  véle  (Fal:  NE.  92). 

[Közmondások].  Nem  minden  botból  leszen  beretva:  non  e 
quovis  liguo  fit  Mercurius  MA. 

Beretvál,  borotvál:  tondeo  C.  MA.  [rasieren].  Fó-tOrIfi, 
vagy  beretválandó  ember  eleibe  teríteni  szokott  raha  a  bor- 
bélyoknál: involucre  PPBI.  Borotualo  barbely  (Diai.  80).  Juliotskái 
a  mezőket  beretvállyák,  és  nevelik  tölgyöket  (Fal :  Vers.    888). 

[Szólások].  C  z  i  n  n  á  n  b  o  r  o  t  u  á  1  y,  mert  meg  akatz  (Decsi : 
Adag.  27).  Csinnyán  beretvály  barátom  (Czegl:  MM.  188).  Tsiny- 
nyábban  borotválly,  hogy  meg  ne  akadgy  (SzD:  MVh'.  324). 

[Közmondások].  Csínján  kell  a  varas  fejet  borotválni  (GKat : 
Válts.  n.  Elöb.  58).  Haszontalan  dolgok :  kojjaszt  borotválni, 
szeretsent  szapulni  (SzD:  MVir.  219). 

el-beretvál,  el-borotvál :  attondeo  C.  detondeo  MA. 
[abrasieren].  El-beretiálták  a  .szakállát:  genae  erasae  PPBI. 
Ha  el  borothwalangyaak  en  hayamat,  ollyan  eretelen  lezek 
mynt  egyéb  ember  (JordC.  345).  Zvkseg  volna  ev  hayat  el  be- 
retualny  ev  feyerevl  (DomC.  174).  El  borotualtatá  fel  fel  sza- 
kátokat (Helt:  Bibi.  IL195).  Nem  csak  az  fejeken  nyirnek  pilist, 
hanem  mind  .szakállokat,  bajaszokat  elberetváltatják  (Kopasz- 
ságD).  Vajki  tudom,  miért  ceremoniálasz !  Meg  parancsolta 
isten,  hogy  szakáUadat  el  ne  beretváltasd  (Czegl:  MM.  134). 

kömyül-beretvál :  circumtondeo  MA.  [ringsum.scheeren]. 

le-berétvál,  lé-borotvál :  detondeo  C.  MA.  [abraáerenj, 
Le-beretvált  szakái :  *resecta  bárba ;  le-beretválni  a  szakállát: 
tendere  barbam  PPBI. 

meg-bérétvál,  meg-borotvál :  detondeo  MA.  [rasieren]' 
Meg  beretválni  a  fejét ;  *radere  caput  PPBI.  0  liazocban  papoc 
^Inec  feleket  es  zakalokat  megborotualuan  (BécsiC.  112). 

Borotválatlan ;  [intonsus ;  uiigeschoren].  Azoknak  szirtes 
arczulattyok  es  borotválatlan  borzas  hajók  volna  (Forró:  Curt. 
179). 

14* 


2IÖ 


BKRETX'AlJXM  ;Al>— BERKENYE 


VERES-BERKEN'i'E— BERZSENY' 


216 


Bérétváldogál :  toaso,  tonsito  MA.  rasito  PPBl.  [scheereu). 

(BorotválkozJ 

meg-borotválkoz  :  (dotendeo ;  rasierenj.  Az  bouá  szándé- 
kozta], uem  tó  menned,  mert  níttúl  meg  barutiiálkoznak  téged 

(KortSzer.  Nílb), 

Bérétválkoz-ik,  borotválkoz-ík :  se  ipsum  tondere 
Kr.  [sich  rasierenj.  Solia  nem  borotiiwalkozot,  soha  magaat  sem 
kenthe,  sem  feredfit  (ÉrdyC.  287). 

még-béretválkozik :  ad  *tonsorem  eo  PPBl. 

BÉKGAJaOT.  A  viz  öntözés  vad-kortvél>'b51  bergamotot 
vagy  kámiáiiy  kűrtvélyt  nem  nevel  (Pázm :  Préd.  701). 

BÉRHE  (borhf  Mel:Préd.  14.  MA.):  subügaculum  succinc- 
torium,  perizoma  C.  subligar  MA.  ,il.so  nadriig  Major;  iv/At. 
225.  halbliosen,  miterhosen  PPB.  reithosen  Adámi.  sclmrtz 
PPB.  gatya,  bíirlic,  alsij-iug :  perizoma ;  nadrág,  gatya,  berho ; 
.subligaculum  l'PBl.  0  feieknec  haizala  nem  ogetnalameg  es  fl 
bérheiec  nem  kássébettec  vala  meg  (BéraiC.  134).  Hát  czac 
bürhe  fige  leuel,  ganei  az  emberi  érdem  (Mel:  Préd.  14. 
MF.).  Ozenalanac  szoretokat,  perizomata  czagrot,  bSrhéket. 
takareto  szerszamot  (116).  Köntösöket  az  Suén  aloI  el  metoltéc, 
meg  börheieketis  (Mel:  Kir.  164).  Ne  sapolódgyál  .semmit  sze- 
retődben, kiiuíld  czak  azzal  kit  viselz  berhédben,  maid  velled 
hál  fosos  alsó-ingében  (FortSzer.  I).  Vittebergaba  még  az  ber- 
heiet  Ls  pénzért  mutogattac .szent  Ferentznec  (Horn:  Préd.  849). 
Nem  volt  ám  meg  énnékem  efféle  foltos  berhém  (Decsi :  Adag. 
98.  228.  Kisv:  Adag.  191.  227).  Ádámnak  fa  levélből  csinált 
berheje  íGyarm:  Fel.  78).  Az  nagy  paráznánac  ektelen.segenec 
nemi  nemfl  keppen  való  be  födöze.sere  berliét  tsiuallyanac  (Észt : 
IgAny.  367).  De  jól  meg  liksa  Luther,  hogy  az  cithólicns 
emberek  nyakáb;ui  ne  ráiiLs,ik  az  büdös  berhét  (Pázm:  Kai. 
297).  Fiigo-levélből  borhét  tsinálmiak,  hogy  szemérem  tasteket 
bé-fedeznék  (l'ázm:  Préd.  934).  Nem  kel  neked  bör  köntös  os 
e^eb  börlie  (Zvon:  Páznd^.  232j.  Nem  volt  még  a  jesiiitának 
ily  foltos  berhéje  (C&egl:  Japli.  147).  Mi  haszna  rongyos  berhédet 
uj  po.sztóval  foldod  (Gynilai;  Tánc.  B4). 

fátyol-berhe.  Ottan  valami  fáttyol  berhft  adnac  a  segény 

fogohi-a  llli'lt:ll:i!.),  146). 

BERINGEZIA.  Beringezia  gyapott  patyolat  (VectTrans 
lU 

BERKE  (tírtí  MA.  hi'rkr  PPBl.  búrkf.  Adámi) :  1)  juUis 
virguUum  MA.  [knusijej  kiitzioin  an  den  baumen  Adiimi.  Dió, 
mogyoró,  vagy  egyéb  fákon  termi  hos.szú  bürke,  vagy  berke : 
|)anic-uhui  PPBl.  Viragvosiimapou  berket  (Kiranczola  szentelni 
(Szék:  Krón.  128).  Virágva-sárnap  szentelt  berkét  láttam  (RMK. 
n.l81).  Gyertyát,  berkét  és  gabonát  .szentelni  mondottál  (219). 
E/z  áltil  .szokt;ik  vala  régen  a  kere.sztyének  meg  áldani  az 
istemiek  teremtet  állatit,  úgy  mint,  kenyeret,  vizet,  olayt,  ber- 
keket (Pázm:  Imáds.  73).  CXih'irdnl  elegyíted  dolgaink  közzé 
az  berkeket  (.Sámb:  3Fel.  261).  S)  gostriiiKli,  gebiisch  Adámi 
[Vö.  BARKA) 

Bérkéz-iic :  [gemmo ;  kiiospen).  Szép  fige  fac  mikoron  ber- 
keznec  (Boni:  Ének.  545). 

meg-berkózik :  [progemmo ;  knosiien  bokommenj.  Szép 
ligefák  mikoron  megberkéznek,  kOzelvoltát  az  nyárnak  ók 
esmérnék  íRMK.  V.17). 

BERKENYE  (bertlaiye  MA.  berehnyi  BeytheA :  FivK. 
24.  berktnyr  BeytheA:  FivK.  23.  berekuna  CodPatr.  1.45.  1270. 
boromn  MF.):  sorbuni  C.  sjjerber  PPB.  Ad  lu-borem  borekeue 
vocatam  (Knanz  Il.l75i.  /\z  :lsz.szu  l)erkeuyét  ha  Uirban  Lszíid 
meg  állattya  az  hítsnac  follyas.s;it  (Mol:  Herb.  26)  Tíiz,  viz, 
soldor,  kokonya,  tikmony  biiza,  berkenye,  miiiil  iainlKír  kerosz- 


tyénec  leaznec  (Vallást.  Aaij).  (Az  nyaíipolya)  hideghitö  es  szá- 
raztó termezetö  mint  •  az  berkinye  (BeytheA :  FivK.  23j.  (\2. 
Iwrekinye)  száraztó  es  szorito,  mint  az  uyaspolya  Í24).  Van 
öreg  gesztenyénk,  szép  puha  berkenyénk  (Fal:  Vers.  903). 

vérés-berkénye :  sorbus  aucuparia  Beythe:Nom.  8. 

BÉRMÁL  (demal  [1]  ThewrC.  235.  deermalas  [?)  ÉrdyC. 
14Ö.) :  confirmo,  inungo  coasecrato  oleo  MA.  (firmen).  Kerdetyk, 
hogha  azzonyonk  Maria  volt  meg  beermaltatot  Es  mondhatnád 
hognem  bt*nn:iItatot  (ComC.  21). 

meg-bórmál:  [conlinno;  finnen].  Megh  kerezteltek  der- 
maltak  (ThevvrC.  235).  Ámbár  meg  bérmálja  ötét  Béza,  és  nj 
néven  evangelicu.suak  nevezze  (Pázm:  Kai.  520).  Lépje-be  most 
a  meg-bérmált  ember  szivében,  és  szorgalmatosan  vlsg-állya 
meg,  ha  fel  talállyaé  a  szent  léleknek  ajándékját  (Tam:  JóÉl. 
116). 

Bérmálás :  confirmatio  iliry.smatica  MA.  [firmung].  Ezek 
az  zentscgek :  koreztseg,  bermahis  (VirgC.  12).  Masodzer  kezde- 
tyk  az  bermalasrwl  (0)niC.  21).  Ffel  vezy  ;iz  zeuth  kereztlmek 
yegyeeth  ew  homlokára  az  deermalasnak  ydeyn  i  ÉrdyC.  145). 
Az  atyafiak  az  bérmálá-st  csak  meg  guggollyák  (Pázm:  Kai. 
266).  Te  tiszted  volna,  hogy  a  bérmálásnak  oggye.sségét  meg- 
mutatnád (Matkó:  BCsák.  416). 

Bérmálkoz-ik :  fconfirmor ;  sich  tirmen  l.-i-ssen].  íme  ielen 
vagyon  az  egybazi  feiedelem  pispöc  vram,  ki  meg  Ijormal  min- 
dent, a  ki  bermalkozni  akar  (Agend.  52). 

BÉRVÉNQ  ('«rnnj  Cseh:  OrvK.  28.  iönui  Mel:  Herb. 
183.  184.  Com:Jan.  25.  bítri'cngh  BeytlieA:  FivK.  97.  permng 
Com :  Jan.  25) :  pervinca  >Sziksz.  clematis,  vinca  MA.  sinugriin, 
íviutergrün  PPB.  Ha  borba  meg  t7>zed  ez  borúéit  vagy  louezot 
has  fayást,  folyá-st,  és  vér  foUyást  meg  állat  (Mel :  Herb.  184). 
BÖrvei  avagy  lontz,  perving  (Com :  Jan.  25). 

BÉRZl:NKÍ;D-ik(iör:öviiö(iii  Zvon:  PázmP.  257);  fremo, 
frendo  M.A.  [obiiitor,  resLsto,  repugno;  sich  straubeu,  sich  auf- 
lehueu,  entgegen  strebenj.  Mikor  a  eatholicusok  ellen  berzenked- 
nek, csudálatos  mint  uyallyák,  és  egy  .szőrfieknek  mntattyiik  egy- 
mást (Pázm :  Kai.  253).  Bőrzőnködik  borzát  fekete  cziókjüik  (Zvon : 
PázmP.  257).  Es  feletteb  való  csacsoga-ssal  s  re-szegsoggel  ber- 
zenkedöt  először  egy  hozza  hailot  almával  íite  meg  (Forró : 
Curt.  689).  A  ki  ellen  berzenkedtek  (Bal:CsIsk.  198).  Ez  Ls 
markodban  szakad  tudom,  csak  hogy  berzenkedel  (Czegl :  ORoml. 
475).  Nem  igaz  hát,  akar  mint  berzenkedgyék  Sambar,  a  \á- 
pLsta  vallás  (Matkó:  HRoml.  27).  Valakik  ellene  berzenke<üii 
merének,  mind  agyon  véré  (Póvs:  Válasz.  85).  Az  lengyelek  valiV- 
ban  berzenkednek  az  sertajtek  módjára  (MonTMBl  IIL269I. 
Ezek  az  európai  fejedelmek  Is  berzenkednek  és  igyekeznek 
császár  ellen  (IV.89).  Az  udvar  az  niint  bíirzönködatt  eLsöben, 
ngy  most  nem  igen  gondol  az  indulással  (TfirT.  XV.37).  A  biidfls 
bábuk  berzenkedik  a  hattyúval  (Kls\-:  Adag.  142>.  Maga  szenii»- 
tén  berzenkedik  (3JU). 

föl-bérzénkédik :  (pemias  erigo ;  die  fedem  striiuben).  A 
tik  felberzeukedik  (ACtore:  Enc.  215). 

Berzenkedés  :  [renlsus,  repugnautia  \  widerftend,  ilas  nider- 
streben].  A  l.utter  berzenkedéséből  senmii  nem  költ  (Veresni : 
Lev.  182).  Isten  ellen  való  berzenkedés  (tiKat:  \'áltii.  11.282). 
Az  helytelenül  való  berzenkedésnek,  ingerkedésuek  békét  liagy- 
uak  vala  (Sz;U :  KróiL  503).  Hamar  meg  csekemiek  8  hátra 
álbuiak  az  ellen  berzenkedé.sekben  (Obc:  Roma.  33). 

Berzeszt :  (arrigo;  emiiorrichten).  Berzií.'Citi  tollát,  mint  az 
pana  ma<lfu-  illlyef:  Jephta  9).  (Vö.  BORZASZT]. 

BERZSENY  (b^rsm  MA.  Bal :  OJsk.  166.  Mrí5,i  PP.) : 
bresillus,  bnwillum,  lignuni  acuitliiiumi  MA.  Bra'-'iliiuium ;  brusill- 
holz  PPB.  Bresilienhok  Adj'unL  Nem  .szűkség  viUiia  annak  több 


217 


BERZSEN"i'EZ— BESZÉI) 


AGGNÓ-BESZÉD— RÓLA-BE8ZÉD 


218 


bersen  orczáia  meg  festésére  (Bal:  Oslsk.  166).  Minden  festők 
szeretik :  miniiiniot  indit,  bersent  és  bánjait,  mind  kalmárnál 
keresik  (Szentm :  Kaim.  9).  Ha  az  lovok  fai'kai  fejérek  voll.'uiak, 
azt  berzsenjiiyel  szépen  veresen  meg  festették  (Monlrók.  XI. 
363).  . 

Bérzsényéz :  (fueo ;  schminkeu).  Berzsenjezi  két  rántzos 
ortz;>ját  iGvad:Idít  155). 

BESE  :  haliaetas  JordC.  [meeradler].  Madarak,  kykkel  nem 

yllyk  eelnye :  keselyiSth,  heeyaatli,  be.«eetli  CIordC.  941. 

TfFJRT.TA  :  [önkéntes  török  lovasság  egjik  fajtája,  mely  a 
mai  basi  bozukoklioz  volt  hasonló  RMK.  III.406].  Mehniet  bég 
liái'om  sziiz  besliával  táborra  szállott  (Monlrók.  LU.S5).  Lippá- 
baii  liagyá  két  ezer  terekkel,  janicsáiTal,  jeles  besliakkal  (90). 
Beslia,  mai-talócz  jancsár  nagy  sok  jeve  (RMK.  in.37).  Három 
agával  két  száz  beslia  vala  (40).  Egy  beslia  aga  ott  levágaték 
(63.  151.  152.  300.  304).  Agák  besliakkal  egy  lábig  vesztenek 
aiialy:  Adal.  L181). 

BESTIA,  BÉSTYE  íbeíte  TibC.  335.  6esíi/a  ThenTC.  202. 
hystyn  KesztliC.  187.  pcsli  Helt:  Cane.  105.):  belua,  bestia,  fera 
C.  Mind  fwldi  bestyek  engetek  neki  (VirgC.  46).  Oh  te  veer- 
ben  telhetetlen  bastye  (NagyszC.  66).  Monda  ez  ordeyto  oroz- 
lalnak,  niyre  kerengez  jt  kémen  bestye  (DomC.  52).  Az  ?  lá- 
bába bestietul  megh  sertettetSt  uala  (KazC.  89).  0  zegyentelen 
bestye  es  telhetetlen  orozlau  (ÉrdyC.  408).  Nilait,  bestéit  es 
madarit  uenen  (TihC.  335).  Ne  enghegyed  az  nyalyas  karhozoth 
bestyanak  (TliewrC.  202).  Bestjhewel  monta,  walaky  montha, 
merth  en  nem  izenthem  (LevT.  I.  117).  Lám  é  pesti  lélec  meg 
iyed,  ot  mondánac  (Helt:  Canc.  105).  ül  vala  egy  pei  szabású 
bestián  (Mel:  SzJáa  402).  Bestie  arolo  knruafi  ((JomBal.  13). 
A  farkas  legtorkos.sabb  féreg,  bestye,  fene  vad  (Cbm:  Jan.  77). 

[Szólások].  Bestjhewel  monta,  walaky  montlia  (LevT.   L117). 

fene-bestye:  fenevad  C. 

[Béstyesóg],  bésgyesóg:  [bestialitas].  Egyebet  ne  tégy 
benne,  merth  imai-  el  vnam  sok  besgyessegeketh ;  onnan  az  te 
tyztedbeAl  keth  keth  lowon  jnttenek  fa  hordany,  ha  nem  nagy 
besgyessegh  ezennel  be  hozd  mynd  az  byxokat,  ispánokat  (LevT. 
I.  147). 

BESZÉD  (7't-t.<  Pelbárt  élete  71.  be:et  BécsiC.  157.  158. 
példa  btzit  MiinchC.  39.  59.  154):  1)  sermo,  logps,  lexis, 
loquela,  fabula,  dictio,  eloquium  C.  rede  PPB.  Mykorou  ment  Clara 
monostorába,  hogy  hallana  ysteny  zepp  bezedekett  (EhrC.  75). 
Ebezed  nem  oF  ki  irgalmasságot  rezzezien  (BécsiC.  27).  Te  onzoUa- 
tidnac  kezdetitSlfoguan  ment  ki  e  bezed,  te  kedeg  ffl^elmezied 
e  bezet  (157).  Es  megértem  a  bezet  (158.  276).  Monda  6  neki : 
Men  el,  e  bezedert  ki  ment  az  SrdSg  te  lanodbol  (MünchC.  85). 
A  bezed,  kit  en  bezelletem  tűnectec,  az  itéU  8tet  az  vtolso  napon 
(198).  Zeplwsitetem  nyelvemet  hiju  bezedekvel  (Vii-gC.  4).  Tyl- 
czatok  meg  atty  nyelueteket  hitsagos  bezedektwl  (112).  Nagyon 
halgattyak  vala  hntet  mjiid  ez  bezeedyglen  fJordC.  782).  Az 
szólásnac  beszéde  egy  vala  az  főldSn  (MA:  Bibi.  19).  2)  ver- 
biun,  vocabuhmi  C.  wort  PPB.  Ky  hallanga  ez  bezeedeket,  es 
bel  nem  tellyasej-tendy  hwket,  hasonlatus  lezen  az  bolond 
emberhez  (JordC.  374).  Jesus  nem  cak  bezedeuel  de  ugian 
igazan  es  tetemenieuel  zerete  mfinket  (DebrC.  32).  Az  zeeles 
vylagot  chak  egy  bezedeewel  teremtee  (ÉrdyC.  36).  Nem  akarya 
finnen  magát  czak  bezeddel  zeretnye  (ÉrsC.  238.  Ozor:  Christ. 
80).  Szeues  beszéddel :  egyéb  tudomány  nekiM  fiduezfilhetz  (Helt: 
Bibi.  Le).  Egy  be-széddel  mondván,  az  Aaronnac  .szolgai  vóltanac 
az  levitáé  (MA:  Bibi.  L126). 

[.Szólá.sok].  Rólad  vagyon  az  beszéd  (Decsi :  Adag.  172). 
Egy  bölcs  nagy  szóval  fel  kiálta :  Igen  vesztesz  beszé- 
dedben te  Thebane  (Prág:  Serk.  821).  Nám  Garai  veyét 
foga  beszédre:  lépyél  alá  vLsely  gondot  végekre  (Görcs : 
Máty.  Ul.  MF). 


[Közmondások].  A  beszédnek  egyen6S.s6  jó,  a  mankónak  hor- 
gassá (SzD:MVir.  264). 

aggnö-beszéd :  [anilLs  cantilena ;  leeres  ge.schwütz].  Ezeket 
az  agno  beszédeket  oly  gyaki'an  mnsti'áltattya  (Pázm:  5Lev. 
4).  Cardinalis  Pólusról,  Adriauas  pápáról,  a  miket  minden 
bizonyság-uélkíil  beszél  B.,  agnS  beszédek,  és  hamis  trágarsa- 
gok  (Pázni :  LuthV.  142). 

|azon-be3zéd] 

azonbeszédü:  [unins  linguae,  monoglissus ;  eine  sprache 
redendj.  A  főid  pedig  egy  ajakú  és  azon  baszédfi  vala  (Hall : 
Paizs.  Elób.  4). 

bosszú-beszéd:  [dicta  aculeata,  cavillatio;  stichelei].  Szi- 
dalom, boszszúbeszéd  ne  elegyedegyék  a  beszélgeté.sben  (Pázm : 
Kai.  407).  Nékünk  fordultok  's  boszszú  beszédekkel  illettSk 
(Veresm:  Lev.  217). 

csekély-beszéd :  abjecta  oratio  PPl. 

esömör-beszéd :  [verba  fastidiosa;  ekelhafte  rede].  Tsak 
merő  ts6m6r  beszédek  (Misk:  VKert  316). 

csúfság-beszéd :  [maledictum,  probrum ;  sjwttrede,  schimpf- 
rede].  Neraellyec  zuffság  beszéddel  szolnac  á  sacrameutomoc 
fel51  (Dáv:KKer.  R6). 

eleven-beszéd :  [viva  vox ;  miindliche  rede].  Nem  kel  k5- 
weth  myat  awagy  lewel  myat  gyony  de  elewen  bezeeddel 
(ÉrsC.  536). 

előIjáró-beszéd  :  proemiimjCom:  Jan.  161.  [vorrede].  Elöl- 
járó beszéd  a  komédiában:  prologiLS  PPBl.  (Helt:  Bibi.  L  a2. 
Mel:  Herb.  Aij).  E151jái-ó  beszédet  bocsátván  eI81  6nn8n  magát 
bé  szinli :  se  se  insinuat  (Com:  Jan.  162). 

foly ó-beszéd :  prosa  Com :  Jan.  162.  Az  ékessen  .szóló 
vers  .szerző,  költő  a  folyó  beszédből  (e  prosa)  verseket  és  ryth- 
masokat  egyben  illeget  (Com:  Jan.  202). 

gondolt-beszód :  fabula  MA. 

kezdő-beszéd:  exordium  MA.  [eiiJeitung].  (Com:  Jaa  IGl). 

költött-beszéd:  [fabula].  A  példa  beszédek  és  költőt  be- 
szédek (mesék)  az  oratiot  világossan   meg-ékesitik  (Com :  Jan. 

201). 

köz-beszéd:  1)  adagium  C.  proverbium;  sprichwort  PPB. 
íHelt:  Bibi.  I.  D4).  Példa  beszédfii  lészen  és  közbeszédül  (MA: 
Bibi.  I.3I5).  2)  [senno;  conversation].  Mikor  az  ember  köz- 
beszédre öszve-ftl,  nem  .szándékozik  Pythagorás  iskolájában,  a 
a  hol  tsak  egynek  szabad  papolni,  akár  mint  ásítson  mialmában 
a  többi  (Fal:  NA.  188). 

mardozó-beszéd :  [.satira].  Tavnl  hagyván  minden  satyra 
vagy  hyperbole,  az-az  mardozó,  vagy  nagyi'a-mondó  be,szédet 
(Fal :  NE.  8). 

panasz-beszéd :  [querimonia ;  klagewort].  (Fal :  NU.  156. 
Kr.). 

patvar-beszód :  [verba   htigiosa ;   zanlcwort].]  (Thaly:  VÉ. 

n.i23). 

példa-beszéd :  proverbium,  adagium,  abagio,  parabola  C. 
[gleichnis].  Bezél  vala  nekic  példa  bezedecben  (MünchC.  37). 
Egeb  példa  bezet  (parabolám)  vete  nekic  (39).  A  fige  farol 
esmerietec  meg  e  peldabezet  (59).  Ezeket  azoc  haluan,  hozia 
tolduan  e  példa  bezet  monda  (154).  En  zamot  példa  bezedre  meg 
íiitom  (DöbrC.  144.  JordC.  395).  Ees  zolaa  nekyk  imez  példa 
bezedot  íPasti :  NTest.  155). 

példázó-beszéd :  [tropologia].  Lás.sátok,  mit  mond  példázó 
beszédében  (Land:  UjSegits.  11.236). 

rekesztö-beszód :  conclasio  MA.  [schlussrede]. 

róla-beszéd:  proverbium.  Monda  Jesus  ?  taueitvaninak 
ez  róla  bezedet  (DöbrC.  291).  Ezeket  rula  beszédekben  (példa) 


219 


UAVIl  )-BRSZÉD-UESZftLL 


BE-BESZÉLL— KIBESZÉLLHETETLEN 


220 


szóltam :  haec  iii  proverbüs  locutus  síun  (331).  Id8  i8t  mikoron 
immár  nem  rvlatezedekbeii  zollak  (:!31).  Kvlabezedet  (piilda) 
sem  eééet  nem  moudaz  (331).  Az  idSIxjn  mondji  iesas  í  Uuieitt- 
vaninjik  ez  rvla  való  bezedot  (349). 

rövid-beszéd :  brevilociuium  MA.  kurao  rede  l'I'Ii.  Rövid 
bcszedfi:  brovilij(HULS  MA. 

Bzapora-beszód :  inultiloiiiium  MA.  [graelnviitz).  Szájára 
bfszédfl:  multiloinuis  MA.  fizapora  beszednek  ne  líigictek:  no- 
lite  multum  loqui  (Fél:  Bibi.  8). 

szemórém-beszéd :  (opprobrium ;  schandreA).  Zoniiyenek 
mi'g  zemoíironi  bezocdet  zolny  (ErdyC  572b). 

szép-beszéd:  facundia,  oltxiuium  [bprodsamkeit],  Zolniualo 
mala-stya  es  batorsaua  es  zeppbezede  (facundia)  nem  vala 
(EhrC.  5(1).  En  zamnak  zop  bezidi  (eloquium)  *é  leznek,  hog 
kellcssonoc  (üflbrC.   10.  70). 

szer-beszéd :  história  [geschichte].  A  mas  kewetys  meg  tere 
es  kyralno  azoiuuik  zepsegerewl  Inizu  zorbezedet  (hLiftoiTam) 
tewrlewyte  (EhrC.  122). 

szidalom-beszéd :  (opprobrium ;  scheltwort].  Szidalom  bc- 
szédöfkol  illeti  (Helt:  Mes.  193). 

szín-beszéd :  [vellieatio ;  schimpfwort  ?).  Sok  szin  bcszé- 
deckel  8  meg  czuffoltatéc  (Kák:  Sáms.  B3). 

szinés-beszéd :  (verba  fieta;  fabelei].  Magattul  gondolt 
szinies  beszédet  Ikxsz  ki  (Mel :  Jób.  38). 

szó-beszéd :  sermo,  sermoeinatio  MA.  (g<isprach).  Azon  eyet 
nagy  Lsteny  as  menuyey  odos  zobezoedbon  vyweek  ky  (ÉrdyC. 
192).  Ez  zo  bezed  kézbe  myntli  igen  niegh  farath  emberek  U' 
vvlenk  (TelC.  485).  Az  a  vágyódás  bíinncc  neuastetic  modo 
quodain  loquendi,  szo  be.szed  szerout  (Mon:  Ápol.  330).  A  szó- 
beszéd közben  fordúla  olS  Franzias  Karkasnak  az  oktalan  álla- 
tokról doák  nyelven  Íratott  históriája  (Misk:  VKert.  16)..  E 
világnak  minden  poni|)ája  álombSvelyezfi  comediás  szóbeszéd 
(Csúzi:  Tronib.  2Si)i. 

szófia-beszéd :  fabula  MA.  [umiützes  gerede].  Kigondolt 
szóKa  be.széd :  fabula;  fabula  est:  tsak  .szó-fia  beszéd  I 'FBI. 
Csak  szófia  beszéd  íiz,  hogy  az  apostolokkal  ók  egyetértív 
nek  (Piizni:  Kai.  li)3).  Cal%'inus  azt  irj;i,  hogy  csak  .szófiíi 
beszéd  és  agnő  rege,  a  mit  sokan  beszélnek  (497).  A  tiuiitó 
tudonKÍnt  hoz-elo,  el-liadgya  az  szó-fia  baszédet  (Com:  Vest. 
73).  Szó-fia  beszédet  mondani  (Kisv :  Adag.  löl).  Én  ennek 
a  hallatlan  dolog  mélységéUjn  áloui-hövelyiaó.  szó-fia  beszéd- 
del nem  merészlek  bé-bocsátkozni  (Csúzi :  Sip.  98)  Újságot  tfilem 
ma  senki  ne  viujon,  se  hizelkodó  s  fülOket  csikláiidoztató  szófia 
beszédet  ne  kívánjon  (185). 

szófiás-beszéd :  [fabulaj.  Immár  régen  iusokat  mint  szófiás 
iKiszédeket  ált;U-nyái'soltJi   szent  Joron)iniis   (Pós:  Igazs.    1.22). 

tréfa-beszéd.  Szabados  tréfa-beszédek:  fostae  *licentíae 
PPBl. 

Beszédécske :  sermunculus  C.  verbulum  MA.  Gyönyörű- 
séges beszédetske :  hiaudiciuncula  C. 

[Beszédei] 

Beszédélés :  [sermo ;  gaspriich).  Egy  nehi'my  zómely  kózt 
való  be.széigfté.s,  vetekedés  auagy  beszédSIés ;  dialógus  C. 

Beszédes:  [loquens;  redend].  B^ts  ország  felé  tárta,  hogy 
a  királné  asz.szonnal  be.szédos  ISmie  (Helt:  Krón.  57)  Szíiz  osz- 
tendík  forgiisibím  alig  látunk  egy  léte  voltaképen  való  nagy 
vezért,  nagy  aratort  helyes,  ékes  beszédest  (Fal:  UE.  111.12. 
MF.). 

Beszéli  (6mci«í*  Sylv:  UjT.  1.123.):  narro,  fabulo,  fjibulor 
C.  st^rniocinor  MA.  [sprechen,  redenj.  En  yewtoni  fr;iter  yllyes- 


hez  bezollenem  (E2irC.  15).  Nem  bezel  elmonec  ríteteben  (BécsiC. 
258).  Mit  monéak  cs  mit  bezeüec-  es  tudom  mert  8  paranco- 
laffa  5rőc  élet,  melleket  azért  en  bezel  lec,  miképpen  mondót 
énnekem  a(a  iéen  bezellec  (MiinchC.  198).  Zent  gondolatokban 
vele  egyetembe  bezelyetek  (VirgC.  •  139).  Kyt  (Krisztas  "neveti 
nem  yllyk  myiiddenkor  bezeeddel  bezeelleny  (ÉrdyC.  60).  Hew- 
sagokath  bezellenek  íKulcsC.  19j.  Felmene  a  helyrSI,  a  hol  6 
baszellet  vala  (Helt :  Bibi.  I.  R2).  Regen  azt  boazellőtt^'C,  pro- 
phetac  azt  hirdettec  (Bom:  Ének.  43)  Beszeltén  beszel  (Mon: 
Aix)l.  253)  Czak  nem  tudgya  mit  be.szél  (Decsi;Adag.  104|. 
Ezek  a  világi  dolgokról  félve  beszéllettek  (Pázm :  Préd.  b3).  Az 
kit  a  tolvajok  tréfának  nem  vélnek,  elhagyják  az  játszást,  kardét 
nem  lj<!SzéUiek  (Gyöngy:  Cüiar.  213) 

be-beszéll :  [narro ;  erzahieu).  Az  mynemew  therwentb  kw- 
zwttmik  akkor  zolgaltatotth,  mynekuuk  be  bezelle;  igy  hogy 
az  thorweny  igy  talaltatoth  wolth  kwzettwk  (RMNy.  in.65). 

bele-beszéll :  [persvadeo ;  überreden].  Már  kelé,  hogy  vele 
menne.  De  bele  beszélé  a  berezeg,  hogy  nem  volna  annyi  jár- 
tani  ereje,  nem  győzhetné  a  tüskéses  járatlan  utakat  (Fal:  TÉ. 
701) 

égybe-beszéll :  (condico;  verabredenj.  Phol  es  Arrackes 
ej^be  beszellonee  (Szék:  Krón.  35). 

égybebeszéllés :  [blauditiae ;  liobkosimg).  Az  gyónásban 
nem  wezteglem  el,  de  nylwan  megh  newezem  es  a  maradéko- 
kat, az  édes  enJekezetet,  az  ylletest,  az  egybe  bezellest  ollyata- 
nukat  (ÉrsC.  536). 

éggyütt-beszéll :  colloquor  MA.  [conversiren]. 

eggyütt-beszéllés  :  colloii\iium,  eollocutio  MA.  [unter- 
redung). 

el-beszéll :  oiuirro,  menioro  Sí.  [erzalilcnj.  Hogy  ezeket 
niyiid  el  bezeullette  vona,  monda  csmek  az  fel  támadót  ember 
(ÉrdyC.  63  4). 

elö-beszóll :  nano,  memoro,  commemoro,  reccnseo,  expono 
Sí.  [erziihlen,  hersagen].  Es  mikor  Mo.scs  eluégeszte  volna 
mind  ezeket,  el8  beszéluén  az  egész  Izrael  népénec  (Helt:  Bibi. 
I.  eccc4).  Szépen  be.szelte  el6  (Mon:  Ápol.  399)  A  tanácskozásra 
való  dolgokat  elő  beszélli  (Com :  Jan.  131)  Olyan  szokásban 
nem  volt  ezeket  elö  beszélni  (Betld:  Élet  13).  Dávid  elö-bemél- 
vén  életéiMik  folyását  isten  mimodon  igazgattya  (Illy:  Préd.  1.32).' 
Ki  foghattya  meg,  és  eló  beszélhetíV  (234.  Gvad:  FNót.  16). 

elöbeszéllés:  (enarratio ;  erzShIung].  Negyv'onedic  napon  I5tt 
(az  fiMmonetel),  az  melyuec  elóbeszéllését  elhagyta  az  Evan- 
gélista (MA:Scult  600). 

elcbeszélletlen :  iiioratus  PPBl. 

elöl-beszéll':  praefor;  MA.  horsagen].  Beszéljetek  olSI,  a 
mit  végeztetek  (PhilFl.  68). 

ki-beszéll :  1)  (<dissero  C.  enarro  MA.  (aussagen,ausRprocheu). 
Taiiétásánae  nagy  részét  idegen  nyelven  beszélli  ki  (Zvon: 
Post  Lll)  MiLssid  kSzüllyed  és  ki  be.széllyed  (Com:  JaiL  li'i 
Mindenüket  igaziüi  ki  beszéllek,  ki  mondok  (MonOkm.  Vlll2"i;.'' 
Ha  mikor  egyU'U-milsban  ki  be.szélli-Ls  magát,  titkon  és  tsak  a 
Wlltstikki'l  közli  (Fal:  UE.  389).  2)  (verbLs  elicio,  expello;  heraas- 
locken).  Ezt  vi,'iau  ki  bt<szellec  a  papasagUiI  (Szék:  Króa  186). 
Barát  ez  országból  az  aszszí)nt  ki  btiszéllé  (Tin :  Jáii.  MF.l  Szép 
szóval  az  király  fiát  és  az  fi)  urakat  ki  beazéllé  táborában 
(Pázm:  Kai.  llOi.  Hotiy  minket  innen  kil)eszéljenek  s  ezeket 
kibocsássuk  kezUnkból,  nem  cselekeszszUk  (RákGy:  Lev.   2~> 

kibeszóllés  :  eiiarratiü  C.  prommciatio  MA   '    :  I     ■ 

dologiu'tk  ríivid  kibeszéllése :  ecphrasis  C. 

kibeszéllhetetlen :  inenarrabilis MA.  [unaiisspreehhchi  iiiei- 
fabile  MNyiI:  Irt     lilii.    Az  Lsten  az  8  ki-be.széllietetlen  iniuil' ii 


221      KIBESZÉLLUETETLENKÉPEN— BESZÉLLirr 


BESZÉLGEn?— BETPEG 


222 


liatóságáral  teremtett  mindeneket  semmiből  (Com :  Jaii.  3V  Ki- 
beszélhetetlen napy  félelem  (Bartlia:  Krón.   17). 

kibeszóllhetetlenkópen :  [inenarrabiliter  ;  unaussprech- 
bar).  A  fiu  az  atjáiiaiv  értelméből  szfiletik  Id  beszélheteüen 
képpen  minden  5  szenjTedése  nelkfll  (GKat :  Titk.  40). 

kibeszéllö:  enairator  MA.  [erziihler]. 

még-beszóll :  enano,  denarro  C.  [erzíililen].  Zent  daman- 
cos  at.vimk  ezeket  az  frátereknek  az  collaeyon  meg  bezelli 
vala  (DomC.  34).  Sjmon  megh  bezeellee,  mjkepi)en  wr  ysten 
az  pogan  népek  kezz51  valazta  elezer  az  hw  neweere  nemzetet 
vemiye  (JordC.  760).  Az  históriát  meg  bezeellee  ew  neky  (É.'dyC. 
50S.  633).  Mikoron  Eiiodbil  aszszony  meg  beszélette  volna  észt 
az  álmot  (Helt:  Kióa  21.  2).  Ez  könyvben  Moses  elSszer  az  el 
muIt  dolgokat  beízélli  meg  rouideden  (KÁr:  Bibi.  1.156).  Senki 
.soha  nem  látta  az  istent,  hanem  az  fiu  á  beszellette  meg  mi 
nékünc  (JL\:Bibl.  Elöb.  1).  Meg  beszéllé  az  6  álmát:  narravit 
somnimn  suum  (137).  Felkelnek,  és  a  dolgot  meg  beszéllik  a 
fióknak  (XllyrPréd.  1.42.^) 

elől-megbeszéll :  praenarro  C. 

ismét-mégbeszéll :  renarro  C.  [wiedererziihlen]. 

megbeszéllés :  relaüo  MA.  [erzahlung].  Zent  Lstuán  halá- 
lának meg  bezellése  (Beytlie:  Eplst.  22). 

mégbeszélUxetetlen  :  ineiiarrabilis  C.  [unaussprechlicb]. 
mégbeszéllhetö :  enarrabilis  C.  [aussprechlich], 
öszve-beszóll :  coUoquor,  conspiro  MA. 

reá-beszéll :  induco,  persvadeo,  pertraho,  permoveo  Sí. 
[überredenj.  Nem  is  chuda  ha  el  hiszic,  mert  ftil  viskettető 
beszedekcel  rea  beszelUe  az  kedve  tölt  világi  népet  (Mon: 
SzSegits.  100). 

szól-beszéll :  loqnitnr,  fabulatur  MF.  Es  zolnak  bezeebiek 
vala  Jesnssal :  et  erant  loquentes  cum  Jesu  (JordC.  21).  Choda- 
keppen  zolwan  bezeelwen  eg>-masnak,  yme  haza  yeirt  (ÉrdyC. 
514).  Ezekre  Balduinns  szól-beszél,  hogy  némának  ne  láttassák 
(Pázm:LuthV.  342).  Szól-beszél,  mint-ha  hagymázban  volna 
(Sall:  Vár.  10). 

vissza-beszéll :  dorice  coucinere  MA.   (Decsi :  Adag.   321). 

Beszélldegól :  dicto;  vorreden  C. 

ki-beszélldegél :  pronímcio ;  aussprechen  C. 

Beszéllés :  1)  [sermo ;  rede].  Halgatam  vygasagokat,  han- 
gonsagokat,  kik  nekem  ynkab  kelletének,  honnem    minth   pré- 
dikáció, zenttekvevl  való  bezeles  (VirgC.  4).  Neh  legyen  ighen 
kemény  nyayasagod,  sem  gyanos  bezellesyd  (134).  Akoron  kelle- 
metSsSk  leznek  az  zent  mivelk6dtet5c,  hod  nem   mint   az   sok 
zép  bezelesSk  (DebrC.  280.  ÉrdyC.  422).  Ninczen  beszelles,  sem 
ninczenec  igic,  hog  Idkbe  nem  hallatnec  az   fi  szauoc  (Szék 
Zsolt.  17).  Mikor  el  végezte  volna  véle  való   be.széllését   (MA 
Bibi.  L14).  3)  narratio  C.  íerzahlung].  L6t  dolgoknak  beszéllése 
história  C.  Dyen  mód  kezdé  beszéllését  (Zrimi  11.10).  3)  [collo- 
quiimi ;  unterredung].  F6  emberrel  való  beszellésre  neki   tsino- 
gattyák  az  emberek  magokat  (MHeg:  BTan.  84).  4)  (disputatio; 
wort^vechsel].  Ha  kirSI  ah  vetekedisek  uoltak  aua^  ha  bezyle- 
sek  (disputatio)  (Ozor:  Christ.  16). 

csalárdság-beszéllós :  fallaciloquentia  C.   [falsche  rede]. 

éggyüttvaló-beszéllós  :  colloquium,  congressio  C.  [unter- 
redung]. 

Beszéllésecske,    beszélléske :   narratiuncula    C.   MA. 

[kime  erzahlung]. 

Beszéllet:  [locutio;  das  reden].  Vr  ystenbe  vetette  uala 
es  ymadsagnak  es  bezellettnek  kj-uanattyat :  desideriiun  loquendi 
(EhrC.  135).  Hog  kedeg  meg  zSnec  bézellétetSl :  cessavit  loqni 
(MünchC.  117). 


Beszélget :  sermocinor ,  verbigero,  confabulo,  dictito  C. 
[sprodien,  reden].  Kezde  whozza  bezelgetni  O'irgC.  41).  Ki  mit 
ohayt,  azt  beszélgeti  (Born:Préd.  251).  Az  apostolok'  elStt  szóll 
vala,  kiknek  világosiin  szokott  vala  beszélgetni  (P;izm :  Kai. 
6!)0).  Bolondul  beszélgetni  n(!m  jó  (Prág :  Serk.  796).  Csak  ma- 
gassakat  és  nagyságosokat  beszélgetnek  magok-felöl  (Mad :  Evang. 
153). 

egybe-beszélget :  [conspiro ;  sich  verabreden].  Jákob  fiai 
az  egy  Jo.sef  ellen  egybe  beszélgetvén  (Illy:  Préd.  3ít8). 

éggyütt-beszélget :  colloquor  C.  [unterreden]. 

elö-beszélget :  [enaiTO ;  hcrsagen].  Tanullyuc  meg,  miért 
beszélgeti  eló  iduozitönc  az  6  rea  i(5v8  kinokot  (Boni:  Préd. 
137).  Hét  rend-béliek  azok,  mellyeket  most  el6-beszélgetuiik 
(Mad:  Evang.  432). 

ki-beszólget.  Kibeszélgettetett ;  pronunciatus  C. 

[öszve-beszélget] 

öszvebeszélgetéa.  Két  három  conferentia  vagy  is  öszve 
beszélgetés  után  meg  lett  a  végezés  köztök  (Fal:  TÉ.  767). 

Beszélgetés:  1)  [narratio;  erzahlung].  Elmélkedések  be- 
szélgetésével viszkettetik  a  halgatók  fülét  (Pázm:  Préd.  c2). 
2)  sermocinatio  C.  [colloquium;  uuterredmig].  Kdnek  csak  ha- 
marjába  nem  ártana  fel  rugaszkodni,  mivel  sok  és  szükséges 
nagy  dolgaink  volnának  az  Kddel  való  beszélgetésre  (LevT. 
11.335).  Egyesség  és  atyafiság  kiváuásrul  való  szunSs  beszél- 
getés, így  vagyon  az  5  beszélgetése  (Com :  Jan.  162).  Le  kStStte 
uri-paroláját  Neander  el5tt  a  minapi  beszélgetésben  (Fal:  NA. 
121). 

eggyüttvaló-beszélgetés :  collocutío  C.  [unterredung]. 

ékesenvaló-beszélgetés:  pronuntiatio  C.  [beredsamkeit]. 

köz-beszélgetés:   collociuium;   gesprach  Com:Vest.   123. 

válogatott-beszélgetés:  ecloga  C. 

Beszélgető :  pronmiciator  C.  sermocinator  MA.  [verkün- 
der].  Az  ékesen  szólló  és  nyájassan  beszélgető  (Com :  Jan.  161). 

Beszélhető :  narrabiUs  C.  das  man  erzJihlen  kann  PPB. 

Beszéllö :  faus,  narrátor,  fabulator  C.  [redend,  erzahler]. 
Nagy  dolgokról  beszéllS :  magniloquus ;  magyai'án  beszéllfl : 
planiloquus ;  ravaszul  be.szélW :  versutiloquus ;  hiába  beszélló : 
vanidicus  C.  Temau  főldenec  bezellőy  (BécsiC.  104).  Kerék 
■számra  beszéllőnek  es  io  szósnak  tartassál  (Bal :  Csisk.  85).  A 
szóllót,  beszéllfit  meg  ne  szóllits :  loquentem  ne  interpella  (Com : 
Jan.  200). 

csalárd-beszéllö :  falsidicus  C.  [falschredend]. 

hazugság-beszéllö  :  mendaciloquus  C.  piigenmaul]. 

hir-beszéllö :  [famigerator ;  aiistrager].  Az  hugoc  ne  lege- 
nec  zo  hordozóé,  hyr  beszéllSc  (TelC.  377). 

Beszés.  Scurra,  leccator  vulgo  in  lingva  nostra  dicitur 
leubezes  (Szilády :  Pelbárt  élete  71). 

BETEG  (beteeg  DomC.  252.  he,-y  Sylv:UjT.  1.144.  hetec 
Helt:  VigK.  83.  ifíeiődek  BodC.  27.  hetUgh  EhrC.  13.  LevT.  L 
8):  aeger  C.  aegrotus  MA.  [krank].  Leiének  nemjTiemew  fel- 
den  egy  betteghet  (EhrC.  13). -O  nemberiec  elragadoziac,  sem 
betegnec  sem  a  vigaztonac  rezeseitnec  valamit  (BécsiC.  112). 
Az  w  zent  testet  betegekhez  vitek  (VirgC.  6).  Monda  az  prior 
az  beteeg  fráternek  (DomC.  252).  Nagy  sok  yelenetek  korok- 
nak, betegheknek  vygaztasa  leezen  vala  ott  a  helyen  (ÉrdyC. 
341).  Zykes  nála  en  nekem  meg  lelnem  Nadasdi  wramat,  de 
erthem  hogh  bettegh  (LevT.  1.8)'  Miért  hogy  betec  vagy,  iele 
annak,  hogy  gyűlSl  az  isten  (Helt: VigK,  83).  Mind  addig  re- 
ménly  életét  az  beteg,  a  mig  az  lélek  benne  vagyon  (Decsi :  Adag. 
108),  Estve  lónk  szemben  az  vezérrel,  igen  beteg  válasszal  bo- 
csáta  (Monlrók.  V1II,302), 

[Közmondások].  Sokat  kér  a  beteg,  de  nem  adgya  az  egés- 
seges :  si  vinum  postulet,  pugnos  illi  dato  (Decsi :  Adag,  127),  Az 


223 


HAGYMA7.BETEG— EI^BETEGESÜL 


MEG-BEHÍXíHBCI^HIDEG-BETEGSÉG 


224 


ereje-szakadt  beteg  nem  járhat  segítJ-nélkilI   (PázmtPríd.   71). 
Non  est  vivere,  sed  valere  vita :   nem   él,  hanem  KÚidik  a  t)c- 

teg  (835). 

hagymáz-beteg :  pbrenetious  MA.  PPBI.  [typhuskraiik]. 

kór-beteg :  aegrotiií,  morbidu.s  MA.  [kraiik].  (Born :  Préd. 
388).  Az  vúlt  a  Krlstiis  jövetelének  tzéllja,  hogy  a  szomorúkat 
vi(;a.sztallj;i,  a  kór-betegeket  orvosollya  (Pázni:  I'réd.  238).  Ha 
meg-bénúlt,  lia  ágy  feneken  heuerő  kórtíeteg,  eggj'fitt  kell 
tíirni  (230).  Sok-féle  kór-betegeket  gyógyítót  (Tarn;Szents.  i). 
Koor  betegen  ott  hagyák  (Pethö:  Krón.  217).  A  kór  beteg  tehe- 
tetlen magával,  tsak  uem  ajakán  vagyon  lelke  (Fal:BK  588X 

száraz-beteg :  phtisicus  PPBI.  [an  auszehrung  leidend]. 

víztölfólö-beteg :  [hydrophobus ;  wa-isersiheu).  A  diihfls  eb 
az  ő  nmrá.'ijival  \Tztűl  félo  beteggé  teszi  az  embert:  canisrabio- 
.sus  niorstini  bydrophobum  reddit  (Com:Jan.  44). 

Beteged-üc :  aegroto,  in  morbmn  incido  MA.  [erkrankenj. 
Az  ember  halaira  betegSdek  (BodC.  27).  Mykoron  esmeg  halárra 
betegSdöt  volna  (ErdyC.  503). 

el-betegedik :  [in  morbum  incido ;  erkranken].  Csáki  Mi- 
hály uram  elbetegedett,  nem  is  lovagoUiat  már  (RákFrLev. 
V.19). 

meg-betegedik :  [morbo  corripior ;  erkranken].  Meg  bete- 
gevdeek  nagy  nehéz  betegseggel  (DomC.  252).  Mykoron  ez 
gengeseges  zvz  megbetegedyk  (53).  Meg  betegedéi  az  ház- 
lac  gazda  aszszonyánac  fia  (Kár:  Bibi.  1.323).  Vettem  leveledet, 
melyb51  értem,  hogy  megbetegedtél  (üér:KárCs.  1V.406). 

Betegén :  |aegre ;  krank].  Uitonc  tégedet  betegen  (MünchC. 
62).  Yob  teeneked  az  erek  elettre  bemeimed  betegben  anag 
santhan  (JordC.  410). 

Beteges  :  morbidiis  C.  valetiidinariiL-i,  morbosus  MA.  [kriiuk- 
lidi,  kr.-mkliaftj.  Az  yd5be  vala  neminemw  betheges  lazaar 
(WinklC.  319).  Mynit  yol  lattyatok,  betegesveeu  ember  leegyek 
(ÉrdyC.  577).  Az  fejedelemnek  atyja  beteges  vala  (liMK.  r\'.205). 
Senyuet  beteges  (Born:  Préd.  43).  Leueley  igen  hazno.sok  az 
betegeseknek  (Bom:SzJán.  2).  Beteges  vala,  erőtlen  es  vgyan 
nehéz  illato  (Pécsi  :SzözK  44).  Beteges  vitézét  fázódva  látá 
(PázmiPréd.  272).  Betegeséé,  ágyban  fetrengő  lecticásoc  (Com: 
Jan.  58.  RákGy:Lev.  92). 

Betegesed-ik :  aegroto  Kr.  (kriiiikeln| 

el-betegesedik :  (morbo  corripior;  orkraiik^nj.  Mikor  aka- 
rok Írni  asz-szonyommk,  alig  vehetek  időt,  kiváltképen  az  mely 
igen  elbetege.>*dém  hertelen  (LevT.   1L271). 

meg-betegesedik :  cw  Azt  mondgyác,  hogy  meg  betegesed- 
iiecaz  gyermekéé,  lia  verie  őket  (Prág:Serk.  579). 

Betegesit:  [aegritudinem  infero;  in  krankheit  versetzen]. 
Leuegí  egec  betegesetnec,  az  étel  ftJl  puffaszt  (Pécsi :  Ágost.  156). 

meg-betegesit :  cw  Az  leuegfl  ég  mog  betegééit,  az  étel   föl 

fualt-it  (l'écsi:  Ágost.  32). 

Betegésked-ik :  [aegroto ;  kráiikelnj.  Egy  ty^vk  az  fezken 
Ine  es  betegeskednek  (Pesti :  Fab.  84).  Betegeskedett,  sinlett 
(BitPrinc  194).  Itten  a  várban  is  egy  néhány  betegeskedő  va- 
gyon (Thaly:  Adtl.  1.316).   . 

Betegeskedés:  aegrotatio  C.  [unwohl  seinj. 

Betegesül :   morbidus   tio,  aegrotare   incipio  MA,   [krank    1 
werdenj.  i 

el-betegésül :  aegrescoC.  [kriinklich  werdenj.  ElbetegesUl- 
uen,  es  ez  mia  eszeben  is  valamenynyere  meg  fogyatkozuan 
(t)ecsi:!5allJ.  55b). 


meg-betegesül :  morbidus  6o,  aegrotare  inc-ipio  MA.  [krank 
lich  werdenj.  Ata  vénségére  megbetegesfile  labainae  fajdalma 
miatt  (MA: Bibi.  1.323). 

Betegit :  [morbo  afficio :  krank  machen]  (Az  Maiorana  ólai) 
mindfin  fele  fey  faiast,  fey  szedőigest,  augy  beteghytő  gondolko- 
datokat  gyogit  (BeytheA:FivK.  75). 

meg-betegit :  aegiotare  facio  MA.  (krank  machen].  Kiket 
megleUiétnec  vala,  meg  bétégeitnec  vala  íBécsiC.  43). 

Betegl,  betegl-ik :  [infirmor,  aegroto ;  krauk  sein].  Clara 
mykoron  nehezen  beteglenek  zent  Demyen  egyhazánál  (ElirC. 
73).  Kérlek  hogy  hoz  az  elesegekben,  kyket  nekem  zoktaluala 
adnod,  niykoriin  beteglekuala  romában  (141).  N'ala  nemineniő 
kiralca,  kinec  fia  beteghiala  Caphamaumban  (MiinchC.  176) 
Laffawala  a  ieleasegeket,  meHeket  tezen  vala  ezeken,  kic  be- 
teglnec  vala  (179).  At£a  tia  lazar  bétegl  \a\a.  Vram  yme  kit  zerec 
bétegi  (193),  Kynek  attyafya  L'azaar  beteglyk  vala  (WinklC.  320). 
Mykoron  liarom  eztende.vg  mviid  z\Tietleu  oly  jgeii  ne%'ol\'asol 
betoglet  volna  (MargL.  139) 

Betegség :  morbus,  arrhostema  C.  aegritudo  MA.  [kraiüv- 
heit].  Mély  álomba  ejtő  bódító  betegség  :  lethargus ;  mély 
álomba  ejtő  betegség :  veteruus  C.  llina  őtet  5  hozia  es  monda 
őneki:  Nemberi  megzabadoltat  e  betegségedtől  (MünchC.  143). 
O  nekik  betegsigek  megsokasvia  (DöbrC.  31).  My  bet«-gh.seghwn- 
ket  hw  vyselee  (JordC.  376).  Gyogyótliwan  myudeu  kórságokat 
es  mynden  betegseghőket  (381).  Neky  az  bethekseghbe  megh 
kelene  hahiya  (üebrC.  502).  Sok  betegseegőknek  wtann;i  hala- 
iara kőzelgetőt  vohia  (ÉrdyC.  571).  Sokasulauakj  w  betegsé- 
gek (KulcsC.  24),  A  betegségéé  kúzzül  egyet  sem  bocbatuc 
tereád  (Helt:  Bibi.  I.Kk.).  Az  dőgős  neduessegből  sok  fele  beteg- 
ség lezőn  (Knuik :  HasznK.  31b). 

[Szólások]. dak  isten  emiek azbetegsegnekoruosa: 
HerctdaniLS  morbus  (Decsi:  Adag.  110). 

belsö-betegség :  [morbus  intestinus;  innere  krankheit].  Az 
paztor  erzenye  minden  belső  betegségit  gyogit  (BeytlieA:FivK. 
49b). 

bor-betegség:  vinaria  angina  Decsi:  Adag.  311.  MA.  weiii- 
sucht  PPB. 

bozda-betegség :  [podagra].  Lábait  rongyolta  bozda  beteg- 
sége (Kunyi:  HRom.  167). 

dagadozó-betegség.  buiend  kőuetkőznek  dagadozó  beteg- 
ségük, vgi  mint  belipoklossag,  berkőzőt  valo  betegsegh,  hezag- 
faiasok,  negied  napi  hideglelés,  vezedelmes  nadhak  )KB«'cs. 
1572.  F.l) 

farkas-betegség :  (fames ;  bunger].  Szent  Macedouius  egy 
asszonyt,  mellyen  farkas  betegség  vala,  meggyógyita  (Pázm: 
Imáds.  75). 

folyó-betegség :  [meustnia ;  monatsfluss].  (A  barkoczafa) 
az  azzonyallatoknak  folyó  betegsekőket  meg  alattya  (BeytlieA: 
FivK.  23b). 

g^jnüasztó-betegség:  (febris  ardens :  bitziges  fieber]  (Kár: 
Bibi.  1.184). 

hagymáz-betegség :  [typhus].  A  bagymázi  betegségnek  el- 
hatalmazott ereje  aimak  az  oka  íMatkó:BCsák  135).  Egy  a 
hagymáz  betegségből  meg-gyógyúl  (TitkRózs.  313). 

havi-betegség:  [menstrua;  monatsflusil.  Feleeégéliőz  liaui 
betegségében  közel  nem  Linilt  (Kár:  Bibi.  IL123V  Az  gyönej 
igen  jó  és  Iulxzuo.'í  asszonyi  állatnak  havi  betegsége  ellen  (Kecsk  : 
ÖtvM.  275.  278). 

hideg-betegség :  [febris  frigida ;  kaltes  fieber).  Ez  illyeueu 
igen  fogh  az  hiileg  betegség  (Cis.  F4).  Az  irmős  bor  minden 
belső  hideg  betegsegők  ellen  ia  (BeytheA:FivK.  66). 


IZZAn(Vl5ETEGSÍ;G-MKG-l!ETE(;ÜI, 


M K( i liEI'Eííi 'LÉS-  - líEZZEG 


226 


izzadó-betegség :  [febris  ardeiis ;  scliweisskraiikheitj.  Mi 
goiiossiíjfiiikért  bfiiitPtz  száraztó  betegsítíel,  Ryiilaszto  ós  izzjido 
betetrsi^i»ol  i>S;ini:Cer.  177). 

kór-betegség:  [morbus;  kiaiiklieit].  A  n.'iK.v  '^Iki  kór 
bi'ti'ípk'iíboii  iit;\aii  meg-sen)Tedsz  ti;  ^MIIo.l;;TO.s/,l,  11.107). 

lelki-betegség  :  [aegrotatio  montis ;  seelenkrmikheit].  Azt 
ei&iti,  ho},'y  veszedelm&sb  és  serelmcsb  a  lelki  botesséií  (P;izni: 
Préd.  29). 

nádra-betegség :  (nicii-bii.'<  liystpiicu.'*;  mutterkraiiklioit].  (Az 
sorapiom)  az  azzouyallatokiiak  iiadra  betegségeknek  kényeseié 
hasznos  (Frank :  HasznK.  15). 

nehéz-betegség :  [epilepsia  ;  hinfallende  krankboit].  A  kór- 
síigról  vat;y  nebéz-betegségröl  éjü  nyavalya  ki-rontá.sról  (PP: 
Pa.\C.  18).  Nehéz  betog.séget  no  kérj  szegényeknek  (Thaly: 
Adal.  I.42ö\ 

oskola-betegség :  fietus  *Í!uigvor  PPBl.  [.schnlkrankheit]. 

ragadó-betegség :  [cont;igk)  morbi ;  ansteckende  krank- 
heit].  iTel:Evang.  11.565).  Vagyon  ragadó  betegség,  mind  az 
által  az  kire  Lsten  ragasztya,  azt  niondgya  a  textii.sban:  a  te 
nrad  istened  fordittya,  hozza  to  reád  (Diósz ;  Préd.  155). 

sárga-betegség :  [icterns ;  gelbsucht].  Ha  meg  t5r6d  (az 
keserű  fyiiet)  es  rázel  anagy  mezzel  rea  kenyöd  az  sargha 
betegségre  es  kSrSzt  chyont  faidalmara,  igön  haziial  (IteytlieA: 
FivK.  50).  Az  ciisolit,  ha  gyűrűben  foglalja  ember,  sárga  beteg- 
séget eltávoztat  (Kecsk:ÖtvM.  280). 

száraz-,  szárasztó-betegség :  phthisisMA.  [sclivvindsucht]. 
Meg  ver  tégedet  az  wr  szaniz  betegséggel,  hideg  leléssel,  gyu- 
lasztó  és  izzadó  betegséggel  (Kár:  Bibi.  I.183b).  A  száraz  beteg- 
ség, aszszu  kórság  ítabe.«)  sok  ideig  tartóc  (Com :  Jan.  59). 
A  hoszszas  hmnit  gyakortább  száraz  betegségen  végződik  (PP: 
PaxC.  99).  Az  én  állaixitom  száraz  betegségben  nyavalyag  (Fal : 
NU.  287). 

szomjuhoztató-betegsóg:  fhydrops;  wassersncht].  Ha  az 
fodorkát  meg-fözed,  vizkonságot,  az  az  szomiuhosztatii  betegséget, 
rasztot  meg  gyogyit  (MehHerb.  37). 

tetves-betegség :  ^ix'dicularis  morbus,  phthiriosis  PPBl. 
[liiiusekrankheit]. 

vizi-betegsóg :  [hydropisis ;  w;i.sser.sucht].  (Frank :  Ha.szuK. 
35).  Síirga  répa  oldal  faioknak  es  vizi  betegségben  valóknak 
baznal  (BeytheA :  FivK.  77  b).  Vizi  betegségbéli  ember  (Zvon: 
Po.st.  11.133). 

Betegsz-ik,  betegéaz-ik :  inlinnor  Kr.  [krank  werden]. 
S5t  hasznos  oriio.sságtiü  beteg.szik  s  kiált  (Zrinyi  1.151). 

el-betegszik :  [morbo  corripior ;  krank  werden].  Oly  nagy 
zenwedeto&seegőket  teezen  vala,  hogy  ugyan  el  betegSzyk  vala 
belee  (ÉrdyC.  5031. 

meg-betegszik  :  [in  miirlmni  incido;  erkranken].  Ismét  meg 
betegszem :  remorbesco  C.  Ügy  tetszik,  ottan  nem  övé,  a  mie 
vagyon,  mihent  meg  betegszik  (Pázni :  Préd.  835).  Megbetége- 
szic  Jáeob,  és  megesketteti  Jósepliet,  hogy  temetni  kiviszi  az  5 
testét  aiaiiaan  főidére  (MA: Bibi.  1.41). 

Betegül:   iutiimor   Kr.   [krank    werden].    Halálra    betegfii 

(MA:.Si.-iilt.  1811. 

el-betegül :  aegroto  MA.  [krank  werden].  Elájnléc  és  el- 
belegnlée  egy  néhány  napig  (MA: Bibi.  11.166). 

még-betegül :  aegr&sco  MA.  [erkranken].  Vala  sok  fyay  meg 

hetegéwlewt  (ElirC.  116).  Mikoron  igen  meg  betegíilt  volna 
(VirgC.  109)  IdS  elSth  ekfissegőmben  meg  koriilyac,  betególyek 
(NagyszC.  58.    MargL.  37).  Meg   betegevlveeu  el  nyiigouek   vr- 

M.    NYELVTÖKT.    SZÓTÁR. 


ban  (DoniC.  22).  Nehéz  betog.séggel    meg  betxígevle  (75).   Tizen 
üttodie,   és    17.   és   44    esztendeyébeu   meg   betegfll   (Cis.    K4). 
Oldal  tayas  aiiagy  iiyilalas  miat  raegbetegfllnei;  (KKiakó.  1573. 
A3). 
mégbetegülés :  aegrotatio  MA.  [nrkranlmiigj. 

BÉTONIKA:  [betoiiica].  Fekete  betonica,  liak  liu  levele 
virago.stul  (Frank :  HasziiK.  1 8). 

BETŰ  (hdhcw  JordC.  366.  6nUi/ Pesti :  NTest.  8.  ftőífl  Lép: 
I^ük.  n.153.  !>m!tw  VirgC.  130.):  1)  litera,  grammá  C.  [Ijudi- 
stabe].  Négy  bfilWvv-:  teti-agramniaton  C.  Iratuan  5  felette  ober  bó- 
t8ckel,  gnrfigóckel  es  deiakockal  (MiinchC.  165).  Az  bewtw 
megh  ewl,  az  lelek  kedyg  meg  eleuenith  (VirgC.  130).  Eg 
ygliee  awa^  e^  bethcvv  el  nem  mwlyk  ez  terwenből  (,JordC. 
66.  585).  Az  első  bfitviiec,  az  c-neg  értelme  vala  imez  (DobrC. 
3303).  Ha  ez  5tli  kfiueknek  első  bőhvyth  egy  mastliwl  el  zedyt- 
tflk  (ÉrsC.  521).  Ez  barom  kfilőmb  formaia  es  tulaidonsagu 
bőtöknek:  Jah,  eg  a  szőndőlese  (Mel:SzJáii.  462).  Czifrára  vagy 
bStíikre  akarja  vetni  ezt  a  fíivet  (Lipp:PKeit.  11.11 1).  3) 
[literae,  verbum;  schrift,  wort].  Erezte  leueleket  S  orzaganac 
menden  vidékibe  kfISmb-lcílömb  nelueken  es  botőkfm  (BécsiC. 
50).  Nem  lehet,  hogy  abban  a  gySlekezetben  isteni  igaz.ság 
lehessen,  "mely  (a  bibliának)  bfitfijét  kétségessé  teszi  (Pázni: 
LuthV.  148).  Amazt  a  próféta  betiije,  azt  a  .szent  Máthé  igéi 
lieszélik  (Mad:Evang.  93).  A  mint  a  botfi  mondgya  (Tyúk: 
Józs.  162).  Mit  érte  a  szent  ii-ás  betűjén  (Matkó :  BCsák.  211). 
Nem  ibi  bene,  si  hic  bene,  az  az  rövideden  a  magyar  betű  sze- 
rint: közelebb  az  ing  a  dolmánynál  (RákF:Lev.  11.130) 

folyó-betü  :  [literae  cursivao].  Az  igaz  reformátasok  értel- 
mét gSmbölyeg,  az  ellenkezfiknek  erős,ségeket  folyó  betűckel 
nyomtattattuk-ki  (Apafi :  Vend.  EIöb.  19). 

kóta-bétü :  [nóta  musica ;  musiknote].  A  kóta-bfitiikSn  fel 
s  alá  tud  valamitskét  dauulni  (Fal:  NA.  156).  Kóta-betükre  szól- 
lani  erőltetve,  finnyáson  (SzD:  MVir.  412). 

számvetö-bétü :  [iiota  numeri ;  zahlzeiclien].  Jesus  neve 
a  .sidók  kőzStt  jód-nevu  betűn  kezdetik,  a  gSrSgfik  kőzutt  pedig 
jottán,  az  melly  bStűk  a  két  nemzet  k8z8tt  tizuek  bizonyos 
számát  iedzi ;  számvetS  bStft  gyanánt  éltének  azokkal  a  nem- 
zetségek, molly  tizet  tenne  kozSttSk  iHall:  Paizs.  131). 

számzó-bétü.  Ez  táblában  megint  ollyat  találsz,  khi  ha 
semmi  számzó  betű  iihits,  az  elsű  leuélet  iegyzi,  az  vtan  való 
.számzn  betű  az  leiielen  való  verset  iegyzi  (Mel :  Sz.Ján.  563). 

Betübeli :  [graphicus ;  ziir  schrift  gehörig].  Aprolec  bőtűbéli 
fogjafkozásoc  (MA:  Bibi.  5). 

Bétücske:  literula  MA.  líg  bStüczke  el  nem  mnlik :  unus 
apex  non  praeteribit  (Fél :  Bibi.  6). 

Betűs :  (graphicus).  S<)r.sok  s  állapottyok  grapliice,  butfisen 
le  rajzültatik  (Szentp:  Izi'.  3). 

[Betűz] 

ki-bétűz :  exsillablso  Kr.  [Iierausbuclistjibireii].  Kibfltflztetik 
az  Elohim  névnek  jegyzfísége  (GKat:  Titk.  19). 

BETYÁR :  trossulus ;  stutzer  SI. 

Betyárság :  [trossuli ;  .stutzerschaft].  Kiben  ré.szoltetik  vén- 
ség, ifiiis;ig,  él  vele  piartzot  nyargaló  betyárság  (Orczy:  KöltSz. 
20.5). 

BEZDVÁE?  fbüdzji  ?].  Nyiics  ott  semmi  emlékezet  a  tSriek- 
ről,  bezdvárrol,  orvosságokról  (Lép:  PTiik.  111.40). 

BEZZEG  (bezerih  ÉrsC.  307.  hezec  Helt:  Krón.  188.  bczszrg 
>lel:,lóh.  14.  bezzek  Komj:SzPál.  202):  saue,  liom,  papae  MA. 
Pl  'B.  [nun,  fürwahr].  Bezzegugy :  scihcet,  qu.asivero  MA.  Reá- 
húzatta  bezzeg   az   obek   liamiinczadjára   VVF.   538.  Ugyan-Ls, 

15 


227 


lillíE-BIUIKCSÓZi^ 


lillilKKÁl.    UIKA 


228 


bezzeg,  i'igy  kellett:  alul!  PPBl.  Oli  te  gonoz  halwjuiy,  bezegli 
atto  feyedet  bee  t\vr5m  (ÉraC.  307).  Testli  zer>iit  guiidolom-y  ? 
öemniykjiieii  nem  »gy,  liog)'  ennalain  volna :  be/jcek  bezzegli, 
batlior  batliur,  hogy  a  niy  ty  luilatuk  való  Ix'zydwnk  nem  voltli 
bezzegli,  batlior,  i;s  nem,  nyncliyen  de  bezzegb  bathor;  hyam 
Holt  valanienye  igyrety  (fogadasyi  vadnak  az  ilw  istennek,  ew 
általa  vadnak  bezzeg  iKonij:  Szl'ál.  202).  Heelzcbub  sidoul, 
magíírvl  legeknek  bahianya ;  enni.-n  veU'm  bog  in  ez  íízo  :  bezzeg 
(UMNy.  11.41).  Ha  az  «t  nemeíi,  gjízdag  ember,  nem  kőiiet- 
kőzik  belüle,  bogy  az  egyngyu  .szí-gény  ökíir  anagy  dl'ízníi 
legyen,  liezeg  nem,  hanem  fi  í.s  ember  íHelt:  Mes.  ^íf)).  Mondií 
Nabot:  Bezzeg  en  nokcd  nem  ailuni  az  en  .szolílmet  (Mel:Kir. 
35-1).  Bezeg  hamar  talalaaiamboratzíiueket  (Dáv:  Vlfeji.  1,35) 
Bezzeg  méltán  szenvedem  ezt,  ki  a  .sz.aniárnak  ntím  akarék 
segétfiéggel  lenni  (Fe.sti:  l'ab.  MF.).  Te  bozzug  iambor  vagy, 
mert  nem  vgy  ezelekedel  mint  egyebet  (lioni;  Fréd.  931)). 
Bezzeg  é  sem  rák  liátun  vakí  iárás  vgyan  (Deiwi:  Adag.  238). 
Bezzeg  Kcreratelő  Jáno.s  magában  égett,  és  azért  fényaskedett 
egyebeknek  (Pázni :  Préd.  1)1 ).  lijdduiiius  azt  iija,  bogy  a  pá- 
pistíüiágban  volt  bezjieg  keresztség,  oldozá.s,  de  igen  veszte- 
getve (Pázni:  LutbV.  93).  Bez^.eg  volna  nékemis  módom  az 
fcied  szapullásálan  iHal:  Csl.sk.  107).  Bezzeg  ngy  vallok  én  e 
tzimlxirás  barátoddal  eggyiitt  (Ozegl:MM.  117).  A  tántzikát 
ártalmas  tekéiitettel  kozleni  s  forró  meleg  Isökokkal  végezni, 
bezzeg  bűn  (Fal :  NE.  85). 

BIBE  C/-Í4Í  Uelt:  Mes.  150.  Zvon:  IMziiiP.  225.) :  uleuseuluin, 
vuliius  parvnluni ;  eine  kleiuo  wiinde  l'Pli.  Nem  mutatta,  hol 
szoríttya  a  lába-béli,  csak  alattonil«in  taiwgatta  a  bibéjét  \VF. 
■109.  Idível  minden  bibéje  meggyógyul  az  eiiibeniok  WF.  787. 
Midin  legel"  lovon  akarná  doctorságát  fényesbe  tenni,  nagy 
ki-riyilt  szenieckel  bibéjét  .szemlélgeti  (K(ire.szt:  FKer.  Elfib.  1). 
Kíijta  pattant  bibéjén  éktelen  száj  tálá.s.s;il  (Elfib.  3).  A  lelki- 
ismeret bibéjinek  sanyarú  mérges  .szokval  való  érdekeltotésok 
(CiKat :  Válts.  II.'  Elób.  58).  Magok  bibéjét  palástoló  azaz  ma- 
gokat kevéllyel!  gazdagoknak  tartó  szegények  (Otr:  Tökéli. 
IIG).  Jobb  lett  volna  ezt  a  bibét  nem  Ls  illetni  (KLw:  Adag. 
468). 

[Szólá.sok].  Veszem  eizenibo,  mitiil  layoii  bibéje  (Zvon: 
PázmP.  225).  Ez  volt  az  ő  biboiu  ( Üecsi :  Adag.  22).  (Néiiiol 
uramnak)  Olaszországban  is  bizony  nem  k  i  c  .s  i  n  y  a  bibéje 
(RákF:  I>ev.  I.49I).  A  IHbbi  is  érzi  a  maga  bibéjét,  de 
én  dupplán  érzem  (Mik:T(irL.  377).  Minden  egy  a.sszoiiy  légin, 
és  lia  egygyet.ske  maga  bibéjét  fáj  dal  ly  a,  már  az  ogé.sz 
nemzetségén  megfordult  a  nyavalya  (Fal ;  NA.  132). 

[Kíizmondások].  Mindennel-  va^Toii  az  fl  bibié  (llelt:  Mes. 
156).  Kinek  kinek  az  ő  bibiMu  fai  (Uei'.si:  Adag.  218).  Kiki  maga 
bibéiét  éi-zi  (Deák:  KOrv.  Hl.  Minden  napnak  tulajdon  bibéje 
van  (KisT:  Adag.  375). 

BIBELÖD-IK :  rebus  liidiiris  distiiieor ;  tündéin  PP. 

Bíbelődés :  |nngatio ;  tiindeloij.  Sok  bibelídés  vagyon  a 
gyaixjllal  iMik:Tí)rL.  78). 

BIBIRCSO  (biboHtó  PPI.  buburcsu  Kai.  1620.  CL  hoíur- 
íMí/jis:  joiitbi  ('.):  papilla,  piustiila  ('.  jontbiis  PPBl.  [warze). 
Az  ő  jSvendólé.sek  emberi  testekben  való  liideg  lelések  ús  fTi 
lájiumk,  boborcsok  (Kai.  102(^1.  Cl).  Bibireso  és  akar  melly  puf- 
ládéc,  csomó,  bntkó  ineg-rutétiiae  (C'oiii :  Jan.  51).  Boborcso 
avagy  liimIS,   esécsec,  veres  keléséé:  |iapiilae  seii  varioli   (00). 

BibircBÓs  :  (pustnlis  refertiis ;  wai-zig].  Ilimlfilielyes,  bibor- 
tsos:  facies  *cicatricos!i ;  babos,  bibiil*«  ábrázjitu :  babiolus 
PPBl.  Bibircsós  nyelveil  (l''olv:  SchíSjd.  U).  A  Salamandranak 
darabos  és  bibortsós  bori  vagyon  (Misk;  VKert.  253). 

Bibircsózás :  joiitbi  C.  MA.  (waraen). 


BIBIRKÁl,,  BEBtRKÉL:  |vellioj;  kiablwlni  Bibirkály 
már  a  lejedbttn  iC'zegl :  MM.  1 13).  Bibirkél,  ujjaival  mot<rz 
(Vajda:  KrLszt   H8).  |\'ö.  BABERKÁIiJ 

BIBLIA :  íbibliaj.  Zwz  tiiarya  yobaii  twgya  wala  az  bybj. 
lyalb,  l)i>j:l)  mm  a  pioplietak  (ÉrsC.  327).  Ki  jobban  és  igazban 
fordította  nuisnál  az  bibliát  (MA:  Bibi.  Elób.  3).  Az  bililiáiLHc 
egészben  való  megfordítása  (5).  Szamárkotlgyál  a  magad  bibliád 
ellen  ls  (Matkó:  BOsák.  307).  Kezdem  rászabni  a  bibliát  (Bethl: 
Élet.  353). 

BIBOK  (liébur  MA.) :  byssus  C.  PPBl.  [purpur).  BlborUll 
való :  byssinus  C.  Te  felednek  ff rti  miként  kirali  bibor :  sicut 
purinira  regis  (UübrC  481).  Feyer  bíborból  cenal  einbőrnec 
ruhát  (NagyszC.  244).  Keuelen  oltflztel  bíborba,  baisonba  rUodC 
25).  Bybor  es  bar.sson  ewneky  ewtSzety  lErdyf.  111).  Be  polal- 
tatnak  liarsonba  es  bíborba  (TihC.  58i.  Hilior  avagy  vékony 
gyolcs  (0)in:  .Jan.  139).  Diága  fejér  bibor  ndiákin  Altózlett- 
(Tyuk:Józs.  322).  Eieszii  végtére  lArét  ágyékában,  tulajdon 
vérének  Ijornl  biliorába  (Gyüutry':  KJ.  75).  Egy  egés!  vég 
veleiitzeí  szélye.s  bibor  (^VeelTraiis.  9). 

[Közmondások].  Jó  bor,  iwnz  és  bibor  igen  meghitt  jámbor 
embert  kiváu  őrzésre  (Kisv:  Adag.  50). 

Biborbeli :  by.s.sinns  MA.  [piu-|)urn]. 
Bíboros :  [pnipureiLs ;   purpiirn).   Az   ágacska  lábait   ezv.st- 
bSl  garta,  feie  allat  araíiast,  fel  hagoíat  bíborost  (DübrC.  176). 

Biboroz :  (splendco ;  paradiien].  A  szegények,  lia  lehetne, 
ma  biboioznának  (CVn'izi :  Síp.  537). 

BICSAK  iln.'.iía  Pl'.  I'iczke.  Comllal.  32.  33.  scalpnim  WF. 
bitshi! :  *.scjilpniin  siitonnin  PPBl):  culter  plicatilís;  ein  ta.scheii- 
rae.sser,  scbnappinessei' ;  scalpnim  calcearium,  stitoríum;  kneitl' 
der  .scbiister  PPB.  F^  ezA^tlanc,  2  zablía,  eg  bicíak  (UMXy. 
nL91).  Biczket  6s  a  szekerezel  ía  meg  fordítani  iConiBal. 
32).  Mind  biczked  es  niolnoddal  £zue  el  vezt  az  Isten  (33). 
Mérgemben  a  bicsakommal  öklödöztem  a  ló  farát  (Bethl:  Élet. 
298).  Kivont  mezílelen  bicsjikjával  az  sokasjig  között  igen  jó 
felém  ^ErdTörtAd.  11.177).  Tied  le.sz  ónnal  jól  megrakott  légrádi 
bicsakom.  Betta  észre  vette,  [líinaszos  bicsakját  elejbe  vetette 
(Fal :  A'ers.  906). 

BIGGYESZT :  appendo,  .•■ns|)endo  Sí.  (stellen,  hiiislollenj. 
Az  ón  .szerszámot  szegekre  bídgyesztík  Oszenlin :  TFui.  21 1. 
Azokat  az  fBlsó-irás4)kat,  akármely  trágár  kóiiyviieU-is  eleiben 
bíggyezthetnék  (Megy:Szöv.  125).  Még  is  nem  nyngliatik  S.im- 
bar,  li:ii:em  ugyan  hegyek  tetejére  akarja  biggezteni  a  |uipLsla 
ecdi'siát  (Matki'i:  HKoml  44).  A  Posaliází  vram  ellen  biggyez- 
tett  szalma  argiimenluniát  titogattya  iiékeni-is  iMatki):  BCVik. 
50).  A  rómaiak  a  római  pápát  is  oda  bidgyctztik  (Pós:  Igiizs 
1.147). 

BIKA :  I )  taurus  C.  [stierj.  BikáUJl  való :  taiiríniis  C.  Bi 
kakiiac  .ildozat'ta :  holocaiistum  tauronim  (BécsiC.  121>1.  By- 
kaknak  gywlckeze.se  iiei)eknek  leheiiy  kezet  vagyon  iKuUsC". 
100).  Pokol  fene  bika  szarvon  kötve  vala  (llusv:ToldL  3)  A 
füge  fához  kfittetelt  vadbika,  ókor  meg  sselidAI  (ACsere:  Enc. 
225).  A  bikának  nyaka  vetcsobb,  viLstagabb  (575).  Féltem,  hogy 
meglaslakolnak  a  bikák  ifivad:  Nót Vég r.  ISIi.  2)  |si(;iiiim 
zodiaci).  Az  eghbelí  iegjnec,  kit  bikáiiac  iieiieziiec,  lu  gradiisa 
alat  fenlíc  vala  ez  a  rosa  czíllag  iMísoc:  l*rogii.  18).  Miiidin- 
féle  visszarágó  állatnak  jegyében  ugy  inint  bikában  és  bakban 
nem  jó  purgalíot  venni  (Cis.  MF).  Az  bika  az  Kas  tjukkal 
az  i'glmek  tizedik  szegletiben  vagyon  (KIH;brer/en.  1019.  C'.'o 
S)  \'íliiliis.  Okot  vgan  iiieg  Imií  ment  libjinnak  bíkaíat  ivílnlniiii 
(LKIbrC  74).  Koronked  b\kalli  ívitiiliiini  aldo/ycck  hw  bjneyeilh 
(JordC.  99). 

[Szólásokj.  Bika  a  I  a  1 1  is  borjút  koros  (StD:  MVír. 
275). 


22Í) 


BIVALrBIKA— BILI^í; 


BILLE(3En-líIMlit) 


230 


IKíizmondAsok].  Ijv  vakar  .1  bika-is  fSldet  a  maga  fejére 
(Matk<');  HKuiiil.  5i.  Jaj  annak  a  háznak,  hol  telién  bikáknak 
jármot  nyakába  vethet  (Kisv:AdaK.  HHl  Tiulod-é,  ho!;y  na- 
gyobbat thighalik  az  oroszlány,  mint  a  bika?  (Thaly:  Adal.  ISili. 
A  rósz  nyelv  bika  alá  is  borját  tehet  (Fal:  Ji-sj-z.  ;>2()). 

bival-bika :  [bubalns  mas ;  büffelstier].  Jutott  öref;  binl 
bika  No    2.  iKadv:  Cs.al.  U.401V 

bölöin-büca:  ardea  stellai-is  SK.  rohrdommol  Com:  Orb. 
•!!•.  OkSr  bika  avagy  bőlőm  bika  :  onuoiatulns  shu  tanrus  (Com  ; 
Jan.  3fi).  Hallottál  már  bömbölő  bólőm  bikát  iZriuyi:  ASyr. 
295). 

erdei-bika:  iirus  C.  Com:  Orb.  59.  nnis  silvpstris  Com: 
.lan.  4r>.  [aueroclLs]. 

ökör-bika :  1 )  [taimis ;  stier].  Az  bitlenek  ókor  bikái  meg 
borniii-iztattiiik  az  i'inóket  i,Mel:Jób.  51).  2)  onucrotalns  Major: 
Szót.  3:i7.  ünoorotalus,  butorins  MA.  bntio;  rohrdommel  Com: 
Orb.  Hl  s;u'kgaiis  PPB.  iHelt:  Bibi.  I.  CCc3.  Kár:  Bibi.  1.97). 
Az  sz;'irnyas  állatoc  kőzzűi  ezec  legyeuec  ti  nálatoc  utálatosoe : 
eyjeli  varjú,  hattyú,  huhogato-bagoly,  ókor  bika,  publicán  madíii', 
gém,  e.sztrag,  szarka  az  5  nemével  egybe,  bndosbabue  és  pu- 
peuevér  (,MA:  Bibi.  1.97).  Ókor  bika  avagy  bSlón  bika:  onocro- 
talus  seu  taurus  (Com:  Jan.  36).  A  génmek  nem  utolsó  neme 
la  ókór-bika,  kinek  nagy  hoszszú  nyaka  és  nagy  liegyi  avagy 
gyomra  vagyon  i  Mi.«k :  \'Kert  340). 

vizi-bika :  onocrotalus  PPBI.  kropfgans  Kii-Be.sz.  15fl. 

Bikász :  [bubulcas ;  ochserbiil].  A  bikász  jelenté,  hogy  a 
bika  jókorelein  csak  egyre  szaggatan-.«zaggatt;i  a  kőtelit  (Nyr. 
.\lV.4r.l1. 

BIKCIS :  1)  butlubata,  latapatata,  titivillitium ;  narren- 
possen,  jKímperleiiemp,  gam  schleis.sen,  nichtswertige  ding, 
kindoq)os.sen  JL\.  unniitz  zeug,  tapperei  PP.  3)  [homo  mi- 
si-llus,  levideasis;  ein.armseliger  men.sch].  Sz.  Ago.stonnál  .szeine.sl)- 
nck  vagy  okosbnak  itilhetié  magát  egy  paraszt  bikczis?  (Pázm: 
Kai.  fi42). 

ikcis-bikeis :  bnttub.ata,  titivillitium,  tatapatata  MA. 

BIKOS :  [ÍJ.  Egy  .sák  szaia  szakadott  megli  Kószeghenn, 
ászt  tutták  a  szegény  kintomáló  bikosok,  hogy  talán  valami 
collatiora  való  falatok  hullanak  (BahEpin.  1).  Az  kőszegi  sfdt 
para.szt  .soceuai  bíidós  lenben  loccziant  ro.ssz  kalán  bikos.sal 
maradék!  vattok  (Bal :  Cslsk.  128). 

BILriSrCS  (f'elcnc  KecskTört.  n.298.  belttils  TótliJ :  1-tN. 
12ií.  Pós:Igaz.s.  L535.  bdmc  MA.  bdincs  H.all :  Paiz.s.  490.): 
manica  C.  MA.  numellae  Com:  Jan.  136.  manicae  vei  com- 
liede.s;  hand  oder  fiLssfeüseln  PP.  A  kemény  fájdalmak  (jllya- 
nok  mint  a  kalodák  ás  belintsek,  mellyek  kötve  tartyák  a 
testet  (Pí'izm :  Préd.  943).  O.storokat,  békokat  és  belini-seket  is 
hoz-ata  elc^  (Prág:  Serk.  573X  Kézre  való  bilincs  (Radv:  Csal.  II. 
394).  Békót,  béléncset  ós  örök  kárhozató),  rabs;igot  szereznek 
magoknak  (Csúzi:  Sip.  12).  Lakatgyártók  az  fl  maslei'ségíikkel 
készített  pallost,  .sarkantyút,  belenczéket  nekünk  alább  tartoz- 
zanak adni  (Kec-skTört.  11.298).  Kezeink  belincsben,  tömlücz 
fenekében  v.agyunk  (Thaly:  Adal.  Llő8).  Vas-sal  é.s  belinc.scsel 
kinozzák  az  testét  (211).  Szerelme  lánczán  legyen  bilincsed 
(138). 

Bilincséi :  compedio,  pedicas  injicio  Kr.  [I'esseln].  FeLszaba- 
dnlliat;itlanul  lánczra  béléncselje  (Csúzi:  Sip.  87). 

BELLÁÍTY :  |V|  .\z  mely  igért  pénzt  é.s  .sz,ablyát  nagysá- 
godnak billánynyal  együtt  kiküldött,  annak  árát  igen  váíná 
(MonTME.  V.132). 

BUjXiÉG  :  moveor,  nuto,  oscillo,  proiiendeo  in  ntiamciue 
p:irti m    Sí.    |w;iel;eln,  schwingen).  Oda   nem  ültek   volna,   ha 


tudták  volna,  hogy  úgy  billeg  az  tenger  (Monlrók.  VIII.396) 
Arra  vetvén  .szemét  kézijja  billoge,  félre  rugá  nyilát  a  miatt 
idege  (Gyöngy ;  Cup.  (iOli. 

Billeget:  moto,  vibrlsso,  modnkamen  niotito  MA.  cio  PPBI, 
ich  bewego  oft  Coin:  Ve.st.  136.  így  szolnak  mostan  a  cygany 
louán  iiló  bilsek  e-s  ackik  ;iz  válazt;Lst  hamis.san  billegetik 
(Mel:  Jób.  15.  MF.).  .Jóllehet  az  ti  vaclioratoc  mind  ro.ss,  árpa, 
köl&s  kenyérből  meg  lehet,  mert  akar  mint  billegessetec,  vgyan 
az,  a  ki  az  olót  volt  (Mon:Apol.  14).  A  barázda  billegető  a 
farkát  mozgattya  és  billegeti  (Coin ;  Jan.  38).  Gyantás  torkoddal, 
billegoló  ujjaiddal  valanielly  árva-violának  kedvét  találhatnád 
(Fal:  NA.  231). 

Billegető :  [epistomio  instinictns ;  mit  klappen  vensehen]. 
Az  orgona  billegető,  tárogató  sipokb<')l  (tistulis)  áll  (Onn:  Jan. 
1(59). 

barázda-bülegetö  :  cindus,  molacilla  C.  [ackermaímchan]. 
Barázda  billegetLÍ  madi'u';  cinclus  PPBI.  A  bar.iz.da  billegető  a 
farkát  mozgattya  i.Com:  Jan.  38). 

[Bülegtet] 

barázda-billegtetö  :  [motacilla  ;  ackermünnelien].  Lépett 
mint  banizda  friss  billegtotöje  (Gvad:FNót.  90). 

Billen :  veitor,  invertor,  cado,  moveor  Sí.  [wippen]. 

Billent :  verto,  inverto,  dejicio,  trudo,  nioveo,  tangó,  con- 
treeto  Sí.  [abdrückenj. 

föl-billent:  [sursura  agito;  anfkippen].  Ezeket  fel,  azok;it 
lebillentette  a  mostani  világ  (Fal:NU.  351).  Mü.st  felbillent  első 
fokra,  ápolgat  é.s  mosolyog  (Fal:  Vei-s.  86S). 

még-billent :  [subverto ;  um.sto.sseu].  Azou  i.sten,  a  ki  meg- 
billentette lábaidat,  i'igy  talpra  Ls  építhet  (SzD:  MVir.  334). 

BUjLIKOM  thillohnnot  RákGy:Lev.  81.  billHum  Thaly: 
VÉ.  1.23):  1)  [salve;  willkommen].  Tegnap  Homonnai  uram 
küldte  volt  .szolgáit  ide,  én  is  megadtam  nekik  az  billokomot, 
az  magok  ajánlá.^-a  megvolt  (RákGy:Lev.  81).  Orfil  az  Chonlos 
Pál,  hogy  .a.sztot  meg  látta,  törököknek  bá.styárul  hangái  kiálta: 
Ihon  van  az  jól  jűtt  bilikom  pahára,  majd  neki  is  adok,  az  ki 
meg  nem  itta  (Zrinyi:  ASyr.  128).  2)  (poculnm  hospitale;  will- 
konmibecher].  Ez  Hunyadi  Mátyás  király  billikmnjn,  velonczé- 
.sektül  vött  régi  ajjuidéka  (Thaly:  \'É.  1.23).  Teszek  veled  egy- 
két ivást,  megüzöm  vörsönt  veled  billikommid  ivást  (386).  A 
billikomok  és  tágas  .serlegek  borózönében  szenvednek  hajó- 
törést és  omlá.sra  .s  végső  romlásra  hanyatlanak  (Csúzi :  Tromb. 
65).  Jaj  néktek,  kik  reggel  keltek  a  részegesked&sre,  jaj  kik 
a  tágas  serlegek  és  billikomok  közt  e.stig  hevfiltók  (205). 

"RTTVTR  AT.T.ÓS  :  [gemmashabens;  knnsplg].  liimballó.s,  feyes, 
bojtos  í:y\kév:  bnlbus  C.  [Vö.  BOIBÓl 

BIMBÓ  (iomóüznak  DöbrC.  475.  482.  bhiiboht  MehSzJán. 
lyiii:  1)  gemma  C.  germen,  bacca  MA.  [knosi*].  SzőUo  bimbó 
rágó  féreg:  ips;  lánibó  beóltás;  fek  [fák]  bimbi'ijának  az 
pihe:  jnii  C,  Bimbóval  fakad<ik:  gemm;isco  PPBI.  Bymbokk;d 
fel  dwzzadwan  megh  vyragozeek  (JordC.  158).  Nekyk  zollyaak 
bezeellyk  az  zent  yrasbol ;  de  ha  reea  kelnek,  lattyok  haat, 
chak  az  bymboyaban  sem  talalwnk  e\v  zyweeben  (ErdyC.  325). 
Biínboknac  es  gömölcóknec  gókere  (TelC.  59).  Immaran  az 
fáknak  piiike.sd  mőtattia  bimbóit  (lOSécs.  1572.  B3).  Az  fíige 
fa  az  nagy  ftrno  .ezeltfll  meg  indetatik  e.s  el  bánnia  az  ö  biin- 
boiat  (Mel:  SzJán.  190).  Az  makbol  is  auagy  az  fabimbobol 
kenyeret  gyurnac  (Born:Préd.  458).  Fózd  meg  az  nyár  fának 
bimbóit  mezben,  es  homályos  szömót  gyogilnak  (BeytheA:  FivK. 
10).  Még  a  virágjokról  meg  Lsméi-tetnec  az  álmák,  bimbójokról 
az  szóló  tőkék  (Prág:  Serk.  1014).  A  szeme  feketéjét,  a  szeme 
bimbcíját  bántaná  (Tof:  Zsolt.  512).  A  bimlji'ikat,  új  növéseket 
nyesegeti  (Com:  Jan.  71).  Parányi  bimbiibi'il  iiíigy  gyíimölcs  ne- 

1.5* 


231 


CSECS-BIMBÓ— BIK 


Bm 


232 


velkediU  (Kisv:  Adag.  141).  A  fSldi  és  testi  gySnyőriiaéReknek 
bimbf'ij.-ibul  nem  lehet  mennyei  n'wa-kftszonit  fűzni  (Fal:  NA. 
UH).  2)  (íjapllla ;  l)nistn;irae).  Némely  leányok  az  fi  melyeket 
nyitva  liafjyj.ik  .szintű  a  binitóig  (KiiBesz.  52). 

csecs-bimbó:  papilla  Pesti:  Nom.  1.21.  C.  (briistwarze). 
A  esecseckel  avagy  csecs  binibúckal  biió  szilgynek  avagy  melly- 
nec  alatta  bas  vagyon  (Com :  Jan.  253). 

szem-bimbó :  [pupilla).  A  szeme  feketéjét,  a  .szeme  bim- 
bóját bántaná  iTof :  5fe)lt.  512). 

Bimbócska:  gemmula,  bacciila  MA.  (knö.siK;hen). 

Bimbós :  baccatiis  MA.  [knöspigj.  Amaz  mint  viola  szelid 
szelid  erkiilcsével,  ezmiut  bimbós  róz.sa  gazdag  érdemével  (Gyöngy: 
KJ.  24). 

Bimbóz-ik,  bimbódz-ik :  gemmo,  gemmasco,  gcrmino, 
gevmin.Lsco  C.  [knosiwn,  an.>i,sililageiij.  l'igo  t'ak  Iwmboztak, 
virágos  zőlfik  illatfukot  attak  (UöbrC.  475).  Ijis.soc,  lia  az  zfilő 
viragozot,  lia  az  virágok  éSműicot  bomboznak  (482).  Az  figefa 
bimbózie  (MA:Scult  25).  A  mely  tíi  a  tavasz  elsí  nyilá'sára 
bimbózik,  elfagy  (fiyiingy:  KJ.  22). 

ki-bimbózik :  progemmo  MA.  [aassclilagoii].  Elöl  kibim- 
büzom :  praegermino  C.  Kibimbozoni  i.smét :  repullnlo,  repullu- 
lasco  MA.  Gerlice  zo  hallatot,  tige  fak  ki  bimbóztak  íDnbrC. 
403).  Az  agac  .szeppn  ki  bimboznac  ( Boni :  Ének.  300).  Mikoron 
az  ágak  szélien  kibimUiziuik,  jelentik,  hogy  az  nyár  immár 
küz^l  vagyon  (UMK.  11.112). 

kibimbózás :  egorminatio  MA.  das  liervorspro.sson  PP. 

meg-bimbózik :  progemmo  C  (kmwpen  treibonj.  Az  lisn 
innnár  meg  bimbózót  vala :  limini  jam  follículos  germinavit 
(MA:  Bibi.  1.57).  Támogattyác  az  iftiakat,  hogy  azokban  az  jó 
erkölcséé  meg  bimbózzanac  (l'iág:  Serk.  5'J2;. 

Bimbózás :  germinatio  C.  (das  sprossen].  MIképiicii  tivasz- 
szal  látván  az  fáknac  kedves  bimlx'izásit,  ön'iltöc  iZvon :  Po.st. 
1.37). 

BENCSÓK :  [nodus ;  knotcn).  Mi  ragad  az  cinbcriii'k  a 
.seggire,  lianem  chak  szarbinchok  (SalMark.  Bíi). 

BLR:  I)  [validiLs  .sum,  valeo;  stark,  krjiftig  seinj.  Az  oroz- 
lan,  mykoron'  magát  byrna,  az  ew  kegyetlenségénél  sok  ellen- 
séget zorzct  magának  (Pesti:  l'"ab.  llb).  Az  balnany  imada.skort 
Magyaroi'szJig  ioblian  birta  magát  (Born:Préd.  410i.  Az  cgés- 
seges  jól  birja  magát:  .sanns  bene  valet  (Com:  Vo.st.  42).  Jól 
birom  magam:  benevaleo  (12U.  Urunk  ó  nagysága  csümiirból 
oly  ro.sziil  volt,  hogy  az  lába  sem  birta  (Erd'lVirtAd.  IV.Ül).  3) 
[comixjs,  iwtons  .sum  aliciijiis  rei ;  mailit  iiber  etwas  habén.  In 
seinor  gewalt  habenl  Az  zent  azoíialatoc  kétfelől  t;n'tuan  azo- 
íiom  Mariát,  CrLstus  vronknac  ke.serues  aíiat,  ki  a  nag  ke-sercl- 
.sogeben  magát  nem  birya  vala  (VitkC  80).  Onón  inagatt  nem 
birbatuan,  lu  csec  (100).  ParallsLs,  magnvl  ina  zjikadot  em- 
ber, ol  bettegsegb,  mel  mikoron  embernek  testinek  valamel 
rezére  &sik,  az  meg  alozik  es  ezzel  nem  ki-zd  birni  (l{MNy. 
11.50).  Még  arra  nem  birtjun  magamni  (IvOvT.  II.:í7i.  Mostoha 
anyám  felöl  azt  irhalom,  hogy  az  giiUi  ütc.sljo  fekszik,  jól  ei«ik, 
jól  Iszik,  de  semmit  az  félfelével  nem  bir  VM).  Vid  |>orilglen 
magával  még  jobban  bírhat  iZrinyi  II. lüi  Alig  birja  magát 
íSröméljen  (I-"al:NE.  10).  Egy  fondorló  itljatska  ugy  meg  indit- 
lialtya  (nyelvünket),  liogy  akár  moly  meg  érett  okossjtg  ne  bir- 
liasson  véle  (91).  Az  egé.sz  emberi  nemzet  méltán  terje.sztlieti 
panjLszszjit,  hogy  rasz.szúl  birja  m.agát  avval  a  sikas  ártalmas 
fulánkkal  (98).  S  emelteti  magát  a  hintijba,  ndntha  se  kezével 
so  lábával  nem  buiia  (l''al:NA.  1  i:i).  Mikor  foll'or  berniünk 
az  Isteni  .szerelem,  oly  vigasztalás  éri  .sziviliikot,  hogy  aliglan 
bir  véle  gyarló-siigtink  (101).  Minden  Kírtéiietben  bir  szivével  és 
egyeiért  istenével  (l''al:NU.  314).  Nem  birok  magammal  (Fal: 


TÉ.  739).  Magad  azonban  birj  magaddal,  birj  füleiddel,  annyit 
eresz  boléjek,  a  mennyit  el-tUrbetsz  (Fal:  SzE.  518).  ísemmi  tag- 
jával nem  bir,  nem  lát,  nem  liall  mint  kellene  (534).  OrömiSk 
nagysága  miatt  birliattyák  magokat  (554).  A  Pán'  botja  alatt  a  nyáj 
liiillott,  ve.szett :  raszúi  birta  magát,  egyvelesleg  esett  (Fal : 
Vers.  914).  8)  [par  sum;  gewaelisen  sein).  A  b&nnel,  pokollal, 
kárhozattál  en  birok  (Meh.SzJán.  54).  Egy  részént  biniá,  egy 
részéiit  nem  biniá  (TEiiy;  Hároms.  420).  4)  [possum,  |«jteas 
sum,  valeo;  vermOgen).  A  íVangapán  «Tsk  kik  Dalinatiiiban 
és  Honvat  országban  nagyot  bimac  vala  (Helt:  Króii.  59i.  l)e 
nem  bir  barna  hághora  ( CzegI :  Japli.  119).  Ugyan  csak  nem 
biroil,  akar  mint  szoi)elkedgyél-is  (Matkó:  BCsák.  3041.  Ki  tizet, 
ki  egy  tallért  ád,  amint  már  birja  magát  (Mik:TQrL.  95).  5) 
[dominor,  rogo,  impero ;  heri'schenj.  Nem  akaryuk  azt,  hogy 
myuketh  te  biry  (VirgC.  07).  Vezzfibe  birod  ("iket :  reges  eos 
in  virga  ferrea  (DiibrC.  10).  Miért  kedig  annas  nem  birli  vala 
az  esztendSben  (\Ve.szprC.  75).  Viuek  i'ttet  PilatiLshirz,  ki  akarón 
bir  vala  .lenisalemmol  a  ezazar  vtan  (82).  Eg  kiral,  ki  barom 
orzagot  bir  vala  (BodC.  .5).  BjTyatok  az  ty  lelketeket  (ConiC. 
40).  BjTya  az  en  neiiemet :  regat  ix)piilum  meum  (.JordC.  359). 
Meg  kerde  (Oetavianus),  kili  bimaia  5  vtauiia  ez  volagot  (DebrC. 
56).  Az  lmon  kyral,  ky  ennen  mag;iat  twggya  byniya  (ÉrilyC. 
27).  Orzaganak  nynczen  zama,  mert  nap  tamadattwl  fog\van 
nap  iij'wghatthyg  el  zamlalwan  mynd  czak  ennnen  maga  byrya 
(ÉrsC.  401).  Az  uarast  fSdeuel  eéetflmbe  byria  vala  iKazC 
1 10).  Byrod  » ketli  »as  ostorai :  reges  eos  in  virga  ferrea 
(Kulc.sC.  3).  Mikoron  Béla  király  ió  .szőrtarlással  és  ig:i.ss.iggal 
birna  az  országot,  minden  einbern(;l  kedves  lón  (Helt:  Knui. 
47).  Egybe  ve.szo  Hudoltf  czjlszárral,  ki  ackoron  bir  vala  B<;ts 
orszjiggal  (60).  Azzoc  á  knnuíc  vgyan  birnac  vala  v§le  (02). 
Az  asszony  nem  csak  házát  bírta,  de  az  községet  Is  nagy  böl- 
csen oktatja  {líMK.  11.36).  Az  ew  ngpft,  kit  reat  byzot,  tngyad 
byrny,  igazgatiiy  (Ver:  Verb.  ElAb.  -l).  Az  birodalmokat  kegyet- 
lenfil  kezdettek  az  emberek  birni  (39i.  Ki  az  ft  saiat  hazaiiepet 
nem  tudgia  birni,  az  istennek  hazára  iiikab  nem  viselhet  gon- 
dot (Fél :  Tan.  327).  Első  volt  a  hatalmas  király  udvaniljan ; 
mindeimel  birt,  mindemiek  paraiitsolt  (Pázni:  I^éd.  54).  Uram 
te  bírtál  az  én  ve-séimmelLs  (Zvon :  Post.  1.15).  Az  egész  lunddal 
és  seieggel  bir  (Bal:C.sIsk.  371).  Ollyan  ,az  elmém  mint  a  kék 
ég,  midin  a  háború  birja  (Szü:  MVir.  7.5).  6)  (occupo,  subigo, 
in  (liiionem  redigo ;  besetzen,  unterwei  fen).  Mongatoc  nekem, 
ki  hígén  ennop,  ki  ahe^'oket  biria:  ciui  moutaua  oljsidot  (Bécsit'. 
17).  Tlmdoni,  hogy  Tokajban  fat  vytettek  veliíonk  az  baskay 
tliorokrol  es  thudom  bjyoníal,  hogy  Regeczhez  birtluak,  mostis 
oda  byryak  megli  (KMNy.  I13ÜS).  Mely  tartománjidat  Koiiui- 
hoz  birod  (G(xsiirv:  MagyB.  Eiíj).  Parantsollyon  elsiMien  kiki 
magával,  és  leg  ottan  az  etiélo  nyughatatlan  iug<í  vágyi'nblsit 
zabol.i  alá  birhattya  (Fal ;  UE.  1.395).  Birjad  a  szivekot  maga<l- 
hoz  (.SzU:MVir.  52).  Béktségro  nem  birhatoin  bi'is  szivein  há- 
borgásit  (70).  7)  fimpollo,  commoveo ;  bewegen).  En  erzeken- 
.segymet  iora  nem  byrtoniba,  mert  nozcsyinbe  vetkeztem  (\'irgC'. 
4).  Ak;u;ito(bit  erre  bírhattad  (CsoinaC.  15i.  V.agyoc  bfinős  isten 
eli'it  í>t  eiv.ekenslgomet  ii'ira  nem  birtonilia  (A:.'end.  20i).  A  lelek 
oUeii  ne  tn.sakódiiéiek  fts  íikot  ne  biriuiia  a  bfiii  tétéire  (l^'p: 
11'ük.  I.IOO).  Nagyra  biija  enil>ert  a  kénteleiiség  (Szl):  MVir. 
11).  S)  (siistiiieo;  aushalten].  Királ  látii,  hogy  nem  birlialj-'i 
töii'iköknek  sok.Ls;igát  (liMK.  11.2(^0.  üsztaii  ;iz  molmii  Ik!  ijiit  vizttM 
meg  nehezedvén,  sem  fegyvereket  nem  birliatty.ik  vala :  gi-avea 
deiiide  avide  hausto  humoré  non  .siistínero  ariiia  (Forró:  Ciirt. 
393).  Álmélkodnak  rajla,  hogy  birhattya  ffile  a  liAvekni  (latnm 
vei  crassum  ad  ixillicem  Kr.i  nagy  nap  keleti  gj'flngy-tsőptM'iket 
(Fal:  NA.  144>.  9)  ih).s.sí(1oo  C  [habeo,  teiieo;  habén,  bositzen, 
inne  h;iben|.  Vala  neky  ystcnnek  baratya,  ky  byrra  vala  <.■«<»- 
lekedew  eelottnek  es  ysteny  édes  elettnek  nagy  malastyat 
(EhrC.  70).  Bírtam  légec  inendi^uAket  (Bécsit'.  9).  No  akari'itix- 
bimotoi^  araiuit  (MüncliC.  :tl).  Ez  paradyczumot  cz:ik  ew  magok 
byryak  (Virgf.  14).  Ad  el  minden  iozagodat,  melyeket  birz  (84i. 


833 


BÍR— ÉGYBEBIR 


EGGYÜVÉ-BIR— BIRAKOZ-IK 


234 


A  iwié  ioot  ammeg  bodognlbic  biryac  (Nagj-sC.  208).  Bimak 
őr6k  bekessegSth  iSáiidC.  1).  MvikIím  iauatli  Istennek  biry.'iak 
(2l.  Az  kazdag.  ki  mind  azokból,  klkpt  itt  ez  világon  bir  vala, 
e^  íeppenet  vizet  ueni  íierhet  vala  az  iiiíls  vekigon  iBodC 
V2\  Mykoron  ez  itl'yo  bjrta  volna  az  seolat  scolay  tudoniaiiban 
es  annak  vtaiina  lialgatot  volna  tevnieen  kevnyvet  (DoniC. 
211).  Parisban  byrta  az  studiomot  n;igy  tyztesseggel  zent  jraü- 
iiak  oUiasa.saban  lilTi.  Einber  vagyok  bynvan  en  alattam  vjte- 
zeket  (.lordC.  375).  El  aad  myndent,  kyket  bjT  (3íttii.  Myiiden- 
tek  tuggya  az  ew  edeenyeet  byniya  meg  zeiitSItsseegben  ^El•dyC. 
3.")3).  Hwz  eztendeeg  bjTtta  az  tyztSt  (.508).  Ne  byryon  englifi- 
metli  az  iiokolliely  keserthetli  iTliewi-C.  150).  Ezen  liázakhoz 
mindig  azon  emberek  eleik  birtak  (Nyr.  XIV.515).  Igen  e.sze.s.sen 
bira  az  5  tisztit  (Helt:  Krón.  28).  Készfllyetec  hozza,  hogy  az 
5  gyermeki  fel  ne  labogyanac,  e.s  fíreksegfll  ne  birhassác  a 
fíldet  (Helt:  Bibi.  l\'.öl).  Az  miiiel  bir,  SrSmest  közli  embeieckel 
(Gs.  K3).  Az  he!,  holot  az  balvayn  vala,  vala  eg  völgben, 
mel  fSdel  e^  ember  bir  vala,  kinek  Himiom  vala  neve  (RMNy. 
II 18).  Az  en  nram  es  az  en  gennekym  pénzen  el  nem  attak 
az  jozagot,  hanem  chak  hatalmakkal  byryak  es  elyk  (LevT. 
L80).  Az  5  isik  hata!ma.sswl  bírta  Botes  hazának  felet  (301). 
Ha  chak  egethlen  egli  halam  wolna,  the  ke.  kylthem  wolna, 
de  braon  nem  b\Tok  wele,  mert  a  czeglie  el  bomlot  (333).  Za- 
lagnl  birjak :  pignoris  titulo  (Ver:  Verb.  45).  Bi  mindeneckel 
bir,  ű  maga  peuig  nem  birattatic  (Decsi:  SallJ.  2).  Ezek  biniat' 
vala  az  tisztekcel,  orszagokcal,  es  minden  egeb  dolgokcal  (Decsi; 
KallC.  28).  Vagyon  elege,  de  más  bir  véle:  tjuitali  liorti  (Decsi: 
Adag.  Sr>).  Szabad  binuiuc  marhat,  czac  5  ne  "jirion  minket 
(Born:  Préd.  552).  Tijéd  vagyoc  mindeneckel,  az  mellyeket  én 
biroc  (Kár:  Bibi.  1326).  A  ki  lelkünket  meg-.szabadíttya  a  bűn- 
nek és  pokolnak  rabságából,  annak  nagy  erűvel  kell  bírnya 
(Pázm:  Préd.  154).  Hogy  magokat  jó  állapatra  szabiák  és  nagy 
jókkal  bírhassanak  (MA:  SB.  131).  Bár  nagy  b(ilcse.sséggpl  birna 
is  (Czegl:  MM.  51j.  Soha  a  Christus  nem  bírt  valami  tudatlan- 
sággal (237)  A  lutheránusok  templomokat  és  kápolnákat  bir- 
nak  (Matkó:  BCsák.  121).  Birnánk  az  7  vármegyét,  ha  szinte 
contentationkjiak  kellene  lenni  is  másból,  de  mi  erre  sem  aka- 
nmk  lépni  (KákGy:  Lev.  177).  Az  jozagot  byryatok,  oltalmaz- 
z.'itok  jo  vraim  es  atiamfiai  az  en  gyermekinuiek  fel  nűwetygicn 
(K.idv :  Csal.  III.  87b;.  Az  mely  Mizsé  pusztán  való  kutat 
telekestül  birnak,  el  akai-ti  volna  tóliik  vonni  (MonTME.  1.93). 
Tótok  birják  az  darab  országot  (Thaly:VE.  113).  Drága 
kincs  a  jó  hir,  valaki  azzal  bír  és  meg  túgya  őrizni  (Klsv : 
Adag.  52).  Gazdag-sággal  bírni  és  azzal  nem  élni  éppen  semmit 
nem  használ  (244;.  A  praktika  kettős,  ki  nem  érti  ag  nő.s,  bír 
az  egj'flgyíi  szi%'el  (417).  Meg  se  gondollya  a  nem&s-rend, 
hogy  más  végre  bírja  a  f51det  (Fal:  NE.  (55).  A  kik  kevesebbel 
bírnak,  gyakorta  a  világi  betsiiletnek  udvarában-is  elflb'  ülnek 
amazoknál  (Fal:  BE.  591).  Vidáms;ig  ül  homlokán,  nem  vett, 
szivét  mind  azon  tsend&sség  birja  (607).  A  nagy  világon  bír 
Lszonyii  hatíirt  (Kónyi:  HRom.  73).  Minek  nékem,  téged  birván, 
egyéb  leints  és  gazdag.s;ig  (Orczy:  KtiltH.  135).  10)  [destino ; 
be.stimmen].  Fáncsy  uram  megizené,  hogy  6  az  mi  leányunkat 
Z.sófiát  elvenné ;  mi  váltig  volhmk  azon,  hogy  haladjon,  de  í 
azt  mondotta,  hogy  ö  felfogadta,  hogy  ez  farsangon  tudnia  akarja, 
kit  birt  isten  neki  (LevT.  1141). 

[Közmondások].  Heába  evez  a  szarka,  nem  birja  a  farka 
(Fal:  Vers.  912).  A  mit  sokszor  erJs  kar  nem  bir,  meg-bir 
okosság  (SzD:  MVir.  67).  Az  bir  magával,  a  ki  mondhattya 
naponként :  éltem  (uo.).  Di'isnak  és  szegénynek  .sorsát  isten 
birja  (180).  Szegény  ember  szándékát  boldog  isten  birja  (382). 

egybe-bir :  [conjungo  ;  verbinden].  Amyulta  jieriigh  az  vr 
Isten  minketh  aniaddal  egybe  byrth,  ammy  kewe.selh  josz;i- 
godbol  gieSythettefink,  az  is  anyádnál  wagyon  (Radv:  Gsal. 
ni.l74). 


eggyüvé-bir :  ;v  Ez  fahi  régenten  mind  egészlen  Ecsed 
várához  bíratott ;  mikor  egyiívé  biratnék,  szép  alkalmatasság 
volna  (Gér:  KárCs.  rV'.292). 

el-bir :  1)  [devinco,  subigo,  in  ditii>nem  redigo;  besiegen, 
unterwert'en).  Aatal  meegy  az  Jordíui  vyzeen,  hogy  el  byr- 
yad  az  nemzetek(et)  (JordC.  218).  És  sokáig  laktanac  együt 
o  Badinusokal,  még  az  élőt,  hogy  beiőttenec  volna  Pannoniába 
és  ászt  el  birtác  volna  (Holt:  Kn'm.  4).  Dán  vajda  Mircsét  el- 
híi-ta  vala  (RMK.  111346).  (Mahumet)  olbírá  egy  részét  az 
Miziának  (347).  Sok  orszjigokat  az  ő  fegyverekkel  olbírüuiak 
(\'.141l.  Oly  igen  el  birna  6s  meg  enyhetene  mindeneket,  hogy 
senki  meg  chac  motczanni  .sem  merne  ő  ellene  (TehEvang. 
1146).  El-birák  mind  azokat  és  meg-hajták  (SzD:  MVir.  66). 
2)  [fero,  perfero,  sustineo;  tragen,  ertragenj.  Az  wrysten  nem 
hagy  mynket  kesertheuye  felette,  hanem  czak  kytli  el  byr- 
liathwnk  (ÉrsC.  274).  Zenth  peterth  hyty  myath  byra  el  az 
thenger  (275). 

elbírás :  [comparare ;  anschaffung].  Szabad  menetelt  szer- 
zenec  az  őröc  életnec  elbírására,  megfilésére  (MA :  Scult.  507). 

lé-bir :  [devinco ;  besiegen].  Semmi  késertet  őket  végképpen 
le  nem  birhattya  és  el  nem  ejtheti  (MHeg:TOszl.   100). 

még-bir :  1 )  devinco  PPBl.  [subigo ;  besiegen,  über^^'inden, 
untenverfen].  Ne  haggyad  magadat  az  haraglniak  meg  byrny 
(DebrC.  537).  Katheryna  meg  byra  sok  ellenséget  (ÉrsC.  457). 
Es  soc  népeket  megbira  az  6  kegyetleaségéuel  (Helt :  Krón. 
73).  Nem  kell  szegényeket  vemi,  mert  ezeket  a  nélkUlis  meg- 
bírhatják {\^vT.  11.19).  lm  Gőregor.szágot  tőrőc  meg  birá 
(BFaz:  Castr.  A2).  Ellenséget  meg  verte,  meg  birta,  meg  győzte 
(Born :  Préd.  239).  Igyekezzűnc  meg  binii  keuolsegfinket  (687). 
Meg  birtam  az  Srdőgőt  (Kulcs :  Evaiig.  221).  Az  kőzfiiisegas 
any,%szentegyhaz  az,  mely  minden  eretuek.segec  ellen  tusakod- 
uan  meg  nem  birattatic  (Mon:  ApoL  12).  Haragiat  meg  mor- 
tekelie  es  meg  biria  (Fél :  Tan.  328).  Ha  magaddal  nem  tusa- 
kodol,  vétkeidet  meg  nem  bírhatod  (Pázm:  KT.  83).  Ellen.sé- 
gidet  megbiiod  (MA:  Bibi.  V.31).  Az  clericusoknac  királyokká 
kellyeu  lenuiec,  hogy  5  magokat  megbirjác  és  egyebeketis 
igazgassanac  (MA:  Tan.  1494).  Ki.s.seb  haddal  Siindor  birá-meg 
világot.  Ükis  megbirák  világot  (Zrinyi  135).  Nem  illyen  tanáchal 
biita-meg  \'ilágot  vitéz  maszulmán  vér  (1144).  Ezt  az  embert 
'  meg  biniya  nem  tudom  (Zrinyi:  ASyr.  212i.  Az  harmadik  csatán 
I  Mundzuch  az  ostrogottusokat  niegbirá  (LLszny:  Króa  67). 
,  (Csakhamar  megbirák  ellenségüket  (Mik:  MnlN.  331).  2)  [com- 
'  paro;  verschati'en].  Az  erek  bodogssaghnak  veegheere  senky 
nem  mehet,  hanem  hytn-nkkel  byrhattyok  megh  (ÉrdyC.  500). 

megbirás :  1)  [regnare ;  regierung].  A  király  meg  igen 
alkolmatlan  volna  á  királyságuac  meg  birasara  (Helt :  Krón. 
j  95).  3)  [.subigere ;  uuterwertuug].  Ellenseginkeu  való  győzede- 
lem es  azoknac  meg  bira.sa  (Born :  Préd.  246).  A  tselekedetben 
vall)  maga  raeg-bii'ása  embernek  (Tel:  Fel.  7). 

öazve-bir :  [coniungo ;  verbinden).  Asszony !  ha  isten  minlvet 
ketten  ös.szebü-,  tam'tlak  tégöd,  kérlek  hogy  ne  bánjad  (RMK. 
IV.78).  Az  kw  ház  belén  walo  udvar  h:iz  kw  falinak  ,azal 
egietemben,  az  kiuel  isten  özze  biria,  légien  szabad  urasagabau, 
es  epechen  raita  (Radv:  Csal.  III.  187). 

reá-bir :  [permoveo ;  bewegen,  überredenj.  Kérem  kegel- 
medet,  byrya  rea  az  tanukat,  kyk  élőt  az  kyralne  megh  elteben 
tette  az  hagyomanth  (RMNy.  II161). 

Bir-ik :  [in  ditionem  venio ;  unter  die  heiTschaft  komnien]. 
T.sak  alig  ha  kezére  nem  bii-ik  (SzD:  MVir.  66).  Pog;üiy  kézre 
birtak  a  fáradságos   veríttékkel  öntöztetett    tartományok    (uo.). 

Birakod-ik :  [reguo ;  hen-schenj.  Nem  vgy  kezdenenec  bira- 
kodni,  mint  az  poganioknak  királyi  (Mon;  Aix)l.  344). 

Birakoz-ik :  [po.s.sideo ;  basitzen].  Józanon  tudnak  élni  ö 
magokkal,  nem  birakoznak  mnhmdó  javakkal  (Orczy:  KiiltH. 
113). 


235 


IÍIUÁ.S— CSiVLl-'A-llÜiU 


CSÚR-BÍRÓ— Klí*-BÍRÓ 


23fi 


Bírás:  |«>>isessio  C  (l)e«il?,).  Myt  altara  adiiiKl  ez  zent  ma- 
liwtiiak  byrasira  (ElirC'.  12).  A  iiieKiieveüett  sziílliVískék  szaUi- 
(Ion  birása  iLevT.  11.3851.  Az  ITililnok  l)ira.saban  chak  ony  talp 
iiyoniatdtls  solia  nem  birt  iBejilie:  lípin.  -i).  .Javai  nem  mieink 
biráfi-képeKt  (Mad:  Evnng.  584/ 

ház-birás:  ca.staldia  C.  [lian.svenv;iliinií;J 

IBiratlan,  biratlanságl 

maga-biratlanság.  Kiket  király  nem  tarthat  vala  az  niasa- 
biratlansíigtúl  (Mtmlrók.  11.123). 

Sírdogál :  (passideo ;  in  bcsitz  liabonj.  Alattomba  a  jószágot 
mind  birdogalyak  (Ver:  Verb.  40). 

Birlcód-ík,  bírkóz-ik:  [cimtendo,  certo;  kiinipfen,  streiten). 
Hát  biiKí.ilni  ki/trli  njind  ketten  (Zrínyi  1,1  "H).  I )e  i-h;ik  azok- 
nak mutatod  orliU't,  az  kik  ellen.ségiil  l)irkodii;ik  elk'iied  (11.28). 
A  birkózók  azon  vadnak,  bosy  egy-niásnak  inát  lábokkal  lo 
úísék  s  (lantsot  vo.s.sonek  lOzegl:  Japli.  217).  A  t.sA.«zár  elítt 
a  birk<'izók  birkóztan.nk  (Mik :  TiSrL.   18). 

még-bírkózík :  tv  Azt  végezek  néliányok,  hogy  erfive.I, 
m.'LSok,  hogy  e.sz.szel  kel  meg  bírkíjzni  Eu.'iebias.sal  (K;U:NA. 
125).  Nehéz  meg  birkózni  Roinann.'«id  (FahConst.  845). 

Birkózás :  [cerlamen ;  slreit).  A  birkozilsban  pofozzák  egy- 
ni.ást  (Czogl:  Japh.  247). 

Bíró :  I)  (liabons ;  b&sitzend|.  Az  kazdagKigokli,  molyok 
zoktanak  az  ewket  birokat  ewr\vk  halaira  vottni,  ow  rayta 
nom  liat.ilniazliatan;ik  (VirgC  128).  B,ial,  vr,  feier,  cs  valami 
biro,  ackinok  vagyon  valami  birodalma  (Mel;  Kir.  307).  Vcnn.s 
6S  Mars  biroia  lenen,  tiztat  rs  .'^zarazt  raereznec  (KGalg.  1582. 
l''v.4).  2)  fpotcii.s ;  vermfigendj.  Mikoron  a  Románál  biro  a 
c.saz.'irnak  eh  dolgot  meg  mondotta  volna  (l)ebrC.  123).  Nagnb- 
birok  vattok  tii,  liog  nem  mint  sok  vercbeizkék :  vos  mnltis 
pas.serculLs  praestatis  (Sylv:  UjT.  I.  l(j).  S)  praetor  C  jndex  MA. 
(richterj.  Eg  bironae  napiban,  midőn  a  birac  feiedelnikednee 
vala,  li'n  éhség  a  fóldi'n  (BécsiC  1.  .OR.  ÍI9).  I  la  en  belzobn[i|ial 
votecki  ördögöket,  tn  tíaitoe  kinol  votnec^  azért  ök  leznee  tn 
biratoc  (MiimliC.  36).  Az  e^i  rend  öl  az  birokat  illető  zekőköii 
(VirgO.  177),  Az  vtol.so  napon  o  vilagnac  a  Me.s.sia.s  le-^zen  biraia 
(IlelttBibl.  I.  g3).  Kalnagy,  gereb,  biro  í\'er:Verb  Szót.  33i. 
Ah  zent  ap()Stolok  mi  nek()nk  bir.'mk  lezneo  íOzor:  Christ. 
341).  Az  bjTo  haz.ithol  ellen  bely  zdinzi^dlupz  menlhem  (RJlNy. 
11.191). 

[Sz(')lá.sok).  Egy  pokolba  mind  el  lii,  niiml  a  hámi.'!  birö  mind 
a  hamis  tanne  (íIelt;Me.s.  19).  Arany-irt  kent  a  biró 
k  e  zéró  \VF.  307.  A  bírónak  a  n  z  o  m  o  i  t  a  j  á  n  d  é  k  k  a  1 
bokö  t  niíSzD:  MVir.  1(1)  A  bírónak  száját  béd  ii  gni  (no.l. 
A  bírónak  szivét  ado  niánny  a  I  oliitni  (no).  A  bírót 
adománnyal  eltsinálni  (no.).  A  bírót  lábáról  le- 
s  z  e  (1  n  i  (no ). 

(l<i"«mond;'Lsok).  Kot.'jis  a  szekérrel,  bíri'i  a  törvénnyel  .szokott 
álmadozni :  jndieibns  lilcs,  aurig.ne  .somnia  enrrns  l'l'lil.  A  bím 
m.is  ember  vérét  szűkön  költse  (8zl):MVir.  cs).  Rijjulyis  biri') 
barlangjában  (CorpGramm.  250).  Bagoly  is  liín'i  .-iz  ó  házjibann 

OS). 

akasztó-biró  :  jndex  noliilinm  (BoliiisiNotlIting.  1.50.  Kr.). 
Ibor-biró] 

borbíróaág :  [?).  HorbinWig  mellett  sokat  szenvctllok,  go- 
no.sz  s  jó  időbon  lU-zInok  uieg-fehtltok   (Nógr:  MvIC.  Elilb.  11). 

csal-biró :  [praofoelns  iniidns ;  cin  trenlosor  anfsolierj.  Ká- 
rát ni'li.i  .'iz  úr  eszébe  veszi,  h.imar  i'sal  birádat  e.siklébo  njii 
(líMK.  Ill.:iic.). 

csalfa-biró  :  holoplunita,  bomoloelins  C.  [spassniaeher,  i»is 
senreÍRscrj. 


CBür-biró :  villii-as  PPBI.  [venvalter].  Officiolatasok  és  sza- 
b.idi>sok:  egy  tflbíró,  két  hitosó  bíró,  egy  csfir-biró  (üér;  KárCs. 

I\'.340|. 

éggyeztetö-biró :  isost.ates  C  [friedeiisriohterj. 

erdö-bíró :  [magister  silvae ;  waldaufseherj.    (Gér:  KArO. 

IV.2!t7.). 

exequáló-bíró :  [executor].  A  halál  az  Istennek  exequali) 
birája  (PP:PaxA.  27). 

fa-bíró :  [castos  silvae ;  waldanfscher].  KrijtrfKe  lelt  fabini 
nak  Htjában  1  fi  53  d.  (MonTME,  Vifín. 

falusi-bíró:  magLster  pagi  (JumtJan.  142;  dorfricliter). 
A  p.irasztüc  az  ö  |x)lgár  me-stereknec,  falasi  birájoknae  enged- 
nec  (Com:Jan.  142.  175). 

fej-bíró :  [caniifex ;  henker "?]  Pálfy  Bálás  szegedi  fejbirc'> 
(M.inln'.k.  III.ll). 

fogadott-bíró  :  compromissarius  PPBI,  [scliied.srietiterj.  Fo- 
gadott bín'i,  kinek  itéletin  mind  a  két  fél  meg-áll :  compromis- 
sarius I'I'Bl. 

fogott-bíró  :  compromis.sariiL",  arbiter,  jndex  honorarius  non 
e  lege  datns  C.  arbiter  Major:  Szót.  03.  (schiedsriditerj.  Fogott 
bírákat  hívtak  ».szsze  (Nyr.  X.121). 

fö-biró :  1)  consnl  C.  Hannibál  (B  búiivá  vála.szUitott  (Ba- 
log: Corn.  237).  2)  [praetor  urbaniLs:  oberrichterj,  F\V  biro, 
oskílek  cs  minden  tanaezok,  iKjljjarok  (RMNy.  ll.l).  Ha  i'/.t  k) 
byzoasagoknal  rea  rakh.-iltiak,  az  tVv  bironak  három  gyraual 
tartozzék  (3).  Gergely  dejik.  ki  akkoron  is  fi^bíró  volt  (Gér: 
KárCs.  IV,318i.  I.«glílbb  iidí  haladékkal  két  hónap  .alatt  tartiK/oék 
az  síirospataki  akkor  az  iidi'ben  levő  fAbiróiuik  és  tanái-snak 
azon  pénzt  kezekhüz  adni  (Radv :  Csal.  III.204). 

főbíróság :  eonsnlaliLs  C 

futOSÓ-biró  :  api>aritor  ConrJan.  102.  [jndex  minor;  klein- 
richtor],  A  város  szolgai,  futosó  bírái  (Com:Jan.  131.  102).  Ofli- 
oiolatiisok  és  szabadosok :  egy  főbíró,  egy  futos<)  bíró,  egy 
kerülő  (Gér:KáiC.s.  IV.28Í).  280i.  Szabadosok:  fuliw'i  bípik  ket- 
ten, egy  nH'ész  (293). 

hadi-bíró  :  praetor  rerum  capitalium  Com:  Jan.  1 15.  j.strat- 
riihler).  Fejben  járó  dolgok.at  ig.azgaló  hadi  biró;  praetor  n;rnm 
<apit;dium  (ConK.Ian.  145.  179).  Azoknak,  a  kik  kijöitek,  hogy 
hűségünkre  őket  megesketvén,  jiVszjigok  r&stilnáltassék,  naran- 
csnltiuiU  h;\dibín'i  Kajdy  István  hivünknek  inüitok  (RjikF:LBV. 
1. 1.591. 

hajó-bíi'ó :  [maglster  navis;  sehiflsherr].  Es  vopec  8  hozia 
a  li.'iioiiac  biroia;  accossit  ad  eum  gubernátor  (BécKiC  240). 

ház-bíró  :  (páter  familias ;  familionvaterj.  Az  reszegseth  aii 
hnz  biró  embert  bőezfiletlenne  te.szi  az  őuei  kőzőt  (l)i<csiG: 
IWd.  33), 

itólö-biró  :  jndo.x,  isostates,  disreplator  C,  jude.x,  praetor  MA, 
praelor  nrb.-mns  l'PBI.  F\vl«)  iaro  dolognak  itelő  binúa:  ipia.,'- 
sitor  C.  Vleolcw  byro  l:nta.ssHÍ  val.aztaa  (Énlyf.  .ttu'-).  Eive- 
gyi-knok  ylelew  byray  (KnlcsC  150).  Az  véne  itilő  bir<'i  előtt 
állan.-ic  (MA:.Vult.  421.  921). 

megitólö-bíró :  [judex ;  riehterj  Az  Lsten  ma  vagy  holnap 
mi  megítélő  biráne  leszen  (MA:ScuIt.  610). 

király -bíró:  [conios  regi<inls;  obergospaiinj.  Vacsorán  az 
királybírónál  voltam  (Monln'ik.  XX'III.  2Si.  i^/.eboni  királjhin'i, 
Lnra  .lános  uram  (ErdTürlT.  I.173i.  Andn'isi  Máiionnak  a  lia 
egynehány  széknek  fő  király-biraja  vGyöngy :  Cliar.    ElűU    8), 

kis-biró :  I)  [apiunilor;  kleinrichler|.  Miknr  kisbíró  uram 
Ocsiira  möiit  az  kakui'.si  Irt  nieglH-rleni,  .-ikkori  költség  vull  30  d. 
i.MonTME.   1.37.    20).    Nógrádban    az  várla  IVira  adutt  kis  bln'> 


237 


KAZ-KlKt**— SZÉNA-IiÍKÓ 


.sZOUiA  l}íl{Ó~MK(i  ItÍK'.U, 


238 


uram  :í:!  ft.  i57.  lV<\.  2)  [coiisiientia ;  ncwissonj.  Az  kis  liiní 
t'iísen  ftirdal  valii,  hogy  ily  küimyen  o  niellíl  el  iiom  kell  vala 
ineuiiemd'ázin:  öLev.  lOS.  MF.).  Miiuleiiűtt  ninginiknl  huidiizzuk 
a  kis  biró!  il'P:  PaxA.  82).  Hallván  ezt  Tliiamus  nippiiosdnl  az 
vere,  az  ki^5  biixJ  szitván  tüzet  a  szivére  (Gyöngy:  Cliar.  2()1|. 
Éles  török  gyanánt  furdalja  szüntelen  sziveket  a  törvénytelen 
kis  bii-ó  (Oiiizi;Sip.  ISKN.  A  furdaló  kis  biró,  a  lelki  i«niéret 
haragos  i)6rben  szállá  vélo  (Fal: NE.  77).  Mindenkor  vigyázok 
•ígygyik  szememmel  lelkemre ;  a  kia  bíróval  uem  vagyok  ixSr- 
beu  (Fal:NU.  Uö\. 

köz-bíró:  1)  diaeteta, seqnester  C.  arbiter  1'1'lil.  [schiedsritli- 
ter).  (MA:Siiilt.  (i2D.  K6z bii'ót,  fogót  embert  válaszszanak :  ar- 
bilrium  sibi  deligant  (Com:  Jan.  133i.  3)  [judoN  simiiniis  ;  obcr- 
ric'hter].  Senki  (a  zsidóknak)  királycjk  nem  \ala,  isak  kiizbiró 
őket  akkf.rt  bírja  vala  (RMK.  II.29(;)). 

maga-biró:  1)  [validus,  robustiis;  rüstig].  Moskos,  az  az 
maga  biro  tinó  (Mel:íwJán.  152).  E^éségesek  és  jó  magabírók 
valának  (Mad:Evang.  133).  2)  [liber;  fi-ei].  Maga  biro  fo  varo- 
soc  Coiistantiiiapol,  Atihenas,  es  tSbboc  (Born:Préd.  51í<).  S) 
(potens;  maehtig].  Maga  biro  polgár:  dyuastes  C.  Neni  ez  szabad 
urak  kSzzfil,  .sem  [leniglen  az  maga  .birok  közziil:  non  ex 
baronibu.s,  nee  de  iMÍenlioribiis  (Ver:Verb.  59).  Jó  Tót  Miliál 
régen  magabíró  vala  (RMK.  III.62).  Mit  dicsekcdel  a  gonosz- 
ban oh  te  magaljiró?  (Kár: Bibi.  1560).  Maga  biró  grófok 
(Com:Jan.   H2). 

magabiróaág :  [dynastia].  Az  ország  alatt  nadnac  maga 
bíróságok,  Lspán-ságoc,  vámiegyéc:  sub  reguo  suiit  dynastiae, 
eomitatiis  (Com:  Jan.   143). 

máeképebeli-biró  :  *,snbditus  jude.x  PPBl. 

ország-bíró:  1)  jndex  cnriae  regiae  \'er:  Verb.  62; 
llaudesricliter).  Orzag  liyrayanak  meg  fogoy  es  sebhetewy  (Ver: 
V'erb.  98).  3)  [consul].  Ország  gillese  leuen.  orszagbiroina  tete- 
tenec  az  M.  Tullius  Cicero  es  C.  Antonius  (Decsi:SallC.  18). 

öreg-bíró  :  [praetor  urbánus ;  stadtrichter].  Mikor  öreg  bíró 
uram  Onadbau  ment,  ugyanazon  emböröknek  adott  költségükre 
1  ft.  (MonTME  140). 

paraszt-bíró:  [jndex  civilis;  civilrichter).  Tamás  ers8köt  a 
kanc-ellariussagert  parazt  bírák  eleiben  idéztek  (DebrC.  81). 

peritólő-bíró  :  disceptator  MA.  [gerichtsrichter]. 

rév-bíró :  limenarcha  PPBl.  [hafenmeister].  Révi  ti.szltartií, 
révbín'i:  limenarcha  PPBl. 

Simon-bíró :  uxorius  PPBl.  [siemandell  Kontyot  fel-tévő 
féijti,  Simon-bíró,  Arda  Pál  hadába  való :  u.xorins  PPBl.  Mostan 
nincsen  tisztasségek  az  jámbor  tirj'ekuek,  nincsen  böcsilleteU, 
mert  az  uj  menyeknek  nincsen  fejedelmek ;  ingyen  majdan 
Simon  bíró  leszen  benuek  (RMK.  11155).  Irtják  csak  megcsú- 
folnak, tégodet  mondnak  az  Simon  bírónak  (IV.  7  9). 

szók-bíró :  (assessor  sedis  judiciariae ;  bezirksi-ichter].  Fo 
directorá  teszik,  vagy  szék  birájává  vagy  tábla  Hává  (Felv: 
Dics.  581  2)  macelli  praefectus  SK.  [inhaber  einer  fleischbank], 
\'allja  városmik  székbirája  mind  az  bárom  mé,szárosival  egye- 
temben, hogy  Fejér  Pálné  vitt  az  város  székiből  pénz  nélkül 
hast  (MonTME.  1.78).  Ezt  is  mondta :  hogy  hamis  Tallas  János 
is,  a  koiKisz  kurva  fi.  hamis  a  székbiró,  hamisak  az  mészáro- 
sok, hamis  az  csaplár  is  (L79). 

szemét-bíró :  (cm-ator  stereoris ;  mistaufseher,  misttWiger]. 
A  fejedelemtől  fogva  a  .szemet-biróig  mindennek  férti  és  asszony- 
nak nyelvén  vagyok  (Bethl:  Élet  n.12). 

széna-bíró :  [casfos  foeni ;  heuaufseher  ?]  Tatár  Mátyás 
.sz^nabirónak  adtam  20  d.  (MonTME.  1.183).  Nagy  Miklós  széna 
bíió  oda  való  járásában  költötte  kis  Jakabtúl  felkérte  költsön 
pénzt  (239). 


szolga-bíró :  jnridicns  MA.  bilocbu.'--,  bilolns  PPBl.  (stuhl- 
richterj.  Az  liaragh  c/.iak  mynden  ri;nn  vagion  az  vraktul  az 
solgabirakval  oswe  (RMNy.  11.185;.  üwnasvyrara  rea  kyltlie 
az  zolga  byroth  ereo  hatjiloinmal  byr.s;igolny  (127>.  Az  var- 
megye kybochattha  az  zolga  byrakath  ethiekre  (1/evT.  1.122). 
Az  oi-sz/ig  tSrvényénec  meg-vetoire  az  ispánnac,  directornac, 
szolgabirónac  vigyázni  kell  (Com:  J.m.  136).  Szolgabíró  és  esküdt 
uraimékkal  egyetemben  (MonTME.  1.72).  Vitt  il  kegyelme  az 
.szolgabírónak  1  paplant  (130). 

töke-bíró  :  ['?).  Hamis  eszes,  a  vagy  tílko  biró  az  ollyan, 
a  ki  az  igazat  megítéli  ugyan,  de  az  ártatlant  meg  nem  oltal- 
mazza I  CKat :  A'ált-s.  11.337). 

udvar-bíró:  pro\i-or  MA.  Nom.- 267.  villicns  Com;  Jan. 
72.  (praefectus  fannditii  aulici ;  hofmeister].  Annak  előtte  a 
gonoz  Judas  vduai"  biraia  valali  Pilatosnak  (W'eszprC.  37t.  A 
cazar  az  vduar-bironac  parancola  az  azzout  eleibe  ő  [lalotaiaba 
vinnie  (NádC.  62U).  El  adac  (Józ„sefet)  Faraho  keral  oduarbira- 
ianac  (GnarjC.  24).  A  bet  nduar  birak  auagi  dolgosoc,  kiket  az 
özvegi  azzoni  allatok  zolgalatiara  valaztotlaiiac  (DebrC.  64).  A 
varos  birainac  kezeben  ada  1 122).  Eliákim,  a  kiralynac  vdvai-- 
biraia  (Helt :  Bibi.  IV.öy).  Myhaly  wram  wdwarbjaayanak  is 
az  ratzot  méltóztassa  kegetek  kezeben  (RMNy.  11.329).  A  pro- 
visort  udvarbironak  hívjuk  (CorpGr;mi.  326).  Valóban  volna 
Sárosnak  szüksége  az  jó  udvarbíróra  s  kerté.szre  (RííkGy :  Lev. 
205).  A  kire  major  biztattatic,  major  gazda,  ndvarbiró  az  (Com; 
Jan.  72). 

(Közmondások],  Igen  gondol  király  vduarbiróual  (Decsi:  Adag. 
69,  77).  Király  nem  jádzik  udvarbir.'ijával :  *ainiila  non  cflptat  nius- 
cas  PPBl,  Igen  fél  király  udvarbinijától :  de  lapidi  volam  PPB. 

udvarbiróság :  (ofBcium  provívoris;  hofineisteramt].  Tiztar- 
tosagot,  udvarbirosagot,  espansagot  rendelnek  országoknak,  tar- 
tományoknak (Gyann:Fel.  204). 

[udvarbiróskodik] 

udvarbíróskodás  :  [ofticium  provisoris ;  hofmeisteramt]. 
Udvarbíróskodásnak  teljességgel  nincsen  ideje  (R;ikF:  Lev.  1.193). 

vár-bíró :  *comes  castii  PPBl.  [bmgvogt]. 

város-bírája,  városi-bíró :  '^praetor  urbánus  PPBl. 
(bürgermeLsterJ.  Város  bii-áiuak  dolga  .szxjrgosula  (Gyöngy  :Char. 
126). 

vásár-biró:  agoronomus  C.  Nom.^  269.  (marktrichter,  markt- 
aufscher].  Az  kenyer-sfitöhez  sem  illenék,  hogy  egy  garasos 
ezipoert  két  gara.st  venne;  sőt  az  vásárbírák-Ls  meg  büntetnék 
érette  (Pécsv;Fel.  829).  Officiolatusok :  egy  főbíró,  egy  futo.só 
bíió,  hét  kerülő,  egy  vásárbíió(Gér:  KárCs.  1V.339).  Mynden  posi- 
tiónak  futosó  vásárbírája  van  (RákF;Lev.  V.319^ 

viee-bíró :  propraetor  PPBl. 

világ-bíró:  [ferrarum  dominus;  weltbeherrscher].  Arj.stoti- 
l&s  irya  világ  blni  Zandornak  (Ér.sC.  263).  Azt  hlszed-e,  hogy 
világ-bíi'ó  Sándor  boldog  állapatban  volt  (Pázm:  Préd.  30.  Tyúk: 
Józs.  7).  Régen  szándékozinik,  hogy  a  nagy  fel.ségil  világ  bíró 
.szultánhoz  emberünket  küldjük  (Monlréik.  \'III.213). 

Bírál:  I)  jndico  cum  auctoritate  jndiciaiia  MA.  PPB.  [m- 
teilen].  2)  judícem  agncsco,  protiteor  MA.  PP.  (jemanden  als 
seinen  richter  aiierkennen). 

még-bírál:  1)  auctoritatem  confero ;  jemand  zu  ansehen 
bringen  PPBl.  2)  [judicem  agnosco;  jemanden  als  seinen  rich- 
ter anerkenuenj.  Meg  vetni  a  bírákat,  meg  nem  bírálni :  '^reji- 
cere  judices  PPBl.  Meg-biráltt  (birónak  Lsmértt)  ember  val;mii 
dologra  (SzD:  MVir.  68).  Végzéseit  meg-birállynk ;  azoknak 
fejet  hajtunk  (36).  3)  (rationem  reixjsco;  verantwoi tlich  ma- 
chenj.  Ha  ennec  (tanács(mkuak)  sem  kezdene  helyt  adni  fele- 
séged, Ígéretét  be  nem  teljesítené,  magadat  birálunk  meg  (RákGy: 
Lev.  102). 


239 


lilHOMvOlJ-lK -15Íl{.SA(i 


l{ÉKE-UfK«AG— BIKKAs 


■J4M 


1.  Birolkod-ik  :  (possideo ;  ini  iMwit/j!  halMüiJ.  I  lainissaknak 
inoiigia  az  paiaziialiat,  azért  lio*  mastíiial  birolkudiiak  es  azzal 
annak  vra  ellen  gonoszul  élnek  (DecsiG :  Préd.  47). 

2.  Birólkod-ik,  birálkod-ik :  fjndiwm  aito ;  den  richter 
«piel(!n).  Niiii  illik  semmi  igazsággal  (Vzve,  hogy  iKfies  fél  bi- 
1-olkeKlli.is.see  (Megy:  iijaj.  I.2ö),  Anglia  Uralkodott  »  egyengette 
az  udvarok  dolgait  (.SzDíMVir.  68). 

Bírólkodáa :  (dijnditatio ;  enLstlieidung).  Nem  szabados  a 
Bzeut  iras  értelmének  ki  siifárltásábaii  való  birolkodátsi'tra  nézne 
a'íc8v:Fel.  230). 

Bírólkodat :  [proturatio ;  .stellvertretung).  Poneius  Pilátus 
Indeaban  biiolkoltanae  ideieben:  proeurante  P.  Pilato  Jndaeam 
(MiineliC.  Ilii). 

Bíróság:  1)  [regnum,  poteslas;  lieiTscliaft,  maciit].  Meg 
fogataa  zent  petort  ee^az  zandekluil,  hogy  egy  niaas  wtan  rayiid 
meg  filetlmee  az  zent  apcjstolokatli  es  !iz  ow  bymsaga  aneewal 
yukab  meg  erSssíldneek  (ÉrdyC.  3ti2).  Dyocleeianna  byrosaga 
alat  zenwedeenek  (551).  Leezen  az  Satíni  f'eyedi^leni  llie  byro- 
saghod  alat  mynd  erekké  (ÉrsC.  llt>).  Erdcígnek  liyrcsiga  alá 
vvettetlinek  (l'Jll.  ií)  judieatns,  praetura  MA.  rieliteramt  PPU 
Birü.'*ág  alat  való  váro.s :  jiidiciaiiiie  iKjtestatis  oppidum,  civi- 
tíus ;  biróságát  letenni :  magistratu  abire  PPU.  O  vram  Ihiis 
Xpus  ymadlak  thegedeth  yewonde  byrosagodoilli  (PozsC.  18). 
Itilfl  mesterséget  avagy  biiosagot  valakire  adgyak  (Vor:Verb. 
Elfib.  Gl).  Minden  bironak  csak  az  ő  birosaga  határában  vagyon 
liatjilma  es  méltósága  (Ver:  Vorb.  350). 

(BírÓBÍtI 

mSg-bíróaít :  |in  jndicinni  ar<'eK"o  ;  vor  goricht  f'ordern). 
Megli  erteltwk  az  D^'niseny  líalyntol,  bogy  to  kegelmed  elit 
Zewcz  Uemether  megli  byros.sylotta,  aztiit  kerywk  kdét,  liogy 
az  Uenie.'sseny  líalyntoth  zabadyizíi  fel  (HMNy.  111.81). 

Bíróskod-ik  :  [iloniinor ;  herrschen].  Ydegen  nemzet  byios- 

kodyk  \ala  .'iydo.sagliban  (ÉrdyC.  3f>2). 

Birodalom:  I)  pos.se.ssu3  C.  [bositzj,  Mfmenden  birodalminc 
es  zolgainc  te  zemeled  elflt  vadnae.  (liécsiC.  Ui.  Nem  iarnak 
az  istennek  vtmi,  az  kyk  az  byrodamnak  zi>lgaltata.'<aban  tyz- 
tessegek  es  ewnewn  haznokat  kynanyak  íVirgC.  132).  Teghed 
nem  az  the  yga-ssagliodorth  o»  yo  veltorlerth  wyzen  bo  az  yo 
földnek  byrodalniara  (JordC.  218).  2)  imixirinm,  regimm  C. 
ditio  MA.  [lierrseliaft,  uiacht).  Idfi  kítebe  való  birodalom :  in- 
terregnum; valaki  birodalma  alatt  vali'i:  subjectns  C,  Ky  nem 
nem  veotetyk  Jndanak  nemzeteebiSl  az  byiwlalom  (ÉrdyC 
3(52).  Ez  orzag  byTodalma  el  vcetatyk  te  tewled  (511).  Antioclins 
byrodalnia  alat  (607).  Birodalma  vagyim  íinniin  akárattyán  (llelt: 
IJT.  u.  1).  Legon  liz  városon  birodalmad  (Sylv:  UjT.  I.lllí.  Biro- 
dalmok  alatt  legetek  az  vineknek  :  subjecti  oslote  senioribus 
(11.123).  Birodalmat  vöt  e.s  orszaglot  az  "  ollon.S(>gin  (Mel: 
•Sz.Ján.  161).  Az  királynac  birodnlmiinac  hetedic  e.s-ztendeio  vala 
(Kár:  Bibi.  1.123).  Ninczen  birod.ilma  az  íi  lelkén  (618).  Ju.sziig, 
birodalom  és  nra.ság:  dilio  et  deminiimi  (CenK.Ian.  143).  Én-Ls 
birtHlalomalat  való  ember  vagyuk,  vitézek  lévén  alattiun  (Mad : 
Evang.  l'JiM   Jt)  dioeecsis  C'.  (laiKlschaft). 

Birodalmas :  [potens;  miiclitig|.  Mind  ez  sslvU's  világ  meg 
ismeri  az  teríimtil  istent,  ho*  fi  mind  heéokon,  v5l)^ken  birodal- 
mas legén  (Szék :  X-íolt.  198). 

Birodaloiuság :  |imi>crinm,  rogunm;  l.nid,  l:ind.s('liatt|.  Ki- 
rályi birodalom-sagoc  lBorn:Préd.  66). 

Bírság:  I)  (judieinm;  geriebt].  l'imnggonnic  ez  scegin  em- 
iK'r  lilki  ert,  hng  bir.'<agno|>  ivtva  mend  w  scenlii  e.s  uhuttei 
cnzicun  iuv  feleol  ioelitotiiia  ilezie  vvt  (lIB).  S)  nmicta  ('  M.\. 
[strafgi'ldj  Az  mi  bii-sj'ighoz  való  :  mnltatitius  C  Egy  nemes  emlier 
satzollattassokkal  es  barsagukkal  jigyj  nyomorgattya  vala  a 
szegény  iobagyokat  (Helt:  Me&  446).  Byrsagot  Miklós  Deáknén 


az  kuniasagert  wetteuek,  bog;  az  vra  lialala  után  kot  oztein 
dflwül  écrmeko  let  volt  (KMNy.  11140).  A  németek  e  lietet 
(nagy  liéti  nyelveken  kar^vali  az  az  binság  hétnek  híják  ama 
régi  német  Igérfil :  kíu-,  melly  birsiigot  vagy  bfintetésért  való 
elég-tételt  jegyez  (Mad :  Evang.  297).  A  czégéres  vétki^ért  bír- 
ságot avagy  büntetést  kell  vetni  iCom :  Jan.  136>.  Kufárokon 
víittünk  birságot  diójok  nem  jó  méréséért   (MouTMR  L266). 

bóke-birság:  [aestimatio  litis;  processtaxe].  A  biro  scmmy 
beké  birságot  nem  wehet  A'er:  Verb.  521. 


[mulcta  stupri ;  unzuchtsstrafe].  (SzékOkl. 


parázna-bírság : 

11.125). 

pénz-bírság:  *i)0cnniaria  poena  PPBl  mnlcta,  birs;igium 
PP.  [gelílstrafo). 

Bírságol:  mnlcto  MA.  adgiavo  PPBl.  mulctam  faeio,  irrogo 
PP.  [mit  geldstrafe  belegen).  Nyavalyásí'il  blrságoltatic  az  ollyan 
mez6,  az  inelynec  gazdája,  miképi)en  kellene  azt  mivelni,  nem 
a  major  gazdát  tanitty.-i,  hanem  attól  tannllya  (Prág:.Serk. 023). 
Az  szegény  embert  rettenete.<isen  birsagollyác  (687).  Könyörü- 
letesség nélkül  birsíigolj.ik  őket  12  esztendővel  ezelfitt  lett  vét- 
kekríil  Ls  (MimOkm.  XX1V.485). 

meg-bírságol :  mulcto  C  MA.  mulctam  *irroKO  PPBl. 
[mit  geldstrafe  belegen).  Biniágollyác  meg  száz  siclussal  (Kár: 
Bibi.  I.17!t).  Még  megbiiságolniLs  az  igaztit  nem  jó  iMA:Bibl. 
1.593).  Akárki  is  az  bíráknak  ellene  zugódnék,  szabadságot 
adunk  az  biráknak,  hogy  azokat  megbüntethesse,  birsiigolhassa 
(Levl'.  11.249).  Az  bírónak  is  szabadsága  legyen  a  város  szo- 
kása szerint  megbírságolni  okot  (203).  A  ditsérote,ssen  forgi'idott 
erSs  vitézek  vitézi  jelekkel  fel  ékesittolvén,  megnem(«éltetnek ; 
az  által  futott  párto,sok  és  edgy  féltől  má.slioz  állottak  meg- 
bírsíigolt.atiL'ik  '('om:Jan.  152). 

Bírságlás,  bírságolás :  censiM,  mulotatio  C  mnlctatio 
MA.  [be.stiafuiigl  Az  ceasor,  az  ki  birságlás.sal  bflnlette  az  em- 
bereket (Prág:.S<irk.  12).  Sokat  fSre  lábra  lenni  megengednec, 
hogy  az  nyuz;Lsra  és  bii's;)glá*«ra  annyival  tnbb  alkalmatossiigi-K: 
lehessfMi  (688).  Azoknak  hallgatás  erős  büntetések,  uyomorgalá- 
sok,  záloglások,  birságlások  alatt  szokatlan  jKipistai  cerinioniákra 
kényszeríttetnének  (SzahKrőa  146). 

Bírságló :  coiisitor,  ceiisor  MA.  Elsőben  is  kirjilyoc  voltac 
az  igazgatóé,  az  ntán  c<;n.soroc,  birságló  bírói'  (Prág:Serk.  157 1 
Cato  háromiszor  tiibiro,  két.szer  vi.sgaloja  az  embíirek  életémv 
és  erkőlcsénec,  az  erkőlcsteleneknec  birsíigolójoc  (818). 

Birtok:  I)  |k>ssi"Ssío  MA.  [be.sitz].  Aldozeek  zent  liwgo  pys- 
pek  atyánk  ínyndennel  ya«ayw,al  es  byrtokywai  íÉrdyC.  635 1. 
S)  polestas,  jiis  MA.  [maelit]  Leány,  ky  \\  attyaiuik  liyrtoka 
alatli  vagyon  (JordC.  18iH.  Az  neep,  ky  my  byrtukwnk  alatli 
volt  (184).  Adaak  az  zent  aimsloloknak  byrtfikok  alaa  (ÉrtljC 
424).  Az  testy  erzeeken.seegőt  az  leeleknek  byrtoka  alaa  hayiany 
(501).  Byrtoka  es  lialahna  alá  veltelhny  (■582).  Az  tőniinnek 
birtoka  alatt  vadnak  (Sylv:l'j'r.  II. 7i.  Az  Seír  lészeii  lu  ő 
ellenséginec  birtokában  iKár:Bibl.  I.I43i.  Vrunk  halált  szenve- 
dolt  'ribérius  csiisziir  birtukáiuik  tizen  heti^lik  ixsztendejébeil 
lPázm:Kal.  231).  Birtokodban  és  te  hat:dniailban  Eiirydice  mos- 
tan ál  (Zrinyi  11.1391.  Az  en  gyermekimet,  Jánost  es  Miklonth 
aymilum  olt^thnul  tiz  ke.  birtokába  mint  atiadtiajt  (Hadv:C'sal. 
111.85). 

BIRKA,  BUIKE  ('.a-  Adámi):  jovns;  schaf].  Ila  birk:i 
szarvában  búvunk  is,  lelkensnik  (Kákfiy:  IjOV.  5531.  O  éd<> 
árnyékok,  arkáili  dombm'skák,  hol  vagytok,  hol  vagytok  o  birko 
jnlKKskák  lOrray:  Kíiiill.  192.  MK 

Bii'kás,  birkós  :  (opiliu;  wlüiler].  Kele.s  nyájra,  birkilsokra, 
juh;i.sz  leányukra,  |iá.sztori  tselédre  akadntt  iKaliTÉ.  154i.  Ju- 
hász, birkós:  scliiifer  (KirBesz.  149). 


BIRS— EL-Un-ANGOL 


Bn'ANGOLÓ— ItEÁUÍZ 


242 


BIHS  íalma),  BI8  (alma):  cotoneum  C.  cjdoniiim,  chrjso- 
uiela  MA.  (iinitt(iiia|ifel].  Az  bis;iliiia  i;tel  el5t  szőrit  has,Ht  iMpI: 
Herb.  5).  Wd  a  bisalmánae  vizét,  a  kit  borban  meg  ásztatt;il 
és  sauaiij-iitottál  (10i>).  A  bys  almát  meg  kely  tőniy  es  fadiárny 
es  amiaU  cliák  a  tizta  liisriat  kely  rea  tSlteny  (Krankt  H;isznK. 
21).  Bis  almák  avagy  birs  almák  (C'om:Jan.  21.  ACsore:  Enc. 
226).  Az  vad  alma  fát,  ha  vagyon,  oltsd  meg  bUalmával  (Radv: 
C^l.  in..^.^). 

apró-birsalma :  malnm  strnthjnmi  MA. 

BISOP  :  [bkehofj.  Kik  a  bischop  létol  ugyan  megtsSmS118t- 
lek  (Mi.sk:  Augllud.  97). 

BISZIÓK  (ffi).  Barsalikom,  bisziók-fil :  odmum  PPBI. 

BITAÍíG :  I)  praeda  NémGl.  344.  MA.  PPB.  [beute].  Megh 
yziíin  P.S  megli  fogom,  megh  oztom  az  bytangot  íJordC.  41). 
Vala  mynemw  prcda  es  bytangh  niorha  vagon,  megh  mosattatyk 
(182).  Egyetembe  ayandekot  admikaz  bytangbol,  ky  mynekiSiik 
J^vtot  (184).  Mykoron  nagy  nyereseeggel  haza  yettenek  vona 
es  az  bytangot  cztaiiy  akamaak,  az  gonoz  fene  \'yd  yzth  vezte 
koztSk  es  az  iambor  herczegSkkel  Salamon  liyral  egybe  habo- 
rodeek  (ÉrdyC.  398).  Az  sok  bytangbol  eg  zent  egyhazat  ra- 
kattata (399).  Mykoron  az  kegyetlenek  az  bytangot  oztauak, 
yme  eegy  veen  ember  jTvta  oda  (548).  Nem  tndjnk,  az  mak 
mint  termett  az  erdín,  senki  marhájának  meg  tilt.-mi  nem  meri, 
hanem  c.«ak  bitangban  marad  (LevT.  11.104).  Mit  az  férfi  keres, 
az  a'i.szony  kémélletlen  tékozolja,  mint  bitangját  ugy  osztja 
(Thaly:  VÉ.  1.420).  Mintha  a  jó  hú-  tsak  bitang  vagy  Ls  inkáb' 
ura  hagyott  jószág  volna,  a  ki  éri,  az  parantsolbafna  véle 
(Fal :  NE.  89).  Tizedeketes  adót  Ábrahám  patriarcha  az  bitan- 
gogbol  (Kóuyi:  SzPál.  434).  2)  [tinbutum,  pretium  redomptionis ; 
.steuer,  lösegeld].  Nazur  bék  munknak  fizettem  bitangot  200 
ft.  (MonTME.  1.207).  Vas  Anch-ás  uram  által  az  szolnoki  uj 
vajd;inak  Lajos  pusztáért  bitangpénzt  fizettünk  60  t  (262).  Hattá 
István  székbiróságáia  való  bitang  fizetést  kellett  felvállalnimk 
10  t.  (297).  Vött  rajtnnk  bitangul  az  nazm-  bék  az  szénáért 
100  fi.  (314).  3)  vulgivagns  MA.  scmTa  PPBI.  [lierumschwei- 
fend,  herrenlos].  Bitang,  sohounai :  filius  *tenae  PPBI.  Bitang 
fattyakat  tartanak  házokban  (Elyef:  BCsTomp.  292).  Ha  bé- 
fogadgyák  is  a  bujdosókat,  azokat  boszszusággal  s  illetlen  szó- 
val illefik,  mondván :  sohonnai,  bitang,  viz  hozta  (Szathm :  Cent. 
245).  Ment  ki  bit;uig  katonákra  florenorum  5.  30  d.  (MonTME. 
1.299).  Végh  Tamás  egy  jüvevény  bitang  ökör  árát  adta  ke- 
zünkben 5  t.  (302).  Az  mely  bitang  lovat  magamnak  válasz- 
tottam, el  felejtettem  meg  adni  (Gér:  KárC'-s.  IV.409.  454.  504). 
4)  [neqnam,  improbus:  nichtswürdig].  Mit  lebelgünk  ezekkel  a 
bitang  emberekkel  (BethhÉlet  217).  Ne  .szidd  őket,  ha  rínak, 
ne  nevezd  porontynak,  ne  mondjad  bitangoknak,  se  disznófiak- 
nak  (Thaly:  VÉ.  L424).  Szép  jószágival  sok  bitang  o.sztozott 
(SzD:MVir.  338). 

(Közmondások].  Nints  szaporája  a  bitangnak :  nints  i.xten 
áldása  a  hamissan-keresetten  (Pázm :  Préd.  636). 

Bitangi:  [tributarius;  zur  abgabe  gehörig].  Újvárban  fizet- 
tünk hitangi  pénzt  32  t.  (MonTME.  L162). 

Bitangol:  I)  depraedor,  dilapido  MA.  PPB.  [plündern, 
vei-sohwenden].  2)  [tributimi  cogo;  brand-sehatzen,  ein  lösegeld 
aufiegen].  Sain  oda  basa  is  sajnálva  bitangolt  akkor  rajtmik 
(MonTME  I.259i.  Murtezán  aga  bitangolt  rajtunk  3  t.  (315). 
Ajándékpénzt  bitangolt  rajtunk  (316). 

el-bitangol:  1)  [depraedor,  abigo;  ausplündem,  vertrei- 
ben].  Hoggy  mehet  be  mynden  az  erSssnek  hazában  es  hw 
yozagat  el  teekozlany,  hanem  ha  elezteeb  meg  kítozendy  az 
erősset  es  az  vtan  hw  hazat  el  bytangollya  (JordC.  390).  Erdély- 
ből valamenuyi  marhát  el  bitaugoUiak  (Gér:  KárCs.  rV.493). 
8)  [disperdo,  dilapido;  verachwenden].  Mindenét  el-fetsérlette, 
bitaugolta  (SzD:MVir.  13). 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÍB. 


Bitangoló :  [eörenatus ;  zügellos].  Irj.i,  hogy  az  catholic^usok 
meg  engedik  az  bitiuigoló  bagzód:ist  (l':izm:  Kai.  340.  Zvon: 
PíizmP.  104). 

BITSÁG:  Ipraeda;  beute].  Egy  kis  leanka  latmin  az  ne- 
mes embert,  bofiitamek  az  vduarba  az  aimyahoz  es  kialtuaii 
monda:  Anuya,  annyit  Ihol  io  nemes  ember,  a  mi  vrunk. 
Felele  az  anuya :  Oerdőg  vidgye  el  a  ver.szopo  kegyetlen  aro- 
lot,  talani  valami  d6g8t  ei-zet  valahol  es  arra  iiS  a  bitsagi-a 
(Helt:  Mes.  99). 

•pTVAT.  {bial  C.  hyaal  ErdyC.  546.  bjj,ü  Klii-;  Bibi.  1.305. 
bihaly  Thaly:  Adal.  L20.  bivaly  Helt:  Bibi.  I.  Rit3.):  1)  buba- 
Uis  C.  [büffel].  Bialból  való :  bubalinus  C.  Futhatnac  ó  louac 
a  kSzirton,  auag  zauthatuac  a  bialokou  (BécsiC.  225).  Azonnal 
eegy  nagy  byaal  oda  yewe  (ÉrdyC.  546).  Ez  á  barom,  melyet 
meg  egyetec:  8ker,  őz,  bial,  jauor  (Helt:  Bibi.  I.  Rrr3).  Száz 
juh,  szarvasoc,  8zee,  bijaloc  (Kár:  Bibi.  1.305).  Mint  az  bial 
vakon  fút,  s  eszében  sem  vészi,  hon  ütközik  meg  (Pázm:  Kai. 
164).  Bial  avagy  vad  ökör:  bubalus  seu  bison  (Com:  Jan.  46). 
Bial  vagy  peniglen,  ha  meg  akad  a  szarvad  (Sámb:  3Fel.  123). 
Sikolt  a  nép,  ökör,  bial  ordit  (Gvad:Nánd.  31).  Sok  terhet  el- 
bírván a  bihalyok,  jutalmat  is  váruak  (Thaly:  Adal.  1.20),  2) 
onager  [vvald&sel].  Mi  nem  reio  bial  (zamar),  miden  five  vagon, 
avag  bvSg  8k('r,  mikoron  télies  iázol  fclőt  alland :  niunquid 
rugiet  onager,  cum  habuerit  herbam  (DöbrC.  520). 

iga-bival :  [bubalus  jugalis ;  jochbüflel].  Olly  vastagon  ta- 
lálád,  hogy  sok  iga  bialok  sem  tekerhetnék  ki  szeraekhM 
(Matkó:  BCsák.  252). 

BÍZ:  I)  [coiLStituo,  praeficio;  vorsetzen].  Bódog  az  ollyan 
zolga,  kyth  mykoron  hw  wTa  el  yewend,  leeleiidy  yo  mywel- 
k8dethben,  byzon  mondom  ty  nektek,  mert  mynden  yozagan 
felette  byzya  hwtet  (JordC.  433).  Oh  yo  es  hyw  zolgam,  mert 
ez  kewesen  hyw  votal,  ennél  tebre  byzlak  teghedet  (435). 
Kevésen  voltál  hív,  soki-a  bizlae  tégedet  (Zvon:  PázmP.  11.230). 
2)  [concredo,  negotlum  inpono ;  anveiii-aun,  auftiagen].  Licen- 
tiatasokra  kell  bizuyia  sok  helyeket,  hogy  postillát  olvassanak 
(Pázm:  Préd.  a3).  Sokkal  inkáb  reá  kel  biznyiok  az  anyaszent- 
egyházra (Pázm:  Kai.  518).  Ez  illyen  Ítéletre,  megh  czac  emberi 
dolgokat  sem  kól  biznya  (Zvon :  Osiaud.  87).  Vayha  ez  mostani 
feyedelmec  oly  szorgalmatosoc  voluánac  azoknac  megh  visga- 
lásában,  az  kikre  magok  lelkét  bizzác,  minemű  szorgalmatossao 
voltanac  az  régi  romajac  (Prág:Serk.  859).  Syriat  Pamienio 
Andromachusnak  birtoka  ala  biszta  vala  (Forró:  CMrt.  131). 

el-biz :  .superbia  efferor,  confido  MA.  [insolesco ;  sich  über- 
heben,  sich  zu  viel  verh-auenj.  El-bizta  magát,  hogy  ennyi  sok 
gonoszságáért  seuki  nem  bünteti :  *ferox  scelerum  PPBI.  Nem 
bizta  el  magát,  föl  nem  fuvalkodott  (Zi-iuyi  1.35).  El-biztuk 
mostan  magimkat  (142).  Övéinek  nem  tart  Ki-istiis,  ha  csudá- 
kat cselekedvén  elbízzuk  magunkat  (Vajda :  Kriszt  1.362). 

meg-bíz  :  [efteror ;  sich  überheben].  Magát  meg-bízui :  .se 
erigere ;  megbízza  magát:  animus  ipsi  *assm-git  PPBI.  Meg 
biza-magát:  pulvere  extrito  decertat  (Decsi:  Adag.  253).  Meg- 
bizá  magát,  tsatái-a,  ütközetre,  tűrkolődésre  indula  (.Válasz- 
tétel 20).  Amazok  látván  erős  Hektort,  megbízzák  magokat, 
ismét  meg-tollyák  a  gSrögőket  (HalhHHíst.  Ül.  128).  M(ist 
kezdenek  (a  hoiTátok)  legjobban  keménykedni  és  magokat 
megbízni,  minthogy  tudják,  hogy  kevesen  vagyunk  (RákF: 
Lev.  L66). 

néki-bíz :  iv  A  lopó  néki  bízza  magát  és  a  gazdától  hal- 
lott  szókat    el-mondgya   hétszer   egymás   után   (Hall :  HHíst. 

n.2i4). 

réá-bíz :  committo,  concredo,  delego  C.  [anverti'auen].  Reá 
bízatott :  eommis,s-us  C.  Tanulnáiák  meg  az  hiu  pásztorok,  mint 
kellyen  magokat  az  6  reáiok   bízatott  iuhokhoz  viselni  (Tel: 

16 


243 


bIZ-IK— BIZAKODATLAN 


BlZAKODAlTJiNSiG-IJIZONY 


■211 


Evaiig.  lI.lóTi.  Tsak  reá  hizziik,  mec-fizet  boszszantóiiknak 
(Pílzin:  Príi  128).  Bezzeg  Krdélyi  Kiis|),írt  oda  sem  kellett 
voliia  bof«iitauatok,  annál  inkább  reá  valamit  bízni  (líákF: 
Lev,  112).  Miért  kivánna  uatiyubb  szeretetet  I'éterben,  hogy 
sem  a  tóbb  apostolokban,  ba  .semmit  nagyobbat  rá  nem  akart 
bíznia  (Pós:Igazs.  11.376.  .Szatbm:  Dom.  EI6b.  24). 

Biz-ik :  fido,  confido  C  MA.  [trauen].  Nem  bízom :  difüdo 
C.  Ezeune  biteiiala  zent  Ferenczben,  hogy  ew  nalanalkewl  elny 
nem  byzyknala  lEhrC.  44).  Es  meiidaddeg  eleitettem  az  zer- 
zottett,  meglen  énbennem  byzyk  (79).  Nem  merezwnk  istonekh 
irgalmassagaba  biznouk  (A'írgC.  5ii).  Hozzad  az  utia,  az  kyk 
hozzad  byznak  (Peei-C.  33ü).  Bódogok  mind,  kik  ?  benne  bizn;ik 
(DöbrC.  16).  Jo  embernek  úrban  bizuia,  hog  nem  emberben 
biziiia  (37).  Ennek  meg  monda  az  eo  z;mdokat,  byzuan  hog 
eotct  az  eo  jo  zímdokaban  meg  nem  bantaya  (DomC.  215). 
Nylwan  byzliatnak,  hogy  el  nem  veznek  (ÉrdyC.  546.  567). 
Ne  bizzatok  hozii  iniad.s;igtokba  (TihC.  12),  Ky  magát  byzza, 
hat  ymmar  ew  zaiat  mog  nyssa  (Éi-sC.  4S4).  Iloruát  János 
latnán  a  királyiiae  ereiét,  nem  biza  magát  az  várban  (Helt: 
Krón.  71).  Megh  kialtata,  hogy  :iz  ki  magát  bi.sznaia,  iHne  az 
ew  waja  ala  harcholni  (Pont  4(0.  Niijí  bátorsággal  hozzá  biz- 
zimc  (Kulcí :  Evang.  11).  Ne  bízzál  eródhSz  (Uec8Í:Adag.  188). 
Ha  szinten  meg  őlszis,  bizum  te  beimed  (Vé\ :  Tan.  439).  Irgalmas  a 
mi  istenünk,  és  bennebízókat  el  nem  hadgya  (Pázm;  Préd. 
46).  Nem  bízom  annyit  révészi  tudományomhoz,  liogy  ezen  ten- 
gernek méllségére  mernék  evezni  (Szeg:Aqu.  17).  Gyanúban 
bízzál  b;uátidhoz-is  (&D:  MVir.  51). 

[Közmondások].   Ki  hói  bizik,   ott  liizík  ;  vbi   amici  ibi   oiies 

(DecsitAdag.  19).  Aki  hol  bizik,  ott  hízik :  iibi  *nlier,  ibi  tuber 

PPBl.  L'gy  bízzék  az  5  szépségéhöz,  mint  bak  azfi  .sz;irv;Uioz 
(MAt  SB.  234). 

réá-bízik :  [fido,  eontido ;  sich  verlasseuj.  Uram !  tudok 
én  egyet,  a  kire  reá  bizhatik  kegyelmed :  ich  weiss  eine,  auf 
weU-he  sich  der  herr   sit-herlich  verlassen  kaun   (Kirlicsz.   93). 

Bizakod-ik:  confido  MA.  (sieh  vertrauen).  Nem  bízakotfaU 
az  ő  Srdemegben  (Iloffgr.  192).  Ne  bizakodgyunc  czac  mi  ma- 
gunkban (Born :  Préd.  251).  Meeg  az  isten  felSttis  bizakodtaltya 
sziuet,  mint  ha  immár  el  lehetne  isten  nekfilis  (560).  Biziikodíc 
az  8  elméiében  (Kár:  Bibi.  1.620).  Ne  bizakodgiatoc-  az  feiedel- 
mekben  (Mon :  SzSegíLs.  148).  Salamon  bfilcseségében  bizjikod- 
van  nem  őrizkedék  (Pázm:  Préd.  956).  Vftszedelmes,  mikor 
ember  csak  maga  s;ij;it  itiletihez  bizakodik  e  dologban  (Pázm: 
Kai.  627).  lőt  (Cluistus)  lelki  orszjiglásra,  melyben  az  í  szent 
evaiigeliománac  királi  i«ilczáiával  bizakodie  (Zvon:  Pázml^  L16. 
&L\ :  Seult.  91).  Az  gravamenek  orvoslásában  6  nagyságához 
bízakodtanak  (Monlrók.  XXVI1167). 

el-bizakodik :  confido  MA.  [insolesco ;  sicli  überhebenj. 
.Souky  ew  hozyaa  hiLsonlatiw  nem  leelettetyk  vala.  Annak  okaertli 
magabíui  el  byz;d(od\van  erethnSkseeges  twdomaiiban  eaeek 
(ÉrdyC.  519).  A  kíiuetec  el  bizakodanac  (Decsí:SalU.  lu). 

meg-bizakodik :  [confido ;  sich  vertrauen).  Byzakoggyal 
megh  es  leegy  éress  (JordC.  271).  Byzjdiogyatok  me*;,  en 
vagyok,  ne  lUiaryatok  f'elny  (475).  Elezer  meg  retteue  zent 
Antal,  de  annak  vtanna  meg  byzjikodeek  (ÉrdyC.  193).  Hogy 
lalta  vona,  mert  kellemetes  vona  az  .sydo  neepnek,  meg  byza. 
kodeek  raytta  es  meg  fbgíitaa  zent  Pétert  (362).  El  tawozeek 
ew  zyweeb(M  myndon  ketolkildeesnek  soteetseege  es  meg  byza- 
kodeek  az  zont  hytben  (517).  Menelaus  meg-bízakodott  vala, 
vitéz  llectorra  igyekezik  vala  (Huny* :  Trója.  B3). 

Bizakodás :  fiducia,  eonfidentia  SL\,  (zuversiditj.  A  gono- 
szok bizakodiisa  kevélységből  sziirmiizik  (Pázm:  KT.  GS.  TKís: 
PiUL  25). 

[Bizakodatlan] 


Bizakodatlanság :  (diffidentía ;  verzweiflung,  misstranenj. 
Ha  a  biz.iki)datlaiBágnak  oly  kőnyíi  és  k5z8n.segB.sen  ugyan 
bociánandonak  alittatott  vétke  oly  kemény  büntetést  érilemlett, 
nem  csuda,  hogy  a  mi  imádságink  meg  nem  balgattatnak  íllh  : 
Préd.  I.58Ő). 

Bizakodtat :  [confidentíjun  excito ;  da-*  .-elbstM-rtraiien  er- 
wecken].  Born:  Préd.  560. 

Bizál :  [confido ;  vertrauen].  Erődbe  ne  bizály  és  el  ne 
lúd  magadat  (Helt:  Mes.  367). 

Bizás :  cönfisio  C.  [das  vertrauen).  Az  istenben  való  uem- 
biziís  (KCsipk:\Voll.  330). 

Bizlal :  [anímum  confirmo  exsiisdto ;  ermntigen).  Mjii- 
denestewlfoguan  bralaltattatot  ystenben  zent  attyanak  ymttt«- 
myat:  totus  confortatiis  est  ín  dominó  (EhrC.  53i.  El  ainnla 
6  amia  erfisítven  bízliJa  vala  iNádC.  632).  Magadnak  bizlaliad 
8  igéddel  hizlalliad  tüled  kíjöt  lölkömet  (LípcsC.  17.  Mí\). 

meg-bizlal :  [conforio ;  verstiirken).  (Pafimcíus)  a  feyede- 
lemtSI  es  a  kőz  barátoktól  meg  bízlaltnteek  (ííádC.  399). 

Bizodalom :  fidentia,  fiducia  C.  contísio  MA.  [das  vertrauen). 
Mendeu  by-zodalmat  vete  vr  ystenbe  (EhiC.  146>.  \'ram  L-tcuek- 
nec  kirala  a^  énnekem  bizodalmat  (TJécsíC.  79;.  Minekwnk 
bizodalmat  ad  er\vl  (VirgC.  5ui.  Vegyetek  byzaialmat,  en 
vagyok,  ue  akaryatok  felny  (JordC.  399;.  Kelli  a  magzatos 
azzoni  allatoknak  bizodalmat  az  isten  aimiahoz  vallaiiiok  iDebrC. 
24).  Igen  nagy  bodogsag  az,  mikor  az  ember  az  ő  Isteiiségeuel 
a  Christusbeli  bizodalomnac  által  őszue  egyesedic  (Helt:Uibl. 
1.74.  Mel:SzJ;in.  226.  Zrínyi  1.49). 

Bizodalmas :  1)  fiducialis  PP.  [securas ;  zuversichtlicb). 
Zyz  maria  bizodalmas  vag  es  bátor  (PeerC.  218).  Byzodalmas 
leég,  kel  tíel  (JordC.  491).  Bátorok  es  byzodahnasok  az  erek 
eeletben  lÉrdyC.  528).  Nagy  yo  byzodalmas  es  eerdemes  az 
zent  zyzeknek  zolgaluy  (593).  Ky  ygazgaíson  engemetli  erők 
yga.s.sagnak  byzodjümas  «1ara  (ThewrC.  237).  2)  [benovolas; 
wohlwollend).  \\'ytezlew  ews  byzodalmass  wram  (KMNy.  H'm' 
írtam  vala  kdnek,  mint  bizodalmas  uramnak  (LevT.  IL57 
Szolgalati;kt  aiaula,  mint  bizodalmas  es  kegíelmes  azzonianak 
(Kár:  Hal.  Aij). 

Bizodalmasan :  fiduci:díter  PP.  [zuvei-sichtlichj.  Vada-ik 
bizonyos  megh  jegyezel  uapok,  mellyeken  az  ér  bizodahuussau 
meg  vágattathatik  (KBécs.  1666.  B).  Bizodalmason  remónlik 
vala  ki-szabadulhatasokat  (JLitkó :  BCsák.  348). 

Bizodalmast :    [fiducialíter ;   zuversicbtlich).  Eeu  wettem 
magamath   een  ydwezeytembe,  byzodalmastli   rnyuelkedem 
benne  (KeszthC.  19). 

Bizodalmatlan :  difUdens  Sí.  [mísstrauisch]. 

Bizodalmatlanság :  ditfidentia  Com:  Jan.  179.  |da.s  nii— 
trauenj.  A  nihit  az  kíinuyen  hitel,  ugy  az  bízodalmatIaiL-<ig  - 
veszedelmes  (Com:  Orb.  812.  MF.). 

Bizodalmatlanul :  dífEdenter  C.  (mlsslrauischj. 

Bizodalmaz-ik :  [confido ;  vertrauen].  E  uilagban  gebrel- 
met  vaTIatoc,  de  bízodalmaziatoc,  mert  en  meg  főztem  e  uílagot 
(MiuichC.  205). 

Bizom :  [contisio ;  das  vertrauen).  S'  kiuiisai  tiaU  váltoa- 
váii  azomban,  hogy  azt  elnyerheti,  vala  olly  bízómban  (GyOngy- 
KJ.  106). 

Bizony  :  1)  veriLs  certiLs  MA.  [wiihr,  wahrhaft).  Ew  elowl- 
sew  fyaabim,  fráter  Bemaldban  kysaluala  byziin  vyadall>aii 
(EhrC.  12.  1281  Isten  vagyon  veled  e.s  az  w  igeyo  byzoni  atte 
zadban  (VirgC.  39.  68).  O  vraui  Josus,  ky  wagy  liywMkiiek 
byzony  wylagossaga  (C^echC.  161  Vala  ez  atya  zegeenseg  byium 


» 


HIZC)NYAB;VN-1í1ZONTA\AL 


HIZONYGAT— BIZOm'ÍTÓ 


246 


airotovje  (DoniC.  K!0).  Ky  vala  zent  elotev  prior  ov  bj7.on 
)«!edev  ember  C2i'A).  Ez  vylaghiiak  byzoii  niefjli  valtoya  i.JordC. 
>3G).  Az  ysteny  túrveomiek  byzoii  satura  awasy  teiuploma 
•olt  ty  atyatokkal  az  pwztaban  (7301  A  iiiel  imazasokat  tez, 
iií>ndi>iikoron  bizoii  z;ini  alat  tares;i(l  (VitkC  121  Zolgallyatok 
vraytokat  myiid  byzon  zolgaak  (Éi-dyC.  77).  El  teewettevvnk 
iz  byzon  wtiol  (515).  Te  wagy  eii  byzoni  meg  zabadyttom 
ÉrsC.  32).  Vriiak  ytelety  byzonyvk  (Kulc.sC.  35).  Nag  numkat 
{itlenek  benne,  liog  bizon  értelmet  vehetnének  (RjMIv'y.  11.50). 
vyflld  líeczbe  byzon  embeityfil  (LevT.  I.  14).  Bizony  szo  es  melto, 
logy  liozza  ragazkodgyunc  (TJoni:  Préd.  17).  Cliristus  noha  ket 
)izony  termezetii,  bizony  istenis,  bizony  emberis  (53).  Bizony 
iolog,  hogy  az  egyenlí  istenségbe  nem  lehet  ez  az  isteni  ne- 
:ezetiiek  egyenetlensége  (Pázm:  Kai.  385).  3)  [verum,  veritas; 
vahrheit].  Bizonaba  vram  iesus  bizon  ez  (VitkC.  86).  Ha  ez  byzon, 
tywel  tellyes  ez  vylaag,  baat  hyhettyek  (ÉrdyC.  30).  Myndent 
agadny,  hogy  nem  byzon  awagy  nem  wgy  vagyon  (507). 
Jizoíi  az,  liog  en  tfitSkut  vizuel  keresztellek :  ego  quidem  bap- 
iso  vos  aqua  (Sylv:  ÚjT.  1.5).  Bizoíi  az,  hog  el  me^'eu  (121). 
riioklira  királynak  egyszer  lön  haragja,  bizonyt  nem  iihatok, 
ui  volt  annak  uka  (Ilosv :  Toldi.  7).  Bizony  az,  liog'  ha  nekem 
lenzeni  lezen  wala,  en  ;iz  lowat  en  magam  megwezem  wala 
LevT.  I.  202).  Azt  hirdeti,  nagy  bizonnal  kedig  (Born :  Préd.  629). 
gaz  biszoni,  hogy  az  ladaba  meg  chSndiilő  pénzel  eregbfllhet 
iz  kereset,  de  az  papanac  es  az  egyhaznac  akarattia,  isten 
)irtokaban  vagyon  helheztetueu  (Zvon :  Osiand.  43).  Hyjában 
:eti-el  a  bizonyt  (GKat:Titk.  329).  Igazat  és  bizonj-t  cseleke- 
iék  (Tlly:  Préd.  L274).  Bizont  írok  kegyelmednek,  hogy  mindjárt 
is-szabocsátom  kegyelmedet  (TörtT.  1.34).  3)  [testis;  zeuge]. 
iizonyomia  mondom :  *medius  fidius  WF.  Lstheu  bjzonjom, 
lyi-atham  az  zegen  arthathlan  ifty aknák  vvezedelmeketh  (LevT. 
'.251).  4)  certe,  profecto,  sane  C.  [wahriich,  fUrwahr,  gewiss]. 
Jyzon  ygen  zep  azont  latek  (EhrC.  122).  Auag  bizon  még- 
iggac  a  vaiosokat  (BécsiC.  126).  Bizon  mondom  tflnektee 
MiinchC.  21).  Bizon  mondom  nektek  (VirgC  24).  Vgyan  byzon 
nondoni  nektek  (JordC.  306.  367.  369).  Byzon  bj-zonyal  mon- 
lom  ty  nektek  (Pesti :  NTest.  8).  Én  bizon  nem  irillem  iHelt: 
Hes.  3).  Byzon  kar  ollyan  ereksegnek  pwzthan  allaiiy  (LevT.  I. 
!38).  Vaj-ha  tudnád,  miért  hizlaltatik  ama'  gazdag,  .szánakoduál 
)izony,  nem  irigykednél  állapattyán  (Pázm:  Préd.  33). 

[Szólások].  Bőven  ki-ront  szájából  az  !lrtalma.s  .szó,  fújja  a 
Kitkot,  bizonyt  (SzDrMVir.  408).  Vastagíttani  akarván  sza- 
gának igazságát,  kettőzteti  a  bizonyt  (122). 

Bizonyábaji :  [vére,  certe,  profecto ;  wahriich,  gewiss].  Bizo- 
jaba  tano0atoc,  mert  keduelitec  tű  afaitocnac  mfiuelkedeteket, 
nert  bizonaba  5k  megőltec  azoeat  (JlünchC.  138).  Byzonyaban 
iemi  elet  lehet  nyaualyab,  myut  egywt  lakozni  test  zereut  (VirgC. 
L23).  Olyba  az  mondanaya,  byzonyaban  my  anyánk  (CornC.  2). 
3izoúaba  keserSsegnec  pelda'a  valal  (VitkC.  79).  Bizonaba  vram 
[esus  bizon  ez  (86).  Nem  t%vdom  wala  byzonyaban  wTnak  wtajih, 
lem  twdom  wala  byzonyaban  ystenuek  twdomanyanak  kenczet 
Éi-sC.  335).  Az  melly  fiat  bizonyába  szereti  (BomrÉnek.  286). 
MidSu  szoll,  valóba,  tréfakűvól,  bizonyában  szoU  (Lép:  PTük. 
[.31).  Az  beszéd  tsufos,  ti"éfás  avagy  bizonyában  való :  sermo 
ocosns  vei  serius  (Com:  Vest.  17). 

Bizonyára:  revera,  sane,  quidem,  nempe,  utique  C.  [für- 
fl-ahr,  wahriich].  Byzonyára  te  zenth  athyad  tegSd  .sonha  el 
lem  hagyoth  wolna  (CzecliC.  17).  MidSn  tarsolkodni  fognac 
pokolban  az  <5rd5giVkel,  ackor  érzic  meg  bizoimyara,  mi  dolog 
[egyen  az  wi-  vaczoraianac  nem  kóstolása  (Bora:  Préd.  412b). 
Bizoniara  nem  egiarant  ualo  dicziret  kuueti  az  história  irot 
'Decsi :  SaU.  2b).  Mind  ez  az  Istennek  irgalma.ssagabol  származik, 
bizoniara  azon  okaert,  hogy  az  bfmos  meg  osmeiye  az  S  bfineit 
HollPréd.  9). 

Bizonyával :  [certe,  profecto ;  wahrlicli,  gewis.s].  Bizonyánál 
>uagy   te  Cristiis  vagy  avagi  kedig  az  my   zent  atyánk   bodog 


Ferencz  vagy  (VirgC.  60).  Bizoniaual  en  azt  az  en  vram  Iesus 
Crlstusnak  adom  (101).  Meíi  orzagban  az  my  iiewwnk  byzonya- 
wal  tVel  yrattatolh  (ApostMélt,  3).  Byzonyaval  ezenke|jpen  há- 
borgattak az  prott'etakat  (JordC.  365.  808).  Byzonyavval  Istenek 
yewttenek  az  en  hazamhoz  lErdyC.  337.  517).  Altyain  mwlylyek 
elén  thwlem  ez  keen,  de  byzonyawal  ne  mykeppen  en  akarom, 
hanem  mykeppen  the  akarod  (ÉrsC.  89.  Sylv:  ÚjT.  L18.  102). 
Bizonyával  magúnk  magi'mkat  semmi-képpen  meg-nem  gyógyít- 
hattyuk  (Mad:Evímg.  480). 

[Bizonygat] 

meg-bizonygat :  [identidem '  affirmo ;  wiederholt  beteuern]. 
Ez  a  meg-jelent  személy  a  Christns  légyen,  rendvei  egy  más 
után  meg-bizonygatom  (GKat :  Titk.  307). 

Bizonygatás  :  [affirmatio ;  das  beteuern].  Csél-csap  bizony- 
gatiísokat  támasztott  (Sámb :  3Fel.  19). 

Bizonyít :  affii-mo  C.  probo  MA.  versichern,  beweisen, 
bestíittigen  PPB.  Bizonyitando  sommá :  propositio  C  Engedel- 
messég val  es  byzonoyt  tekelletes  myuet  (ElaC.  21).  A  melle- 
ket zérzettem,  tenném  bizonohatoc,  ha  istent51  vagon  (BécsiC. 
29.  44).  Torkosságot  byzonitotara  vigasagal  (VirgC.  9).  Angia- 
lokhoz  hasonIato.s,  kyt  zenth  yras  ezenkepen  bizonit  (14).  Zennel 
mynket  byzoneytak,  mykeppen  byzonyetatyk  esysth  (KulcsC.  153). 
Mintha  azzal  is  bizonyítanaiac,  hogy  az  részegség  sötetsegnec 
chelekedete  (Tel :  Evang.  1.9).  Sémit  nem  bizonietnac  az  kepék 
tiszteletiről  (Mon:  KépT  5).  Aztis  bizonyithatuuc,  hogy  uagyob 
keresztelő  sz.  János  méltósága  ;e  Chiistus  méltóságánál  (EsztT: 
IgAny.  318).  Nem  hitvány  renden  kaszálnál,  ha  ezt  fejünkre 
bizonyíthatnád  (SzD:  MVir.  69). 

ki-bizonyit :  [comprobo ;  beweisen].  Hivatalában  való  hív- 
séget eléggé  ki  bizony ittja  ezzel  (MA:  Scult.  900). 

meg-bizonyit :  testőr  C.  comprobo,  confirmo  MA.  [bezeugen, 
bewei.sen,  bastjitigen].  Ézeckel  mend  egembe  ezeket  még-bizo- 
neitod  (BécsiC.  21.  28).  En  megbizonyitom,  ha  ugy  vagyon  az, 
amyt  ew  mondót  (VirgC.  38).  Isten  akai'  minket  meg  bizoiiihtaúi, 
ho^  mys  a  kiuban  hassonlatosoc  leuen,  a  dicsősegbenis  hasson- 
latosoc  legónc  (VitkC.  94).  El  kell  mennem  azokat  megh  byzo- 
nyoytanom  (JordC.  579).  Hyihnek  eresseghewel  byzonywltatti- 
nak  megh  my  vvrwuk  Jesusban  (ÉrdyC.  522).  E'  tudomannac 
igaz  volta  meg  bizonyitatot  (Helt:  Bibi.  I.  b4).  Meg  bizonyította 
a  kh'álné  aszszonnac  vétkét  (Helt:  Ki'ón.  52).  Meli  dolgot  az 
Venus  ázzon  meg  bizonet  (KBécs.  1572.  Ev).  Az  második 
részét  minek-el5tte  meg-bizonyítcsuk,  három  dolgot  kel  eszünk- 
ben vennfuik  (Pázm :  Kai.  640).  Bizonyíts  meg,  hogy  az  ecclesia 
teueleghet  (EsztT:  IgAny.  66).  Ez  dolgot  az  nagy  czudákis  meg- 
bizonyittyác  (MA:  Scult.  453).  Az  első  ágát  ígj'  bizonyltom  meg 
(CzeghMM.  104). 

reá-bizonyit :  [convinco ;  iiberführen].  Ha  gonoszul  hallot- 
tam, bizonéch  reiam  (Tel:  Fel.  119). 

Bizonyítás :  affirmatio,  confirmatio,  probatio,  elenchus  C. 
[beweis,  beweisfnhrung,  das  bezeugen].  Nem  kelly  haliam  azo- 
kat, az  kic  az  ellen  czatázni  igyekeznec  éles  elme  mutatással 
inkáb,  hogy  nemmint  erSssito  bizonji'tással  (JLV :  Tan.  1303). 
Nem  szűkség  böveb  továbbá  való  bizonyitá.«ra  (Toln :  Vigaszt. 
187).  Azont  azonnal-való  bizonyíttás :  kerekben,  kerengőljen  jái-ás 
(SzD:  MVh-.  70). 

Bizonyítható :  probabilis  MA.  wahrscheinlich  PPB. 

Bizonyithatóképen :  probabiliter  MA.  wahrscheinlicher- 
weise  PPB. 

Bizonyító:  1)   [comprobans,  confh'mans;   beweLsend,   be- 

zeugend].    Minden   hiteles   bizonyító  irásit   ki   tekerte   kezéből 

(Fal :  TÉ.    742).  Mi  vizsgálván   a   fel   s   al   pörösnek   bizonyító 

okait,  úgy  találtuk  (747).  2)  confirmator  C.  probator   MA.  der 

!    etwas  bevveiset  PPB. 

16* 


2'17 


ISIZONYKOD-IK— 151Z0NY0.SKÉPKN 


BIZONYOSODIK— BIZONYSÁG 


2-18 


Bizonykod-ik :  Ijuro;  schwiiren).  iSolia  se  bizonykodjék, 
ne  liaziuiuzzon,  ne  eskiigyúk  (Vajda:  Kriszt.  I.  183b.). 

Bizonykodás :  [obtestatio;  das  beteuera).  így  fejezi  bé 
Krisütils  az  esküvésről  adott  tamuíágot,  akarván  berniünket 
elidegeníteni  a  bizonykod^isoktól  O'ajila:  Kri.szt.  I.  183j.  Még  a 
na^yiikat-is  éri  aszszonykodás,  ei-re  szükségtelen  most  a  bizony- 
kodá-f  (KónyitHIÍoni.  130). 

Bizonnyal:  explorate  C.  (fúnvalír).  Byzonnal  hogy  [higy] 
(,>n  nekem,  hogy  te  vag  karhozattacnak  zamabalol  (ElirC.  51). 
Bizonynál  te  inartir  vagi  (Virgf).  29i.  Kyk  ez  dolgot  láttak  es 
hallottak  byzonnal  (MargL.  l.')6).  Bizonnyal  meg  i.sniertem, 
hogy  az  isten  meg  áldott  engemet  te  erettííd  (Helt :  Bibi.  I.  03). 
Az  inakiinc  keménségét  meg  lagyittya  bizonnyal  (Mel :  Herb. 
13).  Byzzonnyal  nem  tudom,  mikor  lezen  ^>evT.  1.23).  Az  eskü- 
ues  oI  dologbiui  légien,  melliet  az  ember  bizonnial  tnd  (Fél : 
Taa  553).  Tudgyad  bizonnyal,  hogy  njomtiól  ezeket  nem  szop- 
tam (Pázni;  Kai.  a2i. 

Bizony od-ik:  I)  certifimr,  certus  fio  MA.  vergewissert 
werden  IT'B.  »)  (comprobor ;  bewiesen  werden].  líaz  istennec 
bizonyodic  az  nri  nevezetből  (Zvon:  Post.  L154).  l'\yéro  bizo- 
nyodott  a  vétek  (SzD:  MVir.  69). 

ki-bizonyodik :  [pateo,  elncawo ;  sieh  ba'it'UigenJ.  Ebből 
kibizoiiyodott,  ki  légyen  a  rab  (.Fal: TE.  7-16). 

meg-bizonyodik :  [confirmor;  sich  bastiitigen].  Meg  bizo- 
nyodir,  hogy  cliac  egy  szemelynec  kell  lenni,  mint  Cliri.stus 
egy  volt  (Mon :  Ápol.  440).  Innét  meg  nem  bizonyodhatic  a  szentek- 
nek hinataliarol  való  tudomány  (Mon :  SzSegits.  34).  Tizenliat 
tekintetas  példákból  megbizonyodik,  hogy  a  sz.  irás  kivül  sok 
dolgokat  kell  hinnünk  (Piizm:  KaL  500).  Meg  bizonyodot,  hogy 
én  vagyoc  az  M&si;is  (Zvon:  Post  1.58).  Az  első  mondasnac 
kSnetkezese  mitsoda  er6.sseggel  bizonyodic  meg  (EsztT :  IgAny. 
269).  Igen  jol  megbizonyodot  a  dolog  ama  két  tanitványbau 
(UlyrPréd.  11.7).  Hogy  megbizonyodnék  a  .sz.  léleknek  mondása 
(277). 

i'eá-bizonyodik :  [convincor;  überiührt  werden).  Ila  re;l 
bizüuyodik  az,  a  mi  eddig  tsak  gyann.  szont  isiaz,  hogy  el  veszted 
gyermekedet  (Fal:  TÉ.  741). 

Bizonyos :  I )  certus,  contestatas,  indubitatas  V.  [wahr, 
vvahrhart,  gmvissj.  Bizonyos  nap  vetés  :  condictio  C.  Bizoúosoc 
valanac  Iano.snac  igaz  propheta  voltában  (MünchC.  I."i6),  Hog  Icgón 
embőr  bizonos  ^  iduossogerol  (GuaryC.  50).  Istennek  irgalmas- 
ságáról wket  bizonios.sa  teue  (VirgC  50).  Byzonyos  vagyok  benne 
(ErdyC.  551.)  Uizonjos  légy  roUa  (KrizaC.  1).  Bizonyos  réven 
által  kőlletvén  evezni  (Tarn :  Szents.  164).  Kilien  bizonyos  vagyoc, 
bog  ira.sat  nem  tudod  (Mon:  Ápol.  ."0.  Kétség- kivfil  vettetett 
bizonyos  igazság  az  (Pázm :  Préd.  4).  Atl'olől  a  satisláctio  után  is 
nem  vagy  bizonyos  (Cz-egl :  MM.  182).  Sí)  (luidam  (,'.  (eiu  gewis- 
serj.  Bizonyosok  alatt  való:  condicionalis  C.  A  taiu'toknac  bizo- 
nyos egy  m;ia  vtán  való  kouetkezese  (Holt:  Bibi.  I.  b2). 

[Küzinondások].  Jobb  kevés  bizonyos,  mint  sok  bizonytalan 
(Szí):  MVir.  263). 

Bizonyosan:  1)  certo,  definite  C.  [gewiss].  És  ezzel  bizo- 
nyasoii  ismertette,  mennyivel  nemaseb'  és  kellemetesb  istemiél 
a  lelki  irgalnia.ss:ig,  egyéb  tsolekedetnkiiél  (Pázm:  Préd.  43). 
Az  ő  húsa  valósjiggal  étel,  az  5  vére  bizonyoson  ital  (735). 
Tehát  minden  bizonyoson  nem  igazak  a  luttcrista  tanítók 
(Sámb:  3Fel.  10).  2)  quidem  C.  [wenigsteas]. 

Bizonyosit :  a.ssecuro  Kr.  (versichenij.  Bizonyasitott,  asae- 
curált,  hogy  meg  uem  tsalatunk  (Pázm:  Préd.  1046).  Megtsal- 
hatatlannl  bizonyoséthattya  magát  az  fl  elválasztatásárul  (ilHeg : 
TOszl.  9). 

Bizonyoskópen :  [certo ;  gewis.s].  llogi  minden  bis-zonias 
kep|><>n  meg  légien,  az  liatalnias  vr    istent   nagi   buzgó   szób&l 


keriek  (KBécs.  1572.  D6).  Mellyet  nem  ti'id  bizonyosképiien 
(MA:  Bibi.  129;.  Bizonyosképpen  nem  merném  mondani  (MA: 
Tan.  149).  Moiidgyuk  bizonyos  képpen  (Matkó:  BCsák.  306). 

Bizonyosod-ik :  verificor  .SL  [gewiss  werden]. 

el-bizonyosodik :  [certior  tio ;  sich  vergewisseruj.  Eltit- 
koltam előtted ;  ideje  mái-,  hogy  Phokasz,  és  Mauritius  elbizo- 
nyosodjon (Fal :  Const.  833). 

még-bizonyosodik :  [probor,  comprobor ;  sich  bewalureii, 
bestiitigeu].  Meg  bizonyosodnec  (Boni:  Préd  267)  Meg  bizo- 
nyosodgyunk  az  ór6k  elet  ayandekozjisaban  (Beytlie :  EpLst. 
96).  Bevádolt  és  megbizonyosodott  bűnSs  (MA:  Scult  921>. 
Az  ()  hiti  nyilvábban  megbizonyossodott,  megerSssitetStt  (970). 
Semmit  nem  kell  hinni,  val;uni  a  szent  irásbél  az  isten  kfinyvé- 
bili  világü.s.san  lu  nyilatkozik  és  meg  nem  bizonyosodik  (Pós: 
Igazs.  L257).  Errfil  [lenig  jobban  inegbizonyosodhatunk,  ha  iiieg- 
gondollyuk  (Kol:  Idv.  125).  Vihigosson  láttatik  megbizonyosodni 
sententiája  (Dly:  Préd.  n.439). 

Bizonyosodás :  [certitudo ;  gewissheit].  Addig  nem  nj-ug- 
hatik,  mig  magának  valami  bizoiiyosod;ist  nem  szerezhet  (Mlleg': 
TOszl.  78  i. 

Bizonyosság :  certitudo  C  MA.  [gewissheit].  Hová  leliet 
ennél  hátorságosb  bíztatás,  eríis-seb'  bizonyosság,  mint  a  mivel 
isten  fi-maga  édesgeti  a  bűnösöket  (Pázm:  Préd.  177). 

Bizonyosságos  :  [certus,  contestatus ;  wahr,  wahrhaft]. 
Az  irá.sokl)ól  immár  bizonyosságos,  hogy  angyahuik  azok  k&zz&l 
hivattas.sék  (GKat:Titk.  281). 

Bizonyost :  [certo ;  geni-ss).  Báthori  Zsigmondhoz  bemen- 
tem vala  Brassóba,  hogy  bizonyost  meglássjmi  ha  él-e  és  ott 
vagyon-é  (ErdTörtT.  11.29). 

[Bizonyosul) 

még-bizonyosul :  Icomjnobor ;  sich  bewaliren].  n;ilalarol 
ez  zwz  meg  byzonyozswitli  (ÉrsC.  429.  Ver:  Verb.  Előb.  2). 
Őrfic  eletyekbe  meg  bizonyosnltanac  (Bom:  Préd  289.  Boni: 
KlHid.  21).  Meg  bizoiiyos.sultunc  és  meg  coufirmaltaltiuic  az 
igaz  kerasztségiiec  általa  (Dáv:  KKer.  a8). 

[Bizonyosz-ik] 

meg-bizonyoszik :  [comprobor;  sich  bewahren].  Nem  mind- 
gyi'mist  igaz  és  apostoli  ecclasia  az,  acki  ho.sz.szu  rendel  az  5 
pAsp&kit  eleA  .szánialhattia,  mint  oda  batrab  maid  meg  bizo- 
nyo.szik  ((Jllncz:  KBab.  63). 

Bizonyság:  I)  [veritas,  certitudo;  wahrheit,  gewissheit] 
Monduan  az  byzonsagot  leuiiy  hamossagnak  (ElirC.  115).  Ez 
eletén  ketőlkMest  kel  embőmec  bizonsagra  hoznia  (GuaryC. 
50).  Mit  meg  mond  vala,  az  bizonsagal  be  telyasedyk  vala 
(VirgC.  18).  Byzousag^val  te  zynődelSth  alázatos  legyek,  yg:iz- 
gass  engőmetli  ;iz  te  byzocsagodban  (CzechC.  35).  Vyd  tl'el  te 
ayandeküdat,  kyt  paranczolt  Moyses  eelyeueknek  bj-zonsagara : 
olfer  uunios,  ipiod  praecipit  Moyses  iii  testimoiiium  illis  (JordC. 
375).  Meg  kerdSzween  neweet  es  seniykeppeu  byzousagara  nem 
mehetőt  volna  (ÉrdyC.  625).  Minnyájau  m;irtyrum.s:'igot  szenved- 
tek iiz  Christus  bizonj-sjiga  mellett  (Pázm:  Kai.  661i.  S)  testis 
C.  MA.  [tastimoniuni ;  zeuge,  zengni.*].  Bizoaságot  teszek :  tastor; 
bizonsjiggal :  contcstato ;  az  miről  bizonság  tétetölt :  testltica- 
tus  C.  Bizoasiigom  az  zentharonusagb  (VirgC.  143).  Kyiiek 
my  mynd  byzonsaghy  vagywnk  (JordC.  712).  Leezen  az  wtolso 
yteelet«in  byzon.sa;ig  az  gouozok  ellen  (ÉrdyC.  12).  Ila  tőb 
bizonsagunc  nem  volna  erre,  hanem  cliac  a  chodac  (Helt: 
Bibi.  I.  b4V  Kik  ez  iktatiusban  ielenbizon.sag>vl  voltának  ( R.MNy. 
11.128).  Ó  bizonság  lehetne,  hogy  hallotta  az  beszédet  iKár: 
Bibi.  1.91).  Irot  bizonysj'igok :  surda  te.stimonia  iDocsi:  Ailag. 
214).  Az  Rltózet  az  elmének  es  az  szilinek  giakorla  biziinsaga 
(FéP.Tiui.  4Ö5).  lUon   halliKi   az   sidó   ellenségnek    bizi>n>'aágát     j 


249 


KÖTfcvBIZONVSAG— IÜZON'VLLAs 


BÍZÓIT— lilZV.teB 


250 


(P;iznv  Kai.  431  Legyen  nékem  Achilles  ebben  bizoasiig  (Zriiiyi. 
11.3).  3)  (ratio ;  benei-s,  gnindj.  ISizou-sag  iiélkfil  szűkös ;  ratione 
indiget  (Mon:  Ápol.  313). 

kötés-bizonyság :  [syllogismiisj,  Köté-sbizonyság  tsomója 
alá  és  szoKiss   h:it;ub;i  foglalni  a  bizonyságot  (SzD:  MVir   7Űi. 

tanú-bizonyság:  [testis,  testimoninm ;  zeuge,  zeugnis]. 
Tanobizonsagoth  teegh  a  gonozrool  (WinklC.  168).  Zen  Job 
tezen  erról  tauo  bizonsjigot  (BodC.  3).  Ó  ellene  állassatoc  ket 
fértiat,  kic  tanú  bizonságot  tegyenec  6  ellene  (Kár :  Bibi.  L328). 
Mely  .sok  tanú  bizonságot  tfeznec  te  ellened  (III 29).  Tanu- 
bizonysiigot  té.sznek  (Pázm :  KT  58).  Ezekről  mi  vagyimk  az 
taiifVbizonyság  (B;it:Sus.  3). 

Bizonyságos :  (certns,  veras;  gewiss,  waln-].  Az  alázatos- 
ság uenies  yozag,  melyei  ember  ew  magának  bj'zonysagos  meg 
ysmeretyvel  ew  magath  niegh  vtalya  (W&szprC.  135).  Mariának 
zerelme  byzousagos  (CornC.  49).  Ez  bj-zonsagos  wallasnak  so- 
kak nem  hynek  (ÉrsC.  104).  Emlékezzél  wram  lesus,  hogy  en 
byzonsagos  zerelmeel  the  paranchyolatydat  ewrizlieüsem  (PozsC. 
10.  Lép:PTiik.  L272). 

Bizonyságost :  [certissime :  wabrhaft].  Byzonsagost  ezekbe 
veuek,  hogy  azon  angjal  ew  nalok  yelenet  volna  (EhrC.  19). 
Mikor  Aman  bizonsagos  mégbizoneitottauolna,  hog  Mardocheus 
Sneki  nem  haitana  térdét,  igen  megharaguec;  (BécsiC.  55). 

Bizonytalan :  incertns,  creperus  C.  [ungewiss].  Igen  bizony- 
talan :  perineertus  C.  Az  halainak  orayanal  semmy  byzontalanb 
(PéldK.  56).  Ne  wtallyatok  meg  ez  vylaghy  kewanatus  eeletot 
az  byzontalan  tew51gh&seert  (ÉrdyC.  651).  Myre  kewanywk  az 
byzoutalau  napoth  (ÉrsC.  263).  Ingadozuan  bizontalanoe  voltac, 
mit  bidgjenec  (Boni:Préd.  259).  Ha  az  trombita  bizontalan 
zengést  tészen.  kiczoda  készül  az  harbzra  (MA:Bibl.  IV.161). 
És  igy  bizontalan  vrilna  az  anyaszentegjházrol  való  derekas 
gondolattiában  (Bal :  CsIsk.  55).  Demosthenes  nem  csak  alacson, 
hanem  bizonytalan  atyáktól  származott  (László:  Petr.  100). 

Bizonytalanít :  incerío  MA.  [ungewiss  machen). 

még-bizonytalanit : 
miuiyát   lenyomhassác   és 

6211. 


Bizonytalankod-ik : 
[ungewiss  sein].  Valamelly 
igaz,  de  azért  abba  vgyan 


ineerto   C.  Hogy  az   Christus  tiido- 
meg  bizontalanithas.sác   (MA:  Scult 

■  incertus  j.ictor,  dubius  fluctuo  Kr. 
embemec  hazugságát  el  hitted,  hogy 
bizontalankodol    (Born :  Préd.  573b). 


Bizonytalanság :  saspensio  C.  incei"titudo  MA.  [nnge- 
wissheit]. 

Bizonytalanul :  Incerte  C.  [ungewiss]. 

[Bizonyul] 

még-bizonyul :  [comprobor,  approbor ;  bewiesen,  beglau- 
bigt  werden].  Az  Jasus,  wr  ystenttsi-1  megh  bizonywltatot  em- 
ber (JordC.  711).  Nem  byzonywltatot  az  megh.  ky  ennenmagat 
dyczery  líírdyC.  1481.  Tekeellete-ssegnek  zentseeges  volta  meg 
byzom-wltatyk  abból  (370).  Az  kylsew  látandó  zyn  ragadando- 
sagnelkjl  wagyon,  hogy  az  zentscghnek  bj'zony  allattya  meg 
byzonywlta.sseek  lírsC.  559.  Te!:Evang.  1.277).  Mely  dolog  meg 
bizonyolt  az  tsaszaroknak  peldaiokból  (EsztT :  IgAnj'.  450). 

mégbizonyulás :  [justificatio ;  rechtfeitigtmg].  Az  tv  li\-te- 
feknek  meg  byzonywlasa  (JordC.  831).  Neegyed  meltossag  mon- 
datyk  meg  byzonywlásnak  batoi-ssaga  (ÉrdyC.  423).  Megh  osto- 
roztatek  zenth  Yob  meg  byzonjívlaseerth  (ÉrsC.  203). 

meg-bizonyulat :  c«  E  scent  feröu  megbizonolatra  t5r5- 
delniet  es  navolat  aieit  ifini  (BécsiC.  269). 

Bizonyulás:  [probatio;  beweis].  Másod  tan^vsagívnk  leezen 
zyz  Marii  azzonywnknak  ygassagus  braony^vlasrol  (ÉrdyC.  479). 
Az  ó  fel  tharaadasanak  bj-zonsaagos  woltha  &s   hythy   kylemb 


kylemb  zykseegkeppen  való   byzonywlasokal  es  thanwsagokkal 
meg  ere.ss\Vlne  (Ér.sC.  132). 

Bízott:  1)  [farailiaris,  benevolus;  vertrant,  wohlwollend]. 
Ez  leuel  Zotan  Emrenek,  nekem  bizot  vramnak  es  barátomnak 
adas.sek  (LevT.  1.43).  Ez  lewel  adas.sek  Balas  deyaknak,  ne- 
kem byzoth  vramnak  (45).  írom  mynt  byzot  \Tamnak  esattyam- 
nak  (RMNy.  11.10).  Bízott  baráti  és  asmérői  legyenek  kSriilótte 
(PP;PaxC.  37).  2)  [fidus;  zuverliLsslich].  Én  megirom  Myko 
Ferencznek,  de  az  kiküldés  igen  bizott  embertíSI  liBlleue  (XievT. 
IL79).  3)  [speratus;  gehofft].  Meg-hül  a  bízott  reménység  (SzD : 
MVir.  357). 

Biztat:  animo  C.  sperare  jubeo,  fiduciam  addo  MA.  so- 
lor  Com:Vest.  146.  [aufrnuntem,  vertrBsten].  Te  byztacz,  hogy 
isten  nek^'vnk  meg  kegieUnez  (VirgC.  50).  Onnan  mene  Galíciá- 
ban e.s  Frigiaban,  mindemVt  byztatliwan  (JordC:  770).  Vezedel- 
mewnkben  otalmazyanak,  feelelme\™khen  byztassauak  (ÉrdyC. 
23.  70).  Kyiieek  hogy  feelelmet  lattá  wolna,  enth  byztatwan 
ymezt  monda  (ÉrsC.  46S).  Ez  ymacaaagoth  zeraette  zenth  Ágos- 
ton doctor  byztatwan.  ha  ky  ohvasny  akarva,  hamar  malaz- 
toth  nyer  (ThewrC.  200).  Szent  Danid  uekfinc  [.leldat  mutata, 
hogy  eckeppen  kiki  magát  biztatna  (Born:  Ének.  285). 

[föl-biztat] 

fölbiztatás :  [adhortatio ;  aufmunterung].  Akár  melly  fel- 
biztatás-sal  sem  telűnk-meg,  mert  tsak  igék,  és  széllé  válnak 
(Fal:ÜE.  450). 

meg-biztat :  1)  [animum  addo ;  emiutigen].  Az  zent  apostol 
nekyk  yelenween  megh  bj-ztataa  ewket  (ÉrdyC.  543).  Natalya 
ayyanla  ew  wi-at  az  tewb  zenteknek,  hog  ewtet  meg  batorytta- 
nayak  awagy  meg  byztatnayak  (ÉrsC.  356).  Ti  kivánságtok, 
hogy  megházasuljak,  én  titeket  ebhíl  megbíztatlak,  akarok  tűle- 
tek  én  is  egyet  hallani  (RMK.  11.29).  Az  hajó  padlá.sin  futosván, 
egymást  meg-kiáltván  és  meg-biztatván  (&)m:Jan.  89).  Engeó- 
nieth  megh  is  biztatoth  uala  mind  maga  s  mind  gyermeóki 
kepeben  (Radv:Csal.  111.176).  2)  [paro;  bestellen].  Igen  sok 
halat  biztatott   meg  a  gazdálkodásra  (Nyr.  S470). 

néki-biztat :  [animum  su.scito :  ermutigen].  Inlíább  inkább 
néki  bíztatni  a  hadi-sereget:  *intendere  ardorem  exercitusPPBl. 
Ei-dokón  akarták  őtet  keresni,  néki  biztatá,  hogy  keressék 
(Pázm:Préd.  38). 

Biztatás :  animatio,  consolatio  MA.  [au&nunterimg].  Az  zent 
zyzek  angyaly  bj-ztataas  myat  egymást  leelkSsSjtyk  vala  (ÉrdyC. 
592).  Ha  biztatás  nélkül  sz&kolkfidic,  biztasd:  si  indiget  conso- 
latione,  consolare  (Ck)m:JaD.  201). 

maga-biztatás:  [animatio  sui;  selbstaufintmtenmg].  Ollyan 
er8s  maga  biztatásával,  hogy  minden  6  haboruságinak  még  jó 
vége  és  boldog  ki-menetele  lé.szen  (MHeg':  TOszl.  1.87). 

Biztatásooska.  Bár  csak  vehetnem  valamelly  biztatásots- 
kádat  (Gyöngy:  Char.  48). 

Biztatdogál :  [identidem  animo ;  wiederholt  aufrnuntem]. 
Ne  bánkodgyunc,  mikor  az  m-nae  ve.sz.szeje  hátimkou  vagyon 
illyen  képpen  biztatdogálván  (Megy:  3 Jaj.  11.66). 

Biztogat :  [exhortor ;  ermuntem].  Décseit  elébb,  mint  el- 
menne, bíztogattya  Kemény  (Gyöngy :  KJ.  16). 

Biztos  :  tutns,  securus,  confisus  SL  [sicherj.  Parantsolá,  hogy 
az  kastélybaun  szállást  ké.szíts6nek  száraái-a,  hogy  jó  biztos 
őrizetbenn  légyen  (FahTÉ.  744).  Biztos  beszéd  (Fal :  Jegyz.  933). 

Biztosság :  [praesidium ;  schutz].  Hog  az  en  bj-ztossagom 
ala  agyak  magokat,  az  teob  comissai-ius  vraj-mmal  egyetembe 
(RMNy  IIL50). 

Bizvásb  :  [confidentior,  .secnrior  ;  zuversichtliclier].  Az  szolga, 
tsak  szolga,  soha  senki  az  mienkről  úgy  nem  gondolkodik  vagy 


251 


bízvást— BOCS  Ananuó 


bocsAnandóképen-bocsát 


252 


tudakozik  mint  mi;  mis  ismég  reiinknézve  mind  szolgáink 
jobbágyink  bizv;lsb;ik  és  jó  kodwei  is  forgorliiak  (LevT.  1.37). 
Ninr/.  kinoe  biziulsban  mi  kflnyf  röghetnénc  íB&s :  I  [Ének  A2). 
Bizvásbb  jáinliiU  lioMsiid  (MHeg':  Praeb.  91).  Talíin  nem  ár- 
tana, egy  clavist  klildeue  ngd,  melylyel  bizvá^ban  irliatnók 
(TTár.  XV.238). 

Bízvást :  fidönter  C  t-onfideuter  MA.  [zuversiehtlicli).  Biz- 
uast  merne  az«rt  neked  konyúrgeni  (B^jrn:  Ének.  223).  Bizvást 
hirdetec  az  enangí liomot  (Sam :  C'er.  42).  Az  istennel  bizvást 
szolhatsz  úgymint  édes  atyáddal  (MAtScult.  453).  Az  augjalo- 
kat  bizuást  és  liasno^isonis  hijuk  az  Istennél,  érettünk  való  köz- 
ben iárásra  (Bal:CsIsk.  279).  Nem  viírhattyuk  illyen  bizvá.st 
(MNyiI:&olt.  99).  kten  akarattyát  vLszi  végben  bizuást  (Zrínyi 
I.IOO). 

BIZGAT  (megiorjaü  KónyiiHRom.  80.  bózgel  Le^T.  U.398): 
irrito,  iiifesto,  turbó,  stimulo  Sí.  [reizen,  stacholn].  Az  emberek 
nem  böügetnék,  hogy  tött  szegény  aszszony  te-stámentumot 
(Le\T.  n.39S). 

föl-bizgat :  excito,  incito  Sí.  [anreizen].  A  meleget  benned 
felbizgattya  (Nad:Kort.  314).  Hasznosabb  volna-é  azokat  az 
német  c.sász;ir  ellen  felbizgatiii  (RAkF:Lov.  11.376). 

meg-bizgat :  (conturbo ;  xonvirren,  ausoinander  troiben]. 
A  bangya-fé.szket  megbozgatják  (Kónyi:  liliom.  80). 

BIZZEGET :  [imto ;  reizen].  Sok  t5bb  dolgot  hozhatnék 
el5,  de  csak  bizzegetnélok  és  ingerlenélek  vélle  benneteket 
(Bal:  Cslsk.  34). 

BÓBITA:  1)  avinm  |iinnula,  cirrus  PP.  [seliopf,  .straussj. 
Némelly  madaraknak  fojoken  való  bóbitájok :  *cirri  avium  PPBl. 
A  sfisotek  avagy  pilsotok  Iwbitájat  iol-borza.sztya  (Com:.Ian. 
38).  Feje  tetején  búbja  vagy  bobitjlja  vagyon  (Misk:  VKert. 
302.  355).  a)  vitta  tm-rita  PP.  [.scliopfliaube].  Bóbita,  tekert 
haj:  cirrus  Major:  Szót.  141.  Bóbitát  is  tesznek  elól  az  homlo- 
kok tetejére,  mely  akármely  szép  személynek  Is  dísztelenséget 
ad  (1759.   Hazánk.  1.296). 

Bóbitás :  cirratus  PP.  [mit  einem  schopf  J.  Volnának  tsak  itt 
valamelly  bóbitás  foglyok  vagy  verdigályos  njnilak,  óh !  úgy 
derék  vadílszok  volnának  (Mik :  TíirL.  235). 

Bóbitáz :  [orno ;  schmiickenj.  Sok,  míg  olvashatna,  magát 
bóbitázz:!  (Gvad:Id6t  155). 

BOCSAJN-IK  :  [dimittor ;  vergebon  werden).  Kinek  kevasb 
binók  boüuinik,  kouesbe  zeret  (DübrC.  417). 

még-bocsánik :  c«  Meg  boías.satok,  es  meg  bocaník  nek- 
tek (DöbrC.  353).  Meg  l)oíamiak  neki  sok  bin5k,  mert  sokath 
zerete.  Meg  bowumak  neked  te  bíiiid  (417).  Negyed  malazt, 
hogy  niynden  byned  meg  bochanyk  (GOinC.  260).  Az  bew-n 
addegh  megh  nem  Iwczmiyk,  mygh  nem  az  elwetli  megh  adntyk, 
akarmyben  tégy  kart  (ÉrsC.  409). 

megbocsánat :  (venia;  vergebimg].  Ydwozeythfiwe  tette 
wr  ysten  Izraelnek  byneynek  megh  boczanaft\ara  fJordC.  723). 
Negyven  napon  meg  mondyak  myndon  bv^nieknek  bochanatyat 
(GümC.  144).  Erdemlyk  «t  istennek  yrgalnias.s;igaat  es  my 
byneynknok  megh  boczanattyaatli  (ÉrdyC  143).  En  vagyok 
János,  yd\ve,s.segfts  thanu.sagliot  adwan  az  6  népének  byneknek 
megh  boczímathtyara  lÉrsC.  112.  Sylv:  ÚjT.  1.42).  Az  bfuiSk- 
nek  meg  bocbmiatiaiiac-  bizodalmat  az  ClirLstus  erdemében  k5l 
helhiVtetiií  (Zvon:  Osiand.  55).  Akar  adónuinnyal  legyen  az  jo 
czelokodet,  akar  niegbocamattal  (MA:Scult.  651).  Es  predi- 
kallya  vala  !iz  poenitentianak  korosztseget  bfmSknek  megh 
bocsanattyara  (Szíír:  Cat.  H3).  Bftnóknek  meg  bocziánattláért 
való  imáikig  iBíil:  Cslsk.  58.  Pós:  Igaz.s.  11122). 

Bocsánandó :  veiUalLs  MA.  [erlitsslich].  Mínd5n  bo(!anaiido 
biue  («  elfeledőt  halálos  bíne  megbocjittatie  (NádC.  13).  Min- 
dSmiemii  byn  ;uiag  eredendő  byu  auag  bocanando  byn  (NagyszC. 
331). 


Bocsánandóképen :  [veníaliter].  Nem  vetkevzhetet  sem 
boeh:ui;uidiikeppen  .sem  h:dalos  ke|>pen  (OjrnC.  324).  Vetkeztem 
bocauaudukepeu  eiel  u/ipal  (VitkC.  25).  János  Babtista  suha 
halalo.skeppen  nem  vcetkSzót,  de  meeg  bochanando  keppen  ees 
veelte  (ÉrdyC.  352). 

Bocsánat:  venía  C.  ignoscentía  MA.  [vergebungj.  Mért  en- 
gedelmes vr,  6boi'anaffat  knn  hullasockal  keriSc  (BécsiC.  27). 
Ez  en  vérem  sokakort  előtletic  bűnucnec  boúuiaKara  (MUnchC. 
64).  Emiekem  adaték,  liogi  boczíuiatot  nieniek  íVirgC  109>. 
Bevnetekuek  bochanatyaual  zvkesek  vattok  (MargL.  110).  Bíuők 
boclianattyáuak  hirdetaso  mely  zikős  mind  közoasegfissen  íBeythe : 
Epist.  10).  Baldiúnus  hazudja,  hogy  a  pápista  pap  bűnnek 
lx)csánattyára  adatnia  Cluistus  tastét  nem  reméuli  (Pázm :  LuthV. 
103).  Tegyetek  elegetest  mieki  es  boczanatot  keryetek  w  tSle 
(Radv:  Csal.  III.91).  Mindnyájan  tőletek  bocsánatot  várok  (Tlialy: 
Adal.  n.257). 

Bocsánatlan :  [inexpL-ibilLs ;  unverzeihlich).  Az  újonnan  szfi- 
letés-utíin   semmi  nem  marad  bocsáiuitlan  (Pázm:  LuthV.  165). 

Bocsánatos :  venialis  MA.  PPBl.  [verzeihlich].  Boczanatos 
buczu  levél  (MA :  Tan.  Elíb.  45).  E'  volt  elméje  Augastinusiiak, 
ki  az  barátságos  lu-augságot  bocsánatosnak  mondotta  lemii 
(KCsipk:  Pápist.  46).  Mint  jó  akaró  urunkat  követjük,  legyen 
bocsánatos  (JlonOkm.  XXI1I.346). 

BOCSÁT  (bocsáji  Bethl:  Élet  19U.  Mik:  TörL.  171.  bulic<usa 
HB):  1)  mitto  M.\.  [schieken].  Szelet  botsátmi,  fingani:  emit- 
tere *flatum  venlrls  PPBl.  Boezatta  az  aiiastalokat  az  euan- 
geliomnak  hirdete.sere  (VirgC.  101).  Ethkeketh  bochata  nekyk 
nagy  bewsegel  (Ke.sztliC.  1S9).  Kyk  boczatfatanak  a  papi  feie- 
delmelrtSl  es  a  népnek  elStte  iaroitul  (\Ve.szprC.  63).  Bochata 
zent  Üamjmcos  frátereket  Anglyaba,  hog  ot  conuentet  zerzenenek 
(DomC.  126).  Boohattateek  Gábriel  az  z\'zhez  (CornC.  6).  Nem 
vagyok  boczathwa,  czak  az  yohoklioz  (JordC.  402).  Sarkaut 
bochattata  ew  ree«  (Érdj-C.  338).  Nem  vagyok  boczattatoth, 
hanem  czak  az  yhokhoz  (ÉrsC.  S).  Kérjük  kegyelmedet,  hogy 
ne  bocsássa  ide  s  tova  rablóidat  (Monlrók.  1U.214I.  Atila  azokaert 
kőueteket  boczáta  Eciushoz,  és  arra  kereté  6tet  hogy  frigyet 
szSrzenének  egymással  (Helt:  Króu.  17).  Last  vetőttjnek,  az 
palánk  ala  zaguldoth  bociattuiak  (KMXy.  III.102).  B:gy  nylian 
lowagoth  bocyatnak  az  varfele  az  rytre  fI.evT.  1256).  Hol  eleikbe 
veszik,  hol  utánnok  lx)t.s;ittyák  (CorpGranun.  599).  Az  te  ellen- 
ségidet  boczíittya  az  «t  te  ellened  éhen  és  ssomian  [Kái: 
Bibi.  1184).  Ez  \'tan  Troiába  engem  vála-sztátoc,  Heléna  és  az 
kéncz  kérni  boczatátoc  (Csjikt:AU.  15).  Níigy  kíivetség  ez, 
keresztények,  mellyel  Jiinoshoz  l)otsátiiak  (Pázm:  Préd  49). 
Basát  Ls  csatára  bocsjitom,  taliüi  németet  foghat  ilíákGy :  Lev. 
18S).  Alunni  botsáttya  lelke Lsniéretit,  hogy  ne  furdalhassa  (Tal: 
NU.  251).  2)  [mitto,  dimitto,  pemiitto;  la.ssen,  gehen  lassen, 
loslassenj.  Vewn  zamar  ganaji  es  Ixiczata  zayaba  fogayuai  meg 
ragny  (EhrC.  93).  Bocz.a.sd  minden  kezembe  (VirgC.  27).  Ótetli 
az  orozlanoktwl  alkototh  serbe  bochata  (PeerC.  108.  102).  A 
nap  6  feneth  bocatfa  az  iveg  által  zeges  nekil  (Nagj'SíC.  285). 
Emberem  nynczen,  hogy  mykoron  az  wyz  meg  indvriand,  bocza- 
tana  engemet  .az  tóban  (ÉrsC.  13).  Az  méhek  tílűk  magot  azaz 
raith  bociatiiak  (TihC.  40).  Es  ktVesfit  Ux-hata,  vgy  auyera, 
hogy  a  t&z  a  fc.ldre  Sttléc  (Helt:  Bibi.  I.  Kf4).  Az  it  v.ilokba 
betegek  is  vaunak,  es  Megyery  \Tam  nem  hadgia  haza  bochia- 
tiuij  (KJINy.  n.332).  Mi  ez  illyeii  embereket  az  ó  tévelygéseikéi 
utókra  boczáttyuc  (MA :  Scult  G66).  És  ha  éhen  bochátom  haza 
vket  el  szaka-szkodnak  az  úton  Cfel :  E%'!uig.  11.538).  üikat 
siketségre  vévén,  fiilml  mellől  kel  boi^sátanod  (Piizm:  KT.  321). 
A  ki  feleségével  hál,  azt  a  templomba  nem  bocsiittyák  (Pázm: 
LutliV.  189).  Szivedet  két  vég  felé  egy.-mUit  KkIuIhí  bocsát  kI 
(Páp:  Kaskut  89),  A  papl«ták  őnnőn  magát  az  Istent  bocsáttyák 
a  bfinós  tastnek  bfidós  Ivirlangjában  (VárM  :  Sztiv.  2uá).  Sobniinrt 
kezasségen  oUiagytiik  bocsjítani  (RákGy:  I.<5v.  220).  Az  fegzi'.s 
Cupido  Olt  volt  szemetekbon,  onnét  bocsátotta  nyilát  kSzitekbeu 


253 


BOCSÁT 


ALÁ-UOasÁT— ELÖ-BÜUáÁT 


254 


Orhaly:AdaI.  1.1201  Gyakorta  az  elmés  rendes  tréfa,  iiiéll.vob' 
botsáttya  fulláiikját  az  emberi  szívbe  (Fal :  UE.  376).  BotsájtJitom 
osztáii  .1  pitlés  szitára  (Gvad:  Ors/..  18).  S)  [ignosco,  indult;fi"; 
vorsoboii,  verzeihenj.  (Isten)  bnlscas.sa  niend  vo  binio.t  (HU). 
Attyam  boczas nekem  (ElirC.  5(;i.  Hauzer  bocassac  neki  (MiineliC, 
IS).  Es  bocjuiz  minekSne,  ez  fitíd  keres  a  páter  nostorben  .  .  . 
boíixs  mű  vetkeinkkotli  (NagyszC.  343).  Ha  ty  nem  boczatím- 
datok  embereknek  (JordC.  370).  Boehyas  nekyk,  merth  nem 
thniiyak,  mjt  teznek  (PozsC.  5).  En  zcntli  atyám  boduus  nekyk, 
mertb  nem  fwilyak,  myth  teznek  (GyöngyC.  13).  Egybekrel  bocbyas 
tliezoli;ailnaU(KiiIcíC'.  35).  Isten  kegyelméből  in^yun  bocsáttatik 
bűníink  ;  de  úgy,  ha  a  mi  részuiikríil  el  nem  mi'ilattyiik,  a  mit 
isten  kivan  tollnnk  (Pázni:  Lutli\'.  175).  Az  istent  magának 
enge.sztellietetlemié  totto  és  a  maga  vétkét  nem  könnyen  bocsát- 
liatíuidová  (riy:  Préd.  1.4). 

[Szólások).  Vmibf.  bocsát :  A  r  n  b  a  bocsátom;  vennmdo 
C.  Szivembe  bocsátom :  incordio  C.  Ne  boczassad  niaghadatli 
k  0 1  li  s  e  g  b  e  n  (ÉrsC.  279).  Meg  igére,  hogy  ket  száz  ezer  fo- 
rintot kezembe  akarna  boczátni  (Helt.;  Ki'ón.  188).  Kezetekbe 
botvátom  az  én  tsekély  irásimat  (Pázm :  Préd.  6).  Bethlen  Kata 
leiinyom  S;irközt  tartozik  Drusianaa  leányomnak  ottan  mindjárt 
kezébe  bocsátani  (Eadv:  Csal.  III.2S8).  S8tt  Bécsnek  alját  is  fi 
mind  fíihiyai'galá,  .sok  derék  város.sát  t  il  z  b  e  n  bocsáttatá 
(Tlialy;  Adal.  II.lOö).  Vmihe:  x:  Haller  Jutka  húgomnak  bo- 
csássíik  k  e  z  é  li  e  z  mindenestül  (Gér :  KárCs.  rv.364).  Ha  va- 
lami úton  módon  kezünkhöz  vehetjük,  kegyelmed  kezeiliez 
bocsátjuk  (408).  Vminek  (v :  Bocsássák  füstnek  nehezebb  jó- 
szágokat (NjT.  XII.417).  Az  magának  boczátatott  gyer- 
mec  meg  szégyeníti  az  6  aunyát  (Kár:  Bibi.  I.  621).  Illendőnek 
itilte  a  menyei  böltse.ség,  hogy  v  e  .s  z  n  i  ne  botsássa  az  egész 
emberséget,  mint  az  ördögöt  (Pázm :  Préd.  79).  Vmire  ix :  A 
bSlts  a  j  a  k  á  r  a  botsáttya,  a  mit  szívében  forgat  (Fal :  UE.  389). 
Vala  ky  el  hagyangya  hew  fele.seghet,  az  b  y  n  r  e  boczattya  hwtet 
(JordC.  3B7).  Üressen  bocsátani  dolgára  i  Gér :  KárCs.  IV.343). 
Ez  zent  atyának  labaynak  elntemagat  az  fwl  dre  bochatta 
(VirgC.  54).  A  papokat  szentelések  után  házasságra  nem 
Ixjcsátották  (Pázm:  5Lev.  94).  Te  az  olyan  vétekért  nem  imát- 
kozol,  tsak  lógóra  botsátod  (Kereszt:  FKert.  252).  Mikor 
iliszuajükat  makkra  bocsátják,  akkor  pázsit  tizedet  nem  adnak 
(Gér :  KárCs.  IV.287)  En  segheedsegemre  meenyböl 
bochatattot  volna  (ErdyC.  509).  A  lovat  szájára  botsátani; 
frena  *remittere  equo  PPBl.  Soc  dolgokért  dorgálta  Mattyás 
királyt  és  nem  mindenekben  szaiára  boczátta  (Helt :  Krón. 
123).  A  czeh  kii-ály  nem  bűntfltte  meg  azokat,  hanem  mind 
szaiokra  boczattya  vala  6ket  (132).  Ötét  szájái'a  botsátotta, 
zabolán  nem  hordozta  (Pázm:  Préd.  19).  Testednec  indulatit 
S7Á]m-h  ne  bocsássad  (Megyi:  6Jaj.  111.26).  Szabad  szak  álra 
bocsáttyuk  (Tohi:  Vigaszt.  217).  Lstenem  jó  voltáWI  felnevel- 
kedtek, s  nagyobb  részt  szárnyakra  Ls  bocsáttattak  (Gér: 
KárCs.  IV.571).  Szitkait  azért  szélre  bocsátom  (Pázm:  5Lev. 
179).  T  a  n  a  c  z  r  a  boczata,  mint  kellene  czelekedni  azockal 
az  kic  őrizet  ala  vettettenec  volna  (Decsi:  Sall.  36).  Az  ew  vi-a 
vdwarbyraya 6\vteth ennek  thewruenyere  bocyatta  (RMNy. 
11.112).  Vmit  <v:  Az  mwstar  nag  agakat  boczat  (JordC. 
466).  Bekeseghet  boczatany  az  ffeldre  (384).  Ö  reaiac 
nagy  drágaságot  bochat  (Helt:  Bibi.  I.h).  Cznda  faidal- 
mokat  boczátasz  én  reám  (Kár:  Bibi.  L518).  BocIiá'«  félel- 
m  e  t  reaioc  es  rettegesd  a  te  nagy  karod  által  (Helt :  Bibi.  I. 
Ii4).  A  nap  minden  sérelem-nélkűl  bocsáttya  fényességét 
a  földre  (Pázm :  Préd.  102).  Nem  ez  végre  boczattyais  kodig 
az  «T  az  háborúságot  reád,  hogy  benne  hadgyon  v&szni, 
hímem  hogy  az  által  fel  rázna  téged  az  liitben  való  gyakor- 
lásra (Sib:  VigK.  EIX).  Lángot  bocsátni:  flanmiigerare  C. 
Juranits  ezt  ls  hamar  kioltotta,  az  m-a  után  le  1  k  é  t  botsátotta 
(Kónyi:  HRom.  114).  Az  zent  leieknek  malastyat  o  hozza- 
yok   bochata   (PeerC.  131).  Mi  okaert  botsáttya  isten  reanc  az 


ielen  való  nyomorúságot  (Sib:  VigK.  Dij).  Feyedelmok 
gonoz  myelkevdetoknek  p  o  1  (1  a  y  a  t  bochatyak  az  ev  alattok 
valókra  (CornC.  52).  Jó  napot  botsatok:  fragro  (C.  Com:J;m. 
1 16).  Es  szelet  bodiata  a  fSldre  aielt :  Bibi.  I.D).  Szelet  bocsá- 
tani :  *emittere  fiatura  ventris  PPBl.  Zent  ferenca  koserues 
zot  boczata  (VirgC.  34).  Bochat  vala  zozatot,  vgi  mikepen 
egygu  galamb  (78).  A  sas  három  t  o  j  á  s  t  bocsát  (Illy :  Préd. 
11.141).  Istennek  igasaga  vezedelmeth  boczat  emberekre 
(VirgC.  56).  Vmi  alá  x>:  Isten  akarattya  alá  kell  magun- 
kat bocsátani  (Szathra:  Cent.  360).  Hiizonként  kettőt  mhidou- 
nec  magát  fol  iratni  és  ravatal  alá  bocsátani  (Zvou:  Post 
1.138).  Vvii  mellett  cv:  Fülem  mellett  bntsiitom:  *pnieter- 
labitur  aures  PPBl.  -ni  bocsát:  Hamar  mindenekvei  Jézust 
kiáltata,  az  ő  jó  lovokat  f  o  1  n  i  bocsáttatá  (RMK.  in.295).  Dárius 
tolnia  bocsátá  jó  lova  száját  (rV.96).  Ottan  eletáutot  folni  bocsátá 
(141).  Jó  lovának  száját  futni  bocsátá  (1.23). 

alá-bocsát:  snbmitto,  demitto  C.  MA.  [lierunterlassen,  nie- 
derlassen].  Az  tvvkelletes  akaratnakh  gywkeret  az  zent  alaza- 
tüs.sagba  melyeben  ala  boczatandod  (VirgC.  66).  Bocza.sd  alaa 
magadat  (JordC.  363).  Alaa  bochataa  az  tyberys  vyzon  (ÉrdyC. 
52S.  ÉrsC.  5).  [Isten]  az  ew  fyath  ide  ez  vylagra  ala  bochyata 
(Komj:  SzPál.  70).  Dletie  az  giermekiket  rnhaiokat  ala  bocziatat- 
uan  széllel  pallal  iarni  (Era.«m:  Erk.  29). 

által-boesát :  transmitto  C.  MA.  [liinüberschicken]. 

be-bocsát:  immitto,  inh-omitto  C.  [hineinlassen].  Alattom- 
ban bebocíátom  :  snmmitto ;  az  es5t  bebocsátom :  perpluo  C, 
Az  kwlsw  erzekensegek  be  nem  boczatanak  (VirgC.  141).  Kű- 
15mb  külomb  fertelmes  gondolatocat  bocattam  be  az  en  el- 
membe (VitkC.  29).  Bel  boczatom  en  wyaymat  az  segheknek 
helyben  (JordC.  699).  Mercurins  Juppitert  az  vra.sagba  bocziattia 
be  (KBécs.  1572.  D5).  Engemet  nem  bothattíid  be  (RMNy. 
n.58).  Mi  dolog,  hogy  ide  be  bochattyak  (SalMark.  C7).  Senkit 
a  gaz  nép  közül  be  ne  bocsássanak,  az  kiknek  a  nélkül  is  ott 
kinn  gazdalkodnak  (Eadv:  Csal.  111.16). 

bebocsátás:  immissio  C.  MA.  [das  liineinla.ssen]. 

beló-boosát :  indo  C.  abindo  MA.  [liineinsetzen].  Az  öt 
vái'os,  kik  szomszédosok  va Iának,  népet  bocsátlak  beléje  (5Ion: 
írók.  m.y6). 

el-bocsát:  1)  expedio  C.  ablego  MA.  [abschicken,  absen- 
den]  El  boczatom  en  angyalomat  tlie  zynednek  előtte  (JordC. 
386).  Isten  ft'ya  halálának  ereywel  el  bocliattateek  zent  Ferenc 
atyánk,  hogy  az  almasokat  fl'el  seerkenche  (ErdyC.  568).  2) 
dimittü  C.  demitto,  amitto  MA.  [gehen  lassen,  entlas.sen].  Édes 
amiia  wtet  el  boczata  (Vh-gC.  26).  Meg  lelem,  akit  lelkem 
zeret,  meg  tartom  őtet,  el  sem  bocatom  (VitkC.  14).  Él  boczath- 
wan  az  sereghőket  hazahoz  ywee  (JordC.  395).  El  boczatom 
en  atyámnak  ygyretyt  ty  reátok  (620).  Bochatot  vokia  el  ala- 
my.snanal  kyl  (ÉrdyC.  569).  Mostis  fu-esen  bochattal  volna  el 
(Helt:  Bibi.  I.  P3).  Myes  arra  fogadónk,  hogy  lelkevvel  el  bo- 
chatyvvk  ewket  (RMNy.  0.134).  Annyi  sartzért  bocsáttyák  el 
fogságából,  az  menyi  arannyat  o  maga  nyomot  (MA :  SB.  72). 
Bautas  nelUnl  es  satsz  nélkül  el  bocsata  (Forró:  Curt.  4).  Válás- 
levelet ír  és  el-bocsáttya  feleségét  (Hall:  HHlst,  11.82).  Az  vár- 
megye megtalálásái-a  elbocsáttattam  conditiok  alatt  (RákGy: 
Lev.  224).  Az  ki  egyszer  az  fényes  portához  folyamodik,  siralmas 
arczával  el  nem  bocsáttatik  (MonL'ók.  VIII.432). 

elbocsátás :  ablegatio,  demissio  MA.  [das  aKschicken,  ent- 
lassen].  (Helt:  Bibi.  I.h). 

elö-boesát :  praemitto  MA.  [voranschicken].  lob  valami  iot 
előve  bochadnod,  bog  nem  mint  (UebrC.  243).  A  mennyiben 
tiszti  authoritásom  elöbocsátott  (Nyr.  XII.80).  Az  lovasokban 
az  folyó  víz  revének  nleg  próbálására  ele  bocsata  (Forró:  Curt. 
157).   Míg   peuig  a  mélyére   menne,   liái-om   dolgot  bocsát   elő 


255 


ELÖB0CÍ5ÁTAS-LEB0CSAtA,S 


MEGBOCSÁT— ALA-BOCSÁTKOZIK 


■ZŐ6 


gázlóba  (Pi'w:  Igazs.  L488).  Az  miben  az  mostani  'M  eWboisát 
az  építésben,  semmit  bonno  bátra  no  hag.vj  (RákGy:  Iaív.  S'.I). 
Kezdett  njunkádat  m;u-kodba  sz;iUaszttjál(,  dolgodban  elfi  uem 
botsátanak  (Íy/D:  MVir.  Ul). 

elöbocsátás :  praemissio  MA.  fdas  voransdiicken). 

elöl-bocsát:  praemitto,  praeficio  C.  [voranscbit-ken].  EI51 
elboisáft.itíjt :  praemissiis  C.  Szép  és  idvilsséges  prédikátiot  elfil- 
boisáta  (Illy:  Piéd.  L79.  491). 

f öl-bocsát :  (submitto ;  biiiaufsenden].  Erteteke  valamy  vegliet, 
az  myueniw  fogvatkozásvnkért  fel  boebattvmk  w  felsetrliehez 
(RMNy.  11.14(i).  Egíir  .wállása  el«tt  }>(>W>  István  egy  iiiasiit, 
Vas  Miklftst  folboesátván  (KMK.  lIIM(;i. 

hozzá-bocsát :  1)  [mitto,  permitto;  ziisc;bicken].  Hozva 
boraitliwan  liw  tanytwany  kczzői,  monda  (JordC.  3S.i).  2)  ad- 
uiitto  Com :  Ve.st.  118.  (zwla.s.spn].  Mykoron  zent  Hvvgo  pyspck 
hazából  ottan  hozyaa  ment,  eegyebeket  közel  hozyaa  nem  bo- 
chatot  (ÉrdyC.  637). 

ki-boesát:  1)  cmitto,  evergo  C.  rhinaiuiscbifken).  Nagy 
erőuol  és  r.-iz.i'i.s.-U  ki  bocsátom:  intorqueo  C.  Valakyket  akar/, 
kyboczatnod,  kyboczatassoiiak  (EhrC.  21).  Es  ki  bochata  Stett 
az  ivr  isten  az  Edén  kertliől  (Helt:Bibl.  I.  B2).  A  bassa 
ezör  lowagoth  bochatoth  ky  jdee  fúl  rablany  (LevT.  1.242). 
Kiboc.'iata  az  Lsten  az  fi  fiat,  asz.«zonyi-alIattnl  szfllettettet  (Szár; 
Cat  B4).  Kémeket,  meg-szemlélőhet  és  czirk.ilokat  kell  ki- 
bocsiitani  (Com:Jan,  148).  Ki  kell  bots;itani  akar  fegyveres, 
akar  fegyvertelen  kémeket  (182).  8)  (omitto;  aiislas,senj.  Men- 
den  ev  tagybol  veert  bochata  ky  (CornC.  210).  Hw  gyomrabol 
ky  boezattatyk  (JordC.  402).  Az  varas  kew  falant  bochataak 
ky  (ÉrdyC.  375).  Az  madámac  vérét  ki  boc«áttya  az  oltárnac 
oldalára  (Kár:  Bibi.  1.88).  A  méhek  minden  esztendőnként  rajt 
eresztnek,  bocsátnak  ki  (Com:  Jan.  51).  Vérrel  kiboebáttya  í> 
magábul  lóikét  (Zrínyi:  ASyr.  180).  NSstén  elefántok  bot,s;lt- 
tatnak-ki  az  erdőkre  (Mi.sk :  VKert.  25).  »)  edo  C.  (lieiaus- 
geben].  Azon  voltam,  hogy  az  kőnyuet  véghőz  viuén  ki  botsjí- 
tanám  (Kár:  Bibi.  1.649).  Antichristus  egy  k/ínyuet  bochata  ki 
(Mou:  Ápol.  408).  Mind  ezekért  az  okokért  akaitam  ezt  az 
hystoriat  nyelnCmkín  ki  boczattanom  (üecsi:  Sall.  EWb.  8). 
Nyomtatá.sban  ki-bocsátottam  vala  egy  kőnjTemet  (Pázm:  LnthV. 
1).  Ez  idénis  az  nagys;igod  \Ti  neve  alat  akarám  kiboczáfanom 
az  magyar  nemzet  közibe  (KCsepreg.  102fi.D). 

el-kibocaát:  [emitto;  hinanslassenj.  Népét,  barmát  el-kibo- 
csíitá,  ez  szép  száraz  fjildön  isten  el.szaporitá  (RMK.  in.263). 

kibocsátás :  1)  omL«.sio  C.  MA.  [da.s  hinansschickenj.  Z) 
editio  C.  MA.  [an.sgahe].  Mikor  predikátzióim  kl-l)ots.út;Wuiíl 
sokan  szorgalmaztatnának,  két  dolog  sokáig  fiiggíl)en  tartotta 
tanátskoziscimat  (Pfizm :  Préd.  a3).  Ez  kSnyviiec  el.ső  kiboczá- 
fása  (MA:  Tan.  Elíb.  28).  Az  bibliáimé  kétszer  vaK.  ki  boczá- 
tása  (MA:Scult  6). 

környül-bocsát :  circununitto  ('.  MA.  |bonmischicken). 

közbe-bocsát :  intermitto ;  nntorlassen  C. 

közbebocsátás :  intermissio,  intermissiis ;  nnterlassung  C. 

közre-bocsát :  (dis-pertior ;  vertellen).  Az  te  részedet  predá- 
biil,  melly  néked  sors  szerint  int,  kSzre  butsá-ssad  (Kár:  Bibi. 
1602). 

le-bocsát :  demitto  MA.  [lierablassen].  H<x-3!as.sad  lewe  the 
erekhtwl  tbghwa  meg  zerzet  kapwydath  (ÉrsC.  130)-  Melly 
igen  mélyen  lelioczjitta  magát  az  C'hri.stns  te  erőtted !  Szinte 
az  koporsóba  (MA:  Scult.  ItnS).  Lo-bocsáttya  magát,  ahitt  vLs«>li 
és  megalázza  magát  (Com :  Jau.  186).  Le-botsátá  bflgyét,  fel- 
gombolá  ajakát  (Fal:  NE.  27). 

lebocsátás :  doinissiü  MA.  [daü  berablasseuj. 


meg-bocsát :  1 )  [demitto,  laxo ;  herunterlassen,  nachlas- 
senj  Az  v  zep  haiat  meg  bocata  (GuaryC.  55).  Zentb  Elek- 
nek anna  liaiat  meg  bocyatuan,  kezeit  feyere  fel  kucoluau, 
kezde  az  zentb  tcüthőz  sietnie  (KazC.  79).  Az  eziga  kótelct  ott 
meg  boczatac  vala  (Hosv :  SzPál.  9).  Hlike  lakás  közben  öuedet 
meg  b(joziatani  í&asm :  Erk.  39>.  A  huroc  meg  eresztetnec, 
bocsattatnac  (Com :  Jan.  169).  Botsásd-meg  kötelét  inkább  aja- 
kimnak  (Balassa:  Ének.  11).  S)  remitto  MA.  (reddo;  znriick- 
geben,  znriiekstellenj.  Az  jószágot  megh  bochatana  (Ver:  Vorb. 
144).  Az  szalagos  iozagot  meg  nem  bocbyatiiak  (159).  3)  [diluo; 
verdüiuícn).  Az  moudolát  vagy  meleg  vagy  hideg  vizzcl  akarod, 
boc.sá.sd  meg  kicshmyé  ÍI{adv:Csal.  III. 47).  -4)  igiiasto,  con- 
dono  JL\.  parcü  PPBl.  [vergeben,  verzeilienj.  Kerek  Iwdog 
Ferenezett,  hogy  ez  fráternak  vétket  meg  boczatim  (.EhrC. 
68).  Fiam  megbocattatiiae  teneked  te  búuid  (MünchC.  69). 
Mindont,  mit  elének  vetkeztél,  teneked  mind  meg  boczatyak 
(V'irgC.  55).  Monda  Xns  kerestí'an  ötöt  meuetöknek :  Meg- 
bocyassad  zent  atiani,  mit  ellenem  töttek  (PeerC.  197).  Meg 
bocassatok  es  meg  Ixicanik  nektek  (DöbrC.  353).  Isten  boczassa 
megh  tliynekthek  mynden  b^Tietheketh  (ÉrsC;.  174).  Az  misében 
tjigadgyak,  hogy  az  eleveuöknek  es  holtaknak  bSue  meg  bo- 
csattíitvan  volnának  (Szár:Cat.  k).  Nem  ró\idűlt  meg  az  isten 
keze,  meg-lKjc.sáttya  a  te  bflneidet-Ls  (Matkó :  BCsák.  373).  Te 
meg  szoktad  bocsiitani  a  meggyónt  ember  bfuiét  (Czegl:MM. 
205).  Csufságbul  mondtam,  megbocsássatok  (Tlialy:VÉ.  1371). 

megboesátandó  :  venialis  C.  [verzeililich]. 

megbocsátás  :  ignascentia,  renils.sa  C.  condonatio,  romissio 
JL\.  [vei-zeiliimgj.  A  bfmöknec  meg  boc.it;isíU'a  barmac  leg:enec 
zűksege.sec  (VitkC.  24).  Ez  atta  a  i«ipy  moltossagnak  byuekuok 
meg  bochatasjuira  (ÉrdyC.  365).  Az  meg  valta-s  myat,  ky  vagyon 
vr  lesus  ClirLstiLsban  el  mnlt  Ijyoieknek  meg  bochyatassajTth 
(Komj :  SzPál.  55). 

megbocsáthatandó :  ignoscibilis  C.  [verzeihlichj. 

Öszve-bocsát :  (oongiedi  facio ;  zn.samnipnla.ssen].  Mikor  á 
iidiokuac  eleit  őszue  bochattya  vala,  a  veszszöket  á  valnba 
teszi  vala  eleikbe  (Helt:  Bibi.  L  04). 

öszvebocsátás :  conmiissio,  commUsiu'a  MA.  [zusammeu- 
fiigung]. 

reá-boesát :  adniitto  Kr.  [schicken  iiber  ....).  A  kaser- 
nes  anya  magaat  rea  bochata  (WinklC.  104).  Ember  keser- 
tetöt  zenwed  es  znggodyk  Lsten  ellen,  hogy  reea  boclmtta 
(ÉrdyC.  81).  Tytosth  es  Vespesiímosth  reea  boczataa  es  vara- 
.sokat  fíildeoböl  ky  veztee  (174).  Bochata  reia  Noét  az  hus 
ételre  (Tel:  Fel.  106).  Meg  lehet,  hogy  isten  rea  bochatia  em- 
berre, hogy  hitiben  meg  lankhagion  (Ilon:  ApoL  375). 

vissza-bocsát :  remitto  Sí.  [zmiiekschicken  ziiríickgebeiij. 
En  tiKwi'ge  Zekcbewth  \vyzz.i  Kxhatha  (LevT.  I.IS(J).  Koresturi 
uram  igen  betegen  fekszik.  Meggyesi  urain  ma  reggel  praedicalváa 
Sobesvár  alatt,  vissz;ibocs;'it;'mk,  leesóben  levén  felesége  (KákGy: 
Lev.  87).  Ha  szinte  az  vármegyéket  \tssz;i  Innsátjuk  Ls  de  az 
f8eml)ereket  nem  (130).  A  v!U\)sbéli  fajtahm  itfjak  a  j'JvevéujTe 
ruhiuit'uiak ;  a  vén  ember  nagy  remeukedésére  reggel  vbasza 
bot.>i;itottjik  (Mártont':  SzUist.  49).  Midin  minden  eg.vbázi  jokot 
>lszsziibocsátott  volna  (Illy:  Préd.  Ü.436). 

Bocsátkoz-ik :  (desi'ondo,  aggre<lior ;  sich  eiidiLs.sen|.  Az 
anyaszontegybiiznak  közönséges  tudományát  oltalmazzuk ;  azon- 
kivnl-való  vélekedéseiknek  és  mondá-soknak  ■•Italnuira  nem  bo- 
csi'itkoznnk  (Pázm:  LntbA'.  21 ».  Némellyek  vakul  lx)t.<átkoziuik 
agyekl)e,  kere.<ztíil  forgattyák,  bíiutelenfd  végzik  (Fal:  UE. 
442).  Valakivel  barátságba  botsiitkozui  (SzÜ:  MVu-.  52).  Vala- 
kivel alkuba  liot.s!itkozni  (27). 

alá-bocsátkozik :  |descendo ;  herunterfiUlen).  Állá  boczíit- 
kozsumc  a  Dunán  (Helt :  Króa  106). 


257 


LE-BOCSÁTKOZIK-BÓütó 


BÓUÍT— MEG-15ÓDUL 


258 


le-bocsátkozik :  1)  [desfendo;  sicli  lierablassoti].  Es  le 
biK-liatU<iz<?i'  a  tuuéról  (Helt:bibl,  I.  L2).  3)  [se  submittere; 
sieh  herablassen).  Miüdeohez  le-botsiitkozni :  *perpeti  facile  onmes 
PPBI 

(BOCSÁSZT) 

el-bocsászt :  [luitto ;  senden].  A  Oirishis  u  maga  mondgia : 
Mas  az  attia,  a  Id  engemet  el  bocsasztot  (.Fél :  Tan.  252). 

Bocsáztat :  [dimitto ;  eutlassen].  Béremet  meg  uem  adgyac, 
nem  tísztelnec,  sflt  boczaztatnac,  ki  ftzneo,  el  kergetuec  (Born : 
Préd.  131). 

BOCSKA :  cadus  MA.  [stander].  Egyiket  (gyermeket)  kivá- 
lasztván, hátát  egy  bocskaba  auagy  désába  rakatván,  feiére 
paranrsola  egy  öreg  aszszonynak,  hogy  el  viveu  el  rekkencse 
(ExPriiic.  218).  Vargalegény  az  tobakkal  bocskában  gázoljon 
(Thaly:VÉ.  n.69). 

BOCSKOR:  I)  perc  C.  carbatina  MA.  [riemenschuhj. 
Azt  mondottak,  hogy  kesse  fel  wgmoud  az  bochkort,  jwien  el, 
ha  nehéz,  wegie  megh  az  dezmath  (LevT.  1.379).  Botskorát  is 
le  veté  (Szentm:  TFiii.  12).  Edgy  sz6r6s  botskort  negyven 
pénzen  adnak  (19).  Saru,  botskor,  dolmány  (ACsere :  Enc.  257). 
Ha  a  nagyobb  professorok  rád  támadnak,  botskor  sem  marad 
a  bőrödben  (Pós:  Választ.  306).  Bocskornak  való  bílr  (RákF : 
Lev.  I.2fil).  Az  varjú  ellopta  bagolj-nak  fél-ljocskorát  (Tlialy; 
VÉ.  L350).  Gyöngygyei  fiidzött  az  bocskora,  ezüstös  kapezája 
(11.92).  Az  bocskorért  attunk  1  ft  (MonTME.  198).  2)  (vetiila ; 
altes  weib].  Hlyen  vén  bocskornak  hogy  kell  elszenvedni,  hanem 
mintegy  dögöt  földre  le  kell  verni  (Tlialy:  VÉ.  n.2(32). 

[Szdlások].  Botskor  sem  marad  a  bSrSdben  (Pós : 
Választ.  306).  BoczkorbSr  az  ortzája:  os  impudeas. 
Attieus  aspectus  MA.  Botskorbőr-ortzája  uem  köiniyen  pirula 
(Fal:  SE.  79). 

[Közmondások].  Ha  csizmád  nincs,  bocskort  hordozz  (Kisv: 
Adag.  58).  Botskorban  keresni,  s  tsismában  költeni  esik  becsü- 
letedre (387). 

gyártatlan-boeskor :  carbatinae  PPBI. 

gyártott-bocskor :  carbatina  C. 

szörös-bocskor :  carbatina  MA. 

telekés-boeskor  :  carbatinae  PPBI.  Telekes-boc.sk(  ir,  gyön- 
gyös kapcza,  járd  meg  tubám,  jái'd  meg  (Thaly:  Adal.  n.lOO). 
Az  hajdúk  számára  két  ezer  köpönyeget,  két  ezer  telekes 
bocskort  kopczával  együtt  és  két  ezer  kalpagot  (TudCjnijt. 
1836.  V.95).  Pásztor,  vedd  etó  telekes  téli  boLskorodat  (Fal : 
Vers.  913). 

Bocskoros :  peronatus  PPBI.  Noha  kiu61  boczkorosac, 
bohayba,  foltos  ruhába  vamiac,  e  vilagnac  s5pr6i  es  mo.sleki, 
de  igen  szép  lelkec  (Mel:Préd.  261).  Falusi  bocskorosoknak 
tisztek  szerint  bftnSket  ki  mondgyák  (Báth :  Tromb.  120). 

BÓDA  (bMa  RMNy.  11.211) :  capulus,  manubrium  C.  MA. 
[griff].  Zablyam,  k™ek  az  boldaja  is  ezwstél  bnTetliott  (RMNy. 
11.211).  Küldöm  alexandriai  szablyánac  az  maroklattyát,  bodáját 
(Prág:  Serk.  845).  Az  sveciai  fSfö  népec  mezítelen  kardot  he- 
gyénél fogva  vöttenec  el  az  fejedelem  kezébAl,  hogy  bodáját 
fogván  az  fegyvert  az  nyuj'tonac  hasába  vissza  ne  fordítanák 
(858).  Az  régi  atyáé  az  kardot  bodajánál  fogva  maroklották 
(859). 

evezö-bóda :  enchiridion  C. 

szablya-bóda :  capulus  C. 

BODÁZ :  [vertigine  coiTipior ;  schwmdehi].  Szitkainál  chak 
annyit  gondoltam,  mint  valami  bodázott  ganarnak  diifás  p6sz5- 
getéséuel  (Zvon:  PázmP.  206). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁE. 


BÓDÍT  (megí>oMít  Kern:  Élet.  239.  bóUuVÁs  MA:  Tan.  1181. 
mogiú/dúl  Gyöngy:  KJ.  lUii.  meg-iwí(íyt  FestC.  314.  al-lttddu- 
lás  TelC.  137.  búdnl  RMK.  III.3  IS.  Tel ;  Evang.  502) :  [infatuo, 
cfnifiLsum  reddo;  betiiubunj.  Szédíti  s  bódítja  elménket  vakítja, 
kell.'tvéu  hiv.s;\gát  (Kuh:  Vers.  1685.  MF).  [Vö.  BOLYÓ, 
BOIiYOG,  Bolygatag] 

el-bódit :  [torpore  defigo,  vertiginosum  reddo ;  betiiuben]. 
Ez  .soc  zurzauar  el  bodituan  az  .soc  emberi  elmet  (Born:  Préd. 
80).  A  hajóban  az  a  .szűuteleu  való  rengeté.s,  hánykódis  a  fót 
elbódítja  (I\ük:TörL   2). 

föl-bódit :  [terreo,  perturbo ;  aufschrockenj.  Az  fegyver 
hordozók  fel  bóditó  hirrel  a  vitézeket  fel  lazza.sztak  (Forró : 
Curt  374).  Azon  az  tiildön  számtalan  dai-vak  lévén  akkorbau, 
kiket  éjjel  felbúdítván  az  had  népe  t;ivoIyról,  az  pogány.ság 
azoknak  kiáltásokat  emberek  kiiiltásiliuik  képzetté  (Kem:  Élet. 
273). 

meg-bódit :  [exsurdo,  conturbo ;  betiiuben].  Zool  ew  hozya- 
yok  ew  haraghyaaban  ees  ew  mérgéében  meg  bwldythya 
ewket  (FestC.  314).  Szertelen  az  v;u-ost  ottan  meg  bódítták, 
vai-o-ss  virrasztókat  el5.sz.sz5r  levagák  (lliiszti :  Aen.  8).  A  gonosz 
lélek  az  isten  fiai  kózzé  mégyen,  hogy  ezeket  megbódicsa 
(Pázm :  KT.  452).  Elszaladott  fejedelemséget  keresni,  mely 
Rákóczi  Györgyöt  nem  is  kevés.sé  boldította  vala  meg  (Kem : 
Élet.  239).  Jaj  gonosz  szerencse,  ugyan  megbódítád  én  ifjúi 
elmém  (Thaly  :VÉ.  I.1Ü0). 

megbódittatás  :  [mentis  coiifn.sio  ;  betaubmig].  Meg  bodet- 
tatasaval  eszSlyosseget  támaszt  (Lép:  PTük.  27). 

BÓDUL:  1)  [concurro;  sti'Smen].  Nem  kivetik  a  seregek- 
nek buzgóságát,  mellyek  nem  chak  mennek  vala,  hanem  budai- 
nak avagy  rohannak  vala  unuikhoz  fTel :  Evang.  502).  2) 
[confuudor,  mente  corripior ;  betíiubt  vverden].  Búdulának  törö- 
kek,  rémülének,  nem  sokat  vivának,  megfutamának  (RMK. 
II1348).  Az  benne  való  szép  i.gen  bodúla  (BFaz:  Castr.  B3). 
Aladai-  is  el  vésze  ("i  k6z6ttőc,  mellyen  igen  budultanac  ma- 
gyaroc  (Gosárv :  MagyB.  F).  Föld  népe  ftit,  a  fó  népec  búdul- 
tac  (Görcs:  Máty.  ül.  MF.).  Bódulni  ha  kezd  elmém,  el-távoznac 
tólem  segédim  (Ujf:  HÉnek.  19b).  Szívem  megbásula,  bújában 
bódula  (Thaly:  Adal.  U.69). 

el-bódul :  1)  [deerro;  abm-en].  Életem  istentől  el  távozott 
s  bódult  bolygó  rühes  juhkint,  ki  pasztára  .szorult  (Rim:  Ének. 
85.  MF.).  Az  igasságtúl  elbódult  kerengő  JuUanus  (Bii-óM :  Préd. 
29).  2)  stupefio  PPBI.  [exsurdor;  betíiubt,  scliwmdelig  werden] . 
Egybe  gyüle  a  sockaság  és  elbúdula  (Helt:  ÚT.  f7).  Szomorú- 
ságában es  kétségben  való  esésében  el  bódulván  az  sátorba 
rekeszkedek  (Fon-ó :  Ciu-t.  263).  Eimek  szörnyűségén  elbódul 
az  elme  (Gyöngy :  KJ,  45).  El-bódúlt  állapotjábau  kapja  magát 
egy  szolgával  és  egy  kis  leányai  mindenütt  gyalog  két  mér- 
földnyire jö  hozzánk  (Mik:TörL.  IKJi.  Bizony  el-búdultam  az 
rettenetes  nj-ughatatlansagba  (ErdTörtAd.  11.305). 

elbódulás :  [mentis  tm-batio ;  betiiubung].  A  hugoc  az  o 
feyenec  elbuldulasanac  auag  elfordulasanac  alyttj'ac  vala  ezt 
(TelC.  137). 

föl-bódul :  [contiubor ;  vemirrt  werden).  Hlyen  felbódúlt 
állapotban  magam  sem  tudom,  mit  t.sináljak  (Mik :  TürL.  429). 
Majd  jőve  az  fejedelem  fele-ségének  holt  hiro,  kiért  az  or.szág 
nagy  hertelen  felbódula  s  eloszla  (ErdTörtAd.  IV.  183). 

[ki-bódtil] 

kibódvdás:  [dementia;  verrücktheit].  Eszéből  való  ki-bo- 
dulás  (Mad :  BHall.  237). 

meg-bódul :  1)  [pertiu-bo,  exsurdo ;  verwirren].  Viz  eszét- 
a  liagymáz  hamar  megbodulta  (Kónyi:  HRom.  17).  2)  [contur- 
bor,  demeutor;    betíiubt   werden].  Meg-buduUa  mind   az   egész 

17 


259 


MEG-BÓDLLT— l'ÖLL)l-bOI>Z;V 


liOÉR— EI^ÁGAZBCXiAZIK 


2fiu 


tábr)r  íHelt :  Króa  12>.  Az  iHigáii  Imd  i(!pn  meg  bi'idnit  vala 
(Glirea:  Máty.  MF.).  El  kél  az  i<J  legény,  lia  iiie)»  ücxiul  <iis/.iii; 
(niyef:  Jeplita  2).  Az  eszek  lueí;  Ixidúl  (Gyíiugy:  KJ.  lU3,i. 
Megtudták,  liogy  eljött  Czeglédi,  de  lioltaii ;  ugyan  megbódul- 
tak KSrendek  magokban  (TbalyiAdal.  L26). 

még-bódult:  delirus,  ceritiLs  PPBl.  [botaiibt).  Az  liavasal- 
fbldi  niegbódúlt  latrausiigot  nii  illeti,  nekünk  is  ugyiUi  igy 
hi«;ik  hirül  iMonDkni.  XXni.lSl). 

Bódulás  :  1)  |tuuiultus ;  aulrulir).  Cliendesfiüenec  az  leuegő 
egnec  es  nienynec  budulasi  (Pécsi :  Ágost.  159).  Bodulas  ne 
légien  az  nep  kSszíit  íFél :  Bibi.  45).  Egy  pnraiicliolatra  nem 
fiigyelmote.s  had  külöiub  külömb  bodulással  niindeneket  meg 
haboritut  vala  (Forn):  C'urt.  III.  MI'.).  Menivel  nagyobb  bodu- 
last  inditok  az  tü  elmeitekben  (VI,  Mt".).  2)  abeiratio,  in-sania 
MA.  (vcrirrung,  botjiubung).  Elniénec  boldulásával  veri  meg 
8ket  (MA :  Tan.  223).  Miért  diliöskődgyenec  illyen  szőniyfi  ból- 
dulással  (1181).  Tudakozik,  a  nagy  bödúlítsnak  és  szörnyii 
rikoltásnak  mi  lehessen  az  oka  lilall:  lilllst.  III.201I).  JCong  az 
egész  város  fegyver  csattogi'uisal,  kiken  az  lakosuk  v;tgyuak 
bódúlással  (Gyöngy:  Char.  164). 

[BÓDOROD-IK] 

még-bódorodik :  (iasanio ;  irrshuiig  werdenj.  Nagy  eszelö- 
ségtől  meg  bíjdorodik  (Gvad :  NótTest.  G9). 

BODOROG :  [erro,  vagor ;  irren,  hertunirren].  A  setétben 
csak  büiiurgának  vala  a  németek  (Cser:  Hist.  374).  Szebentíil 
bódorgottak  vala  oda  felé  (ErdTürtAd.  1.83). 

Bódorgó:  vagus  PP.  [vagabundj. 

BODNÁH.  (bednár  Com:  Vest  150):  vietor  Major:  Szót 
494.  PPISl.  biiulcr  Nom.  04.  Ez  vihígi  eletnec  .szertartíusa  nem 
lehet  wr,  szolga,  kii-aly,  bodnai-,  barbel  uekül,  deae  nekfil  (Born: 
Préd.  572).  Igazán  mondhatod,  hogy  ez  a  csiszár  jó  bodn;ir 
(Pázni :  Kai.  869).  Fa  mives,  ács,  bodnár :  faber  liguariiLS  (Coni : 
Jan.  103).  Pintér,  kádár,  tednár:  vietor  (0)m:  \'est.  150). 
Ácsok  az  vjirhoz  uyolczan,  bodniir  egy  (Gér:  KíirCs.  IV.333). 

BODOR :  crispiLs  Kr.  (kraus). 

Bodri :  [nomen  canis ;  huudsnamej.  A  Uiru,  a  Bodri  örültek 
egyiuánt  (Gvad:  líP.  13). 

Bodros :  subcrlspus,  crispulus  Kr.  Igokrüaselt].  A  fejedben 
tegyed  bodros  süvegemet  (Tlialy:  VÉ.  11.2,59).  Mert  fehér  vagy 
mint  hó,  bodros,  kövér  és  jó  (Amadé:  \'ei-s.  125). 

Bodroz :  crispo  SL  [kriiuseln]. 

föl-bodroz :  [conci-isiio ;  auflu-iiu.seln).  Ezer  kis  tsigákkal 
bodrozz  tol  fejedet  (Orczy:  KültH.  156). 

BODZA  (6o;fa  BécsiC.  125.  boccza  Kecsk:  ÖtvM.  316.  borsa 
PPBl.  liozza  DomC.  lf.0.  BeytheA:FivK.  14.  Frjuik:  HaszuK. 
22.  6udá  Wenzel.  Va426):  acte  C.  MA.  [liolundor].  Vegyed 
ez  bozzanali  leuoloet,  e.s  meg  gyogyvtz  (íJomC.  160).  Ha  az 
bodza  gyökerét  borban  meg  ffized,  és  gyakorta  iszod,  az  viz- 
korságot  meg  gyogyittya  (Mel:  llerb.  25).  Ligastrum :  fagyai 
fa.  Az  magua  fekete  mint  az  b.izzaio  (BoytlieA:  FivK.  14i. 
Pu-szpaiig  vagy  kecskerágó  vagy  bocczatábol  vagy  mogyorofából 
csinállyou  peuczelt  i.Kecsk:  ÜtvM.  316). 

fái-bodza:  [sambucns  compestris;  baiimholunder].  Toroc 
gyekét  mos  az  \-izeuel,  az  fay  Kidzji  iob  az  loldinél  (Mel:  Herb. 
25).  Fay  bozza  mag  ólai  (Fríuik:  llaszidv.  22). 

fekete-bodza:  [l)raumvurzj.   Fekete  bozznuak  gy5kere,  le- 

uelo  (Fr.uik:  ll.iszuK.  17>. 

földi-bodza :  ebulum  C.  (zwergholunder).  Földi  bozsin 
gyökere  (.Frank:  llasznK.  17).  FSldi  búzza  uiag  ólai  (22). 


BOÉR  ('"•/•'■'■  Monlrók.  11X75.  Helt:  Kr™.  72):  nobilis 
Valachiis  .Sí.  [walachischer  edelmaiui).  Burnemysz;ival  és  suk 
bojenel  .szálliták  az  ó  .síitoriban  iMonlrók.  111.75.  Az  li;i«ii.«aly 
wayila  moiigya,  hogli  iiz  boyereketh  aggyok  kez  közben  iLev']'. 
1.23).  Nem  .sokat  szóllának,  három  szegiii  bojért  elóhuzatának 
iKMK.  III.279)  István  vajda  népével,  borokknl  |igy]  méné  ó  (M't 
népével  király  eleibe  n:igy  félelemmel  (334,i.  Az  Ixwrokreik 
Ls  jól  gazdálkodjanak  (líákGy :  Lev.  7)  Barcsai  Ákos  igen 
reggel  juta  meg,  az  havasali  vajdának  Ls  egy  egy  jó  boérja 
jiitt,  vala  vele  (19). 

BOFÁNA:  [vostis  muliebris  turgida;  reifrockj.  A  tzim  s  a 
nagy  név  .széles  bofána  vagy  farpóltz  (Gvad:  Hist.  30). 

BOFHÍTA :  [simplex,  c-mdidas ;  einfachj.  Gyönyörűségeket 
nem  kóstolt,  szelid,  Ixjtinta,  kevés.sel  elégedik  meg  (Fiisfts :  Kirá- 
lyok Tüköré  IV.yö.  MF.>.  .Szegényt  be  kevésre  becsölli  ez  ;i 
botínta  (Czegl:  .Japh.161). 

BOO  (boc/a  Váli:OrvSz.  125.  bug  Mel:  Herb.  24.  agi"7 
KirBesz.):  nodus,  tuber  Sí.  [knoten,  kolbe].  íz,  fáreik  \'agy 
szóló  vesz.szóuek  boga,  tzikkely,  ágazat:  articulus  PPBl.  ll.i 
ki  faczarod  és  meg  iszod  az  ro/.sa  bngia  succusát,  ver  follyas 
ellen  ió  (Mel:  Herb.  24).  A  gyömbér  a  fSIdbe  három  avagy 
négy  tenémire  nö  bé,  minek  okáért  az  iudi;iiak  és  az  ara- 
biai:d<  egy  lxig  között  valonit  hagynak  tsak  benn  (ACsere: 
Bic.  245).  Bíuiöknck  bogjai  (Hall :  Paizs.  58).  Vékony,  hosszú 
nyolft  két-három  bog  az  korbác»)n  (Monlrók.  XI.349).  Nagy 
rapontz  vagy  cent;iuria  maj<jr  a  fekete  agyagos  földben  terem, 
ollyan  a  bugája,  mint  a  borostyán  konpuak   (VáU:OrvSaí.  125). 

ág-bog:  froudes,  frutice-s,  arborLsfroudosi  raiui  MA.  [gezweigej. 
Mynek  előtte  erezteuenek  thy  tlmiiysketliek  agatli  bogatli,  my- 
kenth  olewenek,  ezkep|>en  w  luiragyaba  meg  emezty  wketh 
(K&szthC.  145).  Az  igazak  lelki  köruyflI-metélés-iUtal  a  régi 
emberből  kiöltözvén,  az  ö  tselekedetinek  ága-bogait  napon- 
ként vagdallyák  (Pázni:  Préd.  160).  Nem  szükség,  hogy  czik- 
kelyenkéut  az  lütiiek  minden  íigabogán  akadozzunk  (Pázni : 
líal.  109).  Az  túvLs  bokornac  soc  agabogai  vaJnac  (MA:.Scult 
234).  Az  hitnek  azokat  .iz  aga-bugait  nézi,  niellyek  (Megy: 
Cowp.  137).  Nintsenek  az  aritlimetikiinak  uindon  jiitékos  és 
tréfá.s  ága-lmgai  élőnkbe  adva  (MTolv :  Aritm.  <>).  Nemes  tör- 
z.sökinek  nem  lé.sz  korcsos  ága,  holmi  kíiz-ágbogot  nem  fajzik 
virága  (llialy:  Adal.  1.160).  A  honnét  holmi  ve.szedelmeni  esett, 
onnét  minden  ártó  ág-bogott  le-nyesett  (Gyöngy:  Pal.  7).  A 
feslettségiiek  minden  iiga  bogait  lenyesiü  (SzD:  MVir.  15).  Sok 
iiggal-lmggal  el-terjedt  egyenetlen  szavak  (56). 

ága-bogácska :  (r.amnuculi ;  zweiglein).  Casia  és  themjén 
ágabugátskak  (Czegl:  Sión.  Előb.  20). 

ágas-bogas :  fruticosus  C.  [vielastig].  Agas-bogas  tzílfa : 
foecundiio  'frondibiLs  ülni  PPBl.  Ágas  bogas  kóró  íAlv:  Post 
II.4).  Tüvisko-s  ágas-bugas  helly  (Mad:  Evang.  lliS).  llás  fa, 
pláutj'ui'fa,  .szil-fa  és  egyéb  széles  levelű  ágas  bogas  fák  (C<im: 
Jan.  22).  Ag;isbogas  szarvú  (45).  Sátorokban,  ágas  Ixigas  luíjlé- 
kokbau,  .«ziuokbeu  lin  tugiu'iolis)  lakiuic  vala  (102).  A  kereszt 
utak  és  ágas  bogiis  ös\ények  avagy  négy  leié  ágazó  utak  nem 
edgyaránt  vi.sznek  félre:  tramites  et  compita  seu  muidriiia 
non  e<iuae  se<lucunt  (113).  Ágas  bugás  vádhlsi^jk  ezek,  azcii 
rendel  vegyük-fel  ükét  iPós:  Igazs.  1.224).  A  .szju-viLsukiuik  :i/. 
S  nagy  ágas-bugas  suu-vok  oltahuokra  keveset  luisziuil  iML^k- 
VKert.  8). 

ágasbogaskod-ik :  [germino;  herx'orsprosseuj.  Az  (a  .u.l- 
bugaskodic  fel  felé  és  óldalaslag  (MA :  Scult.  237). 

ágazbogaz-ik :  [luuge  latt>que  dilfundor;  sich  vcnnveigeii 
Hát    az    iile    s  tova  ágazó    bogazo  útilkat    követvén    (Veresm : 
Lev.  2191. 

el-ágazbogazlk : 
6Jaj.  IV.lTj. 


.v^  Elágazott    1 'umiz. itt   n;ii.'>   fa  iMct 


2fil 


CX(\í-UOG— l-'ÉNVI,Ö-l«KíAl{ 


rrLmcMÁ!sz(')-n()GÁK'— liOGLÁR 


2ü2 


Icsög-bog] 

csögös-bogos :  [nodwiis ;  knoHfrJ.  A  tser  fa  tseges  ho^on 
ágjiyntii  (ACsoro:  Enc  230).  A  iniszpáng  fa  tSkéje  daralios 
és  tóbiro  tsőííös  bugos  (232).  CsíigSs,  bogo?,  horeas  fák  (Hall  t 
Paizs.  5S). 

szeg-bog :  (angiilus  et  raciinion ;  kanto  und  spitzo).  Neczc! 
yol  meg  :a.  magass  ki'ívzt-lfaiiak  iiiviifien  zegeet  bogaat  (ÉrdvC. 
99). 

Bogoz :  [nodos  iiei-fn ;  kuuton  uuiclioiij.  Medvebírüs  kurta 
küzsók  s  bogzott  haja  a  vállán  lógg  (Thaly :  Adal.  n.192). 

félre-bogoz :  [auf  dio  scite  flechten].  Hidd  el,  ha  elér, 
niajil  niciicsap,  féliolxigzott  hajadta  kap.  nyalka  kuiucz  (Thaly : 
Ad.-d.  n.lyl). 

BOGÁCS  (''o.aii'i'í  Pl":  PaxC  2(;9.i:  carduus,  cinarao,  at- 
ractylis  C.  MA.  dipsacus,  uu'duus  fullouuiii  PPB.  A  bogacz- 
koron  erii  az  amaziat,  hogy  semmire  kollö,  ha.«izoutalau  mint 
az  bogaczkoro  (Mel:Kir.  420).  íme  az  mezey  feue  vad,  acld 
i\  Labauus  erdőiébe  vala,  alt.il  mene  az  erdSu  es  meg  tópodá 
i\  bogaiakorot  (421).  Az  bogauh  kiirobíui  meg  kely  tfirny  enny- 
haiiiat  es  fogara  kely  teraiy  (Frank:  Ha.szuK.  35)  Bogats  kóró, 
zomyhozo  tSuisses  lapu,  kinpk  leueleben  az  viz  meg  al  (BeytheA: 
FivK.  t-i2).  A  tSvise.s  bogáts  kóró  gyak  (Com :  A'est.  27).  Kerti 
bogáncsuak  levét  fac.sard-ki  (PP:  Pa.xC.  2fi9). 

BOGÁÉ. :  iiLsectmn  C.  vermis  MA.  [kiifer].  Bogarak,  mellyek 
ktizép-aránt  mintegy  bé-viigattak,  a  minéroü  a  darás:  insecta 
PPBl.  Találkozék  az  bogárra,  mely  az  .ganéjt  szokta  az  utón  haj- 
tjuii  (Pesti:  Fab.  192.  MF.).  Es  meg  rakodnak  az  egész  egip- 
tusbeliekiiec  minden  hazoc  bogarokal  (Helt:Bibl.  I.Ff).  Ki 
hajtja  a  pápát  bogár  módra  az  evangéliumi  tudományt  vallu  hí- 
veknek kergettetési-kre  (GKat :  Válts.  11.140).  Értekezzünk  a 
méheki'61,  hangyákról,  legyeln"51  s  több  eftelékrol,  mellyek  bo- 
garaknak neveztetnek  (Misk :  VKert  625). 

[Szólások).  Vagy  vyodbol  szoptjid,  vagy  valamelly  b  o  g  h  á  r 
vtánu  mentél  Ulyen  nagy  hazugságnak  igazzában  (Bal : 
Csisk.  1611.  Már  megbímtam,  hogy  igy  megcsalt-am  szivemet, 
bogár  után  hogy  igy  indultam  (Amadé:  Vers.  64).  Bogár  nt.in 
indulnak,  agyai-ságok  elmúlnak  (191V 

[KözmoudásokJ.  Ki  bogár  után  jár,  gyakran  követi  kái'  (Ivisv : 
Adag.  337). 

baronikergetö-bogái' :  oestiami,  tabanus  C.  Piremse]. 

barommaró-bogár :  oe.strmn  PPBl.  [bremse]. 

bor-bogár:  bibio  MA.  weinmücke  PPB. 

csere-bogár :  bruchus  C.  [maikafer].  Kozikbe  ereszte  sok 
rút  békákat  é.s  gyimiólts\'e.sztfi  tserebogai-akat  (>L\:Z.solt.  210). 
A  csere  bogai-ac  r8pdíj.süc:  bruchi  volatiles  simt  (C'om:Jan. 
223.  Szók:  Bals.  202).  A  dai'á.soc,  lepkék,  tsere-bogarak  a  nagy 
istennek  vitézi  (Misk :  VKert.  668). 

szarvas-cserebogár :  scarabeus.  Szan'as  tserebogarak  avagy 
éjei  fénlS  bogarak :  .«ca rabéi  cornuti  .sou  lucanici  (Com:J,an. 
43). 

dongó-bogár :  bombylins  C.  crabrones  Com:  Vest.  84. 
[brnmmfliege].  Oregb  dongó  bogarac  (Zvon :  Post.  1.526). 

farágó-bogár :  trips  Nom.-  149.  [holzraupe]. 

fene-bogár :  tabanus  Lod.  [bremse]. 

fényes-bogár :  cicindella  Major :  Szót.  139.  [Johanniskafer]. 
Ha  igen  rőpiilnéc  az  féimye^s  bogái'oc,  az  árpa  meg  ért  (CLs. 
G3).  Fényes  bogarak  avagy  tsillámok  (Cbm:  Jan.  51).  Levegő 
egbeliek,  minémfi :  a  meh,  dara.s,  légy,  fényes  bogár,  körijs 
féreg  (Misk:  \^ert  636). 

fónylö-bogár :  lampyris,  nitedula  PPB.  [Johanniskafer]. 
Nyáii  éjjel  fénylő  bogár:  nitedula  PPBl.  (Com:  Jan.  43). 


fülbemászó-bogár  :  [fortieula  auricularia  ;  ohraurmj.  A 
fűibe  ni;W.ci  bogi'u',  kinek  két  ágú  farka  vmi,  kárt  té.szen  a 
fűekbon  (Lipp:  PKert.  11.238). 

ganéjhajtó-bogár :  scarabeus  Major:  Szót.  424.  [mist- 
k.-iferj. 

körös-bogár :  canthaiis  MA.  [.sp.ani.sche  fliegej.  Vagyon  a 
kün's-bogár  neme  közzúl  vak'i  egy  olly  lx»g;u',  mellyel  a  ilcákok 
silfilsiink  neveznek,  nielly  a  fí^tske  ti.'dt  után  felette  igen  intsel- 
kedik  (Misk :  Mvcrt.  454). 

légy-bogár  :  [niusca ;  fliege].  Egy  ydílben  nag  mondhatatlan 
sok  légy  bogaar  yevrt  az  kalasti-omban  (ÉrdyC.  503). 

öszi-bogár:  cicada  Com:  Jan.  43.  grylhis  pratensis  Nom.- 
1 17.  [grille].  Az  5szi  bogár  otkin,  az  házi  ptnítsők  ithon,  háznál 
énokdegolneU  (Com:  Jan.  43). 

selyemeresztö-bogár :  ser  PPBl.  [bombyx;  .seidenwiu-m]. 
(Com :  Jan.  50).  A  selyem  eresztő  bogár  szárnya  leppendékké 
leszen  (A Csere:  Enc  211).  A  selyem-eresztS  bogiir  a  hernyók- 
nak néminemű  faja,  kik  kSzzfil  némellyek  öregebb,  némellyek 
apróbbak  (Misk :  '\liert.  676).  Ök  hozták  me.szsze  országi-ól  leg- 
elsőben a  selyem  eresztő  bogárnak  a  tojá.sát  (Mik :  TürL.  153). 

selyemszaró-bogár :  bombyx,  necydalus  C.  [seidenmn-m]. 

selyemtermö-bogár :  cw  A  selyem  termS  bogarak  a 
menydörgést  nem  halhattyák  (Mad :  Evang.  626). 

szalonna-bogár:  termes;  made  Com:  Vest.  148.  A  sza- 
lonna bogarák  a  kövéreket,  sirt  és  szalonnát  vesztegetik  (Com : 
Vest.  32). 

szarhajtó-bogár :  scarabeus  C.  [mi.stkafer].  A  .szar  hajtó 
bogár  ganebol  lészen  s  abbolis  él  (ACsere:Enc.  217). 

szarvas-bogár :  scarabeus  C.  PPBl.  Nom.^  149.  Szarvas 
bi.igár  szárnyai :  *peimae  scíu-abeorum  PPBl.  A  szarvas  boga- 
raknac  nemei  igen  .sok  félék  (Com:  Jan.  51.  Nad:  Kert.  22). 
Némellyek  szarvas  bogarak  nagy  öreg  szarWiak,  kiket  repűlíi 
szarvasoknak-is  neveznek  (Misk ;  VKert.  662). 

tekerö-bogár :  couvolvulus  Nom.-  147.  [wickelraupe]. 

zöld-bogár :  scai-abeus  viridls  Nom.  •  149.  cantarides  Com : 
Jan.  43.  [spanische  fliegej. 

Bogaracska :  [vermieulus;  kaforchenj.  Eyel  tvradökló  bo- 
garatska :  cicindela  C.  O  nyomorult  Mammon,  elvaiut  bálvány 
isten,  csak  egy  leghitvánb  ellenségecskéie  ellen  sem  óltalniaz- 
hattya  magát,  hanem  el  kell  .szenvedni,  hogy  k  moly,  szú,  bo- 
gárotskák  megemészszék  (MA :  SB.    162). 

fénylö-bogaracska :  lampyris  C.  [Johanniskafer]. 

Bogarász :  insecta  venor  SL 

nieg-bogarász  :  [profligo ;  sciilagen].  Jól  meg  bogarászták 
azt  a  lovas  hadat  (MonOkm.  IX.381). 

Bogároz :  1)  a  muscis  infestatus  ftigio  Kr.  [von  insecten 
geplagt  laufen].  A  bogoly  miát  fel  úiditattot  barom  futkároz, 
bogároz  (Com:  Jan.  42).  3)  [divagor ;  sich  herumtreiben].  Phokasz 
Bolgárországban  bogái'ozott  (Fal:  Const.  856). 

széllyel-bogároz :  [divagor ;  sich  herumti'eibenj.  Másutt 
foi-gott,  széllyel  bogározott,  tűrje  kárát  (Hall :  HHist.  U.306). 

BOGLÁB, :  1)  umbilicus  MA.  lunnla ;  spange  PP.  Pais 
közepiu-való  boglár :  umbo  PPBl.  Chinaly  két  boglárt  is  tiszta 
aranyból  (Helt:  Bibi.  1  Pp3).  A  kőnyueket  be  köteti  vala  dr;'iga 
aranyas  kaptsockal  és  boglárockal  (Helt:  ICi-ón.  168).  A  te  két 
farod  olyan  mint  két  ékes  boglár  (JézSii'.  97).  Zablyaiu,  kynek 
ke«thewasa,  fai'kwasa,  es  boglaary  ezwstek  (RMNy.  n.211). 
Czinály  két  boglárokat,  mellyekbe  az  két  követ  foglallyad 
(MA :  Bibi.   1.74).    Gynrüc,   mellyeknec   boglái'ibau   avagy    fejes 

17* 


268 


K(')XY\-B<Xí1,AK-B01I(') 


BOHÍXsAG— BOJTORKOD-IK 


2»i4 


IjiitkóÜKin  a  drá(,'a  kflvec  fénloiiec  (C'uni:Jaii.  101).  Drága 
munkát  látiii  lova  szerszámában,  változó  forma  víui  minden 
bogiárában  iGyönKj:  K.I.  113,1.  A  t«illago.s  bátú  gvíkiak  bátán 
gjSngy  házas  buglárüU  látszanak  ijlisk:  VKert.  25  li.  2)  t'nnda 
MA.  [vertiefung). 

könyv-boglár :  umbiliL-us  l'i'UI.  biiklen  am  bncb  Nohl  51. 

Boglárka :  [umbilicus].  Meggy  sziu  páiitliu  csinált  jiárta, 
vagyon  rajta  arany  bogliírka  (Radv :  Csal.  11.282). 

Boglároeska :  [vagina ;  hiilse).  A  iieterselyemicjc  magja 
oUyjui  büglárotskába  fuglaltatot  mint  a  kaporé  íACsere:  Euc. 
241). 

Bogláros :  umbilicalus  MA.  Innnhitu.s  l'I'.  [mit  rosetten 
besotzt).  Valylyon  mért  nem  veted  es  mért  nem  számlálod 
elS  az  ti  szép  islogos,  bogláros,  frissen  lépd  kontyos  feleseg- 
teket  (Mon:  Ápol  335).  Egy  szigyelW,  ezüst,  aranyos  bogláros 
(Monlrók.  XXrSM37).  Egy  ezüstös  Iwgláros  kard  (RíidviCsal. 
n.93).  &!er.'zámom  ezü-sttel  s  aranyiiyal  kivaiTva,  vagy  ötvös 
munkával  boglárosan  rakva  (Tbaly:  VÉ.  11.317).  Hat  ló  tántzol 
előtted,  mindenikénok  bokrétás  a  feje,  rojtos  a  szügye,  bogláros 
a  háma  (FahNU.  79.  MR). 

[Boglároz] 

meg-boglároz :  [umbilicis  omo ;  mit  rosetten  besetzen]. 
Igen  szép  aranyoson  bé  kötteté  tábláit  az  szegleteken  ezüstéi 
kazdagon  meg  boglároztatváii  (GKat :  Grad.  MF.). 

BOGLYA  {baglya  Nom.  1629.  76.  Imglya  ErdTörtAd.  1.7. 
Imglijá\,<ka  l'l'lil.):  accrviLS,  cunuilus  foeui  MA.  [scbober].  Egy 
boglya  széna  (MesésK.  13).  Az  ligetek  közt  néha  luuszáhuik 
az  vár  szükségére,  hol  harmincz,  hol  több  boglyára  való  szénát 
(Gér:  KárCs.  1V.332).  Károkat  feletébb  sokat  t/itt,  számtalan 
kalongyát,  buglyát  vitt  (az  árvíz)  (ErdTörtAd.  1.7). 

széna-boglya:  [cimuilus  foeni;  heuschlage].  Nom.  76. 

Boglyácska:  motula  l'l'lil. 

BOGLYAS  (baglyos  Piizm:  Préd.  )133)t  [liirsntns;  struppig). 
Nem  hogy  kere.sztül  alyon  az  tol  boglyas  feyeken  (Pécsi ;  SziizK. 
82).  Ne  terítse  verófényro  festett  baját,  de  baglyoson,  csoiwr- 
toson,  korpi-ion  és  szeraiyesen  .se  hagyja  fejét  (Pázm;  Préd. 
1133). 

BOGKÁCS :  aheuum ;  késsel  PP.  Eszik  fa  cserép  tíilbul 
vagy  bográcsbul  (ThalyrVÉ.  11.309). 

fedeles-bogprács :  ka.s.serol  íKii-Besz.  136). 

halfözö-bogrács  :  fischkessel  (KirBesz.  136).' 

BOGYÓ  (bugyo  Mel:  Herb.  n.56):  bacoa  SL  (beere].  Ennec 
az  bugyoiát  tfird  ősziie  (Mel:  Herb.  11).  Igen  szárasztó  az 
virága,  bogioya  az  fagyai  fiüiac  (25).  Veres  bugyoi  vannac,  ár- 
nyékos bellyen  terem  (56). 

kánya-bogyó :  fnictiis  genistae  MA. 

Bogyóka:  [Uiccula;  kleine  beere].  Zílld  bogiokai  Icsznec, 
hogy  a  virága  el  hűl  (Mel :  Herb.  51). 

BOHAJ :  (pannus  \-ilis ;  grobes  tnch].  Bohayba,  folio.s  ruh.tta 
vannac  (Mel:  Préd.  261).  Keuelkfittek  az  fi  tímdeklS  ruhaiokkm, 
az  naty  bohayba  (MehSzJáa  2^18). 

BOHÓ  (bahó  Gvad:RP.  532.  bahós&g  Matkó:Bttók.  99): 
fatuiis,  stolidus,  simplex  Sí.  (allern,  tölpolliaft,  cinfach]  Mikor 
IMogenes  egy  bohó  részegas  itiat  látott  volna,  azt  monda  néki 
(Pázm:  Préd.  200).  Alia  nagy  bohó  (THatkó:  BCsj'ik.  66).  Ka- 
tzogva  szólt,  te  bahó  (Gvad:  líP.  532).  Ötödnap  indultam  haza 
késílu  s  részegen,  mivel  azzal  a  bohó  Ördög  Istvániuil,  ki  is  a 
Csegeczi  ágon  atyámfia  közolról,  ogyeseztihik  csak  ketten  (1760. 
Hazánk.  1.380).  [Vö.  BOLYOJ 


Bohóság :  stoliditas  Kr  (albeniheit).  Nagy  bahoság  ember- 
nek magával  ellenkezni  (Matkó:  BCsák.  99).  KflnyTediiek  kec 
dete  szavadként  illy  nagy  bahóság  (lllyef :  BCCTomp.  23X 

1 .  BOJT :  inixíulo,  defodio  palmitem  Sí.  per  snrculos  pro- 
pago  lír.  [ablegen], 

Bojtás  :  inoculatio  palmitis  MA.  [propagatio ;  das  ablegcii| 
Vigan  ely  már,  boita-st  tetes,  asd  ki  répádat  (KNagysz.  1579. 
C6). 

2.  BOJT  (buitos  Bej-theA :  FivK.  94):  siirculus,  eoma  MA. 
sclios.s,  zweigblatt  am  baum  MA,*  schoss,  pfi-opfreLslein  PPB. 
A  fúvó  gégéje  körül  szít  ez  tüzet,  pemeto  bojtyával  hint  reá 
vizet  (Gyöngy:  KJ.  50 ». 

Bojtos  :  hiitus,  hirsutii.s.  liLspidus,  como.siLS,  surcnlosns  MA. 
villosns  PPlil.  haari<ht,  schos.sreich  MA.<  raiih,  .stachlicht,  strup 
piciit  PPB.  Bojtos  gyflkér :  bulbus  C.  Egy  fclól  bojtos  kárj'it : 
p.sila  PPBl.  Teste  szeres  és  boytos  vala  (Helt:  Krón.  45)  Sfiró 
boytos  tenkses  bokor  (Helt:Mes.  420).  &59  malua  rosa,  mint 
az  kondörnek  ollyan  buitos  az  feie  es  magua :  aleea  (BeytbeA : 
FivK.  94).  Rendnélkűl  való  haya  neki  boytos  (Ádámi ;  Bar.  2). 
Bojtos  selyem  (Nom.  19.  Nom.-  449).  Több  e'  féle  bojt'js  és 
bokros  fákbúl-is  csinálhatni  eleven  sSvéut  (Lipp:  PKert.  L14). 
Immár  mind  bojtos  bársony  süveget  keresnek  (MonTME  HL 
49).  Az  bojtos  koniyéta  is,  higyjed,  tekereg,  az  ordináncija 
bomlik,  sárban  fetreng  (Thaly :  Adal.  IL353).  Bójlas  fostfi  ember 
(Pethó:  Krón.  38j.  Az  evet  az  6  szép  bojtos  farkával  a  napnak 
felettébb  való  hévsége  ellen  árnyék-tartót,  sót  mintegy  emyót 
tsinál  (Misk :  VKert.  234).  Ad;'unnak  sem  volt  inge,  sem  gatyája, 
Évának  b(.jli.,s  v.'.lt  le  ere.sztett  haja  (Orczy:  KöltH.  162). 

BOJTOEJÁIÍ  (6o;íoi-/a?  Helt:Mes.  70.  bo/torrány  Pós- 
Igazs.  1.609.  Gvad:  Orsz.  290.  bojtorrányos  Pós:  Igazs.  U.280): 
tribulus  NémGl.  290.  acanthus,  carduus  PP.  aparinae  Major : 
Szót.  53.  [kiélte].  Vala  meel  féld  t^^•J•sketh  es  boyloryant  hozand, 
gonoz  az  as  athkozot  (JordC.  807).  Az  8  palotaiokba  tűss  neue- 
kedic  es  az  5  városokba  cbaláu  és  boytorian  (Helt :  Bibi.  rV.57. 
Mel:  Herb.  41).  Talála  egy  igen  ag  louat  á  boytoriác  kőzet 
(Helt':  Mes.  70).  Bizony  czak  ollyan  mint  ha  tőkre  liánnál  boy- 
toriiint  (Decsi:  Adag.  27).  Tú\TSset  és  bojtorjánt  terem,  kic 
mindenkor  szaporábbanLs  teremnec  (Zvon:  Post  428X  Kezdet- 
ben is  voltának  tSvissek.  bojtorjánok  (Ker;  Préd.  220).  A  cal- 
vinista  prédikátorokban  bagyics  bojtorjánt  (Czegl :  MSI  97). 
Nem-is  gondolunk  más  Calvhuisba  akadó  bojtorványokkal  cPós: 
Igazs.  1.669).  Hazánk  megtisztul  a  bojtorványtul  (Gvad :  Orsz. 
290).  A  rósz  bír  mirigye  meg-tsaló  ragadvány,  hirteleu  el-hervad 
mind  hegyes  bojtorvmiy  (PhilFI.  77). 

[Szólások].  Akar  mint  bánta  tókre  az  boitoriánt, 
de  azért  vgyan  nem  ragad  réia  (Decsi:  Adag.  203). 

apró-bojtorján:  agrimonia,  eupatorium  MA.  PPBL  [oder- 
meimig].  Apró  boitoriau,  agrimonia  leuele  virágostul  (LVank : 
HasziiK.  18).  Végy  hozza  "kór  nyelnnek  virágát,  apró  boitoriánt 
(BeytbeA :  FivK.  42).  Az  fekete  irmot  szék  fyTel  es  apró  boy- 
toriaimal  ózN'e  fSzd  meg  borban  es  cbyiialy  kenyót  bclóle  (87. 
Coin :  Jan.  30). 

Bojtorjánkod-ik  :  [adbaeresco ;  sich  auklaiiunem].  Itt-is 
hasonló  sofismaval  bojtorjiinkodik  Cal\-inusba  Kalauz  (Pós :  Iga2<. 

L594I. 

Bojtorjános:  tribulLs  repletus  Kr.  [voll  kletteu].  Boyloriá- 
nos  lapu  mint  egy  kis  nionyoro  ollyan  (Mel :  Herb.  4 1 ).  A  tanu- 
lónak elméjét  kell  késleltetó  bojtorjános  praejudiciumokbil  mog 
szjiK'iditván  elké.'ízíteni  ((.'orpíiramm.  5881  Ffistbe  ménének 
kalauznak  l»ijtonányos  kótódési  (Pós:  Igazs.  11.280). 

BOJTORKOX)-IK :  I)  irruo;  eúifalleu  PPB  Bolondsíigli 
az  bizontaliui  ji'ikért  bizonyos  vetizedelniekben  boytork(Klni(Prág: 
Serk.  391).  Jt)  rixas  quaero  Kr.  [mit  jemandem  aubindeuj.  Ez 


BO.ITOKOD  IK— BdKOR 


OíIPKE-IiOKOK— BOKROS 


266 


hiteti  orvos  méltatlan  lujtorkodíc  bólém  (Kereszt :  FKer.  EWb. 
41.  Kárnak  és  rendes  \itezsef;  ellen  való  dologuak  tartják  vala, 
ha  beléjek  nem  bojtorkodnak  vala  (ErdTörtAd.  IV.305). 

(BOJTOROD-nCI 

beló-bojtorodik  :  [irnio :  sieh  stürzen].  Az  mértékletesség- 
hez nem  tudó  természet  valamiben  bele  bojtoiodot,  de  nem 
tart  abban  semmi  módot  (Prág:  Serk.  440). 

BOKA:  talus  XIA.  PPBl.  [knöcbel].  Bokáig  való:  talaris; 
bokához  való :  talarius  C.  Ex  ozlopuac  feie  araíiliol  %'ala,  IxiKa.v 
kedeg  vasak  iBécsiC.  122).  Es  neki  is  akaratfa  sem  lezen  em- 
bernek bokáiban  iDHbrC.  227).  Zent  Tamás  uvakatul  fogua 
bokayg  kemeiiseges  ciliciomot  %Tselt  volna  (MargL.  12).  Ha 
kinec  térde  vagy  lába  fáy,  az  vágasson  kiufil  az  lábi'm,  alat 
az  bokánál  eret  (Cis.  F3).  Labaym  feieit  es  bokáimat  tobcíi 
igen  meg  szorítod  a  kalodáual  (Mel :  Jób.  34).  Csontal  iiték 
Iwkájokat  és  az  magoktiil  faragott  nyilat  mellyckre  forditák 
(fázni:  Kai.  106).  A  \tz  tsak  bokájáig  ér  \ala  (GKat:  Válts. 
IL  EU'b.  7).  A  balkezem  bokájához  kötém  (Bethl :  Élet.  294). 
A  bal  kezét  bokában  ugyan  a  maga  puskáján  elvágják  (Baitba: 
Krón.  15i.  Bokáig  van  hoszsza  atlacz  foszlányának  (Gyöngy : 
KJ.  112).  Balishiizi  Síiklósnak  (hagyok)  egy  új,  róka  nyakkal 
bélelt,  szederjes,  kezem  bokáig  érö  mentét  (Radv:  Csal.  UI.297). 
Olyaji  öntözés  volt,  hogy  bokáig  jáibattál  volna  vizben  (Mon : 
írók.  XI.359). 

láb-boka:  talus  PPBl.  [knöchel]. 

BÓKA :  astragalus  C.  w-ürfelkraut  PPB. 

•RÓKÁT.  (boWy  PPBl) :  batiocus  C.  MA.  bocalimn,  baccolla 
PPBl.  [pokal).  Szép  aranyas  bokályát  megtölteté  (EllK.  r\'.237). 
Hozának  Dáviduae  medenczét  es  bokalinkat  (MehSám.  198). 
Sellegec,  bokályoc:  crateres  cyathi  (Com:  Jan.  110).  Ittak 
ugyan,  de  igen  ritkán  bokályokból  i.s,  kivált  sert  (Monlrók. 
XI.326). 

Bokályocska:  batiola  C. 

Bokálos :  [bocalia  continens ;  pokal-].  Nekem  annji  üres- 
.ségünk  nem  volt,  hogy  csak  az  házakat  is  patakon  jól  meg- 
láthassuk, az  bokályos  házban  ugyan  nem  is  voltimk  íRákGy: 
Lev.  129). 

BÓKOL  (baUlás  Gvad:Hist.  171):  [nuto;  nicken].  Bókolni : 
bólogatni,  szimdikálva  le-le  ütni  fejét  SzD. 

Bókolás :  [nutatio ;  das  nicken].  Fejek  bakólá-ssal  tudtiü 
adták  (Gvad:  Hist  171). 

1 .  BOKLYO  :  fbacca ;  beere].  Taxus :  tiza  fa ;  merg8s  fa, 
hasonló  az  borostyán  fenyShSz ;  Olaz  orzagban,  ha  az  madarak 
az  boklyoit  auagy  gySmoltseit  meg  ezik,  megh  feketulnek  tíile 
(BeytheA:FivK.  111). 

2.  BOKLYO :  óbba ;  flasche,  eiu  erdnes  trinkgescliirr 
PPB 

BOKOR:  I)  (diunns:  gebüsch].  MidSn  ala  hulua,  e^  bo 
korhoz  kapazkodek  (BodC.  15).  Noe  barkaya  az  langozo  bokor, 
Aaronnak  vezzeye  (ÉrdyC.  141.  437).  A  hol  egy  bokrot  talál- 
tak, hu.szonötet  Ls  halva  láttak  köróle  (Monlrók.  IILS.5).  Oziander 
az  gySpre,  anabaptistáé  az  bokorba  igazefnac  (Mon:  Ajwl.  26). 
Az  fogoly  madarak  még  az  bokorban  lakoznak  (Lipp :  C'al.  33). 
Jó  leszen  att  dolga  lovának  s  magának,  att  is  elleaséget  ne 
tartsa  bokamak  (Thaly:  Adal.  11.345).  A  gyümölcstelen  bok- 
rokat és  ágait  elmeteli,  hogy  felettébb  bujálkodván,  az  uj 
plántákat  meg  ne  fojcsák  (llly:Préd.  L191).  2)  compar  MA. 
[paar].  Attam  nekyek  hath  bokor  ezewsty  kapthoth  (RJINy. 
II.Ö71.  Sarkaiithyív,  hai-om  bokor  (85).  Igen  jó  egy  bokor  ridra 
kesztyűmet  ellopák  (Kem:  Élet.  62).  Az  ágyú  nagy  lehetett, 
mert  azt  150  bokor  szarvas  marha  nagy  nehezen  vonta  (Kou.st 


11).  Két  bok..r  strimfii  (Gér:  KárCs.  IV.267).  2  bokor  csizuuit 
Vüttom  (MonTME.  184).  Négy  bokor  papucsot  kai)cz;lstul  vettem 
(223).  Az  18  ft  és  két  bokor  (^izmáról  engem  jámborul  meg- 
elégített (251).  Két  bokor  vánkosnak  valót  is  kiküldöttem 
(IV.267).  Hat  bokor  bocskor,  par  nro  6  (Monlrók.  XXr\'.134). 
Egy  pár  gerliczével,  vagy-is  egy  bokor  galamb  fival  törvény 
alá  veté  magát  (Csúzi  :Sip.  56).  Késín  érkeztek  haza  egy 
bokor  fenyössel  és  egy  pár  nyúllal  gazdálkodván  a  konyhának 
(Fal:TÉ.  644).  3)  fascicnlus,  m;mipulus  MA.  [hund,  strauss]. 
Az  bnza  mag  hrjszu  inakat  czuda  bokrorkal  fel  erezt,  hogy 
kflnyebben  meg  alhasson  (Born:  Préd.  458). 

[Szólások]  Az  fi  a.sztal  felett  való  tréfái  bokor-szök  cH, 
hitván  csőcselék  szájal .an  való  tréfák  (E.sztM.  30).  Bokor 
ugró,  lébi  köntöst  adának  urunknak  (GKat :  Válts.  11.390) 
Kicsoda  nem  pökné  az  ollyan  attyákat,  az  kic  valami  nem 
tudom  bokorból  ugrót  emberek  kezekbe  adgyác  tíuiitani 
gyermekeket  (Pi-ág:Serk.  594).  Bokorból  ugrott  (uj  ember): 
ex  vepretto  prosilens  (Kisv:  Adag.  160).  Bitang,  tokorbúl  ugi'Ott, 
gézengúz  (SzD :  MVir.  105).  S  z  i  d  g  y  a  mint  a  bokrot 
(409). 

[Közmondások].  Nem  minden  bokorbaiui  feks-zik  a  nyúl  (SzD : 
MVÜ-.  25). 

csipke-bokor :  rnbus  C.  [dombusch].  Moizes  láta  egy  csipke- 
bokrot nagy  tűzlánggal  (RMK.  IL236).  Jeleneek  neky  yste- 
nek  angyala  az  eggho  cypke  bokornak  tyzebe  (JordC.  729. 
Kár:  Bibi  L91). 

galagonya-bokor :  [spma  álba ;  weLssdorn].  Ha  ti  való- 
ságval  líentek  engemet  királyvá  ti  rajtatok,  jertek,  reménljetek 
az  én  árnyékomban,  es  ha  nem,  menjen  tfiz  ki  a  galagonya 
bokorból,  és  emésze-meg    Libánasuak   fajit  (GKat:  Válts.    L55). 

szédérj-bokor :  [rubus ;  brombeerstrauch].  (A  róka)  fel  kapa 
egy  szedery  bockorra,  hogy  azon  fel  voimá  magát  (Helt:  Mes. 
378). 

tövis-bokor :  dumu.«,  sepes  spinarum :  domhecke  PPB. 
Ellene  nem  alliatnac  az  nag  sirv  tris  bocroeba  (DebrC.  248). 
Es  az  wTuac  angyala  meg  gyeleuéc  őneki  tűz  lángba  egy  tös- 
bokorbol  (Helt:  Bibi.  I.  Cc3).  Thewys  bokrokról  es  gyakon-ol 
wgyan  azt  kely  erteuy  (Ver:Verb.  199).  Tövis  bokroknil  es 
cseres  helyeln-ol :  de  rubetis  et  rirgultls  (213). 

Bokros :  1)  dnmosus,  dumetum  C.  villosus,  ramosns  MA 
silvosus  PPBl.  [buschig,  strauchig].  Bokros-helyek:  vii-gultis 
lóca  *ohsita  PPBl.  A  nyúl  bokrosra,  t5vis.ses  t.sádéra  és  tserére 
szalad  (Com:  Jaa  47).  2)  [creber,  multifarius;  hantig,  vielfiiltig] 
Bokros  szomorú  hir  (ExPi-inc.  7).  Bokros  kesei-flség  (CzegI: 
Enoch.  1.12).  Ugyan  bokros  itt  a  Mátyás  gonoszsága  (Matkó: 
BCsák.  382).  A  nyavalyáknak  bokros  az  örvénye  (Gyöngy:  K.I. 
85).  Seregek  istene  bokras  ostoridat  nyiigfatod-meg  ezen  (TKis : 
Pan.  13).  Bokros  bú  habjai  rám  tódultának  (Thaly:  VÉ.  11.89). 
Minap  Babilonbúi  érkezik  egy  po.sta,  ki  bokros  bánátimhoz 
bánatot  ragaszta  (Thaly:  Adal.  1.61).  Le  akarván  írnom  bujdo- 
sásimat  s  azokban  bokros  nyomorúságimat  (Monlrók.  Vni.317). 
E  lx)kros  jajok  alá  r.  késztetett  magyar  hazának  több  helyeit 
is  érte  sok  inség  (Rumy:  Moa  I.9i.  Almát  a  bokros  gondok 
szakasztják  (Fal:  BE.  12),  3)  [Ijüú;  gepaart]  Hárfa.st,  lauto.st, 
inrginast  boki-osaval  hittak  (Szenthni:  TFiú.  9).  Boliro.s.sával 
épéteti  a  malmokat  (MHeg=:  TOszl.  U.IO).  \'alób;m  sokat  (lőttek) 
az  várból  bokrosával  (Monlrók.  VIII.271).  4)  [consternatus ; 
scheu].  Bokros  kautza :  *suspiciosa  equa,  mula  PPBl.  Bokrossá 
lött  véi:  szamármik  (Matkó:  BCsák.  224).  A  szabad-legények 
magokban  is  megöltek  egyet  vagy  kettfit ;  megvallom  én  sem 
%'oltam  még  eddig  oly  bokros  a  faluban,  núnt  mostan  (Thaly : 
Adal.  1.322).  Szász-Sebes  is  fel-adatik,  az  Szászvái'os  mái-  nem 
bokros  (1337). 


267 


B<  )KKOp<AN-UOKKÍn'A 


BOKRÉrrAOKA— BOLDOfBÁG 


íi.s 


(KHíniimdáííokJ.  Minden  nyavalyának  bokros  az  örvénye  íKisv: 
Adac.  370), 

Bokrosán :  I )  (fraticose ;  strancliartig).  Ventis  kSIdóke 
vgyan  bíikrossim  níí,  mind  a  kiíuekon,  regi  haz  hellyeken 
íMel:  Hcrb.  36.  Be\^lipA:  I'ivK.  112).  2)  (l)ini ;  gepaart],  A  tam'iló 
a  könyvek  ulvasc)M^>an  ktWen  ninnlias.«a  eíryinJLs  után  a  vocá- 
lisokkal  liokro-ion  járó  coiLsonáasnkat  (f'orpGramni.  .i9ö).  Szor- 
gosan félre  fut  s  meg  is-tér;  do  immár  bokro-sjui,  mert  egy 
szép  lo;ínyt  hoz  (Gyöngy:  Cljar.  S7).  S)  [latervatim ;  haufon- 
weLse],  Edgy  néhány  esztendők  alatt  valóban  bokroson  it;itá 
isten  a  véres  fddőzteté.«eknek  ktserfi  vizeit  a  szegény  magya- 
rokkal (Köl:  DobK.  A3).  Hokros.<ian  hahuik-ki  a  cseléd  kőzzfil 
(Szathm:  Cent  93).  A  hag.Mnázos  fiiheii  l)"kro.son  feneklik-meg 
a  bolomlság,  gyónja  imelygé.se,  feje  lírtdulá^a  íMatkó:  HCsák. 
241).  Sok  Istentelen  és  éde.s  szüleiket  nem  IkíisiíW  fiaknak, 
leányoknak  szomorú  példájukat  ugyan  bokrasan  látjuk  íOér: 
KárCs.  1V.375).  Sereggel  és  bokrossjin  érkezik  a  szomoriL«ág, 
a  vigíusztaláí!  etrygyenként  (Kai:  BE.  610).  Az  isten  Agrrtl  ágra 
bokroson  gyarapittson  (SzD :  M\'ir.  24). 

[Bokrosit] 

meg-bokrosit :  fin  timiultum  eondto ;  in  anfnibr  bringen^ 
Esr.  az  kövőtséget  mikoran  meghozta,  az  egész  gyűlést  az  meg- 
bokrasitotta  (Tbaly:  Adal.  11.368). 

Bokrosod-ik :  I )  frutice.seo.  rume.sco  Kr.  fsprossen].  A 
szép  tav.'is/t  itt-is  ime  feltalálod :  Imkrosodik  az  ág,  hant,  liget 
változik  íFal :  Vers.  90S).  2)  [midtiplicor,  augesco ;  sidi  ver- 
raehren).  Mnattya  bokrosodik  s  ujúl  (Gyöngy:  K.I.  80).  Bokro- 
sodhatott onnat-is  rabságbéli  kínos  nyomoni.sjiga,  hogy  minden 
viga.sztíiló  híreknek  bé  vrtlt  az  i'ittya  vágva  (SzU:  MVir.  347). 

[Közmondások].  Fején  bokrosodik  a  jaj  (Tlialy:  Adal.  I..=59). 

meg-bokro80dik  :  ffruticesro ;  .strauchig  werden].  A  járat- 
lan utak  megbokrosodnak  (Illy:  Préd.  1.269). 

réa-bokrosodik :  foumulor ;  sicli  über  etwas  ziisammen- 
drangen].  Reá  Ijokro.sodik  a  szerent.séllenség  (SzD :  MVir   392). 

Bokrosodás:  1)  [fi-uticatio;  verzweigimg).  Ebb81  az  Srd5gi 
konkoljiiak  bévséges  tennésébSl,  tH)kro.sodá.s.íb(il  sokan  erS- 
sfldnek  és  vastagodnak  hamis  vélekedé.sekben  (Pázm:  Préd. 
293).  2)  [sollicitudo ;  l)esorgiiisJ.  Mindazoníiltal  nem  voltam 
egy  kis  bokrosodás  nélkül,  mert  eresen  megszerettem  volt, 
pedig  nem  volt  olyan  mint  a  feleségem  (1759.   Hazánk.  1.214). 

Bokrosul :  fangesco ;  .sit-h  vermehren).  ISokrosul  bánatom 
(Czegl :  Sión.  Ek^b.  28). 

meg-bokrosul :  (fruticasco ;  stranchig  werden].  Az  mag 
meg  eziizorazie,  az  vtan  szépen  meg  bokro-snl  (TJoni:lVéd. 
458).  Immár  hoíry  az  árpa  megbokrosult  vélna  (Radv:(Xil. 
ni.55). 

Bokroz-ik :  1)  fprogermino;  hervorspriessen).  Mind  úri-, 
mind  eeyéb  rendek  vigado/ni  fognak,  ebbftl  snk  jót  remélvén 
bokrozni  (Tlialy:  Adal.  1.1.59).  2)  (multiplicor ;  sieh  vermehren] 
A  titkolt  ! bú  hidra  fejenként  bokrozik  (Gyöngy :  Char.  116. 
SzD:  MVir.  79). 

még-bokroz :  [mnltiplieo ;  vermehren]  Sok  megbokrosz- 
tati.t  kisenis  jaj  szókat  kiált  az  istcmiek  iDlWn:  Részegs.  97). 

BOKRÉTA  (Inárita  Cv:  senia,  steplianopolLs?  C.  oorolla 
MA.  sertum  Major:  Szót  434.  faseiculus  l'PBl.  krantz  Com : 
Vest  145.  (strans.s].  Koszorút  vagy  l>okrétát  kötni:  flores  *texere; 
tollas  Iwkréta :  *plumeus  apex  PPBl.  Arany  b<iglar,  sok 
gySngy  neki  bokretaia  (Petki:  Vist.  19).  Kalajiodhoz  illendő 
bokrétában  csinálom  (Bal:CsLsk,  311.  Bokrétákat  kfitnek  (Cimi: 
Jan.  28).  Bokrétáé  és  kalárisoc:  serta  et  corallin  (101).  Sétál- 
nak a  kertekben,  hogy  szagló   bokrétát  szedgyenek   kezekben 


(Gyöngy:  KJ.  23i.  Mindj:irt  idenmjtá  kötött  bfikrétáját  iTlialy  : 
VÉ.  U.218).  Most  az  hold  legnagyobb  erejű  plam-ta,  ritkán 
hibái  annak  lauras-bukréta  inialy:Adal.  L133i.  Három  rózsá- 
búl  álló  gyöngyös  iMjkréta  (R;idv:C.sal.  111.352).  H^y  [ár  ola.«z 
bokréta  rengett  a  fürtök  közt  (Fal :  TÉ.  633). 

Bokrétácska :  (-trophiollum ;  strausschen].  Egy  kis  selyem- 
ből csiiuilt  l»ikrrtár.«k,i  iRadv:  C^vil.  11361). 

Bokrótás :  .strtis  redimitus  I'I'BI.  [gekríinzt]  Mese,  mese, 
mi  azV  IÍíhIős  és  bokrét/ts.   búbos  és  kalajios    (Kai:  Vers.  rt05». 

(Bokrétásod-ik) 

meg-bokrótásodik :  ffrutcsco;  buschig  werden]  Az  téli 
cíiulilioli,  Ija  az  kertben  meg  nem  bokrétásodott,  meg-bokrétá 
sodik  a  pinezében  (tapp:  PKert.  IL128). 

Bokrétáz :  lloribus  exomo  Kr.  (mit  blumen  zierenj.  Addig 
lH>krét;'izza  ;Ls.szonyom,  addig  |)Ogáesázz;i  pipere  uríunot  (Kcr : 
Préd.  253). 

BOLDOG  (baiiu<i  ElirC.  1.  bődvg  Helt:  ÚT.  m6.  hurdug 
HB.) :  beatns,  felix,  fan.stus,  forlnnatus,  prosper  C.  MA.  fselig, 
glik'klieh].  Bódoggá  tevő :  beatificus  C.  Bovdug  Mifhael  archan- 
gel  (HU).  Mi  atyánk  bodog  Fferench  menden  miuilke<letiben 
istenhez  volt  hasonlatos  (EhrC  1).  Bodogoc  vjigonc  Isrl,  mert 
mellec  kelnec  istemiec,  niegielentettouec  niönekónc  (Btk-.-íiC. 
105).  ISodogoe,  kif  ohőznee  és  zomiuhoznac  igassagot  (MünchC. 
20).  Ijodogh  Ferenez  három  regulát  zerze  (\'irgC.  15).  Bodogvk, 
kyk  ehőzik  ees  zomohozyak  ;iz  igas.«agoth  (V\'inklC.  278).  Bódogb 
adni,  hogy  nem  mint  el  vennj  (Helt :  l'T.  m6).  Eoruendeztel 
bódog  szent  András  (Cis.  F3).  Most  vagyon  az  liódog  őröm 
(Uecsi:  Adag.  163).  Az  aszszonyok  haragosbak  a  férfiaknál,  a 
nyomorúlttak  n  boldogoknál  (I'á7m:Préd.  SOtJ).  A  boldug  álla- 
potokban fol-fuvalkodic  (C'om:  Jan.  196).  Lehetetlen,  hogy  valaki 
boldog  légyen  és  rész.szerént  nyomorult  (Hly:  Préd.  11256). 

[Közmondások].  Szegény  ember  szándékát  boldog  Isten  bírja 
(SzD:  MVir.  382). 

Boldogít :  boü,  felicito  MA.  [beglnckeii.  bescligenj.  Kezde 
boldogitani  a  zegenöket  (DebrC.  16l.'i.  Bodogettya  es  diih'jetj 
iduőzetőnc  azokat,  kie  vele  egyetemben  szenntdenec  (Mon: 
SzSegíts.  326).  Az  kaszdagokat  meg  szenteli,  .'iz  szegéneket 
boldogettya  (Pécsi :  SzüzK.  130) 

meg-boldogit :  beo,  felicito,  muuiűco  C.  (beglüokeji,  he- 
seligcnj.  \';i1akit  nieg-lxjldogítani ;  *asserere  aliipiem  coelo  PPlíl. 
Zank.\  wete.seknok  megli  bodogeytoya  vPeerC.  334).  Menemev 
iokk:d  erdemly  eml)er,  hog  meg  bodogeytasseek  íC'oniC.  305\ 
Nints  ott  az  élő  színe-látása,  melly  meg  bóldogítliatua  (Pázm : 
Préd.  1075). 

megboldogítás  :  felicitatio  Kr.  [das  beglik'keu).  Ky  yelenty 
ouilieruek  nicu'  biKlog'jytassat  (Komj:SzPál.  57) 

Boldoglat-ik :  prosiieror  [gedeihen]  Igassag  fflldre  teriez- 
tetic  le  es  t<zi  cs  btKloslatic :  pa>sperabitur  (BécsiC.  152).  Mon- 
dénokét meg-puzteit  hikab,  hogiiem  hitothetnec  e«  bodoglativ 
(154). 

[Boldogod-ik] 

még-boldogodik :  [beatns  fio;  selig  werdeu].  Be  telel  jiz 
u  színének  boldog  lutasi'ival  es  téllyeí<en  megh  boldúgodol  (l.ép : 
PTük    ÍI1181). 

Boldogság :  b<'atita.s,  felicitas,  faustitas,  prosperitás  C.  boa- 
tituilo  .MA.  [seligkeit,  glückseligkeit].  Az  ireg  mas  embőnie<- 
bo<logsagabol  geíietto  lezön  (GuaryC  4).  Vádolom  bmmraiek 
nuigainat  nyolws  boldogságot  nem  keuantomU'i  (\'irgC.  12i. 
Zentseges  Inigom,  kérem  az  tbo  bodogsagodjit  (WeszprC.  l-"') 
Dyehrtseeges,  IxKlogsagra  yllendew  dolgok  lÉrdyC  516V  Péter 
tsak  egy  kitsiiiy  sengéjét  sajditi'i  a  meimyei  boldogságnae  íMegy 


269 


liOr.DOGs\G(.V>í-ROLHA 


CIGANY-110L1IA-MK(  i-150L(  )NDÍT 


270 


3Jaj.  1L122).  Mes  prfsíidvén  bpnne  a  hamis  plhifptés,  ROiidolom- 
lK)ldogs.i»iival  mulatozik  iKal:  UE.   liIOl. 

[Közmondások].  A  boldogságnak  ixiliam  nem  adatik  tisztán 
fel  senkinek  i Fal:  BE.  589). 

Boldogságos :  fortmiatas  felix,  faustus  MA.  [beatissirnns ; 
lieilii;].  Gyeíeryetek  ystent  ez  lx>dog.saí:os  attvanak  bezedyro 
lElirC.  HO).  Kezdetik  boldogságos  zent  Ferencznek  zentsege.s 
dyczeri>t.v  (VirgC.  Vi\.  N.vngozyk  CrLstusnalí  zerelmas  gazdája 
bodogsagos  zent  Marta  ázzon  (DomC.  199).  Ez  niay  zent  innep- 
nek  epistolait  eredet  zerent  yitta  meg  bodogssagiis  zent  Isayas 
(ÉrdyC.  34U 

Boldogságost :  (beaté ;  seligj.  Az  rezketew  paimak  gyo- 
uouuan,  odozas  vetél  ut;ni  vrban  bodogsagost  el  ahuiak  (EhrC. 
156). 

Boldogságosul :  [bejite ;  selig].  Bodogsagussul  mban  el 
nugoiiek  (K:izt'.   15). 

Boldogtalan :  iufelix,  inprosper,  inominalis,  inominatus  C. 
iiifoitimatus  MA.  [imgliicklicb].  0  eimeköm  bodogtalannac,  mit 
b'^fec  (NádC.  556).  lay  uelmTik  igen  bodogtalan  bjiiwswknek 
(VirgC.  49.  123).  Nincz  nyavalyá-sb,  veszőtteb  és  Uidogtalanb 
az  sz,egény  Ádám  fiánál  (MA:  Scult  6S4).  Caiuuak  boldogtalan 
rajzati  (GKat :  Titk.  10).  Hogy  néha  6  benne  ne  születtessék  a 
véteknek  Ixjidogtalan  füve  iIlly:Préd.  ILSl). 

(Közmondások).  Kik  magokon  tanúinak,  bódogtalanok  (RMK. 
m.57). 

Boldogtalanit :  infelicit'^  MA.  [nnglücklich  niachen]. 

még-boldogtalanit :  ?.-  Kicísodák  bóldogtalaníttyák  meg 
(CzeghMM,  -IM). 

Boldogtalanság:  infelicitas  C.  MA.  [unglück].  TSretes  es 
bodogtalansag  8  vtogba  (DobrC.  30).  Teredelm  ees  bodogta- 
lansagh  wiigyon  w  uekyk  \\-tokba  (líeszthC.  21).  Oh  mely 
bodogtalansaghom,  ob  mely  uawalyassagom  (ÉrsC.  512).  Rabsága 
embernek  nagy  boldogtilansiig  (Thaly:  Adal.  1.201). 

Boldogtalanságos  :  [inielix ;  nnglnckliuli].  Buyasag  tete- 
men zerent,  nitsagos  mondás  zerent  bodogtakinsagos  (VirgC.  135). 
Jay  neked  bodogtaiansagos  zw  (148). 

Boldogtalanul :  infeliciter  C.  [unglücklich]. 

1.  Boldogul:  beatus  fio  Kr.  [selig  werden].  Ky  hw  hozya 
ragazkodyk,  liodogwl  (JordC.  350).  Hallottak  fl'el  támadnak, 
zeghenyek  bodogliwlnak  (385).  Boldogult  szentek  (VSzeutoIy:  Pat. 
261). 

meg-boldogul :  cw  A  meg  bodogult  angaloknac  kary  6 
eleybe  ynuence  iTelC  164).  Ezek  az  megh  bodoghwlt  lelkek 
ixikoluak  keeuűs  fog.sagawal  kywe  zabadulwan  (ÉrsC.  131). 
Vannak  némely  lolkök,  mellyek  annak  utánna  meg  boldogul- 
nak (Lép:  PTük.  L63). 

2.  Boldogul :  beaté,  feliciter  C.  prospere  MA.  [glücklich, 
selig].  Erdemlyevk  evtet  menyekbe  bodogvl  nezny  (ComC.  60). 
Az  ev  te.sti  lát;'isáuak  zemelyét  boldognl  elrejté  (DomC.  36). 
Nagy  sok  yozagot  gyorte  e.s  bod[ogjn-l  niwleek  kywe  (ÉrdyC. 
24).  Az  iir  isten  útadat  áldja  meg  és  egészségedet  naponként 
boldogul  szolgáltassa  rí  (RákGy:  Lev.  286). 

BOTiTTA  (balha  Helt:  Mes.  46.  Com:  Jan.  50.  boha  PPBI): 
1)  pulex  C.  PPBI.  [floh].  O  Hercul&s,  allatoknak  meg  tauy- 
toya  ees  meg  ehuytewye,  mire  nem  segetel  meg  engemet  az 
ballia  ellen  (Pásti :  Fab.  SS).  Kiindult  az  Izi-aelnec  királya  egy 
bolha  keresni  (Helt:  Biiil.  11.170).  A  szattin  semmire  nem  ió, 
hanem  czac  hogy  balhát  szerezzen  (Helt:  Mes.  46).  Ha  a  pu- 
legium  vii'ágos  ffiuét  meg  gyutod,  az  balhákat  meg  öli  a  fústi 
(Mel :  Herb.  1 1 3).  lijlha  czipes  (Mel :  SzJán.  565).  Az  balhák 
meg   esznek    (Uebr:  Cluist.    233).    Mellettimk    régi   épületek 


vannak,  ahol  annyi  a  skorpió,  mint  a  Ixilha  (Mik:TürL.  33). 
3)  [.sc-intilla ;  funkcj.  Talám  a  haragos  kardoknak  mindenkor 
szikráz/'i  balh.-ü  némellyeket  megmiatnas  kedvetlera'thetno(Kónyi: 
HKom.  d). 

[Szólások].  B  o  1  h  á  b  u  1  tetű  lett,  azért  büszke  (Fal : 
Jegyz.  921).  Bolhát  kergotz:  pulii:em  perseipieris  (^Land: 
FjSegíte.  IL102).  Némely  annyit  állit  maga  felül,  mintha  füvet 
látna  nőni,  vagy  a  bolhát  ptrücsögni  (Thaly :  Adal   1.82). 

[Közmondások].  Addig  szökdétsel  a  bolha,  hogy  vagy  vízbe 
esik  vagy  tűzbe  (SzD:MVir.  127). 

cigány-bolha :  strictura  ferri  candontis ;  funke  vom  glü- 
henden  eisen  PPB, 

kovács-bolha:  stricturae  PPBI.  [funke]. 

Bolhás  :  pulicosns  C.  MA.  PPBI.  [flflhig|.  Asszonyok  is  fel- 
héjaznak,  uraikon  uralkodnak,  de  csak  tudnák,  niért  bolhiisok 
(Fal: Vers.  893). 

Bolhászkod-lk :  [pulices  venor ;  flölie  faugen]  Néha  költsön 
együtt  bolhászkodnak  és  egymás  tetveit  meg-Ls  eszik  (Misk: 
Míert.  195). 

BOLOND :  amens,  demens,  vecors,  delirus,  stultus,  stupi- 
dus,  insauus,  fahius,  lyinpliatus,  moros,  infrunitus,  giu-du-s,  blax 
C.  stolidus,  vesanu.s,  insipiens  MA.  [toi-,  töricht,  verrückt,  un- 
vernünftig,  nai-r].  Pofát  felfuvó  bolondok:  bucconos  PPBI. 
Kyt  mykoron  azyzabelyek  mezeytelenewltett  néznének,  my- 
kepen  bolondott  meg  mewuetyk-uala  (EhrC.  57).  Ez  vylagnak 
bolondyt  valaztotta  isten,  hogy  bewlczeket  meg  zegyengessen 
(128).  Kyk  bolondbak  mynd  ez  velagbely  bolondoknál  (DomC. 
255).  Reiaia  tuduluan  a  bolond  neep  eh  zent  apostolra  (DebrC. 
202).  Wtanok  ees  bolond  emlekózetőt  hannak  (ÉrdyC.  387). 
Israel  íiay  űre-s  vázac  es  bolondoc  lőnek  (Mel :  Kir.  434).  Mint 
az  bolond  czak  széllel  iár :  Buthus  obambulat  (Decsi :  Adag. 
133).  Kristust  bolond  ruhában  meg-tsúfolt<a  (Pázm:  Préd.  78). 
Es  6  hiszen  vala  bolond  Alkoránban  (Zi-myi :  ASyT.  54).  Féltlek 
én,  hogj'  a  száiit-.szándékos  bolond-ság  tégedet  végtére  futó 
boloudá  tészen  (Matkó:  BC-sák.  290).  Bolond  toklyó  juh  (Mon- 
TME.  1.289).  Itt  a  bolondok  lakó-helye  egy  oly  nemnek,  mely 
pizseg  a  világon  (NótPM.  25). 

[Közmondások].  Az  iVes  feiii  bolond  fiak  ismeg  bolond  fiak- 
tul  valók  (Mel :  Jób.  70).  Kár  nittia  bolondnak  fiilét  (Decsi : 
Adag.  4).  Bolondnak  fa  pénz  is  ió,  ha  el  vezti  i.s,  ne  báukód- 
gyék  vtáima  (8).  Az  bolondnak  bolond  az  szauais  (8).  Az  ha- 
ragos és  bolond  egy  pórázon  futnak  (Hall :  Paizs.  248).  Az 
eszest  nevetni  szokták  a  bolondi>k  (Matkó:  BCsák.  135).  Bolond- 
nak fegyvere  a  nyelve :  *stiUforuni  thesaurus  maledicentia 
PPBI.  Bolond  beszédéríil,  szamár  füleü-i51  szokott  esniértetui: 
ex  verbis  *fatuos,  ex  aure  teuemus  a.sellum  PPBI.  ígérj  a  bo- 
londnak, hadd  örüljön  néki  (Thaly:  Adal.  1.84). 

udvari-bolond :  (morio,  sannio  ;  hofnarr].  Vdvari  csúfon- 
dáros bolondok  modgyára  kiáltasz  (Matkó :  BCsák.  277). 

Bolondit:  iufatuo  ICr.  [verrückt  machen].  Ha  (az  bors 
fyuet)  főne  eződ  tehén  hússal,  ffil  góriezti  benned  az  zerelmet; 
az  virágát  hazylua  leueben  fSzód  es  izod,  rut,  sárga,  fekete 
bolondyto  epet  ki  űz  (BeytheA :  FivK.  73). 

el-bolondit :  cv  Ydö  nap  el6t  el  ne  veze.i5se,  bolondoha 
ennen  magaat  (ÉrdyC  393). 

föl-bolondit :  [obcoeco,  decipio ;  betören].  Ki  fogadja  az 
öreg  ember  szavát,  ha  más  mái'  egyszer  az  iíiakat  fel-bolondí- 
tütta  (^lob:  JÉpül.  145). 

még-bolondit :  demento,  lympho,  exsterno  C.  infatuo  MA. 
sensus  animi  eoufimdo  PPBI.  [veiTÜckt  machen].  Meg  vakoy- 
totta  ewket  az   nagy   eztelenseeg    e,s    meg    bolondoytotta   ez 


271 


UOLONDCXS— BOrX»NDSAG 


BOIXiNDSÁGaS— BOLTiS 


272 


vylaghy  telhctetleasee)?  ffirtlyC.  7).  Nem  de  az  idw  isten  meg 
bolondejtottay  ez  vylaunaU  bAlchyejfjghetli  V  (Koinj:  SzlVil.  127). 
Ha  az  coriaiidrum  vizet  izod,  meg  Sl  os  meg  l«il«iidit,  de  ha 
SOS  vizet  tSra  5zue  tik  monylieial,  ez  folo  Iwloiidito  morógtöl 
meg  gyogj-ulz  (BeytheA:  FivK.  79). 

[Közmondások].  Nincz  oly  bSlcz  ember,  kit  az  l)or  meg  nem 
boloudít  fDeiwi:  Adag.  95). 

Bolondoa:  lymiJiatitus  C  PlMil.  [iiarrLscli).  Cives  castri 
Bolondns  (VKeg.  360).  IJolundos  gombát  még  nem  evett  Zrüiyi 
(K6nyi:HRom.  161). 

Bolondoskod-ik  :  vesanio,  nioror,  deliro,  dementio,  de-sipio, 
iiisaniu,  iiitu'-t'uro,  galki  C.  fatiior  MA.  I'l'BI.  (narrheiteii  treibonj. 
Igen  bolondoskodum  :  iierfiiro ;  igen  szilajon  bolondoskodoni : 
perbacchor  C.  Nem  de  mondnaky  tyktoketh  boloiidoskodny  ? 
(Komj:!SzPál.  178).  My  vezedelm&s,  arra  wakarkodonk,  wegro 
meg  lattywk,  hat  Ijolondoskodonk  (Pe.sti:  Fab.  24).  Az  i-ardjiialLswc 
ewtet  bolouduscoíhiyüi  alj-tyak  (Üzor:  C'hrLst.  19).  Az  törSkLs  igy 
bolondo.»kodic,  hogy  6  a/.ert  io  szerenczes,  mert  az  i.stent  igazan 
vallya  (lioru:Préd.  410).  Fitssang  níliaba  b(ihjiido.''Uü<hiai-.  (Tel; 
Evaug.  L347).  13olondoskodic,  a  ki  vöízettfil  szereti  ;iz  aszszony 
embert  (Com :  Jan.  184). 

Bolondoskodás :  dolirita.s,  deliramentum  0.  doliratio  MA. 
[narreteij.  .Semmit  nem  nyorz  lK>loiido.ikodiisoddal  (FortSzer. 
Ib).  lla  az  .spárga  gyfikeret  Ixirban  meg  f8z8d,  hagymazban 
való  bolimdoskodast  gyogit  (Bej-thoA:  KvK.  37). 

Bolondoskodó :  delinis,  iiimnieiLs  MA.  fvorrückt].  Havas, 
liólduiik  jiirA.sa  .szerént  bolondoskodó:  lunatieiui  PPBl. 

[Bolondoz] 

vissza-bolondoz  :  [?].  Vissza  bolondozta  salva  gvardimikat 
Kocsliométríil  (MonTME.  11.153). 

Bolondoz-ik :  insanio,  deliro,  fatuor  MA.  [töricht  handeln]. 
Kezőg  embör  zola.saba  bolondozic  (f iuaryC.  5).  Az  rezJg  embör 
zol'Lsaba  bohmdozif,  titkoth  nem  tart  fNádC.  12.5).  Es  harmad 
napra  kSmyfil  véué  a  iKilondozii  kSzséget  (Helt;  Kröu.  38). 
(Az  ehyengö  virág)  leuelet  ha  fizue  tflrSd,  boloudozokat  es 
kabd kódokat  meg  j^ogit  CHeytheA:  FivK.  95).  Bolondozol  te 
Pál,  az nag bőkze-ség  miatt  bolondidtál  meg  (MA:  Bibi.  IV.133). 
Mit  bolondosz  buta  szamár?  (Matkó:  BCsák  228). 

Bolondozás :  deliratio,  insania  MA.  [waliiLsinn].  Az  hagy- 
mázt,  boloudozíust  meg  gyogyittya  íMol:  Herb.  33).  Az  foier 
hiuiyor  io  bolondoz;i.s,  hideglelés  ellen ;  ig5n  io  az  hniiyorokkal 
egereket  pogatsaban  os  legyeket  teiben  61ny  (BeytheA :  FivK. 
125). 

Bolondozat:  [dementia;  torheit].  Az  holmi  mag.ányos  bo- 
londozíitok,  mellyekre  vetomodtenek  az  emberek  i[">/.tM.  5). 

Bolondoztat:  [iiLsipiontcm  reddo;  zum  n;irreii  maiíien). 
Kinozjui  az  itiak:it,  de  Sídamont  vénségében  bolondoztatta  ^Piizni : 
Préd.  345). 

Bolondság :  dementi.'i,  insimia,  stnltitia,  veiordia,  m;mia, 
Ijinph.itio,  stui>or,  perperitiido  C  insipientia,  vasjuiia,  deliramen- 
tum, stupidiWs  MA.  fatuit.is  l'PIil.  [narrlieit,  torheit,  nasinri, 
verriicktheit].  Bolondsjig bftszéll.'í :  morologus  V.  Ve.sz.sz-el  bolond- 
ságoddal: apage  istjun  *iiis.'uiitatem  PPBl.  B»ilond.ságra  fakadni: 
abiro  ad  inoptias  PPB.  Mej-fl  l)olond.sfig :  Itrae  lyr.io ;  meríí 
azon  bolond.ság:  *merae  nngao  Pi'Bl.  Tudom  mit  zolok,  mert 
hogi  az  en  bolondságomnak  zolyam  (VirgC.  143).  Intnon  evtet, 
hog  meg  zovnnoek  iiz  ev  l)olon.s!igatvl  (CornC.  3G4).  Gonoz 
touelygesnek  buKnulsaga  (L)omC.  311).  Az  \vr  meg  vér  tégedet 
bolondsággal,  vaksággal  (Helt:  Bibi.  I.  Zzz3).  Az  ig<U!.sjigot 
bolondsíigock.'U  el  pídastollyatoc  (Mon:  Ajiol.  251).  Oh  ki  nagy 
bolondság   illy    luigy    dUtsíséget   meg-vetiii    e'    világ   giizzáért 


(Pázm:  Préd.  17).  Bolondság  tenéked  kazulokra  járni,  sok  ió 
vitézt  tenéked  oda  rontani  iZriuyi:  A.Syr.  24).  Kázd  le  az  itiu- 
ságnak  bolondsj'igit  (Fal :  BE.  Ö75).  Jeleskcdgyél,  |jéldá.sko<igyál, 
lure.sedgyél,  de  ne  valami  tzégéres  boloudsíiggal  (Fal :  NA. 
221). 

Bolondságos :  [absurdu.s,  ineptus,  insulsus ;  albem,  tUrichtj. 
Ha  meg  goudolya,  igen  bolondságos  (VirgC.  148).  A  lelek  meg 
éalatott  a  tastetnek  [?]  S  bolondságos  kiztetesonek  mLitt'i  (BodC. 
13).  Soc  bolondságos  es  ártalmas  gonosz  keuiuisagokban  esiiev 
{Born:Préd.  459). 

1 .  Bolondul :  stidte.sco,  deliro,  insanus  fio  MA.  [narrisch 
werdenj.  Egy  romai  tsászár  arra  bfilondúlt,  az  egéaz  városnak 
pókháhJit  ö.szve  szedette  (Fal :  TÉ.  774). 

el-bolondul :  (demens  fio ;  narrisch  werdenj.  Salomou  el 
bolondula  az  .soe  pogány  aszouyoc  miatt  (Bom:  Préd.  282). 

meg-bolondvü :  iasaiiia  corripior  Kr.  [uiirrisch  werdeu]. 
Meglxjlondiilt :  extenuitus  C.  Ezek  az  nagy  penitentiaba  meg 
bolondultak  (VirgC.  69).  Meg  togaak  hntet,  mert  azt  mongyak 
vala,  hoé  meg  bolondnlt  (,7ordC.  462).  Ijegh  ottan  megh  bolon- 
dula es  rettenetes  ordevtastli  kezde  tenny  (DebrC  553).  M,"4gam- 
nak  ott  kellene  várb;m  maradni,  talán  meKbolonduIuám  búmbjm 
(LevT.  11.115).  Az  ember  ez  ielen  való  iotkal  meg  ne  bolon- 
duUion  (Fél :  Taa  459).  Ha  (az  eb  teiet)  vízben  vetíd,  az  halak 
meg  buloiuUilnak  tíile  (BeytheA:  FivK  128). 

Bolondulás :  [vesania,  vecordia ;  wahnsinnj.  Az  melanclio- 
liaból  bolondulás,  liagymász,  kórság,  ebeknek  dAhSdésse  lészen 

(QsJ). 

2.  Bolondul :  insane,  stulte  C.  stolide,  dementer  MA. 
[törieht,  alberuj.  Riszogségben  bolondul  rikotaiii :  debaccharí 
C.  Bolondul  teuelgeet  vala  teuelygp-snek  niy.itta  íDomC.  312). 
Ne  vessed  my  reaiik  ;iz  bynth,  kyben  bolondwl  fzelek6th\\iik 
(JordC.  144).  Az  to  erődnél  nagyobbakról  no  tudakozz.il  bolon- 
dul (Kiír:  Bibi.  L651).  Bolondul  tesznek  tosU 
uendöre  nem  néznek  (Fél :  Tan.  505).  Téglát  í 
fárad  (Pázni :  LuthV.  81).  Melly  ellen  igen  bolondul  árgolodik 
és  fortélyoskodik  (GKat:  Válts,  n.757). 

1.  BOLT,  BOJT:  salio  MiinchC.  174  [quellenj.  A  viz, 
kit  en  adoc,  lézen  6  benne  viznec  forrxsa  boito  az  6r5c  életbe : 
fiet  in  eo  fons   ;u|iiae  .salientis   in   nl.iui   aetenuim   (MUuchC. 

174). 

föl-bojt :  [scaturio ;  autsprudein].  A  vy-.^  kyth  ecn  adok 
neky,  lezőn  8  benne   foel  bojto  kwtfew  6r8k  életre  (WinklC. 

296). 

ki-bolt :  [emano ;  ausströmen].  E  scent  Anna  ázzon  barom 
z6lő  vezzSket,  tuna  m™t  M.'iriakat  hoz,i,  teremte,  zf  le  e  világra, 
hoiniat  eggict81  lón  kibolto,  zarm<izo,  edessegJs  ill.atu  virág, 
am.is  ket  Mariactul  ke :  binilxK',  viragoc,  leueleo,  agae  e«  magoc 
ISnei',  mellee  niend  etelles  vil.igot  kibolto,  zarmaeo  Cíles  ilUtua 
tezic  (TelC.  54).  Ot  a  helSn  codalat<w  kilwlto  illatnac  illattya 
marada  meg  ( 1 18).  Vetetenec  a  mennyei  dic&segre  es  ot  kybolto 
cde.s  illatnae  z;i!;a  meg  niaraduan  amenny  polgarokiiae  ot  léte- 
I8cnw  t;uiu  bizonsagara  (139). 

2.  BOLT:  [camero;  wOlben].  Bolytoth  kamoratli  chynalny: 

eamerare  (Kégi  .szótár.  MF). 

meg-bolt  :  (loneamero;  umwöllien).  A  klastromot  meg- 
építette, megboltotta,  megfedette  (Egyk  Lapok.  IL1869.  54U 
[egy  1664-<Uki  csiksomlyói  kéziratból]. 

Boltáa  :  [fornix,  testiido ;  wOlbung].  A  k8rAl  k8  falac  vad- 
nac,  felette  \>en\g  k5  boltas  i De<rsi :  .Sall.  46i.  A  templom  alja, 
padimentmmi,  holtÁsa  mind  kiilUnb  küUiub  nu'u->*án.>  i,MonIri'>k 
VIIL290). 


10  tudakozz.il  bolon-  | 
isUimentMiiüt  es  iű-  I 
1  sz.'ipul  és  bolondul      I 


273 


3.  BOLT— MEG-BOLTOZ 


BOLTOZÁS-BOLYGAS 


274 


3.  BOLT  (l'óld  Helt:M(B.  157.  DomC.  227.  bóU  Szentm: 
lűüiu.  7.  iót  TlialyiVÉ.  U.127):  1)  camera,  tertiido  C.  foniix 
MA.  PPBl.  [wOlbung,  decke].  A  bóltüt  szépen  incs-vakoliii : 
^tnilbsare  iniiim  coelum  canierae  PPBI.  Hog;  lakoziatoc  abollal 
ékéseitét  liaz.iktiau:  ut  habitetLs  in  domibus  laqiieatls  (BéasiC. 
287).  Az  templom  bolgyanak  zelessege  meg  nom  alhat  vala 
(ConiC.  192).  Az  fev  mestert,  kjTel  meg  zogevttek  vala,  az 
boltnak  ke\iie  le  zakaduau,  evtet  meg  evle  (DoniC.  OS).  Hazok, 
kyket  megeke-iej-teetteek  faragasokkal  es  Iwltokkal  (132).  Az 
egyháznak  meuyezetjii  auagy  bolgyaii  ( 227 1.  2)  (cella,  hoireum, 
tnberna ; '  stube,  gewölb].  Azon  toromba  cíenaltata  egi  zeep 
boltot  (DebrC.  10).  Az  csatornaki'it  mellett,  hol  botok  vadnak 
(Monlrók.  111.46).  Kalmár  arutis  botal  tartottam  (ComBal.  16). 
Pénzét,  vagy  czuláját  erős  ládába,  vagy  boltba  rejti  (Sall:  Vár. 
132).  Csipke,  retze.  tzéma,  boltban  ezekért  pénz  tsiVsz  (Szentm : 
Kaim.  7).  Azért  küldenéd  el  az  bolt  kulcsát  (RákGy:  Lev. 
G2).  Erdhedd,  e  koporsó  miért  illyen  szoros  bolt?  (Bala<w;i: 
Ének.  14).  Tele  légyen  mind  a  pincze,  mind  a  bót  (Thaly :  VE. 
11.1271. 

áros-bolt :  tabema  mercatoria  Kr.  [kramerladen].  Bé-zámi 
az  ái-os  boltokat :  tabernas  *occludere  PPBI.  Itt  fitogtatja  drága- 
ságit sok  vert  sátor  és  áros  bolt  (Fal:  TÉ.  776). 

buzás-bolt :  [granarium ;  schuttboden].  Tárkányiné  házához 
riteték,  egy  búzás  boltban  rekesztették   (CzeghSion.  EWb.  13). 

füszerszámos-bolt :  aromatopolium  PPBI.  [spezereiladen]. 

kalmáx-bolt :  tabema  MA.  Piramerladen].  Ho.s.szu  útsza, 
mind  a  két  rendrűl  egymást  érik  a  kalmár-boltok  (Fal :  NTJ. 
267). 

kalmáráru-bolt :  pergula  C.  [kramerladen]. 

könyváruló-bolt:  Ubraria  tóbema  PPBI.  [buchhandlung], 

könyvárus-bolt:  bibliopoUum  PPBI.  MA.  [buchhandlung]. 
Com:Ürb.  191. 

patikaszérszámos-bolt :  [apotheca].  Patika  .szerszamos 
hólt  (Irat :  Perk.  Cziml.).  Az  patika  szerszámos  boltnak  velimk 
kSzlSjéhez  (5). 

taoaácos[?]-bolt :  [tornácos  ?].  Melly  palota  rtaknak  kívKraib 
kwKvmb  tekerge.ssegeuel  es  tanaczos  boltoknak  tanul  valo  heley- 
uel  l)e  foglalfcUüth  (Komj:SzPál.  41). 

temetö-bolt :  [crj-pta].  A  sírban,  temető  boltban :  in  sepulchro 
(Com:Jaa  212.  Gér:  KárCs.  IV.430).  Egy  felbontott  temető 
boltnak  felső  küszöljén  ez  vala  irva  (Monlrók.  MII.350). 

Bolti :  camerai'ius  MA.  zum  gewölb  gehörig  PPB. 

Boltocska  :  [camera  parvula ;  kleines  gewölb].  K68h  ozlop, 
mel  mást  Komába  vagion  egi  vas  rosteli  alat  valo  zegeletben, 
a  nagi  boltoczkaba  (WeszprC.  87).  Az  koporsó  kSwbSl  vgy 
volt  ki  vagua,  mint  egy  bóltoezka  (Bora:  Evang.  III.46.  Born: 
Préd.  233). 

Boltol :  [camero ;  wölben).  Ennec  az  isten  asz.szonjTíac  az 
mezon,  fold  alatt,  botlott  segrestyei  voltanac  (Prág:Serk.  53). 

Boltos:  [cameratus;  gewölbtj.  Osztán  nagy  vermeket  ás, 
az  alat  boltos  hellyen  légy  oUyankor  (Qs.  H).  Te.steket  meg- 
égették s  iwrrá  tévén,  egy  edénybe  a  fSldbe  boltos  sírba  tették 
(Hall:HHist.  HL  Elöb.  2).  Vannak  boltos  útszák  cheapside 
egyiknek  a  neve.  Felette  hosszú  útsza  Londrábau  (Fal :  NU. 
267). 

Boltoz :  fomico,  confornico,  camero  C.  concamero  MA. 
[wölben].  Boltozott:  cameratus  C.  testudinatus  PPBI.  Kezteek 
boltozny  az  egyhazbely  sanctuariumot  (PéldK.  28).  Házadat 
immár  fedni  s  boltozni  kell  (RákGy:  Lev.  62). 

még-boltoz :  concamero,  fornico  C.  confornico  MA.  [um- 
wölben].  Megbóltozott :  fomicatus  C.  Zandikom  az  vala,  hogh 
az  uagh  pinchet  meg  boltoztassam  (LevT.  1.264). 

M.    NVELVTÜRT.    SZÓTÁR. 


Boltozás :  I)  fomicatio,  cameratio  C.  [das  wölben].  2) 
laquear  Com:  Vest  134.  [cjimeni,  forubc;  wölbungj.  Meg  gke- 
sitótte  az  menvnec  kfilsső,  látható  Iwltozjtssat  szép  ék&s  czilla- 
gockal  (Mel:  Herb.  Aiji.  Mikor  .szinte  az  boltozasiiac  végéuec 
kellene  lemii,  ackor  romlanac  le  az  boltoc  (Prág :  Serk.  944). 
Mely  házban  sziilláson  voltmik,  az  boltozilsa  is  nem  szép  forma 
(ItókGy:  Lev,   129). 

Boltozat :  ju-cu-s,  fonibc,  concameratio  C.  lacunai-  PPBI. 
[wölbung].  Boltozatnak  fiiggó  köldöke,  mellyre  egyet  s  mást 
függesztenek :  tholus  PPBI.  Oly  veszedelmesek  liozz;'mk  képast 
eme  theatrumok,  mint  régenten  a  romaiaknál  ama  átkozott 
setét  boltozatok  (Fal:  NE.  109).  Az  áros  boltozatok  kell8  ren- 
dekre vágynak  eloszU'a  (Fal:TÉ.  787). 

BOLY  (hol  Hall:  HHist.  ni.2.  Fal:  TÉ.  793) :  cnmuIiLs,  ac*r- 
vus  SL  [haufe).  Az  hangya  wonza  az  buzatj  az  ew  bolyába 
(Pe,sti:Fab.  43). 

hangya-boly :  fomicetum  Kr.  amelsenliaiife  Adámí.  Végy 
hangya  bolyt  egy  sákban,  kit  f6zz  iol  meg  egy  katlanban  valo 
tele  vizzel  (Cseh :  OrvK.  79).  A  kii-ály  látott  egy  fa  tövében 
igen  nagy  hangyabolt  (Hall:  HHist.  10.2).  Pekint  hangyabolhoz 
hasonlítják  a  historikusok  (Fal:  TÉ.  793). 

BOLYO  (balyókás  C.  MA.) :  [stolidus ;  albern].  Annac  vtáima 
el  boczátá  5tet  (Otho  királyt)  az  László  wayda.  És  vgy  tzelle- 
kezéc  Paior  országba  keues  dficzSséggel,  de  nagy  gyalázattal, 
es  vgy  kel  bollyo  kii-áljnac  (Helt:  Krón.  64).  [\'ö.  BOHÓ, 
BÓDÍT  és  BÓLYOG] 

Bolyok,  balyók:  [fatuus,  stultus]  talk,  tölpel  Adámi 

Bolyókás,  balyókás:  gnrdus  C  blax,  ,stultu.s,  stolidus, 
fatinis,  vecors,  deliras,  demens  MA.  [wahiLsinuig,  unveraünftig, 
albemj.  OUy  hitvány,  sennyvet,  bolyóka.s,  kozmós  tzondorát 
hoznac  elo,  hogy  szégyenség  elóbeszélleni  (MA:  Tan.  91).  Bolyó- 
kás öltözet,  bolyókás  kábák^;(MA:  SB.  217).  Bolyókás,  fél  eszű 
ember  (GKat:  Válts.  1.325).  Melly  ló  szele-skedik,  mintha  bolyó- 
kás volna  (Cseh :  OrvK.  73). 

Bolyókáskod-ik :  deliro  Major:  Szót.  186.  [rappein,  unver- 
nünftig  handeluj.  Balyokáskodva  hazudok :  fatuor  C.  Ha  az 
ollyan  eszelősök  bolyokáskodiiánali  (GKat :  Titk.  259).  A  gyö- 
nyorfiségnek  eggjik  részében  nyomoroltul  bolyókáskodnj  (Bök : 
Lámp.  43).  Tudatlanságból  bolyóká.skodol  (Pós:  GBot.  21). 

Bolyókáz-ik :  [vacillo,  titubo ;  wanken,  taiuneln].  Bolókázik : 
in  fabLs  ambulat  (Kisv:  Adag.  232). 

Bolyókázás:  delírium  C.  [narrheit]. 

BOLYOG :  oben-o  C.  peregi-iiior,  vagor  MA.  [irren,  herimi- 
in-enj.  Az  ola.szok  fegyverközve  tétova  bolyognak  (RMK.  111324). 
Bolyogh  és  budosik,  mégyen  jó  Budára  (IV.243).  Hogy  Huniadi 
János  hegekben  völgekben  bologna  (Hmiy :  Trója.  9).  Csak  boly- 
gótok nyaualyások  (Bal :  Cslsk.  87).  Ligetek  közöt  Ijolygot  (Com  : 
Vest.  67).  Azt  bizonnyal  mondgya,  melyben  köz  hír  czak  bolyogh 
(Lisztí :  Mars.  126).  Mint  társátul  megvált  szép  gerlicze-madár, 
szomorkodván  szegény,  bolyog,  alá  s  fol  jár  (Thaly :  VÉ.  U.55). 
Irigység  olly  dolog,  a  melly  szívben  bolyog,  van  maga  gyöti-el- 
mére  (Kisv:  Adag.  249). 

által-bolyog  :  [pererro,  pervagor  ;  dm-chin-en,  dm'chschwei- 
fen].  Nagy  kietlen  pusztákon  kénszeriteténec  által  bolygani 
(Tyuk:  Józs.  352). 

ki-bolyog :  [emigi-o ;  auswandeiTi].  Az  ki  kibolyoghatott, 
Moldvái-a  fokadváu  ki  (Kem:  Élet  31). 

vissza-bolyog :  [reverto ;  zurückkommen].  Az  kik  víssza- 
bolygottak  Munkács  felé,  azok  mondják  (RákGy:  Lev.  231). 

Bolygás :  1)  en-atio,  oberratio  MA,  [das  herumírren].  Nem 
gondola  a  gyermec  kírálynac  boUykasáual  és  halaadatlaaságá- 

18 


ISOLYGAT-ÜOLYf/) 


150LYOXG— ELBOJILÁS 


276 


ual  (HeltrKrón.  105).  Vamiak  mindenféle  nagy  hallgatóssással, 
hol  arra,  hol  erre  térvén  sok  bolygassál  (Gyöngy:  C'liar.  43> 
Nyájából  bolygassa!  kitévelyedet  egy  juhát  U  helyérő  hoaitja 
véle  (Riin:  Ének.  104).  2)  (uiotttó,  tumultiLs;  aiiflauf,  unruboj. 
Lajos  király  holta  utíín  bolygiisban,  sok  zünaivar  lőn  akkor 
ez  országban  iRMK.  IU.330). 

Bolygat:  vexo,  turbó,  impedio  MA.  PPBI.  pjeunruliigen, 
störeu].  A  bü(li).set  bolygatni :  commovore  *an;igyriii  vei  cama- 
rinam  PPBI  Vram,  te  öröködet  bolgnttak  (AjíorC.  54i.  Kyket 
az  hev  dhychesegh  bolygat  av:ig  l);mtli  íDebrC.  53(i).  Kétféle 
halai  engem  ne  bolgasson  (llieivrC.  1831.  IJolgattyác  vala  az 
vton  iárokat  (Holt:  Krúa  162).  Nem  akarja  liivoit  bolygatni  az 
6  jószágokban  (Monlrók.  111.77).  Sok  golyóbissal  hóseket  boly- 
gata  (KMK.  III.KiS).  Volt  aira  hatalma,  hogy  a  pápLsta  liitet 
bolygatiuija  (Piizm:  LuthV.  69).  Bolgatja  az  eml>erek  .szerentsé- 
jét  a  változó  szerentse  (Fal :  TÉ.  767). 

meg-bolygat :  1)  iierturlx)  MA.  obturlxi  PPBI.  [Ijeunrulii- 
gen,  veririrrenj.  Megbolygató :  [jerturljator  PPBI.  Megh  ne 
bolygassa  se  perrel  so  semmywei  Pether  maradakyth  (líMNy. 
11.186).  Partialúi,  rész  szerént  való  guttii-nté.s,  mikor  az  ember- 
nek testének  cjsak  vaUimelly  része  bolgattatik-meg  (Mad:  Evjuig. 
137).  Magyarország  ré-szeit  megbolygatá  (MonLók.  Vn.2o2).  Az 
isten  házának  méltó.ságas  sz;ibado.s.ságát  meg-l»lygatni  (SzD: 
MVir.  368).  8)  |moveo;  wegbenegon].  Mykoron  el  érettének 
wolna  holwal  regghel  az  edas  ydwozyttliöuek  kopursoyahoz, 
hogy  meg  lássak,  ha  walaky  megh  bolgatta  wolna  az  testeth, 
mondanak  ön  bonuek  (ÉrsC.  122). 

Bolygatag,  balgatag  :  I)  erraticus  MA.  [vacillans ;  horuni- 
irrend,  wackelndj.  A  juliok  orötlon,  gyenge,  balgatag  marlják 
(Pázm :  Préii  603).  Elfáradtam  balgatag  tsavargásumbmi  (774). 
A  gödény  migy,  nehéz  és  balgatag  madár  (Misk:  VKert.  343). 
3)  stolidiLs,  absiirdus,  excor.s,  bardus  C.  deliras  iLV.  (wahnsinnig, 
verrückt,  alberuj.  Balgatagol  feleluala  uekyk  (EhrC.  157).  Ezec 
közzol  ötön  val;u«ic  balgatagoc,  es  ötön  ildomosoc  (MiincliC 
60).  Ky  kedeg  mondangya,  balgatag,  melto  bynes  lezeu  iwkol- 
nak  tyzere  (JordC.  366).  Meg  kabultic  ez  ozes  emberec,  nem 
balgatagoc  ezek  (DebrC.  340).  Mykeppeu  balgatag  egyedevl 
firt  vala  (DomC.  216;.  Eze  vezöt  balgáiig  (ÉrdyC.  626).  Ha 
valaki  ji'>sz;igért  veszekednék,  azt  snlt  balgat;íguak  és  esze- 
fordultnak  itihiűk  (P.izm:  Préd  992).  Az  terhes  aszszonyi  állatoe 
balgat;tgh  étkeket  kiviumac  (Prág:  Serk.  885).  En  ú  balgat;igh 
bálváuyozíísoknak  fedelet  kerasuek  (VárM:  Szöv.  170).  Mntattya 
magát  íiz  ördügöknél  balgatabnak  lenni  (II  ly:  Préd.  11.168). 
Gondold-meg,  melly  balgatag  .szerelem  ez!  (Fal:íjzE  518). 

[Balgatagosj 

Balgatagoskod-ik  :  (.stulte  ago ;  luirrheiten  treibouj.  Az 
a  hires  doctur  okoskodni  akiU'váu,  így  balgatigoskodutt  (GKat : 
rak.  294). 

Balgatagosl-ik :  [furo,  iivsiuiio ;  rasen|.  A  fedelmec  koz- 
denec  balgat;igoslani  a  burtul  (liécsiC.  189).  Nem  l&sze!  ment 
elmetlen  sem  bjilgatagoslo  nenitorieckel  (2ii6i.  Ördögöt  val  es 
balgatagoslie  (MiinchC.  191). 

Balgatagság:  deliramentmn  MA.  |waiinsliinj.  .Vnne  balga- 
tagsagba  t;nuattanai' :  in  t:uitum  v©.<;miae  prorni)orunt  (BécsiC. 
82).  Ez  uilagniik  böíe.s.sege  balgatagsagh  istemiel  (TihC.  2). 
Nints  olly  isten,  ki  az  ö  .szándékát  niegt'i  igh;ts.sa.  Ezek  mind 
balgatjigsiigok  (l'ázm :  Préd.  55).  lléjáljan  való  dolog  és  bal- 
gafcigság  (Úzoni:  Dáv.  198).  A  iiapi.sták  Maria  tL'tztoletiben  ékte- 
len balgatagsiigokat  ki  fejtem  (VárM:Szöv.  170). 

Balgatagságos :  (vesanus ;  wahiLsimiigJ.  Bidgatag.sagos  pa- 
nuicolatiid  moguiöuettöc  (NádC.  546). 

Bolygó :  errations,  vagus  MA.  errabniidus  PPBI.  (hemm- 
iri-end].  TévelygA,  bolygó,  bujdo.s<):  orrabiuiilus    Pl'líl.  Az  mos- 


tani bolyagó  (ígyj  állapotokhoz  képest  (Syr.  XIV.56fi>.  Bolygó  az 
ember  elmeié  (Bom:  Préd.  209).  Bolygó  csillag  (Gyarm:Fol. 
46).  Eier  liat  zaz  és  nyoltz  bolygó  esztendőben  iPetki:  Virt 
20).  Bolygó  8  el-veszendö  juh  módgyára  tévelygő  ember  (Apafi : 
Vend.  EIöb.  11).  Tég' jól  velem,  illy  bolygó  juhoddal  (Kim: 
Ének.  337). 

[Szólások).  Nagy  kiáltájs  ISn  az  egész  táborban,  mindnyájan 
azomial  esének  flk  bolygóban  (RMK.  V.154.  Hoftgr. 
248;.  Nagy  szidilomságbau,  b  o  1  y  g ó  b  a n  ma  r  a  d  á  n k  lU  178i. 
Sok  jó  lüveidet  bolygóban  m;irasztasz  (29).  Urak,  miattatok  mind 
bolygóban  vagyunk  (175). 

BOLYONG :  erro,  vagor  MA.  [irren,  henunirren).  Justinus 
martyr  bulyungot  abban  (CzegI:  MM.  71.  Gyöngy:  M\'.  89). 

el-bolyong :  (divagor;  umherschweifen].  A  uagypu.szta.ságra-l« 
elbolyong  (AEsk:  VKert  203). 

Bolyongás :  orratio  MA.  [das  herumirren]. 

Bolyongó :  errans,  errabmidu-s,  erro  MA.  [herumirrendj. 
Ijitni  való  duliig,  a  terehbe  e.sö  aszszonyi-állatoknac  méhekben 
fogadásokkor  bolyongó  elmélkodésec  mit  hozzanac  a  nvigza- 
toknac  (Megy:  3Jaj.  n.61).  Bujdosó,  bolyongó  tsUlagok  (ACsere: 
Enc.  ion. 

BOMBA  (bujnbi  PPa  bombm  Gvad:  Nánd.  13.  burnba  Ráki'': 
Lev.  IV.506.  buiiibi  MonLók.  XXI1I.422.  430):  carcassa  Pl'Bl. 
sniphurata  bolis  PPB.  [bőmbe].  Egy  bumbi,  a  mint  e.sett  volna 
a  k!izöp.sfl  várnak  kapuja  eleiben,  az  a  kapuközön  kihentergett 
éppen  az  hidlásra  (Monlrók.  XXIII.422).  Reggel  ismét  bumbikot 
kezdett  hánni  karkaszokkal  s  tüzes  laptákkal  egyeiessen  (428). 
Be.szterczén'il  nioz-sárokot,  bnmbákot,  kartács  és  tíizes^olyii- 
bisokat  igyeueíssou  vigyenek  (líjikl*':  Lev.  1V.Ö06).  Nagy  károkat 
szenvedtek  volt  a  bombák  és  a  tüzes  golyóbisok  miatt  iMik : 
TörL.  483).  MozsárágjiikUJl  bombikat  kezdenek  hányni  (Rnmy: 
Moa  1.86).  Fel-gyujtó  bombákat  házokra  löveljUnk  (Kónyi: 
lIRom.  104).  Tüzes  golyóbist,  bombiáit  háunya  (Gvad:  Nánd.  13). 

[Bombáz],  meg-bombáz:  [pyrobolis  verbero;  bombar- 
diren].  A  várat  niegbúmbáztatom  (ItikF:  Lev.  1.118). 

BOMBARDA :  [bombái  da].  Itt  vagyon  el-rejtve  iuig>'  bom- 
barda  (CzegI:  Siim.  Elób.  27). 

Bombordol :  [i)yrübüli3  oppugno ;  bombardirenj.  Parantsolja, 
hogy  a  várt  ostromolja,  mind  éjjel  és  uap|xil  h'ijje  s  bombordolja 
(Kónyi:  IIRom.  109). 

BOMOL  {e\bom'éí  Zrinji  U.50.  bomlik  Tlialy:  Adal.  I22t: 
rno,  dilabor,  collabor  MA.  [vergehcn,  zerstífrt  nerden].  Holott 
tah'un  nem  bomlottmik  volna  ennyire  iZrinyi  IL179t.  Egészsége 
bomlik,  nagy  iK'tegséggel  ott  ehiehezedik  (Thaly:  Adal.  I.22i. 
Eőtsém  a.sz.szony  had  kopt;\ssa  nyelvét,  a  múit  mi-uékíink  egy 
hajmik  sziíla  sem  bomlik  (Fal:  NA.  134.  SzD:  MVir.  200].  Mikor 
nagy  szerontsék  következnek  egy  másra,  veszedelmes;  meg 
szorulnak  ás  szörnyen  bomlanak  (FahL'E.  386).  Azokat  illeti 
a  méltóság,  a  kiklxui  oly  szív  laldk,  mely  nehezen  bomlik  s 
indul  i39.:i.  Sok  vitézeknek  életek  itt  bomolt  (Kónyi:  HRom. 
l.'..si. 

el-bomol :  1 )  corrnmpor,  confiringor  MíV.  (zerstört  nerden, 
zu  grundé  gehenj.  Elbomlott  óra:  horologiuni  turliatimi  PP. 
Az  eghek  meg  guluan  el  bomolnak  (Sylv:  LjT.  111271  Az 
konyháiuik  el  kell  bomlmii  omiét  (RákGy:  Lev.  129i,  2)  [.wl- 
vor,  dLssolvor;  sicli  antKlsen].  El-bomolván  a  gyfilés:  *soluto 
coetu  PPBI.  Az  tjuiách  elbomték,  holot  szólni  ellene  nem  igye- 
kezek  (Zrinji  IL.'iO).  Négy  óra  tiijbim  ülvén  le  asztalhoz,  éjjel 
után  bomlánk  el  iMonlrók.  XV1IL43I.  Elbomolván  a  gjfliés 
mentem  l"Hlzesre  (1700.  ilazj'mk.  1.366).  El  bomlik  a  vtWir  lOrwsy: 
KöltSz.  229). 

elbomlás :  comiptio,  disruptio  MA.  verderbimg,  zerstörung 
PPli. 


277 


FÖL-BOMOL— BONT 


EL-BONT— MECi-BONT 


278 


fol-bomol :  dl^solvor,  disnimiwr  MA.  faiifselíist  wordpii]. 
Oly  leiiolet  adok  kezekhen.  ky  solia  töl  nem  Ixitnol  (RMNy. 
m.llSt.  Az  friey  is  felbomlott,  .'iz  imént  [így)  mondják  <LcvT. 
II.ö:!.  224).  Kész  fiaríizda  tíünad  belőle,  é.s  fel  bomlik  a  barát- 
sás  (Pázni:  Pívd.  237).  Ha  bertelen  felbomol  .'iz  iumLstitinm, 
teljes  ve.szedelemben  lesz  do!t;a  (RákF:  Lev.  ILI..591). 

fölbomlás  :  dissolufio,  corruptio,  convulsio,  deüirbatio,  ruina 
MA.  [antlösnnpr,  zerstörnng].  Féltem  az  vizeknek  mesáradásáti'il, 
az  jéfrnek  fellwnilil's.átnl  (Monlrók.  XA'ID.S). 

fölbomolhatatlan :  insolubilis,  iudissolubilis  MA.  [nnauf- 
lösbiir). 

ki-bomol :  [dissolvor ;  sicli  aiiflösen].  Az  nap  kőiTÍl,  mikor 
liálo  az  az  vduai-a  vagyon,  az  mikor  fol  kél,  az  mely  felé  ki 
liomol,  oda  .szél  lészen,  ba  miud  el  oszol,  fel  |tisztűl  (Cis.  G). 
Jól  tzflvékeld  meg,  ki  ne  bomollyék  (Szakácsmest.  48). 

meg-bomol :  corrumpor,  disturbor,  labefactor  MA.  (auf- 
gelöst,  zerstiirt,  gesclmaeht  werdeu].  Minden  sokas.«as;  meg 
emlékezek,  es  elmeiekben  meg  bomla  (DöbrC.  340).  Az  gyai-lo, 
meg  bomlot  termeezethnek  fortéimét  nem  ysmerbetee  (Ei-dyC. 
480).  Ha  a  negyedyk  rezet  ide  nem  engedytek,  meg  bomol 
az  barátság  (Pesti:  Fab.  12).  Az  illető  állatok  nag  buzgóságban 
liuin,  meg  bomlanak  (Sylv:ÜjT.  11.126).  Az  szövetség  megbom- 
lot  vala  (MA:  Bibi.  I.Sl).  Meg  bomlott  szédelgő  beteg  feietek 
(Bal:  Cslsk,  219).  Hegyes  tíre  kettéromlott,  minden  .szerszáma 
megbomlott  (Tbaly :  Adal.  1.240).  Deliraán  nagy  öröme  egyszerre 
meg-bomolt  (Kónji:  HEom.  155). 

megbomlás :  corruptio  MA.  [auflö.sung].  Ne  addyon  okoth 
az  my  köztliwuk  walo  jo  zomzedsagnak  megb  bomla.sara  (RMNy. 
11.233). 

öszve-bomol :  (inimicitias  suscipio,  dissolvor ;  sicb  eiitzweien, 
sich  anfliisen].  Kárunkal  a  pogánnyal  öszve  bomlottimk  és  há- 
borodtnnk  (Zrinyi :  Symb.  60).  Fejedelmi  pálczát  adnak,  hogy 
az  ország  Bs,szeboml(5  ránczát  vegye  kellő  rendben  s  i'ijitsa 
zománczát  (Thaly:Adal.  1.152). 

Bomladoz :  labasco,  conturbor,  confimdor  SL  [zerfallen, 
zerriittet  werden]. 

még-bomladoz  :  [labasco,  dis.?olvor  ;  zerfallen].  Meg-bomla- 
dozott  a  li:iz :  aedes  *vitinm  fecerunt  PPBI. 

Bomlás :  dissolutio  MA.  [auflSsimg].  Embery  nemnek  bom- 
lását erek  idwesseegbnek  belyeere  hoztad  (ÉrdyC.  532).  Meny 
ragadozá-sokat  myneltet,  ki  az  fiig  bomlására  uagi  okot  ad 
(RMNy.  m.lll). 

Bomló :  ruinosiis,  fragilis  MA.  zerbrecblich  PP. 

Bomlott:  1)  ruinosus,  labefactns  Sí.  2)  fpretio  demhiutns; 
devalvirt?].  Nyolezszáz  bomlott  forintaink  közziil  csak  másfél- 
szárát  vöttek  be  (Njt.  XIV.566). 

Bomlottság:  [confusi.  ;  zerriitümg].  De  még-is  nagyob' 
elme  bomlottság  ősz  fej  el  Senecához  meimi  iskolába  tisztes 
erkőltsőket  t;umlni  (Fal:  UE.  384).  Bomlottság  volna  vaktában 
fegyverfogásra  el-száimi  magát  (SzD:  MVir.  396). 

BONT:  I)  turbó,  comimpo  MA.  depravo  PPBI.  [verdorljen, 
zerstören].  Vizeket  szái'aztván,  nagy  hegyeket  bontván,  vái-a- 
sokat  rontván  (Zrinji  L32.  28.  55).  Az  idő  véiisége  nem  bontja 
bíi-ünket  (Kónyi :  HKom.  59).  3)  (refringo ;  erbreclien].  Itt 
erkölcsös  az  nép,  vermet  kell  bontani,  mert  jó  .sziv\el  semmit 
ez  nem  akar  adni  (Tbaly:  Adal.  11.350). 

[Szólások].  Törökkel-tatárral  békességet  bont  (Tlialy: 
Adal.  1.173).  Sok  ágjníval  sereget  bont  (Kónyi:  HRom.  15). 
Szövetséget  bontani :   frangere  *foedus  et  rumpBre  PPBI. 


el-bont:  diffingo  C.  dirno,  diffringo,  denormo  MA.  [ztinstö- 
renj.  A  niiison  való  iinilkodilsnak  el-bontója :  *depiil.sor  donii- 
n.'itns  PPBI.  Boncbatok  el  ez  templomot,  ees  harmad  najKin 
fel  emelem  entet  (Pesti:  NTest  2.  19.  Ml''.).  Az  házakat  el  nem 
b(,ntatjuk  (RákGy:Lev.  247). 

[Szólások].  Ríid  ütök  mint  farka.s,  el  bontom  álmodat 
(Orczy:  KöltSz.  200).  A  ki  elbontotta  az  ol  Ion  k  ezéscket 
;iz  ö  teste  által  (Hly:  Préd.  1.335).  Valaki  h  a  s  z  n  á  t  el-bontani: 
*labefactare  commoda  alicnjus  PPBI.  Az  Ítéletet  el-bon- 
tani, vagy  meg-veszteiii  (Mad :  Evang.  496).  Kedvét  el-bon- 
tani :  *infi'ingere  animum  PPBI.  Tfllem  kegyelmet  kérsz, 
ZiTui  el-bontotta  (Zrinyi :  ASyr.  67).  Valamelly  okot  el-bon- 
tani; *evei"tere  rationem  aliquam  PPBI.  Talán  isten  elbontja 
rósz  szándékát  nékie  (Nyi*.  XIV.515).  Az  új  végezés  az 
ót  el-bontja :  antiquae  légi  *abrogat  nova  PPBI. 

[Közmondások].  Az  mit  kéz  rak,  elis  bontja  (Decsi :  Adag. 
225). 

elbontás :  corruptio,  disrnptio  MA.  analysis  PPBI.  [zeretö- 
rimg].  Az  el  bontás  es  az  egybe  rakás  (analysis,  gen&sLs)  nem 
két  fele  elrendelés,  hanem  két  fele  tselekedet  tsak  (ACsere ; 
Enc.  26). 

föl-bont:  1)  convello,  diisolvo,  abrogo  MA.  [erbrecheu, 
eröffcen].  Az  leveleket  meghozták,  de  még  fel  sem  bontottuk, 
meg-látogatjuk  s  tiidósitimk  róla  (RákGy :  Lev.  95).  Végzést 
vissza-húzni,  fel-bontani  (SzD :  MVir.  27).  A  mit  egy  szavával 
állatott,  azt  más-sal  fel-bontani  (56).  3)  [disseco ;  zerghedeni]. 
Holt  testétis  a  sereg  borbélyi  által  felbontatták  (Misk :  Angllnd. 
96).  Boncsfel  ezt  a  halat  (Illy:Préd.  1.358).  A  te.slet  felbouivit 
tuk  és  az  aprólékját  egy  ládába  tévén  a  görög  templomba 
eltemették  (Mik:  TörL.  364). 

[Szólások].  Fel-bontani  az  a  1  k  a  1  m  o  t,  alkuvást ;  *ludi- 
ficíui  locationem  PPBI.  A  barátságot  fel-bontani :  *di.ssuere 
amicitias  PPBI.  Az  én  uram  az  törökökkel  felbontotta  az  b  é- 
k  e  s  é  g  e  t,  eléggé  i-eménkedtek,  ne  cselekedje  (TortT.  XV.36). 
Az  sz.  ii'ásnak  b  ő  c  s  n  1 1  e  t  i  t  fel-bontyák  (Pjízni :  Kai.  bl). 
Fel-bontya  az  udő  le-padlott  fagyait  (Gyöngy:  KJ.  132).  A 
vetett  frigyet  fel-bontani:  *conc«ptum  foedus  excutere  PPBI. 
(Frigy-kötés)  a  mellyet  fel-bontanac,  meg-szegnec  (C'om :  Jan. 
143).  A  meg-erősséttetett  kötéseket  fel-bontani  nem  illik : 
ráta  irrita  reddere  dedecet  (Com:Jan.  249).  Felbontani  a 
barátsági   szövetkezést:   *nodum   amicitiae  tollere  PPBI. 

fölbontás :  abrogatio,  affractio,  convulsio  MA.  aKscbaöimg, 
zerstöriuig  PPB. 

fölbonthatatlan :  [üidissolubilis ;  imauflösbar].  Vallyon  az 
ő  lelki  ismereteket  nem  ielentike  ezzel  az  fel  bonthatatlan 
peldaual  meg  kőtőztetnec  lemii,  feluen,  hogy  az  föl  vöt  cau.sat 
mindenestől  fogua  el  ne  ve.szessec  (EsztT :  IgAny.  83).  Nem  esik 
fel-bonthatatlan  szövevényben  elméje,  midőn  gondolkodic  ez 
háronmac  egységérül  (Sárp :  Noe.  640). 

ki-bont :  [exiiando,  evolvo ;  entvrickeln].  Az  úrti  nézgéli  a 
ki-bontott  sok  telit  (SzD:  MVir.  23). 

még-bont :  1)  comunpo,  collabefacto  MA.  [zerstören].  3) 
[dlssolvo  í  trenuen,  erbrecheu].  Meg  bontót,  íirkalt  es  tőrsőlt 
kétséges  levelek  (Ver:  Verb.  Szót  14).  Vágni  kezde  a  töröke- 
ket és  megbonta  őket  egjTná.stól  (Helt :  Ki'ón.  85b).  Kettő  ellen 
nehéz  leszen  vinom ;  de  ha  megbonthatom  őket  egy  mástól, 
ugy  sockal  kőnyebb  (132). 

[Szólások].  Hogy  az  egygiesseget  meg  bonchiac 
(Mon :  Ápol  2).  Byzon  kerezttyenseegnek  h  y  t  y  t  es  zerzetes- 
seegnek  fogadasaat  meg  bonttyaak  (ÉrdyC.  22).  Nincz 
mi  az  őrömet  inkáb  megbonthassa,  mmt  az  egyenetlenség 
(MA:  Scult  80).  Meg-bontani  a  lovas  sereget:  *pei-tiu-bare 
equites  PPBI. 

18* 


279 


MEGB0NTÁ.S-SEREG-B0NTO 


BONTOGAT— BONCSOKOS 


2S0 


megbontás:  corniijtio  MA.  verderbung  PPB. 

Bontakoz-ik :  corruinixff,  loiiturbor,  effriiigor  MA.  zer- 
brocbeu,  zorriittct  werdeu  l'PB.  Azt  gondoltók,  hogy  m  esze 
bontakozott  (Kónji:  HRom.  1.5r)). 

el-bontakozik :  (discedo ;  .sich  ontfenienj.  Ila  ki  hitit  nél- 
kül cl  akariut  innét  bontakozni  é»  mát^huvá  lakójúl  meiuii,  az 
ollyat  az  határig  szalíad  megfizni  (Gér:  KárCs.  1V.343). 

ki-bontakozik  :  [excedo ;  liiiuuLsgebenJ.  H.-u-agjában  ki- 
bont;ikoz(itt  az  eklézsiábíjl  (Nyr.  X.471I.  Isten  Ábrahámot  hon- 
nyából  ki-bontakoztatá  (Pázm:  Préd.  1(17).  Ha  nagysjigod  bizo- 
nyos lehetjie  abban,  hogy  Viu-aimóbúl  ki  nem  bontakoznék 
Adámné  asszonyom  5  nagyságfi,  javallanám  (Gér:  Kái<.'s.  IV.36Ü). 
Elhagyók  Rodostót,  ki  bonüikuzánk  omiét  (Mik:  TíirL.  386). 
Attól  tJirtváu,  ne  talántán  rabbá  esnék,  Sylria  névfi  leányával 
jó  korán  ki  bontakozott  orsziigábijl  (Fal  ?  TE.  708). 

meg-bontakozik :  corrumpor,  distnrbor  MA.  [verderben]. 
Természetűnk  meg-bontakozott  és  tsjik  anvi  liajlandíj,  hogy 
magát  szere.sse  (Pázm:  Préd.  161).  Amilis  meg-tíuiít.-i,  mint  jár 
az,  a  kinek  betegségében  esze  meg-bont-ikozik  (Pikm:  Kai.  8ÜÜJ. 
Szemeidnek  Wlága-is  meg-bontakozék  (GKat:  N'álts.  11.1244). 
Mikor  az  egesség  meg-Ixmtakozik  és  hibázik,  az  orvos  dokto- 
roktiil  kel  tanácsot  kérdeni  (PP;  PaxA.  B47).  Már  az  egész- 
ségem is  meg-bontakozott  (MonOkm.  XXIII.IS).  Vékony  és 
sovány  eledellel  tengetvén  életét,  mellyében  meg-bontakozott 
(SzD:  MVir.  65). 

Bontakozás :  di.stnrbatio,  eorniptio  MA.  |damnum ;  das 
verderben,  scliaden].  Egészség  bontakozisa  :  *porturbatio  vale- 
tudiiás ;  az  elmének  bontakozflsa  :  *val«tudo  mentis ;  elmének 
bontakozása:  acrisia  PPHl.  Bontakozj'is  lett  ;iz  in.strunientu- 
mokban  (Kyr.  X.122).  Az  harangnak  Ijontakozása  Kitt,  mivel 
hogy  elhasadott  (470).  A  bort  megemészti  hordó  bontakozjls- 
néllríil  (Pázm :  Préd.  706),  Térdek  inainak  bontakozá-sa-miatt 
lassan  jániak  (823).  Mig  czak  ez  a  muka  tartotis,  barom  izbe 
lót  biintakoztatasa  az  tyi»graphi!uiac  (Zvon:  Osiand.  241).  Miolta 
támadott  a  pápi-^ta  vallás,  semmi  keserűséget  és  bontakozÁst 
nem  látott,  irja  Siimbár  (Matkó:  BCsiik.  118). 

Bontakozatlanul :  [eoiLstauter ;  unveriindert,  best-indig). 
Jó  akaratját  mindenkor  megtartotta  bont;ikozatlmiHl  az  én 
m-;unhoz  (Moiilrók.  X1X.280). 

Bontakozhatatlan :  [eomiptioni  non  obnoxiiis ;  nnver- 
derblieh].  En  vagyok  az  ut,  mellyet  kel  követned;  en  bonta- 
kozhatatlan út  vagyok  (Pázm:  KT.  383). 

Bonthatatlan :  inviolabUis,  illabel'aetus  MA.  (unverderblichj. 

Bontó :  labefactans,  destruens  Kr.  [zerstörend]. 

bókesóg-bontó :  *niptor  foederis  PPBl.  [friodeiLsstörer]. 
Mi  ;iz  békeségnek  bontói  nem  akarunk  lenni  (Monlrók.  111.214). 
Orszíigrontó  és  vérontó,  béke.sségbontó :  te  Thüköly,  papheréW, 
hazjuik-pasztító  (Thaly:  Adal.  1.175), 

bél-bontó :  (mortifer ;  tödtend).  Az  efféle  handsár  forgató, 
érvágó  és  bél-bontó  mészárlóknak  nagyobb  híre  vagyon  a 
kortsmákon  a  bor-bajnokok  közt,  mintsem  iiz  udvarb;ui  (Fal : 
NA.  230). 

frigy-bontó :  foedifragns  MA,  [friedensstörerj.  Ez  után 
mint  állhatja  meg  ott  az  dolgot,  nem  tudom,  sok  frigy  bontói 
vanmik  (LevT.  U.137). 

sereg-bontó :  1)  [ignivomiis ;  feuerspeiend).  Seregbonto  mo- 
siir  álgyu:  bombanl-i  Major: Szót  112.  Sereg  bontó  mosár 
ágyukból  15v51d6zvéu  (Com:  Jan,  149),  A  föld  luigy  terheket 
visel,  úgy  mhit:  ,sok  munitiókkal,  ágyukkal,  sereg-lK)ntó  piis- 
kákkiU  megrakott  várakat  (Lílszló:  Peti-,  1 19).  '£)  (bombanla), 
Wgjau  üttaii  egj  seregbontho   uegyes   kerekeken   (Kadv:  Ck«il, 


n.68),  Algyukat,  taraczkot,  szám  nélkül  való  szakállasokat, 
egy  jó  sereg-bontót  is  elvitt  d'örtT,  \'L14tí),  iJerek.'issim  lóttek 
liozziiuk  taraczkokkal,  seregbontokkal,  szakálusokkal  (KákE : 
Lev.'  L212.  213), 

Bontogat :  latefaeto  MA,  [sehwachen,  erschiíttem,  zerstö- 
renj.  A  minémfi  leleletet  adtam  ;vi  újítók  bizonyitásira,  flrcV 
mest  bontogatiu'i  B;ddninu.s,  de  módgyát  nem  ejtheti  i  Pázm : 
LuthV.  258).  Ha  találkoznék  oly  háborgó  atyafi,  a  ki  ezen 
dispositiómat  bontogatná  (Gér:  KárCs.  rV.38.5).  Üsaknem  aiia- 
tomice,  ízről  ízre  bontogattuk  az  e.sztelen  ifjakn;ik  luiszonta- 
luLsiigit  (Fal :  NU.  325),  Ha  szereted  a  béke,«séget,  kerge.'id-ki 
szivedbúi  ;izt,  a  mi  zavarja  és  bontogatja  (Fal :  .SzE  544).  A 
dolgot  izenként,  tagonként  nem  bontogattya  (SzU:  MVir,  21). 
Bontogattyák  békeségüuket  (54), 

Bontogatás:  [labefactatio ;  stSruugJ,  E  szent  békességnek 
bontogatására  enczenbencz  dolog  no  lehe-ssen  ok  (Monlrók, 
VIII,119), 

Bontogatód-ik :  [labetío ;  gestOrt  werdon].  Az  ilyenek 
csetepatéjukkal  e  békesség  nem  bontogatódik  senmiiké|)en 
(Monlrólt  Vin.119), 

Bontság :  [damnum ;  schadeuj.  Ha  bontsága  lészeii  az  csa- 

torniuuik  (Nyr,  X,121), 

Bontszol :  disseco,  dissolvo,  diribeo  SL  (zersclmeideu,  zer- 

stören],  • 

[fől-bontszol] 

fölbontszolás :  [anatomi<i].  Ember  fel-boutzolása :  anatonie, 
anatuiiiia  1'1'Bl. 

1 .  BONC  :  [femur ;  sehenkel],  Vekouia  is  boncza  es  mjiid 
az  iz6k,  tetemek,  forgó  czontok  béliekből  ky  ménének  (WeszprC, 

103), 

2.  BONC :  [sacerdos  orientális ;  ein  orieutalischer  priesterj. 
Nap  keleti  bontzok  (Fal :  Jegyz,  935), 

1 .  BONCS :  [vinca  miuor ;  immergríuij,  Meteug,  másik 
neu6n  folyó  fiu,  boncli  (Frank:  HaszuK.  29). 

2.  BONCS:  [corbLs,  saccus;  korb,  s;n-k?).  Jobb  volna  mi 
nékünk,  Imgy  ,semmivé  lennénk,  avagy  hogy  kilvek  közt  egy 
boncsbjui  tétetnénk,  s  tenger  mélységébe  OrOkké  vetettuéuk 
(Jóra  intó  csengetyfl  11,46,  MF,), 

BONCSOK:  I)  monile  MA,  PP,  (halsband,  lialszienle). 
Egy  eöreg  armiyas  ezwst  nyakba  \vet\v  myiid  bonehokwal  ege- 
tembe  (RSINy.  EL  199),  Hozjiivic  Ixinezokokat,  eziWs  sL-vikokat 
(Helt:OiDC,  136).  Az  drága  bonczókat  kSntős  iűá  tóué  (BFaz: 
Asp.  7).  Egy  ló  nyakára  való  boni-ziok,  gombos  (l{adv:  Csal. 
n.264).  llagiok  noky  egj  ezürtils  sz;ibliat,  egj  nyakliavetfit, 
egj  bondiokot  (1IL147).  Az  kis.sebbik  bciucsokom;it  lingyom 
Hat\ani  Andrásnak  (311),  Melyén  tizenkét  rétü  zonuuitzos 
tsengó  bontsok  (Fal:TÉ.  638),  llzeukét-rétö  zomántzos  tsengó 
boutsok  (SzD:  MVir.  473),  "i)  (,signHm  niiUtarc;  kiiegsfiiluiej. 
Ott  uyerének  foszlányokat,  skiirlát,  gninát  ndiákat,  boniisoku- 
kat,  ezöstös  sisiikokat  (RMK,  IIL12Ö.),  És  az  zji-szlót  és  bun- 
isokokat  egy  török  rab  ált;U  kifüggeszt^•én  a  sjuii-zukj-a,  liárom- 
szór  ellítték  a  vjuíokánjl  a  bonesokokat  íNyr,  X1V,133). 
Tari'zay  Péternek  Imgyuk  egy  kicsin  sifir  boncsokot  ezUst 
alnuijával  (Gér:  K:'u<?s,  111,362),  Egy  luírducz  bír  boncsok  (3G5), 
Már  a  Ixiulzokukat  ki  tették  KoiLst^uitiiutpiilylvui,  az  a  jele  a 
hadakozásnak  (Mik:TörL,  378),  Az  jiuicsiir  agiüiak  írattjim 
egy  búcsúzó  levelet,  értvéu,  hogy  megindult  .-iz  boncsokja  iMoii- 
írók,  X\'.266). 

Boncsokos :  I)  (monili  omatus;  mit  b.ilskette  vorsplionj. 
Tárifarán  szjiboll  lKiucs«)kiw  kőntíV  (MA:."*!},  2181.  Bonczyokus 
párta    euek   (Vás:  CauCaL    543).   2)    [vexillnm    linbeiis;   mit 


2S1 


BONFORDI— 1   BOR 


ANGLIT-BOK— FOGLALÓ  BOR 


282 


ciiier  fahiie  versében].  A  vezér  miiidjái-t  liiirom  Ixuitsokos 
basasAsot  igére  iv-itroiráiak  (Mik:  TfirL.  264).  (Ez  a  basa)  bárom 
l>oiitsoko.<  vezér  és  les  alább  bah-an  vagy  heti'en  ezer  ember- 
nek i«i!Uitsol  badakozás  idejében  (398).  A  beglerbégséirek 
mind  három  bontsokosok  és  urai  mind  a  hadi,  miud  a  tür\é- 
nyes  dolsokuak  (439). 

BOIíPOHX)! :  histrio ;  schauspieler.  Alakos,  játékos,  kome- 
dia-ját.--/ii,  niarkalf,  bonfurdi :  histrio  WF. 

BONG :  liombilo  C  MA.  [summen]  A  bongó  méhek  lépes 
mézet  tsinálnak  (Com:  Jan.  öO). 

zeng-bong :  [murmm-o ;  mimiielu).  A  Christus  nem  c.«ak 
magáK'Ui  zenget  bongót  a  pápistáknak  mo.stani  móniKilíde-sek 
szerint  (Szobt  Üáv.  911 

zengésbongás  :  [strepitus,  crepitus ;  geniuseli,  getöse).  Juta 
sok.xsággal,  zöugés-bougással  (RMK.  111.127).  Örül,  vígad  Zsigmond 
M:iria  királylyal,  Budába  ménének  zöngés-bongá-ssal  (330). 
Énekléssel,  nem  értett  zengéssel  bongással  gySnyörkodtetnéc 
(MA;  Tan.  1297.  Megy:  6Jaj.  IIll).  A  nagy  zengés  bongás  elteli 
az  istcmiek  házát  (Kereszt:  FKer.  394). 

zengö-bongó :  [strepens ;  rauschend].  Ez-iráut-is  megh  tsa- 
latküznak  és  e  kevélly  ditsekedésekiieLis  nem  fogjak  gazdagabb 
zengS  bongó  raját  bé  kosárokban,  mint  a  régiséggel  való  kér- 
kedségeknek  (VárM:Szöv.  115) 

zörgés-bongás :  [strepitus ;  geriiusch].  lámac  és  az  ö  lá- 
bokkal nagy  zOrgé.«t  bongást  szSrSznec  (Zvon;  Post  1.70). 

BONABURUTTYA :  [species  mali ;  apfelart].  Gesztenye 
színfi  almát  nevelhetnek,  ha  az  alma  ágat  vad  kSrtvély  fában 
óltyák ;  de  inkább  elhiszem,  ha  az  Ixjnabiu-utya  ágot  mis 
alma  fában  óltyák  (Lipp:  PKert.  in.7.5).  Bonabimittya,  két 
vagy  három  féle ;  eggjik  apró  csúcsos,  másik  kerekded  óregeb 
(143). 

BONGOK :  [?].  Ha  készen  nem  lé.szen  a  bongor  kása,  ann\i 
tallér  a  birság,  mennyi  a  kilának  lészen  száma  (KecskTört. 
n.375). 

BONTA  (hnnta  Thaly:  Adal.  11.41.  359):  bicolor  MA.  ma- 
cnlosus  WF.  [diversi  coloris ;  bmit].  Es  elléuec  tarkákat,  .szepliS- 
seket  es  bontakatt  (Helt :  Bibi.  I.  04).  íme  a  kosok  hagnae 
vala  a  tarkákra,  szeplosekre  es  bontakra  (Helt:  BibL  LP.).  Ezek 
a  bonta  keresztények  (Pós:  GBot  25).  Lompos  az  szikre,  .szép 
tarka  és  bonta  (Koh:  Vers.  16S5.  MF.).  Bonta  kecskémet  tavai 
megette  (Thaly:  VÉ.  HSSO).  Megilletjük  immár  az  szép  vitéz- 
séget, mint  az  bunti  disznó  az  hajósszekeret  (Thaly:  Adal. 
11.41).  Az  többi  között  volt  egy  bimta  lovam  (359).  Barna  bonta 
czikót  adott  alám  (Gvad :  RP.  76).  Gyermekünk  bonta  lesz 
(484). 

1 .  BOR :  vinum,  temetum  C  MA.  [wein].  Isten  fájával  fSzott 
bor :  abrotonites  C.  .Seprejéröl  le-venni  a  bort :  castrare  *viua 
saceis ;  zsákon  bort  szümi-által :  *saccis  viua  castrare  PPBl. 
Menyetek  el  es  keresetek  yo  kenert  es  yo  bort  (EhrC'.  105). 
A  bor  hazud  ónekic  (BécsiC.  192).  Ebreggetec  fel  rezegec  es 
ordehatoe  meud,  kic  bort  iztoc  (203).  Bort  es  saytot  es  tykmo- 
nyat  ada  az  frátereknek  (DomC.  244).  Mel  igen  buya  állat  a 
boor  (VitkC.  49).  Borth  es  eegyebet  semyt,  kynel  ember  megh 
reezőghódyk,  ne  ygyal  (JordC.  93).  Ha  te  Ferentz  várod,  rest 
leszeu  a  borod  (Cis.  D).  A  tiszta  jó  bort  kedvesen  Iszszuk  a 
fSld-edénybíl  (Pázm:  Préd.  c).  Mérges  borral  poharát  tölteti, 
kedves  kí'iszónettel  azt  meg-sziuelteti  (Gyöngy:  (^p.  22).  Sok 
törököknek  szájok  bortól  gőzöl  (Kónyi:  HEom.  10). 

[Szólások].  F  0  r  r7  a  bor:  vinum  *fei-vet  PPBI.  A  sok  bor 
kinézett  mind  a  két  pofáján  (Fal:  KA.  126).  Eleiben  men- 
tenek hajókon  s  borral,  kenyérrel  ugy  g  a  z  d  á  1  k  o  d  t  a  n  a  k 
neki  (MouTME.  V.432).  A  pinczében  is  b  o  r  1  á  t  n  i  nem  volt 


szabad  memiem  (Bethl :  Élet.  11370).  Jó  bort  kezdett  csár- 
dában tegnap  a  csaplárné  (Thaly:  VÉ  L276).  Fel-önté  a 
bort  a  vigyorgíira  (SzD:  MVir.  73).  Bort  vonni  lopón  (72). 
A  bort  meg-zsákol  ni,  le-fejelni,  lo-fojtoni  (73). 

[Közmondások],  Sokat  be-szél  a  bortól  az  ember :  vinum  verba 
*ministrat  PPBl.  Bort  sem  iuot,  s  mégis  ré.szeg  (Decsi:  Adag. 
17).  Ki  moudattia  az  bor  !iz  embernél :  quod  in  animo  sobrii, 
id  est  in  lingua  ebrii  (80).  Nincz  az  boniaU  rakontzáia  (100). 
Szegény  ebéd,  a  hói  bor  nincz  (139).  Id  meg  az  borát,  ad  ki 
az  poharát  (148).  Az  bor  oka  minden  buyaságnak:  vinum  lac 
veneris  (255).  Még  az  bomakis  az  régié  ió  (256).  A  bor  gyujto- 
gatója  a  bujaságnak  (Pázm :  Préd.  228).  Bornak,  aranynak, 
hitnek  a  ré^e  jó  (Veresm:  Lev.  18.  Kr.).  Jó  a  .ser,  de  mégis 
bor  az  annya  (Kisv:  Adag.  391.  SzD:  MVh-.  74).  Bor  és  kenyér 
nélkül  fázik  a  bujaság  (SzD:  MVir.  72).  Sokat  tud  a  bor  (73). 
Miiiö  a  tókéje,  ollyan  a  bora-is  (uo.).  Nem  kell  tzégér  a  jó 
bornak  (74  i.  Kardot  köt  a  bor  (uo.).  A  bor  tüköré  a  szívnek 
(uo.).  Borhanu  lakik  az  igazság  (uo.).  Igazat  mondat  a  bor  (uo.). 

anglit-bor  :  [vinum  decumanum ;  zelientwein].  Az  dominus 
terrestiis  számára  kétszáz  köböl  borbúi  tizenhat  esik,  mely  bort 
anglit  bornak  szoktak  nevezni  iGér:  KárCs.  I\'.340.  341). 

asztal-bor,  asztali-bor  :  [vinum  cibarium ;  tischwein]. 
Fők  és  közfinséges  a.sztal  borok  költenek  el  hordókkal  92  (Radv: 
Oal.  III.66).  Borimk  elég  vagyon,  de  jó  is,  asztali  bornak  be- 
vehetni (Mik:TörLL  302). 

asszúszőllö-bor :  [protropum  ;  ausbruchj.  Adjon  Zidosiczki 
lengyel  úrnak  egy   átalag  asszú-sz(511t1-biTt  (RákF:  Lev.   IL47). 

(inég)avult-bor :  [vappa ;  umgeschlagener  wein].  Meg- 
avult, nyáiiott  bor  (Com :  Jaa  84). 

búsult-bor :  [vinum.  fermentans ;  gahrender  wein]  Akar 
hogy  es.sék  ez  vér-folyás,  vagyon  ez  a  vérnek  nagy  bősé- 
gétől, mely  akkor,  mint  a  hasúit  bor  az  hordóbul,  ki-úti  magát 
az  érbúl  (PP:  PaxC.  68). 

esinált-bor :  vinum  factitiimi  Com :  Jan.  84.  ptuust«ein] 
A  hegyes  tövisből  tsináltatot  szirop  avagy  tsinált  bor  a  szivet 
igen  meg  erősitti  (ACsere;  Enc  235). 

csipös-bor:  vinum  aere  Nom."  111.  [röscher  wein). 

dohos-bor :  \Tiium  mucidum  SL\.  [kalimiger  weiu] 

édes-bor :  passum  C.  PPBl  [sekt,  strohwein].  Wram  [la- 
raucholta  wala,  hogy  edős  borokath  kere^snek  (LevT.  I.llO). 
Az  szászok  megérdemlik  az  édes  bort  (RákGy:Lev.  11). 

égett-bor :  crematnm,  crematui-a  Kr.  pjraimhvein].  (Frank : 
HasznK.  36).  Az  patikariusoc  égetet  vizet  elegyítnek  az  éget 
bor  köziben  (MesésK.  10).  Égett-bor  vagy  aquavita  (VectTrans. 
18).  Maradt  még  amaz  ka«ban  lisztem,  búzám  hordóban  — 
jó  lesz  égett  borra!  (Thaly:  VÉ.  1.275). 

előlszűrt-bor  :  vinum  praeliganeum ;   faulwein,  schwaben 
vvem  C. 
elözött-bor:  vinum  praeliganeum  PPBl.  [faulwein]. 

erötelen-bor :  villum  C.  [tiesterwein].  Ki-ment  szeszfi,  meg- 
erőtlenedet  bor  (Com:  Jan.  84). 
fenikulomos-bor :  marathrites  C.  [fenchelwein]. 

fiskális-bor :  [vinum  decumanum,  qu^  id  fi.»co  debetur '?]. 
Majurságbeh  bora  volt  uro  87.  fiscahs  bor  m-o  31.  fiscalLs  asszú 
szfllóbor  m-o  25  (EákF:  Lev.  L247). 

foglaló-bor,  foglalt-bor :  [?].  Foglaló  bort  is  exigálják 
ezektől  (Gér :  KárCs.  1V.344).  Foglalt  bort  aimuatim  az  várhoz 
tai-toznak  adni  (340).  Az  foglalt  borért,  az  kitől  mennyit  fog- 
lalt, mind  íumji  köböl  boi't  az  foglalt  boron  felljnil  t;u-toznak 
adni  (341). 


283 


íMEr.)KORDULT-BOR— 0-U(  )K 


ÖKMÉNYGVAkEKES-BOK— BORMEGISSZA         2«4 


(inég)fordult-bor :  viiiiim  a  calore  *c<infii.s«ni  !*P151.  (iim- 
goschlagener  weinj.  BeytlieA:  KivK.  25. 

forrott-bor:  vinuni  tpiieriim  defaecatiini  N<m.'-  105.  (ge- 
liiutcrtpr  weiii].  A  félig  mP(í-f(irrott  imist  forrott  Ixír :  defriituni 
est  sapa  (Com :  Jaii.  103). 

fö-bor :  vimim  pxcfillens,  primipúile  Kr.  ffninir  wein].  Zu),'o- 
lodott  a  viMegény  ellen,  és  miért  kelletett  ntolra  liailiii  az  ollyaii 
fo  bort.  tiiiliikozta  (Zvoii:  I'o.<t.  LSÖtt). 

föbántó-bor:  vlimm  vehemens  MA.  [gUihwoin]. 

főtt-bor :  defrutnm ;  ge-sottener  wein  Ver. 

füszérszámos-bor :  anmiatites  PPBI.  [gewiinnvein]. 

füves-bor :  [vinum  niediiatnm ;  krauterwein].  Niníen  immár 
vad  (■}i  niadar  liiisod,  .«eni  ieliw  vaíorád,  i-eni  io  fiues  boraid 
(NádC.  318).  J-lies  borokat  is  az  kucliar  csiiiállyon  (Tliunó:  Lev. 

n.302). 

hontöltött-bor :  viimm  vcrnaculum  MA.  (iniiiiidisfher  wein]. 

idegénországi-bor :  viniim  exoticnm  MA.  (auslaiidisclier 
weint. 

idei-bor :  viniim  liomimi  MA.  Nom.^  107.  C(jm:Jaa  81. 
lienriHer  \voin|. 

iz8Ópos-bor :  hys.sopitp,s  C.  Com :  Jan.  84.  [Iiy.sopwein]. 

jóülatú-bor :  vinnni  fragrans  MA.   (wolilriechender  wein]. 

kástélyos-bor :  vinnm  rubellum  MA.  [scliillerwein]. 

kimentszeszű-bor :  vappa  C.  [lauer). 

költö-bor :  [vinum  cibariiim ;  tlschwein  ?].  Kd  írt,  hogy 
Misinczky  az  uramnak  koltfl  bort  vegyen  (LevT.  1126). 

köményes-bor:  maratbrites  PPBI.  [anLswein]. 

lágy-bor :  vinum  molle,  leve  Nom.-  107.  (leichter  wein]. 

malozsa-bor  :  pa.ssum  PPBI.  [soktwein]. 

máslás-bor:    vimmi    secundarium  Nom.'^  109.   [naehwein]. 

mézes-bor :  mulsimi  C.  Nom.  13.  vinum  iii|Miratiuii  PPBI. 
metil  Com:  Vest.  137.  Nyo.'^zolyfViLs.szony  dolgához  htíwon ;  eja  ! 
Az  mézes  b<jrra,  vajban  sült  fánkra  légyen  nagy  gondja 
(l'haly :  VÉ.  1.372). 

mirhás-bor:  niyrrliites  PPBI.  (myrrhenwein]. 

mirtusoB-bor :  *myrtidannm  vinum   PPBI.  [myrthemvein]. 

muskatály-bor :  passnm  MA.  [muskatellerwein]. 

must-bor:  vhmm  nóvum  Sylv:  ÚjT.  1.52.  [most]. 

nyárlott-bor,  nyarasodott-bor :  vappa  MA.  [laiierj. 
Nyersen  az  kőként  keverd  az  nyarlot  borb;ui,  bizonnyal  liid- 
gyed,  hogy  az  nviulot  bort  megtisztittya  (BeytheA:  FivK.  25). 
Nyara.sodott,  nyárlott,  ujidasodott  Iwr  (SzD:  MVir.  73). 

nyers-bor :  (merus ;  ungemisiliter  weinj.  Nyers  bort  ijutt 
mindenik  (Njt.  X.169). 

nyuló-bor :  vinum  fugicns,  spLssiim  penduhim  MA.   (zíiher 

weinj, 

nyúlós-bor:  vinum  *m;uiid»m  PPBI  Nyulód,  bfidős  bor 
(Illyef;  Jophta  25j. 

Ó-bor :  ^•imlm  inveterntiim  MA.  menün  *nvittmi  PPBI.  altér 
wein  KirBesz.  121;.  Es  az  ó  borcK',  kiiiel  megrezSgiltenec,  lezen 
ő  nekik  .sarkannac  mergeue  iNagyszC.  W.  l'esti:  NTest.  126). 
Ijim  jó  (Vlwrok  voltak  ott  (KákGy;  Lcv.  94).  Illé.sházy  n.  6 
ngs;uiak  Í6  ó  Uir  1,  —  Vizkeloty  iir  5  uj;áiwk  fi  ó  bor  1 
(Kadv:C»al.  11166). 


örménygyökeres-bor:  nectarites  PPBI.  [alantweinj. 

örvényes-bor:  holenites  Nom."  111.  nectarites  PPBI.  [alant- 
weinj. 
rutás-bor:  viiumi  *rutatum  I'PIil.  [rauteuwein). 
sajtolt-bor  :  vinum  tortivum ;  keltenveiii  PPB. 

satú-bor :  tv  Ki   úomia   az  istennek  hirtelen   liaragiának 

sotn  txinit  (Sylv:  l'^T.  11.155). 

seprüs-bor :  vhmm  faecatinn  C.  [unabgezogener  weinj. 
(Land ;  ÚjSegífs.  1397). 

sürü-bor :  vinum  cra.ssuDi  MA.  (dicker  wein). 

szagos-bor :  vinum  odoratum  MA.  [maskatellerweúi). 

szegény-bor :  vinum  Cariciun  MA.  geringer  wein  PPB. 

szegfüves-bor :  raryophilites  Nom.'  111.  (nelkenweinj. 

szín-bor :  merum ;  imvirmischter  wein  C.  vinum  primo 
fiLsum  PPB.  Sídnljür  ivó:  merit'ibulus  C.  tjajtulathui  szín  bor: 
*lixivium  vinum  PPBI.  A  szent  irás  bora  foiTott  és  megtisztóltt 
szinbor  (Pázm:  Préd.  390.  Mad:  Ev.-mg.  184i.  Polmr  az  lu-  kezé- 
ben, szin  borról  tellyes  elegjiilés.sel  (lUyiPréd  11.457). 

tavalyi-bor:  vhmm  bimum  MA.  [vorjaliriger  wein). 

tedeum-bor.  Forgassunk  nagy  poharakat,  igyunk  Te  fíeum 
borokat  (Fal:  Vers.  866). 

tiszta-bor :  vinum  merum  Nom.»  403.  [uigemischter  wein). 

timumfüves-bor :  thymites  PPBI. 

törköly -bor :  vinum  fecatiun  Nom.*  105.  ftrübenveinj. 

új-bor :  vinum  novollum  Nom.'  107.  [heurigor^ 

Ürmös-bor :  tliymite.s  C  vinnm  absyiithiai'um  Nom.'  111. 
[wennutweinj.  Tsinált  Iwrok:  az  űnnős  bor,  isten  fájával  fSzfitt 
bor  ete:  faetitia  síuit:  absintliite.s  abrotonites  (Oim:Jaii.  103^ 
Az  ürmös  bort  csiimlta-sd  (RákGy:  Lev.  76).  Crmös  bortol  részeg 
(Illy:  Pré<l.  1148).  Bö  szüretünk  vagyon,  ürmös  bort  is  tsinálok 
íMik:TörL.  433). 

vad-bor :  vinum  aspenim  Nom.*  107.  [berber  wein^ 

vékony-bor :  vinum  tenue  Nom.'  107.  [leichter  weinj. 

virágos-bor :  vinum  mucidum  Nom.*  109.  [kalimwehi). 

vizes-bor:  cinuus  C  viuuni  dilntnm  MA  x-inum  *spurfum 
PPBI.  (gemischter  wein). 

zagyva-bor :  *.s])urcim>  vinum  PPBI.  [trüber  weinj. 

zavaros-bor:  vinum  tnrbidum  Nohl^  109.  viuiun  *siiurcuni 
PPBI. 

zevérlicás-bor :  vapni  Kr.  (lauerj.  Öllel  mérik  garáz- 
dával csjivált  zeverlii-zjis  borokat  (Csúzi:  Triimb.  73). 

zsályás-bor:  jvinum  sahiatum ;  .sjdbeiwein).  Az  sall>  a 
bor  igen  io,  .-íziretkür  ehynalod  (BeytheA:  FivK.  701 

Borbóli :  (ráiarins ;  zimi  weine  gehörig).  Efféle  Ígéretekből 
tiszteli  meg  Cliristu.<  urunc  ;iz  tvuiai  szegény  meuyegzAeiket 
jeles  iKirbéli  ayándéckal  (MA :  .S.-ult  30t)); 

Bori :  vinarins  MA.  [zum  weine  gehnrígj  Bori  aji'uidée  (MA: 
Scnlt.  170). 

Borka:  [weinchen).  Ua  liorkát  i»-/,írn-  virs.'t  Írni  merek 
(Tlialy:  VÉ.  OUS). 

Bormégissza  :  jjotor  vini ;  weintrlnkeri  lionnegU-zj;ik  nékik 
vannak  mikor  .ikarják,  de  az  álnok  fflménségért  ík  (a  loniem- 
isaj'tkj  búrt  mm  isznak  (I<ÍMK.  1112t>7). 


285 


BORXEMISSZjV— BORBÉLY 


BORBÉLYI-BOK'DÉr.Y 


286 


Bornemissza :  abstemius  Ver.  (vino  abstíiiens ;  wassei-trhiker]. 
tiuiHlolkudiiak  borneiniszják,  igoii  hallcatuak,  részögösök  mit 
c's;\csoínak,  .'izf  niosiil.vo};j:ik  díMK.  lll.ifi").  A  józaiioe  és  bor- 
neiiiLszíio  olniével  biniac  ^Coln:  J;ui.  IS.). 

Borocska :  [weinclienj.  Az  on  borochkaymatli  megh  kyl- 
dettlie  (lölNy.  111.891.  H:i  valami  jó  borocskát  köld  kegyelme- 
tek,  cgásségére  elkiiltjük  (KecskTört.  III.353). 

Boros:  1)  vinosus  C.  vinarius  MA.  [weinj.  Illyés  boius 
Wgassíisot  jegyez  (RJIK.  I\".i;fi2).  Boros  szl^K:  vitis  vitifera 
(Mel :  Herb.  6).  Boros  lakodalom  (Kár:  Bibi.  1.672).  Boros  szer- 
dék  (N}T.  IXTl).  Boros  kömény  (,Nom.-  29).  Boros-leves  (PP: 
PaxC.  266).  Négy  jeles  haszna  van  a  boros  kenyérnek  (ScholSal. 
17).  A  boros-biit.sii  pénzel  jár  iFal:NU.  308).  A  boros  torok- 
gyéknek  kenése  nálok  késedelmet  nem  tud  (SzD:  MVir.  358). 
3)  vinasus,  temulentus,  vinolentiis  MA.  [saufer,  trunkenbold]. 
Az  ecclesia  ollyan  az  üldözíSkiiek,  mint  a  részeg  embernek  az 
alafsony  ajtó,  mellyben  a  ki  boros,  fejét  rontja  (Pázm:Préd. 
2871.  A  részegeskedöc  és  borosoc,  az  ivó  társjic  vígabban,  bo- 
rossabban  merétic,  isz.'szác  a  bort  (Com:Jan.  182).  Az  boros 
embereket  borok  áránil,  kiket  hitelben  vott,  integre  egy  pénzig 
coiitenbilja  (Radv :  Csal.  Hl  302).  (Az  fenyő  pinty)  igen  gySnySr- 
kódik  a  sz616  ételben,  nielln-Sl  boro.«  pintynek  Ls  hijják  (Misk : 
VKert  461).  A  nyúl  szirii,  kivált  képpen  boros  eszszel,  vitéz- 
.séggel  kérkedik  (Csiízi :  Síp.  55). 

Borosan:  [temnlenter;  betrunken].  Az  edgj-fitt  ivóé  vígab- 
ban, borossabban  iszszác  a  bort  (Com :  Jan.  182).  Ketten  az 
scholabeli  deákok  k5zzfil  eczaka  kin,  piacz  uczában  borosson 
jiírváu,  kik  voltának  nem  elei,  hanem  allya  az  deáki  seregnek 
(Baitha:  Chrón.  20) 

Borosod-ik :  inebrior  MA.  be.soften  werden  PPB. 

még-borosodik :  c«  Mikor  meg  borosodik,  ackor  mindent 
iger  (Ltec.'iiG:  Préd.  52).  Csapó  Wrincz  megborosodván,  találta 
neki  egy  legény  mondani  (MonTME.  1.76). 

Borosság:  temnlentia  MA.  vinolentia  PPBl.  [betrunken- 
heit).  .-Vz  mű  iletfinkőt  gonosz  kiuán-ágokban  viselők,  boro.s.sá- 
gokban,  dobzodásokban  (Sylv:  ŰjT.  11.122).  Vigan  énekleuénec 
boros-síigokbau  (Helt:  Krón.  56).  Noe  felserkent  az  6  borossa- 
gabol :  evigilans  autem  Noe  ex  vino  (Helt :  Bibi.  I.  D3).  Én 
azolta  csak  borosságra  való  bort  sem  ittam  (RákGy :  Lev.  141). 

Boroz :  viniun  bibo  Sí.  [wein  trinken]. 

Borozás :  compotatio  Kr.  [weinschmaus].  A  borozásuak  békét 
hadgy,  mert  ki  tudgya,  el  feletkezel  az  isten  pai-ancsolattyáral 
(Czegl:  ORoml.  10). 

Borság :  [natura  vini ;  wesen  des  weines].  A  kenyérnek 
kenyérsége,  a  bornak  borsága,  vagy-is  mind  a  kettőnek  ter- 
mészete, mi  vólta  és  állattya  (Bíró:  Ángy.  185). 

2.  BOR :  [miliuni ;  hii-sej.  Borkiilas :  panicum  JL\.  heide- 
kom  PPB. 

[BORBÁLA,  BARBARA] 

üröm-borbála :  berberLs  Bejthe :  Nom.  Frequenti^simus  et 
per  has  provincias  est  frutex  ille  spinosus  vulgo  Berberis  dic- 
tus :  Vngaris  iröm  barbára,  hoc  ftst  vinum  bai-bai-um,  floret 
Maio  (Clns:Stirp.  121).  Berberis:  iröm  borbála,  h.  e.  vinvmi 
barbanim  (Beythe:  Nom.  2). 

BORB AT  :  sollers ;  fleissig,  sorgíaltig,  spitzfindig,  gesehickt 
PPB. 

BORBÉLY  (barbecl  JordC.  345.  Pesti:  Nom.  141.  Zvou; 
PázmP.  5.  lit'irbély  Major:  Szót.  138):  tonsor,  cliirurgus  C.  MA. 
barbator  PPBl.  [barbierj.  Barbeelt  hywan,  el  veetetee  ew  heeth 
fyrth  hayaat  (JordC.    345).  Akar  mely  mochkos  barbel,    varga. 


sanfci  szabó  ha  mit  végez  kőztetec,  az  többit  rea  ké-szeretitec 
(Mon:  Ápol.  501).  Bju'bolyoc,  kahnaroc  os  egyéb  felec  (Boni: 
Préd.  295).  Fésfillo  barbelliá  tette  vala  magát  (Zvon :  PázmP. 
5).  Orvosok  eszköze,  b(jrbélyok  ira,  ispottya,  vasa,  fla-sti'oma 
(Tof;  Zsolt.  851).  Borbélyok  megállítván  vérét  és  bekötözvén 
sebeit,  azzal  vigasztalák,  hogy  egy  sebe  sem  volna  halálos 
(Mik :  MulN.  45). 

(Közmondások).  Ha  nincs  íred  és  szelenczéd,  miért  teszed 
magad  borbélya  (Kisv:  Adag.  101). 

Borbólyi:  chirurgicus  MA.  [chii-urgisch]. 

[Borbólyoz] 

Borbélyozás :  [chirm'gia].  Borbelyozás,  kézzel  gyogyittás 
(ACsere:  Enc.  195). 

Borbélyság :  chirurgia  C.  MA.  Az  ky  ewiinen  mesterséget 
e  hagya  es  mezaros  leuen,  magát  barbelsagi'a  agya  (Pesti:  Fab. 
66). 

BORDA :  1)  pecten  filiariuni,  tibicen  Uciatorium  C  MA. 
weberkamm  Com:  Orb.  121.  Bél-fonalnak  öszve-tekennénye, 
mellyet  a  bordán  által-botsátnak :  paims  Pl'Bl.  Ha  egy  bordá- 
ban mesterséggel  rendelt  bélfonalat  látnál  (Pázni:  Kai.  2).  A 
takáts  a  bordával  és  vetélővel  va.sznat  csinál  (Com:  Jan.  97). 
Eletednek  vásznát  majd  ki  nietczik  bordából  (Liszti :  Mái-s.  152). 
Egy  szélbe  szövi,  a  pedig  jó  takácshoz  nem  illik ;  mert  mind 
nyfisti,  mind  bordája  igen  kfilőmb  a  kettőnek  (Pós:  Igazs.  11.364). 
Az  varga  felesége  megsérté  ajakát,  az  egerek  megi'ágták  fonala 
bordáját  (Thaly:VÉ.  1343).  S)  [costa;  rippe].  Ha  meg  törőd 
a  gyökerét  a  forduló  fönec,  igen  ió,  kS  ellen  vizeletet  indít, 
óldalnac,  háta  bordánac  fayassát  enyhíti  (Mel :  Herb.  130).  Kinek 
oldala  csontya  s  kinek  szára-bordája  meg  törvén  (Czegl :  Tromf. 
209). 

[Szólások].  Okoskodásokat  h  a  d  g y  á  k  az  b  o  r  d  á  b  a  n  (Tohi : 
Vigaszt  76).  Gonosz  bordában  szőtt  ember  (Pázni :  Kai. 
417).  Ha  vgyan  szinté  egy  bordában  .szönétekis  magatokat  az 
cálninistákkal  (BahCsLsk.  243).  Bizonyára  mind  egy  bordában 
•szőttek  vagyunk  (Zrínyi  U.177)  Egy  bordában  szőtt  ember  ű 
a  töb  társaival  (Czegl:  Japh.  120).  Olymi  bordában  szűtt  ez  is 
(Czegl :  MM.  226).  lízen  bordában  szőtteknek  réttyén  keres- 
kedgyetek  (Pós :  Vetélk.  44).  Mitsoda  bordában  .szőhette  őtet  ? 
(Misk:  VKert.  626).  Egy  bordában  szőtt  (Kisv:  Adag.  138.  395). 
Nem  kell  a  fő  asszonyt  és  a  .szolgáló  leányt  egy  bordában  szőtt- 
nek vélni  (SzD:  MVir  47).  Egy  bordából    kőlttek  (118). 

hát-borda:  [costa  dorsi;  rückeDiip[ie].  Óldahiae,  háti  bor- 
dánac fayassát  enyluti  (Mel:  Herb.  130). 

ördög-borda :  lilix  PPBl.  [haiukrautj.  Perje,  ördög  bordája 
fí\:  filix  PPBl. 

BORDÉLY :  prostibulum  C.  lustrum,  lupanai-  MA.  [huren- 
haus].  Bordélyba  bocsiitom :  prostituo  C.  Bordélyban  jái-ó :  ganeo 
Com :  Jan.  183.  Adnac  őbelőllö  a  bordelba  vettekuec  as  paráz- 
nákat ekeseitnec  (BécsíC.  110.  209).  Ha  zerelmes  evvTyzetuel 
meg  nem  oltalmaztatnak,  bordelyaa  leznek  (\'irgC.  135).  En 
az  bordeelban  \nttetlek  tegődeth  (SándC.  28).  Monda  az  wi-: 
Ingíammait  a  bordeliba  ültetlek  s  ki  fzetőm  ot  a  zent  lőlkőt 
belőled  (DebrC.  29.  ÉrdyC.  171,  200).  A  mezőn  való  gyfimölcz 
őrző  kutiákon  es  falukon,  mind  szinte  a  kerített  varasokbais 
lölki  testi  bordeliokat  czinahiak  (Mel :  Sám.  433;.  Az  bordelt 
meg  egete  es  röggé,  porrá  téué  (462).  A  pogányok  temploma 
latorságok  bordélya  volt  (Pázni:  Préd.  373).  Otsmány,  bordély- 
ból költ  pajko.sok  (GKat:  Válts.  11.1361).  A  kurvác  az  6  sze- 
mérmetességeket  bordélyban  való  kereskedésre  bocsáttyác  (Com : 
Jan.  183).  Javallya  a  bordélyokat  lágyan  bírságollya  a  paráz- 
nákat (Matkó:  BCsák.  65).  A  gono.sz  társaság  kaczér  bordé- 
lyokkal, a  hivalkodás-is  a  dőzslö  torkokkal  távozzanak,  nem 
lesz  egy  portám  azokkal  (Gyöngyi) :  Cup.  651.  649). 


287 


ItORDÉI^^ISKI  .I-EÍ^I«1RlT 


ELBOKlTÁiS- BUROK 


288 


Bordélybeli :  lupanaris  C.  [zum  hurenhaas  gehíirig].  | 

1 
Éordélyos:  I)  lenoniiis  MA.  [zum  hurenliaiis  gehörig].  2) 

leuo  MA.  IliurcuwirtJ. 

Bordólyoskod-ik :  prosto,  lui«r,  liintror  C.  leiiociuor  PPBI. 
[liuren,    hiirerei    treiben).    Bordélyoskodó    kurvái kodils    (Toln:    j 
Vigaszt.  251).  I 

Bordólyoz :  [liistror ;  Imren).  A  tsorékoii,  a  bokrok  kflzStt, 
a  proic-.'wio-j.'irisbjui  ékU'leiiűl  bordéljoziiak  (GKat:  Válts.  I. 
Elíb.  3.5). 

Bordélyság:  lenociniiim  MA.  [burerei).  Bordélysággal  való 
kere.sk(Hl('s :  leiiociuium  C.  PPBI.  Gy6ny6rfiségre  édesgető  bor- 
dél}'.sjig  (Mad:  Evang.  116). 

BOEDÓ :  [fistula ;  pfeife].  A  haidut  a  bordó  íáp  az  haidu- 
tanc.ra  liíia  iMoltSiim.  65).  Az  orgona  IjTika-s  szárú  bordókból 
és  billP'.'Ctí'.  sipokból  áll  (Com:  Jan.  210.  169). 

síp-bordó :  fi.stula   rauwi  iii  utre,  conui   utris  MA.   dndel- 
sack  Pl'li. 
Bordóz-ik :  (utriculo  cano ;  dudeln).  Ha  sziiutani   kfildöm, 

ámyúknii  1.. „-dódzik  iTli.iIviVÍ:.  IIC.-T'.. 

(BORHONYAGOSl,  BUB-HONYAGOS  :  [nubilas, 
obnubilus;  wolkig).  Sok.«zor  mint  a  burhonvagos  időben  a  nap 
világji,  ugy  mutogattya  az  i.sten  kegyelmességének  világa  ma- 
gát ki  a  hiveknek-is  az  6  világi  életekben  (Nagyari:  Orth.  156). 

BUHHONYÓ :  oj  Isten  ád  burhonio  ess6s  idSt,  isten  ád 
tiszta  i(l.")t  (Mfl :  .Jób.  9.  6.  MF.). 

BUKHOS  :  [nubilus,  tristLs ;  trüb].  Szenyvedésemnek  szo- 
morú és  b\nlios  tele  (GKat:  Válts.  IV.924). 

BORÍT  i.lnirit  RMNy.  IL211.  Com:  Jan.  211):  contego  MA. 
(decken]  Borovt-uik  ewketli  az  veress  tenshernek  vjzey,  niyko- 
ron  tytüket  j-znoeuek  í.lordC.  223).  jVa  isteu  taralio  kiralt  mind 
nepeuel  cgetíimbe  az  von'js  tené*>i'bo  boritlia  (TiliC.  145).  Nagy 
nyomoru.sagba  R  magát  burittya  (Bom:  Ének.  367).  \'enus  &s 
Mercurias  lionialt  buritiiac  (Kai.  1582.  Gij).  A  komédiát  jádz<) 
levél  .szín  elől  fiiggesztö  i»njTával  biu-ittatii-,  fedeztetic  bé 
(Com :  Jan.  211).  Ki  sok  vendég  szín  borítja  az  artzákat  (Fal : 
BE.  611).  A  mennyei  malaszt  nem  szállbatott  jobb  szívben,  és 
a  ki-szíulett  szépség  nem  buritliatot  job'  artzát  (Fal:  NA.  151). 
Fekete  tábattal  baritott  tsapka  forma  kalap  volt  fején  (Fal :  TÉ. 
636).  Fejét  borította  drága  i>atyolat  vég  (Kónyi:  HKom.  28). 

be-borit :  obmo  C.  adoperio,  eontego,  obtego  MA.  [bedecken, 
zudeckcn].  .Sotootseeg&k  be  bwToytattanak  engliemet  (ÉrdyC. 
576).  Mynek  előtte  engliem  tliyz  eegliessen,  mjiiek  olíitte  engbem 
seetethseog  beeh  bwrolion,  seglicly  enghometb  en  Istenem  (ÉrsC. 
171).  Mo.ses  beborita  az  ó  ortz;iiat  íMelt:  Bibi.  I.  Cc3).  A  közit 
szeles  rez  i«rtjiz;ittal  beburítottác  l^Iel:Siini.  279).  Az  felli5 
burittya  azt  be,  de  tíiznof  ábrazattyábaii  fKár:  Bibi.  1.127)  Mi 
módon  jKidoUya  és  borítsa  bé  Jiz  biirkát  (MA:  Bibi.  1.6). 

beborítás :  [obductio ;  bedeckung).  Az  keresztség  peczeti 
az  vízben  valci  bo  biu-itas  iegizi  (Fél:  Tan.  272).  Czinállyanac 
pléliek(^t  ,iz  óltiímac  béburitásiira  (MA:  Bibi.  L13G). 

el-borít :  adobmo,  .submergo  C.  demergo,  obruo,  obtego, 
o|)erio  MA.  (übeniiolien,  bedecken).  Ismét  elborítom :  retingo  C. 
El  boroyttaji  Iiwkot  wr  ysten  ez  tongher  habaynak  kSzepybeu 
(JordC.  40).  Az  byzou  zent  zeretet  sok  byneket  el  bwroyttji 
(ÉrdyC.  420).  El  ne  bwrohon  engemet  vyznek  liaba  (KuIcsC 
163).  Mar  szinte  el  borait  vala  az  ő  kegyetlen-segec  (Bora : 
Ének.  249).  Az  én  gondolatim  az  én  elmémet  el  búritjic  (Kár : 
Bibi.  1.157).  Oly  nagy  \iz6zunt  tjunasztbatiu'uuik,  a  kivel  az 
egész  vllag  el  burittitliatneiek  (Lép:  ITük.  I.338i.  Tldíizés  szele 
olburitja  kii'siny  hajcicskádat  (Tlialy:  Adal.  1.49).  Téged  is  majd 
el-boritt  Jiz  &iz  baj  (Szü:  MVir.  391). 


elborítás :  finundatio ;  iibersi'liHemmune|.  Jclec  lésznet'. 
folyó  vizeknek  ;u*rad;(.si  és  azokkal  liol  otív.  hol  más  tíu'toniáii- 
nac  elburétási  (Zvon:  Post.  I.2í'i 

ki-borit :  retego  Kr.  fanfdecken,  eutblösseu).  fízándékit 
egyszer  s  mind  a  bomálybúl  furtélyossaii  ki  burittya  (Fal:  UE 

370). 

kömjrűl-borit :  circomobruo  C.  MA.  (allenthalben  zudeckenj. 

még-borit:    obduco   MA.   [Uberziehen,  bedecken).   Mer/In 

megburitattíik  agyaggal  (Nyr.  X.47n).  Megburitsad  az  ládát  arauy- 
nyal  (MA:  Bibi.  1.71).  A  madárkákat  Iiálótskáckal  meg-lepi,  meg- 
borittya  (Com:j!m.  81).  Némelly  bíizaknak  falai  nagy  szép 
fonn;i  virágokkal  rakattattak  és   boríttattak  meg   (."'zal ;  Króa 

202). 

ÖBzve-borit :  (aufeinander  legén].  Kettít  [tégelyt]  öszve  kell 
borítanyi  és  jól  be  kell  tapasztanyi  (Kecsk :  ÖtvM.  307). 

Boritás  :  [o|i«'rin)entimi ;  decke).  Valaliová  téglát  terítettek, 
oda  a  tégla  tíilé  mind  ar;uiy  borítá.st  terjesztettek  (Mobi:  JÉpül. 

433). 

[Boritdogál] 

be-boritdogál :  obducto  PPBI.  [iiberaielien]. 

Borítók :  velamen,  operinientum  M.\.  tegmentum  PPBI 
[biille,  überzug,  decke).  Selyembi'd  volt  az  te  haiódnac  buritékm 
(Kár:  Bibi.  IL133).  Nevének  borítékot  nem  keres  vala  (Keresrt: 
FKor.  Elfib.  5).  Egyféle  virágnak  mag%'ait  a  juhnak  vagy  kecs- 
kének babjában  rekezd,  ásd  el  és  mikor  elrotliad  buritékjok, 
a  magokbúi  sok  színű  virág  leszen  (Upp:  PKert  1.143).  E^'y 
tlszte-s-séges  kocsit  is  adattunk  neki  borítékjával,  ló  nélkül  (Mou- 
TME.  IV.247).  A.s.s!ik  el  a  fazekat,  arra  clűnállyaiiak  valami 
buritékot  (Lipp:  PKert  1184). 

Borítkoz-ik :  (submergor ;  versinkenj.  Óh  Sión  leánya,  ke-     ! 
serves  anyám,   gyászban  buritkozott  .szerelmes  dajkám  iTth-űy: 
AcLil.  1.49) 

be-bontkozik :  [círciunvelor ;  sich  umhiiUeu]  Ha  beUirít- 
kozic  kádban   vagy  lasmac  alá,  h.Ts  fayást  gyógyít  (Mel:  Herb. 

103). 

Boritó :  1)  tegtilum  MA.  (decke).  A  szelentzénec  be  tM  a 
bnritóyát,  ki  ne  mennyen  az  ereié  (Mel :  Herb.  106).  S)  bülimr- 
steig  Ad;imi. 

jBoritoz-ik) 

el-borítozik:  (submergor;  versinkenj.  Az  Isteni  edox»  k"»-o 
elboritozom  (N:ígyszC.  116X 

BUKOK  (htírko  Com:  Jan.  23):  I)  (velimi,  vclíunen  ;  bülle, 
decke).  Az  töltést  csinalokiuik  eleikben  bírókét  és  burknk.it 
ivela)  vonata,  hogy  az  majd  reajok  ne  menne  (Fora'i:  C\irt  111). 
Nem  nézhetik,  liaiiem  miut  egy  burok  alól  pislogatják  (GKat : 
Titk.  313).  Aiuiyira  tündöklik  vala,  hogy  nem  nézlu'tének  reájji, 
hanem  burkot  kelleték  az  ortz;'ira  vetni  i330).  Mellyeket  \\iú- 
gatá.snak  burokjával  akarok  inkább  l)é-takanii,  mint  sem  oduD- 
lálgatással  feszegetni  (Megy:  3Jaj.  1134).  2)  hystera  C.  secundae 
MA.  (gebjirmutterj.  Burok :  gyemiektjuló  Imitonui  iSziksz.  líii 
rokluui  született :  infans  galeatns  1'1'B.  Az">n  nap  szült  g.vi  r- 
mekeket  kezdik  mind  biu-ko.<tól  megérnie  iKMK  11.210)i  .\/ 
diptamus  az  ben  .szorult  secundiiiát  az  az  bumkat,  hólt  g.vt'r- 
mekeket  ki  íz  (Mel:  Herb.  108).  Ha  a  varadiczot  meg  fiSzwi. 
a  gyermec  t'ulo  hurokot  ki  hozza  (101).  A  magzatot  méliél»'ii, 
mádrájálwn,  burokjábjui  \-Lselii  (Com:  Jan.  118).  A  katzuki  ni<g 
eszi  a  tsifko  burokját  (AOsere:  Euc  205).  Végy  egy  oly  bur 
kot,  melyben  egy  tsikó  e'  íilágra  16tt  (Cjieh:  Or%'K.  32).  S)  : 
isauon  Com:  Jan.  23.  (sciiale).  A  kopiitsolékját,  biirkoját  a  u'.> 
mUlcsnek  el  vesse,  ol-hánitsa  (Com:  Jiui.  23i  Melly  titkot  ;l 
vastagabb  buri>kjábul  's  borítékjábid  ki  fejtegetvén  (BiV. ■: 
Ékesség   C2).  4)  frons;  griiner  zweig,  lauUtst  PI'B.  5)  (Ct*í-. 


289 


fBlTKKONLK)Z-IK(— El^BORl'l , 


ELBOliUl^lK-ÖKÍUMiOIUÚ 


290 


sarcina  colligata;  ballenj.  Veres  karmasin  egész  biirnU  tiz  (Gér: 
KárCs.  1V.41»). 

|Burkondoz-ik] 

be-burkondozik :  se  operire  Helt:  Bibi.  I.  L3.  [sich  um- 
hiillen].  \"íiue  a»>kaort  Rebecea  a  palástolt,  es  be  burkoudozec : 
0|)eruit  se  (Helt:  Bibi.  I.  L3). 

Burkos :  pampiiiosiis  PPBl.  frondwnis,  nemorosiis  PP.  [lau- 
bii;,  iliclit].  Burkus  szSlí,  íftéleseu  el-ágazott  szfilő:  bracliiatus ; 
burkos  szAlő  t'jí,  sok  levelű :  vitis  *liixurio.sa  PPBI.  Magokat  az 
erdSknek  burkos  helyeire  reytettek  (Forró:  Curt  li8). 

[Burkosod-ik] 

még-burkosodik :  silvesco  PPBl.  (laub  bekommen,  belaubt 
werdeu].  Ismét  meg-burkosodik  a  szőH :  novLs  i'rondibus  vinea 
*repullulascit  PPBl 

Burkoz-ik :  se  involvere  Sí.  [sich  umhüUen].  Gyászban  bur- 
knzott  (GKat:  Válts.  IL555). 

BORONG :  involvor,  tegor  Kr.  [überzogen  werden].  Lelki 
baborukuak  szSmyö  babjai  kSzStt  burongo  lélek  (Drég:  Spec. 
64).  El-rendelte  már  azt  elméjében,  hogy  tovább  nem  borong 
özvegység  kSdében  (Gyöngy :  KJ.  25).  Mint  a  borongó  hóid,  ollyan 
személyében  (74).  Ollyan  mint  a  változó  nap  borongó  fényében 
(SzD:  MVir.  41).  Kedvetlen  üdók  boronganak  (76). 

Borongat :  1)  [contego ;  überziehen].  A  crocodilnak  hal- 
héjak  és  pléhek  módjára  egy-másra  borongattatott  tserepekvel 
bé-borittatott  (GKat ;  Válts.  11.903).  2)  [mergo ;  versenken].  Kinec 
az  talpat  veric  az  tSrSkSc,  kit  hegedő  vasba  tartauac,  kit  vizbe 
burongatnac  (Bom:  Préd.  IV.769.  MF.). 

BORUIj  :  1)  procido  pronus  MA.  [niederfallen].  Meg  hyr- 
uaduan  orczaiabah,  az  aztalra  borula  (WeszprC.  37).  Ur  Xc  Ic 
orcháyawal  az  földre  bonvlvfan  ymatkozek  (ÉrsC.  27).  Mikoron 
az  zent  testhSz  iutot  uona,  burula  rea  (TiliC.  26).  Abram  leg 
ottan  ortzayara  borula  (Helt:  Bibi.  I.  G2).  Böjtöt  böjtölt,  földre 
borúit,  míg  a  gyermek  beteg  volt  (Pázm :  Préd.  145).  Az  lábai- 
hoz borulván,  rerainkedvén,  vigye  el  Konstanczinápolyig  (Mon- 
Irók.  XV.12).  2)  mergor,  tegor  MA.  [versinken,  überzogen  wer- 
den]. Reám  borúitok  a  setét  aggodalmak  (SzD:  MVir.  75).  Ki- 
derültt  kedvem  vastog  homályba  borúit  (76).  T(izbe  borul  hajnal 
szép  artzája  (201).  Fogadgyon  testvérül  a  tsemete  ágatskát 
magához,  hogy  jövevény  lombot  nemzen,  vendég  üstökbe  bo- 
rúUyon  (336). 

[Szólások].  Reánk  borul  a  setét  é  c  z  a  k  a  (Köl :  Idv.  8). 
Magyar  nemzetség  cíecsemö-gyermekhez  vagy  bizony  hasonló, 
hints  port  a  fejedre,  légy  gyászban  boruló  (Tlialy:  Adal. 
L28).  Rövid  '  időn  nagy  romlásban  borulnának  (CsuziCseh: 
Edom.  24 1.  S  z  a  k  á  1  b  a  n  borúit:  lanugine  *tectus  malas 
PPBl.  Szakálban  borúit:  *vestitusgenas  PPBl.  Setét  re  borult 
(Kónyi:HRom.  81). 

be-borul:  1)  [obvolvo;  überziehen].  Orchamnak  zep  zjTiet 
seteth  homallyos.sag  beborultevala  (NagszC.  37).  Valanc  setét 
homalnac  arnekaual  be  borulvau  (138).  SStet  homal  be  burulta 
mű  szemeynket  (Hoffgr.  306;i.  3)  contegor,  obtegor,  obvolvor 
SL  [sich  überziehen].  Giomraia  es  sziue  houal  be  bur51t  agiag- 
nak  fel  nilik  az  hotnl  (KBécs.  1572.  B).  Óh  szomorú,  gyászban 
beborult  esztendí !  (Thaly:  Adal.  IL31).  Falak  bé  borultak  ezUst- 
benn,  aranybann  (Orczy :  KöltH.  139). 

el-bortil:  1)  [contego;  über^ehen].  Nag  zel  vez  tamada 
az  tengheren,  vg  bog  az  hayoczka  el  bwrnltatnek  az  habok 
myatt :  motas  magmis  factus  est  in  mari,  ita,  ut  navicula  operi- 
retur  fiuctibu^  (.TordC.  377).  Az  thoba  zekelyk,  az  henar  el 
buniUya,  mygh  az  teby  oda  futtnak,  adyglan  megh  holt  az 
wTzben  (LevT.  1.330).   3)   submergor,  obtegor,  obruor  MA.  [be- 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


deckt  werden,  versiuken],  KSn  hullat'isbmi  mindenest'il  elborul- 
vim  (NagyszC.  131).  O  vylag,  kyben  IVJUlunyg  i4  bonvltal  (ErdyC 
28.  88).  Mélyen  elbéhurulanac  ;iz  balványi  bujaságban  iMA :  Bibi. 
V.50).  Az  haló  félben  valókis  olburulhatniuiac,  ha  az  .szent  lélec  egj' 
euaiigeliomi  vigaztalás  után  mást  nem  indítana,  szerzene  és  bé 
nem  ililene  (.MA:Scult  641). 

elborul-ik:  [obruor;  überschüttet  werden].  A  hajó  orra 
meg-akadváu,  mozdithatotlau  vala  ugymi,  a  hátullya  pedig  el- 
burulik  vala  a  tengernek  erejétől  (Hly:  SzÉlet.  11.37). 

elborulás :  .submersio,  demersio  MA.  [das  versinken]. 

elö-borul :  [proruo  ;  heranbrechen].  Az  nyomoruságnac  éyje 
el6bunil  (MA :  Scult  152). 

le-borul:  procido  C.  procumbo  MA.  [niederfallen,  sich  nie- 
derwerfen].  Negiedik  angial  le  borula,  ymaduan  fitet,  monda 
(WeszprC.  57).  Neky  terdou  aal,  neky  lee  borwlt  arcz\vl 
(Éi-dyC.  582).  Vronc  lesus  latfa  anat  oceyuel  a  földre  le  bu- 
roluau  f\'itkC.  78).  Judit  asszon  béméne  és  kamarájában  esek 
az  ó  térdére,  homlok  leborula  éíi  az  úristenhöz  imezképen 
kiálta  (RMK.  V.145).  Egy  trombita  meg  revadásra  nem  meltoe 
le  biu-ulmmk  az  fóldi'e  (Lép:PTük.  I.ll). 

léborulás :  procidentía  C.  MA.  [das  niederfallen].  Kellé  a 
.szenteket  valami  oly  szolgálattól,  mint  a  terdhaytás,  arezalvaló 
le  borulás  tisztelni  s  imádni  (Vái-M :  Szöv.  23). 

réá-borul :  incimibo  Sí.  [sich  beugeo].  Pal  rea  bwTívlvan, 
hozya  81elee  hwtet  (JordC.  773).  Reiaia  boruluan  kezde  binet 
vádolni  (DebrC.  218). 

Borulá,s  :  1)  prolapsus,  procidentia,  demersio,  submersio  MA. 
das  niederfallen,  das  imtertouchen  PPB.  2)  [obnubilatio,  ob- 
scuratio ;  imnvOlkimg,  verfinstermig].  Levn  ev  reayok  eegnek 
hertelen  burulasa  (DomC.  91).  Ez  yelen  való  ydSnek  ködös 
bwi-wlasa  el  mwlyk  (ÉrdyC.  239). 

BOEJÚ  {bomyu  Helt:  Bibi.  I.  G4.  RákGy:  Lev.  75): 
vitulus  MA.  [kalb].  Oreb  hegen  borivt  gartanak  es  balvant 
imádnak  (DöbrC.  189)  Le  ragadwan  az  borywth,  megheeghetee 
es  apróra  töree  (JordC.  69).  Keth  boryu  kepöth  öttöttek  (DebrC. 
428).  Az  zaruasrol  e&s  az  ew  boryarol  (Pesti :  Fab.  80).  A  bál- 
ványozó Jeroboam  az  ö  hornyaival  akará  az  istent  imadtotni 
(VárM :  Szöv.  53 1.  Ölettem  egy  nagy  erdei  kant,  .szép  bornya  is 
vala  (RákGy:  Lev.  75). 

[Szólások].  Meg-fordúlt  a  borjú  benne:  kihánjta 
egésségét  (SzD :  MVir.  214). 

[Közmondások].  A  kinek  nem  borja,  nem  nyalja  (Zrínyi  . 
Symb.  15.  Thaly:  Adal.  1.9).  Nem  8  borja,  azért  nem  nyalja 
(FahJegyz.  230).  Soha  ne  keres  ökör  alat  boriút  (Decsi:Adag. 
143).  Ökör  allattis  borjut  keress  (Czegl:Japh.  160.  RákGy: 
Lev.  548).  Hamarább  repfli  a  borjú :  *lűcusta  prius  bovem  parit 
PPBl. 

bika-borjú :  vitulus  SK.  [och.senkalb].  Tavali  ökör  borjúért 
tevali  bika  boíjú  (Radv :  Csal.  11.401.  111.357)  Pacára  adtimk 
nyári  bika-bomyút  (RákF:  Lev.  1.252). 

bivaly-borjú :  vitulus  bubalinus  ICr.  [bülfelkalb].  Ritka 
bial  borjú  erőssebb  nálánál  (Gvad:  RP.  41). 

gíin-borjú :  [pullus  cervinus ;  hirschkalb].  En  zeretöm  kei- 
kéhez hasonlót  es  gimboriohoz  (DöbrC.  403.  ÉrdyC.  379). 

nevelö-borjú  :  [vitulas  novellu.s].  Kellemes  lezen  istennek 
zai-w  es  kérem  uewelew  boryvvnak  feliette  (KulcsC.  165). 

ökör-borjú :  vitulus  C.  [ochsenkalb].  (Mel ;  Sám.  32).  Az  ökör 
borjúkot  két  esztendős  korokba  kell  meg  herélni  (ACsere:  Enc. 
276.  Gér:  KárCs.  IV.453). 

19 


291 


SZARV  AS-BOlí.)  Ú~HEli(m  )N  AlAí) 


EL-BORONÁL— BORRAGÓ 


szarvas-borjú :  hiiuiulus  PP.  (hirsuhkalb). 

tengeri-borjú :  phoca  PPBL  (meerkalb].  Tengeri  borjú  vagy 
fuui  (Misk:  VKert  5i2j. 

ünö-boijü:  vitiüa  C.  PPBl.  (kiiLkalb).  (Ver:Verb.  166). 
ÜBZÖ-borjú:  cv  Tavalyi  iisz/lborjii  8  (Gér:  KárCs.  IV.453) 
Paesára  adtiuik  iijári  ilszö-boniyút  7  (KákF:  Lev.  1.252). 

vizi-borjú:  ratiis  Nom'i  141.  [laceiia  locitstris ;  wa.s.ser- 
moldi].  lUtílt:  Bibi.  1.  CC'c3).  lla  meze.'!  etzőttel  iiieK  főz5d 
(az  fekete  gyopárt)  es  vgy  izod,  cretJit,  rái  boriut,  bekat  ki 
vettet  veled  (BoytheA :  FivK.  68). 

Borjas,  borjús :  vituliiias,  vitulimi  liabeiis  MA.  ein  kalb 
habend  PPB.  Mis  seregben  liajtiuik  .szép  Ixirjús  iin'ket  (RMK. 
V.08).  A  ineg-futott,  özelkedet  telién  liasas  fiszőiiec,  avagy 
boniyaü  S.szőiiec  mondatic  (Coni :  Jan.  78).  ígértünk  két  borjiLs 
telienet ;  vflttfik  meg  egyiket  Lüki's  Lsiván  napátul  lü  ft  (Slon- 
TME.  128). 

Borjaz-ik,  borjtíz-ik:  [vitnlum  pario;  kiilbeni).  A  ló  tsiko- 
zik,  a  szjiniár  venilipzik,  a  telién  burjiizik  (CorjiOramin.  317). 
A  telién  burja-sztába  van  (Gvad:Idíit.  205). 

Borjuztat :  [t'atiü,  ut  vitnlum  paiiat ;  kalbem  lassen].  Az  viuac 
szaua  boriusztatá  az  nSstin  szaruasokot  (Szék :  Zsolt  26). 

még-borjúztat :  cw  Meg  borniusztattiák  az  finSket  (Mel : 
Jób.  őli.  Az  urnac  szava  meglxirjusztattya  az  uösten  .szar- 
víisükat  (MA  t  Bibi.  1.490). 

BOBIiA.  Egy  vég  borla,  vagy  durva  szines  bagaziától  6 
den.  (VeotTraiis.  14). 

BORNÓT:  pulvis  nicotianae  Kr.  [sdnuipftabak].  Hab  pipáját 
és  erős  binióttyát  kezdi  vala  ditsémi  (Fal :  NE.  21). 

BORÓKA :  [vaccinium  niyrtillus ;  heidelbeere).  Végy  három 
szem  Ixiruka  magot,  tfírd  össze  moz.sárban,  kend  egy  darab 
vászonra  (Radv :  Csal.  111.79). 

BORONA  (baro7iii  RMK.  111.109.  iaronál  VSzentyel: 
l'at.    47.    IjcMia    Kár :  Bibi.    1300.    íierená\    Megy:Cowp.    91); 

1)  [ti-abs,  tignuin;  bilken].  Biu-oiuibd  rot  liaio:  ratis  C.  lioroua 
hajó :  ratis  MAI.  Tuteiglen  baronával  felróttak,  egy  nagy  tíjltést 
vitézek  csiiiiiltiuiak  ÍRMK.  111.109).  Töltés  borouíiit  bftrrel 
bévonyatá  (128).  A  bástyák  va-stag  fákból  faragott  boronáluuik 
niaga.s.san  való  fel-rakásokkal   erSsittottek   (Kónyi :  IIRoni.    C). 

2)  (cratos;  geflechte,  fleclitwerk).  Boronából  rótt  fal:  concratitius 
PPBl.  S)  ocea  C.  MA.  [eggej.  Imliól  az  berenác  és  az  ókrfikhSz 
való  szer-ízámoc  (Kár :  Bibi.  1300),  Sáro.s.si  Kalának  ezt  adók 
kezéhez:  egy  ekét  boronával,  patinggal,  va-saival  (Radv:  Csal. 
111.333).  4)  sarculuui  MA.  dentale  PPB.  [liaeke). 

fogas-borona :  occa  seu  urpix  Com :  Jan.  89.  dentata 
»crates  PPBl.  (egge). 

tövis-borona :  *crat©s  spinae  PPBl.  ffleclitwerk). 

Boronál :  oceo,  pulvero  C.  [eggon].  (.GKat :  Titk.  352.  Hall : 
Paizs.  25j.  Bereiuillyak  .sz;mta.sukat  (Megy:Cü»'p.  91.  Megy: 
Diai.  15).  Bereniilnád  boronával  hazugságodat  (Pós :  GBot.  26). 
Boronál,  az  az  a  kemény  gOrOngyöket  rontja-meg  (Bod :  Lex.  28). 

be-boronál :  inociOT,  deocco  C.  MA.  (eineggon,  zueggeu). 
Azőevaugelioinát  beboruni'\llya(üáv:  \'Uls]).  1.13 1».  Evangeliomát 
kedig  ezzel  buronallya  be  (\'alliist.  Bbiiji.  A  lianimisságot 
egyébbel  liazugságiuil  béborouálui  nem  lehet  (Piizni •  Kai.  42»). 
Paliagát  bé-veti  és  bé-bnronállya  (Com :  Jiui.  73).  Sziveinknek 
mezejét  a  koHerfisíjgnek  baronájával  bé  baronállya  (VSzontely: 
Pat.  47).  Hazugsággal  boronállya  be  mondását  (Uuid ;  ÚjSegíts. 
160), 

beboronálás  :  uL'uttio  C.  |das  eggeiij. 


el-boronál :  [obtego,  occuito,  coloro ;  vertuschen,  verheimli- 
chen,  be-schöuigeuj  Azzal  akarja  elbereiiáliü  a  dolgot,  de  igen 
darabosan  (Nyr  XIV.462>  Akarták  elboronálui,  hogy  nem  volt 
a  es.Lszániak  lürével  (ErdTört.  Ad.  ülői). 

Boronálás :  occatio  PPBl.  [das  eggenj  Boronáláshoz  való 
oceatoriiis  C.    Az  vnicomis  te  vtánnad   iaríou  á  boronálásba  é> 
darabos  föld  törésekbe,   hogy  á  vSIgekbe  való  darabus  baráíz- 
dábtt  tSrJe  (Mel:  Jób.  95). 

Boronáló  :  occator  C.  der  egget  PPB. 

BOROSTA  (Iji^oslyn  Mel:Herb.   46.  Thaly:  VÉ.  1169) 

1)  setacetum  MAI.  *pecten  í-etaeeuí  PPBl.  [bürste].  Veres  é« 
szedorie?,  mint  egy  kaiiap,  és  borostya  a  virága  (Mel:  Herb.  4''>i, 
Az  tfmenek  ollyan  az  feie,  iiiint  egy  echyet  auag}'  lx)ro.sta 
(BeytlieA:  FivK.  62).  A  rubázatoc  meg-sepertetnec  seprficskével 
avagy  Ixjrüstával  Com:  Jan.  114).  A  siildbiznónak  bóribfil  rulia 
tisztító    borostákat    szoktanak    készíteni    (Misk :   VKert    24  2 1. 

2)  [penieulas;  piusel].  Nem  ér  véle  az  képiró  6  borostyájával 
(Thaly:  VÉ.  U.09). 

[Borostái] 

meg-borostál :  [pecto ;  kammen].  Leányom  Kateryna  orcli- 
chadat,  1}  am,  giakorta  massad  megh,  hayadat  zepeu  meg  boros- 
taalyad  (ÉrsC.  392). 

BOROSTYÁN :  hodera,  daphnis  MA.  [lorbeerj.  Bon«tyáii- 
ból  valii :  laiireiLs,  laurinus,  hederaceus  C.  Es  alkota  vr  isten 
borostállt  (BécsiC.  244).  Az  borostyán  vytezkMeesnek  dyadahna 
es  eoronaya  (ÉrdyC.  465).  Szokcjtt  gyjimol  nélkül  borastyán  és 
koinli)  (Thaly  :Adal  1143).  A  laurus  avagy  borostyán  z«ld 
levéllel  fői  ékeséttetett  korona  (Biró:  Ékesség.  2b).  Ha  ko- 
szorút kötnek  diadalmasoknak,  tsak  zöld  borostyánnak  Ágából 
fonatnak  (Orczy:  KöltSz.  45). 

apró-borostyán :  [hedera  helix  ;  epheu  ?].  Apró  borostyán, 
a  ky  az  földön  terröl  el  (Frank :  HasznK.  35). 

fái-borostyán  :  hedera  Nom'-  39. 

fás-borostyán :  dentrocissos  C. 

folyó-borostyán :  hedera,  camaedaphne  C.  Az  disoio  répa : 
cycIaminiLs,  artaiiita  loueloy  ollyaaok,  mint  az  folyó  boruetyaue 
(BeytheA:  FivK  51.  Com:  Jan.  33.  ACsere:  Eiic.  241). 

földi-borostyán :  hemiodactylus,  diamaetissus,  oliamae- 
daphno  MA,  glm  h' .ma  hedoraeia ;  gimdelrebe,  gundelmann  PP. 

fölfutó-borostyán :  he<iera  PP. 

gyümölcsetlen-borostyán :  helix  C.   PPBl.  (Pázni:  KT 
171). 
kerti-borostyán :  syringa  Itahca  PP. 

ragadozó-borostyán.  Vagyok  melletted,  mint  az  ragadozó 

borostyán  töly  mellett  I  Zriuyi :  ASyr.  299). 

vad-borostyán :  daphuoides  C. 

Borostyános :  lauricomus  C.  Borostyános  hely :  daphnon, 
lauretiini  C 

BORRÁGÓ  '«.r  ^o  Mel:llorb  151.  Beythe:  Nom.  S): 
[borragü].  Mezei,  erdei  ökör  nyelv,  kéc  virágú  ökör  nyelmieo, 
mezei  Uiragonac  hiyac  . . .  Melugitö  és  czac  kene.'we  szárasztó 
a  boragü  (Mel :  Herb.  151).  Borrago:  borago,  diuye  zagu  tiu 
(Beythe :  Nom.  3).  Gyomornak  es  tüdőnek  liasziml  kok  borra- 
gorol  való  ital  (KUebr.  1619.  B3).  Bornigót  a  több  fiivekkel 
eggyfttt  vagdalt  paréjlum  lízhetui  (Lipp:  PKerl.  IlSCi,  Borrágó 
diiuiye  szjigú  füvet  lia  l«irát  paréjjal  vagy  németessen  .spinód- 
dal ösz\e-fSzí>d,  hivsznos  a  keserű  és  .szunioríto  \'ér  ellen  (Vali: 
OrvSz.  51). 


2<i;i 


BORS-BORSÓ 


BAGOLY-BORSÓ— EB-BORZ 


29-1 


BORS:  piper  l'wstii  Noin.  1.38  MA.  [pfefter].  Tamás  ^vmiiak 
attnm  Iwrsra  ew  síifraura  fr.  2  iRMNy.  lI.lűSi.  A  bors,  a  pvűmbér, 
eleven  gyímbér,  t'a  liéj  (Com :  Jiui.  127).  Termetiboii  joles, 
dolgában  serény,  gyors  teraii'szet  frisselte,  niinf  jó  étket  a 
bors  (Tbaly :  Adal.  II.1<!3).  Küldfittiink  Siífráiit,  borsiit  (MonTME. 
1.147).  Idd-meg  a  tíVt  borsot,  s  nem  ér  el  a  n\egós,  el-veri 
rolád  ezt  erSs  bors  be  vévés  (Felv'  SchSal.  22). 

[Szólások].  Borsot  törni  orrába  (SzD :  iWir.  337).  Nálimk 
is  sóval  sóznak,  borssal  borsóinak  (22). 

[Kíizmond;isok].  Kflczin  a  bors,  de  erSs  (Decsi :  Adag.  242). 
Kicsin  a  bors,  de  erós  és  gyors  (Kkv :  Adag.  4).  Nehezékkel 
áriillyák  a  borsot :  nem  tíkozlaiii-való  (SzD :  MVir.  44).  Nem 
mind  bors,  a  mit  a  kalmár  ebe  hiillat  (91). 

kerti-bors :  siliquastrum  PPBl. 

szerecsen-bors :  piper  Aetbiopicum  MA. 

török-bors  :  piper  ludicmn  MA. 

vizi-bors :  pei-sicaria  MAI.  *piper  aquaticum  PPBl. 

Borsói:  1)  pipere  inspergo,  condo  Kr.  [pfeffern].  Borsolt: 
piperatus  PPBl.  Adgyák  ki  az  szakátsnak  a  borsolo  erszént 
(Szentm :  TFiii.  15).  3)  [addo ;  binzulugen  ?].  Szóval  is  propo- 
nálá,  borsolván  azzíil,  hogy  a  gnllé-s  légyen  Szebenben  (BethI: 
Élet.  U.78). 

meg-borsol :  [pipere  condo ;  pfetfem).  Midun  a  ló  nem 
vizelhetik,  egy  pinzelkét  tsinály  és  arra  keuy  nyúl  kSvérit,  kit 
borsoly  me^;  és  dugd  a  ló  va.szorájában  (Cseh :  OrvK.  68). 
Rakd  belé  az  halat,  asztán  borsold  és  sáfrányozd  meg  (T?adv : 
Csal :  m.43). 

[Szólások].  Megborsóltatya  szolgálattyát:  operám 
suam  percare  vendit  (Kisv :  Adag.  390.  SzD :  MVir.  415). 

Borsolás  :  [conditura).  Kegelmed  ne  késsek  ha  leheth,  mert 
en  immár  el  \'ntam  az  borsolast,  mert  kegelmed  semy  fw 
szerszamoth  nem  bagjot  wolth  meg  (LevT.  1.209).  A  barátságban 
egy  kis  veszekedés  oUyan  jó,  mint  az  étekben  a  bőre ;  mind- 
azonáltal édes  néném,  hagyjuk  el  az  ollyau  borsolast  és  éllyünk 
egygyeségben  (Mik :  TörL.  252). 

Borsoló :  conditor  PPBl.  A  pohárnokok,  bortoltilk,  borsolók 
ebéden,  vacsorán  3  tál  ételt  kapnak  (TörtT.  XI.  178). 

Borsos:  I)  piperatus  C.  MA.  PPBl.  [gepfefJ'ert].  Az  étel  közben 
tartatnak  tiztessegteleneknek  szeles  falatokat  venni,  borsost 
euen  vyaidat  nialni  (Erasm :  Erk.  38).  Az  udvari  élet  nemcsak 
borsos  levet,  de  kenyérliéjat  is  ad  (Kisv :  Adag.  45).  2)  pretiosus, 
carus  SL  [deUcatus;  teuer,  fein].  Mi  C'hristus  borsos  iegeíi 
(llel :  SzJáa  558).  Két  nap  múlva  el-készíllt  a  paruka,  meljiiek 
borsos  árát  meg  kellet  fizetni  iFal :  NU.  257). 

Borsoska :  schiffel  Adámi. 

BORSÉTA :  [subsericum ;  barchette].  Egy  vég  borsétától, 
mellyhen  38  sing  van,  20.  dea  (VectTrans.  8). 

BORSÓ :  pisum  C.  MA.  [erbsej.  Az  kender  es  az  arppa  megh 
ser«th,  de  az  Imza  es  az  borsso  megh  nem  senSttek,  merth 
estónyek  woltanak  (JordC.  25).  Rytkan  evttenek  halat,  hanem 
chak  bevchevt,  borsot,  lencheet  (DomC.  297).  Czinály  pilulákat, 
egy  borsó  szenmét  (Mel:  Herb.  19).  Ebedre:  sült,  leues,  keuer 
ludfi  lean  sariaual,  pai'ay  uy  szalonauai,  heialt  borsó,  tehénhúst 
(LevT.  144).  HetfSn  az  kőuczól  az  id5nek  miuoltat  giSuge 
borsó  szSmo  houal  be  hintlii  (KBécs.  1572.  D8).  Várakozni 
kSIl,  mig  a  borsó  fól-huzalkodik,  és  eszébe  vé.szi  ember,  hogy 
magát  fül  akai^a  aggasztalni  (Lipp:  PKert.  II 195).  A  borsó  igen 
hig  ne  legyen,  hanem  kemény  szabású  (Radv:  Csal.  IIL38.  40). 

[Szólások).  Falra-hányni  a  borsót:  *ligoni  philosophari 
PPBl.  (SzD:  MVir.  220).  Falra  borsót  hányni  s  eöket  letzkézni 
azon  egy  vesztegetés  (Fal :  NU.  250). 


bagoly-borsó  :  cic«r  C.  MA.  Bagolyosa  borsó :  cicer,  bnbo- 
nis  pisilni  lieytlie :  Nom.  3.  Négy  szegü  niagiia  vagyon  iniut  a 
bagoly  borsó  (Mel:  Herb.  15fi.  Njt.  1X.71).  A  lent.se  ugy  nö 
mint  a  bagoly  bor-so  (ACsere :  Ensc.  238). 

bokros-borsó.  Ez  a  bor.siJ  enybányféle,  ugy  mint :  veihö- 
nyege.s.  fejérrel  pettegetett  borsó,  fekete  borsó,  bokros  borsó. 
Némelly  borsók  bokros.<!an  nSlnek,  a  kiket  meg-is  ehetni  (Lipp : 
PKert  n.l94.  197). 

csicseri-borsó  :  cicer  C.  PPBl.  zuckenvurzel  KirBesz.  156. 
A  cichiri  borsó  nagi  eörSmbe  foglallia  az  eő  muukasit,  de  szal- 
maual  inkab,  bogi  nem  mind  szemmel  tulti  be  a  cbirt  (KBécs : 
1572.  F3).  A  csicheri  bor.só  maguábau  ollyan  mint  a  bagolynak 
a  feje,  el81  hegyes,  hátúi  temérdekebb ;  azért  némellyek  bagoly 
borsónak-is  híják  (Upp:  PKert  U.197). 

hójatlan-borsó,  kinek  nincsen  kemény  hártyája,  hanem 
gyönge  külső  hea  (Lipp:  PKert.  11.197). 

hüvelykes-borsó :  siliqua  MA.  pisum  viride;  schottichte 
erbseu  PPB.  Hüvelykes  borsója  légyen  a  kertésznek,  és  avval 
úy.ságúl  kedveskedgyék  uninak  (Lipp:  PKert   11.194). 

kétszérérö-borsó.  Bori-'o  eunybány  féle ;  úgy-mint :  két- 
szer érő  borsó,  héjatlan  borsó,  fejér,  5reg  s  apró  boreó,  zöld 
borsó,  verhenyeges,  fejérrel  pettegetett  borsó,  fekete  borsó,  bok- 
ros borsó  (Lipp:  PKert  11.194). 

nyúl-borsó :  [?].  A  kinec  hfiuelykeie  vagyon  mint  a  borsó- 
nac,  annac  nyúl  borsó  neue  ÍM  A :  Herb.  95). 

olá,h-borsó :  phaselus,  phaseolus  PPBl. 

parás-borsó:  [?].  Mintha  az  kö  falra  hánnak  az  paras 
borsot  (Marg;  Imáds.  38).  Nem  akará  magát  sido  vallása  ellen 
a  király  ételével  és  italával  meg-ferteztetui,  hanem  inkáb  so- 
várga  a  párás  borson  s  a  tLszta  vizén  (Köl:  Idv.  5). 

szeges-borsó :  cicercula  orbus  MA.  orobiis  Nom.  78.  Mint 
a  szeges  bur-so,  ollyan  szagú  (Mel:  Herb.  97.  Com:  Jan.  26). 

török-borsó :  phaseolus  Nom.  92.  Beythe:  Nom.  7. 

vad-borsó  :  cicercula  C.  orobus,  ervilia  PPB.  (Mel :  Herb.  95). 

varjú-borsó  :  comicLs  pisum  Beythe :  Nom.  8.  Variu  borsó : 
aphaca ;  az  magok  ha  megh  sittetnek  avagy  pörköltetnek,  az 
gyomornak  folyásit  meg  allattyak  (BeytheA:  FivK.  46). 

Borsós :  1)  pisis  confectus  MA.  [erbsen-].  (Nyr.  IX.71). 
2)  villosiLS,  crispus  MA.  zottig,  kraus  PPB.  S)  [grandinosus ; 
hagelartig].  Szombaton  az  könczölök  megh  tecznek  borsos, 
auagi  kö  essouel  (KBécs.  1572.  Efi).  4)  [glandulosus ;  driisen-]. 
*Borsós  búsa  a  disznónak :  .suillae  glandulae,  glandiüosa  caro 
porci  PPB. 

Borsóz-ik :  [extubero ;  knospen].  Bimbózom,  bimbóval  fa- 
kadok, bursózum  :  gemmasco ;  a  szőlő  szépen  borsózik :  pubescit 
*vinea  ;  meg-mozdúlt  a  szőlő  jövése,  borsózik  a  szőlő :  genimae 
*extnberant  PPBl. 

föl-borsózik :  [infumesco;  anschwellen].  Hogyha  az  ember 
testén  a  hernyó  elmász,  menten  ufáima  a  bori  felborsózik 
(Misk:  VKert  676). 

meg-borsózik  :  [cohorr&sco ;  zusammenschaudern].  Meg- 
borzada  é.s  meg-borsozék  (GKat:  Válte.  U.109). 

BORZ :  melis,  taxiLs  MA.  hericius  Major :  Szót.  250.  [dachs]. 
Czinály  fedelet  az  sátornac  borz  börböl  (MA:  Bibi.  172).  Nem 
rókáknak,  borzoknak  Sziget  szállások  (Zrínyi  1.144). 

disznó-borz:  [taxus;  daclis].  Eb  borz  auagy  dizno  borz 
hay  (Frank  :  HasznK.  20b). 

eb-borz :  taxus,  melis  Sí.  [dachs].  (Frank :  HasznK.  20b). 

19* 


295 


TOVtóES-BOIÜC— BOllZASZT*") 


BORZOÍJAT— Bf>SSZONKODAs 


2í*n 


tövises-borz  :  oriiiawus,  ecliinus  C«ni :  Jan.  47.  (daclisj. 
Tóuiskes  Iwns  liay  (Frank :  HasziiK.  21). 

BORZAD :  pilos  liorreo,  pi\m  erigo  MA.  |scliaii(!ern,  sioh 
borsten).  Ti  kugyelmetek  eleibe  jí  borzadt  szakállával  (RMK. 
V.211).  Az  e(;g)e.«egnec  keueit  kötni  nem  tiidgyac,  lianem  bor- 
zát baglyakat  raknac  íMon:  KépT.  1).  BSrzúnkódik  borxat  fekete 
cziókánk  iZvuii;  PázmP.  257).  A  bevádolt  gono.sztév6c  Ihosz- 
sznlt  szakállotkal,  borzatt  hayjockal  és  fekete  gyaz  ruhajockal 
mutallác  éa  tötték  az  fi  esedezásoket  (MA:  Tan.  12.  65) 

föl-borzad:  1)  cv  A  félelem  miatt  fellxírzad  a  haja: 
*ri(;eut  lunuio  terroré  PPBl.  Rendetlen  tollai  felborzadtak 
(Gyöngy:  KJ.  őí)).  2)  [effervesco;  aufbrauscn].  Valami  keveset 
en(;edlietiink  gyarlóságoknak,  hogy  ne  fájjon  szivek  és  fel-ne  bor- 
zadjanak (Kai ;  NE.  líi).  Kel  bor/jid  az  úrfi,  okádgya  a  szitko- 
kat, de  liiLszontalanul  (Kal:NU.  2Ö2). 

fölborzadás :  [borror ;  ecliaiider].  A  ki  dagadó,  pnffado 
nedvas.ségeknek  jelenségi :  szSr  fel  borzadáíok,  babom  aluások 
(ACsere:  Ene.  189). 

még-borzad:  cohorreo  PPBl.  inhorresco'PP,  (scliaudem). 
Egészen  meg-borzadtam :  *perfudit  me  horror  Í^PBl.  A  tyúk 
tsirkéinok  .szerelme-miatt  el-.sziirad,  el-erítlenedik,  meg-borzad, 
meg-betegszik  (Pázm;  Préd.  17'J).  Ugian  niegborzadéc  belé 
(Czegl :  Japh.  2).  Az  oroszlán  megborzad  s  meg-iszonyodik  belé, 
mikor  a  kakaa  szavát  meghallja  (MLsk:  VKert  360). 

Borzadoz:  1)  inhorrescoMA.  [.schaudern].  fjitják  várbeliek, 
borxadiiznak  vala,  Losouczi  ve.szése  mind  eszökbon  vala,  alat- 
tomban súgnak-bóguak  vala  (RMK.  III.103).  2)  (erigor;  .sich 
borsten].  Borzadozó  szemöldöke,  járása,  kelése,  maga  reá  tar- 
tása nem  mntattak  egyébre,  hanem  hogy  minden  bölcsességgel 
tömve  légyen  (Fal :  NU.  322). 

BORZAS :  1)  hirtus,  hirsiitus,  hispidu.«,  impexua,  incomptus. 
sentiis  C.  (rauh,  struppig,  zerzaaset].  Majd  borzas :  .subhorridus 
C.  I?orz()s  hajai  merSbe  fagytak :  birsutae  *diriguere  comae 
PPBl.  A  borzas  leant  ki  kel  vonni  a  paráznaságból  (Mel:  SzJán. 
469).  A  kakiisnak  valiára  fekvft  boi-zos  tzobokja  (ACsere:  Enc. 
479.  Coni:Jan.  45).  Vidd  el  levelemet  az  borzas  csókának 
(Thaly:  VÉ.  1.346.  347).  8)  ruidus,  ruvidus  PPBl.  [a^per,  in- 
mitis;  ranh].  A  mi  az  koszt  illeti,  kezdeti  borzas  és  homályos 
lészen  (KWc.se  1671.  C.)  Borzas  (Vj  álliatatlan  napok  (KNSzombat 
1671.  Afi).  !l)  ívillosus,  hirsiitns;  zottig].  Fekete  hosszú  fátyolt 
vagy  borzas  féketSt  többire  csak  a  {6  a.s.szonyok  risellek.  a 
nemes-asszonyok  pedig  majd  mind  fehér  fátyolt  (1759.  Hazánk. 
1.295) 

torzas-borzas  :  [hispidus ;  zerzaust].  Torzas-boraas  szakállú 

para<zt  oniborek  (OKat:  Válts.  11.105). 

BORZASZT:  1)  ferigo;  in  die  Iiöhe  richten;  Mikor  azt 
mondám,  hogy  az  asz-szonyi  fiVrend  reá-visollye  magát,  nem  az 
vala  szíVndékomhan,  hogy  fel-horgaszsza  az  orrát,  borzaszsza 
szemcMdekét  (Fal :  NA.  187.  SzD :  MVir.  214).  8)  terreo,  terrefado 
Kr.  (schaudern  machen).  A  reszkető  félelem  bonsasztja  az  emberi 
szivet  (Fal :  BE.  656). 

föl-borzaszt :  I )  arrigo  MA.  [borsten].  Kel-borzjtsztjmi  a 
haját :  *oxturl)aro  ojnuts  PPBl.  Kel  borza.sztó  kimjnikodílsokkal 
rakvák  a  Cabiniis  kSnyvoi  (Piám :  Kai.  520).  A  siVeték  avagy 
piiscték  bóbitáját  fel-bor/JH'.tya  (C'om :  Jan.  38).  3)  horriüco 
MA.  [schaudern  machen]. 

még-borzaszt :  [terrefacio ;  schaudern  machen]  Valakit  a 
féliileni  miatt  meg-borzasztiuii :  *perfrigefacero  aliquem  uietu 
PPBl, 

Borzasztó:  I)  [erigens;  borstend].  Azt  a  bay  borzazto  csuda 
testeekbhl  elvágjátok  (ToIn:  Vigaszt.  65.)  Lutherfiuk  miodenekuok 


liaia    l)orza.szti'i   c.siidálko-iá.sával    vallásáról    számot   adót  (270i. 
8)  horrifer,  horriticus  C  MA.  [schauderliaft,  schauderlich]. 

BORZOGAT :  I)  horrifico,  horrefacio  Kr.  [scliaudem 
machenj.  Mint  kit  már  az  octoberi  hagymázhidege  régen  bor 
zogat  (BethI :  Élet.  11.300).  Az  hideg  bons<jgatta  (PP :  l'axC.- 
286).  Urunk  tegnap  előtt  nyoltz  órakor  le  akarván  vetkeződni, 
a  hideg  borzogatta  (Mik:TörL.  360|.  2)[erigo;  strauben].  Sza- 
kátokat bontogatják,  esmég  isznak  (RMK.  III.26SI.  Hasonlóvá 
teszi  ez  világnak  színét  a  tSvissekkel  és  bojtorjánokkal  borzogató 
mezfilife  (PP:PaxA.   13). 

BOSZORKÁJNlf :  lemur  C.  strix,  incubus,  lamia,  venefica 
MA.  trivenetica  PPBl.  [hexe,  nachtgespenstj.  Asagon-járó  boszor- 
kány: volatica;  éjjeli  lx)SZürkányük :  striges;  tanúit  Ixjiizorkáay  : 
venefica ;  boszorkányok,  éjjel  b"lygó  lelkek,  haza  járt  hólt 
emberek :  lemures  PPBl.  A  boszorkányok  ujéton-ujjétják  rajtad 
a  l)etegséget  (Nyr.  Xn.79).  Az  5  pjilotaiokba  sárkányok  es 
boszorkányok  is  lakn/tc  (Helt:  Bibi.  IV.57).  Te  voltaié  anya  az 
sarkanyfia,  az  boszorkány  (Szeg :  Theoph.  24).  Boszorkány  : 
strLx  (Decsi :  Adag.  345).  A  nyavalyáa  poklosok  nem  kereetek 
babonát  vagy  boszorkányok  berbitélését  gyógyulásokra  (Pázm: 
Préd.  953).  Éjjel  járó  aszszonyoc,  boszorkányoc :  lamiae  ;Com : 
Jan.  137.  Com :  Orb.  309).  Bo.szorkányokra  való  szedés  jött 
57  ft  84  d  íMuiiTME.  1.401). 

IBoszorkánykod-ík) 

boszorkájiykodtat :  [incantare  facio;  zauberei  anwenden] 
Hijiilian  varásultatcz,  liijáb;ui  boszorkánkodtatcz (Tof :  Jfeolt.  383). 

[Boszorkány  oz] 
még-boszorkányoz :   infascino,  fascino,  obligo,  veneficio 
oUstiingo  PPB.  [behexon,  bezaubem]. 

Boszorkányság :  (fascinatio.  hexerei].  Boszorkány.ságával 
testemet  megvasztette  (Nyr.  XU.79).  Undok  boszorkányságokkal 
gyógyítók  or\'oslását  ne  keressük  (Pázm:  Préd.  911i. 

[BOSSZONQ]  (/-o:o,ikodyk  KomjrSzPál.  78.  ftosyu-nkod- 
nak  Kulc.s(_'.  156.  6o:íi')ikodanak  Ke«zthC.  106.  6t':oitatnek 
AiwK.'.  6) 

Bosszongáa  :  [irritatio;  argeniis]  Boszszongas,  irigység,  szo- 
mon'iság  gyakorta  nagy  betegségekbe  eytik  az  embert  (Web: 
Amnl.  621. 

BOSSZONKOD-nC  :  indignor  C.  MA.  conqueror  NémGl. 
2őti.  [sich  iirgern,  grollonj  Magamra  nézve  én  nem  boszonkod- 
tam :  nulla  me  pepulit  *privatim  injuria  PPBl.  Teuiien  zol- 
gaydli  bos.szoiikodnak  wala  te  ellened  (PeerC.  27).  Az  ádo 
papok  bozzonkoduan  Kristu.sra,  Kaiphasiiak  hazahoz  giulenek 
(\Voszi>rC.  8).  Kezdenek  bozzoukodny  Jacabnak  dolgáról  (JordC. 
491).  Mykoron  meg  terettethnek  een  tetemeym,  boztvnkodanak 
nekem  een  ellen.segym  (KcszthC  106).  Kezde  neky  bozonkodny, 
hogy  soha  nem  olwasliatna  trzta  zyivel  (ÉrsC.  503).  Isten  kyhoz 
foglyokat  w  ereyeuel,  iizonkeppen  azokat,  kyk  bozyHiikodiiak 
es  kyk  lako/jiak  kojiorsobiui  (KuksC.  156).  Myerth  hogy  az 
vristen  bozonkodyk  ?  ( Komj :  SzPál  78).  Kegelmetheknek  annak 
eletteys  bozzonkottam  az  Kádas  FSlop  dolga  felel  (RAINy 
IU.64).  Bosszonkodü  hertelen  indulatok  (Zvon :  Po«t  11151); 

meg-bosszonkodik :  irritor  Kr.  [sich  iirgern]. 

megbosszonkodás  :  exacerbatio  PPBl.  [iirger]. 

Bosszonkodás :  indiguatio  C.  MA.  [argemis,  verdroesen- 
heitj.  Myiiden  haragot  os  bozonkodast  ky  ri'kez  (VirgC.  U  Yol 
inegh  hallottjiin  az  Yzrael  Ayayiiak  lx>zzonkodasokat  (JordC 
150).  Ordilgók  meg  menetes,  bozzonkodas  ke|>|it'n  zemlw  haniutk 
a  leieknek  J  büieit  (BodC.  25).  Egyébnek  Ixizzonkodasa  koron 
legyethek  zomonvk  (ÉrsC.  19U  Boazonkodas.  gyiMólseg  czigaz 
bennftnc  (Bom:  Préd  619).  Afl'éle  bcwzonkoiiásuk  fel  hatnak  az 
istennek  eleibe  (Tel:  Evang.  11.916). 


HO,SSZONT— BOSSZÚKÉI'EN 


BOSSZUL- 1   BOT 


298 


BOSSZONT :  iirito,  incesso,  insiilto  C.  lacesso,  exacerbo, 
iniiirio  MA.  pnirito  PPBl.  [argem,  reizenj.  Ózd  ki  61t8t,  mert 
tefred  bozzontanak  (DöbrC.  19).  EngSmeth  bozzonh'an  niog 
mfiiictuek  (Nagj-szC.  17.  298).  Myertli  bozoiitli  kegetlen  wTatli 
(KesztC.  16).  Az  bal  keze  fel'il  walo  tholway  ees  bozontja  wala 
Steth  (ÉrsC.  99).  Süiulltik  es  szizszegetík  es  buszontiák  a  töb 
népek  a  gonoszt  íMel ;  Jób.  64).  Az  kórosztionekit  meg  nem 
.íziínnek  baszoiitaiiia  iKBécs.  F4).  Kerfillyétek  a  bönöket, 
niellyek  boszszontyák  cs  hai-agíttyák  a  bú-ót  (Pázni:  Préd.  12). 
Az  szóiga  liertolcusegebül  boszontanaia  es  iugerlenéie  vrat, 
vagy  hozza  fitnS,  esapna  vrahoz  (Wp:  PTük.  1.277).  Kétséggel 
ne  bosszontsd  az  kegyes  egeket  (Thaly:Adal.  1.166).  Ou^a 
kereszténynek,  vérét  nemzetének,  s  törökösségével  istent  is  bo- 
S7x)ntja  (182». 

föl-bosszont :  irrito,  exacerbo  MA.  [aufreizen,  entrilsten). 

meg-bosszont :  cv 

Bosszontás :  irritatio,  irrítamen,  irritamentum,  insnltura  C. 
iiisiiltatio,  exacerbatio  MA.  [argemis,  kraiikuugj.  Antiochus  alaita 
vala  niaeat  bozzonta.«nac  zauaual  megutaltatutnac  iBécsiC.  88). 
Boz^\^ltaa«r\■l  ecs  baz\vgsagrol  meg  hyrdettethnek  (KesztC.  147). 

Bosszontó :  1)  [irritan.s ;  aufreizend].  C'bak  keserves  echó 
lesz  szüvem  bfiszontó  (Zrínyi,  n.127).  Boszontó  igéket  ne  botsás- 
.■sad  tennen  fBIedrűl  szivedbe  (Fal :  UE.  398),  8)  irritator  C. 
Vram  te  irgalmad  j6vin  en  reám  es  en  igét  felel[y]ek  engem 
boszontoknak  (DöbrC.  60).  Hogy  hitetleneket,  téged  bossontokat 
eckepen  meg  rontanál  (Bom:  Ének.  169).  Dávid  is  az  isten  népe 
boszontóiajnac,  Goliatnac  hallódé  mit  szol  (TehEvang.  1.169). 
Isten  káromló,  háborgató  és  boszszonto  voltam  (MA :  Scult.  675). 

BOSSZÚ :  1 )  [maledicus,  acerbus ;  l;isterlich].  Zayabol  soha 
senky  nem  hallót  valamy  bozzv  bezedet  (Mai'gL.  72).  A  íiel- 
uóknec  bjnei :  bozzu  bezed,  megnem  bocathas  (NagyszC.  357). 
Haragossagomat  ielenfetem  bozzu  mondásai  (VirgC.  9).  Az  harag 
embernek  zayat  kesefyty  bozzv  mondásra  (CornC.  156).  Nagy 
bozzw  panazzal  eleyben  eseenek  es  kezdeek  vadolny  (ÉrdyC. 
642).  3)  fontumelia,  indignatio,  ultio  MA.  [arger,  verdruss,  rache]. 
Ha  ky  meg  sertSt  es  hantot,  soha  bozz\rt  nem  kywantam  roIa 
(ÉrdyC.  504.  627.).  Nem  tíltya  isten,  hogy  törvéuy-szerént  ká- 
runkat, gyalázatimkat  és  boszszi'mkat  ne  keressük  törvényes 
bíránk  elfitt  (Pázm :  Préd.  129).  Bizony  nem  volna  bo.«zú,  ha 
Matkó  a  hazucz  mellé  akar  mi  szines  okot  tenne  (Illyef: 
BC'sTomp.  83). 

[Szólások].  Bosszút  állok:  ulciscor,  vindieo  C.  Az  bftnirt 
meg  haragszik  es  rula  bosszút  áll  (Sylv:  CjT.  11.7).  Az  én  ellen- 
ségimnec  eleitől  tbg\'a  %'aló  bfmSkért  bo.szszut  álloe  (Kár:  Bibi. 
1.190).  Az  te  halálodért  allyake  boz.szut  (Decsi:SallJ.  14;.  Mig 
a  többire  jutna  a  szer,  addig  boszszumat  állauám  rajtatok  (Hall : 
HHi.st  ni.90).  Acará  bozzuiat  meg  állani  ez  azzoni 
állaton  (GuaryC.  44).  Alyatok  meg  bozzumat  az  en  gonoz  ellen- 
ségemen (TirgC.  63).  Megh  allaa  ottan  bozzwyat  annak,  ky  nya- 
valyát zenved  vala  (.JordC.  728).  Te  zent  segedelmeddel  meg 
allanaam  bozzwmat  (ÉrdyC.  497).  Isten  nem  mindőnkor  állya 
meg  az  igazak  bozzuyát  (Beythe :  Epin.  49).  KfilsS  magad  vise- 
léseddel ne  igyekezd  boszszudat  megállani  (MA:  Scult.  986). 
Bozut  mondnak:  conquerentes  (NémGl.  146).  Nekem 
nem  barátom,  .sok  bosszúkat  szenvedtem  töIe  (MonTME. 
III.240).  Ha  ky  bozzw t  teezen,  myndden  kegyetlenneel 
kegyetleijb  (ÉrdyC.  612).  Semmi  boszszut  nem  teszec  rajtad 
(ma  :  Scult.  214).  Hát  teneked  Tamma  mennji  boszut  teve 
(Zrínyi :  ASyr.  24).  Magán  tóti  bősz  úját  (RákF :  Lev.  IL 1 13). 
Maga  boszszúját  űzni:  *perse<}ni  suas  injurias  PPBl.  Bosz- 
szut i\zm :  ^iiLseetari  injiu-iam  alicujus  PPBl. 

Bosszükópen  :  [coutiuneliuse ;  lastemd].  Nagy  bozzw  keep- 
pen  bel  vadolaak  mjnid  az  kyralt  mynd  az  zent  apcstolt 
(ÉrdyC.  508). 


Bosszul :  indignor,  aegre  fero  MA.  [imwillig  sein].  Lsten 
incab  bozzula  azt,  hojj  embór  az  tót  bint  meg  nem  ^íina,  hog 
nem  mint  azt,  bog  aljbint  tStte  (GuaryC:  46).  Kaialtottam  te 
hoziád,  mikor  b^•zoltatIlek  en  zywem  (Ai»jrC.  6).  Maikalf  penig 
igen  boszullya  vala  ez  rayta  tett  bo.szusagot  (SalMark.  Db). 
Ezt  ewmagokba  bozz\vllyak  wala  (Pesti:  NTest.  102.  MA: 
Scult  9). 

még-bosszul:  1)  cv  Ezt  kedeg  az  ixip  igíin  meg  bozzula 
es  meg  zegonle  (GuaryC.  44).  Az  synagoganak  feyedehne  megh 
bozzwlwan,  hogy  az  ynnep  napon  gyogyttot  vona  .Jesus,  mond 
vala  az  k8z  népnek  (JordC.  575).  Azth  meg  buzzwlwan  (nio- 
le.ste  ferens)  Pal,  monda  az  zellethnek  (764).  Azt  halvvan  Luppa 
keralne  ázzon,  nagyon  meg  bozzwlaa  (ÉrdyC.  434).  Maraertinus 
feyedelem  meg  bozzwla  zent  Kelemeu  papának  yo  hjreet  ne- 
weet  (655).  Az  passa  ezen  megbaszult,  hogy  ezenképpen  ve.sztek 
[a  törökök]  (Monli-ók.  111208).  8)  \-indico,  ulciscor  Sí.  [rachen]. 
A  raita-tett  gy.ilázatért  meg  bo.szszúllya  magát  (Csúzi :  Sip.  276). 

Bosszulatlan :  inultus  Kr.  [ungeriicht].  (Csúzi :  Trom.  684). 

Bosszuló :  invLsor  C. 

Bosszús  :  1 )  [iudignabundus,  iratus,  .sttimaclwjsus ;  unwillig, 
argerhch].  Igen  boszszus  vala  az  Othocán-a  (Helt:Krón.  61). 
Az  kuáljn  özvegy  az  rayta  tött  boszszus  gyahizatért  szivét  tőle 
elfordítotti  (MA:SB.  75).  Boszszúsok  az  isten  szolgaihoz  (Mad: 
Evang.  596).  Ezt  a  boszus  szüvet,  kit  köztetek  látok,  Sziget 
vár  közepiben  lenni  kivánok  (Zrinyi:  1.146).  2)  [infestus,  inimi- 
cus;  feind,  feindselig].  Bosszúsom,  haragosom,  peresem  (Fal; 
Jegyz.  936). 

Bosszúság :  injuria,  contimielia  C.  MA.  [argemis,  verdruss]. 
Tr  rajtad  s-(ilnek  ezek  a  bo,szszúsiig-tételek :  in  te  *recident 
hae  contumeliae  PPBl.  Zamtalan  bozzosagokual  yllettetik 
(EhrC.  3).  Nem  adlac  nemzetekben  bozzosagba  (BécsiC.  207). 
Atyafiatol  egi  bozzusagot  el  nem  zenuedhet  (VirgC.  90).  Raytta 
lett  bozzwsagokat  nagy  alázatossággal  el  zenwedőt  (ÉrdyC. 
623).  Nem  kel  mindenaprólékból  és  boszszuságokból  mindiá- 
rást  fel  vlnúnc  (Helt :  Króu.  151).  Megh  erthethem  az  the 
K.  bozywssagath  (RMSy.  n.9).  Bwzwsagotli  thegyen  rayta 
en  eretthem  (LevT.  1.181).  Mernétek-e  ötét  boszszúsággal  és 
gyalázattal  ingerleni   (Pázm:  Préd.  11). 

[Közmondások].  Könnyebben  felejti  a  kígyó  farka  vágását, 
hogysem  egy  asszony  leg  kissebb   boszúságát   (SzD :  MVir.  47) 

Bosszúságos  :  injurius,  injuriosus  C.  contumeliosus  MA. 
[lasterlioli,  sclmiahend].  Te  nagy,  kemény  ees  bozzasagos  ke- 
nőd (Czech.  8).  Nem  e.smertecmeg  az  órőckevalo  bozzasagos 
zidalmazatossagot  (NagyszC.  172).  Boz.szusagos  beszedeckel  illettee 
(Decsi :  SallJ.  18).  Ezt  ki  nem  érti,  hogy  bozzu.sagos  &s  károm- 
kodó dolog  iZvon:  Osiand.  59).  Bo.szusagos  beszédekkel  terhelek 
a  sidok  (Illy:SzÉleL  U.137).  Gyanút  és  végtére  boszszúságos 
tsapásokat  .szül  fejedre  (Fal :  UE  1.390). 

Bosszúságosan :  iujmnose  C.  contumeliose  MA. 

Bosszúskod-ü :  [iudignor ;  sieh  árgem].  (GKat :  Válts. 
U.564). 

Bosszúsul :  [injiuüs  afficio ;  schmahen].  Ha  ezkeppen  boz- 
zosoltattak  (iniurüs  aifecti),  mend  zyiiewnkuel  es  zerelmuel  zen- 
uedengywk,  yryad  fráter  Leo  (EhrC.  30). 

1.  BOT  (bath  Lod.):  1)  baculus,  fustis  C.  MA.  (stock,  stáb]. 
Nagy  feyew  bottual  mynkett  feldre  leewt  (EhrC.  31j.  Ytyk  vala 
őtet  kard  fokkal  valkőzbe  ee.s  nekyk  őkőUel,  nekyk  bottal, 
némelyek  őzőgghel  veryk  vala  íWinklC.  166).  Onbol  cenalt 
botokai  mind  el  tőretteteh  aző  ket  vallat  (DebrC.  167).  Az  botton 
ertetic  az  czyp,  kit  az  Lsten  meg  nem  ronta,  de  ítzt  ronti  meg, 
az  mit  uele  kel  vala  cipleni  (Szék :  Zsolt.  227).  Eliseus  az  fi  botát 
uag  mankoiát  küldi  el  az  gyermek  fel  támasztására  (Mel :  Sam. 


299 


FEJES-BOT-1.  BOTOL 


BE-BOa-Ob-BOTORKÁLÓD-IK 


■m.' 


378).  Zriiiit  hozom  neked,  egy  bot  ütésemnek  eztet  köszflnlietpf] 
(Zriiiji.  1.78).  3)  [domiiiatio,  impérium,  dLsciiilina,  tutela ;  lierr- 
schaft,  commaudo,  auisiclitj.  Nem  vagjok  niíir  botod  alá  való 
taiu'tviin.v:  *excessit  milii  acta*  ex  magisterio  tuo  \'Pli\.  Ha  kik 
az  mi  birodalmmikból  lennének  az  te  botod  alatt  tal!ÍltaUuid(>k, 
bova  hamarébb  az  ki  zálogos  leiuie,  törvénjiiyel  [Xjrsequáld 
(RákGy :  Lev.  98).  Az  akkor  bott.va  alatt  léví,  nem  nagy  számú 
katonaság  (Gyöngy :  Cliar.  EHb.  13).  Bottya-alá  luijtá  az  egész 
A.siát  (Csiízi :  Sipi  748). 

[Szólások).  Nem  merek  meny,  mert  feyem  felet  az  bot 
(LevT.  U.197).  Bot  vgrott  ki  az  ti  szurdéktokból  (Bal: 
Celsk.  13).  Illik  minta  bota  tegezhez  (SzDíMVir. 
21).  Hátadra  mérik  a  botot  (8  ).  Bottal  fogják  tapo- 
gatni hátadat  (u.  o.)  A  n  y  o  m  á  t  az  b  o  1 1  a  1  U  t  i  k  az  el- 
fntott  nyúlnak  (RMK.  U.20.5i. 

[Közmondások]  Minden  botnak  az  végül  az  feie  (Decsi :  Adag. 
20.  Bal :  Csisk.  39).  Nem  minden  Iwtból  lesztu  borotva  (Uetsi : 
Adag.  121).  Bolondnak  b<jt  jó  ,s  egy  fa  pénz  (Matkó :  BtVák. 
240).  Idején  meg-tetszik  a  melly  fából  bot  válik,  a  melly  téjlW^l 
ti'ircí  lészen :  *cnmim  se  praebet,  quod  in  nntum  crescere  debet 
PPBl     A    ki  ebbel  játszik,  bot  legyen  kezébenu  (93). 

fejes-bot :  clava  Com :  Vest  123.  PPBl.  (knüttel). 

furkós-bot :  cw  (Com :  Orb.  107). 

hadi-bot:  caestns  PPBl.  [streitkolbej.  (in  gombos,  bCrös 
hadi  Ixjt,  buzogány :  caestiLs  PPBl. 

háromszegü-bot :  clava  *trinodis  PPBl. 

Jákob-bottya :  [radius,  baculas  JaeobiJ.  Az  Jákob  bottya 
oly  szegelet  mérték,  melynek  két  szára  nem  egyenló,  hanem 
eggjik  a  másiknál  boszszab  (ACsere  :  Enc.  58). 

káka-bot:  typha  PPBl.  Káka  bothoz  támaszkodnak  (GKat: 
Titk,  51). 

kallangos-bot :  [?].  Kezébe  adá  szép  szál  kallangos  botját 
(Fal:TÉ.  709). 

láncos-bot :  caestus  Nom.^  323.  [streitkolbe).  Hegyes  nil 
meg  oly  a  <.'hri'tu.s  ellensegit,  vas  p5r51,  szén,  lanczos  bot  íMel: 
SzJán.  49.  Com ;  Jan.  150). 

pásztori-bot:  agolum  C.  iieduni  I'I'lJl.  Com:  Jan.  77. 
Pásztori  bot  kezében,  ezt  tsatra  kötött  bokros  pántlika  ékesí- 
tette <Fal:TÉ  714). 

szeges-bot  (csináló):  clavarius  PPBl.  [knüttel). 

toUas-bot :  [caestus;  streitkolbe).  A  melly. tollas  Ixitot  ke- 
zében hordozott,  aval  öti  fí,lK  Tróilu.st  (Hall:  HHist.  III.  140). 
Szijra  kiWitt  tollas  botoc  (Com:  Jan.  150).  Vagion  egj  ezíisteos 
tolás  botunk,  ueres  bíusonios  az  niele  (Radv :  Csal.  ILlOl). 

Botocska:  bacillum  C.  [stiibchen). 

Botol :  l«itiio  C.  verbero,  fustigo  MA.  [priigeln).  így  botolák 
érette  (Czegl :  ORoml.  385). 

meg-botol :  [verbero;  abprűgeln).  A  piWinroc  le  raggadác 
LujKsícót  a  keuer  lónai-  orráról  és  meg  botlolác  a  feiét  (Helt; 
Mes.  347).  Az  mezilre  Chain  Ábelt  kiliivá,  hogy  6  öccsét  igen 
megbotolnája  lEl'liilKiizl.  IX.34). 

Botolás :  fiLstiiarium  C.  fii-stigatio  MA.  [das  priigeln). 

2.  BOT :   |?i  Hot  lív  (NjT.  IX.  72). 

1.  BOTOL,  BOTL-IK:  caespito  C.  ofleiiso,  lalipedo  MA. 
[stul|)omJ.  Ki  napiuil  iainiid,  nem  b<ittlik,  ki  kedeg  eyiel  iariuid, 
botlik  (UöbrC.  488).  A  szauuir  meg  ne  botliéc  (Kulcs :  Evmig. 
13).  Az  emberi  gyarló.ság  kümiien  botlik  be.szédébcu  (Pi'izm: 
KT.  15).  Nagyot  botlic  ez  nagy  eszfl  embSr  (Magy :  Nád.  68). 
Nagyobbat  botolvau  édes  attyádnál  az  otromba  jesuita   (Ctogl : 


.I.Hph.  95).  Botolly   otromba  Bonase  (Siaah :  3Kel.  778).  Ne  bot- 
lyék  jjemiájával  (Kelv :  üics.  55). 

[Közmondá-sok).  Négy  lábuis  botlik  (Decsi :  Adag.  68).  A  ki 
hamarkodik,  hamar  botlik  (SzD :  MVir.  420). 

bo-botol,  be-botlik :  [forte  ingredior ;  zufallig  hereüikom- 
men).  Tlioldi  az  egy  lakatoshoz  l«n;ittal  bélxjtlék  (RMK  I\' 
247).  I.,egobb  beszédgyében  Eiis«biussal  bé-botla  egy  valaki 
(Fal :  NU.  282). 

csetel-botol,  csetlik-botlik :  [ca&spito ;  stolpenij.  %'ila- 
go.s.saKiitLs  nyuyt,  ne  r,«ót.j||yöu  botóllyon  az  setétben  (Lép: 
ITiik  III.  l'il).  Ez  világhi  sStét-iegben  bé  hiint  szemmel  csAti'il- 
botol  (Alv:Post.  l.  14).  Súrö  setitségbeu  tsetelve-botolva  tapo- 
gatnánk (GKat :  Válts.  11.1023).  Liibaid  esetlenének,  butlanának 
(iízatlim:  Cent.  335).  Meg-t5ríéulietik  az,  hogy  néha  az  ecclesia 
is  csStlik,  botlik  (Pós:  lgaz.s.  1.732).  Tsetlettek-botlottak  közel 
hozzám  a  bokrok  között  (SzD:  MVir.  212). 

csétlés-botlás :  (error ;  irrtum].  Vagyon  ismét  némely 
aprólékosabb  hiba,  fogyatkozás,  cs8tlés,  botlás  (Pós:  Igazs.  1.732). 

még-botol,  még-botlik :  [offensor,  pede  labor ;  strau- 
chelu)  Verébszart  hol  látnak,  azbau  megbotolnak  (RMK. 
11.229).  Tsak  meg  nem  botlott,  tsak  nem  el-esett  lábárúi  (Pázm: 
Préd.  25).  Ha  lábam  megbotlanéc,  gaydohiánac  én  rólam  iMA; 
Bibi.  V.  19).  Meg  botlott,  de  serényebben  fel  költ  iLaud: 
ÚjSegits.  I.  E15b.  3).  Sok  dolgokban  botlunk  megh  minnyáin 
(VárM :  Szöv.  29).  Sok  kísértetekben  meg  kell  bnthuiia,  a  míglen 
bé-jutimk  a  szent  Karahánra  (Thaly:  Adal.  I.2H.  Megliotlasz 
kezdett  utaidban  (161).  A  ki  a  szobán  meg  nem  botlik,  az 
tekélletes  aily:Préd.  n.234). 

[Közmondások].  Még  a  jó  ló  is  megbotlik:  quis  est,  qui  in 
aliiina  re  non  interdum  *oflendat  PPBl  A  lónak  négy  lába 
van,  még-is  néha  meg-botlik  (SzD :  MVir.  34). 

Botlakoz-ik :  [offensor ;  stolpem).  Félelmesen  és  bollakozva 
lépnek  iF.d:NU.  351.  SzD:  MVir.  34). 

Botlás :  otleasio,  cap.spitatio,  offendiculum  MA.  (das  stran- 
chelnj.  Ne  várjnk  lábunknak  második  botlását  (Zrinyi  1.143). 
Fel-üget  a  ditsSség  ponttyára  botlás  nélkül  (SzD:  MVir.  89). 

[Közmondá-sok).  E^y  botlásért  inát  el  nem  vágjuk  a  gyermek 
rónak  (SzD:  MVir.  299). 

nyelv-botlás  :  [laikus  lingiiae).  Jobbára  mikor  vétet  és  utób 
nyelve-botlá.sát  fennyen  oltalmazza,  'akkor  val  szégyent,  mert 
gyalázkodik,  pártasáia  akad  (Fal:  NA.  188X 

Botlékony  :  fsaepe  caespitans :  strauchelnd).  Az  második 
pio|Hisitiüt  botlekounakis  neuezed  iBal :  CsIsk.  40).  Kelepczéket 
cshiáltak  botlékony  lelketeknek  (87.  CorpGramm.  313)  Botlé- 
kony elme,  láb  (Fal :  Jegy-z.  238).  Bár  rövidebben  fognád  fék- 
emlójét  botlékony  nyelvednek  (SaD:  MVir.  324.  248). 

Botló :  üffensator  C.  caespitator  MA.  fstraucheludl  B-  ptli'i. 
koszogó  ló:  equus  *offeusatí>r  PPBl. 

BOTOR  (potor  •)  Bíd:  Epin.  3):  hebes,  stolidas  .-ilupidus, 
banlus  .MA.  (albeni,  dnmm)  Minden  ember  botor  ostoba  az  5 
tudumányálmu  iPázm:  Kai.  37 1.  Hlyen  ghezeughuz  pi)ti'r  apró- 
lékokra bizzak  hűtfik  oltalmat  (Bal:  Epin.  3i.  Vaj  botor!  az 
irás  tanitá-sát  nem  kell  valakinet  tudatlau-ságáért  el-lialgatni 
iKere.szt:  FKer.  169).  Mindenütt  chak  botor  a  le  ciktjtásod  jó 
Keresztúri  (Híyual:  KCzég.  73).  Botor  kábasiig  (Fal:  Jegyz.  933 1 

Botoris  [botorvs?]:  (x  Nevetséges  és  botóris  magj-aráznl 
(Tolu:  Vig.xszt.  J51X 

Botorkál :   caespitiindo   incedo  Kr.  [.stolpemd  herumirren]. 

Botorkálód-ik :  cv  A  sötétségben  hadgyák  botorkálodni 
(Hmm :  Tracla.  223). 


301 


BOTOKKÁZ-UC-MB^-ltOTldNKOZrAT 


MEGBOTR.ÍXKDZTATÍS— ME(i-liÖDüL 


302 


Botorkáz-ik :  inferbitu  0  fliiii-  und  lierstraiidiplii]  Ily 
rútoltat  botorkázott  ily  nyilv:üi  való  ilolsoUban  U'áxm:  Kai.  420). 
Elíyíjyik  vélekeflé.siiek  ^''^drébíl  a  ni.isikban  botorkiíznaU  (GKat ; 
Tit'k.  lOÜl  Botorkázc)  vakok  (GKixt:  Válts.  11.1332).  Nagy  tudat 
Iaiisái;búl  biitorkázol,  midflii  igy  vakoskodol  (Hlyef;  BCsTonip.  3). 
Azért  ittegyen  csiik  botoikázik  Kalauz  (Pás:  Igaz-s.  II.,=)26). 
Radivoj  hozzii  botorki'mitt  (Kúuyi :  HRom.  111).  A  tábornak 
szélén  botorkázott  (157).  Orixm  botoikázva  kezded  léjiésedet 
(SzD:  MVir.  22.  451). 

még-botorkázik :  caespito,  titubo,  talipedo  MA.  [hiu  und 
lierstraucheln]. 

Botorkázás:  gressus  *sucddui  PPBl.  Ez  az  út  botorkázással 
tellye.s  iPáziu  :  Préd.  S"). 

IBotránkod-ik,  meg-botxánkodik] 

mégbotránkodás :  [scandalum;  argemis]  My  predykal- 
yuk,  li.M-detynk  a  meg  fezyeteth  Christust,  az  zydoknak  meg 
lxiti-;mkoda.sokotli  (Komj :  SzPiU.  127). 

Botránkodás:  [ca&spitatio ;  das  strauchelu].  Te  bjTodal- 
madwal  egjenes  evvsvveuyen  botraukodasnekwl  yaryak  (ÉrsC. 
337).  Bantas  ne  vettette.ssyk,  ne  tytessyk  az  atyafjiuuak  a  vagy 
bottrankodas  íKomj :  SzPál.  97). 

Botránkoz-ik :  oft'endo,  offenso  MA.  caespito  PPBl.  [stol- 
pern].  Akky  yarand  iiapijal,  nem  botrankozyk,  mertli  az  napnak 
\7lag0ssagath  latja  (WiuklC.  321). 

még-botráűkozik :  1)  [oflensor,  talipedo;  stolpem].  Meg 
botrankoztanak  a  meg  zert\V  kwbe  (Komj :  SzPál.  80).  Az  hoUo 
zalla  egy  bak  hatara,  de  mykoron  le  zallana,  meg  botrankozek 
repyll&sebe,  meg  fogak  eivtet  (Pesti :  Fab.  35b).  2)  (offendor, 
scandalizor  ;  anstoss  nehmen].  Kiczoda  botrankozic  meg,  bogy 
en  nem  góryednec  (Bom ;  Préd.  291).  Es  bodog,  á  ki  meg  nem 
botránkozik  en  bennem  1  Fél :  Bibi.  16b).  És  boldog,  a  ki  én- 
bennem meg  nem  botránkozik  (Pázm :  Préd.  21).  Eleitöl-fogva 
ebben  sokan  meg-ütkiiztek,  meg-botraukoztak  (23).  Ti  mimiyajan 
megbotránkoztak  énbennem  (llly :  Préd.  IL22Ö). 

Botránkozás  :  scandalum  C.  offeudiculum  [MA.  [ai-gemis]. 
E  scent  Anna  azzomiac  Ijotü-aukozas,  galazat  es  zemer5m  ne 
legSn  liarmadzor  házasulni  (TelC.  59).  Ne  szolgaly  az  6  iste- 
nekuec,  hollót  e  tenéked  botrankoza-sodra  lenne  (Helt :  Bibi. 
I.Ooo).  Meg  kent  pap  vétkezendic  a  népnec  botrankozássára 
(Helt :  Bibi.  l.Zz).  B<jü-ákozá.ssul  vagy  énnekem  (Helt :  ÚT.  E2). 
Őrizzed  magadat  az  tévelgíiknek  botránkozásától  (LevT.  1L77). 
Az  iras  botránkozásnak  hiia,  valamivel  ember  megbantatik 
vag  az  hitben  vag  az  keresztiem  életben  (Fél :  Tan.  231).  Az 
emberek-k6z8tt-is  minden  hivatalban  vamiak  botránkoztatások 
(Pázm;  Préd.  b4).  Az  vac  eleibe  ne  veís  botránkozást  (MA: 
Bibi.  1106),  A  botrankozasnac  szűkség  lenni  a  választottakért 
(Vás:  CanCat.  489).  Elég  botrány kozásra  voltam  mind  egyik 
mind  másik  köntösben  a  dámáknak  (Bethl:  Élet.  320). 

Botránkozó:  ofifensator  MA. 

[Botránkozdogál] 

meg-botránkozdogál :  [scandalizor ;  anstoss  nehmen].  Ti 
magatokis  meg  boti-i'mkozdogáltoc  az  én  személyemben  (MA: 
Scult.  40,>. 

Botránkoztat:  scandalizo  MA.  [anstoss  gebén].  Ha  taga- 
dást tenne,  azért  meghalna,  .sokat  botránkoztatna  (RMK.  V.251). 
Efléle  aprolec  dolgokcal  botránkoztasd  (Mon:  Ápol.  359).  Azt 
taníttya  a  confessio,  hogy  botránkoztató  szőniyúség  és  hiúság 
oly  isteni  tiszteletet  adni  a  község-eleibe,  melyrfil  parancsolat 
nincsen  (Pázm:LuthV.  189). 

még-botránkoztat :  1)  [oflenso;  aastos.sen].  Ijábadat  a 
küszöbhöz  meg  ne  üssed  avagy  botránkoztasd  (^Com :  Jan   106;. 


8)  scandalizo  MA.  faastoss  gebén].  Fele  barátodat  meg  ne 
boti-ankozta-ssíid  (VitkC  48).  Erdegy  kasertet,  kyben  emberth 
nieghakar  bothrankoztathny  (Ér.sC.  270).  A  te  lábod  megbot- 
ránkosztat  tégedet  (Helt  ÚT.  L7).  Ha  job'  szemímk  meg-bot- 
ránkoztat,  ki-vájjuk  és  el-vessük  (Pázm :  Préd.  163). 

megbotránkoztatás :  oft'endicuhim  C.  fanstos.s].  Ha  az  fi 
isteneknec  szolgálandasz,  meg  botránkoztata.sra  le.szen  (Helt: 
Bibi.  I.Nn4). 

Botránkoztató :  seandalosas,  scandalum  praebens,  oflen- 
deiLS  MA.  Szánsz^idékkal  hagyom  .félbe  a  tóbbit,  mert  igen 
botránkoztató  (Fal :  NE.  219). 

2.  [BOTOL] 

le-botol :  [deputo ;  abschneiden].  Ha  le  nem  botollyák  ágait 
a  buja  fának,  termése  nem  lehet  (SzD :  iTV\r.  In). 

meg-botol :  cv  Megbotolni  a  fát :  nagyra,  vastagi-a  ki-hajtott 
ágait  levagdaki  (SzD :  M^'ir.  15). 

Botolás :  [putatio;  das  beschneiden).  A  botolá-s  szebb  ágak- 
kal újittya  az  agg  fát  (SzD :  MVir.  15). 

1.  BOTOS:  udo,  sculponea  C.  peduILs,  pedule,  tibiale, 
*calceus  laneus  PPBl.  [tilzschuh].  Botos  kapcza :  udo  Major : 
Szót.  485.  Botus-kaptza,  salavári :  soccus ;  botos  kaptzás,  kaptza- 
viselő :  soccatus ;  aszszony-embernek  való  botos :  *soccus  mulie- 
bris  PPBl.  Egy  öreg  botos  nemez  kaptzát,  mellyet  sai-mi  fellyül 
vonsznak,  hét  pénzen  adgyanak  (TortT.  XVIII.228i.  Télben 
szfirből  botosok  volt  (Monlrók.  XL342). 

2.  BOTOS  :  capitulatus  C.  MA.  [köpfig,  kopf  habend].  Négy 
száz   botos  tallér  egy  pár  téli  és  nyári   köntösi-e  (Fal :  NU.283). 

BOZA:  sicera  JordC.  263  parabia  MA.  PP.  alica  Com: 
Jan.  75.  [scberbet].  In  campis  Cumanicls  praeter  viua  advectitia 
usum  habent  Cumani  cujusdam  liquoris  ex  miliő  et  aqua  suo 
more  expre.ssi,  quem  bozam  voeant  (Oláli  Miklós  Kresznerics- 
nél).  Kynyereth  nem  ettetek,  Ixirth  es  bozaath  nem  yttatok : 
panem  non  comedistis,  vinum  et  siceram  non  bibisfis  (JordC : 
263).  Nagy  leezen  \vr  ystennek  elette,  sem  bort,  .sem  bozat 
nem  yzyk:  vinum  et  sicera  non  bibét  (517).  Soha  sem  bort 
sem  bozaat  nem  yvrt,  hvFsth  sem  eett  (ÉrdyC.  286b).  Nagy 
leezen  wr  istennek  elette,  sem  borth,  sem  bozaath  nem  es  [?] 
(344b).  Es  versfikSt  ínekelnec,  kic  az  bozan  isznak  (Szék : 
Zsolt.  67).  Tfimec  vala  darabos  kása  IflkSvel  az  .száraz  malom- 
ban, és  lészen  vala  dara  és  lisztká-sa,  boza:  aliea  (Com:  Jan.  75). 

BOZDA :  [ulcus ;  geschwüj-].  Lábait  rongyolta  bozda  beteg- 
sége (Kónyi:  HRom.  168). 

BOZONTOS :  villosus,  hirsutus,  hispidus  Kr.  [struppig]. 
Itt  van  DapluiLs,  itt  van  Faunus,  sok  bozontos  satirus  (Fal: 
Vers.  875). 

BOZONYOS  :  [magicus,  veneficus ;  zauberisch].  Babonás, 
firdengős,  bozonios  babák  (Mel :  SzJán,  33). 

BOZÓT :  carectum,  jímcetum  Sí.  [liorst].  Mellette  %-agyon 
egy  nagy  bozót,  anuak  közepette  volt  azelőtt  az  vár  (TörtT. 
II1246). 

1.  BŐ  (6figMeI:Herb.  113.  bUg  DöbrC.  520):  [voxbovls; 
ochsenstimme].  Ö  néki  ökör  szóval  köszen  vala,  bő !  bő !  néki 
felszóval  mondja  vala  (RMK.  IU.345). 

[Bödit] 

meg-bődit:  [mugire  facio;  brülieu  lassen].  Meg-bfiditvén 
magát  a  Bonásus  azt  kérdi(Pós:  Válasz.  119). 

BödüI :  [mugio,  rugio ;  brüllen].  Nagyot  bődfil,  meg  rivallik, 
tudatlan  bányásznak  szid  (Matkó :  BCsák.  107). 

meg-bödül :  [conh-emo ;  erdröbnen].  Hejh !  s  megbfidülének 
Rákóczi  álgyui,  hejh !  s  megrendülének  Esztergom  tornyai 
(Thaly:  Adal.  HUS). 


303 


BÓG— BÓSÉG 


BÓSÉGES— BÓVEI>KEDÉS 


31.14 


Bög  (Mryetés  Helt:  Bibi.  11.141.  blig  Mel:  Herb.  113.  AWj 
DöbrC.  520) :  iiiukío,  iiiU(;iiior,  immiiKio,  deimiKi",  remugio,  boo, 
reboo  C.  regemo  PPI3.  briilleii,  blückeii  Com:  Vast.  137.  Ugyan 
bSgött  a  liáz  a  nagy  sinusban :  aedes  *ululaiit  plangdribus  PPlil. 
Mi  nem  reio  bial  (zamar)  minden  five  va^on  avag  bí5g  5k6r 
(DöbiC.  520).  A  juboc  bagnec,  ha  meg  e.szic  Ölel:  Herb.  113), 
Az  5k6r  bflg  (Kár:  Bibi.  1.515).  A  bika  anyakon  iTiggS  bírrel, 
leppentSvel  b5g  (Com:Jan.  43).  BSgiiek  az  ágyiík  (Laiid: 
ÚjSegíLs.  II234).  Az  ökör  bika  nemű  gémeknek  igen  éktelen 
nagy  bfigS  szavok  vagyon  (Mi.sk:  VKert  341). 

bele-bög:  immugiu  MA.  (hineinbrüllenj. 

hátra-bög:  reboo  PPBl.  [zurUckbriillenJ. 

ki-bög :  enmgio  C.  MA. 

réá-bög :  admugio  C.  MA.  PPBl 

vissza-bög:  remugio  MA.  PPBl.  [zurückbrüllon). 

Bögdögél :  balitu  PPBl. 

Bögés :  miigitus  C.  [da»  brüllen].  Lészen  kiszi  myii  vér  ontáí 
jajgatás.<a1  é.s  bSgéísel  (Coni:  .Jan.  150). 

Böget :  I )  balo,  buo,  mugio  MA.  [Iiriilleuj.  Bfigotí  madár : 
ulula  MA.  Nom.  105.  Kezde  ord(jytauy  mynt  az  orozlan,  kezde 
bewghotny  mynt  az  ewkSr  (ÉrilyC.  307).  így  bőgeti  szavát 
(Iliyef:  BüíTomp.  124).  2)  (contremere  facio;  erdrölineu  machen). 
Az  ágyukat  szüntelen  bfigették  (Kónyi:  HRum.  Ififi). 

még-böget :  demugio  MA. 

Bögetós :  balatu.s  C.  boatus,  mugitus  MA.  |das  brüllenj. 
Micsoda  baromnac  bSegetésse  ez,  az  mellyel  lialloc?  (Helt: 
Bibi.  11.141). 

Bong:  [mugio]  bnmimen  Adámi. 

Bönget :  mugio  MA.  brüllen  PPB. 

Böngetés :  mugitus  MA.  das  brüllen  PPB. 

2.  BÖ  (ic.ii'  CzechC.  26.  Aeö  Mon:  Ápol.  263.  6oíeb  Komj: 
SzPál.  450.  Tel:  Evang.  1.180.  bév  PethS:  Krón.  ÖO.  bih  Zvou: 
Osiautl  B4.  bojség  (RMK.  11362.  b&w  Helt:  ÚT.  H8.  Bora: 
Préd.  279.  «w  Pázm:  Kai.  252.  MA:  Bibi.  1.74.  Matkó:  BCsák 
143.  4A  C.  bwlmg  PozsC.  14):  I)  ubertus,  (.■oi)es  C.  copiosus 
MA.  [reicb,  reiclilialtig,  reiehlich,  viel].  B6  beszéd :  res  *difluse 
dictae  PPBl.  Lej^on  tii  kezettee  vagon  va^on,  nem  nem,  mi 
kedeg  ezei'tül  bfuioben  lend  a  gonoztol  va^on  iMüncIiC.  22.  25). 
Mert  vrnal  irgalnia-ssag,  es  bö  finala  zabadsag  (AporC.  10] ). 
Az  hytnek  myattlia  beueb  aldozatutb  az  Alwl.  vyt  az  vristen- 
nek,  bugyuem  a  Cain  (Kumj :  Szl'ál.  450).  Ho*  ez  io  titemiíiben 
(■.s  biiSk  legetek  (Sylv:  ÚT.  11.48).  Szogged  a  njigy  és  igeu  bőw 
váras  iHelt:  Króa  4).  Méz  bíi,  és  bő  gabona  leszen  (Cis.  E). 
Lehetseg&s,  liogi  befi  ho  essek  (KBées.  1572.  D7).  Nagy  bSw 
szüual  meg  iriji  iBora:Préd.  279).  Eliez  pedig  béveb  ínis  kí- 
vántatik, hügy-sem  a  puszta  sovány  tanitibboz  (P;izm:  Préd.  a4) 
Nem  szílskég  ezt  b6  szóval  terje.szteni  (Pós :  Igazs.  1.185).  Mikor 
testedben  b5  nedvesség  sídakja,  bcVild  fekete  szin  (I'olv' :  SchSal. 
29).  Igen  alatt  járó  gondok  ezek,  t3.svénységet  jelentenek  és  gyana- 
koa'isl;  nem  illeti  a  biVt.selédű  (5  gazda  aszszonjl  (Fal :  NA.  192). 
2)  amplus,  largus,  laxus,  uipa.\  C  proU.\u»  MA.[weit,  geriiumigj. 
Igen  bü  :  peram|>lus ;  hosszú  bU  palíist :  stóla ;  hosszú  bü  palástba 
öltözött  :  stolatus  C.  Jesus  zegenyöknek  nagy  beew  luiza 
(CzecliC.  26).  Az  i.stennec  bo  kodue  vala  ö  náloc  (Helt:  LT.  g5) 
Böv  rántzos  rulia  (MA:  Bibi.  174).  Az  hoszszu  bóv  lomi>os  nadrág 
oly  igen  bé  csúszna  mászna  és  annyira  terjedne  (MA:SB.  233). 
Nagy  b5&  hajlék  (Alv:Po.>it.  11.59).  S)  (sonorus ;  schallend]. 
Tron\biták-Ls  kezdek  bfi  ríjjadíisokat  (Gyöngy :  Cliar.  128). 

Bőség :  copia,  abundantin,  re<lundaulia,  capacitas,  euorniitas 
C   (Ubertluss,    nille,   reichtluimj.   Gyapjú   b5sége:    hmicinni  C 


Zegenseget  beuseger  zeuuednekuala  (EhrC.  91).  Kezde  nag 
bwusegel  kwinuiet  hullatni  (\'irgC.  21).  Esscvuek  bevsege  myud 
kevrnyevl  az  fevldet  meg  eMe.szneye  (DomC.  273).  Nagy  bwl- 
seggel  weredet  vizzel  elegy  nekewnk  adad  (PozsC.  14).  Io  házas 
tarsot,  bewseget,  adgyad  nekfinc  ma  ezeket  (Ború :  Ének.  96). 
ö  idejében  a  békeséguek  bflvsége  lészen  (Páz:n :  Préd.  lOOi. 
Mind  a  bőségben  s-mind  a  szükségben  tudgya  magát  szent&l 
viselni  (Matkó :  BCsák.  268).  A  vagyonnak  elegében,  bőségében 
gázol  (SzD:MVir.  179). 

Bőséges :  1 )  superfluas,  cuinulatiis  C.  (i^eichlialtig,  reich 
liclij.  Hoza  nekwnk  az  bodog  Ferencznek  nagy  beuseges  igeretit 
(VirgC.  49).  Fogyatlan  kiSt^ven  malaztnak  buvsegSs  vywlasa 
(CzechC.  37).  Fogad  vala  isteni  zeretetuek  bevsege*  evleuel 
(DomC.  46).  Thy  erdemetek  bewseghes  menyorsagljan  ÍJordC. 
365).  Nagy  bewseeges  isteny  zeretlisseeg6t  nyere  lÉrdyC.  569 1 
Zent  Anna  bflsegSs  z615t6,  hounat  SrSc  eletncc  Ixjra  fol,  kinec 
gerezdi  a  ziz  Maria  (TelC.  89).  Jó  czeleküdettel  bíiségessec 
legyetec  (Helt :  ÚT.  Z7).  It  kezdetenec  el  a  bet  bS&iges  esz- 
tendőé (Szék :  Krón.  15).  Hogy  bövségesb  lenne  szabaditá.sa, 
váltsággal  akará  végbe  vinni  szabadulásunkat  (Pázm :  Préd. 
80).  2)  [amplus,  laxus;  weitj.  Bív.séges  szárkőzépig  lenyúlt 
lompos  phmdrába  SltSztette  (MA :  SB.  233). 

Bőségesen  :  abundantissime  C  (reichlich]  A  mo.«tan  táma- 
dott tévüllygések  ellen  bévségesen  írtam  a  Kalai'izban  (Pázm: 
Préd.  bi.  Ruházatimkrol  bévségesen  gondot  %iselt  (Mad:  Evang. 
41.  Az  Ijolénd  északfele  való  állat,  minémiiek  b&égesen  talál- 
tatnak a  borussiaj  erdőkön  (Misk :  VKert  90). 

Bőségesség:  superfiuitas  C.  [über6ussj. 

Bőségest :  (abundanter ;  reichlich).  Yo  tetemet  záporán  es 

bewsegest  adok  nekyk  (EhrC.  94.)  Eégessegöderth  Ijewsegeestli 
ygyekőzzel  (Nagy.szC.  360). 

Bővebbed :  subcopiosus,  pliLsculus  Kr. 

Bővebbedén:  [paulo  amplius;  ausführlicherj.  Itt  tsak  mu- 
lolau  illetem,  errSl  oda  ala  bővebbeden  kelletik  szollanoni 
(GKat :  Titk.  45). 

Bővebbedkén :  cw  Bővebbedkén  vagyon  eleibe  adva  (MA  : 
Tan.  Előb.  27)  Koniénségem  kivfil  bSvebbetkén  akaráni  ezeket 
declarálni  (Czegl :  BDorg  245).  Ha  egy  kevéssé  USvebbetkéu 
visgálóduuk  e  titokról  (DEmb ;  GE.  41). 

Bövecske :  ampliitsculiLs  C.  Abba  borsot  jó  bövetskén  \ün- 
tett  ((Jvad :  l'Xót  13). 

Bövedke :  (iunpliusculus).  Ezt  U'vetkébl*  kelleték  terjesz- 
tenem (Pós:  Igazs.  1.270)  Bővetkéblien  is  irhattunc  volna  (Pós: 
Válasz.  250) 

Bővelked-ik :  abuiido,  rcdundo,  e.xubert>,  superfluo,  cir- 
cuniHuo,  supersimi  C.  [iiliertlusí  habén].  Igen  bővelkedem : 
praescateo ;  vadakkal  biivőlkódő :  beluosus  C.  Hanemha  inkab 
bővőlkődendic  tfi  igjLs.sagtix',  hog  nem  az  Írástudóké,  nem 
mehettec-lie  nieíineonec  orzagaba  (MiiuchC  21).  Ky  égieknek 
felette  bewőlkedik,  gonoztbwl  \i>^iu  (JordC.  368).  Yo  my- 
welködetőkben  liewJlködyk  (ÉrdyC.  t)41).  Ahol  beevvelkewdeek 
az  byu,  otth  felette  tKjweIkfideek  nr  ysleuuek  malazttya  (ÉrsC. 
553).  Nem  Iwwelkwdyk  vala  niyntli  Corintomba  (Komj :  SiPál. 
114).  Az  te  sas<id  bőwelkedic  btjrral  (Bora  :  Préd.  400). 

Bövelkedés :  proHuentia,  afüuentia,  redundatio  C,  [Uber- 
tluss, füllúj.  Elmeelkevdesseknek  beuelkede.-e  (C<imC  47). 
Hannywk  el  n)yndden  gonussaguak  beewőlkődeseet  (ÉrdyC. 
575).  Az  én  bővelkedé.seml)eu  soha  őrökké  meg  noni  mozdulok 
(Pázm :  RT.  144).  Bevőlködésben  bűdős,  szűkben  édea  (Zvon : 
IVkst.  549). 


SOS 


BÓVEN— MEG-BÓVfr 


MEGBÓVÍTÉS— BÖFFENTŐ 


306 


Bőven :  oopitise,  ubortini,  Imbertim,  larRP,  lariiiter,  largitiis, 
nmuitioo,  ctimulate,  libomliter,  <iapsili»,  dniwilitor,  profiiso.  retusé, 
profluenter,  pnilixe,  laxe,  fliixo  C.  abiimle,  afl'atim,  alHuenter, 
opinie,  <ipi|iare  MA.  [roiclilii-li,  im  iibertlufs],  ijívon  szi'>lö :  lar- 
ple<Huis  ri'Bl.  Eleue  kíldé  azockal,  iiiíilloc  .-U'ieregoUnec  hSuíii 
élói;iiolna  iBéosiC.  12*.  Nasy  beewen  alaniysiiiuxt  ada  ewiieky 
(ErdyC  öfiOi.  Az  eu  poliarom  bSuen  vagyon  tóltuo  (Honi :  Préd. 
282).  Alamasnat  béveii,  kiikliiiut  Mgmi  adgjnmk  néki  (Tel : 
Evang.  -191). 

Bőves:  adoopiosus  PPBl.  freichhattie).  Szegecskékkel  bfiv6.s: 
darieulatn.s  C.  Kákával  bívíis:  juncosus  PPlil.  Kír«l  nagy 
kew  zyklakuak  iw  zakadivícikkal  beewes  (ÉrdyC.  579J.  Kaz- 
dagsagal  ygen  l>ew6.«ek  walanak  (ÉrsC.  399).  Űta  Saptrafólian 
lín,  ki  nagy  sok  élés.sel  igen  bSvixs  16n  (RMK.  IV.116).  A  ple- 
liáuLisok  nem  egy-aránt  Indusok,  nem-is  egyaránt  bév&sek 
kiSnyvekkel  (Pázni :  Préd.  A3).  Náddal  s  sással  b5ves,  zombékos 
és  fSves  (Liszü  :  Mars.  611  Bévas  légy  éles,  helyes  gondolatokkal 
(FahUE.  3n,=il. 

Bövesed-ik  :  (louupletor,  ditor  ;  sich  bereiehern].  Nagy  ken- 
i-zel  l>5u6sedenek  (DosviNS.  3). 

meg-bővesedik :  [augeor ;  sich  liereichem,  sich  vergrijs- 
sem].  Ur  isteimek  zent  malazttya  myat  bel  telth  es  meg  bewe- 
sedet  (ÉrdyC.  245). 

Bövesít :  Pocnpleto ;  bereiehern].  Az.  ellene-járókat  sok 
javaival  l>éve.síti  (Pázm ;  Préd.  125)  Ha  a  víz  nedve.sit  és  szép 
halakkal  bév&sit,  köszönnyük  az  Isten  szerelmének  (1039). 
Templomokat  adományival  bév&sitett  (Tam :  Szents.  6). 

még-bövesít ;  cw  V  iozagos  voltaual  meg  bevasitith  (NagyszC. 
117.  Helt:  ÜT.  Z7).  Meg  bSnesitse  az  ti  io  tetemenyteknec 
gyűmSIczet  (Bom:Préd.  400). 

Bövesked-ü :  abundo  Kr.  [überfluss  habén].  B5u6sk5düué 
tészen  tégedet  az  wr  minden  ióual  (Kár:  Bibi.  L183).  B5we.s- 
kedet  az  bfln  (Born :  Préd.  240).  Mindennel,  valami  ta^tenee 
tettzet,  bíweskedel  (389).  Hasznos  essSckel  bőweskSdik  (Kai. 
1582.  G). 

Bővesül :  [amplificor,  ditor ;  sich  vergrössem,  sich  berei- 
ehern]. B5cze.segel  meg  ekessvlt,  kaazdagsagal  es  bewe.svilt 
(ÉrsC.  448).  Vduara  soc  néppel  bouesftlt  vala  (Gosárv :  MagyB. 
Biij).  Vitezec  bSuessfiltec  gazdagságba  (Eiij>. 

még-bövesül :  cv  Meg  b5nessült  az  ö  örömec  (Helt:  ÚT.  Z4). 
Meg  bóuessül  bennek  a  feckcte  coléra  (Helt:  Háló.  192). 

Bővít :  augeo,  amplio,  amplifico  Sí.  [vermehren,  vergrössem). 
Bi'ivítS :  largiticus  PPBI.  Zenth  Katerynaa  bewej-ty  wala  az  ew 
VTuaczagyt  (ÉrsC.  421 1.  Bőit  az  en  ziuem  io  bezedőt  (TihC.  239). 
Te  nagy  sok  kénesedet  most  ne  kéméljed,  az  Görögországból 
néped  bévitsed  (RMK.  IV.88).  A  teyet  a  daykánac  tóuiti,  ha 
iszszác  gyakorta  (?Iel :  Herb.  98).  Kegyelmes.séged  mi  raytunc 
b5véytsed  {1L\:  Bibi.  V.  16).  Bi'aited  mindennap  én  örömemet 
(Zrínyi  L47.I.  A  szép  Nilus  vize  sok  tartomány(.ikat  bilvít  aranyi- 
val (Gyöngy:  Char.  1;.  Tökéilett  szándéka  szomorúságát  bővíteni 
(Kónyi:\'M.  2). 

el-bövit:  abundare  facio  MA.  [bereiehern]. 

még-bövit :  amplio,  locupleto,  feto,  abundare  facio  MA. 
[vermehren.  vergrössem,  enveitem].  Megnittuc  a  gabonát,  hog 
megkfissebehfic  a  merteket  es  megb6u61iflc  a  siklust  BéesiC.  228). 
Az  homiat  kel  valá  epevlny  az  deáknak,  onnat  meg  beueyte 
az  ev  byneet  (DomC.  2541.  Meg  bevov-ty  az  zent  predicatorokat 
uala  meel  varasban  (ÉrdyC  95)  Beweycz  megh  mynketh  zentli 
malaztwal  (TliewrC.  274.).  Meg  bSuité  Salomou  Jerusalemben 
az  ezüstét  mint  az  kSuet  (Kár:  Bibi.  1314).  Vallyon  nem  be- 
uetSttSie   meg   az   papa   az   bibliabeli   be  vetetet  i)';i.st  (Zvon  : 

M.    NTEL^TÖBT.    SZÓTÁB. 


fWiuid.  17).  En  penigli  Lsteneckel  meg  bevetvén  liagyom,  kik 
jobban  Koma  városát  meg  óltalmazhattyáe  (Prág :  .Serk.  27) 
Az  erdemeket  meg  bévetti  (Lép :  PTük.  1.173). 

megbövitós :  [aniplific;itio  ;  enveiterung].  Egynyihimy  tSr- 
uenyeknec  meg  b6uitase  (Helt :  Bibi.  I.O. 

[Bövöd-ikl 

még-bövödik :  [redundo ;  überhand  nehmenj.  Megb6u5dic 
hamisság,  sokacnac  meghidegői  zerelmec  (MiinchC.  58). 

Bővül :  augeor,  amplificor  Sí.  [sich  vermehren,  sich  ver- 
grössem]. Kinec  va^on,  annac  adatic  es  bSufiltetic  (MiinchC. 
37).  Twgya  wala,  hogy  ez  nyonionv.sag!inak  myatta  zewnetlen 
bewwltetneyek  (Ér.sC.  403).  Myndeneketli  kyketh  tezeu,  bewl- 
tethnek  (KnlcsC.  1 1.  A  hír,  valamerre  megyén,  bSvül,  szaporodik 
(Gyöngy :  MV.  11).  Bővült  attúl  inkább,  mint  szűkült  Ínségem 
(Thaly:  Adal.  I.17Ü). 

el-bővül :  augesco,  augeor,  multiplicor  Sí.  [sich  vermehren]. 
Anticristusnak  yewetely  koron  felette  yglien  el  beewSl  ez  vilá- 
gon az  gonoz  gylkos.saag  (ÉrdyC.  30).  (A  szép  Nilus  vize)  bel- 
lyebb  érkezvén  vizek  toldásából,  el-bAviil  s  vastagiíl  sza^iorodá- 
sából  (Gyöngy :  Char.  1). 

még-bövül :  augeíco,  multiphcor,  abimdare  incipio  MA. 
[sich  vergrössem].  Batorsagonk  meg  bevevlte-sseek  (CornC.  19(3). 
Meg  beewlt  vala  az  alnoksaagh  (ÉrdyC.  568).  Eziistid  és  arányid 
es  mindenid  meg  bSufilnec  (Helt :  Bibi.  I.Ooo3).  Minden  ioszágod 
meg  bSvvftl  (Kár :  Bibi.  1.166).  Meg  beuül  az  gonossag  (Tel : 
Evang.  161). 

Bővülés :  [multiplicatio ;  vermehrung].  Zwli  fyakat  embery 
nemzetnek  bewlesere  (ÉrsC.  404). 

Bövület:  [incrementum ;  vergrö.sserung].  Tiztelnevnk  kel 
az  zenteket  az  my  batorsagouknak  bevevletyert   (CVimC.  196). 

BÖCÖR?  [I)öc.s8?]  Elizának  és  böczör  gabonának  bfiv- 
sége  nagy  Ifin  (ErdTörtAd.  120). 

[BÖDÖN],  DÖBÖN:  [vasculum;  fá&schen,  tönnchen].  A 
méhek  mézet  gyfíjtenek  az  fl  kaptárokba,  dSbSnSkbe  (Com : 
Orb.  229). 

Bödönke :  [labrum ;  tönnchen].  Sóval  visz  a  kocsis  egy  bö- 
dönykét  tele  (Gvad :  Időt  231). 

BÖFFENT  (hvfóg  Orczy  :KöltH.  Í7):  [latro,  gannio;  bel- 
fero].  Es  vallyon  mind  egész  p,apasagnac  seregeis  mit  b58ent- 
hetne  az  z.  Palnac  imez  egy  sententiaiara  (EsztT:  IgAny.  373). 
Azt  böffenti  Bonasus  (Pós;  Válasz.  198).  Meg-fiikia,  ha  nem 
böffentene  afféléket  (Matkó :  BCsák.  241),  Hlyet  böffent  ellenem 
Mátyás  (238).  Ide  oda  lóg  fejetek,  reszket  lábatok,  böffent 
gyomrotok  (Fal :  NU.  309).  Szavára  a  kutya :  bau  I  bau !  mint 
böffentett  (Gvad:  RP.  4). 

ki-böffent :  eructo  Kr.  (herausphmipen].  Valami  szájokban 
nyelvekre  jött,  azt  bolondul  ki  böffentették  (Land:  ÚjSegíts. 
IL312).  Gondolatlanul  ki-bööenti,  a  mi  a  nyelvére  jút  (Dlyef: 
BCsTomp.  205).  Hogy  beszédei  ne  láttassanak  maga  gondat- 
lansága által  ki-böffentetteknec  lenni  (Apafi :  Vend.  750).  Szur- 
dallya  az  elmét  a  vakmerő  fiúnak  kevéllyen  ki-böftentett  szava 
(László:  Petr.  167). 

réá-böffent :  irructo  PPBl. 

Böffentés :  ractus,  enictatio  MA.  [das  rülpsen].  A  bövöl- 
ködö  komorság  jegyei :  böffentések  keserfl,  testek  álla.sa  ösztö- 
vér, darabos  (ACsere:Enc.  188.  Mad:  Evang.  790).  Az  ö  böffen- 
lésével   röhögő  him  disznó  (Com:  Jan.  43.  Illy:Préd.  n.236). 

Böffentő :  ruetans  MA.  [rülp.send].  Vizi-bika,  vízben  szamá- 
rul böffentő  madár :  onocrotalus  PPBl.  Mint  a  böffentő  a  megött 
étkeknek  szagát  kiönti  (Illy :  Préd.  11.236). 

20 


307 


BÖFÖG— NEfiVVENI-ö-UAjT 


NEGYVENXAPIBÖJT— BÖKKENŐ 


3U» 


BÖPÖQ :  riicto,  eruct<i  C.  riiliweii  Adáini.  A  mint  torkára 
böfSfííit,  liáruin  (luluggul  vádnllja  a  római  ecelesiát  (Pázm; 
Kai.  1088.  SzD:  MA'ir.  370).  A  gyomor  meg-tíiltet%'éii,  csuklic  és 
böfSg  (Com ;  Jan.  55).  Az  iddogálóc  meg  ré.'*zeííP.dvén  kóliSgiiec, 
hákognae,  lKW>giiec  (182).  Káromkodó  s-zAjAval  azt  bőfSgvíu 
íGKat:  Titk.  14i.  Azt  böfögi  a  nagy  l]it\án  tok  (I'ós:  GBoL  S).  Ha 
torka  Ijöfiig  ii,  liasa  korog  iThaly:  VÉ.  11.52).  BífSg.-o,  iiyálasz 
iFelv:  SclLSal.  42).  Fogliagj-más  kolb.-uanak  drága  sz^'p  illatja 
iHifiigött  gyomrukljól  íGvad:  RP.  13).  C'adeiitiád  roszúl  diVlorog 
fejedlu'il,  simetria  nélkül  büfögsz  ré."zegKégwlWl  (Orczy :  Költ. 
H.17).  Tönnöii  gyalázatodüt  böfögöd  reánk  (SzD:MVir.  185). 

belé-böfög:  irructo  MA. 

ki-böfög :  erncto  Kr.  [lieraiLsphnnpGn].  Kutya-módon  ugat- 
ván, Kiffigte-ki  kárhozató.?  lelkét  (Hall;  Paiz.s.  239).  Ki  fecsegi 
es  mmt  egy  ki  bőfogi  ászt  az  5  torkából  (Fels/iB :  UKölto. 
155). 

reá-böfög:  irructo  C.  Mii. 

Böíbgdögól :  ractito  MA.  [oft  rülpsen]. 

Böfögés:  ructus.  ructatus,  eructatio  C  MA.  [das  rülpsen] 
Magoknak  hizelkedó  és  szent  Jánosnak  ellenemondó  kép-mu- 
tatóknak bilfSgési  és  okádási  (Mad :  Evang.  790)  A  cser  levelii 
fft  bütJSgé.st,  gyomorbéli  hideget,  náthát  és  fej  t.sepegé.«t  megállít 
(Vali :  OrvSz.  54). 

Böfögő :  riictator,  nictuo.sus  MA.  [rülpsend].  Az  ó  hammls.'iíig 
Wfngő  torkokat  és  kiáltó  .szájokat  bedugjuk  (Komár :  Imáds. 
Gci).  Fuldoklónak,  e.szem-nélkfil  cxufondárossan  bSfőgönek  szid 
(Matkó :  BC.'iAk.  236). 

BÖGÖLY :  tabanus,  a-silus  MA.  [brem^e].  Bígüly,  barom 
kergetA  bogár:  tabanus  PPBI.  A  b5g51y  miat  fel  indítattot, 
fel  rezzent  barom  ugrál  (Com :  Jan.  51).  A  bógSly  szeszeget 
(Com :  Orb.  5).  LásíI,  mennji  dará.s  gyftit  s  bíjgilly  tagjaimra 
(Gyöngy:  Cup.  10).  A  bögöly  széllyel  nagy  dongó  .sz.-ivával 
zomborálva  jár  s  kél.  Vagyon  míisféle  légy  is,  melly  kisebb  a 
bögülynél  és  fulánkjais  kisebb  vagyon,  de  ez-L'i  igen  keservesen 
és  mérgesen  tsipí,  szava  butább  vagyon  mint  amannak  (MLsk : 
VKert.  656). 

BÖGRE :  urceus  MA.  topf  KirBe.sz.  136.  (tíipfchen].  BÓgréc, 
borító  tálac  (Com :  Jan.  83).  ÁnipolnákWl,  Ix'igrékből,  korsocs- 
kákbol  való  illatozó  hintegetésec  (116).  Komlót  főzök  estére 
egy  kis  bögrében  (Thaly  :  YÉ.  L344). 

Bögrócske:  urna  Com:  Orb.  265.  [töpfchen].  A  patikároeok 
alabástronilx>l  tsinált  bfigrótskékben  orvosságokat  tartanak  (Com : 
Jan.  218).  Apró  bögrécskéket  s  fazekak;it  vöttem  60d.  (MouTME. 
1.293). 

BÖJT  (beyt  JordC.  408.  ÉrdyC.  508.  hi&l  MehSzJán.  216. 
68ycAyerth  f?]  PozjiC.  26.  45;  Helt :  Krón.  33.  ftwyí  VirgC.  138. 
hwlh  Le\'T.  L2.  A6ö<  Mel :  SzJán.  82) :  jejunium  C.  iimidragesima, 
camis  pri\-ium  ^L■\.  das  fa.sten  l'PB.  Negjiien  napy  ozu- 
dalatos  bewtrewl  (EhrC.  26).  Alazac  ólölkcket  yma(lsigool)an 
e«  bfiitiH-lxn  (UécsiC  16).  Bii  nemzet  nem  vettethetic  ki.  hanem 
imad.'^ag  miat  es  tóit  miat  (MünchC.  46).  Többet  haziial  inibőniec, 
hognem  eztendeig  való  viz,  keúer,  bSit  (NádC.  54).  Bevhtevt 
nem  zege  meg  (DomC.  123).  Ezt  töletec  veszem  enis  igaz 
bójleiit  (B»ini :  Ének.  376).  Igaz-e,  hogy  böjtén  pirongatás  esett 
azokért  a  versekért  (Pázm:LuthV.  121).  Gyúrj  ujjabb  sárt  a 
torbézlo  böjtről  (Matkó :  BCsák.  44). 

kálvinista-böjt:  [helnafio,  eomissíitio ;  .«<liniaus,  .schwel- 
gereij.  Bezzeg  ez  nem  volt  oalvinista  Wjt ;  mert  .sem  abl«n 
nem  állott,  hogy  semmit  nem  ett-vólna,  .som  abUm  nem  állott, 
hogy  tobzódásnélkftl  evett  (Pázm :  Préd.  147). 

negyvenlö-böjt :  (iiuadragesimaj.  Myndden  negyweulö 
beytben  liarum  astinenciat  töt  x'yzzel  (ÉrdyC  637). 


negyTrennapi-böj  t : 
P<«t.  L437) 


Az  pápás  negyven  napi  bjyt  (Zvon : 


szabott-böjt:  [jejimium  constitutum ;  feetgesetzter  fa-sttagj. 
A  .sziiliot   böjtök  nem    kellemetesek   istennél  (Pázm :  Kai.  297). 

száraz-böjt :  .xyrophagia  Csi'izj :  Tromb.  49. 

Böjtöl :  jejuuo  C.  ffastenj.  Beytewle  lesus  Crlslusnak  gycze- 
retyre  (EhrC.  27).  Böilöluala  ö  éleléiiéc  mindén  napiban  zom- 
batoctol  mégualuan  (BéesiC.  261).  Mikor  bíitöleudetec,  neakar- 
iatok  lennetec  zomoroc  (MünchC.  24).  V:zz<'l  kenerrel  böytöl 
(GuaryC.  44).  Kezdee  az  zerdaat  es  penteketh  lieytelny  (ÉrdyC. 
157).  Ne  böytel  sokáig  (Cis.  K2)  Mi  egyszer  böjtöllyfik  eszten- 
dőben az  negj-ven-uapot  (Pázm:  Kai.  599).  Ha  mikor  bíijtölúuk, 
adjunk  szjigot  fejünknek,  jxirt  hajunknak,  simétsuk  ábrázatim- 
kat  (Fal:  NA.  177). 

[Szólások).  Akár  jól  akár  ixikli'il  efsék  a  dolog,  tsak  hogy 
iáttassék,  hogy  A  n  t  a  1-i  s  böjtöl:  irást  emleget  (.SzD:  M\'ir. 

126). 

még-böjtöl :  jejunando  sacro  Kr.  [durch  fasten  heiligen). 
Anya  zent  egyhaznac  bevhteet  Ijevhtevly  vala  meg  (DomC.  123). 
Az  zombatot  meg  zokta  vala  beytelny  (ÉrdyC.  531)  Valaky  az 
innepnek  vigiliayaat  meg  heytelendy  es  az  napon  niysere, 
vechemyere,  veternyere  meneiid,  myndenzer  zaaz  zaaz  napy 
bwichwt  vallyon  (649).  Nagy  pénteket  meg  böitíllyetec  (Mon: 
Ápol.  142). 

Böjtölés :  jejunitas,  inedia  C.  jejunatio  MA.  [das  fasten]. 
Gjwtrelmet  tenni  bwitwiesel  es  ostoroza.sal  (\TrgC.  90).  Ez  zvz- 
nek  vala  nagy  kiuanatya  zerelme  behtelesre  (MargL  9)  Éb 
bevhtevle.sekuek  zentsegeuel  vala  igen  nagy  (DomC.  11')).  Lelki 
böytölé.s,  melly  áll  bfin  öléslien  (Zvon:Po.st.  1476).  Megalázta- 
tott megöldökletett,  liöjtölésekkel  fonyaztatott  test  illly:  l'réd. 
1.379).  A  testi  sanyargatás,  ugy  mint  a  bojtOlés,  álün)-szakasztá8, 
o.storcwás  ditséretes,  nehéz  dolog  (fal :  SzR  535) 

Böjtölösség  :  (jejun.atio ;  das  fasten].  Az  régi  szokás  szerint 
ez  nap  ebédet  nem  evén  és  csak  egyszer  uapjál>an  s  úgy  Is 
l)öjtölös.séggel,  az  áldott  Christasnak  kinseenvedé-se  innepe  nap- 
ját isteuiszolgálattal  töltettük  el  (Monlrók.  XVIH  174). 

Böj töltet :  (jejmiari  jube<i;  fasten  verordnen].  Szép  kis  U^J- 
töt  böjtöltél  a  pápa  (Matkó:  BCsák.  401). 

Böjtös:  [jejunans;  fastendj.  Ti  baratuk,  papok,  érdemes 
bftitösök,  ti  vatok  a  Chrlstius  hoheri,  fezitöy  (Mel:  i^áa  30.  180)l 
Hypokrita  liójtö.«ök  (GKat:ntk.  117).  Akor  kezdenek  a  hypok- 
rita  böjtö,sök  a  husval  z;iluilli  idni  (GKat :  Gramm.  C4).  A  bSjtAs 
a  biijtölésre  ké.szittetik  (Illy:  Préd.  1.325). 

BÖK  (íxikenó  Matkó:  BCsák.  225.  KLs^•:AdaK.  21Ű.  66í- 
kenö  Bal:  Csisk.  144):  pungo,  tigo  Kr.  (steclien).  Szúró  pál- 
rzáckal  gyakván,  bökvén,  szuríán  és  által  ökletvén  (Com: 
Jan.  150). 

Bökken:  1)  otTendo,  impingo;  anstossen  PPB  S)  timbo, 
vacillo  MA.  talipedo ;  taumeln.  naiiken  w:ickeln  PPB  S)  [in- 
cido;  antretJen,  sfo.«sen].  A  hátrahagyatott  néhány  selekre  a 
sok  erdő  között  hol  együtt  s  hol  másutt  bökkenvén,  fzaladtok- 
ban  csak  nagy  veszedelmök  lett  vala  (Szál:  Króa  262X 

reá-bökken :  iiicaute  supervenio  PP.  [zufiillig  luistussen]. 
Azt  az  ellenség  nem  hogy  láthatja,  de  sót  v.ilaim'g  reá  nem 
bökken  vala,  nem  is  remélheti  vala  létét  (M.mlrók.  \'in.  3381 

Bökkenés:  I)  i>t)'ensio;  das  taumeln,  wackeln  PPB.  [an- 
sto&s].  A  sem  marad  böikkenés  nélk*l.  ki  á  kiniljiiak  tisztes- 
.HÍget  nem  tészon  iCzegl:OKoml  586).  2)  tiiubatiii,  vacillatio, 
haesitatio,  talipedatio ;  das  wauken,  taumeln,  wackeln,  strau- 
cheln  PPR 

Bökkenő:  1)  locns  salebrixnis,  salebra  MA.  [ofibnáo; 
holpriger  wegj  anstoss,  knoten  AiláinL  Miitip  crr*  az  li^ikkenöre 


30y 


liAKKKN(')ft-l«">lASEl,KKI1IÍS 


UÖLCSEN— 1.  BÖLÉNY 


310 


jutván,  Í!;nz;in  nieRvallák,  liosy  az  5  KyílekSzetekljea  meg 
nem  niubitlialiii  ;iz  lelki  pásztoroknak  egymiis  után  való  rendit 
(Fiizm:  Préd.  587>.  Neliez  Wikkenóre  találnak  (Megy:  SzAOrü'me. 
3(Xi).  UissuU  immár  a  villonKiisuak  bókkenőjót  (Pós2 :  Igazs. 
508).  A  nagy  Iiaddel  haddon  által  estünk ;  az  apró  bökkeniMinek 
is  vessünk  véget  (S/.U:  M\ir.  128).  3)  offensator  MA.  . 

[Szólások].  Ez  ám  a  bökken Sje:  binc  illae  Inerimae  i 
MA.  Oiput  rei.  Hoc  opus,  liic  labor  est  PPIÍ.  Nem  az  a  dolog- 
nak a  biikkeutiie  (Ril ;  C'sLsk.  Hl).  Ott  vala  bezzeg  a  dolog- 
nak a  bfikkenSje  (GKat:Titk.  96).  Itt  válik-el  a  dolog,  ez  a 
biSkkenSje  (Tof:  Zsolt.  623).  Itt  vagyon  a  dolognak  b5kkeu5J6 
(Pós:  \  alasz.  79).  Hátra  meg  a  bekkenS  (Matkó  :  BCsák.  225). 
Itt  vólt  a  bekkeuJje  (Illy :  UCsTomp.  113.  Ez  a  bökkenője 
(Kisv:  Adag.  210>. 

Bökkenös :  [anceps,  diftioilis,  molestus ;  mis.slieli,  sehwer]. 
Bezzeg  itt  bekkeuös  az  urának  .szivét  biró  udvarnoknak  álla- 
potja  (Fal:  NA.  242). 

BÖBIE :  curvus,  tortus,  reflexus,  nodosus  MA.  knoticht,  kni- 
richt  Adámi. 

BÖKÖQ:  [ructo;  rülpsen].  A  soc  kerödést,  a  ki  retket  eszic 
eí  bógíe  [b5k5g],  meg  állattya  (Mel:  Herb.  102). 

Bökögós :  [ructns ;  das  rülpsen].  Okadast  meg  állat,  bokS- 
gest,  gyomor  hidegségét  meg  állattya  (Mel:  Herb.  37 1.  így  min- 
den mérges,  epés,  keserii  bfikSgé-st  ki  tisztit,  ha  áztatva  eszed 
(58).  B5k5gest,  gyomor  bely  hydegsegőt  el  allat  (BeytheA.: 
FHvK.  84).  Az  erdei  meh  fyu  bSkógest  el  tauoztat  (84). 

BÖIjCS  (M,-h  RMNy.  n.6.  icfc:  JordC.  374.  375.  bewch 
WeszprC.  117.  ÉrdyC.  27.  KazC.  2.  b&lcz  VirgC.  14.  Mel ;  Szján. 
385) :  1)  doctus,  eruditus,  coosiliosus,  literatiB,  sophus  C.  sapi- 
ens, philosophus  MA.  [weise,  gelehrt,  klugj.  Igen  bSlcs:  per- 
sapiens C.  Ki  halla  eu  igéimet  es  tezi  azocat,  hasoulatic  bfllé 
emberhez  (MiinchC.  26.  34).  Irta  es  magiarazta  bSlcznek  kőnuet 
(VirgC.  115).  Meeg  eegyebeket  ees  tl'el  geeryezthnek,  gyoythnak 
ew  bewlch  predicacioyokkal  (ÉrdyC.  559).  A  keresztyéni  tndo- 
manba  tudosnac  es  bSIchnec  kel  lenni  (Helt:  Bibi  Lc4).  Touabba 
az  nap  be  megieu  az  rak  neufi  iegibe,  az  bolcz  Coperuicnsuak 
szamitasa  szerintii  (KBécs.  1572.  Eij).  Sajdétotta  vala  ezt  egy 
bölcs  irás  magyarázó  (Csúzi:  .Síp.  24b'.  2)  [artiíiciosus ;  küustlich]. 
Ez  czenalta  vala  amaz  naé  b61cz  hazat,  a  kib51  soha  senki  nem 
tnd  vala  ki  iflnni  (Szék:  Krón.  23). 

[Közmondások].  Mennyivel  bíilcjíebh,  annyival  emberségesb 
(CorpGramnx  264).  Tsak  a  sz;ikálla  miit.at  böltsre :  *barbateuus 
pliilosophus  PPBI.  A  bölts  vidám  artzával  nézi  mind  a  két 
szerentsét  (SzD :  MVir.  394). 

magahányó-böles :  sophista  C. 

varázsló-bölcs :  [mágus ;  zauberer].  A  Pharahó  várasió 
bölcsei  a  pálczát  valóságos  kígyóvá  nem  változtathatták  (Szathm: 
Dom.  123). 

Böleselked-ik :  philosophor,  sapio  C.  MA.  Mit  lúggyen, 
mibe  b5k-zelk5ggiek  (Mel :  SzJán.  282.  Kár:  Bibi.  1.619).  B51- 
chelkedni  kezdenec  (Mon  :  ApiA.  289).  BSlczelkedS  sophista 
(Mii :  Tan  1319).  ü  igy  ezeket  értvén,  ffistbe  ménének  Kalauz- 
nak és  az  ő-véle  bolcselkedSknek  bojtorványos  kótődési  (Pós: 
Igazs  n.280).  Istenesen  practizalo,  .szentül  bSlcselkedS  theo- 
logia  (MHeg :  TO.szl.  1.4). 

Bölcselkeíiés :  philosopLatio,  philosophia  Kr.  Az  euange- 
liomot  meg  tudgyac  valaztani  az  tSrueuytólis,  az  emberi  philo- 
sophiatulis,  emberi  bólczelkedestöl  (Born :  Préd.  264b\  Nyakad- 
ban rándul  gyermeki  bólcsokSdésed  (lUyef:  BCsTomp.  226  .  Ezt 
a  Snom  s  fen-járó  boltselkedést  nagy  Srom  hangos  javallassál 
fogadák  miuyájan  (Fal:  NA.  123). 


Bölcsen :  docte,  erudite,  .saiiiontor  C.  [vveislich,  klug,  riehtig, 
passend).  Igun  böltsfin:  perdocte,  persapienter  C  Keezde  bel- 
czen  gondolny  zeet  Ferencben  ennyi  Ixr/.zw  zenuedetitt  (EhrC  3). 
Latuaii,  hci^  bfilíen  felaltuolna,  monda  ő  ncld  (MUnchC.  97). 
Te  nem  vagy  bwlczen  zolo  (VirgC.  67).  .\z  községet  Is  nagy 
bölcsen  oktatja  (KMK.  11.36).  Nagy  szeles  árkokat  haniatíi,  k8 
fal  melle  Titiis  bfilchen  assata  (Cseng:  Jer.  10). 

Bölcses :  [utills,  salutaris ;  lehrreich].  Az  értelmes  mondások 
teszik  bólcsösse  az  könyveket  (Prág :  íjerk.  D3). 

Bölcseskéd-ík :  [philosophor].  Mikor  legmélyebben  igyekez- 
nek böltseskedni  a  dámák,  akor  totszik-ki  leg  inkáb  pitzin 
eszek  (Fal:  NA.  187). 

Bölcsesség :  doctrina,  sapientia,  sophia  C.  [weLsheitj.  B81- 
tsesség  szeretft :  philosophus ;  b51tse.sségnek  szerelme :  philoso- 
phia C.  Böltseség  és  tudomány  szerelés :  philosophia  PPBI. 
Valamy  zolgaltat,  mend  zolgaltatyk  ysteny  bewlczesegtewl 
(EhrC.  131).  Az  io  pozto  giartoknak  bSIczesege  (VirgC.  149). 
Mynden  bfilczesseeghel  be  tellyeseyttete  vala,  myth  takacznak. 
zNVonek,  zabonak  es  z^cznek  tudnya  kel  (JordC.  77).  Probaliok 
meg  eh  zarándoknak  bfilcseseget  (DebrC.  7).  Hol  vagyon  az 
ty  me«terseet6knek  tólccheseege  (542).  Az  bSlczeség  az  isten 
ereiénec  p;iráia  (Kár :  Bibi  L639).  Az  ki  szfikSlkődik  bólczeseg 
nelknl,  kerien  az  istent51  (Fél :  Tan.  285).  Az  szegénseg  találta 
az  bSlczeseget  (Decsi:Adag.  31).  Viszsza  fordult  rendeletlen 
bSlcseség  (Cbm :  Jan.  180). 

[Közmondások].  Jobb  ízú  a  billtsesség  a  káposztás  kontznál, 
de  magas  a  bolondnak  \VF.  *delectatiü. 

Bölcsessógés :  [sapientissimus ;  weise].  Belceseges  tudo- 
mánya miath:  experientia  singularis  NémGl.  287.  Az  embernek 
bewlczeseges  zentyrasa  ysteny  édességnél  fenlyk  (EhrC.  96). 
Jevyetek  mendeu  bevlchesseges  zvzek  (CornC.  69).  O  b5lcches- 
seeghes  zyz  es  my  eedeseeges  mesterewnk  howa  meegy  (ÉrdyC. 
485).  Támadót  e  tudomány  a  hatalmas  es  bSltseséges  wr  istentől 
(Helt :  Bibi.  I.a2). 

BÖLCSŐ  fl'vcl,&  PeerC.  340.  óSísS  GKat :  Válts.  L62.  b6ítsu 
GKat:  Válts.  I.S03.  Illy:  Préd.  11.551.  Gvad:RP.  42):  cunae 
C.  cunabula  MA.  [wiege].  Scemerem  kapalny,  bSchSth  renghes- 
setek (PeerC.  340).  Bevlchebeu  evryztetbetnenek  (DomC.  99. 
DebrC.  17).  Az  barmoc  iaszla  o  böltsSie  lön  (Born :  Ének  31.) 
Kisded  korában  ki  ment  botsSjebíiI  (Gyarm :  Fel.  270).  BSlcsőben 
fekutt,  lepel  alatt  tartatott  (Pécsv :  Fel.  408).  Iratos,  festékes, 
gyjmtáros  és  elefánt  tetemekből  faragtatott  böltsökben  (GKat : 
Válts   1.398). 

[.Szólások].  Nem  ditsekedhetik  régiségével,  mert  b  ö  1 1  s  6  j  é- 
ben  értem  tudományát  (SzD :  MVir.  89). 

rosta-bölcsö.  Azt  értették  ez  rostabölcsSu,  hogy  az  ember 
életének  csak  olly  kevés  része  vagyon  a  világi  gyönyörósegben, 
a  mely  kevés  vizet  megtart  a  rosta  (Hall :  Paizs.  6). 

Bölcsöbeli:  [infans;  siiugling].  Mikor  még  böltsSbéli  volnál 
(Hall :  HHist.  11278). 

Bölcsős :  habeas  cunas  Kr.  Bícsís  gyermek  :  intans  cunis 
incubans  MA.  Az  palotába  senki  nem  volna  egieb  az  beolchieos 
giermeknel  (Pont._41). 

Bölcsöztet:  in  cimis  detineo  Kr.  Istállóba  kellé  térni, 
jászolba  kellé  bSltsőztetni  szent  tiát  (Pázm  :  Préd.  1273.  SzD : 
MVir.  379). 

1.  BÖLÉNY  (belé,i  Helt:  Krón.  6b.  beUnd  Mel:  Jób.  Jegyz. 
64b.  belliid  PPBI.  bolniy  MA) :  bi.son,  vLson  M.\.  PP.  [auerochs]. 
Egy  bial  szabású  vadállat,  belind :  bison  PPBI.  Erdély  környfll 
találnyi  k&lemb  kűlembféle  soc  vadakat,  serényes  ökröket,  uad 
lovakat,   jáuorokat,  dám  vadakat,   beléneket   (Helt :  Krón.   6b> 

20* 


iU 


2.  BÖLÉNY— BÖR 


ANGYALrBÖR— MEDVE-BÓR 


Vad  azainár  aua*  vad  lo,  nekik  beléndnek,  vad  Skflniek  inoDgiák 
(Mel:Jób.   Jegym.  Olb).  30  darab   biilényt  (l{adv:C»al.  111.61). 

2.  BÖLÉNY,  BÖLHíY:  bimseustein  Adámi. 

BÖIiIiYKÖS  :  p.-'J  Azért  hínak  bábát  (a  gyermekiiok),  hogy 
mind  kezét  lábát  kős.su  meg,  igy  no  egyeiieseiiu  8  párnát  hagy 
bAllykfcöii  iKelv.  Dics.  U). 

BÖMBÖQ :  [munnuro ;  brumiuenj.  Ok-iielkül  b>)ial)ögsz 
(Matkó:  BCWik.  2S'I).  Uékételeuöl  bflmtóg,  hortyog,  Iiarag8zik 
Sámliár  (2(;(li. 

BÖMBÖL  (6emiel  ÉrsC.  449.  AamiSles  Mel:SzJán.  201): 
boo,  luugio  M.\.  brüllen,  blöcken  Com;  Ve.sí.  137.  Neekyk  wy- 
gadoziiak  wala  es  neekyk  raak  beiuliehiek  wala  (ÉrsC.  449). 
Az  oroszli'ui  txinitól  (Sylv:  UjT.  IL14(J).  Soc  énekléseket,  ho&szu 
imádságokat  Ix'mliílnee  (Boni :  l'réd.  464).  Sokan  l)í1uil)ölnek 
és  berbitélnek  (K.\1K.  II.20.5).  A  bika  bfig  é.s  Ijílmből  íCom: 
Jan.  43).  Sokszor  hol  bilialynak,  hol  Bá'sám  b'imbísM  liikájának 
mon((ják  (Thaly:  Adal.  1.19).  Az  urli  meg  vidula  és  az  öreg 
lesütvén  fejét  b(ímb»le  valamit  magában  (fal :  NE  28).  Azt 
bombölé,  hogy  nem-is  volt,  uiutseu-is  e  világnak  teremtő  ura 
(Fal:  NU.  249). 

meg-bömböl :  ilemugio  PPBl.  (anbriillenj. 

visaza-bömböl :  reboo  PPBL  [zuriickbriillen]. 

Bömbölós :  boatus  MA.  [das  brüllen].  Az  imádság  aioyta- 
tossai;  ii"lkul  olan  mint  az  teliennec  bSnibőlese  (OiiaryC  61). 
Rewasat  mar  el  l'elede,  dee  bembeleset  meg  kazde  (Érs('.  514). 
A  Christus  a  kereztiensiget  nem  fondala  templom  rakaszou, 
sem  ttíiniilombeU  bömbSlesen,  berbotelesen  (Szék:  Króu.  87). 
Serami  űdu6.sseg  a  mi.ssebe,  orgonalaaba,  bfimbólasbo,  bíiytbe 
nincz  (MehSzJáa  201),  Mód  nélkül  való  bómbőlés  (Decsi: 
Adag.  244).  Zöngnek  a  kfi.sziklák  ü  bömbölésevol  (Zriuyi  11.104). 
Akármihez  fér,  ront  az  mindeneket,  tészen  iszonyitó  n'it  böm- 
bölé.seket  (GytingyD :  Cup.  BOO). 

Bömbölöd-ik :  [rudo;  brummenj.  Mint  az  medue  b5mb6- 
ISdic  (.Bal:  t^sLsk.  106).  A  b8mb815d5  tanczotLs  el  iartattiák 
vélle  (153). 

BÖNDŐ:  epigastrion  C.  [.schmeerbauch]  Nagybőnd^:  Tana- 
grawus  (•■letus  (l),!iwi:  Adag.  3(J3.  M.A  Kisv:Adiig.  .i02).  Hízíc 
hiszem ;  nossza  IjöndS,  telic  hiszem ;  semmi  tatjir  dobotska  nem 
érne  a  WindAjével  (Keraszt :  FKer.  2).  Nintsen  mivel  tültsek 
tovább  is  rósz  bSndfijőkot  (l)Bón:  Készegs.  82),  A  gidéuynek 
alsó  állán  nagy  böndfijo  tJigg  (Misk :  VKert.  343). 

BÖK  (ier  LevT.  L223.  KBécs.  1572.  F.  betr  ÉrdyC.  526.  bm- 
JordC.  823.  ifir  Mel :  SzJj'm.  410.  Kár:  Bibi.  1.497.  Matkó:  BCsák. 
30):  corium,  pollls,  torgus,  tergum,  cuti.s,  cuticularis,  byrsa  C  [hant, 
feli,  lederj.  Tehén  torka  alatt  sötyőgő  bSr:  palearia ;  keméuy  börfi : 
duri«iria  C  Varjus  b(5rft:  .siinarosus ;  megrántzohii  a  bi5rit,  hom- 
lokát: *addueero  cutem,  frontom  PPBl.  Mykoron  bodog  Ferencz 
voliui  kew.sseges  captalambau,  ky  m.imlatyk  bowr  captalomnak, 
mert  ott  nem  valanak  lakó  helyek,  haiionuzat  liewrbeu  czynal- 
tjik  (EhrC.  107 1.  Bika  bórbSI  alkotót  o.storoc  (BécsiC.  86).  Az  ev 
közének  bevro  meg  liasjidoz  vala  (MargL.  23).  A  zíuuar  egy 
oroszlán  bewrt  talala  (Pásti:  Fab.  45).  Es  mindenost(M  fogua 
sziVas,  mint  egy  .szcVes  bór  (Helt:Bibl.  I.L4).  Ha  a  t'akadékiiai' 
Nzine  aláb  lé.szen  az  termé-szet  szerint  való  bfirnél,  p(iklo.s.s:ignak 
iaapá.sa  az  (Kár :  Bibi.  1.981.  Egy  rusnya  szekerlie,  minden 
felöl  bőrökkel  be  fedotatetetbe  tetetek  (Forn^ :  Ciirt.  27 1). 
A  sziics  a  l)5r8kbol  kíldment  kéazit  (Com :  Jau.  98).  Locsogós 
bflrfi  és  ösztövér  (Cseh :  OrvK.  28). 

(Szólások).  C  z  a  k  az  csouttia  s  az  bőre  vagyon  (Uecsi : 
Adag.  164.  SzU:MVir.  02).  Jó  sort  vágnak  ezért  rajtad,  ros- 
tának sem  lesz  jó  a  bőröd  (SzD:MVir.  S3|.  Meg  nem 
tudott   alkudni  a  maga    b  ő  r  i  b  e  n   (Nyr.  X13 1 1.  B  ö  r  ö  m- 


ben  jár  a  dolog  íKisv:Adag.  68).  Én  ez  éjjel  komor  bőrben 
fekszem  (Kónyi  :  Hi{<jm.  27),  Ki-motszik  ennek  a* 
árrát  bőriidljől  (SzU :  M Vir.  83).  Tud  a  nyelvin :  szánt 
a  b 0 r i n  (Thaly :  Adal.  11.3351.  Tsontra  s  bőrre  szállott 
OSzD:  MVir.  62).  H;i  engöttec  ió,  ha  nem,  bőre  töc  kel 
ffizettec  (Helt:Mes.  61). 

(KözmondásükJ.  A  hová  nom  érkezic  az  oroezlan  bftre,  bé 
csiisz  mászott  a  róka  köntöse  (CzegI ;  Japh.  1).  Az  agár  nem 
azért  flzi  a  nyulat,  hogy  a  bilrét  elnyerje,  hanem  hogy  a  lu'isát 
(Tlah:  Adal.  1.80).  Elég  egy  bőr  egy   rókáról  (SzD:  MVir.  97). 

angyal-bör :  (caligae ;  hosej.  A  katona  angyal  Ijőruek  nevezi 
a  pantallért  (Gvad:  FNót  142). 

bagarla-bör :  corium  l»viuum  Russicum  SK  Török  bogaria 

Ujrtől  1()  den.  íVectTrans.  3), 

bárány-bör  :  (pellLs  agniiia ;  liimuiert'ell].  Persiai  fodor  bá- 
rány  bőr;    tengeri    bárány  Mr   (VoetTrana  5). 

[SzóUisokJ.  Bárány  bőrrel  fedezi  farkas  fogait 
(Szü:  MVir.  349). 

bocskor-bör:  [riemensckubleder].  Az  törűkuknek  vettünk 
bocskor  bőrt  (MonTME.  L98).  2  fSzet  bocskor-bőr  (120).  Cser- 
zett bocskorbőr  (264). 

[Szólások].  Bucskorbür  az  orczája  (Kisv:  Adag.  43. 
Fal:  NE.  143).  Merő  botskorbSr  a  jesuita  ortzája  I CzegI :Japb. 
101).  Piruli  orczíi,  ha  boczkor  bör  nem  vagi  i  Pázm ;  Fel.  76). 
A  mely  orcüa  egyszer  boczkor  bŐrré  let,  vgyan  nem  tudliat 
az  szégyent  (Zvon:  Pázml^.  290).  Nem  vaszik  eszekben,  hogy 
bfldös  bocskor  bőrt  rághnak  (Bal :  Epia  2). 

cápa-bőr:  [corium  pímctis  a-speratum].  Czapa  liörtől  7"i 
den.  (VectTrans.  2). 

csizma-bör :  [schuhleder].  Egy  sanvth  chyznia  berbewl 
chynyalthjissatok  (LevT.  1.319). 

eloven-bör :  cutis  *viva  PPBl.  [haut]. 

elö-bör :  vontralo,  opiticis  praeciuctorium ;  schurafell  PPB. 
Elő  bőr  a  kovátsoknjil  és  egyéb  mester  embereknél  PPB. 

elsö-bőr :  praeputium  PPBl.  [vorhaut].  Férjtiui  testnek  eM 
bőre,  környiilmetéletlenség :  praeputium  PPBl. 

férflasság-böre  :  [praopiitinm  ;  vorhaut].  Miuden  férfinak 
környűl-motéltossék  fértisíiga  bőre ;  és  ez  légyen  jelensége  ass 
istennel-való  végezésnek  (Pázm:  Préd.  158). 

gyapjas-bőr:  pellis;  feli  Com:  Vest.  140. 

gyártott-bőr  :  aluta  C.  Major;  Szót  29.  ledér  Com  :  Vest 

119. 

hát-bőr,  háti-bőr :  [pellLs  dorsimlis ;  rUckenliaut].  Mykoron 
tfol  soerkent  volna,  lat:i<'i,  hiuit  mynt  tfeel  liasadozot  az  luUa 
boeree  (ÉrdyC.  520).  Nem  iga/iui  írják  a  mlképiróink  kérem- 
telő  J.ánost  egészleii  teveliörbe,  mint  valami  vad  omUirt,  vagy 
valami  kunsági  juh:lszt  háti  bőrbe  öltözve  (.\risk:  VKert  47). 

irha-bőr :  [corium  Russicum ;  juchteuleder].   Irliáuak  vnló 

bőrtől  37",  deiL  (VectTrans.  2). 

kannasin-bőr  :  [corímn  cxrmesinum ;  carmennleder).  Scefi 
karmasin  bőrből  chinaltat  (saniti  vegyenek  iHelt:  Mes.  453). 
Kíirmasiu  bőrtől  7",  den.  (VectTriUis.   2>. 

kordovány-bőr :  (corium  Cordubauum ;  c»rduAnleder].  Kor- 
dovány  Wrtől  5  den.  (A'ectTraiis.  2). 

medve-bőr  :  [pellis  ursina ;  biironhaut]. 

[Szólások].  Drágán  árúllya  a  niedve-bőrt,  nviga  a 
me<lvéjét  som  látta  (SzD:  MVir.  3041. 


S13 


MONY-BÓR-BÖTKÓ 


bAtk  étlen— bronza 


314 


mony-bőr:  soirtmn  MAI.  fliodeiisiickj.  Erszennec  való  mony- 
bir,  ktis-miiiiylKír :  scortiim  MAI, 

oldal-bőr.  Egy  pár  fi»stett  aranyas,  v.igy  iiuiszka  országi 
óWal  börtiM  10  dea  (VectTrans.  22). 

ökör-bőr :  [pellis  boraia ;  ochsenliaiitj.  Ugy  aluszik,  inintlia 
ökör-Wrt  voiinmiak  a  fagyomi  (SssD:  MVir.  3Jt. 

öves-bör:  fzona  coriacea;  ledergiirtel).  (Pesti:  NTest.  4). 

pöcs-bőr :  praeputium  C.  [vorhaut]. 

szalonna-bőr :  [tergilla ;  speckschwarte].  Az  kandért  nem 
liagyák  t'olveiinüiik.  lia  szalonna  bör  vala  is  (Monlrók.  VIII. 
378). 

szattyán-bőr  :  [alufa  Turoici :  saffiauleder].  Küldjön  uagy- 
Síigod  kordobáiiy  szattyán-bűreket  (RákF":Lev.  L261). 

szem-bőr :  [palpebra ;  augenlid].  Szemeid  igazan  nezenec, 
es  szemed  bíre  almaia  lepessedet  el51  vegye  (Pécsi:  SzUzK.  81). 

talp-bőr:  solea  PPBl.  [sohlenleder], 

varga-bőr :  [coriuin  sutorium ;  schiihleder].  Az  íris  nem 
varga  Wr,  hogy  maga  kaptájára  mérhasse  (SzD:  MVir.  2-18). 

Bőretlen :  apella ;  beschnitten  C.  Apelles :  b6melkfil  valo, 
bóretlen  (MA:  Bibi.  I.  Magy.  1). 

Bőröcske:  pellicnla,  cuticiila  C  A  ffilben  leg  IjelSl  egy 
WrStske  vagyon,  mely  tTil  dobjának  hivattatik  (ACsere:  Enc. 
157). 

első-bőröcake :  (praeputium ;  vorhaut].  Szemérmes  testeuec 
els8  bfirStskeiet  le  messec  (Bom:  Préd.  25). 

Bőrös :  pellitus  C.  [ledem].  Három  párducz  bürO.s  hadnagy 
megy  az  után  (Zrimi.  L66).  PárduczbiVös  grófnak  magamat 
itélém  (Thaly:  VÉ.  11.247).  Medve  bSrös  kurta  kozsók  s  bogzott 
haja  a  vállán  lóg  (Thaly:  Adal.  1L192). 

Bőröz :  pelle  induco  Kr.  [mit  fellen  überziehen]. 

be-bőröz :  pelliculo  PPBl.  [mit  fellen  überziehen]. 

még-bőröz :  pelliculo  C. 

[Bőröz-ik] 

be-bőrözik :  [cicatricem  contraho ;  vemarben].  Egészen  bé- 
nem  bíriizött  titkon  fájó  seb  (SzD :  MVir.  360). 

BÖRTÖN  {Urten  XL\ :  SB.  23:?) :  1)  praeco  Sziksz.  carni- 
fex,  stentor  MA.  Vétkeseket  tsapó,  henger  vagy  berten :  tiutin- 
naculus  PPBl.  Az  hóhért  vagy  az  bertent  rút,  b5v.séges,  szár- 
középig lenyúlt  lompos  plmidrába  óltSztette  (iíA:  .SB.  233).  2) 
[custos  carceris ;  kerkermeister].  Istennek  t8mI8cz  tartói  és  ber- 
teni  (Csanaki:  Dögh.  18). 

BÖRTÜ,  BÉRTÜ :  [globulus  aureus ;  goldkorn].  Az  birs- 
almamagot ha  megá-^zt;itod  tiszta  vizben,  igen  jó  az  zománczot 
vele  felraknyi,  de  kiválképpen  bSrtfls  műhöz  tórtfit  vélle  raknyi 
(Kecsk:  ÖtvM.  299).  Kolosvári  Nagy  Sámuel  az  szép  lágyan 
törött  zománczot  birsalma  magos  \nzzel  rakta  fel.  börtűnek, 
akar  tflrkest,  akar  fejért,  akar  teketét  és  egyebet  is  jó  vélle 
felraknyi  (320^. 

Börtüs :  [globulatns;  kömig].  Bórtíis  műhöz  való  póris  (Kecsk. 
ÓtvM.  313.  299).  Végeztük,  hogy  az  bertSs  gomb(ot)  egy  arányú- 
van  csiriállnik  (340). 

BÖSÖVÉNY :  cicutaria  PPBl.  schierlingkraut  PPB. 

BÖTKÖ  (botkó  AdániL  botkis  MA.  PP.  bocskos  Forró :  Curt. 
582.  boczkoíkel  Forró:  Curt.  38.  boczk&s  Cis.  Q2.  bitke  MA.  PP. 
böüés  MA.  PPB.  bothhjben  ÉrsC.  182.  hötykö  PPBl.  botykot 
GKat:  Titk.     340.    GKat:  Válts.    IL454.    butikos    PPBl.    butká 


Com;.Iaii  33.  ACaere:  Enc.  225.  butyká  Bah  CsMi.  167.  243. 
Szl):MVir.  134.  buczok  BiróM:  Préd.  30.  bütUs  PPBl):  nodus, 
geniculum  C.  bnllju.s,  brnscum,  tnber  MA.  PPB.  [knoten,  knor- 
ren].  Három  bótkfi :  trinodLs  C.  Bíitkönként :  geniculatim  C. 
MA.  PPB.  Bötkóit  el-irtom :  enodo  .\1A.  PPB.  SzöW-fa  Uitkíije: 
sutlVago;  bötkő,  íz  a  fú  szíiron:  geniculuni  PPBl.  Ew  foyeenek 
isthöky  mondatnak  ghoudohithoknak,  kyk  erezwenyeknek  bfith- 
kyben  meg  zoroytathnak  (ÉrsC.  182).  Szjíz  bütkőfi,  disznó  [wr- 
cziii  (Mel :  Herb.  183).  Salamon  p5cheti,  .sok  bfitko  vagon,  mint 
az  p>rczogo  auagy  dizno  pasitnak  (BeythoA:  FivK.  90).  Fili- 
pendubi,  scrophularia :  földi  mogyoró,  hasonlók  ;iz  leueley  az 
l)etrlsilyomlioz,  ;iz  gyökerén  bőtkök  vannak  (129).  Olly  hegyes 
az  elméié,  mint  a  bornak  [botnak]  a  butykóia  (B;il :  Cslsk. 
167).  Bot  hutykóiálioz  hasonló  (243).  Ö  az  reytekes  böczkSkkel 
hiába  sokáig  tn.sakodvan,  monda:  (Forró:  Curl.  38).  Kákán 
láttatik  az  tsomot  és  botykSt  keresni  (GKat:  Titk.  310).  Ujjai 
b5tykökb&l  kimozdulnak  (GKat:  Válts.  IL454).  A  gyékény  ká- 
kából butko  nélkül  lévén,  gyékényeket  tsináluak  (CVim :  Jan. 
33).  Bibirc-so  és  akar  melly  pufládéc,  csomó,  butkil  meg-nitétnac 
(54).  A  gjnVfic,  mellyeknec  bogiáriban  avagy  fejes  butkóiban 
a  drága  kovec  fénlenec  (101).  Az  üvegek  tSvisses  gesztenye 
butkóval  meg-dörgfiltetvén  (111).  A  f5ge  rata  levéllel,  gyalog 
fenyS  butkoival  és  olasz  dióval  meg  törettetvén,  lictariomot 
tsinálnak  belőle  (ACsere :  Enc.  225).  Valamelly  oszlop,  valaraelly 
bficzök  vagy  támasz  vagyon  e  ház  mellett,  a  melly  a  házat 
tartya  és  nem  engedi  le-dölni  (Biró:  Préd.  30).  Keze  bötykét 
az  orra  alá  tette  (Gvad:  Hist.  157). 

Bötketlen :  (nodis  carens ;  ohne  knoten].  Brotketlen  [böt- 
ketlen]  iegnye  fatöve:  sapinus  C. 

Bötkőcske :  uodulus ;  knötloin,  knöpleiu  PPB. 

Bötkős :  geniculatas,  nodosus  C.  M.A.  B  ö  t  k  é  s :  bulbosus  iL\. 
PPB.  [knotig,  knorrig].  Botkós-lábú,  nagy  bokájú :  scaurus ; 
butikos  oldal  tsoutok :  costae  leviter  *capitulatae ;  boka,  láb- 
boka, boka-tsont,  bütkís  tsontok,  mellyekkel  a  régiek  kotzkáz- 
tanak ;  talus  PPBl.  Mikor  igen  böczkösöc  valakinec  az  viyai, 
ió  akaró  ember  (Cis.  Q2).  Az  jobal  vastag  es  böcskös  dorongot 
visel  vala  (Forró:  Curt  582).  Sem  a  le-horgot  szaruac,  sem  a 
görbe  száruac,  sem  a  bntkós  lábuac  nem  sántálnae  iCom-  Jan. 
55). 

Bötkösöd-ik :  tubero  MA.  PPB.  [knoten  bekommen]. 

BRÉA71ÁR:  [breviárium].  Lásd  az  brewyarba,  antyfonalba 
(LányiC.  105).  Breuiár  auagy  szolosmas  könyu  (Kelt:  Krón.  45). 
Odalt  Bereczk  a  hájas  breviárral,  mert  leütök  a  pálczával  iRMK. 
V.226).  Az  bibliának  nem  vala  hire,  az  breviámak  nagy  sok 
kenyere,  mind  az  papokat  ez  eléltetíe  (Thaly:  VE.  L40). 

Breviá.ros  :  [librorum  studiosus ;  bücherfreund].  Kalman,  a 
breuiáros  király  (Halt:  Ki'ón.  45). 

BRIGADÉROS  :  [dux  legionis ;  brigadier].  Ekkoron  Var- 
solcznal  vala  az  taborinik,  Vaji  László  vala  az  brigadérosnnk 
iThaly:  Adal.  n.345». 

BRUjIÁNT  :  [gemma  radians ;  brillant].  Előttem  a  négy 
sorok,  a  briliántok  a  versben  (Gvad :  FNót  X\'II.r.). 

Briliá,ntiroz  :  [oniare ;  schmücken].  Munkája,  ha  négy  sor- 
ból állana,  ugyan  briliantirozva  volna  (Gvad:  FNót  XA'H). 

BRONZA  (berenza  Lipp:  Cal.  46.  boroncsa  LevT.  11.112. 
borza  Pázm:  Kai.  836.  Csúzi:  Síp.  liO.  brenze  Soós:  Post  111): 
caseus  Bresnensis ;  brinsenkas  SL  Az  vajat,  sajtot  és  boroncsat 
megadták  (L«vT.  U.112i.  Ki  liama-s  fontú  brenzével,  ki  büdös 
hallal  nyomorgattia  jobbagyait  iSoós:  Post.  111).  Mikor  éheznek, 
'  bidgyéc  erössen,  hogy  teli  torkok  borza-túróval  (Pázm:  Kai. 
836).  A  berenzát  ha  télre  akarod  tartani,  hogy  meg  ne  érjék, 
född    be   és   ugy    taicsad   a   pinczéten  (Lipp:  Cal.  46).  Bronza 


315 


BÚ— BÚHKODAS 


UÚSLAK01>IK— EUBÚSUL 


HIK 


túró  porra  v.-iló  pénzt  is  aUtaiii  a  puskásnak  (R-idv:  Csal.  UL25. 
66).  Ha  piiszla  nem  volna,  ngy  is  az  vajat,  brondzát  oda  hor- 
danak (RákK:Lev.  V.IS'J.  Csúzi:  Síp.  14Ü). 

BÚ  (Aui-látott  GKiit:  Völbi.  11.955.  búvíit  Píizni:  Kai.  613. 
Hall :  Paiz-s.  EHb.  8) :  mi>eror,  tristitia,  dolor  MA.  (kiimmer, 
gram).  A  bút  valamivel  elütni :  *ab8triKlere  tiistitiain ;  el  aszni 
a  sok  búban:  dolore  *int.Hbescere ;  valakit  najj.v  búvában  vi 
gasztalni :  *levare  aliquoni  aajíritudine ;  búval  epedni :  *ango- 
ribus  confici  1'1'Bl.  ÍNilamon  niaraila  nagy  bwal  l'o.sonlian  (ÉrdyC. 
399).  Kenyerewletes  lengy  njindon  een  búmon  (I'ozsC.  23). 
Vlgasztalnan  fimagat  nagy  buaban  es  ezeket  eiiekle  S  vtaban 
(Born:  Ének  282).  Nem  ti'id  houá  lenni  buában  (Decsi;  Adag. 
348).  Derekas  buját  fogja  még  ennek  látni  a  város  (Nyr.  XIV. 
219).  Gyalázatos  pironsággal  búvát  látod  bazugsjigodnak  (Pázm: 
Kai.  613).  [Az  asszonyok]  lia  megsaidittyák,  hogy  meg-tsalat- 
tattak,  tengeri  búban  merőinek  és  tsak  nem  felfortyannak 
mérgekben  (Fal:  NE.  19).  Rasztjin  tsak  nem  eszi  búban  keíét 
lábát  (Kónyi:  HRom.  106). 

[KWzmoiid.xsokJ.  Minden  búnak  vége  boldog  halál  szekere: 
*janiia  coelorum  pia  mors  finisque  inalonuu  PPBl. 

Bús :  ti'istis,  moestus  MA.  [kummorvoll,  griimlicb].  A  getrel- 
mekboli  lelec  es  a  bas  (anxius)  zellet  íuSIt  te  hoziad  (BécsiC. 
102).  Mely  örömei  tarsytt'uiad  nuigadath  zomorw  es  bws  annya- 
hoz  (ÉrsC.  45).  Az  pokol  torkából  te  ki  szabadital  az  en  buz  [?] 
lelkemben  (Born:  Éuek.  181).  Szomorúé,  és  busoc  valánac  (Zvon: 
Post.  I.G73)  Felháborodtak,  mint  a  biLS  tenger  (Fal :  NE.  26). 
Nem  kíaszerítem,  hogy  (a  tojást)  maga  hordogassa  a  bus  kotló 
tyúkok  alá  vagy  mellyen  költse  (l'^ahNA.  192). 

Búsit:  eontristo,  exacerbo  MA.  [betrüben,  kranken).  Es  ié 
e  meghaluan  a  neget  buseitak  vala  (BéesiC.  87).  Mit  buseitod 
toabba  a  mestert  (MiinchC.  8(1).  No  buchioh  az  vrat  vvelo  (T^evT. 
L47).  Busittya,  kesergeti  az  ö  erötelen.ségec  (MA:  Seult  133). 
Te  se  búsics,  én  sem  búsitlak  (ItikGy :  Lev.  94)  Fogadom,  hogy 
legkLsseb  imádsággal  sem  búsítom  az  egeket  (Fal :  NE.  82). 

meg-büsit:  exaspero,  irrito  MA.  [betrüben].  A  kos  meg 
biLsíttjitván,  ingereltetvén,  öklelödik  (Cum:  .lan.  43).  A  felesé- 
géhez való  nagy  .szeretet  nem  ongedé,  hogy  eötet  a  fia  hasznáért 
megbúsitaná  (Fal:  NE.  112). 

Búsíttatáa :  [contristatio ;    betrübnis].    Búsitatásunkat,    há- 

nyattjit/isinkat  fol-jedzette  (Tof:  Zsolt.  289). 

Búsitatlan :  [ab  angoribus  vacuus ;  kummerfirei).  Nem  ma- 
radijaiul busitatlan  és  háborit;ls  nélkfil  (MA:SB.  360). 

Búskod-ik,  busakod-ik  i/msmkudic  Kárr2K))nyv.  7): 
tristor,  mooroo,  lugeo  Ivr.  (botrübt,  traurig  seinj.  Elméjében  bt'is- 
kodni :  angi  *animo  PPBl.  Napról  napra  nö  es  novoködic  es 
buskodic  az  en  lelkem  (NádC.  434).  Mykoron  bw.skodneek, 
neky  yeleneek  wrwnk  Jesus  (ÉrdyC.  82.  671).  Wi-swia  azzony 
attya  ez  kewetsegh  halwan,  ygen  kozdee  bwskodnya  (ÉrsC. 
579).  Miért  en  lelkem  meg  aláztad  magadot  es  buskodol  en 
bennem  (Szék :  ?soIt.  42).  UiLskodiian  .sziuekben  (Born :  Préd. 
278).  Az  istennec  népének  papia  Babyilouiabati  nyughatatlan- 
kodic  es  bussakodif  (Kár:  2Knnyv.  7).  Miért  buskodol  én  ben- 
nem én  lelkem  (MA:  Bibi.  1.498).  Péter  penig  azért  buskodott 
es  keservesen  sirt  (MHeg :  TOszl.  60).  Fiának  el  menetelén 
busakodván  (Hall:  HFlist  11.24).  Az  erdőnek  sutét  j'iniyékában 
búskíjdik  Piramus  (Gyöngy:  KJ.  74.  79).  Taak  azon  buskódik, 
hogy  a  mostími  három  fennforgó  módinak  egyszer  s  mind 
nem  t«het  eleget  (Fal:  NU.  258).  A  szomorúakkal  to  is  buskod 
gyál,  a  vígakkal  to  is  mosolygó  ortziit  mutass,  a  .szint  színhez 
szabván  (I-'ahUE.  405). 

Búskodás  :  (moeror ;  knniini'r).  Hogy  báttyával  bu-skodás 
nelkííl  menne  szemben  (..Megy :  SzAÖrílme.  109). 


Búölakod-ik  :  [moereo,  lugeo ;  betrübt,  traurig  seiuj.  Keáui 
ne  liaragudgyal  és  ne  buslákodgyal  (Hiiszti :  Aen  28>.  Nem 
sfitik-le  fejeket,  mint  a  szomorodott  és  gondba-e.sett  iiúslakodók 
(Pázni:  Préd.  llj.  Búslakodik  maga  bántódásán  vagy  egyebek 
feslettségén  (799).  Ö  baslakodhatik,  veszekedhetik  magában  a 
bilnökrűl,  minekelőtte  megcselekedne  azt  (MHeg:  TO.szl.  L79). 
Maga  sugolyában  búslakodik,  ftijja  mérgét  (Fal:  BE.  581). 

Búslakodás :  [nnjeror,  trisliti;) ;  belrübnis,  kümmernis].  Nyug- 
hatatlan búslakodást  éreznek  a  f&ivénység  gyakorlásában(Pázm 
Préd.  626).  Nagy  buslakodással,  szorgalmatos-sággal  keresie 
azt,  hogy  mit  egyenec  (>IA:Scidt  »85j.  Innét  vagyon  szive 
egy  kis  újjnlásban,  nem  tagit  máskéiii»nabúslakodásban  (Gyöngy: 
KJ.  41).  Az  Isteni  tulajiionságának  ismereti  tíui  bizodalmat  gOr- 
jeszt  minálunk  minden  haszont;ilan  gondok  és  buslakodásuk 
ellen  (Bél :  Comp.  4). 

Búsod-ik :  [m(x?reo ;  betrübt  seinJ.  Az  fSIdön  nyavalguni-, 
busodunc-  (MA:  SculL   1041). 

Búsodalom,  busadalom  :  [moeror ;  bctrübuLs).  Busada- 
lom nélkül  nom  niogyen  el  mellóle  (Nyr.  X.120).  Akarván  az 
bánatot  szivekből  ki  vetni,  vagy  ha  az  nem  lehetne  is,  csak 
meg  könnyebbíteni  busodalmokat  (Zvon:  Post  1.674).  Az  vitézlA 
népnek  fízotetlenségek  miatt  nem  kevés  búsodalmam  vagyon 
(Thurzó:  Lev.  111.304). 

BÚBOlog  (Aiw«'i/ás  Helt:i^lt.  69.  hisulvg  Sziksz.):  gemo, 
moereo,  tristor  MA.  [betrübt,  tiaurig  sein].  Az  jámbor  cha- 
zaar  nagyon  bwsologh  vala  (ÉrdyC.  307).  Az  fogoly  [madár] 
magába  igen  bw.soIog  wala  (Pesti:  Fab.  63).  Busolog  es  hániodic 
a  nep  Danid  ki  flzesen  (Wel :  Sámb.  103.  Zvon :  Post  1.676). 
Miért  bi'isülogsz  iMjnnem  én  lelkem  (MA:  Bibi,  L498).  Vonyod- 
gyek  csak  valamenny<í  tovab  az  veesernye,  ottan  mindgyarast 
nyughatatlankodnak  és  magokban  busolganak  (Lép:  PTOk. 
III 112).  A  jiunborság  nem  busolog  valami  rekeszben  lakat 
alatt  (FahNU.  3U0). 

Búsolgás  :  [moeror ;  kümmerais].  Hadel  a  busulgást  (Helt : 
Z.solt.  69).  El  mene  Lsrael  kiraliya  az  fl  hazaoa  nagy  háborodott 
sziuel  es  nagy  busolgas.sal  (MehSám.  352). 

Búsong :  gemo,  moereo,  tristor  MA.  [l)etrübt,  traurig  seinj. 
Búsong,  ordít,  iaygat  (Born:  Préd.  573).  Mikor  kisértetben  bason- 
gunc  bfineinc  miatt,  ottan  az  szent  léleknec  ihléséböl  támad 
vigasságos  gondolat  (MA:  Seult  573).  Az  ember,  ha  egy  darab 
kinyérre  .szorul,  biusong  (Pós :  Igazs.  708).  Negj  és  búsongj,  söt 
ugyan  .sirasd-meg  az  tp  nyavalyássíigodat  (MHeg:  TOszl.  IL192). 
Rettonetessen  búsongó  szegény  lélek  (Megy:  6Jaj.  IL38). 

Búsongás :  moeroi-,  gomitus  MA.  [betrUbnis].  Ez  világi 
kin,  busongjLS  (Bom:  KTnd.  IV.51). 

Búsul  (bussuU  Helt:  ÖT.  Gg6.  iuioítatnek  AporC.  61):  era- 
cerbor  MA.  [trauern].  Ne  biísúlj :  uoli  te  *niacerare ;  valamin 
búsulni :  *ingemiscere  in  aliqua  re ;  inkiibb  búsul  a  matérián, 
mint  a  ki  mondison :  orator  de  re  magis,  quam  de  verbis  'la- 
boráns PPBl.  Zeginek  imádsága  mikor  buzoltatnek :  anxius 
ftierit  (AporC.  61).  Kikre  bussidt  vala  negyueu  esztendeig  ( Helt : 
ÚT.  Gg6).  Meg  bochason  k.  hog  ilien  paraztul  írok,  mertli  lati.i 
isten  igen  bvsvltomba  irom  (LevT.  1235).  Seramit  ne  búsulj, 
hanem  nagy  csíindessigvel  és  alázatixssággal  irj  neki  (l^evT. 
II76).  Búsult  és  keseredett  szflvel  lészen  uiindcn  üdöben  (Pázin: 
Préd.  241).  Búsultam,  hogy  leveledet  nem  láthattam  (RákUy: 
Lev.  83).  Mit  búsulsz  kenyeres,  midőn  senunid  nincsen  (Tiuűy: 
Adal.  1227). 

el-búsul :  [contristor ;  betrübt  werden]  Egy  nagy  puTtaban 
reoayok  esthwelödeek  es  el  teeweztek  az  yaart  ívtat,  mykoron 
myndnyayán  el  bozwltanak  vohia  raytta,  kezdőének  az  vytras 
legeenyek  teetowa  fwtasny  (ÉrdyC.  6(W).  Leg  ottan  hogy  jrte 
czászár,  el  busulla,  hogy  a  király  bnd(»3ba  N'óina  (Helt:  Caoc. 
86).  Ezen  Dauid  szertelen  el  biLsula  (Abig.  3i. 


317 


FÖl^BÜvSL'l^HUBORÉKOL 


liUliOHÉKOLAf^KEKESZTES-BCCSÚ 


:i!H 


fol-búaul :  [i-onmioveor ;  sieh  ei-zünienj.  Az  8  bara^^'a  igeu 
felbilMila  MA.  Bibi.  1.253). 

még-búsul :  commoveor,  exacerbor  SL  [sich  betrüben].  Le 
esec  orcaiHuaI  a  fSldre  és  megbusola  Slélkö  (BécsiC.  40).  Ho^ 
ezt  ballá  ez  ziz,  igön  meg  ze^Snle  es  igSii  meg  busula  (GuaryC. 
53).  Es  meg  bnsoltatot  en  bennem  en  zelletem  (AporC.  114). 
Enis  meg  biisuluan  tfi  elenetec  iaroc  ;Helt :  Bibi.  L  &BIm). 
Ebseg  mia  igen  meg  biisultanac  (GOics:  Mátj-.  53).  Az  koronát 
urak  bog)'  lielvún  nem  lelek,  igen  niegbusolának  (RilK.  IV.28). 
Igen  megbiisul  még  a  miatt  kegyelmetek  iNvr.  X.121).  Ellene- 
tec  jároc  megbúsul!  baiaiiomlian  (MA:  Bibi.  Lllö).  Csak  kegj'el- 
med  meg  ne  biisuljüu  miatta  iRákGj :  Lev.  21).  Megbúsult 
indnlatival  nem  birhato  Mátyás  iMatkii:  BCsák.  25). 

[Közmondások].  Riezin  a  bandg^a,  de  meg  tűd  azért  bussúlni 
iHelt:  ^^e,s.  3r,). 

mégbúsulás :  [exacerbatio ;  betrübnis].  Mwlneyek  el  & 
kynya  halálán  walo  megh  bvvsnlasaerth  (PozsC.  26). 

Búsulás :  furor,  moeror  MA.  [zorn,  kummer].  Biisúlásuak 
biitelenségébeu  boszszút  akanmk  állani  elleuségfinUSn  (Pázm : 
Préd.  2tí).  Siuánt  gyalázatos  busúlásokkal  ez  világból  ki  végezé 
(Pázm:  Kai.  441).  Búsiilásoc  kegyetlen  volt  (MA:  Bibi.  1.46). 
E>eD,  az  mint  látom,  nincs  annyi  SrSmem  mint  a  mennyi  bi'isu- 
Lá-som  (RákGy:Lev.  51 1.  Nem  vagyok  szinte  üres  az  búsulástól 
(282).  Nem  kell  búsulással  lelkünket  szorongatnunk  (Illy :  Préd. 
L421). 

Búsulkod-ik :  moerori  indulgeo  Kr.  [sich  dem  ktimmer 
hingeben].  Ób  édes  pajtásom,  hogy  ne  busulkodnék  (Thaly: 
VÉ.  1.218).  Az  otthon  busnlkodó  leány  kinn  kószál  gondolatival 
(Fal:  NA.  203). 

BÚB :  1)  gibbas,  tuber  MA.  höcker,  buckel  PPB.  2)  cirms 
avinm,  crista,  Wtta  tnrrira  mulienma  SL  [strau.ss,  scbopf].  A  ka- 
kasnak búbja,  tarája  vagyon  (Com:  Orb.  41).  Egy  giöngiel  gasz- 
dagon  fiiszöt  mastani  forma  bub  fNyr.  XVII.520).  Mikor  kellessék 
a  búbok  vitorlyáit  napkelet  s  mikor  nap-uyugott  felé  ereszteni 
(Fal:  NA.  127).  Izzasztó  gond  vagyon  előtte,  tudni  ilUk  a  bub. 
Vaj- ki-nehéz  munka  a  búbot  okossan  fel  tenni.  Tizszer-is  meg 
jáija  szemeivel  valamennyi  búbok  vannak  az  egé.sz  szobában 
(142).  A  leg  ujjabb  módi  formára  már  le  t6z8tt  és  fel  szár- 
nyazott  búbokat  válogat  (143).  De  fl  majd  tsipkét  hoz  aszszo- 
nyink  búbjára,  drága  árt  fog  vetni  tsetes  portékára  (Orczy : 
KOltSz.  186). 

szar-búb:  upupa  epops  MA.  [wiedeliopf]. 

Bubi :  ad  crisfam  pertinens  Kr.  [schoptig].  A  tornyozott 
hajak  és  bizonyos  bubi  ké.sz&letek  tilaUnasok  (Fal:  NA.  127). 

Búbos  :  tm-bineus,  turbinatustMA.  [schopfig].  Guggos,  búbos, 
tarituppos  idegen  forma  oltózet  (MA:SB.  217).  Tudton-tudgyuk, 
hogy  ez  a  patyolatos  és  búbos-rend  nem  irtózik  a  ditséretlftl 
(Fal:  NE.  19).  Redős  és  bokrétás,  búbos  és  kalapos  (Fal:  Vers. 
905). 

BUBORÉK  (boberecl  Mel :  SzJán.  444.  buhurék  Mad:  Evang. 
S21.  hu'j'ifíí  C.  bv.ghorik  Kár:  Hal.  D.  imguborélioX  TKis:  Pan. 
2):  bulla  C.  MA.  wasserblase  PPB.  Viz  buborék,  gomb,  függi 
petsét:  bulla  PPBl.  Hat  ne  fuualkogyatoc  fel  ty  vrac,  feiedel- 
mek,  mert  boberec  atfi  eletetec  es  czak  amiec  (Mel :  SzJáiL 
444).  Az  vizén  való  buboréc  (Kár:  Bibi.  1.526).  Hasonlítottak 
az  embert  az  vizben  valo  buborékhoz  (Kár:  Hal.  D)  Az  ember 
ollyan  mint  az  vizben  való  buborék  (Decsi :  Adag.  103).  Bubo- 
rék, melly  meg-fakad  vagy  el-oszol  (Mad:  Evang.  821).  A  bu- 
borék lészen  a  tseppenS  tsóptíd  (Com:  Jan.  14).  A  minden  napi 
miséző  kenyér  buborék,  mellyen  kereszt  vagyon  (SzÖtv :  TitkJ. 
113).  Az  tajték  lészen  buborékká  (Teleki:  FLél.  5). 

Buborékol :  bullo  PPBl.  [blasen  werfen).  Gyönyörűségekben 
bnborékolni :  *permadere   deliciis   PPBl.    Borban    buborékolók    i 


(ExPrinc.  IPs'K  Kik  e  világi  gyönyífrfiségekljen  buborékolván 
a  menyországot  megvetik  (Ker:  Préd.  433).  Szüntelenül  ;íz  bor- 
ban buborekolnak  (ÜBiín:  Ré-szegs.  72).  Bűnben  buborekulók 
(EnyF :  MSzó.  1 7.5).  Világi  gySuySrflségben  biiboréklo  ember 
(Biik:Lámp.  14).  A  bálvány  képekben  bnborékoló  pápisták  nem 
az  isteimek  nemzete  kSzfil  valók  (VárM:  Szöv.  255).  Istentelen- 
ségben  bugyborékoltál  torkig  (TKisj:  Paa  2). 

Buborókolás :  [iiullitio ;  das  spnideln].  [Utálatos  borban- 
vali')  buborekokL-íukkal  követik  az  .s;irl)an  v:utyogo  békákat 
(DBon:  Részegs.  20).  Has  hizlaló  állaprit,  minden  ji'kban  való 
buborékolás  (Pós:  Igazs.  576).  Csak  az  keresztyén  vérben  való 
buborékolásbau  gyfinySrkódnék  (MonTME.  V.203). 

Buborékos :  bullatas,  bullosas  MA.  [spnideludj. 

BUBUUCSKA:  cicutaria  PPBl.  schierlingkraut  PPB. 
Az  mezon  termS  z6Id  s&l  ft  tSuénec  soc  buboliskoi  [?j  vaduac 
(MehHerb.  11). 

BÚC  (buz  ACsere:  Enc.  142^:  femur,  ingven,  temen;  hüfle, 
scham  PPB.  l^omb,  antiq.  bútz  PPB.  A  láb  t'iom-(buz>bol, 
szárból  és  láb  fejból  áll  (ACsere:  Ena  142).  [Vö.  COMB] 

BÚCSÚ  (boczo  MA.  Bora:  Préd.  412.  boczu.  MA:  Tan.  Ek"ib. 
45.  b(jl.c:u  EluC.  39.  83.  145.  Born:Préd.  310.  hoki:u  Valk: 
Gen.  18.  iacíd  Görcs:  Máty.  15.  bucho  RMNy.  II182.  bidcho 
ComC.  104.  bvlciu  VirgC.  72.  WeszprC.  110.  bxílciiu  Pázm: 
Kai.  805):  1)  licentia  EhrC.  39.  [erlaubnis].  Butsót  adui,  el- 
küldeni :  amandare  MedLat.  42.  líz  vrnak  bolczoyanal  (licentia) 
helyett  fuglaluau  ménének  zeut  Ferenczert  (EluC.  39).  Adtol- 
tbguan  myndenyk  erewmesben  keruala  bolczot  (licentia)  ala- 
myznaert  (83).  Sonba  az  barátoktól  el  nem  ménének,  rayglen 
zent  Ferencz  boczot  (licentiam)  nekyk  nem  ada  (145).  Ne  hara- 
güggyek  nags.  ha  en  az  jobbagymath  buchu  veven  el  bochattam 
(LevT.  L2861  Kevés  bfinnek  tai'tyák  amaz  sain  szolgálókkal 
vacsora  után  hSi-pSgetni,  jó  idején  bucsut  adván  az  inasokuak 
(Matkó :  BCsák.  405).  8)  [discessu.s,  abitus ;  abscliied].  Zent 
Ferencz  akyraltul  bulczut  vewn  (\'^irgC.  39).  Bulchot  veuen 
elmene  (ComC.  101).  Bwczw  veween  nag'  eremmel  teréének 
ew  orzagokban  (ÉrdyC.  122).  V  tSISk  feyenked  bucut  v6n, 
es  z6rze  oztan  magát  az  halaihoz  (KazC.  25).  Buchu(t)  veeue 
menne  eel  (RMNy.  11.125).  Czendességben  vfitte  vegs5  boczoját 
(MA:  Scult  141).  E  rilágtól  búlcsut  kel  vennem  (Mad:  BHal. 
246).  C-sak  kell  immár  búcsút  vennem,  mert  nincsen  immái- 
késésem  (Thaly :  Adal.  1.268).  Tehozzád  is  mostan  végbúcsúmat 
nyújtom  (IL430).  Hosszú  bntsut  adott  s  vett  a  váro.sti'il  (Fal : 
NU.  293).  3)  indulgentia  JIA.  [ablass].  Bucu,  kit  mondonc  bin- 
tfil  valo  oldozatnac  (GuaryC.  34).  Vr'  Inuocencias  papa  negtjd 
engedSt  neg  zaz  napi  bulcut  (NagyszC.  391).  Erey  vagyon  anya 
zent  egyháznak  kenccbeenek  az  az  bwlchwyanak  oztogatasaara 
(ÉrdyC.  366).  Kezde  bwlchwt  keerny  (513).  Ez  ymaczagban 
wagyon  három  zaaz  napy  bwlczw  lThe\vrC.  83).  L6n,  hogy  a 
papa  az  5  bulczuiáual  sok  keresztyén  feiedelmeket  fel  lezesz- 
tene  (Helt:  Krón.  52).  Buczót  ráyoc  marockal  hánya  (Görcs : 
Máty.  15).  4)  consecratio,  encaenia,  benedictio  MA.  [peregii- 
natio  sacra ;  küchmesse,  kiichfest,  wallfatet].  Indította  az  népet 
és  elintette  az  Romába  Lorentumba  való  .szarándukjárástul 
és  boczm-a  menésról  (MA:  Scult.  957).  Romában  talpallanak 
mais  nagy  sokan  butsu-jámi  (GKat:  ^'álte.  IL55).  Búcsú  járni 
mentek  (Toln:  Vigaszt  224).  [Vö.  BOCSÁT) 

[Szólások].  Talám  megbírt  az  pápistáknak  .szent  búcsúja 
(Thaly :  Adal.  L39).  Kegyelmes  asszonyom  en  b  u  1  c  s  ú  m  a  t 
vesző m,  kérlek  ne  bánjad  (RMK.  HL  179). Meguntam  azon 
udvari  állapotot,  s  egy  jó  reggel  a  kapuféllöl  v  e  v  é  k  búcsút 
s  eljövék  haza  (1759.  Hazánk.  L138). 

kérésztes-búcsú :  [indulgentia  militibus  cruciatis  promul- 
gata ;  der  den  kreuzfahrem  verkündigte  ablass].  Keresztes  búl- 
czukat  adót  ki  a  papa  (Holt:  Króu.  44). 


3iy 


VÉG-BÚOíÚ— BUFA 


BUKikL— iü-BUGYOG 


320 


vóg-búc8Ú  :  [(liscea-.u8 ;  abscliiedj. 

[Szálások].  Vég  b  li  1 8 II  t  v  e  h  e  t  a  f  a  k  é  p  t  í  I  íFal :  Eiiek. 
38).  Vég-bucsiit  venni  (Horv:  Mór.  17). 

BÚCSÚ8 :  1)  iiidiilKentiariu.s  M.\.  (abla.s.s-|.  Nagb  biicbus 
jmacbaK  ei«,  mert  waeyoii  barom  ezer  eztbeiide.vgh  való  bu- 
cbuya  (Poz.*C.  19).  W'py  olwastatyk  az  eegy  bwlcbw.s  ymachag- 
ban  (ÉrdyC.  492.  617).  Melly  iijen  szontséK6.<i  és  búcz(w  lielly 
ez  (Helt:  Mes.  308).  Biiczus  erdőket  e-s  kerteket  plantalaiiac 
minden  magas  halmokon  (Mel :  Síim.  433)  Az  f;ono.>iz  a.sz.«zoiiy- 
állatoc  szRnec  es  fraiiiac  az  erdS  biro  bucziis  baluaniiae  kiczin 
kamorác  formáin  .isatorkakat  (460).  Czinallassanac  nagy  Ixijezas 
templomott  iinez  amaz  zent  neiiere  Oioni ;  I'réd.  677).  Boltsos 
helyekre  a  szent  laeabhoz  a  compostellaba  (Born:  Ének.  387 1. 
Bucsus  templomoc  (Zvon:Post.  11.292).  Biilcsn.s  íiiuiep  tartás 
(Hóit:  Mull''.  17.  28).  8)  [peregrinator  religiosus;  wallfahrer]. 
Isteu  az  lelek  merSket,  buczusokat  meg  bünteti  (Mel :  SzJán. 
181). 

Búcsüz-ik  :  valedico  Kr.  [sidi  verabsehieden].  Biitsúzó  ven- 
dégség :  eoeua  *viatiea  PPBl.  Kyknek  ev  sukassagok  azkoron 
gouozot  bulchuztatott  (MargL.  84).  Ez  szomoni  helyen,  kik 
most  rendet  ültek,  tfiletek  bucsiizo  .szavát  meg  eresetek  (Bakos: 
Tem.  Dl.  Zríni  holt  szolgaitul  bmhnzék  (Zrinyi.  1.68).  Örükkén 
buchúzom  tet(iled  (92^  Já  Losoiiezy  János,  ki  veleil  fliálló 
valék,  mostan  tüled  vagyok  illy  bncsi'izó  (llialy:  Adal.  1.70). 
Ez  az  a8z.szonyság  tiil  liatta  már  éltével  a  40  esztendőt  és  az 
e6  szép.sé^e  butsózófélben  vala  (Fal:  NA.  150). 

[Szóli'isok].  Bút.sú  vétlen  el-menni  valakitfii :  a  k  a  p  u-f  á  1 6 1 
b  lí  t  K  li  z  n  i  (Szí):  MVir.  306). 

el-búC8Úzik  :  valedico  MA.  [discedo ;  sich  verabsehieden]. 
Az  ü  zerelmes  zent  anuiatvl  el  biicozxit  (WeszprC.  113).  Zent 
Lazlo  kyral  el  bwldivvzeek  az  magjary  wraktwl  (ÉrdyC. 
40Ib).  El  bwlchwzoni  wabi,  hofS;  en  el  be  megyek  tSldemben 
(LevT.  1.137).  Paranehol  Ihe  nags.  eimekein,  hogh  az  Fodor 
Álberth  el  bucbozott  jobbagyat  meghereztenym  neky  (286). 
Kivetek  elbucsuzának  nagy  tisztasségvel  (RMK.  1.6).  Elbuezuzo 
predikatzo  iMA:Seult.  642). 

elbticsiizás  :  [valedictio ;  abschied].  O  keseiüse^ős  el  valas, 
0  siralmas  el  bulczuzas  (VVeszprC.  43).  Elbocsnzás  (Megy:  Zsiii. 
m.29). 

ki-búcsúzik :  [discedo ;  sich  verabsehieden).  A  kinek  egy- 
szer lába  alá  hullott  feje,  vagy  a  mago.son  ki  bucsiizott  lelke, 
talpára  nem  állhat  (Fal :  NE.  32). 

Búcsúzás :  valedictio  Kr.  [abschieti].  (Chrisliis)  buczozasa, 
aldasa  es  el  mene.se  (Born:  Préd.  .Jogj'z.  326). 

[Búcsúztat] 

el-búcsúztat :  [liimitto;  verabsehieden).  El  bvcbvztatvan, 
el  liagyak  az  embert  i.DumC  60). 

(kl-búcBÚztat) 

el-kibúcsúztat :  [expello ;  vertreilitni].  Oh  átkiaott  vak 
szerencse!  Ártatlan  öz\egységb(M  alá  t;Ls/ítál,  aiiyáinmal  orswi- 
gomból  el-kibúcsúztatiil  (RMK.   IIL369i. 

BUDBOKA  :  [upiipa  epoi« ;  niedehopf  J.  Bagoly,  kani;i  es 
ama  budiioka,  puteneiier  (MehSzJán.  432). 

BUTA:  I)  [bucca]  backen  Adánii.  8)  biiccosus  MA.  PP. 
ItuuisbiickigJ,  S)  [inimani.s,  ingens  ;  iingeheiior,  iibergro.ssJ.  Moud- 
halatlan  híres  néktek  torkotok,  csudálatos  az  ti  buta  kortyotok 
(1{>IK.  I\'.239i  Nagy  hori  horgas,  bufa  iihilLsteiisval  .szemben 
menni  merne  (GKat:  \'álts.  I.  32r>)  Ollyan  ottrombák  és  bulak 
lesznek,  mint  ha  az  6  agyokveleje  szurokkal  öntetett  volna  be 
íDBón:  Részegs.  86).  Erfis  bufa  lovak  mindhárom  (MonOkm. 
XXnL59)  (Vü.  POFA] 


Bufál,  blifol :  buccas  verbero  MA.  [obrfeigen).  Csak  vak- 
vereséggel kel  a  mi  jesuitánkat  bufoliii  (Czegl;  Japh.  17.i>^  Notok 
lógicus  inasoc,  bufallyátoc  meg  az  6k6r  Bonasust  (Pós :  Válarat 
129). 

BUTTO:  [bnlo;  krote).  Egh  oudoc  bulTo  zőkellic  vala  ki 
az  azzoniiac  zaiabol  (GuaryC.  41).  Az  buÖVic,  kik  ki  z6gd5stec 
vala  az  azzoimac  zaiabol  (47).  Len  ez  gonasl>a,  ho^  mindőii 
binnec  meg  iel5ntesere  e^h  ondoc  buö'o  zokAllic  vala  ki  az 
aszonnac  zaiabol  (47).  Az  zőiíiű  ondoc  buHoc,  kik  ki  z£gd6stec 
vala  az  azimnac  zaiabol,  mindőnic  másod  magaual  az  azzonnac 
zaiaba  be  menenec  (47).  Ket  zőriiö  buAb  az  i  ket  zömein  iliiec 
(48). 

1.  BÚG  (mgMci  RMK.  111103):  1)  [gemo;  girreiij.  A 
g.'ilamb  csak  búg  é.s  nyiigldik  iTajda:  Kriszt.  1.70).  S)  subo 
SÍ    rainmeln  «ie  die  schwein  nach  dem  éber  Adámi. 

súg-búg :  |.sibi  iuvicem  insusurrare ;  zusammeflüsteru).  Ök 
ott  alattumba  súgnak  bognak  vala,  hogy  bölcs  vezérjCk  nincs,  azt 
orolyák  vala  (RMK.  111103).  Súgni-búgni  keale  az  káplány 
Gsá.szárnak  (RMK.  V.181)  Az  isteni  szolgálat  alatt  egj-másuak 
.súgtok,  búgtok  (Tof:  Zsolt.  797).  Kígy(5-kí5vet  füni,  mások  ellen 
súgni-búgni  (SzD:  MVir.  45). 

Bugás :   [gemitus ;  das  girren).  Mindenkor  azon  egyturma 

bugás  hallatik  tóle,  valamint  hogy  a  földi  kukuk-is  mindenkor 
egy  formán  szól  (Misk:  \'Kert.  550.  Csi'izi:  Tri>mb.  321). 

Búgat:  liulio  MA.  schreien  wie  ein  rohrdommel  PPli. 
Adánii. 

Búgdogál :  (susurro ;  wLspeln).  Itt  látunk  penitenczia  tar- 
tás.sal  búgdogalü  magános  gerliczéket  (Csúzi:  Síp.  347). 

2.  BÚG :  loeulamentum  C.  MA.  [vogelhaus]. 

galamb-búg :  columljarium,  perLstereon  C.  *cellulae  colum- 
Ijarum,  opa  PPBl.  [taubeasohlagj.  Az  hely,  az  hol  a  galambok 
neveltetnek,  galamb  háznak,  galambosnak  és  galanibiiir.Miak 
hivattatik  (Com:  Jaa  37). 

BUGA :  I)  galla  C.  PPBl.  (gallapfelj.  (BejHie:  Nom.  5i.  A 
makkosfa,  tíiigy-fa,  és  tser-fa  bugát  és  makkot  hoz  (Com:  Jan. 
24).  2)  ftegumen,  testa ;  schale].  Ez  a  lúdforma  madár  mint 
valami  gynmölts,  dió  vagy  gesztenye  az  bugájában,  úgy  terem, 
melly  mikor  megérik,  a  bugája  ki-hasad  és  a  madiir-ti  belőle 
kiesik  (Misk:  \'Kert.  444).  (A  selyem-eresztö  bogár)  néha  két 
nap  az  o  giimbölyeg  bugáját  egészen  megszövi  s  elvégezi  (676). 

fenyö-buga  :  [conus  abiegnas]  tanuzapfeu  Com:  Orb.  29. 
Fenyő  buga,  kinek  széki,  béli  vagyon  (Com:  Jan.  2A). 

szem-bugája  :  [bulbus  oculi;  angapfel).  Vér  jőve  az  szeme 
bngájábul  (Nyr.  XIV.  463). 

BUGGYAN,  BUGGY AN-IK:  bullo,  ebullo  MA.  [plötz- 
licli  herausströmeu].  A  te  tauitásod  s'zinte  ebbfil  a  forrásbul 
bugygyant  (Fal:  NE  96).  Ha  valamelly  inasnak  ajakárúi  bud- 
gyan'ilí  valami  szitok,  a  komornik  dupla  káromkiKkUsial  felel 
reá  olly  nyersen,  ngy  pattantva,  mintha  taratzkból  Wné  (Fal: 
NI).  2W\  Némely  embereknek  szájokbul  tsak  az  bugjgyanik 
hogy:  nem  (Fal:  UEl  402).  Budgyannak  ajakáról  a  rntkok 
(Szl):  MVir.  408). 

[Szólások].  Nem  mindenkor  budgyau,  miheut  páiAIUk 
palt:uityiija  (SzD:  MVir.  20|. 

ki-buggyan:  ebullo  MAI.  [hervorsprudein] 

Bugyog :  siaturio,  strepo  MA.  [sprudeln].  BugyoglialUu 
hordó :  orca  C.  Odateszik  az  konczot  a  tfizhez,  hadd  bugyog- 
jon magában  (RákF:  l^ev.  IV.öSyi. 

ki-bugyog:  [ebullio;  berausspnideluj.  A  vérvgjau  ki  budkig 
vala  a  .szjdálHil    (Helt:  Háló.    275).    Kii   bugj-ognak  az  kereszt- 


321 


BUGYOGÓ— BE-Bll)TK 


EL-BÚJIK— BUJDOK-IK 


322 


seprnek  rizey  (Zóly;  Elm.  78).  A  fSld  alatt  lév8  nedves  erek 
b61  ki-buzgó  avagy  bugyogó  kútfejek  fel sz6kdétseliiek  (Com: 
Jan.  12). 

Bugyogó :  1)  tumens.  turgens,  tuniidus,  turgidus  PPB. 
fscliwelleiid.  neit].  S)  braccae,  caligae  Com:. Jan,  99.  (phuler- 
hosen).  Kórtiui  fiit/izet:  a  Afréc  szorito  k6ntős.  bugyogó:  pluder; 
loMip,  avagy  nadrág :  salavári  (Com :  Jaa  99).  Komámnak  dol- 
mánya, mentéje,  ha  bugyogója  német  is  (TörtT.  XV.  98). 

Bugyogós :  1)  turbinatus.  protuberatu.?,  mpitatus.  bulbo- 
sus,  bulbiueus  MA.  [mit  einer  sclinauze  versflien).  Ura  otthon 
létekor  az  ágyat  ír/.i,  bugyopó.'!  korsóját  páraában  rujti  (Thaly : 
VÉ.  11.52.  54).  Vfittiiiik  tálakat  i's  bugyogós  korsókat  (MonTME. 
1.293).  Bort  innál  a  bugyogo.'i  korsóból  (Diai.  31).  2)  tumens. 
turgens,  timiidus,  turgidus  PPB.  (laxus,  an'plus;  schwellend, 
weit].  Kuklyália,  fekete  befl  níliaban,  barát  ruhába,  bugyogós 
kSutósbe  5lt6z8tt  deniisec,  baratoc.  hayas  Srdőgök  (Mel :  Sám. 
465)  A  dolmánynak  ki  kellett  bugyogósan  lát.«zani  (Bethl : 
Élet.  286).  S)  [brocchus.  guttus ;  enghalsiger  krug].  Nem  a 
búgyogosból  merítik  bölcsességet  (Kisv:  Adag.  180). 

Bugyogtat :  mergo,  submergo  MA.  [taudien]. 

BUHUGAT :  cucubo  C.  [heulen]. 

[BUJ] 

föl-buj  :  [pervenor,  inquiro ;  aufepüren].  Fel-búttam  miatta 
az  egész  várost :  urbem  totam  *perveiiatus  sum  PPBI.  A  Luther 
gyülekezet  erejének  fel-bújta  vala  minden  bokrait  (Veresm: 
Lev.  225)  [\'ö.  Bolygat]. 

meg-buj :  [indago,  inve.stigo ;  ausspüren].  Megbuynac  min- 
den szegleteket  (MA :  Tan.  9). 

Bujt :  (impello,'  excito  ;  antreiben,  aufreizen].  .Szom.szédasz- 
szonyait,   czimborás  pajtásit  ellenem  bujtja  (Thaly:  VÉ.  11.291). 

[Bujtat] 

reá-bujtat :  [permoveo ;  bewegen].  Az  generális  congregatio 
le-'ze,  nem e,  isten  tudja ;  az  generális  Bottyani  uramat  kel- 
lene réá  bujtatni,  hogy  ö  publicaltatná  (TörtT.  XV.47). 

BÚJ-IK,  BÚV-IK  (Iniro).-,  bumz,  buv  GKat:  Titk.  1109): 
se  abdi-re  PPBI.  [se  recipére,  atecondere;  sich  hegében  sich 
verbergen].  Félre  való  házba  bujt :  in  *abditam  aedium  partém 
sece.'ssit  PPBI.  Az  twuiskek  kwzibe  butli  (VirgC.  31).  E  boldog 
bynSs  hatul  kerflle,  es  az  zek  ala  buec  (Nagy.szC.  1K6).  Es  leg- 
ottan  6rd8g  buuek  beleié  (WeszprC.  49).  Ördög  bi'mek  6  beleh 
(nebrC.  6).  Az  Srd6g  buuec  az  5  louaba  (TelC.  111).  Az  kys- 
ded  germek  annyahoz  ftvtameek  es  palasttya  alaa  bivweek 
(ÉrdyC.  426).  Az^azzony  emberben  evvrdeg  bmvek  (ÉrsC.  431;. 
Órdőg  buek  tudásba  (Sylv:  ÜjT.  1.118).  Nem  búvom,  nem  rSy- 
tSzem  valami  szegeletbe  (MA:Scult.  1029).  Kigyoban  búrt 
6rd6g  (GKat:  Titk.  358).  Sürü  berek,  még  sincs  annyi  levele, 
mint  a  mennyi  lompos  labancz  bújt  bele  (Thaly:  Adal.  IL184). 

[Szólások).  Könyvekbe  bújni:  *abdere  se  in  biblio- 
thecara  PPBI.  Az  zent  atiáknak  kSnyveket  buijátok, 
zaklattiátok  (BahCSsIsk.  399). 

által-bújik :  transrepo  Kr  [durchschlüpfen].  A  sopbistak 
ezzel  a  distinctioval  akarnak  a  résen  által  bújni  (Pós :  Vál.iszt. 
165).  A  nagy  hal  nagy  lyukat  szakaszt  a  hálón,  hogy  a  kicsi- 
nyek által-bújhassanak  rajta  (Thaly:  Adal.  L83). 

be-bújik,  bele-bújik  :  irrepo  MA.  [hineinkriechen.  hinein- 
schleithen].  (Az  órdok)  megh  az  k6r6ztien6k  k6z6les  sokakba 
be  búik  es  8keth  gStri  (TiliC.  154).  Be  buéc  a  vizbe  (Helt : 
Krón.  36).  Bebuánac  a  kementzebe  (Helt:  Mes.  304).  Egy  matska 
eszébe  véué,  hogy  egy  házban  soc  egerec  volminac.  Bebúiéc 
ez  okáért  abba  a  házba  és  sokat  tbga  meg  az  egerükben  (383). 

H.   NYELVTÖRT.    BZÓTÁB. 


Az  eSrdSgh  inkább  bellyebb  búik  (Ker:  Préd.  281).  Béléjek  búik 
az  emberekben  az  6rd6g  (Sámb :  3Fel.  152).  Belé  nem  buszsz 
(Szlfodó:  Kaim.  7).  Az  asz^zony  belé  búvik  egynehány  vég- 
materiákba  (Fal: NA.  143). 

el-btijik :  deliteo,  delitesco,  se  abscondere  MA.  [.sich  ver- 
bergen], A  vizben  elbúvom :  inurino  C.  Haiomzer  el  bun;ui  ah 
nzben  meg  kereztSIe  Snnőn  magát  (DebrC  10).  Elbuic  a  puskás 
(Helt:  Mes.  131).  A  nap  elüt  senki  el  neem  buhatik  (Mel: 
SzJán.  50).  Az  vad  rétze  ha  el  buic  az  vizbe  es  repe.s.  .szelet 
legyez  (Cis.  G3).  El  rejtezzenek,  lappangjanak  avagy  el  bujának 
(Com:  .Jan.  Ih).  Egy  ingben,  lábiavalóban  s  haj.Tdon  fíivel 
elbújt  s  elszaladt  (Gér:K;lrCs.  IV.  503).  Péró  pedig  tülök 
kertben  elbújt  vala  (Thaly  :  Adal,  11.424).  Bu^on-el  a  tauáts  az 
illy  beszédekkel  (Kónyi :  HHom.  105). 

elbijjá.s  :  [occultatio  .sui].  Az  első  próbám  el-bujásom  legyen 
(Zrinyi  1.95;. 

ki-bújik:  [prorepo.  se  evolvere;  herauskriechen,  .sich  heraus- 
winden].  A  vizböl  ki-bútt:  *emersit  e  flumine;  kis  gyermekek 
ny.'ivalyájok,  eb  agja,  mellyben  eleven,  szíír  forma  állatotskák 
bújnak-ki  testekbSl  a  pórusokon :  comedones  PPBI  Kibunac 
az  halac  az  halóból  (Kulcs :  Evang.  409).  Vajha  hi'jjából,  mint 
a  kígyó,  ki-biíjhatna  (Gyöngy :  KJ.  17).  A  hernyók  imitt  amott 
a  szugljóban  bé-vonnyák  magokat,  hogy  kikeletre  ki-bújhas- 
.sanak  (Lipp  :  PKert.  II.Í35).  A  keresztyén.séeekMl  kibúván, 
törökökké  lettek  (Monlri)k.  Vni.  191).  Reggel  ki-bujnak  a  puha 
pelyhék  k5z61  (Fal :  NE.  34). 

le-bújik :  [se  abdere ;  sich  verstecken].  Meg  feelelmSt  es 
le  bwt  vala  az  hayoban  mynd  az  egheér  eeyel   (ÉrdyC.  593). 

meg-búj  :  [obrepo,  opprimo ;  beschleicheu,  überrascheuj. 
A  szekér  alól  buuác  meg  és  lekoporitác  íHelt:  Krón.  70).  Meg- 
buijuk  mi  lopva  az  torSk  táborát  (Zrinyi:  ASyr.  165).  Leg  jób' 
oltalom  azokra  nézve,  a  kik  meg  akarják  bújni  szivünket,  hogy 
bezárjuk  ajtaját  és  félre  tegyük  kulcsát  (Fal-  :  UK  in.148). 

öszve-bújik :  [clandestina  conventicula  habeo ;  beimliche 
zusaninu'nküiifte  haltén].  O  magoc  az  S  Sszue  búit  gyűlésekben 
isten  .szerint  való  alnoksagnac  neueznec  (EsztT:  IgAny.  97). 

Buál,  buvál :  [erro,  circumvagor;  herumirren].  Helenkenth 
sem  lelyek,  futosonkh,  bwalonk  mynth  a  nyvlak  (U'eszprC.  143). 
Biíválunk  bokorról  bokorra,  pusztákból  nagy  erdó  pusztákba 
(RM^.  II 73.  Bom:  Ének.  200). 

Buár,  bujár,  búvár:  1)  cybister  C.  urinator  Major: 
Szót  503.  homo  niarinas  PP.  tiiucher  Com:Orb.  177.  Búár, 
rábebúvó,  bukó:  urinator  PPBI.  (Helt:  Krón.  36).  Gyakran  jó 
úszókat  látni,  buárokat,  kis  vizekben  meg-halni  (Liszti :  Mars.  83). 
Búvárt  k&ldének  a  vizben  (Tam:  Szents.  111).  3)  niergus  C. 
[taucher].  Szártsa,  bujár,  vad-rétze:  fulica,  mergus,  querquedula 
(Com :  Jan.  36).  A  buár  tavaszra  kelve  a  tenger  mellett  az  élő 
fákon  szokott  fészket  rakni  (Misk :  VKert.  442). 

Búvárkod-ik:  urino  PPBI.  [tauchen]. 

Bújás,  büvás :  absconsio,  occultatio,  latitatio  Sí.  (das  .sich 
versteckt  haltén].  Ordfignec  beleiec  buiasa  (Born :  Préd.  16). 
Kellé  a  fn.ss  palota,  a  bokor,  erdS  buvás  (Megy:  6Jaj.  11.12). 
Hitetlen  hon  láttad  az  én  bujásomat  ?  (Zrinyi  1172.  1.94). 

Bujdácsol :  [latito;  heimlich  herumirren].  Azt  feleli  a  ty- 
lasbol  buidacziolo  Kalauzunk  (Zvon:  PázmP.  234). 

Bujdász  :  c«  Pazman  liukokban  buidaz  (Zvon:  PázmP.  292). 

Bujdogál :  cv  Csak  azon  régi  láthatatlan  ecclesiaban  bui- 
dokálsz  (Sámb:  Isp.  52). 

Bujdok-ik  :  c«  Dauid  el  reitezett  es  budokic  íMel :  Sám.  56). 
Által  ne  meny  amaz  reitec  helien,  mert  a  syrusoc  ott  lesel- 
kednec  es  budoknac  (386),   A  gyermek  apja    ölébe   bújdokván 


32S 


ISU.JI  H  )ia^IK— BUJDOSÁS 


lUJJUUSO— BU.IA 


3:i-4 


kiáltani  kezdett  (Pázm :  Prtd.  'JWD.  Mászna  buydukva  oda  (MA : 
Scult.  1020).  Az  iütCL  előtt  bujdokiiia  és  rejteződnie  kezde 
(GKat:  Váltó.  11.1246).  Saul  szenibenszálván  a  pliUisteusok- 
ual  harczolni  koll  vala,  a  nép  azonifan  bujdukic  vala  (Megy: 
3Jaj.  1L89).  Kejtekben  bujdokik  (PóstGBut.  42).  Az  k6  e.ssS 
elStt  liotyben  budukának  (Iluszti :  Aeu.  26).  Ellene  feltámadt 
erdfiben  biíjdokló  liitván,  rósz  oláság  (Thaly:  Adal.  11.31). 

Bujdokl-ík :  erro,  latito,  niergor  MA.  [heinilicli  lieniniirren]. 
Nyluán  vagyon  builoklo  hamissága  (Bal :  C'sisk.  168).  iíujdoklott, 
még  pedig  a  pasztiban  (Matkó:  BCsák.  97).  A  jámborság  nem 
bujdoklik  siírii  ködbe  (Fal :  NU.  300). 

Bujdoklás :  [latitatio ;  das  hernmirren].  T5b  isten-félS  nagy 
emberek  sok  bújduklá'isal  ken'ilték,  hogy  a  pfisiifikségre  ne 
emeltessenek  (Pázni :  Préd.  1 192).  Ugocsába  s  Beregbe  is  nagy 
biíjdoklilssal  laknak  az  nemesek  (Gér :  KárCs.  rV.590). 

Bujdokoltat :  [fircumeiTare  facio ;  lierrumirren  Ias.seii]. 
Az  ecelesiáiiak  némely  tagjait  ne  biíjdokoltatná  iiz  ördSg  (lllyef: 
BCsTonip.  47). 

Bujdos-ik:  eno,  oberro,  inerro,  vagor,  divagor,  peregrinor 
C.  [lieimlit'h  lieruniwandern,  heiuniinen].  Hiába  ide  s  tova 
bi'ulusoin :  supervagor  C.  ide  s  tova  bujdosni :  huc  et  illiic 
*errare ;  liátán  luiza,  liazáján  kivfli  bujdosik ;  enat  *vagus  et 
exul  l'I'Bl.  Sok  barátok  elmeben  es  te.stben  biidosuan  fel  fuual- 
kodnak  (ElirC.  113.  114).  Ne  akaryatok  teefowa  bwdosny  (JordC. 
853.  559).  Yde  ez  fiívldre  budostani  jiz  fene  tAnvk\Vk  olA't  íKonij : 
SzPál.  4).  Sog  zekén  fwtoth  uepok  vvadnak,  kjwlonib  kjwiomb 
warasokbol  yde  Invdostlianak  (RMNy.  U.102).  Ei'dfíre  likból 
likba  budosül  a  dőglialal  elfltt  (Mel :  Sám.  447).  Csak  liujdosuuk, 
egy  holybrtl   más   helyre   hordozóskodunk   (Tlialy :  Adal.  1L62). 

[Szóhisok].  Buydosik  idestoua  mint  az  éget  lábú  eb 
(Deesi :  Adag.  186). 

alatta-bujdosik :  .suberro  C. 

be-bujdosik :  immigro  Kr.  [einwandenij.  Szállásokat  bé 
bujdosván  nagy  szorgalmatossággal  kereséc  (Zvon :  Fost.  1.262). 

egg3rütt-bujdosik :  coerro  C. 

el-bujdosik:  peragro,  pererro,  ptrvagor  C.  aberro,  atecedo 
MA.  (lienmiwaiideru,  auswandern].  Mykoroii  niezze  ffilde  el 
budo.stanak  volna  cs  kettSztebieek  az  vt,  latanak  irast  ott  (BodC. 
12).  Ha  ellenségünk  barma  el-bi'íjdosott  és  reá  találunk,  viszsza 
vigyfik  (Pázm:Préd.  124).  Egynek  (teleknek)  gazdája  elbujdo- 
sott (Gér :  KárCs.  IV.  289). 

elbujdosás:  peragratio  C.  (das  liemmHandernJ.  El  budo- 
sasan  mind  ;iz  cazar  smind  az  5  vduara  igen  bankodnak  vala 
(DebrC.  162). 

kl-bujdosik :  evagor  C.  (auswandern,  auszlehenj.  Az  isten 
meg  liaL'va  énnekem,  hogy  hazámból  ki  budossani  (Ilelt:  Bibi.  I.J). 
Az  esztelen  juliotska  ki-biíjdosott  a  pá--ztori  gondviselés  alól 
(Pázm:  Préd.  763).  Hazámból  ott.-ui  hamar  kibudostam  (MA: 
Scnit.  3|.  H;izából  ki  bujdosó  (Com  :  Jan.  66). 

köröskömyül-bujdosik :  eircumerro  C.  [licnunirreu]. 

meg-bujdos  :  (pererro;  durchstreifen].  Az  clastromnak  myn- 
dfii  helyeyt  meg  budo.suan,  monda  (UomC.  52). 

Blijdosás :  error,  vagatlo,  peregrinatio  C  erratio  MA.  [áaa 
herumirren].  Tiuiya.sagomat  byzonytotam  elmének  budosas;iual 
(VirgC.  10).  Budosásra,  idegen  fSldre  iárnia  mindenkoron  vá- 
gyódic  (Cis.  L4).  Halálokra  király  ígyekeznée  és  6  budosá- 
sokra  szándékoznéc  iN'alk  ;  Gen.  18),  Cgyfinc  iula  iay  mi  nekfinc 
nagy  budosasra  (Born:  Ének.  129.  130).  Mind  ennyi  változások, 
ennyi  bújdosások  k6z5tt  nem  zngokWtak  (Pázm:  Préd.  171) 
Hány  az  te  életednec  esztendeje  V  Az  én  búdos-isomnai.'  esztendei 


száz  és  iiannntz  e.sztendők  íMA:  Bibi.  1.45).  Bujdosásnae  szö- 
vevényes pusztája  (CzegI;  Enocb.  IV.  10).  Immár  tizeszteudSk 
elfolydogálnak,  hogy  kenyerét  eszem  én  a  bujdosániak  (Thaly : 
Adai.  11.66). 

Bujdosó:  1)  víigaiis,  vagiis,  vagabundns,  pervagus,  multi- 
vagus.  ammivagas,  erraneus,  extorris  C.  (heriunirrend,  lierum- 
schweifendj.  Halottas  helyeken  bujdosó  lelkek,  áll  ortza :  lárva 
PPBl.  Ne  leles.sek  ty  bennetek  budoso  zem,  ne  zabolátlan  nyelv 
(CornC.  2SL).  Oh  mely  bwdoso  lezen  az  eu  lelkem  lÉrsC  302). 
Az  kgy  alliatatlan  es  bwdoso  (Pesti:  Fab.  21b).  Satunias  budoso 
es  liatraiarulo  iKBécs  1542.  D5).  Bujdosó,  csavargil  pjLsztorOf 
(Com :  Jan.  77).  3)  erro,  pei^egrinus,  peregrinator  C.  [wanderer, 
verbannter).  Elueti  okét  en  vram  isten  es  leznee  budosoc  nem- 
zetéében (BécsiC.  194). 

(Szólások].  Iflneuény  vagy  és  immár  budossiiban  essél 
(Helt:  Bibi.  11.208.  Helt:  Mes.  356).  Most  ymmar  feyeukynth 
budftsoban  esténk  (RMNy.  11119).  Egyszer  immár  búdosóban 
esett  (Kár:  Bibi.  1.479).  Szégyen  fejében  bujdosi'iba  indul  (Fal : 
NU.  285).  Bujdosóba  kergetni  borongó  kedvetlenségét  (SzD: 
MVir:  330).  Nehéz,  hogy  kelletik  mennem  bujdosóban  (GyOngy: 
Char.  23).  Budosóba  vagyunc  (Helt:  ÚT.  4). 

hegyen-bujdosó :  montivagus  C.  [m  den  bergen  heriun- 
irrend]. 

Bujkál :  [.se  abseondere,  occullare;  herumsehleichen].  (Pázni : 
Préd.  467  Bethl:  Élet.  328).  A  romai  setétes  barlaniban  buy- 
kalo  ürgékből  akaiiiak  a  Cbristu.siiak  ca'holika  anyaszentegy- 
házat epitteni  (Vái-M :  Szöv.  127)  Bujkálnak,  mint  a  példás  latrok 
(FahNU.  282). 

Bujkálás:  Patitntio;  das  henmischleichenj.  Mennyi  sok 
fldóket  ráiilanak-el  a  gondok,  s-zorgalniatoskodások,  félre  való 
bújkál:isok  (lÁszló:  Petr.  187). 

Bújó,  búvó :  (.se  tK-cultans ;  sich  versteckendj  Latroknak 
búvóhelyek:  *occultatoi  latronum  locus  PPBl.  iGKat:  Válts. 
U.31).  Azért  job,  ha  azon  rejtek  helybe  és  húyi  lyukba  visííaa 
szívódnak  (Szentiv:  Verseng.  195). 

bokor-buvó  :  (latebraj  8chlupt\\'inkel].  Minden  bokorbúvót 
meg-eb'zni  (SzD:  MVir.  56). 

Bújtat :  (tácio,  ut  se  abdat,  lonferat ;  verliergen,  versteckeii 
la.«sen].  Pad  alá  bujtatja :  sub  scamnum  eogit  MA.  Szacba  ne 
buttassue  (Dáv:  Utm.  57).  Az  8  |xdástia  alá  hmni.'íi.-igtokat  nem 
butallialtátok  (BahCsIsk.  107).  Faragják  és  tbrgattj  ák  a  menny- 
kót,  bnjtattyák  az  ördögöket  hol  egygyik  hol  másik  szoléiba 
(FahNU.  299). 

által-bújtat :  (facio  ut  .se  immittat ;  hingehen  lassenj.  Két 
kopját  a  tőidben  ütvén  és  harmadikat  azon  által  tévén,  ez 
alatt  likét  által  bútatná  (DBenkó:  Flór.  57). 

be-bújtat :  cv  Az  igában,  rabságban  bebútaták  vala  (Moulrók. 

ni.69». 

még-bújtat :  [?].  EskOt  uraim  Margitot  es  AiiAt  meg  akar- 
tak butotnia  (RMNy.  1116). 

BUJA  (hujia  GKat:  ^'álta  11873.  Megy:  6Jaj.  II126.  MLsk: 
Angllud.  113.  Lép:  ITük.  181.  tmJHa  Lipp:  PKort.  1-19.  70):  1) 
lasciviw,  petulcus  C.  MA.  Ineestus.  aala.\  PPBl.  (geii,  wollilstigj. 
Fajtalan,  buja,  kívánatos :  proeax  MAI.  Bi'ijatermészet :  salai-i- 
las;  buja  kivánságit  meg-zabolázni :  *refrenare  libidines  PPBl. 
Pokolba  az  buia  emberéé  furro  zvrokal  öntettetnec  meg  (Uebr<'. 
277).  A  jiarazna  buya  a.'iz.<>zon  hamar  a  |>araziiatul  meg  fattÍHzik 
(Mel :  SzJán.  i;62).  A  szelídek  lenekké,  a  mérlékletisek  bujákká 
lesznek  (Pázm:  Préd.  224).  Buya  szerelemlien  lurkig  furtiaiit 
(BahCsIsk.  112).  A  nőstény  oruszlán  igen  buja.  melly  mialt 
sokszor  más  oruffilánokkal  szokott  kAziiskódui  (Mi.^k :  VKert. 
55).  A  iHtva  igen  buja  és  fajtalan  madár  (311).  Nyomóé  okoktul 


325 


BUJALKOD-IK— KECSKE-imí 


miKIK— BURJÁN 


326 


viseltetvén  veti  félre  a  buja  kivánságokat  (Fal :  NA.  158).  S)  [ca 
piususj  reichlicli,  üppig].  Ha  a  szölíi  buja  lészeu  é.s  nieg-kSvé 
redvén  vad  szellőt  teremt,  ki  Vt^iga  az  i.fteii  (Pap :  KaskÚt.  129). 
Mindenféle  mezei  vetemény  igen  bi^viin  volt,  c^íjik  hogy  nem 
mindenütt  volt  ere.'iztis  az  buja  id'k  miá   (ErdTöitAd.   H'.SO). 

Bujálkod-ik:  1)  libidinor,  huturio,  eluxurior  C.  lascivio 
MA.  (luizmlit  treiben].  Mondatyk :  ne  bnyalkoggyaal,  ne  fily, 
ne  oroz  (ÉrdyC  79).  Paráznának,  bviyalkudonak  e.s  hamis 
hitSknek  5  lelke  (BodC.  24).  Buialkottatok,  hizlalóitok  az  ti 
sziuetfiket  (Fél :  Bibi.  11144).  Esztelen  szerelembfll  magoknak 
6szve-j6nek  é.s  bujálkodnak  (51ad :  Evang.  121).  A  te,stnek  faj- 
talansiiga  a  bujálkodot  nem  unalmaztattya  (Illy :  Préd.  1.350). 
2)  [oblector,  delector;  sich  ergötzen].  Sokképen  bujálkodtam 
benne,  kevélykedtem  vele  (Bethl :  Élet.  169).  Nem  is  volna  jó 
."umyi  .sok  féle  halban  bujálkodni  (Mik  :  TiirL.  302). 

Bujálkodás :  lu.turia  C.  [buhlerei,  unzucht].  Bujálkodisba  ke- 
veredni :  *inquinare  se  libidinibus  PPBI.  Es  midőn  ítet  veszettül 
szeretné,  gyakran  kérné  a  bujálkod:isra  (Martouf :  SzHist.  13). 
Keresztény  vallásimk  sommájának  fordításában  iaradozom,  a 
hol  még  csak  az  saraglyában  sem  adattatik  hely  a  féle  beszé- 
dekben valü  bujálkodásnak  iKCsipk :  WoU.  ElAb.  5b). 

Buján:  1)  luxiiriose  C.  [unzüehtig,  wolliistig].  2)  [fertiliter; 
reichlich].  Ha  olly  földet  lát,  mellyben  gazok  buján  nőnek,  semmire 
bötsflUi  (Pázm :  Préd.  26).  Gyakran  a  tévelygő  eretnekségek 
bujábban  virágoznak,  szaporábban  nlnek  (293).  Az  anemoné 
mind  bújuábban,  szebben  s  nagjobban  n51  (Lipp :  PKert.  1.69). 
Bujuán  akar  virágozni  (70).  Buján  el-szaporodnak,  mint  az  utá- 
latos gyomok  (Fal :  UE.  367). 

Bújás :  [luxuriosus ;  woUüstíg].  Bújás  gyúnySrüség  (EnyF : 
MSzó.  136).  Igen  suskás,  bújás :  milasiis  eöbeminatior  (Kisv : 
Adag.  3061. 

Biijaság :  libidó,  laseivia,  probium  C.  luxus  MA.  [geilheit, 
wollust].  Buyasagra  való  kez:  pro  lasciria  NémGl.  181.  293. 
Bujaságban  el-áradott  nemzet:  gens  ad  libidinem  *projectissima; 
ki  már  belé  kapott  a  bujaságba:  *praegustator  libidinum;  a 
bujaság  sok  gonoszra  kisztetö  eszköz:  voluptas  *esca  malorum 
PPBI.  Az  zyuet  meg  sebhety  buyasaguak  buzgosagaual  (VirgC. 
136).  Követne  bauat  zilest,  ha  foganast  elól  venne  bv-asag 
(DöbrC.  508).  O  te  zegen  lelök  sok  buyasagot  tói  a  te  zere- 
tSiddel  (DebrC.  143).  A  bor  emberi  termezetet  zokta  buyasagra 
geriezteni  (VitkC.  49).  Házasság  tSrö  buiasagtol,  odd  magad 
paráznaságtól  (Bom :  Ének.  83).  Vagyon  a  világnak  bora,  de 
abban  bujaság  gözfllySg  (Pázm  :  Préd.  733).  Gyulladozuac 
gyűlölséggel,  bujasággal  (Zvon:  Po.st  1.811).  Némellyeknek  gyö- 
kerei a  buinaságtiil  egy  más  után  nőinek   (Lipp :  PKert    L48). 

Bujaságos :  [luxuriosus,  libidinosus ;  unzüchtig,  vvollüstig]. 
Mykoron  kyuan(y)  t&styeket,  tudnya  illic  buyasagos  gyenenv- 
segeketh.  byznny  akoron  vagyon  chyzmasagiiak  kyuansaga  isten- 
nek zolgaloleanyahan  (WeszprC.  125.  Cst'izi :  Tromb.  504). 

Bujául:  lu.xuriose;  [üppig].  Az  mely  népet  Asiaban  igazgatót 
vala,  hogy  annyeual  hiuebbe  tenne  maganac,  az  regieknec  szo- 
kasoc  ellen  buiaul  (luxuriose)  es  igen  keduere  taitotta  vala 
(Decsi:Sall.  9). 

BUJTAR  :  subopilio  Kr.  [hirtenjunge].  Mendikáns  g)'ermek 
és  bujtár  váltsáfára  fizettem  16  t  (SIonTME.  1.230).  Vái-as  buj- 
tára  Jancsi  nevű  gyermek  czédulája  (257).  Jancsi  bujtár  szol- 
galatja (290). 

BUJK. :  casas,  lapsus  Sí.  [das  fallen,  fali].  Ha  ki  sok  buknak 
nyomorékja  nem  akar  lenni,  éhez  tartson  (Fal :  UE.  398).  Azok 
ugrálnának,  bukfettyet  bánnának  (Gvad:  FNót.  106.  Gvad 
Orsz.  121). 

keeske-buk :  vnlutati  cin  gyrum  Kr.  [burzelbaum].  Ketske- 
*bukot  hányni :  in  caput  prolabi  PPB. 


Buk-ik  :  cado,  prolabor,  inclinor  Kr.  [fellen,  stürzen,  puizeln). 
Buároi',  vizbenbuküc:  uriuatores  (Com:  Jan.  91). 

el-bukik  :  [submergor ;  untertauchen].  (A  hattyú)  búvár  mód- 
gyára soha  egészen  a  viz  alá  el  nem  bukik  (Misk:  VKert  325): 

Bukdácsol :  [se  projicere ;  sich  stürzen).  Bugdácsoljanak 
egymás  ut;in  az  pad  aki,  lia  híjába  vonjuk  az  padra  az  fejeket ! 
(lí;ikF:Lev.  I.4S1). 

Biikdos-ik.  Bukdo.so]n  a  vizben :  urino  MA.  ich  tauche 
mich  unter  PPB. 

Bukkod-ik  :  [prolabor;  fallen].  Orrokra  bukkodtak  (Gvad: 

Or.sz.   1141. 

Bukós:  [corporis  volutatio;  burzelbaum].  Csigával,  pergettyfl- 
vel  búkóst  jádzani  gyermekség  (puerile  est)  (Com:  Jan.  209). 

Buktat :  mergo  Sí.  [nntertauchen]. 

meg-buktat:  [submergo;  untertauchen).  A  kit  enuyszszer 
meg  kaptunk  aiaka  simaságában  és  iVgyau  meg  buktattunk 
hazugságil.aii  (BahCsIsk.  166). 

megbuktatás :  [dejectio;  das  zu  falle  bringen).  Mások 
meg-lmktatásáuak  úttyát,  módgyát   ki-kémleni  (SzD:MVir.  45). 

BUTiBUS  :  [bulbus;  knollige  mírzel).  Bulbusok  avagy  gom- 
bölyfi  g>-Ökerek  (Lipp:  PKert.  L42). 

BUIiIKOIi  (teniMSzD:MVir  434):  [gemo;  girren).  Szint 
olly  hervadása  vagyon  ajakának,  sárgája  lett  ott-is  a  piros  ró- 
zsának, ha  rekedtt  gégéje  bulikló  torkának,  ott-is  raeg-szüut 
hangja  a  vidám  nótának  (Gyöngy:  KJ.  59).  Bé-rekedt  gégéje 
burikló  torkának  (SzD:  MVir.  434). 

BTTTiTiA. :  [bulla].  Mindön  bullába  be  vettetie,  bog  az  bucu 
adattatic  töredelmesöknec  (GuarryC.  36).  Az  nagy  Pius  papa  az 
ew  bullayaban  wgy  mond  (ÉrdyC.  277.  383). 

BUIjYA  :  1)  mulier,  u-xor  Turcica;  türkische  fi-au  PPB. 
Bndai  Gyömli  aga  nálunk  való  létekor  török  bulyak  (olv.  bulyák] 
alá  fogadtam  egy  kocsist  (MonTME.  1.230).  Egy  igen  jó  varró 
bulyát  szerzettem  (Tlmrzó:  Lev.  1197).  2)  [Tm-cicus,  orientális]. 
Bnlya-vászon :  tela  Coa,  Coa,  vestús,  by.ssus  PPB.  Hozzon  ket  lytra 
bwla  selmeth  (RMNy.  n.181).  Fátyolt,  patyolatot,  buja  szőttet 
és  ott  találhatsz  tsilyán  gyiiltsot  (SzBodó :  Kaim.  7).  Bulya  vászony 
sajtruhának  való  ('MonTME.  1.293).  Egy  hos.szú  bulya-mente. 
bélletlen  (Monlrók:  XXIV.147).  Egy  pár  papucs  bulia  kapczástó! 
(Radv:  Csal.  11315).  Egy  vég  trapezoni  bulya  vászon  (VectTraus. 
13i.  Bulya  vásznát,  kávét  s  egy  kaftányt  (Gvad:  FNót.  137). 

BUNDA  :  vestis  hiemalis  pelle  subducta ;  winterpelz  PPB. 
Az  én  értenye  is  magyarnak  bundát  Iiíriil  sem  láttam,  mostan 
pedig  nem  tartja  magát  embernek,  hacsak  farkas  bír  bundája 
nincsen  1759  (Hazánk  1295).  Tegyük'  le  a  bundát  Minthogy 
azt  mondják :  szüi-  hozz  fát,  palást  rakj  tüzet,  bunda  nyugodjál 
(Fal:  TÉ.  631). 

BTTNXÓ  (honlos  C.  .scaiu-i) :  tuber,  nodus  SÍ.  [kuote]. 

Bunkós :  nodosus,  tubero.sus  Kr.  [knoten-].  Kifjczamodot. 
bonkos  labu :  .scaimis  C.  Görcsös,  íurkós,  bunkós  bottya  (BíróM : 
Éke.s,ség  D). 

BUTJTÍA.  Sok  guggoló  és  tsúfoló  értelmetlen  szók  vágy- 
nak a  magyar  nyelvben  :  gezemize  ;  kákom-bákom ;  bunna 
(CorpGramm.  323). 

BURDO.  Burdó,  gyalogok  háti-turbája :  ascopera,  sacculus 
coriaceus,  culeus,  sarcinarius ;  ledemer  sack,  satteltasche  PPB. 

BukJAJÍ:  [herba  inutilis,  sterilis;  gatgras,  unkraut).  Meg- 
kaszálni a  burjántól  a  helyet:  faleibus  *purgare  locum  PPBI. 
Tövisses  buijánok  (Com  :  Jáu.  33).  Bojtorjánok  és  ártalmas  búr- 


327 


BUIUUNTI— BÚZA 


ABAJDOC-BÚZA— MEG-BUZDUL 


328 


jánok  (Bar :  LPar.  141).  A  szent  egyházat  fellnítték  a  burjánok, 
belepték  ,1  bürkök  és  borsák  (Csúzi :  Sip.  498). 

BUTUTJNTI:  (prae-scriptum ;  verordimng?].  Az  kádiáiiak 
az  bmjiintiért  űzettünk  12  t.  (MonTMK  1.160.  313). 

BURONG.  Buroiisó-fa :  caltha,  calenilula;  ringelblunie  PPB. 

BUSTYA :  [fenis,  iiimiaiiLs ;  vvild,  snausam].  MidSn  a  torka 
embernek  inefili  dau'ad,  tehát  nem  kel  nyomni,  mint  némr-IIyek 
olly  értetlenül  nyomják,  hogy  ugyan  vér  omol  ki  az  torkokb()l. 
Bástya  gyónyitás  az  ollyan,  mert  némellyek  meg-ls  halhatnak 
belé  (\Vol):Amul.  101).  Aha  bu-stya  vére  (Monlrók.  XI41Ö). 
[Vö.  BESTYE]. 

BUSZMIA.  (biízma  Gvad:  Lev.  20);  [stolidus,  ineptui;  tölpel- 
haft,  nnge.>íchÍL-kt).  A  buzma  ifBat  senki  se  szereti  (Gvad :  Lev. 
20).  Némely  vers,  ki  itt  vaa  nem  csuda,  zúgásbann  ha  mszúl 
ejtSdött,  szó  szóval,  vég  véggel  bu.szmán  tétetídött  (Orczy: 
KöltH.  B).  Baját  csak  ezzel  szerzetté,  hogy  urát  s  jobbágyát 
buszmán  meg  vetette  (Orczy :  KöllSz.  40).  Nem  látván  még 
soha  álgyíi  lobbanását,  uem  hallván  Sándornak  buszma  ván- 
dorlását (182). 

BUSZMÁTA.  Sok  guggoló  és  tsúfoló  értelmetlen  szók 
vágynak  a  magyar  nyelvben :  kozi-bozi ;  tsig-big ;  buszmáta 
(CorpGramm.  323). 

BUTA:  1)  retnsus  PPBl.  [stiimpfj  Uuta.  szarvak:  *obtusa 
coriiua  PPBl.  Ha  a  részek  buták,  hajlok  és  kevese  mozgok, 
édességet  szereznek  (ACsere:  Enc.  132).  Vagyon  niáíféle  légy 
is,  melly  kisebb  a  bíigülynél,  szava  butább  vagyon  mint  aman- 
nak (Misk :  VKert.  656).  2)  (stupidus,  hebas ;  dumm].  Ollyan 
buta  ember  mint  a  kfi:  rupex  PPBl.  Sok  tsúfoló  sztik  vágynak 
a  magyar  nyelvben :  gézengúz;  kóczipór;  buta  (CorpGramm. 
32!).  A  tSbbiuél  butább  és  restesebb  (Mi.sk :  VKert.  31).  Buta 
okoskodá.ssal  támogatni  valamit  (SzD:  MVir.  332). 

Butaság :  [ingenium  hebes ;  stumpfsinnj.  A  ki  istenbe  bízik, 
lenyomja  fl  magában  az  irégységet,  fösvénséget,  kevélységet, 
butaságot  (RMK.  V.21Ö). 

Butáskod-ik:  (stolide  íigo;  dinnmheiten  troiben).  Bánnád, 
ha  valaki  ImiilskoAínak  momhuia  (Matkó :  BCsák.  200). 

Buttü :  hobetor,  stupeo,  stupesco  SL  [stumpf  werden]. 

el-butul :  cw  A  restség  miatt  az  elme  el-butúl :  ingeiiium 
socordia  *torpe.scit  PPBl. 

BÜTYKÖS  :  (lagena  angusti  orls ;  enghalsiger  krug].  A 
butyko.sukiiak  .szikka.szlá«a,  a  vásott  gégének  íiiitiizgeté.se  nálok 
késedelmet  neai  tud  (SíiD:MVir.  358).  [Vö.  Bugyogós  3) 

BÚTYOK  (huüyor  Major:  Szót  421.  PPBl):  bulga,  sarcina 
M.\.  [gepiick].  Gúnya,  butlyi>r,  zajda,  málha,  tzula :  sarcina 
Major:  Szót.  421.  Hátmiak  egy  réízét  butyorával  és  két  oldalát 
gyermekivel  terheli  vala  (Kéri:Sen.  115). 

BÚZ :  [vapor,  nebula ;  dampf,  dunstj.  CstSk&s  cyllagok  es 
fakliák  uag  li<lérczek,  acki  alá  e.sik  .az  égbfll  mint  eg  cyllag, 
azis  a  tSId  buzzabol  leszen  (Mel :  Jób.  94).  A  .su'u-.az  góz,  párá- 
ból, búzból  és  fiistelgésból,  ki  az  földből  mrgyen  fel  (Kopasz- 
ságD). 

BÚZA :  Iriticum,  fhimentum  C  MA.  (weizenj.  Búza :  fru- 
mentum  1<  ct:s.simum  PPB.  Szóratlan-buza :  fnunentum  acero.sani 
Noni.^  411.  O  veléc  arati,  miglcn  az  arp.i  es  a  buzji  a  íö- 
rScbe  vettetneuec  (BécsiC.  6.  191).  Vetet  konkolt  a  búza  közibe 
(MiinchC,  38).  Az  buzat  gyevlichetek  az  en  zevi  evmben  (CornC. 
36).  Az  5  iiratoi  buzat  aratnának  (DebrC.  Itjöl.  És  .syros  búza- 
ual  meg  elégít  tigedet  (.Szék :  Zsolt.  151).  Meg  rostUna  mint 
a  biiziit  (Bal :  Csisk.  406).  Búzájába  vetettük  volt  sarlónkat 
(Czogl ;  MM.  10). 


(KíSzmondásokJ.  A  szép  búza  köztt  is  találtatik  konkoly 
(SzD :  MVir.  34).  Közel  járnak  töviss  a  rózsához,  konkoly  a 
búzához  (290). 

abajdoc-búza,  abajdocoa-búza :  triticum  mixttun,  fru- 
mentinu  promisiuuiu  MA.  Igemischter  weizen].  Ujolan  abijdó- 
czos  búzát  Vétett  kegyelmed  (N>t.  X1V.461).  Abajdoczoe  és 
polyvíis  búzái  az  ur  istennek  (Nagyari:  Orth.  150). 

asztag-búza :  méta  ti  itici,  frumenti ;  konischober  PPB. 

dézsma-büza :  (tVumentum  decimale;  zelient\veiz(-n]  Az 
déznia-l)úz;ibiil  az  ott  való  praedicatomak  annualim  32  kereszt 
búza  adatik  (Gér:KárC8.  1V.317). 

fekete-búza :  melampyrus  MA.  [kuhweizen]. 

indiai-búza:  tVumentum  Indicum  Com:JaQ.  26. 

kalászos-búza:  spica  C.  [ahre].  Kalászos  búza  héjból  val<'i: 
spiceus  ;  kahiszos  búza  hozó :  spiciter  C. 

tar-búza :  *impeuiiata  agna  C.  *mutica  spica  PPBl.  [weizen 
ohne  ahren]. 

tatár-búza :  [p<ilygonnm  fagopyrum ;  buchweizen).  Az  ha- 
ricska,  t:itár-búza  vaj  ki  jó  puliszka  (Thaly:  Adal.  11103). 

tengeri-búza:  fnunentum  marinum;  meerweizen  Nom. 
78.  C'oiu :  Jan.  26.  VectTrans.  23. 

tiszta-búza:  1)  (frumentum  lectis.simum ;  doppeUveizen). 
Tíz  és  tizenkét  forintokon  járt  a  tiszta  búzának  kassai  szapúval 
való  köble  (Rumy :  Mon.  1.50).  2)  zea  C. 

[Szóliisok].  Az  fe  zolgabjrowal  megb  tartattam  wala  terwenre; 
de  az  nem  tyzta  búza,  elbocchatta  wala  wketh  (Le\T. 
1.361). 

török-búza:  melica  PPBl.  frumentum  Turcicum  Beythe: 
Nom.  5.  [riirkischer  weizen].  Török  búza  tokja :  lobae  C.  Török 
bÚ7.a  a  Szaiiioson  túl,  a  Maros  és  KUküllö-mellékein  ér.tlen 
maradt  jobbrészint  1759  (Haz.ánk  L  302).  Midfln  a  kaposi 
török  búzák  között  ment  volna,  egy  lovas  ember  csak  kijővén 
a  t(örökiliúza  közzUl,  nyargalni  kezdett  utánna  (377). 

váju-búza.  Búzji,  zab,  árpa  se  szemül  se  szalmájában  kezem 
alatt  semmi  sincs  egyéb,  hanem  a  szentjóbi  malomban  levfi 
vámbúza  iRikF :  Lev.  L258). 

vendég-búza.  Nemes  vendegh  bvzat  akarnak  vala  áldozni 
(RMNy.  11.47.  Sylv:ÚjT.  11.154). 

Búzás:  [triticeus;  weizen-].  Az  bvzat  be  geyti  az  w  bvzas- 
liazal«i  iRMNy.  11.42).  E^y  nagy  búzásboltban  külöI^^ekeszték, 
mu'ikatéros.jkkal  igen  íriztették  (Thaly :  Adal.  1.12). 

BUZDÍT  liutiiwl.as  Én.C.  288):  [commove«,  incito :  aufinun- 
tern,  aaspornen].  Megindítani,  buzdítani  a  hallgatókat :  com- 
movere  in  auditoribus  *affectum  PPBl. 

meg-buzdit:  ebullare  facio  MA.  [sprudeln  la&ieaj. 

BUZDUL :  refervesco  MA.  PPB.  [auín-alleo]. 

ki-buzdul:  (ebullio;  herausspradeln].  Az  ver  hyrtelen  ky 
bwzdiihian  meg  vereseyte  az  fráternek  arczayat  (ElirC.  68).  Ai 
kJ  .sziklából  az  \xi  mint  egj-  |>atac  kibuzdula  (MA:  Bibi.  V.49). 
Szivem  ke.serfi.s<g  miat  ki-buzdul  |55).  Nagy  lélec  .szakasztva 
illyen  sziíval  buzdul  ki  {MA:ScuIt.  155).  Az  íi  páltzájával  meg 
fitt  egy  I.  "isziklát  é.s  mingyár  viz  buzdul  ki  belőle  (453).  Itt  osz- 
tán  leginkáb  kiruhant  é.s  kibuzdult  az  isteutelen-ség  ^MA :  Tan. 
101).  Ha  a  tSliést  el-szakaszthattya,  uag>-  sebességgel  buzdul-ki 
a  patak  (Tyúk :  Józs.  47öj.  Az  én  el  lankadót  tagaimbol  a  ha- 
lálnak hideg  verétiki  ki  buzdi'Uuak  (Bök;Ldmpi  210). 

meg-buzdul :   ebullo,   iufremo,  inflammor.   iiicendor   MA 

[au.sströnk-n,  errigr  werden]. 


329 


BUZÜULA&-[BUZGÓTALAíN] 


BUZGÓTAI.ANSÁG— BOdAs 


330 


Buzdulás  :  [fervor;  w.illung].  Fordolmd  el  te  fyleydelli  erdegi 
goytliozasoküinl  es  bozdwlasoktliwl  (ÉrsC.  288). 

BUZOG :  bullo,  bullio,  ferveo,  conferveo,  referveo,  adaestuo 
C  [walleii.  spnidelnj.  Igen  buzgok :  inaestuo ;  együtt  kezdíik 
búzgani:  confervesco  C.  Isfin  nagon  biizoc  vala  a  sceiit  Anna 
azzoniiac  zerefetibe  (TelC.  103).  Buzog  vala  a  lélec  Pálba  (Helt: 
ÚT.  17).  Rondeletlen  rút.«ág,  niidfin  elein  buzog,  kSzepin  pi>s8g, 
végén  penig  ugyan  meg-is  lifil  (F^yhRendt.  177).  Ha  mi  forr  és 
buzog,  liogy  ki  ne  buzogjon,  forrjon,  merétS  l;ipáfot.skaval  nieg- 
tzafbllya  (Com:  Jan.  101).  Oly  nem  igaz  értelombfil  buzogsz  te 
az  Íráshoz  (Czegl:  XIM.  101).  Gyakoroltatnak  a  buja  lakoilalmak, 
buzog  a  nyugbatatlanság,  tolvajkodik  a  füsvénység  (lUy:  Préd. 
1578). 

ki-buzog :  ebullio,  efleneo,  effervesco,  esaastuo,  scateo, 
scaturio  C  [lierau&«prudeln,  herausströmen].  Orrából  nagj-  tew- 
segel  az  weer  ky  bwzosh  wala  (ErsC.  91).  Nagy  czodalatos  yo 
yllatwal,  ky  az  tenessegbewl  ky  bwzzwk  wala,  be  yewe  az 
chellaban  (335).  A  tSld  alat  léve")  nedves  erekből  kibuzgó  kút- 
fejek fel-szSkdétsebiek  (Com:  Jan.  12).  Ha  mi  forr  és  buzog 
hogy  ki  ne  buzogjon,  forjon,  meritS  lapátotskával  avagy  vas 
kal.-innal  meg  czáfollya  (82). 

Mbiozgás :  ebullatio  MA.  [das  bervorquellen]. 

öszve-buzog  :  [coalesco ;  verschmoizen  werden].  Végy  egy 
tekenében  sanatrakat  es  t51cz  etzetet  rea,  az  5szne  buzog 
(Gs.  Q4). 

Buzgás :  fervor  WF.  [wallung].  Sokak  kwzwt  zokot  tewr- 
tenny,  azzouy.alaty  gyarlóságnak  bodogtalan  iiyaualyasaga  az 
leieknek  biBgasa  alat  (VirgC.  135). 

Buzgó :  fervens,  efifervens  C.  fervidus  MA.  [wallend,  eifrig, 
inbrÜDstig].  Buzgó  szerelem :  zelus,  zelotypia ;  buzgó  szerető : 
zelotypus  C.  Nagyob  buzgó  leiekéi  kwnywrge  (VirgC.  61).  Az  ev 
zvuenek  buzgó  zereline  (MargL.  94).  Feeleenek  raytta,  hogy  az 
zent  kegyes  kyral  t&steenek  rondaa.»a  ne  lenne  az  bwzgo  hew- 
seeghnek  myatta  (ÉrdyC.  402).  Sem  hideg  nem  vag,  sem  hew, 
sem  buzgó  (Sylv :  ÚjT,  140).  Bvzgo  szúból  a  te  tíaid  kegyes 
atyanc  kSnyőrgfink  (Born :  Ének  145).  SerkegessSc  a  Christust 
buzgó  es  aitatos  kSny'irgesekcel  (Tel :  Evang.  I.2S9).  Nem  látod 
régi  eleinek  ajtatosságát,  buzgó  szeretit  (Pázm  :  Préd.  28). 
Buzgók  voltak  az  istenhez,  roppant  épületeket  eregettek  tisz- 
tességére (Fal :  NTJ.  269).  Jele,  hogy  már  férges  aunak  híre,  a 
ki  másnak  kissebségére  buzgó  (Fal :  UE  428). 

Buzgóság :  fervor,  ardor  MA.  [eifer.  inbrunst],  Vr  Bemald- 
nak  buzgóságát  meg-esmeruen,  mend  ew  yauit  el  ózta  íEhrC. 
8.  71.  87).  Ezt  megmonduan,  leikenek  nagi  buzgosagaual  legot- 
tan  ruhayat  le  vete  (VirgC.  70).  Tyzessee  lelt  az  isteny  tyzes 
zeretethnek  bn-zgosagaban  lÉrdyC  516).  Az  ilető  állatok  kediglen 
nag  buzgóságban  liuin  megbomlanak  (.Sylv:  UjT.  IL126).  Az  ér- 
zékenységek rendetlenségi  nem  késsel,  hanem  ájtatos  szeretet- 
nek buzgóságával  ki-gyökereztetnek  (Pázm :  Préd.  160).  Buzgó- 
ságmik  nem  .szenvedé,  hogy  az  magunk  kinnyén  fel-vállalt 
kStelességúnkel  el  késnénk  (KNagySz,  1613.  D2).  A  forró  buz- 
góság fel-üti  magát  és  hova  tovább  jobban  emelkedik  terh 
alatt-is,  mint  a  sugár  pálma  fa  (Fal :  BE.  581). 

BuzgÓ3á,gos :  fervidus,  vehemens,  ardentis.simus  JL\.  [sehr 
eifrig,  inbriinstig].  Az  toremtívt  leikenek  buzgo.sagos  édességénél 
dichere  (VirgC.  52).  Embőri  etbkfiknek  bwzgosagos  gj'Syöriv- 
segeth  meg  olczad  (CzechC.  16).  01  igen  meg  ^ulazta,  bog 
soha  senki  ol  buzgóságos  zomyozassal  nem  kevanta  az  kutfónec 
f  \Tzet  (NagyszC.  45b).  Az  ő  buzgóságos  imatsagaba  enilekezic 
az  átkokról  (Helt :  Bibi.  I.e4).  Indulatos,  buzgóságos  és  figyel- 
metes  halgaióc  (MA:Scult.  325 1. 

[Buzgó  talán] 


Buzgótalanság :  fmipietas ;  gottlosigkeii].  Hová  tovább 
úgy  tetszik,  a  buzgótalanság  öregbül  az  emberekben  (Bod: 
Ux.  Elíb.  9). 

BUZÉK.    Fe,stcVfii,  pirosító,  buzér-ffi :  nibia  PPBI. 

BUZOGÁNY  [hoziiíj.n,  Born:  Préd.  561.  budzogány  Monlrók. 
XXrV.137.  buzqnn,  WeszprC.  63.67.  GKat:  Válts.  1.107):  clava 
C.  eambuca  PPB.  cambuta,  cmnbota,  pila  clavata  PPBI.  [keule, 
.streitkolbe].  Prefatus  Jacobas  sedecira  porcos  et  \num  bacuUim 
ferreum  buzgan  vocatum  a  pastore  dictos  porcos  pascente  re- 
cepisset  (Szabolcsvm.  1424).  Be  menő  a  kerbe  az  arulo  ludaí: 
nagi  fí-gi:erös  .sereggel,  czolonkoknal,  l-uzganiokUal  (\Ve.szprC. 
63).  Vgi  iüttetók  en  reiam  mynt  egi  toluaira,  fegiuerőkkel,  buz- 
ganiokkal  (67).  El  verettetek  istapokal  es  buzgauiokkal  (DebrC. 
138).  Verettete  buzgauiokkal  (176).  Hét  tollú  buzgánnya  kontos 
uyban  vala  (Tosv:  Toldi.  9).  Az  buzgánt  ragadá,  elAvevé,  azzal 
véré,  megszédíté  (T?MK.  111.312).  Vas  bozogannal  pallanac  6ket 
(Born:  Préd.  561).  Lánczos  botok,  buzgányok,  szíjra  kőtótt 
tollas  botok  (Com:  Jan.  150).  Egy  köves  budzogány  (.Monlrók. 
XXr\^.137).  Egy  buzogány  és  egy  kard  is  volt  a  nyergen  (Mik: 
TörL.  19). 

tollas-buzogány :  aclis  C.  Major:  Szót  10.  [spitzkolbe]. 
Tollas  buzgánt  meg  perditette  vala  (Huny :  Trója  22).  Viseltek 
ezílst,  aranyos,  tollas  buzogánt  (MonL'ók.  XI34y). 

Buzogányos :  [clavatus ;  mit  keule  versében].  Tábori  buz- 
gányos  furkós  szolgác  fCVjm:  Jan.  146.  180). 

BU  (ftues  VirgC.  5.  hyhs  Frank:  HasznIÍ.  52.  megí-i/MÖl 
ÉrsC.  516.  bojhX  Diósz:  Préd.  197.  6fij5s  Dió.sz:  Préd.  197.  bhvM 
Vás :  CauCat  209) :  mágia,  incantamentum,  veneficium  Kr. 
[zauber].  Futamnac  bubáihoz,  babonasaghoz  (Born :  Imáds.  11.23). 

Bűvöl :  incanto  MA  [zaubern].  BűvűUyfln  jó  hire,  valahol 
nap  jár,  kél  (Zrinyi:  ASyr.  19). 

megbűvöl:  incanto,  excanto  C.  [bezaubern].  Az  sok  dok- 
tort meg  b™'61ed  (ÉrsC.  516).  A  bfijSs  bajosok  a  tikokat  meg- 
bőjulik,  hogy  sokat  tójának  (Diosz:  Préd.  197).  Meg-b6j61ik  a 
teheneket,  hogy  vájassak  legyenek  (uo.). 

megbűvölós :  incantalio  MA.  [zauberei]. 

Bűvölés :  incantatio  C.  [zauberei].  Büvöléssel  le-tsiuálni  a 
szeretetet,  elbontani  a  szeretetet :  solvere  araores  *canlibus 
PPBI.  A  b^osok  orvosolnak  bCiőlessel  baiolassal  YFrank :  HasznK. 
51b).  A  bSjSs  bajosok  bftjóléssel  a  sárkányokat  likakbúi  ki-hiják 
(Diósz:  Préd.  197). 

Bűvölő:  [incantator  ;  zauberer].  (MA:  Bibi.  V.27).  Hittélé 
bűuólőknec  (Vás:  CauCat.  209). 

Bűvös :  incantator  Kr.  [zauberer].  Igen  bfivös :  percantatrix 
C.  Igen  nagy  bűvös  bájos  aszszony:  percantatrix;  büvös-bájos, 
kanta  ires  aszszony,  tudományos  aszszony :  .saga  PPBI.  Alom- 
nak es  nezwnek,  varasosnak  [így]  byeseknek,  baio.soknak  hitem 
(Vü-gC.  5).  Baio.sok  auagy  bySs  azzonyallatok  (Frank :  HasznK.  52). 

Bűvösség :  [mágia  ;  zauberei].  Evdeghy  byősseegghel  tana- 
chut  kerde  az  erdegtwl  (ÉrdyC.  357).  Ördöngös  mesterség,  bfi- 
v6.s.ség  (MA:  Tan.  56). 

BÜDÖS  ihydes  DomC.  330.  ÉrdyC.  11.  b,dhs  Helt:  Mes. 
17(1;:  foetidus,  foetulentu.s,  putidus  C.  olidus,  olens  MA.  vapidus 
PPBI.  [stinkend].  Büdös  vagyok :  oboleo,  foeteo ;  büdös  szagú 
vagyok :  putoo  C.  PLscina  bwdwser  (1386).  0  aldozattocbol 
búdósőc  es  vérrel  foloc  illelnec  tBécsiC.  112)  Az  v  zaioc  bidős, 
dohos  (GuaryC:  lOl.  Oh  dobos,  bvdes  ew,  myt  ftvalkodol  fel 
(W&szprC.  141).  Be  rekezty  evvket  pokolnak  erek  bydes,  dohos 
teraleczeeben  (ÉrdyC.  555;.  Rekedezővé  teszi  szavát  is  embernek 
és  száiát  büdö.ssé  a  testi  gonosz  fekély  (Tel:  Evang.  n.714). 
Szaiok  bfidSs  mint  egi  peruata  (Decsi :  Préd.  31).  A  mi  bfidSs 
hajlékunkba   be-száll   (Pázm :  Préd.    734)   A  szar,  ember  gauej 


331 


büdAsít— bocsAnand6-bOn 


oelekedexdö-bCn— bCnség 


332 


WdSs  (Com :  Vest.  SÍ).  Egy  dohos,  bödSs  csókért  száz  aranoyat 
adtam  (Szentm :  TFiu  14).  A  kakas  az  fl  bádSs  ólábaii  társot 
nem  szenved  iMLsk:  VKort.  354). 

(Sz(Jlá.sok].  Bfibon  bade.s,*zűkben  éde.s(KLSv:  Adag.  89.  SzD: 
MVir.  94).  Lissuk  rend szeréut,  mivel  mo.ssa  b&d6.s  száját 
(Pázm:LuihV.  22).  A  mij.st,ini  dámák  nem  igen  veszekednek  a 
gusalyért,  bfid6.s  nékiek  a  kender  és  len,  mert  hináros 
vizekben  áziaftyák  (Fal:  NA.  194).  Egygyet  megölelvén,  büdöst 
abból  rázott  (Gvad :  KNót.  88). 

[Közmondások).  A  gyalázkudóknak  bfidSs  a  szájok  (Fal : 
iní.  428). 

Büdösít :  oloto,  foetidum  facio  Sí.  [stinken  machen].  A  váras 
bfidSsítS  dögöket  oda  hordottak  (Pázm :  Préd.  817). 

Büdösöd-ik :  inciiáo  foetere  Kr.  [stinkend  werden]  *Büdö- 
.sBdui  kozdett  ln'is:  caro  subrant-ida  PH. 

meg-büdösödik :  putre-sco,  corrumpor  PP.  (in  fiiulnis 
iibergehfiij.  Meg  büdösödött  hús:  putrida  caro  PP. 

Büdösség :  foetor,  foetiditai,  putor  C.  [gestank].  Valami 
büdösséget  mog-bizgatni :  *ia.marinam  movere  PPBl.  A  te  tested 
éak  bidSsseg  es  rofliatatü.s.sa!;  íBodC.  8).  A  mjTra  az  testSt 
mjTidden>otadando'iagtwI,  bydesseegtewl  meg  oltalmazva  i  ÉrdyC. 
67).  A  kopor.*')k  belsfi  soiinyedékinek  büdöüsegit  el-tudözik 
küls5  ékasségekkel  (Pázm ;  Préd.  36).  Szaporoszik  ez  az  szömiíi 
bfldSsseg  (Lép :  l^ük.  I.8U).  Mennyi  holt  test  nagy  levegő  eget 
el-veszt  bfidösségben  (Zrínyi :  ASyr.  143). 

Büdösül:  sordesco,  putesco  MA.  [stinkend  werden). 

meg-büdösül :  putesoi,  foeteo  MA.  (stinkend  werden). 
Borvc  fal  fordul  as  meg  biulősfll,  buzaioc  meg  férgesül  (Bom : 
Préd.  .546b). 

BÜKK  (fiykísí  Czinár) :  fagus ;  buclie  PPB.  Silua  byk  uocata 
(ZichyC.  1.30).  Igon  io  az  kílrLsfa  es  bik  fa  poharába  imiya 
rasztosoknak  (BeytheA :  FivK.  9^  A  bükk  makk  jó  a  gözfllinek 
es  az  egereknekis  (ACsere  :  E^c  230). 

Bükkös :  (silva  fagina ;  buchenwald].  Regeczhez  awashoz 
fogtak  az  vt  zaaniara  az  bykkest  (KMNy.  0.309).  Erd<5  kett.^ 
vagyon:  egyik  bükkös  avagy  avas  bérez  (Gér:KárCs.  IV.342). 

BÜKKÖNY:  vlcia;  wicke  Com:  Orb.  35.  A  héjas  szede- 
gető veteményec  héjakban  torenmec,  mint  a  babbíin,  lednekben, 
bflkkőnben  (C«ni :  Jan.  22). 

BŰN  (byn  JordC.  705.  ÉrdyC.  126.  hU  WesíprC.  82.  Born  : 
Préd.  252) :  peccatum,  ciilpa,  .scelus,  noxia  C.  orratimi,  delictimi 
MA.  (sünde,  líLster,  verbrechenj.  Bfmbokeverem  :  iasimuio ;  *b&nt 
vallani:  íjoccaro,  dolincinere,  peccatum  conmiittere,  confiteri; 
bfinSl  tulaydonitani :  imputare  al  cui  in  [leccatum  ^L\.  Uimag- 
guc  szent  Péter  urot,  hug  ovga  mend  w  bunet  ;(HB).  (Isten) 
bulscassa  mend  w  bunet  (uo).  Nagy  bewnt  teznok,  kyk  neky 
bozzosagot  teznek  (ElirC.  22).  Möggőződélméz  minkét  nif  bfl- 
nftnc  zércnt  (BécsiC.  25).  Mynben  halálos  bjimel  mosli  zernyAl 
es  el  valtozyk  ew  zynebon  (ÉrdyC.  126).  Fel  nőt  a  bfln  gazzá 
(MehSzJán.  310).  Lelkűnk  üdvösségéért  szégyenlyíik  a  mi 
bfinemkért-való  kitsiny  pironságot  (Pázni:  Préd  430).  Potiphar 
fele.sége  bfinro  .szorgalmaztattya  az  Jósephot  (MA :  Bibi.  1.36). 
A  bfinők  Ismereti  miatt  meg-szontyolodott,  meg-szoniorodott 
(GKat.  Válts.  U.  1094). 

[Közmondások).  Job  a  8zom.széd  leányát  egy  bűnuel  kettőnél 
el  venni,  hogy  nem  mint  az  idegent  egyuel  sem  (Decsi: 
Adag.  163). 

bocsánandó-bün :  peccatum  veniale  Kr.  [erlass-sünde). 
Másod  reze  a  [Kikcjlnac  középső,  kybon  meg-zabadulo  lelköc 
kenzatatnac  bu^naudo  byuort  (NagyszC.  322). 


cselekédendö-bün :  [begehungssünde).  Az  czelekedendö 
bűn,  minden  fele  gondolat,  szolas  és  czelekedet,  valamel  az  isten 
törueuieuel  ellenkezik  (Fél :  Taa  204).  Hány  féle  b&ii  vágjon ? 
Két  féle,  tudni-iUik  eredendő  és  cselekedendő  (Barna :  Isk.  250). 

eredendö-bün :  pcccatmn  originale  Kr.  (erbsündej.  Az  ere- 
dendő büii  az  első  bí'muek  rajzattya  (Ker :  Préd.  49.  Magy : 
Nád.  48). 

eredet-bün  :  cv  Harmad  reze  pocohiac  fölső  volta,  ez  réz- 
ben mennek  az  appro  kerezteletlen  gemiőköc  eredeth  bjimec 
okaert  (NagyszC  322^.  Tizta  lenne  meg  az  eredet  biutől  e« 
(DebrC.  21.  23.  95).  Mikepen  latyak  meg  a  Cristuslh  az  itiletbe 
a  kws  germekek,  kyk  eredett  b\™be  multának  ki  (TelC.  253. 
ÉrdyC.  38;.  Az  eredet  bft-nek  giőkeri  beuuőnk  uaduak  (Ozor: 
Christ.  42). 

halálos-bűn:  peccatum  mortale  Kr.  [todsünde;  Halálos 
bhiben  njiiltaiiak  ki  (BodC.  8). 

néma-bün  :  [onania  ;  selbstbeöeckung).  A  néma  binben 
élők  akoiou  az  velagbol  hertelen  halállal  ki  muluau  (DebrC. 
52).  Kejtek  kamarai  rakvák  néma  bfinuel  (VárMrSzöv.   282). 

szaűPvas-bün :  flagitíum,  scelas,  ciimen  uotoríum  MA. 
schelni-stiick,  oti'oubare.s  laster  PPB. 

Bünliét,  bűnhöt:  1)  [punio;  strafen).  Valamicoron  azok- 
nac  engedelmes  leez,  akkic  tégedet  haborgatnac  es  bynhőtnec, 
akaratodzerent  engedendez  nekik  (NagyszC.  99).  Semmit  nem 
lelween,  mywel  bynhetlineek  hwket  (JordC.  718).  2)  [pecco ; 
sündigen).  íme  vr  istennec  zemey  a  bűnhötö  orzagon:  ecce 
ocidi  domini  dei  super  regnum  peccans  (BécsiC.  230). 

Bünhötet :  [peccatimi ;  sünde).  Israel  vetkezec  es  ma  tol- 
datt.mac  bímhőtetre :  ad  peccandum  (BécsiC.  198). 

Bűnhöd-ik:  1)  pecco,  delinquo  MA.  [sündigen).  Miglen 
nem  bvnli(1ttec  ő  istenec  zémélec  elöt,  ő  iozagoc  övelec  vala 
(BécsiC.  19i.  Bfnhőttőnc  mv-atainckal  (25).  Ha  bfinhendic  te 
benned  te  afadtia,  men  es  fedmeg  őtet  (MünchC.  47.  48).  Ne 
akarih  bfinhömiöd,  hog  valami  gonozb  ne  törtennec  teneked 
(177).  Immár  ne  akíu-i  binhedned  (DöbrC.  493).  Ewvele  byu- 
hedet  es  ennehany  nap  vele  lakozott  (PéldK.  78).  Bizon  igen 
bflnliiittiink  és  gjelrelmet  kerestönk  (RMK.  11.363).  Szemeyt 
megh  tju-toztátta,  hogy  iővendőben  bnia  tekinteti  miatt  rette- 
netes tfinderéknek  labisában  ne  bünhődnéiek  (Lép:  PTük-  Lll2i. 
2)  i)oenam  luo,  peccati  reus  fio  MA.  [bilssen).  Az  ky  bynes, 
bynliegjek  (LevT.  L58).  Eiért  bűnhődni  fogsz  a  bíráknál  (SzD: 
MVir.  83). 

Bünhösz-ik :  (pecco ;  sündigen].  Bfnböuénc  mi  istenönkbcn 
(BécsiC.  88). 

Bűuöl :  (criminor;  beschuldigen).  BfinOlöm  (Fal:  Jegyi.  936). 

Bűnös :  nocens  C.  peccator,  sons,  sonticos  MA.  [sünder). 
Egyenlő  bnnösek:  conrei  C.  Vallom  istennek  bwnwsse  maga- 
mat (VirgC.  8).  Legottin  őik  halaira  itelteek  őteth,  mondwan 
halainak  bfnő.se  (VVinkIC.  174).  Myert  lakozyk  az  thy  mester- 
iek az  bTOe.«ekkel  (JordC.  379)  Az  aldot  CVktus  nagy  zerel- 
metfts.son  liozyaa  fogaggya  az  byneseket  (ÉrdyC.  4181.  Meg 
talállya  isten  az  bűnöst  (Decsi:  Adag.  128).  Szükségesen  kíván- 
tatik, hogy  a  tiflnas  eUVszámlállya  bűneit  (Pázm:  Préd.  425'). 
A  bűnös  a  büm'íkben  megrögzik  (Illy:  Préd.  I1.536X 

(Közmondilsok).  A  bűnös  jól  veszti  pénzét,  mikor  a  bírónak 
adg.va  (SzU:  MVir.  82l. 

Bűnösség :  (peccandi  consvetndo ;  sündhafHgkeit).  Zvz  Maria 
nem  vtal,  bog  ev  osedevzneyek  az  ev  zent  tj'anak  elevtte  az 
bovnes'^ogert  (CornC.  314i.  Bűnösséggel  vádol  Sámlwr  minket 
vallásunk  .szorént   (Matkó :  BCWdt.  401). 

Bűnség :  ([loccaium ;  sünde).  Bfinsége  ebben  áll,  hogy  az 
az  isten  törvényének  által-hágása,  megrontása  (Kom:  IniAds. 
21SX 


333 


BÚNTEr.EX— BCNTETETLEXSÉO 


BCNTKTLEN— BÚZ 


334 


Bűntelen:  1)  iiiculivitus,  imnieritus.  iinmprens  C.  iiisons, 
innocens  MA.  [scliiildlos,  misclmldig].  Ne  kenzas  byntelenukot, 
mert  en  tettem  iiiyiid  ezewket  (ÉrsC.  5M).  Igen  bízic  8  ma- 
gában, mert  bűntelen  ez  f^le  lopastan  (Born:  Ének.  345).  A 
bűntelen  raenyvedliet-e  a  vétkesért  (Monlrók.  XV.668),  Lát\'áii 
a  birák,  lioey  fcsoda  kéjien  meg  állva  a  rosta  vizet,  el-liitték, 
hogy  bűntelen  (Fal:  TK.  6431.  8)  [inciilpate, iimmerito ;  unsclml- 
dig]-  Péter,  kit  bwiitelen  ehoztecz  a  tómiíiczben  (T)ebrC.  195). 
Vertelek,  gyetrőttelek  byntelen  teegliedet,  mert  tndathui  voltam 
(ÉrdyC.  340.  387V  Ferentz  deyakuth  .igyon  wtette  volth  bűnte- 
len ok  nelkfilj  (RMNy.  11.1771  Rómaiak  uagymik  bűntelen 
fogságra,  vosszíkkel  vereténk,  viteténk  le  fogságra  (RMK.  r\'. 
182).  Bfintelen  veri  isten  (Mel:  Jób.  11).  Nem  lívén  törvénytől 
félelme  senkinek,  emberek  bnutelen  erc5szakot  tesznek  (Orczy: 
KöltSz.  38). 

Büntet :  concastigo  C.  punio ,  plecto  MA.  [strafen].  Duplás 
penáual  kel  Stet  búntőtni  (Helt:  Krón.  166).  Az  te  bfineiduel 
meg  grdemlettel  miud  ezeket,  a  kickel  mostan  bflntetel  (Helt : 
VigK.  B.  MI).  Ez  világ  büntetek  igaz  ittlétben  (RMK.  n.97). 
Az  paráznát  mindennel  .szabad  büntetni  (Decsi :  Adag.  262). 
Számtalanszor  a  gonosz  fiakat  érdemek-szerént  nem  bfinteti 
jámbor  elejekre-nézve  (Pázm :  Préd.  28). 

meg-büntet :  pnnio,  plecto,  irrogo  C.  [bestrafen].  Az  atyák- 
nak h\v  aluulisag.vt  megh  bjntetfid  az  ftyakban  es  wnokakban 
(JordC.  73).  Kyk  enghedetlenek,  vir  istennek  yteelety  zerent 
meg  bj-ntessenek  (ÉrdyC.  580).  Szfirnyfikeppen  megh  kell  bün- 
tetni (Ver:Verb.  74).  Nám,  ha  elhallgatnák,  ík  megbüntetné- 
nek (RMK.  III20).  Nem  sieti  megszabadelani  az  iokat  as  meg 
bfintetni  a  gonoszokat  (Tel :  Evang.  1.284).  Érdeme  szerént  meg 
is  büntette  volna,  ha  főemberek  el  nem  szerzettek  volna  dol- 
gát (MouOkm.  XIX.25S).  Erős  az  m-,  a  ki  megh  bűntett  tége- 
det es  ez  isten  erős  itilettt  nyakadról  el  nem  hái-ittod  (Vái-M: 
Szöv.  283). 

megbüntetés :  punitin,  mulcta  MA.  [.strafe].  (Helt:  Bibi. 
Lf).  Kiknek  megbüntetésére  szükség  álgyuknak  jelenvaló  volta 
(ErdOrazgy.  572). 

Büntetés :  poena,  censio,  irrogatto  C.  punitio  MA.  [strafe]. 
Hasonlatos  bfmteté.s  :  talio ;  bfuitetéstíil  való  szabadság :  impu- 
nlta.s  C.  Bűnteté.st  vetni  rea :  *injungere  poeii,-ini  PPBl.  Senkit, 
r5nideden,  bűntStés  nélkül  nem  hadiá  (Helt:  Krón.  76).  Az  ós 
torok  es  büntetések  a  testet  sanyarittyák  meg  (Lép:  PTük. 
I.146j.  Valamely  helyt  találkozik  a  szemtelenség,  ott  szokott 
lenni  a  büntetés  (Land :  UjSegits.  11209).  Lehetetlen  is,  az  isten 
ki  ne  .keljen  ez  nemzet  ellen  büntetésre  (RákGy:Lev.  167). 
A  bűnösöknek  büntetésekről  hátratartóztatnak  (Kónyi :  ÁrtM.  11). 

[Közmondások].  A  bűnnek  büntetés  úti  társa  (SzD:  M\'ir.  82). 
Büntetéssel  marad  adós  a  törvény  ellen  járó  Oio.). 

Büntetdégel :  culpito  MA.  [oft  strafen]. 

Büntetetlen :  [impnnite ;  straflos].  Nem  marad  büntetetlen 
(Kár:  Bibi.  1.60.5).  Re.vtezzüuc  el  az  ártatlan  ellen  búntetetieu 
(MA:  Bibi.  L551).  Semmi,,bmi1ctétlen  el  nem  mnlic  (Vás:  CanCat. 
278V  Szárazon  az  az  büntettetlen  el  nem  mégyen  (Mad:  Evang. 
590).  Az  orvosokra  tréfás  csúf  beszéd  az,  hogy  csac  ó  nékic 
szabad  büntetetlen  meg-íliú  íCom:  Jan.  174).  Nem  akarja  bün- 
tetetlen hadni  (Csi'iziCseli:  Edom.  111).  Semmi  vétek  nincsen 
büntetetlen  (Hly:  Préd.  L48). 

Büntetetlenség :  [impunitas;  straflosigkeit].  Mert  tudgia 
vala,  hog  azoknac  bfintete.sec  ü  neki  nehézségére,  büntetetlen- 
segec  peniglen  oiszag  v&szedelmere  lenne :  poenam  illornm  sibi 
oneri,  inpunilatem  perdnndae  rei  publicae  főre  credebar  (Decsi : 
Sall.  32).  A  czégéres  vétkekért  birságot  avagy  büntetést  kell 
vetni,  hogy  a  büntetetlenség  szabadságban  ne  mennyen  (Com: 
Jan.  136). 


Büntetlen:  1)  [insons,  innocens;  schnldlo.sj.  Az  mellyek 
közfilek  tjuiáltatnak  biinti'tleneknek,  azok  bocsáttattassJinak  el 
(Monlrók.  XXVn.I61).  2)  impunitns,  inultus  MA.  [straflosj.  A 
mely  tsapást  tóled  roszak  érdemiének,  azok  veszik,  ezek  vagy- 
n.ak  büntetlenek  (Orczy:  KöltH.  25).  3)  (impnnite;  straflos]. 
Mert  nem  hadgj'a  az  wr  büntetlen  ászt  (Holt:  Bibi.  I.  LI4). 

Büntetlenség :  impnnitas  MA.  [straflosigkeit].  Minden  út- 
álló  a  véteknek  eltekéllésére  büntetlenséggel  bátorittatik  (SzD: 
MVir.  84). 

Büntető :  1 )  pimiens,  castigans  MA.  pieslrafend].  Az  satan 
czak  büntetó  szulgaia  es  tSmliIcz  tartoia  volt  az  istennek  (Fél: 
Tan.  257).  Mind  kemény  dorgálá-ssal  és  büntető  .sanyargatások- 
kal el-tílts;ik  al.attok-valókat  a  bünöktül  (P;izm :  Préd.  46). 
Félten-féltem  én  azokat  a  szüzeket,  a  mellyeknek  szemek  előtt 
se  büntető  ostor,  se  magát  kiuáló  kedves  ajándék  nem  forog 
(F:il:NA.  159).  Néha  az  Lsten  büntető  ostorát  forgattya  fejek 
felet  és  eszekre  akarja  téréteni  a  tábornak  paikosit  (214).  S) 
punitor,  animadversor  C.  [bestrafer]. 

Büntetöd-ik :  poenam  luo,  pmiior  MA,  [Ijestraft  werden]. 
Meg-tsalatík,  a  ki  azt  itili,  hogy  a  gonosztévő  tsak  akkor  bün- 
tetődik,  mikor  hóhér  kezében  vagyon  (Pázm :  Préd.  29).  Méltó, 
hogy  ezzel  bűutetödgyék  engedetlenségünk  (631).  Az  li  testa- 
mentomban  isten  hagyása  vólf,  hogy  a  hamis  tanítók  bünte- 
tüdgj-enek  (758).  Örökké  bfmtetődgienek  (Bal :  Csisk.  299).Bünei- 
szerint  büntetődőtt  (Hall :  Paizs.  9). 

még-büntetödik  :  poena-s  *pendo  PPBl.  pmstraft  werden]. 
Keményen  meg  büntetődnek  (Illy :  Préd.  1.80). 

Bünz :  [pecco ;  sündigen].  Isten  hyv  es  minden  ektelenseg- 
nelkíl  ig;iz  es  egenes,  bínzenek  neki  vndoksagokban  (DöbrC. 

252). 

BÜRÖK  (Aerői  Frank :  HasznK.  32.  tcrroi  Beythe:  Nom. 
3.  bhrkht  Mel:  Herb.  115.  Com:  Jan.  32.  Lipp:  PKert.  93.  hnreget 
Vallást  Hhh.  Afirüc  MehSzJán.  548):  cicula,  abiotos,  conion 
C.  [schierling].  A  ki  bőrkőt,  mérget,  bogárt  elnyelt,  meg-őli 
(Mel:  Herb.  115).  Az  berők  gyenge  gyökere,  a  ki  nem  faas 
(Frank :  HasznK.  32).  Ha  azzu  zőlőuel  aua^  mnstal  meg  fSződ 
(az  fekete  gyopárt)  es  vgy  izod,  az  ki  bürköt,  mérget,  bogart, 
vizi  boriut  el  nyelt,  meg  őli  (BeytheA :  FivK.  68b).  A  bőrök 
mérges  az  embernek  (Ker:  Préd.  220.  ACsere:Enc.  241).  Itt 
a  fák  árnyéka  nem  hoz  virágokat,  h.nnem  büdös  bürköt,  csípő 
csalányokat  (Gyöngy :  K  J.  74 ).  Üröm  lészen  az  étele  és  az 
itala  bürök  lév  (Tof:  Zsolt.  500).  ü  czinály  diad.ilmas  ko.szorot 
magadnac,  mint  a  gyermekéé,  kic  a  büi'eget  tőrec  gyanánt  le 
vágiác  (Vallást.  Hhh). 

BÜKÜ  (iőrfl  Com:Orb.  175):  pons  WF.  [ponticulus;  stég]. 
Hidaeskác,  pallóc,  börüc,  gyalog  hidac:  ponticuli  (Com:  Jan. 
91).  Böni,  gvalog-hid  (Com:  Orb.  175'l.  A  várba  a  kapun  bal 
felől  a  büriiket  már  be-is  hordotta  (Kónyi :  HRom.  160). 

BÜTŰ  :  finis ;  ende  PPB. 

BÜV :  sordidus ;  unflatig,  schmutág,  garstig  PPB. 

BŰZ  (byz  ErdyC.  476.  621.  bizös  kiít  Wenzel.  \TI1209. 
bcw!:  ÉrsC.  350):  1)  odoranien,  odoramentnm  PPBl.  [geruch]. 
Tyzes,  feness  es  keenkőw  byzw  p.anceel  vala  evv  raytok  (JordC. 
901)  Az  Cédrusnak  haznalattya,  hogy  byze  elöt  az  mérges 
kegyo  el  flvrt  (ÉrdyC.  476).  Az  erdegh  ö'el  cliattana  es  gonoz 
byzzel  bel  töltee  az  zent  jámbornak  cellayaat  (621).  Nagyo- 
ban  kezde  iyedni  annyéra,  hogy  ismég  el  sz<alasztana  a  go- 
nosz büzfibe  (Helt:  Mes.  351).  A  kenköbe  a  büz  gerieztes  bemie 
vagon  (Mel :  Sz,Ján.  262).  Coriandrum,  hasomlo  az  apiumlioz 
az  leuele,  vgyau  chimaz  bizü  (BeytheA:  FivK.  79).  Rutt  bűzzel 
fűit,  alet,  izzaszt  (Zvon:  PázniP.  331).  Mint  n'it  bflzt  enízd  el 
förtelmem   büdös   szagát   (Bala-ssa:  Ének.    S).  A  kása    oly   ízü 


S35 


BAK  bCz— mexj-bOzhet 


BÚZHÍT— BÜSZKÉN 


33b 


a  szag  tsak  oly  bíizfi,  a  mint  nmbiT  ki'pozi  íKisv:  Adag.  426). 
Nem  hiszek  én  uelvik,  szörnjii  labancz  bfizftk  (ItókF;  Lev.  V.U5;. 
Kaiitaliíizü  vargainas  (Fal:  Jepyz.  934).  3)  foetor,  putur  MA. 
l^diir  1'1'Bl.  (gostankj.  Felmégen  5  bfizS  es  6  rütlia(lagi>s>:!i<;a 
(BécsiC.  2u7).  Az  v  kínnoenac  bfize  ki  zjirmazic  (GuaryC.  2). 
0  mef  i(,'eu  na^  böz  oth  lezűii  (NádC.  95),  Rotliadas  be  iSifln 
en  tetemeinilie,  bfz  legén  eu  alattam  (DöbrC.  251).  Oh  megli 
hot  bwz,  injort  teryeztetel  (We.sz|irC'.  141).  Az  ewrdes;  el  mw- 
lek  es  mynd  az  cellát  nag  bewzel  bo  tewlte  (ÉrsC.  350).  Halált 
el  nem  íz,  hanem  czac  biWt  (Mel :  Herb.  126).  Nem  jiiii  az 
nagy  bfizben  szemünkre  álmunk  (Thaly:  Adal.  1.51).  A  többire 
nézve  a  ki  sokat  piszkál  a  halottak  hamujában,  jó  szag  helyett 
bfizre  talál  (Fal:  NE.  13).  Az  irigység  kerüli  a  szép  tisztjít,  a 
genyetségben  zabál,  a  pézmábiil  mérget  szíj,  a  drága  fíistekbfil 
bfizt  (100).  A  hív.«ágos  ember  I 'ii.szkesége  bfizét  nem  veszi  észre 
(Fal:  BE.  596).  Egy  tsak  minap  liiinlfl-zött  író-deákotska,  a  kin 
még  rajta  volt  az  oskolai  büz.  j('i(lii[;ele  nagy  finnyal  élőmbe 
(Szn:MVir.  237). 

[Szóhisok].  Kereszttyént  Budán  nem  szenuedheténec,  b  fl  z 
oda  menni  (Valk :  Gen.  63).  Húzz  annak  szemlélé,sére  men- 
ned (Czegl :  BDorg.  188).  Az  fa-olajt  három  névre  keresztelte 
pápa,  egyik  olaj,  másik  krisma,  harmad  infernorum,  egy  az 
bözi  (KMK.  ll.ál?).  Akar  mhit  limitáld  eccle.siád  tradi- 
tioit,  mindc&ik  egy  a  bfizfik  (Matkci:  BCsák.  198).  Engemet 
már  az  előtt  is  bűzbe  kevert  (Nyr.  XII.416).  Akármelly 
k  a  p  t  a-b  íí  z  lí  mives  loL'ény  ítílí  me.ster  nem  k  het  az  sz.  írás 
dolgában  (SzD:  MVh.  254).  Rút  bflzzel  vagyon  az  iám- 
bor  (Decsi :  Adag.  226).  Rút  bflzzel  menni  el  (Kisv:Adag. 
233). 

bak-bűz :  foetor  <^aprinus  Kr.  [l)ockgerueh].  Bakbwző :  hir- 
i-osus  C,  In  <pia  [vinea]  est  íirbor  piri,  quae  vulgeriti-r  diciiur 
bokbyzu  (Knauz  n.227.  490).  Isten  bárány-bőrbe  öltözteti  a 
bfldös  kosokat,  de  az  fi  b;űi -bűzöket  el  nem  veszi  (i'ázm:  Kai. 
509).  Halgass  bak  bűzzel  biLszkés  (tehEjMn.  11).  Lntter  bak- 
bűzi után  vetemedett  predikátors;\g  (8ánib:  3Fel.  458).  A  mi- 
nemű kedves  ékességek  vagyon,  meg  ollyan  kedvetlen  az 
illatyok,  mert  igen  nehéz  szaggal  töltik  bé  embernek  fejét: 
bak  büzüvek  (Lipp :  PKert.  1.57). 

dohány-bűz :  fodor  nicotianae ;  talmkgenich).  I^iiaszár, 
dohánybflz  torka  közé  ennek  ffhaly:  Adal.  11.388). 

iz-biz  :  [sapor  et  odor ;  ge.schmackj.  Az  nemes  «t  tl'yw  mynd 
eetelt  ytalt  myndez  halandosaghnak  yzeet  byzeet  el  változtatta 
(Éi-dyC.  510).  Sem  izi  .sem  bűzi  (Decsi: Adag.  19U.  293.  Fal: 
Jegyz.  931) 

izetlen-büzetlen :  [iasulsiLs,  nihil  sapiens ;  geschmacklos]. 
(zetlen  brtzetlen  ember  (SzD:  MVir.  266). 

kákarbüz  :  foetor  junceus  Kr.  Valamely  szolga  és  szolgáló, 
a  káko^bűzt  utálván,  gyűlöli  a  vizet;  nyallya  a  bort,  mint  a 
mézet  (C'suzi:Sip.  739). 

kónkö-büz  :  odor  *sidphureius,  sulphurarius  PPBl.  [schwefel- 

geruch], 

IBűzheszt] 

még-büzheszt :  (foctere,  pulrescere  faeio ;  .stinken  machen, 
faiilen  líLssenJ.  Meg-bflzheszti  az  eget  (IlalhHULst.  11,65). 

Bűzhet :  cv  Nem  illik  az  tanit.-mnak  lieliet  vndokilani  es 
bfiszőtni  (Fél,:Taa  513). 

meg-bűzhet :  cv|  Ijis.si  .i/.  wr  es  itilyie  meg,  mert  meg 
bfi.szetotet  a  mi  illatunkat  I'harao  előtt :  videat  dfiminus  et 
indicet,  quoiüam  fuetere  fecLstis  odorem  nostrum  coram  Plia- 
raone  (Helt:Iiibl.  I.  L)d4).  Dongó  légy,  acki  meg  fili  az  bu.st 
es  meg  bűszöti  (Mel:Sám.  367)  A  te  tested  bfidösségnek  mfi- 
lielye,  melly  megbűszliűti,  valamit  magába  vészen  (Piizm:  Préd 


68),  Egy  kis  bfldfis  kovász  akármelly  nagy  té.sztát  megbílszhőt 
(62;3.  .Szü:MVir,  31 1^  Wegbfiszhótte  az  egei  lUall:  Hilist.  15ői. 

Bűzhit :  cw  A  gyertya-bél,  hogy  ne  bflz615gj5n,  tedd  félre,  és 
az  elvétetett  hamvát,  hogy  ne  bflszitsen,  óltsd-ol  (Com:  Jan.  159). 

el-bűzhit :  oj  A  földet  meg-emésztették,  a  legelő  helyeket 
el  büszhítették  (Misk:VKert.  667), 

meg-büzhit:  oleto  PPBl. 

Büzhöd-ik :  (putesco,  foetere  incipio ;  stinkend  werden, 
faulen].  Az  apostolok  noni  bfiszhödtok  a  Immis  próféták  gonosz 
erkölcsiben  (i'ázm :  5Líev.  167).  Az  v  vtálatos  dögök  böszödik 
(BahGsIsk.  343).  Bűzhödt  lábú  (Gyöngy:  Oup.  27).  Belől  pos- 
hadtt  döggel  büszhödik  (SzD:  M\'ir.  116), 

[Közmondások],  Fejétíl  biiszhödik  a  hal  (SzD:  MVir.  144). 

meg-bűzhödik :  puteo  PPBl.  [faulenj.  Az  eg  en  fertezetyni- 
twl  megbnzhedyk(Ér>C'.  425).  Meg  bűszfittec  a  Dauidba,  azaz 
utálatossá  lettec  a  Dauid  elöt  (MehíNiui.  168).  8ebeim  meg- 
bűszfldtec  (MA:  Bibi.  V.19).  Megszagosoduac,  bűszhödnec  az  hólt 
testec  (MA:  Scult.  443),  Ki  az  ganeyba  hever,  bfiszedgyéc  megh 
(Prág:  Serk.  497).  Ez  nem  egyéb,  hanem  az  immár  sokszor 
feladott  és  fazekába  meg-b5zli5tt  alaputrétás  calumnia  (Pós: 
Igazs.  L712).  Meg  vész  a  levegő  ég  és  meg-büszhödik  (Folv: 
Pestis.  14).  A  hus  ha  meg  nem  sózatik,  hamar  megrothad, 
büszödik  (riy:Préd.  30). 

Büzhödtség :  ffoelor ;  gestank).  Immár  gyakran  mondottak, 
ugy  hogy  majd  ugyan  bfizbSdtség  ujjobban  elé-hozni  (GKat: 
Titk.  441). 

Bűzhösz-ik:  [foetere  incipio,  putesco;  stinkend  werden, 
faulenj.  Keníioknac  düho,s,saga  mind  öröckiil  öröcke  zarmazvan 
bizhözic,  fenfigeti  a  restöket  a  pocolbeli  fergeckel  iNagyszC,  172), 
Ez  világ  és  ez  \'ilágon  nagyon  bfiszött,  veszett  dolognac  láttzic 
néki  (MA:  Scult,  139).  Az  dög  bűszőtt  az  S  oiToknac  (1032). 
Az  ollyan  embert  az  okas  világ  utálatos  bűszhett  dögnek  tartja 
a''al:UE,  429), 

még-büzhöszik  :  cv  \'alakic  ith  ez  velaglja  a  binben  meg- 
bizhűttiíc,  azokuac  vg  illic,  ho^  oth  az  oudogsagos  kenluj  örökké 
bizhö^gcnec  (Nád('.  95).  En  liylsiigomiuic  orcaiatol  meg  bfzhfnek 
es  megrothadanak  sebimnek  hely  (DöbrC.  89)  Keeukevnek 
illatyaval  meg-bevzhev\en  (DomC.  65),  Le  vetik  mikepen  meg 
bwzhut  dögöth  (TelC.  247),  A  vize  meg  bö.sz5,szic  (Helt:  Bibi. 
I.  Ee3).  Sebeim  elsenvedtec,  megbfiszödtec  (MA:  Bibi.  \'.19). 
Megnyomorodtiun    megbűszött   sebeimben   (Bátai:  LPrób,  lő3i. 

Büszke:  1)  elalus,  superciliosus  PPB,  arrogáns  WF,  [stolzi 
Ha  szerével  reá  viseltem  magamat,  bfiszkének  tartott  (Fal; 
NA,  155),  Büszke,  mint  a  ki  nipódi  menyasszony  (Fal :  Jegyi. 
922),  Unalom  többnyire  bilszke  palotákl)an  kér  ,szállist  magá- 
nak, és  nem  gunyhótskálttui  (Orray:  KöltSz.  229t,  2)  [putidu-s 
foelidus;  stinkend].  Egy  büszke,  magát  pézjuázó  lutiat  csak 
azért  öletett  meg,  mert  a  rajta  való  szagot  ueheztellette  (Bethl : 
Élet.  38).  A  i)egyniet  ábríizok'ija  azoknak  az  embereknek,  a  kik 
tsak  otthon  a  putzoklum  nevekedvén,  tudatlanságok  miatt  tsuda 
melly  igen  büszkék  (MUk:  VKert  240). 

BÜBzkócake :  [superbiens ;  .stoizierend]  Büszkécske  lettem 
volna  (Bethl:  Élet.  36,5). 

Büzkól :  I)  oleo,  foeteo  (riechen].  Pauca  quaedam  desiuunt 
in  kál,  kél,  ul:  irkál,  nulszkál,  i'iszkál,  bilszkél:  ölet,  íVietet  (Corp: 
Gramm,  239).  2)  (olfacio,  indago;  wittern,  spiiren).  A  fogyat- 
kozáskákat  tityészik,  bözkélik,  keresgélik  (GKat:  \'álts.  U. 
B3öb.  63).  Ott  tekergett,  büszkéit  egy  .szép  frauczimer  után 
(Kem:  Élet.  58), 

Büszkén  :  [elate ;  stolzj.  Azt  vélem,  hogy  csak  azért  irta  oly 
büszkén  kegyelmed,  hogy  securítást  nem  igért  néki  (EákF: 
Lev,  II183). 


337 


Bt'lSZKÉS— MEG  BÚZOL 


bűzöldAgé^-bOzös 


338 


Büszkés:  I)  [oleas,  foeteiis;  riochend,  stinkend].  Gondod  va- 
K)oii  noked  czak  tobzódásra,  etelre-italra,  nagy  büszkűs  szarisra 
(FortSzer.  G;íl.  Hallgass  bak  bűzzel  bfiszkés  (Bal:  Epin.  11). 
2)  (superbieiis ;  stolz].  Boldog !  ki  esméri  tehetetlenségét,  hatá- 
rozni tudja  biiszkés  eszeségét  (Orczy:  KttltH.  80). 

Büszkeség  :  [superbia ;  stolz].  A  hivságos  ember  büszkesége 
bűzét  nimi  vrazi  észre  (Fal :  BE.  596). 

Bűzöl :  [olfacio ;  riechen,  wittern].  A  wad  hozza  mene,  kezde 
zjiyat  (w  fylet  bj-zelny  (Pesti:  Fab.  47),  A  medue  meg  kSrfilé  az 
embert  k  íSldeu  és  bízebii  kezde  (Helt :  Mes.  411).  Micsoda 
miképiien  légyen  szagos,  megszagollya,  biizli  (Uom :  Jan.  R2). 
6zép  kiivér  hú.st  tót  nem  szereti,  mert  fél,  hogy  ha  gatyáját 
megfösti,  melyet  hogyha  az  orra  megérzi,  naiiestig  is  elunja 
bfizOlni  (Thaly :  VÉ.  IL5).  Én  kopó  nem  vagyok,  hogy  ilket 
büzöUyem  (Gvad :  RP.  236). 

meg-büzöl :  [prope  accedo ;  nahe  kommen].  Wcse  békével 
maradt  az  német  hadtúl,  csak  meg  sem  merte  bfizleni  (RákGy: 
Lev.  204).  Ónodot,  Diós-GySrt  [az  ellenség]  meg  sem  merte 
bfizleni  (261).   Méné  Szamos-Újvárhoz,   hogy  azt  a  németektől 


meg\'ogye  a  várat;  de  c>i.'dc  mog  sem  bftzi'Jllioté  (ErdTürtAd. 
1.79).  Az  egyiket,  melyet  nékiek  leginkább  kellene  gyakorla- 
niok,  meg  sem  bűzlik  (Tus;  Ápol.  166). 

Büzöldögól:  olfacto  PPBl.  [lierieclien]. 

Büzölós :  olfac,tii.s,  odoratus  (Jom :  .Jaa  62.  [das  riechen].  A 
szaglás  avagy  bűzlé.s  az  illatokat  kfil/imbúzteti  meg :  olfactus 
.seu  odoratus  odores  internoscit  (C'om :  J;ui.  62).  Kopó  ebeknec 
bözölésec  áltjl  a  vadaknac  nyomokat  nyomozza  (80). 

Bűzölög :  [tbeteo ;  .stmken].  A  gyertya-bél,  hogy  ne  bflzSlög- 
jőn,  tedd  félre  (C'om:  Jan.  159). 

Büzlöget :  nicto  [spüreu].  Kutya  módon  büzlögetjii,  nyo- 
mozni, keresni,  fiityészni  vadat,  madarat:  nicto  PPBl. 

Bűzös :  putidus,  foetidus  Sí.  [stinkend].  Akarnám  Neander, 
hogy  a  tisztátalanság  ellen-Ls  jó  formán  fel  fegyverkeznél.  Mint- 
hogy bftszes,  motskos  dolog,  a  melyben  kapunk,  tsak  a  főlit  fogom 
illetni  (Fal :  NE,  104),  Nem  kísztem  nagyságodat,  hogy  a  lotsban 
gázolván,  minden  ólban  bék5sz8nny8n  s  a  böszes  majorságot 
számlálgassa  (Fal:  NA  192), 


M.    NYELVTÖRT,    SZÓTÍH, 


22 


c. 


CÁJPOIi,  CAPOL :  refuto,  confuto  MA.  PP.  [widerlegeu]. 
Tzíifol  tét;e(ií-t  iiz  irmit  (Czegl :  MM.  85).  Span.vulur.<z;l(;l>.'in  is, 
a  mint  magok  .saját  híreibfll  látmu,  czal'ol  a  .szerencse  (KáliF: 
Lev.  1.494).  Nem  szükség  tzi'ifolui,  magán  ki-tetszik  a  rókának 
farka  (SzD:  MVir.  303). 

el-cafol :  [recedo ;  sich  zuriickzieben].  Rabutin  nagy  vesz- 
taséget  szenvedvén  szégyemiel  és  gyalázattJil  terhelve  czafult 
el  Osobáncz  alól  (Thaly:  Bottliyán  Tábornok  löUi. 

hátra^eáfol:  1)  [revoco,  retracto;  widerrufen,  zurückziehen]. 
Ezen  rut  szagot  Pliil6p  is  sze^enliien,  hatra  chat'olta  ljo.szedit 
(Mon:Apol.  367).  !í)  (recedo;  sich  zurückziehen].  Meg  tolatfa- 
tott  a  baromi  erS,  é.s  hátra  czáfoltatta  a  pogánt  (Land ;  UjSegits. 
I.  E16b.  3).  Rút  az  nemogyenlfiség,  ;iz  is,  hogyha  bátra-czáfol 
az  elsőség,  mert  előre  .szokott  vágyni  az  dicsőség  (Thaly:  Adal. 
1144).  Te  Is  néha  hátra  czáfoly  és  téij  vi.ssza  a  te  magad  meg 
ismerésére  (Laur:  LViad.  58). 

még-cáfol :  1)  futó,  confuto,  refuto,  refollo,  rerineo  C,  [wider- 
legén].  Vi.ssza-inoudani,  meg-tzáfolni :  *retraetare  dicta ;  lia 
hazudok,  tz;d'oly-meg :  *redargue  me  si  mentior ;  .szorosim  meg- 
tzáfulni :  acerrinie  emoudare  alicuius  .scripta  (*acritor] ;  bizonyos 
erőségekkel  meg-tzáfolni :  *arguineutis  refellere ;  meg-tziifolui 
az  ellene  való  liamis  vádat:  *contundere  ealumniimi  PPBl. 
Nyaiba  gondot  viselnec  rólla,  miképpen  ioszágokat  meg  öreg- 
bitlie.sséc,  ha  a  tobzódás  meg  nem  Iziift'ollya  őket  (KKrakkó. 
1573.  A6).  Látjátok  inlsomat,  az  igaz  itíletre  azért  hagyom 
magamat,  valaki  megczáfolhat  (RMK.  V.249).  Példáckal  bőven 
az  ellen-votésoket  meg-czáfollya  (Com:  Jim.  Ifi2).  Ugyan  azon 
ü  irásokbul  meg-cziífolui  (a  pogányokat)  (Czegl :  Japh.  34). 
Mivel  ezon  fogá.st  elébb  jól  mog-térengetők,  megtzáfolók,  nem 
kell  ezen  mo.st  .szót  vontatni  (SzD:  MVir.  ir>8).  3)  [deprimo ; 
berabdriickeuj.  Ha  mi  forr  és  buzog,  hogy  ki  ne  buzo^on,  for- 
jon,  raeritü  lapátotskával  avagy  vas  kalánnal  meg  czáfollya, 
lenyomja  (Com:  Jau  82). 

megcáfolás  :  rehitatio,  confutatio  C.  MA.  widorlegung  PPB. 
A  catholicusok  valliWuiak  ujeg  cziífolás;i  (Czegl :  MM.  5).  A 
pápistái  színes  catlii.likusságnak  megh  czáfoUisiiról  (VárM:  Szöv. 
114.  97). 

megcáfoló :  improbator  C.  [widerlegerj. 

vissza-cáfol :  I)  (refuto;  widerlegenj.  Könnyft  argumen- 
tummal vi.s,sza-tz;ifolni :  *plumboo  jugulare  gladio  PPBl.  Vissza 
czafolom  mondá.sodat  (Tel  r  Fel.  80).  Vissza-no  cziifolly,  gonosz-ra 
nevetemedgyél  (Csiizi :  Síp.  715).  »)  [revoco;  widerrufen).  IVft- 
follya  vissza  mind  azt,  a  mire  előb  oktíitni  akará  .iz  áhétjitos 
tisztes  fejér  népet  (Fal:  NA.   129). 

visszacáfolás :  [revocatio;  widerrufungj.  Eő  kegyelmek 
reménylik  üdvösségeket  minden  vissza-tzáfolás  és  liotsáuat- 
kérés  nélkfil  (Fal :  NE.  97). 


Cáfolás:  confutatio  MA.  «iderlegmig  PPB.  írom  ez  belAk- 

kel,  mint  czafolás,  czopogás,  és  t  íMHeg:  TO.szl.  LH58). 

Cáfoló:  confutator,  refiitator,  opprassor  MA.  PPB.  [wider- 

leger], 

CAFRANQ  (czaffrag  LevT.  IL348.  GériKárft.  IV.414. 
Izaprag  Pázm  :  Préd.  413.  Radv:  Oal.  IL29.  tzapprack  Helt : 
Mes.  117.  csaprang  MonTME.  IV.266.  cyafrangos  Mel :  Sám. 
465.  tsábráí  Mik :  TorL.  61.  csáprág  MonTME  V.32I.  Fal: 
TÉ.  638.  csápráí  RákGy:Lev.  289):  1)  dorsualo,  phalerae 
PPB.  (stragulum,  tegunientum  eciui ;  schabracke,  pferdedecke]. 
Egy  szép  ló  .szép  araiiuyas  nyereggel  és  bársonyos  tzapprackal 
talála  egy  mogterholt  .szegény  szamárt  elől  (Helt;  Mes.  117). 
Az  lo  drága  czifrangokkual  eltőzőt  vala  (Ilosv :  NS.  4).  Utálatos 
szíiniárra  ult,  mellynek  mind  czapraga  mind  t^ltára,  kapája 
tsjik  ;iz  apastoli  köntösök  rongya  volt  (Pázm  :  Préd.  413^ 
Czafraugjaim,  első  vörös  angliai  posztó  ezüst  arany  fonál  rirág- 
jaival,  puska  takarósti'il,  míisik  egy  darabban  kék  francziai 
posztó  (Kadv :  Csal.  111.360).  Re;i  teréti  lovára  a  czafrangot  (Com  : 
Orb.  168).  Szilvásiné  aszszonyom  küldött  egy  szederjes  skarlát 
cüatragot  lErdTortAd.  1V.41).  Czaprangot  Ls  csak  kettőt  vöttem 
(MonTME.  IV.266).  Poroncsol  nagyságod  két  öreg  csáprág  felől 
is,  kik  az  ló  szügyét  is  belepjék  iMonOkm.  XXin.46).  Egy  viselt 
vont  ezüst,  rirágokkal  ozifrált  czaprag,  az  rojtja  kék  selyem 
(Gér:  líárCs.  1V.219).  Az  a  gondolat  jutott  eszébe,  hogy  mi  jó 
volna  a  papon  lévő  ca-sula  tsábrákuak  (Mik :  TörL  61).  Tenger 
színft  vont  iirauy  tsjipraggal  kengjelig  meg  volt  terítve,  sko- 
tiomos  .süni  rojtok  minden  szélen  (Fal:TÉ.  638i.  3)  capitium 
MA  PPB.  [Iiaube,  brusttucli).  Nékik  csuff  ruhát,  i-zafrangot, 
kuklyát  örömest  viselnek,  sokan  kordával  beövedzenek,  apál- 
caájá  lesznek  (lUlK.  11.204).  Hoszo  rantzos  ruliat  es  i'zafrangot 
vLsel  (Boni:  Ének.  393).  Egy  czáprákot  küldtem,  adja  Lslen 
jó  egészséggel  el-\Tselned  (RákGy:  l^ev.  2891.  Orináltatotl  i'zaf- 
rangot,  közel  érzi  farsangot  (Thaly  :  \'É.  L342i.  S)  librae, 
taenia  C.  lemnlsci  PPB.  [besetz,  fran.se,  qnaste).  Hol  köttetsz 
must  cz;ifrangűkat  nyalka  kurucz  ?  (Thaly :  Adal.  11297 1.  Tiz 
arasznW  hossza  az  liegyos-tőreknek,  fecskefarkú,  i'zifra  czafnigi 
nyergeknek  (388).  A  tsótjiruak  arany  tzafrangjain  lielyközbeii 
rubint  és  gyémánt  kövek  fénylettek  (Kónyi:AM.  91) 

Cai^angos:  I)  plialeratus  MA.  PPB.  (mit  bnistscluuuck 
géziért].  Bölcsőliintó,  czafnmgos  ló,  társzekér,  hámos  kaueza 
(Thaly:  VÉ.  1317).  3)  lemni-scatus  C.  [mit  fraivsen  geschmücktj. 
Bő  kőnlűsii,  czafrmigiw  [vip  (MehSzJátt  414).  Kalugerok,  cyal- 
raugos  baratüc  felesegit  hittác  apátczae,  aiiyáti'zjikuak  ( Mel : 
Sám.  465).  Piuitófelyw,  czafraugos  czijielésoc  (Com :  Jan.  liX)). 
Tuifnuigas-villangos  tilrsa  helyében  hóhért  lát  oldala  mellett 
(Fal :  NE  108).  Az  eH'éle  tzafraugos  szitkokkal  ne  mosd  doho« 
■szájadat  (SzD :  MVir.  4U8). 

(CafVangozI 


S41 


FÖL-CAl-'RANGOZ-CÁP 


CÁPA— [CÉDÜLÁZ] 


342 


föl-cafrangoz :  [exomo ;  aussclimiickeni.  Könyvet  ira, 
melljot  fel  czapragozáiiak  versekkel  is  {l'iam :  Kai.  422).  Pánt- 
likiikkal  tzafiragozii  fel  (Piis  :  Vjüasz.  45). 

CÁQIiIA:  [?1  E^y  iilö,  7  karika,  6  csap,  c-ÍKÜa  [csíiklyaV] 
tarack  ereszti  vasával  (CsikGy.  11.33). 

CAGOR?  Osenalanac  szórótokat,  czagrot  [csagrot?],  b5r- 
lieket,  takareto  szeiszamot  (Mel :  Préd.  116). 

CAJBÍiRT,  CAJBORT,  CAJTBÉRT  (aahort  [l]  Rák. 
fiy:Lev.  554):  [praefoctus  arniamenfarii ;  zeuirvvart).  Azczeibert 
liiizat  az  udvarbivóval  tiszte.s.síge.seu  építesd  meg,  istálliíkat 
csináltass,  szekeres  lovaidat  ott  tartasd  (RákGy:  Lav.  6fi).  Az 
czeibortot  ne  liagyassátok,  ha  liagymázbaii  fekszik  s  meghaladta 
az  21  iiaiKtt,  mi  jó  reményséehen  volnánk  hozzá,  isten  meg- 
gyógji'taná  (RákGy :  Lev.  380).  Bánniink  igen  az  czeibort  halálát, 
kit  isten  gyógyítson  (381).  Az  czaibortot  ne  hagyasd  ol  (387). 
Dalmadi  uramnak  megírtam,  az  c.saborttal  írassa  le,  menynyi 
van  olyan  fontos  taraczk  (554).  Az  czajtházak  mint  eimek  eWtte, 
úgy  ezután  is  fókapitányok  inspectiója  alatt  legyen  és  czajtbertek, 
pattantyiisok  tSle  függjenek  (Gér:KárCs.  IV.483). 

[CAJT] 

Cajtház  fíze/íház  PPB.  cseiház  MonOkm.  Vin.529) :  arma- 
mentarium ;  rilstkammer  PPB.  Tzejt-háznak  préfectu.sa :  *po.«itus 
sujíer  armameutarium  PPBl.  Lelki  fegyverek  czajt  háza  (MHeg : 
TOszl.  n.73).  Az  czeitházat,  minden  munitióUat,  hova  hamai'abb 
lehet,  az  ott  való  káptalanokkal  felinventalta-'d  s  mását  nekünk 
is  bekiild  (RákGy :  Lev.  65).  Az  czajthiizak  mint  ennek  előtte, 
úgy  ezután  is  fíkapitányok  inspectiója  alatt  legyen  (Gér :  KárCs. 
IV.483).  Ez  mentül  titkossabban  menjen  véghez,  úgy  az  élésnek 
mivolta  is  és  az  czajtháznak  statussá  (RákF:  Lev.  III.181). 

CAKÓ  (c-áHó  MesésK.  29):  [cicoma;  storch].  A  r8bd5s8 
számiat  te  attadé  a  páuának  auaé  á  czakó  tollait  ?  (Mel :  Jób. 
97).  Találd  meg.  Az  hajón  rak  fészket,  veres  hoszszú  lábai 
vadnak,  fejér  .szárnjai,  veras  orra,  és  tóik.  Felelet:  az  gólya 
avagy  czákó  (MesésK.  29).  A  magyarok  az  8  deák  nevezetiről 
a  ciconiáról  tzakénak  nevezik  a  gólyát  (Misk :  VKert.  330). 

CAMMOG  (czamTMg  Mon :  KépT.  314.  Ozegl :  BDorg.  488. 
t-íammag  Kónj"i :  HRom.  113.  e[-chammog  Mon:  Ápol.  322): 
otio.se  procedo  PPB.  [lassig  gehenj.  Az  anya-szentegyhaznac 
eggj'essege  kíuül  czammag  es  néha  feiet  emelnen  az  szuttombol 
ordet  (Mon ;  KépT.  314).  Mint  tolvaj  farkasok  tsammagva  jár- 
tának (Kónji:HRom.  113). 

el-eammog:  [tarde  dec«do;  langsam  fortgehen].  Latod-e, 
mely  kínnyen  akartoc  el  chammogni  az  igazság  mell81  (Mon: 
Ápol.  322). 

föl-csumnog :  [sursum  enitor ;  schwei-fallig  hinaiifsteigen]. 
A  sárgyiffó  tekenS-is  nehéz  lévén,  a  hegyre  fel-czammogni 
lehetetlen  (Matkó :  BCsák.  112). 

ki-cammog :  [lento  gressii  eggiedior;  hinauszotteln].  Be  jó 
volt  volna  ollyaukor  edgy  más  után  kj-tzammagni  a  papoknak 
(Czegl :  BDorg.  488). 

[CAIÍKOZ-IK] 

föl-eankózik :  [moveo,  castra  moveo ;  aufbrechen].  Azon 
éyel  nagy  csöndesen  minden  hadával  fSl  czankozék  es  el  vaka- 
rodék  (Pethó :  Króa  272). 

CÁP:  hircns;  geissbock  PPB.  A  ketske  baknak,  tzápnak 
az  álla  alatt  ket  tsutsotskájának  kell  lenni  (ACsere :  Enc,  274). 
Gyalázat  ez  5reg  nagy  tsáp  orvosnak  (Kereszt :  FKer.  398). 
Erdélyben  készített  czap  hírből  tsinált  kordovány  csizma  (TörtT. 
XVIIL223).  Két  czáponn,  kis  szekerén  vittek  (Bethl :  Élet.  186. 
Gér :  KárCs.  IV.453.  454).  A  herélt  him  ketskét  tzápnak  szok- 
tuk nevezni  (Misk  :  \Tíert.  215). 


CÁPA  (csiapa  Radv:C!sal.  ÜLI 71):  1)  corium  punctis 
asperatum ;  ledér,  das  auf  ti.suliotterart  zugerichtet  wird  PPB. 
Hschledor  Adámi.  Czapa,  szín,  fék  (Radv :  Csal.  IL121).  Fekete 
czai«v;il  buritott  szíiblya,  m-anyba  foglalt  (229).  Vagyon  egy 
.szép  fekete  czapára  varrott,  skótiumos  tegzem;  vagyon  más 
skófiunios  tegzem,  kék  czapára  varrott  készen  (287).  Az  kék 
cziapa  zerzamoth  fekesteol,  zeogy  eleosteol,  farmetrengesteol, 
egy  aranyas  zabliawal,  zep  fek  emleo  lanczawal  eggyeoth 
(IÜ.171).  Egy  ezilstös  aranyas  kard,  fekete  czapa  az  hivelye 
(Gér:  KárCs.  IV, 217).  Mentem  csiszárhoz-Ls,  csak  ké.sz  vasakat, 
k;u-dokat,  szablyákat,  kész  czapával  hüvelyez  (ÖtvMest.  64.vsz.) 
Héjába  pátzolja  két  melyje  tzapáját,  öszve  főzte  vénség  dere 
már  pofáját  (Gvad:  FNót.  115).  3)  [salebrosus;  bolperig].  Tza[)a 
pohár:  pocula  *;ispera  PPBl.  Melopepo  hibenius  came  viridi 
albaque  cute :  czapa  (Beythe :  Nom.  5b).  Melopepo  viridis :  zöld 
czapa  dinnye  (BeytheA  :  F'ivK.  41).  A  dinnyéknek  héjokrúl 
k5lőmb  kfilőmb-féle  nevek  vagyon,  ki  sárga-sima,  ki  czapa- 
dinnye  (Lipp:PKert.  11.177).  (Hagyok  neki)  tizenkét  aranyos 
czapa  poharakat  (Radv :  Csal.  in.290).  Két  rendbeli  apni  czapa 
gombocskák  (IjevT.  11394).  Nem  arany  serlegből  vagy  czapa 
pohárból  kö,szünüm  ezt  reátok  (Csúzi:  Síp.  741).  Volt  eszében 
Eusebiusnak,  hogy  le  tsapná  szájárúi  a  tzapa  poharat  (Fal : 
NU.  305). 

Capás :  [salebrosus ;  holperig].  Egy  kivfil-belől  aranyos 
czapás  pohár  (Monlrók.  XXTV.  139). 

CAPPOLOD-IK :  [palpito ;  zappein].  Sikeres  posuanban 
czappolodni  (Zvon :  PázmP.  282).  [Vö.  CEPPEKEZ-IKj 

Cappolódás :  [volutatio ;  das  herumwalzen].  Bftnőc  sarában 
való  czáppolűdás  (Zvon:Post.  L135). 

CAPujnüUKT  :  [verbum  essecrationis ;  verwünschungs- 
vvortj.  Mondgy  egy  tzapunkurtot :  dicas  tria  de  curia  (Decsi : 
Adag  193). 

CÁR :  [imperátor  Russorum ;  kalser  der  russen].  Láttatik 
ugyanez  coniimiálni  az  sasoniai  ciu'rér  az  svecus  és  az  czár 
között  (RákF:  Lev,  11.130).  A  t.sász,ár  ollyankor  tette  vezérnek, 
a  midőn  okosabbra  kelletett  volna  bízni  a  muszka  tzárral  való 
hadakozást  (Mik:TörL.  11).  Fermerus  a  muszka  cámétol  az 
hadi  expeditióból  visszahívattatott  (Hazánk  1.288). 

CÉDA :  nequam,  petulans,  dissolutus  SL  [mutwillig,  aiis- 
gelassen]. 

Cédaság :  [petulantia ;  ausgelassenlieit].  Iffiu  népeknec  ide- 
genekkel való  ihogasa,  vihogása,  cédasága,  soc  tántz-béli  szem- 
telen tombolása  (Zvon:  Po,st.  LI86). 

CEDEIiE :  [mantelum ;  mautel].  Valami  nagy  keszkenő- 
forma fekete  .selyem  materiából  való  cedelét  is  vetnek  az  iiri 
asszonyok  nyakokba,  melyet  mantlinak  hivnak  (Hazánk  1.296). 

CÉDÉR,  CÉDRUS  :  [cédrus].  A  Ubanus  hegyén  term8 
czeder-fa  (Szeg:  Aqu.  16).  Béjiadlá  cédrus  dezkáckal  ez  geren- 
dákat (MA:  Bibi.  1311). 

CÉDULA:  [seheda,  inscriptum  C.  zettel  PPB.  Tzédulája  az 
edénynek :  scbednla  memorialis,  pittacium  PPB.  Lata  az  evr- 
devgevt  oluasny  némely  cédulában  (DomC.  271).  Ada  egy  cedu- 
laat  az  wmak  ez  ygheeket  belee  jnvan  (ÉrdyC.  504).  Soc 
cédulákat  raggasztánac  az  vár  kapuira  (Helt:  Krón.  194). 
E  czedulat  ismét  atyámnak  adgyad  (Apoll.  16).  A  pogányok  a 
gyermekek  nyakára  czédidákat  szoktak  vala  kötni  (Pázm: 
Imáds.  84).  A  czédula  bé  nem  pecsételtetic  (Com:  Jan.  208). 
Czédula  váltságot  és  egyébért  (fizettünk)  24  ti  íMonTME.  L47). 

[Szólások].  Mit  b  e  s  z  é  1 1  e  s  z  hát  te  t  z  e  d  u  1  a  nélkül 
(Czegl:  ORoml.  503). 


[Céduláz] 


22* 


343 


MEfiCftmiI^Z— CÉGÉRESÍT 


CÉGÉRESKED IK— CÉKAZ 


344 


még-céduláz :   epigi'aplien   rci  alicui  iiido   PP.  (inschrift 

SOtzGIl). 

CÉQS:  Inassá  piscatoria;  fischerreiise}  Ha  cliak  egethlen 
egh  halam  volna,  the  ke.  kylthem  vvolna,  de  byzon  nem  byrok 
wele,  mert  a  ezeghc  el  bomlut  (Lev-T.  1.333). 

CÉGÉR  iosigir  Szók:  Bak  51.  Isigir  Kisv:  Adag  531.  Ui- 
íjércs  Fal:  VE.  11122):  signuin,  index  MA.  (zeiger,  schild]. 
Atko7xirtac  valtoc,  ackik  a  baluaniozas  czegerit  meg  tartiatok 
(MehSzJán.  84).  Balvaniozaí  czegeriuel  elfi,  fel,  papistac!  (86). 
Iimet  a  czeger  legel&zör  .szemeinkuec  ielenti  magát,  de  maga 
niindgyart  érteni  adgja  azon  hellyeii,  hogy  bort  arulnac  íMon : 
KépT.  2).  Mind  ozck  tsak  kezdeti,  tzégéri  és  jelei  a  következí 
nagv  romlásnak  (Pázni :  Préd.  6),  Ezek  az  el61-bou.sátot  martalék 
Írások  tzégéri  és  mutatói  a  lutrlsták  okosságtalaii  hiu.ságának 
(Pázm :  LuthV.  7).  Az  ur  elfitt  minden  gono.'-'zságiuak  cségérjére 
bálványokat  tsináltatott  (Szok:Bals.  51).  Ijesztenek  ezek  a  te 
tzégéredtfll  (Orczy:  KOltH.  199). 

(Szólások).  Tzégért  emeltél  volna  tudományod  gyalá- 
zására  (Czegl :  MM.  13).  A  felséges  isteni  elme  az  egek  sarkán 
mélységes  titkainak  tzégérét  ki  uem  szokta  kötni  (Fal : 
UE.  363).  Nyilván  ki  köti  a  tzégért  (a  leány)  (SzX):  MVú-.  118). 
Mi  azért  ugy^m  nem  akarnánk  abban  c  z  é  g  é  r  t  tenni  idfl 
nap  elit  (KákGy :  Lev.  107).  Edgy-kis  tenyémvi  kSnyvetskében 
Pázmány  a  tzegerét  ki  tStte  (Megy :  SzAÖröme  2).  Hogy  ezé- 
gért  ne  tegyen  dolgában,  öltözteti  fársáiigos  ruhában  (GyöngyD: 
Cup.  627).  Titkos  hevét  erezi  szived  is,  melyben  czégért  tészen 
piinlt  személyed  Ls  (Tlialy:  Adal.  1126).  Hercules  is  csticsömS 
korában  teve  elsS  czégert  nagy  állapotjában  (129).  Magasbban 
tétetik  azolta  czégéred  (161).  Nám  tíiitotte  az  czégért  is,  van 
hozzá  vastag  nyaka  is  (241).  Szép  czégér-alatt  biidfis  bort 
árúinak  (P;izm  :  Kai.  919),  Hogy  büdös  bora  t  z  é g é r  nél- 
kül ne  maradna  (SzD:MVir.  187). 

[Közmondások].  Czégér  nélkfil  is  el  kél  az  io  bor  ^Dec8i : 
Adag.  177.  Matkó:BC«ák.  54.  Kisv:  Adag.  531).  Ha  valamit 
osztogatsz,  no  tégy  annac  tzégért  sipolá.ssal  (MA :  Bibi.  IV. 7). 
Nem  kell  ottan  tségér,  a  hol  jó  bort  kezdenek  (Ki.sv :  Adag. 
531).  Az  hol  jó  Imr  vagyon,  nem  kell  tzégért  ki-teuni  (KirBcsz. 
108). 

bor-oógér :  [signum  vini  venalis ;  weiiikranzj.  Nem  irtózot 
más  pokoltul,  hanem  altul,  a  hol  ki  nem  kStik  a  bor-tzégért 
(Fal:  NA.  123). 

•  Cégéres:  1)  üifamLs  PPB.  (famosus;  verrufen,  berüchtigt]. 
Czegeres  bfinbo  el5k  (Mel :  SzJáji.  5fl).  Látod-e,  hogy  egj'  pórázra 
fűzi,  egyaránt  [lokolra  itóli  a  részegséget  a  tfib  tzégéres  rút 
vétkekkel  (Pázm ;  Préd.  |222.  Pázm :  Kai.  218).  Anna  czégéres 
vétkektfil  magát  szent  malasztoddal  meg  oltalmazta  (Pázm: 
Imáds.  26).  Tzégéres  bSneim  vadnac:  peccita  iiermagna  com- 
misi  (MA :  Bibi.  1.456).  A  czégéres  vétkekre  bírságot  kell  vetni 
(Com :  .Jan.  136).  CJségéras  latrok  és  az  őrdJgnek  pervitái 
(Toln:  Viga.szt.  60).  Semmi  czégéres  vétket  reá  nem  bizonjit- 
hatott  (MonTME.  1.69).  Az  hét  czégéres  vétkek  (Tani:  Bar.  60). 
Mint  tzégéres  korhelyt  ki-is  tsapattatta  (Gvad :  RP.  73).  ií)  in- 
signis,  nmnifestus,  notoriiLs  MA.  [ausgezeichnet,  bekaimtj. 

[Közmondások).  Lépvést,  gráditsonként  megy  az  ember  tzé- 
géres gonoszra  (Fal:  NE:  68). 

|Cégére8ed-Ü£) 

ki-cégéresédik :  (manifestor;  sich  veroffenbaren).  A  vétek 
nem  amiyira  szanas,  nem  is  czégéresedett  ki  aimjira,  hogy 
kSzSnséges   botránkozás   származott   volna   belJle   (Pós:lgazs. 

11,548). 

Cégérééit :  [patefacio,  manifosto ;  otTenUireu,  ans  licbt  brin- 
gon].  Hogy  magát  valami  vétekben  ne  tzé^érosítené,  mesterséges 


praktikával  akarta  el-ve-rateni  Jásont  (Hall:  HHist.  1112).  Másnak 
gyarlóságát  fondorkodó  nyelveskedéssel  tzégéresíti  (SzD:MVir. 
183). 

Cégéréskéd-ik  :  [elucesco ;  sich  zeigen).  Lásd,  mint  cze- 
gereskedic  a  sola  fides  &  maga  vallásából  (Mon:  ApoL  31 IX 

Cégóréz :  [ostento,  iacto ;  zur  schau  tragen,  pralen).  Sok 
dicséretekkel  czégérezitek  (Bal :  Cslsk.  453).  Megtetszik  az  szán- 
dék sokszor  az  orczában,  czégérezi  azt  is,  az  mi  van  titkában 
(Thaly  :  Adal.  114.5).  Czégérezi  kincsét  és  fitogattya  (Csúzi: 
Síp.  558). 

ki-cégéréz:  cv  TSk-fejfi  tudatlanságodat  így  czégérezed-ki 
(Matkó :  BCsák.;  236). 

kicégérézés :  [ostcntatio ;  das  otfenbaren).  A  ziuzauar 
lutheránussáaiuik  feietlenláb  voltának  ki  czégérezésére  lássuk 
meg,  mit  vetettél  ellene  (Bal :  (Jsisk.  302). 

Cégéréztet:  [jacto;  zur  .schau  tragen).  Éktelen  éoeklé- 
.sekkel  ne  tzégéreztesse  esztelenségét  az  okos  aszszony  (Pázm: 
I'réd.  144).  Nyelveskedésével  csak  czégérezteti  hamisságát  (Sall : 
Vár.  5).  Midőn  Bellarmlnust  mentegeted,  csak  bolondságodat 
czégérezteted  (Matkó :  BCsák.  149).  Mit  czégérezteted  vénsé- 
gedre  kábaságodat  V  (101).  Csak  szomszéd  példát  is  adtiatnánk 
erre,  ha  a  dolgot  akarnók  czégéreztetni  (Pős :  Igazs.  II.555). 

CÉH  (cehe  RMNy.  11137.  «7io8  Felv :  Dicsi  51) :  1)  coUe- 
gium  C.  tribus  MA.  [amtsgenosscnschat>,  versammlung).  Romu- 
lus a  népet  tzéhekre,  fertályokra  osztotta :  Romulus  distiibuit 
populum  in  *curias  I'PBl.  Hogy  a  romai  cardinálok  veres  bár- 
sony kSntSst  viselnének,  negyedik  Innocentus  [lápa  gj'fijte  erről 
caéhet  (Pós:  Igazs.  617).  Ez  utolsó  szókon  igen  meg  fitkSze  az 
egész  itas-tzéli,  pórlekedés,  zenebona  táinada  nagy  kSztök  (Fal : 
NA.  122).  3)  collogium  opiBcum  MA.  [zunft].  Isten  téged  vgy 
.segielien,  hogy  te  hyu  es  engedelmes  akarsz  lemiy,  az  cehének 
iga.sagatt  myndenben  es  mindenkor  megtartany  (RMNy.  11.137). 
Az  bicsei  és  rajiíiá  czéhek  szOvétnekekkel  mennek  elól  (Eadv: 
Csal.  II1366).  Minden  czéhekben  mesterségek  szeréut  remeket 
köszöni  pohárt  ne  kívánjanak  )TOrtT.  Vn.l54).  Az  mely  mes- 
ter céhben  akar  állani,  sziik.séges,  hogy  jó  és  jámbor  nemzet 
légyen  (Nyr.  XVn.374).  3)  sj-niposiimi  MA.  [gastmahi). 

kovács-céh :  [collegíum  fabronim  ferrariorum ;  schmiede- 
zunft).  Kovács,  szScs,  varga  czéheknek,  6tv5s  és  fazekas,  aszta- 
los rendekuec,  sóval  kereskedő  jeles  embereknek  méltó,  hogy 
neveket  felírjuk  ezeknek  (Nögr:  Idv.  EMb.  15). 

szűcs-céh:  [collegiiim  pellionum;  kUisehnerzimftJ.  (Nógr: 
Idv.  Elób.  15). 

varga-céh :  [coUegium  sutorum ;  schuhmacherzunft).  (Nőgr : 
Idv.  Elób.  15). 

Céhbeli  :  1)  curialis  PPBI.  [eiusdem  collegü ;  amtsgenoeaej. 
Tzéhbélí  társak :  couluberuales  PP.  2)  [ejusdem  oollegü  opi- 
ticum  ;  zunftgenosse).  Egy  tzébéliek,  meeter-legények :  sodales 
PPBI.  Czéhbeli  mesterség  (Bal:Epiii.  5).  Ciéh-béli  rendek, 
fazeka.s,  asztalos  rendek  (Nógr:Idv.  Elöb.  15). 

Cóhél :  compoto  MA.  PP.  [zecheuj. 

Céhélés :  compotatio  MA.  das  zechen  PP. 

Céhes:  I)  [collegialis ;  zunft).  Légy  bár  c^hoe  munkás, 
kaszás,  kapás,  de  valliuiod  meg  kell  (Felv :  Dics  5l\  2)  (cater- 
vatus;  massenliat^].  A  tolvajok  minden  részén  a  városnak  Izé- 
heson  vadnak  tKal:T£  784).  8)  [8)mposiacu8 ;  zech-).  Céhes 
t;irs :  comixitiir,  i-omptilator  MA. 

CÉKÁZ,  CIKÁZ  {vzikiázó  Szeg:  Aqa  41):[volito.  örcum- 
viilito;  henmistreífeii,  henimjagen)  Könyil  saerrel  i'zékáz  lia- 
daink  orrok  elótt  (RákF:  Lev.  1527).  Az  erdélyi  német  most 
is  az  TiszH  köriU  czékáz  (621).   Posod   kfir&l  cxékázó  elleoke- 


S4Ő 


CÉKLA— CÉL 


CÉLOZ— CENDELY 


346 


dések  miatt  (Szór:  Aqii.  411.  Ne  engedje,  hogy  éii  éjtszakázzak, 
nappal  is  té-tova  másokkal  tzékázzak  (Gvad :  RP.  67).  Flóra 
nj-mpháival  virágok  közt  tzikáz  (Grad :  FNót  37). 

CÉKLA:  béta  MA.  Major:  Szót  106.  [riibej.  Ha  az  raek- 
lanak  gySkeret  es  leuelet  meg  f5z8d,  zent  Antal  tözetis  io 
vele  kennj-  ^I5eytlleA:  FivK.  36b).  A  lentse  a  lia.<!at  meg  szo- 
rittya,  fSkeppen  a  melyben  tzékla  és  utífS  vettetik  (ACsere: 
Enc.  23S).  A  tzékla  szemyíi  hamar  no  (239).  KSvér  és  nedves 
fSldet  kéván  t  czékla,  répa,  retek  (Upp:  PKert.  18).  Czéklát 
is  (vett)  egy  általaggal  (Radv:CsaI.  in.29). 

fehér-cékla :  lieta  álba  MA.  [weisse  rübe]. 

vérés-cókla :  béta  rubra  Com:  Vest  12.  [rote  rübe]. 

CÉL  {czU  Sylv:  ÚjT.  L83.  MA:  Sciűt.  215.  Monlrók.  XV.144): 
1)  scopus  C.  MA.  [ziel,  zielscheibe].  Nem  mindenkor  találja  a 
milas  a  tzélt:  ictus  jacnlautimn  saepe  *deerrant;  aranyzok  a 
tzélra:  collineo  PPBl.  Hywolkodo  ember  ky  wettetet  firdSgek- 
nek,  mykent  a  cel  a  nylnak  (ÉrsC.  533).  Czelul  vetél  engem 
az  ellensegnec  (Bom :  Ének.  193).  Az  tzélt  találni :  scopum 
attingere  (Decsi :  Adag.  73).  Tárgyul  és  I5v6-tzélyíil  tette,  mellyre 
nyilait  15v6Id5zte  (Pázm:Préd.  283).  A  15v51d5z5c  czilt  tésznec 
f61  (Zvon:  Post.  L175).  A  puskásoc  bizonyos  tzilt  és  tárgyat 
ffiggesztenec  fSl  (MA:Scult.  91).  A  puskákat  ki-15jjéc  a  czélra 
aranyozván  (Com:Jaii  147).  Ollyanok  mint  egy  valami  fSl 
tétetett  czél,  melyre  az  isten  haragianak  nyilai  aranzattatnak 
(Lép:PTük,  1238).  Taraczkjaimat  is  teltitettem  bastyáki-a,  s 
állásokra  czílt  titetvéu  ki  is  lötettem  (Monlrók.  XV.144).  Thököly 
Imre  Is  arányzott  vala  czélt  (Thaly:  Adal.  11.155).  Idegbftl 
nyilakat  botsatunk  bizonyos  ki-f5ggesztett  tzélra  (Fal :  NE.  67). 
3)  méta  MA.  frennziel)  Hegyes  rakás,  hant,  határ,  domb,  tzel 
Ver:Verb.  Szót.  17.  Sokak,  kik  célban  futnak  (DebrC.  292). 
Nem  tudyatoky,  hogy  valakyk  a  cyelba  futhnak,  paallyat  iol 
lehet  myndnyayan  futnak,  de  egy  vyzy  a  iutalmat  (Komj : 
SzPáL  157).  Minden  rend  béliek  meg  hákták  a  czélt  (Tel : 
Evang.  n.52).  Által  ne  hágd  az  tzélt  (Decsi:  Adag.  70).  Az  fi 
pallia  futasatui  soha  addig  meg  nem  szftnik,  niig  nem  ezelra 
iut  (Fél :  Tan  485).  E15  nyújtózom  és  pállya-futással  kergetem 
a  feltett  tzélt  (Pázm:  Préd.  322).  Czél,  a  mi  körül  forgolódnak 
(CorpGramm.  702).  A  pállya  futóc  a  czélhoz  futamással  sietnec 
(Com:  Jan.  209).  Kisérj  el  a  czélig  engemet  végiglen  (Thaly: 
Adal.  1.24).  S)  [terminus,  finis;  granze,  ende].  Soknak  i.sten 
touab  halazt-uia  az  8  életinek  czellyat  es  hatarat  (Frank : 
HasznK.  71).  OUy  fen  rSpfil,  hogy  szeműnk  gyakorta  el-veszti, 
mikor  látásimk  tzéllya-kivfil  fel  ISvelhk  (Pázm:  Préd.  30).  Mikor 
az  emberi  látásnak  tzéllyán-fellyfil  mégyen,  ott  leveg  a  tiszta 
égen  (134).  Ezekre  mint  bizonyos  határra,  tzélra  üssenek-ki  a 
beszédek  (SzD:  &r\'ir.  424).  4)  [propositum,  consilium ;  absicht, 
vorsatz].  Fel-tött  tzéljátul  ki-lépni :  *eggredi  proposito ;  el-esni 
tzéljától :  *aberrare  a  proposito  PPBl.  Az  volt  a  Kristus  jöve- 
telének tzélja,  hogy  a  szomorúkat  vigasztallja,  a  kór-betegeket 
orvosollya  (Pázm:  Préd.  238).  Okot  ád,  hogy  a  fel-tet  czéltfil 
el-vonhasson  (Pázm:  LuthV.  5).  Valamit  magadnak  tzélul  fel- 
tészesz,  tanátskozzál  serénységgel  (Com:  Jan  222).  A  te  ezékidra 
ugy  illenek  mind  azok  a  szent  irások,  mint  a  bot  a  tegezbe 
(Sámb:  3Fel.  639).  Nekünk  semmi  feltett  czélunk  nincsen  (RákGy : 
Lev.  107).  5)  [objectum;  gegenstand].  Érzékenységeknek  czélja: 
objectum  C.  Valaminek  ellenébe  vettetett  tzél :  objectum  PPBl. 
Ez  cillya  és  summája  ez  megolvasott  textusnac  (MA:Scult. 
215).  Elessen  szol  bizonyára  az  mi  fol  tett  czélmikrul  nemi 
nemS  bSlcz  anthor  (KBécs.  1666.  B5).  Gábriel  angyal  sem 
imádta,  sem  másoknak  az  imádságnak  céljául  fel  nem  tette 
Mariát  (VárM:  Szöv.  172).  6)  signum  [.symbol].  Ez  gyermek 
helheztetett  sokaknak  el  esisire  es  sokaknak  fel  kelisire  az 
Israelnek  nipi  k5z8tt  es  czil  hefett :  in  signum  (Sylv :  ÚjT.  L83). 
7)  [cancelli,  carceres ;  schrankenj.  Pállya  czél :  apheteria  C. 


[Szólások).  Igyenes  tzélra  nézi  rendelé.s  (SzD:  MVir.  424 ). 
Beg  meszsze  IfitSk  a  tzéltul  (Pós:  Vetélk.  39).  A  külsS 
hasznot  tesszük  tzélúl  (SzD:  MVir.  424).  Czel  kfiufil 
tántzolui:  extra  cliorum  saltare  (Decsi:  Adag.  133).  A 
tzél  mellett  iSttel:  aberravit  a  janua  (Decsi :  Adag.  2). 

Céloz:  1)  [dirigo;  zielenj.  Újonnan  fordittya  pnzdráját,  ugy 
czélozza  azzal  hevedere  táját  (GyöngyD:  Cup.  604).  A  más 
ágyút  ép|ien  ugy  tzélozták  (Kónyi:  HRom.  11).  Két  dologra 
tzélozom  mái  tanúságunkat  (SzD:  MVir.  4241  2)  [siiecto,  cogito; 
zielen,  beabsichtigenj.  Ara  tzélozok  egyedül :  *refero  consilia 
mea  eo  PPBl.  Mire  czélozott  ezzel  Dávid  lllly:  Préd.  n.l99). 
Az  mire  czélozok,  szükség  megértened  (Thaly:  Adal.  L161). 
Szive  vigadozhat,  ki  járulhat  eliliez,  mert  ez  által  céloz  az  bol- 
dog élethez  (222).  A  tsászár  veje,  a  kit  ha  sokszor  megvernek 
is,  a  vezérségre  tzéloz  iMik:TörL.  20).  Hogy  segítse,  volna 
tzélzott  akaratja  (Kónyi:  VM.  2).  Jobb  az  oUyan  könyvel  ma- 
gát múlatni,  melly  semmi  bántódásra  nem  tzéloz  (Kónyi:  Ái'tM. 
E16b.  13). 

el-cóloz :  [propono,  cogito ;  bezwecken].  Nagy  Fabius  többet 
nem  mivelt  Rómáért,  mint  ez  keblére  vett  hazája  dolgáért  és 
abban  elczélzott  nemzete  jóváért  (Thaly:  Adal.  1.133).  Mások, 
hogy  el-tzélzott  gonosz  szándékokkal  el5b  meheívsenek,  a  hir 
dolgát  oi-szág-világ  bontó  jószágnak  mondják  (Fal:  NE.  56). 
El-tzilzott  szándék  után  ugy  járni,  hogy  nyilván  ki  tessék  igye- 
kezetünk, ártalmas  (Fal :  UE.  372.  SzD:  MVir.  424). 

föl-eéloz  :  [nitor ;  streben].  A  bfinnec  halálábúl  fel-támadváu, 
a  memiyeikre  fel-czélozzunk  (Csúzi:  Tromb.  150). 

Célozás :  1)  [intentatio ;  da.s  zielenj.  Le  kezd  az  romlani, 
czélozása  rendgye  megbomlaui,  njil-is  az  nttyából  bal  felé 
hajlani  (GyöngyD :  Cup.  605).  2)  [allusio ;  anspielung].  Czélozás 
vagyon  a  históriára  (DEmb:  GE.  106). 

CÉIiLA  (k«ío  Misk:VKert.  642.  célatskn  ExPrinc.  33): 
c«lla  MA.  zimmerlein  Adámi.  Aluala  gyakorta  cellayaban  bel- 
rekeztuen  (EhrC.  148).  Zent  Ferencz  es  mind  w  tarisi  a  cellá- 
ból ki  herteleukedenek  (VirgC.  22).  Lattá  az  frátereknek  cella- 
yokat  epevletbeu  valamy  keuesse  felemeltetuen  (DomC.  130). 
Minden  tzellákat,  karaarákat  eljár  (MA :  Scult.  902).  Egy  reme- 
tének czéllaja  egy  kutfíhöz  közel  (Illy:  Préd.  11.365).  (A  méhek) 
a  király  czéláit  legmagasabb  helyre  építik,  és  azok  kSrfil 
építik  azoknak  czélájokat,  a  kik  már  megöregedtek  (Misk : 
VKert  642). 

Céllácska:  [cellula].  Czinaltata  magának  egi  cellaczkat 
(VirgC.  39.  W&szprC.  38.  TelC.  173).  Ez  szoros  célátska  tes- 
tednek hayléka  (ExPrinc.  33). 

CELLÉK :  salarius  PPBl.  [salzverkauferj.  Só  áros,  só  tzellér: 
salarius  PPBl. 

CEMENT :  1)  [caementum ;  bruchstein].  Arany  czement 
(ComBal.  16).  Nagy  Baniat  is  bírom,  minden  esztendőben  nagy 
czementem  vagyon  belSIe,  minden  czement  legalab .  teszen 
uiolcz  eszer  araniat,  barom  száz  gira  ezfistőt  (19).  2)  [morta- 
rium;  mörtel].  (Arany  és  ezüst  míihöz  való  szerszámok:  zöld 
arany  festék,)  czemen  por ;  próbáltam  (Kecsk :  ÖtvM.  293). 

Cementéi :  [ferrumino ;  cementiren].  Czemmentelnyi  aranyat 
(Kecsk:  Öt^-M.  304). 

CEMÉRM  A  "NY :  [faber  lignarius;  zimmermann].  Elvé- 
gezvén a  czemermányok  a  torony  zsendelyezesét,  egy  kevés 
I   jó  akaratot  kívántak  (Nyr.  XIV.459). 

CÉNDÉLY  (amdíiy  Radv:  Csal.  11.124):  [zeudel,  zindel- 
taffet].  Egy  darab  czendely  íRadv:  Oal.  n.19).  Egy  csindely 
\ilágos  bársony  kis  suba,  nesttel  béllet  (124).  Egy  uiragos  csen 
dely  bársony-zöld  félszer  Ids  suba,  taffotiaval  bellet  (124).  Czen- 
delbfil  s  fejér  fátyolból  egy  süveg  (Gér:  KárCs.  IV.418).  Egy 
mása  czendely  (VectTrans.  25). 


347 


CENDEKEL-CÉRNÁS 


CÉRNííZ— EL<,ltANT 


348 


ICÉNDÉRÍTLl 

még-eénderél :  [amburo ;  versengőn].  Az  szép  tiszta  vasat 
la£sú  szénnel  czendereld  tncg  kéken  vagy  sárgán  (Kecsk:  ötvM. 
312). 

CENK :  1)  caiiiciilu.s,  catulus,  catellus  MA.  |liun(l,  liündehen]. 
Tegnap  fogattam  90  nyulat  s  3  özet ;  fáraánt  keveset,  mert 
ninra  tanúit  czeuk  (RákGy:  Lev,  385).  2)  cacula  PFUl.  (calo, 
homo  scelostus;  krieg-sknedit,  bűbe].  Katona  inas,  katona  tzenk: 
cacula  PPBl.  Midfln  ezeket  mesterséges  csavarKás,"al  kerenge- 
nék az  Arias  czenkei,  végre  az  régi  doetoroknak  bizony.s;igival 
kárhoztati'ik  Arinst  (Pázm:  Kai.  M2).  Erre  soc  zenk  cbak  ffilSl 
mint  egy  bagoly  es  halgát  (Zvou:  PázmP.  209).  Ezek  a  minap 
szflletet  sido  czenkek  (Sall:  Vár.  17).  Az  5  eretnek  czenkeivel 
eggyíitt  tagadgya  (MNyil:  Irt.  331).  Calviims  az  5  czenkeivel 
egyetemben  semmit  nem  enged  Luthernek  a  fel-fuvalküdott 
kevélységben  íPós:  Igazs.  1.528). 

[CEPPEKEZ-IK) 

föl-ceppekezik :  [aegre  se  erigere;  .sicb  mit  miibe  zu- 
sanimenklaubeu].  Vgyan  ottan  el  aiula  egy  nemíiiiemfl  ídíbe, 
mikoron  meg  vyúlt  volna,  fel-tzepppkezéc,  hogy  el  menne  íHelt: 
Mes.  229).  [V.i.  CAPPOLÓD-IKJ 

CEREMÓNIA  :  caeremonia  PPB.  Wy  terweenyekkel  ees 
cerymonyakal  eeltettetnok  (ÉrsC.  527).  Tegnap  a  jantsiir  aga 
tzeremoniival  kiildo  ajúndékot  az  unmknak  (Mik :  TörL.  66). 

Ceremóniái :  [nugor ;  possen  treiben,  narriscbes  zeng  reden]. 
Vajki  tudom,  miért  ceremoniálsz  (Czegl:  MM.  134). 

Ceremóniás :  fsolennis ;  pomi)üs,  feierlich].  Cereraóniás  tör- 
vényeket rekeszt  ki  az  apástól  (Czegl:  MM.  283.  Illy:  l^éd 
Elflb.  2). 

Ceremóniáskod-ik :  [se  ostentare ;  paradiren].  Pál  pátriár- 
kának dnnií  kSnt&ében  remete  szent  Antal  ünnepeken  czere- 
moniáskodott  (Csúzi:  Síp.  576). 

CÉRNA  (rhema  DomC.  302.  ÉrsC.  68.  rzima  ftikF:  Lev. 
V.319):  tilum  C.  filum  tortum,  dnplicafum  PPB,  [zwini]  len- 
fonál, vagy  tzéma:  *.stupi  ueta  PPBl.  Sem  chernayok  sem 
tevyek  nem  lehetne,  hog  az  kes-ntevst  meg  varhafnayak  (DomC. 
302).  Az  kopyan  wolt  egy  kfls  vvas,  mynth  egy  chenia  zjil, 
avval  meryk  vvala  az  templomnak  liozyw.iagat  (ÉrsC.  68).  F5I 
foly  reia,  mintha  czernaual  tekertek  volna  ki'röl  (BeytheA : 
FivK.  130b).  Arianna  adá  ezt  tenéked,  az  6  cérnájával  maga- 
dat vezetted  (Zrinji  11.145).  Az  atheismus  és  tiVi5k  pogányság-is 
bé-taLsz  mász  mint  a  tfl  után  a  czema  (Piís:  Igazs.  I  275).  A 
lónak  orra  portzogoján  vony  edgy  .szflr  tzémát  által  (Cseh : 
OrvK.  75).  A  czéma  czéniához  foglaltatik  és  azután  főbbek 
többekhez  fodrattatnak  (Illy:Préd.  1.184). 

[Szólások].  Tzérnára  venni:  amnssim  applicare,  lignuro 
linea  describere  PPB.  Már  nem  g  y  fl  z  i  magát  t  z  é  r  n  á  v  a  1, 
felelettel  (SzD:  MVir.  20). 

(Közmondások).    A    hazugok   tzémája   gyenge   (SzD:  MVir. 

227). 

csapó-cérna :  amns.>iis  C.  [richbiclmur]  Tsapó  tzéma,  átsok 
t-ciix'i  sinórja :  amu.s.sls  ['PBl.  A  tSrvény  mint  edgy  tfikSr  avagy 
bapo-tzérna  gyaniint  vagyon  mi  elSttfink  (Ker:  Préd.  27).  Igye- 
ncst  raerfi  ráma,  tsapo  tzérna  (ACsere:  Enc.  52). 

fonál-cóma:  linum  *tortum  PPBl.  [zis-im). 

igazgató-cérna:  [amussis;  richtschmu'J.  Az  Íteletet  az 
igazgató  tzéniára  t«  az  igasságot  a  mértékre  hozom  (Helt:  Bibi. 
rV.  47b). 

mórS-cóma:  iierpendiculum  P  [ricbtlotj.  Az  álcz  mester 
az  mérJ  tzémát  néki  vonsza  (MA :  Bibi.  11.37). 

Cémás :  (tibrosua ;  faserig],  Czérnás  fö :  caulia  tibrosus  MA. 


Cómáz :  effilo  MAI.  [aasstickenj. 

CET  :  [cetas,  balaena ;  wallfischj.  Vi-nak  cethi  e«  meiidenec, 
mellec  mozgattatnae  vizecben  (BécsiC.  132).  Jonas  volt  a  cet- 
nec  hasában  három  nappal  e«  három  eyel  (MiiucliC.  36).  A 
cethal  száiábúl  lámpások  szabású  uilágosságok  származnak  ki 
(Mel:  Jób.  lul>.  Az  czet  halnav  nagyságos  ereiétil  félnec  meg 
az  erós  emberekis  (Kár:  Bibi.  1.538). 

CIBÁL,  CnvrBÁTi,  CIMBÁZ :  crinibus  traho,  capilkjs 
vellici)  MA  raufen,  die  ha;tre  zupfen  PPB.  Tzibállyák  egymást 
(Czegl :  Dág.  Il.fiftj  Haziidcz,  mikor  a  Gergely  pápa  szavai4 
hamissau  czibálod  (Matkó :  Btifák.  153).  Az  őIjt  a  rókát  vala- 
hol éri,  menten  t«apdossa,  szSrit  tépi,  tzibálja  (Mi«k:  X'Kert. 
158).  Üstökömet  tzimbázták  (Gvad :  FNót.  17).  Hajamat  czjnibál- 
ták  (Gvad:NótTest.  181). 

meg-cibál :  [dlscerpo ;  zerrupfen).  O  kegyelmét  fSldli5z  ve- 
rek, igen  megczibállák,  tépek  íZvon:  PiizmP.  264).  Meg  czitól- 
tác,  téptéc  (Megy:  6Jaj.  30). 

Cibálás :  [vellicatio ;  das  rupfen].  Ütés,  tsapás,  rúgás,  tzibá- 
lás  esik  közöttük  (Pázm :  Préd.  239).  Látod  é,  mire  viszen  a 
szent  írás  czibálá'<a  (Matkó:  BCsák.  420).  Készebbek  az  embert 
meg  várni,  mint  sem  az  egymás  tábálást  félben  hagyni  (Misk: 
A'Kert.  322). 

CIBERE :  jus  acetosum  MA.  ofiia,  .wrbillum  PPBl.  jiisvu- 
lum  acetosum;  essigbriihlein  PPB.  Tsak  tzibrével  élni;  *victi- 
tare  sorbillo  PPBl.  Nem  czae  a  gyaptyut  el  njiri,  hanem  a 
bSreket  is  levonsza  és  a  ciberét  bor  ijuiánt  méreti  (Helt :  Me,s. 
62).  Ütközet  nagy  le-sz  nundenkor  a  farsjuigban,  mikor  Czibere 
bán  lesz;ill  az  bánságban,  Koncz  vajda  haragszik,  dúl-fi'il  b;irag- 
jában,  mert  nincs  tisztessége  az  negyven  hat  napban  (KMK. 
11.184).  Tjuk-monnyal  és  tey-fellel  csinált  czibere  (VVeb:  Ámul. 
106). 

eceteB-cibére :  oxjineli  PPBl.  [trank  von  essig  und  honig). 

(N)T.  IX.72). 

kényér-cibére.  Borban  és  serben  morsolt  kenyér  tsdberéc 
kaláuockal  fogattatnac-el :  pultes  intritae  ex  vino  et  cerevisia 
(Com:Jan.  110). 

korpa-cibere :  [jus  furfiu-eum  ;  kleieiLsuppe^  Ha  az  ollyan 
korpa  cüiberen  bizott  ecclasia  bfint  jovall,  mi  nem  jovalljiik 
(iL-itkó:  HRoml.  59.  Kern:  Élet.  144.  PP;Pa.xC.  281). 

mézes-cibere :  [oxymeli ;  triuik  von  essig  und  honig).  Mézes 
tziberének  való  tálak :  promul.sidaria  PPBl. 

ser-cibere :  sorbitiuncula  cerevisiaria ;  bierbrilhe  PPB.  *Ser 
leves,  ser  tzibre  PPB. 

Cibertes  íciiirtcs  Major:  Szót.  29.5.  cnpirÍM  Com:  Jau.  55): 
elaudic.ms  ^L\.  loriixís  PPBl.  dollfilssig  Com :  Orb.  89.  Iiinkend 
PPB.  Sem  az  horgas  lábuac:  czipirte.sec,  sem  a  butkiis  lábuac, 
sem  a  széllas  lábú  táritopposoc  nem  sántálnac  (Com :  Jaa  5.5). 
A  sánta,  tzibertes  sántikál  (Com:  Vest  45.  123).  Cziberte«,  gírbe- 
lábu  (Com :  Orb.  89). 

(CIBIKÉL) 

fől-cibikel :  [sursiun  tralio ;  hinaufschlepiienj.  I.ehetet]en 
a  szamiiriuik  a  tekenSt  az  emlitott  begvTe  fel  rabikeUii  (Matkó: 
BCVik.  112). 

[CIBORÁZ-IK,  C8IBORÁZ-IK  ?) 
ki-ciborázik :  [evaporo ;  ausdiinsten  ?]   Ezek  mind  az  5 
oduns  szálából  cziborásztak  ki  (Zvon:  PázmP.   104). 

CICA :  [amasia ;  gcliobte].  Szerelmest  .setétbeim  tai^-ára  ve- 
zette, ott  igaz  kedvéből  tzitzáját  Ölelte  (Orczy:  KöltR  145). 
[CICANT] 

el-cicant :  [fiulim  caclüiuio ;  kidiem  V).  '/euzní,  Kóisi  el 
tzitzantá  magát,  hamar  forduláshann  meg  látván  lódingját  (Orczy: 
KöltSz.  162). 


:i49 


1.  CICE-Clí^RA 


CU-'RÁCSKA— CIPRAZ 


350 


1.  CICE:  cahis  Major:  Szót  131.  (katze).  A  nagy  fekete 
egér  és  apró  egér  az  élés  házakat  el-futkos\'áii  a  tzitzéknek 
avagy  niatükákuak  ragadománya  lészen  (Com :  Jan.  40). 

2.  [CICE] 

Cicés :  [ julos  babens ;  kiitzchen  habendj.  Nem  a  pápisták 
viaszból  csinált  bárányának  vérével^mosattatik  el  a  mi  bfineink- 
nek  rútsága,  nem  is  az  fi  liammuval  való  hintésekkel,  szentelt 
gyertyájukkal,  cziczés  ágokkal  (ViirJl :  Szíiv.  251).  [Vii.  Cikás) 

CICiaiE :  [omattis,  cultiis ;  mode].  Ezért  a  eziczeréjért 
fenyegetídzic  isten  (Diósz:  Préd.  D). 

Cicérés :  [exomatiis ;  géziért,  geschmiickt].  Hlyen  a  mod- 
nelkíil  való  piperés,  cziczere.s,  nyalká.s  öltSzet  (Diósz :  Préd.  D). 

[CICOMA,  CSICSOMA] 

Cicomáz,  csicsomá^ :  [omo,  exomo ;  schmücken,  ver- 
zieren].  (Prág:  FSerk.  791.  Kr.).  A  pántlikáckal  a  bé-font  hajac 
és  egyebéé  csicsomáztatnac,  tzilráztatuac  (Com;  Jan.  101).  Magát 
."srépegetni,  tsitsomázni  iSzD:  M\'ir.  390). 

[CICOItA,  CICORÁZ-nC,  CSICSORÁZ-IK?] 

inég-cicorázik :  (ingermino ;  auflieimen].  Az  búza  mag 
meg  cziczorázic,  iiz  vian  bokrosul,  hosszú  inakat  czuda  bok- 
rockal  tel  erezt,   hogy  kóunyebbeu  alha-sson  (Bjrn:  Préd.  458). 

CIFOIINYA:  [lenocinia  corporis;  überti  iebener  putzj.  Tzifra 
tzifomyákkal  Veniis.  lesit  hánnya  (SzD:  MVIr.  297).  [Vö.  CI- 
KORNYA] 

Cifornyás :  [elegantulus,  comptus ;  stutzerhaft].  Sok  czifor- 
uyás  német  urat  rabságra  hajtottunk  (Tlialy :  Adal.  IL90). 

CrPRA:  1)  numeri  nóta  PPB.  [zérus;  ziffer,  nullj.  Mul- 
tipUaild  meg  az  elsót  ígyen :  10.  3.  e-szt  monduán :  három.szor 
tzifra  vgyan  tzifra;  észt  ird  le:  0  (Helt:  Aritm.  F3).  Czitrái'a 
vagy  bfitfikre  akarja  vetni  ezt  a  f&vet  (Lipp:PKert.  ILI  11). 
A  cziírák  akármennyién  legyenek,  fi  magokban  semmit  nem 
jelentenek  (Ónadi:  Számv.  2).  A  czifrák  tsak  magok  akar- 
melljik  speciesben  is  tsak  semmik  (MTolv:  Aritm.  7).  Vagy 
talán  mind  azon  nulla-betűk  és  vak-tzifrák  ezek  az  evangyé- 
liomokban  (Fal:  NE.  172).  8)  [notae  secretae;  chitfrej.  Valami 
secretumokat  akarsz  imi,  miudig  czifrákkal  ü-jad  (RákGy :  Lev. 
142).  Hajdú  György  levelei  érkezének ;  mit  irjon,  az  czifrákat 
megfordítottam,  nagyságodnak  megküldtem  (226).  Tegnap  elótt 
hoztak  Dániel  Imre  uramtól  leveleket,  melyeket  kegyelmetek- 
nek elküldöttem ;  nekem  mit  írjon,  czifrákkal  megfordítottam 
(407).  3)  [omatus,  omamentmn,  pompa;  putz,  schmuck,  pomp]. 
Pompára,  czMrara  költöttek  (Mel :  SzJán.  96).  Engedgyetec 
meg  nékem,  hogy  egyigyS  beszéddel  éllyec  minden  tzifra  nél- 
kül (Kár:  Bibi.  L531).  Lazar  minden  tzitlVa  nekfil  temetetet  el 
(Bom :  Préd.  689).  Jószágát  ne  kSltsó  tzitrára,  keuélsf  gre  (Kulcs : 
Evang.  229).  Én  sem  ékesen-szóllásra,  sem  egyéb  tzifrái'a  nem 
szaggattam  (Pázm:  Préd.  a4).  Nyelvem  meg  diczér  .szép  czifrá- 
val  (MA:  Bibi.  V.22).  Hagyom,  hogy  temetésem  igen  egyögyüen, 
minden  ceremónia  nélkül,  czifra  és  nagy  költség  nélkül  legyen 
(Radv:  Csal.  111238.  Gyöngy:  Cup.  29).  Toaletta,  a  hová  a  fö- 
aszszonyok  az  apró-cziirát  rakják  (Fal:  NA.  14).  Rutalmazzák, 
ha  kinek  nem  volt  gondgya  a  tzilrára  (46).  Az  urak  és  úrfiak 
a  szent-egyházban  inneplő  tziffl-ával  jelennek  meg  (148).  4) 
[elegantulus ;  stutzerj.  Ott  az  czürák  és  nyalkák  pirongatják  és 
hurítj.ák  az  szegénylegényt  (Thaly:  VÉ.  11108).  5)  [ornatus; 
géziért].  Tzifra,  tettetés  nevek,  szók :  nomiua,  vocabula  *speciosa ; 
tzifra-.szólás :  *cincinni  oratioms ;  tzifra,  drága  öltözet :  *cultus 
cum  elegantia  et  copia ;  semmi  nem  lehet  már  tzifrább :  nihil 
*pictius  PPBl.  Ti  citfra,  gienge  mhaiu  papok  (Mel:  SzJán.  284). 
(üfra  .szókkal  trágiázott  hamisság  (Bal :  Csisk.  185).  Nem  szag- 
gattam a  czifra  szókra  a  f51  gySnySrkődtetéséért,  hanem  a 
miket    úlam,   a   .szívre   szabtam   (Bátai:  LPróh.    6).    Némelyek 


hasonló  nyeifi  vagy  czifra  baltát  vagy  Gsákánt  viseltének  (Mon : 
írók.  XI. 349).  Az  a.szszonyok  a  tzifra  öltfizetben  tsiiiosbak  (Misk: 
VKert.  680).  Nem  de  nem  tzifra  cornpliment  ez  ?  (Fal :  NE.  23). 
Paloták,  a  mellyek  tzifrák  kivlil,  de  flresok  belől  (Fal :  NA.  123). 
6)  [auricula;  ohrlappchen],  H;'my  függfik  fénlenek  füle  czifra- 
jában,  jmnyi  tálu-város  van  azok  árában  (GyüugyD:  Cup.  611). 
\l:my  függök  látszanak  ffile  tzifrájában,  annyi  falu,  város  van 
azok  árában  (PhilFl.  38). 

[Szólások].  Mi  kőzi  a  sárnak  a  tzifrához?  (Pázm : 
Préd.  75). 

Cifráeska:  omatulus,  comptulus  PPB.  [géziért]. 

Cifrái :  [omo ;  .schmücken].  Skarlát  nyereg,  aranyozott  pilla- 
gokkal  czifralt  (Radv:  Csal.  11.183).  Kés  csinálónak  attimk  az 
Nazur  kési  nyele  czifrálni  'I,  t  (MonTME.  1.161).  Pompás  sza- 
vakkal nem  illik  czifrálni  (Orczy:  KöltH.  15). 

fol-cifrál :  [exomo ;  ausschmücken].  Midfin  szépen  fel-ciö- 
rálta  magát,  a  páuác  kfizzflbe  méné  (Helt:  Mes.  92). 

Clfrálás :  [exomatio ;  verzierung].  Nem  efféle  tzifiralásba  ál 
ezokaért  a  nemesség  (Helt:  Mes.  91). 

Cifrálkod-ik  :  [se  comere,  ornare ;  sich  schmücken,  zieren]. 
Magokat  iljitó,  tzifrálkodó  vén  .szülék:  vetulae  *interpol6S  ;  nem 
tzifrálkodik  köntösében :  *modicus  cultu  vei  in  cultu  PPBl. 
Ne  ciffralkoéatok,  ne  misézzetek  (Mel:  SzJán.  96.  Csúzi:  Tromb. 
350).  Ez  vendégel,  amaz  tánezol,  tzifrákodik  (Orczy:  KöltH.  79). 

CüráDcodás  :  [exomatio  sui ;  ziererei].  Óltfizéssel,  czifrálko- 
dással,  keudSzéssel  tfiltik  az  idfit  (KirBesz  14). 

Cifrán :  [eleganter,  omate ;  géziért,  zierlich].  Tzifrán  tán- 
czolui:  *saltare  eleganter  PPBl.  Mint  egy  cziífrán  fel-51t8z8tt 
lator  Pandora  (Nán:  SzüT.  668).  Te  jó  km-ucz  voltál,  mikor 
adtát  czifrán  mondtál  (Thaly:  Adal.  n.301).  Fennyen  és  czifrán 
kezdik  a  ceremónia  dolgát  (Fal:  ÜE.  1.115).  Tzifrán  rakják 
lábokat  (Fal:  Vers.  23). 

Cifrás :  vemúculatus,  polymitus  C.  picturatus  MA.  [géziért, 
geschmückt].  Ozifi-ás  5  :  caestus ;  czifrás  pagyimontom :  asaro- 
timi  C.  Veszszfi.s,  iratos,  sujtáso.s,  tzifrás :  virgatus  PPBl.  Sok 
t;irsai  vadnak  (az  aszszonnak)  hatra  az  világban,  .szebbek  es 
ciífrasobbak  ennél,  azzok  eleget  ingerlenek  felsegodnek  (Helt : 
Mes.  474).  Oh  b.ibonás  papok  azért  innét  távozzatok,  hagyjatok 
békét  viasznak,  az  büdös  olajnak,  az  gyortyának,  vége  vagyon 
czifrás  korozsmáuak  (RMK.  I\'.256).  Sok  czifras  menuyechkek 
(Mon :  Ápol.  335).  Az  keueUek  es  az  czifrasok  semmi  tisztességes 
dolgot  nem  indíthatnak  (Fél :  Tan.  466).  Czifrás  és  éke.s.sen  for- 
mált szókba  foglalná  tanétását  (Zvon:  Post  I.IO).  Czifrás  hasé- 
tékoc  (Com:  Jan.  101).  Egy  czifrás  puskám  vagyon,  az  kit 
Paksy  adott  nekem  (Gér:  KárCs.  1.439). 

Cifraság :  omamentimi  Sí.  [zierrat,  verzierung].  A  palás- 
tokat ránc  takarittyuc;  az  ékességéé,  czífraságoc  hozzá  adat- 
tatnac  (Ojm :  Jan.  101.  Zrínyi  U.198). 

Cifráz:  exomo  MA.  vermículor  PPBl.  [schmücken,  zieren). 
SzőlWevél  formára  tzifrázott :  pampinatus ;  beszédet  tzífrázni : 
*accersere  orationi  splendorem ;  a  beszédet  igen  válogatott 
szókkal  tzífrázni :  aifectare  *cultum  etfusíorem  ín  verbis ;  tzif- 
rázó,  szövS  takáts :  segmentarius ;  rojtos  ruhák,  tzifrázott  kön- 
tösök: *segmentatae  vestes;  mindeu  ékességekkel  tzifrázza  az 
óratiót:  onmi  *venere  exornat  orationem  PPBl.  Felesegeket 
czifrazak,  vgy  hogy  élig  ismertetnek  ki  az  feo  emberek  felesi- 
gektfil  (Vás:  OuCat  470).  Igen  czifra  szh-onynyal,  sít  ezüst 
fonallal  czifrázott  majcz  (Monlrók.  XI.353).  Hol  czifrázzák 
most  rabádat,  hol  prémezik  nadiágodat?  (rhaly:Adal.  11.301). 
Akár  mint  öltözzenek  s  tzifrázzák  magokat  a  dámák  (Fal: 
NA.  118).  Hívságra  tzífr.ázzák  a  szép  e.szközöket  (SzD:  MVir. 
137). 


351 


fö[,cifrAz-cigAnykod-ik 


ctgAnykodAs— cikAs 


35ü 


fbl-cifráz :  fexomo ;  ausschmiicken].  Keinkkel  feltzifrázta 
a  házát :  díjmum  *inveativit  pictura  l'PBl.  Kzen  kép[)en  vagyon 
a  tV>I  liflVázot  aszszouyiálatokiiac  ú  dolga  (Helt:  Mes.  91). 

még-cifráz :  cv  Meg  tzifrázni  a  beszédet :  *calamistros  ad- 
hibere ;  meg-tzifrázni  az  órátziót :  *iiotare  taiiquain  stellis  ora- 
tionem  ;  meg-tzifrázni  a  dolgot :  *collocupletare  rem  exomatione 
PPUl.  Az  szép  tejes  utis  meg  czifrázza  niagát,  látván  az  nagy 
Letennék  sok  szép  angyalát  (Zrínyi :  AS)T.  273),  Egy  kantárt 
pillangókkal  meg-czi&ázbitni  (Zrínyi  IL178). 

Ciírázás  :  tomptus  C.  exornatio  MA.  aasziening  PPB.  [putz]. 
Hegedfllésbe,  éneklésben  azon  szónak  gyorsogatása,  tzifrázása: 
frequentamentiiin ;  ki-vájt  tzifrázású  oszlop  derék :  scjipiis  *stria- 
tiis  PPBI.  Meg  .sok  hasznot  tíit  volna  ez  niinekőiik  es  sukat 
chalt  volna  czillVazasaiial  á  ferodíbe  (Helt;  Mes.  473).  Sok  tár- 
sai vadtuik  hatra,  .s6t  nem  chak  á  nemessek  kSzet,  hanem 
minden  varosokban,  hollót  eflelo  cíffrazassal  m;iid  meggySzik 
meg  á  nemeseket  is  (174).  Kuha-tzifrázás,  gangosán  lépés  (a 
leányok)  mhiden  nevelések  (Piizm:  Préd.  1124.  SzD:  MVir.  319). 
Beszédnek  czifrázása  (KCsipk:  Woll.  Elób.  6). 

Cifrázat :  segmentum  PPBI.  (ornamentum ;  ausziening].  A 
beszédnek  szép  tzifrázatja:  orationis  *nitor;  szép  tzifrázatii 
órátzió :  *nitens  oratio ;  változtjitni  a  beszédnek  tziirázatit :  ora- 
tionem  *variare  PPBI.  Kiintös  czifrázatja :  lacinia  PPB.  A  ba- 
bylloiiiaí  Bélus  isten  templumában  fel  építtetett  oltárnak  ékes 
czifrázati  k5zfll  nem  utoLso  a  kereszt  (VárM :  8zöv.  223).  Vaszem 
észre  a  tzífr;izatot  (KirBe.sz.  56).  Az  ■•ytiínak  mellyékei  tzifráza- 
tokkal  voltak  gazdagítva  (SzD:  MVir.  180). 

Cifrázó  :  (sculptor ;  kuaststeeher],  Ezftstcílrazo :  argyrocopus 
MA.  .silberstecher  PPB. 

CIOÁNY :  1)  CiganiLs,  Tiganas  MA.  PP.  [zigeuner].  Michael 
de  Czigan,  1393.  Czigany-Vaja  1411  (locas  in  Szolnok,  Czinár). 
Az  czigánoknak  lám  békét  hagjtok,  kik  mindenkor  lopnak,  az 
törökükvel  lám  pártf)lkodtt)k,  kik  rajtonk  rab<jlnak  (RMK. 
11.206).  Sátorbeli  czigánjuál  is  lianiLsabb  és  hazugabb  (LevT. 
11.323).  Paraszt  embertfii  sem  hallottam  ez  féle  czigíin  leitot 
(Zvon:  PázniP.  289).  Czigán  nxVira  haja,  kírme  el  metéltetek 
(HusztiiAen.  30).  Czigányoknak  attunk  az  .szögektiil  8  d. 
(MonTME.  1.54).  Poklul  jiiráuak  az  szegény  czígányok,  marada 
csak  sátorok  (Tlialy:  VÉ.  L49).  Az  udvari  nép  nem  ruhássabb 
a  mi  tzígányinknál  (Mik:  TflrL.  51).  2)  ver.sipellis  C.  fallax  MA. 
betrUger  PPB.  Purdi-cigány-fogások :  fallaciae  \VP.  Czígányok- 
nac  attyoc  vagy  (Mon:  Ápol.  363).  Czigány  gyfilés  (Decsi:  Adag. 
139).  Czigány  módon  s  nem  igazán  cítállyák  a  jjaterec-  Írásit 
(CzegI:  .Japli.  86).  Nem  hiszek  ötféle  czigány  remeknek  (Czegl: 
MM.  202).  Ne  légy  olyan  mint  a  czigány  (300).  Soc  szinS,  czigány, 
ravasz  emberek  (Com :  ,Iaa  203). 

[Szólások).  Czigánnális  czigánb  (Decsi:  Adag.  188). 
Semmi  tzigány  nem  érne  véle  (Kisv:  Adag.  20).  T z i- 
g  á  n  yk  0  r  e  k  e  t  hányni:  in  rotam  se  versare,  eircumagere 
PPB.  Ne  n i a r  g a  1 1  i a  t o k  a  c z i g a n o k  1  o u a n,  a  szeren- 
czo  kereken,  az  történet  szekerébe,  mert  el  dfiltSk  (Mel:  SzJán.  7) 
Jól  tud  száiit/uii  a  tzigányok  lovaim  (SzD:  MVir.  224).  Nem 
leányhoz  illó  módon  viselvén  magát,  elkilldettetett  volt  s  ez  az 
Bodoki  elvévén,  róla  kapott  a  czigány  mézbe  (Hazánk 
1.299).  Beszédgye  tzigány  Ulóröl  költt  (SzÜ:  MVir  224). 
Tzigány  illfin  koholtt  purdi  hazugság  (225). 

[Közmondások).  Nem  kel  czigáut  lopásra  tanítani  (Decsi: 
Adag.  U).  Ritkán  mond  igazat  a  tzigány  (Kisv:  Adag.  75). 
Minden  tzigány  maga  lovát  dítsiri  (SzD:  MVir.  88).  Szemesnek 
való  a  játék,  vaknak   az  alamisna,  tzigánynak  a  vak  ló  (261). 

Cigány  kod-ik :  1)  [artes  niagícas  tracio ;  zauberei  troiben} 
A  bíibác  cigjuiküdnac  vele  (a  tyikbogygyel),  háromszor  kíszSn- 
tic   reggel,   vgy   szedie   (Mel:  lierb.    182).   Az    emberek    lelke    I 


fldvJ.sségéért  sem  kel  czigánykodni  (Pázm:  Kai.  226).  SS)  man- 
ticulor  C.  MA.  beutelschneldereí  treibeu,  stehleu  PPB.  Ugáu- 
kodic:  Ciganum  ágit,  idest  more  Tigaui  vei  Clgani,  firaudaleD- 
ter  ágit  (CorpGramm.  237).  Ne  eigánkogyek  senki,  ne  bania  er- 
demet (llehSzJiin.  132). 

Cigánykodás :  [astutia ;  verschmitztheit].  Mi  haszna  vagyon 
heaban  való  soc  czigankodaaodnac ?  (Mon:  Ápol.  513)l 

Cigányoz :  [detrecto ;  schmahen).  Egy  felSl  pispAknec  nene- 
zed,  más  feliM  cziganiozod  (Mon :  Ápol.  364). 

Cigányság :  i )  [Cígani ;  die  zigeuner).  Béresei  .Szebenben 
egy  czig:in>t  megültek  volt  s  satis  factioért  hozzá  mentek  az 
egész  cigáujiúg  (Hazánk.  1.373).  2)  sutela,  fraus  C.  tallacia 
MA.  [hinterlLst,  betrügerei).  Okos  czigánság :  strapha  C.  A  f§le 
cigánságuac  hituán  ha.sznáia  vagyon  (Helt:  Mes.  126).  Igen 
liaraguek  eii  asga  elJele  chygansagaert  (RMNy.  %).  Hogy  czi- 
gansaga  es  alliatatlansaga  ki  tassec  (Mon:  Ápol.  347).  Képtelen 
czigánságokat  iraak  és  kiállnak  reánk  <Pázm:  Kai  226).  Tagad- 
hatatlan czigánysággal  az  sz.  irást  megve.«ztegeté  Luther  Márton 
(755).  Nem  tudom,  minek  nevezzem  a  Bnlduinus  loemtelen 
czigányságát  (Pázm:  LuthV.  396)  Cíintalan  fartelyi  es  hazug 
czigansagy  (Zvon:  PázmP.  CimI).  Ki  számlálhatna  el6  azokat 
az  (IrdAgi  .soc  tzigansagokat  (EsztT:  IgAny.  153).  Lupulnak  min- 
den dolga  csak  czigánság  és  latorság  (RákGy:Lev.  137).  A 
sidóknak  e  béli  czigányságokat  kínnyen  eszekben  vehették 
volna  (Pós:  Igazs.  L89).  Nem  mondom  czigánság,  de  egy  kis 
rava.sz.ság  sokszor  ha-sználhat  magán  (KLsv :  Adag.   108). 

Cigányul :  [fallaciter,  astute ;  verschmitzt,  üstig).  Hazugul, 
czigáuyul  irál  (Matkó :  BCsák.  157).  Azt  fogja  rám  bamissan 
s  czigányul,  hogy  én  az  ecclesia  nyomoruságibul  azt  satultam 
ki,  hogy  az  ecclesia  bels5  igasságában  bontakozott  meg  (178). 

CIGEKE.  Tzigere-játék :  cindalismus  PPBI.  das  pfiitzen, 
spicken;  ein  gpiel  der  kinder  PPB. 

CIGOLYA :  salíx  purpurea  Sí.  [brandweide).  A  szSlSt,  ha 
elég  va.stag,  tzígolya  avagy  szaldók  veszszfikelis  meg  lehet  k6- 
tózni  (ACsere:  Enc.  271). 

CIHAlíT  (ojíAíiiíés  Gvad:OrsB.  130):  [gannio;  belfem). 
Hármat  czihantott  s  míndgyárt  hozzá  futottak  (az  Azek)  (Grad: 
Orsz.  116).  [Vii.  CSAHOL] 

[Cihantás]  cehentés:  [gannitus;  das  belfemj.  A  tobbi 
kutyák  halván  ejteni  czehentést,  sürgOttek,  forgottak  (Gvad ; 
Orsz.  130). 

[CIHELÖD-IK) 

ki-cihelödik :  [moleste  prorepo ;  mit  mühe  herauskriechenj. 
Ébred  sz  urli,  ki-tziheUdík  a  nyaszolyából  (SzD:  MVir.  23). 

CÜHÖD-nC,  CSÜHÖD-IK:  1)  [segniter  ago ;  langsam 
handeln).  íjad  soká  so  irányzad,  ha  akarsz  varját  IJni,  mert  hogy 
ha  sokáig  czfthMSl,  más  fogja  mellyesztení  iBen:  Kitm.  157). 
Egy  pár  koszos  sárga  pénzért,  egy  rivat-kiáltásért  nem  méltó 
étlen  itlan  koplalni  s  epedni,  rongyban  tsAhSdni  (Fal:  NA  211. 
SzD:  MVÚ-.  397).  2)  [se  extrieare;  sich  herauswinden).  Lám 
vártalak  addig,  míg  chiihödöl  vala  az  ló  alól  (Zrínyi :  ASjt. 
139). 

ki-cühödik :  [segniter  prorepo ;  langsam  beranskriechen]. 
Azonban  támad  az  úrfi,  ki-tzílhódik  mennyezett  nyoeKtlyiyiból 

(FaI:NU.  256). 

[CIKAl 

Cikás:  [julos  habens;  kützchen  habeiid)  El-t5rl6tték  eazt 
a  i>aplsták,  kik  az  i\  WvJs  bajos  edgyetnia.sokuak  megb  men- 
teiéiben, minemAek  »  só,  víz,  \iasz,  czikás  ágak,  liamvak  én 
harangok,  az  istennek  uiéltóságos  nevét  betateleiuttik  (VárM: 
Síöv.  53).  [Vö.  CioéB) 


353 


HK  K  K[,Y— ("I  K<  1UN  YÁzAs 


ciktus-(;ímij()ka 


354 


CIKKELY  (cJihlrj  GKat:Titk.  239.  GKat:VAlts.  I.ll. 
OzeKhMM.  109}:  1)  artk'ulus,  particula  MA.  [teil,  absdmitt, 
lulikel).  íz,  fának  vagy  sziMí  ve.s/.szAnek  boga,  tzikkely  ágazat: 
artii'ulus  PPBl.  &'rt  raikkelibeii  aiiagy  punctban  helihezUitett 
riSiiid  tanuságl]  (TlímvrC.  I71i.  Kellőt  a  kinilynac  neliez  izeket 
auagy  cickeleket  fel  voimi  (Helt :  Kn'm.  194).  Danid  a  Saulon 
való  felsS  ruhának  sz;iruiat  va^  eé  czikkelet  el  mecczetté 
íMel :  Sám.  99).  Ez  volt  az  negj-  czikcel,  kikben  meg  marattanac 
(Mon:  Ápol.  31H.  Sok  egyéb  raikkelyit  az  5  szeuvedís'nek 
nyilviui  meg  mondották  vala  még  régen  az  próféták  (l'ázm  : 
Kai.  lioi.  Az  hitnek  valamely  egy  rész  uzikkelyérfil  akai-iiak 
versengeni  (110).  Az  istennél  kedves  elethSz  három  tzickelkéc 
kivántatnac  (MA:>Scult.  130).  Ez  tzickel  az  egé.'^z  kSnyorgésnek 
bé-fejezo  i-ekeszsze  (Ker:Pi-éd.  1008).  Az  szent  irásnac  helyeit 
anagy  eikkelit  ho.sztadé  elo  tréfába  (Vás:  Cant'at.  212).  Minden 
tolvajságnak  ezikkelit  el  végeztének  (Gér;  KárCs.  382).  Másra 
nem  magyarázhatom  az  kegyelmed  levelének  utolsó  czikkelyét 
iRákFtLev.  11.436).  S)  [punctuni  teniporis;  minute].  Az  idiSk 
Izikkelye:  *articulu.s  tempoium  PPBl.  Egy  ora  aal  60  tzikke- 
lyekbiJl  lACsere:  Bic.  lOSi.  S)  Az  igének  czikelle:  syllaba  C. 
Czikkelyenként :  syllabatim,  intercise  C. 

Cikkelyéeske :  [ailiculus ;  artikel].  Oluastad  czikkelyeezi- 
kéiét  (Bal:C'sIsk.  132.  Mad:Evang.  1761. 

Cikkelyés :  [articulatas ;  gegliodertj.  A  hiv  és  okos  .szolgá- 
nak szabott  regulamentomától  esak  egy  czikeles  pontal-sem 
távozik-el  (CsiizirSip.  238.  384). 

Cikkelyét  ('?] :  [articnlus ;  absehnitt].  Részei,  citkeleti  (Ker : 
Préd.  7). 

[Cikkelyez] 

Cikkelyézós :  Ipartitio  ;  anseinander-setzung].  Hajszál-haso- 
gató  tzikkelyezé.s  (.SzD :  MVh-.  200). 

CnCÓKIA:  intubus  MA.  Tzikória-tbrma :  intubaceus  PPBl. 
Napra  nez6  tyv,  cikória.  Az  magyarok  katáng  koronák  hyuiak 
(BeytheA :  FivK.  39).  Az  mezey  cikória  meg  oltya  az  zent  Antal 
tüzet  (40 1. 

CnCOKNYA  (czikoráz  [V]  Mel:Sám.  317.  tsikornyázás  Pós: 
Igazs.  1.292) :  (ornamentum ;  aufputz].  Az  igaz  ecclesiának  lelki 
tzikomyáia  nem  kfdsó,  hanem  beLs6  (C'zegl :  BDorg.  163).  [\'ö, 
CXPOEJSTYA] 

Cikoi'nyás  :  elegantnlus  PPB.  [oniatus ;  géziért,  aufgeputzt]. 
A  régi  uem  tzikornyás  eleink  :  antiquitas  *iinpe.';a  PPBl.  Cykor- 
nias  niha,  Sltozet  (Mel :  SzJán.  236).  Vala  penig  a  Thamaron 
czikornias,  sok  sziufiruha  (Mel:Sám.  176).  Cikoi'nyás  templnmi 
ceremóniák  (GKat:  Válts.  I.  Elíb.  löj.  Más  tudatlanságával 
akarsz  tzikoniyás  tudományt  szerezni  (C'zegl ;  MM.  53).  Mutasd- 
meg,  hol  szolgáltatták  ollyau  czikoniyáson  a  tam'tványok  a 
mLsét?  (Matkó :  BCsák.  143).  A  jiápista  czikoniyás  vallás  (257). 
Mit  Írjak  a  roppant  tzikomyás  városból?   (Oiczy:  KöltSz.  201). 

Cikomyátlan :  [absoniis ;  uuhamionisch].  Bár  ne  szerzet 
vona  oly  tzikornyátlan  énekeket  (Czegl :  Tromf.  35). 

Cikornyáz :  [onio  ;  schmücken,  zieren].  Tzikoniyázom 
szavamat  az  éneklésben  :  vibris.«o  PP.  Ne  czikorázza  [így] 
magát,  feleseget,  mint  a  fenies  bogár  (Mel :  Sám.  317).  Álortzával 
tzikornyázzác  és'cifriizzíic  magokat  (MA:  Tan.  139).  Sok  szókkal 
czikomyázott  hazugságok  (Bal :  Csisk.  107).  Sok  eflele  neuekkel 
való  trágiázott  és  czikomyázott  hamisság  (471).  Hintó  ezüstös 
szegekkel  és  arany  prémmel  czikornyázva  (Monlrók.  Vni.365). 

meg-eikomyáz :  cv  A  fazakás  master  meg  .szokta  czikor- 
nyazni  az  edent  lExPrinc.  159). 

Cikomyázás :  [exornatio ;  das  schmiicken].  A  papi  últSze- 
tec,  ültároknac  tsikornyázá-sa,  corporáléc  semmire  kellók  (Pós: 
Igazs.  1.292).  A  templomok  csikornyázása  is  200  esztendőben 
kezdetett  (VárM :  Szíiv.  103). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


CrKTUS :  [?1  Fekete,  magam  alá  vak)  cziktus  fígy]  lovam 
tökélas  .szürke,  lová.sz  alá  egy  fakó  (Kadv:Usal.  111.359). 

CHilCIOM,  CUjICIUM  :  (dhciumj.  Áldozatot  aianlnac- 
nála  cilicionini.al  niegzoreitozuiui  (Béc.siC.  16).  Az  .sororok  kezzvl 
némelyek  ciliciumba  jániak  (MargL.  2).  Ciliciomban  es  hamu- 
ban penitenciat  tartottanak  (JordC.  387). 

1.  CrM:  [titulus;  titel).  A  tzím  sa  nagy  név  széles  bofána 

vagy  fariwltz  (Gvad :  Hist.  30). 

2.  CDI  (cziu '?].  Puska  cs6  czímeket  küldünk  mi  innét, 
nihiél  hamarébb  hozzá  kell  fogni  (RákGy:Lev.  312). 

CIMBAIjOM  (eimhalim  SándC.  16.  TihC.  4);  cymbalnm, 
t)mi)animi  C.  tiimibulum  MA.  Tzimbalmat  verek:  cymbalisso;  ich 
schlage  anf  der  cynibel  PPB.  Eneclctec  istennec  cimbalomocban 
(BécsiC.  44).  OUyan  vagyok  mynt  az  zongó  ei'cz  awagy  az 
chengevv  cymbalom  (ÉrdyC.  96).  Doktotok  zerenth  hegedfi,  lanth, 
cymbalim  nem  lezön  (SándC.  16).  LiXttem  en  chyeng\'i'  ercyee  a 
vagy  pengví'  cliymbaloma  (Komj :  SzPál.  172).  Az  alsó  renden 
való  papoc  a  tőmjénezovel  illatokat  tésznec,  cymbalmuckal, 
csengetfickel  csengetvén  (Com :  Jan.  129). 

Cimbalmi :  [cymbali].  Áldgyátoc  az  urat  cimbalmi  zengés- 
ben  (MA:  Bibi.  V.15). 

Cimbalmos :  cymbalLstes,  tympanista  C.  Czimbalmos  asz- 
Szony:  tympanistria  C.  Lezón  oth  hegedűs,  dobos,  cymbalymos 
(SándC.  16).  Pribék  czimbalmosoknak  3  tinót  meg  nem  adás 
fejében  (MonTME:  1.315.  343).  Nagy  sereggel  megindultak  mu- 
sikásokkal,  úgymint:  hegedűs,  gardonos  és  cimbalmosokkal 
(Hazánk  1.362). 

Cimbalmoz :  tympaiüso  C. 

CIMBORA  (szimbora,  szimborá\oc  MA.  Decsi :  Adag  199. 
egybe,s;iM/jorál  Kár:  Bibi.  1.641.  zimhora  Toln:  Vigaszt.  77.  zirn- 
hijrá\  Zvon:  PázmP.  271):  1)  pactio,  partitio,  consortium  MA. 
vertrag,  gemeinschaft  PPB.  Czak  mmt  szimboráúl  az  tóbbi 
mellet  (Decsi:  Adag.  199).  A  coUegium  theologicum  erszénye 
telvén,  kózonséges  czimborával  irának  valamit  a  Kalauz  ellen 
(Pázm :  LuthV.  2).  A  mit  a  békes.ségnek  megpecsételése  előtt  s 
czimbora  nélkül  magunk  is  végben  vihettünk  vala,  ahhoz  csak 
reménységünk  sem  niarada  (Monlrók.  VIII. 245).  A  német  com- 
missarins  valami  marhákkal  való  kereskedés  czimborájában  a 
fejedelem  as.szonjnyal  nagyságodat  is  be  akarta  vemii  (Gér: 
KárCs.  IV.480).  A  bavarus  tzimbora  nélkül  Tsehországot  meg 
nem  tarthatja  (Mik:  TörL  423-).  Az  országos  tzimborával  Íratott 
felelet  fogásit  megrostálni  (SzD:  MVir.  157i.  Az  öreg  lu-atjobb 
kezén  vezette  a  szerencse,  mintha  .szoi'os  cimborában  lett  volna 
véle  (Fal :  NE.  27).  Eskütt  cimborával  rajtok  mennek  mind  a 
hárman  (69)  Az  értelmesek  olly  gyanúban  valának  felőle,  mintha 
cimborát  kötött  volna  az  ellenséggel  (Fal:  NA.  224).  Ezek  a 
cimborák,  magános  tanácskozások  nem  válnak  hasznodra  (Fal : 
Const.  815).  3)  [.socius,  sodalis ;  genosse,  spiessgesell].  Sok  féle 
czimboráual  pür81y5z5  malleator  (Bal :  CsIsk.  382).  TévelygS 
emberek  mellé  .szitó  zimbora  (Toln:  Vigaszt.  77).  Két  haragas 
fél  kózt  békeséget  szerző  czimborác  (Com :  Jan.  202).  Cimboráid 
állattyák,  hogy  ezt  régen  nem  keresztyének  találták  (Czegl : 
MM.  168).  Csak  most  tekerek  meg  Tapperast  a  te  cimboráid 
(296).  Sámbái-  s  az  6  czimborái  igy  ellenkeznek  ez  dologgal 
(Matkó :  BCsák.  337).  Nem  egyéb  a  világ,  hanem  az  ördögnek 
czimborája  (Tof :  Zsolt.  41).  Uzsorával  várja  bérét  munkájának, 
mindazonáltal  az  ki  veszi  cziniborának,  viseli  jól  gondját  felvállalt 
dolgának  iThaly:Adal.  I.lfil),  Az  sas  czimboráinak  is  tudom 
tehetségét  (164).  A  kik  voltának  baromlegeltető  pusztai  pásztorid, 
voltak  czimboráid,  azok  lettek  megölő  hóhérid  (11.159).  Sarda- 
uapalus  rend  kivfil  való  aszszony  emberas  és  a  szSvö-tbnó  házak- 
nak gyakorlója  s  a  frajoknak  tzimborája  volt  (Misk :  VKert.  63). 

23 


355 


CIMBORÁL— CÍMER 


GÉM-CÍMER-  CÍMERES 


35f. 


Cimborál :  paciscor,  coutralio,  eoiisurtiuni  iiieo  MA.  [sicli 
Vürtrageii,  Kí'meúisaiiie  saihe  niaclicii)  Kűzbeiij.irú  a  két  adó- 
vévó  tziniburáló-föl  küzött :  proxeneta  1'1'tíl.  K<;t  télé  tziniborala 
(Görcs :  Máty.  86).  Az  ördög  halálos  elleaségüiik,  de  semmit 
uem  íirtliat,  ha  Svéle  nem  tziinlwrál  tastíiiik  (Pázm:  l'réd. 
162).  It  Caluiiiu-ssal  zimborál  (Zvoii  :  PázmI'.  271).  Deákkal 
elegyített  magyar  s  magyarral  cziiuborált  deák  beszédet  nem 
igeu  szeret  vala  (Monlrók.  VIII..'5l)2).  A  felesége  másokkal  czim- 
borál  iliir:  LPar.  173).  Az  élet  tzimboráló  baj-társa  és  osztályos 
rokouya  a  halál  (SzÜ :  MVir.  205).  ördöggel  tzimboráltt  tár- 
salkodils  '(176,1. 

egybe-cimborál :  ((xinjungor,  ooiisortium  ineo ;  sicli  ver- 
biudenj  Az  güiiusságbau  egybe  szimborált  uépei'  (Kár :  líibl. 
1.041).  bár  miudeu  tagok  egybe-tzimburállyaiiak,  sem  tseleked- 
hotuek  annyi  jót,  mennyit  a  nyelv  (Pázm :  Préd.  809.  SzD : 
MVir.  323). 

Ciinborálás :  [cunsensus,  convenientia ;  iibereinstimmaiig]. 
Csíik  egy  pont  czimboráláaa  sincs  ez  aránt  Calvinusiiak  az 
ubiqulftákkal  iPós:  Igaz.s.  Lí)7Ü). 

(Cimborálkod-ikl 

égybe-cimborálkodik :  [consurtium  iuoo;  .sich  verbindeu]. 
Ez  kőiuiyen  leszeii,  ha  nem  minden  rendbeli  embereckel  egybe 
cimburálkodunc  (Helt :  Mes.  2Va).  Te  oUyanockal  tzimborál- 
kodgyal  egybe,  kikuec  Ismered  természetőket  (2(iü). 

[Cimborálód-ik  | 

Cimborálódás  :  (pactio ;  vertrag).  TzinibDrálód.-Ubiui,  áru- 
lásban és  egyéb  szerzfidésben-valo  tsalárdság,  mikor  valamit 
kétl'elé-i»  el  adnak  :  stellionatus  PPbI.  Azt  irja,  az  Tökölyivel 
való  czimborálodásért  reiuik  nagy  harag  vagyon  (MonOkm. 
XIV.247). 

Cimborás :  [consois,  socins,  sodalis ;  genosse,  kamerád]. 
Nem  kel  I 'étert  s  Pált  fogadnunk  kfívotségre,  mintlia  ómaga 
Cliristus  czimboris  tíü's-nélkiil  elégséges  nem  vohia  minden 
szftkségfinkro  (Pázm:  Kai.  7;)  1;.  Ha  mi  jó  vagyon  a  pogányokbau, 
ő-bennek  nem  kárhoztattyuk,  de  u  taiu'tványi  és  ezimborási 
nem  leszünk  (Pázm :  LuthV.  24).  CVimber;lsokis  vattok  (Bal : 
CsLsk.  mi).  Amaz  sok  féle  czimborás  muukáiud  roszzul  tata- 
rozott malleiis  (381).  Olly  felelete  van,  mind  a  cimburassanak 
(Bal :  Epiu.  2).  Bezzeg  ugy  vallok  én  o  lzimb<irá.s  barátoddal 
eggyiitt  (CzegI :  MM.  147).  Szomszéd-asszonyiiit,  czimborás  paj- 
tíLsit  ellenem  bujtja  (Thaly:  VE.  11.291).  A  jó  értelem,  ba  gonosz 
akarattal  tzimboris,  egyebet  nem  teremthet  a  természet  rendi 
ellen  való  éktelen  alkotmányoknál  iPahUE.  372).  Tzimboráa 
társad  Umn  ne  legyen  ellened  (111.72).  'IVimborásük  vagytok, 
osszátok  el  szégyenteket  iSzD :  MVir.  187).  Knszúl  forrasztó 
kobból  kOltt  sokféle  tzimborás  munkával  tatarozott  s  már 
régen  elporlott  pöröly  (418i. 

Clmboráz :  [consortium  ineo ;  einen  vertrag  schliessenj.  llogy 
ha  a  lélek  Iziniboráz  a  testei,  mind  nuigát  mind  lelkét  fertelmes 
bözbo  keveri  iFal :  SzE.  ^t-K).  llogy  BasiliiLs  hamis  levéllel 
velem  cimboriizott  volna  ellened,  csiik  mondás  (Fal :  Const,  83tj). 

Cimborázás  :  [conspiratio ;  verliiiltnis].  BUnOsnek  va^ák 
Angelicát  a  legéuynyel  való  tzimborázása  miatt  (Fal :  TÉ.  635). 

CIM£K  U-iemcr  KNagyaz.  1579.  R5.  ízíi/i&r  Nom.  39.  cymmer 
Komj :  Szí 'ál.  58.  czimmer  MA :  SB.  141):  1)  armus  MA.  sehulter 
l'PB.  forder  bug  vom  wilde  Adámi.  Báráuy-tzémőr :  armus 
uvillus  Nom.  39.  Borjú-<aimer:  *lumbus  vituliuiis;  tzimer-bári'uiy- 
lius :  armus  agninus  l'P.  Nyúltzimer :  *lnmbus  leporLs ;  borjú-tag, 
tzimer,  a  vesés  fele  :  *lumbus  vituliniu ;  elsfi  tag,  vagy  tziuier 
a  marhában :  .szügy,  szegy,  váll :  arunis  PPBl.  Tégy  az  fazékba 
lapotzkáiát  és  tzémeret  (Kár:  Bibi.  11.131).  Szegy  Síilatat,  barimy 
czemert   sftiue   chenaltjis   (KNagysz.    1579.    B5>    Az  áldozatok 


job  falattya,  szegye  és  tzémere  i>apoknak  adatott  (Pázm :  Préd. 
94(;i.  A  Ijáráuynak  az  6  balczimere  támogattya  é.s  az  cséstbl 
oltalmazza  a  bárányt  iHolfm:  Préd.  9>.  Septemberbeu  leg  jóbu 
sodort  tl&itólui  és  bárány  czimert  iLipp:  Cal.  53).  Az  óz  czém(5rt 
founya.'izd  meg,  uiindíimiek  előtte  jól  meg  Ispékeld  az  czémört 
(Kadv :  Csal.  111.45).  2)  insignia,  stemma  C.  MA.  [siguum,  imagu; 
wappen,  sciiild,  bildj.  Leez'  dydiSseeghnek  corouaya  es  az  erek 
orzagnak  cymore :  diadema  regni  tui  (ÉrJyC.  38).  legyet  vSite, 
az  k>tTnywl  metelysnek  az  byt  igassagauak  cymineryth :  .signa- 
eulum  (Komj :  SzPál.  58).  Az  6  zászlóiban  arany  koronás  keselS 
vala  meg  iruáu,  os  észt  e  tzimert  viseltét  mind  az  magyaroc 
(Helt :  Krón.  14).  Ország  címere :  arma  .seu  iu''ignia  Hungáriáé 
(Ver:  Verb.  20).  Az  pénzen  az  fejedelemnek  képe  avagy  czimere 
vagyon  (Tel:  Evaiig.  11.174).  Te  ember,  kié  ez  a  tzimer,  mellyel 
lelkeden  viselsz?  il'ázm:Préd.  1090).  A  luijónac  tzimere  vala 
Castur  és  Pollux  (^^LV:  Bibi.  Jegyz.  135).  Az  nemeseknec  czimere 
boytos  szűrre  változnéc  (Prág :  Serk.  858).  Bicz&letbe  tartyuc 
eleiuknec  cimerét  (Vás:  CauCat.  120).  Nem  czak  az  oroszlány 
egyedül  czimere  az  erösseknec  (Hoffm :  Préd.  5/  A  vitézec 
czimereckel  felékc.síttetvén,  megnemesíttetnec  (Com  :  Jan.  152). 
Az  tekintetes  czimert  kel  homloktok  eleire  teimi  (Toln :  Vigaszt. 
65).  Az  lu'&s  hordó  kongás  és  eszterháii  termett  gabona  lo 
phari8aeu.si  kérkedgégednek  jeles  cámere  (NLitkó :  BCsák.  124a 
Ásó,  kapa  a  te  cziiuered-is  (343>.  Harmadik  selleg,  .sima  pohár 
uj,  az  Tliatiiy  István  czimere  rajtii  (Kadv:  (Jsal.  11.120).  Az  urtiak 
femiyen  ditsekednek  a  lustíi  életnek  tzinunerével  (Fal :  NE  0). 
Azt  gondolják,  ha  a  címerek  tetején  korona  látszik,  már  elég 
fedele  vagyon  (laraszt  erkölcsöknek  (12).  S)  jtitidusj  inscliriftj. 
Vetik  az  heberec,  lio^  valamel  prophetanac  at£a  auag  6si  vette- 
tendic  a  címerben,  ho*  6k  es  prophetac  voltanac  (BécsiC.  27.5). 
Ira  kedeg  es  cymert  Pilatos  es  vete  a  kereztre;  e  cymert 
a  sídoc  kSzzül  sokac  oluassacuala  (MlínchC.  210).  Mynden 
capitulouumk  awagy  rezenekh  ciiymereth  avvag  yegyet  elei 
vetettem  (VVinklC.  121).  4)  crlsta  MA.  (federbusclij. 

gém-címer :  cirriis  ardearum ;  bilschleín  auf  dem  kopf  der 
reíher  PPB. 

kakas-cimér :  c^mtrum  gallíj  elsenhart  Mel :  Herb.  144. 
Verbéna :  .szapora  tft ;  eggyic  iiimya  sanguimilis,  colunkbaris : 
galambos  tű;  más  neue  a  nőstiimec  crista  gallinacea:  kakas 
címer,  kakas  taré  (Mel :  Herb.  1 44). 

toll-címér:  [crista;  helmbuscb].  Bársony  s&vegecskét  feltenni 
és  egy  íaép  toll  czimmert  belé  (MA :  SB.  141). 

(Címerei] 

ki-címérel:  [depingo;  besclu«iben].  Minden  A  közöttük  való 
dolgokat,  az  mellyek  <Tz  6  mesterségekre  néznek,  meg\'izsgál- 
hassauak  és  meglátha-ssanak  es  ki  czimerelhessenek  iKecskTört. 
U.307). 

Címerlet :  [titulas ;  inschriftj.  Malachias  Aggeuaiac  es  Za- 
chiu-iiLsnac  ideieben  volt,  kikben  vdó  eliSuö  nem  vettetic  a 
cimerletln'n.  Azon  kiralok  alat  prophetaltanac  5k  es  azoc  pn> 
phetjdtanak,  kic  ő  elSttőc  vahiac  cimerleteket  ^BécsiC.  17S)l 
0  igeienec  cimerlote  (MüncbC.  104). 

Címeres :  1)  crístatus  C  einen  federbii'ich  habenil  PPB. 
Czimeres  madár:  avis  cristatji  MA.  ein  vogel,  der  einen  feder- 
straiiss  auf  dem  kopf  liat  PPB.  S)  [insigni  praeditus ;  mit  wapi 
pen  versében].  Attok  ez  my  lewelywuketli  meg  erewasethn-e 
chymeros  peívchetliymikel  iltMNy.  11.197).  Att^mi  az  en  lewe- 
lemetli  címeres  pcí'lietőmvel  (LevT.  1.121).  CYimeres,  királyi, 
fejedelmi  ruha  iConi :  Jan.  991.  Czimeres,  revxén,  köríll  i>ipkés 
abrosz  (Gér:  KárC'ji.  IV.272).  3)  [uobilU,  in'^igni.s,  praecUiras ; 
adelíg,  priichtig].  Jeles,  tzímeres,  nemes  kóvetó  .sokiu'iággal  kör. 
I  nyöl  vétetletuén  (Com :  Jan.  139)l  Ennek  már  tzimeres  kárái-is. 
vallottuk  (Kónyi:HRom.  104).  Arrul  vádoltok,  hogy  én  király 


I 


CÍMERESEN— CINEGE 


CINCOL(  )11-1K— CnsTEKKM 


358 


inéltósáR  ellen  való  rétekkel  vétettem  .-i  tzimeres  fejér-népnek 
(Fal :  NA.  19).  Minapi  beszédemben  reá  szabadítottam  az  egész 
tzimeres  rendet  (P5). 

Címeresen  :  [praecipue ;  uamentlicli,  Iw.scmdepi].  Mondmec 
immár  ugyan  czimeresen,  hány  dolgokban  áll  a  romai  anya- 
háznak bálványozása  ?  (Pós :  Igazs.  IL666). 

Címerez :  (characterizo ;  tituliren].  Haragjából  a  páter  tzé- 
merezi  Kaniuthit  (Megy  :  SzAÓröme.  4i.  Szent  Pál  is  ezzel 
czimerezi  íiz  ecile.siát  (Pós :  Igazs.  II.33y). 

CDOIER:  (stratum;  schicht?].  Mesze.s  sár  helyett  fonó 
enyxel  öntözték  és  tapasztották  a  rendrerakott  téglákat,  de 
úgy,  hogy  minden  harmintzadik  tégla  sor  után  .sürii  nád  tzim- 
mer  kfivetkezuék  (Moln :  JÉpül.  212). 

CIMPA  :  1)  [c-jirtilago ;  knoi-pel).  Ember  oiTa  két  tzinipája : 
ala  PPIJI.  2)  [uaso  torto ;  sdiieftiasigj.  Oltárra  ne  yanvllyon 
zolgalny,  ha  czonka,  ha  santlia.  ha  cnmpa,  ha  kanczal  (JordC. 
108).  Orrotlan  cziiu|ia  avagy  csonka  orrú  (Exprinc.  196). 

CIN :  [stannum ;  zinn].  I^y  igen  kicsin  fejér  czint  nem  árt 
az  forrasztóban  tennyi;  (Kecsk :  ÖtvM.  292.  320).  Fél  nehezék 
fele  czint  vess  bele  (317).  Megeszi  a  roszprádll[t]  cziutálbul 
(Thaly  :  \'É.  11.309). 

CINADOF  (chinadof  Radv  :  Csal.  11.17.  csinhadot  Gér : 
KárCs.  1.449.  i~inedif  SzBodó :  Kaim.  7) :  syiidon,  tela  pretiosa 
MA.  linteum  bissinum,  carbasus  PPB.  [feüies  gewebej.  Kezed 
legyen  rakua  villamo  szép  aranyas  gyfirókel,  inged  cinadotí 
legvekomb  gallér  gyolczbol  (Helt ;  Mes.  453).  Miképpen  azért  a 
kinek  ti'nos  szára  vagyon,  akár-mely  szép  czinadótíál  bé-kösse, 
sem  marad  túr  nélkül  iPázm :  Kai.  747).  Ott  találhatz  gallért 
és  tzinedófbt  (SzBodó :  Kaim.  7).  Egy  chinadof  ingual  feir  ua- 
rassal  (Radv :  Csal.  1183).  Írja,  hogy  kegyelmednek  írnék,  hogy 
egy  vég  csinhadot  venne  kegyelmed  (Gér :  KárCs.  L449). 

CTNADONYA.  Chelidonium  május:  cynadonya,  fechke 
tiu,  h,  e.  hirundinum  herba  (Beythe:  Nom.  3b). 

CUíCÁIj  :  [crinibus  traho]  schopf  beuteln  Adáml 

CTNCE-FTNCE :  [levis,  debilis ;  leicht,  schwach].  ök  táp- 
lálnak leveskékkel,  sült  körtvélylyel  és  egyéb  czincze-fincze 
étkekkel,  mert  se  csíkot,  halat,  tésztát  s  keményrántottát  nem 
szabad  ennem  iGér:  KárCs.  IV.469). 

CUíCIUS:  [admiuister,  satelles  facinoris;  helfershelfer]. 
(A  német)  elvött  templominkért  helyt  igér  mutatni ;  hiszem  az 
pozsonyit  így  nyerte  vala  ki,  ráfogák :  árulók  az  templom  falai, 
elvévé,  többivel  bírják  czincziusi  (Thaly :  AdaL  L93). 

Cineiuskod-ik :  [sycophantor;  inti-iguiren].  Nyelves  fecsegő, 
czincziuskodó,  fondorkodó  vala  (Szál :  Krón.  622).  Az  8rd5g 
sfirSg-forog  az  emberek  kórfii,  koz-kőpúlkSdilí,  cinciuskodik 
k5zott5k,  hogy  5ket  osszve-veszthesse  (GKat :  Válts.  1.942).  Rédei 
is  lator,  maga  hogy  már  nem,  de  iiruló  lator  Busodi  szolgája 
czmcziuskodik,  kit  már  körmén  érünk  (RákGy.  Lev.  539). 

CINCOG  (czii-zeg  Com :  Orb.  4.  cziczog  Adáml  csincseg  BethI : 
Élet.  n.278):  mintro  MA.  [zischen,  pfeifen].  Cziczeg  az  egér 
íCom :  Orb.  4).  Az  egerek  zibongani  és  czinczogni  kezdenek 
iLipp:  PKert.  IL228).  A  néki  hizelkedó  alattvalói  azzal  a  .szó- 
lá.snak  formájával  csincsegtek  a  fülében  :  méltóságos  caucella- 
rius  uram  (Bethl:  Élet.  11.278).  Az  egerek  nem  érzik  a  macskát, 
azért  cincognak  (Fal :  Jegyz.  920). 

Cincogás :  [mintratio ;  das  pfeifen].  Meg-halván  a  t6b  va- 
kandakok  czinczogását  a  vakandoknak,  mind  oda  futnak,  belé- 
esnek a  fazékba  s  oda  maradnak  (Lipp:  PKert  11.224). 

CINEGE  (tzinige  PP.  tsinege  Com;Vest.  140):  meaiicha, 
saix  MA.  [meisej.  Svuem,  lölköm,  virágom,  czinigem  (WeszprC. 


ElAszó.  Boru:Préd.  553).  Hangos  szaniak :  a  tengelicz,  pacsnta, 
frdom&le,  czinege  (Com:Jan.  31).  Termete  mint  a  czinegének 
(Zrínyi :Symb.  EIöb.  4).  Tsinege,  sykora  (Com:  Vest.  140.  Lipp: 
Cal.  39). 

CINGOLOD-HC :  [complicor :  .sich  unL^chlingen].  A  virágok 
ugi-áudoztak,  lejtöt  jártak  :  a  kalapos  gomba  ftjrgoUklik  virgontz 
talis'm ;  répa,  retek  tzingolódnak  ;  tök  és  dúuiye  hason  jár  (Fal: 
Ének.  871). 

CINKOS  Uzinkus  PPBl.  <s!»io.<kodva  Fal :  NU.  268):  1 )  [cubus, 
talus;  würfel].  Tzinkus,  vagy  valami  jegy,  mellyet  a  sors  vetik 
ki-vomiak :  sortes  PPBl.  Boka  csontocskáckal  avagy  jegyes  czin- 
kasockal  jádzani :  talis  seu  tesseris  ludere  (Com :  Jan.  209). 
S)  histrio,  ludio,  eollusor,  ganeo,  consors  in  latrocinio  MA. 
[sodalis]  gauUler,  possenreisser,  mitdieb  PPB.  [compagnon).  Egy 
kSnyvet  nyomtata  Luther,  mellyet  egy  fi  czinkosa  csuda  mint 
dicsir  (Pázm:  Kai.  203i.  Játékos  cinkosilioz  ment  (MA :  SB.  155). 
Líícsén,  Késmárkon  kik  voltak  czinkos  párttartói  és  fautori  s 
foveálói  dolgoknak,  szép  szóval  kell  kivenni  s  vélek  megmon- 
datni ezeket  (RákGy:  Lev.  210).  Ve.<i.seléni  feleségével  s  anyjával 
hogy  ík  czinkosok,  hamis  hír  Írogatok,  régen  tudjuk  (507). 
Egy  tzinkos  játszó  a  theatnmiokon  róla  majnioskodván,  tsiifi'a 
kezdé  ütegetni  erköltsét  (Fal :  NE.  101).  Tárgy  és  tzél  volt, 
mellyet  az  ördög  minden  tzinkossival  szüntelen  lövöldözött  (SzD : 
MVir.  303). 

Cüikoskod-ik :  histrionem,  ludionem  ago  MA.  gaukein, 
possen  treiben  PPB.  Az  Lsten  hiv.ságos  játékokat  és  ha.szontalan 
csudákat  nem  szokott  cselekedni,  mint  az  szemfényvesztók 
cziukuskodnak  (Pázm :  Kai.  642).  Nóta  s  kóta  betűkre  h&szél- 
getnek,  mint  a  kik  a  piatzon  pénzért  tzinkoskodnak  (Fal :  NE. 
59).  Fel-  s  félre  pillantva,  tsinkoskodva  ezer  meg  ezer  képeket 
írnak  a  .szivekbe  (Fal :  NU.  268). , 

Ctnkoskodás  :  [gesticulatio].  (A  molnár)  fel  s  alá  járdogála 
a  .szobábann,  tsipöire  tévén  kezét,  lóggatván  fejét;  az  abbé 
tsendesen  üldögele  a  meleg  kementze  mellett,  tsodálváu  a  mol- 
nárnak tzinkoskodásit  (Fal:TÉ.  197|. 

Cinkosság  :  (perversitas  ;  verkehriheit].  Benn  a  scenák- 
piartzán  a  sok  fe.stett  artza,  feslett  beszéd,  lustos  pennával  írott 
képek,  katzér-táutz,  lator  tzinko.sság  (Fal :  NTÍ.  207).  Nem  vér- 
szerént-való  atyafiak  az  emberség  és  tziiikos.ság  (Fal :  UE.  11.150). 
Se  a  tzinkosság,  se  valami  bálváuyi  tsufság  ne  ái-tson  néki 
(HL  145). 

CINÓBÉK,  CrNOBRIOM:  synopis,  mmium  MA.  minia- 
riimi  *metallum  PPBl.  Láta  az  chaldeusoknac  kéjieket  ki 
iegyezue  cmobriommal  (Kár :  Bibi.  11.129). 

dNTEREM  iceviitcriom  Moiilrók  IIL46.  cimeteriom  Com: 
Jan.  212.  cimiteriom  Monlrók  111.9.  cyvUerem  EhrC.  104.  cyn- 
Urt/m  CornC.  428.  cyntyrym  ÉrdyC.  634.  czintorom^  czintrim 
iMcmTME.  LlO) :  coeraeterium  C.  MA.  kirchhof,  gottesacker  PPB. 
Fráteroknak  cymteremeben  nemykoron  yeunekuala  toluayok 
(EhrC.  104).  Némely  vitéz  valanienszer  az  cynterymen  által 
megyén  vala,  jmadsagokat  mond  vala  az  halottakért  íCornC. 
428).  Az  cyntjTym  kapwa  elot  le  esyk  (ÉrdyC.  634).  Mykorth 
egy  wasamap  zokasa  zerenth  keerewlneye  az  cynteremeth,  azon 
oraban,  melyben  zent  Marton  ky  mwlek,  hallá  angyalokkat 
enekelny  az  égben  (ÉrsC.  351b).  Be  szeggesztete  az  egyházakat 
és  cinteremeket  (Helt:  Krón.  63).  A  masic  tomacz  szinte  a 
templomhoz  volt  ragaztua  mint  egy  cinterem  (Mel :  SzJán.  282). 
Az  egyház-dmiteriomban  szalada  (Monlrók.  ni.9).  Ostromot 
tönnek  az  bodog  asszon  cemiteriom  mellett  (Budán)  (4(i).  Bódog 
asszony  cinterimen  az  kis  kapun  bejöttének  (201).  Szent  György 
czinteremébe  temettfité  (RMK,  ni.337).  A  kikkel  pedig  szóllani 
sem  méltóztattak,  most  azok  templomokban  és  tzinteremekbeu 
hasokon  járnak  ás  tapodgyák  lábokkal  a  nagy-méltóságú  embe- 
!    rek  koporsóját  (Pázm:  Préd.  88).  Lésznec  halotti  tisztesség  téte- 

23* 


359 


CINYA— CIPÓ 


lEPÓK— CIKKAiA>< 


3«i) 


lec  a  ciiiieterioiii  .-ivat:)-  ti'iiietS  kert  felé  íConit  .lan.  i;i:;i.  Az 
cziiit'rim  ajtóji  va.sa/.áf>a  is  csiiijálása  (MoiiTME.  1.132)  Az  auya- 
szentej^ybáz  cziuterembe  vag>'  templomba  temeti  a  Ijalnttaknt 
íBarna:  Isk.   105), 

CINYA :  [?J  A(.'}ra  való  szkiítium  araiiyiiyal  és  cziuja  var- 
tiissii]  varrott  két  li-ptdó  iGér :  Kártk  1V'.4()3>. 

CIPÓ  (ccep8  Gyöngy :  KJ.  79):  libum,  panis  albus  MA.  weiss- 
Inoil  l'PB.  Yme  ketli  zeep  yffyak  Ijel  yeweeiiek  iw  kfmtiVSk 
allyaat  tellvesbiizaak  opowal  (ÉrdjC.  '!.")2).  Elies.«eni  a  ey.yixit, 
pereczet  íMel :  Sz.Ián.  1201.  lob  iiékud  MaKyar(ir.-íz.i(;b.iii  .-wp 
tzipóual  vigan  laknod,  hogy  sem  a  Mu.skuacir.'izjii;<it  ii.stroiiilaiiod 
és  tartárka  [így)  kényért  rágnod  (KortSzer.  N3).  Az  kenyer- 
.siitfiböz  sem  illenék,  liogy  egy  garas(«  czipoert  két  garast  venne 
iPécsv:  Fel.  829).  G6mb5llyég  ürvii.s.s;ig  tzipc'iKat  tsinálnak  (C'uni: 
.lan.  218).  Keet  czipó  kenyeret  tartn;iU  (Petli/1;  Krón.  5."').  Kcliér 
czijKJnak  és  pástetomoknak  ktilt  li.'izt  (Hadv:  Cfiú.  IlI.Oli)  \idúlt 
vala  szive ;  de  meg  visz.'izatér\én  ke.seredik,  njjabb  rabi  ezé|iflt 
évén  íGyöngy:  K.I.  79).  Fejér  ezipó  sós  tnróval  éliezí  gyomor- 
nak használ  (Kisv:  Adag.  70).  Ha  bírsz  gazdagsággal,  ne  zab 
pogátsával,  de  élj  fehér  tzi[»val  (197).  Zsírját  szép  fehér  tzipómra 
tsorgattam  (Gvad:  TOót.  21). 

[Közmondások].  Úres  hasnak  .-iok  !>■//>  nem  elég,  de  tzipó 
(•Risv:  Adag.  .■)24). 

abrak-cipó :  autopyron  PPBI.  [kleienbrod]. 

eökös-cipó :  nastiis ;  gesanert  brod  PPR 

kalács-cipó  :  torta,  tortiila  PPB. 

kötés-cipó:  [nastns ;  germbrod ?].  hinendtova  la  li'>ti  le.sz 
majd  nra»ágban,  mert  bíven  van  az  vörös  hajmában  ;  válogat- 
hat mastan  az  kaszában,  moly  után  kap  ;iz  kiltés  czipóban 
(Thaly:  VÉ.  ll..".). 

orvosság-cipó.  A  |)atika  szerszám  csináló  or%osság  tzipó- 
kaf  ipastillus)  ké.szit  (Com:  J;ui.  175.  218). 

próbénda-cipó.  Kinek  kinek  adgya-ki  a  tanító  praebenda 

i'zipüját,  profontyát  (Nógr:  Idv.  104). 

Cipós :  I)  (penarius;  speLse-].  (Inventáltimk)  a  cziiiós  ház- 
ban (Gér;  KárOi.  IV.IáO).  8)  [gibbosus;  höc-kerig].  Ki-forrott, 
pn|X)s,  tzijins,  teveliáti'i  (.'^zO:  M\'ir,  lfi6). 

CIPŐ,  CrPELLŐ,  CIPEIiLÖS  (crgjftós  Évk.  Xm,73, 
aepcliis  CsikGy,  11.  czepMt/iis  Gér:  KárCs,  IV.334,  tzi^éje  Gvad: 
FNót,  92,  102.  czipeUs  Com:Jaii.  100.  czipelléjét  Tlialy:  VÉ. 
T.342.  eipettes  DöbrC.  195,  aiprUés  MonTME.  1.139,  tzipelyös 
PPB,  tzipelym  PPB.  cziplö  Adámi) :  solea  ('.  calceus,  crepida 
MA.  síuidalium  PPBI.  schnh,  stiefel,  paiitottel  1>PB.  Fa  talpn 
czipellp.s:  coloiies;  pantofali  sziy;is  auagy  tzafiangos  czipelles: 
crepida;  sólya,  cxipelles  tsinyalo  varga:  solcarins  V.  Fa-tziiielycis, 
fa-talp:  *solea  ligiiea;  elfli  két  .szarvú  német  tzipellís:  *cJilieus 
lunalns  PPBI.  Magas-sarkn  tzipell'"s:  erepida  snbere  snbstrueta; 
*tzafrangos  tzipelyfts  tsináló;  crepidariiis  PPB.  Idvme.iií;  el 
terieztem  en  cipellesemet  (DöbrC.  195).  Ty  ethotokat  ft'el  eweé- 
zeetfik  es  c)-pellSst5k  legyen  ty  laK-iytokba  (JordC  31.  305). 
Houa  töd  ez  sok  kenczet,  mi  vronc  losusn.ne  egy  czypellest 
nem  «8l  belSIe  (DebrC,  342).  Mely  igen  nagy  zeeixseghw  teneked 
lepesyd  the  zeep  cypcIliSsydben  lÉrsC  22i)).  Sólyát  vounánac 
lábokra,  niiuemó  az  tziiielles  vagy  sólya  (Kár :  Bibi.  III.36), 
Fél  lába  isizmáb.'ui,  fél  tzipellésben  vagyon  (líeesi;  Adag.  311). 
.■^zineikel  vallozo  rnhackal  őitSsztettelee,  .szép  drága  czipellilssel 
lábaidat  till  eke.ssituen  (Pécsi :  SzüzK.  lutj).  Isak  egy  tzi|)ell&- 
érS  ajándékot  sem  vett  sonkitfil  (Pázm :  Préd,  361).  Foltos  , 
czipellé.st  vonának  liibokban  |l'iizm:Kal.  140).  A  czipelesnec 
talpai,  két  ffilei  és  kítoi,  szorító  szijaj  vannac  (Com :  Jan.  100). 
A  varga  csipellflsőkel  és  szekernyéket  varr  ((Jöm :  \e8t.  55), 
A   sáros   czipellfist,   síUavárit   is   levoná   (Betliieu :  Élet,    299), 


Párisltan  a  dámák  nem  IzipelAsIjon.  hanem  pantófel  |>apiit.sl>Hn 
szoktak   járni  iFal :  TE.    776)    Nem   tzipl^t,  de   tzókot   vontak 

fel  bilxikia  lOvad  :  RP.  .")(rr,i. 

Cepök,  cipőké,  cipellöske  :  [calceoliLS ;  stiflelte).  Tzaf 
rangos  tzipclyflske :  crepidula  PPB.  \'allá,s<jk  régiségét  rontj.i 
amaz  henye  herék  barlangjában  t61tóz5  fa-czep6kos  barátaiknak 
rendi  is  (VárM :  .Szöv,  l(i8).  Amaz  fa  ezepSkSs  barátok  es  vad- 
kecskék barlangjában  bnjkáló  szarandokok  (187.  Csíki :  Tromb. 
504).  Olly  [)icinnek  kell  lenni  a  cipókének,  hogy  a  oatolatja 
csaknem  elborit.sa,  akiir  férjen  a  lábára  akár  nem  (Fal:NlI 
258).  Eli^veheti  párisi  lábrontó  cipökójét  (328). 

Cipellösös:  soleatas  C,  calceatus  MA,  [mit  stiefein  ver- 
selieii|. 

CIPHUS  (rzifrof  Zvon:Post,  330,  cyj>ros  Mel:  Herb.  8): 
ciipressus  .MA.  Keserfib  az  mezSn  termS  magas  fSnnyfi  cyprus- 
nál  (.Mel :  Herb.  8).  Az  eypru.shoz  hasonló  kissebbik  teies  fyii 
gySker  íBo.vtheA:  FIvK.  127),  Az  rosa  io  szagot  ád,  szekfTi, 
menta,  czifros,  viola  (Zvon:  Post  330).  Hasonló  derekad  sudánill 
cyiirushoz  (Thaly:  VÉ.  H.  236) 

kerti-ciprus :  chamae-cyparissus  PPBI. 

nyíri-ciprus:  erica  Mel:  Herb,  20. 

olasz-ciprus.  Vad  cypros  ollyau  mint  az  olasz  cyjiros 
(Mel:  Herb.  20). 

vad-ciprus:  tamarinthus  PPBI.  (Mel:  Herb.  20), 

CERKAL  (ít/rlcal  Pesti:  Fab.  21,  40):  infinim,  inve,stigo,  dis- 
iliiiro,  lustro,  perliistro  ^L\,  untersiiehen,  Ijesichti^en  PPB,  Tzir- 
kálni  a  vitézeket :  e.xploratorias  excnbias  agitare  PPB.  .Jelen 
walo  dolgokat  sokszor  meg  wtíilouk  oes  w)iobl)at  wyii  ibh.it 
zyrkalonk  (Pásti;  Fab.  40).  A.szt  a  tartományt  cirkálni  akania 
(Helt:  Krón.  73).  Országol  akamác  a  vétséget  viz.sgálni  és  cir- 
kálni (204).  Twdakozol  rólam,  ky  vagiok,  es  vgian  cirkaiz  (Ijgy/T. 
1.150).  Mi  se  tzirkállyuk  mmak  életét,  a  ki  szóll  (Pázm:  Préti 
c).  Ez  nyomonisjig  álLil  tzirkálsz  mostan  engemet  nram  i>IA: 
Bibi,  1,4.54),  Az  circalni  ki-járók  az  ki  menéssel  eget  szokt.ik 
venni  s  meg-pihemii  (Megy:  Diai.  57).  Nem  lehet  addig  dolga 
jó  folyás,!,  még  azoknak  t-/.irkál  szabados  látása  (Gyöngy:  MV. 
91).  El  kell  ves7.ni,  niihelt  az  isten  ;iz  ó  álnok-ságát  rzirkáhii 
el  kezdi  (Tof:  Zsolt.  59). 

[Szólások).  Myndemiek  ew  magát  iol  meg  kel  rostaluy,  lia 
zegyent   feyere  nem  akar  zyrkalny  (Pesti:  Fab.  21). 

föl-oirkál:  anqniro  PPBI.  [aiifsnídien].  Felcirkált.%sd  az  mi 
morv.ii  lakatosunkat  (RiikGy:  Lev.  192).  Czirkáltasd  fel  mind 
.szOL'ényf.  ^'Jizilagnt,  ki  ment  h.iza  (2Ö6). 

fölcirkálás :  [investigatio  :  das  anfsnchen).  Az  marhák  fnl- 
ívjrkálása  nem  árt,  hiszem  el  nem  venzik  (RákGy:  I^ev.  2t)l). 
Ha  aiféle  exce.ssiis  hallatnék,  annak  telczirkálására  néíy  holnap 
adassék  (Monlrók.  Vnil24). 

meg-cirkál:  lustro,  visito,  perlnstro  MA.  liosichtigon,  durch- 
sehen  PPl!  Igen  niegtzirkálák  és  vlsg.álák,  hogy  titkon  eledelt 
bé  ne  viime  (Piizm:  Préd.  213).  Felette  meglzirkáld  magadat 
(Kor:  Préd.  .'HlWl,  Circáld-meg  a  lelkedet,  lui  lienne  bilálod-é 
még  a  hitnek  f5  munkáját  (Megy:  6Jaj.  111.41). 

megcirkálás :  \-isitatio  PPBI,  [besichtigiiug). 

Cirkálás:  (iuspectio,  iiupiisitio;  orforschung,  untersiichung]. 
Az  cirkálás  felewl  ezt  írhatom  kiiek,  hog  elkt«teni  volna,  de 
semmiképpen  nem  lehet  (LevT.  1.236).  Bizony  elunjuk  az  sok 
ntáimnk  vali)  c-zirkálásokat  (EsztM.  IM5(.  Alig  veszem  fel  az<.k 
ezirkálását,  ugy  tetzik :  te.<temnek  csuda  változását,  Kupidciiuik 
mellettem  állásál  érzem  s  annak  újjabli  ostromlását  (Gyöngyi >: 
Cup.  5951  Akármely  udvarokban  és  kustélyokbin  szokás  az 
éjjeli  czirkalás  (Gér:  KárCs.  IV.41U.  304): 


Wl 


(;lKl<ÁLÓ-l-:n'Ál. 


Fí'H.criAl,— COFF 


362 


Cirkáló:  (explorat.ir;  siiülior].  Mint  otr.v  czirkálló  .nuaKi 
j'wrallo  niej;  feddi  !iz  onilxirt  (TliewrC  174).  Választata  czirka- 
lókaf,  kik  (iluüiék  .-iz  igaz  taniii.kat  iKMK.  V.218).  Str.vAkal 
?.s  teirk;U(>kat  állítván  fel  (Hall;  Hllfet.  III.  H7).  Ki  kell  ottaii- 
ittaii  b<.>t.s-itaiii  kémoket,  iiieg-szcmlélSket  és  czirkálókat  (Com: 
lan.  148).  Az  iv.irkáló  és  az  nyugvó  strázsa  adjon  hírt  (Gér: 
KárCs.  rV.72).  Az  toronyba  való  harangokat  csendítse  meg  az 
i-zirkáli'-  (4101.  Tzirkálód  mindenütt  vagyon  hatod  mogett  (Kisv: 
Adag.  m 

CIRKAIiOM  {(ircaltm  Land:  üjöegíts.  1.525):  1)  cireinus 
l\  MA.  zirkol  l'l'U  Az  álcz  mester  az  mérő  tzérnát  néki  von- 
5za,  circalommai  elformállya  iMA:  HÍM  U.37).  Szemed  csárkal- 
mával  ha  íket  fel-vennéd,  elsil  tekintettel  megütközne  elméd 
iGyöngy:  KJ.  4).  Ha.sunkot  a  sziifoég  tzirkalmára  vegj-iik  (SzD: 
M\'ir.  217).  8)  (cireus ;  kreisj.  Mátyás  király  .szép  srampos  cir- 
kálómat czinállatot  vala,  abban  18nec  minden  napi  .szép  tomiroc 
és  őklelé-ssec  (Helt  i  Krón.  155).  Hogy  ennek  a  Kalauztúl  tágas 
Lv.irkalomra  vettetett  fenéknek  szélit  hoszszát  el-bárdollyuk, 
vigyázunk  az  dolgokra  íPós:  Igazs.  I.  314). 

ICirkalmoll 

még-cirkalmol :  oirnno  obduco,  determino  MA. 

Cirkalmas  :  [cirduatus ;  zirkelfOrmig].  Szokott  czirkalma.s 
jó  folyására  segéti  veszedelme-ssen  akadozó  vérfinket  (Csúzi: 
Tromb.  2). 

Cirkalmasan :  lircinate  MA. 

Cirkalmaz :  circino  MA  [zirkeln].  Tzémával-mérő,  tzirkal- 
mazó-orvoslását  ne  keressük  (Pázm:Préd.  911.  Pós:  Igazs. 
n.56S\ 

körül-eirkalmaz :  [ilkupieo ;  umstricken].  Mint  foghatná 
meg  és  cirkalmozhatná  kSrnyűl  az  embeniek  elméje  (MA:  Tan. 
124>. 

lé-cirkalmaz :  decircino  PPBl.  [auszirkeln]. 

meg-cirkalmaz  :  decircino  C.  [aaszirkelu].  Az  álts  fát  farag, 
mégis  cirkalmozza  es  emberi  ábrázattra  chinallya  (Helt :  Bibi. 
IV.74a).  Mint  valami  czirkalommal  valamit  meg  czü-kalmoznak, 
ki'irfil  vonsznak  (Tof:  Z.solt.  610). 

Cirkalmazás :  circinatio  C. 

CIRKATOR:  fspeculator;  spalier].  Kámsás  lakatosoc  és 
circatiiroc  mennek  meletec  (Helt:  Háló.  215). 

(CIKMOIi] 

be-cirmol :  [coutarnino ;  baschniutzen].  Másnak  nevét  hé- 
tzirmolm.  meg-motskolni  (SzD:  MVir.  1831 

CmOK  cftrok  Nom.  78.  zyrok  JordC.  582):  zea,  spelt.T  MA. 
[.«lielt].  K™-annya  h\v  hasaath  niegh  eleghej-teuye  az  zyrokl»I 
[siliquLs],  kyt  az  dyznook  eeznek  vala  (.lordC.  582.  Beythe :  Nom. 
8i.  A  tokiokban  magot  nevelnec:  a  ris  kása,  tatárka,  hajdena: 
cirok  (ador),  tónkSly  (Com :  Jan.  22).  A  t6nl;51y,  cirok  az 
árpához  igen  hasonlít,  néha  egy  tokba  ket  szemet  is  hoz  f  A  Csere : 
Enc.  257). 

[CrROKOL] 

Cirokolás :  fpalpaíio  ;  das  streicheln].  A  matska  az  ember 
ölében  fel  és  alá  tiirlé.szkedve  .szokott  járni  és  tzirokoláara  igen 
hajlandó  (Miskr  VKert.  169). 

CITÁIi :  1)  [cito)  in  jus  voco  PPB.  [vorladen].  Czitaltuk  ura- 
■sagatok  eleibe  ttinienire  Tereck  Jánost  (RMNy.  11.15).  2)  [pro- 
fero,  commemoro ;  anfiihren].  Szent  in'Lsnac  helyeit  citálni  (Tel ; 
Fel.  9).  Megpróbálá.sra  citállya  az  dolgot  (MA:Scult.  19)  Miért 
citálod  ennyi  számú  doctorok  írásit  (CV.egl;MM.  288.  51)  A 
nagy  Lsten  láttya,  ki  a  sok  kegyetlent  minden  nap  czitállya 
<Czegl:Siou.  Elób.  26). 


föl-oitál :  [cito ;  vorladen].  Azt  lám  nem  citálták  oda  fel  az 
.szent  székre  (LevT.  11.301). 

Citálás:  1)  (relatio;  antiihrnng|.  I'éldáknak  ty-itálások:  exem- 
plorum  *l>rolatio  PPBl.  3)  denuncíatae  provocJitionís  libellus; 
das  fordem  vor  gericht  PPB. 

CITflRA  (':iínraLand:  ÚjSegíts.  1.670. cítora  Illy :  Préd.  1.78): 
cithaia  MA.  cither  PPB.  Húszon  négy  vének  le  esének  a  bál- 
vány előtt,  mindenikének  cytarájok  levén,  és  énekelnek  vala 
uj  éneket  (Land:  ÚjSegíts.  1.670).  I)ic.«írjélek  az  urat  trombita 
szóval  és  citarával  (IlIy:Préd.  1.78).  Apolló  cziterát  pöuditvén, 
úgy  kezdi  siralmát  (Thaly:  VÉ.  I.  198),  Hangos  czítarája  szün- 
ön  Orpheusnak,  mert  már  lemetszetett  virágja  hazámnak 
(228). 

Citérás :  [cítharoedus].  És  hallék  szózatot  ;iz  égbfil  mint 
sok  vizek  zúgisát  és  mint  nagy  meny-dórgés  szavát ;  é.s  a  szó- 
zat, a  mellyel  hallék,  oly  mint  a  czitarások  szava,  kik  czita- 
ráznak  az  o  czitarájokon  (Káldí:  Bibi.  Apoc.  14.  2). 

Citéráz:  [cithara  cano].  (Káldi:  Bibi.  Apoc.  11.  2). 

CITROM  {(zitron  Web:  Am.  87.  ízüron  Mik:  TörL.  64. 
tzitmij/os  Gvad:  FNót.  79);  malum  Medicum,  citrium  MA.  Czit- 
romból  való:  citreus  C.  Az  citrom  az  ki  ondót,  haragos  epet 
me;:zaraztya  (BeytheA:  FivK.  22).  12  narancsot  és  7  czitromot 
küldtem  (RákGy:  Lev.  3.  389.  391).  Forspontot  kényszerít  meg- 
lenni, egy  par  czitromért  is  masszi  elküldeni  (Tlialy:  VE.  1.272). 

[Szólások].  Úgy  bánnak  az  emberrel,  valamint 
a  t  z  i  t  r  o  n  n  a  I,  a  mellybíil  a  levét  kifatsarván,  azután  elvetik 
(Mik;  TörL.  64) 

Citromos :  succo  cítri  conditus  Kr.  A  leves  tzitronyos  volt 
(Gvad;  FNót,  79.  81). 

CITVAR  (tzcjiver  PPBl.  czitver  VectTrans.  26.  czUvor  Cseh: 
OrvK.  13):  zedoaria;  zwitter  PPB.  Tzitvar,  vad-gyömbér ;  zedoaria; 
tzitvar,  tzejtver,  vad  gyömbér ;  zadura  PPBl.  Czítvor  virág  (Web : 
Ámul.  103).  Czitver  gyökér  vagy  zurnmbák  (VectTrans.  26). 

CIVÓD-IK  (czthódkfi  Szál:  Krón.  531);  [rixor;  zanken]. 
E^gvesítteni  az  eggymás  ellen  torzsonkodókat,  hogy  ellent  ne 
tartsanak,  ne  tzivódjanak  (SzD ;  MVir.  531 

Civódás :  [rixa ;  zwi.st].  Ebben  soha  jobb  alkalmatossága 
nem  adatott,  mint  fó  népeinknek  egymás  között  való  czihódá- 
sokbai;  (Szál;  Króa  531).  Az  esílt  venS  fény  követi,  így  czivó- 
dást  barátság  (Kisv:  Adag.  77). 

CO  :  [age,  perge,  move  te  ;  auf,  fórt,  pack  dich].  Tzoki  pohár: 
coena  *viatica  PPBl.  Kiáltani  kezd:  tzóki  tzóki,  vsd  az  ag 
latrod  (Helt:  Mes.  73).  Tzo  toua  te  bakszar,  ne  zúgolódjál, 
mert  nyiluan  megh  szakad  a  subád  (279).  Czo  fel  kmua  yiinen 
(RMNy.  III.41).  Tzoki  te  eb  (MA:ScHlt.  285).  Czoki  onnan  s 
vakarodgyal  azok  közzé,  a  kik  ollyan  dolgokat  tanítanak  (Matkó; 
BCsák.  57).  Czo  rá,  csak  a  hidra  szamár  (224).  Czo  barázdára 
szamár  (319).  Itt  is  azért  czo  rúd  mellé,  a  magad  írása  szerént 
(Illyef :  BCsTomp.  19).  Czoki !  szedtevette,  eb  hátán  ülj  szikra 
(Tlialy:  VÉ.  11.256). 

[Szólások].  Harmadnapi  vendégnek  tzoki  légyen  neve 
(Kisv;  Adag.  411). 

[Cokigat] 

ki-cokigat :  [abire  jubeo ;  fortgehen  heis.sen].  Minket  ha- 
zudtola  meg  és  ki  is  czokigata  az  házból  elóle  (Monli-ók.  VIU. 
358). 

COBOK:  [femur;  schenkel].  A  kakasnak  vállára  felívS 
borzos  tzobokja  (ACsere;Enc.  479). 

COPF  (ízaff  SzD:  MVir.  200):  [crines  in  nodum  collecti ; 
haarzopf].  Tsigásan  a  haja  volt  fel  fodorítva,  egy  font  hajpor 
vala  czofjába  szorítva  (Gvad :  FNót.  51).  Kitába,  ostorba,  tzaffba 
foutt  haj  (SzD: MVir.  200). 


363 


CÓKÓ— MEÜCONDOKODIK 


CX)POCJ— CUKOR 


3<>4 


CÓKÓ  iaokol  Pesti:  Nom.  43):  calopodiuin  Kr.  [holzschiili) 
Nem  c/.ipít,  fa  tzókót  vontak  fel  lábokra  íGvad:  lU".  S06). 

Cókós :  [si-ulponeatus ;  mit  holzschulien  bekleidet].  Tzókó- 
soknak  et^ixz  regementje,  Calasaiitzi  József  s  Ijojola  serege 
(Orczy:  KBltH.  63). 

COMB  <e:om:  femur  C  C«omaC.  51.  komyn  MehHerb. 
145.  Megy:  SzAÖríime.  249,  /.somból  ACsere :  Eiif.  142):  femur 
('.  iii|,'uen,  fémen  MA.  lunibus  C«ni:Vest.  135.  hílfte.  scliam, 
I'PB.  [selieiikelj.  Ágyéki  fájdalom,  tzombfájás:  lumbago  PI'Bl. 
C'zomiab;iii  az  dárda  el  alt;d  ment  vala  (CsomaC.  51).  A  hasa, 
az  ezombja  morö  réMl  vala  (HMK.  11.101).  Igen  ió  az  aszszony- 
állat  te.ste,  tzomya,  szara  dagaditssat  vele  kenned  (Mel:  Herb. 
145.  151).  Az  emb5r  ezombya  kőzflt  való  tSzes  fakadast,  kelest 
meg  gyogitya  az  vize  (Boj-thoA:  I-'ivK.  37.  96).  A  forgó  cson- 
tokon alól  a  i-zombok  v:idnac  íC'om :  Jan.  48.  58).  A  láb  tsom- 
íbuz)bol,  szárból  és  láb  fejbSl  áll  (ACsere:  Enc  142).  Tzomja 
iniüiak  illotése  (Megy:  SzAÖröme.  2 19).  \VH.  BCTC] 

COMPÓ :  tinca  C.  tencha  MA.  (schleilie).  Halas-tói  halae : 
a  potyka,  rsiika,  izomixí:  varga  bal  (('om:  Jaa  34.  (Join:  Orb. 
69).  A  tsuka  az  8  sebeit  a  tzompolioz  vakarodiLsa  áltjil  meg 
gyogyittya  (ACsere:  Enc.  219.  Coi-pGraram.  100.  SzBodó:  SóDIcs. 
A4). 

COIÍDORA,  CONDRA  (fcodora  PPB.  kondoros  PPBl. 
tomi/trlott  Megy:  Diai.  Elób  17.  oiundora  RMK.  IV.80.  írundra 
Gvad:  íKót.  98):  saeconia,  panniculns  MA.  udo,  saga  PPBl. 
regenrock  Adámi.  [lapiien]  Zeke  iiro.s,  köpenyeggel  kereskedő, 
.szrtrt,  tzondorát  áiidó :  .ogarius ;  tzondora,  zeke  árulás:  sagaria 
l'PBl.  Irtják  kik  látják  csak  megcsúfolnak,  tégfidet  mondnak 
nisnya  cziuidorimak  (KMK.  IV  80i.  Apró  czondorákba  bé  polál- 
tíitiii  (Zvon:  I'ost.  114U).  Találtoc  egy  kisdedet  pola  czoudorába 
t.-ik;irtatván  (149).  Mig  az  ú  tzondorát  le  nem  veti  és  uy  sarut, 
kóiitóst  vászon  reája  (^lA :  Scult.  733).  Azoknak  czondorajokat 
nyakokbjui  kfitve  (AIv:  Itin.  40).  A  szentflk  czondoraiiiak  tisz- 
tőletit  maymoskodo  játéknak  mondotta  (llői,  Czondora  foltok- 
ból való  toldomiiny  az  iBal:  Csisk.  Hti).  A  .szakadozott  szukmány 
rongyé,  nnigya,  foltos  czondra  az  embert  dlsztelenvé  t&szi  (GKat : 
Válts.  1.917.  920).  Szemennire  czondorát  vetett  (Szili:  Dáv.  78). 
Mert  nr  níLSzt-.subárol,  nem  tzondra  gubáról  méltán  umak 
mondatik  (Ben:  Rithm.  187).  Ne  járjon  illy  tsi'ifo.s,  idegen  tzundrá- 
ban  (Gvad:  FNót  98). 

Condorácska:  [|«inniculus].  Egy  kis  czondoracskaban  mente 

nélkül  szoklanac  lenni  il'rág:  .Sork.  577). 

Condorás,  condras :  gausapatus  PPBl  (laciniosus ;  mit 
fries  bekleidet].  Vala  jgen  zep  zvz  lestel,  jol  lehet  diondras 
liitiian  evltevzottel  (MargL  28).  Talala  eg'  ze^en  condorás 
embSrt  (KazC.  135).  Czondoras  gaz  nevec  (MA:  Tan.  1133). 
Emlékeztet  egy  czondoras  es  szakadozott  51t6zet5  emberfii 
íLép:PTiik.  III.öl).  Tzondrás  koldus  ((ÍKat:  Titk.  571  Hogy 
az  erdélyi  z^kés  czondrás  hadakot  meglátták,  jKíkték,  csúfolták 
(Cserei :  Húst.  ;!44). 

Condorl-ik :  [laceror,  discerpor ;  zorlumpt  werden).  Tzonder- 
lott  szegény  (Megy:  Diai.  Elilb.  17)  Alig  vagyon  ötven  luiz  jobb- 
ágya s  két-három  czondorlott  szolgája  (Cserei :  Hi.st  (i2).  A  fekete 
gyáaz  czondorlott  rongyával  vállíit  érdekelve  iiszve-nfitt  bajával 
(Gyöngy':  M\'.  27).  Az  czondorlott  haza  azt  örömmel  hallja, 
bizván  hogy  megújul  ezzel  hervadt  gallya  (Tlialy:  Adal.  1,152). 

meg-condorlik :  cv  Veszten  veszne  najKinként  az  ország 
és  igen  meg  tzondorlanéc  minden  felíl  (Helt:  Krón  19til  Meg- 
czondorlott  rongyos  k5ntí«  (Tof :  Zsolt  36). 

|Condorod-ikl 

meg-condorodik :  cv  Ty  etezetlek  niogh  nem  czondoro- 
dot,  sem  ty  lábatok  boly  meg  zakadozot  (JordC.  263). 


COPOG] 

Copogás :  [?J.  A  c  betot  a,  o  kSvetvén,  igazabban  irom  tz 
betókkel,  mint:  tzafolás,  tzopogá«  (&ÍHeg:  TOszl.  138j. 

COK  :   [fernientum ;   sauerteigj.  *Tzíkkcl  sütő :   nastucopus 
PPB. 
Cökös  :  ffemientatus ;  sauerteig-J.  Tzíkös  tzii»j :  iiastus  PPB. 

CÖLÖNK  (c/ujionk  Debi-C.  615.  rMlvnk  WeszprC.  63.  GKat: 
Tilk.  352):  stipes,  trunculus  MA.  (kuiittel,  stockj  Be  mene  a 
kerlxi  az  arulo  ludas  nagi  feguerSs  sereggel,  czolonkokual,  buz- 
ganiokkal  (We.'izprC.  63).  Judas  el  ioue  nagb  sereggel,  kiknél 
valiuiac  fegverők,  tör,  cbolonkok  (ÜebrC.  615).  Czolonkot  kítAtt 
a  farkára  (GKat:Titk.  352).  A  plántállak  ágai  le  vágaitiitván, 
tSrsSknok,  tzíjlönknek  és  tőkének  nevét  viseli  (O^m :  JaiL  20. 
17).  Nehéz  czőlfinkőket,  tőkéket  kötnek  utánnok  )Megy:6Jaj. 
11.25).  Zöld  gyiknek  az  e|>éjével  kend  meg  az  alma  fának 
czolonkját  (Nad:  Kert.  133). 

CÖLÖP  :  8tii>e«,  truncux  MA.  [pfahl,  klotzj.  Hasonlatosok 
a  juli  kosíu'uál  a  földben  veretett  czölöp  vagy  oszlophoz  (Nagyari: 
Ortli.  a5).  Egy  nagy  hegyzett  egerfa  karó  vagy  czölöp  véget  be 
is  küldött  fSzal :  KróiL  230). 

CÖVEK :  bacillus,  pa.xillus,  claviis  ligneus  MA.  sublica, 
vallus  I'PB.  tudes  PPBl.  [pfahl].  Karózfik,  tzöveket  le-verek: 
imlo  PPBl.  Tzövek,  mellyre  hidat  tsináhiak :  eublica ;  tzövek, 
mollyhez  a  lovat  kötik :  vacera ;  tzövekverí  kos :  fistuca 
PPB.  l^uemdam  ligneum  clavicnlum  vulgo  Chewek  voca- 
tum  (13Ü0.  Jemey).  Bezeg  hamar  talala  a  iambor  a  tzőueket 
(Dáv:  VDisp.  35).  A  czÁivekhez  köti  az  gallyát  (Prág:  Serk. 
400).  Ez  isteni  titoknak  czövekjében  ótköztenek  (GKat:  Válts. 
1.82).  Sátorokat  szegeckel,  c-zövekeckel  le  szegezni  (Com :  Jan. 
147).  A  láp  vizében  is  a  bástyák  a  minemű  czövek-fundamen- 
tomukon  állanának,  látni  kívánván  (Szál :  Krón.  230).  A  parton 
lévő  toldaléknak  tzöveket  mozgattya  iPi'is:  Válaat  254).  A  báz 
közepére  négy  tzövekre  egy  gyeként  kell  teríteni  ágy  formára 
(Mik:TörL.  154). 

[Cövekéi] 

ki-cövekel:  [illigo;  anbinden].  Nem  tart  a  tlivelA  már 
pányvás,  kipányvázott,  kitzövokeitt  lovakat  (SzD :  MVir.  299). 

még-cövekel :  [acu  praetexo ;  austecken  ?].  Jól  tiBvékeld 
meg,  ki  ne  bomoUyék  (Szakácsmest  48). 

Cövekés :  [i>ascua ;  vpeideplatz].  Ma  metszetlen  és  féket* 
lovaimat  fi"ire  és  (-/iivekesro  eresztem  iMonln'ik.  XVI1L30). 

I       CT7BOR :   liciatoríum,   jugum    textonmi    MA.   weberbanm 
I    PPB.  Czubor,  vide  Tzubor.  Tzuborfa :   liciatorium   MA.   Magas 

kopja-nyele  oly   teniérdök  vala,  mint    az   szövő  czuborfa  olyan 

vala  (RMK    U\:2'.<    limi:  Ének.  600). 

CUCÓIiÉK:  [fascis;  biindel).  A  Uyásokat  tzntzólékiába 
tette  és  siete  a  király  lakó  helye  felé  (Kónyi:  VártaM.  63). 

CUDAH :  turpLs,  deformis,  sordidus  .Sí.  [uie<lertraclilig, 
hasslicli,  lumpig].  Egy  rósz,  hitván,  c'zudar  nd\-ar  hazin^ja  iGKat: 
Válts.  11,235).  C'zudar,  rongyos  gnl)a  (Tof:  Zsolt.  R32i.  Alimed 
passa  czudar  ember,  nem  olyan  mint  az  apja  (MonTME  VI. 8X 

Cudarság :  [improbitas ;  niedertrUchtigkcit).  Czndarságokért 
e  világnak  sepreinek  tettzenek  (Nán:SzflT.  3001 

1.  CUK.  Tzukliáz:  ergasteríum,  ergastulum  PPBl.  (zucht- 
haus). 

2.  [CUK] 

Cukos  :  [VJ.  Hagiok  egy  zöld  kamokot  niiud  gombiawal  ezwo, 
az  gomb  rákot  hikaji,  cukos  (RMNy,  IL67). 

CITKOB  (riudarvn  tVank:  Hi«ouK.  35.  nukJtfr  PP:  PaxC 
87) :  savctutrum  caodidum  et  |iellucidnm  PP.  Az  öreg  keregded 


365 


KON\'HA-CUKOR-CULA 


CULADAR— CUZAT 


366 


rppat  meg  kely  va?n.v,  az  vtan  tegyenek  cznkaronkandiat  bele 
(Kraok:  HasziiK.  35).  Végy  i.'ziikkert  és  niirrliát,  t<'ird  űszve 
;PP:  PaxC.  87).  A  kis  tarka  madárt  tzúkor-falatokka]  meg- 
liizlalták  ^Fal :  Vers.  S73).  Ha  két  ittze  lé.'a  a  baratzk-Ié,  egy 
ferdiing  lé,  egy  verdung  méz,  vagy  iit  lat  tzúkor  eláll  észten- 
deig-Ls  (Vali :  ür>'Sz.  2).  Ugy  sincs  ize,  teljék  kedve  cukron 
niakkal  egyeledve  (Amadé:  Vers.  19.  173). 

konyha-cukor :  pudei'zucker  KiiBasz.  112. 

Cukros :  saccharatus,  .'wccharo  eonditus  Kr.  [gezuckertj. 
Cznkorüs  confrejteket  készítvén  szelenczékben  el-tésznek  és 
niog-tartanac  (Com:  .laii.  175).  Mint  tznkviw  gerlitze  nevet,  úgy 
nevetett  ((5vad:FNót.  107). 

CULA:  1)  .•iiu-dna  MA.  Ijürde,  bündel  PPB.  Gúnya,  biittyor, 
z;ijda,  málha,  tzula  Major :  Szót  421.  Az  apo.stolok  hulmi  apró- 


lék tzulákat  hattak-vala  pl  Krlstiui  kedvéért  (Pázm:  Préd.  412). 
l'énzét  vagy  czuláját  er'is  ládába  vagy  boltba  rejti  (.Sall:  Vár. 
132).  S)  [vastis  vilis,  lacinia ;  lappenj.  Nitu'z  czuláya,  kiuel 
betakarja  magát  (Mel :  Jób.  74).  .Jaj  tebát  azoknak,  kik  a  me- 
zítelen Kristus  után  indulván,  ismét  fel-íiltöznek  a  világ  tzulá- 
jába  (Pázm:  Préd.  512).  Czulát  mindenik  csinál,  mellynek  sem 
illése,  sem  penig  béllése  rajtam  diezesen  nem  áll  (Felv:  Dics. 
49). 

CUIjADÁR  :  sariinarius ;  bündeltrager  PPB. 

CUIjÁK  :  [stipes ;  pfahl].  Nem  fftggesztetíink  iuunár  mi  a 
pokolnak  kapu  czulákjához  (GKat:  Válts.  IL37li). 

CUZAT :  [additamentiim ;  zusatz].  Jó  aranyat  ba  akar.sz 
Cíiinálnyi,  három  annyi  pi.sklocz  és  egy  kicsin  veras  czuzatot 
tedd  egy  tégelyben  (Ke&sk:ÖtvM.  291.  292). 


Cs, 


CSÁ  (csa  Ben:  Rithm.  118):  vox  ad  stimulamlos  Ixjves  Kr. 
C-sa  szfike  szőke,  hajsz  tárcsa,  iga  nyakad  taicsa  (Ben:  Kitlim. 
118).  A  Ijannok  egy  liajsz,  ts.'ili,  liólia  mondásra  inully  hamar 
engednek  (Misk  :  VKerL  lU). 

CSABA:  stiipidus,  deliras  MA.  [stiimp&innig,  dummj. 

Csábaság :  (stultitia,  stupidita.s ;  torheit,  dummheitj.  Az  ehné- 
nek  tsábasiiga  csak  ollyan  vélekedésben  lemii  (Ker :  Préd.  459)- 

Csábit :  percello,  stupefacio  MA.  [verfiihren]. 

el-csábít :  percello,  obsti:|)efacio,  attnnitum  reddo  MA.  (ver- 
fiihren, verleiten].  A  mikor  (a  imradicíombeli  kigyó)  az  el  csa- 
bittatott  Evaiiak  mezíltelen  farkát  elsSlx'n  mogliarapá  (VArM: 
SzOv.  EWb).  Etféle  .szép  szókkal  szegényt  eltsábiták,  egy  gazdag- 
aszszonnyal  íi.szveházasíták  (Gyíingy' :  Cliar.  14).  üst  5  eltsábítváii 
sok  Ígéretekkel,  magához  cjktatta  nagy  mesterségekkel  (19). 
A  mi  feléje  sints  a  kérdé.siiek,  azzal  akar  eltsábittani  (SzU: 
MVir.  27.3). 

még-csábit :  [[)ercelIo ;  verleiten).  Ez  világ  gyakorta  meg- 
czAbittya,  megveszti  az jámborokatls  (MA:.ScuIt.  191).  A  halász 
hányván  a  horgokat  meg  nem  csábíthattya  az  egész  halakat 
(Gyöngy  :MV.  33). 

Csábul :  dementor,  seducor  Sí.  (verfiihrt  werdenj. 

el-esábul :  (.sediicov ;  vertiihrt  werden).  Elcsábult  elméjű 
emberek  (Ker:  Préd.  101).  Mikoron  itíltetnel,  el  tsalmlnak,  es 
mivel  el  t.sabulnak,  ismét  meg-itiltetiiek  (Megy :  Cowp,  169. 
Megy:  SzAÖriime  7i  Eltsábölt  elme  az,  a  ki  illyen  jdnn  nem 
kapdos  (MHeg:BTan.  52.  MHeg:TOszl.  74).  Annyira  elcsábul- 
tak és  szédfíltek  vala,  hogy  sem  magoknak,  sem  líildes  uroknak 
semmi  dolgot  nem  tennének  (.Szjih  Krón.  408). 

még-csábul :  (obstupotio,  attonitns  reddor ;  au&ser  sich  sein, 
betaubt  werdou).  Eérli,  aszszony  a  részogsiig  miatt  meg  csábult 
(Der:  Préd.  C2).  Banattyaban  meg  csabulvan  fel  kialta  (Forrií: 
Curt  166).  Eügy  kis  gon<lot  botsát  reád  s  meg  Lsábulsz  belé 
(Ker:  Préd.  250).  A  chiliastak  meg-tsjibulván  a  szent  Jiinosnak 
amaz  Írásában,  nem  tudom  mitsoda  első  fel-l;imadás  felöl  kép- 
zelódtenek  (GKat:  Válts.  11.990).  Bizony  meg  fogott  csábulni 
(Malkó:  BCsák.  81).  Az  fl  megcsábnit  elméjének  ol.ső  .szfilSttye 
(3).  Nem  tsábult  meg  fejem,  hogy  iszai»t  egyek  ((Jvad:  Idfit. 
46). 

CSACSKA :  ganuliLs  Kr.  [geschwiitzigj.  Olly  i-sacska  e 
világ,  hogy  a  ki  harsiinyon  nem  felel,  kába-bolondnak  aléttalik 

(Csúzi;  Síp.  IÍ2|. 

CSACSOG,  CSÁCSOG  (klizbe-^SíjMk :  intergariio  C): 
garrio,  gargiiridio,  Uojultor,  etVutin  C.  blaturoMA.  [.scliwatzon,  plap- 
penij.  Bolondul  tsátsogok,  helyteleuill  l.satsogok :  deblatero  C. 
Tsátaogok,  tsörgök :  garrio  PPBI.  Korouked  czaczoguan  sémi  tyt- 


koth  ne  legyen  (V'irgC.  139).  Az  azzonkak  az  wferyeknvl,  ruhák- 
ról czaczoguaii,  az  wbezedy  el  t\vresenek  (141 1.  Gouoz  bezee- 
dywel  czaczoghwan  (JordC.  876).  Chachoguan  zent  Damaucus 
atyánkra  (DomC.  165).  A  pokol  zellete  kezde  chachogny  ( ÉrdyC 
503).  Matheolus  igen  czaczog  az  doctoroc  ellen  (Mel:  Herb.  59i. 
Czak  cajiezag  mint  az  variu  (Uecsi:  Adag.  :i).  Czíiczog  mint  az 
feczke  (90).  Eleget  czáczog,  de  nem  tudgya  mit  (197).  Leg- 
ve.szedelmesb  a  hagymáz,  mellyben  a  beteg  nem  érzi  beteg- 
ségét, li:inem  tsjitsog  és  iiriil  nyavalyáján  (Pávm:  Préd.  73l.  A 
t^ka  avagy  zajko  Lsátsog  (Ojm:  Jan.  39).  Nem  szintén  lehetek 
oly  elfuti'i  bolond,  hogy  a.sztalomnál  oly  dolgokat  csacsognék 
(MonOkm.  XIX.290)  A  .szent  mise  alatt  nem  csacsogtál-e?  (Bín'i: 
Ángy.   295). 

közbe-csacsog :  intergarrio  C. 

Csacsogáa:  dicjicitas,garralitas  C.  Ii>qiiacit;is  MA.[ge.schwatzJ. 
EgimiLs  -z;iuat  nem  halaak  madarak  sokaságának  czaczogaaaert 
(VirgC'.  loő).  A  zainak  chacliogíisa  (WinklC  132).  Az  oly  pro- 
feta, ky  czaczogíLsnak  gonossagabol  zolaiid  (.lordC.  240).  M^iieraó 
ember  elmeyeben,  olyatannak  mwtattya  zayanak  i'zac'zogasa 
(ÉrsC.  261).  Tauul  legyen  tfdfle  minden  kenyes.seg,  chachogas 
(Pécsi :  SzftzK.  89).  A  saskac  szarniaiuak  .szjmok  es  czaczí)ga*jk 
(Mel :  SzJán.  246).  Czak  annit  gondolok  én  véle,  mint  .'iz  békák 
eziiczügásáual  (Uecsi:  Adag.  183).  Valamíg  e  két  dolognak  .-iz 
sz.  irá£bi'>l  végére  nem  mégy,  tsiitsogás  valamit  l)e.szélgelsz 
(Píizm:Kal.  5^)7).  Az  okos  atyák  idegen  gyermeknek  szabadus 
Isiitsog.Lsokat  \igau  halgattyák  (Pázin :  Préd.  34).  A  s-zeiit  írás- 
nak authorita.s.sa  nélkftl  a  csácsogásnak  nincseu  hitele  (KCsipk: 
Pápist.  27). 

Csacsogó :  loqua.x,  dicax,  dictiosus,  blateru,  verbosus,  crota- 
his  C.  (schwatzhaft,  schwiitzer).  Tsátsogo  nyelv :  acida  Ungua  C. 
Chachago:  procax  NéniGl.  147.  Az  czaczugoknak  tivredelmen- 
.segeth  zerezzenek  (VirgC".  140).  Czaczago  ember:  garruliis 
(JordC.  707).  Egy  chachogo  azzonyallat  (ÉrdyC.  9őb).  A  róka 
kezde  a  szayat  verni  mondiian :  o  te  gonosz  szay,  o  te  vzaczogo 
gonosz  sz:iy,  mind  éltig  akar.sz  kele|>eliii  ( Helt :  Mes.  2401  Fele- 
ségitól  bántá.si  és  nyaualyái  léísnec,  fó  fáyo,  czáczt>go  létoen 
(Cis.  El).  Tégfklet  monthiak  csácsogó  szajkónak  (RMK.  IV.78). 
•Szóval  fogdosgatiii  a  tsátsogo  nyalkiiké  (Cum:Jan.  204).  Bé 
títlt  mindeneket  csíVcsogó  szájáviJ  (Gyüngy:  KJ.  51).  Ha  szolla-sx, 
csácsogonak  neveztetel  (Illy:  Préd  1.393i.  A  taatsogo  terhére 
vagyon  a  tiirsiLsjignak  (Kai:  BE.  579). 

Csácsogócska :  dicacuhis  C. 

CSÁDÉ  (i-M<í.iy  XL\.  aadé  Lép:  ^Hik.  112.  háU  Gvad: 
Időt.  .'ii:  herbetum,  dumus,  dumetum,  wpre.s  MA.  [strandi, 
gebüsch]  A  csyrkek  el  reytéznek,  ki  szalmábau,  ki  az  csádékm 
(l..ép:  Prilk.  112).  A  nyúl  bokrosi-a,  t'visMs  tsádéra  .'ccaliid 
(Com:  Jaa  47).  Taátéval  béufitt  itt  sok  árok  (Grad;  IdAt  3i 


3f.9 


CSADÉS— CSAK 


HANEM-OSAK— UGYANCSAK 


370 


Csádés :  (dumosiis,  veprosiis ;  buscbl!:,  strauchic)  Sok  mo- 
csáros lielwk,  nádas  rekettjeség,  csátés  és  zsombékos  elterjedő 
rít*%  (Gvad:Otsz.  102). 

CSAHOL,  CSEHÜL  (tsáhől  PP.  tzihdés  Gyöng):  KJ. 
12.  c:ihoIás  GKat:  Válts  n.290.  ízivolás  Misk:  VKert  201): 
nicto,  giuuiiü  ^L\.  [bellou].  Ez  a  szűz  aszszonuak  leg-liedvesb 
vislája,  nielyuek  ha  szaglása  után  csahol  szája,  hogy  ott  rad 
ne  légyen,  nincs  annak  hibája  (GyöngyD:  Cup.  60,í).  Ki  talán 
puska  poit  éltében  nem  szagolt,  még  az  is  regulát  erről  b5ven 
csaliülf  (Ori-zy:  Kült.  6). 

Csaholás,  csehelés :  gamiitus  MA.  (das  bélien).  A  lovak 
és  oroszl:ujyok  semminek  tartják  az  apró  tsavirákuak  cziholá- 
sokat,  í-inczogásükat  (GKat:  Válts.  IL290).  Zeng  megint  az  erdő 
vij  tzihelésekkel,  egy  rókát  hajtanak  a  szagló  ebekkel  (Gyöngy: 
KJ.  12).  Kopónak  czaholása  (Hotim:  Préd.  6).  Mit  hajtok  egy 
rósz  ember  csaJiolására  (Thaly:VÉ.  11136).  Az  [eb]k51yk6k 
nem  tsak  farkok  tsóválásával,  haiiem  tzivolásokkal  is  kivánná- 
nak  valami  eleséget  a  vendégektől  (Misk:  VKert.  201).  {Vü. 
CSEHEG  és  CIHAJSÍT] 

CSAJA,  CSAJVA:  bruchns  BécsiC.  263.  scarabaeus 
meloloutha  !S1.  [lethrus  cephalotes;  scharkafer].  A  ,sa.skanac 
maradékát  meg6tt5  a  cayua  (BécsiC.  203)  Meg  mar  tégedet 
ment  éaiua,  azért  égbe  g&lekeziel  ment  caiua.  A  faiua  ki  ter- 
iezkedet  as  elrepSIt  (263).  Mondotta  es  i6t  sáska  es  czayua 
(AporC.  71).  Kliseg  leiend  a  fSldőn,  rogia,  sáska  auag  chasil, 
az  az  ezaia,  gifimolcz  es  sz518  veztő  féreg  (MA :  Scult.  723). 

CSAJTOS  :  sordidus,  infectus  Sí.  [schmutzig].  Szegény  sán- 
táé, czaytosoc  és  vakoc   vagyunc  lelkűnkben   (MA :  Scult.  723). 

CSAK  (rhm  LevT.  1172.  chaak  ThewrC.  204  eahak  RMNy- 
1158  chál  Ozor:Christ  142.  153.  aák  Mel:J6b.  31.  cet? 
RMNy.  ni.  72) :  1)  tantum,  solum,  dumtasat,  saltem  C.  [mir, 
blos].  Csak  ennyicskén:  tantulum  MAI.  Csak  imígy  amúgy; 
defímctorie,  perfunctorie ;  csak  azelőtt :  proxime,  paulo  ante  MA. 
Csak  a  poczikban  hever:  foco  et  cineri  incumbit;  csak  maga 
hasznát  keresi:  sibi  prodest  PP.  Kez  vagyok  attyam  engedelmes 
seget  tenny  de  czak  (dummodo)  te  es  ygery  azogban  engedelmes- 
segett,  kyket  mondandóé  (EhrC.  11).  Zent  Ferencz  e\v  sebynek 
helyt  bagjfaj  czak  (soluni  modo)  fráter  Leónak  ylletny  (65).  Cac  eg 
igét  sem  felele  neki :  non  respondit  ei  verbum  (MiinchC.  43).  Az 
varasból  fak  eg  leánúal  ki  mene  (Guai-yC.  55).  ITívlaydon  czak 
hewneky  zolgal :  illi  soli  servies  (JordC.  363).  Ha  czak  ydwezlyttek 
ty  atyatok  ftyat,  myt  tértek  towaba?  (63).  Senky  nem  ysmerj' 
az  ffynt,  czak  az  atya :  nemo  noíit  filiiun  nisi  páter  (387). 
Nynczen  nekívnk  tób,  czak  ewt  kynyenvnk :  non  li.íbemus  nisi 
quinque  paiies  (399).  Nem  vagyok  boczathwan,  czak  az  yohok- 
hoz :  non  sum  missus  nisi  ad  öves  (402).  Meg  csak  az  ételt  sem 
ágiak  valah  neki  (DebrC.  89).  Mondanak,  cak  heyaaban  mun- 
kálkodónk (SándorC.  230).  Beytelny  m™den  ember  tartozyk, 
czak  veen.seegh  avagy  eegyeb  okossagos  ok  meg  ne  tylcza 
(ÉrdyC.  Iű7b)  Feelelemnel  kyl  yaar  az  ellenseegök  k5z8t  ees 
ynghSrly  ewket,  hogy  chak  meg  Slhethneek  (ÉrdyC.  450b) 
KSzlenee,  chak  lehetne  (565).  Nynchen,  chak  egyees:  non  est 
usque  ad  unum  (KulcsC.  21).  Az  SrdSgog  emberi  hatalommal 
ky  nem  ízettetnek,  hanem  tulaidon  chak  Lsteni  hatalommal 
(Ozor:  Cbrist.  142).  Tiztan  chák :  solummodo  (153).  Czac  imigy 
amúgy  épitSttec  (Helt :  Krón.  2).  Azth  nem  tugyok,  ha  el  zeketh  e, 
wagy  terek  witte  el,  chya  az  wedreth  találtok  ;tz  kwton,  mynd 
ingeth  gatyayath  eth  háta  (LevT.  1172).  Azzal  sem  gondo- 
lok, csak  jó  bort  adjanak  (RMK.  ni.317).  Tülök  csak  nem 
messze  Dárius  anj^a  (IV.  90).  Császárhoz  az  Sándor  csak  közel 
vala  (95).  Engem  csak  náladnál  küssebbnek  hagya !  Csak  ily 
kevés  szóval  erre  így  felele  (143).  (üzac  hirtelen  halál  ő  reá 
teléc  (G).sárv :  NagyB.  Eliij).  Nem  mindennec  fér  feyében,  és  ha 
meg  taiiulta  is,  ki  fittyen  czak  gyorsan  elmeyéböl  (Helt :  Aritm. 
k7).  Meg  czak  nyomában  sem  hághat  (Decsi:  Adag.  112).  Mivel 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÍR. 


immár  tsak  előttünk  a  KrLstiLs  jövetelének  napja,  mellyen  úgy 
illyük  és  szentellyük  a  Kristus  jövetelének  emlékezetét,  mintha 
azon  a  napon  lemie  születése:  éhredgyünk  fel  akár  tsak  most 
(P;izm:Préd.  84).  Czak  útra  valótis  nem  készíthettec  vala  (MA: 
Bibi.  160),  Cz,ac  moltzanni  sem  mertec  (MA :  Scult.  637).  Esik 
pedig  az  eclipsis  tsak  szinte  akkor,  mikor  az  holdnak  uysaga 
vagyon  (KDebr.  1619.  D5).  Nevez\'éii  bennünket  fidesoláriusok- 
nak,  azaz  csak-hiteseknek  (Mad :  Evang  266).  A  veszedelmeket 
bátor  .szivei  szenvedi,  csak  szintén  á  vakmerőséget  elkerülvén 
(Com:  Jai).  195).  Térj  eszedre!  ne  pökjenek  meg,  még  csak  a 
gyermekek  is  (Matkó:  BCsák.  221).  Fordul  egyedül  csak  az  5  iste- 
néhez (Hall :  Paizs.  Elób.  7).  Ebez  ifji'i.ságokban  szoktatják  (ík'et, 
azért  leg  kissebb  fó  szédülé.st  nem  éreznek ;  énuekem  pedig  a 
fejem  szédelget,  tsak  hogy  néztem  is  őket  (Mik :  TörL.  455). 
Isten  ne  engedje,  hogy  kinek  mivel  taitozoni,  meg  ne  adjam; 
csak  az,  hogy  most  adósságim  nagyok,  jövedelmem  kevés  (Fal : 
NU.  289).  2)  [sane,  perinde,  tamen :  in  der  tat,  eben-,  deunoch]. 
A  mint  te  tudod,  én  is  tsak  úgy :  *ju.'rta  tecum  seio  PPBI. 
Vagy  te  jösz  ide  hozzánk,  vagy  mi  megyünk  oda,  akkor  meg- 
látod, hogy  csak  szépen  csináltattam  (LevT.  n.64).  Jó  lóra  fel- 
ülni készeritve  vala,  csak  liiában  Bissus  ott  inti  vala,  mert  a 
lóra  ülni  nem  akar  vala.  (RMK.  IV.122).  Igaz,  hogy  az  6  lábai- 
nak gyorsasága  is  segítette  ötét,  de  megint  csak  hiába  futott 
volna,  ha  .  . .  (Tel:  Evang.  1.223).  Tfi  minnyaian,  kic  czac  tudtoc 
egy  istenben  biznia  (Born:  Ének.  185).  E'  mi  üdönkbéli  tévely- 
gések-is  még  szinte  chak  úgy  járnak  (Veresm:  Lev.  3).  Tsak 
nem  tudja,  mit  beszél  (Kisv :  Adag.  204).  Ha  ide  nem  hiták  volna 
is,  tsak  kéteieu  lett  volna  Frantziaországból  ki  menni  az  m'unk- 
uak  (Mik:  TörL.  14.  lev).  Egynehány  ágyút  kilüvele,  hogy  a 
többi  azt  meghallván  tudnák,  hogy  hol  vohia ;  de  csak  haszon- 
talan volt  (Mik:MulN.  31)  Hai !  tsak  nmts  szeb  könyv  a  világ 
hátán  amannál,  mellynek  titulusa  az;  Religio  Medici  (Fal: NA. 
123).  Én  is  mingyárt  szerettem,  mihelyest  csak  születtem  (Amadé: 
Vers.  2). 

haném-csak  :  praeterquam  PPBI.  [nisi ;  ausser  da&s,  ausser 
wenu,  niu'j.  Ezeket  tége  eimekem  isten  es  ezeket  tolga,  hanem 
cac  cupa  halai  valazthat  meg  engemet  es  tégedet :  .si  non  sola 
mors  me  separaverit  (BécsiC.  3).  Niuc  itt  hanemcac  őt  kener 
(MüuchC.  41).  SemvTe  yo  oztan,  hanem  czak  liog  ky  Iiagrttassek : 
ad  nibilum  valet  ultra  nisi  nt  mittatur  foras  (JordC.  365).  Sémire 
egebre  ne  íigekezec,  hanem  cac  elmeyenec  nugadalmara  (VitkC. 
7).  A  mel  imaiiagokat  soha  el  ne  ha^,  hanem  cac  kor.sagal 
kezerihtuen  (8).  Eet  haggyad  mynd  az  te  lowadat,  mynd  zolgay- 
dat,  kyk  te  veled  leeznek,  hanem  chak  tennen  magad  oda  meeny 
(ÉrdyC.  510).  Kicsoda  az  Pál,  és  kicsoda  az  Apolló,  hanem  csak 
szolgák,  az  kik  által  hittetek  (EsztT:  IgAny.  232).  Hova  fus.suiik, 
hanem  csak  te  hozzád  oh  mi  istenünk?  (Mad:  Evang  141). 
Egymást  nem  látják,  hanem  tsak  éppen  akkor,  amikor  már 
nem  lehet  megmásokii  (Mik :  TörL.  189). 

nem-csak:  non  tantum,  nedűm  MA,  [nicht  blos].  Nem  &ic 
kenerrel  él  ember,  de  menden  igeuel,  ki  zarmazik  i.stennec 
zaiaból  (MünchC.  19).  Nem  czak  in-vendwth  esmért  meg,  de  ki 
meeg  enel  nagiob,  ziueknek  titkát  es  meg  tutta  (VirgC.  15) 
Zvz  vala  nemchak  testei,  de  meeg  elraeuel  es  (CornC  43).  Ez 
az  előljáró  irás  igaz,  és  nem  csak  hamissan  költött  czifrázás 
(Pázm:  Kai.  475).  Ember  nem  tsak  kívánságát  tartózt.issa  a 
méltóságos  állapatra  való  vágyódástól,  hanem  azokat  tehetsége- 
szerént el-kerüllye  (Pázm ;  Préd.  58).  Nem  tsak  lelkimkben, 
hanem  testiinkben-is  hordozzuk  a  szaba(ütót  (82).  Ezek  biszou 
nem  czak  az  hazasagtol  tartoztattac  meg  magokat,  de  az  a.szony 
nepeknec  minden  tarsalkodasatuUs  (Zvon ;  Osiaud.  116).  De  az 
isten  őnekieis  nem  chiak  az  bűnt  bnchiatta  meg,  hanem  meg 
az  ö  kyTaly-sagatis  meg  erössetti  (HollPréd.  7). 

ugyan-csak :  [sane,  valde ;  fürwahr,  sehr].  Hogy  meg 
mozdullyanak,  ugyan  tsak  meg  kivánnyák  az  ösztönt  (Fal :  UE. 
403). 

24 


371 


CSÁKÁNY— 1.  CSAL 


CSALTON-CSAL— CSA[^\FURr)I 


3-.  2 


CSÁKÁNY :  elava  iruciat.n,  riincina  PP.  (reutlmue,  streit- 
liiuimiftr).  Az  kji|)asok  raj^adak  kapayokat,  asoyokat,  cheijeket, 
lapatyokat,  kev  myesek  cliakaiiyokat  (ComC.  428).  V;i3  rudakkal, 
diakanyokkal  es  egyéb  zeiTauiiukkal  alecg  velieteok  fel  az 
kémet  (DomC.  154).  Volt  szekercze,  czakan  a  templom  heiaza- 
taba  {MehSiim.  137).  Kard  és  czyakan  (Viis:  CanCaf.  551). 
Az  ácsoc  fej.szével  és  csákiiimyal  avagy  kalaiKiLsal  az  ö  muD- 
kájokat  végben  \vai(  (Coni:Jan.  102.  150).  Ki  cliákánt,  ki 
baltát  viszeu  (Zrinyi  1.174).  Két  bástya  oldalát  fiákáuyokkal 
vágják  (Paskó:  EiSir.  F).  Csákányokat,  targonczákat  szereznek 
üssze  (MonOkm.  XIV.183).  Némelyek  ha.s<)iil(>  nyelű  vagy  rzifra 
baltjít  vagy  csákányt  viseltének  (Monlrók.  XI.349).  Tsákiiunyal 
legyentek  egy  jót  tarkójára  (Gvad:  RP.  219X 

bányász-csákány  :  (grubenbeil).  Bányász  csákány,  mellyel 
Sámbár  Máttyás  ne\'ö  tudatlan  s,ir  gyúró  megisiki'myoztatik 
(Matkó:  HCWik.  Címl.). 

Csákányos:  [clavumbabons;  mit  beil  versében].  Ha  csáká- 
nyos s-czégéres  a  gazda-aszszony,  bidd-el,  nem  meezsze  ugrik 
attól  a  szólgáló-is  (Csúzi :  Síp.  563). 

Csákányosan:  [sieuti  clavus;  wie  ein  beil].  Csákányoaan 
balúl  tVigg  a  kobzok  (Csúzi:  Síp.  16). 

Csákányoz  :  [clavo  quatio;  mit  einem  beile  schlagen).  Matkó 
nem  sziirii  Mátyást  csákányozni  (Matkó:  BCsák.  154). 

még-csákányoz :  cv  Bányász  csákány,  mellyel  Sámbár 
Máttyás  nevű  tudatlan  sár  gyúró  meg-csákányoztJitik  (Matkó: 
BCsák.  Ciml). 

CSAKLYA :  contns  C  liarpago,  hama  MA.  [enterhaken]. 
Hajtott  végű  t.sáklya:  barpago  C  Ház  fedele  levonó  öreg  horog 
vagy  t&iklya ;  liama  Pl'Bl.  Csáklyákkal,  kopjákkal  belől  for- 
gódnak, palánk  mellfil  tárgyokat  taszigálnak  (KMK.  III.139). 
Nemellyek  az  bajokat  csaklyakkal  tollyak  vala  (Forró;  Curt. 
593).  Az  evezó  legények  ta  hol  .szükség,  esáklyáckkal  txszitTán  a 
hajót,  a  csekélyekrSI  és  tengeri  kőszikláktól  el  nzic  (Com :  Jan. 
89).  A  vizén  hadakozx)  sereg  baj')  horgas  vasú  kajniótsokat, 
kampókat,  esáklyákat  megkíván  (14G).  Columbus  Crlstoph  saj- 
kájával tzirkálváu  a  tengert,  múrto  tsáklyájával  (Orczy:  Költ 
Sz.  187). 

CSÁKÓ  :  I )  proniinenti;!,  dei>endentia  Kr.  (aenmen,  deas ; 
gebíingo,  .spitz,  zjicken].  Az  süvegnek  az  csákóját  ezii^  tívcl 
sfirfln  megrakták  (Sloulrók.  XI.348).  A  deákok  és  oskola  mes- 
terek skatuli.ts  süveget  ne  viseljenek,  melly  tsj'ikóra  vagyon  vágva 
(Bod:  PP.  85).  2)  [geiuis  tegumenti  eapitisj  tscbakelhiuibe  Adámi. 
Uj  tsákiim  Víui  látod,  uj  kankóm  vállamon,  uj  varrott  ing  raj- 
t;mi,  uj  bocskor  lábamon  (Fal:  Vers.  903),  Kalpag,  kalap,  csákó 
(Orczy:  Költi I.  121). 

Csákócska:  [pileus  Hungaricus;  ungarische  kopfl>edeckung]. 
A  tsjikiilskáni  mellé  egy  .szép  bokrétát  is  sziu-t  (Gvad:  RP.  19). 

Csákós :  [cacuminatus ;  spitzig].  Az  ifjak  penig  nyárban  ugyan 
hasonló   fekete   süvegokot   viseltének,    de   csákóst   (Monliók. 

X1348). 

1.  CSAIj:  I)  fraudo,  fallo  MA.  [betriigen,  hintergehen].  Az 
keyellenben  lakozóknak  egyk,  kyketh  i)agan  népek  clialathotb 
tewelgosek  scerenth  satynvsnak  mondnak  (PeerC.  G8).  Nem  ham- 
mar  czalhaltya  vala  őtet  senki  (1  lelt :  Kn'm.  14).  Ha  tsalatni 
nem  akartok,  tanúllyatok  tAlem  (IVizm:  Préxl.  51).  EbWil  ki- 
hozza, hogy  igen  tsalatik  itíletiben  a  hazug  és  tsidánl  világ  (54). 
Tagjaid  er5s.sége,  hi'isod  .széiisége,  ezek  tsidlyák  és  földliiiz  fog- 
hűlyák  az  emberek  kedvét  (09).  Az  itiletekben  ne  birteleuked- 
gyüiik,  ha  tsidatni  nem  akarunk  (777).  Jaj  én  boldogtalan,  mint 
clialám  magamat  Cupido  batídmi'ui  (Zrinyi  11.143).  Jaj  gonosz 
szerencse,  miért  csjdál  meg  (Thaly :  VÉ.  1. 100).  Lov;is  labanvz 
knruczot    lát,    liertxlenül   megpürdUl,   tórbe  csalni  úgy  akarná, 


de  nem  gyün  (Tlialy:  Adal.  11184).  Ki-ki  kedvére  tsalh:it,  lop- 
hat, gyilkoskwiliatik  (Fal:  N'E.  63).  2)  (allicio;  lockenj.  Fz  meg 
sokat  chalt  volna  cat&azasaual  a  feredőbe  (Helt:Mes.  473], 
Üllyanok, mint  a  hyaenanevfi  farkasok,  mellyek  emberi  okádást 
és  tsoklást  követvén,  hozzájuk  tsallyák  a  komondorokat  iPázm: 
[•réd.  846). 

csalton-csal :  [continuo  fallo ;  betrügerei  treibenj.  Nem  szép 
aliLszékonykodni  a  cselédes  uniságnak,  a  hol  ben  is  udvarában 
kívül  is  csalton  csjdják  (Fal :  NE.  24;.  Másén  kapnak  és  tsalton- 
bsilják  a  jámborokat  (Fal:  VE.  III.150). 

el-csal:  1)  seduco  MA.  [veifUhreoJ.  2)  devipio,  defraudo 
MA.  [betrUgeu]  3)  [elicio;  ablisten].  Penzet  harmat  lelek  val- 
ezagba  el  czallia  (MehSzJán.  241).  Elcz:ilták  tí>\\o  nuitkáütt 
(Fortíizer.  M3V  lob  más  mesterséget  tanulnod,  hogy  sem  más 
ember  penzeczkéiét  elczaluod  (Forlíízer.  K2b).  Az  oldaltanács 
addig  szúra  téged,  mig  mindent  elcsala  s  koldulás  lAn  véged 
(Monlrók.  VUL  133). 

elcsalás :  seductio,  deceptio  MA.  [verfiihrung,  betrug] 

félre-csal :  [seduco ;  beLseite  fiihren].  Keresztül  áll,  puha 
hitegetéssel  félre  tsal,  meg  akar  táutorítjuú  (FaliSzE  563). 

ki-csal :  [elicio ;  herauslocken].  (A  Idsértetek)  e  képen  tsal- 
lyák  ki  bátorságos  helyekbfil  az  ottlionyos  jámbor  együgyű 
urfiakat  (Fal:  Nü.  254.  SzD:  M\'ir.  237). 

meg-csal :  fraudo,  defraudo,  fallo,  decipio,  lacio,  fhistn), 
eludo,  luditico,  vano,  iniplano,  supplano,  ealvo  C.  [betriigen,  hin- 
tergehen]. Ew  attya  karhozott,  azért  valaky  e«1ett  kewuetty, 
meg  czalatik  (EhrC.  51).  A  zemel  calt  meg  tégedet  (BécsiC 
172).  Téged  czaltli  meg  az  ag  wrdwg  (VírgC.  20).  Vtannmik 
ballag  eyel  nappal  keresuen,  kit  meg  éalhatua  (BodC.  J 1).  Myre 
czalta  megh  az  .sathan  the  zywedeth  (JordC.  720).  Ez  jámbor 
fráter  meg  chaluau  ez  ;izzonyallatot  (DomC.  236).  Lássad  eedes 
leányom,  hogy  meg  ne  chalassal  (ÉrdyC.  339).  Meg  cliala  Sket, 
es  az  wr  istentói  elszíikaszta  (Helt:  Bibi.  Lb3).  Irigy  ördög  miatt 
Ádám  megcsalaték  (RMK :  Ilyíl).  Magadat  tsalod-meg,  ha  ha- 
miísággal  jutalmathmná  teszed  Lsten-clött  fár-idtságodat  iPázni: 
Vréd.  981).  Az  embert  az  6rdóg  nagy  részént  a  fának  nevével 
ts:üta  meg  íGKat:  Titk.  64). 

[Közmondások].  Nehéz  az  rauazt  meg  czalni  (Decá:  Adag.  29). 

megcsalás:  frandatio,  frustratio  C.  deceptio,  defraudatio 
MA.  [betrug,  das  hinterlisten].  Meg-lopás,  meg-tsalás,  mint  mikor 
a  kapitány  a  vitézek  kenyerekért  pénzt  ránt-ful,  azomban  özek 
éheznek  mi,itta:  stoUatura  PPBl.  Az  íalard  SrdSgnec  nem 
lezen  bele  megcalá.sra  (VitkC.  70).  Az  papok  népnek  nagyobban 
való  meg  eli;dasokert  azt  mutagyak  (CoruC.  192).  Az  5  (bará- 
to<l)  meg-tsalÍLsjini  semmihez  ne  fogj  (Com :  Jan.  255X 

mégcsalhatatlan :  [infallibilis;  untrílglichj.  A  meg  éulha- 
tatliui  bizonsag,  valamit  kerendetec,  vezitec  (VitkC.  3.  42).  Ez 
esmertetö  jegy  is  megezalhatatlau  (MA:Scult  651).  Hogy  ha 
ez  kónek  porát  ember  leánynak  k>rba  be  adgya,  szözeaségeröl 
meg  czalhatfttlan   tanubizousjigot  vehet  (SzCsomb:  L'tleir.   192). 

megcsalhatatlanképen  :  (haud  dubie  ;  uimroifelhart 
Innen  megizalb.'itatlan  kepi^u  kóvetkezic  lEsztT:  IgAny.  Sl 
GKat:Titk.  r.'.o. 

megcsalhatatlanság :  [infallibiliUis;  unfehlb:u'keit]  Meg 
cs!dhatallans!igái(il  az  romai  pá(>áiuik  (Tohi :  Viga-szt.  130). 

megesolhatatlanul :  [certo ;  gewLssJ.  Megcsalhatatlanul 
iidvözüllyenek,  a  kik  üdvözülendök  (Illy :  Préd.  L29)l 

megcsaló :  defraudator  C.  deceptor  MA.  (botriigerj. 

Csalafurdi  :  [vafor,  astutu-s  wrsutns ;  scldau,  verscblageii, 
verschmitzt].  Ha  ollyan  Lsalafurdi  voluéc  mint  te,  hogy  a  luigy- 
ságos  assionyoknak  palotiiiban   szüntelen   sugorgasí,  elnH>nnék 


S73 


CSALAFURDISKOD-IK— CSALÁRDSÁG 


CSALÁRDSÁGOS-MEGCSALATKOZHATATLANSÁG  37Í 


(Kereszt :  KKer..  406).  A  papoknak  fuifáiit  és  tsalaturdi  szolgai 
(GKat:  Válts,  ll.ili'.').  Többet  basznál  a  veszteg  filí  iiaiiclerus 
az  hajó  ig.'izgatjísábmi,  bogy  som  a  marka  szí'ikí'i  csjilafiirdi  bajos 
legény  a  vas  macska  emelésben  (Czegl:  Japb.  7).  Az  orvosló 
isjjitályban  sok  rút  tsalafnrdi  embertelen  szók  vadnac  (25). 
Csintalan  csjikifurdi  dajka  ez  (Matkii:  ISCsák.  23G).  Aft'éle  osala- 
furdi  .sopbislak  ezzel  a  distinetioval  akarnak  a  résen  által  bújni 
(Pós:  Választ.  165).  Meg  igazodik-é  a  csalafnrdi  sofistáknak 
csfircsavargások  (Pós:  GKot  97). 

Csalaftirdiskod-ik :  [argntor;  binterlistig,  verscbmitzt  seinj. 
Mit  itsjilafurdi.skodol  liát  s  kérkedel  azzal,  a  mi  nem  tiéd? 
(Czegl :  Tromf.  224).  Csalafiu-diskodik  sáros  lapiitú  Mátyás  (Matkó: 
BCMk.  200). 

Csalakoz-ik:  decipior,  fallor  Kr.  prren].  Ezen  tsalakozó 
bimes,  színes  vélekedést  különös  hasznokra  téréték  (Fal :  UE. 
380). 

Csalakozás :  [destitutio ;  tiiuschung].  Ez  az  alakozás  nem 
egj-éb,  hanem  szemtelen  tsalakozás  (Fal :  UE  380.  SzD :  MVir. 
351). 

Csalárd:  1)  fraudulentns,  fraudatt)rius,  falsus,  snbdolus, 
pl;miis,  c<aptio,sus,  supposititins,  pellax  C.  [falscli,  tiiigeriscb,  be- 
trügeriscb].  Igen  tsalárd  :  perastiitns ;  Isalárd  igyekezet :  macbi- 
natns  C.  Az  pénz  czalard  (ElirC.  80).  Vr  virlengőt  es  calard 
embíVt  meg  vtal  (DöbrC.  19).  Calard  a  zeretet  es  beiisagos 
az  zei)seg  (NagyszC.  14i.  Ez  velag  hasunlattatik  az  calard  baráthoz 
iBíjdC.  6).  Az  csalíírd  8rd5gnec  nem  lezen  befe  (VitkC.  70).  Szeles, 
czalard  tndomaiiial  el  ne  hitettesetek  (Mel :  SzJáu.  43).  Igassa- 
giuii'  meg  61ec,  czjtlard  newel  illetec  (Born:  Ének.  43).  Ezek  a 
csalárd  prédikátorok  agya-velejében  koholt  t;íIálmányok  (Pázm: 
LnthV.  27).  De  nézhettsze  meg,  melly  álnoc  az  régi  czalard 
kigyo  (MA:Scult.  207).  Sikos  szájú,  csalárd  szavú  (Matkó:  BCíák. 
146b).  2)  fraudator,  implanator,  tenebrio,  circumscriptor  C.  im- 
postor,  versipellis  MA.  [betriiger].  Monda  neki  a  cazai' :  Ez  igékre 
tegSdet  a  calardoc  tanittottauac  (NádC.  562).  Hozzak  a  calardot 
es  a  népeknek  bitetSith  (DebrC.  616).  Weer  zywv  embertb  ees 
chalardeth  \vt  meg  váaX  (KulcsC.  7).  Ama  csalárdoknak  sincsen 
szflki,  a  kik  isten  törvényeitől  elájulnak  (Fal :  UE.  380). 

Csalárdkod-ik :  fraudo,  sycophantor  C.  praevaricor,  fi-au- 
duleuter  ago  MA.  [betrügeriscb  bandein,  ranke  schraiedenj.  Mit 
calardkodol  heyaba  (BodC.  6).  Mygh  [így]  czalarkodol  en  velem 
es  nem  mondaz  ygazath  (JordC.  344).  Embernek  hyzelkedyk 
es  czalai-dkodyk,  hogy  6  yol  al,  yo  hytet  wal  (ÉrsC.  530b).  Ne 
czálarkoggial  (Mel;SzJán.  21).  Ragadoz,  fozt,  czalarkodic,  6ld6- 
k51  (Zvon:  Osiand.  239).  Szitkozódik,  csalárdkodik,  tudatlan.sá- 
gát  fitogattya,  hamlskodik  (Matkó :  BCsák.  50)  Csalárkodott  hát 
Tertnllianus-l«,  a  mikor  azt  mondgya  (Pós:  Igazs.   197). 

Csalárdkodás :  [astutia,  impostura,  fraudatio ;  betrügerei]. 
Mykoron  be  bocbattatom,  t&stnek  evzte\neet  es  chalardkodasokat 
bochatok  be  (DomC.  52.  MA:  SB.  75.  MA:  Scult.  994).  A  pokol- 
béli sátánnak  tsalárdkodási  ezek  (Ker:  Préd.  105). 

Csalárdkodó  :  [dolosus ;  verscbmitzt).  A  gyanós  csalárdkodó 
(Com:  Jan.  ISUi. 

Csalárdiodóság :  [impostura;  betrügerei].  Temérdek  tudat- 
lanságának s  tsalárdkodoságának  czégért  tőtt  (GKat :  Titk.  286). 

Csalárdos :  fraudulentns  MA.  [betrügeriscb].  Neg  barátot 
egetenec  meg  á  kereztienec  á  czalai-dos  szensignec  tetteteseert 
(Szék :  Krón.  224).  Sok  száz  mind  okossabb,  mind  vitézebb  abbnl 
ki  nem  tudott  jiinni  csalárdos  fogságból  (Zrínyi  11.145). 

Csalárdság:  fraus,  dolu.s,  fallacia,  macbinatio,  impostura, 
falsimonium,  captiimcula,  circumventio,  .sycopbantia,  pellacia, 
tecbna  C  [betmg,  betrügerei,  list,  listigkeit,  ranke,  scblaubeit]. 
Tsalárdságot  fúrni,  fiuagni:  *procudere  dolos  PPBl.  Meg  esmeruen 


gonoz  ellenségnek  czalardsagat,  monda  (EhrC.  52).  Calardsaggal 
tellftst  (BécsiC.  120).  Fwsuensegemet  iolontotem  czalartsagal 
(VirgC.  8).  Átkozott  az,  ky  az  isteni  dolgot  cbaliiardsaggal  tbezy : 
(WinklC  126).  Elióne  a  te  Sebed  cbalardsaggal  (Tlelt:  Bibi.  l.N). 
Uros  czalards;ig,  v;iz,  erf>telen  az  emberi  szSrzes  (Mel :  Sáin. 
434).  A  kik  pedig  feslettíll  élnek,  tsahiidsággal  kereskednek, 
azok  imád.sága  haragra  indíttya  Istent  (P;izm:  Préd.  653).  A 
kivel  tenéked  szíivetséged  vagyon,  alioz  nyilvi'm  való  légy  álnok- 
ság, tsalárdság  nélkül  (Coni:.Jan.  255).  Ilili  s  parolája  (a  német- 
nek) bazugsiig  s  csalárdság  (Thaly:Adal  1.94). 

[Közmondások].  Job  az  sz5mben  való  szidás,  hogy  nem  ala- 
tomban  való  czaUutlság  (Decsi :  Adag.  285). 

Csalárdságos :  (fi-audulentu.s,  dolosas ;  tiiigerisch,  tückisch]. 
Ynkab  kyuanna  Cristusuak  zemeremsegyt,  ment  ez  vylagnac 
hyu.sagat  es  czalard.sagos  zepsegyt  (EbrC.  20).  Ne  karhozek  en 
testem  chalar.ssagus  aluokssaggal  (PeerC.  R).  Ördögnek  cha- 
lardsagos  keserteti  (DebrC.  232).  Keeree,  bogy  zabadoytanaak 
mynden  ellenzevv  ellenseegbnek  czalardsagos  keeseertetybol 
(ÉrdyC.  158). 

Csalárdságost :  tiaudulenter.  A  bamissac  te.stameutomot 
hasonlnac  calardsagost :  fraudulenter  (BécsiC.  164). 

Csalárdxü  :  falsé,  fallaciter,  fraudulenter,  dolose,  captio.se  C. 
Cli:dard\vl  mywelkedetb  w  elette,  bogy  lele.ssek  w  hamyssaga 
gywlesegre  (KulcsárC.  83.  Pázm:KT.  308). 

Csalás :  ludificatio,  circumventio  C.  [betrug]. 

idö-csalás :  [ohlectamentum ;  zeitvertreib].  Idö-tsalásnak 
kedvéért  örömest  foglalta  nagyságod  magát  (Gyöngy :  Chai'. 
El«b.  2). 

szemfény-csalás :  [ars  ludicra ;  gaukelei].  Szem-fény-tsalás, 
állorczasság  (GKat:  Titk.  1081). 

Csalatkoz-ik :  decipior,  fraudor,  allucinor  MA.  [tren,  .sich 
tauschen].  Ah  pispSk  magában  temen  nagi  sirast  kezde  tennie, 
bogi  igen  calatkozot  volna  (DebrC.  8).  Gondolatimk  tsalatkozó 
(Pázm:  Préd.  6.5).  Sok  ió  vitéz  cbalatkozot  abban  (Zrínyi  I.U 3). 
Te  eszes  léuéii,  cbalatkozol  abban  (11.68,). 

meg-csalatkozik  :  cv  Ok  en  hasonlatosságomért  meg  calat- 

kozianac  (BécsiC.  91).  Meg  chalatkoztal,  mert  nem  tudod  azt 
(VirgC.  92).  Tj'nektek  zola  wr  ysten,  hogy  meg  ne  czalatbkoz- 
nalok  (JordC.  209).  Nem  calatkoznak  meg  az  o  dolgogba 
(DebrC.  211).  Ha  ky  reea  menend,  el  teewed  as  meg  chalat- 
kozyk  (ÉrdyC.  509b).  E15  peczet  legyen  te  zemednek  tekyntety, 
bog  latasokal  meg  ne  czalatkoziek  (Ér.sC.  62b).  Megh  czalal 
enghem  es  megh  czalatkozam  (297).  Meg  cbalatkoznac  a  te 
ellenségid  (Helt:  Bibi.  I.dddd2).  BeIsS  k5  falt-is  minden  felöl 
csinálni  kezdenek,  bogjba  őket  az  kfils5  megh  csalatkosztatna, 
magokat  aval  oltalmaznak  (Forró:  Cmt.  118).  Meg  sem  csalat- 
koztunk s  fogyatkoztimk  az  ö  felsége  gondviselésében  (RákGy : 
Lev.  16).  Amphiaraus  is  volt  ily  okos  ember,  de  megcsalatkozott 
tudományban  egyszer  (Zrinyi^  121). 

megesalatkozás :  [deceptio ;  tauscbmig].  Az  f  megh  csa- 
ladkozasanak  zemermet  el  nem  zenuedueen,  gondola  elezteb 
S  Eugéniát  hyrebe  megh  kissebSiteni  (TihC.  310). 

megcsalatkozhatatlan :  [infallibilLs ;  unfehlbar].  Meg-cba- 
latkozhatatlaii  a  pájia  iVeresm:  TanácsK.  7(il.  Minden  igazságra 
taníttatott  meg  csalatkozhatatiau  anyaszentegyház  (Czegl :  MM.  73). 

megcsalatkozhatatlanképen :  [úifalbbilíter ;  imfehlbarj. 
Az  euangeliomi  textusban  vagyon  olly  tulaydonság,  az  mellybiM 
megczalatkozhatatlanképpen  megismerhetni,  ki  legyen  újonnan 
szűletStt  és  ki  nem?  (MA:ScuIt.  692). 

mégesalatkozhatatlanság :  [ínfalUbilitas ;  unfehlbarkeít]. 
(Toln:  Vigaszt.  00). 

24* 


371      MEGCSAIATKOZIIATATLANUI^OíALOGAT 


ALÁ  CSALOGAT— OÍA1.KÁLKODÁS 


37« 


megcsalatkozhatatlanul:  [infallibiliter ;  unlehlbar].  Meg- 
csalHtkozli.ilatlanul  igireti  vágjon  a  Fzerjt  léleknek  mindenkori 
jeleu-létérűl  az  cctlesiának  (Matkót  BCsáii.  22öj. 

Csalatkozás :  alUicinatio  C.  [tauscliung].  (Pázm :  KT.  6). 
Eiriiek  a  t.«al;itk<./A'inak  h<il  vagyon  forrása?  (Fal:  NE.  71). 

Csalatkozhatatlan :  infallibills  MA.  [unfélilbarj.   £u  bon-   | 
takozbatatlan  ii(  vagyok,  cíaiatkozbafatlan  igazság  vagyok  (Pázm: 

KT.  ;«;Jt. 

Csalatkozhatatlanul :  [infallibillter ;  uufelilbarj.  Hogy  nem 
isten  kíildötte  a  pápákat,  meg-tetczik  csalathozkatatlanul  (Matkő: 
BCsák.  C2). 

ICsalatkoztat] 

meg-csalatkoztat :  (ileciiiln  ;  tíiusclion].  Az  halál  egy  nap- 
rúl  másra  elpblM'lébb  mutat,  do  mindaddig  visel,  hogy  meg- 
csalatkoztat  (RMK.  11.28). 

Csalatság :  deceptio,  dolns,  frau.s,  impostiira,  ca'ía?,  allu- 
cinatio  MA.  IlLst,  tiiuscbnngj.  Erdeg  cbabulsaginiak:  oporatione 
satíinae  NémGl.  lüii.  Meitli  kyleuib  fimta.siakal,  clialath.'ümokkal 
meg  homalyosüdot  (\Ve.szprC.  i:il).  Ky  Srwl  5  ellenségének  cza- 
lathsagan  (ÉrsC.  'iO!i).  Csalalságát  megérték  Tiit  Mibálnak,  az 
segéilí  nép  ott  megliasonlánaU  (KMK.  III.81).  Vélek,  (-."alatt- 
ságába  estek  tenknek  (137).  Takarodnak  onnat,  mind  kit'iitiüiak, 
oz  tsalattságon  igen  bú.'snlának  (143).  C'salat.'iágok  lön  ezben 
az  zsidóknak,  mert  nem  bűnek  a  Krisztn.'i  mondásának  (V.14. 
176).  Bocaatíi  Isten  ii  reaiok  az  cKdateignaU  ereiét  íFél :  Tan. 
216).  Fogi'is,  csaljirdság  és  raaláttságis  vagyon  ebben  az  argu- 
mentumban (Bíd  t  Csfck.  232).  Ki  sem  mozdult  volna,  míg  6k 
erits  hittel  val'i  assecuratoriát  nem  adtak  volna,  hogy  csalatság  a 
dologban  nem  lenne  (Szal :  Króu.  09). 

Csalhatatlan :  infallibilis  PV.  funfehlbar].  Hogy  igy  csalha- 
tatlanb  légyen  az  segítség  (Tlialy:  Adal.  l.HJl).  Nem  lehetett 
ki  verni  fejekből,  hogy  igaz  és  tsalhatatlau  próba  ne  volna 
(FahTÉ.  B-i:!). 

Csali :  fi)iotatem  simulans ;  siheinheilig].  lígyszer  egy  igen 
szent  és  ayitatos  czali  barát  vala,  ki  igen  alázatosson  liaytot 
fSuel  iár  vala;  de  mikoron  gárdiáiia  választoltáé  vohia,  wy  ka- 
pában öltezéc  és  fenn  kezde  az  orrát  visselni  (Holt:  Mes.   173). 

Csalmár :  [vafer,  venílpoUis;  sehlaukopf,  verschmitztj.  l'ápista 
uraim.  olva.>«:itok  meg  Calvlnusnak  minden  munkáit,  a  mellye- 
ket  hauii.s.síin,  hazugul,  csalárdul,  izigányul  egybe  fBzve  le  ira 
Sánibár  csalmár,  ha  ugy  talállyátok,  se  f'.ilvinnsiuik.  se  nek&uk 
soha  ne  hidgyetek  (Matkó :  BCsák.  1571 

Csaló :  I)  (tVaudulentus,  menda.^ ;  trügeri-seb,  liignerisch]. 
O  íieluec  láilo  ö  zjiiocban  (BéesiC-  iri-l).  8)  deceptor,  fru.strator, 
circumscriptor  C.  (l^etrüger].  Ha  énnekem  .seimnyt  nem  adaudaas, 
byzon  en  legedet  cbalonak  mondlak  (ConiC.  320). 

ember-csaló :  seductor  Kr.  [verfiihrer].  Nevezek  hnlála-után- 
ia  ember-tsalónak,  hogy  mindenektfil  meg-utáltatnék  (Pázm : 
Préd.  531). 

lélek-csaló :  cv  EzekbSl  megisméijíik  a  lélek-t^ilókat  (Pázm: 
Kai.  387). 

(Csalód-ikl 

még-csalódik  :  (fallor ;  eich  tiiuschen].  Egyszer  úgy  mjístól 
megLsfdódt;uu,  veled  úgy  ne  .járjak,  attól  ón  tartottam  (Mik: 
T«rL.  123). 

Csalogat:  pelllceo  MA.  (anlooken).  Zeretfiim  legetek  zo 
tevSk,  nem  i'ak  zo  balgátok,  tonSn  magatokat  íalogatvan  (DílbrC. 
33Ü).  ÜLs.satok,  mykepjien  i'zalogath  engemet  ez  hjlezeget  (ÉrsC. 
357b).  Mar  thóbbe  no  cxalogas  (51üb.  Zrínyi  11.34).  Nem  csalo- 
gat engem   itjiWig   (Irüme   iThaly :    Adal.  1.230).  Mint  a  hamis 


lükor,  hiteget,  csalogat  bennünket  (Fal:  NR  45).  A  teremt^> 
isten  nem  azért  alkotta  a  földnek  kerekségét,  hogy  minket 
tsalogíisííon  és  kisirtseu  (Fal:  NA.  172.J 

alá-csalogat ;  (.sublicio ;  herablocken].  I  látat  adván  és  hátra 
seggelvén  a  kunira  elítt,  csalogatták  alá  Fehérvár  alá  (Tört. 
Em!.  U.51I. 

el-csalogat:  |ielliceo  C.  (verlocken). 

ki-csalogat :  eblandior,  e.xpalpo  C.  [erschmeichebi],]  Hízel- 
kedé.^'l  kiLsíiIogatott :  ebianditus  C. 

Csalogatás :  illectatio ;  deceptio  MA.  (verlockung,  tSiischimgJ. 
Lovat  csíilogatás :  popysma  PPBI.  Az  te  cbakigatasyddal  negyet 
vettél  el,  kyk  enym  valanak  (DomC.  107). 

Csalogató :  I)  [pelliciens ;  aniockend).  Utánnad  én,  mint 
tudatlan  für  chalogató  síp  után  iZriini  0.116).  2)  fsedurtor: 
verfiihri>r].  Imagatok  titeket  őldőzókert  es  calogatokert  (UöbrC. 
491). 

közsóg-csalogató :  (fraudator,  circumscriptor;  betrüger]. 
Ti-alárd,  álnak,  község-tsalogató  volt  az  6  neve  (Pázm:  Préd.  52) 

öröksóg-csalogató :  haeredipeta  C. 

Csalóka:  1)  jfraudn!ontu.s,  fal.sus;  trügerisch,  falscb].  Knri- 
tolo,  teltsajxj  trágár,  tsalóka:  eirculator  C.  A  czaloka  úrdAg 
(MebSzJán.  22).  A  dolog,  mellyet  meg-fogsz,  csakika  iMad: 
Evang.  074).  Az  eeclésiának  ítéleti  sokszor  csalóka  iCzegI :  MM. 
75.  165).  Azomi's  fintorgattya  onát,  hogy  inisát  tsalóka  kóny- 
vetskének  nevezték  (l'ós:  \'álaszt.  3(i).  Hejjaban  sza'adiiak  a 
tsalóka  rókának  szem  fény  ve.sztS  lyukában  (V'árM :  ir/iJv.  271). 
Oaloka  fortély  (Toln:  Vig.^szt.  29).  Csalóka  fogások  alá  fiSddzik 
az  5  .seutentiájükat  (118).  Egyik  a  másikat  tsalóka  beszéddel 
tartya,  ingattyji,  alkiLszik  véle  (Fal :  UE.  IU.37).  Vén  artzáját 
tsalóka  színezés  simittya  iSzD:  MVir.  43).  8)  fraudatfir  C.  eir- 
culator MA.  holophanta  PPBI.  [betrüger,  schwindler].  Jakab  neve 
nyomódÍLst  és  csalókát  mut<'it,  nem  kUszöni  azt  senki  meg,  kit 
meg-jakabolnak  (líMK.  1V.261|.  Az  uj  tanítók  kész  chalókák 
vallások  dolgainak  forgatásában  (Vere6m:Lev.  126).  Ezek  a 
tsalókák  (Gvad:NótPM  31). 

Csalókálkod-ik :  Indo  PPBI.  (scherzen,  spass  treiben). 

Csalókáskod-ik :  -v  (GKat:  Títk.  294).  így  csalókáskodnak 
a  szent  írás  sziuye  alatt  (S;imb:  3Fel.  567). 

2.  CSAL:  1)  ilolus  Kr.  (ILst,  hinterlLst]  Kiiiát  néha  az  úr 
eszébe  veszi,  Icmiar  c.<id  birádat  csiklébe  ejti.  Bolondok  ezféle 
csal  udvarbirák,  tisztí'ksség  aüa.s-ék  az  jámluráiiak  (RMK.  IIL316). 
Az  Áríus  sok  csalt  kezde  gondolni  (^'.173).  A  gerjesztA  nyájasko- 
dás  tsal  (v.  tsel),  nem  próba  ki^  (SzU:  MVir.  345).  3)  [dedpula; 
falIe,  schlingej.  Tsalokat  kell  lába  alá  tenni,  hállyon  az  i'irokbau, 
ne  siesd  ki-venni  (Gyíingy:  Cup.  23).  Igyekeztek  tsalokat  vetni 
(Gvad:  Gond.  17).  [Vö.  CSEL] 

[Szólások].  Mikor  (az  asszony)  leg-hivebbnek  látszik  hozzád 
loiuii,  múlt  a  siren,  akkor  szokott  csal  r  a  vinni  (Gyöngy: 
MV.  76).  A  tatár  félrevett  úttyával  aiuiak  1 9  a  1 1  vetvén,  el- 
tévesztik végre  (Gyöngy;  KJ.  118).  Vélvén  a  tórJkSk,  hogy  arra 
jőnének,  de  azok  tsalt  vetvén  más  völgjTe  térének  (140X 

Csalfa:  halophanta  MA.  [betrüger).  Tsalta  bíró,  hazugság 
után  élfi :  halophantji  C.  Czalliibiro:  bomolwhus  MA.  Taalfo, 
hazugsággal-éló :  halophanta  l'PBl.  Szarkáiul  küldenem  s  az  is 
igen  csalfa:  vaLihol  kit  látna,  mindent  kivallana;  s  igy  az  én 
levelem  késedelmeskedne  1675  (Figyeli  1S77.  11153).  Vizsgáld 
világi  jók  csalfa  fényességét  (Orczy:  Költ.  H84). 

Csalfálkod-ik:  [ludo^ scherzen).  A  tévelygő  tsak  tsalfálkodni 
a  vagy  tsalokáskodni  akart  (GKjit:  Titk.  294). 

Csalf álkodás :  [nugae;  gauklerei).  Az  testi  ember  vima 
akart  élni  az  istennek  batalma.'oágával  mint  valami  szem -fény 
vesztő  tsalfálkodásval  (UKat:  Válts.  ^311). 


tóALKAsA(t-C:<AI..ÍN 


AUVA-CöALAN— CísAMI'AsK(,)D  IK 


37B 


Csalfaság  :  |impostiira ;  betriigereij.  Mérges  csjilfasás :  cavil- 
ialio  vinileiita  (Com:  Jaii.  1S7). 

Csalfáskod-ik :  technas  necto  Kr.  (ninke  schmieden,  spass 
matlieu].  Hazugság-hordozó,  liázről-házra   tsalfAskodó :  nugiger, 

iiuffiijeruliis. 

CSALÁD,  CSELÉD  (  í.'íi-.íos  TiliC.  11):  I)  familia  C. 
MA.  (lamilie],  Vtehveu  DawjdiiaU  caíladjaüi  (CzeuhC.  5).  Elewe 
yarwlaiiak  Galiuid  czaladynak  feyedülmy  (JordC.  194).  Zent 
JíUHisiiak  iiag  sok  chaladva  uala,  mertli  atvatli  ii  foidita  meg 
llcbrC.  4(59).  N™cbeD  feelelmo  ew  liazara  lio  hvdeghvtewl,  mert 
17.  ew  clialady  kettSs  nvhabaii  utflztonek  (ÉrdjC.  414b).  Izrael 
íyaynak  ni.vnden  chalady  (599b).  Emlékezel  meg  meiid  a  te 
."saladodnil  (VitkC.  99).  A  liaimadik  rezet  üalagoknac  eletyre 
lartyae  (TelC.  19).  A  szentekuoc  imlgár  társai  és  istennek  cselédi 
Kár:  Bibi.  111.175).  Nem  egy  cseléd  vagyon,  melyben  gyerme- 
kek nincsenek  (Pázm:  Kai.  473).  Egész  cselédeket  kereszteltek 
íz  aiK)Stolük  (Pázm :  LutbV.  223)  Otac  azoknae  az  atyaknae 
.■zeledi  kSzJt  vala  az  ect:Iesia,  kic  az  SemtSl,  az  Noe  fiatol 
!zarmaztanac  vala  (E-sztT:  IgAny.  78).  A  io  házi  gazdaságra 
!  a  cseléd  csititására  osztiátok  a  io  órákat  (Rnl :  CsLsk.  33). 
Clnna  irja  abban  az  kSnyvben,  mellyel  irt  a  nmai  nemzetes 
.•selédekrül  (Prág :  Serk.  K3).  Éjjel  raegyenbé  mid/In  az  egész 
?seléd  aluszik  (riy:  Préd.  22).  2)  (domesticus,  famiilitium ; 
diener,  hau.sgesinde].  Házhoz  tartozó  tselédek :  domestici  PPBI. 
Seha  sem  magának  sem  wdwara  bely  chaladynak  nem  volt 
mjl  eenny  (ÉrdyC  642b).  Monda  a  gazda  a  czaladoknac  (Helt: 
Mes.  316),  Királné  asszon  is  kezde  Buda  várából  családját, 
iiarháját  Pest  felé  indítani  (Monlrók.  111.68),  Venusnac  óráiban 
ó  meg  háza.sulni,  czaládot  be  szegődni  (CSs.  L.4).  Miképpen 
iellesséc  a  cselédet,  ház  népet,  szolgai  sereget,  igazgatni  (Com: 
lan.  121).  Szép  tavasz;  kibújik  a  fíildból  Veszta  kis  tselédgye, 
atánnok  az  eperj,  a  nimfák  ebédgye  (Fal:  Vers.  9Ű7). 

fehér-cseléd :  [femina ;  weib].  Az  mely  comediahoz  készül- 
enek  az  udvariak  és  felesígem  fejér-cselédje,  ma  vitettem  vég- 
lez  az  ablakom  elótt  (Jlonlrók.  X%'.317). 

[Családi]  cselédi:  familiáris  MA.  PP.  [familien-]. 

Családos,  cselédés  :  1)  familiam  babens  Kr.  [eine  familie, 
üenerscli:ift  habendj.  Tsaládos  ember :  patorfamilias  C.  Tselédes 
;azda :  paterfaniilias ;  tselédes  gazdaszszouy :  materfamilias  Com : 
Jan.  121.  PPBI.  Cselédes  gazdaság:  oecouomia  Com:  Jan.  121. 
iz  czalados  embernek  hw  zolgay  mondanak  (JordC.  394).  Ha 
jz  czalados  embert  Beelzebnbnak  hy\vtak,  menewel  ynkab  az 
liw  czaladyt  (383).  O  ky  aldot  chaladus  ember  volt  (ÉrdyC. 
50b.  130).  E  fabula  inti  a  czalados  embereket,  hogy  a  fősuén- 
iéget  elhadgyac  és  az  5  czaladgyoknac  gondgyokat  vis.sellyec 
io  módon  (Helt:  Mes.  320).  Minden  tselédes  ember  nem  tsak 
iri,  hanem  piisptiki  ti.sztet  visellyeu  házaiban  (Pázm :  Préd.  45). 
iz  czalados  emberek,  az  atiák  es  anyák  (Sim:  Evang.  200). 
Nem  szép  dolog  szemét  behimni  és  aluszékonykodni  ottan  a 
cselédes  uraságnak,  a  hol  ben  Ls  udvarában  kivfil  is  csalton  csal- 
iák  (Fal.  NE.  24).  Magad,  a  ki  tselédes  m-  vagy,  igaz  légy 
szolgádhoz  (Fal:  BE  617).  3)  [paterfamilias ;  famiUenvater). 
pesti  :NTest.  20). 

Családosság :  [patriarchia ;  patrlarchat].  Minden  tiztben, 
akar  feiedelemseg  akar  czaladossag  akar  predikator.sag  legyen, 
sokszor  igen  nagy  nehessegec  érkeznec  (Born  :  Préd.  295.  552b). 

[Családsági  cselédség:  famulitium  Kr.  [haasgesindej. 
frasi:Feukt  46.  Kr). 

CSAIiÁH  (tsalyán  Pázm:  Préd  293  Felv:  SchSal.  29. 
■saUyán  Mel:  Herb.  173.  csallyán  Lép:  PTük.  L336.  czaixál  MA. 
ísanál  PP.  csellyáií  SzBodó :  TFiú  11.  Nad :  Kert  87.  tsüán 
l>eh:  OrvK.  9.  cstllány  S^Boáó:  Kaim.  9,  lUy:  Préd.  1.44,  cnlyán 
Felv:  SchSaL  28.  UoUdn  Gvad:NótPM.  47.  csollyán  Com:  Örb, 


31,  I-and:  UjS*>gits.  139):  urtica  C.  MA.  Com:  .lan.  29.  aralyphe 
C.  ne.ssol  PPB.  Ó  keuanatus  ezüstöket  ualmi  örökli  (BécsiC, 
193).  Ottan  az  nagy  serew  clialan  kozzoe  cs  towysk  kflz7,ee 
meeiie  merS  mezeytelond  (ÉrdyC.  244).  lís  balgatagnak  zSlőyen 
által  nieenek  es  yme  mynd  be  tőitek  wala  czalauok  es  be 
fedeztek  wala  twwyssek  (Ér.sC.  533).  Hasonló  a  cz;illyán  leve- 
léhez (Mel:  Herb.  173).  A  házak  helyén  tOvissek,  Lsallyánok 
uóiiek  (Pázm:  Préd.  768).  A  tsaláu  p5rs61  (Com:Vest.  27.) 
Fátyolt,  patyolatot,  buja  ,sz5ttet  és  ott  találhatz  tsilyán  gyóltsot 
(SzBodó:  Kaim.  7).  Vesry  1.  rempel  tsilán  vizet  (Cseh:  OrvK.  9). 
A  r5gz5tt  huniiot  ki-irtya  belSHed  a  csalyán  (l'elv:  ScliSal, 
29),  Ha  látnád  a  csillányt  és  a  vadro.snokot  uralkodni  (Illy: 
Préd,  L44),  A  ludak  pipéinek  a  tsalán  t-sipés  igen  halálos  (Misk: 
VKert,  350).  Tsallyán  vászon  (VectTrans.  13), 

[Közmondások),  Rozmann  az  chalánt  győzi  meg  (Zriuyi: 
ASjr,  297),  Az  rozmarim-úl  csalánra  kell  szállni !  (Tlialy : 
Adal,  1,144), 

árva-csalán:  urtiai  crispa  Frank :  HasznK.  17.  urtica 
minor  sive  crispa  Bej-the :  Nom,  8,  m-tica  minor  MA.  [taubnessel], 

égetö-esalán :  acalyphe,  urtica  Mel  :  Herb.  99.  [brenn- 
nessel].  Égető  czalán,  az  eggyic  nagy,  az  má,sic  kiczin;  az 
harmadic  hólt  czalán  meg  nem  éget  (Mel :  Herb,  99),  Éghető 
cbyalan.  Az  nyalbul  gyfilt  fakadasokat,  gelyvakat  belől  és 
kivől  az  testben  el  rontja  (BeytlieA :  FivK,  113), 

hegyi-csalán :  [stacliys  silvatica ;  biensaugnessel),  A  mezét 
kiváltképpen  a  meh  f&ről,  hegyi  tsillyánról  szedik  (a  méhek) 
(ACsere:  Enc,  217), 

holt-csalán :  lamium  C,  MA.  urtica  labeo,  lamium  Beythe  : 
Nom.  8.  [taubnessel].  Meli.s.sa,  apia.stnmi :  meh  fyu,  méhek  zerető 
íyTi,   hasonló   az  pőzerczehőz  es  az  holt    chalanhoz   (BeytbeA 
FivK.  84). 

tengeri-csalán:  acalyphe  PPBI. 

vad-csalán :  cania  PPBI, 

[CSAilT] 

Csalitos :  [dumosus ;  baschigj,  A  nyulakat  bokrok  közzé 
met.szék,  az  ízet,  a  szarvast  tsalitos  meredekre  (Mohi :  JÉpül, 
225), 

CSATiMA. :  cidaris  tm-cica  Sí.  [turbán].  Minden  zsebét, 
kebelét,  tsjilmáját  tele  hozza  Ígérettel  (Mik :  TörL.  27).  A  tul- 
bendar  aga  a  tsászár  t.salmáját  ékesíti  (436).  A  fővezér  három 
szegleti)  tsalmájáu  két  tollat  visel  (438).  Drága  fehér  tsalma 
vagyon  a  fejében  (Kónji  :  HRom.  14).  Sok  tsalmát  tépett  széllel 
(31).  Kárt  tett  a  csalmába  (Gvad,  Orsz.  205).  Ugy  tetszik,  szem- 
lélem a  fényes  kardokat,  mikép  .szedegetnek  pamukos  tsalmákat 
(Orczy :  KöltSz,  178), 

Csalmás :  cidarini  turcicaui  liabens  Kr,  Piros  csalmás  uti 
szerszám  (Tlialy  :  VÉ.I.317).  Bezzeg  lódulsz  tsalniás  (Gvad: 
Nánd,  16), 

CS AIiMAK :  [?]  Egy  lavasz  csalmak  kui va  tía  csak  hogy 
meg  nem  ölt  iTudTár  1839,  254), 

CSÁMCSOG  :    [porcorum   manducautium   sonum   imitor : 
schmatzeu].  Hi.szem  tzamtzogja,  hiszem  meghorpaszodéc  a  nagy 
tellyas  tehén  (Ivereszt :  FKer,  1),  A  eh  a  magyar  szótol  idegen 
a  franczuz   nyelvben  ha   pronunciáltatik,   az   tsamtsogva,  de  a 
magyarban  nem,  hanem  ngv'  mint  a  /;  (GKat :  Grani,  A2), 

CSÁMPÁS  :  scambus,  valgus,  vai'us,  curvipos  SÍ,  [krumm- 
behiig] 

Csámpáskod-ik :  [lento  gradu  incedo ;  schwerfiillig  gehen]. 
Sok  guggoló  és  tsúfoló  szók  vágynak  a  magyar  nyelvben,  mint 
gullyog,  tsámpáskodik  (CorpGramm.  323). 


379 


CSÁMPOKOD-IK— HAS-ELCSAPÁS 


FÖLrCSAP— CSAP^S 


SÍCl 


CSAMPOROD-nC :  acesco  PPB.  |sauer  weideii]. 

1 .  CSAP :  I )  iiillif^o,  ico  C.  peto,  ferio  MA.  [sciilageii, 
liauüii],  Arcziil  csap :  depalmare  C.  Egyik  szavával  a  másikat 
artzul  tsapui :  loqui  *i)iiKii;uitia  PPBl.  Keíer  cápa  Síiakat :  i)Or- 
cuBsit  bis  in  eerviceni  eius  (bécsiC.  38).  Proplietizaí  mű  iiekSnc, 
ki  HZ,  ki  tégedet  íapot  (MüncliC.  6fi).  E^\c  az  zolganac  arcél 
cápa  ,Je.sost  (NádC.  196).  Sok  zímSk  valaiiak  niikciith  lijuitra 
haytoth  horgok,  kjkkel  az  tagokkatli  capjaak  uala  (SándC. 
38).  Czac  hammar  egyic  be-szédet  a  má.sickal  artzol  czapia  Dáv: 
VDisp.  1.113).  Do  bátor  cuipiay.s  bivelyó.stől  fegyvert,  de  azért 
ugyaii  nem  sért  vele  (Lci>:  ITiik.  1.271).  Nem  czyapya  eggyik 
.szjiuat  Jirczul  a  ma-sickal  (Vim:  C'anCat.  6ü.'i).  Fejedet  a  fels6 
kfisziJbhfi/,  ne  c.iapjad  (Com:  Jan.  100).  Elás  p;dlo.s.saI  Rézmán- 
hoz  cliapa  (Zrínyi  ISA),  llgy  t.fapja  éle.s  dárdájával  váll  kfizbe, 
hogy  ketté  .szakad  (Hall:  HIILst.  111.108).  Életinek  ngyan  nieg- 
kegyeliiiozteni,  do  vagy  két  szá/jit  cíapattani  rajta  (Moiilrók. 
XV.172).  Nyakához  t.sapá  mesztelen  pallo,s.«át  (Fal:  NA.  152). 
Tizet  tsapatott  egyik  .szolgáján,  mert  azt  találá  mondani,  hogy 
otthon  vagyon  (232).  S)  (decortico ;  brechenj.  Pinteken  nem  io 
kendert  czapni  (Boni:  Evang.  III.lö.  liom:  IVd.  3íil).  S)  [de- 
fleeto;  abbiegoii,  ablenkenj.  Inkább  liLszem,  ha  arra  csap,  lemegy 
:\7.  Ipoly  mellett  (KákF:  Lev.  V.262).  4)  [.snbparasitor ;  schniei- 
chelnj.  Tsapom,  hizelkedem  az  apámnak :  *.siipi)arasitíjr  patri 
PPBl. 

[Szólások].  A  biilts,  ha  föléje  tsap  a  ditsiret,  ngy  vcszj 
fel  a  mint  érzi  magában  nagy  vagy  kevés  okát  (Fal :  UE.  11.158). 
A  rosszak  rosszakhoz  tsapják  magokat  (F;d:UE 
369).  Ha  Florinát  nem  láthatja,  .szerelmét  talán  Foiellához  tsapja 
(Kónyi:  VM.  9).  A  fiainak  piaeceptorához  \'áradi  Lstváuhoz  csapta 
magát  s  gyermeket  csináltatviin  elsAbben  magának  vele,  hozzá 
is  ment  1760  (Hazánk  1.3(18).  A  ki  et:y  marok  sárral  pofon 
c s a p  n a,  nem  fogadhatna  biicstelenebben  (Fal:  NE.  17).  Az  ide- 
geneket [ledig,  hogy  kezére  jól  tndgyác  czapni,  igen  kedveli 
(Cls,  K2).  Kezet  czápion  en  velem  íMel:ÖzJán.  42).  Mint 
ha  kezet  czaptunc  volna  az  kereztseg  felőtt  ő  vele  (Boin:Préd. 
266).  Valaki  ne  gondolja,  hogy  hizelkoilö  beszedekkel  kívánom 
a  lencsét  csapni  (Szeg:  Aqii.  30).  Arra  .szj^)rúl  a  mit  kap 
a  vendég  fogadókban  asztal  felett  azoktól,  kik  levét  tsaii- 
ják  (Fal:NU.  322).  Nagy  konyhát  üttet,  drága  leveket  tsap, 
kényes  falatok  kiizött  torkoskodik  (SzD:  MVir.  434).  Csapva 
méresse  fel  az  zabot  (Thnrzó:  Lev.  1.160). 

[KözmondiisokJ.  Az  ketske  som  menne  az  vásiirra,  de  czapiák 
hátnl  (Decsi:  Adag.  210.  Kisv:  Adag.  327).  Igen  rósz  malom  az, 
a  kire  ostorral  csiipják  a  vizet  (Thaly:  Adal.  1.82). 

alá-csap  :  [praecipito ;  herabschiesson].  *Alá-t6apni  a  prédiira 
mint  ;iz  (ilyv :  ex  alto  hi  praedam  niere  PP. 

be-csap :  [se  recii)ero;  sich  znriiikziehenj.  Becsapta  magát 

a  kegyelmetek  városába  (Nyr.  XIV.219). 

egybe-csap :  defigo  Kár:  Bibi.  1616.  [einschlageii].  Kezeket 
egybe  i-zapiác  az  adóíwágért  való  kezesec :  defigunt  manna  suas 
et  vades  se  otl'erimt  pro  debitls  (lOir:  Bibi.  I.61B). 

el-csap :  (praecido  amputo ;  abhaueu,  abschneiden).  Tót  Bálás 
!us  fi^ét  el-chapá  (Zrinyi  1.29).  Kardgyával  eggyStt  job  kezét 
el  chapá  (56).  Szablyával  gégéjét  el-ehapii  (58).  Elt.s:ipják  a  feje 
.szárát  (SzD:  MVir.  211). 

[Szólások].  Folyó  ha-s  o  l-t  s  a  p  o  1 1  has;  alvus  *cita  PPBl. 
Sík  hasú,  hasa-folyós,  hasa-elcsa  po  tt  (SzD:  MVir.  217). 
Ijigyittya  a  gyomrot,  a  kinek  vaj  tetszik,  hasát  U  el  csapja, 
a  ki  sokat  eszik  (Felv».  ScliSid.  12).  A  mely  bors  fekete,  nem 
re«t  hast  el-ts;ipni  (22). 

[elcsapás! 

has-elcsapás:  lienteria  diarrhoea  Com:  Jan.  57. 


föl-csap :  [deglutio,  devoro ;  hinabschlucken,  verschlingenj. 
Hozzá  kapa  a  variii  és  fel  czappá,  mégleu  á  keseelí  az  egbSl 
ala  szíila  (Helt:  Mes.  38).  A  gém  a  kis  verebetskét  a  mben 
megrázügat\án  fel  tsapta  (Misk :  VKert.  342). 

hozzá-csap :  alUdo  MA.  [anstoesen,  aaschlagen]. 

kótfelé-csap :  (dispello;  auseinander  treiben].  fiszveesküdtek 
s  együtt  is  laktak  egy  darabig,  de  annakutánna  kétfelé  csapta 
őket  a  piispök  1760  (Hazánk.  1.368). 

ki-csap:  I)  [excutio;  aus  der  hand  schlagen).  M;Í8ikuac 
kezéből  szablyát  ki  czapá  (BFaz :  Castr.  E2).  2)  [erumpo,  eni- 
ptionem  facio ;  aiisfallen,  einen  ansfall  tnn].  A  németek  napon- 
ként kicsapnak  az  magvar  falukra  (KákF:  Ia>v.  I.lOöl.  Az  nemes 
vér  kicsap,  valamikor  mód  adatik  (Thaly:  Adal.  L155).  Nem 
nyngszik  vitt-zlí  hadi  rend  Landrában,  kicsap  gyakra  belől 
(Thaly :  Adal.  11.24).  Lovas  labancz  ki  kicsap  az  erdflböl  (184). 
S)  [eti'undor,  modum  excedo;  ausschweifen,  das  maass  iiber- 
scbreiten].  A  mi  igyekezetink  gyakorta  igen  ki  tsapuak,  holott  lia- 
táros,  gyarló  tehelségfmk  (tW:  UE.  373).  A  lélek  igen  ki  IsajKJ 
jószág  (Fal:  BE.  .j73).  Szivünk,  elménk  janisa  és  kilsapó  kiván- 
K;)gink  liat;íriban  maradjaiuik  (.'i86).  Erő-hat;dommal  t^imadnak 
ellenünk  a  kitsap<5  indulatok  (SzD:  MVir.  123).  Kevés  volt  pénze 
sokfelé  kit.sapó  kedve  tellyesitésére  (427 ).  4)  [detlecto ;  ablenkenj. 
Ki-csapának  ez  elot  az  igaz  útból  (Czegl :  MM.  117).  Eizenalkal- 
mato.s.sággal  ki  csapott  az  útból,  Bét.set  Orétzet,  Valeutziát  meg 
járta  (Fal:  TÉ.  191). 

kicsapás:  1)  [expul.sio,  pjectio;  /mstreibimg].  Korsós  Ist- 
vánné  és  Takács  Andrásné  kicsapásoknd  való  izédula iTörMEml. 
L392).  S)  e.xce.isus  [exzess).  Mikor  innen  s  túl  a  kicsapás  (ex- 
ces.sns)  megtbrdiil,  egymáshoz  kiizelét,  ott  a  közepén  keresd 
igaz  i'itját,  miidját  életednek  (Fal:  UE.  421). 

le-csap:  1)  [iirosterno,  dejicio,  repello;  niederschlagen,  hin- 
wegschlagen]  Szintén  immjír  lóra  ugrani  akara,  ott  éré  Tót  Balázs 
s  az  fejét  lecsapá,  s  az  fi  szép  sátorát  az  magyar  megrablá 
(Zrinyi"  43).  Az  sas  nem  fél,  hogy  lecsapja  onnét  forgó-.szél 
(Thaly:  Adal.  1162).  Lecsapná  szájáról  a  tz.'ip3  jioharat,  kitMr 
két  foga  hullásával  lenne  Ls  meg  (SzD:  MVir.  437V  2)  [demitt.; 
hiingen  líissen]  Le  ezapot  fúllel :  demi.s.sLs  anriculis  (Deiíi:  Ad;i. 
302).  Az  párttartók  fiilüket  núnd  lecsapák  iRMK  nL136l.  In 
tös,  letsapott  vendéghajat  visel  (SzD:  MVir.  200).  3)  [deti.ili  . 
demo ;  abnehmen].  A  prókátorok  a  kövérek  busát  letsapják.  .-^ 
meg  nem  engedik,  hogy  az  ösztövérek  meghízzanak  (Fal:llv 
295).  Lefityeg  ajakotok,  letsapja  húsát  arcziitok  és  halváiiv 
színre  mntit  (Fal:  NU.  308).  A  hosszii  böjt  után  kedviii  lako- 
zott, let.sapott,  lu'isa  jobb  .színre  változott  (.SzD:  MVir.  453). 
4)  (praecipitor ;  herabschiessen].  Héjamadár  le-Iecsap  a  fölybft- 
bül  (Thaly:  Adal.  11.184). 

meg-csap :  caedo,  ferio,  verbero  SL\.  (schlagen,  hauenj. 
Vis/ontag  meg  csapom :  referio  C.  Es  mond :  Ézéckel  eaptattam- 
meg  8  hazocban  kic  engem  zeretuec  vala:  Et  dbrit:  his  plagntns 
sum  in  domo  eorum  (BéosiC.  315).  A  poroszlóé  által  meg  csa- 
latta.ssanac  (Com:  Jan.  186).  Viszik  egyöd  még  olly  helyre,  a 
bol  meg  fogja  tsapni  a  láng  íGKat:  Titk.  263).  Mellyel  [a  lovat) 
mid5n  meg-csapi«ic,  jobban  szokot  iparkodni  (C^zegl :  Japh.  3). 
Cs;ipd-mcg  a  sz;ij;idat  (Matkó:  BC.sák.  50i.  Heródest  az  angyal 
mentést  megcsíipatja  (Thaly:  Adal.  I.ó4).  Hidd  cl  ha  elér,  nuyd 
megcsap,    félre   bogzolt  hajadba  kap,  nyalka    kurucz!  (II.191X 

öszve-csap :  [complodo ;  zu.siimmen  schlagen].  Oszve  csap- 
tam kezeimet  a  te  líisvénységeden  (Illy:  Préd.  L212). 

vissza-csap :  [objícío,  rejicio ;  himverfen,  ziiríickwerfenj. 
Eiiy  rósz  lovat  csapott  vissza  neki  (Gér:  KiirC^.  I\'  503).  A  sáit 
sárral  t.vipjuk  vi.ssza  (SzD:  M\'ir.  18öi. 

Csapás :  1)  ictiis,  tlictiLs  C.  MA.  schlag,  .streich]  Kik  |<én- 
zért  t.sap<'ist  felvesznek  :  llagratores  PPBl.  Ha  az  kaputarto  ky 


:ísi 


arc-csapAs-csapdos 


LEKJJAPDOS-CSAPÓ 


382 


j-ew  t\s  konieiiseRpst  nionkett  i-zapiiasakual  meg  gewtewT  (EhrC. 
SO).  Thí'iblietli  liaznal  iij<(liiek  uklatasa  ukos  embernél,  liomiem 
zaaz  i'zai»is  bolond  eiuborueel  (ÉrsC.  226b).  Számtalan  sor 
kinokat  es  nafry  soc  czapjisok  (Boni:  Ének.  43).  Egy  csapással 
minden  éppfdetek  le  omol  (PíiznitKal.  110).  Ek)'  csapíis-^al  el- 
vágja (P.'izni ;  LuthV.  223).  Eiy-  *ci!apással  kettSt  fitni :  in  uno 
s;ilm  duas  aprcxs  cajiere  (MA),  kz  biró  verettesse  meg  azt  szám 
szerint  való  czapá.ssal  (MA:  Bibi.  L181).  Az  ur  a  csapásokat  es 
gyalázatokat-is  el  szenvedte  (VárM :  Szöv.  17).  Hogy  ha  a  fegy- 
ver derék  fel  nem  vette  volna  tsapásit,  ott  kellett  volna  veszni 
Ménéstens  kapitánnak  (Uall:  HHist.  111.122).  Ki  a  melly  fiát 
inkább  szereti,  azt  ttlbb  csapjisokkal  eregeti  (Tam :  Szents.  125). 
Könnyebb  megveszteni  erejét  a  már  ké.szen  várt  csapá-snak 
(Fal :  ÜE.  385).  Mis  ártalmas  tsapásokra  vetemede  (Fal :  TÉ. 
633).  (Korámra)  bükfa  taplót  tettem,  két  három  tsapással  füzet- 
is  ütiittem  (Gvad :  FKót.  21).  2)  plaga  C.  MA.  (aerumna,  malum ; 
plage,  unglück].  Mégveré  EjViptonmac  menden  földét  kvlőmb 
kvlímb  éapasockal  (BécsiC.  IS.  92).  Lateek  heet  angyalokath, 
kykneel  az  heet  weeghsew  czappasok  valanak  (JordC.  911). 
üissad  fráter,  hog  ez  cliapas  ne  legén  te  raytad  (DomC.  284). 
Nem  lezen  ty  bennetek  el  puzteyto  chapaas,  mykoron  meg  os- 
torozom Egj-ptomnak  fevldeeth  (CornC.  211).  Tauoztas.sad  el 
en  tewlem  chapasydat  (KulcsC.  95).  Az  isten  sok  czapasokat 
erezt  é  fSldre  (Fél :  Tan.  84).  Isten  a  chapa-sokat  aiTa  veti : 
apponet  deus  snper  illnm  plagas  (Mou:  Ápol.  303).  Szerencse 
űvcle  nem  játszott  mint  miis.'.al,  ha  ijeszteni  is  akarta  csapással, 
mindenkor  állandó  volt  okosBÍigával  (Zrinyi-  46).  S)  Paqueus, 
tendicnla :  .«chlinge].  Tör,  avagy  csapa.?,  mellyel  a  lelkesállatok 
megfogattatnak  (Hly :  Préd.  11.330).  4)  [vestigium ;  spur,  fárte]. 
Azért,  hogy  sz.  Pált  tsalárdnak  ne  moudgyuk,  szükség  a  régi 
szentatyák  tsapásán  é«  nyomdokán  járván  mondanunk  (Pázm: 
Kai.  847).  Ritkábban  indullynnk  a  kerengS  tsapásokra,  hogy 
ne  talántán  nyomot  haggynnk  magunk  után  (Fal:UE.  373).  A 
beszéd  dolgában  nem  árt  néha  a  közönséges  tsapásból  ki-lépni 
(488).  Egy  csapáson  nem  marad  (SzD :  MVir.  55). 

are-esapás:  alapa  Major:  Szót  23.  [backenstreich]. 

arciü-csapás :  alapa,  cnlaphus  C.  [backensti-eich].  Az  ot 
allo  zolgac  kozzöl  ada  arcolcapast  Jezusnac  (MiincbC.  208). 
Az  álnokságnak  zolgayatol  az  archwl  chapaasth  el  zenvedeed 
(W'inklC.  236). 

karika-csapás:  [facilitas;  leichtigkeitj.  Ez  nékem  egy  karika 
csapás,  elég  ember  leszek  erre  (SzD:  MVir.  105). 

nyak-csapás,  nyakon-csapás  :  (colaphus ;  ohrfeige].  Add 
meg  jutalmát,  de  nem  nyakcsapást  (Thaly:  VE.  1374).  A  dá- 
mák az  udvarló  inasoknak  ne  fizessenek  nyakon-tsapással  (Fal : 
NA.  1721. 

Csapásos :   plagosus  C.    voller  .streiche  und  wunden  PPB. 

Csapásság :  [plaga ;  plage].  Megh  töree  ewketh  vrt  isten  es 
megh  uyomoroyttaa  nagj-  czapassaggal  (JordC.  309). 

Csapat :  [feriendum  curo ;  streiche  gebén  lassan].  Tsapató- 
mester :  fustnaiins  PPBl. 

még-csapat :  c«  16.  irt  leveledet  az  posta  ma  ebéd  után 
adta  vala  meg,  kit  elég  roszúl  hozott  s  im  most  üttettünk 
10.  rajta,  ott  is  meg  csapasd,  ha  ro.szt'il  viszi  levelünket  (RákGy : 
Lev.  116).  Ez  mostanában  fel  vött  szitkok :  ördögadta,  öriög- 
teremtette,  ördöglelkű,  szájokból  ne  hallassék,  mert  meg  csa- 
patnak érette  (Gér:KáiCX  IV.411). 

[Csapdi] 

Csapdiság:  cavillum  Com:  Jan.  203.  [stichelei].  Jó  izu  tré- 
fáé legyenec,  nem  csapdiságoc:  non  cavilla  (Com:  Jan.  203). 

Csapdos  :  caedo,  ferio  MA.  [scblagen,  hauen]  Arczul  csapdo- 
som: colaphizo  C.  Te  zepseges  orcbadath  be  köteek,  archul  czab- 


do.sanak  (ÉrsC.  38b.  CfeomaC.  30).  Isten  rea  mérte  sz.  Pálra  az 
niakon  csapdosó  ördögöt  (Mel :  Sáni.  419).  Uram  ellenjségim  mind 
Ö.SZVU  paskolod  és  aiizul  es;ipdosod  (MA;  Bibi.  V.4).  Ezt  kellet 
volna  néki  sziijában  verni,  snem  Calvinns  szavain  csapdosni 
(CzcghSion.  567).  A  csapások,  mellyokkol  bennünket  az  isten 
csfipdos  és  érdekel  (Tof:  Zsolt.  828).  Megragadgya  ezzel  s  ki- 
vonnya  ágyából,  rángattya,  tsapdo.ssa  méltó  haragjából  (Gyöngy : 
Cliai-.  29).  CXapdos  mint  a  szél  (l'haly:  VÉ.  11.189).  A  gonosz 
szerentse  mérgessen  tsapdos  rajtok  (Fal :  UE.  384). 

le-esapdos :  [conficio,  occido ;  niedermachen,  niederhauen]. 
Mind  halmokban  rakaték  te.ste,  kiket  lecs;ipdosott  kuniczok 
fegys-ere  (Thaly:  Adal.  11.106).  Néha  csapdostak  le  a  mieink  a 
piiüísusbanis  1760  (Hazánk  1.375). 

meg-csapdos :  caedo,  ferio,  verbero  MA.  [schlagen,  hauen]. 
Istennek  szolgáit  erősen  vádol.ák,  nagy  marok  ves.szökkel  ükét 
megcsapdosák  (RMK.  rV.181). 

Csapdosás :  1)  [in-upüo ;  einfallj.  Ocskai  brigádája  az 
Austi'iában  való  csapdosásokkal  alkahnasint  megdirib-darabolta- 
tott  (RákF:  Lev.  11.281).  2)  percussio,  caesus  MA.  schlagung 
PPB. 

arcul-csapdosás :  [alapa ;  backenstreich].  Mind  testis  mind 
lelki  keserves  kisirtetekkel  faggatta  ötét,  mellyek  az  hegyes 
ösztönnel  és  az  arczul  csapdosásnál  is  nehezebben  e.stenek  (TKis : 
Pan.  24). 

nyakon-csapdosás :  [colaphus ;  ohrfeige].  A  tiszta.ság  sze- 
retőnek a  testnek  ösztöne  nyakon  csapdosás  (Hly :  Préd.  1.350). 

Csapdosó  :  [quatiens,  feriens ;  sciilagend).  (Kányái)  csapdosó 
körnu'ikkel  seregét  sértették  (Gyöngy:  KJ.  55). 

Csapdoz :  [caedo,  ferio ;  schlagen,  hauen].  Szárnyával  ér  és 
csapodüz  az,  a  ki  szentségének  példájával  engem  jobra  gerjeszt 
(Land:  ÚjSegíts.  11.843).  A  tengeri  habok  rengenek,  egygyik 
a  másikát  csapdozza  (Fal :  BE.  577). 

[ki-csapdoz] 

kicsapdozás  :  [eruptio ;  au.sfallj.  Az  elleaség  kicsapdozá- 
sától  nem  kell  tartammk  (RákF :  Lev.  LR2). 

Csapkod :  identidem  ferio  Kr,  [wiederholt  schlagen].  Ostor- 
ral csapkodta  isten  e  világot  (Pázm:  Préd.  13).  Vagdalkoznak, 
de  tsak  az  eget  tsapkodgyák  (781). 

lé-osapkod :  [conficio,  occido ;  niedermachen,  niederhauen]. 
Tegnap  jól  lecsapkodtak  benne  [az  ellenségben]  (RákGy:  Lev. 
197).  Tegnap  is  jó  lengyel  hadnagyot  hozjinak,  jól  is  lecsapkodtak 
bennek  (205). 

[Csapkoz] 

meg-esapkoz  :  [verbero,  flagello  ;  schlagen,  peltschen].  Kap- 
tam kantáromnak  szárát,  meg  tsapkoztam  azzal  fakómnak  a 
fai  át  (Gvad:  FNót.  4). 

Csapó :  1)  [levis,  incoastans ;  flatterhaft].  Akármint  kutizál- 
jonak  ö  néki  az  ö  tőle  meg-béreltetett  nyelvű,  tsapó  beszedő 
hazugi  (GKat:  Válts.  11.1330).  2)  [macliaera ;  schlachtschvtert], 
larula  az  ágashoz  es  az  ^  capoiat,  ki  az  ágason  fög  vala,  ki 
veue  (GuaryC.  58).  Elös  capo.  kiiiel  Judith  ázzon  liacat  vaga 
01ofernesr.ee  (NagyszC.  261,  DebrC.  586).  3)  nacca,  lanarius, 
fiillo  MA.  (walker,  wollarbeiter].  Gyapjú-mives,  tsapó  :  lanarius 
PPBl.  Felele  a  róka :  Menny  a  faluba ;  ott  kezel  a  falu  vegehöz 
egy  chapo  lakic  (Helt :  Mes.  280).  Posztó,  mellyet  a  csapó,  kalló 
öszve  vér  (Com :  Jan.  97).  4)  [cophinus ;  korb].  Zepethneken 
wermekben  kethzaz  negwen  en1h  capo  bwzaja  vvagjon  (LevT. 
L269).  Ez  nyai-ba,  hogy  az  zepethnekj  mayoraal  ceplethem  ai-- 
path  as  zabotb,  abwis  hviz  capowal  weth  el  (270).  Az  Achab 
király  fiaynae  feieit  rakác  na^  iLstbe,  auag  czapo  kosaiba  (co- 
phinas)  (Mel :  Sám.  404). 


383 


ALATTCSAPÓ-CSAPONG 


FÉLRBCSA1X)NG— CSAPZKÁG 


384 


alatt-eeapó:  siibtus  eurrens  Ver:  Verb.  215.  fnntersdilacli- 
ti«;J.  Alat  amjxi  e>s  fulvu  malom  :  muleridiuum  siibtiis  vei  desupter 
curreiia  (Ver:  Verb.  215). 

fal-csapó :  tnilla  MA.  mauer-kelle  PPB. 

fölül-csapó  :  desiiper  volveas  Ver:  Verb.  215.  [oberscblach- 
tigj.  Felljöl  eliapo  ava^  folyó  malom:  moleiidinum  desuper 
volvens  (Ver:  Verb.  215). 

gyapjú-csapó:   (laiiarius;   wollarbeiter).   Gyapjúcsapók  és 

fzíirszabcik  míve  (TiirtT.  X\TII.258). 

légy-csapó:  rauscarium  Com:  Jau.  110.  [fliegeiiklappe].  A 
legycc  ol  íizettelnec  legyezővel  avagy   légycsapoval  (Com;  Jan. 

110). 

[Csapod] 

el-csapod  :  (deciitio ;  absolilaEeiiJ.  Mákoknak  fejeket  vékony 
p:ik'z;ijával  el-tiijjods^a  iDBenkJ:  Tlor.  24). 

Csapódás :  [saevitia ;  das  wiiten].  Vala  nag  merig  balal, 
mel  az  o  éapodasauai  z;imlalhntatlan  nai;  soc  nejiet  ontale 
(TelC.  130). 

Csapód-ik :  (se  impingere ;  siili  aiistossen].  Efty  li'gy  bir- 
teleusíggel  a  .szájába  tsaixklváu  a  torkán  megakadott  (MUk: 
VKert  658j. 

el-csapódik :  ((liarrboe;i  corripior ;  vom  durcbfall  orgriffen 
werdoii).  Ha.sa  elindul,  ol  tsapjdik  (.Sz.D:  MVir.  218). 

Csapodár (c»(i/í/>o/idár  Matkó:  BCVik.  2(>1);  1)  fluvi.s;  flatter- 
hatlj.  Matkó  csappondár  enytílgé.siiiek  nevezi  azokat,  a  ni(>llyeket 
le-irék  (Matkó:  BOiák.  261).  A  galamb  nem  csapodár,  baneni 
igaz  állbatatos  (Gyöngyü:  Ciip.  653).  3)  [scun-a,  parasitus; 
scbmarotzer]  Afféle  udvari  tsapodárok  (Misk:  VKert  257). 

Csapodárkod-ik  :  (luditico ;  possen  reLssen].  X.  Tok  kelleti- 

nél  nyálas,<al)ban  csiiixidárkndál  (Matkó:  li(Mk.  214). 

Csapodárság:[.scurrilita.s;possenreissereij.  Minden  beszéded 
cs;ik  tővel  begygyol  Sszve-rakolt  csapodársiig  (Matkó:  BCsíik.  332). 

[Csapon,  csapoa-ik] 

el-csaponik:  [deüecto,  degredior;  abscliweifenj.  Az  igasság 
mell61  el  csiiponván  (Toln:  Viga-szt.  E15b.  2). 

fólre-csaponik :  [aberro ;  abirren].  F'élre  csapontak  liát 
úk-is,  niiki)roii  azokat  iilák  az  igaz  ecclesiának  jegyéről,  a  mit 
Matkó  (Matkó:  BCsák.  105). 

ki-csaponik  :  I)[erumpo;  hervorschiessen].  Az  menyíití  kű 
semmi  nem  egyéb,  lianem  szj'uaz  és  meleg  páráll  és  szeles,  ki 
az  felbSbSl  er6uel  czaixtnic  ki  zúgással  és  laiigal  (Cis.  H3). 
2)  [deílecto,  aberro ;  abscliweifenj.  Hová  Isapoasz  ki  Cálvinusra  ? 
Miért  nem  maratz  a  liatárbnn?  (Kere.szt:  KKer.  37).  Ne  csapony 
[tej  igy  ki:  csak  a  bálványt  tiltya  isten  (Czegl :  ORoml.  55). 

kicsaponás :  [aberratio ;  abscbweiftmgj.  Ortzátlan  ki-csa- 
poniis  ez  (Czegl :  BDorg.  122).  Mit  kevélykedic  liát  .SániUir  o 
sánta  kiisaponásával  ?  (Czegl :  Japb.  108). 

meg-csaponik :  [macresco;  abmagemj.  Meg-tsapont:  tenua- 
tus  PPBI.  Hogy  az  ártáiyok  meg  ne  csaiwnnyanak  (LIpp: 
0»l.  52) 

viasza-csaponik  :  [delabor ;  zurilckkommenj.  Ismét  viszsza 
csapoiiik  a  bazas.sjigra,  meílynM  szólt  (Matkó :  BCsik.  42). 

C8apougifeIre<-.>uy/p<oi(/.Sáiiib:3Kel.  220):  1)  (oberro;  lierum- 
scliweifonj.  Ha  fel-lettéi,  igaz  okkal  viaskodgy,  ne  t.sapongj 
(SzD :  M\'ir.  332)  2)  [disi-iirso ;  bin  iind  lier  lanf'eiij.  A  nyiil 
a  kergeté.s  kSzbeii  t8ap(iiig\'a  szokott  l'iitni,  liogy  az  eliokut 
meg-tsalliassa (Misk:  VKert.  173).  »)  HuctuoPPB.  [waiikenj. BesztV 
dében  tsapougani,  tétovázni:  *labaie  serinoiie;   a  ki  \-isz.'iza-áll 


Ismét  oda,  a  honnan  elállott  volt  mint  a  ki  vallásában  Isaiwiig 
reftigus ;  akármint   tsapongjanak  a  stoikiLsok  :  *qu(xiuo  se  ver- 
terint    stoici ;    tsapougó   szók :    *iucoiistantissime    dicta    PPBI. 
Egyenesbben   evezsz  te  hazád   tengerén,   nem  csapong  kormá- 
nyod, viseled  azt  merőn  (l'haly:  Adal.  1120). 

félre-csapong :  [volito ;  bin  und  her  schne'ifeiij.  Orozva 
jár  s  felre-csappang  (Sámb :  3FeI.  220). 

félre(való)esapongás :  [oberratio ;  das  hin  und  lier 
scliwaiikenj.  Hoj;y  ba  egj-  .-zíimáit  fel  nem  merne  költeni  iittyá- 
ban  fekvő  helyéből  minden  maga  féb-e  való  csapongása  nélkfil, 
bot  lévén  kezébMi  iMatkó :  BCsjik.  105). 

Csapongás :  [degressio ;  abschweifimgj.  Lás.suk  a  tők  fejíi 
Mátyás  ez  dolgok  ellen  való  csappongásait  is  (Matkó :  BCsák 
267).  Álliaté  meg  az  Sommer  csapongása  ?  (MNyiI :  Irt  306). 

Csapongó :  inconstans ;  unstat,  svankelmiitig  PPB. 

Csaponólan  :  [oblique ;  scbragej.  KSzben-járo,  akar  dirocte, 
egyenesfíii,  's  akár  indirecte,  háránték  és  mint  egy  tsaponolan 
(GKat:Titk.  907). 

Csaponósan  :  tv  Az  állati  kernlet  (zodiacus)  oly  leg  nagyob 
kerület,  mely  az  5  tengely  vegeitől  t^ipono.san  keríttetveo  az 
egyenasittön  áltil,  azt  két  helyt  vágja  (ACJsere :  Eiux  94). 

Csapont:  [incurvo;  krümmen].  Egy  csapontott  hegyfl  éles 
testtel  metéld  ki  (Kecsk  :  ÖtvM.  299).  Vagion  2  cziaiwutot  begiw 
kes  (Radv  :  Csal.  ai03). 

fbl-csapont :  (sui-sum  traho ;  hinaufziehenj.  Egy  fiatal  fára 
telkíitvén  nyakon  fogva  felcsapontották  (1G62  Orszgy.  257). 

Csappan:  macesco,  macresco,  deficio  SL  [abmagemj.  Csa- 
paiit,  vakaratlan  ló  (Laud :  ÜjSegits.  1.518). 

fólre-csappan :  [aberro ;  abirrenj.  Orozva  jái-  s  félre  csappan 
(Matkó:  BCs-ák.  105). 
még-csappan  :  exaiesco ;  abnehmen  \VF. 
[Csappant] 

el-esappant:  (vibro,  torqueo;  schwiiigeo,  sclileudem].  Nyilát 

el-t«;ipantváii  (Gyöngy  :  Gip.  38). 

hozzá-csappant :  [e.\pIodo ;  abdrückenj.  Áz  egyik  hajdú 
hozzácsappantotta  a  puskát  a  németliez,  de  ki  nem  sült 
(MouIrük.;XXm.427).  Puskát  csappantott  hozziija  (Nyr.  X.469). 

még-csappant :  [vibro,  toi\|ueo;  schwingen,  schleuderuj. 
.\  melyet  régen  tart  készen  idegében,  nyilát  megcsappantván, 
akad  gégéjében  (GyőngyD :  Qip.  596). 

reá-csappant :  [mo,  praecipito :  .stiiraen,  fallen  niacheiij. 
Nagy  kővct  lieugerite  a  koporsó  .ijtaj;ira,  's  mi  végre?  hanem 
hogy  reá  csappantaim  arra,  a  ki  tolvajul  szaggatta  azon  szent 
testét  (I.and  :  LjSegíts.  1.848). 

Csappanás :  [collisio ;  das  zusammenstossen).  Az  menyfitő 
kő  semmi  nem  egyéb,  hanem  az  eggyic  aémec  m:bickal  czap- 
panássa  (Cis.  113). 

Csaptat :  1)  [derivo ;  ableiten].  Az  Dunát  egy  giittal  más 
leié  ts.'ipt;itta  iSzBodó :  ^5ÓDic».  A2).  3)  [demitto ;  herabliaiigenj. 
Nem  késik,  íiltözuén  egyébb  ruliájával,  jelen  volt  mentéje,  csap- 
tatütt  ujjával  (Gyöngy'  :  MV.  Uil.  3)  [curo  fingendum;  fonnen 
lassenj.  Mitsoda  formára  tsaptatja  ábrázatját  (Megy :  3Jaj.  0.63). 

Csaptató :  [tendioula ;  fallej.  Hogy  legyen  modsya  .szabad- 
sagomiiac,  enni  .sumitrilaii,  chalardsagus  hányattató!  tőr  es 
cliaptatoc  kőzüt  i  Péisi :  Ágost  99). 

Csapzi  :  [iiLsulsu.'!,  protemu;  schal,  keck).  Udvarok-béli  Uniii 
sirka  kat'iiák  és  sulimiczár  iiiaskák  (GKat :  \'álts.  11326). 

Csapziság :  [jejuiiita.s,  insulsitas ;  scbalheitj.  Páter  Viui 
pilspíikségi^  inaiieat  in  st'itn  ijiio,  mert  az  nékem  írott  levelébúl 
is  látom,  hogy  tUkélletlen  csabzisága  az  dolga;  nem  is  lehet 
az  ranfoederatioban  hitit  lierlelen  acceptalni  (KákF :  Lev.  11.71). 


385 


2.  CSAP— CSíU'LAR 


BOR-C>i.U'IJlR-CSítózAKSAG 


386 


2.  CSAP:  1)  dolkiriiim  wnioiihim;  der  zajiff  aii  fiissern 
1'1'B.  Ts;iiK)ii  veuui;  epistomio  eniittene;  tsap  alávaló  kád: 
exeipulum  PPR  Van  egy  hordó  bora,  mely  csjipon  van  (Radv: 
OkíI.  II.STOV  Jámbor  vendt'p  ha  mégjen  házatokhoz,  jó  étket 
fizz,  gyakran  nyúlj  a  csaphoz  (Tlialy ;  VÉ.  11.21).  A  csapon 
való  bort  nem  szaporítod  (MonTME :  11.250).  S)  epistomium 
MA.  (s^i)hon ;  ríihrej.  Kéz  mosdó  vékony  csapu  szoros  ibrik 
(Coni :  Jaii.  109).  Viz  eresztő  árkocskác,  a  hol  néha  csap  avagy 
csapocska  (syplion  vei  sj-iihunculus)  csináltatie  (ll.">).  S)  obtn- 
ranienlum  MA.  [hahn].  Az  hintó  derekában  kétfelöl  volt  két 
csap  iMonlrók.  XI.3G5).  4)  (clyster ;  klystierj.  Csap,  alfélbe 
vali'i  csap  a  has  szorulásban :  niedica  balanus,  suppositorinm 
l'PH.  5)  iiicastratiira  Helt:  Bibi.  [fiige].  Ivét  chap  legyen  egjic 
des7.k;'ui:  in  lateribiis  tabnlae  duae  iiicasti'aturae  fient  (Helt: 
Bibi.  I.tV>!).  Mindenic  dtszkánac  két  czapja  légyen  az  eggjic 
végén  lartorjAuac   foiniájára  egymás  ellenébe  (MA:  Bibi.  1.72). 

[Közmondások],  A  nyelv  a  szűnek  tsapja  (Piizm :  Préil.  808. 
SzD :  MVir.  322X 

dugó-csap  :  obtiiranientum  PPBI.  [hahnj. 

eresztö-csap :  epistomium  PPBI.  [aiistiussrOhre]. 

fagyott-csap :  stiria  C.  (eiszapfeuj. 

jég-csap :  stiria  MA.  eiszapf  Nom.  5.  Jég-tsap,  tsepp :  stiria 
PPBI.  Jégtsap :  eine  eisscholl :  un  glacon  KirBesz.  123.  A  jég 
ts;ip  fagyos  cstlp ;  stiria  est  stilla  rigens  (Ctom :  Jan.  10). 

lélek-csap :  respiraculum,  foramen  spiraeuli  in  dolio  MA. 
hiftrohr,  luftloch  im  fasse  PPB. 

melly-csap  [nyeí;i-csap?].  Az  inek  dagadassát,  az  melly 
czap  le  eséssét  is  meg  gyogyittya  (Mel :  Herb.  57). 

nyak-csap :  [tonsillae ;  ziipfchen].  Ha  az  (mustár)  maguat 
vizzel  ózne  tiVüd  es  az  torok  dagadasra,  nyak  chyapnak  le 
zallasara  mosod,  meg  gyogyitya  (BeytheA:  FivK.  43b). 

nyelv-csap:  toasillae,  epiglas-sis,  hj-poglossis  C.  [zapfchenj. 
Nyelv-tsapja :  uva,  columella  ;  nyelv-tsap  lee.sése  ellen  orvasság : 
andronium  PPBI.  A  gyopámac  >Tze  nyehv  czap  dagadas-sat,  le 
szallassat  gyogjittya  (.Mel:  Herb.  116V  A  toroc  gyéc  a  nyelv  csapat 
szorongatván,  hogy  a  nyeldeklSt  meg  ne  fojtsa,  a  torkodat  vizzel 
megrotyogtassad  (Cora :  Jan.  57 1.  A  nyál  a  szívtől  a  nyelv  t.sajv 
hoz  flzettetet  nedvességektől  terem  (ACsere:  Enc.  148.  PP: 
Pa.xC.  322). 

Csapocska :  [clyster ;  klystíer].  Ha  beled  meg-rekedet,  lágy 
kristéllyel  vagy  csapocskákkal  ély  (Web :  AmnI.  96). 

Csapol :  promo  Com :  Jan.  85.  [zapfen].  A  ser  csapoltatíc 
csővón,  szivárvánnyal,  hébén'el  .tvagy  tsapon  :  promitm-  siphone, 
tubulo  aut  epistomio  (Com:  Jan.  85).  A  ser  a  hordóból  t.sápol- 
tatik  (Com:  Vest.  50).  Arany  tsészékbe,  serlegekbe  tsapolni  a 
kedves  izfi  bort  (iizD:  MVii.  72). 

el-csapol:  [minutim  vendo;  schenken].  Négy  pénzwei  csa- 
polták el  az  boromat  (Nyr.  X1.30). 

ki-esapol :  [epistomio  emitto ;  abzapfen].  Hordojábul  tsa- 
pollya-ki  (T.vnk:  Józs.  403). 

P.RA'PT.A'R  •  oenopola,  tabemarius,  vinarius  MA.  (schenk- 
\vú-tj.  A  csaplámak  derék  bérét  kiadtam  (ííyr.  XIl.  80).  Tallérral 
ingerli,  forinttal  az  csapiárt  (Thaly :  VÉ.  1.387).  Azt  mondta  Fejér 
Pálué,  hogy  hamisak  az  mé.szái'osok,  hamis  az  csaplár  is  (Mon- 
TME. L79j.  Az  csaplár  is  vett  és  hozott  be  egy  pár  gj'öngy- 
házas  kést  (261).  Egy  rókabört  hozott  be  az  csaplár  (296). 
Csaplár  vizes  bort  ád  (Felv :  Dics.  49).  Nem  ülózot  más  pokoltnl, 
hanem  attul,  a  hol  ki  nem  kötik  a  bor-tzégért  és  nem  töltenek 
a  tsaplárok  (Fal:  NA.  1231.  Ha  jól  meg-néznék  az  árut,  semmit 
nem  vennének  a  hamiss  tsaplártól  (SzD;MVü-.  44 1. 

[Közmondások].  HamLs  tsapi ár  é  világ,  vizzel  elegyíti,  ha  bort 
ád-is  (Pázm:Préd.  469). 

M.    XTELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


bor-csaplár:  vinarius  MAI.  PPBI.  [schenkwirtj. 

szó-csaplár :  [garrulas,  loipiax ;  plaudertasche].  Némely 
embcír  ffiléhcz  minden  szó-tsaplár  kónnyon  férhet,  tsak  tudgyon 
hízelkedni  (Fal:  UE  399).  Láttuk,  a  szó-tsaplárnak  mint  forog 
nyelve  vitorlája  (Szí):  MVir.  322). 

szócsaplárság :  [gai-rulítas,  loijuacitas ;  plaiuleriiaftigkeitj. 
Csak  sz<j  csaplársiig  és  gyermeki  perlédés  azt  mond;mi,  hogy... 
(Illyef:  BCsTomp.  62). 

Csaplárkod-ik :  oenopolam  ago  Sí.  [schenkwh-t  sein]. 

Csapláxkodás :  cauponatio  Pázm:  LuthV.  167.  [scheuk- 
wirtschafk].  Azt  írja  kétszer  háromszor-Ls,  hogy  én  az  indulgen- 
tiák  hirdetését  cauponationak,  csaplárkodisnak  nevezem  (Pázm : 
LuthV.  167). 

Csaplárné :  [cauponissa ;  schenkvvirtinj.  Jó  bort  kezdett 
csárd.-iban  tegnap  a  csaplárné  (Thaly: VE.  1.276). 

CSÁRDA:  [cauponula;  kabackej.  Jó  bort  kezdett  csárdá- 
ban tegnap  a  csaplárné  (Thaly:  VÉ.  1.276). 

CSAKITA:  [?].  Az  &szterghamy  tőrSkSketh  ighen  megh 
veszszSlenk,  az  áruló  kurwa  fyakatli ;  az  vvala  iob  kőztök, 
ky  az  czaritat  vehety  wala  nyakába  (LevT.  L103). 

Csaritáz:  [?].  Láddé,  mely  tővisses  vton  cziaritáz  ez  az 
vj  kalauz  (Zvon:PázmP.  279). 

CSAUNA :  [niger ;  schwarz].  Unam  vaccam  nomiue  chibere 
charua  coloris.  Duas  vaccas,  fekete  charna  et  aliam  1475 
(Nyr.  VL123.  124).  (Hagyok)  Jósának  eéh  boryus  tehent,  az 
czárnat  (RMNy.  n.302). 

CSARNOK :  átrium,  porticus,  theatrum  MA.  gallerie,  gang 
Adámi.  [vorhalle].  (A  bika)  az  amphitlieatrumban  charuokon 
kapál  s  fiija  a  fövényét  (Zrínyi  11.92), 

(kerek)grádicsos-csarnok :  amphitheatrum  C. 

CSÁSZÁJR :  Caesar  C.  MA.  [kaLser).  Ymaégakuala,  mert  a 
cazar  v^  paraucoltuala  (Bécsi  C.  54).  Illic  é  c,izarnac  adót 
adnonc  auag  nem.  Jézus  monda  azocnac:  a^^^atocmeg  a  mel 
cazare  caiarnac  (MünchC.  55).  Maga.sbak  czazaroknak  magas- 
ságánál (VirgC.  129).  Három  körőztyen  leanth  ragattak  volth 
el  az  tőrőkők  es  vittek  volt  a  cazaaniak  eleyben  (SándC.  22). 
A  c.sazar  meg  allata  zekeret  (DebrC.  90).  Kaatherina  megzolala 
es  az  cliazarnak  yl  zot  monda  (ÉrsC,  482).  Hadba  aki  vagyon, 
öszí  az  császár  kenyerét  (Decsi;  Adag.  194). 

vice-császár  :  praepositus  NémGl.  146. 

Császári :  cesareiis'  MA.  [imperialis ;  kaiserlich).  Ha  az  my 
i.steniuknek  áldoztok,  taliaath  az  en  cazary  hazamba  elsők  leztők 
(SándC.  21),  Az  hatalmas  isteneknek  aldozwan  ew  myattok  az 
chazary  tyztben  feerkőztem  (írdyC.  358b). 

Császárkod-ik :  [impero,  princeps  sum  ;  kaiser  sein].  Midőn 
Szelim  császárkodnék,  így  folynak  vala  a  dolgok  (Monlrók. 
Vin.27.  MA:  SB.  309). 

Császárlat :  [impérium ;  regierung].  Tiberius  éazar  cazarlaf- 
tanac  tizen  ötöd  eztendeieben  löt  vniac  igéié  lanoshoz  (MünchC. 
112).  Aggad  te  czazarlatodat  te  germekednek  (AporC.  42). 

Császárné :  imperatrix  PPB.  [kaiserin].  Az  ördög  ellene 
tamazta  a  cizait  s  a  cazame  azzont  (DebrC.  158).  Az  chazarne 
elöwe  hozzaa  az  vas  lauczokat,  kj't  lerwsalemböl  hozót  vala 
Pelagius  papa  (ÉrdyC.  445). 

Császárság:  [impérium;  regiermigj.  Meg  sakasol  f  cazar- 
saga  es  bekesegnek  vege  nem  lezen  (DöbrC.  265).  Az  chazar- 
sagot  kedeg  byrwau  elsev  Frederyk  chazar  (DomC.  1).  Julianus 
flel  emelködween  az  chazarssagban  parancholatot  vetee,  hogy 
szent  Gallicanos  az  baluan  isteneknek  áldozatot  teene  (ÉrdyC. 
375b). 

25 


387 


CSAT-UJATOLO 


CSATLÓS-  -CSATÁZ^S 


3»S 


CSAT  Irnll  Kir.  Besz.  131.  ísaííig  Pázni :  Kai.  151.  Illyef: 
BCs.  Tíimp.  296.  c:««os  Mel :  SzJán.  381.  Monlrok.  XI.  367) : 
hamus  C.  tibula  MA.  [spaiige].  Tsnüuik  a  petzke;  aasula  liami 
PPB.  Araá  éi^űyot  és  vitozi  őveiiec  íatirjat,  kivel  ővedflüic 
uala,  neki  ada  tartani  íNádC.  578).  Araii  gűriietb  ees  |jart)ia 
6uenek  ehattliyat  noky  tharthaiii  ada  (PeeiC.  3).  Egy  vit^z 
k^zijes  meg  I5ué  az  krac-l  kiralljat  az  6szue  kít6z5  es  czatlo 
ezatok  es  horgok  kSzStt,  es  a  iianczel  k5zt  (Meli.Sám.  361). 
Kath.  azzunnak  jutoth  ketli  bonchokra  való  Öreg  aranyas  gomb 
chattcstul  (Radv :  Csal.  1L38).  Valami  fékre  való  rezlauez  es 
cziatok  boglárral  egiwt  (Radv :  Csal.  11.103).  Ket  ezüst  csatt, 
három  szijvígre  való  (Gér:  Kár.Cs.  r\^217).  Piísztori  bot  kezé- 
ben, ezt  Gsatra  kötíJtt  bokros  pántlika  ékesíté  (l'ahTÉ.  715). 
Le  nem  vehették  arany  perecz"  tsa^át  (Kónyi:  HRom.  184). 

[Szólások].  Ej  bátya  csak  az  c  s  a  1 1  i  g  v  o  n  n  y  a  d,  és  annyira 
nyújtózzál,  mig  lepleddel  éred  (Pázm:  Kai,  151 ;  Illyef:  BCrfTomp. 
296). 

hajó-caat:  fori  MA.  schiffl)rUcke,  schififgang  PPB. 

nyak-csat:  (patagium  tlioracis]  haruLsehkragen  KirBp.=z. 
143. 

Csatol :  connecto,  contibulo  MA.  (aiiscliliessen,  zu.'sammeii- 
fiigcnj.  Sokakat  magához  chatol  (Mon:  Ajiol.  463).  Két  mester- 
séget találának,  mellyel  az  tudatlan  népet  könnyen  és  lágyan 
magokhoz  csatlíuiák  (P;izm:  Kai.  434).  A  mit  világ  kiunjik,  gya- 
lázatnak és  keresztnek  itél,  azt  6  szüvehez  tsatlotta  (Pázni : 
Préd.  164).  Kelletinél  szoro.sabban  csatloltátok  lelketeket  a  con- 
cUiumoklioz  (Matkó :  BCsák.  33.  82).  Megtudván  azt,  hogy  a  visi- 
gottusok  királya  a  rómaiakhoz  akarna  csatolni  (Lisznyi:  Krón. 
151).  Azon  lé.szek,  hogy  kaptsos  és  hamissan  tsatlott  bölcselke- 
dé.sét  tselekedotemmel  lerontsam  (Fal:  NA.  125).  Nem  tsak  bfl- 
tsfiltetik,  hanem  tovább  lépvén  jó-akarattal  kozellyeb'  tsatolják 
magokat  (Fal :  UE.  389)  Egy  tSkkobakkal  addig  tsalogatta,  a 
mig  a  gyermeket  magához  t'vitlotta  (Fal :  Vers.  909).  KOzelebb 
tsatolni  magát  jó  akarójához  (.SzÜ:  MVir.  290). 

be-csatol :  [fibula  jungo ;  zu-sammeasehnallenj.  Bel  chatlot 
kenyw,  kyben  mynden  megvan  yrwán  (ÉrdyC  2öh).  A  palánkot 
kötelekkel  bévonyák,  vas  lanezokkal,  jármokkal  bétsatolák 
(RMK.  milii). 

égybe-csatol :  (conjungo ;  verbindenj.  A  szeretet  mindent 
egylx)  csatol  (Orczy :  KliltH.  32). 

lé-csatol :  (exsolvo ;  aufbinden].  A  Lucifer  láuczáról  le  csat- 

lott  késértó  flrdSgSk  (Fal :  NE.  56). 

öszve-csatol :  intemecto,  oppango  C.  connecto,  coutibulo, 
compagino  MA.  [zusammenschnallen].  Két  hajót  az  vizén  ÍSsz\'e 
csatlata,  hajón  felül  Síüidor  siitort  vonyatíi  (lüíK.  IV.152).  Egy 
vitéz  Achabot  szinte  az  [lorczogon  alól,  auag  a  hol  a  feguer 
derekat  és  panczelt  uszue  czatolliac,  ott  a  cz;itlás  kózött  találta 
(Mel:Sám.  361). 

összvecsatlás :  jngamentum  PPBI.  [verknüpfnngj. 

Csatolás,  csatlás :  sutfrenatio  MA.  [contibulatio ;  das  zu 
sammenschnallen).  Egy  vitéz  Achabot  a  czallíis  kűzótt  találta 
(Mel:Sáin.  361).  Néktek  valamely  valliufhoz  magatok  erós  chat- 
lástok  nem  hit  (Veresm;  Lev.  69).  LAcsöt,  hámfát,  csatlást  szé- 
pen kifarogcsállyá  (ÖtvMest  47.  vsz). 

Csatolat :  [fibula ;  echnalle].  Olly  pitzinnek  kell  lenni  a  tzi- 
pökének,  hogy  a  tsatolyattya  tsak  nem  el-borit«a,  akár  férjen 
a  lábára,  akár  nem  (Fal;  NU.  258).  Cassius  gallerji'uuik  csato- 
latja  megbomolván,  elvált  egymástól  (Fal:TÉ.  639). 

Csatoló,  csatló :  suhscu.s,  lonun  ligneum  MA.  [klammerj. 
EUI  hátul  kétfelfil  szélyea  csatlója  volt  az  hintónak  (Monlrók. 
XI.366).  Ckik  négy  ló  legyfin  a  kiwsi  elítt  és  két  csation  álló 
szolgája  legyön  csak  (ErdTörtAd.  LII214j. 


Csatlós:  I)  íadjunctns ;  sich  ansehlieesen).  Tsatlós  inas:  duc- 
tor  cqiiitnm  PP.  S)  [ductor  «)uitvimj  herrschalíshayduck  AdámL 
[vorreiter].  Kovács  Istvánnak,  az  csatlósnak  [hag\okJ  négj-  le- 
fogó tulkot  (Radv:  Csal.  111.29.5).  Légyen  a  tsatliis  ii  késziii 
hintójával  (Gyiíngy :  Ciip.  22).  Az  asztalnok  a  csatliÁssal  elé- 
állott  (Monlrók.  XI.324I.  Mindenütt  a  bárka  mellett  járt,  mint 
a  tsatlós  a  hintó  mellett  i^Mik:  TörL  23).  18  német  lokajok, 
vagyis  inasok,  hat  csatlós  hasonló  nitOzetben  1760.  (Hazánk. 
LS79). 

Csatos :  [fibulam  habens ;  mit  einer  sciinalle  versében).  Czattus 
Suek  (Mel:SzJán.  381)  Az  hámok  szélyes  bórbfll  nagy  csatto- 
sok  voltának  (Monlrók.  XI.367).  Készen  vagyon  szekér,  ló,  föl- 
rántó-szíjjam  is  csatosan  Clhaly:  VÉ.  11.167). 

CSATA:  1)  [agmen,  turma;  schaar,  truppé).  Tsatára  való : 
velitaris  C.  Nekyk  myndennap  chathayok  kyn  jar,  néha  swk- 
lyossy  wtath  lestek,  néha  gerezgaly  \1at  gazth  alottik  (LevT. 
1.57).  Az  ellenség  hiriinkkel  sem  csatákat  nem  jártat,  sem  várat, 
várost  nem  obsidealt  (RákGy :  Lev.  255).  Az  hajdáság,  félünk. 
eloszol  mellólüiik.  Csatáink  vannak  oda,  mit  hoznak,  megválik 
I  i'iii.  Az  csaták  jSnnek  mennek  vala,  s  mindenkor  nagy  jó 
szerencsé.sen  járnak  vala  (Szál:  Krón.  122).  Az  Dunán  felküldtttt 
csatáim  is  meg  érkezvín,  nyelvet  is  hoztak  (Monlrók.  XV.HMi. 
Panmcsolatom  szerint  csatát  küldött  Újlak  felé  (558).  Az  mi  csa- 
tunk Is  isten  áldomásál/il  egyik  csatájokat  megverték  (Monlrók. 
XXIIl.  197).  Csak  kcinnyii  szerrel,  csat;»  mfidnn  Komáromból 
kiindulának  (Pctlió :  Krón.  188).  S)  classicum,  praelium,  pngna 
MA.  [schlacht,  kampf)  Czatára  ki  megy :  velitatnr  ;  czatára  való  : 
velitari.s,  praeliarius  ^L\.  Az  niynemó  lonath  hoztam  vala  B6r- 
z^nczcrul,  myhelen  megh  iűwenk  az  czatarol,  aeoiuial  megh 
fSkelftsedek  (LevT.  L103).  Várból  ki  ftnec,  gyakor  czata  tárta 
(BFaz :  C«str.  02).  Tsatája  vagy  kisded  martalékja  volt  az  utolsó 
fitkSzetnek  (Pázm:  Préd.  ö&S).  A  kíiiuiyi^  szerú  vitézek,  tsatán 
forgott  gyors  h&sek,  az  hartznak  kezdetit  tselekeszik  (0)m :  Jan. 
184).  Továb  való  csati,  mdal  és  ostrom  fi5  nélk&l  tmodalmas 
(Paskó :  ESir.  F4).  Ha  csak  csatával  kellene  is  fárasztanunk 
flköt,  bizony  ehmná  s  megszégyenitené  az  úr  isten  (RákGy : 
Lev.  253).  Mérgesen,  tsatával  dUhösködfi  erószakkal  bánnak  a 
cseléddel  (Fal:NU.  297). 

Csatás :  [avidus  certaminis ;  kampflustig].  A  régi  tsatás  szá- 
zadok között  ditsSségeket  tsak  fegyverrel  keresték  (SzD:  MVir. 
139). 

Csatáz,  csatáz-ik :  velitor  C.  proelior,  pugtio,  belligero 
M.\.  Ikiimpfen]  Az  segiösdiek  es  börzOncyeyek  mind  szwnetlen 
K;urLsa  fele  ciataznak  ^^{MNy.  1L241).  Csatáznunk  kell  kedvet- 
len álla|Xjtok  ellen  (Ker:  Préd.  524).  Palatínus  uram  csatázik  az 
k!Ls.saiakkal  (KákGy:Lev.  180).  Ne  tsatázzék  árnyékával  ((J»gl : 
Japh.  142).  Te  tsatazol  az  ellen  (Czegl:MM.  Elób.  48).  Maga 
értelme  mellett  keményen  tsatázik  (Pós :  Igazs.  IL488)l  Inkább 
píisztákon  bujdosnék,  pogány  törökkel  csatáznék  (Thaly :  Adal. 
L240).  Reggeltól  estig  szAmyeu  csatázának  (Liszny:  Krón.  115). 

ki-csatáz :  [erumpo ;  ausfallen).  Soc  nép  vala  Feyrvárbau, 
azzoc  kiczíttíiziiak  vala  belőle  az  magyaroc  ellen  (Helt :  Króu 
40).  Soc  lezegö  latrokat  gyfitötte  vala  belé.  mellyekkel  kiczatáz 
vala  (98bV  Feier  varból  kyk  gyakorta  ky  czataszuak.  cíata.<iz<i 
barlangya  János  vaydanak  (Görcs:  Máty.  23). 

kicsatázás :  [oruptio;  aasfall)  Húszain  aga  az  hodlatlanoki:i 
való  kicsatizisban  igen  liíres  vala  (Bartlia:  Krón.  142). 

meg-csatáz  :  [certo,  luctor ;  kiimpfen].  A  németek  igen  meg- 
csatáziuiak  a  iiiagyaixikkal  iTörtT.  IV.69i. 

réá-csatáa :  ladorior ;  augreifen).  Éjjel  nappal  strázsál,  ma- 
gát besi'uiczolta  Muslakánál,  kassaijü<  reá  csatáznak  (KákGy: 
Lev.  176). 

Csatázás  :  velitatjo  C.  (schlacht,  kampf)  Eyel  nappal  az  s»k 
ciatazastul,  ragadozastul  meg  nem  .'CEvNimek  (RMNy.  in.Um 


389 


csatAzó-cserép-csatorna 


CSÖ-CSAT0RNA-(teZ\'E-CSA1TANT 


390 


Csatásó :    1 )    ívelitjuitium ;    plüiikler].    De    ezek   teatjizó   i 
luiirulékok ;  jer,  memiyUuk  a  daiidíura   (Pázm:  Kai.   4ölV).   2)    . 
(poleniiciL'i ;  polemiscli].  Hoszszu  Uatázó  levelet  ir  Károli  a  ma- 
gyar  biblia   eleibe   i.P;izni :  Kai.   36Ú).    3)   veles   C.    praeliator, 
puguator  MA.  [kiünpferj.  Kinek  levelet  kellene  mutatni  és  nem 
igaz  csatázrt  iMonTME.  I.15S). 

Csató-paté,  csete-pató  (aata  pate  Kár  :  Bibi.  L537. 
tsetépaté  PPBl.) :  tiimulnis  C.  strepitus  MA.  tiirba  Com :  JaiL 
157.  tumultuatio  PPBl.  allarm  PPB.  [auflanf,  zn.'iamnienrottiing). 
Nagy  tsetepatíval :  pertnmnltnose  C.  T.satépatét  szerzek :  tu- 
mnltiior ;  icli  mache  larm  PPB.  Mykorou  nagy  czetepate  wolna  ot 
az  wton,  niertli  az  nep  oda  fwt  wala,  zent  Kateryiia  az  liaz 
ablaakaii  ky  tekynthe  (ÉrsC.  •12Sb).  Az  földet  erö.s.sen  pálcákkal 
veretik,  c.«até-i)até,  zérziir  liol  mit  használ  nekik  (RMK.  11.185). 
Az  ló  táuol  meg  érzi  az  hadat,  és  az  feiedelmeknec  czata 
pateiát  (Kár :  Bibi.  1.537).  Az  kiáltást  es  czatet  patet  hatul  meg 
hallá  (Decsi :  SallJ.  50).  Soc  czate  pate  k&ztőc  ne  hallasséc 
(Pécsi :  HÉnek.  ">).  Es  iszonyú  tsatepateual  az  6  atkanao  kSuet 
nagy  finnen  16u51d5zte  (E.<:ztT :  IgAny.  500).  Az  hadnac  czate- 
patéja  (MA :  Bibi.  L474).  Nagyob  csatépatéval  sirattyác  az  em- 
beréé el  veszet  pénzeket,  mint  sem  halottyokat  (Pnig :  Serk. 
863).  Zenebonákat,  tsatépatékat  inditnac  (Com:  Jan.  144).  Az 
váras  népe  mint  eczakai  idSn  az  sok  zajra,  csaté  patera  fel 
zendülvén,  az  deákoknak  néki  felesedik  és  az  scholára  viszsza 
verik  (Bartha :  Króa  21).  Elérik  6  nagyságát  igen  nit  csete- 
paté alatt  (Monlrók.  ATII.  371.  119).  Seregével  Asiából  nagy 
zórgé.s,sel  es  tsatépatéval  megindult  (DBenkó :  Flór.  124). 

Csatópatós  :  tumultuosus ;  aiAühi-isch,  larmend  PPB. 

CSATAIÍGOL :  vagor,  erro,  circulor  Kr.  [herumirren, 
herunLschweifen,  sich  herumtreiben].  (Tajda  :  Rriszt.  n.206). 
Éjjel  nappal  fellyebb  s  alább  tsatangolnak  (Kónyi :  HRom.  25). 

CSATORA :  [strepitus ;  geransch].  Cziatorara  hahotara  ki 
öntetni  (.Sal :  Erasm.  10).  Es  a  pápistáknak  hosz.szu  laisti'omban 
írt  .sok  tévelygésüket,  sz5niyit6  nagy  chatorával  hát  sante 
akkor  számIálod-el6  (Vere.sm :  Lev.  111). 

CSATORNA  (rhaterna  Bejthe :  Epin.  32):  1)  cistema 
MA.  Megfogat kozanac  a  catomac  es  vizeknec  ^lekezete  men 
deneknec  Betuliaban  lakozoknac  (BécsiC.  24).  Vetec  be  ^et 
eg  o  catomaba :  in  cisteniam  veterem  (GuaryC.  24).  Maas  (barát) 
kedegh  eg  agh  chatomaba,  kyth  paganak  syrakwbanak  newez- 
nek,  naponkenth  5th  pálma  gymSlchwel  eel  vala  (PeerC.  57). 
Miképpen  a  catoma  a  vizet  meghidegeyty,  ezonkeppen  a  go- 
nossag  elhidegeyti  allelkSt  istentől  (NádC.  21.  DebrC.  391). 
Vizök  a  csatoraából  kifogyott  (MonL-ók.  III.166).  3)  salientes 
C.  [quelle).  3)  canalLs,  tubus,  diabetes  C.  [kaual,  rühre].  Tsatonia 
mógygyára  megvájatott:  canalieulatus  C.  Tsatorna,  mellybeu 
a  viz  a  fSId  alatt  fuly :  tubulus  PPB.  Ot  vadnak  az  nemes 
cbatomak,  kyknek  általa  folnak  my  reánk  istennek  irgalmas- 
sagy  (ComC.  139.  180).  A  felső  tónac  chatoniaia  (Helt :  Bibi. 
r\'.59).  Ziz  Maria  által  mint  chatema  által  meimyegből  alá 
bocháttattat  (Bej-the :  Epin.  32).  Szünetlen  siralmi  ortzáján  tsa- 
tomát  tsináltak  le-tsorgó  könyhúllatásokkal  (Pázm :  Préd,  499). 
Az  imádság  csatorna,  mellyen  reánk  szivárkoznak  minden 
áldások  (645).  Miképpen  az  viz  szokot  az  czatomaii  által  folyni 
(Sim :  Evang.  92).  Az  orr  l.\'ukakon  mint  egy  árnyée  .széken, 
csatornákon  a  penészes  takony  ala  .szarmazic  (Com :  Jan.  47). 
A  viz  bé-viteleknec  csatornákon  avagy  vizeresztö  árkocskákon 
illic  lenni  (115).  4)  catarracta  MA:  Bibi.  L7.  [schleuse].  Isten 
az  egh  czatornayát  meg  nyittya  (.SzépÉnek.  4).  Az  egeknec 
ezatomal  megnyilatkozánac:  cataractae  caeli  apeitae  sünt  (MA: 
Bibi.  1.7). 

ásovájiy-esatoma :  [canali.s].  Czinalliatoc  itt  e'  viz  fóliásba 
rendel-fulio  ásouán  czatomakat  (Mel :  Sám.  373). 

caerép-csatoma :  colliciae  C.  imbrex  PPBl.  [wasserrinne]. 


csö-csatorna  (tstUalomn  C.  =  tsö,  csatorna?):  siphonesC. 

esö-csatoma:  imbrex  C.  [Uohlziegelröhre]. 

köz-esöcsatorna :  comphuium  C.  [bassin). 

esöfogó-csatorna :  imbrex  PPBl. 

földalattvaló-csatoma :  (aijuaeductus ;  wasserleitimg]. 
Mint  az  told  alatt  való  <z;itornác,  vgy  mentem  pai-aditsomba 
(Kár:  Bibi.  I.666b). 

héjazat-csatorna :  interpensiva  PPBl. 

sajtó-csatorna:  lingula,  canalis  MA.  [wasserleitungsrOhre?]. 

viz-csatoma:  [aquaeductus ;  wasserleitmig  ?].  Minden  viz- 
tsatornákat  és  folyamatokat  elrontottak,  és  be  dugtak  volt  min- 
den kútfejeket  (Tuss :  Ápol.  184). 

vízeresztö-esatoma :  catarracta  Com:  Jan.  122.  [schleuse]. 
A  kapunac  vauuac  az  6  bétévű  zárjai,  két  felé  nyiló  ajtai, 
kapui,  által  szegez8  závári,  vizereszt5  csatornái  és  forgó,  emel- 
csós  hidgya,  kapuja  (Com :  Jan.  122). 

vízfogó-esatoma :   cistema ;   wasserfang  Com :  Vest  90. 

vizvévö-csatorna :    colliciae  PP.  [wasserrinne]. 

Csatomácska :  canalicula,  tubulus,  siphulus  C. 

Csatornás :  1)  canalitius  C.  MA.  [ausgehöhlt].  Kezepben 
a  piatzon  egy  czatomás  kut  vala  (Helt:  Ki-ón.  16Sb).  3)  imbri- 
catiis  PPB.  [hohlziegelförmigj.  Tsatornás-tserép  a  házon :  tegula 
imbricata ;  tsatomás-mester :  imbricarius ;  tsatornás-tserép :  imbrex ; 
tsatoiTiás  steréppel  héjazott:  imbricibus  tectus  PPB.  Az  Ber- 
talam  magyaraztatyk  fJel  fyggezt8nek  avvagy  chatoniyas  tiy;mak 
(ÉrdyC.  506). 

CSATT  :  [evoe  ;  juchhei].  Semmi  kétség  nem  tartja  tagimkat, 
meghallgattad  fohászkodásunkat,  most  vélönk  vagy,  vessük  fel 
mi  fánkat,  Jéziust,  Jézust  üvöltsünk,  ropp,  csatt,  patt!  (RMK. 
ni.253). 

CSATTAN:  fragorem  edo  Rr.  [knallen].  Hogy  az  ajtóc 
ne  csattaunyanac,  lassan  mozdíts  meg  (Com:  Jan.  107). 

[Szólások].  Az  iiruyék  megrövidült :  hasad,  t  s  a  1 1  a  n  a  dél, 
fele  ntyát  megtette  a  nap  (SzD :  MVir.  40). 

föl-esattan :  1)  [efieror,  exardesco, ;  auffahren,  in  zorn 
geraten].  Zent  kerezthnek  yegyeet  wetee  ew  reeaya  es  az 
soksagw  .sereg  erdegh  flfell  chattana  es  el  futa  nunan  (ÉrdyC. 
293b).  Az  erdegh  ö'el  chattana  e.s  byzzel  bel  tolfee  cellayaat 
(625).  Néha  halgatnac  vala.  ueha  nagy  hirtelen  fel  czattaunac 
vala  (Tllyef:  Jepbta  31).  2)  [illucasco ;  aubreeheu].  A  tsillagok 
megfutamnak,  a  majd  feltsattanó  napnak  arany  sugárit  nem 
viselhetvén  (SzD:  MVir.  201). 

meg-csattan:  I)  intono.  clamorem  edo  MA.  [knallen). 
2)  hirqiütalho  C.  gallulo,  gallulasco  PPB.  (stSrkere  stimine 
bekommen,  maimlich  lauten].  A  szöretlenec,  midőn  szőrősődni 
kezdenec,  vékonyon  csengő  hangos  szavokat  meg-változtattyác 
és  rikácsolnac,  megcsattannac  (Com :  Jan.  44). 

Csattanás :  plangor  C.  MA.  [knall].  EU-émítfl  csattanás : 
pertericrepas  C.  0  zent  bekeseg,  tegőd  na^  men  itesnec  catta- 
nasa  el  nem  törhet  (GuaryC.  65).  Az  vellamas  tezen  rettenetes 
czattanast  iTlrgC.  97). 

Csattant :  plodo  MA.  crepo ;  knallen,  krachen  PPB.  *Ostor- 
ral  csattantani :  flagellum  quatere  PPB. 

ki-csattant:  explodo  MA.  PPB.  [abkuallen  machen]. 

kiesattantás :  explosio  PPB. 

öszve-csattant :  complodo  MA.  [die  hiinde  aisammen- 
klatschen]. 

25* 


391 


CSAITANTÁS-CSAVA 


CSAVÁL— CSAVAR 


392 


Csattantás :  ffrasor ;  krach].  A  jó  jiásztor  ts-inttaiitását 
vagy  siivíillósét  liallyák  (Misk:  VKeit.  205). 

CSATTOG(::««'is\Ve.szi)iC.59.MA.  UMaij PPB.) : concrepo 
C.  [.erereiK)  MA.  [kraclien|  KétfeWl  piiskák  ijjen  ropognak, 
fénös  fegyverfik  villannak,  csaltagnak  (RMK.  111.174).  Az  ma- 
daroc  száriiyokkal,  lia  er5s.seii  czattognae,  es8t  éroznec  (Cis.  G). 
Nám  vgy  czattog  mint  egy  tiizen  ég5  czeri'a  (Decsi :  Adag.  138). 
ZörSg,  csattog  a  fegj-ver,  liarsag  a  trombita  (Larid.  UjSegits. 
11.234).  Szárnyaival  keménnyen  teattog  (Mi.sk :  VKert.  313).  Az 
ütki'izetiii'U  lueuykövi  tsattognak  (SzD:  MVir.  198). 

meg-csattog :  [concreiio ;  klappem].  Az  erek  es  ynak  az 
6  zent  testeben  meg  indulanak  es  a  tetemek  meg  czattaganak 
(WeszprC  59). 

Csattogás :  fragor,  stropitiis  MA.  [das  krachen,  geriiusch]. 
A  vereségnek  tsattogása:  tax  C.  Ebwl  Iwn  czatogas  es  nagi 
villaiiias  (VirgC.  22).  Zozatotli  halleek  menyből,  wgy  mjnt  sok 
vyznek  zongheese  es  nagy  meny  dőrghoasnek  czattagasa  (JordC. 
909).  Taniada  nagy  egliy  eliattogaas  (ÉrdyC.  599).  Az  madár 
az  5  szi'miyánac  czattogii.Siin;il  az  lágy  eget  meg  liáboritván 
(Kár:  Bibi.  1.638).  Menydörgáseket  indit  rettenet&s  harsagás.sal 
és  tsiittagassal  íCom:  Jan.  12).  Jut  szárnyainak  nagy  csattogá- 
Siiban  viletlpn  egy  ráró  éppen  állásában  (GyöngyD:  Cup.  636). 
Sok  ;igyiik  ballatnak  mint  az  rettenetes  mennykő  égcsattogás 
(Thaly:  Adal.  n.75). 

Csattogat :  pnl.so  PPISl.  (quasso,  ooncutio ;  sclilagen,  ziisiim- 
mensclilagunj.  l'el  re«iiylle  az  haz  tetejébe,  ot  kezde  zamyayt 
clialtogatny  (Pesti:  Fab.  80).  A  magad  korbácsával  csattogatlak 
(CzeghMM.  119). 

öszve-csattogat :  quasso  C.  [zusammenschlagen]. 

Csattogatás :  strepitas,  fragor  MA.  [das  rasseln]. 

Csattogó:  1)  strepeiLs,  crepitans  Kr.  (krachend,  rasselnd). 
Cziitago  iiiendorgesec  (Mel:  SzJán.  461).  Nem  szép  dolog,  mikor 
valamely  fű-aszszony  ts-ittagó  hintóval  bé-lépik  a  társaságban 
3  a  pántükákriil  kezdi  a  szót  (I'al :  NA.  195).  Békét  li;igyott  a 
tsattügó  beszédnek,  lágy  szóval,  szép  szemmel  adá  tuttokra  (Fal : 
NU.  296).  Az  asszonyok  sirása  mint  a  ziipor  esfi  zjijos,  tsattogó, 
hamar  mnlik  (SzD:  MVir.  46).  2)  [sibilans;  zischeiid].  A  duplex 
coasoiuuisok,  két  zengésft  betok  k5zzfil  a  ts;ittogo  vagy  süvöltő 
zengést  igaiábban  irom  Is  betűkkel  (CorpGram.  704).  3)  [prae- 
gelidns;  .streng,  grimmig].  A  czattagó,  fagyos,  hideg  télb31  ki 
menekednec  (Born :  Evang.  1.47). 

Csattogtat :  (concutio ;  ziisammeaschlagen].  Sz;\rnyait  tsat- 
togtjitni:  iMitoro  *alas  PPBl.  Im'^Cupido  szárnyiU  cs;ittogtaltya 
(GyongyD:  MV.  22).  VéiuLs  lia  csattogtattya  szju-nyát;  van 
kezében  ijjji  (GyöngyD:  Cup.  591).  Röfögéssel  tsattogtattya  fogait 
az  eriioi  (SzD:  MVir.  155). 

CSAUSZ  it'hyaimz  Levl'.  1.289):  [nuntias,  cursor;  herold, 
eilbotej.  Orucs  csauszt,  ki  a  többi  csauszok  kilzőtt  ffi  vala,  vá- 
lasztá  az  kiríilne  íLs.szonlioz  (Monlrók.  111.55).  C'hyazíU'  chyawuza 
jewth  wala  ido  (LevT.  1289).  Az  tsauzok  ideget  vetvén  nyakába 
megfojtották  (Szál :  Króa  104).  Az  csaiiz  kiflzenvén,  nagyon 
reménkedik  vala  (123).  A  csaus  is  miről  ír  Ibnuii  uramnak, 
látjuk  (RákGy ;  Lev.  96).  A  csauz  követsége  felette  igen  meg- 
zjivnrá  az  állapotot;  nem  csak  az  oi'szág  elméjét,  hanem  az 
mag.'un  elméjét  is  igen  megiitközteté  (TörtT.  IV.2tl4).  ^Vz  moly 
csiULsz  alá  mönt  Pécsé  Katóim  Benedekkel,  annak  tizetett  15  ft 
(MonTME.  1.19).  György  napi  summa  tVilvitelkor  adott  a  hidas 
csausznak  0  ft  (28).  Az  ágy  [léuz  ravó  Ali  csjuisznak  az  ágy 
pénzért  fizettünk  27  ti  (36).  Kuruczhajtó  csauziiak  adtinik 
l'/i  tall.  (11.71).  Csongrádiak  hozván  a  vezér  csansát,  adtunk 
a  czauzniik  csizma  pénzt  6  garas  (11.98). 

CSÁVA  :  llxivium  coriarium  MA.  lixirinin  Major  :  Szót. 
29'!.  (lohej.  Kegielmed  az  farkas  hwroketli  kwlgie  megh,  wala- 


mintli  vagy  cawaban  wagion  wagy  mintli  wagion  íKMNy.  llX*n. 
Rut  franczu,  czáua,  [jeruatanal  b5d5sb,  vtalatosb  a  papa  miseié 
eS'baluania  (Mel :  Sáin.  455).  Nékemls  vala  egy  bölcz  maczkám 
8  iiz  czíiuában  hólt  vala  (Decsi ;  Adag.  85.  Kisv  ;  Adag.  iöi). 
Tévpitéseknec  czávája  és  moslékja  (MA:  Tan.  31)  Ha  valamely 
szfics  mester  szent  Mihály  napig  való  szolgának  az  fi  czávájában 
ötven  bírnék  tulötte  vetoud,  egy  forinton  marad  az  czéhnek 
(KecskTört.  IL281).  Adának  egy  becsületes  szűcshöz,  ott  meg- 
unatkoztam a  rút  büdös  csávától  (ÖtvMest.  61.  vsz). 

[Szólások].  Lutlieris  addig  háimya  az  cselt,  hogy  csáva- 
ban  esik  (Píizm:  Kai.  153).  Czauaba  kel  végre  b&r&- 
1 8  k  (Mel :  SzJáii.  487b.  Mel :  Sám.  399).  Bizony  meg  latod,  hogy 
bSred  még  a  czáuába  ker51  (Vallást.  Ubhij).  Monda  a  maiom 
biró :  EbSbe  bíitya !  Mennyetek  el  agebek,  egy  czauába 
vadtok  meltóc  (Helt:Mes.  102).  Carafa  egy  csávába  veté 
a  pápisfclkot  a  fene-lxí.stiát  imádókkal  (Matkó :  BCsák.  166).  Nem 
Srömest  vetné  csávába  Sámbár  a  bibliát  (Matkó:  lUioml.  145). 
Az  irás  értelmébe  rút  t  s  á  v  á  t  önt  (SzD;  MVir.  247). 

[Közmondások].  Az  ag  rauasznak  is  a  czánában  meg  talál- 
lyác  a  b&rét  (llelt:  Krón.  89b).  Nincz  oly  agh  róka,  kinek  b5re 
az  czáuában  nem  kerfil  (Decsi:  Adag.  118.  Kisv:  Adag.  32). 
Okos  az  róka,  de  az  csjivában  jut  (Tlialy:VÉ.  1.152).  A  ki 
most  itt  tsóválja  róka  farkát,  nom  kerüli  el  annak  idejében  a 
tsávát  (SzD :  MVir.  350).  Ritka  róka  kerüli  el  a  tsávát  (350). 

Csávái:  1)  corinm  elaboro  MA.  ojiero  alutario  elaboro  l'PB. 
[lohen].  Syuzogatisok  boriból  cs;ivált  a  Matkó  könyve  (Sámb: 
3  Fel.  515).  E^  nga  szániára  1  fark;isbórt  s  nye.stet  csávállattam 
(KecskTört.  1V.82).  S)  fpermisceo ;  mauscheu].  11a  egyszer  meg- 
részegít (a  világ),  az-uláu  akár-mi  tsjivált  moslékot  torkodba 
tölt  (Pázm:  Préd.  255.  SzD:  MVir.  358).  A  világ  bora  tsárált  és 
meri  Ifire  (390.  Lipp:  PKert  n.240).  Ha  mostauuis  \j  tévely- 
gést faragna  valaki  fiz  sz.  írásnak  újonnan  csáváit  értelméből, 
ugyan  ezent  mondhatná  (Pázm :  Kai.  126).  Az  vj  hit  csáváló 
pá.sztorok  eszekben  vövék  (484). 

ki-csávál :  (opero  alutario  elaboro ;  ausgerbenj.  Egy  kötés 
kicsávált  nyúl  bőrök  (Radv :  Csal.  11.374).  Bí'ur  szüts  nem  vagyok, 
ki  tudnám  tsjiválni  bőröket  (Gvad :  KP.  238). 

meg-csávál:  1)  alntariornm  ILxivio  corium  elaboro  MA. 
[ausgerben].  A  gödény  begyi  nyi'il  bór  forma  tollatskákból 
álló,  uiüll)pt  a  szólsők  néha  uieg-is  szoktak  tsáváhii  (Misk : 
VKerL  343).  8)  couspurco,  foedo  MA.  [besudchi].  Uj  hit  faragil, 
a  ki  megcsáválja  és  uj  kaptára  vonja  az  apostoli  tanításokat : 
haereticus  \VF.  A  hol  neki  tetczék,  az  s-z.  irást  meg  csáválá 
(P;izm :  Kai.  309).  Meg  nem  csjiválta  \-;ila  az  római  ecclé.sia 
;iz  aposttoU  tudományt  (652). 

Csáválás:  t)  [elaboratio  wriunun;  das  gerben).  Hasi  bá- 
riiny  bőr  cs;ivál;is  9d  (MonT.ME  1.402).  2)  [depravatio ;  das 
verderbenj.  A  szent  könyvek  tsáválás  és  vesztegetés  nélköl 
ugy  maradtaké,  a  mint  isten  elsőben  irattá  vala  (Pós :  Igazs. 
1.98).  KI  halgatoni  tSb  ezekhez  luuonló  szeut  írás  tsáválásit  és 
martzongi'tsit  (146). 

Csáváz:  (IL\iviü  elaboro;  lohen].  Ezzel  a  szegény  vargák 
csíiviiznak  (Czegl :  Tromf  62). 

CSAVAB  (Im/ar  Orczy:  KöltSas.  23. 45.  Gvad:  FNó«.  27.  ?; 
I)  verto,  vi'r.so  MA.  (drehen,  wedeln).  Az  urozlnnok  niyut  ha 
ewrAhieenek,  lark:d  chaivamak  wala  előttők  lÉnlyC.  312).  At 
orozlan  kozdo  farkawai,  nmit  twlaydoiis.iga  wala,  czawamia 
(ÉrsC.  315b).  Myhelien  az  eiolbez  yl  «;ila  az  kowacb,  fel  kelwon 
farkai  cliawar  wala  noky  (Pe.sti:  Fab.  77bi.  Farku;d  czjni.iini 
s  hiizudozni  (Dt«8Í:  Adag.  139).  Farknál  czaiuiriii,  mint  :u.  .  !■ 
(265).  2)  [ixpriino;  pressen,  wiuden).  Kerdozlietd,  liát  kii;,  k 
szerTett  boldogsjigot,  mikor  véres  kézzi-l  fsafart  szabackic  t 
(Orcjy:  KültSz.  23).  Nem  strázsál   óránként  templom  ajtajíin.  . 


3ÍI3  CSŰR  CSAVAR-FÉLlíE-CSAVARODIK 


MEG-CSAVARODIK- ( SA  \' ARGÓ 


394 


hogy  egy  ré».pénzt  iiyBsve    tsafiirjoii   Ijü-sáii.il   (45).  VizbiM  hol-    1 
mimet   tsafarta   ^Gvad:    FXót.    -21).   Txitromiak    a  levét   rejija 
tsafarta  (81). 
(csűr-csavar,  csur-csavar] 

csűrcsavarás :  (distortio,  depravatio ;  voi  drehung].  De 
efl'ele  tsurtsauariisoc  vgj-an  hozzá  illSnec  az  papasokhoz  (EsztT. : 
IgAiiy.  367>. 

csürcsavar,  csűrcsavari:  (detürtus,depravatu.s;  verdroht]. 
tízfliinyél  msg  enni  .«ok  cziurcidauar  tösetéstftl  (Zvon:  Fíiznil'. 
282>.  Oiir-oíiavai-i  kifogáínak  mondgya  (Pás:GBot.  97).  Immár 
ez  el5tt  esztendővel  néki  s  Bellarminussának  arra  a  csiir-csavari 
Ui-fogására  meg-feleltenek  (Pós:  Választ.  164). 

(Csavarok] 

Csavarékos:  (inflexus;  krumm  laiifend].  Nincs  oly  rejtevé- 
nyes,  tsavarékcs,  összve  bomlott  állapot,  melybíl  a  vidám  elmék 
ki  nem  tudnának  feselni  (SzD:  iR'ir.  17). 

Csavargat :  regyro  MA.  (detorquo ;  verdrehen].  Ne  tsauar- 
gasd  beszédedet,  hanem  rőuid  szoual  mond  meg  hiuatalodat 
(Kiilcs :  Evaug.  47). 

Csavargatás:  [detorsio;  verdrehmig).  Teuelygeuee  az  tíjrő- 
k8kis,  kit-  azt  mondgyac,  hogy  isten  lehellet  az  szűzre  es  abból 
lett  az  6  (Chiistus)  embersége.  Mind  ezec  8rd5g  czauargatási 
az  WT  ellen  (Bom :  Préd.  30). 

Csavarint :  [deverto ;  wegdrehen].  Mely  kerékvágásban  van 
mái'  az  mi  kerekünk ;  ha  hertelen  csavarintjuk  az  rúdját,  bizony 
beletörik  az  kerekünk  (RákF:  Lev.  IV.  124).  Fitzkándozott,  .sze- 
leden tsavaréntott  fiilével  s  farkával  (Moln:  JÉpül.  225). 

Csavarít :  1)  contorqueo,  gyro,  roto,  verso  MA.  verto  PPBl. 
[vibro  :  herimidrehen,  schwingen].  Néha  deel  felewl  valókat  vele 
fenyewgetewk  és  néha  ezaki'a  chauare}'tom  (az  kazat)  (PéldK. 
51).  Csak  öt  követ  bévete  6  taslyába,  csavaritó  parittyát  vín 
ujjába  (RMK.  I1I313).  De  bizony  mégy,  csak  farkval  sem  csa- 
varitasz  s  úgy  is  eljösz  (V.222).  2)  [muto;  wechseln,  ver- 
andem].  Saturnus  es  Mars  forgoloduan  változó  eget  czauarit- 
nac  (Kai.  15S2.  Gij).  Nem  hiszek  én  az  ördög  fiának,  hiti-csava- 
ritó  kutya  lobonczának  (Thaly:Adal.  1100). 

el-csavarit :  [permuto ;  verandemj.  Egyebeknek  más  mes- 
lerfég  tetszik :  eltsavaretják  a  feiiforgó  beszédet,  vagy  úgy  vise- 
lik magokat,  mintlia  nem  értenék  (Fal:  UE.  403). 

fólre-csavarít :  obliquo  PPBl.  [kriimmen].  Az  egyenestől 
félre  tsavaritom:  obliquo  PPBl. 

még-csavarít :  [contorqueo ;  zurückbeugen].  Dávid  hamar 
tas.soIyába  nyula,  egy  követ  kivon,  megcsavarétá  (RMK.  IU.234). 
Meg  ts.avaritja  a  lova  száját  (GKat:Titk.  326). 

Csavarítás :  obliquatio  PPBl.  [das  kriimmen]. 

Csavarod-ik :  inclinn,  reclino,  reflector  MA.  [ablenken, 
einen  umweg  machen].  Tsavarodva:  oblique  PPBl.  Josias  kiral 
sem  ióbra  sem  balra  nem  czauarodec  (az  igaz  vtrol)  (Mel :  Sám. 
456).  Vtából  czauarodnéc  az  vár  alá  (Görcs :  Máty .  68).  Én  Prá- 
gában sem  jöttem,  hanem  Moldvára  csavarodtam  6  fblsége  aka- 
ratjából (MonOkm.  X1X.25).  A  gjonySrflségeknek  csavargó  útára 
baylanak,  c.savarodnak^(Mad :  Evang.  217). 

által-csavarodik :  [deflecto;  abschvpenken].  Telkibányá- 
ról általc.síivarodott  Patak  felé  (Monlrók  III.118). 

jel-csavarodik] 

elcsavarodás  :  [deflexus :  das  ablenken).  Az  uti  ol  való  el 
csavaroihls  a  bolondoké  (Matkó :  BCsák.  35). 

félre-esavarodik :  deflecto,  declino  Kr.  (ablenken],  Az 
5kr6c  félre  csavarodtac  vala  (MA:  Bibi.  1.281).  Természetünk 
vagy  lehevereszik,  vagy  félre  csavarodik  az  útbúi  (Fal:  NE.  67). 


meg-csavarodik :  [convcrtor ;  sic-h  umwendon].  Az  terök 
zíiszlók  megcsavarodának,  terekökben  ott  sokan  elhullanak 
(RMK.  m.l33). 

Csavarodás  :  obliquitas  PPBl.  (krümmung]. 

Csavarog:  vagor,  divagor  MA.  [lierumschweifen].  Keren- 
gősön, tsavarogva  futni :  *ohliquare  cur.sum ;  tsavarogni :  *agere 
ambages  PPBl.  Myt  chawargaz  teetowa  (ÉrdyC.  458).  Királ 
monda;  De  mit  csavargottok,  csak  héjába  való  beszédet  iiyuj- 
Ujtok?  (RMK.  11.99).  Hógyagozni  és^czauargani  kezde  a  róka 
az  ebee  kőzet  (Helt:  Mes.  159).  Mikor  igyenesen  rSpiilnec  és 
nem  czauarognac,  tiszta  í'dSt  ieleut  (Cis.  G3).  Király  azt  felele, 
de  mit  czauargottoc  (Bom:  Ének.  350).  Az  kordezasTe  felely, 
no  chauarogy  (Mon:  Ápol.  335).  Az  Lsten  véghez  vi.szi  el  végezett 
tanácsát,  akár  mint  csavarogjonis  az  ember  előtte  (Pázm:  Kai. 
36).  Igyenes  által-út  az,  mert  tétova  nem  kereng,  nem  tsavarog 
(Pázm :  Préd.  86).  A  mely  hajónak  kormánya  nincsen,  tétova 
csavaroghat  (Pázm:  LuthV.  235).  Idestova  czavarognac  elme- 
jeckel  (MA :  Scult.  326).  Csuda  mint  csavarganak  az  szegény 
pápisták  (Ker:  Préd.  404).  Az  eke  szarvát  tartya,  hogy  ne 
csavarogion  ((Dom :  Jan.  73).  Seregek  fBJöt  magas  por  Chavarog 
(Ziinyi  1.120).  A  fejek  ide  s  tova  disztelenül  ne  csararogjon 
(JTársReg.  42j.  Öokaii  milsor  fontosán  kellene  szólani,  haszon- 
taliui  szószaporitással  csavarognak  (Fal :  UE.  11.63). 

[csűr-csavarog] 

csűrcsavargás:  [deflexio;  das  ablenken].  Megigazodik-e 
a  csalafurdi  .sofi,stáknak  csurcsavargások  ?  (Pós:  GBot.  97). 

el-esavarog :  [detorqueo ;  verdrehen].  El  chauarogyak  az 
jiapistak  az  prophetak  es  apostolok  irasy  Ítéletit  (EsztT:  IgAuy. 
g3).  El  csavarogják  az  szent  ii-ást  (Toln:  Vigaszt.  35), 

elesavargás :  [depravatio ;  verdrehung].  Szent  üásnac  el 
csavargása  (Toln :  Viga.szt.  95). ' 

széllyel-csavarog :  [divagor;  herumÚTen].  Az  azzonialat 
igen  nagj  zeginsegre  jwtot,  chak  zellel  chawarog  (RMNy.  111.117). 

Csavargás :  1)  vagatio,  erratio  MA.  [das  herumirrenj.  El- 
fáradtam és  Ezakaszkodtam  balgatag  tsavargásomban  (Pázm: 
Préd.  774).  8)  [evag.itio,  degressio ;  abschweifuug].  Etlele  dolgot 
chauargasnac  hynnac  (Mon:  Ápol.  316).  Ezls  csak  róka  lyuk, 
hívságos  mentség  és  szaladásra  gondolt  csavai'g,ís  (Pázm:  Kai. 
117).  De  ez  igen  tétovázó  csavargás  és  út-vesztenivaló  fogás 
(542).  Erővel  reánk  fogót  gazságokkal,  lézzegő  csavargásokkal, 
káromkodásokkal  forgattya  Balduinus  (Pázm :  LuthV.  21).  Azt 
mongya,  hogy  annyiból  szükségesek  a  jó  cselekedetek,  mert 
ezeket  isten  parancsolta.  Ez  is  csavargás  (108).  B.  csavargását 
emiek-el5tte  világossan  meg-rekesztSk  (220).  Viaskodnac  hazug 
csavargással,  iol  és  helyén  eset  mondásokat  el  forgatván  (Zvon  : 
Post  1.586).  Fen  áll  mozdulatlanul  az  ellenkezőknek  minden 
tsevegésik  es  tsavargások  ellen  (GKat :  Titk.  75).  Tudatlanul 
s-nyálason  és  sok  imide  amoda  való  csavargással  felelt  (Matkó : 
BCsák.  Előb.  1).  Bizonyícsd-meg  csavargás  és  szó-szaporitás 
uélkSI  (30). 

elme-csavargás :  [aberratio  meutis  ;  geistasabirrung].  Az 
isten  igéjét  elme-tsavargás-nélkül,  Bgyelmetesen  halgas.suk 
(Pázm :  Préd.  458).  Szüunyél  meg  a  tudománynak  mértéktelen 
kiváuságátul,  mert  ebben  nagy  elme  csavargás  és  csalatkozás 
találtatik  (Pázm:KT.  371). 

Csavargó :  1 )  [circum  errans  ;  herumirrend].  Czauargo  a 
szerencze  (Helt:  Krón.  146).  Ne  légyen  immár  olly  tsavargó  és 
tétovázó  lélek,  melly  a  világi  gyönyöríiségekben  olvadozzon 
(Pázm:  Préd.  83)  Csavargó,  álhatatlan  goudolatoc  (MA  :  Tan.  37). 
A  győnyöröségeknek  csavargó  útára  haylanak  (Mad:  Evang.  217). 
Most  oda  alá  csavargó  rabok  (MonTME.  1.247).  Jobnak  tartya, 
hogy  ember  magában  szállyon,  egy  vagy  mis  félre-horgadozó 
tsavargó  szive  járásit  rendbe  vegye  (Fal:  UE.  401).   A  vigyázás 


395 


C8AVARGÓS— CSECS 


UiÜ{.ÍNY-CSBCS-CSÉCS 


396 


abban  áll,  liu(;y  ember  veiíye  szemre  tíirsa  tsivargii  lépését 
(Fal:  L'E.  IlI.Sisj.  S)  [curviis;  krumui].  Eiiui  soc  i;liauargo  vt 
közflt  miiit  mehess  az  igaz  vtra  (Mon :  Aih>1.  2fí).  Csíivargó  utakon 
jársz  (Fal:  t'oust.  810).  3)  vjtgus  MA.  (dejirediens;  abscbwei- 
fend].  Czavargo  teszédeckel  tőn  választ  (llelt:  Krón.  104).  Csa- 
vargó beszédet  én  nem  szaporítok  (RMK.  V.164).  A  tsavargó  és 
niegvesztegotett  lélek  mindenbe  ártt va  magát  (Fal :  BE  575). 
4)  [mobilis;  veranderliob].  Iletlon  tizta  id5  lesz,  kedden  tsa- 
uargü  íKal.  1582.  GvIS).  5)  [ernj;  landstreicber,  vagabund]. 
Szükség  volna  annak  az  400  lovas  csavargónak  biztató  szót 
adni(I<ákG}':  Lev. 340).  Csavargó-kergetni  küldtünk  valaki (397). 
Az  csavargókat  kergettessed  s  fogattassad,  az  kik  az  mis  pái> 
tiak  s  oda-jániaU  i  R.ákGy :  I>ev.  98).  Csavargóknak  nem  engedted 
őket  húznia  iTlialy:  VÉ.  1.140),  Afl'éle  c.sav;irgókat  ha  meg 
nem  keresnék,  az  bégöket  és  agákat  bünteti  (Gér:  KárCs.  IV.56). 
Ságodi  tótok  R«ztendónként  adót  attanak  az  magyar  uroknak, 
különitjen  meg  sem  maradhattaiiak  volna  az  sok  csavargóktól 
(MonTME.    I  354). 

Csavargós :  (curvas ;  krumm].  Hogy  lövöldözzék  az  igazak 
szivököt  nem  egyenessen,  hanem  csavargós  eszközök  által  (Illy : 
Préd.  1.338) 

CS  AVIRA :  (caniculus ;  híindchenj.  A  lovak  és  oroszlányok 
semminek  tartják  az  apró  tsaviráknak  czihohisokat,  vlnczogá- 
sokat  (GKat:  Válts.  n.290). 

CSEBER,  CSÖBÖR :  amphora,  medimnu.s,  tina  MA. 
batas,  cibiiu,  scaphiimi  l'l'lJl.  [ziiber,  biitte].  Cheber  pénz: 
finalis  (tiiiatis?  Njirk.).  Colobrarent  exeiiuias  ciun  duabus 
mlssis,  una  oue,  triginta  panibiis,  imo  ansere,  et  duabus  chybrioiii- 
bus  cereuisie  (Eiidlicher  72(5).  Egy  chyelier  bort  ad  erdeoberben 
(RMNy.  11.312. 84).  Az  bornak  masfol  foronton  agyak  chebryt  (LevT. 
L24.  328).  Immár  azt-is  lásd  meg,  luui  pint  vagyon  egy  cze- 
bórben  (GFris.  G3).  Motreta  auagy  czeber  (Born:Préd.  94). 
E^y  bath  bor  egy  czebret  teszen  (MA: Bibi.  7).  Enuoc  k5ze- 
pin  egy  csóbör  szaba.su  kari  kas  fogatoju  réz  fazéc  vala  (Prág: 
Serk.  708).  A  csftbSrben  meg-nyomattatott  sz515  gerezdekből 
szfilö  nedvesség  avagy  édes  lév  facsartatik-ki  (Com:Jan.  103). 
Ezer  csebret  vétettem  SKékelyhídon  (RákGy:I.«v.  31).  Egy 
váljnt  avagy  egy  üreg  csöbröt  új,  diimyének  való  tőiddel  tölts 
meg  iRadv:Csal.  ni..")3).  Attunk  Oü  piut  vaiat,  egy  cseobeor 
ih-eajtot  (TörtT.  VU.  94). 

(Szólások).  Azczóbörbfil  viderbe  hágni  (Decsi : Adag. 
296).  OseberbSI  vederben  halladoz  (BaltCsIsk.  341). 

[Közmondá.sok].  .Szimyognak  tsöbSrrel  vérét  nem  vehetni  (Fal: 
NA.  204.  SzD:MVir.  457). 

Csebrés :  (amphoras  continens ;  eimer-j.  M,isfélakó.s,  míis- 
fél-t.sebres :  *.se.iquiculeare  dolium  PPBl.  Segniey  Borbála  asz- 
szoniuik  ad  uyolcz  hordó  borokat  négy-négy  c^ebrost  (Gér: 
KárCs.  IV.90). 

CSÉBÉSKÍID-IK :  (se  origcro;  .sich  biiumen?]  Arrius 
magábim  igen  kevély  vala.  Ezt  Jiz  ruh;iz.itja  megmutatja  vala, 
félvállon  palistját  S  viseli  vala,  mint  szárnya  szeget  lud  cze- 
beskedic  vala  (RMK.  V.107). 

CSECS,  CSÖCS  (ch-rht  Ver.):  I)  mamma,  ruma  C.  nber 
MA.  iiapilla  PPBl.  |brnst,  die  saugonde  bru.st),  Tsíits  babuggia- 
nak  form/úára  való :  papillatus ;  mind  az  kőtseig  (igyj  meg- 
mezitelcnitűm :  axpapillo  Cl  A  Ls'icztfll  el-.szakasztom :  ablaeto 
M;ijor:Szót.  4.  Tsetse  a  baromn.'ik :  runús;  tietstAI  el-váhisz. 
toui:  ablaeto;  kiszopui  a  tsotset:  *ebibcre  ubera  PI'BI.  El 
valiiztuan  a  éermőkót  a  cectSI  aua^  az  enilőtúl,  meg  koreztol- 
küdec  (NádC.  400).  Te  allatod  palnuiboz  lutsonlot  este  íeíid 
zul6  f5h5z  [így]  (IXibrC.  481).  Meog  kicziii  korokba  a  bal 
ceczik  haliét  heu  vassal  meg  siitic  vala  (Szék:  Krón.  25).  Az 
czecznec  betegségét  meg  gyogyittya    (MehHerb.  35).   Gyerme- 


ket, mely  ideyére  szopot,  io  az  nap  czecztíl  el  választani  (Cis. 
K4).  Nagy  az  ket  csécsi  6-ueki,  haja  csoportos,  lioszszu  az 
szemöldöke  (SalMark.  4).  Jay  szegény  nem  szakadhat  el  a 
czecztől  (Deo-si:  Ad.Hg.  182).  Kapotuyak  meg  dagat  azzouyalat 
clifichjl  meg  gyogit  (BeytheA :  FivK.  4b>  Ha  meg-tőród  í;iz 
kescríl  fyiiet),  az  ;izzonyallatok  chóohynek  keménységet  mn;; 
lagitya  (50).  Bódogok  az  czeczek  (emlók),  melyek  nem  azop- 
tattaiiak  (Marosv :  Evang.  30b).  A  jó  gölye  annyit  .szokott  elleni, 
a  menyi  tsetsi  vagyon  (ACsere :  Enc.  274).  A  Christus  véréhez 
folyamodgyék  vagy  a  Mária  csecséhez  ragaszkodgyék  (VárM: 
Szöv.  175).  !t)  (rostellum ;  schnabel].  Reczipient  csecse  (Kecsk : 
ÖtvMest.  325). 

bárány-csecs:  sedum  Com:Jan.  25.  [hauswiui].  Minden 
e.szteudö»ként  ki-halnak  (a  fSvek)  a  bárány  tsStsfln  avagy  tul- 
ffin  kí\i^l  ((Jom:Jan.  25).  Bárány  tsöts  vagy  f51-f&  (Cseh: 
Or\'K.  22). 

kecske-csecse :  uber  caprae,  ruma  caprina  MA.  geLs»«uter 
PPB.  Keczkeczeczö-8z5IS :  bomamma  C.  bamastos  MA. 

Csecsecske:  mammula  PPBl.  [brüstchenj.  Szép  g)önge 
csöcsöcskédet  tapogathatmim,  két  szép  fehér  mellyecskédet  ki- 
kapcsíjlhatiiám  (Tlialy:  VÉ.  U.47). 

Csecsemő  (csőcsemű  Lép:  PTük.  in.274.  <f5c5m5  DebrC. 
18) :  iufans  C.  MA.  [siiugliug).  Eg  cócomS  giermők,  ki  nem 
rogün  let  uala,  kezde  annianak  őleből  kaialtani  (DebrC.  18). 
Szűnnyűnk  megh  a  csficsemö  gyermekségtől,  emberkedgyfink 
fői  (Lép:  PTük.  111.274).  Nézhetze  meg  az  csecsemő  gyerme- 
ket, daykauélkfll  el  kell  badgyadni  (MNyil :  Zsolt  19).  Csecsemő 
magzatinkat  fegyverre  bányák  (Megy:6Jaj.  FV.lö).  Nagy  kfl- 
lömUsog  volna  az  ecclesianak  tsetsemőkori  és  meg-rögzőtt  alla- 
pottya  kőzőt  (Megy:  Om-p.  36).  A  tsetsemő  kere.sztyén  sokfelé 
szép  hirrol  névvel  kiterjott  (Kere.szt :  FKer.  Elöb.  5).  Magyar 
nemzetség  csecsemő  gyermekhez  vagy  bizony  hasonló  (Tlialy: 
Adal.  1.28).  [Vö.  EM-IK) 

Csecsemös:  [ad  infantiam  pertinens;  sauglings-J.  Mária 
cliecliőmos  gyermekét  chokolgatui  kezdé  (Tel: Evang.  1L618) 
Alig  kelhete  ki  csőtsomös  korából  (Gyöngy :  K J.  102).  Nagyob 
ré.sze  az  embernek  csöcsömős  vagy  kisded  korában  hal-meg 
(C-súzi :  .'^íp.  1Ö2).  OsőcsőmÍM  kisdedségétfil  fogva  minden  lelki 
jókban  nevelkedvén  (Biró:Préd.  17.  144). 

Csécsémösség :  iufantia  Kr.  [siíugliugsalter].  Azokat  a 
dolgokat  foglallya-bé,  uiellyek  a  Kri.'sztHs  ehechemőségéé  é» 
gyermekségéé  (Illy:  KrÉlet.  3.  Biró:Micae.  94). 

Csecses:  1)  mammosus  C.  mammatiis  MA.  [vollbriistig). 
Tsetses  ho.<iz.szú-szání  körtvélyek :  *pompóniana  pira  PPBl. 
Czificsős,  faros  a.«zszon  (Zvon :  PiizmP.  117).  Az  eme  di.'«nónak 
tsőtsős  hasiit  a  malatzok  szopják  (Com:Jan.  43).  2)  fro.stnim 
habens ;  sclmauz-).  E^y  ezüst  csecses  szopoka  (Hadv :  Csjil. 
U.13(!). 

Csecsetlen :  [mamma  careas ;  ohue  briiste].  Cceczetlen 
asszonyok:  ainazones  MA.  PPB. 

Csecsez :  [mammas  contrecto ;  die  brust  berühreu].  Aaz- 
szonyomat  se  czeczezd  (Qs.  C). 

Csecsőzés :  mammarum  contrect;»tio  MA.  m.'mimiUatio : 
diüi  berühreu  der  bríLste  PPB.  Az  sok  chet-liezes  e.s  chokolas 
kőzl)e  meg  terhoseduen,  mo.<;tan  immár  sir  ^í^alMark.  Bi).  Caő- 
czőzés,  bagzíjdils,  eg^inast  liagui  (Zvon :  PázuiP.  104). 

CSECS  {duz  KBécs  1651.  45):  varioli  SL  (blatter).  Boborcs 
auagy  himlő,  cséisioc,  veres  kelésec  (Com :  Jau.  (M).  Uralkodny 
fog   az   hymlő,   chez   es   hninviduapi  hideg   feifájások   (KBécs 

i(;5i.  4.=-.)- 

CSÉCS,  CSECSE  (c;*.;  MA;^  o^t  ilÁ."  MA.*  ntcztu 
MA.»  r.tctt-f    HA*  t»ék,   UiUrze    PP):  crepmidia  MA.    PP. 


397 


(CSECSE-BECSE)— CSEKLYE 


CSE^-2.  CSÉLCSAl' 


398 


klappenverk,  kindersi)iel  PPB.  BecsfilendSt  bícstelen  dibdálj 
csecsért  el  ád  (L;uid :  UjSegíts.  81).  Az  aprólékos  csecsért  ne 
cseréllySk  el  a  me<;maradandót  (90). 

[csecse-becse] 

cseosebecséz :  fexonio;  zieren,  putzen].  Sokaii  magokat 
csak  t-*tsebot.-ié/.ik  (Gvad :  I^v.  189). 

Csecsés  :  I )  (vemistus,  bellH.« ;  zierlieli].  Drága  árt  fog  vetiii 
tsetsés  portél;ára  (Orczy :  KiiltSz.  18B).  8)  [vanns ;  eitel,  leerJ. 
Mitt  használtak  az  ottliomáuy  nemzetnek  béholdtüő  csecsés  igé 
retA  szavainak  (Ti'irtT.  X.121). 

CSÉCSÉGTET:  (spem  facio;  hoffiiuug  machen].  De  az 
illvfiinel  Illában  nem  csecsegtetem  magamat  (RákF:Lev,V.519). 

CSEGELY.  Tsegely,  tseglye.s  szántóföld:   ager  *cmieat\LS 
PPBl. 
[CSEHEG] 

Csehégós.  Róka-nyikogás,  csehegés:  gamiitus  PPBl.  [das 
belfem].  [Vö.  CSAHOL] 

CSEJE :  (?].  Egy  lófekere  waló  vert,  liavom  cheye  (RMNy. 
U88). 

(CSÉK)  esne :  nemis  bovimis,  taurea  SL  [ochsenziemer]. 

bika-csók  (bika-fctii  Gvad ;  RÍ'.  .31):  flagellumWF.  [ochsen- 
ziemer]. De  ha  bika-tsökkel  valaki  rá  vágna,  ó  mint  felugrana 
(Gvad:RP.  31) 

CSEK,  CSEK-nC:  [fiumen  vado  transeo;  dm-chwaten]. 
Árpad  jwtha  magyar  néppel,  Kelem  fewiden  a  Dwiian  el  kelé- 
nek, az  Chechen  ewk  chekewnek,  az  Thethemben  el  fel  the- 
thenek  (PannMegv.). 

CSEKÍrLY  (cseUt  Com:Orb.  175.  tsohl,  Isbtdy,  ts^ldy&s 
C.  sAélu  Ver:Verb.    Szót.    32.  MA.    szeUly^s   Com:Jan.  121); 

1)  depressns  C.  [exíguu.s,  modiciis ;  niedrig,  klein,  wenig],  niyen 
csekel  vízben  ollyan  nagy  lialat  fog  (GyarmrFel.  198),  Amiak 
minden  csekélyére  megfeleljenek  (Nyr.  X.121).  Igen  csekélyen 
ismerte  atyafinak  (XII.416).  A  mit  mi  tudmik,  chak  igen  cse- 
kélyen és  vékonyan  kapchollyiik  elménkben  iPázm:Kal.  35). 
Elég  csSkely  allapattya  vagyon.  ;iz  szegény  tiknak  (Lép:  PTük. 
1.302).  Csekély  vagy  meg-lábolható  helyek  a  tengerben  íMad: 
Evang.  576).  Az  folyó  viz  tsekély,  lábolható  (Cora :  Jan.  7). 
Csekély  itiletu  ember  (Czegl:Japh.  162).  Csekély  és  alacsony 
elmét  illet  attól  félni,  a  mi  még  el-nem  érkezett  (Hall :  Paizs. 
219).   Okosság    szavára   igen  tsekély   hallgat   (Kónyi:  YSÍ.  51). 

2)  vadum,  brevia  C.  JL4.  [fúrt,  untiefe].  Sekély,  lablo  hely : 
vadam  Ver:  Verb.  Szót.  32.  Nem  melyen,  hanem  chekelyen  es 
chac  a  karaian  forog  a  dolognac  a  te  pennád  (Tel:  Fel.  188). 
Csáklyáckal  taszítván  a  hajót,  a  csekélyekről  és  tengeri  k(V 
szikláktól  el  üzic  (Com:.Ian.  89).  Az  víznek  csekléje,  labbolo, 
gazoltato  helye  vagyon  (Com:Orb.  175).  Hogy  a  hajó  kőszik- 
lákhoz avagy  csekélyekre  ne  akadgyon  (183).  A  parthoz  k5zel, 
a  víznek  a  tsekélyén  ki  szokott  járni  (Misk:VKert.  455). 

Csekólyes:  1)  brevis;  knttz  Com:Orb.  121.  Maga  magát 
reszesiyti  velec  csend&sb  es  czekílyesb  keppeu  (Born :  Préd. 
202).  8)  vadosus  C.  seucht  Com:Jan.  121.  TsSkelySs,  labbalo: 
vadosus  C. 

[Csekélyít] 

még-csekólyit :  [imminuo ;  verkleinem].  Mintegy  le-vonván 
magát  megtsekélyítí  (Ker:Préd.  209). 

Csekélység :  [res  parva ;  kleinigkeit].  Minden  tsekélységért 
síróaii  állt  szája  (Kónyi  :HRom.  17). 

CSÉKLYE  (czékle  (>im:Jan.  81.  tzeH,:  PPBl.  tzeUve  MA. 
chiUe  RMK.  ni.447):  tendieula  MA.  PPB.  [schlinge].  Tőr, 
tzekle,  keleptze :  tendieula  PPBl.  Mastaníak  jól  eszökön  légye- 


nek, olyan  vendégségbe,  chikleben  ne  o.s.senek  (RMK.  III.208). 
Kárát  néha  az  iir  eszébe  veszi,  csal  bírádat  chikleben  ejti  (316). 
A  madarakat  tfirfickel  avagy  czékléckel  (laqueis  et  tendiculis) 
tfirbon  ejti  (Com:  Jan.  81).  A  madarász  rak  tőröket,  csekléket, 
niellyekkel  (a  madarak)  magokat  fel-akasztyák  és  meg-fojtyák 
((•.jm:Orb.   105). 

CSEL:  iiisidiae  WF.  dohis,  astutia  Kr.  [list,  hiuterlist]. 
P;izm:  Kai.  33.  Róka  módon  a  cselt  egyfelé  is  s  má.sfolé  is 
hányta  (GKat:TitK.  Élíb.).  (A  uyi'il.it)  kergetik  a  kopók,  de 
cselt  vét  ott  nékik,  más-felé  szalajtyák  (Gyöngy:  K.J.  13).  Nem 
kémélted  a  t^el-vetést  és  más  egyéb  hamisságokat  (Fal:  NU. 
250).  Én  a  városnak  kísztű  vagy  gerjesztő  nyájaskodá.sát  nem 
v&sztí  cselnek,  hanem  próbakifnek  tartom  lenni  (265).  Azt  gon- 
dolja, hogy  bátor.ságasan  hányja  a  cselt  (Fal :  BE.  58 1).  Azon  egy 
udvju-ban  nevelkedtünk  véled;  úgy  vegyd  elő  a  palob'is  cselt, 
hogy  markodba  ne  szakadjon  a  hamis.ság  (Fal :  Const.  809). 
Mindenfelé  két  kézre  hánnya  a  tselt  (SzD:MVír.  55).  Mint  a 
róka  hánnya  a  tselt  s  ide  s  tova  evez  farkával  (348).  [Vö.  2. 
CSAL] 

1.  CSÉLCSAP  (tseUsapok  C.) :  scurror  C.  JLV  [po.ssen- 
rei.s.sen].  (Kármán  Demeter)  sokat  csélcsap  beknek  az  Lippa 
vái-ában  (RMK.  UI.  43).  Igön  hiszölködnek,  sokat  csélcsapnak, 
ki  miatt  az  urak  sok  kárt  vallanak  (316).  Csuda,  mint  csélcsjíp- 
nak  az  6  uroknak,  hogy  az  &  hasznára  sáfárkodnának  (317). 
Czelczapnac,  torkoskodnac  (Born:  Préd.  81).  Czelczap  es  cza- 
uarogua  szol  (552).  Kerlec,  ne  czelczapy  (554).  Hízelkedő  szoc- 
kal  ne  czelczapiunc  (Born :  Evang.  1.55).  Mind  két  felé  tzél- 
caapní  (Decsi :  Adag.  290).  Semmi  irast  auagy  bizonsagot  nem 
hoz  elő,  hanem  chac  chelcliapsz  (Mon:  Ápol.  378).  Hazugsággal 
czelczapot  kőrfile  (Csákt:  AU.  6).  Tellyes  életében  csak  tétová- 
zott, cselcsapott,  habozott  (Pázm;Kal.  320). 

Csélcsapás :  scurrilitas  C.  MA.  [gairulitas,  nequitia ;  possen- 
relsserei,  schwatzhaftigkeít,  hederlichkeítj.  Fráter  Györgynek 
csólcsiipása,  kb-ál  fiára  támadása  (RMK.  1II.7).  Megérthetitök, 
ha  volt  ez  orsz;ignak  az  ő  csélcsap;»sa  hasznára  magyaroknak 
(14.  44  266).  Részegség,  czelczapas  (Born:  Préd.  18).  Az  te 
képtelen  czelchiapasodat  soha  sem  ohiastam  (Mon:  Ápol.  255). 
Esztelen  chelekedet  es  fertelmes  chelchapas  mgyen  se  nevez- 
tessec  kőztetec  (Pécsi :  SzüzK.  14).  Ezek  tsútblkodó  trágárok 
tselt.sapa.si  (Pázm:  Préd.  1219).  Phílosophustól  aranyat  avagy 
eftzstőt  kívánni  szemtelen  és  embertelen  csélc^pá.s  (Prág ;  Serk. 
1628).  Ez  nem  chrouíka  írás,  hanem  csél-csapás  (Sámb:  3Fel. 
355).  Ut-veszt6  csél-csapás  a  dolgod  (Matkó:  BCsák.  263).  Sok 
tséltsapásokkal  s  trágár  tréfál;ls.sal  buján  gyakran  beszélt  (Ben : 
Rithui.  15i. 

Csólcsapó :  ardelio  C.  scurra,  garrulus  MA.  [possenreisser, 
schwiitzer,  flattergeíst,  schwatzhaft].  Knritolo,  tselt.sapo  ti'ágár, 
tsalóka :  circulator ;  tseltsapo  trágár  aszszony :  círculati-ix  C. 
Tséltsapó,  tsevegő,  beszédes :  garro ;  tséltsapó,  otsmány-tréfájú, 
bitang:  scurra  PPBl.  Czelczapo  hazug  ne  le^,  az  eke  szai'uá- 
rol  hátra  ne  tekíncz  (Mel :  Sám.  380.  Mel :  Szján.  310). 
IDz  féle  ember  czelczapo,  maga  bányo  (CLs.  F4).  Az  emberek 
taitnak  nagy  méltósságban,  mindnyáian  téged  czélczapónak 
monduán  (FortSzer.  M4).  Hol  mi  cselcsapo  szo  miatt  (Born : 
Préd.  203).  Kőnuyeb  az  czélczapónak  meg  gazdagodni,  hog 
nem  mint  meg  iámborodni  (Decsi :  Adag.  256).  Czelczapo  nyel- 
ved micsoda  hasznot  ad  tenéked  ?  (MA :  Bibi.  V.58).  Csélcsapó 
és  tekergő  hazugság  (Bal :  Cslsk.  470).  Udvari  tséltsapúk  ("Misk : 
ATCert  317). 

Csélcsapóság:  scurrilitas  Com:  J:m.  187.  (possem'eísserei]. 
Hízelkedő,  nyalakodó  csel  csapóság :  scurrilitas  parasitica  (Com : 
Jan.  187;.  Te  minden  tséltsapóságnak  tseh  mestere  (Njt.  \X 
364). 

2.  CSELCSAP :  sciu-ra,  scurrili.s,  nugigerulus  C.  nugator 
MA.  futilis  PPBl.   schussbai-tel,   possentreiber  Adámi.   Tséltsap, 


399 


CSÉLCSAP06— MEG-CSELEKEDIK 


MEGCSELEKEDÉS-EL-CSELLEG 


400 


minden  léten  lots :  ardelio ;  tséltsap,  hívságos  beszédfl :  vani- 
loquus  ri'lSI  (Helt:  VT.  I6^  CziliJik. czékzapok  (Mel :  .Sz-Ján.  124). 
Király,  a  csélcsapoktól  megóvd  magad,  kctszájii  oniborektfll 
iTíMK.  IV.231).  It  valami  t.solt«ap,  ki  [uirtyat  akarna  fügni 
Antiuchusnac,  azt  mondhatna  íEsztT :  IgAny.  499).  Részeges, 
csélcsap,  trágár  ember  volt  (P:izm:KaI.  364).  Ha  .sz;ibado.s  és 
teeltsap  a  gyermek,  tudni-való,  hogy  a  vénség  vétkes  lészen 
íPázm:Fréd.  338).  Cisél-csap  liizonygatásokat  támasztott  (Sámb: 
3Fel.  19).  Fecsegő  cséIcsa[X)c;  gerrones  (Com:Jan.  141).  Szó- 
val fogdusgatni  a  semmire  kelifi  csélcsapoké  (204).  Magaviseleté- 
ben nem  haha-hindgya,  nem  chék-hap  (HoflmrPréd.  17).  Úgy- 
mint c.xélcsipok  alittattimk  tíle  (Illy:Préd.  L332).  A  táncz 
csélcsaixikat  illet  (László:  Petr.  2U3).  Ritka  a  tiszta  hív  és  igaz 
szolgálii,  kiváltkép[ien  ha  álhatatlan  csélcsap   (Csiizi:Síp.  129). 

Csélcsapos  :  curiosusCom:  Jan.  185.  [neugierig,  vorwitzig}. 
A  felette  gondos  csélcsapos,  k6zk6p5,  minden  lébe  lőcs :  curiosus 
(Com:Jan.  18.^)), 

Csélcsaposkod-ik :  (migor ;  posseu  treibenj.  Szeretitek-is 
igen  az  aszszmiykák  korftl  csélcsíiposkodni  (Mjitkó:  BCsák.  82). 
De  talám  így  fogsz  csélcsaposkodni  (197).  írásában  mindenfelé 
kapdos,  lialioz  és  csélcsaposkodik  (269). 

Csélosaposkodás  :  [scnrrilitas;  possenreisserei].  A  czélcza- 
|xi.skodás;it  eléggé  ki  nyomoztuk  (Sámb:  3Fel.  93). 

Csélcsapság:  adolcschia  PPHI.  pixpiacitas,  scurrilitas ; 
sehwab.haftigkoit,  possenreis-sereij.  (Mad:Evang.  334).  Tégy  v\- 
gakká  c.sélc-sfipság  uélkiil  (Szál :  Vigaszt.  188).  Nem  tudván  az 
igasság  oI5l  sohová  szaladni,  sok  c.sélc.sap.sági  után  rá  hajol  s 
meg-engedi,  hogy  igazán  nujndulta  Gábriel  im  ez  szokat  (Matkó: 
BCsák.  .^8.  Hall :  Paizs.  CSn). 

CSELEICED-IK,  CSKLEKESZ-IK,  CSELEKSZ- 
IK (ezeleki',diit  J(jrdC.  172.  Oöros:  Máty.  12.  n,l(íc»::>í  KBárIfa 
1583.  Co2) :  I)  ago,  facio  C.  operor  MA.  |tim,  madien,  bandoln]. 
Kyuewl  kemlyk  vala,  mit  lielwl  vele  czolekpwdneek  (VirgC. 
38).  Embernek  hw  haraghya  ygasjigot  nem  czolekődyk  (JordC. 
833).  Az  aldot  isti^nnek  zent  ti'ya  wgy  cholokíideek,  niynt  ky 
mezzé  ttildre  akar  menny  (ftrd.)C.  ;ui8).  Ha  .-iz  CYy.stws  ellened 
czelekedyk,  bizonyavval  hatalma  ellen  senky  nem  alhath  (Ér.C. 
n3b).  Azockal  gono.szól  czeleke.szic,  az  mellyec  iát  czelokőttek 
vélle  (Cis.  L).  En  io  végre  tisztességes  okokból  <'zelekedem 
(Dec.si:  Sall.  Elfib.  1).  Amnon  luigy  éktelenséget  t.soleküvék  a 
királyi  házban  (Pázm :  Préd.  196).  I.,itrúl,  nem  jámlKirnl  csele- 
kedte (Píizm?  I.uthV.  122).  A  ki  el  hiizasittia  az  fi  szfizét,  iól 
cselekeszi  (Uil :  Cslsk.  267).  Ha  kflISmben  tselokedel,  egyflld 
te-is  azt  fogod  hallani,  a  mit  Ezechiel  hallá  istentfil  (Tjnik : 
JÓZ.S.  337).  2)  [eflicio ;  venirsacheiij.  A  tfln'ény  azt  cselekeszi, 
hogy  szomorkodgyunk  (MadrEvaug.  lü),  Öt  vagy  hat  rongyos 
klastrom  t«<ilekszi.  hogy  J^iszt  városnak  lelies.sen  mondani  (Mik : 
TörL.  426).  S)  [e.wrceo ;  gevvalt  ausiibenj.  Látom,  hogy  ti  az 
én  színem  alatt  akartok  minden  hatalmat  cselekedni  (Monlrók. 
IIL198).  4)  (strno;  bauenj.  Igen  meg  kell  gondolni,  hogy  az 
mennyi  nagy  epületeket  cselekedtem  Szent-Gróton  mind  belfil 
kivűl.  azt  soha  az  itt  való  jiivedelemmel  véghez  nem  vittem 
volna  (Ifcidv:  Csal.  111.255). 

el-cselekszik :  perago,  porpetro  MA.  [vollziehen,  verrichten]. 

még-cselekédik,  meg-cselekszik  :  I)  perago,  iiorpetro, 
expatro  C.  [vollziehen,  verrichten).  Kérdegel,  hogy  ts<-lekedjem- 
meg:  *rogitat  ut  faciam  PPUl  Hogy  ha  az  i^ennec  minden 
parancholatit  meg  chelekíidnöitlk  es  meg  tirtanoiok  (Tol:  Evang. 
1.58).  Az  szorgalmatosság  mindent  nieg-cselekSdik  (Dec.si :  Adag. 
95).  Nagy  SrSmfist  meg  chielekSzem  az  kflzínseges  ainiijizeut- 
egibaznac  keduoieit  (Zvon:  Osiand.  B4).  Mollyet  midón  meg- 
cselokszesz,  vesdel  a  teleimet  (László:  Petr.  165).  !i)  efficio 
MA.  [venirsachen].  Ho^  az  ellenségnek  soksaga  minket  kSrfil 
ne  vehe-ssen,  az  helynek  szorossága  azt  meg  czelokedi  i  Decsi : 
Sall.  49). 


[Szólások].  Megcselekedni  valakinek:  jemanden 
bezaubem  (Adámi:  Spraehk.  190). 

mégcselekedés :  [leractio  C  [vollziehimgj.  Az  isten  liatal- 
mas  ;izoknak  meg  czelekedesere,  az  melliek  ű  neki  kedvesek 
(Fél:  Tan.  25).  Akarattyának  meg  cselekódése  (Zvon:  Post. 
11.213).  Ez  mai  evangélium  legnehezebb  az  megczelekedésre 
(MA:  Scult  228). 

vissza-cselekedik :  [perverse  ago ;  verkehrt  handein).  Igen 
vLszii  i-zelekúdol  (Decsi :  Adag.  134). 

Cselekeddégel :  factito  MA.  [wiederholt  tun]. 

Caelekéddégelésj:  factitatio  MA. 

Cselekédés  (cseUíüvü :  actio,  commissum,  effectio,  factum 
WF) :  effectio,  gestio  C  operatio  MA.  (opus,  factum ;  veiTÍchtin)g, 
tat].  Ministereket  kyzlelyuala  alázatosságnak  dolgy  czelekede- 
sere (EhrC.  117).  Az  czolekedesben  az  gonoz  gondolatok  elta- 
uoztatnak  (VirgC.  138).  Mj-nden  my  dielekedesyuket  the  tetted 
my  heiinenk  (WeszprC.  137).  Haragra  yndohatok  ty  kezeteknek 
czeleki'ideese  ínyath  (.JordC.  272.  Az  apostoloknak  cselekSdesfik- 
ról  zerzet  U6nu  (DebrC.  61).  Az  hüt  az  czelekedisek  nélkíil 
meg  holt  (Sylv:  UjT.  IL  115).  Istenben  a  szerelés  jó  tselekedés 
(Pázm:  Préd.  132).  Mind  az  értelemre  s  mind  a  tselekedésre- 
nézü  dolgokban  sok  bizonj-talan  viszszálkodás  forgott  (383). 
A  bftn  vagy  el-veszteglésnek  vétke,  vagy  ellene  való  tseleke- 
désnck  vétke  (Pós:  Igaz.s.  11.108). 

jól-cselekedés :  [benefachim;  nohltat]  (Mad:  Evang.  332). 

maga-cselekedés  :  (e>emplum ;  beispielj.  Tsak  ditséréssel 
hiteti,  de  maga  tselekedésével  nem  édesíti  a  keresztet  (Páan: 
Préd  91). 

Cselekedet :  actus,  actio,  actum,  opus,  operatio,  facinus, 
factum  ^L\.  ftat,  werk].  Idwez  legyetek  zyzesseges  testhoek 
mynden  tagay,  y.steny  thelekSdethnek  ftozkőze  (TheHrC  101). 
T5b  szent  jámborok  tselekedete  oitza-pirúhist  .szerezliet  minnyá- 
juiikban  (Pázm:  Préd.  83).  Az  kinek  minden  jó  cselekedete 
bűnnel  motskos,  lehetetlen,  hogy  az  jó  cselekedeten  foglallya 
magát  (Pázm:  LuthV.  118).  A  luteristák  azt  beszéllik,  hogy  a 
mi  cselekedetünk  isten  el5t  nem  érdemes  (112).  A  hit  magsiban 
jó  tselekedet  nélkül  holt  állat  (Kereszt:  FKer.  113).  Taiiuly 
tíilem  iüszágos  chelekedetet  (Zrínyi:  ASjt.  102).  A  pliari.'iaeus 
szokott   dicsekedni   piperés  cselekedetivel  (Matkó :  BCsák.  123X 

Cselekedő :  [ágens ;  tuendj.  Hamissí'ig  tselekedfl :  falsitícus 
C.  A  feiedelmec  nem  rettegésóckro  vadnac  a  io  c^ielekedóknec 
(Helt:  LT.  r.  8).  Gonasz  cselekedj  ember  (MA:  Bibi.  IV,138). 
Cselekedő,  szerzó  ok,  kitfll  valami  lesz  (Oiri/Jramin.  702).  Solia 
nem  ismertelek  csuda  cselekedők  (Czegl:  MM.  60). 

Cselekédösóg :  can.salitas  CA)rpGramm.  702. 

CSELLEG  {czcUyeg  RMK.  ni.21.  tzellehzéc  Helt:  KrÓD. 
()3b.  csiUenij  Szál:  Krón.  513.  IsfVrnyés  GKat:Titk.  14):  [repo; 
sehleichen].  Esznec,  isznac,  leányoc  kSrfd  c-zellyegiioc  (RMK. 
III.21).  Félszemű  fűzfa  mellett  bncsnt  hirdetének,  kanta-irral 
az  ágnak  mind  oda  csellegiiek  (Thaly:  VÉ.  1351).  Noha  csak 
tsellogve  és  halkán  ménének,  de  suhogásokról  megesmértetének, 
és  a  .szüzleánj-tiil  észie  véteténok  (Gyiíugy:  Cliar  6i.  Oroz,  a  ki 
a  nyájaklon  kivül  lézzeg,  tzelleng,  keU'i>tzél,  leskfldik  (SzD: 
MVir.  30t)). 

alá-cselleg :  [dereiw ;  herabschleichen].  C-sak  haniuídmagá- 
val  alácsellege,  széllel  5  bndosik  ott  az  nagy  kieüenlje  (RMK. 
221). 

el-cselleg :  I)  [so  subducere;  forLsdileichon].  Romából  az 
ur  el  haza  czellege  (BFaz:  Castr.  S3X  Az  gonosz  emberec  sokat 
ol  i-zollegnek  (Illyef:  Jephta  13).  No  riliils  németek,  mást  kettl- 
kodjetekl  Ebszülte  ráczai,  bezzeg  ek'sellegtek  iThaly:  Adal 
U.106).  2)  (perdo;  vergeudenj  Do  hul  csellengették  el  .-iz  üdót, 
magok  tudják  (Szal:Krúu.  543). 


101 


EI^PÍiLCííELLEG— CSEMKTE 


ASSZUCSEMETE— 1.  CSEND 


402 


el-fölcselleg :  [siirsum  repo;  liiiiaufsclileicheii].  Tót  Milinl 
nas.v  lierieleii  éjjel  meg  vissza-feltére,  la  iiádíisoii,  létüii  mind 
el-felcsellege  (RSIK.  01.63). 

el-kioselleg :  [se  .-ubdncero  ;  liiiiau.'ssi'lileic'heii],  Ríizgfldnnlt, 
iia<ry  titkon  ol-i<it'selle};éiiek,  az  teiekek  ut'ui  hamar  kísziMéiipk 
(RMK  III.51).  i^iöl  egy  gyalog  tizedös  kiméne,  Szolnok  szál- 
hisakor  el-kicselloge  (147). 

Csellengéa :  [ambages,  circuitus ;  timschweif].  Az  a  koii 
tudás  taiiitoktol  a  szentirásokbol  .^firgettetv'éu  és  erósen  érde- 
keltet\-én,  ravasz  tssllengésekvel  élt  (GKat:Titk.  Elíb.  14). 

CSEUJEKflZ-IK:  [vagor;  lierunr/.ielien,  heriimscluveifen]. 
F-S  ngy  tzelUikezéo  hazíi  (Otho)  Paior  országba  keués  d&cziV 
stggel,  de  nagy  gyalázattal  (Uelt :  Krón.  63b).  Méglen  Frideric 
császár  o<la  czellekezfc,  addig  támadás  Ifin  Bets  országba  (100). 

[CSEMCSÉG] 

meg-csemcség :  [sorbillo ;  nippen,  schlürfen].  A  gotuári 
bort  a  konty  alatt  is  meg  tsemteeghetUí  (Mik :  TörL.  427). 

CSEMEGE  (aómöge  ComiJaii.  76.  ThaIy:VÉ.  1.420): 
cupedia,  bellaria  MA.  lautitiae  exquisitae;  leckerbissen  PPB. 
Etel  után  való  czSmoge:  Attica  bellaria  (Decá:  Adag.  107). 
Ne  kivanuyad  az  5  csemegéit,  mert  ezek  hazug  étkek  (Fél : 
BibL  43).  Szájunkat  nyalánc  ezemegére  ne  szoktassuc  (MA : 
TaiL  1266).  Az  sok  csemege,  eggies  ital  k5z5t  az  istenrSi  könnyen 
elfeletkezhettek  (Lép:  FTük.  121).  Eledelek  semmi  csemegékkel 
sem  volt  meg  elegitve  (Toln:  \~igaszt  38).  Kűlomb-küISmb  féle 
tsemegekvel  jol  lakik  (GKat:  Válts.  1079).  A  gombák  némellyek- 
nek  ts5m5géi  (Com:  Jan.  31).  A  cs5m8ge  csináló,  pagácsa  sfltS, 
a  malomból  hozott  ros  lisztbSI  kívánatos  édes  csemegéket  (cupe- 
dias)  csinál  (76).  Kívánatos  édes  csemegéé  (76).  Az  sok  pénzes 
csömöge  és  gyakor  kis  pintóke  agyon-vér  valaha  (Tlialy:  YÉ. 
1.420).  Ad  néki  tsemegére  egy  két  halajkát  vagy  rab  leánrt 
(Mik:TürL  441). 

Csemegés :  cupediarius ;  leckermaul  PPB.  Tsemegés  étel 
(Tel;  Fel.  50). 

Csémégésked-ik :  pigm-rlo ;  naschen].  A  párisi  dámák 
torkosak,  naponként  anynyiszor  tsemegéskednek  és  nyalakod- 
nak, a  menynyiszer  a  törökök  imádkoznak  (Fal :  TÉ.  777). 

[Csemegéz] 

Csémégézés  :  [voraeitas ;  das  fressen].  Gyakorta  tizenöt 
napi  Ixijtre  szorítja  embert  a  minapi  kelleténél  továl)b  tartó 
tseraegezés  és  kortyozás  (Fal:  NA.  163). 

CSÉMfOjET  (csetiUlet  MA:  SB.  226.  cziömóUet  LevT. 
lllO.  csömöriét  MonTMK  1.401);  cymatills  iLV.  vestis  undulata ; 
schamlotkleid  Nom.  24.  vestis  cymatilLs;  atlasskleid  Nom.-  445. 
nndulatus  pannus  PP.  Az  bugának  eg  cziomSIet  zokniat  küldőt 
(LevT.  LllO).  Chemelet  zoknya  (RMK.  U.199).  Ez  a  teve  szőr 
k8z  gyapiu  csemélet  volt  i'MA :  SB.  226).  Chinálianak  egy 
chemelet  zoknat  íRadv:  Cs,il.  III.  1S6).  Az  atlasz  fosztiiuakat, 
csemeletet  kiküldőm  az  társzekeren  (MonTME.  V.105).  Egy 
vég  velentzei  tsemelet  (VectTrans.  9). 

CSÉMESZKÉD-nC :  [adhaereo;  sich  anklammem].  Ezek 
[a  kutyák  a  bikánakj  füleire  rá  tsemeszkedtek  (Gvad;  FNót. 
88).  [Vö.  CSDVLEEIiKED-IKj 

CSEMETE  (czeméte  MA.  chymota  KulcsC.  27.  comota 
DöbrC'.  152.  ttomele:  viburaum  C.  csómolc  Bar:  LPar.  147): 
1)  frutex,  síu-culus,  arbuscula,  vibumum,  myrica?  C.  [setziing, 
pfropfreis,  staude].  Hegyeketh  be  fede  w  araeka  ees  \v  cliy- 
motay  ystennek  cédrus  fayth  (KeszthC.  211).  Az  fattyi'i  czeme- 
téc  mély  gyökeret  nem  vetnec  (Kár:  Bibi.  1.637).  Az  fa,  ha 
levágattatikis,  ismét  megujjul  és  az  6  czemetéi  meg  nem  szun- 
nec  (MA:  Bibi.  L457).  A  tsemete,    ha   nem  iríogattyák,   el-fajul 

M.   NTELVTÖRT.   SZÓTÍR. 


(Megy:  3Jaj.  11.165).  A  coráll  kövek  a  tengeri  tsemotéknek 
ágatskái  (Com:  Jan.  17).  Adgy  énnekem  a  fáimk  t.semetéiben 
(Hall:  HHist.  11.59).  A  jo  szelid  alma  tsemetécskét  bé-oltbatni 
akar  micsoda  vad  kemény  fábanis  (Nógr:IdvK.  66).  Az  tíild 
szilién  elterjedett  csemetéket  az  szél  nom  bántja  (MonOkm. 
XX1II.704).  8)  pullulus  C.  [progenies,  stir])9 ;  S])ros9,  nachkömm- 
ling].  Meg  elegedének  cbymatokba  (liliis)  ees  w  meg  marade- 
kokath  oztnk  w  fyoknak  (KesztliC.  26).  Yflyőn  az  on  oltalmazom 
az  8  cymotayaual  (l'eKA  137).  Az  mit  nektec  mondoc,  ászt 
szeretue  mondom  szereti  chomotaym  (Hoögr.  358).  Ábrahám 
után  az  ő  chimotai  (Helt;  Bibi.  I.b2),  Támad  az  király  leányá- 
nac  győkerénec  czomotai  kozzfil  egy  (Kár;  Bibi.  170).  Vtannunk 
vala  unokáinkban  czoinototmikban  [így]  (Szeg :  Theopli.  3).  Az 
ő  niagvoc  é.smeretes  lészen  az  pogányok  között  és  az  ő  czeme- 
téjec  az  népec  között  (MA ;  Bibi.  50).  Az  tisztességes  szülekbM 
való  gonosz  csomotaknac,  fi.aknac  semmi  helyec  ne  legyen  az 
nemessec  között  (Prág :  Serk.  859). 

asszú-esemete :  cremium  C. 

hajló-caeméte.  Szíjó.s,  hajló-tsemete,  ostormény-fa ;  vibur- 
nuiu  PPBl. 

rózsafaforma-csemete :  nerium  PPBl. 

tamarik-cseméte  :  myrica,  hanga-fa  PPBl. 

Csemetés  :  fruticosus,  sureularis  C.  [staudig],  Czemétéshely: 
frutetimi,  fruticetum  MA.  T.semeté.s,  fattyú-vesszös :  sureularis 
PPBl. 

Csemétésed-ik :  subolesco  PPBl.  [.sprossen,  treiben]. 

Csemetéz-ik :  fi-uticesco,  frutíco  MA.  fruticor^  pullesco, 
pullulasco,' pullulo,  germiiio  PP.  [sprossen,  treiben].  0  ezterbái- 
ban  vígad  czemetéző;  in  stillicidiis  eius  laetabitur  geraiiuaus 
(AporC.  11).  Üd6  jártfával  újon  tsemetézett,  fattyi'i-vesszfikkel 
fakadozott  a  gonosz  tudomány  (SzD:  MVír.  136). 

ki-esemétézik :  pullula=co  PPBl.  [hervorsprossen]. 

Csémiétézós :  fruticatío,  germínatio  MA.  [das  spro-ssen]. 

CSÉMP :  fraus,  dolus  SL  [listj. 

Csempes :  fraudulentus,  dolosus,  a.stutus,  falla.ií,  versutus  Sí. 
[Iiínterlistíg].  Sennyedékes  nyelvnek  fondorló  rágalmazási  és  tsem- 
pes  szavainak  ugatási  (SzD:  MVir.  322). 

Csempessóg :  astutia,  dolositas,  fallacía,  versutia,  impo.stura 
SL  [liintevlist].  Az  ellenkező  nyílván-való  csempességre  s  por- 
))atvarra  fakad  ki  (Szentiv :  Verseng.  65). 

Csempész ;  [astutus ;  arglLstíg].  Csempész  hamis  szóvainak 
iigatás;iv,nl  bestelenétti  fele-baráttyát  (Csúzi:  Síp.  402).  Buja, 
ré.szeges,  oroz  s  csempész  hazug  vagy  fondorkodó  (744). 

CSEMPE:  antiquius  pro  kályha,  testa  fornacea,  fidelia 
fornacea  PP. 

[CSÉMPÉLYÖD-IK] 

öszve-esempelyödik  (ösiveczom'polyódni  MA) ;  I )  cater- 
vor  C.  conglobor,  coliigor  MA.  PP.  [sich  zusammenrotten].  3) 
conjuro  MA.  PP.  [sich  verschwören]. 

CSEN:  suffuror  Kr.  [schnipfen]. 

el-csen:  [sufturor;  wegschnipfen].  Maihájokból  el  csenvén 
hasznot  keressenec  (Prág;  Serk.  974). 

1.  CSEND :  silentium  SL  [söUe].  Ha  b.ár  vigasztalná  lantya 
Orfeasnak,  ugy  se  lenne  kedves  csendgye  Tereusnak  (GyongyD: 
C^ip  614).  Még  a  legfenéb  kisirtetek  sem  jönek  faltörő  álgyuk- 
kal,  hanem  tsendel  (Fal;NU.  253).  Sok  elme  béli  háború  nél- 
kül, tsendel  lészen,  tsak  előre  ki  győzze  magát  és  kémélve 
adgyon  helyt  a  persvasionak  (Fal ;  UE.  398).  Ha  reám  bízod, 
tsendel  is  végbe  viszem  (Fal :  Cbnst.  824). 

26 


403 


CSENUES-CSENDESfT 


ELrCSENDESÍT— CSKXDÍTÉS 


4(1-1 


Csendes  ycmdiz  MiiiiehC.  194.  czmdisz  Helt:  Krón.  26.  1. 
csendos  KMNy.  III.127.  csi-ndea  KBét«.  1572.  D8):  sileas,  tran- 
quillas,  plaeidiis,  mtiirbatu.s,  .>iedatas  C.  (still,  ruliig,  .siiiift).  Tseu- 
des  éjtezaka :  *»ilentium  noctis  Pl'Bl.  Hiua  cendezbeii  (.silentio) 
5  hiigat  iMünchC.  194).  Ez  kedig  igen  iáinbor  ember  vala, 
czendesz  erkölczö  (Helt:  Króu.  26.  1.)  Isten-imádó  é.s  iseiidesz 
lelkrt  Ifey  (RMK.  11.134).  Heggel  jusizoii  iudiila  jó  Fejérvárba, 
eseudeszbe  marada,  bi'ivába  sirtába  (III.  17.  54.  118.  20U).  Váraíi- 
ban  terekek  c.seiideszboii  lakának  (III.Cl).  Demeternek  meg- 
bagjá,  mestereknek  (sendesz  bolyét  gondolna  (1V.219.  258). 
Annak  orfillyfinc,  liogyba  az  e.szaki  .szél  fi'idogal,  mert  bówséges 
és  czendez  c«ztend8t  lioz  (Cis.  E).  Sz.  Heduig  napian  c-zendez 
eg  lenne,  do  fel5k,  hogi  az  k5ucz515k  meg  ne  liabdriccziak 
(KBécs.  1572.  E7).  Czendasszen  tflrt  mindeneket  íBorn:  l'réd. 
227).  Czende.sz  ftdS  l&szen:  serenum  érit  (FéhUibl.  2(11.  Min- 
denéé cziendesisec  es  batorsagosoc  valanac  (Decsi :  Sall.  12). 
A  háború  támad  a  csendes  napokból  (Gyöngy:  MV.  Elfib.  8). 
Tsend&s  elmível  vette  az  izeuetot  (Mik :  TíirL.  68).  Isendes, 
szeled  udvarisággal  figyelmeze  niüidenre  az  üreg-ur  (Kai:  NA. 
148). 

Csendesed-ik  :  silesco,  tranquillor,  couquiesijo  M.\.  [still 
nerden,  sicli  be.s;inftigen,  sicli  bernliigenj.  Csendesedik  (l'ázm: 
KT.  255).  Végre  ehőndeszedvén  egy  kis  t&znél  meg  ál  (Zrínyi : 
ASyr.  87).  Tsendesodgyéc  azz;il  .sziueui  sebbilő  lánghia  (Balassa: 
Ének.  3). 

el-cséndesedik :  tramiuillor,  [lacor  MA.  [sieli  beruhigen, 
besiiiiftigen].  Ezeket  halwan  el  czendezfideenek  (qnieverunt)  es 
fel  magaztallyak  vala  wr  ysteut  (JordC.  746). 

le-csendesedik :  sile.sco  C.  complacor,  sedor,  consido  MA. 
[.sich  besanftigen,  beruhigen).  Le  cziendeszodek  az  szel  (Fél : 
Bibi.  63).  A  minden  háborgató  indulatokbúi  le  t.seudesedett 
ember  (Va\  :  UE.  366).  A  letsende-sedelt  ember  a  szerentsének 
és  id(5nek  változásán  meg  nem  indul  (SzD:  MVir.  391). 

meg-cséndésedik :  silesco  PPBl.  requiesco  MA.  (still  wei^ 
den,  sich  beruliigen].  Míg  ezek  a  zenebonák  meg-tsende.sednek : 
dum  hae  *sileseimt  turbae  PPBl.  Mykoron  megh  izendezeden-    ' 
nek  zoluy  az  badnagyoe,  ky  myud  kozAllyen  ythkőzettre  (JordC.    | 
242)  Akaryiiak  vala  entet  (chazaarnak)  valaztany ;  de  mykoron    | 
sémiképpen    nem   akartta   vona,  alyg   t-lieendeződeenek   meg 
róla  (ÉrdyC.  4ülb).  Paranchola  nekyk  az  zent  atyji,  hogy  eegy 
kewcssee   veztegleneenek.    E.s   azonnal    meg   chendeződeenok 
(570).  Az   vi&i  meg  nem  czendezedyk  (ÉrsC.  437).    Meg   czen- 
döszedénec:    tncuenmt    (Helt:  UT.    17).    Be   nieg-tsoiidesednéc 
szivem  (O/ogI;  Japh.  57).  Az  oda  fel  való  hírek  most  megcsen- 
desedtek (RákGy:  Lev.  283.  267). 

megesendesedés :  [placatio ;  berahigungj.  \jcAk\  ismerotinec 
meg  csendeszedése  (Zvon:  Post.  1.149). 

Csendesédós :  trainiuilUtas,  tranquillatio  MA.  [berubigung]. 

Csendesen,  csendessen :  trmiquillate,  plai-.ite,  pacate, 
sedate  MA  [ruhig,  s;inftj.  Az  esők  és  harmatok,  felhők  ás  egek 
szakadá.sa-nélkúl  tsendesen  esnek  (Pazm:  I'réd.  1Ü3).  Jiiniborúl, 
chende.szon  chilszár  alat  jára  [a  ló]  (Zrínyi:  ASyr.  41).  írtam 
.szerelemrűlis,  do  csendesseii  (Zrínyi  EI5b.  4).  Cseude,ssen  ballag 
|)aripája  (Uyíiugy:  KJ.  9).  Nagyot  fohászkodék,  tastébfil  a  lelke 
csendesen  kimiilék  (l'haly :  Adal.  1.26).  Aemilia  tsendessen  tigyel- 
mezct  Eusebiuvra  (Fid :  NA.  150). 

Csendesít :  sedo,  lenio  C.  tranquillo,  placo,  commulceo, 
comi^ico  MA.  sopio  PPBl.  [beruhigen,  besiinltigeuj.  Ugy  ezen- 
deszite  Béla  király  az  ö  foltámadissokat  (Helt :  Krón.  38.  Fél : 
Tan.  11).  Vaunak  oly  onii>,s.ságok,  kik  az  embernek  belső 
nyaualyaiat ihyondezltik  (Frank:  HasziiK.  31.  Zvon:  Post.  II165). 
Méltóztassék  haragját  isendesiteni  ( RákGy :  I^ev.  101).  Unmk 
haragját  csendesítse  és  vegye  el  íluS) 


el-csendésít :  tranquillo,  sedo,  cousopio  MA.  [beruhigen, 
besiinftigen).  A  Ijekesegre  eiczendesite  őket  (DebrC.  5).  N'runk 
lesus  kedig  latuaii,  hogi  meg  haborottanak  volua,  mjtit  kegiSs 
mestőr  el  czendesite  okét  (WeszprC.   13). 

lé-oséndésít :  1)  tranquillo,  paco,  delenio,  commulceu, 
compesco,  sereno  C.  (besanftigen,  bescbwichtlgen).  B:  az  annia- 
zentegilmzniic  haborULi  valamint  le  tvÁindezettethetnec  (Zvon : 
Osiand.  B4)  Cisak  mo.stani  habját  régi  zavarával,  lecsendesíthesse 
felkíitOtt  kardjával  (Thíily:  Adal.  L172).  Nem  tsendesíthetem  b: 
felzajilúlt  habjait  szomorú  lelkemnek  (ázD:  MVir.  77).  2)  [de- 
tumefaeio ;  abnehmen  maclieu].  Az  (babi  fetiuel  io  kenny  miu- 
den  fele  dagadasokat,  mert  azokat  le  cheudeziti  (BeytheA: 
FivK.  30b). 

lecsendesités :  placatio,  sedatio,  delinitio  C.  complacalio 
MA.  jberuhigiuig,  Ixschwichtigung]. 

meg-cséndesit :  tranquillo,  paco,  sedo  MA.  [stilieu,  zur 
ruhe  bringeu,  lieschmchtigen].  A  zeueljouát  megtsendesíteui : 
comprimere  *timiultum  PPBl.  Meg  cendezeitette  a  saduceosocat 
(MiúicbC.  55.  Helt:  Bibi.  I.  VYy4).  Az  kic  zugódnac  vala,  meg- 
czondeszitette  azokat  (MA:  Bibi.  L224.  136).  Az  nagy  zeue-bouát  \ 
megchendasziték  (Zrínyi:  ASyr.  223).  Az  mi  a  mi  reád  való 
neheztelésiinket  nézi,  azt  te  magad  csendesítheted  meg  (RákGy: 
Lev.  102)  Ha  magamon  állana  csak,  mind  két  részt  megnyug- 
tatnám s  csendesíteném  (Gér:  KárCs.  IV.459). 

Csendesség :  tranquillitas,  quies,  placiditas  C.  silentlum  MA. 
[stille,  ruhej.  Lelki  tsendesség :  euthymia ;  tengernek  tsendessége : 
mistrum  C.  Az  mógferteztetét  ruhát  nem  viselem  en  cend(5s.sé- 
gemnec  napiban  (BécsIC.   79).  Hog  czendasseghet,  silentiumot 
vetőt  vona  Jesus  az  saduceosoknak  (JordC.  425).  Üryzween  ;iz 
eeynek  chondes-seegheeth  en  barmok  feleth  (ÉrdyC.  111).  Ekés      . 
csendességben  asszony  megyén  vala  (KMK.  11.47.  V.161).  Nagy      j 
czendezsegbon   élz :    Hídcyonis    agis    dies    (Decsi :  Adag.    132). 
Semmit  ne  búsulj,  hanem  nagy  csóndessigvel  és  alázatossággal 
írj  neki  (LevT.  II  76).  Semmi  eset  meg  nein   háboríttya  és  fel      I 
nem  bontya  az  illyen  embernek  lelki  tsendességét  (Pázui:  Préd.      ' 
264).  Mig  már  az  fegjTer  csillagig  nem  mehet,  addig   csendes- 
séget az   haza  nem   vehet   (Thaly :  Adal.    1167).    Vidámok,  de 
kellő  tsendességgel  (Fal:  BE.  599). 

Cséndességes :  [piacidus ;  sauft,  mildj.   Ez  tudonuiuy  sa      1 
embernec  szivét  is  czondességcssé  teszi  (MA :  Scult.  19).  ' 

Csendesül :  [pacor,  sedor ;  sich  beruhigen,  be.s:inftig8n).  Há- 
bonLs;igok  Efozum  varasban  csendeszültek  vala  (RMK.  IV.18.'> 
Zrínyi  1.79).  Vakot  vetett  koczkiim  telfoi-dult  .szemével,  égrr 
fordult  sziineni  csendasiilt  elmével  (Tlialy:  Adal.  n.llUi.  i  i 

el-cséndésül :   tranquillor,   pacor   MA.   [still   werdenj.   Ne      "  ( 
csendezwly  el  een  twiem:  ne  taceas  a  me  (KulcsC  60i. 

Csendetlen :  [inquietiis ;  imrahig].  A  bú  a*  elméket  itv-/i 
csendetlenné,  a  jó  falatot  is  megunt  ízetlenné  (Gyöngy:  MV.  67/ 
Csencli's  szelídség.  Csendetlen  erkölcs  (Fal:  Jegj-z.  933i  ] 

2.  CSBND  («o/i(/ítem,  ctongés  MA):  [tinnio;  klingm       \  ! 

arán  sem  chend  sem  pengh  mynt  az  erez  es  ywe);b  (Erdyl 
466). 

Csendes :  tinnitus ;  das  klingen  WF.  Adámu 

Csendít :  tinniro  facio  JLV.  (tiinen  lassen^  Wechemyek  előttli.- 
egh  iiraHal  harmath  kel  az  őreghbyk  haranghal  choudetheii.í 
(AporC.  147).  Második  óra  tsendít  a  consouánsokra  (CorjiGramni 
593). 

még-csendít:  Intuno,  pnlso  MA.  [ertönen  lassenj.  Az  h<- 
runybji  való  luirangokat  csendítse  meg  az  czirkiUó  ^Gér :  Ki'irCs. 
1V.41()). 

Csendités :  tinnitus  MA.  [das  erklingenj  Ez  im  Gxtneli 
i-/.t'niliti''<iiek  ideje  lévén  (Vás:  CaiiCat.  67iii.  Az  lu'ir;«ngs»'it  vagy 


CSENDÍ':i/— C>íKNG<^ 


OSENEVÉSZ-KICSÉPLÉS 


406 


csendétést  tiTíibot  ónikliaii  halván,  oda  nifunjeuek  minn.vájan 
(.JTársRcí;.  31).  M'ine  alatt  a  sjuu-tustiii  avagy  az  eLsfi  cseudí- 
tístrtl  kezdvín  moudgyák-el  ama  többször  emb'tett  éueket  (Biró: 
Aiigy.  UOi. 

Csendül:  tinuio  MA.  [kliiis:en)  (Kár:  Bibi.  237).  Az  föld  fe 
megreiidiil,  sok  fül  hirrel  ösendül  (Tlialy:  VÉ.  11U7).  A  kör- 
nyék, útszák  és  szomszéd  paloták  tsendiMnek  felöle  (Fal:  NR  83). 

meg-csendül :  tiirnio  MA.  [erkliugeuj.  Meg  czendfil  az  n 
ket  ffile  iMpI:  Siim.  i5'y  Kár:  Bibi.  316)  FfilSe  meg  czendfil 
belé  (JU:  Bibi.  217.  Tof:  Zsolt.  859).  Mind  a  két  füle  megtsen- 
diil  kcduek  (>Iik:TörL.  66). 

Cséndülés :  tinnitus  MA.  [das  erklingen].  Fene  oroszlányra 
hamar  fehigordék,  Buda  piaizái-a  Tholdi  csfindiilé.'!t  [?]  ugiék 
(RMK.  I\'.24-). 

CSENG  C'^^iSnög  Zvon :  Post.  11.232) :  tinnio,  tintíno,  resono 
^L\.  (klingen,  tönen].  Tsengnek  a  tiileini :  aiires  *tinniunt  PPBI. 
Ez  tilcmile  az  w  czSugo  z;maual  fclieb  h.ilada  (VirgC.  107). 
Cheng  e-s  peneg  a  ferae  a  hátadon  iPe-sti:  Fab.  50b).  Ez  czeng 
jiz  fíilt-mbe :  kellyetec  fel  halottac  (Bum :  Préd.  573).  Bekoia 
cziSn5g  (Zvon:  PázmP.  69).  Cseng-é  a  fiiled?  (Mik:  TörL.  4-12). 
Már  a  szalwtt  óra  cseng  (Thaly  :  VÉ.  1.316).  Mindenek  fíiliben 
kedves  hír  csengeni  s  arra  nagy  álgyúkkal  az  bilstyák  dörgeni 
fognak  (Thaly :  Adal.  1.159). 

Cséng-beng :  [tintinuo ;  klingen].  Ollyan  üdő  t.ilált  éppen 
akkor  lenni,  kiim  &iclui.snak  szoktak  áldozatot  tenni,  és  sok 
csengSbengi  ruhákat  felvenni,  azokban  csoportként  fersang- 
lásra  menni  (GyöngyD :  Ciip.  627). 

Csengés  :  tinnitus,  tinnimentum  C.  MA.  [das  klingen,  klang]. 
A  szónak  viszontagsággal  való  tsengése:  ecbo  C.  Hallá  az  uas 
werewknek  chenghesetli  (WinklC.  75.  Helt :  Bibi.  lPp4).  A  6ge 
succnssat  a  mustárral  ha  öszue  czinálod,  az  fiil  ezeugéssét  meg 
állattya  (Mel :  Herb.  2).  Mondola  olaial  az  mak  vizet  tölts  az 
61ben,  meg  allattya  az  filnek  chengeset  es  zuggasat  (BejtheA: 
FivK.  108.  68.  28).  Csengéssel  és  zörgéssel  állattatnak-meg  és 
hozattatnak-vTszsza  az  5  kópfljőkbe  a  méhek  (Mad  ;  Evang.  263). 
A  semminemű   csengés   halgatásnac   mondatic  (Com :  Jan.  62). 

Csenget :  tintinnabulum  pulso  MA.  [klingen,  schellen].  Mene 
az  baiatok  portayara,  es  mykoron  cheenghetSt  volna,  az  por- 
tarius  be  ereztee  nagi  io  kedwel  (ÉrdyC.  513):  Ugyan  akkor 
a  chengetóvelis  chengessen  (JTársReg.  68).  Az  also  renden 
való  papoe  a  tSmjénezíivel  illatokat  tesznec  vala,  cymljalmockal, 
csengetóckel  csengetvén  (Com :  Jan.  129).  Elsfl  óra  csenget  (C^jip- 
Gramm  592). 

Csengető,  esengetyri:  tinnabulum  C.  MA.  [glScklein]. 
Réz-tsengetyű.  tzimbalom :  sistrum  PPBI.  Ween  Aaron  es  Moy- 
sesnek  hwga  hw  kezeeben  egy  czenghetwth  (JordC.  42).  Es 
zerez  Aaron  kentbeseenek  also  peremeere  egy  arany  czen- 
ghetvvth  (6ÖJ.  Az  kőtélnek  alsso  vegheere  kótót  vala  egy  kysded 
chengehvt  (ÉrdyC.  243b).  Ronczatoc  el  a  kőrósztóló  kouet, 
czSngetöt,  mastranciat  (Mel :  Sám  459).  Harangok,  csengetők 
konognak  vala  (RMK.  ül.  103).  A  sz.  sacramentumok  méltósá- 
gosbak a  csengettyiiknél,  pengettyiíknél  (VárM:  Szöv.  251.  214), 
Ám  a  többi  között  csengetyfiket  függesztetett  ruhája  szélire 
(Csiizi:  Síp.  240).  Minden  szegesnek  alsó  köniyékérfil  számtalan 
sok  tsengetó  és  apró  harang  függ  (Moln :  JÉpül.  439). 

Cséngetyűs :  [tintinnabnla  habens ;  mit  glöcklein  versében]. 
Nem  kell  csengetyfls  fület  kapádra  csinálni,  igen  esmérnek 
öltózetedról  iMA:SB.  218). 

Cséngetyriz :  [tiimio :  glöckelnj.  Az  oltár  fedele  alatt  ber- 
bitélnek,  esengettyniznek,  pengettjTlznek  (^'^árM :  Szöv.  56).  A 
kSnySrgés  közben  sokat  tsengettyíiztenek,  pengettyfiztenek  (127). 

Csengő  :  re=onus,  resonabilis  PPBI.  [klingendj.  T  engS  szó: 
euphonia  C.  Ez  filemile  az  w  czóngS   zanaval  felieb  balada  az 


bodog  atiath  (VirgC.  107).   En  chyeng*  ercyoe  a  vagy  peng* 
cymbaloma  hittem  (Komj:SzPál  172). 

CSENEVÉSZ :  [atfectus,  debilis,  imbecili.s ;  schwach,  ver- 
kümniert]  Nem  megyek  ollyan  anyához,  kinek  csenevész 
emlője  után  el  szakaszkodgyam  (Czegl :  BDorg.  306). 

[Csenevósz-ik] 

el-esenevészik :  [macre^co,  intermorior;  verkünamern].  Mint 
a  csecslfil  el-váln.«ztatott  gyermek  el-csenevézett  (Diósz:  Préd.  147). 
Vond  el  a  tápláló  atyát  s  anyát  a  gyermektfd,  el  kell  annak 
csenyevézni,  vánnyadni,  s  végre  éhei  kell  meg  halni  (Szathm: 
Cent.  2141 

CSÉNTEMPERE.  Sok  guggoló  és  értelmetlen  szók  vágy- 
nak a  magyar  nyelvben,  mint:  gullyog,  kozibozi,  csentempere 

(ConiGramm.  323). 

CSÉP  {tzepy  Pesti:  Nom.  54.  chyp  Tel:  Evang.  11800.  MA: 
Zsolt.  227) :  clava  pendula  Pesti :  Nom.  54.  tribula  C.  flagellum 
frugum  MA.  flegel  Pesti :  Nom.  54,  Valamit  tezen  a  cep  a  búza 
magiiac,  ez6nt  thezi  a  zenvedes  a  valaztottaknac  (ííagyszC.  243). 
Az  kapasok  ragadak  kappayokat,  asoyokat,  chepeket,  lapatyo- 
kat  (CornC.  428).  Meghalok  éhvel,  mert  csépet  nem  szoktam, 
az  vas  kapát  es  soha  nem  forgattam  (RMK.  11.267).  Azt  akar- 
juk, hogy  a  ki  érdemli  a  papságot,  azt  pénz  nélkül  pappá  te- 
gyétek ;  a  ki  kedig  nem  érdemli,  azt  a  csépre,  kapára,  ka.«zára, 
kalapácsra  avagy  kaptára  igazítsátok  (RMK.  V.225.  228).  ímhol 
vannac  az  gerebliéc,  czépek,  villák  (Mel:  Sám.  237).  Csuda,  ha 
az  estveli  cséppel  csapott  saxoniai  bortiíl  nem  émelygett  gyomra 
(Pázm:  Kai.  159).  Ollyan  mint  a  tsép  és  erős  szél,  melly  a  szal- 
mától és  pelyvától  a  bi'izát  ki-tisztittya  (Pázm:  Préd.  299).  Elméje 
nem  bomlott,  mint  cséppel  a  kéve  (GyöngyD :  MV.  1).  Kémelly 
eróködik  éles  feg)  ver  által,  nem  csép,  kapa,  bottal  lépni  tisz- 
te.s,ségre  (Thaly:  Adal.  1.194).  A  rácz  gaznép,  országunk  rontó 
csép  (II  159.  KecskTört  IX.  402).  Tsípás  szeme  forgásával  keze 
úgy  jár  nünt  a  tsép  (Fal:  Vers.  882).  Inkább  tsépet,  kapát  a 
kezembe  veszek  (Gvad:  RP.  447 1. 

[Szólások].  Csép,  kapa  a  dolga  (Pós:  Igazs.  1.140).  Tsépre, 
kapára  termett  ember :  ad  clitellas  natus  (PPB.  Kisv:  Adag.  7. 
SzD:  M\'ir.  105).  Örömest  kötnétek  hozzá  a  csépet  (Bal: 
Csisk.  112).  Sigmond  ismét  a  némethez  akarja  kötni  a  csépet 
(ErdTörtT.  1.208).  Felkötni  a  tsépet:  valamihez  hozzá  kezdeni 
(SzD:  MVir.  288). 

hadaró-esép :  [clava  pendula ;  dreschflegelj.  Az  hadaró-chép 
meg  őrli  az  búza  kalásznak  hegyeyit  (Lép:  PTük.  1.309). 

Csépel :  1)  detero  C.  tritm-o  MA.  [dreschen].  Kelfel  Syounac 
Icaúa  es  cepel  (BécsiC.  252).  Mykoron  Gettre  vytez  gabonaat 
czeeplene,  neky  yeleneek  istennek  angyala  (JordC.  329).  Én 
szerelmes  szfizem,  kin  én  chépléc  (Helt :  Bibi.  r\^.38).  Az  rayky 
byro  nem  adoth  wolth  elegendew  magoth,  azth  mondotha  wolth, 
hogy  nyneeu  cepleth  (LevT.  L8S).  Nap  estig  czéplez  (Soós: 
Post.  463).  Az  bolton  ertetic  az  czyp,  kit  az  Isten  meg  nem 
ronta,  de  azt  ronta  meg,  az  mit  vele  kel  vala  cipleni  (MA: 
Zsolt.  227).  Pacsán  voltak  jó  a.sztagi,  mcst  azt  cséplik  (RákGy : 
Lev.  180).  Valami  kez  auagy  csepeolny  ualo  mai'liam  nekem 
uagion,  ahoz  az  tiaim  sémiképpen  ne  nj-ullianak  (Radv :  Csal: 
IIL166).  2)  [.supervenire;  überfeUen].  Győrben  1800  török  volt, 
ezek  éjjel  nappal  rajtok  cseplettek  (Monlrók.  ^^L47).  3)  [objm-go; 
scheltenj.  Nagy  tudatlanságokat  nekik  tel  fedezi,  mind  azáltal 
hiveitcsak  gj'engén  csépeli  (MolnF :  LTárh.  112).  [Vlj.  Csepül] 

[Szólások].  Ne  szemeld  a  másét,  tsépeld  a  magadét 
(SzD:  MVir.  385). 

ki-esépél :  tritiu-o,  excutio  MA.  [ausdreschen]. 

kicséplés :  tritura,  excussio  MA.  [das  ausdreschen].  Be- 
ágyazni ki  tséplésre  a  gabonát  (SzD :  M\^ii-.  23). 

26* 


407 


MEG-CSÉPEI^CSEPEGET 


BKLE  CSEPEGTET— CSEPPENET 


még-csópél :  tribulo  PPBI.  (drestlienj.  Az  búza  uoiu  tetet   I 
hetyk  az  kasbau,  hanemha  az  gaboiiafev  lejeiid  elevzer  erevssen    i 
meg  ehepletevt  (C'oriiC.  264).  Az  kenet  sarnnial  le  vagiac,  meg 
ceplic  (GuarjC.   26).   Az  isten    liábonuiágokkal    uiegcsépli  és 
hadarja  a  választottat  (Illy ;  Préd.  38). 

Csóplós  :  trituraiio  MA.  [áas  dreseheii].  A  dieples  a  szüretet 
éri  (HelttBibl.  I.LLU.  liorn:Préd.  457).  A  bráát  vastag  tsép- 
léssel  tisztittyák  (Pázm:  Préd.  35). 

Csópletlen  :  [non  trituratus ;  uiigiMirosclieuJ.  Csépletleii 
biizani  vat'idn  (LevT.  1.303).  Az  pajlhanak  keozepseo  f'elo  felyg 
eheplettlen  bwzawal  (Radv:  Cfsal.  II.lJÖj.  Vermekben  levíí  kész 
gabonát  és  asztagban  valií  csépletlen  gabonát  Illeti,  arról  ilyen 
di.spositiot  teszek  (III.2GS).  Az  szentegjlüizra  három  ffaelékre 
való  csépletlen  buzjibijl  tíz  luknával  hagyok  (269.  268). 

Cséplő:  triturator  MA.  [drescher).  Vagyon  4  czéplóm,  azok- 
nac  hárma  czéplet  4  napig,  az  negyedic  czak  2  napig  (Helt: 
Aritni.  N4).  AcséplSc  a  szérűn  cséppel  csépeluec  (C'om:  Jan.  74). 
E  W  esztendőnek  asztagai  sokáig  állának  minden  helyeken, 
még   cséplít  sem  talált  az  ember  reája  (EnlTörtAd.  1U.171). 

Cséplöi:  (trituratoris;  dre.sclier-].  A  szérj  négyszer  zúgott 
tsépl.lji  kezektől  (.SzD:  MVir.  135). 

CSEPEG  (cseppejet  llly:Préd.  11.492.  chopixg  Helt:  Zsolt 
124.  c:oppe(;  Born:  Préd.  218):  1)  .stillo  PPBI.  [destillü ;  triipfeln, 
traufein].  Fenyő-fa  neme.  melly  terp(>ntinát  bie|)eg :  larix  ;  szurok 
nedve-sséget  tsepegő  fenyő-fa  türsök ;  sapiniis  PPBI.  (\pegec 
teneked  bort  (BécsiC.  24',)).  A  te  labaidnac  nyomdéki  cliSppőg- 
nec  keujrséget  (Helt:  Zsolt.  124).  Fflld  fazakakat  tele  vízzel 
kSniyfille  tégy,  a  mellyek  szüntelen  csepegjék  a  nedvességet 
(Nad :  Kert.  76).  S)  .stillo,  manó  C.  [tröpfeln,  triiufeln].  C'epeget 
mii  reánk  átok  (BéesiC.  155).  Föld  meg  indolt  es  mennek  cse- 
pegtek (AporC.  15).  Az  én  tudományom  chfipeglen  mint  az  es6 
(Helt:  Bibi  I.bbbb4).  Túrós  lababol  czSppegnec  az  genetsegec 
(Born:  Préd.  218).  Az  istenere  kedig  czac  cEŐpőgue  kSltic  marhaio- 
kat  (548).  Az  ajtó  megett  a  tSstély,  azért  tsejieg  íiz  eszterha 
(Pós:  Igazs.  11.225).  Lépes  méz  tsepeg  ajakáról  (SzD:  MVir.  57). 

csupog-csépég :  Fpanllatim  sHIlo ;  langsam  triipfeln).  Kül- 
dölt hol  ötven,  hol  hatvan  forintot,  s  nem  csinálhattam  semmi 
fundust,  hogy  olyan  csupogva-csepegve  adta  kezünkbe  1759 
(Hazánk.  1.143). 

el-csepeg :  [fluo,  stillo ;  fliessen,  tröpfeln)  Mykeppen  wyaz, 
ky  el  chepeg,  el  uetetnek  (KulcsC.  138).  Ha  az  ló  az  istj'illóban 
meg  zabállic,  azon  meg  Ismered,  hogy  az  orra  el  czepeg  (Cis.  03). 

ki-caépeg:  exstillo  C.  MA.  [austriefen]. 

lé-csepég  :  1)  [destillo;  niedertriiufelnj.  A  tanítók,  kik  a 
tápláló  tiidoin.ánjt  az  isten  híveire  le-tsepegik  (Bod:Lex.  12). 
2)  d&stillo,  distillo  C  MA.  (niedertraufelu].  Az  leidre  le  ezepe- 
ghü  vver  folyass  (JordC.  609).    Az  esfl  le-tsepőg  (Coni:  .J.-ui.  10). 

Csepégdégel :  manó  PPBI.  tröpfeln  \VF. 

Csepegés  :  stlllatio,  .stilllcidinm,  dislillatio  MA  [das  tröpfeln]. 
Az  czepegés  az  asz.szoni  állatnac  .szüntelen  sénibelődé.se :  tevta 
jugiter  perstillantia  facit  miilierem  lltigio.sam  (Kár:  Bibi.  1.614. 
MA:  Bibi.  I  564).  Az  toniácz  .sátornak  külső  csepegc.-ion  belül 
(Monlrfik.  Via363). 

fö-csépégés:  [gravedo;  sclmupfen].  Natliát,  f6  czepegést 
meg  állat  (Mel:  Herb.  37.  BeytheA:  FivK.  84). 

orr-csépegés':  stiria  nasi  PPB.  [schmipfenj. 

szém-csepégés :  llppitudo  C.  (das  triofen  der  augen]. 

Csépéget,  csepegtet:  stillo,  destillo  ^L^.  [tröpfeln,  triiufen]. 
Ez  az  Estuan  az  ego  .szőuim leket  az  enibernec  az  alfelelio  c-/.e- 
pegette  (Szék :  Krón.  172).    Hegedős  Istvánt  hivaták,  megibgák, 


csílpögeték,  erőssen  megvallaták  iRMK.  III 136).  Az  nyár  lák- 
nac  leuelét  czepegesd  az  fülben,  használ  (Mel:  Herb.  11)  Gyér 
tyaual  czei)egetS  hohar  (Born :  Préd.  67^.  Gyermekíégünkt""!!- 
fog\a  haniLs  vélekedésekot  tsep^-etuek  Ijeléuk  (Pázm:  Préd. 
201).  Lábaid  nyoma  kSvérségSt  ezSpSget  nagy  sirral  (MA :  Bibi. 
V.30.)  Ha  füledben  cseppeken-ként  csepegteted  a  párliagjina 
vizét  (Nad:  Kort.  306).  Az  anyák  és  daikák  az  ifjaknak  tejjel 
szent  Igéket  cseppegetnek  (Illy:  Préd.  11.238).  Az  isten  lassan- 
las.san  büntet,  az  ostort  cseppegeti  (492). 

bele-csépégtet :  instillo  C.  [hlneintröpfeln). 

belecsépégetés :  instillatio  MA.  [das  hiueintröpfebij. 

ki-csépéget :  ex.stillare  facio  MA.  [austrOpfelnJ. 

még-csépéget :  [constlllo ;  betröpfehi].  Akárliogy  megcse- 
pegették,  nem  vallolt  (Nyr.  XrV.460).  Tsepegesd  meg  szalonná- 
val (SzakácsmesL  60). 

Csépégetés :  I)  dcstillatio  MA.  [das  tröpfeln].  S)  gulta- 
tus;  sprenglichte  farb  Noui.  27. 

Csépégetétt :  1 )  stillatiLs,  destillatus  MA.  [getraufeltj. 
S)  [guttatus;  geüeckt].  Tsepegetettszinfi :  guttatus  C.  ITBl. 
Az  szára  czepegetSt  szinö  (Mel :  Herb.  89).  Az  boriut,  kinec 
Apis  volt  neue,  chöpögetet,  isten  gyanánt  imadtac  (Mon:  KépT. 
134).  Szeplős  és  czepegetet  sányfi  ko.sok :  arietes  maculasi  et 
diversorum  colorum  (MA :  Bibi  1.28).  Ha  akarod,  hogy  az  szekffi) 
csöpögetett  szinfl  let'ven,  ugyanezen  képen  búzába  kejl  oltani 
aíadv:  Osal.  ni.55). 

Csepegő :  gnttaiLs,  stillaiuí  C.  MA.  [triefend,  traufelndj.  Tse- 
pegő szenifi :  lippus ;  orra-tsepegő  nátha:  dlstillatio PPBI.  Vénec 
avagy  czejiegS  szemfiec  (MA:  Tan.  37).  Szemcsepegő  csi{>ás8ág: 
llppitudo  (Com:  Jan.  56). 

Csépégös  :  (stillans ;  triefend].  Tsei)egSs  szemfi :  lippus  C. 

CSÉPPEDÉK:  guttula  MA.  [tröpfchen]  Pogán  népnek  bor- 
L«lonit  a  Dii'iiiist  mondják;  istentől  jütt  cseppedéknek  míigyarul 
mondhatják  (RMK.  I\'.  261).  Az  essfi  a  czeppedekeknél  és  a 
tfiz  az  fástnél  fellyeb  beuőlkődéc  (Kár:  Bibi.  I  4ó9>.  Az  egész 
világnak  szépsége  és  ducsössége  oUyan  az  istenhez  képest,  mint 
az  vederbíl  ki  esett  esepi)edék  (Pázm:  Kai.  27). 

CSEPPEN (Mfí|P<n'*La'>d:UjSegíts.Ll61):  [stillo;  tröpfeln]. 
Vnnik  vérének  egi  csöppo  zömeben  csöppenuen  (DcbrC.  217). 
Ki  látta,  hogy  czak  egy  kőnyue  czeppeut  volna  illlyef :  Jephta 
30).  A  buborék  lé.szen  a  tseppenó  tsőpifil  (Com:  Jaa  14).  Tsak 
nekünk  is  valami  tseppeime  hasznunkra  (Mik :  TörL  304). 

[Szólások].  Ha  nem  czordúlls,  czeppen  (Decsi:  Adag. 
326.  Kisv:  Adag.  202). 

el-cseppen:  [decedo;  mit  tod  abgehen].  Nem  egyéb  végre 
lakják  a  földet,  hanem  hogy  kedvekre  töltsék  s  költsék  élteket 
és  lu>gy  sok  gyönyönlséges  mulatások  után  egj-szer  valamikor 
elcí«ppenjenek  (Fal :  NE.  36).  Élő  ember  gondold  meg,  eltsep- 
ponsz  eggjkor  véletlenül  (Fal .  Vers.  886). 

lé-cséppen:  [destillo;  nledertraufeln].  Egy  csepp  rii  Is  az 
égb<'l  le  nem  c.sepi>ent  (Illy :  Préd.  11.457). 

Cseppenés :  [gulla ;  tropfen).  Megh  csokolj-avala  az  ő  sebős 
vérének  ceppeueseeth  (WinklC.  219). 

Cseppenet :  (stilla ;  tropfen].  Leznec  Jacobnac  megniaradeki 
nionnal  cep|ienet  a  tűre  (UócsIC  253).  Le  zal  miként  a  iiepegő 
czeppenetck  leidre  (Ai»rC.  24).  Kybe  mviid  a  tengv'r  vizéének 
zimitalan  cőpiienetynek  z;ima  vagyon,  the  zent  \veredl)e  eg 
cheppenet  sem  marada  (GyöugyC.  22).  Iduezitthemuek  eg 
cheppeneth  vére  t>z  zelles  vylagnak  bynej-nek  l>  n-hauatliyara 
elleg  (45)  Az  te  dragalathos  zent  vtered  czepenetők  zerint  Ihe 
belőled  ky  fo\)n  ^ÉrsC.  49). 


IW 


CSKPPEN  ÉTLEN— CSET'KE 


fCSEPERED-IK)— CSF.PÍ:i. 


410 


Cséppenetlen :  (non  eöuse ;  unverechiittetj.  Ezekre  az  bort  | 
iiajj;  kmuirkiil  koszJuik,  kikb5I  czordulatlan  raíippenetlpn  kellien  { 
liilipentoiiiek  (l^eisiG :  Préd.  24).  j 

Cseppent:  [stillo;  triiufonl.  Nyitva  lévén  a  szem  s  fűi,  a 
mnsiciis  sok  mérget  tseppent  lassan  la-ssíin  belénk  (Fal :  NA. 
165).  A  ki  erőltetve  fejdegél,  a  tej  után  vért  is  tyeppent  (Fal : 
l'E.  407). 

be-cséppent :  [subdo ;  nntei-schieben].  Többet  tseppent-bé  a 
lonspqnentiaba,  hogysem  az  els5  beszéde  megengedné  és  így 
hamis  az  S  kereszt-fogása  (.SzD :  JlVir.  60). 

Cseppentós:  [giittatti.s ;  fleck].  Mennél  szeb'  és  fényesb 
ralamelly  kniitíi.s,  annál  éktelerabek  azon  minden  aprólék  tspp- 
penté.<ek  (Pázm :  Préd.  730). 

CSEPP :  (cheep  DomC.  55.  ÉrdyC.  58.  tsép  Com :  Vest. 
131.  e:op  WeszprC.  rtO.  cwp  Le%-T.  1,251) :  I)  gntta,  .stilla.  psecas 
C.  (tropfen].  Gyantatsepp :  *succiua  gutta  PPBl.  Ez5r  czíip 
ver  zarmazek  ky  az  o  zent  testebői  (WeszprC.  60).  Folyón  az 
en  bezeedem  mj-nt  az  ezepp  az  magon  (JordC.  272).  (Az  lám- 
pásból) egy  cheep  olay  sem  evtteteek  ky  (DomC.  55).  Az  ver- 
l)öl  e.s.sek  tenerere  neg  cs5p  (Debi-C.  299.  Helt :  Krón.  1.  Kár : 
Bibi.  1.459).  E^gy  cheep  vére  hwllasa  eeleeg  volt  volna  embery 
nemnek  meg  valtsagara  (ÉrdyC.  58).  Ha  sok  gono.ssaghokath 
tettel  wolna  mrath  az  zeles  tengernek  czeppe  (ÉrsC.  278). 
Az  c^ep  verec,  melyek  az  földre  le  gSrdfilnec  vala  (Born : 
Préd.  227).  A  széles  világ  isten  el5tt  ollyan,  mint  egy  tsep 
harmat  (Pázm :  Préd.  65).  A  zuzmaráz  meg-fagyott  harmat,  a 
jég  tsap  fagyos  ts5p  (Com :  Jan.  10).  Véremet  utolsó  chAppig 
h.iszno.ssan  néki  dedicálha-ssam  (Zrínyi :  Ciml.  b).  Reád  bízom 
utolsó  tseppeit  ügye-fogyott  reményemnek  (SzD :  MVir.  334). 
2)  [paullulus ;  sehr  wenig,  sehr  klein].  Egy  cseppet  sem :  ne 
guttam  quidem  MA.  PP.  Csepetis  immár  nem  latnak  vala 
(CsomaC.  43).  Egy  chep  gondodys  miu-hen  (Pesti :  Fab.  62b). 
Egy  cheppel  sem  kiisseb  dologról  irt;mac  (Helt  :  Bibi.  1 3) 
A  császár  erejét  egy  csöppné  sem  félék  (RMK.  in.65).  Ötöd 
napég  basa  erísen  lítteté,  azért  Buják  falát  egy  cseppné  sem 
sérté,  császár  kegyelmére  es  igen  kereté  (95).  Segéteni  kel, 
az  ki  iora  figyekSzik,  az  ki  penig  gonozra,  egy  czepnére  sem 
(Decsi:  Adag.  81).  Az  mi  meg  igazulásimk  egy  csepuyére  sem 
fiig  az  igaz  és  méltó  poenitentia  tártastul  (Pázm :  Kai.  348). 
Nem-is  kivánoc  czac  egy  czepnyéreis  az  én  érdememre  appel- 
lálnom  (MA :  Scult.  140).  Egy  csőpnyire  .sem  iiidúlt-nieg  a  fari- 
saeusok  dicséretin  (Mad  ;  Evang.  811).  Vékony  avagy  edgy 
csepp  gondgj-ok  sincsen  (Ker :  Préd.  100).  Nem  az  cepp  tagtol, 
hanem  abban  el  hatalmazott  fenétSl  váltunk  el  í^'árM :  Szöv 
72).  Egy  tseppet  se  gondoly  mondásival  (Fal :  NA.  171). 

[Szólások].  Szóknak  folyó-vize,  esznek  cseppe  (Pázm : 
LuthV.  4). 

[Közmondások].  Sok  ts5p  vizbSI  gyakran  nagy  es6  támadhat 
(Kisv:Adag.  202).  A  tseppek  meg  lyukasztják  a  követ:  guttae 
*pertnndunt  saxa  PPBI.  Mágnest  a  vas  édesgeti,  vizcsöp  követ 
megKyJzheti  (Amadé:  Vers.  173). 

gyöngy-csépp  :  [imio ;  eine  perle].  Álmélkodnak  rajta,  hogy 
birhattya  füle  a  hüvelknyi  nagy  napkeleti  gyöngy-tsöppöket  (Fal : 
NA.  144). 

Cseppecske:  [guttula;  tröpfchen].  Mely  vér  oly  böcsületes 
volt  az  isteni  személynek  méltóságáért,  hogy  egyik  cseppecskéje 
elégséges  az  egész  világ  váltságára  (Pázm:  Kai.  750). 

Csépke  :  [parvulus  ;  der  kleinej.  Serenyen  futamnak  táncban 
az  leányok,"^  nyiwan  oth  megh  lathy wk  az  5  yaniborsagyth ; 
serteleu  ha  lend  az  S  yamborsagok,  oth  el  hol  partayok.  Cepkek 
hazatoktol  messce  ne  lepyetek,  ydónek  yawaban  tykakotli  *lt*s- 
setek;  scemerem  kapainy,  bóchoth  rengh&ssetek,  awai  el  élhettek 
(PeerC.  339).  A  kSuerekben  es  nagysagossokban  nem  igen  .sok 


vagyon  hatra ;  hiszem,  felséged  io  neuen  veszi  az  egregiu-s-sokat 
is  elegy  chepkekkel  (Helt :  Mes.  475).  OiepkébSI  ISttél  vrrá, 
pórból  tekintetes  (lllyef;  Jephta.  15). 

(CSÉPÉKED-IKl 

föl-csépéredik  :  [adolesco ;  heranwaclLsen].  Szépen  feltse- 
peredett  ifjúságának  elsS  fiatalival  magára  vonza  a  szemeket 
(tfzD ;  MVir.  237). 

CSÉPÉEJCE  (chofórke  Beytlie:  Nom.  5):  ftiugus  tuberosus 
Beythe :  Nom.  5.  [champignon].  A  tseperke  gombák  némellyeknec 
csemegéi  (Com ;  Jau.  28). 

CSEPESZ,  CSEPLESZ.  Czeplezhiuiy :  omentum  MA. 
Háj,  takaró-háj,  retzésháj,  tseplesz-háj ;  omentum  PPBI.  Aldo- 
xattyokbol  eznek  vala  chepez  hayoth  es  yznak  vala  malosath 
(Kul&sC.  285).  A  bíinert  valo  aldozatnac  kclueiséget  emelye,  a 
may  kőrfil  valo  chepesz  háyat  a  veséktől  el  szakasztattat  rHelt : 
Bibi.  IZz). 

CSEPKE:  [?]  Esküttinkeot  az  chopkeuel  halaira  verette 
(TörtT.  V1I.94) 

CSEPLYE :  gramen,  perje  MA.  PPB.  [gras,  grashalm] 
kraut  PPB. 

Cseplyeség:  c«  Törte  lábok  a  meg  aszott  tseplyeséget 
íGvad:Orsz.  131). 

CSÉPÖLYÉS :  lippus  JordC.  108.  [triefiiUgig].  Az  oltárra 
ne  yanvUyon  zulgalny,  ha  vak  leyend,  ha  czonka,  ha  santha, 
ha  cympa,  ha  kanczal,  ha  ghőrbe,  ha  czepőlees,  ha  ryhes  awagy 
IKiklos;  nec  aceedat  ad  miuLsterium  eius,  si  coecus  fuerit,  si 
claudus,  si  parvo  vei  grandi  vei  torto  naso,  si  ti-actopede,  si 
mann.  .si  gibbas,  si  lippus  (JordC.  108). 

CSÉPŰ,  CSÖPÜ  {csepH  RMK.  U  172.  Mel:  Herb.  34.  cöpó 
TelC.  84.  czuppü  MA:  Préd.  191.  caipíi  NádC.  310):  stupa  C. 
linum  MA.  [wergj.  Cepw :  stupa  NémGI.  221.  Hamarab  el  mul- 
nac,  honnem  mint  a  éűp&nec  langa  (NádC.  310).  A  c8pő  a 
kemencenec  langyaba  meg  nem  maradhat  (TelC.  84).  Ös.szve- 
törettek  és  semmié  lesztek,  mint  az  csepS  szikra  oly  hamar 
elvesztek  (RMK.  n.172).  Az  heues  gyermekéé,  kic  nem  alhatnac, 
czőpőuel  az  succusát  és  vizét  kend  az  homlokára  (Mel :  Herb. 
34).  A  mely  abroszt  igen  elvisehiek,  .sz5.sz.sze  válik  es  chepüe 
(SalMark.  1.6).  Szui'ockal,  czepöuel  és  uenikéuel  gyuitogat  (Kár: 
Bibi.  11.159).  Az  fSstőlgü  szöszt,  czőpfit  el  nem  oltia  (Kár:  Credo 
25).  Takariad  vizes  cziőpiíi  kőzze  es  sfissek  meg  paias  zenben 
(Frank :  HasznK.  35b).  Vaiuiak  oUy  bot«ánandó  Ijfmők,  mellye- 
ket  a  sz.  irás  szálkának,  tsöpfineU,  szúnyognak  nevez  (Pázm: 
Kai.  930),  Elszakasztá  az  gusokat,  miképpen  elszakad  az  cző- 
pilből  font  fonál  (MA :  Bibi.  1.232).  A  len  és  kender  meg-ger(e,b]e- 
neltetnec,  el-maradván  amott  a  pozdorja,  itt  a  csőpű  (Com: 
Jan.  96). 

[Közmondások].  Nem  bátorságos  a  csepű  a  tfiz  mellett  (Mad: 
Evang.  276).  A  tsep6  könnyen  fel-Iohban  a  tfiz  mellet  (DKal: 
Ker.  107). 

föveny-esepü :  (?]  Az  gyemiekek  is  igy  felelnek  eflfele 
lőveny  csőpüből  ereztőt  madzagra  (Alv:  Itin.  33). 

kendér-csepü :  [stupa  cannabina;  hanfVverg].  Kender  ts8- 
pűvel  kösd  a  sebre,  és  hadd  rajta  két  napon  (Cseh :  OrvK.  33). 

len-esepü :  [stupa  lintea ;  flachswerg].  Laaé  len  éőpfl  auag 
z6z  (NagyszC.  75).  A  f5st8lgő  len  tsőpőt  meg  nem  oltya  (Kulcs: 
Vetek.  43.  MA:  Scult.   29). 

pozdorja-csepü  [stupa ;  wergj.  Tedd  forgó  kerecké  6k5t 
mint  szél  az  pozdorja  czopőt  (MA :  Bibi.  V.39). 

szösz-csépü:  stupa  Ver.  MA.  PPB.  [wergj. 

Csepül  (le-tsepiíí  Fal:  NA.  170):  1)  deprimo,  decutio,  pro- 
stemo,  conculco  Kr.  [niederstrecken,  zu  boden  werfen],  A  sár- 


111 


I.E(íSEP('I^   CSER 


CSEURS^CSEKíXi 


•112 


kányokat  fáiadtsij;  nélkül  földre  tsöpiilÜ  (P;izm:  Préd.  166). 
Az  egész  könyvben  egy  tud<is  ellen-vetést  nem  bilálteni,  liaiiem 
Ksak  győlvész  gaí!Síif;ot,  és  sokszor  csSpfiltotut  káronikoilást 
(Pázni:  LutliV.  3).  Mivel  csopülli  itten  Kiilaúz  a  keresztyén 
ret'orniata  vallást?  ("IVis:  Igazs.  L521).  2)  fnialedico;  sc-linialien). 
Magadit  ne  dicsérjed,  másét  no  Isfiiipúld,  niry  lesz  minden 
kedvébon  (KUv:  Adag  330)  Rósz  eml  er  ditsérjen,  vagy  főttig 
tsopűllyen,  arra  nem  sokat  hajtok  (359).  Földig  csepülte  Malier 
Gábort  a  fívezér  eMtt  (Monlrúk.  Vni.474). 

le-csepül :  1)  dcprimo,  deculco,  prostenio  MA.  (nieder- 
streckc  n,  zn  boden  werfen].  Ellene  nem  állhatnak  vala  az 
ariániLsok,  hogy  az  kinek  isteni  tudományátril  le  chopfiKettelt 
vala,  azt  az  emberek  előtt  hazug  találmánnyal  gy  ölfil.séges.«é 
tennék  (l'ázni:Kal.  2í.')).  Hiveit  le  hadgya  t.«öpillni,  fogsággal, 
tömlöttzel,  fopyatkuzásokkal  s;inyargattya  (I'j'izm :  Préd.  23). 
Soliszor  lecsöpültetet  kánjmkodjlst  tapasztaltam  (Pázni :  .5Lev.  3). 
Az  isten  ignz-ságának  ményútő  kővo  az  enibercknek  nagyobb 
részét  le  veri,  c.s  az  űr6k  tiizro  le  chfipőlli  (Lóp:  ITük.  1.107).  A 
kó  o.^s")  még  fiivéljen  le  chepiilli  (CzegI:  Enoch  111.12).  A  római 
pápa  az  isten  olso  parantsolattyának  méltó.s;igát  le-tsciifllte,  ron- 
totta (VárM :  Szöv.  2.")2).  Már  tíz  esztendeje  liarczolnnk  hazjuikért, 
hamisan  lecsöpftlt  régi  s/abadsjígért  (Tlialy:  Adal.  1.102).  Hatal- 
ma-ssan  le-l.sépiilted  a  méltóságot,  gazdjWigot  (l'al:  N'A.  170). 
Az  élet  Izimlxiráló  bajtársa,  a  halál  minden  barom  er/it  letsepfll 
(ISzl):  M\'ir.  205).  2)  [contumoliis  afficio;  schnialien].  Vnmk 
papi  méltósí'igál  a  mi  illeti,  aztLs  sok  képpon  le  csSpfilli  rtVizm: 
Kai.  393).  Egy  c.«ácsogó  barát  le-csópillli  mind  eggyig  az  dle- 
metes  tudós  szent  doktorokat  (Pázm :  LutbV.  168).  Ha  annak 
meltósácat  le  csőpülbetnéli  (Pécsv :  Fel.  539).  A  .szentek  eggyes- 
.ségéi-fil  való  czilikeU  a  cal\-inL«ták  lechSpfillik  (Veresm:  Tanácsk 
272).  Ügy  le  chőpíilli  a  nagy  szent  doctort,  hogy  egy  nyilván 
való  eretneknél  alábbvalónak  láttatik  tartani  (EsztM.  16). 

lecsépűlés :  [maledictio';  das  schmjihen].  A  mi  doctorinknak 
földig   való  le-tsepnllésében  igen  nagy   coripliaeus  (Pós:  Igazs. 

1.451). 

még-esepül :  fprosterno ;  vcrnichten].  Es  az  ember  Cliris- 
tu.'^t  meg  czőpfdte  és  senmiine  totte  (Vallást.  Oij). 

(lecsepülöd-ikj 

leosepülödöttség :  [?]  Sem  a  vénség  sem  az  lecsijpülö- 
d;itt.ség  engem  abból  nem  erigalua  (TiirtT.  XVni.  100). 

Csépűs :  stuparius  MA.  zum  werg  gebürig  PPB. 

[Csepüsöd-ik] 

öszve-csépüsödik :  [implicor,  permisceor ;  sich  vei-z.ausen, 
sich  venvirren).  Tövei  heeygyel  ö.vzvo  cscpii.sődöt  munkátskájAt 
szent  n(!ved  méltó.sAgos  tutorsjiga  alatt  bochaltya  az  halandó 
embereknek  .szemek  eleiben  (8I5;doí:  ToniK.  Ki. 

[CsepűzI 

le-csepüz :    [convicior;    schm;ilien|.     Má.sükat   gyalázó   és 

földig  l(it.«'i>iizó  ember  (Kisv :  Adag.  551). 

öszve-csüpüz  :  [implico ;  vei-zaasonj.  Nem  illik  sokféle 
öszve  ffizötl,  czöpiizött,  haszontalan  kérdezödéseket  elő  keres- 
gélni (MA:  Tan.  140). 

(Csepüzöd-ik,  öszvecsepüződ-ik] 

öszvecaepüzödós  :  (cómplivatio ;  verwiikelung].  Az  ö  sely- 
mének sz.;ilai  minden  öszve  tsepfizödés  uólkfíl  végig  megmarad- 
nak (MLsk:  VKert.  ü7()). 

CSER  (c/iér  Boythe ;  Nom.  6.  cKeer  KülTört.  55.  áre  KécsiC. 
217.  <íe.í  Afsore:  Eiic.  231.  PP:  PaxC.  2R1):  1)  .inercius  MA. 
(zerreichej.  Czertüs  hely]:  quercetum  ;  czermack ;  glaiLs  iincrcina; 
rzertölgy:  c.-u-pinus;  czertölgyes:  carpinetuin  MA.  'l'ser  levelii 
frt :  elüunaedrys,  iimrcula  PPR  Méla  snb  aibore,  i|uae  vuigarilor 


cher  vocatur  (CodPatr.  L45.  496).  Cber :  arbor  (Cúmr>.  Arbores 
cher  et  bik  vocatao  1284  (Knaiiz).  O  erős  nionnal  cere  fa,  es 
megtörtem  fellöl  ö  giroölúit  (BécsiC.  217).  Nagy  cher  palcUakal 
erössen  werenek  (TelC.  273).  Az  mollyec  most  csac  gúsnac 
vahi  bajlo  vaszszöc,  cserfáé  lesznec  (Prág:  Serk.  648).  A  tseniek 
termcszeti  gynmöltse  makk,  néhai  gyíimöltse  penig  gallos  és 
tsere  enyv  íACsero:  Enc.  231).  ImHh,  csertölgy  vagy  mérges 
tejfi  tillgy,  a  s;ts  lenne  néki  halálos  vfilgy  (Thaly;  Adal.  IL155). 
Cserfára  akada  a  feje,  ngy  hogy  tiilaidon  baja  istráng  helyett 
szolgált  (Uly:  Préd.  11.(16).  3)  cerdonum  nautuji  PP.  [cortex 
cori;irius;  lohe,  giirberlohej.  Tser  a  vargáknál:  lixivium  cerdo- 
num, coriarium  PPB.  Cortices  arbornni  uulgariter  cheer  vocata 
(KolTört  55). 

[Szólások].  Tser  be  hagyni,  meg-gyalázni  a  leányt:  *ludi- 
íicare  vlrginem  PPBl.  Netalám  tart  attól,  hogy  hír  nélkül  cser- 
ben hagyjuk  (ErdTílrtAd.  n.liSrt.  Thurz^ó :  Uv.  n.286.  Thaly : 
A'E.  II.  1  Ifi).  Ebben  nem  csak  hátat  ád.  de  ugyan  cserbe  is 
marad  immár  Calvinus  (Piizm :  Kai  466).  Bezzeg  érdemlene 
ugy  valamit  a  pápistáktól,  ha  .sz.ivának  n.eg-felelne,  de  majd 
cserben  marad  (Matkó:  IlRoml.  42.  Matkó:  BCsák.  112.  SzD: 
MVir:  176.  333). 

Cseres :  1)  quernus,  quorceus  MA.  (eicbeu-J.  Tseres,  tJlgy 
fas  hely :  quercetum  C.  Czereshely :  carpinetvmi,  quercetum 
MA.  Tserés  hely :  carphietum  PPBl.  Tövis  bokrok  es  csere 
helyek:  rubeta  et  virgulta  (Ver:  Verb.  213).  Egy  igen  nagy 
cseres,  gazos  erdőt  kiirtatván,  szép  kaszillókká  tetette  vala  (Szál : 
Krón.  238).  S)  [cortici  coriario  inserviens,  lixivio  maceratus; 
lobgar,  gegerbtj.  Oeres  szekeruye  (Kíir:  Préd.  280).  Az  cseres 
kádba  fognak  hainissíigodért  dugni  a  timárok  (^latkó;  BCsák. 
294.  TiirtT.  XVIIL  225,).  Esy  kéczer  veres  bírbíl  isinált  hámot 
cseres  vagy  bélés  börböl  adj:inak  (F.rdOrragy.  11.380) 

Cserez  :  [lixivio  macero ;  gerben).  ^Teerzett  bör :  pellis  lixivio 
niaierata  PPB. 

CSKRCSE :  (?]   Hagiok   Niro  Malhenenak  ket  tulkot,  az 

czerczet  cs  az  fekete  lioldo.st  (KMNy.   I1.302i. 

CSERDÍT,  CSÖRDÍT:  puls..  EhrC  14.  (klopfen, polteni). 
Czerges  magadnac,  eeryetni.Lsrtjm  czerdeh  (EhrC.  14.  Bíró: 
Micao.  ISS)  [Vö  CSÖRTÖI.,  CSÖRTÖLÖZÉS) 

CSÉRDŰIj,  CSÖRDÜIj  :  coiLstreiw  MA.  [rauschen.  er- 
klirren].  Hire  tserdfdvén  a  syTu.^ok  köziltt,  hogy  a  várasb<il  ki- 
sziikfltt  zidók  ;u-aiiyat  nyeltekel,  egy  éjjel  két  ezer  zidót  eleve- 
nen fel-hasogatáiiak  (Pázm:  IWd.  872).  Cserdül  a  falevél  (MA: 
Tan.  9).  Azonbíui  fegyvere  óldjdán  tserdfde,  mellyen  a  tolvajok 
serege  zendiile  (Gyöngy :  Cbar.  -5). 

ki-esördül :  [percrebresco ;  sicli  verbreiteuj.  Az  idó  előtt 
vali'i  igéri'tnoU  hire  kics.irdiilvén  (MonTME.  V.2I2). 

meg-cserdül :  [constieiio ;  erklirrenj.  Mikiir  a  .szabó  niei;- 
üti  az  iLszt^dt,  :iz  olló  ki-umtattya  magát;  mert  nolia  ötét  nem 
illetik,  de  ottan  meg-tserdül  (P/izm:  Préd.  c2). 

öszve-eserdül :  [constreiio;  aii  einander  klirren).  ila  ma- 
gy:u-  kard  (Higiuiy  kanldal  összecserdiil,  jól  foitlnl  az  kucika 
aiialy:\'É.  I.I8I1. 

Cserdülós,  csördülés:  strepitus  MA.  [das  erklirren|.  llalla 
a  verőknek  másod  chenlőle.si-et  (WiiiklC.  2i)Tl  Kyhez  my koron 
aytatusapgal  syetné,  l.iliawal  kö  ceniölest  tön;  ky  cerdóliy-s 
vtan  zi'nth  l'al  ö  aytoyath  ky  íiyhvan  wala  béé  zegeze  (PeerC.  76). 
Az  fánac  lehulló  levelónoc  czördidése  iZvoii:  Post.  I.71ÚI.  Egy 
la-levél  tsordftiésére  ui;y  fut,  mint-lm  kardal  vóliiáiuik  fejefelett 
(P;izm:  Préd.  59(ii.  Az  haraszt  i-zt>rdfilestö|  is  meg  rémAKsz 
(SzépKnek.  .S). 

CSÉREQ,  CSÖRÖG:  tarrio  C.  strepo  Kr.  [klapiieni. 
klirrenj    Tsatsogok.  L^^ir^ídk  mini  a  !«arka  :  g.irrio  Major:  Szól. 


113 


LE-O^EREíi— CSKROETEG 


fsEKi  ;etö-o>ereberé(Js 


•114 


239.  Tsátsugiik,  beszéllek,  tsHrcök :  gsirrio  PPHl  Az  lioUo  wa- 
lamy  hws  ftvltot  fel  kapwjiu  kezde  az  agoii  wele  cliergeny 
(Pesti:  Fab.  14).  Igeu  diergew  m-adar  [a  kaka.s]  ee.s  az  ew  éles 
zaua  niyat  eoiberek  nem  alhatnak  eyel  (34).  Clieieg  a  waryvi 
(36).  Á  ptrfitsök  tsSrSg  (C«m:  Orb.  4).  A  szarka  tefirSg  (Com: 
JjuL  39).  Ha  lábomou  nincsen,  erős  békó  csörög  örömemen 
(Gyöngy:  KJ.  66).  Kaikon  cíergiV  szt'i>eii  pergí,  :imaz  kis  Aranyos, 
mikor  árad,  meg  nem  szárad,  fölötte  hatalmas  (Tlialy ;  Adal. 
11.102).  A  szerencse  pőrSg  es  kincsével  csurfig,  szem  bo-k5tvc 
ugy  lézeng  'Ben:  Ritni.  177).  K5vec.skék  c<i5r5gnek  gyomrá- 
ban iSzeg:  Aqu.  131).  TsergJ  tsattogó  hintóinak  és  egyébb  [lergíi 
szekereinek  sokaságok  hihetetlen  nag>-  (Fal :  TÉ.  773).  Futnak 
a  patakok,  csörögnek,  vidulnak  (Fal:  Vers.  916).  Bogláros  pan- 
tallér  tsörög  a  nyakokon  (Gvad:FNót  42). 

[Szólások].  Nem  hiába  t  s  ö  r  g  ö  1 1  a  haraszt:  szél  nélkül 
nem  mozgott  a  falevél  (SzD :  MVir.  405). 

le-cséreg :  [c«m  .strepitu  decido ;  klirrend  herabfalleii].  A 
toron™ak  a  cserepit  líteti,  annj-ira  hogy  ugyan  lecsereg  ott  a 
cserép  a  toronyról  (ErdTörtAd.  L107). 

Cseregdégél :  [strepito ;  raaschen].  A  viznek  folyamattya 
a  mint  cseregdégél,  úgy  tetzik,  az  alatt  valaki  nyögdSgél  (Gyöngy: 
Cup  4). 

[Cserged] 

Csérgedós :  [strepitus ;  das  rauschen].  Egh  nemes  dysces 
kerbe  feyer  lylyom^k  ees  feyer  rossak  kSzjbe  wyuek,  holot 
nekon  zolasual  chergedes  wala,  és  fának  leuely  la.s.sív  .sceel 
mya  ingadoz  wala  (PeerC  43). 

Csergedez :  susurro  C.  [strepito ;  rauschen].  Még  moslis 
fSleiben  hangol  csergedező  békójáoak  pengése  (VárXI :  Szöv. 
Elfib.).  A  tiszta  patakok  nyersen  csergedeznek  (Fal:  Vére.  907). 
Tsergedezó  patak  forr  iró  tollából  (SzD :  MVb-.  165). 

Csérgedezés :  niurmur  C.  [das  raaschen]. 

Csergés,  csörgés :  strepitus  Kr.  [gerausch]. 

csörgés-börgés :  >j  Végre  csBrgést-börgést  egy  paiiou 
hallanak,  bátorítván eg)--mást  an-a  indulának  (Gyöngy':  MV.  82). 

Csergét,  csörget:  crepito  C.  >L\.  [klinen  lassen,  rasselu 
macheu].  Neniy  ygen  zepp  hews  yewue  az  kappura  es  czergete. 
Fi-ater  Slasseus  monda:  nem  tucz  lassan  czergetued  es  hogy 
kel  czergetny  (EhrC.  14).  Jacoba  cergetuala  az  capuia  (141). 
A  kik  az  portara  iwTiek,  minek  elwte  chergetuenek,  te  an- 
nak ehrte  tegi  valazt  nekik  kegies  es  édes  zoual  (VirgC. 
74).  Cergetek,  bog  meg  nyttassek  (Peei-C.  77).  CergetSc,  ha  ky 
engSmet  be  bocatand,  uele  lacozom  (DebrC.  377.  7.  623).  Ez 
keet  doctorok  kezdenek  chergetny  az  clasti-omnak  capuyan 
(PéldK.  25).  Kezde  ysteny  kegyelmessegnek  ftvlej-t  aytatos 
kenynyergesewel  czergetni  (ÉrsC.  396).  A  valal  is  róla  kezde 
csergetni  (Monlrók.  lELSl).  Nem  ott  tergetik  a  kereszt-lántzot 
és  vas-peretzet  (Fal :  Nü.  288)  Tarés  sarkantjimk  borgettük, 
csörgettük  (Gvad :  RP.  50). 

be-eserget :  [crepito ;  anlilappem].  OrdSgh  kezde  ez  fráter 
leronimusnak  cellának  aitaian  be  cergetnie  (KazC.  64.  ÉrsC.  522). 

Csérgeteg,  esörgeteg:  1)  streperus  MA.  [rau.schend]. 
A  csérgeteg  viz  meg  arrat  vala  (DebrC.  616).  2)  íiuentum, 
rivulus  MA.  [bach].  Judauac  menden  cergetegiben  vizec  folnac 
(BécsiC.  210;.  Es  felmegen  monnal  menden  folo,  es  ki  vettetic 
es  el  fol  monnal  Égiptomnac  cergetege  (228).  0  czergetegit  meg 
rezegehed,  meg  sokaseliod  6  czemeteit  (AiwrC.  11).  Vizeknek 
cergetegi  elmvlanak  (DöbrC.  252).  Mert  esev  ees  vala,  vizeknek 
er>',  chergetegy  jgeen  meg  neuekevdenek  (DomC.  120;.  E\v  cher- 
getekyth  meg  beweythwen  meg  sokasohad  w  termw  gywkeryth 
iK&sztliC.  158).  Vaayon  eegy  eeross  lakhatatlan  kyetlen,  kynek 


alatta  egy  kysded  cherghoteg  foly  (ÉrdyC   579)    Az  te  vizeiil- 
nek  esőrgetegi  az  uczakra  ki  .szarmasz.szanak  (Szár:  Cat.  03). 

Csergető,  csörgetsrü  :  crepundia  0.  crepitaculum  MA. 
kinder-klapper  PPB.  Azon  .szekerén  vala  fel  függe-sztvén  egj 
ostor  és  egj  réz  czSrgettyfl  (Exl'rinc.  231). 

Csergő,  csörgő:  1)  gíirniliB  C.  [schreiend].  2)  (.streperus; 
r;Ls.stíliid].  Nem  láttok  som  .>^zulet  sem  esőt,  de  azért  ez  é  czSrgS 
jjíitak  verme  betelíc  viz/jckel  (Mel :  Sám.  373).  Édesek  8  neki 
a  czórgő  patac  szemlieke  (Mel :  .lób.  53b).  Nem  azért  hurtzol- 
tatutt  gyalog  é-s  mezét-láb  a  i-idó  smagógának  uaggyaihoz  szám- 
adásra, hogy  mi  tsergó  tsattogó  hiiitókkal  járjunk  a  paszitáiúl 
a  comoediákra  (Fal :  NE.  84.  773).  Tsergó,  pattogó  szekereinek 
.sokaságok  igen  nagy  (SzD :  MVir.  179).  3)  [tubus;  vvasserröhre]. 
Az  csörgő  azolta  az  hiizadban  meg  nem  állott,  most  is  igen 
foly  az  tartóban  (RákGy;  Lev.  62).  4)  crepitaculum  C.  [klapper]. 
5)  [catena;  ketté].  Az  sem  vala  elég  nyomorúságára,  hanem 
illy  nagy  csörgőt  kötének  lábára,  mellyet  hogy  nem  birhat, 
tollyák  taligára  (Gyöngy:  KJ.  53). 

1 .  CS  fi  K.E :  quercetuni,  vepretum,  vepres  MA.  [eicheuwald, 
gebüsch].  Erdő,  tsere,  híu-aszt :  silva  PPBI.  Kezde  a  liedgy 
ódaián  fel  menni  és  a  czere  felé  t;u-tani  (Helt :  Mes.  196). 
Igen  meszsze  még  a  czere,  igen  félek,  hogy  el  nem  érheted 
(253).  A  Tbabor  hegie  sikiai:a  vaé  cyereiere  jutaudasz,  a  hol 
istra.soiok  es  orszagoc  oltalmazó  vegbeli  ritezi  vannac  (Hel: 
Sám.  36).  Az  hamiadiknac  kec  az  virága,  nSstön  lű  ez,  a  ezerén 
igaz  elég  terem  (Mel:  Herb.  37).  Erdők,  cserek,  bei-kek  (Ver: 
A'erb.  48).  A  nyúl  bokrosra,  tövisses  tsádéra  és  tserére  szalad 
(Com:  Jan.  39).  A  tseréken,  a  bokrok  kőzött  a  proce.s.sio-járásban 
ektelen5l  bordélyoznak  (GKat:  Válts  Elöb.  35).  Kezdenek  mint 
a  tárkasok  a  tsereból  ki-kullogni  (GKat :  Titk.  1 7).  Csak  farKa- 
sokat  egy  sürü  cseréből  huszonötöt  fogatott  vala  ki  nagyokat 
(Szal:Ki-óu.  225;.  Jut  egy  siuS  tserére  (Gyöngy:  Cup.  13).  Haj 
kmia,  haj  csaiíz,  közel  van  a  csere  (Gyöngy-:  KJ.  13.  Gyöngy: 
M\^  30j.  Az  vadon  erdőket,  cseréket  nem  mivelik  az  emberek 
(Szathm:Dom  188).  Menten  a  tserére  vagy  a  bokros  helyek 
felé  repül  (MLsk :  VKert  453).  Strázsálás.  port;izis  seregünk 
terhelé,  egyesére  oldalát  serényül  ellepé  (Thaly:  Adal.  n.351). 
Tilalniíis  erdó  egy  vagyon  ezen  hatálban,  Egerdó  ['?]  cseréjének 
neveztetik  (Gér:  KárCs.  IV.  303).  Az  falunak  külön  való  élő- 
erdeje vagyon,  elő  csere  nevű  erdő  (312). 

Cserény  :  1)  [quercetuni ;  eichenwald].  Adasson  az  szobo- 
dagi  cserény  erdurűl  egynehány  szekér  abroncsot  (LevT.  11.249). 
S)  scirpea  C.  MA.  crates  viminea  PP.  [fiechtwerk].  Az  tőrók 
sok  cserényeket  készíttetett,  és  vagy  Szalavár  alá  mennek 
vagy  raUaiii  az  Szálán  által  (TörtT.  X\'L  224). 

2.  CSJüKE  :  permutatio,  commutatio  MA.  [tausch].  Ez  che- 
reth:  cambiuni  NémGl.  74.  Csere,  drincz,  tokma:  concambialis 
permutatio  (Ver :  Verb.  Szót.  5).  Egyenetlen  csere :  Diomedis  et 
Glauci  peramtatio  (Kisv:  Adag.  121).  Csere  pénz  (Teleki:  FLél. 
79).  Többé  nem  fog  hajója  jószágot  tserébe  hordani  (SzD:  MVir. 
2041. 

csere-bere:  concambium  MA.  [tausch]. 

csereberél:  commuto  MA.  fverlaiLSchen].  A  mint  maga  tse- 
reberélve  feljegyzetté  is  a  páter  az  én  syllogismiLsomat,  nintseu 
az  benne,  a  mit  én  rejám  fog  (Megy :  SzAÖröme.  366).  A  magad 
bibliadtul  is  elpártolsz,  ha  a  vobist  vosra  csereberéled  (Matkó : 
BCsák.  300.  55).  Az  pogányok  ördögi  magvával  csereberéled 
(Sámb:3Kérd.  91.  HalhPaizs.  350). 

el-csereberél :  [commulo ;  verschachern].  Az  római  ecclésia 
el  nem  csereberélte,  sem  meg  nem  változtatta  az  apo.stoloktul 
vőtt  tudományt  (Pázm:  Kai.  610). 

csereberélés :  [permutatio ;  wechsel].  Az  gyakorta  változás 
s  regi  meneteknek  csereberélése  soha  magával  jót  nem  hoz 
iRákF:I.*v.  UI.4.5;. 


415 


CSERÉ^-CSEREBCLY 


CSEREKLYE— MEGCSEREPBSEDIK 


4K. 


CBeról :  canibio  C.  coniinuto,  permuto  MA.  (taiischenj.  Az 
hiáza^ságot  cjierélte  nuieáiiak,  mert  a  leáiiy  jó  vér,  és  Ucscse 
szép  aiiiiak  (KMK.  11.49).  A  feleségével  egyetértvén  úgy  szapor- 
kodtak  néki  és  cseréltek  (ErdTörtAd.  1.17).  Nem  lir,  el  hígyd, 
nerc  tud  a  világgal  élűi,  elég,  nem  fogunk  mi  ezekkel  cserélni 
(Orczy:  KílltH.  113).  Akkor  nem  Lserélnénk  az  aranyos  sasért, 
meg  nyugo.szunk  benned,  nem  adnánk  egy  várért  (200). 

[Szólástjk).  Eben  gubát  tserélt  (Kl«v :  Adag.  408.  SzU : 
MVir.  93).  Kontyért  süveget  cserél  (Tbaly :  VÉ.  11.258). 
Sapkát  cserél  s  ü  v  e  g e d  (Fal:  Jegyz.  931). 

[Közmondások].  Nehezen  gazdagodik  az  meg,  az  ki  gyakran 
lielyet  cserél  (DiHwi :  Ad;ig.  206).  A  méltóság  kevély,  .szflrnyen 
erkult-st  tserél  (Fal   UÉ.  L404). 

által-cserél :  (permuto  ;  umlauschen).  Megölettetnek,  ha  jó- 
szágokat pénzre  általcserélik  (László:  Fetr.  51). 

cseról-beról :  (commuto ;  vertauschen].  Eft'éle  czereleok 
bereleok  (Viis :  (;anCat.  549).  Cserélt  béréit  toldalékok  (ToIn: 
Viga.szt.  42).  Mint  egy  túros  lovat  szinte  ugy  kezdette  nyavalyás 
c.serélni-beréli:i  Erdélyt  (ErdTürtT.  1L30). 

el-cserélberól :  [commuto ;  verschachernj.  Négy  ízben  el- 
cserélé  berélé  Erdélyt  (Cserei :  Hlst.  25). 

cserólósberólós  :  [cummutatio ;  verschacherung].  Senki  na- 
gyob  haszonnal  es  nyereséggel  való  cserélést  berélést  nem  indít- 
hatna (^Prág :  Serk.  656).  Ezek  is  Báthori  Z-sigmond  cserélése 
berélése  miatt  akadtak  vala  német  kézliez  (Monlrók  V1L152). 

el-cseról :  ci)mmuto,  summuto  C.  [vertauschen).  El-tserélte 
rul]áj:it  valakivel :  *mutavit  v&stem  cmn  aliquo  PPBI.  Elchere- 
led:  mutíLf  NémGl.  332.  (1  lelt:  Bibi.  I.  MMm.  4).  Az  kiczin 
ételen  amaz  firocke  való  aldast  el  c/*relik  (Fél:  Bibi.  Elílb.  10). 
EIczeréli  eggyiket  a  másikon  (MA:  Bibi.  1.11.5).  Jó  liinieve  fu- 
tamodik, de  az  fi  jelenléte  el  cserélteti  az  emberek  itiletit  (Pázm: 
KT.  24).  Mi  kenszerite  arra,  hogy  el-cseréld  a  nomiuativust  a 
genitivason  iMatkó:  BCsák.  334).  Eleutherius  könnyen  el-tserélte 
volna  a  mennyei  malasztokat  földi  ajándékokért  (Fal :  NE.  59). 
Van  egy  diága  sípom,  Herme.snél  ApoUo  httrán,  elcserélte  egy 
arany  vesszfiért  (Fal:  Vers.  910). 

elcaerólés  :  fpermntatio  ;  ver\vech.slung).  La,  hogy  azt  a  név 
el-tserélést  nem  tulajdonóttya  .sz.  Mathé  vagy  feledékenységének 
vagy  tébolygá.sinak  Calvinus  (Pós :  Igaz.s.  1.228). 

még-cseról :  [commuto;  vertauschen,  wechsehi]  Az  beköt 
meg  cyerellwk;  oh  beköt  kAldAnk  oda,  kiucl  meg  alkhatnak 
(RMNy.  III.1Ü3.  P!izm:Préd.  847).  Az  palatzkot  megh-tseréltéc 
volt  (Diai.  153).  Életemet  halállal  énis  megcherélem  (Zrinyi 
M57).  A  rémet  nemzet  megt.serélje  a  békeségét  (11.168). 

Cserélés :  jiermutatio,  commutatio  MA.  [tausch,  austauschj. 
Vételre,  cserélésre  valcik  iToln:  Vigaszt  220).  A  foglyoc  cseré- 
léssel ki  szabadíttatnac  (Com:  Jan.  152). 

Cserélöd-ik :  [mutor ;  sicb  abwechselnj.  E^k  mellett  az 
minden  esztendőben  cserélídfi  kapitihák  mellett  az  munka  enyém 
vala  (Monlrók.  Vin.389). 

el-cserélödik  :  (conmmtor,  permutor ;  au.sgetauselit,  ver- 
wechselt  wrrdonj  A  mo.stani  Fabius,  avagy  a  mint  el-cserél6- 
dStt,  mar  Alexander  \'1I.  \<:t\»  (Matkó:  BCsák.  222).  El-cseré- 
I.Vlvén  az  iRibárok  (Teleki:  FLél.  11). 

CSEREBÜIjY  (ehertbo  KnlcsC.  193.  ier<boh   DöbrC.  148 

187.  cAnrW  KeszthC.  202.  283.  ierelmh  Nagj-szC.  301):bnicluis 
MA.  PP.  [maikiiferj.  V  (Í5m51c5k6t  ada  cereboluiak  es  f  mNn- 
kaiokat  sa.skanal<  (DübrC.  148).  Monda,  es  sáska  &s  cereboh 
iőve,  kinek  zauia  nem  vala  (187).  A  gonoz  sasca,  a  cerebuh, 
ki  a  fSldnec  ő  zeld.seget  megazalya  (NagyszC.  301).  Parancliola, 
ees   el  ywuu  suska  ees  cberebol  (.KesztbC.  283.  2Ú2).   Adaa  w 


gywmelcheketh  cherebonak.  ees  w  kezek  niwkayt  sáskáknak 
(KulcsC.  193.  257).  Es  szedic  a  tű  ragadomantokat,  miképen  a 
caerelwlth,  es  mint  a  saskác  idestouau  fubiac,  vgy  fiitnac  rea 
(Helt:Bibl.  IV..5,5.  Ver:  Verb  151). 

CSEREKLYE:  [frondas  pineae;  fichteüz\veige,  fichten- 
nadelnj.  SzD. 

Csereklyés  :  [frondibus  pinels  iusertus ;  mit  ficbtenzncigeii 
bedecktj.  Bal  kézrfil  a  mi  haliunknak  vala  egy  csereklyés,  hosz- 
szim  elnjidt  oULal  (Cserei:  Hist.  201). 

CSERÉP:  1)  [tictilis;  irdeu).  Czeiíppohár :  culuUus  MA. 
Málé  siitfi  Lserép-edény,  tepsi,  tepsia:  testus  PPBI.  Ah  na^  <;s 
gazdag  házban  fa  es  czércp  edenekls  uamiak  (Ozor :  Christ.  105) 
Lábai  egy  részént  vasból  és  egy  részént  czerépbil  valánac  (Kár : 
Bibi.  11.157).  Cserép-palaczk  (Pázm:  Préd.  111).  A  fazakas  az 
agyagból  fazakakat  és  egyéb  tazakasi  vagy  cserép  edényeket 
formál  (Com:  Jan.  105).  Eszik  fa-cserép-tálbul,  vagy  bográcsbul 
d'lialy:  VÉ.  U.309).  8)  testa  C.  ostratium  MA.  [irdenes  geschirr]. 
Ez  gyermek  adateek  tufdojmanra,  bog  az  zentsegnek  illagyat 
be  iunaya,  mykeppen  az  vy  chereep  (DomC.  4).  Meg  aza  een 
eerem  mykeppen  cherep:  testa  (KulcsC.  41).  Mikint  az  cserép 
ö.szvetHretik,  az  igaz  útról  ki  eltávozik  (RXIK.  11223).  Kalácso- 
kat, cserepeket,  furkokat,  sok  tüzes  szerszámát  el-kihányatja 
(ITL  149)  A  mázos  vy  czerep  a  Christus  tiszta  teste  (Mel:  Sám. 
370).  Az  mely  louon  impok  vagyon,  tégy  egy  czerepbe  vayat 
(Cis.  04).  Láttad  az  vasat  elegyülne  a  földi  czeréppel  (Kár: 
Bibi.  11.157)  Üszög  már  kiperzselt  szíve,  de  még  benn  van 
Ámor  nyíve,  forrton  forr  az  ó  tserép  (Fal :  Vera  882).  3)  tegula 
C.  [dachziegelj.  Le- verni  a  sendelyt  víigy  tserepet  a  házakról : 
*nudare  tegulis  domos  PPBI.  Az  épfiletet  be  héiasztata  kóreg 
czerepeckel  (Helt:  Krón.  169).  Meg  ütötte  vala  ugyan  a  meny 
a  .szent  Miklós  egyhaza  sanctuariomanak  orozattyat,  de  cliac 
egy  nehany  cherepbe  tótt  kárt  a  heiazaton  (Tel :  Fel.  195). 
Nagy  fa  házíik  ha  földig  le  éghnek,íne  örülj  annak  bár  az 
cserépnek  (Szentm:  TFiú  21).  A  toronynak  a  cserepit  Ifiteti, 
annyira  hogy  ugyan  lecsereg  ott  a  cserép  a  toronyról  (ErdTörtAd. 
1.107).  4)  [te.s1a,  fragmen ;  scherbe].  Az  fekehiek  soníiedeket 
cerepvel  vakaria  vala  (DöbrC.  514).  Hös  cerepeket  hintete  el 
es  eleuen  tliűzet  haniiitiian  alaiok  mezítelen  azon  kezdeeb 
nömfis  zizet  forgattatni  (DebrC.  180).  (^Az  ezüst  poliárnak)  cse- 
repe is  jó  volt  (MonIn')k.  XI.329)  5)  [s<|uaina ;  schuppej.  A  cro- 
codilnak  liáta  halhéjak  és  pléhek  módjára  egy-másra  borongat- 
tátott  tserepekvel  bé-boriltatott  (GKat:  Wilts.  11.903). 

(Szólások].  Az  cserepvBtök  kiküldésével  ne  késsél  (BákGy: 
Lev.  205.  134).  Tserepet  tört:  rossz  fát  tett  a  tűzre  (SzD: 
M\'ir.  163). 

[Közmondások].  Tserepén  esmérem,  minemfi  fitzék  volt  (Kis^- : 

Adag.  153.  SzD:  MVir.  12). 

csatornás-cserép :  imbrex ;  hohiziegel  PPB. 

csóves-cserép :  imbre.i ;  hohlziegol  Nom.  29. 

huddó-cserép :  scaphium  MAI.  [nachttopf]. 

kupás-cseróp :  imbre.\  :  hohiziegel  PPR 

[Cserepell-ik] 

Cserepellés.  Száy  tserepellés:  aphtae  C.  •Czerepelléoe  az 
szaynae :  aphtae  MA  Száj  tserepellés,  ajak  ha.sadozás,  dagadás : 
aphtae  PPBI. 

Cserepes:  1)  testaceus  >L\.  irden  l'PB.  2)  [imbricatus; 
mit  ziegcln  gedocktj.  Tscrepesház :  domus  lalerculis  tecta  PPB. 

(Cserepesed-ik'i 

meg-eserepesédik  :  (asi)eror ;  niuh  werden).  ifidön  a 
folyó  dagadás  i'wzve  megyén,  varral  bé  borittatic.  meg  líwrvpe- 
sedic  (Com:  Jan.  60).  Egy  kis  derei-ske  volt,  ki  miatt  rala- 
meunyire  meg  is  cserepeseilett  az  bó  (Móninak.  XVULlli. 


417 


[CSEREPEZ-IKJ— t><ERI 


CSERKESZ— CSI 


418 


[Cserepez-ik] 

[ki-cserepezik] 

kicserepezés.  Ha  a  kSvér  porcsint  mézben  mártud  s  ugy 
rágod  es  szjidban  tartod,  száj  ki-cscreiiezá«ét  és  feUélyét  meg- 
gjosyittya  iNad:  Kert.  295). 

Cserepezés.  *Tserepezése  a  szájnak  vagy  ajaknak :  aphtae 
PPR 

CSÉKÉSNYE,  CSERESZNYE  :  cerasmn  C.  MA. 
[kirschej.  Esy  czeresnye  szembe  barom  kfilőn  valoc  vadnac 
ilJonirPréd.  382.  Ö26b.  Helt:  Bibi.  102)  Ha  látnád,  liopy  egy 
lisztes,  megí.«zfilt,  6reg  emlaer  minden  jószágát  és  ura.ságát 
egy  tsercMüiye-szemen  eladná,  vallyou  eszesnek  itilnéd-e? 
(Pázm :  Pléd.  "tSOl,  A  tseresnyék  lioszszú  tsulkáUon  avagy  lábats- 
kákou  függenek  (Com :  Jan.  23).  Nem  mindenkor  sokalj  .íz 
gyiimfllcs-szerben,  ámbár  bőven  egyél  az  cseresnyében  (Tlialy: 
YÉ.  U.21). 

pCözmondások].  Nem  ió  az  mackal  czeresznet  enni,  mert 
líuéld.Vni  kezdnec  a  magoknál  (Helt:  Mes.  23.  SzD:  M\'ir.  110). 
Wrnal  ne  egyél  czereznét,  meit  az  magnáual  meg  liliioldfiz 
(Decsi:  Adag.  24.  235.  Kisv:  Adag.  423). 

fekete-eseresnye :  cei-a.'um  ascium  Nom^.  83.  cerasum 
Actiannni ;  t-cbwartzi?  waldkirsche  PPB.  Fekete  cseresznye 
spiritnssa,  vagy  a  mint  a  k8z  nép  bijja,  kétszer-vőtt  egett-bora 
(PP:  PaxC.  17). 

hályogszemü-cserésnye :  cerasum  Julianum  MA.  Nom. 
42   neissp  kirsche  PPB. 

havasi-csereanye :  myrtillus  PPBl.  [preiselbeere]. 

hólyagos-cseresnye :  cerasnm  Julianum  PPBl.  [glas- 
lársche]. 

jnolnár-cséresnye :  molitorum  cerasum  Beytbe :  Nom.  6. 
[kaulbeere].  Ostormen  fa,  cuiii.';  fructus  molnár  clierosnye  h.  e. 
molitorum  cerasa  appellatiir  {Beythe:Nom.  6). 

öregszemű-eséreanye :  cerasum  dnraciuni  MA.  PPB. 
[knoi-pel  kirsche]. 

porcogó-cseresnye :  cerasum  *duraciuni  PPBl.  fltnor- 
pelkirsclie]. 

piros-cseresnye :  cerasum  Cilicianum  ;  liclitrothe  kir.<:ehe 
PPB. 

vad-eseresnye :  ceraium  cornetum  Nom'.  83.  Piornel- 
kirsche], 

zsidó-cséresnye :  alkekengi  PPBl.  [judenkirsche]. 

Cseresnyés :  cerasis  abundans  Kr.  [kirsclien-].  Tsere-sznyés 
kert :  cerasetum  PPB. 

Cséresnyéz :  [cerasa  lego ;  kirsclien  lesen].  A  köznép  és 
cselédek  szakmányolni  és  a  közeliével  szflW  hegyekre  cseresz- 
nyészni  ieeu  kioszlottak  vala  (Szal:  Ki'ón.  284). 

CSERGE  herge  MA.  Com:  Jan.  211):  gaasape,  stragulum, 
sagiim  C.  siparium  MA.  zottigte  juppe,  decke,  kotzen  Adámi. 
Lasnak,  tserge,  guba:  gansape  Major:  Szót  240.  Tserge,  pok- 
rótz,  mindenféle  lepel:  stragula  PPBl  Az  ágy  lepleckel  és 
csergéckel  bé-fedezzfic  magunkat  (Com :  Jan.  112).  A  komédiát 
jádzó  levél  szin  játéc  hely  fedező  serge  lepellel  burittatic  bé : 
scena  sipariis  velatur  (211).  A  .salátát  hogy  ha  cserge  alá  teszed, 
a  betegeket  el-aluttya  (Nad:  Kert.  278).  Ezt  az  kéue.sö  maradé- 
kot ugyan  az  Kamuti  uram  hagyásából  adtam  az  cserge-sátor 
árába  az  sátoresinak  (ErdTörtAd.  IL27).  Az  cserge-sátort  is 
mikor  felvonták  vala,  csak  egy  zajványnyal  vonták  vala  fel  (82). 

CSERI,  CSER :  [turma,  sodalitium ;  schaar,  brüderschaft  ?]. 
Az  váradi  pftspők  czeri  barátá  15n  (Helt:  Krón.  187b).  Nem 
51t5zuec  líisnaliba  miut  a  czyeri  baratoc  (Mel :  Sám.  465).  Minden 

M.    NYELVTÖBT.    SZÓTÁR. 


czerifaco  eretnek  szónak  ne  higgifliik  (Mel:  SzJán.  43).  Tótoc 
és  barátoc  saláta,  mert  igen  eszic  a  tótoc  és  ezerifakoe  (Mel : 
Hcrb.  183).  Parancsola  egy  cserbasa  haragval,  minden  hogy 
készülne  nagy  gyorsaságval  (UMK.  III.  303). 

CSERKESZ,  CSERKÉSZ :  (custos  silvarum]  vvaldliüter 

Adámi. 

CSERJUEIiY  (narmclye  MA.):  fluentiun,  fluvioli;s,  rivulus 
MA.  [bachj. 

CSÉSZE :  patera  Pesti :  Nom.  a.  40.  scyphus,  poculum, 
calix,  pliialn.  .sympulum  MA.  (.scliale,  iwkal,  kelch].  Virágos, 
kéi>es  tsé.sze  :  crater  *signifer ;  tsé.szév6l  iddogálni,  innya :  *i)oti- 
tíire  patera  PPBl.  Király  csészét  csiuáitata  aranyból  szép  húszat 
renddel  (RMK.  IV.214.  215.  217.  238).  A  niuzó  keféket  es  bjirdokat 
es  a  kalánokat  es  czyészéket  el  viuéc  (Mel:  Sám.  471).  Haglok 
egy  chezet,  az  zile  aranios,  fogatoia  aranios  (RMNy.  11.67).  Vala 
király  cse.széye  ember  ffiből  (Valk:  And.  12).  Szigonyokra,  csé- 
székre és  fűstSlS  szeleiitzékre  tiSzta  aranyat  ada  (MA :  Bibi. 
1.383).  A  csésze  .széles  .szájú  pohár  (C^Dm:  Jan,  111).  Az  kis 
boltban  %'ainiak  tálok,  ahoz  van  nyolcz  csésze  (Radv:  Csal. 
in.271).  Csészéi  voltak  lakvak  illatokkal  (Illy:  Préd,  II.  205) 
E^y  kupa,  melynek  az  fedele  csésze  (Gér:  KárCs.  362).  Nyálát 
arany  tsészék  fogták  fel  (Fal;  NA.  193). 

bokály-esésze  :  [poculum ;  pokal].  Mázas  bokály-csészéböl 
prae-sentáltanak  (Monliók.  XXVII.205). 

gyümölcsfogó-osésze :  paux  pomaria ;  obst.schüssel].  Négy 
lábas  gyümölcsfogó  csésze,  négy  gíra  (Gér:  KárCs.  IV.  267). 

mosdó-csésze :  [aquiminale;  waschbecken].  Azinas  nyakában 
volt  az  úr  mu.sdó  aranyos  csészéje  az  orcza-törülövel,  fésűvel 
íMonlrók.  XI.369). 

[CSÉTTEN] 

még-csétten :  [despero ;  verzweifeln].  Meg  nem  czetten, 
azaz  kétségben  nem  esik  (Mad:  Evang.  641).  Elég  keményen 
illettetett,  mindaz-által  megnem  csSttent  (252). 

CSEVEG  ícziefög  Zvon:  PázmP.  332):  ai-gxitor,  obloquor, 
garrioMA.  [schwatzen].  Elleiie-tsevegek,  ellene-ugatok  :  obganuio; 
a  madarak  t.sevegnek :  aves  *garriunt  PPBl.  Miért  .szóllmik  és 
csevegünk  egy  ni.is.sal  (Pázm :  KT.  28).  Azt  cziefSgi,  hogy  Luther 
5  maga  fuitotta  meg  magát  (Zvon:  PázmP.  332).  Hasonlók  a 
esevegS  gyermekekhez  (Hall:  Paizs.  248).  (A  fürjek)  mikor  re- 
pülnek, akkor  tsevegnek,  Iriváltképen  ha  a  déU  szél  fá  (Misk: 
VKert.  436).  [Vö.  CSIVOG] 

Csevegés :  argutatio  MA.  garrulitas  PP.  [geschwatz].  Nehéz 
volna  az  6  liarsago  csevegéseket  meg  szállítanom  (MA ;  Tan. 
47).  Ez  veleje  a  csevegéseknek,  mellyeket  a  farkas  az  érsek 
ajánló  levelére  bStSgőt  (Sall :  Vár.  9).  A  madarac  csevegéséből 
j6vend61nec  (Com:  Jan.  130).  Nem  hirdet  jó  üdfit  pacsirták  zen- 
gése, nem  hallik  publikán  tréfás  c.sevegé.se  (Gyöngye :  KJ.  74). 
Eö  a  bérezre  fordul  sétáló  lépéssel,  követi  serege  kedves  cseve- 
géssel (GyöngyD:  C\ip.  6.=i5).  Békáknak  tsevegéseket  alkalmasint 
le-irta  Ovidius  (Misk:  VKert.  258). 

Csevegő:  blatero  Com:  Jan.  186.  [.schwiitzerj.  Tsevegő,  sok 
szavú  prókátor:  rabula ;  tséltsapó,  tsevegi5,  beszédes:  gerro 
PPBl.  Az  okos  ember  szorgos  figyelemmel  oltalmazza  magát  a 
tsevegSktftl  (FahUE.  410). 

CSÉZA  (tzésa  PPB.  sé:o  Thaly :  RT.  21) :  essedum,  esseda 
PPB.  [kalesche].  Éstvefelé  a  fölséges  fejedelem  .sézán  kimenvén 
sétáUii  (Thaly:  RT.  21).  Séfán  [így]  által  nem  mehetett  a  vizén 
(241).  Velem  vezetvén  az  posta  sézát  (274).  Mennyünk  kotsic 
vagy  tsézán:  lasst  vms  in  der  kutsehe  oder  caletsche  fahren 
(KirBesz.  92). 

CSI :  [tace !  stíll !].  Bat,  vox  est  qua  uti  solemus,  cum  quem- 
piani  corripimus  jubemiLsque  eum  tacere ;  ungarice :  tsi  C.  Czi : 

27 


119 


CSIGET— MEGCSICSORAzIK 


CSIG-BIG— CSIGA-BIGA 


4l'" 


eiii  bat,  mas  bcy  jiUleti  MA*.  Iiitflijcclio  siloiitis:  czi,  vessstegj 
(OorpGiamni.  252).  Interjuetio  silontiiiiii  iiidiceiitls :  ut  esd,  ves- 
tégj  (539). 

Csiget,  csigát :  (coiniiesoo,  placo ;  beseliwicliti^eii,  berubi- 
geii].  Oly  sirás.'ial  jaji-atá.'^sal  kiáltott  a  sokasif?,  Iiogy  a  taiiitók- 
nak  kellott  6ket  tsi(,'otiii  íl'ázm:  Príd.  459.  Szü:  MVir.  212). 
Nem  hofiy  tsigatiiá,  hanoin  a/t  kialtya;  justa  est  iiidiguatio, 
méltán  haragszol  (Pázni:  Préd.  9G1).  Iiikáb  csigcsse  a  tisztáta- 
lan ISlkfit  és  csak  a  maga  ki5idé.sire  felelto.s.so  (Sam :  Cer.  212). 
Az  gyermekes  házban  az  .sirókat  csigatiii  val'i  le.*zek  már 
(RákF:  Lov.  IV  496). 

Csitit :  (placo,  comijeíco;  beseliwichügon,  beruliigen].  Az 
IKilgarniaster  inkab  akaria  vala  ozt  az  dolgot  czititani  (Decsi: 
SallJ.  31).  Mikos  Mihállyal  vasze  i'iszve,  én  c.siditám  íiket  (liethl : 
Élet.  n.34'1).  Ambet  tolmács  az  midin  csitította,  iiszvevasznek 
vélle  (Monlrók.  XXVII.  198). 

Csitítás :  [placatio ;  bescluvichtiguiigj.  '1  Viii  cittilást  jjimbor 
Latiims  király  (Iluszti :  Aen.  32b).  A  io  házi  g;iz<l.'is;igra  s  a 
cseléd  c-sititjLsár.'i,  iieha  rengetésre,  s  néha  belegetésre  osztiátok 
a  io  órákat  (R-il :  Csisk.  33). 

Csitol :  [compesco  ;  beschwichtigen].  Eléggé  csitolták,  liall- 
Ba.«.sanak  (Monlrók.  XI.39Ő). 

[Csittehen,  csitten] 

Csittehenet,  csittenet :  (silentinm ;  das  schweigen].  2Sent 
atya  vete  neky  czyttenetett  ps  másnak  paianczola,  hogy  meg 
nyttna  ew  zayat:  imposnit  silentinm  (ElirC.135).  Elfiownek  vete 
czittehenetett  es  harmadnak  paianczola,  hogy  kerevvdriek  vala- 
myt  (136). 

Csittehened-ik  :  [conticcsco ;  still  werden,  .schweigenj.  Ffi-a- 
ter  Lleo  zent  i'Turenczet  byvsegost  lesezyuala  es  czyttehened- 
uenewryzyuala(silenterob.servans),  menebeu  teheliuala(EhrC.41). 

CSIBE :  puUus  gallinaceu.s,  pipio  Sí.  [hiihiichen]. 

Csibéeske :  (V  Nem  azért  neveltem  fiil  egraehány  csibécs- 
két,  kiért  adott  a  tikász  egy  kevés  pénzecskét,  hogy  katonára 
költsem  (Tlialy:  VÉ.  1.273). 

CSICSA :  [senex ;  altér].  Hogy  az  Isten  vegye  el  a  szája 
izit  a  vén  tsitsajának  (Kóiiyi:  ÁrtM.  70). 

CSICSEG :  ípipio ;  zwitscheni].  Az  niadaiatskák  egymáslioz 

cziczeguek,  szfikdeczelnek  (Mili:  (JrökÉ.  112), 

Caicsegós  :  [fritinnitio ;  das  zwitschein).  A  tsitsegés  a  ma- 
gyar szóvbau  vagy  <s-vel,  vagy  dível,  vagy  pedig  (iys-\e\  esik 
(GKat:Titk.  1098). 

CSICSÉR,  CSICSERI :  cicor  f.  fk''-lifrefsb.se).  li;igoly 
borsó,  cziczer  bijrs<) :  ciccr  C.  Tsilser  borsó,  bagoly  borsói :  cicer 
PPBl.  Cichiri-borsó  (KBécs.  F3).  Borsó,  lencse,  bab,  cicer  (Sam : 
Cer.  139). 

CSICSÍIRÉZ :  [palpor :  liebkoseii).  Miut  jó  féij  kfirfllStte 
tsitseréz  [a  kakas  a  tyúk  kflriil]  (Misk:  VKert.  S5C).  Irányokon 
igen  kajidüsó  csicserézfi  vala  (Uethl:  Élet  296). 

CSICSO :  (.sodalitium ;  unlerbaltuiig,  belnstigiingj.  Mintha 
t.sitsóba  ké.sziilne,  tzifrán  iilt(izik  (iSzD:  MVir.  472). 

CSICSOKAZ  :  [lascivio ;  liebeln,  schSkem].  Szerte-szélyel 
csicsókáztak  iiz  legénynycl  (Nyr.  XI.31). 

ICSICSORÁZ-IKl 

még-csioaorázik :  (ingerinino;  aiifkeimen].  Az  hineknec 
regi  el  sen.niett  ereiec  meg  wyinlt,  inog  cziczorazot  (B<ini :  Préd. 
238).  Az  mag  meg  cziczorazic,  az  vtan  meg  bokro.sul,  ho.szn  inakat 
cziida  bokruckal  lel  erezt,  hogy  kfinyebbeii  alhaisiüu  (458). 


CSIQ-BIG :  [t'ntilLs,  iners,  improbus ;  unbedeiitend,  nichts- 
nutzigj.  Sik  guggoló  és  tsiífoló  értelmetlen  MüJk  vágynak  a 
magyar  nyelvijen,  a  mellyeket  az  emberek  az  aHectuetol  indit- 
tatván,  tsak  hirtelenében  gondolnak,  mint :  izgágálkodik,  c.^igbig 
(ColpGramm.  323).  Bénna  tógbig  emlwr  íGIÍat:  Titk.  37)  Sem- 
mire való,  vékony,  csigbik,  farka  csóvál'j  íMonOkm.  XXI1I.102). 
[Vö.  csiga-biga] 

CSIQA :  1)  concha,  conchyle,  coctilea,  oslroum,  charmae, 
domiporta  C.  MA.  (scbneckej.  T.sigát  .szedni :  legére  *c<incha,s ; 
vér  nélkül  való  tsiga ;  cassa  sangvine  *cochIa'i ;  egy  tsiga-haj, 
mullybíl  tomborát  tsináhiak:  .sonax  PPBl.  A  tsigáknak  akár  kfilüó 
foruiájokat,  akár  pedig  húsokat  tekintsfik,  sok  kfilőiiil>-kfilóinb- 
féle  nemeket  találjuk  (Misk:  VKert  576).  2)  [vcrlebra;  wirU'l 
Mát-gerintz,  hát  gcrintznek  fsigái :  vertebra  PPBl.  S)  Irochlea 
C.  (orbiculus ;  rolle,  walze,  winde].  *Oziga  az  kutou,  ki  az  kötél 
alatt  forog :  trochlea  MA.  Fel-tekerí  tsiga  v;igy  ki'it  kereke : 
cochlea ;  tsikorog  a  tsiga :  *gemit  trochlea  ;  kortsolyj'is,  tsigán 
valamit  tekerő :  vectiarius  PPBl.  Az  Mólok  csigán  iárt ;  mikor 
forgattac  a  Hókat  a  nyasson,  ez  hozzá  szorittia  es  meg  kapya 
vala  a  nyasra  vont  gyermeket  (Mel :  Sám  466).  Kankaléckal 
és  csigával,  keréken  Ibrgo  lánczos  vederrel  meríti  a  kntlHil 
(Com:  Jan.  115).  Az  ács  a  csigákkal  (trochleis)  tel  emeli,  li-keri 
a  falakat  (103).  Las.s;m  lassjm  ki  gonib<ilittya  .sok  papiros  tsigákra 
kinzott  hajait  (Fal :  NA.  142).  A  hajónak  ornU,  tatját  vagy  farát, 
oldalait,  a  vitorlyák  rúdjait,  a  kütelek  ürkeit  és  tsigáit,  az 
arbotz  fáknak  koszorúit  ezüsttel,  aranynyal  boritolták  (Fal : 
TÉ.  653).  4)  cruciaria  trochlea,  trochleatum  patibiiliim  PPB. 
(eiiuuleus,  t.nbularia ;  folter,  foltorbank,  folterseil].  Kinbert  kiiizó 
tsiga ;  liiliciilae  Pl^BI.  *TsÍL,'ára  vonni :  tidiculis  dastringere ; 
*tKÍgára  vonatott :  in  cruciariam  trochleani  sublatus  l'I'B. 
ÖztönSre  uonattata  s  kSrmSkel  es  vas  gerebeniíkkel  zaggatlata 
az  5  zent  testet  s  meg  leh  uetettetuen  a  cigarol  tSmlSczljen 
tetetek  (DebrC.  177).  Az  kénzó  hóhérok  megballotlák  val.i,  az 
csiga  kötelét  ott  racgbocsátták  vala  (RMK.  r\M89).  Bái-  tsiga- 
tekeréssel  .szokta.sd-is  az  emberség  tanuláshoz  (Czegl  :  Japli. 
226).  Nem  voiinya  nagyob  csigára  az  eperjesi  hóhér  (Síimb : 
3Fel.  387).  A  lelkiismeretnek  gy6trolmi,  mellyekkel  a  i-sigák, 
hév  fogók  és  egyéb  tfizek  nem  érnek  (PP :  Pa.\A.  17).  Tsigára 
fogják  vonni:  in  nervum  ibit  (Kisv:  Adag.  239).  Eusebius  nem 
kínozza  tsigán  az  evangéliumot  (Fal :  NA.  173).  Tsigán  kinozui 
és  az  után  megölni  az  ártntljmt  tsak  azért,  hogy  maga  falattyát 
keresi,  be  nagy  bfln !  (Fal :  NA.  216).  5)  tri>chus,  turbó  C. 
[kreisel]  Tsigát  tsapni :  *tnrbinem  versare  PPBl.  Csigával  vi'iii, 
játszani  (Com  :  Jan.  208).  Volt  gyermek  játék  is,  csiga,  csergfi 
sípjával  (ÖtvMest.  SS.í-szX  6)  [conus ;  zapfen].  A  feiiyS  dio  avagy 
hegyes  tetejű  csiga  púpos,  tsutsos,  tornyos:  conns  turbiiuitas 
est  (Com :  Jan.  164). 

[Szóhisok].  Ne  bi'isúlj  Péter,  híved  leszek,  tsigáu  sem  mon- 
dok egyebet  (Fal :  TÉ.  730).  Elméjét  Isak  nem  tsigán  tekeri, 
hogy  eleget  tegyen  és  kedves  légyen  az  euiliereknél  (Fal:  L'E 
11.44).  Oilyakat  mondat  véle  haragbúi,  a  miket  tsigán  sem 
V  a  1 1  a  n  a  ki  artza-pinilás  nélkül  (Fal :  NU  296).  Tsigán  sem 
vallaná  meg,  hogy  úgy  légyen  (Fal :  TÉ.  686).  A  mi  couiplexióuk 
tsupa  gyengeség,  nem  termett  tsigára,  kínra  (Fal:  NE  8u). 

bárBonyfeatö-caiga :  purpura  C.  [conchylium,  murex ; 
pnrpurschneckel  Bársony  festS  tsiga  vérével  meg  fe«tSm:  pur- 
puris.s<> ;  bj'irson  festő  tsiga  keresó :  conchjla  C.  Bíirsuny-fontS 
tsigáliól  való,  veres  bársony  szinü :  conchyliatus  l'l'BI.  Bársony 
festfi  csiga  vér  színű  (Com :  Jan.  63).  \z  aprvibb  tsiganemek 
kfizzűi  igen  nevezeteseknek  tartattatnak  ezek  a  tsigák,  iig\minil 
a  bársony  feslR  és  drága  gyóngyflt  termő  tsiga  iMLsk :  \'Kert. 
577). 

csapó-csiga:  trochii-s  tiu-bo  PPBl.  [kre'usol]. 

I       csiga-biga:    I)   cochlea  MA.  [schneckej.    8)  labyrinthus 
I    Decsi:  Ada^.  170.  Suk  tsiga-bigaja  vagyuu:  *labyriutho  iuvoluUor 


4J1 


FAR-CSIGA— CSIGÁZ 


Er^CSIG.ÍZ— CSIGCT 


422 


PPBI.  Semmi  cziga  biga  nem  ^r  ezzel :  lab.vrintho  iiivolutior 
(Decsi:Adag.  2i.  S)  [complicatio,  techna;  vei'wicklmii;,  kuDst- 
griff).  Oiira-liiga  az  liad  dolga  (Decsi:  Adag.  211).  Ezis  csigabisa 
és  pad  alá  hányaiidcS  álnak  fortély,  melyre  senki  magát  nem 
bfaliattya  (Pázm:  Kai  120t  4)  (lepiduni  capitiihun  ;  drolliger 
menscli].  Honnét  hoztad  nekem  ez  cliygabygat  [Ae.-^pust,  a 
rabszolgát]?  iPosti:  Fab.  6i.  5)  [vanas,  res  futilis;  eitol,  unnütz 
ding].  T.sigabiga  az  rt  dolga :  poljiri  eaput,  labyriiithiis ;  seine 
saclieii  sind  uichts  PPB.  Csak  polypi  capnt  s  csiga  biga  minden 
dolga  a  je«uiláknac  (CVegl:  Japli.  218  Kisv:  Adag.  415).  Mise 
pm-gatorium,  szentec  segetsegiil  hiuasa  es  soc  eftcle  czigabiga 
dolgoc  (Nad :  Kert  28). 

fax-csiga:  coxa;  hüfte  Nom.  21.  Far-csiga,  csíjk")  tsont  Coui: 
Orb.  83. 

földi-csiga :  limax  Nom.^  149.  [erdscbnecke]. 

fübenjáró-csiga :  Lerbigrada  C.  [gras-schnecke]. 

gyöngytermö-osiga:  *concha  margaritifera  PPBI.  [perlen- 
musche!].  A  gyöugy-termfl  tsigák  kivált  a  persiai  tengerben 
teremnek  (Misk:  VKert.  578). 

hajó-csiga,  hajós-csiga :  geránium  Com :  Orb.  133. 
[krahuj.  Nincsen  oly  hajós  csigád,  hogy  az  ifga  aszszonyokat, 
az  apaczák,  barátok  és  jesiismiták  kalastromában  tekerhesd 
(Matkó :  BCs;ik.  23). 

kút-csiga :  trocblea  MA.  [brunnscheibe]. 

nyak-csiga :  vertebra  cervicis,  occipitium,  occiput  MA. 
[hals\virbel).  Éles  tírit  Ábrahám  kivoná,  nyak  csigáját  az  gyer- 
meknek raegfogá,  édes  magzatját  oltárra  leuyomá  iRMK.  V.24). 
A  nyaknac  hátulsó  része  nyac  szirt,  nyac  csiga  (Com :  Jan.  48). 

sárbantelelö-csiga :  Umax  C.  [wegschuecke]. 

tekergös-csiga :  naritxi,  stiombus  PPBI.  [sohuecke  mit 
gewundenem  gehause]. 

tekerö-esiga,  terehfelvoaó-csiga :  tiochlea,  tractoria 
niacliina  PPBI.  [wiude]. 

tengeri-csiga :  mmex  C.  testa  PPBI.  [meersehnecke]. 
Tengeri  csigákkal  fedik  kútyájok  (RMK.  IV.1Ö6). 

vizi-csiga:  ostiea,  ostreum  PPBI.  [wasserschnecke). 

vonó-csiga:  [trocblea;  hebemaschiiie].  Vonó  czigbaLs  vagyon 
itt,  mellyen  négy  ember  hetven  mása  részét  oda  tészen,  az  hova 
akar  (Czomb:  Utieir.  87). 

Csigá.s :  1)  ostreatus  C.  MA.  [hart,  rauh].  Tsigá"!,  darabos, 
kemény-hátú :  ostreatus  PPBI.  3)  [iii  cochleam  retortus ;  schue- 
ckenförmigj.  Tsigás  lesz  szerszáma,  szironyos  a  féki  (Gvad: 
RP.  3X  Tsigásan  a  haja  vélt  fel  fodorítva,  egy  font  hajpor  vala 
czofjába  szorítva  (Gvad:  FNót  51). 

Csigáz:  1)  examino  [?]  Pesti:  Nom.  107.  torqueo,  cochlea 
torqneo  MA.  [peinigen,  raartern,  qualen].  Valakit  tsigázni,  vallatni; 
abripere  ad  *quaestionem  PPBI.  A  rab,  ackit  kénzaiiac,  czigaz- 
nak  (Mel :  SzJán.  558).  Sanyargat,  kínoz,  czigaz  (Born :  Préd. 
227).  Boszonkodás,  gyfil51seg  czigaz  bennfinc  (619).  Megkínozta, 
csigázta  (MA :  SB.  36).  Csigázó,  tekerS,  kinzS  szerszámoc  (Com : 
Jan.  136).  Itt  az  nynígott  szivet  nem  csigázza  kétség,  boldog 
az  állapot,  nincsen  semmi  inség  (Gyöngy  ^  :  MV.  27).  Ez  a  nehéz 
dolog  annyira  csigázta  és  felháborította  sok  eretnekeknek 
elméit  (Tly :  Préd.  L238).  Másokat  kímélletlenúl  tsigáznak  (Fal : 
NE.  96).  2)  [detorqueo,  depravo ;  verdrehen].  Idegen  értelemre 
csigázza  mint  Kálvin  cziukosi  a  sz.  irá.st :  depravo  ttT.  Nem  csi- 
gázhatni ezeket  másuvá  (Pázm;  LuthV.  141).  Az  ö  mondását  kíi- 
lomb  értelemre  nem  esígásztam  (Zvon :  PázmP.  69j.  Ezt  az  C'hris- 
tus  mondását  némely  lelkec  csoda  magyarázattal  csigázzác  (Zvon: 
Post.  805)    Ezeket  akar  emljer  mint    tekerje  és  c«ígázzais,   de 


mégis  ugyan  kell  érteni  (MA:  Tan.  152).  Az  maga  értelmére 
csigiizza  (Bid :  Cslsk  151).  A  pápisták  a  szent  iríWt  hamis 
vélekedés  állatasává  csigázzák  (Sall :  Vjíi-.  23).  Látod  Sámbár, 
melly  hanilssan  csig;Í7,t;id  hamis  vallásod  támogat;ls;ira  a  szent 
ínis  .szavait  (Matkó:  BCsák.  2C;*;.  Mind  tsonkán  hozza-elí>,  mind 
penig  hamis  trtelenue  tsigázza  (Pos:  Igazs.  1168).  Kalauz  szjínt- 
száudékkal  bal  értelemre  csigázza  Calvinusnak  mondását  (227). 
Ide  csigázván  amaz  igéket  (Sámb:  3Fel.  71).  Eretuec  az,  a  ki 
;iz  szent  írást  külSmben  magyarázza,  tsiggazza  amiál,  a  mint  az 
sz.  léleknec  értelme  kiváimya  (Diai.  18).  3)  [fatigo,  exerceo; 
strapazieren,  abmergeln].  Négy  csigázott  lova,  kiknek  ketteje 
tiMem   eldr.glOtt  (Radv:  Oal.  IIL357). 

[Szólások].  Több  adóra  tsigázni  az  elapadtt  községet 
(SzD:  m'ir.  13). 

el-esigáz :  [defatígo ;  abmüden,  entkriiften].  Az  ökrökön 
követ,  meszet  hordathatna,  mindfizáltal  úgy,  hogy  el  ne  csigázná 
teljességgel  ököt  (RákGy :  Lev.  99). 

fbl-csigáz :  [síu-simi  traho,  levő  ;  aufvvinden).  Ki-méreté  az 
oktalan  állatok  eledelét,  és  a  szárnyas  állatok  számára  fel-t.si- 
gázfatá  a  kalitkák-felé  (Moln:  JÉpü'l.  96). 

ki-csigáz :  1)  [excrucio;  abmartern].  Amiyü-a  ki-tsigázták 
tagjait,  hogy  meg-számlálhatták  minden  tsontyait  (Pázm :  Préd. 
513).  3)  [extorqueo;  abpres.sen].  Az  fSeb  pűspeki  méltóságnak 
titulus-sát  álnokul  akarták  ki  czigazni  (Toln:  Víg.  135)  Hejjában 
akarják  innét  ki  tzigázni,  hogy  a  reformátoroknak  törvény 
szerent  való  hivatalok  volt  (VárM:  Szöv.  75).  Az  el8  számlált 
példákból  sem  csigázhattyák  ki  a  szentek  imádását  (194). 

kicsigázás:  [discruciatus;  das  zermartem].  Keserves  rabságot 
s-  ez  életből  való  ki-csigázást  szenvedett  (Czegl :  Sión.  18). 

meg-csigáz :  [excrucio ;  abmartern].  Mynd  az  iz5k,  tete- 
mek, forgó  csontok  heliekbSl  ky  ménének,  mynt  egi  meg  czí- 
gazot  embernek  (WeszprC.  103).  Ez  zegíii  ember,  kyt  ktek 
megh  chigaztatot  wolt,  kére  engemet  (RMNy.  n.266).  A  hóhér- 
ral retteuetes.sen  meg  csigáztatá  (PetliS :  Krón.  2G2).  Adjátok 
kezembe,  hogy  öt  meg-tsígázzam  (Kónyi:  HRom.  158). 

Csigázás :  1)  tormentum,  tortura  MA.  tidicula  PP.  [peiní- 
gung,  das  martern].  Kínzáx,  tsigázás :  tormentum  PPHl.  Nagy 
kényokra  fogác  szegényt,  mind  a  czigazásra,  mind  a  tekene- 
zésre  (Helt:  Háló.  161).  Nagy  kenzást,  czigázást  ehiseltenpc 
(MA :  Scult.  236).  Ott  siras,  chygáza.s,  gyakas,  chypes  lészen 
(Lép:PTük.  1.238).  Kegyetlen  gyötrelmek,  csigázás,  tömleczek 
(lUy :  Préd.  II 251).  2)  [tormína ;  das  grimmeu].  Olicat,  has 
ragast,  tekeré.st,  csigazást  támaszt  belól  (Lép:  FTük.  27).  3) 
[detorsio,  depravatio ;  das  verdi-ehenj.  Az  te  avgumentumfacsa- 
rásod  és  csigházásod  (Bal :  Cslsk.  246).  Az  fordításban  nem 
ragaszkottam  tellyességgel  a  bStűhSz,  mert  az  ugyan  nem-is 
lehetett,  és  ha  valami  részben  lehetet  volna  is,  annak  a  magyar 
csigázásával  kellett  volna  lenni  (Kász :  Kit.  5).  Sz.  írás  csigázás 
fPós:  Igazs.  625). 

Csigázó :  tortor  MA.  [peiniger,  benker].  Czigazo  es  gyertyá- 
nál czepegető  hohar  (Born:  Préd.  67). 

[Csigázol] 

ki-csigázol :  [extorqueo ;  erpressenj.  Az  alamisna  aztkivánnya, 
hogy  Sromest  adakozzimk,  ne  láttassunk,  mint  ha  er5vel  csigá- 
zolnák  ki  tSlíink  (Tarn:  JóÉl.  173). 

CSIGET:  1)  síbilü  Helt:  Bibi.  IV.218.  [pfeifeu].  Minnyaian 
azoc,  a  kic  melSlled  elmennec,  6szue  fitic  kezeket,  es  chigetnén, 
feieket  chaualyác  Jeni-salemnec  leányán :  plauserunt  super  te 
manibus  onm&s  transeuntes  per  viam,  sibilavenmt  et  moverunt 
caput  suum  super  filiam  Ieru.salem  (ilelt:  Bibi.  r\'.218).  Minnya- 
ian a  te  elleaségid  meg  táttyác  tereád  szayokat,  chígetnec  es 
fogókat  Vígyorgattyác  (219).  2)[excito;  aneifern?].Chig8tetett  az 
aszhony  1608  (Njt.  XI1I.228). 

27* 


423 


CSIGER— CSIKICENTÓ 


CSIKKÉNT— SZAMAR-USIKÓ 


424 


CSIGER  (ísíjeV  Kisv:  Adag.  530.  csitjér  Aíiámi.  cifiySr 
Majur:.Sajt.  295.  Cserei:  IlisL  237):  lóra,  lorea,  posca  C.  vina- 
cium,  deuteria,  seciiiKlarium  viimm  MA.  (lauer,  iiacliwein,  troster- 
weiu].  Tsiger,  etzettel  elogyíMt  vizitál,  líre:  posai  PPBI.  Az 
dagat  lépet  el  ronttja,  lia  lílrében  az  az  czigerben  vagy  vizes 
borban  meg  fözöd  (Mel:  Herb.  38)  Az  io  bor  czigerS  és  mis- 
lássáua  I5tt  (Díiv:  KKer.  Vij).  Ha  eliygerben  auagy  vizes  bor- 
ban fSzfld  az  iglicze  gyjkeret,  fog  falast  gyogit  (BeytUeA :  FivK. 
65).  Tyk  hur,  ha  az  fyiiet  czigerben  f5z5d,  igSn  io  zarassagh 
ellen  (111.  134).  Ha  Iwrt  nem  ád,  liiszem  ad  ISrét,  czigert  a\'agy 
sért  (MA:  Sciilt.  751).  A  sz515  niagoklxSl  avag'  t8rkSl)űkből  I5re 
avagy  csiger,  másláfl  (lora  sou  posca)  lé.<zen  ((join :  Jaii.  85). 
Hogy  ha  a  vetni  való  retket  csigerben  vagy  eczettel  meg-f5z5d, 
a  kigyo  marását  iueg-orvo.sollya  (Nad:  Kert.  319)  Ott  ittam 
ollyan  csügiirt,  a  jó  borhoz  szokott  urak  sem  ismerték  meg, 
hogy  csügör  volna,  olyan  édes  csipös  %'ala  (Cserei:  Hist.  237). 
Csiger,  nyír  s  aféle  csinált  vizeket  megihattam  (Bethl :  Élet 
198).  Wres  lajttli  2.  h;irmadikba  chygor  wagyou  (Kadv;  Csal. 
ILS4).  Alább  való  tségért  isznak  barátsigért  (Ki.sv:  Adag.  530). 

[CSIGOLYA] 

nyak-csigolya  (uyak-chignlat  Helt:Bibl.  1.  Zz3):  [vertebra 
cervicalLs ;  halswirbel,  géniek).  Szeggye  meg  a  nyakat  a  nyak- 
cbygolaton  (Holt:  Bibi.  1  Zz3).  Az  csákán  nyaka  csigolájánál 
ment  az  derekában  fokig  (ErdTíirtAd.  1.346).  Az  nyakam  csigo- 
lyájátul  az  fülekre  szolgáló  erekben  volt  az  nehézség  (Monlrók. 
XV.381). 

CSmO:  ['?).  Ha  mit  értek  a  megmondom,  visszamagyaráz- 
zák; engemet  költenek  csihóban  (MonOkm.  XXin.399). 

[CSIHOL] 

Csiholás :  [?].  Az  liaűamat  megszállitottam,  doháuycsiholást 
megtiltván  (Kár:  Élet.  1.91). 

csík  (csék  Adámi):  1)  lampotra,  poecilia.s,  lacertus,  lumbri- 
cus  aquaticiis  MA.  [sclil;nnnibeLs.spr].  Kitsin  avagy  tsik-szőm^': 
hicinus  C.  Satan  az  az  tokorgos,  czelczapo,  czyk  termezetS, 
czalfa,  hazug  (51el:SzJán.  310).  Tekereg  minden  felé  mint  az 
czik  (Decsi:  Adag.  246).  Csikért  vála.sztig  tfirekedénk,  de  sémi 
képen  nem  foghatnak  (LevT.  11.29).  Oiíkokat  küldöttem,  kd 
költse  jó  egé.szséggel  (219).  Mint  ogy  tekergő  sík  chik  Ismég 
el-szaladot  (Veream :  Taii.  200).  Az  kik  csíltot  fognak  vész^ael, 
mind  nagy-  és  kisszeresiek,  minden  ember  egy-egy  veder  csík- 
kal tartozik  az  várhoz  (Gér:  KárCs.  rV.291.  304.  306).  Némellyek 
a  híg  síirbau  lakoznak  s  illyen  tsiga  nemek  a  mi  tsikjaink 
(Misk:VKert  576).  2)  (nudelj.  CziUniák:  cocetum  MA  Té.sztji- 
ból  való  tsíkok :  *ütlae,  quibiis  capouos  saghiantur  l'PBl. 

[SziilásokJ.  Nyerne  bonno,  mint  Bertók  A  csíkban: 
operám  et  olenm  perdoret  (Czogl :  Japh.  196).  Nyertes  vagy 
benne  mint  Bertók  a  csikbmi  (Siimb:  Lsp.  25). 

Csikasz :  (lampetras  capio ;  schlammbeLs.ser  fangenj.  (Az 
irigj)  ha  mit  vehet  tűled,  azon  horgilsz,  sörfl  ka.ssal  csikasz, 
te  szfirfidön  rákász  (Thaly:  VÉ.  1.401).  Halászó  viz  nincsen 
hanem  csikász<j  rét  vagyon  (Gér:  KárCs.  IV.291)  Halászó  \h 
őzen  a  határon  az  várhoz  nincsen,  hanem  csikiszó  helyek  vad- 
nak az  rétségen  (303.  306). 

CSIKAR :  exprinio,  estorqueo  SL  [erpressenj. 

ki-csikar :  cu  Ezen  aggt<il   sok  száz  forintot  tsikarok  ki 
(.SzU:MVir.  46). 
[C8IKÉSZ] 

Csikészés :  [racematio ;  nachlesej.  A  szAlS  fejeket  le-met- 
szetvéu,  a  niezgérlést  avagy  csikészést  a  szegéiiyeknec  engedvén: 
racomatione  paniieribus  relictn  (Com:  Jau.  84).  (V«.  CIKA] 

[CSIKKÉNT] 

Csikkentö:  (tendiculai  schlinge).  Meg  vetne  az  haló,  czic- 
kentó,  a  lep,  ackibe  meg  fog  (Mel :  Préd.  298).  [Vö.  CSEKLYE] 


CSIKKENY :  (niimas  aureus  ;  goldmünze,  zechin]  Vettem 
fel  IV.sten  ó  nagyságától  kétszáz  csikkeny  aranyakat  (MonOkm. 
Il.lítV. 

[CSTKTi-IK] 

Csikló  (isiHo  GKat :  Válts,  n.454) :  [juuctiu-a  ;  bug].  Tsiklója 
a  lónak:  suffrago  PPB.  Vállai  tsitloibol  kimozdulnak  (GKat: 
Válts.  11.454). 

Csiklós :  titillosiLS,  titilliciLs,  suHragineus ;  kitzelig  PPB. 

CSIKLAlíD :  titillo  C.  MA.  [kitzelnj.  A  ki  tsiglandgya  az 
8  szinét,  <uinac  indulatit  niog  moziUttya  (Kár:  Bibi.  LbOöj.  A 
disznók,  mikor  vakartatnak  és  csiklandatnak,  magokat  le-eyteni 
kíimiyen  megengedik  (Mad:  Evaug.  812^  Illy  gondolat  kezdi 
elméjét  csiklandani  (Megy:  6Jaj.  1116).  Az  éteknek  látására 
nyelvedet  avagy  Ínyedet  csiklandó  nyál  (Com:  Jan.  172).  Ffile- 
ket  tsiklando  dolgok  (Drég :  Spec.  14).  Egy  kicsidég  csiklandja 
(Bethl:  Élet  37).  A  hívságos  dicséret  a  kevéljt  cslklandgya 
(Illy:  Pred,  1.350)  Fúl csiklandó,  hízelkedő  beszéd  (Szeg:  Aqu.  30). 

meg-osikland :  [vollico ;  kneipen,  beissen].  A  jesuitákat  is 
meghtsiklandotta  vala  (Czegl :  Japh.  155). 

Csikland-ik  :  titíllor  C.  [kltzoln].  Jót  érzek,  igen  csiklandik 
az  lub  .szőmőm  (Üeosi:  Adag.  111). 

Csiklandás :  tltlllatlo  C.  MA.  [das  kitzein]. 

Csiklandós  :  [tltlIlcsiLS ;  kitzlichj.  Chiklandos  szók  ezek  és 
mind  o.szt(<lenek  (Zrínyi  LlOl). 

Csiklandoz:  1)  [tltíUo;  kitzelu].  Gyönyörködteti  s  fül 
csikliuiduzó  kellemetas  .szép  musikák  (Biró:Préd.  10).  S)  (titíl- 
lor;  es  kitzeltj.  Az  fölflnk  csiklandoz  (Boni :  Préd.  620). 

Csiklandozás :  [titillatio ;  das  kitzelnj.  Az  belső,  akarat 
nekől  vall)  cliiklmidoza-snac  bfintetese  (Mon:  Ápol.  326). 

Csiklandoztat :  [titillo ;  kitzelnj.  Fület  kell  tsiklandoztatiii 
az  óráliirnak :  anribus  *morigerari  debet  oratio  PPBI.  Hogjan 
c.sikláiidir/.tatha.s.sák  halgatoiknak  viszketeges  fiileiket  (Csi'izi : 
Síp.  694).  Fülűit  hívsággal  tsiklandoztattya  (SzD:MVir.  174). 

Csikló  (Isitlo  GKat:  Válts.  11.454):  [junctura;  bug).  Tsiklója 
a  lónak:  sutTrago  PPB.  Vállai  tsitloibol  kimozdubiak  (GKat: 
Válts.  11.454 1. 

Csiklús:  titillipsus,  titillicns,  suflVagineus;  kitzelig  PPB. 

CSIKÓ,  CSITKO  :  eqnnleus,  mannuliis  C.  pnllus  equinus 
MA.  polyedri),  pulitnis  PPBI.  (llillenj.  Vad  szamár  tsikoia,  tia: 
lalisio  C.  Kis  lovatska,  tsitkó:  mannus;  gyaiiLsco:  *pnllus  equae; 
tsikó-fogak :  *pullml  dentes  PPBI.  Es  vőn  harmintz  sziiptato 
touét  mind  ohitkuiual  egyetembe:  triginta  cainelos  cum  pullis 
suLs  (Holt :  Bibi.  I.t^i.  Nem  tudom  neuemet,  mert  igen  kis  i'zitko 
voltam,  hogy  mind  apám  s  mind  anyám  megholt.  Mikoron  touább 
ment  volna,  talála  egy  kabalát  egy  czitkoual  (Helt:  Mes.  2í»5. 
296).  Az  czitkoc  voreuol,  katzviac  teieuel  szegényeket  itattyac 
(Born:  Ének.  314).  A  ló  a  meddig  még  vehem,  tslko,  tsltko,  az 
az  ő  körmeire  imtkók  nem  fittéinek  (Ctmi :  Jan.  42X  Az  én 
szerelmes  atyámtia  hozott  akorbeli  csitkót  tizet  (Radv :  Oal. 
ni.2J0).  Tavali  kis  biró  urunktiil  vöttünk  egy  csikó  lovat  (Mou- 
TME.  1.116).  Csikaimat  heréitettem  (Gér:KárCs.  n.47). 

[Közmondások).  Hamarébb  léssz  a  tehénnek  tsikója  (Kisv: 
Adag.  297). 

éléfánt-csikó :  pullus  elephantis  DBenkö:  Flór.  65.  [elefiui- 
ten-fíillen] 

paripa-csikó :  [equnleus ;  junges  reltpferd).  Micsoda  az 
ifiu,  ha  nem  zabola  nélkfil  nyargalódzó  paripa  csikó?  ([Áwló  • 
Petr.  8). 

szamátr-csikó  :  [pullns  asiui ;  osolslüllen]  Az  szjmuír  ísiki 
IK-ldiiziittya  az  pugj'uLsjignac,  ki  minden  isteni  tőruenycc  zaboláia 
nelkűI  szabad  életbon  vult  és  tidaydoii  szino  t;dahnanui  akarattya 
.szerint  nyargallodutt  (Zvon:  Post  1.15.  MA:  Bibi.  2'.Í9.  Megj- : 
t)ial.  22í>). 


425 


CSIK(^&— 2.  CVSIUJVG 


.U^LANIJÓ-USILLACI— SZAKALLAS-OSILLAG        126 


Csikós :  [onstos  equorHm)  stiitereÍTOirter  Adánii. 

Csikóz-ik :  pario  liinnuliim  SÍ.  (lülleii  worfen]  A  ló  csíko- 
zik (Coriitíraiiim.  316). 

meg-csikózik :  ;«  Miiipk  ol'Vto  :i  kabalák  meg-tsikozná- 
iiak ;  (vpiao  priiisquani  *i;eneraiit  PPlil. 

CSnCORÍT:  (stridere  facio;  Imarren].  Eiieiiközben  Tysbe 
ajtót  t.<iUoríla  s  mond;  szalad  a  latoi-  (GyBiijí y :  Char.  29). 

IC8IKOROD-IK] 

CsUtorodás :  [stridor ;  das  sdirillen].  A  denevéreknek  siko- 
tes  sziiliisok  avagy  inkább  tsikorodások  liallatik  (Misk ;  VKeit. 
498). 

CSIKOROG :  .strideo,  cDncrcpo  C.  MA.  [linai-ren,  knirsehen]. 
TsikoroKii  a  t-iga  :  *gemit  ti-ooblea ;  tsikorgó  ajtó :  [wstes  *i'auci; 
nem  t'^iliorgó  ajtó :  *taciturms.«imuin  ostiiim  PPBl.  Miként  cikorg 
a  zenanal  megterheltetet  zeker  (BécsiC.  218).  Szeme  fényes 
mint  kígyónak,  foga  tsikorog  mint  erdeinek  (Pázm :  Préd.  799). 
Az  szélveszec  elózúdulnao,  czikorganac  (JIA :  Scult.  191).  Az 
ajtó  sarkae  hogy  ne  csikorogjanac,  lassan  mozdits  meg  (Com: 
Jaa  107).  A  szekér  tsikorog  (CzegI :  Japh.  1 28).  Csikorgó  nád- 
síppal  kínoztad  versedet  (Fal;  Vers.  911).  Tsikorog  a  kerék: 
megitta  a  kutsis  a  háj  árát  (SzD :  M Vir.  4.5). 

[Szólások].  C i c 0 r o g  [így]  mint  a  kenetlen  zekerbe 
valo  kereek  (NagyszC.  247).  Csicorog  mintli  a  kenetlen  kerek 
(DebrC  600). 

Csikorgás :  stridor  C.  strepitus  MA.  [das  knairen,  knirsehen]. 
Az  heyth  bolondnak  8  zy^ve  gongya  mykeppen  az  zalma  hor- 
dozó zekernek  czykorgasa  (ÉrsC.  213).  Kigyóknac  tsikorgásiual 
gySttretvén  (Kár:  Bibi.  1.646).  Fogok  csikorgásával  mardo.snak 
minden  követ  (Pázm:  Kai.  170).  Kenetlen  tengelj-fl  fakó  .szekér- 
nek tsikorgása  (Misk :  VKert  499).  Eljön  az  idí,  mikor  ez  az 
istentelen  vigadozás  keserves  sírásra  és  fog-tsikorgásra  fordul 
(Fal:  NE.  53). 

Csikorgat :  stridere  facio  MA.  [knarren,  knirsehen].  Fogam 
tsikorgatom :  inlrendeo  C.  Fogait  tsikorgatni :  *stiider6  dentibiis 
PPBl.  En  éikorgatoc  t?  reiatoc  (BécsiC.  218).  Valahol  6tet  raga- 
dan^,  le  eiti  6tet  §s  fogainál  cikorgattaCfa  (MiincliC.  89).  Cy- 
korgattyak  vala  fogókat  hw  reaya  (JordC.  731.  ÉrdyC.  233). 
Az  orozlan  meg  haragiiek,  kezde  pokol  zemmel  reya  nezny 
ees  fogat  cliykorgatuy  (Pesti:  Fab.  78).  Mikor  meg  eszesfti,  meg 
gyogynl  és  gonosz  lészen,  czikorgatu  fogn,  mint  ha  az  5rdogt61 
vétetet  volna  kSrnj-fil  (Cis.  K).  Morgó,  fogó,  czikorgato  eb  (Mel; 
Sam.  436).  Az  képmutató  galibáé  fogókat  rám  czikorgattyác 
(MA :  Bibi.  V.17).  Agyarkodó,  fogát  csikorgató  vad  kan  (Com 
Jan.  80). 

Csikorgatás :  stridor  MA.  [das  knir.scheu].  Ot  lezen  siialm 
es  fogacnac  cikorgatasa  (MüncliC.  27.  JordC.  378).  Siuas  riuas 
es  nagy  fog  czikorgatas,  az  pokolban  leszen  6r6c  kinlodas 
(Bom:  Ének.  91). 

Csikorgó  :  1)  .stridulus,  stridens  MA.  Paiarrend,  knirschend]- 
Csikorgó  tél  (Csiízi :  Tromb.  322).  3)  velum  MA.  [wetterliahnj. 
Czikorgó,  szél  anyja  a  ház  tetején :  velum  MA. 

Csikorgós :  [stridulus ;  knarrend].  Mennél  nagyobb  der 
avagy  fagy  vagyon,  aimal  esikorgosb  az  út  (SalMark.  13). 

1.  CRTT.T.AO  (tsiUog  SzD:  MVir.  24) :  [mico,  corusco  ;  glan. 
zen,  strahleuj.  Az  en  ciUago  zep  keth  zSmeymeth  bekóthec 
(NagyszC.  17).  Ker^l  vett  enghemet  feenl6  es  cyllago  drága 
gyengékkel  (ÉrdyC.  198).  Pagimontoma  mynt  az  cyllago  zeep 
feenes  arany  (511).  Az  isteni  világosságnac  feny&ssegéuel  cliilag- 
nac  (Mon:  KépT.  56).  Szent  lélek  mala-szttyával  felövedzettek 
és  az  isteni  világosságnak   fényível  csillognak  (SzD:  MVir.  24). 

2.  CSUjIiAG  (UiKág  C.  Com:  Jan.  6.  ch'dláy  Zrinyi:  ASyr. 
S) :  Stella,  a.ster  C.  MA.  [.stem]  Tsillag  repülés,  lüdértz :  t-rajectio 


*stf'll.ae;  Csillagoknak  el-lövöldé.sek :  .stollarum  *trajectionas  PPBl. 
A  cillagoc  attaii:ic  világot  8  örizetekben  (BécsiC.  10.5).  Hol 
vagon,  ki  zületet,  sidocnac  kirafa,  mert  latoc  5  cillagiit  na|v 
keleten  (MiinchC.  16).  Mpgh  sok:iso}-tom  az  Ihy  nemtfiketli, 
mynth  iiz  egh  cillagokath  (.lordC.  68).  Mykoron  kSzelgetneenek 
Bethleni  fetee,  nagyon  kezde  zykrazny  az  cyllag  (KrdyC  66). 
Jelek  lesznek  a  napbim  és  hóidban  és  tsillagokbíui  (Pázm : 
Préd.  A).  A  Mercuriiis  kalniároc  tolmácsoló  tsillága  (Com :  Jan. 
6).  Ne  rSpflly  el  tflleni  o  ragyogó  chillág  iZrinyi:  ASyr.  8).  Sír- 
nak a  csillagok  bujdosván  fólyhökben  (Thaly :  Adal.  1.73;.  Ka- 
tona-csillag fiilderül,  zabot  ó  akkor  nem  koldul  (241.  245). 
Sokan  a  csillagot  csillagnak  csillangó  állandóságáról  nevezik 
(Csúzi :  Síp.  38).  Szenvcdé.ssel  adgyák  s  nem  párná.snak  nyújtják 
a  becsület  csillagát  (Kisv:  Adag.  158). 

[Szólá.sok].  Mintha  a  tsillagokból  olvasnám,  mots- 
kos  lesz  ennek  a  vége  (SzD :  MVir  438).  T  s  i  1 1  a  g  o  t  rúgatni 
valakivel  (uo.). 

állandó-csillag:  stella  tíxa  Com:  Jan.  7.  [fixstem].  Az 
állandó  tsillaguk  nem  egyenI5képpen  t.sillámlanak  (Ojm:  Jan.  7). 

bolygó-csülag :  [planéta].  (MA:  Bibi.  IV.239j. 

bujdosó-esillag  :  planéta  C.  Com:  Jan.  5  A  bujdosó  csilla- 
gok heten  vannak,  ki  Id  az  8  magán  való  kerekségében  (Com : 
Jan.  5).  A  bujdosó  csillag  semmi  jót  nem  jelent  (Kisv :  Adag. 
229). 

cúneres-csillag :  [cometa].  Mi  legj'en  az  cometa,  kit  fi.st8- 
kes  auagy  cimeres  czillagnac  neueziinc  (Misoc :  Proga  2). 

eb-csillag :  Sirius  Com :  Jan.  6.  [hund.sstern].  A  Sinus,  nap 
után  járó  eb  tsillag  hévséget  indít  (Com :  Jan.  6.  KLőcse. 
1670.   47) 

est-csillag,  esteli-csillag :  [Hesperus ;  abendstern].  Az 
esttsillag,  esteli  tsillag,  kezdi  fényét  elő  vermi  (SzD :  M\'ir.  438). 

esthajnal-csillag,  esthajnali-csillag :  vesper,  vespe- 
rugü  MA.  abendstern  Nom.  1.  Veiuis :  ezt  estve  est  hajnali, 
estvét  hozó  csillagnak  híják  (Com :  Jan.  6). 

északi-csillag:  [stella  poláris;  nordstem].  Az  északi  tsil- 
lagra  fordíttya  a  mágnes  a  vasat  (Pázm;  Préd.  1045).  A  hajó, 
ha  az  éj.szaki  tsillag  után  okosan  el  nem  igazodik,  úttyát  veszti 
(SzD;  MVir.  204). 

futó-csillag :  [cűmeta].  VestSkós,  futó  tsillag :  acontiae  C. 
Lüdértz,  futó  tsillag;  bolides  PPBl. 

futosó-esillag :  cw  Lövöldék  az  égen,  futosó  üstökös  tsillag: 
acíiiitia  PPBl. 

hadakozók-csillaga.  A  Mars,  hadakozók  tsillága,  kflríil- 
járását  majd  két  e.sztendobe  fiittya-el  (Com :  Jan.  7). 

hajnal-csillag,  hajnali-csillag:  lucifer  C.  phosphorus 
PPBl.  [morgenstern].  En  vagyok  a  ten&ss  es  liayiialy  cyllagh 
(JordC.  929).  Zent  orcaya  tellyes  feenesseeghel  feenloneek  mynt 
az  nemes  haynal  cyllag  (ÉrdyC.  41).  A  setét  hajnal-csiUag-után 
budüSű  lutheristok  vezetője  (Pázm;  5Lev.  Címl).  Az  hajnaltsil- 
lag  fel  támad  az  ti  sziuetekbeu  (EsztT:  IgAny.  300). 

kométa-csülag :  [cometa).  Egi  kometa  csillag  ielönek  (DebrC. 

208). 
levegő-csillag :  sidus  volans  Nom.^  5. 

medve-csillag :  [ur.sa ;  heerwagen].  Medve-tsillag  utat  a 
bús  révé.szeknek  igazítva  mutat  (Fal;  Vers   903). 

reggeli-csillag:   [lucifer;  morgenstern].  [Mel:  SzJán.  545] 

rózsa-csillag.  Az  eghbeli  iegynec,  kit  bikánac  neuezuec, 
10  gradasa  alatt  fenlic  vala  ez  a  ro.sa  czillag  (Misoc;  Pi'ogn.  18). 

szakállas-csillag:  pogonias  PPBl.  [komét]. 


127    SZARVASLEGELTETÍ>CSILLAG— MEDVBVCSUXAGZ. 

Bzarvaalegeltetö-csiUag  :  (Hesi^rus ;  abeiidstem].  (SzD: 
\n'ir.  438). 

szerelem-csillag:  [stella  Veiieri>(;  abendstern].  Az  ékes 
Vénus,  szcrelemnelt  tsillaga  (Coin:  Jnn.  6). 

üstökös-csillag:  cometa  C.  IJ>  seroiiyw  wstiUí'>.s  tsillag: 
bippeus  C.  CüniL'ta  aiiagy  flsteges  czillai;  (Ilelt:  Krón.  ü7).  Az 
eghoti  látsz  nagy  fstfikes  czillagot  (CLs.  G3)  Az  fstökSs  czillag 
liadatis  iogyez  (Cis.  J).  Az  vstSkfis  czillagok  (SM  siriabol  ISt 
noduessogek  (Mel:  SzJáii.  121)  Az  íVtSkSs  tsillag  avagy  farkas 
avagy  üstokSs  avagy  gerendás  (ACsere:  Ene.  107). 

vadak-csillagja :  [Hesperus ;  abendstern],  (SzD;  MVir.  438). 

vilá,gos8ághozó-csiUag  :  (lucifor  ;  niorgeiLstern).  (Com : 
Jan.  fii. 

Csillagász:  [astronomus].  Te  (ledig  tsillagász   rokonidhozz 

tüstóiit  vis.sz;i  mehetsz  (Orczy:  KöltSz.  239). 

Caillagatlan :  anastrum  PP15.  [stemlosj. 

Csillagl-ik:  eflfulgeo  C.  [glanzen].  Deminutiva  sniit  non- 
nuUa,  nt  czillaglic:  niicat  instar  stelhie  (CorpGramni.  239), 

Csillagos :  stellatus,  sidereus  C.  .stellatus,  stellis  iutenstinutus 
l'PR  [sternvoll,  go.stirut],  Tsillagos  ég:  tirmameutum  PPB,  Fel 
kyaltuaii  mind  az  czillagos  egiklen  dicliorueii  istent  (Vii'gC 
57),  ÜUyanok  loeznek  niyntli  az  iryllagus  eghnek  eeUÍJsseege 
(ÉrdyC.  560).  Tsillagos  hátú  álnok  gyek  (Com:  Jan.  49),  Siet 
a  setét  ey  tsillagcs  tátjorával  (Fal:  NA,  190).  Mint  a  páva  leüti 
sátorát  kiterjesztett  tsillagos  farkát  (SzD;  MVir,  304.  438). 

[Csillagoz] 

meg-csillagoz :  [exorno ;  au.s,schnHÍcUen].  Az  pártája  ékes 
szép  koronákkal,  megcsillagoztatá  drága  kövekkel  (RMK.  IV. 
213). 

Csillagz-ik :  stello  PPBl.  [fulgeo,  niico ;  stralilen,  gliinzen]. 
Tsillagzi),  tsillániló:  stell.nn.s;  tsillagzó :  sidereus;  szép  tsillagzó 
éj :  no.K  sideribus  *illuslris ;  arauuyal  tsillagzií  róni.'ii  kUntlis 
régen ;  patagium  PPBl.  O  zizlee  zep  zeniek,  lillagozo  fenesseg- 
gel  éillagozuan  (NagyszC.  119).  Kövekkel  csillagzó  gazdiig  öl- 
tözete (Gyöngy' ;  KJ.  8),  Az  heljiiek  ;Ls.szonya  mint  az  csillagzó 
ég  vagyon  oly  fényesen  (Tlialy:  Ad.nl.  1.148).  Igen  drága  szék 
igen  dniga  kövekkel  csillagzik  lErdTörtAd.  I.19S),  Az  régiek 
csak  akkor  tudt.ik  éjjel  járni,  mikor  csillagzott  (Fal;TÉ,  725), 
Lámpásoktól  szellyol  tsillagzott  a  tenger  (SzD:  MVir,  204), 

ki-csillagzik :  [etTulgeo,  emico;  hervorglanzan],  Lá  ottan 
ottin  !iz  S  isteni  dűtsSsége  ki-tsillagzott  (GKat:  Válts,  1,122), 

Csillagzáa :  1 )  (sidus ;  ge.stirn],  Czak  nem  az  egé.sz  szent 
Iván  liavában  a  9  czillagzíis  az  égi  rák  iegyben  i;ir  (KNagysz, 
1658,  35).  Nem  egy  tsillagzjis  alatt  sziilettottek  é  ezek,  ha  az 
égi  tsillagzásnak  az  ember  születésébe  bé-j.irulható  val.unelly 
titkos  ereje  vagyon?  (DEmb:  GE,  85),  Töblxjl  tartozik  emez 
aniamiál  liaz.'ij:m:ik,  minthogy  egynek  a  niá.sikánál  jolib,  éltetők 
éggel,  szerentsésb  tsillai,-zjts.<al  kedveskedett  {F:d :  L'E,  367), 
2)  [fulgor ;  glanz],  Gyizi  Jupitert  is  ennek  (a  holdnjik)  csillag- 
zása  (Thaly:Adal,  1,131).  »)  constellatio  MA. 

Csülagzat :  .sidus,  astrum  MA.  PPBl.  [gestini].  Ozillagzatoc 
és  planetac  (MA ;  Tan.  146),  Az  csillagzatimk  sincs  muid  csak 
egy  ereje  (Thaly;  Adal,  1,11.'')),  Ved  észre  jó  tsillagzatudat  (Fal: 
UE,  11,169).  Le  nyugszik  szerontsés  tsillagz;itja  (Fal;TÉ.  675). 

flastyük-csillagzat :  vorgiliae  PPBl.  [siebengeslimj. 

kaszahúgy-csillagzat :  orion,  jugula,  sucnlae  PPBl. 

medve-csillagzat :  |ur.sa;  biir].  Medva  csillagzatja  az  ég 
l'elsí  .sjukán  magát  ragyogtatja  (Fal:  Vera.  iH)2). 


CSILLÁM- CSIMASZ 


tű* 


CSrLXiÁM :  1)  splendor,  fulgor,  micamen,  corascameu  SL 
blitz  Adámi.  3)  uitedula  Com:  Jan.  43.  [glühwirm].  Fényes 
bogarak  avagy  tsillámok  íCom:  JaiL  43). 

CSUJjÁJSI-IK  :  (mico ;  glanzen).  Az  nap  feniét&l  (ekente- 

téíisüu  csillamu  egliek  (Lép:  FTiik.  4).  i 

be-C8ÍlláxQÍk :  (illabor ;  h'meinschliipfeu].  Oakhamar  becsi- 
lámék  Görög  György  diák  az  h:izban  (ííyr.  XI.31). 

Csillamás :  (nitor ;  glanzj.  Az  v  isteni  diezSségénec  egy  csil- 
laniá.sát,  tündöklését  láttatta  (MA :  Scult  365). 

Csillámít:  [pracstringo  oculorum  aciem;  blendeuj.  Anemoné 
<az  ő  világos  vörö.s  sziuével  még  az  embernek  szemevilágát  is 
csillám/íja  iLipp:  PKert  65). 

Csilláml-ik :  mico,  epiendesco,  praefulgeo,  pelluceo  C,  stello, 
eorusc.i  MA,  [gUinzen,  strahleu,  leuchteu).  A  levegS  égh  gyakor 
villamasokkal  c.syllámlik  d^prlTük,  IL3).  Az  állandó  tsiliaguk 
nem  egyenlőképpen  tsillámlanak  (Com :  Jau,  7,  Com :  Vest,  22 1. 
0«ik  a  csillámló  látszatos  tisztségekre  vágjódnak  (Fal :  NU,  348). 
Tüzei  a  magas  kék  égnek  csillándó  fényességei  égnek  (Fal: 
BE.  591).  A  szíimtalan  sok  boltok  \ngau  csillámlanak  külömb- 
féle  árukkal  (Fal :  TÉ.  776). 

Csillámlás :  emicatio  C  [das  glanzen]. 

Csillámz-ik :  [corrusco ;  strahlen].  Csillámzó  villániás :  fulgor 

coruscans  iLand:  UjSegíts.  11.802). 

CSTTitiAPÍT  i'cséUí-pé'és  KMNy.  ni.l23):  placo,  sedo,  mi- 
tigü  Sl.  (beschvvichtigen,  besiinlligen].  Tsillapíták  a  vadak  nyug- 
hatatlanságát,  igazgaták  a  lámpásokat  (Muln:  JÉpUI.  96). 

le-esillapit :  cv  Az  kő.s.segnek  z5nd8leset  le  csillaiiettíuiaiak 
(Lép:  PTük.  II  yO)  Bíivariábau  lecsillapíttatott  az  motus  iR;ikF: 
I>ev.  1.181).  Hét  számra  sem  kérlelnék,  tsillapithatnák  le  egj-- 
szer  morgó,  korrogó  gyomrok  panaszit  (SzD :  MVir.  381). 

lecsillapítás :  [placatio ;  beschwichtigimg].  Az  utolsó  ha- 
zíitikban  toll  ródzentt  ttunultusnak  le  cséllepétése  (RMNy. 
1  ILI  25). 

meg-csillapit  :  [demitigo ;  beschnichtigen].  A  lol  zöndütt 
népet  meg  cliillapéták  (Zrínyi  L79), 

(Csillapod-ikl 

el-csillapodik :  [(juieti  ,se  tradere;  sieh  zur  nihe  bégében). 
A  sóletben  mindenek  el  tsil lapodnak,  de  tudgiidi,  ha  világ  vir- 
rad, még  az  ártjdmas  állatok-is  feltámadnak  (Pós:  Igaza.  I.27"' 

meg-csillapodik :  (defervesco ;  ausbráu-sen).  Az  6  fenn 
héji'izó  elméje  kétség  nélkül  menten  meg-t.sillapo<lik  (Misk : 
VKert  314). 

Csillapodás :  [minutio ;  das  nachlassen).  Háborúságnak  csi- 
laiKiiklsa  (Tani:  JóAk.  60). 

CSTTiTiTlTi-BATiTiATi:  (pedetentim;  langsam).  Lassan  és 
csilléi  liallal  j.ir,  ré.szenkéntis  és  gradiLsonkéiit  ballag  (KBodor: 
llc')szt    Jo. 

CSTTiTiYE.  Boronabol  rot  haio,  tállye  baio :  ratis  C. 

CSIMA  (czima  C):  [cyma;  stengel).  Igyenesseu  fJlnOuö 
czim;i :  thyrsus  C.  Répa-tsima :  rapaciuni  PPBl.  Az  chynviiat 
(az  ré|>ának)  ha  meg  iSződ  es  meg  e.<izi'>d,  vizeletét  indít 
(BoytheA:  FivK..  321.  Csyma  pasit  vyzet  el  küldtem,  az  nr  isten 
adja,  hogy  senkinek  no  keks.sék.  (LevT.  II.llíO. 

CSIMARIN  :  [simarre  ;  .schleppkleidj.  Gránát  csimarin  an- 
gliai felsi^  ruháii;ik  válts;iga  2  ll  (MouTME  I.luli,  Egy  véi:  .st.i- 
met,  alias  csimmazin  (VectTranSL  6), 

CSIMA8Z:  chne.x  C  MA.  wanze  PPB,  A  iiajianak  az  ö 
pilésses  csiin.xszi  es  hoheri  iHelt:Háló  2i     Büdös   csimnz<jk  az 


429 


C>!lMBELIvED  IK— OTNNTAN 


CSINOG  AT— CSINTA  L  A  N 


430 


ivirtou  valáiiak,  nagy  sok  legyek  az  égbiM  Ipszállauak  (RMK. 
11.236).  Vgyou  csiiua  bfizö  A  leiiele  (Mel :  Hf  rb.  58).  (Az  bolha 
fyu)  cliymazokat  az  agybiil  ki  űz  (^BeytheA:  FivK.  51.  89.  133). 
Megveri  az  isteu  riiaraót  liekáikal,  czimmázockal  vagy  totveckel 
(>IA:Bibl.  L5Ö). 

CSIMBELKÉD-IK  (csimbcrledií  Xllleg :  TO.szl.  66): 
(preiifip.  adlKuri>ci V :  siib  anklanimern].  É.s  magának  ki  válasz- 
tva a  ClirisUi.'it  és  5  belé  tíimberkedik  íMHeg:  TOszl,  66).  Szár- 
nyait apró  porral  és  homokkal  megtölti,  ngy  t.<imbelke(lik  osztán 
a  szarvasnak  .szarvai  kSzzé  (Misk :  ^'Kert.  279).  [Vö.  CSE- 
MESZKED-LKl 

Csimberkédéa :  [praehensio,  adhaerentia ;  da.s  anklani- 
mern].  A  Christiisban  való  tsimbevkedésnek^actusa  az  értelem- 
nek actusa,  Iselekedése  lehelne  (MHeg:  TOszl.  54). 

CSIMBOZ :  (nodo ;  knoten  machen].  A  kárhozatnak  köte- 
leiből álnok  mcstei-séggel  ősszve-ffizetett  és  t.simboztatott  s  meg- 
vettetett tSrei  (Nagjari:  Orth.  3).  [Vö.  CSOMBÓK] 

CSLN  (ríinnyos  Pázni:  Kai.  350.  Laskai:  Ups.  373):  1)  ordo 
tfl.  (móres;  ordnung,  sitté].  A  romai  udvarnak  csiunját  kftviil 
beiai  jól  tudta  (Pós:Igazs.  L381).  2)  [vis,  numerus:  kraft]. 
Ügyekezik  ezt  a  bizonyságot  tsinnyábol  ki  tekerni  (GKat: 
Titk.  56i.  8)  concinnitas  MA.  PP.  eondecentia,  decor  WF.  cul- 
tus,  elegantia  Sí.  [leutseligkeit,  dienstfertigkeit,  schönheit,  an- 
mut].  Minden  kedves  csintúl  el-esett  kedvével  (Gyöngye :  KJ.  76). 
Nem  kap  az  szép  csínon,  liustán  jár  s  mosdatlan  (Thaly:  VÉ. 
11.166).  A  nem  akarómra  mutató  válasz  szinte  úgy  maga  t-in- 
jával  jár,  mint  a  reáajánliís.  (Fal:UE  402).  4)  factnm,  facinus 
Sí.  [tat,  schaiidtat].  Morvában  sok  csínyt  cselekedett  az  ellenség 
(LeNT.  11.239).  Gonoz  végre  forduló  chyut  szerzet  (Balassa ; 
Camp.  30).  Ha  kik  csint  Szászságon  cselekedtek  is,  megbéke 
lettek  vélek  (MonOkm.  XX1V.485)  Az  egyéb  kár-  és  csintélel 
eltávüztatik  (RákF:  Lev.  I.öOl).  5)  [situs,  natura;  lage,  naturj. 
Alkalmatlan  es  fáradtságos  vala  el-hagjiii  a  jártt  niat,  mellynek 
immár  tsinnyát  megvették  vala  <Pázni:  Préd.  191).  Az  tarto- 
mányok csinnyaiiak  tíidoj  leven  (Forró:  Curt.  712).  En  itt  mind 
iól  tudom  k&rfil  a  f51d  cliinnyát  (Zrínyi  1.158).  A  kertésznek 
els5  gongya  légyen  az,  hogy  a  fűidnek  csinnyát  meg-6smérjo 
(Lipp:  PKert.  1.6).  Kiki  mind  alkalmaztassa  magát  az  tőidnek 
csinnyáboz  és  az  égnek  szokott  folyásához  (Lipp:  Cal.  9).  Az 
országnak  csinnyát  tudgya  vala  (Balog :  Corn.  137).  0  nacry- 
ságok  tudják  az  tőidnek  csinyját  (MonLók.  XXIII.47o).  Két 
embert,  a  kik  ezen  puszta  hellyeknek  csinnyát  mindenütt 
tudhassák,  küldgyetek  ki  hozzám  (KecskTört.  IV.366)  Az  illyen 
alkalmatos.ságban  ismerteti  meg  magát  az  ember,  mi  tsinnya 
légyen  szivének  (Fal :  UE  411).  6)  [s-tructura  ;  schragen  ?].  Egy 
öreg  nyári  szekér  csinyával  5  £  Nyári  elö  csín  1  f.  Utolsó  csin 
84  d.  (TörtT.  XVm.265).  7)  [culmen,  cacunien;  .spitze?].  A  szo- 
morúságnak éppen  tsinnyáratétetíidtemiSzD:  MVir.  78).  8)  silen- 
tinm,  tr:infiuillit-Ls  MA.  stille,  ruhe  PPB. 

csin-bin :  [modus  et  ordo ;  art  imd  wei.se].  Csiunyát-biimyát 
eő  jol  fogja  tudni  (Czegl :  Sión.  Elíb.  28),  Sejdi  pa.s.sa  Tömös- 
várhoz  akar  jíni,  megtanulván  immár  két  izben  Erdélynek 
csinját-binját  s  mindenkor  triumphálván  (RédTem.  158). 

Csinny abban :  [tranquillius,  moderatius ;  nJiiger.  ma-ssiger]. 
Az  tői)  vitézeknek,  hogy  rajtok  csinnyábban  leimének,  például 
15nek:  ceteris  ut  parcius  instarent,  fuere  documentnm  (Forró: 
Curt.  528)  Tsinnyábban  beszéllett  (GKat:  Titk.  262).  Ezek  ha 
szemekből  kiálló  gerendájokot  megtekéntenék,  tsinnyábban 
piszkálnának  mások  .szemetén  (SzD:  MVir  253).  Tsinnyábban  szól- 
lanának,  ha  magokat  látnák  "(304). 

Csinnyán :  tranquille,  sedate  MA.  nihig,  gestillt  PPB.  Czin- 
nyau  beretvally,  mert  megakadsz:  sub  omni  lapide  scorpius 
dormit   MA.   (Uecsi:  Adag.  27.  SzD:  MVir.  324).   Csuinyán    kell 


a  vara.s  fejet  borotválni  (GKat:  Válts.  II.  Elíb.  58).  Meg  kell 
inteni,  hogy  csinnyán  beretv;illyon  (Czegl :  Japh.  103).  Csinnyán 
Ixjretválly  barátom  (Czegl:  MM.  188). 

Cslnogat  (csimnyat?  KLs-v :  Adag.  98.  182):  [|Xilio,  orno; 
ixiliien,  sehmiicken].  Tsinogatni,  fiVsfllni  a  haját:  *commodara 
capillum  PPBl.  Tévelygésének  otronibasiigát  szinlette,  tsinogatui 
(GKat :  Titk.l4).  A  faragó  mester  kezdi  a  fát  csinogatui  véséssel 
s  táragással  (Hall :  Paizs.  58).  A  magát  tsiniogató  leány  gyakorta 
szajha  (Kisv:  Adag.  98).  Nem  illik  fertinak  magát  (sokat)  tsinio- 
g.-itni  (182). 

föl-csinogat :  [adonio;  ausschniückenj.  Egy  e-sztendő  telik 
bele,  míg  magokat  fel-tsimogattyák  (Kisv :  Adag.  132). 

neki-csinogat :  [exorno;  ausschmücken].  Tsak  mi  oUy  (& 
emberrel  való  beszéllésreis  neki  tsinogattyák  az  emberek  ma- 
gokat (MHeg:BTan.  84). 

Csinogatás:  [exomatio;  das  .sehmiicken].  Az  rút  ember 
maga  csinogatásával  szépnek  akaija    magát  tettetni  (Alv :  Po.st. 

n.35». 

Csinos :  1)  compositus,  ordiualu-s  coixinuus  MA.  [wolgö- 
ordnet,  uiedlich,  anmutig].  Vallyon  sült  paraszt  vagy  eszefordúlt 
nevet  nem  viselne-e,  a  ki  tsinyossab'  köntösébe  nem  öltöznék, 
mikor  kü-állyát  fbgadgya  ?  (Pázm :  Préd.  84).  Ez  éléiben  egy 
kevéssé  csinyosban  irák  az  confessiót  (Pázm :  Kai.  350).  Csínos 
öltözeti  néki-is  változtak  (Gyöiiíry^:  K,J.  59).  Az  asz.szoiiyok  a 
tziíra  öltözetben  tsinosbak  (Misk  :  VKert  680).  Egy  keveset 
tsinosabban  tartjuk  magunkat  (Mik:TörL.  116).  Szállj  le  Var- 
savának tsiiios  mezejére  (Orczy :  KölfcSz.  33).  2)  pacatiis,  tran- 
cinillns  MA. 

Csinosocska.  Tudákos  szépetske,  tsinosotska  :  scitulusPPBl. 

Csinosgat:  1)  coucmno,  decoro  MA.  [schmücken,  zieren]. 
Maga  tsinosgató:  mimdulus  PPBl.  Minden  eretnekség  az  sz. 
iiíist  fitogatta,  ezzel  esiuuyo.sgatta  rútságát  (Pázm :  Kai.  287) 
Vitézit  arannyal,  ezüsttel  ékesíttetet  fegyierekkel  csinyosgatta 
(Laskai :  Lips.  373).  A  rózsa  is  tsmosgatja  levelét  (Fal :  Veis. 
870).  2)  complano,  paco  MA. 

Cstnosgatás  :  [exomatio ;  ziererei]  A  leányok  nevelésében 
nagy  gondviseletlenség  vagyon;  mert  tsinosgatás,  rnlia  tzifrázás, 
gangoson  lépés  az-az  kevélységre-való  tanítás  minden  nevelések 
(Pázm:  Préd.  1124). 

Csinosít:  decoro,  coneinno  MA.  [schmücken,  zieren], 

föl-csinosit :  instruo :  zurichten,  zui  ilsten  PPB.  Meg-ki- 
vániiya  az  vr,  hogy  a.sztalát  fel-csinyositcsák  (Pázm :  Kai.   735). 

Csinosság :  mundities,  elegantia,  concinnitas  Kr.  [zierde, 
schmuck].  Most-is  sokan  vesztegetésnek  tartyák,  a  mit  az  egy- 
házak tsinqyiosságára  fordítanak  (Pázm  :  Préd.  494.  Pázm : 
KT.  o70).    3í,   ■ 

Csintalan:  1)  inordinatas  MA.  [imordentlich].  Alazato.san 
kérem  ngodat,  kegyelmesen  megbocsásson,  mert  az  posta  nem 
var,  azért  h-ok  ily  czintalan  állapottal  (RejtLev.  46).  Csmbilan 
írás  (Megy:SzAÖröme.  79 1.  2)  [pravus,  improbiis;  schlecht, 
ruchlos],  Kiváltképen-való  tsintalaii  ember:  *siiigulari  nequitia 
homo  PPBl.  Csintalan  bolondság  az  ellen  vetekedni,  az  mit  az 
egész  anyaszentegyház  bizonyosnak  tartott  (Pázni:  Kai.  1(J6). 
Szükség,  hogy  az  5  tanítása  szenségre,  s  nem  valami  csintalan 
szabadságra  vigye  az  embert  (638).  Az  ellen  tu.sakodni,  a  mit 
tselekeszik  az  egész  ecclesia,  tsintalau  bolondság  (Pázm:  Préd. 
1204).  Csintalan  ember  (MA:SB.  37).  A  vízözön  után  az  embe- 
rek csintalaubak  és  kevélyebbek  lőttek  (Illy :  Préd.  L456).  3) 
[lascivxis,  petulcus,  protervus ;  mutmllig,  ausgelas.sen,  unzüchtig]. 
Vásott,  tsintalan ;  petulans ;  felette  tsintalan  :  *efiuse  petnians 
PPBl.  Cyntalan  dolgokoth  t*  ne  zerezetek,  fodor  hayatokoth 
meg  séé  fesőlyetek   (PeerC.   338).    El  kell   i-uliáját   változtatni, 


431 


CSINTALANKA— CXINAL 


BH^CSINÁI^MEO  CSINÁL 


132 


tiijjiy  fabulák  tsintainn  íillMlivel  meg  iie  motskollja  liz  igaz- 
ságut  iPázm:  Préd.  2).  No  lítr.veu  immár  olly  tsavargó  és  tétovázó 
lélek,  melly  a  testut-k  Lsintalnii  feslcttségilio  ineriilljíin  (83). 
TsintJilan szállá^olion erköltstcleii  vendégfogadókkal l«!l voszfidn. 
(85).  Csintalan  fartt-lyi  es  hazug  czigansagy  (Zvoii :  I'ázmP. 
Címlap).  Az  lovaknak  nagy  csintalan,  vidám  voltok  (MA :  SB. 
253).  Ininiái  ugy  el  latrult  és  oly  i/iiilainn  az  6rdí>g,  hogy  ! 
sokat  torkon  fog  az  álhalatlan  ( K'l'iir :  SzJán.  4).  Tsintalan. 
vá-sot  és  szilaj  gCdfilye:  Imcdo  )>elulaiLs  (C'om:Jan.  43).  Én 
valék  csintalan,  nedénges  minden  útainihan  (Tlialy:  VÉ.  I.IOO). 
4)  tuniultuosHs,  turliulentu.i,  iniiuietus,  intranquillas  MA.  auf- 
rührtcli,  unruliig  PPlj 

Csintalanka:  iniprobulus  PPBl. 

Csintalankod-ik  :  eurybatizo  I)ecsi:  Adag  15.  tumultuor 
MA.  [unruhig  seinj  Twintalankodni ;  *vivere  petnianter  PPBl. 
Te  csintalankodni  (C'zegl:  MM.  17).  Ne  csiutalaukodgyal  I  (.SzfiU: 
Dáv.  423). 

[C8intaIankodtat] 

Csintalankodtatás  :  [improbltas ;  umfriebe].  Marhahajtó 
latrok  csintalankodtntilsa  miatt  sokat  szj^nvedtiink  (Nyr.  X.121). 

Csintalanság :  petulantia  MA.  [protorvitas ;  ausgelasisenheit, 
unzuclil]  Tsintalansjigról  álmodozni :  *somni;u-o  ineptia*  PPBl. 
Útban  való  csinlalan.ságokrul  (a  bucsnjáróknak  (  soc  bálványo- 
zásoknil  (Zvon:Po.st.  11.293).  Niniseu  Eimijiánac  oly  szege-lika, 
hol  a  jesuitác  t.sintalan.«ágokrul  ne  panaszolkodgyanac  (CzegI: 
Japh.  07).  A  kunok  nagy  liatalniaskodá-okat  é.s  csintjilanságokat 
cselekesznek  vala  a  magyarokon,  nem  csak  marliajokban, 
hanem  fele.scgtíken  és  leányokonnls  erőszakot  té.sznok  vala  (Petlií : 
Krón.  52). 

CSrCíAli  (-■.rmndat  WeszprC.  105,  ienal  10.  72.  87.  119): 
1)  parn,  arcliitector  C.  fabrico  MA.  (bereiten,  schaften,  niachenj. 
Barázdát  tsinálok  :  .strio  ;  négy  szegre  tsinálni :  (;on<)uadraro ; 
barázda  hátat  tsinálok:  imparco;  ablakot  tsinálok:  fenestro; 
5svényt  tsinálok ;  semito ;  szentséget  tsinálok :  sacritico  C.  Tüzet 
ütni,  tsináhii:  procudore  ignem;  mustárból  tsinált,  ember  borit 
fel-hój;igoztató  orvos.ság :  sinaplsmus ;  hatiirárkot  csinálni,  határ- 
követ tshiálni :  liumum  *signare  limité ;  a  kíríis-fáljól  mindi'U 
munkát  tsinálhatni :  fraxinus  *obedienti.ssinia  in  omni  opere ; 
jó  téli  köntöst  tsináltetni :  *in.staurare  tunicani  adversus  hyonieni; 
vágottbcíl  tsinált  étek,  tiiiW  kása:  insitiinn  I'PBI.  I5gy  czolnokott 
czynala  (ElirC.  2G).  O/inaltata  magának  az,  hegy  oldalon  egi 
cellaczkat  (VirgC.  39).  Jo  ennekőm  ew  Ix'mie  liarom  hayloknth 
chenalnom  (WinklC,  289).  K5telb51  czenalt  ostor  (WeszprC.  ló)- 
Pilátus  nag  hamar  egi  tablat  czanaltata  (1(I5).  EnVs  varat  cenal- 
tata  (DebrC.  87)  Towrt  chenalanak  en  labaynmak  (KulcsC. 
136).  Vegyed  te  hozzad  az  en  chirifUtani  étket  (Hortgr.  79). 
Bort  ees  walamy  chynalt  italt  nem  izyk  (Pesti :  NTest.  113),  A 
mindennapi  sátoroc  is  mind  bársonl>ól  czinaltac  vala  (Holt:  Krón. 
132),  Minden  fegyvirt  el  voztnec ;  capat,  szvuito  vasjit  czenalnak 
benne  (Mel :  SzJán.  .^09).  Keiér  lábaidat  .széjien  kfiteriezzod,  ha 
akarsz,  hogy  (urad)  eiiy  fiat  czináljon  (KortSzor,  L3).  Kód  jól 
tudja  az  okát,  hogy  miért  tsinálják  olly  magasra  az  ablakokat 
(Mik:TörL.  30.)  2)  (pouo,  colloco;  legén,  slellen).  Ha  zurokkal 
az  halakra  cbynalod  az  vizi  tokot,  azt)kat  meg  vastagitya,  hogy 
le  ne  koppaggyiuuik  (BeytheA:  KivK.  ÍRH.  S)  facio  MA.  [ago; 
machen,  tun].  Valaki  ilyent  chinal:md,  ki,szaggattjUic  az  S  ué\>e 
kózziil  (Helt:Bibl.  I.Krl.  Maszlagtól  vezér  reggel  részeg  vala, 
úgy  hogy  nem  is  tudá  maga  mit  csinálna  (ZrinyiT.  43).  Az  ér- 
vágás a   szomorúakat   vig.iliká  csin;illya  (Felv:  .S-liSjd.  45). 

(Szólások).  Kötelessége  és  hiti  ellen  a  bírót  a  magaré- 
s  z  é  r  0  csinálta:  a  tido  judiccm  *abduxit  PPBl.  Mindazon- 
által addig  csinálván  e  1  m  é  j  e  k  e  t  s  ftiradván  mégis  közOttök 
ma  mind  eljónek  (Monlrók.  XVIU  112).  Egyikből  sem  tsuiálha- 
Innl;  niagunkn;>k  kivániitos  emlékezetet  (Zrinyi: Symb.  14), 


Mit  felelhetnél  a  te  magadtol  magadnak  csinált  galybád- 
b  o  I  (Bal :  Csisk.  43)  A  lengyel  nem  olly  securus,  hogy  más 
gondolatukat  tsinálhassou  (Zrínyi:  Symb.  11).  Miklós  deakne 
B<jnyhanra  mogyen  volt  vasárra,  es  az  katonák  oth  cuialtak 
nek)  a  gyermeket  (RMNy.  IIL41).  Hogy  fekete  vagyok,  azt 
tudod,  vad  ember  chinált  Lybiában  (Zrinyi : Afíyr.  17).  Neszidd 
kurva  fattyáuak,  kurafi  csiuáltának  (Thaly :  VÉ.  1 424), 
Hasonlást  tsinálni :  facere  *partos  PPBl,  A  jégen  H 
házat  csináltok  (RMK.  II.20.5j.  Lakodalmat  czena- 
lonk  6  nída  (MehSzJán.  125).  Inas  eszlendSben  ak;ir  mester 
remeket  tsinálni  (KLsv:A<lag.  176). 

[Közmondások].  Egy  fetske  tavaszt  nem  tsinál:  una  liirundo 
non  facit  *vev  PPBl, 

be-osinál :  [occludo,  operio ;  zumachen,  zudecken).  Az  fazék 
zai;it  iol  be  chynallyad,  hogy  az  ereié  ki  ne  mennyen  (Frank : 
MasznK,  30). 

[Szólások].  Bétsinálta  magát  a  tisztségbe:  *obrepere 
ad  magistralum  PPBl. 

becsinálás :  c/)nditura  Sí.  Ha  ki  ételre  uagy  bé-csinátisra 
akarja  a  mustár  magot,  jobb  ha  el-palántállya  a  kinStt  mustárt 
(Lipp:PKert.  Il.llfii. 

el-csinár:  [iiecunia  corrumpo ;  beítecheu].  Valakit  hfisége 
mellól  pénzzel  el-tsinálni :  *labefaetare  fidem  alicujus  pretio 
PPBl.  A  bírót  pénzzel,  adománnyal  el  tsinálni  (SzD:  MVir.  16). 

föl-csinál :  I)  erigo,  aedifico  MA.  [aufstellen,  aufrichten]. 
Lycerus  kyral  (Ae-sopas)  kepot  aramból  onttette  wala  meg  eea 
fel  cliynaltata  wala  az  regényeknek  zokasok  zerent  (Pesti: 
Fab.  9).  A  iiook  menyzer  haloyat  fel  chynallya  wal.-i,  a  zolgak 
annyzor  le  sen-pryk  wala  (60).  SS)  [praegnantem  reddo]  schwan- 
gern  Adámi. 

haj-fölcsináló :  *concimiator  capillorum  PPBl. 

ki-csinál :  1)  fclaboro,  elVormo;  ausarbeiten,  bilden]  Ki- 
kovátsolom,  tsinálom:  suecudo  PPBl.  Az  lathatatlan  istent  ki 
ne  czinalliuk  es  ki  ne  iriuk  (Fél :  Tan.  35li).  Körül  renddel 
vagyon  sok  kádakkal  rakva,  rézWl,  vaslxll  vadnak  ezek  kicsi- 
nálva (Thaly :  Adal,  11.35S).  S)  [elaboro ;  ausarbi'iten].  Egy  jó 
farkíis  bór  nyersen  fl.  1.  Kicsinálván  az  farkas  bórt  fl.  1.  d. 
16.  Egy  kicsinált  ökör  bór  d.  80,  Egy  kicsinált  tehén  li^r  d.  60. 
(ErdOrs/gy,  11.380).  8)  [expollo;  entsetzen,  vertreibenj.  Valakit 
titkon  a  fejedelomségból  ki-tsinálni:  *submovere  aliquem  prin- 
cipatu  PPHI.  Birtoknnklól  törvénytelenfii  ki  tsináltak  (SzD: 
MVir.  66). 

[Szólások).  Nosza  c  s  i  ii  á  I  d  ki  már  iimén  a  conclusiót 
(Malkó:HC8ák.  53).  A  többit  megszoríttyák,  de  Epicunis  kitsi- 
nállya  magát:  kivágja  magát  (Szí):  MVir,  416), 

le-cslnál:  1)  [coin|)esi-o,  placo;  besanftigen,  boscbwichtigeu], 
CV.riolanus  tsak  hiunar  ke:íyet!eni'd  fegyverrel  boszszút  állott 
volna,  hanemha  az  aniiya  Veluria  sirás;ival  letsinálW  volna  [V), 
midőn  már  zászlós  táborral  felindult  vala  (DBenkí :  Flór.  74). 
2)  fabdnco ;  verfiibren).  Pénzel  valakit  le-tsináhii :  auro  aliquem 
*coniiK\scere ;  pénzel  le  tsinálni  valami  szándékot :  atxluci  ab 
*institntLs  iiecunia  PPBl.  S)  [coastruo,  rcdigo;  anfsetzen].  Hozván 
leveleket,  hogy  ha  mód  volna  benne,  az  lívezér  elméjéról 
csinálnák  le  azt  a  conceptiist  (Moulrók.  VI1L33U). 

még-csinál :  1 )  [pertício,  i>erago ;  tun,  machen].  Ha  ezt 
mcKtsinálják  !u,ok,  a  kik  mi  nálunk  liatahnaasabbak  és  rosz- 
sznnkat  kívánják,  oda  leszünk  (Mik :  TörL  ól>),  2)  [construo ; 
autlttuien).  Megteináltatom :  confio  C.  Meuiel,  cziimid  meg  az 
en  hazamat  (VirgC.  25).  A  prédikátor  galamb  gúczát  csináltattuk 
meg  (MonTME.  124).  S)  (elaboro ;  ausarl>eiten,  tértig  machen). 
Megh  cinaltatattya  az  ftirkas  lienrekelb  iRMNy.  11.60).  Az  órás 
megtsinálvAn  az  órát,  aziat  fel  tekeri  (Mik :  TörL.  121).  4)  [com- 
pono,  cuiido;    U'reiteii,  mLschonJ.  Az  egesseguek   kenetyt  mej;- 


133       l"VsZV&CSINAb-FEGYVEKPERÉK-CSINAL<') 


IT^RESZ  (NINAIA*)— PAKOKA  tí^INÁLÓ 


134 


chinalni  (DomC.  36i.  Drága  fSuel  nicg  i-ziiiált  bor  (Kár :  Bibi. 
L639).  5)  repjiro  MA.  [restiluo ;  ausbessern).  Igpii  szabados  az 
nieuu)'ezeti  nz  kazuuknak,  liaiiein  niegkellene  i'.siiiáliii  (Éviv. 
.\ni.52l 

öszve-csinál :  I)  (eonipoiio ;  ziisaniiiionfiiícnj.  Kevés,  az 
ki  jót  ió  hírrel  összue  cliiiiálhattva  iZrin.vi  1.95).  8)  [misceo ; 
mi«clien].  A  fige  succusj'it  a  miustárral  ha  őszue  czinálod,  az 
fiil  czengé.sét  meg  állattva  (^Mel :  Herb.  2). 

Csinálás :  factus,  factura,  confectura  C.  [bereitung,  verfer- 
tigiing).  Méreg  tsinálás  :  venefioiiim  ;  méz  csinálás  :  niellüieiuin  ; 
harisnya  csinálifhoz  való :  tibialis  C.  Kezde  gondolkodni,  bugi 
mikei>en  vniak  paranczolatyat  be  teliesycbe  az  egiliaznak  czi- 
nalasarol  (TirgC.  25).  Az  peuz,  kit  adót  vala  az  egjhaziiak  czi- 
nalasara  (26).  Kezdé  fiket  igen  sanyargatnia  téglaverésekkel, 
sarcsinálásokkal  (RMK.  11.14).  Az  palánk  ehynalasai-a  ith  az 
kemylvaló  falukat  mynd  reya  izetem  (LevT.  1.265).  Leg  ottan 
az  uy  kovásztalan  tésztának  chénálásához  késziillyiink  (Tel : 
Evang.  n.31).  A  gj'ermek  chenal;i.srol  b&^zellesz  mochkoson 
(Mon :  Apol.  2P9).  Tiszteletes  volt  mindenha  isten  elíStt  az  kepec 
chenalasi  (Mon ;  KépT.  6).  Az  varosis  penig  mind  czinalassal 
mind  penig  hellyel  erís  volna  (Decsi ;  SallJ.  63).  A  kenyér  csi- 
uálásról,  srfitésrfil  (Com:  Jan.  76).  A  viiros  pticséti  csinálásátiil 
fizettünk  a  kecskeméti  Btvesnek  (MonTME.  1.24). 

Csinálgat :  [eouficio;  verfertigen].  Csinálgatjuk  vala  részünkre 
5ket  (Monlrók.  \TII.3ö7).  Az  régi  kopjak  el-vesztenek,  c.sinál- 
tas-son  három  százat,  sít  had  csinálgatuának  többet  is  (Gér: 
K.árCs.  IY.2-Í$\ 

Csinálmány,  csinálvány:  opificium  C.  fabrica,  factuni 
MA.  fwerk,  arbeit,  tat].  Tsinálmány.  alkotmány :  plasma  PPBl. 
Hetedic  napon  isten  megszflnéc  minden  czinálmányátnl  (MA : 
Bibi.  1.2).  Gy6ny6rk6dénec  az  5  kezec  czinálványában  (IV.113). 
Az  csinalmannak  foglalási  gyakor  babokkal  csapkodtatvaii,  meg 
tagnlanak  (Forró :  Oirt.  115).  Csinálmány,  tétemény,  a  mi  lőtt 
(CorpGramm.  702).  Bástyák,  kikhez  hasonlókat  csinálmányban 
nem  láttam  (Monlrók    Vm.309i. 

Csináló :  opifex,  conditor  C.  factor  MA.  [arbeiter,  veifer- 
tiger].  Valami  nagy  dolognak  csinálója :  molitor ;  kolbász  tölte- 
léköt  csinálok  :  fartores  C.  A  harangláb  csináló  iszrael  mestör- 
nek  fizettünk  20  ft.  (MonTME.  1.87).  Ugj-anezen  palotának 
ablakainak  rámái  csináló  pataki  Asztalos  Máitonnak  fizettem 
íRadv:  Csal.  in.25). 

ablak-csináló  :  fenestrarius  PPB.  [glaser]. 

ampolna-csináló :  ampullariiis  C. 

eipellöa-csináló  :  crepidarins  PPBl.  calceariiis  Com :  Jan. 
98.  [schuster].  A  czipel5s  csináló  avagy  saru  mives  árral,  ser- 
tével és  szurkos  fonallal  a  varga  mfihelyben  czipelosSket  csi- 
nál (Com:  Jan.  98). 

esémége-csináLló :  cupedinarius  PPBl.  [delicates.senbe- 
reiterj.  A  cs5m6ge  csináló,  pagácsa  sflt8  a  malomból  hozott  ros 
lisztből  kívánatos  édes  csemegéket  (cupedias)  csinál  (Com: 
Jan.  76). 

edény-caináló  :  vascularius  C.  [geschirrfebrikant]. 

eledel-csináló  :  opsopoeus ;  koch  C. 

erösaég-csináló :  munitor  CV)m:Jau.  146.  [sapper].  Jelen 
vadnac  még  az  áll  lyukat  ásók  is,  .szam.szerigye.sec  és  erősség 
csinálóc  avagy  sáncz  rakóc  (Com :  Jan.  146). 

fegyver-esináló :  armamentarius  Com:  Jan.  104.  128. 
[waflTenschmiedj.  Ide  tartozic  a  lakatos,  fegyver  csináló,  tfizes 
labta  míiues  (Com:  Jan.  104). 

fegyverdérék-esináló  :  [loricaním  fabricator ;  hamisch- 
macher].  (TörtT.  XVUL  230). 

M.    NTELVTÖBT.    SZÓTÍB. 


fürósz-csináló :  serrarius  Com:  Jan.  104.  Ischlusserl.  Ide 
tartozic  a  fűrész  i'sináló  és  csi.szár,  a  ki  reszelővel  reszel  (Com: 
Jan.  104). 

gyapju-csináló  :  lanilicus  C.  (wollenlábriUantJ. 

gyolos-csináló  :  strophiarius  C.   [leimvandmacher]. 

g^yürű-csináló  :  annularius  C.  [ringmacher]. 

hajó-esináló :  naupegus  MA.  PPBl.  [schiffsbauer]. 

háló-csináló :  reticularius  JLV.  netzsticker  PPB. 

hám-csináló  :  sutor  helciarius  PPB  [pferdegeschirrmacher] 

határ-csináló  :  finitor  C.  [ingenieur]. 

hintó-esináló :  lignarius  PPBl.  [wagner]. 

hordó-csináló :  doliarius  C.  [fassbinderj. 

imég-csináló,  ing-esináló :  indnsiarius  C.  PPBl.  hemd- 
macher  PPB. 

irha-csináló :  alutarius  MA.  weis.sgerber  PPB.  Az  írha- 
csinálo,  erszényjártó  irhákat  ad  elő  (Com :  Jan.  98). 

islóg-csináló :  bractearius,  bracteator;  blechmachcr  PPB. 

kapta-csináló  :  crepidarins  MA.  [leistenmacher). 

kártya-csináló  :  chartariiis  MA.  [kartenfabrikant]. 

kenet-esináló  :  ungventarius  MA.  [salbemnacher]. 

kós-csináló :  [cultarius ;  messerschmied].  Kés  csinálónak 
attuiik  az  N'azur  ké.si  nyele  czifrálni  'k  t.    (MonTME.    I.    161). 

keszkenö-csináló :   linteariu.s,   .strophiarius  C.    [leinwand- 
macher], 
kocsi-csináló  :  faber  essedarius  MA.  [vvagenmacher]. 
korsó-csináló  :  amphorarias  C.  [hafher]. 

könyv-esináló :  librarius  Com:  Jan.  160.  fvei-fasser]  A 
granimaticusnak  szolgál  a  kí"inyv  csináló  é.s  könyvnyomtató,  ki 
kőnyTeket  kinyomtat  és  a  könyvkötőnek  bekötni  adgya  (Com: 
Jan.  160). 

láda-csináló :  arcarius  PPBl.  [kistenmacher]. 

lóding-csináló  :  [opifex  lororum ;  riemer].   (TörtT.  XV  Ili. 
270). 
madzag-osináló :  zonarius  C.  [gürtler]. 
meUkötö-esináló  :  strophiarius  PPBl.  [bru.stbindenmacher]. 
móreg-csináló  :  venenarius  C.  [giftmischerj. 
méz-csináló :  mellarius,  mellificus  C.  [honigmacher]. 

olaj-esináló :  olearius  Com:  Jan.  71.  [öhlmacher].  A  fa 
olaj  az  olaj  fákból  az  olaj  csinálótol  .sajtoltatic  (CVjm:  Jan.  71). 
Olaj  csináló  pincze  (Nad:  Kert.  192). 

óra-csináló :  automatarius  Com :  Jan.  104.  [uhrmacher]. 
Óra,  magátúl  mozgó  szekér  csinálóc ;  automatarii  (Com :  Jaa 
104). 

orgona-csináló :  organarius  MA.  [orgelmacher]. 

orsó-csináló  :  fusarias  PPBl.  [spindelmacher], 

orvosság-csináló :  medicamentarias  C.  [apotheker]. 

öv-esináló :  zonarius  Nom.-  295.  [gürtler]. 

pántófóly-csináló :  crepidarius  C.  [schuster]. 

papiros-esináló :  cbartarias  MA.  PPBl.  [papieifabrikant]. 
Papiros  csinálok  is  jüttek  volna  hozzánk  (ItókGy:  Lev.  229). 

paróka-esináló  :  [tonsor ;  perückenmacher].  Ismertem  egy 
vidéki  itju  legényt,  ki  órákat  tOltiJtt  valamelly  parukacsinálóval 
(Fal:NU.  257). 

28 


135 


pekgamina-ckinAló-csincxékiís 


CSINtSÉKEZ— MíXi-ÍSÜ' 


pergamina-csináló :  meinbraiiarius  MA. 

posztó-csináló :  pauifex  Com :  Vest.  51.  [tuclifabriliaiit]. 

puska-csináló  :  faber  catapultarius  PPR  [bUcliseiimaclier]. 

rosta-oamáló  :  ciibiarius  PPBl.  (siebmaclier]. 

saru-csináló :  calceolarias  C.  [scbuster]. 

sátor-csináló :  sccnofactor  Kr.  [zeltecluieiderj.  Az  5  mes- 
terségén való  volt,  tudni-illik  sátor  esiiiáló   (Mad :  Evaiig.   561). 

serpeayö-csináló :  [faber  lebetibtis ;  pfaniienscbmied].  (Me- 
sésK.  31). 

BÓlya-esináló  :  solearius  NLA.  [scbuster]. 

szag-csináló  :  odorarius  C.  [parfumeur). 

számszerij-csináló :  ballistarius  C.  [Inicliseumacher]. 

szég-csináló :  clavariiis,  elavicularins  PP15.  (iiaglerj 

szekér-csináló :  plaustrarius  C.  [wagnerj. 

szekémye-caináló :  ocreariius  MA.  stiefelmacber  PPB. 

szekróny-csináló :  arculariu.s,  scriiiiarius  MA.  [tlschler]. 
A  szekréuy  csináló  avagy  a.sztalo.s :  .scriniarius  seu  arcularius 
(Com:  Jaii.  104). 

szita-csináló :  (uiibrarius ;  siebmaclier).  Ha  sockaig  így 
meg  vackarnac,   farkad   az   .szitta   czinálóknac  iút  (Helt;  Mes. 

121). 

szönyeg-csináló  :  (artifex  iiarietes  tapetis  exoriiandi ;  tape- 
zierer].  Délutj'ni  az  folségbo.s  fejedelem  volt  la  felséghes  király 
szSnyeg-csiuálóinál,  az  liolott  az  egísz  munkát  inegnózte  urunk 
«  felsége  a'lialy:  KT.  1.287). 

szösz-cslnáió :  miuator  MA.  kriimplor  PI'B. 

szür-csináló  :  [sartor ;  schneiderj.  {TörtT.  XVni.239). 

taliga-csináló  :  plaustrarius  C.  [wagnerj. 

tógla-csináló :  laterarius  PPBl.  [ziegelmeLster] 

tü-C8Ínáló :  aciculari.s  PPBl.  (nadlerj. 

üveg-csináló :  vitrariiis  C.  [glasfabrikaiit]. 

üvegablak-csináló  :  specularius ;  sinegler  C. 

vendóghaj-csináló :  comae  subdititiae  textor  PPB.  [pe- 
rückeninacber]. 

vers-csináló :  versificus ;  versmacber  C.  Magához  liivat 
egy  levél  bordozi>  poétát  vagy-Ls  vers  isinálót  (FV:.SzJáii.  137). 

zsindély-csináló  :  .■ícandularius  PPBl.  [siliindelmaclier]. 

CSINCSÉR :  hója  C.  manica  MA.  [f&ssel,  kettej.  Mikenth 
birnac  az  rabbal ;  lábain,  kezén  czinczer,  lancz  (Mel :  Szjáa 
494).  El  kopot  a  rabságnac  csincsére  (Prág;  Serk.  KK)8).  Pokrtl- 
b.in  sok  békó,  czjiicsér,  láncz  vagyon  (Lép:  Ildiik.  1.240).  Lábain 
vas  lévén,  kezén  tsinLsér  fíigvén  (Tyúk :  ,Jrás.  Elc^b.  17).  A  nem 
jámboroknac  raegbfintetésére  és  inegfcnyítésére  vannac  a  ve.sz- 
szSo,  korbác.soc,  csinesérec,  beléncsoc:  manicae,  nuniellao  (Com: 
Jan.  136).  Tsintsérben  és  kalodábaii  fekszik  (VSzentyel :  Pal. 
31).  Szégyen  vallásoknak  (wincsérjibon  liiinja  őket  iMegy:6Jaj 
11.26).  T6ml(5cze  fenekén  a  vasak  is  i-sincsérek  közt  soliajloz-  ' 
nak  (IV.18).  Az  kezeketis  fsincserrel  W-zjirják  iKonst.  28l.  ; 
Keze,  lába,  dereka  erSs  lánczokkal,  t-sincsérekkel  és  kalodáckal 
kötözve  vagyon  iTKls:  Paii.  30).  Sz;'iraz  malom  két  ember  liajtó, 
nyakravaló  caiuczer  (MonOkni.  VIII.Ö28).  Az  öreg  kapuban: 
i-zinczér  három,  lakatostul  (Gér:  KiuCls.  rV.451). 

Csincsérés :  [caleuatus;  gefesseltj.  Keze  volt  csincseres  éa 
nyaka  volt  láuczos  (Prág:  Serk.  737). 


Csincséréz  :  [cateno  ;  fessein).  A  foglyok  lánczon  tartatnak, 
kalüdáztatiiak,  tóutséreztetnek  (Pós:  Igazs.  1.665).  Egy  brassai 
szászt  fogattam  meg ;  kalodáztatlam,  tíimlöczezteni,  csinciérez- 
teltem  nem  kevé«  ideig  íK4Íkí':Lev.  171). 

CSINQA,  CSINOSA:  [tibia;  pfeife?].  ö  kobzot,  fi  misz- 
kált,  6  cliingát  tuda  (Zrínyi:  AxSyr.  186).  Az  vezér  a  nagy  Sf/k 
dob,  csiiitia,  tOrök  sipok  zengése  mellett  indul  (>)zal:  Krón.  581 

(Csincsás),  csinziás  :  [tibicen ;  pfeifor  ?J.  Síposokkal  men- 
nek már  a  trombitások,  dolxjsok  ,az-után  és  a  csinziások  (Gyöngy: 
KJ.  112). 

CSINGOLÓD-IK:  [amplector;  sicli  umfassen].  Répa,  retek 
tsingolódiiak,  tíik  és  dinnye  hason  jár,  az  ugorkák  forgolódnak, 
kiki  niolií'iM  lejti^t  vár  (Pal:  N'ors.  871). 

öszve-csingolódik :  cv  Két  foenix  öszv&cliingolódik  (Zrínyi  -. 
ASyr.  220). 

C8EP :  1)  pungo  C.  vellico,  mordeo,  carpo  MA.  [stechen, 
zwicken,  beis-sen].  Az  balhác  ha  igen  czípnek  és  marnak,  es5 
lészeu  (Cis.  G.  4).  A  darázsok  ezipni  kezdek  a  testet  (Helt: 
Mes.  291).  A  so  eszi  es  czipi  a  búst  (Bom:  Préd.  306).  Gyakom. 
szúrom,  tsipSm:  pungo  (Com:  Vest  143).  A  jámbor  még  liirét 
sem  hallotta,  melly  fájdalmas  lúgyen,  mikor  embert  belSI  tsipi 
a  gona^  és  szive  gyökerét  rágják  az  elkövetett  fertehnességek 
(Fal:  NE.  77).  Látom,  tsipi  az  asszonyokat  az  igazmondá.s,  s 
még-is  vitattyák,  hogy  semmi  roaszat  nem  tselekesznek  iPal : 
NA.  147).  Csipnek  a  bolhák,  tetOk,  legyek  (Adámi :  Sprachk.  liK)>. 
S)  [arripio ;  anoignen].  Mikor  a  tisztek  késlelik,  magokimk  tsipik 
a  kevés  sóldot,  el-busul  magában,  meg  muikoíllk  a  katona,  ott 
haggya  tisztit,  sátorát,  mezeit,  's  el-tova  szökik  (Fal:  NA.  21.5). 

[KíizmondiisokJ.  Az  éh  szúnyog  nehezet  tsip  (Kisv:  Adng.  211). 
Tsip  az  igaz  mondás  (SzD:  MVir.  241). 

el-osip :  [capio,  intercipio,  tollo,  avello  ;  wugnehmeii,  wog- 
íischen,  wogfangenj.  Ezer  öt-.sz;iz  ütvenegyben  Tömíisváratt  és 
Szolnokot  el  csipé  (Pázm:  Kai.  441)  Ilozziüs  adott  az  szent 
Íráshoz  és  elis  csipett  beime,  nyirte,  szabta  iBal :  Csisk.  427). 
Mintsem  szántóföldemet,  kaszálómat  a  má.scvnl  szap<jrílsain, 
inkább  elszenvedtem,  hogy  más  az  enyimlxM  elasipjou,  melyért 
élhetetlennek  is  mondattam  némelyektfil  1759  (Hazánk.  1.219). 
Az  lioszszából  bizvást  el-tsiphetftnk  negyven  egész  könyököt 
(Moln:  .JÉpül  77).  Az  görög  botokból,  ha  némely  tzifriizatokbiíl 
valami  keveset  ol-tsipüuk,  könnyen  zsidó  betfl  kerekedik  (261). 
Reá  kőszönllik  a  prókátorokat,  hogy  el-tsipheísék  valamely 
jámbornak  mezejét,  szántó-fSldét,  mert  szomszéd  d!U°ab  és  jó 
falat  (Fal:  NE  102).  Azt  kívánnám,  hogy  a  dámák  ne  nevollyék 
a  magok  fópénzét  iisorával,  hogy  el  no  tsipjék  felét  liarmadát, 
mikor  a  mester  vagy  kalmár  embert  ki  kell  fTizetni  (Fal:  NA 
172).  Boldog  isten,  el  tsipni  a  soldgyát  a  katoiúnak,  az  ulán 
méltó  pana.szit  szájában  vemi,  \m  nagy  bfui!  (216).  Szentségtörés- 
sel együtt  járó  orság  a  szent  Írásból  valamit  eltsípni  (SzU:  MVir. 
300). 

[ki-CBÍpi 

kicsípés :  morsiuncula  C 

le-C8Íp :  [decerpo ;  abpBüekenJ.  Ezt  az  érdemes  kisasszonyt 
virágjában  csípte  le  a  halál  (Fal:  NU.  313.  Szí):  MVir.  2(;i8). 

még-csíp :  [pungo,  mordeo ;  stechen,  beisseoj.  A  hangya  a 
madariLsziiac  a  lábán  fel  mászkálla  és  erőssen  meg  czípe  ászt 
(Helt:  Mes.  391.  NémGl.  348).  L'gy  czip  meg  engemet  mint  a 
kigyo  (Born:Evang.  L  210).  Az  ilyen  csalárdok,  mely  előbb 
hog)-  sem  mint  meg-csípjen,  éuekeldegél  (Laud:  UjSegilsi  1.337). 
Krími-tatár  kmicsuka  többet  fog  rajtok,  ha  kétszer  s  luiroinSEor 
elevenen  nieg-csípi  (Fal :  NU.  296).  Az  ürüt  megtsípvén  a  Véniis 
tsalánnya,  vaszott  .szerelembe  esik  (319). 

[Közmondások].  A  kit  egyszer  a  kigyo  megcsíp,  még  a  gUisz- 
tátúl  is  fél  (lluüy:  Ádal.  L79): 


437 


MEGCSÍPÉS— csipás 


CSÍPÖSSÉO— CSII'EG 


438 


mégcaípós.  SüóuaI  vaM  megczii>és:  hjstricLs  séta  (Decsi: 
Adás;.  iTS* 

Csipdel :  (vellieo ;  sticheln],  Osiptlel  miiikot  az  isteiuielt 
tSriiéii.ve   az  mi  meg  velemet   természftfinl;   iiiiat  (Soós:  PoNt 

Csipéd  :  [vellieo;  sticheln?].  Mindenkoron  ugjan  vesztené  és 
csijíeilné  a  keresztyéneket  (TilkJel.  89). 

Csipdes:  vellieo,  pervello  C.  [kneijien,  .stiehelu).  Mikor  az 
meghaló  ember  Cfdpdesi  az  ruhát  és  tisztogattya,  mintha  .szeme- 
tes volna :  carphalogia  (Sziksz.l  Tsípde-sem,  t^pem,  furdalom  : 
vellieo;  tsípdesem,  gyütrfim;  [tervello  PPUl.  Adót  ínekyk  az  ilA 
isten  eypdesA,  furdaló  lelket,  zelletoth,  zemeketh,  hogy  ne  lás- 
sanak nniid  ez  may  napyglan  (Komj:  SzPál.  84).  Elöl,  oldaWl 
néjiében  ezipdosnek  (BFaz:  Castr.  G4).  Mérge.s  Idgyóval  hagyod 
hívedet  esiiidestetni  (Czegl:  ^DI.  118).  Sok  szikra  esipdeste  ftil- 
tiirött  karokat  (Gyöngy':  KJ.  52).  Okot  adnak  nagyot  liaragosink- 
nak,  hogy  itt  is  amonnan  is  tsipdeshesseuek  rajtunk  (Fal :  UE.  376). 

el-csipdé3 :  [abripio ;  wegfischen].  Az  t515k  el  ne  lopattassék, 
el  ne  e.«iptleste.ssék  (MA:SB.  126). 

még-csipdea :  (pungo ;  stechen].  Az  6  gyenge  tsirkéit  ha  a 
tsalán  megtsipdesi,  halálos  az  5  nékiek  (Misk:  VKert  314). 

Csipdésés :  [punctio ;  das  stechen].  Kitétetvén  a  méhek 
csipde.sé.sének  (Mad :  Evang.  404). 

Csipdez :  [iningo ;  stechen].  Aemilia  sebes  nyelve  tíz  mérf- 
fSldel  előbb  futott  eszénél,  tüzes  fogókkal  csípdezte,  akasztotta, 
kerékre  tflrte  Easebiust  a  dámák  előtt  (Fal:  NA.  129). 

Csipdezés :  [vellicatio ;  das  zwicken].  Onnét  az  holló  ismét 
ki  tekergett  a  dög  tsipdezésre  (Moln :  JÉpül.  99). 

Csipeget:  [pungo;  stechen].  Az  irigység  s  nyelvesség  tsipe- 
get  (SzD:  MVir.  187). 

Csípés :  vellicatus,  vellicatio,  punctio  C.  MA.  [das  stechen, 
beUsen].  Tsípés,  szaggatás :  vellicatio ;  tsalántsipés  :  uredo  PPBl. 
E^  mak  szem  io,  eg  leg  ezipesni  gonosz,  soha  senkin  nem  eshe- 
tik isten  akarattianekill  (Mel :  SzJáu.  8).  Minden  fele  ostort  eé 
bolhás  eipesig  szemiőgig  [?]  isten  bochathia  (183).  E  csipések  ellen 
ugy  rezgelődől  (Czegl:  MM  131).  Szúnyog  csípés  (SBalog:  Temlí 
79).  Egy  szúnyog  csípésben  is  meghal  az  ember  (Kisv:  Adag.  34). 

Csipeszkéd-ik :  obhaereo  PPBI.  [sich  anklamraernj.  V^ila. 
kihez  ragaszkodom,  tsipeszkedem :  obhaereo  PPBl.  Anyó  ne 
járj  ki  Gondo.shoz,  mert  az  himlő  Zsigóba  csipaszkedik  s  onnat 
Misuba  s  o.sztáu  meghal  1759  (Hazánk.  1.144). 

Csipet :  [fragmen ;  bischen].  Egy  csipetnyi :  so  viel  man  mit 
den  aussersten  fingéra  fassen  kann  :  une  pincéé  (KirBesz.  139). 
Csipetenként  osztogattyuk  a  kenyeret  (Sam:  Cer.  93.  100). 

Csipked :  earpo,  velUco  ^■lA.  [sticheln].  Ezek  lőnek  feleleti, 
mellyekkel  csipkedi  az  mi  ellen-vetésinket  (Pécsv:Fel.  93). 

[Csípledöd-ik] 

meg-osípledödik :  [laxor ;  loeker  werden  ?].  Ajándékért 
ajándékot  nem  küldött ;  ezzel  is  megcsípledődött  a  kötés  (MonTME. 
V.79.). 

1 .  Csípő :  pungens  C.  [vellicans,  carpens,  mordax,  acris ; 
stechend,  stichelnd,  beissend,  scharf).  Czípo-láb,  rák-láb:  chelae 
(Major:  Szót  137).  Csípő  iz  (Nad:  Kert.  73).  Ii-tózot  a  tsip5-mon- 
dásoktul  (Fal:  NA.  126).  Az  itjuság  egyszer-kétszer  fel-veszi  a 
Isipő  veszszőt,  a  púrongatást,  az  után  meg  sokallya,  rugóldoz 
ellene,  megköti  akarattyát  (Tal:  NA.  204).  Eltfirni  a  csipő  tréfát 
és  nem  adni  mássát  (Fal:  UE.  ra.84). 

Csípős :  mordax,  acerbus  MA.  [beissend,  scharf].  Tsipős  izil : 
aeidulus  PPB.  Öar  fysz.  Az  leuelei  darabossak  es  chypős  izíiiek 


(BeytheA:  FivK.  18.  Zvon:  Pást  1.421).  Luther  szokjis  szeréut 
csufo.s,  csipős  (Bal :  Csisk.  85).  Ott  ittam  ollyan  csiigört,  a  jó 
borhoz  szokott  urak  sem  ismerték  meg,  hogy  csiigör  volna, 
olyan  édes  csípős  vala  (Cserei:  Hist  237).  Istenemnek  tsipős 
bora  bűneimért  juttatott  siralomra  (l'lialy:  Adal.  155). 

Csípösség:  aerimonia  C  aerita«,  aeritudo,  mordacitas  MA. 

[schiirfo]. 

[Csíptet] 

Csíptető:  1)  pertiea  Com:  Orb.  105.  [volsella ;  zwiekzange]. 
Csíptető  vas:  harpago  C.  MA.  Kemény  cziptotéuel  meg  szori- 
tottáe  a  nyoluet  (Helt:  Háló  229).  Csiptotö  forma  horogra,  fogóra 
nem  volt  szfiksége  (MA :  SB.  144).  2)  [tendieula ;  selilinge].  Czip- 
tetabe  eyt  (MA:  Préd.  298). 

Csiptetöd-ik :  [coarctor  ;  eingeklemmt  werden].  A  fa  ha.sa- 
dái;i-k6zzé  tsiptetődék  karja  (Pázni:  líal.  664). 

CSIPA  (c;i>szSmő  FortSzer.  chi/jí]]a  BeytheA :  FivK.  135. 
cojjn.s  TihC.  46):  gramiae  MA.  [augeubutter).  Szemnek  száraz 
tsipája :  xerophtalmia  PPBl.  Czigánnál  talallod  meg  elveszett  mar- 
hadat, czip[?]-sz5mő  kirázza  borzos  szakállát  (FortSzer.  K3).  Az 
tft  szőlő  leuet  ha  borban  meg  izol,  kfluet  ront,  zömeidnek  chyp- 
pait  el  vezti  (BeytheA:  FivK.  135.  MNyil:  Irt.  170).  Csipáját 
törlötte  alsó  üngivel  (Thaly:  VÉ.  a34). 

[Csipalagos] 

Csipalagoskod-ik :  pippio ;  ti-iefaugeu  habén].  Csipalagos- 
kodni  kezdet  a  szeme  (Land:  UjSegíts  11.81). 

Csipalyagosság  :  [lippitudo ;  triefáugigkeit].  Nézz  a  szem-fá- 
jókra,  tsipalyagosság,  s  vér  száll  az  ollyanokra  (Gyöngy :  Char.  108). 

Csipás :  lippus,  lipposus,  gi-amiosus  MA.  [triefaugig].  Az  kis- 
ded éenuőknek  igőn  art  az  napnak  fene,  mert  zömeit  copassa 
tezi  (TihC.  46).  Czipas  szemfl,  czomos  hatu,  sánta  es  pelp  (Szék : 
Króu.  171).  Az  czipás,  könyues  szemőt  mosd  velle  (MehHerb. 
6).  Czipas,  pillagos,  szandál  (Born:  Evang.  III.4Ú0).  Csipás  és 
vakos  ember  (Decsi :  Adag.  155).  Szemec  czipas,  peczenies  (Decsi : 
Préd.  31).  Az  pálma  fa  gyömőlche  maguat  fózd  meg  egy  fazék- 
ban, eghasd  meg,  borban  olch  meg,  az  chyppas  es  könyues 
szőmöt  moshatod  vele  (BejtheA:  FivK.  19).  A  csipás  szeműek 
a  napnak  ágaira  vakolnak  (Mad:  Evang.  284).  Az  meg-.sertetet 
tsipas  szemek  nem  szenvedhetik  a  ragyogó  napnak  tündöklését 
(DBón:  Részegs.  110).  Annyira  győzöm  én  az  rut  ehipis  ebet 
(Zrínyi  U.124).  Nyisd  fel  mar  a  csipás  szemeidet  (Matkó:  BCsák. 
226).  Az  ahna-fát  a  csipások  és  borbélyok-ís,  a  mint  szokták 
mondani,  esmérik  (Nad:  Kert  130).  Hogy  nyitod  föl  csipás  .sze- 
med hitvány  molnárlegény  (Thaly:  VÉ.  1169).  Nyughatatlan 
derekával,  csipás  szeme  forgásával  szeme  úgy  jár  mint  a  csép 
(Fal:  Vers.  882). 

[Csipásit] 

Csipásitás.  A  szem  .sii-ással,  pokol  füstinek  tsipásítíísával 
szűnetlen  tellyes  (Pázm:  Préd.  1Ű80). 

Csipásod-ik:  lippior  MAI.  [triefaugig  werden]. 

Csipásság :  lippitudo  MA.  [triefáugigkeit]  A  szem  csepegő 
csipásság  a  vakságnac  elöl  járó  készétésa  (Com:  Jan.  56). 

Csipáz-ik :  [lippio ;  triefen].  Csipázik  a  szeme  (PP:  PaxC.  54). 

Csipázás  :  [hppitudo  ;  tóefáugigkeit].  OiT,  szem-folyás,  tsi- 
pázás :  lema  PPBl.  Szeme  tsipázása  (PP :  PaxC.  6). 

CSrPÉG,  CSIPOG :  pipio  MA.  [zwitschern].  A  madár  fiak 
tsipeguek,  sibognak,  pipegnek  (Com :  Jan.  35).  A  veréb  tsirippel 
avagy  tsipeg  (39.  Diósz:  Précl  250).  Tsipegö  rigó,  melly  akkora 
mint  a  közönséges  rigó,  igen  hangoson  szokott  tsevegm  (Misk: 
VKert.  401).  Házimknak  garádján  fiabd  verebek  tsipognak  fé.sz- 
kekbe  (Gvad:  RP.  25). 

28* 


439 


CSIPKE— 2.  CSlPÖ 


CSIRA— csmÉz 


440 


CSIPKE :  1)  rubus  MA.  (liagedornj.  Czipke-bokor:  rubus 
^U.  PPlll.  C'zipke-bokroa  hely:  rubetum  MA.  PPBI.  IMsának 
neme,  tópke:  spiiieohis  PPiJl.  Méta  incipit  ab  ima  dumo  que 
wlgo  cbipkebokor  appellatiir  (Wenzel  VU.2i;i.  121(i).  Méta  venit 
ad  i-li}-i)kebokor  (X.68.  1291).  C'ipke  bokorról  nem  zednec  zSlSt 
(MünchC.  122.  JordC.  511).  Az  eghö  cypke  bokornak  tyze  (72;»). 
Moysesys  meg  mutatta  az  chypke  mellet  (Pesti-  NTest  149). 
Khi«  egy  cliypkehez,  moly  ;a  ew  tenerjl  igen  meg  serte  eea 
;dt;il  gyaka  (Pesti:  Fab.  71).  Szfidd  meg  az  eliypke  es  gelegby- 
nye  bimbóit,  nagy  laput  es  .szép  sz61fit,  ezeket  törd  őzue  (BeytheA: 
FivK.  ÍO).  Cliypke,  isten  átkozta  tóuisk  (lul).  8)  fructiLs  rubi 
MA.  (rosL-nboereJ.  Az  rofisáiiac  a  czipkeie,  n  ki  az  virága  vtán 
ott  marad,  az  ve-sekben  kőuet  ront  (Mel:  llerb.  21).  Sokan  kökont, 
vadaimat,  czipket,  penLszes  turot  kouantae  totegsegokbon  (Born : 
Préd.  317)  Az  ro.sauak  az  cbypkeiot  törd  meg  es  lia  meg  izzód, 
azzouy  embernek  feier  vére  folyjusa  ellen  io  (ISejllieA:  FivK.  1.")). 
Galagonya  s  csipke  volt  gyakrab  cbédél«n  (Szentm:  TFii'i.  12). 
ít)  timbriii  daviculata,  limbiLs  dentiiulatiLS  PPB.  [.spitzen].  Tsipke 
a  köntösön  :  patagium  PPB.  C.sipke,  fodor,  gallér  iMA:  SB.  22Ü). 
Csipke,  retze,  tzérna,  galand  és  i«ntlika,  búltban  ezekért  pénz 
tsn.sz  (SzBtjdó:  Kaim.  7).  Az  galléra  selyemmel  csiimlt  csipkébíl 
volt  megrakva  (Moulrük.  XI.:íl3).  Széles  arany-csipke  rajta  liat 
sorral  (XXlV.17f)^.  Két  vég  csipke  (Radv:  Csal.  11.201).  Terczenál 
váll  aiany  csipkével ;  narancs  .szin  biirsony  váll  arany  csipkével 
(I1L355).  Egy  fátyol  elökötfi,  szörselyem  csipke  körülötte  (Gér: 
Kiu-Cs.  IV.270.  273.  460).  Terczenallya  szoknya  arany  s  ezüst- 
ből, egyveleges  csipke  két  renddel  az  allyiin  (161.  162).  Csipke- 
mfivből,  kövekljől  és  mils  raritisbol  válogat  valamit  (Fal :  NA. 
143).  Durva  fátyol  váltya,  búja  tsipkéinket  (Szü:MVir.  454). 

[Szólások].  Elsőben  javalloja  vala  ugyan  a  jesuitai  szerzetnek, 
de  végtére  e.szére  jiivén  csipkére  tsapá  űkot  (Czegl :  .laph. 
147).  Elsőben  tóid  ide  kegyelmét  s  után  csapja  csipkére  a  vét- 
keket (Czegl :  MM.  297).  Az  hamis  taiiitókat  csipkére  kell  csapni, 
ha  jol  nem  akarnak  élni  (Czegl ;  Tromf.  40). 

[Közmondások].  Nem  bátorságos  a  csipke-bokor  árnyékában 
alunni  (Tlall :  Paizs.  67). 

éb-csipke :  rosa  caniua,  caninus  rubus  Beythe :  Nom.  7. 
Az  eggyic  rubus  cypke,  az  masic  eb  cypke  az  ;iz  galagonya 
fa  (Mel:Herb.  11). 

Csipkés :  clavatus,  cren:itus  C.  fimbriatus  MA.  [zackig, 
gezacktj.  Hasogatott,  tsipké.s,  darabokkal,  ffirtökkol  ékesittetett, 
tjirkáu  szítt,  tsonttal  rakott :  .segmentatius  Pl'Bl.  Csipkés  szok- 
nya (Kadv:  Csal.  11.336).  Reczés,  csipkés,  abrosz  alá  való  kendfl 
(Gér:  KárCs.  IV.272). 

Csipkéz  :  [deuto,  serro ;  zacken].  Tsipkézett :  pimiatus,  den- 
tatus,  serratiLs ;  tsipkézett  köntös :  vesfis  patagiata  PI'B. 

még-csipkóz :  c\3  Meg-tsipkézi  a  fát :  crenis  iacidit ;  meg- 
tsipkézi  a  ruhát :  limbos  adsuit  PPB. 

Csipkézés:  intersectio  ITBl.  [das  zacken). 

Caipkézet :  crona  MA.  timbriatio ;  kerb,  spalte  PPB.  A 
karimája  és  kfil.síi  be  folyó  tsipkezeti  iránt  még  nem  tud  ma- 
gával meg  békélleni ;  ki  fellyeb  ki  aláb  szereti  merevenyiteni 
(Fal:  NA,  M2). 

2.  CSÍPŐ  (rhi}>éhe  Jésus  Sirah.  E8) :  l'einur,  eoxendlx  MA. 
[hilfle].  Hlete  Jacob  chipoienec  forgó  cliontyat  (Helt:  Bibi.  t^). 
Ha  az  barom  az  bal  czipAyén  fekszik,  tiszta  fdS  lészen  (Os. 
G2).  Mikor  valami  dolog  vagyon  a  bolondnac  szftuebe,  szinte 
ollyan,  mint  a  chipélje  akadot  nyii  (.Jesus  Sirah.  E^).  Ha  meg- 
töröd az  leuolet  az  kakichnak,  ha  az  forg<>  chyontnak  az  chy- 
pöbeu  beiisego  vájjon,  k&d  reia  es  igen  io  (BeytheA ;  FivK.  39 1. 
Cziiiejére  síintiU  vala  (MA:  Bibi.  1.30).  A  járovány  köszvény  a 
forgó  tsontokban,  tsipö  tsontokbnn,  tsipö  fájá.snak  mondatik  (Coni : 
Jan.  70).  Tsípejének  forgiU-sontya  (Megy :  .SzAÖrönie.  UWi  Megllté 


az  6  csipíjének  inát  (Illy:  Préd.  U.526).  A  tsípfi-tsonttyát  talallya 
(Hall:  HHist.  111.222).  Az  mely  része  az  csipSjflket  érte,  azt  ott  meg- 
akasztottí'ik  tővel  (Monlrók.  XI.  344).  Megsebesíttetnek  Jákob- 
bal, és  tsipfijakre  sántáinak  (DEmb:GE.  195j.  Csípőjére  tévén 
kezét,  imigyen  szóla  (Fal:  NA.  128).  Ha  kűlömben  cselekesz&uk, 
heába  tónia.sztyuk  mind  a  két  kézzel  tsijiőnket,  lieába  tekerjfik 
rárómódra  nyakunkat,  mert  allattomban  derekassan  gúnyol, 
katzag,  gyaláz  lienuilnket  a  világ  iFal:NA  181).  A  munkáin 
féltsipejü  íGvad:  Rl^.  XIV;.  Sok  oldal  dűlt  karját  tsipejére  tette 
((ivad:  Or.sz.  69). 

CSmA :  germen  MA.  siirculus,  cauliculus  PPB.  [keim). 
Czirác:  thali,  a.spargi  MA.  Hagymának  a  közepin  zöldellő  tsirája: 
tlialli,  thalliLs  ;  egyenesen  fel-nítt  tsirája  vagy  kórózása  valamelly 
fűnek:  thyrsus  PPBI. 

[Szólások).  Szándékodat  még  tsírájában  megfojtyák 
(SzD:  MVIr.  19).  Tsúájában  megposhadt  irás  (246.  269). 
Vesztette  vólna-el  Isten  még  tsirájában  ezt  az  erkölcsök 
ve.szedelmére  nevekedett  gazságot  (48). 

Csirás :  germinosus  MA.  [keimicht]. 

Csirásod-ik :  [evolvor ;  sich  entwickeln).  Az  fejedelem  dol- 
gai nem  igen  jó  terminusokban  vaimak,  az  mint  liallom  és  az 
mint  luiiKjukéut  ;iz  dolgok  csirásodnak  (TörtT.  XV.  123). 

Csiráz-ik :  germinasco  C.  pulle.sco,  pullulo  MA.  [keimen, 
aasschlagen).  Ismét  nieg-nóvök,  ki  uívOk,  tsirázom :  regermino 
PPBI.  Mikor  az  Luther  és  Oilvinus  győlekőzete  csirázni  kezde, 
mind  kiilőmbet  tauit  ann.il,  a  mit  az  egé.sz  keresztyénség  akkor 
javall  vala  (Pázm:  Kai.  6U0).  Lassan  csíráznék  az  anti-cristusi 
tévelygés  (TitkJel.  161).  Abból  a  mit  meg  rútét,  lép  (ragado- 
váiiy)  tsirázik,  az  honnan  lészen  a  lép  avagy  ragadováuy,  madár 
fogó  enyv  (Com:  Jan.  38).  Megirám  az  ariánus  vall.-'is  miképpen 
szakada  kétfelé  és  csirázék  a  szombatos^ vallás  belőllo  (BidTörtAd. 
1.34).  Mikor  imir  tsúrázik  ás  kisziulik  valmni  eszetske  belőle, 
akkor  sietve  sietnek  véle  a  m;imma  belső  kamarájában  igye- 
nessen  a  tűkor  eleibe  letzkére  (Fal:  NA.  155i.  A  tinóm  és  nemes 
nevelés  nom  minden  utziin  tsirjizik  és  bimbózik  (SzD:  MVir.  318). 

ki-csirázik :  pullulasco,  pullulo,  progemmo,  egennino,  pro- 
germino  C.  germinasco  MA.  [bervorsprossen,  lier\orschiessen). 
Elől  kitsiriízom  :  praegermino  ;  ismét  kitsirázom  :  repullulo, 
repullulasco ;  viszontag  kitsirázom ;  regermino  C.  Elöl  ki-tsirázom, 
bimbózom,  idején  ki-zöldellem  :  praegermino ;  ki  tsú-ázom,  ki- 
bimbózoml:  progemmo ;  ki-tsirázom,  tsemetézem :  pullulo  PPBI. 
Az  magh  ki  czirazik  (Fél :  Taa  58).  Hogy  a  búza  mag  ki  ne 
tsinizzéc  a  földben,  elharapdállyác  a  biiziUuik  púpját  és  tete- 
jetskéjét  a  hangyák  (Tyúk:  Józs.  303).  A  kender  magot  ffizd 
meg,  mig  kitsirázik  (Szakácsmest  127.  Laiid:  Uj-Segíts  L57S). 
Kicsirázott  eb-agyara  az  magyai'  czipóra,  de  megváshk  foga  bele, 
lészen  még  oly  óra  (Thaly :  Adal  II.9Ü). 

kicsirázás  :  egerminatio  MA  (das  her\'orspro.ssen).  Cjomuui 
kinővé,s,  ki-tsiriiz;ls,  mog-bimbózás :  regermiiuttio  PPBI. 

meg-csirázik :  [egennino ;  bervorsprossen).  Ismét  meg-tsirá- 
zom,  bimbózom :  repullula.sco  PPBI.  A  meg-asz;ilt  lisztből  ava^ 
megcsirázott  száladból  és  komlóból  ser  főzettetik  iConi :  Jaa  85X 

[Csirázdogál] 

ki-csirázdogál :  .v>  A  veszet  bünAs  természetnek  munkái 
ki  csiriizdogálnak  belőle  (Pós:  GBot  20). 

CSmÁK :  (clieiis ;  st-hiilzling,  günstling).  Tégedet  az  fényes 
portának  hú  .szolgalatjában  igazságos  cziráki  közé  számlálván 
(Monlrók.  VIIIlll).  Hatalmasságiuik  ezirákjiít  meg  bScsillik 
(M^.uTME.  VI.lli. 

CSEREZ,  CSmiZ:  collá  fariiiacea;  mehipappeu  PPR 
Csirész,  enyv:  collabas  iMajor:Szót  147).  A  detakákat  isiréz- 
zel avagy   enyvol  és  hevederekkel  edgyben  erotizti  lOmi:  Jan 


Ul 


CSIRHE— C8IZIKE 


CSIZMA— CSIZMADIA 


442 


104).  Gyakorta  értetvén  vargák  csirizéhez  mepko)iott  fe<r\Terét, 
kaptája  széléhez  (Thaly :  Adal.  II.3S11).  Cüirézt  iniuden  reggel 
nu'íl-kellotett  kevernem  (ÖtvMest  76.  vsz.). 

CSIRHE :  ?  La !  tiszta  fíilekbon  esnének  azok  a  szók, 
nem  kSlthetiiék  ollyan  nagy  csirhéjét  (Pós:  Igazs.  11.558). 

CSnUPPfaj,  CSmiPPOL  (chfryptílees  ÉrdyC.  570. 
sirippoi  TelC.  21 1;  piiiio,  tVitimio,  passoris  instar  ."trepo  MA. 
niinurio  PPB.  [zwitsdieni].  A  verebet'  .sirippoUian  es  tuUay-kod- 
uan  (TelC.  24).  Kezdenek  a  iiachyrta  tiay  nasy  rezkettwe  cliy- 
r)-pi)ehiy  (Pesti:  l"ab.  Cl).  A  veréb  ha  reggel  igen  zayog,  visit 
és  czirippel,  esiSt  víiry  (Cis.  G4).  Csiiipeltek  ez-el5tt-is  imez- 
anuiz  tiidatlmi  sóczék  a  Kalauznak  némely  czikkeljiu  aprólékos 
pjipirossacskákbau  (P;izm:  LuthV.  2).  A  ki  ellen  csirippeltek 
sziszektek  (Bal:  Csisk.  19S).  EllenkedSt  csirippelnek  (Mad:  Evaiig. 
574).  A  veréb  tsirippel  (Com :  Jan.  39).  Mig  Jeuóu  csiripol,  el- 
mnlik  az  idí  (RákGy :  Lev.  555).  Addig  tsiripola  és  tsuszolá  a 
dolgot,  míg  el  nem  áltá  a  királyt  (SzD:  MVir.  244). 

még-csirippel :  [eft'utio ;  ausplaudern].  Eztys  meg  chyryp- 
pelek  ees  sybogak  az  madarfyak  az  annyoknak  (Pesti:  Fab.  62). 

Csirippélós,  cairippolás :  [minuritio ;  das  zwitschern]. 
Mykoron  az  nagy  cherypflleestewl  egy  mas  zawaat  nem  erthet- 
neek,  paranchola  az  zent  atya,  hogy  eegy  keweísee  vezteglene- 
nek  (ÉrdyC.  570.  Megy:  3 Jaj.  1187).  Verebekuec  csü-ippelésec 
(CzeghEiiocb.  L135.  Misk:VKert  476). 

CSIRKE  (c:erte  Mih:  ÖrökÉ.  226.  tmrke  PPB.  Toln:  Vigaszt. 
5.  Hly:  Préd.  1494);  I)  [pnllus;  jnngas  gefliigel).  Vess  enni  a 
tsirkéknek :  *obsipa  pullLs  escam  PPBl.  Kakas-tsirke :  puUaííer 
gallinaceus  PPB.  A  kotló  tik  a  czirket  a  gazba  meg  6rzi  (Mel : 
SzJán.  317).  Az  fias  tiknak  tsirkei  (Kár:  Bibi.  1.455).  Az  fias 
tikot  chirkeiuel  magimknac  például  vegyíie  (Pécsi :  SzfizK.  2). 
Miképpen  az  tias  tiuk  az  5  apró  czerkeiuel  czelekedik  (Mih : 
ÖrOkJÉ.  226).  Pipe,  ludcsirke  (ACsere:  Enc.  281).  Az  hollók  az 
8  csirkéjeket  el  szokták  hadni  (Alv :  Post.  I2ÚS).  Az  ölvök  el- 
hadgyák  csirkéiket,  hogy  ragadozásoki-a  szokianak  (Uly:  Préd. 
II.276).  A  jó  fias  tyúk  az  emberek  között  tsirkéivel  báti-an  sü- 
rög forog  (Misk:  VKert.  363).  8)  pullaster  C.  pullns  gallinaceus 
MA.  [hühnchen].  Tsirke,  tik-fi,  tyúk-fi :  pullaster  PPBl.  Az  tic 
egybe  hija  es  kotyogia  az  ű  chü-keit  (Tel:  Evaug.  199).  A  csyr- 
kek  el  reytéznek,  ki  szalmában  ki  az  csadéban  (Lép :  ÍTük. 
112).  A  tjuk,  ha  csak  egy  csűrkét  hordoz  is,  egyenlőképpen 
szorgalmatos  (llly:  Préd.  1.494). 

[Csirkóz-ik] 

ki-csirkózik :  [pullulasco ;  hervórsprossen].  A  szemtelenség- 
nek  kutlá.s;i  által  minden  kicsirkézik  és  sibog  (Sám:  3Fel.  550). 

CSISZLER :  [liguarius ;  tischler].  Csizmazia,  csiszlér,  pintér 
csak  megcsöndösedjél,  az  deáknak  egy  szavára  engedelmes- 
kedjél (Thaly:  VÉ.  H70). 

CSIT.  Tarka  rumeli  vászon,  alias  tsit  (VectTraus.  14). 

CSIVOG  (í^íuajiKer:  Préd.  399):  pipio,  pipilő  MAI. [zwitschem]. 
Madái-fi-m()dra  szólok,  'zibogok,  tsívágok,  sivok :  pipio  PPBl. 
elvágni  kezd  mint  az  daru  és  az  feczke  (MA :  Scult.  135). 
Jeremiás  ugyan  tzivagot  mint  a  fecske  (Ker:Préd.  399).  Mint 
a  daru  és  fecske  akképpen  tsivogok  vala  (KöhDobK.  Al). 
Mmt  a  fetske  akképpen  tsivog  vala  (Szók :  Bals.  151).  Mint  a 
daru  és  a  fecske  akképen  czivog  vala  (Nógr:  IdvK.  146).  Tsiz 
madaiacska  még  nem  tsivogott  nálunk  (Gvad:  Időt.  109).  [Vö. 
CSEVEG] 

CSÍZ :  acanthis  C.  zeLsig  Com:  Vest  29.  117.  A  tsiz  avagy 
paris  ne™  madárka  igen  vékonyon  és  .'siketen  énekeidegei 
(Misk :  VKert  466).  Tsíz  madai'acska  még  nem  tsivogott  nálunk 
(Gvad:  Idít  109). 

Csizike :  acanthis;  zelschen  Com:  Orb.  43. 


CSIZMA,  CSIZSMA  :  cothunius  C.  MA.  c.alceus  obliquus 
Noni.  20.  calceus  turcicus  l'l'B.  f.schuh,  stiofel).  Tsizma,  paputs: 
cütlmnius ;  tsizma  vagy  .sjiru  szára  :  sura  Pl  'Hl.  Tsizniába  esett 
kfi :  scrnpulus ;  tsizma  sarkát  el-uyomni :  cilct'i  talum  atterere 
l'l'B.  Mezeytelen  lábbal,  noni  arany;i.s  cliyznjaban  (ÉrdyC.  384). 
Szakada  csizmája  és  6  kapczíija,  azért  meg  nem  sebosiile  6 
lába  (RMK.  111.187).  Az  csizmából  li-sznac  (Boni:  Evaug.  1.60. 
MA:íScult.  224).  Akái-  niollyic  lábra  illendS  és  alkiUniatos  csiz- 
mák (Com :  Jan.  100).  V.^.s.sal  [latkollyák  csizmáknak  az  talpát 
(Szentm :  TFiú.  22).  A  tsizma  a  törököktől  jött  a  magy;u-ok 
közzé,  az  előtt  viseltének  .sai'út  (Bod:  Pol.  85).  Vöttiink  egy 
csizmát,  papucsot  kaiK-zástul  4  ft  25  d.  (MonTME.  1.14).  Maga 
számára  [vett]  egy  fekete  csizmát  1  ft  35  d.  (20).  Ajándékban 
való  csizmákat  vási'u'lott  Kú-ály  János  Jakab  zsidótúl  2  csizma 
5  ft  (34).  Béllett  sz;irú  cíizma  (281).  Lakatos  Mihály  patkolt 
két  csizmát  (297).  Sokan  nem  csizmát  viseltének,]  hanem  amaz 
nüiczos  veres  sarat  szász  módon  (MonL-ók.  XI.342).  Mind  elrot- 
hasztotta  az  csizmámat  nagy  sár  (Thaly:  VÉ.  1219).  Sárga 
csizma,  veres  nadrág  (283).  Csizma  helyett  topányod  lesz,  az  is 
elől  hasított  lesz  (284).  Réz-sarkantyús  sárga  csizmám  (311). 
Csak  úgy  van  a  ti  dolgotok,  mint  a  kit  fel-aka.sztanak  s  piros 
csizmát  voimak  a  lábára  (Thaly :  Adal.  184).  Az  asszony  népé- 
nek lepseras  nagy  lába,  mert  tiz  e.sztendeig  vagyon  egy  csiz- 
mája (Thaly:  Adal.  11350).  Magyai-  katonának  félküblös  tai'solya, 
sok  lyukú  lódingja,  kiu-ta  szár  csizmája  (388).  Tyzma  azoni 
allatnac  való  (Radv:Csal.  118).  A  hol  patkós  tsizma  nem  hág 
palotábann,  van  ház,  hol  a  gazda  megáll  pitvarábann,  s  bé 
menni  ha  akar,  öltözik  kaptzábami  (Orczy:  KoltH.  201).  Meg- 
nem  tisztítottad  a  tsizmámat,  sai'umat,  tzipellósomet  (Kii-Besz. 
16). 

[[közmondások].  Illik  a  lábához  a  tsizma :  *convenit  ad  pedem 
cotumus;  in  vaginám  machaera  PPBl.  Fél  lába  csizmában,  ffl 
tzipellésben  vagyon  (Decsi:  Adag.  311).  Ha  csizmád  nincs,  bocs- 
kort hordozz  (Kisv :  Adag.  58).  Botskorban  keresni  s  tsismábau 
költeni  esik  becsületedre  (387). 

karmazsiii-esizma :  [cothurni  e  corio  Carmasino ;  kar- 
moisinstiefel].  Két  karmasin  csizmát  vöttiink  5  ft  (MonTME. 
1.13).  Az  kapitány  képebeli  Kovács  Pálnak  adott  ű  kigyelme 
egy  pár  karmozsin  csizmát  3  ft  (100).  Noha  rósz  légyen  az  5 
gatyája,  mégis  szert  tesz  karmazsin  c^izmái'a  (Tlialy:  VÉ.  116). 

kordovány-csizma :  [cothm'ui  e  corio  Cordubeusi ;  kor- 
duanstiefel].  Kordovány  tsizma  (VectTrans.  2). 

lengyel-csizma :  [cothurni  Polonici ;  polnisclier  stiefel].  A 
kivántatt  lengyel-csizmák  ne  kordováuybúi,  hanem  jó  erős  borju- 
bőrbűl  készíttes-senek  (RákF:  Lev.  111.342). 

magyar-csizma :  [cothurni  Hungarici ;  ungaiischer  stiefel]. 
Magyar  csizmát  viseltek,  még  azt  is  többire  patkó-nélkül;  már 
most  kevesen  viselnek  azt,  hanem  német  cipelűst  s  strinflet  1759 
(Hazánk.  1296). 

szattyán-csizma :  [cothurni  e  cori  ovillo ;  saftíanstiefel]. 
Szattyán  tsizma,  szattyán  saru  (VectTi-ans.  2). 

Csizm.ás :  cothurnatus  MA.  [mit  schuhen  versében]. 

Csizmátlan :  [discalceatus ;  uubei5chuht].  Nemcsak  ruháta- 
lanok  s  csizmátalauok  livín  hadaim,  de  lovok  is  elveszett  és  az 
ki  meg  maradt  is,  elbecsüzött,  téli  quartély  nélkül  hagyatván 
az  vezértől  (Monlrók.   XV. 25). 

CSIZMADIA,  CSIZMAZIA:  calcearius,  cothmiiarius 
PPB.  [sclmhmaclier].  Kovács,  csizmadia,  szőcs,  varga  czéheknec, 
ótvos  és  fazeka.s,  asztalos  rendeknec,  méltó,  hogy  neveket  fel- 
írjuk ezeknek  (Nógr:  IdvK.  15).  Teljességgel  nem  csiziuadia, 
vagy  remek  által  czéhbeu  fel  nem  szabadítatott  (Bethl :  Élet. 
30).  Csizmazia,  csiszlér,  pintér  csak  megcsöndesedjél,  az  deák- 
nak egy  szavára  engedelmeskedjél  (Thaly:  VÉ.  1170.  TörtT. 
XVIII.222).  Mester-emberek :  4  varga,  1  csizmadia,  1  kovács 
(Gér:KáTCs.  .1V.293.  305). 


443 


USIZMASÁG— (JSOÜA 


CSUDÁL— CSODÁLÁM 


444 


CSIZMASAG  :  (scliLsiiiaJ.  Byzoiiy  akonm  vagyon  chyzma- 
Kagiiak  kyuaiLsaga  Lstciuiek  zolKalo  Utaiiyabaii,  mykonin  kyuan 
tudny  reytliet  awatry  tytok  dolííokat.  Mazzor,  í<*'iid"lya(I,  ha 
vagyun  avagy  ha  «oth  tho  heiuied  gyeiipnvsiignek  kyuausaga 
awagy  hewsagnak  chyzmassaga  (WeszprC.  125). 

CSOB  (aiilbant  Szál:  Krón.  128.  cmpog  Thaly:  Adal.  11.123 
csiippan  Czegl :  BDorg  307 :  [impetus,  praedpitantia ;  da.s  horab- 
stUrzen].  Mitiec  el<"ttn  az  szüretre  meg  érnének,  nagy  csobbal  az 
koporsóban  biillanac  (Pr;ig:.Serk.  796). 

Csupog :  [strojKj,  murnniro ;  plat.scben,  iilatsfhornj.  Mono.s- 
líjrról  ebez  tarol  egy  igen  szép  iitcza  ;  .szélin  koiiog,  kiizin  e.supog 
(Tbaly:  Adal.  11.123). 

Csuppaa,  CBubbant:  (undas  agito;  pliitschern].  Éppon 
éjszaka  lova  hátán  ülvén  é.i  oak  néha  c-.snbbantviüi  lova  a 
vízben  egyet  orrával,  virradt  vala  meg  (SzahKrón.  128).  Ki 
ludgya,  ha  vízben  csuppannak,  engem  Ls  utánnok  nlntanak 
(Czegl:  BDorg.  307). 

CSOBÁN  (tsobány  Gvad :  RP.  247):  6extariu.s  Pesti:  NTest 
84.  culigna  MA.  cimea  Major:  Sz<5t.  141.  [Uigel].  Ilordéi,  kád,  tonna, 
désa,  t.sobán :  orca ;  t.sobáii,  légely,  kárt,  rotska :  cidign.i  l'PBl. 
Poharuknak,  choljanoknak  nio.sa.sy  :  Iotíone.s  poculonim  et  sexta- 
rionim  (Pesti :  NTest.  81).  Clieber,  c-hoban,  fa  nias,iar  (KMNy. 
n.84).  Ónt&5  VüdSr,  csobány  (Coin:  Orb.  91).  Volt  a  giófiiak 
tele  tsobány   pályínkája(Gvad :  KP.  247). 

CSOBOLYÓ  (csohülya  Major:  Szót  141) :  cimea  Major:  Szót 
141.  bandlagel  Nom.  34.  öreg  fa-palaczk,  tsobolyó,  logely :  óbba 
PPBl.  A  kulcsár  bort  hoz  foI,  a  pohámac  csobolyóból  avagy 
kannából  meg-t51ti  s  oda  nynjtya  (Com:  Jan.  111).  Siet  Kecs- 
kemétre, hogy  jó  bor  az  torkán  folyna ;  nem  gondollya,  hogy 
végtére  o.sztán  zörgeno  csobolyó  szegénynek  liátán  (KecskTört 
n.498.  TürtT.  XVni.2(;5).  Bort  hozattunk  tsobolyokkal  (Gvad : 
KP.  l.nsi. 

CSODA,  CSUDA :  1)  miraculum,  prodigium,  ostentum, 
signuni  C.  MA.  [wuuder,  wunderzeichenj.  Ev  eletybeu  nagy 
zok.sagüs  czudac  lewenec  (ElnC.  28).  Latuan  a  papi  feidelmec 
a  éudaUat,  kiket  tőt,  moltatlankodanac  (MüiichC.  52).  Zent 
Ferencz  es  mind  w  tarísí  a  cellab'il  ky  hertelenkedenek  ez 
nagí  czodat  latniok  (VirgC.  22).  Je.su3  es  harora  najxjn  tíb 
czudakat  tín,  honnem  njint  télies  életiben  annak  elJtte  (We.szprC. 
21).  Zamtalan  .-^ok  czodakat  mcliekct  twt  légien  eletének  ez 
rezeben  megmondatnak  (28i.  A  sidokat  Egyi)tusbol  nagy  sok 
chodak  által  kihoza  (llelt:  Bibi.  I.  a3).  Szokása  istennek,  hogy 
midőn  .szokott  rendkívül  val.-miit  akar,  csudávjd  adgya  jelenségét 
akarattyánidi  i Pázni:  LuthV.  76.  77).  A  csudák  tíj-képpeu  arra 
az  fidőre  .szóigaltatnak,  mikor  ujjonton  éiAtetott  az  anya  szent- 
egyház (Pós:  Igazs.  11.361)  a)  moiLstrim),  ixjrtentum  C.  MA.  (un- 
geheuer,  ungetiim].  Ott  czodakat  lattwnk,  mind  na^  7Jila.s.s,  na^ 
magass  embereket  Enaknok  nemzetééből  niynt  egy  oryasok 
(JordC.  147).  Szerelem  chudája  és  moaslrnnga  vagyok  (Zrínyi: 
ASyr.  12).  A  nemzés  ha  megvasztegetődik,  születik  tsuda,  mon- 
stiTim  és  darab  hus  (ACsero:  Ene.  152).  Ila  egyhnehány  himlő- 
vel meghintenénk  áinétló  ábnizattyát,  erdei  tsudát  látnál  az 
isten  asszony  helyében  (Kai:  NE.  19).  A  hitetlenség  egy  refor- 
malt nenizettségbon  tsuda  moiLSlnunra  nuitat  (Kai:  NA.  134). 
S)  [virtus;  tugend].  Vram,  nem  de  te  newedben  tettívnk  o  sok 
iia^  czodakat :  nonne  in  nomine  tuo  virtutes  multas  fecimus 
(JordC.  374).  Es  annakokaert  leznek  hw  benne  .sek  cztjdak : 
multae  virtutes  oiienuitur  in  co  (397).  4)  mirus,  mirabilis  MA. 
[wuudeibarj.  Igen  tsoda :  pennirus  PPBl.  Nagy  clioda  ameel- 
kodíis  taniaila  (ÉrdyC.  511).  Éellyen  rettenetes  clmda  dolog 
tSrteneek  (566).  Csuda  szókkal  ík  megrutoltatának  (KMK  111.238). 
A  mit  beszel,  molly  czuda  gostasi  vadnak  (Szeg:  Tbeoph.  23). 
Az  búza  mag  mogcziczórazíc,  hosszú  hiakat  czuda  bokrokkal 
felerezt  (Bovu :  Préd.  458).  Clioda  forteelyokal  wet  dolgomban 
wiain  (LevT.  L29Ű).  CzudacyJllag  vezette  az  iiásztoi-ukat  (MA ; 


\  Scult  124).  Az  éten  étzaka  felesege  czoda  almokat  látót  vala 
I  (lllyef :  Jephta.  3).  Az  emberből  lett  barom  tsiidabarom  részeg- 
ség által  (Kid:  NU.  306).  A  bOltsesség  hasonló  a  kéuesflhez, 
melly  ha  jó  kézben  vagyon,  b^uda  liasznol  hajt  iFal :  BE.623j. 
5)  [insolitiis,  singularis ;  nunderbar,  ungewönlich,  aiLsserordeiit- 
líehj.  Tyzlületes  ínynd  mennyen,  ttjldőu  az  ew  choda  malaztus 
eletéének  myatta  (ErdyC.  560).  Oly  czuada  megmondliatatlan 
keppen  szerété  minket  (Mel :  Préd.  121).  Czuda  igen  forgaltya 
b6lczes.ségét  (Gosárv:  MagyB.  Ciji.  Czuda  ío  merenczéje  neki 
vala  (Valk :  Gen.  56).  János  az  Cbristast  czuda  nagy  fel  mag<is2- 
tallya  (Born :  Préd.  26).  Innen  vagyon  amaz  sot  kőnyhullatas 
es  az  oc,  melyet  tsoda  felette  igen  bannac  (EsztT :  IgAny.  271). 
Az  papistac  czoda  zurzauar  értelemben  vadnac  az  Christus  kin- 
szenuedesencc  erdeme  felől  (Magy:  Nád.  48 1.  A  mit  Calvinus- 
ban  tsuda  komor  ortzával  káihoztatsz,  azon  dolgot  magadban 
javallasz  (Kereszt:  FKer.  39>.  Leírattatík  ama  iszonyú,  csuda 
ritka  dolog  (llly:  Préd.  1.70).  Csuda  kurta,  de  igen  veszedelmes 
éjtszakai  commendanság  (Bethl:Élet  11.296).  Az  oltsó^semmit 
tsuda  nagy  drágaságnak  ítélitek  (Fal:  NA.  139).  A  ki  a  moet;uii 
világUin  tsudákat  nem  té.szeu,  tsuda  annak  előmenetele  (221). 
[Szólások].  Tsuda  ha  otthon  nintsen :  niirum  ni  drmi  est 
PPBl.  Mikor  cliak  az  wylaky  egyhazat  telvagak,  meiuiyi  fJTfyat, 
ázzon  embert  kynzanak,  csoda  (Le\T.  1.225).  R'ildniniLs  isuda, 
mint  hánnya  itt  a  kalafintát  iPázm:  LutliV.112).  Czuda,  ha 
inad  nem  szakadott  és  aszed  száradba  nem  szállott  (Matkó : 
BCsák.  409).  Nem  értimk  vélek,  nem  is  tsuda:  ab  íis  dissen- 
tiinus,  *nec  minim  PPBl.  Nem  czuda,  ha  megrettent  ew  zozat- 
tyára  (ElirC.  45).  Ha  vétek  esett  a  .számokban,  nem  csuda 
(Pázni :  LuthV.80).  Nem  tsuda,  hogy  a  póniép  maga  bibéjét 
fajdalja  (Kai:  BE.  588).  Rilkim  az  ég  alatt  ilyen  csuda  esett 
("Ilialy  :  Adal.  11.57).  C  z  u  d  a  m  ezen  nekem  nagy  vagyon 
(Görcs :  Máty.  2).  Semmi  csudánk  nem  lehet  benne  (Pílzm : 
Kai.  682).  Mindezekben  az  a  csudám,  hogy  a  német  hostilitasát 
a  fényes  portával  meg  nem  tudjuk  értetni  (Moulrók.  \TI1.111). 
Szaporodik  t  s  u  d  á  ni,  szaporodik  gondom  iFal :  Vers.  913). 
Myt  zolhalunk  teebet  chodauak  chodayaat  róla  (ÉHyC. 
511).  Csudánál  c  s  u  d  á  b  b  ez  magyar,  hogy  még  sem  félsz 
(Tli<aly:  Adal.  128).  A  golyóbisokat  a  vár  piatzjira  csudára 
rakták  rakásban  (Megy :  SzAÖröme.  7).  Csodára  tart 
(Decsi:  Adag.  277).  Nagy  tsudánu-a  volt  az:  illud  milil  *per- 
mirum  accidit  PPBl.  Azt  veszi  tsudára,  a  mit  nem  ér  fel 
eszével  iFal:  l'E.  III.103).  Levelének  niássa  jutvi'ui  kezünkbo 
csudánkkal  olvastuk.  iTíirtT.  X.120).  Tsudává  lenni: 
*niiiaculo  e.sse  PPBl. 

Csodál :  niiror  C.  admiror  MA.  [wundern,  sich  HimderuJ. 
Fráter  Bernald  czudaluala  ew  nagy  zeppsegerewl  (EhrC.  18). 
My  czodalny  es  díczemyvalo  dolgotli  e.smersz  tebeniieíl  (VírgC. 
145).  Cliüdal  iiala  ;izon  ee.s,  bogii  őneky  zawath  eriheno 
(PeerC.  70).  Czodalok  raytatok  oh  bőiczesseglies  sydo  doctorok 
OS  byraak  (ÉrdyC.  189).  Kynek  zei>seeg6et  nap  os  hold  chodal- 
lyaak  (199).  Azon  ygen  czudalnak  uala:  inde  plurimum  mira- 
bantur  (TelC.  90).  Es  vgy  lőn,  mellyet  igen  czodallyac  vala 
mind  a  kmioc  (Helt:  Krón.  54).  Nem  gői  vala  Volter  eleg«t 
chiudalní  (Lslv:  Volt  15).  Csudálok  hadnagyok  en  ti  raitatok 
(Ilosv :  NS.  52).  Ezen  nem  ^őzők  eleget  cxodalnom  (LevT.  1.28). 
Él  fel  nenekedéc,  minden  czodállya  (BFaz:  Ca.str.  A2).  Jeremiás 
illyen  .■bókkal  tsudállya  a  gonaszok  szerentsöjét  (Pázm:  Préd. 
24).  Hogy  az  mag  ki  nem  kel,  azt  czudallya  akárkiis  iMA: 
Scult.  230).  Kit  hogy  ezekért  eretnek  ez  a  jezsuiti,  seimnire 
nem  csudalom  (Czegl ;  Japli.  1521.  Ne  cliudáld  szüvedbeu,  timin, 
hogy  mi  ketten  jüttibik  te  ölödben  (Zrínyi  H58>. 

meg-csodál :  demin  ir  MA.  [bewundeni].  Oly  dolgot  miolec, 
kinn  iniudi'ii  ember  imgczodál  (Mel:Sám.  8). 

Csodálás:  I)  admiratio  C.  [das  wundeni].  S)  speclaciilum 
C  MA.  .scbauspiel  PPB.  Tsudálás,  játék  nézés:  speclaciihim 
spevtauien  l'Pli. 


isc)i)Ái^\T-  ( sodAuíopAs 


OSOD^ÍS— CíiÓKOLtiAT 


11 H 


Csodálat :  adiniralio  MA,  (liewimderuiifr].  Es  mynd  bel 
teléének  czoilalattal  cs  amelattiil  i^JorilC.  "Hl  Zentli  Yanos 
ewangelisla  czodalattyabau  nem  tiifl  vala  niytli  inondany  (Aixjst- 
Mélt  23).  Es  nagy  cliodalaltal  megbezeelei-  ewnekyk,  mynt 
yartli  voiia  (ÉrdyC.  633\  Tsodáltamba  alig  vettem  párát  (Gvad : 
VSól  31). 

Csodálatos :  niirandius,  admirandas,  miiificus  C.  mirus, 
niii'abilL>:,  admirabilis  MA.  (ívunderbar,  wunderlich].  ü  íodalatos 
dolgot  sem  a  jjontd  sem  a  gono  nem  lattac  vala  (GujiryC  47). 
Zemiede  nagi  czodalatos  es  eiws  kesertetet  (VirgC.  19).  Az 
fraterík  az  ú  csudalatos  zeejwegebíl  megboti'ankozanak  (DebiC. 
190).  Mynden  allatok  kőzót  chodalatosb  CVlstiisnak  kerezt  Baya 
(ÉrdyC.  537).  Az  atyafiak  közül  hatomnak  &«odalato.s  látás 
jelentetett  (TelC.  3).  Elmeye  zer.Mit  gyors  ees  okos,  ees  choda- 
latos  myndonnemy  okos  tréfa  bezednek  megtalálására  (P&sti: 
Fab.  1).  E  tudomány  régi  es  cliodalatos  (Helt :  Bibi.  a2).  Az 
szerencse  egy  elSben  csudalatos  jó  szinnel  nnitata  magát  (Pázm; 
Kai.  441). 

Csodálatosan  :  mirilieo,  mirabilitei',  mirum  iii  modum  MA 
[wunderbar,  winderlich].  Az  templomot  cliodalatosson  el  vege- 
zeek  (CoruC.  192)  Ev  basa  vala  ehodalatoson  megdagadott 
(DomC.  159).  Tefczík  nékem  ez  chudalato,«san  (Zrínyi :  ASjt. 
52).  Az  úristen  csudalatosán  meggátolá  utjokat   (TörtT.  IV.61). 

Csodálatosképen :  c« Ez  chyborjomban  chodalatos  keppen 
valanak  ky  faragtatvan  menden  tartományok  (ComC.  193). 
Ylles  profleta  myndenben  cliodalatoskeppen  eel  vala  (ÉrdyC. 
348).  Fol  tamaztad  6jath  chudalatoskeppen  (LevT.  I  25). 

Csodálatosság :  mirabilitas  MA.  fnumderlichkeit].  Pyspeche 
felmaga'taltatec :  Innec  tetemi  tisteltetuec  nag  gakorlatossaggal, 
meglatogattatnac  a  codalatossagiiac  okaert  (TelC.  11.45).  Isten 
sommába  foglalta  minden  tsudalatosságit  (Pázm :  Préd.  735). 

Csodálatost :  [mirum  in  mudimi ;  muiderbar].  Ky  embe- 
reknek iduessegeuek  okát  irgalmassan  chodalatost  myelkedven 
ez  ew  zentyben  (MargL.  120). 

Csodálatosul :  [mirabiliter ;  wunderbar].  Az  óra  el  nem 
jött.  mellyen  tsudalatosiil  megsegittse  a  szükölködóket  (Pázm: 
Préd.  254). 

Csodálkod-ik,  csodálkoz-ik :  miror,  demiror,  adniiror  C, 
MA.  [wimdem,  sicb  wundem).  C^idalkodanac  Olofemesnec  feie- 
delmi  (BécsiC.  19),  Mikor  lattakuolna  8tet,  igen  cudalkodac 
Szépségét  (32),  (^'udalkozuac  vala  6  tanosagan  (MünchC.  26). 
Elalmelkodék  czodalkoduan  ez  ilietea  vigasaguak  látásáról 
(VirgC,  33),  Cudalkodanak  vala  az  sokas-sagok  (DöbrC,  306), 
E^  dolgon  az  népek  nagyon  czodalkozanak  (JordC,  377).  Igeen 
chodalkozam  ez  gevreg  papnak  ev  tulaydoiLsagyt  (DomC  305). 
Tsaknem  panaszolkodva  tsudálkoztak  ezen  a  világnak  fonákul- 
fordult folyásán  (Pázm :  Préd.  24).  Nem  gy5z6k  eleget  csodál- 
kozni (IJal:  CsLsk.  302). 

el-csodálkodik,  el-csodálkozik :  [admlror;  sich  wun- 
dem]. Ea,  igéket  mongia  vala  el  amelkoduan  es  el  cliodalkoduai; 
(VirgC.  82).  Meghaborodék,  el  chodalkodek,  el  rém61e  ees  fSldre 
esek  (PeerC.  22).  El  czodalkozek  ez  látáson  (JordC.  729).  Haluan 
az  Jézus  el  czodalkozek  (Fél:  Bibi.  11). 

meg-csodálkozik :  c\;  íji  látásnak  nagy  voltau  megcho- 
dalkoz\'aix,  ev  anyának  meglm-deté  íDomC.  6).  OH  dolgot  tezfik, 
hogi  egeezh  Alexandria  megcsudálkozik  raita  (DebrC,  164,  ÉrsC, 
107).  Az  seregek  megchodalkozanak  az  ew  tudományán  (Pesti: 
NTest.  14).  Meg  czudalkozam  es  nagy  czudam  Ion  raita  (Mel: 
SzJán.  403). 

Csodálkodás,  csodálkozás :  luiratio,  admiiatio  C,  MA, 
(das  wundem].  Meg  nem  zőnem  codalkodastol  íNagyszC.  21), 
Nem  győzöm  tsudálkozá,ssal  a  mai  evangeliomban  (Pázm :  Préd, 
22.  103).  ■ 


Csodás:  1)  mirus.  niirabilis,  prodigiaius,  miriticus  C  MA. 
(wunderbar,  selts'unl.  A  ruhák  ne  legyenek  csodások  azaz  cso- 
dálatosan szemesok  vagy  hasogattattak  (Mad:  Evang.  452).  Meg- 
adtad oltárunknak  az  fi  teodás  erejét  (Fal :  Vers.  88 1),  2)  mon- 
.sti'o.sus,  monstrificiu,  portontosus  C.  MA.  [ungeheuei].  Csudás 
gyermek  (Sám:  Cer.  60).  Temié.szet  ellen  formáltatott,  csudás 
tündér  (TKis:  Paii.  65). 

Csodásan :  [mirifice ;  wunderbar].  Czodássan  pai-anczol,  és 
megszfinic  az  haboru  (Zvon:  Post.  1.336).  CsudAs.son  cselekedik 
(MA :  SB.  53).  Csodásson  ragyogó  fényes  csillag  (Csíki :  Síp.  38. 
246.'  280). 

Csodásit :  mirilieo  C.  MA.  [wundersam  macheu].  Tubátok, 
hogy  vr  5  zentit  cuda.seyta   (DobrC.  17.   KeíztC.  5.  KulcsC.  5). 

Csodásul :  [mirifice ;  wunderbar].  Te  iog  kezed  cudasul  el 
vezet  tégedet  (DöbrC.  100).  Ystcmiek  ayanlya  leányát,  keerwen 
hogy  6th  oltalmazya,  kit  adót  wala  czoda.swl  (Ér.sC.  453). 

Csodatókony  :  miraculosus ;  wundertiitig  WF.  Tsodatévfl 
ember,  csudatékony :  vir  *miraculis  clai'us  WF. 

CSÓK:  osculum,  si'avium  C.  MA.  basium  Com:  Jan.  183. 
[kuss].  Ott  ugyan  köimyvezvén  miiid  kettfinek  egy  egy  csókot 
ada  (RMK.  III,  34),  Ü  cz^ik  szemmel,  czokal,  ólelesuel  czal, 
mint  Eva  Adamot  (5Iel:SzJán,  249),  Minden  búja  szerelemre 
való  katzérság,  csókok,  s6t  az  ocsmány  és  fajtalan  gondolatok 
is  szemtelen  orczátlan.ságok  (Com;  Jan.  183),  Duplázzak  clioko- 
kat  egymás  szája  körűi  (Zrinyi:  ASyr,  220),  Az  szép  nx-mphák 
chókot  bánnak  rám  úton  mentemben  iTírinyi  II.lOOi.  Ottan  mely 
keduesek  volnának  az  szép  szók ;  annálinkább  azok  közzé  egy- 
velfilt  csók  (Tlialy :  Adal,  1,132).  Egyrűl  másrul  ez-is  az-is  kérdez- 
kedik,  az  kik  közzé  csók  Ls  olykor  egyveledik  (157;.  Egyik  a  má- 
siknak ortzáját  tele  rakta  nyálos  tsókkal  (Fal :  NU.  307).  Sok 
kezek  közt  vásott  nyaka,  tsókkal  kopott  két  ajaka  (I\al :  Vers.  882). 

Csókol :  basio  C.  osculor,  exosculor,  .svavior  MA.  [kiissen]. 
Ez,  hog  be  iSttem,  nem  zönt  meg  cokolnia  ew  labaimot  (Döbi-C.  ' 
417).  Olyan  a  török  nemzet,  a  mikor  jól  teszen  vele  az  ember, 
akkor  a  földet  is  csókolja,  ha  [ienig  valami  állapotot  ir,  akkor 
kömiyeii  elfelejtkezik  (Monlrók.  XV.233|  Zefirus  tsókola  szelé- 
vel (SzD:  MVir.  75).  Édessé  küldötte  levelét  tsókoUya  (95). 

meg-esókol :  osculor,  svavior,  deosculor,  exosculor  C.  MA. 
[kiissen].  Meg  ewiely  uala  es  meg-czokolyawala  ew  labayt 
(Elu-C.  64).  Zayath  meg-chocolad  (PeerC.  138).  Az  liazy  atya 
veueen  az  ev  fyat  ev  karyay  kevzyben  es  meg  chokolvan  hozak 
zent  Margyt  azzomiak  koporsayahoz  ("MargL.  160).  Valakit  meg- 
czokolandok,  az  a  kit  megakartok  fognotok  (WeszprC.  63). 
Chokolyad  meg  az  jazolba  fekev  gyermek  lezusnak  édes  labayt 
(CornC.  78).  Zent  Damancosnak  teyet  tárta  megcbokolny  az  eo 
fijaynak  (DomC.  156).  Monda  ewneky  zent  Péter :  cbokold  meg 
ez  koporsoot  (Apo-stMélt.  49).  Meg  czokolya  uala  lahaj-t  (TelC. 
41.  Fél:  Bibi.  47.  79).  Itten  meg  cliokolá  bék  kezét  Zrininek, 
mert  engedet  az  úr  méltó  kérésének  (Zrinyi  1.70). 

Csókolás :  basiatio,  svavitatio,  osculatio,  exosculatio  C.  MA. 
[das  küssen].  Juda  czokolassal  arulod-el  embíraek  fyat  (WeszprC. 
65).  Zent  Damáncos  atyánk  esueen  zent  chokolasra  monda  zent 
Ferenchnek  (DomC.  179),  Sc«nt  Anna  azzonnak  &  cokolasa  es 
zarandoksag  yarasa  (TelC,  141,  GömC,  144). 

Csókolgat :  dissvavior  MA,  [wiederholt  kils,senj  Galamb 
módra  csókolgatni :  columbare  C,  Kezde  czokolgatui  az  poklos 
(VirgC,  100),  Orchayat  chokolgassad  nagy  tyztesseggel  (CoraC. 
79),  Ookolgattyák  vala  hwtet  (JordC,  776),  Aime  édességet  vez- 
nek  vala,  hog  az  tálakat  chokolgattyák  vala  (DomC  318).  Annak 
wtanna  ft'el  kelween  megSIelgetee,  chokolgataa  ewket  (ÉrdyC, 
580),  Nagy  éLség  támada,  kezdek  csókolgatni  a  galambszart, 
kivel  fik  sóznak  vala  (RMK.  11.22).  A  jártok  földét  is  tsókol- 
gattyák  (Pázm :  Préd.  948).  Ma  tsókolgat,  holnap  siróban  juttat 


417 


MECí-t  St')K(  »U  i  AT— l  ÍS(  )M( ) 


KAKK(Í90M<^-  CSiOMC'líS 


(Bal:TemK.  15(j)  Nézi,  ha  clojljoii  fiitliatiia,  iiieK''lellietnéie  es 
csokolgatiiaia  6tet  (I-ép:  PTük.  I.13()).  A  dajka  csókolgatván  az 
8  Ksoptatóssát  emlfiivol  szoptattya  (Com:  Jan.  41). 

meg-csókolgat :  desvavio,  basiii  C.  MA.  (wiederhult  kü.s.sen]. 
Kezeet  fucaa  &«  niegelinkulpat.'ia  lÉrdjC.  l.')0).  Es  mennyei 
uannattal  ergemetli  niegli  ente  es  megli  ferelwen  en  orclianiat 
megh  czokolgatá  (ÉrsC.  107). 

Csókolgatás :  basiatio  Onn:  Jan.  183.  (das  kiissenj.  Ajakak 
Isten  fya  cukolgatasaual  megistenesűltok  (NagyszC.  119.  Pázni: 
Préd.  1126). 

Csókolkoz-ik :  dLssvaviur  Sí.  (einandor  kü.s.sen].  Igasság, 
békefisíg  L'fjyiitt  csukolkiiztak  ((Jvad :  KP.  544). 

CSÓKA :  graciLS,  mcnedula  C.  [kralie).  Egi  isoka  kepeben 
az  űrdőg  kezde  orczaia  elfitt  rSpősnie  (DebrC.  221).  Neky  yclo- 
neek  pokolbely  erdergh  egy  fekete  czoka  kejieben  (ErdyC. 
244).  Az  keseljTewl  ees  chokakrol  (Pesti;  í'ab.  13).  Mint  eé 
bagoly,  e*  czoka  es  feczke  meg  liaza  i&nek  a  papistac  a  baUia- 
nozó  mise  helyre  (Mel :  ÍSám.  362).  Uolya  k5r5m,  varii'i  lab.  Az 
hegy  begyfis  mint  a  chyokanak  az  orra  (BeytheA :  FivK.  88). 
B6rz5nk5dik  lx)r/.at  fekete  cziókánk  (Zvon:  PázmP.  257).  A 
tsoka  avagy  szajkó  tsatsog  (Com :  Jan.  39).  Az  éjjeli  varjak  a 
galamboknak  és  tsókáknak  tojjisit  felhajliiiszszák  és  megisszíik 
(Misk:  VKert.  497). 

CSOKOLÁDÉ.  Eusebius  bócsiilete-sen  fogadta,  aimak 
roiidi  .szoriiit  kiiiáltii  egy  csésze  cioccolatával,  de  a  daniak 
mentegetek  vala  magokat  (Eal:  NA.  130). 

CSOLLONG :  (.sjillang  ?].  Daru  lábi'i,  szjirka  orrii,  nyomo- 
rult németség;  gíirbe  liAtu,  mert  lenyombi  ffistíis  mnskotéra. 
Tüze.s  madzag,  apró  csollong,  lompos  az  gatyája,  tátva  nyitva 
mindeneknek  n.'igy  éhei-bolt  szája  (Tlialy:  Adal.  1188). 

CSOLNAK,  CSÓNAK  0-.an„r  MA.  rzolnoh  EhrC.  26. 
tsénní  C.if  lintor,  cymba,  scapba  C.  MA.  [kabn].  Sajka,  folyó- 
hajó,  tsónak,  halász-hajót  lembus  Pl'Iíl.  Beytfew  zeredara  vira- 
dolan  egy  czolnokott  czynala  (líbrC  26).  losus  az  5  cőnokogban 
uagi  halazo  baioioglían  zídu.'Ui,  k(v/.dch  a  népet  t;uiit;uiia  (DebrC. 
3).  Myth  hattatok  tA?  eéh  rozli  halotb,  lukas  ozolnakotb  (Apóst: 
Mélt  36).  Toldi  csolnokljól  bátran  fegyverét  kirakji,  ö  csolnak- 
ját  vizén  ellmcsátá  (RMK.  IV. 245).  Aligh  leheténk  megtartói  az 
czionoknak  (Fél:  bibi.  226).  A  gyermekek  jádzani  szoktaiiak  a 
tekét,  a  tsűrkok,  t.>?onokok  közzé  hajtván  (Com :  Orb.  279 ).  Men- 
jetek által  a  Tiszíin,  egy-egy  csolnakot  is  vigyetek  (Szál :  Krón. 
70).  Tíz  csűlnokot  adasson  a  keze  alatt  való  csónakokbúl  a 
kuruczok  szükségeire  (Monlrók.  XV.534).  Víznek  való  csónok 
és  nagy  szerecsen  dio  (Radv:  Csal.  III.353). 

halász-esolnak :  boria  MA.  [tiseherkalm]. 

CSOMBÓK:  [nodus;  knoten].  Gyujtsíi  fel  atyafi  szeretet 
fáklyáját,  a  .szép  egy&s.ségnek  kíisso  meg  csomb(ikját  (Orczy : 
KöltSz.  56).  Ki  a  természetnek  csodáit  vÍ7,sgálta,  tsombókjAnak 
végét  sehol  sem  találta  (212).  (Vfi.  CSIMBÓZ] 

CSOMBOR  (esomba  Vali:  OrvSz.  56.  amnbord  Felv:  SchSal. 
30i:  pnleginni  MA.  [i>olei).  Póléj,  ih'iIij,  tsombor,  piihiokffl :  pule- 
ginm ;  Iwrs  f(\,  tsombor:  sjiturei.i  l'PHl.  A  czomlior  ket  fele; 
egyik  pnlegínm  azaz  \*Aa\ ;  a  niasic  igen  apró  leueln,  de  ez  Ls 
ugyan  czombor,  liasonlí)  a  (wlayboz  (Mel:  Herb:  107).  UiyomlKjr 
auag  kíSzueny  menta  (Frank:  HaszuK.  17).  Cliyombor,  közuény 
menta  b.  o.  [lodagraria  nientha  (Ueytlio :  Nom.  7).  Kekettyo 
chyombor  vizében  idd  meg  iiz  maguat,  iol  purgal  os  foyfaiastul 
niegmenth  (Bej  thoA :  Fivk.  16b).  A  csonibord  mérg(\s,  fekete 
sárt  gyomrodból  elkitol  (Felv:  SchSal.  30j  Csomba  vagy  csom- 
bor ffinok  vagy  ixjlegriumnak  magvát  ös  virágát  iKirban  inni 
lia.sziuis  turokgyék  ellen  (Vali :  Or\Sz.  56). 

CSOMÓ  (.;-"i<i  Uid:  Csisk.  146.  fölfrumte  Helt:  Mes.  358): 
1)  nodus  C.  MA.  [knotenj.  Gomb,    tsonió :  nodulus;  ilstiik   tsu- 


mája  :  *nodus  crinium  ;  üstöknek  nagy  tsomóba  kötésp  :  "sug 
gestas  comae  Pl'Bl.  Az  nádnak  az  gyökerén  termőt,  lágy,  lizt 
szabású  gyöngyöket  avagy  darab  chyomokat  ha  megtöröd,  az 
testben  szorult  vasat  es  töuiaset  ki  vony-za  (BeytheA:  FivK.  12b). 
Életnek  chomojábau  lés?*n  az  az  erős  lészen  (MA:  BibL  1270). 
Ti  nál  latok  ily  kötöuu  nem  kötik  az  czioniokat  (Bal:0Bl8k. 
146).  Azon  varosban  az  Gordiusnak  bajos  csomóját  szablyával 
el  vagdallya  (Forró:  Curt.  38).  Lsten  oldozza  fel  űtet  bűnei  cso- 
móiból (Czegl :  Japh.  108).  A  lelek  az  élet  után  életnek  csomó- 
jában lészen  istennél  (Czegl:  ORoml.  258).  2)  tuber  C.  MA. 
[ge.schwür,  buckelj.  Tsomó,  domb,  pöfl'edék:  tuber  PPBL  Egy 
gyermek,  kynek  sem  kezey  sem  laliay  nem  valának,  de  nemy- 
ncmew  ft'el  dagadót  cbomok  valanak  helyette  (Éi-dyC.  404). 
Görlie  bátu  es  ni^iy  czomoc  rajta  (Helt:  KróiL  45).  Bibircsó  és 
akar  melly  csomó,  butkó  megrutétnac  (Com :  J;ui.  54).  S)  fasci 
cidus  PP.  (nianipnlus;  bündelj.  ICákából  kötött  tsomó,  mellyen 
i'iszni  t.inuluak  :  scirpea  *ratis ;  türedék,  tsomó  papiros :  segestre 
PPBl.  A  meel  chomoot  talalz  zaiaban,  ad  een  érettem  az  ado 
zoedeknck  (ÉrdyC.  552).  Kónyueknek  cziomója :  fasciculus  libro- 
nmi  (Saláuki:  Erasm.  58).  Egy  táskát  tsomó  fRgéuel  megraká 
(Kár:  Bibi.  1.494).  Pénzeknec  csomója  (MA:  Bibi.  1.40).  Tegnap 
egy  csomó  levelét  kiddtom  Miskolcz  felé  (RákF:  Lev.  1.297). 
4)  (caterva;  gnippe,  liaufe].  Magán  ugyan  egyike  sem  bfin, 
mindazon-áltjil  egy  tsoinóban  vévén  fele  sem  ártatlanság  (l'al : 
NE.  84).  A  világnak  egy  t-somóban  rakott  minden  vigasztalása 
ts.ik  üröm  (Fal:SzE.  522).  5)  geniculum  Ver.  (condylas;  knie- 
biig,  blattwiukelj.  Az  izetskékuek  Ixitkoik,  tsomoik :  articuloriun 
*iiodi;  ujjaid  izeinek  tsfiniojok,  bötkójök:  condylus  PPBl. 

(Szólások).  Csomóba  foglal  (Decsi:  Adag  38).  Bár  eraét 
tsomóba  szedte  volna  (Szí):  NfS'ir.  129).  A  német  csomólian 
t  .-i  r  t  v  á  n  kevés  népemet,  onnét  mely  felé  illantott,  nem  tud- 
hatjuk (líiikF:  I^ev.  1.179).  Élet  csomójában  van  (MA: 
Bibi.  1.270).  A  ki  kákán  nem  akar  csomót  keresni,  el 
szenvedheti  azt  az  exclamatiot  minden  gyumroskodas  nélkül 
(P('>s :  Igazs.  1.52).  Cliak  kákán  való  c  h  o  m  ó-k  e  r  e  s  é  s  az 
is(EsztM:  Lev.  24).  Kákán  csomót  keres  (Fal:  Jegyz.  925.  SzD; 
MVir.'  275) :  Ezután  szorasabbim  megkötöm  tsomóját: 
küt\e  lii-szek  komámuak  (SzD:  MVir.  28,")).  Az  szép  igenös  scit- 
ton  íomót  lel  (Gu:u-yC.  15i. 

fark-csomó :  uropygium  PPBl.  [biirzelj.  *Farkczonio,  kin 
az  tiknac,  hídnak  az  farka  nö :  uropygium  MA  Fark-tsomó 
farkt-ik,  püsiiök  falatja:  uropygium  PPBl. 

Csomólék:  (fasciculus;  biindel).  Elébb  a  földet  és  csomó 
lyék  vesszőket  szaporán  hozatnék  (8z;il:  KróiL  56S).  Ha  edgy 
eretnekség  elég  okot  .szolgáltat  a  kárhoztatra,  mennyivel  iiűiább 
a  fellyebb  elé  hordott  eretnekségeknek  csoinollyékja  (VárM: 
Szöv.  279).  Mikor  ötét  kezem  alá  vettem,  gazdag  csomolékját 
mindjárt  elrejtettem  (Gyöngye  :Char.  88). 

[Csomólkoz-ik| 

öszve-csomólkozik :  [conflectur;  sicb  zosammenwinden]. 
Meglátod  ott  az  békák  közöt  azokhoz  hasonlóképpen  öaazve 
csomolykozvan  heverni  (DBón:  Készegs.  66X 

(Csomólod-ikl 

egybe-csomólodik :  cv  A  kegyok,  midőn  uősznek,  ugy 
ogylw  tsomoly.iihi.ik.  hogy  tsak  egynek  láttassanak  (AOMre. 
Euc.  212). 

Csomós :  I )  nodosus  C.  (knotig].  Osomós  gyökér :  radi\ 
biilbosa  M.\.  A  galles  tölgyfán  termő  czomiVs  és  rántzos  gyfi- 
niöliv.  (KNagysz.  1G58).  A  nádnak  t-somós  izei  (Mad:  Evaug.  275). 
A  náiLszálak  kőzlieii  kőzlien  tsoniósak  (Com:  Jan.  33i.  Alig 
támogathatta  magát  tsiimós  bottyáral  (Fal:  TE.  705).  8)  bidbosus 
C.  MA.  [knotig,  hOckerigj.  C'zonKW  hatu  (\";ilk;  Gen.  22).  A  kes- 
keny bomlüc  disznói,  a  kiálló,  puiws,  tsomós  szamári  uluiéuec 
jele  (Coiu:  Jan.  47 1  Csomós  köszvény  (.Hiül:Paiza  437)l 


ex  ).Ml'>s(  r_t>(  )NKA-1!(  >NK  A 


CSONKAlíÜNK^tóAü— ( >(  >M' 


Csomósit :  nodo ;  kiiiipÜEiu  Ver. 

föl-csomósit :  accvnio  PPBl 

meg-csomósit :  [nodosum  facio ;  kiiotií;  maeli6iij.  A  leiedben 
fitkiVStt,  kit  vgj-  mégis  csomósított,  hog>'  (Bal:  Csisk.  40). 

Csomósod-ik :  tubero  MA.  [knotig  werden). 

föl-csomosodik  :  [oontubcro ;  knotig  werden,  anfscliwellen]. 
Oly  e_vaki)rta  ymatlikosdk,  hogy  terdee  ifel  chomosot  (ígyj  vala 
(ÉniyC   287). 

Csomósság :  nodositas  MA.  [knotigkeit]. 

Csomóz :  nodo.  coiuiodo  MA.  Piiioten  maelien]. 

beló-csomóz  :  [intorqueo.  concliido ;  einpai-keii],  A  cííáízárt 
béke.sségre  vivék,  sa  esztendőnként  járó  30  ezer  aranjinak  fényes 
portára  való  beszolgáltatását  is  belé  csomózák  (Monlrók.  VIII.31). 

öszve-esomóz :  nodo  PPBl.  [Iniotig  niadien].  O.szve-tsomó- 
zom,  ;>.'S!ve-g<  imbolom :  cunnodo  PPBl. 

[Csomóz-ik] 

fbl-esomózik :  [estiilM»ro ;  aufscbwellenj.  Nyaka  fellj.Tinolt 
és  fel  c-zuniózott  vala  (az  Sköniek)  (Helt:  Mes.  35S). 

meg-csomózik :  extubero  C.  [aufechwellen]. 

megesomózáa.  Fának  meecsomózása,varasodása:artículatio 
PPBl. 

öszve-csomózik :  [conglobor ;  sich  ziisananen  drangen]. 
Fiirtösöu  Bszve  tsomózott  méh :  *liber  apum  ;  öszve  tsomóznak 
a  mébek  ;  apes  in  rotimditatem  *conipaetiles  PPBl.  Szőrit  kefélte, 
melly  öszve  tsomózott,  áztat  le  metélte  (Gvad:  RP.  15.1. 

öszvecsomózás  :  nodatio   PPBl.  [verknotimg]. 

Csomózás :  1 )  nudatio  MA.  [verknotungj.  S)  extuberatio 
MA.  [da.s  autk-liwelleu]. 

CSOMOEXKA :  ranuneulus  sceleratus  Sí.  [wasserschierling]. 
Ez  szinte  mint  a  torsika  vagy  czomorika,  a  kivel  meghal,  valami 
állat  megaszi  íMel:  Herb.  86). 

CSOMOSZOIi :  frango,  quasso  Sí.  [mosten].  A  szSlSt  meg- 
kell szorítani,  csomoszlani,  minek  el8tte  abból  bor  szflretuék 
(Mad :  Evang.  192). 

CSONXA :  mancus,  mutiliLs,  muticus,  defectivns  C.  [ver- 
stümmelt,  maugelhaft].  Az  oltárra  ne  yarollyon  szolgálni,  ha 
czonka  leend  (JordC.  108.  856).  Nem  lez6n  oth  conka  embor 
(SándC.  8).  Nagy  sok  vakok,  santhaak,  chonkak  es  poklosok 
vygaztatanak  meg  (ÉrdyC.  402).  A  tsonka  toromba  vetni  ipa- 
ranteolá)  mint  árulót  iMonliók.  in.130).  Job  teneked  chonkau 
bemenned  az  életre  (Pesti :  NTest.  91).  Czonka  vagy  éktelen 
tagú  (MA:  Bibi.  1.109).  Ve.szni  tért  kis  hazánk  forogsz  mely 
sok  koczUáu,  régi  szép  épséged  melly  miatt  áll  csonkán  (Gyöngy : 
MV.  12).  Fél  dögök  avagy  vakok  avagy  csonkák  (MonTME. 
1.177).  Egy  nynszttal  béllelt  csonka  ujjú  mentem  vagyon  (Radv: 
•CsaL  II1225). 

csonka-lDOiika :  mutilatus  MA.  [verstiimmelt].  Valahol  chon- 
kat  bonkaat.  santhaat,  vakot  talafla],  mynd  chazaar  palotaya 
eléében  gyStee  ewketh  íÉrdyC'.  468).  Myiid  chonka-bonka,  khoor, 
betegh  el  feledween  ew  nyavalyagokat,  hamarsággal  .syetlmek 
vala  choda  latny  (514).  Velec  hoztian  czonka-bonkakat  (Helt; 
UT.  D8).  Azzal  káromkodnak,  hogy  mi  a  .szent  irást  fog)'atko- 
zottnak,  tsonka-bonkának,  elégtelennek  vallyuk  (Pázm:  Préd. 
394).  Az  pápisták  az  sz.  irást  csaknem  az  i.spotályban  rekesztik, 
mert  ezt  csonka-bonkanak,  fogyatkozottuak,  elégtelennek  neve- 
zik (Pázm :  Kai.  299).  Szegényéé,  czonkabonkác,  sántáé,  vakoc 
(MA:  Scult  71ŰJ.  Mitsoda  ortzaual  merifik  az  z.  irast  tsonkanac 
lionkaiuic  mouiliuiiv  (&ztT:IgAny.  235).   Még  a  tsoukák  bon- 

M.    NIKLVTOKT.    SZÓTÁR. 


kák  sem  iilhotiiok  otthon  (Klsv:  Adag.  209).  Theoretice  keze 
lália  lehet  beszédednek,  mind;i7x)náltal  tettében,  in  pra.\i  tsonka 
bonka  (Fal:  NE  73).  Tsonka-bonka  udvariasság  ez  (Fal:  NA. 
201). 

csorLkaboakaság :  [mutilatio ;  ver-stümmelung).  Hálát  adok 
felségednek,  hogy  a  kór  betogségektűl,  csonka-bonkaságtúl  meg- 
mentettél (P;izm:  Imáds.  126). 

[csonkabonkit] 

még-csonkabonMt :  [mutilo ;  ver.stümmehij.  Igen  meg- 
csonkahonkítá  aiíaitnl  (CzeghMM.  2fi|. 

Csonkás :  [defectivns,  vilis ;  mangelhaft,  geringfügig].  Tilal- 
mas erdő  egy  vagyon,  Csonkás  nevű  (Gér:KárCs.  IV.318).  Elő- 
erdejek  valami  hitván  csonkás  vagyon  (327). 

Csonkásit:  mutilo  MA,  verstümmeln  PPB. 

Csonkásitás :  mutilatio  MA.  verstümmelung  PPB. 

Csonkaság:  1)  [vitium  mutilationis ;  ver.stümmelung].  Chon- 
kasaag  eseek  reea,  hogy  nem  kezde  dolgot  tehetny  (ErdyC. 
653).  a)  [defectus;  mangel,  fehler].  Ha  az  isteni  tiszteletben 
való  t.sonka.ságot  eorrigálták  volna  (Czegl :  .Tapb.  50).  Sok  helyen 
t.sonka,ság  vagyon  a  g8r6g  bibliában  (Pós:  Igazs.  132). 

Csonkit:  mutilo,  ti-ímco  MA.  [verstümmeln].  Elmetszem, 
tsonldtom:  praeti-nnco  PPBl.  Az  élő  fákat  nyesi,  csonkittya 
(Com :  Jaa  103).  Ö.'smerjék  meg  mostis  az  magyai'  kard  élét, 
ki  régen  tartományoknak  is  tsonkitotta  szélét  (Tlialy :  Adal. 
1.123). 

csonkit-bonkit :  [mutilo ;  verstümmeln).  Hova  mégy  ma- 
gadtiil  csonldttatott  bonkittatott  definitioddal  ?  (Kereszt:  FKer. 
315).  Csonkították  bonkították  a  szent  atyák  írásit  (Tohi:  Vigaszt. 
122). 

meg-esonkitbonkít :  [demutilo ;  verstümmeln].  Az  tago- 
kat ennire  megbchionkicliiac  bonkichiac  (Bala.s.sa:  Camp.  9). 

meg-csonkit :  mutilo,  admutilo,  demutilo,  frunco,  coutrunco, 
disti-unco,  emanco,  delumbo  C.  [verstümmeln,  ab.stutzen,  ab- 
stumpfen].  Meg-csonkítom,  csak  a  tsutkáját  hagyom,  el  vagdalom : 
distrunco  PPBl.  Az  .szeles  praedicatcrok  azt  kái-ogják  ellenünk, 
hogy  az  catholikusok  az  isten  igéjét  megcsoukittyák  (Pázm: 
Kai.  450).  Mi  gonosz  félre-tenni  a  cliaractert  és  megtsonkitani 
a  nemes  privilégiumát  (Fal:  NE.  62). 

Csonkítás :  mutilatio  MA.  verstümmelung  PPB. 

Csonkul  (megcsonfcí  BitPi-inc.  34):  mutilor,  tnmcor  MA. 
[verstiimmelt  werden].  Barát  vüvé  asszont  Be-szterczébe,  sokaji 
csonkulának,  halának  nagy  dérbe  (RMK.  III.IO). 

meg-csonktil :  c«  Hogy  az  ceremóniáknak  rendi  meg  ne 
csonkolna  (ExPrinc.  34).  A  dísztelen  mód  miatt  tsonkúlnak  meg 
néha  helyes  végezésink  (Fal:  UE.  371).  Ezen  kötelességed  meg- 
tsonkúl,  ha  elv&sztjük  Mustaffát  (Fal:  TÉ.  648). 

[Csonkolkod-ik] 

égybe-esonkolkodik  :  couvolvor  DöbrC.  244.  [sich  zusam- 
mem\-inden].  En  nemzetségem  elvetetet  és  eltávozott  en  tólem, 
égbe  íonkolkodott  miként  jiaztoroknak  hayloky :  generatio  mea 
convoluta  est  a  me  (DöbrC.  244). 

CSONT :  OS  C.  MA.  [bein,  knochen].  Csontyát  leszedSm : 
exo.sso  C.  A  ki  menyül  t  tsontot  heljTeteimi:  reponere  ossa  in 
*sedem ;  a  tsontaimat  járja  a  hideg :  frigus  *permanat  o.s.sa ; 
vízi  moh,  melly  a  tsontokat  ü.szve  forra-sztja:  couferva  PPBl. 
The  chontjdnak  %'eley  meg  azanak  (WiuklC.  259).  Czontot 
hw  belőle  ky  ne  t&ryetek  (JordC.  696.  714).  A  velők  is  ki 
iővenek  a  csontogból  (DebrC.  143).  A  sült  báránynak  csontyából 
a  velőt  kiszedik  vala  (ÉrsC.  69).  Kinek  czonttya  megtőrőt,  esőt 
i    érez   (,Cis.    G3).    Ezeknec   ő   őrzi    minden    czonttyokat    iBorn : 

29 


451 


AU^tSí  )NT— <  )LnAr.-('8nNT 


SZAR-OONT— OiOPORTOZ-IK 


Ének.  190).  Csontal  fitek  Ixjkájokat  is,  az  mae<iktól  faragott 
nyilat  melyekre  forditák  (Pázm:  Kai.  106).  A  tsont,  portzogó, 
kútSzet,  iz,  rost  a  te.stíiek  ráfzei  íACiseré:  Enc.  142).  ö  chak 
alig  élt,  mert  feje  ehontyában  uincli  taUiii  egy  Ls,  ki  uoliia  ép 
voltában  (Zrínyi  1.65). 

[Szóláíiok].  Vzak  czonttyasaz  bőre  vagyon  (Decsi: 
Adag.  164).  Húsunk,  t söntünk  ezt  nem  tudja,  se 
más  párás  állat  (Fal :  BE.  570).  Valaki  kardjával  haszontalanul 
vág,  mondhatjuk  felíle:  fogatlan  csontot  rág  (Tlialy:Adal. 
n.203)- 

áll-csont :  maxilla  ('  |k!milade].  Az  zaniar  álla  czontya 
(Vás:  CanCat  644). 

boka-csont:  talus  C.  I'PUl.  [knöchelj.  A  horgas  in  után  a 
láb  talpa  vagyon,  melly  a  bokákat  avagy  boka  csontokat,  sarkat 
és  talpnak  alsó  részét  a  láb  újackal  magában  foglallya  (Com: 
Jan.  49). 

boka-csontocska :  tahis  Com:  Jaa  20!).  [würfel].  Boka 
csontocskackal  avagy  jegyes  tzinkosoekal  jáduuii  a  koczkaságé: 
aleatorium  (Com :  Jan  209). 

bötkős-csont.  Bütkís  tsontok,  mellyekkel  a  régiek  kocz- 
káztaiiak :  t;iUis  PPBl. 

csipö-csont :  coxa,  ischia  C.  [liüftbeinj.  Tsipö  tsont  vápáts- 
kája :  at»tabulum ;  tsipfi  tsontnak  fájdalma :  *Lschiadicus  dolor 
PPUl.  A  csipíi  csontoc  alat  a  forgó  csontokon  alól  a  czomboc 
vadnai-  i Com:  Jan  48).  Far-tsiga,  tsipfl  tsont  (C<)m:Orb.  83). 

éb-C8ont :  (os  caninum  ;  liundsknochen].  Valamely  eb  cson- 
ton rágódik,  el-hid,  hogy  hi'ist  nem  kaphat  (Pázm :  LuthV.  298. 
Tof:  Zsolt  36). 

[Közmondások].   Eb-tsont   baniar  bé-heged  (SzD:  MVir.  91). 

éléfájit-csont :  [ebur ;  elfenbeiuj.  Szekere  elefánt  tsontból 
készíttetett  (Hall :  HHist.  ni.114). 

far-csont:  os  *sacrum  PPBl.  [steis-sbein).  Mas  keppen  me- 
téltetik az  farcziont,  az  kappmi  (Erasm :  Erk.  50). 

fiók-csont :  os  *claviculae  PPBl.  [schliisselbeiii].  Fiók  tsont, 
melly  a  vállat  a  mellybez  kaiKsoljn  PPBl.  Az  gyermeknek  az 
keze  tíirt  meg  az  tiók  csontban  (RákGy:  I^ev.  365). 

forgó-csont:  coxii,  coxendix  Com:  Jan.  58.  [hüftbein].  Hát- 
gerentz  *forgó  czoutja:  s|)oudylu.s,  vertebra  in  .spina  dorsi  MA. 
Mynd  az  izfik,  tetemek,  forgó  czoutok  heliekbiM  ky  ménének 
(WaszprC.  103).  A  kik  az  forgó  czontbi  gőrbéc,  nem  j.irhatnac 
(Mehllerb.  119).  Illete  Jacob  cbipeinek  forgó  cbontyát :  tetigit 
nervum  fenioris  eius  (Holt:  Bibi.  I.G).  Az  én  karom  az  6  forgó 
czontairol  leszakadgyon  (Kár:  Bibi.  1.530).  A  tsipő  tsontok  alatt 
a  forgó  tsontokon  alól  a  tzomtwk  vjmnak  (Com;  Jan.  48).  Ha 
a  búza  lisztéi  a  bors  fflvet  öszveffizöd  és  a  forgó  csontra  kötöd, 
farsabát  gyógyít  (Váli:OrvSz.  49). 

hal-csont :  [maxilla  balaenae ;  fischbein].  Egy  font  bal  tsont- 
b(>l  1' ,  <l.Mi.  (VectTrans.  19). 

kereszt-csont :  (os  sacrum ;  kreuzbeinj.  Am  az  farsabasok- 
nac,  kiknec  az  kereszt  czont  fay,  igen  io  (Mel:  Herb  11).  Ha 
megtftrfid  (az  keserű  fyuot)  és  vizzel  avagy  mézzel  roa  keuyM, 
az  kőrőzt   cliyont   faidalmara  igftn  haziuU  iBoytheA:  FivK.  50). 

lapocka-csont :  {ím  hunieri ;  schulterbein].  JTiium  fringiii 
hegyes  tőröm  lapoczka-csontjába  akadott  (Monlrók.  XXVI147). 

oldal-csont:  1)  casta  C.  [rippe).  (Helt:  Bibi.  I.A4).  Felig 
elrothat  oldal  czontyai  (MA:Scult.  469.  Mad:  Evang.  119).  Az 
oldal  csontoc  a  hónaitól  kezdottetvén  a  .szív  hártyájában  vége- 
ződnec  (Com:  Jan.  48).  3)  (uxor;  gattiii].  Az  oldid  tsontuiikat 
tsak  koll  szeretnünk,  vagy  akarjuk  vagy  sem  (Mik:  TOrL.  105). 
Oldal  tsoutyával,  Zsuzsiaval  (Civad;  l'östy.  .Jó). 


szár-csont :  crus  Pesti :  Nom.  i21.  tibia  PPBl.  [schienbein]. 
Felemele  a  szakacz  a  szaar  czontot  avag  velős  konczot  es  az 
lapiczkan  felfii  való  reszt  azaz  a  sze^  feiot  (Mel :  Sám.  3.5).  Vas- 
tagjabbak  .-iz  emlier  szár  c.sf)ntjánál  (Hall :  HHist  165). 

Csontatlan,  csonttalan:  exos  MA.  [kiio(.:henlos).  Huso« 
in,  tsont^itlan  tálat,  hiLsos  darab,  gyiimöltsuek  héja,  a  magva 
között  vall)  húsos  része :  pulpa  PPBl. 

Csontocska :  ossiculum  C.  [kníichleinj.  Ven  fel  egy  czon- 
toczkát  a  tőidről   es   egy   zemesbe   varra  azt  (HeltrMes.  324). 

Csontos :  1)  osseus  C.  (beinig,  knochig).  Az  zj'z  Mariának 
testbe  vot©  kSuer,  contos  auag  ősztőuer  (TUíC.  IWJ).  Vagyon 
egy  csontos  kalabérom,  rakott  tat;ir  nyergem  (Radv:  Csal. 
IL287).  Csinoni  Palkó,  Csinom  Jmikó,  csontos  (Tlialy:  Adal. 
U.87).  3)  [dunis ;  hart]  Kökény  .szilvák  tsnntosok,  kemény  mag- 
nak (Com:  Jaa  23).  8)  [fortis;  stJirk).  Isakhar  chontos  szamár 
leszen  es  letelepedik  két  határ  kőzett  (Helt:  Bibi.  LDal).  A  pe- 
nig  csontos  hazugság,  hogy  a  bémiálást  Higiuus  pápa  takUta 
volna  (Matkó:  BCsák.  417).  A  furteaság  gyakorta  többet  végez 
a  tsontos  erőnél  (FahlJE.  111.47).  Baromi  tsontos  erő  (Fal: 
Jegyz.  933). 

CSOPORT  (czapoH  Görcs:  Máty.  54.  Uopor  Kónyi:VM. 
77.  czopport  Helt:  Bibi.  1.335.  czujmrt  MA.  PP.  Mt.iiTME.  L363): 
1)  gleba  MA.  [.scbolle).  Hant,  tsuport :  gleba  PPBl.  A  Isoportot, 
gőrSugyőt  ha  törőd  és  morsálod,  porrá  lészen  (Com:  Jan.  15i. 
3)  manipulus,  congregatio  MA.  [liaufe,  gruppé,  rottej.  Köznép- 
nek csoport  serege  (MA :  SB.  47).  Tsuportbaii  akarják  magokat 
verni  (GKat:Titk.  79).  Bátor  szóval  vitézit  biztattya,  choportyát 
törökre  indíttya  (Zrínyi  1.77).  Choportíikhjm  törők  gyfilekezik 
(108).  Ollyan  iidö  talált  épiioii  akkor  lemü,  kimi  Bacbusiiak 
szoktak  áldü/jitot  tenui,  os  sok  csengő-beugő  ruhákat  felvenni, 
azokban  csoportkiut  fars;inglásra  menni  (GyOngjU :  Cup.  627). 
Az  varos  tövíben  livő  sziilas  erdőben  csoporton  legyenek  (Mon: 
írók.  XV.133.  XXV11227).  Aiuij-i  a  kvirura  mbit  a  csillag,  cso- 
porton jár  mint  a  galamb  (Thidy:  Adal.  1L308).  Ha  csuportban 
léteikor  az  paraszt  tisztek  ellen  valaki  beszélne,  az  olyan  tör- 
vény szerént  megbüntettessék  (MouTME.  1.363 — 1).  3)  [acemis, 
copia ;  haufe,  menge).  Egy  cboport  Uztbe  erezte  el  magát  (Pesti : 
Fab.  37).  Ket  .száz  czoport  tSge  (Helt:  Bibi.  IL210).  Osstáu  az 
éghen  nagy  czoport  tiizeket  látsz  (Cis.  G2).  Giapiimak  gom- 
boliagia,  czioportia  (Saláiiki :  Erasm.  58).  Tsoporra  vehetned  sok 
ohajtá.simat,  meg-szánnád,  elhiszem  suUyos  kinaimat  (Kóuji : 
VM.  77). 

Csoportos :  I)  scaber,  glebasus  MA.  (schollig).  Göröngyö-s 
tso|)ortfts,  hantos :  glebosas  PPBl.  Tő\TSseSj  köves,  tőkés,  tsopor- 
tos,  mellyen  könnyű  megütközni  és  el-esiü  .  . .  Sik  tér  és  gyen's 
út  az ;  nem  tsoportos,  zökőgö  (Pázm :  Préd.  86).  Igeu  sik  i'^ 
tsoportos  a  viliig  úta  (Mad:  Evang.  374).  A  fövenyes  és  tsoportos, 
morsalekos  mo.só  kö  a  láb  tisztításra  szolgál  (Com:  Jaii  14). 
EUik  elődben  még  oly  tsoportos  ut,  melyen  jó  lovad  nem  oly 
.sebe-sen  fut  (Thaly:  VÉ.  1.152).  8)  cumulatiis,  copíosus  Sí. 
[reíchlich,  vielfach,  angehiiuftj.  Clioportostúl  ö.szN'egj'ülének  min- 
den-féle néi)ek  (Zrínyi  IL30).  Tsoportos  sok  szerencsétlenség 
(Ki.sv:  Adag.  222).  Folyongó,  csuportos  szép  .sereggel,  sokasággal 
(Bíró:  Préd  126).  Cteopoitos  okokkal  csak  azt  vitatod,  hogy 
ittlion  őszüljenek  meg  gyermekeink  iFal:NU.  327).  S)  compli- 
catiis,  incompttis  PPR  (stnippíg,  zerzaust).  Nagy  az  ket  csécsi 
5  neki,  baja  csoportos,  szakaikaja  is  vagyon  mint  az  keokeiiek 
(SalMark.  4).  No  terítse  verő  fénjTe  festőt  haját,  de  baglyoson, 
Lsoportason,  korpáson  és  szennyesen  se  hadg.va  fejét  (Pázm : 
l'réd.  1133).  Nézd  choiwrtos  üstökét  (Zrínyi:  AS)t  302X  4) 
[eristatus ;  buschig).  Tso|iortos  kótsag-toll  tlisg  alá  fejéről  (Kóu}i : 
lIRoni.  14). 

Csoportoz-ik :  congregor,  convenio  Kr.  |sích  nisammen- 
i-otten).  Az  római  ecclesía  tanításának  rontására  tsoportoziiak 
(l'ázm:  l"réil.  294^1 


453 


EU^HE-t^OrORTOZm— KI.-CSdUOG 


KI-C"SOROG— MF,f;-(>;()Knh' 


454 


égybe-csoportozik :  |eongregor;  sicli  versainmeln].  ^^ld- 
ioii  szoriki  lielycu  onybenn  t<!oportozm  (Orczy:  KöllSz.  152). 

öszve-csoportozik  :  1)  [congregor ;  sich  zusanimonrottonj. 
Öszve  tsoportozváii  PenthesileAra  rohaimak  (Hall:  HHist  232). 
Számtalan  sok  uép  tsoi>ortozott  öszvo  il'al :  TE.  63f>).  2)  [coa- 
cer\"or,  acciimulor;  sich  anliiiufeu).  Oszve  tsoportozott  itfletek 
(Fal :  Jegj-z.  935).  3)  [compUcor ;  sich  zerzauseu].  Az  .s/aVI,  a  ki 
eszsze  veszet,  Sszve  tsoportozott,  el  veszti  (Jlel :  Herb.  79). 

[Csoportoztat] 

még-csoportoztat :  [congrego  ;  versammelnj., Jobban  meg- 
kell csuiiortoztatuunk  magunkat  (RiikF:  Lev.  11.41). 

öszve-csoportoztat :  ^  Seregét  szípen  Ciszne  chopoitoz- 
talá,  lass;ui  !*ziget  felé  vélek  el  indúla  (Zrínyi  LllO). 

(CSÓR),  CSTJR.  Cziu^Tz  vágok:  permadeo  MA.  ich  bin 
gaiiz  diircli  nnd  diu-ch  nass  PPB. 

I  Csordít) 

ki-csordit :  [emanare  fecio ;  rinnen  lassenj.  Jobb  kezébfil 
a  vért  ki-tsorditá  (Kónyi:HRom.  37). 

Csordogál :  [fluito ;  langsam  rinnen].  Kedvossen  csm-dogáló 
tiszta  viziiek  forrisa  (Biró :  Préd.  Bb).  A  vér  fsurdogál  a  kardján 
(Kónyi:  AM.  57). 

Csordul,  csurdul:  effluo  MA.  PPB.  [rinnen].  Épen  tsor- 
dultig  teli  edény :  cadus  ad  summo  *plenas  PPBl.  Mely  bort 
elhoz\'au,  paranehola  uele  megtevlteni  egy  jueg  pahait  mynd 
cbordultik  (DomC.  87).  Könyve  asszonnak  rajta  nem  csordúla 
(RMK.  ILSSX  Ammely  edén  czordultig  telendik,  azt  tedd  félre 
(Mel:Sám.  375).  Ez  vedreket  czordultig  tölczec  (Born;Préd. 
94).  Végy  ket  lat  cassiat,  tSlts  faolaitt  chyordultig  fSlySl  reia 
(BeytheA:  FivK.  75).  A  mosolygó  szemből  keserves  könyv  csor- 
dul (Gyöngy':  KJ.  70). 

[Szólások].  Ha  nemezord  ú  li  s,  czeppen  (Decsi :  Adag. 
326.  Kisv:  Adag.  202). 

alá-csordul :  [defluo ;  herabrinnen].  Az  olay  fejerői  széllyel 
alá-czurdol  (XU:  Bibi.  V.fil) 

ki-csordul :  [emano ;  herausfliessen].  A  te  argumentumod- 
ból csak  értelmednek  fogyatkozása  cziordul  ki  iBal;  Olsk. 
215).  A  taromkodásnak  pohara  a  trideiitinumi  Conciliumnak 
fidejeigh  megh  nem  tolt,  hanem  akkor  ugyan  kicsordult  (VárM : 
Szöv.  68i.  Amaz  öreg  véna.sszony  hogyha  jó  reggel  tcilkel,  hurot- 
tul  majd  megfúl,  a  sárkányok  dobjábul  sok  titty-totty  kicsordul 
(Thaly:  YÉ.  UlTl).  Szive  ajakin  Htsordúl  (SzD:  MVir  410). 

le-esordul :  defluo  MA.  [herabfliessen].  Atyám  elbusúla,  or- 
tz-iján  könyve  letsordúla  (Gyöngy':  Cliar.  18). 

Csordulatlan :  [non  eöuse ;  unverschUttet].  Ezekre  az 
bort  nag'  kannackal  köszönik,  kikből  czordulatlan,  czoppenetlen 
kellien-hippenteniek  (Decsi:  Préd.  24). 

Csorog,  csurog :  perfluo  MA.  manó ;  rinnen  Com :  Vest. 
135.  Hiues  essSc  czoroguac  (Kai.  1582.  Gv).  Mellekből  aitatlan 
uer  chorogíZvon:  Osiand.  212).  Az  hordóból  szivárkndik,  tsorog 
(Com :  Vest  24).  A  nagy  szív,  ki  előtt  bBcsüIete  forog,  a  mely 
halált  kéván,  belőUe  vér  csorog  (Gyöngy':  MV.  14).  ó  reá  is 
sörő  zápor  csorga  (Gyöngy':  KJ.  14).  Iveg  reczipient  legyen 
alatta,  Idben  csurogjon  (Kecsk :  ÖtvM  325).  Tsorgott  szeme  egy 
pár  hamis  tseppekkel  (SzD:  MVir.  364). 

alá-caorog :  [demano ;  herabrinnen].  Az  6  verítéke,  mint 
a  vernek  5  czőppi,  nagi  beuöu  kyötuen  az  6  testen  es  vgian 
alá  czoroguan  raita  a  földre  (WeszprC.  59).  Es  minden  felől 
az  en  genge  testőmőn  a  veer  ala  corogvala  (fsagyszC.  36). 

el-csorog :  diffluo,  perfluo  C.  MA.  [zerfliessen].  Dávidis  azt 
kivannya,  hogy  isten  ne  engedgye  az  6  könyhuUatásit  is  héjában 
ol.'-..rgani  iHollPréd.  13). 


ki-csorog :  [efBuo ;  herau-sfliessen].  Mellyekből  balsamum 
tsorgutt  ki  (Hall:  HHist.  1.57). 

Csorogás :  [fluxus ;  das  fliessenj.  Az  in  Jézusom  házából  ke- 
gyelemnek csorogásával  folytál  ki  (Ágost:  Zar  274). 

Csorgat :  [fuudo ;  rinnen  lasseuj.  Zsirját  szép  fejér  tzlpómra 
t.s.,rt;attam  (Gvad:FNót  21). 

ki-csorgat :  [eftundo ;  au.sgies.senj.  Ky  chorgothatli,  ky  pu- 
poztath  auag  kybamaztath :  efBuentem  (NémGl.  263).  Veret  ki 
ezorgattya  (Born :  Préd.  58). 

Csorgó,  csurgó  :  1)  fluens  MA.  [fliessend].  Egy  kis  csorgó 
patak  egy  völgyben  vala  (RMK.  IV.  123).  Megmas.s;ik  kezeket 
a  csurgó  mosdobul  (0>ni:  Orb.  117)  A  zuhogó,  tsorgó  patakok, 
gyorsan  alá  folyó  eüső  vizek,  a  mellyektől  áradások  lé.sznek 
(&)m :  Jan.  1 1).  Miért  szépségedben  magadat  el  biztad,  mint 
ogy  czurgo  patak,  mely  vls.sza  nem  folyhat,  úgy  változik  szép 
orizád  (Zrínyi  n.l02j.  2)  fluor,  fluentumMA.  [l)achj.  Megszállottam 
Fejervár  felől  egy  csorgóhoz  (Monlrók.  XV.436).  Egy  mély 
völgyben  van  ezen  hely,  de  szép  csorgok,  források  benne 
(XXni.32).  Mikor  az  ember  csorgóból  akar  innia,  meghajol 
előtte  (Mik:TörL.  389).  3)  [tubus,  canalis;  kanalj.  Forrásnak 
a  tsorgója,  tsője,  a  miun  ki  jő :  silanus  PPBl.  Imide-amoda 
ne  ragadtassék  kedvünk  a  viliig  javainak  vékony  tsorgóival 
fPázm:  Préd.  1037).  Az  Tuucza  vize  mellett  az  Szolák  nevű 
csurgón  alól  (Monlrók.  V  111.301).  Az  csörgőn  véghíizadban  viz 
nem  jő  (XXrV.93).  Az  melly  gazda  csorgót  akai-  csináltatni, 
megalkuszik  az  mesterrel  (XX\^I.221), 

Csorgodoz :  [manó ;  rinnen].  Csorgodozó  vízben  járó  kis 
halacska  halász  áhíokságát  ki  sem  gondolja  (Thaly :  VÉ.  n.280). 

Csurogdogál :  cv  A  kőszál,  kiből  csurogdogal,  sőt  kibuzog, 
bevelkedve  ki  forr  a  CJhiistiis  (Lép:PTük.  L163) 

1.  CSORBA :  1)  [mancus,  mutilus;  verstümmelt].  Nem  lezőn 
ott  corba  embőr  (SáudC.  8).  Egy  öreg,  csorba  taraczk  (Gér: 
KárCs.  IV.580).  2)  lacuna,  hiatas  MA.  [defectus ;  mangel,  lücke, 
fehler].  Semmi  czorba,  fogyatkozás  nem  volt  a  Christus  aldo- 
zatiaban  (Mel :  Szján.  256).  Valamely  dolognak  czorbaia  (Decsi : 
Adag,  256).  Tsorba  ne  essék  ura  parautsolatinak  végezésében 
(Pázm:Préd.  708).  Czorba  nem  esett  az  tudom;üiyban  (Pécsv: 
FeL  856).  Szégyen  nélkül  szemlélhetem  chorbaimat  (Zinnyi  L5). 
Mind  ketten  chalatkoztmk  elménkben ;  .sem  te  el  nem  bújtál, 
.sem  én  jó  hitemben ;  chorbát  .sem  gyalázatot  soha  nem  tettem 
(11.73).  Csorbát  teszek  ezen  hadakban  (RákF:  Lev.  1.627).  BöcsU- 
letemnek  nem  esik  csorbája  (Thaly:  Adal.  ILIU).  Alig  röppenik 
elő  a  rósz  szó,  már  is  nagy  tsorbát  ejt  (Fal :  UE.  409).  3)  eden- 
tulus  MA.  [zahnlosj. 

Caorbás  :  [mutilatus,  mancus ;  ver.stümmelt,  mangelbaftj.  El- 
kezdett, be  nem  végzett,  tsorbás :  inchoatus  PPBl.  B'iad  nem 
lészen,  csak  czorbás  leányod  lészen  (FortSzer.  H3b).  Sedecliias- 
nak  fejére  fordula  csorbás  hiti  jutalma  iMagy:  ORoml.  42). 
Csorbás  hát-e  mondás?  (Czegl:  BDorg.  171). 

Csorbásit :  mntilo  Kr.  [verstümmeln]. 

meg-esorbásit :  a;  Egészből  megtsorbásitom,  félegitem : 
deintegro  PPBl.  Ójjuk  hát  magunkat  a  gonoszságtól,  ha  meg- 
tsorbásítottuk  hírünket  (Bátai:  LPrób.  117). 

Csorbaság :  hiatus,  defectuositas  Kr.  [maugel,  lücke].  Fo- 
gadban is  nem  lesz  csorbaságban  másod  (Czegl :  Japh.  6).  Gya- 
korta eshetik  hiba,  csorbaság  és  fogyatkozás  a  hitben  (Pós:  Igazs. 
L586). 

Csorbít :  heljeto,  hiantem,  defectuosum  reddo  Sí.  [versttim- 
raelii,  vermiudem].  Kedvet  tsorbit  a  szerentsétlenség  (SzD: 
MVir.  268). 

még-csorbít :  cv)  Megchorbitaná  fényes  koronánkat  (&inyi 
1.18).  Te  megchorbítod  mi  fényes  hódúnkat  (69).  Miisuak  jó 
hirét  megtsorbittani  (SzD:  MVir.  184j. 

29* 


455 


CSORBUI^-CSOROSZLYA 


csasz— csft 


4.Tt> 


Csorbul :  [imminuor ;  vermindert  vrerdeii).  Tsorbúlni  kezdett 
köztük  a  barátsiig  (SzD:  MVir.  52). 

még-csorbúl :  [mutilor,  demiiiuor;  verstOmmelt,  verkürzt 
werdeii].  Valakinek  mo^'isorbiilt  liivsége,  lelke  iismérete  aiuiak 
ellensége  (Tlialy :  Adal.  n.2Ul>.  Birodalma  megcsorbul,  megi«(ik- 
kenik  (Csiizi:  Síp.  'M2).  Xlivel  az  egy  .szerszám  nem  miud  örökén 
ti'irtu  eszköz,  niegtsorbul,  megvásik,  ápolgatni  kell  az  megavult 
jósziigot  (Moln:  JÉpül.  121).  Kügazíttani  a  késnek  megtsorbult 
élét  (SzD:  MVir.  240). 

Csorbulás  :  [hiatus,  defectus ;  mangelj.  Kegyelmes  urunkhoz 
való  hivsBgemnek    csorbulása  ne  legyen   (Gér:  KárCsi   IV.531). 

2.  CSORBA :  juscuUun  Kr.  [suppe].  Ments  meg  nagy  úr 
isten  az  iaségtiil,  az  hitrán,  szokatlan,  török  csorbájátul  (Tlialy: 
VÉ.  li.ir,!. 

CSORBADSIA,  CSÖMBÖRDSI:  [praefectus  militum 
Tm-ciwruni ;  jmiitscharenhaiiptniaunj.  Csíinibönlsiuek  ;iz  (!sévi 
pusztáiul  attunk  2U  tt  (MonTME.  1.27.  16U).  Abdi  csorbacsiiuiak 
ajánilékpéiizt  attunk  4  t.  (264).  Az  fő  ispájiák,  -zaliiu-csorbadzsiák 
sarezot  fiizottenok  (Thaly:  Adal.  1.181). 

CSORBAKA :  (lactuoi  leporina;  hasenkohl).  Kétféle  a 
diszn()  kéc ;  egyik  lia.sünló  a  rontil  föliSz,  ennec  czorboka  neve. 
Ez  disznókécnek  és  czorbakanak  vizét  ha  iszod,  az  töki'irő  czö- 
mőrt  meg  gyogyíttya  (Mel :  Herb.  76).  Hegyes  leuele  mint  az 
czorbakanak  (90). 

CSORDA:  I)  grex,  armentum  C.  MA.  [lierde].  Ló-tzorda : 
equitium  C  Az  erdSkot  el  eszik  a  tsordák :  armenfci  *pa.scun- 
tiu-  silvas ;  marlia-lüix'i,  tsorda-hajtrt :  abactor  PPBl.  Barom-tsorda : 
groguaria  PPB.  Az  pjjztürok  az  felben  czordanal  vygyjízuidi 
vala  (ElirC.  49.  88).  Megverem  a  paztort  is  elhimletuec  a  cor- 
daiiac  iulii  (MüncliC.  61).  Lezún  Lsraol  uepe  tied  miképpen  apró 
cordji  (GuaryC.  56).  Angyal  a  paztoroknak  cbordaiok  Srizuon 
nagh  őríiiiiet  liyrdoto  (WinklC.  343).  Végy  flel  egy  tulkot  az 
byneerth  az  czordabol  fJordC.  91).  E  leanyoc  én  leanyim,  e 
tiac  én  fiaim,  e  chordac  is  éu  chordaim  (Holt:  Bibi.  I.  P3i. 
Ménes  csordát  í  nagy  sokat  liajtatíi,  sipo.st,  dolxi.st  minden 
csordának  ada  (RMK.  111.348).  Annyin  vadnak  mint  az  czorda 
(Dec.si :  Adag.  187).  A  farkas  még  az  íireg  czordák  után  is  ólál- 
kodic  (Com :  Jan.  77).  A  város  ökör-csordája  ez  idén  az  ttíban 
vott  (MonTME.  1.30).  3)  [grex,  c-iterva,  multitudo;  meuge, 
haufe].  A  fiatal  ilámákat  úgy  nevelik,  mintha  a  tSrók  tsászár- 
nak  tsordáját  ak;irnák  vélek  szaporítani  i Fal:  NA.  154).  Nem 
fáradnak  egyébbon,  hanem  hogy  t.sordával  mehessenek  az  SrSk 
büntetésre  (Fal:  NU.  265).  A  tsaphvrok  tsordája'nagy  Parisban 
(Fal:  TÉ.  780).  Erszény  terhelő  szolga  tsorda  (SzD:  MVir.  121). 

[Szólások].  Derék  dolog :  három  tehén  egy  tsorda 
(Fal:  Jegyz.  922). 

Csordás :  armontariiu  C  [viebhirt].  Az  tsordás  haláláért  az 
kadiaiiak  1  tt  (fizettünk)  (MonTME.  147). 

[Közmondások].  A  kinek  tehene  nincsen,  ne  fogadjon  az  tsor- 

dást  (Thaly:  Adal.  1.80). 

Csordásság:  pecuaria  Com:  JaiL  77.  (viehwesenj. 

CSORDÁK :  [cunens ;  loge].  Latnáia  az  Latek  nez5  kerek 
gradicsos  csordiikoknak  finyesiíégekct,  numda  az  kömj-ill  álluk- 
nak (U-p:  Pitik.  111.67).  (Vö.  CSÁRDA] 

CSORMOLYA:  uielandryum,  melampyroii,  myagros  PPB. 

[kuliweizL-iij, 

CSOROSZLYA :  lulter  praecisorius  in  aratro  PPB. [pflug- 
.serhj.  Az  isten  liaragj;i  éles  raoroszlya  (MA:Scult.  231).  Cso- 
roszlya avagy  a  mettzi')  vas,  az  eke  talpban  tétetett  lajxxs  .szántó 
lemez  fel-mottzi  a  barjizdákat  iCom:Jan.  73i.  Azt  Írja  tsorba 
Lsoroszlyáju   azaz  fogú   Sámbj'u'  iPiVs:  Választ.    75).  Iteni   viselt 


lapos  vas  és  csoioazla  No.  2.  (Kadv :  Csal.  IL4(X)).  Ökörért  tae- 
rélni  fognak  paripákat,  a  hegyes  törökért  vesznek  tsoraszlyákat 
(Orczy:  KöltSz.  173). 

CSŐSZ :  [traho;  schleifen].  Annak  rendi  szerint  tsossza  s  rupja 
a  menüettet  (Fal :  NA.  156). 

elö-csosz :  (pigie  prodeo ;  sich  herschleppenj.  Csoszsz  elé 
szilva  lé;  téged  is  megborsoznak  (Fal:  Jegyz.  922). 

[Csoszog] 

Csoszogás :  ambulatio  cum  leni  strepitu  Kr.  |das  schlappeu] 
llaluan  zeut  Ferencz  iiz  ií  labmutk  czozugasat,  monda  ueki 
(VlrgC.  42). 

CSÓTÁR,  CSUJTÁR  (tsóltár  Pázni:  l'réd.  413.  atUiár 
MonTME.  IV.266.  Uulár  SzBodó:  Kaim.  11.  Gvad:  Idít.  125.): 
dorsiiale  Sí.  [scliabracke].  Chotfu-  egy  lóra  való  (KMNy.  11.170). 
Utálatos  szamárra  fiit,  mellynek  miud-tzapraga,  miud-tsóltára, 
kapája  tsiik  az  apostoli  köntösök  rongya  volt  (l^'lzm:  l-*réd.  413. 
SzU:  MV'ü-.  474)..  Vagyon  ketse  és  tsutár  (SzBodó:  Kaim.  llj. 
Deák  Ferencz  lu-am  számára  egy  tsujtárt  vettem  (KecskTürt. 
IV.84).  Három  jeles  lovakot,  melyeknek  egyike  aranyos  szer- 
szitmmal,  nyereggel,  ketteje  pediglen  csujtárokkal  felöltöztetve 
vala,  ajándékoz;!  (Moulrók.  VU.239).  Egy  öreg  csujtár  czapra- 
got  két  forinton  achiak  (TiirtT.  XVI11.216).  Az  ki  peniglen  el- 
maradt, u;.'y  mint  az  rubintok,  smaragdok,  csultarok,  affélét 
kiváltképjieu  csultárokat  itt  nem  t<'iliUni  (MouTMK  IV.266). 
Csujtí'u't  hogy  nem  vött,  azt  magimk  is  akarjuk  (282).  Tarka 
csótár  és  nyereg  alá  szüliséges  pakroczok  (Kadv :  Cteal.  IIL360). 
PaiTuissiLson  ké.szült  ékes  csutir  (Gvad:Időt  125). 

Csútáros  :  [doi-suali  oruatus ;  mit  einer  scliabracke  géziért]. 
Két  csútáros  ló  (TörtT.  XViaeS). 

Csutároz :  [ciugo ;  gflrten].  A  mi  lovaink  meg-nyergelve, 
tsujtíu-ozva,  ás  fel-zabolázva  vágynak:  unsere  reitpferde  sind 
schon  ge.sattlet,  gegürtet,  und  geziiumet  (KirBesz.  36). 

CSÓVA :  .signum ;  feldzeichon  PPR  A  cras,  cras  holló 
szava,  de  olly  tmiva,  mely  sokakat  megtsal  íMLek:  VKert  397 1. 
Révészed  tsiSváját  üsse  fel.  Várnánál  egyiket,  masikat  Otzakov 
sántzánál  (Orczy:  KöltSz.  154). 

Csóvál :  desiguo ;  bezeicluien  PPB.  , 

CSÓVÁIi  (cAauaZyác  Helt:  Bibi.  IV.218.  aávál  KUv:  Adag. 
71.  csávái  Gvad:Orsz.  81.  192):  agito,  moveo,  moto,  quatio, 
vibro  MA.  [schütteln,  .schwingen].  T.sóválja  a  fejét :  *nutat  capite 
PPBl.  Mynd  karomlak  vala  In^tet,  czow.Uwau  h\v  tfeyúket 
(JordC.  511).  Feleket  cbaualyjik  Jerusalenuiek  leányán  (Helt : 
Bibi.  1V.218).  Az  oroszlán  megismeré  a  luVsztort  és  farkaual 
kezde  czouálni  (Helt:  Mes.  109).  Feleket  czouallyac,  orrolnac 
(Bom:  Ének.  199).  Tsoválnáuié  ti  raytatoc  az  éu  felemet  V  (Kár: 
Bibi.  1.521).  Farka  tsóváló  eb  (Mog.v:3Jfy.  11.62).  Ne  csóváld 
farkadat  szamár  (Matkó:  BCsiik.  224).  Farkai  csáválni  (Kisv: 
Adag.  71).  A  fejét  csaválta  (Gvad:  Orsz.  81.  192).  Erre  tudom 
tsóválni  fogja  fejét  (SzD:  MVir.  143). 

még-Cíóvál :  [agito,  moto ;  sciiüttein).  Megczuuallya  vala 
feiét  iHolt:Krón.  141).  Megczovalnánié  ti  raytatuc  az  éu  feje- 
met (&U:  Bibi.  1.458). 

Csóválás :  agitatio,  commotio  MA.  [das  .si'hütteluj.  Fuiöknek 
czoualiisiuial  karomliák  és  nenetik  uala  ótet  (WeszprC.  lOti). 
Fö  c.s<')vál;Lss;il  kaczagják  (Meg)' :  üJi\j.  18.  Nógr:  Idv.  1148). 

CSÖ,  CSÉV  (cheve  Ver.  cjctí  Com:  Jan.  169.  Uévi  Oum : 
Jan.  97.  C..V  MA.  Isiv  PPB.  czoc  MA.  rt&v  Com:  Jan.  97.  <-»íiy 
Upp:PKert  1.51.  .iia  MA.  (-tty  PPB.  c;ö  Mel:  Jób.  17.  MA. 
Isü  PPB.  t-fli'  MA.  hm  PPB):  I)  tstula  C  tulius  MA.  PI'BI. 
[rölu-ej.  Puska-tsíi:  catapult;irius  PPB.  Elvagilalni  a  tsókvt, 
melyeken  a  vizet  valahová  bé  veszik :  *praeoidere  tistula.s, 
ipiibiLs  aipia  apiwditatur ;  t.séveken  öutözó  vizek:  aqiiae  »roni- 


:.U.TALL;VT('i(>iA-(N(1C-SErJ:K 


C55ÖUÜL— MEG-CSÖKÜXIK 


458 


les;  sok  tsévi'jű  lámivui:  polviiiyxus  PPI5I.  Hauasokat  fol  kSIt, 
hs  orrában  fuuod  rai-uel  vaijy  náddal  (MoI;  Herb.  111).  A  viz 
niennél  uiag;us;ibb  lieljról  jó,  annál  fellveb  lövellik  a  tsévében 
(PAzm:  Préd.  G75V  Ha  a  l'oinisunk  telljossésébcM  nem  szabad 
meriteuem,  még  is  az  mennyei  csévénok  likát  illetem  szájjmi- 
mal  (Pázmt  KT.  4:U).  Sok  beleken  az  kelbekbe  ezüst  czivek 
ezinaltattAiiau  (Zvon:  Osiand.  129).  Spanyór  uarcLssus,  cs6ve 
levelfi,  tellyes  sárga,  batalmas  jó  szagú  (Lipp:  PKert.  1.51). 
Pulbák  vagy  iwibák :  hajdúknak  való  tölcséres  csövfl,  kerekes 
hosszú  puska  ^Tbaly:  Adal.  1.32).  Pár  hagymának  magvát  meg- 
égessed, tölcsér  esSjén  ezzel  fogaid  főstöllyed  (Felv :  ScliSal. 
23).  3)  canalLs  PPB.  [wasserröhre].  Vizhozó  tsfi :  tubus  C.  Tsii- 
tornái  és  tsöwjei  a  Christustul  azoknak  magadhoz  vouj'isra 
(MHeg:  Preb.  8).  A  kőfal  kőzött  csőn  az  viz  bé  ment  az  várba 
(TörtT.  IV.Ö3).  S)  sipho  C.  MA.  [héber],  T.si\  tsatornii,  t'et^kendö : 
siphon  PPBI.  A  ser  csapoltjitíc  csövön ;  promitur  siphoue  (Coni: 
Jan.  851  Nagy  hordós  borokat  főlvouattam,  nagy  csévéket  a 
fenekekben  beverettem  (Munlrók.  XXVII.lOl).  4)  fistula  C, 
MA.  sitíik,  syringa  PPBI.  [ptéit'e,  honi].  8ip,  kiirt,  ts<1:  .syriu.\, 
syringa  PPBI.  Tsöv,  síp :  flöte  KirBesz.  136.  Az  orgona  billegető 
sípokból,  c.<ievekböl  áll  (ComrJaii  169).  5)  [tistula  textoria; 
weberspnie].  Az  én  életem  napiai  hamaiabbakká  lőnek  a  sző- 
uöuek  az  ö  vetélöiébe  való  czmiél  (Mel:  Jób.  17).  Egy  forinth 
arra,  és  hwz  pénz  arra  cheweye  íaz  aranyfonálnak),  ez  kettőbe 
egy  chew  wagon  (LevT.  1.26").  A  g.vapjú  megszővettetic  és  a 
csövre  tekert  bél  fonalac  változnak  posztóvá  (Com :  Jan.  97). 
Fonalat  fonynac  a  pörgő  rockánac  tsévő  orsójával  (97).  6) 
[telescopium ;  fernrohr].  Tsöböl  nézik  az  égnek  jegyeit  (Orczy: 
KöltSz.  231). 

általlátó-eső :  [telescopium ;  fernrohr].  Nosza  velem  edgyfitt 
nézd  meg  a  sz.  irás  által  látó  hosszú  csőjin  (Szöll:  Dáv.  80). 

cserép-cső :  imbricium  MA.  hohlziegel  PPB. 

forrás-cső :  salientes  MA.  springbrunnen  PPB. 

forrasztó-cső :  [tubus  ferruminatoriiLs ;  lötiohrj.  Mécsnél 
nagy  lyukú  fonasztó  csövei  meglehet  forra.sztanyi  (Kecsk : 
ÖtvM.  321). 

füvalló-csóve :  [tubus  vitro  flaiido]  blasrohr  0)m ;  Orb. 
279. 

messzelátó-esö :  perspicillum  TKis:Pau.  62.  [fernrohr]. 
Ezt  meglathattyuk  a  sz.  Írásnak  perspieillumán,  messzelátó 
csSjén  (TKis:  Pan.  62). 

széleresztő-eső.  A  nagy  lapta  felfujatván  a  széleresztö 
tséve  által  i  Com :  Orb.  273). 

[Csévél] 

Csévlö  (tsorlö  PPB.  t^mllü  PPB.  M-iitó  Nom.  50.  tsiirlö  PPB): 
1)  [rhombum  versans ;  haspehid).  Tsiirlö  as.szony :  ihorabiver- 
satrix  PP.  2)  girgillus  MA.  .stamineus  rhombus ;  haspoLspulrad 
PPB. 

[Csövelked-ik] 

föl-csövelkédik :  [surrigor ;  sich  aufljaumen].  Az  egerek 
ket  első  lábukkal  az  polcz  felee  felcöuelködnek  (SándC.  3). 
Az  egerek,  mikorlh  az  polczra  fel  akarnak  menny,  az  keeth 
utolsó  labokra  aluak,  az  keet  első  labokkal  fel  cöueelkőd- 
nek  Í6). 

Cséves :  tubulatus  iL\..  aasgehohlt  PPB.  Czéves  kút :  fons 
Bstularius  MA.  Tséues,  tsatonia  módia  tsinált :  tubulatus  PPBI. 
Midőn  a  mosdó,  \izőntö,  c?éves  edényből  magokat  megmostác,    | 
asztalhoz  filnec  (Gjm:  Jan.    Iü9).  A  piatz^n    vizfogo  csatornáé    I 
cséves  kutac  szoktJUiac  lenni  (Com:  Vest.  90).  j 

CSŐCSELEK :  [convena,  quisquiliae ;  zusammengelaufene 
menge,  mi.«;hmasch].  Könnyű  érteni,  mit  kell  álitani  az  utánnok 
tódult   tsütselék    praedikatorokrúl    (Pázm :  Kai.    454).    Igaz.ság 


nem  lehet  a  római  gyölekezet  ellen  tániíidot  tsötselék  új&ágok- 
ban  (Pázni:  LuthV.  36).  Csőcselék  és  gj-fllevé.sz  gaz  sokaságok 
(GKat:  Válts.  11.1333).  Nem  pápa  ennek  tálalója,  hanmn  valami 
csőcselék  kő,sség  (Czegl :  MM.  114).  Az  pór  t-sőtselékek  ts;ik 
.szabad  életet  kivannak  (Misk:  VKert.  246). 

CSŐDÜL:  coufluo,  concurro  Sí.  [ziisimmenlauíenj.  Utámiad 
tsődillteiiek  (GKat:  Válts.  U.2'J).  Az  utánnok  l.sődúlt  aicbi-.szolgák 
(Megy:  Diai.  49j.  Nem  tudom,  honnan  csődült  érdemek  (Matkó: 
BCsák.  313). 

ki-csődül :  (concurro ;  zn,s;niiiiienlauf«nj.  A  város  népe 
Apollonius  látására  ki-tsödülnek  tHalhHHist.  11.291). 

CSŐDÖR  {cxder  RMNy.  m.52.  ízöáer  Helt :  Bibi.  IV.52. 
cziiJnr  MehSzJán.  344):  equus,  caballas  MA.  [admissai'ius ; 
hengst].  ükiei  és  tződeri,  kic  a  fűidet  szánttyác  (Helt:  Bilil.  1V.52). 
Válluk  magunUoth  venny  aranyath  150  kereskedés  feyébe  oze- 
derekre  (RMNy.  111.52)  Egyenetlen  cződőr  inasok  (Zvon:  P;izmP. 
291).  Itjabb  tzödört  szeraett  (Gyöngy':  Cup.  17|  Lovak  száma 
Mén  lo  no.  1.  Örög  kancza  no.  27.  Negyed  fiire  kelő  csődör  no.  1. 
(Radv:  Csal.  E.370).  Ökrök,  üuöbarniok,  ménes  kocsolák,  hiiii- 
lovaktól  és  csödöiöktfil  megválva  kivite,ssenek  (EidTürtAd.  II. 
373).  A  tzödör  paripák  kényekben  hevültek  (Kónyi :  HRom.  31). 

Csödörség :  ffonnicatio ;  hurerei].  Ez  féle  deczeg  czódör- 
ségtül  az  mi  rétünk  tilalmas  (Zvon:  PázniP.  284). 

CSÖa  (faeyes  ACsere:  Enc.  230):  nodus  Sí.  [knoten]. 

Csögös :  nodosus  SL  [kiiotig].  A  tserfa  tseges  bogas  ágazatii 
(AC<ere:  Enc  230).  A  puszpáng  fának  tőkéje  darabos  és  tőljire 
tsögős  bogos  (232).  Azt  valják,  hogy  a  processio  jái'ás,  mezit-láb 
járás,  czőgös  istráng  magokban  büii  bocsánatot  nyernek  ( VárM : 
Szóv.  41).  így  tselekesznek  ma  a  pápisták  kőzött  a  francLskaniis 
barátok  és  amaz  csőgős  isti-ángot  viselő,  szemfénjTeszt<^  szarau- 
dokok  (127).  Csőgős  bogas,  horgas  fák  (Hall:  Paiz<.  58).  Kegyet- 
lenül megvereté  vastag  csögös  botokkal  (Illy :  SzÉlet.  111.68). 

jCSÖK-IK:  czecken  Born:  Préd.  9.  meg-csetennek  Otr:  Róma. 
33.  .'cfliken  MA  tswiken  PPB] 

ki-csökik:  [elabor;  verrenken]  Urunk  iir  isten  felüle  az  ö 
szent  szamarának  nyergetleu  hátára,  szent  szamarának  lába 
megbotlék,  lába  kicsSkék  (RMK.  1.382). 

még-csökík:  [collabor,  subraor;  sinken].  Mikorou  latan- 
gyaak  az  poklosságot  h\%-  testen  es  elváltozott  zynth,  awagy 
zőrth  awagy  az  pokol  helth  meghtagadwau  awagy  megczök- 
ween,  az  oly  ember  kywalaztatyk  az  sokassagh  közzól  íJordC. 
97).  Urunk  az  isten  felüle  az  ő  szent  szamarának  nyergetleu 
hátára,  elindula  pai-adicsomba ;  be  nem  nieliete  paradicsomka- 
puy;m,  lába  megbotlék,  lába  meg-csökék  (RMK.  L3S2). 

Csökön-ik,  csökken,  csökken-ik  (meg-csuMcn  Csúzi: 
Síp.  71.5.  Fal:NU.  291i:  1)  labasco,  supprinior,  delabor,  subruo, 
corrao,  haesito,  titubn  Mk.  [fallen,  sinken,  wanken].  TsSkkönik 
a  győzedelem  :  victoria  *mutat ;  tsökönik  a  munka :  opus  *fri- 
gescit  PPBI.  Lábra  kel  méi  az  elhagyott  árva,  csökkönik  erős- 
nek g>-ors  hamis,sága   (Thaly:Adal.  11.291).  2)  zucken  Adámi. 

le-esökken :  [decido ;  herabfallen].  Az  egez  egekis  alab 
szaltac  es  le  czeckentec  (Bom:  Préd.  9). 

meg-esökönik,  meg-csökken :  labasco,  corruo  MA.  re- 
ferveo,  *cadu  animis  PPBI.  [fallen,  sinken,  den  mut  siiiken 
lassen].  Minek  előtte  dolgát  véghez  vitte,  meg-tsökönt:  ante 
*decursum  destitit ;  meg-tsökönt :  ardor  animi,  cura,  *furor 
alicujus  considit;  meg-ts8kentél  a  régi  munkáidban,  nem  vagj- 
te  a  régi  ember :  *aegrotant  in  te  artes  antiquae ;  nem  tsökent- 
meg  a  szeretet :  non  *refrixit  amor ;  megLsököut  a  te  jövete- 
le(hől  való  hír:  rumor  *raucus  est  factus  te  venisse  PPBI.  Az 
előtt-is  sokan  rőzgölödtek  és  újságokat  indítottak,  de  tsakhamar 
megtsököntek  (Pázm:  Kai.  66|.  Bos,szúuan  meg  fortyana  s  meg 


4M 


MEG-CSÖKKENÉS-MEGCSÖMÖRLIK 


csömArlés— CSÓSZ 


46IJ 


<ieniitMÍu  Sulymáii,  látván,  lioxy  inet^csükúiit  szereiicstíje  Í441). 
Ha  mén  az  it  gyakran  ine);t!<űkkeuik,  a  ki  nagy  igyekezettel 
el-tekéllet,  mint  jár  teliát,  a  ki  ritkán  és  igeu  lágy  igyekezettel 
szándékozik  (Fázni:  KT.  *jl).  Nem  czSkkent  vólnaé  meg  az  i5 
bizoAilmoc  ?  (MA:  Tan.  Elfib.  21.  MA:  Tan.  3).  Holot  az,  limi 
az  tagok  megcsűkőnnek,  ot  az  dereg  dolognak  esze  vez  (Forró: 
Curt.  17).  iSokan  ha  egyszer  kétszer  kílnyorogiiek  és  miudgya- 
rast  jó  válaszok  nem  leszen  istentfii,  megcsflkSnnek  es  hatra 
állanak  az  könyörgésben  íMarg:  Imáds.  12).  Hivataltokban 
meg  ne  csokemiyetok  (Mad:  Evang.  42.  161.  345).  Kétségben 
esni  nem  egyébb,  hanem  a  reménységbon  tellyességgel  meg- 
csökonni  (Megy:  6jaj.  11.28).  Vajki  .sokan  jol  kezdettek  fntni, 
de  meg-csökkentek  (lUtai:  LPrób.  114).  A  fővezér  elesé.s6  utiin 
mindgyárt  megcsőkőnének  a  tíiríikök  (Cserei:  Hist.  219).  Keres- 
kedésünk igen  megtsőkőnik  (Hall:  Hllist.  11.239).  Hamar  meg- 
csekennek  s  hátra  állanak  az  ellen  való  berzenkedésekben 
(Otr:  Róma.  33).  Megc.sHkíint  ismét,  mivel  tejét  félti  (Monükm. 
XXIII.227).  Birodalma  megcsorbul,  meg-csiikkenik  (Csúzi :  Síp. 
242).  Az  elkezdett  jó  dolgokban  meg  ne  csiikkennyél  (715). 
Helyén  hagyom  Eusobiius  iirnak  jó  elméjét,  de  most  egyszer 
megtsftkkent  (Fal:  NU.  291).  lízeket  értvén  Normándus  meg- 
tsfikkent  elméjébenn  és  nem  tudta  mitév5  legyen  (Fal :  TÉ. 
635). 

meg-csökkenés  :  [aninms  fractus  ;  vei-zagtheit].  Hozódván 
eló  faitiójok,  a  vezér  változásával  abban  való  megcsükkSnlsek, 
kétségben  való  esések  (Monlrók.  XV.376). 

Csökkenés:  I)  lapsio  MA.  |das  sinken].  Lsteiiben  való 
bizodalmának  és  engedelméiiek  tsekkenése  elmeriti,  a  kit  viz 
hátán  hordoz  az  engedelmesség  (l'ázm:  Préd.  1234).  2)  [animus 
dejectus ;  entmutigungj.  Oh  mely  kisirtetben  forog  az  jámbor, 
csökkené.st  látsz-e  benne  valamikor?  (KMK.  V.2B).  3)  haesi- 
tantia,  titubatio  MA.  (diis  schwankenj. 

Csökkent :  [labefacto ;  vtankend  maehen).  Hogy  ha  csak 
egy  Gorgény  elvesztése  is  annyira  csökkenti  az  sziveket  (RákF: 
Lev.  1L225). 

meg-csökönt.  Valakit  niog-tsökönteni :  *debilitare  spem, 
virtutom,  aiiimuin  alicujus  PPBl. 

CSÖMÖR  (czemer  Mel:Herb.  47.  cseme-f  SzékOkl.  1.314): 
naasea  C.  MA.  fastidium  cibi  PPB.  [ekei].  Küldük  tsöniBr: 
*tür.íioner  stomachie  PPBl.  Hideg  csemer  miatt  meghala  (Monlr.ik 
111.2(3).  Gyomor  fáiá^t,  ha.stokerő  raemert,  farsabast  meggjódyit 
(Mel :  Herb.  47).  Ad  meg  iniiya  has  fáyónac,  tökörő,  czöniörft 
embernec  (G8).  Hideg  chyömört  meg  oruosolhacz  vele  (Frank: 
HasznK.  14b  27).  Azfeier  töiiisnok  gyökeret  ha  megi-zod  borban 
fSue,  hastekerö  cliyöínört  os  farsábat  meggyógyít  (BeytlieA : 
FivK.  13.  67).  Meg  az  marc/apiaimac  Is  csemert  indít  az  hő- 
sege (Prág:  Serk.  B3).  Az  elö.ször  hajókázó  a  csömört,  gyomor 
háborgást  alig  kerfili-el  (Coin:  Jan.  Wu).  A  kegyes  életről  való 
beszéd  nierfl  azon  unadalom,  csömör  nekik  (Megy:  6Jaj.  111.23). 
Az  étket  sokszor  feladni  merő  csömör  (CzegI :  Japh.  75).  A  tenger 
vizétől  való  csömör  (Felv:  ScliSiil.  12).  Urunk  ő  nagysága  csö- 
mürből  oly  roszúi  volt,  hogy  az  lába  sem  birta  (ErdTiírtAd. 
rV.91).  Hogy  a  szentséges  király  méltóságának  csemoret  és 
megimást  ne  hozzanak  (SzékOkl.  1.314).  A  .szeretetben  sokszor 
bánttya  az  irigy  tsömör  a  sziveket  (SzD:  MVir.  401). 

Csömörl-ik  :  naasoo  C.  MA.  fekel  bekommen].  Idétlen  téjtfil 
betogült,  t.sJimílrlött :  colr^strutus  PPBl.  Az  fokhagyma  zagn  fyu 
melpghiti  az  chömörlöket  (BeytlieA :  FivK.  87).  A  tu  asszonyok 
válogatósabbak,   csfimöriöbbek   (PP:PaxA.    399). 

meg-csömörlik  :  c«  La  nielly  igen  szép  kéc  káposzta. 
Monda  á  nyúl :  .Jól  láttám,  de  nem  írt  meg,  nem  ió  ötét  enni, 
mert  meg  laömörloném  tőle  (Helt:  Mes.  177).  Etelnec,  itíiliiac 
sokasaga  az  kibe  vagyon,  inogis  czöniörlic  miatta  (Born :  lYéd. 
501).  A  kik  megc.senierlvén  csak  semminek  tartották  az  intése- 


ket (Ker:Préd.  437).  A  megelégedett  ntálya  az  étkeket  avagy 
megcsömörlik  tfilök  (Com:  Vest.  42).  Harmadnapja  megcsö- 
mörlénk,  az  hoza  erőtlenséget  az  hos.szas  egé.szség  utáu  (RákGy : 
Lev.  523).  Ellene  mond  a  Christas  érdemében  meghcsemerlett 
ronuii  gyülekezett  (VárM:  .Sziiv  30).  Az  szénától  lovaink  meg 
nem  csiiniflrölnek  (MonOkm.  XV.96).  Predikátziókn;ik  bőségétől 
már  ugyan  megcsőiuőrlött  elmék  (MLsk:  VKert  16i.  Ha  négyszer 
látnám  is  kédet  napjában,  nem  kellene  megtsőmörleui  a  sze- 
memnek (Mik:  TorL  39;.  A  bojtöléshez  csak  akkor  kezde,  mikor 
valami  kedves  falattyátul  meg  talált  tsőmölleiii  (Fal :  NE.  60). 
ICirályi  mulatsi'ig  feladott  étkekből  jó  izúen  enni,  enni,  meg  nem 
tsömőrleni  (Fal :  Vers.  864). 

Csömörlós :  naaseatio,  nauseatus  MA.  [ekei).  Czoklást,  oka- 
dást,  czömörlés-t  gyógjit  (Mel :  Herb.  5).  Az  eghesseges  embernekLs 
törtenyk  chyömörle.se  (Frank:  HasznK.  23).  A  spikanard  igőn  io 
ükatl'ls  ellen  &s  chömörles  ellen  (BeytheAV  FivK.  3). 

|CSÖPÉVEZ-IK| 

el-csöpóvezik :  (degenero ;  entarten].  A  tsemete,  lia  nem 
irtogattyák  s  egyenesen   nem   nevelik,  eltsöpévezik  és  elfajul 

(Megy :  3Jaj.  H.165). 

CSÖPÖRÖD-HC:  corrugor,  nugas  contraho  MA.  (sich 
nnizflii|.  ( )rcz;itoi'  csöpörödöt,   barázdás  (Prág :  Serk.  815). 

CSÖRC:  (miser,  miserandiis ;  arm,  annselig  ?|.  D&hősneuet 
költenec  az  ebnec,  raac  hogy  megölhesséc ;  uagy  fitté  meg  a 
hayat  auagy  nem,  de  pálczát  kerelnec  [így]  neki.  Vgyan  b&nee 
a  czörtz,  uagy  uétközet  a  szegény  ember,  auagy  nem :  pauper 
ubi(|ue  jacet  (Helt :  Mes.  14).  E  mo.stani  veszett  időben  nem 
hiszik  az  emberek ;  a  pap  költötte  vgy  mondnak :  hayct  [liajtsd  ?] 
is  ez  okért  a  cliörtzet  (445).  Az  ötödet  [tölöc]  kiveszem,  a  föld- 
uamot,  asztal  bi'izát  is  ueszec  raytoc,  e  melet  k;uitor  ludat, 
kappant  es  tjTikot  veszec  rajloc;  chac  oda  tekintsen  a  chőrtz, 
bizony  behaytom  (456). 

CSÖRCSÉNY:  [inauris;  ohrgehiiugo].  Drága  fúggökcelsze- 
petettelec,  chőrcheut  es  gaytent  attjun  f&leidre  (Pécsi :  SzüzK.  100). 

CSÖRSIGE  :  polenta,  pastillus  MA.  mehlklSse,  schneeballen 
PPB.  Hugóm  készitsön  en  előttem  eé  vaé  ket  darab  rántott 
czöregekot  (Mel :  Sám.  174). 

CSÖRGE :  cromium  lardi  MA.  gebrannte  spcckscbwarte 
Pl'lí. 

Csörgés  :  cremium  lardi  liabeus  Kr.  [mit  speckgríeben 
zubereitetj.  Tejfink,  túrónk,  sajtimk,  van  öreg  gesztem'énk, 
ómánk,  szilvi'mk,  körténk,  szép  puha  berkenyénk,  répánk, 
borsónk,  lontsénk,  t.sörgés  szalannával ;  szeretem  a  lencsét  csOr- 
gés  szalannával  (Fal :  Vers.  903). 

CSÖRSZ :  [?]  E  fabula  megielenti,  mint  uyomoritlyác  a 
hamis  és  kegyetlen  eml)erec  a  szegényeket,  kik  ártatlanuoc 
léuén,  nem  tudgyák  fgyeket  forgatni ;  minec  okáért  szegéiiyec 
mindenha  bőiiessec  es  o<la  kell  füzetnióc  a  czörzet  (Helt : 
Mes.  19). 

CSÖRTÖIi :  arma  concutio  Kr.  [strepo ;  gerSuscIi  niachen(. 

Csörtölöz :  .-v 

Csörtölözés  :  strepitus;  gerüuscb,  getfise  WF. 

[CSÖRTÖZ] 

Csörtözés :  [strepitus;  gerünseh].  11  órakor  IsCrtKzés  halla- 
tott (tivad:  líP.  311).  [Víi.  CSERDÍT) 

CSŐSZ :  vagiator,  custos  silvarum  et  pratoruni  Ver :  Vorb 
üí/tt.  3'i.  [feldhüter].  Ha  az  marhánk,  azon  által  ment,  mindgyárt 
elkaptjík  <iz  békési  cső.szek  (BókHajd.  n.222).  Som  Audr:is 
tilalmasban  találtatott,  juhnitul  adott  birsiig'it  80  d.  kilizetvún 
.HZ  csőszöket  iMonTME.  I.J7:ti. 


4H1 


CSÖTÖK-C«lV 


CSÚFOL— CSÚFOLAs 


462 


CSÖTÖR  (cíölórt  Sziksz.):  niodius  MA.  eiii  koriinijias,  schef- 
tel  l'VH. 

CSÚCS :  acrotorium  C.  tuber,  pinnaculum  MA.  [spitze].  Hegy- 
nek n  lioniliika  vagy  tsút^a :  *siii)ortiluim  moiitis  PP131.  A  kotlike 
Inkiiak,  tyiipnali  az  álla  alatt  ket  tsutsotskának  kell  lenni 
(ACsere:  Enc  27-41. 

Csucsorod-ü :  tnbero,  protiibero  Kr.  [hervorsclmellen]. 

Csucsorodás :  [excrescentia ;  aiiswuclis).  Hi'isnak  kinövése, 
tsútsorodása :  sarcoma  PPBI. 

Csúcsos :  pyraniidalbi  C  tnrbinen.<i,  tin'binatns  MA.  [spitzif;]. 
Görbe,  tsútsos :  pbbor ;  határos,  tsútsos,  felUegyezott :  conoitles ; 
tornyos,  tsútsos,  pi'nxjs :  turbinatus ;  tstiLsoson  rákot  égil  farakás : 
pyTa  PPBI.  Feye  chuchos,  orra  lapos  (Pesti :  Fab.  1).  Az  tanács 
az  lovagos  rendtűi  ;iz  5  bar-son  köntösökkel  és  czuczos  papu- 
czockal  volt  megkfilSnibőztetve  (MA:  Tan.  1312).  A  csiga  pnpos, 
tíaitsos.  tornyos  (Com:,)an.  Ifi4).  A  gyökerek  gSmbolyi'i,  egy 
kevéssé  tsútsos,  beUll  fejér  rétfi  (Lipp:  PKert.  Lö4)  A  tsigálmak 
kúlCmb-kfilómbféle  nemeket  találjuk;  némellyek  kfilső  fomiá- 
jokra  nézve  tornyosok  és  t.si'iteo.sok,  némellyek  tsudálatos  teker- 
vényesek (Misk:VKert.  576). 

CSÚCSA  (ruca  CzechC.  21.  czurza  ÉrdyC.  538.  tadza 
CorpGramm.  100.  csueza  GyöngyD:  EK.  275.  zvca  BécsiC.  24. 
oicha  ComC.  73.  ^^t!ca  CzechC.  33) :  [lancea.  hasta ;  laiize].  Isr. 
fiay  zvcaba  sem  nilba  nem  bíznak  (BécsiC.  24).  Az  ew  czw- 
czaaya,  ky  ew  zentseges  oldalában  bee  gyakatheek  (Fe.stC.  150). 
O  zenth  zyweeth  czwczawal  megheoklelwen  (WinklC.  334). 
Cristiisnak  az  vitéznek  cucaiaval  által  óklelt  oldala  (PeerC.  209). 
Oldalamat  a  heg:es  cnchanal  által  okleleek  (Nagy.szC'.  106.  277. 
387).  Annak  utána  sydo  wytez  te  zent  zywedet  zulcayaval  által 
Skkelee  (CzechC.  33).  Az  sydo  witeznek  8  cucaya  te  zent  olda- 
ladon melsegós  sebőth  nyta  (21).  Evzue  veryk  az  ev  tevrevket 
zanto  vasnak  azaz  zantovasat  cbyualnak  belwle  es  az  ev  cncha- 
yokbol  sarloot  (ComC.  73).  Egy  az  vytezek  k5zz51  hw  czwczayaval 
bw  oldalath  meghnytaa  (JordC.  6961.  Ecettel,  epeuel  itatatic,  czu- 
czaual  által  veretic  (\'itkC.  72).  A  viteez  zent  oldalaat  atal  ők- 
lelee  ew  hegyes  czwczayawal  (ÉrdyC.  142).  Kyk  kőrnl  meg  lat- 
tathnak  zenth  kyralnak  lába  nyomay  czwczayanak  es  sysakjanak 
helye  (404).  Három  czívczjikat  tai-t  kezeeben  (449.  265.  501. 
538.  555).  Czazarral  wagyon  az  chwclia,  melyet  el  w6t  francyay 
kyraltol  (ÉrsC.  72).  Vitéznek  chuch,aya  oldaladon  mély  sebet 
nyta  (PozsC.  13.  27).  íme  holottli  vadnac  a  zegec  es  chuclia 
(TelC.  2621  .*<ydo  wytezeknek  ew  chucbaya  (GyöngyC.  22.  50). 
Ha  ki  kedig  az  <•  felett  itt  t-et  vettend  illyen  módon  luttz^a, 
apatza,  tzutza,  iol  teszi,  mert  másutt  kellene  az  c  imillen  helemi 
gácz,  vácz,  rácz  (CorpGramnx  100).  Néraelly  csuczája  hegyével, 
némelly  dorongos  kezével  taszigállya  s  sebheti  (GyöngyD:  RK. 
275). 

(CSUCSOGAT) 

Csucsogatás :  [xjppysmata  C.  [das  streicheln]. 

CSÚF  ímegfío/bl  Helt:  Bibi.  L.I2.  czwfiok  JordC.  860.  TihC. 
24.  ÉrdyC.  419.  <::«^os  Ver):  1)  ludio  MA.  [schauspieler]. 
Egy  ez  vylaghy  chvrff  jateekns  kezde  magaat  haimy  (ErdyC.  95). 
Hozata  ki  czuflFokat,  tanczolókat  (Helt:  Krón.  168 1.  3)  illusor, 
JOCO.SUS  MA.  fgaukler,  spa.ssmacher].  Latyuk,  hogi  ez  velagi  cbu- 
fok  ez  fwidi  orakat  czodaken  diczerik.  kik  nekik  adnak  egi 
seng  poztoth  (VirgC.  95).  Fileim  az  zidalmas  cufoknak  möueté- 
s8kkel  betelenec  (NagyszC.  35).  Azth  elezer  ezetekbe  veveen, 
hogy  yewnek  ydönek  vtolso  rezyben  czalardsagbban  ewtözet 
czwfifok  (JordC.  860).  Chwő  az  es  nem  penitencia  tai-tó,  ky 
meeg  azont  teezy,  kyt  ymaron  meg  gyonth  (ÉrdyC.  419).  Az  ud- 
uamak  i;uffi  kegek  őtet  sokképpen  megh  cuöbliak  uala  (TihC.  24). 
ó  megbizonyítja,  hogy  ti  mind  fa  pajxjk  vagytok,  csúfok  vagy- 
tok, bolondok  vagytok  és  meg  annak  felette  lopók,  latrok,  tol- 
vajok és  tárkasok   vagytok   (RMK.  V.  221).   Cswfok,  bolondok 


(Mel:Sz.Ián.  179).  Hion,  a  kiket  mi  tsúfoknak  tartottunk,  isten 
fiai  közzé  számláltattak  (Pázm:  Préd.  16).  Én  irtózzam  6tet 
megvall;m:  egy  vagy  két  czufoc  eWtt  (MA :  Scult.  41).  S)  ludi- 
briuui  Ver.  jocus  MA.  Piolm,  siwttj.  Valakit  tsúfnak  kitenni: 
(li'ridiMidum  alinuem  *propinare  PPI51.  üllyan  vagyoc,  mint  !iz 
ki  barátty;uiac  cxufia  (MA:  Bibi.  L455).  Chúfot  én  belőlem  nem 
chinalnak  iZriuyi  11129).  Ne  legyünk  az  egész  világnak  csútja 
és  példái  (MonOkm.  IX.  335).  Kfisség  csúttja  (Laur:  LViad.  220). 
Kapujára  éjjel  irt;tk  .sok  csúfokat  (Tlialy:  Adal.  1.19).  IQu  vént 
haraggal,  ne  illessen  csi'ifiál  (Kisv:Adag.  10).  Viziiek,  tnznek 
fut,  hogy  világ  tsufja  ne  légyen  (Fal :  NR  107).  A  mi  irigyeink 
mindenkor  készen  tárták  füleket,  hogy  olyast  mit  találhassanak 
berniünk,  a  mellyet  tsnfra  szokott  iitni  a  kőzflaség&s  ember  (Fal : 
UE.  410).  Egy  része  a  világnak  tsnftal  neveti  a  másikát  (417). 
Az  átkozottak  tsúfot  indítottak  az  öreg  emberből,  ki  fütyülve, 
ki  röhögve  hátat  fordíta  az  isten  emberének  iMoln:  JÉpül.  50). 
4)  jocosus  MA.  [ridiculas ;  spassig,  liicherlich].  Azért  jöttünk, 
hogy  nyaka-nyúett  papokat,  bérelteién  kapp;uiokat,  fa  papokat, 
váaz  papokat,  csúf  papokat  ezután  nem  akármik  tartanyi  (RMK. 
V.225).  Az  ordinálás,  az  mellyel  eV  az  5  plsiiőkjőket  felszentelic, 
6  naloc  semmi  nem  egyéb,  hanem  merő  czufjátéc  (MA :  Tan. 
1126),  Tréfáckal,  játékos  csúf  mondásockal  víni  elmés  dolog 
(Com :  .laii.  208).  Az  orvosokra  tréfás,  tsúf  beszéd  az,  hogy  tsak 
ő  nekik  szabad  büntetlen  megölni  (217.  174).  Hamaráb  felejtené 
a  kevély  páva  a  festett  farkát,  hogy  sem  ezek  a  tsúf  hívságot 
(Fal:NU.  259). 

Csúfol :  irrídeo,  derideo  C.  subsanno  MA.  [spotten,  höhnen]. 
Elagyak  hvvtet  ydeghen  neepeknek  czw-ti'olnya  (JordC.  417). 
Térdet  haythwan  hw  elette  czwffollak  vala  hwtet  (446).  Az  ew 
rwhaya  helyőt  teenek  azzony  állat  ötözetöt,  bogy  chwfifolhat- 
naak  ewtet  benne  (ÉrdyC.  561).  Zent  Berecz  chwtfoUya  vala 
ew  wi-aat  oly  mynt  hamy.s,sat  (626).  KLs  apró  giermekek  czu- 
follyác  vala  az  Elíseust  (Mel:.Sám.  370).  Bár  ne  czufifold  társ 
az  plébánu.sságot  (FortSzer.  114).  Czufolljuc  mijs  az  halált  (Horn : 
Ének.  33).  Czufolnac  most  mi  hitmikbe  az  poganyoc  (471). 
Azokat  mostan  czak  muuetik  es  cziufolliak,  de  farkas  mSuetesre 
foi-dul  dolguk  (Kár:  Hal.  Hijt.  Egy  tsepnyére  is  egyik  rend  a 
niíusikat  nem  tsúfolhattya  (Zrinyi  U.  178).  Császár  szolgájának 
újjal  csúfoltatik  flbaly:  Adal.  1101). 

meg-csúfol :  deludo,  subsanno  C.  deludificor,  illudo  MA. 
[verhöhnen,  verspottenj.  Valamit  orra  lintorgatásával  meg-tsú- 
folni:  uaso  adimco  *su.spendere  PPBI.  Latnán,  hogy  wtet  meg- 
meueteek  es  megczufoltak  volna,  monda  az  azoni  alatuak 
(Vii-gC.  38).  Ty  eretetek  czufoltatom  meg  (120).  Feyeer  ruhában 
zenwedeed  magadath  megh  chufolny  (WiuklC.  238).  MyTe 
czwtiblz  megh  eugbemet  (JordC.  166).  Daniankost  meg  chuffol- 
lyak  vala  az  eretuekevk,  megpegdevsveen  evtet  (DomC.  24). 
Reiaia  giültenek  bölcsek,  hogi  ötét  meg  csúfolnálak  (DebrC. 
120).  Es  láta  Sara  egyptusbeli  Hagar  tiat,  kit  az  Ábrahámnak 
szült  vala,  hogy  ez  megchofolo  volna  (Helt :  Bibi.  I.J2).  Meg- 
czuffollyác  vala  az  királyt,  mintha  féléken  volna  (Helt :  Krón. 
56).  Féryét  mindenkor  rútul  megczuftbllya  (Gs.  J3).  Monda 
az  szamárnac:  megczufoltál  engemet  (Kár:  Bibi.  141).  Ezt  az 
en  mmikamat  avag  megvtallyac,  auag  vgan  meg  is  czufollyac 
(Decsi:  Sall.  Előb.  1).  Többé  meg  ne  czuflblly:  noli  ultra  fallere 
(MA:  Bibi.  156).  Megnézd  jól,  mit  mondasz,  mert  utánnad  nyo- 
mozzák és  meg-tsúfobak  (Kereszt:  FKer.  24). 

megcsúfolás :  ii-risio,  illusio  C.  MA.  [das  verhöhnen].  Az 
harag  embernek  zayat  kesereyty  bo7.zvmondasra  es  megchu- 
folasra  (ComC.  156). 

Csúfolás  :  irrisus,  ostentus  C.  subsiumatio,  in-isii.j  JL\.  [liolui, 
spottj.  Száj  vigyon'tas.sal  való  csúfolás:  sjinna  C.  Patvarkodás, 
tsúfolás,  játszodtatás,  meg  guggolás:  caWIlatio  PPBI.  Hog  ez 
hytwan  zSmelyöők  az  istenőknek  cwfolaast.  ne  meryenek  tenny, 
Variustli    valaztom   hozzayok,  hog  ű  kenzaassa   üketb  (SáudC. 


■m 


CSÚFf  )I  .KOII-IK— ( •HÚh><Af  i 


{N[''l>>A(i(.)S— C^UKI .  IK 


1>>4 


21).  Látván  niinéiMŰ  sok  rút  tsúful.'uiokaf  kuli  w.piivediii  ereknek 
gondolkodásából,  vérrel  verítékezik  (Pázni:  Préd.  261).  Szemmel 
látott  dulog,  liog}-  8uk  csúfolásokat  viselnek  (Czegl:  M>I.  6). 

Csúfolkod-ik :  joeor,  joculoi-  C  MA.  [irrideo ;  spotten, 
lií)lin£n|.  II;ili,';itoni  káromló,  eziifblkodo  bezcdpket  (VirgC.  1). 
NaK.í  .sokképen  e-siífolkodol  éi-sek  az  Krlsztii.sval  fKMK.  11.220). 
CznHolkodnak  vala  iia(,'y  viV  beszédeikéi  (llelt:  Krón.  I."i6).  Ne 
tsúfolkoilKyál  az  tudatlannal  (Kár:  liibl.  I.fi.').!).  A  ki  a  nyelve* 
kwlé.'ihe!!  szokott,  addJK  t.sni'olkodik,  miu'  !;yó(,'yulliatatlan  lé.szen 
(IVizni :  Préd.  Slíi).  Ezek  t.súfúlkodó  trát'árok  t.selt.sapá,si  (1219). 
IlazuK.«ág,  hogy  csúfolkodó  szó  amaz:  alamisiiát  adgyatok  és 
mindenek  tisztik  néktek  (Pázm:  LnthV.  209). 

Csúfolód-ik :  jocor,  jocnlor  MA.  [.scherzen,  sjjass  troiben]. 
Az  isten  igejévelis  czju-  viisot.s;if;ot  íiznec,  ezufolódnai:  (MA: 
Sc.ult.   ll,')). 

Csúfolódás :  joiatio  MA.  [scberzj.  A  csúfolódást  lievenyé- 
ben  legjobb  félben  szakasztani  (Kisv:  Adag.  59). 

Csúfondár:  (ignominiisus,  ridicuhis;  scliimpflicb,  lacherlicli]. 
A  t.siifordár  [íVv]  collectiiík  kSzzfll  elsó  ez  (fJKat:  Titk.  ;!■«)). 

Csúfondáros:  I)  cv  Vigasjígos  be.szédii  es  czuflondáros 
vala  (llelt:  Krón.  180).  tVinfondáros  szitkok  íZvon:  PázniP.  215). 
A  ti.sztes.séges  temetés  nem  áll  valami  csúfondáros  tzémereknek 
emberek  álmélkodásj'ira  való  felemeltetésében  (lialog:  TeuiK.  10). 
Tsnfl'ondaros  jcsuita  (CzegI :  Japb.  i»3).  Fuldoklónak,  p.szeni-nél- 
kfd  tsúfondáros.san  bóffigínek  szid  iMatkó :  BC'sák.  236).  Vdvari 
c-snfűndárüs  bolondok  módgyára  kiállasz  (277).  A  szent  liárom- 
.ságot  esufondárossan  kéiwik  vala  (Pós:Ii;ays.  1.599).  3)  sannio 
Com:.lmi.  187.  [spfltter).  A  mérges  esalfaság  és  hát  niegfil  v.-dó 
megguggolas  a  gúnyoló  csúfondárosoknak  hagyattassanak  (Com : 
Jan.  187). 

Csúfos:  I)  stnirra  Ver.  liLstrio  MA.  (.spa.ssmaclier,  sdiau- 
spielorj.  S)  joi-f«us,  facetiis  C.  jocnlaris,  facetosiis  MA.  (ridicn 
lus ;  spíLssbaft,  lacherlicli,  witzig].  T,«úfos,  tréfás :  jocosus,  per- 
facetus  PPBl.  Tsúfos  ruhába  öltöztetek  mint  bolond  (Pfizm: 
Préd.  52).  Azért  tsaluiem  minnyájan  ollyan  tsútasok  vagyunk 
mint  Thalas,  ki  az  eget  vizjsgálviui  lába  elótt  nem  látta  a  ver- 
met, mellybe  e.«ett  (6íi).  Csúfos  bíró  az,  valamely  úgy  nem  mond 
sententziát,  hogy  a  por&«ek  érezek,  melyik  nyerte  vagy  vesz- 
tette dolgát  ez  elStt  a  bíi-ó  elítt  (Pázm:  LutliV.  257).  Meró 
hiu.ságo.s,  tsi'ifos.  játékos  Ígéret  ez  (266).  A  jeles  tréfác,  nyájas 
be.szédben  való  kedves  ékességéé  és  csúfos  hozzá  .szollásoc  íallu- 
siones  faeetae)  (Com:.Ian.  187).  Rendetlen  öltHzeti.  csúfos  pánt- 
likája, nem  érne  egy  abadolománt  minden  |Kii-tékáj;i  (Tbaly: 
Adal.  11.89).  Halálra  lehetett  nevetni,  midin  az  ember  az  ollya- 
tén  tsúfos  majomábráz.-itúakat  meetekéntetle  (Kónyi:  Vií.  65). 
S)  (pharmaco|Hi!a,  circulator ;  ipmcksjdber,  cliju-latnn].  Nem  orvos, 
hanem  csúfos,  a  ki  bennünk  hadgya  a  betegséget  és  azzal  di- 
csekedik, hogy  meg-gyógyította  a  beteget  (Pázm:  Luth\'.  432) 
4)  (impruden.s,  iasaims;  imklug].  Azt  felelik  némely  tsúfos  és 
rövid  e.s2Ú  anyák,  hogy  nem  jó  egy  leánynak,  hogy  inii  tudjoa 
azért  hogy  a  szeretőinek  ne  irha-sson  (Mik :  Töri,.  53).  5)  (tiir- 
pLs;  hiisslich]  Ezt  az  chuftns  bahiaiiyozást  ki  kfill  gyomlálni 
(Zvon :  Osiand.   143). 

Csúfság :  I)  jocus,  facetiae,  Indicnim  C.  (spass,  posse]. 
Az  zvz  Mariának  bezedeben  semmi  apróság  avagy  chrfsag  neai 
volt  (CornC.  53).  Imaduaii  .'vytato.son  az  vr  i.stent,  bog  ev  rayta 
ne  hatalmazha.sseek  valami  evidevchy  chvtfsag  (DomC.  302). 
Monda  á  fark.is:  Ha  egy  szegény  köss  vaey,  mire  morészlettet 
észt  raytam  művelni  V  Miért  guggoltál  olly  formán  ?  Teleié  á 
köss:  Czac  czufságbaii  míiueltem  (Helt;Mes.  3521  Le.s-zp.sz 
czufeágra  minden  népeknek  (Kár:  Uibl.  I.184I.  C'zutisiigia  való 
dolgot  czudáltatni  (Dccsi:  Adag.  931.  Ffil  gyfinyőrkSdtotó  tsúf- 
Ságokat  vagy  fabulákat  fornatiiak  (Píizni:Préd.  ci.  Fel  akaráin 
jegyezni   az   Maliomet   álmaiiuűi    czúfságit,   melyek  a  mi   igaz 


keresztyén  tudontínyunk  mellé  senuni  képpen  nem  fémek 
(Pázm:  Kai.  433.  359).  Cziifság  az  igaz  tSkélletes  emlx-r  (MA: 
Bibi.  1.455).  Jác'^atbittak,  szSktettéc  és  minden  czúfságeal  bolun- 
doeküdtattác  elóttíic  (Megy :  6Jaj.  ül.  15).  Vénus  gyi'ijthat  ollyan 
lángot,  melly  tehet  Murányon  nem  soká  csúfságot  (Gyfingy-: 
Nr\'.  23i.  C.sufságl/)!  mondtam,  megboc.s:ls.sátok  iTlialy :  VÉ.  L371). 
S)  Indibiium  C.  (ignominia ;  bohn.  schandoj.  Semmi  tsúfság  rajta 
nem  esett:  *intaetus  a  sibilo;  tsiífságlxíl  raga.sztc itták  reám  a 
nevet:  *iuveiú  coguomen  ex  contimielui  PPU.  Myiid,  kyk  látan- 
gyák,  kezgyenek  hAiieky  i-zwfl'ságot  tenny  ÍJordC.  580).  A  c«l- 
legium  erszénye  telvén,  irának  a  Kalauz  ellen,  de  ollyat,  hogy  roez 
igyeknek  fogyatlioz/i.s.it  ;izznl  csúfsággá  tették  (Pázm:  LuthV.  2). 

Csúfságos :  jiMiilarLs,  joculatorius  C.  (spasshaft). 

CSUFOROG:  [strido;  knarren?].  Két  kerekünk  taktusra 
tsuforcott  (fívad:  RP.  33). 

CSUHA  ('-.ofia  JordC.  340.  cmha  Monlrók.  ni.55.  Uoha  C): 
vastis  (".  tunica  MA.  ein  lan^er  bauemrock  AdámL  fgewand, 
kleid,  rock].  Eadem  die  (29.  .sept.  1495)  pro  suWiiccíoiib  unitLs 
vestis  Chuha  emte  .sünt  nlne  5.  Kr.  Yme  egy  messeet  mondok, 
ha  heted  napyu'  megh  leelendytek,  harminrz  gyoi-z  yiigbet  es 
harmincz  czolia  i^isztot  adok  tynektek :  dabo  vobis  triginti  sin- 
dones  et  totidem  tunicas  (.lordC.  340),  A  kinei-  ket  t-zuluiia 
vagyon  :iiui  habét  dniis  tmiicas  (Helt:  LT.  P2>.  Kíilde  az  urak- 
nak arany  hárson  csiihákat  (Mouln'ik.  111.55).  A  kinek  két  c-zu- 
hája  vagyon,  adgya  annac,  a  kine«  nintsen  (Born:  Evang.  LllOX 
Iniegbe  és  dolmányba,  tsuhába  Sltózűnk  (Com:  Vest.  82).  Bizony 
jó  l)or,  megigyuk  ezen  az  csuhát  is  (Tlialy:  VÉ.  I.S88). 

fKíizmondásokJ.  Kőzelb  az  ing  ;iz  cziihiínál  (Decsi:  Adag.  in. 
Kisv:  Adag.  196).  Hituan  czuhát  visel  az,  ki  megszokta  az  délig 
valü  alvást  (DecsiG:  l'réd.  33)  A  szamár  nem  bársont,  hanem 
hetes  Vcászont  érdemel  tsúhájáimk  (Kls-v:  Adag.  39). 

szűr-csuha :  baeta,  tnnica  gaiu^ijiea  MA.  [grober  mantel]. 
Szúr  csuhában  feldtezék  iMonlrók.  111.62.  KecskTört  n.8U 

Csuhás :  timicatus  MA.  Megvetett  tsuliás  nép  fíiidböl  gyúrt 

fészkében  (Orczy:  KöltH.  128). 

CSDHADÁK. :  [cubiciilarius ;  kammerdiener).  Nagyobb  pom- 
[Binak  kedvéért  tulajdon  udvariaikon  é.s  szjilgáikon  kivül  a  fel- 
séglies  fejedelem  emterei  is  adjuiigáltattak.  úgymint  Krucsay 
István  senatorialis  .secretarius,  ()t)ik  Pál  fócsuhadár  (Tbaly : 
RT.  1.37). 

CSUK:  claudo  Kr.  (siierren). 

be-csuk:  (inchido;  eins-pt>rren].  Becsuktak,  ablakot  sem  hagy- 
tak szoros  erkélyemen  (Tlialy :  Adal.  MS6).  ■ 

CSUKA :  lupus  Pesti:  Nom.  62.  lueius,  luims  piscis  >L*. 
[hecht].  A  lial,  mellyel  a  choka  meg  ewe  myiidiarast  (Pesti: 
Fab.  14).  Ma  mint  madar;it,  cliwk.it,  vadat  elkfildeck  (LevT. 
1.385).  Az  csukát  én  édes  szerelmes  jLsz.s7xinyom  ímyám  meg- 
.szolgálom  Kdnek  (II.  147).  Vegyed  az  czuk.i  heiat  os  az  vizi 
czigat  (CLs.  04).  Ket  paytarsosoc  az  egyniá-st  nuKÓltet-  czuka 
niay'um  flszve  ve.szuen  (Born:  Préd.  260).  Chyuka  hal  liái  (Frank: 
HasznK.  21).  Sóba  tot  ívJukat  cs-znok  (Pázm:  Fel.  95).  Az  i>u- 
kát  nyúzd  meg,  azon  csukán;ik  testét  vagdald  mog  szépOn,  és 
az  megvagdalt  csiikáb:i  tégy  borstit,  .s;ifr,int,  aztán  csináld  be 
az  íinnfln  bőrébe  (Radv:  Csal.  11141.  81).  Miulta  nem  kezdek 
hazugságot  ffiuilni,  az  szám  Is  nem  kezde  torníjLs  csukát  enni 
(ni;dy:VÉ.  II.Sli.  Halastói  balak:  i».iity  avaty  jwtyka,  iviik.i. 
kárász  sigér  (dm:  Jan.  34)  Valaminthngy  a  t.siika  kecyetleii 
tirannus  uraknak,  azonkéjien  a  i>otyka  a  kegyelmes  fejedelmek- 
nek jeles  kiábrázolójok  (Mlsk:  VKert.  5*56). 

tengeri-csuka.  Egy  jó-ízA  nagy  hal,  tengeri  tsuka:  suilis 
PPBI. 

CSUKL-IK  U-.Wom,r:uklvt  MA.  suí'.ji  UomC.  145l:  siliKlllti" 
C  MA.  schluchzeii,  lietschen,  gjuckseu  1'1'B.  tiyakrau  Isúklum : 


465 


(.SUKIJ^DOZ-IK— CSUKLYÁS 


1.  CSÚNYA— CSUPÁN 


4fi6 


singulto  C.  Tsiikló,  zokogó :  singultisans ;  tsukolva,  akadozva . 
singultim  PPBl.  A  gyomor  rapg-tSltetvén  cíuklic  és  bí fSg  (Com : 
Jaa  55V  Nem  liulom  c-soklotljUe,  uem-o,  váltig  emiegertelek 
(Gór :  KárCS.  r\'.392).  Nagyon  csuklyutt  mízas  s  borsos  pálinkátu 
(Gvad:  RP.  U). 

Csukladoz-ik :  (singiilto ;  sclilui-lizeii].  Kítségbe  Rsések 
kSzt  tsukladozviui  kárhozatra  okádá  bíinSs  lelkét  (Fal :  NA.  167 
SzD:  MVir.  460). 

Csukland-ik:  cv  Meleggeti,  liogy  ne  fázzék  és  tsukland- 
gyék  (Com :  Vest.  S7). 

Csiikláa :  singultus  C.  MA.  [das  scliluclizen)._  Gyakorta  az 
ev  imadsagabmi  .'iz  ev  znneuek  keserev  nyevgftse,  fazkodasa  es 
soklasa  kenievt  ov  magának  kev\vele  ragattatot  (MaigL.  8). 
Mynemev  nagy  zepevgosekkel,  soklasokkal  mondák  meg  az 
megkeserevdeN't  fráterek  az  reeommendacyot  (DomC.  145).  Czok- 
lást,  okadást  gyógyít  (Síel :  Herb.  5).  Minden  dagadás,  hasfájás, 
czoklás  ellen  igen  [6  (69).  Ha  megh  izod  avagy  cliyak  zaglod 
is,  cliyoklást  lo  cbyendezit  (BeytheA:  FivK.  78).  Ollyanok  mint 
n  liyaena  nevű  farkasok,  mellyek  emberi  okádást  é-s  tsoklást 
kíivetvén  hozzájok  tsallyák  a  komondorokat  (Pázni :  Préd.  846). 
Sok  véres  chuklásban  élete  elröpült  (Zi-inyi  1.115).  Tsudálatos 
minémfiségek  láttattiak  az  ollyaténokban,  kikben  geleszták  van- 
nak, úgymint  gyakortai  nkrőndSzés,  étel  nem  kivánás,  szüntelen 
való  tsuklás  (Misk :  Míert.  680). 

Csviklat :  [facio  singultire ;  schluchzen  machen].  Nagy  kin 
a  szerelem,  sanyargat  az  engem,  tsuklaf  a  szerelem  (PhilFl.  34). 

CSUKLYA  {ezoUya  MA.  U^oklya  PPB.  kuUya  VirgC.  149. 
NádC.  435.  Mel:  SzJáa  242):  1)  cucullus,  cuculio  C.  Capucium 
MA.  [kapufze,  mönchskappe,  kuttel.  Galer  siveg,  tsuklya,  patyolat 
sweg,  az  kit  es8s  wdSlje  tSrSkSk  az  patyolat  f51ibe  tesznek : 
galerus  C.  Tsuklya,  kápa:  cucullio  PPBl.  Czuklaya  leuetuen 
veue  ez  zent  engedelmességet  (VirgC.  74).  Nagi  temerdekseg 
lezen  az  kuklyakbau,  rut  miel  zerzettekben  (149).  Eufrosina  be 
fede  5  orcaiat  az  kuklaual,  ho^  valamiképpen  ftet  megne 
esmemeye  (NádC.  435).  Nekik  kuklyából  varrnak  idvSsséget, 
uítelenségbül  sokan  köraiyebbséget,  hús  nem  ételből  jó  ke- 
resztyéuséget  (RMK.  11165).  Na^  5klel6  fáját  hog  fel  hánnya 
vala,  nyakában  esuklyája  lobogdogal  vala  (IIosv:  Toldi  8).  Bánta 
bolondságát,  elrúgta  rauklyáját  (RMK.  IL230).  Bizony  én  is 
itt  hagyom  mind  a  csuklyát,  mind  a  kapát,  ha  te  szentséges 
atyaságod  reánk  nem  gondol  (V.227).  Mást  pap  vram  kuklia 
fel  ál  (Mel:SzJán.  57.  Mel:Sám.  11).  A  kuklyarul  az  a  válasz 
(Tel:  Fel.  113).  Nékic  czuflf  ruhát,  czafrajigot,  kuUlyat  5r5mest 
viselnec  (Born:  Ének.  387).  Egy  barát  chuklyaban  szemérmes 
tisztassagat  es  szfizesseget  meg  8rze  (Pécsi :  SzüzK.  120).  Az 
kuklyaknac  es  regulaknac  erdSme  által .  . .  isten  szerint  való 
alnoksagnac  neueznec  (EsztT:  IgAny.  97).  A  csuklyát  letett 
barátok  kSzzfil  becsfiljíik  Luthert  (Czegl :  MM.  192).  Ma  akai- 
melly  lepsi  f&lfi  nagy  szamár,  mihelyt  a  csuklyát  nyakában 
veheti,  merS  egy  egy  szent  apostolnak  tartya  magát  (Pós:  Igazs. 
11.591).  Csuklyát  vontak  az  nyakokban  (Monlrók.  XL358).  Tsuk- 
lyába,  szégyenkövön  állott  (Gvad :  RP.  64).  2)  cap.sula  chartac«a, 
tóga  aromatum  MA.  [dütej.  Imac  a  papirosra  avagy  tiszta  kártyára, 
nem  kalmári,  marha  takai-ó  szSrke  papirosra,  melly  a  bors  és 
egyéb  fS  szei'szám  takaró  papiros  cmklyára  illendőbb  (Com: 
Jan.  155).  Papirosból  való  csuklyatska,  mellyben  borsot  takarnak 
(KirBesz.  142). 

[Közmondások].  Mész,  bors  és  a  tsúkla  minden  roszt  elfbdözhet 
(Kisv:  Adag.  318). 

barát-csuklya :  cueuUus  monachalis;  'mönchskutte  PPB. 

lazsnakos-kuklya :  bardocucullus  C.  MA.  ein  kleid  mit 
einem  scapulio,  gugel  PPB. 

CsuMyás :  cucullatns  C.  SLA.  [kutte  habend,  tragend].  Tsuk- 
ly;is,  kápá.s :  cucullatus ;  tsuklyá-s  baiátiiiha  :  casula  PPBl.  Kuk- 
si.  NrEL\TÖRT.  SZÓTÁR. 


Has  sz8rzetGsek  (Mel:  SzJán.  413).  Kuklyás  barátok  (Born:  Pi-éd. 
?.07).  A  gardjanoc  avagy  csuklyás  barátoknac  elei  a  monosto- 
roknac  avagy  calastromoknac  előtte  vannak  (Com:  Jan.  127). 

1.  CSXTNYA  [csunga'í]:  antiiiii[itus]  pro  fSldi  magyaró: 
bullii)c.-i.-itamnn,  apios;  erdnü.sse,  erdiipfel  PPB. 

2.  CSÚNYA :  nidis,  incomp<iSÍtus  MA.  opicus  PPBl.  [turpis ; 
roh,  grob,  hiisslich].  A  kfilsS  tekintett  .szerint  némellyec  disztele- 
nec  és  rutac,  csunyac,  utálatosac  (Com:  Jan.  53).  Mikor  szent 
Péter  e  tíildön  jára,  egy  fáradt  lószart  eló-talála,  ugy  felnigá, 
hogy  elStte  hármat  Ibrdula :  aha  csmiya  büdös  páia,  czo-fel, 
légy  tóttíi  (Thaly:  \'É.  117).  Ez  a  kopasz  mentség  ki  nem  sza- 
(lullya  fSrtSjébftl  a  tsimyát  és  a  goromba  erkoltsbfil  nem  farag 
udvaiiságot  (Fal :  NE.  17).  Egy  végben  három  százat  hallani,  a  hol 
a  szem  is  akad  tsi'myái'a,  a  {h\  is  hall  lu.«tost  (85).  Mintha  tsak 
arra  termettek  volna,  hogy  a  tsuuyát  é-s  rosszat  vegyék  számba 
(Vs  pLszkállyanak  a  gazban  (Fal:  UE.  437). 

Csirayaság:  1)  [turpitudo;  garstigkeit].  Méltatlan  dolog 
értelműnket  kiiárasztani  minden  tsúnyasjigban  (Fal:  NE.  36). 
Ha  ugyan  azon  irtóztató  tsunyaságot  továbbatská  tai'tya  szemén, 
néki  szokik  és  lelke  furdalás!  meg-szünnek  (68).  3)  [stercn? ;  mist]. 
\'agynak  alatson  szei-ű  pórvendégek ;  ezeket  an-a  hajtják,  hogy 
az  útcak  tsunyaságit  Sszvetakarják  és  elhordják  (FabTÉ.  772). 

Csvmyit :  [tbedo ;  veranstalten].  Ezt  az  meg  alut  véi't,  mely 
tested  clu'mittya,  kichoda  belóled  fegj-verrel  ontotta  (Zrínyi  1168). 

CStrP :  apex,  vertes,  fa.stigium  SÍ  [spitze,  gipfelj.  Eundo 
ad  vnam  magnam  aciem  videlicet  ad  unum  altiun  chwp  (SzékOkl. 

201). 

Csúpos :  [fastigiatus;  spitzig].  A  fö  leányoknak  magas,  tsúpos, 
háti-a  függő  koronájok  volt  (Monli-ók  XI.  341). 

CSUPA:  I)  [solus,  unus;  einzig,  alléin].  Cac  eupa  halai 
valazthat  meg  engemet  es  tégedet  (BécsiC.  3).  Nem  illic  neki 
megenni,  hanem  cac  cupa  papoenac  (MiiuchC.  35).  Imé  ftit  e^ 
férfi  ezupa  czak  egiedfil  (MehSám.  102).  Egy  csupa  személy, 
kinek  ugy  mint  egyedid  valónak  semmi  bizonyos  urokkese  nem 
volna  (Ver :  Verb.  16).  A  pápisták-ként  a  pohárban  egy  csepp 
bor  sincs,  hanem  tzupa  Christus  vére  (Pós:  Igazs.  11.457).  Minda- 
zon által  azon  kell  igjekezuünk,  hogy  a  mely  venyikék  felljiM 
vadnak,  'elmetél fessenek,  megtartván  csupa  csak  azt  a  venji- 
kéjét,  mely  legutolsó  volt  (Nad:  Keit  77).  Más  a  csupa  mondás, 
más  valamit  Mgazán  s  helyesen  mondani  (Meiszn:  Vál.  41). 
Nem  csupa  ember  az,  hanem  hatalmas  Isten  (Szathm:  Dom.  159). 
2)  menis  MA.  [totiis  ;  lauter,  ganz].  Tsupa,  meri,  azou  :  merus; 
meri  részeg,  tsupa  részeg :  *plenus  crapula ;  tsupa  bolond : 
apertissime  insanit  (*aperte)  PPBl.  Cuppa  mezítelen  aal  uala 
a  népnek  es  az  8  zent  annianak  el8tte  (WeszprC.  101).  Vr  emlé- 
kezem te  czupa  igassagodi'ul  (AporC.  23j.  Az  czupa  fekete  szem 
erőtlent  legyez  (Cis.  N3).  Czupa  merő  tizta  iv  akarat  (Born: 
Préd.  218).  Czuppa  Ígéretekben  ugyan  kételkedéssel  v&sse  remén- 
ségét  (Zvon:  Fost.  1592).  Csupa  mezítelen  (MA:  SB.  346).  Cziupa 
álorczája  az  eordSgnek  (BahCsIsk.  147).  Csupa  sfdt  képmu- 
tatók (Toln :  Vigaszt.  5).  Nem  kívánom  viszsza  boldogságomat ; 
kevély  kívánság  volna  ez  töllem,  a  ki  tsupa  ínség  vagyok  (SzD: 
MVir.  80). 

esupádon-csupa :  (totus  et  solus ;  ganz  und  gar].  A  lako- 
.sa  (Szkolya  várasának)csupádon-csupa  sidóság  (Thaly:  RT.  1235). 
Tsupádon-tsupa  tó  volt  (Gvad:  Hist.  88). 

csupán-csupa :  cw  Tsupán  tsupa  mer8  ígaz.ság  (GKat: 
Titk.  2).  TsTipán  tsupa  isteni  mindenható  erSt  kéván  (94). 

Csupádon  (való) :  [prorsus,  omuino;  ganz  und  gar].  A  poeni- 
tentia  nem  fúgg  az  embernek  maga  szabad  akarattyának  ere- 
ji'bfil,  hanem  istennek  csupádon  való  ajándéka  (Pós :  Igaz.s.  1.300). 

Csupán:  1)  [solum,  tantum;  einzig,  allém].  l£zen  zenebonát 
csupán  az  parasztság  kezdette  (Gyúl.  242).  Semmi  nincsen  csupán 
j(i  (PP:PaxA.    107).  Nem   szeuvedgyflk,   hogy  az  hit   dolgában 


167 


csupAnvai.A— Eix:'si\sz 


EI.Ö-CSÚtffl— AI^-CSÜSZAMODIK 


4t>» 


tsupáii  tsak  a  coiiciliumoknak  vígezésével  busíltassuiik  (Vallást 
89).  8)  Iliére  MA.  [gauz).  Euiberi  termfezetfiiik  czupan,  merőn 
elmeríilt  az  bfiiibeii  (Born:Préd.  281). 

Csupán  való :  [ments ;  ganzj.  Csupán-való  mag;iiio.'«iig  (Apafi : 
Vend.  163).  ^nliad  akarattjaból  es  csupán  való  kegyelméből 
val.'Lsztofui  (."^zjithmrCeut.  43). 

CSUPOR  (cjffj)or  MA):  oUula  C.  urceus  MA.  [topf,  krugj. 
Mustas  tsup<jr,  must  men'tfi :  urceus  *mustarius  PPBl.  Feladá 
egy  kis  ezuporból  az  olaios  káiwsztát  a  tftziiél  (Helt:  Króa  18Ü). 
A  fazakas  csuprokat  formál  (Com:  Jan.  105).  Ostrom  elleu  való 
tUzes  csufior  egy  ti^niiábui  íKadv:Csal.  11394).  Potre.selymet, 
balba  ITivet  egy  csuiiorban  rakja  vala-el  és  eczetnek  három 
^szijt  fellj-ül  teszi  vala  ^^.'ad:  Kert.  71).  Heringet  kézzel  Ls  és 
tsuprockal  a  szegények  eleget  fogliatnak  (Telek :  FLél.  51.) 
Helyes  ajándék  é  egy  vezértől  egy  fejedelemnek  virágot,  tsup- 
rot,  vagy  Sveg  korsót  kfildeni  (Mik:  TörL.  13). 

[KíSzmondások  |.  Fiild-tsuixjriioz  fa-kaláji :  *dignum  patella 
operculum  PPBl.  (SzD;MVir.  118).  Az  parányi  csupor  kicsiny 
tfizuél  felforr  (Ben:Ritm.  174.  Ki.sv:  Adag.  203).  A  szegénynek 
még  a  tsuprából  Ls  ki  forr  (SzD :  MVir.  125). 

Csuporka,  esuprocaka  :  (ollula ;  tíipfchenj.  Czuporkaba 
kenetet  forraln:ic  (15oni:Préd.  393.  Born:  Evaug.  111.15).  Az 
vásárhelyi  mosteniek  fel  fórra  czuprotskája  és  megmuttaván 
kurta  elmétskeiét,  belé  vága  (Dáv :  VDisp.  162). 

CSÚSZ  (míszik  Tel :  Evaug.  m.465.  Fal :  SzE.  55) :  serpo, 
repo  V.  labo,  labor,  elabor  MA.  (kriochen,  schleichen,  schliipfen]. 
Mykorou  ez  zeztrak  el  hoznayak  ez  beteget  az  egyhazyk  es 
az  koporsóhoz  ovnen  maga  chuzna  (MargL.  1 95).  Ennek  felette 
minden,  valami  e  fíldSn  (^hasz,  vtalatos  legyen  tnnektec  (Helt: 
(Bibi.  I.CCc4).  Kígyó  azföldet  egyed  te  mindörökké  és  az 
nielylyeden  csfezsz  (RMK.  11.200).  Valamely  állat  az  hasán 
csi'isz  (Kár :  Bibi.  198).  Feloc  raita,  hogy  ;iz  többi  után  csiVz 
(Tel:  Evang.  1109).  Salamon  addig  nem  nyugodott,  mig  barmok, 
rőpftUS,  tsiVszó  é.s  úszó  állatok  mivoltát  és  miiiémfiségét  által 
nem  értette  (Pázm  :  Préd.  0").  Galand  és  pántlika  boltb:m 
ezekért  pénz  tsúsz  (8zentm :  Kaim.  71.  ChÍLSz  ha.szontalani'il  rút 
kigyó  az  réten,  semmit  nem  törődik  unalniiis  vén.ségén  (Zrínyi  1 
124).  Ri  a  quartélyosára,  hogy  folaségéhez  tsúsz  gyakran  ágyára 
(Gyöngy :  Cui>.  22).  Nagylustán  ágyamban  én  mellém  csi'iszott 
Thaly:  VÉ.  11.33).  Hamar  tsuszik  és  szörnyen  esik  gyarlóságunk, 
ha  nintsen,  ki  tartsa  (Fal :  SzE.  550). 

[Közmondások].  Sikamlik  a  titok,  a  hol  fsúaznak  a  poharak 
(Fal:  Jegyz.  931). 

alá-csúsz :  delabor  C.  [herabgleiten]. 

be-C8Ú8Z :  irrepo,  .subrepo  C.  illabor  \Li.  [hineinschleichen, 
liineiuschlüpfenj.  Az  a  tudomány  ide  is  bé-tsi'iszott :  ea  doctrina 
in  hanc  quotiuo  civitatem  *permauavit  PPBl.  A  vétkes  szokás 
lassan  csúsz  bé  (Oim;  Jan.  177.  220).  Alattomban  bé  csiLSzott 
kelletlen  vendégek  (Matkó:  BCsák.  24).  Beljebb  csúsznának  s 
mégis  fiadzhatnáiiak  (RákGy:  Lev.  216). 

[Közmondások].  Az  szokás  időt  kivan  és  csak  lassan  csusz 
bé  (Ver:  Verb.  Előb.  54). 

el-csúsz:  1)  [delabor;  herabgleiten].  Kémen  a  komondomac 
a  háta  és  a  szőre  igen  sima,  nem  io  ott  ílni,  mert  igen  hamar 
elcsi\szni  róla  (Helt :  Mas.  219).  3)  |dilalxir,  pereo;  ausgeben, 
verloren  gehon].  Királynak  mikoron  megmondák,  feltíildi  vég- 
házak  hogy  olköltek,  esusztanak,  Elira  izene  föfő  hadnagyinak 
(RMK.  in.  951.  .Intuiak  erős  Kassából  daraluuitok,  kit  királ 
hagya,  Szolnokba  lK)c.s;is.satok ;  késén  j;irtak,  mert  már  elcsú- 
szott Szolnok  (1151.  Peler  Váradgya  el  czusza  (Görcs:  Máty. 
80).  A  szeretet  el  cziu.shat  azaz  lassan  kissiui  elkelhet  (DictaGr. 
18).  El  C2UZ  urasaga  mind  eggyőtt  (Hjuzevel  (Petki:  Virt  19). 
8)  [se  subducere;  sich  wegstehlen).  Azon  mesterkedik,  hogy 
az  igazság  elöl  útvesztéssel  el-tsiWliasa>n  (SzD:  MVir.  55). 


elö-csúsz.  Elő-tsuszok,  mászok,  elébb  mászkálok:  proeerpo 
PPBl. 

ki-c8Úaz :  1)  [escido;  ent&llen].  Anna  keszkenője,  melly 
vala  markában,  ki-császa  kezéből  s  marada  a  sárban  (Gyöngy': 
KJ.  80i.  2)  (elalxír;  entsclilüpfen)  Sikos  angolna,  mellyel  lia 
meg  fogsz,  ki-tsúsz  (Com:  .Jan.  40).  Munkával  férflnk-bé,  kőimyen 
tsuszunk-ki  az  emberek  kedvéből  (Fal:  UE.  426).  8)  (se  sub- 
trahere;  sich  zurückziehen].  Heh  szép  dolgok  ezek,  bár  most 
is  úgy  volna.  Már  nints  úgy !  ;iz  as.szony.ságok  kitsúztak  belőle 
(Fal :  TÉ.  663). 

le-csúsz :  delabor,  derepo  MA.  [herabgleiten].  Az  manyká- 
nak  ev!  wya  az  karyaról  lo  cz>vza  (ÉrsC.  349).  Körmöt  is  ad, 
hogy  ne  csi'iszszon  le  a  fárúl  fllialy:  Adal.  1161). 

CsuBzam-ik,  csiszam-Uc :  collabor,  prolabor  in  lubrico 
MA.  [ausgieiten].  Házasságnak  nem  tsak  az  hőt  kőtele,  mert 
gyakorta  csuszaniik  hitnek  vége  (Euy:  Gizm.  14).  Talán  zsirust 
evett,  iizért  tsu.szaraik  olly  nagyokat  szája  (SzD:  MVir.  225). 

el-csuszamik :  [labor;  aasgleiten]  Enyim  a  boszízu  ilas 
és  a  vLszontac  való  megfizetés.  Az  6  ideiébe  elchuszamic  az  ö 
láboc  (Helt:  Bibi    I.cccc3). 

meg-csuszainik :  [prolabor;  ausgieiten].  Megtsisamék  ajaka 
az  conf&ssiü  szerzőnek  (Pázm:  Kai.  331).  A  nyelvét  tréfás  hazug- 
ságra szoktató  kömiyen  meg-tsuszamik  és  ártalmas  bazudásba 
esik  iSzlJ:  MVir.  22«). 

Csuszamás :  [lapsio,  la|>sus ;  das  glietschen,  gleiten].  Ha- 
laiból en  lolkem  ki  ragada,  en  zemeimet  kőnvektől,  en  lábai- 
mat cvziunastol  (DObrC.  203).  Nem  homjilylian  és  peiuia  tsu- 
szamásból,  hanem  közönségesen  az  elől-járók  gyakran  világ06au 
tanittyák  ezeket  a  gonosz  gyfimőlcs-termő  vélekedéseket  (Pázm : 
Préd.  850). 

Csuszamékony :  [lubricus;  schUipfrig].  Csuazamékony  az 
jár;lsia  az  ő  úta  (MA:SB.  197). 

Csuszamit :  [incito,  impello ;  treiben]  A  gonosz  tőzet  rak 
szivekben  és  a  gondolomrul  az  akarnámra  tsuszaméttya  eő 
nagyísíigokat  (Fal :  NA.  194). 

el-CBUSzamit :  cv  Ezek  a  leczkék  a  példától  erőt  kapvau 
tsudali:mi:n-  eltsiLszamittyák  [az  úrfit]  a  tilalmasra  (Fal:  MU.  261). 

(CsuBzamkod-ik) 

alá-csuszamkodik :  (delabor;  herabgleiten].  Az  meredek 
köszikl;u-ül  ala  csuszamkodvan,  az  ot  ele  folyó  vízbe  ve-szuek 
(Forró:  Curt  509). 

Csuszaml-ik :  lapso,  collabor,  prolabor  in  lubrico  MA 
[ausgieiten).  Cziszamlani,  cziszamni :  prolabi  in  lubrico  Iikx.  M.A 
A  jég  .sík,  tsu-szamló  (Com:  Vest  12). 

Csuszamó,  csiszamó:  I)  [prolabens;  aasgieitendj.  A 
gyemieltségnek  .síkos  és  tslszamó  gyengesége  vastagittassék  a 
lelki  elleaségek  győzedelmére  (Pázm:  Préd.  336.  SzD:  MVir. 
122).  Valamikor  a  világi  esőteket  és  a  magas  helyek  tsiszamó 
állapottyát  tekintik,  reszketnek  (Pázm:I*réd.  626).  Sima  avagy 
csusuunó  fundamcntom  (Dor:  Préd.  4761.  A  pellikan  teste  igen 
igen  ösztövér ;  annak  pedig  oka  ez,  mert  igen  sikos,  tsiszamó 
béléi  vannak  (MLsk:  ATíort.  307 1.  S)  lubricum  PPBl. 

Csiszamós.  Tsiszamossá  teszem,  sikítom :  lubrico  PPBl. 

Csiszauióság :  [lubrícitas ;  schlilpfrigkeit].  Szent  Jób  maga 
példájával  ismerteti  a  világ  hegyének  és  állapottyáuak  bizouy- 
tidan  tsLsz!unr>.s;igát  (Pázni:  Préd.  88). 

CsUBZíunod-ik :  [prolabor ;  ausgieiten].  Ouiiaji  cliuszamud- 
ván  megsérti  oldalát  iZrinyi  1177).  Ügy  tsiLHzaino<lék  a  völgyek 
mellyér<<,  hogy  történik  v;ila  élte  veszélyére  (G)öngy»:  M\'.  95i. 

(Szólások).  Könnyen  eszébe  csuszamodik,  hogy  pró- 
biira  keljen  i Fal:  NI.'.  323.  SzD- MVir.  345>. 

alá-causzamodik  :  delabor  MA.  [horabgleiten]. 


K.IA  5>i:sZ.\.M<  11  UK— (<  Í^USZK"  >NI '  IK , 


(SUsaKONUÓ— CSUTA 


17(1 


el-csuszamodik,  el-csiszamodik :  vestisio  fallur  PP. 
(lalmr;  .•uisf;leitfii)  Mikor  ;iz  aixvítoluk  ek'.süizjiniodtak,  a  Cliiista* 
aniiya  is  hk'k  nem  botránkozott  (CzegI :  Japh.  227).  Hogy  no 
csisraniodliatiiáuak  liát  el  (CzegI :  MM.  73).  Nem  csiszamod- 
batnék-e  még  ez  is  el  (74).  Csaknem  elcsiiszamodtak  a  lépésiii 
(flly:  Préd.  1.182). 

ki-csuszamodlk,  ki-csiszamodik :  [elabor;  ansgleiten]. 
Ex  tekergfc  nésen  akartáé  ki  t'sii.szamodiii  (MA;  Tan.  1407). 
Még  a  kicsis'.ainodutt  elméjfi  emberek  is  azt  moudgyák  e  felSl 
(CzegI:  MM.  159). 

még-csuszamodik :  [ca^ipito;  .straiicheln].  Ki  tehet  bizo- 
nyossá, hogy  szinte  nwg  nem  fsuszamodott  a  kSnyviiek  6rzé- 
sében?  (PázmrKal.  989). 

Csuszamodás,  csiszamodás:  [lapsio,  lap.siis;  daü  gliet- 
Sfheu,  gleiteii].  Héjában  féltenek  uémollyek  az  égnek  csisza- 
modásától  (Ker:Préd.  202.  Hall:Paizs.  E15b.  5).  Hogy  kiliág- 
jon,  lábát  felemelé,  azonban  hirtelen  tsuszamodás  leié  (Gyöngy' : 
KJ.  76). 

Csiszamtat :  [incito,  impello ;  freibeu].  Elmejeket  csiszam- 
tattyák  i.<teiire  (Pécsv:  Fel.  596). 

Csiszár:  machaeropoeus  MA.  politor  Nom.  63.  amionim 
faber.  samiator,  samiarius  PPB.  schwertfeger  Nom.  63.  Fegy- 
vertisztitó,  tiászár :  polio,  politor  PPBI.  Véres  fegyvert  tisztitt^it 
tsiszárral  (Balassa:  Ének  27).  Csiszjir,  a  ki  reszelSvel  reszel 
(Com:  Jan.  104).  Ez  az  oitos  jó  szabó,  a  tsiszár  jó  bodnár 
(Pázm:  Kai.  869).  A  fegyvert  is  addig  nem  ráelik,  míg  vagy 
csiszároknak  vagy  lakatosoknak  keze  rajta  nem  teczczik  (Felv : 
Dics.  13).  Csiszárok  kardokkal  engem  fob-iiháznátok  (Thaly: 
VÉ.  1.369).  Regiment  fegyverét  oda  vittem  vala,  sok  lakatos, 
csiszár  az  városban  vala  (Thaly:  Adal.  11.362;.  Voltam  egy 
tsiszáiTiál  szálláson  lErdTörtAd.  IV.  19).  A  chyzanial  ft\-thatho 
(Badv:CsaI.  n.66).  Hol  vagyon  egy  tsiszár,  az  én  barátom  jó 
kotzperdet  fog  kegyelmednek  eladni  (Kh-Besz.  87). 

bor-esiszár :  aeratocothon  C.  philoenus,  vinipotor  MA.  [wein- 
saufer].  Bortsiszárok,  részegesek :  aci-atocothones  PPBI.  Ez  ké- 
neset ehetic  vala,  de  io  bor  cziszar  vala  (Szék :  líi-ón.  210). 
Herteleu  haragnakat  es  nagy  ió  bor  cziszárokat  .sziílsz  ez 
világra  (Gs.  F).  líJjak,  kik  látják,  csak  megcsúfolnak  tégödet, 
mondnak  jelös  borcsiszárnak  (RMK.  fV.SO).  Az  bor  csiszárok 
torok  gyékjének  orvoslására  barom  fiveg  borokat  akasztottak 
(Pázm :  Kai.  134).  Boldisár,  igazabban  borcsisár  (Sámb :  Isp.  66). 

könyv-osiszár :  [merccnariiis  libromm  confector ;  bücher- 
fabrikant].  Az  hamis  k5nyv  csiszárok  miért  nem  iiják?  (Sámb: 
3Fel.  254). 

Csiszárol :  arma  polio  Kr.  [acuo,  exacuo ;  .schleifen,  .schiir- 
fen].  Éles  pallosok  nem  csiszároltatnak  C\''ajda:  Kriszt.  n.22). 

Csúszás :  reptatns,  obreptio  C.  lapsus,  reptatio  per  lubrica 
MA.  [das  gleiten].  A  kegiot  rontia  hasson  czuszassal.  fíild  étellel 
(Mel:Préd.  119). 

Csuszdogál :  repto  C.  MA.  fsohleicben].  Tsuszdogálok, 
mászdogálok :  repto  PPBI.  Mely  ezenképpen  lopua  tsuszdogalt 
azemberec  elmeieben  (EsztT:  IgAuy.  453).  Kfisz5b  alatt  tsusz- 
dogálljon  (Com:  Vest,  65.  143). 

be-csuszdogál :  [irrepto ;  hiueiuschlüpfen].  Lassan,  lassan 
czu.szdogáltanac  bé  (MA:  Tan.  1235). 

Csuszkái :  serpo  Sí.  [schleichen,  schlüpfen]. 

Csúszkálás :  [occultas  iiicessus ;  das  schleichen].  Az  ördög- 
nek a  földőn-való  tsi'iszkálása  annyit  tészen,  hogy  e  léleknek, 
ha  istentől  el  nem  rugaszkodott  volna,  örökös  helye  a  meny- 
béli boldogság  lett  volna  (Moln :  JÉpüI.   27). 

Csuszkolód-ik :    frepto :    liin  und  her   gleiten].  Látván  az 
5  fSIdón  tsuszkülódó  és  mászkáló  magzattyát  (GKat:  Válts.  L39). 
[Csuszkond-ik] 


Csuszkondó  :  (solea  ferrata ;  sdilittschuh).  FolkSti  a  ezont- 
bol  vagy  cz;ik  lábol  czinalt  czuszkoudot  (iSzCsomb:  Utleir.  152). 

Csuszkorál :  in  glacie  decurro  Sí.  [schleifen,  gleiten]. 
Csuszkoráló  [cijiiellísfik :  schlittschuhen  (Com :  Orb.  277). 

Csúszó :  1)  repeas,  labens  MA.  [kriecheud,  schleichend]. 
2)  hibricus  MA.  [sohliipfrigj.  S)  reptilo  C.  Hánt  nevfi  oktalan 
csiuszónak  termé.szete  szerént,  ki  felől  azt  irják,  hogy  öt  nap 
léppik  egyet  (Lá.szló :  Petr.  82). 

Csúszós  :  Inbricus  MA.  [schlüpfrig]. 

Csúszol,  csiszol :  [terc ;  reiben].  Julianus  kardinál  adig 
kelepele  es  czuszola  a  dolgot,  hogy  mind  a  királyt  mind  az 
«Takat  el  áltá  (Helt:  Krón.  92).  A  gonasz  erkőlt.sfi  úti-társ  a 
tisztához  tsiszollya  rútságát  (Pázm:  Préd.  955).  A  szent  Írásnak 
próba  kfivéhez  tsuszoljuk  (GKat :  Válts.  111039).  A  harmadik 
oldalához  tsiszolván  magát  egyvalakinek  s  megszorítván  mind 
a  két  kezét  eképen  tudakozódik  (Fal:  NE.  16). 

még-csiszol:  1)  fattero;  reiben].  Olly  olajjal  kenem  az 
igát,  hogy  meglágyul,  meg  nem  tsiszol,  meg  nem  tSr,  meg  nem 
terhel  (Pázm:  Préd.  165).  3)  [detero;  abreiben].  Kezeken  meg 
marada  ez  édes  illat,  kyk  illetteek  zent  Damancos  atyánk 
testéét,  sert  meeg  ha  meg  mostak,  meg  chyzoltak  kezeket, 
sem  ment  el  ez  édes  illat  kezekiewl  (DomC.  157). 

Csuszolás :  [frictus ;  reibung].  Attyámfia,  mi  lelte  nyakadat ; 
igen  elment  a  nyakadon  a  sz8r,  sfit  a  börSd  csuszszolás  miat 
felhámlot  (Helt :  Mes.  150). 

Csuszolód-ik,  esiszolód-ik:  [teror,  atteror;  sich  reiben]. 
A  f51d5n  csuszoloflik  az  orrotok  (Bal :  Csisk.  229).  Asszonyim, 
ha  lati'ok  vattok  és  .szokott  mester.séggel  forgolódtok,  sokra 
tsiszolódik  a  gonosz  (Fal:  NA.  179).  Gyengén  kell  dajkálnod, 
kit  ha  jól  felemelve  nem  tai'tasz,  mmd  csak  a  fíildön  tsnszo- 
lódik  orra  (SzD:  MVir.  189). 

Csúsztat :  [repere  facio,  impello ;  gleiten  lassen,  treiben]. 
Meio  pokolbéli  gondolat  tsásztattya  elméjét  az  ördögnek,  az  5 
falatja  a  földi  győnyörfiséghez  kapaszkodó  ember  (Mon:  JÉpül. 
27).  A  hol  az  ördög  egyik  lábát  az  ajtón  beteszi,  a  másikat  is 
utáuua  tsu.sztattya  (SzD :  MVir.  475). 

be-csúsztat :  [inepere  facio ;  hiuehigleiten  Ias.senj.  Más 
kedvébe  magát  bé-csúsztatni  (SzD :  MVir.  266). 

Csusztog:  strepitum  edo  vestigüs  pedum  calceatörum  MA. 
[schlappenj. 

Csusztogás :  strepitus  MA.  [das  latschen]. 

[Csusztogat] 

Csusztogatás :  [strepitus;  das  latschen].  Nem  cbiac  szida- 
lommal, h.inem  láb  cliiuztogata.s,salis  kipü'ongatuátok  (Balassa: 
Canip.  11). 

CSUTA,  CSUTAK,  CSUTKA  (foíío  Szakácsmest  170. 
csutuí  Cis.  G4) :  1)  caudex  C.  petiolus  MA.  [fruchtstiel,  stengelj. 
Tsutjilíból  való :  caudeus  C.  Alma-czutka,  körtvély-czutka : 
petiolus  MA.  Szalma-tsutak :  manipulus  stramineus  tortus  PPB. 
Meg-tsonkítom,  csak  a  tsutkáját  hagyom,  elvagdalom  :  dlstrunco; 
tekergés,  kerek  forma,  a  ki  összve  nem  akad,  mint  a  szólíí- 
veszszőn  temiö  tekergils  tsiitka,  kalap-pártája,  jieretz,  oszlop 
tekergős  talpa:  spü-a  PPBI.  Myiit  egy  zalma  czntat  wgyan  el 
ragataa  az  éress  köteleket  (JordC.  342).  Egyptusnac  semmi 
nem  leszen,  mely  feyet  avagy  farkat,  ágat  avagy  chutakot 
nemzeu  (Helt:  Bibi.  r\'.3tí).  Az  diszuoc,  ha  fútnac  az  szalma 
czutockal  és  elvetie,  e.söt  éreznec  (Cis.  G4).  A  mely  csutakokat 
az  a  víz  az  hidnak  hordván  össze  gyűjtött  s  vert  vala,  azokon 
hágcsálunk  vala  életkoczkáztató  kapaszkodással  sokak  csudá- 
jára által  meg  által  (Monlrók.  VIII  352).  A  tseresnyék  hoszszú 
tsutkákou  avagy  lábatskákon  ffiggenek  (Com:  Jan.  23).  Az  edé- 
nyecskéc  szalma  csutackal  sikái-obitnac  (114.  Com:  Orb.  28). 
Dinnyének  szára  avagy  csutkája  iLípp:  PKert.  11.190).  A  dárdá- 

30* 


i71 


Oili'ORA— CSDOGEl) 


el-csCgged— csCh 


nak  egyik  darabja  lieiiiHí  marad  teirtében :  látván  pedig  a 
gőrSgfik,  miiit  hordozza  testében  a  tíiitakot,  reedijediiek  (Hall : 
HHist.  in.232).  Szedd  ki  a  birsalmának  tsitáját  (.Szakácsniest. 
170).  Tekintetes  vala  szakállal  állá-sa,  e  volt  az  6  dísze;  most 
a  temjén  lángja  ezt  tsutává  tette  (Gvad:FN<5t.  70).  2)  stipee 
PPl.  Ipfahl). 

CSUTORA :  1)  óbba  lignea,  cullgiia  Sí.  [holzenie  féld- 
flascliej.  Bay  László  úr  katonái  számára  csutorákat  vettem 
(KecskTört.  lA'.Sl).  Tedd  el  asszony  a  csutorát,  ihol  jHn  a 
gazda  iThaly:  VÉ.  UMT).  Vitézt  kedven  táplálhass  tele  cíutn- 
rával  iThaly:  Ailal.  11.281).  2)  (snprema  fotula)  mmidstuck  vom 
tabakriihrl  Adámi. 

CSUZ  (csúsz  C<jm :  Jan.  60) :  eryslpelas  Com :  Jan.  60.  [ignis 
sacer;  rotlaufj.  Bayiulo  Iniiit.saKoc,  cznzrol  való  bay  (Boni: 
Evang.  IV.  805a.  MF.).  Chyuz  dagada.st  anagy  zont  Antal  t&et, 
vörSs  k8zvennek  is  hijuiak,  hiunos  vele  kenny  (Frank:  HasznK. 
15b).  A  csúz  és  fel-gyúUadütt  vérnek  fájdalmi  igen  gyStrStték 
(Tam ;  Bar.  289).  A  csúz,  a  fene  az  álladról  a  húst  éppen  meg- 
ette (TitkRózs.  293). 

CSÚZA:  [stragulum;  pferdedecke].  Vettünk  egy  nyeregre 
való  csúzát  2  ft.  25  d.  (MonTME.  1.140). 

CSÜD  (nöd  MA.  ttuií  PPB) :  1)  [artus ;  geleuk,  spnmgbeinj. 
Keze-fejei  tsüdjíikbSl  ki-mozdulnak  (üKat:  Válts.  11.454).  2)  as- 
tragalus  C.  MA.  knöchol,  knorren  PPB.  (würfelj.  VerfSlyét 
iáczom,  tsAddel  iaczom :  astragalizo  C.  3)  [astragalusj  ringum 
die  .síiule  Adámi, 

CSÜaa  Mkiignec  GuaryC.  48.  lecsíped  RMK.  V.81. 
Müíiy  Mol :  SzJáu.  178) :  pendeo  MA.  [lijingenj.  T6  belSIIetéc 
Éflg  azokuac  lelkéc  (BéraiC.  28).  Ez  erzes  ném  belendéssegb81, 
de  iozjigbol  cíguala  (81).  En  nepom  íiig  en  fordulatomra : 
populus  meus  pendebit  ad  reditum  meum  (196).  E  ket  paran- 
éolatban  cfig  menden  tSrueíi  (MiinohC.  55).  Ha  meegh  apró 
vmokayd  nyakadon  cyghneenek  eps,  niegh  ees  által  haghyad 
es  folamyaal  az  zenth  kerezthft'auak  zaztoya  alaa  (ÉrdyC.  118. 
77).  Isten  nyomon'iságnnkat  meg  látván,  minden  féle  nyavalá- 
nak  nyakunkon  csíiggS  igáitól  meg  zabadítván,  boldog  allaimtra 
dolgunkat  fordírtya  (RMNy.  III.  127).  Mintáz  pioka  mmdenkor 
raita  czög  (Decsi:  Adag.  1521  Kis  gyermekéé,  kic  még  az  !> 
annyoc  czeczein  czüggenec  (MA:  Tan.  187.  97.  73).  A  veszedel- 
méé kózel  vannac,  fejére  csfiggenec  (Com:  Jan.  195).  Egy- 
nehány vereték  gyöngye  csügg  orcxáján  (Thaly:  Adal.  1.125). 
Még  anyja  emlójétfll  tsflgg  a  gyei'mek,  már  is  kezd  mérges- 
kediii  (Fal:TÉ.  667). 

[Szólások].  Es  az  8  zeretS  fyáu,  Yoswson  czwgh  wala 
(ÉrsC.  60).  Papa  ganeyn  cz(Sngfit8k  (Mel:  SzJíui.  178).  Gya- 
lázat sz8rzésnec  okáért  esflggenec  emberen  (Zvon:  Post.  IL607). 
Az  kincz  gyflytésen  cziigg  szive  (MA :  Scult.  877).  Bor 
italos  menyegzSkre  és  vendégeskedésre  csög- 
gének  (MA :  SB.  34).  Veszedelmes  dolog  a  vendégségre  tsüg- 
geni,  torkoskodni  (Nyr.'  1.129).  Nem  tsügg  a  királytól 
érdem  vizsgálása  (Orczy:  KitltSz.  36). 

aIá-C8Ügg :  cc  [dependeo ;  herabhiingen).  Az  ?  feien  ala 
íignec  as  tignco  vala  zi'in'in  gicoc  (GuaryC.  48). 

Ié-08Ügg :  cv  A  gerlicze  két  szjlrnya  le  csügge,  bílgye  meg 
apadott  (Gy0ngy2 :  KJ.  58).  Itt  Hilaktor  jajgat  megi'ágott  iná- 
val, amott  Melampus  sir  le<silggó  állával  (GyöugyD:  Cuii.  (KU), 
Magas,.;.8iigár  fákiiak  letsflggőtt  totejek,  s  mint  tflliik  kitellett, 
szomorkodott  fejek  (Fal :  Vers.  914). 

Csügged  :  i>endeo,  propendeo,  dependeo,  proclino  MA.  (h!Ü^ 
gen).  Nyakára  ezfiggede  (Nagyb:  lluuyj.  27).  Az  6  fiáiiac  nya- 
kára tsftggede  (Kár:  Bibi.  1.484).  Az  evangelica  vallils  csak  az 
rongyos  papirossocskára  csflggedet  (Toln :  Vigaszt.  90).  A  fSId 
felé  C8&gged   a   szemekkel  tollyes  gabona  fo  (Matkó:  HRomi. 


27).  Egygyet  ha  el  felejt,  eszibe  kettó  jut,  ez  sem  múlt,  újabb 
bú  isügödtt  szivére  fut  (Gyöngy ":  MV.  28). 

el-C8Ügged:  1)  reflector,  dependeo,  dejicior  MA.  ili.r.ib 
haiigenj.  2)  [elangvesco;  ermüden].  Ne  liadgy  el  czűggednimc 
az  mennyei  iokuac  dolgaiban  (Bom:  Ének.  333). 

le-CBÜgged :  (reflector,  dependeo ;  herabhiingen).  Feye  le 
liayla  es  le  czűggede  (Bom:  Préd.  225).  Kezei  hogy  lecsiggednek 
vala,  pogán  nép  zsidókat  megtolja  vala  (RMK.  V.51). 

meg-csűgged:  I)  [elaiigveo;  ermüden).  Meg-tsüggedtek 
vala :  *obtori)uerant  animi ;  meg-tsUggedni  a  dologbíin  :  aniinun) 
*reraittere  PPBl.  A  boeotiaiak  valamennyire  megcsűggedének 
(Balog:  Com.  157).  Hogy  sem  meg-csflggedgyenszivediiek  reménye, 
még  most  is  jobb  anói  másként  gondolkodnod  (Gyöngyi):  Cup. 
640).  Szükség  pihenni  is  az  terhes  nimikában,  másként  az  ter- 
mészet megcsUggöd  magában  (Thaly:  Adal.  L147;.  2)  [vapidus 
fio ;  ziihe  werden).  A  bor  immár  kezdett  erSseD  megcsUggediú 
(Nyr.  XIV.219). 

mégcsüggedés.  Elméjének  megtsüggedése:  *infractio  animi. 
PPBl. 

Csüggedelem :  [fraclus  animus ;  vensagtbeit].  Eddig  vett 
reményét  kéf-^égre,  tsüggedelenu-e  szoríttya  OizD:  MVir.  353). 

Csüggedés  :  c\;  Maga  elhagyása  tsüggedés  (SzD:  MVir.  303). 

Csüggedez :  1)  baeroo,  haesito  PPB.  [liaiigen).  A  derekas 
elme  a  dolgon  inkább  mint  a  be.széden  saokott  ti-üggedezni 
(Nagyari:  Orth.  e6).  Nem  akarja,  hogy  emberi  találmányokon 
csügge  dezzen  (MNyiI:  Irt.  135).  Lassan-lassan  annyéra  épittetftt 
a  Belus  oltára,  hogy  már  a  mai  pápisták  annak  felhuzalkoil'i' 
szaivain  csUggedezvén,  az  isten  dficsSséges  székiu  látta.'^inak  ka|<- 
dosni(VárM :  Szöv.  185).  Nyakán  csüggedez  attyának  és  sfirö  csókot 
ád  mind  két  orczájának  (GyöngyD:  C\ip.  613).  Az  Vág  mellékén^ 
fordulok  s  o  köriil  csüggedözöm  magam,  hogy  két  felé  lálti.'is 
Síik  (líákF:  Lev.  IV.  477).  2)  [animo  deficio;  den  mnt  sinkiii 
lassen).  Kétolkedó,  várakozó,  tsüggedezó :  *siis-peiisiLS  animi . 
reménytelenség,  tsüggedezö  elme :  *abjectior  auimus  PPIil 
Végy  bátorságot,  ne  tsOggodgy,  ébreszd-tel  tsüggedozó  ehiiédnt 
(Szí):  MVir.  351). 

Caüggelöd-ik :  [se  appendere ;  sicli  hüngen).  János  vala 
mennyére  czflggelfidéc  az  erdélyi  bircidalomba  iHelt:  Krón.  143) 
Oda  szockSIuén,  egy  igen  keuer  lóiiac  az  orrára  czfiggol5dét', 
eróssen  egybeharapuáji  a  fogakat  (Helt:  Mes.  345). 

Csüggeszked-ik :  [adhaeresco ;  sich  anbSngen).  A  Kristits- 
hoz  csüggeszkedgyönk  (Mad:  Evang.  192). 

Csüggeszt :  [appendo,  suspendo ;  anliüiigen].  Sziveket  az 
elasé^jre  és  jó.szágra  czftgge.s2tíc  (MA:  Scult  310).  Ragasztom, 
czüggeztem  szivemet  az  pénzre  (885).  Könyöklő  kezére  lejét 
eresztette,  bánatos  orczíiját  búra  csüggesztette  (Gyöngy*:  KJ.  li"). 

alá-csüggeszt :  [demitto;  hiingeu  lassen).  Tudom  A-is  fejét 
alá  csüggesztette,  esózS  szemével  orczáját  hintette  (Gyöngy*: 
KJ.  59). 

föl-csüggeszt :  [suspendo ;  auflilingeuj.  A  f&zekre  6  kAz^wtte 
felczfiggoztettnk  mf  orgonáinkat  (A[>oll.  107). 

lé-csüggeszt :  [declino,  proclino,  demitto ;  herabsenkeii). 
Lefűgge.szszék,  csfiggeszszék  kezeket  (MA;SR  171).  Elméjét 
el-hadgya,  le  csüggeszti  (Com :  Jan.  196). 

Csüggő :  i>enden8,  pendnlus,  pensjlu  C.  MA.  [haugend).  Más 
vtiüi  czflggS :  (Kvst  Lesbium  cautorem  (Decsi:  Adag.  41).  Egy 
rakásba  romol,  valamit  irtanac  az  illyen  valláson  czftggAek 
(MA:  Scult  601). 

[Szólások].  Ila  egy  magas  toronynak  tetejériM  egy  kStéIeu 
Uiorosztene  valaki  engemet  és  úgy  tartana  tsüggSben 
ll';izni:Kal.  31). 

C8ÜU  [y].  B^y  haj.szinc8filibfil  állóaí»Eonyember-eA  (Monlrók. 
XXIV.245). 


I 


17:t 


KSÜLMíKElKIK  1— l'ÉN/^tvfK 


szén-císCr— viKÁ(i-c><í"r<>in'öK 


474 


[CSÜLLEKfiD-rKl 

Csüllekédés :  (rixii ;  hader].  A  tévelygilkiiek,  agjaskodá- 
sokiiak  OS  alkalmatlan  Iffillekedésekiiok  tulajdom'tliatjuk  iGKat; 
Titk.  Wi;i. 

CSOTí-IK  :  lang^'esco,  fabesco,  langveo,  aegroto  MA.  (er- 
schlafién].  A  sok  gond  miatt  fonnyad,  tsünili  a  szive  (SzD:  >n'ir. 
1S2). 

CSŰH  (cy  JordC.  256.  czyr  ÉrdyC.  128.  cMr  KBécs  1572 
F3.  cmn  [?)  Lép:  l'Tiik.  241):  hon-eum  C.  MA.  b-ibulai-inni 
)'PB1.  [scheuer].  Kong  a  tsflr  ftilde  az  erís  tséplés  miatt:  gra- 
vitor  *tim.<!is  geniit  ai-ea  Iriigibiis ;  fsfir,  eszterha,  mclly  alatt 
szárazban  áll,  n  mit  oda  hordanak :  nubilaiium  vei  nubilar 
PPBI.  Mond  addogiau  5  veléc  arata,  migieu  az  arjvi  es  a  bnzji 
i-írScbe  vettetnenec  (BécsiC.  6).  G'öiti  ő  buzaiat  fi  ciiribo  (MibidiC. 
18).  Semmi  gabonát  nem  giwith  az  dnvrbe  (VirgC.  92).  Áldot- 
tak leznek  te  aklayd  es  cyreyd  es  áldottak  lezuek  mvnden 
mmvidekyd  (JordC.  256).  Sem  aratbuak  sem  gyeythiiek  bevv 
elijregben  (371.  395).  A  gabonaat  gyfiheetek  az  en  aztagomba 
auagy  raji-embe  (ÉrdyC.  128b).  A  menftes,  villamas  es  men- 
dSrgfic  el  romtac  es  meg  egetec  az  8  cíi'yt  (TelC.  85).  Átko- 
zott le.«zen  a  te  csűröd,  minden  mai'adékod  (RMK.  11.208).  Es 
efelé  áldozatott  vgy  tartsatok,  mint  ha  a  tű  cbúretekből  adna- 
toc  I licit:  Bibi.  I.ZZzo).  Az  Mátyás  király  csőriben  avagy  istálló- 
jában, akarjuk  mondani  (Monlrók.  111.62).  Az  cichiri  borsó  szal- 
mánál inkább  bogi  nem  mind  szemmel  tfilti  az  chirt  (KBécs 
1572  F3).  Az  le  ai-atot  búza  az  cziVbe  vitetic  (Kár:  Bibi.  1.515). 
Tsinály  képeket  és  imádgyad  kertedben,  tsm-odben,  város  végén 
(Ker:  Préd.  294).  Gabna  hordásról,  csűrfi  tfilt&serfil  (Lép:  FTük. 
241).  Megtfiltetnek  a  csfireid  eleséggel  (Illy:  Préd.  1431).  Még 
is  vagyon  két  asztagom,  egyik  az  faln  feWl  közebben,  másik 
Károly  felól  a  csfir  szegeletin  (Gér:  Kái-Cs.  L438).  Végre  a 
csűrbe  ment,  feküdött  szalmára,  gondolta,  mindjárt  jut  élete 
fogytái-a  (Gvad:RP.  70). 

kincses-csűr :  [aerarium ;  schatzkammer].  Ez  kinczes  czfir- 
nec  gyfikeres  Srizeti,  .azt  mondgyác  Se,  hogy  a  pápára  bízatott 
(MA:  Tan.  700). 

pénz-csűr :  [arca ;  geldkasten].  Borzadjon  fel  rájuk  minden 
szál  szíreink.  mivel  hogy  üressen  tailják  pénz  tsiireink  (Kónyi: 
íIRom.  3;. 


szén-csűr:  fliorreum  icarbonarium ;  kdiilenschemie].  (Csik- 
Gy.  33). 

tégla-csűr.  Tégla-vetí-hely,  tégla-tsflr,  légla-égető  kementze : 
latoraiia  PPBI. 

üveg-csűr:  officina  *viti-iai-ia  PPBI.  [glashiltte]. 

Csűrös :  horrearins  Sí.  [scheime-].  Egy  róka  be  méné  egy 
cziircs  kertbe,  hogy  valamit  fogna  emiyi  valót  (Helt :  Mes.  378). 
Majorház,  csiü-,  cíftriis  kert  is  vagyon  (Gér :  KárCs.  rV.318. 
335.  452). 

CSŰRÖK  {tsvlok  Gvad:RP.  20):  |couus,  metula ;  kegel]. 
Ki  tekét,  ki  kotzkat,  ki  c.sm-kőt  jatztzik  (SzCsomb:  Utleir.  269). 
A  gyermekek  jádzani  jszoktaiiak,  a  tekét,  n  tsűrkfik,  tsonokok 
közzé  hajtván  (Com:  Orb.  279).  Jobb  kedvem  is  vala  a  kariká- 
záshoz,  tsülökhöz,  labdához,  müit  a  tanuláshoz  (Gvad :  RP.  20). 

CSÜTÖRTÖK,  CSÖTÖRTÖK  (czHertek  EhrC.  65. 
cheUrlek  RMNy.  1157.  csetórtok  Pethö:  Krón.  167.  czolcrlek 
KKi-akkó  1573.  B7.  czótortck  Cis.  E2.) :  dies  Jovis,  feria  quarta 
MA.  [domierstag].  Fráter  Lleo  az  vaszegeknek  sebének  hellytt 
menden  nap  meg  vyotyauala,  tyztoytuan  czetcrtektewl  meg- 
ualuan  es  pentektewl  mend  napottesteg  (EhrC.  G5)  ChőtSrtő- 
kőn  iőveeu  Betaniabol  bochata  el  Peterth  &s  Janosth  (WinklC. 
145).  Ii'tham  Becsben  cheterteken  zeiith  Borbara  nap  eleth 
walon  (RMNy.  11.57).  Czőtőrteken,  ackoron  ió  kemény  tél,  de 
szeles  tauasz  lészen  (Cis.  E2).  Czotertec  fergetes  és  vzmaros 
[így]  fid8  le.szen  (KKrakkó  1573.  B7).  Bassa  az  elmúlt  csütBr- 
tökön  Palakon  adta  vala  meg  leveledet   RákGy:  Lev.  214). 

nagy-csütörtök :  feria  quinta  hebdomadae  .sanctae  Kr. 
[gi'üiidoimerstag]-  A  keserues  anya  a  zent  azzoniallatokkal 
vronlaiak  Jerusalemhen  felmenessenek  vtamia,  nagi-czőtortoken 
("i  es  telment  vala  (WeszprC.  74).  Nagy-czeterteken  regei  az 
édes  ydwezyttü  lesus  az  ő  zent  aunyiinak  elutte  térdre  eseek 
(Ér.sC.  85).  Nagy  chewterteken  ehera  az  fezwlet  elevrt  mezeytelen 
térden  alua  mongy  huzon-keet  páter  nostert  (GömC.  242). 

virág-csütörtök :  c«  Azt  Írhatom  kdnek,  hogy  nagyszom- 
baton hoztak  levelet  uramtól,  a  kiben  azt  irja,  hogy  istennek 
hála,  béke.sségben  ment  Kassára ;  virágesütörtökön  érkSzStt 
oda  (LevT.  n.l63). 


D. 


DAC :  (eonhiinacia,  iiisoleiiüa ;  trotzj.  Nag  kiiiba  vagionk. 
Kropne  azzuii  mia  az  fej  heleii,  ma  az  \Ta  el  iiioiie  dacljal  [V] 
íLovl'.  I.3S5,. 

Dacos :  jdlwtiiiatus ;  hotziiíj.  Eí;>-nyiliáii}aii  a  fiatzos  urac 
kőzzfli  niagtaiiültanak  engeiiint,  o  királyukat,  beezi'illeni  láU'áii, 
hogy  tegodet  nllyaii  fő  oiiibert  és  rokonoiiiot  nem  kimélettek'c 
(Helt:  Króu.  r24»,  Mikoroii  Mátyás  király  míg  is  ollyaii  liatzu 
sou  felölne,  iniiid  az  attya,  mind  a  fia  igon  niog-haraguanac 
(U6b). 

Dacoskod-ik :  [pei-vicax  siim ;  trotíen].  Ha  az  ember  da- 
tzoskodni  ki.zd  és  mint  a  szíildLsziió  a  sertSiét  felliAimi  és  min- 
den emljorrel  egybe  veszni,  az  isten  artzol  pScki  (Helt:  M&s.  85). 

DADA,  DADUK :  amis,  vetnla  MA.  altos  weib,  vettél 
l'l'li.  Dada,  igún  vén  dada :  deerepiti  C.  Te  agh  daduc,  mit 
szollyac  te  felőlied?  Az  szeretetért  magadat  nem  kémélled 
(FortSzer,  H3).  Száz-esztendíisnek  mondhatlak  tégedet  es  igen 
potrohos  daduk  lészen  belölled  (ForüSzer.  Lb). 

agg-dada :  anns  C.  MA.  faltes  weib]. 

agg-dadáeska :  anicnla  Major:  Szót  43. 

DADAG :  bambalio  C.  blatero,  blatio,  blactio,  blactero,  ob- 
strepo  MA.  plaudem,  schreien  wie  ein  kameel  oder  sehöps  PPB. 
[stottern,  stamnieln]. 

Dadagás :  blateratio,  obmurmuratio,  strepitus  MA.  das  plau- 
dem, genuirmel,  brausen  PPB.  (das  stottern,  stammeln]. 

Dadagó :  blatero  MA.  bambalio  PPBl.  niuiützer  plauderer, 
einer  der  nicht  gut  reden  kann  PPB.  [stotterer]. 

DAOAD :  tumeo,  tumesco,  tubero,  extubero,  extumeo,  ex- 
tumoseu  MA.  sdiwellen,  autschwellon  PPB.  Dagadott  erek : 
varices ;  dagadott  eres:  varii-asus ;  dagadott  tüdejü  :  pulmunarius; 
dagadott  lépil :  lienosus  C.  Ha  az  marinurticvi  ulayt  belelőnéd 
főczkendőnel  a  sebben,  dagat  hasban  meg  gyogyittya  (Mel :  Herb. 
54).  Ha  vizét  ;i  (Ingadot  faio  szemre  té.szed,  meg  szyia  (64). 
Ha  meg  törőd  az  rutát,  az  dagat  testre,  kozra,  hindore  es  has 
folyásra  kötőd,  igőn  haznal  lUeytheA:  FivK.  "tí).  Az  dagat  lei>et 
meggyiSgyitya,  ha  chygerben  auagy  vizes  borbjui  megffiződ  (83) 
Azysopatfldő  dagadóknak  s  nehéz  lehellőknok  hasznos  (Nad: 
Kert  32G).  Szolgakl  leányának  midőn  az  liasa  dagadna  (Barna: 
Isk.  409).  Fojtogasd  a  kevély.séget  berniek,  mert  szörnyű  nagyra 
dagad  iFal:  NE.  114). 

el-dagad :  (e.vtumesco,  iiitumesco ;  anschwellenj.  A  sok  sírás- 
ban ortzája  eUiagadott  (Pázm:  Préd.  686). 

föl-dagad:  1)  tumeo,  extumeo,  intiimoo,  tumesco  C.  ex- 
tubero, intuuiesco  MA.  extumeo  PPBl.  sich  aufbliiheii,  auf- 
Rfhwellen  1'1'B.  Egy  gyermek,  kyuek  sem  kezey  sem  labay 
nem    valának,    neniynouiew    tlel  dagadott  ihomok  valaiiak  he- 


lyette (ÉrdyC.  404).  A  daganat  fel-dagad  és  leszál  (Com:  Jan. 
58).  Mint  a  fel-dagadott  lialjoktol-valo  hajó  (Illy:  Préd.  L205). 
A  hol  egyebet  nem  látok  fel-dagadott  hosz-ícan  nyújtott  manbS 
vagy  menténél,  oda-felé  igen  r&stellem  vesztegetnem  a  bűts&le- 
tet  (Fal:  NA.  131).  3)  fsuperbio ;  übenniitig  .sehij.  O  myt  dagach 
fel  eniter  vagy  myt  keuelkevdevl  (C'ornC.  286.). 

földagadás :  protuberatio,  tumor  MA.  geschniilst,  aofblálmug 
PPB.  [das  anschnellen]. 

ki-dagad :  extubero,  extumeo,  extimiesco  MA.  au&diwellen, 
autla\iffn  PPB.  [sii'h  ergibssenj.  Valahol  bő  folyamattyok  és  futa- 
mattyuk  a  foiyóknak  uíntsen,  ki  dagadnak  és  a  tó  állá.sokl>an 
széllyel  folynak  (Com:.Jjm.  13).  A  kiibigadó  nedvességeknek 
jelenségi  .«zőr  fel  borzadi'isok,  halxjru  aluasok  (AOere:  Enc.  1891. 

kidagadás  :  extuberatio  MA.  auíschwellung  PPB. 

meg-dagad :  extubeio,  fennentesco  C.  extumeo,  extumesto 
MA.  aufscliwellen,  aflaufen  PPli.  Ez  atkozot  uelv  ol  igőu  meg 
dagada,  lioé  zaúiba  be  nem  vonhata  (GuaryC.  12).  Kynek  ev 
hasa  vala  chodalatoson  meg  dagadót  (DoniC  159).  Megserte  a 
kezet,  wgy  aimyira  hogy  meg  dagada  neky  ees  meg  euesedek 
(Pesti:  Fab.  (39).  A  te  lábad  sem  dagadót  meg  e  negyuen  esz- 
tendeig (Helt:  Bibi.  I.O002).  Ha  az  ló  sokat  iárt  vóll^^  lába 
megdagat  volna  és  sánlalna,  vond  le  az  patkót  lábAr'M  iCis 
03).  Ha  az  ló  aserszámn  meg-dagad  és  nem  akarna  ni^ .:  .ny 
hődni,  a  szákj.án  által  egy  toll  vastagságul  szőr  sinort  koll  állal 
vonni  {Cse\) :  Or\'K.  67). 

megdagadás :  extuberatio  MA.  aulkhwellung  PPB. 

Dagadás :  1 )  tumor  C  (díLs  .sehwellen).  A  tenger  dagadása 
(Illy:  Préd.  I.204I.  Könnyeb  a  bus  tengernek  dagadásit  egy 
belé  fuvá.ss;d  le-aiiasztani  (Fal:NTf.  252).  A  ré\Tart  felé  indult, 
hogy  a  tengernek  dagadásit,  apadásit  %izsgálná  i31ui.  2)  vomita, 
struma,  extulieratio,  aposteina  C.  gesdiwulst,  geschwür  PPB. 
Egy  olasz-orszíigi  ft\  mellytól  minden  dagadás  meg-száll  és  apad:  Ij 
re.seda  PPBl.  Dagadá-stól  megszűnöm :  detimieo ;  daíJid-Lsi  l.i- 
gyitó:   emolliens;  dagadást    oszlató:   dúscutieas   PPB     1 

embereken  nagy  fíkeelyek  es  dagadasok  (JordC.  23).  lu  i, 

IxM  támat  dagadássoc  és  fáiássoc  ellen  (Mel:  Herb.  111  Uaga- 
dást  meg  gyógyít,  mint  az  lágy  sait  meg  gyógyít  (14).  Minden 
dagadás,  hits  fayás,  ezoklás  ellen  igen  ió  (69).  Az  olay  fa  leue- 
let  ha  borban  egy  hétig  aztato<l,  tblyo  fylet  gyogyt,  zent  Antal 
tüzet,  minden  fele  dagadasokat  iBeytheA:  KivK.  6l  iAz  festi 
fyu)  az  alfelednek  sebeit,  varat,  dagadasat,  orbanezot,  tflzeti,  rotliat 
sebőt  gyogil  i57i.  Lál>aimU'>l  minden  dagadás  és  gyomromloil 
minden   pufadas   azon  nap  estig  ki  ment  (Gér:  KárOs.  lV.46>,ii. 

ajak-dagadás :  aphtae  C.  (nuuulg&sihwilrj. 

C8Úz-dagadá8 :  [erysipelas ;  rotUuf].  Cbyuz  dagadást,  auagy 
zent  Antal  tőzét,  vőrős  kOzvennelds  hyuiak,  liaznos  vele  kenni 
(Frimk:  HasziiK,  lö». 


folyiVdagadás-daoAi.y 


FARI  )ACíALV— PAfiANAT 


478 


folyó-dagadáa :  voniica  Com:  Jan.  60.  [geschwür,  absi'ess]. 
Mid5ii  a  füljó  dagadás,  fáigyu,  fokadéc  Sszve  megyén,  varral, 
kömény  bőrrel  bé-lwrittatic,    meg-csereiiesedic   (Com:  Jan.   60). 

gyomor-dagadás :  [tumor  stomachi ;  magengescbwulst]. 
Eger  tyl  z6r&  fyu  homokos  parlagos  kemény  töldSn  terSni. 
Igen   io  az  §omoT  dagadasanak  oltására  (BeytheA:  FivK.  56). 

lép-dagadás :  [timior  lieuis ;  niilzgaschmilst].  Qier-leuel8 
ly\i.  Ha  lK)rbmi  ttizSd,  lep  dagadast  meg  gjogit  (BeytheA:  FivK. 
83). 

orca-dagadás :  [tumor  vultus ;  gesichtsgeschwulstj.  Ha  tü- 
zesssépgel  vjigyon  az  orcza  dagadás  hivesitókkel  nem  kell 
hirtelen  érteüii  (PP:  PaxC.  83). 

torok-dag-adáa :  [faucium  exulceratio ;  halsgeschwür].  Az  er-  j 
dei  mell  tyu  tborok  dagadast,  nyak  tsap  le  e-sest,  zeut  Antal  tfizot 
es  has  faia.st  gyogit  (BejtheA :  FivK.  84).  Ha  mezzel  őzue  tozód 
e.s  tJr5d,  kSsd  az  gelyvakra  es  síilyókre  (az  zent  János  f>iiet), 
azokat  el  routya.  Thorok  alat  való  dagadasokat  es  fyl  mellett 
való  erezkődesSket  el  ront  (89). 

Dagadoz:  1)  extubero,  intxuneo  MA.  aufschwellon  PPB. 
Egyéb  rendbeli  dagadozol  betegsegeketis  haznos  vele  kenuy 
(Frank:  HasznK.  15)  Gyomra  s  lábai  is  dagadoztak  (LevT.  11.87). 
2)  [se  inflare ;  sidi  aiifbliihen].  F61  fualkoduau  dagadoznac 
(Mon:  Ápol.  3341. 

el-dagadoz :  1)  (extnberu:  anschwellen].  Lábai  mind  el 
dagadozanak,  agieka  kih  rotada  (DebrC.  78)  2)  [turgesco ;  sich 
aufblasenj.  Meregh  miat  eldagadozot  vala  (CsomaC.  65). 

föl-dagadoz  :  [eistubero ;  aufechwellen].  Sós  nedvességekkel 
testét  meg-tílti  embernek,  lábíüt  fel-dagadoztattya  (Pázm :  Préd. 
1004). 

még-dagadoz :  extumeo,  protnbero  MA.  [aufechwellen]. 
Mraden  teste  megdagadozot  vala  (MargL.  176i.  Mely  kenuak 
myatta  Xcnak  teste  mynd  meg  dagadozoth  wolt  (ÉrsC.  66). 

megdagadozás :  extnberantia  MA.  das  aufechwellen  PPB. 
[geschwulstj. 

Dagadozás :  extuberatio,  tumor  MA.  aufechwellmig,  ge- 
schwulst  PPB.  Ez  illyenen  igen  fogh  az  hideg  betegség,  vizkór- 
ság,  dagadozás  és  azféle  aproléc  (Os.  F41  Ax  papa  fj-unek  az 
vize  auagy  pora  auagy  rabén  való  fSt  leue  mindon  etetést, 
mérget,  dagadozast  meg  gyogit  (Be.rtheA :  FivK.  64).  Az  daga- 
dozásból  sokféle  gonosz  nyavalya  szokott  következni  (Gér:  KárUs. 
IV.lll). 

Dagadvány :  (inflatio ;  aufblahung].  E  magafelmagaztatasnac 
dagaduanaual  annéra  emelkedéc  fel,  bog  műnket  orzagonctol 
erSkSdikuala  mégualaztani  (BécsiC.  83). 

DAGÁLY :  ira,  turor  MA.  [tumor,  superbia ;  hochniut, 
aufgeblaseuheit,  grimm,  wutj.  Byzon  akoron  vagyon  zerzetes 
emberben  a  haragossag,  mykoron  akar  myne  kjs  haragoth  es 
zyvebel  dagalth  fele  baratyaual  mutath  awagy  yelent  (We.szprC. 
126).  Haragwgyeek  megh  az  een  dagályom  hw  ellenSk  (JordC. 
68.  722).  Az  ő  atiafyahoz  dagalt  avag  gfl6seget  mutat  (DebrC. 
233).  Leuessetek  tiees  az  haragot,  dagalt  (Komj:  SzPál.  333). 
Az  ártatlanon  kegyetlenkedik  fl  nagy  dagályában,  az  szegé- 
nyeken vadnak  szömei  nagy  ólálkodásban  (RMK.  V.76).  Da- 
gal\-unknac  es  haragos  mergessegünkuec  miatta  soc  bfinre  ne 
indulljTinc  (Bom:  Evang.  L38).  Dagállyal,  haraggal  mondta 
(Born :  Préd.  23).  Nagy  dagállyal  kezdé  Annás  kérdezni  Kristust, 
mit  tanított  (Pázni:  Préd.  497).  Olly  orvosság  ez  a  modicum, 
melly  mhideu  búsúlásink  fájdalmit  enyhíti,  minden  világi  jóknak 
tornyozott  dagállyát  mértékli  (620).  Darás  és  ftilánko.s,  magokat 
el  feleiteto  dagályból  szólottak  (Bal:  Csisk.  150).  Ha  az  dagály- 
tól és  ellenftnk  való  fortyant  gjnilflségtöl  meg  tisztiüo  sziuel 
olua.sod   te    ezeket    (471).    Begyének    kin    íilu  dagályi  apattak 


(Gyöngy:  KJ.  57).  A  haragnak  dagályát  gyülKli:  irae  tnmorem 
odio  habét  (Illy:Préd  1.165).  Egyenetlensége,  dagály  nogédsége 
hozta  ezt  magyarnak  (Thaly:  AdaL  1.181). 

far-dagály :  1)  [touniure).  Az  soc  szinu  kflntost  nagy  nyegue 
fel  veué,  az  fardugalra  vona  (BKaz :  A.sp.  5).  Az  papi  (MtAzetekbSl 
szoknyákat  és  tardagályokat  csinálnak  (Pázni:  Kai.  197.  SzD: 
MVir.  196).  Aszszony  hölgyeteknek  ku«iiskat,  fardagalt,  szok- 
nyát csinállyatük  (Bal:  Cslsk.  31).  Én  még  csak  egy  nenifts 
aszszouyon,  se  praedikátonién  nem  látt;nn  papi  kontösbül  sza- 
bott szoknyát  vagy  tiirdagálj-t  Magy.irországban  (Pós:  Igazs. 
L481).  3)  postilena,  plialerae  MA.  scliwanzstern  am  hiuterzeig, 
rosszierde  PPB. 

fardagályos :  phaleratus  MA. 

Dagályos :  h-aciuidus,  stomachosus  MA  [inflatu.s,  tumens ; 
aufgeblasen,  hochmülig,  zoniigj.  Kevély,  dagályos  szív  :  snlBlatiLS 
et  *tumens  animus  PPBl.  Latuanc  e^  dagalos  nemzetet  (BécsiC. 
76).  Dagályos:  coutumax  íNémGl.  133)  Ne  le^en  az  akai-atiiac 
dagalos  nayaskodasa  (XádC.  408).  Ne  akaryatok  dagalyosok 
lenny  wr  ysten  ellen  (JordC.  148.  160.  2io).  Zoo  fogadatlan, 
dagályos  lean  (^ándC.  30).  Nywgoggyeek  raytta  dagályos  Lew- 
ryncz  (ÉrdyC.  469).  A  garlo  tast  dagalos  es  kor  (JelC.  51). 
Az  hugoc  ne  legenec  haragosoc  es  dagalosoc  (376).  Mérges, 
dagállyos  természetű  lészen  (Cis.  L4).  Jób  lakni  a  pu.sztaba, 
hogy  nem  mint  a  versenyes  es  dagályos  aszszonyálattal  (SalMaik. 
F4).  Ezen  dagályos  actiKsok  (Nyr.  XIV.  514).  Az  indulatoktol 
dagalyosok  és  nedvesek  az  isten  tüzes  igéjétől  fel  nem  gyu- 
ládnak (llly;  Préd.  L413).  Csaknem  a  földszínen  mászlcáluak  a 
nagy  alázatosságból,  de  azért,  hogy  más  alkalmatossággal  egye- 
bek felett  jártathassák  dagályos  kevélységeket  (Fal:  NE.  39). 
A  sclaverek,  kik  voltak  mindig  dagályos  emberek  (Gvad :  RP.  490). 

Dagályoskod-ik :  [irascor,  furo ;  zürnen,  tőben],  Daga- 
lyoskodnak  vala  az  azzoiira  (JordC.  503).  Czelczapnac,  torkos- 
kodnac,  dagalyoskodnac  (Born:  Préd.  81).  Dagályoskodnac  vala 
ellene  (Land:  ÚjSegíts.  II 104). 

Dagályosság :  [tumiditas ;  hochmut].  Haragossagot  ielente- 
tem  dagalyosagal  (VirgC.  9).  Valyon  mi  lezen  azoknac,  kik  a 
zolosmatharagossagnacesdagayos.sagnac  miatta  elhaggaciNagysz. 
C.  397).  Nevezee  az  helth  keesertethnek  az  Yzrael  tl'yaynak  daga- 
lyossagokerth,  myert  oth  megh  keeserteek  wt  ystent  (JordC. 
48.  159).  Az  eredet  biu  nem  az  ei-zekőusegfiknek  dagalossaga 
az  okossagh  ellen  iTihC.  65).  Lassúsággal  me-gszflnjél  az  harag- 
tól, megoltalmazd  magad  dagályosságtól  (RMK.  V.94).  Mennyire 
ellenkezik  az  mi  dSlfos  és  fen  hejazó  természetűnknek  dagá- 
lyosságával,  hogy  más  aláb  való  teremtett  állatnak  fejet  haj- 
csuuk  (Pázm:  Kai.  4). 

[DAGAK] 

Daganag  :  apostema  C.  [geschwiir].  Daganagog :  flacturae 
NémGl.  236.  KiTStos  daganagiaval  niegvigaztfink  [igy]  (DöbrC. 
325).  Az  nagy  daganagnak  myatta  az  ev  orchayanak  húsa  fel 
neuekevduen  az  ev  zemeyt  be  fedy  vala  (MargL  152).  Meg 
ostorozak  aduan  dagauagot  daganagra,  vak  sebőt  vak  sebre 
CWeszprC.  87).  Az  ev  daganagya  le  zalla,  el  muleek  (DomC. 
315).  Reggelre  kelwe  az  daganag  hat  ngan  ygón  meg  szállott 
(LevT.  L202). 

Daganás :  [tumor ;  geschwiir).  Latnán  a  jw.sztor  az  oroszlán 
lábába  a  daganást,  ottan  eszszébe  véué,  liogj'  valami  fa  auagy 
teuiss  volna  benne  (Helt:  Mes.  107). 

Daganat :  vomica,  tumor,  apostema  MA.  g&schwulst,  blut- 
ge.schwür,  euterl)eule  PPB.  Oi--daganat,  orban  való  .süly :  polypus 
PPBl.  Valanak  setek  es  daganatok  ez  fráternek  ev  feyen  es 
orchayan  es  kezeyn  (DomC.  265).  Az  daganath,  ky  tythkou  megh 
nem  wnvosoltathatyk  (ÉrsC.  227).  Mivel  gyógyult  5  kéme  ki 
az  daganatból  (LevT.    11.87).    A   daganat  fel-dagad  és   le-.száll 


479 


dagAs-da-íkAlkod-ik 


^W.JKÁLK()I)^*^I  )AIJ,ls 


if' 


(Com:  Jan.  58).  Minden  hévség  és  daxanat  ellen  való  igaz 
l)apiom  (Csel):  OrvK.  86).  A  matéria  jobban  való  kifoIjAsával 
a«  daganat  is  inkább  megloliad  i^Ionlrijk.  XV.1/Í4). 

DAQÁS  [iiagadá.1  f] :  (tumor ;  gesehn-ulst].  (Az  sapliir),  ha 
méregnek  dagását  hamar  érik  vélle,  nieg-gyógyíttja  (Ke<-sk: 
ÖtvM.  270). 

fDAGASZKOD-IK] 

meg-dagaszkodik :  [exardesco ;  wütend  werdeu].  A/,  zol- 
galo  leaut  meg  fogelmezo  binoiert,  ez  kedog  meg  dagazkodec 
rayta  es  monda  neki  nag  hju-aggal  (GuaryC.  53). 

DAGASZT :  I)  tumefacio  MA.  schwellen  machen,  aufblü- 
hen  Pl'BI.  2)  condepso  C  de|>so,  subigo  MA.  *subigo  farinam 
PPBl.  kneten,  teig  machen  PPB.  Az  nop  veen  ffel  tagaztot 
teeztath,  mynek  el5tte  megh  kelne  (JordC.  34).  Egi  dagazto 
teknflt  k61í5n  kerueii  az  daika,  el  törSt  történetből  (UebrC. 
221).  A  sütS  a  tésztAt  a  daga.sztó  széken  avagy  sStS  tekenSben 
fa  lapoczkaval  dagasztya  (Com :  Jan.  7fi.  SzBodó  ?  SóDics.  Al). 
A  .sütő  háziján  egy  öreg  dagasztó  telienö  (Gér:  Kái-Cs.  IV.-löl). 

föl-dagaszt :  tumefacio  C.  [schwellen  machen). 

még-dagaszt :  1)  [tumefacio;  schwellen  maciién).  Az  wr 
meg  dagas2Bza  a  te  hasJidat  (1  lelt:  Bibi.  I.  PPpl).  Ha  meg 
kSueztíVJ  (az  boi-sot)  az  az  ha  az  heiatul  el  valaztod  es  vgy 
f8  meg,  nem  dagazt  vgy  meg  mint  az  bab  (BeytlieA :  FivK. 
31).  2)  depso  C.  condepso  MA.  (kneten,  wirken). 

öszve-dagaszt :  condepso  MA.  PPBl.  (zusammenkneten). 

Dagasztás  :  [depsatio  ;  das  kueten).  Az  dagasztás  könyököm 
liiette,  az  tűzhely  farom  szélesítette  (Thaly:  VÉ.  11.175). 

DAJKA :  nutiix,  educatrix,  altrix,  ássa  C.  süugamme,  ver- 
pfiegerin  PPB.  Véuén  Noémi  a  germékét  es  veté  5  Slebe  es 
daikanac  es  viselflnec  tizteuel  éltettetikuala  (BétsiC.  10.  51). 
Olimpiadis  zent  Maigyt  azzonnak  daykaya  es  mestere  (MargL. 
34).  Legottan  az  gyermek  zemei  niegnyti'an  kezde  ov  dayka- 
yanak  emloyt  zopny  (192).  Dajkatul  el  nem  valaztatot  (DomC. 
4).  A  bit,  kyt  vött  vala  a  daycatol  (ItebrC.  5(10).  Ymarmi  noni 
vagyvvuk  daykanak  alatta  (ÉrdyC  59).  Aldot  te  le*  Jesusnac 
daycaya  (TliewrC.  7S).  Az  daika,  anya  taplalya,  tongety  az  A 
fiaith  (K'  imj :  SzPál.  344).  Utálják  az  j(')  bort  az  imgy  tömlfijil 
dajkák,  tejök  jöjjön,  bort  ha  kapnak,  gyakr;in  kortyantuak 
(RMK.  111.268).  Az  mely  dayka  az  tiaczkaniath  fel  tartotta  vala 
(líMNy.  I12Ü4).  No  daika  nuJdgyára  icil  lakik  v  a  gyermek  mel- 
let (Decsi;  Adag.  211).  Dajkám  niiniiazjiltal  leány  volt,  ha  szabad 
úgy  mondani,  de  talám  inkább  leányasszony,  lc;'uiy  anuyéban, 
hogy  ura  nem  volt,  asszony,  mert  Ha  volt  (Kem:  Élet.  42).  Óh 
Sión  leánya,  gyászban  butitkozott  szerelmes  dajkám  (Thaly : 
Adal.  1.49). 

gyermek-dajka :  puerorum  *podise<iua  PPBl.  [kind.sinagd). 

száraz-dajka :  nutrix  Cóni :  Jan.  44.  (amme).  A  tiipláló, 
szoptató  száraz  dajka  meg-61elgetvén  az  5  szoptatóssát  rágottal 
meg  elégíti  (Com:  Jan.  44.  Szeg:  Aqu.  61). 

szoptató-dajka :  c«  Cancasus  volt  anyád,  örmény  oroszlány 
volt  te  szoptató  dajkád  (Zrinyi  11.116).  A  pjipistjik  ecclesiájok 
a  telyea  hjízugságnak  szoptató  dajkája  (VárM:Szöv.  61b). 

Dajkál :    (alo ;   warten).   Sok    álom-szakadással    dajkálván 

(Csúzi:  Síp.  504). 

Dajkálkod-ik  :  nutricor  MA.  .siingen,  warten,  erziehen  PPB. 
Ki  niicoron  zUletöt  volna,  adaték  e^  azzonnak,  ky  v  vele 
<Uiycalcoduek  (DobrC.  559).  VelSnkls  igy  d;iykalk(idgyi)c  az  fl 
szent  lia  fel  tamadasanac  ismeretiljon  (Born:  Préd.  261).  Kirá- 
lyok és  királynék  dajkálkodnak  az  anyaszenlegyluiz  iwisztorinak 
(Pázm:  Préd.  922).  Igen  gyeiigin  kell  dajkálk<Klnod  vele  mint 
illyeu  minden  lépéslxsn  botló  emberrel  (Sil):  MVir   189). 


Dajkálkodás  :  nutricafio  MA.  (ammenschaft).  A  szent  telek 
nec  nagy  daikalkudasra  velünk  az  vyoiuian  valo  .szfil&sbe  (ile) : 
SzJán.  301).  Ti  feicdelmek  kőtid  alatt  tartíxztoc  a  népnek  szol- 
galattal, daikalkod;issal  (Mol:Sám.  459).  A  gyermekek  nem 
születnek,  fel  sem  neveltetnek  anyai  dajkálkodás-uélkiM  (l'ázm: 
Préd.  53).  Az  ő  annyok  dajkálkodásával  gyarapodgy:inak  i  P;izni : 
Kai.  467). 

Dajkálód-ik  :  nutricor  MA.  s;ingeii,  warten,  erziehen  PPB. 

Dajkálódás  :  I)  nutricatio  MA.  [ammcn.schaftj.  2)  [cura ; 
das  sorgen).  Az  termo  fau:il  való  daykalodást  meg  mulattya 
annac  gyűmfiltse  (Kár:  Bibi.  1.668). 

(Dajkás) 

Dajkáskod-ik :  (nulricem  ago;  anunenj.  A  kevélység  már 
ji)  erejében  lévén,  tóbro  dajkiiskodik,  jó  tejen  tartya  az  irigy- 
s.3get  íFal:  NA.  179). 

Dajkaság :  (cura,  soUicitudo ;  sorge,  das  sorgen).  Azzonywnk- 
nak  hozyank  valo  kegyes  es  kegyelmes  daykasaga  (ÉrdyC 
530).  A  sz.  lelek  isten  daikasjigabol  es  munkálkodásából  fogan- 
tatnak (Mel :  SzJán.  300).  Az  daikasagort  az  mi  .sznieinknek 
minden  ioual  légiünk  (Fél :  Tan.  555).  Alom  szakas-zto  daykaság 
(Sam:  Cer.  87).  Fizesse  meg  isten  jó  dajkaságodat,  hogy  nem 
szántad  értem  .sok  munkásságodat  (Thaly :  Adíil.  124 1.  Az  édes 
tej  helyett  imé  fizet  mérget,  jó  dajluiságomért  fölöttébb  keser- 
get (Thaly:  Adal.  11.415). 

Dajkáz :  [nutrio ;  nahrenj.  Az  puszta  hitet  daykazuan  es 
iieueluen  (Mon:Apol.  306). 

DAJTÍA :  [femina  corpulenta ;  dicke  frau).  Haj  vén  Sámbár 
dajna,  sokszor  nieg-dermettél  tö  ugy  eddig  (Pós:  Válasz  72). 

DÁKOS :  sica,  pugio  C.  MA.  dolcl^  kurzer  degen  PPB. 
Dako.s,  rfivid  kard:  sica  Major:  Szót.  435.  Küvid  kard,  dákos, 
liandzsár :  sica ;  liandzsár,  dáko.s,  hegyestór :  pugio  PPBl  Be 
meene  wtamiok  az  házban  es  atal  veree  ewkoth  dakosawal 
(JordC.  173).  Dákos  kinek  a  hüvelye  ezüstös  1529  (Nyr.  Xlil. 
228).  Az  egyic  szolgála  Felician  neu5  az  asztalhoz  szulgal- 
nán,  ki  ranta  dákosát  és  királyhoz  vága  (Holt:  Krón.  64 l 
\'oue  az  ew  dakosat  es  az  ewneon  maga  térdet  megh  sebesite 
(Pont.  74).  Két  élű  dákos  (Lipp:  PKert.  I.52(.  Vagyon  nála  egy 
(lakos,  kynek  fekete  harson  :iz  bywelye  (Radv:  Csal.  IL4i.  Két 
igyenes  kard,  egy  igyeues  dakos,  ezüstös,  aranyas  (Gér:  KárCV. 
in.365). 

1 .  DAT. :  eantns,  modulamen  MA.  gesang,  melodie  PPB. 
Harczias  dal  kezdés :  praecertatio  C.  Immaran  az  fáknak  pin- 
kesd  mőtattia  (így)  bimbóit,  holnap  ma.st  dalliat  zep  philemile 
gögi  (KBées  1572.  B3).  Keuszerits  szép  verses  danlodilal  (így] 
(Gvad:Idít  156). 

[Szólások].  MinnyAji'n  e  z  e  u-e  g  y  dalt  fújják  (Veresm : 
HitMegt.  49). 

Dali  :  [canorus ;  wohlklingend]  A  mezíben  kiteríti  aranyos 
zászlóját,  Apollóval  siiKjltatja  dali,  vig  nótáját  (Tlialy:  VÉ.  1.319). 

(Dalol),  danol:  modulor,  cano  MA.  (singen).  Ettünk,  ittunk, 
csak  dauoltimk,  vigadtunk  (Th.'dy:  VÉ.  1.55).  Bó  kezű,  .szeret, 
vig,  szine  piros.siui  áll,  dauoló  és  méré.sz,  testes  s  kedvel  szléI- 
gál  (Felv:  SchSal.  26).  Azt  lUuiultiik,  a  mit  a  mostani  világ- 
loányi  (Fal:  NA.  14(i).  (A  kis  leányt)  tántzra  s  másikára  hajtyák, 
nükor  már  annak  rendi  .szerint  Isussza  s  ropja  a  menüettet, 
és  a  kóta-bótfik6n  fel  s  alá  tud  valamilskét  danuhii  iFal:  NA 
156).  S5tt  a  mi  előttem  nagy  tsuda,  vigan  fohászkodnak  é> 
danolva  kínlódnak  magok  károkon  (199i.  DjuiIó  mútsAk  seri-' 
(Gvad:  FNót.  153)  A  dámák  a  ritniust  szeretik  dimlaui  (Gva.l 
RP.  Elöb.  XX).  Mátka  mátkájának  luvségét  danol  (Orczy :  Költ.< 
199). 

Daliás:  [cantus;  gesaugj.  A  ki  ezen  jó  daliást  hallja  tViK 
vei,  pénzt,   póturát,  petákot   nem  ad  kezeivel   (lludy:  VÉ    II 
172) 


•IHI 


OANOLGAT— DARA 


AUPA-l  )ARA-EH)IRIBF.LnARAI50r, 


482 


Danolgat:  (cinfo;  sinsen].  Ha  jó  bor  palaszkjokbaii,  flk 
damlgatnak,  szakálokat  boraotjatják,  flk  esmég  isznak  (RMK. 
III.'2t)8>.  Danogato  ember  (Sám ;  Cer.  44).  &K  vitézink  danogat- 
iiak  (Vas:  Ep,  13). 

2.  DAIj.  Dalgús:  scilmiis  MA.  nider-ring,  darán  niau  (iie 
nider  biudot  PPB.  DalovezS :  toii-sa  C.  MA.  nider,  die  sdiaiifelii 
an  deu  riideni  l'l'B.  Tiz  dalgiisos :  deceiii.si'.ihnn.s  C.  MAI.  Tiz 
dal-gi'iszos  hajón  indult  ki  (SzD:  MVir.  203). 

DÁM  iiiiiii  vad  Helt:  Krón.  7):  [dáma;  daniliii-.scl]|.  Dan- 
vad :  platycerc>.s  PPB.  stropsicero."!  PPBl.  Erd^lv  kúinviil  találnvi 
kfilemb  kfilemb  fele  soc-  vadakat,  .serénye.s  ókrRket,  vad  loiiakat, 
iaiirokat,  d;in  vadakat,  beloneket  (Helt:  Krón.  6ii).  A  drágább 
dámvadat  uem do  elmulattam  (Gyöngy;  K.I.  1.5).  Sok  a  hajtó, 
zeng  a  liget,  hull  sok  drága  dámfalat  (Fal:  Vers.   875). 

PÁiyfA  :  muUer  WF.  feraina  praeuobilis  Sí.  A  míg  legény 
voltam,  becsületet  kaptam,  Kűri  dámákkal,  kegy&s  kisasszonyok- 
kal szerelmet  cseréltem  (Tlialy :  VÉ.  11.290).  Dámák  is  bűvön 
vannak ;  én  pedig  azt  bánom,  hogy  az  cavallerok  igen  erre 
járnak  s  néha  udvaroskodnak  is  (Gér:  KárCk  1V..59Ű).  Én  már 
nem  oltalmazom  a  dámákat,  kevesetskén  vannak  kozfiluk  valami 
bíin  nélkftl,  fogyatkozás  nélkíil  pedig  még  kevesebben  (Fal ; 
NA.  150).  Ezek  a  nem  szinte  szflzen  el8kapott  és  bátor  tsak 
játék-képpen  gyakorlott  mulatások  igen  sebesítik  a  fiatal  dámá- 
kat (157).  A  dámák  a  ritmust  szeretik  danlani  (Gvad :  RP. 
EWb.  XX). 

DAJMIASZ  (doma.$z  Lipp:  Cal.  42.  domosz  Cseh;  OrvK.  36); 
[sus,  porcus;  schwein].  Végy  éget  domosz  tsontyát  (Cseh;  OrvK. 
36).  Hizlalt  ártányok  és  damaszok  (Lipp;  Cal.  1).  Az  damaszolíat 
bajcsd  bé  az  ólban  Í34i.  Hizlaló  domasz  (42).  Az  erdej  dama- 
szoknak  vadászása  elkezdetik  (55).  A  babbal  igen  jó  télben  a 
teheneket  és  5krüket  hizlalni ;  a  damaszoknak  is  igen  jó,  de 
elsőben  íiregen  meg-kSU  őrletai  és  vízzel  5nt6zni  (Lipp :  PKert. 

n.20Mi. 

DAMARZITA  ;  [damast].  A  köz  beszédben  a  mai  világban 
inkább  a  damaska  szó  gyakoroltatik,  én  is  azért  a  kamuka 
szó  helyett  damazkát  tettem  verseimbe  (Gvad:  FNót.  79). 

DANCIA.  Szent  László  füve,  entzián-ííi,  dantzia;  gentiana 
PPBl.  Dantzia  gyökér;  gentiana  PPB. 

DANDÁR  (dondár'í  Cserényi :  PersF.  18.  Zvon:  PázmP.  221. 
Lép;  PTük.  L232) ;  phalanx,  cohors,  caterva,  exercitus  5L\. 
[truppé,  schaar].  Dandárra  vitézök  bé  sem  öklelének,  mert 
kevesen  arra  elegek  nem  lónek  (RMK.  ITI  291).  Legelól  állata 
a  nyilassokat,  számszerijjeseket,  parittyásokat,  azok  után  penig 
a  dondár  hadat  (Cserényi :  PersF.  18).  Némely  dondarimat  ezek- 
nek vyobban  való  meg  erőssitesere  ballasztom  (Zvon ;  PázmP. 
221).  Nagy  dondárral  azon  voltinak,  hogy  lelkemet  magokkal 
az  pokolnak  zaváriaban  be  éytenek  (Lépp:PTük.  1.232).  El- 
rendelni a  sereget  dandárokra  (Com :  Jan.  145).  Ide  mertek 
jíinny,  hon  az  mi  dondárunk  (Zrinyi:  ASyi-.  fiO).  Olyan  volt  itt 
Vénus,  mint  jó  elól-járó,  szerencse  próbáján  dandái-hagyigáló 
(Gyöngy:  MV.  102).  Török  dandároknak  kóborlása  (Tlialy:  VÉ. 
L182).  Lesben,  martalékban,  dandárban  fel  verettetnek  (Thaly; 
Adal.  1.194).  Oda  mennek  egynihány  jó  katonák,  dandáiját  az 
németnek  ott  megn.vomák  (IL186). 

[Szólások].  De  ezek  tsatázó  martalékok,  jer,  mennyünk 
a  dandárra  (Pázm;  Kai.  456). 

DAJÍDIA.  Oly  kevély  a  jezsuita,  mint  ha  mind  övé  volna 
a  diofáigh ;  de  inában  a  dandiának  (Czegl ;  Japli.  143). 

DARA :  1 )  ptisana,  athara,  granula,  polenta  MA.  gries 
PPB.  Pép,  dara,  liszttelhabart :  pulmentum  PPBl.  Dara-ká-sa : 
ptisana  PPB.  Az  aszszoniállat  kedig  valami  fedéllel  befedé  a 
kútnac  a  száiát,  és  darát  terieszte  reá,  hogy  .senki  eszébe  nem 
vehetné   (Helt:  Bibi.  11.213).    Hozának  Dauidnac    pirított  darát, 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtAr. 


tndni  illic  ri.ska.sat,  arjia  kasát  es  kftles  ka-sát  (Mel :  S:im.  198). 
Zomok  iKirt,  olayt,  darát,  paret,  .saytot  ada  (Pécsi :  SzüzK.  126). 
Dara,  mellybol  a  pépec  raináltatnac  (Com :  Jan.  75).  Mint  re.sz- 
k(id  a  pitle,  mikor  5rcl  darát  (Gvad;  FNót.  112).  2)  pruina 
MA.  reif  PPB.  (schlosse).  Az  eegnek  daiáiát  ki  szülte  ?  (Kár : 
Bibi.  1.530). 

árpa-dara :  [ptisana]  gerstengraupen  Nom.  78. 

búza-dara:  polonta  MA.  [korngriitze]. 

hó-dara:  [pruina;  schlosse].  (Kalendáriom  1719.  9.  Kr). 

zsemlye-dara:  [polenta].  Hozanak  Dauidnac  buzat  es  ár- 
pát, lisztet,  polentat,  az  iiz  semlie  darát  (Mel;  Sám.  198). 

Dará,l:  1)  [freudo;  schroten].  Daráltt  árpa:  honleum  coii- 
tu.sum,  mcilitum  MA.  Darált  gabona,  auaé  árpa  ka-sa  i^Icl; 
Sám.  53).  Örlenec,  darálnac  vala  darabos  kása  lűkővel  a  sziiniz 
malomban  (Com ;  Jan.  75).  2)  [garrio ;  schwatzen].  Elébb  jiil 
meg-rágd  a  szót,  hogy  sokat  ne  darály  (SzD;  MVir.  324). 

[Szólások].  Sokat  darál  ugyan,  de  majd  merS  korpát: 
.sok  szaviT  kevés  sávú  (SzD;  MVir.  97). 

Daráló :  mola  miliaria  MA.  gi-ützmühle  Nom.  36.  liirsen- 
mühle  PPB. 

DARAB  (deraiol  Erasm;'Erk.  50.  dereUes  EhrC.  131.  Jfrfb 
MiinchC.  41.  drab  Helt;  Króa  1):  1)  pars,  crustuui,  frustum 
C.  portio,  Iragmeu,  fragmentum  MA.  [teil,  .stück].  Darabonkint; 
miiuitatim,  laciniatim,  as.sulatim,  fru-vtitün ;  romladozott  darab ; 
fragmen  C.  Kófal-dai-abok :  moenia  *diiuta,  rudera ;  darabokban 
szólani,  a  szót  félbe  harapni :  loiiui  amputata  et  *iufracta  PPBl. 
Darab,  asólék,  metélek  :  segmeutum  ;  darab  fonal :  convoluti 
fili  spira ;  darab  hús  vagy  hal :  camis  vei  piscLs  segmentum 
PPB.  Es  felueuec  a  derebecnec  maradékát  tizenkét  fSles  kosa- 
rocat  telleseket  (MünchC.  41).  Lattatyk  vala  énnekem  en  hozyam 
jeony  az  en  apátomat  vagy  feyedelmemet  es  liozny  eimekem 
jgeen  fekete  kynyernek  daraby;it  (DomC.  307).  Las.san  lassan 
apró  dai-abonkeed  zaal  alaa  (ÉrdyC.  455).  Darabokból  egybe 
szedegettüc  (Helt:  Krón.  1).  Egy  darab  szeckel  be  roiita  a  feiét 
(48).  Az  fractio  és  részi'e  való  .szegdelés  semmi  nem  egyéb, 
hanem  az  egésznec  részei  és  darabyi  (Helt:  Aritm.  J8).  Egy 
darab  kenyeret  nem  adnék  raita  (Decsi ;  Adag.  23).  A  nemzés 
ha  meg  vesztegetSdik,  szfiletik  tsuda  és  darab  hus  (ACsere ; 
Enc.  152).  A  fejedelem  kivált  egy  darab  idfitől  fogvást  igen 
sái'godik  (Mik :  TörL.  408).  2)  [caput ;  stück].  Öt  darab  galóczát 
küldöttem  kdnek,  költ.se  kd.  jó  egészségben  (LevT.  n.299).  3) 
[tomus ;  bánd].  Yrtam  egy  darab  kSnyvet ;  a  királytól  kezdve  az 
ajtó  állóig  mmdeniknek  tetszett  íFahTÉ.  772).  4)  [pai-s  tem- 
poris ;  zeitabschnitt].  Ezeket  hallván  és  mind  a  tiszta  igazságot 
bé  falván,  jódm-abig  gázolt  zavaros  gondolatiban  (Fal :  TÉ.  634). 

dirib-darab  (rfej-í-'6-darab  Mad:Evang.  141):  fragmenta, 
segmina,  minutiae  MA.  abgebrochene  stücke,  kleino  .stiicklein, 
bissleiu  PPB.  Dirib  darab  kó ;  caementitius  PPB.  Tzédula,  pa- 
piros, dhib-dai-ab  írás ;  scheda  PPBl.  Emiyi  sing  és  dirib-darab 
po.szto  egy  sommában  mit  tészen?  (Helt:  Aritlim.  M).  Deréb- 
darabra  vagdaltassimk  (Mad:  Evang.  141).  Dirib-darab,  rongyos 
kftntos  (Tof ;  Zsolt.  36).  Dirib  darab  igikkel  fiznék  ok  ordfigő- 
ket  (Czegl:  Dág.  75).  Dirib  darab  foltok  (Diai.  121j. 

[dirib-darabol] 

meg-diribdarabol:  [dimiuuo,  discindo ;  zerstückeki].  Ocskai 
Ijrigádája  alkalmasint  megdirilxlaraboltatott  (Ráki':  Lev.  11.281). 

diribel-darabol,  diribol-darabol :  cv  Jámborság-é  ez 
te  tőUed,  hogy  dii  ibolva  darabolva Jiozod  elo  ;iz  Origénes  szóvait 
(BahCsIsk.  353). 

el-diribeldarabol :  cv  Megszegte  a  megáldatott  kenyeret 
az;iz  eltordelte  eldiriblette  darablott;i  (GKat :  Válts.  11.86). 

31 


483 


ÜEKEBLÉS-UAKABLÁS— 1  (AKAlii  )S 


(DA  i{AB(  xsfri— vadIsz-üAkda 


déréblés-darablás :  fruaticulum  ElirC".  131.  [stiiekleiii). 
Tegyen  ínyüket  y.stent  zereüiy,  az  gyevvinevvlezewkbelewl  auagy 
az  dereblestlarablasbalol  ewremest  es  gyc7,ewsei»uel  euen :  faciat 
nos  <le  illia  fiiLSticulis  gaiidere  (EbrC.   l'ilj. 

diribos-darabos  :  [pjirticulatus ;  zerstückelt).  A  fSld  e  fSld 
kerekségének  diribos  darabos  é.s  igen  egybe  szerkeztetet  részei- 
bűi áll  (ACsure:  Euc.  116). 

szó-darab:  syllaba  Com;  Jan.  159.  A  grammaticus  a  belö- 
ket és  szónae  darabjait  helyo&sen  ki  mondani  meg  tanittya 
(Com:  Jan.  159). 

Darabosa :  parliciila  WT.  [friwtiUuni ;  .stiickloin].  Eggyiiii- 
nen-is  niisunnan-i.'*  addig  metéli  és  faragja  darabtsáit,  míg  ábrá- 
zat  nem  tetszik  rajta  (P;izm:Préd.  712).  A  töredék  darabtsák- 
kal  hét  kosárt  teli  töltöttek  (833). 

Darabocska:  friistiilum,  partícnla  C.  [stücklein].  Bányász- 
niinak  darabotskája :  lamella ;  daralMcskánkint :  frustillatim  C. 
Daraboteka  fold  (Ver:  Verb.  139).  Az  égó  fa  égS  üszögnek 
neveztetik ;  a  meg  oltott  fftstölgö  fiszflgnek ;  aimak  darabotskája 
hólt  szénnek  (Com :  Jan.  8). 

Darabol :  partior  C.  in  frasta  divido  MA.  zerbröckehi  PPR 
[zerstUckeliij.  Darabolva :  frnstatim,  in  frusta  secando  MA.  Fo- 
goliuak  bárdgyával  darabollyák  (Pós:  Igazs.  IL499). 

el-darabol :  in  fnista  *.seco  PPBl.  concido,  conscindo,  dis- 
seco,  dLscerpo  PPB.  [zerschneiden,  zerstückeUi].  Eldaraboluiin 
az  tulkot  részekre  az  feieuel  és  kSuéríuel  egybe  (Kár;  Bibi. 
1.88). 

eldarabolhatatlan :  [infragllis ;  mizerbreehlich].  A  test 
egysége  sem  fng  a  helynek  egységétől,  ennek  felette  az  ember 
lelke  eldarabolhatatlan  (Pázm:  Kai.  860). 

föl-darabol :  (concido ;  zerstüt-kelnj.  Fel  nem  daraboltatik 
az  halhatatlan  és  imnií'u-  szenvedhetetlen  test,  mikor  az  kenyér- 
nek szilié  eltöretik  (Pázm:  Kai.  7Ü3).  Mindenestül  fel  darabol- 
tatom, ebek  ebédgyére  el-szórva  adatom   (GyongyD:  Cup.  629). 

még-darabol :  concido  in  frusta,  comminuo  MA.  [zer- 
stiíckeln]. 

Darabolás :  [fragmentum ;  tcil).  A  lélek  minden  tagokban 
darabolás  nélkül  jelen  vagyon  (Piizm :  Préd.  1089). 

Darabos :  1)  fni.'íulentus  C.  (stückliclitj.  2)  a-sper,  inex- 
planatus,  illaevigatus,  fragosus,  scrupulosns,  scíiber,  a]X)crotiu!, 
ostreatus  C.  confrago^ns  MA.  (holperig,  rauh,  liart,  grobj.  Dara- 
bos hely  :  aspretum  C.  Darabos,  borzos :  ruidus  vei  ruvidus ; 
tsigiis,  darabos,  keményhátu :  ostreatus ;  rút  daraboson  vakolni 
a  falt:  parietem  *asperrime  IrulLssare  PPBl.  Léznec  darabosoc 
eéenes  vt;icka  (MünchC.  113).  Een  yarok  darabos  wtakath 
(KulcsC.  25).  Az  vnieoniis  te  utánmid  iarion  a  boronálásba  és 
darabos  told  törésekbe,  hogy  a  volgiekbe  való  darabos  bariíz- 
dákat  tSrye  (Mel:  Jób.  95).  Kis  fetsko  fyu,  az  tSue  fiiggS,  dara- 
bos mint  egy  földi  magyaronak  ( BeyiheA :  FivK.  56).  A  Wivöl- 
k5d5  komorság  jegyei:  bőffeutések  keserű,  testek  állilsíi  6szt5vér, 
darabos  (ACsere :  Bjic.  188).  A  szalamandrának  darabos  és 
biboi-tsüs  bfiri  vagyon  (Misk:  VKert.  253).  S)  (a.sper,  mdis,  hor- 
ridiLs;  rauh,  roll,  grob,  grausam).  DaraUxs,  otrombji,  tudatlan: 
rudls  PPBl.  Mikoron  a  köuetec  B<;ts  országba  mentenec  voliui, 
Német  wyhollybe  talalác  a  t-zaszárt;  es  mikoron  színibe  IStte- 
noc  vóliui,  eszeklie  vőuéc,  hogy  nem  olly  igen  darabos  a  czaaziir, 
mint  az  élőt  (Ilelt:  Króii.  121i.  Nem  érdemli  a  tokéllctes  íLszszoiiy 
nevet,  valaki  daraboserkőltsfl  uninak-is  inkáb  nem  kivmmya 
éltét  hügy-sem  hiíltát  (Pflzni:  Préd.  Ml).  .Szavoc  valamennyire 
daralx).s.sabbac  as  para-sztab  szabásnac  (MA:  Tan.  52).  Tertidlia- 
nus  néhanéha  darabos  és  akadékos  az  fi  beszédében  (137). 
M.id-felet  tlarabos  vagy  vakmerő,  szorgalmatos  kérést  ne  tá- 
miLszszimk  (Mad:  Evaug.  iH).  Végezetre  ha  mi  daralxis  nehéz- 


.sége  lészenis,  egy  először  lészeu  (Com :  Jan.    1).    4)   squalidus 
C.  [scluniitzig|.  Darabos  vagyok :  squaleo  C. 

(DarabosítI 

még-darabosít :  exaspero  C.  [rauh  machen). 

Daraboska :  [non  expeditus ;  schwerfallig].  lia  hol  dara- 
boskáblian  e.set  feleletem,  véteknek  ne  tulajdonics  iMatkó:  BCsák. 
Elöb.  •!). 

Daraboaos :  scabrosus  C.  [rauh). 

Darabosság:  scabritia  C.  a-speritas,  aspredo  MA.  [rauliig- 
keitj.  *i5zemhéj;üiak  bels5-d;ü-abossága :  trachoma  PPB.  Az  édes 
moudola  olay  minden  .szárazságát  és  daiabossíigát  a  mellyuec 
meg  meg  lágyittya  íMel:  Herb.  13;.  Semmi  darabossaga  nem 
lévén :  nilül  habens  asperitatis  (Com :  Jan.  165.  ACsere :  Enc. 
29).  Diu-abos.s;igát  simogattyuk  iCorpGrainm.  589). 

DAHÁZS :  vespa  C.  MA.  wespe  PPB.  Bogarak,  mellyek 
közéi>-aránt  nünt-egy  bé-vágattak,  a  minémfi  a  darás:  iusecta 
PPBl.  Az  darasok  ees  az  foglyok  meg  zomywhozanak  (Pesti : 
Fab.  87).  Darást  is  botliatoc  én  te  előtted,  mely  ki  íizzi  te 
előtted  a  heueusokat  (Helt:Bibl.  I.  Nnl).  A  fiu-kas  sebes  tes- 
tére kezdénec  sietni  a  legyec  és  darázsoc  és  mardosni  és  czipni 
kezdek  a  testet  (Helt:  Mes.  291).  Darás  és  fulánkos  dagályból 
szólottak  (Bal:  Csisk.  150).  Mint  a  darás  a  mézre,  vgy  reixlécsel 
(Bal :  Epin.  2).  Ne  féljünk  siirkámiak  hegyes  fogaltul,  sem  az 
darázsoknak  mérges  fullánlqoktúl  iTlialy:  Ad;il.  1.17).  Lepkét, 
pókot,  darást  őszvohord  az  ő  Lsirkéinek  eledelekre  (Misk :  VKert. 
477).  A  darázsolt,  lepkék,  tsere-bogarac  a  nagy  istennek  vitézi 
(668).  Mint  dong  mint  a  darás  (KLsv:Adag.  470). 

[Közmondások].  Nem  ió  az  darást  szurkálni  (Decsi:  Adag. 
65).  Diu-:i.st  116  szurkály  Í81.  Kisv:  Adag.  221).  Harago.-t  in- 
ingerelly,  dm-iizst  ne  szurkálly  (SzD:  JfS'ir.  216). 

légy-darázs  :  vespa  Com :  Jaa  42.  A  légy  darásoc  hegyes, 
sőt  lolettéb-is  hegyes  fulánkuac  (Com:  Jan.  42). 

ló-darázs :  crabro  C.  asilus  Nom.>  145.  [homiss).  Mérges 
féreg,  ló-darázs:  buprcstis  PPBl.  A  ló  darásoc  felettéb  hegyt« 
fulánkuac  (Com:  Jaa.  42).  Soha  nem  hiszem,  hogy  a  ló-dar:isok 
nem  csipik-meg  Szamár  Mátyiist,  hogy  illyen  igen  tapod,  ka|«l 
(Matkó:  BCsiik.  297.  296.  Apafi:  Vend.  955).  A  lo  darások  a 
kőz  darásokkal  igen  közel  való  rokonságok  (Misk:  VKert  C5<.i|. 

DÁKDA:  piluin  Ver.  hasta,  lancea,  bolis  C.  MA.  speer, 
.spies.s,  lanzo  PPB.  Vjlsíls  dárda :  verutum  C.  Mosár-törí,  hid- 
láb,  rakott-oszlop,  golyóbis  dárda:  pila  PPBl.  \'arsányi  Vas 
Mikl(>sval  hárman  Egré  ménének,  az  terekek  megérték  hainar- 
ságval,  egyiket  mególék  d:Vrdiival  (RMK.  111146).  Az  őztőntis 
és  a  dardác  hegiéijt  megli  élesiteneiec  (Mel:  Sáni.  49).  Most 
azért  latlialcza,  hol  vagion  á  kiialy  daidaJjiV  (111).  A  vitézét- 
az  harcznak  kezdetit  tselekszic  közelről  dárdáckal,  dőgenyeckel, 
huicz  fáckal  által  vervén  (Com:  Jan.  149).  Isuieg  kezében  vau 
kemény  dmda  (Zriiiyi:  ASyr.  63).  Nagy  dárda  kezében  hasonló 
tölygy-fálioz  (185).  A  dárdának  egyik  darabja  beiuie  marad 
testében ;  látván  pedig  a  görögök,  mint  hordozza  testében  a 
tsutakot,  megijednek  illall:  lllllst.  III.232j.  Kezdenek  bé  szur- 
kodul a  hordók  közé  a  dárd;i  nyelivel  (Betld:  Elet.  261).  Hegyes 
diirdájához  rag:Lszko<lik,  a  fáratt  szcreLsen  ut;ui  raga-iüiodik 
(Kónyi:  IlKoni.  159i.  Hátúi  mint  a  paraszt  szokta  hordani  a 
dárdiit  (Kisv:  Adag.  470). 

hojtó-dárda :  [pilum ;  ínirfspiessj.  Nagy  h.íjló  dárdák  és 
szjibly.'ik  :\\Uí\  estek  el  (DBöukó:  Flór.  120i. 

Bzeges-dárda :  spiuulum  C.  [wurispieas). 

szigonyos-dárda :  spiu-us  C.  MA.  sparr  l'i'B. 

vadász-dárda :  veiKibnlum  MA.  PPBl.  jügerspioss  Pl'li 
Medve-kéa,  vailász-dárda :  ciilier  ^venatorius  l'PHI.    A    vadkan 


■485 


nAKDA(SKA— DE 


nem-de-deAk 


486 


a  vadulsz  dárdAval  által  verettetvén  meg-81efie:  vonabiilo  CCom: 
JaiL  snv 

Dárdácska  :  hastula,  lanccola ;  spirasleiii  PPU.  Kent5,  ziso- 
iiyos  dardabika :  sparus  C.  LAvellí  dárdátska,  nvfl  és  kApia 
vas:  spiculuni  PPBl. 

mezei-dárdácska :  xladioliis,  xiplion  BeytheA :  FivK.  991). 
[si'iiwertel].  Mraov  daidatska.  tór  formain  fyn,  egy  korozal  mV 
fJI  kiV-ep  irrant  (BeytlieA:  FivK.  996). 

Dárdás:  laiicpatu.s  laiieeariiis,  verutiis,  contophcinis  C.  ha.s- 
tatns  >LV.  sinasskneclit  PPB  [mit  sjieer  hewaflBiot,  lanzentrager]. 
Feji'dplpm  ür/A  dárdils :  doriiilionis ;  darda.s  feiedelúm  Si-zfl 
katonák  :  siiiculatoi e.s  V.  Darda.s  emberek  mének  Petmhaza 
fpl(>   iRMNy.    11.168).  Azok  mellé    két   száz   dárdásukat  szerez 

iRMK.  iv.ign. 

DARÓC:  stragidum  MA.  allerlei  deck-zeug  PPB.  [fries, 
jjrobe  leinwaud].  Daróra-.szukmány :  symballota  MA.  Darotz, 
szflr,  szukmány :  baeta,  *sagulum  gregale  PPBl.  Daroc/.ban, 
szfirben  SltSztetettek  (Lép:  FTük.  36).  Toldozott  foldozot  daró- 
ezoc  (Com:  Jai).  101)  A  test  t8rl5  szSrrel,  daróczczal  dSrgfil- 
tetik  (114).  Zsákoknak  való  dai-éczot  vettem  hét  fi-tou  Btvon- 
kilencz  pénzen  és  egy  batk<án  (Radv:  Csal.  11131.  Monli-ók 
XXrV.1291  Némelly  régi  prófétáknak  sznrós  darótz  forma 
51t5zetjek  a  sz.  Írásban  igy  adatik  elünkbe  (Misk:  VKert  2181 

DAUU :  1)  grues  C.  kranich  PPB.  Darn  módra  .szollok, 
korrogok :  gnio  C.  DaiTul  kiált :  gruit  MA.  Reya  byra  (a  far- 
kas] az  dai'wt,  hogy  az  e\\  hozzw  nyakat  torkába  nywfana  ees 
a  tetemet  ky  wenne  (Pesti:  Fab.  12).  Kiáltoc  vala  mint  á  daru 
es  á  fetske  (Helt :  Bibi.  IV.64').  Ha  az  elewen  nesten  íTattzyan, 
ozthan  tj^  fogol,  byzon  darwath  fokhatnank  wele  [így]  (RMNy. 
nL31).  Két  vigyázó  daru  strásállya  si^vegét,  a  Idkkel  tollazta 
feje  gSmbSIyegét  (Gyöngy  :KJ.  111).  Varga  btvánnak  hozott 
ajándékban  való  fejér  dani  tollakat  3  ft  (MonTME.  1.22).  Az 
hol  kel,  mint  daiu  oly  szemes  figyelme,  csendes  erkölcsében 
nincs  negédes  elme  (Tbaly:  Adal.  L221).  A  darvak  mind  tsak 
dru,  dru,  drut  kiáltanak,  innét  kőit  a  daru  nevezet  (Misk : 
VKert.  318).  A  dar\-ak  három  szegletű  formába  rendelik  mago- 
kat (320).  2)  [.sidus ;  ein  gestirn].  A  nem  régen  találtatott  déli 
jegyek  ezek :  a  darn,  a  tarkabarka  vad,  déli  barom,  szegelet, 
szárnyaló  hal  (ACsere:Enc,  101). 

[Szólások].  D a r ú-1  á b lí,  szarka-ori'n  nyomorult  németség, 
fiit  elóttünk,  retteg  tőlünk,  nyomorált  nemzetség!  (Thaly:  Adal 
11.88).  E  b  e  u  é  r  d  a  r  u  a,  ki  kopár  helyen  toiot,  semmi  hauasi 
szarvasback  nem  ér  az  mi  Kalauzunkkal  (Zvon :  PázmP.  2^19). 
Ma-is  k8z-beszéd  kéjjen  ludak  vagy  darvakdévánnyának 
szoktuk  nevezni  az  ollyaii  gyűléseket,  a  kiben  mindenek  ren- 
detlenül és  értelem  nélkül  való  kiáltásokkal  mennek  véghez 
(Misk :  VKert.  348 1.  Láss  darvat:  halmozd  oszve  a  hin  ditsi- 
reteket  (SzD:>r\'ir.  SS). 

DAE.VADOZ :  obver.sor ;  vor  augen  schweben  VVF. 

D  ASZTTKÓC  :  [apage ;  weg  damit  ?].  Az  magyar  coronat 
labok  ala  tapodgyak,  daztikotzot  mondnak   (Debr:  MCongr.  2). 

DAT  A  Ti  :  [diem  inscribo ;  datüen].  Tudja  már  kéd,  honnét 
datálom  levelemet  (Mik :  TörL.  35). 

DE  (dee  PeerC.  6.  LányiC.  224.  CzechC.  28.  Peíti :  NTest. 
9.  deh  LevT.  1.203.  RMN.  n.37.  PeerC.  80.  ge  HB.):  1)  sed, 
venun,  ast,  atqui  C.  aber  PPB.  [soudern].  De  azért :  verum 
tamen ;  de  lám  :  verum  tamen,  sed  tamen ;  de  úgy :  papae ; 
de  ugj'-e:  obsecro,  itane  verő  MA.  Tilutoa  vvt  igg  fa  gimilce- 
tvl,  ge  mundva  neki,  méret  num  eneye.  Hadlava  holtat,  ge 
feledeve.  Num  heon  muganec,  ge  mend  vv  foianec  halalut  evec 
HB.  Nem  czak  kynyrrel  eel  ember,  de  minden  yghevel  (JordC. 
362).  Nem  holt  meg  az  leán.  de  alwzyk  (380).  Nem   ada  semy 


erekseghet,  de  j-gyeree  ínyudonastliAI  fogva  luMet  liAneky 
adny :  uec  dedit  haereditatem,  iiuamvis  pollicitiLs  esset  se  illám 
datiu-um  (726).  hrimar  lattal  engem  arczul,  de  láss  hatul  es 
(BodC.  6).  Hasonlatos  lezen  a  fiu  íl  atyahoz  vagy  anyahoz, 
de  miért  Krislusnak  kellett  lenni  igen  zepnek,  azért  ezeiikepiien 
volt  igen  zep  az  fi  anya  is  (HorvC.  .'i2).  Szop  vala  orczaban,  do 
szebb  vala  hittel  (53).  Vgy  tetteti,  hoji;  nem  hal,  de  igenis  bal 
(Docsi :  Ad;ig.  141).  Nem  hogy  bánná,  de  sót  kcdvclli  (Pázm : 
Kai.  1).  Ha  pedig  csak  az  sidókat  mutatták  ezekre,  de  miné- 
künk továbbis  kel  néznünk  (492i.  Anyától  született,  de  .szfiztól; 
de  sérelem  és  fájdalom  nélkül  született  (Pázni:  Préd.  152). 
Imádságra  tanítá  nem  csak  nyilván  a  sokaságot,  de  titkon  tanit- 
váiijit  is  (Pázni:  Imáds.  1).  Ketske  sem  menne  vasárra,  de  fttik 
hátul  (Czegl :  Japh.  130).  Noha  azért  Sámuelnek  neueztetic,  de 
azért  vgyan  nem  az  igaz  Sámuel  volt  (Slagy:  Nád.  32).  Ha  nem 
részeges,  de  ugyan  játékos  volt  (JíA:  Tan.  1125).  Receptát  nem 
adnak,  de  csak  halnom  hagynak  (Felv:  Dics.  50).  Jóllehet  pedig 
dísztelen  termetíS,  de  azonban  igen  sokat  próbált  vitéz  (Ács; 
BHal.  3).  Bűneimet  ugyan  nem  tagadom,  de  hogy  az  én  uram 
azokért  szenyvodett,  azt  jól  tudom  (20.5).  Leopoldus  primus  ma- 
gyaroknak Idrállya,  de  ugyan  maga  nem  magyar,  hanem  német 
nemzet  (Liszny:  Krón.  8).  Azt  gondolod,  minden  ugy  lesz,  de 
bizony  még  foltos  is  lesz  (Thaly :  VÉ.  1.284).  2)  [quam !  wie !]. 
Ab  Eteobutadis  ducit  genns:  de  régi  nemzet  (Decsi:  Adag.  199). 
De  jól  járt  (PhilFl.  60). 

nem-de:  nomie?  MA.  (iiicht?  nicht  walír?].  Nemde  gya- 
karta  mondám  te  neked  (ElirC.  45).  Nemde  enee  ?  nonne  ego  ? 
(118).  Nem  de  az  nylwan  való  bynesek  es  azt  tezyk?  (JordC. 
368).  Nemde  az  lelek  meltob,  hoiinem  az  eetel  (371).  Nem  de 
az  kowacz  ffya  ee  ez?  nonne  hic  ast  fabri  filius?  (397).  Nem 
de  yme  ezek  mynd  nyayan,  kyk  zolnak,  galyleabelyek  ee? 
(710).  Nemde  ezee  az  en  iutalmam  (DebrC.  574).  Nemde  my 
tebben  vagywnk  ee  azoknál  (ÉrdyC.  579b).  Nemde  igy  vagyoné? 
(Helt:  Bibi.  IV.48).  Nemde  mieinc  lészneké ?  (MA:  Bibi.  1,32). 

mi-nemde :  cv  Minemde  hirtelen  tamadnac  6  fel,  kic  meg- 
marnac  tégedet?  numquid  non  repente  cousurgent,  qui  mor- 
deant  te?  (BécsiC.  272).  Mineni  de  feyerb  volté  az  en  ruhám 
az  honal  ?  Minem  de  megmondottam  e  immár  en  teneked  (BodC. 
24).  Minem  de  hetven  barom  eztendeie  vagion,  hog  te  az  vi-i.stent 
zolgalod  (DebrC.  249).  Mi  nemde  elég  volna  eh  enuekfim  anied- 
d5segnec  zidalma?  (TelC.  23.  254). 

úgy-de :  a-st,  verum,  atqui  Sí.  [aber].  Úgyde  miért  vetetted 
uram  meg  őket?  (Csiizi:Sip.  72). 

DEÁK  (dejak  MünchC.  165.  diák  RMNy.  n.44.  LevT.  11.97) : 

1)  diacouus  EhrC.  155.  Dyakok  egybe  gyewiuen  egy  evei  zolga- 
latra  (ElirC.  155).  Az  idfiben  kíldenek  sidok  lerosalembol  papo- 
kat es  diakokot  lanoshoz  (DöbrC.  2G2).  Vala  eé  ayetatus  deák, 
ki  meeg  ez  velaghi  voltában  es  zokoth  vala  kfitni  kozorot 
(NagyszC.  292).  Sok  nagy  deákokat  es  mestereket  vonna  az  zer- 
zetre  (DomC.  207).  Egi  deákból  ki  űzte  az  ordogfit  es  meg 
parancsolta,  hogi  papi  zencsegőket  fel  ne  vennék  (DebrC.  224). 

2)  literátus  MA.  [.soriba,  .secretarius ;  gelehi-t,  schreiber,  .sekre- 
tiir].  Menthwl  hytwaiib  saytarwnk  es  el  wetet  roz  deak\vnk 
(ÉrsC.  481).  Báchy  Ferenc  dejákot  néggyé  vágatta  (Monlrók. 
in.201).  Gergely  dyak  zabadossa  tartya  keztőnk  magát  myndenbe 
(RMNy.  IL62.  93).  Ha  büdös  bort  adnak  .Sebők  deáknak,  azzal 
ó  uroktul  elbúcsúztatnak  (RMK.  in.317).  Deyakom  az  dezmara 
vagyon  (LevT.  1.99).  Az  testamentumot  mind  az  egész  jelen 
való  urak  és  asz.szonyok  eWtt  eló  adtam  és  az  ország  diákja 
meg-olva.sta  (LevT.  1149j.  Megbocsássa  kd,  hogy  ily  későn  ad- 
hattam választ  a  kd.  levelére,  mert  ha  diákom  itthon  lött  volna, 
mindjárást  bizonyossá  tettem  volna  kdét  (11.97).  Ez  világi  elet- 
nec  szertartása  nem  lehet  wr,  szolga,  király,  bodnár,  barbel 
nekfil,  deac  nekül  (Boni:  Préd.  572).  3)  .scholasticus  MA.  schüler 
PPB.  Az  keuely  marczonác,  katonáé,   miuesek,  mo.stan   támat 

31* 


1»7 


GAlíABONfÁS  DEAK-SAJTAK-ÜEÁK 


«ZAmTARTÓ-DEAK— DEBERKE 


488 


kenely,  semmi  túűó,  iftíii  (leakoe  a  ven  iainbor  es  tiidos  embert 
cziifulliác  (Mel :  .Sáiii.  370).  A  deakuac  (studiosiis)  kuiiyvtartó 
pólcza  iio  poniia  esiiuiló  késecskével  e(lt;yiUt  légyen  (CVjni:  Jan. 
157).  A  deác  B'akorolya  az  eskolat  (Com:  Vest.  71).  A  deákok 
pedig  és  oskolaniesterek  íikatuliaf  .süveget  no  vLseljom-k,  melly 
tsákóra  vagyon  vágva  (Bud:  Pol.  85).  Elérkezett  a  molnár  Ls  egy 
aszsonynyal,  melyet  el  akara  venni  a  mnln;ir  íia  deák  korá- 
ban (Fal:  TÉ.  734).  €)  laliniensLs  C  lalimis  MA.  [lateinisch]. 
Vala  a  ferföl  irt  irat  iratuan  éber  bőtőfkel,  gőríigőirkel  es  deia- 
kockal  íMiincbC  16.5.  211).  A  sollar  kóniiet  Ji-roninm.s  g5r5g 
nielurfll  deák  bAtfiro  magiaraza  (l)obrC'.  8.S).  .lel&s  deák  és  g8- 
rSg  vala  (Kelt:  Krón.  144).  A  predikatzió  is  nagy  részel  rövi- 
deb  lé.sz(»n,  ha  a  deák  mond;lsük  el-liagyatnak  (Pázm:  Préd.  b). 
A  deák  nyelvűek  aranyas  ki  nyittatott  ajtaja  (Com:  Jan.  1). 
Ezektől  vettec  nevezeteket  a  deákoknál  ;rz  heteknek  napjai  (7). 
A  kik  a  deák  fordítást  helyesebbnek  tartják  a  gfirSgnél,  nem 
jól  cselekszik  (CzeghMM.  41).  l'uidi  Mátyás,  tiidczé  deákul? 
(Matkó:  BCsák  42).  Paraszt-deákul  .szóUanak  (Pós:  Igazs.  11416). 
Deákul  berbitélnek  a  tudatlan  nép  hallására,  mint  ha  azzal 
lenne  kSnySrgések  hathatossabb  istennek  előtte  (VárM:  Szöv.  125). 
Vagyon  a  kSrSs-bogár  neme  kíVjüll  való  egy  olly  bogár,  mellyel 
a  deákok  silfásnak  heveznek  (MLsk:  VKert.  454).  Érdemes-e 
valylyou,  hogy  kilonra  osztendót  gyermek  deák  uyelvért  ve 
szejtse  az  idít,  ki  jővén  ne  tudjon,  hnneni  i«ak  veszendítV 
(Orczy:  Költ,  1156). 

[Szólások].  /Vz  (1  kellemé-s  tanituany  előtt  mint  az  .sziszoghfl 
deneuérek  k5.szt  b  a  g  h  o  I  y  deák  b  i  r  o  n  a  k  m  u  t  a  1 1  i  a 
m  a  g  h  a  t  (lial :  Epin.  1).  Ki  sir  a  szájából  a  deák  szó: 
*abhorrens  os  ab  latinarum  vocnm  pronuntiatione  PPBl.  A 
pápa  is  valaha  csak  egy  deák  volt  (Kisv:  Adag.  299X 

[Közmondások].  Nem  a  doak  .szobán  vagyon  az  oruossagnak 
ereié  (FVank :  HaszuK.  51).  Sz/'mérmős  deáknak  hew  táskáia 
(Decsi:Adag.  136).  Szemérmes  deáknak  fíres  táskáia  (244).  Ne- 
hezen lészen  ió  deák,  az  ki  sok  kiilőmb  kftlőmb  scholákat  vá- 
logat (206). 

garaboncás-deák :  necromanticiLs  Com:Jan.  217.  [tod- 
tenbeschvvíirer].  A  bííjős  bájosoc  és  ordoogSsöc,  gíirabonczás 
deákoc  az  5rd5gflckel  egyött  jádzadozváu  ónnSn  magokat  és 
ogyebeket-is  ineg-esztelenitnec  (Com:  Jaa  217).  Sylvia  nem 
tudott  egyebet  mondani,  hanem  hogy  éljen  a  garabonczás  deák 
(l-\il:TÉ.  717). 

harangozó-déák :  [eampiuiator ;  glockenzieher].  Harangozó 
deiiknak  attunk  '.)ö.  d.  (MonTME.  124). 

iró-deák  :  grammaticus,  scriha,  amanuensis  C.  Jder  gelehrte, 
schrcibor,  notiirj.  író  deák,  nótárius :  tabularius  PPBl.  Vyd  a 
Teofilus  iró  deáknak  (DebrC.  187).  Gáspár  az  mennyei  úrnak 
jó  Íródeákja  (RMK.  IV.261).  Ii-o  deyak  auagy  cancellariiLs 
(Beythe:  Epist.  39).  A  nótárius,  váras  iró  deákja  rostéllyal  kor- 
nynl  keréttetvén  a  végzett  dolgokat  fel  jodzi  i Com:  Jan.  131). 
Kalmár  is  iiana-szoU  Íródeákjára  (Gyiíngy:  Cup.  l'j). 

iródéákság.  Nem  volt  mészáros,  de  egy  szegény  iródeák- 
siigbol  vette  fel  a  tsiiszár  (Mik:  Töri.  26). 

kancellariuB-deák:  uuícellaríus  C. 

komornyik-deák :  ]camer;u-iu8].  Az  komornyik  deákkal 
ada.ss  éde.sem  harniini-zkét  forint  ára  tallért  neki  (KákGy :  Lev.  7). 

pap-deák :  [cloricns].  Bel  mene  fráteroknak  gyewlekozetl 
hazába  sok  vjlozekuel  es  i>ap  dyakual,  hogy  meglátna  az  bjira- 
tokiuik  halo-h:izatt  (ElirC.  86). 

sajtár-deák:  [lumio  nidis,  illiteratnsj  iguorant,  idiot].  lo 
;»szszonyom,  no  rugiad  ;iz  te  vradat  őkleléseben ;  im  te-nékü<l 
szép  kis  Gad  léttzen,  kamUsat  vary  neki,  mert  .sayt^irdejik  lészen 
(Fortíwer.  O).  t\irfánt   elméifi  sajtár  doákuak  neuezzük  (Zvon: 


PázmP.  251).  Czac  tanítvány  anagy  saytar  deák  vagy  íVás: 
CauCat.  473).  Kit  akar  mely  saytju-  deák  ohashat  iö72).  Mely 
tisztre  minden  saitar  deáknak  szabad  vta  vagion  (627). 

szám  tartó-deák :  antigrapheus  PPBl.  [rechnungeführerj. 

tanuló-deák:  1)  (schola-stícas ;  schüler].  Taimló  deákok 
társasága :  coiidLsciiiulatus  C.  Bevelkevdyk  Palenciabely  tanol- 
sag  hely  mynd  tanolo  deákoknak  nagy  sok  zamauai  'DomC.  6i 
Vala  Anglia  or/agbau  oegy  zcegeen  eegyegyew  tanwio  deeak 
(ÉrdyC.  672.  MA:  Tan.  Elíb.  5.  MonTME.  1.15).  8)  [sapieas; 
der  weisej.  Micoron  ezökrfil  gondolkodneyec  a  bSlcesegnec  fya 
auag  tanuló  deakya,  istenh5z  fel  vete  bizodalmat  i^'agyszC.  1). 

titkos-deák:  cjuícellarius  Ver:  Verb.  Szót  3.  Ciuícellariiis, 
az  fejedelemnek  titkos  deákja  (Ver:  Verb.  Szót  3). 

tógás-deák :  [togatus].  Házánál  voltak  szállva  valami  kolus- 
vári  tógás-deákok  egy  Cseh  Miliály  nevű  caucellistával  egj-ült 
1760  (Hiizánk  1.372). 

Deáki :  literarins,  Ijitinus,  I^tias  MA.  [lateinisch,  «i.<-<.-i]- 
seliaftlieh].  KjTevl  bj-zonsagot  tevTi  maga  Alexander  vt  dyaky 
nyelven  (MargL.  187).  Zent  Tamás  hogi  fel  serdíilt  volna,  deaki 
tudommira  ada  magát  (UebrC.  79).  Adaak  oscolabau  deaky 
UMcze.s.seegre  (ÉrdyC.  152).  Deaky  twdomaniiak  tóichesseego 
vj-ragozneek  (573).  Illieten  nemes  vríiatli  az  deaky  tudományra 
taiioytani  (Komj:  SzPál.  4).  Te  szent  neuedben  ó  ajánlott  vala 
deáki  tudomáiua  (RMK.  n.8).  Tanullyatok  a  deáki  nyelvet 
(Com:  Vast  1). 

Deákos :  literátor  C.  [gelehrt,  der  gelehrte].  A  deákos  embe- 
reket el6-vemii :  *prüvehero  studiosos  PPBl.  Mivel  hogj'  a  deá- 
küsoe,  tudósoc  mindenekre  alkalmatosokiMic  talaltatnac,  az 
oskoláé  szQkségessec  (Com:  Jan.  153).  Deákos  formán  való 
szóllás  (Megy:  Diai.  Elób.  12).  A  kortsmáros  deákos  enil>er 
lévén,  meg  tekinté  írásit  az  abbének  (Fal:TÉ.  733). 

Deákság:  1)  fsi-íentia,  artes  et  literae;  nissensehaftj.  Nyl- 
wan  inog  i.smortetyk  zj-z  zent  Cathei-iua  azzomiak  nagy  deak- 
saga  es  böleehesseege  (ÉrdyC.  663).  Minek  ntaiuia  megh  haladtak 
az  tizen  négy  esztendSt,  arra  intetnek,  hogy  deaksagra  adgy;di 
magokat  (Ver:  Verb.  Szót  32).  Sok  deákság  tanulással  tSniétek 
az  feleteket  (Bal;Cslsk.  34).  A  ki  mellett  a  musáe  vaiudnak. 
az  deakságnak  aszszonyi  (BiU:  Epin.  7).  Anyám  gond\iseléséb61 
tauittattJUn  az  kicsin  deáksjigra  (Gér:  KárCs.  IV.2Ci4).  Deák- 
sága  s  esze  Ls  lett  volna,  de  híjába  való  embernek  a  jó  hat 
hámos  ló,  ha  kocsissá  nincs  hozzája  való  1761  (Haz<'uik.  n54l. 
2)  latinitas  C.  Igaz  deákság :  *íntegritas  íncornii)lae  latínitatis 
PPBl.  Nyni-z  oly  bewlcz  ez  orzagbau,  ky  me^  gy<)zjen  dyak- 
sagban:  latinítate  (ÉrsC.  460). 

Deáktalan :  I)  íllíteratns,  amusus  MA,  [uiiwíssi^'ikí,  mige- 
bildet].  Az  kiVizegi  otromba  és  deaktaiau  soee  (Bal:  Csisk.  166). 
0  mint  deaktaiau  domúio  {liai:  Epin.  3).  Oly  deaktalanok,  hogy 
a  granimatieat  egy  esepnyére  .sem  tudgyák  iTolu:  VigK.  151). 
A  tudósok  a  deáktalanokkal  iMad:  Eviuig.  818).  Hamis  Matkó- 
nak  s  deáktalan  bi'ui^  ásznak  .szídál,  elég  mosdatlan  ember  vagy 
(Matkó:  BOsiík.  433).  2)  [barbarosj.  Deáktalan  anj:  barbára 
laNÍs ;  dei'iktalanul :  barbáré  MA. 

JDeáktalanság :  [latinitas  depravataj.  Deaktalanságat  a  mi 
bibliánknak  nem  okosain  rágalmazzák  az  újítók  iPázin:  KaL  366). 

Deákul:  Latiné  C.  MA.  [InteíníscliJ.  Igazabb  deákul:  Lati- 
iiias;  deákul  tudás:  Ijitinitas  PPBl. 

[Szólások].  A  ki  deákul  tud,  a  pappal  Ls  snílUat  iSzD: 
MVír.  442).  Ha  dwikúl  tudsz:  ha  helyén  van  eszed  (uo.).  Deákul 
sem  tud :  nem  igen  derék  ember  (uo.). 

D£BÍÍIRICE:  scaphiuui,  orca;  tomie  PPE  Az  deberke  vala- 
mennyi lészou,  négy  pénzt  luiudeu  vederért  (TörtT.  X\'UL236>. 


I 


48ii 


DKCIÍMBEK— DÉL 


DÉLBEN— DfOLI 


■19U 


DECEIVLBÉR:  (ek'comlier).  MilncliC.  12.  K.-ir.iraon  liava 
decenilH'r  (Kai,  1382.  Dv.'i).  Dewniber,  Az  suba  jií  borral  tcstod 
melegítse  (Kai.  Iii2ű.  BöV 

DÉD-:  [avus ;  alin].  Dedasem :  |iroa\nis  Pesti :  Noni.  1.26.  Dédí.s : 
atavus,  ti-itavus  >L\.  Dedük:  atavia  NLV.  Affa  volt  Clmsi  Godoliits, 
ded&iü  Aniasias  (líécsiC.  275).  Nem  lattauak  scni  tlie  atjayd  ."^ni 
dcd&sseyd  (Joi-dC.  26).  Az  6  déd  iisi,  szultán  Mebmt-tb  (Moulrók. 
in.152).  Ósódenis  es  az  ded5s5denis  ez  lett  (Boni:l'réd.  573). 
Déd  aiiya:  grossmutter  Com:  Orb.  244. 

DÉDEREQ (dereg ?  Pázm : Pléd.  1 6S.  diídorgoí C.  M A.  dödár- 
.<7«  Fal:  NA.  I"i7i:  frigutio  C.  [vor  kiilte  zittera).  Va^ou  koronked 
eg6  tíiz,  dedergü  es  rozketo  huiegség  (NádC.  109).  Hogi  lata 
volna,  hogi  vinatsagbaii  magát  foglaluaii  dedergene,  monda 
nemeli  embernek  (VirgC.  101).  Hidegekben  született  é.s  dedergett 
(Pázm ;  Préd.  107).  Midin  hideg  télbon  látta-vólna  szent  Feren- 
tzet  deregni  és  alélva  menni,  tsúfolváu  ítet  hozz;i  futtatá  szol- 
gáját (168).  Hó  vízben  dederget  (Czegl:  Tromf.  163).  Dedergő 
hideg  (Gvad:  FNót  152).  A  menye  s  lánya  főkép  dederektek 
(Gvad:  RP.  164). 

[Dedérgós],  dödörgós :  [vagitus ;  das  ninseln,  mmmeru]. 
Hogyha  a  jó  méltóság  meg  rivasztotta  volna  hevemiyében  a 
mérges  gyermeket  és  szokott  helyén  tapogatta  volna  siidaras 
tsipó  veszszövel,  elfelejtethe  vólia  a  dodurgést,  és  se  maga  se 
a  komomék  leány  számára  nem  kellet  volna  orvosért  futtatni 
(Fal:  NA.  157). 

DEFTER:  (liber  rationum,  tabulae.  index;  rechuungsbucli, 
listej.  Eodeni  die  ott  kellé  maradni  Alsó  uramnak  egy  vagy 
két  hálá.sig  az  falukrul  való  tofterért  (Monlrók.  ^^II.3Ú2).  Az 
vezér  passának  az  defter  tihája  az  mely  deákkal  levelet  Íratott 
volt,  atüink  annak  a  deáknak  30  d.  Az  defter  tihája  szolgája 
hog)'  veUiuk  járt  a  levél  végett,  attunk  annak  is  75  d.  (Mon- 
TSIE.  1.271. 

DEFTERDÁR:  [tabulator,  ratiouarius ;  rechnungsführerj. 
Az  defterdár  keze  által  hatalmas  császár  szükségére  elkel 
(MonTME.  TV.-IS). 

DEGET :  a.ximgia,  terra  pingvis ;  wagenschmier  PPB. 

DÉKÁJN :  decanus  MA.  dechant  PPB.  Nekyket  tyzedessee 
theen,  nekyket  decaimaa  (JordC.  51).  Az  ydeebeu  feyedelme- 
keth  zerzeek,  decanokatli,  tyznagyokath,  zaznagyokat  es  byro- 
kat  (199).  Az  ekklésiákat  igazgatják  vala  az  esjierestek,  a  kik 
dékánoknak  vagy  régi  nevezetek  szerént  árkidiákónusoknak 
hivattattak,  mind  a  magyaroknál  s  mind  a  szászoknál  (Btjd : 
Pol.  9). 

[Közmondások].  SfildSk  kSzStt  dekán  lehet  az  kan  (Bal : 
Epin.  11). 

DÍIL  (deZlelnec  MelrSám.  316.  dqlkor  Kár:  Bibi.  1.326.  dil 
Sylv:  ÜjT.  L19):  1)  meridies  C.  MA.  mittag  PPB.  Nappah  dél: 
sol  *meridies ;  szinte  dél  vagyon :  ad  *umbilicum  dies  deductus 
est  PPBl.  Immáron  Iám  az  dél  fel  melegül  vala,  ókét  az  szent 
niyés  így  csúfolja  vala  (RMK.  V.120).  Immár  a  souány  del  is  el 
múlt  vala  (Görcs;  Máty.  5).  S)  [regio  australis,  meridies ;  síid]. 
Délre  fékvó  hely:  *pronus  ad  meridiem  locus  PPBl.  Megbáto- 
rodik delzegi  királ  (BécsiC.  161).  Biriac  delzegnec  városit  (237). 
Delzegi  kiralne  felkel  Ítéletben  e  nemzetnec  ferfiaiual  (MiinchC. 
137).  Ystennek  eltetew  zent  lelkew  tegewd  az  által  fwa  del  zel 
keppen  (PozsC.  44).  Az  wr  ystemiek  eltetó  zent  lelke  teghed 
által  fnra  deel  zeel  keppen  (ThewrC.  99).  Meny  deel  öelee  az 
vttra,  ky  Gazalxil  Jenvsalemben  zaal  le  (JordC.  734).  Az  zent- 
egyhaznak  delfelől  walo  oldala  (TelC.  281).  DilszébTil  való  ki- 
ralne asszon  (Sylv:  ÜjT.  1.19).  Eléb  eléb  mene  délfelS  mind 
Bétehg  (Helt:  Bibi.  I.E4i.  A  király  haza  oldalán  del  felől  amiék 
es  néz6  irott  ora  vasion  (Mel :  Sáni.  452\  Mesutálta-é  délszak, 
kévánnya   észak  (Ker:  Préd.    208 j.    A    fSlduec    délről    északra 


egyenassen  ellenbon  fekvS  lakozóc:  autoeci  (Com :  .Tan.  171). 
Övé  már  napkelet,  övé  lé.szen  az  dél  (nialy:Adal.  I.l()5).  S) 
[médium;  mitte].  Életek  déllyében  el  nyugotá  (Czegl:  Enocli. 
10).  A  tudatlanságnak  étszakájábiil  a  tiidománuak  délyére  által 
vezéreitettetnek  (Martunf:  SzHist  4).  Az  életnek  dellyén  (Tof: 
Z.solt.  699). 

[Szólások).  Dél  li  a  s  a  d  t  á  b  a  n  reá  sziíjMrodnak  pajtási, 
hogy  jó  napot  mondjanak  (Fal:  NE.  259).  Szemérmes  vétkeket 
dél  színre  hoz  és  szemeiéibe  terjeszt  (Piizm:  Préd.  15). 
DéLszinre  jOv6  nap  felderült  homloka  (Tlialy:  Adal.  1.140). 
Mikor  el  rémülnek  az  emberek  valamolly  helyesen  végzett  és 
nem  reménlett  dolognak  dél  szím'e  keletin,  szmtén  akkor 
szüli  maga  részére  a  botsflletet  (Fal:  UE.  363).  Mykoron  en 
Damascosban  menneek  deelnek  zyveeben:  média  die 
(JordC.  780).  Atyamftya  ba  meg  akara  lathny,  yewy  eede  ezen 
hen-e  harmad  napnak  deel  zyweeben  (ÉrdyC.  509).  Másod 
napon  esmeg  deel  zy\veeben  ywtot  vala  hazahoz  (514).  Az  iók 
es  igazak  az  mennyei  paradicsomnak  delére  d51nek, 
hogy  ótt  órókke  nyugódgyanak  (Lép:  PTük.  1.315). 

Délben :  meridie  MA.  zu  mittag  PPB.  Délben  gyuytasz 
gyertyát :  Lucernám  adbibes  in  meridie.  Lumen  .soli  mutuas 
MA.  Délben  g)Tijtasz  gyertyát:  *aquam  in  mari  iiuaeris  PPBl. 
Nem  volt  higjjed  délben  módja  az  gyortyagyútásnak  (RMK. 
IV.256.  Decsi:  Adag.  51.  117).  Reggel  s  délben  nyugovással  Ls 
ki  akarván  heverni  az  múlt  napok  béli  postálkodást  (Monlrók. 
XVni.  71). 

Delel,  delel :  meridior  MA.  PPBl.  [mittag  haltén].  Délehii, 
ebéd  után  alunni:  meridiare  (MedLat-  352).  Az  barmok  delölnek 
uala  (TihC.  52).  Mely  mellet  barom  falka  iuh  delel  vala  (Helt : 
Bibi.  1.914).  Boryiuc  legelnec  es  délelnec  ot  (IV.46).  Sok  helyen 
az  dLsznoe,  az  bikác,  louak  dellelnec  es  miset  faragnac  benne 
(Mel:  Sám.  316).  KSnyu  tinéktek  yapoknak  a  templomba  delel- 
netek, mert  elég  jövedelmetek  vagyon  (Tel :  Evang.  IL447). 
Jelents-meg,  hol  legeltetz  és  hol  déleltetz  (DKal :  Ker.  37).  Itatni 
készülvén  delelő  helyéről,  leakart  szállani  tüzes  szekeréről 
(GyöngyD :  Cup.  652).  Héjában  ne  deleljimk,  ugyancsak  kitelel- 
jmik  (Thaly:VÉ.  n.73). 

Delelés:  meridiatio  C.  [mittagsruhe]. 

Delelő,  déllö :  [tranciuillus  ad  tiuietem  locus ;  i-ubeort]. 
Budanac  vara  ket  heetig  mmdeu  orizesnelkül  piLsztan  álla  mint 
egy  czorda  deellö  bel  (Szék:Krón.  112).  Barmoc  delő  helyéue 
tegyétec  (Vás:  CaiiCat.  497).  A  melly  heljTe  (az  elefántok)  gyak- 
rabban mintegy  déllore  szektának  gyülekezni,  az  alatt  igen 
nagy  pintzét  szektának  ásni  (Misk :  VKert  25).  Ér  az  hevfllt 
medve  a  hires  dellore  (PhilFl.  44). 

Délelőtt :  antemeridiem  Kr.  [vormittag].  Az  k.  leuelet  vem 
ma  tíz  oran  del  elet  (LevT.  1.385). 

Délelőttvaló :  antemeridianus  MA.  vormittagig  PPB. 

DéUest :  a  meridie  MA.  nacbmittag  PPB.  Délig  kere.sztien, 
deliest  rezeg  disznó  (Mel :  SzJán.  103).  Az  ki  sokat  ezik  az 
figeben,  dellest  art  az  gyomornak  (BeyflieA:  FivK.  27b).  Délast 
3  órakor  jüttem  ide  igen  .szép  e.sőben,  mo.st  is  ;u'ra  áll  az  üdő 
(RákGy:  Lev.  62.  93).  Leveledet  im  most  délest  óra  után  fer- 
tálylyal  adá  az  Rákóczy  György  szolgája  (279).  Ö  nagysága 
terminált  más  napra  vasárnapra,  hogy  dellyest  elébb  harangoz- 
tat  s  prédikátzió  után  el-igazita^a  (Bod:  Pol.  116).   [Vö.  EST] 

Déllesti :  pomeridianus,  postmeridianus  MA.  nachmitfagig 
PPB.  Sohult  prédikátzió  végéig  a  vásárok  meg-ne  szabaditas- 
.sanak,  se  bort  sohult  delyesti  prédikátzió  végéig  ne  áraljának 
(Bod:  Pol.  65). 

Déli:  1)  meridianus  C.  mittiigig  PPB.  Deli  nyugouas: 
meridiatio  C.  Déli  alvás:  meridiatio  PPBl.  Ky  bozya  the  ygas- 
sagodat  ínykenth  dely  ydeeth  (KulcsC.  86).  Déli  harangszó  (Vás: 


491 


i)KLn;-i)Éix;Ef; 


OELCKGEUIK— KELI 


49-2 


(iint-'at.  128).  Az  deli  nap  fonnelis  laltatíjsb  es  iiyiliiabbaii  valu 
(Eszti':  Ii<Aiiy.  3H).  A  jó-tseleke<l<it  az  uri-paluUiUbiui  jobban 
fénlik,  ott  mutattya  rajryoeványit  iiiiiit  a  déli  ma'_'i)sxá(;ra  emel 
kodott  nap  (Kai:  NE.  i>).  2)  aiiftralix,  au.slrius  MA.  südlich  Pl'B. 
Déli. szél :  AusturC.  MA.  Eiídduga!  a  déli  szél:  Favonius  *iii»u- 
HuiTHt  PPBl.  A  ré!,'i  déli  ji!;:yok  fzi-k:  loeiulier.  farka-s,  déli 
korona  (corona  aiistiina),  a  déli  hal  (piscis  aiistrirnis)  (ACsere: 
Enc.  100).  A  nom  révjen  találtatott  déli  jegyek  ezek :  a  daru, 
a  tarka  barka  vad,  a  déli  liaromszoKelot  (triani;nluni  aastiinuin) 
(101).  Mikor  repülnek,  akkor  tí40veí,Miek,  kivállkéix'n  lia  déli 
szél  fú  (Misk:  VKort.  136). 

Délig,  dóliglen  :  fn.s<ine  ad  meridiem ;  bi.s  niitlaK).  Az  i\vl- 
dcvn  fckui-k  niyiid  delit;  (VirgC.  3.í).  Holvaltul  fciKva  dóliglen 
az  /,ent  eghazt<)l  ol  nem  tavírzic  (N'ádC  531).  Sabácut  más  nap 
délÍK  megvivá  (Monlrók.  111.16).  A  mostani  Hatal-reud  keveri  a 
természetnek  rendit,  .szép  dolognak  tartya  a  délig-való  heverést 
és  par.'Lszt  k6zön.séKes  erkíiltsnok  ngy  élni  mint  a  t/ibbi  (Fal: 
NE.  3).  Szent  Pál  oS  leveleilien  ditséri  s  javallya  a  mértékle- 
tessé(;et,  a  tiszta  életet.  Ez  penig  nem  fér  Sszve  az  délig  valii 
keveréssel  (65). 

Dóikor,  délkort :  (meridie ;  zu  miltag].  Ki  ménénec  dgl- 
kor  (Kár:  Hibl.  1.326).  Am  meg  ielenec  Adamnae  mint  egy 
setalo  ember  délkört  az  kertben  (Mon:  KépT.  8). 

Déllel :  (meridie ;  zu  mittagj.  Van  elég  eszköze  s  helye 
játékinak  mint  a  <léllel  játzó  nap  ragyogványinak  (Gyöngy: 
KJ.  114). 

Dél-után:  ix>st  merídiem  Kr.  (iiai'hmittagj.  (Az  nehezsek) 
del  vvthan  barom  ora  eleoth  woth  rayttha  íRMNy.  11.221).  Az 
akasztásra  rendelt  loixit  nem  köttotte-fel  hajnalban,  hanem  el- 
tova  messze,  délre  vagy  déluti'uira  hala-sztotta  (Pázm:Préd.  29). 
Dél  után  az  óra  már  ütőt  kettőt  meg ;  lobognak  az  zászlók, 
fénlenek  fegyverek  (Zrínyi  1.50).  Dél  uláutól  fogva  egész  ez 
ideig:  die.sen  ganzen  naehmittig  (KirBe.sz.  71). 

Délutáni :  postmeridianus  MAI.  [nachmittagigj. 

DÉLCEG  (<i.T.-<(?A  Frank:  Ha.sznK.  118.  Zvon:  PázmP.  284. 
désseg  Major:  Szót.  70.  dilc:fr/  Csúzi:  Síp.  710):  1)  la.sciviens, 
refractarius  MA.  widerspenstig,  geil  PPB.  [imbiindig).  Az  enge- 
detlen fiu  üllyjm  mint  az  delczeg  ló  (Kár:  Uibl.  1.671).  A  mit 
az  tereli  vi.seW  szamár  es  íiz  ii  delczeg  uehmo  iegyzettenec,  azt 
aggyuc  ii  ueki  (Tel :  Evang.  1.463).  Deczegh  ló  (Frank :  HjlsziiK. 
118).  KeduetleneUke  es  delczegekke  lasznec,  szofogadatkuiokka 
(Pécsi :  SzüzK.  A2).  A  mi  déltz^g  keménységünket  semmi  úgy 
zabolán  nem  hordozbattya  (Pázm:  Préd.  2).  Déltzeg  ifiú  valék, 
de  te  uram  meg-iitligotél  engem  és  nieg-tanúlék  (120).  A  lélek 
a  t&stet  déllzeg  rngiHdozásra,  vilgyódási-utáu  no  bot.sjissa  (631). 
Hogy  ily  délczeggé  lőtt  az  ji'ira  természetünk,  az  gonoszságra 
pedig  ily  lágy  éa  gyenge  (Pázm:  Kai.  359).  KíinyíSrgünk  néked, 
hogy  a  mi  délezeg  és  ellened  tusakodó  akaratimkat  higyiesd  meg 
(Pi'izm:  Imáds.  191.  Ez  fele  deraeg  czfidőrsegtnl  iiz  mi  irtot 
rétünk  tilalm:is  (Zviin:  PázmP.  284).  Szájára  eresztett  délezeg 
ló  (Megy:3jaj.  I1.3.'>)  Urain  egyedfll  zabulazliatod  meg  délezeg 
nyelvemet  (Elni.  267).  A  délraeg  erkíilcs  félre  mgott  (Gyöngy: 
MV.  13).  Délrzeg  Mohemetet  lovárul  ilkleljük  (Thaly:  VÉ.  1.31). 
Délezeg,  vad  ló  félben  .szegi  kedvedet  (Kisv:  Adag.  528).  A  vissza- 
rúgó délezeg  testen  diadalmassan  győzedelmeskedünk  (Csúzi: 
Síp.  96).  \'agy  a  viszszji-rugo  delczeg  tast  vagy  a  tündér  világ 
incselkedésivel  környékez  (27.5).  3)  arinentiun,  e<|uaria  MA. 
(hcerdej.  Tscjrda,  (leszeg,  barom :  armentiun  Míyor :  Szót.  70. 
Andreas  delizcgthaneytbo  orticialis  egregii  JohaniiLs  de  Kalló 
(Nyr.  VI.  36).  A  mit  iobbagytiSkiiak  .szanto  tíldókőn,  csordayban, 
delezegibcn  meg  saydetliattok,  tilók  el  véuny  es  magatokéva 
temiy  igyekeztek  (Lép:  mik.  11.227). 

[Szólá.sokJ.  Ha  :iz  Luther  vagy  Oűmus  mételyében  kapha- 
tunk. tellye.s.séggcl  d  é  1  c  z  e  g  b  e  u  b  *>  c  s  á  1 1  a  t  u  u  k  és  semmi 


tíjrvénuyel  nem  kiitoloztetünk  az  isteni  szolgálatra  (Pázm;  Kai. 
592   SzD;MVir   491). 

Déleégéd-ik :  (eftVenor ;  entfe.ss<<lt  werdenj.  L'gy  nevezi 
bűnnek  az  eredemlS  vétekből  délczogedet,  testi  kívánságokra 
vágyódó  hajlandóságot  (Pázm:  LutliV.  164). 

Délceges:  fpetuU-us,  effrenatus;  unbündig,  au.sgelas«(;n).  Vori- 
nák-el  ts;ili  détze:;es  B<jnásusnak  az  alirakát,  ineg-válnék,  ha 
szintén  annyira  bánná  a  prae.stá»  iPós:  Válasz  3<;).  Górcsós  bfit 
amaz  détzoge.s  lion.xsusnak  a  hát/u-Ji,  mellyel  vlóbbi  szilajkodása 
létül  megegyengettetik  (Pós:  GB«t  Cinil).  A  ló  déltzeges  indu- 
latja szerint  ne  járjon  (Bod:  Le.\.  206). 

Délcégeskéd-ik :  [eftVenor ;  entzügelt  werden).  A  ló  mej»- 
beréltettvén  vadosknrlni,  détzegeskedui  meg-szfinikltVim:  Jaii.  42). 
Alhatatossak  l(!gyenek  az  Isteni  szolgalatban,  áni  Kár  rugoldozzon 
és  délczegeskedgyék  a  \Tszketeges  test  (Csúzi  :Sip.  114). 

Délcégi  :  armentalLs  MA.  [zur  lioerde  gehörig). 

Délcegség :  [efl'roiiatio,  jactatio ;  unbKudiKkfiit,  ausgela-ssen- 
heit).  Mindennapi  v&szszózé.ssel  és  koplalá.ssal  szeliditotték  testek 
déltzegségét  (Pázm:  Préd.  353).  Tedd  félre  nemzetem  ezt  a 
délrzegséget  (Gyöngy:  MV.  13).  Bé  jött  a  hazábann  minden  féle 
hívság  s  követte  nyomábann  déltzegség,  romlottság  (Orczy: 
KöltSz.  42). 

Délcegül :  (eflfreniite ;  imbiindig).  A  világnak  déltzegUl  ger- 
jedez/S hévséget  megenyhítette  (SzD;  Jr\'ir.  463). 

DELFIN :  (delphinusj.  Delfin  hal :  delphintus  C.  MA.  A  i-zi- 
pejeu  alól  mint  ha  sárkány  volna,  delphin  hal  módgyára  vagyon 
farka  (Hu.szti:  Aen.  15).  Balénak,  ictlialak  és  görbe  delpliinek 
Cupidonak  liarachut  tvzetnek  (Zrinyi  U.104).  Az  fl  fajz;itit  dellin 
avagy  tengeri  disznó  annyira  .szereti,  hogy  az  aiinyok  inkább 
magát  is  elfogatja,  liogy  sem  miut  azokat  prédára  liagyja  (Misk: 
VKert.  540). 

DELI,  DELIA,  DALI,  DALIA  (ddiekbea  Fal:  NE. 
30):  1)  strenunsMA.  [niile.s,  satelles ;  tjipfer,  held,  trabautj.  Ez 
igen  deli  jiapa  vala.  mer  ioUmi  tud  vala  hadakozni  honnem  mint 
tanittíuii  (.'*zék:  Kn'in.  224).  Kőltittec  az  egyb;iz  io.szagat  az 
lii/A;lkedó  daliakra  (Mel:  Szján.  458).  A  GoUat  rutollya  a  sidokat 
miut  a  mostani  haj  duk  es  szegedi  deliak  (Mel :  Sám.  69).  Ezthan 
kedigh  hogy  kegelmed  ezt  montha  wolna,  hogy  nem  akinna 
kegolmed,  hogy  delyak  laknaiuik  a  wag  legének  ha  warasha, 
yol  tnlgya,  hogy  eu  delyakath  nem  thartliatwm  (KMNy.  U.3S). 
Arra  t;mittya  az  o  delLáit  (Pázm:  Kai.  442).  A  tudatlau  deli  kér- 
teién szei'szemségét  juulta  akkor  is  (Zvon:  Pj'izniP.  162).  Ti 
daliákban  giöuySrkódó,  nem  Sámson  praedikátorok  ( Bal :  Csisk. 
138).  Négy.»z!Íz  válogatott  dali  fegyveres  jó  lova.s<ikkal  siete 
Szolnokon  által  Budára  (Szjil :  Krón.  70).  Deli  Kort\'iiu  téget 
keznnklie  kerittünk  (Thaly:  ^'É.  1.31).  Annyit  nyontsz  a  világ- 
deliáj  mértékeklen,  a  meunyire  segét  bóltsoségcthiek  ereje  (Fal: 
UE.  364).  Eiek  a  daliák  uyoltz  magzatot  nemzettek  (Mohi: 
JÉpül.  142).  3)  insigiiis,  celebris  MA.  |conspicuM.s,  elegan-s  orna- 
tiis ;  stattlich,  sohön,  zierlich,  ge.schinückt|.  Deli-legény :  strenuas 
et  egregius  juvenls  PPB.  Deli-modra,  nri-raodra:  amplilice  Major; 
Szót  35.  Agya  fvrit,  d(«li,  ciHra  szentO|j;liazi  szulgac  (Mel:  ATaiii. 
112).  Delj  módra  lozi'n  walazth  (LevT.  I.2U1I.  Kewigyethok  négy 
kapozat,  ketthey  záras  legyen,  ketliey  dely  legyen  i32i^i|i  Fa 
t;dpu,  deli  saru.  (MNyil:  Irt.  132).  Az  kik  iikkor  viStték  volt  dali 
térd  liaytáss.'il,  niostim  azok  kisirik  siin*!  hngyitással  (Szenlm: 
IT'iú  12).  \au  keche,  mindenen  deli  tekinteti  (Zrínyi:  ASyr.  74). 
Miiidou  termete  deliáb  náláujU  (212)  Szép  virtusokkal  vala 
ékesítve,  többek  között  a  minéniA  vala  a  dali  szép  termet  (Szál : 
Krón.  29).  A  pfisp<'ik  lábidn  deli-.sarnt  visellyeu  iP('>s:GBol  15). 
Termetre deliab,  elmére  fouto.s.sabb  iGyöngy:  KJ.  102).  Egy  kecske 
borból  csiiuilt  ezeiiellis-t  aviigy  deli  s;init  adj:uiak  d.16  lErdOrszgy. 
11.380).  Az  dali  íviziiuit  sem  viselte  más  senki,  liaiiem  anui£ 
uagy   emlékezető  úr,  Komis  Gás|<i'ir  (Monlrók.    XI.349)-  Sárga 


•hM 


i)Er.i.U>íKA— l)i!:r 


I  )ERES-DEREnUt>iA  L 


494 


kiirmasinliól  tsiiiáltjó  öreg  deli  csizmát  ogyet  pfjy  forinton  adnak 
(TOrtT.  \TIII.;2;íl  Dali  termotfi,  nagy  szál  ember  (MLsk:  VKert. 
231).  Jelyes  és  deli  két  leányi  magzat  (Sze.i;:  Aqn.  :ífi).  Ilotry 
ezt  többen  követik, uom  jániboi-ság,  sem  deli  erkölcs  (Kai:  NE. 
83).  S)  [rali*u.s;  halbstiet'el).  A  jóságok  nem  a  mente  ujabban, 
sem  a  skútíonmial  varrott  deliekben,  hanem  benn  a  szivében 
laknak  iiz  embernek  (Fal:  NE  30.  SzD:  MVir.  472). 

Deliácska :  (adolescentulns ;  bursche].  Maga  hiuiyó  deliats- 
k.Hk  (Soós:  Post.  431). 

Dalián :  [superbe ;  stolz].  Országgyftlé.sére  nagy  toll.is.in, 
dalián  bementok  (Szál :  Krón.  27). 

Daliás :  (strenmis ;  heldenmütig].  Daliáson  fel-készfil  fényes 
l'egyTerekbeu  (Hall:  HHist  m..")S». 

Deliség  (iffíiíáp  Piizm:  Préd.  117(1):  1)  [species,  fornxísi- 
tas;  scliönheit,  schöne  gesfalt].  Nyilas  Diánának  delisége,  fel- 
nn'illya  ezeket  tennete,  szépsége  (Gyöngy:  KJ.  5).  A  si'igár  ter- 
metnek l.'inkad  delisége  (70).  Az  emez  amaz  komornik  leánjy.óban 
jobban  megvagyon  a  deliség  (Fal:  NA.  180).  2)  [ornatus,  onia- 
nientum ;  sclimnck,  zierde].  Az  én  religióm  szépen  mosdott, 
újdon  i'ij  és  mer5  módideliség  (Fal:  NE.  61).  Ugyan  tsak  men- 
tek s  meimek  niá-sok  sereggel  a  templomban  inneplo  szép  rn- 
bákat  látni,  újmódi  deliségeket  kapni,  meg  is-mérkedni  (Fal: 
NA.  145),  3)  [efii'enatio ;  ausgelasseoheit].  A  táborokban  mulat- 
ság és  deliság  nyilván  és  szégyen-nélkül  uralkodnak  (Pázni: 
Préd.  1176). 

DENAK :  [denarius].  Az  gabonának  beczüie  egy  den.iron, 
az  árpának  három  beczúie  egy  dénáron  (Sylv:  ÚjT.  I.315b). 
Meir  az  deuaiTiak  tizedik  riszlt  iri  vala  (11.170).  A  denarius  az 
vr  h.izahoz  való  huzonSt  pénz  (Mel:SzJán.  181).  Siclus  ueg 
denar  nyom  auagy  haromzaz  nyolcz\'an  neg  magot.  Az  mel 
pezen  az  Ciistust  Judas  elai'wlta  volt,  ketanninak  láttatik  lenni 
mint  az  denar  (EMNy.  11.51).  Végy  ki  az  istenfizessébfi]  néhány 
dénárt  (Nyx.  XIV.460). 

DENEVÉR  (tmeuer  CSs.  H  PPBl.) :  vespertilio  C.  MA. 
8edermaus,  speckmaus  PPB.  O  testeken  es  6  feieken  deneuerec 
es  feckec  es  madarac  repoluec  (BéosiC.  112).  A  sziszeghS  dene- 
uérek  (BahEpiii.  1.  Matkó:BCsák,  108.)  Száguld  az  bá.styához, 
az  kapitányt  szidja,  esti  denevérnek  és  lopónak  híja  (ZriuyiT.  43). 
A  denevéreknek  siketes  szólások  auagy  inkább  tsikurodá.sok 
ballatik  (SE*k:  VKert.  498).  Tm-it  esti  denevérnek  s  lopónak 
potskolja  (Kónyi :  HRom.  11). 

[Szólások].  Oly  könnyen  fordul  mint  esti  denevér 
(Zi-inyi:  ASyr.  31). 

pup-denevór :  ve.spertilio  P&sti:  Noni.  64.  MA.  [fledermaus]. 
Denevér,  tenevér,  puppenevér,  szárnyas-egér :  vespeitilio  PPBl. 
Amaz  estueli  pubteneuer  ha  io  ideyén  ki  iö  az  fészekből  és 
tétoua  futos,  bizonyos  iele  az  io  idSnec  (Cis.  H).  Disputálják 
ma-is  egymás  kozStt  a  tudósok,  vallyon  a  denevér  avagy  pupe- 
nevér  madárnak  tartathatik-é  inkább  vagy  egérnek  (Misk: 
VKert.  498). 

DÉR  (der  Helt:Krón.  21.  SalMark.  13):  algor  C.  gelu 
XL\.  Dér  el-siitötte :  pniiiia  adustus  PPB.  Vrnak  dere  es  hidege 

e 

dicer  (BécsiC.  132).  V  zederieket  dérbe  es  v  barmokat  kv  asnek 
ada  (DöbrC.  148).  Az  nagy  szelec  szflki'itnec  mindent,  ha  télbe 
dérrel  fiinac  (Cis.  H).  Mennél  nagyob  der  avagy  fagy  vagyon, 
annál  csikorgosb  az  ut  (SalMark.  13).  A  pokol  derével  meg- 
heiTasztatott  ágakat  le  nem  vagdallya  (Pázm:  Préd.  26).  Az 
rogya  meg  veri,  az  dér  meg  süti,  az  férgek  meg  vesztegetik 
(Pázm:  Kai.  201).  Kit  a  halál  meg-fonnyasztó  derével  meg-her- 
vasztott  (Ti-imnph.  13).  Oda  van  virágimk,  dér  azt  el-sütötte  s 
mái-  kóróvá  tette  (Thaly:  Adal.  I.ISO).  Héjába  pólzolja  két  melyje 
tzapáját,  öszve  fózte  vénség  dere  már  pofáját  (Gvad:  FNót.  115). 
Ó.szülni  kezd  a  vén  kor  derétól  (SzD:  MVir.  200).  Dér  gyenge 
virágniik  bús  vége  (208) 


[Szólá.sok].  Elsütötte  a  de  r  az  6  szabadsjigok.'it  (Helt: 
Krón.  21).  Az  nímetre  nagy  dér  juta  (Monlrók.  III87).  A 
fagyos  dér  után  meleg  uyanmc  leszen  m^g  (Born :  Evjmg.  1.40). 

[Közmondások].  Nehéz  a  dér  a  békának  (RMK.  V.1S6.  Pázm: 
5Lev.  262.  SzD:  MVir.  31.5). 

Deres :  1)  gelidus,  congelatus  MA.  PPB.  fro.stig  Adámi. 
Deress  zuzmai'áz  (MA:  Bibi.  V.66).  Vii'ag  vasaniap  tiszta,  hetto 
deres  szabaso  (KNagy.sz.  1021.  I).  Mint  deres  hó  harmat  nap 
melege  után  (Zi-inyi  U.116).  Zúztúl  a  fii  deres  (Gvad:  RP.  506). 
S)  muriuus  Sí.  mausfarbig  Adámi.  Deres  .szín :  *color  mm-inus 
PPBl.  Deres-szörfi :  muriuus  PPB.  Deres  pai'ipa  (Kem:Élet.  54). 
Fekete  magam  alá  való  cziktus  [így]  lovam,  fókéles  szürke, 
lovász  alá  egy  íakó,  hegedűsöm  alá  pej,  inasom  alá  egy  kis 
deres  és  egy  kis  öszvérke,  ki  sátor  szék  ollárok.at  hordoz  (Radv: 
Csal.  IU.359).  Deres  kancza  ló  (MonTME.  1 294).  Deres  [V]  nagy 
.szemei  ugyan  ki-dültenek  (Kónyi:  HRom.  13).' 

[Közmondások].  Margit  asszony,  deres  ló,  ritkán  válik  abbul 
jó  (Thaly:  VE.  11.265).  Kicsin  csikó  nagy  derestűi  hámot  vonni 
tanúi  restíil  (Kisv:  Adag.  3). 

Deresül :  [gelidus  tio ;  frostig  werden].  Múl  az  ősz  kedves- 
kedő ege,  deresfii  az  id6,  távozik  melege  (Thaly:  Adal.  1.153). 

Dérlel :  [gelo ;  frieren  machen].  DérlelS  hidegség  fagylalta 
szivedet  (Gyöngy :  Cliar.  48.  SzD:  MVir.   208). 

Dérsóg :  [gelu;  reif].  A  tölgy-fa  keménységet  mutat  az  hideg 
dérségen  (Kónyi :  HRom.  1). 

DÉR-DÚR  (dirrd-diix-ral  Thaly:  VÉ.  11.32):  morosus, 
rbiosus  PPBl.  [mün-isch,  zornig,  trotzigj.  Nagy  tsetépatéval, 
nagy  dérrel-dúrral :  pertumultuo.se ;  dérdúrral,  bosz.szi'isággal 
szólani :  dicere  *odiose  PPBl.  Megbocsáss,  hogy  ilyen  dérrel- 
dúrral  .szóltam  véled  (RMK.  V.138).  Búzát  kérének  tőle,  ő  pedig 
dérrel  dúrral,  keménységgel  felele  (Pázm:  Préd.  656).  Harago.s;iu 
fel  kiált,  hogy  az  követeknek  illyen  felelet  adatott  volna,  nagy 
dérrel  durral  pattannac  fel  (MA :  Scult.  55).  Nagy  dérrel  durral, 
czatépatéval  rohan  felebaráttyára  (977).  Sokaknak  othon  vesze- 
kedő dérdur  felesegek  vagyon  (DBón:  Részegs.  37).  Meg-vallom, 
hogy  sok  embereket  a  szép  szó  meg-ejtett,  kiket  a  dér  dm- 
beszéd  meg  sem  mozdíthatott  (Illyof:  BCsTomp.  101).  Meg 
hálánk  egy  dér-dúr  gazdánál  (Monli-ók.  Vin.367).  Azok,  akik 
nem  adnak,  mégis  dérrel-dtírral  adják  ki  a  választ  (Mik : 
TörL-  424). 

1.  DERCE:  appluda  PPBl.   fiu-fur;  kleie  PPB.  [fussmehi]. 

2.  DERCE :  fribusculum  MA.  kleiner  zank  PPB.  [trotz]. 

Dereés  :  rigidus,  morosus,  stomachosus  iLV.  kait,  mürrisch, 
zornig,  foindselig  PPB.  Nincs  oly  dereés  ember,  kinek  nem 
illenék  szerelmes  tái-sának  ily  keserííségén  meg  nem  elégednék 
(RMK.  n.405).  Paráznaságot  tam't  Luter  és  Balduinus,  mikor  azt 
vitattyak,  hogy  ha  kmek  derczés  felesége  vagyon,  szolgálójával 
éllyen  (Pázm:  LuthV.  139).  Ha  valamely  engedetlen  derczés 
aszszonyember  vonogattya  magát  urátul  (Pázm:  Kai.  275).  Nem 
követem  az  o  orrában  ue5t  dagállyuak  derczés  prosmitálásit 
(Zvon:  PázmP.  68). 

Dercesóg:  [coutumacia;  trotz].  Alnoksagok,  derzessegek, 
kegítlen,segek  (Ompr:GonAssz.  11). 

Dercósked-ik :  [coutuma.\  sum,  r&sponso ;  trotzeti].  Nem 
derczéskechiél  illyen  mód  nélkül  és  nem  bánnál  másra  kfiueczi- 
kéket  (BahCsLsk.  104). 

DEREB  f?]:  dor.sum  MA.  rücken  PPB. 

DERECE.  Vizi-torma :  becabunga,  deréczének-is  hivják 
(PP:  PaxC.  263). 

DEREDTJCSÁIi :  ftitiliter  aigumentor,  blatero  Ki-,  [schwa- 
tzen].  Zacliari,«bul  így  dereducsál  (Czegl:  Tromf  167). 


495 


DERÉK 


AGY-DEUÉK— DEREKAfSlNT 


DERÉK  (dirik  Monlrók  111.95.  drernhn  GuaryC.  35) :  1)  cor- 
pus,  dorsuiii  Nemül.  189.  membriim  MA.  [rumpf,  leib].  Nem 
íak  eéh  cApiJOnet  veret  ada,  de  iiicab  e^''  cöppeiiet  veret  dre- 
caba  nem  baga,  do  iniiul  ki  oiita  (GuarjC.  35).  Az  the  zent 
lelUedb  kj  wikada  derekadból  (PeerC.  284).  Az  derekatb  e^be 
zoroyttja  (JurdC.  82)  Wala  ez  nemes  z\vznek  némely  wnx  re- 
teeze,  kywel  íiz  5  KJO'igesege.H  derekat  által  zoryttya  wala 
(ÉrsC.  3fl7b).  Akar  mint  szoi)olkeiíiek  is  {az  Ordíig),  er/ltlon  az 
ö  dereka  az  fft  nékiil  (RMNy.  III.88).  El  ne  szakaszsza  az 
galambnak  feiot  az  derekáti'il  (Kár:  Bibi.  1.91).  Az  fáknak  dora- 
kin  siirii  gficzfjk  nSttenck  vala  (Forró :  Curt.  307).  A  balae  fel- 
hasittatiiae  avagy  derékon  szegdeltctiiee  fOnn:  .lan.  83j.  Fértiui 
filtozet:  a  derék  szorétó  kíintős,  foszláii  (l:íl).  Le-.szegett  nyakú, 
gőrbedt  derekú  vén  ember  (OKat:  Vált.s.  11.1260).  Zrini  szab- 
lyáját vitézül  derekában  vágván  vérét  látván  örül  (ZrinyiT.  102). 
Czédras  az  dereka,  tekintete  niiVi  (Tlialy:  Adal.  1121).  Mikor 
derekamnak  kard  volt  ővedzete,  rettent  atti'il  minden  szoni- 
.szédság  nemzete  (PhilFl.  12).  2)  (pars  principális,  praec-ipua, 
média ;  liauptteii,  das  be.ste,  mitte).  Yniatsjigra  vete  w  magát 
az  egyliaz  derekába  egy  feszwiet  elwt  (VirgC.  03).  A  templom- 
nak soparlaliia  a  vagi  k5  tala,  ky  a  sanctoriumot  az  egiliaz 
derektől  el  valazttia  (WeszprC.  108).  A  soregnec  a  derekába 
egy  szép  beszedi  praedicíii-iót  kezde  tönni  (Helt:  Krón.  17). 
Szackada  az  viadal  az  liadnac  belső  derekára  (158).  Az  jószág- 
nak dereka  bekével  maradván  (\'or:  Verb.  139).  Az  falu  dere- 
kan korfll  (219).  Ellejteni  kezdeti  és  ott  lakott,  még  az  épej- 
tésnek  dereka  meg-készült  (Monlrók.  III.180).  Az  isten  giakorta 
az  népnek  szinet  es  derekat  az  fogságra  vitette  (Fél :  Tan.  460). 
Czac  reszet  vigye  el  a  bfinnec,  nem  az  egész  derekat  (Mon: 
Ápol.  329).  BSjtnek  dereka  (Fal :  Jogyz.  930).  »)  summa  MA. 
[vis,  sententia ;  weseu,  inlialt).  Tanacbot  velietewnk  az  zent  yras- 
nak  derekából  (ÉrdyC.  22)  Soc  deelaratiot  el  bagywau,  de  f,s;ik 
ryvvydedeu  az  derekat  ky  yelentbwoen  (505).  Az  kere.se(nek 
dereka,  sunmiája  (Ver:  Verb.  Szót.  17).  Az  leueleket  esmet  be 
kywauya,  azoknak  az  derekat  az  az  az  sentencziat  (RMNy. 
11.151).  Minden  foglalato.Wigiink  dereka  az  légyen,  hogy  isten 
kedvében  éllyiink  (Pázm:  l'réd.  1030).  Könyvednek  dereka  nem 
egyéb  mint  szemétre  vettetett  fogásotskák  győlvé.sz  mosléka 
(lUyef:  BCsTomp.  23).  4)  [tenor,  stabilitxs ;  (kuer).  Tiu-ta  pedig 
e  birodalonuiac  a  dereka  e/^r  liju-om  száz  ütuen  esztendeig 
(Szék:  ICriJn.  49).  A  barmadii-  monarebimiac  a  dereka  ezae  bet 
esztendeig  tárta  (58).  5)  (praecipun.s,  iusiguLs,  inelilus,  praeela- 
rus,  summus ;  baupt-,  vorzüglicli,  vortreftlicli|.  Derék  télben : 
*sumiiia  Illenie;  gyermekek  és  dajkák  liálc'i  b;iza  a  derék  liáló 
ház  mullett:  ampliitbalamus  I'FHI.  Ilaznísaigra  kére,  gifingiós 
ayandekokat  kftidu,  de  a  nőiiids  zűz  ah  ki'metóke.t  derek  valaz- 
zal  bocsata  (Dobi-C.  143).  Az  deereek  yartli  wt  mondalyk  orzaag 
vvtanak  (ÉrdyC  35.  lielt:  Krón.  160).  Derék  ostrom  vecsernye- 
korig  tárta  (RMK.  ni.l54).  Amliád  pas.sa  irkezik  .-iz  esászár 
dirik  erejével  (Monlrók.  III.95).  Az  harmad  részetek  légien  fon- 
damentom  es  derek  kapun,  acki  nap  kelet  felSl  vagion  (Mel' 
Sám.  109).  Az  deréc  liiizat  meg  bélleté  iegenyo  fáckal  (Kár: 
Bibi.  L378).  A  ki  i>éuzt  vett-fel  niteressére,  noha  minden  es-z- 
tendölxsn  tízet,  de  mindenkor  fenmarad  derék  adó.ss!Íga  (IVizm: 
Préd.  1082).  Ki  nem  írja,  amiben  vagyon  veleji  és  derék  ereje 
ezeknek  (Piizm:  LuthV.  3i.  Az  hun  az  tagok  meg  ívsókíinnek, 
ot  az  dereg  dolognak  esze  vez  (Fonó:  Curt.  17).  A  kéz-fogils 
és  derék  híUassi'ig  kőzot  szoktunk  b'iZ'Miyos  időt  rendehii  (Siun: 
Cer.  118).  Talám  nincsen  derék  keleté  liorodnak  a  czégér  alatt  ? 
(Matkó:  BCsák.  320).  Derék  pénzünkbUz  nem  nyúltunk  (liikGy: 
Lev.  246).  Belíl  vannak  a  reguláris  derék  bjistyák  (Monlrók. 
Vin.309).  Meg  levén  a  derék  pénz,  az  számvetés  után  való  in- 
teressel adós  maradtunk  (MonOkm.  1.417).  Thalos  Memphis  vá- 
rossábau  bé-szidlott  a  derék  utzábjui  (GyIingyD:  Cliar.  355). 
Főképen  derék  nyiiibau  imisfél  .sz;izan-Ls  a  nagy  haliw  tokon 
.szélt  forognak  (MLsk :  VKert.  344).  Nyilván  az  nem  derék  sum- 
mában áll?  (FahNU.  283>. 


[Szólások].  Az  actionak  az  derekát  be  agyak  (RMNy 
n.l52). 

[KözmondiisükJ.  Tob  vagyon  a  saroglyában,  hogy  nem  mint 
a  derekában  (Pós:  Vetélk.  14). 

ágy-derék  :  torus  Com:  Jan.  112.  [bettkasten).  Az  ágy  oldal 
az  ágyat  avagy  ágy  derekat  tartya  (Com:  Jan.  U2>. 

fegyTrer-dérék :  aeneum  pectorLs  *teguraen  PPBl.  [panzer). 
A  magyarokiuic  fegyvere  kedig  uala  egy  fegj-uer  derék  aiiagy 
egy  pántzél  (Holt:  Króa  14).  Egy  fegyíver  derek  arawal  adós 
(RMNy.  1L237).  Vitézek  mind  eggyik  s  nem  fegyver  derékkal 
s  pajsid  tüdőznek,  sem  síirö  pancérral  (Zrinyi:  A.SyT.  31).  A 
nyakló  vasat,  melly  a  fogjuer  derékon  felynl  a  nyakát  és 
vállát  bé-fedte,  le.szaggattya  róla  (Hall:  llHLst  IIL220). 

hajó-derék :  fcariiui ;  kiél].  Hajó-derék  mógygyára  tsinálom : 
carino  C 

oszlop-derék :  scapus  C.  [schaft  der  aiulej.  Oszlop^lerék, 
fí^-szár,  szöló-nyele,  két  botkóoak  egyenes  közi  mint  a  nádon : 
SC^lplLS  PPBl. 

Bzekér-dereka  :  *alveiis  currus  PPBl.  alveus,  scutabulatimi 
ciirriis  PPB.  (w;igenk;uíten]. 

szoba-derék:  [oecusjudiciidis;  gerichtssaal '?].  Proclamatio: 
szolit<Ls,  nevén  való  be  hivas  abban  az  szoba  derekben,  az  hol 
az  törvény  tevők  ülnek  (Ver:  Verb.  SzóL) 

vas-dérék :  cataphracta  PPBl.  [panzer].  A  vasderéku  fegy- 
veresek kornyos  kőrSI  pántzélosok  (Oim:  Jan.  180).  Vasderék, 
két  bokor  (Radv:  OjU.  IL393).  De  az  magyar  korbács  német 
vasdorékban  halált  tudott  okozni  (Thaly:  VÉ.  L125).  Gondolnám, 
hogy  elüb  fér  S.szve  a  pitziu  Dávid  Saul  v.ts  derékjával,  mint 
sem  a  gyenge  tíivel  varrott  ruha  a  sanyiu-iisággal  (Fal:  NE 
63).  Szépen  pallérozott  vasderék  és  kai'  vas  volt  rajtok  ^Fal : 
TÉ.  037). 

Dérékas:  I)  membrosus,  coriiulentns  MA.  gross,  .stark  PPB. 
(scliwerl(!Íbig,  dickleibig].  3)  solidus  MA.  (boniis,  probus,  tírmus ; 
fest,  tüchtig,  bravj.  Seumii  dereka-s  fogyatkozást  hozzá  nem 
látunk  (NyT.  XrV.462).  Most  semmi  derekas  szUkségljen  nem 
vagyok  (515).  Olyast  értettem,  hogy  nem  szinte  derekas  egész- 
séged szolgálna  (LevT.  11364).  No  tsak  derekas  dolgokban,  de 
akármi  kitsinbon-Ls  kedvét  keresse  urának  az  aszszony  dVizm: 
Préd.  215).  Derekas  bazugs;ígok  az  római  ecclésiának  valhisá- 
rul  (Piizm:  Kai.  hl).  Soha  nem  tőrtént,  hogy  az  ecdesLi  a  hit- 
nek derekas  dolgiiiban  tévelyget  vóhia  (P:izni:  LuthV.  149). 
Derekas,  tzégeres  vétkec  (>L\:Í5Cult.  701).  Csak  a  többekre,  a 
derekasbbakra  vettyfik  kezűnket  (Mad:  Evang.  191).  A  sarkaU- 
tos,  derekas  .szelek:  venti  cardiiiales  (Com:  Jaii  II).  Nem  lesz 
ez  eyel  kicbin  cliat;inak,  nem  hogy  lenne  járása  derekas  liadwik 
(Zrínyi :  Aíiyr.  54).  Ez  a  derekas  dolog,  a  lobbi  gezemize  i  Kereszt : 
FKer.  345).  Derekas  választ  nem  irhatok,  mert  sok  rajtam  az 
dolog  (RákGy :  Lev.  127).  Ama  körmös  sas  éh,  mert  zsák  is 
gyomra  miatt  kas  is  megüresült,  ugyan  derekas  is  (Thaly: 
Adal.  U.154).  Az  múlt  éjjel  derekas  fagy  volt  (MonWk.  XVIU.14). 

Derekasan,  dérékason :  solide,  nervose  MA.  [firmiter, 
recte;  fe.st,  tüchtig]  A  tudós  doktor  akkor  kezdi  dorekasoii 
gyógyitjuii  a  boteget,  mikor  minden  ertfjét  ki-mutatta  és  magát 
megismertette  a  nyavalya  tP:izm:Préd.  94).  Mihent  derekasan 
megvirradot,  chendeszen  ballagván  muttaták  magokat  ^Zrínyi: 
ASyr.  59).  Fogiu-ast  igen  megrakjátok  éléssel  derekasan  iRákGy: 
Lev.  171).  Most  kellene  derekasan  az  ellenségen  nijtji  lennünk 
(181).  Ha  íiz  török  az  németben  ugyan  derakasan  kapna,  talám 
nekünk  az  is  fogna  .segíteni  (212).  Szhkség,  hogy  magok  dere- 
kasan fel-fegyverkezzenek  (Fal:  NE.  69».  K  kegyelmek  dere- 
kasíui  játszottak  a  borral,  de  valólum  a  Ixir-ls  jó  funniui  játszott 
volek  (Fal:  NA.  121).  Az  álom  nyta  derekjLSun  el-hatjdmazott 
(Kóiiyi:  AM.  9). 

Dérékasint :  jv;  Ibi  a  falu  derekasint  meggyúl  (Uetbl 
Élet.  32-1).  Délután  sötét  estig  derekasint  vert  benniinket  az  >■.- ' 


DEREK  ATLAN—tViL-DEKiL 


KM  )KKri,— l'ÜRÉSy^I  )KSZKA 


198 


(Alontrók.  WIII.  10 1  Az  hideg  is  dpiekasiiit  ollelvéii,  vacsorát 
sem  ettem  (öl).  Ma  kezdették  derekasint  liiüijatiii  az  németek 
derék  sáiiczait  (.XXIII.  432i.  Be  vivén  az  luvamat,  megak.'Lsztám 
s  derekasint  általhajtnui  szintén  a  tiilsii  szélire  a  viziiek  a  Lidast 
1759  (Hazánk.  I.UOi. 

Dereka tlan:  finceptiLs,  iuutilU;  iir.tiichtÍK.ungesohickt].  Dere- 
kas, de  nem  derekatlan  dologra  megtauittya  (ÍSall:  A'ár.  181). 

Derékképen :  in  solidum,  ad  smnniam  MA.  [apte,  recte ; 
im  allgemeinen,  gescliickt,  richlig].  Kctkoppen  osztom  euis  k 
credót,  eggjnc  osztás  dereckeiien  való  leszeu,  ma.sic  kínáltképpen 
finnen  magába  való  (Bas:  Credo.  130).  Az  isten  derekképpen  es 
leg  niiluabton  az  emberekhez  való  akarattiat  az  Christiis  által 
ieleutette  ki  (Fél:  Tan.  17).  Azért  valaki  az  elő  hozott  bizony- 
ságoknak erejét  meg  érti  és  derék  képpen  csendesz  elmével 
által  láttya  (Pázm:  Kai.  78).  Csudákat  nem  kel  várni,  minek- 
utánna  egjszer  derékképpen  meg-eríssittetett  az  ecclésiának 
igaz  tanitása  (575).  Az  czászár  az  dologrúl  derékképen  nem 
értekezuén  (Sim:Evang.  133).  Hogi  kiálcsaiiak  derék  képpen 
az  pápisták  ellen  (Bal :  Cslsk  396).  Ha  az  egieb  országokról 
akarnánk  derek  képpen  emlekeznftnk,  nagjTa  teriedne  irasimk 
(Lép:  PTiik.  HlOO). 

Dérékszérint :  [praecipue,  apte,  recte ;  besonders,  richtig]. 
Valaki  a  z&zesegfit  el  vezti,  artatlansagbali  nem  iuthat,  de 
maga  a  derek  zerent  való  bodogsagat  a  kereztsegnek  megveheti 
(DebrC.  142).  Az  Euphrates  vize  vagyon  derek  szerent  Babiló- 
niába, Chaldeaba  (Mel:  SzJáa  258).  Senki  hat  meg  nem  veri 
derek  szerent  a  tórfikfit,  hanem  czak  az  isten  (509).  Derek 
zerint  nem  érthetem,  mit  zereznek  (LevT.  I.IO).  Mi  magonkat 
az  halai  ellen  derek  .szerent  vlgaztalni  nem  tiiggiuk  (Kár:  Hal.  B^. 

DERELYE':  [cibi  genus:  pirogé].  A  szalonnát,  ha  egyre 
fiistülik  is.  nem  válik  belőle  derelye  (Fal:  Jegj-z.  920). 

DERES:  [equulens;peinbank].  Érdemes  arra,  hogy  a  deresen 
arcúi  fekve  járja  a  lapickás  táncot  (Fal:  NE.  81.  SzD:  MVir.  83). 

DERHAS  :  ['?]  Bezzeg  oldottam  én  a  tzigány  kereket  mi- 
helj1  láttam,  hogy  a  dérhás  komát  egygyezni  kezdette  (Kónji: 
ÁrtM.  71i. 

[DERHEN] 

Derhenö:  [serenus;  heiter,  hell]  Ó  feleluen  monda  azocnac: 
Estue  lenen  ng  mondotoc,  derhenfi  lezen,  mert  vérhenő  a  men 
(íliinchC.  44).  [Vö.  DÉR] 

DERÍT:  sereno,  illiistro,  clarifico,  illumiiio  SL  [aufheitem, 
klaren].  Reá  fiiggesztettem  elmémet,  hogy  ügyetlenségét  tellyes 
napra  deríthessem  (SzD:  MA'ir.  243). 

ki-derit :  [exhilaro ;  aufheitei-n].  Még  az  örvendetes  vilá- 
gosság sem  deritheti-ki  lelkemet  (SzD:  MVir.  77). 

még-derit :  (Jissereno  C.  [aufheitem]. 

DERTJIi :  sereuor,  illustror,  claresco,  illumhior,  mmidor 
SL  [.sicb  auflieitern,  .sich  klaren].  Ha  derült  egeket  az  5  szeme 
látja,  Kumilla  szépségét  nagyobbnak  gondolja  (ZrinyiT.  148). 
Vig  is   s  kedvetlen  is,  dfirűl  s   borul  kfidben  (Gyfingy :  KJ.  63). 

[Közmondások].  Nem"  ragad  eb-ugatás  az  deriilt  égre  (Zrinyi: 
ASjT.  239). 

föl-derül :  [disserenor ;  .sich  aufheitem].  Fel-derfilt,  fel-tisz- 
tiilt:  disserenat  PPBl.  Ffilderíilt  itéletfi  (Zvon:  PázmP.  282).  Fel 
derül  és  szép  iidfi  leszen  (Alv:  Post  L30).  A  reggeU  szivárvány 
felleges,  homályos  idfit,  az  estveli  tiszta,  fel  denllt  időt  jelent 
(Com :  Jan.  10).  Az  iga-sságnak  fényes  csillaga  derűllyfln-fel 
szivedben  (MHeg':  TOszl.  II.IO61.  A  fényes  nap  az  égben  hogyha 
piroskodva  láczanak,  más  napra  az  égh  fel  derűi  szépen  (KNagysz. 
1671.  B).  Valamennyire  felderült  s  alkalmas  derecske  is  16n 
(ilonlpík  XV1IL6).  Éjjel  a  csillagok  vidj'^ák  szivemet,  a  hajnal 
felderűi,  meghozza  kedvemet  (Fal:  Vers.  879). 

M.    NYELVTÖRT.    SZ(ÍTÍB. 


ki-derül :  "v  Ki-derül  a  te  naixid-is  és  ugyan  tsak  arra 
szíirad  a  gyakizat,  a  ki  gyalázott  (Fal :  SzE.  538).  Jó  barátoki-a 
tégy  szert  ki  derült  üdídljon  (SzD:  MVir.  51).  Ki-derültt  kedvem 
vastag  homályba  borúit  (76.  79). 

még-derül :  ív  Mást  im  jómra  vagyon  szépen  meg  derölt 
ég  (Zrinyi:  ASjt.  84). 

neki-derűl :  cw  Ide  sok  esó  jára,  im  most  derült  volna 
neki,  az  viz  is  nagy  (RákGy:  Lev.  248). 

DERMED :  obrigesco,  e.\aniinor,  emorior  MA.  [erstaiTen, 
entseelt  werden].  Azt  akarod,  hogy  erdőt,  mezót,  majorságot 
kitálaljam  egy  ebédie,  hogy  dermedjenek  a  hivatalosok  a  sok 
falatok  miatt  (Fal:  NU.  305). 

még-denned :  cw  Kanczáit  meghozták,  az  egyike  itt  vagyon, 
a  má.sika  megdermett  (LevT.  11.299).  Bosz.sziiban  meg  fortyana 
s  meg  dermede  Sólymán,  látván  hogy  meg  cs6k5nt  szerencséje 
(Pázm:  Kai.  441).  Amaz  étel-közbe  megdermedet  (Pázm:  KT. 
91).  Haj  vén  Sámbár  dajua,  soltszor  meg-demiettél  volna  te 
ugy  eddig  (Pós:  Válasz.  72). 

[DERMESZT] 

ki-dermeszt :  [ex.stingTo,  ex.stirpo;  vertilgen].  Ártalmasabb 
pestisiink  nincsen  fi  nálláuál,  az  ur  isten  csak  dermesztené  ki 
ez  világból  (MonTME.  IV.249). 

DEROGÁL :  [detestor ;  abwehi-en].  Az  5  felséges  voltának 
derogálna.  kis,sebségére  volna  (GKat:Titk.  86). 

DERVTS  :  [monachus  Mohanunedauus ;  mobamedanischer 
mönch].  Egy  denvys  therekem  vala  (RMNy.  ILISO).  Hogy  der- 
vissé legyön,  egy  sebhez  megyén  a  dervisek  közzé  (Monli-ók. 
ni.189).  A  pilis  a  pap  baratoc,  deruisec,  kalugemk  formaia, 
biliege  (Mel :  Szján.  489).  Bugyogós  köntösbe  öltőzfitt  deruisec 
(Mel :  Sám.  235). 

DESZKA :  assis,  asser  C.  bret  Com:  Vest  120.  Nem  egieb 
wala  ew  agia,  hanem  czak  kemenseges  dezka  (ÉrsC.  397).  Szent 
Mathyasnac  feiet  elrontattac  deszkac  kőzet  lebochatot  vas  su- 
lockal  (Helt:  Bibi.  I.b3).  Budáról  Pestté  hajón,  deszkán  által- 
menni kezdenek  (Monlrók.  in.54).  Az  kic  vzni  tudnac  vala, 
dezkan  es  gerindan  el  kft  mennec  vala*(Ilo.sv:  SzPál.  22).  Meg 
béllé  az  házuac  falait  belfil  cednis  fából  csinált  deszkáckal 
(Kár:  Bibi.  1.307).  Sok  deszkát,  taligát  és  égni  való  fát,  salét- 
nunot,  kénkfit  s  éget  mogyoró-fát  (Zrinyi:  ASyr.  99).  Némellyec 
a  vizet-is,  mellyel  meg-mostad,  elleukezSnec  gondollyác  annac 
természetivel  (Nad:  Kert.  28).  Gyerg)-ó  feuyfi- fákat  szálitson  tu- 
tajokon, Udvarhely-szék  létzet,  zsindelt,  deszkát  adjon  s  hozzon 
(Bod:  Pol.  60). 

ál-deszka  (óíí-deszka '?) :  transti-um  Com :  Jan.  89.  [ruder- 
bank].  Az  evezfi  legényec  az  ál-deszkákon  fiivén  eveznec  (Com: 
Jan.  89). 

által-dészka :  transtrum  C.  [ruderbank].  Hajóbéli  által- 
deszka :  catastroma ;  által-deszka  a  hajóban,  mellyen  az  evezősök 
filnek :  ti-an-stra  PPBl.  Evező-legények  fllvén  az  által-deszkán 
(Com:  Orb.  179). 

bél-déazka:  dentale  Nom'.  117.  [pflugbrett]. 

csalóka-deszka :  [asser  versatílis ;  fallbrett].  Ládáchkát 
csinálnak,  a  kiben  a  csalóka  deszkán  bé  mégyen  (az  egér)  a 
pirított  saytra  (Lipp :  PKert.  11.288). 

elesapó-deszka :  hostoríum  C.  [streichholz]. 

formáló-deszka:  [fonnbrett].  Az  formát  tedd  az  fövényre 
és  egy  darab  papirossal  és  az  formálódeszkát  borics  rea  (Kecsk: 
ÖtvM.  298). 

fürész-dészka :  asiás ;  dielentafel  C  Még  az  elfittök  levő 
hosszú   bikfa  válut  és  fűrész   deszkát   is  elrágták    (Bethl :  Élet. 

32 


499 


KORmAnY-DESZKA— DÉVÉK 


UEVERNAI^DIAI  )ALM 


1.267).  Kívánt  fdrészde-szkát,  a  mennjnt  a  városon  találunk,  orA- 
vel  is  elvesz-sziik  s  elküldjük  íRákI':  IjCV.  I.()8).  Fftrá^K  (l&szka 
csúiáló  (TOrT.  XVin.2:i7l. 

kormány-deszka :  (stiva ;  iifiiittstente].  Kormány  deszka 
az  ekén :  aiire.s  aratri  MA. 

oltalom-deszka :  plutniLs  PPBI.  (Rcliutzdaclij. 

padló-deszka:  assis  PPBI.  [bodenlwe.tl}  Az  liaiii  palló 
dftszkáiára  (MA :  SB.  73). 

Deszkás:  (o  tabulLs  factus,  tabniatns,  ligiiens;  brettern, 
hölzern].  De-szkáí  hajó :  eniphraota  C.  A  dLsziio  meg  lasz.szita  a 
farkast  és  az  őrszilibo  e.«.séc'bB  és  a  lapitzkác  niOf;  nyomáé  fitet 
a  deszkás  fenrkbiV.  aimyera,  hogy  minden  teteini  purtzogiiánac 
beléie  (Hclt;  Me.s.  302).  A  nagy  uri  reiidec  liintó  szekereken 
hordoztatnae,  a  kéz  né[)Oc  de.szkjis  .szekereken  íC<»m:.Jan.  87) 
Elein  síitorokban,  de.szkás  haniorákban  laknac  vala  (102).  Uesz- 
k;is  egész  folyo.sója  nagy  altánja  orsós  ola.sz  fákkal  elkészül 
vala  (Betbl:Élet.  11.250). 

Deszkáz :  asso  C.  [mit  brettern  belegen].  Ueszkiizni  való ; 
a.stanienda  C.  Rvszkázom,  d&szkával  meg  borítom,  padlom,  bél- 
lelein :  tabnlo  M.\.  Iteszkázott  vagy  slivényozett  hadi-szersz;im, 
ki  mellíl  a  várat  o.stromniják ;  plnteiLs  PPBI.  De.szkázott  fal : 
paries  contabulatns  PPB. 

be-deszkáz:  coa.s,so  ('.  [znsamment;ifehj|.  A  falakat  bé- 
d&szkáziii :  parietes  tabniis  *ve.stire  PPBI. 

raeg-deszkáz :  lontaliulo  C.  [dieleiij.  Meg-deszkázom,  bé- 
padlom :  coassu  PPBI.  Mog  deszkáza  az  liáziiac  bátulsó  részé- 
bennis  húsz  .singet  (Kár:  Bibi.  1.307).  Megde-szkázták  az  házat, 
de  igen  szépen  (ÉvK.  X11I..51). 

mégdeszkázás :  contabidatio  C  [das  dielon].  Meg-deszkázás, 
padlás :  tnbiil;itio  PBBl. 

Dészkázá.s:  tabulatio  M.A.  vertiifelung,  t.-ifcbverk,  boden- 
werk  PPB. 

Deszkázat :  p;<gmentnm  PI'BI.  ftabulattnn ;  tafelwerk].  Falon- 
való de.szliázat,  eszterliátska,  melly  az  esót  a  falról  elébb  veti, 
fal  píirkány:  projectura  PPBI.  üe.szkázatokkal  várak  módjára 
építtetett  és  szélnek  ereje  nélkfil  nem  jariiató  hajók  vóltan;ik 
(DBenkó :  Hor.  322).  Catu  azt  akarta,  hogy  az  alsó  deszkázjitja 
kiálló  hegyes  szegekből  légyen  (Fal :  TÉ.  783). 

DESZPOT:  regulns  PPBI.  princep.s.  tyrannus  Sí.  Immár 
liallga.ssátnk  tü  ráez  de.szp(jtot  (RMK.  UI  319).  Király  ndvarába 
deszpot  jiitt  vala,  mert  tőrök  császái-tol  igen  felt  vala  (3,ő0). 
Megcsalá  ótíit,  mert  az  ráez  de.spotnak  Szeiideróben  bévívé 
(n'.34).  Itt  adták  meg  5  felségének  az  erdélyiek  a  ráez  d&spot 
arany  koronáját,  ngyan  ezen  ráez  király  df.siwt  arany  övét  is 
(TudTár  1839.  372.  373).  Rátzországi  deszpot:  Rasciae  daspotus 
(Ver:  Verb.  244).  Despot  lév  (Nyr.  IX.72). 

Deszpotás  [?].  .Szégyen[l]  német  kijönni  Váradról,  az  desz- 
potás  városáról  Aradról  (Tlialy:  Adal.  11.341). 

DÉVAJ :  potulans,  neqnam,  dissolutus,  devius  Sí.  sehlan, 
llstig  Adánii  [mutnillig,  nnbandig].  Kár  bizony,  amaz  ember- 
sége.s  ember  hogy  ollyan  kutya  dévaj  eb!  (Thaly:Adal.  181). 
Lator  Ámor,  ha  elvetted,  ha  megloptál  engemet,  mondd  meg 
dévaj,  hová  tetted  és  add  vis.sza  szivemet  i Fal:  Vers.  880). 
Hamis,  titkos,  dévaj  szív  (881).  Kést  vertél  szivembe!  mint  vi- 
hette végbe  ?  Nem  tíilt  .sokba,  csak  egy  dévaj  mestereégbe  (909). 

Dóvajság :  [letnlantia,  neiiuitía  Sí.  fmnlwilligkeit,  .scliel- 
raerei].  A  hamis  udvariság  olly  rossz,  mint  a  derék  dévajság 
(Fal:UE.  4C3). 

DÉVÉR :  lyprlnus  ;  kanif  PPB.  Az  5reg  tsnkákat,  tóbéli 
potykákat  és  dévér  keszegeket  etféle  féreg  nem  állja  iMisk: 
VKert.  (582). 


I       DÉVÉRNÁIj  :   Ihehio ;   zechen].  Világos  virradtig  devor- 
iiálnak  '^/.l>:  M\ir    :  57). 

DÉZMA,  DÉZSMA :  deiimao,  vectigal  C.  (zehentj.  Húszad, 
dézma  neme :  vicesima  PPBI.  Dezmat  adoc  mendenekbi'l,  mel- 
íeket  biroc  (MiinchC.  152i.  Deozmayat  ky  zolgaltataa  (JordC 
809).  Dezmak  adatta.ssan;ik  egíbaznak  epiletere  (UebrC.  93- 
Az  egyliazy  cembeer,  ky  el  dezmiibol,  meg  kel  fyzzetny  az  zol'  •- 
mákat  lÉreC  369).  Udvar  biránkon  és  szaljadíjsínkon  ne  vegyi  i 
dézmát  d^vl".  11.48).  Az  izraelitáé  kőzött  két  rendbéli  dézin.i 
volt  iMA:Tan.  172).  Fekete  András,  mikor  az  nemes  Fark:i> 
Gáspár  leuelét  kihozta  az  de.szma  adás  felöl,  akkori  költse;; 
volt  2  ft  (MonTME  1.30).  Az  dézma  asztaguni  liamiiuczbat 
forinton  árultam  mog  (Gér:  KárCs.  III.139). 

[Szólások].  Az  S  szaván  dézmát  kell  venni  (Fal : 
Jegyz.  921). 

Dézmál :  decimo  C.  (zehenten).  Yay  tynektek  yrastliwdi.k, 
kyk  dezmallyatok  az  mocntaath,  kilmeenth  íJordC.  428.  r>67i. 
ö  kéme  hagyja  meg  dézmásinak,  hogy  az  mi  jobbagj-ínkat  déz 
málja  eWbb  (l^evT.  11.47).  Elfoglaltiík  az  adósságokat  is  és 
dézmáliii  sem  bailnak  (Gér:KárOi.  IV.!?.")). 

meg-dézmál :  cw  Jay  tfinectec  írástudóé,  ki  megdezmallatoc 
a  moiitat,  a  kaprot  íMündiC.  57.  ÉrdyC.  173.  Helt:  VT.  8-3). 
Mikoron  a  gabonát  megaratyvk,  meg  dezmalom  elSszer,  aimak 
ataua  az  ötödét  kive-szem  (Helt:  Mes.  456).  A  dunaPildvári  aga, 
ugyan  az,  mely  csausz  volt,  az  borok  végefelcM  hogy  megdé.sz- 
málja,  azok  is  íttanak  2  frt  64  Icr  (MonTME.  1.31). 

[Közmondások].  A  barát  barátot  meg  nem  dézmál)  a  (Kisv: 
Adag.  93). 

Dézmálás :  [decimatío ;  das  zehenten).  Reya  kewlgy  az 
deznialasra,  ha  ozthaii  ky  very  az  my  embewryiiket,  jwyenek 
ky  belewle  (RMNy.  m.75). 

Dézmás,  dézsmás :  decímator  MA.  fzehenterj.  Benedek 
deák  ibazar  de.<ma.ssii  iKMXy.  111.21).  Így  járjanak  el  az  dez- 
uüissok  az  dologba  (75ii  Dézmássok  meg  dézmált.tk,  meg 
kilenezedeltek  (Gér:  KárCe.  1V.171). 

DÉZSA :  sciphium  C.  MA.  orcji  PPB.  scheffel  Nom.  34. 
Ki't  fiilii  tseber,  désa :  capedo ;  fejfl  z.s;ijtár,  fejö-edény,  désa : 
mulctra  PPBI.  Vnö  és  íuli  feö  .sa\-tár  és  dézsa  az  ő  pohár 
.szekec  iHelt:  Krón.  8).  En  be  megyec  a  faluba  és  egy  dézsát 
lo|>ok  és  ki  szedek  a  halakban  (Helt :  Mes.  283).  Poruata,  nios- 
lekos  dasa  (Mol:SzJán.  5öl».  Dé.sa  vizbe  foytya  íMA:SB.  342) 
Moslékos  désa  (GKat :  Válts.  1.992).  Az  hígaknak,  folyó  állatokiuik 
mértéki  ezek:  két  fTlIfi  desa,  fertály  akó,  fél  meszely  <Com: 
Jan.  205.  166).  Egy  bocska  avagy  désába  rakaKáu  lExPrinc 
218).  Gábor  Pál  désájáért  voltunk  egy  désát  24  deuár  (MonTME. 
1.14).  A  sütó  házban  egy  lábas  üst,  egy  sütfl  dézsa,  egy  salu, 
két  kis  szakasztó  tekení  (Gér:  K.irCs.  IV.  451). 

DIADAIiM,  DIADALOM :  1)  pugna  EhrC  50.  [kampf 
Es  ez  e\v  dyadalniat  (pugnam)  zent  Ferencznec  zegyenl>- 
uala  meg  mondany  (EhrC.  50).  2)  praevalentia,  víctoria  M.\ 
sieg  PPB.  Diadalmat  venni:  vineere,  triuniphare  PPB  HadKi 
as  viasi'oda.sba  diadalmat  vezön  (GuaryC.  52).  Uyailalm-it 
veween  az  zent  migyalon  (ÉrdyC.  387).  Dyadalma  leen  az 
bytetlen  eretneköknek  (516).  Dyadalniatli  vfeek  w  rayta  iKulcst' 
50).  Isten,  ky  adez  dyadalniatli  nekem  ees  nepeketh  Hetluv. 
een  alám  (KazC.  32).  Nagyob  diadalommal  el  törellyfu-  eHzt 
e  kis  .sKÖinénnot  iHelt:  Krón.  120).  Sirííssal,  könyörgéssel  jutott 
a  diadalomhoz  (Pázni:  Préd.  648).  És  inostís  kétséges,  kié  voll 
az  diadalom  (Píizni:  Kai.  441).  Kín  ínég  az  pokoliiac  kapni 
sem  vehotnec  diadalmat  (Zvon:  Post.  1 12).  A  gyözodelmosi'l, 
fosztott  marhákkal  terhftsek  lévén,  avagy  a  díadalomzászlók .' 
fel-emelvéii,  haza  meg  térnek  (Coai:Jaii.  188).  Az  eklésj.ii 
le  nem    lapodgya,   lUadalmat    nem   vészen  6  rajta  (SzU:  MN'ii 


DIADALMAS— dIudAIÍsAo 


DIUSKKED-UC— DICSÉKte 


502 


35l.  S)  [tri>iiliaeiim ;  si(M;esdoiikm.'il].  CVíiszár  iSuedeliiiét  ma- 
gokiinc  liagyác,  diadalmat  az  váraslxíl  ki  háiiyáe  (Cseng:  Jer. 
A3). 

Diadalmas:  1)  virtorinsus  MA.  siegreich,  sioí,'liaft  PPB. 
El  hagiak  voziii  tastekot&s  ;i5;  iiagi  diadalma.*  siwzwdplmert 
(VirgC.  8;1).  Mikoroii  minden  vitáz  toljor/.ot  iarna,  intec  az 
ntezt'c  Kinisi  Pált  is,  liogy  il  is  mutatna  az  S  diadalnios  vígn- 
ságát  (Helt :  Krón.  159).  Azokat  a  dindalni/L'!  iukat,  az  igas.sagot 
senki  Christustul  el  nem  veheti  (Mel:  Piéd.  127\  A  régiek 
fegyver-liiizából  vett  diadalmas  kardokkal  nyaka  szakasztatik 
ennek  a  vélekediVsnek  (SzD:  MVir  140).  3)  dovit-tor  MA.  [sieger]. 
Diailalnids  lún  (Helt:  KriSn.  15).  Végezetre  fi  diadalmas  lészen 
(MA:Uibl.  l.lTi. 

Diadalmaskod-ik  :  [vinco ;  siegen].  Diadalmaskodván,  a 
iwkolbéli  .«áik:ínuak  hét  fejét  ö.szve   rontotta  (Csúzi:  Síp.  132). 

Diadalmasság :  (victoria ;  sieg).  Királyok  és  császái-ok 
halálát  cs  diadalmiiíöágokat  igyekesztenek  haszont<alanul  jSven- 
dfilui  (KBécs.  1666.  C3).  Ad  isten  kezemben  diadalmasságot 
(PMFl.  72). 

Diadalmaz :  [vinco ;  siegen].  Dyadalmaz  8  ellensegirSl 
(BécsiC.  40). 

még-diadalmaz :  defendo  BécsiC.  12.  [.schützeu].  Nabu- 
kodonozur  hog  megdyadalmazna  Smagat  (quod  defenderet  se), 
ohozia  hiua  mend  azíietettel  nagobbakat  (BécsiC.  12). 

Diadalmi :  victorialis,  triumpbalis  Kr.  [sieges-].  Diadalmi 
vers :  epinicion  MA.  A  gyozedelmessec  győzedelmi  dicsiietet 
énekelve  diadalomi  pompával  haza  meg-témec  (Com:  Jan.  152). 
Ditsőség  szekerén,  országos  diadalmi  pompával  ment  a  városba 
(SzD:Mrir.  88). 

DTATi'FIKti  ka.  A  dialecticáról  avag  vetélkedésnec  tu- 
domány;irol  (Com:  Jan.  160). 

DÍB-DÁB  «it'6-dáb  Radv:OiaI.  11.315.  FahTÉ.  735): 
1)  buttubata  MA.  unnütz  zeug,  lapperei  PPB.  Csak  kapcza 
foltokkal  es  szemetes  dib  dabokkal  volt  rakna  (Bal:  Epin.  1). 
A  templomot  egy  más  dibdábbal  meg  mocskotokat  a  templom- 
bul  ki  kel  rekeszteni  (Diász :  Delib.  A  2).  Czédula  pénzeknek 
e.'dgalásával  terhelik  az  ott  való  szegénységet  akármi  dib-dáb 
edgyet-mástol-is  az  ott  való  harminczadosok  (CompConst.  44). 
Nem  terhelik  magokat  minden  dib-dábokkal  (SBalog:  TemK. 
155).  Holmi  aprólékos  déb  dáb  (Radv :  Csal.  11.315).  Legyen 
irgalmassággal  hozzá  és  holmi  dib  dabját  adassa  meg  nyava- 
lyásnac  (MouOkm.  XIX.112).  A  nemes  emberek  nem  tartoznak 
nem  kotelessek  a  jóságos  tselekedetekre,  tekélletességre  és  száz 
tfib  efféle  díb-dábra  (Fal:  NE.  62).  3)  xilLs,  nauci,  fiocei  SL 
(mmütz,  geringfiigig].  Sok  dilj-dáb  agyaskodásukat  hintegetett 
Calvinus  h-ásiban  (Pázm:  Kai.  417).  Efféle  dib  dab  rendtartásokat 
sokakat  szerzet  (KCsipk :  PápLst.  502j.  BecsfilendSt  bocstelen  dib- 
dáb  csecsért  el  ád  (Land :  UjSegíts.  IL8 1 ).  Dib-dáb  fehérruha  (RákF : 
Lev.  V.nl2).  Az  itt  való  déb-dáb  marhákat  mind  eszveverettem 
(Thaly :  RT.  L93).  Rest  ökröket  a  húzásra  dib  dáb  ostorral  kéuszer- 
gessen  (László:  Petr.  29.).  Szedjük  el  tőle  minden  déb  dáb  ü-ásit, 
leveleit,  passusit  (FahTÉ.  735).  A  tölgy-fa  meg-nem  indúl  minden 
dib-dáb  ledérségen  (Kónyi:  HRom.  1).  Tudod-é  te  dib  dáb  ember, 
kivel  be-szélsz?  (Gvad:  FNót.  113).  Dib-dáb  podgyászszal  terhel- 
tetik lelke  (SzD:  MVir.  425). 

Díbdábocska :  [quisquiliae ;  unniitzes  zeng].  Belsó  fiókban 
egynehány  franczia  pénz  és  holmi  débdábocskák  [vannak]  (Radv : 
Csal.  I1L352). 

Dibdábság :  [(lulsquiliae ;  lapperei].  Inkább  díb-dábs;igokra 
vesztegetik  pínzeket  (Nyr.  IX.413J.  Ezen  dibdábságnak  még  Is 
meg  kell  lennie,  e  nélkíil  kszelsoftba  bú  nem  lehet  menni 
(Gvad:  FNót.  99 1. 


DICSEKED-IK:  glorior  C.  MA.  siidi  rührnen  Pl'B.  GyiV 
zedelme.seii  ditsekö<lem :  triumpho  C.  Dicekédik  vala  monnal 
6  seregenec  h.atalmaban  (BécsiC.  11).  Dicokégj^éc  te  raitad 
Irlm.  (32).  Isteni  iozagoknak  viragauai  dichek&díl  (VirgC.  66). 
Ky  hoza  Bola  korai  yo  Magy;n'or.szagba,  hogy  dychekednel 
thi)  keth  orzagban  (PeerC.  312).  Dychekodyetek  mynth  zywboly 
ygazak  (KulcsC.  72).  Ne  dychekedyel,  ne  negydeskedyel  az 
agak  ellon  (Komj:  SzPál.  86).  Kimondhatatlan  nagy  prédánál 
meg  teiénec,  nagy  erosseu  düczSkeduéu  (Helt:  Krón.  43).  Heiá- 
ban  diczekedik  az  papa,  bog  Péternek  holiubeu  szállott  (Fél: 
Tan.  228).  Ditsekedett,  hogy  semmi  nélkül  nem  szilkős  (Pázm : 
Préd.  644).  Ha  gazdagsággal  bívelkedel,  abba  ne  dicsekedgyél 
(Páam:  KT.  21).  Miben  dicsekedjem,  ha  nem  te  keservw!,  nehéz 
keresztedben  (Thaly:  Adal.  1.21).  Hajaflan  fejével  agyatlanul 
ditsekedett  (Fal:  NA.  182).  Dicsekedjék  én  szerelmem  szerel- 
med mértékében  (Amadé :  Vers.  62). 

[Szólások].  Dicsekedik  mint  vaiju  a  galamb  tollakkal  (Matkó: 
BCsák.  184). 

föl-dicsekedik  :  [glorior ;  sich  brilsteu].  Foldicsekedett  a 
vezér  kegyelmes.ségével  (Monlrók.  XV.554). 

Dicsekedós  :  gloriatio  MA.  [prahlerei].  Az  my  hyv  dichekev- 
des\Mik  meg  nyomoreytatyk  (CornC.  10).  Az  Babylou  az  chal- 
déusoknac  .szépségéé  és  diczekődésec  volt  (MA:  Bibi.  n.l3). 
Piperes  dicsSkfides  (Alv:  Itin.  93).  Áhétatosságok  hívságos  dicse- 
kedés (Fal :  NE.  39). 

:  Diesekedet :  c«  Job  énnekem  inkab  meg  halnom,  hogy 
nem  mynth  ez  en  dychyekedetemeth  valaky  hyaba  valoya  tenne 

j    (Komj:  SzPál.   155 1. 

DICSÉR  (;/;/r:tí-  EhiC.  139):  laudo,  collando,  probo,  com- 
probo,  suborno  C.  lobén  PPB.  [riihmen,  preisenj.  Igen  ditsirem: 
percelebro  ;  erossen  ditsirőm  :  dilaudo ;  énekelve  ditsijőm :  de- 
canto ;  tapsolilsommal  diczh'őm :  complaudo  C.  Gyakorlom,  ditsé- 
rem,  hirdetem:  celebro  PPBl.  Tartozzatok  gyczeruy  az  zabad- 
sagert,  kyt  vallotok  mendenewt  rewpewiest  (EhrC.  139).  Dyczer 
nagy  felséges  dyezeretel  (VirgC.  13).  Kezde  dychyrny  Béla 
kyral  az  nienyekevzevnek  haznalatossagat  (MargL.  29).  Dycheer- 
tetyk  kedeeg  kereztelew  János  lelky  nemes  yozagos  mywel- 
kSdeseknek  nagy  voltából  es  nem  ew  te.sty  allapottyanak  mynee 
voltából  (ÉrdyC.  350).  Dycheryeek  az  ty  mennyey  atyátokat 
belólee  (389).  Dycherem  felséges  wrnak  neueth  (KulcsC.  11). 
Bodogh  az  ember,  ky  nem  ityly  \Vuu\'\'n  niagath  abba,  kyth 
ewmmaga  dychyr,  ioua  hagy  (Komj:  SzPál.  9S).  Vadnac  olyfele 
emberec,  kic  semmit  nem  dichérnec  (Helt:  Bibi.  I.c3)  Jobb  sze- 
retem, hogy  gyalázzanak  a  jórúi,  hogy  sem  ditsírjenek  a  roszrúl 
(FahNU.  309). 

[Szólások],  ö  m  a  g  a  d  i  t  s  é  r  i  magát:  ipse  sibi  tibicen 
est  PPB.  A  kinek  pokol  szomszédgya  vagyon,  6  maga  dicheri 
mag,at  (SalMark.  A5).  Hituan  .szomszédgya  vagyon,  mert  ő 
maga  diczeri  magát  (Decsi:Adag.  125). 

[Közmondások].  Estue  szokták  diczémi  az  napot,  nem  reggel 
(Decsi :  Adag.  30).  A  munka  ditséri  mesterét :  *artificem  com- 
mendat  opus  PPBl.  Barátidat  titkon  intsed,  nyilván  ditsírd 
(.SzD:  MVir.  51).  Végin  szokták  a  napot  ditsérui  (87 j.  Napot 
nem  felkeltén,  lianem  le-fektén  szoktanak  ditsii-rii  (uo). 

még-dicsér :   allaudo,   collando,   (hlaudo  MA.  lobén  PPB. 
megdicsérés :  collaudatio  MA.  [lobj. 
[megdicaéret] 

megdicaéretés :  [laudabilis;  preisuiirdigj.  Szép,  megdiczé- 
retes  magasztalás  (MA:Scult.  1043). 

Dicsérés :  laudatio,  collaudatio,  comprobatio  C.  [das  lobén, 
riihmen,  preisenj.  Az  fel  támadás  vtan  lezon  az  zentokben 
zozerentli  ualo  isten  diceres  (SándC.  20).  Homérus  pennája  és 
ih'tsirése   terjesztette   világ-eleibe  tselekedetit  (Pázm :  Préd.  37). 

32* 


503 


DICSÉKHn'— M  Efi-DIOSÓÍT 


DICSŐÍTÉS— DICSÓÜI. 


Dicséret :  laas,  laudatio,  gloriatio,  elogiuni,  hymiius,  enco- 
mium  C.  coUaudatio  MA.  |lol),  lobspriH-h,  lüb^esaugj.  Ditséretre 
méltó:  commeudabilis;  ditséretre  méltatlan:  illaiuiatiLs;  ditsiret 
nélkül  való:  ingloriiu  C.  Ditséretet  vadjisziii:  *servir6  gloriae; 
ditséretet  nyerni :  *adscisrere  sibi  laudera ;  halotti  ditséret, 
halotti  orátr.ió  vagy  versek  :  *laudatiü  fiiiiebrls  PPBl.  My  vronk- 
nac  lesos  Cristiisuae  gyraeretjTe  yrtattanak  meg  yttegyel  nemy 
yrasok  (EhrC.  1).  Fogadiian  fitet  korouackal  es  diCéreteckel 
(BécsiC.  14).  Kezdetik  zent  Fereneznek  dyezorety  (VirgC.  13). 
Dychyreteket  ne  kere&sovnk  (CornC.  12i.  Kereztekkel  as  kylemb 
kylemb  zeep  isteny  dyelieretekkel  yewnek  vala  az  zent  zyznek 
koporssoyahoz  (Érdyf.  341)  Dythereteth  mondok  the  newednek 
(KulcsC.  13).  Az  én  dichiretem  ne  legyen  az  fi  gyülekezetekbe 
(Helt:  Bibi.  IAa4)  En  munkálottam  benne,  magának  ve.szi  a 
diczéretet  (Decsi:  Ad;ig.  lü.5).  Mikor  ollyat  tselekedett  KrLstiLs, 
mellyböl  ditséreti  származott,  niegparaiiLsolta,  hogy  titkon  tartsák 
(Pázm:  Préd.  53).  A  gyülekezetben  soltárok  és  ditsiretek  éne- 
keltetnek (Com:  Vest.  94).  DiLséret-névben  vesz.szük  az  í>  gyalázó 
beszédeket  (Fal :  NE.  34).  Addig  iiatvarkodum  a  hime.s,  .sziues 
ditséretekkol,  a  mig  önként  számomra  kinyílik  erszények  (Fal: 
TÉ.  773,1. 

[Szólások].  Más  dicsiretinek  sziue  a  lat  magát  ditsiri 
(Decsi:  Adag.  212). 

Dicséretes:  laudatus,  laudabilis,  celebratus,  inclitiui  C. 
[lobenswert,  rülmilich,  lüblichj.  Dicheretes  eletei  ez  világból 
kymulanak  (VirgC.  50).  Dychyretees  eletev  fráter  (DumC.  273). 
Mynemew  rendbely  zyzek  dycheeretősSk  wr  istennek  elette 
(ÉrdyC.  590).  Dit-zeretes  az  gyermec,  ki  nekünc  születet  (Born: 
Préd.  32).  Az  ö  elmeye  díVziretes  vala,  versekot  szerezhet  vala 
(Decsi :  Sall.  19).  Minden  állatnak  tsak  az  ditsiretes  java,  a  mi 
annak  tulajdon  természetihez  illik  és  a  mitől  jónak  mondatik 
(Pázm:  Préd.  312).  Diczéretesb  lészec  az  leányoc  elölt  (MA: 
Bibi.  1.282).  Nem  dicséretes  néked  halált  kivámii  (ZrinyiT.  82). 
Dicsiretes  kedvezni  az  atyafiaknak  (lUy :  Préd.  1.67).  Eftéle 
ditséretes  találmányokkal  minden  koron  találsz  magadnak  helyt 
a  hlros  emberek  laj.stromában  (Fal:  UK  398). 

Diesóretlen :  illaudabilis,  illaudatus  SL  [ruhmlos,  unrUhrn- 
lich).  Sz;ilad  serege  nagy  dicheretlenUI  (Zrínyi  1.77).  Dícheretlen 
ágybul  hogy  életemet  küldjem  (122). 

Dicsérő  :  laudator,  comprobator,  encomiaster  C.  [lobreduer]. 
Kiáltó,  hirdeti,  ditsérö :  praeco  PPBl. 

DICSŐ  (diche  GyöugyC.  69.  dychea  KMNy.  11.281.  (íí«<sb 
R>IK.  Ii52.  (iycsethelen  ÉrsC.  515.  dúczu  MA:  Tan.  3):  glorio- 
sns,  gloriücatus  Mí\.  nüiiiiwiirdig,  rühmlich,  herrlích  PPB.  Vme 
hol  vagyon  a  my  dychii  kyralunknak  zerelmes  lakodalma 
(ÉrdyC.  53Ö).  Zeebbek,  eekósbok,  feunesbok  es  dychőbbek  (061). 
Oh  diche  zenth  lelek,  kinél  íub  ayaiidokoth  soliolt  nem  lelek  . 
(GyöngyC.  69).  Dicső  leány,  szép  jegyesem,  szent  nevemért  jó 
vitézöm!  (RMK.  1.134).  Felséges,  dilczii  méltóság  (MA :  Tan.  3 ). 

Dicsőit :  glorífico  MA.  riihmen,  preisen,  verherrlíclien  PPB. 
Díí8ueitec  istent,  ki  adat  illen  hatalmat  embérecnec  (MüncJiC. 
29).  Cellaíaba  tere  az  aldot  Istent  diczfiítuen  (VirgC.  103).  Vyla- 
goswllyon  ty  vylagossaktok,  ho^  dyczőoH  yczeek  ty  atyátokat 
(JordC.  366).  Az  engemet  dicliSét,  mórt  az  enyémbfli  veszi  a 
mit  tenéktek  hirdet  (Tel:  Evang.  11.151).  Az  alázatos  szívűeket 
iidvüzíti  és  diitsíiti  i Pázm:  Préd.  5ií)  Egyenlőképiien  egj'száyjal 
ilicsőitsétec  ;iz  Lstent  (iU:Bíbl.  1V.149). 

még-dicsöit :  cv  Jacobnak  ysteue  megh  dyczówytette  az 
hw  rtyatli,  .Jcsusth  (JordC.  715).  Wrwnk  Jesiis  megli  dyczflyteteek 
az  l'eenes  napnak  niegh  setetewloesebeu  (ÉrdyC.  182).  Meg- 
diczShitetem  Pharaóban  (MA;  Bibi.  I.6I).  Atyám  dfirsnicsd  meg 
az  te  fiadat  (Lép:  PTiik.  1L53).  A  mely  test  itt  .sajlódott,  jöven- 
dőben a  ditsSitessék-meg  (Pós:  Igazs.   11.637). 


Dicsőítés:  gloriticatio  MA.  verherrlíehung  PPB.  Meg  oytnu: 
dychewytesbe  en  tekeletes  bezedemeth  (KulcsC.  117.  Zvou:  Po>t. 
L55Í).  Mély  szomermességgel  szenvedi  a  dficsöitést  (KNagysz 
1613.  D3). 

Dicsős :  gloriosus  MA.  ruhmnUrdíg,  herrlicb  PPB.  Kérem 
ty  keketli,  hogy  ty  ktek  ez  fellywl  meg  irth  napra  lene  jelliii 
dyches  es  ekés  teob  wytezleü  h  rym  es  barattyni  kenzeotli  i  líMN;. 
11.284).  Minden  ékességgel  kedvesb,  dicsesb  v:da  (UMK.  U.,'.- 
Vilagi  ni.nrhaval  ékes,  diczös  vala  (Boni:  Ének.  óul).  Dicz  - 
nevedet  örömmel  diczérjne  (XLV:  SculL  75»).  Igen  díczúss.:: 
tndgyác  öe  az  anya  sz.  egyháüokat  diczérni  (MA :  Tan.  lUs  1 
E3z  számláltatta  az  iuigyali  dicsösb  karok  közé  ötét  (Csúzi: 
Sip.  100). 

Dicsősit:  (gloritiio;  lobpreisen].  Fel  magoztat  es  gyczewseyt 
tégedet  ewrewkewl  ewrewkke  (E3irC.  35l.  Dyehevsychyk  az  ty 
mennyey  atyátokat  (CornC.  157 1.  Rjdog  lloryan  dwezewsytte 
ystent  (ÉisC.  354).  Minket  dichösített  vitéz  véretek  (Zrinyi  L67)i 

Dicsösköd-ik :  I)  [glorior;  sich  rühoien].  Myt  dycheo- 
köttök  heeyyaban  i  ÉrdyC.  72).  8)  [glorificor;  verherrlicht  «er- 
denj.  Inkáb  akart  az  isten  népével  gyalázatban  élni,  hogy- 
sem udvarnál  királyi  állapotban  dütsósködní  (Pázui:  Préd.  1067). 
Egybe-foglallya  nem  tsak  a  isidók  és  pogányok  gy  ölekezetít, 
hanem  a  földön  vitézkedő  és  mennyországban  dUtsAsködA  ec- 
clesiát  (1240). 

[Dicsösül] 

meg-dicsösül :  [beor ;  selig  werden].  A  megdychevsevlt 
test  meg  álla  az  coporson  (CornC.  104). 

Dicsőség  :  glória  C.  [ruhm,  herrlichkeít).  Idején  meg-kísel>- 
bodcitt  iumak  a  gyözedeleomek  ditsilsége :  glória  ejiis  víctoriae 
*praetlor;ita  ast  PPBl.  My  vroukuac  lesus  Cristusuac  gyezew- 
.segere  yrtattanak  ueuiy  yrasok  (HirC.  1).  ö  zekiiiec  dicösege 
(BécsiC.  11)  Felséges  Lsten,  diczasegnek  kiralia  (A'irgC.  25) 
Az  en  zerzetomiiek  tyztasagat  ez  vylagnak  ilychevsegeert  sem 
zegnem  meg  (MargL.  31).  Reezth  ad  ew  neky  az  erek  díczS- 
seeghnek  erenieebeu  (ÉrdyC.  108).  Az  aszszonyálat  a  fértiunac 
diiczösége  (Helt :  UT.  u7).  Az  isten  dütsöségét  ne  lássíik,  a  kik 
a  szentek  fíildén  latrnl  éltek  iPiizm:  Préd.  2Ui.  Meg  üresitvéu 
magát  Cliristus  az  5  isteni  dücsösegétől,  az  szolgai  ábrázatot 
fel  öltüzé  (Alv:  Post  L371).  Inkább  veti  abban  kíki  dicsAeégét 
(Thaly:VÉ.  I.24X 

[Közmondások].  A  dUtsöség  meredek  nton  jár  (SzD:  M\Tr.  90) 

Dicsőséges:  (gloríasius;  rUhmlích,  rulímvoll].  Feluala,  lios;> 
ew  gyczew.seges  tarsasiigat  ne  veztene  el  (EhrC.  44 1.  Ei  diehwseges 
zent  sémit  reá  nem  telelő  (VírgC.  4  li.  Jeyel  difheseeghes  zenth 
leélek  (\\'inklC.  37).  Meel  dichöseeges  az  meennyey  zeut  orsag 
(ÉrdyC.  005).  Végre  iöuendöt  mondót  a  Christus  Jesus  dichö- 
seges  országáról  (Helt:  Bibi  Lg4i.  Minden  diitsíséges  felségének 
lába  es  fondamentoma  Siir  (Páau :  Préd.  94). 

Dicsőségesit :  [gloritíco ;  lobpreisen].  Nem-mynt  istent 
dych\^'sygeseytetyk,  sem  hala  adok  nem  voltának  (Kony : 
SaPál.  47). 

Dicsöségeskéd-ik :  [glorior ;  sich  briisteuj.  Keveset  tud- 
hatott bemie,  mi  büntetések  telnek  másvilágon  azoknak  lejekre, 
a  kik  ebben  mód  nélkül  dicsAségeskeduek  (Fal:  NA.  168). 

Dicsötelen :  ingloriosas  \VF.  [ruhmlosj.  Oh  eimekem  uyaa- 
walyru-iiiiik,  oh  lani  wagyuk  dyczetheleii,  myt  tegyek  niyiid 
ezewk  ellen  V  (ÉrsC.  515). 

Dicsőül:  glorificor  MA.  [beor;  verherrlicht,  selig  werden]. 
Felewltewzuen  ystent  gyczewlletek  (ElirC.  59).  Ees  dychiwl- 
tethnek  the  beimed  myiidenek  (KulisC.  7).  A  dficsőftlt  aientik 
ellen-való  káromkodiLsit  Baldninusiiiik  eló  M<m  hozom  iPá^'m 
LnthV.  93).  Meg  (xH-sétlette  isten  a  dücsöíilt  szentek  .•«•lnL^é;.  i ! 
hiviisát  (318>. 


."lO") 


MEl^UICSÓÜL-DIKTÁL-ls 


DINNYE— DIÓ 


506 


meg-dicsöül :  cv  Zellet  nem  .ulatotualiu  inprt  meg  Ir<íhs 
mesniem  diCinu'ltetetn.nliMMünihC.  ISJ).  Iiimmar  megli  dichőwl 
embiSniek  tVa  (WiiiklC.  152).  El  vjij^on  liz  rejtetvén,  kiuel 
nieg-vnjion  dycófilveu  (Nagj'SzC.  10).  Az  ygasKik  niegh  dyeliiml- 
tetlinek  (ÉidjC.  133.  Ozor:  Christ  28). 

mégdicsöületlen :  (non  glorili&itus ;  imverheriliuht].  Az 
niegdiczóiiletleneket  Cliristus  megdiczSiti  (MA :  Scult.  34). 

megdiesőültaóg :  (gloriticatio;  verherilichmig].  Meg  diczS- 
ftltíégét  erotlen.ségekiicc  liouiál1yá\nl  tudte  bé  (Zvou :  Post.  1.99). 

Diesöülés :  c\3  Az  húrnak  vonása  lezSn  testben  e-s  leI5kben 
ualo  diciőflles  (SándC.  17). 

Diesöületlen :  [non  glorificatiLs ;  unverbeiTlicht).  DiczSü- 
letlen  le.'n  iMA:Si-uIt  1052). 

DIÉTA :  1)  diaeta  Com:  Jan.  172.  [diát].  Az  egésségesek- 
nec  leg  jobb  onasság  a  diaeta  (Com:  Jan.  172).  8)  [comitia; 
reidistagj.  Bizonyos  napra  rendelt  ország  gyiiles :  diaeta  (Ver: 
Verb.  Szót.  7).  Supliealni  kel  \V  felseghenek,  ez  diéta  alatt 
latbassa  megb  A  tolseglie  az  bírákkal  (RMNy.  III.60).  Ez  el 
múlt  dietan  Rezeube  megy  (LevT.  1.233). 

Diü'ü'ÁS  :  [?].  Szitkainál  cbak  annyt  gondoltam,  mint  valami 
bodázot  gimárnak  diöas  pőszSgetéséuel  (Zvon :  PázmP.  206). 

DÍJ  (déj  Adámi.  dm  LevT,  1.319.  diú  Kasz :  Kit.  6.  147) : 
auctoramentum  PPBl.  valor,  pretium,  homagium,  sacramentum 
.submissionrs  Sí.  [preis,  lolin,  gebühr]  eid,  buldigung  Adámi. 
Beiktató  avagy  avató  |iénz,  zóld.  Item.  Dijja :  auctoramentum ; 
dijja  a  m^-íilt  liaza-fijának :  *auctöramenhmi  jugulati  eivls 
PPBl.  H&  nrat  megb  kel  Slny,  hogy  ha  dyaath  akaryak  me^h 
venny  (JordC.  56).  Az  megh  holthnak  dyyaath  se  vegyeetek 
(194).  Dyba  fyzeteth  (Ver:  Verb.  102).  Wa(la]mely  kezembeakad 
beunethek,  thahat  dya  zerynth  megyén  el  (LevT.  1.319).  Ollyan 
áldozat,  mely  az  emberi  nemzetségnek  diját  és  .satczát  meg- 
fizette, csak  egy  volt  (Pázm:KaL  741).  Melyben  diút  az  az 
két  száz  forintot  kel  le-termi  (Kász:  Kit.  (3).  így  az  alperes  fél 
dijn  héjával,  az  az  tsak  fél  diu  szerént  való  hittel  menti  meg 
magát  (147).  Diát  és  sarczát  fizette  (Bátai:  LPrób.  295).  Drága 
sebeibW  foly  lelkűnknek  dija  (Ágost:  Zar.  392).  Az  Györgyöt 
hogy  felakasztották,  annak  az  dijában  tizettünk  az  tatáréval 
üszve  88  fL  42  d.  (MouTME.  L22). 

[Szólások].  Dián  maradion  (Helt :  Krón.  166).  Az  sze- 
mélyeknek dyokon  maraggyon  (Ver:  Verb.  74).  Az  kik  az  ár- 
vákat törvényre  hijak,  az  arvakiiali  dián  maradnak  (209).  Dijon- 
maradást  Ls  felelt  hozzá  (Nyr.  XIV.  219).  Ha  valaki  oi-vnak 
mond  valakit,  ki  ötét  nem  illeti  és  reá  nem  bizonyíthatja,  a 
más  tél  meg  menti  magát  tólle,  eleven  diján  marad  érette 
(SzékOkl.  11121).  Diyjan  marasztó  gira  (Ver :  VerV 
Szót.  16). 

ember-dya:  homagium  MA.  [huldigung,  lehnspflicht]. 

vór-dij :  pretium  sanguinis  JordC  445.  [blutgeld].  Nem 
yllyk  ezt  vethny  az  ysten  zekrenyeben,  mert  veer  dyya  (JordC. 
4451. 

Dl  K  K  :  [involucrum,  tegumentum ;  bülle,  hemd].  Csinály 
deszkából  dikket  az  ezüst  kömyül,  az  viasszat  olvazd  öszve, 
keverd  öszve  jól  az  téglaporral  (Kecsk :  ÖtvM.  298). 

D1KJ.S :  linea  sutoria  PPBl.  schuster-polier  eisen  PPB. 
[schueidkneip]. 

DIKTÁIj  :  dieto ;  sagen,  vorreden,  diktiren  PPB.  Fiam 
halgas  rea,  mit  dietaloc  néked,  az  akaztó  fától  téged  igen  feltlek 
(FortSzer.  H2b).  Az  test  és  vér  gyakorta  az  isten  akarattya  ellen 
szokott  dictálni  (MA:  Scult.  976).  Az  igasság  diktállya  (Illy: 
Préd.  n.l97). 

Diktálás :  [dietatio].  Apolló  félbe-hagygya  dietálását,  változ- 
tatni kezdi  a  múzsák  .szálhisát  (Gyöngy:  KJ.  36).  A  maga  tidaj- 
don  érzékeuségének  dictálá.sa  szerént  (Illy :  Préd.  Lő55). 


DINTJYE  (dyimyn  JordC.  139):  pepo  C.  meló  Beythe: 
Nüui.  i'>.  nielone  PPB.  Kezvinkbe  ywtlmak  az  yo  yzovv  dynnyak 
(.Ic.rdC.  l:.9).  Dynnye,  vgorka,  tők  bőw  lehet  (Kai.  1582.  Fij). 
Az  dinnye  magot  mikor  meg  tóród,  meg  szytallyad  (Frank : 
HasznK.  22).  A  dinnye  a  napot  és  meleget  igen  szereti  (Lipp: 
PKei-t.  177).  Ugyan  hűmpfilyőg  mint  valami  mátz,  dinnye  (Keraszt: 
FKer.  2).  Albert  király  a  dinnje  ételtfii  vérhaslian  (wék  (Pothfi: 
Krón.  82).  Dinyeniaglml  és  téjbfil  s  valami  viola  gyiilepbfll 
csinált  italt  itatott  velem  az  doctor  (Monlrók.  XVM(),5).  Az  tavali 
diimye  pásztor  vett  ü  kegyelmükön  3  ft.  (MoiiTME.  I,  140). 
Egy  váljut  avagy  egy  öreg  csöbröt  új,  dinnyének  való  físlddel 
tölLs  meg  (Radv:  Csal.  ül.  53). 

bőrhójú-diimye :  melopepo  duriore  cute  Beythe;  Nom. 
6.  [harlráidige  melone].  BSrhaju  dinnye.  Ennek  kemény,  fejér 
a  bőre,  a  béli  zóld  (Lipp:  PKert.  11.177) 

capa-dinnye  :  melopepo  vh-idi  carne  BeytheA:  FivK.  41. 
(Lipp:  PKert.  11.177). 

cserhéjú-dinnye :  melopepo  dura  et  fusea  cute  Beythe: 
Nom.  6.  fliartrindige  melone).  Az  heyokrúl  (a  dinnyéknek) 
kfilómb-kfüőmb  féle  nevek  vagyon,  ki  sárga  sima,  ki  cser-baju, 
ki  fejér,  ki  czapii-dinnye  (Lipp:  PKert.  11.177). 

görög-dinnye  :  meló  PPBl.  anguria,  Graecus  meló  Beythe: 
Nom.  1.  [wassennelonej.  A  dinnye  kSzonséges  Magyarorezágon. 
Ez  enyhány  féle,  de  kiváltképpen  nyári  avagy  .sárga  dinnye, 
mint  az  föl  töldon  nevezik:  őszi,  telelő,  görög  diimye  (Lipp: 
PKert.  n.l77). 

muskatály-dinnye.  Vannak  apró  gömbölyű  miiskatal 
diimyék  is  (Lipp:  PKert.  11.177). 

nyári-dinnye:  [jiepo;  sommermelone].  (Lipp:  PKert.  11,177), 

örvári,  érvári-dinnye :  melopepo,  (jui  suprema  parte 
velutí  corona  insignitus  ast,  ca.süi  oriensis  Beythe :  Nom.  6.  melo- 
pepo coronatus  BeytheA :  FivK.  41.  [herbstmelone]. 

öszi-dinnye :  pepo  serotinus  Kr.  Az  őszi  dinnye  jobb  ré- 
szére zöld  ho.íZ.szúkiis,  fejér  bélfl  (Lipp:  PKert.  445).  Hái'omféle 
dinnye,  kivált  most  az  őszi  dinnye,  amely  decemberben  is  tart. 
Ollyan  őszi  dinnye  pedig,  mint  itt  vagyon,  nem  adatik  sehol 
(Mik:TörL.  445). 

sárga-dinnye :  pepo  MA,;[zuckermelone],  Nyj'iri  avagy  sárga 
dinnye  (Lipp:  PKert  11,177),  Az  gerezdes  ő.sz  és  immár  eljött 
vala,  az  hol  az  tábor  jár,  van  .szöllöknek  dolga,  az  görög-  és 
sárga-dinnyéknek  hordása  (Thaly:  Adal.  11363). 

telelő-dinnye :    [meló   lüberaus ;   wintermelone].    Ha   yo 

telelew  dynnyenek  zeretli  tehethne  kegelmetek,  kyi'alne  azzon- 
nak  azzal  kedweth  lelhethnenk  (RMNy.  III.31)  A  telelő  dinnye 
inkább  sárga,  .sima  és  zöldes  sárga,  fejér  bélu  és  a  csúcsán 
mint  egy  rováeskos  pilise  vagyon,  sokáig  eltart  iLipp:  PKert. 
IL177). 

Dinnyés  :  [cucnmerarius ;  melonen-].  Dimiyé,s-kert :  cucu- 
merarium  MA.  Diníies  kertben  a  vaz  semmit  nem  őriz  iBécsiC, 
116).  Dimnyés  kerbeli  hayléc  (Helt:  Bibi.  IV.12.  Megy:  3 Jaj. 
ai03.  Czegl:  Enoch.  112). 

DINOM-DÁNOM  (d(íno»i-dánom  Kern:  Élet.  16):  [com- 
potatio ;  gelage].  Ha  ma  dánom  dánom,  holnap  valóban  bánom 
bánom  volt  (Kem:  Élet.  16).  Sárosi  János  igaz  hazatia  azt  dúdolta 
magában :  dinom  dánom,  holnap  bizony  bánom  bánom  (Monlrók. 
XL339).  Az  öreg  ember  mond :  A  te  dolgod-is  nem  tsak  dinom 
dánom  (GyöngyD:  Char.  91).  Ha  megverik  vallom,  hasznáért 
elállóm,  héj  dinom-dánom,  töltsd  tele,  nem  bánom !  (Thaly :  VÉ. 
n.3S7).  Csíik  dinom  csjik  dánom,  gaz  népet  szánom  (Amadé: 
Vers.  239). 

DIÓ  (dm  Helt:  Mes.  30):  nux,  juglans  C.  nuss  PPB.  Dióból 
való  :  niiceus  C.  Dióhái-tya :  nauci ;  diót  kopátsolni :  nuces  puta- 


507 


CÜ'IUJ.S-ÜIÓ— UtSKUHÁl. 


ei^diskuk.ü^dLszukj 


508 


mine,  cortico  iiud/ire ;  diónak  zíild  haja  t  wilix  nuuLs  PI'B. 
Avas4i(S :  *iul\  raiicida ;  líls-diú :  *iiux  siiie  iiiedulla  PPBl. 
Byzon'  keue«ebbee  goudolya  a  dyo  beliiiec  edfis  volthat,  az  ky 
gakorta  megliostoltJt  (NagyszC.  33).  Micoroii  a  iiiaycm  a  dyuUa 
zakazt  meg  harapya  (DebrC.  ()U1».  Papa  fyiu)  szedőlgő  feiet 
gyogit;  ha  borban  izod  az  porát,  fel  dyo  heyiiyt,  liideg  leles, 
i-otliat  betegség  ellen  io  (BeytlieA:  FivK.  Ij3;.  Magad  akarod-é 
az  dio  székit  hajáuac  törése  nélkül  meg  enni  (Priig:  Serk.  944J. 
A  fakiLsz  az  orrával  a  dió  héját  megtöri  (Com:  Jau.  38).  Válo- 
gass tiz  diót,  kiket  harmad  napig  mind  harmatozz  (Radv:  Csal. 
111.52).  Az  savóért  igen  vonakoznak,  két  dióért  kertet  ugrándoz- 
nak (11ialy:VÉ.  II.4).  Ha  ételt  dióval,  húst  rekesz  bé  sajtal. 
Egy  féle  dio  jobb  s  hasznod  lészen  azzal;  más  ártalmas  (FelV'': 
ScliSal.   13). 

(Szólások).  Egy  férges  diót  som  a  d  n  é  k  érte  (Kisv : 
Adag.  71). 

[Közmondások).  Törd  meg  a  diót,  ha  a  bélit  megakarod 
enni  (SzD:  MVir.  110). 

oiprus-dió :  galbahis  MA.  eypressen  nuss  PPB. 

egyiptomi-dió:  pLstatiimi  C.  (pimpemuss).  (Com :  Jan.  24). 

fenyö-dió,  fenyöfa-dió  :  conus  C.  pinea  *nu!t  MAI.  nux 
*sapine;i  PPBl.  (tannzapfenj.  Eony5-fa  dio,  teke,  tsiíbossága 
valaminek :  conas  PPBl.  Ha  ö.szue  töröd  az  fay  fönuyö  dióit,  riit 
körmöt  el  vett  (Mel:  Herb.  9).  Az  fenyő  fának  dioj-t  ha  vgorka 
maggal  íEzöd  mog,  vizeletnek  chöpögeset  allatlya  (BeytheA; 
FivK.  7).  A  fenyő  fa  fenyö-diót  avagy  lioszszú  fenyő  bugát  terem 
(Com:  Jan.  24.  164). 

magyar-dió  :  [nux;  nuss).  Az  magyar  dióc  az  gyomorban 
sárt  és  hurutot  csiiiálnac  (Mel:  lierb.  14). 

olaj-dió:  olivae  Com:  Jan.  111.  [olivenbeeré).  A  sültekhez 
adattatiiac  tálac-skákban  .salátáé,  retkec,  olajdióc  (Com :  Jan.  111). 

olasz-dió  :  ^jugliuLs,  *basilica  nu.\  PPBl.  welscbe  nuss  Com: 
Ve.st  26.  A  diót  mog-törje,  a  ki  dió  bélt  akar  enni,  akar  öreg, 
olasz  dió  légyen,  akar  mogyoró  (Com :  Jan.  20). 

öreg-dió:  nu.x  juglans;  welsche  nuss  Ck(m:Orb.  29. 

szereesen-dió  :  myrLstica  ;  muskat  nuss  C.  A  szereczen  dió 
ige  ió  etekben  (Mel:  Herb.  14).  Nilx  mjristica  siue  moschat'i, 
zerechön  dió,  iiuo  etiam  nomine  nux  maior  Indica  appellatur 
(Beythe:  Nom.  0).  Ha  az  varaditsot  (.sanacetum  thiinum)  borban 
zerechön  dió  virággal  özuo  meg  főzöd  &s  gyakran  adud  innya 
az  azzonyallatnak,  megh  meleghiti  mehet  (BoytheA :  FivK.  72). 
Az  gyomi'omat  szerecsen  dio  virággal  meg  kenettem  (Monlrók. 
XV.382). 

Diós:  1)  [nueeus;  nuss-).  I^e  zallek  az  diós  kertbe,  hoé 
völ^eknek  almait  latnam  (DübrC.  480).  Diusmok  (RMNy.  n.4). 
2)  nucetum  MA.  [nussgarteii]. 

DIPLiOMA  :  [diploma].  Inuzédi  Mihály  jött  a  diploma  pár- 
jával iBethl:  Ékt.  11.33). 

Diplomás :  [diplomaticusj  Tzimeros,  diplomás  nemes  ember : 
anualista  PPBl. 

DIRIBŐL :  [coaseio ;  zerstilckeln).  Diriboló :  in  frusta  eon- 
fideus  (Otr:  OrigHmig.  U.löö).  íve  Ls  úgy  ettem,  ha  más  diri- 
bolt élőmben  (RákF:  I^v.  1.186).  (Víi.  DAHAB) 

(el-diribol) 

eldiriboláa  :  [divisio;  zorstiiekehrag).  lladainkuak  cldiribo- 
lÁsa  mely  haszontalan  (KákF:  Lev.  I.621I. 

DIEiaÁIj:  [dirigoj.  Az   ország  dolgirúl  [Mipok  dirigálnak 

rrhaly:  Adal.  1.9). 

DISKXTRÁIí:  [folloquor).  Valjimcly  dolog  fol.'ll  i.lméssen 
discuralni  (CVegl :  Japh.  3).  Az  parton  disiurál  Károlyi  .SfUidor- 
ral,  az  conmiendót  neki   liagyja  bailaival  (Tlialy:  Adal.  11.356). 


el-diskurál :  [disvutio;  besprechen).  Az  mint  pedig  én  saj- 
dituttam,  azt  is  eldiskurálták,  mit  engedjenek  el  adóukljan 
(MonOkm.  XV.52). 

DISPUTÁIi :  dLsi)uto  PPB  Erfiségekkel  disputálni :  asere 
*arguiiiiMitis  ri'BI.  Mongya  Istennek  igyet,  auagy  disjjutal  vab«, 
auagy  bezel  vala  istenrevl  (DomC.  118).  Azon  vezedelmes  eretli- 
nök.seeg  ellen  sokayg  disputált  lírdyC.  520i.  Mikor  Alexan- 
driába a  disputáló  helyre  nieniio  (llelt:  Bibi.  L  b4).  Sz.  Pál  liároni 
hónapig  mind  ott  disputált  vala  (RMIv.  r\'.181).  Királné  asszony 
csak  arra  najMt  hagyjon,  hogy  valaki  akarja  én  velem  szemben 
álljon,  vélem  disimtáljon  (V.250).  Ez  példa  cselekeszi,  liog  nékem 
nem  sz&kség  többé  disputálnom  (MA:  Tan.  118.'>).  A  disputáló 
akar-melly  feltött  dologról  beszédet  indítván,  az  edgymitsból 
folyó  erős  okokat  edgymás  követő  formákban  bé-köti,  foglallya 
(Com:  Jan.  199). 

Disputálás :  disputatio  PPB.  Harmad  kerdes  leeu  az  dis- 
putalasbiui,  mykeppen  lehet  az  istenseghben  három  zemeel 
(ÉrdyC.  663).  Lattaak  az  dyspwtalast  es  yly  orews  argwálást 
(ÉrsC.  482).  Dls|)utalásomat  es  az  en  ayakaymnak  |x'irlödését 
végietek  iol  eszetekbe  i^Iel:Jób.  32). 

Disputálód-ik :  [dlspuio).  Többé  veled  nem  disputálódom : 
non  *hictabijr  teium  amplius  PPBl.  (Zvon:  Post  L12). 

Disputálódás :   [disputatio].   Ne  legyen  Christus  istenségé- 

n'il  disimtáliídilsunc  (Zvon:  Post  L109). 

DISZ :  doeiis,  ornamentura  Sí.  [zierde,  pracht,  schmuck). 
Diszére  lenni :  *omamento  esse ;  örök  dísze,  ditsö.sége :  *aeter- 
nura  decus  PPBl.  Te  dizeddel  es  te  zeiwegeddel  zerencesői 
vgekeziel  (üöbrC.  100).  Sioubol  f  ékességének  dizzee:  ex  Sión 
S|)Ocies  decorfe  ejus  (106).  O  howa  meeuek  az  eellyen  angyal 
dyzevv  neepek  (ÉrdyC.  559).  Wyrag  dyzend  waltoztattak  (ThewrC. 
2(i'>i.  Az  jó  asszony  dlszi  az  6  urának  (Thaly:  VÉ.  1119). 

Díszes :  decorus  MA.  venustus,  elegáns  Sí  bUbse)i,  zierlicb, 
fein  PPB.  DLsze.sen:  omate  PPBl.  Egh  nemes,  dysces  kerbe 
feyer  lylyomok  ees  feyer  rosak  kőzybe  nyuek  iPeerC.  42i. 
Igeen  kedues,  dyzes  veragoknak  veraganal  veragozeek  (DomC. 
11).  í!ep,  dizős  tekentesre  (DebrC.  400).  Az  meemiyey  zent 
orzjighnak  dyzős  volta  (ÉrdyC.  526).  Ki.Vzí  unyetok  az  en  rokoii- 
sagymotli  &s  en  velem  egyetembe  való  foglyokoth,  kyk  yelesek, 
dysezok  (igy)  az  apostolok  kfeVth :  qiú  sünt  nobiles  in  apus- 
tolis  (Komj :  SzPál.  105).  Az  i^u  Volter  magatartással  diszes, 
neuos  vala  (RMK.  11.27).  Ez  döszes  gyidekőzet  (Helt:  Króu.  48. 
113).  Nem  az  \n.seli  jobban  magát,  a  ki  királj-i  személyt  viae\, 
hanem  a  ki  díszesben  meg-felel  hivatallyáuak  (Pázni:  Préd. 
276).  Az  ő  díszes,  feltött  .sziuidékában  elö  megyén  (Com:  Jan. 
196).  Job  a  tar  áll  a  .szakállal  díszesnél  (Czegl:  MM.  145).  Raj- 
tnm  dls'/esen  nem  áll  la  ruha)  (Felv:  Dics.  49). 

[Díszesít] 

még-diszésít :  (decoro,  exoruo ;  sclimilckeu,  áereuj.  Az 
eget  niegdizt\sy1őtte  eg;beu  zarúalkodó  madarakkal  iNagyszC. 
121). 

DÍ8zesked-ik :  (splendeo;  prangen,  gliinzen).  Zöldellő  fi\vek- 
kel  di.szi'.skedett  a  lold  (Pázm:  Préd.  1269). 

Diszésség :  [decus ;  zierde,  schmuck).  Zent  Katheriiia  p.ira- 
dychoinnak  dyze*iec<ge  (ÉrdyC.  657).  Tizejmegyedic  io  erköl- 
chöc  az  Kz&zeknec  az  nigynassag  auag)-  dissescg  (Pécsi;  SzUzK. 
102).  Az  isteni  tiszteletben  a  díszesség,  illendőség  igen  meg- 
kivAiitatik  (Bo<l:Pol.  70). 

|DiszeBÜl| 

meg-diszesül :  [exomor ;  gescbmíickt  werden).  Oh  feiiős 
cillagockal  meg  dizesíiit  ncm&s,  magasságos  lakodalmak  (NagyszC. 
52). 

|DÍ8zl-ikl 


5011 


DÍSZLET— nI^a^^^ 


EME-DISZNÓ— DISZNÓDI 


510 


Díszlet:  [valor;  wert].  Hogyha  az  proféciáiiai;  folyása  és 
diszleti  vagyon  kőzSttfinc  (MA:T;m.  1095). 

Dísztelen :  imandidiis,  insiibidiK  C.  iiideceiis,  insulsus,  immo- 
desfus  MA.  ungobiihrlioh,  unaiLstaiidig,  abgosclmiackt,  imgoioinit 
PPB.  Dúateleniil :  insuliide,  iiisulse  C.  Illetlen,  rendotlen,  diszto- 
len :  üu-onditns  ri'Hl.  Mikor  a  haniksj'ig  mind  széllyel  áradand, 
egy  dísztelen  ember  akkoron  feltámad  (KJIK.  II.IOS).  Szomorú 
belyen  vígságos  dolgot  l)e.<aéllpni  fSlStte  igon  dísztelou  (Zvon: 
Post.  1.9).  Dísztelen  dolog  (MA :  Tan.  1273).  Dísztelen  öltözet 
(MA:  SB.  217).  Dísztelen  dolog  volt  az  (MA:  Scult  603).  Dísz- 
telen szollás  (CorpGranim.  311).  Külső  tokintelt  .szerint  némely- 
lyec  ékesec,  egyobec  disztelenec  cs  nitak  (Com:  Jau.  53). 
T5bbeknee  edgyntt  éneklése,  edgyező  zengése  kedve.s,  kőlöni- 
Wiz5  zengése  penig  dísztelen  (169).  Miért  Idváusz  a  Idrályoktiil 
dísztelen  ti.szteletet  (CzeghMM.  17).  Disztelen  magaviseletével 
felebaráttyát  guggolja  (13-t).  Jóllehet  disztelen  termetű,  de  azon- 
ban igen  sokat  próbált  \itéz  (Acs:  BHal.  3).  Boszsznjokban 
majd  meg-repedtenek.  hogy  Sannánt  király  az  illyetén  kegye- 
lem-mutatásnak olly  dísztelen    meg-vet(5je   Wn  (Kónyi:  VM.  1.5). 

Dísztelenség:  insul.sita.s,  immodestia  MA.  [luigereimtlieit, 
abgesebmacktheit].  Ostobaság,  dísztelenség,  ízetlenség :  in.siil.sitas 
PPBl.  Az  eget,  a  földet,  a  tengereket,  kiket  isten  teremtett, 
pro,  mellyekot  és  több  e  féle  dísztelenségek  (CorpGramm. 
313). 

Dísztelenül :  [iudecenter ;  unanstandig].  A  tejek  disztele- 
nfd  ne  csavarogjon  (JTársReg.  42). 

DISZICE :  agnus  annotinus  PPB.  [einjiibriges  lamm]. 

DISZNÓ  (gist«n\  gizno,  giziimí  CodDipl.  1.390.  qyz^iooyú 
Jem.):  1)  poiTus,  sus  C  schwein  PPB.  Di.sznóból  való:  porca- 
rius;  moslékkal  hizlalt  disznó:  colluvaria;  kan,  disznó  zar :  .suc- 
cerda  C.  Vadkantól  es  szelíd  emétöl  fajzott  siildfi,  di.sznó, 
malatz:  hybris;  óldal-pecseuye,  disznó-óldal,  disznó-tompor,  disznó- 
láb :  petaso  vei  petasio ;  fel-túrom  mint  a  disznó :  suftbdio  ;  disznó- 
kat órzeni,  legeltetni:  *pascere  sues;  a  disznók  a  füvet  ki-ttir- 
ják:  sues  *ruuut  herbas  PPB!.  Gyznoowl  1228  (Jeni.).  Ixjcus 
qui  Gísnav  dicitnr  1055.  Giznou-er  1248.  Gizno-eer  1299.  Disno 
1233  (CodDipl.  L390).  Ne  erezietec  tű  gSngötőket  diznoc  eleibe 
(MünchC.  25).  Vala  kedeg  nem  mezzé  8  tSIlőc  soc  diznocnac 
cordai  (28).  Iwnek  vala  5  kwzykben  rutsagos  es  fertezetes 
dlznok  (VirgC.  112).  Ez  diznocon  ertetnec  mind  az  torkosoc 
es  rezSgosők  (GuaryC.  4).  Olan  mint  ;iz  diznocnac  röhö- 
gése (61).  Azok  ky  menwen  az  emberekből,  mennek  be  az 
dj-znokban  (JordC.  377).  A  disznókat  nem  gyözem  meg  tisztí- 
tani a  soc  sértőktől  (Helt:  Mes.  336).  Az  dyznonalis  alab  való 
wagy  (RMNy.  III.  40).  Az  disznoc  ha  fútnac  az  szalma  czutoc- 
kal  és  el  vetic,  e.sot  éreznek  (CisG.  4).  Az  ö  böflentésével  röhögő 
Ilim  disznó  (Com :  Jan  43).  A  disznó  röhög  (Com :  Vest.  30). 
Külömben  nem  .szólott,  hanem  tsak  disznó  módon  röhögött 
(Hall :  HHist.  54).  A  disznók  rettenetesen  kezdettek  röhögni 
(Misk:  \Tiert.  34).  3)  [vox  contiimeliosa ;  scbinipftvort).  Csóka 
bátron  az  királynők  ezt  monda:  mint  olyan  cseh  disznót  ö  nem 
(U-alaá  (RMK.  IIL337).  Délig  keresztien,  deliest  rezeg  disznó 
(Mel :  SzJán.  1U3).  lukáb  kedveztél  disznódnak,  roshat  vén  tes- 
tednek (Czegl :  BDorg.   115). 

[Szólások].  Eggyüvé  röhögnek  mint  a  disznók  (SzD : 
MVir.  118).  S  ű  r  t  s  ö  1  s  z  mint  az  disznó  (DBón :  Ré.szegs.  4). 
Válogat  az  ételben  mint  a  disznó  a  makkban  (SzD: 
MVir.  110). 

[Közmondások].  Ne  vessetek  ty  gyengyeteket  az  dyznoknak 
eleykben  (JordC.  372).  Nem  io  a  disznouac  a  gyömbér  (Dáv: 
KKer.  V3).  ü  nem  kell  az  gjningyöt  a  disznoc  eleibe  hinteni 
iTel :  Evang.  L331).  Nem  illik  dizuó  on*ába  az  arany  peretz 
(Decsi:Adag.  27).  Illik  mint  az  arany  peretz  az  dizno  orrában 
(49).   Disznóra   gyömbért   ne   vesztegess  (81>.    Disznót  bársony- 


nyereg  nem  illet  (Thaly:  Adal.  1.175).  Disznón  keres  gyapjat 
(Klsv:  Adag.  2).  Disznóra  ne  ve.sztegess  gyömbért  (74).  Bársony 
nyereg  szam;ljTa,  arany  perec  disznóra  (Kai :  Jegj'z.  921).  Nem 
hintik  di.sznó  eleibe  a  gyömbért  (928).  Sok  lúd  disznót  gyfiz 
(SzD:  MVir.  366). 

eme-dlsznó :  scrofa,  porca  C.  f.sau].  Eme  diznok  paztora : 
.scroHpascits  C.  Eme-disziió,  kotza,  gónye :  iKjrca  PPBl.  Nem 
czac  az  ártán,  haiieni  még  az  eme  di.sziió  is  szép  mákot  tud 
találni  (Helt:  Me-s.  56).  Touáb  nienueu  talala  egy  réten  egy  eme 
disznót  bot  nialatzal  (300).  Az  romabeliek  ha  frigyet  szerzet- 
tenec  ualakiuel,  egy  eme  disznót  öltenek  meg  annac  crö.s.sété- 
.sére  (Tel :  Evang.  1.480).  Az  pápa  egy  nagy  eme  disznón  űlvcii 
vastagon  döfölte  (Pázm:  Kai.  129).  Az  eme  disznónak  tsötsös 
hasát  a  malatzok  szopják  (Com:  Jan.  36). 

him -disznó:  ixircus  Com:  Jan.  43.  [éber].  Az  ö  böHentésé- 
vel  röhögő  hini  disznó,  meg-herélt  kan  nem  kérőt  rágóc  mint 
egyéb  luisat  körműek  (Com :  Jan.  36). 

kan-disznó :  verres  C.  [éber].  Kandisznóból  való :  veninus 
C.  Ártány,  kandisznó:  verr&s  PPBl. 

mag-disznó :  scrofa  C.  MA.  [mutterscbwein].  Magdiszno, 
eme-diszno :  scropha  (Major:  Szót.  427).  Éme  disznó,  mag  diszm) : 
scrofa  PPBl. 

pázsit-disznó,  pázsitos-disznó  :  [?].  Tized  diznoth,  se 
penigh  pasytb  diznoth,  nagy  tereóm  az  eó  erdeiekeón  az  mak, 
nagy  nem  tereim,  soha  ne  adgianak  (Rjidv:  Csal.  111.169).  Száz 
pásintos  disznó  íVectTrans.  1). 

sül-disznó :  hericius,  lierinaceu.s,  hystri.x-  C.  [schweinigel). 
Az  zvl  dyznoiiak  beoret  chynaltata  meg  es  ez  zvl  dyznonak 
bevreben  chynalt  evuel  ev  magát  mezehtelen  liusan  serteeuel 
befordeethvan  jgen  keményen  magát  vele  meg  zorehgya  vala 
(MargL.  86).  Ha  el  kezdi  magát  Iiiniii  és  mmt  a  .szüldiszno  a 
.sértőiét  fel  hánni,  az  isten  artzól  pöeki  (Helt:  Mes.  85).  Sfil 
disznó  avagy  tövisses  borz  (Om :  Jan.  47).  Ott  van  verme  a 
sfildisznonak  (Illy:  Préd.  11.64). 

süldö-disznó :  nefi-ens  C.  [frischling]. 

tengeri-disznó  :  [delphinas].  Tengeri  disznó-hal :  *porculus 
marinus  PPBl.  Az  ö  malatzit  a  deltin  avagj-  tengeri  disznó  any- 
njira  szereti,  hogy  az  aniiyok  inkább  magát  is  elfogatja,  hogy 
sem  mint  azokat  prédára  hagyja  (Misk :  VKert.  540). 

tenyószö-disznó :  porcetra  C.  [zuchtschwein]. 

tökemetszétt-disznó :  [verres  castratus ;  castrirtes  schwein]. 
A  meg  herélt  kan,  ártány,  toki  metszet  disznó  nem  kérőt  rágóc 
(Com:  Jan.  36). 

tövises-disznó  :  [hystrix ;  .stacheischwein].  Ko.szála  és  oltal- 
mazoja  a  tövisas  disznóknak,  az  az  befogadója  a  tövises  gaz- 
dagoknak (Hly :  Préd.  1.559). 

vad-disznó:  aper  PPBl.  [éber].  Vad  disznó  orja:  *callum 
apnigiium  PPBl.  Vadász  embereim  vaddisznót,  szarvast  és  szarvas- 
borjút  vertek  el  (Moiilrók.  Xy.  391). 

váltó-disznó :  ['?].  Az  pázsiton  való  váltó  disznótól  6  pénzt 
adnak  (Gér:K:árCs.  IV.306). 

verö-disznó  :  fiwrcellns ;  fi-ischling).  Vettem  vágó  barmokat 
20  dbot :  ürüket  és  ko.sokat  200  dbot ;  verő  disznókat  13  dbot 
(Radv:  Csal.  in.28).  Bronza  túró  108  font,  verő  disznók  5  drb 
(Radv:  (3sal.  111.66).  Verő  disznó  6  ft  (Évk.  XIII.71).  Conven- 
tióm:  verő  disznó  nro.  4  (RákF:  Lev.  H72). 

Disznócska:  porculus  C.  porcellus  MA.  [ferkel].  A  farkas 
egi  diznocskaiat  el  rágatta  uala  (DebrC.  176j. 

Disznódi :  [improbus  pravus ;  scblecht,  gottlo.s].  Rútalmas 
tlisznódi  gaz  élet  (^SzD:  MVir.  102). 


511 


DlfíZN'Al— IX)BBAN 


EUJOliBAN— UOBOG.tS 


511 


Disznói:  suiliis  Coni:  Jaii.  17.  [nchweinartig).  A  Ueskeny- 
homlov  (lisziiiii  (suila),  a  púpos  szamári  (C'om :  JaiL  47). 

Disznós :  suariiis,  poicarius  MA.  [.scliwein-J.  Nem  fuiuigy 
liszte.'i.séfmel  állott  ez  dúíznos  emlierliez,  lio^y  meg  fogadta 
volna  alkaldm  szerént  6tot,  liauem  iá  kötötte  magát  (Megy : 
6Jaj.  11.12).  Az  disznós  tolvaj  rab  megfogásáért  fizettünk  a 
szuba.'íáknak  IS'/,  t.  (McmTME.  I.:ilfi). 

DÍVÁIí,  DÍVÁNY,  DÉVÁN,  DÉVÁWY  :  1)  (.siim- 
muin  coiisiliuin  Tiircifuin ;  tiirkisclier  staatsratj.  Az  díványban 
tavaly  elvt'Kezti'k,  í>di'Iybo  törökcit  hozzanak  (LovT.  II.25IÍ). 
A  tatárok  divánba  tiyiilének,  liogy  f>  is  lié  mennyen,  érette 
küldenek  (GyíJngy:  KJ.  61),  Bárkiíczi  Foreiiczet  küldi  Dunántúl, 
hogy  az  alfílld  is  mindjárt  .'izontúl  ogyetéi-tsen,  ne  Ls  féljen, 
tartson  dévántúl  (llialy:  Adal.  1.171).  A  diván  vagy  fi'ítanács 
végez  mindenekről  (FahTÉ.  72(1 1.  2)  (t'unsilium.  consultatio; 
beratimg].  Ludak  vagy  darvak  devárinyának  szoktuk  nevezni 
az  ollyan  gyfdéseket,  a  kiljen  mindenek  rondetlenfil  és  értelem 
nélk&l  való  kiáltásokkal  mennek  véghez  (Misk:VKert.  348). 
S)  [torus;  sopha].  Az  szentegyház  elfltt  egy  déván  szőnyegre 
az  vitéz  holt  te-stek  renddel  v.'umak  téve  (Ziinyi :  ASjT.  76). 
Déváuyi-íínyeg,  déványvánkos  (Fal :  Jegyz.  933). 

[Szólások].  Az  német  penig  az  harczan,  tiSrük  harcz  elfitt 
díványban  f  o  v  j  á  k  a  kását  (Thaly :  Adal.  11.339). 

[Közmondá-sok].  Mihez  kiu'dal  férhetsz,  nem  kel  ahoz  sok 
déván  (Kisv :  Adag.  449). 

Divánkoz-ü :  [consulto ;  sich  beraten,  heratschlagen].  Mit 
mondana  az  mu.^znrman  nemzet,  ha  elébb  diványkoznék  velem, 
mint  .sem  az  t;itár  diámmal  (Monlri'ik.  XV.4  U).  Azok  a  dolgok 
az  vezérnek  is  szivében  voltak,  azért  azokrúi  a  dolgoknil  ma 
divánkozik  (570). 

Divánkozás :  [consultatio  ;  beratsehlagung].  Ma  .sok  dolgok- 
ban voltak  implicatusok  és  dévánkozásokban  töltötték  el  az 
napot  (Monlrók.  X\'.259). 

Diványos :  (senatorius ;  rats-j.  A  di^ános  házlioz  a  mikor 
érkezik,  hogy  kiizikbe  híjják,  az  nrak  végezik  (Gyöngy :  KJ.  64) 

DIVAT :  valor,  protium  MA.  [mos ;  wert,  gebrauch,  sitté]. 
A  hadakozá-s  éiwn  divatjában  volt  (Nyr.  XI\''.461).  Nem  igy 
értenek  a  mostani  pápist;'ik  a  felöl  a  könyv  felöl ;  hanem  ugy 
hiszik  és  hitetik  a  balgatigokval  annak  minden  fabnláit,  mint 
a  tiszta  .szent  Írást,  nagy  divatja  vjigjon  nálok  igen  (GKat : 
\'álts.  11.1257).  Ma  az  ccclésiában  továb  ennek  divattya  nincsen 
(Apali :  Vend.  632).  Tüllem  ls  kért  pénzen  abrakot,  de  nem  volt, 
mert  az  hadak  divatjában  elvesztegették  (MonOkm.  X.20öj.  Ha 
isten  lesz  attyok,  lészen  mégh  divattyok  mint  régonten  Saulnak 
(Felv;  Dics.  54).  Néha  olly  divatjok  vagyon  (a  gödényeknek), 
fökéjien  derék  nyárban,  hogy  szjizan  avagy  másfél  százjui  is  a 
nagy  halas-tokon  szélt  forognak  (Misk:  VKert  344).  Valameddig 
Bódog  .szerentsénk  divatjában  szi'ilgál  Il47i.  Foghagymás  kol- 
biisznak  drága  .szép  illatja  l)ötögött  gyomrukból,  mert  uagy  volt 
divatja  (Gvad:  RP.  13). 

1.  [DOBI,  TOB,  TOP:  [jacio;  werfen].  Tobni,  vide  topni; 
topni,    letopni :    deponere   invite  MA.  nngern   nieder  tun  Pl'B. 

[le-dob|,  le-tob,  lé-top:  invite  iIpikmio  MA.  I'l'B.  [dejicio; 
hieder\verfen|.  'l'obd  lo  barát  a  vak.init :  Mon.uho  do|H)ne,  (piod 
sustulústi.  Fur  ablatum  restituat  MA.  Der  dieb  gebe  zurück, 
was  er  enttvendet  hat  l^PB.  Tobd  le  biuAt  a  vakarót!  (CTzegI: 
.laph.  134). 

Dobban,  toppan  (megrfoiAen  Fal:  TÉ.  634.  Fal:  NI'.  252): 
I)  [subito  adsum,  inopinate  occnrro  ;  plölzlich  ersiheinen].  Meeg 
hogy  mesthor  ezt  mondana,  a  hirmondo  ot  dobbanau  lÉrsC. 
453).  Addig  korengél  ez  kerekded  hidon,  miglen  twzedben  sem 
veheted  jó  szerivel,  hogy  ott  dobbanál,  a  honnmi  elindultál  volt 


(Matkó:  BCsák.  226).  Legottan  itt  dobbauának  a  fejedelem 
mandátumával  (ErdTörtAd.  L32).  Rajtam  toppanának  az  sok 
idegen  országi  h^velok  íltikF:  Lev.  IILU2)  Három  v:isas  német 
a  szobába  dobban  iGvad:FNüt.  16;.  2)  [palpito;  schlagen,  [xj- 
chen).  Szánnya  magát  ebben,  de  Annáját  jobban,  tudván,  szíve 
mely  nagy  félelenmiel  dobban  iGyöngy:  KJ.  81). 

el-dobban:  [terrelio;  erschreckenj.  A  mint  a  maga  elbizása 
a  hadi  tisztnek  tábori  nagy  vétek,  úgy  eldobbauni  szivében 
fertelmes  kártékony  alávalóság  (Fal:  NA.  225). 

meg-dobban :  [permoveor,  contremisco ;  bewegt  werdeu, 
erbeben].  Megdobbant  lelkében :  *perterritus  conscientia  PPBI. 
Meg  dobban  a  sziuec  iBorn:  Préd.  252).  K  mélt<'itlan  hamis 
■szólílson  is  megh  nem  dobban  szive  (Czogl:Japh.  219).  Nints 
olly  el-vetemedott,  istentelen  ember,  ki  valamikor  az  5  leUd 
Ismeretiben  meg  nem  rettemie  es  dobbanna  (Pils:  Igazs.  L7). 
Amazok  csak  megdobbanván  a  nagy  véletlenségen,  sietséggel 
megirák  apjoknak  uSzal ;  Krón  69j.  .Szivek  megdobbaouali 
(^'eleUi:  FLél.  212.1.  Mindjárt  megdobbauék  s  vím  eszembe, 
hogy  egyátaljában  nincsen  jól  dolga  az  urnák  (Monln'ik.  VIII.376. 
Ez  dolgot  hallván,  nem  kevéssé  dobbanék  meg  rajta  (MonOkni 
XIV.218).  De  megdobbant  szivem,  hogy  juta  e.'^zemben  iThaly : 
Adal.  1.221).  Kétség  kivOl  az  akaratos  kisasszony  megdöbben 
reá  (Fal:  TÉ.  634). 

megdobbanás :  [animi  perculsio ;  betrofl'enheitj.  Ezeket  is 
bőven  recense;iltam,  kit  megdobbanásokkal  értettek  remiukedrái, 
tegyek  jól  az  zofiaiakkal  (Monlrók.  XV.376j. 

Dobbanás:  1)  (palpitatio;  das  klopfen].  Több  gyötrelem 
.szjiggat,  núnt  szivem  dobbamist  adhat  (SzD;  SA'ir.  75).  2)  (ter- 
ror; .schreckon].  Intettetel,  hogy  ily  véletlen  dobbanásra  ne 
juss  (Kereszt:  FKer,  Elób.  3). 

Dobbant  (ío;iponí  C):  1)  [percello;  erschüttemj  i Véletlen 
hir  dobbantya  a  fölét  aiall:  llllist.  III 64i.  Szélien  öszveilló 
vezeték  .szók :  szivdübbant''>  hir.  Szívdobbantó  izenet  ( Fal ;  ,Iegyz- 
935;.  2)  supplodo  C.  [stjunpfenj.  Toppantó  lovamat  magyar 
paripákkal  pályafutni  bocsátám.  (Thaly:  VÉ.  L124). 

meg-dobbant,   meg-toppant:   [(wrcello;   erschüttem]. 

Valakit  lelki-osméretében  meg-dobbantani :  *port"imdere  aliquem 

religiono  PPBI.  Bizony  csak  megtoppaíitja  egyszer  az  uram 
i  magát  (Nyr.  XI.  31).  Meg-kell  őket  lelkek-isméretibeo  dobban- 
j    tani   (GKat:  Válts.   I.  EIöb.  47).  Meg-dobbantya  a  lelket  (Tof; 

Zsolt.  515).  Szivünket  mogdobbantó  hír  hallás  (MouOkm.  VIII. 
!    211).    Megdöbbentettek   a   várasi   kisértetek,  holott  jó  atyám 

már  nem  kellene  félned  (Fal :  NU.  252). 

Toppan tás :  supplosio  C.  [das  atampfen].  lo  szerencséjében 
azzid  kezde  kérkedni,  hogy  lába  toppantásával  egész  Itáliát 
megtfilthetné  néppel  (E.\Princ.  231). 

Dobog  ulu'wi  Moln:JÉpül.  90.  Kónyi:  HRoni  13);  pal- 
pito C  klopfen  PPB.  [|«)chen].  Mozgok,  lebegek,  dobogok : 
palpito  PPBI.  Mikor  szemeid  elfordulnak,  rekedez  liörK^  tor- 
kod, dolK)g  mellvéd,  el-jí  maga  a  halál  il'ázm:  l'réd.  74). 
A  dobogó  szivet  meggyogyittya  iKer:  Préd.  106).  A  sziv  meleg- 
séggel dolKjgván  elevenitö  lelket  nemz  iC'om :  Jan.  .52).  Némelly 
embereklM>n  igen  \igy!Ízó  szív  lakik,  meg-érzik  a  j'iveudöt, 
dobog>a  integeti,  serkenti  őket,  hogy  ébren  légyenek  (Fal: 
UE.  456)  Emelkeilik,  e.silik  bús  feje,  doUia  .szive,  nem  találja 
nyugtát  keservélien  (Fal:  BE.  öys)  Megvallom,  döliögittem 
szivem  amaz  ügyefogyottak  szomoni  sors;ira  szemeim  emel- 
vén (Moln:  JÉpiil.  9Ü).  Remegett  s  döbögOtt  a  .szív  is  oUyik- 
bau,  sokban  n^ár  vér  sem  volt  mint  az  ijjett  tikl>an  (Kónyi; 
HRom.  13).  Lovam  rikkatvíui  a  liátAn,  lejtőt  járt,  dobogott 
(Gvad:  RP.  95).  Szavára  a  szivem  dobogott  (SzD:  MVir.  409). 

Dobogás:  I)  iKilpilatio C  (das  klopfen).  Szív-dolmgás :  pal- 
pit:itio   cordis    MA     Szív    leliogés,    dobogás:    |ialpilatio    PPBI 


wmM.  T<n«iKZ<> 


roi'HONti  -..  ix)i; 


514 


ZalvKlii-  nie«li  eiiKÓmet  Jösns  ez  idiiliai,  kiben  diiwiein  iieue- 
•  letli  /.yvemnek  (iolx>t!!U«val  iL)ebrC.  .">t;2i.  Az  utálatos  őrdíignek 
jelenléteis  elégséi-as  szfiv-dobogásra  (Pázni;  f^utii\'.  102).  Leve- 
ledet eléí  szívem  doly ipu^ával  vártiim,  mert  ma  \olt  szinte 
tized  napja,  lingv  nem  irtál  i  Rák(  iy :  l-ev.  57).  Senki  ahétatos- 
sablwm  náliuiál  iCytliiánál)  nem  t\itta  vi'ilna  foií.'atiii  szemét, 
.liaka-járáíi,  fi)rr<'>-li>liá«zkc>dá«i.  sxive-dobogá.'ii  miatt  álmélkodtak 
ininnyájaii  i Kai:  NA  ITHi  a)  plangor,  sonitus,  rti-epitns  MA 
Has  pociién.  gerán.<cli) 

Dobol:  I)  |p<>rniove.i.  iiersvaden,  adig.. :  bewegen,  iibei- 
redenj.  Sok  ígiretekkel  aiia  doblották.  Iiogy  Mauritius  liei-cze- 
get  oroz\a  meg  őllye  d'ázni:  Kai.  2:i4i.  A  parasztságot  Írásival 
é.s  sok  arra-kisztető  pi-edikatzióival  ő  dublotta  vala  pártolko- 
Uodásia  (Veresni:  l^v.  ISS)  A  sataii  mikor  az  embert  a  meg 
tiltatott  fának  gyúmőlt.sébi'il  való  ételre  akarná  doblani  iGKat: 
Titk.  5fi).  A  sátán  izgatá  az  tiait,  ugyan  a  doblotta  a  .lud.is 
Iscariotest-is  az  ó  mesterének  el-áiulására  (GKat :  Válts.  11.37). 
Isten  az  embert  a  bűnre  doblaná  iPós:  GBot.  98).  A  fejedel- 
met aiTa  dobiák,  liogy  ne  kímélje  a  pénzt  fCserei :  Hist.  109). 
ti)  pnlso,  tundo  MA.  schlagen.  klopfen  PPB.  Az  ó  ket  teiieret 
nagy  ertisseii  veri  vala  egybe  as  dobollya  vala  az  ó  melyet 
.SalMark.  D2i 

be-dobol :  [ütuo  ;  liineiiibrechen).  líásta  pedig  Mihály  vaj- 
dával bédobolának  Erdélybe  (ErdTörtAd.  I.6tVi. 

égybe-dobol :  |concurro,  eontligo :  aut'einaiidersto.ssenj 
Mikorou  immár  a  del  elint  volna,  egybe  dobolánac  és  trom- 
bitalánao  a  két  seregec  (Helt:  Krón  17).  Egyben  mind  k?t 
seregec  dobolánac  (Go.sár\-;  Magyl!   Díj). 

ki-dobol :  [evadu,  exeo ;  hinaiusgelaugen,  herauskommen). 
I'niga  alatt  akaniáiiak  lenni,  de  én  nehezen  hiszem,  hogy 
ó.iizig  is  kidobolhassauak  azok  az  nagy  pompálkodás  miatt 
■  ErdTörtAd.  II 394).  Lás.suk,  miként  dobolhat  ki  a  német 
tábora  iThaly:  Adal.  1 102i. 

mSg-dobol:  obtuudo,  totum  seii  circum  periiitio,  rumpo ; 
zerblemven,  wol  .stumpf  maciién  C 

neki-dobol :  Ipermoveo,  adigo ;  be\ve«en,  iiberredeu j.  Miróthi 
György  több  hasonló  belsíí  tanácsosival  neki  doblották  .Székely 
Moj.sest,  menjenek  be  a  portára  )8zal :  Krón.  8.5i. 

reá-dobol :  |ci>go,  .adigo :  zwüigeu,  nötigeal.  Nem  hagyja 
liizony  nyugodni,  hanem  ha  kedve  nem  volna  hozzá  Ls.  rejá 
dolxjlja.  s  ha  nem  cselekszi,  kirázz^a  állapotjából   (EsztM.  1.81 1. 

Toplakod-ik] 

Toplakodás :  (tremor:  schreckenj.  Meg  hirdettetne,  hogy 
szí'niiú  halállal  kőll  egynek  ki  végeztetni  ez  világból,  gondol- 
hatod, melly  nagy  toplakodásban  volna  az  a  váras  (Tiép :  PTiik 
I.40-I'i. 

Doboltatás :  Iheluatin ;  sch\velgerei|.  IJe  fik  szokott  ven- 
dégeskedéseket, magok  doboltatá.sát  nem  hagyhatván,  csak  a 
fejedelemhez  bíznak  vala  (Szál:  Krón.  380). 

[Toborz) 

Toborzék,  toborzok :  tiipudinm,  chorea,  saltatio  MA. 
Ilanz|.  Toborzok-járás :  tripndíatíi i  PPB.  Az  o  vitézivel  toborzok 
tánczot  alias  hajdó  tánraot  jártata  iMonlrók.  III.ll)  Nemelly 
igen  meg  vakult  lator  toborzekot  nyom  es  meghajigattya  magát 
az  liohar  elfitt  iBoni:Préd.  574).  Tánczockal,  ugrálásockal. 
tolxírzikockal  a  fajtalanon-  gyakorolyác  magokat  ( Com :  Jan. 
2'i9i. 

Toborzékol :  [palpito ;  pochenj.  Toborzikol  a  mellyekben 
a  .szivek  iGKat:ritk.  3541 

Toborzó:  [tiipudium  ;  taiiz).  Mikoinn  minden  vitéz  toborz/jt 
íánia.  íntec  az  vitezec  Kíníssi  Pált  is,  hogy  ó  is  mee  mntatná 
az  '<  diadalmos  vigasságát  ^Helt:  Krón.  Iö9i. 

M.    NYKI-VTÖRT.    SZÓTÁR. 


Toprong :  (imlpito ;  trippelnj.  A  farkas  topiong,  mert  fél 
(Gvad:  Idfit.  28). 

Dobsa:  [ímmodicu.s,  etiVenatus;  auaschweífeudj  .Józan  életi'i 
s  nem  valami  dobsa  fejedelem  volt  (Megy:  3Jaj.  U.19).  Minden 
fenn  kopfl,  szftléjek  nem  beesnllí),  tisztelő  dobsaíaknak,  fiaknak 
őrök  emlékezetre  valo  pélil.ajokra  a  völgyek  hollói  viiják-kí 
szemét  (Megy:tí.Jaj.  II.13i. 

IDobz-ikl 

Dobzód-ik,  tobzód-ik :  Imco.  Itncur,  nepotor,  íngurgito. 
crapnlor.  heluor,  congraecor,  pergraeior  C.  liLxnrior  MA.  |schwel- 
gen.  pr.%ssen,  zechen).  Igen  dobzódom;  perb,iehor  C.  Egyiit- 
tobzodom :  congraecor  MA.  Igen  dobz<)dom.  dSsölök :  perbacchor ; 
nyalakodom,  dobzódom:  jiopinor:  dobzódom,  lakozom:  pergrae- 
cor;  lakozó,  vendég-társ,  dobzódó:  symposíastfts ;  dobzódom. 
torkomat  megtöltöm,  mohon  zabálódom :  ingnrgito ;  borban 
dobzódni ;  *íngurgítare  ín  .se  merum  PPBl.  Komplaikodic, 
tobzodic,  pénzt  gyíit  plébános  vr,im  (Mel:.Sám.  317)  Rendi 
fiilfit  ne  dobzódgyék  (Tel :  Evang.  425).  Esznek,  isznak,  dobzodnac 
iMon:  Ápol.  51fi).  Az  attia  hízza  az  íi  kenczet  az  fiára,  hog 
immár  abból  tobzódik  (Fél:  Tan.  11  li.  Minden  étkekkel  vgy 
éllyen  az  ember,  hogy  nedobzodgiék  dJal:  dslsk.  324).  Tobzódó 
torko.sok  felkészült  jó  lakíisi,  a  Ixirral  töltöz/i  i.szákok  tombolásí 
nem  kisztik  torkomat  iFal:  Vei-s.  879). 

[még-tobzódiki 

mégtobzódás  :  ingluvie.s  C.  fgeirassigkeit]. 

Dobzódás,  tobzódás :  laemargía,  jiopinatio.  a.sotia,  cra- 
pula,  gastriraargia,  heluafio  C.  Iilxus,  luxurie.s  MA.  [das  schwel- 
gen,  zechen).  Tobzódásra  való:  popinalis  C.  Dobzódás,  vesze- 
kedés: bacchatio  PPBl  Az  tobzoda.s  társul  hozza  vonza  az 
bwya.sagotli  (Komj:  SzPál.  112).  Az  nagy  tobzódás  miatt  az  nagy 
ételben  italban  tíibb  holt  meg  diiggel  húsz  ezernél  (Monlrók. 
ni.lKji.  Gondod  vagyon  neked  czak  tobzódásra,  etelre-ítalra 
iFortSzer.  G3).  Tobzódás  nélkül  evett  (Pázni:  Préd.  147).  Mit 
mondgyat-  az  emberekuec  testi  bátorsílgban  valo  el  raeríilések- 
r&l,  az  tobzodásnac,  részegeskodésiiec  sok.isjigánil  íZvoii:  Post. 
1.31).  Az  tobzódás  semmi  nem  egyéb,  hanem  amaz  szüntelen 
valo  nyalás  falás  (40l.  Rend  nélkül  viselte  magát;  nagy  dob- 
zodásokban  es  mertekietlen  lakozí'isokbaii  foglalván  minden 
nap  magát  iLép:  PTiik.  1.311).  A  melly  niinémü  jövedelem 
légyen,  lia  a  bujálkodássfil  tobzódó  által  látná,  buja  tobzódás.sa 
attya  keresményét  nem  tékozlaníi  (Uom;  Jan.  189)  Tobzódásban 
merült  ré.szeges  (Czegl:  Japli.  17i.  Hej  Ocskai  Lá-szló,  a  nagy 
tobzódástól  kelj  fül  immár,  érted  elgyöttUnk  fljvárbúl  (Thaly: 
Ad;d.  11.272).  01va.ssuk  az  irjísban  Babilon  eme  kírállyának 
tobzódását,  amannak  felfuvalkodott  kevély.ségét  (Moln;  JÉpiil. 
245).  A  tobzódásból  ki  nem  fogynak  (SzD:  MVír.  433).  A  bujaság 
olly  pokolbeli  tflz,  mellynek  gyujtogatá.sa  tobzódás,  szikrája 
otsmáiiy  l>ftszéd  (447). 

Dobzódó,  tobzódó :  neyiiaur,  gluto.  lurco.  catillo,  po- 
píno.  asotus,  intempei-ans,  degulator,  gidosiis,  gulo,  heluo  C. 
liLx-uriosus.  epulo  MA.  schwelger,  .schwelgerisch,  schlemmer 
PPB.  l>)bzódó,  boriszák.  vendégeskedő;  .asotus,  comessans  MAI. 
Tékozló,  tobzódó  íMel:  SzJán.  23 1.  Tobzódó  avagy  vendégeskedő 
nagy  falatoc  nyelésével  és  teli  toroc  ívás.sal  őnnőn  magát  meg 
tillti  (Com:. Jan.  181.  189).  Az  tobzodok  részegeskednek  íCom: 
Vest,  101 1. 

2.  DOB:  tympanuiii  MA.  troounel,  pauke  PPB.  Kezgetec 
vraac  dobocban,  énecletec  Lstennec  cimljalomocban  (BécsiC.  44\ 
Ffel  kezewle  nagy  trombita  ztiwal,  syp,  dob,  heghedew,  kyntor- 
iialya.s  (ÉrdyC.  SI.ti.  Kezgetec  ineket  es  agatoc  dolxit  (Szék: 
Zsolt.  S4).  Dobokat  vtténec  és  vtközetet  es  hertelen  egybe 
roppoua  á  ket  sereg  iHelt;  Króa  88).  Kűldénec  dobbokat,  .siii- 
ixikat  íl.50).  Dobot,  trombitát  rihasztának  (RMK.  in.343).  lm 
elí'ittem  vagyon   csiszár  tálxira,  úgy   tetszik    tiilemben  ő  dobja 

33 


."lln 


I'Í'M)(»li.lA-IK)U()|{.SA 


IX )U(>isA< i -MK( i  I H  )H< JSl'L 


■iltj 


szava  (IV,'J2.  221>.  IJob,  tiuinbitak  mind  btílSI  iMmő(,'iiek  i Cselig: 
Jer.  Ül).  Jol  |jőngesse  (lobját  (Zvou:  Post,  11.2:í7).  A  dobokna'j 
YiiTgéséve],  t.sattosásával  a  seréuységre,  elevellsé^re  Kerjeszteneo 
(Com:Jan.  IW;-  A  dobok  zőngenok  íCoin:\'est.  97).  Maiii^i'^ 
dob,  trombita  Aijollot  nem  bija  (Ziinyi :  ASyr.  16CI).  Parollárara 
moKÍltíitték  az  dobot  (Itikt";  r>ev.  V.486).  Verik  ;iz  réz  dobot, 
fújják  .iz  trombitát,  az  sok  nyalka  kuriicz  illi  az  pariiát  (Thaly: 
A(Uil.  11.117). 

|íízólá.sok).  KSfalok  valmiak  rontva,  az  terekek  vadnak  dob- 
jok  lakadva  (HMK.  III.  115),  .Szeg) önökre  eltágulának, 
dobjok  takadva  elbitóiilának  il75).  Az  igjencs  útból  kitántoritsák, 
eszeket  vosze.'wék,  megliáborit'ák  s  így  d(jbja  l'aliadva  bocsá.ssák, 
liogy  boszszonkodjanak  i  \eresm :  Lev.  218).  ilikor  a  diteekedrt 
minilent  dobra  ver.  annak  \s  végére  mégyen  a  Wlág  és  tal- 
liig  legyalázza  (Fal:  BE.  .');)7).  Ezt  a  gonosz  nyelvek  bangos  j 
dobra  verték  (Szü:  llVir.  233).  Mint  fogja  az  dobot  per-l 
g  e  t  n  i,  ezután  elválik  (Monlrók  XS11I.2U1).  Ha  tii  vgy  bizo- 
nyitottatoc  volna  dolgotokat  mint  c5,  régen  a  dobot  meg 
ii  t  ü  1 1  é  c  volna  (Dáv:  VL)wi>.  I.129I.  ; 

(Közmondáíiokj.  lia  ki  nyulat  akiu*  Ifini,  ne  ü&sön  ahhoz  dobuL    ' 
(Thaly:  Adal   1.87). 

fül-dobja:  [tympannm  auris;  obrtromnielj.  A  fülben  legbelfil 
egy  bSrötsku   vagyon,   mely  fül  dobjának   hivattatik  (ACteere:    [ 
Enc.  157). 

madarászó-dob.  Kfildénec  széji  madarászó  dobokat  és  sfl-    | 
nőiteket  (llelt:  Krón.  löU). 

török-dob:  [tamburin?!  Játszik  m.'u:  az  eulio  a  török  do- 
bokkal (&D:MVir.  2.i',»). 

viz-dob  :  [?].  Szépen  ö-szveillfi  vezetékszók :  világuuta  ember.    | 
Vk'íziivalii  nevetés,  vizdob  (Fal :  Jegyz.  936).  j 

Dobol  (Hohtom  MA.  PPR):  Ijinpaniso  MA.  PPB.  [trommeln). 
Líu-niát  fúni  vagy  dolwlni:  *bellicum  canero  PPI3I.  V.alamiket 
.iz  ép  ember  két  kezeivel  véghez  .szokott  vinni,  mind  azokat  a 
lábaival  véghezvitte:  dobolt  erössen,  a  puskát  megtöltötte,  a 
tzélt  ellítte  (Bod:  Pol.  194). 

[Szólá.sok].  Maga  nőstény  néjiével  lármát  dobolt  i.SzD: 
MVir.   18). 

vissza-dobol :   (revoeo;  zurUckziehen|.  A   mit   itt   amott 
ulleue  mondottak,  utcán,  piacon  visszadoboltassák  országos  gyalá-    1 

■/Jllljil    iFn]-  KR    íl.ll 


zattal  (Fal:  NE.  91). 

Dobolá,s  (doblás  MA.  PPBi:  tympanisatio,  pul.«atio  MA. 
PI'B  [d;Ls  trommeln).  HegedAlee.st,  .sípolást,  dobolást,  tanezot 
harum  eztendeeg  meg  tyltottak  lenny  (ÉrdyC.  199).  Ninczen 
vege  az  lantolasnac,  hegedőlesnec,  dobolasnac  (Kár:  2Köi)j'V. 
111).  Mentől  tűlvajabb  volt  országunkban,  az  gyűlt  öszve  a  mi 
doboUlsmdcra  iZrinyi  11.176). 

Doboló :  tttnpanista,   iNinpauistria  MA.    [h-ommelschlSger]. 

Dobos :  tympanixta,  tympanistes  MA.  [tambourj.  I..ezőu  oth 
liegodős,  huitos,  dobos  iSándC.  16).  Trombitás  t\s  dobos  (Mon- 
lrók. III.  118).  Dobo.soc  és  trombitásoo  űtkozotro  való  késziilSt  fú- 
\:\\t  a  .«eiénységre  gerjasztouec  (Com :  Jmi.  1  lüi.  A  vajdával  vele 
lévén  trombil;ísi,  síposi,  czincziiiilsi,  kőt  lófark  ( Monlrók.  VIU.3(^i3). 
Legyen  ogy  zá.szlójr)k  és  Na^y  István  dobo."ok  (Kadv:  Csal. 
IILUi).  Hat  magyar  tronibitiis  fekete  ruhiíbau,  az  trombitiikou 
fekete  tafota,  az  réz  dobos  is  feketében,  azonképen  a  dobja 
is  (366). 

DOBÁZ:  [ventrosds;  dickleibigj.  Az  íi  dolmz  voltok  és 
kílvér  has  pókságok  (Dlkm:  Készogs.  72). 

DOBORSA:  (age,  agite;  »ohlan^  Kelele  a  l.uciiwr:  I)o- 
l>oi-sa,  jól  vagyon;  no  vigyetek  a  laltnikat  a  tfiredobe  (Helt: 
Mfts.   I74i. 


DOBOSSAG :  fy|  Ez  asszony  a  sótartót  bal  felól  kötötte 
és  az  lézdobo.ssjigot  tegezben  fölvett©  ("ITialy:  N'É.  I.118i. 

DOBZO  :  Ipruninn  eerinum;  waclisptiaumej.  Lhiráiiuzai  szil- 
vát, tengeri  bju-aczkoc,  leves  Ijaraczkoc,  fejér  szilváé :  dot)zoc, 
apró  szilváé,  kökény  szilvác  csontosok,  kemény  maguvak  (Coni: 
Jan.  20). 

DOD:  upup;i  (Jtr:  OrigUung.  U..S6.  (wiedehopfj.  Uod,  cuni 
építhető  büdös,  h.  e.  .sordidae,  signiticans  avem  quandam,  (|uau 
dicitnr  upupa  (Otr:  Origllung.  11.86). 

Dutka:  epoje  MAI.  (wiedehopfj.  .Szarbabuk,  dutka.  Itiidüs 
bábuk,  szarakakuta:  epope  MAI. 

DOH  (./ü/m  BethhÉlet.  IllTr.  putor  MA.  gteUnk  PPB. 
ImuB',  genicli).  Bor'  dohát  fúni :  *putere  vino :  liáiiya  dóba : 
*virus  aeruginis  PPBl.  Az  te  illatoz.-i.sod  zegenyeknek  dolat 
élnem  zenuedteti  (CornC.  155).  Tellyes  vala  mynden  ez  feldy 
nvtli.s;iggal  es  fcrtTizetlmek  dohaw.il  (JordC.  91.5).  Ez  feldyek- 
nek  dohából  H'el  emelnek  embert  (ÉrdyC.  111).  Felniégyen  az 
i">  doha,  felmégyen  az  S  bözi  (SU:  Bibi.  11.183).  A  tónilStznei- 
dohiu-a  és  .setétségére  vettetett  (Tyúk:  .lózs.  147).  Tömlótziiw 
szeimye  és  doha  (260).  Mikor  megcsókolám  a  homlokát,  olyan 
nehéz  doha  üte  meg  (Betlil:  Elet.  11.17).  Utálatos  bfizi,  .szaga, 
doha  (Tof:  Zsolt.  602'!.  Bfineidnek  doliálian  meg  ne  utáltassil 
(DKahKer  113i. 

[Közmoudá-sokj  Hest  annak  a  dolga,  régi  bi'iza  dolia  kinek 
járja  udvarát  (Kisv:  Adag.  22(». 

fDohl-ík) 

meg-dohlik :  |pute.sc<>;  miiftig  wenlun).  .\  gabona  meg  p^..*- 
lik,  meg  dohlik  az  veremben  avagy  sziimya  kél  (MA:SB.  133<. 

Dohos :  putidus  MA.  Ubelriediend,  stinkend  PPB.  [dumptig, 
müffig].  Dohos  pára :  mepbitis  PPB.  Vrani  ymar  dohos,  morth 
neged  napy  halattli  (WinkIC.  325).  IXjhosb  a  koporsónál  (WeszpK'. 
4).  Feltevuek  haroni  hetyg  es  oly  igeen  dohos  vala  nijiid  enieu 
magának  íDomC.  228).  Az  ere<let  biin  dohos  es  vt.ilatos  iDebrC. 
96).  Dohos  vtalatos  úalok  (622).  Ty  ez  dohoss  yaz>ilban  kere- 
sytek  (ÉrdyC.  121).  Testy  dohas '.öpliis  eeghnek  gjenenvfieglie 
(ÖOG).  Az  testének  cak  az  haninia  uajj;on,  mel  uala  dohus  minlh 
az  pokol  (TihC.  12i.  Immár  dohos,  mert  negyed  napra  wiigyon 
(Pesti:  Evang.  212).  Hoszszn  a  szem51deke.  dohos  es  elos  mint 
a  disznónak  a  serteie  (.SalMark.  a3).  ívj'ija  w  lehellel  dolioK- 
volta  (X'crosm:  llitmest.  7."ii  Véi'es,  mérges  tajték  foly  Id  az 
két  .szemén,  dohos  kéiikii  pi'na  jiiii  ki  rút  gégéjén  iZrinyiT.  3li. 
Az  hasban  megtartott  kóválygó,  dohos  szél  (Felv:  >SvhtiBl.  •>(. 
Torkodba  verik  dohos  kéridé.sidot  (!ízD:  MVir  185i.  .Sok  bor- 
italtól dobos  agyvelejek  (357). 

[DohositI 

meg-dohosit :  ípiitefacio ;  duniplig  luaclienj.  l'tálato«« 
teszi  ius  aszszonyokat  a  kendó,  lélekzetit  lueg-duhoHittyll,  atm- 
zattyát  tóix'irődteti  (Pazm:  PréiL  1134i 

Dohosság :  piitor  MA.  fmntt').  Zaiiuiar  elviselhetetlen  dohos-. 
saga  (GuaryC.  2i.  Az  nagy  dohi>.s-.n«ert  ez  ,s<jr>ir  Alinolin  felre 
voua  magát  (MargL.  55 1.  Aggotb  bjiinec  dohossaga  aiuig  lep- 
plftio  (NagjvzC.  107).  Feelteek.  bog  ba  vidaniy  dohoiwig  ev 
belevle  ky  jfiMie  dXímC.  153.  ÉnlyC.  11).  l'iuek  vtet  ep  nytei 
helre,  honnol  n:i^  dohossagh  zaniiazik  uala  ky  iKaxC.  133). 

Dohosságos:  (putidus;  dnmplig).  M™den  lest  fergvkiM-k 
ptke  (W  dohivisagos  gano  (VirgC.  14c>).  Hot  omb.'>rftkDek  HoIb^- 
sagos  tetemők  (KazC.  KiOi. 

Dohosul :  (pnlosi-o ;  diunptig  «erdenl  Hoíji  vermoklien  vagy 
iiz  féle  megállott  dohusidl  mély   g.'klrökben  ■ErdTOrtAd.  111. IV 

meg-dohosul :  -v  Hlyha  tecliclmk  neked  meg  diih'«ultiiak 
(ComC.  lő.'i).  Binnec  myatta  meg  dohosuk  íMebrC.  :W:<).  MíimI 
el  hailottanac  is  egwtemlie  meg  dolu«iullan.i<-  iSzék:  Zsolt.  '■2k 


IMHIÁNV— lAMTolidKIOK 


löm  KNViriHVl)(lKl()|{-|)i)l,0(! 


r.is 


DOHÁlíY:  t.'iUíc-mii,  iiiootian;i  l'I'U  laKil;  l'l'li.  l'al.-ilsz 
«lé«  lUilüUit  iS/.l{ii(ló:.S')Üic.s.  111.  Az  hadamat  niesszállitdttaiii, 
ilolu'uíjcsiluiUu'it  meírtiltváii  (Káv;  Klet.  I.;'2i.  Uüliáint  vilttiiiiU  1 
t.  (MoiiTME.  l.-'7Ti.  Elek  l'iú  Uatonáiiiak  víitKiui  doháiivt  li  il 
l308.  'WJ.  :!lSi.  Végoztetott  ;iz  is,  liosj'  senki  viirniesyéuUbBn 
.■ikár  nemes  ak;'u'  nemtelen,  doháuyt  no  .  .  .  t,'>ék,  izltVa  nad- 
rágot, szalavárdit  és  hiisszú  iistöküt  ne  viwljen  (3lij>.  l'ipa.sz;'!!-, 
doli/uiylifiz  torka  közé  ennek  iTlialy:  Adal.  U.:(SSi.  Az  dobány 
dlcázás;ibúl  eredett  difHcnlt.ásuk  (líákF:  Lev.  11.249).  0  dohány, 
'  ■  nádméz,  o  corte  s  Indigil  I  i  Dix-zy :  KőltSz   234), 

"^zólásokj.  Pál  Szepessy  titulussá  mikor  változik,  n  a  j;  y  p  i- 
paju  kevés  doliányú  l'álnak  hivatik  (Tlaly:  Adal.  1.41). 
Vélem,  hogy  azon  versek  lundáliíja,  ki  új  liáz.i.sokat  versével 
gyalázza,  egy  pipadohányt  ért  fi  katoniusj'^a  (II.."80l 
A  dohán  t-is  nem  .szagiirnl,  hanem  á  r  á  r  ú  1  b  e  t  s  ii  1 1  i  (Fal : 
NL'.  '2r>'t.  Dohányt  leliPt  aprittani  a  h  á  t  á  n  n  (SzD: 
MVir.  :íSi. 

Dohányos:  I)  [nicotiam  liabens ;  tahakj.  J'ejtti  dohányos 
hi'ijagra  ITd.  rMonTME.  L3IS.  -36.5).  Hív  társiun,  doliáiiyos  bSr- 
bönbíém !  Te  tLsztittod  fejemet  ( Eal :  Vers.  60).  3)  [famans ; 
ramlierj.    Xasy   dohányos  volt  a  szegény  ur  (MikrTörL.  ISO). 

Dohájoyoz,  dohányoz-ik :  tabaci  fiimum  e  fistnia  haurio 
PPl!.  frauchen].  Kinn  az  ijedtt  tatár  apasztá  pofáját,  el-ejté, 
dohányoz  vala,  a  pipáját  (Gyöngy:  K.J.  STi.  Dohányozok,  midőn 
éhezek  iTlialy:  VK.  1.220).  Csak  úgy  dohányozom,  a  midfin 
éhezek,  úgy  az  többivel  majd  én  is  kitelelek  (Thaly:  Adal.  1.231). 
Csak  úgy  dohányozom  midőn  megéhezek,  más  .szegény  Icgény- 
nyel  én  is  eltengödek  (234i.  Tudja  kéd,  meddig  szeretem  kédetV 
mig  dohányozhatom  i.MiktTörL.  4Ú).  Nap  lementig  se  nem 
e.sziiek  se  nem  isziialí  Lsak  egy  tsep  vizet  is ;  még  t.s;ik  nem  is 
dohányoznak  (.57).  Tiizelfije  mellett  üldögélvén  dohányozott  vala 
íEal:TÉ.  630|. 

Dohányozás :  [fmnatio ;  da.s  rauchenj.  Édes  magyar  nem- 
zetem, minden  mostani  .szokásod  idegen  nemzetekffil  vött:  Nagy 
hajad,  nyakravalód,  kal;ipod,  téid  hajtásod,  doliátiyozásod  né- 
metektől (Jlisk:  VKert.  230).  Az  kártyát  elnuváu  kezd  az  kocz- 
k/cjLshoz,  koczkiízisa  után  a  dolulnyozilshoz  (Thaly:  Ad;d.  II.27I). 
Az  hadamat  .szép  renddel  megsz;Ulítottam,  dohányozilst  kemé- 
nyen mpgriltván  (KártÉliít  I.  01). 

DOKTOR:  I)  [doctus;  der  gelehrto).  Aranias  Ijezzedw 
zent  János  doktor  i  V'irgC.  14).  Kyk  valanak  tevrveen  keMiben 
zentelt  doetorok  ^M;^•gL.  122).  Ezeket  haluau  ez  doctor  meg 
rettene  (DomC.  217i.  Meit  doktorokat  nekünk  he  lioz  e.s  my- 
neekwnk  ygy  hazwdoz  lErsC.  470).  Luter  azt  mondja,  predi 
hálhatnak  a  doetorok  és  pásztorok,  de  tartoznak  azzid,  hogy 
a  juhok  itiletihez  balgassanak  (Pázm:  LuthV.  159).  E6k6Sz.szük-bé 
már  ;iz  G-dik  numern.st-is  Ágoston  doctornak  im  ez  mondájával 
(Jtitkó:  BCsák.  95).  3)  [paedagogus,  m.agister;  lehrer].  A  gj'er- 
mekeknec  dot-tori  táinadánac  ellene  (Helt:  Krón.  (il)  3)  fme- 
dii-ns;  arztj.  Az  doktorok  .-ízt  mondgyak,  hogy  chak  az  nyakara 
kőtys  valaki  ez  fjimek  az  gyökeret,  zömnek  homályát  el  vezy 
(UeytheA:  FivK.  80).  Édes  tejhűl  s  viola  gyülepbiil  €«  még 
val.-univel  ö.--sze  temporalt  itallal  éltetett  ;iz  doctor  (Monlrók. 
XV.  104).  Az  ifjú  doctor  volt  itt  (RákGy :  Lev.  186).  Négy  szegü 
doctor  sapka  vagyon  a  fejeken  (FahTÉ.  782).      '        ' 

orvos-doktor :  fmedicus ;  ar/t].  Az  orvos  doktorok  il  kér- 
teién eges-segen  chodalkozuak  (DomC.  37.  Pesti:  Fab.  22.  38). 
Az  orvos  doetorok  tőb'  betegséget  találtak  az  emberi  testben, 
hogy-sem  napot  az  e,sztendfiben  íPázm:Préd.  fiS  llIy:Préd. 
1.324). 

tanító-doktor  :  [magister;  lehrer].  Ez  életnek  tanito  doc- 
tora  (VirgC.  121).  Minden  tanitrl  doctoroknao  tannlo  deakocká 
kellene  lenniec  ilIA:  .Scult.  51).  Illic  tenéked  taniti)  doetoridaf 
szorgalmas.s.an  követned  (Com:  .I;ui.  l.")ri). 


törvénytudó-doktor :  |  jnris  consnltns ;  ríH'litsgelehrter]. 
Szoluan  a  tiiruen  liido  doctornac  kerdeséríil,  mit  kellene  che- 
li'ke;hii,  hogy  az  őrfic  eletet  birh.itiiaia  ?  íTel:  Fel.  80).  Az 
idvósség  dolg.ánac  Dmd.amentoin.át  ríivid  igéckel  jelentette  ki, 
egy  tőrvény  tudó  doctor  kérdezé.sére  felelvén  (Zvon:  Po.st.  Ifi). 

Doktorság:  [dignitas  doctoris;  doctoratj.  Az  ketli  coronaak 
zyzesseegbnek  esdoctorsaghnak  dychőseege  (ÉrdyC..56.5).  Harmad 
doctoi-ssaghnak  es  predicator.saghnak    koronaya  (.')89). 

DOIjMÁÍíY  (<<oí"mcÍH  Monlrók.  XI.319;:  tunica,  indusinm, 
snbueula  C.  poderis  MA.  leibrock  Nom.  24.  Ujjatlan  dolmány 
neme:  ada.<isus ;  dolmány-alatt  subitzj'us,  foszh'uKjs:  SHhncnlatns; 
meg-fóldozott  dolmány:  tunicii  -'resutíi;  .szorító  fb.szlány,  dol- 
mj'uiy-alá  v.aló  subitza:  subuculae  ''thora.'C  laneus;  dolm.ány 
hasítékja  vagy  széli  :  *Iacini.i  togae  PPBl.  ,Ianos  fyamnak 
hagyom  az  \vy  graiiath  dolmanth  (RMNy.  11.216).  Scarlath 
aut  sava  feyer  pro  dolman  et  supytha  ac  nadragh  hwz  syngeth 
Üiyndekleoth  (RMNy.  111.4).  Készittes.sen  kegyelmetek  100  kék 
dolmányokat  és  melljéket  (Nyi-.  X1I.416).  Várja  domiinnak 
valót  (LevT.  11.365).  Nagy  korában  mind  mentéjét,  dolmánnyal 
lene  tegye  (Prág:Serk.  645).  D;>Imányoc,  hoszszu  kőntősí'ik 
(,Com :  Jan.  100).  fjpindlertől  [vettem]  a  menyemnek  .szoknyára, 
fiamnak  mente  és  dolmány  alá  vont  aranyat,  annak  fölötte 
fekete  bár.sonyt  jankernek.  kis  subának  (Radv:  Csal.  111 21 1. 
Kédei  Fereucz  in'amnak  Irigyok  egy  metszett  hamnszín  tar 
bánsony  dolmányt  (288,i.  Szép  arany  hazdia  füg  alá  válláról, 
az  dolmánnyá  is  szintén  olyan  kaftánbúi  (Zrinyi  1.3M).  Mestör 
uramnak  dolmánya  foldozni  Bndánil  hozott  hiró  uram  posztót 
35  d.  (MonTME.  Hl  i.  Rongyos  az  dolmányom,  ki  van  az  olda- 
lon! (Thaly:  Adal.  1.227).  Prémezett  dolmánya,  salavárdija  is 
sok  zsinórral  hányva  (11.3871.  Angliai  posztot  ajándékon  úgy 
o.sztogatta.  kinek  (^^y  mentére,  kinek  egy  fhdománra  (Monlník. 
XL319). 

[Szólások].  Fakó  kotsi,  kender  hám,  n  e  ui  e  s-e  m  li  e  r,  s  z  n  r 
dolmány  (Fal;,Tegyz.  92:5).  A  ki  a  .szolgának  dolmánt 
i  g  é  r,  mértékét  véteti,  felfüggeszti  a  .szegre,  s  már  d  o  1  m  á  n  y  ;i 
vagyon  (Thaly:  Adal.  1.82). 

[ICíizmondásokJ.  A  rongyos  dolmányba,  tViIdoznlt  nadrágli:iii 
.sokszor  van  okos  legény  (Kisv:Adag.  463). 

francia-dolmány.  Minden  napra  kék  tranczia  dolmány 
i>s  egy  fehér  nyári  dolmányka  (Radv:C^al.  III.35Hi. 

német-dolmány.  Haso;;atott,  német  dolmány :  paragauda 
PPBl. 

török-dolmány.  Török  dolmány  varr:mi  ezéniát  Id.  iM<in. 
TME.  I,lS3i. 

Dolmányos:  subiicnl;itiis  C  Innicatus  M,\.  m'l  einem  rock 
bekleidet  PPB. 

DOLOG:  1)  negotiimi  C.  MA.  (otilciutn:  gesch;ift,  be.schiif- 
liL'ung,  pthcbtj.  A  te  dolgod:  *tuinn  e.st  PPBl.  Akaryauala 
lattny  ewtett,  hogy  menden  myuelkedesseben  es  dolgyban  m;i- 
gat  hozza  hasonlana  (ÉhrC.  100.  136).  Menietek  dolgotokra 
(VirgC.  47).  Mikepen  lenne  dolga  ez  bodog  atyának  az  fene 
fai'kasal  (54).  Holott  lakozvvan  felette  gyors  vala  mynden  dologhoz 
(ÉrdyC.  338).  Kegyelmetek  dolgait  forgattuk  mindenekben  (Njt. 
XrV.219).  Ne  rőstekedgyfinc  semminemíi  ioba,  bmiem  az  vr 
dolgába  muukálkodgyimc  (Born:  Préd.  63).  Látván,  hogy  folyás;i 
vagyon  dolgának,  cléb  ruga-szkodik  és  azt  mondgya  (I'ázm: 
Kitl.  408).  Ez  az  dolog  erőm  főlőtt  vagyon  (MA:  Bibi.  1.130). 
Nem  io  embernec  isten  dolgaiba  practicalni  (\';is:  CanCat  114). 
Szorgos  és  siető  dolgai  érkezliettek  (Megy:  3.Jaj.  11.20).  A  feje- 
delemnek is  pedig  veszedehneskedni  fog  minden  dolga  tSzal: 
Krón.  492).  Az  nih'e  az  úr  isten  segít,  eljánink  dolgunkban 
(RjikíJy :  Lev.  267).  Az  irigy  .szerent.se  kérésztől  áll  dolgában 
(Fal:IIE.  431).  3)  opus,    Iabí)i-  MA.  (arbeit).  Ne  kewlgy  ez  ilo- 

33^ 


519 


IKIUMi 


icöRNYi^t^Ü  J/)  i  X  >i ,( w ;— I X  «/  i<  >*;A(  i 


logra  iMirt'  ii'i.  AlaiuitiKstjH^iak  iI^Ikj  :  Iminilitatis  nperaillTi. 
l'araszti  ilologra  iú  iC'is.  I^i).  Házi  munkát  vauj  |>ara.s2t  (lúlf;iit 
tennének  iMad:  Evang.  .">ijl.  lllv:  IVéil.  l.L'iWi  »)  (l;u-tiim ;  tat, 
begebenlieit).  V^fedéztetéebe  vizzel,  lioj;  lac  Ofjseni  maradna, 
ki  adolgot  Sinaradékokiiac  mégizeimeie  (liéisiC  18).  írok  en 
te  nekűd  igfjn  zeep  dolKukatli  iSAndC.  1).  A  tlarizevsok  liaiwan 
ez  dolgot,  münilanak  iji)rd('.  38í)l.  Miut  ezt  az  i?ten  zamtaiaii 
leth  dolgokat  meK  mutata  iDebrC.  lS;Vi  lís  meeiienek  oda  .'iz 
házhoz  nag.v  syethseejjel.  hojjv  l;ilnak  iiiy  rlolo|;h  wohia  (Érs('. 
Iö8i.  Az  igaz  nemensyt;  wytezlew  dolouuak  általa  kerestetik 
iVer:  Verb.  .S7i.  Aziikatis  ;iz  két  (loli;okal  nem  az  i>o  testa- 
meiitomnak  kiinyveiliől,  lianem  csak  Iradii'iókbi'il  tudták  az  sidók 
iPázm:  Kai.  173)  .VliiidHiiiiapi  doljjokat  fel  jedz"  kftnyv  :  diarium 
iC'omrJan.  l.^iSi.  <")tet  moudgya  lenni  mindezek  okának,  maga 
meg  viUlója  szertelen  dolgának  i(}yfingyIJ:  Char.  tiíii.  4)  [sors; 
los,  sohicksalj,  Tyronnak  as  Sydonnak  kyiiuyel)on  lezen  dolgok, 
lionnem  tynektek  i.lordC.  :i87i.  Elzeukeppen  leezen  ez  atkozot 
nemzettnek  ea  dolga  (391').  Ha  az  wr  be  iewfiud,  akkoron  walyk 
meg  doleot  il'e'rti:  Fab.  'JOi.  5)  res  ('.  .\1A.  (gegeii.stand,  objert]. 
Valamely  dolognak  tartó  helye :  conceptaciduni :  liiáliavaló  dol 
gokat  án'iló:  inicivendus  ('.  Egy  dologról  .sok  szót  sz;iporitiuii 
íDecsi;  Adag.  >>&i.  Mamls,s;m  citállya  Calvinust  mind  az  helyre 
s-mind  az  dologra  nézve  iC^egl:  .Japh.  '-Ki).  A  saske.selyő  tiszt.i- 
talau  és  büdös  dolgokot  keres  (llly:  Préd.  11.363).  Ez  a  korona 
leg-inkább  három  dologgal  volt  l'elékesétve  (C'.súzi  Sip.  690). 
B)  (res;  .sachej  Halgatá.shan  van  a  dolog  :  res  *obmutuit  l'l'HI. 
Ha  téged  rokousagnac  tíruéne  zéreiit  akarand  mégtartani,  iol 
ISt  míluelkedet  lézen  edolog  (líécsiC,  7i.  Kz  világi  per-|)afvarban 
sem  adunk  helyt  jinnak,  a  ki  magával  ellenkező  dolgokat 
forgat  (PázuKKal.  )4:'.i.  Nem  szabados  dolgokat  kívánni  (Com: 
.lan.  178).  7)  [re-s  magiia,  magni  momenti ;  etwas  gro.s.ses|.  Ha 
ettftl  a  Iwlondságtul  ment,  dolog,  ha  himet  nem  kerns  magának 
iFahNA.  aiOi.  A  ki  .szjiiiszjuidékkal  kéteskedik  és  vak-kérdé- 
sekkel .szorongattya  társát,  dolog,  ha  nem  fatsar-ki  valamit  lieWIe 
iFal:  UE.  111.34).  Dolog,  ha  még  nintsen  itt  itt  helyljenn.  mert 
tsak  tegnap  bárkA7/itt  ide  (Fal :  TÉ.  73f)). 

[Szólások].  Akar  i  i'>  1,  akar  pokli'il  e  s  s  s  é  k  a  dolog  iBal : 
Uslsk.  243).  Rák  háton  jár  a  dol  ga  iFal:  NI'.  3.SSV  Hát 
mélyeblien  jáió  dolog  a  |iápák  iiralkodá.sa  a  bányász  kalapá- 
csánál (Matkó:  UCsák.  l.'il).  Tsép.  Itapa  ezeknek  d o  1  g o  k 
iPós:  Igazs.  I.14Ü).  C'ziga  biga  az  í)  dolga:  polypi  caput 
(l)ecsi:  Adag.  80).  Merfl  azon  nevetség  dolga:  e-st  *deridi- 
euhim  PPRI.  Minden  dolgod  r.sak  pironság  (Sánib:3Fel. 
169).  Szorgos  a  dolog:  *inipendet  negofinm  PPBI.  fi  o  ne- 
szül vagyon  dolgod  (MA:SctUt.  917i.  Nem  iól  vagyon 
néked  do1g<KÍ  (Deeai:  Adag.  243).  Szorosan  van  a  dolng 
iMisk:  VKert.  227).  Mongyatok,  mert  \vrn.ak  dolga  vagyon 
velSk  lÉrdyC.  103).  Törökkel  livín  <lolguidi.  az  ki  ökör 
alatt  is  borjút  kereshet  iMonlrók.  XV.26).  Mosz.szelib  menni 
a  ilologban:  *longins  discedere.  Egy  dologban  igen  el- 
megyek: luxnrio  l'Plíl  Most  alkalmasint  vagyunk  a  dolog- 
lian  (RákGy :  I#v  22."i)  Már  iumii  apnid  a  politica  dol- 
gában, elmehüt  a  hét  kiüitorlioz  llelvetiába  (Fal;  NI'.  320). 
Chwda  dolügh  e.s»<'tt  raythonk  ;iz  too  dolgába  >Íjn\'V.  LSili. 
A  váradiak  igen  megszi'ikiiltek  élés  d  o  1  g  á  b  n  1  i  RAkF :  I jev. 
(1,322).  Minden  eml>er  oly  provisióval  indi'djon  ezen  helybfíl  fft 
s  fa  dolgábúl.  hogy  holnap  is  vele  megérhe-sse  iMonlii'ik. 
X\'.,">21>.  ISosnyák  uramat  a  frigy  dolgából  ma  lx)esátot- 
Uni  a  vezérhez  (TiidTár,  1839.  315).  Kenyér  dolgabnl 
igen  megfogyatkozott  vala  (Kár:  Élet  I..S3i.  Meny  dolgodra: 
.•ipage  hini-  in  beatam  (I)e<s:  Adag.  DoV  így  járják  ;iz  erdJ^ 
dolgát  (Fal:  Vers.  876).  Wysel  gondod  íiz  d a r o  dolgára 
es  az  zuka  ytatjisára  (l^-v'l'.  112).  Itótor  t  a  r  t  s  a  d  o  1  g  á  t  minden 
vigaszt;ilás,  csak  legyen  utt  silsviz,  kenet,  olajo/ás  (KJIK  lI.I82i 
Keá  fogták  volt,  ells  vélte  volt  az  dolgot  il{«k(iy:  lyev 
198).  Futásra  vunul  n  dolgot:  *i-onjifere  se  in  fiigani  PPBI 


kömyülálló-dolog  :  lcir<-um.stantia  :  umslajid].  A  dolgot! 
a  kórnyíilálh)  dolgockal  megmagyarázz;!:  rem  simul  cuni  cir- 1 
inunstantiis  iiiterpretatur  iCom;  Jan.  172).  A  umdatételnek  né  ! 
melly  kőrnyűlálló  dolgai  iIlly:Préd   ElSb.  14 1. 

Dolgatlan  :  a|)ono3  MA.  Inntátigl-  I>ilg(^tlan  barátok  cToln  : 
VigK.  73).  üolgotliU)  ember  iAl\-  IVist.  II.217i.  Sok  dolgatlan 
ember  volt  (Gvad:  Hist.  i'ü'- 

X)oIgatlan8ág :  ai)Onia,  lal^^rls  c-irentia  MA.  uiüssiggang 
PPH  [untiitigkiiitl  I  >olgotlanság  miá  el-piihnlni :  otio  'ebes- 
éére ;  .1  felettébb-vali)  dolgotlansághól :  ex  *nimio  otio  PPIil 

iDolgód-ik| 

Dolgódás  :  (labor ;  arl)eitj.  Itiu  korában  munkára  e«  dol- 
godasra  szoktaltia  magát  (Pécsi :  SzfizK.  71i. 

Dolgolód-ik :  lalioro.  operor,  occiipor  MA  arbeiteii,  sieli 
bescliaftigen  PPIi  Sem  dolgolodnak,  sem  fonnak  íJordC.  37  Ii. 
Mig  njeg  gyarapodnál-  az  szSle*  vtan,  addig  hazukból  ki  iie 
iarianae,  se  ne  dolgolodgyanai:  iBom:  Préd.  .">4b^  EHeleeknek 
IHidig  parancziiuk  es  keriűk  az  mi  vrinik  Jesus  C'r  által,  liog 
ozendessegel  dolgoloduan  az  ónnőn  tulaidnn  keniereket  egiék 
(Fél:  Bibi.  IIlDS. 

Dolgolódás :  laljoratio,  opcratio,  oi-cuiiatio  MA.  arbeit,  be- 
scliáftigung,  l>emüliuv)g  PPB.  Azt  fiedig  neneaslietiiV  dolgolodas- 
nac,  midftn  ember  magát  ^rmeksegetíil  fogna  munkára  es 
dologia  sz<.ktattya  ( Pécsi :  SziizK.  71).  MA:  Scnit.  897 1. 

Dolgos  :  I)  negotiosus  (_'.  MA.  [lalwriosus,  industris:  arbeil- 
san),  Heissig].  .\  hangya  kilsiiiyke,  de  iiiimkás,  dolgof  iCom: 
.Jan.  ö2).  Még  az  hivalkodásban-is  munkás,  dolgos  (197-.  ti)  [stn- 
diosiLS,  ú('<'U|jatiis:  ljeseháftigt|  Gondola  aztli,  bogi  njeg  keser- 
(•ze  mi  dolgos  volna  (Virgt).  81).  Csuda  zep  termetfi  embór  .-i 
te  vrad,  kirali  eh  vagi  mi  dolgos  illebrC'.  38).  Nem  twdom 
gerniek  my  dolgos  vagy  lErdyC.  43fi .  Mondd  meg,  mi  dolgos 
vagy,  miféle  ember  vagyV  (RMK.  IL90i.  Mi  dolga«  vagy?  nii- 
i'ziMla  tudomant  és  mesterséget  tndtz?  (Hell:  Mes.  249).  A  róka 
kiáltani  kezde :  Hallódé,  hallódé,  kiczoda'vagy ?  czoda  dolgtx 
vagy  (291).  Nem  thwdom,  my  dolgossá  legén  Erdeívdy  Péter- 
nek (LevT.  1.30).  Meg  kerdSttec,  mit  akar,  mi  dolgos,  s  ug  k'>- 
szőntj'k  neki  íM<'l:Siim.  2'j).  Kiiatoda  tehát  ó  es  mi  dolgot:? 
'Boni:  l'réd.  21  (  L'allyon  az  jenisalemi  templom  mi  dolgi>s 
uala,  mikor  Christits  i«z  nilagra  iőneV  iTel:  Evang.  1.54).  Mi 
dolgosok  azok,  kik  az  oltár-elStf  óltSzxo  forgikluak  (Verean: 
1-í'V.  249).  Az  úr  Teleki  Mihály  uram  mi  dolgiw?  i.MoiJrók. 
XX1V.590).  S)  actor.  jirovisor.  administrafor  .MA  venvalter 
PPB.  [aufseher.  hofmeLster|  Het  udiiar  birak  auagi  dolgosok, 
kiket  az  öziiegi  /uaoni  allatok  zolgalatiara  valaztottawik  iDebrl' 
64 1.  Mykoron  az  kjTal  meg  twtta  vona  az  dolgot,  .-iz  dol- 
gost temleczbe  vettetee  lÉrdyC  168)  Istennek  chyeleked\\ 
dolgossá  (Komj:  SzPál.  í'3i.  Ada  .'Uit  az  >vr  eg)  hazy  dolgoíLi 
n;ik  il'esti:  Fab.  1).  Egg  gazdag  ember  vala,  kinek  egg  házi 
dolgosa  vala  (Sylv:  IjT.  I.l«9i.  Jó  kedvvel  logada  éa  béketnégbi' 
tárta,  mert  .liViscf  is  vala  Izraelnek  tia  é»  az  F.uíűiónak  dol 
gosa,  tanáiíKksa  WMK.  II  l:;i  Szent  h<izA  vévé  az  csánár  dol- 
go-sa.  Aket  Ixvizállitá  magának  való  házlia  iIV2i).'o.  Es  nz  én 
liazinn  dolgosanac  tia  vagyon  (Helt:Bil>l.  IF:j>.  Az  királyiiac 
"lolgcxsi  iMA:  Bibi.  1.384).  Irtliimi  Isthwaniiak.  az  my  dolgos- 
.songnak  ntda  Wyzaknara  (Gér:  Kárí.Vi.  I71i.  4)  [auctor;  nr- 
lielierl  Kit'  az  elSt  is  fú  dolgofi.su<'  valánac  a  Károly  kirxlynar 
l>e'l)oz:ist<ában  iHelt:  Krón.  74i.  Artafenies  ebben  fT.  ilolgoo  vala 
(CVíerényi:  PersF.  53).  5)  |caniife.x;  heuker|.  Hiúzza  liytita  « 
rktlgo.sokat  fw  ^lanmcsiila,   h<^  nelnet  ki  nioKsek  flH^bK'.  .5tl5i. 

X)olg08kod-ik  :  ioperor ;  sii-h  beschiiftigeiii.  N'alamlkor 
dulgosku<lii'  auagy  nyugszik,  ^.iue  istentől  il  nem  l«H»zic 
(Pécsi:  Ágost.   173). 

Oolgosság.  Mikoron  -az  dolgossagot  elveszik  en  tfileui,  az 
emberek  hazukba  fugagganak  engbeuiet  iSylv:  UjT.  1  l(>8b>. 


iKil.dOZ-IK     |M)Mlí(>Wl'sA(; 


iKlMUdS-  liDNíjo 


Dolgoz-ik  :  op<i\ir,  lal>irii  MA  ailK-iteii.  wiikeii,  gestliiittid 
seiu  l'l'ü.  Ha  valaki  vasáiuap  ökrön  dolgozik,  lia  lovon  vagy 
egyéb  szerszámún  is,  még  a  ruliAját  is  elveszik  i\'ei:Verb.  5). 
Egy  j<>  esmenSni  dolgoz  most  egyet  |egy  társalg('>  küny\'et] 
(Kirllesz.  46).  Igen  szépen  (igyekezzél,  az  mint  lehet  liamar 
is  igen  dülgozuji  (Kecsk:  <')tvM  Llt^S).  Sokat  felettébb  az  mim- 
kátnl  tizetést  ne  végy.  engedelme.s8en  dolgozzíil  (2i53i. 

Dolgozás :  operatio,  commercinm  MA.  (beschaftigimgj. 

Dolgozkod-ik  :  [uperor;  árliciten].  Munkálkodunk  tiilaidon 
kezeinkel  dolgozkodiián  iTel:  Evang.  II  I  li'i. 

JDolgozód-ik :  a:  Egy  órakoréi  (vszollyunk,  három  orakiu' 
ilolgozodpnnc  iPrág:Serk.  F2i. 

Oolgozódáis:  (operatio;  bescbUftigmigJ.  E  világi  dolgozódás 
elvonná  elméinket  a  sz.  ahitatos-ságtul  i  Megy :  ftiyle.  560 1. 

DOMB  [durnh  ZiehyC.  II..">7-)>:  tmmiliLS,  monticiűus,  grumiis 
C.  tiiber,  tuber  terrae  MA.  [hiigel,  anhöhel.  Terra  emiuenti 
ívulgariter  domb  %'ocata  (ZiehyC.  IL574i.  Monticulum  wigariter 
dumb  dictimi  (597 1.  Tumor  tere  wlgaiiter  domb  dictiis  dllöSS). 
Az  dombon  fel  meiie  iHotl'gr  20tj).  Kapu-palánk  mellett  egy 
nagy  domb  uala  iRXIK.  III.lOSj.  Menyfel  amoda  a  dombra  és 
oonég  megnézzed  mesterségemet  iHelt:Mes.  345).  Czenk  ffele 
tSu  az  dombon  egh  uehan  helon  fiM  fakatt  az  to  wyze  (I^evT. 
1.86).  Hegyes  domb  meg  alaczonodic  (Boni:  Evaug.  L120,i.  Az 
all-tbldön  menvén  meg  láttam  egy  dombot,  alatta  egy  posványt, 
abban  a  sok  zsombot  cGvad :  RP.  34).  A  rakott  tarisznyák 
dombrul  gömbölygöttek  (35). 

ganój-dorab  :  timetum,  acervi  *stercoris  PPBl.  [misthaufen). 
Noha  genetségit  cserép  darabokkal  vakarná  le,  az  gané  dómban 
filé  (Hall:  Paizs.  12),  Az  ágyban  fekszik  é.s  nem  a  gané  donilxin 
.Mn5:TűrL.  176i 

határ-domb :  terminus  SK.  [greuzej.  Hunyadi  István  s 
Kostyán  Sándor  uramék  az  ónodi  határdombokat  mérték  meg 
Kár;  Élet.  II.19i. 

szemét-domb  :  aggestitia  purgameuta  PPB.  [misthaufen]. 
Szent  Jób  a  szemét  dombon  fiivén.  meg  nem  ismertetett  bará- 
taitól iHall:  Paizs.  4.54).  Mitsoda  gyönyöríLség  valakinek  a  sze- 
mét (lombon  mulatni  iHod:IV)l.  Elilb.  12'. 

Dombocska:  1)  ftumuhis;  kleiuer  hiigelj.  Judit  asszon  egy 
kis  dombocskára  szépen  felállapék  ÍRMK.  V.151).  Az  hiuelked 
alat  való  domboczkát  az  bok-zec  moiis  \'enevisnec  neuezic  (Cis. 
M4).  Arkádi  dombotskák  hol  vagytok,  hol  vágynak  a  birke 
jiitiotskák?  (Orczy :  KöltSz.  192).  3)  (umbo;  erhöhung).  Amint 
kis  abroncsa  hajlik  a  gjTirCiiiek.  dombooskája  körül,  kinn  a 
kövek  ülnek  (Gyöngy:  KJ.  31). 

Dombol :  lacer\imi  construo ;  aufhiitifen].  FViss,  kerek  dom- 
lx)u  áll  tegnapi  nap  ólta.  nemcsak  az  .sátor,  a  domb  Is  az<Jlta, 
jii  kumc  vitézek  csak  tegnap  dombolták  a  toltijét  kezekben, 
süveggel  hordották  iTlialy:  Adal.  11.116). 

Domborod-ik :  tiu-geo,  turge.sco  MA.  auflaufen,  aufschwel- 
leu  PBB.  Ejszényüuk  fogytig  vató  apadása  nem  minden  ftial- 
lás.sal   domborodik  iSzD:  MVir  120). 

föl-domborodili :  cv.  A  folyóknak  fel-domborodott  árjai 
(.•ízD:MVir  470). 

Domború ;  convexn.s.  snbvexus.  follicnlus  C.  turgidus,  tumi- 
lins  MA.  [rmid,  hügelfíirmigj.  Domboró,  háta.s,  púpos:  subvexns 
PPBl.  Domborub  kenyered  legyen  (Bom:  Pléd.  394).  A  golyóbis 
kiMső  részéről  domboní,  homoni  (Com:  Jan.  164).  És  domború 
volta  mint  kerék  kis  alma  kitetszik  gallérbul  (Thaly:  \'É.  lL237i. 
IJomború  mellyébeii  bátor  szivet  zár  i  Kcinyi :  HRom.  1». 

Domborúság :  convexio.  protuberantia.  eonvexitas  C.  fer- 
habenheiti. 


Dombos:  I)  luinnldsus  ('.  gi-unui-iiis  M.\  liiigelig  PPB. 
Temetsége-s,  dombos,  hápa-hupás  hely:  tumulosiis  PPBl.  Dom- 
bos hátú  gíírbeség  i Com:  Jan.  54).  2)  (tubcratus;  knotigj. 
Hátulról  azért  dombos  a  hajam,  mert  tokszik  lejeikén  (Ovad; 
raót  94), 

fDombosod-iki 

föl-dombosodik :  (tiunesco :  anscbwellenj.  A  folyóknak 
fel-<iombo.sodott  árjai  iSzD:  M\^r.  470). 

Dombosság.  Az  ffildnec  két  bar.izda  ki'zf)tt  való  dom- 
lxiss;iga :  porciiletum  MAI 

Domboz  :  (rotundo ;  nmden|.  Mint  egy  görög-dinnye  hátrúl 
volt  dombozva  iGvad:  FNót.  89/ 
(föl-domboz) 
földombozás :  suggestris  PPBl.  (erhöhung). 

DOMliCA  :  pulmentum,  túrós  étek  MA.  ju.sculuni,  hitritum 
cjtsearium  PPB.  kassuppe  Adárai  Domika.  olajos  domika  (Nyr. 
1X.72).  El  nem  nyelhettem  semmikéjien  a  túrós  étket,  domikát, 
hanem  bálmost  botsájtot,  jugatát  igeu  szerette  (BethI:  Élet  1190). 

DOMO :  tuber.  tumor,  gibbus,  tumentia.  protuberantia  Sí. 
[erhöhung,  höckerj. 

(DomÓB),  dumós  :  [protuberans :  erhaben,  erhöht].  Dtunós 
kenyeret  tett  az  asztah-a  (Pós;  Válasz.  41). 

DONG,  DONOG,  DÖNG:  bombUo, resono  MA.  summen, 
brummen  PPB.  Hordó  mogygyara  d('ng5k  :  biblo;  dong()  bogár: 
bombylius  C.  El  iö  eg  dongó  leg  es  la  halót)  mind  el  zagatCa 
(BodC.  8).  Észt  a  méhec  igen  szeretic,  dongyác,  igeu  hordnac 
err51  (Mel:  Herb.  118).  A  közei-való  klastromot  mint  a  .sOrűséges 
raj  úgy  dongotta  a  sok  ördög  (Pázm:  Préd.  887).  Öregb  dongó 
bogarac  ^Zvon:  Post.  1.526).  Mentől  inkáb  hiílt  elevemié  tehetik 
az  pokolbelieket,  áuni  sok  kSrűkSk  dongó  rusznya  árnyékok 
es  Iszonyú  ábrázatok  <Lép:  PTük.  1229).  Aristaeus  nyája  sem 
douogh  mezfin  most  iLiszti:  Mái-s.  67)  Télben  posvány  szimyog 
s  dongó  légy  sem  bolyog,  elbújnak  reves  fában  (Ben'-':  Ritm. 
23).  Dongván  a  sok  gond,  szaporét  .sok  jajt  iGyöngyD:  Char. 
348).  Zúgnak  a  pörölyök  fel-emelt  kezekben,  a  repülS  szikrák 
dongnak  a  műhelyen  (Gyöngy-:  KJ.  53).  Mint  dong  mint  a 
darázs  (Kisv:  Adag.  470i,  Zeng  dong  körülötte  a  méhek  rajzatja 
(Falv:  Vers.  909).  Dongnak  bogai'ai  fagyos  Boreasnak,  repdesnek 
dará2.si  hideg  szent  Andrásnak  (SzD:M\'ir   383). 

kömyül-dong  :  [drcumsono ;  umsíiuseln].  .\z  darasok  kőr- 
nyil  donganák  az  e\v  zewlewyet  ees  nem  hadnak  el  lopny  az 
onvoknak  íPcsti:  Fab.  87). 

Dongáis,  döngés :  bombus  C.  MA.  [strepitus ;  das  snmsen, 
tobenj.  A  mi  jó  szép,  könnyen  ahoz  nehéz  jutni,  méh  dongása 
nélkül  mézet  nem  szedhetni  (Gyí'ingy:  MV.  16.).  Ezen  hir  hal- 
lásra nagy  döngésben.  tombolásbiui  voltak  iSzD:  MA''ir.  233 1. 

Dongat,  dönget:  1)  [quatio,  verbero;  schlagen,  puftien). 
Oláh  merte  a  hátát  dongatni  (Gvad:  NótVégr.  121).  2)  [intono; 
krachen  las.«en].  Magos  kő  falakról  ágyúkat  döngetnek  (Orczy: 
Nimfa  A2i. 

Döngetés :  crepitus  C.  [das  klappem[ 

Dongdogál :  [bombilo ;  sumseuj,  Tésis  dongdogally  Darás 
Máttyás  (Matkó:BCsák.  110). 

Döngeszt :  [crepare  lácio :  knallen  lassen].  A  bjístyának  fal 
töní  ágyúit  néki  .szegeztette,  mind  éjjel  és  nappal  sfhrtn  di'in- 
gBsztette  iKiJnyi:  HRom.  121 1. 

Dongó:  1)  hombilaus,  r&sonaiis  .MA.  [summendl.  S)  crabro 
Nom.  lOU.  [bnimmfliege].  Szárnya  .szeghett  dongho  (BahEpin 
2).  Illyetén  ennek  a  madárnak  az  ^''>sz^•e  ffiződőtt  és  meg  rot- 
hadt fa  levelekbí'il  való  termése,  niinémú  a  hernyóknak,  doii- 
gi'iknak  és  ló  darásokiűk  eredetek  (Misk:  \Kert.  444(. 


r>v;:i 


|H'tNTi(")l,-|)01«iALAs 


iHii{(;Al/)    DOUOzsUA 


Döngöl:  [tistuco;  staiiipfeii,  rbuen).  Mi'K-vert,  diiiigölt  fíild, 
szérfi  :  paviiiieiitnm  PHHI.  Düngiilő  fa,  «iilyok:  paviciila,  scbiiigel 
PPB. 

DONGA:  it^erculus,  assirulus  MA.  doliailibs  a-ssis,  cnmma; 
fassdaubf;  l'Pli.  A  douKáklml  csinál  hordókat  és  timfíükat  (Com: 
Oib.  1(1.!  I. 

DORBÉZOL  (rfomieruL  SüD:  M\'ir.  ;í57.  ím-heszol  Mel: 
SzJán.  1421:  baccliaiial  excrceo  I'PHI.  lielluor;  scliwclKeii, 
schlemraen,  prassen  PPB.  'IVirlmszoltai',  tol»!ottac  bs  parazual- 
kottac  (Mel :  Szján.  442).  Nem  azért  luják,  hogy  1  lizonyságok 
legyenek  gond\isel6i,  hiuieni  sokat  hív,  hogy  véllek  dorbézol- 
hasson (Diósz:  Préd.  171).  Ötét,  midón  dorbézlana,  Zimri  meg- 
ölte (Mártont:  SzHist.  is4).  No.sza  csak  igyunk,  mert  itt  jó  helyen 
vagymik,  e-stig  dorbézoljniik  iTlialy:  VE.  I.27íi|  Ittak,  dorbé- 
zoltak (MonOkm.  XXIV.  WJ).  Némelyek  addig  ittak ,  hogy  meg 
is  holtak  bele,  egyes.sel  ogymá.st  erőltették  két-li:irom  hétig  is 
elittak,  torbézoltak  egyini'is  végiében  175(1  (Hazánk  1.295). 
Egé.sz  éjtszakákon  dorbizolni  (Orczy:  KíiltH.  I."i2).  Világos  vir- 
radtig donibéroznak  (SzÜ:  MVir.  S57). 

Dorbézolás:  (hellnatin;  das  zechen].  Némolyec  az  eíwi- 
kakat  dovbezkissal,  koczka,  k;irtya  jádzilssid  niulattyáe  el 
(Pnig ;  Serk.  7iU).  Musica  sziinál  való  <iorbézlás  (Matkó:  BCsj'ik. 
299).  A  jól  tanúit  vitézeknek  nem  kell  a  henyélésben  és  dor- 
bézl;isban  gyönyorkodniek  (Misk:  VKert.  42K]. 

DORGÁL:  eastigo,  adjiirgo,  euliiito,  increpito  C  repre- 
hendo,  objurgo,  corripio  MA.  [rügen,  vervveisen).  \\g  moud 
dorgahvan  idvvezeytenk  ;uí  iras  twdo  sydokat  (ÉrdyC.  íjfifi). 
Egh  zőnietól  niegh  tiiztatiian  kezdő  magát  dorg.'dnia  (TiliCJ. 
1111).  Preilicallotli  vala  wiiiduk,  niha  niha  weaynk  kemenkAd- 
iien,  megh  feflwen,  dorgaluau  cs  ten}'\vgeth\ven  (Komj;  .SzPál. 
111).  Az  hajócsok  hallván  mind  megtélemlénck,  miért  akart 
fntiii,  dorgálnia  kezdek  iKMK.  II.90I.  lUlzastársa  ezen  igen 
mogindi'ila,  Mct  dorgálja,  feikli,  pirongatja  ili 27).  Érté  az  levelet 
l'holdi  György  s  olvasá,  öcscsét  igen  feddé,  erfisen  dorgálá 
1^.244.  V.144).  Dorgállyuk  és  fel-kelésre  e.sztenezziik  a  brmtte- 
esetteket  (Pázni:  Préd.  4"i).  A  jó  nyelv  alatt  méz  és  téj  vagyon, 
ha  énekel,  gyönyörkíidtet,  ha  dorgál,  jobbít  (809).  Calvinns  sok 
helyen  dorgállya  az  ő  i>ajk-tár.s;iival  egyeteinben  az  szent  lelket 
(Pázm:  Kai.  412).  Uorgállya  a  szent  atyákat  traditiósságokért 
(Pi'izm :  Lnth V.  228).  Az  haragost  egy  felől  dorgálni,  más  felől 
babosgatni  semmi  egyéb  ingerlé.snél  (Pnig:  üt-rk.  441).  Haragos 
szóval  riogattya,  dorgállya  íMegy:  :í.I;ij.  ll.UHi.  Ha  valakit  dor- 
gálsz és  vétkéért  rongálsz,  dorgállyad  mnt-sok  nélkül  (Kisv: 
Adílg  :Í77).  Dorgálj  harag  nélkül,  ntálj  híz.elkedést  it^riv.y: 
KöltH.  4:í) 

mSg-dorgál :  inchnno,  luirrigo,  coarguo,  objnrgo  C  [ver- 
weLscn,  au.s.siheUen).  Igőn  meg  dorgala  vket,  mondiian,  ti  isten 
ke.sertőc  iGnaryC.  .">.">).  Nem  dorgala  sem  poroyta  megh  őketb 
(UebrC.  fA'i.  ÉrdyC.  377).  Az  vrtnl  meg  dorgaltatuiik,  hogy  e 
vylaghoz  ragazkodó  hitetleneknél  egyetemije  ne  karliozta.ssinik 
íKonij:  SzPál.  li:.7).  Meg  dorgált  legedet  tegnap  (Helt:  Bibi.  l.P'i). 
Megdorgáltatott,  hogy  egyes  életét  jobbítsa  meg  (Nyr  X11.3f)4). 
lla  egy  luija-szála  ji'il  nem  áll  fejében,  ottan  meg-dorgállya 
l'ázm:  Préd.  200).  Otet  megdorgál lyác,  rijogattyáe,  verésselis 
fenyegetic  (MA:ScHlt.  252).  Látod  a  bfmt  avagy  vétket?  no 
fede.szgesíl-el,  ints-meg,  fedd-meg,  dorgáld-meg  iC'oni:  J.in.  25(>). 
Szemtiil  szemben  is  meg  dorgálta  iljind:  UjlSegits.  11.1  U 

megdorgálás  :  reprehonsio,  eorreirtio,  redargntio,  iniTei«itio 
MA.  Iverweis), 

Dorgálás :  objnrgatio,  eorreotio,  easligiitio  C.  cunroptio,  re- 
prelieiLsio  MA.  be.seheltnng,  verweix  PPB.  (riige).  Megli  eiigez- 
loly  az  felywl  való  dorgal.isnak  kemeiisegetli  iKomj:  SzPál.  195). 
Heródes  Kere.szteló  .szent  Jánost  .sziikséges  dorgálásért  fogságlui 
veté  (IVizin:  Pívd.    'S<'<t.    Istennek    .S(.»k    szép   igéreti  sz.'Ulaiudi  a 


dorgálás.sal  jobbnk'ikra  1 1«).  Az  intcneckel  avagy  ilorgáláwxkal 
nem  gondol  iC'uni:  Jaii.  1.t4p.  A  szükséges  dorgálásoktol  meg- 
.sziüinek  (Illy:  l'réd.  I.«lb). 

Dorgáló :  castigabír,  eoiTeetor.  objurgatur,  rorreptor  (_'  re- 
preliensor  MA.  (züclitiger.  tadler|.  Isten  áldás;i  gerjetl  a  dor- 
gálóra  is  iPázm:  Préd.  4<'ii. 

Dorgálód-ik  :  frepreheaso:  wiederliolt  rügen,  taileln[  F«l- 
ilődgyél,  dorgálodgyál  (Zvon:Post  17).  Feddődgyél,  dorgálod- 
gyál,  intsed  a  balgátokat  (Sám :  Cer.  öli.  Feddődgyél,  dorgálod- 
gyál, intsend  a  luügatókat  nibiden  szelídséggel  é>  tanitássid 
(^'ógr:  IdvK    102i. 

Dorgálódás  :  (objurgatio ;  riigej.  •Senki  igaziiu  ;iz  durgali  ^- 
dásnac  tisztiben  el  nem  jár  (Prág:Serk.  664). 

Dorgol:  [reprohendo;  riigenj.  (Ciört-s:  Máty.  ö9i. 

Dorgolás :  [reprebensio ;  rügej.  Uorgolasoknac  nem  ak:u- 
engedni  d lelt:  Bibi.  I.Mnnlli.  Uorgolassal  tÍMldi  (Mel:  íSzJáii.  iHi. 

DORGÁLY  :  1?]  Koutsel  aavemnek  dorgíillyát.  t6rSld-el 
jóknak  akadállyát  (Kim:  Ének.  :!.55i. 

DOROMB  (dr'imÍAi]  Oyami:  Fel.  5(j):  crepitainlnm,  inisiiw 
C.  sisfriiin  MA.  manltrommel  O)m:0rb.  2o2.  .'^ámb!u■  kóuy- 
vetskéjének  oxomplarit  osztogatta  még  azoknak-Ls,  a  kik  tzigány 
dorombon  nem  igen  szoktak  kapni  (Pi'is:  \"álaszt.  :iri 

Dorombol,   dörömböl:  1)  (sistro,  Indo;  auf  der  maul- 

trommel  spielen].  .Sí|K)lnak,  dorombnliuik  ((iyann:  Fel.  5<ji. 
íi)  |mHS,sitn,  mnrnmro:  brninmenj.  A  .szénw  medve  dűrfimból 
és  kíirniével  k;ipál  iConi:,Ian.  :18.  C'<)m;Orb.  4j.  Herreg,  dnii- 
nog,  doromlxil  magábiui  (Matki'i:  BCsák.  2:38i.  Ilorombol  S;i»i 
bár  ezon-ls,  hogy  én  azt  írtam  (283i.  Csak  deák  nyelven  do- 
rombollyon  M47i. 

Dorombolás,  dörömbölés :  íminmm ;  iLas  brnmmenj 
liozattath:\tik  a  medvén^  is  .ima  két  nemekről  való  tagadáslsil 
állatásképiien  a  bőmbi'ilés  avagy  dőrfimbSIés  iliKat:  Titk.  2íil> 
Magánac  gyur  hallatlan  orvossjígot,  inellyet  közhelyen  le-i'ilvéii 
nagy  doromboljissal  edgyben  rág,  mellyel  kelleti  korán  torka 
által  77szer  meg-sziirvén  azt  hirdeti  (Kereszt:  FKer.  ElAb.  2'. 
Zajgást,  dörömbölést  eleget  kell  hallani,  az  grádics  Is  alkalmat- 
lan lielyeii  vagyon  iRák(!y:  I>'V.   129i. 

Dörömböz :  pulsu,  strejio,  inlimo  MA.  raiiselieu,  klatiidien. 
geriUiseli  raaehen  PPB  Ki  rietec,  keressetek  es  dörőmbeazetei- 
(.Síb:  VigK.  E.NI. 

DORONG :  pbalanga,  palaiiga,  fitstLs,  pertii«,  imlas  MA 
walze,  .staiige,  lieblianm  PPB.  DoniDg.n'rd,  t.seber-ríid.  tereli 
emelA-n'id :  pbalanga  PPBl.  .Iiid.is,  egy  a  tyitcnkette  kézzel,  el 
ywta  sok  si'reghek  tt'ogj^verekkel  es  dorongokk:d  (JordC.  441 
Mynee  kylembseegb  wagyon  az  zalka  es  az  dorongli  kezetli 
(ÉrsC.  191i.  Felroli.'niánai-  minnyájan  és  i«ilizákat,  dorongokat 
és  karókat  raggadnán  a  patakr;i  kezdénee  fiilni  illolt:  Me-s  2S4i. 
A  póroe  kitánuidánae  a  li;izakU'il  páltzj'iekid,  dorougiH-kal,  liis- 
téllyockal  és  er'wen  iiieg\-erée  a  faikast  (:i(i."o.  I )orong»kk:d 
roug-áltatoin,  hogy  ók  vereség  nélkfil  mar.idgyan.'ik  (Pázm:  IVéd. 
49fii.  Az  j(Jbbal  vastag  es  txVskiVs  dorongot  vis<d  vala  (Fom'i: 
Cnrt.  .">»2i.  A  szjmiárotska  a  kiv.-lsznak,  li;iromm;d  báiióiuik 
fnstéllyátiil,  dorongjátni  őíctőnóztetvén  onlít  (Coni;  Jaii  401. 
Lé-sznek  nektek  dorongok  s-/emeitekben  illly:  l'réd.  I.192i.  Cser- 
fa vagy  dorongra  íLstökét  kölütlék  (KeeskTört.  IV.IID).  Hogyha 
ki  nyakon  vei't  s  lőlled  giirtsíit  nyert,  m.LszNzor  dorongot  hoz 
reád  (Kisv:  Adag.  52Si. 

emelö-dorong :  Ivii-tis ;  hebel).  Tilbliet  vihet,  a  ki  az  liőm- 
pőlyőgro  tett  terhel  hengergeli.  bónipólygeti  emelő  doronggal 
(Com:Orb.  i:«i. 

DOROZSBA:  Ismlalis.  .«h-íiis:  gesell]  Hej  bamls  duroslrt 
iPós:  CIP.I     .11 


|MK>i-  -ÍM  m; 


I )( HiL-IK— Ml'Xil  KXiLKI.KS 


.")2i; 


DOS:  [di>s:  braiitgejielieiikj.  Diistli  ess  iotiy  rwhatli  kellyi^iie 
f>ietliny  (Ver:  Verli.  138i.  A  mi  peuig  két  leAnvom  dossát  illeti, 
liasiyom.  Iiogy  fiaim  kinek  kinek  tíz  tízezer  forintot  adjanak 
iRadv:  (Víil.  Ill.^ilTi.  Három  ezer  forintot  emlegetett,  liogy  ren- 
del nékie  az  fi  d«!s:iért  |318V  Az  csahnlyi  jószágot,  az  dóst  le 
tévén,  tndom  vissaa  veszik    Kapy    uraim   (Gér:KárCs.  I\M07i. 

DÓSA  :  [animiis ;  seele).  Nag.v  dósa-hfltvel  a'ra  kStStte  magát, 
hogy  (GKat:  V.-ilts.  11.186).  Nagy  dósa  hitre  eskSsznek  (228). 

DOSZT-IG :  fcopia,  satietas :  geniige].  Ne  kólLse  pénzét  a 
boiTB,  elég  ha  Pap  uram  dosztig  iszik  í^Pó."!:  Igazs.  11.438). 

DÖCÖG :  [.suiiutior,  jactor ;  .stossen,  wackelu].  A  tövisses 
borekeket  irtogassiik,  a  dotzíigtetö  köveket  félre-liajtogas.«ák 
iPázm:  Préd.  Stli.  Xincs  a  vágá'-ban  a  kereked,  lianeru  ezzel 
edgyfltt  igy  dSczógsz  (Osegl :  Dág.  32l.  Szélien  öszveillő  vezeték- 
sziík:  dScOgtetfi,  zökögfi  (Fal:  Jegju.  933). 

DÖF  ((/írTent  Uelt:Mes.  197):arieto  C.  qnatio  MA.  stossen 
l'PR  fstechen].  A  kos  dof  (Com:  Vest.  31i. 

meg-döf :  quatio  PPBl.  [stossen].  A  kos  iügereltetvén  meg 
dőf  (Com :  Jaa   13). 

Döffent :  [pmigo,  timdo :  stossen,  stechen].  Ha  nem  mflueled, 
bezeg  meg  érzed  a  deöentó  vas.sat  az  oldalaiban  (Helt:  Mes. 
197>.  Minekűne  ió  kodmeniinc  és  szaniaim-  vadnac;  ha  el  iö  a 
farkas,  vgy  deffeuttyfic  az  oldalait,  hogj-  mind  el  iiannya  a 
nem  iót  (207). 

Döföl :  [identidem  pimgo ;  niederliolt  stos.sen,  stechen].  Kiket 
az  ördögi.^  dófSlt  sziuókben  (Born:Préd.  7Sl.  Mennyiszer  döftil- 
ték,  rivogatták  az  S  fáradott  é.s  szakaszkodott  ta«tét  a  hóhérok 
íPá2m:Préd.  -5 10'.  így  dőfTili  ezt  a  cardinál :  Teli  torokkal 
kiáltjiK',  hogy  az  isten  szent  bibliája  nem  fngh  az  eclesia  mel- 
tóságátvd  (CSsegl :  Japk  104).  Fiát  siettetik  s  döfölik,  hogy  nem 
mehet:  ezt  keserves  anuya  láttya,  fáj  a  szive,  mert  .sajáttya 
(GyöngyD:  RK    2S2). 

még-döföl :  [quatio,  pimgo ;  stossen,  stechen].  Midón  vala- 
melly  hajó  az  forsó  szélveaektfil  és  zngo  haboktól  meg  d8fol- 
tetic,  ostromoltatic  (MA:  íícult.  609 J.  Muskatélyokkal  fejét  s 
oldalait  meg  dSfőlvén  íCzeghSioa  13i. 

Döfölés :  [ictiis.  plaga ;  stoss).  Ösztökével  vagy  puskával 
döfiMéssel-való  büntetés:  snpplicium  *stimuleiim  PPBl.  Sok  dö 
tolések,  pökdösések  között  le  rántzigálák  róla  azt  a  bársony 
kónttist  (Pázm:  Pi-éd.  öuá). 

Döfbl6d-ik:  (ferio;  stossen].  A  kos  ingereltetvén  Sklelődik. 
dőfelódik  íCom:  Jan.  43'). 

DÖG  (megdípeseyt  NémGI.  140.  megrfejleek  KeszthC.  291): 
I)  cadaver  C  MA.  aas  PPl!.  Lata  Olofemesnec  d(Sgét  feie 
nélkül  (Bécsit'.  42 1.  Raku.ic  halotaknak  diSgeyuel  (ViigC.  14.51 
A  főidre  vetik  mikepeu  meg-bwjint  dőgfith  (TelC  247 1.  Miko- 
ron  leheletet  nem  éraene,  el  hagyá  otet,  meg  hólt  dóguec  alit- 
uán  az  embert  (Helt:  Mes.  411.  462).  Mint  ha  egy  oktalan  állat- 
nac  a  dóget  vondozuác  a  tSlden  (Helt:  Háló  317.1.  A  dögnek 
meg  senuett  vére  íMel:  Szján.  389 1.  Büdös  dóg,  átkozot  es 
vtalatos  mint  az  dög  es  az  ember  alsó  sfiuöltese  ( Mel :  Sám. 
455).  Lazar  kiuűl  fertelmes  dógnec  tettzet  (Bom:  Préd.  390). 
Mint  az  variu  az  dögöt  vgy  varia  (Decsi:  Adag.  47;.  Elég  nagy 
lia«zontalan  dög  (106).  A  régiec  az  hólt  testeket,  dögöket  sfitö- 
getic  vala  (Com:Jan.  212).  Valami  rothad,  rusnya  mint  a  ganéj 
és  dög  (Com:  Vest  44(.  A  pápisták  ollyanok  mint  a  kivül  tejé- 
rittetett  koporsók,  mellyek  belől  rakva  vannak  döggel  (VárM : 
Szöv.  llöi.  Mint  amaz  döapárát  utczákon  hurczolják,  n'it  káplár 
pálczával,  kortócscsal  kínozzák  (.Tbaly:  Adal.  114261.  Dögöt 
érez  a  fogára  (Komi:  HRom  (íi.  2)  lues.  pe-stis  C.  MA.  seiidie 
PPB.  [pestj.  IXig-halál,  veszedelem :  pe.stílentía ;  a  döghalál  be- 
hatott  Olaszországba :   lues    -irrepsit  in  Italiam  PPBl.    Döggel 


holt:  morticinus  PPB.  Az  zegeneze  ehseirnek  dewgc  ifanic.s 
pestilentlssima  I  nmllet  ystentewl  nem  hagyattatykuala  meghainy 
(EhrC.  62).  Tarlatnakuala  ;iz  anna  dewgben  es  felelemben  Í146I. 
J.'iy  teneked  parázna  vanv.s,  kybe  mend  sceKa  vvylagnak  ö  dílgy 
futtának  (PeerC.  70(.  Meli  keep  ellen  az  eegnek  dögih  el  tiztul 
uala  (Debi-C.  215).  Nemei  dög  halalnac;  myatta,  nemei  foguer- 
nee  myatta,  nemet  tolvainac  myatta  vezöt  el  (24.5).  Az  ö  leiuia 
mikopen  díSgiiec  anag  meriguec  nem  tudoya  mendenestflifogua 
meg  goguluau  telkeié  (TelC.  131).  Döge  Arriusnak  hogy  táma- 
dott vala,  Alexander  pLsjiek  ellene  .sz(>l  vala  (RMK.  V.159). 
160).  Ne  bocsáss  közünkben  kérlek  ily  nagy  dogét,  tarts  meg 
hiveidbeu  az  egy  igaz  hitöt  (179).  A  döggel  meg  holtnac  min- 
den köuerségéuel  sznk.ségtekre  élhettek  iHelt:15ibl.  I.  AAall. 
Igen  adgyác  enni  a  disznó  és  juh  baromnac  a  dög  ellen  (Mel : 
Herb.  1571.  Az  hamis  fekete  hunyonal  az  jnházoc  a  juhoc 
dögét  oruosollyác  (187).  Ho7.zád  ragazttya  az  wr  a  dög  halált 
(Kár;  Bibi.  1.184).  Ászt  kellene  meg  bizonitaui,  hog  az  dög  halai 
ollian  ragadó  legyen  mintáz  lepra  (Fél:  Tan.  499\  Igen  io 
minden  has  faias,  dög  es  egyéb  has  tekerés  ellen  (BeytheA : 
FIvK.  56).  Bezzeg  jól  járáiiak,  a  kik  megbalának,  :iz  döghalál 
miatt  elragadtatának  (Thaly :  Adal.  1.72).  3)  [venenum;  gift].  A 
gyökere  a  holnod  allyánac  dögét  el  viszi  (Mel:  Herb.  48). 

Dögl-ik :  putesco,  putresco  MA.  [vermodern,  fauieu].  Moso- 
lyog Ale.xís,  tapsol  víg  kedvében,  és  a  bolond  pásztor  döglik 
örömében  (Fal:  Vers.  910). 

[IvözmondásokJ.  Döglött  lóra  [atkót  ver  (SzD:  MVir.  220). 

el-döglik :  1)  [lue  inficior ;  von  der  pest  angesteckt  wer- 
den].  Jeremiásnál  ím  az  isten  hogy  mond,  mind  az  fejedelmek 
elhajlottak  és  mind  csalárdsággal  ezek  jániak,  elkegyetlenedtek, 
eldöglelfek  (RMK.  n.l7ri.  2)  [pereo :  vereuden].  Négy  csigázott 
lova,  kiknek  ketteje  tfllem  eldöglött  (Radv:Csal.  111.357). 

meg-döglik :  1)  putesco,  putre.sco  MA.  stinkend  werden 
PPB.  [faulen].  Jot  akara  ez  megh  dwghvt  es  oly  mely  ez  elue- 
zet  velaguak  \v  miatta  tenni  (Vü-gC.  821  Az  keepnek  elevtte 
az  meg  devglevt  eeg  meg  tyztultatyk  vala  (DomC.  100).  Aley- 
tatneek  lenny  megdevgle\'tnek  némely  poklossággal  (308).  Meg 
degleek  weer  mya  (líeszthC.  2íiri.  A  sok  temetetlen  tes- 
tektíil  ott  a  mező  szinte  megdoglenék  (.Szál :  Krón.  510).  Az 
meg  döglött  levegő  egh.  egy  kelevenyes  embernek  lehelletí 
eléyt  labúiíkrol  (Lép:  ITük.  1.321),  Minden  ez  világi  dolgok 
idővel  meg  rossádnak  es  döglenek  (III.Í.59).  Hamissjlggal  meg- 
döglött agya  veleje  (Pós:  GBot.  23).  Óhajt  az  szegény  nap,  az 
köd  es  megdöglött  ke-serűségébeu  (Tlialy :  Adal- 1-73)-  2)  [ex.spiro : 
ausatmen].  Mérges  n\-ilat  bocsát  ágyékában  s  ugyan  ott  meg- 
döglik az  ebek  szájában  (GyöugyD:  Cup.  601). 

mégdöglés  :  [jjutti-edo :  faulnis,  vermodenmgj.  Az  dög  halai 
származik  auagi  eredetet  vezen  magának  az  égnek  meg  döglé- 
séből (KBéts.  1572.  Fi. 

Döglel ;  [putiefaeio,  lue  intieio :  fául  macheu,  verpesten]. 
Juhoc  és  egyéb  féle  bannoc,  nyáyoc  igen  dögleltetnec  (Cls.  E2). 
Illetlen  rút  usorákkal  és  hamis  tsalárdságokkal  döglelik  az 
eget  (Pázm:  Préd  61ö».  Az  ö  hitek  csak  Africát  dögleltette 
(Pázni :  Kai.  583).  Továb  ne  dóglellyék  káromló  szidalraokkal 
az  egeket  (662.  SzD:  MVir.  408).  Sokan  az  mouoteliták  és 
iconomachusok  eretnekségével  kezdek  döglelni  az  ecclesiát  (Píizm: 
Kai.  G78i. 

meg-döglel:  1)  ■v  Az  dögös  embert  es  éghet  meg  ne 
dőgleltessíink  iFéhTan.  499).  Keriilni  fogom  Loudrát,  hogy 
meg  ne  döglellyen,  ha  ugyan  illyen  (l"al:  NU.  264.  SzD:  MVir. 
271).  3)  [morior :  vereuden].  Sok  ezer  tevéje,  öszvérje  megdög- 
lelvén  marada  i'itjában  el  (Monlrók.  VII.361. 

mégdöglelés :  [depravatio :  das  verpesten]  Az  dóg  halai- 
nak kfllsö  eszKize  lehet  az  egluiek  meg  dögleltete.se  (Fél:  Tan 
495). 


1  )rKiLfc;i»-MK(  ;i »'»  í{a-:\v.< 


im')í;("is   Ki^iK).rr 


Döglelós :  liiestis;  seuelie|.  l'Vleli,  Iwijv  ihpk  liaboritia  dlie- 
lolwisel  ázzon  országnak  főb  r&szeit  (KBiirtl'a.  ló»3.  Ciiij).  So- 
kaknak  halalat  ielenti   dSglelesbóI  fSkoppen   SszHzel  (KBártfa. 

1583.  CVI. 

Döglelet :  |«stilitas  iMA.  ||>eiít|.  Nem  árt  nékfd  az  é\j«li 
dSglelet  (MA:  Hibl.  V.43).  .Sok  ái-talmas  úfígMet  i>nilof(  ez  \-i- 
lágra  (MA:  Tan.  ElAb.  lí)>. 

Dögleletés :  pestil'eras  MA.  pestiléa^  l'l'lil  iieslilenti.sili 
l'Pb.  IvuriKístct,  an.<teckenrf|.  UöKleletes  iMnber  az  Pál  jól 
megértsed,  sok  liábonisáfouik  okának  itéljtd  iKMK  I\'.l:'L'. 
Ez  az  dógloletós  férfi  (l-"él :  llilil.  ■J23i.  Met;  hamiüsitották  azo- 
kat az  döglelete.<  tudományokat,  mellyek  .'.  idejekbeu  szarrat 
neveltek  vala  (ri'mn:  Kai.  Heji.  Dőglelete.s  betegségek  ragadó- 
ságát reánk  ne  kennyék  il'ázni:  l*iéd.  S02i.  Nem  hányom  vetenj 
szavait,  hogy   d.'igleletas  bűze  ne  terjedgyen  (SzD:  MVir.    180. 

Dögleletessóg :  [lextilítas  MA.  fsenchej.  Mencli  megli  düg- 
leletességtill,  ky  ne  rekedgien  meniegből  iTlii^wrtí.  KiTi.  Az 
napkelleti  szél  [ledig  mindenféle  baronniae  dógleletességból  halá- 
lát iodzi  (('is.  R).  Mikor  a  dógletós  id<t  vagyon,  igen  haznos. 
lanoztattya  a  diigleletós-segM  iKrank:  Ha.sznK.  27 1.  Az  doglele- 
tesség  órókás  sziillást  láttatic  hogy  fogadót  országunkban  iZvon: 
l'ost.  1.311,  rstőkős  öillag  st)ha  tVnIett,  hogy  valami  sovánságot 
avagy  dógleletességot  nem  sfitfltt  volna  (Com :  Jan.  10). 

1.  Döglet:  iiestilitas  MA  (pest)  Kiben  menyi  szöglet,  ben- 
nem aimi  dőglet  sebheti  én  sziliemet  (15al;Lss;i:  Ének.  3i. 

Dögletes :  pestilens  MA.  fverjjestet).  Dógletős  idó  vagyon 
(Frank:  HasüiiK.  -Ti  Pokolból  d'igletes  tudomány  iVallást.  b/. 
.\z  időben  a  manlkeusok  dögletes  eretneksége  ki-terjedet  volt 
Afrikában  ( !lly :  .SzÉlet.  rV'.33i 

Dögletésség :  [pestilentia ;  (lesl.  seiu-hej.  Megh  nieretyk 
bynnek  poklawal  awagy  dilghletesseeghewel  (Er.sC.  231). 

2.  Döglet:  fliie  inficio;  verpesten].  0  kesen'i  mer5g,  caz- 
dagsagíjknac  bősege,  mire  díjgleez  eime  embínlket  (NádC.  310i. 

el-döglet :  (depravo,  liie  inticio;  verpe.sten|.  Az  főitelnie.s.s 
byne.ss  termeezetnek  hayias.a  oly  ygen  el  dt^glette  es  el  rágatta 
ez  vylagot  íÉrdyC.  25i  Meg  kp.seretik.  el  di'gletik  az  élő  vize- 
ket (Mel:Sz.lán.  236). 

meg-döglet:  coiTum|«,  inlieio,  pestem  induio  MA.  an- 
steeken  PP15.  (veriiesten,  verderbenj.  Meg  dőgletek  az  eget 
(OebrC.  2 111.  Az  binnel  meg  d('gletott  test  azt  kin.inúa  min- 
denha, mi  a  leieknek  art  (IíkIC.  Uh.  Az  hitetlen.seget,  ki  meg 
dőgleti  mind  az  e:.Bk  kereztenseget  (18).  Ky  nagy  sok  orwigo- 
k;it  meg  dőgletőt  atkozot  hyteteesewel  (ÉrdyC.  31,).  I)e  az,  satlian 
meg  dőgletoe  kylemb  kylemb  eretnókseegnek  vezwlelmas  twdo 
manyawal  ÍS,"ii.  Meel  nagy  bynben  eseenek  ;iz  el.ssew  zyleek. 
hogy  mynd  eghoez  emberi  nemzetőt  meg  di'igleteek  íyii.  Anya 
zent  egylüiznak  nagyob  rez,eet  meg  dőglette  (Cid.'i)  Igyekezyk 
theged  yngherleny  e.s  meg  dőghletnye  lÉrsC.  288).  Hogy  mind 
az  egez  lorintonibelyoknek  sereget  megh  ne  rwhe.ssytenek  es 
dwgletnek,  zenth  Pal  ezfele  ornnssagokkal  ellene  tamada  iKomj: 
SzPál.  11.5.  UTl.  Senkit  meg  nem  di'iglettiink  iSylv:  l'jT.  II.lTi, 
Igen  jára  i.sjlszj'ir  a  bolond  nénjével,  a  ki  megdiigletett  az  eret- 
nekséggel (K.MK  \'.l"(i.  181.  2(i2i.  Felesége  Arrins  mérgével 
inegdiigletott  vala  (2U2).  A  nap  az  élőt  élteti,  a  holtat  nifg 
d('gleti,  elrontia  (Mcl:  SzJán.  .5U).  A  kiket  |>eniglen  hamis  tudó- 
miuiyal  el  nem  hitethet,  azokat  erköli'hllkli<>  es  kilső  eleteklM' 
dőgleti  meg  (Tel:  Evang.  r.2íi5i.  A  melly  isten  az  éghet,  ázzon 
isten  dőgleti  meg  ez  tőliletis  iFnuik:  HasznK.  15).  F^'  gonosz 
rühes  szolga  megdíigleti  a  títbbit,  egyról-miisnil  s  megtelik  az 
udvar  vele  (Fal:  NU.  2951. 

megdögletés :  fdepravalio;  diis  veri'«'sten|.  Tn  felesighek 
legetek  iz  szőnek  emlwre,  titkonii  való  es  megdőgletis  iiMknl 
való  enghedelmes  (Sylv:  l'jT.  IL121).  Az  égnek  megdőgletése 
is  illyenkor  jelenik  meg  (Tel:  Evang.  n.213i. 


Dögös:  |ie.stilens  ('.  |>estifer  MA.  Iverpestetj.  iJíjgíid-idö : 
*ad»piratio  coeli  [lestilens  PPBI.  Az  eredet  zereut  való  bin  igeu 
dőgős  es  utálatos  (Üebi'C'.  í'(íi.  Vala  mykoroii  termeezet  zereut 
való  eeltetew  allatoknak  paraiieh(jlt.  myntli  tyzuek,  vymek, 
dőgős  eghnek,  syTtnlan  iTildnek.  vadaknak,  akarattyara  haytotta 
ewket  (ÉrdyC'.  öTObi.  Ijögíis  kórságomban  fekvén  senki  metr 
nem  láta  engemet  kfíztotek  (KMK.  II.MHi.  ,)<>  vize  nincsen, 
ili'gős  fSlde  vagyon  (\'.131i  Igen  ii'i  belsT)  dőgős  dagadás  ellen 
(.\Iel:  Herb  Síii.  Ha  soe  ptrflezők  vagyon,  dőgős  és  halál<«:  esz- 
tendi'it  legyez  iCU.  (j2).  .Senynet,  hólt  teetti'd  az  vároo  dőgfis 
vahi  iCseng:  Jer.  E2).  Meg  einéztiő,  dőgős  betegség  (Kár:  Bibi. 
1.114).  Az  dőgős  embert  es  éghet  el  kel  taiiosztatni  (Fél:  Tan. 
199).  Az  dflgi'w  neduessegből  sok  fele  betegség  lezőn  (Frank: 
HaszjiK.  32).  (Az  tyk  tt'iiHi  minden  d(jg('w  IjelsA  has  faia.s  ellen 
io  iBeytheA;  ImvK.  5-lb)  iVngeliea :  angyal  fyu.  leuelei  Iiogsii 
z;il);i.snk  »«  az  kőmyekők  ríHuitos.  Doghi'vs  időben  ha  esőd 
gyakran  az  gyökeret  auagy  róla  izol,  igi'm  liaznal  (UeytbeA  : 
FivK.  UTb).  Iklgős  fekélye  a  bfinnek  (Ker:Préd.  )íl).  IM^Us 
értelmért  ;iz  ;ikori  tanítóktól  a  SKent  intsokból  sürgetetvén. 
ravasz  csellengésekvel  élt  (GKat:  Titk.  14).  Ragadó  dőgós  mirigy 
(Com:  Jan.  .5í)i.  A  juipais  a  feljebb  el  múlt  sok  száz  esztendők 
alatt  élt  eretnekeknek  di'igíw  tudományát  szivta  ki  már  végtére 
megh  avnit-kaponyájokból  (VárM:  Szilv.  130).  Uram!  már  meg- 
elégletteni,  ne  be.szély  többet  a  hit  dolgárul ;  búdi'iti.  dögös  le- 
helleted,  féltem  az  igazságot  s  az  evangyéliumot  (Fal:  NE  "fii 
Dögös  egfi  föld  (Fal :  Jegyz.  933). 

Dögösít :  intertii'io  Némfíl.  283.  Iverderlieiij. 

még-dögösít :  (lue  inlicin ;  verpestenj.  Megdegeseytlek  :  te 
interfieio  (NémGl  140).  A  kigyóuac  természeti  szerént  meg 
di'gesiti  mind  az  egész  éghet  (Misoc:  Pnign.  Üi. 

|DögÖ8Öd-ik| 

még-dögösödik  :  lue  iuticior  ;  verpestet  werden].  A  goivtsz 
példáktól  megdögíi.sődik  (SzD:  MVir    343). 

Dögösség:  |pestilentia|.  NémGl  132.  .M«g\-ér  hideíptcggel 
és  nagy  diigi>.sséggel  (KMK.  11.208).  Igen  feltem  kdét  olt  a 
dögösségbe  (I>evT.  IL32).  A  ragadó  dögös  mirigy  az  ő  dögöaé- 
gével  (i-ontagione  simi  nagy  néiwket   elpasztét  (Com:  Jan.  .59i. 

I  Dögösül  I 

meg-dögösül :  jiiereo;  zu  gnmde  geheiil.  Me^-  ne  dete- 
.se^jenek :  ne  intieiantur  NémGl.  141.  Lelked  meg-dt^ősíil  s 
meghal  . N.-in :  SzüT.  200). 

DÖGÖNYEG  (dőjriiví.  Com:  .lan  149  dixiinyer  Bom : 
Ének.  13 li;  dolon  MA.  dolch  in  einem  .stáb  PPB  Dögöoyeg, 
handsár :  dolon  Major:  .Szót  2ol  A  szegény  rabokat  vérit- 
dőgönyec  iackal  (Born:  Ének  131i.  Láiu-sáekai,  dárdiiokal,  dő- 
genypikcl.  huitz  fáekal  ált;d  vervén  (Com:  Jan.  1 IV). 

DÖGÖNYÖZ :  (verbero,  fustigo ;  prügelnj.  Noha  liistélyiK- 
kal  dögönös,  halgatással  tnrjric  (Prág:íterk.  80:'>- 

még-dögönyöz :  ImuUo.  verberiUus  raedo :  abprUgelur 
\'esz.sz<^nek  el  .'iz  ördögök  minden  kinzi'i  s»'rszániokkal,  mert 
megdögönyözJietik  valamikor  ;izt  a  .>fzabadoii  fntkározó,  Ijezzeg 
lij  eziiniMirát  (Fal:  NE   t»3i 

DÖJT  lAil'yt  JordC.  512.  I'esli:  l-'ab  51b.  Jole  Helt:  Mw. 
118.  ./.jít.'itte  Helt:  Mes.  179.  (ífii/tet  Zvon:  PázmP.  303,  kMil 
Matkó:  BCsák.  352):  deturbo.  defundo  MA  hinaiRtüneii,  hhial>- 
schiitten  PPB.  Ottan  n'i^nii  kezde  a  ló  és  a  sjirha  d(Mé  a  sza 
márt  (llelt:Me,s.  118  Gilrvs:  Máty  ISi  A  harag  bfliiökre  és 
ve.szedelmekre  dőjii  a  .szivea  embert?kel  iPá/jn:  Préd.  M)li 
H;iragjának  tiizél  ráj(K'  dőylé  i.MA:  Bibi.  \'37i.  l>i|>htougi  ő  el 
"  soDimi  .sunm  in  trípbtoiigis  coustanter  retim-nt,  nt  :  dő\töm 
devolvo,  deturbo  (CorpGramm.  121) 

el-döjt :  profimdo.  deturbo  .MA.  |um8tiu-«'u.  Hm»erleu>  He<'li 
ada    Djuiielniv-    hatalmába,    ki   el    dóiti    .'>tet    iw    ő    teniploinal 


SiS 


KLOAJTÉS— BE  DAi, 


Kr^DÖI^OOl^DAfiÉí, 


530 


(BócsiC.  175).  A  galamb  arolocnac  zekéket  eldiVité  (MíincliC 
52).  Az  vjz  az  hazntli  el  uem  deytliety  (JoidU  542).  Ha  ;i 
variu  ei'iiiel  el  (iőttStte  volna  a  vedret,  etzersinitKl  kióttlett 
volua  a  víz  i.Helt:  Mes.  179).  Soc  helyen  árvizec  az  keueketis 
e-s  ni^g  :iz  asztalokat  is  eldSytic  es  el  hoidgjac  az  Uuna  &•; 
az  Monia  mellékébe  iBorír  Préd.  457).  A  keresztyéu  ecclesiat 
a  piikoliiac  kapuja  el  nem  dcljthette  (Pós:  Igazs.  II.36G). 

eldöjtós :  prutusio,  eversio,  deturbatio  MA.  (das  umstürzenj. 

föl-döjt :  reínipino  C.  evei-to  MA.  [iinnverfen].  Kol-diljttini, 
hanjattá  fordítom :  resupino  PPBl.  A  mi  meíoállonk  Hierusa- 
lemnek  temploniábim  bémenuén,  a  galamliárulókiiak  a.sztalokat 
feldöjté  (RMK.  V.232.  HotTgr.  72).  Az  asztalokat  toldiijté  iTarn; 
JÓÉI.  911. 

földöjtés :  deturbatio,  eversio  MA.  (das  iiraweifen). 

ki-döjt :  [everto ;  ausstiirzen].  Zelek  fivvan  es  az  hazat  ky 
deythwen,  es  len  felette  uag  hwueky  romlása  (JordC.  374i 
Fuiidamentomábul  dfijtéki  i>Iatkó:  BCsák.  352).  Ki-dSjtik  fe 
jébfil  sisakját  iHalhHHist.  111.213).  Szivét,  bélit  ott  dSjtse-ki 
(Triumí  7). 

le-döjt :  defundo,  detiu-bo,  demolior  JIA.  (uiedenverfen, 
iiiederstürzeu].  Le  dfljtöm,  a  földhöz  verem,  le-teritem  :  prostemo 
PPBl.  Miklós  szSmbe  5klele  vele  és  le  dítte  ar  Ikaczot  a  lóról 
(Helt:  Krón.  7).  Hozzá  kapuán  le  dotté  a  .szegény  kost  és  meg 
foyta  is  meg  éué  (Helt:  Mes.  353).  Ezeket  a  gyermeki  alakos- 
kodásokat oly  púposon  mustráltattya  Vitteberga,  miutlia  le-d5jt- 
hetné  véllek  a  Roma  falait  (Pázm:  LuthV.  8).  Az  lovat  jól 
meg-k5t5zvén  le-dfljtsed  (Cseh:  OrvK.  40).  Le-dfijt5tt  bástya 
(Matkó:  BCsák.  412).  Sok  dulakodás  esik  kSztok,  nu'g  a  farkas 
le-díjteni,  a  borjú  pedig  magát  szájából  ki-menteni  igyekszik 
(Misk:  VKert.  185). 

ledöjtés :  [detiu'batio ;  das  niedei"werfen].  Az  erek,  mellyek 
az  él6-fak  alatt  vadnak,  gyfikerest/il  való  le-d5jtéseket  okozzák 
(Teleki:  FX/él.  45). 

Döjtet :  [prostemo ;  stürzen].  O  immár  mind  földet,  mennyet 
reaiok  dfiytet  (Zvon:  PázmP.  303). 

le-döjtet :  [deturbo ;  uiedenverfen].  A  hegyen-való  fákat  na- 
gyobb' szelek  ingattyák  és  gyakran  le-dójtetik  (Pázm:  Préd.  8SX 

meg-döjtet :  [prostemo ;  umstiü-zen].  Meg  SIlyétec  Stet  mint 
egy  el  hailot  falt  és  meg  dSytetet  gyepSt  (Kár :  Bibi.  1.564). 
[Döjtöget] 

le-döjtöget ;  [demolior ;  niederstürzen].  Azokat  a  fnnda- 
mentomokat,  mellyeken  ez  mesterséges  hazugság  fundáltatik, 
mi  is  Iedőjt5gittfik  (Pós:  Igazs.  11.410). 

DŐL,  DŰTj:  ruo,  labor  MA.  [fallen,  siuken).  Hay  lakából 
eszében  vé.szi  a  fának,  mely  felé  dSlendS  (Lép:  PTiik,  1.316). 
Egy  nagy  iegenye  dfllt  fát  nem  meszi  láta  (Zrimi :  ASyr.  1). 
Az  dfilt  fánil  mostan  igy  kezdé  el  versét  (Zrmyi.  11.100).  Szo- 
fájára  dűlt  és  elszenderede  (I'al :  TÉ.  697).  Egy  szép  pásitra 
oldalaslag  dűltem  (Kónyi :  HRom.  189).  Egy  terepély  fának 
törzsükéhez  dOlt  (SzD:  MVir.  79i. 

[Szólások].  Döllyön  dugába  minden  rósz  mesterkedése 
(SzD:  MVir.  487).  Hagyj  békét  neki,  hanem  oztáu  egyszersmind 
nyakában  dúlj  (ZrinjiT.  272).  Királyi  mulatság  eszem  iszom 
után  könyökere  dőlni  (Fal:  Vers.  864.  SzD:  MVir.  111). 
Ha  a  lator  farkas  reám  talál,  vgyan  szSmbe  megyec  vele 
es  vgy  6cklelem  az  én  szép  magas  szaruammal,  hogy  mind- 
gyárást  toua  s  e  g  r  e  dol  (Helt :  Mes.  268). 

be-dől :  [corruo,  collabor ;  eiastürzen,  einfallen].  Ha  azt 
akarod,  hog>-  be  ne  dőljön  az  oldala  az  fának,  támaszt  vess 
belSl  neki,  de  minden  tava.sszal  meg  köU  az  ágat  mesni  [íg)'l 
(Radv:  Csal.  UI.SOj.  Bé-düllöt  a  Wzbe  iGvad:  Pö.sty.  29).  Be-dölt 
arteVja  (SzD :  MVir.  437). 

il.    NYELVTÖRT.    ÖZÓTÍB. 


el-döl :  1)  delabor,  corruo  MA.  mufallen  PPB.  Mulató  haza 
log-azomial  eld&le  (DubrC.  224).  Hamar  el  dől  annak  haza 
(ÉrdyC.  82).  Mikoron  el  érsz,  taszítsad  orroddal  az  oldalamat 
és  el  d511y,  núnt  ha  erőtlenségnec  miatta  nem  bírhatnál  velem 
(Helt:  Mas.  315).  MidSn  el5  igyekSznéc  menni,  nem  tehette, 
hanem  eldSle  (364),  Ne  nlargalliatok  hat  ti  a  cziganok  louan, 
a  szereneze  kereken  az  törtemet  szekerébe,  mert  el  dúltok 
(Mel:  SzJáu.  7).  Az  választottak  ecdosiája  le  nem  omol;  de  az 
látható  ec.ele.sia  el-dólhet  és  elis  fogyhat  (I'ázm:  Kai.  342).  Te 
felséged  uélkúl  kitsiuységem  el-dfll,  tántorog  s  veszekedik  (Ben: 
Ritm.  6).  3)  [profundor ;  verschiittet  werden].  El  devle  az  etek- 
nek ev  leue  (MargL.  52 1. 

eldöléa :  prolapsio  C.  umwerfung  PPB.  (umstürzung].  Az 
halál  miatt  el  dőlés  után  kellene  az  fel-támadásnak  lenni  (Pázm: 
Kai.  417). 

[elö-dül] 

elödülés :  prolapsio  PPBl. 

fólre-döl :  [collabor ;  umfalleii].  Hajlok,  félre-dölök,  aláfelé 
függök :  vergo  PPBl.  Uram  már  nem  birván  magát,  fére  dfile, 
kit-is  nagy  hamar  három  vivát-kiáltással  a  pad-alá  temetének, 
s  belé  botsátván  a  Morpheast,  kedvére  hortyogtatták  (Fal :  NA. 
121). 

föl-döL  Arczal  feldőlt:  resupinus  C. 

ki-dől :  excedo,  elabor  MA.  ausfallen  PPB.  [umfalleii].  El- 
sorvadott,  tóbi'l  ki  dúlt  vén  fa:  arbor  *affiicta  tenio  PPBl.  Az 
varasnak  kew  faly  ky  dewlnek  (JordC.  295).  Gymelcznel  k)l 
való  meddvV  ffaak,  kethzer  holtak,  tSweeból  ky  dewltek  (881). 
A  gazdara  melet  a  szom.szédnac  ki  dúlt  a  pintzenec  az  egyic 
fala  (Helt:  Mes.  318).  Az  kew  fal  az  iiel  fundamentomabol  ky 
dvvle  (LevT.  L264).  Veres,  nagy  szemei  ugyan  kidültenek,  szája 
tajtékot  vér  mint  vizi  istennek  (Zrínyi  L32).  Leoreos  kádak,  de 
egyknek  kw  dSlth  az  feneke  (Radv:  Csal.  n.65).  Fortuna  sze- 
kerén okosan  ülj,  úgy  forgasd  tengelyét,  hogy  ki  ne  dűlj  (Fal: 
Vers.  882).  Ki  dűlt  a  hm-kája  a  második  t.sapásra  (Kónyi:  HRom. 
183). 

[Szólások].  Hogy  tellyességgel  ki  ne  d  ú  1 1  y  ő n  b e  1  5  1  e 
(alája  ne  fekflgyék),  alább  hadja  és  meg  nyugszik  edgy  kevéssé  : 
ne  penitus  succumbat,  remittit  ac  quiescit  parumper  (C'om:  Jan. 
244). 

kidölés :  prolapsio,  delap.sio  MA.  [das  heraasfallen]. 

le-döl :  procido,  deeido,  delabor,  corruo  MA.  niederfallen, 
umfallen  PPB.  [einstürzen].  Led51t :  prolapsus  C.  Le  dSIt  szSll6- 
t5 :  vitis  constrata,  prostrata  iíA.  Le-borúlok,  le-dölök  :  procido 
PPBl.  Meg  szackada  a  hid  es  le  dSlle  (Helt:  Krón.  2).  Te  vtán- 
nam  i5y  nagy  sebességgel,  de  a  fél  vton  le  dóly  és  vgy  tettesd, 
mint  ha  az  eszteuerségnec  miatta  ehiem  mehetnél  vtánnaui 
(Helt:  Mes:  313).  A  komondor  a  fel  vton  le  dSle  mint  ha  eszte- 
uerségnec miatta  touább  nem  mehetne  (no.).  Az  egyic  társ  el 
fiitaméc,  a  másic  kedig  látuán,  hogy  el  nem  szalladhatna,  le 
dílie  a  földre  és  holttá  teué  magát  (Hult:  Mes.  411).  Állandó 
és  az  ördög  erejével  le  nem  dőlendő  ép&let  az  ecclésia  (Pázm ; 
Kai.  532).  A  mi  szabad  akaratimk  ollyan,  mint  az  mely  ember 
hoszszu  betegségben  ngy  el-.sinlett,  el-szakaszkodott,  hogy  noha 
magán  le-d81het,  de  sem  fel  nem  kelhet,  .sem  uem  járhat  (760). 
Tovább  nem  tarthattya  lábon  inmiár  magát,  le  dűl  és  dűlve  is 
még  vágia  az  lábát  (Zrinyi.  n.77).  Mint  ledűlt  fa,  kin  valaha 
madarak  fészket  raktak  (Thaly:Adal.  Ll). 

neki-döl :  [aride  arripio ;  herfallen].  Nagy  mohón  neki  düle 
a  játéknak  (Fal :  NU.  292).  Vessúk  .szeműnket  a  bárkára ;  fel- 
fogák  azt  az  háborgó  vizek,  neki  dűlének  a  nagy  forgó  szelek, 
bányák,  vetek  (Moln:  JÉpül.  94). 

Döldögél:  [vacillo,  labor;  wackeln,  wanken).  Döldögél,  hayla- 
doz  az  mi  hitílnc  i>L\:  Tan.  1302). 

34 


531 


nÓLED— D6|,<V,ÉI- 


DÖLÖNG— DAL\T(").SSÉf; 


iaa 


Döled,  dölled,  döllyed,  düled,  dülled,  düllyed : 
protubeio  MA.  (Iiervorsteheiij.  USIljedt  szemek;  oculi  einiiiuli 
PPB.  Gyomrok  dflllyeteig  tSltSznek  (GKat:  Válts.  L1078). 

el-döUed :  [prominoo ;  hervorstehen).  Két  szeme  el  dftilet 
(Illyef :  Jeplita.  27). 

föl-döUed :  [protubero  ;  liorausschwellen].  [Púpos,  fel  dSllyet 
hátú  teve  íC'om :  Jan.  42;. 

ki-dölled :  extumeo,  protiibero  MA.  [hervorstehen,  hervorra- 
?en,  heiaiLsscliwellen).  Elö-futok,  ki-dfillyedek :  procurro;  ki-felé 
dflllyedt  kísziklák:  saxa  *procurrentia ;  kidiilledt-.szání:  valgiis 
PPBl.  Az  eszuer  vjjy  ruga  homlokba  a  farka.st,  hogy  mind  a  két 
•szflme  ki  döllyede  (Helt:  Mfts.  229).  Bizony  igen  meg  .szaekadozot 
a  subád,  igen  ki  dSlIyedett  a  két  szflmod  (257).  A  hegyes  fejfiec 
és  ki-dűllyot  nagy  homlokúac  a  bolond  hagymázra  hajlandóé 
(Com:Jan  53).  Nagy  hegyeseim  ki  d&llyett,  giVbe  hátú  hazug- 
ságid  (BahCslsk.  S8ö).  Ki-döllyet  nagy  homlokkuak  (Com: 
Jan.  53).  A  ki  dnllyet  holt  tetem  még  .sem  akarna  megfordulni 
(Cseh ;  OrvK.  33).  Kidöllyett  .szemnek  természet  szerént  használ 
(KecsK:  ÖtvM.  278).  Ha  felottéb  bőves  tagaidban  véred,  ím 
illyen  jelekbíd  könnyen  meg- ismered :  orczád  hogyha  veres,  ki- 
dftUyedt  két  szemed,  ezek-Ls  puftadtak  s  meg-nehezfilt  tested 
(Felv :  SeluSal.  28). 

Döledék :  [niiuaj.  El-hadták  még  a  vadak-is  az  átkozott 
helyet  s  tsak  a  kígyókra  és  skoniiókra  mjiradt  a  falak  düledéke 
(Moln :  JÉpül.  250).  Régi  királyaink  mulatsjigos  épületének  szo- 
morú döledékei  (SzD:  MVir.  80). 

Döledéz :  [vaclllo ;  wackeln].  Mikor  a  sokaság  lába-alatt  a 
fBld  tétova  dc'iliidözue,  nagy  sirassál  és  jajgatá.ssal  kilnyörgöttek 
istennek  (Pázm:  Préíl.  1205).  DSlSdőztek  a  le  verettetett  fák 
(Hall: Tel.  318.  Land:  UjSegíts.  I.fil).  Ebéd  felett  a  tálak  is  kez- 
denek tántzolni,  mi  is  döledezénk  fMik:TrtrI>.  50).  Szín  bársony 
bérli  hintúdat,  magad  vont  aranyban  diMedezel   (Fal:  Nü.  290) 

Dölókeny  :  (caducus ;  hinfiillig].  Az  igasságnak  oltalma  sok- 
kal fellyíil  haladgia  a  ti  hami.ssíigtoknak  dSlékeny  gyamolga. 
t;isát  (Bal:  Csl.sk.  166). 

Dölóngez,  dölénkéz  :  (vacillo ;  wackeln).  Üfilénkeziii  krad 
a  hajó  (HalhHHLst  111.07).  A  pápának  és  az  6  országának 
dSléngezft,  miséz5  papoknak  súgó  igék  által  njeg  .szenteltetett 
edgyetmásoknak  meg  szentelése  csak  bSvíilés,  bájolás  (VárM : 
Szüv.  248). 

le-dölénkez :  (prolabor ;  niederfallen].  Es  sokan  feltekben 
az  fSIdre  lo  dSlenkeztenek  vala  (Forró:  Curt.  463). 

Dőlés :  prolapsio ;  diia  falion  PPB.  És  már  dfliéshez,  ké.sz(il 
eséshez,  gyükerei  felfordulni  készek  azonnal  (Thaly:Adal.  I.1I. 

Dülleszt:  [protuberare  facioj  schwellen  lassen].  Nehezes 
aszszonyoknak  akarnak  láttatni,  azonban  párnákkal  dflllyeztet- 
ték  ki  híLsokat  (PP:  PaxA.  563). 

Dülö  :  I)  [niens,  labans;  hinfallend].  DíiIMélben  álló:  pro- 
ciduus  PPBl.  Harmadik  úttya  a  világnak  tOvisses,  köves  és  igen 
d«l«  (Pázm:  Préd.  90).  DöliS  félben  ál  az  fal  (MA:  Bibi.  V.29). 
D&I6  félben  álló  sövényedhez  tjimaszkodom  (CzeghMM.  203). 
DilllA-félljen  vagyon  a  régi  palota  (RjikF:  Lev.  I.38SX  Lyukatsos 
bástyájok  diilíi-félben  vágynak  (Kónyi:  HRom.  3).  2)  [eontinium, 
colliriiitium ;  anwand].  Az  melly  uthely  mellet  a  száutó-fSIdek 
döllei  vannak,  az  határ  (Békllajd.  11203). 

Döllög :  [vacillo ;  wackeln].  Kezd  vére  csurogni,  hol  ide  hol 
tova  jobban  tjintorogui,  már  erre  már  arra  döllögro  forogni 
(GyüngyD:  Cup.  000). 

Dologéi :  [vacillo ;  nackelnj.  Szorgalmatossággal  és  tSrfides- 
sel  igyekezneUií  támogatni  az  6  dSlögélS  székeket  (EsztT: 
IgAny.  451). 


Dölöng :  cv  Kezdet  az  Komanus  kapuja  le  felé  hajolni  és 
dfilSngni  (Konst  11).  Habok  dülöngnek  liabokra  i.'SzlJ:  MVir. 
196). 

Dőlöngöz :  [vacillo ;  wackeln).  Hazugságokkal  támogatott 
dfilöngHzó  és  porló  tudomány  (SzD:  MVir.  227). 

ki-dölöngöz  :  Icollabor  ;  niederstürzen).  Utókban  Ls  sokan 
csak  kidólengezvén  az  utbul,  halva,  mezítelen,  temettetlen  ha- 
gyattak (Szál:  Krőn.  628). 

le-dülöngöz :  ni  Az  épületnek  oszlopi  le  kezdenek  dfillön- 
gfizní  (SermFim.  11). 

Dőlt :  [turbó,  dejícío ;  stüreen).  Egy  magas  tornyot  flk  reájok 
dőltének  (Hii-sztí:  Aen.  lOj.  Egy  szovaddal  is  banyát  d&lted  el- 
lenségidet  (Land:  ÚjSegíts.  1.391).  Kartsu  derekon  vala  vál  fel 
öltve,  kíSzepe  kevéssé  volt  test  felé  d^lve  (Gvad:  FN'ót.  44). 

el-dölt:  [subverto;  niederwerfen).  És  ti  baratlokat  el  döl 
tenetek  incelkettek  (DöbrC.  522). 

ki-dőlt :  [curru  effundo ;  umwerfen).  Ki  dAltéc  a  királyné 
asz.szonyökat    mind    leányostul  (a  szekertiöl)   iHelt:  Krón.  69b). 

lé-dőlt :  [subverto ;  nieder\verfen).  A  gyenge  szüzet  addig 
hánnya  veti,  le  döltí  végtére  és  meg-fertözteti  (Gyöngyi):  Cup. 
621).  Mindent  az  halál  ledfilt  (Thaly:  VÉ.  n.28). 

DÖNT :  (dejicio ;  stürzenj.  Próbákkal  tudgjiik  azt  is,  hogy 
mikur  v;ilamelly  erőséget  meg-szoritván  az  ellen-ség  már  bástyáit 
dönti  s  falait  hágja,  minden  bizonnyal  meg  veszi  (Fal:  NE.  70 1. 
Döntöttem  falait,  megvettem  várait  ellenségnek  (Fal:  Vers. 
885). 

föl-dönt:  (subverto;  umstossenj.  Fel  döntötte  a  szérdék&s 
fazekat  (SzD:  VMú-.  163). 

le-dönt:   [subverto;   umstUrzen).  Le  döntötték   már  gyarló 

árbotz  .szíVlokat  (Fal:TÉ.  655). 

DÖLLYE  (drMyes  Sib:  VigK.  Hij) :  (fastus,  arrogantia  ; 
hochmut,  übermut].  Nagy  döllyewcl  hertelenködyk,  ky  zannazyk 
kewelseoghnek  twlaydon8!igal)ol  (ÉrdyC  208).  Az  kyral  az  ew 
haragas  kegyetlen  döllyeyeeben  tj-z  anne  zem>TJ-seegít  kezde 
tenny  (299). 

Döllyés  :  (elatus,  arrogáns ;  hochmiitigj  Köuélyek  es  dftllyes- 
sek  (Helt:  VigK.  57).  Nem  gondol  az  uraknac  fenyiteseckel 
sem  a  diiUyeseknec  haragiaual  (Sib:  VigK.  Hij). 

Döllyeség :  [arrogantia,  fastidium  ;  hochmut).  Igaz  az  isten ; 
mind  a  kegyetlenséget,  mind  a  döllytvüéget  meg  vtállya  (Helt : 

Mfts.  .in. 

DÖIiYlPÖS:  sciolus,  elatos  MA.  [hochmntigj.  Az  kazdag 
dewlfes,  ki  eg  ceppenet  vizet  nem  íierhet  vala  (BodC.  12) 
Azt  haiwan  az  dólftös  feyedelem  ottan  megh  haraghweek 
(ÉrdyC.  330).  Ne  tarsalkwlgyanac  egybe  a  lagy  duz-sockal  és 
döllyt^seckel  (Helt:Mes.  2li2).  Isten  a  dölly  fessoket  és  kegyet- 
leneket megrontotta  és  el  vesztötte  (225 j.  Nagy  dölit^össen  viscuil' 
kottoc  (>Ion:  AjKil.  286).  Az  mi  döllSs  é.f  fen  hejazo  termésie- 
ti'inknek  dagályoss;iga  (Piizm:  Kai.  4V  Fel  fuvalkodol  dölfSs 
jesuila  (Czegl:  Japh.  83).  Csak  ugy  dicsekedhetnek  a  sz.  Péter 
székivel  és  pásztori  .szemellyével  mint  amaz  dölfiis  pbariseusok 
(VárM:  Szöv.  93).  A  pokolnak  dölfös  kapuji  haUilmukba  nem 
ejtik  (SzD:  MVir.  36). 

Dölyibsköd-ik  :  [su|ierbio  ;  sich  hi,chinlltig  benebroenj. 
Cdvös-sógre  szi'iksége.s  ártatlanság  nélkfil  szftkiMködvén  kevélyen 
dölU'Sskődtek  (Csúzi :  Tromb.  75).  Minnyájan  fel-fiiualkodolt 
kevélysi'ggel  dölylösködtok  (Csúzi :  Síp.  257). 

DölyfösBÓg:  superbia,  arrogantia,  eUtio  MA.  [hochmat, 
übermut)  Meg  wtaltaak  ez  vylaghy  pompasag-it  es  kazdagsagivi 
dóIrtesseegJl   (ÉrdyC.    618)   Harag,   mérgesség,  dSlfSeseg,  bo«- 


53S 


DÖNG— MENNYIK'^RGl't 


DARGÉS— I,K  nAWfiöL 


öM 


sHHikodas  oagaz  benufluc  (Boni:  Pi-íd.  618b\  Hoiuiét  szAnnaz- 
nac  az  viszsza  vonvásoc?  Az  dPItítóségbSl,  kevélségbSI  (MA: 
Scult.  551. 

DÖNG :  signiticat  soimm,  fjualis  est  vacui  dolü  iiercussi, 
vei  ámilein  ei  sonum  Otr:  OrigHuiig.  11-15.  [Iiohl  kliiigen]. 

[DÖRDÍT,   ííírghees  JordC.  432.   rfiírget  Gvad:  RP.  391]. 

meg-dördit :  [intono ;  ertönen  lasseii,  domiern].  Es  az  wt 
meg  díiditi  felJttee  a  meimjot  (Helt:  Bibi.  11.114).  Megd5rditik 
JenSt  awagy  inkább  í  magát  Ejdéljt  Jemlért  (ErdTörLAd. 
ai29). 

DÖRDÜL:  iiitonu  MA.  ertöneu  PPB.  Czac  meuy  dSr- 
dfillySuis,  rJytec  helt  keuaiiuue  (Boni:  Préd.  618).  Az  urnac 
d6rd615  szava  (MA:  Bibi.  V.14).  MinemS  mendSrgé.s.'sel  doi- 
d&llySa  az  Moses  mi  ellenfinc  (MA:  Scult,  919).  Ama  retteuetes 
íiententia  6  re^ok  dördüllyön  (llly:Préd.  1.8). 

meg-dördül :  intono  MA.  ertönen,  donneru,  tőben  PPB. 
Meg-dördülve  ei  rémítem  :  attono  PPBi.  Az  nr  ezava  inegzendSI, 
az  vizeken  megdSrdJl  (>L4:  Bibi.  V.14.)  Mihelt  az  égh  megzendül 
avagy  meg-dSrdSl  (Tyiik:  Józs.  477).  Meg  dördülnek  a  terhes 
felhík  kfSzítt  a  haragos  egek  (SzD:  MVir.  95). 

mégdördülós :  intonatio  SL\.  [das  ertönen]. 

Dördülés :  (tonitru ;  das  donnem].  A  villamást  nag  dSrdflléssel 
ki  boozatod  ( Mel :  Jób.  94).  Meny  nt8  kSnec  dfirdSlése  (MA :  Scult. 
•283).  A  felybSk  rettenetes  dördüléseket  tésznec  (Drég:  Spec,  63). 

Dördületlen.  Élig  hiszem,  hogy  d5rd51etlen  menny  nem 
fitné  a  hátokonn  á  gaílért  (Ba\:  Csisk.  319). 

DÖRÖG :  tono,  intono,  protono,  retono,  tonesco,  reboo  C 
murmuro  MA.  [tönen,  donnera,  brummen].  Fölyiil  dörgők  :  super- 
iutono ;  kömyül  dörgők :  circumtono  C.  Dörgő  síp ;  utriculus 
PPBI.  A  farkas  wvzontag  keményen  denTewg  nála  (Pesti :  Fab. 
10).  KésértS  mérgében  eléhb-elébb  hörög,  miként  az  fellegben 
az  meimy  igen  dörög  (RIIK,  11.43  >.  Az  meni  igen  dSrőg  (Istv: 
Volt.  16).  Nem  kel  semmi  kednenec,  czac  d8r5g  es  feddSzic 
magában  (Szeg :  Theoph.  23).  Mit  dSrgez  mint  az  malom  (Decsi: 
Adag.  187)  Nem  hogy  nem  fntna-el  az  eg,  mely  csak  dőrSg, 
de  meghasad  szómra,  ama  nagy  erSs  rSg  (Czegl :  Dág.  11.53). 
Dörög  5  magában  s  a  fejét  lógattya,  azonban  az  hálót  tűzi  s 
foldozgattya  (Gyöngy:  Char.  198). 

[Közmondások].  Nem  mindenkor  esik  le  a  menk/i,  mikor  az 
ég  dörög  (Thaly:  Adal.  1.82). 

ménny-dörög :  tono  MA.  donnem  PPB.  Meny  dírgeni  és 
villamlani  kezd  (MA:  Scult.  282j.  Ha  ebben  az  holnapban  gyak- 
ran menydórSií,  sovány  esztendS  következik  (Lipp:  Cal.  26). 
Menydörög,  villámlik  (Tara:  Jóak.  121).'Hogy  5k-is  meuyd6r5g- 
jenek  a  gonoszak  f&lejben  (Land:  ŰjSegíts.  11.210). 

memiydörgés :  tonitni,  touitruum,  tonitrus  MA.  donner 
PPB.  Az  mendörgeiiSn  vehetyok  auagi  erthetyók  mind  az  ot 
gSlekSzteknek  egimastol  eluala.sat  (VirgC.  16).  Az  harmad  men- 
dórgesen  ieezetetik  Oistus  kenyanak  iegynek  meg  mutatása 
(120).  Az  felsew  zékbSl  meny  dörgheesek  es  vyllamasok  zar- 
maznac  (JordC.  892).  Kezde  nagy  meendSrghees  hallathny  (ÉrdyC. 
338).  MenydSrgéskor  szömedet  be  tapazd  és  f&leidet,  mert  meg- 
vakít (Cis.  H3).  HetfSn  kemény  veszet,  menydörgest  es  villamast 
vary  (Kai.  1582.  Güij").  Miképpen  szoktak  a  chartzon  kiáltani, 
i'igy  szóU  nekik ;  ezt  a  szózatot  rettenetes  menydörgésnek  nevezi 
a  szt.  irás  (Pázm:  Préd.  17).  Menydörgeskor  minden  érzeken- 
ségink  az  félelemnec  miatta  elámulnac  (MA :  Tan.  200).  A  selyem 
bogarok  a  menydSrgest  nem  balhattyák  (Mad :  Evang.  626).  Az 
elmúlt  éjjel  villámások  s  menydörgések  voltának  (Monlrók. 
XV.122,i. 

mennydörgő:  1)  (tonans;  donnerad).  lelöntp  tiagi  men- 
dSrgó  zuual  (UebrC'.  106i.  2)  [tonitru,    fűimen,  fulgur;  doimer. 


blitzj.  Orozlaunal  feenebbek,  sSth  meeg  az  mendSrgSnel  ees 
rettenetesebbec  (NagyszC.  68).  MenydSrgSk  kezdeenek  hallat- 
tathny  (JordC.  52).  Latom  vala  az  sJithant  ínyképpen  az  meny 
dSrghöt  az  egböl  le  esnyo  (560).  OH  iiagi  vellamok,  nieudörgök 
I5nek  (DebrC.  189).  Az  mendSrgó  meg  űte  os  meg  halt  (568). 
A  meúítes  villamas  es  nieúdőrgöc  meg  egetec  az  ő  círyt  (TelC. 
85).  Neueze  meudemgewnek  fyaynak  (Pesti :  NTest.  74).  2!ozat 
iewe  meimyorzagbol  mondivan :  Megys  wylagositlak.  A  sereg 
azért  a  ky  hallya  wala,  azt  mougya  wala,  hogy  mendewrgew 
iewt  wolna  (215).  Nevezé  őket  mennydörgönec  fiainac  (Helt:  ÚT. 
J.6).  Sok  országok  tőlök  rettentek  vala,  mint  egy  mendörgStöl 
ík  félnek  vala  (RMK.  m.207)  Dárius  népével  öszveérének, 
nagy  mendörgíképen  megütközének  (IV.95). 

Dörgés  :  tonitnis  C.  ciepitus  MA.  donner,  das  kiachen  PPB. 
Az  menyey  derghees  napkeleten  támad  (JordC.  432).  The  der- 
gesednek  zozatya  vagyon  kerekseegbe  (KeszthC.  194).  Ked  esős, 
az  melegeb  helyeken  dörgessel  es  felhS  zúgassál  (KBártfa. 
1583.  Düj.  Zvon:  Post.  1.384). 

Dörget :  (tonare  facio ;  donnera  lassen].  Ágyukkal  ellene 
diirgetett  (Gvad:  RP.  391). 

Dörgő:  I)  [tonitru;  donnemd].  Változik  az  idS  néha  dSrgS 
és  pásztás  esőre  (KLócse.  1671.  B6).  D6rg5  és  zápor  es6  (KLöese. 
1674.  31).  S)  [durus;  hartj.  Az  anyanyelvünk  igen  kemény  és 
dörgS  (Orczy:  KöltH.  11). 

Dörgölőd-ik :  murmuro  C.  increpito  MA.  pirtimmen,  mur- 

ren].  Mykoron  zenth  Péter  Jerasalembe  ménth,  dÍTgAIíduek 
vala  í.'  ellene  (Komj:SzPál.  21 1.  A  magyaioc  keresztyénség 
ellen  kezdénec  dörgelédni  (Helt:Króa  38).  ígyen  d6rg515dik. 
feddődik  5  magában  (Ilosv:  Toldi  8).  Azon  dőrgölödüuk,  hogy 
Sokáig  halasztya  isten  a  gonoszok  rontását  (Pázm :  Préd.  29). 
Akar  mint  dörgöISdgyék,  éllyen  minden  az  6  idejebéli  időnec 
javával  (Prág:Serk.  12)  Ne  dörgölödgyél,  ha  halogattya  isten  a 
gonoszok  routá.sát  (SzD :  MVir.  84). 

Dörgölödés :  murmur.  murmuratio  MA.  geratisch,  gemur- 
mel  PPB 

DÖRMÖL :  [murmoru ;  murmein]  Mint  dörmölt,  áatott, 
mint  hiízta  derekát  (Orczy :  KöltSz.  162). 

Dönnölöd-ik :  [fremo,  murmoro ;  brummen,  murren].  Bel- 
larminus  cardirál  dőrmölödve  emiéti  (Pós:  Igazs.  L555).  Azon 
d6rm615dik  Kalauz  ellenünk  íU.513).  Zenebonáskodó  és  az  isten 
titka  elleu  dörmőlödö  emberi  okoskodás  (DEmb:  GE.  19). 

DŐRE :  insipiens,  stultus  MA.  narrisch  PPB.  [dumm]. 

Dőreség:  [insania,  stoliditas;  albemheit,  tollheit].  Dőreség 
volna  vaktában  fegyverfogásra  elszánni  magát  (SzD:  MVir.  396). 

DÖRGÉCSE :  [acerina  ceraua ;  kaulbarsch].  Gobio  piscis 
est  parvus  pisciculus,  forma  rotunda,  squamis  parais  ai-gento 
similibus,  hic  ubi  aquas  arenosas  lapillulis  in  nutrimentum 
habét,  accomodatiorem'  utique  cibum  prebet.  Is  apud  nos  est 
qui  vulgo  dicitur  dergecze,  ut  videttír ;  vei  fortas.sis  sigher. 
Secundum  Isidorum  dicitur  perca,  de  qua  infra  ....  Est 
piscis  quidam  in  fluvio  habens  acres  squamas  et  pimiulas,  sci- 
licet  nomine  dergecze,  vei  siger  vei  perca . . .  Dor[gjice  alias 
thok  in  zegye  cepte  (Szilády :  Pelbárt  élete  67).  Sflgér  a  vagy 
dörgéeze  nevfi  tuskés  számyu  halacska  (Land:  ÜjSegíts.  IL831). 

DÖRGÖL :  contero,  detero  MA.  [reiben].  Az  szemét  dSr- 
geli  (Kár:  Bibi.  1.665).  A  test  lyukacsos  mosó  kövei  dörgöltetic 
(Com :  Jan.  114).  A  ki  az  álmos  betegségtől  mélyen  aluszik, 
annak  törött  mustár  maggal  dörgöllyék  a  tenyerét,  tSl-sörkenik 
iLipp;PKert.  n.117). 

el-dörgöl :  [attero ;  zerreibeuj.  Az  ujjadon  vedd  fel  az  levél 
képíró  aranyat,  dörgöld  el  az  ujjaddal  az  csészében  (Kecsk: 
ÖtvM.  306j. 

lé-dörgöl.  Meg-írtoni,  tisztítom, le-döigölöm:  repumico  PPBI. 

34* 


535 


M  FXÍ-I)AKGÖI  ^1  )ÖSÖ1  ,ÉH 


UKABANT— DKAgAUIYis 


még-dörgöl :  (defrico ;  abreibcn]  A  krátály  flvegeU  és 
liraknk  tfivLssts  geszteuje  butkóval  megdSrgóltetvéii,  pohár  szék- 
ijen le  rakattataac  (Com:  Jaii.  111). 

Dörgölés :  attiitiis,  contiisio  MA.  anreiliuiiK,  zerstossung 
l'FB.  I  )'ir(;<)lé.scf,  vakaráíoc,  melegitS  urvo.s.ságoc  nem  veszik  el 
a  fájdalmat,  lianem  enjhític  (Com:  Jan.  173.  215). 

DörgölSd-ik:  (se  terére;  sich  reibeii],  A  ló  ha  a  hortiyós 
fáhol    t;ilál    dSrgfilSdni,    minden   bflri  felborsrizik  (Mi.«k:  VKert. 

»i7t;) 

DÖRÖCKÖL  idereizhl  Helt:Me8.  73.  dliretzkel  Helt: 
Háló.  10.  dőrroakul  Radv:  Csal.  n.396.  doroszkol  TörtT.  XVllI. 
239.  diiröhM  PPBl  Júruczkől  Nyr.  XIV.4.')9) :  1)  (subigo  ;  vval- 
ken].  öszve-verem,  mint  a  nemezt  diii  ötzkölöni :  pili)  I'PBl.  2) 
[plagis  irrigo;  prügeln].  Rutsagos  bönekben  mind  addig  dSi-etz- 
kell  őket  méglen  el  ve.szti  6ket  (Ilelt;  Háló.  10).  A  házi  nép 
taszit,  hagyigál,  és  nem  vesz-széuel,  hanem  páltzjíiial  deretzkel 
iTIelt:Me».  73(. 

meg-döröcköl :  1)  (subigu ;  walken).  Ha  az  szűrt  az  rá- 
máról leveszik,  megdnraszkölik  (TürtT.  X\'in.239).  8)  [plagis 
irrigo ;  duvchprügeln].  Miiiec  vtánna  lói  meg  deretzkSltée  volna 
(A  szamarat),  el  vonnác  5tet  az  istálóba  (Helt:Mes.  47).  I>áh'áu 
ott  az  nblac  alat  a  farkast,  kiáltani  kezdénec  és  szelierczékkel 
hagyigálni  xogánac  és  páltz.áckal  a  farkast  iól  megderetzkílni 
és  czac  alig  szálladhata  el  (402). 

Döröckölö :  1)  (terrens;  reibend].  Vagyon  37  dörríicskiilfl 
kalán,  ágyúhoz  való  (RacTv:  Csal.  11.396).  2)  [fnllo;  walker], 
Megalánac  a  felsS  tónalí  áiakia  mellet,  melly  a  deretzkelo  szántó 
fSIdnec  vta  mellett  vagyon :  quae  est  in  via  agri  fidlonis  (Holt  • 
Bibi.  II34:ib).  S)  (fullonica;  walke].  Elfoglalván  az  malmot, 
tanáltnnk  benne  egy  szukmány  düriiczkíilfit  is  (Nyr.   XIV.459). 

DÖRÖKÖIi :  [mus-sitando  in.«ero ;  brnmmend  hineinprop- 
fen?).  A  misézi  papok  a  k8s.séguek  szájokban  dSrflklik  a  ke- 
nyeret lA'árM :  8z0v.  47). 

DOSÖIj  :  perpoto  MA.  [zechen].  Egyiitt-d6zs8l :  graeco,  com- 
poto  MA.  Igen  dobzódom,  dísíilök :  perbacchor  PPBl.  Eyf§Iig 
d8sSlt  volna  (Boni;  Préd  460.  399).  Eznec,  izuac,  dSstllnec 
(Born:  Evang.  in.4i.  A  gazdag  minden-nap  frii<:en  filtíizött,  vigan 
dfistllt  és  lakcKOtt  (PázmiPréd.  31).  Dós.M  és  zabálódik  (MA: 
SB.  18).  Éijel  nappal  csak  'd5s6le  (Poenit.  2C).  A  gonosz  tár- 
saság kaczér  bordélyokkal,  a  hivalkodás  is  a  dfeló  torokkal 
távozzíinak  (GyüusívD:  Cup.  651).  Dflsölfik,  iszákok  (Kisv:  Adag. 
62).  A  ki  a  dózsHlS  és  hashízlaló  nyalakodókkal  társjilkodik. 
roszra  .'^zokik  (SzD:  MVir.  51) 

föl-dÖBÖl :  ligurio  MA.  MedLat  :M5  |;ib!igurio,  disperdo; 
verpra&ien,  verschwenden]  Atyai  keresményét  tiszt;italan  sze- 
mélyekkel fel-dfeíilé  a  feülolt  ifiú  (Pázm:Préd.  424)  Mindene- 
ket felzabálnae  és  azt  vélic,  hogy  czac  aiTa  termett,  hogy  fc 
fSldS.sfihiee  (MA:Scult.  310).  Ó  mindeneket  feld6.s5lt.  elpazarolt 
(728).  Mindennap  jól  lakást  flznec  és  mindent  feldAsSlnec  (797). 
Nagy  munkával  kell  keresniek,  az  mit  az  imgy  vrak  fol  dCs5l- 
nek  (MA:  SB.  114).  Ha  az  vármegyének  valami  kis  jflvedelme 
esik,  nem  k«ll  azt  föl  dózsölni  (Kecsk:Töit  n.l91). 

földösöléa :  [dispersio ;  das  verprassenj.  Megtelvén  e-szten- 
dSkkel,  heveréssel,  örökségének  feldósölésével  se  jeles  hirt,  se 
derék  hasznot  nem  hagyján  maga  után,  in  glorie  fogja  végezni 
életét  (Fal:N'U.  272). 

DÖ8Ö1Ó8 :  (compotalio ;  das  zechen).  Az  5  d5sóléseket  déltfll 
fogva  mind  éyfélkorig  elnyuytanáo  (MA:  Tan.  1271.  Alv:  Fost. 
1.243).  Teli  toroc  ivással,  dSsSléssel  RnnSn  magát  meg-tölti  (Com : 
Jan.  181.  GKat:Titk.  1117).  Az  hoszszu  ideiglen  való  d5s6le« 
által  otrombák  és  bufák  lasznek  (DBón:  Részogs.  86).  A  vasár- 
napok nem  vendégségre,  dfislésre  srenteltettec  (EgyhRendt  157). 

[Közmondások).  Urak  disAlése  parasztoknak  nagy  b^a  (Kisv: 
Adag.  194). 


DRABAIÍT,  DARABANT  (garaban  RMNy.  a97. 
(jarahoid  Mel:  .Sáin.  411.  yvibuiU  Mel:Sám.  468;:  8ti|i.itur,  satelles 
MA.  trabant  PPB.  Sereg  drabant :  satellitium  MA.  Darabautok, 
ayalog  inasok :  circimiixjdes  ;  darabant,  poroszló :  accensus ;  te."* 
írzó  daral^nt,  udvari  katona:  satelles  PPBl.  Elég  iosagtok 
vagon,  elég  gaiaban  vagon  benne.  Az  garabont  fewl  iew.  K'>- 
marom  fewle  kewlbik  garalxiiitert  es  húsárért  (RMNy.  IL97. 
Don  Gáspár  háiom««iz  si)anyollal  v.ila,  háromszáz  cseh  drabant, 
némöt  csak  sz:iz  vala  vélük,  háromsz.áz  magyar  drabant  val:i 
(RMK.  111.78).  Gyűjtsd  bé  az  zsid.'ikat  és  te  iiapjaidat,  ötödfél 
száz  hamis  prófétáidat,  .lézabel  drabmitit  (V.118).  Azonnal  vá 
lasztá  egyik  ffl  szolgáját  és  melléje  adá  ötven  darabantját  i12h 
.^  szolgáló  népnek  és  drabantuak  poszti'it  köldél  vót  (Monlrók 
111.182).  Jűióu  alá  az  szén  az  églxM  es  egyen  meg  mind  tege<l- 
smind  atte  í'itueu  garaboutidat  (Mel:S;'un.  366).  Az  loua^' 
huszái'ok  es  gialog  drabontuk  (411).  Az  ezer  kapán  álló  fii'zA 
graboutokat  el  viué  a  babylloniay  király  rabságra  (468).  Az 
Pilátus darabautitól,  katoiuiitiíl  eltaglatott,  vorettetStt  (MA:  Scu't 
1307).  Darabantoe  avagy  űr  álló  strisác  (Com:  Jait  1411  Nincsen 
IgnaliusnaU  annyi  drabanlya,  a  ki  ebbAI  a  veremből  tégedit 
ki-huzhasson  (Matko:  BGsák.  230).  Darabantit  háza  elejébí-  rcii 
delte  íllly:  Préd.  170).  Az  bírák,  kerűló,  drabant  és  lovas  fz.i 
bados  semmi  adót  nem  ád  (Gér:  KárCs.  IV.290).  Pereiai  é> 
aegyptombéli  darabontokat  tartott  (Balog:  Com.  39). 

Drabantság:  I)  (satellites;  trabauton].  Boros  az  Duna 
mellyékét  járja  el,  az  dral)ants;ig,  kalara-sság  arra  lakott,  az 
v.ajda  boérok  akaratjából  mindeneket  felprédáljon  (RikGy:  Lev 
4'.)4).  Ezen  S^őczi  Máté  volt  a  számos  i^jvári  praesiiliumhu/. 
akkori  idóben  fegyverekkel  szolgáló,  háromszáz  számból  úW^ 
drabontságnak  főhadnagya  1759  (Hazánk.  L132).  2)  [satellitiij; 
trabant-sehaftj.  Czak  dral>;nit.ságban  áll  minden  szereaczéd,  má^ 
fele  rendre  no  legyen  szándékod  (FortSzer.  N). 

DRÁGA  (daraga  CorpOramm.  122.  deraga  Endliclier  72 
derágii  LevT.  II.8) :  1)  pretiosus  C.  [teuer,  kostbar).  Fülreva' 
hosszúka  drága-gyfingy,  mint  egy  szép  tsepp:  stjdagmiam;  dnif  . 
k5  áros,   gyöngy  áros,   jubilér :   gemmarius;    bötsös,  drága:  ■ -' 
in   auctoritate   PPBl,    Minden   iozagat   el  anila,   kik   valain.. 
sokkak   es  drága   marhák   íVirgC.  81.  149).   Nem   vigaztalyi' 
meg  Cristiisnak  poztoohkay  drága  ruha  viseleoket  (CoruC.  Vi 
Megh  aranyaswlth  vala  arannyal,  gyengjel  es  drága  kenekkal 
íJordC.  919).  A  Sionuac  leányi  keuelyek  es  drága  saru  vagyon 
labokba   (Helt:  Bil)l    IV.16).    Ha   nagy   tornyokat   ft    meg   .i 
meny  és  házakat  gyakran,  azon  esztendőben  nagy  drágát  ielci : 
(Cis.  H4).  Ez  igen  drága  pilula    minden  belsfi  rothat    betegsé.- 
ellen  (Mel:  Herb.  81).  Hogy  a  gazdag  drága  ruháktjjui  öltij/.''i 
testén  gyengén  tartotta  (Illy:  Préd.  1.35).  Férjhez  menfi  le«n)ual> 
drága   ruhájának  több   szekrínye   számánál   (Kisv:  Adag.    4"T 
Ha  ily  drága  a  szalma,    hogy    lészen  a  széna   (484).   2)  caru~ 
NémGl.  138.  MA.  (lieb,  gelieblj.  Szádból  származót  drága  igéd. i.  1 
'Boni:  Ének.    31).  Az  istcu  félSknec  maguoc   állandó  és  dni;:  i 
azoknac  paláiitoc  (Kár:  Bibi.  1.656).  !i)[penuiia,  iuopia;  teuer 
ung,  not).   (Az  oi-szágot)  drágával,  aszállyal,  deoggel  pusztiliia 
(Nyr.  X\TI.560). 

[Szóhisok).  Az  élet,  a  mely  nekem  oly  drágába  telik 
(Mik:  MN.  189).  Az  czufolás  és  gunyolás  drágán  esic 
nékiec  (MA:Scult.  693). 

Drágán :  eanim  puto  ^L\.  teuer  haltén,  wert  lialten  PPB 
Tehát  mit  ibágállodV  (SzBodó:  Kaim.  11).  A  gombokat  drágái- 
lom:  die  knöpf  dunken  mich  allzu  teuer  (KirBess.  22X 

Drágalátos,  drágalátos:  I)  pretiosus  MA.  teuer,  könt- 
lieh  PPB  Moabnac  Istene  tizteltetic  araníial  e«  ezfistel  e« 
dragalatiis  kftiiol  as  dragalalus  vaguckal  (BécsiC.  16í).  Lelue:: 
e^^  dragalatus  kSuet,  uu'íien  es  ela^  (MilnchC.  39).  Lata  ze- 
kéket mii.den  dracalatos  nemes  kwekel  meg  ekeswluen  (VirgC. 
63),   ScrkegeteHl«-n  Iclz   «y  ken'betli    ed  drat:alali>s  el  reytetli 


TiS- 


nRAOALÁTOSsAG— DRAOc'tN 


|)K.\fiONYf>S— Dl'MMll, 


538 


kciK'hetli  (W'eszprC'.  12SI  Ruhában,  oviteraotlwii,  síinikban, 
liiizaklmii  dragalatosokat  os  hetsajiokat  \allam'  eltávoztat  vala 
iDomC.  13tí).  Az  tv  hjtetekuek  byzousaga  nagygyal  (iragalatosb 
leegyeii  az  araíiiial  íJordt'.  844i  8)  [sikcíosus,  cirus ;  priichtit;, 
schöii,  litb)  Mikor  allandaz  ó  zemele  eUlt,  iol  t6zen  te  nokOil 
es  iijou  diagnlatus  loz  6  zviiebeii  (BtcsiC.  33i.  Tiiz  megmarta 
a  kiitleu  draf.'alatwit  [-05).  Valiinn  eg  drágalátos  fiat,  erezte  6 
lioziaioc  (MüneliC.  95).  Anya  zent  egyhazat,  kyt  az  ev  drágalátos 
ztíiit  vereuol  evzve  gyvhtet  (MargL.  S3).  Ertsflk  meg,  lioimaii 
támadót  es  mely  igen  hasznos  es  drágalátos  tudomány  legyen 
lHelt:Bibl.  I.  A2).  Az  isten  okét  drágalatos  és  gazdag  főidre 
vinné  (Kái--.  Bibi.  I.löö,).  Ha  a  Jesus  sebeihez  fa  drágalatrs 
l)élyegihez  aitatossiiggal  folyamh^sz,  háborúságidban  nagy  va.sta- 
gítást  éncsí  (PáziurKT.  115).  Élet  illatú  és  üdvösség  liozo 
drásralátfes  fii  iGKat:  Válts.  IL  1050). 

Srágalátosság :  [pretium,  excellentia ;  kostbarkeit,  preis] 
Az  ruhákba  soha  sémi  dragalato.ssag  ue  legyen  (VirgC.  126,. 
Dyczertetyk  az  giwngwknek  es  erezeknek  di'agalatos.'aga  (145). 
Az  agynak,  lepelnek  dragalatossagyt  meg  feddyk  my  bennevnk 
Cristusnak  hytiian  poztoehkay  (CornC.  88 1. 

Drágalátosságos  :  [lionestus,  sanctns ;  tugendhaft,  heilig]. 
Dragalatossagos  es  dychevseges  elete  nem  jratot  meg  (CoruC.  13). 

Drágás  :  cara  omina  vendeus,  care  aestimans  MA.  der  alles 
teuer  anhalt  PPB. 

Drágaság:  1)  caritas  C.  MA.  [v.ilor ;  preis,  ko.stbarkeit). 
Az  ;u-an  fSlSlmulat  dragasagaual  mindöu  ertfiketh  (TihC.  9). 
Zrini  megfen  az  g;izdag  tiirházbaii,  minden  drága.ságot  6  rak  egy 
rakásban  (Zriuji  II.SO).  3)  [penuria,  inopiaj  teurung  PPB.  [not). 
Az  vvr  isten  5  reaioc  nagy  drágaságot  es  szfikseget  bocliat 
(Helt:Bibl.  I.h).  A  drágaság  meg  emészti  é  főidet  (Helt:BibI. 
I.V2).  Feletthe  nag  dragassag  wagyon  rayihwuk ;  egy  ludath 
adnak  az  wajarth  [így]  nyolcz  krayczaron  (RMNy.  U.55).  Elestis 
hozzon  kcgelmetek  eg  kocin,  mert  it  zertelen  drágaság  vagiou 
ÍIII.60).  Ama  6  foiiuttal  vehetne  könnyen  öt  köböl  búzát,  még 
hatot  is,  ha  drágaság  nincsen  (ZiiujiT.  401). 

Drágaságos :  [carissimus ;  liebster].  Szentély  meg  engem 
édességes,  hatalmasságos,  drágaságos,  teynel  és  hónai  feierb 
(Pécsi:  Ágost.  54b). 

Drágít :  [pretium  intendő  ;  teuera],  Búzadrágítók :  dardanarii 
MA.  Búzát  nyereségre  beszedik,  drágítok :  flagellatores  *annonae 
PPBl. 

meg-drágit :  *arrogare  pretium  rei  PPBl.  [verteuernj.  Meg- 
drágítani a  búzát:  incendere  *annonam  PPBl. 

Drágód-ik:  pretio  augeor  PPB.  [teuer  werden).  Drágódik 
a  búza:  *ingi-avescit  annora  PPBl.  Itt  drágodilí  a  bór,  nyolcz, 
kilencz,  tiz  polturán  nem  derék  bort  árulnak  íLevT.  11.381).  A 
bi'iza  drágódik  vala  szörnyen  (ErdTörtAd.  1.87). 

el-drágódik:  [iiimio  pretio  veniie;  im  preise steigen].  Minden 
eldrágódik  (MonOkm.  IV.292). 

meg-drágódik :  <v  A  búza  iol  neuekedic  es  meg  nem 
dragodic  i'KNagy.sz.  1579.  E2).  Minden  igen  megdrágódott  Vi- 
dinbe  is  (Monlrók.  XXII1148).  Itt  is  a  portéka  meg  fog  drá- 
godni  (698). 

[Drágul! 

el-drágul :  tv 

[Szólások].  Az  nevetés  eldrágult    nála   (MA :  SB.  331). 

DRAGON  (tíarajoíi  Thaly;Adal.  n.302.  drágonyoí^  PPB.): 
1)  [dimaeha  ;  dragonerj.  Kinek  vala  egynehány  száz  lovasa  és 
dragonya  is  (Kenr.  Élet.  506).  Fridrik  AugustiLS  s;;xoniai  tu'am, 
electorom  5  felsége  méltóságos  Veinszeufel  obristersége  alatt 
való  zöld  dragony  regimentjém-k  egyik  1^  utinontja  vagyok  (Radv; 
Csal.   III.349).  Tiffeupach  uram  is  valami   dragonokat  fel  vert 


niust.in  (Gér:  KárCs.  1V.242).  A  lovas  seregek,  köztük  a  drago- 
nyi'k,  ezek  után  az  muskatérosoknak  egyik  része  megyén  be 
;i7.  v:u-ba  (54W).  S)  [lam-ea ;  lanze  ?]  Szaladj  kumcz,  jön  a  német, 
látd  nielly  büdös  tompost  ég(!t;  hid<l  el,  ha  elérhet  téged,  dragon- 
végre  hány  6  téged  nyalka  kurucz  (Tlialy:  Adal.  11.298) 

Dragonyos :  dimacba ;  dragoner  PPB.  Ez  dragonos  volt, 
iiiondurj.-i  a  felsö  rokján  kiviil  fejér,  de  az  veres  volt  fekete 
hajtókával  1759.  (H;i3íánk  1.283).  Dragonyosok  kapitánnyá :  ein 
dragonerhanptuiann  (KirBesz.  1471.  lízen  ált.-ilvitctés  éjszakának 
idején  történt,  nem  késérvén  őtet  más  egyéb,  hanem  a  kapitíiny, 
egy  tizede-s,  két  diagonyos  (Fal:TÉ.  766). 

DRINC,  DRINCS  (drintz  PPB.  drints  MA.  PPH):  per- 
mutatio,  commutatio  MA.  (tau-'ch].  Csere,  drincz,  tokma :  con- 
cambialis  perniutatio  (Ver:  Verb.  Szót  5|. 

DRÓT :  fihm,  feiTeum  Sí.  [dratj.  Drót,  njellyet  a  .sarkára 
tsinálnak  a  vargák :  cheleunia  PPBl.  Egy  meleg  drót  vas.sal 
sfisd  meg  a  lyukat  (Cseb:OrvK.  63).  Mikor  drótniíivet  akarsz 
csinálnji,  az  gummit  ásztasd  meg  vízben  (Kecsk:  ÖtvM.  299. 
300).  Egy  kri.stály  ablak,  drótbúi  csinált  vas  rostély  rajta  (Gér: 
KárCs.  IV.445.  450). 

DRUSZA :  homonymus  Sí.  [namensbruderj.  Szent  [István] 
kiiálljinik  azt  mondgya  sz.  István  elsO  mártyr  druszájával  (Bíró: 
Ékes.ség  Előb.). 

DSIDA  (Mid  [?]  Zrínyi  1.136):  niissile ;  wurfspiess  PPB. 
[lanze].  Ezek  Kazul  Basra  jártak  Szulimannal,  ezek  Lajos  királt 
verték  chidakkal  iZiinyi  1.22).  Ezeket  meg  mondván,  maga 
kirobbana,  kéziben  pöfögvén  egy  saép  tollas  cbida  (51).  Kis 
fejér  patyolat  (a  Hajnalnak)  fejében,  de  az  ü  orczája  van  nagy 
fényességben :  ö  maga  öltözőt  arany  pinczér  üngben,  két  szál 
bebanum  cliid  vau  fényes  kezében  (136).  Csidával  át  verettetvén 
(Kár:  Élet.  1.19).  Az  el-vetett  d.sidáknak  siiriísége,  mint  a  felhfk 
bomálylyal  bé  fedte  az  egé.sz  viaskodó  seregeket  (Hall:  Tel.  280). 
Álmodni  sem  tudtam  Cupido  tsidáját  (Gyöngy :  Cup.  4 ).  Tizen-két 
spaija  fényes  öltözetben  mégyen,  egy-egy  dsida  a  kezekben  (Gyöngy : 
KJ.  114). 

Dsidás  :  [hastatus ;  lanzeutrager].  Mások  felett  igen  tudós 
nyilasok  és  dsidások,  kik  ritkán   vétik  el  a  tzélt  (Hall:  HHist. 

ra.ü'ii. 

Dsídáz  :  missile  torqueo ;  den  wurfpfeil  schiessen  PPB. 
Gyakorta  el-16vi  csidázó  kopjáját  (Gyöngy:  KJ.  108).  Ebéd  után 
hatvan  paripással  dsidáztatott  a  basa  (Mik:TörL.  399). 

DÚC  :  tuber  PPB.  [brodranftj.  Kenyér  dúcza :  tuber  pauis 
PPB.  Ez  is  .szeret  oly  kenyeret,  mellyuek  forrott  duczcza 
(l'haiy:Adal.  IL123). 

DUCOLTAT:  [oscillo ;  vviegen].  Ám  duczoltassák  a  Cbristust 
a  ^I^u■ia  kaiján  (GKat :  Válts.  II.  Előb.  35).  Éneklésvel  szép 
gyengédeden  duczoltatya  s  a  tsendesz  halálhoz  n)agát  készíti 
(Megy:  3 Jaj.  II.9). 

1 .  DUD  :  [scapus ;  stengel  ?]  A  ketske  szakáin  fS  leuele 
ollyan  mint  a  dutkorouac  (MehHerb.  81). 

2.  DÚD :  [moduli,  cantus  ;  melodie].  Dudgia  :  Erós  vánink 
nekünk  az  isten.  Tudgia:  Christus  feltámada  (MZsSzemle  IV. 
141). 

Dúdol:  iucino.  minurizo  C.  modulor  MA.  [dudelnj.  Azon 
regét  dúdolni:  antiquara  occinere  cantilenam  MA.  (Kisv:  Adag. 
31).  A  vendégségben  dúdolták:  haec  iti  epuUs  sünt  *cautitata 
PPBl.  Ez  éneket  azolta  dudollja  (Nyr-  X\TI.5ü8).  A  dúdoló 
felét  fordította  az  asszonynak  (Nyr.  XII.80).  A  bábuk  dudul 
(Ojm :  Orb.  4 1.  Az  cseber-rud  után  ezt  dúdolnak  utinnad  (C'zegI : 
Tromf  54).  Mind  halálig  ezt  dudullya  (Czegl :  Dág.  Előb.  32). 
Haza-felé  menvén,  úttyokban  dúdolnak  (Gyöngy:  Char.  2).  Az- 
után nótánkat  vigan  dúdolhattyuk,  hogy  a  homályt  szép  nap 
követi,  mondhattyuk  (236).    Sárossi  János   igaz  hazafia  azt  dú- 


EL-DÚDOr^Dl.'nVA 


íl)Ui:)VÁS)— EI>DUGÁS 


5111 


dúlta  inaRábaii  (Moulrók.  XI.339).  .Tartuzál  y')  Örasék'.  diidol- 
váii  mondják  iTlial.v:VÉ.  11.54).  Hej  dúdoljunk,  dudoljimkl 
(73).  Ezokut  kuhulUinj,  toldoztam,  nótámra  csináltam  »  magam- 
ban dúdoltam  (Thaly:Adal.  I.1Ú3).  Meg  veti  a  tanát.*)t,  nem 
agg  a  fenyegetéssel,  tsak  a  tékozló  Hunak  nótáját  dudnllja 
1  Fal :  NE.  110).  Chlarisámik  ülvén  irányábann,  dúdol  (Orczy : 
Költ8z.   183), 

el-dúdol :  |docanto ;  abslngen).  Az  éneket  raayd  el  is  dú- 
dolom ( Felv :  Dics.  S). 

Iti-dúdol :  [nd  finem  iLsqne  eauto ;  aussingenj.  A  sír  széli- 
hez kízelitven  magokat  mintegy  kidndoltak  íilartonf:  SzHist. 
x3). 

Dúdolás :  minurL'iatio  MA.  [da.s  dudoln].  Ének  eWtt  való 
dudoh'ui :  praecentio  C.  Sanez,  uess  eleget,  dudolassal  nyomiad 
ekedet  (KNajysz.  1579.  B2).  Semmi  musikás  nem  ér  asszony- 
nak szavával,  kedves  éneklésével  és  dudolá.saval  (KTiir:  As.sz. 
'J).  Ezeket  siralmas  dudolá^sal  kell  mondani  (MZsSzemlo  V. 
336).  Ily  keserves  dúdolást  indita  (Kereszt :  FKer.  E15b.  2). 
ökör  módon  való  dúdrilás  íKisv:Adag.  1Ü4).  Kendetlen  di'ido- 
]ás  (205t. 

Dudoldogál :  (öuitito ;  dudeln].  Molnár  Albert  éneke,  me- 
lyet csinált  és  dadoldogált  íÚjMMuz.  III.l.  571). 

Dúdolgat :  :\.-  Keaerve.s  énekét  dúdolgatja  iTlialy :  VÉ.  I. 
250).  Sétálok  dúdolgatván  vagy  sippal  sipolgatván  :  cura.'s  pello 
canendo  iljMMuz.  III.  1.  571). 

Dúdoló :  modulátor  C.  [dudler).  Dúdoló  és  czúfoló  §nek 
Mel:Jőb.  70).  Jó  dúdoló,  jó  höppentí  (Kisv.Adag.  57). 

DUDA:  I)  tibia  utricularw  Major: Szót.  470.  dudelsaek 
I'I'B.  Ké-szou  volt  az  lipgedű  és  duda  (.Monlrók.  XI.331).  Ha  a 
dnda  mog-telik,  el  kezdi  a  haugzá.st,  úgy  a  teli  gyomrú  ember 
a  szóllást:  wann  die  sackplbife  voll  isf,  so  fanget  sie  an  zu 
.spiolen,  und  ein  satter  mensch  zu  reden  iKirlie.sz.  112).  Kirá- 
lyi raulatsj'ig  pásztor  után  sétálgatni,  megliallgatni  Korydon 
dudáját,  Mopszns  furuglyáját  (Fal:Vt>rs,  Sfi")!.  I'utlá.'<zd-fal  du- 
dádat, mondd  el  a  minapi  víg  lengyel  nótádat  (904).  3)  (vox 
eontumeliasa ;  scliinipfwort].  Ifjusiigodljan  dolgot  restellettél, 
mostan  immáron  igen  agh  duda  ISttel  (FortSzer.  1.2).  Azért 
erkezett-e  az  én  királyi  felségem  napnyugatról  napkeletre, 
hogy  az  pogaii  ven  dudáktól  magamat  megtrefaltatni  las.sam 
(Forró  :Curt  734). 

[Dudál] 

Dudálás :  |das  dudeln].  Más  birójárása,  kapálás  s  dudálás, 
mi  nem  t.sak  tántszolás  (KisviAdag.  17).  Dudálás  szerint  kell 
tántzólni  (Kiav:  Adag.  544). 

Dudás  :  (utricuIariiLS ;  dudelsackpfcifer).  A  nyaualyát  semmi- 
képpen el  nem  vehetni,  hanem  a  dudás  musikájával  (Tel: 
FLél.  190).  Meliboeus  nevét  számtalan  sok  dudá.s  égig  magasz- 
talja (Fal: Vers.  905). 

[Kilzmondások).  Két  dudás  nem  férel  egy  kortsomán :  *duos 
fures  non  alit  unus  saltus  PPBI.  (SzD:  MVir.  151).  Nem  illik 
két  dudás  egy  kortsmára  (KÍ8v:Adag.  134.  541). 

1 .  DUDOROG  :  [tumesco ;  schwellen).  Cadentiád  roszúl 
dúdorog  fejedb(;i  (Orczy :  KOltU.  17). 

2.  DUDOROG :  Iconqniuisco ;  kauenij.  Mit  dudurgasz, 
hogy  nem  ugra-sz,  kurva  volt  az  bábád!  (Thaly: Adal.  1196). 

DUDVA  :  vppr&s,  vepretum,  sentes,  senticetum,  nu-ectum 
MA.  jliorba  inutilis;  imkrautj.  Az  te  orczá(hiak  verejtékével 
kenjereilet  egyed,  t)i\iset,  dudvát  neked  teremtsen  minden  ile- 
ledben  (RMK.  11.2001.  A  gonoz  told  ezao  duduat  terem  (Mel: 
Sz.ián.  551)  TSuissct,  duduad  neked  teremtsen  minden  ileted- 
ben   iUurn:l!Jiek.    3H4i.    Az  fi  t^ldebt'l  ki  iri8i>n  minden  ártal- 


mas dudvát  (DBón:Ré8zegi<.  58).  A  sik,  hul  bojtorján,  csaiiál. 
dudva  termett,  abbúl  kenyér  niezfi  im  hogy  kerekedett  (Omy : 
Nimf.  A»bi. 

(Dudváal 

Dudváskod-ik.  A  ro.sa,  liliom  és  a  violya  helyett  Adonis 
és  Venus  csipdezS  csalányi  dudváskodnak  (Csúzi: Síp.  245). 

DUFAIj.  Az  miért  ágyekia  szemérmet  kellene  dufálni, 
6szt5n5zni,  vgyan  azért  az  szegény  aszszon  nejeket  oerdóg 
liadnagyanak  neuezi  (Zvou:  PázmP.  Htii. 

DUG  (betíaí/azwlonak  KesztliC.  144.  ÉrsC.  421.  KulcsC.  137. 
ki  gynk  Lipp:  l'Kert.  1.43.  11.178.  bel  fciyazwltok  ÉrdyC.  96): 
occulo  C.  stipo  MA.  occuito,  abscondo;  stopfen,  verbergen,  ein- 
stecken  PPB.  (versteckeu).  Duggia,  hasonliltia  (Fél:  Tan.  325). 
lukáb'  akarja  lírLstus,  hogy  a  bfinben-hólt  lelkeket  üinítá.snval 
fel-t;miasz.sza,  hogy-.sem  a  hólt  testet  fold  alá  dugja  (Pázm : 
Préd.  43).  Dugy  egy  sákot  az  másikban  (Mi^sésK  251.  Kamo- 
rákat  házi  eszkSzóckel  dugva  meg-rakottakat  birván  i  Com :  Jau. 
183).  A  lakó  helyeknek  dugva  s  teli  lévfi  minden  szegletei 
(Gyöngy:  Oiar.  Elóbi. 

be-dug :  obturo,  ob-struo,  ingero,  stip<j  C.  verstopfeu  PPB. 
Bel  dugak  az  sebnek  helytt  ruhaual  es  gyapotnál  (EhrC;.  68). 
Füleit  bedugta  és  nem  hallgat  engem,  semmit  rajtok  nem  fog 
lám  az  én  basztdem  (RMK.  11.173)  Vizes  juh-bírrel  likakat 
beduguak  (111.139).  Hasábfákat  oda  .sokat  hányának,  löv/i  lie- 
lyeket  z.sákokkal  bédugának  (141).  Be  duga  az  ablakokat,  hogy 
az  vilago.ssag  bo  ne  mehetne  (SalMark.  19).  Az  aspLs  kigyoról 
Írják,  hogy  fi  az  egyik  fiilet  az  farkával  dugia  be,  az  másik 
fSlet  az  fiildhez  nyomja  az  varaslonak  .szavára  (ExPrinc.  197). 
Tsé\jét  bé-dugta  (GKat:  Válts.  1.31). 

[Szólások].  A  sidok  beh  dugak  fiUöket  (DebrC.  66). 
Egyebet  nem  akar,  hanem  czac  az  auditoroknac  a  fiileket  be 
dugni  (Dáv:  N'Di.si).  1.129).  Bé  dugod  az  ffiled  (Decsi:Adag. 
279).  Az  S  gyakorlato.ssiiggal  tett  kiáltása,  lúvása  és  kérése 
elStt  be  dugtuk  füleinket  (Lép:PTiik.  1.165).  A  iwpisták  egj- 
bebiscunnnal  imint  a  kSsség  szóll)  be  dugjak  .szegényeknek 
ffilőket  (VárM:Sz)iv.  47).  Ha  Ulysses  okos  félelemmel  bé  nem 
dugta  Vühia  fiileit  a  Syrenák  édes  énekekre,  gállyája  s  maga 
oda  ve.szett  voliui  .  .  .  .  A  jó  uraim  és  aszszomim  nem  f?U 
bé-dugva  mint  Ulysses,  hanem  szem-béhunyva  mennek  a  pro- 
kákra  setétes  órákban  (Val:  NA.  164).  Az  ámittó  gyönyöriisé- 
gekhez  j(j  korán  háttal  kell  fordulni,  szembe  hnnjTa,  ftU  bé 
dugva  tfilek  futni  (Fal:  BE.  586).  Aleg  zolgalhatnak  vaU  neky 
kevlemben,  hanem  orrok  be  dugna  (DomC.  228 k  Bé-dugoi 
valaki  száját,  hogy  ne  szólhasson :  voi-cni  alicui  *praecludere 
PPBI.  Be  dwghtaak  ortKzIanoknak  hw  zayokat  (JordC.  823). 
Bee  dvg'a  az  ö  zaiokat  (DebrC.  279).  Orozlanoknak  zayokat 
bel  dugtaak  (ÉrdyC.  521).  Hogy  a  sadduceasoknac  bedugta 
volna  sz;iiokal  (Helt:  ÜT.  F7).  Bé  dugták  ennek  az  szaiát  egy 
darab  subáual  (Decsi:  Adag.  48).  Azoknak  szaiokat  be  duggia 
erSs  bizonsagockal  (Fél:  Tan.  325).  Minden  szay  be  dugattassek 
(Der:  Préd.  1141.  Ajándékkal  a  biró  száját  bé-dugni  (SzU:  MVir. 
16).  Ha  szemeiket  bo  nem  dugják,  kOmiyen  az  igazat  meg 
esmérheísék  (Pázm:  Kai.  165). 

bedugáa :  obstructio  MA.  verstopfting  PPB. 
bedugó :  ubturamentum  C.  [stöpselj. 

bele-dug :  [inmitto,    iiisero ;  hineinsteckeiij.   Alul   bordának 
tőidet  s  abban  vetik  a  diun\e  magot,  ueni  belé  gyiikvin,  baoem 
i    oldalaslag  fektetvén  iLipp:  PKerl.  U.178). 

el-dug :  celo,  abstrudo  C.  occulo  MA.  verbergeu  PPK  (ver- 
sttícken].  El-dugták,   elrejtették   az   fegy%ert   (KTOr:Aasz.    lót 
I    Az  5rdíg  dugta   azt  el  (Matkó:  HKonil.    3tji.    Mennyi    roméuy- 
séget  dug  el  egy  kopor-ó  (SzD;  M\'ir.  109). 
eldugáa :  invultati>,  alwxrtKiu  MA.  |da»  v«r^te<.•keu^ 


Ml 


FAL-DUG— DUOGAT 


BE  DUGOGAT— ELDUI.As 


542 


fbl-dug:  [retíiieo;  auflialten].  Sok  vitézek  a  rábon  állvAii 
a  folyó-vÍ7*t  késiekkel  i's  imiaokknl  fel-akarták  iliigiii  iDBeiikö: 
Flór.  175). 

ki-dug :  (erigo :  aussteeken).  Ki-gjukják  a  napra  nyákokat 
(Upp:  PKcrf.  1.43). 

meg-dug.  A  \izet  megdugni,  gátolni :  .uinani  *coercei'e 
PPBI 

[Dugánt] 

el-dugánt :  [i-econdo ;  vei-stecken).  Cncmon  Thoogcnes  kard- 
gyát  nagy  lassan  ki  ránttya  é.«  magához  vévén,  ki  fut  .s  el- 
dugántya  (Gyöngy:  Char.  47). 

Dugás.  Dugá.s  dugótívip:  obtnramenfum  PPBI. 

Dugasz :  obturamontimi  MA.  [stüpselj. 

[Szólások].  Kapát  nem  adunk  szemünknek,  d  u  g  a  .s  z  t 
füleinknek  (Fal:NE.  99.  SzD:MVir.  387). 

csap-dugasz :  epistonium ;  fass-zapfon  PPB.  Az  hordóbul 
ki  vetetik  héberrel  avagy  csapon,  csévén,  a  melyben  csap  dn- 
gasz.sza  vagyon  (Com:  Orb.  115). 

[Diigaszol] 

be-dugaszol,  be-dugaszul :  [obtiu-o ;  verstopfen].  Yiede.s 
f  nekik  kigonak  kepezeseint,  uiikent  siket  parlag  kigoe  es  v 
f51et  be  dugazoloie  (DöbrC.  116).  Vnekyk  baragyok  kygyonak 
hasonlat«s,saga  zerenth  mykeppeu  syketh  paragy  kygyonak  ee.s 
w  fyley  liedagazwlouak  (KesztbC.  144). 

(Szólá-sok].  Az  aldot  Cristtis  Jesusuak  fezwiety  ky  vonyaa 
kezeyt  az  vaass  zeeget  k8vz81  es  bel  dagazwlaa  evv  fy- 
leyt  (ÉrdyC.  95).  Bel  tagazwltok  elette  fyleynket,  hogy  ue 
halhassok  my  idwesseegewnkuek  tanwsagaat  (96).  Azoknak 
s  z  a  i  o  k  be  dugaszoltassek,  kik  miért  hogi  lattiak,  bogi  az 
tanczot  kfilőmhen  nem  oltalmazhattiak,  ezzel  akarlak  az  népet 
el  amit;ini  (Uecsi:  Préd.  60).  Mindóu  zay  bé  dugazultassék 
(Beythe:  Epist.  32b).  Ha  valaky  the  atyád  fyay  kezzSl  zeghen- 
seegre  yntand,  ne  dagaz^vllyad  be  ew  elewtte  the  z  y  w  e  d  e  t  h  : 
non  obdiu-abis  cor  tuum  (JordC.  232).  Kába  bolond  doktorok 
torkát  bedugaszolják,  onnét  feljül  leránták  (RMK.  V.260). 

el-bedugaszul :  [opturo ;  verstopfenj.  Fóldnec  kútteyeit  el 
be  dagazula  (Sztár  ■  Vizöz.  A4). 

[Dugaszt] 

be-dugaszt:  [obtui-o;  zuspünden].  Az  borok  forrottanak, 
semmykeppen  az  borok  zadaytt  be  nem  dugazthattak  (IjevT. 
1.295). 

[Dugasztal] 

be-dugasztal :  (occludo;  zustopfen).  Arriusnak  a  szaiát  be 
duga.sztala  (Dáv:  ATJisp.  1.47). 

Dugasztó.  Zorito,  duggazto:  stipticu.s  MAI. 

(Dugaszul] 

be-dugaszul :  [obturor ;  verstopft  werden].  En  ygassagom 
nem  zenwedhety  eez  yly  be  dagazwit  zw-weth  (ÉrsC.  421).  O 
Ádámnak  kémen  es  meg  kemenyevlt  be  dagazvlt  es  érteim 
nekevl  való  fyay  (HorvC.  271).  Vvnekyk  baragyok  kygyonak 
hasonlatiiu.s.saga  zerent  mykeppen  syket  paragy  kygyonak  es  \v 
ty-ley  bel  dagaz\vltanak  (KulcsC.  137). 

Dugat :  [stipari  curo ;  stecken  lassen].  Egy  rusnya  tyiikko- 
sárba  dugatván,  a  város  piaczán  levő  akasztófa  alá  vitelé  (Szál : 
Krrtn.  29). 

Duggat,  dugogat :  occulto,  abscondo  frequenter  MA.  ver 
bergen,  fleissig  verstecken  PPB.  Valamit  kilentz  esztendeig 
magánál  benn  tartani,  dughatni:  *premere  aliquid  in  nonum 
annum  PPBI.  Valaminc  vagyon,  ne  dugogassnc  iBorn:  Préd. 
456).    Dugogattyák    és    rejtegetik    tudományokat    (Pázni:  Kai. 


271).  Uugogattyák,  foldozzak  az  hajót  (Huszti:  Aen.  16).  Orvos 
előtt  nyavalyáját  duggalya,  rejtegc^ti  (Kcr:  Préd.  6H6i.  Volnának 
valami  intereipiált  levelek,  kiket  Ls  duggalnak  (MonOkm.  XIV 
352).  Dugatták  széllyel  az  úr  javait  (Gér:  KárCs.    IV.581). 

be-dugogat :  [obturo ;  verstopfenj.  Ennek  a  |>atvarkodásiiak 
forrásit  immár  fellyebb  bé-dugogattuk  (Pós:  Igazs.  L678). 

el-dugogat:  [abscondo;  verstecken).  A  Jamnia  varasának 
praedájálian  el-dugogattak  vala  iPázm:  Kai.  808).  A  pénzt  el- 
dugogatják  (Misk:VKert.  385). 

Dugdos :  [occulto ;  verstecken).  Könyvemet  edgyfltt  is  má- 
sutt is  rejtegettem  és  dugdostam  (ÜKal:  Ker.  31). 

be-dugdos:  obstipo  C.  [verstopfen]. 

Dugó :  1)  stiparius  MA.  PPB.  2)  obturaculum,  clausnia 
MA.  PPB.  [.stöpsel).  Diigó.  kapcz:  dausula  (Ver:  Verb.  4), 

[Dugód-ik] 

be-dugódik :  [obturor  ;  verstopft  werden].  Haiszálaid  hullani, 
füleid  bedugódiii  kezdettek  (Illy:Préd.  11.327). 

[Szólások).  így  be  dugodnac  az  hazng  phariseusoknac 
szaioc  (Born:  Evang.  111.45).  Sok  gonosz  akaróinknak  bedu- 
go<lék  szájok  (RákGy:  Lev.  417).  Rjigalmazáshoz  szokott  szája 
bé  <lugodgyék  (Matkó :  BCsák.  40). 

Dugul :  obtiu'or  81.  [vei'stopft  werden). 

be-dugul :  ix)  Megeléglem  panaszod,  bedugultak  vele  füleim 
(SzD:  MVir.  96.  268). 

bedugulás :  obstruetio  Sí.  [verstopfung].  A  fejér  vizelet  oka 
az  utaknak,  mellyeken  az  által  megy,  bedugulások  (ACsere : 
Enc.  180). 

DXJKAT :  [nummus  aureus ;  goldstück].  Bola  kyral  kezde 
verethny  apró  pénzt,  garasth  as  ducatot  (ÉrdyC.  397). 

DUIi:  1)  depopulor,  depraedor  MA.  [vervvüsten).  AzonydSben 
Atyla  keral  olaz  orzagoth  dwilya  vala  (ÉrdyC.  360).  Én,  ki 
valék  Szendörőben,  egy  haragos  nagy  biÜLSokat  dúltam  minden- 
felé az  én  lovam  hátán  (RMK.  11.366).  Dulák,  felzsákmániák 
az  Lippa  városát  (nL4S).  Egy  keritött  varasra  találának,  ElsScz 
váras  hóstádjában  duláuak  (197).  Es  nagy  soc  kazdagságokat 
dulának  a  fuldai  kalastrombol,  és  az  vtán  mind  meg  égetéc 
ászt  (Helt:  Krón.  23).  A  hatalmassok  és  kegyetlenec  czipic, 
mellyesztic,  nyuzác,  róiác,  dúllyác,  fosztyác  a  szegény  ártatlan- 
nokat  (Helt:  Mes.  221).  Szegény  ország,  kit  szamár  báton  dúlnak 
(Dec.si:  Adag.  41).  Kincses  jószágodban  c"i  kedve  szerént  dúl, 
minden  dolgaidban,  tanácsodban  pap  túr  (Thaly:  Adal.  1.8). 
Rajtunk  német  dúl,  rajtunk  tHrök  jár,  tüz  vassal  pusztul  ország 
és  határ  (31).  Szép  szót  ada  neki,  hogy  hátra  szállana,  ne 
dúllaná  az  keresztény  vért  (Monlrók.  VII. 92).  Az  olvadott  havak 
dúllyák  az  hegyeket,  vivják  .sok  le-hozott  kővel  a  völgyeket 
(Gyöngy :  KJ.  133).  Me^  is  ölyv  az  ölyvre,  sas  nem  támad  sasra, 
a  .sólyom,  a  karoly  nem  dúl  a  héjára  (Orczy:  KöltH.  216).  8) 
[mulctam  irrogo ;  mit  geldstrafe  betegen].  Valaki  pedig  ez  ellen 
tselekednék,  nemes  emberen  flór.  6.  paraszt  emberen  flór.  2. 
dúljanak  az  ispánok  a  vármegyéken  (Bod:  Pol.  65). 

el-dúl :  depraedor  MA.  berauben,  plündern  PPB.  El-dúlni 
a  várost :  diripere,  *vexare,  spoliare  urbem  PPBI.  Es  minee 
barmok  vala,  myndeu  yozagokkal  eegyetembe  el  ragadozaak 
es  el  dwlak  (JordC.  181).  El  dulac  minden  marbaiokot  (Szék : 
Krón.  14).  A  fi  ffi  sidokot  mind  le  vágata,  touaba  marhaio- 
kotls  el  dula  ^64).  A  többit  mind  eldúla  és  elégeté  (Helt:  Krón. 
16).  Mindenflt  el  dulác  az  tartományokat  és  el  rablác  azzokat 
(19b).  Isten  ellen  Joas  el  dulá  é  pénzt,  azért  istenis  meg  oleté 
érte  (Mel:Sám.  415).  Minden  templomokat  el  dúlta  (Kár:  Bibi. 
L489).  Eldniattatnak  az  &  házok  (flly;  Préd.  U.203). 

eldulás  :  depraedatio,  depopulatio  MA,  beraubung,  plüiider- 
ung  PPB,    Ez,   a  kit  Abrabam   meg  veert   vala   Sodomanac  el 


543 


Frtr,-nL'L— r)UNNf)G 


1 II •XNOGl';— ni  RÁNf  AI 


:>ii 


(liiliisa  ki(r;iii  iSzék:  Króii.  10).  Eldulá.s,  elosütás  (MA:  Bilil 
Maio'.  1' 

fol-dúl :  depraedor  C.  expilo,  compilo  MA.  teraubeu,  pliin- 
dcrii  IT'B.  MeghgySzyk  az  A.s.syrva  belyeketli,  .sjdosaj-'ot  és 
ll'ül  dwllj-ak  (JoidC.  172).  Elezor  Eidultli  ffel  dvvlvvaii  i«  mynd 
az  N}Tbattois.sagot  (Érd>C.  101.  398).  A  város  feldulattatic  (Coni: 
.laiL  151).  A/,  lilloii.ségek  .sok  gályát  feldúlnak  (Gyíiiigyü:  Ciip. 
•i09). 

meg-dúl :  dopraedor  MA.  berauljt^ii,  plünderii  l'I'U.  Azzokat 
nem  czac  incgdulbic,  jjaiioni  vgyaii  iiiagokiiac  foKlaltác  (Hclt : 
Króa  9).  Illiiia  országra  iiiéiio  és  mind  niBgdúlta  í.s  olpusztíta 
ászt  (16).  Várftsit  meg  diilá  (Kár;  liilil.  1.148).  Az  ő  hazat  meg 
dullia  (Fél:  Bibi.  57).  A  teuger  meg-duUya  a  túbb  folyó  vizeket 
nagyságával  (Gér:  KárCs.  IV.57). 

megdulás :  dopraedatio,  depopulatio  MA.  verlieening,  be- 
ranbung  PPH 

Dlüakod-ik :  luctor,  concerto  .sí.  [kiiinplen).  Midőn  látja, 
hogy  a  liorjú  vi'lo  olly  vakmorőképeu  dulakodik,  a  farkas  tollyes 
ereje  szerint  hátra  húzza  (Misk:  VKert.  185). 

meg-dulakodik :  cw  A  madarász  a  háló  k5z6tt  megköti 
a  .szelíd  foglyot,  niolly  a  több  foglyokat  ő,szve  hívja;  elsőben  a 
hímek  repülnek  hozz^,  hogy  véle,  ha  bini  lejénd,  meg-dulakod- 
janak  (TUisk:  VKort.  37i). 

Dulakodás:  [luctatio;  kampfj.  Sok  dulakodás  e.sik  közlők, 
mig  a  fiirkas  hí  döjteni,  a  borjii  iiedig  magát  sz:ijából  ki  men- 
teni igyekszik  (Misk:  VKört.  185 1. 

Dúlás :  depfipulatio  C.  depraedatio  MA  vorheerung  I'I'B. 
[verwüstimg].  Dwlasth  no  tegyetek,  de  meg  elegeggyetok  ty 
soldotokkal  (JordC.  527).  Mykorou  az  orozok  be  yöttek  Magyar 
orz^gbau,  nagy  dwlas  wtan  nagy  nyereseeggel  haza  teiltek 
(ÉrdyC.  403).  Semmit  nem  féltek  uz.soraságtól,  hamis  dúlástol 
(KMK.  IL206).  Minden  hellyec  rakuác  valánac  duliisockal  és 
koborliisockal  (llelt:  Krón.  80).  Ti  kegietlen  rokác,  farkasok,  a 
czauába  kel  végre  atti  bőrötök,  az  vr  a  dulasert,  kóborlásért 
végre  el  veszt  (Mel :  Sám.  399).  Magyarországba  tött  dnlást 
(Monlrók.  III.183). 

Dulat :  [depraedor,  devasto ;  verwiisten,  pliindem].  Sor  la- 
toriaii-sággal  népét  sokasítá ;  az  Máttyiis  földet  égote,  diilata 
(Tomesv:  Béla.  lil). 

el-dulat :  cw  Templomnak  szépségét  mind  eldniatá  (RMK. 
V.29).  Kiket  mind  el  dulatá  é.s  rablatJi  (Gosárv:  Magy.  B.  Eiij). 

Dliló  :  depopiilator  C.  vastator,  praedator  MA.  [verwiister, 
riiuberj.  Nagy  s/égyen.ségben  fejedelmek  vagytok,  dnlók,  kóbor- 
lóknak^  lopóknak  mondattok  iRMK.  11.170).  Immár  tífriik  kéz- 
ben az  kegyetlen  did<),  hol  mit  használ  neki  az  kóborlóit  sok 
jó  (175).  Az  Isten  es  az  ania-szenteghaz  elleasegire  szabad  az 
hiueknek  hadakozni,  de  az  liamLs,  kaitor,  kobzo,  dnlo  hadba 
nem  szabad  (Mel:  Sám.  374).  Az  e.sztondöbe  iflttec  vala  be 
rablani  az  Moab  lator,  dulo,  czatázo  haiduij  az  Israel  iSIdére 
(418).  Jezsoviták  vittek  rá  az  templomra  dúlókat  (Thaly:  Adal. 
1.291). 

Dulód-ik:  [certo;  stroiteuj.  Ha  az  vitézifi  rend  dulódni 
akar,  ba  biniak  vrle,  megh  intessenek  trtlOk  (KecskTflrt  11.490). 

Dulság:  Ipraedatio  ;  raub,  ver\viistnng|.  Elfoglallác  vala  dul- 
ságoekal  mind  azzokat  az  vármegyéket  (Holt:  Króa  100).  Hazau 
nagy  dwlsagoth  töltenek  (KMNy  111.10). 

lyUNA. :  [sella  familiariea  ;  abtrittj.  Ez  zent  zvz  az  zvkseg- 
nek  helyet,  kyt  dunanak  byvonk,  nagy  gyakoi-ta  meg  tyzteh- 
gya  vala  (MargL   2i;). 

DtJNNOQ :  muginor ;  mnrmein,  brummen  I'I'B.  Magam- 
bmi  birbitélok,  morgolódom,  dunuogok :  dtmnrmiiro ;  magában 
dimuogó,  kinek  szavát  neiu  éribetiű :  submiissiis  PPBI. 


Dunnogás:  mutitio  PPBI.  [das  brunimenj.  Valamit  kém-- 
delenunel,  magíuiiban  dunuogiissal  viszek  végbe :  muginor  PPBI. 

Dunnogó  :  mnginator  ;  tiefeinniger  PPB. 

DUTíHA,  DUHNA  (donyha  Com:  Jan.  112.  duAyiia 
Kadv:C's;il.  n.8i:  njatta,  pulvinar  MA.  teges  Com:  Ve.it  148. 
eulcitra ;  polster,  matratz  PPB.  I^gy  duhna  vagy  gyökény  íNom. 
44).  Ua  éyel  a  jó  duhiián  hál,  nem  alhattic,  hanem  czac  füreg, 
forog  rajta  (Helt:  Mes.  161).  Az  ió  lágy  lepely  dudma  el  szende- 
ríti  (Csiikt :  Assz.  12).  A  párna,  donyha  pihés  (C'om:Jan.  112). 
Puha  duhnábol  vetett  ;igy  (EnyK:  ilüzó.  40).  Nem  kellett  akkor 
donyha,  dorekalj  a  vendégek  számára  (Monlrók.  XL457).  Re- 
gistrum  sni)er  ve.ste.s:  derekai  2,  duhyiia  1,  fertiu  engy  6  (Radv: 
ftal.  Il.si 

Duhnás :  habens  mattam  Kr.  (polster-J.  Dnhná.s,  paplanos 
ágy  (GKat:  Válts.  1.540). 

DUPLA  (diíjla  Bethl:Élet  373.  VectTrans.  8) :  (duplex ; 
doppcitj.  Kauavútz,  dufia  tafota:  *taphetum  duplicatum  PPBI 
Dupla  tafota  öltözet  (MohSzJán.  402).  Megbid,  hoA  dupláuai 
adod  meg  ennek  az  árrát  (Deesi:  Adag.  202).  Dupla  veszedelem 
(MA:SB.  142).  Az  sz.  léleknek  ajándéka  duplával  szályon  ö 
reá  íAlv:Po.st  1705).  Nagy,  öreg,  dufla  f égla  I BethI :  ÉleL  373p. 
Duplán  adván  mindenét  viszsza  (T.«-ind:  UjSegits.  I..584).  E^  vere.s 
dupla  tafota  vánkos  liey  (Radv:  Csal.  IIL109).  Egy  dupla  fekete 
bársony  kLs  suba  (Gér:  KárCs.  1.429).  Ha  már  felül  megfelel 
szép  értéked  bölcsességednek,  dupla  lészen  benned  a  tekintetre 
méltó  jó.s;ig  (Fal:  NE.  23).  Eö  kegyelmek  l.irtyák,  hogy  ott 
vagyon  a  dupla  igaz.ság,  a  hol  sok  duplout  rakogatoak  tenye- 
rekre (Fal:  NA.  212).  Ugy  tetszett  néki,  miut  lia  valamely  éne- 
ket dupla  szóval  énekelni  hallott  volna  iKonyi:  \'M.  42). 

Duplái :  [dupllco ;  verdoppelu).  Nagy  sebességgel  siet  siet 
aszszonyához,  dupláit  öröm  j;irul  ottan  jutalmához  íGyöngyD: 
(3iar.  167). 

meg-duplál :  cv  Duplalliatoc  meg  es  ket  annet  aggiatoc 
neki  a  büntetésben  (Mel :  .SzJán.  438). 

Duplás  :  [duple.t ;  doppelt].   Dupliis  apo-stata :  eiu  doppelter 

I    mameluck  (KirBesz.   145).  Duplás  ároc  vagyon  köruyíiie  (Helt: 

,   Krón.  4).   Dupliis  síu-ut  kell  lábokba  adni  (MA:.SR  141).  Nem 

I    következik   h;it,   hogy   duplás   avagy   rétes  Qirlstus  legyen,  az 

mint  te  mondod  (MNyiI:  Iit.  188).  Duplás  áldás  (Alv:  Post.  1.4641. 

Duplá.son  vétkezett   (Tyúk :  Józs.  222).  Tétaménye  megérdemli 

a  duplás  bolond.s!Íg  nevet  (Matkó:  BC^k.  217)   Diiplá-son  meg- 

I   adták  az  árrát  (Hall:  HHist.  III.25X 

Dupláz :  Iduplico ;  verdoppelnj.  Duplázzi'ik  chókokat  egy 
más  szái.a-kí'>rill  (Zrinyi  11.29).  Mikor  ez  a  két  dolog  egjillt 
vagyon,  mindenik  az  másiknak  duplázza  az  erejét  (ZríuyiT.  3ir.i. 
Duplázott  ürömm(SI  meg\an  kívánsága  (PliilFI.  108).  A  feleló 
ecbo  felkapja,  duphizza,  csak  az  egy  irigység  kaján  fejét  rázza 
(Fal:  Vers.  905). 

meg-dupláz  :  cv  Én  arra  rövideden  megfelelek,  mcg-is  dup- 
lázom kiáltásomat  (Zrinyi  11172).  Mikor  rósz  időben  lenni 
találtatnak,  megduplázzák  a  magok  9zorgalmato.<tságokat  (ZrinyíT 
317).  Ez  bolondságát  inkáb  megduplázza,  azt  mondván  hogy 
az  előtt  is  meg-irla  volt  (^latkó:  BCVák.  217). 

[DDPLOMI 

Duplomul :  (duplíciter ;  doppelt).  DuplonniI  vésiiem  megh 
rajtatok  (KecskTört.  III 367). 

•niTRÁT. :  [duro;  danemj.  Világ  végezetig  fog  duralni  (OsegI : 
MM.  2441. 

meg-durál:  [obHrmo;  beharronj  Megdurálván  magát,  szivét 
Uátorittya  iKóiiyi:  Hlíom.   ISI). 

DTJRÁNCAI,  DUnÁNCI :  [diu-acinu-s).  Duranczi  barack: 
duracina  persica  C.  PPB.  Duriuitzai  szilva :  pruuum  durautimn 


545 


DURBANCÍ?— DPS 


DÚSSÁG— FÖI^DÓZ 


546 


MA.  Kérem  kilet,  hosy  kd  küldjttn  nekem  diiránczai  baraczk 
és  nagy  birsalma  oltó  ágakat  (LevT.  11.152.  Coni:Jaii.  23. 
Upp:PKert.  11121 

DURBANCS  (dtabanczi  BahCsIsk.  150):  [satelles ;  tra- 
loiit).  Lutheri.s  mikor  immár  az  5  durbanczi  rebellióia  forrott, 
az  i.sten  seregében  zenebona  támadás  szerzS  néu  alatt  liber 
discordiae  volt  (Bal:  Oslsk.  150).  Kegyességtől  üres  durbautsok 
birtokokban  került  a  Christus  kSntSse  (GKat:  Válts.  ^467). 
Vad  természetű  durbautsok  (570). 

DTJRCA:  inobedientia ;  nngehorsam  PPB.  Szoba  közepére 
álla  nagy  durtzával  (Gvad :  NótTest.  130). 

Durcálkod-ik :  [pervirax  sum ;  trotzen].  Durczálkodik  Moj- 
ses  s  magát  vonogattya  (MolnF:  LTárh.  9). 

Durcás,  durcos :  asper,  inobediens ;  grob,  ungehorsam  PPB. 
Ha  valakinek  olly  engedetlen,  maszlagos  és  durczás  házas 
társa  találkoznék,  a  ki  semmi  úttal  nem  akarna  férjével  eggyfit 
lakni  a  házasságnak  rendi  szerint,  nyilván  az  anya  szent  egy- 
ház elStt  panaszolkodgyék  annak  vakmerSségérűl  (Pós:  Igazs. 
n.557).  Sztojka  Simonnak  népe  másfelé  ment,  mint  a  ki  vízben 
felfelé  keresi  abban  holt  durczás  feleségét  (ErdTürtAd.  r\^234). 
Durczás  akaratodért  megrontom  testedet  (Thaly :  VÉ.  1.424). 
Jaj  én  szerencsétlen,  be  roszra  találék,  egy  ágyubavaló  durczos 
kofát  vévék  (11.255).  Só-bálvánnyá  változtattatott  a  dúrczas  és 
félre  faragó  asszonyoknak  nagy  példájára  (Csúzi :  Síp.  627). 

[Durcáskod-ik] 

Durcáskodás  :  [pervicacia ;  trotz].  A  durczaskodasnak  és 
kemény  engedetlenseghuek  békét  hagyván,  az  isten  beszédének 
és  sz.  parancsolattyáuak  fejet  hayts  (Alv:  Post.  I.  159). 

DUKDU :  [kanonad].  Én  bizony  azt  akarnám,  holnap  kezd- 
hetnék az  durdut  (Thaly:  KT.  1.509). 

DURRAN  (megdorroíi  Moln:  JÉpül.  186):  tono,  crepo  SL 

meg-durran :  [increpo;  erdröhnen].  Morganak  egyszersmind 
és  meg  dorrannak  az  égen  az  sieti  felhík  (Moln :  JÉpül.  186). 
Meg-durrannak  a  terhes  felhők  között  a  haragos  egek  (SzD: 
MVir.  95i. 

DTJROG :  [crepo  ;  knallen,  krachen].  Az  szentegyház  elöt 
gyalog  puska  ropog,  az  bástyán  sok  ágyú  iszonyúan  durog 
(Zrínyi  L67). 

DURVA :  radis,  indigestus,  impexus  PPB.  [roh,  rauli,  grob]. 
A  palástiais  durua  volt  (Bal :  Olsk  142).  Ighen  durua  immár, 
és  rostás  a  palást  is  (Bal:  Epin.  6).  Durva  száll  hatos  patyolat 
(VectTrans.  12.  14).  Durván  bánnak  velünk  (Mik:TörL.  407). 
Pál  pátriárkának  durva  k5nt5sében  remete  szent  Antal  ünne- 
peken czeremoniáskodott  (Csúzi:  Sip  576).  Durva  fátyol  váltja 
búja  tsipkéinket  (SzD:  MVir.  454). 

[Durvás] 

Durváskod-lk :  [asper,  immodestus  sum ;  grob  sein].  Hogy 
a  boszsziiságot  torlaná,  továb  és  fermyebben  durváskodot  (Fal: 
NA.  218). 

DURVASZ  [?] :  (rudis ;  roh,  grobj.  Igasság  szeret5  ez  a 
tanács  házban,  de  dtirvasz  ízetlen  a  k8z  társaságban  (Orczy: 
Nimí  A6). 

DÚS  (dicz  ÉrdyC.  447.  duz  TelC.  84.  duzí  Helt:Krón. 
43.  64) :  locuples,  opulentu-s,  perdives  C.  dives  MA.  reich,  wohl- 
habend  PPB.  Egeasnak  felesege,  kih  romai  di'is  leania  uala 
(DebrC.  5).  Testet  a  Sephonia  romai  dusne  fel  ueuen  haioba 
üle  vele  (194).  Romai  dúsnak  nemzecsegeből  tamada  (212).  Ez 
keerelmeesben  vele  valanak  mynd  az  romay  dwsok  ees  (ErdyC. 
356.  395.  409).  Vala  O)nstantinapolban  egy  yeles,  dn-z  polgár 
(447).  Vala  neminemfi  nag,  kasdag  duznac  eg  fia  (TelC.  84). 
O  romay   nagy,   fevr    dwsok,  kyk   mindenen  wialkottok  (ÉrsC. 

li.    NTKLTTÖBT.    SZÓTÍB. 


486).  Királynac  halála  vtán  .soc  kegiotlen  duz«oc  támadánac  a 
királné  a.szszonra  (Helt:  Kr(5n.  43).  Mathé  duzs  mindiarást  hadat 
támaszta  (64).  Egy  kazdag  dus  leányát  v6tte  vala  (Valk:  Gen. 
32).  Óh  ti  világ  szerető  dúsok  (Pázni:  Préd.  316).  Az  arábiai 
dúsoc  ayándéekal  jőnec  (MA :  Bibi.  V.33).  Ama  pompás,  gazdag 
dú.s,  ki  öltözik  vala  bársonyba  és  bíborba  (EnyF:  MSzó.  48). 
Más  világon  nem  fogadgyák  Ábrahám  kebelében  azokat,  a  kik 
ebben  a  dús-gazdaggal  mind  a  három  jajjal  béllyegesck  (Fal : 
NE  84). 
Dúsaág :  opiileutia  MA.  reichtum  PPB. 

DUSKA  (Ixídázás  Fal :  NA.  121) :  poculum  religiosum, 
haustus  votivas,  hospitii  cyathus  MA.  der  willkommen  PPB. 
[nillkommbecher,  mllkommtrunk].  Duskát  innya :  amy.st;de  bibére, 
sanffen  wie  ein  ochs  PPB.  Mikoron  nagy  vigan  lackot  volna  az 
vendégeckel  és  duskát  iyut  volna  velec  (Helt:  Krón.  20).  Az 
Bachus  őrdőg  asztalán  a  duska  iuo  részegség  (MehSám.  401). 
Haggiac  el  az  feiedelmec  az  duska  italt,  resegseget  (Kár:  "Könyv. 
115).  Duskát  inni  es  frissen  tantzolni  akaroc  (Szeg:  Tlieoph. 
24).  Eg  köszönettel  egész  asztal  népet  az  duska  italra  betoglal- 
nak  (DecsI :  Préd.  24).  Örömében  soc  diis.skát  kezde  innya 
(Gosárv:  MagyB  Eiiij).  Duskát  auagy  versent  innia  (Sal.ánki: 
Erasm.  45).  Erős  bort  ne  kivánnyauak,  duskát  ne  igy.inak 
(Elm.  329).  Ittálé  daskát  auagy  éggyest?  f\'ás:  CanCat  233). 
Az  bort  eggyes  duskával  haytya  (Prág:  Serk.  G2).  Ittále  dus- 
kát auagy  egygyast  ?  (Agend  100).  Bor  forr  a  fejekben  és  onnét 
származott,  hogy  egymás  vérére  szomjúhozott,  ugyanis  a  duska 
ilyen  az   átkozott  (GyöngyD:  Char.  286). 

Duskálkod-lk :  [omnium  rerum  copia  afíluo ;  im  übei-öusse 
schwelgen],  Taiiully  te  minden  világi  jókban  úszkáló,  turkáló 
és  kincsekben,  gazdagságokban  duzkálkodo  dúz  gazdag  ettől 
a  kegyes  és  irgalmas  Jesastul  (Biró :  Micae  234). 

Duskás:  1)  [poculi;  becher-].  Az  duskás  ivástul  nem  akar 
vallni  kárt  (Thaly:  VÉ.  I.38V).  A  mikor  vendégit  mód  nélkül 
való  bor  itallal  akarta  meg-terhelni,  oUyankor  az  ö  torka  volt 
a  duskás  mérték  (Misk:VKert.  231).  2)  [ebriosus;  trunken- 
bold].  Kezeges,  tobzódó,  duskás  voltam  (Kár:  Hal.  Xüj). 

Duskáskod-ik  :  [compoto ;  zechen].  Bezzeg  semmi  jót  nem 
cselekedett,  hanem  csak  evett,  ivott,  daská-skodott  (Csúzi :  Tromb. 
110). 

Duskásaág :  [compotatio ;  trinkgelage].  Nemesek  asztalit 
trágyázza  inkább  a  majd  mindennapi  du-skásság,  tobzódás,  hogy- 
sem sovány  profontal  a  szegények  alacsony  székét  (Csúzi :  Síp.  661). 

Duskáz:  [compoto;  zechen].  Duskáz  és  zabálódik  (MA:  SB. 
18),  Duskáznak  egv-mással  nagy  vigadozá.s.sal  (Gyöngy:  Char.  218). 

Duakázáa :  [compotatio ;  trinkgelage],  Duakázás,  tobzódás 
(Megy:  Bayle.  504).  Egy-két  nossza rajta  után  ízibe  visszatéré- 
nek  az  előbbi  kortyokra  és  tuskázásra  (Fal:  NA.  121). 

DUTKA:  [nummi  genus;  geldsorte].  1  dutka  tészen  3  ga- 
rast (PractAritm.  11).  Arany,  tallér,  dutkámat  mind  ö,szue  .sze- 
rezzed (Szentm:  TFiú.  2).  Pengeti  sok  réghi  dutkáiát  (7).  A 
hártya  szorosan  eggye-sfiltetet  dutkákra,  kilencz-pénzes  garasokra 
irattassék-bé  (Mad:BHal.  46).  Mi  többet  tizezer  tallérnál,  tíz- 
ezer ó  dutka  pénznél  nem  admik  (RákGy:  Lev.  32).  Dutka  pénzt 
nem  adja  meg,  mert  egyszer  megéri  a  portát  vele  (418).  Végy 
két  dutkán  ros  kenyeret  (Warm:  Gaz.  101.  KecsK:  ÖtvM.  317). 
Testemnek  tisztességes  temetésére  az  ó  pénzben  háromszáz 
magyar  forintot  apró  pénzt  és  két  száz  ó  dutkát  hagyok  (Radv: 
Csal.  ni.264t.  Egresi  László  uramnak  bátyámnak  ó  dutkát  két 
száz  magyar  forintot  hagyok  (265). 

[DÚZ] 

föl-dúz :  [suspendo  ;  aufíverfen).  Fel-dúzni  az  orrát :  nares 
*corrugare  PPBl.  Ha  úrnak  nem  mondod,  feldúzza  az  orrát 
(Monlrók.  X1357). 

35 


n47 


MEG-DÚZ-DCHÖD  IK 


EI^DDHÖDIK— Dillös 


.->4K 


még-dúz :  :v  Me),'-duzza  az  orrát  rajta  (GKat :  Válts.  11.63). 
Az  orrát  uéiui  néiiiö  képpeii  duzá  (293). 

Duzma:  1)  flatus,  spuma  MA.  blast,  blahung,  schaum 
FPB.  2)  [oerevisia;  bier].  A  ser  fozStSl  duzma,  szalad  ser 
(zythnm  seu  cerevisia)  avagy  ser  fűzettetic  íCom :  Jan.  8.ö). 

Duzmad :  1 )  turgeo  Kr.  [sich  aufbliLseii,  aufbliilieiij.  Dius- 
matt :  iiifl;itus,  tumidus  M.\.  Ystcn  ellen  yanvaii  ty  uagy  dwz- 
madot  keneelseghtekben  ffel  meeiieetek  az  hegyre  Í.IordC.  202). 
Ez  vylagliy  gyarló  ember  az  nagy  dwzmadot  lieweelseegnek 
három  rendbely  kStoleeben  kewerildSt  vala  bel  (ÉrdyC.  48). 
Hogyha  azok  a  te  duzmadtt  neme,s.seid  eme  keresztyén  aláza 
tossághoz  nem  akarják  magokat  alkalmaztatni,  oda  valók,  a  hol 
bottal  verik  az  é.szt  az  emberben  (Kai :  NE.  95)>  3)  (reclamito, 
rasisto ;  sich  empüren].  Isten  paranczolattya  ellen  teezA-nk,  my- 
koron  feyedelnifink  ellen  dwzmattak  vagyunk  (ÉrsC.  230). 

föl-duzmad :  oxtume-sco  MA.  [sIcli  aufbliihen).  Földuzmadt : 
flatus,  inflatus  MA. 

meg-dvizraad :  [ira  incendor ;  aufgebracht  werden).  Pole- 
mius  keral  meg  kereztSlkc'deek  feleseegewel  es  az  varas  bely 
neepekkol.  Azt  lathwan  az  papy  feyedelmek,  meg  dwzmadanak 
raytta  es  el  meneenek  Astyagas  kyralhoz  (ÉrdyC.  508). 

Duzmadoz :  (iuflor,  turgesco ;  sich  aufblahen].  Kevélységgel 
pufladoz,  duzmadoz  (Szü:  MVir.  276). 

[Ouzmaszkod-ik] 

föl-duzinaszkodik :  [offendor ;  anstos?  nohmen|.  Es  ew 
fel  dwzraazkodek  magában  es  nagy  hahotat  tewn  az  házban 
(ÉrsC.  485). 

Duzzad  (dunatt  MA.  PPB):  iutior,  intimie.sco,  ira  turgeo, 
stomachor   MA.    aufschwellen,   aufljiahen,  zömig  werden  PPB. 

föl-duzzad :  1)  contumesco,  etíerveo,  exeandesco  MA.  sich 
airfblahen,  ergrlmmen,  zömig  werden  PPB.  Bymbokkal  fel 
dwzzadwan  megh  vyragozeek  (JordC.  158).  Tsudálom  felduzadt 
kedvedet  (Fal :  Vers.  903).  2)  (extumesco ;  sich  aufblahen).  Kor- 
tsos  magyarság  ez  is:  a  pogányok  biznak  az  5  lovokban,  mint  lia 
valamennyin  vágynak,  mind  tsak  egy  lovok  volna,  s-arra  duz- 
zadnának fel  biztokban  (Cori)Gramm.  698). 

meg-duzzad :  [otíendor ;  anstoüs  nehmenj.  Hozi.i  mene  e^ 
azzoú  ember  drága  kenet  alaba.strommal  es  f  ílteben  feiere 
Stte;  latvan  kedeg  taneitvaiiok,  megduzzadauak  (OObrC.  431X 

Duzzaszkod-ik :  inflor,  intumesco,  ira  turgeo,  stomachor 
MA.  zuniig  weiden  PPB.  (.sich  enii)ören,  sich  iirgem). 

Duzzaszt  {megdunatt  MA.  PPB) :  tumefacio,  in6o  Sí.  [auf- 
b!a.senj. 

föl-duzzaszt :  <^>  Felduzzasztyák  oiTokat  a  helvetiák  (Pázm : 
Kai.  523   SzD:  MVir.  337). 

meg-duz^aszt :  [effero,  suspendo  ;  emporrichten,  auRverfen]. 
Megdurzaztya  az  orrát :  tollit  supercilium  MA.  Meg  duzastotta 
szakállát  (Szeg :  Theoph.  30).  Megduzíiztia  az  orrát  (Decsi :  Adag. 
343,  lüsv:  Adag  512). 

DŰH  (megdiAídéc  HoÖfgr.  194.  dihea  MA:  SB.  155.  yyíAesít 
RMK.  II.  107.  (iys  GuaryC.  12.  gShössig  Szik:  Zsolt  34.  nieg- 
yyuhöu(-k  RMK.  IL326):  rabios,  furor,  maniíi  Sí.  (wut). 

Dühöd-ik :  insanio,  furore  corripior  MA.  wliten,  unsinnig 
sein  PPB.  Az  vr  isten  megh  zabadyt  az  pokolboly  diliwt  farka 
soknak  torkából  (VirgC.  57).  Mynden  syiiagogiik  zerent  gya- 
korta kenzütt'im  liAket,  kozereythwen  karonilany  cs  iiagyoban 
reaok  dyhedwen  yldezem  v;da  InVket  (JovdC.  792).  Nem  tsak 
dfthödik,  hanem  gonüSisjigában  iukáb  el  általkodik  (Pázm :  Préd. 
46).  Ezec  reám  döhStlenec  é.s  kergetnec  (MA:  Bibi,  V.lü).  Tedd 
.szerencséssé  ellenségid    ellen,    kik    most   dUhOdtenek  szegény 


hazánk  ellen  (Thaly:  VÉ.  1.94).  Sok  jó  vitéz  legények,  kik 
niezón  nyargalt;»k,  dühödt  rácsot  vágtak,  vattok  bátors-zivóuk 
(Thaly :  Ailal.  IL76j.  Antiocbus  imigyen  sinkedvén  jó  darabig, 
sok  dűhSdótI  harag-átok  és  iszonyú  kéls<^gben-esések  k&zt  tsuk- 
ladozván  kárluyzatra  okádá  bűnös  lelkét  (Fal :  NA.  167),  A  mol- 
nár t.sak  nem  <irdUg-nek  szánta  magát  dühödött  mérgében 
(Fal:TÉ,  734i.  A  baglyok  huhognak,  rút  eljek  ugatnak,  lar- 
kasok  dühödnek,  juhokat  szaggatnak  (Fal:  Vers.  912). 

el-dühödik :  'furore  corripior ;  in  wut  geratenj.  Teljességgel 
eldfihfittec  és  nag  kialtá-ssal  rohannak  el6  (MA:  Scult  411), 

meg-dühödik :  iasanio,  insanus  fio,  furore  corripior  MA, 
rabio  PPBI.  wüten,  rason  PPB.  Ket  feketű  meg  dihűt  ebec,  az 
?  felen  ala  éignec  vala  zamtalan  sar  éif^oc  (GuaryC.  48).  Az  w 
meg  dyhwt  zayat  be  rekeszte  i  VirgC.  54 (.  Mi  keppen  meg  d&hftt 
kezde  hayat  zaggatni  (DebrC.  567.  ÉrdyC.  627).  Kin  az  Akhab 
király  inkab  meg  dihSdéc  (HoÖ'gr.  194).  Igen  meg  d&hedet  vala 
a  kSsseg  a  békességnec  cickeliért  (Helt:  Króa  194i.  A  b6g51y, 
petsik,  IjaronikergetS  fene  bogár  miat  fel  inditattot,  fel  rezzent 
barom  ugrál  és  mint  egy  megdöhodflt  futos  széllyel,  fiitkároz, 
bogároz  (Coni:  Jan.  51).  Nyólczadik  Bonifacius  mint  egy  fele 
allatt  megd&lii5dek  s  abban  vésze  el  (Pós:  Igazs.  L457).  Fb 
anyáju,  hitötlen,  bestye  kurva  fiai,  megdühödt  anyáju  lélek 
be.stie  kurva  tiak  (MonTME.  1.77). 

neki-dühödik.  Neki  dühödött  :accensu8Ínrabiem(*accendoJ; 
valakinek   neki-dühödt    ember:  homo  furore   *instinctn»  PPBI. 

reá-düliödik :  [ftirore  impellor ;  von  wut  getrieben  werden). 
Okosim  viselvén  Rls-számu  hadait,  kerüli  Alinak  rá  dOhödtt 
vadait  (GyöngyD:  KJ.  521). 

Dühödós :  [rabies ;  wut).  Az  inelancholiabiil  bolondulás, 
hagymász,  kórs;'ig,  ebeknec  di1h5dés.se  lé,szen  (Cis.  I).  A  minden 
e.szér51  megfeledett  dühödés  kardgyát  ugrattya  hüvelyből  (SzD : 
MVir,  140), 

Dühödt:  foriosus  MA.  wütig,  rasend  PPB. 

Dühödtsóg  :  [fnror ;  wut].  Nem  hiszem,  hogy  ezt  a  Jézus 
Cristus  elleu  való  dűhődtsegből  irta  legyen  (GKat:Titk.  54i, 

Gyölhödség :  rabies  EhrC,  146.  [wut).  Ily  gonoz  zereocze- 
nek  niyat;a  elewllewlyual,  nem  mcnekelhetikTala  fene  gyewlhewt- 
segetewl :  nec  valebant  truculentam  rabieni  evadere  (EhrC.  146), 
Farkasnak  gyewlhewLsege  (rabies  Inpi),  ky  lelket  megnem  ewlhet, 
hanem  czac  testet  (151). 

Qyölhözós,  gyülhözós :  cw  Vala  egy  zeruyív  farkas  tes- 
tének n;igysaganal  e.s  gywlhewzesnek  ehsegeuel  kemensegee: 
ferocLssimus  rabié  famis  lEhrC,  14n).  En  hyzem,  hogy  te  vala- 
myt  gonozol  towiel,  te  éhségednek  gyewlhcwzsegeert  tewted  (149). 

Dühös :  rabidus,  rabio.sus,  furiosus,  fnralis  C,  fiunbundua, 
vesaniLs  MA.  toll,  rasend,  wütig  PPB,  Az  dys  ebnec  zaiaba  es 
fogába  merSg  vagon  (GuaryC,  12),  Ha  vala  nieely  barom  dyhas 
awagy  zeles  leend,  megh  kel  kewezny  (JordC.  56).  A  rágal- 
mazok es  az  iregSk  mikepen  az  dihes  bestyac  az  nag  faidahn- 
nac  es  ke.servsegnec  myatla  orditnac  (DebrC.  277).  Mynt  az 
dyhes  eeh  farkasok  íÉrdyC.  592),  Szitasd  ki  a  mérget  a  dühös 
eb  harapássanac  (Mel:  Herb,  142i.  Ne  szenuedgjeuec  dfihJs 
martalékot  szerezni  az  istennec  nyaiaba  (Mon:  KépT.  3).  Dühös 
erkflltsének  indi'üattyát  követvén  egy  éjjel  sok  helyen  nieg- 
gyujtatá  Róma  varasát  (Pázm :  Préd.  285).  A  dfiliJs  eb  as  S 
marásával  vizifil  filó  beteggé  teszi  az  embert  (Com:  Jan.  44), 
őrizd  Rustán  vezér  iól  ettfil  magadat,  mert  niüit  ilühös  farkas 
lesi  halálodat  (Zrinyi  1.21).  Básty.ája  is  kivül  belól  mind  fel 
vagyon  túrva,  mert  valamit  érzett  benne  az  dühös  mon'a  (Thaly: 
Adal  II,131i.  TLszte.«ég  s  haszonnak  dühös  kívánása  (Orcz): 
KöltlL  Hi''i. 

I  Közmondások],  Diliós  neuet  kólUiec  az  ebnec,  czac  hogy 
megölhesséc  (IlolcMes.  13).  Az  mely  ebet  meg  akarnak  iMul. 
annak  d&lifis  neuét  kfiltik  (Decsi:  Adag.  02.  87). 


UÜHÖSlT— DiÍHÖSSÉG 


I UÜHÖSÜLJ— DL"M-JliXl  >Ö  K 


Cühösít :  fnrio  MA.  toll  iiiachon  PPB.  Az  í  sereffit  lindrn 
Byiliiísíti,  kiknek  Mikasjiga  tendernek  flivenyi  iHMK.  11.107). 
Seregét  hadra  pviluViti  (Hoftgr.  1).  A  vad  pogányoknak  némely 
^ilajabbát  reá  dfih&itTéii  iTani :  Szents.   145). 

meg-dühösit :  furio  C  toll  macben  PPB.  Megdühösíttetett : 
furiatus  C 

Dühösköd-ik :  rabio,  furo,  iierfiiro,  desaevio  C.  vesanio 
MA.  wiiten,  tőben.  uiLsInnig  sein  PPB.  A  kegyötlen  pogáii 
rajtunk  dühösködik,  mert  az  mi  életimk  lám  solia  nem  johbodik 
(RMK.  111.61).  DihSskSduen  ellensegim  haborgatnac  szertelen 
<Born:Éiiek.  181).  No  bátor  dihjskődgyec,  no  fenekedgyec  ez 
vWag  vra  (20ü),  Nem  hadlac  titeket  szabadon  dihösködnötöc  az 
istennek  aklába  (Tel :  Fel.  ti).  Az  ég  alatt  ninczen  nagyobb 
tolvaj  barlang,  az  mellybon  az  tolvajok  szSrnyebben  latorkod- 
nánac  és  dilAskődiiének  (MA:  Tan.  1135).  A  dfihS.skSdS  eb 
idestova  .széllel  futkos  (ComtJan.  37.  178).  Szűz  sz.  C'atalin 
ellen  dfihSskSdSt  a  bálváiiyózá'*  kimondhatatlan  feneií-éggel 
(Fal :  NA.  152).  Fegyvert  ne  nrajts  azoknak,  kik  ingók,  szere- 
tetrül  szeretetre  vándorlók,  pártoló  szökvevények,  mert  el-végie 
dühösködnek  (FahUE.  ni.ll) 

Dühösködés  :  1)  [rabies,  vesania  ;  rasereij.  Hafcilnias  ereje 
és  végetlen  bSltsesége  tündöklik  istennek  az  eretnekségek 
dühtisködésében  (Pázm :  Préd  297).  Nagy  dühösködés,  dulás- 
fulás  támad  ez  gyermek  ellen  (MA:Scult.  91).  8)  bacchatio 
MA.  nnsinniges  wesen  PPB. 

[Dühösöd-ik] 

még-düliösödik :  insanio,  fnrio,  insanus  fio,  fm-ore  coiTipior 
MA.  (wüten,  rasen,  niitig  werdenj.  OrdSg  lelke  miatt  meg 
gyfihSsedny  (Bom:  Préd.  247.  295). 

Dühösség :  rabies,  furor  C.  MA.  das  miten.  raserei  PPB. 
Herthelen    \va!ó    dyhesseg :    rumpens    ftiror   NémGl.    300.    Az 


sydok  myndeu  kegyetlenseegeknek  dyliosseegeet  fordoyta;ik 
zen  .lacabra  (ÉrdyC.  287.  468).  Kémen  bezeed  dyhesseegetli 
rozzozth  (ÉrsC.  18'J).  SziinuéI  meg  az  haragtól  es  had  el  az 
éöhiSssiget  (Sz^k:  Zsolt.  34).  Az  6rd5gnec  mynden  gyfthússeget 
meg  gySzic  (Bora:  Préd  19).  Nagy  dih5.sseggel  reia  rohananac 
(Tel :  Evang.  1.95).  Megfogyatkoztunk  isten  az  te  haragodban 
és  az  to  dihességödtiil  meg  rettentünk  (11.141).  A  Saul  vitézi 
bé-rohanván  a  házba,  minden  dühösségekot  a  képre  fordíták 
(Pázm :  Préd.  1272).  Nem  szégyenlettée  ez  világ  d5h8ssége  ellenis 
az  Cliristust  megvallani  (>IA :  Scult  9).  Sárkány  dühösséggel 
teli  kapóul  az  ölében  viseli  a  magyar  koronát  (Zrínyi:  Symb.  10). 

[Dühösül] 

meg-dühösül :  (rabidus  fio ;  wütig  werden).  Mennyiszer 
mondották,  hogy  meg-bolondúlt,  meg-dühösflit  (Pázm :  Préd.  52). 

Dühősz-ik:  furio  Kr.  [rasen,  tőben). 

meg-dühöszik :  [rabidus  fiu ;  «ütig  verdén].  Es  í  ewei 
meg  dihSzic  (GuaryC.  12).  Az  chazar  azonnal  meghdevhevek 
I  DebrC.  550).  Ezen  meggyühövék,  öleti  az  szenteket,  Tóbiás  es 
mert  ám  ott  szám-kivettetett  (RMK.    11.326.  Zvon:  Post.  1.579). 


Dühül 
PPB. 


[furo ;  niiten].  Dfihölt :   ftuiosus  MA.  wütig,  rasend 


DÜHENT :  [tundo ;  schlagen].  Ha  ugyan  továbbis  ember- 
telenkedik,  végre  a  csákány  fokát- is  hátához  dübenti  (Matkó: 
BC«ák.  159). 

DÜNDENDÖR,  DÜNDÖNDÖEEM :  (strepiUis;  ge- 
rausch?].  A  f5  vadász  nagy  dfindendfirrel  kimondia  a  tSruenyt 
(Helt:  Háló  139).  Ottan  nagy  dfindSndSremmel  és  móddal  felel 
az  víidá^^z  (204). 


35* 


E.  É.  E. 


fi,  É  rvagytoki  Sylv:  IIT.  1,21.  28.  vagj-ony  késed?  Ilovd: 
PCF.  29):  1)  an,  anne,  necne,  iiuni,  iitrunj  Sí.  [ob].  Vaüyou 
néki  adjáké  férjhez?  datunie  liaec  nuptum  ilii?  Légyené  vagy 
ne?  fiat  necne?  Éné?  egone?  PPBI.  Nemde  mundamee  neked: 
nonne  dixi  tibi  (EbrC.  53).  Nem  tudom  hogy  tcstembenee  auagy 
testemkewiiewlee  voltam  (74).  Nemde  liarom  férfiakat  ereztenc 
a  tnz  kSzepibo  e  ?  (BécsiC.  133).  Nemde  tfl  uagobbac  vattoc 
azocnal  é  (MUnc-hC.  2'lb.  32b).  Nem  de  kewuet  ad  ee?  num 
quid  lapidem  porriget?  (JordC.  373).  ErtheefSkee  mynd  ezeket? 
intellixistis  haec  omnia?  (397).  Nem  zenei  ee?  non  ces.«abis? 
(752).  Az  zentSk  tudde  mytli  eznek  (SándC.  2).  Megh  esmerbetieli 
euiber  kiket  valaztot  i.sten  (DebiC  129).  Halalcs  bűnnel  elvezeh 
a  tlztasag  auagi  nem  (141).  Keraino  azzontol  vagyon  e  a  wagy 
entelem  e  (492).  Az  en  termékemet  niegvygazthatod  ee  ?  (ÉrdC. 
S37b).  Te  tetted  ee  ez  gonoRsagot  (339b).  Tisztim  viseltedé 
magadat  (ThevvTC.  177).  Kérjek  kd.,  ima  kd.  az  my  dolgonk 
felewl,  lezene  ffyzetessenk  wag  nem  lezen  (LevT.  1.90).  Ze[d]teke, 
neme,  en  byzonyal  nem  twdom  (197).  Irya  meg,  ha  meg  kellé 
dwlny  wag  nem  (162.  210).  Symon  alwzze?  dormis?  (Pesti: 
NTest.  104).  Szép  tanulság  adatik  arról,  lehet-e  az  isteni  tisztelet- 
ben változtatás  (Tel :  Evang.  1.60).  Választhatnak  az  sidók,  ha  az 
Izrael  istenét  akarják-é  uralni,  vagy  az  pogj'uiy  isteneket  (Pázni : 
Kai.  757).  Második  gondolkodásom  arról  volt :  ha  csak  egy  rövid 
praedikatiót  nyomtassak-e  (Pázm :  Préd.  a4).  Holnap  nem  tudod, 
nem  lészen-e  késó  (Fal;  SzE.  513).  2)  [si;  weunj.  Hizteké  isten- 
ben, en  bennem  is  higgetec  iMiincbC.  200).  Lafa  az  Lstent  lelki 
zímeiuel,  kit  sobha  meg  nem  baiitot,  es  ha  vetküz5tte,  róla 
penitenciat  tartót  (GuaryC.  6.  NádC.  131).  Ha  w  iozagaba  vala- 
mit el  nem  atliate,  tahat  ez  mezzwnek  meg  vételéért  meg  vta- 
lando  (VirgC.  33).  Hogi  ha  neked  gonozt  monde,  te  mongi  annál 
gonozbat  temagadrol  (88).  Az  zent  zizeseget  ha  meg  ferteztete 
volto,  demaga  az  nagi  zentseges  eletének  myata  esmeg  meg 
epite  (130).  Eua  nohae  vetkőzek  de  maga  ha  Adnm  az  binre  nem 
engedSt  uona ;  nem  uoutokuona  az  eredet  bint  (TihC  02).  Ha 
kewely  wagye  es  alázatosságot  kewanze  tehát  gondollyad  az 
ailatlan  Crystwsiiak  keimyat  es  az  5  na^'  alazatossagat  (ÉrsC. 
19).  Ha  zywedben  zomorw  wagye,  lelkidben  el  keserSlthelee, 
yzStlen  es  ayttitlan  wagye  gondollyad  az  wTiiak  nagy  zomorn- 
sagat  (20).  Távul  vannak-é  a  jók,  óhajtja  azokat  fCom ;  Jan.  68). 
ÉB  (<ri  JordC.  30.  331.  ÉrdyC.  167.  551.  sat.  ComC.  325. 
DomC.  302.  DobrO.  5.  fJcc  MiinchC.  25.  43.  <6ek  Mel:  Ének  3. 
ebb  Com:Vest.  121.  ej>  31):  canis ;  hund  Ver.  MA.  Ebthw, 
•  locus  ?  (1247.)  Spina  quae  Ebfa  dicitur?  tl2ö4.  Kiiauz).  Sem 
ebek  sem  emberek  tuaba  nem  eívznek  [flziiekj  (ElirC.  149). 
Az  ebeknek  vettethe  (NádC.  166).  Egy  eeb  kevntevsenek  nagy 
rezeet  el  zaggata  t'ogayval  (DomC.  302).  Soha  w  ellene  czak 
egy  eb  sem  vgatut  es  nem  morgót  C\'irgC.  J8.  55,).  Ne  adgiatok 
az  szentet  az  ebeknek  (Fél:  Bibi.  10).  Szoptatós  eb  (MA:  SB  76). 
Hólt  eb  (Káldi:Bibl.    I1.27S).  Dfihós  eb:  caiiis   raiidus   (Cum: 


Jan.  44).  Hajtó  eb  (Gyöngy:  KJ.  11).  Mindenestfll  fel  darabol- 
tiltom, ebek  ebédgyére  el-szórva  adatom   (GyöngyD:  Cup.  629 j. 

[Szólások].  Buydosik  ide  s  toua  miut  az  éget  lába  eb 
(Decsi:  Adag.  186).  Eb  oda  fa  nélkül:  nem  tanátsos oda  kö- 
zolitteiii  ürcss  kézzel  (SzD:  MVir.  92).  Eb  h  íi d  g y  e,  hanem  ba 
meg  bizonitod  (Decsi:  Adag.  194j.  Eb  hidgye  azt  (Matkó:  BOiák. 
114).  Eb  ki  hidgyen,  tsac  Cassáuis  (Czegl:  Japh.  4o.i.  Irigyek  egy- 
máshoz, miut  a  kontzonn  az  ebek  (SzD:  VMir.  91).  Vgy  félti 
ő  azt,  mint  az  eb  az  kontzot  (Decsi:  Adag.  255).  Úgy  van 
mint  íiz  eb  a  láutzonu:  kedvetlen,  kelletlen  (SzD :  MVir.  92). 
Vgy  illenek  Szue  mint  azeb  s  az  matska  (Decsi :  Adag.  34). 
Eb  utói  ki  a  világból  (SzD:  MVir.  93).  Eb!  terek  császár 
foglya  vagy  (Monlrók.  Hl.  76).  Nem  igazán  esküdtetek  meg, 
eb  anyáju,  hitötlen,  bestye  kurva  fiai  (MouTME.  L77).  Reiá 
kerillz  még  az  ebek  harmintzadgyára:  canis  vindi- 
ctam  (Decsi:  Adag.  50).  Eb  helye  minem  én  dolgom  (165). 
Az  igaz  hitet  tudomant  e  b  h  i  t  n  e  k  mongya  (Mel :  Szjáa  iOT). 
Eb  módra  tselekedfi :  catulaster  PPl.  Ebmodon  vitték-el  a 
rabságra  (Megy:  6Jaj.  16).  Monda  a  maiombiró:  eb  5tse  báttya, 
meunyetec  el  agebec  (Helt :  Mes.  102).  Eb  szavát  szóllod 
(Hall:  Vár.  159.  Matkó:  BCsák.  303).  Megadtaol  ezért  eb  tar- 
totta! iKónyi :  HRom.  115).  Eb  vendégség:  Phoci  con- 
vivium  (Decsi:  Adag.  150).  Hiszen  meg-sétál,  miut  a  kunok 
e b e  a  homokomi  iSzD :  MVir.  90).  Ebenn  gubát  tserélni 
(93).  Ebnek  m  o  n  d  g  y  á  k,  eb  a  farkának  :  eb  a  farkával  ta- 
nátskozik  :  henye,  lusta,  dolgot  keriiló  (92).  Ebre  bízni  a  h  á- 
j  a  t ;  ebet  ketretzbe  rekeszteni :  ketskét  kertész'é  teimi  (90). 
EbrSI  ebre  marad  (93).  Rajta  érték,  v.  kapták  az 
e  b  6 1  a  .szalonnáim  v.  hájonn :  meglepték  á  tolvajságou  (90). 

[Közmondások],  DfibSs  neuet  kSltnec  az  ebnec,  czac  hogy 
meg  f)lhe.sséc  (Helt:  Mes.  13».  A  melly  ebet  meg-akarnak  filni, 
veszett  nevét  kíiltlk :  weun  man  den  hund  schlagen  will,  kriegt 
man  sclum  ein  holz  PP.  Ebnek  az  fiais  eb :  mali  corri  maluni 
ovum  (Decsi:  Adag.  65.  112.  250).  Az  eb  ba  által  vazsza  az 
Diuiatis,  vgyan  eb :  podex  lotionem  viucit  (79).  Az  mely  ebet 
bütuai  haitnak  az  nyúl  vtán,  soha  az  nyulat  meg  nem  fogia : 
invitis  cauibus  venari  (52.  123).  Az  eb  meg  tér  az  ft  tulaidon 
okada-sara:  canis  reversns  ad  sinim  vomitum  (Fél:  Bibi.  ILI 54). 
Az  hamis  tudomant  mint  eb  okadast  be  sziak  (Mel :  SzJáa  195X 
Gubás  ebnek  fanas  eb  tí'usa,  lator  latornak  baráttya  (Syr. 
IX.C8).  Ebet  eb  lével  kell  liiziii  (Matkó:  BCsák.  5).  A  mely  ebet 
megh  forróziiíik,  az  hidegh  vizt(U-is  fél  (ReudÉL  B6V  Az  ebnek 
ha  arannyá  vólna-Ls,  hájat  váltana  rajta :  asiuus  stramonta 
mavult  ((uam  aiu-um  Pl".  Nem  lessz  az  ebbül  szalonna  (Kisv: 
Adag.  14).  Nemcsak  egy  ebnek  neve  Korodon  (133).  A  bottal 
hajtott,  V.  ölbcnu  vitt  eb  nyulat  nem  fog  (SzD:  MVir.  90).  Az 
ebnek  sem  jó  eisfl  kölyke  v.  fia.  Messze  Buda  sánta  ebnek  v. 
embernek.  Ebre  korpát,  lúdra  szénát,  disznóra  gyömbért  ne 
veaztegesB.  Nem   mind   bors  v.  gyömbér,  a  mit  a  kalmár  ebe 


553 


AGG  EB— EBSÉG 


EliÍT^FÖI^ÉHUKM 


554 


liiillnt  i91 1.  Meg  nem  (>szi  eb  a  nin!;.i  Kját :  eb  ebnek  baráltva 
A  stikat  ngató  eb  ritkmin  mar.  Ebenn  volna  a  sánta,  az  is 
meg-e.vóayiílna :  boldog  volna,  lia  .  .  .  Fogas  eb  kell  a  tsont- 
rágáíliuz ;  fogas  ebnek  való  a  Isont-rilgás.  Egyszer  esett  Béts- 
benu  eb-vásár :  nem  mindenkor  pap-sfijttva.  A  ki  ebet  akar 
tartan!,  korpája  is  lígyen  (92).  A  ki  ebbel  játszik,  bot  legyen 
kezébenn.  Nem  egy  ebnek  kurta  a  neve.  Eb  ura  fakó:  ebnek 
parancsol  (93). 

agg-eb:  I)  cania  vetiiliis;  altér  luind  MA.  Hozzá  mene 
egy  aggeb,  s  monda  neki  (Pesti:  Fab.  127.  mese).  8)  (.senex 
nequam,  perfidus ;  altér  .spitzbub].  Vyweek  el  ostan  az  Inpiter 
templomához  aa  agliebet  (ErdyC.  337).  Latról  jártól  ageb(ilelt: 
Me.".  302).  E^y  fesiién  ageb  gazdiit  szolgálóé  (311).  Agg  eb 
légyen  a  neved,  ha  a  mit  mondasz  meg-is-uem  bizonyltod 
(Veresm :  Lev.  278.  185).  Marhád  máira  marad,  ki  él  belőlle 
felettéb  tobzódva,  agéb  kereste,  nagy  vigan  ászt  mongya 
(Adámi:  Bar.  111.  Aghebnó  mint  az  vén  aszszony  (Bal:  Epin.  13). 

[Szólások].  De  els8  ageb  5  immár  a  tSbbi  kSzSt:  alpha 
penulatorum  (Decsi:  Adag.  109).  A  g e b b fl  I  járt  (Helt:  Mes. 
399).  Agebfil  Srzesz  táborodban,  mert  tegnap  mind  ot  ültem 
sátorod  elSt,  és  árpát  ároltam  (Helt:  Krón.  179). 

[Közmondások].  Nem  illet  agebet  hintó  szekér:  nihil  giaculo 
cimi  fidibus,  mysteria  Eleusina  profanos  celanda ;  was  hat  ein 
narr  mit  hiichern  zu  tim?  (MA.  Decsi:  Adag.  27).  Agebet  nem 
illeti  á  hintószeker  (Helt:  Mes.  47).  Az  is  agh  eb  az  ki  télben 
czinál  házat  (Decsi:  Adag.  39).  Ageb  utói:  occupet  exti-eniuni 
seabies.  mihi  turpe  relinqui  e.st,  der  ungeschickte  gehört  zu 
unterst,  der  lezt  beim  haar  MA.  A  ki  nyárban  nem  gylijt, 
télben  agg  ebül  bánkódik  (Fal:  Jegyz.  919). 

fürészö-eb:  canis  melitaceus  Noni.2  131.  fwachtelhund]. 

házi-éb :  [canis  domesticus :  haushimd].  Valaky  meg  az  el 
múlt  binre  terend:  olan  mint  a  hazy  eb  ky  8  vndocsagat  fel 
nalya  (DebrC.  382). 

komondor-eb  :  molossnsMA.  fsehaferhund].  (Com:  Orb.  95). 
Soha  rósz  emberrel  mint  komondor  ebbel,  te  ne  tarts  társaságot 
("Kisv:  Adag  5341 

topó-eb :  [canis  venaticus ;  jagdhiuidj.  Az  élesen  szagló 
kopó-ebek :  canes  sagaces  (Com :  Jan.  80). 

vadász-eb  :  [canis  venaticus ;  jagdhimd].  A  uadaz  ebrewl. 
A  wadazo  eb  meg  aggot  (Pesti :  Fab.  18). 

Ébecske:  1)  catellus  Ver.  canicula  C.  caniculus;  hmidlein 
MA.  Aszszonyok  'zebben,  kesztyűben  hordozható  játszó  ebetekéik : 
*melitei  catuli  PPBl.  Lata  ev  almában,  hog  méhében  viselne  egy 
kysded  ebechkeet  (DomC.  2.  MesésK.  18).  2)  [canicula ;  hunds- 
tem,  Sirius].  (ACsere :  Enc.  100). 

Ebelkéd-ik :  [morém  caninum  sequor ;  sich  wie  ein  hmid 
benehmen].  Ne  erez  hat  azt,  hog  valami  barát  varazla.s.sal  olda-s- 
sek  vag  kötessek  meg  á  satan,  mint  á  papok  ebelkettek  az 
misénél  szentelt  vizzel  íMel :  SzJán.  257.  CorpGramm.  237). 

fibész :  canarius  famulus  ;  hiuidkuppler,  hund-besorger  ; 
petzér  PP.  Az  majommal  bánók,  és  az  ebészek,  sokkal  bötsül- 
letessebbek  legyenek  ezeknél  (DBón:  Részegs.  56).  A  szagló 
ebeknek  ebész-is  kflrtele  (Gyöngy:  KJ.  9).  Ebészek  és  lovászok 
(Fal:  NE.  20). 

£bliendi :  [nequam ;  nichtswürdig,  hundsfott].  Végezek,  hogy 
fejedelmet  hoznának  Bátliori  Sigmondot,  az  ebhendit  (ErdTört. 
Ad.  1.183). 

Ebi:  caninus  MA.  hiindisch  PP.  Az  átkokat,  melleket  eby 
zokas  zertnt  az  J  tulajdon  iuhayra  nem  zegeni  vala  velnye 
(TelC.  112). 

£beég :   csitm   es-se.  mos  caninus  PP.  [hundgemeiner  cha- 

r.'ikitr:. 


Ebül :  oaiiine,  iiisiar  c:mh  MA.  fmale.  pes.sime ;  hundomitssig, 
linndgomoiu,  niedertriichtigj.  Jól  kezdi,  s  obfli  végzi  (Decsi: 
Adag.  72).  Ebfll  liazud  (Matkó:  BCs.ik.  56)  Ebül  járál  (165). 
Ebül  Írtad  a  mit  irtál  (226).  Azok  ott  magokat  emberül  viselték 
egy  ideig  de  az  Szerencsben  valók  ebfll  (RákGy :  Lev.  170). 

[Közmondások].  Ebül  kereset  marhának  ebfil  kel  el  vezni 
(Decsi:  Adag.  53).  Ebfil  gyűjtött  marhának  cböl  kell  elveszni : 
male  párta  male  dilabnntur  PP. 

EBÉD  (ehid  .Sylv:  UT.  LlOl):  prandium  C.  malílzeit  Pesti: 
Nom.  47.  mittagsinahl  CVjni :  Vest.  142.  En  ebédem  kez  (MiiuchC. 
54).  Mykorou  ebeedkon-a  ywlottanak  (ÉrdyC.  472).  Atyám  az 
ebedre  variakh  az  atyafiak  atyvisagodat  (VirgC'.  35).  Ebeden 
vélek  tártak  wtet  (87).  lízenkeppeu  jmadkozyk  mynd  ebedevd- 
chaka  étel  nekevl  (Mai-gL.  71.  117).  Ebed  korra  tudom  hog 
emiallam  lezen  (Istv:  Volt.  20).  Ebedőmetel  keszitőttem :  paravi 
(Fél:  Bibi.  37).  F515st5k5m  vagy  ebed  el5tt  (BahCsIsk.  325). 
Marasztya  ókét  ebédre.  Semmit  pedig  drágábbat  nem  készit, 
hanem  csak  mint  egy  kicsid  k5z  ebedet  (MA :  SB.  150).  Ebéden 
Ugrán  estve  az  besenyei  csere  alatt  (ErdTörtAd.  IV.72).  Min- 
dencstól  fel  daraboltatom,  ebek  ebÍMlgyére  el-szórva  adatom 
(GyöngyD:Cup.  629). 

Bzántó-ebéd :  prandium  circa  nonaiu  matutinani,  mert  a 
szántók  kilenc  óra  tájban  szoktak  ki  ereszteni  és  etetni  Kr. 
[frühstiiek|.  Mykoron  az  nap  felkevlt . . ,  némely  emberek  mon- 
dák hog  az  ev  tya  meg  eleueiievdet.  Zanto  ebed  elevt  ez  gyer- 
meket eleuenen  hozak  zent  margyt  koporsoyahoz  (MargL.  160). 

Ebédéeske :  prandiolum ;  kleines  mahi  zu  mittag  MA. 

Ebédi:  pransorius;  zur  mittagmahlzeit  gehörig  MA.  Sz.  Dávid 
házasság-törésbe  esek :  mert  ebédi  jó-lakásaután  szemléié  Betsa- 
beet  (Pázm:Préd  437). 

Ebédl-ik,  ebéll-ik  iebéddlt-nec  MA:Bil)|.  141.  f/"7/enek 
Sylv:L"T.  I.lul).  Ebédlöm:  meridio  ;  ebéllem :  prandeo  C. 
Ebédlem,  ebéllem :  ich  esse  zu  imbis.s  oder  zu  mittag  MA. 
Ebéllendó  vagoc  kii-alTal :  cum  rege  prausuras  sum  (BécsiC.  60). 
Keré  5tet  hog  ébellénec  8  uele  :  ut  pranderet  apud  se  (MünchC. 
137b).  Holnapon  egieth  aztalual  ebellőnk  my  ketten  (WeszpC. 
30).  Akara  ebelleny :  voluit  capere  cibum  (JordC.  741.  546). 
Ebelwen  édesen  ywauak  (PeerC.  85).  Kére  ewtet  hogy  naia 
ebellenek  (Pe.«ti :  Evang.  146.  Helt;in'.  S3.  Fél:  Bibi.  110).  K8- 
zfikbe  téteté  asztalát,  és  ot  ebéléc  baiátinal  (Helt:  Krón.  127). 
Ebellyel,  es  meg  latod  mi  marad  abból  az  mid  vagyon  (Sal. 
Mark.  B).  Vigan  ebedgyel  [így]  és  vacsoraly  (KDebr.  1619  BS). 
Mindennap  eh5zzel,  s  mindennap  ebedliel  (Zvon:  Osiand.  216). 
Az  király  ot  ebéllik  (Zvon:  PázniP.  297).  Vki  adü-el5tt>bédhk : 
nem  kell  mmgyart  káihoztatni  (Veresm:  Lev.  175).  Aristoteles 
ebédlik  mikor  Sándor  akaija  (RendÉI.  FlO). 

Ebédlós  :  meridiatio  C.  [das  speisen]  (Hall :  Paiza.  440). 

Ebódeletlen :  impran.?us  C.  EbelleUen  MA. 

Ebóldegél-ik  (ebéddegdem  PP'.  PPB.  PPBl.).iEbéIdegélem: 
prausito  C.  oft  zu  mittag  essen  MA. 

Ebédlő,  ebéllö  :  pransor  C.  der  zu  mittag  isst,  ein  gast  zu 
mittag  MA. 

Ebéd-után:  postprandium,  pomeridieMA.[nachmittag].Ebed- 
utan  fe[l  ?]  tere  (EhrC.  38).  Az  ebednek  vtanua  (VhgC.  59). 

Ebédutánni :  pomeridianus  C.  nachmittagig  MA. 

ÉBER  (ewbrevm  EhrC.  35) :  [vigil,  vigilans ;  wach,  auf- 
geweckt].  Legyetek  ébrek  a  halgatá.sban,  és  tanulásban  (Pázm : 
Préd.  293.  869). 

Ébred:  expergefio  MA.  [erwachen]. 

föl-ébred :  expergefio  MA.  [erwachen].  Felébred :  evigilans 
(NéniGlo,i.sz    116.    ÉrdyU.    417b.  561)    Ebregyel  f81  halálodból 


ME<:-ÉBRKr)— Al  -MA-Kt'ET 


K(  )K  ECET— EI^EX:í>ETKI. 


.5ni. 


iMon:  Ápol-  520).   Elaludt  vala,  de  n  béles  szagára  felébredett 
(Kisv:Adag.    197).   A   naty   siiiatra   Vid-U  felébredett  (Kónji ; 
HKom.  158). 
még-óbred :  oxi>ergefio  MA.  (erHaclieii). 

Ébredt :  (e-xpergefactus,  vigil ;  erwacht,  wachj  Ébrett  ele- 
venség (Fal:UE.  430). 

Ébredtsóg :  evigilantia  Kr.  fdas  wacJisein].  (Bíró:  Micae. 
113.  Kr). 

Ébrékény :  qui  facile  e.t  somiio  excitatur  Kr.  peisschlafigj. 
Ébn'keiiv  vigvázá.",  váiaki)Z.is  íBiró :  Mirae.  2.  50). 

Ébrókenység :  [vigilaiitia  ;  waclisamkeit].  Ébrékenységre 
és  ébrékeny  vievázá-srA  serkentget  íBiró:  Mkvie.  4.  62.  114). 

Ébren  :  vigilauter  MA  .(wachJ.  Ebrennalo  lata.sjinal  (EhrC.  .5) 
Maradnnak  ewbrewu :  vigile.s  permaiiserniit  (35).  Imadkozyk  es 
marad  ebrou  vygyazvan  (DomC.  45.  CsomaC.  61).  Ébren  vigyázó 
fPázm:  KT.  440).  Jó  szemesen  és  ébren  levfl  elmével  olvassa 
íPázm:KaI.  419).  Ébrennen  [így]  lenni  (Lép:PTük.  1389). 

Ébrensóg :  vigilantia  Kr.  (da.s  waclLsein].  A  mi  leikeinknek 
ildvísségére,  szflksépe,s  gondos.sAgra,  szorgalmatos  ébrenségre 
és  rigyázásra  ébrezgettetvén,  5sztíii8ztetvén  a  mennyei  v81e- 
génniek  eleibe  kezdettünk  menni  (Biró :  Micae.  15). 

Ébreszt:  exsnscito,  expergefacio,  excito  MA.  [wecken].  Az 
maga  c-elekedetivel,  ébresztS  fiszt8iit  hagya  nékfiiik  (Pázm : 
Kai.  37i.  Az  embernek  lelkét  jr^ra  ébresztené  (Fal:  NE.  78). 

föl-ébreszt :  refocillo  C.  exijergefacio,  ex-suscito  MA.*  l^auf- 
wecken].  Magát  az  ellenség  ellen  fel  ébreszteni :  concitare  se  in 
hostom  PPBl.  Kit  meg  Slenek  fara  fezeitven,  ezt  isten  fel 
ebreztette :  snscitavit  (ÜBbrC.  318).  Ebrezd  fel  hozzád  az  én 
szüvemet  (Pázm :  KT.  427). 

még-óbreszt :  recreo  C.  expergefacio  MA.  [erwecken). 

Ébresztés :  (expergefactio ;  das  erwecken]  Lactantius  és  a 
tftb  atyák  n"m  oly  maga-feledettek  voltak,  hogy  Balduinns  éb- 
resztése-nélkfll  szftkSlkídtek  volna  (Pázm:LuthV.  127). 

Ébresztget  (éby-ezget  Biró:  AngySzöv.  19.  24.  ébrezgezd  (?) 
Megy:6.Iaj  11.42):  identidem  sascito  Kr.  [wiederholt  weckeu]. 
Cliristnsnak  álomból  serkengetS  és  ebrezgetS  szava  (Debr:  Ker. 
310).  Kedve.«ked6  ajámléUokUal  a  biró  jó  akarattyát  ébreszgetni, 
ki-éíle.«gotni  (S-/,D:  MVir.  16). 

Ébreget :  cv  Hadak  szerzésére  serényen  ébregeté  (Liszti: 
Míirs.  28 1. 

Ébrül':  expergiscor  Kr.  (erwachen). 

föl-ébrül :  cv'  Ferfyac  es  azonallatoc  az  omlasnac  zozattyatol 
fel  cbrewUien  yde  stona  futnan  az  kewneket  emelgettek  (EhrC. 
161  CsomaC.  101).  Oh  mely  szemérem  ez  az  keresztyéneknek, 
hogy  ily  nagy  vakságból  fel  nem  ébriilhetnek  (T?MK  II.1S6. 
224.  226).  Midin  Chalasiris  felébriile,  félelem  gclrdfile  szivére 
(Gyiingy:  Char.  299.  Tlialy:  VÉ.  1.39). 

meg-ébrül :  expergetio  MA.  [envachon]  Az  álom-után  fel- 
serken, meg-ebrfll  (Mad:  Evang.  161). 

EBEVÉK:  (?)  Ebevér  dar\'a,  ki  kopár-helyen  tojott  (Zvon: 
PázmP.  209). 

ECET  (két  BécaiC.  5.  ecíth  CzeeliC.  16.  hicH  PeerC.  207. 
fíhet  127):  acetuni;  es.sig  Pesti:  No m.  46.  Eczettel  elegyi'ttetett 
víz  ital :  posca  C.  Égéi  köíioret  es  mariad  az  écétbe  (BécsiC. 
5.  MünchC.  69.  JordC.  129,  ÉrdyC.  189).  Rutás  etzet  (ACsere: 
Ene.  240).  Orvos  eczet  lé.szen  a  retekbfil  ily  módon  (Nád:  Kert 
322).  Gyöngy  olvad  ctzettíl  (KLsv:Adag.  173). 

[Szólás].  Eris  mint  az  oláhecet  (Fal:  Jegyz.  928). 

alma-ecet:  [acetum  pomi ;  apfelcfsig).  Gér:  KárCs.  1V.446. 

451. 


bor-ecet :  aeotum  e  ™io  SK,  [wein&s.«ÍBj.  Bor  etzeth  'Jurdf 
921).  Az  bor  etzetet  es  az  részegító  állatnac  etz^ttyét  ne  iun"i 
(Kár:  Bibi.  1.123.  Radv:  Csal   IIL64). 

len-ecet :  faeetum  lini ;  leine.s8ig).  Gér :  KárCSs.  r\'.446. 

rózsa-ecet :  acetum  rosarum  Kr.  [rosenessig].  Az  baraszknac 
maguait  rosza  etzettel  ha  meg  fSzSd,  fí>  faiást  gyogyit  (Mel: 
Herb  4.  Rim:  Ének.  319). 

sör-ecet :  (acetimi  e  cerovisia  factum ;  bieressig].  (Radv : 
C.<al.  nL64). 

Ecetei :  [aceto  tiiigo ;  mit  essig  benetzen].  Szép  vékonyan 
kend  1«)  az  (aranyozandó]  mövot,  azután  eczettel  Ls  eczeteld 
(Keesk:ÖtvM.  297). 

Ecetes :  acidus  C.  acetosus  MA.  das  uach  easig  schmecket. 
sauer  schmeckend  PP. 

Ecetésed-ik :  acesco  Sí.  (zu  essig  werdenj. 

meg-ecetesedik.  Megetzetesedik  a  bor:  vinum  acescit; 
der  wein  wird  sauer,  zu  essig  PP.  A  ser  meg  ne  eczetesedjék 
(Tliuraó:  Lev.  1.71). 

Ecetesül :  vertitur  in  acetum  Kr.  (zu  essdg  werden]. 

el-eceteaül :  co  Borunk  el  eczetesiilt  (LevT.  1126  > 

meg-eeetesül :  aceo,  coacesco,  exacesco  C.  acesco ;  sauer 
werilen,  zn  e.s.sig  werden  MA. 

[Ecetézl 

meg-ecetez :  [aceto  couspergo ;  mit  essig  begiessen].  Ha 
arányzod,  hogy  megffi  (a  pecsenye),  eczetezzed  meg,  de  meg 
ne  öllyed  az  eczettel  a  levet  (Vasárnapi  Újság,  Képes  Folyóirat 
1.53). 

[Ecetez-ikl 

még-ecetezik :  (vertitur  in  acetum;  zu  essig  werdenj. 
l:izak:ic.smest.  134. 

ECSEXiL :  peeto ;  kammeu  MA.  die  haare  strehlen  PP. 
Eezellett:  pexus;  gekammt  MA.  gestrühlt  PP.  Etsellett  hay : 
coma  C  Etsettel  etselni:  scopula  pectere;  mit  der  bürste  bUr- 
sten  oder  kiimmen  PP. 

még-ecsell :  c«  Meg  ecselteté  fejét,  szákálát  i Bell:  Króm. 
A  gyapjú  meg  füsfiltetic,  ecseltetic  :  laua  pectitur  (Com:  Jan.  97). 

Ecselletlen :  impexus ;  ungeküuimet  MA.   uugestrehlt  PP. 

Ecsellö :  pectens  Kr. 

gyapju-ecsellö:  wollenkammer,  gerebellí  KirBesz.  150 

ECSET  :  setacenm,  pocten  MA.  peuiculus  Major:  Szót. 
pecton  setaceus  PP.  kratzbihste.  kamm  MA.  bürste  PP.  Etsettel 
etselni :  scopula  pectere ;  mit  der  bürste  bürsten  odor  kSmmeo 
PP.  Ruha  tisztító  etset :  musojuium  setaceuin  PPBl.  Az  hossazu 
kopiássoc  etsetet  czináltac  vala  az  kopiákbcl,  azzoc  meget  az 
16u5c  erSssen  I5uic  vala  az  várasbelieket  (Helt:Króa  189). 
Az  f5sfl  avagy  ecset  ki  Azi  az  tctvet  az  embernek  fejéb£l 
(Me.sésK.  29)  Addig  még  feleletedet  ki  adod,  isteunec  io  aka- 
rattyabol  mos  etsetet  ké-szitfinc  (Vallást.  Ftf4i.  A  ruliázatoc  meg- 
sepertetnec  ecsettel,  sertés  füsflvel  (Com :  Jaa  114). 

festő-ecset:  penieulum  MAI.  [piasel].  (Pázm:  Préd  712.  Kr). 

meszelö-ecset :  penicillus  tectorius  PPl   [weisspinselj. 

sérte-ecset :  seiac.  nm.  sc'prfi  MAI   bürste  Nom.  48 

[Ecsetécskei 

fSstö-ecsetecske :  i^nlcillus  PPl  [piusel]  ESsli-etsetske 
[ígyj:  piasel  (Com:  Orb  159.  Land:  UjSegita  11.279)  Kép  !e«t8 
etseteteke  (MAI.  Com:  Jan.  167x 

[Ecsetel] 

el-ecsetel :  [peetino ;  karomén].  Vagyon  lonatoc  allyát  ki 
meg  vesse,  az  A  állásaiban  ki  meg  tOrlegeese,  sei^nnyét  el 
ei-zelellyo  (Csákt:  A.sia.  MF.  Póil.  U). 


I-K-ECSFn'Er^Iiri)I)(VEl)IÍNV 


H1T)D(  )Z(')-E1JÉNY— ÉÜl'JS 


558 


lé-ecsetel :  [pectine  deterireo :  abbiirstoii.  mit  eiiinni  pinsel 
reinigwii).  ['.orcs  a  fotéiiben  aranvns  nifivet,  osztón  vedd  ki  az 
tégelybfll  és  ecseteld  le  az  aranyat  (Kecsk-  ÜlvJL  313). 

még-ecsetel :  [pectino,  illino ;  bepinseln,  mit  oinem  pinsel 
bestrciohenj.  Tíirfik  szénporral  kell  ecsetelnyi  meg  az  ötvös- 
mflvet  I  Kecsk  :ötvM.  3021.  I 

ÉDfaí:  paradisus  Kr.  (Helt:  Bibi.  I.A3.  MA:  liibl.  1.2. 
GKat:Titk.  11453). 

EDÉNY  (íái/í  (Sylv:UT.  1,22.  178.  edmy:  vas  Ver.  MA. 
eldin?  SylviUT.  1.19):  vas  C.  instrumentam  PP.  gefass  MA. 
geschirr  PP.  Agyagból  csinált  edény :  Bdelia ;  lábmosó  edény : 
pelvls.  pelluvium  C.  *íSái-ból  csinált  edény:  vasfictilis;  *két  ffilö 
edény  :  amphora  MA.  Fazakas  edény :  tictile  PPBI.  Lábmosó- 
edény  :  pedoniptrnm  PP.  Ereztetec  nil  édenbe :  in  nruam  (BécsiC. 
55).  Mehet  er'isnec  hazába  es  elragadozhaffa  6  edenet:  vasa 
ejus  (MüiichC.  36).  Nem  tóltyk  az  wy  bort  az  reghy  edeeuben : 
•11  ufres  veteres  (JordC.  379).  Az  ev  zent  méhe  zvzessegnek 
edénye  (CoruC.  89).  Az  lámpásnak  ivege  az  ev  edenebevi  nagy 
rezebevl  kieseek  (T)omC.  55.  9).  Wr  istennek  hjTV  edeenye 
^ÉrdyC.  72).  EnnekSm  valaztot  edeni5m  (SanI,  DebrC.  155). 
Zenllelekiiek  edény  (VirgC.  135).  Tisztessighet  tiuinn  az  asszoni- 
állati  erőtlen  edinnek :  vasi  muliebri  ut  infirmiori  tribuentes 
honorem  (Sylv:  UT.  II.12D.  Rnttenetes  haraggal  tekinti,  testi 
bflnnec  kic  voltac  edeni  (Bom:Éuek.  452)  Az  bftu  tétel  oka 
az  sátánba,  az  harag  edénybe  (Mel :  SzJán.  204).  Az  vetkező 
szemeliec  vag  választottak,  va^  haragnak  edeni  (Fél :  Tan. 
205).  Az  leiiitác  visellyéc  az  sátort  és  minden  5  edénit :  et  omnia 
utensilia  eius  (Kár:  Bibi.  1.118).  Kenyeres  edény,  kenyér  tartó 
edény  (Kár;  Bibi.  1.183).  Lábmosó  edény  (MA:  Bihl.  V.28). 
Feredő  edény  iMouOkm.  XVHI.  236i.  Nem  5res  éden  á  ke- 
resztség (Agend.  43).  Tűz  tartó  éden  (FelsöB:  UK.  154).  Azt 
mondgya  amaz  választott  edény  Szent   Pál   (.László:  Petr.  159). 

[Szólások].  Be  fires  edény  vagy!  Miért  nints  Ítéleted  (Ker- 
FelsK.  387). 

arany-edény :  vas  aurenm  Kr.  (goldenes  gefass].  Kic  hiua- 
talosoc  valanac,  arán  edénecböl  iznakuala  (BécsiC.  48.  Káldi: 
Bibi.  240). 

bor-edény :  oenophonim,   vas  vinarium  Nom.^  317.  [wein- 


boros-edény :   cirnea  C.   vas  vinarinm ;   weingefas."!  MA.   1 
Boros  éden  (Kulcs :  Kész.  20). 

caeróp-edény :  vas  fictile,  vas  testaceum  Kr.  [irdenes  ge- 
schirr] (Ozor:  Christ.  105.  Fél:  Bibi.  a55.  Kár:  Bibi.  1.97.  Com: 
Jan.  105). 

ecetes-edény :  acetariiim  Com :  Jan.  57.  acetabulum  Major : 
Szót.  [essigflaschchen]. 

érc-edény :  vas  aerenm  Kr.  [ehernes  gefáss],  (Pesti :  NTest.  84 
ErczbSl  zerzet  edeenyek :  aeranienta  JordC.  476). 

ezüst-edény :  vas  argenteum  Kr.  fsilbernes  geffis.s].  Ezisth 
edenek  (KazC.  64). 

fejő-edény  ;  mulctra,  mulctrmn ;  melkkübel,  melkgaschirr 
MA.  Az  8  fei6  edéni  téiel  telic  (Kár:  Bibi.  L524.  Misk:  VKert 
221). 

föld-edény:  vas  fictile  MA.  testa  PPBI.  fidelia  Com:Vest. 
129.  irden  gefáss  MA.  Romlandó  fSld  edény  :  frivola  C,  Ez  fevld 
edent  es  ez  gyarló  testevt  vgy  ekeseyte  meg  az  terevmtevnek 
keze  iDomC.  128.  Mel:SzJán.  93).  A  tiszta  jó  bort  kedvesen 
isz.szuk  a  föld  edényből  f Pázm :  Préd.  c). 

huddó-edény,  húgy ó-edény :  matula  C.  lasanum;  nacht- 
topf,  nachtscherbe  iL\.  nachtscherbel  Com:  Vest.  81.  Kammer- 
scherbel,  kammerbecken  135.  Hiígyó  edénecske :  inatella  C 


huddozó-edény :  matula;  nachtscherlie  MA  nmtdlla;  brunz- 
kachel  Noni.  33.  (CAjm:J;ni.   113). 

húgy-edény  :  niaiula  Ver  (nachtgeschirrj. 

hütő-edény  :  aquiminarius  PPBI.  [Ijiihlfass]. 

ivó-edóny  :  potoiium  C.  patera,  scyphus  ;  triukgeschirr  PP. 
(MA:  Bibi.  1,392.  MA:8B.  158.  Teleki:  FLél.  100). 

meritö-edény :  antlia  C.  haustorium  MA.  eimer,  schöpfrad 
PP.  Merítő  edénnyel  merits  (Com:  Jan.  115). 

mosdó-edény :  trolleum  PPBI.  [waschgeschirr].  (Erasm :  Erk. 
33). 
olajos-edény :  olearia  lagena ;  olgoscliirr  PP. 

öntöző-edény.  Kerti  öntöző  edény :  clepsydra  hortensis ; 
gartenspritze  PP. 

réz-edény  :  aeramentnm  PP.  [kupfergeschirr]. 

szűrő-edény :  colum  PPBI.  [seihgeföss]. 

ténta-edény  :  atramentarium  C.  tintenfass  Com:  Vest.  120. 

víz-edény :  aquiminale,  guttuliLs  PPBI.  weihwasserkessel 
KirBe.sz.  119.  (Viz  tartó  edény:  lavacram  Kár:  Bibi.  1.685). 

vizellő-edény  :  matula;  nachtpott  Com:  Orb.  147.  Huddozo 
avagj'  vTzelIő  edény:  matula  vei  matella  (Com:  Jan.  113.  ACsere: 
Enc.  182). 

Edényecske :  vasculum  C.  geschirrlein  MA.  Eczet  már- 
togató edénye.cske  (Com:  Jan.  111).  Az  edényecskee  szalma 
csutJickal  sikároltatuac  (114). 

Edényke :  vasculum  Kr.  [kleines  gefass].  BMénke  (Zvon : 
Post.  n.603).  Egj  rez  uiz  meriteö  edinke  (Radv.  Csal.  n.l04). 

ÉD£S  (ides  Helt:  Mes.  30.  Szék:  Krón.  9):  1)  dulcis,  mn- 
steus  C.  [süss]  Édes  falat :  pulpa  MA.  Ri\-ulas  Yd«iuyz  alio 
Domine  Libsayíf  (1290.  CodPatr.  V1.355.).  Valentinus  ede.s, 
jobagio  (1422.  Nyr,  AT.36f  Ez  keserőt  edesert  végied  (Vii-gC. 
100).  Édesek  meezuek  feliette  (KulcsC.  35).  Mezneel  edesb 
(PozsC.  32).  Edő.s  izö  (Fi-ank :  Ha.sznlC  31).  8)  svavis,  lepidus 
C.  lieblich,  kedves  Com:  Vest.  147.  Ides  ének:  melódia  C.  Bii 
iarmam  édes :  jugum  meum  svave  e.st  (MüncliC.  34).  Meely  édes 
legyen  az  wr  y.sten :  quod  bonus  sit  dominus  (JordC.  846). 
Az  my  édes  ydwezyttenknek  niy  keztwnk  walo  mwlathasa 
(ÉrsC.  132).  Édes  bezedev  (ConiC.  62).  Édes  illatya  (DomC.  11). 
Kegessegnek  lelkebevl  jnte  ez  nouiciust  ede.ssen  (112).  Édősőn 
szoUás  (DebrC.  65).  Eyel  nappal  eedes  ymacliakban  zolgalnaak 
az  aldot  ur  istent  (Éi-dyC.  338).  Lássad  eedes  leányom  hogy 
meg  ne  chalassal  (339).  Az  dychő-seeghuek  eedes  malaztlya 
(515).  En  édes  vram  kegies  eristus  kérlek  (\'irgC.  16).  Édest 
mosoliodek  (CsomaC.  IlOj.  Kérem  mint  szerelmes  én  édes  bizo- 
dalmas asszonyomat  (LevT.  11.66).  Továbbá  szerelmes  én  édes 
szivem  uram  (11.67).  Soc  szép  édes  beszedec  (Mon:Apol.  421). 
Ed6.ssen  halgattia :  libenter  (Fél :  Bibi.  62).  Hitegető  édes  szavú 
czalogato  madarac  (MA:Scult.  31 V  Édes  ének  (lUy:  Préd.  11.524). 
Édes  pajtásom  (Thaly:  VÉ.  1218).  S)  genuinus,  germanus,  natu- 
rális MA.  (recht,  wirklich].  Édes  atya :  páter  genuinus ;  édes 
anya  :  mater  germana  ;  édes  bátya :  fráter  germanus  MA.  Ha 
zylew  zyleed  eletted  állana  es  eedes  atyaad  az  aytoon  atal  fe- 
k\^-neek  (ÉrdyC.  118).  O  aldot  Cartu.sya,  niello  vagy  hogy  myn- 
den  zerzeteknek  eedes  annyanak  hywattassaal  (ÉrdyC.  581). 
EiTe  tanichad  á  te  édes  magzatidat  (Helt :  Bibi.  la).  Egy  kis 
leanka,  melly  á  poroszlónac  idas  leánya  vala  (Hál.  188).  Idős 
apám  uram  (Czegl :  Japh.  67).  4)  [amasia,  amate ;  geliebtej. 
Édese  mellett  áll  (Gyöngy :  Char.  6).  Örményesről  édesem  ez- 
után sem  leszek  feledékeny  (RákGy :  Lev.  85). 

[Közmondások].  A  mi  savanyó  nem    vólt.  nem  lehet  az  édes 

(Kisv:  Adag.  309). 


5.59 


ÉDESD-ÉOESÍT 


MEG-ÉDESlT— MEGEDZ 


Édesd :  dulciculus  Kr.  (svavis ;  silis,  lieblich].  Édesden : 
dulciter,  svaviter  .MA.  Nay  edesdeii  zolgaltalak  (WinklC.  9:;. 
290).  Zent  Ferencz  az  Iwz  afjyoii  ede.sden  el  aluek  (VirgC.  39). 
A  fylemjle  nagy  edesden  enekol  (Pásti:  Fab.  366).  Idesden 
szólottanac  egj-mással  (Helt:  Króii.  193).  Édesden  meg  tSrSIgette 
mindouilinec  lábait  (Bom:Préd  216).  Édesdebbeu  meguyug 
hatic  (>IA:  Tan.  730/  A  catholicusok  Í3  édesden  olvashatnák 
Írásit  (Czegl:MM.  5).  Az  emberi  termé.szetiiek  édesden  esik 
(Sámb:  3Fel.  150).  Senki  nem-lehet  istennek  édesdebb,  és  vér- 
azerént  közelebb  való  atyafi.«ágában,  núnt  a  ki  szüléje  (Csúzi; 
Síp.  264). 

Édesded  :  duk-is,  svavis  Sí.  [lieblicli,  augenehni].  Édesdeden: 
dulciter,  svaviter  MA.  Édéídedön  énecletec  vy  psahuo.st:  nio- 
dulamini  psalmuni  (Béc-siC.  44)  Nagi  edesiledSn  meg  vigaztal- 
uan  (üebrC  202)  O  keges  isten,  mely  edesdedevu  vonzaz 
mynket  (ConiC.  14).  Ede.sdedon  mosolyodat  (Born:  Préd.  17). 
Lágyan  és  édesdeden  viszen  véghez  niindonoket  (P.'izni:  Kai. 
36).  Hogy  mélyebben  és  édesde<iben  értsük  elrejtett  titkait 
(Pá2m:Préd.  99).  A  kútfőből  édesdedebben  ihatni  vizet  (üdv: 
Dáv.  15). 

Édeseeske :  dulciculus  C  IIA.  [süsslich). 

Édeaéd-ik :  allicior,  pellicior,  i)ertrahor  Sí.  (angezogen  wer- 
den,  sich  angezogen  fühlen].  Azokhoz  edesednenc  (a  bfinSkhöz) 
(Born :  Préd.  24.  23()).  Az  emberek  akaratfya  éde.sedgyék  a  jóra, 
idegeuedgyék  a  gonosztúl  (P;izni:  Préd.  a4).  Mi  módon  édesed- 
hetünk ennek  a  sanyarú  metélésuok  gyakorlására  (IGO).  Az 
elefántok  vert  látván  éde.sodtok  a  harczoláshoz  (283).  Ha  valami 
eledelt  találnak,  annak  édesedvén,  mind  addig  mulatoznak  rajta, 
míg  (HalhPaizs  39). 

el-ódesedik ;  I )  [dulcesco ;  süss  werdon].  Az  tekeelletos 
Lsteny  zeretetlinek  es  lelky  eImeeIkSdee.snek  el  eedSsódőt  tyze.«- 
seegeebül  kyben  akorun  volt  foglalatas  (ÉrdyC.  480).  SS)  [pel- 
licior; verleitet  werden,  sich  verleiten  lassen).  Az  kewsseg  el 
edassedeth  az  Myhaly  Gerg  dolgán  (I^evT.  1.309). 

meg-ódesédik :  obduleesco  C.  MA.  [süss  werdenj.  Az  «t 
mutata  őneki  egy  fát,  a.szt  k  vizbe  tőue  e.s  meg  édesedéc : 
aquae  in  dulcedinem  versae  suut  (Helt:  Bibi.  I.  Kk.  IVizm: 
KT.  388). 

Édesget :  1)  perlicio,  allicio,  illicio,  illecto  C.  (kx-kenj.  Az 
feyedehn  az  zizeknek  zerelmeben  meggeryedőtvala,  aleyta  ho^ 
az  zizet  cdősgolhuio  (NádC.  474.  Zrinyi  n.l95).  8)  [niulcoo ; 
liebkosen,  sclimeicheln].  Szülőttyőket  nevelic,  apolgattyác,  édes- 
getic,  csókolgattyác  (Com:  Jan.  118;.  A  kegyetlenkedé.s,  melly- 
nec  édesgettelni,  enyhéttetni  kellene:  cnidolitas,  quaui  mulceri 
oportoat  (199). 

[Közmondások].  Mágnest  a  vas  édesgeti,  vizcsöp  követ  meg- 
győzheti (Amadé :  Vers.  173). 

ki-ódesget:  [ebiandior,  elicio;  absehmeicholn,  entlocken]. 
Kedveskedő  ajándékokkal  a  biró  jó  akarattyáf  ébre-szgetni,  ki- 
édesgetni ifizV):  MVir.  161. 

ÉdesgetúS :  illecebrae,  illex,  perlecebra  C.  (locknng].  Hozzá 
édesgetés :  allectus  Maj :  Szót.  Hízelkedő  boszédeknec  édesge- 
tésével való  bolénc  szfinlése  az  igasságnac  (Zvon :  Post.  11.196) 
A  madará.sz  az  éde.sget4scc  által  magálioz  hitegettetett  madai° 
kákát  meg-fügia'  per  illices  allectas  (Com:  Jan.  81). 

Édesít :  1 )  dulco  C.  [vorsiLssenJ.  [Jézus  igéi]  jdesytnek  vala 
6s  az  zAueketh  zeretettel  eppyttyk  vala  (ApMélt  46).  Tsak 
ditséréssel  hiteti,  de  maga  tsel.kodi'sével  nem  édesíti  a  keresz- 
tet (Pázni:  Préd.  91)  2)  .illicio,  pellicio  SÍ.  [anziehon,  locken]. 
Magához  édőseitőtte  vala  az  kőz  népet  (Kulcs:  Ev:uig.  402)* 
Olvasásra  édesítené  az  embereket  (Pázni:  Préd.  a4).  Magához 
édesíti  a  juliokat  (Mad:  Evaug.  347).  Ez,  a  kit  minden  jó  erkölcs 
ékesétett,  haza  szerelmére  királyt  édesélett  (Orczy:  Nimf.  A4X 


meg-édesit :  indulco,  indulcoro,  edulco  C.  (versüssen,  mii- 
dernj.  Cristus  ki  zokot  keserues  lelket  megedesitni  neki  ieleiiek 
(VirgC.  23).  Édességed  szent  L^rincznec  rostelliat  meg  edesette 
(Pécsi:  Ágost.  117). 

Édeske:  1)  dulciculus  Kr.  [süsslich]  (Szakácsmest  10>3j 
2)  poienta,  panis  dulciarius  MA.  zuckerbrod  PP.  3)  [amasia ; 
liebchcu].  így  az  én  levelem  késedelmeskedne,  s  az  én  édea- 
kémnek  kezéhez  nem   menne   (1675.  Figyelő  IL153). 

Édésked-ik :  1)  [delector;  freude  habén,  .sich  ergötjeu). 
Ha  acarz  iegősődnec  fileletiuel  é^nerkődui  es  f  vele  edő.s- 
ködiii  (GuaryC.  63).  Eedeskődween  az  yllatban  (ÉrdyC.  645b 
385b).  Tégedet  cokolgatvala  es  teveled  edő.sködicvala  (XagyszC 
136).  Benne  edőskőduie  es  ^Snőrkődnie  (NagyszC.  188).  Edws- 
kwduen  isteni  gondolatokba  (^'írgC.  18.  76).  Igeieben  edesked- 
gielek  (CsomaC.  101).  latekra,  rőstsegre  atta  magát,  ezekben 
felőtteb  édeskedic,  győnyőrkődic  (Born:  Préd.  410).  8)  [adulor; 
schmeichelnj.  Hizelkedgyec,  edeskedgyec  (Born:  Préd.  24/ 

Édeskedés :  [delectatio ;  das  vergnügen,  ergötzen).  Az 
imad.sag  istennel  valo  ed5sk6de.st  ad  (GuaryC.  52).  Istenbe  való 
edőskődees  (WínklC  286).  Znnteleu  való  edeekedeseert  igen 
elnienvlt  vala  istenbe  (VirgC.  68).  Istemii  edeskedesre  keuan- 
kozni  (144). 
[Édesl-ikj 

Édeslö :  [dulcis ;  siLss]  O  meezi  edasseggel  folyó,  auag 
edeslö  zeep  ayakak  (NagyszC.  119). 

1  Édesség :  1)  dulcedo  C.  duleor  MA.  [süssigkeit].  2)  svavi- 
t:Ls  C.  svavitudii  MA.  [lieblichkeit,  annelimliclikeit,  vergniigeu]. 

I    Istensegbeli  edes.seg:  contemiilatio  (ElirC.  9/  Eldesseguec  men- 

I  den  fiiia :  omne  lignum  suavitatis  (BécziC.  109).  Istennek  eedea- 
fseegeről  es  a  menyorzaguak  zecjBeegheről  (ÉrdyC.  370b).   Sok 

,  tjinwsagot  es  lelky  eedesseegőt  talaal  benne  (510)  Ajiatos  leiek- 
nek keuaosag  es  edeseg  es  lelky  wnvni  ezt  meg  tndnya  (VirgC. 
33).  Telyes  vala  bezede  kegiessegel  es  isteni  édességei  (46i. 
A  kik  isten  előtt  nagyok,  nem  a  világ  édességi-között,  hanem  a 
sanyaru.ságokbau  vastagodnak  (Pázm:  Préd.  5).  Hogy  az  isten 
jó-vólta  avagy  édessége  tőlfink  meg  kóstóltattiatuék  (Mad. 
Evang.  461).  Mivel  imnyiszor  édességekből  senmiit  sem  vesz- 
tenek, magok  erejekből,  újságokból  tetzzenek  Ovidius  versei 
(Szl)t  MVir.  123). 

Édességes  :  1)  dulcissimus  Kr.  [sebr  süss,  houigsiiss].  Eedőe- 
.seegős  eledel  (ÉrdyC  619).  Édességes  ital  (DomC.  85)  Te  vagy 
ama  drága  fa,  mellynek  magawjiga  felséges,  levele  szépségas, 
gyümölcse  édességes  (Pázni:  Préd.  513).  2)  [svavissimus ;  lieb- 
licli, lieb].  E<lesseges  zagok :  suavissimi  odores(ÉhrC.  93/  Édes- 
séges illat  (MargL.  104).  A  the  edes.seghes  anyád  (WiukC.  41.. 
Móssegősőn  vizih  őleben  Jesust  (DebrC.  lCK,i/  Kezde  Lalgatuy 
az  w  édességes  zent  éneket  (VirgC.  17).  En  edeseges  istenem 
(41).  Oly  édességes  és  szorgalmatos  magyarázója  az  Írásnak 
(C>.egl:ÍlSL  5). 
Édesség^ű :  c\3  BMessegew  orchadnak  zeepsege  (GyOngyC.  9) 
Édesül :  dulceo,  dulcesco  MA.  [siLss  werdenj. 

meg-édesül :  dulceo  C.  [süss  werdenj.  A  keserő  forrasuc 
mégódésőltenec  (BécsiC.  18). 

ÉDZ  (í<r;enyi  Kecsk:  ÖtvSl  odz  Gvad.).  Edzeni:  ferruro  in- 
duraro ;  das  eisen  liürten  PP.  Edző  viz :  aqua  ferraria ;  lOsch- 
wasser  PP.  Vassat  vagy  aczélt  ecczeoyi  (Keosk :  ÖKXL  299.  324/ 
Mégis  liiyan  teczczik,  hogy  ha  jól  nem  edi-zik  a  szfik-ségessebb 
fegyvert  (Felv:  Uics.  33).  Kemény  természetet  íklzöttek  beléje 
(Ovad;Kár.  16).  Debreczeube  farom  jól  ödzötték  [megvertek] 
iOvad:I{l'.  119). 

még-édz :  retíngo  C  chalybem  siilido,  íiidutv ;  den  stahi 
liiirten  l'l".  Az  gywlőseogh  mondathyk  meg  egyzeih  haraghoak 
(Éret;.  191). 


1.  ÉG— FAl,-ÉGHn' 


KIÉGET— 2.  ÉCl 


.=ifi2 


1 .  ÉG  Uaphd,  egghw  JoidC.  729.  640.  tcggcw,  rrogfi  Érdj C. 
72.  3S7b.  5ö9b.  rjet  RMNy.  11.225.  Mel :  Ííz-Ján.  181.  iyés,  íjiett 
Mik:  Tl^ev.  55.  67):  1)  ardeo,  flagro  C.  uror  MA.  Ibrenueu].  E^5 
r5uetiiekec  (MiindiC.  140>.  Lanipas  eg  vala  (VirgC.  81):  B^ghew 
kemeiiche :  dibamis  igiiis  (KulcsC.  38).  Jobb  met;-házasodni, 
liogy  nem  mint  égni  (Apafi:  Vend.  SS9).  Kereszteli  J;ino.s  ma- 
gában égett,  és  azért  fényeskedett  egyebeknek  i  Pázni  :Préd. 
64).  Égni  való  ta  (Zrin)i  1.91).  8)  [crenio,  accendo;  brennen, 
anzOuden  ?].  Meg  yiitee  ewket  hogy  vylagot  eeghneenek  as  \y 
gazuaoak . . .  AzonkSzbe  nagy  zeel  vesz  tamada  es  az  vj'lagokat 
meg  oltaa  (ÉrdyC.  442b). 

[Szólások].  Sziriiuk  örömében  ég  (Fal:  Vers.  S93).  Szivét 
rágta  a  ditsíségnek  valami  kis  férge,  mindég  szaggatott,  égett 
a  dítsSségre  (SzD:  MVir.  S9).  Én  ugyan  tehetségemmel, 
valamég  körmemre  nem  ég,  itt  nem  hagyom  (Csáktornyát, 
RákF:  Lev.  1.107). 

ógten-óg :  [ineessanter  ardeo ;  ununterbrochen  brennen].  Mig 
az  nagy  birt)  ilél,  addig  miiid  égteii  égni  fog  a  töz  (Lép:  PTük. 
n.75.  MA:SB.  363). 

el-ég:  eonflagro,  retoi-reseo  C.  (verbrenneuj. 

[Szólások].  Az  had  az  országnak  nem  kedves  vendége,  mert 
már  ettSl  soknak  a  szája  el-ége  (Kónji:  HRom.  13). 

elégett :  perustus,  retorridns  C. 

ki-óg :  exuror,  comburor  MA.  [ausbrenuen]. 

még-óg  :  exardeo,  defiagro,  tonesco  C.  aduror  MA.  [verbren- 
uenj.  Tyzen  negj'ed  napon  mynd  az  neegy  eeltetevt  allatok 
ees  fSld  meg  eegh,  ees  meg  tyzhvl  (ÉrsC.  573).  Meg  kezde 
égni  az  váras  (Helt :  Krón.  40).  Nem  papirosból  csinált  könyvbe, 
melly  meg-éghessea  szakadozhasson,  hanem  két  állandó  könjTbe 
írja  (Pázm ;  Préd.  14). 

megégÓB :    deflagratio,  exustio  C.  [das  verbrennen]. 

Égdegel:  exardeo  MedLat  227.  [langsam  brennen]. 

Égedez :  [ardeo;  brennen].  Vala  égedSzS  6  kéuansagabau : 
erat  ardens  (Béc-siC.  37).  ÉgódSz  vala :  ardeus  erat  (MüncbC 
167)  Az  irigységgel  égedezó  semmi  ltodon  nem  SrfU  (Prág 
Serk.  878). 

még-égedezik :  cv  Az  isteni  édességgel  el  boritozoin,  es 
az  V  buzgosagaual  meg  eg8d8z5m  (NagyszC.  116). 

Égés :  incendium,  tlagrantia  C.  ustio,  ardor  MA.  [das  brennen, 
der  brand],  Tawoly  állanak  lathwan  az  ew  (a  város)  eghe^see- 
nek  helyeeth  (JordC.  919).  Nagy  kárt  t6n  égéssei-kel  és  rablás- 
sockal  (Helt :  Krón.  62).  Szoros  helytt  vag}'unk,  és  ha  ígés  volna, 
máshová  nem  szaladhatnánk,  hanem  a  tengerbe  kellene  ugor- 
nunk ("Mik :  TLev.  55). 

liarap-égÓ3  :  [incendium  silvae ;  waldbrand].  A  csipke-bokor- 
nak a  tSz  ellen  erSs  természeti  vagyon ;  ugy  hogy  a  rajta  el- 
futó harap-égés  után-is  megmarad  (Hall :  Paizs.  66.  27). 

Éget:  cremo,  uro,  nstulo  MA.  [brennen].  CsSpógetéssel  lán- 
gul égetSm :  ustulo ;  tűzzel  égetött  festék :  encaastum  C.  A 
poluacat  égeti  tűzbe:  comburit  (MiinchC.  18).  Verteket  tyzel 
egeth:  scuta  comburet  igni  (KulcsC.  113).  Egettetneek  hydeg- 
lelesnek  hevsegeuel  (DomC  140).  ÉgetS  indulat  (MA:  Bibi.  1.569). 
Az  avart  szaggatják,  azt  égetik  (EákF:  Lev.  III.65). 

be-éget:  inuro  MA  [einbrennen]. 

égetten-éget :  [ineessanter  cremo ;  ohne  unterlass  verbren- 
nen]. Egetten  egettec  az  philisteusoknac  vetésit  (Mon:  Ápol.  13). 

el-éget :  peruro,  concremo  C.  [verbrennen].  Malom  el  egetes 
íRSINy.  n.321). 

f51-éget :  exuro  PP.  [abbrennen,  einaschem].  Feel  eghety 
ez  vylagot  [az  utolsó  Ítélet  tüze]  (ÉrdyC  17b).  Forgái."  Sigmond 
égette  fel  Upport  10  asztagunkkal   együtt   (RákGy:  Lev.    176). 

M.    NYELVTÖKT.    SZÓTÁR. 


ki-éget :  oxuro  M.\.  (ausbrenuen,  pinüspliern|.  MeggyAjtatá, 
és  ki-égeté  uagyré.szre  Kóma  varasát  (IVizni:  Préd.  285). 

kömyül-éget :  ambum  MA.  [ringsum  anbrennenj. 

még-éget :  uro,  comburo,  aduro,  deuro,  exuio,  cremo,  con- 
cremo. retorreo  C  (verbrennen]  Kevéssé  megégetem:  suburo : 
napiul  megégotött :  solatus  (;  Zeégetec  a  konkolt  megégettetni : 
ad  comburendnm  (MiinchC.  29.  JordC.  395).  Anak  zentsege 
engemet  meg  eget  as  igen  giwtwr  (Vú-gC.  73).  I.saak  az  rakás 
fara  mid6n  fel  tétetek,  hogy  meg  öletvén  mégis  égettetnélek 
(Tel:Evang.  U.  7). 

megégetés  :  ustio  C  concrematio,  combustio  MA.  [das  ver- 
breimen].  TizSnualo  megh  egetes  (TihC.  4). 

Égetés :  adustio  C.  [concrematio ;  das  brennen].  Itéltettenek 
égetésre  (DomC.  77).  Égetést  teth  testen  (DebrC.  184).  Temien 
égetés  (Pázm:  KT.  363).  A  corgas  fákat  csak  tűz  égetésre  tirtotta 
meg  (Hall :  Paizs.  58). 

Égetetlen :  [crudus ;  ungebrannt]  Égetetlen  fazék  :  olla 
cnida;  égetetlen  tégla:  later  crudus  PP.  Borkövet  söpróbó! 
csinálnji:  Az  söprőt,  akar  égetett,  akar  égetetlen  légyen,  egy 
szélas  deszkára  terics  ki  (Kecsk:ÖtvM.  325). 

Égető:  flammifer,  urens;  ustor  MA.  [brennend;  anzünder]. 
GjTitogato,  egetS :  incendiarius  Ver:  Verb.  Szót  A  kere.?ztyénekre 
foga,  hogy  gyójtogatók,  égetók  (Pázm :  Préd.  2Sö).  Égettbor- 
égetó  (Tof:  Zsolt.  594). 

ház-égető :  incendiarius  Ver :  Verb.  433.  [brandstifter].  (Erd. 
Or.szgy.  1394). 

mécs-égetö :  [candelabrum ;  leuchter].  A  gyertya  tartó,  méts 
égetS,  fflgg6  légyen:  candelabrum,  lychnuchus  (Com:  Jan.  158). 

mész-égetö :  caementarius,  calcarius  MA.  [kalkbrenner). 
Mész  égetó  hely :  calcaria  PP. 

szón-égetö :  carbonarius  MA.  Píohlenbreuner,  köhler].  Szén- 
égető hely :  carbonaria  MA.  Scenegeteu  zormou  [lieljnév  1222] 
(Jern.)  Zenegeten-potok  rivulus  (1285.  Wenzel  XII.  440),  A  ruha 
feyerytewt  hywa  eczer  a  zeen  egetew  hazába  hogy  wele  egywt 
lakoznak  (P&sti:Fab.  31.  Matkó:  Bány.  452).  Szénégető  tőkét 
nye»di>gél  az  erdőbe  (Kisv:  Adag.  161). 

Égetlen  :  [crudus ;  ungebrannt].  Eleven  égetlen  timsó :  apy- 
ron  Major ;  Szót 

[Égette] 

tüz-égette :  [formula  execrationis ;  fluchwort].  Megmondám, 
tűzégette,  hogy  (Thaly:  VÉ.  n.72). 

Égett :  I )  crematus,  ustus,  ustulatus  MA.  [gebrannt,  ver- 
brannt].  Buydosik  ide  stoua  mint  az  éget  lábú  eb  (Decsi:  Adag 
186).  3)  [aquavitae ;  branutwem].  Summája  az  égettnek  ejtel 
nro  754  (Monlrók.  Vni.424). 

Égéttség :  [incendium ;  brand,  verbranntheit].  A  fodorgatot 
hay  helyébe  koposság  lészen  es  á  szépség  helyébe  égetség  lé.szen 
(Helt:  Bibi.  IV.16). 

Égevény :  (tácilis  ad  exardescendum ;  breunbar].  A  tíiz 
minden  égevény  materiát  megemészt  (GKat:Titk.  331.  Corp- 
Gramm.  312). 

2.  ÉG  (e^ebe:  in  aerem  EhrC  132.  fjet,  fjbSI  Helt:  Krón. 
107.  az  epecken  által  Helt:UT.  Gg8.  fyet  Born:  Préd.  404b): 
1)  aer,  dium  C.  aether  MA.  [luft).  Egbee  felemelteltet :  m  aera 
(EhrC.  41).  Meg  dSgIetek  az  eget  (DebrC.  214).  Az  meg  devg- 
levt  eeg  meg  tyztultatyk  (DomC.  100).  Engede  neki  mind  ez 
négy  fw  álatok  twz,  viz,  eg  es  fwld  (VirgC.  36).  A  doctoroc 
ászt  adác  neld  tanáczul,  hogy  váltosztatna  az  eget,  hogy  ot 
valami  vy  égből  meg  vyitana  testét  (Helt:  Krón.  107).  Az  fi 
számyánac   czattogásáual   az  lágy   eget   meg   háborituán :  ver 

36 


563 


rSILLAGaS-ÉG-ÉO! 


Éf«^Éf;— EOÉSZ 


564 


Ijcraiis  levcm  ventiim  (Kárt  Bibi.  1.638).  Hasunlatos  az  lagj 
puhny.  Uit  1h'  .'^'/.iiiunk  (8alMark.  CSt.  A  liázljaii  levei.'i^  íg  sflrrui 
teli  sok  apró  porotskákkal  (Pázni :  Préd.  \ö).  Az  fulladozó  igen 
kapja  szivallja  az  eget  az  széllStt  (MArScult.  81).  Égnec  neve- 
zetivei gyakran  neveztetic  az  aeris,  az  éltetS  ég  (Zvon:  Post. 
1.384).  A  bé-szivandó  is  kibocsátandó  liig  ég  íFelv:  Val.  10). 
Híg  ég  (GKat:  Titk.  40).  A  pogány  romai  dámák  akkor  id6ben 
lectic;ibaii  vitették  magokat  fri.s  égie  (Kai:  NA.  13fi).  A  szivár- 
ványból, lopóból  ki-szívod  az  eget,  levegót  (SzD:  MVir.  95).  2) 
caelum  MA.  [lümmel].  Nemde  az  eghyg  tíel  magaztatot  ee?  (JordC. 
387.  7Ü9).  Mene  zopsog  vagon  az  egín  es  főidőn  (SándC.  2). 
A  feie  zinto  az  eget  eri  vala  (DebiC.  103).  Scemeytli  cgbe  fel 
emeluen  (PeerC.  25).  Az  egbeUuek  felső  vigliitűl  fogna  (8ylv:  UT 
1.39).  A  napot  sem  allathatya  meg  az  égbe  (Ilelt :  Bibi.  I.c;. 
Az  ti  iutalniatok  sok  az  egeghben:  in  caeli-s  (rél:  Bibi.  6.  16). 
Az  eeg  és  az  eegeknec  égéi  be  nem  foghatnac  tégedet :  caelum 
et  caeli  caelorum  (Kár:  Bibi.  1.311)  Az  reggeli  piros  égli,  hadat 
és  gono.sz  vdőt  ieleut  (Os.  E3).  Eegből  való  zápores.«5c:  pluviae 
(MA:  Bibi.  1.7).  Az  eg  dőrőg  (CzeghDág.  n.53).  Nem  minden- 
kor esik  le  a  menkfi,  mikor  az  ég  dörög  (Tlialy:  Adal.  1.82). 
Záporozott  az  ég  (SzD:  MVir.  96). 

[Szólások].  Oly  igen  külömböz  tóle,  mint  az  ég  a  föld- 
től (Ker:  Préd.  111).  Az  circalni  ki-járók  az  ki  menéssel  eget 
szoktak  venni  s-megpilienni  (Megy:  Diai.  57).  Ha  ez  nem  bál- 
ványozás, nem  volt  soha  az  ég  alatt  bálványozás  (GKat. 
Válts.  Előb.  d). 

CBillagoB-ég :  firmamentum  MA.  (ÉrdyC.  560b). 

ólö-óg:  (aer;  luft).  (Kái:Bibl.  1.645.  ExPrinc.  162.  GKat: 
Válts.  I.S08). 

óltetö-óg:  aer  C.  Com:  Vest.  118.  [luft].  Ez  eeltetew  eghnek 
zyne  (KrdyC.  18.  159.  Zvon:  Post.  1.384.  Com:  Ve.st.  5).  Egynek 
a  másikánál  jobb  éltető-éggel,  szerentsésb  tsillagzá.s.sal  kedves- 
kedet  [liazája]  (Fal:  UE.  367).  Jó  élteti  ég,  levegő  (SzD:  MVir. 

96). 

levegö-ég:  aCr,  athmosphaera  Kr.  [luflj.  Elo.szlatni  széllel 
a  levegő  eget:  propellere  acrem  PP.  A  levegő-ég  lélekzetekre, 
a  folyó-vizek  szomjuságok  oltására  szolgáltak  (Pázm :  Préd.  8. 
Pázm:KT.  328).  Levegő  égben  magokat  felfSggesztőc :  petau- 
ristae  (Com :  Jan.  209).  Hogy  az  egeket  ne  lássák ;  a  levegőeget 
ne  sziják  (Illy:Préd.  Ml.  10).  A  mértékletesség,  mint  szép 
levegő  ég  hoz  kívánt  egésségre  (Klsv:  Adag.  116). 

ménny-ég :  caeli,  sedes  beatorum  Kr.  [Ilimmel].  O  angyalok, 
o  meny  eegh,  o  chillagok  (WinklC  166).  A  mi  atyánk,  ki  vagyon 
mennyégben  (Illyef:  Tomp.  15).  Mi  atyánk  ki  vagy  menyégbe 
(Úzoni:  Dáv.  14.  191.  Land:  UjSegits.  1.414.  n.40).  Főimentél 
menyégben  (Tam:  Bar.  38).  Mindenkor  láttyák  az  atyám  orczáját 
a  ki  menyégben  vagyon  (Csúzi :  Síp.  466).  Óvék  a  mennyégnek 
országa  (Fal:SzE.  561). 

Égbeli  :  (caolestis ;  himmlisch].  Eeg  bely  rayFíagoknak  isten 
neewet  nttatok  (ÉrsC.  475b).  Égbéli  változás  (Pázni:  Préd.  185. 
Kr.).  Az  egek-béliek  (Gyöngy:  MV.  10). 

Eges :  [ai-rous ;  luflartig].  Fen-tennő,  tflzes,  és  eges  állatok, 
meteorumok  (GKat:  Titk.  330). 

Égi  (az  heet  ee^  jlllagok  SáudC.  99.  ^fú  liaboru  KKrakkó 
1573.  A2):  caelesüs,  caelicus  MA.  [liimmlisch].  Égi  járás:  cur- 
sus  orbium  caelestium  MA.  Tekeeiit-zetek  az  eghy  meiiyey 
madarakat :  raspicite  volatilia  caeli  (JordC.  371).  Az  eghy  kese- 
lyvV  niadar  hord  vala  eetelt  owui'kyk  (ÉrdyC.  337b).  Nagy  eghy 
chattogaas  (599).  A  nőmős  zúz  egi  zeeixsogben  fii  (DebrC.  122). 
Soc  bőicz  f^rfiac  irtac  azéghi  madarak  tulaydoa'<ágükról  (Mel: 
Herb.  Alj).  Fel  jővén  a  mi  zenitfinkre,  fejöuk  felett  való  egi 
pontra  (Com:  Jan.  7X 


Egaég  :  Icaeli;  himniclj  Te  is  nap,  hold,  s  szép  czyllagok, 
tűis  kek  egsegli,  erdők  s  mezők,  s  nagy  kő  zalak,  teis  vilagsagh, 
liald  meg  az  mit  neked  mondok  (VásKer:  EpKaL  10). 

EQER  (éghéret  fog  Alv:Ifía  267 1:  I)  mus,  sorex  C.  mau.s 
MA.  Indiai  egér :  ichneumon.  Egérhez  való :  murinus  C.  E^éri : 
muriiius  MA.  Az  egerec  ki  iőuen  ő  likocbol  (BécsiC.  42).  Aí 
egerek  azt  meg  erzyk,  es  ha  melyk  éak  eg-zőr  ehessek  benne, 
nem  gondol  oztan  sem  egér  fogoual,  sem  mackaual,  de  núnd 
halálában  rea  .lyeth  (SándorC.  2.  3.  Helt :  Bibi.  CC'c3).  Lát^■áll 
játszó  tár.«ai,  hogy  nincs  lübb,  ott  hagyák,  mint  a  tengeren  a 
törött  gallyát  az  egerek  (Fal :  NU.  292).  8)  [gelenkmaus,  fledi- 
sengalle].  Az  mely  lónac  egere  leszen,  egy  tőréckel  az  kele- 
uént  egyben  szorituán,  meg  nyisd,  s  meg  gyógyul  (Cis.  02). 

erdei-egér :  mus  silvestris  Nom.'  139.  [waldmaus]. 

fejér-egér :  mus  ponticus  Nom  >  139.  [weiase  maos]. 

havasi-egér :  [mus  alpinus;  niurmellier).  (ACeere:  Enc.  209X 

hegyi-egér:  mus  alpinus  Com:  Jan.  48.  [murmeltier]. 

mezei-egér :  mus  rusticus,  mus  agrestis  SK.  [feldmausj. 
Mezői  egér  (Helt:  Mes.  30). 

öreg-egér  :  [mus  ratus ;  ratte].  (Misk :  Vadk.  269). 

Egerecske :  1)  masculus  C.  [mauschen).  8)  [írusculus 
muskel].  Az  inakba  és  inon  való  húsokba,  egeretskékbe.  Az 
egeretskek  más  kemény  részekhez  nőt  poronyob  husu  részek 
(ACsere:;Euc.  160). 

1.  Egerész:  1)  [mures  capio;  miiuse  faugen].   A   macská- 
I    nak  még  a  kfilke  is  örömest  egerész  (Kisv:  Adag.  71).  2)  quaero, 

insidior;  .snchen,  aufiauem,  zu  erbeuten  suchenj.  Ne  egerész 
másutt  iduősséget  (Mel:  Préd.  164).  A  fieyelmezésnek  se  elmél- 
kedésiben,  se  kúl,*ő  érzékenségiben  nem  kell  széllyel  bujdosni, 
egerészni  (Koniár :  Iniáds.  39).  A  böcsületnél  látván  alkalmatos- 
!  ságát  killycbb  szokta  nyújtani  ujj^t,  és  az  idegen  erszény  kOríil 
egerész  (Fal:  NT:.  25). 

[Szólások].  lo  aszszony  ez  nyáron  lészen  meg  házasulásod,  de 
az  dolgot  tréffára   ne  vegyed,  hogy  oztán   mással   akarnál 
j   egerezned  (FortSzer.  H4). 

2.  Egerész:  muriceps,  mures  captans;  mausefanger  MA. 

Egérke :  [musculus ;  niüuschen].  Zylenek  az  hegyek,  ees 
egy  egérke  iewue  ky  belewlenk  (Pesti:  Fab.  18X 

Egérlő :  I)  [murenula ;  haUkette].  Araiias  egerlőket  gar- 
toiik  neked:  niurenidas  aureas  faciemus  tibi  (DöbrC.  473).  ií)  cir- 
cumvagaiis,  insidians ;  umherschweifend,  autlauemd].  Mint  Sám- 
son, kinek  egérlő  szemeiben  tűnvén  íuiida  Dalila,  ez  tetszik, 
úgymond,  szemeimnek  (Csúzi:  Síp.  6).  Ellene  mond  a  ravasz 
hízelkedésekkel  és  tfindér  szín-hányással  palástolt  hamis  practi- 
káknak,  a  délczeg  test  és  az  egérlő  szemek  kivánságinak  (64). 

£0£R,  EGÍIK  :  alniLs  Kr.  [erle]  Juxta  ripam  in  arburi- 
bus  egur  et  weiiuz  sünt  metae  (1257.  Weiizel  VII.  470)  Eger, 
arbor  (1260).  Etyr,  silva  (1272  Czia).  Duae  arbores  egér  (1293. 
Jern.).  Locus  Thamasegre  (^chyC.  1.221  Stagnum  Tbamas  Égre 
vocatum  (51).  Silva  paludosa  Eegur  dicta  (I1I.56I. 

Egres :  alnetum ;  erienwald  MA.  PP.  Egruspotoka  (1267. 
Jeni.).  [Locus]  Horuasegres  (1371.  ZidiyC.  IU.419I. 

EQEKCSEIj  :  lin.sidior ;  aufiauem].  A  kik  az  elféle  tseme- 
gék  körüli  egertsélni  gyönyörűségnek  tartják  (Bod :  MAth.  Eger- 
tsél  a  marha,  midőn  ágak  után  jár,  kapdos  StD.). 

EGÉSZ  (egczzfa  MargL  59.  Dt-brC.  44.  DomC.  330.  eyettaea 
Illy:Préd.  1.162):  1)  totus  C.  ganz,  vöUig  MA.  Mind  as  egén: 
iiniversus  C.  Ky  megeu  ogheez  Jerw!«len)  es  mynden  tartoman : 
Jerusolyma  et  omuis  regio  (JordC.  361).   Eghees  egyház:  tota 


S(i.=i 


EOÍÍíZEn-IK  -EGÉSZSÉ(Í 


EGÉSasÉGBELl— ECÍYftR 


566 


ecclesia  (721>.  Kyknek  egez  liytjk  vagyon  vronk  lesusrol  íCornC. 
Ul  Lele  ínyiulou  zakadas  iiokovl  OKezuok  ;iz  kevntevst  auagy 
»7.  cJipat  iDiiiiiC.  302).  Zentli  ngliaziiak  ndeiiitli:  kyket  Icroni- 
Diiis  el  tiSrdelt  uala  mynd  ejh'zen  talalak  (KazC.  6Í)).  Mynd 
eaheey.  ez  vyla;isli  (ÉrdyC.  ÖŰU).  Egez  keresztyénség  íVirgíí.  15). 
Kikról  ez  egez  lietetezaka  rendel  lesznec  predicationc  (Bum: 
Eviuig.  III.MS').  Az  evangolioni  taiiittya  mind  egészszen  azt,  a 
miért  meqelent  az  idvezitil  (llly:  Préd.  I  EWb.  3).  Megtekiped- 
nek  egész  táliorostól  (Hall:  HHist.  lII.S(i).  Kél  egész  asztendeig 
|egy  fél  évig)  (Tarn ;  Szents.  62).  Mellyen,  mint  edgy  erós  fundá- 
mentomou,  úgy  állott  az  embemok  egész  minden  dereka  (Tlvls: 
Pan.  49).  2)  (omiiis ;  allé].  Iniatkozál  egez  kíizSnseges  keresz- 
fenekert  (VitkC.  22).  Az  egé.sz  mácsai  jobbágyok  (LevT.  11,104). 
Az  egész  hadak  .'szíillanának  tálxirban  (Zrínyi  I.l").  Az  egész 
tiszteket  láttam,  csak  éppen  azt  a  Ivermet  nem  láthattam  (Mik: 
MuIN.  33).  Apollóval  együtt  az  egész  Nymphák  (Orczy:  KöltH. 
52).  S)  integer  C.  MA.  sanus,  valens,  iucolumis  SL  (imversehi-t, 
gesund).  Egez  barátok  es  betegek  (EhrC.  91).  Nem  kéllS  ege- 
zécnec  vrnos;  non  est  opus  valentibus  medicus  (MiinchC.  29). 
Nem  zikseg  az  egez  embereknek  az  oruosag  (VirgC.  48).  Az 
ygaz  hyth  atta  ez  egheez  eghe.ssegét :  lides  dedit  isti  integi'lta- 
tem  hanc  (JordC.  715).  Zent  Thamas  egezzen  kiiőue  a  kemiSucze- 
bfil  (DebrC.  44).  Tellyesseguel  erezi-een  ev  magát  egeznek,  az  ev 
betegségének  agyából  felkele  (MargL.  17.5).  Ha  ma  egez  wagy: 
netalam  honnap  meg  konvlz  (WaszprC.  143.  55.  89).  Hog  ev 
neki  egezzen  megadnaja  az  ev  fiat  (DomC.  67).  Egezek  es 
erevssek  (132).  Megvigazt;iUia  es  egeesce  tenne  (NagyszC.  12). 
Ezz5mnek  egezvoltha  (391 ). 

Egészed-ik.  Integrasco :  megeppfllSc,  egeszszedem,  meg-uy 
joloc  MAI. 

Egészít:  integro  MA.  erganzen  PP. 

meg-egószit :  jv;  Meg  egezite  a  [törött]  tekSnSth  (DebrC. 
22H. 

Egószlen  :  I)  integre;  ganz,  völlig  MA.  Egezlen  tele  tewlt: 
totus  plenus  (EhrC.  51.  54).  A  peíetóc  egezlen  megmai-adanac 
(NagyszC.  222).  Egészlen  égő  áldozattal  áldozik  (Kár:  Bibi.  1.88). 
Az  isten  egészlen  egész  (KCsipk:  Woll.  17).  Chr.  nem  ré.sz 
szerént,  hanem  egészlen  megfeszíttetett  (Illy:Préd.  11.  43).  In- 
kább akarták  a  könyvet  tsonkán  mint  egészlen  kiadni  (Tus; 
Ápol.  163).  Egészlen  eleget  tett  (Ker:  Préd.  65,'.  Egészlen  csak 
erre  kel  adnunk  mínnen  magimkat  (GyöngyL;  KVall.  200). 
2)  (totus;  ganz].  Ha  vkinek  a  meg-szentelt  o.styaból  oUyan 
darabocskát  adnának,  mint  ezy  lentse.  adnák-e  néki  egé.szlen  a 
Krisztus  testét,  vérét  ?  Egészlent  adnának  (Bfu-na :  l.sk.  334). 

[Egészlenség] 

Egészlenséggel-való :  [totus,  integer;  ganz,  vollstiindig]. 
Jesus  anyay  bánatodon  könyfirwlween  egeezlenssegwei  waio 
5  zerethS  wykariossaanak  zent  yanosnak  tegSdet  bozzaad  laa- 
taasaara  ayanla  (CzechC.  42). 

Egészség  (egesség):  1)  integritás  C.  [ganzheit,  totalitat]. 
Tökéletesség  az,  melly  szerint  vmelly  egész  dolognak  minden 
maga  egészségét  tévS  részei  meg-vannak  (Apafi:  Vend.  752). 
S)  íncolumitas,  valetudo,  sanitas,  salubrítas  C.  gesundheit,  wol- 
fahrt  MA.  Egez.seguel  temekuala  meg :  i-emedium  reportabant 
(EhrC.  76).  Egesség  adaték  hw  neky  (.lordC.  389.  715).  Hog 
en  evket  nem  segelhetevm  egessegekre  (MargL.  591  Talpatol 
fogva  teteíglen  nem  vot  egesség  (DebrC.  320).  Jó  az  .szép  ábrá- 
zat,  és  gazdagság,  de  nincz  iob  az  ió  egezsegnél  (Decsi :  Adag. 
184).  Gyenge  és  bádgyat  egesség  (Com :  Jaa  55). 

[Szólások).  Egészségben  vagyok:  valeo  C. salveo ;  ích 
bin  wol  auf,  gesund  MA.  Egészségben  lévő :  sospes,  superstes 
C.  Mikoron  egessegben  vá^,  soha  iob  kenert  ne  valogas  (VitkC. 
48).  Egessegbe  lény  (TelC.  57).  Akar  elamelkogyunk,  akar 
egessegbe   iozanok  legyünk:  sive   mente  excedimus,  sive  sobrü 


sumiis  (Komj:  SzPál.  214).  Chak  az  te  fejed  legyen  egessegben 
(Zrínyi.  ASyr.  101).  Iszom  a  kegyelmed  egesség é ért :  auf 
soine  gesimdhoit  (KirBesz.  33).  Ha  úgy  tetszik,  mondjon  ke- 
gyelmed is  egésséget:  tue  er  he.«clieid  (74)  Egészseg- 
gel: ave,  salve  C.  sei  gegrüsst,  ích  wüasclio  heil  und  wolfahrt 
MA.  Egpssoggol  gyermekek :  salvete  pueri  (Com :  Vest.  1). 

Egészségben :  (.sanus ;  gesund].  Nem  zyksegh  az  eghees- 
segbelyeknek  orwoss :  non  est  opus  valentibus  medicus  (JordC. 
379.  Helt:  UT.  B8.  P8.  Kulcs:  Evang  407)  Nem  kel  az  oruos 
az  egessegbeli  embereknek  (Kár:  Hal.  V). 

Egészséges :  1 )  incolumis,  cxjlumis,  sanu.s,  sospes,  valen.s, 
vegetiLs  Ver.  sospitalis,  valetudinarius  C.  gasund,  wolauf,  kraftig. 
unversehrt,  frisch  MA.  Ege.sca  temie,  az  8  beteg.segeuel  kor.sa- 
gaual  eágessegüsse  tenne  (Nagy.szC  12).  Hagya,  hog  kérdezzem 
keg :  a  patikaryostvl,  hogy  ha  wagyon  jo  egessegben,  kyt  mykor 
megh  kérdeztem  wolna,  es  jo  egesseges  hyrt  montam  wolna 
aszonyomnak  the  keg  :  felewl .  .  .  (LevT.  1.339).  Egésséges,  ép, 
sérüdhetetlen  az  egész  test  (Pázm:Préd.  756).  2)  saluber  C. 
heilsam  MA.  Annus  *salubris :  egészséges  esztendfi  PPBl.  Eges- 
seges víz  (DomC.  309).  O  egesseges  tanalc  (ConiC.  4).  Az  gyenge 
gyomornac  nem  egessegass  (MehHerb.  14).  Meg  nem  vettyük 
az  egésséges  oi-vasságot  (Pázm:  PrétL  c).  Nem  lenne  egé.szséges 
csonka  adóval  eleiben  menni  (Monlrók.  Vin.321). 

[Közmondások].  Nem  egésséges  minden  igazságot  kimondani 
(Fal:UE.  458).  Három  dolog  egészséges:  eleget  nem  enni, 
dologtól  nem  futni  és  nem  bujálkodni  {SzD:MVir.  110). 

Egészségtelen:  iasalubrís  C.  MA.  ungesund  PP. 

Egészségteleaség  :  iuvaletudo,  mvalentia  C.  ungesundheit 
MA.  Kegyelmed  egészségtelenségét  kedvetlenfii  értjük  (MonTME. 
V.201.  Com:  Jan.  173.  215). 

Egésztelen:  [non  integer;  nicht  ganz,  mangelhaft].  Az  isten- 
nek fényes.ségét  tsak  mint  egy  burok  alul  pislogatják  és  egész- 
telen szentségeket  az  fi  szentséges  orczája  elfitt  szemérmesen 
takargatják  (GKat:  Titk.  313). 

EGRES :  1)  omphax,  omphacas ;  imreife  traube  MA.  PP. 
Az  5  czimotáia  meg  nem  virágzic.  Mert  az  isten  mint  az  sz5- 
lenec  egre.sét,  vgy  el  vaszi:  laedetur  quasi  vinea  in  primo  flore 
botrus  ejus  (Kái':  Bibi.  I.52I).  A  honnan  szíh'it  várt,  egi'est 
szedett  (Pázm :  Préd.  557),  Mikor  az  sztilö  egres  korában  vagyon 
(Radv:  Csal.  111-53).  Az  attyak  fittek  meg  az  egrest  és  az  fiók- 
nak tbgok  va.sot  megh  bele  (FelsiíB:  UKölts.  57).  2)  labrusca 
MA.  wilde  weinrebe  PP.  A  vad  szfilfi,  egres,  keserfi,  fojtós: 
labruscae  fructus  acerbus  (Com;  Jan.  ijl).  S)  agie.stum;  agrast 
Pesti ;  Nom.  46.  4)  uva  cri.spa,  grossularia ;  stachelbeere  PP. 

fái-egres:  uva  crispa,  grossularia  PP.  [stachelbeere]. 

szőlö-egres  :  agresta  PP.  [agrast].  Verj  vékony  rezet,  metél- 
lyed  aprón,  szfilyő  egrast  végy  hozza,  erős  eczettel  csináld 
öszve  (Kecsk:  ÖtvM.  322). 

Egresés  :  omphacinus  C.  MA.  von  unreifen  trauben  gemachl 
PP. 

ÉGZAMEN :  (examen ;  pmfungj.  Az  elsőbb  órák  szerint 
való  tanításukat  vegyed  exámenre  (CorpGramm.  600). 

ÉGZAJVUNÁL :  (examino ;  prüfen].  Az  zent  kyral  meg 
látogatta  enket,  visitalta,  examinalta,  ha  yol  eel  awagy  gonozwl 
(ÉrdyC.  497.  Zrínyi.  n.l80).  A  vocálisokkal  lerakott  consonán- 
sokat  a  consonánsokról  irott  regulák  szerint  kell  examinálni 
(CorpGramm.  600). 

EGYÉB  (fgii^h  Helt:  Krón.  34.  Toln:  Vigaszt  67.  eegyeb 
JordC.  151.  717.  ÉrdyC.  512.  ygeb  Vi'eszprC.  131):  alius,  ceteri, 
cetera  MA.  [ander-].  Egyebeknek  felette  kyuan  tyzta.sagot  (Eln-C. 
122).  Né  mén   egeb    mezőre  se  meú  el  ebelrfil  (BéesiC.  4.  86). 

36* 


567 


EXÍYÉBARÁNT— BGYÉBÜt. 


EGYÉBl-NNKN— EUVK.\» 


.TfiX 


NemeHec  estenec  az  vt  felen,  egebi  kedeg  estenec  a  kSuesre 
(MünchC.  37).  Az  zelut  eegyebekiiek  aggyá  íJordC.  599).  A  leve- 
leket egyébtói  cl  nem  mertem  küldenem  (LevT.  Illő).  Myt 
akartai  volna  egyebet  tenny  (KrizaC.  16).  H^yebet  sémit  nem 
mond  íVirgC'.  82)  Egyebek  knv.wt  hat  vagiori,  kibe  al  ember- 
nek bizoni  alazatossaga  (95).  Az  zyzesek  istemiel  nem  kedues 
az  egeb  jo/Jigos  miuelkSdetSk  nelkyl  (TihC.  2).  KyhrVi!  sem 
eegyeb  sem  t6b  nem  keel  (ÉrdyC.  610).  Ky  vagyon  egyéb 
ysten  my  wronknal  (KulesC.  31).  Senki  egyéb  ne  eg)-éc  a  szen- 
tekbe :  nemo  alienigena  íHelt;  Bibi.  I.JJ2).  Az  S  erdSme  szerint 
meg  veretec,  jol  lehet  egieb  módon  iambor  vala  (Szék :  Krón. 
35).  Beszél  egyéb,  de  eszem  én :  aliis  ling\a,  alUs  dente.s  (Decsi: 
Adag.  190).  Egyebet  cznfol.sz:  alios  irrides  (Kár:  Bibi.  I,518j. 
Nem  teremthette  egyéb  végre  ez  viUlgi  állatokat,  hanem  esik 
az  6  jó  voltának  kinyilatkoztatására  (Pázm:  Kai.  22).  Nem  kel 
egyébtál  az  anyaszentegyháznál  vánii  az  írásnak  bizonyos  magya- 
rázattyát  (518).  Egyebeket,  niá.sokat  megfertelmesitnec  (Com: 
Jan.  183).  A  k6télen  járóc,  és  a  tóbb,  egyéb  kf.r&ijáróc  (209). 
Nem  vagyok  mint  egyéb  emberek  (Lly:  Préd.  11.370). 

Egyébaránt :  ceteroquin  C.  [sonst].  Kristus  egyéb-aránt-is 
megéidemlotte  a  dUtsíséget  (Pázm:  Préd.  41).  A  mélyen  fun- 
dáltatott ház  megáll  igen  sokiüg  éppen :  egyéb  aránt,  kfilómben, 
le-omlic  (Com :  Jan.  105).  Azokhoz  barátsiigü.ssau  magadat  ne 
adgyad:  egyéb  aránt,  másképpen  (ceteroquin,  alias)  utalásba 
mégy  (206).  Hadel  a  gonosz  társaságokét,  mert  egyébaránt 
bizony  vak  lésze-sz  (ü]y:  Préd.  1.193).  Az  igas.ságot  nem  láttyák, 
egyébaránt  elég  szemesek  (1284.  IL499). 

Égyébfóle :  [alius  generLs ;  anderer  art,  anders  geartet). 
Hw  velók  sok  .santak  es  eegyebfelee  sok  'betcghíik  (JordC.  403). 
Kwhayt  es  egyéb  feele  marhayath  elwezthette  (RMNy.  11.166). 
Ne  engedgyed  hogy  a  te  barmod  egyébféle  álattal  k5ze.ssiilyen : 
curaalterius  generLs  animantibus  (Uelt .  Bibi.  I.HHh).  Barbelyoc, 
kalmaroc,  es  egeb  felec  (Bom:  Préd.  295).  Ez  gyűlésének  oka 
hogy  mi  volna,  sem  magyar  .sem  egyebféle  nem  tudja  vala 
(Thaly :  VÉ.  L57). 

Égyébkéntl:  [alias,  alioquin ;  sonst,  ander.s].  Tfl  igassag- 
tocat  ne  tóéétec  emberec  el5t,  egebként  erdemét  nem  vaUatoc 
(MünchC.  23a  Az  kepékben  oluasac,  kic  egyébként  oluasni  i:eni 
tuduac  (Mon.Kép.  59).  Nem  minden  sacramentom  mindenkoira 
való,  egyébként  a  keresztséggel-Ls  többszőr  kellene  élniuik  i  Matkó : 
BCsák.  409).  lia  a  veres  hagyma  levével  irsz,  a  betúc  nem  lát- 
zanac  egyébkint,  hanemha  a  papyrost  megmelegíted  a  tfizuél 
(Nad:Kert.  71). 

Egyébképpen:  alioquin  Ver  alias,  secus,  sequiiis  MA. 
[sonst,  anders].  Vygyaz  pet5r  egeeb  keppen  feel6k  liogh  raitad 
keseertet  ne  hatalmaziek  (WinklC.  156).  Meg  nem  zabadey- 
tathatneyek  egyéb  keppen  (ConiC.  17G).  Soc  hadakat  visselt,  és 
egy§b  keppen  is  soc  ieles  dolgokat  czelekedet  (Helt:  Krón.  II). 
Ez  igen  kegielmes  ember  vala  a  sziginiekhez,  de  egieb  kipen 
nem  vala  iambor  (Szék:  Króu.  212). 

Egyébkor  (egebkoronn-es  LevT.  1.224.  egyebkoron  ÉrsC. 
128.  egyéb  kortts  Born:  Préd.  458):  cetero  0.  alias  MA.  [sonst, 
em  andermal].  Meliet  nem  latot  egiebkor  (VirgC.  104).  B^cb- 
koris  láttam  én  ágon  tar  variul:  'complurium  trionum  ego 
strepitum  audivi  (Decsi:  Adag  79). 

Égyébkori:  [aliiis  temporis;  sonstig).  Egyéb  kori  ssoká- 
.sunknál  nagyob  (MA:  Tan.  1266). 

£gyébnemü :  jaüus  generis ;  anderer  art ;  soustig].  Tarczon 
meg  mynden  gouosztwl,  deghhalaltwl  es  eegyeb  nemew  halálos 
ellenseegtAI  (ÉidyC.  197b.  357b.  PozsC.  5>. 

íigyébül :  [alioquin  ;  sonst,  anders).  Nem  tultannc  egyebSl 
káromkodni,  hanem  cliac  némely  pnpaknac  uonosz  eletekrfil 
iMoii:  Ápol    28 1. 


Egyebünnen  (eegyebmruk  JordC.  661.  egtbimirn.  MfincfaC. 
190.  íiagyszC.  110.  TihC.  74.  UomC.  27.  >gyi>><in<,eno\n:  Vigaszt 
94.  egyéhűnnJt  MA:Taa  743.  Matkó:  BCsák.  68.  r^ébúnr^ 
MA:Scalt.  146):  alicunde,  aliimde;  auderswoher  MA.  Be  nem 
meegyen  az  ayton,  de  eegyebennek  haagh  be  (JordC.  661 1. 
Istennek  orzaga  nagyob  reezre  meg  heewlt  vala  az  gonoz  angya- 
loknak le  hwllasokeert,  kynek  benla.sa  eeg}'ebe»~Dnen  megh 
nem  telhetyk  vala,  hanem  lesusnak  erdeme  myat  lErdyC.  37. 
DabiC  346).  Egyebűmien  is  megszaporittíituan  az  5  seregét 
(Helt:  Króa  192).  Egyebüimen  nemtudhattyuk  il'ázm:  Kai.  518i 
Mellyeket  nem  egyebűnnet,  hanem  traditiobOl  tudtak  a  sidók 
(Pós:  Igazs.   L104>. 

Egyebütt  (fgyfbót  Born:  Ének.  318  Beythe:  Epist.  231): 
alibi;  anderswo  MA.  Az  capitulum  bazban  a  uagy  egyebevt 
(MargL.  20).  Sohul  egyebíit  ne  aldozzanac  hanem  czac  az  isten- 
től arrq  rendeltetet  helyen  (Kár:  Bibi.  I.lol).  Az  ép&letec  néhol 
maga.ssac,  egyébfitt  alacsonoc  (Com:  Jau.  102). 

Egyebüvé  (eyvtiitiií  Megy:  SzAÖrSme.  Elöb.  13.  tgebmu 
DebrC.  362.  lyyfbúé  Tel:Evang.  U.243):  [alio;  anderswohin]. 
Nem  egyebüvé,  hanem  az  oltárra  teszik  (Pázm:  Préd  646) 
Romába  avagy  egyebüvé  (MA:Scult  642).  Egyebfive  hova  tud- 
nék menni?  (Debr:  Christ.  163). 

EGYEM  (tgSm  TelC.  35.  <>««  Monlrók.  ni58):  1)  nempe, 
scilicet  MA.  videlicet;  namlich  \VF.  Vallatoc  egSm  atf  gfimfil- 
cőtüket  scentsegbe  es  veget  az  6r6c  életre  (TelC.  -35).  lg  eckepen 
egem  valami  vagon  e  fSldSn  mend  azoknae  oka  Isten  i73l.  [Zent 
Anna]  a  koroknac  gongat  viseli  .senkit  őbenne  bizot  elnemuet: 
ez  egem  az  ő  kőnőrgesiuel  vronc  cristustol  segedseget  íier  (90). 
Honnat  vagon  tfinektőc  egem  ez  eztelenseg  (108.  109).  Mert 
s  éjem  az  fráter  Gyergy  szerzetes  és  nem  n6?  (Monlrók.  in.58). 
Azért,  egyem,  hogy  tiszta  légjen  lelkében,  s  mmd  testeben 
(Pós:  GBot  3).  A  fazék,  egyem  minden  kereszttyén  lélek  a  mely 
néha  jo  tselekedetekkel  tellyes,  néha  azoktul  fires,  az  az  nem 
tökélletes  iPós:  Igazs.  L145).  Akármi  aprólékért  el-váJasztyák 
egyem  a  házasokat  (239).  Miért  keresztelsz,  egyem,  ha  Clirlstus 
nem  vagy  (403).  2)  inquam  MA. 

[EGYEN] 

Egyenes,  igyenésOpfn'MMonTME  1.336):  1)  rectas,  direc- 
tus,  irretoitus  C  gerad  MA.  Egyenesen:  recta  C.  reote,  directe; 
.schnnrstracks,  gerad  M.A  Atkozot  őrdőgi  íielv,  ki  igenős  scitfon 
comot  lel  (GnaryC.  151.  Igyenessen  jár:  erectus  (JordC.  114X 
Az  én  kévém  felemelkődéc,  es  egyene.sen  ál  vala  (Helt.  Bibi 
I.Sz).  Az  linea  alá  igyenesen  :iz  többi  alá  ini  (Helt :  Aritm.  6). 
Az  mi  horgas,  igyenesse  legyen  (Bom:  Préd.  25).  Az  igenestis 
meg  gőr'utíii  (Mel:SzJáa  310).  A  ki  nem  iárhat  igyenesen  meg 
gyogN-itiya  (Mel:  Herb.  171).  Atfele  inaipa  szakát  joszag  igye- 
nessen az  fejedelmet  nézne  (Ver:  Verb.  127).  Restség,  hidegség 
és  nem  igyenes  Izélra  néző  rendelés  volt  benne  (Páim:Préd 
59).  Igyenesen  ellenkeznek  az  új  tanitók  a  sz.  iráasal  (Pázm: 
LuthV.  27).  Ti  rollatok  szoll  egyenesen  (Matkó :  BCsák.  46). 
Egyenes  jó  széllel  liajókáz:  vento  secuodo  (Com:  Jan.  90). 
Bjmek  matériája,  két  egy-mást  egyenesen  vagy  oldalaslag-is 
általvágo  lineák  (Komár:  Imáds.  130).  2)  planus  C.  aeqmis; 
eben,  glatt  MA.  Igyenesse  tenni:  adaequare  C.  Zerzette  isten 
megalázni  menden  heget  es  vől^reket  betölteni  főldnec  eé*"**" 
seiglen:  in  aequalitatem  terrae  (BécsiC.  Ui9).  Meni  az  igienjs 
uczara  (DebrC.  154).  Syethnek  az  ygyenesre :  per  plana  (JordC. 
292).  Ygyenes  wt  (763).  S)  [simplex  ;  einfaoh).  Mikor  h  kissé*- 
nec  őszue  kel  gj'öliii,  egyenesen  trombitidyauac :  simplex  tuba- 
mni  claugor  őrit  i Helt:  Bibi  IJSS84I  Czac  ecyeuest  kfirtSIlyetec 
(Kár:  Bibi.  I.liSi.  4)  [aequns.  jastus;  gerecht,  aufriclitjgj.  Az 
gonozok  ygeneíisee  leznek :  ennit  prava  in  direeta  i  JordC.  526). 
Az  ygyene.«tíii  yaroknak  ygiussagok  i  ÉrdyC.  521).  Az  e^eoeí  e« 
tizta  igekőzet  (TihC.  45).  Eéeiies  e.s  iamlor  elető  (Mel:Jób.  li 
Igyenes   tóneuyt    igyekezzek    teoiii  iVer:  Verb.  Előb   2i.  Uteo 


569 


l<nENESEI>l  K  -EX;VENE.ssi.:( ; 


Ern'KM'.ST— EI^EGYENGRT 


570 


HZ  embert  igyenes  igazságban  teremtette  (Pá^jn:  Préd.  161). 
5)  [.leqiialis;  gleich].  Egvenes  vele:  coaeqalis  (NémGl.  363).  Az 
ÍROZz  koíiyr  6  kezekben  keoth  e^enes  résre  walek  (PeerC.  85). 
Tóge<i  á  földdel  egyenessé  te.<iznec  (Zvon:Post.  11.213).  Nyel- 
v&uc  cselekedetfinckel  egyenes  lésyen  (I.6i)).  6)  conoors  MA. 
NémGl.  108.  (eintraehtip).  Legön  bekesseg5,s  istent  zoretö  es 
atfatiaiiuil  i^uSs  (GuaryC.  67).  Az  igyenes  athyafywsagos  ba- 
ratlisagra  menthewuk  (RMNy  11.32).  Nem  mind  egyeneséé  ISnec, 
mert  6c  egymásnál  kfllőmbet  ertéuec  Oíílk^Gen.  57). 

[Közmondások.]  A  beszednek  iiz  igyenesse  jó.  s  az  mankói]ak 
az  horgassá  (Pázni:  Kai.  153.  lllyef:  Tomp.  2yB). 

Igyeneséd-ik :  1)  rectus  fio  PP.  [gerade  werden].  2)  aequor ; 
complanor  PP.  [.sich  ebnenj.  S)  convenio  PP.  fiibereinkommenj. 

fol-egyenésédik :  [se  erigere ;  sich  aufrichtenj.  Fel  nem 
egyenes[edjhetic-  vala:  uec  poterat  sursum  respicere  (Helt: 
IT.  S8i. 

még-egyenésedik :  [convenio,  paciscor ;  öbereinkommenj. 
Ezőn  igienesedenek  meg  (DebrC.  Iflö.  115).  Az  kunok  mo.st 
egyenesedtenek  meg  Karoli  György\el  (LevT.  11.70).  Minnyáian 
meg  egyene.sedénec  rayta,  hogy  László  lőune  magyari  Idrály 
(Helt:  Krón.  95).  Conciliom  lön,  kibe  á  g5r5gőc  meg  igieno- 
sSdenec  á  hit  felfii  á  romaiakiil  (Szék:  Krón.  183).  Istennek 
nem  volt  szüksége  rea,  hogy  megegyenesednéiék  az  emberrel, 
h:uiem  az  emter  szűkölködőt  az  istennel  való  békéilés  uéikfil 
(Tel :  Evaug.  11.69).  Dobozi  határ  felől  vobia  némünémű  eg)e- 
netlenségek,  egymás  között  meg  nem  egjenesedheftek  (Bék. 
Hajd.  IL221).  Bátyámval  illyenképpen  egyenesedtünk  meg  né- 
minemű juhoknak  hajtá-sából  (Gér :  KárO.  270). 

Bgyenésget :  [ccmplano ;  elmen].  En  ellensegiinnec  elölő 
egenesgesset  az  en  vtamat  (VitkC.  60 1. 

Egyenesít:  1)  complano  C.  aequo,  adaequo  MA.  [ebnen]. 
Egienösiczietek  az  utit  (Fél:  Bibi.  139.  Pázm:Préd.  48).  A 
sindeleket  gyaluval  ki-gyalullya,  egyenesíti,  simittya :  edolat,  pla- 
nat,  laevigat  (Com:Jan.  104).  2)  [collimo,  collineo;  richten], 
Bjmek  a  három  dolognak  magyarázá-sára  igyenesítem  a  mai 
tanításomat  (Pázm :  Préd.  64). 

el-egyenesít :  [compono ;  ausgleichen].  Jöue  Jerasalem  .ila, 
hoé  e  dolgot  el  igienSsieze  (Szék:  Krón.  72). 

fbl-égyenésit :  erigo,  surrigo;  aufrichten  MA. 

meg-égyenésit :  1 )  aequo  C.  complano  MA.  [ebnen,  eben 
maehen].  Ygene.seyczetek  meg  hw  es\venet  (JordC.  361).  A  város 
földig  le-vonatic  tSldel  meg  egyenesittetic  (0)m:Jan.  15).  3) 
(absolvo,  satisfacio ;  befriedigen].  Ha  niegi  egenesythenek  ben- 
nönk  io,  ha  nem  hat  Isten  igassaga  zerent  [az  örökséget]  keztönk 
megi  ózok  (RMXy.  1122). 

öszve-égyenesit :  [reconcilio ;  versöhnen].  Isten  hatalmas 
uraknak  pártoló  szflvöket  nagy  hirtelenséggel  öszvö  egyenesíti 
(•RMK.  n.24). 

Égyenesitós :  aequatio  C.  eomplanatio  MA.  [da.s  ebnen]. 
En  zivemnek  egoneseitesebe  vallok  neked :  in  directione  cordis 
(DöbrC.  54 1. 

Egyenesítő:  aequ,at(jr  Com:Orb.  210.  ACsere:  Ejjc.  93. 

Egyenesség:  1)  [rectitudo,  aequitas,  justitia;  gerechtigkeit). 
Az  eredeth  zerent  ualo  igassak  az  emberi  termezelnek  nemi- 
nemö  egenös.sege  iTihC.  63).  Ityletnek  egyenessége  nekevl  el 
vezenek  (Mai-gL.  80).  Ytely  mynd  ez  wylagoth  egyenessegije 
(KulcsC  14).  Az  itUetnec  igyen6.sseget  regen  meg  horgasetotta 
űbennee  a  mi  ellenfinc  való  győlölség  (Tel:  Fel.  18).  Az  isten 
il  egienessegit  kiuan,  bog  meg  az  oktalan  allattul  se  vonnia 
meg  ember  az  5  eletet  (Fél:  Tan.  332 1.  2)  concordantia,  aequa- 
litas;  übereinstimmung,  gleicliheit  MA.  Yrygsseeg    nynchen  de 


zeretet  es  ygyeno,s.seegh  (ÉrdyC  56.5).  A  meg  búsult  nepetli 
igieuös.segre  hozji  (ÜebrC.  18).  Miczoda  egyenessége  vagyon  á 
Christusnae  .H  Beliallal?  (Helt:  UT.  z2.  Sylv:  UT.  11.47).  Soha 
egy  igyenes^egben  nem  vattoc,  egyet  nem  tartotoe  (Mon:  Ápol. 
14).  Békesség  és  ió  egyenes.ség  lé.szen  az  emberek  közöt  (C& 
E).  Eggyesség  igyene.sség  megtai-tya  az  polgárságot  (MA :  Scult. 
80).  Egenessogro  mentőnk  egenlo  akaratai  az  my  hassank 
jawaertlr  (TorlT.  1877.  1.183). 

Egyenest:  recta  MA.  [gerade].  Igyenest  vetette  semeyt  az 
kyralne.'izonra  (ElirC,  122).  Egynest  [így]  a  király  sátorára  méuo 
(Helt:  lírón.  48j.  Egyeuesth  nezvfen  es  nem  odalfglt  (Vei-: 
Verb.2  105).  Egygyik  hit  által  egyenestben  mehet  menyország- 
ban (GKat:  Titk.  272). 


Egyenesül.  Egeneswl 


obtempero  NémGl.  355. 

Heegyek  halmok 


el-egyenésül :  [complanor ;  .sich  ebnen 
eligeuewswlnek  (ÉrdyC.  8). 

még-égyenesül :  [reconcilior,  pacLscor ;  sich  aasgleichen, 
übereinkommen].  Egenesfif  meg  te  attadfiaval :  vadé  reconcihari 
fratri  tuo  (DöbrC.  358).  Richárd  es  Ágoston  meg  egenesewl- 
tenek  rayta  (TelC.  250).  Szóllani  kezde  az  ö  tarsiual  az  váraac 
meg  adás.sa  felől ;  egy  uyihány  nap  mulua  meg  egyene-siftlénec 
raytta  (Helt:  Krón  125b).  Az  marhának  mennysyge  .szerynt  meg 
igyenesewlwen  a  peres  (Ver;  Verb.'  51). 

Egyenesülés :  1)  [aequatio,  exaequatio ;  ausgleichungj. 
Mind  á  meg  testes,sfllas,  mind  az  egyenessftlé.s,  auagy  egyic 
állatuac  á  m;isba  valo  valt07á.s.sa  (Vallástétel  Ff:  iij).  2)  [pac- 
tum,  conventio  ;  vertrag,  ausgleichj.  Az  regy  mod  .szerynt  legyen, 
az  igenesewles  es  az  fyzetes  (Ver:  Verb.  51). 

Egyenetlen :  1)  iniquus,  inaequalLs,  inaequabilis,  dispar  C. 
disparilis,  indirectus ;  ungleich,  uneben,  krumm  MA.  Hetedik 
igyenetlen  mondásban  azt  hirdeti  az  confessio  (Pázm:  Kai.  336). 
Egyenetlen  [faragatlan?]  czödör  inasok  (Zvon:  PázmP.  291). 
Igyenetlen  erő  (Zrínyi  I.IU).  Egyenetlen  tsere  (Kisv:  Ad.ag. 
121).  2)  discors  MA  [entzweit].  IgyenetlemlI :  inconciliate  C. 
Versengőé,  igyenetlenec  vattoc  (Mon:  Ápol.  13).  Az  urak  igye- 
netlenek  ünköztek  hozz;ld  engedetlenek  (Monlrók.  III.64).  Egy- 
más között  egyenetlenek:  dls,sidentes  (Illy:  Préd.  11.93).  Az 
emberi  tetczésnek  .sok  részre  szjiggattatott  magátijl  kfilömbőző 
egyenetlen  vélekedése,  bizonyos  úton  nem  vihet  az  isteni  igaz- 
ságra minket  (Pázm :  Kai.  42).  Nem  egyenetlen  az  szerelem 
vit^^zséggel  fZiin}!  1.6). 

Egyenetlenked-ik :  [dlscordias  foveo,  rbcor ;  uneinig  seiii, 
hadern].  Egyenetlenkedvén  ezen  titoknak  szolgáltatásában  kü- 
lömböznének  (Biró:  Ángy.  245.  Biró:  Micae  297.  Kr.). 

Egyenetlenség:  1)  inaeqnalifas  C.  MA.  [ungleichheit].  2) 
discordiii  MA.  [zvvLst,  zwietracht].  Bátyám  az  kertet,  az  kin  egye- 
netlensigünk  volt,  nekem  megengedte  (RMNy.  IIL59).  Az  evan- 
gélisták Írásában  nincs  semmi  egyenetlenség  iPázm:  Kai.  45. 
BékHajd.  H.221). 

Egyenget:  1)  piano  Ver.  complano,  coaequo;  ebeu  ma- 
ehen, ebnen  XIA.  Egyengetnétec,  készítenétec  az  utat  (MA: 
Scult.  55).  Igyengetö  sulyok  (a  virágágyak  egyengetésére]  (Nad: 
Kert.  99).  2)  (dirigo;  richten,  leiten].  Te  egenges  engömet  te 
zerezd  meg  enuelem  a  mit  akarz  (TelC.  48).  Ohozza  egenge.s- 
sed  atte  zodat  (106).  Ammendönhato  i.stenh6z  igengetessec  n,a- 
ponkent  atte  fohazkodasot  es  siralmad  (DebrC.  246).  Minden 
io  erkficzre  fitet  egiengetne  (Istvf:  Volt.  12).  Anglia  bü-álkodott 
s  egyengette  az  udvarok  dolgait  íSzD;  MVir.  68).  3)  [corrigo; 
berichtigen].  Ugy  egyengette  az  szent  írásokat :  niodificavit 
(MNyíl:  Irt.  97).  Ez  kopját  egyenget,  amaz  puskát  törül  (Gyöngy: 
KJ.2  37). 

el-egyenget :  paulatim  complano  Kr.  [ebnen].  Ezt  úgymint 
;Utal  utat  megszerezvén  és  eligyeugetvén  (MA:  Tan.  Elöb.  29i. 


MEG-EOYENGET— EfiYEN^fT<^ 


EGYENLŐSÉG— EÍJGY 


meg-égyenget :  1)  complano  C.  adaequo  MA.  [ebiien, 
gerade  maehen].  Feiec  liaiát  kSrfwkórnjfil  ullóual  meg  igyeii- 
gessec  (Kár:  Bibi.  11.151.  VzofH-.Dág.  11.211.  S)  (corrigo,  com- 
pono ;  ordiioii].  Ortzájokat  a  filldre  leütik :  ruhájukat  ékesen 
nie(!-ieyen(;etik  (Pázni:  Préd.  1172).  8)  [verbero;  sc-lilai,'eii). 
Gfirfciús  bot  amaz  détze^e.s  fekete  Bona^iisnak  a  hátára,  mely- 
lyel  vtóbbi  .szilajkudása  té-túl  niegegyengettetik  íPós:GI5<)t. 
ami.). 

Egyengetés :  1)  complaiiatio.  aequatio  MA.  [das  ebnen, 
ausgleiclienj.  2)  [dire<:tiij ;  díus  riehten,  anleituug).  A  mit  az 
Iskolai  theologiában  erköltsiink  igyengetésére  alkalmatosnak 
itillem  (Pázni:  Préd.  a3). 

Egyénit :  [aequo ;  ausgleichen].    Hoziaiik   íket   e^neited  : 

pares  illos  nobis  fecisti  (DíSbrC.  192). 

le-egyenit :  c\3  Elejét  vegye  az  artza  gyalázó  himlSknek, 
le-igyenítse  a  ki-fll5  fakadékokat  (Fal:  NA.  I.iö). 

meg-égyenit :  (complano ;  ebnen)  Igyenitsétek-meg  az  iir 
utat  (niy:  SzÉlet.  1.89). 

[Égyenl,  igyenl) 

1.  Egyenlet:  [romparo,  a-ssimilo;  vergleielien,  gleieh  ma- 
ehen]. Kyk  valamelh  zeateketh  meernek  egyenletny  az  aposto- 
lokkal malaztban  &s  dyczísegbeu  (ApMélt.  41).  Teuelyegnek 
kyk  egyenletnek  vala  mefh  zenteketh  S  hozjiayok  (-12).  Leen 
az  isteny  melto.saagnak  kysseliseegere  hogy  my  hozyank  ygen- 
lettetee  ennen  niagaat  (ÉrdyC.  55). 

2.  Egyenlet :  [ae<iuitas,  jastitia ;  gerechtigkeit].  Az  ygaz 
feyedelnieknek  vvr  istentewl  kyadot  parancholat,  hogy  mynden- 
nek  ygassagot  es  ygyenletet  teegyenek  (ÉrdyC.  391). 

ílgyenletlen :  [di.spar ;  ungleich].  Zent  zyzek  ymatfanak 
eerettewnk  mygh  hozyank  ygyenli5k  romiandok  voltának ;  haat 
mytli  gondolhatwnk  ymaran  mykoron  myndenben  my  hozyank 
ygyenletlenne  lettének  (ÉrdyC.  328b). 

Égyenletlensóg :  Ijurgiiim.  ri.\a;  zwist|.  Ha  jobbagynk 
kewzewth  walamy  (egyenetlenseegi  egyenlethlenseg  thevvrten- 
nek  az  fogoth  emberek    által    igazan  el  wegeztessoek    (RMNy. 

UM). 

Egyenlő  (egelli'i  DöbrC.  312.  eiryenle  KuIcsC.  118.  egenhl 
Mel :  Sz.Ján.  211.  '•Wíy'iM.ség  Fal :  NA.  135):  aeqnus  ooaequiis, 
coaequalLs,  oompar,  parilis  C.  ae<|iialls,  aequabilis  MA.  par  Com: 
Vest  139.  [gleichj  IgyenlSképpen :  pariter,  adaequate,  conjunc- 
tim,  concorditer  C.  ae<iuabiliter,  aequaliter,  aeque  MA.  Igenklvé 
teszem :  aequiparo,  aequo,  ex.ieqno,  coaequo  MA.  Mend  Lsrael 
óéenIS  elménél  ^uflltfi  nrhoz  (BécsiC.  77).  Tfl  zeniéltec  fiztcV 
uerbek  egeb  ifiaktol  tf  eé^nlőiiektSl :  prao  ceteris  adolescen- 
tibiis  coaevi.s  (118).  Velfinc-  e^enlScke  tStted  azokat  (MUnchC. 
50).  I^'enlí  kinnal  kinzatnae  (Gu.'u-yC.  14).  Egyenlew  tőnven: 
eadem  lex  (JordC.  35).  YgyenlSk  az  zent  angyalokhoz  (601). 
Igienlí  akarattal  pUpíike  valaztak  (DebrC.  30).  Te  hozzád 
egyenlí  embereknek  es  zolga  tarsidnak  ua^  feiedelme  (Ozorai : 
Christ.  212).  Egyenlő  szfiliül :  imanimiter  (Helt :  UT.  h6).  Egyen- 
ISftl  meg  marat  (Mon :  Ápol.  9).  Sz.  Pál  egienlőkeppen  k5ni5r5g 
az  ClirLstusnak  és  az  attianak  (Fél:  Tan  39).  Az  nép  egyenIS 
szóval  felel:  una  vooa  (MA;  Bibi.  1.70),  Végy  aromákat,  balsa- 
mokat  egyenlő  mértéckel  (MA :  Bibi.  1.77).  A  kik  okos  életre 
tanítóink,  azoknak  egyenlő  eleget  nem  tehetünk  (Pázni:  Pléd. 
(>31).  Nem  egynehány  küz-uéptfil,  hanem  egész  zsidóságnak 
egyenlő  tanátsjiból  küldetnek  (Pázm:lVéd.  49).  Négy  ölnyi 
dárdája  egyenlő  volt  nyárslioz  (Kónyi;  HKonL  65). 

Egyenlít:  (aequo,  comparo;  vergleichenj.  Kihez  haaonle- 
totoi-  OS  egyenlőttőc  ti  engemet?  (Mon:  Kép.   131). 

Egyenlítő.  E^syenlőitő,  egyenesítő:  aequatur  Com:  Ürb.  21U. 


Egyenlőség :   aequalitax .    parilitas   C.    aequabilitaü    MA. 

(gleichheitj.  Nem  vala  ygeulő.segh  hw  keztek :  schisma  erat 
inter  eos  (JordC.  659),  Az  akaratoknak  ygyenlőseege  (ÉrdyC. 
613b).  Az  éneklés  egyenlőségét,  és  kedves  musikat  ki  ne  bo- 
csá-ssa  (niy:  Préd  1.18)  Kiknek  éneklé.sben  való  egyenlősége 
kedvas:  qiiorum  haniiunia  grata  (Com:  .laii.  169).  Kút  az  nem- 
egyenlőség, az  i-s  hogyha  hátraczáfol  az  elsAség  (Thaly:  Adal. 
1.144 1. 

képes-égyenlöség :  proportio.  Nintsen  közel  való  képes 
ogygyenlőség,  proportio,  kőztetek  (J'al :  NA.  135). 

nap-éj-egyenlőség:  aeqmnoctium  Com:  Jan.  7. 

Égyenlőz  :  (aequo ;  gleichen,  gleichkommeuj.  Az  isteni  csu- 
dákat sem  emberi,  sem  őrdőgi,  sem  angyali  erő  nem  egyenlőz- 

heti  (Bíirna :  Lsk.  204). 

EGYEPETYE :  [appetitu.s ;  appetit,  lust,  begierdej.  Jobb 
egyepetyéje  vagyon  az  ételre  (Mik:TLev.  1).  Ma  éppen  nagy 
egyepetyém  vagyon  keddel  beszélgetni  (13).  Soha  ollyan  nagy 
egyepetyém  nem  volt,  mint  ma  a  hoszszú  levél  írá-sri  (29s  140). 
Etyepotye  (Csi'izi :  Tromb.   247.  Kr.i.  (Vií.  HETYEPETYE] 

EGGY  {'■fgy  JordC.  211.  stb.  ErJyC.  165.  513b.  stb.  rtb. 
égy  LevT.  11.84.  Vás:  CauCat  679.  680.  PHorv:  Ápol.  1.  í'jyyet 
KCsipk:  Woll.  Elíb.  8.  ig  fa,  igg  ember  HB.  yyy  EhiC.  15. 
y^en  yyi/en  KnlcsC.  74) :  1)  unus  C.  (solusj;  einer,  eine,  eins 
MA.  (alleinig].  Egy  sem :  nullus  MA.  (kein).  Heon  tilutoa  ig  fa 
gimileetvl.  Es  num  igg  ember  mulciiotia  ez  vermut  HB.  Ne 
enge^jíen  te  zéméd  .sem  eg  orzagnac:  non  parcet  ulli  regno 
(BécsiC.  12).  Tfl  e^itec  el  arol  engemet :  unus  vestrum  (MUnchC. 
64).  Egitük  mastokat  segituen  (KazC.  8).  Nincen  éak  eé  es : 
non  est  usque  ad  luium  (DöbrC  111).  Negyén  capast  vőttom 
elillan:  una  miiuis  (293).  Eeggyek  leegyenek  ygassagban: 
.«int  nnum  (.JordC.  687).  Eeggj-ivnk  sem  tívggya  (ÉrdyC.  578). 
Az  zenth  apastalok  kwzwl  egyet  .sem  olvasunk  (VirgC.  271. 
Az  egi  rend  ől  (ül]  az  birokat  illető  zekőkőn  (117).  My  magunk 
keozzul  egynk  (LevT.  304).  íme :  Adam  ollyanna  lőtt  mint 
egyfinc :  quasi  unus  ex  nobis  (Helt :  Bibi.  L  B2).  Eígyfinc  á 
másinkat  ingerlenéie:  invicem  provocantes  (Helt:  LT.  Bb7) 
Az  ő  enekinec  őtuen  egy  re'szeben  (Bom:  Ének.  213).  Ki  vagy 
eggy  állatban  es  barom  személyben  (297).  En  es  az  en  attiam 
eggiek  vaglunk  (Mel:  SzJán.  6).  Eggink  az  másunknak  vallást 
tegyen  (Fél:  Tan  245)  Hacziak  eggiteknek  adnám,  es  az  tőbbi- 
teknek  nem  (Pont.  12).  Eij'itec  ezt  teszi:  miistoc  azt  (MA: 
Bibi.  IV.155).  Azt  javallottá,  hogy  egy  sincs  igaz  az  az.  Pál 
írásában  (Pázm:  Kai.  513).  Ok  az  Lsten  követi  és  egyebet  nem 
mondanak  az  egy  tiszta  igazságnál  (Pázm:  Kai.  601),  ö  nem 
Kri^tus,  nem  lllyé.s,  nem  egy  a  régi  proféLákközzUI  (Páun : 
Préd.  50).  Edgyinkre,  vagy  niásínkra  (VSzentyel:  Pat.  129).  Az 
Lsten  tsak  égy  (PHorv :  Ápol.  1 1.  Az  attya,  az  ige,  es  az  szent 
lelek,  ez  hármak  eggyek  (Szár:  Cat.  C3).  Ti  mindnyájan 
egy  vadtok  az  ChrLstus  Jézusban  (Der:  Préd.  38).  Soha  valami 
nékünk  istent  engesztelhetetlenné  nem  teszi,  mint  az  egy 
kétségbee.sés  (Illy :  Préd.  1.4).  Ekkor  e  világon  edgy  nemzet  a 
magyarnál  gazdagab  nem  lehetett  (Liszny :  Króa  262).  2)  (idem, 
ae<|ualLs ;  identi.sch,  gleieh].  Eg  az  Lsteiiscgel :  est  in  aequalitate 
dei  (NémGl.  199)  Mykoron  vag  e^  wton  hw  velee:  dum  es 
in  via  cum  eo  (JordC.  367).  Kywel  egy  istenségbe  wagy  (PoraC. 
9).  Az  ki  plántál  és  az  ki  őtőz  eggyev  (MA :  Scult,  1056).  Mind 
e^gyet  érek  véle  (igy  se  lenne  jobb  a  dolog  amúgy  se]  (KOiipk- 
Woll.  8).  Mutasd-meg  miben  egy  a  kettő  a  bérmálás  é«  az 
aiH>stoli  impositiü  (Malkó:  BC.sák.  416).  Nem  egy  az  öldöklés  s 
a  korbácsülás  (C^egl :  MM  196).  Egy  az  ember,  s  a  barmok 
halála  (Illy:  Préd  1 288).  Nemesek,  és  a  köznépek  úgymint 
egynek  láttatnának  ( II  370).  Eilgy  méltóságnak  íMegy :  SzAÖrCme. 
1,56).  Ó  véle  egyállatu  (GKat:Titk.  829)  S)  (fráter,  ooror; 
geachwister]  Perennyen  is  egh  szegyen  húgunk  (szegény  hú- 
gunk]  vullh,  ky  royuekunk   hattá  az  my  kewys  joouiga  wolth. 


S7S 


AZON-EGGY— MTNnEN-EOr.V 


M INTEGGY— EGG\'ECSKE 


S74 


My  abnn  is  wer  iigak  wasyunk,  merth  azal  is  egyek  Holtunk 
lI^vT.  I.S9).  A  kic  eiigy  ináslio/,  vérrel  fi>glaltaltae,  edgyeknei: 
és  egy  test  vérekiiec  (cognati  et  coiisangviiiei)  mondatnac  iConi : 
Jan.  119).  4)  [quidaiii ;  eiiier,  jemand].  Monda  azért  hwiieky 
eegy :  dixit  quidani  (.JordC.  39^1.  Megint  uias  egy  monda  (Tel : 
Evang.  I.5B51.  t5)  (articuhis ;  ein,  eine,  ein).  Ha  ep  ztir  awa^ 
hay  zalon  kelnének  ep  golobist  fel  (ISodC.  1).  VjTe  az  erdeg 
e^  maga":  hegynek  teteyere :  in  mentem  excelsiim  (JordC.  363). 
Yme  egy  poklas  eleyljen  vHen  ymagya  vala  liwtet :  ecce  lepro- 
sns  (JordC.  375V  Atyának  kenczebwl  egi  tizw  penzth  wm  el 
(VirgC.  25).  Te  eg  keuel  azzoniallath  vag  (NagyszC.  367).  Latba 
egy  sathort,  mintha  egy  eekes  vaai-  vona  (ÉrdyC.  511).  Ha 
eegy  ez  vylagrol  tomadot  zenthnek  [iunepít)  ellyen  nagy  t)T!- 
tSsseeggel  ylly[l{]  tyzt51(u]y  (ÉrdyC.  553b).  Egy  leanzot  keres- 
letet vala,  kinek  maga-isaga  Griseldel  e^  vala  (Istv:  Volt.  5). 
Szilágyi  egy  kastélos  úrnak  l.-itogatá.«ára  rándnla  (Fal:TÉ. 
630).  A  liercegasszony  körtl  .sok  nemes  udvarló  kisa.sszony  tar- 
tőzkodott,  a  többi  között  egy  Angelica  nevű  (632). 

[Szólások).  Senki  egy  hirtelen  leg  utólso  gonozsza  nem 
leszen,  hanem  grádicsonként  megyén  az  tetőre  (loln :  Vig.  ElSb. 
9).  Egy  húzómban  Miirányaljáig  jöttem  tegnap  (LevT. 
11251).  Ok  majd  egy  ollyan  formán  éltek,  mint  az  barátok 
(Pázm:  Kai.  269).  Itt  is  majd  egy  a  képen  esik  a  dolog  (635). 
Szakasztott  egyek  valáiiak  ábrázatjokra  nézve  (Fal : 
TÉ.  762).  Eyet  napát  egyé  tészen:  laboré  laboriosus 
(Decsi:Adag.  170). 

[Közmondások].  Egy  az  szoba  az  kementzéuel :  tót  tiüv 
!píXu)v  xo'.va  íDecsi:  Adag.  1);  unum   idemque   alveare   (244). 

azon-eggy :  [idem;  derselbe,  dieselbe,  dasselbe].  Az  taní- 
tásba azon  egy  lelek  által  iartanak,  nem  kfilombeozeobe  (Vás: 
CanCat.  635).  Azon  edgy  nemzetből  (Ver:  Verb.  7).  Muitha  az 
okoskodó  lelek  és  a  szollo  azonegy  volna  (Illy:  Préd.  11.231). 
Azon  egy  virágról  a  meh  mézet,  a  pok  penig  mérget  szi  (Páp: 
KeskUt.  48).  Személlyé  s  tanítása  azon  egy  idegenség  valának 
előttem  (Fal:  NA.  124)  Változhatatlan  [a  lélek],  mindenkor  azon 
egy  (Fal:  BE.  573). 

[Szólások].  Azon  egy  bordó  sipot  nyomni  (Mon:  Ápol.  333j. 

éggy-eggy  :  [singuli ;  je  einer].  *Egy-egy  pénzt  vetni  min- 
den fűre :  nummum  in  eapita  indicere  PP.  Eg  e^  pénzt  vőnec : 
singulos  denarios  (MünchC.  50 1.  Micoron  egeg  keuet  arattac 
(GuaryC.  26).  Ha  vr  isten  menybwl  oly  kw  eset  boczatua,  mjiit 
egi  egi  malomkw  (VirgC.  91).  Egynek  egynek  egy  rauazsága 
többet  háznál,  hogy  nem  mint  másnak  sok  (Decsi:  Adag.  31). 
Minden  napra  eirgy  egy  hordó  bort  extorqueált  rajtok  (Rumy : 
Mon.  1.102). 

6&&yötlen-eggy :  unicus  C.  unigenitus  Ver.  [einzig].  Eget- 
len  e^  Ba  (MUnchC.  123).  Zylee  hA  első  egyetlen  eggyeet 
(JordC.  522).  Az  wr  ystennek  egyetlen  eggyé  wr  yezus  (ÉrsC. 
279).  Az  6  egietlen  egi  attiafya  (DebrC.  6).  Egyetlen  egyem 
(KrisztL.  15.  Gyöngy :  Qiar.  12). 

[Szólások].  Egyetlenegyig:  usque  ad  unum  Kr.  Egyet- 
len egyig  fogua  tartatunc  iBorn:  Préd.  240).  Eggyetlen  eggyig 
haszontalaiuiá  lőtt  az  ember  (Alv:  Po.st.  147).  Egyetlen- 
együl: imice  PP.  Az  isten  is  az  6  népének  egyedfii  es  egyet- 
len egyfil  mindenkor  és  mindenekre  elégséges  (Gyarm:  Fel. 
59b). 

mind-éggy  :  [nihil  interest,  nihil  rei'ert,  aequale :  gleich, 
gleichviel,  alles  eins].  Mindegi,  akar  zoual,  akar  festékkel  aggiac 
ezeket  az  hiuec  eleibe  (Pázm:  Fel.  264).  Talám  mind  egy  ez 
nála  (Gzegl:  Japh.  153).  Az  ember  testi  élete  az  oktalan  állaté- 
val mindegy  (Bethl:  Élet  178).  Mind  egy;  azt  adjad,  a  melly 
először  akad  a  kezedben  (KirBesz.  11). 

mindén-eggy :  [omnis.  uuusquisque ;  jeder,  jede.  jeda^J. 
üek  vakmerő   istentelen   mondások.  Mindenegy   pár   bötüböl 


ugyan  kifoiT  a  telja*;  átok  (Fal:  NE.  18).  Minden  egy  araf^zony 
logio,  és  lm  egygyelske  maga  bibéjét  fájdallya,  már  az  egész 
nemzetségen  meg  fordult  a  nyavalya  (Fal:  NA.  132). 

mint-eggy  :  I)  [qua.si,  tjunquam  ;  gleich.sam).  Házrul  házra 
járnak  mintegy  koldusok  (LevT.  1.272).  Mintegy  ndétlen  szfilet- 
tetnek  (Helt:lIT.  x6).  Az  bálványokat  nem  kfilőmben  tisztelik, 
mint  egy  isteneket  (Mon:  KépT.  75).  Csak  n>agoknak  vaunak 
mint  egy  özvegy  ürgék  (Pázm:  Kai.  420).  Fonyattao  mint  egy 
vázac  (Com:  Jan.  53).  A  hús  mintegy  hull  róla  (.Mik:Trjev. 
409).  A  nyolra  boldogságok,  melyeken  mintegy  a  Jákob  lajtor- 
jáján fel  lehet  menni  (Biró:  Préd.  D).  2)  praoterpropter  PPBl. 
[circiler ;  beilüufig,  ungefiihr].  Embere  mintegy  éjfélkor  juta 
ide  (LevT.  1.256).  Azután  kérdé  mintegy  keményen :  honnét 
jősz  Cleodon  (Mik:MulN.  322). 

olymint-eggy  :  [quasi,  tamquam ;  gleicbsam].  Mózesnek  oly 
mint  egy  felesége  vala  a  sinagóga  (Tel :  Evang.  L59). 

[város-eggy ;  vö.  város-eggyik) 

városeggyesség :  [civitas ;  bürgerrecht].  Mikoron  thi  keg- 
tek  kewzze  een  be  adam  magamat,  az  vaias  egiességet  kegtek 
nekem  fel  ada,  neuemet  az  varas  kewnyueben  be  iratuan 
(RMNy.  n.l25). 

Éggyaránt  (egy  eránl  Helt:  Mes.  433.  egueránl  Szeg:  Aqu. 
74.  egy  íianí  Frank:  HasznK.  73.  erf^yimiií  Llszny:  Krón.  253): 
pariter  Ver.  [glelchmüssig].  Egyaránt  nyomó:  aequilibris  C. 
Legyen  egy  araiit  eteltek  (EhrC.  86).  Mikoron  a  mertegben 
tettiek  volna,  egi  arant  kezde  a  binókel  niomnia  (DebrC.  161). 
Aiandekit  nem  egyaránt  osztogatta  (Helt:  Bibi.  I.  c2).  Egyaránt 
vágác  mind  a  tőrőkeket,  mind  a  várasbelieket  (Helt:  Krón.  156). 
Egyaránt  kérhetz  mindent  (Born :  Préd.  313).  Christus  mindenőt 
bir  es  egyaránt  vralkodic  az  ő  szent  attyáual  (Kulcs:  Evang. 
262).  Királynak  sinez  mindenkor  egyaránt  (Decsi:  Adag.  111). 
A  plébánosok  nem  egyaránt  tudósok  (Pázm:  Préd.  a3).  Lehe- 
tetlen, hogy  mindeneket  egyaránt  ne  tudnál :  ex  aequo  (MNyiI : 
Irt.  98).  Senki  ket  vmak  nem  zolgalhat  egyaránt  (Vás :  CanCat 
610). 

Éggyaránt-való :  [aequalis ;  gleich,  gleichmassig].  Eg  arant 
való  el  végezett  tanaczbol  (RMNy.  II.  1),  Hogy  ha  egy  aránt 
való  szám  marad  meg  fen  és  alat,  tehát  igazán  sommáltad 
(Helt :  Aritm.  B3).  Abrazattyok  az  embereknek  nem  egyaránt- 
való  (Frank :  HasznK.  14).  Az  mag  nem  mindenütt  terem  egy- 
arántvaló  szaporasággal  (MA:  Scult  239) 

Éggyarántvalóság  :  [aequalitas ;  gleichmftssigkeit].  Egye- 
neség  és  egyarántvalóság  vagyon  mind  az  kettőnee  megírásában 
(MA:  Scuh.  4). 

Egybe  (egyheti) :  [in  unum,  con- ;  zusaramen].  Artzal  egybe 
valánac  az  cherubimoc:  semutuoraspicientesstabant  (MA:  Bibi. 
1.84).  A  szegényéé  ne  tiirsolkodgyanac  a  dus'ockal:  mert  nem 
egybe  valóc  (Helt:  Me.s.  202).  Vö.  egybe-ad,  elegyül,  elegyít,  eny- 
vez, fog,  foglal,  gyűl,  hasonlít,  hí,  hord,  kel,  szed  stb. 

Égerben :  1)  [simul,  una ;  beisammen,  zugleich].  E^be  ör- 
vendeznek uala  vele :  congratulantes  ei  (BécsiC.  10).  Égbe 
Issal :  cum  Jesu  (MünchC.  29).  Ellenseghesek  valanak  egybe : 
inimici  erant  ad  invicem  (JordC.  612).  Ez  vylaghy  e«TŐm  es 
az  wr  istenben  való  lelky  ewrőm  ellenseegősők  egyben 
(ÉrdyC.  34).  Lataa  ewketb  attyokkal  egybe :  vidit  eos  cum 
patre  eorum  (146b).  Az  ő  kénczét  feleségeinél  egybe  néki 
adgya  (Kár :  Bibi.  1.326).  Eltörölnek  engemet  mind  házamnépé- 
vel egybe :  delebor  ego  et  domus  raea  (MA :  Bibi.  L32).  Mind- 
nyájan kic  velfinc  egybe  itt  vattoc:  qui  nobiscum  estis  (r\M30). 
8)  [continuo,  statim ;  sofőrt].  Midőn  valami  törrent  a  toronyban, 
egybe  azt  vélte,  hogy  fi  érette  jöttek  (Kónyi :  VM.  58). 

Éggyecske  :  [unicus :  einzig,  nur  ein].  Egy  népet  szerzel  ma- 
gadnac.  Ez   egj   gyökérre  miért  raktál  idegen   fákat,  és  az  te 


57Ö 


I  IXirJVED^MINI )  rXiOYEN 


EOriVENKENT  -ŐSZVE-EíiGYESEI  )IK 


f-RKyecKkédet  miért  oszlattad  el  az  «>kac  kSzótt  (Kár:  Bibi 
1.460).  Rfividségnek  okáért  csak  egxjicwkél  húzzunk  elfi  (>1A; 
SB.  72).  Leg  alább  egyetskéríl  [egy  liL<t<Ji  iáról)  tudósítson  (Fal : 
TÉ.  631).  Ha  egygyetske  maga  bibijét  fájdallya ;  már  az  egéfz 
uomzetsét»en  meg  fordult  a  nyavalya  (Fal:  NA.  132). 

(Éggyedl 

tizén-éggyed,  tizenéggyedik :  u«decimu.s ;  der  eilfte 
MA.  Capitulum  xj-d  (BécsiC.  161).  TizSu  eggedic  (TelC.  107). 

Egyedül  {fdgyidil  Szathm:  Dom.  184.  cgyipjeilúl  Lzoni:  Dáv. 
15):  .suliis  ('.  |.«olum,  Rolit/irie] ;  alléin  MA.  0  maga  egyedfll: 
solus  (Com :  Vest.  H6).  E^edjul  yőttem  as  uelagra  (DebrC. 
4B1).  Eegiedewl  raaiadot  (ÉrdyC.  814).  Az  papokuak  egiedűl : 
soILs  sacerdotibiis  (Fél :  Bibi.  18).  Eggyedfll  az  az  fi  tLsztek 
(Czejil:  MM.  7()).  Tsac  egyedfll  szakadt,  niub^en  segedelmei  (Tia- 
lasna :  Ének.  121. 

éggyes-egyedül  (egyrsm  t gyedül  Megy :  SzAÖrfime.  148.1: 
unice,  solitarie  prorsus,  solus  omniiio  l'P.  [gauz  alléin).  E^ye? 
egyedfll  voltam  azon  vokson  (BethI :  Élet.  11.33).  Ho^  egjes 
egyedfii  cliak  azokban  állyon  a  vigasztalás,  nem  igaz  (Hajnal: 
KCég.  17.  BO).  Egygye.s  egyedül  maradván  (OKat:  Vált.".  I.I.tI. 
GKat:Titk.  277.  950). 

Égyedül-való :  solitariius  C.  alléin,  einsam  MA.  üllan  lók 
miként  liaz  heian  egedSI  való  veréb  (DöbrC.  179).  Hogy  ha 
eggyút  fekaszic  az  ketl6,  meg  meleg6.sznee.  Az  egyedül  való 
pedig  mim''>don  melegedhetic  meg  (Kár:  Bibi.  I.H2B).  Az  irgal- 
masságnak egyedfilvalo  meggondolásából  ue  j6veud51ly&nU  (llly : 
Prid.  1.3). 

ílgyedülvalóság :  (solitudo ;  ein.samkeitj.  Az  8rd8g  késér- 
letinec  súlyossága  őregbéttetiii  szokot  embemec  egyedfii  való- 
ságával (Zvon:  Püst.  L473.  Mad:  Evang.  232).  [V'ö.  Egyedfll  vol- 
tomat (MA:  Bibi.  V.Il)   Egyedül  létei  (Pázm:  KT.  60)). 

Égyedülsóg :  :v  EgyedUl.ségében  szépen  mulatta  vala  magát 
(FahTÉ.  702.  693.  Fal:  Jegj'Z.  936). 

flgyembe :  [con- :  ziuammen).  Myndeneket egyembe gyuytt- 
iven  (ÉrsC    11). 

Égyemben,  egyembe  {'<jy'."hr  EhrC.  41.  'genbm  NagyszC. 
111):  [simul,  nua;  beisammen,  zugleich]  Egyénbe  mondanának 
veternyet :  simul  dicerent  matuiinum  (EhrC.  41).  lígyenbe  mé- 
nének :  pariter  ineesserunt  (61.  S(;).  Mielőt  emberek  éjiembe 
e^mast  megesmernéc :  se  coguuscerent  mutuo  (BécsiC.  7).  Vele 
őzufi  egembe  éuSknee :  simul  recumlientibus  (MiinohC.  81).  Zent 
leiekkel  elz  ees  orzagolz  egyembon;  in  unitate  spiritiis  saiicti 
vivis  et  regnas  (Fe-^tC.  139).  Ap  vele  egenben  való  kesergesth 
(NagyszC.  156).  Meg  erólkedem  zolgalny  az  aruakuai  egembe 
(RMN'y.  11.63).  Hallyon  meg  en  lelkem  egyemben  .Jászokkal 
(Hofgr.  95).  W'ráual  egyemben  nagy  liálákot  adá  (Kák:  Sám-s. 
A2).  Igyemben  mi  hiszünk  mind  az  szent  léleklien  (RMK.  V 
169). 

Éggyen :  singulatini  CoipGramni.  169.  singillatim  Sí.  (eiii- 
zelnj. 

eggyefl-eggyen  :  shigniatim  l'P.  [einzeln]  Zent  egyygyewk- 
nek  edi-nybe  egyen  egyen  ewtewttek  iKtlsamomot  (EhrC  1361. 
Zerzeththe  ygyen  ygyen  w  zyweketh :  tinxit  singillatim  corda 
eonnn  (Kule.sC.  74).  Kfll5ukűl8n,  eggyen-eggyen,  az  eeclesia 
doktori  tévelyeghetnek  (Sall:  Vár.  153).  Eleted  nem  tied,  ha- 
nem eggyen  egyen  minden  embere  (MNyil :  Zsolt.  77).  Sem 
kSzflnségessen,  sem  édgyen  édgyen  (I'ós:  Igaza.  263.  134).  Mert 
egygyúl  egygyik,  's  egygyen  cgygyen  mindenek,  naponként 
lesznek  i  KO-ipk :  SzTük.  Bi.  Kinek-kinek  eggyen-eggyen  meg 
kell  jelenteni  az  evangéliumnak  titkait  (l'dv:  Dáv.  84i. 

mind-eggyen  :  [omnes  ad  unum,  in  universum ;  insgesamt). 
Mynd  eeégyen  el  kárhoznánk  es  niyud  fnttyg  hyttok  wolnank 
lErsC    17.11 


Éggy énként  (rggmked  TelC.  8.   175.   eggmkid  Sylv:  L'T.    j 
1.139):  singulatini  C.  singillatim  V«r.  MA.  [eimíein).  E^ket  mynd     ' 
meg    gyewzed   es  mynd   egyen  kent  zentlie  twsed  (ErsC.  482 1 
Egyenként :  unum  ad  unum  (Vkcii :  Adag.  93).  Din-torink  eggyen- 
ként  meg-eggyeznek  abban  (I*(js:  Igaa*.  46ö>. 

Éggy es  :  I )  siugularis,  .simplus  C  simplc.x,  unicus,  sulitarius 
^L\.  [eiiizehi.  vereinsamtj.  Egye.s  filS  kar  szék ;  sella  Major: 
Szót.  EL'ye.ssen :  imiter  C  solitaiie  MA.  Remen.segben  e^[ge8eii 
zerzeltel:  siiigulariter  in  spe  constitulsti  me  íDObi-C  18).  Igaz 
özuegy  és  eggjes:  vére  vidua  est  et  desolata  (llelt:  LT.  Kk.6i. 
Ollyan  vagyoc,  mmt  a  heazaton  való  egyes  veréb:  passer  , 
solitarius  (Helt:  Zsolt.  203).  Irgalmas  énnekem:  mert  eu  egges  | 
va^oc  es  szigin  (Szék:  Zsolt.  23).  Az  isteni  termíízelnek  egyes  " 
voltaért,  az  á  három,  egy  isten  nem  lehet  (Vallástétel  Oo/ 
Ha  az  eggyes  intésre  meg-nem  tér,  a  kottí  s-három  el5t  inkább 
megszégyenlye  magát  (Megy:  Diai.  16).  A  mondás  egyes  (sim- 
plex)  avagy  foglalós  ((»mix>situm  axióma  ACsere:  BOlc&  45). 
Edgy&s  magánvaló :  privatus  (Ai)afi :  Vend.  63)  Eggyes,  magá- 
nos, és  tiszttSl  fires  ember  (Web:  Ámul.  6).  2)  (cuntvjm;  ein- 
traehtig).  Hywsseeges  tarssas-^agban  eegyesek  valariak  (Érdj<'. 
359b).  Kyriek  tykteketh  . . .  hogy  egyessek  legyetek  (Komj.  SzPál. 
125).  Eretiiokekiel  egyesec  voltatoc  (Mon :  Ápol.  13).  Ált  eggyes 
szeretetet  nem  találni  az  atyafiak  k5z5t  (Vas:  CanCat.  553). 
Noha  külíimb  nemzetekbíl  állottak,  de  okos  vezér  alatt  eggyes- 
sek  voltak  (Zrinyi  L23).  Semmi,  kettS,  nem  oly  barátságos,  és 
egges  egy-má-s-kílzött,  mint  a  jámborság,  és  igazíág  (Veresm^ 
Lev.  273).  Ha  egyesek  lesztek,  gySzhetetlenek  maradtuk  iTlIy: 
Préd.  L400).  ISoldogul,  ha  az  tanácsok  a  tanáoot  egyes  szív- 
vel adják  (Mon:  írók.  V1IL202).  Jó  barátok  lévén  Akántussal 
egyes  értelemben  lett  v.ilna  (Hall:  Tel.  273).  S)  [aequalis ;  gleiehj. 
Eggyess9  istenuel  az  eml)eroket  semmi  teremtett  állat  nem  tehete 
(Born:  Ének.  15).  Azért  tett  a  világi  uraság  rendetlen  kiváusága 
és  az  akasztó  fa  között  egygyes  hasonlatosságot  (Csúzi:  Síp.  234). 
4)  [amasia ;  liebuhen,  einziger  schatz).  Nem  irígyled  nekem  az 
én  egyesemet  (kegyesemet  ?),  uikáb  hozzá  segécz,  szeressen  éne- 
met (Zrinyi  :ASyr.  H.). 

[Szólások).  Diiskat  es  eggiest  isznak  vala  iDecsiG: 
Pléd.  29).  Ittálé  duskát,  auagy  éggyest  V  íVás :  CanCat.  233). 
igaz  mondás  ez:  De  plenis  cyathis  multos  periisse  sciatis: 
Sokan  a  kik  eggyest  ittak,  eletektől  megfosztattak  (Web:  Ámul. 
107).  Edgyest  isznak  íiz  c«ászár  egé&ségeért  (DBón :  Részegs.  26. 
Hus2ti:AeiL  25.  0/.egl:Dag.  II.  71.  Mon:  írók  XI.325).  A  ki 
mástól  vár  ebi'det,  nem  mindenkor  lakik  jól,  nem  eszik  egyest 
a  hasiíval:  der  winl  <iftmals  schiual  beissen  (KirBesz.  108). 
[Vö.  Eggyeséz,  éggyes-ital) 

fjggyeséd-ík :  1)  [tonjuugor;  sich  vereinigen).  Nem  akara 
az  5  feriehez  egiesodni  (DebrC.  42).  El  hagia  istent  s  ftrd&ghAz 
egiesSdik  (142.  140).  Az  istenség  az  emberseggel  eggyesedet 
(Tel :  Evang.  1.226).  2)  (par  sum,  similis  simi ;  gleichenj.  Ma- 
giuik  tartásy  eggye-sídgenek  elménkel  (Beythe:  Epist  215. 
208).  Lílekszorént  istennel  eggyesediink  (Pázm:  Préd.  255). 

meg-éggyesedik  :  [lat-iscor ;  sich  einigeu,  ütioreiiikomnieu) 
Meg  eggyesettünk  rayta,  hogy  senki  euel  az  igenel  (cbac)  ne 
élne  (Mon:  Ápol.  311).  Az  tt'id.ís  fo  emberek,  ekkoráig  meg 
nem  eggyesedhettek.  mennyi  esztendő  elStt  teremtetett  ez  világ 
(Pázm:  Kai.  232).  Úgy  meg-eggye«edik  az  isten  akarattyával, 
hogy  kedvesen  vészi,  valamit  reá  botsát  isten  (Piizm:  Préd. 
264).  Az  öreg  kó  templom  felfll  egyaránt  igy  egygyemOttünc 
meg,  hogy  nekünk  engették  (KecskTört  lL225i.  Azon  tíre- 
kedic  vala,  hogy  le  csíndeaednéuek.  meg  egyeseduénuk  véle 
(PethA:  Krón.  245) 

öszve-eggyesedik  :  (couvenio,  concordo ;  ilbereiustimmeu). 
f'udakeiton  'izue  egiew'ílenek  az  istenség  s  az  embi'rseeg  (Debrt' 
."i3i  Mely  igen  nagy  boldogság  az,  mikor  az  ember  5  istenaége- 
nel  <\szue  t'gye^edic  (llelt:  Bibi   I.  fl<. 


577 


EGCYKEZ— MEG-EGGYESÜL 


EGGYESÜLfe— MEG  EGGYEZ 


flggyesez :  (oűiiiiKitn,  potando  eerto ;  zechfiu,  uin  die  wette 
triiikeu].  Lstvimual  ogyeseztUuk  csak  ketten  s  megittasodván 
Boisára  jöttem  (Haz.  1380). 

Éggyesít :  (unió,  conjmigo  ;  einigen].  B^éé^^^'i^'^  '®  maga- 
dat on  lanimmal  (BóosiC.  4).  Mellet  isten  egéeseitet,  einlier  meg 
nem  valazfa  (MiinchC.  91).  A  tanoytlnvaíiokboz  eggye-scyteni : 
adjimgere  (JordC.  73S).  Ennen  magalioz  eeggyeseytee  zeretettel 
lÉrdyC  3t!8.  380h).  Egesitetek  lelke  e-s  istcnhfiz  (TiliC.  89). 
Még  Pe.st  váro,>!sát-is  hozzá  egygyesited  [Budához]  (Gvad:  FNít 
39). 

meg-eggyesít :  oj  A  magiarazat  melle  kiuantatik  az  círto- 
lenuiek  es  az  valaszta'iuak  lelke,  hogy  az  mellyek  látatnak 
kaiSnibözni.  azokat  meg  eggyesicze  (F^l :  Tan.  11).  11a  azt  ren- 
delték, hogy  ei;ik  tiammal  légy  szerencsés,  megegye-sitnek  vele 
iMik:  MnlX.  173j. 

ílggyesítés:  [conjunctio;  vereinigung],  (Pázra:  KT.  483). 

Éggyessóg :  1)  uuio  C.  unitas  MA.  [einheit].  Nepeketh 
hitlmek  eghghosseghere  geytheel  (WinklC.  37).  Az  eggesseg 
haiomsagban :  es  a  háromság  eggessegben  b5cSltessek  (AporC. 
123).  Éhez  k  háromhoz  ad  hozzá  amaz  meg  tartót  egygyes.séget 
és  4  leszen  (Helt:  Aritm.  B>.  Ót  eggyesség  vagyon  az  8tben 
(GFris:  Aritm.  A).  Vagyon  az  istemiek  csupán  való  niagáno.s- 
sága,  edgyassege  (Apafi:  Vend.  163).  2)  concordia,  consonantia, 
C.  concordantia  MA.  [übereiustimmung,  einti-acbt].  Meuden  nem- 
zetéknec  eggessege  (BécsiC.  76).  Az  zent  bekeseg  es  egges- 
seg (GuaryC.  67).  Eegyeseeghben  eelyenek  (ÉrdyC.  168).  Christus 
hozza  eggessegbe  az  embert  az  istennel  (Mel:  SzJán.  538).  Na^ 
eggiesseggel  igazgattyac  az  országot :  piacidé  modesteque  (Decsi: 
SallJ.  35).  Eggyesség,  igyenesség  gyámoUttya  és  megtartja  :ve 
váro.«i  polgárságot  (IMA :  Scult  80). 

flggyesBÓgés :  1)  [uniformis,  concoi-s ;  einförmig,  eimg, 
eintrachtigj.  lígyesseges  vygasag :  uniformé  jubilum  (EhrC.  72. 
91).  Lehetetlen,  hogy  az  soc  hiveknec  eggyességes  kőnyíírgése 
meg  ne  hallgattasséc  (MA  :  Scult.  282).  SzeressSc  az  eggyességes 
társaságot  (362).  8)  [singtilaris ;  einzig].  Eggyességes  sziz,  min- 
den kezíitt  kegyes:  virgo  singularis,  inter  omnes  mitis  (RMK. 
1.189). 

Eggyességi  :  [concors ;  eintrachtigj.  Szép  eggyességi  hason- 
latoságban vagyon  8  véle  (MA:  Scult.  490). 

Éggyesül :  unior,  convenio,  coalesco  MA.  [.sich  vereinigen]. 
Rut  éggesSle  8  napaual :  adhaesit  socrui  (BécsiC.  2.  6.  MiinchC. 
18).  EggasSlt  en  lelkem  te  vtanuad  (AporC.  9).  Feleseeghez 
eegyess\vl  (JordC.  413.  721).  Hazassagkepeu  eggesvlt  firüuhoz 
(TelC.  14).  Ky  wr  istenhez  eegyesewl  zeretetben :  qui  adliaeret 
deo  (ÉrdyC.  100.  538).  Az  leélek  eegeyesevvlend  az  testei  (563b). 
Hogy  az  te  leg  kSzelb  való  rokonságoddal  titko:;  egyesiillyec : 
occultum  matrimonium  paciscar  (Mon:  Ápol.  396).  Férfiuual  ne 
eégyesfiUy  vgy  mint  az  aszszoni  állattal :  cimi  masculo  non 
commiscearis  coitu  femineo  (Kár:  Bibi.  1.105). 

egybe-éggyesül :  1)  [conjungor,  commisceo ;  sich  vereini 
gen].  KúlSmbőzS  állatoc  egybe  ne  egyesnilyenek  (Kár:  Bibi. 
L178.)  2)  [concordo :  sich  vertragén].  Wgy  eeggyesewlhet  ember 
egyben  ha  moimo  fifel  eegyet  akar  (ÉrdyC.  389b). 

meg-eggyesül :  1)  [foedere  conjungor,  foedus  facio ;  sich 
verbünden].  Anacletus  papa  engede,  bog  Nauífredas  keral  D8- 
m8t8r  cazarral  meg  eggesulyen  (XádC.  609).  2)  [eoncordo,  re- 
concilior,  consentio ;  sich  vertragén,  übereinkommen].  Men  egge- 
s8I  meg  te  atadfiaual :  vadé  reconcMiari  fratri  tiio  (MiinchC. 
21).  Zent  doctorok  nylwan  el  weegezteek  es  meg  eegyesevvlte- 
nek  raytta  (ÉrdyC.  530).  Magoc  k8zott  könnyen  meg  egyesülnek 
(Zvon:  Fost.  L537).  É  világi  kívánságok  meg-nem  egyasfilhetnek 
az  igaz  igazsággal  (Tam:  Mást.  93).  Véle  megedgyasi^lni,  békél - 
leni  ne  szégyenlyed  (Com:  Ján.  201). 

a.    NTKLVTÜET.    SZÓTÁR. 


Éggyesülés:  I)  unió,  adunatio  MA.  [vereinigung]  Ádám- 
nak es  ewanak  egy  testben  való  egyosewleesekrSl,  kylenib 
kylenib  zemeel  alat  (ÉrdyC.  343.  657b).  Vronkhoz  való  egiasfiles 
(DebrC.  130).  Az  hiueknek  az  Christus.sal  válhatatlan  eggiesfl- 
lesak  vagion  (Fél:  Tan.  421.  460).  Tfiruéútelen  eggy6sfilésb81 
származott  magzatok:  qui  ex  iuiquis  somnis  nascuntur  (Kár: 
Bibi.  1.637.  105).  Asszonyi  állattal  való  egyesfilés:  fornicatio 
(MA;  Bibi.  1.265).  Hazas.s;igban  való  eggy&sftles  caniis  unió 
(Ver:  Verb.  94).  Kivanta  jelenlétét,  és  egyesftlését  tanitványival 
(IlIy:Préd.  1.518).  3)  [consensus ;  übereinstimmung].  Egyhazljoli 
iras  tudoknac  kouyueiben  eggyesfiles  vagyon  erriil  (Zvon :  Osiand. 
28). 

Éggyesület :  [conjímctio ;  verbindung).  Erezte  naé  vendég- 
seget  kezeltetni  Hestérnec  ménekózeiért  es  eééesSletiért :  pro 
conjunctione  (BécsiC.  53). 

[Egyetem] 

Égyetéinbeli :  [conjunctus,  simultaneus ;  vereinigt,  zugleich 
geschehend].  Egetembeli  tiztelet:  coUaudatio  (DöbrC.  79). 

Egyetemben  (eggkUmben  Lép:  PTük.  n.190.  egygydemhen 
MA;  Bibi.  1.155.  Fal:NU.  327.  331.  334.  egyedemhc  KxúosC.  21. 
egedSmbe  TelC.  29.  egyeltembe  t  Born:  Préd.  288.  egyemtenben  f 
ÉrdyC.  19.  eggientembe  KBécs.  1572.  D2.  egyéniembe  Born:  Evang. 
c2.  igelombe  RMNy.  IL46.  igeiemben  71.  igelón  f  GuaryC.  37b): 
simul,  una  MA.  [con-;  zugleich,  zusammen].  Mynd  egyetembea 
meg  eskevnek  (MargL.  105).  Egyetemben  zyueddel  es  zaddal 
enekeluen  (CornC.  81).  Egyetemben  az  fráterrel  ez  veen  frá- 
ter es  vontatyk  (DomC.  252).  Felele  az  neep  egyetembe;  res- 
pondit  populus  ima  voce  (JordC.  61).  Meg  talalaak  az  ger- 
meket  hw  zyleywel  eéetemben  (359).  Egyetemben  gywleenek : 
convenei-unt  (449).  Kellemetes  len  az  Heródesnek  es  egyetembe 
mynd  a  vendegheknek  (473).  Eegyetembe  reea  rohananak; 
imiietum  tecerunt  unanimiter  in  eum  (ÉrdyC.  172b).  Eegyetem- 
ben  Phylep  es  Andi-aas  mennének  (534b).  El  veznek  egyelőm- 
ben az  testSkkel  (Beythe:  Epist.  236).  Tartoztaltya  mugát  eleség- 
tai,  es  egyetembe  minden  féle  dologtul,  ki  á  testet  gy8n8rk8tteti 
(Tel:  Fel.  27).  Herodiással  egyetemben  örök  számki-vetésbe 
küldetek  (Pázm:Préd.  33). 

Eggyetlen :  [unicus ;  einzig].  Jasus  athya  vr  ystennek  egyet- 
lené iCzechC.  20.  ÉrsC.  1).  Zabadohad  meg  yregynek  markából 
egyetlenemeth ;  unicam  neam  (KulcsC.  41).  Mind  egietlenig  el 
vezte  8k8t  (Szék;  Krón.  169). 

Éggyetlenbe :  [simul,  pariter  ;  zugleich,  gleicherweise].  Va- 
lamykoron  vágyónk  egyettlenbe  (simul),  fegy  meg  engemet 
(EhrC.  12).  Vr  ystent  egyetlembe  gyczerek;  p;u-iter  laudave- 
nmt  (92). 

Éggyetlenaég :  1)  [imitas;  einheit].  Engeggyed  bódog 
háromság,  aggyad  eggyes  eggyetlenség  (RMK.  L183).  2)  [dis- 
cordia;  mieinigkeit].  Az  urak  valának  nagy  kegyetlenségben, 
Tállyán  az  polgárok  nagy  egyetlenségben  (RMK.  n.177.  Helt: 
Zsolt  111). 

Éggyez:  1)  convenio  MA.  [sich  vertragén,  gleichen].  Az 
tagok  eggieznek  az  testben  (Fél;  Tan.  295).  Egygyez  a  rókával 
sok  ravaszságiban  (Czegl:  Japh.  16).  A  kenyérnek  Cliristus  tes- 
tévé változiisa  némely  dologra  egyez  a  teremtéssel  (Illy:Préd. 
11.15).  2)  concordo,  astipulor  C.  consentio  MA.  [Ubereinstimmen, 
sich  verstandigen].  Az  isten  ki  ielenti,  az  mirSl  az  bSlczek  ez 
élőt  nem  eggiezhetenek  is  íFé! :  Tan.  Eklb.  3).  Ez  beszéddel 
eggyeznec  az  angyaloc,  az  kic  imigyen  szólnac  (MA;  Scult.  22). 
Nem  hLszem,  hogy  szive  eggyezzen  szájával,  mikor  azt  iija 
iMutkó:  BCsák.  119).  3)  [verbero ;  schlagen].  Bezzeg  oldottam 
én  a  tzigány  kereket,  mihelyt  láttam,  hogy  a  dérhiis  komát 
eggyezui  kezdette  (Kónyi;  ÁrtM.  71). 

meg-eggyez :  1)  [convenio ;  gleichen,  ubereinstimmen].  A 
régi  ecclesiának  tudományával   megegyez  a  vallás  (Czegl ;  MM 


ri79 


EOr.VEZÉS— KGOYCT.  EGÍJVIO 


EfiGYI  K—E(  ívképpen 


245).  Meg  egyez  te  veled  minden  gundolatini  (Orc/.y:  KöltH. 
119).  2)  [paciscor;  übereinkoninien].  Az  árráról  megegyezni: 
*decideie  pretio  cum  aliquo  I'PBI.  A  helység  tanácskozott  » 
azon  egyezett  meg,  hogy  gyászla  öltözvén  mennének  a  tsá^zár 
eleibe  könyörögni  (Fal :  TÉ.  647).  3)  (conjungor ;  sicli  vereini- 
gen).  .Siessenek  velem  megegyezni  (XVII.  száz.  Nyr.  X46y). 
A  több  csehor.szági  haliakkal  Ismét  niegogyfjzvén,  Prágában 
.szállottanak  mindnyájan  (MonTME  111226).  19-d.  egyeztünk 
meg  az  .szekereinkkel  is  (TörtT.  1.231.  Thaly:  Adal.  1.151). 

Éggyezés :  analógia,  convenientia,  consensus,  eonsensio, 
astipulafio  C  conventio  MA.  (iibereinstimmung,  übereinkunftj. 
Ha  musiwts  vagy,  hiír  cggyezésijben  fárasztod  magad  (Tör:  .Ián. 
24).  Ellenkeztek  hát,  lia  eggyezésteket  nom  mntathattyátok  a 
szent  Írással  (Matkő :  BCsák.  415). 

Éggyezö :  1)  confordatus  C.  fgleicli,  übereinstimmend]. 
EgyezS  .szii :  euplionia  C.  Egyezfi  éneklés :  coneentiis  MA.  Egyezíi 
harmónia  (Illy:  Préd.  11.206).  S)  assensor  C.  eoncors,  consen- 
tiens  MA  (eintracbtig,  g&siimmigsgenosso).  Nem  szolgájok,  hanem 
eggyezfijfik  vagyok  a  régieknek  (Pázm :  Préd.  a.S).  A  cselekedSk 
és  egyoz5k  :  agentes  et  consentientes  (Hly :  Préd.  11.274). 

£ggyezőlen  :  [aequaliter ;  übereinstimmend).  SzórúI  szóra, 
oly  eggyezólen  valának  forch'tva,  mint-ha  chak  egy  ember 
munkája  lett  vcSlna  (Veresm:  Ijev.  155). 

ílggyszöaég:  [concordia;  ülMreiastimmung].  Miben  .áll  a 
megszenteltetés  ?  Az  egész  életnek  az  isten  törvényével  való 
eggyezSsi'gében  (MHeg:  TOszl.  1111) 

[Éggyezöd-ik] 

meg-eggyezödik :  fconcordo ;  überoinstimmen).  Tudomány 
élettel  szépen  megegyez5dgyék  (Kisv:  Adag.  393). 

[Éggyeztetl 

Éggyeztetö :  libramentum  C.  [wagestange]. 

íígyf óle  :  I )  (uuius  generis,  alicujus  generis,  aliquis  ;  eine 
serte,  ein  gewis.ser].  Egynec  egyfélét,  másnau  másfelet  adót 
(Helt:  Bibi.  I.  c2).  Mint  egy  félét  .szőriről,  ugy  Sámbárf  Ls  mor- 
gásirol  ki-esmértük  (Matki"! :  B(Jsjlk.  ElAb.  2).  Ezt  az  ágazatot, 
mint  egy-féle  állatt  a  gySmbért  turkállya,  undokittya  (Pcjs: 
Igazs.  1.658).  HilietS,  hog>'  Lybica  fera,  sok  kfiszSbSt  nyalt 
egy-féle  része  (CzeghJaph.  166).  3)  [par,  aequalLs;  gleich, 
einerlei].  Egy  fele  Pharaonac  mind  két  álma :  somnium  regis 
umim  est  (Helt;  Bibi.  I,  V2).  Mind  egy  f§le:  omnia  idem  pul- 
vis  (Decsi :  Adag.  49).  Az  egyféle  szín  jele  az  egésségnec  (MA : 
Bibi.  1.99.  Zrínyi  I.15I). 

Éggyig,  eggyiglen:  [ad  unum;  insgesamt].  Ninczen  ki 
iot  mflelkeéfgik,  ninczen  mind  c^giglen  cs :  non  est  u.squo  ad 
unum  (.Sylv:  UT.  II.7).  Egyic  mind  le  vágác  5ket  (Helt:  Króu. 
59).  Benne  valiic  eggyiglen  meg  halnánac  (Görcs:  Máty.  52). 
őket  mind  e*gyig  le  vágnác  (Kár:  Bibi.  1.391).  Ha  mind  eggyig 
elvesztenéd  az  népet  (MA:  Bibi.  1.132).  Eggyigh  mind  kétségben 
kellene  e.snfink  (Exl'rinc.  6). 

eggyen-eggyig :  tv  Minden  császárok,  királyok  nagyobb 
és  kisseb  földi  urak,  egyen  egyig,  egy  szóval  miniiyájan  koldusok 
vagyunk  (Biró:  Ángy.  121). 

eggyes-eggyig :  cv  Egyils  egyik  [így]:  usijue  ad  unum 
omnes  l'PB.  Minden  válogatás  nelkftl  egyes  egyik :  nullius 
inspectü  elogiü  (Decsi ;  Adag.  246).  Majorok,  csflrök,  niellyek 
egygyes-egyik,  mind  az  5  költségén  épöltek-fol  (Szeg ;  Aqu.  lUÜ). 

éggjrül-eggyig  (e<n/ral   tgyig  FalrNU.  262):   c\3   Az   régi    | 
.sz.  atyák   eggyill-oggjig   tévelyegtek  (Pázm:  Kai    607.    Pázm: 
Préd.  41).  EggyóI  eggyic  el  .szenuodtec   (EsztT:  Any.  80).  Egy- 
gyfil   egygyig,  mind   egy   akaraton    vadnac   (CzegI:  Japb.    40). 
F,gyiilegyig  5szve  rontja  tojásit  iMisk:  VKerl    249). 


Éggyüc  (egigiu.M\  másikra  Zvon :  O.siand.  135.  'yjO'cMeg): 
3.)aj.  1L»4) :  [altér  eorunij  unas  eorum ;  einor  von  ihnen  PP. 
unus  ex  duobus  aut  pluribus  MA.  Egyik  sem:  neuter;  egyik 
felé  sem :  neutro  C.  Eggyikűnc :  unus  nostrum ;  eggyiktec : 
unus  vestium  MA.  Kettflnek  eggyike :  duorura  altér.  jEgyik  a 
másikat  keresi :  so  invicem  quaeritant :  sie  suchen  einander. 
Egyik  kéz  a  miisikat  mossa :  manus  manuin  tavat,  gratia 
gratiam  [writ;  eine  hand  wíischt  die  andere  PP.  Kikni-c  eéé>c 
Maaloniia"  hiuattatic,  es  raasic  Colionnac :  quonim  altér  M. 
vocabatur  et  altér  C.  íBécsiC  li.  Ki  ^eidö  te  zolgalo  lanod- 
nac  eggickel  nem  va^oc :  quae  non  sum  similis  unius  puellaruni 
tuarnm  {5i.  Ilaroni  keppen  való  gyon.^s  vagyon.  Egyk  gyonas 
mond.ityk  byneknok  meg  vadolasanak.  Másik  gyoiuis.  Harmad 
gyonas  (t'oniC.  28).  ö  a  ualaztottak  kítezül  égik  /UebrC.  12öi 
Myndön  tJigaidbaii  zenvedel,  kyknek  eggik  sem  maradót  eep 
alapaty.iban  (KrizíiC  20).  Yncab  yllyk  teneked,  hug  el  vezyen 
égik  tag'id,  honnem  tellyes  tested  vet!e.seg  ix>korra :  |jereat 
unum  meinbrurum  (JordC.  367).  Egyk  vona  az  reghy  profie- 
tjiknak :  unus  de  antiquls  (553).  Az  zentők  kőzzől  eeggyk  az 
zent  Jeioninms  doctor  (ÉrdyC.  564).  Mikor  egyk  mind  ea[t] 
zolnaya  az  kettey  monda  (VirgC  49).  EggykHJnJkes  inassynk 
hyreuekewl  nem  zall  zerzesekru  iKMNv.  11.32).  Mel  szoknak 
az  égik  kopaz-sagot  iegez  (45t.  Tinektekis  tfinkoztetec  egyic  az 
masiknac  Lábait  meg  kell  mosnotoc  (Born:  Préd.  216).  Azoknak 
az  (5iristus  meg  ielenésinok  eggyik  adatik  élőnkbe  az  mái 
evangeliomba  (Tel:  Evang  IL  47b)  Ha  nem  egyik,  másik:  aut 
eucurbitae  florem,  aut  cucurbitam  (Decsi;  Adag.  141).  Ket  kep- 
penis  chynalhatod  meg;  eggyk  keppen  imigy  (Frank;  HasznK. 
20).  A  bérmálás  e^ic  a  .szentsegeknec  (Agend.  45)  Eggyic  vé- 
tekből soc  egyéb  vétkec  származnac  (Vás;  CanCat  239).  Az 
tanit()k  közzülis,  ezeknek  eggyike  sem  érkezik  arra  (Pázm ; 
Kai.  91).  Azis  eggyik  az  írásnak  paranc.«olali  kőzött  (493). 
Kettőt  állatnac  elő,  hogy  az  sors  ez  keltőnec  az  eggyikre  essév 
(MA:  Tan  1106).  Eggyc  helybfil  másba  kergettessél  (Zvon: 
Post  1.228).  Eggyikhezis  nem  hasomlitom  jiennámat  (Zrinyi; 
ASyr.  Elíb.  1).  Az  ötnek  egygyike  (Matkó:  BC.'.sák.  157),  A  ket 
Scipionak  eggjike  (Hall ;  Paiz.«.  279).  Nicolaus  a  hét  diacouusok 
közz&l  egygyik  volt  (GK.nt ;  Titk.  13).  Neutralistáknak,  azaz, 
egyik  seni-nek  neveztetnek  (Misk:  VKert  275).  B^'ik  kökény, 
a  másik  galagonya  (SzD;  MVir.  118). 

éggyik-eggyik :  (singuli ;  je  einer}  Az  fölein  oly  drága  két 
gyöngy  függött,  mellyeknek  eggyik  eggyik  harmad  fél  touiia 
aranyra  liecsfiltetett  (MA ;  SB.  224).  Vegyetec  egyegy  férfiat 
eggyic  eggyic  nemzetségből :  eligite  singulos  viros  per  singulas 
tribus  (MA:  Bibi  1.196).  E^ykjTt  egykyrt  adok  tyzen  nyolcz 
nyok?,  di'n.'u-t  íUj  M.Tgy.ir  Múzeum  111.1:357), 

tanáos-eggyik :  (senator ;  ratsherrj.  Tauácz  ee^ik  vala 
(Sylv:  UT.  1122). 

váras-eggyik :  [civis ;  bürger).  Gasjiar,  ky  thy  kegelraetek 
kezzetli  var.Lsegyk  vona  (RMNy.  11.71).  Een  varas  eggik  lewt- 
tem ;  neuenict  l>e  iraltji  kegtek  az  varas  kewnyuebe  s  meg  ez 
mai  napLs  ugiaii  azon  varas  feel  vagiok  (125) 

flggyikféle  :  (alterius  generis ;  von  der  eínen  art).  Kél-féle 
bflnökrUl  emlékezik  ;  eggyik-félék  azok,  mellyek  az  igazakban 
találtatnak  (Pázni:  Préd.  723). 

£gyként :  I)  [pariter ;  gleich,  gleichenveise)  .Szegény,  gaz- 
dag koldus  egyként  szfiletletiiek  iLászl;  Petr.  112).  8)  [par- 
tim; teils],  Melly  observatiokat  egyként  a  maga  írásának  ment- 
ségére s  másként  az  itljusiignak  nktatlatására.  kílxil.víiott  iGKat: 
Titk.  1097). 

£gyképpen :  1 )  [altero  modo ;  auf  díe  eine  weLstiJ.  Kinm- 
egykeppi.M,  kínec  másképeién  vesz  el  meg  az  kiral\okis  ilV»ni: 
IVi'd.  54T).  Azon  igyekezic,  hogy  va^  f^kepjien,  vagy  mas  k».-p 
peu  »a>&nket  vehesse  lAgeud.  4Ui.  2)  [paiiter;  gloich,  gleichvr 


"■■^l 


EGYKOR— EX'.GYt'TS'N  KN 


EGGYUrr— EG^'VENG 


582 


weise)  Asszoiijl,  leállt,  férfiat  iiiiiideKyképeii  vágták  (MonOkm. 
Vll.lUn.  8)  (i^rtiiu  ;  leils,  eiiierseits].  Heródes  nem  teliety  vala 
ee||;g.vkeeppeu  ti'eelweeii  az  kőz  ueeplöl,  inaaskeeppeu  kedeeg 
e\v  ees  twgíjya  vala  Iiogy  zent  es  ygaz  istennek  erabore  volna 
(ÉrdyC.  524).  Ejiykeppeii  ew  aldot  wroknak  tyztfisseeclieere, 
másképpen  az  wy  vendeeghnek  enveudetóssegheere  zozaltjok- 
kal  nagy  vyg;isagot  yeleutnek  (511).  Egy  képpen  ászt  vallyác, 
nias  lelíll  tagadiac  (A'allástétel  Oo :  ij). 

£gykor  (<yi/  koron  ÉrsC.  471.  egykorban  L^p:  PTiik.  111.6. 
Pethí:  Krfn.  4y.  Kem:  Élet  15.  egykorba  Hung:  Trója  5.  egy- 
kori Petli5:Krón.  256):  quondam,  quandoqne,  aliquando;  einst 
MA.  Egykoris  s  máskoi-is  (Megy:  3Jaj.  11.180).  Szelek  jóllehet 
fiinak  mindenkoron,  de  egykor  inkab  hogy  nem  mint  néha 
(KDebr.  1619.  Cö).  Egykorban  kért  fél  ak<Í  bort  (TörtT.  MI. 
109). 

ílgyre :  [coutiuuo,  inces.santer ;  in  eiuem  tort,  fortvvahrendj. 
A  .szalonnát  ha  egjTe  fifcifilik  is,  nem  válik  XieWe  derelye 
(Fal:Jegyz.  ?20i. 

eggjrül-egfyre  :  (ad  unum ;  iiLsgesamt].  Megváltónktól  tanult 
kSnyfirgésnek  kérési  egygyfil  egyre  igen  rSvidek  (Komár:  Imáds. 
79). 

mind-eg3rre:  I)  perpetim  PPBl.  [fortwahiend].  Mind  egyre 
ostromolnak  a  kísértetek  (Hall:  HHist.  11.64).  2)  [ad  mium ; 
insgesamt].  A  niatska  sokszor  a  kígyókat  és  varas  békákatis 
mind  egyTe  szokta  mardosni  (Misk:  \Tíert.  168).  A  jó  fias  tyi'ik 
nem  tsak  a  maga  tsirkéit.  hanem  más  egyéb  tSle  kikSltetett 
rélze  és  páva  6akot-is  mind  egjTe  szereti  és  táplálja  (-564). 

Egység :  (imitas ;  einheit].  f  g  istent  háromságba  es  barom 
sagot  e^^be  becf  Il5nk  (DöbrC.  56).  A  testnek  egysége  sem 
ffig  a  helynek  egységétől  (Pázm:  Kai.  860).  Imez  sido  ige  elo- 
him,  nem  egysegnec  .számában,  de  többeknek  számokban  mon- 
datik (MXyil :  Irt.  176).  A  háromságot  az  egységben  imádgyuk 
íBiró:  Augy.  177). 

Egyszer  (ecc'Sr  TihC.  7.  18.  ec'ór  KazC.  153.  eczer  VirgC. 
143.  Lép:PTük.  L179.  92.  echtr  LevT.  1.264.  etzer  47.  Helt: 
>Ies.  72.  ígcyfr  Ozor:  Christ  88):  1)  semel  C.  [einmal].  Egy- 
szeris  másszoris :  semel  atque  itermn  MA.  Egizer  napiaba  (VirgC. 
40).  A  Christus  eczer  való  aldozattiauai  mind  6r5cke  az  iduó- 
zfilendőket  tekelletcsecke  tette  (Fél:  Tan.  246).  Ezen  szentsé- 
geket egyszemél  t5bbsz5r  nem  szabad  venni  (Biró :  Ángy.  252). 
Meleget  egyszer  mikor  eszünk?  (Gvad:  RP.  34).  8)  [aUquaudo; 
einst].  EegyzSr  el  yewe  (ÉrdyC.  568b).  Mykoron  egicer  meg 
fogatot  volna  (VirgC.  100).  Sámson  eezcer  nag  soc  rokakot 
fogata  (Szék :  Króa  25).  S)  [simul ;  zugleich].  Te-stók  ees  eeggyv^t 
nwgodneek  es  egyz6r  támadna  Öel  (ÉrdyC.  515b).  Egy.szer,  és 
azon  szempillantásban  tsak  egygji^t  lehet,  s  tSbbűtt  nem  (GKat : 
Válts,  n.1221). 

Égyszérbe  :  [simul :  zugleich].  Ellenségét  olly  er6ssen  vágta, 
hogy  egy  szerbe  nyakát  két  kezét  el  tsapta  (PhilFI.  49). 

Egyszeri :  [semel  fectus ;  einmalig].  Kedvel  lyed  az  5  egy- 
szeri elégséges  áldozattyát  (Técsi:  Lil.  112). 

Egyszerű:  simplex  MA.  (einfach)  (Csúzi :  Tromb.  676). 

Éggyiil  \fgyíl  EhrC):  1)  [semel;  einmal].  Tértének  egyel: 
accidit  semel  (EhrC.  20).  Tenbzer  ne  menne  liozzaya  hanem 
czak  egyel  (41.  60).  Egyel-sem:  nulla  vice  (9).  2)  [.simul,  una; 
zugleich,  bei.sammen].  Menyewnk  egyel  által :  transeamus  simul 
(EhrC.  19).  Kik  harmyncz  eztendeig  egew  [így]  voltak,  el  valaz- 
tatnak  (VirgC.  119).  Mibelt  az  testból  ki  múlnak,  ottan  az  Chiis- 
tussal  eggifil  lesznek  (Fél :  Tan.  488). 

[Szólások].  Czak  e  g  g  i  ű  1  e  ^  ember  sem  mielheti  ezt  (Mel : 
Jób.  35).  [Vö.  eggyül-éggyig,  éggyül-égyre] 

Éggyürmen.  (egyúnnel  Ver:  Verb.  207.  Hall:  HHist.  ni.73): 
aliciuiue.  ex  uuo  loco ;  aus  einem  ort  MA.  Mik'  ppen  mehetnec 


egpünnen  niasiia  (NadC.  82i  Eggyünnen-is,  niásunnan-is  addig 
metéli,  mig  ábrázat  nem  tetszik  rajta  (Pázni;  l'iéil.  712).  Holmi 
hirekis  lengedeznek  mind  eggiwnnen  s-niind  masmian  (TörtT. 
VIIL67).  Ha  eggifinnen  ki  tepyis,  masut  megent  fSI  n5  (Lép ; 
PTük.  11.76).  Nem  fogonik  meg  a  plánta  mely  eggyflnnen  má- 
síivá  gyakorta  vitetik  (Laskai:  Liiw.  184). 

figgyütt  (egieth  WeszprC.  39.  tggyít  Frank:  HasziiK.  2. 
eggióU  Lép:  PTük.  1.182.  Megy:  3 Jaj.  11.154):  1)  [uno  loco, 
alicubi ;  an  einem  ort,  irgendwoj.  Mondotta  nem  cak  eg^5t,  de 

i  zent  lukac  e\vané:eliomaba  es  (GuaryC.  52)  Ilé.sét  ezászárnac 
eggyöt  el  foga  (BFaz:  (Jastr.  Ui).  Ei'gyfit  igy  ír  Luther  (Pázm ; 
Kai.  104).  Mellyeknil  enuec  utánna  is  egyfit-is  niásut  is  ínii 
foguno  (Nad:  Kert.  17>.  EIgy.szer,  és  azon  szempillantásban  tsak 
egygyöt  lehet,  s  tSbbíitt  nem  (GKat;  Válts.  11.1221).  Együtt  azt 
írják,  hogy  elveszett,  másutt  azt,  hogy  halálos  sebben  esett 
(Pionírok.  VIIL214).  2)  una  Ver.  conjunete,  con-,  cum  C. 
miteinauder  MA.  EggyStt  élnec  s  haUiac  6c :  nunc  duo  concor- 
des  anima  moriemur  in  una  MA.  Éggvt  lakozanac  (TelC.  16). 
Ky  teeveled  eggyAt  lakozyk  (JordC.  232).  Nem  oknekfil  voltunc 
eniiyin  munkába  ^yfit  (Helt:  Bibi.  I.  c2).  A  földi,  réti  kis  laput 

j  ha  megf8z6d  eggyflt,  hidegen  az  fogad  mosod  vele,  meg  gyó- 
gyít (Mel:  Herb.  42).  Mindeu  dolgaiba  istennel  egifit  iar  (Szék: 

!  Krón.  32).  Eretnekezze  ki  királlyával  egyg}fit  (Czegl:Japh. 
156).  Lovastul  és  kotsistul  együtt  jSvfiuk  (NótPM.  23.  24). 
3)  simul ;  zugleich  MA.  Kristus  el6t  térdet  haytnak,  de  éggyflt 
verik-Ls,  mint  a  Pilátus  vitézi  (Mad;  Evang.  384).  Kristus  nem 
csak  ember,  hanem  eggyfitt  isteu-is  (532).  Bizonyos  dolgaimtul, 
s-egyfltt  előtem  járóimnak  is  parancholattyátul  viseltetvén,  kén- 
szeréltettem  GySré  alá  rándulnom  (Felv :  Dics.  A2).  Ezerszer 
is  áldott  légy,  s  együtt  ezer  átkot  végy  (Amadé :  Vers.  193). 

Eggyüttvaló  :  [conjunctus;  vereint].  Egyni  való  kezesek: 
cnnsporsores  C.  Együtt  való  munkálkodás  (Illy;Préd.  L164). 

Eggyüttvalóság :  [societas;  áss  zusammensein].  A  luthe- 
ránusok a  Christus  testének  és  a  kenyérnek  edgyfitt  való  léte- 
lét (mely  némellyeknek  tetszilt  hogy  neveztessek  hozzá-valóság- 
nac;  mi  semmi  nem  egyéb  más  értelemmel  azt  testi  edgyfitt 
valóságnak  nevezzük)  tanittyák  (Apafi :  Vend.  563). 

Éggyüvó  (egióue  Kulcs:  Evang.  267.  egyőve  Frank:  HasznK. 
79.  eggywe  JordC.  662.  719.  eggm  Sylv:UT.  1162.  eggyif^ 
Kulcs:  Evang.  324):  simul,  una,  in  unum  locum  MA.  [zusam- 
men,  in  ein.s],  E  kettő  egyflue  való  (Bora:  Préd.  26).  Christussal 
eggyfie,  fi  véle  egy  testé  leszfinc  (Tel:  Fel.  84).  Ászt  az  hetet 
ird  le  eggfive  (Helt:  Aritm.  J).  Az  ti  hólt  testeiteket  az  ti 
báluánitockal  egybe  eggyfiué  hányatom  (Kár:  Bibi.  L 114).  Ót 
ezer  ember  fi!  együvé  (MA :  Scult.  308).  Ackorou  jiírulunc 
osztón  eggyűvé  és  egymásnac  őrvendezfinc  (860).  Eggyfivé 
testesedic  (943).  Egygyüvé-is,  másuvé-is  (GKat:  Válts.  H.  Elflb. 
32).  Egy'üvé  röhögnek,  mint  a  disznók  (SzD:MVir.  118). 

EGYVELEG,  ÉGYELEG :  [promiscue,  mixtim;  ge- 
mLscht,  veimischt].  Egyeleg,  ha  rajta  állana,  minden  calvinistá- 
kat  és  lutheránusokat  Magyaroi-szágbol  kihajtana  (Pós:  Válasz. 
57).  Arra  sem  kStel&sek  az  hivek,  hogy  egyveleg  akar  melly 
tanítókat  halgassanak  (Pós:  Igazs.  1.336).  A  nagy  zápor  essSvel 
egyveleg  hullani  szokott  apró  békátskák  (Misk;VKert.  259). 
Fénylenek  ruliintok  szép  piros  szemekkel,  és  fejér  gyémántok 
egyeleg  ezekkel  (Gyöngy :  Char.  85).  [\^8.  Elegyedik,  Ele- 
gyít] 

figyvelegés,  egyvelges  :  [promíscuum ;  gemischt].  Egy- 
velges ;  vermenget  KirBesz.  132.  Virrel  egyvelges  vizellet  (Mon- 
Irók.  XV.105).  Sok  ellenséges,  egyveleges  hhrek  lévén  azokrul 
conferentiák  tartattak  (Monlrók.  XXin.20). 

EGYVENG :  ['?]  Egyvenghy  (egyvengye),  atyám  egyvenghy : 
patruelis  (1350.  Kovachich:  Formuláé  Solennes  XIX.  Nyr.  XHI. 
323). 


37* 


.=)83 


EH— 2.  Én 


EH,  EE  :  p;ip;ie !  CorpGramin  78.  Ee  te  baatya  iiain  iiiyn 
dennek  iiipí;  niondod  il'esti;  Fab.  R6)  Eh  I  ba  ez  a  böcsületes 
ember  nem  járt  volna  aunjit  az  ebek  s  vadak  nyoma  után : 
alkalmatos  személy  vált  volna  belíle  (Fal :  NE.  21— 22).  Eli 
dús  aozonyim !  emez  okoskodás  csak  az  élíknek  hívságos  ál- 
madüzási  íFal;NA.  169).  fVti.  EHE,  EJJ 

1.  ÉH,  IH,  JOH,  JUH  {'nh  WiuklC.  191.  mh  21.3. 
yonh  EhrC.  3,  wnh  MüneliC.  2U.  NádC.  217.  271):  1)  (intestina, 
venter,  stomachus ;  das  innere,  baueb,  mageu].  Megh  rossaniryon 
az  tlie  eehod,  be  hassanak  oz  keserwes  athkozot  vyzek  llio 
meehedbeii  (JordC.  128).  Leeii  Yonas  az  cetbhaluak  eehaban: 
in  veiitre  ceti  (JordC.  301).  Megh  ko-sereyty  te  ehodath,  de  te 
zaadba  eedes  lezen  (902).  Walamyglilen  az  zentsegnek  yze  es 
zemelye  embernek  zayaban  awagy  cehaban  meg  nem  emez- 
tetyk  ynl,  mynd  addeegh  zenLseeglmek  mondatyk  (ÉrsC.  561). 
8)  [cor,  mens ;  berz,  sinn].  Monda  e«ii  yonbaban :  dicit  in 
corde  suo  (EhrC.  3).  Jobbom  bátorsága :  audacia  cordis  mei 
(11).  Kysaltatykuala  ew  yonbaban  agg  ellenség:  suggerebat 
cordi  ejas  (.50).  Kemeneduen  yonbaban :  in  mente  (50).  Yonba- 
hely  teredolmesek :  contriti  corde  (72).  Mend  yonbokual  tyztel- 
nek :  totó  corde  (76).  Ayoytatos  yonlmal  zolgalam  (156).  Tizta 
ionhouac :  mundo  corde  (MünchC.  20).  Nagy  Tjiis  jonhbal  vissza 
térének,  viadalt  kezdeni  sem  merének  (RMK.  1.26).  Emericus 
Thefrek]  kewzewn  Krystliynjmak,  leghen  kenweb  ynbiuiak, 
zaaz  yo  napát  koth  zaz  yo  eetb  hozyaya  (1485.  Njt.  VI.  110). 
Kead  néznek  zenieknek  zemey,  es  véneknek  keserwes  zftwey, 
es  arwaknak  nyomoroltb  ybay  (PeerC'.  332).  Megli  haborodeek 
eu  zywem  awagb  con  enbom  (WinklC.  191).  Nem  kőnyfirSlz 
en  raytam  inbodnak  keserfisegliewel  (213).  Meg  haborola  en 
iouhom  (NádC.  230).  Yüboinnak  akaratyat  líLssad.  IdwSzlegy 
vrnak  edós  zywe  en  yohomnak  yo  őiőme.  Tbe  yndohad  en 
yobomath  hogy  kyvvanyon  enne  nagy  yotb  (CzechC.  6).  Leesnek 
emberek  kAnyrwlesnelkyl  valók,  kémen  joLuk  (Komj:SzPál. 
392).  Kí^íiőröletes  szilinek  es  ioliának  általa  (Sylv:  IT.  1.82). 
Legetek  kőnSrflletes  iolmk  t  ad  níLsericordiam  proui  (11.121). 
Nagy  siketség,  vakság  szíUlott  reátok,  bi.szem  i.sten  keniénitötte 
johotok  (Tin.  208).  Ifjúságodnak  keseriiségi  johomat  inditák 
(363).  8)  [iumbna  ;  lendej.  Legyenek  az  tliy  ehotok  (lumbi  vestri) 
fel  ewedezwen  (JordC.  571).  Az  bA  eohanak  gymelczee  (712). 
Meegleu  ennen  attyanak  eebaban  vala,  mykoron  eleybe  kelé 
melchysedek  (810).  Leegyen  ty  eehotok  fl'el  ewedezween  (ÉrdyC. 
155b.  414b).  Adam  es  ewa  kyknek  oldalokbol  awagy  eebokbol 
zyleteek  es  tainada  anya  zent  egyház  (343.  362b).  4)  Joli : 
hepar,  jecur ;  jnha  embernek  :  epar  bominis ;  iobafajo :  liepata- 
rius  MA.  [Vö.  ÉhomJ 

[Szólások].  Meg  nem  esik  iolia  rayta :  clauserit  viscera 
siia  coran)  eo  (Sylv:UT.  ILI 30).  Szép  az  szaua,  de  6rd5g 
az  eh  a  (Decsi:  Adag.  76.  117).  Hát  az  augiistai  coufessio 
emellé  joháta  romai  gyülekezetnek?   (Pós:  Igazs.  L313). 

2.  ÉH  (ihség  BécáC.  1.  MtlnchC.  58.  ikea  43.  <ség  Mel : 
Jób.  69.  MehSzJán.  37):  1)  [famas ;  limiger].  Eliet  zemiegge- 
nek  ment  ebek  (AporC.  4).  Kynzanayak  elmei  es  zomebsaggal 
(DebrC.  544).  Elmek  halálával  lialmeg  (Megy:  6Jaj.  11.30).  2) 
famelicus,  jejunus  MA.  impastiis  C.  [liungernd,  hungrig].  Kei 
eh  orozlanokat  bocsatta  5  reiaia  (DebrC.  168).  Eb  valeec,  nem 
éltetőtök  (NagyszC.  327).  Dyhes  eeh  farkasok  (ÉrdyC.  592b). 
Eeli  orozlan :  leo  rapieiLs  iKuIcsC.  40).  Az  ew  tanyhvany  ebek 
walanak :  6.suriebant  (Pesti :  NTest.  23).  Hona  ebebboc  (a  hiuec, 
ez  barany)  aimyiiial  edesbnec  tettzic  (Boni:  Préd.  404).  Az  8 
oh  torkokba  azért  taszítottad  (Boni:  Ének.  260).  Nehéz  az  éh 
embernek  az  várakozás  (Decsi:  Adag.  152).  Mint  az  éh  farkas 
vgy  varia  (170i.  Eh  cmberuel  fizne  ne  vez:  esnrienti  ne  occur- 
ras  (324).  Patkányok  kfizzé  vetették,  hogy  az  éh  patkányok 
lassú  halállal  ílník  meg  flket  (Pázni:  Kai.  54).  Taláni  éh  vagy? 
(Thaly:  VÉ.    11.240).  Szigeh-árbau    dühös  éh    farkasok    laknak 


ÉHEZ-IK— ÉHOM  =•-'  l 

(Küiiyi:  HRom.  25).  Ha  annyi   álnokság,  és  éh  has   nem  volna 
(Gvad :  KP.  30,1. 

[íwólások).  Éhhel  eluezec:  fame  pereo  iMünchC.  H' ■ 
Ehel  halna  megh  (ÉrdyC.  154).  Eiel  halnac  vala  (Hofgr.  201'.. 
Éhei  hala  (Tel :  Evang.  11421).  Az  éhezi  és  mezítelen  kóldast 
had  meg  halni  ébel  as  hideggel  (Lép:PTük.  14).  Ehvel  meg- 
halni (Mad:  Evang.  271).  Ehel  megh  8 1  n y :  fame  occidere 
(JordC.  44).  T5ml8czben  rekeztete,  bogi  ehuel  Sletneiek  meg 
(DebrC.  123).  Éhei  akarnák  meg  51ui  (Alv:  Post  1 217).  Éhen: 
jojuno  PP.  Éhen  szomjan :  sobrie,  jejmie  PP.  Ehon  6ket  elerez- 
tenem  nem  akarom :  dimittere  eos  jejunos  nolo  (MüncbC.  43).  Fu- 
tos vala  eheu  zomehon  (DebrC.  342).  Eb8n  nem  io  az  tancz  (SandC. 
11).  Eehen  zomoehon  (ÉrdyC.  50b).  Ehennis  el  maradott  (Ború: 
Préd.  400).  Éhen  szomjan  haza  j5  (MA:SB.  138).  Meg  várd 
étlen,  itlan,  éhen,  szomjiihon  (Com:  Jan  215). 

(Közmondások].  Az  káposztás  kertet  éh  kecskére  nem  jó 
biznya,  sem  a  lúd  fiakat  pásztorra  (Magyari :  OrszágRomlása. 
58). 

Éhez-Uc  (ehSzyk  ÉrdyC.  5ö9b.  601b.  ehizzek  Mel:t»Ján 
33.  eííl.nétec  Kár:  Bibi.  1.455):  esurio  C.  fameo,  famesco  PP. 
[liungem].  Éhezó :  esuritor,  famelicus  C.  Éhezi  napok :  esuria- 
les  feriae  PP.  EliezS  léléc :  auima  esuriens  (BécsiC.  100.  MünchC. 
62).  Bódogok  kyk  ehezyk  es  zomehozyak  az  ygassagot :  qui 
esuriunt  et  sitiunt  justitiam  (JordC.  365.  WinklC.  278.  WeszpC. 
20.  ÉrdyC.  601b).  Az  en  lelkem  éhezte  zomehozta  istenek 
igeyet  (VirgC.  10).  Éhezem  es  énnekem  énem  adatok  (117). 
Az  ehec  meg  szfintec  eheznyi  (Helt:  Bibi.  11.113).  Az  kic  észnec 
engemet,  annál  iukáb  éheznek  engemet  (Kiu-:  Bibi.  L66S).  "Hsz- 
teséget,  diczS.séget  eheznec  (MA :  ÍScult  265).  A  gyomor  fires 
lévén  éhezic  és  szomjuhozic  (Com :  Jan.  55).  Szive  szerént  éhezte 
az  8  meg  maradásokat  (MNyil:  25solt.  75). 

[Szólások].  \'gy  éhezik  mint  a  farkas  (Decsi :  Adag.  19). 

el-éhézik:  1)  [diutius  esurio;  langere  zeit  hungem].  Har- 
mad napyges  el  éheznek  (ApMélL  45).  2)  [famesco,  esuríre 
incipio ;  hungrig  werden].  Aimyira  elfáradott  és  eléhezett,  csak 
nem  éhei  megholt  (Illy:Préd  U.62). 

meg-éhezik :  esurio,  esurire  incipio  PP.  [Imngrig  werden). 
Meg  ehezueiec  kezdenek  gabona  fSket  zaggatnioc  (MünchC.  34. 
JordC.  388.  741).  Meg  ebJzek  az  vton  (WeszpC.  17). 

reá-óhézik :  adesurio  C. 

Éhezés :  esuritio  MA.  [das  bungemj.  Az  bánatnak  olinak 
kel  lenni,  ki  az  isten   kegielmenek   éhezésére  es  kereeesere 

vigieii  (Fél :  Tan.  245). 

Éheztet :  [fame  torqueo ;  hungem  lasseuj.  Eelieztety  ennen 
inagaat  (ÉrdyC.  619).  Sok  napeeglan  eh8ztete  [Pétert]  (DebrC. 
195.  Born:  Préd.  227).  Tiszti  a  jó  pásztornak,  hogy  ne  éheitesse, 
felettéb'  ne  fáraszsza  a  juhokat  (Pázm:  Préd.  1100). 

Éhom,  éhjom,  ójom  (eAcra  GömC.  240.  241.  Frank : 
Ha-f/nK.  15.  íAíra  Mel :  Sam.  357.  MiiJra  Helt:  l"T.  i5.  eh  whn 
líeytheA:  ¥\\K.  2öb.  cAorra  Ós.  K2.  fWra  Zvou:  PázmP.  114): 
1)  jejiinitas,  inedia  MA.  PP.  jejuuium  PPBI.  [nnchterner  magén). 
Éliomravaló :  jejmius  C.  MA.  Nagy  kedden  ehera  mougy  négy- 
uen  páter  nostert  (GömC.  240).  Mind  ez  horaiglan  ehióra  valéc 
(Helt:L'T.  i5).  Az  wy  figéc  igen  ió  éhyoiura  enni  (MeI:Herb. 
2).  Egyok  meg  reggel  ehera  ez  keiiyetben  fel  latot  (Frank : 
HasziiK.  15j.  Forrásból  éhorra  iuuya  nem  haszontalan  (Qa. 
K2).  Egyél  cseresznyét  éjonira  (MesésK.  27 1.  Eiiomra  vaduac 
még  (MA:  Tan.  1286i.  Hogy  az  vr  vacsoráját  ehomra  kel  veimi 
(Pázm:  Kai.  472i.  Az  étel  meg  kívánást  meg  várd  él\jommal : 
ap|)etituin  expeota  jejunus  (Com:  Jan.  215).  Hogy  ai  urvacao- 
rjyát  éhouion  kell  venni,  mutassatok  szent  irást  rúlla  (Póe: 
Igazs.  I.y li  Idd-meg  éjomra  (PP:  PaxC.  91.  Éliomra  \év!>  ember 
(Misk:  VKert.  592 1.  »)  jejunus  MA.  [Vö.  1.  ÉH] 


585 


ÉresÉG— ÉIJEI. 


ÉJTENÉJ.IEL— E,JT 


5S6 


Éhség  yhiscii  HeltiMes.  151.  éhttig;  (tuoes  Toln:  Vigaszt 
ElJb.  19.  csstg  KazC.  111.  f.'s<g  Mel:SzJáii.  257):  fames,  esu- 
ries  C.  [hungerj.  Elisegtewl  sok  emberek  fognak  meghaln.v 
(EbrC.  63.  30).  El  fogiot  az  nagi  ehseegupk  myatta  (DebrC. 
195).  Ehseg  e.s  zomehsag  (VirgC.  129b).  Eltessi!  wketh  éhségbe: 
alat  Gos  in  fame  (KuIcsC.  75).  Semmi  nem  ád  iob  ízt  az  étek- 
nek, miut  az  éli."!§g  (Decsi:  Adag.  143).  Látom  az  isten  igéjének 
éhségét  (Pázm:  Préd.  a3).  Az  isten  igéjének  éhsége,  az  íidvS- 
ségnek  kiváiiíuiga  nincsen  nékik  (Uly:  l'réd.  I.41tí). 

Éhtelen :  [non  esiiriens ;  nielit  hungrig].  Ebteieu  madarak 
minket  uem  ijesztnek  (Zrínyi  L75). 

Éhül :  [famesco,  6.snrii-e  incipio ;  hnngrig  werdenj.  Az  eliSlt 
népre  kardot  bár  ne  vounyuuc  (BFaz:  Castr.  G4).  Éhfllt  ftkJr 
(Ben:  Rithm.  163).  Téged  kivan,  hogy  abban  segítsed,  az  rá 
ehiilt  sasok  szemit  szendéi  i(.sed  (Thaly:Adal.  L133). 

meg-óhül :  cv  Megfordoluan  a  varosba  megehül5 :  esiuriit 
iMiincliC.  52).  Kazdagok  me^  zegennlenek  es  meg  ehwlenek 
(KulcsC.  77).  A  pychek  meg  ehyluen  kezde  a  hangyának  kew- 
nyergeny  (Pesti :  Fab.  55.  28).  Meghczeudesedék  meg-éhfilt  el- 
méje (I.iszti :  Mars.  4). 

'FlH  fi !  vall !  ohe,  botz !  ein  wort  der  venvunderung  oder 
freud  MA. 

EJ  (f/a  Thaly:  VÉ.  1.397):  exclamatio  admirantís  v.  suspi- 
rantis  Kr.  [ei !]  Ej  báttya,  cs-ik  a  csattisli  vonnyad  (Illyef:  Tomp. 
296).  Ej,  heitzeg!  ha  nem  elég,  a  mit  mondottam,  kénytelen 
vagyok  véle,  hogy  kezedbe  adjam  Zoé  tsászáiné  levelét  (Fal : 
Cottst  827). 

ÉJ  (ee  JordC.  75.  «'  362.  ev  EhrC.  74.  y  Sylv:  UT.  1.141. 
ynek  23):  nox  C.  nacht  KirBesz.  125.  Ki-aluszom  az  éjét: 
perdormisco  PPBI.  Ei  évnek  menden  tyztessege :  omnia  solem- 
nia  hujas  noctis  (EhrC.  74).  Mend  étaltil  ymadkozanac:  per 
totam  noctem  (.BécsiC.  23).  Mynd  eeth  által  bozzusagoUath 
zenvedeel  (WinklC.  237).  Bej-telt  nedven  ee  es  napaa  (JordC. 
362.  75).  Leen  Vonás  az  cetlialnak  eehaban  három  eeh  es 
nappá  (391).  Negj-^ven  ee  es  nappá  beytele  (ÉrdyC.  137).  Miud 
ey  nappá  el  mimkalkodik  (BodC.  8.  17).  Az  eyet  alom  nekevl 
viseli  vala  el  (DomC.  8).  Azon  eyen  niikoron  imatkozneiek 
(DebrC.  102).  En-neky  yelenel  hw.swetnak  eeyen  (TheíwC. 
210).  Fel  kelé  agyából  ejiiek  melseges  veztegsegelje  (^'irgC. 
82).  Eveket  alomnekeni  mulat  (133).  Ey  eynek  imvtath  t\vdo- 
manth  (KulcsC.  34).  El  ifi  az  y  (Sylv:  UT.  L141).  Az  ynek 
neged  vigiliáia  (23).  Három  eyg,  ees  barom  napyk  (Pe.sti :  NTest. 
25).  Kit  be  fedez  ey  vtau  az  nap  világ  (Bom:  Ének.  299).  A 
nap  el  nyugszic,  es  az  ey  el  közeh'tend  i336).  A  mely  eijSn  el 
árultatik  vala  (Beythe:  Epist.  95).  Éjjeket,  napokat  alutlan  vi- 
gj'ázva  tSltStt  (Tarn:  Szents.  125).  Negyuen  éyet  és  napot  bói- 
t6Ie  (A^ás :  CanCat.  160).  Éjjek  által  kerestem  (Land :  UjSegits. 
11.46).  A  nappal  ki-fejtídzik  az  éj  bania  pólájából  íSzD:  MVir. 
314). 

[Szólások].  Magyarországnak  mondjatok  jó  éjét  (TÍMK. 
IV.239).  Éjjet  nappá  tészen  (László:  Petr.  235). 

Éji :  noctumus  Ver.  [naehtlich].  Ew-yvvaryiv ;  noctua  (NémGl. 
283).  Ey  es  napy  kenyerym  (GömC.  120). 

Éjjel  (euel  EhrC.  3.  41.  yel  VVeszpC.  92.  Sylv:UT.  L19): 
1)  noctn  C.  [nachts].  Késő  éjjel:  *multa  nocte  PPBI.  Hogy 
euel,  egyebek  aluau,  fel  kelne  íEhrC.  143).  Booz  az  eyiel  (hac 
nocte)  az  arpanac  z6r5iet  zoria  (BécsiC.  6).  Lez  barom  nappal 
es  három  eyél  fSldnec  zflueben  (MiinchC.  36).  Véve  az  perme- 
ket eeyel  íJordC.  359).  Az  angyal  is  pasztoroknac  eijel  ielenuen 
iBom:Ének.  11).  Éyjel  halászóc  i^IA:  Scult.  752).  8)  nox  PP. 
[nacht].  Vrunk  ihs  fel  támadásának  napyanak  eyyelen  (GömC. 
328).  Ez  kSvetkezendS  éielnec  ideién  (Kár:  Bibi.  1.462).  Télbe 
a  napok  rövidebbek  az  éjjeleknél  dlly :  Préd.  IL21).  A  gyarló 
testnek  nyugodalmára  rendelted  az  éjjelt  iDKahKer.  41). 


ójten-ójjel :  .'ora  nocte,  média  nocte,  ad  multam  noctoin 
>sl.  [tiof  in  dor  nacht].  Nyugszik  reggel,  hol  viradt,  midin  éjten 
éjjel  csata  \iselé.ssel  mindonik  lankadt,  fáradt  (B;da.ssa:  Költ. 
96).  Éten  éjjel  tsjik  nyúgosznak  (Misk:  VKort  666).  Éjten-éjjel 
tigris-bflrén  Rákóci  nem  nyughat  (Thaly:  Adal.  IL119). 

Éijeléd-ik:  noctesco  MA.  Com:  Jau.  7.  [nacht  vverdeuj. 

Éjjeli:  noctumus  MA.  [nSchtlich].  Eyely  idevben  íDomC 
44).  Eyelih  veteraiei  zolosma  (DebrC.  45).  Eeyely  .seteetsseeg 
(ÉrdyC.  588b.  434).  Éjjeli  puppenevér  (Com :  Jan.  36).  Labanal 
éyeli  kannáia,  ki  iaro  czippel5.se  CSzCsomb:  UtLeir.  174). 

EJT:  1)  siuo  labi  MA.  fallen  lassen  Adámi:Spr.  190.  Vkel 
kfre  eiti:  allidet  eos  ad  petram  (DöbrC.  215.  DomC.  227).  Az 
ki  sokat  farag  sok  forgáczot  eyt  (Decsi:  Adag.  17).  Ne  haba- 
hurgyálkodgyéc,  magát  nyaki'a  f5re  ne  ejtse:  ne  se  praecipitet 
(Com:  Jan.  179).  2)  facio  widere  MA.  [zu  fali  bringen,  fallen 
machen,  fallen,  stürzen].  Mendenth  the  eytez  ky  teweled  kfc- 
dyk  (PeerC.  319).  Tholdi  Miklós  csehet  térdére  ejté  (RMK. 
IV. 345).  Az  5  maualyáiában  eyti  magát  az  istentelen  (Kár : 
Bibi.  L611).  Az  él'i  fákat  a  fSldre  teríti,  ejti  avagy  le  vágia 
(Com:  Jan.  103).  Ütést,  csajá-st  ejt  (210).  S)  [facio  accidere, 
efficio ;  gescbehen  lassen,  bervorbringen].  (Az  isten)  ten  nagy 
eekesse,  twdomanyal  yl  nag  bSlcze,  es  yol  lehet  ezt  ygy  érte, 
hogy  magát  twlem  el  reyte  (ÉrsC.  456).  Nem  akar  bút  eyteui 
czelieknec  (Görcs:  Máty.  67).  Alig  rSppenik  el6  a  rosz-szó,  már-is 
nagy  tsorbákat  ejt  (Fal:  UE.  409).  Ez  reménység  szivbeu  vi- 
gasztalást ejtett  (Orczy ;  KiJltH.  51).  -1)  [profero,  pronuncio ; 
ausdriicken,  aussprechen]  Jól  ejteni  a  magyar  szót :  im  unga- 
risclien  eine  reiue  aussprache  habén.  Roszsziíl  ejteni  a  német 
szót:  das  deutsche  nicht  rein  aussprechen  (Adámi:Spr.  190). 
Jol  eytet  mondásoc  (Zvon :  Post.  L576).  A  szóllásokat  magyarul 
igyekeztem  volna  ejteni  (Megy:  Diai.  Elfib.  11).  A  fels5  mon- 
dást [=  az  előbbit]  igy  lehet  lágyabban  ejteni :  Inkáb'  okossan 
a  többivel,  hogy-sem  magán  esztelenftl  (Fal :  UE.  433). 

[Szólások].  Vmibe  ejteni  vUt.  Adósságba  ejtik  urokat, 
hogy  ók  fi-is.sen  öltözzenek,  és  gazdagon  lakozzanak  (Pázm: 
Préd.  250).  Nagy  bajba  ejtette  magát :  incidit  in  difficilem 
*nodum  PPBI.  Csalárdságba  ejteni ;  lacio  C.  Vgan  ezen 
teorek  f  o  r  t  e  Itul  felweii,  akybe  ereolkeodel  myuket  eyteny 
(RMNy.  ni38).  Gyanoságban  eytenéje  magát  (Decsi  : 
SallC.  17).  Hálóban  ejteni :  irretio,  obretio  C.  Nagi  k  a  r- 
ban  akarya  eöket  eyteny  (RMK.  111.97.  Fél:  Tan.  505).  Éz 
vylag  meg  keserélyt,  hogy  erek  feelelemnek  ketseegeeben 
eychen  (ÉrsC.  80).  A  setétség  hatalmából  szeretetinek  országába 
hozott,  nagy  kötelességbe  ejtett,  hogy  szolgállyunk  isten- 
nek (Pázm:  Préd.  81).  Az  iszonyú  61d5klé.sek,  mellyek  egyéb 
országokat  pusztaságba  ejtettek  volna,  az  anyaszentegy- 
házat éppítették,  szaporították  (284).  Teuolgesbe  senky  ne 
merie  e'teny  (KazC  122).  Teuelgesben  eitenek  sokakat:  seducent 
multos  (Fél:  Bibi.  41).  Tőrbe  ejtőin:  illaqueo  C.  Sietnec  ellen- 
.segim  titkon  tőrbe  eyteni  ^Born:  Ének.  183).  A  madarakat  tőrben 
ejti  (Com :  Jau.  81).  Vetekben  eytlieti  magát  (Ver:  Verb. 
96).  Vmiben  ejteni  vmit.  Téged  uram,  Volter,  fejenként  köve- 
tünk, kegyelmes  légy  nékünk,  ha  mit  szónkban  ejtünk 
(RMK.  U.28).  Vmire  fjlmi  vkit.  Mértékletlen  italodból  ha  mi 
nyavalyád  lenne,  oly  lábra  ejtenél,  az  érné  végét  életünknek 
(RákGy:Lev.  243).  Rabságra  ejtenek  (Thaly :  Adal.  169). 
I'mií  ejteni.  Hogy  ellenségünk  állapattyát  kitanulhassuk ;  hogy 
gondviseletlenségfink  miatt  fortélyt  rajtunk  ne  ejtsenek 
(HaIl:HHist.  Hl 28).  Ha  módgyát  ejtheti  (Barna:  Isk.  264). 
Akarja  azt  adni  Keménynek  magának,  ha  módját  ejtheti 
szemben  jutá-sának  (Gyöngy :  K J.  75).  Sebet  eythwen  bw 
reaya:  plagis  impositis  (JordC.  562).  Sebhetni,  sebesíteni,  va- 
lakin sebet  ejteni  (Bod:  Lex.  165).  Sőt  kicsinké,  hogy  Macs- 
kási  uram  suspnst  nem  ejte  rajtam  (1673.  N\t.  Xni.227). 
Vmivi  ejteni.  Mynden  dolgot  eii  reani  akarnának  handoretany 


587 


BE-EJT— 1.  KK 


lEKEZl-ElCKSKED-lK 


e»  mjiidenben  engemett  akaniaiiak   bviiesse  evteny  (LevT. 
I.35(.i). 

be-ejt :  (iiiddere  facio ;  liineiiifalluii  maclieiij.  A  verembSl  ki 
akarvAn  szcpelkedni,  mást-is  magához  eile  bé  íCzegI:  Japh.  91) 

el-ejt:  •)  siiio  labi,  decidére  líiiio  MA.  (faUen  lassen].  Ha 
kv  y.yzes.sfxiiíet  el  oytendy  ÍÉrdjC  590b).  EleytStte  az  erszént : 
zonain  perdidit  (Decsi:  Adag.  31).  Változó  ügyedben  el  ne  ejtsd 
kedvedet  (Orczy :  KöltH.  91).  2)  dujicio,  facio  ut  cadat  MA. 
(abscidu,  üceido ;  zu  f'allo  briugen,  abliauen,  eriegen].  Ezek 
azok  kyk  el  eytyk  az  zerzeteseket  (CornC.  555).  Megh  vagaa 
az  feyedelem  zolgayat,  es  el  ejttee  liwnoky  yob  fyleet  (JordC. 
689).  Nynohen  oly  bfilch  kyt  (a  kisértet]  el  nem  eytli  fÉrdyC. 
82b).  Fegyuer  által  eytem  el  (Helt;  Bibi.  IV.fil).  Végre  mind 
le  patskolác  i'iket  kíímyflle,  ílniagát  is  el  eytéc  íHelt:  Krón. 
85b).  A  krokodilus  az  6s\ényeket  meg-sikítja,  liogy  az  úton 
járókat  a?on  iiikább  elejthes.se  (Misk:  Vlíert.  2501. 

(Szólások).  Eleyt fitted  az  kést:  post  festiim  venisti 
(Decsi :  Adag.  67).  Az  ki  keíSn  niegyon  az  asztalhoz,  el  eytí  az 
kést,  es  eflen  marad  (SalMark.  12). 

ki-ejt :  diniittü,  amitto  PP.  [heraasfallen  la.s.sen).  Magát  i-sten 
kedvébfll  ki  eytlieti  i,Zvon:  Post.  1.175).  Hogy  a  tőrfikfik  ellen 
hadat  indítsanak,  s  a  Canaháu  földét  a  tfirSkők  kezébSl  kiejtsék 
(Liszny:  Krón.  291).  üokau  vannak,  kiket  a  kfilsíi  erSszak,  és 
fel  fegyverkezet  irigység  ki  nem  ejtbetet  a  heilzegi  személlyek 
kedvébűi  (Fal :  UE.  385).  A  bSség  ki  ne  eitse  kezedbiil  a  mér- 
téket (Fal :  BE.  580). 

le-ejt :  [dejicio,  oceido ;  stiirzou,  flillen].  Moses  Amélehét  6 
ereiébe  bizot  le  eyte:  dejecit  (Béc.siC.  Ití.  30).  Ebed  lé  azok- 
nae  tehetsegeket :  allide  virtutein  illonim  (30).  Zereteel  le  oytevv 
bezedekot :  dilexisti  verba  praecipitationis  (KeszthC.  131).  Ezwe- 
gyet  es  ywnouenth  meg  elének  oes  nejieketh  le  eytenek:  occi- 
derunl  (251 1.  l>s  eytel  engemet:  allisisti  me  i2tí6). 

meg-ejt:  1)  cadere  facio  MA.  (zu  falle  bringenl.  tioc  fele 
tfireket  kozde  vetui  az  Ssuennokon,  hogy  ha  valami  képpen 
meg  eythetné  az  oroszlánt  (Helt:  Mes.  355).  Az  ördög  szent 
ir;is.sal  hartzolt,  hogy  Kristnst  megejtse  (Pázm;  Préd.  b2.  345). 
Azért  i'lielekedték,  hogy  az  egyftgyíi  olvasót,  mingyárt  a  kü.sz6- 
li5n  meg-ejr.<ék  (Pázm:LnthV'.  7).  Csalóka  meg  eytS  vélekedés 
(Tüln :  Viga-szt.  202).  A  hitegeti'  remény.ség  után  vigan  cl-indiiló 
embert,  gyakorta  igen  meg  ejti  a  szerontse  (Fal :  UE  371). 
2)  (ferio,  slemo  ;  eriegen].  A  szfiz  Diána,  vadat  kergetvén,  sokat 
megejtvén,  eggy  kanhoz  liMt  (Fal:  Vers.  867). 

lytés :  inductio  in  lapsum  MA.  (das  fallen  la^en,  fallen]. 

szó-ejtés :  [dialeclus].  A  göiög  nyelv   négy  féle  szó-ejtésre 

osztatott  (Mohi:  JÉpül.  171). 

Ejtöd-ik :  cado,  labor,  projicior,  dejicior  Sí.  (fiillen,  geCillt 
werden]. 

meg-ejtödik :  [macasco,  emacior ;  abmageni]  .Se  apád,  se 
te  ne  filnétee  a  szamárra,  mert,  ki  tudgya,  megeitSdiiéc, 
s-nehozeu  kelne  el  a  sokadalomban  (CzegI :  Japh.  68). 

EJTEL:  justa,  média  cotula  MA.  oin  maa-«,  aclitel  PP. 
Itze  avagy  m6.szely  vagy  ejtel  (Com :  Jau.  166).  Egy  veder  vaj- 
tól 16  dénár,  ejteltól  2  dénár  (Vect:  Trans.  18).  Igen  sok  búza 
és  bor  lütt,  egy  ejtelt  egy  pénzen  is  adtak  (ErdTörtAd.  IV.172). 
Nyólcz  lót  nyomó  rósa  viz,  molly  mintedgy  fél  ejtehiek  negyed 
részét  té.szi  (PP:  PaxC.  53.  130).  Egy  erdélyi  rendes  ejtelbou 
fer  36  közönséges  tojis  hajjal  (Bod:  Lox.  119.  24).  A  savanyú 
vizbfil  megivott  tizenkét  ejtelnyit  (Mik:lX/ev.  85).  Negyven 
ejtel  viz  i237i- 

Ejtelés.  Choeuix:  mint  egy  ilrzé.s,  vagy  ejleles  mérték 
Pl'Bl. 

1 .  ÉK  :  cuueus,  eplschidion  C.  [keii]  Ékeeske  :  cuueolus.  Ék- 
szabású  :  cuneatus,   cuueiformis    ('.    Mykoron   a    fyzfat   wagna. 


ekeket  chynala  wgyanazon  fyzfabol,  ees  aiial  kezde  a  ft''*' 
liaspgatiiy  (Pesti:  Fab.  85b).  Vas  éc  (Helt:  Mes.  383.  Radv: 
Csal.  11396).  öulyockal  az  éket  erőlteti,  belé  veri  (Com:  Jaii. 
103;.  A  seregei-  begyessen  ék  formaiján  szorittatnac  (148i. 

(Ékez] 

még-ókez :  cuueo  C. 

2.  ÉK :  decor,  venustas,  elegantia,  omamentmn  sí  Izii-r. 
scbmuek]. 

Ékes  Okenseu  Tel :  Evang.  1.61) :  decorns,  formosiiíi,  sjh- 
ciosus,  venustus,  elegáns,  eximiuís  concinuus,  graphicus  C.  (zier- 
lich,  gesclimückt]  Ékessen:  belle,  spectate,  poUto,  fesliviter, 
diserte,  facunde,  oratorie  C.  Ékes  termetű :  speciosus.  Ékes 
mondis :  sententia,  dictnni  MA.  Kirali  öltözettel  es  kézzel 
ekésen  plantaltatot  ( BécsiC.  48)  Nem  ekésen  bezellevk  (CornC 
158).  Ekees  vala  leieknek  es  testnek  tyztasagaual  (DomC. 
127).  Ekés  zemey  (ThewrC.  228).  Zep  vagiok  es  ekés  (DebrC. 
250).  Ekős  ruha  (TibC.  5).  Eekes  ew  tekeeutetyben  (ÉrdyC. 
514).  Eekes  dycheeret  (657).  Ekesec  a  czillagoc  (Boni:  Préd. 
9).  Az  madaraknac  ékes  szauoc  (Kár:  Bibi.  L647).  Ékes  beszedő  : 
eloqueiis  iMA;  Bibi.  I47l.  Ékes  tekintetft:  pulcher  a-siiectu 
(1.259).  Ékes  dolog  diczémi  uram  fűlségedet  (V.43).  Éken,  szép 
termetS  szflz  leány  (C'om :  Jaii.  116).  Az  6  díszes,  ékes  feltőtt 
szándékában  elS  megyén  (196).  Ékes,  jó  izfi  tréfác  legi'enei- 
(203). 

Ékéséciske :  politulus  C.  (zierlichj 

Ékéséd-ik :  [pulcrior  tio,  decoror ;  sich  schmiickeii].  A 
.szép  .sik  mezők  ékesednek  (MA:  Zsolt.  89).  Egyház  dolga  vagyon 
viiAgjában,  ékesodik,  szépftl  jelesebb  tagokban  (Orczy  :Nimf. 
A7b) 

Ékesget :  (omo ;  schmücken]  Mikor  isten  az  eget  é«  földet 
teremte,  mindgyárt  a  f>íldet  kezdé  ék6.sgetni  (Pázm :  Préd.  104). 
Magát  tükörré  tette,  mellyre  nézvén  ékesgessük  erköltsünket 
(117).  Sibvásáros  inaitelocz,  niha  tisztító  és  ékesgető  (Com: 
Jan.  98).  A  lengyelec  az  főrt  hajakat  ffusfiltetic  és  ékesgettetic 
(115). 

Ékesít :  decoro,  onio  Ver  .siiborno,  polio,  expolio,  rediniiu 
C.  [schmücken,  zieren].  Hajamat  ékesitőm:  como.  Ékesittetett ; 
praeditus,  iusignitus  C.  Paráznákat  eke.seitnec  (BécsiC.  UOi. 
Ekeivseytyk  vala  ennen  magokat  (JordC.  849).  Fx  /.ent  aláza- 
tosság «-tet  műiden  isteni  iozagal  ckesyti  vala  (VirgC.  76). 
Tliyztessegel  ekesoytetted :  honore  coronasti  eum  (KulcsC.  12). 
Be-széddel  diczérvén  és  ékesít\-én  őtet  (MA:  Bibi  1.147).  Vitézit 
arannyal  ezfistel  ékesittetet  fegyverekkel  csinyosgatta  (Ijuskai: 
Lips.  373). 

föl-ókesít:  adorno  MA.  jschmücken].  Fiuekcel  fŐl  ekeseti 
(Mon:  Kép.  2).  A  fiu  i-sten  a  kanaei  menyegzőt  maga  jelen- 
létével fel  ékesété  (Mad:  Evang.  117). 

ki-ékésít :  (exorno :  aussclimücken].  Zöld  ágokkal  bé  vala 
fonyva  (ernyős  lakilsai  és  kiviil  belül  eleven  magokkal  kiéke- 
sitve  (Fal:TÉ.  709). 

meg-ókésít :  orno,  i>erorno,  cxonio,  decoro,  oondecuru, 
venusto,  insignio,  depolio  C.  (schmücken,  zieren]  Mégékéaeite 
ő  magát  (BécsiC  31).  Mely  helt  z«-nt  margyt  jgeu  zopen  meg 
ekesehtveen  iesusnak  kepeuel  tárgya  vala  iMargU  136X  Az 
ekős  ruha  megh  ekősőt  embőrt  (TihC.  5).  Haiát  ékes  beretroni- 
mal  meg  i;ke.szituén  (Kár:  Bibi.  L499). 

meg-ékesitÓB :  expolitio,  perpolitio,  illastratioC  fdas  schniilk- 
ken,  verziemtig] 

Ékésités :  exomatio  C.  (das  schmücken] 

Ékesitetlen :  inexcultus  C.  acosnuw  ^L\I  iuoruatu^  inele- 
gaus,  incultus,  impolitus  SlA.  (schniucklos,  ungeaertj. 

Ékesked-ik :  niteo  Sí.  (prangen).  Az  rutiákKui  éktwkedni^: 
(Mi\;Scull.  882i 


5Sy 


ÉKESSÉG— MFX1  ÉKTELENÍT 


ÉKTELENSÉX3— EL 


590 


Ékesség :  denis.  decor.  <inianieiitiim,  onialiis,  coniphi'i, 
li>nijusii;is,  Ixilliludo,  i'le);aiitia,  voiiustii.'i,  amciiiuitas.  coudecen- 
tia  (.'.  (schmuck,  ziordi>,  schtinheitj.  Nyaki  drága  ékesség,  arany 
Ij'uitz :  nionile  PPUI.  Ekessegemnéc  düSsege  ilíócsiC.  139). 
Karyayrol  niyiid  zet^iiseeíios  eek'isseegSt  le  lianyot  (ÉrdyC.  640). 
Myndent  oly  nagy  ti.sztiSsseeggcl  móddal  meg  zerez  (509).  Ljíta 
zekéket  minden  ekesegel  meg  ekesvvluen  (VirgC.  63).  Az  tyz- 
tasagiiak  ékessége  (135).  Ékeséggel  be  ment  Ijtszlo  király 
Székes  Feyenárba  iHelt:  Knia  188).  Mihent  a  niusika  meg- 
szűnik, el-felejlik  annak  ékességét  (Pázm:  Préd.  461).  Sfivegek 
és  nyaki  éke.sségek :  hüte  und  kragen  (Com :  Vast  83). 

fö-óküssóg :  redimiculum  C.  Com:  Jan.  101.  anadema  PPI5I. 
Ihauptsdimuck). 

homlok-ékesség :  frontale  C.  [diademj. 

kari-ékesség  :  lírachiale,  cnbitale,  omameuta  cubitalia,  bra- 
diialia  JLA.  [annschmuck,  armband].  Látta  a  kari  ékSsséget 
az  6  luiganac  kezein:  nrmillas  (Holt:  Bibi.  I.  K4.  MA:  Bibi. 
1.1511. 

ló-ékésség :  phalerae  C.  [kopfschmuck  eiues  pferdes).  pev- 
pulcher,  perbellns  SL 

Ekésségés  :  [zierlieh,  prachtvoll]  Mineniw  dichwseges  helth 
es  ekesseges  zekét  az   meniorzagba  tártnak  neky  (VirgC.  64). 

Ékésségtelen :  inomatus  C.  inelegans,  invenastus  MA. 
[sehmucklos], 

Ékességü :  [speciosus ;  zierlich,  schön).  Igén  telette  ékéssegS 
uala  :  erat  tbrmosa  valde  (BécsiC.  53). 

Ékesül :  [decoror,  ornor ;  sich  schmücken].  Zent  sebeknek 
helynél  ekesewlt :  insignitus  (EhrC.  66).  Sok  méltósággal  eke- 
sovlt  zemely  (MargL.  38).  Arany  szál  hajakkal  haja  ékesfilve 
(Hoszti:  Aen.  26).  Jfru.«alemnec  kSfalaji  ékesúllyenec  magas 
tornyockal  (MA:  BibL  V.25). 

ki-ékesül :  cv:  tfints  olly  fel-épültt,  és  ki-ékesültt  palota, 
mellyhez  valami  szép  ne  férne  (Fal :  SzE.  551). 

meg-ókésül :  cv  Sokkepen  való  meg  ekeswlt  zekék  (VirgC. 
63).  Zepseggel  vagon  meg  ekSsilven  iXagyszC.  li.  10).  Vy- 
raghywal  meg  eekesewltetőt  (Érdj-C.  35;.  Az  v61gec  meg  ekes- 
sSltetnec  gabanauai  (Szék:  Zsolt.  62).  Meg  ékSssflllyfmc  az  isten- 
nec  ismeretinél  (Kulcs:  Evang.  346). 

Éliít :  [omo ;  schmücken].  Az  isten  őket  éltesse^  földön  nyo- 
mósokká tegye,  a  jó  erkölcsben  ékítse  (TörtT.^  L350  (ver.sben]). 

íiktelen  {tgttlm  PeerC.  44.  DomC.  186.  Sí'mdC.  23.  igiden 
Land:CjSegits.  L89  D.ISS.  iWAcn  DöbrC.  22.  Sylv :  UT.  H. 
125i :  indecorus,  invenastus,  inconcinnus  C.  [turpis,  infamis ; 
hiisslich,  schandlich].  Éktelen  dolog :  res  turpis  BécsiC.  Éktelen 
dol(^:  nefes  (JordC.  299 1.  Testhnek  eektelen  gyenyenVseeglie 
lÉrdyC.  165b).  Eektelen  fertelmes  gondolatok  (ThewrC.  236). 
A  zolgak  elew  fiitanak  ees  az  egtelen  zamart  yol  meg  palcza- 
lak  (Pesti:  Fab.  15.  12).  Nem  kellene  5t  illy  ektelem  meg  tíir- 
tősztetni  (Hofgr.  157).  Sánta,  czonka,  vagy  éktelen  tagú  (Kár: 
Bibi.  1.108).  Éktelen,  mikor  a  nyelv  felségesen  beszél,  és  a  kéz 
hivolkodik  (Pázm:  Préd.  b4.i.  Meg  szfiunéc  ily  éktelen  forrani 
(MA:  Tan.  EIöb.  13).  Az  a  tévelygés  éktelenfil  ellenkezik  a 
szeut  Írással  (^latkó :  Bány.  355).  Az  majom  éktelen,  nitter- 
metfi:  deformis  (Com:Vest.  8i.  Éktelen  szitkokkal  (MNjil : 
Zsolt.  7).  Júdás  ékte'emM  édes  mesterét  el  árulván  dUy : 
Préd.  I6i. 

[Éktelenít] 

föl-éktelenit :  [turpo,  deformo ;  verunzieren,  scbandenj. 
Ha  hozzád  illendő  nevet  találuac,  véle  fel-éktelem'tenec  (Kereszt: 
FelsKer.  Elíb.  9i. 

meg-éktelenit :  ;«  Az  fekete  ruhazath  meg  egtelenyczen 
íVirgC.  122).  Vétőkkel  életedet  meg  ne  éktelem'thessed  (Illy: 
Pléd.  \.%\,. 


Éktelenség :  dehoneslamentum  ('.  acíismia  M.\l.  indecorum, 
ineoniiiinit;is  MA.  [h;i.-i><liclikBlt,  schiindliclikeitj.  Ellene  mondwan 
myndden  oekteleiweegnok  :  abnegantes  inipietatem  (ÉrdyC.  43. 
73b).  Az  ő  elsí)  fia  Annion  nagy  éktelenséget  tseleküvék  a 
királri  hiizban  i  Pázni :  Pré<l.  196).  Moastnmi  c.sudálkozást  ér- 
demlő szörnyű  éktelenség  iPíizni:  LutliV.  7). 

Éktelenül :  [turjjor ;   hiisslich  worden,  geschandet  werden]. 

még-éktelenül :  c^  Az  een  fyam  meegli  eektelenywlth 
(WiiikIC.  98). 

TüTTüi  (cdít  Helt:  ÜT.  R6) :  1)  aratrum  C.  pflug  MA.  Erezty 
5  kezet  az  ekére  es  hatniege  uez  (MiinchC.  133.  JordC.  559. 
ÉrsC.  247b).  Aimyra  el  pwztlnvlih  az  nTani  jozaga,  hogj  mynd- 
nyayan  soniogjak  s  Báthorynak  bárom  eke  barmot  hagyoc 
(Gér:  KárCs.  1.468.  ErdTörtT.  152).  Hath  eke  barommal  thewbetli 
iLevT-  L262).  Ugarlási-a,  forgatásra,  egy  ekét  szántani  küldet- 
tek (TörtT.  VI.116).  Vagyon  nála  tyzenhat  ewkewr  keet  ekébe 
való  (Radv:  Csal.  II.öi.  3)  occa  PPBl.  [eggej. 

király-ekéje :  [arati-um  regalis  mensiu-ae :  ein  königliches 
joch].  Egy  király  ekéjében  vagyon  mas  f§l  száz  hold  fSId  :  unum 
aratrimi  coutinet  in  se  centum  et  quinquaginta  jugera  terrarum 
regalls  niensurae  in  aestimationerenim(Ver:  Vei-b.  217).  Három 
király  ekejeni  földen:  iu  sjiatio  vei  quantitate  trium  ai-atroruni 
regalis  mensm-ae  (213). 

EKECSÉIi,  EPECSÉL  ui^iud  Fal:  NU.  253.  26:3).  Epe- 
czel:  gesticulo  MA.  [mut«-illeu  treiben,  tandein,  mutwillig  betas- 
teu],  A  parázna  ferli  á  nias  embSr  feleségénél  ekeczel  (Mel: 
SzJán.  87).  A  mint  ők  szoktak  az  udvarokban  a  dajkákvai 
szemtelenfil  eketselnie  (GKat:  Válts.  H.  E15b  34).  Ezer  vesze- 
delmek között  vigan  s  epétselve  sétálnak  (Fal:  NU.  253).  A  ki 
leggyengédebben  fütyüli,  legtermetasebben  epétseli  [a  dalt],  leg 
hangossab'  javallassál  fogadtatik  (263).  [Vö.  PEPECSÉIi] 

Epecseldégel.  Epeczeldegelő :  gestuosus  MA. 

Epecséldégelés:  [gesticulatio ;  tandelei].  Mayomnac  epe- 
czeklegelése  (iU:Tan.  1270  1128). 

Epecsélés :  gesticulatio  MA.  [tandelei,  tand].  Az  keresztség- 
nec  sacramentomát  gyalázatossá  títtéc  soc  b6v5s  bayos  epecze- 
lé.ssel  (MA:  Scult.  853.  JLA:  SB.  10). 

EKHÓ :  [Echó].  Juranich !  Juranich !  sürii  erd6n  kiált,  de 
nem  mils  chak  Echó  néld  bús  választ  ád  (Zrínyi.  1163). 

EKLÉZSIA :     [ecclesia ;     kh-che ,     kirchengemeüischaft]. 
!    Pápi.sta  catholica  ecclesia  (Matkó:  BCsák.  7).  Az  ecclesiabol  ki- 
rekeszt  (29).   Haragjában   [a   pap]  kibontakozott  az  eklézsiából 
!    (Nyr.    X.471).    Mivel    lüilvinista    volt,   azért    tsuklyába  .szégyen 
i    kövön  állott  az  ekklézsiába  (Gvad-  RP.  64 1. 

i  EIi  (dy  amnias  NémGl.  51.  dj  pusztyt  RMNy.  n.14) :  1)  a, 
ab,  praefixum  verbis  MA.  [fórt,  weg,  ab-].  Sent  ferench  nagy  vigy 
arczjmal  el  mulykuala:  facie  hilari  pertrausibat  (EhrC.  3).  El 
ki  mene :  abiit  foras  (MilnchC.  52).  El  bellypb  ment  (PeerC.  75). 
E  velagbol  el  kimúltál  (Nagy.szC.  36).  El  hozzaya  mene  (VirgC. 
81).  El  houa  i5  húgom  (Helt:  Mes.  249).  Egy  péklat  el  kezdesz, 
és  el  végig  igy,  az  mint  mutatám  ki  irod  iHelt :  Aritm.  F.3). 
Egy  pogaú  országban  Sámson  el  be  iuta  (Kák:  Sáms.  A3). 
Louarol  le  szalla  szablaiat  elle  hania  (Nagyb:  Hunyj.  10).  Es 
benne  valókat  el  le  vágatám  ((íosárv:  MagyB.  Ciij).  Hegyre  el 
fel  iártatá  (Cseng:  Jer.  13).  El  haza  menénec :  abiernut  in  locum 
snum  (MA :  Bibi.  L246a  Bujdosott  el-hova,  bizony  más  nem  tud- 
gya,  hanem  csak  én  (Hall:  Paizs.  El.'b.  8).  Talaltatnac  niliol 
es  el  széllel,  kic  ti.«ztaliban  es  igazban  ertenec  (EsztT:  IgAny. 
lOSi.  El  táuolly  nésztéc  (Vallástétel  H4).  [\u  el-boesá,t,  buj- 
dosik, dug,  jö,  kerget,  küld,  mégy,  szökik,  távozik, 
visz  sat.]  2)  [c  .ntinue,  diutius,  tandem ;  fortwalireiid,  langere  zeit, 
endlich].  Sokáig  el-álló :  durabiUs  PPBl.  Elvárom:  exspecto,  praes- 


591 


MINTEI^ÉLES 


ÉLESEX^SKE— 2.  ^.L 


592 


tolor,  exspectando  persevero  PP.  .Sokaygh  iieni  7X)Uiata  es  el 
uemykort  niouda  (ÉrsC  80.  yS).  El  nagy  sor  idpi;,-  ;iz  viz  állá 
iSztár:  Vizöz.  A3).  El  régenten  (Hofgr.  127>.  Az  akasztásra  rendelt 
loprtt  nem  köttette  fel  hajnalbmi,  hanem  el-tina  messze,  délre, 
vagy  dél-iitáiira  halasztutta  (Pázm:  Préd.  29).  El-utóllyára  vég- 
hez menvén  a  szentség,  az  egyházi  szolga  megáldgya  az  egész 
gyfllekezetet  (Pós:  Igazs.  1303).  El-iitoljára  szólok  arról-is  rövi- 
deden (DEmb:  GR  45).  Aereas  Sylvius  mindeneknél  nagy  betsS- 
letben  volt ;  s  el  végre  pápává  Ls  letetet  (Czegl :  Japh.  43).  El 
kesSre  az  meldei  gyiilesben  k6rőztotet  (Zvon:  üsiand.  120).  El 
igen  elűve  volt  egy  groff  (ExPrinc.  217).  El  legyen  nalani  nek&l 
es  az  en  iiazouihoz  ne  i5y5n  (HollPréd.  39).  3)  (valde;  sehr). 
Czak  el  néha  néha  nuitatt;itott  ki  (Zvou:  Post.  1.9).  Az  ré- 
szegség oly  dolog  kit  el  igen  ritka  ember  az  ki  szégyenlene 
(43).  Csak  el  ritkán  omlekeziínk  meg  róla  ([.^p;  PTük.  II. 
117).  Itt  mi  nállunk  tsak  elvélttí  találkozik  deákos,  tiidóss 
íMegy:  Diai.  95).  (Vö.  el-hervad,  hiresedik,  romol,  ront, 
rothad,  sárg^  sat.]  4)  fprorsum,  [jenitus;  ganz,  vöUig.  Vö. 
el-á,jul,  aluszik,  csügged,  óg,  lankad,  olvad,  olvas, 
szárad  sat  J 

mint-el :  (eirciter,  tere ;  beiliiulig,  ungefálirj.  Az  egliry  tSrő- 
k6k  mint  ni  hanniucz  .szánni  gyalogh  ki  jSuen  GyeSr  ala. 
llainiad.szor  az  eghry  tórokők  mint  el  tizenhat  louasok,  Gyeőr 
ala  ki  jftuon.  Ki  jnuen  mint  el  mas  fel  .száz  loua.sok.  Az  törökkel 
ezer  forintban  summáltak  megh  és  abban  tartották  megh  nz 
varost  mint  ell  négy  esztendeig.  Mint  ell  hat  esztendeig  ebben 
summáltatták  eöket  (1641.  1642.  RSINy.  III.íl  277h). 

1.  EL:  I)  acies,  cuspis  C.  acumen  Ver.  [schneide].  A  fegy- 
vernek hegyes  éle:  mucro  C.  Meg  sebhőt  az  láncának  kémen 
eliuel  (AporC.  132).  Az  vas  zegheknek  semy  ely  nem  vala 
(WinklC.  206).  Beretvánac  éli  (Com:  Jan.  115).  Korgó  élű  pallos 
(GKattTitk.  73i.  Ösmerjék  meg  az  magyar  kard  élét  (Thaly: 
Adal.  1.123).  2)  [acrimonia,  sagacitas;  .scharfeinn].  Elmének  az 
éli:  *ingenii  acies,  iiigenii  *vigor  PPBl.  Tagadhatatlan,  hogy 
vagy  nintsen  elevenséggel  hitnnk,  vagy  élével  eszünk  (Fal :  NA. 
134).  Se  tudoniányad  kintse,  se  friss  elmédnek  éle  hozzá  nem 
jnttat  (P'ahUE.  393).  S)  (acies;  schlachtHirdnungJ.  Az  tudü.so- 
kat  ki  akarják  ütni  elekbíil,  hogy  az  sok  részre  o.szlott  vi.szalkodás- 
nak  valamely  ágaira  eroszkedgyenek  (Pjizm:  Kai.  110).  A  ren- 
delt sereg  élit  megzavarjác :   aciem  disturbant  (Com;  Jan.  115). 

[Szólások].  Az  újonnan  kezdett  tndomány  az  régi  keresztyé- 
nek vallásával  éllel  áll  öszvo  (Pázm:  Kai.  144). 

két-ólü:  biiieniás  C.  [zwei.schneidigj.  Két  élű  kard;  anceps. 
Két  élfl  hegyes  tör :  framea  PP.  Keth  el*  tfirnel  el&b :  gladio 
.■uicipiti  penotrantior  (JordC.  805).  Keeth  elw  tér  (KulcsC.  27). 
Az  istennec  beszéde  k(;t  §15  tíru^l  hatliattosb  (Helt:  UT.  Gg7). 
Két  éia  szekercze  (Com:  Jan.  150).  Nagy  széles  két  élfi  pallos 
(Hall;  HHLst.  ^338). 

Éles:  I)  acutas,  cnspidatu-s,  ostroatns  C.  acuniinatus  Ver. 
(scharf,  schneidig].  Ad  nnnm  lapidem  Eleskw  vocatum  12S3.  Eleas 
kew  1 299.  (Jem).  Eless  kep :  lancea  (JordC.  19 1).  Hol  valanak  jgecn 
elevs  kovuek  (DomC.  120).  Zayok  ollyan  vala  mynt  iíz  előss 
es  meg  .sykjirlot  tőr  (ÉrdyC.  343).  Elws  nylayd :  sagittae  acntae 
(KulcsC  110).  Banatimk  elős  tőre  (ThewrC  110).  Elyes  fogó 
farkas  (Mon:  Kép  III).  Ékis  éhség  (Illy:  Préd.  11.32i.  S)  pers])!- 
cax  C.  (saga.x;  scharf,  silmrtsiiuiigj.  Éles  .<izagli<:  .sagacitas  C. 
Az  elessen  szagló  kopcl-ebek :  canes  .íjtgaces  (Com :  Jaa  80). 
EUneyeenek  előss  vollaerth  értelmes  ember  leen  (ÉrdyC.  519b). 
Éles  elmcifl  CfihC.  20).  Nem  vigyáznac  az  taiiitoc  elessen  arra 
(MA:  S<-(dt.  207).  Éles  elme  (Ct)ni:  Jan.  1113).  Éles  tudomány 
Illy:  Préd.  1.2i  Elesén  eszébe  V6.szi  itt  sz.  Ágoston  (1.58).  A 
mint  élesen  fcijedzi  Origenes  (II 251).  Igen  élesek  másoknak 
cselekedetit  .szemlélni,  és  megítélni  (11.358).  Éles  hall.i.ssal  biré 
a  vakondok  (Misk:  VKert.  270).  3)  [acer;  scharf,  i)ikant|.  Éles 
lével  csuka  (Kadv:Csal.  III.43). 


(KözmondásíikJ.  *Két  éles  tSr  nem  fér  egy  hivelybe;  unum 
ai'bustum  haud  alít  duos  Erithacos ;  unus  ninndus  non  potest 
duos  soles  ferre  MA. 

Élesécske :  acntnhis  MA. 

Élesít :  acno  Ver.  MA.  [jolio;  scharfoo,  sciiieifen)  Hamisság- 
nál elesitic  nyelueket  (Boni;  Ének.  219).  A  hideglelésnec  kint  ele- 
silő  nevelkedése  (Com:  Jan.  58i.  A  vargálioz  vinni  az  ekevasat 
élesíteni  (Kisv:Adag.  263).  FSiduek  melly  határit  birta,  ékesité, 
csúios  épQlettel  rendben  felesité,  a  mesterségeket  igy  úgy 
élesité  (Orczy:  Nimf.  B).  Elme  élesittö  vetekedések  (SzD:  MVir. 
115). 

ki-élesit :  a;  Ki-élesíttetett  és  hegyesíttetett  hoazszu  merő 
kopjáckal  (Com:  Jan.  149). 

meg-élésit:  exacuo,  peracuo,  exaspero,  cuspido  C.  (scbiir- 
fen]  Meg  eleseyteek  w  nyelweket  (KulcsC.  148.  AporC.   10). 

Élésitós :  [acuitio ;  das  scliiirfen].  A  nyelv  szoUásának  meg- 
engedése vagy  élesítése  (Hly:  Préd.  IL230). 

Élesség :  I)  acumen  MA.  [schneidigkeitj.  2)  [acrimonia ; 
scharfsinn].  Az  bSlcsaségben-val(')  élesség  (Pázm :  Kai.  a2i. 

Élésül :  [acuor ;  scharf  werdeu].  Nem  akarom,  hogy  tizen- 
két óráig  megkössed  a  tanulót,  mert  az  elme  nyugodalommal 
élesül  (CorpGramm.  592). 

Életlen,  élteién :  hebes  C.  [stumpf].  Életlen  tompa  vag}ok : 
hebeo  C.  Életlen  fegiuer  (Mon:  Ai»l.  42).  Vagyony  keesed? 
wagyon  de  yglien  elthelen  (Heyd:  PCF.  29). 

Életlenéd-ik :  hebesco,  hebeo,  hebetesco  MA.  [stumpf 
werdeuj. 

Életlenit:  hebetoMA.[abstumpfen).  Megéletlenitftm:  hebeto; 
életlem'tés:  hebetatio  C. 

2.  ÉLf.íőnc,  <W  BécsiC.  84.  fit  MiinchC.  112.  i/ezie,  dtúe 
lUi.  yleth  PozsC.  32.  PeerC.  19.  yl  55.  líihenek  Le^-T.  1225. 
lítemben  ItMNy.  1181.  i7ezt  Komj:  SzPál.  71.  lYtet  323.  líet 
.Sylv:  L'T.  109.  ui  RMK.  U.157.  484):  1)  vivő,  dego  C.  [lebenj. 
Sokat  él5k  :  dinrno ;  mezSn  élők :  msticor ;  tékozolva  el&k  : 
nepotor  C.  El  vr  (BécsiC.  7).  Leégjen  segh&delem  eehveen  es 
ky  mwlwan  (ÉrdyC.  595).  Meel  tewőlgeebeu  kylencz  ezten- 
deeg  eele  (519b).  ílely  meeg  egy  kewes  ydőt  (563b).  Zerzetce 
kepén  nem  eltem  (VirgC.  3i.  Az  kyk  ez  velaguak  élnek  (144). 
Kegye.s.sen  élik  ezec  ez  világot  (Bom:  Ének  255).  EI5k  ennen 
magamban  (MohSzJán.  53).  Nagy  czendezségben  élz  (Decsi: 
Adag.  132.)  Igen  könnyen  élz:  melle  teipsum  peruugis  (166). 
Sanyarón  élni  (289).  Ha  kct  ezer  esztendőt  élneis:  si  20(Xi 
annis  vixerit  (Kár:  Bibi  I.  627).  Az  uy  esztendőt  az  ő  akarattya 
szerint  kezdhessétek,  élhossétec  és  végezliessétec  (MA :  Scult  99), 

2)  [ve.scor;  sich  iiiihren].  Élem:  vescor  MA.  Élem,  étellel  élek: 
vescor  MAI.  Azzal  élnek,  a  mit  ragadozhatnak :  *veecuutur  ea 
quae  rapuere  PPBl.  Hu.'íial  élő :  camivoriis ;  mindeimel  élő : 
omnivoriiB  C  Egy  asztalnál  élők :  syssilii  PPBl.  Mend  gimincictul 
munda  neki  élnie  (HB).  PogaczawaI  eeltők  :  come<letis  aijiua 
(JordC.  32b).  Nem  czak  kynyrrel  eel  ember  (362).  £ietellel  es 
ytallal  eelneenek  (ÉrdyC.  .thi'-).  Njiichen  honnan  elny  (516b). 
Kwldwltam  awagy  fonásüinwal  eltem  (ÉrsC.  4261  Az  hunuoc 
vadászí'issal  éltenec  (Helt:  Króa  9bi.  Kőz  kenyérrel  éhiec  (167). 

3)  utor,  fruor,  frniscor,  frimisi-or  C.  [geniessen,  benützen,  ge- 
brauchon).  Vmivel  gyakorta  élek :  usurix)  C.  Gonoszul-élni 
vele  :  abiiti  Ver.  A  sidokuac  illéc  élnie  ő  tőruéiiívkel :  nti  legibus 
suLs  (Béi«C.  84 1  lozagauni  el  (TelC.  16).  Eelteek  az  t\  felde- 
ti^ket:  mes.sueriiit  regiones  vestras  (JordC  841).  Tari:ichanal 
mind  az  városbeli  (lolgaroc  élnek  (AlrgC.  8U  Adoth  nekem 
retheth  es  erdewth.  hogy  ilyem  mynth  enymeth  iRMXy  IllöL 
Feleségét  éli  (Helt:  Kn'iu.  65).  Soha  nem  élte,  ura.sagabaii  sem 
volt    et    földeknek :    uullum    tisuni    ac    dominiiim   peues    illas 


Al.TAI^Él^KLKWíKI. 


ÉLE1>— -2.  ELHXSET 


594 


lialniit  iVoi-  Vpib,  l.iö).  Uljon  inérterkel  éle  (Kár:  Bilil.  I.IÍ77) 
I  lulopheriies  Jiiditlmae  vi;le  háláéit  ineii  kéuHinm,  i's  módot 
keres  vala  abban,  liojj-  vele  mniaszúl  élhetne  (-1117,1.  Az  isten 
él  az  ördÍEnknee  szo1^'álatt.vcK-kal  az  büntetésben  (MA:  Bibi. 
1.4481.  Ecl  az  Uten  egyéb  R-izkózm-kelis  iMA:  .Sült.  118>.  A 
folyó  vizén  által  giizlunk,  avagy  tsonokkal,  liajot.>ikával  élfink 
(t'om:  Ve.st.  52i.  Igen  szép  fele.sÓKe  vala  Foliciáunak,  kitt  á 
királyné  etiwse  el  csalt  vala  tiile,  és  azt  éli  vala  (Pethí :  Krón. 
65). 

[Szólások].  Ne  éljek  bár,  ha :  *ne  vivam  PPBI.  Éljen 
lisasá;!  (Orczy:  KöltlI.  llSi.  l'min  élni.  Minden  az  istpn  t6r- 
ninin  illen  iSylv:  UT.  6».  Kik  a  piipn  zsoldján  élnek, 
INirtját  tartják  ( KM K.  IL1S2).  Vinil  élni.  Bnnt  élsz  (Mel :  SzJán. 
169).  Acki  a  bfint  tezi  es  eli,  íirdógtiil  va^on  (82).  Ki'.ldás  é  1  e- 
tet  ne  rlly  (Kár:  Bibi.  I.fi79).  Az  mely  eletet  oIeU  most,  azt 
testben  elem  (Szjír:  Cat.  Ci.  Hlyen  mire,  li.xszontalan«;'u;ra  nem 
kellene  éhii  a  világot  (.SzD:  MVir.  luli.  Télbíjnn  éli  világát 
a  paraszt  ember  (102). 

által-ól :  vivendo  suporo  Kr.  [iiberleben].  Huglia  ez  velagot 
által  élnem  elen  nag  binrSl  nem  volnee  eleget  róla  tennőm 
(GuaryC.  37).  Az  ő  taiiitói  soha  meg  nem  szflnnek,  hanem 
egymásután-való  kúvetkSzé.sekkel  által-élik  ez  világot  (Pázm: 
Kai.  5801  Ha  a  világot  által  élník  is  (SzD:  MVir.  102). 

el-él:  I)  [n-ívo;  lében].  Wnala  nelnvl  semikepen  el  nem  ' 
elhetue  (\'irgG.  42).  Az  ember  el  nem  eelliet  ha  nem  nag; 
mwkawal  (ÉrdjC.  516b>.  Azon  vagyok,  hogy  zolgalathom  vthan 
el  ilyek  iLevT.  L227).  Az  lészen  baráttá,  á  ki  egyéb  módon  el 
nem  élhet  (Decsi:  Adag.  102).  Az  ki  az  sokból  el  nem  tnd  élni, 
hogy  tudna  az  kenésből?  (Decsi:  Adag.  237).  El  élnec  és  nem 
éheznec  (Zvon:Po,st  IL186).  2)  snpervivo  PP.  ]pervivo;  erie- 
ben). Még  meg-,  elélem  v.  -érem  azt  az  üdót  (SzD :  M\'ir.  102). 
S)  dei>asc«r  SL\.  adedo  MedLat.  19.  abntor;  verbranehen  C. 
[verzehren].  El  éltetec  az  eu  .szőlőmet  (Zvon:  Po.st.  1.1401  Min- 
den baromélé-sniiket  elélték  (Fabó:  Orsz.  262).  Gabonát  elél 
íltókGy:  Lev.  341).  El-élik,  -fogya-szttyák  a  bainiok  a  mezőt, 
takarmányt  (SzD ;  MVir.  102). 

éltén-él:  Jiv-dlor:  oft  gebranchenl.  Élten  él  vele  íFahl'E. 
I1L129.  Kr.j. 

ki-él :  *vivendo  vinco  PPBI.  [überlebenj 

még-ól :  1)  pervivo  C.  suitervivo  MA.  [crleben,  vériében,  am 
lében  bleiben].  Meg-éltem  időmet:  ''aetas  mihi  acta.  Nem 
hiszik,  hogy  megéljen  a  fejedelem:  *de.sperant  vitám  principis 
PPBI.  Az  ebnek  sem  él  meg  az  első  fia  (Decsi :  Adag  93).  A 
hattyúk  életeket  nieg-élvén  és  végeket  közel  lenni  érez\én, 
szép  nótát  énekelnek  (GKat:  Válts.  1.712).  2)  [consumo,  comedo; 
vei-zehren].  Verembe,  ki  rakna  vala  sarkanokkal,  hog  .azok  el- 
neyek  meg  őket,  az  ő  mardoíasokuak  miatta  (BodC.  12).  Ti 
ni^  éltétek  az  én  szőlőmet  (Tel :  Evang.  II.997b).  Rakási-a 
gynyt  és  nem  tndgya  kiezoda  éli  meg  azokat  (MA :  Bibi.  1.496). 

vissza-él :  ]abutor ;  mi.s.sbranchen].  Vmely  dologgal  gono- 
szul \i.szaélpk :  abutor  XLajor:  Sz<Jt.  A  Id  a  tudománynyal 
\T.sz.sza  él,  álnok  cs  tsalárd  iConi :  Jan.  66).  Az  y-val  j  vagy  i 
helyett  nem  kell  vLszaélni  (CorpGramm.  297.  Mik:  TörL.  241). 
A  ki  la  betsülefet)  erőlteti  és  vissz;i  él  vele,  aiwak  gyalfizattal 
boritja  artzáját  (Fal:  BE.  594(. 

visszaélés  :  [abusns ;  missbrauch].  Viszsza  való  élés  (MA : 
SB.  351 1.  Ezen  tudományai  milván  való  vLsz.sza  élés,  holott  a 
bűnnek  szolgálatában  C'hristus  érdeme  által  magokat  megiga- 
zúltaknak  állittyák  (Bél:  Comp.  71). 

iadégél,   éldegél:    1)  victito   C.  MA.  [still  dahinleben]. 

Éldegelnec  edgyftgT,fiképpen  íCom :  Jan.  181).  Éldegél  egy  naiv 

rnl  a  másikra    il^iid:  UjSegi'ls.  11.112).  2)    nsitcr  t'    ftíHbrau- 
cliPn]. 

M     .VTF.LVTÖKT.    SZÓTÁlí 


Eled  {éUfil  MA.  Mad:  rívang.  S14):  revivisco  MA.  [auf- 
leben,  augetadit  wprdeii).  Az  oltovány  éled :  plánta  viget  (Com: 
Jaa  20).  Az  szén  igen  la-s-iiui  éledgyen  (Kecsk :  ötvM.  291). 
Éled  a  tflz,  vetemény  (SzD:  MVir.  102). 

föl-éled :  c«  Két  cserepet  tapas.sz  egymásra,  rakd  be  az 
kohban,  had  éled^iyen  fel  magában,  mikor  feléled,  rakd  bele 
az  ai-anyat  (Keesk:ÖtvM.  290.  286).  Fel-éled,  elevenedik,  ma- 
gához tér  a  ve.szm  indnltt  fa,  virág  (SzD:  MVir.  102). 

még-óled :  revivisco  MA.  [refocillor,  reereor ;  anfleben, 
auferstehen,  zu  sich  kommen].  Megélledett :  redivivus  MA.  Meg- 
eelede  ky  meg  holt  vala  (ÉrdyC.  453b.  609b).  Testem  lewl- 
kem  7*nth  zeretothnek  myata  meg  elegyenek,  erewsewitessenek 
iPozsC  40).  Annyira  mogélediitf,  hogy  immár  sz<illiatna  (Mon- 
Ii'ók.  III.160).  Az  lekaszált  .széna  meg  nem  elled  többé  (MA: 
Bibi.  V.46).  Nem  ájulnak  el,  hogy  meg  ne  pihennének  és  élled- 
nének  (MA:  T;m.  102).  Meg  háborodott  lelki  ismeretéé,  meg 
éllertnec,  és  ny  őrömmel  bé  telnec  (Zvon:  Post.  L711).  Uram,  a 
leányom  most  liólt-meg:  de  jere,  tedd  reá  á  kezedet,  és  meg- 
élled  (Mad:  Evang.  814)  Saul  megélled  vala,  és  kőimyebben 
vala  (Illy:  Préd.  1 78). 

mégéledétt :  (gi-andaevus ;  bejahi't].  A  meg-éledett  emberek 
nem-is  élnek,  hanem  la&sac.skán  halni  kezdetiének.  A  vén 
emberek  nem  annyira  élnek,  mint  halálhoz  közelgetnek  (Hall: 
Paizs.  425). 

Éledelmes :  cv  Éledelmes  es  idős  emberek  (Lép :  PTük. 
11217).  Kérem  az  véneket:  Oh  eledélmas  emberek  (ULH). 

Éledés :  .senex  MA.  veraltert,  veijahret,  bedacht  Adámi : 
Spr.  Elede-sb:  .senior  MA.  Major:  Szót  presfaj-ter  MA:  Bibi. 
Magy.  4.  Az  isten  az  gyerméc  Jézust  elő.szer  Bethlehemlien  az 
pa.sztoroknac,  amiakutánna  az  vén  Simeonnac,  és  az  eledes 
jVnna  a.szszonnac  megjelentőtte  (MA:  Scult.  113). 

Éledés :  rerivlscentia,  icsijiratio  iíA.  [das  anöeben]  Éle- 
ifet  vé.s-/.pn  \ndult  személyében  (Gyöngy:  KJ.  89). 

Éledetlen:  [gllscens;glimmend].  Tedd  egy  cserépben,  tedd 
éledetlen  .szénben,  hadd  füllj-iSn  magában  fel  (Ketsk:  ÖtvM.  299). 

Éledéz :  [revivisco ;  anfleben,  zu  sieli  konmien].  Az  evezők 
[ájnltokbc'il]  előbb  éledezvén,  a  két  hertzegi  személyt  tovább 
vitték  (Fal:  TÉ.  700). 

Eledel  C^dedel  JordC.  8.  83.  398.  ÉrdyC.  16b  93b.  526. 
éledd  P:izm:K:al.  705.  Zvon:  Post.  141.' 554.  n.l71):  e.sca,  edi- 
lium,  victus,  alimentum,  op-soninm  C.  [speLse,  nahrung].  Ló  ele- 
del :  pabulum  C.  Teje.s  eledelek :  lactentia  PPBI.  Zent  tferenc 
.semmi  eledelt  vele  nem  vyn,  hanem  czac  ket  kys  keneret 
lEhi-C.  27.  99).  En  vágok  a  iuhoknac  aitaia,  en  általiam  ha  ki 
be  menend,  eledeleket  léi:  ii,x«cua  iJlUnchC.  191).  Élfogyatko- 
zot  eeledelnel  kyl  (ÉrdyC.  526).  Csemegéi  eledel  (MA :  Tan. 
1269).  Szú  eledelnek  való  tölgy  és  Gserfa  íXIatkó:  BCsák.  46). 
Hus  eledel  (Hall:  Paizs.  84).  Eledel  kere.sni  ki-mennek  a  fene- 
vadak   (ídisk:  \l\ert  3). 

csaló-eledel :  (e-sca ;  lockspeise].  Csaló  eledel  (a  madará- 
.száskor] :  asca ;  die  atz  (Com:  Orb.  10.5).  A  h,alá.sz  horogra 
az   étető    maszlag,  csaló  eledel  tétetic  (Com :  Jan.  81). 

Eledelés.  Eledeles  kamara:  speis-kammer  (Com:  Orb.  110). 
Konyhák  és  eledelu[s]  kamorák  (Konst.  2.5). 

Eledeli :  escalis  PPBI.  [essbar,  das  es.sen  betreflendj.  Ele- 
Jeli  drága  pompá-skodás  (MA:  Tan.  1269).  A  fftvek  eledeliek, 
enni  valók  avagy  nem  azok  (ACsere:  Enc.  237). 

1.  Eleget:  [victito;  still  daliin  lében].  Az  .anyját  is  Szatli- 
miiiTÓl,  az  holott  is  mint  igen  szegény  asszony  elégetett,  be- 
hozta (Haz.  1.368). 

2.  Eléget :  [excito ;  beleben,  ermuntem].  Reménségeket 
elégetné,  gerjegetné  (GKat:  Válts.  11.1121).  [Vö.  Éleszget] 


líI.ÍKENV-Él.R'^ 


El»i:<;— 1    KLKl' 


5!*6 


Élékeny.  Ha  iijaz  miigyai'  sw'i  a  félékpiiy,  luiéit  iicni  pz-is 
iilékenyy  ((;Kat:Titk.  1118). 

Élóketlen.  Némely  composifumok  pgy  igévnl  moiidntliatnak 
ki,  iwilia  a  kiV/,«ég  nem  él  vélek.  XÍint  lin^onlotlan,  szftlékellen, 
iiemzcketlcii.  élékptleii  lOKat:  Gramm.  B?.j. 

Élelem  :  *élemény,  eledel,  eleség  SzD.  vii'tiLs  SL  fnahrnngs- 
mittelj.  Birodalmának  minden  ré.'weiU'l  élést,  élptot,  jialionát. 
élelmet  liajta,  parantsola  (Szl):.MVir    lHLi. 

Élelmény  :  fvicins.  (Viiíib.'í;  naljninipíniittpl,  frnclitj.  Az  el-idiV 
z'ilt  élelményeknek  takaritásokbaii  fáradoztak  iK'i'myi:  lIHom.  ai. 
Nein  vala  már  élelménnyek  (SzD.  *éleményi. 

Élem-ik :  (coasenesco ;  alt  werilen].  Ez  elemetuala  .'íhc  na- 
lifikban:  pmie.'iser.it  in  diebus  mnltls  (Miindit'.  112). 

meg-élemik :  [eon.senw'i'o ;  alt  werden].  iléjiíilemét  élettel 
valii  liiliv:  aetate  íjrovectiLS  (liéesiC.  iX».  O  naixikban  megélp- 
mettec  volna ;  proc'e.«í!Ís.<!ent  in  diebn.s  .»;ni.s.  Méíjélémet :  proce.s- 
sit  iMiinchC.  107).  Arra  alkalinato.«abl>  .szolgája  nem  is  vala, 
ki  már  megélemettyebb  fmegélemedtjebb  ?),  s  nagyiil)b  ex|ierien- 
tiával  is  hirván  iSzal:  Krón.  KH). 

ÉlemiJd-ik:  1)  grande-sco,  aetate  provebor,  consenesoo  MA. 
(alt  werden]  2)  [revivi.scn,  vigen;  antleben,  mmiter  seinj.  I'árad- 
jon  te.«tiinU,  élemedjpn  lelkünk  ilal:  !*zK.  ."i21). 

meg-ólemedik :  frevivisco,  convale-st-o;  anflnbpn,  sicli  crniaii- 
neii).  Monda:  ne  akarih  félned,  bator<i*^l  meg;  cs  megeleme- 
dem  (convalui)  e.s  mondee :  zol  en  vram,  mert  niegbatoreital 
engemet  (líécsiC.  l«ü). 

megélemedétt :  [grandaevus ;  liejahrtj.  Meg-élemedett  idejii 
(Tof;  Zsolt.  599).  Meg-élemedet,  flreg  rendn  emberek  (Ihászi : 
Pptr.  16Pi. 

Élemedett:  gr.andae\ni.s  C.  [Ijejahrt).  Élemedett  ember  CMel: 
.lób.  37).  Elemedetfek  valan;dí :  pro('pssi.<.*jent  in  diebn.s  .sni.s 
I Fél:  Bibi.  841 

Elemes :  me2-*élemedelt,  vénbedett  Szl ).  grandaevns,  annosus, 
aetate  proveetns  Sí.  (bejalirtj.  OUy  élonip.s,  élti's,  lii>sy  vpliink 
egykon'mak  niondliatn<>k  (Szl):MVir.  101). 

Elemes  :  [victns ;  nabnmg,  nnterbalt]  A  Mik  ipnin^  inkább 
riivéditi  időtöket;  ngy  liogy  a  mit  éleméstekro  tíisvénnyen  el- 
dugaszoltok abból  elíibb  tíirténnyék  lialálotok  i\aj(la:  Kriszt. 
I..í8>5i.  Ö  reá  bízta  az  alamisna  i>énznek  gondviselé.sét,  hogy 
.ibMI  a  tfibbi  apostoloknak  élpnic'sclui'  sziiksPL'as  dolgokat  bé- 
.szereziié  illl.  207 1. 

Élemet:  victiis;  kost  CVm:  Orb.  i)ü.  Étiéit  ilalt,  élemetet 
keresfink  iCom:  .Jan.  70). 

Élemetes :  grandneviis,  proveetae  aetatis  MA.  (Inyaln-t,  bo- 
t:igtj.  (Mel:.I(*ib.  TGi.  A  ditktorok  é.s  élemetes  jánil»or  nie.stei-pk 
il'ázm:  l'réd.  197 1.  Atyáknak  kel  tartanunk  ;iz  élemetes  vén 
embereket  (214).  Az  élemetes  régi  sz.  atyák  il'ázm:  Kai.  ."ill. 
I  11.  MagyarNyelvészet  V1.3S)i\  Mlyef:  l'omp.  12">i.  Kórus,  idős, 
élemetes  jámlHír  emliorek  (KnicsB.   li. 

Élés:  1)  (vita;  lel>enj.  Myiiekwnk  io  eelosnek  peldayatb 
nn\'tattyak  iKi-sC.  21!)).  Isten  vágok,  ki  testót,  lelkill,  niozg.'ist, 
élest  attam  mindennek  íMel:  S/Ján.  ö2i.  Nine.s  is  tovább  iidíl  az 
inpz"^iiélési-e  iTl)aly:  Adal.  I.1.Ö8).  3)  annona,  |)emis,  vlctiialm 
MA.  [lebensmiltelj.  fnik  Ixirt  es  sok  élest  bagia  a  taliorbjin 
iC'somaC.  115).  Végy  veled  minden  tele  élésbi'l,  mellyel  élnec: 
ex  omnibns  escLs  (Ilelt:  Uibl.  I.Ci).  Hazaid  i;ikiun-  ellessél  iHoni: 
Knek.  511).  Négy  rész  légyen  tiétee  éléstekie:  in  eibum  i.MA: 
Bibi.  1.45.  :!8i.  L'ti  vagy  táburi  élést,  eleséget  (Com:  .Jan.  145). 
>llnden  baiom  élésünket  elélték  iFalx'i:  Orsz.  2ti2).  Éhség,  és 
!Vf.  élé.snek  ilrágasiiga  kílvetkezik  (Illy:  I'réd.  I.57S).  S)  (]is\is; 
gebraiiebj.    Vele    élés:  usiis.  N'inivel  vali)    élés  :  usura.   Vmivel 


gyakorta  élés:  usuriiatio.  Vmely  dologgal  való  gunuzul  élés: 
abiiKus  C.  Bölcehesseegiiek  yegye  taiiaa'hal  való  eelees  cÉrdyC. 
517bi.  Az  okftsságiiak  elé.sétől  nieg-lixsztatnak  iMad:  EvauK. 
453).  A  sz.  íiíLsnak  igaz  éilelemben  élésétiil  szakadtak  el 
( Veresm :  Lev.  27 1.  Fordits  éléseibe,  a  mit  olvastál  iMUeg: 
TOszl.  ILI  19).  Az  öveg  sok  jeles  élésre  alkolmatos  dlly:  Fréd. 
L380).  Az  embeit  az  isten  az  okosságnak  éli-sével  )negajándé- 
kw.ta  i239). 

eleség  (í'"!';/  liorn :  Fré<l.  45ri.  ,•/<«'<;  Tel :  Evaog.  L206. 
íUaéri  Fr:  SzJán.  14.  eUsug  MA :  SB.  104):  \ictus,  eibiis,  ali- 
meutmii  MA.  flpljeii.sniittel).  Petrus  lilins  Elesegh  jobagio  ?  1 12S4. 
CodPat)'.  \'L  :fl3i.  Ez  Kiian  adatit  k<>z  népnek  elesegere i Ér>i(.' 
liöbi.  Aztalokra  zolgal  es  kilenced  ora  koron  óes  elesegót  uezi'ju 
iTUíC.  20).  Bőiti  ele.ség  iTpI:  Fel.  105i.  Egyéc  igen  gyenge  el<- 
.séget  (MehHerb.  31).  L'ti  vagy  tábori  élés,  eleség  iConi:Jan. 
145).  A  tevék  kevés  eleséggel  n)egelégc<lfik  iMIsk:  VKert.   1:^ 

böjt-eleség :  [cibits  jejiniii  tenipore  liiitiLs ;  fiuteaspelsej. 
liójtek'ség  igaziin  nincsen  e  világon.  Mert  enni  és  Ix'ijtőlni  ellen- 
keznek Pirymással  iMatkó:  BCsák.  400.  4). 

hús-elesóg;  [carues;  tlelsdispeLseJ.  Hi'is  eleséget  )ien)  p.sz- 
nek  i,\'ás:  CanCat  160). 

ló-eleség:  |i)abulum;  pferdelutterj.  Meg  gyuládét-  a  iMisk.i 
por,  és  az  tel  gorie-szté  á  p.'i)áukokat  és  az  Vt  elle-ségeket,  és  iiagv 
tiiz  kezde  lónni  (Helt:  Krón.  202).  Tegnap  boesátották  lovaimat, 
öszvéreimet  a  iiiez<^)'p,  a  li'i-ele.ségiiek  .szAk  vn|i;i  n)iatt  <MonIr<)k. 
XV.3U0. 

Éleszt  ^e«M^í  MA.  iJerk:  (lÉlet.  Elób.  3):  retoveo  C.  vivi- 
liio  MA.  vegeto  PP.  (beleljen,  lehendig  maeheuj.  L'imaggonme, 
hng  nr  int  abraain  kebelében  helbczie,  hug  birsag  nop  ivtii;i 
mend  w  .szentii  euzieum  iov  felevl  iochtotiiia  ilezie  vvt  (HBi. 
Hallottakat  tam;izt  es  eelezt  iÉrd(.'.  liO'J).  A  gyenge  szellő  midón 
leugedm,  élle.szt  nihiket :  focillat  nos  ít'oni:  Jau.  loi.  Tftz  űtS. 
éle.sztii  szerszám  ilöíji.  Az  nedvesség  az  fákat  élle!«ti  íMA: 
.■^eult.  237).  Az  életen  értnek  neinellyek  élesztő  erőt,  az  luelly 
meg  latzik  minden  teremtett  állatokban  iTi'r:Eiiy.  2'i7).  L;it- 
váu  taniikí  kedvemet,  mindenkép  éloszté  igyekezetemet  ((jvail: 
KP.  tiS).  E  két  testet  egy  lélek  éleszti  birja :  egyni;i«ért  élnek 
halnak  (SzU:MVir.  102.  314). 

föl-óleszt:  [i"«f<xUlo,  vegeto;  belebeii,  enveckenj.  A  jónak 
ízét  v.ikikilieu  ftíl-éle.szteui  iSzl>:  M\'ir.  102).  Biili ii-ittjt*ával  lel- 
éle.szte  (1Ü3p. 

meg-éleszt :  relÍK-illo  C.  revivitim,  fennento  MA.  (belében, 
lel)endig  inaclienj.  Az  lelky  balídlnil  meg  elratliet  (ÉrdyC.  3íi(J. 
fio;)i.  Uh  még  holtaknak  meg  eleztíiye  ^The»^í.'.  1.53).  Vizzel  és 
legyezéssel  inegéle.sztik  iMoiiIn'>k.  III.  \'M^'.  A  szent  lekV  lelki 
n)uukai!iual  meg  elezti  a/,  hlnőket  iMel:Sz.)áii.  4(o  Te  io.iaa- 
dat  meg  éleszsze<I :  te  refwilla  íCom :  JaiL  208). 

Éleszget :  (excito ;  lieleben,  anfaihen').  Éle.--/.giiii\  lowi 
l''''s:  l'.'az.s.  '120.  Megy:  3Jaj.  11.85).  Meg-eleveniti  avagy  meg- 
téríti a  lelket,  midőn  édes  igéretivel  a  l'njilalomtni  elnyomatla- 
tott  és  eM,'U)kadolt  lelket  mea  i'ijji'ltya,  éli-zaeti  'Apáti:  Vend 
l'^liib.  10  f\;i.  2.  Élegetj 

ÉleSZtés  :  aniinatio  C.  viviliealio,  refmillaii"  .MA    U'hOnm. 

Élesztő :  fpi'inentum  MA.  [Iiofe,  gerinj. 

sör-élesztő :  ffermentnui  cer«>vksiae ;  bierhel'ej.  A  .-íu'ilót 
üstilkl)en  ineglráik,  amíg  olly  >n  süni  n«<m  leszsz,  mini  a  s^r 
éleszti  (Mik:TI>»v.  351). 

Élesztős:  fennputatns  MA.  [niit  genn  i:iil)on<itelj.  Kc.ná/ 
a)iagy  elezlős  kinyer  iBeylhe:  Epi.st.  103i. 

1.  Élet:  alo ;  lúihreii  t'om:  \'««t  IIV.  Alyla  iHigv'  \-alHk> 
e\1el  tythkon  elette  volna  ilKjbrl.'.  5in).  \V  cIpIav  feldeni'k  uei--- 
(lopnliLs  tuisenat*  t^jus  i  KixsztbC*.  254.  KnlesC.   130). 


•J.  Kl.I-n'— .MlMiKl-TKi 


(ilíÖK-ÉLTIG— ELEVENÍT 


."198 


2.  Elet:  I)  vita  (,'.  (lol)oiiJ.  lliisszii  ólét:  luimíiovit;iü.  Eaviilt 
való  éli't:  lonvictus.  Istenes  élet :  pietas.  Gmicüiélki'il  való  éht: 
seciiiitas  C.  Agva  vduezeytlionk  eltliöuklH'ii  inala-stliiiatli  iPeerC. 
3ö\  Lexiiek  az  embernek  vtolsn  eelety  (luívissinia  limniuis)  ^u- 
nozljjik  .u!  elsőknél  ijnnlt'.  3y2i.  Nafry  yo  ooletl)eii  ky  niwleek 
lÉrdyt'  :'i3íH,  Azunkeppon  taplalya  vala  eelete<it  (33yb).  Zerze- 
teskeiHin  nein  eltem  sem  bezedeniel  sem  eleteméi  (Vir^".  'i>. 
Ártatlan  eletet  viselt  (Viij^C  :it;).  Keziletyk  zeut  feieneziiek 
elete  es  az  w  eletebwl  pelüak  iiftn.  Kit  wk  mind  w  elteklie 
zoretek  (110.  5y).  Sanyarú  életbe  eel  lUoni:  Préd.  211.  Halaiból 
eleti-emoí,'yíinc(Iíorn:Ének.  -Si.  Eletet  gonossíi^ban  fuyiatta  ( b  el : 
'l'au,  ;■l0.^l.  KSzpolgári  ólét  iXIA: 'I'an.  7,"i7).  llajósi-élet  (Mail; 
Evann.  löli.  Éltének  ntóllia  iZi-inyi.  II.TSi.  Egész  életyg  vakon 
maradott  iHalh  I'aizs.  Iiill.  Olyan  békéssé;;  köttes.sék.  mely  ne 
e.síik  niugunk.  gyermekink  és  teleségiuk  életekuyi  idővel  termi- 
nalta-ssék  (Xlonlrók.  Mll.l  I7i.  Életed  alkonyodik  (Fal:  BE.  .")71). 
3)  \ietus  MA.  [unterhalt,  lebensniittelj.  Életre  való :  victiialis  C. 
E  zegeu  ózuegy  éreztette  iiienil  ő  életet :  in  gazupbylaeinni 
misit  vietum  snum  iMiineliC.  ysj.  Ivoli  e.só  lviin.<tantinapoli  vi- 
dékének eletet  mind  el  nerte  ^ÜebrC  löU).  Illik  leuny  wala 
my  marlianak  eletetekre  (Vii'gC.  125).  W  magokat  gyevvtrik 
bog  eleteket  lelyek  il2;ii.  Préiliilás,sal  kere.sie  életeket  iHelt: 
Króu.  122i.  Sok  az  aratni  való  ilet :  messLs  umlta  (8yh  :  IJT.  1.15). 
BégynytM  az  te  életedet:  frnges  (MA:  ISibl.  1.173).  Az  raere- 
bogár  ó.s  az  liernjó  az  életet  mogiittée  (ll.l84j.  3)  [nsus;  ge- 
In'anebj.  Hasznos  élet:  nsio.  Eletiinkre  valil :  nsualis  C  Ádámot 
és  Enát  nem  az  alma  rutitá  meg,  hanem  az  almán;d  való  nem 
io  élet  iBahCslsk.  Sriíb. 

ámyék-ólet :  [anibra  vitae ;  sdiattenleben,  irdi.sclies  lelxinj. 
Nem  aggott  evvel  az  árnyék  érettel,  nem  félt  a  lialálti'il  (Fal: 
NU.  312j. 

hosszú-életü  :  longaevus  C,  [langlebigj. 

örök-élet :  (vita  aeterna ;  ewigas  lében).  Az  érők  eeletnek 
vtay  :  via  vitae;  íJoctlC.  712).  Erek  élethűek  teremteyee:  prin- 
eeps  vitae  (,71.')i.  Örök  életet  vebe.'«etek:  ntmn  liabeatis  (ÉrsC. 
I27i.  Lathba.ssam  cristiist  erők  eledben  (NagyszC.  ;i.5.5). 

özvegy-élet :  vidna  vita  Nom.-  2iiö.  [witneastand).  Niney, 
iob  az  Szuegy  életnél :  liliero  leeto  nihil  jncnndins  dJeisi:  Adag. 
3291. 

szent-életü:  Ipiu.s, .smetns;  tromm,  heilig|.  Zent  <'letw  iambor 
i\'irg(-'.  nlt. 

Életecske :  (vita  brevis;  kurzes  lebenj.  Hátra  maradót  éle- 
tetskéjét  irá.sokban  tölti  el  (Czegl :  Japli.  73). 

ílleti'evaló :  (vividns,  vegetas;  lebenskriiftig,  tiichtig).  Nem 
életi-e-való :  in  communi  vita  *rudis  PPBl.  (TörtT."  I.lSl  i. 

Éltes :  grjüidaevus  MA.  [bejjüirt,  betagt]. 
Élteséd-lk) 

még-óltesédik  :  fi-onsenesei  > ;  alt  werdenj.  Ezekben  meg- 
aggaiii  és  meK-élt-ísedni  kiváu.sz  (íSzl):  MVir.  Iii2). 

Éltig  (eíiyleii  RMNy.  II.3Ü3):  [[ler  totam  vitám,  poiiietuo ; 
zeitlebens,  immerdar].  Etigieu  walo  hivseges  zolgalatnnkatt 
ayauliuk  iKMNy.  ll.StWi.  Éltig  való  szi.)lgálattyát  izene  iC'oinRnl. 
20).  Éltig  tait  (Pázni:  Préd.  23.5i.  M(;g  odék  nyelve  s  óltig 
.szolt  azontúl  (íízenim:  TFii'i.  .">i 

mind-éltig  umndiUii/  Monlník.  111.74i:  per|)etuo,  piírenne 
MA.  (zeitlebens,  immerdar].  Az  varos  népe  fogada.st  tvvy  bogi 
az  tarkast  miud  eltyg  oltartyak  (VirgC.  r>7i.  Gyászlod  mind 
éltic  á  te  fériednee  halálát  iHelt:Krón.  110).  Vala  Roboam  és 
.Jeroboam  kőzött  hadakozás  mind  éltig:  (•(metis  diebns  (Kár: 
llibl.  I.320I.  Megengedi,  hogy  mind  éltiglen  lakjam  ó  házában 
iMA:llibl.  V.12i.  A  ki  egyszer  vétkezett,  mind  éltig  bíinó.sőn 
marad  d'ázncKal.  4 Mi.  Mind  éltiir  a  .sze;;ény,ség  nákini  .strá.sál 
lUi^y.]:  I'etr.  Uoi. 


örök-éltig  inrőHéliii  l'"al:NA,  19.5.  őrókcUy  Eal;  1"É.  777): 
X  Ewrí'ikeltigh  walo  szolgalatom  wtlian  (liCvT.  1.2.58).  Nem 
ngy  adám  tanátsomat,  hogy  öWikkótig  kfjnyveket  forga.ssanali 
[l'iú:  NA.  1901. 

Eleven  (deuem/ev\  OoniC.  265.  elcitaU  kenier  Debi-C.  34) ;  vivus, 
vividus,  sni>erstes  Ver.  vogetius,  pervigil  C.  vitális  MA.  (lebendig, 
lebhaltj.  Eleven  plánta :  vivirtidix  Eleven  égotlen  fini.só :  apyron 
Major: Sziít.  Eleuen  veer : .sangvis  vivns  (EhrlJ.  ii7).  Akarz engemet 
eleiienen  lewinewd  1 1 11 1.  (".-ipasoc  reia  vetiien  olnK.menee  fel  elene- 
nen  ha^uncsemivivo  r(iIicto(Mihich(.l.  134).  Adoth  eleuen  vyzetli 
(W'inklC.  295).  Eleuenól  meg  adaték  az  giermek  (VirgC.  108). 
Eleuen  tIn'izHt  hoz;ittata  iDebrC.  167.  180).  Eelelyfm  nekfink 
vnnen  eleven  nelvouel  (Nagy.szC'.  142).  Ha  eleven  In'is  volnaLs 
á  fakadékban:  earo  viva  (Kár:  llibl.  1.99).  Nyellyíic  azokat 
eleuen  ésogészlen:  deglntiamus  eos  vivente.s  ((i()2).  Eleuen 
szén:  pruna  (605).  Tödd  egy  fazékba  leve  nélkül,  todd  eleven 
ti'ízre,  vess  vajat  bele  ( Radv :  Csjil.  111.47).  Egy  .szép  eleven 
tbrriís  fakada  (PázncKal.  172).  A  lialottakért-való  imádság  az 
eleveuoknek  ha.sznál  (Pázm:LutbV.  202).  l'dvfizi'd,  ;íz  ki  eleven 
hitlel  hiszen  il.ép:  PTük.  1.170).  Minden  eleven  és  hatható  vigasz- 
talá.stul  meg  fo.sztatnak  (Tolu:  Vigaszt.  208).  Eleven  gyí'imbér, 
zadura,  Siua  or.szj'igábau  terem  (AC'sere:  Ene.  245).  Eleven  síV 
vény  (Lipp:  PKert.  [.Mi  Elevenen  emlékezem  (Csjit:  MHist. 
287). 

(Szólások).  Ha  \alaki  orvnak  numd  valakit,  és  reá  nem  bizo- 
nyíthatja, (;  I  e  v  o  n  diján  marad  érette  i.SzékOkl.  11.12li. 
Addig  kerfd  bennünket  ellen.ségnnk,  addig  forgat,  a  míg  az 
elevenre  nem  talál,  az-az  a  mit  leg-nehezebben  érzíink 
(Fal:  IJE.  439). 

éltén-eleven :  ([lervigil,  viva\ :  vollkonuneu  lebendigj.  Ne 
elégedjünk  meg  ;izz;d,  hngy  megvagyon  berniünk  a  hit;  arra 
igyekezzünk,  hogy  élten  eleven  légyen  (Fal:8zE.  543). 

holt-eleven :  1)  exaniiiuLs,  .semimortiuis  C.  semianiniis, 
intermortuus,  eneetus  MA.  [halbtot,  sclieinfut,  ohumaehtig).  My- 
kep|(en  liolth  eleuen  a  feeldre  magaath  leuethe  (WiiikIC.  76). 
Holtli  eleveiiAl  hagyak  el:  e.\istimantes  euin  mortuum  e.sse 
(.JordC.  562/  Keea  eseek  holt  elewenul  syrwan  es  ohaythwan 
(,ÉrdyC.  4Mb).  Holt  elevenen  feksie  (Helt;  Krón.  107).  Meg 
seljSsitveu  el  hagyak  holt  eleuenou  (>Szár:  C'at  B).  Meg  retten- 
tenec,  és  földre  dfilvén,  holt  elevenen  léküdtenee  (Zvon:  Pü.st. 
L451).  Az  oiuszlánok  az  o  ordításokkal  az  apróbb  állatokat 
annyii-a  el-rémítik,  hogy  elöttok  hólt-elevenekké  lévén,  tsak 
meg-lippemiek  (MLsk:  VKert.  54),  A  plauta  állatok,  avagy  holt- 
eleven állatok  (582).  2)  Holt  eleueny,  vizoutag  meg  vyitatot : 
redivivus  C 

holtelevenség  :  [animi  ilelii|iiiuiri  ;  ohumaoht).  Még  tsak 
látása    miatt-is   hc'ilt-elevenségre   ji'itottanak   (HalhHHist.  1,55). 

Elevened- ik,  elevenész-ik :  viviseo,  reviviseo  MA.  [auf- 
leben,  erwachen).  A  ki  így  Iial  meg,  job  élettel  elevenedik 
(FaI:SzE.  535). 

föl-elevenédik :  [reviviseo;  auHeben).  Fel  éled,  -elevenedik 
a  ve.szni  indúltt  fa,  virág  (Szil:  MVir.  102). 

még-elevenédik,  még-elevenészik :  viviseo,  revivúseo 
V.  )zum  lében  zurüekkehren,  aufer.stehen).  Ky  megholt  uala 
meg  eleueuevdeek  ( IJomC  1 73).  A  meg  azot  menta  meg  zöldül 
es  meg  eleuenödik  (LiebrC.  56).  Az  földben  hintetet  mag  először 
meg  rodhad,  es  az  utaii  eleuenedik  meg  (Fél:  Tan.  517,). 
Reiátoe  leiköt  hozoc  es  meg  eleuenöztőe  (Kule.s:  HKész.  55. 
Lipp:PKert.- 11.235). 

Elevenít:  vivitieo  MA.  [belében,  lebendig  maehen],  Zellett 
ki  eleueneit :  spiritus  e.st  ip(i  vivitieat  (MüiiehC.  182b'i.  Halot- 
takat eieweneytez  (W'inklC.  280).  Kristus  miudonokeeth  eleeue- 
iieetli  (ííándG.  3).  En  ölhetec,  es  én  eleuem'thetec :  vivere  faeiam 

38* 


MEG-ELE\TÍNfT— É[>Ö 


ÉLftD-IK— KI.EFANT 


(Helt:  Bibi.  Lcccc3).   Christus  kSntSséiiec  eleveiiitfl  ereje  (MAr 
Sciilt.  1022). 

meg-elevenit :  cv  Megelevenítés :  aniniatio  C.  Az  birinel 
meg  hotli  lelkiket  meg  eleiieiieytSd  (GuaryC.  -43).  Meg  elewe- 
ueytez  myiiket :  viviticabis  nos  (KulcsC.  303).  Te  magactit  meg- 
elovonitst  te  letix-illa  (Com:Jan.  208). 

Elevenkéd-ik  :  (vigeo ;  lm  seliwaiige  .seiiij.  Más  tuilümáuy, 
elevenkedet  a  páia-ságban  Lonibardus  idejében  (Tolu:  Vigaszt 
68.  MA:T;m.  23). 

fol-elevonkédik  :  [revivlsco ;   anflebenj.   ( Hall ;  Paizs.    97). 

Elevenkédtet :  (exclto;  belében,  aufmuntemj.  Minden  iora 
eleueiikettet,  es  gyorsalkottat  (Born:  Préd.  393). 

Elevenség:  vitjilitas  C.  alacritas  MA.  [vita;  lobendigkeit, 
léten].  Az  ireé  masnac  eleueasogebSl  meghal  (GuaryC.  i). 
Eleueni  kenier  az  8tet  meg  eu5ket  elenensegre  vizi  (DebrC. 
54).  Az  törökök  csak  kevesen  maradtak  meg  elevenségbe 
(Monliók.  111.155).  Serény.ségi-e,  eleveaségre  gerjesztenec ;  ad 
alacritatem  (Com:  Jan.  14'.ij.  Tagadhafatl.m,  hogy  vagy  nintsen 
eleveiLséggel  bitiiuk,  vagy  élével  e.szfmk  (l-"al :  NA.  134).  Ébrett 
elevenség  íFal :  UE.  430). 

Elevenséges :  jw-idns ;  lebenskriifligj.  A  malasztul  meg- 
elevem'ttetett  lélek  minden  elevenséges  cselekedetet  tészen  (Illv: 
Préd.  11.70). 

Elevente :  [vivens,  in  vita ;  am  lében,  nocli  lebend].  Meg 
eleuente  vjV  mondót:  di.\it  adbuc  vivens  (MiincliC.  70).  Vgh 
monduala  eleuente:  harmadnapon  tel  támadok  (\AinklC.  229). 
Ü!  calard  mondotta  meeg  eleventebe  íadhuc  viveas):  három 
nap  N-tiui  lel  támadok  (DöbrC.  443). 

Elevenül:  revivlsco,  \ivitic«r  MA.  [aufieben,  lebendig  wer- 

denj. 

még-elevenül :  .-v;  Fel  kelé  az  gyermek  es  byzonyoyta 
magát  meg  holtnak  es  meg  eleueuowltnek  lenny  bodog  fereucz- 
nek  myatfa  (EhrC.  158.  CornC.   Uöi. 

Elevóny.  Ha  .szabad  ezt  a  deák  szót:  vivns  vagy  vividus, 
így  kimondani :  eleven,  miért  nem  ezt-is  vivax,  igy  élevény  ? 
(GKat:Titk.  1118). 

[Élhet] 

Élhetetlen  :  [mlser,  iniprobus ;  erbiirmlich].  Eegy  gonoz 
eelhetetlen  keweel  feyedelem  (ÉrdyC.  549).  Annya  halála  után 
hozzá  fogott  az  orszílghoz,  vagy-is  inkáb'  az  országba-való  ho- 
veréshez  az  élhetetlen  Niniás  (Moln:  JÉpül.  195). 

I  Élhető) 

Élhetőség :  vivacitas  MAI.  [lebeiiskraft]. 

Élő:  I)  vivns  C.  [lebend,  lebendig].  Sokáig  éli:  vivax  C. 
ÉI5  istennec  Ba  (>lünchC.  44).  Eskozem  elew  y.stenre  iKJINy. 
IL20).  Meg  6.skíiek  el5  i.stenre  (VirgC.  114).  Eelew  kwth  fée 
(JordC.  925).  Honn:ui  vagyon  elő  vj-zod  (WinkIC.  2'.'G).  A  Chris- 
tiLS  el5  világcsság  íFél:Tan.  288).  Előszó:  vox  viva  (Decsi: 
Adag.  10).  Kegyetleiuil  leant  elSn  temető  ÍIliLszti :  Aen.  34). 
Élőven  nézők  ezt  o  mi  szerencsétlen  itjnnkban  íMegy  ii.Jaj. 
n.19).  3)  [ad  cibum  pertinens;  nahrungs-].  Élfi-tíjld:  funiliLs 
ager  MA  Eolow  kenyereink,  kywel  lelek  zerent  eeh'iiik  lÉrdyC. 
127b).  \V  elew  feldenek  yliohy:  öves  pjuscuae  ejiis  (KulcsC. 
137.  FestC.  2).  Az  ő  taste  elő  kenyerűuc,  es  az  6  vcro  elő 
ilalunc  (Born:l^éd.  283).  Levegő  élő  ég:  aür  (ExPrinc.  158). 
Élő  pára  (162).  Mennyei  élő  ital:  nectar  (Com:  Jan.  220). 
S)  vitális  C.  [vitae;  lebens-J.  Enrewkelew  ydvo.ssog:  saliis  vitae 
aetenuie  (EílirC.  71).  Semmytli  nom  haznaltanak  volna  jiz  apas- 
tolok  ez  vylagy  dAraőscggol,  ha  az  őrök  elő  kőíiben  be  nem 
irta  volna  yslen  az  ő  neueketh  lApMélt.  2i.  Az  meennyoy  eelő 
kényben  bel  jxattatott  (ÉrdyC.  57  ll.  Yelencz  moeh  en  p|ew 
iiapyninak  zamath  (TliewrC.  247). 


Élőd-ik :  [victito ;  das  lében  fristen).  Azon  völgyön  termett 
a  bots-is,  mellyel  a  kigyók  élődtek  (HalhHHist  L6ö.  n.27. 
Hall:  Paizs.  21 1.  Csak  fiivei  élődvén,  penitentiát  tartott  (Martonf: 
SzHist.  98).  [A  békák)  a  vizek  szélin  élödij  méhek  után  intsel- 
kednek  (Misk:  VKert.  261). 

Élödés:  lvictit;itio,  commeatiLs;  lebensunterluilt,  vorjiroviau- 
tinmgj.  Mindenütt  az  ingyen  élődés,  és  quartilyozás  tollaltassék 
(CompConst.  3i  i.  Az  had  .széllel  nem  élhet,  és  élődése  is  olykor 
alkalmall;«i.s:ig  uélkiil  nem  lehet  (ílonOkm.  XIV.  158i. 

Éltelmes,  éltemes:  [senex,  graudae\'u.s ;  bejahrt,  betagtj. 
Az  balgatag  lyak,  kyk  waltliozo  ezthendewkre  ees  idewuek  clthel- 
ni&s  wolthara  iwlhnya  nem  aleytliathnak :  nmiquam  ad  anuos  dLs- 
cretionis  et  perfectao  aetatls  pervenisse  existimantur  iVer:  Verb. 
1.  kiad.  M2b).  Mondotta  Emre  deák  nekyk,  hogli  liath  ember 
az  eltemesebe  eskwnenek  niegh  raytha  (KMNy.  IL19(J). 

Éltet :  I )  vivere  facro  MA.  [lebon  lassen,  lebon  raachen]. 
I  Mindeneknek  ecltetöye  (cIrdyC.  536).  Az  Lsteunec  lelke,  mely 
I  i\  vizet  élteti,  á  szent  lélek  (Helt:  Bibi.  I.d2).  Az  vérből  éltető 
lelec  lesz :  spiritns|  \-italis  (Born ;  Préd.  458).  Éltető  lélek,  mine- 
mű vágjon  a  fflvekben  (MLsk:  VKert.  lOV  S)  alo  C.  [nalirenj. 
Éltető :  almus,  nutritius  C.  En  éltetem  ewket :  pascam  eos 
(EhrC.  112.  145)  Éltetné  te  véaségedet:  enutriat  senectutem 
(BécsiC  10).  Damímcos  eltetyk  keues  Ijorral  es  kenyérrel  (I>um. 
C  290).  Kyketh  teyyel  eeltethnek :  iniibns  lacte  lit  opus  (JordC. 
806).  Gonozwl  kere.sőt  yozaggal,  morhawai  eeltette  rt'yayt  (ÉrdyC. 
12.  544b).  Eeltetefeld:  pascua  (Kule-sC.  43 1.  Eh.Viit  éltes (Nagj-sz. 
C.  358).  Pásztorom  engem  gyönyörű  szép  mezőn  éltet  (MA:  Bibi. 
V.ll).  Oly  g.azdag  hogy  az  szánt^dan  sokaságot  az  pusztában 
eltetnéie  es  taplalnáia  (Lép:  ITük.  III. 253).  Meg  érait  az  tejen 
az  éltető  abrac  izi  (Prág :  Serk.  479).  3)  [foveo,  adjuvo ;  ptjegen. 
nnterstützenj.  Az  ev  vigaztalasyval  eltety  (DomC.  223 1.  Eellyen 
yo  tanachokkal  eeltety  ewtet  (ÉrdyC.  .">54i  Szivők  eltetik  őröm- 
mel (MA:8B.  93).  lm  tanátsjd  éltetlek  jó  feleségem  (Hall; 
nUist.  11.200).  Azzid  a  iiuantitjisn  a(hninLstratióval,  melyet  eleitől 
fogva  magok  is  tudnak,  éltetjük  (Monlrók.  \'III.  19iii.  Az  doctor 
semmi  orvo,ssággal  nem  éltetett  estig  (XV.S9(.  Rósz  tanálKil 
éltetsz,  a  tsászár  i'gy  felel  (Kónyi :  HRom.  133). 

el-éltet :  [alo ;  emahren).  Vsten  tyteket  eleltet :  deiis  \-us 
pascit  (EhrC.  140.  79).  Neepeet  el  eeltette  az  kyetlennek  pw-z- 
tayahan  (ÉrdyC.  579b).  Az  angialok  el  eltetek  eh  znzet  llebrC. 
185).  El  eelteth  tégedet :  te  enutriet  (KulcsC.  132).  El  élteti, 
táplállya  őket  (Helt:  V^igK.  6).  Az  ti  mennyei  atyaloc  el  i'lteti 
őket  [a  madarakat]  (Born:  Préd  553.  Tlialy:  VÉ.  I.41i. 

föl-éltet :  cv  Maria  zent  teyeewei  tl'el  eeltelee  Jézust  ( Érdyt ' 
117b.  214).  Megh  ölnek  az  ghouoz  gondolatok  kyk  mynueiiben- 
nmik  newekednek  es  fel  eeltethnek  (ÉrsC.  18  Ib). 

még-éltet :  [vivere  facio ;  am  lebeu  erbalten].  BovIiaUik 
eggoth  een  tinieytwanvín  közzöl  ky  tegődet  mogh  vigazyon  ees 
megh  eelto.s.sőn  (WiiiklC.  282i. 

Éltetés  :  alitura  MA.  [ernahnmg,  unterhalt).  Isleulúl  varuan 
testi  cltote-sűnkre  valotis  (Born:  Préd.  552.  Zvon:  Pust.  I..t52. 
ACsero:Enc  141). 

Éltető :  niitrimentmu  C  [nahrimgj.  Tjt  eeghyen  es  az  |>ap 
kiMonked  eelletőtli  vtvsson  alaya:<|uein  niitriet  .sjicerdüs  subji- 
cieiLs  lign:i  íJordC.  Sil», 

Éltet-ik,  éltettet-ik :  [utor;  gobraHchen).  Eltettetüel  miiml- 
galatoncknl :  utero  servitio  nastro  (Bt-csiC.  M.  10.  52).  KewrBJ- 
tetoek  plsiiektevl  kovees  borral  éltetni  (DomC  7.  ConiC.  52. 
357.  358). 

vissza-éltetik :  labulor;  mlssbraiulienl.  \'izlia  éltettoc  k<' 
uélségben:  abusi  sinit  in  sn|>erbi:un  (BécsiC.  82.  7ő>. 

iaOÉTÁlíT  urU/ant  JordC.  918.  í/í/hhí  Ijind:  CjSetHls. 
1.226.   fUjánt    Illy:  Préd.    1.254.    •■UphdtU   IJBcnkö:  Flór.   iCu: 


(illl 


ELÉG— ELÉfiEH-lK 


MEíiEIJiíiEDIK— ME(i-EI,EGEl, 


(i02 


eleplüis,  bjirras  C  [eletant).  Elpl'áiitlioz  való:  elopliaiitiims.  Ele- 
fánt orilitás:  barrltus  C.  Eletanti:  elepliaiitiiius  MA.  Salamon 
i-sináltatot  egy  satép  termőt  elefánt  tetímbfll  lÉifC.  71 D,  Uraga- 
latiö  miként  elefánt  i263bX  Két  leánjt  hi>z!it  elő  a  király,  a 
kik  ének  szóval   édesgetnék  az  elefántot  (Hall:  HHist.   11.204). 

(Szólások).  Szi'myogot  basoulítani  elepliiVutlioz  (Kisv:  Adag.  98). 

£XiÉO  (eeleget  JordC.  127.  160.  78(1.  edegh  608.  852.  eeleghet 
ÉrdyC  633b.  teUeg  58b.  598.  fkgh  Ozor:  Clu-ist.  12.  GyöugyC. 
45.  Lo\'T.  1.15.  megh<;%A«ytem  LevT.  1.332):  1)  satis  sat  C. 
genug  MA.  Elegen:  suffidenter,  multi  satis  iL\.  Elég  vagyok: 
sufticio  C".  Eleget  te-«?.ec:  siitisfacio ;  iili  tue  gemig.  Elégba: 
stifficit  qtiod,  verumtamen  MA.  Nem  iikar  eleget  tény  ystenuek 
(EbrC,  102).  Nem  lézen  elég  (az  olaii  nekőno  e.s  neUtec  (MiincliC. 
61).  Elég  az  tanoytwannak,  bogy  ozak  ollyaii  uiynt  liw  mesteréé 
(JordC.  383).  Ezek  In'i-neky  eleglick :  his  «mteutus  (876).  Em- 
bery  nemnek  veetkeeröl  chak  e\v  tehete  eeleget  lÉrdyC.  5Sb). 
Hir;mi  a  Tyrnsnac  kirallia  igaz  elég  tat  igire  a  templom  ezena- 
lasia  íSzék:  Krón.  29 1.  Kez  vagjok  neked  mindennvl  eleget 
tennem  (VirgC.  17>.  Az  a  tíld  nem  vala  elég  Snekic  (Helt: 
Bibi.  I.E4).  Jol  títt  én  velem  az  isten,  es  mindenbe  elegem 
vagyon  (Q2).  Vagyon  elege,  de  más  bb-  véle :  Tantali  liorti 
(Decsi:Adag.  86).  Torkig  elég:  ad  satietatem  nsqne  (1531. 
Elegen  vaimac  (Mon:  Ápol.  46).  Ha  ezec  nem  elegec,  ezer  sem 
leszen  elég  (3191  Egy  tanú  nem  leliet  elég  egy  ember  ellen 
hogy  meg  liallyon  iKár:  Bibi.  L155).  Az  isten  igazságának  ugy 
15n  elég  (Pázni:  Kai.  37).  A  kinek  ezek  nem  elegek,  heábaii 
untattyuk  őket  töb  tanúkkal  (698).  A  kik  okos  élefi-e  tanítóink. 
azoknak  egyenW  eleget  nem  tehetünk  (Pázni:  Préd.  631).  Eléged 
vagyon  (977).  Mint  kellyen  azt  miveliimic  hogy  semmiből  szi'ik- 
ségfinc  ne  legyen,  a?ztán  orőcké  elegíinc  legyen  (MA:  Scult 
876).  Oh  tobzódásban  be  mérőit  éraberek,  kik  soha  nem  tud- 
giatok  elegeteket  (T>ép:  PTük.  IL245).  Hég  mosdatlan  ember 
vagy  (Matkó:  BCsák.  433).  2)  [aptiis:  tauglii-h].  Nem  volnánk 
elegek  te  dychyretevd're  íComC.  35i.  Nem  vagyok  alkalmas  es 
eleg  reaya  (VlrgC.  69).  Latuan  esazar  kepe  az  ő  elég  voltat 
mindőnre  iDebrC.  18).  Ennen  maga  moth  mentem  vala,  hogy 
nem  volneek  eleegh  rea  (Konij:.SzPál.  Si.  Kinek  en  erre  elog 
(dignns)  nem  vágok  bog  saruit  hordozzam  (Sylv:  UT.  I.5i.  Itatta 
ez  orszagnac  birodalmára  nem  eleg  voltat  (Szék:  Krón.  203 1. 
Magatok  is  elegec  léuén  reáia,  hogy  egymást  inczétec  (Helt: 
UT.  s3).  Nem  elég  ember  réa.  s  mégis  kapdos  raita:  puei- 
glaciem  (Decsi:  Adag.  93).  Elég  ember,  de  nem  mindennél 
iob  azért  (201).  Te  magad  nem  vagy  elég  arra:  .sohis  illud  non 
poteiTS  siistinere  (MA :  Bibi.  1.65).  Tudom,  hogy  elég  ember 
nem  vagyok  az  kőzbenvetett  dolgoknak  derék  értésére  (Pázm: 
Kai.  567 1.  S)  [valde,  nimis ;  selír].  Mynden  kaiachon  e-sfyn 
mond  vala  ezer  páter  nostert  es  bevhtel  vala  vizzel,  nieeg  ha 
eleg  erevtelen  volt  es  (MargL.  15).  Az  pogáiiok  .szoktak  nagy 
sok  istent  imádni,  az  árnyék  világon  mindent  eléig  [így  ?)  kévániii 
(RMK.  11.319) 

[Szólások].  Keveset,  az  az  tsak  fél  eleget  egyék  (GKat: 
Válts.  1.1069).  A  tekenős-béka  hálában  ha  tsak  fél  eleget  e.^zik 
ember,  megnehezíti  a  gyomrát  (Misk :  VKert.  264 1.  Hagy"  valamit 
liólnapra-is,  mo.st  línos  i'inttig  elég  (8zD:  XrVir.  96).  Elég 
az  azon,  hogy  .szót  tett  nánta  (97). 

Eléged-ik,  élégész-ü :  1)  [contentns  sum;  zufrieden  sein). 
Azockal  es  nem  élegeduén  &sec  kirahiac  lábaihoz  (BécsiC.  64). 
Nem  eleegöznek  vala  conveiKben  lakozny,  de  meeg  az  pn-ztatsat 
es  megh  veragosojtottaak  (ÉrdyC,  őOSbi.  Rőuideden  eleged- 
gjTink  az  mai  euangeliomiiac  tara'tasauai  i Boni :  Préd.  16).  Ele- 
geágynnc  azzal,  hogy  az  szent  iras  igy  vallva  (31 1.  Nem  elégedék 
ezzel  Isten:  hanem  az  égből  meg  kiáltatta,  hogy  itílet  lészen 
(Pázm :  Pléd.  3).  3)  [satnror ;  sich  .siittigen].  Valaki  meltan  co- 
monical,  ennec  ő  lelke  betelic  malaztal  es  elegődic  isteni  edő.s- 
seggel  iNádC.  19). 


még-élégedik :  I)  eontontiis  som  MA.  [zufrieden  sein|. 
Monda  ha  tebet  akarz  niogcjs  tebet  adoU  ;  de  az  megelégednél) 
elmene  (EhrC'.  7.  89).  Mind  vgi  feiti  ő  nekik  hogy  meg  olegőd- 
uek  5  raita  (WeszpC.  21).  Éelegeggyel  meg  ymaraii  en  felőlem 
(ÉrdyC.  408b).  Elegedgyei  meg  mar  uyonioriisaginkal  iBorn: 
Ének.  151).  Nem  elegedéi  meg  eczer  kétezer  erről  tudakoznod 
(Mon:  Ápol.  288).  Meg  elége.szera  te  veled  (Pázm:  Kai.  25). 
Kevéssel  meg-elégedie.  (Coni:  .Jan.  189).  2)  .satior,  .satm-or  MA. 
[sich  .sjittigen).  Nem  volna  honnat  auag  eg  napon  élégédnénec- 
meg  (BécsiC.  24i.  Myndnyayiui  eléghet  eenek,  es  megh  eleghő- 
denek  (JordC.  554.  403).  Keneyrel  meg  elegedtcc  (Helt:  Bibi. 
l.Kk2j.  Naphtali  meg  elégedic  isteni  ió  keduel :  abundantia  per- 
fnietur  (Helt:  Bibi.  I.dddd2).  I lároiiLSzor  napjában  megelégedni 
és  megtőltőzni :  felettéb  való  és  árt  (Coni :  Jan.  112):  Megelé- 
gesztek  kenyérrel  (Illy:Préd.  11.22). 

megelégedés :  saturitas  C.  satiota.s,  saties  MA.  [siittigung). 
Az  éhség  visszahija,  a  kit  a  megelégedés  elvitt  vala  (llly:  Préd. 
n.452). 

megelégedett:  1)  contentns  MA.  [zufiiedenj.  2)  satm-  C. 
[.satt].  A  meg  elégedett  ntállya  az  étkeket  avagy  meg  tsőmőrlik 
tűlők  (Com:  Vest.    12i. 

megélégédéttségés  :  (contentns ;  zuti-iedeuj.  Megelégedett- 
séges  vagyok  benne  (GKat:  Válts.  Előb.  d). 

Elégedendő,  elégendő  (eUgedendií  MesésK.  10.  Pázm: 
Kai.  489.  GKat:Titk.  21)i.  elf.gcnd'i  Mon:  Ápol.  436.  elégendv 
Com:  Jan.  67.  Pázm:  Kai.  749):  1)  sufSciens,  conipetens  MA. 
[genügend,  genng].  Az  ő  bűnökért  elégedendő  kepiien  meg  Hzetet 
halálánál  iBoni:  Préd.  283),  Elégedendő  magoss  (;Mesé,sK.  10). 
Az  isten  liaragiánac  le  szállittjísiira  nem  lőtt  volna  czac  az  em- 
berség elegendő  (Zvon:  Po.st.  I.J18).  Nem  elegendőül  téged  nyel- 
vem áldhat  (Zrínyi.  L15S).  Elégedendő  okát  adgyák  (CzegI: 
MM.  17).  Tudgyanac  igaz,  es  elegendő  vall;ist  adni  (Pécsi- 
SziizK.  58).  Elégedendő  segítséget  ígérnek  (Mi.)nOkni.  XXrVM46i. 
Elegendő  szép  (Mik:  TLev.  92).  2)  [aptus,  capax ;  tauglicli, 
fahig].  Nem  volt  elégedendő  menyor.szágnak  ehiyerésére  (llly: 
Préd.  11.81).  Ha  Zi-iní  kardgya  ellen  nem  vagy  elegendő  (Zrínyi. 
11.38).  Nem  sziintén  eleggeudő  es  alkalmatos  ember  (Thewr: 
Nyelvk.  26). 

Élégendöség  :  [suftícientia,  teniperantia  ;  hinliinglichkeít. 
genüg.samkeit].  Ki  an'iil  elegendőséggel  szolhasson  (Zvon :  Post. 
1.112).  A  magának  való  elégségi-ől  avagy  elégendőségről :  de 
autarreia  (Com :  Jan.  187). 

Élégédés:  [satíeta-s;  sSttígimgj.  Crysthws  eelő  kynyer  an- 
gyaloknak eleeghedee.se  (ÉrsC.  ISI).  Kazdagiiak  elegődese  nem 
hagya  őtet  alonny  (539).  Szélre  táttya  száját,  s  azzal  akarja 
gyomrát  tölteni,  valaki  a  \il;ig  javaiban  elégedé.st  keres  (SzD: 
MVír.  97). 

Élégédetést :  [sufücienter ;  genügend].  Ky  velenthoty  megli 
elegődetősth  az  te  montliatatlan   n;ig   zeretetődeth  (ÉrsC.  63b). 

Elégedett :  [satur ;  sattj.  Nem  egyaránt  énekel  az  ehezi' 
az  elegedette!  (SalMark.  10). 

[Élégédhet-ik] 

Élégédhetetlen :  [ins;itiabilís ;  nnersjittlich].  A  Iftsti  lmja 
sági-ól  írja  Salamon:  hogy  tellietetlen,  és  élégédhetetlen  (Pázm: 
Préd.  976). 

Elégedő:  [contentns;  zufrieden].  Az  iámbor  háza.soc  egy- 
más.s<al  elégedőc  legyenec  (Zvon:  Po.st.  1.187). 

Elégel :  .satís  exístinio,  contentns  sum  MA.  |fiir  genügend 
eracUten ;  zufrieden  sein].  Az  gonosz  \\1is.s&s  észt  nem  elegle 
(SzFabr:  AmAÖ.  3).  Nem eléglette,  hogy  (Pázm:  Kai.  1766.  352). 

még-élégél:  cv  Életem  Isten  meg  eléglette  (Eny:  Gizm.  19. 
LevT.  Il.l:iTi    Meg   elégelte  immár  az  ai-anyat  (MA:SB.  138;. 


K03 


KI.ECKii;— JiLEíiSEU 


MlNDEN-ELltía^lítir-EI.EfiV 


Elégöld  inog  !iz  NÍralma.s  iia|Hikat  (Thaly :  A<1hI.  I.ö5i.  Sok  vuliia 
még  hátra,  de  nyilván  ezt-is  meg  eléglették  az  aszszonyok  (Fal : 
NA.  ISÍII.    Megeléglem,  -liosz'allom  panaszod   <Szü:MVir.  !i(i). 

íaéggó  ('''V/ie  GKat:TitU.  23ü.  dájve  LAszI:  Petr.  15.  212.1; 
wit,  jüitis,  .sufficicutei-  MA.  [genügend,  gemigsam).  Baltazár  kiral 
i'legge  inogliabo  rodeu  (UécsiC.  1U».  Az  ínyt  elméében  meg 
gondolt  vala,  annak  ov  mogya  raykepiien  jobban  lehetne,  moeg 
az  ev  zyvyben  olegge  noni  jevt  (DoniC.  32).  Eléggé  meg  nem 
gondolhattya  I  Boni :  Préd.  78 1.  Oda  fSI  olegge  meg  bizouiettam 
iMon:  Aixil.  275).  Tudod  a  letzkédotV  Ugy-eléggé  ((.om:  Vest.  6(i). 
Abból  Is  eléggé  kitetszik  (MLsk:  VKert.  8).l\idom  magamat  elégve 
bölcsnek  lenni  (Lászl:Potr.  15).  Mit  izennyenek  nékem  elégve 
tudom  (212). 

[Szólások].  \Vr  ysten  az  kewesben  ees  az  yo  zaudekot 
eleeggee  vezy  (ÉrdyC.  558b). 

Elégít :  .sjitio,  satiiro  MA.  [sSttigen].  Az  kewbewl  mezzé 
eleglieytlie  ewketh  (WinkIC.  39).  Ayoytatu.s  zywel  yllyk  az  or- 
\vendetc.<«eegbon  magwnkat  olegSytenewnk  ( ÉrdyC.  383).  Az  iga- 
zakat diit.si'jségbe  fogadgya  isten,  és  mennyei  boldogsággal  elé- 
gíti flVizm:  Préd.  30). 

ki-élégit:  exsatio,  e.xsaturo  MA.  [belriedigen,  zufrieden- 
stellen].  Ez  három  germek  az  as.sion  fiaual  egetembe  ky  ele- 
gietottok  mind  joszagbi'il  iHMNy.  ll.Vliyi. 

még-elégít:  1)  sitisfatio  C.  .satisdo  MA.  [befriedigenj. 
Valakiuoe  k;irt  tett,  meg  elegirze  azt  (K;ir:  Bibi.  1.120).  Almok- 
ban látott  jók  az  ö  javok  :  meg  nem  elégítik  ;  hanem  az  Ur&s 
lelket  tsalárdnl  jAtszodtattyák  (Pázm:  Préd.  36).  MindenekrSI 
megelégitlei- :  omnia  debita  reddam  tibi  (M.\:  Bibi.  I\'.20).  Szük- 
ség, a  kit  megbántottinik,  niegelégítenünk  (Hly:  Préd.  Il.t)3i. 
ü)  satio,  exsatio,  satnro,  ex.satuio,  obsatiiro  C.  |siittigenj.  Bódo- 
gok kik  eheznec  es  zominhoziiac  igjissagot,  mi'rt  "C  megeleget- 
tetnec  (MünebC.  20.  43).  Az  eliezíl  lelket  meg  elegeitette  iokkiil 
(AixirC.  7(i).  Megelegeythlech :  lefieiam  vos  (NémGl.  35S)).  Ky 
oleghe^lhety  meg  ezeket  kynnynel?  (JordC.  47;)).  H\v  hasíuitli 
megh  elegbeytenye :  implero  ventrem  (258).  Az  lieet  árpa  ke- 
iiyeregbSl  ewt  ezer  emberét  eelegőyte  meg  íÉrdvC.  509i. 

mégelégrithetetlen :  ine.xsatm-abilis  MA.  funersiittliclij. 

mégélégithetö  :  .satiabilis  C   MA. 

Elógités:  .siti.sdatid,  sjitisfactio  Mi\.  [geimgtuuiig,  abtbrtigung]. 
Meg  kolletli  zeizednem  as  elegethesth  theunem  d^vT.  I33i. 
Tegyetek  elegetest  wnoki  es  boczjinatot  keryetek  w  tSle  ( líadv : 
Csal.  lU.Ül). 

Elégképpen:  suftiiienter  C  MA.  fgoniigeiidj.  Sem  meeiiy 
sem  told  eeloegkepixin  nem  dyeheorholy  (ÉrdyC.  382b).  Nem 
gyfizé  eligképpeii  k&szőnni  (Szeg:  Acjn.  54 1.  Az  5  szi'iléi  tiszteknek 
elégképen  meg  felelnek  (Kereszt :  CsKer.  4). 

íilégnyire :  [.sutücienter,  satis ;  genügend,  genugsaroj.  Pro- 
t'essori  bft.seges.sen  meg-irjác  és  olégnire  commeiidállyác  az  ő 
Írásokban  (KCVopr.  1635.  D). 

Elégség :  I)  sulticioiitia  PP.  |gpiiiige,  ziitViedenheit).  Nem  vala 
egy  iRwtoya  kylien  elegsegzoreiit  Ix'  takarhatta  volna  fyat  iCornC. 
Oüi.  Hol  (Vfimnce  tőkellotes  elégsége  leszen  i  Horn ;  Evaiig.  111.227 1, 
Az  olég.-'ég  felottis  akart  bizon.sjigokat  adni  (MA:  Scnil.  (U7i. 
A  bfiségben  avagy  ki-tolyíl  minden  elégségben :  in  vopia  sou 
nbeilHte  (Com:Jan.  188i.  Igazgatá  az  anya-szent-egyliiizat, 
mindenoknok  nagy  elégségére  (Hly:  SzÉlet.  111.117).  S)  satietas 
C  .satnritas  MA.  [.siittigimg].  A  hol  elégség  anaí;  torkosság  v.'igon, 
biivasjig  vralkodif  (VitkC  52).  Megtőltotnok  az  te  w.iiivid 
elégséggel:  iinplebnntur  horr(>a  tna  síitniilato  iMA:Bibl.  I.552i. 
Legyenec  te  neked  niindennapi  iKutriK-.sid  es  oleg.seg  tauoztatu 
eledeled  (Zvon:  Osiaiid.  2Uii.  Hogyha  olégst'gre  tiszel  sós  ká- 
piisztál  (Kelv:SeliSal.- 2öi.    S)  (faenltas ;    tahigkeit,    vorniögeii|. 


Nem  bog  my  elegek  vohuuik  valaniy  iot  gonduluy,  de  nit-ii  :  n 
niy  elog.segeMik  IstentevI  vagyon  (CVimC.  45i.  Nem  miii'No 
elégséget  tjigad  mi  berniünk  lemii  szent  Pál  iTel:  Evang.  II  ■  ' ; 
Chriütusba  lakik  istennek  mindenre  való  elégsége  íMel:  Szjan. 
3).  Erre  iiisom,  hataluuun,  elégségem  vagyon  (552i.  lla  mit 
ó  felsége iKuani-sul,  elégségemig  illendSkéiioii  akarom  azt  ktSvetni 
(MonOkm.  XIX    :i97). 

mindén-elégaégü :  loinnfaio  sutiicieus;  víiilig  geniigeudj 
A  léleknek  liizonyításaLs  sziikségos,  és  ngyan  tsak  azis  elég- 
tehető  e  végie  és  niiuden-elégségű  (MHeg :  Preb.  3). 

fllégséges :  I )  sufticiens  MA.  [geniigeudj.  Kc\'id  jgeiiol 
elegsege.sen  mendeneket  mond  iC^jruC.  lo).  Nem  elégséges  viz 
folté '?  (Kár:  Bibi  I.45ÖI.  Az  istennek  eeiuereti  seniiiiike|>|ieii 
elégséges  nem  lehet  az  idiiós.segre  iFéhTaiL  16).  Elégséges 
kenyeret  esztec  (MA:Scult  306 1.  Nem  elégséges  felelet  az 
(Pázni:  Kai.  429).  Nem  tsak  az  emberek,  de  az  oktalan  álhitok- 
is  elégségest  ihnti'uuik  (Pázni:  l'réd.  5401.  Mind  azokra  elégsé- 
gesen meg-felelhetfmk  (P;izni:  LiitliV.  21 1.  Sli  nekiuik  elégsc- 
góskeppen  meg  bizonitiac  lEsztT:  IgAuy.  Mi.  Eiry  nyelvet  sem 
találni  magában  elégségesebbet  a  magyarnál  (HalhPaizs.  Elób. 
4).  3)  [conteutiis ;  ziifriedenj.  \'alaki  tjikarékos,  lehetetlen  hog 
az  elegsi'ges  ne  legyen  (Pétsi:  SzilzK.  122i.  Elégséges  az  í>  dicz'i- 
ségében  (MA :  Si'ult  667).  S)  idoneus,  digiius  MA.  [fiihig,  h  iir- 
digj.  Ok  bizony  arra  nem  elégségesek  lUal:  Csisk.  380 1.  Noha 
ítéltetnék  elégségesnek  leimí  valamely  tisztre  illly:Préd.  I.i^i. 
Elégséges  ember  lenne  reá  itiér:  Kái<,'s.  l\'.374i. 

[Elégségtelen 

Elégségteleuség  :  |  insiil'tii:ioiiti;i,  iui|i<jtenlia ;  mifáhígkeitj. 
Annak  hálájára  iléiteUiiségeket  meg  kellene  vallauiok  (Mon- 
liók.  VI1I.64.. 

Elégtelen  fí-yitUn  MNyilj:  Irt.  86):  I)  insufficiens,  ni.n 
sulficiens,  mm  satis  MA.  |nngenügendj.  Elégtelenül:  non  snf- 
tieientor  MA.  !í)  (inipoten.s,  non  aptiis,  íiidígmis^  .sclmacli,  nn- 
tiihíg,  nnwürdíg].  Eeleegteleiiek  vagj-\Mik  i-eoa  (ÉrdyC.  5ö3i. 
Elégtelen  vagyok  a  meg  tyjiloh'isra  (CzegI:  Ja|ili.  6i.  Az  oktalan 
állatok  elégtelenek  a  tudományokra  illly:  PréA  1135i.  Isteni 
jütétoinényekre  elégtelenné  teszen  téged  i."i8í)i.  A  iK^veletleii  o,- 
olegtelen  itüatoskákiuik  tntorsag  alat  kellesek  lenníek:  ímimbe- 
res  .seu  iilegitiiuao  aetatis  piipílli  i\'er:  N'eili.  18iil.  Az  ellenség 
erejéhez  magát  elégtelemiei-  ítéli  lenni  iCum:Jau.  14  li.  Én 
inagiuu  erre  elégtelen  vagyw  iSL\:Scult.  282). 

filégtelenség :  líiisunicíeutía,  íuei-tia,  iudiguitas ;  nul*áliíg- 
keit,  iinwiirdígkeítj.  Elégtelenséget  es  ereynek  k^p^edseget 
gondoliian  liyiiya  istent  (ElirC.  5i.  Hogy'  i'zak  az  kegieleml/'l 
adatot  az  idníisseg,  annak  eggik  oka  .-iz  mi  elégtelenségünk, 
kik  .semmi  ordemi'inkbííl  nem  nierhettifik  !iz  eletet  i Fél:  Tan. 
2-19). 

£lég^ :  [sattiri >r ;  sich  siittigenj.  liorial  elegívlth :  ebrítis 
(KeszthC.  298  í. 

még-élógül :  aj  Elisegiiek  ydeyen  meg  eleg>vltetnek  i  K(«<zthCl 
88.  JiinlC  :i6.'o. 

mégélégülhetetlen :  |iusati;tbílÍ8;  uiierxiittlielil.  Megelesevl- 

betetlin  elmelkevdes  ilKunC.  193.  44). 

EUEQY,  EL  VÉGY :  1)  promisi-ue  C.  niíxtini  MA.  |g<^ 
misi'ht,  vermeiigtj.  Mymientli  s.ival  elegy  áldozzál:  sale  i-ondi«~ 
(JordC.  83.  )47).  Uldabimbol  ky  íene  aiiiz  ven<l  elegli  iTelt' 
268.  NagyszC.  19i.  Wered  vyz»el  elwegy  iiekewuk  aiUd  inie\vr<' 
29i.  fweiit  Ciellérd  hegyére  az  iiéniüt  szori'ihi,  Uudán'il  sok 
magyar  akkon>n  kiszíiila,  elve«y  terekekvel  együtt  soka»'i 
ostromlá  iTin.  ;>.  273i.  Mind  elegy  meg  ólíc  vala  á  kereM«\i' 
iieket  illelt:  Kn'.n.  :iL  1891  Tork.  asagixl,  biiíaságod  eleg% 
lesziifli'  keserítsegnel  .  Uoni :  Préd.  38.  2;«<i.  Es  kemény  atelekei 
i-s   bcV    eso'ikeí    iiiiuvstiggel    elegy   tart   (KGalg.   1582.  (tv.  2i 


ia.1.-. 


ELECVUKLFXÍY— (VsZXE-ELEO^'EniK 


El  .KfiVEl  )IÍS-l{EEI,E(;vfl 


A  ss!JÍiil*>-tol(i  rt  vilájr,  inollylMMi  oU>e:y  vaimalv  ;i  j<tk  tVs  ííduoszoU 
l'íizin:  l'réd.  301  k  A  réiii  ti'iiőkők  t.ntáiiikUnl  elegy  laktjmak 
Ijszin:  Króii.  181 1  2)  promisoiiiis,  mixliis  MA.  Elvegy:  ver- 
iiiisilit  Ailánii ; -Spr.  Ril  és  joli  kéyael  elojjv  .iránt  élő:  ambi- 
Iftxtor  (Major:  Szót.i.  Elegy  nép  (JorilC  31).  Ma.s  Imt.'ilma  vagyon 
.•itonnek,  vr  kozobeli  iwhai'  ttillés  el  veg^l  orcw  bornak :  ralix 
in  nianu  doniini  vini  nieii  plenus  misfo  lUöbrC.  llli.  Az  gyüle- 
kezetet peldíizta,  mely  elegy  fertiackal  es  a-^iszonyockal  iHorn: 
Rvung.  1.364).  Soc  elegy  nép  j8ve  Ui  iMA:  Bibi.  I.fiO). 

Elegy-belegy  :  fpromiscnus ;  geniiscbt,  verniischtj.  Az  em- 
l>eri  t.'u-s,is!Íg  iTUdi  istmmélkíil  isik  znrz:ivar,  olegybelegy  ve.'<z- 
(e.«og  iMX^il:  feilr.  7).  Sok  elogy-belegy  vall;t-ii>k  vadiiac  e 
lilágKin  iPós:  Ig,iz.<.  1.1  li.  Ele'.-ybelegy  zni-/;ivar  m.iteria  (ICer: 
Préd.  IGfii.  Fíképen  gyaloiyát  minden  elegybeiegy  nemzpfsé- 
jpkbiil  nagy  .<z;imra  nevelte:  i.Sz,il:  Krón.  280).  Az  elegybeiegy 
liad  nekünk  tordúla  (MonOkm.  .\X1\'.  .^Tí'i.  Elegybeiegy  nép 
Erdl in-tAd.  I\".  2:<2>.  .'^ok  elegy-belegy  híreket  hall  (Haz.  I.M  1). 

Elegybelegység :  [mixtm-a,  (■olhiTie.f ;  gemengsel,  durch- 
L'inander)    (Megy:  »j,Jaj.  31 1. 

Elegyéd-ik,  egyeléd-ik,  egyvelédik,  ölgyeléd-ik 
egydexzic  Zvon  :  Post.  1.24.  Tlíl.  (Ifquisdl:  LevT,  11.140-  dOgyc- 
'■fdik  Kpcsk:(")t\M.  207.  ógydeMXen  GKat:Tilk.  23.  ntgyódút 
lel:  Fel.  W.  úlg'lilwen  Mon:  Ápol.  Iiit'Vi:  niisceor,  commiseeor 
MA.  |sich  nii.«ehpn,  .sieli  vereinigenj.  Elegyedett :  permixtiis  M.\ 
Egy  nem  bely  erekseegli  nia-^ba  e^ledyk :  <(infiinditin-  sortinn-. 
íistribntio  i.JordC  19.5i.  Őzzel  egyeledöt  zakala  (ÉrdyC.  .')07). 
jlonosz  szemelyekrel  illgyíldnee  (Tel:  Evang.  1.249).  Aszony 
emberrel  (Mgódnen  (Mou:  Ápol.  Jüií).  Ez  told  ni'pénee  ti.«ztáta- 
lansíigába  egyeledn(!'nké ?  (Kár:  bibi.  1.453)  Jlidc'in  megolvasztott 
.Tjiszt  m;'t«b;i  íint,  eggyiknec  az  ni;'usiekal  ('iszve  kell  őlgyehidni 
MA;  Tan.  1434).  Egi  hábonival  elegyedett  meleg  iKNagysz. 
Iiil3  D4i.  A  rágalmazókkal  ne  egyeledgyél  (Elni.  271).  Törik 
Járda,  kópia,  szablya  elegyedve  i  Zrínyi.  11.88).  Az  kik  nndok 
.•étkekben  (Mgyelédiiek . (Lép :  TTiik.  1.124).  A  bíinben  őlgyelet- 
eket  meg  hidegitti  (178).  Má-iok  nyomoniságiban  nem  ('igyeleíl- 
;él  ( líai't :  Uebr.  S3).  Ne  egyeledgyetek  az  ('i  bflnőkbe  dlly:  Préd. 
líKi).  Egyiit  vzdogalnak  es  egyuelednek  az  gonoz  halak  ;iz  i<íkkal 
MilcŐrökÉ.  1161  A  tekingetés  azzal  egyveledett  nyájos  be- 
szélgetés (PhilFl.  fvT) 

[Szófook.]  Vronk  egyik  tol nayal  elégedek  z  o  b  a  u  )  PeerC. 
líifi).  Philo  Petenvl  szoba  egy[e)lpttene(:  ketten  íMoii:  Apnl. 
52).  Verseng"  sz(iklian  elegyedni  i  Pázni:  KT.  321). 

be-elegyedik  :  [immisceor,  iiitiicor ;  sich  venvickeln).  Gonoz 
<yvan,sagoklian  be  Ggyeledwen  meg  foytntyaak  az  ystennek 
fglieeyet  (.lordC.  4fi,")\ 

égybe-elegyedik:  [commisceor;  sich  veiniengen].  Ky  niynd 
;\v  nemzeteelx'il  vegyen  felet  magának,  hogy  az  ereksegh  egybe 
ne  egyeleggyeek  Í.Joi-dC.  19R).  Egyben  elegyedés  CAlv:  Post. 
[.378,. 

el-elegyedik :  .-v  El-egyeledtek  a  választottak  kí'zi'ítt 
MHeg:  TOszl.  1.11  li.  Az  úá«ban  ez  Ui'tk'imbségi.s  gyakorta  ele- 
íyek'idic  és  elkel  (MA:  Tan   95). 

közbe-elegyédik :  [immi.soeor ;  sich  vermengen].  Az  kSzbe 
Bgyek'idi'it  álnokság  (Zvon:  Osiand.  32). 

még-elegyedik :  permisceor  MA.  [sieh  vermischen].  Zent 
vére  meg  elegyevdveen  az  nyállal  íCornC  211).  Reth  nemzeti- 
nee  Chain  nemzetivel  való  megelegyedé.so  volt  egyic  oka  az 
.'.z.".nvi2nec  (MA :  Bibi.  Ifi.  TörtT.-  1.204). 

öszve-elegyédik :  [comniiseeor ;  sicli  vermisclienj.  Az  ket 
tprme,«zet  az  Cliristusb-aii  nom  egieledet  ("szne  (Fél:  Tan.  420). 
Betelek  az  egez  varos  őzue  elegi5des.sel :  conftisione  (Fél:  Bibi. 
214).  Már  az  török  .sereg  öszve  egyeledet  az  két  száz  vitézzel 
(Zrínyi.  U.17).  Hogy  a  vér  a  tejjel  (Sszve  n<>  egyelednék  (Illy: 
Préd.  1.156). 


Elegyedés:  míi'lio,  eommixtio,  confnsio  M.\.  Ivermengimg|. 
Emberek  eiiK'lczeinec  gonosz  dolgokban  való  egyolodése  (Zvon: 
Post.  1.27). 

Elegyedetlen :  (impermixtus ;  nnvermLsclit|.  A  sido  nyelv 
tiszta,  .szi'iz,  (Igyeledetlen  (GKat:Titk.  23). 

Elegyes,  elvegyes,  egyveles,  egyeles  (egyevdes^  M. 
Xyil:lrt.  EKlb.  li).  n;,,iid„st  KecskTöi-f.  11.510) :  miscellanens 
C.  promiseuus  MA.  [impedítas ;  gemisclit,  vemickeltj.  El-vegyes : 
vermisiiit  Adánií :  8pr.  Zentí^knek  zyk,sep,g('ikben  ogyelős('ik :  ne- 
cessitatibns  s;inetornm  communiiuantes  (ÉrdyC.  73b).  Mind  ez 
kettSi-ől  (Vszne  elegyesen  szoloc  (Boi'ii:  Préd.  209).  Vasárnap 
.szeles  es  nedues,  elegyesen  tiszta  i'ggol  ( K(3alg.  1582.  F4.  F2\ 
Megakadékozott,  elegye.s  dolog  liU:  Tan.  189).  Elegye.s  képmuta- 
tással íiz  ő  dolffoc  (MA :  Scidt.  4 10).  Elegyes  mondás :  axióma  com- 
iwwítinn  (ACsere:Enc.  1 8 1.  Elegyes  okoskodíís:  eompositus  syllo- 
gismnsíACsere:  Bölcs.  94).  Emlétiink  elvegye.ssen  idegen  szokat-is 
iSam:  Cei-.  41).  Nyiígodalommal  pgyelos  mnnka  (KendÉl.  D»). 
Arannyal  és  selyeumiel  egyveles  rojtiMonli-í'ik.  XXrV.fi  15).  Addig 
zöi-gessünk  eíí  föl.seghe  kegyelemmel  s  igazsághal  egyeles  kapu- 
iánál  (Felsí'í  Magyarországi  Minei-va  479).  Víllámásokkal  elegye.s 
jégessűk  (Illy :  Préd.  1.13).  Némely  dolgok  szépek, de  nem  .szépekkel 
egyelesok  (11.26).  Láng  .szinnel  eU^gyes  bama  ábrázattya  (Gyöngv : 
Cup.  :;i. 

Elegyealeg,  ügyelésleg,  egyvelesleg,  elegyeslen: 
promiscnc,  inixtini  M.\.  |i,'eniís(iitj.  Az  jot-  és  gonoszoc  elegye.s- 
leg  vadnac  (MA:  Scidt.  202).  Minden  elegyésleg  valót  megvila- 
gó.sittasz  (L^p:  ITiik.  1.187.  234).  Cahinns  nem  érti  azt  egye- 
le.sleg  minden  emlierekri'll  (P(5s;  Igazs.  1.673.  302).  Hái'om  ezer 
lovagh,  s  egyeleslen  gyalogh,  vala  .segétségére  (Liszt :  Magyar 
Mai-.s.  45 1.  Kéményt  látót  lánghal  elegye.sleg  fűst('ilger)i  (C'zegI: 
Tromf.  208).  Egyeleslég  kínszerittetnek  lakni  az  hamisságnak 
fiaival  (Szatni:  Dom.  18i.  Személye  s  tanítása  azon  egy  idegen- 
ség valáuak  eUSttem :  zsidó  és  keresztyén,  phariseus  és  .stoicus 
egyeleslég  néztenek  ki  belőle  (Fal:  NA.  124).  Némellyek  min- 
dent egyvelesleg  gyermek  játéknak  tartanak  (FahUE.  427). 
Oda  fut  a  nép,  a  hová  a  többi  tódul ;  egyvelesleg  a  támadott 
hír  hordozza  őket  (442). 

Elegyít,'  elvegyít,  egyelít,  egyvelit,  ölegyít,  öl- 
gyít  {edijyUt  Gvad:  Kár.  15.  dgyil  Pós:  Igaz.s.  L79.  őgydit 
GKat:  Títk.  35.  Ker:  Préd.  126.  ölgydit  Pázni:  Kai.  261):  mi.sc<>o 
C.  [mischen,  mengen].  Elegyítve :  conge.ste  C.  Elvegyítem,  ele- 
gyitem,  egyelítem :  niísceo,  jiermlsceo,  eommisceo.  Elegyítve : 
mixtim  MA.  Epénél  elegeitet  bor:  vinnm  cum  fellé  mLxtuin 
'MiinchC.  i;8.  142).  Egek-hek  |igyj :  mísceamas  (NéniGl.  125). 
En  venerekemet  .sira.ssal  el  vegeitem  (DöbrC.  179).  Kethkeep- 
pen  egyelőheetek  ewiieky:  dnplicate  duplum  (JordC.  918.  859). 
Babonasagath  az  Jesu.snak  tudományával  el  uegeytyk  vala 
iKomj:  SzPál.  322).  Nem  őlegyeti  az  ez  világi  dolgokba  magát. 
Lelki  dolgokba  őlgyetic  magokat  (Tel :  Evang.  1.117).  Az  a  test 
minden  férfiúi  niagnac  őlgyiilése  iielkul  szfiztíil  születet  ez  ui- 
lagi-a,  minthogy  a  pogachaba  nem  őlgyettetet  semmi  kona-sz 
(L477.  47Sb).  A  rútot  a  szépnec  közibe  olgyetem  (Tel:  Fel.  4. 
13).  Etzettel,  péppel  őlgited  (Mel:  Herb,  9.  21).  Ne  ölgicz  sem- 
mit a  Cliri.stns  erdeméhez  (Meh.SzJán.  281.  438).  Nem  io  :iz 
bagolynak  a  solnioe  közibe  olygettetni  [így]  magát  (Pécsi:  SzíízK. 
107).  Angyalok  közzé  űgyelitvén  magát  (GKat:  Títk.  35).  Neni 
akaija  ni.igat  ezeknek  dolgáb.an  egyvelíteni  (Monlrók.  XXXIl. 
474).  Némellyek  a  barmok  kedvével  egyvelítik  kedveket 
('•s  azonféle  gyönyörűségek  után  lazzadnak  iFaI:SzE.  535). 
(Ispinpk  erkölcsei  edgyelittettek  benne  (Gvad:  Kár.  1.5).  [Vö. 
Ögyelget] 

be-elegyit:  immlsc«o,  intormlsceo,  ingero  MA.  [einmen- 
genj.  Magát  be-illgete  az  keresztyenec  gyiilekezto  közzé  (Mon: 
Kél..   29^ 


I  !1';lk  i",i  -R(  ív  f  r-Ki,E(iYi;i,ET 


ELKMKNTOM— M.I.KN 


bele-elegyit :  --v  líelé  cKyeliti  magát  az  versengésbe :  inis- 
i'Ctnr  contunifiliis  (MA:  Bibi.  1.565). 

egybe-elegyít :  [commisceo ;  vermengen,  vereinigeii]  Elé 
Lstcnt  barom«igl)a  es  háromságot  e^segbe  boötllőiik,  sam  ze- 
meFokot  ogbeelue^eitvon,  .sem  allatot  meg  vala/,t\an  (UöbrC.  56). 
Eretnekségnek  rongyo.*  tiulom;iiiy;it  őszve  tViltozváii  egybe  i'lgye- 
lítotte  (Pázni:  Kai.  261 1.  Az  liall.itt.itiit  ige  nem  vala  bittel  egy- 
lien  elegyittetven  azokval  az  kik  hallottak  OirÁr:  Cat.  Ci. 

el-égyelit :  (permisceo ;  vormisclien].  HA  nemzetcet  ydeglien 
nemzettel  el  ne  egyelfihe  (.JordC.  108.  MA:  Bibi.  IV.l.".i 

hozzá-elegyit :  admisceo  MA.  [beimisclienj 

közbe-elegyit :  intermisceo  C  (beimisclienj. 

meg-elegyit :  promisceo,  diluo  C.  iiermisceo  MA.  [ver- 
nílscbeii,  verniengoii].  Ismét  meg  elegyítem :  remi.sceo.  Meg- 
olegyittetett :  uiLscellus  C.  Az  oluaztot  on  levn  ullyaii  niykepiien 
eí»y  zepon  meg  elegyetet  fevrdev  (C'oniC.  271).  (A  penitenciat^ 
zent  renieenseegnek  eede.sseglieewol  kel  meg  ogyelőyteny  (ÉrdyC 
4S2b).  Megegyelititei'  magatokat  i't  vélee :  amiuitiax  ropulatis  cum 
eis  (MA :  Bibi.  1.214).  A  góröiigyot  lia  meg  cgyelited,  liabarod, 
úa  vizbeu  ásztatod,  sikamló,  híg  sara  lészen  (Com:  Jan.  15). 

öszve-elegyit :  commisiieo,  iiemilsceo,  immisc^o,  confundo, 
«)ndo|)so  C.  (veriiiLschen,  vermengeuj.  Öszve-elegyitett :  pronii.s- 
cuiis  I'PBl.  .^iyes.s,  es  elegits  ö.szne  liaroni  niértéf  semlye  lisz- 
let  (llelt:  Bibi.  I.G4).  Lfm  kfl  e.«.ső,  ea  szén,  es  ezek  vérrel 
valaii;ik  ős-mn  elcgiitottek  (Mel:  .SzJí'm.  228). 

öszveelegyités :  conimi.xtio,  permistio,  confusio,  concretio  C. 

Elegyítés :  mistura  C.  níLstlo,  perinixtio  MA.  [Diischung, 
vermengungj.  Konaziiac  olej!;eiteíe  (BécsiC  189).  Zyze.s.segnek 
zep  egyeleytese  vagyon  az  alázatossággal  (WaszpC  148^.  De 
bár  tiszták,  és  elegyítés-iiélkül  volnának-is  a  világ  javai  i Pázni: 
Préd.  70). 

Elegyül,  elvegyül,  egyelül,  egy  veiül,  ölgyül:(i>m- 
mi.sceíir,  pcrnii-sceor  M.V.  [sich  iiiLschen,  \'ermengt  werdenj.  Hip- 
l)0c-enlanrus  awagh  lowai  eleg<Slt  ember  iPeerC.  62).  Zadot  a 
morőggel  egoliilt  ecettel  kevergetec  (IJíibrC.  5).  Az  alazftto.ssag 
egyelwltli  az  zyzesseghez  (WeszpC  148).  Kíiz  .szó,  á  .sido  iiielbe 
;'i  siriay  uiolből  ólgfilt  (Mel :  !*!,Ján.  2.52).  Akar  kiuel  bannul 
tornony  kiuiil  ölgynlyenec  (Mim:  Ápol.  397).  Liittad  az  vasat 
elegyfilue  á  t'őldi  <'zeréppel  (Kár:  Bibi.  11.157).  Liilke  örök  éjre 
.sok  má&sal  elegyült  (Zrínyi.  11.93).  A  fertin  tóbbet  ne  esmer- 
ieu  az  ű  fele.s()genel,  es  senkiuel  egyébbel  nu  olgyiillon  (Ageiid. 
i.Oi.  A  l'el-fakadtt  fagyok  .sárral  egyelfilnek  (Gyöngy:  KJ.  133). 
Mint  a  fel-kel"  nap  fénlik  kíintó.sében,  rcsasziu  ef;yveliilt 
L-yOnge  személyében  (Gytingy:  C'liar.  4j.  Kedvesek  az  .szép  szók 
annálinkább  azok  közzé  egyvolfllt  csók  (Tlialy:  Adal.  1.132j. 

égybe-elegyül  :  [cominisceor ;  .sich  vermiselienj.  Igen  zep 
égbe  egelvius  az  zezasseg  az  alazatossagiioz  (OebrC.  263).  A 
gonoz  |iokolnak  í  twzehez  égbe  elogwl  (TelC.  250). 

el-elegyül :  a;  íEI  oleewlenek  nemzetek  kozetli  (Ke.sztliC'. 
290).  Az  Abrahaniiiac  maradéki  Aegjptnslvi  el  olgyfiltek  az 
IHiganoc  kózot  (TohEvang.  1.316). 

még-elegyül :  |comniisceor,  coiümulor ;  sich  vermengen, 
.sicli  vonvirren).  Meg  elegyíile  az  varas  el8t  á  bad  (Helt:  Krón. 
11)11). 

öszve-elegyül :  tv  Oszve  elegyfilt :  concretus  C. 

Eleg^ülóa  :  |coministio :  vermengungj.  Ember  minden  ól- 
i;yiil(\stiil,  .'•.szne  keiierestiil  tifztáii  tartia  niagat  i  Pécsi :  Szi'izK. 
115.  Pécsi:  Ágost.  8i.  Az  io  mag  kőzíit  el  liintetet  konkoly,  az 
Imzaiiac  azz;d  az  o  elegyril(v«>nel  laltiusoc  ártani  (EsztT :  Ig- 
Aiiy.  51). 

Elegyiilet :  |mixtiira ;  niischungj.  Hoz  mirranac  es  aloe.siiec 
iilegi'lelel,  mniinid  z.'iz  liuital  (MiincliC  212i. 


íaLEMÍENTOM  :  idementumj.  Eltetó  állatoc,  lételnec  kez- 
deti aiiagy  alamoto  [aiamontom  VJ :  elementa  C.  Az  elemeuto- 
mok  hatalmas  tselekedetekkel  meg-eli'iznok  minket  (l'i'izni :  Préd. 
66).  ÁlL-illatü  elementomot,  a  levegőeget  adta  nekiliik  (Illy:  Préd. 
1.382).  Leg  alacsonyabb  elementombul,  íoldbAI,  és  sárbul  alkotta 
az  embert  (L;nid:  UjSegits.  L408). 

EIiENKÉS  JVJ  Elenkes  pénz:  species  monetae  deterioris 
argenteae  sub  Ludovioi  n.  Errfil  Sigler  Mihály  [chronologi^á- 
lianj  így  ír:  Eodem  anno  (1525)  nova  in  Hungarúi  moneta 
cuditur  Elenkesch  vocata  (U  Belii  Apparátus  66.  Kn. 

EIJj.  ZAlők,  ellók :  pario  C.  (gebjiren,  werfenj.  Ellői- : 
pario  MA.  Ellő  iuhok  (Ború:  Préd.  282).  Az  bániiiy,  minei' 
vtámia  cllotle,  légyen  az  6  amiya  alatt  heted  napig  (Kár: 
Bibi.  1.109.  632).  Kettőst  ellő  lias  juhok  (Debr:  Ker.  249i. 
Ax  őker  egy  barant  ott  ellet  (CV^eng:  Jer.  26).  Az  elepliant  tsak 
egyszer  szid,  ell  (ACsere:  Bjic.  203). 

[Szólások).  Eb  ellette  fia!  (Thaly:  VÉ.  U.2Ö6). 

Elles :  fpartiis ;  gebiirt,  das  werfenj.  A  nvnl  az  elles  iitaii 
szüntelen  bagzik  (ACsere:  Enc.  20í»). 

Ellető :  [orr,  wo  scbafe  zur  zeit  des  lammeiis  gehalteu 
werdenj.  Korpa  Mihóknak  az  elletfiu  való  jiüiászsi'igáért  űzettünk 
cMonTME  1.297 1. 

Ellő  :  [l'oetiis;  juiigej.  Kiiett  cordak,  kik  mosodolxil  liaganak, 
es  mindenik  ket  ellővel  es  kőzőttok  ninceii  meddő  ilWbrf'. 
476.  480). 

"RTiTi-IK :  [ascendo  ;  .steigeuj.  Lóra  ellő  nem  zaluuleithatta 
meg  ő  lelket:  ascensor  equi  (BécsiC.  218.  290.  291).  Megverec 
inenden  louat  es  ő  ellőiet  (312).  El  aluttac  mciul  kik  elletlek 
lonacra  (AjiorC.  31).  Lovakra  ellettek  ÍINibrf.  1411. 

í'öl-ellik:  cw  Fel  éllel  te  lonaidra  (BécsiC.  274).  O  fel 
ellic  a  zíunarra  (307).  Ivjuaknac  fel  ellőy:  asceasores  equomm 
(309).    El    zenderedenek    mynd    kyk   fel   ellettek  vala  lovakra 

iKe-szthC.  191.  KulcsC.  183i. 

EIjXiEN  :  1)  [in  contrailiim ;  in  entgegengesetzter  rlclituug. 
ins  gegenteilj.  A  liaiocka  a  haboctol  hagigalt^iticuala  a  tengei- 
közepet,  mert  a  zel  ellen  vala:  erat  coiitrariiis  ventiis  iMiinchC 
411)).  íme  a  tengeri  haliudt  édes  zauanac  hangosságát  mutattad, 
de  magát  ftilacodath  lenni  jelőntőtted,  es  ime  mind  ezők  \-iraji 
ellen  Ibrdultanac  (NagyszC.  66).  3)  (inwtp.j  a)  [e  regioné,  oli- 
viam ;  gegeniiber,  entgegen).  Mennyetek  el  ez  varosban,  ky  ty 
elleniek  vagyon :  ito  in  CLstellum,  nutid  contra  vus  est  (JordC. 
418.  596).  Ellenem  iw  koldiiluan  t.xskaialiaii  kinirt  (VirgC.  73i. 
Buda  mellet  ellene  Sc^unbri/uiac  magyariM;  az  Duna  melle  isial- 
lánac  (Go.sárv:  MagyB.  A3).  b)  [adversus;  gegen,  genj.  Miki^r 
lézaliana  a  hétről  naptamadat  ellen:  circa  ortnm  solis  (Bécsit '. 
32)  e)  contra,  adrersiim  C.  [gegen,  widerj.  Ellene,  ollene<i, 
ellenem:  contra  .se,  contra  te,  contra  me  MA.  Tts  tewtel  guiii»z 
mynelkedeteket  ysteii  ellen  (ElnC  33).  Ellenem  ne  mery  mon- 
danod (l()3i.  En  ellenem  ki  ment  vriiac  keze:  egresci  est  nKiniis 
doniini  contra  meiBtV.siC.  2).  Ne  tamaggatoc  gunoz ellen  iMünehC 
22).  Kodiie  ellen:  ab  iuvito  (NémOI.  363 1.  Pa|>aiiak  akaratijá- 
nak nem  állana  ellene  (üomC.  í>íi).  Meg  harag\l  eniU-ry  nem- 
zetnek ellene  (181).  Tormezetynek  ellene  valuk  valanak  (222i. 
Eleiiem  vételeknek  meg  nein  iKiclialHni  (N'irgC.  11).  fiolia  « 
ellene  czak  egy  eb  .sem  vgatot  (58).  A  szel  elenei'  vahi :  erat 
contrarius  ventas  (Helt:  l"r.  Dó).  Még  az  Antal  lűzénee  is  ellene 
igen  ii)  (Mel:  llerb.  9ii).  Slelycc  iomra  valókból  ellenem  «ilokca 
lőttenoc:  ipiae  e.\  neces-siriis  advorsa  facta  síuit  iDetvi:  ^^all.l. 
12).  Ellenem  való  Won  akarsz  ianii  i Kár:  Bibi  I.HU  Ellenek 
nagy  haraggal  fenik  fogukat  (Pi'izm:  Kai.  al).  Meg  liaragiiék 
ellene  (4I4|.  >Semmil  ne  higgyen  az  ellen,  a  mi  a  m.  irásrul 
eleibon  adatik  (507).  Az  ve.sze<lelemnei'  ellene  veti  magát 'M.\ 


MSZ(1X-liIJ.EN-ME(^ELLENEZ 


MECíELLENEZHEl'ETLEN— EI-LENKEZES         610 


liilil.  Iliül  A  kéfsí^Kos  kérdésekről,  éretto  és  ellpiit>  ipm  et 
iimtrai  arpiuientAlváii  iC'oin:  .laii  l'ini.  Kijöttél  (viramsolatom 
elleii  (Mik:  MiilN.  2ml:i.  d)  lerga:  tűrj.  Mikor  .liiditli  le  fiit 
voliia,  fel  periedé  Holupheriiesiiei'  szivo  í  ellőne,  Imgy  az  ő  vele 
liál.'isiit  kéiu'iiiiiá  iKAi':  Uihl.  l.i;>Ti. 

viszon-ellen :  fvioe  versa ;  liiiiu  ieder].  Mel  vezedeleiiir<i 
iiieeiiuek  az  ii.vaw.'ilyas  lj.viie.sek  e\i  linlalokiiak  wtaniia,  v.raoii 
olleii  iiieel  erek  erenu-e  iiiemiek  az  ygazak  (ÉrdyC.  i).  Va\h 
kv  az  inarínt  tyztely:  esmegli  v}7x>ii  ellen  tyztesseegliet  teezeti 
ewTieky  USObl. 

Snienbe,  ellenébe :  i-  rea:ioiK>.  e.tadverso,  econtra  I'R 
adversus  Cum:  Ve,st.  ll.'s.  ((;e>;eiiiiber,  eiitgegeiij  wider  C'om; 
\'eí.-t.  US.  Ellenbevettet'itt :  coiitrapiwitiis.  Ellenbe  vetés:  opjx)- 
sitiii  C.  Be  fevdveen  ev  ordiayat  menueen  az  ineiney  jeru.saleni 
elleneben  iI>imC.  H7».  Ellenbe  való  városka  (Sylv:  IT.  I.IU). 
Béresekkel  állattya  ellenbe  (Tel:  Evaug.  U.U'T).  Ellente  |veti 
Iluzzu  maga  niei  teset  (Beytlie:  EpLst.  22i.  Ellenébe  veti  magát 
isten  a  Ijálványoknac  iMA:  Bilil.  11.39  i.  Ellenebe  vitte  ;'i  kulczo- 
kat,  és  az  várost  kezében  adta  (KBéis.  l(W(i.  Csi.  Szél  ellenébe 
mennek  iMUk:  VKeit.  321). 

Ellenbeli,  ellenebeli :  fcontiarius :  gegeniiber  betindliclij. 
Az  ellen  bely  zonizedhoz  mentlieneU  (RMN'y.  UlVili.  A  két 
ellenbeli  vár  (MonTME.  III.156).  Mennietec  el  imez  ellent^kbéli 
faluba  :  in  la.stelluni  unod  contra  vos  est  (Kulcs:  Evang.  Ti. 

SUlenben,  ellenében,  ellenbe,  ellenébe :  1 )  e  regioné, 
exadversinn  C.  cMntni  MA.  [gegenüljei'J.  Kiral  baz;i  ellenébe : 
contra  basilicam  regis  (BécsiC.  öyj.  Méníietec  a  kastelba  ki 
ellentecbe  vagon :  in  castellum  iiuod  contra  vi:>s  est  (Miinchf. 
51.  Pe.sti:  NTest  16ái.  Yhven  a  kop<ji-sünak  elleneeljen:  sedentes 
coutra  sepulcnim  (JordC.  U9.  Helt:  LT.  HTi.  Az  naey  k\V 
bazynak  ellenybe  (liJINy.  Ü.U).  Ki  ott  ellenbe  iUl  vala:  ipii 
e.K  adverso  stabat  (Helt:  LT.  N8i.  Eggyic  ajtíí  á  má.sickal  ellenben 
vala,  azaz  egyiná-snac  ellenebe  valanac  (Kár:  Bibi  n.l46i.  Attya- 
tiainac  ellenekbe  lakozie:  c  regioné  IVatriun  (MA:  Bibi.  I.lSi. 
A  fTildnec  délről  északra  eg}'ene.ssen  ellenben  lekvfi  lakoz<Sc: 
antoeci  (C'om:Jan.  ITli.  T6b  n'vid  dardak  állanak  valaki 
ellenben :  pUna  spicnla  eminebant  in  adversum  (Forró:  Curt. 
1541.  S)  ctintra  MA.  (ojntrarie;  unigekebrt].  Télbe  től)bet  egyél 
mint  iszol,  nyárba  ellenbe  lACsere:  Eiuv  173i.  De  ur(nic  ellenben 
tanét  (Pós:  Igazs.  Illlli.  És  igy  egyenessen  ellenben  a  csele- 
kedeteknek érdeme  az  idvijzülendíi  hittel  ellenkezik  íKer: 
Préd.  ll:i.  33i5i.  3)  fveruni :  liingegenj.  Hogy  ha  ellenébe  szu- 
uyad(3zol,  maradunk  (Illy:  Préd.  I.'25i.  Azok  pedig  ellenébe  igen 
alávalók  (II.13i.  Hogy  az  éhségriM  tegyünk  nem  telik  sokba ; 
ellenben  .sokba  telik  a  kényes  ap|)etitiis  (FahSzE.  519i 

által-ellenben,  által-ellenében :  fe  regioné :  gegen- 
iiber) Által-ellenében  :  e  regioné  PPBl.  A  várossal  által-ellen- 
ben szakad  a  Dunába  az  édes  Olt  vize  (Mik:  TLev.  4U). 

Ellenére :  [certatim :  znm  trotz,  ima  die  wettej.  Itt  vidám 
itüak  csolnokokra  íiltek,  egy  más  ellenére  .seljessen  evecztek 
(Orczy:  Nimf  C2). 

Ellenéz:  abmio,  refragor  MA.  reluctor  PPBl.  [niderspreclien, 
sicli  weigeru,  bekampfen,  hinderuj.  Sok  szóval  ellenzeni :  *eon- 
snmere  verba  in  disvadeudo  PPBl.  Az  h  fogadása  ellenzi  fltet, 
es  nem  ereszti  házasságra  (Tel:  Evaug.  1.240i.  így  ellenzec  az 
kepéket:  nt  oppiiünentiu-  imagiiies  (Mon:  Kép.  21b.  Mon:  A|iol. 
441i.  KiuaiKX-  meg  bakii,  hogy  az  t'hristast  lallia.s.saiu,  ellenzec 
ölni,  hogy  az  Clnistn.ssal  elhe.s.sec  (Pécsd:  Ágost  slt.  EUenez- 
hetnéjé,  midőn  illyeii  liáza-sságsal  kináltatnéc  ?  (MA:  Scult.  H47i 
leitta  a  madarakat  alászállani,  hogy  ótet  elleiizenék  iDly:  Préd. 
I.33S).  Bár  ha  ellenzenek,  hogy  téged  szeretlek:  de  én  áztat 
nem  bánom  (Amadé:  \'ers.  15J  i. 

még-ellenéz :   [abnuo,  recnso ;  ziiríickhalten,  Ijekiimpfen].    ' 
Az    kyialt   errijl  nem  merik  uala  vk  megh   ellenzenie   (KazC 


!1;>\  Mindeneklien  niPKh  elenzette  az  i'  lanáczit  (Helt:  Knni. 
15).  Igaz  magyarázattal  iiiej;  ellenzűc.  és  \Tsz.sza  veriflc  a  szent 
irásLol  ki  vc'itt  kíilemb  fele  mondásokat  (Djiv:  Keraszts.  A5i. 
Csjik  egy  fátnl  ellenzetté  meg  iiket  (Megy:  «Jaj.  lI.Mi.  MidSii 
áldozatokat  kezdettem  vala  tenni,  az  (Uiptol  meg  ('llenzettetom 
(FoiTi'i:  Curt.  7371 

mégellenézhetetlen:  (inviiicibilLs;  unbestreitbai].  Bezedfink 
meg  ellenzlietetleii  légión  dtebrC.  98). 

Ellenzés  :  repuLsio,  refragatio,  cohibitio  MA.  [widerepruch, 
widerstand].  Nagy  ellenzeest  zeiuvudet  (JordC.  824  >.  Mondása 
elleuzeest  zeiiwed  lErdyC.  ii2ri.  Erdeglmek ellenzésééből  keseerty 
(653.  5331.  FegyTerrel  való  ellenze.s,  hatra  iizes,  viszsza  veres : 
repulsio  iVerb:  Szót  27 1.  Az  akaratnak  ellenz.ése  :  obstaculnni 
voluntatis  I Illy:  Préd.  II.S7i. 

Ellenző  :  1)  adversaas,  contiariaus  Kr.  [inimicus;«ideretrei- 
tend,  «idei-s;ichei]  Ellenzi  viz :  aipiae  conti.idietionis  (JordC. 
277i,  M\iiden  elleuzew  hal[alJos  bynt  ky  yz  emberből  az  zent 
zeretet  (ÉrdyC.  46tíi.  Kyt  semy  ellenzew  ke.seeitettel  megh  nem 
b;inthatnak  ( 590j.  Pal  cs  Barnabás  myiid  egyetwmben  az  ew  reaywk 
viUo  ellenzvskkel  Jeriisalembe  mennének  (Komj:  SzPál.  23 1.  Kct 
ellenző  wriiac  nem  .szolgálhatsz  (Boni:  Préd.  546,i.  Az  igasság- 
ellenzőknec  vallá.suk  (Mon:  Ajjol.  Ciml.i.  2)  (contr;uiu.s ;  gegen- 
satzlichj.  Ellenző  képpen  ez  á  planéta  .sok  hadi  iiyomoriiságokkal 
illettek  (KBées.  1(566.  C^).  Aüg  találtatott  vagy  egy  hires  fanilia. 
a  ki  fondácziókkal  uem  szándékozott  volna  gyarapíttani  (papi 
ti.sztiinket) ;  most  [ledig  naponként  ellenzőt  látimk(Csiízi:Síp.  42). 

Ellenkéd-ik :  repugno,  adversor  MA.  [widerstreiten,  sich 
teiiidlich  beiiehaienj.  Ellenkedve :  repugnanter  C.  Né  ellenkéggel 
eiuidkem :  ne  advei'seris  mihi  (.BécsiC.  2.  3).  Kik  ellenkednec 
nem  mag;tzt;ituak  fel  őnnon  beimek  (Apoi-C.  12).  Ak;miak  ellen- 
kődny  tUe  elleuűd  (W'iuklC.  281 1.  Ellenkedyk  az  evrek  bodog- 
.sagnak  ellene  (CornC.  36 1.  Ellenkődyk  vala  eerette  ew  reea 
(ÉrdyC.  522b(  Ellenkedyk  tythkon :  iiLsIdiatur  (KulcsC.  Kii. 
Vétkek,  kik  ellenk(Vlnek  Lstennek  töményével  (Beythe:  Epist.  4). 
Ez  láttatik  ellenkedni  az  angyal  mondásával  (Lép:  PTük.  1.276). 

Ellenkedés  :  adveratas,  repuguantia  MA.  [gegeusatz,  wider- 
streit.  wiilerspnich,  streitj.  (Ez  világ)  ellenkődest  zei-ez  isten 
k('izőtt  es  ember  kőzött  (BodC.  D.  Ky  zabadeytaz  engemeth 
neiieknek  ellenkcdesetwl :  eripies  me  de  conti-adictiouibus  populi 
(KulcsC.  33.  7(J).  Elleukődeseket  szerzec  te  kőzetted,  es  az 
asszonyállat  kőzett  (Helt:  Bibi.  LB.i.  Kába  elleukedesec  vaduac 
mi  bennimkis  az  isteunec  tanacziual  (Boni:  Préd.  217). 

Ellenkedő :  adver-saiLs  C.  adversus,  repugnans  MA.  fwider- 
stieitend,  widei-sacher].  A  sidoc elleukédői :  iusidiatores  Judaeonnn 
(BécsiC.  65;.  Ne  legyenek  gouoz  nemzet  es  ellenkedő  (Aixill.  'o'.'i 
A  te  nagy  telsege.s  voltadal  forgattad  tel  á  te  ellenkedeidet : 
adversarios  tuos  (Hell;  Bibi.  I.Ii3).  Ellenkedő  es  patuarkodo 
(Mel:SzJán.  306).  Bátorsággal  ianiac  ellenkedőiSc  élőt  (Mon: 
Ai)ol.  418).  Arra-is  kell  nézni,  ha  ji'i  akarónk-e  vagy  ellenkedőnk 
(Pázm:Préd.  444). 

Ellenkéz-ik :  adversor,  inimiojr  C.  rebello  MA.  fwider- 
shviten,  sich  feindlich  benehnien,  anbindeu].  Ellenkőzve:  con- 
trarie  C.  Senkivel  nem  ellenkezic :  nemini  adversatur  (Com: 
Jan.  185).  Az  atyac  némely  Írásokban  elleukezteuec  egynias.sal 
(EsztT:  IgAuy.  91 1.  A  iiápások  a  .szent  írással  ellenkeznek 
(Matkó:  BCVíák.  4U0).  Eggyik  szél  a  másikkal  ellenkezik  (Mad: 
Evang.  277).  Egynehány  lovas  kiment  ellenkezni  a  némettel 
.Monlrók.  XXni.416). 

Ellenkezés :  contrarietas,  in'unicitia  C  repuguantia  MA. 
(gegeusatz,  widerstreitj.  Természet  szerént  való  ellenkőzés :  anti- 
pathia  C.  Czac  ellenkezést  keres  az  g(jnosz :  jurgia  quaerit 
(Kái-:  Bibi.  L613).  Ninczen  ellenkezés  ez  beszédben  (MA:  Bibi. 
1.127).  Nem  csak  a  jcitéteméuyekért,  hanem  az  ellenkezésekért 
is  hálákat  kel  is-tennek  aduiink  (Illv  :  Préd.  11    TailJ.  2(. 


M.  .WKLvroirr.  szotak. 


Hll 


ELLENKEZŐ— EUIE 


OSEKÉJ  ,V-ELMÉ.IŰ-N  AG  YElvMÉJÚ 


612 


Sülenkézö :  ndversiis,  opijosituin,  coiitr;iriimi  C  rontrariiis, 
repiiKiiax,  r«í|)ii(;naiis,  adversariiis,  retellator,  mbcllis  MA.  [widor- 
streitBiid,  vvideis«cher].  Elleiikezfiie  vagy  tiszt;i)«n;uii)ii.'ik(C'somaC'. 
ül).  A  sátán:  ollerikezfi,  poifis,  liaborusa);  szerzíl  (M«l :  Sz-Jáii. 
■195).  Le^  Ijekesege-s  az  te  olleuk6z8ddel  (Fél:  Bibi.  (i).  ElleukSzö 
oinbor:  iiiiniiciis  homo  (22).  Verseiiyoí  es  ellenkező  norozetség: 
populiw  iiüu  credeng  et  contradicens  l&JA:  Uibl.  IV.l  15).  Ellen- 
kezSc  e);.vniáxsal  a  uovetós  ős  skán  (Com:  .)an.  02).  Ez6c  eg)- 
niíLS-sal  nem  eüenkfiziiee  ellonkőzíikeppen,  hanem  eggimas  vtan, 
OS  egyfit  valoe  íEsztT:  IgAny.  12). 

£!llenség  :  1 )  ii  Unicue,  hostis,  perduelli'^  adversarius  MA. 
(gegner,  l'eiudj.   Kysaltatyk  ew  yonliaban  agg  ellenség  (EhrC. 

50.  149).  Zeressetec  ü  ellen.sogteket  (MiindiC.  22b).  Légy  en- 
gliedolmes  te  ellenseglípdncík :  esto  tonscntien.<i  adveisaiio  tuo 
(JordC.  367.  368).  Minden  ellenségedet  meg  giwzwd  (VirgC.  91). 
Némely  ré.sze  az  városnac  harmadnapra  vette  eszébe  az  város- 
nac  ellenség  kézbe  jutását  iZvoii :  Post.  11.255).  Kfilső  ellenség : 
bo.stis  extermis  (Com :  .Imi.  144).  3)  EUeiisegetli  [ellenségéé]: 
inimicitiao  NémGl.  322.  |feind»chaft]. 

[KözmondíisokJ.  Ellenség  megvetés  sokaknak  volt  veszés  (Kisv: 
Adiig.  21H). 

Ellenséges :  hostilis,  hostieus  C.  ffeindlidi).  Ellensége.«6en : 
hostiliter,  inimice  C.  Elleaieges  eml)er :  iriimioiLs  homo  (MiinehC. 
38.  livl).  Az  zel  ollenseghes  vala:  contrarin.s  (JordC.  399.  612). 
EliSuenec  ell('n.>ieg8.st  (NagyszC.  17).  Soe  helyeket  ellenseges.'ien 
lonagokeal  el  diilata  íDecsi:SallJ.  18).  Erről  az  kerd&srfti, 
ellenségesképpen  patiiarkottaiiac  (Zvon:  O.iiiand.  29),  Felölte  igen 
ollen.sege.sec:  voltae  egymással  (MA :  Scult.  863). 

Ellenségesség:  fic)ntrarieta.s,  inimicitia;  streit,  feindschaft]. 
Elleaség«5.ségot  szerzek  te  kőzetted  (Helt:  Bibi.  I.d2). 

Ellenség! :  hostilis  [feindlichj.  Ellenségi  lélek :  animas  lio- 
stilLs  iIlly:Préd.  L165). 

Ellent:  (contra,  adversuni;  entgogen,  zurikk].  Ellent  állok  : 
contrasto,  resisto  MA.  Ellent  folel :  cuntrarinn)  dicit  (EhrC.  33). 
Ellent  mond  :  contraiium  dicit  (ül).  A  test  .'-'eniniit  ellent  neki 
nem  tart  (NagyszC.  198).  \V  teneked  ezbon  ellent  tarth  ^VirgC. 
20j.  Nen\  vigyáz  hogy  ellent  vessen  mester.ségbill  (Zrínyi.  11.771. 
A  szél,  é.szakrúl  támadván  ellent  fúj  azoknak:  adversum  tenet 
illi.s  (Balog:  Corn.  2). 

Ellenül :  (ex  opposito ;  von  der  entgegengesetzten  ricbtung). 
Iminnen  lieAseg,  olleníil  hideg,  nldalnl  betegség  (Pécsi :  Ágost  84). 

Ellen-való :  [eontiarins ;  entgegengesetzt].  Ellenvaló  okok 

a|«ifi:  Vond.  11131 

TlTiME  (ííi/iilküdi  TihC.  52.  eZmeunkct  ÉrdyC.  3.  eímánket 
DecsiC :  Préd.  47.  IvBártfa  1583.  C.  Takarékos  életesek  és  ió 
tiniftuek  (Jis.  F3) :  mens,  ingonium,  memória  C.  Vor.  MA.  [.sonsus 
sentontiaj  gemiit  Com:  Vest.  13G.  [seele,  sinn,  moinnng].  Éleseimé : 
porspieatitas.  Nagy  elme :  magnanimilas  C  Elmének  sz  éli : 
*ingonii  aeies,  *vigür ;  ez  vala  az  olmém :  *sic  cugitabam  PPBl. 
Elme  nélkftl  valrt  :  donions  Com:Jan.  178.  \  ilagosolott  elmo- 
ip\v  ember:  homo  illuminalns  (EhrC.  77).  Alhatatos  elme:  ol> 
stiuatus  animus  (BécsiC.  3).  E^  elmeifi :  aoipio  animo  est  (25), 
Zerottosset-  mondón  zíiuol  os  mondén  lolockol  es  menden  elmé- 
nél OS  mondón  ortelmel  os  mondón  erSnol  (MiliiohC.  97)  Nyo- 
monvliliert  walo  ymadsag  mykorth  zoniorív  olmewei  wolna 
(Aporl'.  (il)   Imádság  az  elmenec  istenluV.  fel  emelése  (GiiaryC. 

51.  52).  Zore.s.sed  istonth  inindAn  te  telyos  zywodbSI  mynd  te 
telyes  elmcodbSl  mynd  le  thelies  lelkóclból  (WinkIC.  311). 
Istonemot  nem  zerottom  telyes  ziuemol,  elmeméi  es  telyes 
envmel  (VirgC.  5).  Mog  vala  setetwiven  w  lelkébe  ©s  elmeiébe 
(20.  30).  Lelkeet  eeltetweon  ayoytaliis  ymaohagokkal,  olmeo- 
yeet  memiyey  gondolatokkal  (ÉrdyC.  495).  Ki  orthőtte  meg  lus 
wrnao  elmeiét?  qnls  cognovil   .seiLsum   doniiniV  (Holt:  VT.  r6i. 


Ostoba  elme :  Boootionni  iugeuiuiu  lUecsi:  .\dag.  99  p  \r.  isten 
ynVke  való  elme,  az  iouak  oka  <iz  természetben  (Fél;  Tan.  16). 
Jóllehet  szunyád,  do  elmeiénec  szetuo  világos  (Kár :  BiU.  I.143i 
Az  igaz  neme.s«eg  vitezsogiiok  gyakorUuiaval,  os  eg/eb  l'9l« 
testi  elmének  jóságával  szokot  nyeretebii  (Ver:  Verb.  8).  Elmé- 
jét el-hadgya :  aninumi  de.six)ndet  (Com:Jan.  19fii.  Csudálkf>- 
zá.sra  méltó  élo.s  elmével  birt  (Czegl:MXL  5i  Az  allegáltatot 
helyeken  ez  Calvinu.siiak  igaz  olméjo  (Pós:  Igazs.  L626).  Én  a 
ki  azelAtt  ifin  elmével  játczott;un  szerelemnek  édes  versével 
(Irinyi.  Ll).  Kimagyarázza  a  maga  olméjét  (DEmb:GE.  121). 
Vad;íszattyában  egy.sz.er  hall  igoii  kodvos  citera  zengést  jobb- 
kozo  felfii,  a  ki  miatt  elméje  kiví'il  ragadtatik  i  Hall :  IlHist. 
11.156).  A  királynak  elméjét  holytxw  liadgya  az  egész  kfimyftl- 
állo  tináts  (III.42).  Kitkán  találkoznak  magok  elméjétől,  új- 
miinka-szerzíi  emberek  (Hall:  l'aizs.  Elfib.  3)  Az  elmének  ter- 
mészeti holye  az  agyban  vagyon  (ACsere:  Enc.  161).  Az  álmadás 
az  elmének  beLsfi  tselekedete  (164).  Az  ebiiének  indulati :  animi 
pathemata  (l''elv:  SoliSal.  4).  A  sz.  atyáknak  közönséges  elmé- 
jek  (közOs  véleményük)  szerént  (Illy:  Préd.  11.455).  Inczédinek 
ha  volna  anynyi  elméje  s  ítéleti,  mohlyel  meg  txidnn  folebii 
annak  az  hivat;dnak,  jó  volna  (RákGy:  Lev.  241). 

[Szóláyik].  Elméje  nem  bomlott,  mint  cséppel  a  kéve 
(Gyöngy:  MV.  14).  Nem  egy  itt  az  elme  (nem  egyértelműek] 
(CzegI:  Dag.  EI6b.  1).  A  magad  olméd  fel  nem  éri  (Fel»: 
SchS.  2).  Másiit  i  á  r  most  fiz  te  elméd :  mens  peregrínatiu: 
(Decsi:Adag.  220).  Jól  szóUoU  (Joorgius  lia  elméje  itt  járt 
(C>zegl :  MM.  199).  Azon  egy  hel\ségl>en  .sokáig  ne  mulasson ; 
ha  már  látta  szemmel,  és  meg  járta  elméjével  a  méltób'  dol- 
gokat, induljon  (Fal:  NU.  152).  Mindent  megért,  elméjében 
foglal  (Fal:  UE.  392).  Ha  mi  eszedben  jutott  avagy  elméd- 
ben ötlött  (Com:  Jau.  158).  Az  leuolot  oluasd,  Lad  végyftk 
elménkbon  íZrinyi:  ASyr.  28).  Minden  sokassag  n)eg  gyfiekezek, 
es  0 1  m  e  i  e  k  b  e  n  meg  b  o  m  I  a  (DöbrC.  340)  Gyakorta  ez 
kérdés  fordul  elméjekbe  (MA:  Scult  12).  Elmémben  for- 
gatom: roputo  C.  Nappal  nem  azt  forgatnoioké  elménkben 
(Lép:  PTük.  U.118).  Elmémben  tartom  ^Czegl:  Japh.  130). 
Elméjét  a  dologtól  el-fogni:  evocare  animum  a  negotio 
PPI.  Elméjét  futtatni,  flzni,  fárasztjuii,  gyakorolni  (SzD: 
MVir.  133).  Fflggöben  vett  elmével  vizsgállya  a  dolgot 
(Matkó:  BOák.  257). 

csekély-elméjü  :  pusillanimus  Com:  Jaa  196.  (kloiuniUtigt 

óles-elméjü  :  i*irargutus  C.  [scharfsinnig].  (DebrC.  61.  TiliC. 
20). 

emlékézö-elme :  memória  MA.  PPBl.  gediiclitnis  Com: 
X'ost.  1(1.  136  Az  ur  elmédet  világosicsa,  értelmedet  élesiccse, 
és  emlékező  elmédet  erösiccae  (KCiipk:  Woll.  Elíb.  14.  Kíil; 
Idv.  58). 

fVirfánt-elméjü  :  [vorsutus,  callidus ;  scMauJ.  E  káromk<xló 
tévelygés  alkalmasint  el  temotö<lvén,  egy  furfánt  elniéjA  Arius 
nevfl  ember  a  pokolból  viszá-hozA  (GKat:Titk.  14). 

:       gyors  elméjű:  sollers  Com:  JaiL  66  (ge>vandt,  witzigl. 

hamar-elméjü :  versiitus  PPBl.  [gOHandt]. 

hegyes-elméjü :  |i<erargutns ;  spitztindig].  Ama  hegyesel- 
niéjü  és  nyughatatlan  embeiek  niindonfit  azon  vailnak,  hogy  a 
tíild-alatt  és  égh-felett  Iév5  dolgokat  meg-tudha-Wik  lUiskai: 
Liiis.  146). 

itélő-elme :  (intelloctus  ;  verstand].  Az  itélö  olme  hijálian 
itél  okn-ssan,  ha  az  emlékező  elme  ji'il  magánál  nem  tartva  azt 
(PP:  PaxA.  231). 

1       jó-ehnéjü:  (intolligeus;  vorstíindig],  V"  ohnoifi  yfyu  os  nag 
tamdt  ember  (TelC.  69X 


nagy-elméjű:  magnanimu-' i    i.'iirJ.o] 


t:n».v.inutig, 


fil3 


NYroHATATI.ANKUIlí.IÍ'-KI.Mfc^ 


H;i.MÍ>Kf>íKE  -ELA 


úil 


nyughatatlan-elméjü :  lurUwiis  C.  Com:.Taii.  185.  fii«»- 
Kierig,  wissbeKíeripJ. 

aeróny-elmójü :  (sollei's :  gowandl).  AliioksáKra  serény  el 
njejfi  (MA:  Sciilt  906). 

tűz-ebne.  Tilz-eliníU.  cyi'rs  elmi-k.  í!el)e,'!  Hmék ;  ^iiiaeprív 
pera  ao  íervida  iiigonia  PPBI. 

váltoaó-elméjü  :  (inconstaiis  ;  wankelmOtigJ.  (Czegl :  Japh. 

viz-elméjü :  |shipidns;  diunm):  Viz  elméjfí  ember  .(Kern: 
Élet.  4191. 

Sümebéli :  nient.ilis,  meniorialis  SL  [ini  gedankeii].  A  .szíiz 
leAiuiak  me^:  kell  vnllani  lia  elmebeli  túrvéntelen  egjesfllé.^e 
v(51t  valakivel  iCzegl :  MM.  272).  Elmebéli  elragadtatás :  exta«is 
(CsúziCseh:  Edom.  10).  Miiló  félben  minden  könyvhöz  bé-kö- 
szöntteni  meg-ve.-szott  kóstoló  íznek  és  elmebéli  gyarlódott  erfl- 
nek  jele  (SyD:  M\~ir.  124).  Elmebéli  vagy  kézi  mimka  (134). 

Eümécske  :  ingeniolnm,  memoriola  MA.  (geiinger  verstaiid]. 
Minden  elmét'.'^kémet  arra  fordítottam,  hogy  í  felségének  sin- 
cerissime  szolgáljak  (MuuOkni.  XIX444).  A  te  elmécskéd  szerént 
(Czegl:  Japü.  -33).  Az  i.steni  felséget  befogja  «■  az  arasznyira 
ki-terjedett  elmétske  (SzD:  MVir.  132). 

Elmei  (ebndji  MiktTörL.  1 U) :  [mentali.s],  meniorialis  MA. 
[in  gedanken,  gedanken-].  0  vram  Jesus  ky  wagy  elmey  wigasag 
(WeszpC.  1431  Engedyed  hogy  elmey  ees  testy  erek  egesseggel 
erwlyenk  (Ke.szthC.  436).  Meuch  meg  mynden  elmey  es  testy 
b\Vnekt\Vl  íGömC.  142).  Elmei  fajzat  (GKattTitk.  327).  Hála- 
adás.sal  tartozimk  az  umak,  aki  megszabadított  az  elméji  inség- 
Ml,  amelly  nem  kömiyebb,  mint  e  testi  inség  (Mik :  TörL.  111). 
Elmei  késedelmes  tompaság  a  maga  hasznára  és  szükségére 
nézend.1kben  (SzD:  MVir.  130). 

Elmélkéd-ik  (dméiedm  Mik:TörL.  72i:  contemplor,  ratio- 
ciuor,  imaginor  C.  meditor,  considero  MA.  ElmélkSdS:  contem- 
plativus  C.  meditabundn.s,  considerator  MA.  [sinnen,  nachdenken, 
spekuliren].  Az  bevlehesseg  chak  az  evrevkevket  elmeelkedy 
es  azokban  gyenyerkevdyk  (CornC.  168).  Az  istenrevl  elniel- 
kedev  (231  i.  Elmelkódó  életre  ada  Smagat  (TelC.  125).  Ez  nagy 
dolgoknak  elmeelkevdevye  (DomC.  ISS).  Leegvetec  tiztelSye 
es  ayoíiatossaggal  való  elmeelkedSye  (ÉrdyC.  537b).  Beytelt, 
vygyazot.  elmeelkódíit  (Évd)C.  561b).  Maria  elmilkSdi  uala  az 
isteimek  nagh  alazatassagat  (TihC.  52).  Eiel  es  nappal  az  vniak 
tfinieniben  elmélkedik  (l\l:Tan.  334 1.  Az  apró  gyermecskéket 
mikor  csokolgattyuk,  az  istennec  uy  kezeit  elmelkedgyúc  (Prág : 
Serk.  453i.  Darid.  niidSn  az  mennyei  dncsSsegrSI  elmelkedneiek, 
csak  csndálkozva,  es  fői  kiáltva  szol  felSle  (Lép:  PTük.  IHll). 

Ebnélkédés :  contemplatio,  contemplatus,  theorema,  inia- 
ginatio  C.  meditatio,  couslderatio  MA.  commentatio  PPBI.  [das 
sinnen,  nachdenken,  ersinncn]  Vala  egh  kert  elmélkedésre 
alkolmas  (DebrC  611|.  Gonoz  abrazatoknak  elmeelkSdeesjt  el 
keel  tawoztafiiy  (ErdyC.  619b).  Az  bőitekhez  illik  az  nag  dol- 
gokról való  elmélkedés  (RMXy.  1144).  Nem  kel  alítanunk  hogy 
az  isten  hasonlatos  legyen  az  aranyhoz,  avagy  ezfisthSz,  avagy 
mesterseggel  faragot  kfihoz,  avagy  egyéb  valami  emberi  elmel- 
kSdeshSz  (Szár:  Ott  M3).  Fel  nem  érvén  elmélkedésinkel,  mint 
lehe.s.sen  az  isten  emberré,  az  ig.az-mondó  isten  szav.ára  meg- 
alázzuk okoskodásimkat  (Pázm:Préd.  101)  Igyekezetünk  Jesus 
életének  elmélkedése  légyen  (Pázm:  KT.  2). 

Klmés :  ingenio.su.s,  scitus,  memor  C.  [nitzig,  sinnig] ;  .simi- 
reich  Nom.  1 2.  Nem  elmessen ;  inargute  C.  Olyan  ezes  ee.s 
elmés  mj-nth  te  (DebrC.  504).  Elmessen  nem  tudnak  gondol- 
kodni iCzeghMM.  250).  Valamely  dolog  felöl  elmessen  dLsi-u- 
rálui  I  Czegl :  Japh.  3).  Kiuánsze  meg  ennelis  elmésb  argimieu- 
tomot  hallani?  (Göntz:  RBab.  91).  Tréfáckal,  játékos  mondásockal 


vini,  elmés  dolog :  ingeniosnm  est  (Com :  Jan.  208i.  Nem  voltak 
elmés  philosophiL-tók  azok  A  gSrfigAkis  (Bal;GsIsk.  24).  Jóbará- 
tcsoknak  jo  elmés  indulatty,%  és  akarattya  nem  megvetendő 
illly:  Préd.  I.(í7).  Jnliánus  nagy  elméjíl  volt,  de  mennél  elméseb 
volt.  annál  ártahn:i.sb  (11.219).  Elmés  rövid  vers:  epigramma 
(iSzD:  MVir    131) 

Elmósecske :  acutulus  C.  [nitzig], 

Ebnéskéd-ik :  ingenio  Uido,  argutor  Kr.  [witjog  sein,  schluss- 
folgenniKen  auístelieu).  Elmé.skednec,  philosophalnac  (MA:  Tan. 
173.  GIvat:Titk.  226). 

Elméskedés  :  ratíocinatio  GKat :  Gramm.  C.  [das  schliessen, 

das  fiilgenij. 

Elmésség :  1)  [ingenium ;  witz,  scharfsinn|.  Éleselmésség 
keresés  (MA:  Tan.  1313).  2)  [iudustria;  vor.sützlichkeit].  Keuei- 
tekből  elues.setée  elmés.seggel :  de  vestris  manipulis  projicite  de 
industria  (BécsiC.  5). 

Elmótlen,  elmételen :  demens,  hebes,  insipiens  MA.  [un- 
sinnig].  Elmételen:  amens  íElirC.  57).  Elmételen :  insanus  (NémGl. 
144);  iiisensate  (127).  Eiamit  es  elmetelenne  tezen  (NagyszC. 
141).  E  bizonyságot  ollyan  elmétlenftl  nem  bolygatta  volna 
iGKat:Titk.  208.  CVeghBDorg.  123). 

Elmótlenkéd-ik :  [desipio,  ineptio ;  unsinnig  sein,  uusinnig 

Uaudeln].  Elmétlenkedik,  e.sztelenedik  tGKat:Titk.  226). 

Elmótelenség :  1)  deliramentum  NémGl.  175.  [wahnsinn], 
S)  [amentia ;  mivei-stand].  Elmétlenség  és  itéletlenség  (Corp: 
Gramm.  699). 

ELŐ  (f?<zer  JordC.  395.  ÉrdyC.  505b.  deszer  MA:  Bibi. 
E15b.  2.  edówe  SándC.  8.  eds&K  ÉrdyC.  573.  elUybea  LevT. 
1.42.  elltiü  221):  1)  [locus  anticus;  vordeiTaumj.  Kyk  mjiid 
eleygben  ylnek  eg  maasnak  (SándC.  10).  Amazoknak  eleit 
megh  álla  (CsomaC.  42).  Élőmbe  iSttel  (Helt:  Bibi.  11.167). 
Voltak  eleihM  fogva  nag  elmék,  kik  népeknek  törvényeket 
szabtak  elejékben  (Ver:  Verb.  Elíb.  1).  Az  teldntetas  czimert 
kel  homlokotok  eleire  tenni  iTolu:  Mgaszt.  65).  Esztergám  elein 
most  ütnek  füvellí-tábort  hadaink  (Tbaly:BákT.  n.ll2).  2) 
[pare  antiea ;  vorderteil,  vorderes]  Elei :  primordium,  priucipium 
MA.  Elei :  inithim :  anfang  Com:  Vest  133.  A  zerzetnek  elejni 
kezdetyn  (DomC.  313.  218).  Haynal  ele>-n  tomada  ffel  (ÉrdyC. 
j  142).  A  hitnec  tyztasagos  elei  es  kezdéty  (NagyszC.  29).  Pelo- 
]  ponesos,  melnec  az  elein  vagion  Corinthomnac  varosa  (Szék: 
Króu.  9).  A  dolognak  mind  eleit,  közepit  iol  meg  kel  érteni 
(Helt:  Bibi.  I.  c4).  Minden  dologuac  elei  e.s  vege  vagion  (Mel : 
Sam.  8).  Tauaz  elei :  nova  hirando  (Decsi :  Adag.  42).  Ez  ám 
minden  hálx)ru.«ágnak  kezdeti  elei:  hinc  belli  initium  (211). 
Az  isten  az  meg  teresnek  eleit,  közepit  es  veget  5  magának 
veszi  (Fél:  Tan.  241).  Kömyfllmetéllyétec  ferlini  testeknec  bSré- 
nec  eleit:  camem  praeputü  vestii  (MA:  Bibi.  114).  Béakarváu 
menni  a  ház  elein,  szinén,  folyosón  által  a  házban :  per  anticam 
(Com:  Jan.  106).  A  2.  S-nak  elein  (Matkó:  BCsák.  112).  3)  [an- 
ticus ;  vorder].  CoUes  Eleuliomokok  (1222).  ÉIewer,  Eleeer 
Piatiir]  (1248.  1299).  Vinea  in  monte  Elevmal  (1402.  1269. 
Jem).  Egy  nyári  szekér  csiuyával  5  forint,  nyári  elö  csm  1  í, 
utolsó  cshi  84  dénár  (TörtT.  XVIII.265).  4)  [primus;  erster, 
erste,  ei-stesj.  Elew  kezdet :  priucipium  (EhrC.  13).  Elewfiii ; 
primogenitus  (23).  Ki  elö  vag:  qití  prior  es  (BécsiC.  8).  Az  elő 
irgahnassagot  fellőlmulad  az  vtolsouai  (7).  Az  elflnec  XXIL 
napiaban:  XXII.  dia  measis  primi  (12).  Mel  akarand  elö  lenni 
(MünchC.  51).  Ez  az  elő  parancolat  es  méntől  uagob  (55b). 
,  Az  irjLshidoc  zeretic  az  elö  ?lö  beleket  vacorakon  es  az  elö 
zekéket  sinagogacban  (56).  Elöuec  léznec  vtouac  es  vtolsoc 
elöUőc :  erimt  primi  novissimi  et  novissimi  pi-imi  (92).  Égbe  hiuan  ö 
vranac  adosit  mond  az  előnec:  Meneuel  tartozol?  (148).  Elewhaj- 
nal:   primnm   dilnculum   (JordG.  40;i.    Elev   tyk   zoig   (MargL. 

39* 


1115 


RÖ.IT-EI,ft-.SZÜfn'  RÍ  A 


KLD6DI— Er.ElTÓH'OOVA 


11).  Elev  e«  utolsó  (DüinC.  30).  Napiwk  nlev  liorayaii  (329). 
NiutsHn  ő  uevfic  az  elő  kfiiitieii  iiih)?  iiuau  (UebrC.  388).  Elő 
1*-,  mas  oo  <^407).  EIS  dolgánál  raeízeiitSIe  ur  isten,  nias  dol- 
k'auai  vr  Isten  ti^tűle  (Nagj'SzC.  ISli,  5)  (iiriinitiae;  erstliiií;). 
l'".ilded  (lyumlczenek  eley  (JordC.  -'i''!.  Minik.-iiokiiaU  elei<! :  pri- 
luitiao  lalxii-is  eonmi  (DöbrC.  U8i.  Az  olayiiak  miiidoii  eleit 
teneked  adtam:  mmieni  niednllani  ulei  tibi  dedi  i Holt:  Bibi. 
1.  72a).  Eló  Ijnza,  azaz  a  hnzíínac  eleié  sení;cio  íllelf:  l'T.  r.'i'i. 
A  te  xabonádiu'ik  eleiből  asy  a  .szeKéiiyeknek  (Tel:  Evani.' 
11.493).  Mindemiec  az  eleit  az  te  nradiiaf  liázálui  vigyed  (MA: 
BibL  I.i'ifli.  «)  [princeps;  voniebmstei-).  Népner  elei  avagy  nagy 
nrak  :  pi  oi-oi-es  primates  tC'(mi:Jan.  1  t2i.  A  kfesegnee  elej : 
princeps  plebis  (Helt:  UT.  V8j.  (iazdagok,  varas  elei,  gondvisehV 
(Mel:  Sz.)án.  19(ji.  Keszde  ii  maga  az  lial  kez  feKjl  valu  lova- 
gokcal  lenni,  kii-  az  seregben  elK'kio  lettee  vala  :  ([ui  in  agmine 
pruicipes  t'acti  erant  (Dccti:  SallJ.  l^Vi.  Az  népnec  tekintetesb 
elei,  lejei  (MA:ScnIt.  995i.  Az  népnec  elei  (Zvon:  Post.  I.19i. 
fiardjánoc,  avagy  csuklyás  barátoknac  elei  íC'om:Jan.  127). 
Elei  vagyinik  az  orsziigiiak  iZrimi  11.198).  7)  [majores;  vor- 
f'abrenj.  Eleynk,  atiaink:  majoros;  eleinknek  elé  számláUisa : 
genealógia  C.  Megb  vtalbatlmak  :iz  atyaiwknak  |igy]  es  eleyk- 
nek  zoka.sytli  (Komj:  SzPál.  2.'>).  Az  ií  eleieknec  históriai  (Helt: 
Krón.  li.  Meg  vlsgald  az  te  eleidnee  enilekezetit  (M<jn:Aiiol 
3|.  Az  mi  eleinknec  ideiétől  fogna  (Kár:  Bibi.  1.452).  Megbala 
és  takaritatéc  az  ő  eleiln'iz:  appusitiis  popnlo  suo  (^lA:  Bibi. 
1.33).  Szíimtalanazor  a  gon(Wz  fiakat  érdemek-szerént  nem  bün- 
teti janihor  elejekre-nézve  (Pázni:  l'réd.  28).  O.sőd  apjánac  ősi. 
iikód  ann)án;i('  liki;  á  mi  ezen  tellytil  vagyon  eleinknee  liiv- 
juf  (Com:,Ian.  119).  Eleinktiil  maradt  örükség  (Zi'inyi  11.59). 
Atyllának  régi  elei  Nimród  imokái  d.iszny:  Króa  8).  fVö.  Elő, 
elé] 

ISzólásokJ.  .Sem  elei  sem  v  t  lí  1 1  y  a  :  sine  eapite  fabula 
iDecsi:  Adag.  2i.  Som  elei,  sem  nliiUya  szóllá.s;inal(,  t.sak  liaboz 
(l'ázni:  l'réd.  b3).  Ha  ö  meg  nem  állja  vala  eleiket  la 
törökoknt^k),  lát  vala  Érdél  nagj'  ve.szíJdelmoket  (Tin.  185 1 
Könnyen  idnőzitliet  ackit  akar,  senki  eleit  iiiin  állbattia  (Mel: 
l'iéd.  138).  Elejét  venni:  praevciiiire  Sí.  Ha  ;izt  mondod, 
elődét  veszie  az  Arianusoi:  es  azt  uitatt)':dv  (Tel :  Evmig.  I. 
207b).  A  régiségből  akariac  élőnket  venni  (.Mon:  Kép.  173bi. 
Ornossaggal  az  méregnek  eleit  vehetik  iFrank:  HasznK.  28. 
()0).  Mongyátok  meg  Péternek,  hogy  elítókőt  vészi  Galilaeá- 
l)an:  pr.aecedet  vos  (lUy:  Préd.  1.91 1.  Eleitvévé  .J&sus  Péternek : 
praevenit  Petrum  ín.499i.  Hogj  az  refinidségeket  niegh  oruo- 
solhassiik,  es  az  kóborlóknak,  s  chintalan.ságli  tcn(")knek  eleytt 
vehessük  (Thewr:  Nyelvk.  1!)).  Elejét  vogye  az  artza  gyalázi'i 
himlőknek,  le  igyenit.se  a  ki-ülő  fakadékok.it  (Kai:  NA.  155i. 
Elejét  erejét  ve-'zi  lE.al:  l'E.  111.23    Kri. 

böjt-elö  :  [tempiis  ante  cpiadragosimam ;  zeit  vor  den  fasteu]. 
Boyt  olOlfi  [így)  hetfíin  (RMNy.  IT.3(ili.  B<'>it  olő  va.saniap  (Tel: 
Kel.  27).  Első  negjede  boyt  inasnak  Iftszen  liőyt  elő  hetfSn 
szeles  lagynlas,sal  (KNagysz.  1021.  .!). 

homlok-elö :  frontalo  (J.  anadonia  l'Plil.  idiadoni;  .stirn- 
binde]  stirntnch  Kii'Be.sz.  l:'.l.  stirnriemen  L'oni:f)rb.  li;8.  Egy 
IVeo  keotlieo  mynd  bomlok  eleostwl ;  n)iLs.s,vk  homlok  eleo  tt'eo 
kethoo  nelkwl  íHMNy.  II,t;5).  Ket  gvingeős  homlok  cleő  (199). 
Egy  őrőg  hegyas  aranyoz'itt  homlokelő  lóra  vali'i  iTfirtT.  1878. 
1.142).  Vagyon  egy  öreg  Uincsok  és  egy  li'iravató  ktivfts  homlok 
elfl  (Rildv:C8.al  Ill:ti:<i.  Kédeler,  iVno  vali'ic.  lioiiiloi'  elő  iCimi: 
Jan.  100). 

kéz-elö :  (maascliettej.  l'^iy  embi'ir  kozorc  walu  gyöngyös 
kezelmv  (H.MNy.  II  21('>).  Három  bokor  arany  kézelA  (Hadv : 
Oial.  U.123).  Az  egy  bokor  kézelflrfil  Ls  ne  feledkezzék  el  ke- 
gyelmed (TörtT.  1S7S.  1.54). 

8zügy-elő  :  antilena,  poctorale  iL\. 


Eldődi :  (antiquiis ;  alt,  friiii,  vor^eiteu].  Azon  igyekezinuik 
kell,  iiogy  az  eldődi  occlexia  vitéz  bajnakinak  nyoniálxíl  kiiieiu 
lépvén  (Illyef:  Tomp.  17i.  A  régi  sz.  :ityáknál  és  eldődi  kerewi- 
tyéneknél  (62).  A  mostani  ecolesia  vette  a  szent  Írásnak  igaz 
értelmét  az  aiiostoloktúl  és  az  ő  tőllők  finidált  eldődi  ecile«iá- 
ti'il  (Sámb;  HFel.   t52i. 

Eleibe,  elejébe  (élőmbe,  elődbe  sat.):  (antej,  obviam 
MA.  (vor— Ilin,  entgegenj.  Elődl)»>:  obviam  C.  Vette  leonak  z)-ue 
eloybe:  ante  cor  Leonis  apimnebant  (ElirC'.  (J5).  Eleiébe  kelénec 
(BécsiC.  ISi.  Kykot  Lsten  eleynkben  vetet  (Jordf.  351 1.  Kel 
vji!cd*te  ayandekodat  .Tz  liltliar  eleel>en  (36H).  Mynd  az  tellyea 
waros  kywe  ywe  eleyljeu  .Jesusnak  (378).  Ky  hoztt;un  ty  ele- 
teklien:  ad  vos  produxi  (791).  Eleeyglie  yeweenek  (794i.  Myko 
roll  eleeljen  byvatta  volna  az  ev  leyaiiyat,  nem  mere  iiieuny 
ev  atyának  eleyben  (MargL.  :'.8i.  (ii'denek  az  en  fyaym  eu 
élőmbe  (TelC.  224).  Kyknok  iiag  zeretettel  ele<'>kl<en  zolgal 
(KazC.  70).  Az  kyral  eleeblie  ueled  el  megők  (108).  Ne  y^vye 
nek  en  eleeniben  iTliewrC.  237).  Jer  el  az  pispekoek  elybe 
(\'irgC'.  27).  El  hoztak  az  etketh  eleykben  (Hl).  Ne  veaeetek 
a  ty  drága  kewej-teket  dyziiok  eleyl*  (Pe.sti:  NTest.  12).  Mellye- 
ket  előteklHMi  tesznec :  qnae  apponnntiir  vobis  (Helt:  IT.  R7i. 
Folyamiuiu-  az  isten  eleilie  (Bom:  Préd.  427).  Az  zent  Írásban 
mind  azok  adatnak  élénkben  (Bejljie:  Eplst  7i.  Az  inis  kiualt- 
kepiien  barom  dolgot  támaszt  előnklien  iFél:  Tan.  2601  Azt 
adgyak  élőnkben,  mint  es  mi  módon  hittenec  az  régi  keresz- 
tyenét- (.\Ion:  Ai)ol.  1191.  Akár  melly  felé  fordécsain  szemem 
fényét,  bú,  bánat  ti'íuik  elejbém  (Szeg:  Aqu.  3).  Bizonyos  tiszte- 
ket [kötele«iégeket|  rendel  azoknac  eleikbe  (M.\:  Bibi.  l.\.i<',i. 
Egyebet  nem  gőrdithetnet-  élőnkbe  (M.\:Tan.  7  lm.  Az  montaiii 
találmányokn;ik  alkalm;itlans;igát  világ-eleiben  terjesztem  (Pázni : 
Kai.  a2i. 

Elein,  elején:  antiipiitus,  <p(Mnclain  M.V  ;im  .'iiifang,  friUi. 
vorzeiten].  Elein  éiA  érett,  ért:  praeniatmiis,  praetox  MA. 
Eleyn  yghen  zoghon  vala  (Ér'lyf.  :'(;2bi.  Az  kerezteiiek  elein 
eggdt  lakn.')k  vala  (KMNy.  11.45i.  XTssegrád  vára.s,  hol  elebi 
lakohellyec  viilt  á  magyari  királyoknál'  (Helt:  Krón.  4).  Elek>n 
v.'d.inc  nagy  b.ilvany  imadasbaii  Hofgr.  63'p.  Elein  uieeg  Clirls- 
tus  sznlete.so  élőt  ( Boni :  Prikl  3 1 ).  Czac  az  eleiiiLs  vetkőzni : 
in  liniine  deficere  (Decsi:  Adag.  3(i).  Elein  iprimitusi  a  barlan- 
gokban laknat  vala  iCom:  .Jan.  102i.  Elején  érő  gjiimőlcs  (Bethl : 
Élet.  1I.3:<3).  Elein  érő  tsereaznye,  dinnye  (Bod:  Lex.  32). 

éggy-elein :  [initio;  anfangs,  vorl;iiirig|.  Noha  még  akkor 
ogyelein  n(!m  gondolta,  hogy  az  ált.il  a  vetélke<lés  által  nyitají- 
sék  i'it  és  .íjtó  a  derék  refonnatii'ira  (l'iw:  Igiizs.  Ll'^io.  .*Nikat 
nieg-engMlet  egy  elein  Luther  a  i^u'tpistáknak  (U.45t)i. 

Eleinte,  eleintén  («'<■;/)) i'<>'  Éi-dyC.  344.  tUint  KC'sepr.  162t>. 
U2.  Gyöngy:  MV.  28.  etehitm  Toln:  Vigaszt.  205.  PPBI.  elejfnlf 
Mik:TürU  165.  tUjenUn  MA:  Tan.  1081):  antiiinitiis,  ipinudani 
MA.  initio  PPBI.  fanfangs].  A  régi  tőrőkők  latárokkal  elegy 
laktanak  eleintén  il.iszny;  Krón.  181).  Oly  nag)'  sebetséggel 
futásom  kezdettem,  hogy  eleiül  kevZ-s  csaiüis  ért  engemet,  de 
harmad.'v.or  futván,  gyakran  orromra  hullottam,  a  major  vága- 
tolt, inig  fel  nem  iignittam  itiv.id:  Ki'    119). 

égy-eleintén :  (initio;  anfangsj.  Az  lels»^ge.s  fejedelem  ki- 
vánta  mindjárt  egyeleintéii  is  proiKwilii'jk  folytalásáiuik  alkal- 
inatos-ságaval,  hogy  ki-ki  az  maga  opinitijál  sz.*il)ado.s.s,  ,ii  jelenl.-.e 
meg  (Mon:  Inik.  XX\Tll43l. 

Eleinte-való :  [auti<iuiis ;  altj.  Az  ultári  szent.ségnek  ima- 
(hisJi  szokástMiu  Vilit  imm.ár  az  eleiiite-valo  oci  le.siál>íui  i.S»iitiv  : 
A'ors^ing,  72'. 

Eleitöl-fogva,  elötól-fogva :  ab  initio,  primilus  .M.\ 
(von  anfangl.  Bódog  atti,a  luuikoilyku.-ila,  ha  valaky  az  hyiia- 
talban  nem  lak<aiiak,  kybe  hyuattatoluoliui  ele>Yte\vlfuguaii 
(EhrC.  1091    Elejiwl  foglman   eu    x-eleui  váltok  íJordC.  688). 


KLESZ:i'l';ilH— KLÖ-\'AL( ) 


KLOBB— ELŐl!l!.-<Zi"ll{ 


filS 


Klovtevl  fogva  valaztatut  isleiitevi  (ConiC  13i.  Az  \Tiiac  igaz 
tiiiliim.-tiiiiin  i\>.  mely  eli'tíil  t'ogiia  adatot  i.Moii:  Ápol.  Hl.  Az  én 
elleiiségimuec  eleiti'íl  fogiia  val<>  bűnökért  l>osK.szút  álloo  (Kár: 
Bibi.  I.IWV  Jot  tiStt  ."ui  iften  ez  világgal  eleitől  tbgva  (MA: 
Uibl.  ElSh.  1.  Pázni:  Préd.  23). 

Elesztébb  (dezlebe  EhrC.  13.  67):  (priii-s;  friiher].  Ydenek 
eleztebuolta :  priorita-i  tein|)oris  (ElirC.  2.  H7).  Ve-ssed  ky  elez- 
Üieb  az  zelement  te  zemedMI :  ejice  prlmiini  trabem  ( JordC. 
S72.  407.  74fii.  Fel  tainadasaat  elezteob  neky  meg  yeleiitee 
lÉrdyC  31W.  lötíbi.  Az  elezteb  való  tndatlansagodath  le  vessed 
(NagyszC  23).  Ha  tenekőd  elezteb  feel  nem  fogattam  iioiia 
iK;izC.  sr>.  TiliC  r,tii. 

£lesztébbi :  (prior,  pri.stiniLs ;  friihei-,  vnrig|.  Elezteby  tarsy 
i,Elu<'.  ly.  Iti).  Eleztebi  tjzt&ssegfid  meg  adattatic  (GnarjC. 
18 1.  Deh  hogli  esnieg  la  e!e.stebby  beseedemliez  teryek  (PeerC 
.57).  Vego  az  elezteby  ege.s.seget  iMargL.   131í. 

Elesztébeli  (elesztóbb-beli  ?) :  .-v  Nezenmala  a  zaiiia- 
kat,  es  ime  ó  közepekből  tamada  nias  kii'ened  z^ni,  e.s  fi 
oroaia  elől  az  eleztebeli  zariinkbau  haimac  el  esenec  (BécsiC. 
H9>.  Ma  kedég  en  nem  az  eleztebeli  napoc  zérent  tézec  ennép 
maradekinac  i.íOSi. 

Eleve,  elöve  (dém  Pázm:  Kai.  43.  Káldi:  Bibi.  241.  elévé 
■212.  Illy:  Préd.  200.  23S.  239.) :  1)  [prae-;  bervor].  Menyi  mi- 
lostben  tereniteve  eleve  adamut  (HB).  Nekyk  vonzonvala  hat 
mege  s  nekyk  eleve :  i^uidam  trahebant  retro.  qnidam  ante 
ilíhrC.  21).  Eleve  haladott:  praecedebat  i2Si.  Az  eleve  vetetnec 
keúere:  paiie.«  propositíoni.s  iMünchC.  7."n.  Előwe  Imvan  liAket: 
vricatis  ipsis  íJordC  718).  Jnta  elówe  egy  neező  leány:  ancilla 
üvcnrrebat  ncibis  i763i.  Eleue  iarola  az  ziz  Maria  e.s  monda 
iBodC.  32 1.  Előwe  keuankoznak  menny  iSáudC.  lí).  Előue  indult 
iKazC.  7nX  Előwe  állanak  íÉrdyC  fiiílV  Hozasd  elSne  az  en 
kürtőmet,  a  kit  uiakaml«il  ki  vőttec  iSzék:  Krón.  153).  Az 
nagy  Goliatli  előue  all  vala  iBonuÉnek.  Wl).  Elve.szött  és 
soha  többé  elöve  nem  jiitt  (Monlrók  111.1811.  Haznayt  zam 
lallya  előue  iBeythe:  Epist.  2rti.  Ottan  vajda  néjiét  elöve  szólitá 
iThaly:  VE.  I.iíöi.  S)  primitns,  antiqnitus,  prius  MA.  [vorau.*, 
imvorhiiiein,  zuerstj.  Eleve  meglátom :  praevideo.  Eleve  me.g- 
tudom  :  praesiio.  Elöveér<^ :  praecox ;  elövoért :  praematimis 
MA.  Elene  zylettett :  piimogenitiis  (Ehi'C.  2).  Eleue  megmonda 
zerzetnek  yewnendew  tewTedelmit  (110.  124).  Ez  prior  eleue 
meglata  az  ev  iialalat  (DoniC.  337).  Az  rovás  lőn  előve  Orinos 
espantol :  haec  da^criptio  príma  facta  est  praeside  Cyrino  (DöbrC. 
266 1.  Elévé  és  utóiban  sanyargat  ÍMA:.SB.  lí-íi.  Elóve  bé-vett 
képző  vélekedések :  praeconcepta  imaginatio  (Com :  Jaa  1). 
Előve  gi>ndolkodván :  praemeditate  1 162).  Ele%é  meg-lásd  (178). 
Eleve-megéraő  álmok  iMad:  Evang.  86).  A  veszedelmeket  el- 
kerüli, mert  azokat  eleve  el  láttya  (Teleki:  FLél.  26).  A  laten- 
seket megintsék  eleve  rBethhÉlet.  11.332).  A  vitézek  jó-eleve 
Ijeiratnak  az  ő  kapitányoknak  zászlójok  alá  iTKis:  Pan.  21).  Jó 
eleve  a  főidet  meg-.szántod  iDiósz:  Préd.  271). 

Eleve- való :  [praeiedens ;  vorhergehendj.  Az istennec őrőkke 
valu  tanacza  eleue  való  esmereti,  szerelme  (^lehSzJán.  412). 
.Sotiria.  iegzi  minden  részeit,  rendit  az  iduesegnec  tudni  illie 
az  binec  eleue  ualo  latasat  az  életre  (464).  Eleve  való  elren- 
delés :  praedestinatio  (DEmb :  GE  29). 

Elő,  elé :  prae,  ante  MA.  [vor,  hervor].  Kelyflfel  iew  elew : 
snrge  in  médium  íPesti :  NTest.  73).  A  kopjak  lobogói  a  széltiil 
eléfelé  nagyon  kezdettek  fuvattatni  (Szál:  Krón.  14SV  Megyünk, 
ile  nem  elé,  hanem  hátra  (Mik:  TörL.  31).  Vegyük  elé  "a 
jiennát  |ii5).  A  Iri  a  maga  kötelességét  mindennél  előtette  (Mik: 
MulN.  240).  r\'ö.  Eleve,  elö-ad,  -áll,  -állat,  -hi  sat.] 

Elő-való:  1)  [prior,  praecedens :  vorhergehend].  Az  elő 
való  napon  (Helt:  Krón.  97).  2)  [princeps:  vomehm).  A  nemzet- 
ségeknek elft-%'alóit  egyben  gyiljtvén,  e  volt  akarattyok  iMartonf: 
SzHist.  52). 


Előbb,  elébb:  I)fpono:  mebr  vorwjirts, weiter  hiu|.  Előb- 
iiziim:  piripelhj.  Elébinditom:  promoveo.  Elébmegyec :  proge- 
dior.  Elébviszem:  proveho  MA.  Elébb  betsiilüm :  antehabeo 
PPBl.  Eleb  menuen :  procedens  (Miinch(.'.  20).  Magokat  ott 
nem  felejtik :  hanem  eléb'  ballagnak  (Pázm:  Préd.  1(53).  Az 
akloc  olőbb  mozdítható  ólac  (Com:,Iai).  77).  Ballagjunk  elébb 
az  hídon  (Matkó:  BCsik.  225).  Elcb-is  kell  menni  a  futásban 
(Mad:  Evang.  80).  3)  ante,  prius,  antea  MA.  [frühei-J.  Ew  eleb 
kezduala  te.nny :  prior  incipiebat  (ElirC  129).  Eleb  israelben  i«ip 
volt  (MnnchC.  71).  Meenyel  eleeb  meg  engheztelny  to  atyatfíyat 
(JordC  366).  Mert  eleb  meg  zokta  vala  enny  az  hvst  (DomC. 
267).  Az  diuisort  előb  irom,  mert  30  ki.sseb  .sz^im  az  32-nél 
(Helt:Aritm.  06).  Olllan  lehetnék  mint  eléb  íMehJób.  67). 
.Sem  előb,  sem  vtolbau  (Iv)dcs:  Evang.  8).  Mint  ;\z  előbb  meg 
mondánc  (Zvon:  Post.  1.473).  Nálamnál-is  eléb  tudgya  (Hall: 
Paizs.  Előb.  7).  Meg-hallád  hiszem  az  eléb,  mint  bizonyítók-mei; 
CMatkó:  HKoml.  27). 

[Közmondások].  Az  ki  eléb  iő,  eléb  őröl    (Decsi:  Adag.    166), 

elöbb-előbb :  Ipon'o ;  vonvart.s].  *Eléb  előb'mászoc  csuszoc : 
proserpo.  prorepo  MA.  Es  eléb  eléb  mene  délfelö  mind  Bételig 
(Helt:  Bibi.  I.  E4),  A  bolondságban  elől)  előb  menüén:  amplius 
iasaniens  iHelt:  VT.  o3).  Előb  előb  meunec  á  gonosz  .szándékba 
(Bom:  Préd.  426).  Előb  elöb  teiiedő  giőiólsegiiek  ingerléssé 
(Eiasm:Erk.  .í2).  Elébb  elébb  mendegélnek  rt;Kat:Titk.   275). 

mi-elébb  :  |mox,  brevi;  bald,  in  kurzemj.  Mieléhb  indi'il  is 
dolga  rendesebben  (Thaly:  Adal.  L151). 

Elöbbeli.  Előbbeli:  piior  MA  [friiher].  Eleelj  bely  tyztós- 
seegre  (ÉrdyC.  658.  15b).  Eléblieli  igék :  verba  .superiora  (JordC. 
221).  Elleeb  bely  te.stanit>ntoni  i81 1.  Helt:  Aritm.  8.  Hofgr.  298). 
[Vö.  Elöbeli) 

Előbbeni  tdebbenyi  Pázm:  KT.  58.  Bíró:  Ángy.  132.  elóü- 
bainin  Káldi:  Bibi.  397):  pristinus  MA.  [fi-flherj.  Ez  esztendőben 
is  az  előbbeni  szokás  .szeiint  megadtam  az  ái'át  (LevT.  11.102). 
Előbbeni  lakó  helyére  térjen  (JLi:  Tan.  157.  Zrinyi.  1.15)). 
Zvon:  Pftst.  I.lll.  538).  A  képetis  elóbl)e)ii  helyére  tevék  (EsztP: 
BSzflz  139).  Elébbeni  helyére  viszsza  vitte  (Misk:  VKert.  52. 
GK.at :  Titk.  17.  83),  Az  ellenség  még  is  az  előbbeni  helyen 
vagyon  (RákGy:  Lev.  284). 

Előbbi  (elebbi  Sylv:  UT.  11106,  elébbi  C):  prior  MA.  pris- 
tinus C.  [friiher,  vorhei-gehend].  Lezen  az  vtolso  teuelges  gonozb 
az  elöbinel  (MiinchC.  70).  Az  elebi  pro])hetae  kőzzöl  költ  fel 
eé  (130.  JordC.  73).  Melyeket  twt  az  elwbi  gyouasanak  utána 
(VirgC.  1)  Az  elwbi  bai-atsagi-a  hozza  wketh  (17.  36).  Elebi 
heliere  tere  (DebrC.  222.  381).  Ez  embernek  wtol.so  dolga 
nehezebben  lezen  nz  elebbynel  (Pesti :  NTest.  25).  Elébbinél 
ékesb  vala  (Göres:  Máty.  9(3).  Az  atya  isten  nem  előbbi,  sem 
nem  véneb  a  tíu  istennél  (Ba)na:  Isk.  3). 

Előbbre  :  [iKiri'o,  pro- ;  weiter  vonvarts].  Kevássé  előbbre 
kellett  itt  állanom  és  szenteucziámat  még  egyszer  hallanom 
(Gvad:  RP.  144). 

Elöbbsóg :  [prioritás ;  prioritat,  voraug].  A  ki  előkségre 
emeli  a  testi  kísztő  érzékenységeket,  s  c.sak  utána  lantol  ;iz 
okossággal :  kitudja  s  igazítja  közülünk  azt,  a  mi  az  e)ubert  a 
baromtól  vála.sztja  (Fal:  NR  106).  Ollyas  eszközökkel  igyekez7,él 
előbségre.  a  mellyeket  a  jámbor  igazak  is  javasolnak  (Fal :  NA. 
238).  L/^ndrának  fiatali  a  rút  erkoltsben  előbségi'e  igyekeznek 
(Fal:  NU.  263).  A  legnemtelenb  hellyel  megelégedni,  seiDini 
előbségre  nem  igyekezni,  utolsó  alávalóság  emberben  )Fal:  UE. 
373).  Már  azért  hiábaim  kotlik  az  eszek  az  előbbségre  (Fal: 
TÉ.  666). 

Elöbbször :  [prius ;  orstj.  Kit  kit  sz,ékén  keres.senek  előbb- 
szor  (SzékOkl.  ai22;. 


619 


ECÍY-ELAbRSZ*  )R— Eí.ÖKÉPPEN 


Kr/»i,-Er/»[x') 


éggy-elöbbazör :  a;  Oly  iiagy  sebbel  roiiaunának  a  dere- 
kas iiiigy  daiidárjokra  is,  bogy  egy-elíbbszei-  az  erís  tíirOk 
spregek  láttatii/imik  liátat  adni  iiekiek  (fSz;il:  Krciii.  262). 

Előbb- való :  1)  [prior;  frUber].  Kyk  az  előb  való  fel&see- 
glietwl  viiii;uiak  (ÉrdjC.  3ö6b.  541b).  2)  (i)rae.stantiur ;  voriieb- 
iner).  Az/;il  kezdettef,  hogy  Se  elfib  valóé  minden  pogániokiiál 
(Kár:  Bibi.  I.H3).  Az  isten  nem  teremtette  semiiiibiM  ez  vilá- 
got, lumem  valami  eléb-valá  matériából  (Pázm :  líal.  497). 

Elöbe,  élőben:  in  antecessmn  Sí.  [voraus,  imvorhineinj. 
ElSbe  erő  győmólche  teue  űket  (,Tel:  Evaug.  1.136).  Hőben 
való  igiret :  promi.'Nsiú  I  \'er :  VerU.  332;.  Azoknak  volt  fiznluiég 
kediieznfiuc  elfibe  (Csákt :  AUl.  2ui.  Elöboii-ludaiido  dolgok  (a 
bevezetés  c/uiej  (Megj :  Szöv.  li.  Edg>'nehauy  elfiben-való  tiidasra 
szuks(»í;e.s  dolgokrul  íMegy:  ^^sAOröme.   1 1. 

eggy-elöbe :  prima  vice  MA.  [ziievst].  Egy  elSbe  az  szeiiet 
iialog;itti;u'  (in  uegre  meg  az  dlszuoknalis  utjdatosbac  losziiei' 
(Born:  Evaiig.  L60.  liorntPréil  38).  Egy  elíibe  sok  embernoc 
tetzic  vala  (Kulcs:  Evang.  193.  Pázm:  Kai.  91).  Mindnyánist 
egy'  elfiben,  eWre,  a  pogány.ságnak  varas  fekély'ibe  nem  merte 
mélyen  erefszteni  körmeit  (.Szl):  MVir.  113). 

Elöbeli  :  [prior,  praecedens ;  früher,  vorhergebendj.  Te  tőtted 
az  elAbelieket  (BécsiC.  3lil.  E(J  az  elebeliecbeli  irastudocbol : 
um;s  de  primoribus  scribarum  Í90).  En  olebeli  ferieni  082. 
MiiucliC  .')3).  Tngiok  az  elebeli  dolgot  (DebrC.  155).  Elvvbely 
restaucya  (l*vT.  1.38 1.  Vgan  azon  eiewbeli  beteksegben  vagyok 
(■254).  Meg  szála,  szinte  az  elóbeli  hellyen  (Helt:  Krón.  81).  Az 
elébelj  bünöknoc  boczáinttja  (Helt:  ITT.  p").  Nem  nézuén  az  <' 
elfibeli  b&ues  életét  (Helt:  VigK.  73>.  Nagyon  valtoztata  olSbeli 
igeiét  (.Sztár:  Akliab  15.  TürtT.'^  1.190).  (Vfl.  Elöbbeli) 

Elöbeni  (elehtni  Alv:  Po.st.  11.273):  cv>  Az  plűbeni  naixM- az 
profuciákiiac  napjai  voltanac,  az  ulaii  valoc  az  betellyesodésnec 
napjai  !MA:.Sciilt.  21 1.  Elfibeni  életed  megjobl>it;lsiira  azolgálbat 
(llly:  l'réd  1.298).  El.'lbeni  térjem  (Tlieivr:  Nyelvk.  15).  |Vö. 
Elöbbenil 

Elödeden,  elödediii :  (primitus ;  anfíingliclij.  Az  elSdedin- 
való  anyjwzentegj'báz  (Megy:  Diai.  11(1).  Ezekhez  hasonlókval 
toldotta  meg  tsak  az  elődedin  el-vegozett  regveli  buzgó  imádt- 
küzasit  (Megy:  3.Jaj.  17;.  Kitetszik  íizokbol-is  a  dolgokból,  a 
mellyeket  oda  fellyebb  még  elődedin  le-irtnnk  (Komnr:  Imádi. 
(Í3).  Az  elfideden  lévő  ccclésianak  kezdetiben,  nem  volt  semmi 
ususok,  nem  éltének  vélek  (KCsipk :  Pápist.  128).  Az  elődedin 
lévő  kere.sztyénoknek  az  ai)Ostolok  voltak  .'iz  attyok  (Matkó: 
BCsjik.  185.  P(5s:  Igaz.s.  II 2 14)  Rákiiczi  Eoroncz  csakhamar 
attyának  fejedelemsége  elAdedin  megbök  vala  (tizal:  Krón.  84). 
Krisztus  az  °>  apostoli  által  tanitatta  a  primitiva,  elódedeu-való 
e<:cle.siát(Botbl:  Élet.  5i)i.  Szent  Márton  nap  olődedhi  liazji  érkezé- 
nek (ErdTiírtAd.  1.45).  tsak  az  elődedin  Ígértem  az  én  nagyobbik 
leányomat  Balog  Lílszlónak,  elég  nagy  kcnlvitleniil   (11284). 

Elödedi  :  priscu.s,  votu.-'tus  Kr.  [alt,  fiilli,  voreeitenj.  Kenyér- 
rel és  Wirral  o,sztogatta  a  jeles  siicramentumot  a  Cliristiis  az 
elc'dedi  ;uiya.szentogyliázban  is  (OzegI:  MM.  264.  268.  D^I: 
l)ag.  11.183.  (>/.egl :  Tromf.  26).  Amaz  előddedi  természet  szerént 
való  tiiffit.'Lságcal  elleukozic  (l'iis:  V:ilasz.  294),  Az  elödedi  tiszta 
magv  meg  vala  elegyítve  iPós:  GBot  8).  A  catecbizábmdó  sze- 
mélyeket az  előiledi  ccclesiAkban  egy  szóval  n)inek  nevezték  ? 
(Pós:  Igaz.s.  Li).  A  n)artyromokat  igen  bőcsíiiik  vala  az  elődeili 
eccle.siákbaii  i I'clv :  IVstis.  U)3).  Dávidiuik  elóddedi  állapotjába 
Acliis  király  volt  pi-otoctorá  (Mon:  Iiók.  XXVII.191). 

Elödi  (?) :  cw  Az  élődi  [elődedi  ?J  occle.siák'ls  akké|<en  cse- 
lekedlenek  )Pós:  Igaz.s.  435). 

Élőképpen :  [primnm ;  ziierst].  N'olcz  keppen  lozőn  uebe- 
zeb  embőmec  az  első  uotkőzetinel  az  utolsó  vetkőzeti.  Elő 
keppen  luK<')n  eu)bőrnoc  nebozeb  zőnotsogiiec  meg  töreaeuec 
ocaerl.  Másodképpen  gonozb  n  meg^iünt  biiire  térni  iDebrC  405). 


Elöl  itUl  KulcoC.  13.  1421:  I)  |adv,  iiraet.}  a)  (ab  ante 
ab  ijiitio ;  von  vom).  Ez  igéket  esmeg  elwl  kezdi  vala  íVirgC 
41).  Ez  mai  nai)on  kezgyűc  eioel  az  ni  esztendfjet  (Tel;  Evang. 
1.170).  Elől  kezdeni  (Üecsi:  Adag.  42).  b)  prioisum  C.  (voran, 
vornj.  Az  kerec  meneuel  elől  ala  iar,  aoneiial  iar  fel  ntol 
(GuaryC.  28).  Kezde  íiz  iö'j-v  elevttevk  elevl  meimy  (DomC.  111). 
Mykoron  menne,  elevl  lele  ez  fráter  zent  domonkos  atyánkat 
'üomC.  221.  216).  Mykoron  ez  keet  atyák  kevzevt  volna  vete- 
kevdes  egy  mást  elevl  veuen  tyztesíeg  teteilel  (305).  Micuron 
elől  találta  (UebrC.  568).  Elől  á  sűuegen  felöl  lőve  az  arany 
bimát  az  .szent  curonat  (Kár:  Bibi.  L94).  £lőlfút<i  |<ostaia  az 
szerencsétlenségnek  (MA;>5B.  90).  Elől  filő  igazgató  (MA:l'an. 
1159).  Valakiket  elől  ntól  tah'd,  őli,  viigja  dlall;  Hllist  III.3üi. 
C)  (pro-;  vor-j.  Elgyebeket  is  látott,  mellyeket  elől  sem  beszéllett 
iHall:HHLst.  1.67).  Vö.  elől-lwcsíit,  -hagji't, -vet,  -ugiik  JIA.  d) 
[prius ;  vorher,  zuerst].  Előlniutatom :  praemoustro.  Előlszedett : 
primo  collectds  MA.  Zyw  elül  elő  (jiriucipium  vivens)  es  wtto 
megli  halló :  az  az  előzőr  elevenődik  megh  e«  wttol  lial  megli 
iKazC.  184).  Kiket  elöl  meg  ismert  ^ólt:  prae.'k-ivit  iHelt:  LT. 
q8).  Mikoron  Glszla  ászt  meg  grtőtle  volna  elől  elkűlde  Se- 
bust  (Helt:  Krón  32).  Leg  elől  le  badgyad  el  az  ételt  (Kár: 
Bibi.  1.671).  így,  iol  elől  el  láttya  az  kővetkezendőket,  hogy  el 
távoztassa  (Lép:  PTllk.  1.197).  Az  a.sztalnoc  az  elő  hozott  étke- 
ket elől  meg  izeliti,  meg-kostollya :  praelibat  dulibat  iCom:  Jan. 
110).  Az  bílntis  elől  meg  látty;i,  minek  előtte  meg  légyen  (Pázm: 
Kai.  376).  Nem  tudtam,  mit  nézzek  elól  utoljára  (Gvad:FNót. 
35).  '£)  [post]).]  prae,  ante  C.  [vor,  vonveg]  Előlem,  előled, 
előle :  prae  v.  ante  me,  te,  se  MA.  Mardocheiu  a  palotalx)! 
kiralnae  zéméle  elől  kimenuen  fénlikuala  kirali  ruhacban ;  de 
conspectn  regis  (BécsiC.  66).  Ky  n)emveen  hw  vianak  előle 
(JordC.  412.  707).  El  raee  liwket  előle:  abegit  eo«  (770).  Az 
tanachnak  előle  ky  mennek  vala  (ÉrdyC.  61b.  578).  Eleueze- 
nek  az  frátereknek  elwle  íYirgC.  61.  73).  Ne  vess  el  engemet 
előled  az  en  vénségemnek  idején  (Szár:  Cat.  G).  Kiméne  az 
Pharaó  elől  nagy  haraggal :  e>dvit  a  Pharaone  (MA :  Bibi.  I.5S). 
Kénszeréti  ;iz  ő  tanétvánit  az  haiora  fllni  és  n)aga  elől  által 
menni  azon  vizén  (Zvon:  Pást.  1.556.). 

Előlbeli :  [prior ;  früherj.  A  minemű  erkőiczet  bozzut  az 
előlbeli  wrától,  ászt  sóba  el  nem  liadgya  (Helt:  Mes.  400). 

Előlvaló.  Előlvalók :  primores  C.  MA.  [Vö.  Elővalól 

Előlső,  első  (cUeseV.  JordC.  416.  devsn'  HorvC  128.  rí>t 
■lordC.  35S.  763.  Nagy.szC  215.  LevT.  1.255):  prinius,  primitivns 
C.  piimai'iu-s,  principális  MA.  prímulas  PPBI.  der,  die,  dn.s  erste, 
vorder-  Adámi:  Spr.  Maitiuus  omi  uxore  sua  Else  mimine  (1293. 
CodPatr.  VI.402).  Elseh  (^'yr.  11.16).  Kykkezewl  elewlsew  : 
(piorum  primus  (EhrC.  2).  Kiralnae  előLső  feiedelmi  kSzzől : 
priiuus  de  regiis  prineipibus  (BécsiC  62.  MiUidiC.  50).  Zylee 
b\v  ftyat  else  zylőtteet  (JordC.  3.58).  Leznek  az  embernek  utolsu 
eelety  gonoszbak  az  elsőknél  (392).  Az  vtolsokrol  m.nid  az 
elle.<ekyglen  (JordC.  416)  Elsev  frederik  ehazar  (DomC.  1). 
Mabel  is  hozza  az  3  juhainak  elsőiből :  de  primogenitu  gregis 
(Helt:  Bibi.  I  B2).  Egg  masodelső  fidneppon :  s.Hbbato  altero 
primo  (Sylv:  LT.  189).  Az  agoston  baratt*  cblastromabn  monta 
az  ő  első  miseyet  (HoUPréd.  3).  Az  tőb  tévelygéseknek  ki 
irtat.ásiibannis,  első  rész  volt  az  rt^niai  ewlésiáé  (Páain:  Kai 
1,32).  EW  és  belső  eniliere  (Pázm:Préd.  1170)  A  Wrliiii  xte- 
n)éreni  testnoe  első  borit  (praeputia)  kőmvAl  nielélic  vala 
iCom:  Jan.  13ii).  Az  első  fogok:  dentes  priores  (50).  Legli- 
el.ső  kezdet  (Czegl:  Japb.  80).  A  mint  ő  volt  első  és  leg  lia- 
talma-ssabb  birodalom  (Babylon),  iigy  első  veszett  el  iLand: 
L'jSegits.  1.3;);)|.  Manrus  ogeyike  volt  luoknak  a  .sKi-raeíeseknek, 
kik  legelsi'ik  laktak  abban  a  klastioiulian  <Tani:  ■Szeiits.  94i 
A  tartomáiiyiuik  ulsTjévé  rendeltettem  iljiszl:  Polr.  49). 

IKözmondásukj.  Méu  az  ebnek  sem  jó  ítz  'elw^  lia :  p<isterior«» 
prioribus  potiores  PP. 


IVJl 


ELSÓUB— ELl">SZÖK 


KLÖSZÖRUEIJ— MfX3-ELÖZ 


IÍ22 


Elsőbb:  priiir,  prius  C  MA.  ei-sterer,  voriieri(;ei'  Adámi: 
Spr.  (friUier,  vuraotiehend].  En  imlam  sem  elsőb  som  rtolsob  isten 
iiiiiraeii  ( Mel :  íwJán.  3ri>,  Solia  elsí^b  iiapob  hatalmssb  nálam- 
nál nem  vult  ez  on  saeiit  atiam  íMel:  Ének.  81.  Les-elsijb  liada- 
kozjisa  Atvllánali.  mely  lön  illii  Nimród  a  ki  az  elsfi  a'wyriai 
s  babjllóniai  birodalomlwm  leg  elsSb  monáivlia  volt  iLiszny: 
Krfn.  8>. 

Elsőbben:  (primiim;  zuerst).  Elsőbben  deáknl,  most  pedig 
magv.'irnl  illlv:  Pléd.  1.  Elíb.  II  Kívánván- elsilblieii  niegi-etten-    1 
teni,  hoay  sem  mesölui  (13.  7.  lI.lTfií. 

eggy-elaöbben :  ^aj  A  keresztes  mezejét  ott  liagyvjui  egy 
elsi^bbeu  Fejérváira  takarodik  (EidTörtAd.  T\':29-2i. 

Elsőbbség:  [primátus;  vorrang].  A  ki  ennek  la  luipáimki 
nem  adgya  az  elsAb.séget,  vagy  tellyességgel  istentelen,  vagy  a 
tndatlansjig    fenekeié   nyakra  fiVe  R«et  (Pázni:  Kai.  17fi6.  785). 

Elsőben,  elsőbe :  initio,  primu  MA.  primodum  PPBl. 
[znerst].  Soc  uép  hulla  el  elsőben  (Helt:  Kron  91).  ^■alaki  elsí- 
beii  eleilie  ki  ju,  azt  megáldozza  lAlv:  Post.  I.12SI  A  testről  ('s 
elsőben  a  külső  tagokról :  de  coi-pore  et  prinium  de  niembrs 
externis  (Com;  Jan.  4G\  Mi  szeretjük  őtet,  mert  8  elébb  vagy 
elsőlien  szeretett  minket  (DEnib;  GE.  löli.  ElsSben  is  az  asz- 
talra s(it  tégy  iFelv;  SchSal.  24).  Gergely  |iápa  kezdé  elsőbe  a 
képeket  parasztok  könyvének  vagy  bibliájának  nevezni  (Pós: 
Igaz?.  II.659>. 

eggy-elsőben :  aí  Luther  magais  meg  vallya,  hogy  egyelsőben 
mikor  az  pápát  elhagyá,  sok  hamisságot  tanított  (Pázm:  Kai. 
121.  683X  Meg-mutatváii,  hogy  5  edgy-elsoben  az  eccle.sia  sza- 
vára indult  légyen  (Megy:Szöv.  142.  CorpGram.  5911.  Mo.st  is 
egyelsi^ben  küldünk  tiz  ezer  tallérokat  (EsztM.  415).  Egyelsőben 
sz(íl  alázatosan,  azután  kérkedvén  mond  (rhaly:VE.  11.167). 

Elsődik:  [primus;  erster].  Soc  masteiségi  kőzőt  az  sátánnaf 
gyakran  fordul  elő  ez  az  kettő  s-veszedelmesbis  az  többinél :  kinec 
elsődike  az  elménee  kételkedése  ai-rol,  ha  az  lesus  igaz  isten 
legyeue?  (Zvon:  Post.  I4Si. 

Elsőn :  primodum  PPBl.  [zuerst]. 

Elsőség :  primátus  C.  MA.  [vorrang].  Az  elsőséget  valakinek 
engedni:  *i>riniatum  dare  alicui  PPBl.  Christus  angyalnac  ne- 
veztetik az  ó  elsőségéért,  az  melly  elsősége  minden  augyaloe 
és  emberec  felőtt  vagyon  (MA:  Tan.  153).  Méltóságokat  és 
elsőségeket  nyernek  (Illy:  Préd.  II371.  Gyöngy:  Char.  31). 

Elsőször :  [primum ;  zuei'st].  Elsezer  hagiok  az  esjiitalba  az 
ew  zwksigekre  ft.  5  (RMNy.  n.66X 

Előre :  in  antec&ssum  PP.  [vorausj.  Előre  ki  ne  hire.sit«d 
szándékodat,  hogy  utóbb  szégyent  ne  valy,  ha  meg  nem  felel- 
hetsz Ígéretednek  (Tal :  UE.  373). 

Előség :  [prioritás ;  prioritat].  Előseg  avagy  utolsag  :  priu-s 
ant  posterius  (DöbrC.  431 

Előst  ieUsth  Nyi".  \'LLL552):  [pro,  porro  ;  vonvartsj.  Yereel 
előstli  ymez  által  «thra,  nethalaiital  megh  lathathtyok  az  en 
édes  fyamat  (ÉrsC.  98).  Kiáltani  kezde:  Emberke,  emberke, 
illy  ^lest  (Helt :  Mes.  364).  Immár  igen  elestb  mondod :  jam  verba 
praecipitas  (Xyr.  VIIL552). 

Először  (elevzert  ComC.  19.  TelC.  53.  elistzSr  Sylv:  UT. 
1.136.  KNagysz.  1621.  H2l:  primo,  primum,  principio  C.  [zuei.st, 
erstens].  Legelőszőr:  inprimis  C.  Ha  vized  te  aiandokodat  az 
oltárra,  mefi  előzer  eggesói  meg  te  afadfiaual  (MiinchC.  21.  4a). 
Boraas  el  enghemet  elezer  el  mennem:  permitte  me  prinium 
ire  (JordC.  37f;i.  Anne  nagynak  kel  lenny  az  hjtnek  bog  elevzer 
vete.sseek  el  az  elet  embei-tevl  bognem  az  h\i  (ComC.  67). 
Kyvve  meene  elezer  reegghel  hollal :  exiit  primo  mane  íErdyC. 
130.  3441.  Az  igaz  mondásra  legelőszőr  is,  niindenec  felett  igyekez- 
zél :  veradtati  inprimis  stude  (Com:  Jan.  202). 


Előszörbeli:  [primus,  antiijiius;  ei-ater,  tViiher-|.  Eleívzer- 
liely  egyliazidí  myiideu  allatliban  wallanak  yobliak  myntli  mos- 
tan (ÉrsC.  3ú'.i,>. 

Először! :  ^  Az  el.sö  öntést  által  öntött  piskhocczal  öiused, 
még  ba  van  előszöri  íintésed  régi,  még  az  is  jó  lesz  előszűri  öntés- 
nek (Keisk:ÖtvM.  290). 

Előtt  (delt  DomC.  105.  164.  JordC.  386.  408.  ÉrdyC.  14őb. 
e(eí/i  LevT.  1.3.  TüiC.  157.  elet  De(SÍG:Préd.  22):  1)  ante  C. 
coram  MA.  vor  Com:Ve.st.  119.  a)  Uronc  scine  eleut  (HBi. 
Ernátoknak  elevvte :  coram  fratribus  (ElirC.  64).  Kep  elew-t :  ante 
imaginem  (681.  Vallást  tezők  livv  róla  en  atyámnak  előtte  (JordC. 
384V  A  zent  zer/.etet  gonoz  hyrhen  ne  kevveröyt^hed  mynd 
istennek  mynd  az  zent  angyaloknak  elette  (ÉrdyC.  339.  526), 
Zynednek  előtte  állnak  (51 3 1.  Monda  myndeniiek  elette  as  hal- 
latára f574).  így  volt  kellemetas  te  ellőted  (VirgC.  113i.  A'ala 
egy  kazdag  királyság  régenten,  kinek  két  Ha  áll  vala  elotteii 
[így]  (RMK  U.26I1.  E  tudomány  minden  tudom.-uiynac  előtte- 
való  (Helt:  Bibi.  I.  a2).  Szerezzinic  előttftuk  iávót :  con.stitnamus 
nobis  ducem  (Kár:  Bibi.  1.132 1.  Az  emberi  eszes-seg  az  Lstemiec 
előtte  bolondság  (Fél:  Tan.  20).  Az  mennyorzag  az  huveknek 
meg  nyittatik;  az  hitetleneknek  penig  előtte  be  tetetic  (Szár:  Cat. 
K3).  b)  Az  őrdőg  el  enizek  előttok  (DebrC.  8).  Az  pestis  előtt 
walo  budosasunkban  (RMNy.  11.321).  El  se  fiiss  á  Clu-istus  élőt 
(Helt:  VigK.  58).  Keuamiiak  az  halalt,  de  el  fut  ekSttftk  (Mel : 
SzJán.  245).  Ha  ki  nem  tért  volua  az  en  ortzám  előtt:  nisi 
declina-sset  de  via  (Kár:  Bibi.  1.142).  Oly  iiiluan  való  bizoasagoc 
ezec,  hogy  semmi  képpen  előtte  el  nem  mebecz  (Mon:  Ápol. 
313).  Az  akasztó  fa  eh'itt  szaladott  Matkó  István  (Matkó:  BCsák. 
7).  Abbul  egy  fekete  eb  júve ;  mely  élőt  el  fut  a  pap  (CtegI : 
Japh.  151).  C)  [idő],  üenkeppen  háborgattak  az  profi'etakat, 
es  kyk  thy  elettetek  voltának  (JordC.  365).  Ede  yvvttel  ydőnek 
elette:  ante  tempus  (377).  Az  hosvveth  ynnepeenek  elette  való 
napon :  ante  diem  festum  paschae  (674).  Ez  vylagnak  előtte 
valaztatot  (ÉrdyC.  531).  E>,tendőnek  előttő  Ixirt  ne  légien  zabád 
arulny  (RMNy.  112).  Holtának  elette  (519).  Idő  nap  előtt  ne 
.szamlallnic  mennyi  boiunc,  buzanc  terem  (Bom:  Préd.  552). 
Az  Oim-i  király  gonosságáuai  meg  halada  mind  az  ő  előtte 
valókat  (Kár:  Bibi.  1.322).  Keresztelő  Jánosnak  előtte,  nem  volt 
senkinek  János  neve  (Pázm:  Kai.  444).  3)  [priorsum,  initio; 
vorn,  am  antang  ?]  Ki  nem  telnéc  az  próba  egyébként,  az  mint 
im  látod  it  élőt  [elől?]  hogy  1  marada  meg  (Helt:  Arithm.  E5). 

Élővel :  [mature ;  Mih).  Anniira  kivánnya  az  újonnan  .szü- 
letett gyenge  gyermekeknek  elővel-érő  jó.ságokat,  hogy.  noha 
meg-várja  okcsságra  jutásokat,  de  az-után  halogatás-nélkül  meg- 
kivái.nya  magoktól  a  gyümölcsöt  (Pázni:  Préd.  337).  Találkoz- 
nak mind  elővel-érők  (almák),  nyái-iak,  c\sziek,  telelők  (Lipp: 
PKert.  IU.142).  Mellyet  még  eleivel  eszelte  vévén  ezen  hazánk- 
nak baynakia  a  pogánsággal  szemben  szál  (Erdődy :  SDics.  26). 

Előz  (nem  ehhi  meg  Ver:Verb.  Előb.  55):  1)  [praevenio, 
praeverto,  supero:  zuvorkommen,  iibertrefíen].  Előzni,  előre 
szfirui :  provindemiare  PP.  ("Paralipomena).  Melyben  m'unk- 
nak  az  itilet  előző  rettenetes  jelei  foglaltatnak  (Pázm:  Préd. 
3).  Az  oktalan-állatoktól  okossággal  különiböz  ember,  és  ezzel 
előzi  a  barmokat  (235).  Ezennel  majd  ekándulok  magam  is 
Glerencsérre ;   azelőtt  hadd   előzze  levelem    (Tbaly:  RT.    11.41) 

j  Ebben  meg  kell  magát  győzni  és  az  isteneknek  haragját  előzni 
(Gyöngy:  Cbar.  35).  Sok  kőz  ember  haladja  hadnagyját,  több 
hadnagy  eWzi  commendérozóját  (Orczy :  KöltH.  123.  132).  2) 
[condono;  beschenken].  Mit  mivelne  más,  ha  illyen  áldásokkal 
olőztetnék  istentűi  (Pázm:  Préd.  62). 

még-elöz :  1)  [praecedo,  supero ;  zuvorkommen,  übei-treffen] 
Megelőzni  a  követeket:  *praegredi  uuncios.  Valaki  szándékát 
megelőzni :  ire  *obviam  conatibus  alicujus.  .\z  ellenség  szán- 
dékát meg-előzni :  consilia  hostium   *praeripei-e.  Valami  bünte- 

:   té.st  lialállal  meg-elözni :  nefas  *praevertere  morte.  Meg-előzöm, 


6-23 


EI/)ZÉS-K1,\É 


EI,VA_KMI.I-Tf>i 


hogy  az  iie  légyen  :  iip  id  aciMdat,  *pr<i\i(Ji'l)'i  l'l'BI.  Az  vizot 
vérré,  vagy  borrá  változtatta,  é»  tob  efl'éle  természet  folyását 
meg  előző  dolgokat  alkotott  iPíizm:  Kai.  ai).  T5b  hasonló  mély 
dolgoknak  felséges  tudományi  nagyon  meg  előzik  a  mi  értel- 
niAuket  (506).  Az  bnbonásságot  elSzzíie  meg  és  verjfle  hátra 
(MA:  Tan.  lő.'i).  Ha  Írásodban,  -.a.  lud  toll,  meg  nem  előszte 
az  elmédet  (BaliCsIsk.  102).  Valaki  mindeneken  uralkodó 
lapnac  liivattya  magát,  fel-fuvalkodotságával  megh  előzi  .-iz  az 
Antichristust  iCzegl:  Japli.  i:il).  Az  egész  tőid  kerekségének 
királyin  minden  birodalmakat  meg  előző  birodalma  vagyon 
(Toln:  Vigaszt.  237).  Meg-kell  előzni  siralommal  a  sir.lst  (Hall: 
Paizs.  4S3).  3)  [c:ondono ;  best-honkenj.  Az  isten  kegyelménec 
kell  minden  bflnő.st  megelőzni,  hogy  ;iz,  igaz  iienitunciára  meg- 
njjétasséc  (MA;Si'nlt.  400).  Noha  az  ember  .si.k  jótéteményekkel 
megelőztetett  légyen  Istentől,  a  szabads.ig  mégis  elválliatik  ő 
tőle  (Illy:  IVéd.  211). 

Előzés.  *Elúzés,  szüret  előzés:  proviiKiemia  PP.  l'aiali- 
pomena  2iiH. 

EIjV,  £!IjÜ,  EL:  [pars  ulterior;  entferntere  seite,  jen- 
seitige  gegendj.  'i'eugerelvén  való,  tengerentúl  való :  traasmari- 
niis;  Havaseli,  Havas  inneti:  cisídpinus;  alpesi  népec,  havaseliee: 
Acitavone.s  MAI.  Terra  Keurusolv  nominata  (Vas  vármegyében 
a  Repce  mellett  122).  t'odPatr.  VI.l.í).  Posse-ssiones  tíepevelv 
et  Felnempti  iii  comitatu  de  Ung  (1284.  uo.  Vn.l86).  Distrietus 
gepuelue,  geiwlne,  gepeuelv,  gepuel,  provincia  ge|)6l :  terra 
ultra  indagines  (Pftsty  447).  Inter  Tliisciam  et  silvam  Igfon, 
ipiae  jaeet  ad  Erdeuelu  (Anon.  11).  Jula  in  partibus  Erteuelu 
liabitavit  iKézai:  Gesta  2  :  1.  Endliclier  lu.l).  Ex  obrupto  ad 
Erdeveleu  intrarmit.  Qui  civitateni  Albani  in  Erdewel  in  vena- 
tione  .stui  invenerat.  Hungari  ingro.s.si  .sünt  Paiuuniiam  et  deve- 
nerunt  in  lierdewel.  Ipse  (Stephanus)  regiium  Erdewel  monai-- 
i-liiae  Ungariaeadjunxit  ( Pozsonyi  Krónika ;  Pesty  :i  12).  Erdewelwe. 
Erdecl  (Tiu-óezy,  uo.).  Moldouát  és  liauas  eluét  [Oláhorsziigot] 
haddal  hayta  a  magyar  eoronánac  engedelmere  (Helt:  Krón. 
67).  Öcze  Hauaselbftl  el  ki  rekede  (Görcs:  Máty.  :i).  Haujiselfőld 
íVaIk:(;en.  34.  KMK.  n.441).  Az  moldvai  és  hava.seli  vajda 
(Monlri'ik.  III.RB).  .Sz.  \'i(l  najiján  kiíizék  Hava.selől  Moizla  vaj- 
dát. .Sz.  Ágoston  napban  Majlád  lievivé  Havaseliben  Mojla  vaj- 
dát ;  ott  niegvoréli  őket,  Majlád  is  fogva  esek  és  az  törökök 
vélek  pdgaras  alá  liozjik,  F.igara.st  meg  nem  adák;  betérének 
Havaselvé  (1.530.  TörtT.  1880.  635).  Hava.selviek  íRejtLev.  44). 
Katonákat  gyiijt  Moldvában  és  Hava.salföldjében  i Mik:  Töri.. 
89). 

Elvé :  trans  MAI.  (jen.seitsj.  Mikor  iutotvolna  lesus  tenger 
elue  (traiLs  fretum),  eleibe  kelenee  neki  ket  emborec  (MünchC. 
28).  luttac  ő  taneituaíii  teugor  elue :  cum  veni.-.sent  tijuis  fretum 
(441.  Inlanac  ludeanac  vidékebe  lordan  elue:  venit  traiLS  Jor- 
dánén) (48b).  Meúi'iőnc  el  a  to  elue :  transfretemus  trans  stagnum 
(126b).  Ki  meue  ő  tjmeitiiaíiiual  Cedronnac  mradal^a  elue: 
egrossus  e.st  trans  torrentem  Cedron  (207).  Ew  feyőketli  (iedeon 
nak  vy«eek  az  Jordán  vyze  elwee:  traiLs  tluenta  Jordanis 
(JordC.  333).  Meenenek  az  tengher  elwee :  transierunt  per 
médium  maré  (188.  404.  405).  Az  tengher  elwe  találtak  vona 
megh:  trans  maré  iiivetiissent  euni  (643).  Semmit  nem  kere.s\«ik 
az  Jordán  vyze  elwee  (186).  Ezek  leenek  yordiui  wyze  elwee, 
hol  ott  .János  kérésztől  vala  (ÉrdyC.  I(i9).  Az  tenger  elwee 
Tersoiui  zygetben  zanky  vethneo  (655.  601).  Zeébnek,  Orebnek 
ott  lejeket  elvövék  és  Jord.án  elve  Gedeonnak  kiildék  (RMK. 
11.79).  Az  Kidron  patak  elvé  gyfti,  fogságot  lézus  szi'nueíl,  az 
ártatlan,  kínzjitik  és  veretik  (138»,  Es  Ifin  mikoronu  ilvighezte 
vohia  !iz  .Jesus  ez  lieszideket,  ehnene  GaliUabol  az  Jordán 
elue  (Sylv:  L'T.  I.  29bj.  Jordán  vize  ehii-  valu  tartomáiiok  (I..33). 
Az  Galile.ának^tenghero  elue  meue :  abiit  Iraas  maré  Galilaeae 
il34).  Mikuronn  ezeket  meg  mondotta  vohKt,  ki  aune  az  fi 
tanytuáíiiual  az  Ki<lr<in  neun  vőigiiek  pat.ika  elue  (löSbi 
MondiLsd  -.a  atkut  Ebid    liegyéu,   melyec  .lurdan  elué    vadnac. 


az  utfelé  (Helt:  Hibl.  1.  yiiii2;.  Az  ő  nemes  chimotai  .■aélel 
liáiiyaltattauac,  es  tenger  elue  vitettettenec  ilV.33).  Eltemetéc 
azt  á  Duna  elue,  á  faluban  (Helt:  Kiún.  35 1.  Megabizus.  ki  az 
tenger  elué  helytartó  vala  (C'serényi:Pei-«F.  49i. 

Elvö  :  ulterior,  tiilsó,  ti'il  es<',  tul  való  SÍ.  |  jenseits  ljeinidlieh|. 
Ott  hauas  eliiő  tőldl>en  feie<lelmfd  hadiá  Zoltánt  dlelt:  Krón. 
31.  72).  Iiidulla  .Sándorra,  az  Hauas  eluő  waydára  i6ö.  92bi 
Nagy  gondot  kezde  vissehii  á  Duna  eluő  felsA  Magyar  országra 

(9»b). 

Elvöl :  (de  trans,  trans ;  von  jeuseits,  jeuseitsj.  Mykoron 
lakoznak  hegyek  eluewl :  ()uum  consisteret  ultra  montes  (Elu<'. 
66.  18).  Kic  vaUuiav  Sanmriaban  es  Jordannac  foloia  eluől : 
trans  (lumen  (BécsiC  11;.  Kouetec  őtet  sm'  gőlekezetec  Galilea- 
bül  es  Jordau  eluől :  de  triuis  Jordaiiem  (MiiiichC.  20.  751. 
Nagy  zeel  tamada  es  .sok  ft')T  madarakat  Bel  ragadnaii  az 
tengher  elwől  mynd  az  Vzrael  táborára  hoza  íJordC  142i. 
Izrael  fi'yay,  kyk  megh  yrattatanak  Moys<«tAl  Moabnak  niezeui 
Jordán  vyzeenek  ehvőle :  in  campe.stribiLS  Moab  supra  Jordaneni 
(176).  Ezek  lőnek  Betanialan  lordan  elvőI,  hol  lanos  kereztel 
vala:haec  facta  sünt  trims  .Jordaneni  iDöbrC'.  2631,  GyiMni 
kezdenek  Duna  elvől,  Győrből  "hadnagyok  szép  iiadval  (Tin 
96).  Beglerbékkel,  Amhát  ba.s;i  hadával,  tengör  elveöl  békökkol, 
juta  .sokasággal  |127). 

ÉM-IK  0/mleti  KöuigsbT.  omló  Kulcs:  Evaiig  217.  irmVt 
Egyet.  Philol.  Közlöny  XI.343.  czőcz/Smő  \Ve«sprC  16.  csotsóm'ts 
Biró:  Préd.  17.  144i:  1)  (lacteo;  saugen,  trinken).  OuVzemő- 
gyermek :  infans,  laetens  MA.  Az  emlőc  kiket  eaitel :  nbera 
quae  suxisti  (MünchC.  137.  52).  Annyaiiac  euileiet  emi  uala 
(DebrC.  333).  Ki  emte  az  en  emleimeth  (TihC.  26).  O  budog 
emlők  kyketli  emeek  athyanak  b6k-z<««ge  iFestt'.  5i.  En  z>Vl- 
telek,  es  az  en  cmlőimetli  emted  (Kri^ztL.  15i.  3)  (edo;  essen  Vl. 
Ezek  is  íuiyrra  meg  jettek  az  oda  wali )  jarastul,  mert  kenessen 
vaunak,  mas  ;iz  nynclien  niyt  emnyk  (emiyk?  1577],  Higje 
kfegyelmedj  hogj  seukjnek  sem  barmát,  sem  marháját  el  nem 
vésik,  agiíuiak  enmjk  leimjk  yj  egi  keoues  ideig  il'íoiv  RMNy 
Illa.  2.S0).  |Vö.  Csecsemői 

Emi:  a;  Mutatod  iu'iai  edős  emlőt  emlenőm  iXagyszC.  21 1 
Emiéit  emle  (TiliC.  56). 

Émlél :  ubere  lacto  Kr.  |s:iugenj.  .\  íjogánságnac  erősséget 
es  hatalmat  nyeldekled,  de  az  királyéi'  emlelnei.'  tégedet :  siiges 
lac  geuüuni  et  luamilla  regnm  lactaberis  (Mon:  A|>ol.  56). 

fimlélés  :  [lactatio;  das  s;iugen].  Mit  chelekedenec  .íz  Ninine- 
beli  iamboroc?  az  ."u-tatlanokat  meg  tiltac  az  emlidestől,  az 
oktalan  allatokat  eledeltűll  (Mon:Apül.  12í'). 

Emléltet:  (ubere  lacto;  .siingenl  Ilaikai  emleltelői  (Mun: 
KépT.  IV.  Pécsi:  SzüzK.  13o 

Eiuléltetés :  (lactatio ;  das  siiugenj  hjnléltetéstől  el  vála.'sz- 
tjLs  (KNíigysz    l«il3.  A3) 

Emlet:  (laito;  siiugenj.  Furlote  elety  yndely,  ug  liug  ana 
sciluttet  ( KöuigsbT.  i.  Az  eniKV'k  kyk  wr  chrlstiLsth  emleteek 
(WiuklC  344).  Zyz  mari:uiak  theyenek  myatta  nierfel  emlelhe 
my  H-ronk  iesiis  cristasth  iPeert'.  274 1.  Lallilutsiam  az  en 
tianiatli,  kit  endettem  az  en  emleyuivel  (NádC.  595.  254).  Budog 
a  meeh  ki  tegődet  viselt,  es  az  emlők  kiket  te  emttel ;  u  bedug 
emlőitek  az  vr  lesust  (NagyszC  120i.  11  kegeR  íu'ia,  ki  tJldiicc 
mennec  vrat  zille  emiette  iNagyszC.  136i.  Einlewyd,  kykuel 
istennek  fyat  endeteed  cGöniL'.  301.  40).  BiHlogok  a  magtala- 
nok, és  a  méhek,  mellyek  nem  szfiltek,  és  az  emlék,  niellyek 
nem  emletteuek  iTel:Evang.-  1.83!'.  Kr  i  Bechy  kőmeny,  az 
emlőtöknek  teiőkel  /jiiorittiia  (lleytlieA:  FivK.  7X1. 

fimletés:  llaclatio;  d:is  siiugenj  Endetéstfil  ualasztás  iK.- 
Nagysz.  1579.  A). 


(i2S 


EMLÓ— EMBKR 


AHrtS-EMBRR-^KA-KMHER 


i«<; 


Émlö  (nníftU  .JordC.  565.  omWk  Tel:  Evang.»  1.838);  mnnima 
C.  [bnist,  zitee).  Az  eml5c  (ubei-a)  kiket  eintel  (MünctiC.  137). 
KjV^i'  o^f  enO'iet,  as  az  masic  masic  enilSet  zopvae  (GuaryC. 
48).  Zopta  az  en  enileimeth  (PeerC'.  2.">i.  Zent  emlevyddel 
onitette<l  (ConiC.  100).  Ha  zjleed  tlieeged  eoltetőt  pmleyeewol 
eletted  all.uia  (ÉrdyC.  1IS>.  Melly  napokon  i'zak  egyzer  veezy 
vall  zayalian  e«  aiinyanak  emleeth  (15T>.  A  pogiuiuknae  teyét 
zopod,  e.<!  á  királyoknak  enileyeokel  enitetel  (Helt:  Bibi.  I\'.98). 
Néki-is  két  emiéje  vagyon,  az  ó  é.s  új  testajnentom  (P.izni ;  Préd. 
390).  Száraz  enilejec  vagyon  (MA:  Tan.  ISS).  EmliSivel,  csecseivel 
."zoptnttya  (Goni :  Jan.  44). 

Émlöcske :  mammllla,  mamniula  MA.  [briisfeben,  zitzcbeuj. 

Émtet  {emptet  ÉrdyC.  44.  103b):  lacto  Kr.  [sangen].  En 
emteteni  6tet  (BécsiC.  183.  MiinchC.  IPö).  Miként  emtettetelt 
ő  ani'ian  (Apoi€.  102).  Ó  leanat  emtete  (TelC.  35).  Zyz  emlék- 
kel emteleel  iTihC  186.  38).  Enileid  kik  emtetthec  nieúiiek 
keralat  ^NagyszC.  119.  RWK.  I.3Ö7).  Sara  gyermeket  emtetne 
(Helt :  Bibi.  I.J2).  Jay  az  emtetSknec :  vae  nutrientíbiis  (Helt : 
VT   G3.  Y2». 

el-emtet :  ablacto.  Elemtete  ki  vala  irgalmasíagnalknl : 
ablaí'ta\it  eani,  quae  erat  absque  nii.sericordia  (BécsiC.  181). 

Émtetö :  [lactans;  sangling].  Enitetólmek  zayok  (JordC. 
420).  YKveen  az  zamaron  es  ew  emptetS  fiyan:  sedens  siiper 
a.'ínam  et  piillnm  tilium  snbjngali.s  (ÉrdyC.  103). 

KMBÉH  :  1)  bomo  C.  [menscli].  Félig  ember:  semihomo  C. 
Ember  emberrel  jó:  homo  honiini  deus  PP.  Wimaggomuc  ez  sce- 
gin  ember  lilkiert  (HBi.  Ember  Paulus  1 247.  Ez  betek  Enrsebet  jgen 
nagy  ember  vala  (MargL.  .5(Vi.  Kyn\iTeI  eel  ember  (JordC.  362).  Az 
ma,-!  emlxVeet  el  ne  venneek  (ErdyC  5fi2b).  Myndeu  iot  ki  vagion 
emberbe  es  embernél,  tiUajdoniba  istennec  (A'ii-gC.  9fi).  Embert 
barmot  átkoztam  (5).  Embert  wltem  (7).  Mas  embernek  feryet  gono- 
zol  keniuitani  (8).  Ottan  meg  valtozek  oly  mynt  maas  emberre 
(102).  Ez  betegség  mikorou  emberre  e-sik,  emberrel  iglien  kinan- 
tat  (RMNy.  n.50).  Sokan  a  ven  emberekben  meg  balnak  Ijele 
ílílíártfa.  1853.  Cv2).  Az  halai  az  embemec  minden  nyomoru- 
.sjiginac  veget  vet  (Decsi :  SallC.  38).  Szép  dolog  hazaiaiiac  szol- 
K-ilni  embemec-  (2).  Három  rendbeli  lia.szon  származliatik  az 
emberbe  iPázm:Kal.  Pi.  Minden  isteni  félelmet,  és  jóra  való 
igyekezetet  meg  fojt  emberben  (365 1.  X6s  ember  (Pós :  Igaz.s. 
553).  Vető  ember  (Land:  Segits  1.570).  Szántó  vető  ember  (Nógr: 
Idv.  1217).  Saepe  nostri  suos  servos  vei  .subditos  dicnnt  az  én 
emberem  (Otí-:  OrigHung.  1.298).  Nagyságodhoz  én  nem  tehetem 
niagamot :  mert  nagy.=ágod  nem  ember,  hanem  lír  (Thaly :  Adal 
1.79).  2)  [rir ;  maun.  tiichtiger  mannj.  Ember  vagy :  laudo,  *\Tr 
e-'  Ember  légy  fiam  :  *raacte  nova  virtute  puer  PPBl.  Legyiink 
embtirök  (Monlrók.  11X167).  Minden  dologra  ember  wagyon 
l)ennem  (RMXy.  IILlli.  Eniter  módra  .szSmbe  szalla  vele  i Helt; 
Krón.  45)  Bjnberebb  módra  megviselhetnék  az  szerencsétleu- 
.séget  (MA;SB.  öl;.  Ember  érette,  a  ki  hazája  mellett  fel  ser- 
ken ^Fal;  UE.  1.20).  Fél  emberek  vagyis  heréltek  (Mik;  TörL. 
4.36).  3)  [auctor;  gewahrsmaim].  Emberét  mnta.ssád,  a  ki  látta 
hallotta,  tenéked  mondotta  azt,  a  mivel  őtet  terheled  (Pázm: 
Kai.  G13).  Soha  pedig  nem  neveztétek,  sem  idejét,  sem  emberét, 
az  római  pápák  tanítása  változásának  i6fil).  Nem  lén  embere 
meg-eskütt  szavának  iZrinyi  1.85 1. 

[Szólások].  Hozzá  se  fogj,  ha  n  e  m  v  a  g  y  e  m  b  e  r  h  o  z  z  á 
(Deísi;  Adag.  122).  Hozzá  .se  kezdgy,  ha  nem  vagy  ember  reia 
(242).  Ha  nem  ember  hozzá,  mástól  halgasson  (144.  Kisv;  .\dag. 
529).  Embere  leszek  ezen  dolognak:  végbe  viszem,  végre 
hajtom,  meg-felelek  neki  (SzD:  MVir.  105).  Dicimas  e.\  more 
de  homiiie  forti  vei  ad  res  magnas  idoneo  et  expedito,  sive  vir, 
sive  femina  sit :  emljer  ez ;  huc  spectat  et  proverbinm  illud : 
Embert  választónak  á  gátra,  h.  e.  hominem  deligimt  ad 
impetliendas  aggere  aqnas  (Ofr:  OrigHnng.  1.292).   Ember  kell 

>l     XTEI.VTÖRT     SZÓTÁR. 


.1  gátra  :  ész  és  erö  \iszen  nehéz  dolgot  oló ;  ember  Ci  a  gátonn 
iSzD:MVir.  104). 

(Kuzmondá.sok.].  \'alaliány  ember,  aimyi  értelem:  *(iuot  ho- 
niines,  ti)t  .seutentiae  l'l'Bl.  Mivel  szegény  ember  szándékát 
boldog  isten  bírja,  régi  példabe-szédként,  énnekem  is  .sz;'nidékom 
kényteleaségból  megváltozott  (Figyeló  1880.  IX.151).  Szegény 
ember  szjindékát  iKjIdog  isten  birja  (SzD:  MVir.  382).  Minden 
ember  ember ;  de  nem  minden  ember  ember :  mert  nem  min- 
den ember  betsiillettes  ember  (104).  Embort/11  embernek  mindig 
kell  tartani :  annak  óva,  kötve  kell  hinni  (uo.).  Ember  emberrel 
jó :  attól  várhat  viszonyos  segedelmet  (uo.).  Minden  ember 
ember,  de  nem  minden  ember  iámbor  (Helt :  Mes.  205). 

áros-ember :  institor,  mercator  MA.  [liandelsmann,  kauf- 
mann].  Hog  az  orzag  vtan  iilnenec  áros  emboroc  (GuaryC.  24. 
LevT.  I.23H).  Hái-om  áros  ember  nyert  54312  (Helt:  Aritm.  D6). 
Kalmárok  es  áros  emterek  i3at:Kl'ud.  30).  Arosemberré 
lehetz,  iószáguak  gazdagságnak  .szerét  fchetz  (FortSzer.  K3b). 
Pettron  Arzén  nevű  ái'os  embertói  vi«iiroltatott  (Tíadv:  Csal. 
IL143).  Ennyi  szörnyű  habok  és  veszedelmek-közőtt  kere-si  az 
áros-ember  a  gazdagságot  (Pázm :  Préd.  89). 

asszony-ember  :  femina,  mulier  MA.  [«eib,  frau].  Asszouy 
ember  moggyára ;  muliebriter,  effeminate.  A.s.szony  ember  sze- 
rető: mulierosus  C.  Ezbeu  volnék  ygen  meg  pyroytando,  hogy 
en,  ky  vagyok  egy  hytuan  azonyember  (muliercula)  mernek 
teuny  yly  aldomasth  (EhrC.  75.  5S).  Sémi  ferfynnak  vezedelmesb 
azonyembernel,  es  azoniembernek  feifyima!  (Vii-gC.  135.  JordC. 
610).  Az  aszszonyember  el  ue  vállyéc  az  5  fériétöl:  uxorem  a 
viro  non  diseedere  (Helt:  ÜT.  t7).  A.szszony  ember  erkSIczet 
vaszen  magáiiac  (Helt:  Krón.  27).  Bizony  látszik,  hogy  aszszony- 
ember  szíiuetek  vagyon  (Decsi;  Adag.  220).  Geriedezfi  aszony 
emberek  íMon:Apol.  314).  Az  aszszony  ember  férfi  emberből 
vétetett :  virago  de  viro  (MA :  Bibi.  1.3).  E  világi  nyavalyáktól 
aszszonyember  módra  ne  rettegenek  (Pázm:  Préd.  35). 

asszonyemberes  :  mnlierarius  C.  MA.  [weiberfreund].  Sar- 
dauapalus  rendkiviil  való  a.szszonyemberas,  s  a  fi'ajoknak  tzim- 
borája  volt  (Misk:  VKert.  63). 

asszonyemberi :  femiiieus,  femininus,  feminalis  MA.  fneil> 
lich].  Asszonyemberi  ékesség :  mmidiLS  C.  Ez  Istennek  zolgalo 
lainynak  egyben  gywiekezeteben  mynden  azzonyembery  gyar- 
losagh  ky  wzesek  (VirgC.  140). 

barom-ember :  [homo  immanis,  monstrum  hominis ;  mi- 
mensch].  Az  oktalan  állatokhoz  hasonlíttatott ;  az  illyen  nem 
ember,  hanem  barom  ember  (Land ;  ÚjSegíts.  II 108).  Kőnnyeb' 
az  alsó  világon  (antipodes)  a  barom  emberekkel  megalkudni, 
hogy  sem   ezekkel  az  éppen  nem   emberekkel  (Fal:  UE.  477). 

bor-ember :  [potator ;  tinnkenbold].  Ha  ez  illyen  \ilág 
fiaival  és  bor-emberekvel  kitészfink  (GKat;  Válts.  n.312). 

egyházi-ember :  sacerdos,  clericus,  ecclasiasticus  MA.  [geist- 
licher]. 

erdös-embér :  (saltuaiins ;  fíirster).  A  ki  az  sok  kerengfi 
versengésből  rövideden  ki  akar  feselni  és  kevés  munkával  véget 
énii  az  igazságnak  esméretiben,  az  okos  erdós  embert  köves.se 
(Piizm ;  Kai.  456). 

fórfiú-ember :  [vir ;  mann].  Ferytíu  emboroc  soc  gonoz 
binnec  miatta  esnec  pocolnac  vermébe  (GuaryC.  49). 

fogott-ember:  arbiter,  kőz  biró  Com:  Jan.  133.  [schieds- 
ricliterj.  Az  fogót  emberek  fel  ne  őtliassek  e  zerzest  (RMNy. 
n.22).  Az  pgyenlethlenseg  az  fogoth  emberek  által  meg  lattas- 
.seek  es  el  wegeztesseek  (33). 

fö-embér :  praestas,  optiinas,  magnates,  summata«  C.  (herr, 
vomehmer  maun].  Fő  ember  légyen  az  nemzetségben  (MA: 
Bibi.   1.131).   Nemes  és  beczfiletes   fSemberec  (MA:  Scult  7). 

40 


r.27 


l-'rrO-KMllRK-l'AK'ASZT-KMIiKK 


SZAntÓ-KMHER— !•■(  >UKMBKKKKI  )1K 


Kodviw  u'ivari  iíi  oiiilxír  .szi>lt;ája  (KOlt  lilv.  .'>).  Ui;)'  éltem  ki?(l- 
vemre  mint  ti5eml*r  fi;i  (Tlialy:  VÉ.  Vlilj).  A  fejedelem  a  leiiKyel 
urakkal  "s  f/1-eiiiber-szolgáival  leült  (Tlialy:  RT.  71i. 

futó-ember  :  fcursor ;  l.-iiifer,  cniirierl.  Az  posta  tiito  enilierc 
iKejtlAw.  WW. 

gaz-ember:  vulgus  MA.  faeineiner  mraisili).  Nem  saz  emlier 
pzekiiek  hadnagyok,  hanem  fii  rendbeli  ifíyilnf;y:  Oiar  :^li. 

|Kiizmond.í.sok|  Ott  is  terem  a  -jaz  emlwr.  a  linl  nem  vetik: 
gyomot  mindenütt  találst  (.SzD:  MVir.  l'll). 

gazda-ember :  (cxilomis,  ajíricola  ;  landmrt].  Alkalmas  ér- 
tékfl  saziUi-eniber  íNyr  X.12Í2).  A  tseléd-sz/Tet/i  gazda-ember 
niP.-izHze  i'itra  akar  indi'dni  iPázra:  Préd.  6If)i. 

hadi-ember:  [niiles;  krieuer].  Ha  szinte  jn  liadi  ember 
volna  is  iMik:TíirL.  17 1, 

hajós-ember :  nauta  Nom.-  3f5.í.  fseliirterj. 

házas-ember:  i-onjnnx  MA  [|iater  tainilia.s;  verlioirateter 
mami,  taniilicnvater].  Ilasonlik  meníieknek  orz;i!,'a  házas  em- 
Iwrhez,  ki  ki  mene  mivfweket  fogadnia  v  zoleibe  (DiibrC.  291). 
Felaségft-*,  liáza.s  emlior  vagy  férj  iConi:  .Jan.   117). 

isten-ember:  theantlnopos  Kr.  fgottmeii.sch].  (Pázra:  Préd 
IIS.'),  Kr.i.  Isten-emlier  eggylicn  nőtt  .szó  iKC«ipk:  Woll.  Elíb.  RV 

katona-ember:  (miles;  soldatl.  iGlCattTitk.  1117.  Hall: 
Hlllst,  II.155I. 

király-embere :  liomo  regius.  coniinis.sariiis  regins  Sí. 
f.statthalter,  königlicher  komniksiir],  Kiralv  onibere,  vap;  nádor 
ispana  :  homo  reghis  ant  palatinalis  iVer:  Verb.  :i87l, 

köz-ember:  ignobilis  Ver:  Verb.  Sz<5t.  1 1.  fplebejns;  gemei- 
ner  mannj.  Alávaló  kfiz  emberek:  capite  i«i.si  PPBl.  Nem  illik 
az  kere.szt.segnek  ti.szti  egieh  kőz  embiM'okhőz  banem  az  kegie- 
lem  hiriletőihez  (Fél:  Tan.  401).  Azegyigyii  köz  emlier  az  i.sten 
igéjének  predikáltatásál">l  megértheti  la  mi  igaz  avagy  nem 
igaz?  (MA:Scnlt.  :í7).  Emberséges  kőz  ember  (fJKat:  Titk 
271).  Sok  kőz  ember  haladja  liadnagyját,  több  hadnagy  elfei 
commandérozóját  (Orczy:  KíiltH.  12:ii. 

ló-embér :  ÍC'entanrns,  nomen  cnjn.sdam  .sideris ;  name 
eines  go.stinis|.  A  régi  déli  jegyek  ezek :  loember,  farka.s.  déli 
korona  iA(.',sere:  Enc.  lilO). 

major-ember :  coloniis,  villicus  MA,  fmeier].  Amaz  gazdag 
major  ember,  igen  örvendez  az  ő  gabnáiának  bőv  termésen 
iMA:  .SR  -yl). 

mester-ember:  artifex.  mechanieiis  C  opifex  MA.  kiiiLstlor 
Com:  Vftst.  1211.  [Iiandwerker].  Me.ster  ember:  artifex  (NéiiiGl. 
2S1.  .JordC.  2.'ifi).  Hog  kegelmetek  adnaya  ky  az  niastor  embert 
az  lidhert  íKMNy.  UI.2tl).  Mies  mester  eml>er  (Mel :  Sz-Ján. 
4.51).  A  mester  ember  cliinal  ké|iet,  es  az  őtnes  meg  aranyo/A'i 
iHelt:Hibl.  IV.tw.  Kár:  Bibi.  I.H7.5.  Zrínyi  IIIÍi7i,  At%as  mas. 
terember  (Mik:TörL   401), 

müves-ember  :  oinírarius,  nie<'baniens  MA.  artifex  Ver: 
Verb.  Szilt.  2,  |bandwerker|.  Ezekennis  az  vrak  és  nii'ive.s 
emberek  csaknem  szjikált  vonsznak  (Pázm:  Kai.  l:U.  I.'i.ti. 
Mivas  emberek,  úgymint  tiniárok,  szőe.si'ik,  sz;ili<'ik  (Matkri: 
HCsjik.  VA  Megy:  Diai,   i:i.  C'sikGy.  l.i). 

némes-embér:  [vit  nobilüij;  edelmann  Kirliasz.  145.  No- 
liilas  ariualibus  decoratiis  vucamus  czimeres  nemes  ember  íOtr: 
Origlliing.  U.I.'iö). 

ISzólílsokJ.  l'"akó  kocsi,  kender  hám,  ni'inas  ember,  szűr  dol- 
mány 1  !•  al :  .leg}-/..  923). 

Özvegy -ember :  vidinis  MA  Hitwer  Oun:  X'ast.  l.íO.  Volt 
kedig  ősznégy  ember  aekoron  (Helt:  Kn'ia  Elflb.  1). 

paraszt-ember:  agrirola  C.  [landmann,  luuierl.  iKrd.vC 
Díiibi. 


szántó-ember:  agríiola  MA  rusticits  Ver:  Verb  Szijt.  ■ 
llandmaiml  .,\1A:  liihl.  II.1>2.  l-lszl:  Petr.  Mli 

szerzetes-ember :  [monavliiis ;  mönchj.  Ez  vylagyak:it 
néztem,  ferfyakat,  azzonyallatokat,  7,e)rzetes  embereket,  kykbwl 
zeplwsitetem  ziuemet  íVirgC.   I.  l>omC.  37 1. 

szolgáló-ember :  [sernis;  knerlitj.  DaralMntw,  katonái- 
és  szolgáló  einlierec  i MA:  Tan.   147i. 

szölöS-embér :  (vinitor;  Hinzer|.  Az  szílAs  emlien  Krisztus 

bozz:ija  ha.sonlja  iRMK.  n.l:í.".i. 

úr-ember,  úri-ember :  (optinKts,  magnas,  doininus;  vor- 
nolinier  mann,  liorr).  Jeles  vr  emlierré  lészen  (M.\:SB.  .53 1. 
Emlekezetas  Ixildog  »r  emberek  íMegy :  .>^z( iröme.  EMb.  9i. 
Caraet'iolus  nevű  ola.sz-ors7,ági  ur  ember  felől  irják  iKíil:  Idv.  5i. 
Vitéz  úrember  (Xem:  Élet.  51.  Hall:  HHlst.  11.1.53).  A  szegény 
nemas-enibert  bár  ne  lássa  valami  úri-ember  részegen  iHaz. 
I.2H5i.  Két  mi  emlierek  érkeztek,  az  őly^'hőz  szállottak  iKir- 
Besz.  61). 

úti-ember:  Uiator;  reisenderl   illall:  IIHi.st.  Il.llli. 

Embérécske  :  Immnneio,  homunrnlus  MA.  Inianneben,  klei- 
ner  measclij.  Emberke,  einlierec«ke  íC'om:  Jan.  45).  Indiában 
két  könyöknyi  eiiiberetskék-is    termének    i'Hall:  llHist.  II.:Í34>. 

I  Emberei  I 

még-emberel :  I)  hnmaniter  susripio,  honoritice  halieo  Sí. 
(ehren,  ehrend  beliandelnj.  Mindjárt  is  a  rátzivik  |iénzét  fi  le- 
tette, kös7,;inte  felette,  hogy  megemlierlette  ifjvad:  RP.  liS). 
S)  Meg  emberli  magát :  viruiii  se  praastat  Kr.  [ehrlieh  werden, 
sidi  ansiandig  lieiii^hmenj  (I  igaz  liivünk  vala  s  már  igen  uieg 
is  kezdi  vala  magát  emljerelleni  il{ákGy:Lev,  143). 

Emberésit :  fhnmanuníi  facio :  mensclilicli  niaclienj.  A  meg- 
te.stftsittetett  és  emliere.sittetett  isteni  ige  'Hly:  Préd.  11.32). 

Emberi  :  [hninanus ;  men.s('lilirli|.  Emberi  miulra :  bnniani- 
tiis  C.  Hemljery  teredelmes.seg  (Ehrt'.  5).  FjuIktí  nemzet 
iWaszprC.  211).  Tanoytwan  enibery  tbwdoniauyokat :  doi'trinas 
hominum  (.lordC.  401).  Emberi  i>lme  kezzebb  az  gonozra  (BodC. 
3).  Emix'ri  tast  (ÉrdyC  51i'b).  Eniliery  állat  lölf.b.  PozsC.  li. 
Kit  emberi  nyelv  meg  nem  mondhat  íVirgC.  S8).  Eoiberi-kort 
ért  iHall:  llllist.  II  l,'<i.  Meg-fastotte  a  tTildet  emlieri  vénei 
(3141. 

Emberke.  Kisemlicrke:  homuncnlus,  homuneio  Nom-  173, 
|ui;iimilieii|.  llonnat  te  zegon  es  eml'erke  bábnriiltalol?  lElirC'. 
10.  VirgC.  U3i.  ( 'hodalkoznak  w;ila  rayta  hogy  ez  fekete  em- 
berkébe enny  ezy  wolna  iPe.sti'  lab  4i.  Ei;y  emlierkcról  és  egy 
oroszlánról.  \*ala  egy  zoniok  emberke:  ez  enios  liellyen  lakié 
vala  (Helt:  Mas    :i5.1.  3(;4i. 

Emberkéd-ik :  viriliter  agere,  vinini  se  praestarp  MA.  (.«■ 
coutirmare,  ;uiimiini  erigere;  seineii  mann  .stellen,  sich  lier- 
vortnn,  sirh  erniaiinenj.  N<i.sz;i  enil4*rkedjél :  *maete  nrtute 
PPI.  Kyt  byztat  \al:i  az  ew  zyleye  mondw.in-  KiiilierkSgcyel 
zerelmes  leányom:  twggy.ad,  hogy  az  te  eeletö<|iiek  otalma  «r 
isten  (írdy( '.  303b).  Tmjayak  igen  emberkédének  iCViomat'.  37i. 
A  gőrőgor  is  az  ő  baioiokiMil  meL'  akanir  égetni  az  nuigya- 
roknae  haioit,  és  minileii  felé  igen  einlH'rkwlénee  iHelt:  Kmn. 
10.  ÍH'.i.  Eml'erkődg.vél.  Iiog  f/.  vtánis  nianidgyon  meg  liired 
iieued  (Decsi:  Adag.  233i  (iára  MikkVst,  ki  miml  halálig,  a  ki- 
rályné .-Lsszonyok  mellett  einli»'rkeíletl,  le-k..iu-z<ilá  iPós:  Iga/s. 
1.18(1)  Nagy  sok  sűrn  taslek  i-gyniitson  hevernek,  várból  ugy 
emberkédnek  iPaskó:  Ef^ir.E.i.  Addig  f.irgok'xlék  és  Hinl>erke<lék 
il.ls-ziiy:  Knm.  Itül.  Szent  Erséliet.  te  viriliter  egisti,  iMiilier- 
kedtél  (Csi'izi:  Síp.  -5831. 

föl-emberkédik :  virileni  aetatem  attingo  Kr  aiifwaihsen. 
eru.s.sjjihrig  \verden|.  Az  egész  summa  iiéiizl  tart.sAk  maguk 
kezeknél  mind   addij   inig  fillemlierkednek  az  eílt  (p-eruiekek 


tV*i 


mK(;-iimi;ki;ki:i  mk  -iomhekskoes 


i<;mukk'.ségi'Klen— Altai^emel 


fi3(t 


lUakl":  l^v.  4öl.  Szminyi'iiik  iiu'kIi  á  ilHVliemő  uyeniieksegt/il, 
eniljerkeiigjTink  tol  iLéi.:  ITtik.  I11.J71.  Pr!Íg:Serk.  232). 

még-embérkédik  :  cv  Az  igaz  isten  esmeretii-e  való 
okosság  akkor  kezd  erőt  veiuii,  líiidfiu  imiiiar  meg  emberkfd- 
iiw  (Pécsi:  SziinK.  32 i. 

fhubérkédés  :  I)  (\irt\is;  iimmiliiliiw  lioiip|iineii|.  Miiiec 
iitáuna  penig  az  veszedelmet  magoktiil  emlxírkedesekcel  el 
tauozlattac  tiuliia.  az  fi  friges  tarsokiuíc.  es  barattyoknai;  iiisz-: 
uet'  iiala  segítséget:  iibi  leriiula  virtute  proimleraiit  iDecsi: 
Sallt'.  ö).  Az  vitézek  seréin'séggfl  hiuczólnak,  midSii  lattyák, 
hüg)'  az  ő  királlyoi-  szeme  nézi  eniljerkedéseket  il'á/.ni:  Kai. 
371.  S)  laet.'i.'i  virilis;  grosiíjjilnigkeitj.  A  Kristus  vált.s;iga  böv- 
séges  forris,  de  iraija  kell  ebbfll  klsdedségünklien  ker&sztség- 
által,  emberkeclésiink-iitán  igaz  liit  ás  szeretet-által  il'ázm: 
l'réd.  821. 

Embernyi  :  [adultns ;  grossjiUirig.  reif|.  Ne  mennyiül  valami 
játékos,  részegfts,  fajtalan  itiúlioz :  lianem  józan,  és  igyenes- 
erkiMtsfl  embeniyi  emlwrt  kere.Síien  iPázm:  Préd.  149).  Józan- 
erköltsil  embernyi  emliereket,  nem  éretlen  nyalkákat  híni  a 
tanátskozásra  iSzD:  M\"ir.  loSi. 

Emberség:  I)  Inmuinitas  C.  fdas  mensch-sein,  men.scli- 
lii'lie  natúr]  Mykoron  ydwezeytenk  ow  eniborsseglie  zereutli 
volna  barmjiicz  liaioni  eztendős  (ÉrdyC.  10:íi.  Teste  lelke  es 
embSrsee^ie  rnyiieniew  isteny  liatalonmial  'tercrateteek  (.")2itb. 
533bl.  Kristiisnak  elete  meliet  \-Lsele  az  embórsegljen  (DebrC.  2). 
Az  isteni  termiszet  nem  lót  eggie  á  ChrLstosba  az  embersigel 
(SzaI:Krón.  120).  Nem  eselekeszem  emberségem  által,  hanem 
isteaségem  által  íllh  :  Préd.  1.167).  Vette  érdemét  rósz  ember- 
ségnek iZrinyi.  I.:3t.i).  Magatok  r<jS7.  emberségének  tulajdonitsá- 
tok  (KecskTiirt.  III.Jö-li.  3)  humanitás,  civilita.s.  mbanitas,  de- 
conim,  honestas,  modestia,  fnigalitas  C.  fmenschliches  behandehi, 
éhre,  ehrlichkeit].  Emberséggel :  hnnianiter  C  Xyilvmi  vagyon 
embersége:  *lucent  ejus  ofíioia  PPl,  Emberséget  czeleka^ziiec 
vala  mi  velünk  (MA:  Bibi.  IV.l:;öi  Dion  hitünk  s  emberségünk, 
hogy  soha  továb  ezek-ellon  nem  tusakodunk  (Pázm:  Kai.  'i84). 
Ne  liazndgyou.  h'igy  nints  hova  menni  ember.ség  tauiihii  (Zrinyi. 
11.1971.  Kulcson  nem  kaphatok,  emberségim  itt  nem  nagyok 
(Tlialy:  Adal.  1.2."i0l.  Hegedi'lst  hozattam  s  olyan  táncot  in(h'tot- 
tani,  hogy  a  mi  az  emberség  (Haz.  13S0).  Pallérozottabb  em- 
berséggel bírni :  fel-kendett,  .szé[ien  mo.sdott  ndvaixság  jeleit 
ailni  (SzD:  MVir.  104 1.  3)  (\TinlLs  aetas;  numnesalterj.  Az  meg 
állapodott  férliui  emberség  iPrag:.Serk.  787).  -1)  [virtus,  virili- 
tas;  tapferkeitj.  E\v  lK?nne  ennee  embereeeg  volt  (ÉrdyC  646). 
■Soc  népec  támadtanai'  vgyaii  gyakorta  ellenéé,  de  uagy  ember- 
séggel megiíltalmasztác  m:igokat  (Helt :  Króii.  .8^  Ott  ieles  em- 
Ijerségeket  czelekódet  Í83)  Magauac  nag  bii-odalmat.  sereget, 
es  vy  hadat  kinau  vala,  a  hol  embersége  ki  ielentettetnec  (Decsi: 
SatlC  4.")i.  Az  emljerseg  nem  az  nagy  léteiben  al  (Frank : 
HasznK.  tUi.  Kinec  nagy  emberségét  és  vitézi  vijltát  látván 
(Pethfi:  Krcjn.  119).  5)  fgenus  humánum;  menschheit).  HlendíV 
nek  ítílte  a  mennyei  bfllt.se.ség,  hogy  veszni  ne  botsá.ssa,  és  or- 
vosság-uélkül  ne  hadgya  az  egész  emberséget,  mint  az  ördög<"t 
(Pázm :  Préd.  79). 

[Szólások).  Kiadni  az  emberségen  (8zU:  MVir.  12).  Egy 
pénz  árra  emberséget  sem  hagyott  rajta  (\VF.  299). 

[Közmondások).  Pénz  emberség:  ceasns  dat  honore.s  PP151. 
Pénz  emljerseg,  ruha  tisztesség  (Decsi :  Adag.  116). 

Emberséges:  hnmantis,  civici\s,  civills,  olficiosas,  infestivnts 
modestiLs  C.  [Iniman,  redlich,  anstandig],  bescheiden,  züchtig 
Com :  \  est  l'i'í.  Embersége8.sen :  urbane,  hospitalier,  honesté 
C.  Embersége-s  be.szédii :  urbamis  MA.  Emberséges  jó  maga 
%nselés:  modestia  t'om:  Jaii.  184.  Veles  feyedelmekiiek  ember- 
sseege-s  teetemeenyeket  Lst-irvakban  yruak  lÉrdyC.  5121.  Az 
ittiu  Tobiaslia  iozan  es  emberséges  iftiunae  (leldaia  adatie  ekaicbe 


(Helt;  Hibl.  Ih2i.  Véle  emberségesen  czidiíkíídgyéc  (MA:  Bibi. 
L29).  Boazszonto  j'dtalkodást,  hogynem  emberséges  aliizato.sságot 
mntatnac  (MA:  Tan.  12ö9).  Tisztesség  ada.sséc  az  ember.séges 
személyeknec  (Zvon:  Post.  1.186).  A  (uitaki  jesuita  nem  ember- 
sége-s  könyvében  (Czegl:  Japh  I'íi  Emberséges  és  szelid  vala 
(Illy;Préd.  11.270).  Embersége.s  ember  iMatkó:  BCsák.  89.  Gér: 
KárCs.  IV. 409.  Mik ;  TíirL  3).  Kár  bizony  amaz  emberséges 
ember  hogy  ollynii  kutya  dévaj  eb!  (Thaly;  Adal.  1.81). 

Erubérsógteleu :  inotlieiüsu.s,  immode,stiis.  hidecor  C.  [un- 
humau,  iiiK'ULstiiudi;;].  Emtj'')r.ségtelenu I ;  criminaliter  (!. 

Embérségtelensóg  :  immodestia  C.  jnnaustiindigkeit). 

Embertelen :  inhumánus,  iuiu'bauiLs,  inhonestiLs,  impeusius 
C.  incivilLs,  iuurbanus  MA.  (unmenschlich,  unredlieh,  unanstiin- 
digj.  Embertelenül:  immodeste,  irreverenter  C.  Ti  [Xidig  ember- 
telen latrok,  jóvoltomért  buszszusággal  illettetek  (P;izm:Préd. 
181.  Ha  barátomat  hívom  hozzám,  s  ji)l  nem  tartom,  embertelen- 
nek itíltetem  (237i.  Embertelen  ember  iMA:  Üli.  :.Í02).  Embertelen 
szívvel  (Illy:Préd.  n..')0:ii.  Embertelen,  miudeii  emberaégbil  ki- 
mosdott  iSzE):  MVir.  liili. 

Embertelenkéd-ik :  inhinnauiterago  Kr.  |sieh  iiuaiistiindig. 
unmenschlich  benehmenj.  Mo.st,  liogy-ím  tudta,  hogy  Béchben  la- 
kom, távnllév»Sre  embertelenkedett  .sz(>val  és  irás.sal  (Veresm: 
HitMegt.  17).  Ha  t.  vább-is  einbertelenkedik :  a  csákány  fokát 
hátához  dfdieiiti  iMatkó:  B(Js;lk.  159.  Csúzi;  Síp.  553;. 

Embertelenség :  I )  iuhumanitas,  irreverentia  C.  iimrba- 
nitas  MA.  |uimieu.si;hlichkeitj.  iCsomaC  31i.  Szokot  embertelen- 
.ségú  jesnita  iCzegl;  Jajih.  l:j).  Minden  euiberségbc5l  ki-vetkezett 
kiki  az embertelen.séguek  páll3áját  néki  engedi  (Szl ) :  MVir.  HM). 
2)  [ignavia ;  teigheit).  Nem  azt  fogják  mondani,  hogy  .szükség 
miá  adtuk  meg  a  vju'at,  hanem  embertelenségonk  miá  (Monlrók. 
Ul.nSj. 

Emberül :  viriliter  C  MA.  ftüchtigj.  Emberül  cselekedjetek 
(JordC  269.  ÉrdyC  22).  Nosza  ueki,  emberíil  viatoe  (Helt; 
Króu.  88).  Emben'l  tartotta  magát  (Moulrók.  111160).  Emteri'il 
megfizette  ez  az  jo  téteméut  (Decsi;  Adag.  107).  Décsei  magá- 
nak is  basznál  vele,  ha  enil)erül  felel  meg  paraucsolatimknak 
(RákGy:Lev.  271). 

EME:  1)  porca  Pereszl:  Gramm.  7.  |sau).  Eméhez  való; 
imrcaris  MA.  VaJ  kantól  és  szelid  emétöl  fajzott  süldA,  disznó, 
maiatz :  hybris  PPl.  Az  erdei-között  siuts  agyai'a  az  eraéuek 
iPíizm;  Préd.  248 1.  Zúg  az  eme,  göiTög  a  kan  (ii/X>:  MVir.  93). 
2)  temella,  ammal  femiueum  Sí.  [neibehen].  Ez  az  e\s5  ha- 
zugság, mint  egy  eme  állat,  terlie.s  sok  hamis  mondásokkal 
(Pázni:  Kai.  1766.  416.  137). 

EMSE  :  siis,  .scidfa  Sí.  [sau).  Örög  emse  (Kadv:  Cs;d.  II.370). 

EMEL:  I)  levő  Ver.  MA.  fheben].  Nem  emeltem  volna 
en  kezemet  an-a  iBécsiC.  ;i3.  VirgC.  33).  Tlie  ráad  emelteni 
uram  eeii  lelkenieth  iKulcsC.  45).  Az  Mahomet  találmányinak 
kővetijiben  minden  oktalan  gonoszság  záízlót  emel,  és  országol 
(Pázm;  Kai.  448).  Bi'iltseségednek  útára  emeltél  (Kim:  Ének. 
71).  2)  [erigo;  errichten).  Ágyúzó  halmokat,  az  hol  kell,  emel- 
jünk (Kóuyi:  HKom.  104).  A  maradékok  szívében  endékeztetií 
kíjvet,  oszlopot  emelni  (SzD:  MVii-.  107i.  3)  [exalto,  eligo;er- 
hölieii.  erwahlenj.  Méltóságra  emeltefc'il  lÉrdyC.  636b).  Emelyiuic 
hadnagyot,  as  niennyűnc  viszsza  Egiptasba:  constituamiis  iiobis 
ducem  (Helt:  Bibi.  I.VVv3).  Kapitanokat  k5.sztőc  enielénec  (Valk: 
Gen.  7i.  Az  loiiasbol  fű  embórt  eu  emelök  (TúriH.  4).  ■#)  [aufero; 
wegb-agenj.  H;í  megnyi'izzuk  [a  lopott  ökröt],  húsát  majd  haza 
emeljük  (Gvad;  líP.  IKi). 

[Szólások].  Tzégért  emeltél  volna  tudományod  gyalá- 
zására  (Czegl:  MM.  13).  Hát  az  augustai  confessio  emelié 
j  o  h  á  t  a  romai  gyiilekezetnek  ?  (Pós ;  Igazs.  L3131. 

által-emel :  [elevo ;  ins  jenseits  erhebeuj.  Gondolatimat  ez 
életből  által  emelem  az  orőcké  valóra  (.MA ;  Scidt  1 1 1. 

4(.^ 


631 


EL-EMEL— EMELGKT 


KÖL-EMEIXiET— GYOMOK-EIIELYGETA 


isa2 


el-emel:  amoveo,  dimuveo,  toUo  MA.  (furttrageul.  Jupiter 
módját  leli,  hogy  Agenor  lyányát  lopva  eleineli  (Gyöng>' :  KJ. 
32).  Ilarmintz  iiap  múlva  a  nyertes  .Juliaim.s  elemelte  társát, 
éa  meg  iudi'ilt  hajóival,  hogy  m;iga  ors-ziigáha  vissza  mernie 
(í'ahTÉ.  BS()-ll.  Ez  te  szíved,  emeld-el,  tartsd  magadnak  (Kai: 
Veri.  881). 

föl-emel:  I)  levő,  síiblevo,  elevo,  allevo,  tollo,  sustollo,  ex- 
tollo,  contollo,  siirrigo,  astolo  C.  erigo  MedLat.  213.  [auflieben]. 
Felemelt  fővel  jár :  *erectiis  vagatnr  PPl  EinelFétéc  fel  6  zn- 
uűket  (BécsiC.  28).  Felemelueii  ő  zemeket  (MiinchC.  45).  Kezeet 
fogwan  fel  emellee  hwtet  (JordC.  376).  Fel  emelwen  Jesus  hw 
kezeet  meg  fuga  (lüO).  Fel  emelee  hA  zawaat  (71Ü).  Fel  emel- 
ween  palasttyaat  lataa  haat  azzony  atlat  volt  (ÉrdyC.  340). 
Testéét  emelnoe  flfel  zent  János  capolnayabol  (631b).  Adam  fel 
emele  ev  magát  Lsten  ellen  kevelseg  mya  (ComC.  208).  Felemele 
az  agyból  az  zogou  i-egy  veen  beteget  (MargL.  55).  Fel  emel- 
ueu  ev  magát  ev  agyába  (DomC.  24").  Elmeyeket  a  meniey 
gondolatra  fel  emelyk  fVirgC.  30).  Lata  az  w  orczayat  menyek- 
ben fel  emeluen  r41).  Hogy  az  i'>  lelke  oda  volna  felemeltevéu, 
a  hol  az  Isten  lakozik  (Tel:  Evang.  11.184).  Két  .'.■zárnyon  emel- 
totik-fel  ember  a  toldtiil,  az  egyiigyüségeu  és  tlszta.ságon  (l'ázm : 
KT.  124).  Leta^zigállya  az  kit  elfelomelt  (MA:SB.  50).  Házad- 
nál i'zéghért  emel(4t  fel  (BahEpin.  11).  Fel-enieliink  tábort,  és 
liazji  menünk  el  (Ziinj-i.  1148).  Felemelek  az  ó  szivSkőt,  és  el- 
feletkezének  én  rólam  ail> :  I'réd.  1I.15U).  2)  cxalto  C.  [eligo; 
erhfihen,  env.Hhlen].  Emelhetneok  tVel  az  wnisjigra  rÉrdyC.  561). 
Az  eleeb  boly  tyzt5.s.seegre  eniely  ftel  (658).  Mardokeust  fel- 
emelte OS  országába  feiedelme  totte  (Helt:  Hibl.  I.fá).  Kőnnyfi 
i.stennek  mind  felemelni,  mind  le  vetni  (IJecsi:  Adag.  235). 
SuporintendeiLsokot  emeltek  fel,  s  azokat  főknek  vallyátok  lenni 
kőztetek  (Bal:  Csisk.  405).  Zágrábi  pflspekségre  felemeltelvén 
(Szeg:  Aqii.  51). 

föl-emelés :  sublatio  C.  [erhebimg].  Eképen  szenteld  meg 
a  felemelésnec  melyét:  santifiMbLs  et  pectusculiim  cousocratiim 
(Helt:  Bibi.  LQii2),  Farokat  fel  hányták  fark  fel  emolé.'i.sel 
(Gvad:FNót  10). 

fölemelet:  c«  Czudalatosok  tengernek  fel  emeleti  (AporC. 
53). 

fÖl-emelö :  I)  subdiirtariiu'i  C.  [zinn  anfzielien  bastinimtj. 
2)  priniitiae.  Mind  ezec  kSzzflI  egyet  felemelőfd  aldozzjinac 
az  wmac:  ex  (juibas  uniLS  pro  primitüs  orteretnr  dominó  (Helt: 
Bibi.  I.AAa3). 

ki-emel :  elevo,  extraho  MA.  (herausheljenj.  Ha  az  verem- 
ben e.seiidyk  nemde  kyvve  emely  hwtet  íJordC. .  389).  Az  embe- 
reket, az  bnnnek  .sarábul  ki  emelnéie  (l/'p:  PTiik.  111.14). 
Sziiksegtekből  benneteket  ki-cmollek  (HalhHUlst.  11.267). 

Emelcsö  (tmolaös  Tíil  109):  (poiis  qui  deseendit  ad  miiriim; 
fallbrürke),  sc'hlagbrack  Pesti:  Nom.  RMK.  111.425.  Az  ka|w1h 
es  az  emelchyeth  byzony  az  kappwn  allowal  fel  wonalthywk 
(LcvT.  1.44).  Hátat  ada,  vár  felé  fnt  vala.  Ezt  ji'i  Ijcxsonczi  látá, 
nem  múlata,  ugy;ui  inokbau  eniöksSre  juta  (Tin.  75).  Az  türíikilk 
a  Sokoró  kapuji'mak  emek-s5jét  elbontották  volt  iMonlnlk. 
VII.53.  TörT.--  1192). 

£melcsÖB :  (mit  einer  fallbriiike  versében].  Emelcsiw  elleii- 
srgroiiti'i  rostély:  fallgattcrn  Com:  Oib.  251.  Egy  emöli'sAs  kapu, 
kin  az  kil.ső  várba  ki  s  bujáinak  iTin.  Iii9.  llll.  CVJniere.-«n 
épitletett  kapuja  emeksösöii  észak  folfil  vala  (í5zal:Króu.  209j. 

Emelés  :  levnmen,  sublatio,  elevatiu  MA.  (das  hebenj.  Hogy 
Hadat  méhedben  meg  ne  luuiczitd,  haragtól,  emeléstől  magadat 
meg  óyad  i  Fortfrzer.  N6).  Szent  kereszt  emelése :  festnm  exid- 
tationis  s.  i-ruc-is  (Ver.  Verb.  265).  Siiveg  emelés  (Thaly:  VÉ. 
1104>. 

Emelget :  (.viepius  levő ;  \vie<lerholt  IioIkmi).  Knkot  es  kew- 
ni.k.'t  .■in.lgetek  (EhrC.  161.  Czegl:  MM.  .".:ii. 


föl-emelget :  cv  A  hol  el  fogyatkoznánk  my  gyarlotuigmik- 
uak  myatta,  fl'el  emelghet  (ÉrdyC.  622). 

[EmelintI 

még-emelint:  [semel  levő;  einmal  hebenj.  Ö  ágyáról  leplit 
megemelinté  (Tin.  248). 

Emelit:  :v  Azon  (a  térben]  emelytnek  (Pesti:  Fab.  54b i. 
Az  örök  életért  sokan  alég  emeb'tik  egyezer  lábokat  a  földrUI 
(Páy.m:KT.  177).  Süveget  emelítünk  (NyKözl.  XV.333.  Páau>. 
líniolíti  lapáttyát  (Matkó:  BCsák.  207).  EmeUti  a  pörölyt  a  ritéz 
iHall:  HHist    U.248i.  A  levegS  égbe  emelíti   (Gvad:  fSóL  52i. 

el-emelit :  [anfero ;  fortragen,  stehlen].  A  lAts'el  elébb  áll, 
valamit  oroz%a  el-ein(ílitt  iSzD:  MVir.  301). 

Emelkéd-ik :  (levor,  elevor,  erigor ;  sich  heben.  sich  auf- 
ricliten].  Vyhighyaknak  zerelmeet  el  hagjwan  az  isteny  zere- 
tettie  emelkfideek  (ÉrdyC.  588).  Te  nagsagod  memiekiiek  felette 
emelkedet  (UObrC.  22).  Miért  emelkődtec  eképen  az  wniai- 
gyölekőzeti  főUbe  (Helt:  Bibi  1XX.\4.  Helt:  UT.  r6). 

föl-emelkédik :  cv;  se  erigere  PP.  0  z\-u5  felemelkedés- 
(Béi'siC.  11).  Ellene  émélkedel  ful  (143i.  Emelkedyetek  fl'el  ereek 
kapwk  (KulcsC.  45).  Octauianus  cliazar  fel  emelkevdeek  keuel- 
segbeu  (ConiC.  75).  Magos  póltzokra  fel  emelkedni  (Pázm:KT. 
4).  Vallásüdiuik  minden  valh'isoknál  fel-emelkedettebb  voltát 
mihez  liasüulítsam  (Matkó:  BCsák.  123). 

fölemelkedés :  urectio,  elcvatio  PP.  [erhebuiigj.  Minden 
vezedeliuek  chak  fwnek  felemel kedesebwl  Iw1ek  (VirgC.  95). 

Emelöd-üc:  [elevor;  ách  erbebenj.  Nagyobbra  emelSdiiek 
(Laud :  l JjSegite.  1.78).  Emelednek  [emelkednek  ?]  a  tornyok  mely- 
lyeket  le  vetettetek  (RendÉl.  E). 

meg-emelödik :  [levor ;  sich  heben,  gelüftt-t  werden).  Bizony 
meg  emelődnék  a  teteiekeim  á  kalap  (BaI:CsIsk.  319). 

Emeltet:  [levare  tacio;  erbeben  lassenj.  Eutet  kirallyaa 
omeltethnee  (ÉrdyC.  395.  188). 

EMÉLY  :  (uaiisea ;  übolkeit|.  Gyomor  liáborgást  és  émelyt 
szereznek  (L;i.szl:  Petr.  82 1. 

Emélyéd-ik :  [ium.seat;  iibel  werdenj.  Az  ő  leg  uagjubb 
gyönyörűsége  volt  a  leg  alább-való  .szolgálok  nnmkáibau  fog- 
lalatosktMini,  konyhát  tisztogatni,  és  müideut  ollyat,  valamitől  a 
gyomor  émelyedik,  luigy  kedven  s  vígan  véghez  vinni  (Tani: 
Szeiits.  72), 

föl-émélyédik.  Föl  emőlySdöm,  emelygök :  nauseu  C 
(iil»l  werdenj  Fel-émelyedvén  a  gyomra,  okádozui  kezd  (Hall- 
Húst.  I12(;2.  32.  Prág:  Serk.  681). 

Emélyédés :  (nansea ;  übelkeitj.  Gyomorliéli  émelyedé--  ■ 
auore.iia  Nom-  U'.i).  Gyomorbéli emel6dé»(\Veb:Amiű.  91.  Felv: 
SchSal.  2ex 

Émelyeg ) ímcíyty  Pázra:  Préd.  234.  Pázni:  Kid.  159.  MAtki) : 

i    BCsák.  5.  108):  fa-stidirei,  iiaiiseare  MA.   (üljel  »orden|.   Midőn 

I    kostolodls  az  io  izű  ételt  italt,  oitan  einelgeia!  belé  ( Boni :  Préd. 

I    412).    A  kik  okádiiao,   gyomroc  emeleg,  meg  gyogyittyn  (Mel: 

Herb.   Uiii.   ímhol  az  tökéletlen  baratiuic  emelgö  eiiangelioiiia 

mit  Ijeszel  iMon:  ApoL  29<;i    Emelygőkké  létaiiek  én  e  kincset 

megvetik  iMad:  Evjuig.  736). 

Émelygés :  naiisoa,  anorexia,  fastidiiim  MA.  |iibelkeii|. 
Émlilygéske:  iiaustmla  MA.  Vnas  es  emelges  iBoni:  Préd.  237 1. 
Gyomomat-  einelgé.s-i  (Kár:  Bibi  l672i.  Gyomor-éiiiiilygés  (Pázni: 
Préd.  823.  Kr.).  Gyomorbéli  imelygések  (Ssatbni:  Cejit.  41 1 

[Émelyget] 

Emelygetö :  luiiiseusus  C. 

gyomor-ómélygetö :  u-iii.s<"«iii  i-aasjuus  Kr.  (iilielkeiteii 
venirü-u-hi  ■!  id  I .  Gy>  imoréiuelygetó,  I  ikádást  indító  ur\M<«ágoc  ( CtMii : 
Jaii.  174 1.  Nfinzetségeil  ne  eiiilegt»«'<l  mert  ez  gyomur-éuiel- 
geló  és  minden  iidvariaágbi'il  kiiii<««tutl  rota  «okás  (Fal:  NE.  13i, 


RfS 


ÉMKLVIH IS    MKiMOlEfiZT 


MRiEMKKZTKi- -KMi:iT 


(B-l 


Émelygős  :  naiisposus  ('.  (übolUeiten  veriirsarhoiid]. 
lÉmélyit) 

föl-ómelyit :  liiaiiseain  wiiiso ;  iitelkeit  veriu'saclien|.  fel- 
emel vétik  tryc  imroU.-it  iJlntrv :  Sz.\Arí'iin('.  Elíl).  5V 

EMÉN.EMÉNG,  EMOCN,  EMTNG :  1)  [inspeitor Tui- 
cnriim;  tíirkisi'her  süteraufseher].  Az  zoliiaki  emennek  meg 
aílt>s  tj-z  ezor  forintal.  Azt  az  onient  cs  az  tíibbit  me^^ele^li- 
itiieii..  eziln  zolnaki  eninuimpk  Hocli.va  Hazjumak  az  aftialia 
(KMNy.  II 230).  Mynd  emey\\k  [sic ?]  kad> ak  inastau  az  Dwnan 
meiuiek  volta  ala,  es  otli  foiidassak  [sic]  el  ewkotli,  egy  emeriiy 
(sic?)  es  egy  kadya  ith  nagyon  íl^evT.  1.285).  Békék  eniiiigek- 
kel  passik  vezérekkel  rabokká  estének  (Tlialy:  Adal.  1.181). 
3)  Eniéng:  dictator  (.'. 

Eméngi,    eniéngliöz  való :  dii-tatoriiis  C. 

Emóngség:  diitatura  ('. 

fíMENDÁIi :  emendo.  corrigi)  MA.  < 

Éméndálás:  correetio  MA. 

ilxaéndáló :  correetor  MA. 

EMÉSZT  imíízíenec  Szék:Krón.  13.  fnucíhetc  32.  cmi-Ji 
Fél: Bibi.  112i;  1)  consumo  MA.  (edo;  verzeliren,  e.ssen].  Ez  i 
.soror  juta  annye  erevtelensegre  es  veer  lia.sra,  semniyt  nem 
emezliet  vala  (MargL.  .")4).  Emeeztettenek  kwhez  ketelezvven 
vv  nekyk  ytlielew  byroy :  absorjiti  suut  jnucti  petrae  judices 
e»irnni  <Kulc.sC.  3531  2)  coiicoqiio  MA.   [verdauen]. 

el-emészt :  [consimio,  absorbeo ;  verzehren].  El  emeeztet- 
tenek kwhez  ketelezwen  wnekyk  ytelew  byroy ;  absorpti  sünt 
judices  eorum  iKesztbC.  3891.  Faat  fywet  e.s  lieegyeket  el  emeez- 
nek  (a  tüzeki  e.s  le  olwaztnak  (trdyC.  17b). 

meg-emészt :  I)  consumo,  absumo,  deiasco,  peredo,  de- 
voro,  macero  ('.  (verzehren].  Megemé.sztetóm :  tabesco  C.  Test 
meg-emésztíl  terjedfi  fekélyek:  nomae ;  fajdalmokkal  meg- 
emésztetni :  doloribus  *eontici ;  az  idfi  megemészt  mindeneket 
vetustas  *consun)it  omnia  PPI.  Az  éhség  meg  rontotta,  emész- 
tette: fames  *absumpsit  \VF.  A  tiiz  fellrM  ereztetet  bog  meg 
emezien  hegeket:  ut  cxjiLsumat  montes  (BécsiC.  1151.  Meg  emez- 
tytek  flzwegyekuek  liazokat :  comeditis  domos  viduarum  i  JordC. 
427).  Hai'inad  najHin  meghemeeztetem :  tertia  die  consumor 
(577).  Megh  emeezty  az  tliy  testeteketh :  exedet  carues  ve.slras 
(8401.  Oknál  kyl  heyaba  emeeztottem  meg  ;iz  eii  erosseghemet 
lÉrd.  342 1.  Zykra  zeen  zarmazeek  ky  az  feredew  alól  es  azon- 
nal meg  emeztee  ía  bálványl'íen  papját,  551bi.  Nem  akamadee 
liogh  ótet  mennyei  toz  megh  emeztheneye  (WhiklC  Ifi9).  Halai 
emezti  meg  i'ikot  (DfibrC.  105 1.  Ez  te.sti  tyz  mindén  ro.sdatli 
megh  emezt  iTihC.  10).  Zeen  meg  emezty  wketb:  devorabit 
eos  ignLs  (KnlcsC.  38.  138).  Kaseniesen  lelkem  győti-ődik,  mert 
meg  emezt  nagy  lx)szu  (Bom :  Ének.  339).  Meg  emisztenec 
mindent  a  mit  annae  elStte  való  esztendőkbe  takartac  vala  (Özek; 
Króu.  löi.  Az  moli  es  az  rosda  meg  emészti:  emgo  et  tinea 
demolitur  ( Fél :  Bibi.  9 1.  Az  moli  meg  nem  emizti :  neqne  tinea 
cyrrumpit  (112).  Csütörtökön  nem  hagynak  húst  vágni,  hogy  az 
b5v  halat  meg  emé.sztlies.sék  íPázm :  Kai.  252).  A  sok  hadako- 
zások megemésztették  alkalmasint  az  5  táibázait  iZrinyi.  IL167). 
így  chekély  munkámat  czorba  megh  eméztheti  (Liszti:  Mars. 
8).  2)  [deleo,  interficio,  neco ;  ausrotten,  niedermachen,  tstenj. 
A  tatároc  mind  elrablanac  á  kunokat,  és  megemé.sztenéc  okét 
(Helt:  Krón.  53b).  Megemésztlec  tégedet :  delebo  te  iMA:  Bibi. 
1.80).  Az  authomak  nevét  itt,  .szükség,  ne  tudja:  mert  meg- 
emésztené papoknak  fullánkja  (Thaly:Adal.  1.13).  Zrinyi  maga- 
is  tulajdon  kezével  sokat  meg-emésztett  és  vasztett  (Kónyi:  H. 
Rom.  102).  S)  concoquo  C.  ^mititicare  cibos  PPI.  [verdaueuj. 
Megemészteni  az  eledelt :  *c«üficere  cibos  PPI.  4)  (concoquo, 
l«tior,  fero:  verschmerzenj.  Megemészteni  a  gyükUséget :  *con- 
ciKiueri^   odiinn    F'l'l.   Achab   őlete   meg  az  igaz  Nabothtot,  de 


aem  emizthete  meg  ennec  az  ű  halalat,  mert  ki  ontatec  az  ő 
veere  az  ebeknec  nial;Lsara  t.Szék:  Ivrc'm.  32).  Az  ér-vágás  után 
testednek  adgy  nyngviist ;  s  így  emé.sztheted-niog  könnyön  az 
ér-vágílst  (FeIv:.Sch8.  46).  Ki  rósz  gyomra  vagyon  a  mostani 
világnak !  Nem  tudja  megemészteni  a  .szjiraz  igazmondást  (Fal: 
NA.  353).  Gyomor  kivántatik  ahüz,  hogy  ember  meg  uniéssze, 
a  mit  a  szerentse  elejbe  vet  (Fal:  UE.  417). 

megemésztés:  1)  wmsímiptio,  absumedo  C.  jverzehrimgj. 
2)  concoetici  C.  fverdaiumg]. 

mégemésztetendö :  [facilis  concocítu ;  verdaulichj.  Meg 
emé.szteteudőleg  (Medgyesi,  Imre  S:  Nyelvtörténeti  Tanulságok 
39). 

mégemészthetetlen :  inconsnmptus.  C 

mégem.észhetö.  Kömiyen  megemészthető  étel :  libus  i';u-il- 
limus  ad  *concoquendiun  PPI. 

megemésztő :  consimitur,  confeetor  V.  (consunien.s,  canlicieiis ; 
der  verzehrt,  verzehrend].  Pokol  leszen  meg  emésztőd  (Boni: 
Ének.  45).  Az  istennek  meg  emesztS  haragianal  rettentettek 
az  bitetleneket  (Fél:  Tan.  258).  A  sa.snak  tollai  amiyira  meg- 
emésztek, hogy  egyéb  madarak  tollai  köze  elegyittetvén,  azokat 
megemésztik  (lUy:  Préd.  11.274). 

Emésztek :  [excrementum].  Egy  féle  állati  ik  a  jo  szagú 
füveket  ingyen  sem  illatozzák,  hanem  a  kertesznek  és  egyéb 
munkásoknak  emésztékjeket  és  bűdíis  hányadékjokat  szagolják 
(GKat:  Válts.  11.  El.'ib.  03). 

Emésztés :  1)  cousumptio  MA.  [verzelu-ungj.  Tyzzel  emez- 
tees:  exnstio  (JordC.  807).  2)  concoctio  MA.  [verdaHur)g].  Nehe- 
zen való  emésztés :  apepsia  C.  Nehéz  emésztés :  di.spepsia  Noni'. 
345.  A  tndS  kfinnyebb  emé.sztésíi,  s  hamarébb  el  sorvad  gyo- 
morban, mint  a  szfl  (Felv:  ÖchSal.  22).  S)  [excrementum].  Az 
emésztésvei  egygyflt  a  béliis  a  [lervatában  omla  (GKat :  Titk. 
15). 

1.  Emésztet:  concoctio,  dige,stio  Kr.  [verdauung].  A  must 
mozdit  enié.sztetet  (Felv:  SchSal.  21^ 

2.  Emésztet:  (consumere  facio;  verzeliren  la.ssenj.  Poli- 
vayat  tyzzel  emeztety:  paleas  comburet  igni  (JorC.  362). 

m.eg-emé8ztet :  ad  Feueketh  kij  vagattiuk  es  az  bort  feld- 
uel  meg  emeztettivvk  (RMNy.  Il.l). 

Emészthető :  [concoquere  potens ;  verdauen  köunend].  Ki 
ételt  i'itál,  hitván,  nem  emészthető  gyomra  vagyon,  meg  gyo- 
gyittya  (Mel:Herb.  116). 

Emésztő :  [consumeus ;  verzehrend].  Az  tliznek  emésztő 
ereié  (Fél:  Tan.  325.  Zrinyi.  1.115). 

könnyen-emésztö,köimyü-emésztö.  Könnyen  omésztO 
étel:  i'ibus  facilis  Pl'l.  Kőnnyii  emésztökkel  éllyen  )PP: 
PaxC.  14). 

nehéz-emésztö :  cibus  gi-avis  PPI.  (.schwer  verdaulich]. 

Emésztőd-ik  :  [consumor;  verzehrt  werdenj.  Az  ő  vtalatos 
dőgők  biisződik,  és  emeszten  emésztődik  iBahCsIsk.  343). 

el-emésztödik :  tabeo  C.  [verzehrt  werden,  verwe.sen]. 

ki-emésztödik :  (concoqui ;  veidaut  werden].  Az  mi  az 
ember  száján  bé  megyén,  ha.sába  megyén,  és  ki  emésztődik 
(Alv:Po.st.  1.418). 

meg-emésztödik  :  (consumor ;  verzehrt  werden,  sich  auf- 
zel.ien]   Ereié  meg  epett  es  meg  emeztődet  (Born:  Préd.  238). 

ÉMÍITT,  ÍMETT:  l)[vigilans;  vvach].  a)  Émetten,  vi- 
gyázván: vigilanter,  vigilando  MA.'  PP.  Néha  mikor  émettek  vol- 
tak, vigyáztak  (Bát'ii:  LPrób.  192;.  De  a  kik  éniet  és  józan  elmé- 
vel vadnak,  aHélét  a  Calvinus  mondilsábiil  ki  nem  hozliatnak  ( P(Vs : 
Igaz.s.  l.i't'it).  \'al:unit  álmodban  láttál,  én-is  ;izt  láttam  émetten 


<>3ö 


líMri^EMLECKl- 


EMLEGETÉS-  EMI.KKEZET 


(Hall:  III üst.  11.321 ».  Tudom,  ez  éjjel  éinetteii  m,  álmámban 
is  luegfordnl  elmémbea  (KahTÉ.  767).  I»)  Émetto,  vigyáz- 
vaii :  vi>;ilant()r,  vigilaudo  MA.'  [wacli,  in  wachum  ziisUiiide].  Vet- 
keztem almatam,  emetem,  timyasajíuniiiak  miatta  íVirsC  13;. 
Émettem  vúr  az  vr  ( Mel :  Jób.  ISi.  Ni-m  alom  lat;Ls  az  apuralyi)- 
sis,  hanem  émotte  látott,  ielentíit  doluK  (Mel:  Sz-Ján.  111.  Azért 
&£  az  Zviiigliits  taníti'ija  nem  eg.véb  volt,  lianein  ugyan  azon, 
az  ki  Luthert  ímette  oktatá  (IViy,m:  Kai.  l'X>i  Imettiink-e,  va^y 
ahivílsunkbaii  lé.szen  halálunk,  senki  nem  tudhattya  il'ílzm:  I'réd. 
9ai».  A  melly  dologrúl  émettek  );>""'"'l'"<''ak  és  tíirMtenek, 
éczaka-i»  gyakorta  az  forog  phantasiajokban.  Ember  gyakorta 
álmában-i.s  azon  téuőlodik,  a  mivel  émetto  vagyon  gondgya  (l'ós: 
lgaz.s.  1.475.  Alv:  Itin.  139).  Almaid  kőzőt  való  fertelmeaségekljen 
gyflnyórköttéK',  imedted  auagy  azokra  attiilo  okot  (Vas:  CanCat. 
221).  A  mirűl  éniette  gondol  kod  ic,  én  a  mit  igen  kivíui,  gya- 
kíirta  álmában-is  eleiben  tíink'  (Tyúk :  >J()zs.  281).  !í)  [vigiliae; 
das  wach.seiiij.  Almát  imettétől  megkiilőmbijztethetné  (.VC'sere: 
Eiic.  li. 

ÉMÜIj  :  (expergis(X)r ;  erwachen  ?J.  Mykoron  emlier  yi  >  bezee- 
dnt  lüud  az  erek  bodogh.saglmak  eremeeről,  zeep  woltarol  p.s 
vyga.sagarol,  es  ember  fl'el  emwl  |epwl  ?  ebnSI  ?)  raytta,  ps 
gyakortaa  gondolkodyk  íiihazkodyk  mennyeknek  orzagara 
(fc-dyC.    imb). 

EMING :  muria  (seriun ;  .s;Uzwasser,  molkonj.  A  habozó 
tíMiger  .sós,  mhit  a  sós  nedvesség,  eming,  a  sós  halnak  keseríi 
leve  gyanánt:  maré  fluctuans  salsum  est  nt  niuria,  muriao  in.star 
(Com:  Jan.  14). 

EMLÉLKÉD-IK :  [?J  Endélkedem ;  invito  Njirkállai 
X.WIIl 

EMLÍT  (f//i?íVíendy  JordC.  213.  evdvUwpfín  ÉrdyC.  61(i): 
I)  meniiiii,  memoro,  recordor  MA.  (sicli  ins  gediichtnis  zmiiek- 
rufen,  sich  erinnern,  gedenken).  Sonha  ew  eletyben  oly  nagy 
vigasagot  nem  emleyt  vallót  lenny  (ElirC.  132 1.  Yol  emleyttom 
es  teb  vagyon  annak  harmyncz  ezteynel  (ÉrdyC.  127 1.  l\idat- 
Imusagimat  ne  endehed:  ignor.uitias  meas  ne  memineris  iDBbrC. 
"18).  Ha  jól  említem  (Pázni:  Préd.  631.  1961  2)  indigito  C. 
(comniemoro;  envahnen].  Hogy  ingyen  se  emlécliem  az  nya- 
v.iliákat,  niellyek  alá  vottetet  az, ember  itt  ez  világon  iTel. 
Evatig.  II.7Ü).  Az  fellyiil-enditett  edények  (Illy:  ÍVéd.  IIJi.íi. 
I5elé  avot  ez  az  emberekben,  hogy  mindiMi  dolgoknak  kezdeti- 
Ih'U  i.sten  nevét  emiitik  (MNyil:  Zsolt.  r)4).  Mint  légyen  dolga  az 
emiitett  vái-osnak  (Fal:  TÉ.  770). 

|Sz<'il;i«ok|.  Miülta  én  e,szemet  emiétem,  tudom  hogy  mind 
feljebbfeljebb  vereték  adónkat  (TíSrtT.  VI.l.i7i- 

meg-emlit:  1)  [memini;  sicli  erinnem].  Endoyez  megh 
( mementó  I  es  no  feleild  el  (JordC.  218.  586).  2)  commemoro, 
mentionem  injieio  MA.  (enviilinen].  Hogy  (.Iézu.s)  isten  s  emljer 
csak  kevesen  értik ;  de  kik  n(>m  liLszik,  bizony  megendejtik. 
Az  zsidó  nemzet  Krisztus  halálát  bizony  megemlejté  (KMK. 
II.2(«;.  2iJ7i. 

mégemlitéa  :  fmentio ;  erniihuungj.  Megemlítésre  méltat- 
lan: immemurabilis  C. 

Említés :  mentié  MA.  lenviibnimgj. 

Említet :  (memória  ;  erinnernng],  Ezt  tehetek  en  emleite- 
temro:  in  meam  commemoratiunem  (UöbrC.  311.  21.  82). 

Emleget:  iommini.scor  MA.  |ilfter  erwiihnen).  Endegotnei- 
vakdiol :  stenmtaverunt  aniores  MA.  Neveet  zeretettel  endilges- 
seetek  lÉrdyC.  blb.  Ver:  Verb.  Mu.  Hataki:  Heg.  Elíb.  líi). 
Nenrzetséged  ne  emlege-ssed,  mert  ez  gyomor-émelgetA  rósz 
szokás  (Fal:  NE.  13i.  Ne  emlegesd,  mit  c8eleko<ljenek  a  nenie- 
.sok  (65). 

|Kilzmondások|.  Karkast  endi^getnek,  kert  megeti  jíu':  hipus 
in  tVtbula  Pl'l. 


Emlegetés:    memoratio,    eommemoratio,   recordatio   M.\. 
fwiederholte  enviUnuiugJ. 

Emlékéz-ik  (imUkeitei:  MüiicliC.  4-1.  meghnUkezH  i>.  '• 
eialeU:!>m  MA.  PP.  nnlekezuíuik,  rinUiezei,  (mUke-.tetet  Pázni 
Préd  837.  o/iW*.':yel  TiliC.  146.  nMktzet  Ver:  Verb.  ;>  : 
I)  Emleke/.em  re;i:  ineuiiui  C  memoro  MA  [sith  erimieni, 
gedenkenj.  Emlékezó :  inoblitius  C  memur  MA.  Vétenie  koron 
emlékezem  te  benned  lAixirC.  9i.  Nem  emlekőztíik  ee  rolay 
(ÉrdyC.  29b).  Nynchen  ky  rulad  endekezyek :  cpii  memor  idt 
sui  (KulisC.  8).  Emlek5zzel  róla :  mert  en  ezért  iottem  ez 
világra  (WeszpC.  2oi.  Lata  nagy  aytatossaggal  mendenekiiek 
emlekevzendev  dolgokat  (UomC  1971.  Isteuek  ionoltanjl  nem 
endekeztem  (VirgC  (ii.  Emlekezjfenk  regiekrel  íRMK.  I.3i. 
Kelfililk  emlékezném  (Tlialy:  Adal.  I.iili.  2)  (commemoro;  enviili- 
nen).  Nekyk  endekózeenek  az  templomról :  nuibasdani  dk»ii- 
tibiis  de  templo  (JordC  '>i)2i.  Ez  may  epLstolab;m  zool  es  em- 
lekózyk  zent  Isayas  ket  yeles  zemelyekról  (ÉrdyC.  342b.  311 1 
El  felettem  wolt  kegielmes  azzoniom  emlékezni  keg-nek,  hogy 
(I^evT.  1.292).  üly  dolgokat  ad  elílnkl)e,  melyről  az  egyéb  irasoi- 
semmit  nem  emlékezjiet:  iHelt:  Bibi.  I.a2»  Az  kere.sztieni  tudó- 
mannák  agairól  ejí  helien  rőuideblien  emlekesztem  iKél:  Tan. 
Előb.  8j.  Ha  az  egieb  orsz-agokrol  akarnánk  derek  keppen  em- 
lekeznfink,  nagyra  teriedne  ira.sunk  il.«p:  PTük.  II.UKd 

még-emlékézik.  Megemlékezem  rea :  retordor  MA.  (sich 
erinnern).  MegendékezS :  memor  C.  Nem  emlékeztéé  meg  ót 
keíieretről  (MüuchC  44 1.  Ezenkep|)en  emlekózill  megh  lm 
róla  ?  (JordC.  8UÜ).  Ne  leegyewnk  hálátlanok  es  el  feletkriztek, 
de  ynkaab  niegendekőzendók  (ÉrdyC.  532b).  Meg  eodekwziiek 
zent  ferencznek  w  nagy  zensegenvl  (VirgC.  58).  Meg  emlekőzöl 
honnan  ki  wzetel  (147).  Az  el  ini'iltakról  nem  kel  meg  emle- 
kőzni  (Docsi:  Adag.  89).  Meg  emlékezzél  magadat  fertiimai- 
lenni:  memineris  te  virum  esse  iliecsi:  SallC.  31).  Tett  gono.s- 
ságyrol  endekeznéiek  meg  iLép:  PTük.  1.392i. 

megemlékezés  :  recordatio  MA.  (erinneningj.  Az  kenyeret 
az  ő  te.sténec  nevezte,  hogy  az  kenyér  5  teste  legyen  megemlé- 
kezésképpen, emlékeztető  mód  .szerint  (MA :  Scidt.  626). 

mégemlékézet :  ^  Sc<'nt  Pal  megeudekezete  (MiindiC 
li.  63).  B>.t  tegyetek  en  meg  cmlekevzetevmre  (CornC.  23i.  Az 
istennek  jo  teteminlnek  gakoiia  ualo  megh  emlekí«ete  (TiliC.  l.'>i. 
El  vezti  az  meg  endekí'izetőt  az  az  nem  einleki-^ik  meg  (DebK'. 
271). 

reá-emlékezik :  recordor,  recomminiscor  C.  remiulsi'or, 
recordor,  conunemini  MA.  [.sich  erúmeml 

réáemlékézés :  reminiscentia,  recordatio  C.  MA.  jorinni'- 
rungj.  A  rea  eudekezAs  az.  mellyel  az  egyszer  meg  ismert  dol 
gok,  az  ó  az  agy  velőben  maradót  nyomok  által  á  lelkek  által 
ismét  a  kőz  érzőre  vitetnek  lACsere:  Euc.  158).  A  dolgukra 
erős  rea  endékezése  vagyon  az  ebnek  iMisk:  VKetl  193). 

vissza-emlékézlk :  reminiscor  C.  fsich  eriiuiem,  znrflck- 
denken|. 

Emlékezés:  (n\enioria;erinnerung]-  Tewrtenek  neiny  i-znda- 
latassag  es  tyztas  emlekezesuel  meito  Eugnbia  varasaliau  (EhrC 
1461.  Hét  állandci  kfinyvbe  irja ;  elsií  könyv  jiz  isten  emléke»»- 
.sének  változhatatlan  tudomiínya  (Piizm:  Préd.  I4i.  Midőn  endi'-- 
kezé«enimel,  cszendjcn,  forgatom  a  régiek  fornxiágKt,  pinilt 
.■irtzával  nézeui  .i  mi  üdőnknek  késedelmeR  rest.ségét  (SkH: 
MVir.  Iii7i 

Emlékezet:  I)  [ucnioriaM.V  |t-riniierni>g,  gediichtuisl  Einli- 
kezeire  felirni :  in  coinmentarii*,  in  tabulas  referrv  Endeke- 
zetn>  vert  péirz:  syinl«ilicum  nmnlsnia;  denkmiinze  Pl'  'le 
neuednet-  endek«<zete  iltécsiC  ;iO)  Hallottaknak  endekiaetNt 
ylly  (Ér<ly4'.  607i.  533bi.  TemplouKit  i-wiialtataiuik  ő  emlőke- 
zetere (üebrC.  1241.    Az  fHrka.snak    kei*!  fel  faragtalak  nr«k 


KMI.ÉKFy.CTRS-I'-ftKEMl/i 


ÉN— ENUIVIA 


r.:i8 


iMnlek»zi>ti-e  (ViiyC  őSt.  El  wezo  w  einli'kezotek  ilüiksC.  i:'.). 
Ki  ^■v>ml;ilia  az  íi  emlékezeteket  az  ttildríll  (.Szék:  Zsult.  :i\). 
KinloUőzetbe  niarud  iHelt:  Krni.  111.  Az  bold.)};  emlekezetíi 
lleltai  li.  mcstliiuryot  l'elesése  kéuán  ió  egesseget  (MeMIerb. 
A:;i.  Az  liitetleuekiiek  emlékezetek  az  lialal  atal  ki  tóióltetic 
iKél:Taii.  Ü"2i.  Égesse  az  oltáron  emlekezetiiec  okaeitli  iMA  : 
Bibi.  I.syi.  2)  nieiitio  (_'.  MA  fenviihnimg].  ^k^nly  emlekózet 
nem  lett  vala  a  meiinveknek  oi-zagaiol  (ÉrdjC.  S.'iObl  Koimr- 
wv.'u-a  epílyeii  emlekSzetSt  yi-anak  (582).  Jó  enilekőzetot  tész- 
te<-  felílfinc  iHelt :  Ví.  Ff4 1.  Ugyan  enftl  vagyon  onilekezet 
,Indas  levelében  (MA:  Bibi.  I.lCOi.  Mellyic  evangélistánál  találta 
valaha  emlekezetit  a  misének?  iMatkó:  BCWtk.  isr.i.  A  testi  '■ 
menyegzőről  vagyon  emlékezet  a  mai  evangéliumban  dlly:  Préd. 
I.lilV).  »)  memoracnlnm  C.  fdenkmalj.  4)  [donimi  monnmenti 
cansa  dátum ;  andenkenj.  Deli  \id  az  ajtón  ki-késéré  őket, 
mindeneknek  ada  szép  emlékezetet,  aval  ajándékozni  .-iz  vité- 
zeket (Zrinyi  I.l.öí'i. 

(Szólások).  Nem  olly  régiség,  hogy  a  még  élik  emléke- 
zetin  túl  vólDa.  A  mennyire  nyúj thattyuk  emlékeze- 
liinköt.  .Szent  oldalán  marasztotta  emlékezetill.  olly 
tágason  tátva  a  dárda  lyukasztását  (SzD:  M\ir.  lOfii 

Emlékezetes  :  memorabilis  MA.  [denkwürdig].  Emlékezete*   j 
igéi-  iMA:  Seult.  S13).  Emlékezetes  mondá-soc:  vocabula  empba- 
tiea  (Com:  ,lan.  I.=i9l 

Emlékezeti :  memorialis  MA.  [erinnerungs-]. 

Emlékézetlen :  immenior  MA.  [vmeingedenk  j  \':da  ky  az 
h.-ddttakrol  emlekőzetlen  pel  ÍÉrdyC.  filOi. 

Emlékezetlenség :  [immemoria ;  keine  erinnerung,  das  ver- 
ge.ssen]  Régi  nagy  nyája&ság  fvala  Grizeldisben),  semmi  .szomo- 
rúság, semmi  idegenség,  kis  leányrnl  való  emlékezetlenség 
.KMK.  n.4iVi. 

Emlékeztet:  [admoneo,  commonefacio;  erinnernj.  Hogy 
jővetelinek  bőcsúUetes  fogadására  izgas.son,  arra  emlékeztet, 
mennyi  királyok  és  próféták  kivánt.ák  ezt  látni  és  nem  láthat- 
ták (Pázm:Préd.  834). 

még-emlékeztet :  [lommonefacio;  erimiern.  mahnen].  Emlé- 
keztessétec  meg  egymá.st  (MA :  Scult.  86). 

megemlékéztetés  :  [admonitio ;  mahnung,  erinnenmg). 
Ciyakorta  való  iniásec  és  megemlekeztetésec  vadnac  ez  prédika- 
tziokban  (MA;  Seult  19). 

reá-emlékéztet :  (pommouefacio :  eriimern).  Nagy  köteles- 
séggel veszem,  hogy  reá  emlékeztetett  .az  as.szony  (K.'U:NA. 
]4.=S). 

Emlékeztetés:  [adQionitii>;  erinnerung).  Ezt  tegyétec  az 
éu  emlékezotemre :  azaz,  en  nevezem  ez  szent  kenyeret  én  ti 
erSttetee  adatott  te-stemnec,  enilékeztetéskeppen  (MA:  Seult.  .54. 
Pázni:  Préd.  1058 1. 

Emlékeztető  :  (monitorias],  monumentum,  monimentum 
MA.  (erinnerungs-,  denkmal).  Emlékeztető  épület:  niouumentiim 
C.  Emlékeztető  elme:  reminiscentia  (^C'oni:  Jan.  158).  Emlékez- 
tető jel  iGKat:Titk.  2:37 1.  Emlékeztető  oszlop  légyen  a  mara- 
dékok előtt  (77 1. 

EJHiÖ :  lonim,  habena  MA.  PP.  zügel  Ver. 

eremlö  <e-e>nlé)ét  Czegl:BDorg.  423):  cw  Lova  féke  eremlő- 
jét  gyalog  tartotta  (Czegl :  Dag.  11.20).  A  pápa  azt  kívánná  az  impe- 
rátortul,  hogy  kengyelét,  vagy  lova  fékje  eremléjét  tartsa  i  Czegl : 
BDorg.  42-3).  [Vö.  ERE) 

fók-emlö  (fékemUie  MonOkm.  VII[.n6):  habena,  fékszár 
M;ijor:Szót  fziigel).  (Cserényi:  PersF.  36).  A  lovat  zabolával 
és  fékemli'vel,  fékszárral  bajtogattya  íCom:  ,Ian.  SÍV).  Oly  lóra 
is  ültem,  kinek  fékemléje  niá-s  kezéből  igazg.ittatik   (MonOkm. 


\IlI.17('i.  Kagadgya  :i  Hektor  lovának  fekend('ijét  illmiy: 
'lW)jai  Had.  l.'iá).  A  lova  fékemlöjét  vagy  zaboláját  fogta  íNyr. 
IX.tlSl.  Akkor  sarkantyúval  meg  fogdos;i  .az  fekemlőt  gyengén 
hajlogatu.aii  i Forró :  Curt,  ll)>.  Kapja  a  lón.ak  fékendí'ijét  (Hall: 
HHist.  II.:iI."i).  A  mi  gyarló  oletlmknok  zabolázatlau  liig  fokem- 
lőjének tágan  való  megere.szte.se  (Kim:  Ének.  83  (iér:  KárCs. 
IV.2in.  TörtT.2  1.178). 

ÉN  (m  BéraiC.  23.  sat.  Müm-hC.  U'..  18.  sat.):  ego  U.  |ich). 
Azért  .akaiom  enn,  mert  en  nyluala  latlak  (EhiC  52).  Eu  kerez- 
tfiUeU  (.JordC.  361).  Monda  hewnekyk :  Yevvyetek  on  vtjmnam 
(364).  Teezy  eu  atyámnak  akarattyat  (374).  Kyraoda  az  en 
anyám  ?  (392),  Imk  en  te  nekőd  (SáudC.  li.  Ennalamna,al 
eegyeb  idwŐzőytew  ninclien  lÉrdyC.  60).  Wmagat  atta  énnekem 
(VirgC.  2).  Vaylia  lennél  nékem  én  attyánifia  (Kár:  Bibi.  1.634). 
.lőjetek  én  atyámnak  áldottai  (P;izni:  Préd.  17).  A  ki  barátom, 
••12  más  én  (140i.  Ez  én  ennyi  ftiratsjigos  budos,isom  (MA: 
Sí'nlf.  4).  Te  hozzádhril  én  hozzámot  eziniilaudasz  (10). 

Engem,    engemet    (fní-cm   LevT.    1.385.   engemet    1716. 

PhilolKözl.  VIII.4S):  me  MA.   [micb].  Ti  jjetrelmetéc  engemet 

inkab   nehezeit   (BécsiC.  2).   Meg   tyztoythacz  engemet  (JordC. 

375).  Az  en  testemet  adam  engem  verevknek  kezeben  (CornC. 

!    174).  Jay  engSm  [?)  bodogtalannac  (N.agyszC.  60i. 

Ennen  {hmi  BécsiC.  3ii7.  í<i»ra-magam  (?)  Pázm:  Préd. 
KA),  fmens :  mein).  Énen  zeniemmel  láttam  (BécsiC.  307). 
Ennőn  vallaym  (Nagy.szC.  19).  Eneu  lelkem  (\'irgC.  10).  Ennen 
atyamfyaynak  is  twtem  ekepen  (7).  Eenen  bennem  beke.segel 
eel  aln-zok  (KnlcsC.  6).  [Vö.  ennén-magam| 

Enyém,  enylm  {'mem  MünchC.  183b.  Imem,  éneim  204b. 
eniiii  DomC.  53.  Ozor:  Qu-Lst.  335.  Sylv:  UT.  1.150.  enim:  meus 
Kár:  Bibi.  1.303.  MA:  Bibi.  1.556.  eni/ím,  60);  meus  C.  [mein]. 
En  vram  tyed  azt  evM-zeny  es  valaztani  de  euem  volt  bezedet 
mondany:  meum  autem  fűit  verba  proferre  (EIu-C.  123).  Az 
enyiiiők  myiidenek  tyedek;  omnia  mea  tua  suut  (JordC.  583). 
Kyk  enym  valanak  (DomC.  107).  Valamit  az  éneim  kíW.űl  leg 
kissebnee  tóttetőc  (DebrC.  547).  Énem  G.alaad  es  énem  Miaias- 
ses  (Kuk'sC.  168).  Nem  ielentetem  gonozsagot  sem  enymet  sem 
ma.set  (Vb-gC.  11).  Atte  benned  valo  lelki  iozagot  nem  tezem 
enyme  (94).  Enyim  vgy  mint  tied  (Decsi :  Ad.ag.  78).  El  válasz- 
tottalak titeket  egyéb  nemzetségtói,  hogy  ením  legyetee;  ut 
essetis  mei  (Kár;  Bibi.  1.108).  Az  te  szép  ti.aid  enímec:  tilii  tui 
optimi  mei  sünt  (3261.  Akarok  én  jó  erkőltsel  tekintetben  lenni 
az  enyimeknél  ("MA :  SB.  225).  Nem  engedvén,  hogy  valaki  xr. 
en.vimek  közül  megbántatnék  (Illy:  Préd.  1.497). 

1  ENCÉN-BENC ,  ENCfíN-BEIÍCÉN  (entzembentz 
Prág;Serk.  350.  PP.  encsembencs  Haz:  1.296):  migae,  buttubata 

:  MA.  [bagatelle,  umiützes  zeug,  pos.sen].  Lám  minden  es.seid  [ő.seid) 
halászszás  nelkűI  tudtanac  el  élni :  te  kedig  eszasbé  tőtted  m<aga- 
dat  azoknál,  és  immár  entzenbentzet  kéuánttál  (Helt:  Mes.  285j 
Az  emberi  szőrzessec,  es  soc  entzenbentzec  annyira  el  h.atalmaszta- 
nac  a  szentegyházba  (Helt :  Háló.  198).  A  pharisaeusok  traditioji 
emez  amaz  enczen-beuczen,  gyermeki  játékos  dolgokrúl  voltának 
(Pós:  Ig.azs.  1.79;.  Ne  véllye  senki,  hogy  tsak  v,alami  aprólék 
s-entzen  bentz  dologról  volna  kőzőttők  a  villongás  (517).  Én- 
czenbencz   ceremóniák   (613).   A  ti  szent   irás   kivűl    v,aló   .sok 

'  enczenbencz  ti-aditioitok  (Pós;  Válasz.  203).  Sok  enczen-bencze- 
ket  keverik  a  szent  dolgok  közzé  (Szob;  Dáv.  178).  E  szent 
"  békességnek  bontogat.ására  enczenbencz  dolog  ne  lehes.sen  ok 
(Monlrók.  Vm.ll9).  Oh  te  enczen-benczen  beste  kur,Hfia  (Tlialy: 
VÉ.  IL258).  Sokféle  enisembencs  módi  vagyon  még  az  úri  a.sszo- 
nyok  között  (Haz.  1.296). 

ENCIÁN.  Entzián  fű  :  gentiana  PP. 
ÉNDrVIA:  intybns,  endivia  PP.  26.Sb.   Fejér  endivia  :  sca- 
riula  PCBI. 


i;:J9 


ÉNKK— ÉNKKELl  )E(;EI, 


exkkli>>-en(;eu 


t>4ü 


ÉNEKi"<"í  .SáiidC.  19.  EsztT:  IgiVny.  19  oióili  TihC.  37. 
ynfk  KukwC.  7:i.  ynrklek  20.  hwr  Kulcs:  Evaiig.  493.  őnSk 
Frank:  HasziiK.  llíl):  caiitii),  i-aiitileiia,  líjmnii.s,  ]i.s.iliiia  C.  Car- 
men, nuLsiivi,  poéma  Ver.  (üesauK,,  lieU].  Enokét  niuiuluan  :  can- 
ticnm  (BécsiC.  44.  MiiiicliC.  33.  JordC.  42).  A  .sóltar  neufi 
kőn.vfibe  drágalátos  enekec  vadiac  (Helt:  Bibi.  I.f4.  Ii3.;  Téged 
íliczcrlee  az  on  énekemnél  {Bom:  Ének.  lHui  Ilattyn  éneko, 
lialál  elíll  járója  (Piám :  Préd.  489).  A  két  hercegi  kisass7X)ny 
luratori  szép   énekekkel   tartották  a  társaságot  (FaI;TÉ.  718). 

halott-ének:  nionodia  MA.  naenia  MAI.  [todtengesang]. 

históriás-ének :   |cannon   eiiicnm :   erziihlendes   gedicht]. 
(Gíirc.<  ;  M;'>t.v.  Ciinl  I. 
páros-ének:   (ver.su.s  alterni,  bicininm ;  diiettj  (Fal;  Vers. 

f<79). 

sir-ének :  (naenia;  todtengesang).  Régi  .sír  ének  (BFa/: 
Asp.  4|. 

szerelem-ének :  lascive  carmen  PPBl.  (liebeslied).  Csiik 
mulatságra  vágyódnak,  virág  és  szerelem  énekek  liallgatásiira 
(Boni:  Evang.  1\'.  7.58i. 

tor-ének :  naenia  MAI.  [todtengesang]. 

virág-ének :  [lantüena  atnoris ;  liel)e.sliedl.  Az  mii  nipiuik 
il  ilFen  bcszidnel  napoukid  való  szolá.sában,  il  iuekekben,  kivált- 
kippenn  az  virág  inekoktjeu,  melfekben  czudálbatfa  minden  nip 
az  magár  nip  elmynek  úles  voltát  az  lelb^ljeii,  nielF  nem  egt-b 
banem  ma^'ar  poesis  (.^ylv:  IT.  11.  Iii4i.  Immár  csak  mulatságra 
vágy<ídiiak,  álnokul  kíiitiitt  tabulákra,  \'irág  és  szerelem  énekek 
hallgatására  ilioni:  Evang.  IV. 7.58)  Háborog  :a,  magyar  (a  tá- 
borbaui,  az  spanyol  latorkodik,  ferteluieskedik,  az  franczuz,  az 
galiiis  virágéuekef  tü  (RMK.  I.34ii),  Eiieklettelc  virág  énekeket, 
uiellyekhe  tc^^ti  szeretetríil  es  buia  dolgolírul  volt  emlékezet 
(Agend.  89i.  Azzal  niutogattyák  élas  elméjeket,  hogy  undok 
virágénekeket  irkálnak  melyeket  mind  gyermekek  s  mind  leány 
:LS.szonyok  kardéra  tudnak  (Pázni:  l'réd.  201).  Ah  1  melly  nagy 
e.szteleasé'g  az  atyáktúl,  v;igy  t'érjektfti,  ha  virágénekeket,  szo- 
rehneskedési-ftl  írt  könyveket  adnak  feleségek  leányok  kezébe 
(1128).  Devotiónak  .sze-széfill  általverotett  barát  téiielMéseiWil 
ilszveaggatott,  raggatott.  kellemes  virág  énekek  íGKat:  (iraduál. 
AjáutóL).  Kivetkeznek  BahLsi  Bálintnak  kölemkölemféle  .szerel- 
mes éueki.  Első  egy  horvát  virágének  nótájma  aenigma.  Jobb 
részre  a  virágénekeket  mind  Julimul  (szerzetté,  RMK.  1.3391 

zsoltár-ének:  j)salmus  Coni:  \'est.  113. 

Énekecske:  caiitiuncula  C.  (kleines  lied). 

Énekel :  cano,  canto,  incino,  modulor,  iisallo  C  (singen). 
Judith  i^nccle  íliécsiC.  44).  Zomoro  éneket  enedenc:  lamen- 
tavimus  (MüuchC.  33).  Kyrtben  enekleiiy:  tuba  canere  (JordC. 
3r.y).  Trombytaba  enekleny  ((.'omC.  1 1 ).  Az  kak.-Ls  enekle  lUonií.'. 
:'.23).  Eenekly  ew  róla  az  zolosniaba  (ÉrdyC  ()23i.  Hangos  zoval 
énekelne  (VirgC.  107).  A  tuiglyoe  énekolnec  ;iz  o  palotaiokba 
(Helt:  Bibi.  rV.29).  Dicziretet  énekel uen :  hynino  dicto  (Fél: 
Bibi.  78).  A  patsirta  énekel .  (Com :  Jim.  39i. 

el-énekél :  (decaiito ;  nlxsiiigen,  liersingeuj.  Mynd  veegyg  el 
eenekőlween  ez  envendetes  dyclieeretí)t  (ÉrtlyC.  3S."il)). 

elöl-énekél :  praecino  (.'.  (voi-singen).  EWI-éneklft :  praecen- 
tor  MA. 

ki-énekél :  emodulor,  decjuito  C  (hersingenj. 

még-énekel :  (decanto ;  herslngen).  Eeiiekleneek  meg  a  te 
deiiinot  (ÉrdyC.  i'>14).  Ez  triiler  napnak  eneketli  enokelietek 
meg  (VirgC.  17). 

vissza-énekél :  i-ecano  PPBl. 

Énekéldégel  (íiicWi-yí'ek :  wuitlto  PPBl.  Com:  Jan.  43i: 
i-aiitillii,    (-:inlito  MA.   |.singon).   Ay.    ő.s/i    bogm'   otkin,  az    liázi 


ptnil.'*('ik  itlioit  éuekdegelnek  (Com:  Jan.  43^.  Frei|uentativa,  ut 
kérdegel :  rogit;it,  énekeidegei :  cantitat  (CorjiGrainm.  238.  Land : 
Uj-Sögits.  L337). 

Éneklés:  inodulatio,  incjdulatiLs,  incentio,  cantus  C.  (das 
singen).  Heuolcodo  euőclesók  ((JiiaryC.  118).  Imachagokkal  ees 
zeep  eeneklee-síkkel  (ÉrdyC.  516b>.  Istenein  adgy  éimékeni 
álliatatos  szivet,  hogy  ezzel  a  .sirona  éneklésével  semmit  iie 
gondolljak  (Tolii:  Vig;iszt.  83).  Éneklés  vas;ir-na|ija  (Mad:  Evang. 
368). 

Éneklési :  (musicus ;  gesangs-j.  Éneklési  mesterség :  miisiia 
MA. 

Éneklő :  cautor,  cantator,  modulátor,  hyiniiifer  C.  (siiiiger). 
Az  yuekleknek  zengliosek  azaz  trombet;i  zíi  sypolas  liegliedeles 
(DebrC.  530).  Éneklő  kar  (OÖlc.  39). 

Énekes:  I)  (imusicus, cautatus;  gesangs-,  mit  gesangj  Eiieki* 
verseket  énekel:  carmina  mudulatur  (Com:  Jan.  1))3).  Ének<>.< 
imádság  (Ágost:  Zar.  3(i).  Énekes  mise  (PhilFI.  .58).  2Í)  musi- 
cus,  cantor,  cantaus  MA.  cautor  Otr :  OrigHuug.  11.47.  (siiuger). 
Énekesa.ss2ony :  cantatrix  C.  Az  énekes  leiiitac  (Kár:  Bibi.  L379j. 

I       Éneki :  cantionalis  Kr.  [ge.sangs-).  Éueki  tudomány :  musica 

I    MA.  Éueki  tolszóval    maga.sztalv;'ui  tolségedet  (MA:  Bibi.  V.13). 

Fi'u-aszt:mám  addig  mind  ezzel  torkomat,  valamíg  érzeuém   el- 

bágyadtságomat,  tovább  nem  vihetvén  éueki  Icuigomat  (Gyílngy : 

MV  2.  173). 

ENGED  (.ííjcWélmést  BécsiC.  87.  91.  Mjfíéhjiétléuség  85. 
inyidélmés,  cngidét  27.  tiiglggin  3fi.  énifldnec  43.  ^ifidnéc  11.5. 
engevdeiú  MargL.  29.  aigfidet  HeltrUT.  5):  I)  oboedio,  oli- 
temiiero,  obsequor,  olwecundo,  morigeror,  .sub-sen-io  C.  [jareo 
MA.  [gehorchen,  lolgoii).  Eugede  lu-dung  iutctvinec  (HB).  Enged 
a  tanácsnak:  consilio  acipiiescit  (EhrC.  3.  X.  57.  BécsiC.  34. 
115).  Mykep|)en  Const.'uitinos  chaza;irnak  engliedelmcsek  voltá- 
nak azonképpen  ewneky  ees  eughedneenek  (ÉrdyC  358).  Meeg 
a  fertelmes  lelkek  ees  enghediiek  vala :  et  .spiritns  imnitmdi 
procidebmit  ei  (JordC.  461).  Nem  engede  zent  UaniaiiL-os  ker»- 
.sere  (I)omC.  112).  Hiighednek  vala  ez  liytliiiek :  au.scultabat  ei 
(72Ö).  Engeduen  ez  liinataluak,  iwue  zent  Ferenczliez  (VirgC. 
21).  En  w  akaratyoknak  engedueu  fel  állok  es  predicallok  (6io. 
Elsw  zomra  uom  engedel  (C<V).  Téged  keuaiuiak  halgatiiy  es 
teneked  engedni  (79).  Engettel  a  te  felleségedne<'  szaiiaiiac 
(Helt: Bibi.  I.  B2).  A  .szelec  es  vizec  engednec  ő  neki  (Helt: 
UT.  8).  Azt  |>araiic.solIya  Krisztus,  hogy  valaki  az  eccelesiAnak 
nem  enged,  ligy  tartsák,  iniiit  pogányt  (Pjízm:  Kai.  17i'>t'>.  .584). 
Engedgy  az  törvénynek:  pátere  legein  (Ver:  Verb.  227).  Ugy 
kell  a  népnec  parancsolni,  hogy  ó  neki-Ls  engedni  akaratty.i 
légyen  avagy  tesséc  (Com:  Jmi.  142).  Sí)  cedo  MA.  (i'oncedo. 
consentio,  permitto] ;  iiachgeben  PP.  erlaiibeu,  zulassen  Adáuii : 
Spr.  191.  Nem  engedem :  vető  C.  Engedni  a  szereiK-.sének : 
*ce<lere  fortuoae.  Engedni  kell  a  gonosz  idökiiek:  *cedeiidum 
est  malLs  PPBl.  Engede  hogy  elmernie  (EliK'.  14).  Ó  keién 
eiigeggeu  lakozni  velem :  ut  simnte  coiisentiat  h.'ilátare  niei'iim 
(BécsiC.  36  27).  Engliottek  ;iz  ty  atliaytoknak  teetemeenjiiek : 
consentitis  operibus  [witriim  vestrorum  i JordC.  5t'i7).  Neky  en- 
ghedeenek :  a.s.seiisi  síuit  ei  (724).  Hogy  ha  ysteii  enghedeudy 
(807).  Haliian  to  kere.seket  enge<le  nekik  (\irg<^'.  75>.  Ayto  kyn 
eugeltetic  be  menni  (Nagyszl'.  22)  Mikoron  elvégesztéc  vóln:i 
e.szt  i'i  dolgot  az  vaydával,  hogy  lielé  engedet  volna  (Helt:  Knui 
132b).  Els  hideg  essöt  kicziatuak  auagi  hogi  liH  az  M6  euged- 
iieie  liaiiat  (KBécs.  1572.  EV  S)  (eoiicedo,  do,  dono;  gewiilireu. 
verliíilien,  ilbeilassen).  Enghed  neky  le  pala-stodat  es:  dimitie 
ei  et  |)allinm  (JordC.  3i;8).  Engeggyeu  nmkiztot  reea  \vr  isten 
(Éi-dyC.  11).  Aniyt  keerz  enghedween  vagyon  (154).  Kynek  zent 
eerdemeenek  niyatta  eiighe^ye  ht  Isten  bjiiejiikiiek  boclia- 
uatty,iat  (526bi.  Ydót  eiighet-^  (578b).  Kyt  uekwiik  ongi't'ien  ec 
ágion  niy  vrviik  lesiis  (VirgC.  97).  Enged  neki  az  tT>l.s<'.  ruliat : 
reinitte  ei  imIIÍuui   (Fél:  Bibi.  7 1    Az   eKyfigyfi   Kelemen  líip.!! 


KI.  ENtJF.rw  KN(iKI)F.I  .HM 


en(?ri)Ei.mI'>-p:\(;ki  )Ei..\ii'rrr.KNKF.i  •  ik      tm 


kiMtőt  isteni  joleiió.ssel  meg  tsalfa,  lioív  a  iiniuusiigot  néki  en- 
S(Hliit''je  (Hós:  Igazs.  11.130).  Füleinket  mind  a  két  résznek  kell 
engednünk  (Njt.  X.120).  4)  indulgeo  C.  |)arco  Ver.  nacligeben 
Adámi:!?pr.  191.  (nachgiebig  sein,  vergebeuj.  Kiigedéc  rokonság 
lériiénénect  cedo  iiiri  propinquitatls  (BécsiC.  9).  Ne  enge^lpsu  , 
te  zéniéd :  non  pmcet  oculas  tiiiis  (12.  40).  Engeg  uram  (207). 
I.egi  dyezeretes  mind  azokba  meliekbe  kegielmez  es  engez 
énekem  (VirgC.  H''i.  5)  lento  \'er.  (naelilassen]. 

el-enged :  I)  coudouo  MA.  [vergeben,  nachselienj.  Ha  a 
gonozt  el  engedik,  kinM  tehetnének,  gonozznl  tezik  (WeszprC. 
26).  Eellyen  zeertelen  dolgokat  el  engheduy  (ÉrdyC.  64  2b). 
(ninoz  bwnt  el  eugetem  (VirgC.  11).  2)  condono  M.\.  (remitto; 
naclila'i.'ien,  erlas.sen].  Azt  Ls  eldiskiiráltAk,  mit  eii^'edjenek  el 
adunkban  (MonOkm.  XV.  52i.  S)  [conc«do,  do,  dono  ;  gewShren, 
gebenj.  Izrael  me.stürnok  boritaljára  engedtünk  el  H  ft.  iMonTME. 
L87). 

még-enged :  1 )  permitto,  coucedo,  siuo  C.  [erlauben,  zu- 
la.-sen).  Enged  meg  liogi  aianlliasok  a  mi  151k5nket  ate  zent 
kezedben  ^TihC.  UOj.  E^  en  neked  meg  engedem  bogi  en 
velem  lakozal  (^'irgC.  25).  A  templonmac  epitese  az  iffiu 
Dariustol  megengettetet  (Helt:  Bibi.  1.3).  Követem  a  szabado.s 
elmélkedésekben  azokat,  kik  elíttem  utak :  de  magamnak  Ls 
megengedem  bogy  valamit  hozzáadgyak  (Pázm:  Préd.  a3). 
Engedgy6c  meg  az  bilbia  oluasa.sat  az  kSssegnec  (ICsztT:  IgAny. 
304).  Megengedik  éhei  meghalni  (Illy':  Préd.  11.53).  3)  [conc«do; 
zugeben,  einrauraen).  Ezt,  te  hanemha  er5s  bizonsagockal  as 
peldackal  meg  mutatod,  kftlímben  könnyen  meg  nem  engedic 
az  papasoc  (EsztT:  IgAny.  276).  3)  cundono  MA.  [überlas-sen, 
gewahren].  Eremest  meg  ees  enghette  vona  Salamon  kjTalnak 
az  orzagot,  chak  az  wrak  akartaak  vona  (ÉrdyC.  400).  Bátyám 
az  kei-tet,  az  kin  egyenetleaségünk  volt,  nekem  megengedte 
(RMNy.  111.59).  Az  királ  talám  meg  engedi  életedet :  salvabit 
animam  tuam  (Kár:  Bibi.  1.327).  Ugy  engedtetett-meg  élete 
(Matk^'i:  BCsák.  7).  Semmi  boszut  nem  alván  életét  megengedé 
néki  (Illy:  Préd.  I.25S).  4)  indulgeo  MA.  [dimitto;  eriassen, 
vergeben,  verzeihen].  Az  haragot  meg-tartóztatni,  megengedni : 
iram  cohibere,  ignoscere  Com:  Jau.  193.  Apró  germSkok  hamar 
megh  engednek  (ÉrdyC.  49b).  Engedd  meg  mii  nekftnk  az  m& 
ado.ssaghhikat  (Sylv:  ITT.  1.9).  Tálam  meg  enged  emiekem : 
propitiabitur  milii  (Helt :  Bibi.  I.Q).  A  fejedelmek  a  gonoszté- 
vJknek  néha  a  balált  meg-engedik  (Pázm:  Kai.  1766.  1000). 
A  felesege  az  urának  miképpen  engetheti  megh  jegyruhajat: 
relatare  possit  (Ver:  Verb.  178).  Adgy  bocsíinatot,  engedgy 
meg  néki  (Com:  Jan.  201).  Isten  kegyelmes  midAn  a  vétkeket 
megengedi  (Hly:  Préd.  1.37;.  5)  [oboedio;  gehorchen].  Kéván- 
nám,  hogy  én  szép  szómnak  megengedne,  de  ha  huzjája  szó 
nem  elég,  ottan  kénok  enge.szteljék  (RMK.  1.88).  6)  [regelo ; 
auftauen].  A  tsemeték  a  téli  jeges  fagyos.sághól  megengednek 
íGKat:  Válts.  1.896). 

megengedés  :  I )  permis.sio  JIA.  erlaubnLs  C<im :  Vest.  150. 
3)  indnlgentia  M.\.  [vergebmig,  ablass].  Byneknek  meg  enghe- 
deese  (ÉrdyC.  61).  Mely  adossagnac  meg  engede.se  az  bfinSknee 
ingyen  való  meg  botsatasat,  vgyan  szemftne  eleiben  adgya 
(EsztT:  IgAny.  223). 

oda-enged  :  [concedo,  trado ;  überlassen).  Még  a  feleségét 
ls  oda  engedte  pénzért  (NótPM  28). 

réá-enged :  (coasentio :  einwilligen).  Az  feyedelem  nagy  ne- 
hezen reea  enghede  (ÉrdyC.  340).  A  zfizeseg  meg  törettetik 
mind  aunizor  menizer  az  akarattal  reiah  engedSt  (DebrC.  142). 
Hugy  magyar  nyelnxe  fordoitanam,  reah  engedeek  (Komj:  SzPál. 
146).  Mind  az  két  fel  rea  enged  (Ver:  Verb.  297). 

Engedelem :  1 )  [oboedientia,  obsequium  ;  gehorsam].  Az 
testet  az  leeleknek  enghedelmeere  haythatnaa  (ÉrdyC.  615b). 
A  kbiec  attátoc  tú  magatokat  engedelemre  (Helt :  UT.  94).  Erő- 
nél hayta  i'ket  á  magyari  coronánac  engedelme  állá  (Helt;  Kr.ín 


65).  KíUfleztetfink  az  anyaszent-'gyház  engedelmére  (Pázm:  Kai. 
491).  Ezek  tudták,  mint  kell  a  szfizes.séget  ftrizni,  niiut  kell  a 
testet  engedelem  alatt  viselni  (Pázm:  Préd.  14H).  8)  perniLssu-s, 
c<>neas.su.s,  conce.s.sum  C.  [erlaubnis,  nachlass].  Az  anya  az  5 
magzatit  engedelembcn  tartóztassa  (Matkó:  BCsák.  412).  Tudomis 
ió  fiam  hogy  mhidonkor  hozzám  engedelemmel  voltiil  (Hyef: 
Jephta.  10).  Az  t&st  meg  nem  fűrtiV.tetyk  az  akaiathnak  enghe 
delmeneel  kyl  (ÉrdyC.  59).  Ilarom  gyrat  k«Hien  az  byronak 
adny  minden  engedelem  nelkwl  iKMNy.  II. 2)  S)  indulgenlia 
MA.  [dimissio ;  vergebung,  verzeihungj.  'l'ugya  vala  losus  hogh 
petíir  egyháznak  ióvendő  paztora  lenne  ees  komén  lenne  enghe- 
delmrc  (WinklC.  153).  Esküvéssel  igéiénec  ezeknec  királyi 
engedelmet  (Helt:Krón.  33b).  4)  (mitigalio;  d;is  nachlasson, 
besiinftigung].  Fráter  Leo  niendennapon  keutewzyuala  sebének 
helytt  vernek  meg  tartására  e.s  serelemnek  engedelmére :  ad 
mitigandum  dolorem  (EhrC.  65). 

[Szólások].  E  n  g  e  d  e  I  m  é  b  fi  1  az  urnák :  nieiii  hon-,  mit 
ilu-er  erlaubnis  (Adámi:  Spr.  191).  Engedelemmel  legyen 
mondva  (NótPM  49). 

[Közmondások.]  Az  szolga  dolga  czak  engedelem :  omiás  herus 
servü  monosyllabus  (Dec.si:  Adag.  199). 

Engedelmes:  1)  oboedieiis,  obsequens,  morigerus  C.  [ge- 
hor.sam,  gehorchend].  Kyk  hAneky  enghedelmesek  (.lordC.  723). 
Mynden  dologban  enghedelmos  vala  az  feyedelemnek  (ÉrdyC. 
339).  EnghedelmesSk  vagywnk  az  te  tanachodiiak  (570).  Aliiza- 
tosbak  es  engedelmesbek  légiének  (Vii-gC.  75).  Engedelmessec 
15uec  k  ku-ályi  paranczolatnac  (Helt;  Krón.  32).  Az  asszony 
népek  engedelmeséé  legyenec  az  fi  feriekhez  (Tel;  Evaug  1.179). 
Az  anyaszentegyháznak  tanítását  engedelmessen  kel  vennünk 
(Pázm;  Kai.  489).  2)  indulgens,  mitis,  lenis,  mansvetus,  plaeatus, 
piacidus,  remissus  C.  propitius,  exorabilis  MA.  [nachgiebig,  .sanftj. 
Biigedelmes  vr  (BécsiC.  27).  Engedelmest  zenuegged  :  patienter 
sustine  (87).  Légy  enghedelmes  te  elienseghednek  :  esto  conson- 
tiens  adversario  tuo  (JordC.  367).  Saulus  vala  enghedelmes  hí 
halálában  :  ultro  conseaserat  ipsiiLS  caedi  (732).  Moses  minden 
é  f51den  valo  embereknél  engedelmesb  vala  (Helt :  Bibi.  I.TTt4 1. 
Oly  engedelmes  mint  az  viaz :  cera  tractabilior  (Decsi :  Adag. 
187).  Akai-  suUyosb,  akar  engedelmesb  legyen  az  elsó  szerves- 
nél az  wj  törvény  (Ver:  Verb.  224).  Lsten  mi  hozz;uic  engedel- 
mes (Zvon:  Osiand.  1.854).  Némelly  fával  engedelmesen  kel  bánni, 
ugy-mint  az  olay-fával  (Mad :  Evang.  201 

Engédelmesaég :  1 )  oboedientia,  obtemperantia  C.  ob.se- 
quentia,  obsequium  MA.  [gehorsamkeit,  gehorsam].  Fráter  Ber- 
naldnak  alazatossagarol  es  engedelmessegerewl  (EhrC.  8).  La- 
.satok  alázatos  engedelmességet  (VirgC.  69).  Mongyad  meg 
nekem  zent  engedelmesegre  ha  valamit  lattal  (43.  59).  Mind 
Írásomat,  s  mind  értelmemet  iiz  anya.szentegyháznak  engedel- 
messége alá  hajtom  mindenekben  (Pázm:  Kai.  a3)  Kötelesek 
voltak  mmnyájan,  hogy  az  papi  fejedelemnek  és  tauitóknak 
engedelmességgel  leimének  (484).  2)  placabilita.s,  placiditas,  leni- 
tas,  lenitudo,  indnlgentia,  man.s-\-etudo  C.  [nacbgiebigkeit,  .saiift- 
heit].  Zent  Ferencz  meggondoluan  ez  zent  atyafyunalt  a  nagi 
engedelmességet  kezde  magát  feddeny  (VirgC.  69).  Valaki  az 
istennec  hoszu  engedelmességénél  gono.szul  el  (Tel:  Evang 
I.IO81.  A  magzatokuac  a  szfiléc  sokat  engedoec:  a  felettéb  való 
engedelmesség  penig  el-veszti  a  gyermekeket  (Com:  Jan.  122). 
Bizakodik  vala  a  gonosz  lator  mesterének  engedolme.s.ségében 
(niy:Préd.   1.7). 

Engedelmessógés :  [mitissimus;  selu-  saiift,  guiidigst].  Enge- 
delniesseges  vram  iesus  yrgalmaz  ennekflm  (KrizaC.  36). 

[Engedelmetlen] 

Engédehnetlenked-ik :  (inoboedieixs  .sum ;  .sicli  ungehor- 
sam  benehnien].  Ne  engedelmetlcnkedjen  urának  (Fal:  NA.  218) 


H.    XVKLVTORT     SZOTiB. 


KMiKDF.I.METLKN.SÉtí- MR<!  EN(it'>«TEI. 


MKfíKNGESjrrELÉS-ENYfriT 


644 


Engedelmetlensóg :  [iiMilmediíMitia ;  miiíeliorsimi).  Kik  o 
engcdeluiotlonseKeket  vr  ulleii  muiidottac,  ki  irtattanac  (BécsiC 
•28).  Az  engédelnietleiisegiiec  peldaia  (85). 

Engedés  :  ioiices.sio  C  concassus  MA.  [erlaubnis]. 

Engedet:  I )  cv  Azért  az  ow  f;oiidulatjt  zent  Margyt  niyrid 
mcgesuiere  iateiiy  eiifíedetbevl  (MargL.  117.  l)«iiiC.  SH.  DebrC 
fi(i).  2)  (TOiisensiLs;  einwilliguiigj.  Biiiro  ualo  eiigedetro  vuiiza- 
iiala  (KazC.  131).  Az  níié  halálos  byiiykre  való  enKddetSt  az 
akaratl)ol  iniiidőiiűstűl  kivozi  (NádC.  25). 

Engedetlen :  imparcii.s,  iiiobsequen.s,  refractarias,  cniitiiraax 
C  illubiXídieiis  MA.  [iinfolgsam,  migehursamj.  Eiigodetleu  liii 
(JordC.  245).  Attyoknak  enghedotlenSk  (ÉrdyC.  524b.  217. 
DebrC.  35).  Az  ew  ellenségliy  es  eugedetleiiy  (líMNy.  11.20). 
Szfileiknec  eugedetloiiec  (Mou:  Apui.  11.424).  Eiigedetlenee  vol- 
tatol; az  én  számnac:  inereduli  fui.sti.s  ori  meo  (Kár:  Bibi.  1.139). 
Visza  nigokka  e.".  engedetleoekke  talaltatiiac  íPéc.si:  SzfizK. 
A2).  Megkeméuyiteto  istoii  az  királyiiac  lelkét  és  eiigedetleiiué 
tette  az  5  szivét  (MA:  Bibi.  1.158.  Zrínyi  II.2U2). 

Engedetlenkéd-ik :  (inoboedientem  so  exhibere ;  wider- 
speiistig  seii:J.  (Zvoii:  Fost.  H.253).  Kezdett  isten  ellen  engedot- 
leiikodiii  I Hall:  III list.  U.258). 

Engedetlenség:  contumacia  C.  (inüboedieutia;  widerspeu- 
stigkeitj.  De  az  engedetlenségnek  binenek  utanna  kíuetkez- 
uek  liet  fogatkozjLsok  (BodC.  3).  Keuelseget  ielentetem  ongedet- 
leiLsegeniol  (VirgC.  8.  ÉrdyC.  370).  Az  őrdfig  addig  kísérgette, 
míg  isten  ellen  való  vétőkre,  az  ongodetlenségre  bírta  (Hall: 
lillist.  U.2(;2i. 

[ENGESZTI 

nieg-engeszt :  (placo;  besiinftigen]  Halgas  meg  vrani,  en- 
geztf.ssel  meg:  placiire  (BécsiC.  157). 

Engesztel :  1)  (subjugo,  subjicio ;  nnterjoclien,  miterwerl'euj. 
Meuden  kStalos  varost  énnekem  engoztel  (BécsiC.  12).  Kic 
Asueriis  parauéulatia  ala  engezteltetteu :  qui  subjacebant  im- 
perio  (66).  Baluaúoknau  keuaiLsagi  ala  engeztelte  vala  5  magát 
(179).  Parauíola,  ho^  miiidSn  vanLsocat  engeztelen  i  hatalma- 
nac  alaia  (GiuiryG.  55).  Mindent  5  lábai  ala  engeztettel  (UobrC. 
23l.  En  alám  népeket  engeztelz  (39|.  Kévánnám,  hogy  én  szép 
szómnak  megengedne,  de  ha  hozjája  szó  nem  elég,  ottJin  kénok 
ongpszteljék  (RMK.  I.8SI  Téged  meggyőznének  és  császárnak 
engesztelnének  |97).  Nekik  nagyot  Ígértél,  hogy  ha  engem  nieg- 
győzendnek  és  hozjád  engesztelhetendnek  (98).  2)  mitigo,  de- 
mitigo  C.  placo,  conciliü,  propitio  MA.  |bo.sant'tigenj.  Könyörgéssel, 
áldozattal  engasztolőm :  lito  C.  Zent  fyadot  engeztelled,  ámen 
(■He.erC.  283).  Zent  Ferencz  imagya  vala  az  vj  istent  hogi  a 
zyneket  engeztolye  (VirgC.  49).  Sok  fáradtság-ntán  sovány  ele- 
dellel engesztelik  ngató  gyomrok  rágását  (I'iizin:  Préd.  31 1. 
3)  (niollio ;  enveichen,  weich  niachenj.  A  siitfl  nap  az  agyagot 
keményíti,  a  viaszt  engeszteli  és  lágyítja  (KahBR.  573). 

[le-engesztel] 

léengesztelés :  [pacalio,  complacalio ;  das  tchlicliteu,  b«- 
rnhignngl.  Bochattatanak  az  gevrevgevkiiek  teuelgesevknek  le 
engeztcle.sekre  lUomC.  304). 

még-engesztel :  1)  lenio,  placc,  complaco,  reconcilk>,  con- 
cilio,  intercoucilio,  propitio  C.  [besiinftigen].  Vkit  ineg-engesztelni 
magához :  *mitigare  sibi  aliquem  Pl'Bl.  Mogengeszteltelhetfi : 
placabilLs  Coni:  Jan.  199.  Meen)«el  elecb  meg  enghezteiny  te 
atyattVyat  (JordC.  3(i6).  Megbenghoztelee  liwket  bokesseggbel  (728) 
Az  twz  w  heiLseget  meg  ongeztelo  (VirgC.  36).  Meg  engeztelye 
az  zeuiermesseget  az  zerolm,  az  feleimet  elevzze  az  keuansag 
(CornC.  80).  Diczirotyuol  megli  engeztely  az  yntisnek  sanyarn- 
.«agath  (.Konij:  Szl'ál.  35.  193)  Meg  engesztelő  az  5  bnsniásiit 
szép  beszédeckel  dlelt:  Krón.  I87i.  Megengeszteli  isten  haragját 
(MA:  Bibi.  1.78).  tjommi  Istent  ugy  meg  nem  engeszteli  mi  lioz- 
ziink,  mint  .i  szabad  akarat  szeréut  felvállalt  disciplina  (CzegI: 


MM  1141  2)  (emolliíi ;  enveichen J.  A  kemény  vasat,  ha  til/hez 
tartyuk,  ngy  meg  engesztellyiik  és  iágyittyuk,  hogy  gyenge  vas 
fonalokra  lehet  nyújtani  (Fal :  NU.  266). 

megengesztelés :  nntigatio,  placatio,conciliatk>,  conciliatur.' 
reconciliatiüC.(besanftigimg]  Hatalmok  vagyon  ínyndeeghy  mynd 
pokolbely,  vezedelme-s  haburwnak  meg  enghezteleeeen  hogy  ne 
artluLssimak  (ErdyC.  .557b.  Fél:  Bibi.  IL.57). 

megengeszteUietetlen :  inexorabilis  C.  [unerbittlichj. 

Engesztelés  :  plac:itio,  mitigatio,   propitiatio  MA  [besaiitti- 
ginig]- 
Engeszteletlen :  implacatns  C.  MA.  [unbeeiüiftigt]. 

Engesztelhetetlen  :  implacabilis,  illacriinabilis  C.  inexora 
bilis  MA.  [ímerbittlidi,  unversiihnlicli)   (Born:  Préd.  319i. 

Engesztelhetetlenség :   implaeabilitas   MA.    (unveniíihii- 

lichkeitj. 

Engesztelhető:  placabilin,  exorabilis  C.  &LA.  [versüluilichj. 

Engesztelő :  mitigatorias,  conciliabnndus  C.  propiliabilis, 
pnipitiaturius,  niitigatorius  MA  [besiinftigend,  versOhuend,  ver- 
söhuung.s-].  Enghftíztelfi  bel:  propitiatorium  (Sylv:  UT.  Il.lüfii. 
Az  engeszteli  nyelv  az  élet  fája :  lingva  piacabilis  ligumn  ritae 
(Illy:  Préd.  U.231). 

Engesztelöd-ik :  placor,  mitigor  Kr.  [sich  versShnen,  aich 

erbitten  lassenj. 

meg-engesztelödik :  :vi  KSnyUrgéssel  megengesztelidfitt: 
e.xoratns   C.    Mikír  a  zidó-népre    meg-liaragndtiU-vala,  egy   kis 

temjén-gyujtilssal  niog-eugesztelödél  (Pázni:  Préd.  543). 


,1 


ENÖ  P  ÉNÖ  ?  Heljont  faeere  communem  araturam,  qui 
[ígyV]  dicilur  enou,de  nniKpioiiHe  meii.«e  Xjugera  (1233.  Jemey 
165).  Ginnnunem  aratiu-am,  quae  vulgariter  eneu  dicitur,  faeere 
non  debent.  Araturam  communem,  quae  vulgariter  eneu  dicitur, 
omnino  faeere  non  debent  (1240.  Szilády  Á.  közlése).  . 

ENY :  [praesidium ;  schutz].  Tdbbire  luiudnyaian  fegiuereket  | 
el  bmiyuíui,  az  halomnac  es  eyiiec  emiyeben,  mely  inmiar  ielen 
vala,  Ixikouel  el  menenec:  pleri(|ue  abjectis  artnis  collis  aut 
nocti.s,  ipiae  jam  auxiliu,  integri  abeunt  (Uecsi:  íjiUlJ.  45).  Az 
.szelídek  enieben  uiugo.'iznak  az  hitetlenek  is  (Fél:  Tan.  4591. 
De  mihelyt  a  mozóriil  az  erd5  .sarkalatjiUioz  érkezének,  ottan 
a  város  ennyében  az<jn  líivések  is  semmit  nem  árthatnak  vala 
(íteal:  Krón.  402).  Ezen  kivól,  vannak  több  hegyeydis,  kiknek 
enyeklion  meg  oltalmazhatod  magad;it  (Lép:11Xik.  11.221).  f\'ö. 
eny-helyl 

Enyétt:  1)  |sub;  unterj.  Tatár  korbács  enyett  vérrel  for- 
dult lestek  igen  sajtoltatnak  (Paskó:  EJSir.  A3).  Csak  élnee  a 
.szent  hivatal  enyet  (Megy:  üJ^.  111.38).  Erdélynek  türOk  c»á- 
s-zíirral  való  frigye  szövetsége  enyett  romlása  nem  volt  (Szál: 
Krón.  17).  Könyörgés  enyett  tunya  életet  élnek  a  barátok 
(GKat:  Vált.  1.1136).  2)  (per;  mittelsj.  Efey  .szftvel-lélekkol, 
választottak  engemet  fejekké,  ki  enyet  immár  az  én  állapatoni 
is  közíittíik  bizonyosabb  iTörtT  XlX.117i.  \'árosinktiaii  egy-egy 
kis  kunnyókban,  árnyék  alatt  kuttoguak,  egy  kitsiuy  gálitckA, 
timsó  matá.sz  vjigy  tő,  mik  enyett  hirt  suttognak  [a  kalmárok) 
(.Szeutni:  Kaim.  2i.  Jákobnak  ez  hflvebb  szSlőttye-is  volt  [JíVzsef]: 
báttyai  gyi'dólték,  kik  álmáliól  érték,  hogy  nékik  igazat  szólt: 
isten  után  kalmilrt  imádott  Iwgy  ott  járt,  s  enyettek  kiUban 
nem  hólt  (4i.  Minden  erejéből  meghúzza  iját-L"  luir  a  .sátán, 
Isak  ezt  a  lelki  pajsot  vesd  eleiben,  sértetlen  marad  szived 
onyette  itíKat:  Válts.  1.37).  A  kórószálhoz  U  ragaszkoilik,  hogy 
enyelte  magát  megoltahnazza  (176).  Mi  ő  enyetto  a  |>éntekes- 
ségtől  metonenekedlűuk  (U.lUi.  3)  loco,  pro,  vice  MA.  (aiistattj. 
Enyette,  enyetted,  enyettem:  loco  illius,  tui,  niei  MA.  Biir  tovább 
állott  fenn  a  nuisípdik  templom.  Ismét  az  enyett  aiuiyi  válto- 
zásokat   szenvedett  iGKal :  X'álts.  I.68v"ii   A  vétken    teruiés»elet, 


UXYVES— El.  KNVÉí-ZlK 


ELENVÍSZÉS-  Rl  .EN  VI^J^CTÉS 


mint  esy  hfidíV  r/oiidorát  !evossétek ;  jiz  enyett  iwdig  ji  (.'Imstust 
nz  S  ipazsápával  fel-íltJzzftek  (92iO  A  székelyek  noha  sok 
tstifos  és  mi  tSlínk  értetetlen  szokval-is  éliiok  ugyaii,  de  az 
enyett  igen  ékesekvol  és  jeErjziVikvelis  (GKattTitk.  1120). 
Mind  poliániokok  IwrteSlteok  szokássá  ueóttek.  hugy  darabontok 
által  visznek  minden  szolgálatot  uégben,  maguk  az  enyet  hever- 
nek, széllel  járnak  (TOrtT.  XI.175). 

Enyves :  [opacus,  umbrosus ;  dunkel,  schatlig].  Ez  vylaghy 
enyives  eelethnek  zorossaga  (ÉrdyC.  Ö16b).  Mindenek  telik  sikos 
és  enyves  setélséggel  (Pázm :  Préd.  417).  E  liitván  enyves  vi- 
l;igot  miut  tsak  a  gaiiajt  ugy  tartotlác  (Megy :  3Jaj.  11.54).  Holott 
az  elótt  szép  mezó,  és  eny%es  források  voltának  (Otr :  Besz..  65). 

ENYEGET  {myhí^tés  MA:Scult.  796);  1)  pallio,  celo, 
occnlto  MA.  [verbergen,  bemanteln].  Ew  az  nagy  Gergelyerth 
.sem  kezes  nem  nolth.  sem  el  nem  zeoktette  es  nem  enyegette 
(RMNy.  Ill.fie.  65).  Sok  által  látó  óltalmazgatá-siiak  pók  háló- 
jával enyegetik  és  födözgetik  veszett  igyeket  (Pázm:  Kai.  113). 
Nem  kel  csak  arra  néznünk,  hogy  valaki  igen  emlegeti  az 
Írást ;  és  az  fi  fenéjét  enyegeti  az  isten  szavaival  (456).  Az  isten- 
telenek az  6  büntetéseket  ezzel  akarják  enyegetni  és  mentegetni 
(Pós:  Válasz.  2Sö).  Az  b&n5kuek  moczokia  es  sebey,  nilvan 
nem  láczanak  meg  ez  ielen  való  életben,  mert  nagy  rava.«zul 
enyegettetnek ,  az  gonoszság  tev6kt51  (Lép:  PlHik.  11.214). 
Vétkeket  szépegetik,  enyegetik  (Ker:  Préd.  989).  3)  protego, 
foveo  MA.  [schiitzen,  beschirmen).  Étess,  itass  é.s  enyegess  min- 
ket (MA:  Scult  723).  Gondviselése  által  enyegettessenec  és  vezé- 
eltessenec  i>L\:TaD.  187).  Hatalmas  er8k  és  tsndák  által  enye- 
gette iKomár:Imáds  1911.  Eretnekeket  az  ellenkezik  hol  bmi- 
tetaek  s  hol  enyegetnek  (Veresm:  Taiiácsk.  316).  Mint  ha  bön 
enyegetni  j5tt  volna  5  e  í-ilagra  íMegy:  Bayle.  227). 

el-enyeget :  [celo,  pallio;  verheimlichen,  bemanteln].  Ha 
javallottá  volna  gonoszságokat,  inkáb  el-enyegette  és  fedezte 
volna  (Tynk:Józs.  21). 

Eny égetés :  [protectío,  excnsatio;  scbutz,  bemiiuteluug].  Min- 
ket semmi  emberi  enyhegetés  nem  segíthet  (MA :  Scult  796). 
S  vallyou  találnaké  valami  mentséget  magoknak  óllyat,  mely 
elegendS  légyen  az  6  igyeknek  enyegetesére  (Lép:  FTfik.  11141). 
Elébbeni  életének  minden  enyegetés  nélkül  megvallása  (Síegy: 
6Jaj.  11.44 1.  Akárkinek  is  enyegetése  mellett  akaija  magát 
oltalmazni  (Veresm:  HitMegt.  98). 

ENYÉSZ-IK  (eukziiec  Bom:Préd.  8.  eniszek  Syly:  LT. 
L124.  myózlúm  ÉrdyC.  506bi.  1)  abscondor ;  sich  verbergen]. 
Kérlek  nekSm  haath  yelSnnyel,  zent  kenodbau  ne  enyeezzel 
(FestC.  30).  Zent  lelek  tyzkeppen  feyere  zalla  es  belee  enyezeek 
(ÉrdyC.  625b).  2)  occido,  evauesco  MA.  [verschwinden,  vergehen]. 
Ej]yé.szik  a  nap,  enyé.sziiek  a  tsillagok :  ílies  *cadit,  stellae  ca- 
dimt  PPl.  Esmeg  ottan  az  fSIbe  em-zyk  nála  (PeerC.  52).  Ne 
bizzatoc  az  patuarba,  es  az  ragadozasba,  ho^  ne  efiniszetSc 
hyasagga  (Szék :  Zsolt  60).  El  fel  magasságra  hirtelen  ennyes- 
sec  ő  szemec  lattara  (Boni :  Ének.  669 1.  Rothadandó  test  eneszic 
Í326).  Nap  támad  7,  eneszik  4  oran  (KBécs.  1572.  a4).  Megha- 
Imic  es  mint  az  vizec  fSId  alá  enyeszimc  (Zvon:Post  1L37). 
Az  ajtók  deszkáin  által  eujiszet  lAlv:  Post.  1.585).  Az  ekének 
vas  horga  alattomban  enyészik  a  szántó  főidben  (RendÉL  FII). 

be-enyószik :  ill.ibor,  immittor,  imbibor  MA.  insimior  PP. 
[sich  verbergen,  eindringen].  Mynd  bel  enyeztenek  az  er5ss  kew 
zyklaban  (ÉrdyC.  404).  Goliad  homlokát  oll  erSssen  fite  [Dávid], 
hogy  k5  homlokában  szépen  el  be  enizec  (Hofgr  140)  Az  pa- 
takokban télben  az  hó  be  enyészik  (Kár:  Bibi.  L515).  Az  földnek 
gyomrabánnis  be  enyészik  es  szivárkodik  (Lép :  PTtik.  111.49). 
A  %'ér  a  tsetsek  makotskái  apró  likait  meg  njithattya  és  azokba 
be  enyeszhetik  (ACsere:  Enc,  150). 

el-enyószik :  1)  [abscundor,  lateo ;  sich  verbergen].  Isten, 
kinec  semmi  nemfi  dolog  el5tte  el  nem  enezhetic  (GuaryC.  46). 


Az  oly  var.rss  el  nem  enezhotyk,  ky  az  hegynek  felette  helhez- 
tetöt  (JordC.  365.  478).  Nynczen  oly  el  enyezot  (occnltmn)  ky 
kyiiem  yelaitesseek  (549.  552).  3)  ovaneo,  revanesco  C.  occido 
Ver.  dispareo,  evaneo,  ovane.sco  PP.  [vergehen,  vei-schwinden]. 
Elenyésző :  evanidiis,  di.s|iaiens  PP.  Ha  a  so  olenezendik,  mibe 
.sozatic  ?  (MiinchC.  20).  Elenyé.szik  a  nap :  occnmbit  sol  (JordC. 
309.  456).  Ez  mondasok  \vtán  esnieeg  el  enyez\veen  .lezus 
(ÉrdyC.  91).  Az  vylagossaag  el  enyezeek  (562b).  Ez  lat.'ts  el 
onezeek  (DomC.  148).  El  enezenek  az  frátereknek  ohvle  (VirgC. 
61).  Él  enezek  az  zozat  (77).  ElSttSc  az  vad  el  enyé.szet  vala 
(Gosár\' :  MagyB.  Aij).  El  enyésző  félben  vala  immár  az  nap 
(Kulcs:  Evang.  226).  Az  pára  keues  ideig  tart  es  az  vtan  el 
enneszik  (Fél:  Tan.  459).  Az  nap  el  ne  enéBz,széc  az  mi  hara- 
gunkon (Zvon:Post.  Hl 60.  Illy;  Préd.  n.94).  Mihelyt  akarta 
ottan  el-enyiszlietett  és  láthatatlamiá  lehetett  a  Christus  (GKat : 
Válts.  11.1166).  Ha  mi  eszedben  jutott,  héjában  veszni,  elenyészni 
no  engedjed  (Com:  Jan.  158). 

elenyészés :  evanescentia,  disparitio  MA.  fdas  vei-schwinden]. 

[Enyészed-ik] 

el-enyészédik  :  [evanesco ;  verschvfinden].  El  ne  enyiszed- 
gyéo  (MA:  Tan.  40.  MA  :  Scult.  960). 

elenyészedés ;  [evanescentia;  das  verschwinden].  Az Cbristns 
mennyben  meneteliliSl  eltíinést,  elenyiszedé.st  akamac  czinálni 
(MA:  Scult,  6001 

Enyészékény.  Tünékeny, enyiszékeny (GKat:  Vált  11.1166). 

Enyészet :  1)  occasus  MA.  [sonnenuntergaug]  (Kai.  1582.  B). 
3)  [occidens ;  west].  Oh  mely  nagy  sok  romlás  az  miatt  indóla, 
napkelet,  euíszet  ezen  megindula  (RMK  V.161). 

nap-enyészet :  1 )  [occasus  solis ;  sonnenmi(erg;mg].  A  nap 
enyészetet  követi  az  e-st  hajnal  (Com:  Jan.  7).  A  haragot  ne 
tápláld  nap  enyészet  után  ÍIIly:Préd.  1.102.  522).  3)  occidens 
Ver.  [west]  Az  menyey  derghees  napkeleten  támad  es  megh 
hallattyk  mynd  nap  euezetyk  (JordC.  432).  Az  varnak  nap 
enyzetrwl  valo  fala  (LevT.  L264). 

napenyészeti :  [occidentalis ;  abendlandisch].  Az  k5ssegnec 
kegyetlen  serege  bochatatik  az  nap  ene.szeti  egyhaznac  minden 
országa  ellen  (Zvon :  Osiand.  78).  Napenyészeti  országok  (MA : 
Tan.  1156). 

Enyészt :  [abscondo,  recondo ;  verbergen,  bergen,  verwahren]. 
Quod  duos  boves  ipsius  Dominici  subti-axisseut  et  ipse  Nicolaus 
occultasset,  seu  vulgariter  eneztette  (1342.  RMK.  L245).  Az  ed- 
gyetmás  dolgoknac  tartására  bé-fogado,  enyésztó,  tartó  és  el- 
rejtő helyec  vannac  (Com :  Jan.  108). 

el-enyészt:  1)  abdo  C.  [verbergen].  El  enyezte  magát 
(EhrC.  131).  Elméiét  elenezti  vala :  celabat  animum  (BécsiC. 
81).  El  enyeeztette  az  kSweteket  (JordC.  296).  El  eueztőtted 
ezeket  az  bőlczekthwl  (387).  Kywe  nytom  az  el  eneztetteket : 
eructabo  abscondita  (395).  Azonnal  az  cyllag  el  enyeztee  magaat 
eISlok  (ÉrdyC.  66bi.  Ez  yghe  el  vala  enyeztetbween  ew  tewlflk 
(134b  i.  Lássatok  istent  embery  abrazat  alat  el  enyeztethween 
(Ö42b).  Az  ygassagot  el  enyezteny  (597).  Ez  oltary  zenthsegben 
vagy  el  enyeztetwen  (TihC.  160).  Hasonlatos  a  menyeknek  or- 
zaga  az  kowazhoz,  melyet  wezen  az  azonyallat,  ees  eleneezt 
három  mercze  lyzt  kewzet  (Pesti :  NTest.  28).  Az  gyilkosok  ma- 
gokat elenyészték  (Tin.  159).  Az  isten  minden  bflnnek  meg 
itelS,  meg  mutató  es  bfintetíi  igaz  biroia,  ki  .semmi  bi'int  el  nem 
enezt  (Mon :  Ápol.  18).  2)  [evanescere  faeio ;  verschwinden  las- 
sen].  Az  isten  az  csillagot  ismét  elenyészti  az  pasztoroc  elól 
(MA:  Scult.  121).  Sérelmét  elvegyed  es  elenyeszszed  (646). 

elenyésztés :  [occultatio ;  das  verbergen].  Teen  homalyos- 
sagokatb  w  pl  enyeztesere:  posuit  tenebras  latibulimi  suum 
(KulcsC.  29). 

41* 


tii: 


ENYKI  >Xi— MEü-ENTHÍT 


M  E(JEN  VHÍ 1  Éf^ENYHÖDES 


ENYEIjÍíG  :  balbiitiii,  gaiinio  MA.  l'V-  (migor,  joeur,  juci 
agii ;  scli\vat/.en,  [xjs-íeii  treiljen,  selierzpiij.  Háborog  az  magyar 
(a  táborban),  az  olasz  bujálkodik,  enyeleg  az  tót  iKMK.  1.310). 
Un  ívi  keresztyéni  szaba(Kignak  .serolnio  nélkül  az  inagistratu.>i 
türvéiiyének  tartozunk  engedni:  mit  enyelegnek  tehát  az  egyházi 
magistratiLS  jiaiancholati-ellen  ?  (Pázm:  Kai.  .098).  Eu  bizony 
nagyob  e.sztelen.séget  nem  tartok,  mint  mikor  valaki  magát 
eatliolicii.snak  tartya  és  azon  enyeleg,  hogy  í-neki  két  szint 
adgyanac  (732).  A  szontszédok  itt-is  iitik-vétik  a  dolgot,  és  csak 
enyelegni  és  kíítídni  akarnid^  velünk  (Pázm:  Kai.  17ü6.  9ü(i). 
EnyolgS  apz.szony  ember  (bal:  Csisk.  138).  Brixbe  fogok  menni, 
a  gróf  kisasszonynak  kUazönetot  tenni.  Kapitányom  megint, 
niint  szokta,  enyelgett.  Hogy  köszönöd  meg  azt,  Palkó  ?  engem 
kérdett  (Gvad:  RP.  151). 

Enyelgés :  [nugae,  ineptiae;  geschwatz).  A  váradi  kónyv 
meg-biWhflt  fogásocskák  gyfjlvé.sz  mosléka,  mellyel  morgá.ssid 
enj  elgéüsel,  rágalmazás.sal  triigyázot,  hazugságokkal  színlett  a 
váradi  prédikátor  (Sall:  Vái".  A2b).  E  keresztjenui  igazságot 
Enyedi  imiilyen  fortélyos  enyelgé.sekvel  és  patvaros  fogásokval 
akarja  megrzáfolni,  s  előle  el-hárítani  (GKat:  Titk.  280). 

ENYELÜLETÉSSÉG :  fnugae,  ineptiae;  possen?]  El 
veznek  gyen)er\\sr-gtini-k  alo.\-tlnvan  ez  napy  fertelmetesseeghnek 
es  byimek  cnyebvletreiseeglieetb,  mynden  gyenyenVseegghel  egye- 
leythween  hA  lakozasokat  p;ilazolkodwan  ty  veletek:  peribunt 
voluptateni  existimantes  diei  delieias,  coinquinationes  et  maenlat^ 
delieiis  affinentes  in  conviviis  siii.s,  luxuriantes  vobiscuui  (JordC 
859). 

ENYHÉD-IK :  niitigor,  lenior,  re.spiro  MA.  [besantligt  wer 
den,  naehlíLsseii].  Ha  onhodnec  az  b\Vnőc,  enhednec  az  nyaualyaki.< 
(Bom:  Préd.  297).  Búm  tengere  nem  szokott  enyhedni  (Philost.  li, 

meg-enyhédik :  (megenhedl  Kai.  1582.  IVS).  cvi  Haraghya 
nem  wralkodhatjk,  dagliallya  megli  ebnyedik  (ÉrsC.  143).  Hol 
meg  enhed  [engtd?)  hol  bánat,  hol  ho  harmatot  erezt  (Kai. 
1582.  Fv3).  Egy  almácskával  mi'g  enybednec  (Prág:.Serk.  4CS). 
Nagy  örömben  szivem,  tudom,  megenyliednik  (^lialy:  VE.  1.195). 

ENYHESZ-IK:  cv  Kibe  (az  isten  igéjébe)  hona  inkab 
foglalatos  az  ember,  annyaual  inkab  enheszic  az  te.stnek  gonosz 
keiuinsagaos  meg  epfil  romla.sa  (Bom:  Préd.  547).  O^k  úgy  sze 
ressen,  hogy  el  ne  felejtsen,  mégis  enyheszik  kínom  (Bíthi^sa: 
Költ  37). 

még-enyhészik :  cv  Valamibe  meg  enyheznee,  de  azi^nba 
.soc  keppen  epednee  (B<5m:  Ev;uig.  111.305). 

ENYHÍT  (íA,',ei£heti  MilucbC.  78.  ehneyl  CornU  296.  (hnyt 
ÉrdyC.  fiSO.  MargL.  83.  Pesti:  Eab.  88):  1)  wiJtigo  C.  |domo, 
refreno ;  zilebtigen,  ziilimen).  Enyhitő :  domitor  C.  Ehnetetnek  : 
compe.scuntur  (Néniíil.  147)  Jutal  fene  vadak  kfizze  kyket 
iosus  ehnyte  ees  meg  zelydeite  (WinklC.  349).  Ha  akarz  |ieni- 
tentiat  tartanya,  meg  koll  a  te  testedet  tagadnya,  éStőmye  es 
enheytenye  es  tennen  magadat  itelnye  (BodC.  9).  A  b6itls  jó, 
a  végre  hogy  ember  t6.stét  enhéclie  és  s-zelédéclie  véle  (Tel: 
Evang.  11.643).  Kivel  eghekotis,  fMdi  népeketis  tud  enhiteni 
hattni  íBalas.s,a:  Ének.  fi).  8)  commitigo,  circummulceo  C  mitigo, 
lenio,  paco  MA.  [Ijesiinfligen,  mildern,  erquicken]  A  kegyetlen- 
ség, mellyneo  enyhéttetni  kellene  (Coni :  .lan.  199).  A  madárkák  á 
vendégeknek  fülöket  enyhítik  vala  (Telek:  V\jé\.  101).  Miként 
enyhíthetné  ó  felségét  (Nyr.  X  469).  Mondjam  meg  okait  bátran 
szökésemnek,  enyinthetem  súlyát  így  biinteté.semnek  (Gvad: 
RP.  1251 

(lé-enyhit) 

leenyhités  :  [pjuatio ;  beruhigungj.  Háborúságoknak  veze- 
delmenek  leehnyteso  (MargL.  2íi). 

meg-enyhít :  1 )  domo,  edomo,  perdomo,  domito,  compesco 
t'.  [züehtigen,    ziibmenj.    Farkast    megehnyett  (EhiC'.  148).  Vas 


megtör  (vs  megohneit  mendeneket  (BéesiC  123).  8enki  5tet  i;i 
fertezütes  zelletS  embert)  meg  nem  ehneitheti  vala :  nemo  poterat 
eum  domare  (MünehC  78b).  Els5  lelki  iozagot  aleitok  leniiyo 
a  nyoKvet  meg  ehnyeiteni  (WinklC.  133).  Megli  ehueythweii  az 
liw  nyelweeth  (JordC  834).  Testy  gyenyerewseegyt  meg  ehiiybe 
(ÉrdyC.  619).  Az  farkasnak  feneseget  meg  ehiiite  (VirgC.  54i 
Haborgatokatli  eubeyeh  meg  (l'liewTC.  134).  L'gi  enhilSttek  meg 
a  testi  kevaiLsagot  (DebrC.  183 1.  Az  sidoknak  neged\\^segwkelli 
megli  enbyty  es  meg  tiltliya  lKomj:SzPál.  28).  Meg  enyhítem 
az  én  t6.stemet :  castigo  corpus  (Helt :  LT.  u4).  Ezokaért  5  neki 
is  fegyuerhSz  kelletéé  nyúlni,  hogy  erouel  meg  enyhítene  az 
S  Gyula  báttyát  (Helt:Krón.  31).  Oly  igen  el  bírna  es  meg 
enyhetene  mindeneket,  hogy  senki  meg  chak  motczaimi  sem 
merne  ö  ellene  (Tel:  Evang.  1.146)  Minden  állatoknac  termé- 
szetéé megenhítetíe  az  emberi  természettíil  (MA:  Bibi.  IV.221i. 
2)  mitigo,  demitigo,  delenío,  mulceo,  commulceo,  concüio  C. 
[Ije.sanftígen].  Kenyérrel  enyhíteni  meg  éhségét :  *coiistundro 
famem  iJ  pane  l'Pl.  Az  te  nagy  haragodat  ehnyhed  meg 
(ÉrdyC  619)  Dauíd  az  rlrdfingfis  kíraltis  ISault  [lantjával]  meg 
enliítette  (Bom :  Préd.  79).  T£a.  negyednek  vege  fele  meg  enhí- 
tetík  az  heuseg  (KBártfa  1583.  Diííj).  Az  fl  reá  neheztelSket 
kevés  munkával  megenyhíti  (Pázm:  KT.  120). 

mégenyhités :  1)  domítiis,  domitura  C.  (zahmimg).  2) 
leninientum  C.  [b&sanftígung]. 

megenyhitetlen :  [effreoatus ;  zügellos).  Ne  leletesel  meg 
ehnytutlon  nyeliiwnek  (VirgC.  134). 

Enyhítés:  I)  [cjtstígatio ;  kasteiung,  ziichtígungj.  Testnek 
gyevtrelnie  auagy  ehneyte.se  (ComC.  242).  S)  delinimentimi  C. 
mitigatio,  nuiU'edo.  leninien  MA.  (besanftígungj. 

Enyhitetlen:  otfrenalus,  defrenatus,  intractabilis  C.  (zügel- 
los). 

[Enyhíthet] 

Enyhítlietetlen  :  índomítiis  C.  (zügelloej. 

Enyhíthető.   Hizelkedé.s,sel  enyhítheti :  deleuiticus  C. 

Enyheget  icnyeget  MA:SB.  132):  [placo ;  berulügen).  Szí- 
M'ket  azzal  (a  kincscsel]  enyegetik  vidámíttyák  íMA:SB.  132). 
A  te  keserűség  miatt  elalélt  lelkedet  akarám  enyhegetni 
(Megy:  3Jaj.  H  18). 

meg-enyheget :  [e.xhílaro;  ermuntern).  Készít  egy  lakodal- 
mat, az  mellyel  az  ember  az  5  életét  megenyegetné,  mog%-i(U't- 
hatná,  eltáplálhatná  (MA:  8cult.  713). 

ENYHO  :  [initis ;  míldj.  N'em  értem,  miért  kelljen  üozzáok 
ily  nagy  idegenséggel  lennetek  s  eretnekeznetek ;  mi  veletek 
egy  istent  bíszfmk,  melyre  kéjiest  hozzánk  enyhébbeknek  kel- 
lene lemiotek  (Veresm:Lev.  150). 

ENYHÖD-IK :  consído  MedLat.  123.  lenior,  placor,  mi- 
tigor  .Sí.  [sicli  be.s'üifligBii,  besanftigt  werden)  Enyhidék  i«teii 
haragj.-!  a  fíild  ellen  (l'ázm:Préd.  302).  Gondola  sok  buja  talán 
mint  enybl^dnék  (Zrínyi  H  24).  IdSvel  szokott  a  nyavaja  eny- 
hSdní  (Ki.sv:Adag  117).  EnyliSdik  mérgeis  (Gyöngy:  KJ.  88). 
A  tSlségcsnek  méltán  boszszúlló  haragja  könyörületességre 
enyhódék  (Csúzi;  Síp.  656). 

meg-enyhödik  :  cv  Haraghya  nem  wTsIkodhatyk,  daglial- 
lya megli  ehnyedik  (ÉrsC.  143).  Núk'2  oly  kemény  ember,  az 
ki  meg  nem  onyhSdik  (Uocsi:  Adag.  279).  Meg  euyhSdik  az  ö 
fel  háborodott  elméjeknek  habja  (Pázm:  Kai.  170.  310).  Ha 
.szomjúhozik  lelkünk :  mihent  a  Jesus  nevét  elA-véaü,  meg- 
enyhídik  s/«ájaz8ága  (Pázm:  Préd.  157).  Az  6  szent  attyának 
haragja  niegenyhídött  (515).  MegenybSdik  az  S  lelkec  esmére- 
tínec  Ínsége  (MA :  Tau.  9).  Az  szomorú  aiton  allo,  az  aramiyal 
meg  enyhíidic  (EsztT:  IgAny.  399). 

Enyhödés :  levamen,  lenimeu,  mitigatio  .Sí.  [bemufbgtuig. 
enjuíckung].  A  romai  fejedelmek-elAtt  erAoseo  öszve-kötöztetelt 


KNYHÍ  I.— MEU  KNYVKZ 


( KSZVE  KNY VliZ— Éfí  r 


»>50 


VKöiStít  és  ftKjvprt  liordratak,  Iiokj-  a  uu'c  Jizt  Jilduzták  ideje 
lenne  a  liarag  en.vliMésének  iPázni:  Pi-éd.  SÜ4).  Testi  enjli6- 
dés:  vohiptas  (MA;  !*B.  25).  Nyugodalmat  és  bátorságos  enyhfi- 
dést  engedet  lEnjF:  MSzó.  24). 

ENYHÜL :  lenior,  placor,  mitigor  Sí.   [sich  besaiiftigen]. 

még-enyhül :  ^-v  Az  Judiiuae  intésére  valamennyire  meg- 
onyluMtenec  [Jcra^efre  aeyarkodó  testvérei)  (MA:  Tan.  1076). 

Enyhület :  [niitif^atio,  leninien ;  besauftigung].  A  hideglelés- 
nek kSmiyebb&lése,  enyhűleti  vagyon  (Com:  Jan.  58). 

ENlíYE:  au!  eheul  PP.  [ei!]Énye:  interjectio  admirantis 
CorpGrainm.  252. 

ENYV,  ENYÖ,  ENYŰ  (eiifben  Ném(51.  163.  ennyit  Mel: 
Horb.  i:'.i:  gluteii,  i-olla  Ver.  ferrumen,  bitumen  C.  glutimim 
M.\.  leim  Com:  Vest.  131.  Ko  enyvezni  való  enyő:  lith<x'olla : 
fának  az  enyve :  rcsina  C.  Eueben  ragadotli :  inviscata  NémGl. 
163.  Ki  az  madaraknak  zci)en  enekeluen  kezereyti  ókét  be  men- 
nye az  tSrbe  awajr  az  eú'ibe  (BodC.  7i.  Hurut  ellen  ió  az  cse- 
resznye fan  termet  enjiiet  ba  borban  megiszod  (Mel:  Herb.  3). 
El  ragad  ám  az  vétek  mint  az  enyíi :  oornmipunt  móres  bonos 
colloquia  prava  (Deosi:  Adag.  78.  Kisv:  Adag.  133).  A  deszkákat 
csirézzel  avagy  enyvel  edgyben  er«;zti  (Com:  Jan.  104).  Az 
torony  enyvel  es  kenkSvel  megh  kenettetett  vala :  bituuiine  ac 
sulphure  (Forró:  Curt  137).  A  szilva  fabol  kifolyó  gonii,  enyv  az 
árénásoknak  sokat  használ  (ACsere:  Enc.  227). 

arany-enyv.  Arany  eny5,  verhenyS  sárga  f51d :  othra 
chry.'iocolla  Com:  Jan.  20. 

csere-enyv :  [resina  cerri ;  zene'clieuhai-zj.  A  tsernek  ter- 
mészeti gyúmSltse  makk,  néhai  gyfimiSltse  penig  gallos  és  tsere 
enyv  (ACfeere:Enc.  231). 

fa-enyv:  [viscnm;  vogelleim].  Fen5  ziu-okkal  fa  enSvel. 
gSttrette  (DebrC.  570).  Fa  enyv,  fa  gySngy  (Misk:  VKert.  460. 
Nyr.  VIL  83). 

fejór-enyv:  bdellium  JordC.  139.  [weisses  hai-z].  Vala  az 
man,  mynt  az  koryandom  mag,  feyeer  en™-  zyn\^ :  erat  man 
quasi  semen  eoriandri,  coloris  bdellii  i  JordC.  139). 

hal-enyv :  ichthyocoUa  C.  hausenblase  SL 

Enyved:  glutinor  Kr.  [kiében,  ankleben,  klebrig  werden]. 
Az  ö  vállain  levő  sebekhez  hozzájok  enjTedett,  úgy  hogy  fáj- 
dalom nélkül  le  nem  tehette  a  palástot.  (Vájd:  Ki-iszt.  111518).  A 
vér  ereibe,  mint  a  lép,  ugy  enyved  (Gvad:  Időt  45). 

Enyves :  glutinosus,  resinosiis,  resinaeens,  bitimiineus,  tenax 
C.  bituminatus,  bitimiinosus  MA.  [leimig,  geleimt].  Minden  eny- 
nes  turhát  ki  viszen  az  gyomorból  (Mel:  Herb.  42).  Enyves 
madarász  pózna  (MA :  SB.  218).  Enyves  lép  (Com :  Orb.  27). 
Jószágodat  5rizd  az  enyves  kezektói  (Kisv:  Adag.  456) 

[Enyvesit] 

mégeny  vesittetett :  resinatus  C.  [geleimt]. 

Enyvessóg:  lentor  PPBl.  [klebrigkeit). 

Enyvez  :  bitumino  C.  glutino  MA.  [leimen].  Szomonisághoz 
szomorúság  enyveztetik:  tristitia  conglutinetur  trislitia  (Tly: 
Préd.  11.259). 

égybe-enyTrez :  [congluüno,  combino ;  vereinenj.  A  hol 
szeretettel  egybeenyveztetnek  a  szivek,  ott  egyéb  törvény  és 
parancsolat  nem  kivántatik  (Pázm:  Préd.  241).  Az  ostya  list  láng 
hártya,  mely  az  hefi  vas  k5z5t  megh  szoríttatván  eny-vez6dik 
egyben  (^IN.Wl:  Aged.  81). 

fbl-en3rvez.  Fel  enyuezem,  fel  oluaztom :  reglutino  C. 

hozzá-enyvez :  agglutino  C.  MA.  [anleimen]. 

még-enjTvez :  glutino  C.  [leimen].  Megenyvezni  a  fát :  gkiti- 
uare  lignnm  PPBl. 


öszve-enyvez :  conglutino,  combino  C.  [zu^aramenleimeii]. 
(Com:  Vpxt.  121). 

összveenyvezés :  conglutinatio  C. 

Enyvezóa :  glntinamentum,  gummitio  C.  glutinatio  MA. 

EP  (épp  MA:Scult.  11.  MA:  Bibi.  1.59.  épplt  7.  épp  BáUú: 
\Tárgya  46.  GKat:  Válts.  11.1376.  epph]  Fél:  Tan.  317.  Fél: 
Bibi.  76.  ,ppUet  Pázm:  KT.  151.  ^pp  MN^il:  Irt  90.  i^M  Peer 
C.  238.  ípythetem  LevT.  L264.  ÍH>en  Sylv:  UT.  1.17.  i^iyt  37. 
ipp  n.46) :  integer,  iucolumüs,  intaminatus,  indelibatus  C.  sincerus 
Com:  Vest  146.  [ganz,  volLstandig,  unversehi-t.  feblerlos].  Eep 
rosa  vyraag  (ÉrdyC.  640).  Ép  kézzel  (ThewTC.  171).  Egessegbe 
való  es  eph  (TelC.  29j.  Éiiep  sátor:  tabemaculum  perfectius 
(Helt:  UT.  Hh6).  Lön  éppé:  restituta  est  sanitati  fFél:  Bibi.  19). 
Az  bárány  épp  légyen:  absque  macula  (>L4:  Bibi.  L59).  Épkezú, 
lábú,  szemfi,  fíMű  ember  (Zvon:  Post  11.315).  Tekélletesek  le- 
gyetek és  éppek  (Illy:Préd.  1.33).  Feje  chontyában  nincli  talán 
egy  is  ki  volna  ép  vóltóban  (Zrinyi.  1.65).  Sziletett  egy  kis  liacs- 
kánk  ép  kézzel-lábbal  (Haz.  1.143). 

Épen :  1)  integre,  inviolate,  incorrupte  C.  [ganz,  unversehrt, 
fehlerfrei].  Oth  vágjon  zent  testbe  ollyan  eeppen,  mynt  ha 
ezen  napon  tetteek  vona  oda  (ÉrdyC.  169b.  530.  647b)  Éppen 
egezzen  megmarad  (;DomC.  115).  Éppen  szól  vala:  recte  (Helt: 
UT.  L2),  Az  Moyses  által  lett  az  tSruenynec  éppen  való  be 
tellyesítese  (Born:  Préd.  43).  Semmit  8ból  ha  ki  veszec,  éppen 
megmarad  a  8  (Helt:  Arithm.  7).  Petemec  méltósága  epijen 
minden  ha  meg  mai-at  íMon:Apol.  27).  S)  [peuitus;  giinzlich, 
völlig].  Éppen-égö  áldozat :  holocaastum  (Káldi :  Bibi.  240). 
Éppen  megemésztendő  áldozat  (ILA :  Bibi.  1,148).  Ha  vki 
éppen,  avagy  részében  tagada  (MNjil: 
és  egészlen,  vagy  bár  czac  rész  sze- 
5rd5gnec  (Zvon :  Post.  L537).  Éppen 
varasa :  Roma  est  jam  tota  lupanai- 
(Toln:  Vigaszt  231).  Éppen  (ex  totó)  meghallyimk  á  bűnnek 
(Dly :  Préd.  IL43).  Hogy  Gallia  országát  éppen  elpusztítaná, 
magában  erSsseu  eltőkéllé  (Liszny:  Krón.  151.  152.  261).  Néha 
olly  kitsiny  á  lélegzet,  hogy  ember  éppen  hólt  számban  vagyon 
(PP:  PaxC.  29).  KSmiyeb'  az  alsó  világon  (aintipodes)  a  barom 
emberekkel  megalkudni,  hogysem  ezekkel  az  éppen  nem  em- 
berekkel (Fal:  UE.  477).  3)  [potis-snuum ;  eben,  just?].  Camillának 
hasomlatosképpen  szfivét  által  Ifivé  vak  nyilával  éppen  (Zrínyi : 
ASyr.  215) 

Épensóggel :  absolute  Kr.  [penitus ;  ganz,  vollends].  Az 
belső  chiklandozasnak  büntetése  éppenséggel  az  keresztség  által 
eltőrlettetet  (Mon:Apol.  326).  Eppen.seggel  sem  fanae,  sem  kíi- 
nec  nem  aletoftac  űket  (Mon:  KépT.  75).  Az  fejedehneket  az 
igazságnak  értelmétől  éppeaseggel  elidegeniték  (Diai.  3). 


az  szent  irast,  avagy 
Irt.  69).  Vagy  éppen 
rint  is  helrt  adnac  az 
immár   bordély    Roma 


i       Épenségésen  :  c«  Hogy  a  te  akaratodat  éppenségessen  bé 

j    tölteni  igyekezem  (Tam:  Bar,  275). 

Épít:  1)  [restauro,  corrigo,  corroboro;  herstellen,  gut  machen, 
starken,  erbauen].  Epjii  azaz  octotya:  aediticat  (TS'émGl.  188). 
Az  chazarok,  kyk  az  kősseegőt  eppej-tyk  (ÉrdyC.  516).  Eppey- 
lőtte  anya  zent  egyhazat  idvesseeges  tanwsagawal  (625).  Az 
fráterokét  bezediuel  epitih  (DebrC.  119).  Tudomant  nem  predi 
calloc,  mellyel  a  bftnt  eppitenéra  (Kár:  Bibi.  UI.17lí).  Tudoma- 
uiokkal  egieb  attiafiakat  eppiczenek  (Fél :  Tan.  Elób.  4).  Az 
tudomán  fel  foalkottat,  az  szeretet  pedig  eppit  (296).  Irmős 
borral  épicz  gyomiodat,  hogy  ha  lehet  (Cis.  F3).  Vigasztallyátoc 
egymást  és  éppécsétek  eg\nnást  (Zvon:  Post.  11.288).  A  catechí- 
zálás  kiváltképpen  az  elmét  éppiti  fPós:  Igazs  1.2).  Állapotom 
nekem  5  fellieb  emebe,  bászanmak  romlását  azal  epetene 
(BáthBúcs.  2).  2)  struo,  aedifico,  arcbitector,  fabrico,  fabrefacio, 
figulo  C.  [bauen,  constniiren].  Mellé  épitőm :  astruo.  Fölibe  épí- 
tőm: superstruo  C.  Eppehetek  varasokath  (JordC.  186'.  Ev  hazo- 
kat  epejtven  (DomC.  681.  Horthwk  az  eppiteny  való  fat  (RMNy. 


1)51 


l'Al^ÉHf'l— 1'(  >M  HÍPÍtA 


iiAz-épItö— épDlet 


ti.ii 


n.311).  Az  ember  tostMI  es  lelekMI  eppittetet  (Fél :  Tan.  85). 
Sok  er<58  okokal,  exel  ellenk5z6  értelmet  epet  (Zvon:  Osianii.  16). 
Az  vár  keritésemiLs  sokat  eppite  (Kár;  Bibi.  I.397J.  Fflldbfil  síirt 
t.siuála,  és  abból  épité  az  el.sí  ember  testét  iPázm:  Préd.  üTi. 
Kiuiiijeb  vólua  az  igazNÍggal  ártani  a  lianii.''sá|^ak,  é.s  annak 
minden  er5.s.sen  éppittetnek  lattatutt  alUütmtinyát  el  runtani 
íPázni:  Kai.  81).  Isten  azt  á  csontot  eppíté  átszőni  állattá  (MA: 
Bibi.  I.lTfi).  Ficavit  eostam  in  mnlierem  (I  i:!).  Selyem  s  vont- 
arany,  é.s  vout-ezfist  matériákbiil  épitetett  drága  ruhák  (Tótf: 
Pan.  64).  S)  [planto ;  anb:iuen|.  Szólftt  eppiteltec :  vites  planta- 
vernnt  (JL\:  Bibi.  L17t').  4)  (lomo;  .schmiiiken].  A  frautzia 
udvari   leányzó   épiti   fejét  a  gazd-aszuzonynak  (Fal :  NU  325). 

(.Szólás<jk.]  Ha  a'bol  (a  hitből)  ki-kopnak,  vagy  hogy  ók  is  az 
apostoli  t'im'tásnak  rendit  vészik-elé,  vagy  ha  nem,  tsak  jég 
hátán  és  fövényen  fognak  éppítenie  (GKat:  VálLs.  ILd). 

föl-ópit:  1)  [restauro,  corroboro;  herstellen,  stiirken,  erbauenj. 
Eepi)ehen  tfel  tyteket  mynden  yoban :  compingat  vos  ad  onme 
opus  bonum  (JordC.  S;iiii  Az  istennek  ueuen  oli  istenségnek 
tellieseget  értenek,  melliel  ;iz  attia  az  ember  (.liristn.st  eppitette 
fel  (Fél:  Tan.  30)  Az  vy  lelcc  ű  benne  fel  eppittetik  (318). 
Miktóst  6  két  tóra  fel  eppitette  (lUosv:  Toldi  4).  2)  exstruo, 
exaedilic'o,  úistau)-!!  ('.  [erbauen].  Újonnan  felépitőm:  reaediöco, 
redintegro.  Viszontag  fólépitőm;  recondnno  C'.  Ez  kőwon  ei>()eyt- 
tem  fel  az  en  eghazamat  (.lorC.  405.  731 1.  S)  onio  (herriditenj. 
Ffel  kelőének  es  H'el  eppeytook  ew  lampasokath  :  .surrexerunt  et 
oniaverin)t  lampados  (ÉidyC.  150). 

meg-ópit;  1)  eon.solido,  obmolior  V.  (eorrigo,  einendo; 
.stiirken,  wieder  herstellen,  giit  machen]  Meg  opevliteny  az  Ijeke* 
seget  (CornC.  1781  Béla  nagyon  meg  epi)eytee  az  orzagot  (ÉrdyC. 
397b).  Az  angyaly  romlasth  meg  eppewhe  (558.  596).  Az  cris- 
tornak  iohayt  ezenkepen  meg  epiteek  (VirgC.  71).  Meli  mene- 
dék leuelet  erSsetettem  e.s  ejietettem  meg  pechetemel  (RMNy. 
n.155).  Mikoron  á  nagy  seregnec  valami  biya  e.sséc,  ottan  az 
iffiakWI  ítszt  esmét  meg  épíité,  hogy  mindenkorctn  a  nagy  sereg 
ép  línne  íHelt:  Kri>n,  11).  Elmet  erősit,  hallást  n)eg  epit,  ha  iszod 
á  vizét  (MnI:Hei-b,  l.>i.  Kinek  inay  ha  meg  sugoroznak,  azokat 
vele  kenny,  meg  epity  (Frank :  HíLsznK.  l.'n  HitAmet  meg  epei- 
tetted  (11).  Hol  mi  vétkes  volt  az  ira.sban,  meg  epitetSt  es  meg 
corrigaltatot  (MA :  SB.  Ciml.).  S)  coastmo,  exaedifico,  re,stauro 
C.  ferbauen].  Újonnan  megépítem ;  reficio  ('.  Halath  agyának 
ew  neky  mert  jsmegli  megh  epythy  yerusalemewth  (AporC. 
119).  Epira  meg  az  en  hazamat  (A'iigC.  100).  A  templom  meg- 
epittotet  (Helt:  Bibi.  I.  f3).  Észt  a  templomot  kezdete  Mátyás 
király  wyonnan  meg  épnteni  (1  lelt :  Knín.  3).  Aiuio  1635.  épí- 
tettem meg  az  pajtát  (TörtT.  1880.  773). 

Epités :  1)  lonsolidatio,  refectio  C.  [st.arkung,  herstellnng). 
Epeytes:  reparatio  (Nemül.  201).  Mindennek  adatie  a  lélekncc 
C7.eleki1d5  ereié  építésre:  ad  utilitatem  íHel:  UT.  xl).  Igen 
hasznos  a  lelki  ismeretnek  épité.sere  az  írásokat  visgálui  (Pós: 
Igazs.  I.I32).  2)  aediticatio,  ex.structio  C.  [das  bauen].  Kezde 
zorgalmatos  lenny  az  egibaznak  epiteseert  (VirgC.  101).  S) 
[cultura ;  das  bauen,  anbauenj.  Ne  gyfilSllyed  az  nehéz  mun- 
kálkodást és  az  mezónec  éi>péttését  iZvon:PiKst.  11.237). 

Építmény :  I )  [aedificium,  stmetura ;  bau].  Noha  tsnnt- 
épitn)ény  az  •■isz.szony-állat,  de  minden  puha  húsnál  lágyab' 
szive  indulásira  nézve  (Fal:  NA.  199).  Szeme  kíikény,  csillag 
fénye,  Ámor  csoda  építménye  i Fal:  Vers.  861).  !í)  (oniatus ; 
sc.hmuek|.  Az  as-szony  .sok  tzifrával  és  drága  mházattyának 
kevély  építményivel  heába  i'il  kerékbe,  ha  nem  tud  a  be,szédhez 
(Fal:  NA.  19.5). 

Építő :  .structor,  condilor,  fabricator,  ticlor  ('.  [erbauerj. 

föld-építő:  (agricola;  landbauerj.  Hozata  ieles  fJId  épfttfiket 
Olasz  országból  (Helt:  Krón.  I(i7b). 


ház-építő :  aedific/itor  MA.  (banmeisterj.  Haz  epitJ^nknec 
io  keduet  adna  (Bum:  I'réd.  !>'>)).  Az  fftvfls  ezíLstJit  nem  teremt, 
sem  a  ház-építí  kíivet  és  fát  (Pázm:  Préd.  1088.  Zvon:  Post.  1.7). 

(Építteti 

föl-építtet :  Ireaediticari  curo ;  erbauen  lasaenj.  A  templo- 
mot puszta  TÓItáb.)!  íTil-éiiétteti  (TitkRózs.  23). 

Épség:  integritás,  sinceritas  C.  incolumita-s  .sanitas  MA. 
[ganze,  imversebrtbeit,  gesundheitj.  Meghala  az  ő  királyságának 
21.  esztendőben,  mikoron  tiszteségessen  birt  volna  az  ország- 
nac  épségúuel  (Helt :  Krón.  19b).  Az  en  teslembeo  lelseges  isten 
semmi  epseg  nintsen  (Bom:  Ének  166).  Senkit  nem  uevezlietuek, 
a  ki  ezt  a  corpus  doctrinaet,  tudomány  épségét  hirdette  volna 
(Pázn):Kal.  1766.  1021). 

Épséges :  saniis,  incolumiü  MA.  [unversehrtj. 

Épül :  1 )  [confinnor,  restituor  in  integrum ;  gestiirkt  « érden, 
wieder  hergestellt  worden,  reconvalescent  sein).  Zy7.essege<lben 
ippőlel  (l'eerC  238).  Epollionk  e.s  nóiíink  az  ioban  (Mel :  SzJán. 
400).  Az  hiuek  az  isten  igeieljen  eppííllienek  (Fél:  Tan.  Elíb.  3). 
Az  istenben  éppiilt  és  meg  erteadöt  emberek  kevélyek  nem 
lehetnek  (Pázm:  KT.  151).  Ha  tóldogiíl  akaisz  el8  meim!, 
épfdni :  si  feliciter  vis  proticere  (Com :  Jan.  156).  Bomemiraa 
uram  n]ost  épül ;  vajha  lábot,  egész.séget  i)énzen  vehetnénk 
neki,  bizony  kiadnék  .az  sárgákban  érette  (RákGy:Lev.  158). 
Már  istennek  hála,  jobhjui  épülíik  il8.S).  Sí)  f.neditieor ;  gebaut 
nerden,  zusammesge-stellt  werden).  Az  ember  testbil  és  lélekből 
éppfil  (Piizm :  yl^v.  VIIT).  E16b  épül  a  ház,  az  után  száll  belé 
az  ura  (Fal:  BR  571). 

[Szólások].  Éppiil  mint  a  tzigány  gyermek  a  lopásban  (Ker: 
Préd.  246). 

föl-épül  :  1 )  (restituor,  corrolioror,  contirmor ;  gestarkt 
werden,  erbaut  werdenj.  Soc  iokba  fel  epfllnee  (Bom:  Préd.  264). 
3)  (aediticor;  gebaut  wciden).  Temploma  negywen  eztendeegh 
eppwlteteok  ffel  (ÉrdyC.  136b). 

még-ópül:  I ) (ri'st;iuror, contirmor :  herge.stellt « érden, erbant 
werden).  Igen  megépült :  re  fortuiüsque  auctior  Pl'BI.  Ky  myat 
angyaly  romlás  mynd  embery  e.set  tellyesseggel  meg  eppewine 
(ÉrdyC.  46.  537b.  ől.öb).  Az  .sebőket  meg  eppi'ilve  vallanaia 
(DebrC.  34).  Hallunn  az  '>  predikacioiat  nagion  meg  eppAleuek 
bel<Me  (120).  Gondot  visele  rea,  hogy  az  onaag  esmet  meg-épfibie 
(Helt:  Krón.  59b).  Meg  épfile  az  fi  keze  (Helt:  UT.  Ql).  Enlie- 
szie  az  tastnek  gonosz  keuansagn  es  meg  epfil  roml.isa  (Bom: 
Préd.  574).  Megy  gyogyula  az  fi  keze,  és  meg  eppftle  mint  az 
masic  (Kár:  Bibi.  III. 33).  Az  Srfik  pasztaságok  meg-éppiMnek 
(Pázm :  KT.  560).  2)  (aediticor ;  gebaut  verdén].  Megkel  épiilni 
a  teinploninac  (Helt:  Bibi.  I.li). 

niég-épület :  (restitutio,  herstelluag).  Angaly  romlásnak 
megeppewiety  lÉrdyC  37.  ComC.  95).  Leezfin  mindfin  embfirí 
tagoknak  megh  eppfilettfik  (KazC.  186X 

Épülés:  1)  [restitutio,  coiifinnatio;  herstellung.  benerung, 
.starkimgj.  .\z  Messiásért  az  te  népedet  teríls  epfilesre  (Boni: 
Ének.  138).  Sántaknac  láboc  éi>|>filését  megadta  iZvon:  Post 
1.304).  Minekutánna  érzi  az  a.sz.sz"ni  állat  az  fi  testében  való 
éppfilését  (MA:  Bibi.  I.;)8.  2)  (aediticatio ;  das  bauen]  Vwii  zent 
damian  egibaznak  való  .segedseget  az  epidesre  (VirgC.  SU  Az 
kfi  falnac  eppiMése  neuekedic  iKár:  Bibi  I  430  MA:  Bibi.  1.383). 

Épület:  1)  (restitutio,  i-untirmatio ;  berstellung,  beaemug, 
sikrkungl.  Anya  -zent  egyháznak  eppAlelyben  myudennel  bee- 
webl>en  mwkalkodott  (ÉrdyC  387.  567b).  Embery  nemzetnek 
haznalatiara  es  epwletire  (VirgC.  17).  Betegségekből  oruossag 
által  legyen  kennyebsegek  es  ojifilettyek  (Frank:  HasznK  16i 
Országoknak  epefiletwrf,  tanacznkatb  tártnak  (KBécs.  1572. 
F5).  Éppftletre-való  dolgokriü  beaiélges  (Pázm :  KT   29).  Docto- 


K(")  ÉI'C'I.K.T-EI'RSÉG 


EPÍn'LKN— EPKK 


CM 


r.ikat  rendelt  az  C'liristiis  t&stt'iiek  tppűietire  (PAzm:  Kai.  1.27). 
Épfiletet  velietiink  e  törvéiivtiKlotol  dll.v :  IV'ii.  I126H).  a) 
strurtura  C.  [aediliwitio ;  d;i.s  baueii].  Dezniak  adattas.'uuiak  egi- 
liaziiak  epiletiie  (Debil'.  Vi3i.  Hatalmas  éppúlele  vala  Jeiusji- 
jemiiec,  négy  erd.s  kőfal,  nyolczvaii  torony  vala  kóríilfltte  iZvon: 
l'ost.  11.255).  Az  napot,  mellyen  az  templomnak  éppíileti  véghez 
vitetek  (Pázni:  Kai.  784).  A  mi  te.<tftnkuec  épületi :  struutura 
corporis  nostri  iConi:  Jaa  Ifi).  3)  aedificium  MA.  (bau,  geliiinde]. 
ÉpSlet  avagy  ház  (Com:  .Imi.  124).  Gyenge  épület  az,  inelly 
hirtelen  bomlik  (Gyöngy:  MV.  14).  Roppant  épületeket  ereí;ettek 
Isten  tisztességére  (Fal:  NU.  269). 

kő-épület:  [aediticium  lapidenm ;  steinbau].  (l'Kis:  Pan.  7). 

temető-épület :  (mausoleum].  Ditséri  Arthemisiát :  való 
jót  tett  urával,  olyly  kíiltségas  tenietó  épületet  t.sináltatott  neki 
lFal:TÉ.  66S). 

Épületécske  :  aedificatiuncnla  C.  [kleines  gebaude].  Elfil- 
filggö  épületetske,  erkély:  pódium  PPBI. 

Épületes :  [utile ;  nOtzIich].  Minden  ecclé.siákat  azon  szer- 
tartj'uaikhuz  kotui  nem  illik,  nem  szükséges,  nem  is  éppflletes 
iPós:  Vetélk.  18). 

(Épületleni 

Épületlenség :  [imfertigkeitj.  Látá  az  várnak  nagy  épfl- 
letleiiségét  (Tilonlrók.  Vn.69). 

EPE,  EPPE :  fel  C.  [gallej.  Adauac  neki  ináa  epéuel  ele- 
geitet  bort  (MünchC.  68b).  Epywel  yiattatek  (PeerC.  127).  Hogy 
legyen  ty  keztetek  eppee  es  kesenvseegh  zylew  gyeker  (JordC. 
264).  Orozlannak  epeeye  (275).  Eppewel  elég  (447.  PozsC.  17). 
Vv  zeiewk  merkes  eppew  zelew  &s  keserwes  zelew  kerezd: 
uva  eorum  uva  téllis  et  botri  amarissimi  (KulisC.  284).  Ne 
legyen  tS  kSsztetec  epe  es  irem  termő  gyökér  (Helt:  Bibi.  I. 
aaaa3.  Fél:  Bibi.  49).  Ördög  epéje  a  bor  (Pázm:  Kai.  897.  Kr.). 
A  haragban  szivünk-kiiriil  meg-melegszik  a  vér,  az  epe  meg- 
mozdul (Pázm:  Préd.  800).  A  vizlie  ne  vigyed,  mert  a  sok  viz 
a  lónak  ártahnas,  a  sok  janis  miat,  és  onnét  .szánnazik  a  folyó 
és  k6  epe  (Cseh:  OrvK.  24 1. 

földi-epe,  föld-epéje  :  fumns  tenae  MA.  centaurea  Nom. 
86.  centauria  PP.  [tousendguldenkraut].  Kis  f51di  épe  [így] :  (»n- 
taiirium  minus ;  a  babác  fSld  epeiénec  és  hideglelés  ellen  való 
fíiuec  hyiác  (Mel :  Herb.  67).  Fumus  terrae,  fSd  epeye,  h.  e. 
terrae  fel  (Beythe :  Stirp.  5).  A  fbldben  is  teremnek  férgek, 
mellyek  föld  epéjének  vagy  ess5  féregnek  neveztetnek  (Misk : 
\Tíert.  683). 

Epés :  felleiis  C.  amarnlentiLs,  acerbus  MA.  [gallig].  Az  epés 
holyagotska-  V6.sicula  fellis  (Com:  Jan.  51). 

Epéskedik:  [?]  Heába  epeskedik  [így]  (Káldi:  Oktlnt.  13. 
Ki.  Fal:  Jegyz.  936). 

£peség  (epesség  Pázm:  5Lev.  XVIII.  MA:  Bibi  V.28l:soUi- 
citndo,  a(»rbitas,  amarulentia,  anxietatnla,  naeniae,  negotia  MA. 
(erbitterung,  kmnmer,  kummernis,  besorgnis].  *Epes.'ieget  hauni: 
amarulentiam,  sollieitndinem  jactare,  querulari  MA.  Ez  v7lagy 
sok  epe.seegh  i'ÉrdyC.  487b).  Nagy  eppes-seget  teenek  (578).  Es 
zwnuada  eppeseegeeben  neky  yeleneek  az  zent  kyral  (617). 
EwníTnenvl  epesegervvl  nem  emlékeztem  (VirgC.  6).  MmemiJ 
keserfisegSs  epesege  volt  az  kereztfa  alatli  allasakoron  (NagyszC. 
113).  Ejiilek6zzel  meg  atte  zilednec  minden  kesenlsegerSl  es 
epesegeről,  kiket  zenvede  (137).  Kérlek  tegód  az  epesegíiderth, 
kyth  wallaal  auagy  zemvedeel  (CzechC.  5).  Mariának  őth  eiie- 
.segyról  walo  ymadsagok  (37).  Gondolkodik  vala  Siinison  fele- 
ségén, hogy  ily  hamar  vette  volna  epeségét  (RMK.  11.293). 
Boldog  asszonynak  hét  örömének  és  hét  epeségének  emleke- 
zetire  (Pázm :  Imáds.  207).  Ha  én  nagy  epességgel  kérném  ba- 
rátomat, hogy  imádkozzék  érettem  (Pázm :  5Lev.  XVUI).  Ugyan 


nagy  epe.«éggel  vitattya  Jiz  Lnthor  (Pázm:  Kai.  167)  Az  emberi 
segétség  hijábim  való  epe-sség  (MA :  Bibi.  V'.28i.  Tfibb  mesterség, 
merő  tsak  epeség  (Felv:  Dics.  52). 

Epétlen:  (felIe  carens;  ohiie  gallé].  Ejjétlen  galamb  (Csúzi : 
Tromb.  304.   Kr). 

hihTIT)  (q>/)táeel  Thewr(.'.  189) :  marceo,  marcuscio,  exarasco, 
contabesco  MA.  [sicb  verzehren,  .schmachtenj.  Ne  akaryatok 
egy  m:isra  haragh  keppen  epedny:  ne  suspirato  alius  adversns 
aliunuJordC.  841).  Epedéi  myr.iytt\Mik  walo  bánatodban  fl'hewrC 
187).  Bánat  myat  eppedeel  (189).  Hoc  kinba  epednec  (Boni: 
Evang.  III.305).  Az  nap  délben  leg  hevebb,  melly  miatt  eped- 
nec az  élüc  (Zvon:  Post.  1.397),  Éhség  miat  epedet,  alig  vala 
(C«eng:  Jer.   D). 

el-eped:  adareo,  exaresco,  contabesiM  MA.  [sieh  verzehren, 
verschmachten].  Az  zenetlen  való  oiwasasnak  es  yrasnak  myatta 
anneera  el  epedfit,  hogy  mynt  egy  gSrbe  ember  soha  feel  iieui 
haj-thattya  magaat  (ÉrdyC  561b).  En  ziuem  el  eped  ő  róla 
való  keserSsegfimriSl  (DebrC  611).  El  epettél  és  elfáradtál : 
eras  fame  et  laboré  confectas  (Kár:  Bibi.  1.181).  Éhség  miatt 
a  k8z  nép  el  epedett  vala  (MolnF:  LTárh.  67t.  Mi  elepedfink 
az  sok  gond  nílá  (MonOkm.  XXIV.Ö41).  Nagy  szomjilsággal 
epedett-el  (HalhHHist.  11.323).  Tsak  a  te  emlékezeted  késlel- 
teti lelkemet,  melly  az  életnek  határán  el-epedve  ohajtya  utolsó 
áldásodat  (SzD:  MVh-.    108). 

még-eped :  adareo  C.  marce.sco,  aresco,  deficio,  contabe.sco 
MA.  [sich  verzehren,  verschmachten].  Megepedett:  tabidus, 
tabefactiis  MA.  Ortzatoc  meg  esic,  es  lelketec  meg  eped  (Helt : 
Bibi.  I.  LL14).  Koplallasból,  és  nagy  munkából  meg  epettec 
(Helt:  Krón.  97).  Amaz  6rd5gi  kigyonac  mérge,  es  ereié  meg 
epett  es  meg  emezlódet  (Born:  Préd.  238).  Óh  én  kemény 
szűvem,  mikor  epedsz-meg  bánatodban,  ha  akkor  nem  bánkó- 
dó), mikor  a  te  istened  meg-bal  éretted?  (Pázm:  Préd.  516). 
TSrSdelmes,  és  az  isten  haragja  miatt  meg  epedett  szív  (MA  : 
Scult.  602).  Gondold  meg  a  koporsót,  halált,  poklot:  akkor  a 
te  lelked  megeped  (Illy:Préd.  1.434).  Sok  sebekkel  meg  eped- 
teben  az  övei  el  hadtak  :  multis  vulueribus  confectum  deserue- 
rnnt  sui  (Forró:  Curt.  140).  Én,  hívem,  égek  s  megepedek 
(Amadé:  Vers.  113). 

Epedéz :  [moereo,  soUicitus  .sum ;  bekUmmert  seiu].  Kyth 
te  zizenth  zyleel,  annak  keimyan  keges  anya  epedőzeel  i  WinklC. 
335). 

Epedt,  epedett :  contabidus  MA. 

Epedtsóg :  [contabescentia ;  das  verschmachten].  Éjjeli  s 
nappali  siialmival  ruháját  és  nyaszolyáját  ásztattya,  annyiia 
hogy  a  nagy  keserűség  es  .szívbéli  epedség  orczáját  meg-her- 
vasztya  (l'olu:  HBék.  16).  A  te  irgalmasságod  enyhítse  meg, 
az  én  szivemnek  epetségét  (Biró:  Ángy.  156).  Jó  barátom, 
mostani  eseted  olly  nagy  epedséggel  nem  keseregheted  (Kónyi : 
HRom.  201.  Told.). 

EPEKÉD-nC:  [supphco;  flehentlich  bitten].  S  epekedik 
i.s,  hogy  az  szerdániál  segiteník,  oltalmaznók  (MonTME.  IV. 
205).  Hogy  ha  nem  tudom  mint  epekednénk-is,  ha  lelkünket 
ki  adnánk-Ls,  de  az  egyházi  szolgálatnak  végét  nem  gondollyák 
meg  (N(')gi-:  Idv.  74). 

EPESZT :  ango,  affligo,  amaritudine  affieio  Kr.  [krünken, 
schmachten  lassen]. 

meg-epeszt:  tabefacio  MAI.  [kranken,  verzehren].  A  gaz- 
dagságért való  vigyázásoc  meg  epeztic  az  testet  (Kár:  Bibi. 
L671.  MA:SB.  127).  Ho^  a  te  sziuedet  megh  kesereiczem  es 
meg  epeszszem  (Mel:  Sam.  5.  TörtT.^  1.228). 

EPER,  EPÉEJ  (ipergy  BeytheA :  FivK.  103b> :  fragum  : 
erdbeere  MA.  Epory:  fraga  (Beythe:  Stirp.  4).  Szép  epeidet 
szettem    íZrinyi    11.126).    Eperj    levele   (PP:  PaxC    267).   A  ki 


655 


( SA'rrAGÓ-ErRK.)— S7,f  VÉFí 


tekej!:r-2  ér 


lassan  kullog,  a  nem  sokat  boloR,  epret  szedhet  mentében 
(Kisv:  Adag.  298).  Ki  bújik  a-/,  eperj  (Fal:  Vera.  907).  Kporjet 
szedtél,  vísjan  nevettél  (8B7). 

[.Szóhi-sok].  Eggy  kfis  eperjért  nagy  ko.sárral  ne 
menjek  (Kelv;  Dics.  47).  Nem  szed  a  t5r5k-is  mások  ko- 
sárjába eperjet  (K«ztSf:I*v.  8)  Addig  szedéiiek  az  ke- 
resztyének eperjet  az  niils  ember  kebelében,  hogy  csak  el  lépé 
clket  az  tíirök  (I'ázin:  Kai.  4'i8).  A  magad  kosárában  szeded  az 
epíTJet  r( 'Zegl :  UDorg.  270). 

|Kfizmond:isok)  Híres  eperre  nem  kell  kosárral  menni  (Uecsi : 
Adag   (il.  MA.i 

csattagó-eperj :  fraga  álba  (grosse  erdl)eeien,  klatschen) 
.\IA,  (Kai:  Jegyz.  9331. 

földi-eper:  [fraga;]  erdbeer  KirBesz.  153. 

leány-eper.  Leány  eperj  (Fal :  .legyz.  242). 

Epres,  eperjes ;  tragis  abundans  Kr.  Ecelesia  de  Eiieries 
[in  T]  an-sylvania]  (1219.  Knauz).  Méla  tendit  ad  Pyrsagthu, 
deiiido  vádit  ad  Epyrie.stlm  (12.'i2.  CudPatr.  VI.73).  Eperjes : 
Fragopolli,  Comaropolis  MA.  Epres  szálos  erdí  (Fal:  Jegyz. 
933 1. 

EPLÉÍNY  :  forale  Nyirkállai  XXVII.  (transtrum  traheae  ; 
querbalken,  lastbalken  über  dem  si-hlittenj.  Eplény:  a  szánnak 
két  keresztfája,  mellyro  a  teher  tétetik  SzIJ. 

EPP  ?  EPPÖ  ? 

ablak-eppök  :  jiiganienta  C  Jugamentuni :  iga  vagy  jaiom 
módra  val"  kfitozet,  mint  az  ablae  epp5e,  rámac  MAI. 

1.  ÉR  (fr  Hclt:  Kr(5n.  208.  Sylv:  LIT.  II.IKV):  1)  véna  C 
[ader]  Torokban  való  erek :  carotides  C.  Étel  szopó  erec ;  venae 
mesaraicae  Cum:  .lan  51.  Fáknak  ereik:  *venae  arborum  I^PUI. 
Eret  liA  testéén  no  vagliyon  (JordC.  108).  Kezének  tenerebcn 
nagy  sok  erek  jovnok  evzue  (CornC.  202).  Nag  fayadalnial 
zjikadoziiak  az  érék  [így]  (PeerC.  120)  Ereketli  eortól,  ynakatli 
yntol  ol  zagath  iWinkIC.  20!).  Mynd  ízről  ízre,  erről  erre,  ínról 
ynra  Jteth  nyoytixk  (205).  üe  hogy  holtod  után  sel.)eidet  nézzem, 
üres  ereidet  számlálva  szemléllyem  (Zrínyi  11.35),  Székely  éi' 
magyar  vér  friialy :  Adal.  l.fi).  S)  flnentnm  MA.  [bacli]. 
Honuiser,  pLscina  (1067.  Weuzel  1.25).  Ad  venam  Er  (1225.  Jern). 
Eer  rivHS  (1249.  Czinái').  Véna  aquo.sa  vulgariter  er  dícta  (ZichyC. 
11.400).  líivuluni  t'yzes  eyT  vocatnni  (111.33).  A  (jviadam  véna 
quae  Er  vocatur.  In  ipiodam  fluvíolo  qui  vulgariter  Er  vocatiir 
(Jern.).  Vizeknek  ery  cliergetegy  (l)omC.  12ii).  Elhagam  az 
elí  viz^knec  eryt  (NagyszC.  51).  Az  kuttTi  v^an  azon  írből 
(foramen)  eresztheti  ki  ídes  es  kaserft  vizet  (Sylv:  UT.  11.110). 
A  fSld  alat  lévő  nedves  erekből  ki  buzgó  kútfejek  iConi:  Jan. 
12).  Ki  szjiradt  liennek  a  kellemfts  beszédnek  minden  ere  (Fal: 
l'E.  392). 

élet-ér :  artéria  MAI.  artéria ;  pnlsaler  W'l'.  Klet  ér  avagy 
lelek  tartó  ér  (ACscre:  Enc.  142). 

óletórzö-ér:  artéria  Nom.  18. 

élö-ér:  artéria,  pulsus  MA. 

ezüat-ér:  [silberaderj.  F^llít-ér  únnal-elegy  a  bányában: 
molybdaena  PPI5I. 

felverö-ér :  artcrw  PP151.  pulsader  W'F. 

húgy-ér.  A  eavós  rész  az  liúgy  éren  (per  uteres)  a  vesékre 
megy(>n  (C'om:  Jan.  51). 

kapu-ér.  Az  eledel  n  vér  taiiiáló  érből  a  kapu  érbe  és  abU^I 
ísmet  a  májba  foly  (ACsere:  Enc.  1 15). 

mozgó-ér :  artéria,  pidsiui  MA. 

öreg-ór :  *eavn  véna  PPBI. 

8Ziv-ór.  Eret  vágass  szfi  éren  iFelv:  Si-hSal     l'i). 


teke-ér.  Ér  az  Ir'mak  szárán,  kit  teke  éniek  hiiwk  (Oeh: 
ürvK.  5). 

Eres :  venosus  C.  [aderig]. 

2.  ÉR  (ír  Sylv:i;T.  11137.  ir  RMNy.  11.67.  Mel:SíJáii. 
203):  I)  (pervenio,  [lortingo ;  reiehen,  erreiclien).  Eddig  ér  a 
a  rúd:  pt'rtica  huc  usque  pertingit  PPBI.  Az  mas  tanoytbwaii 
eleb  eere  oda  petornel  (JordC.  097;.  Ha  aztli  eerengyek :  si 
vívamas  (840).  Hogy  mynekewnk  eniiy  yot  engbedőt  eernemik 
(ÉrdyC;.  71b).  Az  madarak  őryzyk  vala  ew  zent  testeket  mygleii 
emlxjr  eernee  es  el  tcmetbnoe  (338)  Mikor  immár  Jerusalemet 
értec-  volna  (Boni:  Préd.  78).  Soha  nem  érőd  azt:  maré  prius 
vitem  tulerit  (Decsi:  AcLig.  114.  207).  Ha  kő-zel  éniém  a  jesuitát, 
meg-tudakoznám  tőle  (Oiegl:Japh.  113)  Az  étzaka  ott  érné 
őket  (Mad:  Evang.  325).  Érnek  egy  rzép  me//it  (Hall;  HHist. 
1.55).  Az  isten  emlxjrkort  ad  emi  és  meg  házasolik  (Gér:  KártV. 
376).  Gyógyulásokat  Nagy-\'áradon  érék  (Kóuyi:  HKom.  IHi 
2)  tangó,  contingo  MA.  (berühren]  Meíu'iet  eriiiala  (liécsiC. 
13f)).  Ha  az  veer  rwhatli  eercnd  (JordC  80>.  Awagy  czak  liA 
árnyéka  eernee  vala  meellyoth  h\V  kőzzőlflk :  vei  umbra  inum- 
briuet  aliquem  eonim  (721)  Menolaus  érte  zfizessegem  (OsomaC. 
18).  Félne  mennyetec  á  hegyre,  alat  se  éryiétec  őtet  (Helt :  Bibi, 
1.LJ3).  Nem  vélnéd  hogy  éri  (Őldet  [a  lónakj  .száraz  lába  (Zriiiyi: 
ASyr.  41).  S)  [TUYX«vtu;  casu  facio;  zufalligtun].  Kuftiuus,  liogy 
feiet  tŐ,sőllene,  ére  meg  niiizalhmi  feiet  a  fősSnek  foga,  el  veszte 
életet  (Iiép:niik,  31),  A  kit  megh  émec  nyoméutani,  el  kőll 
annak  romlani  (Ijép:  PTük  1.259).  4)  (valeo;  wert  seiiij,  Myii- 
dennik  tíz  pénzt  eer  (We-'-ziirC  28),  Menyorzag  anneet  eer 
(CornC.  18.5),  Mit  er  atte  iozagod  (VirgC.  98),  Bár  egy  rab  száx 
aranynál  többet  ne  érjen  (Pázni:  Préd,  81).  5)  [possum;im 
standé  sein,  tmi  kííniienj.  Hol  a  szent  írásval  nem  érik,  a  826ut- 
ségteleii  iráíokval  toldják  a  dolgot  iGKat:Titk.  51),  A  maga 
hátiin  termett  ríihét  nem  éri  vakarni  (Matkó:  BOák,  171) 
6)  [aeqno ;  erreichen,  es  einem  gleich  tun],  Senki  nem  éri  vitéz- 
ségbiM  Stzipiót:  nemo  ad  Scipionem  *a.<!iiirare  jiotest  PPBI,  Noha 
Macrin  hír  vala  Mislaval  Pannóniával  de  mégsem  ér  vala  az 
magyaroekal  (Helt:  Krón,  llbi.  Semmi  cziga  biga  nem  éreizel: 
I,«byrintho  invohitior  (Uocsi:  Adag,  2).  Nem  tudom  ki  érue  az 
ő  nyelueuel  (157),  Semmi  tzigán  nem  érne  véle  (225).  Ez  vilagy 
test  zerint  való  bőichek  nem  érnek  a  lelki  bőichekkel  (bV.aiik: 
HiLsznK.  12),  Semmi  muzsikás  nem  ér  az  asz^zonynak  szuvával 
(KTör:Assz,  9),  Músám  olyly  gyengén  ereszti  verseit,  hogy 
Gvariui,  ama  hires  olasz,  sem  ér  velem  (Fal:  TÉ.  772), 

(Szólások),  Vmibe  érni.  ö  kémének  jó  akarója  vagyok  és 
az  gyülé.sen  :izt  akarom,  hogy  mi  miattunk  sen)mi  akadályl)a 
ne  érjen  ő  kéme  (LevT  11.47),  Eimek  az  épületnek  niéllónága 
a  mi  mosterségilnknek,  minden  ditsőségét  mas^ize  fellyiil-múllya : 
árnyékába  sem  ériink  (Mohi:  JÉpill,  291).  A  zanvas  az 
iwhot  tewrnenbe  ere,  hogy  egy  kewbewl  bívzawal  wolm 
neky  adós  (Pe.«ti:  Fab,  19b),  Cmujfnií,  Vaak  addigh  ny>gt>/z- 
zéc,  meddig  a  lepel  éri  (Ozegl:Japh.  ISt!),  Tsak  addig  nji'ij- 
tózzjil  meddig  a  leiiel  ér  (Kisv:  Adag,  247X  i'kire  érni.  Reám 
ért  az  álom  (Gyöngy:  Char,  23),  Vmit  érni,  vkil  érni.  Egy 
holnapot  nem  e  r,  Brdely  határába  50  aznagy  6iJ,000  latar 
be  erkezyk  (K.MXy,  111,92),  Egyii'  nyaualya  az  másikat 
ott  éri  (Decsi :  Adag.  40),  Eggyik  hazugsága  a  másikat  ott  éri: 
fallacia  alia  aliam  trudit  (96),  Az  ew  dolgában  jo  veget  írek 
(Lev.  1,337),  Hogy  egyaier  végét  érhessAk  (Pázni:  Kai,  45<)p 
Érd  végét  halállal  (Old  meg)  (Görcs:  Máty,  2U  Az  baliil  éle- 
tednec  végét  éri  (Zvon:  Pást  11,102),  Mérlékletlen  itakslbol  ha 
mi  nyavalyád  lenne,  avagy  egyéb  alkalnuitlaii  magadviseléséből, 
oly  lábra  ejtenél,  az  énié  végét  életünknek  (RákGy:  l*v.  243), 
]'liiiel  érni.  Seiiuni  tzigány  nem  énie  véle  iKisv:  Adag,  2U). 
Imivel  érni  iinit.  Ijittyátoké,  hogy  semmit  nem  értee  vele: 
videte  qiiia  nihil  piotii-imus  (Helt:  LT,  c7),  Liusa  ynmnr  K 
myth  emuk  íny  otli  iiz  lio  pjiizel.  my  seinjlh  awal   iinni  erünk 


AL/Í-ÉU— l'XiL-ÉK 


I HOZZA-ÉR)— ÉRDEKEL 


1)58 


(RJINy.ll.ln.il  AjPsiiitái'  elmével  nem  éiic  (CzcrI:  .lapli.  32i. 
E],  bát.va,  isíik  az  csiittig  vomijiid,  és  aiiujira  nyújtózzál,  mif; 
lepleddel  éred  (Pázm:Kal.  151.  lllyef :  BCsTump.  296). 

alá-ér :  dependo,  pertingo  deorsuni  Kr.  (liinunterreidien). 
Hogy  ha  m.Mui  az  tőidet  eenieo  alaa  (ÉrdjC.  77b).  Az  ruha 
az  fi  láliaiglau  alá  ir  vala  iSylv;  VT.  11.137). 

által-ór  :  circumcingo  Kr.  (umfassenj.  Ket  aga  oly  uagi  vala 
hogi  mynd  az  zeles  világot  altnl  érik  vala  (VirgC.  '85.  TörtT.' 
Lö53t. 

be-ér :  I)  [i*i-venio ;  ankommen].  Menealus  liazjíhoz  hogi 
be  ere  (OioniaC.  9).  2)  |circuniplector ;  umfa.'ison]  Az  flntott  ten- 
gernec  kerflletit  30  sinor  éri  vala  bé  (Kár;  Bibi.  1.309). 

(Szólások).  Beérni  ré!e :  sufficere,  conteutuni  e.s.«p  MA.  Elede- 
Ifiiik  vágjon  ezzel  szinte  be  ériűc  (15orn:  Préd.  391).  Talám  ilt- 
is  bé  éred  egy  ivijkos  szitokkal  (lllyef:  BCsTonip.  200).  Egy 
kevés  rongygyal  is  be  érem  éii  (Fal :  Ének.  64).  A  kevéssel 
béérí  (Illy:  Préd  1.350).  Beérni  véle  anit.  Csak  az  traditiókkalis 
bé  érnók  minden  lelki  szfikségfinket  (Pázni:  Kai.  488).  Sokan, 
a  kik  kézi  munkájokkal.  pít  knlduhisokkal  alig  érik  bé  szük- 
ségeket (Pázm:  KT.  81).  Van  két  ezer  arany  s  t6bb-is  nálok 
készen,  ha  pedig  a'  kevés,  szert  t5bbre-is  tészen,  a  kivel  nt- 
tyokat  bé-érik  egészen  (Gyöngy:  Char.  329). 

égybe-ór :  contiugo  Kr.  (zusammenkomiuen,  aneinander 
reichen].  Számyoc  az  háznac  kőzepin  egybe  émec  vala  (Kár; 
Bibi.  I.307>. 

el-ór :  1)  pervenio  C.  [einholen,  erreichen].  Futással  elérik  : 
percurro  C.  El  ereek  ewket  az  heegy  alat  (ÉrdyC.  398b).  El 
ére  5tet  Gileád  hegyen  (Helt:  Bibi.  I.P2).  Az  agarac  a  vadakat 
kergetik  és  el-éric  (Com :  Jan.  80).  8)  assequor  C.  [obüneo ; 
eriangen).  El  nem  eenvenaz  ygyeretet:  non  obtinuerunt  pro- 
missum  íJordC.  824).  Ha  iámborb  volna  egy  fillyért  sem  érne  el 
(Decsi :  Adag.  265).  3)  (complector ;  umfassen].  12  sing  sinor 
éri  vala  el  az  aszlopoknac  kerfiletit :  ambiebat  columnam  (Kár : 
Bibi.  1.308).  Kell  vala  a  folt,  de  nem  éré  el  a  szakadást 
(Matkó:  BCsák.  133). 

[Szólások].  Esnek  hitetlenségnek  nótájában,  az  kik  ez  ország- 
belieknek varait  meg  lopják,  es  ez  dolgot  raytok  el  érik 
(Ver:  Verb.  28)  Hogy  méltatlan  birja  az  jószágot,  az  biro  által 
vegére  menvén  el  éri  rayta:  indebite  bona  detinere  per  judi- 
cem  compertus  fuerit  (284). 

föl-ér :  1)  assequor,  pertingo,  attingo  MA.  [erreichen].  Az 
bestyeknek  nyuas.sok  az  egeeth  feel  ery  (SándC.  38).  Ewtet  az 
vj-z  6z6n  fieel  nem  eertte  (ÉrdyC.  18).  Az  éghet  eery  tfeel 
(579b.  VirgC.  85).  Be-telie  keváusagod,  fel  crt  istenhoz  sa  le 
imátsagod  (FortSzer.'  T)).  S)  Vkit  munkáiban  fel-émi :  *aequi- 
parare  aliquem  factis  PPBl.  A  forgó  ég  alatt  núitsen  olly  lát- 
szatas  teremtmény,  se  kints,  melly  (lelkednek)  árát  fel  éije 
(Fal:  BE.  570).  Kflitségesb  a  konyhája,  hogysem  erszény'e  fel- 
érje (SzD:MVir.  120). 

[Szólások].  Vwivel  fölérni  [=beémi].  Ne  hagya  kegelmeteket 
pénz  nekewl,  kyuel  az  nep  fewl  irien  (RMNy.  n.97).  Jo.szagat, 
valami^  fel  érié  vele,  tartozik  az  biro  meg  bőcsiilni :  posse.s- 
sionaria,  quae  ad  compensam  ejus  summae  se  extendere 
futficereque  videbuutur  (Ver;  Verb.  119).  Ha  az  ő  maga  része 
jószágával  fel  nem  érne  (112.  92).  Az  kinec  egy  tehene  leszen, 
annac  zsiijával  minden  szükségét  feléri  (MA;  Bibi.  11.9). 
Vmil  foUnii.  Ha  a  magad  elméd  lel  nem  éri,  tudakozzál 
(Felv:  SchSal.  2).  Vmil  vmivel  folérm.  Az  én  vékony  elmémmel 
én  fel  nem  érem  (Pázm:  Kai.  498).  Észszel  valamit  fel-émi; 
animo  aliquid  *consequi  PPl.  Tsuda,  hogy  fel-érted  észszel : 
je  suis  sarpris  que  vous  en  ayez  eu  l'esprit  (KirBesz.  12).  A  ki 
a  régi  mértékhez  nem  tiid.  fel-nem  érheti  eszével  Noé  bárká- 
jának temérdek  nagyságát  (Moln :  JÉpül.  68).  Feleletünket  nem 

M.    X^ELTTÖRT.    SZÓTÁR. 


érik  fel  festeckel  iCzegl: Jajih.  32).  Még  gondolattal 
sem  éri  fel  az  emberi  elme  (Alv:  Post  1.372).  Okossággal 
fel  nem  éred  (Ker;  Préd.  206). 

[hozzá-ór] 

hozzáérő:  tangens  [a  geometriában]  (ACsere:  Enc.  67). 

ki-ér :  emineo,  prominoo  MA.    [lierausstehen,  her\'orragen]. 

[Szóliusok].  Meg  szai>aritta  keues  lisztit  &s  olaiat,  kiuel  oztan 
mind  a  dragasagnac  ideiét  ki  ere  (Szék:  Krón.  32). 

meg-ér:  1)  (consequor;  eiuliolen,  erreichen].  lizem  een 
ellensegymeth  ees  meg  oerem  wketh ;  eoniprehendani  illos 
(KulcíC.  32).  Megj  indultb  wtaima  mégis  ertiie  wolth  őketh 
(RMNy.  11.69).  Hamaréb  meg  érnek  egy  hazug  embert,  hogy 
sem  egy  sánta  embert ;  mendacem  memorem  esse  uportet 
(Decsi:  Adag.  105).  Kergesd  meg  fiket,  mert  kétségnélkfil  meg- 
éred 5ket;  coniprehendes  eos  (MA:  Bibi.  1.274).  Az  fi  attya 
elStt  ugy  állott,  mint  az  mely  gonosz  tévőt  meg  érnek  vétkében 
iPázm :  Kai.  390).  8)  (obtiueo,  assequor ;  eriangen,  erieben]. 
Hagyaa  meg  eerny  tyztő.ss6egheet  (ÉrdyC.  615).  3)  contingo 
MA.  [beriihren].  Melegseeg  erween  meg  az  fazeekbol  ky 
twt  es  ky  forrad  (ÉrdyC.  420b).  Kezeuel  wtet  megery  vala 
(VirgC.  40i.  4)  [valeo ;  wert  sein].  Alitom  hogi  ezer  gerat  meg 
eme  (VirgC.  98.  Vás:  CanCat.  223). 

[Szólások].  Megérem  vde :  contentus  sum,  sutücit  MA.  Ammit 
én  hoztan,  en  awal  mastan  meg  erfim  (GuaryC.  57).  Kwlgen 
hordót,  mert  nem  eryek  meg  hordowal  (LevT.  1.261).  A  ten- 
gernec  minden  halai  Sszue  gyfilnek,  hogy  meg  eryiéc  véle:  ut 
eos  satient  (Helt :  Bibi.  1  Tl'tS).  Meg  érem  én  vele,  és  igaz  elég 
én  nekem  az  mellyec  vadnae  (Kár:  Bibi.  1.657).  Mid5n  azon 
tSrfidnenec  hogy  czac  egy  kenyerec  leuen,  tizenketten  nem 
ernec  meg  vele,  lesus  monda  (Born:  Préd.  456).  Amiuel  egi- 
nehan  hétig  megh  eraeie,  azt  e^:  nap  el  vesztegeti  (DecsiG: 
Préd.  33).  Az  ideig  való  jókban  annyit  ád  tinéktec,  az  nieimyi- 
vel  megéritec  (MA :  Scult.  884).  Érd-meg  aval,  hogy  emberi 
állapatra  teremptettél  (Hall;  Paizs.  222).  Megérni  vmivel  vht. 
Hazánál  ami  morsalec  vesz  el,  ha  fel  szedneiec,  egynehány 
szegent  meg  ernenee  uele  (Tel :  Evang.  1.428).  Vagyon  32  szol- 
gám, mindeniknec  adoc  nyóiczad  fél  forintot,  vallyon  miuel 
érem  meg  fiket?  (Helt:  Aritm.  M8).  Ha  en  zom  az,  feyemel 
iryem  meg  (LevT.  1.282).  Valaki  kapitányához  fegyvert  von- 
szon  vagy  megöli,  fejével  éri  meg  (MouOkm.  111.52). 

rajta-ér :  deprehendo  in  flagranti  Kr.  [er%visehenj.  Raita 
értéc  ipse  foltost  itt-is,  ugy-é?  (Czegl:  Japh.  94).  Rajta  érték  v. 
kapták  az  ebet  a  szalomiánn  v.  hájonn,  a  matskálf  a  tejes 
fazékonu:  meg-lepték  a  tolvajságon  (SzD:  MVir.  90). 

utól-ér :  assequor  Sí.  [einholen].  Utánna  eredvén,  utói  érte 
(MonOkm.  IX.367.  Matkó:  BCsák.  36).  Nem  olly  idegen-,  isme- 
retlen-szabású ez  előttem,  hogy  utol  v.  fel  ne  érjem  eszemmel 
(SzD;  MVir.  132). 

Érdégel,  érdégél :  contrecto,  saepius  et  leniter  tangó  Kr. 
[öfter  berübren]  Nagy  hasznot  kitsiny  kár  érdegeljen-is  bár, 
azzal  el  nem  fogyatja  (Ben;  Ritlim.'''  218).  Kit  érdegél  vénség 
napról  napra  alá  száll  (Kisv:  Adag.  179). 

Érdek :  contingo,  pertingo,  percutio  MA.  [öfter  berühren]. 
It  gifizkfidec  meg  Laszlo  eg  kunnal,  ki  háta  megőt  egy  szip 
léant  viszen  vala  á  Ion,  kit  a  berezeg  hatul  a  hellebardal  ér- 
dekűi kezde  (Szék;  Krón.  168).  Nyughatatlan  fáradságoc,  és 
soc  féle  változásoc,  hogy  érdekjéc  az  híveket,  az  ur  isten  el- 
végezte (Ujf:  HÉuek.  36).  Az  erős  tornyot  mikor  kftvül  nézed, 
győzhetetlennek  fetízik,  de  ha  nagy  kosokkal  érdekűié  kezdik, 
igen  hamar  megtörik  (Balassa:  Költ.  192). 

Érdekéi  lérUM  Illy:  Préd.  i30.  439).  cv  MA.  Érdeklem, 
verem  :  adverlsero.  Sarkantyúval  érdekelni ;  agitare  equum  cal- 
caribus.  A  fájdalom  érdekel :  dolor  fodit  PPBl.    Az    havas  eső 

42 


65(1 


MEG-ERUEKEI^KKKEZ  IK 


liE-ÉHKEZIK— ÉRKEZTET 


WjO 


érdekli  nyakunkat  (Moiilrók.  V'in.383).  Sok  szitok  s  Ijalállai 
való  fenyegetés  érdeklé  éltedet  (CisegI:  Sioa  21).  MidSn  az  ellen- 
ség érdeklene:  quum  liostis  urgeret  (Forró:  Curt.  207).  A  lelki- 
ismeret bibéjuiek  saujaru  mérges  .szokva!  való  érdekeltetések 
KiKat:  \'álts.  II.  Elfib.  58;.  Nyomon'iságoc  az  hivoket  kerengik 
én  érdeklik  (Megy:  íiJaj.  11.162).  A  csapásokban,  niellyekkel 
bennünket  az  isten  csapdos  é.s  érdekel  (Tof :  Zsolt.  828).  Az  inát 
érdekli  szárnya  czafragának  (Gyöngy:  KJ.  1U">.  Ha  mikor  ér 
dekel  vki(  betegség  (I'liilEI.  19).  Oh!  melly  keserves  sziik  ér- 
deklik fíileimet  (7-1).  Nem  árt  kevés  harmat  ezt  is  ha  érdekli 
Thaly:  VÉ.  11.237).  Sereggel  érdeklik  a  kisértetek,  a  kívánsá- 
gok tartaléknélkül  járják  szivét  (Kai:  NA.  15(>).  Ha  nem  ér- 
dekli-e szégyen  szíveteket,  hogy  meg-nem  szánnyátok  ez  egy 
híveteket  (Kónyi:HRom.  139^ 

még-érdékél :  cv  Ostora  hegyi  gróf  Druget  Jánost  is  any 
nyira    niegérdeklette,  és  meg  is  sanyarította   (Szál :  Krón.  185). 

Érdes  :  pertingo,  paljx),  tangó  frequenter  MA.  [öfter  beriih- 

renj. 

£rdéz  :  -■«  GyínySrft  voltával  az  egekre  erdez  (Liszti:  Mars. 

63). 

Ereget :  cv  Ki  a  melly  Hát  inkáb  szereti,  azt  tSbb  csapá- 
sokkal eregeti  (Tani :  Szents.  125). 

Éréi,  órel :  cv  Meg  baragnok  reiaya  [a  kígyóra]  ees  kezde 
zekerczeuel  oreiny  (Pesti ;  Fab.  20).  Pálczával  kel  érélni,  s  nem 
bizonyságokkal  oktatni  azLsten  tagadókat  (Pázm:  Kai.  1).  Valaki 
chelédgyét  a  vagy  veszszível-ia  vagy  korbátt.«al  éréli:  ne  itéld 
keéetlemiek  (Veresni:  Lev.  175).  Az  húst,  mikor  metéli,  és  osztya 
(a  szakács),  nyáival  ne  érellye,  hanem  villácskával  avagy  kés.sel 
vigye  azt  végbe  (JTárs.Reg.  95). 

Érént :  attingo,  pertingo  MA.  [l)erührenj. 

meg-érént:  cv  Ezek  a  kSnySrgésnek  a  mái  szent  evan- 
geliombaii  meg-érént(ettj  hasznai,  gyflraSlcsi  (Mad :  Evang.  398) 

Érkéz-ik:  1)  pervenio  C  evenio  MA.  [aukommen,  aniangenj 
Oda  eerkiV.yk  vala  lÉrdyC  656).  Nem  érkezet  az  zer/ethnek 
vtara  (VirgC'.  130).  Melly  gywlessre  niy  e.ss  reája  erkeztywnk 
ews  eleyt™l  ffogwa  wegezetyk  olth  woltHiik  (RMNy.  11.130). 
Banatunc  vtaii  firömfluc  érkezic  (Bom:  Préd.  293).  Nagy  sokra 
szSksegec  érkezik  (397).  Betegség  immár  reánk  érkezett,  és 
meg  nehezített  (Pázm:  Préd.  620).  Az  étzaka  rajoc  érkezic  (MA. 
Sciilt.  32)  A  hová  nem  érkezik  az  oroszlán  bűre,  bé  csi'isz- 
mászot  a  róka  kőntfise  (Ozegl:  Japh.  1).  Nem  érkezhettek  olly 
szorgos  dolgai  (Megy!  3.Jaj.  11.20).  A  mig  nem. érkezik  reád  a 
reszketés  (Felv:  SchSal.  32).  Fel  neveikedék,  két  e,sztend6s 
korban  Hector  érkezek  (Huny:  Trója'  A2).  Nem  szintén  maga 
színében  érkezik,  j(^  a  való,  ha  távúiról  jíitt  és  sok  ajakokon 
ment  eMbb  (SzD:  MVir.  114).  A  mi  látásunk  nem  érkezliotik 
tovább  a  kiilsó  színnél  (uo.)  A  hízelkedik  .sokasága  miatt  nem 
érkezhetik  fiilébo  az  igiizság  (no.).  2)  Vaco,  vacat  inihi  MA. 
(dazukommen,  zeit  habenj.  Ugyan  bizony  érkezlietelc  magad 
dolgaid  miatt  amiyira  ?  tantumue  ab  re  tua  ewt  *otii  tibi  ?  PPBI. 
Reia  nem  erkezttek  ieoni  (RMNy  II.lül).  Anni  .sok  gondba 
foglalatos,  hogy  nem  érkezhetik  a  predikállíislioz  (Tel:  Evang. 
11.443).  Sok  fele  dolognak  gondviselésére  nem  érkezhetik : 
variLs  negotiis  incimibero  nequit  (Ver:  Verb.  197).  Annyi  dolgom 
vagyon,  hogy  még  ételhóz  sem  érkSzóm  (Decai:  Adag.  100).  Nem 
érkeztek  egyebek  cselekedetinek  rostálásjihoz  (a  szentek,  Ny. 
Kiizl  XV.334.  Pázni ».  A  menyire  terhes  szolgálatom  kSzítt  ér- 
kezhettem, inWit  mcg-rázogattam  (Matkó:  HRonil.  11).  Nem 
érkeznek  biuiájokat  bé  hordani  (Czegl:Dág.  Elíb.  »i.  Sok  fog- 
lalatosságid  miatt  nem  érkezhetel  mind  ezekre  (Megy:  Bayie. 
274).  Leinii  uem  érkeztem  (GKat:  Válti  1.  Elób.  47).  Nem-hogj 
azoknak  elolvasására  érkeznék  (Hall :  Paizs.  ElAb.  3).  Az  ember 
elméje   annál    inkább  nem  érke/.ik  az  isteni   dolgokra,  mennél 


tiibb-felé  oszttya  vágyódásit  (SzD:  M\'ir.  114).  S)  [sufficio,  idoneiis 
suni ;  im  standé  sein].  Ha  oly  hálákat  nem  adliatok  a  minémfik- 
kol  tartoznám,  ollyatadok  a  minémúre  érkezik  az  én  gyarlóságom 
(Pázm:  Imáds.  45(0.  Senki  ereje  e«  tehetsége  arra  nem  érkezik, 
hogy  az  isten  szolgait  meg-foszthassa  örömilfil  (Pázm:  Préd.  618). 
Ha  nem  jobbithatz  mindeneket  meg,  leg  alább  annyit,  a  menyire 
érkezel  (I.^nd:  UjSegíts.  113).  Vallástoknak  jobb  voltát  meg  nem 
miitatliattyátok.  Arra  soha  sem  érkeztek  (Matkó:  BCsák.  148. 
269).  Nem  mindenkor  szégyen,  mikor  vét  beszédtjen  valamelly 
aszszony,  mert  vagy  nem  érkezett  aimyira  a'^vel  vagy  falével, 
vagy  szemével,  hogy  jobban  tudná  (Fal:  NA.  188).  Ki  sok  rend- 
l)éli  tudományra  vagyon  embernek  szüksége,  a  melyre  maga 
erejével  nehezen  érkezik  (Fal:  VE.  371).  Ertelmi'mk,  szóllásunk, 
.senki  ereje  arra  nem  érke/ik  (íízD:  MVir.  114).  Mivel  kezes  vijlt 
Kristus  érettünk,  s  mi  nem  érkezhettünk  a  fizetésre,  meg-kellett 
halnia  (Uö).  Nem  érkezhetik  minden  mindenre:  nem  telik  min- 
den mindentfll  ki  (uo).  4)  (aequo,  supero ;  gewachsen  seinj.  Senki 
véle  nem  érkezett  (Hall:HIüst.  IU.68).  Még  megfelel  szivem 
istenemnek,  bátor  erszényem  ne  érkezzék  adosságimmal  (Fal: 
NU.  285).  Nem  lehet  ö-velek  érkeznem,  érnem,  ki-kötnöm  (SzD: 
MVir.  113.  114). 

(Szólások).  Egykor  kedve  érkezik  arra  (MA :  SB.  326). 
Nagy  kedvem  érkezett,  hogy  ezen  liarmadik  századdal  végét 
érjem  munkámnak  (Fal:  L'E.  467).  Kárban  érkezeit 
állapotom  (LevT.  11.99). 

be-órkézik :  [intro ;  hereinkommenj.  Egy  hohiapot  nem 
er,  Erdély  határába  50  azwagy  60,000  tatár  be  erkezyk  (KMNy. 

ni.92). 

el-érkézik:  1)  pen'eoio,  appello  MA-  [ankommen,  anian- 
genj. Lassan  iíi  az  isten  büntetése,  de  vgyan  el  érkSzik  azért 
(Decsi:Adag.  78).  Lassan  iár  8,  de  el  érkAzik  i82).  Minec 
vtaima  az  Antonius  kezde  az  seieggel  el  érkezni  (adventabat): 
az  Catilinais  kezde  az  hegyeken  menni  (Decsi :  SallC.  47). 
Nem  érkezik  el  a  pap  [nem  jön  el]  (\'ás:  OmCat.  676). 
Minthogy  az  út  hosszú  nem  volt,  azért  csaktiamar  is  elérke- 
zének  (Mik-  MulN.  257).  2)  fvaloo;  in  standé  sein].  Tartozunkis 
azzíd,  hogy  az  menyire  el  érkezünk,  í  rólla  gyakran  tuda- 
kozzunk (Pázm:  Kai.  24).  S)  (aequo,  supero;  gewadisen  sein]. 
Hadviselésben  el-érkezik  véle:  par  illi  est  in  belligerando  (PPBI). 
Oly  emberi  okoskodás  és  mesterség  nem  lehet,  moly  az  isteni 
tanúbizonyságnak  mélt(5ságával  el  érkezliessék  (Pázm:  KaL  516). 
Hiszem  nem  lehetnek  minnyájan  doitorok  az  ecclésiábau,  hogy 
egy-aránt  el  érkezzenek  az  írás  vúsgálásban  (567).  Oly  ször- 
nyen kinoztalnak  az  purgatiiriumljan,  hogy  ez  \'ilágnak  minden 
nyavalyái  .sem  érkeznek-el  ezzel  (805).  Az  iSj\\  támad  egyenesen 
Ne«tor  ellen :  de  nem  érkezvén-el  a  nagy  vitézzel,  leveri  ítet 
Nestor  (Hall :  HHist.  III.30.  1L256). 

érkeztén  érkezik :  (frequens  pervenio ;  maasenhafl  kom- 
men].  Érkezten  érkeznec  (Bom:  Préd.  295).  ÉrkAzti^n  azoktac 
érkfizni  (Zvon:  Post.  L314). 

ki-érkézik:  (exeo,  edor;  heraiiskommen,  erscheineo).  E  gyű- 
lésről bíivi'n  láthatz,  az  hamar  ki-érkozendó  Dagon  le-dftlésé- 
ben  (C"zegl:  Japh.  155).  Ejdélyból  kiérkeztek  (Lisiny:  Kniü 
103). 

Érkezhetés  :  i  j>erveniendi  iiotestas ;  das  gelangen  könnenj 
Az  igazsiignak  ;iz  uralki^idókhoz  való  érkezlietésél  meg-gátolni 
(Szí)-  MVir.   114) 

JEiTkeztet :  {|>ervenire  facio.  ap|iello ;  gelangen  lafisen,  an- 
kommen lassenj.  Erews  yteletnek  kemensegere  eerkewztety 
8tet  zflkség  (ÉrsC.  576).  írjátok,  hogy  fókövetel  készítettelek, 
melyben  éjjel  napgval  mimkálkodtok,  hogy  megindíthanátok  s 
ide  beérkoztetliessétek  ( Monlrók  VIII 66)  Menten  az  hajóknac 
a  |>artra  érkeztetni  kell  (C'oni:  Jau.   91). 


(V.l 


ÉRLEl^ÉKTÉK 


l!:U'I'ÉKKS— MEG-ÉKKL 


662 


Érlel:  pprtingo,  attineo,  contrecto  MA.  [wiederholt  boviihrpii). 
T5vis  gyenge  testét  érleli  (Ejiy:  (üzni.  6).  Az  szél  érloli  li;iiinya 
az  hajcn'zkát  (MA:8cult  192).  A  szAutó  emberek  az  ilUröket 
íi.sztiimiel  érlelik  íNyr.  1X.68). 

meg-érlel :   pertingo,   attrecto  MA.  (wiederholt   beriiljren]. 

Erö :  valens  Kr.  [wert].  Hethwen  garass  eerS  pohár  (JordC. 
132\  Keth  zaz  forjntli  erw  lowath  ker  (LevT.  1.223).  Fedel,  ky 
bárom  nagy  négy  foryntara  erew  wolna  (RMNy.  11.70).  Sok 
verebeknél  na*iibb  irők  vattok  tíi  (Sylv:  UT.  1.102).  Jószága 
keve.'ib  érS  volna  (Ver:  V'erb.  1351  Hasonló  jószágot  amiyi  szá- 
mút, es  annyi  érőt  tartozik  adni  (137).  Száz  talentom  érfl  ezüst 
min  (Kár;  Bibi.  1.425). 

Érölen. 

[Szólások].  Ariiis  az  a'kori  hidos  tanitoktol  a  szent  Írásokból 
sfirgettetvén,  és  erőien  érdekeltetvén  ravasz  tsellengésekvel  élt, 
és  róka  módon  a  tselt  egy  felé-is  s  más  felé-Ls  hányta  (GKat: 
Titk.  Elób.  14 1  Az  róka  hánnya  az  cselt,  és  ide  s  tova  evez 
farkával,  midSn  az  lesre  veszik,  és  érSlen  viselik  (Pázm:  Kai. 
151).  Mikor  a  gyülekezetben  egy  bölts  tilósofiis  olly  tudóson 
forgatná  igyeket  az  arianusoknak,  hogy  semmi-képpen  meg- 
nem  győzethetnék  :  .sít  midón  úgy  tetszenék,  hogy  szinte  érólen 
\Tselnék  az  5  meg-gyözését :  olly  mesterséges  felelettel  kifejti 
vala  magát,  hogy  mindenek  ábuélkodáuak  rajta  (Pázm:  Kai. 
1766.  189.  1145). 

Ert-emre :  [ut  niea  memória  est,  quantum  memini ;  seit  dem 
ich  mich  erinnere].  Tsals  az  én  értemre  sem  mindenkor  követ 
kezet  igy  a  dolog  (Megy:  3Jaj.  11,34).  Tsudálhatni,  hogy  sok 
istenes  dolgokat,  t.'fak  a  mi  értünkre,  az  irigy  sátány  zene-bona 
uélkfil.  bé  engedet  jőni  ecclesiainkban  (Megy:  Diai.  Elöb.  8). 
Tsak  a  mi  értünkre  a  jövendő  veszedelmet  nagy  tsudák  által 
meg-jelentette  szegény  nemzetünknek  (Ker:  Préd.  391).  Cerin- 
thas  és  Ebion,  kik  az  ekklesiat,  még  az  apostolok  kőzzfil  né- 
mellyeknek  értekre,  tsudás  eretnekségikvel  igen  meg-zavarák 
(GKat :  Titk.  13).  Az  én  értemre  is  magyarnak  bandát  hiriil 
sem  láttam,  mostan  pedig  nem  tartja  magát  embernek,  ha  csak 
farkaskor  bundája  nint-seu  (Haz.  1295,|. 

Érték,  értek :  1)  vires,  facultates  MA.  [fáhigkeitj.  Ha  er- 
teké vagyon  rea  ymaczagot  es  alamysnalkodasth  teegyen  (ÉrdyC. 
137b).  Ne  szandekozkodgyec  idő  nap  élőt  érteke  felSt  igen 
nagjTa  (Bom :  Evang.  III.264).  Minden  ember  seghellye  az  fi 
érteke  szerént  az  anya  szent  eggyhazat  (Bat :  KTud.  3).  Énnekem 
nem  kel  Diós  Győr,  kirali  ha  el  akaria  venni  tfilem,  vagyon 
értekem  rea  es  értelmem  hogy  meg  tartliatom  (C'omBal.  19). 
Senki  ebből  meg  ne  jegyezze  az  igaz  tudományt,  mivelhogy, 
nem  ennek  erőtlenségéből,  hanem  az  én  vékony  értekemből 
esett  az  fogyatkozás  (Pázm:  Kai.  a2).  Mind  űdejeknek,  s-mind 
penig  értekeknek  virágában  levő  gyermekink :  liberi  in  fjore  et 
aetatis  et  renmi  (Forró:  Chni.  244).  2)  [opes;  vermBgen].  Az 
menire  érteked  lészen,  tennen  magadnál  iól  tégy  (Kár:  Bibi. 
1.658).  Végezek  aztis  hog  az  hasartosok  Capuaban  es  egyéb 
kőrfil  való  varosokban,  kinec  kinec  az  fi  erteké  szerent,  el  oz- 
tattatnanac :  nti  gladiatoriae  familiae  dlstribuerentur  pro  cuius- 
que  opibus  (Decsi :  SallC.  22i.  Az  atyák  átkozzák  a  íiakat: 
kiknek  hogy  érteket  hagyhassanak,  magok  lelkét  el-vesztették 
(Pázm:  Préd.  20i.  Tartozunk  irgalmasan  cselekedni  az  szegény- 
nyel is:  de  értekünk  és  akaratimk  szerént  (Pázm:  Kai.  773). 
Nagy  értékű  gazdag  dús  emberek  (MA:SB.  247.  Hall:  HHi.st. 
11.317).  Az  én  sok  értékem,  van  jó  lovam,  éles  szaljlyám,  szép 
szerelmem  (Zrínyi.  1.48).  Bar  teis  borsos  czukat  egyél,  czak 
legyen  érteked  réa  (Vás:  CanOt  567).  Reá  érkezünk  a  fele- 
letre :  házunknál  vagyon  értékünk,  hogy  meg-felelhes.sünk,  nem 
szorúltiuik  kAltsön  feleletre,  bázimktól  is  ki-telik  (SzD:  MVir. 
115). 


Értékés:  I)  liabens  facultatas,  pollens  MA.  [vermögeud]. 
Ha  most  értékos  állapatban  vagyunk,  bizonytalan,  mire  jutiuik 
holtunk  napjáig  (Pázm:  Préd.  73).  Intse  ez  világi  gazdagokat, 
hogy  az  ő  értékes  voltokhoz  képest  semmiknoe  no  tartsác  az 
szegényeket  (Zvon:  Post.  1.147.  11.33.  37).  Okos  liad\-iselő  fér- 
fiak és  igen  értekeszek  a  király  melleit  (Petliő:  Krón.  26). 
Értékes  nemes  emberek  (Lép:  l'Tük.  133).  Olly  értékes,  gazdag 
es  bővőlkődő,  hogy  az  szjimt.ilan  sokaságot  taplalnáia  (Lép: 
PTük.  111.253).  S)  momentosus  MA.  (praeclarus ;  gewichtig, 
hervorragendj.  Értékes  okai  vaduac  (MA:  Tan.  62).  Értékes 
beczfiletfiec  az  te  igyekezetid  (1309).  Valaki  eret  vágatni  akar, 
éreze,  azt,  hogy  (a  mint  a  Ix'lcz  és  értékes  orvos-doctorok  ren- 
delik) minek  előtte  vágat,  purgatiot  vegyen  magához  (KBéc.s, 
1666.  aS). 

Értóketlen:  inops,  destitutus  omni  facultate  PP.  [unbe- 
mittelt,  unvermOgend]. 

Értet :  facio  ut  eontingat  lír.  [facio  ut  i«rveniat ;  berühren 
lassen,  zukommen  lasseuj.  Bozzvv.sagokkal  yllettetel,  zomoi'wsa- 
gokkal  erteteel  (ThewTC.  191).  Oltalmával  érte.s.sen  (LevT.  11.100). 
Mynket  ennen  ertes  hyrrel  (1.386).  Irtesseu  walamy  wj.sagal 
(RMNy.  11.210).  Kegelmedet  esmegh  emberemel  erthetliem  (72). 
Elvégezek,  hogy  Buda  alá  menjenek,  mert  ismég  új  követtel 
értette  vala  őket  az  erdélyi  fejedelem  (MonL-ók.  VU.46).  Érle- 
lővel értette  a  borbíly  (a  daganatot,  XV.401).  Ki  asz  a  palánt 
ha  vizzel  tövét  nem  értetic  (Szentm :  TFiú.  3).  A  széltől  értetett 
tflz  nevekedik  (Hall:  Paizs.  20).  A  fene  az  egész  tagot  érzéket- 
lenné teszi,  hanemha  hamarvaló  orvossággal  értetik  (TKis:  Pan. 
29). 

ÉR-IK  (meg-^r  Mad:  Evang.  191.  iH  erkőlezű  Sylv:  UT. 
11.95.  ii'ten  imek  Mih:ÖrökÉ.  166) :  maturesco  MA.  [reif  wer- 
den].  Az  bor  sehou  sem  érvén  (LevT.  IL48). 

értén  érik :  [frequente.r  maturesco  ;  massenhaft  reifen].  Nyái'- 
ban  minden  fele  állatok  neueketten  neuekednek,  irten  imek 
(Mih:ÖrökÉ.  166). 

meg-érlk :  maturesco,  ematuresco  C.  [reif  werden].  Szinte 
megérem ;  permatm'e.sco  C  Myert  te  kazas  vagy,  azért  te  én- 
nekem ne  kazaly,  mygnem  meg  eeraek  (PéldK.  51.  Helt:  Bibi. 
I.T4).  Had  ériek  meg  ( Frank :  HasznK.  33).  Megért  a  gabona : 
maturavit  messis  (MA :  Bibi.  184).  Igen  megértenec,  rőgzőttenek 
volt  az  b&ntetési-e  (MA:Scult.  8201.  Az  fői  fuakodott  ifBu  niig 
meg  nem  éric,  sok  kárt  tészeu  (Zvon:  Post.  11.271).  A  szőlő 
mennél  magosban  füg  aimál  hamaráb  meg-ér  (Mad :  Evang. 
191). 

megért :  maturatus  C.  [reif].  Ne  czaczoghyathok  heyt  mon- 
dasokath  ;  kyketh  zolny  akarthok  megh  eerth  keppen  legyenek 
(ÉrsC.  312b).  Ky  vala  nagy  meg  eert  erkevlchev  (DomC.  198). 
Nagy  meg  ért  vénség  (Zvon:  Post.  L3).  Mint  kellyen  tisztelni 
koros  és  meg  ért  szfiléjeket  (Pázm:  Kai.  12).  A  férfiúi  meg- 
állapodot  idő  a  meg-ért  koros  időre  hajol  (Com :  Jan.  45). 

mégértség,  mégéréttség :  [maturitas  ;  reitheit].  Nevelked- 
gyenei-  az  Christns  ideiénec  tekélletes  meg  értségére  (Zvon: 
Post.  1.(58).  Inkab  ielenti  az  bőlczesegnec  meg  eretseget,  hogy 
.sem  az  testnec  őszfiieset  (Zvon:  Osiand.  98). 

Érdégel :  pente  maturesco ;  nach  und  nach  reif  werden]. 
A  jóban  érdegellyél  (Dió,sz:  Pi-éd.  294). 

meg-érdégel :  cvj  Az  a  gyfimőltsőzés  tsak  nevekedő  félben 
volt,  és  az  után  lassan  lassan  ugy  érdegeltenek  meg  (Ker; 
Préd.  141). 

Érel:  maturo  Otr:  OrigHung.  11.210.  [reif  machenj. 

meg-érel:  aj  Hogy  a  meleg  jobban  megérelhe.sse  (Mik: 
TörL.  152).  A  nap  a  .szülWt  mindenütt  egy  időben  éreUje  meg 

(175). 


42* 


66S 


ÉRÉS-ÉRlííÉG 


ÉRC— ÉRDEMEI. 


Érés :  mahiratio,  matiiritas  MA.  [Htm  reifeii|.  Az  ezflstnek 
vagioii  éress  helie,  a  honnat  ki  hozzak  es  ássák  (Mel :  Jób.  64). 
^^z5l6  érés  (Kár:  Bibi.  1.687).  Nem  vala  még  az  fige  érésnec 
ideje:  tempus  ficoruni  (WA:  Bibi.  rV.43). 

Éret :  oo  Figeéret  (MA:  Scult.  794). 

Éretlen :  immaturas  C.  [uiireif].  Eretleu  eues,  gónyeteeges : 
sauiosíjs.  Eu,  gíiiielseg  oretleuui :  sauies  C.  Éretlileii  germek : 
abortivu.9  (NémGl  197).  Éretlen  gyewmewlch  (PéldK.  51).  Azok- 
nac  éretlen  gj-ümfilczüe  meg  eimi  nem  ió  (Kár:  Bibi.  I.6S7). 
Az  bosz.szu  állá.si  éretlen  buzgóság  miatt  az  igaz  útból  ki  ne 
táutorodgyanau  (MA:  .Scult.  210).  Éretlen  elméjű  (Matkó:  Bt'sák. 
4.  178).  Éretlen  kelés  (Megy:6Jaj.  UA2).  áetlen  halállal  el- 
ragattatnak :  immatura  morte  praeripinntur  (Tl\y :  Préd.  11.278). 
Éretlen  korában  meghalt  (László:  Petr.  179)  Józanerkfiltsö 
embernyi  embereket,  nem  éretlen  nyalkákat  hini  a  tanátsko- 
zíWa  iSzD:  MVir.  103).  Éretlen  eszű  (133). 

Éretlenség:  immaturitas  C.  funreitheitj.  Az  ifjú  Bátori 
Sigmond  éretleasége  s  állhatatlansága  miatt  Erdély  háboriuiiigba 
Iwnila  (B.id:  Pol.  42). 

Érlel :  maturo  MA.  [reif  machen).  *Evesit5m,  érlelem :  su|> 
puro  MA.  Érlelni  a  kelevénj't:  suppurare  PP.  GymelchSket 
eerlele  (ÉrdyC.  613).  Az  .serapiom  ig5n  érleli  es  kinonyza  a 
mérget  a  sebbiSl  (FViuik:  H;isziiK.  14).  Érlelível  értette  a  bor- 
bély (a  daganatot,  Monlrók.  XV.401). 

még-érlel :  maturo,  malasso  C.  maturescere  fecio  MA.  [reif 
maehen].  Megérleli  a  kelevényt :  movet  *pus  PPBI.  Meg  kel 
érlelni  minden  munkákat,  nem  siettetni  (Toln :  Vigaszt  111. 

Érlelés :  maturatio  MA.  [das  reif-machenj.  En  elSI  v51ek 
irlelisbe  es  vviiltok :  praeveni  in  maturitate  et  clamavi  (DöbrC.  68). 

Érletes:  (matmiis;  reif  íj  Erletas  búza  (Nyr.  XVII.182). 

ürö :  maturescens  Kr.  [reifend].  Idején-érS  elme :  ingenium 
*praecox  PPBI.  Némellyek  (gyümölcsök)  korán  érSk,  elfive  érők, 
némellyek  késím  érók  avagy  teleljek ;  némellyek  mindenkoron 
ér6k,  mint  a  gyalog  fenyő  magvai:  quidam  suut  praecoce.s 
alii  serotini  sive  chordi ;  quidam  sünt  pereiuies  (Com :  Jan.  22). 

elöl-érö,  elö-érö,  eleve-érö,  elein-érö :  praematurus, 
praeco.x  MA.  praecoqnus  PPBI.  (fi'ülneifj.  Elóve  érő,  korán  érő  : 
praecox  (Com:  Jan.  22).  Élővel  érő  gj-iimölcs  (Pázm:  Préd.  334). 
Minden  olől-érő,  és  tavaszi  gyümölcs  (KNagysz.  1613.  E2).  Élő- 
erő fiigéket  kivánt  az  én  lelkem  (Illy:Préd.  1.139).  Elő  érő 
gyümölcs  (Tani :  Jóak.  1 1 7).  Elein  érő  tseresznye,  elein  érő 
dinnye  (Bod :  Lex.  32).  Találkoznak  (almák)  mind  elSvel-erők 
(így|,  nyáriak,  ősziek,  telelők  djpp;  PKert.  III.142.  92).  Előíró 
kOrtvél  (NádT:  Lev.  41). 

Eröd-ik :  llente  maturesco;  nacli  inid  nach  reif  werden). 

még-órödik  :  cv  Kik  mintegy  idő  előtt  megérődnek  keresz- 
tyényi  tndoraáimyal  tam'ttah'án  (Illy:Préd.  139). 

Ért  (freUaég  l'al:  UE  507):  maturus  C.  [perfeclus;  reif]. 
Ért  erkölcsű  öreg  ember :  gravastellus  C.  Eertli  wgorka  (JordC. 
139).  Nemes  eerth  gyemelchőketli  teromtee  (ÉrdyC.  381)  Yo 
es  eert  tekeelletes  eelet  (347).  Fenlik  vala  nagi  erth  erknlczol 
(VirgC.  78).  lozauok  lekenek,  irt  erkőiczúek,  mod  tartok  :  sobrii 
sint,  veuerabiles,  teniperantes  (Sylv :  UT.  IL95).  Szép  termető 
vala,  ért  beszédű  (Helt:  Krón.  47).  Ért  sajt  (Pázjn:  Préd.  679). 
Ért  szőlő  fejek  (Józs.  230|.  .Értt  szőlők  (Mik :  TörL.  5V 

elö-órt,  elöve-érött :  praematurn.s,   praecox  C.  [frUbreifJ. 

Ertes :  [matuiius,  perfuctus ;  reif).  Mykoron  eertes  eeletbeii 
volneek :  i(uaiKlo  factiLs  sum  vir  (ÉrdyC.  97)  Kelemen  magya- 
raztatyk  eertesuek;  eertes  elkőcliew  (653.  245b). 

Értaég :  maturítas  C.  [reifej.  Vezette  ezeket  tanult  értségé- 
vel  (Gyöngy :  MV.  1.5).  Az  embert  erkölcsének  megj'Ulaixjdolt 
érettsége  teszi  érdom6.s.sé  a  színes  világ  előtt  ilal:  VE.  507), 


ÉRC  <erc  BécsiC.  86.  122.  252.  MUnchC.  81.  (t/í  Bom:  Ének 
550);  aes  MA.  metallum  Ver.  (aereus,  metallens;  erz,  ebenij. 
Érezek,  bányásznák  :  metalla  Com:  Orb.  21.  Te  kőrmidet  retem 
erc«cke:  ungulas  ponam  aereas  (BécsiC.  252).  Minden  erez  en- 
gednek[i] ;  cuncta  metalla  dómat  et  mollit  (NémGl.  197).  Ércz- 
ből  zerzet  edeeuyek  :  aoramenta  (JordC.  476).  üiczertetik  az 
erczeknek  dragalatussaga  (VirgC.  145).  Minden  fele  ertz  es  vass 
műbe  mester :  malle;itor  et  faber  in  cuncta  opera  aeris  et  ferri 
(Helt:  Bibi.  LB4).  B<jvvelkődik  arannyal  ezöiittel  ónnal  vassal 
ertzuel  loual  öreg  barmockal  (Bom:  Ének.  550).  Az  oszlopnac 
erez  gyomra  példázni  az  Gőrőg  ország  hatilmat  (Mon:  Ápol.  486). 
Én  a  felemelt  értz  kígyóra  tekintek  i  CzegI :  Mit  1 18)  Corintbiai 
értz  nem  egyéb,  hanem  mindenféléből  az  olvasztja  kementzében 
egybeforrott  bányá.szna  (Ka|:NL'.  263).  Érez  táblát  teez&uk 
szivünk  kőzepéljeii,  ott  maradgy  nemzeted  emlékezetében  (Orczy: 
Nimf.  B4). 

arany-érc :  auraria  PP.  fgolderzj. 

ezüst-érc  :  argentarium  metallum  PPBI.  [silbererz). 

Érces:  [aereus;  aus  erz,  errliültig].  Vala  hassa  erczes:  bábuit 
ventrem  de  aere  (EhrC.  126).  A  velenfzei  sárga  réz  edgy  némi 
némü  érfzes  kővel  meg  illettetett  réz  (Com:  Jan.  19). 

lÉrcésül) 

mégércésült:  [ferratus,  aere  munitus;  mit  erz  besclilageo). 
Megérczesőlt  szekernyék  fedik  szárait,  érczl)ől  csinált  paizs  fedi 
vállait  (Tia  229). 

Érci:  metallicus  MA. 

ERDÉLY.  Erdély :  Transsilvania,  Dacia  MA.  (Siebenbürgen. 
Vö.  ELV,  ELÜ,  EL) 

Erdélyi.  &delyi:  Traassilvanicas,  Daciciis  MA.  [sieben- 
bürgiscb] 

Erdélyizmus  :  (idiotismus  Tran.ssih'anieiis ;  siebenbürgische 
ausdrucksweise].  Örömest  látnám  efélékríil,  mint  a  feltuldismus, 
alfüldLsmus,  és  erdélyismusnak  oszvebékéltetésérül  is  valamely 
uramnak  hasznos  oktatását  (CoriiGrauua  7i>6). 

ÉRDEM  (erddm  EhrC.  41.  erMmes  110):  I)  [merces; 
lohn].  Érdem  nélkül  való :  gratuitus.  Érdem  nélkül :  gratis  C 
Télies  érdemét  vé^;  (BécsiC.  4.  61).  Mi  erdemet  vallatoc ;  quani 
mercedem  habebitis  (MünchC.  22.  50).  Veed  el  erdemet  coro- 
nayaat  az  te  mwkadnak  i  ÉidyC.  562b).  Thy  erdemetek  bewseges 
menyorsagbau  (JordC.  365.  841)i  Egyenlő  .árrú  av.igy  érdemű 
paiLs  valoris  (Com:  Jaa  190).  S)  meritum  Ver.  MA.  (verdieustj. 
Érdem  szerint  való :  meritus  C.  Erdemot  ozt  kjnek  niynd  ew 
eerdeme  zerent  (ÉrdyC.  59).  Kyknek  erdemeknek  myatta  otal- 
mazzon  meg  mj-nket  mjiulen  gonoztwl  (33s.  515b;.  Alytya 
iduesseget  kewuetui  wnwu  enleniebwl  (VirgC.  11).  Ne  bizzuuc 
emberbe,  erdemünkbe  (Bom :  Ének.  27).  Az  5  erdőmé  szerint 
meg  veretec  (Szék :  Krón.  29).  Ezeknek  jámborságok  érdemére 
nézve  jött  Kristiis  e  világra  iPázni:Préd.  lOO).  [\ü.   2.   ÉBj 

Érdemel  [tnirml  ThewrC.  200.  Kulcs;  Evang.  428.  erdiml 
DebrC.  443.  erdeim  (?)  VirgC.  114  iHX'liauatot  nem  ertlrmaek 
ÉrdyC.  46.  28b.  353b.  <rd(!mnec  DebrC.  393.  <trJn,hety  ÉrdyC. 
414.  6171:  1)  emereor,  demereor  C.  [verdieneu,  sich  verdieuste 
ernerben).  Zsoldot  érdemiek ;  stipendior.  Vereség  érdemlő :  ver- 
berabilis  C.  Ez  malaztot  keryek  Crislustol,  hogy  ordemlyenTik 
lenny  (mereanuir  essei  angyaly  zegenst«gnek  b™ai  tartoy  lEluC. 
133).  Minden  világi  tsapiisuknál  többet  érdeniel  minden  vétek 
(Pázni:  Préd.  33).  \'étkesek  és  harag  érdemlők  lésziüik  n'iüi. 
Ugi  ki  ne  üssön,  es  roliaiuiyon,  mint  az  bíuh"ÍMM{  erdemlenéiec 
(Lép:PTük.  IJ.18SI.  Hogy  az  őrök  életnek  érdemlői  legj'enek 
(Illy:  Préd.  I.52(.M.  Ha  a  luiraiot  ember  az  ő  papjának  lüsoen. 
érdemel  azzal  (Pós:Igazs.  11.263).  Sí)  [oanciücor:  empfaiigen, 
Ixikomnien]  h>rdőmlyőnk  mennyeknek  "^^gábay»thn^  iCzeth 


rtfiri 


KLKIÍDEMKl-— MKGl-;KlJF.Mr-y- 


KRl-)0— AG-EKDÖIXÉS 


666 


C  59V  Frileiiilee  az  vgypi-etfit :  iiactiis  est  pruinisstim  lIoiiK^ 
S08V  Azoiuml  exiienile  menybill  zozatot  (ÉidyC.  iVb).  Mit  enlpinlo 
67.  al.ozjitos  eiiKedelniesoK,  l.'isatuk  cs  vejrietok  iol  ezetekbo  (VirgC 
59V  Christus  az  fi  kei-esztelkodiweuel  iizt  erdemletto  mi  iipkfluc, 
hogy  islenaec  fiai  legyfliik  (Tel:  Evang.  1.211). 

[Közmondások].  A  ki  keveset  élnem  vesz,  suUat  num  érde- 
mel, vagy  nem  kap  (SzD:  MVir.  112). 

el-órdémél :  [nauciscor ;  eilaiigen].  Az  en  ellonseftyni  el 
ue  eerdewmlyeuek  .nz  ew  kerelmessegben  meg  halgattliatny 
(PozsC.  40). 

meg-érdémél :  mereo,  emereo,  promereor,  commereor  C. 
[verdienen].  Meg  nem  erdenilevttera  ez  martyTomsagnak  halá- 
lát (DomC.  2ö.  7).  Nem  erdemlyöc  meg  bfinfinknec  botsanattyat 
(EsztT:  IgAny.  2-34). 

Érdémeldégel :  merito  PPBI. 

Érdémlós  :  [meritum  :  verdienst].  Nem-i.s  olly  tRkéllete.ssek, 
hogy  érdemlés-képpeii  fontban  vettethetnének  az  elvejendő 
jutalommal  (Pós:  Igazs   317). 

Érdemiét :  [naneisceudum ;  das  gewinnen].  Haznalyon  eez 
iel5u-valo  idíiben  malazthnak  eerdomletire  (WinklC.  268). 

Érdemletlen  :  érdemetlen  .SzD:  MVir.  112.  (immeritus; 
unverdient]. 

Érdemlő :  promerens,  meritorius  MA.  [verdienst-].  Az  poe- 
nitentia  tartás  nem  szerzS  sem  erdemlS  oka  a  bfin  boczanatnak 
(Fél :  Tan.  243V  Ha  valaki  5r61cségnek  megnyerésének  okáért 
mégyen,  az  nt  avagy  menetel  eszköze  ugyan,  de  nem  érdemlő 
oka  az  íinSkségnek  (KCsipk:  Woll.  323).  Érdemlő  vagy  érdemes 
oka  nem  lehetet  az  idvSsségnek  (Mad:  Evang.  51Sl.  Az  8  (a 
szenteknek)  érdemeknek  és  esedezéseknek  érdemlő  és  meg- 
nyerő ereje  az  egy  Ki-isttis  érdemeiből,  mint  első  derék  érdemlő 
okbúl  .származik  fSzentiv :  Verseng.  81). 

Érdemes :  meritorius  MA.  [verdienstvoU].  Zent  eerdemes 
eelet  lÉrdyC.  516).  Olly  eerdemese  leen  wr  istennek  (519). 
Isten-előtt  érderae,sek  az  hívek  jó  cselekedeti  (Pázm :  Kai.  b3). 
Kitsoda  panaszolkodliatik  köiaiilünk,  ha  mit  szenved  gonosz- 
ságiért  érdemesen?  (Pázm:  Préd.  504).  A  Wtézkedásből  ki-aggott 
érdemesec  nyugodalmas  szíibadsággal  meg-ajándékoztatnac : 
emeriti  rude  donantur  (Com:  Jaa  153).  Nagy  bűneinkért  ennek 
régtől  fogva  voltunk  mi  érdemessi  (Pa.skő:  ESir.  A2). 

Erdéméskéd-ik  :  meritis  e.xcello  Kr.  [sicli  verdienste  er- 
werben].  Ama  nem  tudom  felajánlással  érdemeskedíi  c.selekede- 
tekliez  se  szándékom,  se  közöm  (Fal :  NE.  82).  Nem  tsak  pecséti-e 
metszetjük  régiségét  nemes  tzímerünknek,  hanem  alioz  illendő 
iiri,  válogatott  erköltsel  is  érdemeskediink  (Fal:  NA.  181.  Fal: 
UE.  1115.  Kr.  SzD:  MVir.  115). 

Érdemesség :  (meritum ;  verdienst].  Ez  barom  lelky  gymőlch 
yegzy  az  barom  rendbely  erdemesseegőt  kykkel  wr  isten  koro- 
nazya  Ádámnak  ftyayt  (Érdya  645.  Pázm:  KT.  201). 

Érdemetlen :  immeritus  MA.  [unwürdig].  Érdemetlenül : 
immerite,  iaimerenter  MA.  Érdemetlenűl  reám  kegyetlenfilsz 
(Zrínyi :  Aöyr.  9>  Mentől  érdemetlenebbnek  tartod  magadat  a 
királyiszékhez,  annál  inkább  közeh'tesz  ahlioz  (Mik :  MulN.  276). 

Érdemetlensóg :  [demeritum ;  unwürdigkeit].  A  mi  érdem- 
letleaségünket  nem  nézvén  (Ker:  Préd.  925.  Illy:  Préd.  11.210). 

Érdéméz:  [aestimo;  schatzen,  wertsehatzen].  Ü  coronázza, 
es  erdemezi  en  bennem  az  fi  aiandékit  (Tel:  Fel.  82.  49).  Meg- 
tetőződött  jutalmakra  fogtok  érdemeztetni  (MonOkm.  XrV.391). 

még-órdéméz :   (^3  Ott  (Krisztus  széke  előtt)  meg  aldatyk    < 
es  meg  eerdemeztetyk  es  eerdeme  zerent  valo  karban  allattyaak 
(ÉrdyC.  55öb). 


ERDŐ  (írAii  Kuli'sC.  121.  o-*ből  Ver:  Verb.  80.  őrdó 
Kár:  Hibl.  I.:U4):  silva  C.  saltus  Ver.  (waldj.  Szabad  erdő: 
silva  caedua.  Gyakor  erdő  :  lucus  Nom'  125.  Erdevv  (1093.  Jem). 
Mons  Warerdey  (1265.  Wenzel  XL547i.  Király-Erdeje,  silva 
regis  (1291.  Czinár).  Asciuthi  Erdew  (1299.  Jern.).  tSilva  ipiae 
vatha  erdey  nominatíU'  (ZicliyC.  1.184).  Fráter  Bernald  lakyk- 
vala  erdewben  (EhrC  9).  Be  mene  az  erdwbe  (VirgC.  77).  Nagy 
ho  e.sek  es  nem  mehetteonk  fel  az  fyat;ilos  erdeokre  (RMNy. 
n.318).  Akkoron  őrfilnee  az  erdőknec  minden  fai  (Szék :  Zsolt. 
99).  Vadon-erdőkőn  lappimganak  (Dork :  ÖÉIet.  25).  Az  vai-os 
töviben  livő  szálas  erdőben  csoporton  legyenek  (Monlrók. 
X\M33). 

[Szólások].  Erdőre  viimi  fát :  in  silvam  ligna  fen'e  MA.  Akkor 
lészen  az,  mikor  edgyetlen  egy  fa  erdő  leszen  (Matkó:  BCsák. 

219). 

[Közmondások].  Egy  tá  uem  erdő  (Deosi:  Adag  55).  Egy 
szálfa  nem  erdő  (Magy:  Nád.  L22). 

bükk-erdö :  [silva  fagina ;  buchemvaldj.  Silva  fagina  vulgo 
bykerdew  vocata  (1335.  Századok  XXn.449). 

eresztvóny-erdö,  eresztvényés-erdö :  [silva  sucras- 
cens ;  niedenvald].  Ei-esztvény  erdő:  silva  permissoria  (Ver: 
Verb.i  200).  Eresztvényes  erdőnek  as  bereknek  bőcsöje :  suppu- 
tatio  silvae  permissoriae  vei  nemoris  (Ver.  Verb:  214). 

fenyö-erdö,  fenyves-erdö,  fenyös-erdö.  Fenyő  erdő : 
pinetum  C.  MA.  [fichtenwald].  Veres  fenyn  erdő  (MesésK.  26). 
Fenyűas  erdő  (ExPrinc.  33).  Fenyős  erdő  (Zrinyi.  1.86). 

gyermék-erdö  :  [silva  succresceus ;  nietierwald  ?].  Usque  ad 
insulam  germekerdew  (1386.  Nyr.  VI.124I. 

liget-erdő  (ligetes  erdő  Gyöngy :  Char.  303.  Vajda :  Kriszt. 
IL392):  [Incus  ;  hain].  Liget  erdők  zep  leueleckel  (NagyszC.  121). 
Vltőténec  lügget  erdőket  minden  magas  halmakon  (Helt:  Bibi. 
n.339).  A  nagy  széles  mező  s  a  szép  liget  erdő  sétáló  palotá- 
jok  (Bala.ssa :  Ének.  29). 

makkos-erdő:  silva  glandifera,  glandinosa  [így?]  Ver:  Verb. 
213.  [eichwald). 

szilfa-erdő :  ulmarium  C.  [uhnenwaldj. 

tölgy-erdő :  ilicetimi  C.  [eichenwald]. 

vadas-erdő  :  [silva  saepibns  circumdata,  saeptuni  venatio- 
nis;  wildpark].  Vadas  erdeiét  el  adgya  (MA:  SB.  72). 

Erdei :  1 )  silvester  C.  silvestris,  silvaticus  MA.  [wald-]. 
2)  [ven"es;  wildschwein].  Sem  zai'wast  sem  erdeyt  nem  Iwtek 
(LevT.  1.215).  Szeme  fényes,  mint  kigyónac  ;  foga  tsikorog,  mint 
erdeinek  (Pázm :  Préd.  799).  Egy  gono.sz  erdei-kan  után  Jona- 
tás  mind  addig  leskődőtt,  hogy  a  bal-ffllét  el-vágta.  Azzal  a 
sebbel  búsulva  el-szalad  a  vad-disznó.  Nem  találván  a  tálban 
az  erdeinek  szivét  a  császár,  meg  kérdeti  a  szakátstól,  hová 
tötte-el  ?  A  vad-kan  példíizza  a  búuőkre  vetemedett  elmét  (Hall : 
HHist.  11.154).  Szőlejét  a  kanok  és  erdeijek  pusztitották-el 
(Land:  UjSegits.  1.39). 

Erdőcske :  silvula  C.  MA.  [wlildchen]. 

Erdői,  erdöll :  {erdórlh :  arborator  Major:  Szót)  silvam 
caedo  PP.  [umhauei^  liolzenj.  Kény.szerittettek  vala  szállani  a 
városnak  gyümülcvsös  fás  kertéi  közé,  az  erdőket  nem  erdől- 
hetvén  (Szál:  Krón.  129).  A  Moi-va  vize  partján  erdőlleni  való 
fa  is  elegendő  volna  (199). 

Erdölós :  [lignatio,  frondatio ;  das  holzen].  Erdőllésben  .se- 
gített a  kocsisnak  (XVII.  száz.  Nyr.  X.470). 

ág-erdöllés:  frondatio  MA.  [das  holzen,  das  .'ibstreifen  des 
laub&s]. 


Hö7 


KKDÖLLÖ— EL-ERED 


ELEREDÉi^-EREGETÉS 


66  8 


Erdöllő :  frondator,  arborator  C.  M A.  ligiiator  Otr :  OrígHiing. 
IVii.  (liolzsainmlerj.  Az  erdillló,  fáckal  bánó:  arborator  (Com: 
Jan.  71).  Az  épfliet  fát  UerejiS  fáiészo,  erdSllő:  materiarius, 
lignator  (103).  Az  enii'llS  pani.szt  ember,  mikor  az  fát  le  akária 
vágni,  ottan  haylasábol  eszében  vészi  a  fának,  mely  felé  dőlendő 
(Lép:  l'l'iik,  LSlBj.  Erdei,  ez-is  kétfelé:  makko.s  erdfi,  es  erdölö 
erdő,  lüzre  avagy  íSriiksegro  kit  Ijordnak  (Ver:  Verb.  30). 

ág-erdőllö  :  frondator  MA.  [bolzsammler). 

£rdÖ8 :  silvosas,  silviger  C  (waldig,  bewaldetj.  Erdős  liely : 
arbiLsía  C  \'ala  egy  zomoc  emberke ;  ez  erdős  liellyen  lakic 
vala  (Helt:  Mes.  351).  A  Dán  erdísire  ménének;  venenmt  in 
Üan  silvestria  iKáldi:  Bibi.  29U). 

£rdösöd-ik:  silvescit  CorpGramm.  238. 

Erdősül :  silvesm  MA.  (sich  bewaldenj. 

még-erdösül :  sílvesco  C.  [sich  bewaldenj. 

SEtEi:  1)  eanius,  frenum ;  zaum  oder  halfter  MA.  PP.  (Vö. 
EMLŐ,  eremlö]  S)  [p<),stimLs)  knebel  Adámi :  Spraehk. 

ERED :  I)  progredior,  procedo  MA.  (gehen,  sicli  anf  den  weg 
machenj.  Eredgy  :  i,  ito.  Eredgy  dolgodra  :  apage  MA.  Zarandoe- 
lani  eredé :  peregre  profectus  est  (MiinchC.  53).  Ereg,  nem 
liizők  nekőd  (SándorC.  341.  Azowial  wttra  eredeeuek  (ÉrdyC. 
05).  Fel  kelé  Jesus  ItethanyabAl  es  eredé  .Tervvsalembe  (103). 
Ottan  hamar  wtamiuk  eredeenek  ^3y8b).  Kaytta  eredőt  [meg- 
támadta] (52fi).  Az  nemes  kyraloc  eredének  Betlehem  fele, 
(DebrC.  335).  Macedóniába  érettem  (Komj:  SzPál.  SGO).  Ereg^ 
liatam  meghe  (Sylv:  UT.  I.Hii).  Királtul  búcsút  sem  vevénok, 
Jázon  Médiával  onnan  eredének,  nagy  \igan  tengeren  úk  el- 
érődének (Tin.  381).  Ereggietec  az  firők  tűzre  (Mel :  Préd. 
152).  Nem  eredhetünk  6  utánna  bátorsággal,  é.s  kétségnélkül 
való  járással  sziiváu  el  nem  iudiilhatmik  (Pázm:  Kai  123). 
Eregicze  [eredjszej  mondhaccza  szemekben  (Bal:  Cshík.  319).  A 
ki  tengerre  ered,  szenvedni  kell  annak  a  tenger  liáboniit 
(Hall:Paiz9.  402).  Két  ut  vau  elflttem :  mellyikre  eredjek? 
(Thaly:  VÉ.  II.KJö).  8)  orior  MA.  fentstehen).';  Nagy  zeelweez 
eredé  (ErdyC.  543b),  Mingyárt  poklo»i;ig  eredé  a  homlokára 
(Illy:  Préd.  1 194).  Minden  dolog  ered  az  illendő.ségtöl,  el 
nem  megyén  senki  ennek  tórvényétul  (Orczy :  Nimf  C3b). 
S)  (incipio ;  anfangen].  Futni  eredénec  iMA:  Bibi.  1.200).  Azt  ered- 
tem megmutatni  (GKat:  Válts.  II  466).  Josue  tettetvén,  hogy 
félni,  fiilni  eredott  (Martonf:  SzHist  39). 

[Szólások],  Midőn  szó  ered  az  mennyei  boldogságról  (Alv: 
Post  I4I).  Akármelly  kérdé.sről  baszédet  indítván,  szóban 
ered  vén  (Com:  Jan.  160).  ti  ónos  z  életnek  eredet 
ember  (I.and:  UjSegits.  11.207). 

által-ered :  [traasgredi  incipio ;  hiiiiiborzugehn  anfangen]. 
Keth  felee  oíla  az  viz,  es  atal  eiedween  az  Vzrael  liyay,  ko- 
zepfith  zarazon  atal  meeneenek  (JordC.  39). 

be-ered  :  (ingredior  ;  hineingehen].  Kj-t  (gyermeket)  myko- 
ron  valiara  vett  vona  es  istapyaat  kezeben  IxjI  eredé  vele  (a 
vizbe,  ÉrdyC.  436). 

el-ered:  I)  procedo,  progredior  MA.  [sich  auf  den  weg 
machon,  sich  entfernen].  Eredj  el :  abi,  abito  MA.  Eregyel  liam: 
vadé  lili  (EhrC.  52).  Ereggel  hyad  ydo  a  te  foriedeth  (WiuklC. 
296).  Monda  pilatus  eregietek  el  vele  (WeszpC.  91).  El  eredé, 
ITel  niemven  .lerw.salembe  (JordC.  596).  Nagy  syetetesseghgel 
elerede  az  zalasrol  az  veenhez  (DebrC.  518).  El  eredveen 
Jerwsalem  flolce  meegyen  vala  (ÉrdyC.  384b).  Ky  menween 
ew  kfizzőllyők  el  ere<le  az  wton  (539b).  Eregyetek  el  ti  at- 
kozot  népek  az  őrfik  tiizre  (>Iel :  SzJáu.  33).  Kezdenek  el 
eredni:  coeperimt  praegre<li  (Fél:  Bibi.  55).  Ha  az  ember  az 
büiiben  elereilet  altiatiat  meg  nem  inti,  gyilkosa  Kszon  neki 
I Fél:  Tan.  235).  Hogy  jó  uiódgyaval  eredgyiink  el  az  dologban 


barom  részben  osztom  ezt  az  kérdést  ( Pázm :  Kai.  457)  A 
vitorlákat  megeresztvén  a  mély  tengeren  el-ei-eduek  (Hall: 
HHist.  III.83)  2)  [orior;  eutsteheu,  entspríngen].  Ha  az  megh 
allaníisiuik  [így]  vtanna  esmegh  el  eredend  hf/  raytta :  si  po8t 
emundationem  rursus  creverit  macula  in  came  (.JordC.  98;. 
Néha  uUy  dolog  lészen,  hogy  az  vizec  egy  helyről  ki  száraduán 
másút  eredgyenec  el  (Cis.  G2). 

[Szólások].  El  eredé  esmet  á  hasa  (Helt:  Kniit  47).  Al- 
mába el  eredé  az   orra    vére   és  á  torkába  méue  állá  (2t)). 

eleredés  :  progressio  MA.  [abgang]. 

föl-ered:  [ascendo;  hinaufgehen].  Fel  ered  az  hegyre  (JordC. 

62.  ÉrdyC.  489b). 

ki-ered  :  1)  [egredior ;  hiuausgehen,  ausgehenj.  Kierede  & 
zarandoklaffanak  beléből  (BécsiC.  1).  Eredé  ky  ew  liazabol 
(ÉrdyC.  384).  Paffomból  ky  érettének:  provecti  Papho  (JordC. 
752.  763).  Eregy  ki  a  tildédből  (^U:Bibl.  1.10).  8)  (orior; 
entspríngen].  A  Duna,  mely  á  német  országi  hegyekbSI  ki  ered 
(Helt:Krón    1). 

Eredendő :  originarius,  oriundiis  MA.  |iirspriinglich).  Az 
tasti  LalaUiak  szerző  es  eredendő  oka  az  sabumak  álnoksága 
(Fél:  Tan.  482).  Nemde  nem  nagyob  bel  adatneke  az  eredendő 
leuolnec,  hogy  nem  az  idegőn  massanac  (EsztT;  IgAny.  55). 
Az  ő  eredendő  igazsága  néki  (Ádámnak)  mmd  éltig  meg-tartya 
vala  a  lx)ldog  békességet  (PP:  Pa.xA.  10).  Kevesen  vagyiink 
minden  eredendő  vagy  reánk  ragadott  valami  fogyatkozás  nél- 
kül (Fal :  UE  428). 

Eredet :  ortus,  origó,  originatio  C.  [ursprung].  Merheltetlen 
kegyelmes.segnek  kuthffeye  ees  eredethye  (Krisztus,  FestC.  16). 
Ewt  (szent  Domonkos)  az  zentli  predicator  zerzethnek  elsew 
eredety  attya  es  zőrzöye  (ÉrdyC.  451).  Zent  Bertalan  apostol 
eredet  zerent  tamada  indyay  orzagbol  (506b).  Az  emberi  zwle- 
tesnek  aimgy  eredetynek  mogyat  az  ifyv  zwzeknek  zyuek  ne 
tugyak  (VirgC.  138).  Manna  sido  szo,  ennen  vágott  eredete  ez 
szónak  mimia  (TíMNy.  11.47).  Szóllaiiom  kel  az  Himyadi  JáiKxs- 
iiac  eredetiről  (Helt :  Krón.  81).  Az  kegielemnek  eredeti  vagyon 
nem  az  embartnl,  hanem  az  istennek  io  voltából  (Fél:  Tan. 
248).  Az  hit  eredeti  es  kutfeie  az  szeretetnek  (296).  Szitkozó- 
dásoknak,  pántolódá.soknak  oka  és  eredeti  a  részegség  (Pázm: 
Préd.  230).  Miképjjen  eredeti  volt  ennec  az  világnac,  azonképpen 
végénekis  kel  annac  lenni  (Zvon:  Post.  L32).  A  bűnnek  soka- 
.sága  és  rútsága,  mikor  erumpál,  eredetben  van,  megindul,  nem 
tud  meg  szűnni  (Tof:  Zsolt.  602).  A  jesuitác  korbácwlása  1346. 
esztendőben  vőt  eredetet  (CzogI :  Japh.  76). 

Eredeti :  originális  MA.  [urspriinglich).  Igen  jöl  tudváu  az 
eredeti  nyelveket,  a  sz.  írásokban  sokakat  adott  e\6  (Bod : 
Pol.  100). 

Eredetség :  [integrita-s  conditio  virginis ;  unsprüngliciier 
ziLstand,  uiiboüocktlieit].  Ez  neegy  okaeert  (szereti  isten  a  8t 
tisztaságot):  Elezer  az  meenyey  bodog  termeezethnek  basou- 
lattyaeert.  MasiKl  okaert  az  mennyey  bodog  zeer  tartaseerth. 
Harmad  okaeert  eredetsseegnek  alla|Hittyaeert,  mert  az  teplő- 
toleaseeg  myndeii  dolgay  kőzöt  yelesb  (ÉrdyC.  405). 

Ereget:  1)  [missito;  nadi  mid  nacb  loslasseuj.  Unam  berch 
qui  vulgo  Eregetenhig  vocatur  1265.  (Weuzel  II.2iJ7i.  8)  [pauUtim 
aediticare,  plantare  etc. ;  nach  und  uach  bauen,  entstehen  laasen]. 
Roppant  épilletokot  eregettek  isten  tisztességére  i Fal:  NI,'.  269) 
A  kertekbeim  szép  sétálló  lúgosokat  eregetett  (Fal:  TÉ.  645). 

ki-eréget :  exmitto  Kr.  [nach  und  nacli  herauslasoeii).  Ak- 
hiinkliól  ökreinket  kieregették  (KecskTórt  IV.lOiJL 

Eregetéa :  missitatio  Kr.  [wiederholte  absendung].  Féknek 
ilin>iio.sitiókuaki  ere^'eté.sében  fárrad<rz  tCiöutz :  lUiab    133' 


(irtO 


EREívC— EL-ERBSZT 


ELEREÖZTÉS— NEKIERESZT 


670 


ISIESZ:  I)  projeftuni  teiti  Pl',  [tniiite].  Az  eres/,  ala 
meftypi'  is  el  nvi'iytózoni,  nioiidnja  á  komondor  (Helt:Mes 
140).  Híiz  ffidíliiec  ki-álló  ereszi  iCom:  Jaii.  107)  2)  portioulii, 
porticus  nistiea  PP.  praostoga,  fvm,  hajlék,  toriiátz,  liéjawvtos 
fedett  hely,  hol  ember  l)eszéllésiieU  kedveért  (iszvejjvíil  PPl.  [vor- 
liaus].  Mell  viz  mellett  őt  eresz  (|)orti™s)  vala  iSvlv :  UT.  1.132). 
lár  vala  a  teiiiplomlKi,  a  fiilomounac  ereszébe:  in  portién  Sa- 
loinonis  (Helt :  IT.aV  Epy  tó,  iiiellynec  iitt  ereszsze  vagyon  : 
pi^cina.  quinqiie  [wrtiens  liabens  (ZS).  Valami  oldal  nélkül  való 
rósz  eresz  alá  kellé  az  hitvány  lovainkat  kültetnünk  (Müulrók. 
VIIL354).  3)  sdilense,  4)  pass,  S)entlassung,  abscbied  Adámi: 
Spraclik. 

ERESZT :  1 )  niitto,  eniitto  MA.  [schickeu).  Erezte  mendenék- 
héz:  mi.<it  ad  oume.s  iBécsiC  11).  Érezte  igen  nag  vendégséget  ké- 
zeiteiá  :  jussit  conviviuni  praeparari  permagniticum  (53).  Köuetse- 
get  ereztvén  Uegatiouem  mitteus)  kéri  azocat  mellec  bekesege 
(Münt-hC.  116bi.  Eressied  Mihal  arkangialt,  ky  engemet  oltal- 
mazion  (PeerC.  1 S6).  Minden  fele  hamar  kőuetet  erezte  (Sztár : 
Ath.  5).  Z)  sino  MA.  [dimitto ;  lassen,  loslassen].  Nem  lezen  te- 
neked nil  külelenec  ereztőiő :  non  érit  tibi  mitteus  funienlnm 
sortis  (BétsiC.  248).  Tj-zes  ystSkóketh  ereztnek  ez  fSldre  (ÉrdjC. 
S).  Fyat  az  byneseknek  kezekben  ereztee  (536).  Erezte  w  ny- 
layth :  misit  sagittas  suas  (KulcsC.  29).  Zayabol  lángos  tyzet 
erezt  (ConiC.  406).  Az  isten  sok  csaiiasokat  erezt  e  íiildre  iFél: 
Tan.  84).  Az  betegsegis  istentől  éreztetik  gyakorta  az  emberre 
(Frank:  HasznK.  5).  Ha  isten  előtt  kedves  volna  ez  az  vallás, 
ily  szümyü  nyomorúságot  nem  eresztene  az  íi  követőire  (Pázm: 
Kai.  ö6i.  S)  (eoncedo;  gewáhrenj.  Az  clastromnak  niynden 
jozagit  az  cardinalisoknak  adnayak  avagy  ereszteneyek  (DomC. 
104).  Az  angyalim  által  deréc  gyomlalast  es  választást  eresztec 
(MA:Scult  209).  4)  (profero,  crescere  sino;  hervorbringen, 
wachseu  lassen].  Az  vezző  leveleket  erezt  (JordC.  158).  Éktelen 
legyen  á  féröunac,  ha  nagy  hayat  ereszt :  iguominia  sit  viro, 
si  comam  nutriat  (Helt:  UT.  u7).  Tiz  hóid  szőlő  egy  bath  bort 
ereszt,  egy  bath  egy  czebret  teszen  (MA:  Bibi.  II.7).  Selyem 
eresztő,  szaró  bogarak  (Com :  Jan.  50).  Hogy  a  fác  szuat  ne 
erezzenec,  szuasoc  ne  legyenec  (103).  Noha  Mú.sám  énekre  nem 
termett,  olyly  gyengén  ereszti  verseit,  hogy  Gvarini,  ama  hires 
olasz,  sem  ér  velem  (Fal:  TÉ.  772).  Eresztett  sárga  haját  sze- 
lek iiigattyák  i.SzD:  MVir.  113).  5)  Ereszt  a  méh :  rajzik  SzD. 
Hogy  a  méhek  idején  ereszenek  (Lipp:  Cal.  29.  GKat:Titk. 
106).  Reá  sereggel  jő,  mint  egy  eresztett  raj  (Tlialy:  Adal.  L59). 

[Szólások].  A  hajót  szabad  szakállra,  történetre,  szerentsére 
ereszteni,  botsátani  (SzD:  MVir.  113).  Mindnyárást  egy' élő- 
ben a  pogányságnak  varas  fekélyibe  nem  merte  mélyen  eresz- 
teni körmeit  (uo.  i.  Madzagot,  kötelet  ereszteni,  verni, 
sodrani  v.  gyártani  (uo).  Ne  erezyed  álomnak  magadat 
(ÉrsC.287b).  Bá  n  at  nac  eresztettedmagadatiMA:  Bibi.  11.197). 
Bánatnak  eresztem  magát :  dedere  se  aegritudini  PPBl.  Az 
ven  aszonyok  ne  legyenec  vadasoc,  az  b  o  r  n  a  e  .se  eresszec 
magokat  (Born :  Préd.  652).  Szakállat  ereszteni  nevelni 
(SzD:  MVir.  113).  Epesztett  zászlók  alá  rer.deht  sereg  (uo.). 
Jól  ereszt,  fizet  a  gabona  (uo.). 

be-ereszt :  immitto  C  intromitto  MA.  (einlassenj.  Beereztez 
forrásokat  vőlgekbe  (AporC.  66).  Erezdbe  azokat  a  láda  oldalán 
való  karikákba:  Induces  per  eü-culos  (Helt:  Bibi.  I.Cc2)  Irigy- 
ség e  helyre  be  nem  eresztetett,  mert  egy  sziv  másiknak  min- 
dent ki  jelentett  (Orczy:  Nimf  C). 

beeresztés :  inunissio  MA  [einlassj. 

beié-ereszt:  indo  C.  [hineinlassen]. 

égybe-ereszt :  [eonflo,  conftindo  ;  einschmelzen,  zi^sammen- 
schmelzen].  Tudgyuk,  hogy  a  menny-kő  tüze  az  aranyat  egybe- 
ereszti erszény  sérelme-nékiil  (Pázm:  Préd.  706). 

el-ereazt:  1)  emitto  MA.  [aussenden].  El  erezlwen  hwket 
bethlehembe:    mitteus   illos   in    B.   (JordC.    359).  Ő  fyanak  el 


menesseről  igen  folmzkodwan  menth  (niend]  ez  velagliscerenth 
zolgayt  el  erestlie,  kyk  keresnek  (PeerC.  6i.  2)  dimitto  C. 
(ontlassenj.  Ereziel  engemet  elnzer  mennem  (MünchC.  28).  A 
gőlekezetec  elereztuen:  dinii.-isis  turbis  (39).  Mire  eresztettétoc 
el  őttet?  (Helt:  Bibi.  I.Cc2).  Elerasztettem  az  örökségemet: 
dimisi  hcTeditatem  meara  (Illy:  Préd.  471) 

eleresztés :  dimissio,  amissio  MA.  [enflassung] 

föl-ereszt:  I)  [profero;  hervorbringen,  treibenj.  Az  búza- 
mag lioszu  inakat  czuda  bukrockal  felerczt,  hogy  kőnyebben 
megalha.sson  (Born :  Préd.  158).  3)  [diluo ;  verdünnen].  Kénkő, 
salétrom,  só,  ezeket  szép  lágyan  öszve  törd,  tiszta  vizzel  kend 
be  az  művet  vélle,  hadd  megszáradnyi,  de  lel  ne  erezd,  hanem 
hogy  fel.száraztod,  mosd  ki  .sr'is  vizben  (Kecsk:  ÖtvM.  287).  Mihelyt 
felereszted  csak  egy  forradásig  (.Szakácsmast.  28). 

ki-ereszt:  1)  emitto  MA.  [liinausseliicken,  aussenden].  Ma.s 
wtun  ky  erezth  :  alia  via  emisit  (JordC.  836).  3)  (emitto,  dimitto  ; 
fahreu  lassen,  losIa«sen].  Vetkezz  le  kiskorig  pftspőky  ruliádbnl, 
arauy  kamós  pálczád  ereszd  ki  markodbúi  (Orczy:  Nimf  B3b). 
3)  [edo ;  herausgeben,  erscheinen  lassen].  Régi  magyar  irást 
őszve  .keresteted,  áztat  uj  formában  ismét  ki  ereszted  (Orczy: 
Nimf  B5)-  4)  [explico ;  (sich)  auslassen].  Az  idő  nem  engedi 
bog  itt  magunkat  mesz.sze  kiereszszfik  [a  tárgynak  elbeszélésé- 
ben]. (MA :  Scult.  1075). 

kieresztós :  emissio  MA.  [aussendung]. 

lé-ereszt :  demitto  MA.  [herablassen].  Ty  le  ereztöt  keze- 
tők :  manus  rembi.'sae  (JordC.  825).  Hogy  fejedet  a  felső  küszöb- 
höz ne  csapjad,  erezd  le,  bocsásd  alá  (Com:  Jan.  106). 

leeresztés :  demissio  MA  [das  herablas,senj. 

leeresztő :  dor  schlag  iu  eiuer  kutsche ;  la  portiére  KirBesz. 
135.  [Vö.  léeresztö-hintó] 

még-ereszt:  1)  remitto  MA.  [zurückschicken],  Heian  erezték 
még :  remiserunt  eos  vacuos  (BécsiC  12).  3)  [remitto ;  zuriick- 
geben,  zurückschenken].  Az  ew  részek  emiekem  per  nelkyl 
megh  éreztetett  (RMNy.  11.28).  Tartozék  kj  botjatiiy  kezéből 
es  meg  erestny  (57).  Mátyás  király  el  uövé  minden  várasit,  és 
iószágit ;  esmet  megereszté  minden  ióazágait  (Helt :  Krón.  4b). 
A  fejedelem  adandgya  az  kegyelmet,  es  meg  eresztendő  á  jo- 
.szagot  (Ver:  Verb.  40).  3)  laxo,  relaxo,  retendo  C  MA.  [lockern, 
schlart'  machen.  laufen  lassen).  Megereszteni  futásra  a  ló  száját : 
immittere  equum  PPBl.  A  huroc  megeresztetnec  (Com:  Jan. 
169).  Megeresztem  a  zabolát  kivánságimnak  (Illy:  Préd.  1.5). 
Ha  hízelkednek  az  emberek,  akkor  igen  zabolán  kell  tartani  a 
hitelt,  hogy  meg  ne  c.salattassunk ;  ha  {ledig  kedvetlen  dolgokat 
emlegetnek,  akkor  meg  lehet  ereszteni,  hogy  másoknak  elle- 
nünk való  szivek  járását  jobban  ki  tanulhassuk  (Fal:  UE.  377. 
8).  Nem  esze  híre  nélki'il,  liauem  előbb  elméjével  tanácskozván, 
akkor  is  nagy  figyelemmel  ereszti  meg  nyelvét  (387).  4)  [crescere 
sino;  wachsen  la.ssen].  Haiat  megh  eresthuen  (PeerC.  25.  TihC. 
26).  Megh  ereztót  hayawal  (ÉrdyC.  118  50b).  Az  aszszony  állat 
haia  hozzu,  meg  ereztett  (MehSzJán.  249).  Hajókat,  szakállo- 
kat  megeresztvén  (Sam:Cer.  155).  Meg-eresztett  hajók  a  sar- 
kakat érte  (Hall :  HHist.  L65).  5)  [eonflo,  eonfimdo ;  schmelzeu, 
auflösen].  Ezüstöt  aranyiiyal  meg-ereszteni :  silber  und  gold 
zusammen  vermengen  Adámi:  Sprachk.  191  Vagion  az  araimak 
is  helie,  ahonnat  ki  váiják  es  meg  eresztik  (Mel:Jób.  64).  Olly 
tisztac,  mint  .az  ezfisf,  kit  fSldből  el  valasztnak,  az  ötuő.sőc 
kohocban  oluasztottac  es  hétszer  megeresztuen  tlsztitottac  (Born : 
Ének.  LXXX^^).  Az  arany,  kit  az  őtvősőc  kohókban  tisztitottac 
es  kétszer  megeresztettec  (THA:  Bibi.  V.7).  Hétszer  meg  erez- 
tetet  finum  arany  (MNyil;  Irt.  Előb.  1).  Soc  féle  patika  szer- 
számból ki-vont,  megeresztet  italoc ;  extracta  (Com :  Jan.  175.  218). 

mégeresztés :  relaxatio  C. 

neki-ereszt :  [laxo,  relaxo ;  laufen  lassen,  schiessen  lassen]. 
Néki  erezteui  a  zabolát:  laxare  fibulam  (Decsi:  Adag,  237). 


671 


ÖSZVE-EKESCT-MÉX-KKESZTÓ 


FJ{E>5Z'1'<')8— EKKTNEKSÉ(  iH> 


fSzólások].  Nem  koel  m  a  g  a  a  t  ii  e  k  y  e  r  e  z  te  n  v  [elhasyni, 
kétségbe  e8ni)  (ÉrdyC.  26b). 

öszve-ereszt:  committo,  coiijuiigo  Kr.  [zusammenfügeoj. 

öszveeresztés :  niissiis  C. 

réá-ereszt :  adniitto  Kr.  [zulasseu,  eiiilasseiij.  Test  szerint 
minden  nyaualyara  rei'i  erezte  S  magát  íifi  kéjen  á  Chrlstiis 
(Born:  F'iéd.  2111 

vissza-ereszt :  (rcmitto,  reddo ;  zurUckgebeu].  Kételenek 
leszünk  megbékélni  s  visszaere.szteni  az  bét  vármegyét  í'RákGy: 
Lev.  163). 

fireszkéd-ik :  I)  demitUir,  promoveo  nie,  dcvolvor  MA. 
(sicb  nioderla-sseu,  sicb  l)Pt<ebenJ.  Homlokra  ereszkedő  fürt  hajak, 
eresztett  haj :  antevontuli  I'PBI.  Mellé  i>re.szk6dóui:  as.sido  C 
Vtániui  ktízde  ore.-izkedni  á  tíjrőc  ba.ssanac  (Helt;  Kvón.  8.")). 
Az  pe«ti.s  az  kinek  a  sziuében  erezkSdik  az  ollyaii  gyogjidba- 
tatlan  i  Frank  ■  Ha'iznK  38).  Magát  ngy  meg  nem  mértekelheti, 
hogy  az  gono.szra  no  ereszkeduée  (MA:  Tan.  1282).  Az  tndó.sokat 
ki  akarják  ütni  élekbíl,  hogy  az  sok  részié  o.szlott  viszálkodás- 
nak  valamely  ágaira  ere^zkedgyenek  (Pázm :  Kai.  1  lü).  Magok 
kimiyén  ereszkedtek  ebbe  a  galjibás  zendúlé.sbo  lEsztM:  Ix)v. 
51).  Nem  méltó  ezzel  terjeszteni  a  dolgot  .s  unalmat  taláni 
gerjeszteni,  azért  Lsak  a  hadra  fogok  ero,szkedni  (Kényi :  IlKom. 
129).  2)  (omano;  berausfjiessen]  Gyakorta  kell  liintezni  rosa 
vizzel,  hogy  olaja  ne  eraszkedgyék  (Szakácsme.st.  111). 

(Szóláíiok|.  HajókázÁsnak,  bánatnak,  alkma,  vélekedésre,  be- 
szédbe, a  1  k  n  b  a  ereszkedni  (SzD :  MVir.  1 1 3 1.  Vmiröl  való 
beszédbe  ereszkedni;  *delabi  in  aliqueni  sermonem  PPl. 
Szóba  eraszkedik  (Gyi'lngyU:  Char  430).  Zomorusagnak 
erezkSdnek  (Beythe:  EpLst.  78). 

be-ereszkedik  :  [ingredior ;  sich  hineinbegebenj.  É^  sziget- 
bon beerezküdiien :  insulam  quandam  decnrientes  (Fél :  Bibi.  226). 

ki-ereszkedik.  Igen  kiereszkedett  SrvendezS :  effiise  laetus 
(ausgelassenj  (Com :  Jan.  203). 

neki-ereszkedik.  Aszszonyi  módra  néki  ereszkedni  a  .si- 
rásnak :  muliebriter  se  lamentis  dedere  PPBI. 

lé-ereszkédik  :  1)  sido,  resido,  snbsido  C.  me  demitto  MA. 
(sieli  niederlassen,  sieh  hinablasseu].  I*  ereszkedett  es  le  fekfit 
mint  oroszlán:  requiRswns  aecnbuit  ut  leo  (Helt:  Bibi.  l.Aa4). 
A  nyomoru.sfigos  állaixjtokban  le-ereszkedvén,  sillyedvén  (Com: 
■Jan.  196).  3)  (doseendo;  sich  herablasseu).  Ez  az  igaz  nagy.s.ág, 
ez  jele  jobb  szivnek,  mikor  a  nagyok-is  le  ereszkedhetnek 
(Orczy  Nimf  B3). 

Ereszkedő :  dascen.sns  ex  monle  Sí.  (abhang).  Fel  mennce 
vala  az  varac  erezkedSiere  mint  e^  garadiczon  (Mel:Sam  10). 
A  halmok  és  meredek  hágók,  a  hegy  tetó-felé  menSknek  von- 
tatások, ereszkedők,  lejtózík  vissza  i  Com :  Jan  1  '<). 

Eresztés :  mis.sns,  ilimissio  MA   [das  lassenj. 

Eresztetlen  :  (irK-onflatus;  ungeschmolzenj.  Eresztetlen  értz 

k.'i :  cadmia  PPBI. 

Eresztett  I)  Er&szlett  hajak  :  juitevenlnli,  antiae  pendente-s 
proptMidentes  cirri  PP.  [Vö. Ereszt  1). 2) Eresztett  méz:  mel  trans- 
colatum  Kr.  Mint  az  eresztett  méz,  olly  édes  éneked  (Fal: 
Vers.  907). 

(Szólások].  Ne  bizzál  éde6-heszéd5  emberben,  tizta  éreztet 
lator  ő  dolgában  (FortSzer.  M4b). 

Eresztget  lertzgtl  Kai.  1582.  G):  missito  Sí. 

ki-eresztget :  (exmissito ;  uauli  und  naeh  herauslajiseDj.  Niha 

az  napis  kedues  fenyet  ki  erozgeti  (Kai.  1582.  G). 

móz-eresBtö  : 
Diacliendj. 


melitiirgiis,    mellitarius    MA.    PP.    [Uouig- 


Eresztös  :    I)  [nber,  opinius;  ergiebig).    MindeutVle  ni' / 
vetemény  igen  b(')\fín  volt,  i«ak  hogy  nem  mindenütt  volt  ei>"/ 
tAs   az   buja   idők    niiá,  (ErdTört.  IV.60).  '£)  (ad  deuiittendum 
paratus:  zum  heriinterlassen  eiiigorichtet).    A   niagjar  hintó  is 
kétféle  vala,  egyik  kétfelé  eresztös,   az   másik  orsós  iMonlrók. 
X1.364).  [Vö.  eresztös-hintó,  le^eresztöj 

Eresztvóny  (trtstewen  1265.  crtzíeuen  1293.  ertnvmy  ÉrsC. 
182):  1)  hilva  .suicrrecens  MA.  [niedenvald].  Saltus  qui  %Tilgo 
Eresteu(e]u  dicitur  (1231.  Jeni).  Parva  silva  quae  \iilgo  vot-a- 
bulo  Ereszteveu  dicitur  (1254.  Jem.).  Ad  pótok  qui  est  prope 
Benkeoresteweiíe  (Wenzel.  XI.546).  Sub  ciuodam  nog  erezteuen, 
abinde  intrat  in  nnuui  Kaserezteuen  iX.132i.  Sihida  vulgo  er<-ztli 
uen  vorata  iZiibyC.  11.99).  Silva  vulgo  Ereztuen  diéta  (III.::' 
Pemiissorium  vTilgo  erestuen  vocatiim  (Nyr.  VI.123).  O  erezl- 
uénéket  ki  vagdala :  lucos  eorum  excidit  (BécsiC.  15).  A  kert- 
nek as  ereztuennec  gádorában :  in  vestibulo  nemoris  (48).  Lee 
zalleek  az  kerbeu  hogy  megli  thekentenem  almának  ereztli- 
wenyeth  es  megli  latlinam,  hogy  ha  meg  wjTaglizottak  az  zfi- 
UV'k,  ha  nemzetiének  az  pouika  almaak  (ÉrsC.  220b).  Nagy  erdí, 
mellyet  eresztveenek  binak  :  silva  magna,  quae  alias  permis- 
soria  dicitur  (Ver:  Verb.  213).  Erdew  kewz  ereztbwjiuiek  kyth 
hynak  i Ver:  Verb.'  199).  2)  (canalL«:  rinne?)  Ereztevenwyz  la 
Z.agyva  mellett  1265.  Czin).  The  feyednek  ystböky  mykeppen 
kyraly  harson  thakaro)1hwan  ereztliweeuben  (coniae  capitis  tui, 
sicut  purpura  regLs  vincta  canalibus)  Ew  feyeenek  'istliSky  mon- 
datnak ghondol.ithoknak,  kyk  erezwenyeknek  lióthkyben  meg 
zoro>1at:mak  íÉrsC.  182). 

EKEKIjYE  lor.Ti/yeyeet  (ÉrdyC.  631.  SrikU  Helt:  Krón.  30. 
íiíif'ket  7(^11:  reliipiiae  sanctorum  MA.  (reliíjuie].  Yllat  niaiada 
az  ew  zent  testeinek  ereklyéénél  (ÉrdyC.  5C2b.  123b).  Hamisan 
eskwtem  ereklyén  (VirgC.  5).  Zent  SeWstiennek  oltárt  nem 
raknan;>k  s  az  A  eröklieit  oda  vimieiek  (UebrC.  139).  Zent 
Amia  azzoimac  erecley  tuna  niynt  iiz  ó  vya  colonia  iievy  va- 
rasba hozatanak  (TelC.  142).  Vagyon  Parisban  eg  pénz,  erek- 
lebe  foglalva,  mellet  azt  mongyak  hogy  eg  legén  az  harmiuc 
pénznek  kozole  (RMNy.  n.51.  142.  Pá2m:Préd.  213). 

Ereklyés :  (sanctus ;  geheiligtj.  Ereckles  ez  e  fa :  melly 
igen  hamar  meghallgattatnac  az  imádságoc  e  fa  alatt  (Holt: 
Mas   308 1.  Sok  ereckles  dolgot  őc  el  puszlitanat  (Tiu:  Zsigin.  9). 

ERETNEK  (ereMneiseegh,  AfríMjiíiseegb  ÉrdyC.  114. 
AeríÍJieilség  Helt:  UT.  n6.  herctmc  Helt:  Háló  226^:  haoreticus 
MA.  (ketzeij.  Isten  csináló  eretnSkSk :  aulhrupomor)>liitae  C. 
Erelhnech :  Arüuuis  íNémGl.  232).  Nemynemeu  eretlinSkúk  ta- 
nachot  tartanak  (ÉrdyC.  451b).  Arianos  eretuSkők  (üebrC.  120). 
Eretuekec  es  á  kegyetlen  feiedelmec  által  kerget  es  liaborgat 
(Helt :  Bibi.  b4).  Tulaidúna  az  erotnekokuec^  Lugj'  á  szent  irast 
titogassac  (Mon:  Ápol.  285).  Eretnee  tudonutnyoc  (Zvou:  PosL 
11.267). 

Eretnekéz :  haereticum  voco,  pro  haeretico  babeo  Kr.  (ver- 
ketzern).  Gyalazzji,  eretnekezi,  karomlva  (Boni:Evang.  Ill5t'>7i. 
Azt  irj;i  Sánilmr,  hoiry  eretnekezi  Matkó  a  pápistákat  (Matkó: 
BO>ák.  217).  Ne  eretuekezze  a  pápi.stákat  (Czegl:  Japli  lii3 
129.  152).  En  soha  nem  értem,  miért  kellyeii,  pápista  uraim, 
hozzánk  ily  nagy  idegenséggel  lennetek  s  ervlnekeznetek  (Ve- 
resni:  Lev.  lőOi  A  jesuitak  minket  er»'tnekeznek  iGKat:  Titk. 
875). 

Eretnekség :  haeresis  (.'.  MA.  [kelzoreij.  Kyk  mynd  vala- 
nak  az  S;idiiceo,soknak  eretlmókseghekbiM :  tiuae  est  haeresis 
Sadduccorum  (JordC.  722.  DomC.  3i  Eretluiekseognek  teewíl- 
ghase  (ÉrdyC.  517b).  Vala  nagy  ervtluiekseeg  kerézttyen  hyt 
ellen  |624U  Fél:  Bibi.  U.74). 

Eretnékségés  :  (baereticus ;  ketzeriscli].  Erethin'iksvek'c^ 
tndiiniaiiban  eseek  (E^yC.  519b). 


t.K  KZ— É  UZKK  EN  Vsh ; 


KUZKlvKNYSÖiKS— r-KKKI,\ 


671 


£R£Z  (m<*<'"i<'i'  I5fe!ÍC.  46.  iV;io  111.  nchetiio  1131: 
seiitio  (.'.  seutUiM  MA.  Ifiililen).  I^en  érzem :  pprüeiitio.  Éizem 
a  szagot:  odoror  C.  Éraeni  szaluiso:  subsentio  MA  Azauiia 
ajoj-tatiissagof  eziiala  [íkj] :  tantam  dmotinneni  sentiebat  (ElirC. 
65).  Eerze  az  ev  lmlal;it  kevzel  lemiy  iMargL.  93).  Elisegliet, 
zomeelisagliot  liydegliseghet  erJzve  (JordC.  791 1.  Kezdeli  hal- 
gatni  lia  valamit  ot  erSziie  de  myert  .setét  vala  megfiteh  a 
lábat  egi  kSbe  kit  meg  erívzuen  zent  pal.  (UebrC.  114).  Ew 
testeebfil  nagy  zeep  yllatt  ePrzetteteek  (ÉidyC.  379).  Eremet 
erzeek  (565).  Kezde  el  menny  bogi  zont  í'erencz  ne  erzene 
(VirgC.  42).  Gi\vnnT5.seget  érzek  (143).  A  tfi  io  illatotokat  nom 
akarom  éreznem  (Helt:  Bibi.  I.MMm.  Pázm:  KT  2.  Illy:  Préd 
1.137). 

meg-órez :  i>ersentiü,  iiersentisco,  praeíagio  MA.  [fűiden, 
bemerken,  wabrnehmenj.  Elflbb  megéi-zem:  praesagio,  praesen- 
tio  C.  Az  egerek  azt  (a  kalácsot]  meg  erzyk  (SíindC  3).  Az 
zelement  te  zemedben  meg  érzed  (JordC.  372).  Yllattyat  megh 
erezvien  (ÉrdyC.  613).  Szagot  megérezni:  odorari  (Helt:  Bibi. 
LD2).  Vgyan  meg  érzette  volt  halálát  (Decsi:Adag.  12).  Eleve 
meg-érezvén,  jövendölvén  :  praesagiens  (Com :  Jan.  180). 

megérzés  :  [.sensus,  perceptio  :  gefiihi,  wahrnehmung].  Meg- 
érzés, értés,  kivánság  Pelki  tehetségek]  (MA :  Tan.  180).  Az 
álmok  száimaznak  a  jövendölésnek  vagy  megérezésnek  kivált 
képpen-való  erejéből,  melly  a  jövendő  történeteket  meg-érzi 
("Mad:  Evang.  85) 

[Érezhet] 

Érézhetetlen :  I)  [sensus  expers;  getiihllos].  Az  lelkötlen 
es  érézhetetlen  allatok  (ÉrdyC.  17).  2)  insensibilis,  iiisensilis  C. 
[nicht  fiihlbarj. 

Érezhetetlenség :  in-sensibilitas  NémGl.  35."> 

Érezhető  :  sensibilLs,  sensilis  MA.  [flihlbar,  walirnehmbarj. 
Ez  érezhető  egész  világ  (Hly:  Préd.  1122). 

Éreztet :  [sentiré  facio ;  fiihlen  lassen].  Az  faydalmakat 
éreztessed  es  zenyuetessed  my  vehvnk  (GOmC.  37). 

Éreztető:  [.sentiens,  sentiendi;  fiihlend,  walimehmungs-]. 
Éreztető  lélek,  minémn  vagyon  az  oktalan  állatokban  (MLsk: 
\'Kert.  10).  A  léleknek  ereji,  avagy  csupán  ezköziek,  mint  az 
nyersesitö,  és  az  éreztető  erő,  avagy  . .  (T^Csipk:  VVoll.  54). 

Érzékeny,  érzéken  :  sensn  praeditus,  vim  sentiendi  ha- 
ben.«,  facile  movendus ;  empfindsani  Sí.  Másod  napon  penig  az 
Sinus  nenö  iegi  meg  haborittia  az  eget  erzekenkeppen  (KBéos. 
1572.  D7).  Keddön  erzekenkeppen  meghidegszik  az  egh  (Ev4). 
Nem  vagyimk  érzékenec  (Nógr:  IdvK.  749)  Érzéken  tapkíU 
vagy  spondiák  (Mad :  Evang.  230). 

Érzékenyés  :  [.sensibilis  ;  empfindlicli].  Az  a  kegyelem  nem 
hivalkodó  az  választottakban,  hanem  éi'zékenyes  és  hatható 
(Pós:  Igazs.  1 355).  Annak  mi  érettünk  való  érzékenyes  szen- 
vedé.se  facsarta-ki  ő  felségébfil  a  véres  verítéket  (657).  Adgya, 
hogy  a  mi  bűneinknek  botsánattya  felől  naponként  inkáb 
liizonyossak  lehessünk,  azt  érzékenyes.sen  nieg-tndhassnk  (11.711. 
Megy:  3,Taj.   ILI  15). 

Érzékenység :  sensos  C.  Ver.  MA.  [sinnj.  Szaglásra  való 
érzékenség :  olfactus.  Kostoló  érzékenség :  gustus  C.  A  kűlsö 
érzékenységek  :  sensus  externi  (Com :  Jan.  61 1  Mynden  erze- 
kensegyd  ystennek  zolgalyanak  (WinklC.  365).  Az  halai  be 
ment  amy  ablakynkon,  az  az,  az  e\t  erzekensegevnkeu ;  meg 
evryzendevk  mynden  erzekevnsege\'nk,  nemchak  az  kvlsevk, 
de  meeg  az  belsev  erzekensegevnk  es  (ConiC.  243.  242).  Em- 
beri ziwnek  erzekensege  es  gondolatfa  (BodC.  3.  SándC.  8). 
Ha  een  erzekynsegym  een  raytam  nem  uralkodandnak  (KulcsC. 
35).  A  testi  kenansagnak  omossaga  az  erzekőnsegeknek  meg 
enihitese  (DebrC.  184).  Egyket  elmeieuel,  masikat  erzekeusége- 
uel  foghattya   meg  az   ember  (Tel :  Evang.   1.158).  Hát  vgy  én- 

M     NVELVTÖHT.    SZÓTÁR. 


nékem  .sem  ffileni  .«en)  érzckeasegeni  iieni  volna :  nec  anros 
liabeo,  nec  tactum  (Decsi:  Adag.  216).  Lelki  érzéken.seg  (Pázm : 
KT.  19).  Az  pogánság  imádgya  az  érzékenség  és  oko.sság  nélkíi! 
való  állatokat  is  (Zvon:  Pust.  I.S08).  Bizonyosabban  megismerjük, 
kiket  érzékenségfinkkel  meg  tapasztahmk  (CzegI:  MM  282i. 
Minden  érzékenységid  megfogyatkozni  kezdettek  (Illy:  Préd. 
n.327). 

Érzékénységés :  (.sensibilLs ;  mit  sitinen  begabt,  empfindsamj. 
Vízből  lettek  elsőben  érzékenységesállatok  (Pázm;  Préd  335) 
Az  akaiatnak  tisztességes  indiilattya  elég  az  irgalmassághoz 
éraékenységes  bánkodás-nélkfil  (443). 

Érzékenységi :  [ad  sensus  pertinens ;  sinnlichj.  A  test  al- 
kalmatos az  érzékenységi  cselekedetek  tételire  (Tly:  Préd.  11.70) 

Érzékénységtelen :  [sensus  e-xpers ;  gefiilillos]  Isten  az 
emberek  bűnéért  az  éraékenységtelen  állatokat  is  rontya  (Pázm: 
Pi-éd.  7    66.  487.  517). 

Érzékenységű :  (seasualis ;  sinnlichj.  A  lelkes  állatok  ue- 
mesbeka  plántáknál,  mert  érzékenség(i  életet  is  viselnek  (Ely: 
Préd.  1.363). 

Érzékénytelen  :  [sensus  expers  ;  gefiihllos]-  Mind  az  éi-zé- 
kenytelen,  mind  az  érzékenyes  oktahm  állatoktul  meg-kfilöm- 
böztetftnk  (Pós:  Igazs.  18). 

Érzékeny telensóg  (éTzékmellmség  Com :  Jan.  64) :  insen- 
sibilitas  Com:  Jan.  64.  [fiihllosigkeit].  (Pázm:  Préd.  7.  8.  Ki-). 
Ho  vagy  jegesső  vala  Saulus  a  hideg  érzékenytelenség  által 
(Illy:  Préd.  n.41.  458). 

Érzelem  :  [seasus ;  sinn,  getíihl).  Igaz  érzelmű  :  orthodoxus 
C.  Mf dön  a  fekönec  sem  eg  mozgását  föleknec  érzelménél : 
(sensu  aurium)  foghatna,  közelben  vépéc  (BécsiC.  42).  Érzelmet 
nem  valnac  az  ő  istenec :  sensum  non  habent  (1 13). 

Érzés:  seu.sus  MA.  [gefiihi].  íz  érzés:  gustus;  geschmack 
Nom.  12. 

Érzési:  [sensualis;  siunlich].  Érzési  kivánság  (ACsere:  Enc. 
159). 

Érzet :  [sentire  facio  ;  fiihlen  lassen]. 

még-érzet :  cv-  Söőg  incab  meg  érzessed  velem,  mert  zent 
fyadnac  kinat  nem  erezhetem,  mint  kevanom  (VitkC.  84). 

Érzethetetlen  :  [exanimis ;  gefiihllos].  Holth  elevven  wala 
erzetbhetetlenne  leth  wala  (ÉrsC.  318). 

Érzetlen  :  [sensus  exiiers,  sui  non  conipos ;  gefiihllos,  ausser 
sich].  W.-da  fráter  Rufen  az  keppen  ystenben  el  nierewltetet 
hogy  hana  voltuolna  erzetlen :  inseasibilis  (EhrC.  .")6). 

Érző  :  [sentiens,  ad  sensum  pertinens ;  fiihlend,  sinnes-].  Érző 
indulat  (ACsere :  Enc.  159).  A  látási  és  hallá.si  érzőtag  ugy  al- 
kolmaztatot,  hogy  eggyik  ne  érezze  azt  a  mit  a  más  (155). 

köz-érzö :  [.sensorium).  Az  elmének  természeti  helye  az 
agynak  abban  a  részében  vagyon,  mellyel  köz  érzőnek  és  fenyő 
makkotskának  hi\nmk  (AC-sere:  Enc.  161). 

ERGELÖTYE  :  [homo  plumbens ;  tölpel].  Sok  guggoló  és 
t.súfoló  értelmetlen  szók  vágynak  mijit :  izgágálkodik.  ergelőtye, 
álii,  gézengúz  (GKat :  Gramm.  C3.  CorpGramm.  323). 

ÉRGOJÁS:  féleszű  SzD:  MVir.  134.  [stultus,  stolidus; 
dumm,  tölpel]. 

ERXÉLY :  pódium,  exedra.  pergula  MA.  ecpbora,  menia- 
num  PPBl.  erker  Nom.  31.  Ha  kWal,  rakionc  raita  ezfst  er- 
keleket :  propugnacula  (DöbrC.j  483).  Az  templomnak  erkelie 
pinnaculum  templi  (Fél:  Bibi.  4).  A  te  nyakad  olyan  mint  Dauid- 
nac  torn.ya,  mely  erkélyeckel'fel  építetet :  sicut  turris  David'collum 
tuum,  quae  aedificata  est  cum  propugnaculis  (ÉnÉii  M3).  A 
folyosón  való  erkély  íGér:  KárCs.  IV. 447.  Lipp:  PKert.  1.23). 

43 


675 


ERKÉLYÜS-ERKÖLfSÖKSÉG 


KRKÖIX«TELEN— KKÓ 


rt7H 


Erkélyes.  Erkélyes  épfllet,  erkély,  iiielly  ;i  liáziiál  küllyebb 
áll ;  menianiim  PPBl. 

Erkélyke :  pMtliolun)  Nom'.  371.  [kleiner  erker]. 

ERKÖLCS  {elkech  ÉrdyC.  244b.  etkóc  GuarjC.  15.  dkiez 
ÉrdyC.  2321).  dkukh  WeszpC.  130.  dkSkh  ÉrdyC.  84.  <rfA*/í 
DebrC.  79.  crUcz  ÉrdyC.  242b.  trkSch  ÉrdyC.  646b.  erkSc  KazC. 
21.  «ri«r;  Istv:  Volt.  12.  17.  erkúlf  NagyszC.  264.  (rlíVcs  Szár: 
Cat.  K3):  mo.s  C.  silto  Com:  Vest  136,  Paraszt  erkölcsű:  bar- 
baricus.  ErkAItslifiz  való:  morális  C.  Jó  erkőlt.'-SkrSl  tanitíV 
mester:  ethkiis,  .siltetimeLster  fCom:  Vest.  128.  Yo  erkewlczewk : 
moras  boni  ElirC.  lul.  Elkílechol  yo  eeleltel  latfaatyk  vala 
felAl  miiliiy  (ÉrdyC.  r)7S)  ErkSceleu  tekolletes  (KazC.  21). 
Nagi  ert  erkvvlczel  os  edaseeges  kegie.=segel  folel  neki  íVirpC 
72).  Feulik  vala  nagi  ertli  erkvvlczel  (78).  Hytliwan  erkewqw 
(LevT.  1.251).  Megírta  á  Palrlarkaknac  erkőlclieket,  iello.s  be- 
szedeket (Helt:  Bibi.  I.e4).  Igen  iámW  vala,  czende.sz  erkűiczn 
(Helt:  Krón.  26).  Angyal  erkök-.sfi,  tiszta  élet  (Born:  Préd.  18) 
Nem  tudom,  ki  szenuedhetne  el  az  5  orkőltsét :  quos  non  tolle- 
ront  centum  Aegyptii  (Decs:  Adag.  212).  Ne  i'izd  tovab  fe.slet 
erkőlczedet  (fortSzer.  G4).  Az  sárba  beuerő  (IíszikS  maga  .szo- 
kása és  orkőKzéhez  képest,  azt  tudgya  liogy  mindennek  vgy 
kel  henenii  a  sárba  (Vás :  CanCat.  621).  Erkfiltsünk-v-iselésével. 
vagy  pokol  vagy  menny  ország  felé  kUzelgotiink  (P;ízm:  Préd. 
86).  Az  erkíilcsSt  [Kdlérozza  (Land:  L'jSegits.  715).  Szépség,  jó 
érkSlst  uélkiil  (Tyiik:  .lózs.  Ml).  Ennek  parasztos  egygyiiségére 
panaszol,  és  ndvartalan  erkflitsére  (GyíSngy.  Qip.  25). 

órt-erkölcsű,  értes-erkölcsü,  megórt-erköloaü.  Ert 

erkillczí  ember :  rhamnusius  MA.  [sittlicb,  sittig,  reifj.  Ért 
erkfiltsö  íreg  ember :  gravastellus  C  Yo  eertes  elkSczew  vala 
(ÉrdyC.  215b).  Vala  meg-eert  erkevlchev  (ComC.  43).  Ert  er- 
kuéiinek  keel  lény  (KazC.  154).  Ert  erkSlczfinek:  pudiciíFél: 
Bibi.  11.121). 

feslett-erkölcsü :  pravus  Coni:Jan.  177.  (unsittlich,  ver- 
lottert].  Feslíit  elkőffi  (GuaryC.  15).  A  feslett  erkt'ilcsfl  társai- 
kodásoc  meg-vosztegetic,  vétke.sitic  a  jó  erkíMcsíket  (Com:.Jan. 
206). 

gonosz-erkölcsü :  protervns  Kár:  Bibi.  1.178.  [verworfenj. 

jó-erkölesü,  jóságoa-erkölcsű :  moratus  C.  Com:  Jaii. 
187.  (sittig,  gesiltetj.  Nagy  yo  elkfik-liA  germSk  (ÉrdyC.  5191. 
Kegyes  és  kedues  lészen,  az  ó  iámbor  és  ió  eikőlczS  voltáért 
(Qs.  M).  Isten  a  boldogságot  nem  Ígérte  a  gazdagoknak,  neme- 
seknek, hanem  a  jóságos  erkólt-sfiknek  iPázm:Préd.  313). 

nehóz-erkölcsü :  [morosus;  siliwermiltig,  griesgriiniig]  (Tel: 
Evang.  I.7H5.-  Kr).  Az  molanclioliousokat,  az  iiz  fekete  sárral 
bSuelkedflket,  szomorűknac,  és  nehéz  erkfilczfieknec  mongyuc 
(Os.  N2). 

néméa-erkölosü :  ingenuns,  ingenuatus  C.  (edelmUtigl. 

Erkölcsi :  morális  MAI.  [morallsdi].  Tanítása  mennydörgés 
volt:  mivel  erkiiltsi  villámások  voltak  (Pázm:Préd.  61). 

Erkölcsös :  1)  dyscolus  C.  moro.siLs  MA  MAI.  CorpGramm. 
16<).  (miirriscb,  störrig].  ErkflItsHs  ló :  e<iiuis  retractjms,  retracta- 
rius  PP.  I<j:kfllc,s5s,  komor  urok  vagyon  azoknak,  a  kik  a  bn- 
nSknek  kedveznek,  engednek  (Mad :  Evang.  1  :!<)).  Amely  abra- 
kot az  erkíilcsSs  barmokra  kőllfino,  azt  csac  lieálKi  vesztySc  el 
(Prág:Serk.  315.  126).  Ilt  erkölcsös  az  nép,  vermet  kell  Iwn- 
tani,  mert  jó  szívvel  semmit  ez  nem  akar  adni  iTlialy :  Adal 
11.350).  2)  (morális ;  sittlicb].  A  komédiák  le-hordgyák  a  hall- 
gatókról az  erkólt.sös  jó,ságot  (SzD:  MVir.  118).  Ártatlan  lelké 
nek  belsó  erkóltsős  ékessége  (120). 

Erkölcsösség :  morositas  C.  MA.  (störrigkeitj.  Az  mikor 
bészálláiik,  az  nagy  erkJlcsíssége  miatt  sem  bort,  sem  ÍKirra 
való  pénzt  nem  akara  elvenni  az  itt  való  rendelés  szerén! 
(ErdTört.  11.24).  Az  aszszony  jó  kedvel  engedjen  férjének,  ha 
szintén  tiidgyais  erkölcsösségét  (N)t.  IX  68). 


Erkölcstelen :  male  moratus  MA.  (misittlichj.  Erkölcstelen 
mocskossáp  (Fal:.)egjz   933i. 

Erkölcstelelenség :  [ímmoralitas ;  unsittlichkeit,  unsittej. 
Ha  valaniy  erkevchtelenseget  latnak  vala  egjmastol  (MargL  60. 
Pázm:  Préd.  12uO.  Kr.). 

ERNYŐ :  tegnlam,  tegumen  MA.  [schirmj.  A  szekerekre 
ernyőket  czináloac  es  kasokat  iHelt:  Krón.  8).  Az  ostiánac  ut- 
zárol  ntzára  való  hordozása  eniyő  alat  lUial.  148).  Sátor-emyí 
(Zrínyi.  1.48).  Az  evet  az  A  szép  bojtos  farkával  a  napnak  felet- 
tébb való  hévsége  ellen  árnyék-tartót,  sAt  mintegy  ernySt  tainál 
iMisk:VKert.  23  li.  Magas  hegyek,  szelíd  ordók.  Pán  istennek 
sátora!  hantás  halmok,  híves  ernyík,  Diánának  udvara  iFal: 
Vers.  873). 

Emyös :  hal>ens  tegimien  Kr  [mit  einem  schlrm  verseim, 
iiberdacht,  schattigj.  A  betegesec  borított  ernySs  kocmkon  hor- 
doztatnac  (Com:Jan.  87).  iSylvía  Tbirsist  elvezeti  nyári  emyfls 
lakásába ;  zöld  ágokkal  hé  vala  fonyva  és  eleven  virágokkal 
kiéke.sítve  (Fal :  TÉ.  7ii9)  Királyi  mulatság  erdőkben  sétálni, 
Diána  udvarát  látogatni,  emyós  sátoriban  mulatni  (Fal;  Vers. 
864).  A  kiterjedt  bükkfák  emyós  sátorában  pásztori  versekkel 
mulassuk  magunkat  i90öi.  Einyós  berkek  (Fal:  Jegyz.  933). 

ERŐ  (ercs-seg  WeszpC.  137.  <!rf«sen  ComC.  46.  erösebben 
JordC.  800.  ceríthlen  896.  heeres  VVinklC.  36S.  trcrs  GyöngyC. 
19.  ?ríwltet  Ver:  Verb.'  132.  írrqit  Felv:  SehSal  8.  írrűs 
Szék:  Krón.  47.  eri  Mel:SzJán.  £49.  f.ússen  MA:  Bibi  V.36. 
tvres  DomC.  84.  meg  eiJru'ssódni  KBécs.  1572.  Ev4.  twrewtiAea 
Ver: Verb.'  117);  1)  vis,  valcntia,  energia  C.  robur  Ver.  v-ires 
MA.  [kraft,  maciit).  Nyers  eró:  vigor  C.  Meg  nem  alhat  ereyben 
az  orzag  (JordC.  462).  Erówel  magának  twiaydonojlaa  (ÉrdjC. 
523b).  Az  isteny  ygaz  sentencyanak  ereyt  eiv  zolgaltatta  ky 
adwan  az  karhozandokat  Lucifeniek  (555b).  Olly  nagy  ereye 
leen  bezedeenek  (636).  Istenemet  nem  zereteni  telyas  ziuemel 
elmentei  es  telyes  erwniol  (VirgC.  5).  Parauczolok  az  vr  iemts 
cristiisnak  ereere,  hogy  (42).  Bis  zent  igéknek  haznalatyat 
es  ereyet  erezneek  (52).  Az  sebeknek  ereyenel  mjiid  az  otíialo 
foglyokat  meg  zabadytam  (61).  Ewuiagokat  ereyek  fewiwtes 
gye»-trík  (129).  Mikor  a  tildét  mfieled,  ne  adgya  teneked  az 
!>  ereyet :  non  dabit  tibi  fructus  suos  íHelt :  Bibi.  LB3)  Szeresd 
i.stenedet  tellies  ereidnél  (Boni:  Ének.  319)  A  léleknek  ereji 
avagy  csnpiin  ezkózlek,  mint  az  nyersesitó  és  az  éreztető  erS, 
avagy  csak  rész  szeréiit,  és  bizonyos  ideig  ollyaiiok,  luiiit  az 
értelem,  és  akarat  iKC'sipk-  Woll.  54).  Ez  az  dolog  eróni  fSIStí 
vagyon  (iL\:  Bitil.  I.lSOi.  Ninczen  erőmben  az  álom  magyarázás 
(38).  Méné  annac  az  ételuec  erejével  (in  fortitudiiie  cibii  negyven 
nappal  éyjel  (327).  Az  óltií  ágaczka  nedvességet  és  nyers  erít 
vonszon  az  tőketiM  tSrsőktűl  iMA:  Soult  IWi.  Baromi  Isontos 
erö  (Fal;  Jegyz.  933).  Tsontos,  baromi,  va.«-i>atkó-tör4,  velfle, 
bialnál  gyózfibb  erfinél-ls  többet  végez  az  ész  (SzD;  MVir.  121). 
Jig  ott  az  igaz.ságnak,  a  hol  több  az  eró,  mint  az  ész  (uo).  Na- 
gyobb eró  van  a  látásban,  hogy.sem  hallomáslian  (no).  Egyenet- 
len eróvel  kapni  másba  (125).  Magok  erejént  valók  (uol  8)  \\x- 
tiis  Ver.  (tugend,  tUchtigkeitJ.  Assiriosoc  ereienec  mestere ;  ma- 
gi.stratus  virtutLs  A.ssyriorum  (BécsiC.  12).  Fel  vetted  az  te  nagy 
erődet:  acceplsti  ^-írtutem  tuam  magnam  (ÉrdyC.  14).  (Az  okos- 
ság) mondatyk  az  leeleknek  erey  (25).  Ysteny  erő :  virtus  dei 
(JordC.  443.  560).  Mennyey  erő :  \-irtutes  coeli  (432)  A  mennyei 
erőc  megrendflinec :  virtutes  qnae  sünt  in  coelLs  movebiinliir 
(Helt;  LT.  ni).  Ez  tőidnek  kalmarí  az  5  giőníőrkődesenek 
ereiéből  (de  virtute  deliciarnm  ejus)  meg  kazdagullanac :  mer- 
oatores  torrae  i Fél:  Bibi.  11.180)  Az  aranyban  egyéb  pénzek 
ereje,  és  haszna  találtatik  (Pázm:  I*réd.  153).  S)  [copiae;  lieer- 
seliar,  streitmacht].  Az  meennyey  zent  erők  az  az  angyalok 
feelelemben  esnek  (ÉrdjC.  19).  Phrigiai  erő  ot  vala  iCsomaC 
35).  Egy  tőket  en  az  vizi  erőméi  IxMiatom  (7ío  Egytie  mppana 
á  két  \')ii  erő  (Helt:  Krón.  106i.  Szent   Palis  szol  az  Ijataloias- 


677 


CSELEKEDÓ-KRÓ— ERÓL'-iKE 


ERÓLKAdIK— KRÖSB 


fi78 


sagukrol,  iinisa);úkrúl,  es  ei^krSI  kik  nem  egiebek  hanem  az 
angialok  (Fél:  Tan.  81)  Az  tJrSknek  tengeri  erejét  meg  verc 
iPázm:  Kai.  4411.  4)  (opes;  vemiflgeu].  Ninezen  arra  való  ereié 
liugy  iubot  vagy  keczkét  vihetne  az  áldozatra  (Kár:  Bibl.L91). 
(Szólások).  ErSmben  vagjok :  valeo.  Erejében  levii :  \igens 
C.  Erfinibe,  job-koromba  vagjok  :  \igeo  ;  icii  habo  kraft  Com : 
Vost.  15Ű.  Aiuaz  jó  erőben  vagyon:  ille  nget  C'<im:  Jan.  197. 
¥k  tineket  akkor  szedgyed  mikor  ereiekben  vannak  os  mikor 
viragozny  kezdnek  (Frank :  HaszuK.  29).  &ejében,  ^i^ágjában 
volt  az  igazság  (SzD:  MVir.  12!)  Mivel  annyiszor  édességekból 
semmit  sem  vesztenek,  magok  erejekból,  uem  újságból  tet- 
szenek Ondius  vei-sei  nio.).  Más-felet  magok  erejekból  kell 
hozzá  tuduiok :  hason  részt  magokéból  kell  hozzá  adniok  (uo.). 
Menyeknek  orzaga  eröth  zenwed:  \Tm  patitur  (JordC.  386. 
Fél:  Bibi.  17.  Pe-sti:  NTest.  22 1.  Mynden  hw  raytta  er6t  teezen: 
omnis  in  illud  rím  facit  (JordC.  585.  ÉrdyC.  591)  Er5t  nem 
vehet  né  ne  az  ellenségen  (Kár:  Bibi.  1.430).  B>őt  vesznek, 
vastagodnak  a  gonosz  indulatok,  seregei  érdeklik  a  kisértetek, 
a  kívánságok  járják  raivét  (Fal:  NA.  15b).  Tanácsos,  hogy  elfl 
s  hátra  tekintsünk,  kikeressük  magunkban  ámló  iudulatinkat, 
elejét  erejét  vegyük  ;  ember,  a  ki  ezeket  zabolán"  tartja  (Fal : 
VE.  472).  Gyónást  elmulat-un  e  r  w  u  e  I  (VirgC.  8).  ErSuel  való 
sirás:  Megarensium  lacrimae  (Decsi:  Adag.  119).  Ugy  tetszik, 
erSn-erővel  csak  azért  tanultak,  hogy  k6Te.sebbet  tudjanak 
(Fal:  NE.  5).  Mikor  erSnerSvel  jóra  5szt5n6zik  a  gyermeket, 
akkor  tehetik  roszszá  (Fal :  NA.  204.  Fal:  BE  605.  Fal:  TE. 
634).  ErJ-hatalommal,  erón-eróvel,  erónek-erejével,  erőszakkal 
támadnak  ellenünk  a  ki  tsapó  indulatok  (SzD:  MVir.  123). 

eselekédő-erő :  eöéctus  Com:  Jan.  169.  [\virkung].  A  csil- 
lagok forgásából  j5vend6i5  azonoknac  edgyben  folyását  és  cse- 
lekedj erejét  gondollya-meg  (Com:  Jan.  169).  Az  szent  léleknec 
bennem  czelekedő  ereje  szerzetté  ezt  (MA:  Scult  639). 

dérók-erő :  [summae  belli  moles ;  hauptmacht].  Ahmád 
passa  irkezik  az  császár  dirik  erejével  (Monlrók.  IIL95).  Derek 
er5  az  lesben  marada  (Tur:  Hal.  3).  Középre  a  derék  erővel, 
dandárral  (SzD:  M^'ir.  12.5). 

emlékező-erő  :  (memória  ;  erinnerungsvermögen].  Elmed- 
nek emlékező  erejét  istenhez  emeld-fel  (Otr:  Tökéli.  19). 

értő-erő:  (intellectus ;  verstand).  (MA:  Tan.  180). 

fórfiú-erő :  [mascula  virtus ;  manneskraftj.  Meglankadni 
erejében  s  teljesen  elhagyni  magát,  mikor  férfiú  erővel  kifesel- 
hetnénk a  veszedelemből,  tunya  restség  (Fal :  NE.  96). 

igózö-erő:  sympathia  Kr.  (Fal:UE.  L114.  Kr.) 

itélő-erö  :  [vis  judicandi,  judicium ;  urteilsvermögen].  (Fal : 
UE.  L20.  Kr.i. 

képző-erő,  képzelő-erö  :  [vis  imaginandi,  imaginatio ;  ein- 
bildungskraftj.  Képző^erőnk  állhatatlan :  úgy,  hogj'  egy  mi-atyánk 
mondásában  alig  tarthattyuk  veszteg,  hogy  a  világot  bé  ne 
járja  (Pázm:  Préd.  161).  Az  imaginatio  az  az  képzelő  erő  csuda 
szemfényvesztéssel  tiindérkedik  (Fal :  NE.  45i.  A  theatrumok 
meg  vesztegetik  a  képzelő  erőt,  fel  keverik  a  tüzes  nedvessége- 
ket, serkentik  az  indulatokat  (Fal:  NU.  263). 

választó-erő :  [vis  discemendi ;  unterscheidungsvermögen]. 
(Fal :!,•£.  1.20.  Kr.). 

Erejebéli :  [vigens ;  kraflig].  Erejebéli  emberkor  (Megy : 
3Jaj.  EL  132).  Nem  kell  alamisnálkodni  az  erejebéli  csalárd  kol- 
dusoknak (Szathm:  Cent.  181). 

Erejű:  [efficax:  wirkungsvoll].  Az  istennec  beszéde  él§  és 
ereö  és  ket  elő  tórnel  hathattosb  (Helt:UT.  Gg7). 

semmi-erejű :  [impotens ;   ohnmachtigj.   Megtapasztallyuk, 
hogy  .semmi-tehetők,  semmi-erejűk   vagjnmk   (Pázm:  Préd.  71 1 
Erőeske :  viriculae  C.  MA. 


Erőlköd-ik,  erököd-lk :  enitor,  connitor  C.  nitor,  conor, 
molicr  MA.  nkor  PPBl.  [sicli  austrengen,  sich  beöeissen].  Er6- 
kődnecvala  elzaladnioc:  festinabant  evadere  (BécsiC.  43.  251. 
MUnchC.  142).  Erfikődőm  te  diczeretedre  (AporC.  23).  Matool- 
fog\va  úicab  erewkedem  eeu  magamat  neky  zolgalatra  adnom 
iWinklC  111).  MjTiden  zerelmeuel  tehetsegeuel  azon  erevkev- 
ilyk  (DomC.  116).  Kyt  k(egyelmednek)  ereké  meg  erőlkedem 
zolgahiy  (RMNy.  IL63).  Az  te  wradnak  kedwybe  erőkőgy  lenny 
(LevT.  1.28).  Az  eriMkodők  ragadgiak  el  azt:  violenti  rapiunt 
illud  (Fél:  Bibi.  17 1  Nem  akar  arra  igyekSzny  sem  erűlkődny, 
hogy  életit  meg  iobitana  (Frank :  HasznK.  26).  Az  adót  poeni- 
tentiát  be  erőlkedgye  tölteni  (V;is:  CauCat.  207).  íj-51kődtében 
meg-fakada  Arius  (GKat:Titk.  350).  Fellyebb  erőlködnek,  ipar- 
kodnak, hogysem  repülhetnek  (SzD:  >mr.  123). 

Erőlködés :  enisus  MA.  nisus  PPBl.  [anstrengimg].  (Toln : 
Vigaszt  97). 

Erőltet :  urgeo  C.  cogo  Ver.  [z^vingen,  gewalt  antun].  Vkit 
erőltetni :  vim  alicui  afferre  PPBl.  Vonzuak  kezereytnek  es 
eroltethnek  (ÉrdyC.  559.  DomC.  45;.  Mynden  testesben  [tes- 
téében?] nagy  nehezes  wala,  de  megjs  erőltety  wala  az  ew 
testet  az  ystennek  zolgalattyara  (ÉrsC.  550).  Erőltetik  vala  őtet 
(Sylv:  UT.  1.119).  A  lovat  sarkautyuckal  izgattya,  erőlteti  (Com: 
Jan.  86).  Sulyockal  az  éket  erőlteti,  belé  veri  (103).  Kötelessé- 
gem erőltet,  hogy  azokiiak-is  meg-mondgyam  az  igazat,  a  kik- 
nek nem  tetszik  (Piizm:  Préd.  a4).  Hatalmával,  és  büntetésével 
erőltesse,  hogy  életeket  istenesen  visellyék  (45).  Isten  a  mi 
szükségünkhöz  alkalmaztattya  malasztyait,  soha  sem  erőltet  a 
hartzra  igyeuetlen  erővel  (Fal :  NE.  9). 

meg-erőltet :  cu  Azokat  a  játékokat  meg  se  ízelítsed,  a 
hol  a  nyereség  csak  a  vak  szerencsétül  függ ;  ha  peiiigleu 
ugyancsak  ott  szállana  meg  kedved,  legalább  duplával,  tripla 
annyival  meg  ne  erőltesd  (Fal:  NE.  26). 

Erőltetés :  coactio,  impulsio  MA.  [drang].  Hasmenésre 
haszontalan  erőltetés:  tenasmus  PPBl.  Has  menésre,  szárasra 
való  erőltetés  (Com :  Jan.  57). 

Erős :  1)  validus,  pervalidus,  firmus,  robustus,  fortis,  stre- 
nuus,  acer,  infragilis  C.  eflicax  Ver.  stabilis  MA.  [stark,  fest]. 
lírős  fogak :  solidi  dentes.  Erős  szájú  ló :  equus  durior  loris 
PP.  Ereus  (személ.vnév  1220.  körül,  VReg.  161.  1229.  1237. 
Czin.).  Erős  kőzirt  (MünchC.  26).  Epeyty  hw  hazat  az  erőss 
kew  zyklan  (JordC.  374).  Erőss.  hatalmas  mrad  bezeedeben, 
mynd  teeteraeenyeben :  potens  dictis  et  factis  (728i.  Erőss  zere- 
tet  (ÉrdyC.  65).  Kylde  hozaa  az  IzraeUiek  fJ'yayt  Faraho  kyral- 
nak  erőss  fogssagabol  (341b).  Mykeent  engedetlenek  erőss  ytee- 
lethnek  terheeben  esewnk  (550).  Nagy  erőss  sanyarw  penitenciat 
tartanak  (566b).  Erős,seb  vyaskodaas  (591).  Erőss  haraghya 
(647).  O  Jeswi  ereivs  orozlan  (PozsC.  111.  Nagy  gyakorlatos 
ereus  zerelm  (DomC.  193).  Meg  nem  vonhatva  az  w  ervvs 
akaratyarol  (VirgC.  27).  Altér  Hercules:  erős  ember  (Decsi: 
Adag.  50).  Az  nepnec  erőssit  meg  őli  (Mon:  ApoL  470).  Meg 
kerített  erős  város:  urbs  mimita  (Kár:  Bibi.  I.152i.  Erős  ütkö- 
zet lőu  azon  az  napon  (330).  Ha  az  sidók,  Holofernes  ellen 
roppant  seregekkel  mentek  volna,  és  erős  hai'czal  őtet  meg 
győzték  volna  (Pázm:  Kai.  47).  A  kik  erő.ssek  a  bflure,  erős- 
sennis  kínoztassanak  (803).  Nintsen  erőssebb  erő,  mintsem  az, 
mellyel  nyiijt  a  szükség  (SzD:  MVir.  121).  8)  [probus,  pius; 
tagendhafl].  Erős  elmeiő  nemben :  mulier  virtutis  (BécsiC.  7). 
Sz  Gellert  nagy  erőss  eeletbeu  eel  vala  (ÉidyC.  544b).  8) 
[asper ;  beschwerlich,  rauh].  (A  kietlennek)  be  menety  nagy 
erőss  nehéz  (ÉrdyC.  579;.  Egy  erős  üdő  vagy  egy  fergeteg 
éri,  s  elrontja  őket  (RejtLev.  L54.  Kecsk:  Ötv.  265). 

[Közmondások].  Nincz  oUy  *erős,  kinee  társa  nem  váhiée : 
fortis  in  alium  fortiorem  incidit  MA.  (SzD:  M\'ir.  124). 


(Erősb,  erösebb ;  erősbül,  erősebbül] 


43* 


679 


MECí-EHÖSEBBÜL— EHÖSh  F> 


KRÓstTElLEN— EBÖSSÉG 


ilSO 


meg-erösebbül :  praevalesco  PPBl. 

'í^Erösbülés :    [coufirinatio ;   erstarkung].    Az   anyaszeutegy- 
híiznak  flresbölésére  (Kai:  Csisk.  450). 

Erősen:  (valde,  acriter]  uiat^iopore  C.  [stark,  lest,  sehr]. 
Erflssen  őryzneek  liftket;  tuto  eos  asservare  (JurdC.  764. 
ÉrdyC.  5a4>.  Éressen  tagaduaa  (627).  ErSsseu  predicallya  Cris 
tusnak  hytyt  (542).  Ei-evssen  kel  liyimy  (CornC.  9).  Erössen 
disputál  az  8  tarsaiial  (Helt:  Bibi.  L  b4). 

Ei-Ö8get:  1)  vegeto  PPBl.  [kraftigenj.  2)  [identidem  tirmo; 
niederholt  bekriiftigenJ.'Szépen  erSsgeti  it  egy  tiéd  az  ín  e  val- 

lisomat  (CzegI:  MM.  188). 

Í5rösget08 :  [iterata  tirmatio ;  wiederholte  bekraftigiuig). 
Hozzátok  valii  barátságuiikuak  erísgetésére  is  a  mi  illik  császári 
niéltó.s;igunklioz    tV'rlielőképen   olkíivetjflc  iMouIrók.    V1II.165). 

Erősít;:  1)  tírniu,  furtitico,  niunio,  roboro,  vegeto  Ver.  sta- 
bilio  MA.  [starkeii,  kríittigeu,  befestigeu).  \'ala  ysteny  belczee- 
seguel  yzessellett  m  sent  leieknek  senderetessegevol  fundáltatott 
es  eresseytetett  (ElirC.  2.  51).  Engemoth  oresseych  aiig>'al«kiuik 
myatta  (PozsC.  13).  Ez  zent  alázatosság  wtet  minden  isteni  io- 
zagal  ekesyti,  zeuteli  es  envsyty  (VirgC.  75).  Az  istentől  ada- 
tot seuteutiat  erösitek  (117).  Mind  ezeckel  erösiczed  gyenge 
hitedet  (Born:^Éuek  101).  A  maguát  ha  iszod,  szuuet  erősit 
(Mel:  Herb.  Hü).  Az  kik  erőssilik  vala  az  ü  lialoiokat:  relici 
entes  retia  (Fél:  Bibi.  5).  Hogyha  sokat  termőt  .szólfl,  bordó- 
kat erSsseicz  (KBártf.  1583  B4).  íiemmit  a  mi  másé  te  inagad- 
nac  ne  tulajdonics,  hárincs,  erőssits  avagy  foglally  (Com :  Jan. 
190).  2)  affirmo  PPBl.  Esküvéssel  erősitöm:  exjuro  C.  [bo- 
krjiftigen,  bostiitigenj.  Végezésenmiel  erísítem,  végezem,  rende- 
lem: simcio  PPBl.  Az  gonoz  mondásokat  erwsy tik  ( VirgC.  140). 
Azt  kérdi:  Ha  nehezebbek-e  a  lelki  betegségek  a  testi  nya- 
valyáknál ?  És  azt  eríssiti,  hogy  veszedelmosb  és  .sérelmesb 
a  lelki  betegség  (Pázm:Préd.  29). 

még-eröait:  1)  lirnio,  contirmo,  cireumfirmo,  fortifico, munio, 
comnumio,  perminiio,  emunio,  roboro,  eorroboro,  vegeto,  solido, 
oousoliiiü,  stabilio,  praefulcio  C.  couforto  MA.  |stiirken,  kriiftigeii, 
Ijofestigen).  Isten  megerSs6bően  tanacomat:  firnnnn  faciatí Bécsit'. 
C  29.  165).  MegerSssSythwen  az  hyvveket :  contirnumtes  animos 
discipulorum  ( JordC.  758).  Megeresseythwen  az  zent  egyhazat  (763). 
Zent  kereztiiek  yegyeewel  meg  oresseSytoe  ewnen  testéét  (ÉrdyC. 
549b)  Isteimek  tasteuek  zent  eoraimioyaual  megerwsytűen  az 
wrdwgwknok  varába  bemenyenek  (VirgC.  136).  Hogy  meg  eriV 
sitsetec  a  tű  szíiueiteket :  confortate  (Helt:  Bibi.  I.  U4).  Er5sits 
meg  magadat  és  lásd  meg  mit  kelyou  czelekedned  (Kár;  Bibi. 
1.327).  Er6.iitsétec  meg  az  étellel  sziveteket  (MA:  Bibi.  I.14Í. 
Megerősítvén  magát  az  beteg,  lelnie  az  ágyondó).  2)  (atiirmo. 
sancio ;  bekriiftigen,  be-süitigoii)  Végzésenmiel  megerősítem : 
sancio ;  végzéssel  megerfisittetett :  sanctus  C.  Ygyeeretyt  meg 
eressőytee  (ÉrdyC.  621b).  The  thanachyodath  meg  eeresehe 
(KulcsC.  36).  Meg  erőssitem  (statimm)  az  én  kőteisemet  én  kfizet- 
tem  ste  kőzetted  (Helt:  Bibi.  I.  G2).  Az  mit  tanít,  .iz  szent  irasbol 
tudgia  erőssiteni  (Fél:  Tan  324). 

megerősítés :  1)  confimatio,  consolidatio  (_'.  (starkuug, 
befestigimg].  Előbb  való  megerősítés :  praemunitio  C.  2)  Vég- 
zéssel megerősítés:  sanctio  C.  (bestatigung,  sanction).  Az  ö  ből- 
cs6.sége  meg-erőssíttésének  mezeje  volt  ezen  baj-vívás  (SzD: 
MVir.  1241. 

Erősítés:  I)  luunimentum  Ver.  (starkuug,  befestiguugj. 
Sem  volt  ev  zevkes  zent  leieknek  ereuseyteseuel  (ComC. 
21).  Ki  meg  jelenche  az  Christnsnak  lel  támadi'isát  az  mi 
hitőnknek  erőssétésére  (Tel :  Evang  n.l2b).  Az  isten  szól- 
gájinak  vastJigíttási'ira,  erösíttésire  bátoríttó  sz.  lélek  kivmitatott 
(.SzIJ:  MVir.  122).  3)  [atHrmatio,  argumenlnni ;  btwtatigmig,  be- 
weisj.    Uyőzhetetlen    erősítések,    liataliiuis    bizunyítáwik    t>zek. 


melylyekkel  biztatlya  isten    reménségilnket    (Pázm:Préd.    179. 
Illy;Préil.  11.256). 

Erösítetlen :  [non  munitus ;  unbefestigt,  uubeschiitzt).  Hzi- 
veinknee  nyomorec  hayiéka  az  ördőgnec  ostromlása  ellen  igen 

erfisitetlen  (MA:Scult.  303). 

Erősítő:  1)  [Hrmans,]  iinnator  C.  [krUftigeud,  befestigeudj. 
&ősz§tő  szentség :  contirmatio  (Agend.  38).  2)  [afHmians ; 
bestátigend,  beweisend].  Erősítő  beszéd :  argumentum  MA:>Scull. 
180.  &ő;>il5  bizonyságok  (Mad :  Evaug.  577).  ErSdtő  okoskodás 
(Pázm;  Kai.  653). 

szív-erősítő  :  |corroboraii« ;  starkendj.  Doctor  uram  is 
jegyzett  holmi  sziverősitő  eleutuariumokat,  vétesse  meg  azt  is 
(LevT.  n.258). 

Erösöcske :  fortitulus  C.  valentulus  MA. 

Erősöd-ik  :  corroboror,  fortesco,  vigesco,  vale«co  MA.  (erstar- 
kon,  stark  werdenj.  Azvtan  zerelmnek  erewsendueu  ewkett 
tyztelyuala :  in  caritate  tirmatus  diviua  (EhrC.  7U).  Az  gyermek 
newekődyk  vala  es  erőssődyk  vala  leiekben  (JordC.  521).  Adgy 
értéket,  hogy  a  bebő  emberben  erőssedgyem  (Pázm:  KT.  209). 
Miért  élnek  a  gonoszok?  még  pedig  felemeltetnek,  és  gazdag- 
si'igokkal  orőssödnek  (Pázm:  Préd.  24).  Lelki  eledellel erőssödgyék, 
vastagoilcyék  akarattya  az  isteni  szolgálatok  mtuikálására  (ÖzD : 
MVir   123i. 

még-erősödik :  valesco,  solidesco,  fortesco  C.  [erstarken,  fest 
werden).  Innét  es  innét  a  vizec  még  erősődnéuec :  solidarentur 
(BécsiC  18).  Valamyt  az  erdog  tett  eegzer,  oly  yghen  meg  eressődőtt 
benne,  hogy  ínyndenkoron  yonak  twggya  (ErdyC.  4öb).  Meg  eres- 
sevdeek  leleklien  (lX)raC.  140.  179).  Az  Uteni  leretetben  meg 
erwswdek  (VirgC.  23).  Megerősődett  elmével  van;  obstínato 
animo  est  (MA.:  Bibi.  1.241). 

öszve-erősödik :  [oousolidor ;  fest  werden).  Erevssegea  mez 
(mész)  mykeppen  ki  tyzenliarom  eztendeyg  erevsevdevt  vala 
evzve  (l>)mC.  151). 

reá.-erÖ8Ödik :  |se  otetinaie ;  darauf  bcsteheu].  Jaj  néked. 
Isi  iiiegh  itatod  felebarátodat,  s-ki  reá  en'issódől  hogy  megli 
részogicsi'd  ótet  (Czegl :  üKoml.  18).  Keá  eröasödik,  hogy  néki 
is  teli  társzekereket  adnának  (Bartha:  Krőn.  25). 

Erősödet :  lirmameutum.  Lezeu  erSssődet  (bldeu  hegeknek 
magasságában  (AiiorC.  25). 

Erősség:  1)  limiamen,  tirmamentum,  nmnitio,  stabilitás, 
stabilimen,  fortitudo  C.  firmita.s  Hrmitudo.  vis,  robnr  MA. 
(stárke,  kraftj.  Asuerus  kiral  mendeu  fSIdet  teue  ado  ala,  kinec 
erőiíiége  (cujus  fortitudo)  es  feiedolmsége  mógirattattae  medo- 
soknac  kőnuöcben  (BécsiC.  72).  Eresseg  yeiv  ty  reátok  menyből: 
induomini  \-irt«te  ex  aito  (JordC.  620).  Az  martyromok  olly 
erősseeggel  veeteteenek  kőrewl  hogy  semy  ez  \-ylaghy  liatal- 
massaagh  ewket  Cristustwl  el  nem  zaggatliatJia  (ÉrdyC.  506). 
Az  eeggyegyewknek  eresseegők  wr  isteimek  »ta  (521  >.  Eeii 
eressegem  «r :  dominus  tirmamentum  meum  (KulcsC.  27Jl  Nagi 
OTwseg  embernek  wmagat  meg  gyívzui  (VirgC.  91).  Ez  my 
wegezetőnkuek  emlekezetyre  es  erősségére,  attuk  az  my  lewe- 
lőnket  (RMNy.  II.3).  Szeressed  az  te  istene<let  tellyes  lelked- 
ből és  tellyes  erősségedből :  ex  tota  fortitudine  tua  (Kár;  Bibi. 
1.163).  No  ditsekedgyék  az  erős  e^Vsségében  (Pázm;  i'réd.  a2i. 
Mozdúlhatatlmi  erősséggel  Istenhez  ragaszkiKiv/ui,  nem  inga- 
dozott tétova  nád-szál  módgyára  (37).  A  barom  jő-volta  mmika- 
tehetö  erősség  (312).  2)  strenultas  C.  (streiigej.  Zerzetiiek  erős- 
ségéből hyvatitisiuiak  peuiteiicia  tarló  remete  frátereknek  tÉrdyC. 
5Sub).  S)  [violenlia  ;  gewalt)  Eríisség  tselekedő  :  extortor  C. 
4)  argumentum  Coni;  Jjm.  161.  eleuchus  C.  (bewoLs).  (iyenge 
és  helytelen  erőség  vagj'  ok ;  *argimientum  frigidunt  Erős- 
ségekkel disputálni :  agere  •argnmentis.  Valamit  erősségfti  elfl- 
Ixrziii :    in    ^argumentum    duc*^re    rom    alii|iu<iii.    Bi.'Hniyoí*  erő- 


TvSl 


KRASíÉGB*— RR<">T[.KNEI  V-IK 


Eí^EKÖTLENEDIK— ÉllSEK 


682 


si'gekkel  nietr-tzátoliü :  *aigumentis  refellere  PPBl.  Meg-gy5zA 
el^^sség:  argiimeuhim  GKat:Titk.  1119.  Kwlínib  kwh^-rab 
en^íisegekkel  vallva  az  lialuttaknak  f\Vl  taiiiadjLsath  (Konij: 
SzPál.  12n.  Két  eiAsíggel  ineuti  iiuigát  (MA:  Bibi.  I.5Ö.  450) 
El  (iül  peiiig  az  jesuitac  amaz  ei  fis-ségeuec  alkotnianiiiais  nieli- 
beii  ig  szoliiac  iZvon :  üsimwi.  3 1.  Argunientálváu,  erflsséggel 
állat>°áii  (Com:  Jait  160).  írásbeli  eríisségekkol  kell  az  eretne- 
kek ellen  éliii  (C^glrMM.  23l'i.  Más  erősségével  disputál 
(Kisv:Adag.  22.  197).  5)  liriiiameiitiim  C  nnitiimentum,  forta- 
litium  Kr.  [festiuig,  festej  Enls  varat  c«eiialtat;i  es  Uauidnak 
er&segeuek  neiiezik  (Debi-C.  S).  Cliac  azokat  i\  fákat  va^zesdel. 
es  vágdle,  k  melyeket  ismersz,  gjümSIcbtelenec,  e.s  ihiiialy  erős 
séget  ezikból:  succide  et  iastrue  maeliiuas  iHelt:  Bibi.  I.Uuu2). 
ErSsségeckel,  sáiiczokkal,  árkockal  magokat  kúrnjfil  venni : 
mnnitionibas  sese  vallare  (Ojm:  Jan.  117).  Fokos  erőssége. 
f8  vára,  fok-  vagy  vég-helye  az  országnak  (SzD:  MVir.  124) 
6)  [tirmamentum,  caolum;  tirmament,  himmel].  \V  kezeynek 
mwkayath  eresseg  meg  hjxdety :  annmaciat  limiamentum  (KulcsC 
34).  Légyen  kiterjesztett  erSsség  az  vizec  kízítt :  üat  firmamen- 
tum  !n  medio  aquarum  (MA:  Bibi.  1.1).  Az  égi  SiTOamentom. 
ert'isseg,  kék-színü  (Com:  Vest.  9). 

Erössógés  :  1)  [pervalidus ;  sebr  slark,  sebr  fest].  Az  zent 
alázatosságnak  envseges  fuudamentoma  (VirgC.  62).  Kezde  nagy 
erevsseges  hjdeg  lelny  (DomC.  306).  ErSsséges  kötéssel  k5t5tte 
Istenhez  (Zvon:  Post.  1.117).  3)  [pius;  fromm,  tugendhaft]. 
Eresseghes  yozagok :  virtutes  caelorum  (JordC.  604). 

Erősség^:  [pervalidus,  fortissimus;  sehr  stark,  am  tapfer- 
sten].  T6n  nag  vendégségét  persayaknac  erSssegSynec :  feiit 
convirium  fojtissimis  Persarum  (BécsiC.  47). 

nagy-erösség^ :  a;  Nag  erSssegS  varos :  dvitas  potentis- 
sima  (UécsiC.  11). 

Erősül :  roboror,  fíimor  Kr.  [erstarken].  Thamady  fel  wram, 
ne  eresniyen  ember  the  ellened :  non  confortetur  homo  (KeszthC. 
36).  A  gyermek  neuekedik  ees  erewssyl  wala  leiekbe  (Pesti: 
NTest.  118).  Az  en  kezem  erSssúltetSt  fi  raitta  (Szék;  Z.soIt.  92). 
Igen  nagy  .soc  néppel  erSsselénec  (Gosárv':  MagyB.  A3). 

még-erösül :  corroboror  Kr.  (erstarken,  stark  werden).  Meg 
hagyTvaan  erSssewlny  az  gonossagban  az  gonozokat  (ÉrdyC.  557). 
Meg  esmere  bogi  melseges  alazatossagba  volna  meg  envswluen 
(VirgC.  80).  Meg  erSss&ltetSt  az  eu  sziuem  (Szék:&iolt  55). 
ErSsseu  meg  eróssfillyetSk  az  belső  ember  szerint  az  5  leikenek 
általa  iSzár:Cat.  J2i. 

Erőtlen,  erötelen  (erwltelm  (?)  PozsC.  44.  megtTOVíteifilte- 
nec  [?]  Vás:  CanCat.  157):  1)  infirmus,  invalidas,  instrenuiis,  iner- 
mis,  imbecillis,  debilis,  langvidus,  sublestiis,  elumbus,  delumbls. 
enervu.s,  impoteiLs,  inetEcax  C.  imbellis  >L\.  [krafüos,  entkriiftet 
schwach,  machtlos].  Eretelen :  debilitatus  iNémGl.  305).  Erőte^ 
lennee  teeznek  embert  mj-nden  yonak  ysmeretyre  (ÉrdyC.  517). 
ErStelenek  vagytok  :  segnes  estis  (JordC.  806).  Ereutelen  beteeg 
(DomC.  142).  Az  aldozatoc  erőtlenec  voltanac  az  űdvezitesre 
(Helt :  Bibi  I.  d4 1.  Testec  a  uénseg  niia  erőtlen  uala,  de  az  fi 
elmeiec  bőiczeseggel  erős  nála  (Dec-i :  SallC.  6).  Ez  erőtlen 
bizonsag  (Fél :  Tan.  509).  Vannak  erőtlenek  az  házasságra : 
sünt  eimuchi  i  Fél :  Bibi.  32).  E^y  rósz  észteké,  hadakozásra 
erőtlen,  alkalmatlan  eszközzel  (Tof:  ZsolL  634).  Erőtlen  kérés: 
inefficax  petitio  ilUy:  Préd.  11205).  2)  [irritus;  nngiltig].  Az  le- 
welek  erewtelenek  leznek  (Ver :  Verb.  i  165  >.  Erőtlemié  te-^i 
fogadását  (MA:  Bibi.  149).  A  kötéseket  erőtlenecké  tenni,  fel- 
bontani, megszegni  nem  illic  (Com :  Jan.  199). 

Erötelenécske :  langvidulus  C.  [schwachlich].  Erőtlenetske : 
inerticolos  PPI. 

Erötlened-ik :  ídebiliior ;  schwach  werden],  Ei-őtlenedik 
ünnön-niagában  iPázm:  KT.  41.  338). 


el-erötlenedik  :  langvosco  C.  [eutkraftet  werden,  schwach 
werden].  A  sok  sebektől  el  bádgyodvjin,  erőtleiiedvén  el-esett: 
vulneribus  exhaustus  *cecidit  \VF.  Az  mi  elleuseginc  az  veiiseg 
es  kazd.'jgsag  mia  el  erételenettec :  annis  atque  diíitiis  con.se- 
nuenmt  (Decsi:  SallC.  16.  I'iizm:  Préd.  179).  Az  ellenség  bizony 
valóban  elerőtlenedett  iRáküy:  I>ev.  197.  279).  Étlen  el-szakasz- 
kodni,   erőtlenedni  (SzD:  MVir.  124). 

még-erötlenédik :  1)  [debilitor,  inlirninsHo;  entkriiftet  wer- 
den]. Akaratunk  meg-erőtlenedett  a  jóra  (Pázm:  Préd  161.  Zrínyi 
11.167).  S)  [ii-ritiLS  tio;  die  giltigkeit  verlieren].  Hány  kcpiH-n 
erőtlenedik  meg  az  privilégium  ?  quot  módis  carebit  privilégium 
sua  firmitate?  (Ver:  Verb.  239). 

Erőtlenit:  enervo,  infirmo,  debilito  Kr.  [entkratten,  schwa- 
chen].  Eretelenytetek :  debililavit  (NémGl.  126).  A  melly  jegy- 
zésemet némely  rövid  feleletekkel  akart  erőteleneteni,  auagy 
semmivé  tenni  (Megy:  SzAÖröme.  97.  Zrinyi  11.177).  Mikor  bajt 
akart  vini  az  ördöggel,  elébb  40  napi  böjttel  erötlem'ttette  ártat- 
lan testét  (SzD:  MVir.  123). 

el-erötlenit:  langvefacio,  collabefacio  C.  [entkraften,  schwa- 
chen]. 

még-erötlenit:  eneno,  subnervo,  infirmo,  debilito C.  [schwa- 
chen].  Meg-erötleniteni  a  leányt :  solvere  *cestum  PPI.  Az  fer- 
tezetesseg  az  testéét  meg  ere\-teleney1y,  az  lelket  meg  evly 
(ComC.  167).  Ha  valameel  martjr  tfel  tamazta&sanak  wtamia 
masodzor  martyTomsagot  zenwedeud,  awagy  valameely  zent 
zyzet  akarattyanak  ellene  meg  erötelenejleneenek,  kettöztetőt 
lenne  koronayok  az  meennyey  bodog.ssagban  (ÉrdyC.  354b). 
Meg-erötlem'tteni,  ineg-gyengítteni,  erejéből  ki-ütui,  kétségbe  hozni 
valaki  szavát,  hitét  (SzD:  MVir.  124). 

Erötelenitós  :  debilitatio.  C.  intirmatio,  enervatio  MA.  [ent- 
krSftmig,  sehwacbung]. 

Erötlenkéd-ik :  1)  (debilis  síun ;  schwach  sein].  Ezt  a 
ChiTstust  neked  tiedde  kel  tenned;  mert  valameddig  tiedde 
nem  teszed,  mind  addig  tántorog,  erötelenkedik  es  ingadoz 
(MNj-il:  Agend.  149).  2)  (aegroto;  unpas.slich  sein].  Az  el-mnlt  na- 
pokban erötlenkedett,  de  mái-  iobban  vagyon :  er  ist  die  ver- 
gangenen  tagé  etwas  impiLssljch  gewesen,  aber  er  ist  wieder 
besser  (KirBesz.  4j. 

Erőtlenség :  inlirmita.s,  imbellia,  imbecillitás,  impotentia, 
debiUtas,  laugvor  C  [schwache,  olinmacht).  Juta  annya  erev- 
telensegre  es  veerhasra  (Margij.  54.  ÉrdyC.  5).  Meg  mutattatic 
é  könySbe  szent  Jobnac  erőtlensége  es  gyarlósága  (Helt;  Bibi. 
Lf3).  Erőtlenségünket  viselte:  infirmitates  nostras  accepit  (Fél: 
Bibi.  12).  Senki  sem  vette  el  ti  fegyveretek,  nem  tett  erőtlen- 
séget senki  bennetek  (Zrinyi.  U.65). 

Erőtlenül :  debilitor,  euervor  Kr.  [entkraftet  werden,  .schwach 
werden].  Azt  parantsolta  Lsten,  hogy  ne  áldozzanac  néki  beteg- 
séggel erőtlenfllt  tulkokkal  (Pázm:  Préd.  836). 

el-erőtlenüi  El  erötlen&lt:  defectus  C. 

még-erőtlenül :  infirmor,  enervor  MA.  (entkraftet  werden, 
schwach  werden].  Az  fortunak  megerötlenölnek  (KBécs.  1572. 
F).  Az  ö  kezec  megerőtlenölnec  (MA:  Bibi.  11.13).  A  harmadik 
parantsolat,  melly  a  .szombat  .szentelését  rendeli,  niegerőtlenült, 
és  szombat  helyében  vasárnapot  akarta  isten,  hogy  .szentellyűk 
(Pázm:  Préd.  1018). 

ERREGET.  Az  eb  erreget ;  canis  ringitur :  der  hmid  mur- 
ret  (Jom ;  Orb.  5. 

JüUSEE:  ai-chiepiscopus,  mehopolitanus  MA.  [erzbischof]. 
Villa  Érsek  ?  (1299.  Knauz).  Senonia-beli  ersők  (GuaryC.  37). 
Mynd  ei-sekevk  es  pispekek  (MargL  80.  ComC.  30).  Az 
varasbely  latriarclia  érzékekkel  (így]  pyspekekkel  es  papokkal 
be  mennek  (ÉrdyC  169b.  547 1.  Pál  érsek  levelére  való  felelet 


683 


ÉRSEKI- 1.  ÉKT 


1.  ÉRT 


«84 


1548.  (RMK.  11214).  Píisptík  Erdfidy  Lilszló  és  érsek  Erclfidy 
Tamás  (.SzegiAqu.  66).  Az  ersekuek  .szolgai  es  udvara  iiepe 
iVer:  Verb.  251.  Zriuyi.  1.73). 

Érseki:  (ardiiepisiuiwlis ;  erabisdiOflifliJ.  A  treriri  érseki 
megyében  fekszik  Koblentz  %áro8a  (Fal:TÉ.  743). 

Érsekség :  archiepiscopatiu  MA.  (erzbistum).  Mikoron  sem 
orsek-seex,  sem  pyspokswg  nem  volna  az  orzagban,  wr  papaj- 
aldomasaat  kyldee  az  iírzagnak,  hogy  Cracconak  vaiasaban 
leeuiie  ftVe  pyspekseeglinek  lielye  (ErdyC.  296.  .581b).  Az  bölcs 
népeket  fi  (a  pápa)  nwigálioz  liajtá,  kinek  érsekséget,  pi.spek- 
séget  ada,  kinek  kusztiVs.'iágát,  prépo»ts;igot  o.^zta  (RMK.  11.109). 
ÉrdyC.  296.  ő81b).  Er.sBliség  lielly,  liulot  ersekec  laknac  (Ilelt: 
Krún.  3). 

ERSZÉNY  (ftmiiy  WinklC.  142.  erszin  Sylv;  UT.  1.103. 
149):  cruraeua,  marsnpiuni  C.  lui-ulus  MA.  sacciperio  PHBl. 
[geldbeutel,  börse]  Ne  akaryatok  byrny  .se  ezystet,  .se  eraont  az 
wton  (JordC.  382.  ÉrdyC.  49").  Ereenet  őuet  as  melleket  valnala 
olariila  (TelC.  98).  Ziucnok  zekrenieben  tulaydon  akaratlanak 
orzeniet  tartaiigia  (VirgC.  33.  106.  131).  Az  eottwen  pinzt  az 
wr  az  eöuimaga  er.szenebnl  megadna  (RMNy.  III.119).  Hijú  er- 
szénnyel eltérnek,  t'oli;iszkodnak  (.KMK.  IU.314).  KüldSttolec  er- 
szény, az  az  jienz  nélkül  (Bum:  Kvang.  III.272).  Egy  erszény 
pénzt  v5u  kezi'liSz:  saccnluui  pccuniae  (Kár:  Bibi.  1.606)  Coro- 
nani  quideni  gestans,  coteruni  siti  perditus:  vagy  vagyon  az 
erszényben,  va^  iiincz,  de  ugyan  i.szik  azért  íi  (Decsi:  Adag. 
91).  Meg  nl.sd  az  erszént,  s  meg  lészeu  az  mit  kiuánz  (HO).  lol 
l)é  vonnya  erszénye  szaiát  (Bal;  Csisk.  85).  Bái-sony  ei-zin  (Radv 
Csal.  11.22).  Adgyák  ki  az  .szakátsnaU  a  borsolo  erszényt  (Szentm : 
TFiú.  15).  Deroka.sint  tVizet  a  vendégfogadóval,  de  mind  az  én 
erszényemre  (Bothl :  Élet.  11.120),  Nem  a  te  fejedhez  való  íiz, 
mert  néked  se  eszed,  sz  erszényed  hozzá  (Thaly:  Adal.  l.Sii). 
A  lapos  erszényt  arany'al  dagadta,  domborúvá  tenni  (SzD:  MVir. 
121). 

[Szólások].  Még  megfelel  .szivem  isteuenmek,  bátor  erszé- 
nyemne  ér  k  ezzék  adós.ságinmial(Fal:  NU.  285).  Erszény 
terhelő  szolga  tsorda  (.SzÜ:  MVir.  121). 

[Ki5zmon(Lisok].  Czak  addig  tart  az  szeretet,  míg  nem  fires  az 
erszény  (Decsi:  Adag.  16).  Egyik  csinál  erszént,  miisik  lemetszi 
:izt  (Kisv:  Adag.  18).  Rokonom  a  kas,  barátom  az  ei-szény  (SzD: 
MVir.  121). 

pásztor-erszénye  :  bursa  [lastoris  Beythe :  Nom.  2.  [tasdien- 
kraut,  tiischelkrant,  liirtentjische) 

pénzes-erszény:  [crumena;  geldbeutel]  (Fal: NE.  92). 

Erszényecske :  locellus  C.  (beutelchenj. 

Erszényes  :  crumenarius  PP.  268.  (tascliner]. 

Erszónyke  :  (locellus ;  beutelchenj.  Meg  uitad  az  en  8iáuem 
k&rnfti  való  erszinkeket,  ki  az  vigasagnac  kut  feie  (Szék ;  Zsolt. 
158). 

1.  ÉRT,  ÉRETT  :  ('i  -ríoc  BécsiC.  18.  azoköi  23.  méíiékó- 
zéin-í  53.  én  tríéu]  MiinciiC.  32.  sjit.  hideg  eV(,  diadalom M  Helt' 
Krón.  150.  sat.  azereí  DebrC.  132.  bynekertí  VirgC.  49.  yerlhe  LevT. 
L268.  irettek  DöbrC.  185.  yreltem  PozsC.  36.  afjmiirf,  irellem 
Sylv:  Ul\  1.136.  saLi:  1)  (loco;  aastatt].  Haluan,  hoé  Archel- 
laus  orzaglaiia  Júdeában  Herodesert  5  attaert,  (József)  felemec 
oda  menni:  audiens,  íjuia  A.  regnaret  pro  Herodo  patre  suo 
(Münch.  17b).  Scnmiiert  vétié  ez  egyre  erezteui  ő  kezét :  pro 
iiihilo  duxit  in  unum  Mardoclieum  mittero  nianns  suas  (BécsiC. 
55).  Keepúket  e\v  eerettők  tyztőhiy  (a  szentek  helyett  ÉrdyC 
538b).  Uo<log  ember  kit  bünős  emborirt  nem  vLszcn  az  uriston 
(Sylv:  TU.  II.8).  Nem  igyekezném  az  bizonyusokert  bizontala 
nokra:  neqne  ego  inceiin  pro  certis  captarem  (Docsi :  SalIC  15) 
Az  job  kez  az  eroert  es  bir< 'dalomért  vetetik  hasíjnlatos.Híig  sze- 
rűit (Kél:  Tan.  279i.  Az  Írásban  gyakorta  bizonyoN  .száin  vétetic 


bizontalanért  (^lA:Bibl.  L132).  Hallván,  hogy  Archeláus  ural- 
kodnék az  6  attyáért  Heródesért,  féle  (jda  meniú  (Pázni :  Préd. 
169).  Maga- után  Péterért  tizete  C'hristas,  úgy  mint  az  apostoli 
cselédnek  fejiért  (Pázm :  LuthV.  345/  Valakitől  nagy  summa 
pénzt  vennél  fel  költsön,  es  oztán  más  tizetué  meg  er6tte<l 
(Kulcs:  Vetek.  55).  A  tsuhát  palástért  sokízor  el  tseréh  (Orczy: 
KtiltH.  128).  S)  pro  C.  [fiir,  im  tausche).  Ada  ennem  niagátli 
niy  heerethench  (WinklC.  367j.  Azért  bochátá  ez  világra  isteu 
.iz  J  Hát,  hogy  íutóI  [árúi]  adatuéjék  ez  \il:igért  (Tel :  Evang. 
lL310b).  A  quártélért  tartoznak  (LevT.  U.263).  Ha  az  6  szolgá- 
jánac  fogát  kiütendi,  bücsás.sa  el  azt  szabadon  az  o  fogáért 
(MA:  Bibi.  1.68)  Boeliánatot  uem  kér  az  igaz.ságljan  való  fogyat- 
kozásért, hanem  az  nyelvnek  nem  szinte  oly  fényesen  folyásá- 
ért (Pázm:  Kai.  809).  Készeb  vagyok  agyon  veretni  azt  a  fejér 
loval,  hogy  nem  az  országot  érette  adui  (Liszuy:  Kron.  212i. 
Országért  országot  nyer  (C^úzi :  Síp.  363)  Kolbászért  iufulál 
.idat  a  kápláiuiak  (Orczy:  KöltH.  130i.  3)  pro  C.  (fíir,  im 
intore.s.se|.  W'imagguc  isten  kegilniet  ez  lelicert.  Wimagguc 
niend  angelcut  hug  uimaggonoc  érette.  Scerelmes  bratün,  vi- 
maggomuc  ez  szegin  ember  lilkiert  (HB.i,  Keerjetek  ty  en 
érettem  vr  ystent,  hogy  semy  ne  yeyen  ezekben  en  reani : 
deprecamini  vos  pro  nie  apud  dominum,  uequid  supen'eniat 
mihi  (JordC.  734).  Egyliazhan  való  es  kyuevl  fekw  balotakert 
nem  ymatam  (\'irgC.  6).  Meg  eretwnkh  mezítelen  tige  az  ke- 
reztfan  (24).  Bii  w  erete  kezes  hrtem  (57).  Valaki  bekesegel  zen- 
iiedne  az  habonisagot  istenért  (88).  Tyertetek  Iwtem  emberre 
(120).  Ertewnk  zenwedel  (PozsC.  11).  Ü  ertek  ki  megiek  es  & 
ort6k  áldozom  (Mel :  SzJán.  .5).  Az  Lsten  kevés  jámborokért,  soc 
gono.szokat  megtart  (MA:  Bibi.  Ll5).  Eggycnei:  az  másikért 
luMk't  kűuyórgeni,  és  egymást  szóval  való  intes^altal  epitteni 
(Zvon:  Osiand.  211).  Bornemisza  lu-am  most  épül,  vajha  lábot, 
egészsé'get  pénzen  vehetnénk  neki,  bizony  kiadnék  az  sárgák- 
l«ui  érette  (l{ákGy:Lev.  158).  Színig  tele  lévén,  meg  itta  éret- 
tem (Gvad :  l''Nót.  30).  4)  ob  C.  propter;  wegou  Com:  Vest. 
142.  a)  Bozzw  bezéduel  illeteud  érette  (RMNy.  JL'i).  Meg 
giőtrendö  a  keroztien  hitért  (DebrC.  12).  Ah  bóilert  meg  neni 
lM)chátia  az  úristen  b&nSnket  (Ozor :  Christ.  138).  Vádoltatom  az 
l(alutt;ic  fel6l  való  remensegert  (Bom:  Préd.  27ui.  Piszok  esik 
rajta  nyelveskedéseért  iMatkó  BCsák.  10).  Szúrkállyátok  az 
Isten  ecclesiáját.  Üe  meg-emé.szt  az  isten  haragjának  töze  érette 
i9(i).  MerJ  eszteleneknek  mondgya  a  sidokat  érette,  hogy  at  a 
bSltseség  bennec  nintsen  (Megy:  3 Jaj.  IL 105).  Az  isteu  Ádámot 
(irUk  munkára  és  izzad;isra  kárhoztatta  egy  alma  kostolásért 
(Illy:Préd.  1.4).  A  hidegért  (propter  frigus)  nem  akart  .szántani 
(285).  De  én  ezt  mért  érdemlettem'?  Azért  talán  hogy  szeret- 
tem? (Amadé:  Vers.  74).  b)  Zewksegert  fewldewu  nugoznak 
uala :  propter  penuriam  in  camix)  íjuiescebaDt  (EhrC.  143). 
Megh  zoinorodeek  az  liozj^v  wtecrt :  taedere  coepit  itineris 
(JordC.  162).  Meg  zomorodeek  az  eskeweesert  (ÉrdyC.  523). 
Az  kSr&ztfanak  nehossegeert  sokszor  az  tSldre  le  eseel  (CzechC. 
32).  Az  vton  kyn  egyéb  nem  zokot  vala  iami  az  farkasnak 
feleiméért  (VirgC.  54).  Touab  nem  mehete  az  nagy  fajdal- 
makert (DomC.  228).  Ott  a  szigetekben  nem  maradhatoac 
seumii  méhec  á  felette  való  nagy  hideg  ért  (Helt:  Krón.  16). 
A  tü  szüveteknoc  kemény  voltáért,  irta  tünektec  aat  s  paran- 
csolatot: ad  duritiam  i-ordLs  vestri  scripsit  vobis  praeceptum 
istud  (Helt:  UT.  LS).  KeszdetlAl  fogva  az  tavaszi  idSbeu,  hido- 
gfit,  es  nedves  idSt  renielliotni,  az  hideg  kődőkerth  (KBécs. 
1572.  D8).  Az  fele  derek  ira-sbol  az  fi  vekon  értelmekért  kenés 
hasznot  vehetnek  (Fél:  Tan.  Elób.  4».  Ez  világi  fejedelmeknek 
ongedgyünk,  nem  csak  büntetéstiil- , aló  félelemért,  lianem  lelki 
ésniéretünkértis  (Pázni:  Kai.  483).  Siiutéu  oly  komor  a  mi 
jesultánc,  a  meg  nem  felelbetésért  (Ctegl:  Japh.  114i.  A  paráz- 
iiasiigért  kinec  kinec  fele-sége  légyen  (Apáti:  Vend.  888).  Isten 
ezt  kiváltképiien  két  okért  cselekedte  (Illy:  Préd.  II.271).  Ugyan 
eztMi  okért  is  Orillének  a  vada-sszonyok  (Mik:  MulN.  328).  •)  Ki 
ilneztendi  *  lelkei  en  értem  (jiropter  mei,  megleli  étet  (Milui-liC. 


i8S 


EKT 


ÁLTAI.ftKT 


68H 


32).  Maria  ellene  zoh-an  Moysesnek  ar  ew  zereczeii  feleseege- 
árth :  lociita  ost  M.  cnntia  M.  [nopter  uxoreni  ejvis  Aetliinpicani 
JordC.  H3V  Eii  reani  es  megli  haraghweek  tv  érettetek  :  milii 
!juo<iiie  iratus  est  propter  vos  (2ol).  Zolandiiak  rtijiiden  gonozt 
tv  ellenetek  liazwdwan  en  érettem ;  dixerint  omno  nialuni  ad 
fersuni  vos  nientienteí  propter  me  (365).  Kyralokiiak  eleybeu 
kitettek  en  érettem  liwiiekyk  brainsagokra :  ad  reges  duoe- 
luini  propter  me  in  testinionium  illis  (383).  Meg  kóuete  liogi  ó 
iTi'tte  tetetít  volna  a  tómlSczben  (DebrC.  43).  Az  ew  marliaya. 
inellyet  en  érettem  nettének  el  (RMNy.  11.106).  Bíitsfilletcsl 
latrok  lántzaival  Kri.stusért  kíitíSztetni,  hogy  sem  királyi  ko  oná- 
ban  tiindnkleni  iPázm:  Préd.  37).  Mas  ember  feleségéért  feiei 
i-toek  iVás:CanCat.  640).  Értted,  értted,  már  éretted,  ali. 
mennyit  kell  szenvednem  (Amadé:  Vers.  86).  5)  [causa,  gratia ; 
negen,  balber,  behiife].  Teben  czudaert  (pro  miraculo)  touaba 
megtartottak  uala  a  kenyereket  lEhrt'.  76)  Az  evkret  hozta 
lala  az  zenfieges  zevletesi-e  való  kevltsegert  (ConiC.  85).  A 
?araiidokert  knldeh  (DebrC.  8).  László  ért  kfildénec  (Valkt 
Geo.  331.  Es  országoknak  epíletiert  tanaczokath  tártnak  (KBécs 
1572.  F5).  Az  házasság  az  Istentfii  rendeltetet  az  emberi  cem 
íetnek  szaporodásáért  iFél:Tan.  460i,  Látá  hogy  az  gyümílez 
kévánatos  volna  az  bSiczeségnek  megnyeré.seért  (MA:  Bibi.  1.3) 
Helheztete  dierubimokat  az  életnec  fájánac  Srizetiért:  collo 
L*a\it  cherubim  ad  castodiendam  \iam  ligni  vitae  (i).  Aaroii 
veszszéje  megvirágozic  az  Aaron  pap  tisztinec  és  méltóságánaf 
megerSssitéséjért  (136).  Akár  békeségért,  akár  viadalért  jStte- 
iiee  fogjátok  meg  6ket  az  követeket  (32Si.  Folyamhatiink  segít- 
ségért (Bal :  Calsk.  260).  A  paráznaságnak  el-távoztatásáért  min- 
den férfiúnak  tulajdon  telasége  légyen  (Matkó;  BCsák.  237).  Nem 
áétatnsságért  járnak  a  templomban,  hanem  gonosz  szándéko- 
kért iLand:  ÜjSegits.  11.208).  Hogyha  bor  italtiíl  fejed  fáj  erSs- 
s«n,  meggyógyúlasáért  igyál  a  szép  vizben  (Felv :  SchSal.  35). 
A  fájdalomnak  jeléért  hammut  hintett  fejére  (Illy:  Préd.  1.89). 
IdS  töltésért  ment  hozzá  iMik:TörL.  93).  Szabadságot  kér  a 
bor  ám'ilásért  (95).  Kardokat  nem  más  végért  rántották  ki 
hüvelyéből,  hanem  hogy  hilségeket  miita.«sák  fejedelmekhez 
(Fal:'xA.  210). 

[Szólások].  Istennek  kedueyrt  kére  amore  Chr.  (EhrC.  26). 
Múlatás  kedveyerth:  caiLsa  recreationis  (NagyszC.  228).  Jobb 
is  volna  kdnek  vasárnapra  szombaton  ide  jíni  isteni  szolgálat 
kedvéért  (LevT.  11296).  Kétezer  szokták  a  ludakat  meg-mel- 
jeszteni  a  tolla  kedvéért  (Misk:  VKert.  351i.  Az  te  zenczegfls 
sebeyd erth  kérlek  uram  Jesus  (CzechC.  22).  Kérem  te 
Kdét  erők  való  szolgálatomért  (I>evT.  1.6).  Istenért  ls  kérem 
Kdét.  elvégezvén  dolgát,  öcsém  uram  6  kménél  ne  késsék 
(n.254).  Annak  ideiékor  kitészen  magáért  a  discursusban 
(Fal :  NA.  19.5).  Fejére  tellett  a  büntetés,  hogy  mindent  meg- 
fizessen, a  bosszúság  ért  is  tegyen  (Fal :  TÉ.  748).  Érte 
V  a  g  y  o  c :  vigilo,  conor  studeo,  satago  JLA.  Erthe  leszwnk. 
hogy  megh  wegy\vk  (LevT.  1.55).  Minden  módon  ér5tte  akara 
ISnni,  mint  békeséget  szSrezlietne  (Helt:Krón.  193).  Ha  lehet 
tSlem  érte  leszek  (Decsi:  Adag.  233).  El-is  hitesd  magaddal, 
érte  lé.sznek,  hogy  minden  képes  udvarisággal  magokhoz  tsal- 
hassanak  (Fal:NK  3). 

2.  ÉRT  (ért  BécsiC.  83.  MUnchC.  38.  44.  sat.  írfelem  Helt: 
LT.  n6.  s3.  Ll):  1)  intelligo  C  [verstehen].  Bernald  mendent 
latuan  es  megmondot  bezedeket  yol  ei+uen  hozzahyvya  zent 
Ferencett  (EhrC.  5).  Ho^  ne  latnanac  zemeckel,  se  fSISckel 
hallananac  .«e  zuuSckel  ertenenec  (MünchC.  38).  Halgassatok 
es  erczeetek  (JordC.  401).  Az  tyz  zjv.eken  mynden  ember 
ertetyk  (ÉrdyC.  150).  Myt  ertez  raytta  mykor  azt  mondod  (568). 
Elmeegyen,  erched:  az  zernyiv  halárra  (505).  Ewneky,  erthween: 
|az  wr  istennek  ;55  b.  14b).  Ez  zent  igéknek  haznalatyat  es 
jereyet  erezneek  es  értelmei  értenélek  es  tudnak  (VirgC.  52). 
Az  folio  \izen  ezuilagh  értetik  (110).  Okh  nem  erthek  ez  beze- 
detli  (PozsC.  21).  Beszellek  neki,  semmit  nem  ert  benne  (Mel' 


PrJán.  213).  Olyról  írsz.  kit  sem  te,  .sem  a  te  feleid  nem  erte- 
nec  (Mon:  AikiI.  332).  Oly  nyelven  lieszéllett,  az  mellyben  az 
nép  semmit  nem  értótt  iMA:  Scult.  854).  Az  darázsokon  érti 
mardüsást  (MA:  Bibi.  L70).  Mit  érte.sz  azt>nn,  mikor  luszt  mondod, 
hogy  . .  .  (Bal :  Cülsk.  324).  Cliiistus  elviselt  kera'ztit  érted  a 
szenvedé.sen  (Czegl :  MM.  185).  A  mélységnek  kuttyán  érti  a 
világot  (Illy:  Préd.  1.74).  Ez  áldozaton  értetik  az  oltári  szent- 
ségnek áldozattya  (IL93.  1(:4).  In  principio  cieavil  deus  caelum... 
Itt  az  istennek  neve  által  értetik  az  atya,  a  kezdeten  a  fiu ; 
;iz  isteimek  lelke  által  pedig  értetik  a  szent  lélek  (Biró:  Préd. 
119).  Mikor  a  fél  így  s  amúgy  biiltsmérez  valamit,  arra  éitsed 
bogy  bötsülli  (Fal :  UE.  III.99).  2)  per.-<entis«)  C.  [ertahrenj. 
Erty  vala  anya  zent  egy  hazat  elnyomottatny  es  zagattatny 
(MargL.  81).  Vala  menee  yrasok  vannak,  erched  zent  leélek 
WT  isten  myat  zereztetween  (ÉrdyC.  4).  Ercchee  kynek  ei-teny 
keel  (505b).  Jupiter  akarattiat  eiii  vala  (CsoniaC.  7).  Ha  kd 
mit  ért  Ferencz  uram  felfil  (LevT.  11.50).  Kuendfl  dolgokat 
akarsz  én  tcMlem  érteni,  melyeket  senki  meg  nem  érthet  (Helt: 
Krón,  16bi.  Isten  azokat  a  kik  igazat  akaniak  érteni,  az  tíir- 
vényhez  igazittya  (Pázm:  Kai.  487).  Ebbfil  értenünk  adatik,  bogy 
ChrLstiustúl  el  nem  szakadhat  az  ő  teste  (532).  Ha  Bécsben 
indulnék,  és  az  utat  nem  tudnám,  akarnám  érteni,  melyre 
kellyen  mennem  (592).  Eorömest  érteném,  hol  olvasták  az  Írás- 
ban, hogy  ezeket  az  szókat  kell  mondani  mikor  keresztelünk 
(742).  Ábrahám  nem  tiidot  minket,  es  az  Iszraél  nem  ertet  mi 
felSlünc  (Zvon:  Osiand.  197).  Ei  esztendőbennis  azonokat  erezed 
leendfiknec  (KC.sepr.  1626.  D7).  Noha  veiben  .sokan  feküszuek, 
halnak  is,  de  döghalált  még  nem  értettem  (RákGy:Lev.  224). 
lm  értettünk  icnmár  a  külső  lu-akn'il  s  azoknak  hallatlan  mar- 
t)Tom.ságoknil  (Thaly:  Adal.  1.19).  3)  [pufo,  opinor;  meinen). 
Nem  értünk  vélek,  nem-is  tsuda :  ab  iis  dlssentimus,  nec  mirum 
PPBI.  Kfilómbet  ért5c:  absentio  C.  Nemelliek  ászt  értik,  bog 
az  isten  teremti  az  lelket  (Fél: Tan.  92).  Az  igaz  poenitentianak 
eggik  részéről  sem  ertenec  igazat  az  pápisták  (244).  Senki  ű 
maga  felől  keuellien  ne  erczen,  hanem  vg  erczen  bog  mérték- 
letes légien  (457).  Ezent  kel  a  conciliomokrol  ertenünc  es  tar- 
tanunc  (Mon:  Ápol.  275).  A  mit  ez  egy  tévelygésnek  példájában 
mondok,  azont  érésed  akármely  újonnan  gondolt  gaz  tudomány- 
iul (Pázm:  Kai.  569).  Ne  érts,  mint  ha  szent  Pál  maga  ejtette 
volna  magán  azokat  a  bélyegeket,  és  hupi  kékeket  (Pós:  Igazs. 
11.129).!  Giakran  az  istennec  drága  z.  emberi  önnön  kőztőc 
eggic  az  masic  felől  igen  iol  ertnec,  &s  iol  itelnec  (EsztT: 
IgAny.  23).  Ha  mind  az  egész,  világ  papa  ellen  erteneis,  de 
mégis  az  papa  Ítelete  mellé  kellyene  állani  (423).  Photinus  az 
ur  Cliristus  felöl  még  Ariusnál  is  bötstelenbbfil  értett  (GKat: 
Titk.  15).  Ne  ércs  magad  felöl  nagyot  (Megy:6jaj.  IU.34). 
Tulajdona  az  alázatassoknak,  hogy  magokról  alább  értsenek 
(sentiant)  hogysem  vannak  (Illy:  Préd.  II 20).  Alázatos  volt,  és 
keveset  értet  ö  magáról  (209). 

[Szólások].  Igen  ért  hozzá,  mint  az  bagoly  az  Aue  Mariához 
(Decsi:  Adag.  2).  Nem  értünk  vélek,  nem  is  tsuda:  ab  iis 
is.sentimus,  *nec  mirum  PPBI. 

[Közmondások].  Mit  ért  az  hajdú  az  harangöntéshez  ?  (Thaly : 
Adal.  1.80). 

által-ért :  *c€mo  animo  PPBI.  [begreifen].  Hamar  által-érti 
a  dolgot :  vir  acutae  narls  PPBI.  Az  emberi  elme  soc  száz  esz- 
tendőket által  ért  és  megemlít,  midőn  akármely  időt,  napot,  és 
esztendőt  az  ő  helyére  szab  (MA:  Tan.  170).  Az  illyen  tanító 
szenti51  és  mélyen  által-értette  bivatallyát  (Pázm:  Préd.  c)  Által 
érti,  hogy  ember  a  gonoszért  nem  dütsőséget  hanem  gyaláza- 
tot érdemel  (57).  Ki  értheti  által,  hogy  a  ki  születik,  annak 
má-s  természete  nincsen  a  szűlötül  ?  hogy  az  atya  nem  idősb  a 
fiúnál?  (Biró:  Préd.  110.  128).  A  ki  ezt  jól  általérti,  hahol  mit 
nyer  is  urán,  mentegetni  és  titkolni  fogja  il''al:  UE.  366).  Hogy 
a  bóltsek  írásit  által-értsed  (SzD:  MVir.  115). 


687 


ÁLTALÉRTÉS— ÉRTEK  Fy^IK 


MEfíKKTKKKZIK— ÉRTKLEM 


általértés  :  (percoptio,  coKiiitio  ;  da-s  boKieifen,  verstehenj 
Az  embtiink  éitulme  t«lhe(etluii  a  természet  litkainak  és  felüé- 
,'es  dolgainak  állal-értésélieii  (Pázm:l'réd    C2.  IlalhTel.  2). 

eggyet-ért :  concordo,  consentio,  assentio,  astipulor  C.  [ein- 
veretaiiden  sein,  eines  sinii&'<  sein].  Az  én  tiaimmal  ejjyotérteen 
il  kemo  és  egymás  elilmnntinok  őriiljenek  (I,ovT.  UA7).  Eggiet 
nrtenek  az  li ivek  íFél:Tan  2<J5).  Szent  í'al  sem  ertet  volna 
Péterről  eggjet  (Mon:  Ápol.  347).  Tsak  szó-tia  be-széd  az,  liogy 
az  apostolokkal  eggyet  értenek  (Pázm:  Kai.  1766.  163).  IgyekS- 
zetekbon  eggyet  értnec  (Zvon:l'ost.  í.537^. 

egg^etértéa :  assensin,  astipulatio  C  [einti-acht]  (Com  : 
Jan-  67). 

el-órt :  mente  asseijnor  81.  fbegreifen,  verstelienj  Hogi  min- 
dSn  embfir  el  erteiieie  ehbfil  liogi  Maria  oll  fenSs  es  tizta  a 
bintSI.  (DebrC.  174).  Mi  dolog  legyen  ez,  én  el  nem  érthetem 
(Hlyef :  Jepht.   10). 

elértós :  ontljymema  ACsere :  Euc.  22 

íbnn-órt,  föimen-órt :  [snperhio ;  hochmiitig  sein).  FSnnyen 
niagoe  és  érdemcc  fel51  ne  értenénec  íZvon:  Po.'<t  1.396).  Szem- 
ben ugric  veled  ez  ily  emljer  és  azt  mondgya :  Tehát  miért  érted 
olly  fennyen  ?  (Kereszt:  FelsK.  130).  Fenn  ne  érts,  hanem  felly 
iMadrEvang.  571.  Sámb:  3Fel.  5S6). 

fönnórti  :  [siipeibus ;  hochmiitig].  Ezzee  igen  fen  érti  em- 
beréé, és  felStte  bőiezec  (Dáv:  KKer.  Q7i. 

meg-ért :  1)  intelligo  MA  [verstehenj.  Könnyen  megértheti 
dolog:  *tvidit  in  nastram  intelligentiam  PI'l.  Hog  niluaban 
niégen'étéc  mit  tanoitonc  (15éiwiC.  83l  Megh  erthween  magya- 
razattyat  (ErdyC.  600).  Nem  ertclttem  meg  magamat  (NagyszC. 
'>i).  Meg  eerched  een  ohayta.somath :  intellige  elamorem  nieum 
(Kuk«C.  6).  Hallott;im,  hogy  az  álmot  megérted  és  megtudod 
magyarázni  (MA:  Bibi.  1.38).  Ebbfil  aletom  hogy  könnyen  meg 
ertethetic  mely  igen  részes  legyen  az  romai  vdnar  az  ilyen  keres- 
kedosnec  vndoe  fSrlelmessegeben  (Zvon:  O.siaiid.  6y).  2)  com- 
l>erio,  rescisco  C.  reseio  MA.  [erfahreiij.  Ha  akaryatok  meg 
erteny  hew  az  yllyos :  si  \niltis  reciiwre,  ip.se  est  Elias  MordC. 
386).  Meg  erie  hog  fogatta  volna  bog  köröztet  nevén  ellenségre 
menne  iDoniC.  2401.  Hogy  het.síillie.s.sftc  a  tellyes  szent  irast, 
értsfik  meg,  honnan  támadót  (IIelt:Bil)l.  I.a2).  Azt  nem  tudta, 
hanem  az  vtin  értette  meg  (Kár:  Bibi.  1.91.  532).  Őrizet  ala 
vetek  íitet,  mig  megh  ertonejek  az  urnák  akarattyat  (Szár: 
Cat.  M4)  Jó  voln.i,  adná  megérteni  az  franezúznak  (RákGy: 
lyev.  151).' 

vissza-ért :  [contra  intelligo ;  uingekehrt  verstehenj.  Ezt 
az  velokedast  vlsz-szji  kel  érteni :  conlraria  opiniu  intelligenda 
est  (Ver:  Verb.  158).  Ha  ezek  dit.séini  kezdik  a  virtust,  vissza- 
éitsed:  mert  tsúfképpen  mondgyák,  úgymint  már  ré'.;i  baráti  a 
lator.nágiiak  (Fal:  NE  58)  Még  nem  érkeztetek  annyira  esze 
lekkel,  hogy  ezt  jdl  meg  fontolnátok,  és  azért  mind  vls.sza  érti- 
tek a  dolgot  (Fal:  NA.  139). 

Erteget :  (rescisco,  saopius  audio ;  íitter  li«ren|.  Ha  Intlio 
rista  volnék,  s  azt  kezdeném  értegetni  tanitoimtni,  liogy  az  egész 
ecclésia  eltévelyedlietik  minden  pásztorival  egyetemben  (Pázni : 
Kai.  553.  TífrtT.í  1.87). 

£rtekez-ik:  I)  (intelligu;  verstelien].  Halnan  nem  balnak 
es  nem  értekeznek  :  audientes  non  audiunt  ct  non  intelligunt 
ÍJordC.  393).  Aloyttya  vala  liA  attya  H'yayt  ezen  ertekílzni :  exi.s- 
timabat  fratros  snos  intolligere  (728).  Myndonlék  azonképpen 
ertSkSzween  egy  masrol :  idipsum  invicem  .stqitientes  i  ÉrdyC. 
73b).  Nem  <«rtekeztok  az  kenyerekrill :  non  intelloxerant  de 
panibiis  (Érst'.  4).  liodogli  ky  eertekezyk  naualyason  :  l>eatu» 
i|ui  intelligii  .suiier  egenum  (KnlcsC  lüOi.  Értekezem  a  l'ertezetleii 
vtban,  mikor  i5z  eii  liuziam  (AporC.   61).  2)  M-rutur  MA.  [aicb 


orkundigen,  erfragen).  Szurgalmato.san  értekezom :  (lerfunctxjr, 
[wrcontor  C.  Tamil,  érlekezjc,  tudakozik :  disdt,  percjutatur, 
.sciscitatur  CijmiJan.  154.  Értokezic,  végére  mégyen:  percon- 
tatur  rumores  185.  Ez  volagyakrol  kynneb  embernek  eertee- 
k5znyo  honnom  az  menyoyekrSl  iSándC.  1).  Arról  ercchetSk 
OS  ertekSzyetek  ky  meenyben  vagyon  (ÉrdyC.  391b).  Kd  érte- 
kezik az  egészségem  feWI  (LevT.  IL 1 1 2).  Akarván  híreket  érte- 
kezni (306.  97).  l/íbetetlen  hogy  nem  értokezet  uolna  raita,  mi 
okból  ölette  meg  okot  Heródes,  e.s  ottan  meg  montac  neki  az 
okát  iTel:  Evaiig.  I.135I.  Halga^satoc  űket,  kergyetec  es  erte- 
kezzetec  fi  tűllói'  (213 1.  Jo  let  volna  (joorgius  maiortul  érte- 
kezned (Tel:  Fel.  61).  Az  irast  ertekezi  en  felölem  (Born:  Pi^d 
16.  82).  Ertekezzctec  az  ira.íokbnl,  mert  ezoo  tesznec  tanubizoii- 
.sagot  felölöm  (Pécsi:  SzrtzK.  31).  A  mellyeket  által  ismerni 
gyfinySröséges,  visgállyuc,  értekezzűc.  tudakozzuc :  quae  per- 
noscere  volupe  est,  rimamur  ((xim.  Jan.  6"i  Kedvesen  venném, 
ha  értekezhetne  kd  az  kalmárokkal,  nem  adott-e  el  nekik 
valamely  eziLst  diualx)t  (LevT.  n.400).  Neander  értekezik  Eiiso- 
biu.stúl  a  főrendnek  kötele^ségérfil  (Fal:  Í!K.  3).  Értelem  nélkfil 
nem  lehet  élni.  Ha  otthon  nintsen,  kérj  kóltsón,  az  az,  ha  nem 
érted,  értekezzél  (Fal:  UE.  455). 

meg-értekezik  :  1)  [intellgo;  erkennen,  sich  vergems- 
^emj.  Megerteke7.enec  az  igeröl:  cognovemnt  de  verix)  (MüncliC 
111.  ÉrdyU  112b).  Kezde  gondolkodnya  kyth  loseph  lathwan 
ees  róla  megh  eerthekezweon,  monda  (WinklC.  109.  NádC. 
379).  Nem  ertekeztenek  vala  meg  az  kyneiekböl :  non  intel- 
lexenmt  de  panibus  (JordC.  475)  Mykoron  ember  tyztSsseegben 
volna  nem  eertekfizeek  meg  róla  az  az  nem  tartaa  magát  reea: 
cum  in  honore  eiset,  non  intellexit  (ÉrdyC  7).  ()tt,"ui  meg  erte- 
közeenek  rajita  liogy  az  vohui  (66i  2)  persorutor  MA.  (sich 
((rkundigen,  nachforschen,  eifiagen,  erforsi'henj.  Az  byzon  bfil- 
cchei^eeg,  mykoron  [az  ember]  ennen  magáról  megh  ertJkizyk 
(28).  Minden  nehéz  dolgokban  meg  erteközic  vala  a  tudós 
emberektől  (Helt:  Krón.  28).  MellyTÖl  a  magusoktiíl  megerte- 
kfizet  vala:  iiuod  exquLsierat  a  magis  (Helt:  IT.  A4(.  KerdSt 
ker*  az  előtt  való  nemzetségekről,  értekezzél  meg  ami  eleinkről 
(Mel :  Jöb  2(  I).  Értekezzél  meg  ról.i,  liogyba  igaz-é  a  hir  (ÍIA  : 
Bibi.  1.171).  Megértekezvén  azoc  ín  felőlem:  interrogationeni 
de  me  habentas  (IV. 135).  ÉrtekezzíV  meg,  micsoda  életlwu  élt 
az  Simeon  (MA:  St:ult.  13U).  Az  tengernek  lemieíEetit  meg  érte- 
keznek :  naturani  maris  noscerent  (Forró:  Oirt.  597). 

Értekezés :  .scnitatio,  scrutinium,  iiercontatio,  percunctatio, 
porscTUtatio  MA.  (erkundignng,  nachforschung].  Szorgalmatos 
értekezés:  pereontatiü  C 

Értekézhetetlen:  [inexplicabilis ;  unerforsohliarj.  Ha  az 
ur  istennek  értekezlictetlen  szímtscgénck  mélj-sége^  felségét 
meggondollyuk  (Rim :  Ének.  88). 

Értekező:  pert-ontator  C.  stTUtal.n,  |»TciMilalor  MA  |iiacli- 
forscher). 

Értelem :  I)  intellectus,  intelligentia  C  [vorstand,  ver- 
sl.-indnis).  Meg  Ifi  es  ertelmnelkfil  vattoc  6?  (MüncliC.  421 
Bolondok  vetteek  értelmeknek  ege.ssegeet  (IXimC  161).  Vúh- 
goseicli  meg  kérlek  \Tam  az  én  értelmemet  (TliemrC  173) 
Magzattyokat  irtelomre  és  bJk'zeséL're  tanyitsác  iHelt:  Mas.  81 1 
Értelem  iiélkAI  vattoké :  imprnder.tos  estis  illelt:  IT.  I.li 
Ninezen  ó  benne  értelem  :  alwpie  pnidentia  <wt  (Kar:  Bibi. 
1.189).  Ada  az  isten  Siilomoniiac  UMcz<v*éget  és  igen  nagy  ér- 
telmet :  .s;ipientiain  et  prudentiam  multam  nimis  (3(Mti.  Az  en 
elmeninec  niiirz  aiini  értelme,  ammiiiemőt  ennec  az  dolugnac 
nagy  volta  kiuan  (Zvon:  l>siand  B2i  Meggondoló  érlelem  i NLV : 
Tan  18iii  Egyigyfi  rövid  értelinfi  emborec  iMA:Scull.  77j. 
Feleleli  elég  világas,  és  kőnnyft  értelniő  volt  i57)  ltéllye-me»; 
a  leg  kisseb  értelmA  gyermek  iMatkó:  BCsák  13>.  Vakok  az 
értelemben  illly:  !*réd.  1.203 1.  Az  embernek  elméje  és  értelme 
megbomályusocltak    {ll.2í    A    fSiiec    oltiö   réne,    homloka,  vak 


<>»y 


HXSG  Y-ÉKTELEM-ÉRTEI  JVIEí^ 


ÉKTELMESKEDIK— Éy 


()90 


s»iiva  alatt  vapj'on  a  kflzínséges  értelem :  siib  sincipite  sensus 
lomnuiiiis  it'om:  Jan.  64).  Az  értelem  ért,  az  okosság  okos- 
ko<lik  (Oim :  Vast.  391.  2)  (seiisus ;  siiin).  Felelem  niégliata  fi 
értelmeket:  tremor  iuvasit  sensiis  eonim  (I5éc.<iiC'.  15).  Vth  ér- 
teim laatlias  hallás  nyeldíiklas  illatozás  illetlii'S  iNafrjszC.  359). 
Ot  kapui  ay.  fit  értelmeknek  (ÉrsC.  5811)).  S)  [seiisus;  siiin, 
bedentmig).  Az  zent  wasbim  myndeii  hamiss  értelmeket  vgaz 
értelemre  ygazgathya  (ÉrdyC.  5G0b).  (Az  epistolanak)  rywvde- 
den  való  értelme  (521).  Az  te  látásodnak  értelmet  byzoimal 
meg  mutatom  neked  (DomC.  ;?1S).  Meszeb  nem  vitata  ennek 
értelmet  iCsomaC.  99).  Igaz  értelmét  es  niagyarazattyat,  el 
akarnae  nyomni  (Helt :  Bibi.  I.b2V  Mi  módon  melietfluk  végére 
az  biblia  bStűjének  igaz  értelmének  (Pázni:  Kai.  457).  Ez  könyv 
világos  értelemmel  vagyon  irva  (MA:íx'ult.  .S).  Világos  értelmfl 
(U130V  4)  sententia  C.  [meiuung].  Értelmem  kinjundilsa :  suf- 
fragatio  C.  Hamis  értelem,  tévelygés :  error  Omi :  ,Ian.  66. 
Kíilfin  értelem :  dissensio  (202).  Vmi  értelemre  állani :  *addicere 
se  alicui  sententiae  PPBl.  Lfin  az  bölcseknek  erről  értelme 
(CsomaC.  6).  Nincz  igaz  ertelmec  az  isten  felől  (Boni :  Préd. 
301).  Közönséges  értelem  hog"  az  angialok  az  \ilagossaggal 
eggifit  teremtettenek  (Fél:  Tan.  8(5).  Meg  halgatni  kfil  az  kos- 
segnec  értelmet  az  gyűlésben  (Zvon:  Osiaud.  G4).  Az  liflt  dol- 
ganac  el  rendeleseben  az  5  értelmet  meg  mondgya  (C4).  Ez 
vagy  amaz  véleködés  értelem  mellett  megmaradnac  (MA :  Scult. 
43).  Az  ur  feleletéről  k)'ilömb-kűlömb  értelemben  vadnac  az 
bólczec  (MA :  Bibi.  448).  A  pápisták  majd  minden  nemzetségből 
vontának  a  magok  értelmére,  mert  pápista  hiü-e  téritettek  min- 
den pogányokat  (Matkó:  BCsák.  216).  A  szent  atyáknak,  és  az 
anya.szenteg)  háznak  közönséges  értelme  az,  hogy  e  példabeszéd 
által  jelentetik  a  szentséges  vacsora  (DlyrPréd.  11. 1).  Ellen- 
mondással se  szinét,  se  jelét  nem  adgya  kfilönibözfi  értelmének 
(FahUE.  389).  5)  [consensio.  conspiratio;  einverstandni.s].  Miért 
hogy  az  várasbelieckel  értelme  vala,  azzormal  meg  véné  az  | 
várast  (Helt:Krón.  127bX  Titkon  a  tBrökkel  értelme  volt  és  \ 
barátságot  tartott  vala  (>IonIrók.  III.184)  Égy  ember  el-routá 
jó  értelmünket  (Zriiiyi.  11.47).  6)  fiustructio,  cognitio ;  kmide,  ! 
kentni.s].  Héjános  értelme  vmiuek  :  manca  cognitio  PPBl.  Az  j 
oluaso  nagyob  értelmet  vehes.sen  belőlle  (Helt:  Krón.  2).  Bá.stya 
György  mint  hogy  értelme  volt  császártól  is,  mindjárást  indiila 
az  tizetett  néppel  (Monlrók.  VII.80)  Dlyen  dolgot  ada  mind- 
gjárt  értelmemre  (Gyöngy:  (íiar.  24). 

[SzóMsokJ.  Meg-állani  maga  értelmében:  *constaie 
in  sententia.  Az  ö  értelmén  állottanak  meg:  senten- 
tia illius  *praevaluit  PPBl. 

[Közmondások).  Mennyi  ember  annyi  értelem:  quot  homines, 
tot  sententiae  (Decsi:  Adag.  18).  Mennyi  feo  annyi  értelem  (Vás: 
CanCat  460).  Sok  ffl,  sok  értelem  :  quot  capita,  tot  seasus  (Kisv: 
Adag.  513). 

éggy-értelém :  consensii.s  consensio,  unanimitas  C.  [ein- 
verstandnis].  Az  kSssegnek  alattomban  való  egy  értelme  :  tacitus 
consensus  populi  (Ver:  Verb.  E15b.  53.  Szót.  6). 

eggyértelmü  :  concors  C.  [übereinstimmend,  einverstanden]. 
Judas  levele  egy  értelmö  sz.  Péter  másodic  levelével  (MA :  Bibi. 
r\'.239).  Ez  szent  emberec  gyakorta  egymás  között  nem  egy 
értelműéi*  iMA:Tan.  Elób.  16). 

Értelmes :  1)  intelligens  C.  intelligens,  sapleas,  cordatus 
MA.  fverstíindig,  verstandnisvoU].  Oly  értelmesek  .sem  ualanak. 
hogy  czak  azt  mondyakuala  neky  :  my  es  elmegwnk  alamyznaert 
íElirC.  81).  El  eneztStted  ezeket  az  ertelmesekthvfl :  abscondisti 
haec  a  prudentibus  (JordC.  387).  Élmeyeenek  előss  voltaerth 
mondhatatlan  nagy  értelmes  ember  leen  (ÉrdyC.  519b).  Ertelmfts 
akarat  (533b).  Deaky  twdomanban  értelmes  (615b).  Oly  tekeel- 
letes  es  eertelmes  eeletew  volt  (647b).  Bölez  értelmes  férfiac 
(Kár:  Bibi.  1.452).  Értelmes  eszesség:  prudentia  ii'öO).  A  k 
sokat   tud,   ismer,  tudós,   értelmes:  gnams   (Com:  Jan.  66).  Az 

M.  NYELVTÖRT.   SZÓTÁR. 


borbély  értelme.s,  avagy  tudatlan  (Com:Ve.st,  15).  Adgy  a  te 
szolgádnak  értelmes  szivet:  cor  docilo  (Illy:  Préd.  1.56).  2)  [in- 
telligibilis ;  verstandlich,  bedoutmig.svollj.  Értelmas  snmmás  beszéd : 
lemma  PPBl.  Értelmes  magyar.azaty  (ÉrdyC.  535).  Az  ew  kerezt 
newozetynck  ertelu)fts  voltáról  (560).  Értelmesen  zolas  (596b). 
Ideiekorán  való  értelmes  beszéd  (MA :  iSB.  139). 

É!rteliiiesked-ik.  Értelme-skedni,  böltselkedni :  sapere  Com: 
Jan.  224.  180.  Mostan  ez  értelmeskedökot  szóllítom  meg,  az 
kic  az  ravjisz  okoskodásra  adgyác  magokat  és  az  Ai-istotele^nec 
mondását  horgas  t()korés.sel  oda  akarnác  f&sziteni,  hogy  az 
lelkek  halhatatlanságát  tagadgyác  (MA: Tan.  22). 

Értelmesség :  sapientia,  intelligentia  MA.  [vei-stand,  ver- 
nmift).  Azt  hatalmas  értei messeegel  teremtee  (ÉrdyC.  532b). 

Értelmesül:  [prudens  fio;  verstandig  werdenj.  Elméjében 
is  öregbait,  értelmesftlt  (GKat:  Válts.  1.44). 

Értelmetlen:  sensu  carens  Kr.  [sinnlos]  (Fal:  UE.  1.15.  Kr.). 

Értés :  intellectio,  notitia  Kr.  [das  verstehenj.  Vissza  való 
értés  :  antiphrasis  C.  ö  benne  csak  egy  el  oszolhatatlan  értés 
vagyon  (Pázm :  Kai.  35). 

[Szólások].  Értésenii-e  a  d :  notitiae  dat  Kr.  Adgia  erteseonkre 
es  tudásunkra  (RMNy.  n.324).  így  adom  értésedre  (Zvon:  Posst. 
n.284.  Czegl :  Japh.  123).  Melly  mondásával  azt  akarta  érté- 
sünkre adni  (Tam :  JÓÉI.  94).  Esett  értésiinki-e,  hogy  az  haza 
dolgait  igen  restesen  etlectuálná  (KecskTört.  rV.304).  Tuttokra 
vagyon  tehát  és  értésekre  az  szentek  kérése  (Pázni :  KaL   789). 

[Értet] 

még-órtet :  [iutelligere  facio  ;  verstehen  lassen,  zu  versiében 
gebén].  Miuelunk  istemiek  titkait  meg  értetöd  (TihC.  10).  Mind- 
ezekben az  a  csudám,  hogy  a  német  ho.stilitását  a  fényes  por- 
tával meg  nem  tudjuk  értetni  (Monlrók.  V  111.111). 

Értetlen :  inconsideratus,  stolidas,  imprudens  MA.  [unver- 
stiindig,  albeiTij.  Értetlen,  eszelős:  stolidus  Com:Vest.  147. 
Ertetlenek :  insensati  (NémGl.  282)  Vetkeztem  ertuen  ertetlen 
(VirgC.  13).  Nagiob  bívnwsbet  es  vtalato.sbat  es  ertetlenbet  en 
nálamnál  nem  lele  (80).  Nemelliec  értetlen  Íteletet  tesznek  (Fél : 
Tan.  Elöb.  8).  Tehetségbe  nézve  tudatlan,  szegény,  értetlen 
(Bátai:  VTárgya  181).  Az  hadakozásnak  dolgaiban  tudatlanok 
és  értetlenek  ne  legyenek  (Teleki :  FLél.  216). 

Értetlenkéd-ik :  imperite  v.  inintelligibiliter  loquor  Kr.  [un- 
sinn  schwatzen].  Szintén  ollyan  édes  vala.szt  tudimc  neked  tenni, 
mint  te  szoUasz,  ha  bolondoskodni  es  értetlenkedni  akarnéc 
(Tel:  Fel.  68). 

Értetlenség :  inscitia,  iniperitia,  ruditas  Ki',  [uuverstand, 
albenilieit].  Emlekezyel  meg  the  bozwsagydrol  ees  wnekyk  er- 
tetleasegyi'el ;  insipientia  (KeszthC.  188.  KulcsC.  180).  Értetlen- 
ség és  tudatlanság  (Monlrók.  111.125.  MA:  Tan.  73.  MA:  Scult. 
512).  így  azoknak  értetlenségeket  megmutatná  (Tly:  Préd.  1.22). 

[Érthet] 

Érthető:  intelligibilis  C.  MA.  [venstiindlich]. 

Érthetös :  c«  Hogy  mentfil  világo-sban,  érthetősben  esnék 
tanétásom  (Megy:  Diai.  Elób.  11).  Érthetősben  ki-fejtegették 
(GKat:Titk.  906). 

Értő  :  1 )  intelligens,  doctus,  peritus  ;  kenner  Sí.  [verstandig). 
Az  byro  mykoron  ew  nagy  regulayanak  alatyat  meg  oluasta- 
uolna,  ygen  meg  yzanyudak,  mert  uala  ertew  ember :  intelligens 
(EhrC.  22).  Ki  adott  az  elmének  es  ertö  résznek  értelmet 
(Mel:  Jób.  94).  írás  értő  (Zvon:  Post.  1.526).  2)  [concors;  ein- 
verstanden). Myndenel  erthevF  wagyok  az  byrowal  (LevT.  L15). 

ÉS,  S  (es  ÉrdyC.  (a  mai  ,ü'  uo.  rendesen :  ees],  eis  ThewrC. 
105—109.  125—126.  ews  RMNy.  0.64.  ni,29.  31) :  et,  atque, 
que,  ve  C.  ac  Ver.  [und].  Pur  es  chomuv  vogmuc.  Eiigede  ur- 

44 


(i91 


1.  ES—EGY15E  ESKÜSZIK 


FXJYBEE.SKÜTT— ESKITT 


k;i2 


dung  intotvinec  es  evec  oz  tilust  ^imils  twl  es  oz  gimilsbcn 
halalut  evec  (HB).  A  te  néped  en  nópem  es  te  istened  en  iste- 
nem (BécsiC.  3).  Testoua  iar  (168).  Ha  a  nyers  fan  ezt  tezik, 
smint  lezco  az  azzunac  dolga  íWeszprC.  101).  Meg  merek  fltot 
a  kereztfaboz  mint  liozzat  smind  zelet  (102).  Nem  íi-seli  az  6 
kereztot  s  engfimot  nem  köuet  (DebrC.  2).  Kristas  kirali  s 
Heródes  (109).  S  elfutanaU  s  zozat  lón  (118).  En  ees  «-taiinatok 
meegyek  bs  vala  hol  leezt'ik  eeltSk  lakoztok,  ott  akarok  lenny 
es  meg  habiy  ty  voletík  eogyetembe  (ÉrdyC.  577b).  Testestől 
e«  lelkestől  felvitettetett  (KazC.  24).  Enne  senne  iozagot  bozót 
(Vü-gC.  128).  Ez  igok  embert  legyeznek,  akar  együtt  vettesse- 
nek es  akar  kftlőn  íRMNy.  11.12).  Hogy  tarcza,  s  eelte-sse,  s  bamar 
fel  nonellyo  (Komj:  SzPál.  A3b).  Megh  tarcza,  s  ewTyzze  soltal- 
mazza  (A7).  Vallyon  s-niit  miuelnec  ez  nyomorult  sidóc  ?  Vallyon 
s-meg  ongcdiké  ezt  5  nékiec?  quid  judaei  faciunt  imbecilles? 
Num  diniittent  eos  geutes  ?  (Kár :  Bibi.  1.430).  Vallyon  s  miglon 
ingerel  engemet  ez  nép  ?  Usquequo  detrahet  mibi  populiis  isto '? 
(MA:  Bibi.  I.132I.  A  molly  fán  meg-lágyúl  a  gj-ümiilts;  és  mi- 
hent  szakasztyuk,  ottan  megebettyük  (Pázm:  Préd.  2ü).  Menny- 
ki  bamar  a  váras  útszjüra  és  szorossira,  és  szegényeket,  és  erőt- 
leneket, és  vakokat,  és  siintákat  bozz-bé  ide  (744)  De  jaj,  s 
meg  jaj !  melly  nagyra  bölsöllyiik,  és  mennyi  fáradtsággal  ke- 
reísük  a  világ  javait!  (319).  Ki  egyképpen  s  ki  másképpen  veszi 
(Pázm:  5  Levél.  276).  Kerülik  is  minden  nttal  és  móddal  (Fal: 
565).  Úi  a  .szakács  és  nem  szolga,  konybájában  kis  király 
(Fal:  Vers.  878). 

1 .  ES  :  (jusjnrandnm  ;  schwir).  Frátereknek  ossy :  fratrum 
profassiü  (EbrC.  104).  líssebolewl  (igyj  tartoznak  tartiuiy:  ex 
profossione  tenentur  observare  (111).  Esouel  erőseitiuala  6tet 
kazdagga  tenni  (BécsiC.  88.  274).  Hazug  est  ne  zeressetec  (306). 
Meg  aéé**!  ^  asedet :  reddiw  juramonta  tua  (MünchC.  22). 
Eséuel  fogada  (40).  Az  esnec  torueíie  (40).  E^uel  megtagada, 
mert  nem  esmérte  volna  az  embert  (66).  Megzomorodec  a  kiral 
az  esert  (82). 

£sküsz-i3c,  eskösz-ik,  eskész-ik :  juro,  ejuro,  dejero  C. 
(scbwören).  Erfis  e-skfivé.ssel  eskiiszíim ;  dejuro.  Hamissím  eskö- 
szom  :  poijuro,  pojero.  Hamis.sím  e.skövi"> :  peijuriosus  C.  Eskewm 
az  zerzetet  tartanom :  profe.s,sus  sum  religionem  tenere  (BlhrC. 
119).  Eskéuée  fi  zekire:  juravit  por  tlu'onum  suum  (BécsiC.  12). 
Ne  eske^fé**'  l>amissan  (MünchC.  22).  Valaki  askendic  az  oltárra, 
a  semmi ;  ki  kedeg  eskendic  a  gcnérősegre,  ki  raita  vaj^'on,  a 
tartozic  (57).  Kezde  zidalmazni  es  e.skenni,  mert  nem  esmérte 
volna  az  embert  (66b).  Eskfittem  en  banigombmi  nem  mennek 
be  nugal  mámba  (AporC.  56).  Ne  eskőgyel  baniyssan  (.JordC. 
367).  Eskozuek  bA  firegbSkSn :  per  eum  jumnt  mii  tit  major 
(808).  Éskezyk  w  baratyanak  (Kulc.sC.  23).  ükwznek  w  benne : 
jiu-ant  in  eo  (148).  Eikyvvek  nagy  bjlre  (Pesti:  NTest.  61).  Itt 
az  Jehovára  eskászik  Saul,  nem  Péterre,  Pálra  (MehSám.  81). 
(jrouoszul  no  esküdgyei  ( Fél :  Bibi.  7).  Az  seregoczke,  az  molly 
Christus  alá  eskűtt  (MA:  Scult.  18).  Két  ember  a  király  vosze- 
delméro  e-skfitt  (ílall :  HHist.  n.337). 

bé-eskÜ8zik  valami  társaságba :  juramento  se  adstringere 
alicui  societnti  MA.  [beim  eintritte  einen  eid  leisten,  sich  eidlich 
verbinden).  Predicator  zorzetnek  professiot  tevt,  l)e  eskovt  (MargL. 
28).  Zerolmes  leanim  kyk  bo  eskwtetek  (VirgC.  138).  Som6g)T 
Forencz,  Nagy  Tamás  buszoimégy  gyalogval  Egré  érének,  Szol- 
nok szállása  elAtt  béeskAnok  királnak.  országnak  és  a  püspök- 
nek (Tin.  114).  Az  szeraetemiknec  rendibe  be  cskfit  (Tol :  Evang. 
1.240).  Ha  fél  keduel  vagyon  az  .szerzethez,  soha  nem  szenvedi, 
hogy  bé  esküdgyék  (Pázm :  Kai.  335). 

égybe-esküszik :  conjuro  C.  [sich  verscbwörenj.  Egybe  es- 
kfluénec,  hogy  megakamác  ölni  á  királyt  (Holt:  Kr<5n  10).  Ez 
wrac  kfizzfil  négyen  egytw  oskfiuéiioi'  á  király  ellen  (31).  Min- 
den teremtetállatok  ellenek  felfegyverkeznek  és  egybe  esküsz- 
nek (Illy:  Préd    1.12). 


égybeeskütt  :  conjuratus  C.  (verschwörerj. 

egybeesküvés,  égybeneskűvés  :  conjm^tio,  uoospiratio 

C.  [vensi-hw'ínmg]. 

el-e8kÜ8z(ik) :  abjuro  C.  MA.  Mediát  5.  labscbwdrenj.  Nála 
le  b')t  marhat  el  e.skftt  vala :  creditum  abjuraverat  (Decsi:  SallC. 
19).  Otet  három  izben  megtagadta  és  elesk&tte  (MA:  SculL 
100).  El  eskűzi  magát  magatul,  minden  tehetsegénél  az  kfis- 
ségeve  tezi  magát  (MNyil :  Zsolt.  77). 

elesküvés :  abjnratio  MA.  [abschwíírungl. 

ki-esküszik :  ejuro  MA. 

még-esküszik :  1)  jure  jiu-o  C.  juro  MA.  [schwOrcnJ.  Meg 
eskewm  en  haragomban  (FestC.  5).  Meg  eskettél  énnekem  az 
en  seregemnek  ereyre  (0)niC.  36G).  Ha  meg  eskedendevl  énne- 
kem, hogy  en  tevlom  el  nem  taaozol,  es  az  en  gevzedebn  vete 
lc(mjnek  ereyet  neked  meg  mondom  (365).  Damancos  atyánk 
ellene  álla,  meg  eskevuen  erevssen,  hogha  meg  predicakiayak, 
tehát  az  tengeren  által  menne  (DomC.  68).  Ysten  megh  esku-th 
hAiieky  (JordC.  712).  Meg  eskegyel  hogy  a  mit  énekem  fogatai 
abban  envsen  meg  aláz  rVürgC.  55).  Meg  eskSuek  el5  istenre 
(114).  Mondotta  bogh  bath  ember  eskwnenek  megh  raytha 
(RMNy.  11190).  Választáe  az  Albirt  bertzeget  királlyá,  es  kezére 
megeskftuénec  neki  (Helt:  Krón.  76bi.  Akar  mi  legyen  az  min 
meg  ftskfitt  volt  bamissan  (Kár:  Bibi.  1.92).  Ollyan  dolgon  meg- 
eskfiszik,  a  mellyet  maga  sem  tud  (MatkíS:  BOsák  332).  Meg- 
pskúnnél  mellette  bamissan :  falsum  testimoniiun  diceres  pro  eo 
(MA :  Bibi.  1.(56).  MegeskJttem  felemelt  kézzel  istennec  (12). 
Az  \vr  választ  magánac  tégedet  miképpen  meg  eskfitte  néked 
(183).  2)  [copulor ;  getraut  werdenj.  Ember  feleségével  meg- 
esküdgyék  (I'ázm:  LuthV.  222). 

mégeskütt :  juratus  C.  (der  geechwuren  hat].  Meg-eskütt 
és  hitt  barátom:  *alter  ego,  altér  ipse.  Meg-eskUtt  ellenség: 
*adversarias  acerrimus,  capitalis  PPBI. 

öszve-esküszik :  conjuro,  coaspiro  MA.  [sich  verschwOren). 

őszveesküvés :  coujtu-atio,  conspiratio  MA.  [veiscbwOnmg). 
(MA:  Tan.  Elíb.  19). 

Esküt,  esköt,  esket:  1)  [jurarefacio,juramentnadstriiigo; 
scliwören  lassen,  beschwörenj.  Uy  vitézségre  eskfite  (NádC.  461). 
2)  [copulo,  connubium  sancio;  traueoj.  E^kfitnec,  kerextelnec 
(Bom:Préd.  460). 

még-eaküt,  még-eskét :  1 )  jiuTire  facio,  jurameotum 
e.'dgo,  juramento  coastringo  iL\.  [sdmören  lassen,  beechwOreoJ. 
Meg  eski'ité  á  papoknac  feiedelmit  (Kár:  BibL  L426\.  Az  éo 
wram  meg  eskfitett  engemet  es  e.szt  mondotta:  adjuravit  me 
dominus  meus  dieens  (Helt:  Bibi.  LFi.  Izrael  Józsefet  azon 
megesküté,  testét  Egyiptusba  hogy  el  nem  temetné  (RMK.  r\'.2t>). 
Hogy  megeskesselec  az  inra :  ut  adiurem  te  per  dominum  (MA : 
Bibi.  1.20).  Mege-skUtöm,  hogy  én  szerelmemet  soha  el  ne  fislejtse 
(Balassa:  Költ.  176).  Megesküté  a  maga  bAségére  (Mik:  MulN. 
198).  2)  [st)llemnibus  dictis  connubium  sancio ;  trauenj.  Megkéré. 
a  (hercegnek  I  húgát,  és  a  durhámi  püspök  megesketé  Aket 
(Mik:  MulN.  297). 

I       megeskűtés:  [sanctio  connubii ;  trauong].  A  püspököt  hivatá, 
hogy  készüljön  a  megeskütésre  (Mik:  MulN.  288). 

öszve-eskűt :  [societatem  .sando ;  feierlich  vereinigen].  Onie 
költi,  es  eskfiti  á  liiueket  (Mel:  SzJán.  470). 

Eskütés  :  [sanctio  connubii;  trauimgj.  £k  aante  á  hanwag 
koron  a  templomból!  elkötést  (Szék:  Króa  100.  Mel:  AT.  110. 
Bes:  HÉnek  2). 

Eskűtt:  juratius  MA.  ütr:  OrigHung.  11.187  (geechwomer). 
FA  biro,  i\skAttek  e«  minden  tanac-zok  polgárok  (RMNy.  lil). 
j    Eskfit  uruiui  (Uii.  Az  Lsten  a  bíróságot  soha  ki  ne  hagyja  tölteni 
I    sem  oskiittiiiek,  sem  birajának  (MonTME.  I.Ti'i 


B9S 


l-üKLTrtT— 1.  Eí^llv 


1.  ES-IK 


rm 


£akűttet :  adjuio,  jurmneiito  .idstringo  Oh-:  OrigHung. 
11.187.  [beschwíireii,  beeidigen).  Mynketli  azou  essewtetet,  liogy 
ev  felségének  haziiotli  thegew-th  [thegewiik)  (LevT.  L16). 

be-esküttet :  .-v  Azokat  ott  béesködtették  volt,  viadalhoz 
holtig  ott  minden  kész  volt  (Tin.  115). 

még-esküttet :  cv-^  \'evee  tJ'el  Moyses  Joseflhek  h&  testéét, 
myert  megh  eskVittette  hAket  (JordC.  37.  128).  Ott  reea  fogaak, 
myeert  eskevpttette  volua  meg  az  embert  hamyssan  (ÉrdyC. 
52(j.  636). 

Sskűdtetés:  adjuratio  Kr.  [das  schwören-lassenj.  Az  ember 
ülésnél  nagyüb  bi'ln  a  hamis  e.sküdtetés  (Pázm :  Préd.  666). 

Esküvés,  eakövés,  eskévés,  eskós  {eíkiués  Kulcs: 
Evang.  20.  320.  «iAes  JordC.  179.  SOS.  eskues  IJebrC.  617. 
askúfs  Pázm:  Kai.  383.  eskódés  MiV.):  jusjm-andum,  jurandum, 
jiiratio,  jm-amentmn  C.  [schwur,  eid].  Hamis  eskflués :  perjurium. 
Hamissan  eskfiués :  perjmatio  C.  Eskees  kyt  eskewt  Abrah;uim- 
nak  (FestC.  270).  Hamys  eskees  (CornC.  125).  Az  eskeweeseit 
meg  zomorodeek  (ÉrdyC.  523).  Zerzetbe  eskes  (DebrC.  629). 
Naé  eskUuel  fogadást  tíin  (Sylv:  UT.  L23.  82).  Eskésedet  lássad 
hogy  meg  ne  rontsad  (RMK.  11.128).  Feddic  a  hamis  eskest 
(Helt:BibL  Lg.  K3).  Esköuessel  fogada  neki  (Fél:  Bibi.  23). 
Igaz  eskfiués  (Decsi:Adag.  158).  A  kevélységet,  esküést  és 
egyéb'  vétkeket  távoztassanak  (Pázm:  Préd.  45).  Eskcjvés  és 
szitkok  (NótPM  13). 

Esküvetlen  (eskúeiUn  \MÁ):  injuratus  C.  MA.  [ungeschwo- 
ren]. 

Esküvő :  1)  jurans  MA.  jurator  C.  |schw8rendj.  2)  [miptiae; 
trauung,!  ehetadigung,  les  épousailles  KirBesz.  129. 

[Esküz] 

Esküzöd-ik  :  (identidem  jiu-or ;  immer  nieder  schwören]. 
Ihon  ezek  a  Ixjnta  kere.«ztyének,  az  anabaptisták,  mig  elébbeni 
vallásban  voltának,  hamis  eskfizSdést  tűllök  nem  hallottunk, 
részeget  kSzSttSk  ritkán  láttunk.  De  miólta  Sámbái-  konkolyt 
vete  kSzikbe,  azólta  azok-is  már  szinte  olly  részegesek,  lelke- 
z5d5k,  hamis  eskfizódSk,  egy-más  k5z6tt  veszekedők  (Pós: 
GBot  25). 

2.  ES  (ees  KeszthC.  202) :  [pluvia ;  regen].  Umac  essi  es 
harmati:  omnis  imber  et  ros  domini  (BécsiC.  132).  Esset  zom- 
iiihozo  zerő:  area  sitiens  imbrem  (205).  Mennec  aggac  6  esseket: 
rorem  suum  (305).  Zallot  le  es  (MünchC.  26.  AporC.  24).  Meg 
bewilyen  mynt  az  ess  en  tudományom,  follyon  mynt  az  harmat 
en  bezeedem  (JordC.  272).  Ty  atyatok,  ky  esseth  aad  ygazakra 
es  hamyssakra  (368).  Essék  esween,  zelek  fwvan,  es  az  hazat 
fondamentomabol  ky  deythwen,  es  len  felette  nag  hwneky 
romlása  (374.  113).  Vyllamasokath  esre  valtoztata  (KulcsC.  339). 
Lezal  mykeppen  ess  gyapywra :  descendet  sicut  pluvia  in  vellus 
(172). 

kö-es,  köves-es :  [grando ;  hagel].  Meg  81t5  6  z816i6ket 
k5  essel  (AporC.  37).  Él  weree  kwes  ees  w  zeleyketh  (KeszthC. 
202.  28.  DBbrC.  148). 

1.  ES-IK,  ES,  ÉS  ((í.«yk  JordC.  394.  císótt  14.  248. 
eíseenek  147.  sat.  eísek  DebrC.  299.  essic:  accidit  Helt:  VigK. 
27.  fsik  Istvf:  Volt.  IX  f.™ek  ?  JordC.  374) :  I)  cado,  labor  MA 
mo  Ver  fallen  Adámi:  Sprachk.  192.  Mellé  es8m :  accido.  Gyak- 
ran es5m :  caso.  Gyakran  eső :  casabundus.  Alatta  es8m  :  suc- 
cumbo  C.  Magas  helyrSI  e.sni :  alté  *cadere  ;  lóról  esni :  de  equo 
*cadere  PPI.  O  félelme  eséc  fSldnec  menden  lakozoyi-a  (BécsiC. 
13).  Ha  a  vac  a  vakot  vezetendi,  monnaic  a  verembe  esic 
(MünchC.  42b).  Ha  az  veremben  esendyk,  kyvve  emely  hwtet 
(JordC.  389).  Legottan  eseek  az  ev  supprioranak  lábához  (DomC. 
315).  Nagy  feelelem  esseek  ew  reea  (ÉrdyC.  344b).  Halalatlan- 
sagbaii  ne  essewnk  (372).  Az  myeynk  vtannok  leuen  el  ertek, 
mind   az  kjt  (két]  felben   estének   (RMNy.  11.250).    Ez   zegeny 


nyawalyas  wranak  labayhoz  esek  eas  kezde  neky  kewnyergeny 
(Pesti:  Fab.  Ibi.  SüIí  .seb  viadalban  osék  Pórusra  (RMK.  IV.140). 
Gyomorfájás  esek  reám  (IjOvT.  11.32).  Szamára  auagy  ökre  a 
kútbrin  esik  (Tel:  Evang.  11.778).  Az  tagot,  melire  az  fene  e.ssik, 
szükség  el  vágnunk  (Fél:  Tan.  319).  Valami  betegségéé  asnec 
reá  az  hidegtfil,  vagy  az  viztol  (Cis.  K3).  Ábrámra  nagy  álom 
asée  (MA:  Bibi.  1.12).  Esic  ö  reájok  félelem  és  rettegés  (62). 
Féreg  esett  ;iz  mmuiába  (64 1.  Haragod  esic  raytoc  (V.26).  Az 
egésségtelenség  elérkezett,  rád  esett,  jött  (Com:  Jan.  173).  Zrí- 
Ilit  nem  ijesztheti  gond  s  rettentés,  mert  álhatatosra  az  félelem 
nem  és  (Zrinyi.  I.Sü).  A  kegyetlen  sárkányoknak  szaiokban  es- 
neiek  (Lép:  PTük.  1.320).  Nagy  köhögés  esvén  reám,  igen  roszúi 
voltam  miája  (Monlrók.  XVIIL36)  Légy  este  kép  (Fal :  Jegyz. 
934).  Hifiben  vagyon  már  Sziget\'ár  íKónyi:  HRom.  152).  Mikor 
légy  este  áldozattyát,  el-flzte  s  dolgát  folytatta  (SzD:  MVir.  126). 
2)  pluo  C.  es  regnet  Adámi :  Sprachk.  192.  Eső  és:  imbres 
cadunt  Eiiőt  esem,  mint  az  essS  úgy  esem  :  pluo.  Hóíil  esem, 
hó  módra  esem,  havazok :  ningo ;  a  szarú-fára  és  az  es(5 :  tigna 
^perplumit  PPBl.  Es6  es.  kő  es  (Sziksz.  MAkadÉrtesítö.  1847. 
331).  Essöt  essem:  pluo;  ich  regne  Osm:  Vast  141.  Az  hó  és: 
nix  ningit  24.  HavulesSm :  ningo  37.  Es6  és,  hó  és,  kS  és : 
pluit,  ningit,  grandinat  Com:  Jan.  10.  Fel  fenleti  o  napiat  iocra 
es  gonozocra,  as  es  igazacra  es  hamissacra  (MünchC.  22b).  Mel 
napon  ki  niéne  Lot  Sodomabol  ese  tíizet  es  büdös  kénesSt  mén- 
ből: pluit  ignem  et  sulphur  de  caelo  (MünchC.  151b).  Essev 
ees  vala  (DomC.  120).  Ei8  ees  (DebrC.  387).  Az  eső  beu5bben 
ees  (NagyszC.  262)  Esyk  bynesekre  tewr,  zeen,  ken  kw  eas  há- 
borgató zeel  w  kenoknak  reze :  pluet  super  peccatores  laqueos, 
ignis  et  sulphur,  et  spiritus  procellarum  pars  calicis  eorum 
(KulcsC.  18).  Medardus  napya  felől  némellyec  imeszt  tartyác, 
hogy  ha  az  nap  eső  leend,  negyuen  napig  az  vtán  mind  és 
(Cis.  F).  Ha  az  napon  a=só  esik,  gyakran  történik,  hogy  szün- 
telen egész  egy  holnapig  essék  (KNagysz.  1613.  E3).  Találd 
micsoda  ez.  ha  esső  éss,  tehát  nedves,  ha  hó  éss,  fejér  (MesésK. 
8.  11).  :t)  [incido;  geraten].  Nekem  is  esett  benne,  belüle:  ich 
hab  auch  etwas  davon  bekommen  Adámi:  Sprachk.  192.  Az 
átokba  ne  esseek  (DomC.  136).  Esőth  vala  ez  zentseghnek 
zeryben :  sortitus  erat  sortem  ministerii  hujus  (JordC.  708). 
Eseek  az  sorss  Mátyásra  (709).  Esseek  nagy  zomorwsagban 
felőle  (ÉrdyC.  33Sb).  Ei-ethuiőkseegas  twdomanban  eseek  (519b). 
Az  erek  keenra  ne  essem  (551).  Ember  esyk  rementelensegbe 
istennek  ii-galma.ssagai-ol  (VirgC.  11).  Egy  néminemű  ember  alá 
nu'gyen  uala  Jerusalembfil  Jerichoba  es  a  tolvajok  köziben  esik 
(Tel:  Evang.  11.682).  Az  idvőzítő  az  niomorusagban  asteket  meg 
szabadíttia  (Fél:  Tan.  25).  Az  embereknek  gondolattiaban  sem 
eshetet  (513).  Kívánságba  eséc:  flagi-avit  desiderio  (MA:  Bibi. 
L129)  Nem  sütik-le  fejeket,  mint  a  szomorodott  és  gondbaesett 
búslakodók  (Pázm:  Préd.  11).  A  keresztelő  János  állaputtyát 
szemlélvén,  gyaniíságba  esének.  hogy  6  a  Messiás  (49).  Nints 
olly  gonoszság  és  vétek,  mellybe  nem  esnék,  ha  istennek  ke- 
gyelmes kezei  nem  oltalmaznák  (56).  Szentség  törésben  esik 
(Czegl:  Japh.  137).  Laktam  gombkötőnél,  de  hogy  oda  estem, 
sinórt  kellett  vernem,  a  melly  nagy  zörgés.sel  jár  (OtvMest  43. 
44  vsz.).  4)  obtingit  C.  [accidit;  es  geschieht,  es  trifít  sich,  es 
kommt  vor].  Kedvesen  esett :  accidit  mihi  gratum.  Jelesen  esett : 
belle  cecidit  Reménységem  kivűl  esett:  praeter  spem  *obtigit 
PPBl.  Hallanya  eseek  hogy  (ÉrdyC.  358).  Egienetlenseg  esek 
(CsomaC.  7).  Nem  az  zegyen  ember  wettlikyw'el  esset  az  lo- 
,hozás  (RMNy.  II.S1).  Nem  restsegemtwl  esetli  az  dologh  (LevT. 
L245).  Soc  ackadállyoc  esnec  benne  (Helt:  Krón.  2).  Erőtlen- 
ségemért, mikor  ver  Ls,  kedue  ellen  esic  (Bom:  Ének.  263). 
Gyakran  esic  olly  nap,  hogy  tíz,  húsz  fele  banatimc  vtan  ket 
annyi  őrőmfinc  érkezic  (Born:  Préd.  293).  Te  tudod  minden 
nyomora.ságinkat  mellyec  mi  rajtimc  estec  (Kár:  Bibi.  1.139). 
Meg  mondtam  ezt,  es  czac  egj'  .sem  asic  heiában  az  én  beszé- 
dembe (491).  Ez  énec  szépen  esic,  és  gyünyőrfi.séges  nótáia 
vagyon:  suavi,  dulcique  sono   caíiitur   (11.140).   Tudatlanságból 

44* 


695 


1.  ES-IK 


ALÁESIK— EL-BSIK 


6Í»6 


esett  böu5c  iMA ;  Bibi.  I.90j.  Nagy  keserűségem  eset-  I97i.  Irégy- 
.ségb51  esett  (MA:  Seiilt.  ').  Nem  tudom,  miut  esic,  de  látom, 
hogy  kedvesbek  a  világ  előtt  (i'ázm:  Pléd.  c).  Az  anya-szent- 
egy-ház  inezejébeu  t^událatüs  válte/iások  esuek  (27).  Heábau 
esett  muiikáJH,  mert  egy  ,balat  sem  fogbatott  (780).  Eheti 
azért  valaki  azt  a  kenyeret,  de  üdvOSsségére  nem  esik,  hanem 
kárbozattyára  (Páziu:  Kai.  725).  Ezen  dolog  15tt  és  esett  az 
mi  urunkonLs  (Zvon:  Post.  1.529).  Magyarul  így  esic  értelme 
(Czegl :  Japb.  15).  Az  édes  attyám  uramon  esett  gyalázat  (80). 
Azok  meg-bocsássák  az  isten  ellen  esett  bűnöket  (Matkó:  BCsák. 
343).  Versengéséé,  hogy  kSzbeo  ne  e.ssenec  és  ne  történnyenec, 
alig  lehet-nieg  (Coni:  Jan.  202).  E^  esztendőben  az  napban  es 
holdban  nagy  fogyatkozás  esik  (KNagysz.  1621.  G4).  Mit  kel 
czelekedni  ba  pűzkSInöd  esik :  si  ineidat  steruutatio  (^asm : 
Erk.  6).  Őrük  búcsút  esik  szerelmedtől  veiuied  (Gyöngy :  Char. 
43).  5)  [inLsereor ;  sich  erbarmenj.  Nem  használ  mi  nekünk  sze- 
relmünk nálok,  sem  künyörgé.s,  nem  esnek  rajtunk,  bár  kínt 
valljunk,  sét  nevetkeziiek  velünk  (Balassa:  Kiílt.  20).  Az  jó  isten, 
ki  az  híveken  esik  veszedelmekben,  engemet  nem  hagya  (101). 

[Szólások].  Vmi  esik.  Csorba  ne  essék  ura  paranesolatinak 
végezésében  (Pázm:  Préd.  708).  Gyakorta  eshetik  hiba,  csorbaság 
és  fogyatkozás  a  hitben  (Pós:  Igazs.  1586).  Héja  [híjaj  esik 
(Toln:  Vigaszt  213).  Szíve  raita  esek  (CsomaC.  110).  Népnec 
szfikSlködésséu  sziue  esset  (Kulcs:  Evang,  422).  Ha  magát  nem 
szánnya,  essék  szüve  feleségén,  gyermekin  (Pázm :  Préd.  95). 
Árul  is  szó  esett:  von  dem  ist  auch  meldung  gescbehen  (Adámi: 
Spracbk.  192).  Naponként  közöttük  ilyen  sok  szó  esik,  nem 
értem,  ezekből  végre  mi  történik  (ItMK.  n.40).  Ha  vétek 
esett  a  számokban,  nem  csuda  (Pázm:LutbV.  80)  Kmt6e  esik. 
Ágyban  e.sett  veszteg  fekvő:  decumbens  (Com:Jan.  56). 
Egyic  iitendi  a  masikat,  ugy  hogy  meg  nem  hal  bele,  hanem 
ágyba  esic:  jacuorit  in  lectulo  (Helt:  Bibi.  l.Mm2).  Vkinek  ba- 
rátságába esni:  *aggregare  se  ad  amicitiam  alteriiis  PPBl. 
A  kapit^'uiy,  a  kivel  az  atyám  nagy  IjMátsiigba  esett  volt  (Mik: 
MulN.  312)  Miismik  beszédében  ne  essél  (Com:  Vest.  103). 
Vkinek  beszédébe  essem :  iuterpello,  ich  falle  in  die  rede  (133) 
Viszontag  betegségbe  esem :  relangveo  C.  Betegseegben 
esnyi  (ÉrdyC.  573b).  Nagy  kiáltás  lón,  mindnyájan  eséuek  ők 
bolygóban  (RMK.  V.154).  Bewnbe  nem  hagya  esny 
(E3irC.  71)  Luther  addig  b'mnya  az  cselt,  hogy  csávában 
esik  (Pázm;Kal.  153).  Ez  midőn  fülemben  esett  vohia,  kez- 
dek gondolkodni  az  dolog  felől  (Pázm:  Kai.  672.  Zvon:  Osiand. 
85).  Az  te  sulykod  gazban  esett  (Bal:  Csisk.  112).  Gyűlöl- 
ség b  e  estem :  *iuvidiam  iiicurri  \VF.  Haragyokban  es- 
tem az  isteneknek  (ÉrdyC.  546).  Kárba  esnek  (MA :  SB.  33). 
Kárba  és  gonoszokba  esik  (Illy:  Préd.  11.182).  Kethseegben 
eseonok  (ÉrdyC.  512.  Vö.  kótségbe-esik)  Tatár  kézben 
esett  (Gér ;  KáiCs.  IV.375).  Istennek  batjilmií,  Magyarország  hogy 
esek  mi  kezünkben  (Thaly:VÉ.  I.őO).  Sógorságba  esni  a 
majmokkal:  minden  újságon,  módin  kapni  (Szí):  MVir.  126i 
Nemynemew  «-ton  yarotwl  z  e  p  1  ő  b  e  n  eseek  az  leány  (ÉrdyC. 
339)  Nagy  szereutsétlenségbe  e.sni:  cadere  graviter 
in  adversis  PPI.  így  esec  terehbe  (concepenmti  a  Lotli  ket 
leánya  az  ö  attyoktol  (Helt :  Bibi.  I.H4).  Terbben  esic,  méhében 
fogad  (Com:  Jan.  118).  Tőrbe  esőtt:  laqueatus  C.  Tírbe^esni: 
induere  se  m  *biqueos  PPBl.  Veszedelembe  esőm:  pericu- 
lor.  Vizi  .veszedelembe  esett :  mmfragus  C.  Esenck  nemzetek 
az  wezedelmbe  (KulcsC.  14).  Nem  esshet  veszélybe  (Megy:  6Jaj. 
VI.37).  Vkm  esik.  Immár  felhúzta  kardgyát,  megvonta  kéz-íját, 
:izért  fiLsson  kiki,  hagy  rajta  ne  essék  [pórul  nejiirjouj  (Pázm: 
Préd.  7).  Megvidul  ollen.ségcd,  hogy  rajtad  esett  (Fal:  l'E.  471). 
]' minek  t.íii.  Mivel  csíik  jó  lakásnak  estetek,  orszjigtok  rabságra 
adatott  (P!Ízm:l^éd.  223).  Esteié  tiilőttebb  pénz  es  marha  ke- 
resésnek? (Ageud.  96)  Vkineí  vhogyan  Miil.  Az  ezufoliis, 
gunyolás  drágán  esik  nékiee  (MA:  SculL  693/.  Vallyon  s  jól 
esik-é?  (C^gl;  Japli.  49).  A  mi  Szulimánnak  esett  keservesnek 


iKónyi:HRom.  161).  Az  szegénség  5  nékiee  nehezen  nem 
osuéc  (MA :  Tan.  739).  Egy  röppenő  igécske  olly  keserves  nehe- 
zen eshetik  aimak,  a  ki  gyanósan  vészi  fel,  melly  vígan  és 
könnyen  más  részről  ki  volt  mondva  (Fal:  L'E.  472>.  Ugy  esett 
[látszott]  nekiec,  mint  az  étzaka  bémegyen  egy  nagy  palotába 
(MA:  Scull.  503)  VmtTe  esik.  Ava^  esik-é  betsteienségéreV 
(CzegI :  Japh.  80)  Botskorban  keresni  s  tsizmában  költeni  esik 
becsületedre  (Kisv:  Adag:  387).  Esett  értésünkre,  hogy 
az  liaza  dolgait  igen  restesen  eftectuálná  (KecskTört  IV.304;. 
Kedvemre  esik :  es  ist  nach  meinem  wUIem  (Adámi:  Spracbk. 
192).  lüuoz  kegyetlenül,  mert  búm  esek  kedvére  (Balassa:  Költ. 
86).  Térdéére  esvN-eu :  positis  genibus  (JordC.  732.  ÉrdyC. 
44b)  Térdre  esek  (VirgC.  79):  Tudásodra  eeett  vmi  titoc 
(Com:  Jan.  203).  Vmerre,  vmennyire  étik.  Merre  esik  a  Posony  V 
wogegen  zu  Uegt  Pre.ssburg  ?  Meszsze  esik-é  Posony  Bécsiül  ? 
wie  weit  ist  von  Wien  auf  Prossburg  ?  (Adámi :  Sprachk.  192). 
Vmivé  esik.  Foglya  esenec  (Görcs:  Máty.  54).  Louát  által  veréc, 
eséc  gyaloggá  (69)  Ali  vajda  inassáual  rabbaeséc  (Salánki: 
(HadTurc.  C3).  Vmi  alá  esik.  Bűnös  a  fiad  és  tör%ény  alá  eset: 
(Fal:  TÉ.  648).  Vmin  kirnU  esik.  Reménységen  kivül  esett :  prae- 
ter  spem  *ubtigit  PPI.  Vmi  tzeriiU  esik.  Kedved  szerint  esett  a 
dolog :  *obtigit  tibi  ex  sententia  PPI.  Kedvem  aserént  esik :  es 
ist  mir  lieb  (Adámi:  Sprachk.  192).  Kedvek  szerint  esik  a  azó 
iHall :  HHi4.  11311).  Fekünniesik  [megbetegszik)  íIII.167). 
[Közmondások].  Másnak  gyakran  a  kit  ember  kivan  maga 
esik  bele  (MonTME.  V.498).  Az  essőt  kerülő  sokszor  vízbe 
esik  :  kitsinyből  nagy  galiba  (SzD;  MVn.  125).  Örömeetebb  eök, 
a  hol  nedves :  a  küiek  vau,  annak  adatik :  oda  gyfil,  a  hol 
ugy-is  van  (uo.).  Ne  ugrándozz  árkonn,  nem  esel  beléje:  si 
tacuisses  .  .  (127). 

alá-esik:  I)  delab(jr  C.  decido  SLV  [henmterfallen]  Az 
gyermek  alá  eseek,  niynt  az  h;iznak  foudamentomayg  íDomC. 
171).  Az  dagadásnac  szine  aláb  eset  az  bűméi:  locus  leprae 
liumilior  carne  reliciua  (Kár:  Bibi.  L99).  2)  [liumiUor;  herunter- 
kommen].  Most  olly  alá  estem,  hogy  a  nyalka  ifiak  tsúfolnak 
iPázm:  Préd.  88 1. 

áltaJ-esik 

(Szóhisukj  Az  tíisvénykedés  mindenkor  fél  azon,  hogy  által 
ssik  az  főidőn,  és  soha  nincsen  elege  (>iA:SB.  136)  Nem 
szeghettem  (kedvemet),  hímem  hevén  belé  kapván  sebessen  foly- 
tattam és  reménységemen  kívül  bíunar  által  estem  rajta  (mun- 
kámon. Fal:  UE.  467).  Valamin  futólag  által-esni  (SzD:  MVir. 
126) 

be-esik  :  1)  (incido ;  liineinfalleu,  einfallen].  Bé-esnek  a 
szemei:  liiinina  *cadunt  PPI.  KeesertetSkben  esMndetek  be: 
in  tentationes  incideritis  íJordC.  83)  Ördögnek  tőreibe  be  esák 
(DebrC.  283).  Az  Viszollya  foUyo  egyenest  folly  a  Scandiuauia 
szigetre  és  ugyan  ott^m  czakbammar  be  esic  a  tengerbe  (Helt: 
Krón.  1)  Beesett  arczája,  elaludt  szeme  fénye  iFahNC  316) 
Erszényem  meg-horpadt,  bé-esett,  -omlott  oldala,  meg-soványodott 
(SzD:  MVir.  120).  2)  [irruu;  sicb  hineindriiugeuj.  A  papoc  be 
essénec  az  egyházba,  a  tatároc  kedig  első  ostrommal  megvévéc 
az  egyházat  (Helt:  Krón.  56 1.  A  tőrőkec  nagy  sűrőséggel  be 
estenec  az  viirasba  (106.  KMK  IV.63y  3)  [occupo,  operíu; 
bedecken].  Hóval  bé-esett  helyek :  *aniicta  lóca  nive  PPBl.  Egy- 
uéhány  helyt  bé-este  a  féreg  iKónyi:  HHom.  1). 

beesett:  leingefallenj.  Bé-esett  giemek :  oculi  *c»vati  PPBl. 
Beesett  orcza  (Pázm:  Préd  446.  Kr.). 

belé-esik:  1)  illabor  C.  [hineinfallenj.  2)  [comprebeudur ; 
mit  inbegritien  werdeu).  Az  izrael  népééről  kyben  nylwiui  bele 
estének  az  kereztyenek  ees  (ÉrdyC.  54  li. 

el-esik :  1)  cado,  concido,  intercido,  bbor  C.  [falleDJ.  Ax 
egyenes  főldűn  elesni :  *cadere  in  piano  PPI.  Uttau  el  eseeuek 
az  balyagok  ew  zemeyr&l   mynt  az  bal  beey  (ÉrdyC.  375>.  El 


697 


ELESÉS-KÉ1'SÉGBEE><ETT 


KIESIK— MEGESIK 


698 


nem  oseek,  mert  fondanieiit^  mia  vala  az  kew  zyklan  (JordC. 
374)  El  eseenek  az  laiiraok  li\V  kezeynll  (719).  Az  h\V  vyraga 
el  esyk  iS'ii).  Loua  hataia  filueii  el  esek  róla  iDebrC.  120). 
Jób,  feiem  essek  el  (Decsi:  Adat;.  230)  Egy  szempillantásig  tartó, 
eltblyo,  és  elesí  dolog  (Illy:  Préd.  1.357 1.  Egy  keze  lába  el-esett 
beuna  tsig-big  ember  (GKat:Titk.  37 1.  3)  [delifiu;  abfallen]. 
Ez  ecxaka  tii  mind  el  estök  eii  mellőlem  (UebrC.  609).  El  tíiwoz- 
zek  eeii  twiem,  aky  ysteitol  el  es6t  (ÉrsC.  357).  3)  (pecco, 
delictum  committo ;  eine  .süiide  begelieiij.  E^tt  eseenek  el  az 
keweel  angyalok  (ÉrdyC  556b).  Jleg  bizonjitottam,  hogy  még 
az  valasztottakis  néha  el  esliesseuec  (EiztT:  IgAiiy.  121).  Hasz- 
nosban meg-Lsméri  és  jobbíttya  vétkét  az  el-esett  ember  (Pázm: 
Préíl.  c2).  4)  (privor;  darimi  kommen,  verlierenj.  El-esni  tzéljá- 
tói :  *aberrju:«  a  proposito  PPBI.  Azon  zentsseegbeu  teremtette- 
uek  kyből  soha  el  sem  estének  l  ÉrdyC.  553b).  Az  jószágnak 
idevel  reja  való  szállása  mellől  el  eset :  a  jure  succ&ssionls 
cecidit  (Ver:  Verb.  196).  Házasságtól  elesni  (Mik:  TörL.  26). 
Az  orrára  nem  tolyták  az  ei-szényt,  .sőt  anúl  le-is  vonták : 
elesett,  -maradt  a  pénz-gyfljtéstől  (SzD:  MVir.  121).  Hesett 
kedve  minden  ékesgetéstől  (126).  5)  [perec;  verfallen,  vergehen]. 
El  nem  esett  egy  beszéd  mind  azokból  az  jó  beszédekből  (MA : 
Bibi.  L214).  Vig  éneklésed  elesett :  non  jubilabis  (II15).  Nem 
esettel  kedve  (Dly:Préd.  IL238). 

[Szólások).  El-esett  kezéről  a  királyi  hatalom  (SzD : 
MVir.  125). 

(Közmondások).  El-  vagy  meg-esik  egyszer  a  lúd  a  jégen 
(SzD:  MVir.  127). 

elesés :  1)  lapsio  C.  casns  MA.  [das  fallen].  3)  [debilitatio; 
entki-aftung).  Ebből  lesznek  a  fő  fájások,  köszvények,  kólikák, 
kezek  lábok  el-esési  (Pázm:  Préd.  800). 

eleset :  (casns,  niina ;  fali}.  Vettetőt  ez  sokaknak  el  esetőkre 
es  feltamadasolvra  (JordC.  524).  Az  elesetnec  előtte  á  mfi 
szölefinc  ártattlanoc  valanac  (Dáv:  KKer.  F3).  Első  ember  el- 
esetét miért  engedte  meg  isten  (Apafi:  Vend.  1117).  Második 
Lajos  király  töb  régi  eleinkéi  Mohách  mezején  el  esetekről 
irok  (Liszti :  Mars.  a4). 

eleshetendö :  [labilis,  caducus ;  hinfallig).  Az  embery  ter- 
meeszet el  eshetendő  (ÉrdyC.  90). 

eleshető  :  :v  El  eshetők  vagyunk  (Beytbe:  Epist.  105). 

estén-esik:  frequenter  cado  Otr :  OrigHmig.  1314.  inces- 
santer  cado  Kr.  (immer  \vieder  fallen].  (Bom:  Préd.  318).  Fenn 
vagyon  a  mostani  világban  a  szabad  akarat,  de  még-is  esten 
asnek  az  Ádám  fiai  és  szaporítják  Lucifer  országát  (Fal: 
NU.  266). 

föl-esik :  [ascendo ;  auBntzen).  Aranyas  szekérből  el-kiszö- 
köllék,  egy  jő  fű  lovái-a  ottan  felesek  (RMK.  rV.96). 

hátra-esik :  recido  C.  [zurückfallen,  zm-ückfahren).  Monda 
nekik  (Jézus) :  En  vágok,  es  ők  hatra  esenek  (DebrC.  615).  Az 
ispán  hattra  eseek  mynt  egy  holt  (ÉrdyC.  403b.  MA:  Bibi.  1.47). 

kétségbe-esik :  despero  C.  MA.  (verzweiteki).  El  ftittok 
en  tőlem  mert  en  felőlem  minduaian  keczegbeh  estők  (WeszprC. 
50).  Kethseegben  eseenek  (ÉrdyC  512.  528). 

kétségbeesés:  desperatio  C.  MA.  (verzweiflung).  (Mel:  Sz- 
Ján.  245).  Abból  isméi'szik  kétségbe  esésrúl-való  kisírtetnek  az 
őrdőgi  vetekedés,  mert  Luter  azt  írja,  hogy  szőve  dobogót  és 
izzadot  ebben  a  beszélgetésben  (Pázm :  LuthV.  102.  Káldi :  Bibi. 
267).  A  minden  reménlés  kfivfil  való  félsz  kétségben  esésnek 
mondatik  (ACsere:  Enc.  152).  A  tékozló  fiú,  a  gyalázat,  iuség 
és  kétségbeesés  közt  nem  tudja :  mi  tévő  legyen  (Fal:  NE.  110). 
Teh  volt  maga  el  szánttá  kétségbe  eséssel  (SzD:  MVir.  125). 
Artzámon  fel-borzadt  kéltségbe  esésem  (128). 

kétségbeesett:  desperatus  MA.  [vennveifelt). 


ki-esik :  excido  C  (herau«fallen,  entfallen).  Az  apostolsag, 
honnan  kyesseek  Judas  (.JordC.  709).  Az  elsew  ygyekezetlinek 
méltóságából  ky  nem  esőt  (ÉrdyC.  573).  Az  zercfet  sohonnan 
ky  nem  e.syk:  caritas  nunquam  excidit  (97.  Konij:SzPál.  173). 
Élnem  feledkőzuoc  róla,  es  az  ő  maguainac  ki  nem  &>ic  swúa- 
bol :  quod  nulla  delebit  obli\io  ex  ore  seminis  sui  (Helt:  Bibi. 
I.bbbb4). 

(Szólások).  K  i-hi'ilni,  -fogyni,  -esni  az  emberek  emlékeze- 
téből (SzD;  MVir.  108).  Az  Lstennec  io  kedvebői  ottan  el - 
ki  esenc  (Boni:  Ének.  38).  Isten  kedvéből  ki-esnek,  Piizni:  KT. 
5.  Pázm :  LuthV.  105.   117). 

líiesés  :  elapsio,  elapsus  MA.  [das  heransfallen).  Fogkieséssel 
:ilmüdtam  (Kár;  Élet.  1146). 

le-esik :  1)  decido,  concido,  ruo,  corruo  C.  delabor  PPl. 
(falién,  niederfallen).  Magas  helyTÜl  leesni :  *cadere  ab  alto  PPl. 
L«esőm  alatta  :  suc«umbo  C.  E^éc  le  ő  ereiéc :  cadet  virtus 
űorum  (BécsiC.  30).  Leesuen  kéri  őtet  (MünchC.  48).  Az  fi-ater 
ottan  leeswen  labay  élőt  monda  (ÉrdyC.  338b).  Lee  esween  kézdee 
mellyeet  es  feyeet  veniy  (340b).  Mynd  te  neked  adom  ha  le 
eswen  jmadandaz  enghemet  (JordC.  363).  Fwdre  le  esuen  kezde 
az  w  bwneit  mondani  (VirgC.  21).  Látván  á  szamár  az  umac 
angyalát,  leeséc  Balaam  alat  (Helt:  Bibi.  I.BbbS).  Istent  chenal- 
nanae,  le  esnenec  előtte  (Mon:  Kép.  105).  Zrínit  nem  ijesztheti 
gond  s  rettentés,  ha  Atlás  le  romlik,  ha  az  nagy  ég  le  és  (Zrínyi. 
1.80).  Hogyha  az  eghből  egy  malomkő  le  esneiek  az  főidre  (Lép: 
PTük.  VII42).  3)  [occido ;  untergehenj.  Mig  a  nap  le  nem  esik 
(GKat:  Titk.  1117).  3)  [pario;  niederkommen).  Nem  soc  idő  mulua 
le  eséc  á  szép  Morzsinai  és  igen  szép  fiat  szüle  (Helt :  Krón. 
81b). 

[Közmondások].  Nem  mindenkor  esik  le  a  menkő,  mikor  az 
ég  dörög  (Thaly :  Adal.  1.82).  Nem  minden  vágással  (vagy  -ra) 
esik  le  a  tserfa  (SzD:  MVir.  128). 

leesés :  1)  (delapsio ;  fali,  sturz).  Az  palotának  lee.sese  (DomC. 
172).  2)  [debilitatio;  entkraftung,  entmutigung).  Az  fSuuyfi  fa 
olaia  igen  ió  á  tagoknac  le  eséssénec  gyogyitassara  (Mel :  Herb. 
18).  Hogy  rab  s  koronája  akatt  más  kezében,  a  semmi  le-esést 
nem  szerez  szivében  (Gyöngy:  KJ.  62.  SzD:  MVir.  126). 

meg-esik:  1)  (labor;  falién,  zu  fali  kommen).  Ne  magáz- 
tald  fel  teneu  magadat,  hogy  meg  esuén  ne  hozz  az  te  életedre' 
gyalázatot  (Kár:  Bibi.  1.650).  Az  kevélyec  keményen  megesnec, 
mi  pedig  megállunc  (MA ;  Bibi.  V.IO).  Lábam  megbotlanéc,  vagy 
megesnéo  (19).  Könnyebben  meg-esnek,  a  kik  futnak,  hogy-sem 
a  kik  ballagnak  (Pázm :  Préd.  329).  Szükség,  hogy  a  gonosság 
meg-e&sék  és  nyaka  szakadgyon(PP:  PaxA.  15).  Quistusban  sokan 
mege.stenec,  az  kic  ő  ellene  támadtanac,  úgymint  Heródes, 
Pilátus  (MA:  Scult.  93).  3)  [labor,  pecco;  fehlen,  einen  fehler 
begehen).  Addig  el  nem  tántorodhatik,  és  meg  nem  eshetik  az 
.«inat,  mig  az  sz.  irást  követi  (Pázm:  Kai.  504).  Ha  újonnan 
ineg-esünk,  módot  adott  a  bűnökből  való  ki-tisztiílásra  (Pázm: 
Préd.  9).  Ha  meg-esik  és  el-romol  ellenséged,  orülly  rajta  (124). 
Akárki  melly  jámbor  legyenis,  méjgis  hol  itt  hol  amott  ugyan 
megesic  és  megbotlic  (MA:  Scult  151).  Mutassatok  e  széles 
%i!ágon  csak  egy  pápistát  ollyat,  a  ki  beszédében  meg  nem 
esett  vübia  (Matkó ;  BCsák.  266).  A  pápa  maga  a  közönséges 
gyfilekezet  nélkül  megeshetik  és  hammissat  tanéthat  (Pós:  Igazs. 
1134).  Meg-esett  személy ;  megesett  tőlle  (SzD:  MVir.  128). 
3)  (concido,  detumeo,  deminuor ;  fallen,  einfallen).  Myre  essőt 
megh  az  the  zyned?  cui-  concidit  facies  tua?  (JordC.  14).  A  vyz 
meg  esek  (DebrC  214).  A  vizec  meg  esénec  (Helt:  Bibi.  II). 
Meg  latogatlac  tuteket,  rettegéssel,  keleuenyekkel,  melyec  miatt 
ortzatoc  megesic  (LL14).  4)  [occupo,  operio,  opprimo,  invado ; 
l)esetzen,  bedecken,  überfallen).  Nem  hadgya  a  hu.st  hamar 
légynec  meg  esni  (Mel:  Herb.  102).  A  madarak  megesék  lepek 
a  tagokat  (Komái-:  Imáds.  62).  Az  penész  meg  ne  esse  pad  alatt 


r,í)9 


MEGESÉS-ESDEÜEL 


HSDJEK— ESET 


7(10 


az  tálat  (Thaly:  VÉ.  1.421).  Bé  szokták  f5diii  gyenge  patyolattal, 
hogy  a  szelló  meg  járhassa,  és  l'ellúl  por  vagy  más  hulladék 
meg  ue  eshesse  (Fal:  NA.  128).  Megeste,  -szállotta,  -ijükte  a 
lii'ist  H  légy  (SzD:  MVir.  12()).  Mog-eaték,  lepték  az  adóst  a  kfll- 
tsöuözík  1110).  Valami  .szeplí  meg  ne  esse  az  ártatlanságnak 
tiszta  köntíteét  1127).  5)  eadlt,  türténik  WF.  [obtingit,  areidit; 
geschehen,  vorfallen).  Ritkán  esik  a  meg:  das  geschieht  selten 
KirBesz  y.  Eimuc  ha  eleit  nem  vaszed,  heaban  folyamodói  az 
tSrueniie,  ha  azomban  meg  esik:  ubi  evenit  (Decsi :  SallC.  41). 
A  mi  meg-esett,  meg-esett  és  meg  orvfjsolhatatlan  dolog  már 
(Zrínyi.  ILI 64.  Piís:  Igazs.  627.  Misk;VKerL  3.31).  Proliiz  ki- 
áltott :  grácziát  kérek  én  .szegénynek !  Szólt  a  raájor :  meg  nem 
lehet  esni  ennek  (Gvad:  RP.  145).  6)  (misereor;  sieh  erbarmen]. 
Ábrázatja  lelkedbiil  már  .soha,  nu'g  élsz,  ki  nem  kophatik,  f?5l- 
dOű  szerte.szeiint  c-siik  érte  valla.sz  kint,  míg  rajtad  meg  nem 
esik  (Balassa:  Költ.  86).  Meg-esni,  -illetídni,  -szomorodni  egy- 
másnak személyén  i.SzD:  MVir.  127). 

[Szólások).  Meg  ertuen,  hogi  .sok  binőket  tett,  meg  esik 
z  i  u  9  (DebrC.  23).  Uector  szive  ott;m  meghesék  (CsomaC.  44). 
Meg  esuec  sziiie  rayta  (Born:  Préd.  427j.  Szive  meg  esic  az 
szegényen  és  meg  togyatkozotton  (Zvou:  Post.  L197).  Nem 
sokban  esett  meg,  hogy  oUyan  mesterségre  nem  állék 
(ÖtvMest.  51.  vsz).  M  o  g  -  e  s  n  e,  ha  úgy  volna :  wenn  es  so 
ware,  so  wiire  es  ans  (Adánii:  Sprachk.  192).  Ha  ki  végs5  sze- 
génységre uezettetir,  meg-esett  ö  neki;  actum  est  de  eo  (Com : 
Jan.  20y).  Megesett  néki  a  diósi  vásár  (Kóuyi:  HRom.  159). 
Meg-esett  neki  a  diószegi  vásiir  (SzD:  MVir.  128). 

(Küzmondásokj.  Meg  esic  egy.ször  az  lúd  az  légen:  vereor 
ne  in  nervum  erumpjit  (Decsi:  Adag.  130.  SzD:  MVir.  127). 
Kerkedekeny  leányok  hamaráb  meg  asTiek   íHuszt:  Aen.  F3b). 

mégesés :  1)  lapsus,  ca-sus  MA.  |fall,  sturzj.  2)  [lapsus, 
vitium ;  das  l'ehlgehn,  fehler).  Igen  könjTi  a  meg-esés,  ha  ki 
vakmerS-képiwn  itélénd  kiinnyen  történhetik,  hogy  a  jó  gonosz- 
nak mondassék  (Mad:  Eviuig.  498). 

mégeset:  [delapsiis;  das  vergebn,  falligwerden?)  üaiia  uala 
az  oranak  megh  esetit :  ho^  az  barátokat  az  ueteruiere  iee\ 
koteiie  (KazC.  68). 

mégesett :  [qui  cecidit,  vitiatus ;  gefallen].  Christns  nem 
l'eletkezic  el  az  szegény,  megesett  Péterről  (MA :  Scult  4Ü3). 
K6nyebb  megfeddeni,  mint  épségre  hozni  a  már  megesett  szüzet 
(Kisv:  Adag.  420). 

neki-esik:  [iucumbo;  sich  eiti-ig  darán  macben].  Nám  oly 
mohon  esel  néki,  mint  az  disznó  a  máknak  (Decsi:  Adag.  1231. 

réá-esik:  I)  incido  C.  (darauöallonj.  2)  im'pUio  C.  (darauf- 
regnenj. 

vissza-esik :  rolabor  C.  rccido  MA.  fzuriickfallen). 

(viszonteaik,  viszontag-esik :  .-v)| 

viszontesés:  (recidiva;  riickfall).  Nagy  bfinbe  viszont-esés 
(MHeg.  TOszl.   10). 

viszontagesö :  recidiviis  C.  [riickfalligj. 

Esd-ik :  [ciLso ;  wiederholt  fallen).  E^tynehány  vereték  gyöngye 
csügg  orczáján,  egy  szúnyog  li  esdett  annak  szép  rózsiiján 
(Thaly:  Adal.  1.12.')).  Emelkedik,  esdik  bús  feje,  dobog  szive, 
nem  találja  nyugtát  keservél)en  (Fal:  BE.  598). 

Esdégel,  eadégél,  esdégel-ik.  Esdegeloui-  chsu,  oc- 
caso,  labo  MA.  [wiederholt  falién).  Esdegeleni;  labo  MAI.  l'Pl. 
Nappal  aprónként  esdegelt  a  hó  (Moulrók.  XVIIlii).  Midőn  a 
réaiegség  miatt  ottan  ottim  esdegélnék:  cum  subinde  crapula 
et  capitis  enore  lausju-et  (Dáln:  Flór.  130).  Világ  mérges  mé- 
zére ne  osdegelly  mint  a  légy  (Bíró:  Augy.  69).  Vannak  kőzzii- 
lők,  a  kik  némely  híresnek  lábaihoz  esdegelvén  térden  könyö- 
rögnek s  eképiien  gyalíizzák  uri  nemzeteket  (Fal:  NE.  7).  A  sok 
jó  eledelektől  távi'il  múldogal.%  esdegolsz  (SzD:  MVir.  lUh. 


Esdék  [esdék-ik  ?] :  (se  admovere,  appeto,  studio  alicujiis 
rei  trahor;  sich  liermidrangen ,  verse&seu  seinj.  Hogyha  chak 
attyatoktíjiui  esdektek :  si  complexi  fueritis  Iratrea  vestros  solum 
(Pesti:  NTest  9).  A  horogra  voutt  hlison  igen  esdekuek  a  balak 
(MLsk:  Vadk.  522).  A  legyek  a  szép  tiszta  étket  gyakorta  félre- 
liagyják,  és  inkább  a  büdös  sebeken  esdekuek  (657). 

ki-esdék :  (eruptiones  facio ;  wiederholt  hervorbrechen,  aus- 
talle  machen).  Csoportonként  mindenfelé  kiesdeknek,  törtlk  kö- 
veteket, leveleket  elfogdosnak  (Szál:  Krón.  455). 

Esdékel  [esdékl-ik?] :  [appeto,  studio  trahor;  verseséén 
sein,  verlangeuj.  Megértvén  a  király,  ki  légyen,  annál  inkább 
kezd  esdekleni  rajta;  úgy  hogy  országának  egy  rését  uéki 
engedte  volna,  ha  nála  meg-maradott  volna  ( Hall :  HHist  II326i. 

Esdés  :  [caso ;  wiederholt  lallenj.  E^eső :  casabundus  MA. 
caducus  MAI. 

Esedékény :  mobilis  WF.  (labilis,  casabundus ;  biníailig). 
Megszégyom't  hogy  ily  esedékény  vagyok  (Pázm :  KT.  237^. 

Esedéz-ik :  (appeto,  studio  alicujus  rei  trahor ;  hangén  au 
etwas,  versessen  seüi).  Ninra  ki  rajta  immaran  csedözek  (CsomaC. 
2).  Mongyác  az  tigris  esedezik  6  fián,  nem  gondollya  5  halálát 
halálán  (Bes:  HÉnek.  A3).  Semmi  jószágunkon  ne  esedezzünk, 
ne  kapdossiuk  (Pázm:  Préd.  1155). 

Esemény :  [iniiua,  .successiis  nnllus ;  verfall,  das  misslingen, 
mLsserfolg].  Hogy  sem  meg-csUggedgyen  szivednek  reménye  s 
kövesse  dolgodnak  ;izt  rút  eseménye  (Gyöngj'D :  Cup.  640). 
Hittel  s  jó  reményuyel  vagyok,  hogy  (eljövend  már  luipom  szép 
fénynyel,  de  hogy  ne  lehessen  még  az  eseménynyel,  nincsen 
elvégezve  bizonyos  törvénynyel  (Gyöngy:  Char.  293). 

Esendő :  caducus,  decidivus  MA.  [hinfiillig].  Mindeoec  ideig 
valóc,  esendöc  (Com:  Jan.  213). 

[Szólások).  Még  a  forró  szerelem  is  h&l,  ha  a  felekkMil 
egyikének  esendfiben  vagyon  szerentséje  (Fal :  UE  428). 

Esendőség:  [cjiducitas;  hinfJilligkeit].  A  lelki  teremtésbeo 
lüuiy  esztendővel  láttad  előbb  az  esendflséget  az  esetnél?  (Mon- 
Irók.  \qil.255). 

Esés :  lapsus,  casus  MA.  [lall].  Őrölt  Babillon  te  romlasod- 
biui  es  vigadót  te  eséseden :  in  casu  tuo  (BécsiC.  108).  Az  feie- 
delenisegbe  twrtenik  az  esees  (V'irgC.  67).  Zent  Damancos  el 
taiioztata  az  essevnek  eseseet,  es  chak  egy  cheep  sem  illethete 
evket  íDomC.  273).  Láttyák,  hogy  az  ö  esésekből  az  istennek 
irgalma-ssága  ismértetík  (Igázni:  Préd.  16).  Setét  és  síkos  út  az, 
melyen  könnyö  az  esés,  nehéz  a  felkelés  (87).  Örül  a  Bzereo- 
che  ember  esésében  (Zrínyi.  162). 

[Közmondások].  Gyakor  eséssel  a  kitsiny  tsepp-is  likat  ver  a 
kőn  (SzD:  MVir.  125). 

ló-esés :  (lapsius  eiiui ;  pferdesturz).  Ló-esés  vagy  mértéklet- 
len  italodból  ha  mi  nyavalyád  lenne,  az  érné  végét  életünknek 
(RákGy:  Lev.  243).  B>  sok-féle  veszedelemtől,  leg-inkAbb  sze- 
rencsétlen ló-esésektől  sokakat  meg-aK)kott  menteni  (Usúa: 
Síp.  130). 
I       térd-esés  :  (genuum  flexió;  kniefall).  ('MA:SR  343X 

Eset:  1)  labeis,  casura  C.  lapsus  MA.  (foll).  Az  ímadsag 
iiaé  esottíil  meg  tíirt  (GuaryC.  64).  Teeneked  esetődre  legyenek : 
j  .sínt  tibi  in  ruinam  (JordC.  74).  Essety  nagy  lezen :  ruína  illius 
inagna  (542).  Az  Lsten  myndent  ftiel  tamazthat,  de  az  zjTöt  ew 
esetjiiek  wianna  solia  nem  (ÉrdyC.  590b).  Az  eredet  binbe  ualo 
esettől  megh  tartoztatha  (TihC.  75).  Myndeii  vezedelmek  es 
minden  nagi  esotwk  chak  fwTiek  fel  emelkedesebwl  Iniek 
(VirgC.  951.  Meg.szabadítottad  lábaimat  az  esettől  (MA:  Bibi. 
1.505).  A  kígyót  megátkozta,  mivel  ördög  waköze  vált  az  ember 
esetire  (Pjízui:  Préd.  S).  Senki  ue  vágyi'idgyék  a  felségre:  mert 


701 


BALESET— ESÖ 


DAIU  BáÓ— MEG-ESÓ.SŐD1K 


702 


iiagv  esetek  vsmiak  abban  (SSV  Slagas  helyre  :izért  vis7.6ii, 
bíigy  eseted  nagyobb  légyen  (Trtif :  Préd,  il).  Az  apmfolokat 
tiidatlansagRal  és  nagy  esetekkel  váduUya  Calviniis  iPís:  Igazs. 
1.2-4).  A  jó  szívű  kegy&s  emberek  másoknak  esetén  liamw 
siránkoznak  iKisv:Adag.  333).  Hirtelen  boldogságom  véletlen 
esetemmel  fenyeget  (SzD:  MVir.  126).  2)  cisus,  eventiis  C. 
(fal!)  ziifall  Com:  Vest.  122,  Isten  a  szomonisagos  esetuec 
vigasagos  véget  adgya  (Helt :  Bibi.  I.f2).  Minden-fele  esetit  elő 
szamlálya  (Vás :  OmCat  206),  Kár,  bosz.szu  es  hatalom  eset : 
damna  vei  injuria,  actiis  ixitentarii  perpetratio  ( Ver ;  Verb.  294). 
A  testnek  kfilső  esetiről :  de  aecidentibus  corporis  (Com:  Jan. 
52).  S)  (ocwisus  solis ;  sonnenuntergang),  A  nap  esetlue  kew- 
zelgheth  lAVinklC,  103). 

bal-eset:  (casns  adversiis;  tinfallj.  Ezt  a  bal-esotet  sok  volt 
ki  gyfilSlte  (Kóayi:  HRom,  158), 

nap-eset:  [occasus  solis,  oceidens;  sonnenimtergang].  Nap 
essetigleu :  usiiue  ad  oceisimi  (FestC.  7.  54).  Mene  nap  esetre 
(TelC,  218).  Nap  keletli  es  eseth,  deel  es  eezak  (ÉrdyC.  602b). 
Futhnak  nap  esethre  es  megbtemek  nap  tamadatra  (DebrC, 
534),  Sz.  Sztauizlo  napian,  nap  esett  szelekkel  való  ve.szes  essSt 
remélhetni  (KBécs.  1572.  E2.  Mel:SzJáii.  526),  A  ragyogó  nap 
nap  keletről  nap  esetre  fordul  (Com :  Jan.  6).  Nap-kelet,  napeset 
(Gyöngy:  KJ.  145),  (Vö.  EST,  ESTVEJ. 

napeseti :  [occidentalLs ;  wastlich].  Na^  sereg  tamada  nap 
esset  fel51,  de  a  nap  taniadati  meg  gi6ze  a  nap  essetit  (Szék: 
Króii.  71), 

történet-eset :  (casus,  fors,  forhma ;  zufall,  ungelahr],  Ai-nil 
sem  vádolhattyTik,  mintha  csak  szerencse  s  holmi  történet  esetre 
hagyta  volna  idvességünket  (az  isten,  Fal:  NE,  37), 

Esetlen:  I)  (non  cadendo ;  ohne  zn  fallen].  Minden  ember 
űtet  keserűh  vala;  egy  kjnyveesetlen  száraz  szemmel  vala 
aaazony,  hogy  házához  haza  megyén  vala  (RMK.  11.47.  más  kia- 
dásban :  egy  bOnyíl  esetlen  407).  3)  improportionatus  Kr.  [mi&s- 
gestaltet,  abgeschmaekt].  (Vajda:  Kriszt.  1L23.  Kr.) 

Esett:  [qni  cecidit;  gefalleu].  Esett  fa:arbor  *caduca  PPl. 
Esetteknek  emelSye  (FestC.  29),  Az  esteket  fSl  emeli  (Zvon: 
Post.  1.49). 

Esettség  :  [x6  cecidisse ;  das  gefallen-sein].  (GKat :  Gramm. 
A2.  Corp.  Gramm,  n.296). 

Eshendő :  (tiuod  fieri  potest,  quod  eiíici  potest ;  möglicbj. 
Conferentziára  gj-ültek,  dolgoztak,  mind  király,  úgy  ország  hasz- 
nára, egybe  kapcsolhandó  s  eshendő  javára  (Gvad :  Oi-sz.  78). 

Esö,  esső  (6Síeh5z  MA:  Bibi,  Előb,  2,  essejébfil  Zvon:  Post. 
1,13,  esiit  MehApol.  61):  1)  [cadens;  fallend],  S)  pluvia  C. 
imber  MA,  [regen].  Apró  tsep  ess6 :  psecas  PPBl.  Lengedező 
es5,  harmatozó  eső :  psecas  Nom.2  7.  Essevnek  sok  arradasi 
(DomC.  92).  Essew  eswek :  descendit  pluvia  (JordC,  374),  Adót 
fwlwl  zarniat  ugy  mint  es\vt\vl  oltalmazó  palastoth  (VirgC,  51). 
Az  wr  esőképen  bochata  menyből  kénkőuet  es  tfizet  Sodo- 
mai'a  es  Gomorrai'a :  dominus  pluit  sulphur  et  ignem  (Helt: 
Bibi.  LH3).  Ez  főidet  essőuel  öntöződ  (Bom:  Ének  221).  Szapora 
neuelfi  esső  (Mel:  SzJán.  351).  Eső  es,  kő  es  (Sziksz).  Esőt  ad: 
pluit  (Fél:  Bibi.  7),  Az  esők  és  harmatok,  felhők  és  egek  sza- 
kadása-nélkiil,  tsendesen  esnek  (Pázm :  Préd.  103).  Essőfil  man- 
nát ada  nékik  eledelre:  pluit  illis  manna  (Illy:  Préd.  1.136). 
Néha  néha  paraholt  az  eső  (Monlrók.  XVIIL  5.  28).  Ha  szinte 
varró  tő  esső  volna  (Mik :  TörL.  89).  Lanyházó,  tsendes,  per- 
metező, paráholó,  tsepergő,  lanyha  eső  (SzD:  MVir.  127). 

(Szólások),  Esőben  van  fényes  coronájok  (Zrinyi.  1,19). 
Eső  félbe  vagyok:  labesco  C.  Eső  félben  való :  succiduus, 
snccidivus  MA.  Sok  e  s  ö  j  á  r  a,  im  most  derült  volna  neki 
(RákGy :  Lev,  248),  Délután  sötét  estig  derekavert  bennünket  az 
eső  (Monlrók.  XVIIL40).  Essőre  álló  idő  volt  (Monlrók, 
XV,382),  üőre-álló  ég :  aér  *pluvius  PPl, 


[Közmondások.].  Sok  tsőp  vizből  gyakran  nagy  eső  támadhat 
(Kisv:  Adag.  202).  Sokszor  egy  kis  ftilbő  nagy  e.s.sőt  vqt.  Az 
essőt  kerfilő  sokszor  vízbe  esik :  kitsinyböl  nagy  galiba,  Esső 
tav;tszkor  mint  annyi  arany  tsepp  (SzÜ:  MVir.  125). 

dara-esö:  psecas;  graupenregen  PPB.  (staubregen). 

dór-esö :  [pluvia  pnünosa ;  reifregenj,  leges  dér  sm<  nem 
bánt  meg  táborba  (Petki :  VU't  6). 

havas-eaö :  pluviae  nivibus  mixtae  Kr,  [schneeregen].  Némely 
lelkeket  ott  az  havas  eső  vér  (Czegl:  MM.  252.  Bartha:  Krón. 
77.  Thurzó:  Lev.  1.235),  Az  bavas  eső  érdekli  nyakunkat 
(Moiűrók,  Vm.383.  Orczy :  KöltH.  200). 

jég-esö:  grando  MA.  [hagel].  Jég  esö  verte,  gyakran  veri-el 
a  jég  esö :  calamitosus ;  liáborus  jég  esőt  hozó  ég :  *calamitosum 
caelum  PPl.  Villámlásokkal  elegyes  jégessők  (Illy:  Préd.  1.13). 

jégesőz:  [grandino;  bageln).  Istennek  Ítéletével  jégeslősz- 
tetnek  [így] :  dei  judicio  grandinantnr  (Illy:  Préd.  IL277), 

kénkö-esö :  (pluvia  sulphuris ;  schwefelregen].  Kinkő  eső 
(Sylv:  UT,  Lllll.  Kénkű  e.sső  (Ziinyi.  U.71). 

kö-esö,  kövea-esö :  grando  C.  [hagel].  Kőeső  esik :  degran- 
dinat  C.  Kő  eső  és:  grandinat  Com:  Jan,  10.  luhayt  a  kőesőc 
megőlec  (TelC,  85,  JordC.  25.  309,  DebrC.  154).  Zeel  veez  as 
nagy  kőn-es  essew  tamada  az  égben  es  meeny  dőrghees  (ÉrdyC. 
270b).  Ha  vr  isten  menybvvl  kw  eset  boczatna,  ez  nektek  nem 
ártana  (VirgC.  91).  Az  égnek  szenvedé  szertelen  vészét  és  kevés 
es.sőnek  nagy  hidegségét;  az  nagy  kő  essőtől  így  szabadnia, 
egy  bő  tartománra  Sándor  kijuta  (RMK.  rV.132).  A  giiimőlczet 
nem  haggya  ragyának,  kő  es.senec,  cyayanak  el  %'eszteni  (Mel: 
SzJán.  182),  A  kő  esső  auag  á  rogya  vetésftnket  el  veri  (Kiücs: 
Evang,  257).  E6  sem  fel  azon,  hogy  kő  eső  szőleiét  el  vernéié 
(Decsi:Adag.  319).  A  jég-esőt  kő-esőnek  nem  szintén  jól  mond- 
ják (GKat:Titk.  1129).  Szapora  zápor- és  kőeső  vére  meg  ben- 
nünket (Monlrók.  XVm.47.  54). 

köesös :  graudinosus  C.  MA.  [hagel-]. 

ónos-esö:  [pluvia  pruinosa;  reifregenj.  Most  farsangban  tsak 
hozzák  nekünk  a  sok  túzokot  halva  és  elevenen,  a  kiket  az 
ÓUO.S  essőkben  fogták  (Mik :  TörL.  447). 

pászmás-esö  :   psecas ;   graupenregen  PPB.   [striclu-egenj. 

pásztás-eaö:  cv  Ismét  változik  az  idő  jomeleg  napokra, 
és  néha  dörgő  és  pásztás  esőre  (KLőcs.  1671,  B7.  1674.  31. 
Kalend.  1716.  Kr). 

sebes-eső :  [nimbiLs  MA.  Nom.^  7.  (plataregen).  (ÉrdyC.  17b). 
Az  eső  Ie-tsep6g  lassan,  a  zápor  sflríin,  a  sebes  eső  zuhajal 
(Com:  Jan.   10). 

termő-eső  :  [plm-iae;  landregenj.  A  szőlő  néha  néha  hasznos 
termő-esső  nélkül  szűkölködik  (Mad:  Evang.  192). 

vér-esö :   [pluvia  sangvinis;   blutregen).   (Bíró:  Micae.  216), 

zápor-esö :  imber,  nimbus  C.  platzregen  Om :  Vest  132. 
Zápor  esö  kezde  leh  zakadni  (DebrC.  162.  189.  Bom:  Préd. 
282).  Hertelen  mint  egy  zápor  eső :  repente  tamquam  procella 
(Decsi:  Adag.  261),   Üldözéseknek   zápor-essei  (Pós:  Igazs.  330), 

záporesős :  imbricus,  nimbosus  C,  [regnerisch]. 

Esői :  pluvialis,  pluviatilis,  pluvius  MA.  [regen-]. 

Esős :  pluviosus,  phiviaEs  C.  MA.  [regnerisch],  Esevs  jdeu 
(CornC.  85),  Ez  az  ődő  a  mint  remenlettetik  e.«sős  leszen  (KBécs. 
1572,  Ev3).  jEssös  idő  vagyon :  tempus  pluviae  est  (Kár:  Bibi, 
1,426.  KDebr.  1619.  B). 

[Esösöd-ik] 

még-esösödik :  (pluviosus  tio;  regnerisch  werden).  Az  idő 
igen  mege.s5sedék  (Monlrók.  X\TII,83.  61).  Meges-sősödvén  az 
idő  és  az  út  is  megnyálasodván,  nehezebb  utuuk  volt  (XV,281) 


703 


NEKl-ESÖfiÖÜIK-ESEI  )EZÉS 


neki-esösödik :  cv  Az  idö  igen  neki  essösíidött  (Monlrók 

XV.670). 

Esötlen  :  (sine  pluvia ;  regenlos].  Essötlen :  ess8  nélkül  való 
MA.  Bibi.:  Magy.  3. 

£söz,  esöz-ik :  pluo  Kr.  [regnenj.  Meniiat  esseze  enniek : 
])luit  illis  mmina  ad  inaiiducandiini  íDöbrC.  146).  Az  égh  man- 
nával essüzot  a  pusztában  (Mad:  Evang.  458).  A  Jehovah  esSze 
kin-kővet,  és  tüzet  S<idoniára  (GKat;  Gramm.  154).  Mik<ir  a  biís 
Anna  ezeket  hallgatja,  suk  formában  indult  s  latt^itik  bánatja, 
szeme  is  essflzik  keservesb  könnyével  (Gyöngy :  KJ.'  49). 

Esölék  :  scobs  C.  ramentimi,  fragnion,  fragmentum,  putamen, 
miuutia  MA.  recisitmentum  PP.  [abfalle].  Darab  esolék,  meté 
lék  :  .segmentum  PPB.  Étűk  esőlék  :  analecta  C.  A.sztal  alá  való 
esülek,  étek  seprfllék  :  analecta  Major:  Szót.  Az  óreg  darabok, 
eggifive  .szpp  rendel  köttetnek,  az  apró  darabok  es  esSlekek 
pedig  szellyi'l  idestova  haniattátnak  (Lép:  PTük.  11.54).  A  mit 
Kristiisuak  ak;mink  adni,  jó  és  válogatott  légyen,  és  nem  valami 
szemétre-való  e.sőlék  (Nyr  1X68).  Sok  ideig  az  sju-ga  gyjmta  az 
tengernek  ki  t'orro  e.s51oki  kSziil  való  volt  (Prág:  Serk.  D4).  A 
fát  a  fTirészlo  ffiré.szli,  az  esolékje  avagy  fűrész  hulladékja,  fánac- 
ondója  leesvén :  scobe  vei  serragine  decidente  iCom :  Jaii  lu:i. 
Com:  Orb.  129.  Megy:  SzAÖröme.  273.  CorpGranun.  167).  Apró 
lék,  estílék  [ígyVJ  nn.sztok  (Monlrók.  XXIV.  211). 

Estet:  (■?].  Buuumit  tartásba  estette  (ejtette?  lefoglaltatta 
XVn.  száz.)  (Nyr.  X469). 

2.  ES-HC :  [obtestor,  oro ;  ílehenj.  Ha  hozzád  *esuek  a 
szegények,  adgy  SzD.  Jövetek  iniadkozionk  es  essfink  es  sirionk 
isten  elfit  (AporC.  55).  Miltó  az  menden  felségnek:  nagy  kegyel- 
mes legyen  ellenségnek!  jelesói  kediglen  mindazoknak,  kik 
kegyas  kegyeimnek  &sni  .szoknak  (RMK.  1.27).  Az  gyermek 
anyjához  esek  és  ó  neki  reménködék  (65).  Megkenik  az  Kri.sz- 
tust  és  szent  városba  megyeu  be,  .szent  atyjához  esik  (11.138). 
En  te  hozzad  e,söm  es  te  hozzad  futok  irgalmassagnac  attya 
(NagyszC.  80).  Az  harmadic  része  Atila  seregénec  vLszsza  nem 
mere  esmet  hozzá  iőni,  hanem  Eciushoz  és  Tormundus  kiiály- 
hoz  asénec  és  lakóhollyoket  kérénec  (llelt:  Kri'in.  18b).  Ihon 
mint  járék  veled,  én  urammal,  még  .sincs  mit  tennem,  hozzád 
kell  esnem  én  imádságommal  (Balassa:  Költ.  109). 

Esd  (esd-ik  ') :  ív  Hozzíid  tért  e.sdóket  fedezd  irgalmaddal 
(Ben:  Ritni.  103.  1753-ki  és  1806-ki  kiad.,  így  n28-ki  kiad.  78. 
Hozzád  terö  tifinöst  167'.).  97).  Neked  esedóket,  oltalom  kérőket 
(Rira:  Ének.  ImreS:  Nyelvtörténelmi  Tanulságok  82). 

Esdek-ik  :  rv'  Esdekik  az  Lsten  élőt,  könyörögvén  a  vigasz- 
taliLst'rt  iMlIeg: 'I'Oszl.  riCi).  Esdekten-esdeknek  (GKat:  Válts. 
11.1247).  Esdektem  nékie,  kértem  eresszen  el  (Gvad:  RB.  21). 
Elótte  minnyájan  esdegtek  (407). 

Esdekós :  [obtestatio ;  das  flehen).  Egy  fohaszkodásimk-Ls 
tellyes  esdekésint  gyanánt  [ígyj  való  hasznot  hoz  Istennek  ke- 
gyelmétől iRim:  Ének.  175). 

Esedez-ik :  obtestor  C.  rogo  obnLxe,  .supplico,  inteicedo 
MA.  (flelienj.  Arcliangeli  essedezietek  en  érettem  (PeerC.  186. 
OrnC.  61).  Kezde  tfyanak  essedőzny  (ÉrdyC^  337).  Zent  egjed- 
nek  esedfizneek  (528).  Essedőzyeek  CrLstasnak  előtte  (530b). 
Eerettewnk  esedözőt  (571b).  Mindaz  zentek  iwedezuenek  íVirgC. 
119).  Esedözyothek  en  eeretthem  (ÉrsC.  172bi.  Mfl  éröttfinc 
ORsedezéc  (I)áv;  VDisp.  117).  Cliristns  mi  érettünk  egyedfii  ese- 
dezik az  égben  (Czegl:  MM.  37).  Nagy  iaygálva  esedezneiek 
annak,  ki  őtet  az  ozenia  szálon  tartanáia  (Lép:  ITük.  L320). 
Esedezett  az  istennek  (Bid :  C'sisk.  3Ü7).  A  biró  is  esedezett  értem 
liathatós  szavával  (Gvad:  RP.  132). 

EsedezéB :  obtestatio  C.  obsocratio,  intercessio  MA.  |dao 
flehenj.  Kery  vala  ez  zenteknek  csedewzesevkei  (MargL.  48). 
Kvnek  zent  essedözeese  niyat  az  kegyelmes  wr  JeKUs  Cristus 
mynden  zyzeknek  byzon  yegyese  es  wra  (ÉrdyC.  341.  525.  538b) 


ESEKED-IK— DEL  EST 


Esekéd-ik :  esenkedik,  rimánkixlik,  könyörög  SzD.  su|v 
plico,  obtestor,  rogo  obnixe  Sí.  (delienj.  Követségben  küldetett  a 
török  fényes  portához,  hogy  az  haza  megmaradásáért  esekedjék 
(Bod:  Pol.  91;. 

Esekedés  :  [obtestatio ;  das  flehenj.  Az  panaszolkodo  keser- 
nas  aszouy  esekedesere  keöniorgeeere  parancsolnánk  (Thaly: 
TörtK.  101). 

Esenked-ik :  [supplico,  obtestor ;  fleiienj.  A  nagy  Maho 
metnek  sokat  asenkettem  vesztéért  (Kónyi:  HRom.  146). 

ÉSPEKÉST  (etperes  PPBl.  espSri$  Diai.  180.  ísj-íríJjíők 
Zvon:  Osiand.  117):  antistes  dioecesis  PP.  archidiaeoniLs  PPBl. 
[imterdechant,  senior].  Ewsebius  pyspek  yaar  vala  processiot, 
azoukezben  eedes  angyaly  eenekleest  hallá,  monda  az  esperSHth- 
nek:  hallaz  ee  vala  myt?  (ÉrdyC.  616b.  Helt:  Háló.  12).  Nem 
értyflk  az  esperestet  5  magát  (Pós:  Igazs.  544.  TifrtT.s  L731). 

fő-éspérést:   archidiaeonus  Nom.*  253.   (erzdechaiit,  ober- 

seniorj. 

Esperéstség:  [diaconatiLs,  .senioratus;  declianei,  senioratj. 
Esiierastség  alatt  levó  egyházi  rend  (Évk.  XIIL6G). 

ESSE :   [vox   increpandi ;   scheltwori).  Hona  mentek  kurua     I 
kereső   esse  lelket   (lelkek)  (RMNy.  U.169).  Ez  esse  fiai  eltör-     ' 
ték  az  én  nti  kamora  .székemet  iNád:  Lev.  18).  Megszidván  5ket 
monda,  hogj'  ezek  az  essék  uimetek  vónának  (Monlrók.  11149). 
Es.s6-,  bestye-tíával  ebet  tapong.xs.satok  (Tlialy:  VÉ.  1.389). 

EST,  estve,  estvél,  estvéle  (esthweefele  LevT.  1227. 
estvé  PhilFl.  5) :  1)  Estve  :  vesjier,  .serum  C.  Est :  vesper.  Estve : 
vasiéra,  serum  MA.  [abend).  Estve  lassz:  advesi)erascit  PPBl. 
(i'fjlö  a  mezőtien  nieud  esteg  iBécsiC.  5).  Estueleiglen  es  hol- 
ualiglan  (153).  Estne  leuen  hoziuiac  soc  ördög  vallókat  (MündiC. 
27).  Reeghtwl  foghwa  asthwelyg  (JordC.  49.  95).  E.st>veltu>vl 
fogva  (135).  Mykoron  estwe  letwoua,  hozaiak  hwiieky  sok  er- 
dengbaseket  (376.  404).  Ymaran  estwe  vala  (716).  Husvet  nap- 
ianak  esten  (DebrC.  20).  A  bodoe  zúzh  iimepinek  esti  (25). 
Estvelere  marad  ev  neky  syralm  as  regeire  vygassag  iDomC.  44). 
Mind  ecz,'ika  es  niMid  e.styg  cgi  zot  sem  zolhat  vala  (VirgC.  40). 
Estuere  iutuan  kezde  azt  gondoiny  myt  az  iL'\pon  t\vt  vohia  (85i. 
Mykoron  astwefele  vola-uiak  :  cum  .serum  diei  esset  (Pesti: 
NTest  15).  Sötét  estveligh  vélek  viv.inak  iCsomaC.  53).  Az 
mezei  virág  hóival  reggel  megvirágzik,  e.stvére  elhervad  (RMK. 
11.70).  Mind  estiéiig  midatoznak  (Zvon;  Post  144).  Estvélére 
közeiét  az  idS  (680).  leles  nap,  kinec  ninczen  eslueye,  sem  njii- 
gouása  (Víis:  CauCat.  285).  Mikor  az  mi  életfuiknec  estvelejeis 
elközelitend  (MA:Scult.  511).  Ez  e8t\'én  égy  leány  magzattal 
látogatott  meg  bennünket  (Radv:  Csal.  111.6).  Ez  lewel  kelt 
senth  Byrthalan  estyn  (Gér:  KárCs.  L86).  A  mái  napnak  esti 
felé  (Mad.  Evang,  323).  L\>lutiüi  sötét  estig  derekasint  vert 
bennünket  az  esS  (Monlrók.  XMII  40).  2)  vesperi  C.  vespere 
MA.  [abendsj.  Estue  (sero)  completa  monduan  (ElirC.  143.  BétsC. 
52).  Reggel  as  estwe  azt  mondyad  iBodC.  1).  Estwe  haza  menee- 
nek  (ÉrdyC.  527b.  554).  Estve  Bergeiiyesen  .szolgáimat  meg- 
riogattjim  (ErdTörtAd.  1V.43).  [Vö.  nap-eset) 

dél-est,  dól-estve,  déllyest,  dellyest  ^iWfsd  Monlrók. 
111.22.  dilyt.id\  X^'.lll):  a  meridie  MA  PP.  (nachmittag).  Reeel 
vyragozyk  as  el  mwlyek  es  deleathwe  le  a«.seek  es  meg  axyon 
(KulcsC.  224).  Delig  keresztien,  deliest  rezeg  disznó  (Mel:  ScJán- 
103).  Az  ki  .sokat  éazic  az  tígeben  dellyest,  art  az  (syomomac 
(MeLHerb.  2)  Ma  hetfSn  déllyest  iBoni:  Evang.  111.99).  Egi 
delliast  pídotaiabol  ala  kesdet  kakuczoliú  iDecsi:  IVéd.  lOi. 
Szerdím  díliwd  sz.  János  nyakavágilsa  napján  iMoiJn'ik.  111.22) 
Mikor  delle.stis  3.  es  4.  ora  közben  imat.sag  lenne  ö  lagysagaejl 
(Magy:NáiL  89.  9).  Az  árnyék  délig  nó.  déllyest  apad  <Pázm: 
Préd.  70).  Sz.  Dávid  estve,  reggel,  déllyeel,  nai>-ei<tig  hétszer 
könyörgött  istennek  (652.  Pázni:  Imáds,  118).  Dellyest  tizenkét 


705 


DÉLECTI— ESaTELE-r 


ESTENNEN— ÉSZ 


7or, 


órakor  [délben]  (MA:  Sciilt.  217).  Az  mit  reggel  kértec,  dellyest 
el  \-itetic  (Prág:  Serb.  440).  Tizeukét  <5r.i  utáii  dellvest  jeloii 
léuk  iPós:GBot.  79). 

délesti,  dóliyesti,  dellyeati :  pomeridiauus,  postmori- 
dianus  iL\.  PP.  |uachmittags-].  DelFesti  áldozat :  sacri6eiuni 
ve.'<i»rtinum  (DöbrC.  219).  Dellyesti  tanúságra  intés  (Born:  Préd. 
14).  Dellyesti  aluas  tiltatic  (KGalg.  1.382.  Cv3.  KCsepr.  1Ű26. 
B7).  Dellyesti  avagj'  estveli  imádsjig  (Sam:  Cer.  41).  Dellyesti 
avagy  dél  után  való  iiyugov;is  (Com:Jmi.  113).  Dellye-sti  nap 
fénynél  világosb  (CiKat:Titk.  SlOi.  Delyesdi  álmom  után  iMon- 
Irrtk.  XV.Ul).  Delliwti  három  órakor  (Bod:  Lex.  134).  A  niusika 
az  udvar  Hatalinak  a,  b,  c-je,  k5uy6rg6  kflnyve,  dellyesti  s  esti 
gySnySrfisége  (Fal:  NA.  230).  Dellesti  álom  (Fal:  TÉ.  696.  SzDi 
Mrir.  32). 

esten-estig :  (ad  vereperum,  in  noctem :  bis  zmii  sjiaten 
abendj.  Esten  estig  munkalkottanac  (Tel:  Fel.  161). 

éten-estig :  cvs  Erre  [a  hívságra)  virradnak,  éten  estig,  söt 
holtig  benne  mulatnak  (Fal :  NU.  270). 

karácson-est :  (vesper,  qui  praecedit  diem  natalem  Jesu 
Christi ;  christabend,  weihnauhtsabend].  Az  angyaloc  karatsou  esti 
(MA:Scult  62i. 

nap-este :  [soUs  occasus ;  sonnenuntergang,  abpiid].  Űdeje 
érkezett  hamar  nap-estének  (Gyöngy:  KJ.  141). 

napestig  (mend  tuipot  esteg  BécsiC.  22.  napothestcegh  pre- 
dicalla  WinklC.  139) :  usque  solis  occasum  Kr.  per  totum  hodie 
Ver :  Verb.  Szót.  [tota  die ;  den  ganzen  tag,  bis  zum  abendj. 
Ysten,  hozyad  káváitok  nap  estyg  (KeszthC.  38.  JordC.  416). 
Mykoron  három  nap  esty[g]  eehen  zomeehon  lett  vona  (ÉrdyC. 
374bi.  Mit  álotoc  it  mint  napestig  hiualkoduán '? :  qnid  hic  statis 
tota  die  otiosi?  iHelt:  UT.  FI.  Helt;  Krón.  41).  Nap  estig  való  fa- 
radság (Born :  Préd.  40.5).  Tfiried  egy  nap  estig  (Frank :  HasziiK. 
23.  Pázm:KT.  55).  Félnapestig  munkálkodván,  az  6  munlíájo- 
kért  az  félnapi  jutalmat  elvegyéc  (MA :  Scult.  218).  Mikor  ember 
vagy  nap  estig,  vagy  t5bb  ideig  nem  eszik  CBal :  Cslsk.  325. 
Mik:TörL.  48). 

[Szólások].  Egész  napotló  nap  estig  mimkálkodni  (SzD :  MVü'. 
314). 

sirató-este :  [trauerabend].  Sú'ató  estire  én  is  hivattatván, 
igen  reggel  nem  indultam  (Monlrók.  XVin.  32). 

ur-esti :  [vesper  is,  qui  praecedit  diem  per  corpus  Cliristi 
mortuum  sacratam;  vorabeud  des  frohnleichnamsfestes],  E  kc5- 
nSuecke  1526  eztendSbe  irattatot  es  vr  estyn  vegeztetSt  el 
(TelC.  149). 

Esteled-ik,  estveléd-ik,  estvelesz-ik :  ve.sperasco  MA. 
vespero,  advesperasco  PPBl.  Eistveleszic  et  estveledic:  vespera- 
seit  CorpGramm.  238.  [abend  werdenj.  Reeayok  estvfelSdeek 
(ÉrdyC.  666). 

be-estelédik :  ve.spero,  vesperasco,  advesperasco  C.  in- 
vesperasco  MA.  Com :  Jan.  7.  [abend  werden].  a)  Mikoron  be 
estuel5d5t  volna  (WeszprC.  19.  JordC.  618).  Maragy  my  vehvnk, 
mert  bee  estweledyk  es  le  haylot  .\Tnmar  az  nap  (ÉrsC.  124b). 
B«  estuelSduen :  cum  sero  factum  esset  (Fél :  Bibi.  33).  b)  Reg- 
gelt ha  éred,  azt  gondoUyad  hogy  estvét  nem  érsz;  ha  pedig 
bé  e.stveleszel,  reggelt  ne  igird  magadnak  (Pázm:  KT..  87). 

el-esteledik :  invesperasco  C.  advesperasco  MA.  [abend 
werdenj.  a)  Azonkezbe  elestueledek  (TelC.  288.  DebrC.  114). 
El  esteleduen:  vespere  (Fél:  Bibi.  24.  Zvon:  Post.  683).  b)  Egy 
zsidó  el-estveledvén.  az  Apolló  szent-egy-házába  tért  (Pázm: 
Préd.  887). 

Estvelet  [?] :  [vesper ;  abendj.  Jó  estveletek  [estveletet  ?) 
(Heyd;PCF.  1552.  Nyr.  Vm.552i. 

Já.    XTBLVTÖRT.    SZÓTÁK. 


Esténnen :  circa  vesperam,  crepu-sculo  Kr.  [gegen  abendj. 
Kegghel  azt  mondod :  vallyon  ky  aggyá  eerhethuem  esthwet, 
esttennen  megh  azth  mondod :  vallyon  eerhetem  eo  vyrrattaath 
(JordC.  262).  Megijeszélötték  estennen  való  szavát  (Monlrók. 
UI.179.  143).  EsU-e,  estennen  (GKat:  Titk.  1117). 

Esti,  estvéli,  estveli,  esteli  (estuei :  vesperalis  C.) :  ves- 
pertiuus,  serotinus  C.  [abend-j.  Veteríiei  hannat  es  esti :  imber 
matutiniis  et  serotinus  (BécsiC.  207.  226).  Megzegíiduen  a  mfi- 
ue.s«ckel  eg  esti  pénzbe :  couventione  facta  ex  denario  diiimo 
(MiinchC.  50).  E.sti  idó  (CornC.  392).  Estwely  aldonias :  sacri- 
tiuiuuí  vespertinum  (KeszthC.  388).  Oly  kíiinyen  fordul  mint 
esti  denevér  (Zrinyi:  ASyr.  31).  Estveli  megjelenés  (Mad:  Evang. 
323).  Estveli  kilentz  óra  (Misk:  VKert.  358).  Estvéli  vendégség 
vacsora  (Bod:  Lex.  197).  Esteli  tsillag  (SzD:MVir.  438). 

Estöni :  serotinus  [abendlich  ?].  Az  bwza  es  borsso  meg  nem 
ser\^ttek  merth  est5nyek  voltának :  quia  serotina  erant  (JordC.  25). 

Estül :  [advesperascit ;  es  wird  abendj.  Uram  maradj  vel6nk 
mert  immár  estől  es  nap  ala  haylot  (DöbrC.  320), 

[Estvehész-ikj 

meg-estvehészik  :  c«  Megestuehezic  (advesperascit)  es 
immár  a  nap  lehailot  (MünchC.  167). 

Estvényen  [?] :  crepusculo  MA.  [gegen  abendj. 

ESTEK.  Ester  paréj,  Ízetlen  paréj :  blitum  PPBl.  [mangoldj. 

ÉSZ  (ezz  ÉrdyC.  69b.  eízrSl  észre  Eny:  Gizm.  18.  eszszel 
Misk:  VKert.  659.  eszel  JordC.  263.  Helt;  Mes.  145.  Czegl: 
Dág.  11.14.  ez'St  GuaryC.  14.  ezzebe  VirgC.  76.  83.  ezzSnkbe 
DebrC.  237.  ezzSdbe  323):  mens,  dianoea,  animus  C.  prudentia, 
sapientia  MA.  [vernunftj.  lízebe  veue  (EhrC.  9.  6S,i.  Kiben  ez'St 
elmet  latnac,  azt  mongac,  ho^  alnoc  (Guai'yC.  14).  Keth  ezew 
ember :  vir  animo  duplici  (JordC.  832).  Jo  eszev  bevlchesseg 
(CornC.  167).  Ne  vedel  ezSnkot  elménket  (ThewrC.  109).  Vet- 
keztem szemnek  tauoztatasaual  (Vh-gC.  9).  ílzel  auag  bewlcze- 
segel  kelyen  az  istennek  vtan  iarnod  (133).  Bar  paraszt  e.szuel 
figyelmez  reia  (Tel :  Fel.  44).  Kiczoda  immár  az  az  ember,  a 
kinec  isten  valami  észt  adót,  a  ki  inkáb  nem  keuánna  az  5r6cke 
ualot  az  el  mulandónál?  (Bas:  Credo  119).  Ha  emiekem  engedni 
nem  akarz  tálam  tam  walami  okoszagos  ezbeol  nem  engettetik 
(Pont.  26).  Tiszta  eszfi:  .sanae  mentis  (Ver :  Verb.  83).  Esz-nélkfll 
sokat  szól  be.szél  (Pázm:  LuthV.  30).  Esz-nélkfd  szóllana  tSall: 
Vái".  134).  Adgy  eszet  nékiec  (MA:  Scult.  75).  Esziiec  el-távo- 
zásával  nyavalygóc:  ecstasi  laborantes  (Com:  Jan.  59).  Az  isten 
adgyon  e.szet  a  tévelgőknek  (Matkó:  BCsák.  100).  Esze-nélkfü 
Írja,  hogy  (257).  Almos  oszszel  keresztfd  találja  lábát  a  szekér- 
nek vetni  (Misk :  VKert.  659).  Kiadni  az  emberségen,  udvari 
erkölcsön,  fél  eszén  (SzD:  MVú-.  12).  Könnyű,  nyíltt,  eleven, 
szapora,  tűz-,  v.  szaporátlan,  termékenytelen,  meddí,  késedel- 
mes, pitziny,  éretlen  eszű  (133). 

[Szólások].  Azt  gondolták,  hogy  az  esze  bontakozott 
(Kónyi:  HRom.  155).  Megbomlott  eszünk  (Fal:  NA.  134).  Ha 
deákul  tudsz;  ha  helyén  van  eszed  (SzD;  M Vir.  442).  He- 
lyéből k  i-b  i  1 1  e  n  t  az  esze  (134).  lay  bolond  vallyon  hol 
sétál  az  eszed  (FortSzer.  Mb).  Szárában  szállót  immár 
szegénnek  az  esze  (Decsi:  Adag.  202.  Laskai:  Lips.  315).  Ezed 
vezet  el:  insanis  (JordC.  749).  Eze  el  vezet  (VirgC.  26.  7(J). 
Mikor  tsak  esze-ágában  tűnik  is  megszegése  \alamelly 
parancsolatnak,  meg-félemlik  szivében  (Fal:  NE,  67).  Volt  okod 
a  figyelemre,  hogy  elfibb  meg  ne  csalattassál,  hogysem  eszed 
ágába  tűnt  légyen  is  (Fal:  UE.  377).  Konynyen  eszébe  csu- 
szamodik, hogy  próbára  kellyen  (Fal:  NU.  323.  SzD:  MVir. 
345).  Eszembe  jut:  memini,  memoro,  recordo  MA.  Jut 
eszembe,  hogy  mondottam:  *memiui  uie  dicere.  Sokszor  jut 
eszembe  a  te  emberséged :  venit  saepe  in  *menteni  aequitatis 
tuae   PPBl.   Terteeenek   egy   napon   hogy  ywthna  ezeeben  az 

45 


707 


ÉSZ 


EGÉSZ-ES5Z0— ESZES 


708 


ew  zerelmes  leánya  (ÉrdjC.  338b.  42).  Eszembe  nem  jnfnac 
most  (Czegl:  Japh.  28).  Ha  mi  eszedben  jutott  avagy  elmédben 
Stlítt  (Com:  Jan.  158).  Jutassuk  eszünkbe,  mi'iuiyiszer  vét- 
keztünk ezekben  (Pázm :  ftéd.  7,'í).  Jutt,i.sd  eszében,  elméjében 
azt  (Com :  Jan.  200j.  Mykoron  ezebe  z  e  1 1  e  vvolna  magát  a 
farka-s  monda  a  mjTit  mondliata,  o  Jupiter  isten  íPesti :  Fab. 
66b).  Ezebe  zede  magát  (78).  Eszembe  veszem:  noto  C. 
animadverto,  iKsrcipio,  observo  MA.  Eszében  vétel :  observatio 
MAI.  l'olven,  ne  azt  ezekbe  vennék :  timentos  no  illud  perpen- 
derent  (EhrC.  689).  O  zerelmes  atyám  zyletty  ezevvnkbeu  vehet- 
ty6k  ur  istennek  tytkon  való  malaztos  mywelkodetyt  (ÉrdyC. 
340).  Vegyetek  yol  ezetekben :  attendite  (JordC.  :i69).  Mind  ezbfil 
ezzfinkbe  vehetiíik  (DebrC'.  237).  Vegetec  eztfiebe  (320).  Ued  ezedbe 
lOzor:  Cliri.st.  171).  Igen  okos  vala  és  hammar  aszéhe  vészen 
vala  mindent  (Helt :  Krón.  45).  Az  gerendát  az  te  szemSdben 
eszedben  nem  veszed :  non  vides  (Fél :  Bibi.  10)  Kere.seni,  és  nem 
vehetem  eszembe  6tet  (Kár:  Bibi.  1.526)  A  régi  ti'id'.'S  major  a 
raszsz  tüvek  tomérdek.ségébftl  eszébe  vészi  a  földi'zirosságát  (Pázm : 
Préd.  26).  Jól  eszébevészi  [megjegyzi]  Ruport  (llly:Préd.  1.57). 
Ha  ezeebeu  venuee  magaatfelette  kellene  zolgalnyaz  istent 
(ÉrdyC.  596).  Ha  my  ezeukben  wyhzewk  magonkath,  elwozunk 
(RMNy.  11119).  Vedd  eszedbe  magadat,  és  lisd  meg  mit  kellyen 
czelekedned  (Kár:  Bibi.  1.327).  Blszeben  veszi  magát,  meeg  meg 
iamboroszic  (Born:  Préd.  430)  Az  míg  magát  e.szébe  veszi, 
addig  el  költi  az  mie  vagyon  (Decsi:Adag.  213).  Eszébe  v5ve 
magát  és  istenhez  téré  (Pázm:  Kai.  803).  Talám  fordul  az 
is  e  mellett  eszedben,  hogy  el.sí  szerelmed  kedvezvén  min- 
denben (Thaly:  Adal.  1.143).  Ez  parazt  magyarazatotis  e.szfmkbe 
f  o  r  g  a  s  s  u  c  (Born :  Préd.  283)  Nem  t  a  r  1 1  y  á  t  o  k  ezetek- 
ben (JordC.  404.  433).  Annak  szaván  meg  nem  indulunk,  mert 
tudgynk,  hogy  nem  eszén  beszél  (Pázm :  Préd.  789).  Eley t 
wezy  dolgának  ezen  ky  akar  chelekodny  (Pesti :  Fab, 
68).  Eszeden  járj  iP.-izm:  KT.  326).  Bár  eszén  Is  s  nem 
tsak  kedvén  járt,  indúlt-vólna  (SzD:MVir.  129)  Nem  byzom 
hogy  ezeden  z  o  1  a  z  (ÉrdyC.  651).  Eszén  vagyon:  *mentis 
eompos  PPBl.  líszemen  vagyoc :  sapio  MA.  Ez  vtán  eszfimSu 
lé.szek  (Decsi:  Adag.  113).  Mig  az  ember  eszén  vagion  es  az 
betegség  miat  fftlStteb  el  nem  nehezedet  (Fél:  Tan.  501).  Szók- 
nak folyó-vizo,  esznek  cseppe  (Pázm:  LuthV.  4).  Vaj  egy- 
.szer  valamikor  az  okosság-nélkfll-való  nép  j5ne  észre  (Pázm: 
Préd.  837).  üzemre  térek:  re.sipio,  resipiseo  MA.  Bár  eszét 
elé  vette,  gondolkodilsit  haza  hítta-vólna  (SzD:  MVir.  129) 
Miolta  én  eszemet  e  m  1  é  t  e  m,  tudom,  hogy  mind  feljebb- 
feljebb  vereték  adónkat  (T«rtT.  VI 157).  Törte  fejét,  forgatta 
eszét  (Fal:  NU.  304)  Ezekr&l  erSn  erSvel  le  verted  eszemet 
(Fal:  NA.  231).  Oh  hova  tiStted  volt  e.szedet  akkor?  vagy 
talám  fel  tStted  volt  az  Orbán  süvegét  (Czegl:  BDorg.  92). 
Eszét  veszt  fi  ni:  turbó,  conturbo,  perverto  MA.  Az  ellopot 
marhának  lába  nyomat  ki  el  teve.szti,  avagy  annak  eszét  v&szti, 
kétségessé  teszi  magát  (Ver:  Verb.  Szót  33).  Veszessfic  eszét 
az  6  nyelveknec :  coufundamus  lingvam  eornm  (MA :  Bibi.  1.9;. 
Az  ellen  irigykedik  ama  három  doctor,  és  minden  mestei'ségok- 
kel  oszét  akarják  vaszteni  és  másoknak-is  gyfilőlségében  kiv/ui- 
nyák  hozni  (Uall:  HllLst.  I1.23ÍÍ).  Az  setetsegnek  zeráye  semmy- 
nemw  kasertetli  myath  emberth  nem  kezerytheth,  niygh  ember 
ezeewel  byr  (ÉrsC  271).  Még  eddig  nem  érkeztetek 
annyira  eszetekkel,  hogy  ezt  jól  megfontolnátok,  és  azért  mind 
vissziiértitok  a  dolgot  (Fal:  NA.  139).  É.sz.szol  valamit  felérni: 
iUiimo  aliquid  *conseiiui  l'PI.  Tsuda,  hogy  fel-érted  észszel : 
je  suis  surpris  tiue  voiis  en  ayez  eu  l'esprit  (KirUesz.  12). 

[KOzmonditsokJ.  Menee  few,  anne  ozz  (ErdyC.  69bX  ISaz  iob 
erőnél:  velocem  tardus  iaseiiuitur  (Decsi:  Adag.  52).  Az  esz 
nagyob  !iz  erSnél:  Komanus  sedendo  vincit  (73).  Ne  adgy  eszfid- 
ben,  i'zaU  adgy  i>énződbon  (111):  ne  sit  mihi  tutor,  ue  ais  pa- 
truas  mihi  PP.  Az  kit  akar  isten  földen  megbüntetni,  annak 
eBzét  szoktji    elíszer   elvenni,  azutjin  imagát  i-sudájul   veszteni 


(Tin.  53)  Házul  vitt  éozszel  —  azt  szokták  mondani  —  nehéz 
hadat  venii  (MonTME.  V.250).  Ész'el  indúUy,  okkal  jáij  (SzD; 
MVir.  131) 

egész-eszü :  plenae  meutis  Ki.  (bei  vollem  verstandej  (Pázm : 
Kai.  1766.  758,  Kr.). 

éretlen-eszű:  [immatiu-us;  mireifen  verstandesj.  (SzD: MVir. 

105). 

fél-OBZÜ:  semislultus  Kr.  [niclit  recht  bei  veretandj.  Fel  emö 
es  tudatlan  népek  (Frank :  HasznK.  109,  Pázm:  Pré<1,  6.55).  Fél 
eszfl  emlw  (GKat:  Válts.  1.325.  GKat:Titk.  82.  Kem:  Élet. 
288 1. 

gyermek-eszű :  immaturi  judivii  Kr.  [tmreif,  unmiindigj 
aiatkó:BCsák.  134  Thaly:  VÉ.  1.91) 

visszafordult-eszü :   [stultus;  tfírieht]  (Czegl:  Japh.    18 1. 

Eszécske :  [aliquantula  mens;  etwas  vemuufIJ.  Oly  ki[cjhiji 
gyerniechket  .sem  kel  bérmálásra  vinni,  a  kinec  anni  eezechkeie 
nem  volna,  hogy  (Agend.  53). 

[Eszéd-ik] 

meg-eszódik :  [ad  sanitatem  redwi;  ziu-  basinnung  kommen, 
zu  sich  konuuonj.  El  hala  az  as.szony  mint  egy  agyon  fltSt. 
Hogy  meg  e.szedhetéi-,  tekinté  leányát  (Illyef:  Jephta.  27). 

[Eszelj 

Eszelkédik:  [argutor;  klüguln?]  Mi  okbul  aszelköttetek  ? 
lio^y  országom  és  tiszteim  ellen  fölül  való  esstendöben  támot- 
tjitok  volt  (BethlTám.  44) 

Eszelős  (eszelyös  PP.  Ver:  Verb  105.  eszelySs  Pécsv:  Fel. 
1981:  .stnlidus  C.  vesanus,  delirus,  iasaniens,  insanus,  faiiaticuis 
MA.  vesaniens  PPBl.  vecors  Com:  Jai-.  178.  [töriclit  nürrisch, 
wahnwitzig].  Eszeifis,  istentelen  ember:  Diagora  deíerior  (Kisv: 
Adag.  Utí).  Vagy  aszelfisőc,  vagy  sült  bolondoc  (Czegl:  Japh. 
42.  ACsere:Enc.  232.  GKat:Titk.  259).  Az  uj  kereazlyénec 
aselfisee,  bolondoc:  anabaptistáé  fanatici   sünt  (Com:  Jan.  131). 

Eszelöske:  [aliquantum  stolidusj  albern,  ein  nenig  uarrischj. 
Meg  kel  annak  a  felyét  rázni,  mert  eszolfiske  (Czegl :  MM.  106). 

Eszelösköd-ik :  vesauio,  insanio,  deliro  MA.  [sich  niirrísch 
rwnehmen,  tiiriclit  sein).    (MA:Scult  426.    Matkó:  BCsíik.  217). 

Eszelösség :  deliramentun],  delírium  MA.  [narrlieit,  uasínn). 
Feiíinknek  meg  bodettatasaval  eszfilyfisseget  támaszt  (Lép:  FTük. 
27).  Bolyokás  eszelfisség :  mánia  (Com :  Jan  56)  Eszelfisscg  a 
résztűi  az  egé.szre  tagadás  képpen  argiunentálni  (Pán:  Igazs.  L86). 

Eszelöz :  [deliro,  stolide  cogito ;  fmitnsiren,  tUriciit  denkeoj. 
Az  isten  igéje  nem  hólt  betfi,  a  mint  az  anabaptisták  e«elfizik 
(Mad:  Evang.  205) 

Eszes :  prudens,  perspicax,  e.xperieas,  consiliosus,  coasídera- 
tus,  cautus,  sapieas,  anímatus  C.  eoasultus  PPBL  klug  Com: 
Jan.  186.  Eszessen :  considte,  guare,  prospícienter,  pro\-ide,  pro- 
vídenter,  cordate.  Igen  eszfissen :  argutissinie.  Eezea  vagyok : 
.sapio  C.  Eszes  és  alkalmatos  ember :  homo  *emuiictae  uoris.  Ha 
eszas  vaey,  ne  tedd  bolondá  magadat :  *Syrus  cum  non  sis,  ne 
syris.sa  PPBl.  Ezes  zolas  (CornC.  289).  Meg  ragad  eszeseket 
vnfin  okaskodasoklwn  (LWbrC.  519).  Ezfis  vala  Ifilkeben  iDebrC. 
202)  El  reitetted  ezeket  a  bfilcsektBI  és  eszesektfil  (\'irgC.  113X  Az 
ezas  es  jo  gonduiselS  (prtideas  el  circum.spectus)  Szabó  Bertaion 
OS  mindniajan,  kik  ackor  Debre<7.enuek  biray  es  askűtti  uoltanak 
(1531.  T'udománytár  1839.  X.2ti4)  BizesflI  ezeleketléc  (Helt: 
Krón.  201).  Etzesen  chelekfidgyetec  valamit  chelekfidtec  (Helt: 
Bibi.  I.  íuuia2).  Eszas  tanáczockal  viselhetsz  az  te  hft.szno<lra 
hadat  (Kár:  Bibi.  1.617).  Nehéz  dolog,  asze.snek  Iwlondual  ve- 
szekfidui  (Doc.si:  Adag.  135).  Magát  aszesen  viseli  vala:  prudenter 
se  agebat  i. MA:  Bibi.  1.262).  Végeztünk  egj'szer  aszesill  (Zrimi. 
U.47i.  Ezt  a  ki  aszes,  nem  tagadhattya  iCzeghMM.  104).  Bol- 
dog a    ki   eszesen   gondolkodik   a  szükölkíVltirUl :    >|ui  iiitelligit 


ICsZESnEU— BsOTELENK  KI )- 1 K 


ESZTELENSÉG— EL-ESZ 


710 


siijier  eíwniini  iHly:  Préd.  II.lTil  Isten  az  embert  férfiúvá  s 
aszsz(>iin>'á  alki>t.i,  edgyaránt  miudemkbe  eszes  elmét  ada 
(KTör;  Assz.  3).  Tauulatlaii  elme  leckét  ád  eszesnek  (l'\il :  Vers. 
912). 

(SzólásokJ.  Rszes  disznó,  melly  gjíikoret  ráuta :  nequis  iinciuam 
sit  sapientior  Megarensibas  MA.  SzD:  MVir.  133. 

[Kiizmondások].  Bizesnek  való  az  iátek  (Decsi :  Adag.  179): 
jaculare  mecupi,  qui  norit  artem ;  wer  die  kuast  versteliet,  soll 
sie  treiben  MA.  Az  ki  magánac  nem  eszas,  másnak  sem  eszes 
az  (l)ocsi:  Adag  39). 

£szesded :  [aliquantulum  prudens ;  kliig].  Ezesded  germSk 
(ÉrdyC.  519). 
Eazesed-ik :  incipio  sapere,  fio  prudentior  Kr.  [klug  werden]. 
meg-eszésédik  :  --w  (Pázm:  Kai.  629.  Kr.). 

£szeskéd-ik :  sapio,  argutor  MA.  (kliigeln,  grübelu].  Ne 
ezeskfldny  anuaíil  fellyeb  mynt  yllyk :  non  plus  sapere  qHam 
uportet  lÉrdyC.  68 1.  ICz  egcsz  világ  bolondul  eszeskedven  (Bom : 
Préd.  303).  Azon  eszeskedjefek,  hogy  az  m'mettel  megigyenesed- 
jetek  (Monlrók  III.4T).  A  gazdagoknak  megparancsold,  hogy 
igen  fen  ne  eszeskedgyenek  (Pázm:  Imáds.  569,1.  Felyeb'  ne 
eszeskedgjünk  annál,  a  mit  isteniül  hallottmik  (Pázm:  Préd. 
716).  Vissza  fordult  bSltseség  a  meg-IStt  tselekedet  utáu  eszes- 
kedni  (Com:  Jan.  224).  Idejénél  fellyebb  eszeskedni  (SzD:  MVir. 
131). 

üszeskedés :  [argutatio,  ratiouatio ;  kliigelei].  öis  az  ör- 
dög iskolájából  kapta  kellemes  eszeskedésit  (Pázm:  Kai.  198). 
Ez  az  eszeskedés  igen  meg  csábíta  egy  .szegény  barátot  (381). 
Egy  lat  okosság  többet  ér,  hogy  sem  az  ide  s  amoda  fáradozó 
eszeskedés,  bátor  máz.sával  légyen  (Fal:  UE.  413). 

Eszesség :  prudeutia,  phronesis,  consideratío,  dis|)icieutia  C 
sapientia  XL\.  [klugheit].  Ez  vylagliy  ezesseegben  el  inenvl 
(ÉrdyC.  58S.  ö72b.  588).  Ennen  elmeyeknek  ezessseglie  (JordC. 
354).  lutot  zent  margyt  az  ezessegnek  eztendevere  az  az  ty- 
zeu  evt  eztende\Te  iComC.  320i.  Az  emberi  eszesség  az  isten- 
nek etótte  bolondság  (Fél :  Tan.  20).  Micsoda  eszességgel  indul- 
hatok menyország-felé  oly  úton,  mellyen  csak  egy  sem  járt 
azok-közzül,  kik  menyországban  jutottak  (Pázm:  Kai.  592). 

[Eszesül] 

még-eszésül :  re.sipisco  MA.  (klug  werden].  Megeszesfilt : 
sanae  mentis  tFél:  Bibi.  60).  Iffiuságában  nyauallyát  szenued 
testébea.  Mikor  meg  eszesül  meg  gyógyul,  és  gonosz  lészen 
(Cis.  k). 

Esztelen  (ezethn  NémGl.  236) :  amens,  demens,  iasanus, 
vecors,  excors,  delirus,  incogitatus,  inconsideratus,  incautii-s,  impro- 
vidus  vesanus,  imprudens  C.  insipiens  Com:  Jan.  178.  [imver- 
nönflig,  unklug,  töricht,  imsiiiuig].  Ezetlen:  insipidus  NémGl.  236. 
My  magwnk  eztelenek  es  eeleegtelenek  vagywnk  reea  (ÉrdyC. 
553.  373b).  Sokaktul  alytatik  eztelennek  lenny  i  VirgC.  81).  Soc 
esteien  kerdezkedeseknec  beket  hadnál  (Mon :  Ápol.  258).  Esz- 
telen mondását  esztelembűl  bizonji'ttya  Balduiuus  (Pázm :  LuthV. 
33).  Chiklandos  .szók  ezek,  és  mind  esztelenek  (Zrinyá  1.101). 
Esztelen  Eleonóra,  micsoda  állapotra  tesz  engemet  ?  (Mik : 
MulN.  184).  Eszteleneknek  bú  járások,  szerenc.setlen.seg  úti  tár- 
sok (SzD:  MVir.  132). 

[Esztelenéd-ik] 

még-esztelenédik :  [mentem  perdo ;  den  verstand  ver- 
lierenj.  A  sok  meg-esztelenedett  (.Gvad:  FNót.  95). 

[Esztelenit] 

meg-esztelenit :  demento  MA.  [wahusinnig  machen].  Meg- 
eszteleni'tnec,  bolonditnak  egyebeket-is  (Com:  Jan.  217). 

Esztelenked-ík:  insanio  C.  Com:  Jan.  184.  desipio,  vesanio 
MA.  [sich   töricht  oder  wahusinnig  benehmen).  Sok,  citált    Au- 


thorokbul  esztelenkedic  (Czegl:  Japh.  22.  Káldi:  Bibi.  345.  GKat: 
Titk.  226).  Mi  okból  esztelenkedtetek,  hogy  országom  megtámad- 
tátok? (SzD;M\u-.  130). 

Esztelenség :  imprudentia,  insania,  insanita.s,  vesania,  de- 
nientia,  inconsiderantia  C.  [torlieit,  vvalmsinn].  Meg  tylttaa  az 
proffetíuiak  oztelen.segheet  (JordC.  859.  ÉrdyC.  431b.  Ziinyi.  1.146). 
Az  esztcleaség  oktalan  bestiára  mutat  (Fal:  NA.  134).  Tudat- 
lansággal Bszve-forradt  esztelenség  (SzD:  MVir.   133). 

[Esztelenül] 

még-esztelenül :   dementio   MA.  [den  verstand  verlierenj. 
A  ki  bolondal  közli  dolgát,  végre  maga  is  megesztelenül  (Kisv : 
102). 


ÉSZ-IK,  ÉSZ-IK,  ÉSZ-ÉN  (ezzy  KulcsC.  101.  fczel 
Sylv:UT.  L6.  sem.  M:ik,  sem  iszik:  nec  edens,  nec  bibens  17. 
ís;nek  24.  meg  fltte  18.  fittünk  lOfi.  űnec  Szék :  Zsolt  212): 
edo,  comedo,  mando,  vescor,  victito,  pascor  C.  manduco,  voro 
MA.  [essen].  Mundoa  neki  méret  num  eneyc.  lü  nopun  emdul, 
halalnec  halalaal  holz  (HB.).  Nagy  v7gas.sagiial  ewnek :  come- 
derunt  (EhrC.  99).  Mikor  Booz  6t  volna  (BécsiC.  6).  Ö  a  ház- 
ban eyette :  discumbente  eo  in  domo  (MünchC.  29).  Sem  eweek, 
sem  ywek.  El  ywee  ywan  es  eween  :  veuit  manducans  et  bibens 
(JordC.  386).  Nynczen  myt  eegyenek.  Ot  eettenek  nee^  ezerea 
Myndnyayan  eenek  (403).  Hazadnak  zerelme  eewe  megh  en- 
ghemet  (628).  Ettél  yttal  híí-  veI5k:  una  edisti  cum  eis  (745).  Az 
et6k  el  kezuluen,  ('mek  (WeszpC.  17).  Valaki  eendi  ez  keneret 
(DöbrC.  314).  Eniiek  zewlewt  (TelC.  91).  Ki  engemet  ezik,  ez 
en  érettem  el  (NádC.  16).  Vélek  euek  iuek  (VirgC.  48).  Mun- 
katoknekwl  egietek  es  igiatok  (51).  Éhezem  es  énnekem  énem 
adatok  (117).  Hol  ewl  felesthekemet :  ubi  jentasti  (Heyd:  PCF. 
26).  Ászt  akaria,  hogy  o  is  egyéc  abba  a  mit  teneked  adót 
(Helt:  Bibi.  I.h).  Az  as.szonyállat  ada  énnekem  a  farol  és  5m 
(B).  A  ki  engemet  észen,  él  az  is  én  általam  (Tel:  Evaug. 
11.396).  Valamely  napon  éjendel  a  gyfimSlchbe,  melyrSl  azt 
paiancholtam,  hogy  ne  egyél  benne,  halállal  halsz  meg  (668). 
Ketten  éuénec  (Bora:  Ének.  342).  Mint  az  ökör  czak  eszik  s 
iszik  (Decsi:  Adag  85).  B^yfink,  s  az  után  baszéllyfink  (231). 
Igen  szorito,  mézzel  egyed  és  igen  ió  vérhas  ellen  (Mel :  Herb. 
3).  Ha  etekben  eszed,  igen  hasznos  az  tfidönec  (12).  A  ki  eszén 
engemet  (Kár:  Credo.  26).  Egyed  kenyeredet  (MA :  Bibi.  1.4). 
Az  angyalok  sem  észnek,  sem  Isznak  (Pázm :  Préd  37).  Sem 
ett,  sem  ivott  a  félét,  a  mivel  .szoktak  élni  az  emberek  (22). 
Pilátushoz  bé  nem  ménének  az  sidók,  hogy  tisztábban  ehetné- 
nek az  husvétben  (Pázm :  Kai.  68 1^  Maga  testének  mondván,  a 
mit  ennyiek  ada  az  apostoloknak  (688).  Valaki  báránt  euendik 
(Bal :  Csisk.  376).  A  ki  annac  gyfimóltsében  6tt  volna  (Pós : 
Igazs.  11.92).  Harmad  napig  nem  ét  (Zvon:  PázniP.  286).  A  ki 
mit  nem  ett,  nem  tudgya  mi  izfi  (Tof:  Zsolt.  691). 

[Szólások].  Beszél  egyéb,  de  észera  én  (Decsi:  Adag.  190). 
A  ki  má.stól  vár  ebédet,  nem  mindenkor  lakik  jól,  nem  eszik 
egyest  a  hasával  (KirBesz.  108).  Kusztán  chak  nem  eszi  mér- 
gei kezét,  lábát  (Zrínyi.  1.146).  Bolond  gombát  enni 
(SzD:  MVir.  110).  Ezután  affélében  más  szájával  nem 
eszem  (Monlrók.  VIII.64). 

[Közmondások].  Nem  ió  az  nrackal  cseresznet  enni,  mert 
ISuéldózni  kezdnec  a  magokuai  (Helt :  M&s.  23).  Nem  jó  nagy 
urakkal  tseresznét  egy  tálból  enni  (SzD:  MVir.  110).  Másutt 
is  jó  kenyeret  enni  (uo.)  Annak  parantsoly,  a  kinek  enni  adsz  (uo). 

be-ész. 

[Szólások].  Goromba  hevederrel  voltak  által-köttve,  mely  mellen 
a  testben  bé-ette  magát  íSzeg:  Aqu.  43).  Phagedaena :  fekély 
vagy  kelevény  neme,  melly  a  testben  magát  a  tsontig  bé-észi, 
fene  PPBl. 

el-esz  :  abedo,  adedo,  depasco  C.  peredo  PPBl.  [abessen, 
wegessen].  Kömytil  el -eszem :    ambedo.    Az   erdóket   el-eszik  a 

45* 


711 


ETTEN-BSZIK— EHEl'-lK 


EHETÉS— ÉTLENSÉG 


tworilák  :  annenta  *i>asciuitur  silvas  PPBl.  Orrát  ortzaiat  el  ette 
az  frantzu  (Bora:  Préd.  218). 

étten-eazik:  (ideutidem  edo;  immerfort  essen].  Etten  esiác: 
c-sitat,  itton  iszic:  potitat  CorpGramm.  279.  325. 

föl-esz.  Kel  enni  iiinya  minden  jó.szágAt,  SrSliségét :  *con- 
.sumeré  patrimonium  suum  VVF. 

ki-esz :  exedo  C.  MA.  (ausessen,  ausfressen).  Kievö:  exesor  C. 

[Szt'iláwok].  A  világ  b(5ltsei  gjalázzák  Mitridatest,  ki  versent-ett 
és  kiett  akár-melly  eheti  embert  (Pázin:  Préd.  836). 

le-esz :  derodo,  abrodo,  exedo,  devoro,  ambedo  MA  [abessen], 

meg-esz :  peredo,  subedo,  devoro,  manduco  C.  comedo  MA. 
(verspeisen,  verzehren].  Meg  étetStt :  peresus,  depastn.s.  Mindent 
megevS :  omnivorus.  Félig  meg  5t :  semesiis  C.  Az  el6  vet6 
kenereket  meg  ottS,  kiket  nem  illik  vala  neki  megenni  (MUncliC 
35.  56).  Vegyed  ez  kenyeret  os  egyed  meg  (DomC.  330).  Min- 
den ffvet  meg  fin :  comedit  omne  foenum  (DöbrC.  187).  Eed 
megh  (JordC.  741).  Meg  eette  az  moly  (840).  Chak  az  test\vt  ewhety 
meg  es  nem  az  lelket  (VirgC.  56).  Meg  ene  az  almát  (Ozor: 
Christ.  62).  A  hal  mellyel  a  choka  meg  ewn  myndiarast  (Pesti : 
Fab.  14).  Ki  zemedte  zejiet  zol,  de  hatul  meg  ezen,  az  weled 
egyvd  soha  sokayg  nem  lezen  í.03b).  Ha  engemet  inneg  towa 
az  palota  elewt  talalandaz,  bátor  eegy  meg  myndiarast  enge- 
met (78b I.  Meg  é.szitec  ;iz  Szuegyeknek  házait:  comeditis  domos 
viduaruni  (Helt:  UT.  F8).  Kit  sem  a  rosda  meg  nem  emészt, 
sem  a  moly  meg  nem  eszic  (Tel:  Evang.  n.532).  Az  ebec  meg 
éueu  (Boni:  Ének.  372).  Meg  ette  az  miuel  meg  kel  halni: 
voravit  hamum  (Decsi:  Adag.  124).  Az  disznóknak  való  mo.sle- 
kotis  meg  ennéie,  ha  volna  (I..ép:  PTiik.  L137).  .Semmit  sület- 
lenen a  báiáiiyban  meg  ne  egyetec,  reggelre  abban  semmit  ne 
hadgyatük  íMA:Bibl.  1.59).  A  fark.xs  mindeu-l'ele  juhokat  meg- 
eszen  (Mad:  Evaug  577).  Megfttt  étkek  (Illy:  Préd.  IL236).  A 
juh   igen  kényes,   nem  eszik  meg  mindent  (Misk:  VKert  204). 

[Közmondások).  A  mit  aprítottál,  magadnak  kell  meg-eimed: 
colo  quüd  aptasti  tibi  nendum  PPBl.  Meg  nem  eszi  a  farkas 
a  telet:  a  tél    mérges,sége   elébb    utóbb  kiüt  (SzD:  MVir.  110). 

megehető:  esculentus  C.  (essbarj. 

megétel:  [esus,  comestio,]  depastio  C.  [verspeisungj.  Az  o 
tőruenbeli  husueti  barannak  meg  étele  (W'eszpC.  10).  Hyvnatok 
engemet  kenyérnek  meg  eteloro  (UomC.  307).  Ne  férteztessétec 
meg  magatokat  semmi  allatnat  meg  ételénél  (Kár:  Bibi  1.98). 
Az  lius  megeteltis  megengedi  iMA:  Bibi.  L8).  A  tanitványoknak 
adta  megételre  es  megitalra  a  kenyeret  és  bort  (Szob:  üáv.  95). 
A  meg-ételre  alkalmatos  madarak  ( Folv :  SehSal.  15).  A  tevének 
meg^tele  miért  tilUitott  vélt  a  sidcíktól  V  (Misk:  VKert.  45). 

mégétendö:  (edendus;  zuni  verspeLsen  bestimmtj.  Próbállya 
meg  magát  az  ember  és  úgy  egyék  abb/il  a  kenyérb<jl.  De 
mondod :  A  megétendS  éteknek  kell  megiiróbáltatni,  nem  a 
megevS  embernek.  Az  asztalnok  a  megélendő  étket  próbállya, 
nem  az  urát,  a  ki  megeszi  (Illy:  Préd.  1434). 

mégevés:  k-íus,  esio,  comestio,  devoralio  MA.  (verspeisiing]. 

£ddégel-ik :  esito,  pascito  C.  [mederholl  essen).  Brasiliomot 
eddegelic  (Nad:  Kert.  31).  Rddegelek,  iddogálok,  jiirdogalok, 
azaz  kitsinyt  kitsinyl  é.szem  iszom,  lassanlas.s:m  jiirok  (Corp- 
Gramm. 325).  \Jit  két  juhott,  kik  a  fSvet  eddegelik  (Hall:  IlHi.st. 
n.305). 

Éddégelés:  esilatio,  esus  MA.  [wiederholtes  essen,  lang- 
sames  essen). 

£het-ik  :  1)  [|>ossunj  edere;  essen  k'innenj.  2)  FZlietném : 
esurio.  Ehetném  mint  a  farkas :  autnnmalis  appetentia,  buUmina 
MA.  Megértvén  a  fatensnek  panaszát,  hogy  ehetnék  volna, 
kivéve  a  pogácsát  (BékHajd.  II.271I. 


fihetés :  (xjtestas  edendi,   appelilus  ciborum  MA.   [a|>peiii 

uag^-éhetés :  [edacitas,  voracitas ;  gefrassigkeit).  Nagy  cho- 
lést,  ihatást  csináló  őrdfig  (Gyulai:  Tánc.  B3). 

Ehető  :  (cai)ax  edendi,  vorax  ;  grosser  esser,  gefrássigj.  Mitri- 
dates  versent-etl  és  ki-elt  akárnielly  ehető  embert  (Pázm : 
Préd.  83.5). 

jól-ehetö :  avidus  cibi  PPBl.  [mit  gutem  appetit  begabt). 

nagy-éhetö  :  vorax,  edax,  edo,  comedo,  mando,  pcl 
lurco  C.    homo  multi  cibi  PPBl.    bucco  Com:  Jan.  54     ^ 
esser,  gefriissig).  Ez  féle  ember  czeiczapo,  maga  hányó,  hamar 
tanól,  hamar  el  feleyti,   nagy  ehetS  íCis   F4).    Na^   ehetS,  nag 
Uiato  (DecsiG:  Préd.  33.  Fél;  Bibi.  17).  A  nagyob  ehetSc,  etk.- 
sebbec  tSlóstSkSmoznoc :  edaciores  jentanl  (Com:  Jan.  112). 

nagy  ehetőség :  edacitas  C.  voracitas  PPBl.  [gefrasiigkeii 

Enni- való  :  escalis  C.  [zu  essen,  essbar).  Vagon  e  itt  valami 
enni  való;  habelis  hic  aliquid  quod  manducetur  (DöbrC.  32.' i 
Zerezyewnk  valiunyt  eimedvaloothtWinklC.  116).  Az  gargyant.il 
kenieret  es  enik  valót  kereuok  (VirgC.  47).  Enni  való  faolaj 
(Bethl:  Élet  11).  Vas.sen  uékiek  valami  enniek  valót  (Misk; 
VKert.  348). 

[1.  Ét,  még-ét] 

mégétés :  [intoxicatio ;  vergiftung).  Fianac  merSggel  meg 
etesd  meg  monda  (GuaryC.  44). 

2.  Ét :  1)  esus  Sí.  [das  e.ssen,  speisen).  Hog  tettetné  étet : 
ut  simularetur  manducasse  (BécsiC.  91).  Mértékletes  légy  étid- 
ben és  italodban  (ÉrsC.  62).  Ha  az  ló  meg  zabállic  étében : 
azon  meg  Lsinered,  hogy  meg  dagad  (Cis.  03).  Éle,  itta  is  barom 
módon  vala  (Tin.  344).  Mindeneket,  és  étét  és  itát-Ls  az  apostol 
inté.se  szerint  az  istennek  dits5sségére  egyengetvén  (Nagyari : 
Ortli.  80).  Megh  liltot  almának  I6n  győmólchében  étté  (Uazti ; 
Mars.  41).  8)  cibus  SL  |das  essen,  speise).  Mint  lenne,  fiam, 
az  én  étöm  itom  (RMK.  IIL21Í .  Osak  étéjért  az  szakácso- 
kat szólgállya  vala  (Ilosv :  Toldi.  4 ).  Három  napra  adnac  étemre 
itamra  6Ú  pénzt  (Helt:  Arithm.  G5i.  Eletfinc  e  fSIdJn  mitsoda 
csac  fogság,  mellyben  et&nc  itőnc  bánat,  szomorúság  (Cjf 
HÉnek.  58).  Legyenek  nékem  sz.  parantsolatid,  etem  és  itom 
drága  szép  hagyásid  (Rim:  Ének.  330i.  Éted,  itod,  ngasságod 
(Thaly;  VÉ.  11.208). 

[Szóliisok).  Ete  hazna  s  aluta  bére:  anima  sni  pro 
sale  dala  (Decsi;  Adag.  254).  Semmi  nyereséged  egyéb  auuál, 
elSd  bérőd,  aluttod  haznod  (FortSzer.  K4).  Bár  csak  éti  lehetet 
volna  béri  s  alulta  haszna,  de  a  sem  volt  (Megy:  6Jaj.  n.12). 
Étéiért  felis  hadná  magát  akaztani;  e  fiammá 
cibum  petére  (Decsi :  Adag   2ti6). 

hu8-ét :  esus  camium,  pascha  Má.  ostem  Adámi:  Spr.  Husit 
az  hus  iteirni.  nem  husuit  az  hus  vitelr&l,  ana^  az  húsnak  el 
vitisiriil,  sidoul  nasha  (Sylv;  LT.  11.167).  Husit  napia  (1.41.  118). 

huséti:  [paschalis;  oster-).  Husiti  bárán  (Sylv:  UT.  LI18X 
Husiti  vaczarat  eszik  (RMNy.  ILlO). 

Étlen  (étfim  és  italán  SzC^mb:  Utleir.  80.  itíen  itlaii  Iftn 
Sylv:  LT.  I.17Ö);  jejimus  MA.  [nüchtem,  ohne  zu  efsen].  Ellen 
illan  tartata  (DebrC.  185.  ÉrdyC.  666b.  512bi.  Éttleii  nem  aka- 
rom 5ket  el  b<K-zataiii  tSlem  (Helt ;  UT.  D8).  Étlen  illan  kSuj-uete 
(BFaz:  Asp.  3).  Negyven  egész  napig  étlen  imádkozott  éjjel 
nappal  érettünk  (Pázm:  Préd.  401Y  Az  egyniapi  járö  ffildet  étlen 
megjárni  (MA:  Tan.  1271).  Ellen  keltem  fel  az  asztaltól,  noha 
ellem  leg  alább  nyolczvan  tál  élekből  iMik:TörL  5  491. 

Étlenség :  inetlia  MA.  [huugerj.  Ellenség  miatt  el-vajutt : 
vesculus  PP  Ellenséggel  avagy  éhséggel  vetné  végét  (ExPrinc. 
110).  Az  ellenség  nem  olly  igen  erőtelenil-meg  mint  az  Ál- 
matlanság (Com:  Jan.  651  Negyven  napi  éüeoség  (llly:Préd. 
11.32). 


713 


ÉTEK— HÚS-ÉTEI. 


HÚS-NEM-ÉTEL— VAS-ÉTKl'ÉS 


7M 


Étök  {eUek.  eUi  DoniC.  123.  ilel  RMNy.  11.209.  Sjlv:  IT. 
1.178.  n.103):  ribiis,  cilxatus,  epulae,  upsimiiiin,  fprculuiii  C.  asca, 
cibariuin  MA.  [speise].  Fiis  étek :  daps,  cui)C(Íííl  F'á  étek :  m^:■ 
túra.  Étekhíz  való :  dbarias  oibalis,  epularis  C  GyiimSltstál 
étek :  set-iuida  meiisa.  Ilámm  fof;á.sban  vitték  el  az  étket : 
caenam  tribus  *feroulis  praebebat  l'PBl.  Ky  uezyuala  az  tal- 
balol  az  etkett  (ElirC.  10S>.  Adót  volna  őiiekie  étkeket  (ISécsiC. 
n.  Ada  neki  Sétkénec  maradékát  (MimcbC.  41.  60).  Embery 
elméének  oetke  istennek  vKlieyo  ^É^dyC.  93\  Férgeknek  étke 
VirgC.  Höi.  Az  madár  étket  kéréseven  térben  esik  (BodC.  2). 
Étket  kiziteneuek.  jVz  etSk  el  kezul  (WeszpC.  17).  Jacob  egy 
étkét  fSze:  ooxit  pidnientum  (Helt:  Bibi.  I.  Hl  Miuemö  ven- 
dége, étke  meg  ollyaii:  Cyprio  bovi  merendam  (Decsi:  Adag. 
80X  Ha  etíik  niucz,  borral  bozzá  (113).  F8t  étkec  (Kulcs:  Evang. 
246).  Ha  vagyon  mit  enned,  nem  panaszos  étked  (Ben:  Rithm 
101).  Megtoldani  a  szokott  étket  (^5zD:  MVir.  109). 

leves-étek :  juscidum,  sorbitio,  sorbitiuncula,  juvuleutuni. 
cibus  elixus  PP.  otla ;  siippe  Com:  Vest.  138. 

tejes-étek :  lactidnia  MA.  lactaria  PPBl.  [milcbspeise].  Hús- 
úét napian :  boriu  hus,  parey  orial,  teisetek  (LevT.  1.43.  Radv : 
Csal.  1II.41I 

tészta-étek  :  fcibus  e  farina  paratus  ;  raehlspeise).  Asztalhoz 
üle  a  császár,  elíkerüle  a  szép  tésztaétek  (Fal :  TÉ.  u54). 

túrós-étek:  tjTotaricum  MA.  [topfensiieise].  (Megy:  Diai. 
Hfib.  2). 

[Szólások].  Azt  sem  tudgya  tök-é  vagy  ti'irós  étek  (Klsv:  Adag. 
341). 

utói-étek:  bellaria  MA.  Com:Vest  121.  macteao  PPBl. 
[dessert].  Végre  az  utói  étkeket,  gn'JmSlts-tálakat  szedd  fel 
(Com:  Vest  85). 

Steki :  cibalis,  epularis  MA.  [speisen-). 

Htkécske.  Fris  étkecske :  cupedula  C.  I^ves  étketske : 
sorbillum,  sorbitimicula  PP.  Szükség,  hogy  a  leány  tanúUyon 
étketskéket-is  fSzni  (Pázm:  Préd.  1127). 

Éltkés :  [vorax ;  gefrii-ssig].  Nagyob  ehetSc,  étkessebbec :  eda- 
ciores  íCom:  Jan.  112.  Felv:SchSal.  39). 

Étel  (íteíteben  SándC.  7.  ító  Sylv:  UT.  11106):  1)  esus, 
opsooatus  C.  comestio,  esio  MA.  [das  essen,  spelseu].  Ételi-e 
gerjeszti,  hetyepetye:  ein  beiessen  KirBesz.  136.  Elhagyni  az 
ételt :  decedere  a  *pastu  PPl.  Ételnek  ydeye  (EhrC.  84).  Etelét 
még\égeziendi  (BétsiC.  6).  Telepóttesseetek  le  hwket  eeterre : 
íacite  eos  discumbere  per  convivia  (JordC.  554.  707).  Etel  után 
almát  enueiek  (DebrC.  79).  Vaggy  es  keszits  ételre  valót  (Helt : 
Bibi.  1.  X4).  Halainak  halalauai  holtának  meg  a  meg  tiltot 
fának  gySmSIchyebiM  való  ételért  (Frank:  HasznK.  29).  Az 
6rd5g  ingerié  fltet  az  tilalmas  gyfimSlcsnek  ételére  (Pázm:  Kai. 
186).  Ételemre  való  kenyeret  adand :  dabit  panem  ad  vescen- 
dum  i^lA :  Bibi.  1.25;.  Kellve,  még  az  íze  szájunkban  lévén, 
hagygyuk  el  az  ételt  (SzD:  MVir.  109).  !6)  esca  C.  dbatus, 
cibus.  epulae,  obsonium  MA.  [das  essen,  speise].  Nemde  az 
lelek  meltob,  honnem  az  eetel  i  JordC.  371).  Meito  az  mywes 
hw  eeteleere  (382).  Az[eghy  keselye  madár  hord  eetelt  emie- 
kyk  (ÉrdyC.  337b).  ;Te  legy'eetelem  es  yfalom  (TihC.  159). 
Étel  keresésre  kii  rSpfilnek  az  madaratskák  (>]ih :  ÖrökÉ.  1 12). 
Válogat  az  ételbenn,  mint  a  disznó  a  makkban  (SzD :  MVir. 
110). 

^[Közmondások].  Szegény  ember  étele  helyetis  aluszik:  vulpi 
esurieüti  somnus  obrepit"  (Decsi :  Adag.  132.  CzeghJaph.  144). 
Ama  közmondás  szerint :  Étel,'  ital,  álom,  .szükséges  e  három 
az'emberi  életre  (Biró:^Angy.  139). 

hÚB-étel:  esus  camium  Kr.  [fleischgenuss].  Hus  étel  távoz 
tato  bSyt    iZvon:  Post.  1.473;.    MellyiI;  vallásban    tai'tyák  iukáb 


bnnnek  a  pénteki  hús  ételt  (Matkó:  BCsák.  23).  Csak  akkor 
mondgyuk,  hogy  bfln  a  hús  étel  a  mikor  bf'in  a  Iwr  ital-is 
|4Ü5.  Czegl:  MM.  48). 

htis-ném-étel  (/»«  meg  nem  itd  Mel:Sz.)án.  397):  jabsti- 
nentia  a  ívu-ne:  entlialtung  vom  Heisclignnussj.  Hus  nem  ételt 
fogadott  (MA:  Tan.  1283;.  A  hus  nem  étel  felfuvalkodtál  (Czegl: 
MM.  178).  Hol  javallya  a  pénteki  hus  nem  ételt  a  szent  irás 
(Matkó:  BCsák.  400.  GKat:  Válts.  1.1044). 

kenyér-étel:  numducatio  pjuiis  Ki-,  [brodgenussj.  (MiinehC. 
43).  Meg  vasnak  fogai  bele,  ugy  annyira  hogy  alkolmatlan 
legyen  az  kenyér  ételre  (Lép:PTük.  111.112). 

nagy-ótelű:  [edax;  gefrassig].  Nag  itelti  (Sylv:  UT.  1.17). 
Melly  igen  nagy  ételfl  ember  es  bor  iuo:  ecce  homo  vorax  et 
potator  vini  (Helt:UT.  C6). 

szti-étel :  caries  C.  [wurmstichj. 

tejes-étel :  [lactaria ;  milchspeisej.  Hus  s  tejes  étel  tiltatik 
meg  (Czegl:  MM.  187). 

Ételés :  [cibarius ;  speise-j.  Mire  moczkolodtoc  az  en  véres 
áldozatimmal  és  ételes  áldozaümraal  (Mel :  Sam.  7). 

Ételi :  vescus,  enni-való,  ehetó  PPBl.  [speisen-,  ess-].  Ételi 
rendtartás :  diaeta  MA.  Ételi  dobzódás  (Pázm :  Préd.  435).  Ételi 
kívánság:  appetitiis  ahmentarius   (ACsere:  Euc.  144.  235.    239). 

Étet  (nem  ííeíetek  sem  itatatok  TelC.  265.  itetés  BFaz : 
Ca.str  A4):  1)  cibo,  impasco  C.  [atzen,  speisen).  a)  VetésSn 
étetSk :  impesco  C.  Fm'iscte  etety  ymleti,  ug  hug  ana  sciluttet 
(KönigsbT.).  Etettonc  tégedet:  pavimus  (MünchC.  62).  Eetet 
ytat  (ÉrdyC.  569).  Eetes  engSmeth  te  zent  te.st5d\vel  (FestC. 
34.  TihC.  121).  Ehezwket  nem  etetem  íVirgC.  10.  90).  Kellet- 
lenfil  etette  magát  [evett]  (Born :  Préd.  260).  Tisztátalan  dogon 
ne  etessetec  a  kSzseget  (Mel:SzJán.  409.  Kenyeréből  étette, 
poharából  itatta,  és  ölében  aUitta  (Pázm:  Préd.  138).  Köayhul- 
latásoknak  kenyerével  étették  ótet  (Illy:  Préd.  L89).  Ez  étel 
lelkeiteket  csudálatosképpen  táplalhattya  és  étetheti  (n.l7i.  b) 
Hitván  avarát  étetnek  (Monlrók.  XXin.481).  2)  [rodo,  adm-o; 
atzen,  ausatzen].  Lágy  orvosságokkal  gyógyíthatatlannak  láttya 
sebeinket:  azért  rettenetes  fenyegetésivei  eteti  vad-húsimkat 
(Pázm :  Préd.  7).  Ezüstre  étetuyi :  1  lot  választó  vizet,  az  közzé 
fél  nehezék  kénesfit,  így  jó  étető  viz  lészen  (Kecsk:  ÖtvM. 
314). 

el-étet :  [depaseere  facio ;  fressen  lassen].  JoI  thewtted,  hogy 
az  reteth  meg  kazaltatad,  tsak  imar  hordasd  be,  hogy  ott  kyn 
ne  vezzen,  wagj'  ne  etesseek  el  (RMNy.  in.86), 

még-étet :  1)  obesco  C.  [edere  facio  ;  füttorn,  es.sen  lassen]. 
Eva  anyankal    az   6rd6g  éteté   meg   az   almát   (Pázm:  LuthV. 

í  202).  2)  inesco  C.  [dm-ch  eiue  lock.speise  fangenj.  8)  veueno 
interimo  Kr.  [vergiften].  Ha  kit  méreggel  megétetnek,  ha  meg- 
iszsza  ezt  az  követ,  megfojtya  az  mérget  (Filsiís:  Királyok 
Tüköré.  260).  Werbeczyt  megítélik,  meghala  (Ver:  Verb.  83). 
Megh  ételé,  el  veszté  méreggel  íDial.  153.  Mik:TörL.  178. 
Mik:  MidN.  224). 

Etetés:  1)  cibatio  MA.  pastus  PPBl.  [speisung,  fütterung]. 
2)  veneficiuin,  into.xicatio  MA.  [vergiflung,  giftmischerei].  Etetés 
ellen  való  orvosság:  amuletum  MA.  Etheles:  veneficia  NémGl. 
134.  Tarczagh  megh  magokat  eeteteeseklAI  es  verontastwl 
.(JordC.  761.  778).  Meg  hala  etetés  miat  (Szék:KróiL  58).  Az 
kinek  gyomra  meg  véz,  auagy  etetés  vagyon  raita  (Frank : 
HasznK.  15).  Eteléstfil  ne  fély,  mérgei  el  ront  (Mel:  Herb.  14). 

I    Étetéstfil  félvén,  orvosságok  vétele  után  minden-nap  mérgei  ett 

I    (Pázm:  Préd.  202.  Pázm:  Kai.  1766.  242 1.  S)  [erosio,  maceralio, 
opus  erosum;  das  atzen,  beizen,  geátzle   arbeit].  Vdvarj  pohár, 
fedelellen,  melnek  etetés  az  oldala  (Radv:  Csal.  11.96). 
vas-étetés  :  [erosio  ferri ;   eisenbeize].   (Kecsk :  ÖtvM.   312. 

i    3221 


715 


ÉTETŐ— ESZKÖZ 


GYÓfiYÍTÓ-íiiZKÖZ-FÖI^ESZMÉLL 


Étető :  1)  esca  MA.  (l(n''<>'l'6isej.  A  vizben  ha  cjtetőben 
czinálod,  az  lialac  meg  bolonduliiac  vele  (Mel:  Herb.  85).  Az 
n  lepebe  maciarat  az  etetőhöz  hassonlo  tudománnyal  nem  fog- 
hatnak (Mel:  Sz.):m.  344).  Olyan,  mint  a  halász-horgon  az  étetfl 
(Fázni:  l'réd.  230).  Mérges  etetnddel  es  firdögi  hazugsagiddal 
hitettencc  el  minden  nemzettec  (451).  Vadítsz  es  madarász  ete- 
tSie  (MA:  Scult.  1141.  Mintha  étetfi  voliui  ü  szemekben,  úgy 
meggyőzettem  ettil:  iuescant  homuies  vestrae  matroiiae  (Balassa: 
Költ.  213).  2)  veneiium  Ver.  i)harmacinn  C.  [giftj.  Szerelemre  ger- 
jesztő éteti,  melynek  neve  jere  utánnam :  philtrum  PPI.  Ekes- 
sen  szóllásival,  mint  egy  szerelemre  gerjesztő  étetSvel  vonta 
magához  halgatcíit  (Tarn:  Szents.  1.51)  Eteti  ellenvalo  orvosság 
(Illy  ;  Préd,  1.21).  Étetit  ivott  (Mik:  TörL.  177.  Mik;  MulN.  201). 
S)  [vencticus ;  giftmischerj.  Ne  leelette.'vseek  thel)enned  se  eete- 
thew,  se  kyayto :  nec  maleticus,  iiec  incautator  (JordC.  239). 

embér-étetö :  [venetíeibs ;  giltmischerj.  Isten  téged  vgy  se- 
gellyen,  hogy  minden  oruot,  tolnait,  gyilko.st,  kaczert,  ember 
étetSket,  buSsoket,  balosokat  igazan  meg  mondod  es  ki  adod 
(RMNy.  U.336). 

móreg-étetö :  fvenennm;  gift].  (Kem:  Élet.  26). 

[ÉtteJ 

fene-étte :  (carcinodes ;  krebsartig].  Imé  kioldoztam  s  t« 
elődbe  hoztam  fene-ette  sebemet,  kit  csak  te  gyógyiüiatsz 
(Balassa:  Költ.  144).  Fene  5tte  seb  (MNyiI:  Irt.  Elöb  7). 

férég-ette :  (a  vermibus  abesus ;  von  würmern  zeniagt]. 
Féreg  ette  búza  (BethI:  Élet  n.92). 

rozsda-étte :  [robigiuosus ;  rastig].  Rozsda  ette  vas,  fegyver 
Í.SzD:MVir.  UO). 

szú-étte :  [cariosus ;  wurmstichig].  Szú-íitte,  rothadtt  férges 
t'a :  *lignum  vitiosum  PPI.  Szú  ótte  hfively  (László :  Peti\  92). 
Régi,  szú  ette  volt  a  padlás  deszkája,  láttam,  hogy  porbanyi'i, 
bár  ji)  gerendája  (Gvad:  RP.  22). 

Évókeny :  eda.it  GKat :  Gramm.  C3.  [gefríissig]. 

£vé8 :  esus  C.  esio  MA.  (das  essen].  Fene  evés  (KLöcs. 
1676.  44). 

Évö,  évö :  1)  coinedens  M.\.  [essendj.  Rútul  év5 :  man- 
duio,  manducus  I'PBl.  Az  ev5knek  Maj'ia  v6n  eé  fouth  nar- 
desba  alkotott  nemes  kenetöt  (VVinklC.  142).  Testet  általriigó, 
év5,  orvosságok  (Com:Jan.  216).  3)  esculentus  MA.  [essbar]. 

hal-evö  :  ichthyophagus,  piscivorus  MA.  [fisehesser].  Hal-evö 
nap:  dies  pisiulentiis  PP. 

hús-evö :  I)  carnivorus  MA.  [fleischessend,  fleischfressendi 
Hús-évő  madarak  (Mad:  Evang.  483).  3)  Húsevő  naix)k:  car- 
narü,  obsouii  dies  PP.  Mynd  bewtth  nap  mynd  hwseowe  nap 
(LányiC.  318V 

kényér-évö :  panivorus,  lumiperda  Kr.  |taugenichts].  Ké.sz 
kenyér  éu5 :  a.sini  maiidibula  (Decsi :  Adíig.  195). 

kész-evő :  para-situs,  assecia  men.sanmi  .Sí.  [schmarotzerj. 
Kez  eu'k  :  nos  nnmeras  sumus  ct  fruge.s  consumore  nati  (Decsi: 
Adag.  HM). 

Évös  :  [rodens,  urens :  atzend,  beissendj.  Eczetnél  szúnJsabb 
és  évősübb  boszontásokval  sebhetik  (GKat:  Válts.  11.561). 

Évődik :  oonsumor,  absiimor  81.  (sich  abharmen].  Soha 
."vnimi  jó  kedvet  no  mula.ssunk,  hanem  mindenkor  komorkod- 
junk  és  évődjflnk  (GKat  Válts.  LlOOO). 

mégévödik:  cv  Tsak  nem  meg-évSdnek  magokban  (Komár: 
Imáds.  2í»i. 

ÉSZKÁBA:  libnla;  klammer,  bánd  PPB.  Addeuda. 

Észkábáz  :  tibulis  adstringo ;  mit  klammem  befestigen,  ver- 
binden  l'PB.  Addenda. 

£SZKÖZ  (etUz  Zvon:08iand.  158.  ttkúz  MehScJán.  525. 
J.<;ie^ii    Cis.   H3):    I)    médium  M.\.  iastrumentum  C.  [mittel). 


Eszkóz  nélkül :  immediate  ('.  E«k  hordozyaak  az  en  eegyhi 
zamuak  mynden  eszkőzeeth :  uteiisilia  ÍJordC.  121i.  Ki.  ;• 
azon  baiikodny,  hogh  nem  wolua  semmyiiemŐ  a^zkíjzé  a\vi:j 
zerzama,  kywel  serth  áshatna  (PeerC'.  101).  Idwez  legyct.k 
thestenek  mynden  tagay  ysteny  ehelekewdethnek  ezknwze 
(Poz.<.'.  45.  TihC  101).  Az  órdeg  az  6  eszkőzi  által  semmi  fok' 
tudomant  ugyan  nem  haborgatot,  miképen  (Helt:  Bibi.  I  I. 
A  .siposuac  eszköze  a  sip  a  sípolásra  iBoni:  Préd.  306).  Néniell  • 
ket  bochatot  elein  unnen  maga  magátul  kézbe  vetés  es  ezki'Z 
uolknl  (TehRövIr.  28b.  29b.  31bi  IstenLs  eszköz  által  czelekő- 
dik  (Decsi:  Adag.  102).  Az  kereky  iozagom  semmi  házban  leweó 
ezkeóz  marhatni  megh  ne  fozta.ssek,  hanem  miudeneók  az 
attyatiake  légiének  (Radv:  Cs;d.  IILI73).  Nincs  más  eszkŐz  az 
igazulá-shoz,  hanem  csak  a  hit  (Pázm:  LuthV.  118).  Christus  őt 
ezer  embert  pusztában  kevés  eszközzel  meg  eléget  (Zvon :  Poet 
1.544).  Meg-nézzed  az  aszkőzSket:  provide  me<]ia  (Com:  Jan. 
178).  Ré.szegít4  eszköz  (Zrinyi.  L31).  A  szélvész  az  igazgató  esz- 
közöket ki-ragadgya  az  révésznek  kezéből  (Hall:Paizs.  22 1. 
Takaródzó  e.szköz  (375).  Nincs  olly  hitváu  aszköz,  hogy  annak 
hasznát  ne  lehetne  venni  (Kisv:  Adag.  502.  Kr.i.  Konyha  eszköz 
(Mik:  TörL.  60).  Lövő  eszkőz  (Szeg:  Aqa  32).  8)  res  iL\. 
[sache). 

gyógyító-eszköz :  [medicina ;  arzneij.  A  taouitt  orvos  azon 
mesterséggel  tudgyou  adni,  és  ne  adni  a  gyógyító  eszközből 
(Fal:  UE.  435). 

házi-eszköz,  ház-eszköz :  sui>elle\.  vasarium  C.  supellex 
doniestica  iL\.  haasrat  Com:  Vest.  147.  A  keues  bazezk&ző<' 
melleket  eluytnala  (TelC.  U2.  JordC.  182)  Tyteket  sem  fyaid- 
nak,  sem  haz  ezkwznek  gougya  nem  bánt  (VirgC.  138).  Minden 
házi  eszközemet  meg  tapogattad  (Helt :  Bibi.  I.  P2.  Z.  Ver ; 
Verb.  Szót.  MA:  Bibi.  1.43). 

iró-eszköz :  [instnimentum  scribeadi;]  svhreibzeug.  Hozz  né- 
kem   téntát,   papirossal,   ini  eszközt  (KirBese.  81). 

kinzó-eszköz :  tormentum,  equuleus  PP.  [marterwerkzeugj. 

mérő-eszköz :  [instrumentum  metiendi :  messin8trament|. 
iGKat.  Titk    112u). 

ótalom-eszköz :  [res  defensioni  apta ;  scbutzmittelj.  Fegy- 
vert, oltalom  eszközt  kívántam  a  hamis  világ  ellen  adni  (Fal: 
UE  Előb). 

uti-eszköz.  Üti  eszközök :  vasa  viatoria  PPBI. 

Gszközötlen :  [immediatus ;  nnmittelbarj.  A  teremték  az 
Istennek  e.szkózötlen  mmikája  iGKat:Titk.  38).  Eszközölleufil, 
közbótlenűl  (1119) 

Eszközi  :  [indirectus ;  mittelbarj.  Az  angyalok  az  embernek 
teremtetésében  még  tsak  eszkőzi  okok  sem  leliettenek  (GKat ; 
Titk.  38) 

Eszközös :  [materialis ;  sachlich].  Az  figynek  ezkőz&i  oka 
(causn  materialis),  a  miből  az  flgy  avagy  pőr  indul  és  támad 
(Kiísz:  Kit  2). 

[Eszközösit] 

Eszközösitett :  [materialis ;  materiellj.  A  lélek  az  ezkőzA- 
sített  testnek  formája  (Xl\y:  Préd  11.153). 

Eszközösség:  [eil'eclio,  interce.ssio;  bewú-kuiig,  vermiltlungj. 
Nagyob  gond  vyseleesek  vagyon  az  niy  idwesieegeOTiknek 
ezközöss*M>gheel«>n,  honneni  eegyebeknek  lÉrdyC.  557b). 

ESZMÉL,  ESZMÉLL  . í.<:mí Vkodik  Fal:  l-E.  392) :  reputo, 
considero  MA.  (denken,  bedenken.  aurt"assen|  Nem  kell  itt  valami 
varásló  giiggoliist  iiszmellenfiuc  és  képzenftnk  AL\:TaD.  1440). 
Úgy  efflmélem  a  .«zent  irá.<il«5l,  hogy  az  isten  mindenekel  hiv 
magához  a  kegyelemre  (DEmb:GE.  18).  Mehmet  a  keresztényi 
kevese  eszmélte  (Kónyi:  HKom.  28X 

föl-eszméll:  evigiloKr  (envachen).  íC^ízi :  IVomb.  123.  Krl 


MEG-FSZMftr^KSZTRN 


ESZTENI  )6— apr^desztendAséí  : 


718 


meg-eszmél :  repiitu.  consideii)  MA.  |lie<ieiiken).  Miért  kel- 
ben nékfliic  .-izuUat  megeszniéllenfliic  (MA : Tüll  29.  MAiSB.  Hl). 
Jémenetelénec  megiiá«át  jól  megin'zzell.vüc  é.* jól  mosaszméllyiii' 
MA:  Scult  i).  Ott  vaKi  bezjieg  a  dologiiac  bókUenfye,  melljet 
Ws  meg  eszmélvén,  téríti  lova  száját  (GKat :  Titk.  9Ö). 

[Szólásuk].  Ha  a  boldog  asszor.y  tauátsjit  követed,  és  niaga- 
Int  meg-esiniélvéii  abban  eljársz,  a  mit  az  fi  szent  lia  p;iran- 
sol,  tbganattya  lé«?.ou  a  szűz  kfiiiyöigésének  (I'ázm:  l'réd.  254). 
\nDak-ut;'uina  eszméllék-meg  magukat,  és  rocántálált  tévelygé- 
:eket  (Pós:  Válasz.  199.  Pós:  Igazs.  1.62. 11.51.  Megy:  3J;ij.  11.119). 
Oh  uram  bár  csak  most  az  meg  látogatásnak  napján  eszmélhetuSk 
neg  magunkat  (Sziuiczi :  Kó.szPoli.  B2).  Azonban  meg-oszmélvéu 
uagadat  igy  szoUasz  (Bátai :  Ll'rób.  53). 

mégeszméllés :  coiisideratio,  reputatio  MA.  [das  bedenken, 
bedaeht].  iXU:  Tan.  143). 

Eszmélked-ik :  [cogito ;  naclidenken].  Minden  állapotról 
ralogatolt  gondolatokkal  eszmélkedik  (Fa!:UE  392).  Mikor 
eaasitó  munka  vagyon  eUttiink,  nem  jó  sokat  eszmélkedni 
iránta  (470). 

föl-eszmélkedik :  se  rocolligere,  ex  deliquio  redeo,  compos 
tio  mentis  Sí.  [zur  besinnung  kommen].  Fel-eszmélkedni  vmi 
ijetségbfil :  *attollere  oculos  PPBl.  Fel-eszmélkedik  bánattyából 
(Hall:  HHist.  H.144).  Ezekre  fel-eszmélkedik  Apollónius  és  job- 
ban meg-szemlélvén  a  leánj-t,  meg-kősz6ni  a  vigasztalást  néki 
(287).  Andalodottságábíil  fel-oszmélkedni  (SzD:  MVir.  134). 

meg-eszmélkédik  :  --v  iHall:  HHi.st.  ni.223). 

ÉSZTEN:  I)  Esztenez  nr.p:  octavo  ab  hinc  die  MA.  PP. 
Teleek  be  az  vtan  ezten  nap,  mykoron  megb  vertté  voua  ysten 
az  tblyo  vyzeketh :  impleti  sünt  septeoi  dies,  postquam  percussit 
dnniinus  fluvium  íJordC.  19).  Ewezeeiiek  Troyaban  es  oth  ezten 
napyg  lakozanak :  ubi  demorati  sumus  diebus  septem  (773). 
Onnan  meenenek  Puteolosba,  es  oth  eztennapyg  lakozanak  az 
zeghen  attyafyaknal :  venimus  Puteolos,  ubi  inventis  fratribus 
rogati  .sumus  maiiere  apud  eos  dies  septem  (794).  Kezerit  eug5- 
met  ez  te  nap'an  [így?]  mind  octauaigh  (NádC.  8 — 9).  Az  zent 
testSt  egeez  ezten  napyg  temetetlen  liagyaak  (ÉrdyC.  412b). 
Ezten  napra  e.smeg  el  yeween  zent  Gamaliel,  monda.  Harmad 
ezten  peutSkSn  esineg  neky  yeleenek  (446b).  Innepe  es  zenwe- 
desenek  napya  ez  may  napnak  elette  ezten  nappal  esyk  (fi27b). 
Hamvval  meg  liynte  magath  es  egy  ezten  napygh  étlen  ytlan 
zennvede  (Ér.sC.  346).  Hir  ez,  liog  Den^■is  beg  ezten  ez  nappcin 
indnlt  fel  Bwdara  (Le'-T.  1.73).  Ezten  vasárnapra  kegélmed 
kwigyon  egh  kochyt  az  marliaert.  Wespremben  zent  Sophia 
ázzon  nap  vtan  való  zombaton  1555.  (153).  Ez  kj  vasárnap  jH 
Rstenre,  hattunk  gulest  Somkerekre,  hunot  az  kjral  méltóságá- 
ról szollunk  (TudTár.  IX.  69).  Kibfil  Jánosnak  is  ezudalatos 
alazatossaga  tetfzec  ki,  a  mint  az  wr  is  diczere  ezten  wr- 
napian  (Boni:  Préd.  24).  A  mint  ezten  wmapian  mind  ndv8s- 
segeket  az  hivelmek  meghallottiic  Lázárról  (412).  Az  elmúlt 
ezten  vasárnap  megballottuc  (MA :  Scult.  964).  Harmad  ezten 
napig  32  kalongia  bwzat  adgion  (Szék Oki.  11.302).  In  generáli 
diaeta  kelletik  annak  (a  császár  diplomájának)  pi  omulgálásának 
lenni,  mell^Te  mi  ihon  ez  jövó  észten  keddet  rendeltük  az  vár- 
megyéknek (RMNy.  IIL306.  [szombati  napon  irja]).  Ezten  ez 
napra,  legtávolb  való  termiuasra  itt  legyen  (TörtT.  1878.  16). 
Cgy  reméllyiik  ezten  napra  vagy  szombatra  kezünkben  bozzák 
ókét  iTíákGy :  Lev.  96.  [csütörtöki  napon  irja]).  Az  cserépvetó- 
ket  küldjétek  ki  hamar,  mert  mi  ezten  .szombat  felé  Filek  felé  k<i- 
zeb'tüiik  (134  [szintén  csütörtökön  irja]).  Az  új  vezért  ezten  hétfőre 
váljak  be  Budára  (146  [szerdai  nap  irja]).  Az  számveő  emberek 
észten  napon  Londván  lesznek,  osztáu  onnét  oda  mennek  (Nád: 
Lev.  99).  Abban  maradtak  hátra,  hogy  tengelyek  törött  el,  ki- 
nek ma  észten  napja  vagyon  (209).  8)  [annas ;  jahr  ?].  A  tfile 
eretnekeztetet  Joachini  Camerarius  peuig  élt  1530  észten  tájban 
CzegI:  Japh  133). 


ESZTENDŐ  it:(/€íirfore?  TolC.  2.  ízeiideytlen  ThewrC. 
205.  fí;rii('otül  öylv:  UT.  1105.  eztcndeeheu  DomC.  39.  eztendeben 
RMNy.  n.  57.  ez  eztendube  LevT.  1.260.  eztendú  'TOJécs.  1572. 
D2.  vsztendi'  Szék:  Króii.  27):  1)  annus  C.  [jahr].  Ot  asztendó: 
ipiinqnennium.  Száz  asztendő:  saeculum.  E.sztcndí'inként :  an- 
nnatiin ;  minden  eszteiuklnként  való :  restibilis ;  száz  asztendi'in- 
ként  való :  saecularisC.  Az  eszteiid(jnkéiit  lőtt  dolgoknacemlekeze- 
tire  Írott  kiSnyveo:  aiinalesCom:  .lan.  172.  O  ifio.s;igoknac eztendoi 
(BécsiC.  1).  Ev  eletének  harmynchad  eztendeyglen  (CornC.  219). 
Ewthwen  eztendtSd  meglen  nynczen :  noiidum  liabes  50  aiiiios 
(657).  Mykoron  yrnanak  ketli  zaaz  harmyncz  ezteiuluben  (ÉrdyC. 
4521)).  Tyztí'iliiee  az  ew  ky  mwlasanak  napyaat  nagy  moltosagus 
zolgalattal  myndeii  eztendón  keed  (452b).  300  eztendey  niwlt 
el  (511b).  Symeon  igón  voen,  t5b  zaz  eztendfinel  (Nagy.szC.  373). 
Az  farkas  ket  eztendwt  eluon  nagi  zeietetuel  tartatok  (VirgC. 
58).  17  eztendek  niegli  maradót  (TibC.  22).  Esztendyg  zolgal- 
tani  kegelmedet  (LevT.  1.75).  Isten  éltessen  sok  csztenden  (332). 
Isten  sok  asztendókre  boldogul  éltesse  kdét  jó  egészségben 
(11.356).  Birodalmanac  nioicz  esztendeié  korába  meg  liaitta  a 
földet  (Szék :  Krón  42).  Scythyába  vLsz.sza  menni  akará,  eszten- 
deiglen  oda  intőt  (Gosárv:  MagyB.  F).  Esztendőnként  rendelt 
jóvedelme  vagj'ou  :  habét  deputatuni  proventuni  aiinualem  (Ver: 
Verb.  216).  Ket  asztendSktfd  fogua :  a  bimatu  (Fél :  Bibi.  :3). 
Soc  esztendein  vénség  (Kár:  Bibi.  1.637).  Meimec  minden  e-sz- 
tendőnként  Jerusíilembe  (III.52).  Minden  férfiú,  asztendclben 
háromszor,  fel  mennyen  az  vrtúl  választott  helyre  (Pázm:  Kai. 
473).  Oilvinus  és  Luther  oly  purgátorinmot  ké.szített,  melyben 
nem  esztendeig,  kettSig,  hanem  itflet  napig  kelletik  hevernie 
(799).  Esztendókkel,  töríSdésekkel  és  sok  betegségekkel  terhes 
állapotom  nem  biztat  (Pázm:  Préd.  b2).  Az  keresztyénségnek 
első  száz  esztendíMében  (Toln:  Vigaszt.  El(5b.  12).  E,szteud(°)  által 
minden  pénteken  veszSkkel  szaggatta  testét  fCzegl:  MM.  202). 
A  scholának  jó  rend-tartása  szerént,  esztendőt  által  való  közön- 
séges examen  volna  (Pós:  Igazs.  1.120).  Egész  e.sztend6t  által 
(Hly:  Préd.  I.  Elfib.  11.  Elfib).  Ez  történt  Chrlstus  hatszáz  esz- 
tendejekor (11.548).  A  heringek  a  városiaknak  is  esztendónként 
való  ételek  sózva  (Teleki:  FLél.  50).  Minden  e.sztendíinként  sző- 
rét elhányja  (Misk:  VKert.  285).  Ez  olyan  kevés  esztend(5jft 
as.szony  (Mik:  MulN.  202).  Benned  száz  asztendSt  torok  uralko- 
dott (Orczy:  Nimf  C5b).  2)  [tempiis ;  zeit).  Ezeuképen  kell  menni 
vigaii  tökéletes  szeretetnek  haji'íjm'a,  mikoron  vagyon  alkolmas 
ideje  avagy  esztendeje.  Külemb-külemb  időben,  avagy  eszten- 
dőben és  külemb-külemb  módon  hittam  embereket  szent  szer- 
zetre (ÉrsC.  NyKözl.  111.337). 

[Szólások].  Esztendő  az  nap :  hoc  ipso  anni  die  MA.  Esztendő 
ez  napig,  sokan  ezek  közzül,  ;kik  jelen  vannak,  megrothatnak 
(Pázm:  Préd.  1210).  Esztendő-ez-korra  (Szeg:  Aqu.  133).  A 
gólya-tiak  e.sztendő  tavaszra  a  meleg  tartományokról  megér- 
kezvén (Misk:  VTÍert.  331.  335). 

apród-esztendő:  rndimentnm,  tirocinium  artis  MA.  PP. 
[lehrzeit,  kindesalter].  Senki  masteré  ne  tege  magát,  minec  előtte 
ki  nem  szolgálta  az  apród  esztendőt  (Helt:Mes.  231).  Ha  az 
posztometőket  7  esztendeig  hiven  .szolgálod  ai)ród-e.sztend5fll, 
meg  tanólhad  (Helt :  Arithm.  G8).  Az  m5ve.s-emberek  mestersé- 
gébeunis  apród  esztendőt  kel  tölteni,  az  czéhben  vétel  előtt 
(Pázm:  Kai.  455).  Nhic.s  tudomány,  melynek  apród  esztendeje 
nem  volna  (Udv:  Dáv.  3).  Apród  esztendőben  királlyal  nevelke- 
det  (Liszti:  Mars.  18).  MagLster  novitiorum,  az-az  apród-esztendő- 
bélieknek me.sterjek  (Szeg:  Aqu.  114). 

apródesztendös :  [tinmcnlus ;  lehrling].  Az  országoknak 
és  várasoknak  siiits  semmire  nagyob'  szükségek,  mint  az  apród- 
esztendősök jó  nevelésére  (Pázm:  Préd.  195). 

apródesztendöség.  Apród  e.sztendőség  tudományok  első 
kezdetén :  rudimentum  C.  flehrjahre). 


719 


INAS-ESTTENDÖ— ESZTERGÁRÓL 


ESZTERGÁROS-fEVEDi 


inaB-esztendő :  [tiioehiiuiii ;  lehrjalír).  luas  esstendAben 
akar  mester  remeket  tsiiiálni  (Klsvt  Adag.  ITfi). 

öröm-esztendő  :  anuus  jubilaeus  Kr.  (jubeljahrj.  (EmtT: 
IgAny.  483.  Kr.). 

próba-esztendő :  [tirocimum ;  probejahr].  Az  clericusok 
reniliheii  egy  iiyiliáuy  iirul)a  e.sztondűket  megállott  ÍMA :  Tan. 
1119.  MikrTürL   119i. 

szökellö-esztendö :  (aniius  bi&sextilis;  schaltjahr).  Zekellevv 
eztendew,  azth  hywk  dyacol  bysextilysnek  (LányiC.  102). 

újesztendő :  amius  novas  MA  (neujahrj.  Sok  lyj  e.szteiui/1 
napokat  kivánok  kédnek  (Mik:  TörL.  43). 

újesztendei,  újesztendöi :  (ad  ammni  novuin  pertinens: 
neujalirs-].  Uj  e.sztend6i  ajándék :  strena,  apophoreta  MA.  Cora: 
Jai).  194.  Uj  esztendei  ajándék  (MA:Scult  124i. 

Esztendei:  annalis,  aimarins  MA.  (jaljrlicli, -jahrig]  Éz  e.sz- 
tendei :  honuLs  C.  MA.  Tiz  esztendei ;  decemiale  C.  MegSlfi 
menden  termékeket  ket  eztendeiket  e.s  alab:  omne.s  pueros  a 
bimatii  et  infra  íMiinthC  17).  Vala  tizenketted  esztendei:  erat 
aiinorum  duodeuim  (80).  Vala  nemy  nenifi  embíir  ottli  har- 
myncz  nyolcz  eztendSy  koor  (WinklC.  315).  Hatlmaii  eztendey 
uzwegyek  valaztassiinak  (ÉrdyC.  353bt.  Három  eztendey  koort 
mogvygazta  (.527).  Hai'iad  eztendei  korában  thamad  embSr  fel 
(NagyszC.  332).  Ez  esztendei  bSneink  (Mad:  Evang  4). 

Ssztendős :  aimiculns  C.  (jahrigj.  Fél  e.sztend6s :  .semestris. 
Kéteszteiidi5s :  bionnis,  bimulus.  Tiz  esztendős :  decennis,  bilu- 
stris  C.  Mykoron  ez  zent  zvz  volna  evt  eztendevs  (MargL.  2). 
Az  te  eztendSs  korodat  ezednek  alatta  latom  leuny  (ÉrdyC.  200). 
Mykoron  ywtji  tyzen  neogy  eztendils  korában,  kezdee  ewtet  az 
ew  attya  tanoytani  (339).  Énnékem  .száz  esztend&nec  szi'ilettet- 
néc  e  gyermec?  (Helt:  Bibi  L  03).  Menyi  eztendős  korokban 
kezdgyéc  és  végezzéc  az  6  .szolgálattyokat  ?  iKár:  Hibl,  1.12<)i. 

ESZTÖ?  {eszd',1  Toln:  Vigaszt.  136):  [anuus;  jabr).  38 
eztey  voiui  az  betegbseghben :  38  annos  liabens  in  infirmitate 
sua  (JordC.  B38)  Vol  emleyttSm  es  teb  vagyon  annak  30  eztey- 
nel  (ÉrdyC  127 1.  Az  elfit  400  eszdSvel  (Toln:  Vigaszt.  136). 

ÍISZTÉNA :  septnm  ovile  Sí.  (liürdej.  Majorok  s  esztenák 
(ACsere:  Enc.  269). 

Eszterga  dszttrga  C.  .■::terga->  Kec.'ik:ÖtvM.  344]; 
[macliina  tornatorum ;  drehbank).  Lszterga  vas;  tornits.  Iszter- 
gaba  megfaragom :  torno  Isztergaba  tsiniUt  edény :  toreuma  C. 
Az  e.sztergában  forgattya  gömljfllyn  faját  az  esztergályos  (Land ; 
UjSeg.  I.SííO.  Mik:  TörL  362). 

Észtergál:  (torno:  drechseln].  Esztergalot:  tornalis  MA.  Vö. 
Esztergáról. 
ílsztergáz.  Meg  esztergáz:  detorno  C.  MA.  (drecliseln). 

ÉSZTÉRGÁIl  (esztergáioa  Mik:  TörL.  387.  etztergárdban 
Pós:Igazs.  1.115.  eszíeryiirdos  Pás:  GBot  15.  eKtergárdo\  Pós: 
Válasz.  126.  meg  isüergályoz :  tonio  Cl:  tomu.%  tonium  MA. 
[dreheLsen,  drebbank].  Esztergarban  czinalt  mii :  toreuma  MA. 
Eiztergárbim  szépen  metszetett  ki :  *perfettus  in  torno  PPI3I. 
Villa  wztiugar  1270.  1281.  (CodPatr  III.17.  34).  Possessio  Esz- 
tergar  1401  (11.167).  Eíztergarba  nietzet  .szép  szelentze  (Síd- 
Mark.  23).  Igaz  esztergiirdbau  formáltatott  syllogismiis  (Pós: 
Vetélk.  9).  Látod  Síimbár  Mátyás !  az  magad  csztergárjában 
semmire  kolló  az  .syllogismus  (Pós:  Válasz.  122)  ülly  szép 
tinum  kalánotskakat  tsiiial,  minémüeket  e.sztergArli<ílis  me.ster- 
ség  volna  kimetszeni  (Misk:  VKert   626 1. 

£sztergári.  Esztorgari,  faratskalasi  mesterség :  loreutiiv 
MAI. 

ílsztergárol :  torno  MA  |drei:li.seln|.  Eszteigárolt :  tor- 
nalis .MA.  Bezzeg  roüsziil  esztertjárdol  itt  (PiW:  Válasz.   127i 


EsztergároB  :  1)  tomator  MA.  tomarius  Otr:  OrigHung. 
n.lOO.  drcclisler  Com:  Vest  149.  Com:Orb.  140.  8)  tornahm 
MA.  (ad  toreuticen  pertinens ;  gedrechselt,  drech-sel-J.  Esztergaros 
tudomány:  toreutiue  MA.  Esztergáros  miv  (Com.:  Orb.  141 1 

osont-észtergároa :  eornuarius,  t'ornariiLs  PP.  (homdre<lis- 
ler). 

Észtérgároz  :  torno  MAI.  PPBl.  detorno  MA.  [drechaeln). 
Elefánt   tetőmből   esztergaroztatott   b61tsfi  (GKat:  Válts.  l.mn. 

meg-észtergályoz.  Meg  isztergályoz :  torno  C. 

ESZTÉEHA  (ísztórAájában  Bartha:  Krón.  "X).  tizter  heia- 
ban  [így]  UecsiG:  Préd.  24  eszterhajvul  esS  c'sei^g  Oegl :  MM. 
144):  interpensiva,  snggnmdia,  suggruuda  MA.  nubilaríum  PPBl. 
ora  tectorum  infenie  prominens  Otr:  OrigHung.  I1.1(X).  (dach- 
vorsprmig,  Iranfe).  O  ezterbaiaban  vigad  czemetezS  :  in  süllicidio 
(AjiorC.  11).  Ormozatoc,  parkauyoc  és  eszterhác  (Com:Jau. 
1(J7).  Eszterhán  termett  gabona  mellyben  .semmi  haszon  nincsen 
(Matkó:  BCsák.  123).  Eszterhán  termett  gabona  f!  (Matkó; 
Illioml.  46).  A  más  eszterbája  alá  állott  bé  az  esA  ellen  (Nán: 
Sz(iT.  529).  [\'ö.  esztérha-aljaj 

[Szólások].  Az  ajtó  megett  a  f&stély ;  azért  tsepeg  az  eazterba 
(Pós;  Igazs.  IL225). 

£szterhás :  [suggnmda  omatus ;  mit  einem  dachvorsprung 
versében].  Aniiiz  eszterhás  épületen  csac  ki  nézec  fPrág:Serk. 
405).  Zsendelyes  bí,  aszterhás,  ég  a  város,  ég  az  báz  (Tlialy: 
Adal.  11.262). 

Eszterház.   E^zterbázoc,  párkant  cziuáloc ;  suggruiido  MA. 

Észterházás  :  suggrimdatio  MA.  subgrundatio  PPBl. 

ÍISZTRAG,  ÉSZTÉRAG  {es-derág  Gosárv:  MagyB.  E 
isstrag  lk'lt:Me.s.  .59.  i.stlrag  Ven:  ciconia  C  pelargus  MA. 
[storchj  Ezek  az  madarak,  kykkel  nem  yllyk  eelny :  beeyaath, 
lieryotb,  maian  fekAtb,  ghemetb,  eztragoth  (JordC.  95).  Róka 
az  ezteragot  vachorara  hywa  (Pesti:  Fab.  20b.  16b.  34bl  Az 
esztragiiakis  iegeúe  faia  va^ou  holot  lakozzee  (Szék ;  Zsolt  106). 
Látá,  bogy  egy  estrac  bemenne  az  várasba,  és  az  egy  várasi 
toronyból  kihordana  az  5  fiát  (Helt:  Króii  19).  Ezec  a  melye- 
ket meg  ne  egyetec :  kakuc,  karuly,  hattyú,  eszterág :  ouocro- 
lalus  (Helt;  Bibi.  I.  CCc3).  A  gólya,  e8ztr.ig  kelepel  (Cöm: 
JíUi.  39).  Esztrag,  fetske,  meg-érzik  a  telet  (Megy;  3Jaj.  0.33). 
A  gólyának  gyenge  fiai  az  5  aunyoktól  várnak  ké.sz  eledelt, 
maga  hegyiből  étetvén  5ket;  niellyről  asztragnak-is  neveztetik: 
mert  esztrag  annyit  tészen,  mint  készt  rág  (Misk:  VKert  330). 

ÉSZTRÉNGA  tsztrongahAp'i  Evk.  XIII.S);):  clanstrum 
ovilis,  locus  mulctus  MA.  (hUrdeJ. 

[Szólások].  Esztrengára  hajiani :  pecus  ad  mulctra  cogere, 
ad  daustnim  pellere  MA.  Tolyonganak,  mint  az  esztrengára 
hajtott  juhok  (Pázm:  Kai.  353)  Nagy  Károly  esztrengára  hai- 
tatta  a  magokat  korbátsolokat  (CzegI :  Japh.  78).  Nem  hajtot- 
ták volt  esztrengára  a  hamis  Matkót  (Sámb;  3Fel.  61).  A  juhait 
hajtá  esztrengára  (Gvad:  FNót  31). 

Észtrengáros  :  ['?].  .\z  elótt  esztreugárus  volt  Sámbár  (Pós: 
GBot.  55). 

1.  ÉV  l/l');  pu.s,  sanies  C  [eiter].  Eev,  gJnyetség :  pns  MAI. 
Év :  pus,  sanies  PPI.  Euét  ki  nyomom :  ex[s]anio  C  MA.  Év, 
genettség,  evettség,  gejiyettség  SzD '  21.  Vyiiak  vére  es  eue : 
Siuiguis  et  sjmies  digitoriun  (DirC  U)3).  Eemvel  es  weerrol 
megb  zerneyteenek  engemet,  oebeoz  sititekkel  meg  tekeytenek 
engemet  iFestC.  395).  Lo  zórbSl  éenalt  i-iliciomot  oI  sokáig 
vLsel,  hoé  6  raytha  15th  seböc  ugan  meg  evesSdnec  es  evei 
foluac  (NádC.  537).  Ha  az  lónae  eu  iár  ki  az  lábából,  nisd 
meg  egy  kenesse  az  lábát  (Cis.  03).  Az  bitssal  egylien  teke- 
redet  és  5.szve  nőt  évtjJI  apiv  mirigy  lészen  iConi:  Jan   iJn 

lEved, 


MEÍJ-KVED— ÉVAP 


KVANOÉUüM— 15K-E\'E/ 


722 


meg-eved.  Megevett,  raeg-evesfilt,  meg-ért  :  suppiirahis 
PPBI 

[Evedt] 

Evedtsóg :  inis,  sanies  PP.  (eiterj.  Ev,  genyetség,  éveltség 
lig\-]:  tibum  PPl.  tHelt:  Mes.  107).  Evets?g  avagy  genyetség 
nem  j5  a  kelevényébSl  (Web:  Amnl.  69). 

£ves :  piirulenhis  C.  sauiosus  MA.  [eiterig]  Éretlen  eues : 
saniosns  C.  Az  fSnec  nedves  varassága,  eve.s  kos?, :  acho- 
res  MAI.  Eves  var:  vomica  >L\.  Megh  veszet  eues  sebeit  meg 
gyogitani  igjekSznek  (EsztT:  IgAny.  A4).  Testek  oly  budSs, 
oly  eves  (I/fp:  PTük.  42).  Jób  annira  nyavalyodot,  hogy  az  sok 
rút  eves  kelisékben  tírtSngene  (Fép:  ÍTük.  1.352).  Eves  nílság. 
iSrStt  vér  (Com:  .Tan.  tíOi.  Eves  kelevény  (Ker:  Pi-éd.  381  Eves 
genetség  (Titk:  HiSts.  366).  Majd  sok  török  test  lesz  eves  (Thaly: 
VÉ.  1.216). 

Evesed-ik :  snppuror  Sí.  [eitern]. 

még-evesedik :  cw  O  rajla  iStli  sebSc  megevesSdnec  (NádC. 
537).  Teste  a  folyástól  meg  enesSdic  (Helt:  Bibi.  I.  EEe4).  Az 
alól  megevesedet  fekély  folyni  kezd  (Com :  Jaa  59).  Az  pokol- 
béli meg   rothadott,  meg   veszett,  meg  evesedéit  testek  (Lép: 

PTiik.  Illó).  '' 

i 
Evesedés :  suppnratio  MA. 

Evesít:  suppuro  MA.  (eitern  machen).  EvesitS,  kelis  lágyito: 
suppuratoriiis  MA.  , 

raég-evesit :  suppuro ;  megevesi'tS ;  suppuratorias  C. 

Evesség :  pundentia  MA.  (eiter).  Eves.«égét  kinyomom : 
exsanio  MA. 

Evesül:  [impuror,  pure  et  sanie  inficior;  eiternj.  E>es61t, 
megevezet,  ért:  snppuratns  MA.  Evesfiit  sebeit  tSrli  (Gyöngy: 
Cbar.  6V 

még-evesűl :  impuror,  pure  et  saiiie  inficior  MA.  [eitern]. 
Megevft«iilt :  suppuratns  PPBI. 

Evez-ik :  suppuror  Ki-,  [eitern). 

meg-evezik:  c«  Megevezett:  suppiiratus  MA. 

mégevezés :  suppnratio  C.  [eitemng]. 

2.  ÉV  letSl  DöbrC.  387.  heted  i/wen  RMNy.  ai67):  1) 
aunus  Sí.  [jahr].  |Ez  éven :  hoc  anno  MA.  Kylenchwen  hatod 
e\vyg  pálmafának  lewelenel  fedeztetet  wala  (PeerC.  91).  Har- 
minczharom  evigleen  'te  neked  zolgala  (WinklC.  121).  Tizen- 
kettSd  et51  fogvan:  duodecim  anuis  t DöbrC.  387).  Ee^vnek 
mjuee  es  mynemew  ideyben  zylettenek  ez  zentSk  (ErdyC.  40). 
8)  [aetas ;  altér].  Nem  akaraa  hertelen  newekSduy  5reg  em- 
bernek ewe  zerent,  de  lassan  la'wan  (ÉrdyC.  Ő6b).  Immár  nem 
gyermekségnek  évében,  avagy  idejében,  de  megért  vénségnek 
mivelkedetében  láttatnéjék  állani  (ÉrsC.  NyKözl.:n'.335). 

Évi:  1)  annuus  Ki-,  [jahrig].  Ez  évi:  homotinus,  homus 
MA.  Elyg  uala  heted  euy  gyermeky  erkewlczuel  (EhrC.  158). 
Thyzen  hathodh  ewy  ember  nála  (PeerC.  47).  Az  édes  zeep 
Jesusth  tyzenkettfid  ewy  korában  el  weztetted  wala  (TliewrC. 
141).  Az  harmad  évi  birót  Káutor  Andrást  házához  vitte,  ott 
szolgáltatja  (^'yKözl.  ni336).  2)  [aetaas;  —  alters,  -alt].  Atya, 
fpK  soha  zent  lelekneel  kyl  nem  voltának:  hogy  kedeg  myud 
eegy  eewyek  leegyenek,  példa  róla  (ÉrdyC.  116). 

ÉVAD  lovad  WinklC.  62):  (tempus ;  zeit].  Felkelek  es  meg 
keresSm  en  fiamath,  de  ének  ewada  vagon,  nem  ilhk  nekem 
azzoniallath  valvan  budosnom  (DebrC.  611).  Felkelenek  es  el- 
ménének  ének  8  ewadan,  a  keppen  nag  sirassál  keresic  vala 
iduezitenk  iesost  (623).  Ónek  [éjnek]  Svadaban,  AVinklC.  62. 
N\T.  IV.  78).  A  symsoc  el  futának  §nec  evadáu  (Mel:  Sám.  391) 

M.    jriELVTÖBT.    SZÓTÁK. 


ÉVANGÉLIOM,  fiVANGYÉLIOM  :  levangeUum]. 
Predicalwaii  nienyorzagnaU  ewangeliomat  fJordC.  381).  Az  feie- 
delm  kezde  halgatny  az  w  éneket  vgian  mikepen  vmak  zent 
euaugeliomat  (VirgC.  17.  sat.  sat.). 

Évangéliomi :  (evangelicus ;  evangelisch].  Euangelyoray 
drágalátos  kev  (CornC.  93).  Az  zent  euangeliomi  zegeni  (VirgC. 
86).  Ez  zerzetet  az  euangeliomi  zegensegen  w  kezte  el  (86). 
Az  evangyéliomi  tselédes  gazda  ur  meszi  fSldre  menvén  egj- 
gjik  .szolgájára  egy  talentomot  biza,  hogy  keraskedue  véle 
(Fal:  NA.  138). 

Évangéliomos :  ev;uigeliciis.  Mendene.stewl  foguan  zegenue 
es  ewangelnmioss;í  lenen,  ystentewl  ezenne  malastot  erdemle 
(EhrC;.  8). 

Évangéliomosság :  [mos  evangelicus;  evangelische  art] 
Igen  jo  euangeliomossag  az  hogy  ha  az  ember  az  isten  irgal- 
masságával  diczekedic  (MA :  Scult.  764). 

ÉVAJSGÉUSTA :  [evangélista].  It  ke2(de]tic  s.  Maré 
ew[augelis]ta  konu5  (MünchC.  71).  It  kez(de]tic  s.  Lukac  ewan- 
(gelUJtíi  kSnuS  a06).  Zent  Mathe  euangelista  (VirgC.  117.  sat. 
sat.). 

ÉVANGÉXiIZÁXi :  [evangelizo ;  das  evangélium  predigen]. 
Men  fel  a  magas  hegre,  te  ki  evan^elizalz  (BécsiC.  213).  Zege- 
neo  ewan^lizaltatnac :  pauperes  evangelizantur  (MiiuchC.  33). 
Vr  aad  i*et  ewangelizalokiiak  (AporC.  15). 

EVET  (euét  Zi-inyi:  ASyr.  41.  evét  Com:  Orb.  53.  FortSzer. 
1757.  Cb.  D3.  sat.  sat.):  sciunis  C.  MA.  Major:  Szót.  425.  eich- 
hSmlein  KlrBesz.  158.  Ab  occidente  terra  quam  aqua  ewethes 
dividit  [•?]  1318.  (Cod:Patr.  I.lll).  Fluvius  Euetes  [?]  1322. 
(116).  Pü-olus  vei  spirolas,  vulgo  eueth  1503  (Szilády:  Pelb.  67). 
Kfinyfi  euét  ugrik  farul  fára  (ZiTn)i:  ASyr.  41).  Suba,  eweth 
beSrrel  bellett  (Eadv :  Csal.  IL56).  (A  mókus)  evetnek  ne- 
veztetik, mert  a  hevet  igen  szereti  (SEsk:  VKert  234).  OUy 
sz8rny5  árkokon,  és  pedig  olly  evet-k6nyflséggel  szökik  által, 
hogy  teljes  álmélkodás  (Fal:  NA.  122).  Gyors  evet  módjára 
lóra  fel-ugrottam  (PhilFI.  12).  Szökött,  mint  az  evét,  ugrik 
fáról  fára  (Kónyi:HRom.  14).  Ut-fut,  mint  fák  közt  az  evét 
(51). 

EVEZ,  EVEDZ  (fi'fííe:tek  Matkó:  BCsák.  112.  evezdnek 
Gvad:  FNót.  38.  óue:  Helt:  ITT.  Q8):  remigo,  subremigo,  veli- 
fico  C.  navigo  MA.  [rudem].  Onnan  ewezeenek  Cipromban : 
abnavigaverunt  (JordC.  751.  ÉrdyC.  79b).  Valamellyeket  az 
emberec  szantnae,  eueznec,  epitnec:  quae  homines  arant  navi- 
gant  aedificant  (Deesi :  SallC.  2).  Elveszti  életét,  valaki  ellene 
evezeud  a  vizeknek  (Balassa:  Költ.  213).  Itt  vidám  iffiak  csol- 
nokokra  filtek,  egy  más  ellenére  sebesseu  evecztek  (Orczy : 
Nimí  C2).  Heába  evez  (a  szarka),  nem  birja  a  farka  (Fal : 
Vers.  912).  Tsendes  id6  lévén,  bátran  evedzhettem  (Gvad: 
FNót.  21). 

[Szólások].  Mint  a  vak  veréb,  evez  tétova  (Sall:  Vár.  5).  Az 
róka  háunya  az  cselt,  és  ide  s  tova  evez  faikával,  midSn  az 
lesre  veszik,  és  érSlen  vi«elik  (Pázm:  Kai.  151).  Egy  hajóban 
evez  (Pázm:  Kai.  1766.  MNyelvészet  VL403). 

által-evez :  transfi-eto  C.  [hinübersteuernj.  a)  Bel  zalwan 
Jesus  az  hayoczkaban,  által  eveze  (JordC.  378.  399).  Bizonyos 
réven  által  kSIletvén  evezni  (Tam:  Szents.  164).  b)  Az  haiot 
attal  eueznie  (TihC.  85).  Juta  egy  hajóval  halász,  megsegéllé, 
Kamber  békét  ötöd  magával  bévevé,  békével  Maroson  el-által- 
evezé  (Tin.  43). 

általevezés :  transfretatio  C.  [das  hlnüberrudern]. 

be-evez  :  [adpello  ;  hineinsteuern].  Mykoron  be  eveztenek 
vona  30  lepesneere.  latak  Jesusth  yarwan  ah  tengheren  íJordC. 
643). 

46 


EL-EVfiX— EZ 


IM-EZ-EDDIG 


72J 


el-evez :  praenavigo,  eiiavigo,  abiiavigu  MA.  [sioh  riulernd 
entfernonj.  Itt  ne  szemetezzuuk,  hanem  el-evezzíink  innét  men- 
nél elébb  (Gyöngy:  Char.  204). 

föl-evez  :  [sursum  navigo ;  hiiianfsteiieni].  Király  meg  liatta 
nékiec,  hugy  a  Duna  vizén  fel  eueznéuec  (Cserényi:  l'ersK 
42). 

ki-evez :  eremigo,  enavigo  C.  MA.  (hinaussteuernj.  Az  haiokat 
az  partra  ki  euezuén  (Kulcs:  Evang.  401). 

reá-evez  :  adnavigo  MA.  [lossteuem]. 

vissza-ovez :  renavigo  C.  [zuracksteuemj. 

Evezdégel-ik :  [liuc  illuc  remigo ;  hin  und  lier  steuem] 
Ama  révész,  a  ki  a  temérdek  szél&s  tengeren  teczése  szerént 
evezdegelik  a  merre  akar  (Szeg:  Aqu.  17). 

Evezés :  remigatiu,  remigium,  velificatio  C.  (das  rudem]- 
Evezésben  valának  éyel  nappal  (Huszti:  Aea  32). 

Evezet :  cu  Latuan  azokat  munkalkodattoc  az  euezettel 
(in  remigando)  mert  uala  S  ellenec  zel,  i5uő  fi  hoziaioc  a  ten- 
geren ianiaii  (MünchC.  83).  B^b  taneituanoe  euezettel  iutanac 
el :  uavigio  venerunt  (214b). 

[Evezhet] 

Evezhetetlen :  innabilis,  innavigabilis  C.  |unschi(Ibar]. 

Evezhető  :  navigabilis  C.  [schitlbar]. 

Evezkél :  navigo  C.  [liin  und  lier  steuem,  schiöen].  E  világi 
nyomoru.síígoknak  tengerén  eveszkélóknek  vezérlS  csillaga  (Pós; 
IgHzs.  L569.  CzegI:  Dag.  Elöb.  16.  Alv:  Post.  1.281).  Elmerülés- 
hez  közelgeti  hajókban  evezkélvén  (Rumy:  Mon.  L7.5). 

által-evezkél :  (trausf'reto ;  hiniiber.steuenij.  Néha  régi  tfire- 
dezett  hajón  is  által  evezkélhet  ember  a  tengeren  (Pós:  Igazs. 
1.316). 

Evező,  evedző :  1)  remex  C  [rudererj.  Euozek:  remiges 
(NémGl.  354).  Euzfik  [így]  kormauos  nekül  zallitak  a  tengórre 
(DebrC.  31).  K§t  száz  euezóket  meg  foga  (Helt:  Króu.  154). 
Az  euedzSc  fllfi  helyec  (Kár:  Bibi.  11.133).  2)  remus  C.  MA. 
[ruder].  Két  evedzSjfl  vagy  lapátú  hajó:  biremis  PPBI.  Euezey: 
remi  (NémGl.  354).  Vesseetek  az  eweznTiek  yob  felSl  ah  lialot : 
mittite  in  dexteram  navigü  rete  (JordC  700). 

dal-evező :  ton.sa  C.  MA.  ruder,  sehaufeln  an  den  rudem 
PPB. 

Evezős :  1)  reme.t  Sí.  (rudererj.  Kílzép  evezJs:  me.sonauta 
C.  (Hall :  Tel.  37).  2)  [-remis;  mit  rudem  versében].  Náva: 
két  rend  evezSs  hajó :  biremis  MAI.  Az  három  rend  evezSs 
hajó :  remitriremis  (Com :  Jan.  89). 

Eveztet :  [remigare  facio ;  rudem  lassan].  Eveztet  erősen, 
siet  vitézekkel  Feirvár  ótalmára  (RMK.  IV.37). 

EZ,  E  (eez  FestC.  13.  WinklC.  Hl.  127.  ÉrdyC.  342.  540b. 
GömC.  120.  191.  <e  DebrC.  497.  KazC.  199.  «2ek  DebrC.  229. 
sat.  Helt:  UT.  ElCb.  2.  e:hez  ComC.  10  DomC.  96.  LevT.  1.13. 
MA:Scult.  30.  ezrevl  MargL.  67.  LevT.  1.142.  MA:  Bibi.  L129. 
«re  I^vT.  1.122.  ezbSl  TihC.  19.  VirgC.  125.  crtfil  Bora:Préd 
17.  Erasm:Erk.  6.  íbbe  VirgC.  61.  ebwl  22.  35.  cnvl  23.  mek 
32.  ebez  97.  euol  76.  ííel  111.  ehflz  Helt:  Króu.  9Sb.  eh  holt 
DebrC.  73.  eh  biria  75.  ehM  125.  eh  barát  ErdOrszgy.  1308. 
i-  kez,  i-  bezéd  BécsiC.  í-zérent  MiinctiC.  13.  i  kűuéc  20.  i 
16u  Tel:  Evang.  11.615):  1)  hjc,  haec,  hoc  C.  isto,  ista,  istud : 
dieeer,  der  MA.  í^z  s  ez :  hic  et  haec,  ille  et  ille  MA.  [der 
und  der].  B)  [fíuévileg :]  a)  E  tSraen :  haec  est  lex  (MtinchC. 
25).  Ó  e  gondoluan :  haec  eo  cogitaute  (16).  Ky  el  zaggattya 
az  sfiwentli  ezt  megh  marya  az  zomak  (WinklC.  134).  Nem  de 
ez  ee  az  dauid  flya  V  (JordC.  389).  Tuduau  ezt  bogi  a  sidoknak 
haragia  zmd  vala  reaiok  (WoszpC.  44).  Ez  az  kezdety  (ÉrdyC. 


607).  Nemellyec  ezen  valánac  hogy  visz.sza  mennénec  (Helt : 
Krón.  93).  Ezen  kérlec  téged,  mint  ió  altyamtiát,  ez  nagy  szfik- 
ségembe  vissellyed  gondomat  (Helt:  Canc  90).  Masut  is  ezét 
bizouytya  (Vás :  CanCat.  685).  A  te  izeneted  el8t  e  vagyon 
(Czegl:  MM  47).  E  lészen  azoknak  története  (Illy:  Préd.  0.427). 
^)  Egy  lineát  szoktac  vonni  ezek  az  számoc  alá  (Helt:  Aritm. 
A6).  Ennec  az  daralxiknac  diuisioyánac  prubaya  lészen  az  mul- 
tiplicatio  által  meg  (N5).  Ez  a  rabnak  kötelessége  tsak  abból 
vagyon,  hogy  száz  aranyat  adtál  érette  (Pázm:Préd.  81).  Tsu- 
dálkoztak  ezen  a  világnak  fouákúl-fordúlt  folyásán  (241.  Ebbfil 
azért  az  .sok  egyenetleiLségekből  ki  nyilatkozik  (Píizm:  Kai. 
507).  Ennek  pedig  az  gySlekSzetekben-való  végezéseknek  pél- 
dáját, az  apostoloktul  vStték  az  hivek  í549i.  Leg-f5képpen  Sz. 
Ágostonhoz  támaszkodnak  ezekért  az  5  moudásiért  (686).  b) 
[nielléknévileg  :J  Ez-illyen :  hujuscemodi,  hujasmodi ;  dergleicken 
MA.  Veteve  vvt  ez  munka.s  vilagbelo.  Ember  nem  mulchotia 
ez  vemiut.  Vimaggomuc  ez  scegin  ember  lilkiert  (HB).  Thy 
vattok  ez  vylagnak  vylagossaga :  vos  estis  lux  mimdi  (JordC. 
365).  Mongyad,  ho^  ez  kSvek  kynerek  legének  (362i.  Ea  eellyen 
dolgaidból  leezen  teeneked  gráciád  (ÉrdyC.  340).  Valakyc  e 
bin5cben  mucjilcodnac  (DebrC.  393).  Bi  may  napon  (VirgC.  2). 
Ez  illyen  agya-fiirtságokat  vallyou  jóvá  hagynáké  az  atya6ak 
(Pázm :  Kai.  7U6).  Nézzétek  széles  ez  nlágot  (Alv :  Post.  97). 
Ez  nem  igaz  [íatvarnak  folyatását  már  meg  állattuk  (Pós:  Igazs. 
349).  2)  [articulus ;  ein,  eine,  ein].  a)  Ez  rezSgseg  ondocsaguac 
aztaga  (GuaryC  5).  Ez  ellensegnec  zeretete  istennec  igSn  ked- 
ves (42).  larula  ez  f  urahoz  (44).  Vniac  neuebe  kezdetic  tanol- 
sag  ez  zent  bekesegrfll  (64).  E  mi  hilfinket  zidalmiumaiak 
(DebrC.  19).  Nem  halz  meg  ez  af'adban  (369).  Meg  kertJli  íket 
e  liaboro.sagnak  kerténél  (596).  Sent  Anna  ette  házas  társad 
(TelC.  26).  Kinienuen  e  hazbol  Péter  el  kezde  (184).  Eh  beze- 
dfiknec  vtaima  az  angal  ada  azzononkiuik  eh  pálma  agat  es 
eh  ruhát  (176).  Ezenképpen  e  teUes  poliart  is  veuen  meg  alda 
(WeszpC.  48).  Ez  érsek  wram  leuelet  olwassa  megh  kmed 
(LevT.  L29).  Ez  my  napon  [a  minap]  (298.  Thaly:  VÉ.  IL187). 
E  viz  el  omol,  s  meg  iszaza  a  f51d  (Mel :  Sam.  15)  p)  Ez  ewi- 
tez  az  aytot  reazege  (GuaryC.  45).  Ez  elewel  adassék  Akacius- 
nak  (LevT.  1.7.  75).  Ezt  ez  dolgot  tudni  akarom  te  tölled  (Istvf: 
Volt.  6).  Ez  é  Béla  király  Lsteu  féló  férfiú  vala.  Mindenkoron 
é  szent  Dauidnac  mondásit  forgattya  vala  (Helt:  Króu.  47) 
Fel  vóttem  e.szt  e  mimkát  (Ilelt :  Mes.  2).  Ez  eh  hely  pwzta 
(Pesti:  NTest.  30).  Ez  e  választás  igen  ellenök  volt  (Monlrók. 
111.145).  Ez  é  czórgü  jratak  verme  be  telic  vizockel  (Mel:  Sám. 
373).  Cressec  lészfinc  mi  ettíil  ez  eskfiuestfll :  erimus  mimdi  ab 
Ikjc  juramento  (Kár:  Bibi.  1.195).  Ez  ez  rothadandó  test  rotha- 
datlausagbau  SItízik  (Szár :  Cat.  G2). 

im-ez,  em-ez :  iste  C.  der  MA.  a)  (fiJnévileg :]  Masadik 
kerdes  ymez  (DebrC.  210).  ElsSk  imezíik  (SándC.  14).  Myíoda 
az  ?  Monda  az  caazaar :  imez  az  hog  (22).  Vádolom  magamat 
bwnwkbe  kyk  yraezek  azok  (VirgC.  11).  Az  5  mondasokat 
bizonutottak  imezok  (HhC.  2).  Mondom  imennek :  raenuiel  (Fél : 
Bibi.  11).  Nemellyec  imeszt  farttyác,  hogy  (Cis.  F.).  luieunek 
igy  teczik,  mitsiknak  másképpen  (Viis:  CanCat.  457).  Ez  nehéz, 
imez  kSiiid  (Zvon:  Osiand.  3).  b)  [mellékuévilog :]  Weed  ffel 
ymez  kenetit  (ÉrdyC.  549b).  Imez  veunek  mosam  eu  me«  lábat, 
te  kedig  az  ni;i.syknak  (\'irgC.  60i.  Imez  kSuek  (Sylv:  UT.  I.5X 
Most  imez,  mo.st  amaz  neinzetaegSk  (EsztT:  IgAny.  36). 

Ebbéli :  [ad  hoc  pertinens ;  dieebezQgliclij.  Ezbeli  nagy 
kenődért  kérlek  (PozsC.  4).  Hogy  e'-béli  fáradtságimk  jutalmát 
érteiK^k  (Pázm:  I^éd.  40.  TOrtT.»  L287.  605). 

Eddig,  eddigien  (eddet/  Csákt:  Aase.  2.  edzig  WeapC.  75 
Bom:  l'réd.  17.  ece-iptni  Sylv:  UT.  1.120.  ezdygh  RMNy  111.38. 
c:íi9  11.94):  I)  hactenus  C.  |bis  bieher].  Ex  eddeglen  nbiéen 
az  heberec  kJnueben  (BécsiC.  133).  GalUeeatwl  fogwan  eddyglen 
(ÉrsC.  97".  2)  adhuc  C.  bisher  MA.  Még  eddig  nem  iuttatoi- 
á  nyugadalomra  (Helt:  Bibi.  Il^qS). 


EGGY-EDDIGLEN— ENNYI 


EZ-ENNYI— 2   EZEN 


72f. 


Sggy-eddiglen  :  iisque  huc.  E^  c«pa  a  papoc  feiedelmeuec 
mlgaiat  &«  el  vaga  S  iog  fülöt.  lesiis  monda:  Ha^jíitoe  el  e* 
eddegieu  (XliiuchC.  162b). 

mind-eddig :  [usque  ad  hcx;  tempus ;  bisher  immer].  Mind 
eddig  lelki  ismeretem  gyötiir  (Hly:  Préd.  I.IOO).  Mindeddig  egy- 
szódnak  nem  állal  ^Moiilrók.  VIILGS). 

Eddig-való  :  Imcusque  pertingeas  Kr.  [bisherig).  EMdig 
való  beazédünc  iMA :  Scult.  288).  KírSm  kellene,  de  latkósabb 
az  eddig-valónál  iMatkó:  BCsák.  312).  lm  elmegyek  orjszágomból, 
eddigvaló  hajlékomból  (Thaly:  Adal.  IL322). 

üfféle :  liujusmodi ;  dergleicben  MA.  Ezfele  bozzoságokra 
myndenkoron  miitattuala  habarolatlau  elmeet  (EhrC.  21).  Ez 
fele  méltósággal  tellyes  volt  Maria  (CornC.  33).  T6b  e  féle  iok 
(The«TC.  172).  Ne  bántanának  elifeleyekkel  (LevT.  L329). 
Bizic  5  magában,  mert  bíiutelen  ez  fele  lopásban  (Born:  Ének. 
345 i.  Elíele  giermSkcze ;  parvnlas  talis  (Fél:  Bibi.  29).  Nem 
volt  ám  még  énnékem  eöele  foltos  berhém  "(Decs:  Adag.  98). 
Efféle  dib  dab  rendtartásokat  .sokakat  szerzet  (KCsipk :  Páp- 
l'js.  502). 

E-főlött,  ermek-fölötte  {ez  j'dett  C.  efölött  Pázm :  Kai. 
713.  ezel  fe!<!t  Decsi:  SallC.  22.  ezeknél  JeUlU  MA:  Bibi.  120): 
praeterea  C.  iiisuper  MA.  ad  haec  Com:  Jan.  184.  [überdies]. 
Az  ioszagot,  kit  benne  lattac,  mind  gonozra  iteltec,  es  ennec 
tíl'itte  ez  velaglx)l  ki  verec  (GuaryC.  14b).  De  meeg  ennek 
felette  nagy  nemes  evzvegy  azzonyok  juuek  (MargL.  5).  De 
meeg  eznek  telette  az  zvksegnek  helyet  meg  tyztehgya  (26. 
Helt:Bibl.  I.a3). 

Ekkédig  (íiiíííp  ,MA.  MA:  Scult.  638.  Misk:  Angllnd.  90. 
eíkidig  Nyr.  IX.68) :  hactenus,  adhuc,  hucusque;  bisher  MA. 
Ne  aldozyeek  az  erdegheknek  kykkel  ezkedygh  vethkSztek 
(JordC.  101.  103.  275.  ÉrdyC.  356b).  Meg  ekedyg  nem  j«-t 
(RMNy.  IL62.  Helt:  UT.  Cl).  Eckedig  semmit  nem  kertetec 
(Born:  Préd.  321.  313).  Ebben  ekediglen  alhatatoson  meg  ma- 
rattanak  (Fél:  Tan.  Elíb.  10).  Ezec  az  ekkédig  előszámlált 
kül5mbség6caU:Tan.  1292.  MA:SB.  32.  88).  Nem  olly  lehe- 
tetlen 5  néki-is  az  idvesség,  mint  e'kédig  Ítélte  (Megy:  6Jaj. 
11 43).  Meg  ekkedigis  esztelenül  jaraanak  (FoiTÓ:Cnrt.  181. 
Haz.  1.364).  Eckedig  az  elő  fakrol,  következik  a  bokrokiol 
(ACsere:Enc.  233.  TörtT.2  L379.  598).  Légyen  ezntán-is,  mint 
ekkédig  volt  (Bod:Pol.  67). 

Ekként :  [sic ;  so].  A  respublica  ekkint  meg  nem  alhatna 
íFelv:Dics.  12). 

Ekképpen :  sic;  alsó  MA.  Tía.  keppen  evletevt  meg  (MargL.  1). 
Meg  ostoroztata  es  ekkepen  ada  az  5  iegiősenek  (DebrC.  192. 
ComC.  1.  Fél:  Bibi.  1). 

Ekkor,  ekkorban:  a)  hoctempore,tempore  isto ;  zu  dieser 
zeit  MA.  Ekíkorban  vizzel  bort  elegyitnen  igyad  (KBártf.  1583.  B). 
Elzkor  vagyon  29  nap  az  febr.  (Cis.  B.  KCsepr.  1626.  D3).  b)  Ek- 
korig :  hactenus ;  bisher  MA.  Eez  koraigh  zolgalo  leánya  voltam, 
matoolfogwa  inkab  erewkedem  magamat  neky  zolgal.itra  adnom 
(WinklC.  111.  ThewrC.  172).  Amite  koráig  cselekedtem  (Pázm : 
Kai.  60).  Valamit  ekkorig  nem  alkutot,  ez  után  sem  alkut  (Pós : 
Igazs.  1.625).  Eekorra  gyfilekőzőtt  Jerusálembe  nagy  sokaság 
(Zvon:PostIL258)  Effélét  még  ekkoráig  el  nem  követtek  (Rák. 
F:  Uv.  1.124). 

E-közben :  (interea ;  inzwischen].  Eh  közbe  a  kereztfa  meg 
zereztetuen  (VitkC.  88). 

Ennyi  (enne  MiinchC.  27.  enne  WeszprC.  70.  TelC.  20. 
VirgC.  20.  e)it  ThewrC.  123.  enny  ÉrdyC.  520.  532b.  VirgC.  4. 
enni  Kár:  Bibi.  1.305).  111103.  EsztT:IgAny.  15.  ennye  PozsC. 
15.  Decsi:  SallC.  2.  ennie  Ozor:  Christ.  166.  ennyié  Valk:  Gea 
4):  [tot],  tantiis;  (so  viel],  so  gross  MA,  Ennyi  ideig:  tam  diu; 


.so  láng  MA.  Eime  lelkek:  tot  animae  (lílirC.  114).  Enni  sok 
bezed  (BodC.  36).  Hol  veeg.vwnk  my  anny  kynyeret,  ho^;  enny 
sok  neiiet  meg  eelegheyczwnk  ?  i  JordC.  403).  Euny  ydeyglen, 
enny  sok  ydeyg  (ÉrdyC.  514b).  Cliak  ennyen  volnának  (553b). 
Enne  semie  iozagot  hozót  (VirgC.  128).  My  zyksegh  ez  nagh 
pwztabaii  enny  kewesen  laknunk  (LevT.  1272).  In  anno  dni 
1510.  enne  eztbendewbeu  hozthotham  megh  paxy  Jánossal 
(RMNy.  11.9).  Ennyi  közel  legyen  mi  hozzanc  ngaztelas  (Born: 
Préd.  293i.  lízec  vadnac  szám  .szerónt  ennyen,  mint  im  látod 
(Helt:  Aritm.  K5).  Te  emiyi  sokszor  nem  akartad  őtet  hallani 
(MA:  Scult.  837).  Lehetetlen  hogy  ennvi  sokan,  illy  kíiiőmbőző 
helyeken  emiyi  ideig  egy  értelemben  maradtak  volna  (lUyef: 
BCsTomp.  90).  Az  apostaloc  után  enni  későre  (Diai.  148). 

ez-ennyi :  (tantus,  tot ;  so  viel).  Ezenne  kyenuezesekuel 
neguen:  cum  tantis  lacrymis  et  gemitibus  (EhrC.  4.  59).  Nem 
leltem  ezenne  hfitőt  Israelben:  tantam  lidem  (MiinchC.  122b). 
íme  ez  enne  eztendőcben  zolgaloc  teneked  es  souLa  te 
IKiranőolatodat  el  nem  mulattam  (148).  Mikor  ez  ennen  volnanac 
la  halak),  nem  zakadozotmeg  a  haló  (214b).  Kyczoda  az  hogi 
zenuethesse  ez  eneli  nagi  keserűséget  (VirgC.  35).  Es  enne 
nagi  zeretet  (75). 

im-ennyi  :  ^  Valóban   ékes  vallástétel  és  imennyit  teszen 

(MA:  Scult.  251).    Ennyi  es  im-ennyi   kárt  tőt  (Ver:Verb,  391). 

Ennyicske :  tantillu.s  C.  tantulus;  so  klein  MA.  Enniczken, 
kiczinken :  tantulum,  tantillum  MAI. 

Ennyiszer :  [toties ;  so  vielmal,  so  oft].  Eunezer  meg  tyl- 
tottalak  tégedet,  es  harmadzer  leltelek  tégedet  engedetlennek 
(DomC.  50)  Bocsásd  meg  énnekem,  hogi  enniszor  meg  bantot- 
talac  (The^vrC.  175). 

Erre :  hac  C.  isthac  MA,  [in  dieser  richtung]. 

Ettöl-fogva  (entÍKlenfoghwa  [így]  JordC.  606.  ettúlen  fogua 
Fél:  Bibi.  119):  abhinc  C.  von  jetzt  an,  von  sttmd  an  MA. 

Ez-aránt :  ratione  hujus,  re.spectu  hujus  Ki-,  [diesbezüglichj. 
Myt  mond  ett  ez  arant  (ÉrdyC.  28j.  Ezaránt  akái-  küs  azt 
mondhattya,  az  mit  .sz.  Ágoston  maga  felől  (Pázm:  Kai.  58). 
Ezaránt  jól  meg  kell  gondolni  hogy  (MA:  Tan.  1193).  Julianust 
követi  ezaránt  (CzegI :  Japh.  2,i.  Az  apo-stoli  vallástol  el  .szakadván 
imitt  amott  vándorolnak.  F.nis  kivánom  ezaránt,  hogy  az  Isten 
nyissa  meg  szemeket  (Matkó:  BCsák.  101). 

Ezelőtt,  ennek-elötte :  antea,  pridem  C.  antehac  MA. 
[vorher,  bisher].  lízelött  uem  régen  :  pridem  MA.  Meuden  bűnö- 
ket meleket  ennec  elótő  való  ^onasodnac  vtanua  tőtel,  elmedbe 
éöyced  (VitkC.  24).  Miképpen  ez  előth  meg  montham  (TelC. 
297).  Ennekutánna  polyvát  ne  adgyatoc,  mint  ennekelőtte  (MA : 
Bibi.  1.53). 

1 .  Ezen :  hac  C.  istac ;  hier  durch,  da  durch  MA  Piier 
voriiber]. 

2.  Ezen  (ezzen  Ehi-C.  52.  DebrC.  296.  RMNy.  n.ll6):  1)  [liic 
idem ;  dieser  selbe].  a)  [főnévileg :]  Judas  es  ezönt  mondali 
(WeszprC.  49).  Ezönt  ielönti  a  példa  is  (DebrC.  35).  Mellyet 
vaiha  lathatnec,  hog  fi  is  ezeneket  tettetne  :  utinam  illum  eadem 
haec  simulantem  videam  (Decs:  SallJ.  13).  Ezeiu-fil  ir  beuebljen 
Bai-uch  propheta  is  (Mon:Kép.  73b).  Az  bőlchis  ezenre  fanét 
bennünket  (Mon:  Ápol.  25).  Az  ország  szüksége  is  ezent  mutatja 

j  (ErdOrszgy.  1571).  Ezent  írja  Epiphanius  hogy  tselekedte 
i  Ebionnal  (Pázm:  Préd.  137).  Szinte  ezen  az  oka  (MA:  Scult.  10). 
b)  [melléknévileg :]  Ezen  hithnek  bátorsága  (WinklC.  39).  Ez5n 
doctor  esmeg  igmoud  (DebrC.  597).  2)  hic,  iste  SÍ  [dieser, 
diese,  dies].  a)  [tiSnévileg :]  Ezenhez  hasonlatos  (DomC.  181). 
Ezennec  dolgát  meg  iria  Nicephorus  (Mon:  Kép.  31).  Szép  lányok 
titeket  is  kérlek  ezenekben :  ne  bízzatok  az  vén  emberekben 
(Thaly:  VÉ.  L3G0).  b)  [melléknévileg :]  Kümokat  meg  ielöntőtte 
meg  ezön  velagba  (GuaryC.  U.  17.  35).   Ezőn  okaerth  teueli 

46* 


UGYANEZEN— EZER 


LÜVA.S-EZER— EZÜST 


DebrC.  99j.  Ezen  houapnak  tyzeii  neegyecl  napyan  (JuidC.  134. 
176).  Csakugyan  ezen  az  egy  okWI  oseleke-szem  (Mik:  MulN. 
26.  235). 

ugyan-ezen :  [idem  liic,  hoc  ideni ;  dieser  selbe,  dasselbe). 
a)  [Knévileg:]  Ugyan  ezenek'niegftsmertetuek  (CornC.  43). 
Wgyan  ezennll  proffetalt  zent  Danid  (ÉidyC.  343).  V^an  ez5n- 
rol  mond  zent  Ágoston  (DebrC.  •14tí^  Ugyanezent  tanittia  .sz. 
Pál  másnttis  (BahCsIsk.  3H4i.  b)  |melléknévileg :]  Ugan  ez5u 
ziz  (TelC.  1341. 

Ezenben:  finterea;  indes,senj.  Mind  ezembe  megvirrada 
(RMK.  1.53;.  Ezemben  egy  angyal  eniele  tel  egy  kőnet  (Mel: 
SzJán.  450).  Eiiemben  érkezett  Pálffy  is  (Monlrók  VII.7). 

Ezen-fölött:  [praeterea;  überdies].  Mind  eggyig  fel-akasz- 
tatá  a  nép  fejedelmit :  még  ezen-f'elett  23,000  embert  rtle-meg 
lPázm:Préd.  347). 

Ezenképpen:  [sic;  so).  Bisenkoppeu  ymatkozyatok  (JordC. 
370).  lízenkoppen  leezen  ez  nemzethnek  es  dolga  (392).  Ezen- 
képpen yen-,  mykeppen  látatok  liAtet  Ö'el  menwen  menyorzagra 
(707).  Ezwnkepen  az  farkas  az  w  iob  lábat  fel  emelő  (VirgC. 
56).  Ezen  keppen  vagyon  ima  OseasnalLs  (HoU:  Préd.   13). 

Ezen-közben :  interea  Kr.  (iiidessenj.  íme  ezeűkwzbe  lata 
ala  zallani  egi  angialt  (VirgC  33).  Eienkwzbe  hozza  zoryta  ez 
bodogh  atyát  (22.  35.  MA :  Scult.  36.  9fi0i. 

Ezennel  (eztnnejd  Nád:  Lev.  46.  ezenneti  KecskTürt.  III.335) : 
statim,  confestini,  janijam,  mox  ;  alsobald,  ohne  verzug  MA.  Ha 
fegyn'erem  vona,  ezennel  megh  őlneelek  teghedet  (JordC.  166). 
Ez  lewel  lahvan  ezennel  hozzítm  yeoy  (RMNy.  11.159.  LevT. 
1.269).  Az  Tersáczkyt  ezeunejd  küldd  ede  fel  hozzám  (Nád: 
Lev.  46),  Vayha  fegyiior  volna  kezembe,  ezennel  meg  Slnélec 
(Helt:Bibl.  I.Bbb3.  Mon:Apol.  10.  308).  Ezennel  ki  kell  innen 
mennetek  (Pázni:  Préd.  85.  Pázm:  Kai.  24).  Ezennen  megyek  az 
generálisokhoz,  annak  is  végét  szaka-sztom  (KecskTört.  111.335). 
Ha  ez  aranycs  alkalmatosságot  elmnlatták,  ime  ezennen  mind- 
nyájan az  német  prédája  leszünk  (TürtT.  X\7.224). 

Ezentöl:  statim,  illico,  actntum  MA.  protinus  MAI.  [sofőrt]. 
Imar  az  nemethek  raythok  wadnak,  es  a  tlierekek  ezentiiel 
raythok  loznek  (Le\'T.  1.9).  r.,egy  szerzetes  pappá,  im  ezentSl 
inthatz  nagy  meltosságba,  be  szerzfinc  ot  téged  az  bordély 
házba  (FortSzer.  G4).  Szenteltesd  magad,  ezzentöl  lészen  ió 
plébánusságod  (N3b.  MA:  Bibi.  V.26.  Megy:  6Jaj.  11.23). 

Ezént :  (sic ;  so].  Zenth  Pal  ezenth  zol  mondwan  (ÉrsC. 
213b). 

Ezért:  [propter  hoc;  darum,  daher].  Ezei-th:  ex  hoc  (NémGl. 
271.  ÉrdyC.  514b.  CorpGrannn,  252)  850-t  kWím  állatának, 
ezért,  hogy,  ha  a  tatárokban  el-asnének,  amazokból  menten  ki- 
pótolnák (Liszny:  lű'ón.  197). 

Ezután,  ennek-utánna:  dehinc,  e.tinde,  deinceps,  postliac, 
postmoduni,  in  poslerum ;  hernach,  fortan,  hinfiu'  MA.  Ennek 
vtanna  kezde  predicallanya.  Ennek  vtaima  esmeg  vyve  az  erdeg 
(JordC.  363).  Ez  vvtan  yanvlanak  hozya  kerezt515  Jánosnak 
tanoythwany  (379).  Ezután  el  vevek  feiet  (UebrC.  177).  Soha 
emiec  utánna:  jam  non  iunplius  in  aeternum  (Helt:  OT.  M3). 
Valamit  ekkorig  nem  alkntot,  ez  után  sem  alkut  (Pós:  Igazs. 
1.625). 

Ezután- való :  futurum,  sequons ;  kiinftig,  folgend  MA. 

EZÍIK:  I)  niille  C.  [tausend].  Tiz  ezer:  myrias  C.  Ezerén: 
niiUoni  MA.  Otzor  ezer:  quinque  milia  ^MüuchC.  41).  lízer  lépes: 
miUe  passas  i^JordC.  368).  Valanak  e«t  ezerén;  quinque  mi- 
lia virorum  (399).  Ez5rt  kerdnec,  csak  e^ro  .sem  felelhet 
(DebrC.  392).  Nem  felek  népnek  ezeretwl:  non  timebu  niilia 
populi  (KulcsC  4).  Eii  vagyoc  a  nagytíirhelS  isten,  ki  megtai-- 
tom  irgalmasságomat  ezerig  (MA:  Bibi.  Elób.  1).  Az  ellenségek 
ezereken   voltak   kírftlStte  (Hall:  HHist.    111.213).   Tizszázezer 


(llly:  l'réd.  11.431).  2)  (chilias  legio;  regiment).  Ezek  vannak 
az  Pongrácz  uram  ezerében,  az  décseiek  az  Kis  Péter  zászlója 
alatt  (LevT.  11.462).  Valamely  regement,  avagy  ezer  íRák: 
Art.  25.  l{ákF:ljev.  n.71).  A  magyar  generálnak  gróff  B.  K 
urnák  ezerében  (Gyöngy:  Char.  Elflb.  13).  Készíti  híveit,  híres 
vitézeit,  Fodor  és  Révay  hajdú-ezereit  (Thaly:Adal.  11.1 19i 
Vacsorára  meuék  az  Becse  Andráshoz,  palotás  ezernek  colo- 
uellusálioz  (350).  Flintákat  vegyen  ezerimk  számára  (365). 

lovas-ezer:  (legio  equitum;  schvpadron].  (RákF:Lev.  n.12'- 

Ezered.  Ezredik :  millesimus  C.  (der  taiiseudste].  Yar  vala 
ymaron  ezered  ezteudew  Romának  kezdetytól  foghwa  (ÉrdyC 
467).   Ezered   része  sem   tanít  oly  dolgokat  (CzegI:  MM.  10- > 

Ezéredes :  chiliarcha,  chiliarchus  MA.  míllenarius  PPBl. 
alpheus,  ezeniec  hadnagya  MA:  Bibi.  Magy.  [oberstj.  (Helt:  Bibi. 
I.LI2.  Kár:  Bibi.  1.151.  Káldi:  Bibi.  257).  Ezéredes  kapitány  (Szeg: 
Aqu.  33). 

Ezéres :  mílliarius,  míllenarius  MA  [taiisender]  Ezeres  szám : 
.eme  zahi  von  tausend  KirBesz.  137.  Voltának,  a  lúk  azt  mon- 
dották, hogy  idv6zit5nk  láthatóképpen  j5  a  fSIdre,  és  ezer 
esztendeig  fog  élni,  kiket  az-okáért  dúliastjiknak,  %agy  mille- 
náriusoknac,  ezereseUnec  neveztenek  (Mad:  Evang.  310).  Ezres 
hadnagy   a'haly:  VÉ.  1.288).    Ezeres   kapitány  iThaly:  RT.  49 1. 

Ezerlö :  tribunus  BécsiC.  42. 

Ezernyi :  millenarius,  millenus  SÍ.  [tausendfach|.  Ezemí- 
ezeron  ré.sze.'íftllyenek  a  boldogságban  (Pázni :  Préd.  340;.  Ezerni 
ezer  képpen  (l'ázm:KT.  349).  TeremtSjSknec  királyi  széki  kór- 
nyfil  ezer  szerte  való  ezerni  ezerén  (tiz  ezerén)  alván:  milia 
millium  myriades  (Com:  Jan.  216).  Ezerni  ezer  viliig  (Illy:Préd. 
11.22),  Kiteszel  ezernyi  veszélyre  (Orczy :  KöltH.  24). 

Ezerszer :  millies  C.  (taasendmal].  Ezerzer  való  ezer  (JordC. 
894).  Ezerzer  kiseb  (VirgC.  98).  Ezerszer  is  áldott  légy,  s  együtt 
ezer  átkot  végy  (Amadé:  Ver&  193). 

Ezerszerte :  a;  Ezerszerte  fellyebb  vagyon  (Megy :  3Jaj. 
U.122). 

Ezerte:  c«  Ezerte  ezerszer  rosszabb  (Fal:  NU.  306). 

EZPEK  (izfit  BécsiC.  13.  23.  45.  ézfek  304j:  I)  [partes 
Aquilonis,  septemtriones ;  nordenj.  J6u5  Assur  ahégecbfil  ézftc- 
felöl :  venit  ex  montibus  ab  aquilone  (BécsiC.  45).  Latam  a 
kost  zaruaiual  tékozlót  napkelet  ellen  es  napnugat  ellen,  ezfec 
ellen  es  del  ellen  (151).  Debsegi  kiralnenac  leana  ifl  ezfeknec 
kiralahoz :  filia  regís  Austri  veniet  ad  regem  Aquilonis  (161). 
A  fekete  louac  ki  menneevala  ezfeknec  tildébe  (in  terram 
Aquiloni.-^),  es  a  feierec  ki  menenec  delnec  fSldere  (301).  íme 
kio  ki  menteiiec  ezfeknec  tSldere,  megnugottac  eu  zelletemet 
ezfeknec  tTllden  (302).  Elvalaztatic  ő  heéenec  fele  ezfekre  es 
5  fele  délre :  separabitur  mediimi  montis  ad  Aquiloiiem  et  mé- 
dium ejus  ad  nieridiem  (316),  8)  (partes  Austri,  merídiee; 
siiden),  Ls[inae]l  tiart  mégfozta  kic  valanac  akietlen  orcaía  ellen 
es  zeloii  l'SIdenec  ézfókéré:  qui  eraut  contra  faciem  doserti 
et  ad  austrum  terrae  C'ellon  (BécsiC,  13),  Megfoglala  Shatarit 
Oliciatol  foguan  raphetiiec  vegékigleii  kic  vaduac  ezfekre :  qui 
sünt  ad  austrum  (uo,l  A  forrás  ő  \-izenec  folasat  a  varus  kiuM 
vízi  vala  ézféc  felől :  a  parte  australi  (23),  Isten  ezfekrfil  ií : 
deus  ab  Austro  veniet  (273),  Mikor  meg  Ieni.saleni  lakoztatuéc 
e«  S  kazdag  volna  e*  vniosoc  (varosoc]  5  k5n'iíll5  es  éefekre  ea 
a  mezfisókSn  lakoztatuéc  :  ad  Austrum  et  ín  campestribus  (303), 
Vr  isten  trombitában  énekel  es  me^ii  ezfeknec  firgo  zeleben  : 
vadét  in  turbine  Au,stri  <30S)  Menden  t3ld  megfordol  a  Idetle- 
niglen  es  Reuiuioimac  halmaiul  ezfekíglen:  de  colié  Itemmoii 
ad  Austrum  Jenisalem  (316i. 

EZÜST  (íjyííA,  etytth  KulcsC.  19.  ezitt  JordC.  55.  llbC. 
2«.  Frank:  UaszuK.  27.  «míA  RMNy.  ai70.  ezwat  >  C.  wí 
EsEtM.  L319.  Mt  Móninak  111.202.  Mou:  KépT.  73b):  argontuui 


ÉGI?TÉS.EZ(''ST— VONT-EZi's'l- 


haÜ.STÍte— MECÍ-EZÜSTÖZTET 


730 


'.  larnenteiLs ;  .«iUi«r.  silbern].  Pallérozott  ezüst :  *argpiitiim 
asile  PPBI.  Ezüstiit  anuiynyal  meg-ereszteni :  silbei"  und  gold 
osamrueu  vernieiigeii  Adánii:  Sprachk.  191.  Lacz  engemet 
zewstenn  el  arolnv  es  czokolasuak  myatta  eladny  (ElirC.  154. 
0.  126.  MiinchC.  3 IX  Ha  valaky  felwl  rya  lakandh  eh  fonda- 
nentomra  aranyatli,  ez  n-steth  [igyj.  drágalátos  kiSweketh  (Komj : 
•zPál.  133).  Hogy  az  mi  üstét,  aianyat  találnának,  elvinnék 
Monlrók.  in.SKX  Ezüst  miv  (uo.K  Arany  keiiek  es  a?,  íVtbfll 
heiialtatot  baliianoc  (Mon:KépT.  73b).  MegrSnidftlne  az  ezflst 
;5tol  (Kar:  Bibi.  I.6:i0).  Mind  bora,  mind  eziiste  elegye."!  íPázm: 
•réd.  96).  Ezüst  stater  i  Káldy :  Bibi.  242).  Bányabeli  ezüst,  com- 
>astoniezÍL'it,  pénz-ezüst  (Kecsk:  ÖtvM.  345).  Pallérozott  eziust 
Hall:  HHist.   I.5S).  Egy  ezü.>!t  perspectiva  (Gér:  KárCs.  IV.225). 

égetés-ezüst:  [brandsilber,  kapellensilber,  feinsilberj  (Kecsk : 
JtvM.  343  >. 

finum-ezüst:  [feinsilber]  (Kecsk:  ÖtvM.  294t. 

mű-ezüst:  [werksilber]  (Kecsk:  ÖtvM.  319).  Tartozik  a  be- 
•íülletes  czéh  az  ikontári  itjat  megbüntetni  egy  gíra  mí-ezüstre, 
ikar  penig  ft.  8  (359i. 

viz-ezüst.  Elenven  kén  esA  avagy  viz  ezflst :  argentum  vivum 
ieu  hydrargyrum  Com :  Jan.  19.  [q)iecksilber]. 

vont-ezüst:  [aurum  ductile;  gesponuene.s  silherj.  Haroni 
jartha  *,  egyk  vont  ez«-sth  (RJINy.  1188). 


Ezüstös :  argentritii'J  C.  argentosus  MA.  [versilbertj.  Zeph 
ez\\ít63  ekés  tli*  zablyatok  (PeerC.  338.  ÉrdyC.  446b).  Szép 
szekérben  ül  vala,  az  kerekei  is  ezüstösek  valának,  de  nem 
tudom,  ha  képiró  ezüst-e  vagy  finom  iéle  (Moiűrók.  Vin.293). 
Egy  ezüstüs  szablya ;  egy  sLsak,  eziistO.s,  aranyazott  (Gér :  KárCs. 
325.  SzékOkl.  n.85). 

Ezüstösöd-ik :    [deargentor ;    vei-silbert    werdenj.    (Biró : 
Préd.  9j. 
[Ezüstösül] 

még-ezüstösült:  de;irgentatu.s.  Galambnak  meg  esyst\vl- 
sulth  [igy]  tollay  (KeszthC.  164).  Galambnak  meg  esystwsuth 
tollay  (KulcsC.  157). 

Ezüstöz :  inargento  Sí.  [versilbem].  Ezüstöznyi  rezet  (Kecsk : 
ÖtvM.  345). 

még-ezüstöz :  inargento  MA.  (versilbem).  Megezflst6ztet5tt : 
inargentatus  C.  O  faioc  a  kouactol  ^alultatot  meg  es  azoc  meg 
arafiaztatuan  es  meg  ezűstSztetnen :  inargentata  (BécsiC.  110). 

[Ezüstöztet] 

még-ezüstöztet :  (iuaigeutari  curo ;  versilbem  l:i.s.sen].  Egy 
[killos  vasat  kiildntt  vala,  én  megezüstöztettem  meren  (Radv: 
Csal  ni226). 


F. 


FA:  1)  arbor  MA.  [baum].  Jóféle  élí-fak :  generosae  arbo- 
res ;  meg-Ievelezése  az  élMának ;  foliatura ;  az  élft-fáiiak  levelei 
a  melegen  kinyílnak:  oscitant  *lolia  ad  soleni ;  fákkal  bé-űltetni 
a  kerteket :  *iiiserere  liortos ;  küriil  kapálni  a  fákat :  *iiiarare 
arlxires ;  a  fáról  le-szállani :  *(JuceiB  se  deorsnni  ab  arbore ;  vag- 
dalással  ki-aggott,  ki-aszott  fa :  arbor  vulneribus  *evi(;ta ;  vén 
roskadt  fa :  *dofetta  senio  arbcjr  PPBl.  Nyárfa  arbor  ut  nieta 
1209.  Méta  sub  arbore  nyirfa  1247.  Tülgyfa  arbor  1255.  Egerfa 
1266  (Czinár).  Heon  tilutoa  \vt  igg  fa  giniilce  tvl  (IIB).  Meg- 
^yta  8  meuden  faiokat :  arbores  (Bét-siC.  13).  A  fackal  plan- 
taltatot  kertbe:  in  bortum  arboribus  eoiisitiim  (G'i).  Fának 
leuely  lassú  sceel  mya  ingadoz  (PeerC.  43).  Az  feyzy  az  tíiuiak 
hw  gyökeréhez  vettetót :  seciirls  ad  radicem  ai'bonini  posita  est 
(JordC.  361).  Mynden  yo  ffa  yo  gymelczet  terem :  omnis  arbor 
bona  fructus  bonos  fácit  (373).  Az  fának  zep  niraga  iTiliC.  33). 
Znld  fa  (VirgC.  65).  Leli  vala  az  erdw  fayanak  l'wlwte  (41). 
Az  vad  fában  szilid  oltatik  (Fél;  Tan,  318).  Az  fánac  leuelénee 
zSrdfilése  (Kái':  Bibi.  L115).  Az  nagy  fát  azeliddé  változtatni 
(Radv:  Csal.  111.51).  Gyiimölcshozo  tá  (Uly;  Préd  1363).  Levele- 
deznek  a  fák  (Tof :  Zsolt  590).  El-ágazott  bugázott  nagy  fa 
(Megy:  6Jaj.  IV.17).  A  fák  z«ldfllnek  (Mik:  TörL.  443).  Fel-éled 
a  veszni  iudúltt  fa  (SzD:  MVir.  102).  8)  lignnni  C.  (ligueiis;  holz, 
bölzern].  Fából  való:  ligneus;  fához  való:  lignarius;  fát  szedSk: 
lignor  C.  Szíjos,  nehezen  törő  fa :  liguuni  *lentum  frangi ;  szú-ötte, 
rothadt  férgesfa :  *lignuin  vitiosuni ;  egy  öl-fa,  mennyit  egyszer 
felíílelhet  ember:  *coniplHxus  ligiiorum  ;  fa  talp:  *calceu9  lig- 
neus ;  ostábla  faji :  serui)us ;  virgina  billegetó  fa :  chromata 
PPBl.  Szekér  fa :  liguorum  vehes  PP.  Fahid,  possessio  in  Com. 
Alb.  Trans.  1393.  1397.  (Czinár).  FiVtölgó  fat  meg  nem  olt 
(MüiichC.  35).  Agya  csak  azon  azzyvv  dezka  es  egy  remeek  fla 
feye  alat  (ÉrdyC  276bl  Myre  bog  nem  mee^  te  el  a  fráterek- 
kel a  vasaarra  hogy  faat  hozzaal ;  el  meene  az  tengher  par- 
tyara  tfa  hozny  (339).  Eli  haytottak  henneonkeoí  fa  hordany 
(RMNy.  11.309).  Szimnyad,  véti  &  nótáját,  voaszja  az  fáját  (a 
heged6.s),  meg  is  ütik  bottal  az  hátát  (Tin.  268),  Tekerges  fa: 
lignum  curvum  (Kár:  Bibi.  1.643).  Az  predikállo  szec  nem  már- 
vánkfibSl  való,  hanem  kfiz  fából,  fenySviaszos  deszkáklxil  (MA : 
Scult  748).  Fapalaczk  (Hadv:  Csal,  111,61),  Szekérfa  12  (Évk: 
XIII.85).  Attya  szavára  a  kötés  fát  határa  véve,  fel-vivé  a  hegyre 
(I'ázm:  Préd  210).  Rakás  fákon  elevenen  égettetiiek-meg  (Com: 
Jan.  137).  A  kiirt  (I^ehelé)  fából  való,  vastag  é-s  edgy  Jlni  hosz.sz>í 
vala  (Liszny:  Krón.  255).'  8)  (dolium;  faís].  Pétör  Balázsnak 
attunk  egy  egyes  fabort  65  ft  (MonTME.  1.23).  Vezér  számára 
felküldött  egyesfáknak  általvitelésére  az  budai  bírónak  fizettünk 
80  d.  (307).  [Vö.  karika-fa].  4)  (hasta,  lancea;  speer,  lanze, 
pike).  Kardos  Józsa  fáját  folveté,  itz  terekben  ö  kopjáját  oltöré 
(Tin.  186).  Az  vitézök  ottan  fát  felvétenek,  az  lövésre  arczul  ík 
ökleiének  (203).  Vessük  fel  mi  fánkat,  .léznst,  Jézn.st  üvöltsilnk, 
ropp,  e-satt,  [wtt  (253).  (Víi.  öklelö-fa,  lane-fa,  lanckenet-fa| 


[Szólások],  Mint  az  fa  vgy  nem  mér  raóllaiii ;  magis  mutui 
quam   scapha   (Decsi:  Adat.    150).  Ti   mind  fa  papok    vagytok 
csúfok,  bolondok  (RMK.  V.221a  Heréltelen  kappanokat,  fa  \>tí 
pokat,   váaz  papokat    ezután  nem  akarunk   tartanyi  (225.  240) 
Fa  legénykék  és  a.sszonykák  (ílatkó:  BCsák.  79;.  Bálvi'myozók 
fa  legények,  szenteket  imádók  (Veresm:  Lev.  244.  RMK,  V,364^ 
Fánál  fább,  k«nél  kövebb  iFal:  Jegyz,  936),  Eris  fába  vag 
tad  az  feiszét:  .scaperdam  trahis  (Becsi:  Adag,  241).  Nag 
fábaii  vágád,  rokon,  a  fejszét,  nem  tom,  hogy  ütheted  ki  (Czegl 
BDorg.    265),    Nagy    fába   vágád   tompa   .szekerczédet  iMatkó 
BCsák,  371).  Ha  a  nyers  fán  ezeket  m  i  v  e  I  í  k,  mi  lészei 
az   aszszu   f  án  (Tel:  Evang.'^  L888).    Bizony    dolog,   nagy 
fát   mozgattak   le  dűjthették   (Czegl :  BDorg.    5U  Maga 
alatt  vágná  akkor  az  f á t,  a  mikor  azzal  vádolna  (MonLiJk. 
XV.427).   Lássák,  ha  a  magok    historieusit   meg-hazuttyollák,  » 
a  fát  magok   alatt  le-vágják  (KCsipk:  Pápist.  1),  Fától  sza- 
kadott  ember :    ex   quercubus   ac    .saxis    prognatus   (Decsi : 
Adag,  61).  Eb  oda  fa  nélkül  (Kisv:  Adag.):  nem  tanátsos 
oda  közelítteni  üress  kézzel  (SzD:  MVir,  92), 

[Közmondások],  Egy  fa  nem  erdJ  (Decsi:  Adag.  55):  uou- 
liomo,  nullás  homo;  mia  hirundo  non  facit  ver  (MA).  Az  ki 
bolondual  s  ebuel  akar  iádzani,  kezében  legyen  taia  (Decsi : 
Adag.  209).  Az  ki  ebuel  iádzik  fáia  legyen  kezébe :  fumantem 
nasum  ursi  ne  tentaverís  (214).  Az  aszú  fa  mellett  az  nyers  is 
megig  (Monlrók.  UI.93,i.  Fát  gyümöltséról  Ismérihik  iF':»zni: 
Préd.  68).  Idején  meg-telszik  a  melly  fából  bot  válik,  a  nielly 
tejból  túró  lészen :  curvum  se  praebet,  quod  in  luicum  crescere 
debet  PPBl, 

ablak-fa:  [maigo  ligneus;  feusterstock,  faiisterpfosleu].  Az 
abliicfác  megrothadnac,  az  ajtóc  meg  töredözuec :  computre- 
scunt  fenestrae,  fores  firangiuitur  (Prig:Sork.  251), 

ábrahám-fája :  vítex  PPBl,  [keusi-hbaumj, 

ágy-fa :  ,«ponda  Pl',  [liettstatt,  bettgestell]  A  háló  Agy  nem 
csak  puszta  ágy-Iából  áll  (ÜKal:Ker.   2291, 

ajtóf ól-fa :  (postis  januae]  die  türseiten  Nom,  31, 

akaaztó-fa :  gabalus,  patibolmn,  crux  C.  [galgen],  \'alakit 
akasztiifára  ítélni :  *dare  crucibus  aliquem  PPBl.  Arbor  plaiani, 
qui  dicitur  akazlofa  (1291,  Wenzel,  X,6úi,  Az  akazto  tara  akaz- 
tatéc :  apijensus  est  in  (latibnlo  (BécsiC,  54,  JonlC  245),  Az 
kerezfanak  akazto  faia  (VirgC,  1201,  Fjwggh  mykeppen  a  tulvai 
az  akaztofan  (W'inklC,  98i,  Akazto  lat,  prengert  ^rdemlettel 
volna  (Boni:  Préd,  428),  A  keresztnek  akaszhi-fáján  filgfi  lator 
(Bíró:  Ángy.  283), 

[Szólások],  Tarczon  akasztó  fa  meg  (Becsi:  Adag.  183). 

akaaztófára-való :  furcifer  C.  homo  trium  literarum  MA. 
cnubiriu.s,  juitibnlatus  PPBl  [Kalgeu.oli«eng»<l |,  Mi  dolog  td 
aknsztii  fara  való  iSalMark,  3iii 


AK(>-FA-l«)OZA  FA 


BORONA-FA-t«lUA-KA 


734 


akó-fa  :  (^^l■ga  aritlimetica,  doliaris ;  vUirrnte].  Az,  én  tompa 
Iméiiinek  akó-f«ja,  vngy  tiKioniáiiyouniak  niérJ-k5telo,  róvideb 
V'erfsm:  Lev.  106). 

akóló-fa:  cw  Akolló  &  (1586.  Njt.  XVI.132.  Radv:  Csal. 
I.tíU  400). 

alás-fa.  Szil  fa,  alás  (a :  ulmiLS ;  ulnienbauni,  riiatholz  Mol : 
íerb.  lü.  é.s  TartJ. 

alma-fa :  pomus  C.  maliL';  MA.  [apfellvmm].  Vadalnia-fa : 
omaros  C.  Almafai :  maliuus  MA.  Aliiiafa  (1225.  Jeni.).  Vete 
:eduek  wala  a  punyka  almafa  ces  niaas  almafa  egjmassal, 
lellyk  wolna  masjkual  zeeb  (Peti:  Fab,  86.  K;ir:Bibl.  1.631. 
..épiFTük.  3.  Com:  Jan.  21). 

áloes-fa:  tarum  PPl.  [aloel.  Tótli:  LstN.  47. 

által-fa :  transtmm  Kr.  [querholz,  querbalken].  Atal-fa :  lig- 
inm  transversum  NémGl.  335.  Az  által  fa  (a  kereszté)  6th  sengh 
TOlt  (ÉrsC.  67). 

aranyalma-fa:  [orangenbaum ; arbor  medica]  Vali:  OrvSz.  7. 

árboc-fa:  (arboz  ffa  ÉrdyC.  314b.  578.  arhosz  fa  Helt:  Mes. 
)3.  orJo:  /h  Tin.  247.  Kulcs:  Evang.  164):  1)  malus  C.  malus 
lavis  MA.  [mást].  Az  árbotz-föhoz  a  vitorlát  kötik :  fuiies  qui 
mtennas  ad  malos  *destinaiit  PPBl.  Ottan  nekeniik  yeleut  az 
rboz  fifanak  telette  (ÉrdyC.  314b>  Égy  szép  egyenes  fennflfa 
nonda :  arboíss  fat  chinalnak  belSlem  (Helt :  Mes.  93.  fab.  MF 
142.  Fél:  Bibi.  227.  Kár:  Bibi.  n.l33.  Com:  Jaa  89).  Kormánj-unk 
Blromlott  a  sok  habozásban,  és  vitorlánk,  s  árbotz-fónk  is  van 
romlá.sban  (Gyöngy:  Char.  208.}.  2)  abies  MF.  [tanne].  A  peni- 
tencia  egy  nemynemew  fi'el  magaztatot  arbozfla,  kji  yltetSt 
Jesn.-!,  kynek  eelo  gySkere  znvbely  tSredelmesseeg,  leweley 
tyzta  gyonaas,  gymSlcze  eeleeg  teetel  (ÉrdyC.  57S).  S)  [columna; 
mást,  stange].  Az  szép  Judit  bizec  bátorságára,  hamar  fel  tekinte 
az  arboí  fara  (accessit  ad  columnam,  Judith  13.  8j,  az  kiralnac 
szép  aranyas  kardiara  (Tin.  247).  [A  sátornak)  a  külső  kerítését 
leszedték  vala;  de  az  árboczíai,  vagy  o.szlopainak  mondjam, 
ott  fenn  valának  (ErdTörtAd.  1.131).  Nézd  az  árboczfáját  mint 
fel-sátorozfa  (Gyöngy:  Cup.  18.  MF.  142). 

ászok-fa :  cantherius  PPBl.  [ganter].  Aszok-fa,  mellyre  hor- 
dót vagy  ládát  tesznek :  fulmenta  PPBl.  Az  5reg  szSrós  hordókban 
ióbb  izfl  a  bor,  mert  erejét  ki  nem  bocsattya,  kivált-képpeu  a 
nagyobb  gantár,  ászoc  lakon:  praesertim  cantheriis  altioribus 
(Com:  Jaa  85). 

bájfü-fa.  BayfS  fa:  laurns;  lorberbaum  Mel:  Herb.  7. 

barack-fa:  persica  arbor  MAI.  pfirsichbaum.  Tengeri  baratzk 
fa :  barillenbaum  [így],  abricotier  KirBesz.  152. 

barkóca-fa:  (sorbus  torminalis;  elsebeerbaum].  Egy  Zakeus 
ne\V  ember  haga  ffel  egy  bacolcza  fiára  [így],  hogy  onnan  lathath 
naa  ewtet:  ascendit  in  aiborem  sycomorum,  ut  videret  eum 
(ÉrdyC.  140i.  Sorbus  torminalis,  plerkque  Pannóniáé  silvis  fami- 
liáris est;  ungaii  barkoczafa  vocant,  germani  adlasbeer  (Cliis: 
Stirp.  8).  Barkocza-fót  nem  igen  filtetik  a  kertekben,  hanem  a 
magas  hegyekben  a  bik-fák  k6z6tt  terem  (Lipp:  PKert  IIL195). 

berekénye-fa :  sorbus  MAI.  [sperberbamn]  .speerenbaum 
KirBesz  152.  Berkenye  fa:  sorbus;  speierling  Mel:  Herb.  26. 
Erdei  berekenye  fa:  sorbus  silvestris  Com:  Jau.  24. 

birsalma-fa :  [cydonia]  quittenbaum  KirBesz.  152. 

bodza-fa,  borza-fa,  boz-fa,  bozza-fa:  sambucus  MAI 
(hollunderj  massholderbaum  KirBesz.  154.  Bodza-fa,  borza-fa : 
sambucus :  borza  fának  neme :  opulus  PPBl.  Méta  venit  ad  duaí 
arbores  nyrfa  et  borfa  [bozfa  ?]  vocatas  (1269.  Wenzel.  Vin.251) 
Arbor  bozfa  (1339.  CodPatr.  V.114).  Az  fidőbeu,  mefben  ballan- 
éatoc  a  trombitanac  es  bozfaban  alkotót  igrec  késsegnec  zozaffat 
(BécsiC.  125).  MeleghytS  es  zarazto  az  bozza  fa  (BeytheA: 
FivK.  128b).  Kecskerágó  vagy  bocczafából  csinállyon  penczelt 
(Kecsk:Ötv>l  316). 


borona-fa :  (tignum :  balkenj.  Az  tírSkílk  nagy  liorona 
fákat  s  vastag  gereii<lákat  vitetnek  a  sáucz  felé  (Munlrók. 
XV.535). 

borostyán-fa:  I)  laurus  MA.  Com:  Jan.  21.  lurbeerbaum 
KirBesz.  154.  3)  [liedera ;  ephen).  A  boro.styán-fa  meg  állittya 
a  hasmenést:  alvum  citam  *eme)idat  flos  hederao  PPBl. 

bora-fa :  piper  C.  [pfefferbaumj. 

bükk-fa,  bikk-fa :  fagus  MA.  Com:  Jau.  21.  [buche]  buchs- 
baum  KirBesz.  154.  Bikfából-való :  fageus,  faginus ;  biikfából 
tsinált  ix)hárok:  pocula  *fabricata  fago;  bik-fa  tierek :  liicus 
*fageus  PPl.  Bykfiá :  fagus  (1499.  ÚjMMnz.  VII.467).  Az  mely 
vizet  az  bikfa  oduaban  találnak,  niindon  fele  varat  meg 
gyogit  (BeytheA:  FivK.  18).  A  kiterjedt  bükkfák  emyós  sá- 
torában [lásztori  versekkel  mulassuk  magunkat  (Fal :  Vers. 
905).  Fiunkból  sem  lehet  bik-fa  vagy  vad  kender ;  ha  a  szülék 
bölcsek,  fiók  is  lészen  bölcs  (Gvad:  RP.  40). 

códruB-fa,  cédér-fa.  Cedrosfa:  cédrus  MA.  (cederj.  Sjitoryd 
Izrael  niykeiit  az  v\z  mellet  newekudótt  cédrus  faak  (JordC. 
171.  ÉrdyC.  454.  535).  Wmak  zaua  cédrus  faaknak  meg  tereye 
(KuIcsC.  62).  Cederfác  a  Libauuson  (Helt :  Zsolt.  209).  Az  király 
el  bSuite  a  cédrus  fákat,  mint  az  vad  tige  fákat  (Kár:  Bibi. 
1377)  A  Libanus  hegyén  termS  czeder-fa  (Szeg:Aqu.  16). 

ciprus-fa :  cupre.ssus  C.  MA.  Bejthe :  Nom.  4.  cyparissus 
PPl.  [cipresse).  Hegye.s  tzipras-fa :  cnpressus  acuta ;  fekete  tzip- 
rus-fa  ■  cnpressus  atra  ;  kei'ti  tzipros-fa :  sabina  ;  vad  tzipros-fa : 
thya  ;  a  tzipros-fakat  töbfil  kivenni:  *e.^mere  cupres,sos  ciim  ra- 
dicibas  PPBl.  Ha  az  gyi'mólchet  az  cjiirusfanak  meg  izod  lx)r- 
ban,  meg  tSruen :  ver  hast,  hurutot,  fuladast,  es  ver  pőke.st 
gjogyt  (BeyilieA:  FivK.  72).  Ciprusfa  tavaszkor  mint  ujnl  az 
kertben,  cédrnsfa  virágzik  az  plántált  helyében  (Thaly:Adal. 
ir.276.  Balassa:  Költ.  31.  265). 

citrom-fa :  citrus  C  malus  Assyria  v.  Medica  PPl.  citjo- 
nenbaum  KirBesz.  152.  Citrosta:  citrus:  citrom  fából  való: 
citi-eus  iL\l. 

cubor-fa :  liciatorium,  juguni  textorum  MA.  (weberbaum). 
Mag.ns  kopja-nyele  oly  temérdök  vala,  mint  az  szövó  czuburfa 
olyan  vala  (Tin.  229).  [Vö.  zugoly-fa] 

csapó-fa :  hostoriiun  MA.  PP.  (.streichholzj. 

csatló-fa.  *K8t5fa,  czatlofa:  subscudes  MA.  [leiste,  quer- 
holz]. 

cser-fa:  quercus,  robur  C.  [eiche].  Tsere  fáMl  ki-f;u'agni: 
*ex[s]culpere  e  quercu  PPl.  Arbor  Cherfa  1296.  (Kuauz)  Xemy 
keueset  egy  czerfa  tewueben  nyugottak  (EhrC.  40).  Cedrosok- 
nac  magassága  6  magassága  es  S  er5s  monnal  cere  fa  (BécsiC. 
217).  Aldozuacvala  cerfa  alat  (186).  Ordehatoc  Basannac  cer 
fay  (310.  JordC.  329).  A  cxer  fánac  leuelét  t?zd  meg,  borban 
igyad,  a  vér  follyast  meg  állattya  (Mel:  Herb.  15).  Cizattog  mint 
egy  tfizen  égS  czerfa  (T)eosi :  Adag.  138).  Clser-fa  levél  (PP; 
PaxC.  255).  Cser-fa  levelű  f5:  chamaedrls  (284.  Com:  Jan.  28). 
Cserfa  tíi-sSk  (Tam:Szents.  107). 

cserfás.  Czertas  ei'dő  (Mel:Sám.  37). 

cserésznye-fa :  cerasus  C.  Mel:  Herb.  3.  C<jm:Jan.  21. 
kirschbaum  KirBesz.  152.  Clierösnye  fa :  cerasus  dulci  frnctu 
Beythe  :  Nom.  3.  Vad  tseresznye-fa:  chamaecerasus  PPl.  sam- 
kirschbaum  KirBesz.  152.  (Lipp:  PKert  11.163). 

csipke-fa :  cynorrhodos ;  hanbutten  Mel :  Herb.  TartJ.  hagen- 
apf'elbaum  KirBesz.  152. 

csirke-fa :  querquedula,  italice  cercerella,  gallice  cercerelle 
C.  [entenbaum] 

csuda-fa:  pálma  Cbristi ;  kreuzbaum  Nom.  91.  ricinus; 
nimderbaum  92.  ricinus  Mel :  Herb.  82.  PPBL  Csuda  fa,  kit  a 
deákok  ricinusnak  neveznek  (Lipp :  PKert.  IL223). 


73.T 


HERÉK  FA— FAGYAIKKÁ 


1- AKAf i \' A N Y  |- A— ll'Z- KA 


dérók-fa:  (tnincus;  stamm).  Az  élA  fa  három  ré^zbíl  ál, 
egyik  az  tryákere,  másik  az  tökéje,  avagy  az  derék  fa,  harmadik 
az  ága  boga  (Alv:  Post.  1.234). 

dió-fa:  mix  MA.  PP.  juglans ;  miRsbaum  Mel:Herb.  13. 
A  mayom  a  dyofara  haag  iDebrC.  601.  Zrinyi.  11.119.  Bal: 
Epin.  .S.  LippiPKert  01.203.  Megy:  3Jaj.  11.168). 

[Szólások].  Nám  oly  keiiély,  mint  lia  6ué  volna  az  dió 
Iáig  (Detsi :  Adag.  l.öO) :  tanquam  Argivum  ilypciim  abstiilerit 
MA.  Mind  a  diófáig  5iiek  l.Meh.SzJán.  443).  Talám  azt  tudgya. 
hogy:  abstulit  Argivum  elypoum;  mind  fivé  a  diófáigh?  (Czegl: 
Japb.  108.  143).  Ne  verjed  a  diófát  (Kisv:  Adag.  52). 

(KfSzraondásokJ.  Az  diófának  veréssel  veszik  hasznát  (Decsi; 
Adag.  .57). 

diófás.  Diófá.«  hely:  nucetum  PP. 

éb-fa:  chamelaea,  fSldi  olayfa;  seidelbast  Mel:  Herb.  20. 
In  qno  diimo  est  .spina,  quae  ebfa    dicitur  1264.  (Rnauz.  Jem). 

ebónom-fa :    [ebenusj.    Ebenum    fa    (GKat:  Válts.    1.803). 
Hébéuom-fa   (Hall:HHist.    1.59).    [Vü.    Ebenus:    indiai    fekete    ! 
fa  PPI.] 

ódes-fa :  adipsos  MAI.  glycyrrhiza,  liqiiiritia  Sí.  [süssliolzj. 
Édesfa  gyökere  (MA:SculL  373.  Cseh:OrvK.  3). 

egér-fa:  i)  alniis  Ver.  MA.  Beythe:Nom.  1.  C'om:Jan. 
21.  erleiibauni  KirBesz.  1:14.  Arbor  iknis  egiirfa  1260.  (N)t.  | 
\TI.317).  Egerfa,  egerpba,  arbor  1266.  1275.  egurfa  1269.  1294. 
(Czinár).  Arbor  egmfa  vocata  {ZichyC.  11.127)  Arbor  egurfa 
niuicupata  (11.148i.  Arbores  nílgariter  egerfa  nominatae  (111266. 
IV.183).  Egerlía:  erulus,  alniis  (UjMMiiz.  VI1.467.  ACsere:  Eiic.  ' 
232.  Lipp:  Cal.  61).  Égy  nagy"  begyzett  egerfa  karó  vagy  czölöp 
véget  be  is  küldött  (Szál:  Krón.  230).  8)  Fraxinus:  egerfa 
auagy  gyertyánfa  C. 

egerfai :  1)  alueus  MA.  von  erlen  PP.  2)  Iraxiiuis  C. 

egerfás.  Egerfás  hely:  alnetum  MAI. 

egres-fa :  alnus  MA.  PP.  [erle].  Egrostai :  alneus    MA.  VV. 

élet-fa :  lignum  vitae  [lebeusbaumj.  Az  gyezedelmesnek  adok 
az  eeleth  tanak  gymelczeeben  (dabo  ei  edere  de  ligno  vitae), 
ky  az  en   ysteuemnek    paradyczomaban    vagyon    (.lordC.    887 1 

ólö-fa:  I)  arbor  C.  arbor  viva  MA.  [baum].  .Jóféle  éH  fák : 
*genoro9ae  arbore.s ;  meg-nyesni  az  élö  fákat :  *circumcidere 
arbores ;  olly  nagyot  n^,  mint  egy  élö-fa  :  plánta  *assurgit  in 
arborem  PPI.  Az  épület  fát  kereső  fajészó,  erdölli  az  élS  fákat 
a  földre  le-ejti :  lignator  arbores  in  terram  sternit  (Com:  Jan. 
127).  2)  [arbor  vitae;  baum  des  lebeus].  Az  5IÖ  fát  (a  paradi- 
csomnak) közepette  filtete  (Born:  Ének.  342). 

elütö-fa.  Elütő  fa,  mértéket  egyenesítő:  hostorium  PPBl. 
(streieliholz). 

enyves-fa :  |lentlscu.s ;  mastixbaumj.  Mondd  meg,  micsoda 
fa  a);itt  beszélleui  látád  (Zsuzsáimáti?  Az  enyvesfa  alatt  láttam 
(RMK.  11.87). 

epér-fa :  sycaminum ;  maulbeerbaum  MA.  Ejierjfa :  moru.t 
Mel:  Herl).  1.  Mongyatok  e^  eimrtl'anak  larlwri  moro):  zakagy 
ky  tíedböl  es  yltessel  az  tengherben  (.JordC.  587.  Tel:  Evang. 
11.995.  Gyöngy:  Char.  30O.  Mik:TörL.  153). 

épület-fa :  [matéria,  tigna ;  banholz].  Épfilet  fát  kereső 
f^észó,  ordöllö;  maturiariiis,  lignator  (Com:  Jan.  127). 

evezö-fa :  [tuiwa;  ruder)  iSim:  Evang.  10). 

fagyal-fa :  ligu-strum,  alcanna  MAI.  ligustrum  Beythe :  Nom 
6  BejtheA :  F"n K.  14.  beinhöltzlin  Mel:  Herb.  25.  steimveide 
KirBe.sz.  154.  [hartriegelj.  Igou  szárasztó  az  virága  bogioya  az 
fagyol  fánac  (Mel:  Herb.  25).  Tudódé,  tágyal  fának  fejér  virága 
le  hul  az  földre  s  nem  lesz  semmi  haszonra  (Zrinyi.  11.117. 
Upp:  PKerf.  1.16.  11.241). 


faragvány-fa :  (ligiiuin  ad  aliquid  exsculpendum ;  schciit/.- 
holzj  A  kocsi.st  kültést-kütlük  faragiáiiyfáért  az  erdőre  iN>t. 
XrV'.461). 

fenyö-fa:  I)  piuus  C.  pinea  PPBl.  abies  PPI.  Com:V.'<t. 
117.  fichtenbaum  KirBesz.  153.  Fenyő  íáii  nőtt  hoszszu  bui.:i : 
Rtrobilus  Maj:.Szót.  Duae  arbores  feneufa  vocatae  1269.  IZ'Jl. 
(Wenzel.  \'III.251.  X  254).  Ordeh  fene  fa  (ulula  abiesj,  mert'i 
a  cedros  le  aset  íBécsiC.  310).  A  feunyifáról  és  g:ilaganuyárül. 
Egy  szép  fenuűfa  álla  egy  galagonnya  touLs  mellet  iHilt: 
Mes.  420).  A  fenyő-fa  fenyődiot  avagy  lioszszú  fenyő  bvii;át 
hoz  (Com:  Jan.  24  Mik:TörL.  214).  8)  lignum  abiegnum  K.in 
Bibi  1.306.  [fichtenholz].  Fenyőfa  stempelyek  (C.-íkGy.  32 1. 

gyalog-fenyöfa.  Gyalog  főnnyfi  fa:  juuiperus;  weckboldter- 
bamn  Mel :  Herb.  9.  wach-  oder  reckholderbaum  KirBesz.  152. 

luc-fenyöfa.  Luz  fenyőfa :  *abies  enodis  PPI.  Jegyene,  lucs 
fenyúfa:  abies;  tannenbaum  Nom.  82.  Lucz  fenieo  fa  íPont.  31. 
Káldi:  Bibi.  379). 

Bzurok-fenyöfa,  szurkos-fenyőfa.  Szurkos  fenyő-ta : 
piceaster  PPBl.  A  jegenye  fa  magas,  mint  a  szurok  fenyő  fa 
is :  abies  procera  est,  ut  et  picea  (Com :  Jan.  22). 

vad-fenyőfa:  pinaster  C. 

flatal-fa:  [frutex,  viviradix;  setzliug,  juuger  baum).  Fyaul 
faiiac  moga  zerent  fel  emelkedhetic  (TitkC.  7i.  Sokakat  egybe- 
vonterös  fiatal-fák  ágaihoz  két-fele  kötöttek  és  úgy  szaggattak 
darabokra  (Pázm :  Préd.  2S2).  A  fiatal  fákat,  a  kik  magon 
nőlteiiek,  el-filtethetui  januaríusuak  végin  (Lipp:PKert  III.llL'i. 

forgácB-fa :  schidia  C.  [spanholzj. 

francos-fa.  l'r.tntzosfa :  gnaiacum ;  franzosenholz  Mel : 
Herb.  31. 

füge-fa,  flge-fa:  tíciis  MA.  arUir  fici  PPI.  feigenbaum 
KirB&sz.  152.  Füge  fától  való :  ficulneus  C.  Latnán  eg  fige  fat 
(fici  arborem)  az  vt  felen  meue  ő  hozia  es  semmit  sem  léle  ő 
raita  hanemíac  leueleket  (MünchC.  52b).  Fige  faiiac  leueles 
agaaual  fedezec  l>e  az  ő  zemermöket  (TelC.  210).  Az  %ghe 
tfa  ky  hozta  ew  gyengyechkeyth  (ÉrdyC.  379b.  381.  517h. 
JordC.  838).  Leueleiből  leuelest  köteuek  magoknak  (DebrC. 
148).  Lakozik  vala  az  fwge  fába  egi  puezök  (VirgC.  104).  Meg 
a.sza  mindgiarast  a  fige  fa:  arefacta  est  continuo  fieulnea(Fél: 
Bibi.  35).  Az  király  el  böuite  a  cédrus  fákat  mint  az  vad  tige 
fákat  (Kár:  Bibi.  1.377).  Az  figefe  bimbózie  (MA:Scnlt.  2.ii 
Adam  a  fügefa  leveleivel  befedezé  magát,  és  gagyát  csiuála 
magának  (Illy:  Préd.  1.448). 

vad-fügefa:  caprificus  PPBl.  [wilder  feigenbaum]. 

fügefás.  Kiigefás  hely  :  ficaria  C. 

füz-fa:  1)  salix  C.  [weide].  FAztáb<:)|  való:  salignos  C  Jó 
karijnak-való  föz-fa :  *i>erticalis  salix  PPBl.  Köz  fiz  fa :  salix 
vulgíirú  rxibra  Beythe:  Nom.  8.  Arlior  silicis  [így],  vulgo  fyzfa 
1386.  (Nyr.  M.124).  Sokan  vadnak  ollatenok  m.Mit  a  Ü\\i  Ifa, 
kyiiek  leueleh  hxsonlatixs  az  olay  fiához,  de  gyAmöli'zőtleii 
(ApMélt.  17.1.  Az  ffisz  faknac  kőzepire :  fel  fügeratótriic  az  mi 
hegedfinköt  (Szék:  7j*>\t.  144).  A  ffiszfa  leuelét  főzd  meg  borban, 
colica  ellen  io  (Mel:  Herb.  10).  Egy  fűzfa  gtlst  tekert,  s-nya- 
kamra  akarja  fojtani  iMatkó:  BCsák  33.51  8)  [ad  nullám  reni 
utilis;  nichtsnutz,  wertlosl.  Efi'éle  bjtkbíizíi  iTizfa  versek  alá 
Beythe  István  irta  nevét  (l'iizm:  Kai.  221 1.  F6z-fa  logicus  (Cregl: 
üag.  Hl  Ffizía  logicája  sierént  iMatkó:  BOiák.  69Il  FAzfa, 
taplós  és  gyermekekhez  is  illetlen  distiuctió  i270).  Latríkámus 
fűzfa  i>oéták  (GKat :  Graduál  Ajánl  ImreS:  GKaL  27).  Fiuín 
vei-s  (Fal:  Vers.  908). 

(Szólások).  Fiizfa -Jankó  (■nialy:VÉ.  11257).  Ffti- fa- 
katonaság  (CViiizi:  Tronib.  310).  Fflz  fa  sulyok  ee,  azaa, 
igen  igen  nagy  hazugsághoz  illendő  mondás  (Matkó:  BOsák.  9). 


7:i7  GALACJONYA-FA— HAKASZT-KA 

Vfmía  sulyokkal  laptázul  (1271.  F i'i z t'á  b ó I  la  r a  s u t  v o r s: 
deduetuni  carinen  (Decsi:  Adás.  ^51 1. 

[Közmondások].  Fftzla  hefjediihöi:  nád  vonó  illik  (Szinnai: 
Hungária  in  Parabolis  125.  Kr). 

g^alagonya-fa :  spimis,  cjnosbatos  íiÁ.  liagedorn  Mel :  Herb. 
TarÜ.  Galagiiiya  fa  ;  oxycantlia  (Beythe :  Nom.  6).  Gelyegenyeft'a ; 
oorniis  1499.  (UjMMúz.  Vn.4t;7).  Galagonya  ta  (Com:  Jau.  US. 
Lipp:  PKerL  I.Ki.l. 

gantár-fa :  caiitlierius  L'om ;  Jaii.  Só.  [gauter,  lagerliolz]. 

gánya-fa:  geiiista  C.  ginstem,  pfingstblume  PPB. 

geszténye-fa :  eastauea,  et-hinus  C.  castjinea  arboi-  MA 
kastanieubaum  KiiBesz.  152.  A  gesztenye-fát  raásuvá  nem  ül- 
tethetni el :  eastaiiea  uescit  *hospitari  PPI.  (Lipp:  PKert.  111216) 

gesztenyefás.  (iesztenyefás  hely:  castanetum  C  MA. 

görgö-fa  :  hypomoelion  Poi»nioi^'il'ou]  PP.  [walze,  cyliiider]. 
Hömpölygő,  hempergfi  vagy  görgő  fa:  cyliiidrus  PPI. 

gummi-fa.  Hévséges  gummi-ta :  euphorbia  PPI. 

gyak-fa :  palus  acutus,  verutnni  PPB.  [spies,*]  spanischer 
reiter  Sí.  Njt.  XIII.55S. 

gyértyán-fa :  1)  onins  MA.  hanbuchen  Mel: Herb.  17. 
ihagebuel:e].  Duae  arbores  asaignate  pro  metis,  quarum  una 
Huugariee  dicitur  hasfa  et  altéra  gertianfa  (Siilády :  Temes\'ári 
Pelbárt  69).  Sub  duabiis  arboribas  vulgo  gyertianfa  vocatis 
1364  (Bebek  István  oklev).  Carpinus,  ostria  aliis :  gyertyán  fa, 
ipiasi  dicas  candeláé  arborem,  quod  ejns  ligno  facum  vice  utantur 
I Beythe:  Nom.  3).  Az  gy5rtyáiifa  gyfiniSIcze  houitő  szárasztó 
(Mel:  Herb.  17.  Com:Jaa  21.  Nad:  Kert.  203).  2)  Fra.xinns : 
egerfa  aimgy  gyertyánfa  C. 

gyümölcs-fa  :  arbor  fructifera  SK.  [obstbaum].  Ez  nemes 
i.'y«inolcz  takath  meg  muttatta  ysten  látásban  esdias  propheta- 
nak  (ApMélt  Si.  Akoron  yo  gymóicz,  ha  a  gyekére  yo  leend 
az  gymSIcz  fának  (írsC.  542b).  A  gyümölcs  fáknak  uemzések- 
ri'd   íDpp:  PKert.  ffl.S9).  A  gyfimőlcs  fáknak   nemekrűl  (136). 

gyürü-fa:  I)  Gym-efta:  corillus  1499  (UjMMiiz.  VII.467). 
Virga  sangvinea,  györi'  fa,  nehezkős  azzonyallatoknak  artalma.s 
iBeytheA:  FivK.   24 1.   2)   thymelea ;  kellerhals  Mel :  Herb.  20, 

hadaró-fa :  (flagellimi  tribuli ;  drescbflegel].  Vegyen  az  or- 
Uü3  doctor  dorong  peczenyét,  sulyoc  máiat,  mosófa  lepént,  czép 
hadarófa  fánkot  (1550 — 75.  Toldy:  Adalékok  a  Régibb  Irodalom 
Történetéhez  23). 

hagyitó-fa:  [jaculiun;  wurfepiess].  Heges  hagittü  fákat 
vagdalt  meg  (T{MNy.  11169). 

hajtó-fa :  [tiidicula]  triebel  Com:  Orb.  163. 

hályog-fa.  Haalyag  fa:  staphis  C  staphys,  nu.x  vesicaria 
MA.  (pimpernussbaimi).  Halyagfa :  pistacia ;  pimpemüs.slin  ;  az 
mogyorói  ez  halyagfánac  melegec  (Mel:  Herb.  15).  Halyagfa: 
.•'taphylodendron  (Beythe:  Nom.  S).  Ez  hidon  láttam  egy  hályog 
fa  fiatalt  kinek  temérdekséghe  nem  volt  nagyob  az  embernek 
óreghbik  vyanal  (SzCsomb:  Utleir.  64). 

hám-fa:  helciaria  machinula  MA.  trittel,  zugscheid  Sí. 
Hámfa  lán(30stól  (Radv;  Csal.  n397.  TörtT.  XVin.235.  Thaly: 

vÉ.  n.19). 

[Szólások].  KivűI  ugrott  az  hám-fán  (Czegl :  Japh.  234).  A  jó 
fiu,  ha  hám  fán  kivül  hág  is  (Ker :  Préd.  313). 

hanga/-fa :  myrica  MA.  [tamariske].  Hanga-fa  mellyből  rulia 
tisztító  seprűt  tsinálnak:  brya  fkleiue  tamariske]  PPBl. 

haraszt-fa :  alnus  C.  [erle].  In  sununitate  montis  est  arbor 
qui  vocatur  harast  1232.  (Wenzel.  VI.513).  Méta  venit  ad  arbo- 
rem horoztJ(VIL291).  Ad  duas  metas  ubi  sünt  sex  arbores 
virgultinonmi,  quare  iste  locus   vocatur   Hothai-asth   (X.231). 

.M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


h.4r.s-fa^jujubAk-fa  r  \  < 

Harastfa,  arbor  (Czinár).  Duae  arbores  Ihurazthta  dictae  (Zichy 
C.  L94.  95).  Ei;y  szálas  széles  haraszt  fa  de.szka  (TörtT.  XVIIl 
2ü4). 

hárs-fa,  hás-fa:  tillu  C.  Beythe:  Nom.  8.  linde  Mel:  Herb. 
17.  Duae  arlxiras  .-Lssignatae  pro  metis,  quarmn  una  Huugariee 
dicjtiu-  lia.sfa  et  altéra  gertianfa  1239.  (Szilády :  Temesvári  Pel- 
bárt (W).  Tilia,  vulgo  luLsfa  1503.  (uo.)  Helt:Bibl.  IV.20,  Frank: 
HasznK.  18.  TörtT.  .\VlII.26i;.  Lipp:  PKert  IIIOO.  Lipp:  Cal. 
34). 

[Közmondások].  Addig  hánts  a  hás  fát,  mi'g  hámUk  (Kisv: 
Adag.  31ü). 

hasáb-fa :  assiila  PP.  PPI.  [schoit,  hoksclieit].  Egy  hasaab 
fawal  agyon  ytee  zeut  lacabot  (ÉrdyC.  288).  Hasíil  fákat  [így] 
liáuyánac  (Tin:  Ének.   174). 

[Szólások].  Az  5nnen  szemében  az  gerenda  hassáb  fát  látnia 
nem  akiuá  (Décs.  DB.  11). 

hasábfáz:  [a.ssula  verbero;  mit  einem  holzscheite  schlagen). 
Midőn  valakit  erőssen  ha.sápfáznának ;  s-azon  teprenkednék, 
honnan  mennyen  végére,  ha  ugyan  verik  5tet  (Megy:  Szöv.  150). 

heveder-fa:  clatluus  C.  [leiste,  querholz].  Hevederfa  a 
gerendákon  subscudes  MA. 

isten-fa,  isten-fája :  abrotonum  t'.  MA.  [eberwurz,  s-tab- 
wurz].  Isten  fával  tsinált  bor :  abrotonites ;  istenfája  forma  fű : 
adonium  PPBl.  Végy  fel  fel  marockal  kakuc  ffiuet,  isten  fayát 
egy  marockal  (Mel:  Herb.  112).  Isten  fája,  mely  nőstény  és 
him  :  abrotonum  foemina  et  mas  (Com:  Jan.  29.  Misk:VKert. 
511). 

iva-fa:  [taxus;  eibej.  Arbor  quae  iwafa  dieitur  1264.  (CodPatr. 
VI.127). 

járom-fa :  [jugum,  tignum  transversiun  ;  joch,  jochholzj. 
Panmchola  az  fl  nyakába  iaromfakath  auag  kőteleketh  vetny 
(KrisztL.  14).  Felküldöttük  volt  Fülekben  az  palánkkaró  és 
járomfa  végett  (MonTME.  1.115.  KolTört.  400). 

jávor-fa,  juhar-fa,  ihar-fa.  Jávorfa  :  acer  C.  Major : 
Szót.  acer  major,  platanus  gennanica  ilÁ.  acer  latifolium  Beythe: 
Nom.  82.  Fodor  jávorfa:  platauus  crisiia  MA.  Ihar  fa:  plataniLS 
MA.  acer  raiuus  Beythe:  Nom.  1.  Fodor  jauor  vagy  juharfa 
[így] :  acer ;  ahorn  Mel :  Herb.  19.  Méta  vádit  ad  silvam  arborem 
ihor.  De  inde  aliara  arborem  ihorfa  1251.  (Wenzel  Vn.328). 
Signum  in  arbore  jawor  vocata  (VIII.123).  Hyhor  arbor  (X.221). 
Senir  hegyéról  való  fodor  iáuor  fából  (abietibos)  eppitettéc 
tenéked  minden  halóidat  (K;lr:  Bibi.  1.133).  A  jávorfa  és  az 
erdei  berekenye-fa  apró  gyümölcsöket  hoznak:  acer  et  sorbus 
silvestris  baccas  ferunt  (Com:  Jan.  24). 

jegenye-fa:  1)  abies  C.  populus  nigra,  abies  MA.  po- 
pulus  álba  Beythe:  Nom.  7.  pappelbaum  Mel:  Herb.  11.  Arbor 
jegenyefa  13S7  (CodPatív  V.176).  Abies  vulgo  nominattur  jeghe- 
neta  1503.  (Szilády:  Temesvári  Pelbárt  70).  Az  esztragnak  iegene 
faia  vagon  holot  lakozzec  (Szék :  Zsolt.  106).  Az  ieghSnye  fának 
heiaban  torgy  meg  nyolcz  pénz  nyomonit  es  id  meg  borban 
(Beythe:  FivK.  10b).  Jajgatja  a  jegenye-fa,  hogy  ledőlt  a  (sedrus 
(Pázm:  Préd.  886.  lű-.).  2)  Jegenyewfla:  platanus  1499  (UjMMúz. 
VII.467).  Super  arborem  platani  jegenyefa  dicti  1386.  (Nyr. 
XVI 124.  Kár:  Bibi.  1666). 

mérges  jegenyefa :  smilax  C. 

jegényefás.  Jegenye-fás  hely:  populetum  PPBl. 

jegy-fa :  [palus  metaUs,  stipes  terminális  j  grenzpfahl].  Méta 
trausit  publicam  «am  et  progieditiur  super  jegfa,  et  de  ligno 
prefato  vádit  1224.  (Wenzel.  VL424.  CodPatr.  IV.12I. 

jujubák-fa,  jujuba-fa.  luiubac  fa :  ziziphus,  brostbeerlin 
Mel:  Herb.  TartJ.  Jujuba-fa:   brustbeerleinbaum   KirBesz.  152 

47 


739 


KALA-FA— KOPJA-KA 


KOiZORU-FA— MANDOLA-FA 


kala-fa :  fmmiella,  vinculum,  pedica ;  gantpii,  stock,  straf- 
klützj.  Hé  jött  s  f'ol-állott  új  piédikállúsiiak  luódja,  a  niolly 
kalafiival  tanítja  a  hitet  (Bod:  Pdl.  Elfib.  3).  \Vi>.  KJLLODA] 

kalafáz  :  (numella  puiiio  ;  eiiiblocken,  iu  deu  stoek  legén] 
(Csúisi:  Tromb.  678.  Kr.). 

kantarik-fa :  tollenoii  C.  pjninnenscliwoiigel]  Kankarikfa, 
kaiikarik  emelkedS  fája:  tulleiiun  MAI. 

kánya-fa:  genista  MA.  [genst;  günster]. 

kapornya-fa :  capparLs ;  capres  oder  cappem  Mel:  Herb. 
TartJ. 

kapu-fa :  postLs  MA.  [torpfosto,  torsiiule]. 

[özókisok j.  Kapufától  vett  búcsút:  posticu  discossit, 
vasis  non  conclamatis  abiit  MA.  A  kapu-fától  bútsúzni  (SzD: 
MVir.  306). 

kapufél-fa:  c« 

(8zólá.sok).  Kapu-félfától  bútsút  vettenek  (líjirlb:  Krón.  21). 
Méltitn  moudgyák  az  özvegy  a.szszonynak,  ha  a  kapu-fél-fája 
aranyas-is,  de  csak  6zvegy  (Szathm:  Cent  155). 

kar-fa:  crepido;  lehne  wo  man  sicli  anhiilt  Í'P.  [geliinder]. 
*Karfája  a  padlónak :  erepido  pontis  PP.  Az.  várfokra  járó 
gráditsok  karfái  (KolTört.  lül).  Kosz  folyo.só,  kell  hozza  édgy 
rend  karfa  (403.  Monlrók.  Vm.336). 

karfáz  :  [crepidine  munio,  lorica  nuinio ;  mit  einem  geliinder 
versében].  128  ül  kőfalt  karfázni  és  beliéjazni,  éhez  kivántatik 
(KolTört.  408).  Kofáinak  karfázilsa  (lUü). 

mSg-karfáz :  cv  Az  liidnak  két  széle  niog  lévéu  karfázva, 
a  karfán  kívül  gyalog  ment  6  nga  (Monlrók.  VÍ11.336). 

karika-fa :  [dolium ;  fassj.  BenedOk  második  karika  fájából 
ittak  a  követök  (MonTME.  L14).  Ittanak  bort  80  pint;  az 
után  való  karika  fából  25  pint  (uo).  Vettünk  egy  karika-fa 
Ixjrt  (292.  299). 

karó-fa:  (.stipes,  jalus;  pfalilj.  Holnap  vitéz  fejét  meg  lát- 
tyuk  karó  fán  (Zrínyi:  ASyr.  72).  Palánknak  való  karó  fákat 
szolgálta.s.s;>tok  ki  (KecskTört.  111.351). 

kecskerágó-fa:  1)  Evonymus:  kechke  rago  fa,  h.  e.  arbor 
quae  a  capris  roditur  Beythe:  Noni.  4.  [.•ipindelbanm].  Ketske  rágó 
fából  nyársatskát  faragtam  (Gvad:  FNót.  21).  2)  Kechkoraago- 
H'a:  caprificns  [wilder  feigenbaum]  1499.  ÚjMMúz.  Vn.4G7. 
S)  Ketske  rago  f^i,  szQz  fa;  jignus  castus;  suluifmiillo  Mel: 
Herb.  10. 

kérészt-fa:  crux  C  |kreuzj.  CrLstus  az  keheztfan  (NádC.  11). 
Az  kerezt  fan  sotut  tenen  magad  fach;u-al  (GömC.  119).  Az 
kSróztfaan  te  előtted  zyz  Maria  ees  mjiid  íiz  kőz  neep  eloth 
fyggo  (CzechC.  44.  22).  Mykoron  kerezt  fának  sajtoyaban  ten 
magad  ydwessegwnkuek  borth  tho  drágalátos  vveredot  ky  fa- 
chyaraad  (PozsC.  13.  GyüngyC.  50.  ÉrdyC.  16b).  Ffel  fyggliezthvven 
!iz  korezthflara :  suspensum  in  ligno  (JordC.  723).  Mezítelen  fige 
az  k(Teztfiui  (VirgC.  27).  Tagagya  meg  magát  es  vegie  fel  ke- 
reztfayat  (84).  Cliristus  az  kereztfiín  kimondhatatlan  nagy  ín- 
séges kínban  (MA :  Scult.  844). 

kÓ8-alja-fa :  talea  PPBl.  rosox ;  robsehoss  PPB. 

kín7Ó-fa :  ||>atíbulum ;  pfahl,  galgen,  kreuzj.  Latha  barom 
kenzofath  feol  igazoitwan  (W'inkIC.  76). 

kisa-fa:  fortsclieít,  zugselieitj.  Kisafa,  förliéez  (Coui;  Orb. 
171). 

késefás :  [c<iuus  finialis ;  riemenpferdj.  Az  felejtár  mellett 
való  ló  rendszoréiit  mónló  volt,  gyakrabbiui  az  ké-se-fiis  is  (Mon- 
lrók. XI.  373). 

kopja-fa :  liastile,  uyele  vagy  fája  a  dárcláu;ik  PPI.  [si)iass- 

SL-llíU'tJ. 


ko8zoru-fa :  nmtidi  MA.  (kraiizholz,  mauerbankj.  Az«n 
kapuljan  a  strása  háznak  ellenében  levő  folyorsohoz  [így)  kell 
két  koszorú  fa  hat  öles  (KolTört  401.  402.  403). 

kökény-fa:  I)  spinus  C.  prunus  sílvestris  &1A.  [echleh- 
baumj.  (Beythe:  Nool  7.  Tel :  Fel.  62.  ACsere:  Enc.  227).  2)  ara- 
eia  C   Egyiptomi  kokény-fa :  acacia  KírBesz.  1 52. 

könyöklö-fa :  [i:repido ;  brustlehnej.  Az  ablak  takarója  kö- 
nyökififán  függött  (Monlrók.  X1365.  TörtT.«  IL185). 

köri8-fa,  kőrös-fa :  1 )  fraxíuus  MA.  Beythe :  Nom.  5.  Com : 
Jan.  21.  (csche).  Mezei  körösfa,  fraxíuus  campestrls ;  nagy  kőríis- 
fa :  bunielia ;  a  kőrős-fálM>l  minden  munkát  tsinálhatni :  fnuinus 
*obedientLssinia  in  onuii  opero  Pl'BI.  Arbor  kwerusfa  1270. 
(Nyr.  \1I.318).  Fraxíuus  vulgo  kerusfa  1.503.  (Szilády:  Tem.  Pelb. 
70).  Az  mely  lónac  az  lába  meg  varasul,  vagy  meg  tetuezic, 
vegyed  vízét  az  kőrös  fánac  és  azzal  kényed,  meg  gyógyul 
(CSs.  04.  Upp:PKert  11.241).  3)  Arbor  aeeris  vulgo  kcurusfa 
dicta  1364.  (ZichyC.  ni.268). 

körtvély-fa:  pirus  MA.  Com;  Jan.  21.  bimbaum  KirBeaz. 

153.  Körtvelfa,  ju'bor  ut  méta  1228.  (Czüiári.  Végy  kőrtvély-fa 
imelyét  (Csoh:OrvK.  17.  Káldi:  Bibi.  270.  Lipp:  PKert.  UL38. 
416). 

[.Szólások].  lob  iBuságodban  meg  házasubod,  míglen  az  keit- 
uely-fát  iól  meg  nizhatod  (FortSzer.  H3). 

vad-körtvélyfa :  pirus  *sílvatica  PPBl  [holzbirubaumj. 

kötö-fa.  *Kőtőfa,  czatlofa:  subseudes;  *ragasztó,  kStőfa: 
subst-as  MA.  (leiste,  qnerlioizj  (KolTört.  4iX)). 

láb-fa :  |.subiculum,  statumen ;  unterlage,  ganterj.  LÁb-fa, 
ászok,  mellyen  valamit  tártnak :  fulmeiituin  PPI.  (KolTört  401). 

lanc-fa:  hasta  [ianzej.  Láncsáckal,  dárdáckal,  dőgenyeckel, 
lancz  fáckal  által  vervén :  lanceLs  hastílíbiis  ot  hastis  mucrona- 
üs  traiisverberíuido  (Com:  Jaa  149.  TörtT.a  11.185). 

lancfás:  [hastatus;  lanzknecht]  Hátad  meget  az  lantz  fás, 
melletted  az  nuLskotéros  (Toln :  Vigaszt.  Előb.  17). 

lanckenet-fa :  [lia.sta;  lanze  der  lanzknechtej  (Tm.  44  li. 

lapi tó-fa:  .sodrófa,  téizt;myujtó,  nyujtófa  8zD.  (walgerholi] 
(Szakáo.smesL  9). 

lemonya-fa :  |i'itru.s  malus  modíui]  limonienbaum  KirBeaz. 
152. 

lencse-fa :  lentlseus  MA.  [mastixbaum]  Az  minemő  enyuot 
terőint  ;iz  lent.sefa,  annak  lentlstinas  neue,  ezt  io  iiiiiya  azok 
nak  kik  vert  hánynak  (BeytheA  :  FivK.  7b).  Mástik.  leulae  fánjik 
euyve:  niiLstiche  (Com:  Jím.  25). 

luc-fa.  Sima,  nem  görlsös  luz-fa,  luz  fenyőfa :  'abies  eoodii 
PPI. 
mag-fa :  ;nbor  proletaria  PP. 

magyal-fa:  esculus,  ilex  aquifolium;  stwheiche  SÍ.  Arboi 
magyalpha  vocata  1320.  (Nyr.  V1I.318).  Arbor  ulmi,  quae  vul 
gari  nostro  didtur  magolfla  1256.  (Enauz). 

makk-fa :  esi'ulus  C  quercus  Sí.  [eichej. 

makkfás.  M.ikkfás  hely:  esculelum  C. 

makkos-fa:  quercus  Com:  Jan.  círiioubaum,  nne  i'erro  Kir 
Be.sz.  154.  A  makkos-fii,  tölgyfa  és  tser-fa  bugát  »  makkol 
lioziiak :  suber,  ilex  et  quercus  gallas  et  glaudes  fenml  (Com 
Jan.  241. 
málna-fa :  rnbus  idaeus  PP.  |himbeerstraucl4 
mandola-fa,  mondola-fa :  amygdala,  amygilaliis  MA 
mauilelbauui  KirB<\sz.  152  (Mel:  Herb.  12.  Kár:  Bibi.  L630 
Lipp:  l'Korl.  llI.r.'Sl. 


mancoiu/Vka— OI,A.)KAs 


mangorló-fa :  *teres  lignum  PPBl.  (niaiinellidl/,,  walger- 
I10I/.J. 

méggy-fa  :  i-erasiis  macedonica  MA.  cerasiis  iiigro  et  acerbo 
fructu,  <iiiaiii  Uiigari  latiue  nierasiim  vowmt  Beytlio:Nom.  3. 
fwpichselbauiii)  (LipptPKert  III.liííl). 

mirha-fa :  (ligiium  niynliao ;  liolz  dor  nivirlie].  Zent  eiiibor- 
séged  luaRas  kereztfan  fjfr^vin  gjazban  ewltezok,  bulotli  kegyes 
lesus  ollymiiiak  jelenni  niyntli  mvrra  fának  fi  nyalabya  (ThevviC. 
30.  GyöngyC.  22.  IVa.-iC.  11). 

mirtus-fa :  myrtiis  C.  Myrtusfák  között  álló  szent  ferfiu 
(Czegl:  ALM  JG.  lUy:  Piéd.  n.2S9). 

mirtusfás.  Myitos  fas:  myrtatus;  mjTtas  fas  hely:  ínyrte- 
tiini  MAI. 

mogyoró-fa:  1)  coryUis  C.  MA.  liaselna-ssbaum  KirBcsz. 
löi  Mogyonitabúl  csiiuilt :  coluniiis  C.  Mogyoió-ta  virága :  julu.i 
PPl.  Corylus.  nux  avellana  .sive  [lontica :  monyaró-fa  (Beytlie: 
Nom.  t.  Ziinyi.  1.91.  Lippt  PKert  in.ili).  2)  [ligmim  coryli ; 
lia'íelnu.ssholz].  Bocczafából  vagy  niogyorófából  csinállyon  jjen- 
(-/.eit  (Kecsk:ÖtvM.  3101. 

mosó-fa :  [malleu.'!  lotricnm  ;  wasclibliiuelj.  Vegyen  az  oruos 
doctor  dorong  peczenyét,  mosófa  lepént,  czép  badarófa  fánkot 
(1550—75, Toldy:  Adalékok  a  RMIiodTört.  23). 

narancs-fa :  [malns  raediea ;  orangenbaum]  pomeranzen- 
haum  KirBeíz.  153.  Narantz  fa  [így]  (MehHeib.  TartJ.  Vali; 
OrvSz.  7). 

naszpolya-fa,  noszpolya-fa.  Xe-spoliafa:  mespilns  C. 
M AL  Nyospolya  fa :  mespilus  Mel :  Herb.  3.  Naszpolya  fa :  mis- 
pelbaum  KirBesz.  152.  A  nyospola-fáinl :  nyo.spola  vagy  nesiiola, 
alacson  fa  és  oUyan  .'zinfi  mint  á  berkenye,  csak  hogy  az  ke- 
rekded és  fíillyűl  mint-ha  koronás  volna  (Lipp:  PKert.  111190). 

nyár-fa :  populns  álba  MA.  [pappel].  Fejér  nyárfa :  leuce  C. 
Fejér  nyáifa,  fekete  uyáifa:  populus  álba,  populus  nigra  Com: 
Jan.  21.  Nyarta,  arbor  1209.  1277.  1388.  Narfa,  arbnr  12fi3. 
12ÍIÖ.  1388.  (Cziiiár).  Arbor  nyárfa  (1270.  ZychyC.  1.22).  Arbor 
p<ipulus  vulgariter  náárfa  dicta  (1.95).  Az  nyár-fáknac  leuelét 
czepegesd  az  fSlben,  használ  íMel:  Herb.  11).  F5zd  meg  az 
nyár  fának  bimbóit  mezben  es  homályos  sz6m6t  gyogyitiiak 
(BeytheA:  FivK.  10.  Cseh:  OrvK.  23). 

[Szólások].  Nyárfa  sulyok  ez, .szemtelen Mátyás (Pós : Válasz. 
216).  De  hallyiic  kép-faragó  Fábjánt,  mint  bárdollya  a  nyár 
fát  (183). 

nyárfás  :  Nyárfás  hely :  popiüetum  C. 

nyereg-fa :  [lignum  .sellae ;  sattelholz,  sattelbogen].  Bakor 
nevd  rabkatonának  vBtteni  egy  nyeregfát  (MonTME.  1.265).  Mind 
eltöredezett  szegen  az  nyeregfam,  mind  lekopott  róla  az  sok 
szép  nyert  szerszám  (Thaly:  Adal.  1.228). 

nyir-fa :  betula  MA.  Mel :  Herb.  17.  birkenbaum  KirBesz. 
154.  Méta  sub  arbore  ny-irfa  1247.  1288.  1294.  (Czinár).  Arbor 
(jnae  dicitur  nvTfa  1252.  (CodPatr.  VI.71).  Sünt  metae  inter 
frutices  versiLs  orientem  sub  Nyrfa  (157).  Arbores  buricum  [így  ?]. 
quae  vulgo  nyirfa  et  egerfa  vocantm-  (1288.  Résó  EnselS: 
HelynevekMagy.  183.  Mon:TME.  L68.  Kecsk:ÖtvM.  32.3). 

olaj-fa:  olea  C.  Ver.  MA.  ölbaum  KirBesz.  153.  Vad  olajfa: 
oleaster  C.  agrielaea  MAI.  Olajfa  gyi^moltse :  oliva  MA.  Földi 
olajfa:  chamelaea  Mel:  Herb.  20.  Gyemelcheze olayfa  (KesztbC. 
132).  Olay  faatli  yltetz  es  nem  kened  magad  evv  zyryawal  (JordC. 
260.  59.  ÉrdyC.  475.  Komj :  SzPál  86).  Te  mikoron  vadolayta 
vonal,  az  olayfaba  oltatal  (RMXy.  11.43).  Az  olayfa  sziasb  a 
tőb  fiiknál  (Helt:  Mes.  146.  Mel:  Herb.  7).  Az  ólai  fáknak  he- 
gie:  mons  oliveti  (Fél;  Bibi.  34). 

olajfás.  Olajfás  hely:  olivetum  C.  Ment  az  olayf/is  hegy 
oldalon  fel  (MA;  Scult  507). 


01.I)AL-FA-.SEIiA!í'nAN-FA 


742 


oldal-fa :  [po.^tis ;  türpfo.sten].  Az  aytónac  Uet  felöl  való  oldal 
fái :  dno  (Hjstes  o.stii  (Kár :  Bibi,  1.308). 

oltás-fa :  [surcnius]  pfropfreis  KirBe.sz.  152. 

orsó-fa :  fiisus  torcnlarLs  Nom.^  105  [triebstock,  kelterbaum]. 
''íiajtóiuik  or.sófája:  coclilea,  síicula  MA. 

ostormén-fa :  \ ibmimm  lantana  MA.  PP.  [schlingbaum, 
scblingstraueli].  O.storméiifa,  cujus  friu-tns  mohar  chorosnye 
appellatur :  opulu.s  (piorundani,  sjmibncus  aquatica  (BeytliB: 
Nom.  C). 

öklelö-fa:  [lia.sta,  lancea;  .speer,  lanze].  Oktalan  fi  néki 
nagy  ökleW  fája  (Ho-sv:  ToldL  8.  RMK.  IV.251.  253). 

ör-fa :  malns  na\Ts  Sí.  Sokféle  VI.102— 107.  [mahis  exteriőr; 
vordcrnast,  segelbaumj.  A  hajil,  mely  mennyivel  inkáb  hányat- 
tatik az  haboktiil,  annyival  inkáb  egyenesebben  álló  örfákkal 
viseltetett  vitorlák  által  igazgattatik :  hoc  ercctiore  velificatm- 
supparo  (Prág:  Serk.  37.  MF.  114). 

ösztörű-fa :  [palns,  patibiilum ;  pfabl,  galgen].  Az  v.ár  hidja 
elfitt  vnlo  piaczon  két  ö.sztörii.  fák  á.satván  a  török  pik  napun- 
ként abba  akgattatnak  vala  (Szál :  lü-óu.  408). 

palánk-fa:  [tabula  saepibus  erigendis;  plankenliolz].  Az 
falukra  niyiiden\vt  palánk  fat  wytet,  vezzöt  bfiwen :  5  azt  mongya 
hogy  Zolnokot  chynaltaftya  (RMNy.  llb.224).  Palánkfa  hordásra 
küldöttük  Varga  Ferenczet  (MonTME  L26).  Az  palánkfájért 
Király  Gergelynek  fizettünk  egy  karm.asin  kapczát  (38.  KolTört. 
400). 

pálma-fa:  palmaMA.  Mel: Herb.  5.  spatlie  PPl.  palmenbauni 
KirBesz  153.  (JordC.  43.  189.  ÉrdyC.  436.  Beythe;Noin.  6. 
Kaldi:  Bibi.  299).  Pálmafa  annál  eró.ssebb,  mennél  hajlóbb  és 
terhessebb  (Amadé:  Vers.  197).  Pálma  fárúi  ágat  nem  hoztam 
(Thnly;  Adal.  1.41). 

pálmafás:  palmosus  PPl.  Pálmafás  hely :  palmetum  C. 

pálmafásos  :  palmosus  C.  MAI. 

pamut-fa :  Gyapott,  pamut-fa :  gossypium  PPl.  (baumwollen- 
strauchj. 

pántofóly-fa.  Suber :  igen  vastag  héji'i  tölgyfa,  panti  íely-fa 
PPl.  [korkeiche].  Pántófél  fa:  pantoffelliolzbaum    KirBe.sz.   154. 

platán-fa,  platánus-fa.  Platanns:  ki  terjedtt,  leveles,  ked- 
ves árnyéUú  pIátáno.s-fa  PPl.  [platáné].  Plántán-fa  [így] :  plata- 
nas  Com:  Jan.  22.  Platán-fa  (Nad:  Kert.  213).  Platanus  fa  (Bly: 
Préd.  n.229). 

pomagranát-fa :  [arbor  Punica]  granatapfelbaum  KirBesz. 

152.  íKáldi :  Bibi.  246). 

puszpáng-fa.  Puszpán  fa :  buxus ;  paszpáufához  lia.soiilatos: 
,  buxosiis  C.  A  puszpáng  fa  tokéje  darabos  és  tSbire  ts5g8s  bogos 
I   (ACsere:Euc.  232.  269). 

ragasztó-fa.  *Ragasztó,  kötA-fa :  subscus  MA.  Peiste,  quer- 
j    holz]. 

rakottya-fa,  rekettye-fa :  .silerPP.  [bachweide].  Rekethye- 
ffa:  vimen  (1499.  UjMMuz.  VU.467).  Rekottyefa:  salix  aqnatica 
latifolia  iBeythe:  Nom.  8.  Nad:  Kert.  30).  Ug  kSvetic  az  5  fay- 
talan  kivánságinac  indulatit,  a  mint  a  rakottya  fác  szoktác  k8- 
vetni  az  folyó  vizec  árkait  (Prág;  Serk.  315). 

aám-fa :  reaula  PP.  [richtholz,  stiefelholz] ;  sai-út  kifeszítfi 
í  fa  SzD. 

sátor-fa. 

[Szólások].  A  kalmár  haza  ment  minden  sátorfástul 
(Gvad :  RP.  52).  F  e  1-s  z  e  d  n  i  a  sátor-fát,  készülflt  fiini : 
*conclan)are  vasa  PPl. 

sebastián-fa:  Mel;  Herb.  TartJ.  (Damascusi  mogyoró:  mlxa; 
sebasten  Jo  ha  kaphad  az  gySmSlczet,  mellyet  sebastiánnac  hinac 
a  paticariusoc  Mel:  Herb.  27). 

47* 


743 


SODRÓ-FA— SZÖZ-KA 


TALP-FA— VÁRTA  KA 


744 


sodró-fa.  Agas-bogas  fa,  sodró-£«:  riidicula  PPBl.  [rUhratock]. 

som-fa:  conms  C.  BeytlieA:  KivK.  2:ib.  Mel:Herb.  ?,.  Itor- 
nelbauiii  KirBesz.  152.  Eiíis  iniiit  asunifa:  loiiiea  libra  íDecsi: 
Adag.  50.  Zrinyi.  1.52.  115).  A  .wim  fa  sumot  terem  (Com:  Jan. 
24).  A  tsomós  somfa  kópiák,  ogy  .<  nul«  részről  daralxjkra 
törnének  (Fal:TÉ.  637). 

[Szólá-sok).  Vajki  szereti  a  szép  szót  és  szeled  intést  a  kúz- 
katona;  jobban  s  vígabban  enged  néki,  miut-seni  a  .somfalwinak 
íFahNA.  217).  Somfánál  ffizó:  av.-unis,  teniLx,  parciis  MA.  Viasz 
fazékban  es  somfánál  fRzet  (Helt :  Króii  1.  lIelt:Mes.  312). 
Somfánál  f5z5  .sobrák  (MA:SB.  129.  KLsv:  Adag.  100). 

sóska-fa :  [berberis ;  sauerdora]  .saurach  KirBesz,  152. 

spanyol-fa:  spanischer  fliederbaum,  lilás  KirBesz.  154. 

stilyok-fa.  Sulyok-fa,  tzövek  verő  bot :  tudes  PPBl.  (schlagelj. 

szálfa :  [arbor  decisa,  trabs ;  getallter  baumstamm,  langliolz]. 
Nagy  .szál-fákkal  erős  tált  csináltaiiak  (Tiii.  131.  115).  Egy  szál- 
fát harang  lábnak  vöttünk  (MonTME.  I.2?.i 

(Kimondások).  Egy  szálfa  nem  erdfl  i,Magy:Nád.  1.22). 

szaru-fa :  delicia,  tibicine.s,  snblaquearia,  tigna  MA.  b-abe- 
cula  PPBl.  [sparron)  querbalk  KirBesz.  133.  A  .^zarú-fára  és  az 
esö:  tigna  *perpluunt  PPBl.  Hordó  falt  vagy  zarwffat  lioz 
volt  (RMNy.  11313).  Gerendáknak,  .szarufáknak  való  fákat  hozat- 
tunk az  erdíhati-ól  (MonTME.  I.öUj.  Az  ;iszok,  talpak,  .szjirufák 
merS  cedms  gerendák  voltak  (MA:SB.  260.  Com:  Jan.   102). 

széder-fa,  szedérj-fa:  morus  C.  sycaminea,  sycomorus 
MAI.  [maulbeerbanm].  Micliael  de  Zederfateluk  1377.  (Czinái-. 
Rim:  Ének.  412).  Kétféle  közönségesen  á  .szedery-fa:  fejérés 
fekete;  ncjha  harmadik  is  találkozik,  a  ki  vórős  (Lipp:  PKert. 
UI.158). 

szégezö-fa:  tlaustrum,  closö-um  C.  (riegelj. 

szent-János-fája.  Szent-Jánas  fája,  tengeri-szölí :  ribes 
FPl.  [johannisbeerstrauch]. 

szil-fa:  iilmiis  C.  MA.  Beythe:  Nem.  8.  [ulme).  Ága.s-bogas 
.szilfa:  fetuudae  *ÍTondibiLS  ulmi  PPl.  Arlwr  zylfa  1114.(Szilády; 
Temesvári  Pelbárt  73).  Zylfa,  arbor  1203.  1294.  1344.  1431. 
(Czinár).  Sub  arboro  latii'is  sc-ylfia  1256.  (Knauz).  Arbor  nlmi 
mlgariter  zylfa  dicta;  arbores  zylfa  vocatae  (ZichyC.  1.94.  95). 
Zylila:  ulmns  1499.  (UjMMiiz.  VI1.467).  A  .szilfa  levele  kövesé 
fodor,  fája  méz  sziníi,  kemény  (ACsei-e:  Enc  232.  MA:  Hibl 
n.34.  Lipp:  PKert.  1.14.  Mik:TörL.  5). 

szilfás.  Szilfás  hely :  ulmarium,  ulmetiini  MA.   l'P. 

szilva-fa:  prunus  C.  MA.  Mehllerb.  27.  [i)flaumeubaum). 
(BéesiC.  172).  Primus  silvestris  vulgo  zyl[va]fa  1.503.  (Szilády: 
Temesvári  Pelbárt  72.  Com:  Jan.  21).  A  szilva  fabol  ki  folyó 
gomi  az  áréuásoknak  basznál  (ACsere:  Enc.  227.  Lipp:  I'Kert. 
111.173.  Mik:TörL.  414). 

szitó-fa:  rutabulum,  batillum  l'P.  [ofengabel]. 

szolga-fa:  üsttartó  fa  SzD.  [hülzerner  haken,  um  den  ke&sel 
darauf  zu  hiingen].  Pásztorok  szolga  fiuiak  hiják  azon  fát,  a 
mellyre  a  tüz  mellet  lia  fíznek  a  bogratsot  akjusztji'dt  (Gvad: 
FNót.  S).  A  nieg-tült  bogratsot  a  szolga  fára  aka.sztottuk  ((Jvad: 
RP.  80). 

Bzölő-fa:  vitis,  palmes  C.  [weinstock].  Gyenge  bort  termS 
szSló-fa :  *iiiei-tifula  vitLs ;  hurkos  .szólfi-fa,  sok  levolft  :  vitis 
*luxuriosa;  szólófa  bfjtkóje:  suft'rago;  szóIS  fái  vagy  akár  mi 
gyümölts-fát  t;'unasztó  gyíunol :  cantheriolius  PPl.  (Bal :  Csisk. 
123.  llalhlIUist  1.56^ 

szömörke-fa :  piuus,  picea;  fichtenbaum  Mel:Herb.  17. 

szűz-fa:  vite.x  PPl.  Ikeusehbaum).  Ketske  r;igo  fa,  szRz-fa; 
agnus  cjustus ;  schafmüUe  Mel :  llerb.  10/. 


talp-fa:  fsubstnictio  lignea;  schweller,  unterholz).  Vezér 
Lstállójának  való  talpfiit  és  gerendákat  hordat  (MonTME.  11.72). 

tamariskos-fa:  tamarice,  tamarix,  tamarintlnvs  PPl.  Tama- 
rlskus  fa :  tamariskenbaum  KirBesz.  153. 

tartó-fa :  tenakel,  lialter  Com :  Orb.  188. 

terjesztö-fa:  tenakel,  halter.  A  kSnyv-nyomtatiJ,  az  eleibeu 
adót  irás  szerint,  a  melly  a  terjeszt<V,  tarti)  fán  el5tte  áll,  a 
szolíat  őszver.akja  (Com:  Orb.  18Si. 

termő-fa :  arbor  fnictifera  PPl.  (obstbamn].  Termő  fátska : 
arbusi'ula  PPl.  A  termő  fáról  érthettyük  a  jó  léleknek  5dvJs- 
ségos   munkáit,  mellyek  a  jó  tselekedotek  (HalhHHLst.  U.335>. 

temyö-fa:  taxus  MA.  (eibenbaumj. 

terpentina-fa :  terebinthus;  terpentinbaiun  Mel:  Herb.  ly 
Tenientiiui-fáljól  való :  larignus  PPl.  Terpentinát  tsepegó  fa : 
larehenbaum  KirBesz.  154. 

tetü-fa :  daplme  mezereom  SL  [seidelbast].  Títfi  fa,  gyalog 
olay  fa :  chamelaea ;  seidelbast,  menschenmOrder  Mel :  Herb.  20. 

tilalom-fa :  arbor  vetila  Kr.  [verbotener  baum).  Az  ördög 
ki.szteté,séb<)l  a  tilalom-fa  gyümölt.sét  Isten  parautsolattya  ellen 
megkóstolák  (Pázm:  Préd.  772). 

tisza-fa  :  ta.xus  MA.  Bej-tlie:  Nom.  8.  Com:  Jaa  21.  eiben- 
l)aum  Nom.  83.  Ta-xus :  tiza  fa :  mergSs  fa,  hasonló  az  borostyán 
fenyfilKiz  (BeytheA:  FivK.  111.  Otr:  OrigHung  n.l25). 

tölgy-fa:  1)  quercus,  ilex  C.  MA.  suber  C.  steineiche  Kir- 
Besz. 154.  Makkos  tölg)-fa :  eerrus  PPBl.  *Harum  thulfa  1015. 
Három  togyifa  1228.  íjerney).  Arbor  quae  dicitur  tulgfa  1252. 
(CodPatr.  V1.71).  Tölfa  arbor  1255.  1283.  (Cziuí'u-).  Sub  arbore 
ilicis,  scilicet  thwlft'a  1256.  (Knauz).  Suuth  tuulgfa,  arbor  12tW. 
(Wenzel  II195).  Arbor  Tulfa  1310.  (ZichyC.  L125i.  Arbores 
iliceae  vulgariter  teulfa  vocatae  íIII.267).  Magna  arbor  vulgo 
twlfa  vocata  (TSyr.  V11.318).  Ilex:  theulfa  14S4  íNyirkállai,  Kova- 
chich,  Fornudae  .Soleimes  XXVIIi.  Az  tewlyfarol  ee.s  u;idrol 
(Pesti;  Fab  Vl\.  '£)  (lignum  ilicis;  eicbenholzj.  TAIgy  fiival 
meg-lágyittatot  patsmagoc,  papucsoc  (Com :  Jan.  lOii). 

tölgyfás :  quercetum  C.  MA. 

tömö-fa:  (partcula;  schlagelj  .\  padimentom  titnil  fával 
tőmnttetet,  paskoltatot,  sulykoltától  (Com:  Jan.  108). 

tövis-fa:  I)  (.spinaj  ein  dorn,  une  épine  KirBesz.  15-1.  3) 
line  acatia,  un acatia,  akátzia  KirBesz.  154. 

tudomány-fa :  arbor  scieotiae  Kr.  [baum  des  wúaeas} 
Adamot  tilta,  hogy  a  tudományfának  gyilmOltséb<51  ne  egyek 
(Pázm:  Préd    794). 

turbokló-fa :  [contus  piscatorius :  störstiuigej.  A  luilá.szok 
;i  halakat  az  ő  eny-helyekn'l  tnrb<jklo  fával  a  hálóra  kergetik 
(Komár:  Iniáds.  225). 

tűz-fa,  tüzi-fa.  Tüz  fa:  ligiuim  focarium  Sí.  |breiHiholx| 
Udvornici  ecil.  de  5.  Monté  P.umoniae  debeiit  dare  trés  carratai 
lignorum,  quos  vocjmt  trafa  124(i  (Wenzel  VII.97i.  Til/Jfa  iK,ár 
Élet.  1.40  E. 

ugorka-fa. 

(.SzólásokJ.  Igen fel-is  akarn-ál  te  az  ugorka  fára  hágni 
(Pós:  Válasz.  113).  Amaz  hires  Esztergom  is,  uem  látd  mikéni 
jára  ?  a  ki  régen  hágott  vala  nagy  uborka  fara ;  de  nwir  scsegénj 
visszaesett  a  feje-lágyiira  (Thaly:Adal.  II.130i.  Az  érdemokiM 
főllyfil  való  nagy  iK)lczra,  és  uborka-fiira  vágyódó,  fői  fuval 
kodott  dagiUyos  kevélyek  (Birci:  Ünnep  B2bi.  De  mi  történt; 
1  e  e  s  e  1 1  az  eb  az  u  b  o  r  k  a  farul,  még  arnd  a  hel)TÚl-Í! 
i    le-vottetett,  le-esett,  a  hol  el5bb  ült  (uo.i. 

várta-fa :  (?]  Nógrádban  az  várta  fára  adott  kis  bin'i  nran 
33  fL  iMoiiTME  157,i 


VERÖ-fA— KABULA 

verö-fa:  [tymijani militaris  pleptrmn:  trommelschlaKel)  (Com: 
Orb.  ■2Ú-:i 

vetólö-fa:  alaln-uni,  rhoiubus  [lia«iiül|.  A  fmial  peretz  gombo- 
létiira,  vetél5  fára  tétettetvéii  (Com :  .lan.  97). 

villa-fa:  [cerviis;  stützgabel].  HAI6  terjesztS  póznak,  villa 
lak  (Com:  Orb.  Ui7i. 

vitorla-fa :  juiteima  C.  aiiteimae,  iiialus  MA.  (segelbaumj. 
A  vitorla  fákra  a  vitorlákat  ki-fejtic  (Com :  Jaii.  89.  Erasra : 
Erk.  19). 

zárló-fa:  flaustrum  l'Pl.  (riegelj. 

zelnice-fa.  Zelniree  fa :  iera.sn.s  avinm,  .sive  racemosa 
Beytlie:Nom.  'i.  [vogolkii'schbaiim,  trauljenkirschbaum]. 

zugoly-fa :  llclitorium  MAI.  jugum  liciatoríum  MA.  [vveber- 
baum).  Takáts  zugolj-fája :  jugum  MAI.  iKMK.  III.450).  A  szövők 
zugolyfája  (Molu:  .lÉpiil.  54).  [Vő.  cubor-fa]. 

Fácska:  I)  arbiiscula  C.  MA.  [biiumcheu].  Vad  cypros  ala- 
raon  faezka  Ölelt  Herb.  20).  2)  ligellum  MA.  [Iirtlzchen].  Kén- 
kiivp.f  fát.«kák,  mellyekkel  gyújtunk  valamit :  creniium  PPBl. 
Metelget  faczkat  (BorurPréd.  410i.  Az  mi  nepeinc  henyelaosel 
faraka  metelgetessel,  rágalmazással  e.s  ezer  liitsagual  mulattac 
el  minepet  (Bom :  Evaug.  1  V.521 ). 

Fáész :  [liguor ;  holz  holen].  Az  épfilet  tát  kereső,  fájészo, 
erdóllő,  az  elő  fákat  a  főidre  leejti :  materiarius,  lignator  aibo- 
res  in  terram  sternit  (Com:  ,Jaii.  127). 

Fái:  1)  arboreus  C  [baum-].  Nem  fai  tewysk  wala,  bauem 
tengeri  tewysk  (AiwrC.  185).  Ha  öszue  törőd  az  fay  főnnyű 
dióit,  rut  kormot  el  vett  (Mel:  Herb.  9).  A  mi  illeti  a  tóplálást, 
nézzed  az  égi  madarakat;  küzzülök  ki  fíildi,  ki  fái  maggal  él 
(P;'izm:  Préd.  971).  Fáj-szederjek  (Com:  Jau.  24 1.  Az  fai  gyűmől- 
raők  aligh  maradnak  kár  nélkül  (líBécs.  1666.  B8)  A  fái  sós- 
kánil  fLipp:PKert.  IU.224).  3)  ligueus  [?]  MA. 

Fánya.  Méta  exit  ad  lignum  tfáanya  vocatiun  1272  (Cod- 
Patr.  V.171 

Fára-való :  [fmvifer :  galgeaschwengel|.  Eredj  fára  való : 
abi  directe  PPBl. 

Fás:  1)  arbustivus:  mit  liíiurcen  beptiauzt).  Cmn  medietate 
paludis  nomine  Fos  1221.  (VReg.  361).  Faashalom,  mons  1283. 
(C>zinái-).  Locus  fas-fuen,  locas  geres-fuen  1291.  (Njt.  VII175). 
Neezyetek  yol  megh  az  feldet,  ha  .syi-os  awagy  meddew,  ha 
pwzta  awagy  faas :  nemorosns  (JordC.  145).  2)  ligno.su.s  C.  dura- 
teus,  durus  MA.  PP.  Piolzig,  bolzartig].  *Fás  dió:  durate?  nu.\ 
MA.  *nH.>;  sine  meduUa  PPBl.  Saláta  czikória  gyökérbiM  :  hámozd 
szépen  meg,  a  £á.s,sjit  hánd  ki  (TörtT.-  L579).  Midőn  az  agat 
bé-té.szik  a  főidbe,  az  izén,  a  fis-sán  főllyúl  bé-mes.sék  (Lipp: 
PKert.  111. SS).  S)  [asper,  morosns ;  rauli].  Vgyan  illyeu  fás  ő: 
totus  ecliinas  asper  (Decsi :  Adag.  161).  Azért  nem  érdemli  a 
tekellet&s  aszszony  nevet  valaki  az  igen  fás  vagy  darabo.s- 
erkűltsü  urának-is,  inkáb  nem  kiváimya  éltét,  hogy-sem  holtát 
(Pázm;  Préd.  144).  De  meg  kellene  e  féle  fás  keraszfyénuek 
tanulni,  hogy  (Megy:  Bayle  209).  4)  (hastatus;  mit  einem  wurf- 
spie.sse  bewaffnet|.  Sok  gyülevész  népek  seregedben  lé.sznek, 
fások,  kópiások,  iKÍuraélosok  lesznek  (RMK.  11.106). 

[Fásod-iki 

még-fásodik :  [aibore.sco ;  baumartig  werdenj.  A  tárkony 
.szárai  gyöngék  elsőben,  az-után  meg-fásodnak  (Lipp :  PKert. 
11114). 

Fásos.  Pálma  fásos:  palmosus  C.  MAI. 

Fátalan:  (arboribus  carens;  ohne  báumej.  Fátalan  hely,  a 
kerteket  égetik  1674.  (Nyr.  XII.228). 

FABULA:  [fabula;  fabel].  E  fabula  erre  taiut,  hogy  luMese*' 
es  e.szessec  legyfinc  iHelt:  Mes.  205 1.  Fabulái-,  az  az,  hiába  való 


IFABL'LAS)— VlSSZA-l'Atí^AK 


746 


terétselésec  p.s  káb.-i  beszédéé  (Ilelt:  UT.  Kkl).  Immár  csak  hit- 
ságos  mulatságra  vágyódnak  mindennek  fülei,  bába  beszédre, 
álnokul  költíitt  fabulákra  (RMK.  I.:i40i.  Emberektől  talált  fabu- 
lákkal terheli  az  e<'i'le.siat  (Czegl:  MM.  32).  Ae.«opus  fabulája 
(1.58i.  Mag;un  .személji't  e  világnak  fabulájában  nem  elég  alkol- 
niatosson  vi.sehii  lattatom-e?  (llly:  Préd  1.357). 

[Fabulás] 

Fabuláskod-ik :  [fabulor;  fabuliren,  schwatzonj.  Az  vr  sző- 
lőjébe mennyünk,  nem  fabulj'iskodni,  hanem  munkálkodni  (llly: 
[    Préd.  L275.  n.213). 

FÁCÁN  {fntzany  Moln:  JÉpül.  82.  /<i<-sá)ii/ozni  Monlrók. 
XV.300) :  phasianus  C.  MAI.  [fjLsau].  Faclian  Iwny  ala  liyttani 
(LevT.  1.215).  Elewen  ne.sten  tlátzyan,  ozthiui  tyz  fogol  (RMNy. 
in.31).  Faczamuak  [így]  farka  (Pont  1.58).  Fátzán  hus  (ACsere: 
Enc.  216).  Ki  ki  már  két  gyenge  fátzánnal  béllelt  meleg  italo- 
kat vett  bé  (Fal:  NA.  130). 

Fáeánka:  [pliasianus  parvus;  fasaiichen].  Fenyös-,  csá.szár- 
uiadarkák  az  ebédnek  ékes.sége,  fogoly,  viidkan,  fácánkák 
(Fal:  Vers.  878.  Gvad :  Pösty.  4). 

Fácános  :  phasianarins  MAI.  [fasanenzüchter). 

Fácánosod-ik :  [putidus  tio;  stinkend  werden].  A  hus  el- 
kezdett fáezánosodni  (Nyr.  X.470). 

Fácánoz :  [phasianos  venor ;  fasane  jagen].  Kimentem  nyu- 
lászni és  fáczányozni  (Monlrók.  XV.300).  Reggel  fáczánozni 
megyihik  (RákGy:  Lev.  385). 

FACSAR :  obtorqueo  C.  premo  MA.  [winden,  drehen). 
Facsart :  obtortus  C.  tortivus,  tortus  MA.  Ez  zőlfit  eg  pohárba 
facara  (GuaryC.  18).  Az  kerezt  fan  sotut  tenen  magad  facharal 
((jlomC.  119).  Hogy  olayt  faczarna  az  kewből  (JordC.  273).  Az 
réglek  másuvá  facsarták  az  öirLstus  rendelését  az  vr  vachorá- 
'  jában  (Pázm:  Kai.  148).  Igen  vélte  vagyon  oly  világos  mondás 
a  sz.  Írásban,  mellyet  másuvá  nem  facharhat  az  emberi  elme 
(Pázra:LuthV.  238).  Ide  fatsarják  ama  példabeszédet  (Ker: 
Préd.  19).  Maga  elméjéből  facsar  valami  bolond  eoasequen- 
tiákat  (Matkó;  BCsák.  428).  Azt  tartya,  hogy  a  hit  dolgát  ki-ki 
maga  feje  szerint  fatsarhattya  (Fal :  NE.  60). 

[Szólások].  Igen  faczaria  az  pareit:  'fíXavcO!;  i^Decsi: 
Adag.  24). 

ki-facsar  :  exprimo,  extorqueo  MA.  [auswinden,  auspressenj. 
Ki  facsart;  expressus,  extortus  MA.  líinec  gerezdi  a  ziz  Maria 
es  ő  belőle  kyfacsart  bor  az  ő  fia  (Fél:  Bibi.  89).  Kerezt  fának 
saytoyaban  ten  magad  ydwe.ssegvvnknek  bort,  the  diaghalathos 
weredet  ky  fachyaraad  (PozsC.  13)  Ha  ki  faczarod  és  meg 
iszod  az  rossa  bugia  .suc.cus.sat,  ver  follyas  ellen  ió  (Mel:  Herb. 
24).  Micsoda  facsart-ki  tehát  .szemeiből  illy  sűríi  könyveket? 
(Mad:  Evang.  590).  Végy  párét,  tödd  fíjl  vizbe,  forrald  meg, 
vüdd  ki  onnét,  fats,<u-d  ki  levéből  (Radv:  Csal.  1U.47).  Csak 
eggy  igaz  anagrammot  .sem  tudott  az  Pázmány  Péter  uram 
neueből  ki  facsarni  (Bal;Epin.  4l.  Kerti  bogáucsnak  levét 
facsard-ki  (PP:  PaxC.  269).  Úgy  bánnak  az  emben-el,  valamint 
a  tzitronuai,  a  mellybftl  a  levét  kifatsarván  azután  elvetik 
(Mik :  TörL.  64). 

kifacsarás :  expressio,  extorsio  MAI.  [das  auspressenj. 

meg-facsar :  comprimo,  contoniueo  MA.  [pressen].  Kyt  te 
mykenth  megh  fachart  zőló  feből  bewőn  ky  őtteol  (WinkI  C 
258.  CzechC.  21).  A  bys  almát  meg  kely  tőrny  as  faehániy  es 
annak  chák  a  tiszta  higiat  kely  reá  töltény  (Frank:  HasznK. 
216).  Végezetre  a  pogány  tatár  erez  sajtója  alatt  mayd  négy 
esztendők  tőlteigh  megh   facsartatott   (\'árM:  ÉgőSzöv.  Bevez.). 

vissza-faesar :  [detorqueo,  |«rverse  interpretor ;  verdrehenj. 
A    dolgot    vlsza   t'ats;u-ja,  és  máson  pepetsel   iGKat:Titk.  322). 


717 


FACSAlíA-S— l"Aa\7.AL 


MEG  FAGYLAI,— l'AOGYA.S 


Facaarás :  contoisio,  comprps.sio  MA.  [das  wiiulen,  prosseii, 
vordrelien].  A  poniagiaiiát  f;iesar;'iss,'il  jó  it  It  szdli^áltat  (UKal : 
Ker.  410).  Az  to  arKmiieiituinfMt'liai;i«>cl  &  chighiizá^od  (Bal: 
Cslsk.  246),  Miiideii  tekerés,  facsaiás  nélkül  meg-érthettjök 
(Otr:Besz.  151). 

Facsarék:  [expresnim  qviid,  succiw;  etwas  lieraiisgepre.«stos, 
saft].  Vegyen  az  oruos  doctor  Ijott  leuet,  páltyji  faczarékot, 
dorong  peczenyét  iiri.'io — 7">.  Toldy:  Adalékok  a  Régi  Irodalom 
Történetéhez  23). 

Facsargat :  [exprimo ;  pressenj.  En  kezeym  faczargatanak 
zeepyllatliw  mjrra  iiowí)  kenetetli  (ÉrsC.  219). 

Facsarit :  Idetoniuoo ;  verdrehen].  Az  isten  igéjének  viasz 
orrát  tsinált  és  szintén  oda  fitorífja  s  fat.sari'tja,  ahová  akarja 
(GKat:  Válts.  IMIU:!). 

Facsarod-ik :  contorqueor,  coniprinior,  exprimor  MA.  |si(^li 
auspras.sen,  tr;iufeln]. 

Facsarodáa:  |extor.sio,  expressio;  da-s  triiufelnj.  Fatsarodá- 
sAig  sutultaték  (a  szSlfl,  GKat:  Válts.  ILI 24). 

Paesarog :  [torqneor ;  sich  winden].  Facsarog  tekereg  a 
nyárs  előtt  (GKat :  Titk.  ÍDJ.'i).  Nosza  facsargó  Mátyás,  inondgyad 
itt-is,  hogy  hamis  a  fordítás  (Matkó;  BCisilk.   322). 

Facsaros :  tortus,  contortus,  intortus  Kj.  [ge«Tinden,  ver- 
dreht].  Akaratod  tekore,s,  facsaros  Ié.szen  (Hall:  Paizs.   84). 

1.  FAGY  {faagy  NémGl.  336.  Jugy  ÉrdyC.  628):  gelasco, 
glacio  MA.  [fiinren].  Borzos  hajai  meríbe  fagyt;ik:  hirsntae 
*diriguere  coniae PPBI,  0  neky  luhay  te.steelioz  ees  ;iz  .sehfikhóz 
ragattanak  es  fagytanak  vala  (WiiiklC.  201).  Ki  al  vala  a  na<i:h 
hidegre,  es  a  vizes  ruhát  magidioz  ha^a  vala  falnia,  es  liog 
megfa^vala,  be  me*en  vala  a  na^  heusegben  (NádC.  84). 

[Szólások).  Véréében  f  o  g  y  w  a  u  halwa  fekzyk  íErdyC. 
628.  NagyszC.  86).  Vérben  fagiuan  fekszik  teste  iBáthliúcs.  3). 
Vérébe  fagyot  ruhayat  zent  testéről  levonyák  (Maro-svásárljeliG : 
Evang.    307).  Azon  vérben  fagyva   tétetek  el  (Kor:  I'réd.   428).    ; 

be-fagy :  congelo  MA.  [einfrieren].  Az  tenger  be  fadna 
(Mon:  KépT.  296). 

el-fagy:  congelo  MA.  [abfrieren]. 

kömyül-fagy :  circumgelo  MA.  (ringsum  aiifrierenj.  Kör 
nyiilfagyott :  circumgelatus  C. 

még-fagy :  congelo,  conglacio,  obrigeo,  gelasco  C.  (einfrieren, 
erfHeron].  Megfagyott:  golidiLS;  megfagyható:  gelabilis;  meg- 
fagyhataflan  :  ineongolahilis  C  MA.  Meg  fagyok,  meg-gömbőrö- 
díim,  giberedem,  nieg-aluszom  a  hideg  miatt :  dirigeo  I'PBl. 
Mogyfaagy  (NémGl.  336).  V4í  too  nagyon,  kőzeep  ;irant  meg 
fagyoth  (SándC.  37).  Az  é.szaki  tengerben  szigetec  vadiiac  hol 
meg  fagy  a  tenger  illeltiKrón.  16).  Meg  fagya  és  be  álla  a 
Duna  (114).  Megfagyott  .sokaknac  szivekben  az  atya6ui  szeretet 
(MA :  Scult.  27).  A  ziizmarjíz  meg  fagyott  liamiat  (Com :  Jan. 
10).  El  Ilidnek  az  étkek,  meg-fagynak :  dia  speisen  werden  Ualt 
(KirBe-sz.   98). 

megfagyás :  gelatio,  congelatio  C.  MA.  [d-us  einfrieren, 
erfrieren]. 

öszve-fagy  :  congelo  C.  concresco  MA.  [zusatnmenfrieren). 

öszvefagyás  :  congelatio,  concretio  C.  MA. 

Fagyás:  gelatio  PPBl.  [frost]. 

Pagyhatatlan  :  ingelabilLs,  incongelabilis  MA. 

Fagyható :  gelabilis  MA. 

Pagylal :  gelo,  glacio,  conglacio  MA.  (gefrieren  machen]. 
lukab  hanas  es  es.sős  leszen,  liogi  nem  mint  fagilalo  (KBécs. 
1572.  Db).   íjzent  Benedek  niezitelen  testéi  .súiii  tövisben  Kuig- 


gatta,  szent  Ferentz  havak-kiízzé  fagylalta  iPázm:  Préd.  346i. 
A  l'agyas  szellő  fagylal  miriket  (CVjm:  Jan.  lu^  A  goiM>«!  id6 
.számtalan  folt  juliokat  Ls  mindenfelé  a  mezíre  szorítván,  mind 
Ijásztorostúl  sok  ezerekig  rakásba  fagylalt  (Kiimy:  Moa  1.81). 
Fagylaló  nagy  .szél  kezdett  fúni  (Monlrók.  XV.36).  Éjszaki  sze- 
leknek fagylaló  fnvása  (Orczy:  KöltSz.  2241. 

még-fagylal :  gelo,  glacio  C.  MA.  perfrigefacio  PPBl.  [ge- 
frieren machen].  A  vén  fel&ség  meg-fagylalja  az  urát  vagy  férjét 
*<ongebtt  uxor  anas  virum  PPBl.  Satunnis  az  eget  megh  fTil- 
bő.seteneie  es  fagilalnaia  íKBécs.  1572.  E2). 

IFagylalód-ik) 

raég-fagylalódik :  [congelo ;  gefrieren).  A  viz  mog-fagy- 
l:d.xlik  (Pós:  Igazs.  11.196). 

Fagylat:  [gelo,  glacio;  gefrieren  machen).  Mwkawal  cw 
ereyket  ziiggattaak  es  veereketh  fogylaytaak  [így]  (ÉrdyC.  15.v)>. 

még-fagylat :  cv  Cliak  emlekezeteis  a  vért  elaluttya,  a 
tagokat  meg  ftigylattya  (Lép:PTiik.  11.164). 

2.  FAGY :  algor,  gelu,  gelicidium  C.  MA.  [fi-ast].  F'agyát 
kivonszom :  egelido  PPBl.  Vettettenec  eynec  fa^ra :  in  gelu 
noctis  (BécsiC  101).  (A  völgyuek]  eggic  oId;da  telyes  vaia  tűzzel 
es  ammasic  na^  hidegsegSs  havas  tágg^al  iNádC.  8.5).  E^  tiKi 
uagyon  kSzep  arant  meg  fagyoth  es  fagyon  yl  eg  bestye  (SándC. 
37.  KBécs.  1572.  D7j.  Fel  bontya  az  6d5  le-padlott  fagyait 
(Gyöngy:  K.I.  132).  A  fel  fakadtt  fagyok  sárral  egyelflinek  (133), 
Ellenségem  gyízöm  mind  melegen  s  fagyon  (Kónyi:  IlRom.  201. 

(Szólások].  Mi-képpen  h  a  d  g  y  u  k  v  é  i  b  e  n  f  a  g  y  b  a  n,  luigy 
irgalmatlanul  (Csúzi :  Síp.  682). 

Fagyos  (fagym  KBártfa  1583J).)-  I)  glaciális,  praegelidu.* 
C.  glaciatus  MA  [frostig,  eisig).  Fagyos,  hideg  Saturmis  (Com; 
Jan.  8).  Kő-essü,  fele-fagyos  (.seniigelata),  hó  íConi :  Orb.  19), 
Kőgős  és  fagyos  helyek  (MLsk :  VKert.  55).  2)  [gefromes,  fagy- 
lalt], Enyhiíluek  fagyossal,  s  moudola  tejével  (Gvad:  FNót  39), 
Egygyik  lemonádét,  másik  fagyost  kér  (106|,  S)  Fagyos  lév, 
;    kotsonya :  gallerte  KirBe.sz.  126. 

Fagyosod-ik  :  glacior  Com:  Jan.  10. 

3.  FAGY  (fávy'í):  [reficio;  herstellen?)  Lata  keth  atyailj:i 
kat  ew  attyokkal  egybe  fagy^van  e\v  lialoyokat:  vidit  eos  réti- 
cientos  retia  sua  (ÉrdyC.  14fib). 

FAGY  Ali  (fa</yol{a  Mel:  Herb.  TarfJ.,  uo.  2.5):  [ligustmm 
vulgare ;  hartriegel].  A  ftiz  s  fagyai  keserű  ombomek  (Ker; 
I   Préd.  220;. 

FAGGYCr  (/a<í<?.VM  Com:  Jan.  80.  fa^u  Szék  :  Zsolt  127, 
f!(jti:\t:  Holt:  Bibi.  I.108>:  sevum,  sebiim  C.  MA.  [talg,  \m 
.schlitt].  Faggyúból  való :  sel>aeeu.s,  sevaceus  MA.  Mj-ndennek  hí 
kSwery,  hayya  es  faggyá:  pingvedo  (JordC.  ü3i.  iy<!  yone  k) 
es  megh  emeeztoe  az  faggyal,  ky  az  aldozathnak  oltar.in  val;i 
(92).  Zent  Lazlo  raytok  rohana  es  nijiit  az  kőwer  faggjw  ;u 
tyz  ellen  wgyan  el  oiwadanak  ellene  (ÉrdyC.  4űob.  RSINy 
11.98).  Meg  temerdekfil  az  ü  sziuec  mint  eg  fagiitol  (Szék 
ZiolL  127.  Görcs:  Máty.  18).  Annakutanna  ved  a  kosnac  fagyát 
farkát:  tollcs  adipem  de  ariete,  et  caudaui  iHelt:  Bibi.  l.<.^2\ 
Az  gyertya  ol  aluszlc  ha  el  fogyna  az  kónérsege,  fag.va,  riaszii 
(Born:Préd,  297).  Zanias  faggyú  (Frank;  HasznK.  21).  Hogj 
az  fagyat  fölkiiltiik,  altunk  költséget  (Mt.nTME.  1.129). 

(Közmond.ások].  Ökör  ikra,  rák  fadgyu,  a  vén  aszszony  csali 
süsd  ki  pattjuityu  (Mon :  Ápol.  45). 

keoske-faggyu :  sebum  eaprinum  Kr.  [ziegenunsdilitt] 
(Tlmly:  \'É.  I.36S). 

Fa-ggyas:  sevosus  C,  MA  adipalLs  PPBl.  (talgig).  Stagnun 
faggyasto  vocatum  [?]  1374.  (ZicbyC.  III.536).  Blasiius  fagya; 
jobagio  1413.  (Nyr  V1.36).  Fadgyas  bör(TörlT.  XVIIIi  A  melj 
uj  fazékban  fagyn  volt,  mindenkor  fagyas  szagú  (Kisv:  .\<ljig 
450). 


r4;'  FAGGYAZ-FAJTALANSÁO 

Paggyaz :  se%'o  C.  sebo  MA.  fniit  talp  besclmiioreu]. 
mSg-faggyaz :  sebo  C.  MA.  [mit  talg  bescliniieren]. 

FAJ:  genimen  C.  stirps  MA.  geous  PPBl.  (aif,  geschleebtj. 
\iidi'og>Tius :  az  kinek  az  természet  mind  két  frle  faj-t  adót, 
ajiszonjférti ;  caprigenns :  ketske  faj  C  *Egy  favbol  való :  con- 
sener  MA.  Mend  \t  foianeo  balalut  evec  (tűi).  A  seljenierasztó 
tiogár  a  henivokuak  némiiiemfi  faja,  kik  kflzzni  némellyek 
Sregebbek,  némellyek  apróbbak  (Misk :  \'Kert.  676). 

Szíiiáíok].  Nemzetsége  hozta,  fajra  von :  *gentililium  hoi-  illi 
est  PPBl. 

(Közmondások).  A  jií  faj  idején  kimútatya  magíit  (Kisv: 
Adag.  234). 

[Fajdiü] 

el-fajdul :  (degenero;  ausarlen].  Hóimét  vagyon,  hogy  a  zab 
vad  zabbá  változzék,  el-fajdullyon :  ut  avena  in  aveuam  fatuam 
degeneret  (Com:  Jau.  27). 

[Tájit) 

el-fajít :  [degeneraie  facio ;  ausarten  lassenj.  Christustvl 
el-fajito  és  el-furtato   veszedelmes  értelem  (GKat:  Válts.  I.2fii. 

PFajonod-ü) 

el-fajonodik :  [degenero ;  aasartenj.  Az  el-fajonodott  roma- 
no-papistica  eocleáaban  a  szent  biblia  meg-maradott  (Pós:Igazs. 
n.367).  Haj  minden  keresztémi  szeretett&l  el-fajanodott  lélek 
(Pós:GBoL  73). 

Fajoa:  (pueros  habens,  paterfamilias ;  mit  kindem  gesegnet, 
familienvater  ?  nobilis;  edel?]  Azt  igen  jól  tudod,  ha  kezdünk 
meghalni,  feleségünk,  gyermekünk  nem  kezd  maradni,  tiszttar- 
tók, fajosok  viszszát  kezdnek  vonni  (Tin.  12). 

Fajt,  fajta :  generanira,  prosapia,  foetiis  Kr.  Fajt,  faj :  samen- 
zucht,  Adámi :  Sprachk  Hogy  illyen  io  faltának  magua  ne  sza 
kadna  (Zvon:PázmP.  205).  Dervis  [kutya]  egyik  farka  nagy 
lompot  eresztett,  tórók  országi  fajt,  \Tsel  kSvér  testet  (Gyöngy: 
KJ.  10). 

Fajtalan:  lascivus,  petulans,  petulcus,  protemis  C.  fescen- 
nins  PPBl.  [nnziichtig].  Fajtalan  gyermek :  catamitus  PPBl.  Ez 
net^p  felette  fayialau  vala  es  haylando  rnyuden  gonossagra 
(ÉrdyC.  49Sb).  Az  fajtalan  hajdúk  reá  haragvának.  Lám  az 
pásti  lelök  megijedt !  ott  mondanák  (Tm.  69).  Beszéde  neki 
lehet  vala  auagy  tisztességes,  auagy  lágy,  auagy  faitalan :  ser- 
mone  uti  vei  modesto  vei  molli  vei  procaci  (Decsi:  Sall.  19). 
Had  el  ama  fajtalan  nyájasságot  vagy  részegséget  iPázm :  Préd. 
342).  Szemérmét  mutogató  fajtalan  (GKat:Titk.  230).  Fajtalan 
gondolatok  iCom:  Jan.  183i.  Táiiezockal  a  fajUüanoc  (lasciri) 
g>akor!yác  magokat  (209).  Fajtalan  szemek  (Drég:  Spec.  35). 
A  páva  igen  buja  és  fajtalan  madár  (Misk:VKert.  311). 

Fajtalankod-ik :  lascivio  C.  protervio  MA.  [unzucht  trei- 
ben).  Fajtalankodó:  lascivibundus  C.  MA.  Kyk  őu  magokkal 
faytalankodnak  (SándC.  39). 

[Fajtalanod-ik] 

m^g-fajtalanodik :  [degenero;  ausai-tenj.  Megfajtalaiio- 
dá.suak,  elszakadának  attyoktól,  bfmos  néppé  és  álnak  maggá 
levének  (Tel:  Evaug.2  L380^ 

Fajtalanság :  lasci\na,  petulantia,  protervia  C.  [unzucht). 
Testi  fajtalanság  íDebrC.  142).  Három  byii :  keuel.seg  fosuenseg 
faytalansag  (TelC.  319l.  Az  dohos  testy  faytalansagh  (ÉrdyC. 
517).  A  bor  fól  gerieszt  mmden  faitalansagra  (Mon:Apol.  139). 
Senki  kSzzűlűnk  ne  legyen  az  ó  faytalanságánélkűl :  nemo 
nostnim  ex-sors  sit  lujairiae  nostrae  (Kár:  Bibi.  1.636).  A  szitko.s- 
sácrúl.  és  fajtalanságrúl  (Pázm:  LuthV.170).  Czac  az  testtnec 
dolgait   czelekeszi,  az  minemfiek,  az  parasznasag,  faytalansag, 


FA.JTALA.\SÁGOS— FÁ.) 


750 


I  babonálkodás   iMA:Scult.  683).    Egy   nap   sem    űznec  tői)  síl)- 

I  ságot,  faytíilanságot  (907).  Tiltya  az  szabadlábán  bagzo  feitalan- 

I  sagot  (Zvon :  PázmP.  80).    Magok  az  pápjik  sokan  utálatos  nio- 

I  górva  faytalaiisiigokiiak  voltak  adattatván   (Tolii;  Vigaszt.  230). 

Fajtalanságos:  [lascivus,  unzüchtigj.  Eez  ilyek  [ilyen  drá- 
galátos ruháli)  nem  zerzetes  azzonioknak  valók,  hanem  fajia- 
lau.'agos  kuniaknak  e.s  rutsagos  paráznáknak  (VirgC.  149). 

Fajul :  (degenero ;  aasarten).  Féltő  hogy  végtére  a  kálvinis- 
tasjtgli  a  Mahumet  tévelygésére  ne  tájiillyon  (Mad:  Evang.  570). 

el-fajul :   degenero  MA.   (ausarten,  aus  der  art  schlagen). 

j   El-fajúltak   a   maiadékok  az  í  eleiktfil :  degeiierarunt  eorum 

I    *posteri  PPBl.  Onszollya  kedygh  mynth  fiayth  hogy  athyoktul, 

■    az  az  A  t\vle   erkAlchyel  el  ne  faiulnanak  (Konij:  SzPál.  117). 

Az  isten   igeietul  el  faiult,    vetekben   meg   keményedet   (Mon: 

KépT.  11).  Mikor  faiiíltok  el  ez  világi  őrömnek  es  te.sti  győnyő- 

rúséguek  leiétől?  (Lép:  PTük.  m.274).  Az  élő  ktentül  ei-fajúlt 

I    sokaságot  észre  akarván  hozni  Ezechiás  király  (Pázm:  Kai.  al). 

Elfajult  tia  vagy  a  romai   háznak  (CzegI :  M5I.  2B).  Annyira  el 

fajjúlt  és  meg-változott  erkílcse  (Csúzi:  Síp.  235). 

elfajulás :  degeneratio  5LA.  [ausai-huig). 

meg-fajul  (?) :  [obduresco,  obfirmor ;  verstocken,  slan-sinnig 
werden).  Keméi)y.séggel  megfajulnak,  lágysággal  elkényesednek 
az  itjak  (Fal:  NU.  330). 

Fajz-ik :  1)  parturio  MA.  foetifico  Kr.  [gigno,  pario ;  zeugen, 
gebaren).  Chaus :  ).ov.o-áv8-f|poc,  párdocztúl  fajzott  fm-kas  C. 
Vadkantól  és  szelid  emétíl  fajzott  süldí  disznó :  hybris  PPI. 
Meddő  tehén  nem  leszen,  hanem  fayzik  (Mel :  Jób.  53).  A  szarua- 
sok  mikor  faioznak  (95).  Mikor  az  szaruasoc  fayzanae  (Kár: 
Bibi.  1536).  2)  [gignor,  uascor ;  gezeugt  werden,  geboren  wer- 
den). Hinnus:  a  mi  szamártól  és  lótól  fajzott,  és  az  annya 
szamár,  öszvér  PPBl.  Ordőgtűl  fayzot  (Zvon :  Préd.  1.884).  Mond- 
hassák igazán  fajzottál  Zi'initül  (Zrínyi  1.94).  Az  elevenen  fajzók: 
vivipari  (Com :  Jan.  40).  A  sok  szeled  nép  közt  vadon  fajzott 
emberek-is  vannak  (Fal:  UK  103). 

el-fajzü :  [degenero ;  ausarten).  Mivel  Vénus  asszony  ten- 
gerból  született,  anyjának  elfajzott  lyánya  nem  lehetett,  hanem 
hasonlatos  erkölcsöt  követett,  minemű  szüléje,  tart  oly  termé- 
szetet (Gyöngy:  MV.  84). 

Fajzás:  1)  (partus;  das  gebaren,  werfen].  Tartya  az  ekét 
és  minden  beszéde  vagyon  az  teheneknek  faj-zasokról  (MA: 
Bibi.  in.175).  2)  foetus,genitura  PP.  (brut,  sprB&sliiig].  Az  oroszlán 
az  6  fajzását  holtul  fiazza  (Ker:  Préd.  409). 

Fajzat :  genimen,  foetus  PP.  [brut,  sprOssling).  E  faizat  sem- 
minél ki  nem  vettethetic  hanemcac  boitel :  hoc  genus  m  nnllo 
potest  exire  nisi  in  oratione  (MfinchC.  89b).  Porban  pe.selő  kis 
fajzat  'Matkó :  BCsák.  5).  A  vakmerőség  a  bolondságnak  fajzattja 
(Fal :  NA.  223).  Megtörténik  még  a  szeientsének  saját  fajzatin-is, 
hogy  a  difsöséges  kezdetnek  őrömi  keserves  siralmokra  olva- 
dozzanak (Fal:UR  396). 

FAJ:  dolet  MA.  [weh  tun,  sehmerzen).  A  fejem  fáj:  *dolet 
mihi  caput ;  veséje  fáj :  ex  *renibus  laborat  PPBl.  Ez  .soror 
kezde  erzeny  nagy  faydalmat  az  ov  job  vállában,  vgyan  azon 
helyen,  hol  zent  Margit  azzonnak  faj  vala  (MargL.  64).  Monda 
zent  Damancüs,  bog  feye  fay  (DoniC.  139).  Szfiue  faya  ia\1a: 
tactus  dolore  cordis  iiitrinsecus  (Helt:  Bibi.  LC2).  Nagy  lelke 
fájva  kere,si  az  orsós  Christust  (Zvon:  Préd.  L301).  A  szivem 
tay  rayta:  proh  dolor  (Ver:  Verb.   296). 

[Szólások).  Veszem  eszembe,  mitűl  fayou  bibéje  (Zvon : 
PázmP.  225).  0  töt  latrúl,  s  má.snak  fái  az  feie  belé 
(Decsi:  Adag.  284). 

(Közmondások).  Kiuek  kinek  az  ö  petörkéie  fáj :  suam  ipilsíiue 
rem   meminit   (Decsi:  Adag.  2(56).    Kinek  kinek  az  ő  bibeie  fai 


751 


fAjás-fAjdal 


fAjUALOM— FÁJLAL 


75Í 


(248).  Kinek  hol  fáj,  ott  tapogatja :  iibi  dolor  ibi  manus  PPBI 
Nálluuk-is,  a  kinek  hul  fáj,  ott  tapogartja,  a  hol  viszket,  ott 
vakarja  iFázni:  Kai.  1767.  MNyelvészet.  VI.404i.  Az  kinek  az 
fosa  fáj,  rajta  tartja  az  nyelvét  iGér:  KárCs.  I\'.175). 

Fájás:  ilolor,  dolentia  HK.  [m-.linierzj.  A  (6  fél-részének  fájás;i : 
liemitrania  PPBI.  Ez  igen  io  lepnek,  szftnec  faiassa  ellen  i.Mel: 
Herb.  19).  Az  bal  oldalomuak  fájása  s  nyilallása  is  volt  rajtam 
íMonlrók.  XV.:!.5,i. 

ágyék-fájás:  lumbago  MA.  t'ouiJaii.  57.  (lendenschmer- 
zen). 

bél-fájás :  ohordapaon  PPI.  [bauchweli].  Béli-fájás  íDiósz: 
Fal.  152). 

comb-fájás:  lumbago,  ágyéki  fájdalom  PPBI.  (lendenschmer- 
zenj. 

csipö-fájás  :  i.sbias  Coni :  Jan.  58. 

fog-fájás  :  1  idontalgia  Com .  Jan.  B8.  [zabnweli].  Jó  fog-fájás- 
tól: *i)roliibet  denticum  doloreni  PPBI.  Fogfayasok,  tőfayasok, 
kSzuenók  (TelC  143.  DebrC  Ő75,i.  Fog  fájás  lészen,  mikor  az 
inyec  rothadnac  (Com:  Jan.  5tí.  Gér:  KárCs.  rV.470). 

fö-fájás :  ceplialalgia  C.  (koptiveli,  koi)fsclimeraJ.  Megaggott 
föfájá-s:  i'Pplialaea ;  nátháiul  való  fiifájá-s:  gravedo  C  Részeg- 
ség miatt  való  fó-fájás:  crapiila  MAI.  Fél  fó  fájás:  liemicrania 
PP.  Ki-alu.szom  a  bortól  való  fiVtVijást:  *edormiscani  crapulam 
PPBI.  Symonnak  h\v  yppa  nagy  tt'e  la)dalomlian  fokzyk  vala. 
es  megli  aiwan  lu'v  felette,  paranczola  az  ft'e  tavasnak  e.s  elhagya 
hiStet  (JordC.  533.  DebrC'.  575).  Fe  fayas  wagyou  rajtam 
(Levl'.  1.254).  (Borsfö)  ió  fo  faiastul  (Mel ;  Herb.  121).  Ffi  fájást  von 
niíigára  (C'zegl :  MM.  ISöl.  A  részegnec  büntetésére  avagy  nieg- 
lakoliLsára  a  bortiíl  való  fő  fájiis  (Com :  Jan.  181).  Uralkodny 
fog  az  hymIS,  chez  [csecs]  es  harmadnapi  hideg  feifájások 
aíBécs.  1651.  45). 

gyomor-fájás  :  eardiogmus  C.  [mag6nschmei"zen].  Gyomor 
fájás  esek  vala  rejim  (I^evT.  11.32).  Gyomorfaiást,  has  tekerő 
czemert  meg  gyógyít  (Mel:  lierb.  47). 

has-fájás :  tormina  ventris  MA.  |baucbweh].  Ez  bóruei  has 
fayást  és  vér  follyást  meg  állat  (Mel:  Herb.  184].  Ha  gyakran 
szomjuzol,  s  ganejod  hig  siros,  hasfájás-is  olly  jel,  mely  íFelv: 
SchSal.a  28). 

méhe-fájás  :  [morbiis  uteri ;  gebarniutterleiden].  Méhe  fájás 
avagy  anyaméh  gyogyitó  orvosságok  (Com :  Jan.  217). 

mell-fájá^ :  [dolor  pectoris,  mammarum ;  brustschmerzj. 
Cynamomom    fa   nieel    fayastwl    felette  liaznaal  (ÉrdyC.  476b). 

oldal-fájás :  |)leuritis  C.  f.seitenstechen].  Oldal  fayas  auagy 
nyilalas  niiat  meg  betegűlnec  (KKrakkó.  1573.  A3.  Com: 
Jan.  57). 

szem-fájás :  ophthalmia  C.  (augen-schmerzenl.  Vala  egy 
nemes  le;m  kynek  oly  nagy  zeme  fayasa  vala  (ÉrdyC.  403b). 
Fő,  fog,  szem  faias  (Born:  Préd.  43).  Hzem  fájás  ellen  való 
(Com:  Jan.  174). 

szív-fájás.  Szn  tajá-s:  lardialgia  Com:  Jan.  57.  |lieraleiden). 
8zívfájá.s,  kp.sorülés:  eordolium  PPBI.  (her/.wehj.  Zyw  fayasth 
testy  reezketegőt  meg  vygazt  (ftrdyC.  4K5b).  Melynec, szifi  faiasssat, 
Inmitot  gyogyit  (Mel:  Herb.  177.  LevT.  U.248).  Sziv  fájás  ellen 
való  (Com:  Jan.  175.  Sim:  Evang.  176). 

rájdal :  doleo,  indoleo  Kr.  [Uber  etwas  klagen,  beklagenj. 
Uita  hw  napát  vezteg  fékwen,  feyet  faydahran :  vidit  soi-rum 
ejus  febricitantem  (JordC.  376.  156).  Feiet  faydallya  (Frank: 
llibcziiK.  32).  Ott  kenny  a  hol  faydallya  (löl.  Bankodul  de  nem  fay- 
(lalla.s,  haragszol  de  chendesz  vagy  i Pécsi:  Ágost.  42).  RaKságát 
fájdalva érzi kedvessének (Gyöngy:  KJ.  64).  Füleit  f;^dalt.'t  ások 
jílvó  menő  zürgUliWő  kocsik  miatt  (Fal:TÉ.  773).  Balsorsom 
szivl)ól  fájdaljátok  (Kónyi:  HRom.  16:íi.  Knmilbija  felett  igen 
nagyon  fájdolt  {löö). 


[.Szíjlások].  Ha  egygyetsko  maga  bibéjét  fájdallya 
már  az  egész  nemzetségen  megfordult  a  nyavalya  (Fal :  NA 
r32).  Nem  tsuda,  hogy  (a  pór  nép)  maga  bibéjét  fajdalja  (Fal 
BE  558). 

Fájdalom  ( >(ii/<"'<''"'ayrth  PozsC.  23.  jayudulmH\  PeerC 
126.  /íiirn/<!Í<;/;imalCis.  1.4.yaj/ií<i7nbolNagyszC.  4):  dolor,  dolentif 
C.  MA.  (sclinierzj.  Fájdalom  nélkül  létei :  indolentia ;  gyennol 
szülés  fájdalma:  puerperium  C  Szemnek  kíinj-vezí  fájdalma 
epiphora  PPBI.  Meg  (oglaytatec  nag  faydalmackal  iTelC.  227) 
Bekevtyk  vala  az  ev  kezet  az  nagy  faydalmert  (MargL  23) 
Azon  keserűségben,  kit  a  nag  faydambol  viseltei  iNagysiC.  4) 
Munka,  faydalm  es  korsag  (BodC.  3).  Nag  fayadalmal  zakadoz 
nak  wala  az  ynak  íPeerC.  126).  Mikor  a  varosbeliec  fayda 
lomba  volnanac :  nuaudo  gravlssimus  vulnenmi  dolor  est  (Helt 
Bibi.  I.K).  Kettős  gyermeke  lészen,  nagy  fáiadalommal  hozzí 
az  gyermeket  (Cis.  14)  Minden  nevetség  fájdalommal  elegy 
és  az  örüni  vége  sir.ás  (IVizin:  Préd.  I69i.  Szabados  voltál  i 
fáydalommal-való  szülé-snek  átkátul  (P;'uan:  Imáds.  37).  Szfibél 
faydalom  iToln :  Vigaszt  Eli'ib.  Itn.  Az  tigris  nem  őrfil  ug> 
véres  praedaban,  mint  te,  oh  kegyetlen,  lőlkőm  fájdalmábar 
(Zrínyi :  ASyr.  3).  Veséc  fajdalma :  nephritis ;  has  rágó  fájdalmat 
íCom :  Jan.  57).  Szivét  nagy  fájdalom  szállya  iGyöngyD:  Char.  74) 

ágyék-fájdalom:  [lumbago;  lendemveh]  iXad:  Kert.  306) 
.4gyéki  fájdalom,  tzoml>fájiis:  lumbago  PPBI. 

fö-fájdalom  :   [cephalargia ;   kopfschmerzj.   Symoniiak    li  * 
yppa  nagy  ti'o  faydalombmi  fekzyk  vala  (JordC  533.  258.  45' 
Few  faydalmat   kezde  zenwedny  (ÉrdyC.  543b.  248.  The>vrC 
217). 

oldal-fájdalom :   dolor  laterális  PPBI.   [seitensehmerzeu] 

öklelet-fájdalmíi :  plenriticus  MA. 

szem-fájdalom :  |opbthalniia ;  augeiis<-iimerzj.  Nagi  zeu 
fayd.tim  íVirgC.  1U4).  Szem  faidalom  igen  uralkodik  (Cis.  E2i 

szü-fájdalom :  caidialgia,  eordolium  Kr.  (lierzweh).  Horn 
lokom  verítékében  fáradok,  szfi  fájdalommal  küilódom  rPázm: 
KT.  432.  MA:SB.  113.  Tof:  Zsolt  55i. 

Fájdalmas :  dolore  atiectus,  dolens,  aerunmosus,  aanciui 
MA.  [mit  .schmei-zen  behaftet,  sclimerzend,  weli,  leideud^  Béli 
fájdalmas,  bél-fájó :  iliosas  PPBI.  Nézed  faydalmas  kőnneí 
zemeit  (VitkC  I8|.  Az  fáydalnuisoc  mikor  tiiznak  orősseii,  hidei; 
dér  leszon  (Cis.  H).  Nékem  uram  lég>-  irgalnas,  mert  vagyoi 
nagy  faydalmas  (MA:  Bibi.  V.5).  .Soc  betegec  és  fáydalmasoc 
vadnac  (MA:  Scult.  61).  A  ki  fájdalmas  szemre  néz,  tsak  tekin^ 
tettelis  ,szem-lájó  lészeu  (IVizm:  Préd.  íi55).  Feje  fájdalmas, 
keze  re-szket  (233).  FájdiUmas  szem  (Hall:  Paizs.  721.  Fajdal- 
massou  mondotta  illly:  Préd.  11209). 

Fájdalmatlan  :  dolore  carens,  quod  est  absque  dolore  Kr. 
(schniorzliKs].  Adgyon  az  isten  tenéked  iaydalmatlan,  gazdag 
Srőmű  órát  (MA:  Scidt.  14). 

Fájdalmatlanság:  indolentia  MA.  PPBI 

Fájlal:  I)  doleo,  indoleo  MA.  doleo,  indolesco  PI'Bl  lüber 
etwas  klagen,  beklagen).  Fájlalom,  hogy  elválsz  tílem:  lacrima* 
non  teneo,  cum  a  me  *abjuugeris  \VF.  Giomrat  igón  failala 
vala  (DebrC.  157).  Hasat  kezde  faylalni  .Ucll:Bibl.  I.  b4i.  Ha 
ki  nehezen  lehelletet  vehet,  és  mellyét  fáylalya,  ez  igen  liaszuál 
(Cis.  F2).  Faylalni  kezdette  feiét  (Tolu :  Vigaszt  EI«M).  'M.  Bil)é- 
jét  fáilalni  (CzegI:  Japli.  3).  Méltán  failallya,  és  panaszoikiKÜk 
(llly  Préd.  11.295).  Ha  edgyik  kéz  beteg,  a  más  kéz  Lvfájlallya 
(Tof:  Z.solt.  51).  A  viz  széliu  szedegető  niehetskék  után  igen 
intselkednek  |a  békák),  mellyek  akár  mint  t.sipkedjékis  őket 
de  ík  azt  nem  tájialják  (MLsk:  VKert.  261U.  2)  [dolore  afficio; 
schmerzen  venii'sachenl.  Ertem  mi  failall\a  a  te  gyomrodat 
(Tel:  Fel.  6).  Mi  trzután  nagv.sjigiKl  fejét  Írásunk  állal  nom  akjir- 
juk  fájlalni  és  busit;uii  iMon'niE.  lll.'í'J8i  Tiiliydona  a  ttlziiek, 
hogy  fayiallyon  iLép:  l'I'iik.  1.961. 


■i    -ö3 


FAJLALKOD-K— FÁJlN 


KAJLANDIS— FÖL-FAKAD 


751 


Fájlalkod-ik  :  fqueror,  conqueror ;  klagen).  Mint  az  arany 
a  tűzben  nem  fájlalkodik,  up)-  az  igaz  a  liáboriisáBokban  (Illj': 
Préd  1.3;  I. 

ITájlód-Ucl 

Fájlódáfi :  [passió ;  das  leiden).  Lelkem  fi^lodasa  kötete 
ez  panaszra  (Szöll:  DAv.  31 

Fájó ;  dolens  Kr.  (scJimerzend,  weli).  Fajo  lab,  fayo  kar 
(ÉrdyC.  561b.  638b). 

[Szólások].  A  fájó  tetemét  érinted  iKisv:  Adag.  540). 

ágyéka-fájó:  iliusiis  MA, 

ból-fájó :  ilit«us  PPBl 

bóli-fájó  :  alriniu  PPBl.  [wer  liauchweh  liatj.  Mykuron  bely 
fiijo  vona  (egy  király),  meene  zent  Marthanak  kojiorssoyahoz 
e.s  ottan  meü  vygazek  íÉrdyC.  443). 

foga-fájó:  [cui  deutfts  dolent;  der  z;ihuweli  hatj.  Foga-fájó 
ember  (PP:  PaxC.  80). 

fö-fájó.  Feje-fájó.  náthá.s :  eiavediuosns  PPBl.  [kopfieidend]. 
Kit  (a  tejet)  fSfójók,  s  lűdeg  lelök  keríillyenec  (Felv:  SchSal. 
17).  A  juhok  gyenge  fejíiek,  ti5  tájók  (5Iisk:  VKert.  204). 

gyomor-fájó  :  stomachicns  MA.  [magenleidendj. 

haa-fájó,  hasa-fájó.  Ha.sfajó,  az  kinek  a  hasa  ir.egySn : 
aWinus  C.  lientericu.<!  MA.  (an  bauchweh  leideud).  Édes  kSrt- 
uély  ió  hasafaiónak  (MehHerb.  1).  Hasa-fájó  ember  (Hall: 
Paizs.  2301 

inai-fájó :  uervicus  MA.  (nervenleidendj. 
joha-fájó :  hepatariu.s  MA.  Nom.'  349.  (leberleideiid]. 

lába-fájó.   Egy   lába   fáiu   férfiú :   vir   intirmus  in  i)edibus 
(Helt:UT.  EH). 
lóp-fájó :  lienicus  PPBl.  [milz.süchtig) 

máj-fájó :  hepaticus  C.  PP.  fleberleidend].  Mayafáju :  hepa- 
ticns  MA 

oldal-fájó,  oldala-fájó.  Oldala-fájó:  plemiticus  C.  Sárga 
répa  oldal  feioknak  haznal  (BeytheA :  FivK.  77b.  Felv:  SchSal 
29i. 

orra-fájó :  polyposus  C. 

szája-fájó :  stomaticus  C. 

szém-fájó :  cui  oculus  dolet  Kr.  [augenleidendj.  Szem  fájó 
ember  (PP:  Pa.xC.  48).  Szem  fajokká  vadukká  lesznek  (Csanaki: 
Dögh.  8). 

Fájós  :  [dolens ;  schmerzeud,  weh].  Azért  is  fel-ültünk  a  mi 
lovainkra,  meg  a  nagy  veréstől  fájós    inainkra  (GvadiRP.  83). 

fö-fájós:  crapulosus  PPBl.  [kopfieidend].  (Tarn :  Szents.  39). 

lópe-fájós :  [lienosus;  milzsücbtig]  (ACsere:Enc.  240). 

Fájtat:  1)  [dolore  afiicio,  schmerzen  verursachen,  ein  leid 
zufiigen].  A  sz5rb5l-k5tfltt  imeg  a  t6.stet  sauyargattya  és  fáj- 
tattya  (Pázm :  LuthV.  298).  Micsoda  gonosz  vagyon  a  disci- 
plinában,  hogy  a  mezítelen  testet  fajtatya  (C^ghMM.  112. 
116).  Estvéli  lx)r-ital  ha  fájtattya  fejed:  si  noetunia  tibi  noceat 
l)otatio  vini  (Felv:  SchSal.  l(,'i.  8)  [doleo;  über  etwas  klagen]. 
Lábait  gyakran  fájtatván,  jókor  fekszik  vala  le  (Ei'dTörtT.  1.14). 

FAJD :  urogalliis  MA.  Major :  SzóL  urogalliís  minor  Nom.^  163. 
[auerhahnj.  Bonosa  vulgo  fáid  1503.  (Szilády:  Temesvári  Pelbáit 
68;.  Fajd  vagy  fogoly,  valamicjíűda  madár  leszön  (Radv:  Csal. 
m.39.  68).  Vettünk  prédikátor  uramnak  egy  fajdot  (MonTME 
L32.  31.  Com:  Jan.  46). 

gatyás-fajd:  lagopus  C.  PP.  [schneehuhnj. 

FÁJXN  :  (primae  notae,  bonus;  feinj.  Fayn  posztó  (SzCsomb: 
Utieir.  200). 

M.    HyELVTÖBT.   SZÓTÁK. 


PAJIjANDIS  (fajlendis  Thaly:  VÉ.  11.111.  fajlmgU  Gét: 
KárCs.  IV.27.  214):  [panui  genus;  eiiie  art  tiich].  (VectTi-aus. 
6).  Kauavátz  fajlandis,  remek  és  k(5zlandi.9  (Szentm;  Kaim.  7). 
A  fővezér  ezer  sing  fajlandis  posztót  rendeltetett  (Moulrók.  XV. 
46). 

FAKAD  (fackadék  KKrakk.  1573.  B3.  fokad  Mel:  Sám.  185. 
Szathm:  Cent.  607.  ki-/<)iarfHall:  HHi.st,  Szath:  Cent  Gl.  fakadék 
KDebr.  1619.  DS.  Nad:Kort.  283. /otozí  Pós :  Igiizs.  1.46. /o^jaí 
Derk:  ÖÉlet.  74.  Gyöngy:  Cup.  16):  1)  erumi*),  pateo  MA 
[ausschlagen,  ti-eiben).  Bimbóval  fakadok:  goounasco;  fakad  a 
szólA:  *progemmat  vitis  PPBl.  Wyioiinan  fakadót  szőlvl  vesz5 
(Born:Préd.  2101.3)  manó  MA.  [orior;  entsijringen,  entstehenj. 
Nem  kSzínségesek  az  új  gySlekezetek,  mert  minden  fldSk 
forgásában  nem  voltának,  hanem  a  minap,  bizonyos  ftdSben 
fakadtak  (Pázm:  LuthV.  297).  A  romai  ecclesia  nem  ujonnaii 
fakadót:  hanem,  minek  utánna  egyszer  az  apcstoli  predikállás- 
sal  fel-állatot,  számtalan  íildfizések-kSzőt,  mindenkor  meg-mara- 
dot  (322).  Váljon  mitül  fakad  ez  a  tudomány  V  (Fal:  BE.  570). 
Mind  ez  (emlékezet,  értelem  sat.)  nem  a  valóságos  vagyonsága 
a  léleknek,  hanem  tsak  ti'ile  fakadó  külsó  foglalatosság!  (572). 
Jessének  gyükerébfll  fakadt  Kristiu  (SzD:  MVir.  137).  A  temp- 
lomból egy  arany  koronát  ki-víu,  de  mihent  fejébe  tévé,  pokol- 
vai-  fakada  fején  (uo.).  S)  [vertor,  fio;  werdenj.  Azt  sem  tudta 
mire  mégyen,  és  hová  fakad  az  dolog  (Pázm:  Kai.  122).  Az  ö 
betegségek  hagymázra  fakad  (Fal :  NU.  252).  4)  [venio,  immer- 
gor ;  bineiiifallen,  geraten,  einsinken].  Az  út  Debreczenbe  fakad 
(NyKözl.  XV.  334.  Pázm.).  Mimkács  felé  sürő  erdőkben  fakad- 
tunk (Monlrók.  XXIII.440).  Lépési  mélyen  fakadának  (a  süppe- 
dős helyen]  (Gyöngy:  KJ.  74). 

[Szólások].  Kőfalok  valának  rontva,  az  terekek  vadnak  dob- 
jok  fakadva  (Tin.  145).  Szégyőnokre  eltágulának,  dobjok 
fakadva  elbúsulának  (175).  Az  igyenes  útból  kitántorítsák,  esze- 
ket vesz6.s,sék,  megháborítsák,  s  így  dobja  fakadva  bocsássák, 
hogy  boszszonkodjanak  (Veresm :  Lev.  218).  Fakad,  mint  a 
hajnal,  a  szerentséje  (SzD:  MVir.  137).  Sírásba  és  fohász- 
kodásba fa  kada  (Mad:  Evaug.  596).  Bolondságra  fa- 
kadni: *abire  ad  iueptias.  Úgy  megharagutt,  hogy  fenye- 
t  ö  d  é  s  r  e  fakadott :  hactenus  excanduit,  ut  minaretur  ;  h  a- 
ragra  fakadni :  *enunpere  stomachimi  in  aUquem  PPI.  Tud- 
ton  tudván  azt-is,  hogy,  ha  kérdésre  fakad  a  dolog  (SzD :  MVíi-. 
137).  Panaszra  fakadnak  (Szatlim:  Cent.  607.  GyöngyD: 
Chai-.  106).  Rendetlen  dologra  kellé  fakadnom  (Nyr. 
XII.80).  Dlyen  szóra  ne  fokadgyanak  (Szathm :  Cent.  116). 
Ez  igikre  fakadót  (Illy :  Préd.  L4.3).  A  község  azonnal  z  e  n- 
d ü  1  é s r e  fakad  (Kónyi :  HRom.  62).  Orra  eleibe  faka- 
dott az  igazság  (SzD:MVü-.  136). 

el-fakad :  [incido ;  einsinken].  Hogy  már  el-fakadgyon,  nem 
fél,  lékes  semlyékeken  (Gyöngy :  KJ.  90). 

(Szólások].  El  fa  kada  mewetwe  (ÉrdyC.  654).  Elfa- 
kadok rajta  nevetve  hangosan  (Gyöngy:  Char.  86).  Majd  hogy 
el  nem  fakadok  nevetve  (Thaly:  VÉ.  11.386).  Elfakad  ne- 
vetve, mondván,  hogy  néki  lehetetlen,  hogy  holmi  nevetsé- 
ges dolgok  ne  jussanak  eszébe  (Mik:TörL.  61).  El-fakattak 
nevetve,  hogy  ez  a  vén  ember  illyetén  fuilsaságra  magát  ki- 
teszi (Kónyi :  ÁM  89).  Oromebe  el  fakada  syral  (KazC. 
12b.  16).  Hfakada  azonnal  syrwa :  coepit  fiere  (JordC.  509. 
71).  Ottan  el  fákat  sjTwa  lÉi-dyC.  544b.  502.  578.  VirgC.  107). 
Elfakada  .sjTwa  Jesus:  lacrímatus  est  Jesus(Pe.sti:  NTest.  212). 
Elfakad  sírva  és  keservesen  sii-  (MA:  Scult.  812). 

föl-fakad:  X)  [ebullio,  manó;  hervorbrechen,  bervorquellen]. 
Fel  fakada  az  vyz  (a  kőből,  ÉrdyC.  58üb).  Kwth  few  fakada 
ö'el  (655b).  Eg8  vas  pléhSkSn  kezde  mezítelen  lábbal  iartatni, 
de  eg  kwt  fakaduan  fel  meg  olta  az  vasnak  thráes  voltat 
(DebrC.  44).  3)  [regelor;  airftauen].  A  fel-fakadtt  fagyok  sár- 
ral egyelőinek  (Gyöngy:  KJ.  133). 

48 


755 


KIFAKAD— FAKADÉKÍXSKA 


FAKADÉKOS— FAGGAT 


756 


ki-fakad :  I)  (nimpor;  aufljroclion,  aiit'gehenl.  Mind  ki- 
takadt alibaii  a  nyavalyában  az  ajaka :  nicirbiis  lábra  foedis 
ulceribus  *obsedit ;  kifokadott  kel&ek :  *i)Uíitulae  riiiitae  PPl. 
1  logyba  fíigét  tészesz  fekélyre,  kelésre,  vagy  ki-fakadnak  vagy 
eloszolnak  (Felv:  Sch8al.'''  14).  3)  erumpo  C.  ebullio  MA.  [her- 
vorbreclieii,  liervorqnellenj.  A  g»nosz.s;ij;  ki-t'akadott :  suspicio 
*increpnit  PP151.  Ha  ki  nem  montliatnaia,  az  oldalannis  ki  fa- 
ladiia  (GiiaryC.  IS).  Meegb  az  kwtli  feyok  ky  ueiu  fakattauak 
vala  (159).  Itt  fukad-ki  az  élet  fornlsa  (Afíost :  Zar.  57).  Ki  fa- 
kad mint  egy  reggel  az  the  velagosságod  (Beytlie:  Epist.  79l. 
Azt  kérdi;  Ha  az  Calvinns  tanításából,  ki  fakadé  azis,  hogy 
(Pázm:  Kai.  424).  8)  [pullnlo;  ausscblagenj.  Ky  fakad  a  vetett 
mag  (ÉrdyC.  132).  Mikoruii  immár  az  iák  ki  fakadnak  :  quum  jam 
arboras  eniLserint  fólia  (Sylv:  UT.  1.118).  Az  kel6  fát  .soliolt  ki 
ne  baggyad  fakadni  (Kadv:  Csal.  III.51).  4)  [evado;  liinaus- 
kommen].  Lelki  sgtétségből  világosságra  fakadnak  ki  az  éberek 
(Czegl:  MM.  28).  8ohun  az  útra  nem  mertem  kifakadni  (Monlrók. 
XX\'IL34).  Isten  .segítségébfil  mezííségre  ki  igyekezem  tákadni 
(XXm.31).  Az  ki  kibolyoghatott  Moldvára  tokadván  ki.  .(Kern: 
Élet.  31).  5)  fpateo,  liqueo ;  klar  werden).  Ezeklxil  ki  nem  fa- 
kad, a  mit  akar  (Pázm :  LutliV.  430).  6)  (stomachum  erumix); 
ausbreehen,  seinen  zorn  anslaüsen).  Nem  lehet,  hogy  ki-ne  fa- 
kadjak: non  *po.s.snm  quin  exclamem  PPl. 

[Szólások],  llogy  barátom  ellen  holmi  átokra  ki  ne  fa- 
kadgyak  (Hall:  Paizs.  229).  Irégységre  fakadott 
ki  (Hall:  HMlst.  III.2).  Arra  fokadnak-ki,  hogy  isten  elhadta 
ókét  (Szathm:  Cent  67). 

kifakadás :  ebullifio,  ernptio  MA.  [diLs  hervorquellen]. 

még-fakad  :  [disrnrapor,  erepo ;  bersten,  zerspriugonj.  Meg- 
fakadott  kelés:  pnstnla  ^rupta  PPl.  Az  tömlők  meg  fakadnak: 
nmipimtiir  utres  (Í!y!v:UT.  1.141  Czak  nem  iakad  meg  mér- 
gében (Decsi:  Adag.  172).  Buburék,  vagy  viz  szinén  való  tajték, 
melly  mingyárt  meg  fakad  vagy  el-oszol  (Mad:  Evang.  821). 
Erfilkődtében  meg  fakada  Arius  (GKat:Titk.  350).  Addig  fúvá- 
fol  niagiit,  hogy  meg-fokada,  és  oda  lén  (Hajnal :  KCég.  251). 
Mind  addig  .szomjúhoztattya,  s  mindaddig  itatt^a,  míg  a  sok 
it.-dbaii  mog-fakad,  és  meg-hal  (Csúzi:  Síp.  148).  Tsak  uem  meg- 
fakad, dermed,  raérgébenn  (SzD:  MVir.  137). 

[Szólások].  Ennek  els5  résisénec,  ha  meg-f  akad,  sem 
árthat  Sánibár  (Czegl:  Japh.  238).  A  .S!U'  nem  ragad,  nem,  ha 
meg-fakadcz  is  (Matkó:  BCsák.  2(1),  Ha  meg-fakadnak,  -hasad- 
nak, sem  tehetik  szerét  (SzD:  MVir.  137). 

Fakadás:  1)  ernptio  C.  obullatio,  irniptio,  proniptio  MA. 
[das  an,ssc-hlagen,  das  entspringen].  2)  gemma  C.  [knospe,  aus- 
trieb].  »)  lepra  [aiisschlag]  Helt:  Uibl.  I.  UDd.  ' 

Fakadat :  [pustula ;  blatter,  ans.sclilag].  Az  bal  szeme  mind 
kidagatt  és  szeriiü  mérges  fakadatokkal  kifakadozott  (LevT. 
U.390). 

Fakadók:  I)  pustula  PPl.  (blatter,  piistel,  hitzbljischen, 
aiis.sehlag|.  Apró  köles  forma  fakadékok :  hetpes ;  ortzán-való 
fakadék,  bibirt.só :  jonthiis  PPl.  Foly<i  dagadius,  tálgyú,  fokadéc 
Com:.)an.  ilO.  Nemelliek  czak  kiczin  fakadok  miat  is  hirtelen 
meg  halnak  (Fél :  Tan.  497).  Mérges  kelevonyek  es  fakadékok 
(tVank :  llasznK.  15).  Lassan  múlik  az  fakadék  rólunk  (LevT. 
11.121).  Kakadéc  vagy  szeplfi:  lepra  (MA:  Biljl.  1.99).  A  fokadéc 
varral,  kemény  b5rrel  bé-borittatic  (Com :  Jan.  (JO).  Himlők, 
fakadékok,  rnh  (ACsere:  Enc  186).  8)  [gemma ;  knospe,  ans- 
triebj.  A  hideg  meg  kezdi  foytani  mind  a  fackadékokat,  mind 
a  8z81«'>kon,  mind  az  olay  fákon  (KKrakkó.  1573.  83).  S)  sca- 
turigo  Kr.  |(iuollo].  A  szomszéd  tiszta  fakadéknak  ment,  mosó- 
dott, rendbe  szedte  kiintíisét  (Fal:TÉ.'    155). 

Fakadékoeska :  [pustida ;  pustel,  blatter).  Jobb  kezem 
feje  lívin  fájilalniiLsilib  és  dagaltabb,  ott  Ls  rettenetes  vizketeg- 
aéggel  sok  fakadíkocska  fakadott  ki  (Moulrók.  XV.  103). 


Fakadékos :  pustulosus  MA.  [pnstulös,  warzigj.  Fakadékos 

orr  (Uerk;ÖÉlet.  35). 

Fakadoz:  1)  dissewjr.  Haiwan  az  eellyen  bezeedeketh  fa- 
kadoznak  vala  ew  zywfikben:  audieutes  haec  dissecabantur 
cordibiis  suLs  (ÉrdyC.  172b).  2)  [progermino;  hervorscbiessen]. 
Üdö  járttával  újon  fakadott,  hajtott,  tsemetézett,  fattyú-Teezük- 
kel  fakadozott,  a  gonosz  tudomány  (SzD:  MVir.  136). 

ki-fakadoz :  1 )  erumjKj  (pullnlo ;  au.'sschlagenj.  Kifakadoz- 
nak  5  gflkeri :  erumiiet  radix  eius  (BécsiC.  200).  2)  (exidceror, 
suppuro ;  schwarenj.  Az  bal  szeme  mind  kidagatt  és  szenna 
mérges  fakadatokkal  kifakadozott  iT>evT.  II.390I. 

Fakadozás :  [gernien ;  trieb,  schössUngJ.  A  gonosz  szokások 
fakadozási  aprónként  elnyomják,  és  fojttyák,  a  mi  jó  van  ben- 
nünk (SzD:  M\'ir.  136). 

[Fakadoztat] 

ki-fakadoztat :  (erumixire  facio;  zum  ansbnich  bringenj. 
Mellyiink,  vállunk,  tomporunk  fájdalmit  ki-vonsza  és  ki-fiika- 
doztattya,  ha  reá  köttetik  (Pázm:  Préd.  321). 

FAKASZT  :  I)  [progerminare  facio ;  spriessen  lassenj.  Ha 
egyszer  el-vagdallyuk-is  a  test  vágyődásit,  gyökere  meg-marad, 
és  .szünetlen  újab  jövéseket  faka.szt  (Pázm:  Préd.  16.5).  2)  [ma- 
nare  facio,  eti'undo ;  hervoniuellen  l-ussenj.  Tly  ke.ser\os  igyunk 
bár  özönt  faka.sszon,  bár  tengert  árasszon,  nint.sen  benne  hiuraon 
(Fal:  Vers.  913).  S)  (cogo;  zwingen,  treiben].  Hadaimat  incun- 
venientiára  fakasztotta  a  szükség  és  fizetetlenség  (Monlrók. 
XV.371). 

[Szólások).  Könyveit  áiasztja  s  keserves  beszéditeszókra 
fakasztja  (Thaly :  Adal.  11.416).  Ezt  (az  igazságot)  más- 
nak orra  eleibe  fakasztani  (SzD:  MVir.  136). 

bé-fakaszt :  [irrumpo ;  einbrechen].  Nem  lehet  ugyan,  hogy 
mikor  a  viz  árad,  valahol  be  ne  memiyeii,  s  bé  ne  fakaszaza 
a  töltést  (Zrínyi  n.2U0). 

föl-fakaszt:  refigo  C.  aperio,  manifesto  MA.  [aufbrechen, 
öffnen]. 

ki-fakaszt :  1 )  (eruo,  eripio ;  aasreissen,  beraiLsreissen). 
Kiwe  fokaztatyk  emberi  zywiiek  z5me  (Sim:  Evang.  191).  2) 
[ernmpere  facio,  manifestum  facio,  declaro ;  zum  aasbrucli  brin- 
gen,  zum  aasdruck  bringen).  Voltak  oUy  tudós  emberek,  kik 
értették,  ás  ki-faka.sztott;'ik  néha,  hogy  nem  leliet  a  világiuik 
töb  istene  egynél  (Píizm:  Pré<l  371).  De  nagyob  ré.sze  azoknak, 
kik  két  szitmel  éltek,  ezekben  semmit  sem  hittek ;  mifit  iidSvel 
magok  ki-fakasztották  (P;izm:  Kai.  731).  Néha  néha  ugyim  ki 
fakíiztiátük  az  igas.ságot  (Bal:CsIsk.  434).  .Ez  ki  fakaiatya  ha 
mi  gonosz  télben  el  rfiytezet  volt  benned  (KCsepr.  1626.  A7). 
Elótte  való  napokban  is  tett  vmely  szót  ugyan,  de  most  ugyan 
nagyobb  mértékben  fakasztottam  ki  (Monlrók.  XV.121.  Uram, 
a  te  beszéded  eleven  ereket  mozgat,  s  minthogy  már  kifaka'«- 
tottad,  meg  kell  vallanom  (Fal:NU.  287).  Uitor  ellenségünk 
oly  njiliist  tehet  szivünkén,  hogy  szinte  fenekére  lásson  és  leg- 
méllyeb  titkahikat  ki  fiüsa-szthassa  (Fal:  UE.  472). 

még-fakaszt :  I)  erumpere  facio  MA.  [bersten  machen]. 
Az  vybor  meg  fakasztia  á  tömlőket  ( Mel :  Jób.  77).  2)  e.tulcero 
MA.  (zum  schwiireu  bringen).  Eiieu  viz  á  sült  Ls  meg  fakasztya 
(Mol:  Herb.  149). 

[FAKQASZTI,  P  AGG  ÁSZT:  (corrumpo,  vexn,  mai-ero; 
zerreissen,  iminigen].  Akár  mint  tőrjük,  f;iggaszszuk  elménket 
(Tarn:  Jóak.  138).  Az  juta  e.<aenibe  és  nem  kevtvset  faggastja 
.szívemet,  ha  téged  olvesztlek,  hová  leszek  (Fal:  TÉ.  678). 

FAGGAT:  I)  macero,  divexo,  contero,  corrumpo  MA. 
[zerreissen,  zertleischeii,  foltem).  Fagattya  vala  liőiien  magát : 
concidens  .se  (JordC.  467).  Kezde  Iwyaal  zakalaat  znggathny 
es  ennen  magaat  tőniy  faggathuy  (ÉrdyC.  4Ub.  307b).  A  Cliris- 


:  -.  7  A I  .TAL-KAfiOAT— FA  KT<  >IÍ 

tns  fjiKíattatott  nz  mi  vi^tkeinkért  (Hév:  Ortli.  10).  Fogyattyák, 
l;n.'i;atty;ik  lostekot  (.MA:!>B.  127  >.  Fasí-'atta  az  apostol  testét 
(tVoKl:  MM.  -Oln.  A  nemességnek  pri\ilOf!Íumit  fagsattyák  (Fal : 
NK.  Ml  íí)  vexo  MA.  vexiren  Com:  Ve.st.  1.50.  ([leinigeii].  Azon 
,s<ik,'ug  tiSri.  faggattya  magát  (MA:  Sciilt.  883).  Ha  jutalmazó 
haszna  nincs  a  jó  cselekedetnek,  és  Lstentfil  semmit  nem  érde- 
mel nehéz  el-hiletni  az  emberekkel,  hogy  haszontalan  fáradság- 
gal faggas.s;ik  magokat  (P;izm :  LuthV.  111).  Némellyt  az  epeszti 
s  foggattya  kimiyában  (Gyöngy :  Cup.  16).  Soknak  szívét  a  félsz 
is  faggatta  (Konyi:  HRom.  51). 

által-faggat :  (transtigo ;  durchbolirenj.  Az  tviskel  at;il  fa- 
gatac  vala  mind  az  i>  aga  veleiglen  es  náddal  veric  vala 
iDebrC.  315). 

be-faggat :  (caedo,  comminuo ;  einschlagenj.  Annac  vtaiina 
Xumerarius  éazar  feye  befaggatvan  zSn'in  halállal  hala  (NádC. 
5181.  Sok  utazó  embereket  is  csaknem  megölt  a  rettenetes 
nagy  jégesfi,  süvegeikkel  is  magokat  nem  oltalmazhat\'án,  fejei- 
ket béfaggatta  (Riuny:  Mou.  1.128). 

el-faggat :  contero,  corriunpo  MA.  [zerreissen]. 

még-faggat :  [macero,  excrncio ;  zerfleischen,  peinigen].  Az 
űrdőgtfil  szörnyen  meg  faggattatot  és  meg  rutéttatot  vala  (Zvon : 
Posf.  I.519L  Betegséggel  meg  faggattatiii  (IL36). 

Faggatás :  maceratio,  vexatio  MA.  (folter,  peinigimg]. 

elme-faggatás :  [soUicitudo ;  kiimmernis].  Valamint  a  szol- 
gák mezei  a-vagy  házi  munkával  terheltetnek,  ugy  az  urakat 
sokféle   gondvi.selés  fárasztya   és   elme  feggatás  (Csi'izi :  Tromb. 

116). 

FÁKLYA :  fax,  ftmalia,  torris  C.  taeda  MA.  [fackel].  Szur- 
kos fenyfl  fáklya:  taeda  PPI.  Híilotti  fáklya:  *lunerea  fax;  a 
fáklyákat  meggyújtani:  *inflammare  t.iedas  PPI.  Ki  iittetec 
miként  tcluailioz  tSríckel  es  radackal  es  faclackal  megfogno- 
toc  engemet  (MünchC.  102).  Eg8  fakliakkal  kezde  az  o  oldalát 
égettetni  (ÜebrC.  12).  Egó  fakliak  es  z(Suetnek6k  (173).  Fakla- 
kat  egetenek  (TihC.  180).  Fakliák  u;ié  lidérczek  acki  alá  esik 
az  égbSI  mint  eg  cyllag  (Mel :  SzJán.  94).  Tőletek  gyújtattak  há- 
ború fáklyái  (Orczy:  KöltH.  45). 

Páklyácska:  facula  C. 

FAKÓ:  1)  gilviis  PPI.  fahl  Adámi :  Spr.  Fakó  szín:  *color 
gilviis  PPBl.  Ad  metas  terrae  Focon  (?  1307.  Ivnauz).  Fakó 
[vezetéknév  XVI.  sz.]  (Nyr.  IX.3Í55).  Egy  fakó  pai-ipa  (Radv: 
Csal.  n.299).  8)  [equus  tlavus,  eíjuus  glaucus ;  faliles  pferd, 
falbe).  (RákF:  Lev.  1.347).  Meg  tsapkoztam  fakómnak  a  farát, 
hogy  jól  szaladhasson,  nem   húztam  agyarát   (Gvad:FNót.  11). 

[Szólások].  Nem  wala  modya  fakó  az  te  kenansagodnak 
[mondja  a  kutya  önmagának]  (Pesti:  Fab.  11b).  Fakó  kocsi, 
kender  hám,  nemes  ember,  szűr  dolmány  (Fal :  Jegyz.  923). 
Eb  ura  a  fakó;  te  túl  s  én  iimeu  (Tlialy:  Adal.  L88).  Von- 
szou  fackó,  de  ismeg  voaszac  tarkót  (Helt:  Mes.  221).  Fa- 
kotis  vonnyák,  de  fakois  vonnya :  Dedi  malum  et  accepi  (Decsi : 
Adag.  97).  Fakó-is  vonná,  s  fakót-is  vonnák  (CzegI :  .laph. 
113).  Többet  költ  a  fakóra,  mint  érdemli  fara  (Kisv :  Adag. 
454). 

[Közmondások).  KésS  akkor  zárnod,  ajtót  lakatolnod,  mikor 
oda  a  fakó  (Kisv:  Adag.  5). 

cseri-fakó :  [Franciscanus].  Minden  szeles  szónak,  tudoman- 
nak,  es  czeri-faco  eretnek  szónak  ne  higgiSnk  (MehSzJán.  43). 
Tütúc  és  barátoc  saláta  [így],  mert  igen  eszic  a  tótoc  és  czeri- 
fakűc  (Mel:  Herb.  183). 

zsufa-fakó :  (equus  tlavus;  fuchsfiilb,  .schmutzfalb].  Sufa 
fakó  lovam  (Gvad:  FNót.  2). 

FAKTOR.  *Faktora  a  kereskedfl  embernek  :  institor ;  fac- 
tor,  ladendiener  PPB. 


1.  FAI^2.  FAL 


758 


1.  FAL:  paries  M.\.  [munis;  wand,  mauerj.  Falba  csinált 
láda:  riscus  MA.  *Boronáb('il  rótt  fal:  concratitius  [xuies  PP 
Tapa.sztos  fal :  delutamontum ;  bé-irt  és  festett  falak  :  ^*defor- 
n)ati  [larietes ;  fal  tapasza,  kárpit  de-szka :  *cru.stae  parietum ; 
falt  viimi-el  rajta :  parietem  *ducere  per  locum ;  kosokkal  tö- 
retnek a  vár  falai:  balista  *concutiuntm-  arce.s;  romlott  falnak 
húUadékját  ki-lLsztítom :  erudero  PPI.  Zent  Damancos  az  ev 
vallat  vete  az  egyház  lalanak,  ezenképpen  mynd  az  tellyes 
egyháznak  romlását  meg  t.'u-t;i  (DomC.  15)  Kyknek  (.sátorok- 
nak) falay  ha  mynt  aranyas  byborral  bel  vontaak  vona  (ÉrdyU 
511).  A  fondamentom  a  liiizuak  enlssége:  Jiz  tartya  a  falakat 
(P;izm:Préd.  305).  Az  tálak  mesterség6.sen  irato.sok  (MA:  SB. 
264).  A  ház  le-omlic  és  lésznec  fal  romladekoc :  rudera  (Com : 
Jan.  105).  A  falt  vagy  asztalt,  ha  megtapasztalja  az  ember, 
melegséget  érez  (Mik :  TörL.  30). 

[Szólások].  Hü'dettetet  az  evangeliom  abban  a  városban,  és 
a  pápisttság  falba  omlott  volt  (Pós:  Igazs.  11.165).  Sok 
helyekben,  falukban,  váro.sokbau  falba  romolván  a  pá- 
pLstaság  (Matkó:  BCsák.  121).  Ago.ston  a  Manicheasokat  fal- 
ban rúgta  és  keresztyénné  IStt  (Pós:  Válasz.  233).  A  fa  1  ba 
ütni  a  fejét:  caput  parieti  *impingere  PPI.  Az  ti  capit;uiitok 
Luther  és  Caluiuus  falban  verték  az  feieket  (Bal:  CsLsk. 
136).  *F a  1  r a  mit  bánsz  borsót?  gallos  exsecas MA.  Ese- 
dezett értem  hathatós  szavával,  de  ez  is  csak  falra  hányta  itt 
a  borsót  (Gvad:  RP.  132).  Auagy  igyál,  auagy  vakary  falt: 
aut  bibe,  aut  abi  (Decsi:  Adag.  75). 

fö-fal :  [murus  principális  j  hauptmauer].  Evte  feyet  az  fev 
falhoz  (CornC.  354). 

hordó-fal :  [dolii  lamina ;  fassdaube].  Hordó  falt  hortimk 
Ky.ss  Istwan  vramnak  (RMNy.  11.309). 

kő-fal :  moeuia,  miu-us  C.  MA.  [mauer].  Kofáihoz  való :  mu- 
ralis;  kőfalon  belül  való:  intramuranus  C.  Kőfal  melléke: 
pomoerium  MA.  Kőfallal  kerített :  moenitus ;  kőfal  ormozatja : 
muralis  lorica.  pinna,  crepido;  kőfal-darabok:  moenia  dii-uta, 
rudera ;  a  kőfalra  lajtorjákat  táma.sztani :  erigere  scalas  ad 
moenia  PPBl.  Nég  zég6  köuecbol  raka  ö  k5  falit:  muros  ejus 
(BécsiC.  11).  K*  falath  raknak  (AjwrC.  61).  Hogy  meg  epwl- 
tessenek  Jerusalemnek  kivtaly  (KeszthC.  130.  JordC.  738. 
LevT.  1.264.  265).  Rettenetes  keppen  le  omla  Hierikónak  erős 
kű  fala  (Tel:  Evang.  11.221).  Végy  magadnac  egy  vas  serpe- 
nySt,  és  állasd  fel  azt  vas  k5  fal  gyanánt  te  kSzted  és  az 
vái-os  k5z8tt  (Kár:  Bibi.  112).  K6z  k5  fal  (n.l48).  HermionLs 
vice  érit,  mint  egy  kőfalhoz  vgy  támaszkodhatol  (Decsi:  Adag. 
124).  Kflfal  között  [börtönben]  tartatja  ma  is,  az  hol  sem  él, 
sem  hal  (Monlrók.  XV.479).  A  házam  négy  kö  iáiból  áll,  azon 
egy  fa  táblás  ablak,  azon  a  szél  mind  szélire,  mind  ho.sz.sziira 
be  jöhet  (Mik:  TörL.  21). 

kőfali:  muralis  C.  MA.  fmauer-]. 

kőfalos :  muratus  MA.  [mit  mauem  versében]. 

köz-fal :  paries,  sepimentiun,  dissepimentum,  interseptum 
C.  paries  intergerinus  MA.  mtergerium  PPI.  mittelwand  Nom. 
31.  (Born:Préd.  261).  Kizfalt  annak  kSrniúle  vete:  sepem 
circumdedit  (Fél:  Bibi.  36).  A  Chrlstiis  az  ű  halalanac  általa 
az  ellenkezest  es  az  kőz  falt  el  rontotta,  az  poganiokat  as  az 
sidokat  Sszue  bekeltette  (Fél:  Tan.  269).  Véghetetlen  köz  fal 
vagyon  az  isten  és  az  emberek   útai  között   (Dlímb:  GE.  161). 

Falatlan :  [pariete  destitutu.s,  .sine  latere ;  ohne  seitenteii, 
obne  leiter].  Miért  kell  a  piaczra  vonni  falatlan  taligáján  bfidős 
borát  (Matkó:  BCsák.  54). 

Falaz :  [rotam  cnrvatura  instruo ;  ein  rad  mit  neuer  felge 
versében].  Az  kinek  az  apja  kereket  falazott  i.s,  most  a  íiu 
megharagudnék  ha  urnák  nem  hínád  (Monlrók.  XI.356). 

2.  FALisublabroMA.  glutio;  sclilucken  PPB.  voro;  Iressen 
Com:  Vest  151.  Egi   komondor  a  kezet  zayaba  feluan  a  ven- 

48* 


759 


BE-FAL— FiVLATKA 


FALATOr-BKA— FALKA 


760 


deg5k  b6zzo  lioza  (üebrC.  34).  Az  tobzoilok,  részeseskednek, 
nyelnek,  falnak  és  isznak :  die  sthlemmer  sclileiniiien,  frossen 
und  saufen  (Com:  Vest.  10  li.  Urak  laknak,  inas  fal  (Fal :  Vera. 
878).  Gyüiigyüt  fal  a  nyájam,  liizik,  szaporodik  (907 ».  Biok  a 
MtsUlet-vadászó  kis  munkils  hangyák  femberckríl]  mind  unta- 
lan bajnoki  marasztalásokat  akarnak  falni  (Fal :  UE.  508). 

(Szólások].  Fald  bellyeb  [hallga-ss],  ha  vezni  nem  akarz:  cave 
toracem  (Decsi:  Adag.  U2.  Ker:  FelsK.  17ui.  Fald  bellyebb  a 
sípot  (Matkó:  BCsák.  179).  Fald  belylyebb  síixxlat,  ha  nem 
tudsz  .szebbeket  (F'al:  Vers.  9081.  Szultikár  iSIdet  tal  [meghalt] 
íZrinyi :  ASyi-.  193i  Bánom,  magam  majd  megcsaltam  és  majd 
gyilkos  horgot  faltam  (Amadé;  Vers;  193).  Falta  a  kínyveket 
(NótPM.  21). 

be-fal :  1)  sublabro  C.  devoro,  deglutio  MA.  verschUngen, 
hinunterschlncken  PPB.  Befallyác  az  özvegyílknec  házakat ; 
devorant  domos  viduanim  (Helt ;  IT.  M7).  Ki  tudgya !  talán 
semmi  rosznak  nem  mondanátok,  ha  tutzin-szj'mu'a  nyelnétek 
s  falnátok  bé  az  öreg  bftneket  (Fal;  NA.  147).  2)  [ore  conti- 
neo;  in  don  nnmd  nehmen).  A  kis  gyermek  az  o  anyának  em- 
lőiét .szájával  be  fallya,  ile  azért  nem  a  husiival  él,  hanem  az 
tejet  szija  ki  abból  (JINyil ;  Agend.  102i. 

félbe-fal :  [devoro,  opprimo;  verscliluckenj.  Vala  halgatása 
felben  falt  szavának  (Gyöngy:  KJ.  17). 

föl-fal :  deglutio  MA.  devoro ;  fressen,  versehlucken,  ver- 
schlingen  PPB.  (GyöngyU;  Char.  396). 

Falás  :  [devoratio,  helluatio ;  das  fies.sen).  Zabállás,  evés,  ivás, 
falás  ellankaszttya  a  tastet  (Kisv;  Adag.  239). 

(1.  Falat) 

be-falat :  [devoraie  facio ;  versehlucken  lassen]. 

[Szólások].  Ha  valamit  .szegény  após  szóllánd.  béfalattya  fér- 
jével asszonyom  a  nyelvet  (Ker;Préd.  235  i. 

2.  Falat ;  buccella,  buecellatum,  buecea,  frustiun,  crustum 
C  offa  MA.  bohiH ;  ein  bissen  PP.  *Jn  falat ;  iwrtio  delicata, 
boliLs  delicatus,  ein  guter  bissen;  *jü  falatokkal  élni:  ventre 
duci,  sich  mit  leckerbissen  spelsen  PP.  Tsontatlau  falat :  pulpa 
PPl.  \Larcad  te  falatodat ;  intingo  buccellani  tuam  (BécsiC.  5). 
V5n  Dániel  zurkot  es  z6rt  es  ejJbefSze  es  alkota  falatokba 
(fecit  massasi  es  ada  a  sjirkaímak  zaiaba  es  meg-^akadoza  a 
sarkán  (17,5.  MiinchC.  2oO).  Ees  az  falat  kenyeer  vtaan  be  mene 
ludasba Satanas  (WinklC.  l.'ioi.  En  egy  falat  kenyeret  hozoc  tűnek- 
tek ;  iwnam  buccellani  panis  (.Helt :  Bibi.  I.  G4).  CVlIatiora  való  fala- 
tok (Bal:  Epin,  1  i.  Seriionyóben  rántott  g8mbi'ilyi\  falatokat  csinál 
(Com ;  Jan.  79).  A  kenyeréé  darabonként,  falatonként  .szegdeltettek 
(109).  Sokszor  az  évA  falattal  együtt  az  embernek  szájába-is 
berepül  (a  légy,  Misk;  VKert.  fi.'j.'n.  Csíimügís  falat  (Thaly ;  VÉ. 
n.l7ii).  Fut  a  szarvas,  vad-kan  igét,  rókák  féltik  farkokat ;  sok 
a  hajtó,  zeng  a  liget,  hull  sok  drága  dám-falat  (Fal:A'ers. 
87.5).  Minden  pitziu  erdei  falat  ditséri  teremtőjét  (Fal:  NA.  190i. 

[Szólások).  Mind  egyebekot  megszerae  az  oppugnatiohoz ;  (de) 
látá,  hogy  nem  neki  való  falat  [Buda  ostromlása)  (Mon- 
Irók.  111.79).  Nyalánk  vagyok,  szeretem  a  jó  falatot:  ligurio 
PPBl.  Ne  tsak  lelkével,  hanem  testével-is  tégy  jót  szom.szédod- 
nak,  ne  tsak  akkor,  mikor  már  se  falattya  se  fóltya, 
hanem  mihelyt  észreveszed,  hogy  reá  nehezedik  a  .■szegénység 
(Fal:  NK  110.  SzD:  MVir.  379).  Kenyér  liaj-is  mézes  falat 
gyanánt  vagyon  éhezó  embernek:  *jejunus  stomaulnis  raro 
nilgaria  temnit  PPBl. 

[Közmondások).  Job  egy  szároz  falat  békességgel,  hogyuem 
mint  a  meg  viigot  barmockal  tellyos  ház  sembSleasel :  melior 
est  bucella  sicea  cum  gandio,  quam  domus  plena  victimis  cum 
jurgio  (SalMark.  Eii. 

Falatka:  oH'ella,  oSula  MA.  (bissen). 


Falatocska:  otfella  C.  (bissen). 

Falatoz :  mando,  esito ;  kauen,  beissen,  oft  essen  PPB.  El- 
készült az  ebéd:  jertek  falatozzunk,  ketskével  báráimyal  vigau 
vagdalkozzunk  (Fal;  Vers.  905). 

Falatozás.  Falatozás  vacsora  elStt :  autecaenium  MA.  Fa- 
latozások,  nyalakozások,  kortyozások  (Fal:  NU.   304i 

Faidok  :  (ingurgito,  devoro ;  verschlingen,  fressen).  Faldokua 
ne  nyellyed  iKár:  Bibi.  1.071).  Ismét  régi  okádását  foldokja 
(Matkó:  BCsák.  251).  Ne  faldokd  mohon  (Megy:  6Jaj.  IL20). 
Faldük.sz  mind  az  medve  (DBón;  Készegs.  4). 

hozzá-faldok :  (hiante  orecapto;  schnappen).  Hozzá  faidok 
(a  kutya  a  futó  ózhoz),  kapni  az  inát  találta  (Gyöngy:  KJ.  12). 

Faldokol :  I)  ingurgito,  deglutio ;  hinunterschlueken,  ver- 
;    schlingen   PP.    Faldoclo    ember:    homo    vora.\    (MünehC.    34. 
!    Ki.sv:  Adag    130i.    A   ló    faldoklya    abrakát    (Gyöngy:  Pal    1). 
2)  [mordeo ;  beissen],  Nolia  az  érsek  minket  karhoztat,  hogy  a 
]    községnek  megongedgyiik  az  szent  könyvekbe  tekintést :  mind- 
azonáltal  maga  ellen  fordulvan,   nitul  arczul  fiildoklya  érseki 
személyét,  mikor  azt   irja;   mi  sem  tilttyuk  hogy  á  hivek  ne 
olvassak  az  irast  (Pécsv;  Fel,  198i. 

Faldoklás :  ingm'gitatio,  voratio ;  das  hinimterschlucken, 
ti-esson  PPB.  Megelegíthetetlen  faldokljls  (MA:  Bibi.  IU.17'..  MA: 
SB,  36), 

(Faldos] 

Faldosás :  [captatio  hiante  ore,  morsus ;  das  srbnappen, 
l)eis.sen(  Az  ördög  ollyan,  mint  amaz  orozva  harapu  komondor; 
de  ha  .szinten  kapdos  is  raytmik,  soha  nem  lehet  kárbozatos 
az  ö  faldosasa  (MNyiI:  Agend,  181), 

[Faldoz) 

Faldozó  :  (vorax  ;  gefrassig).  Ne  légy  taldazo  (így),  mint  egy 
oktalan  állat  (Je-susSir.  J3.  Pécsi:  SzflzK.  83). 

FAIiKA  (fulía  IjevT.  1.21):  1)  frastum,  trustuluw,  portio, 
üfl'a,  erustmn  MA.  jMrs ;  teil  Com :  Vest.  140.  stiick,  teil 
PP.  a)  Falka  told ;  traetus  Ver.  Lata  neg  tözet,  kik  neminemA 
tálca  földön  (aliquibus  spatiis)  valanae  tőle  (NádC.  679).  Ivrtauk 
egy  falka  swrev  erdő  közybe  (TelC.  279).  Ew  batgya  ymmar  el 
ment  .az  w-ton  egy  falka  fewldet  (ÉrsC".  390).  Elöl  megyec  egy 
falkáig  (Helt;  Mfts.  274).  Terek  Bálintot  egy  fal  káig  vele  viszen 
(Müulrók.  III.69).  Vonnak  nagj-  falka  tildéket  (MA;SB.  248). 
ó  kegyelmének  késérót  adasson  fi  nagysága  Szolnokig,  onnat 
is  egy  falkáig  iMonTME.  IV. 221).  Azután  az  várt>sbeli  embe- 
rek kísérek  ki  az  városból  egy  falykáig  (EjtlTörtAd  IV.170i.  Az 
gyermeklftl  az  kopját  el  vévé,  és  az  uram  szolgái  felé  egy  fal- 
káig ugy.ui  oló  hajtva  vivé  iGér:  KárO).  III  329).  b)  Ewk  \tán 
egy  falka  fidöuel  iHelt;  Bibi.  I.b2).  &ös  viadalt  tártának  egy 
falka  {'deig  (Helt:  Krón.  56 1.  Jo  falka  ideig  a  tömlöczbe  Ale, 
de  osztán  onnét  ki  uetetuen  (Tel:  Evang.  L288).  Jo  tálka  idővel 
azután  (11.397).  Jó  falka  idötöl  fogva  (11.613).  Eg>-  falka  ideigli 
atfelé  sem  megyén  (Prág:Serk  463 1.  e)  Falkáukint :  frustilla- 
tim  MA.  Az  leweleketb  eg  folkayath  Polany  Ferenez  kylte  fel 
(LevT.  .1.21).  Ackor  emlekezeo  ■  szauarol  angyahiac  szfiueben, 
egy  fáikat  tűzre  vetne  halnac  dlofgr.  267 1.  A  tanéti'ány  nem 
tanúi  mindeneket  egjszer  s  mind,  de  részenként,  falkaukéiil 
^Com:  Vest.  74i.  !í)  [eaterva;  sihar,  horde).  Egy  falkán  :  '^aliijuam 
multi  PPl.  Krisztusról,  kit  egy  falka  ttalgalag  nép  isten  tiáuak 
mondják  (RMK.  I.104I.  Az  hirre  egy  falkiin  indúltac  (Görcs: 
Máty.  t'>7)  Conielius  neuft  századiis  abból  a  falka  seregből,  melly 
oliusz  falkíinac  hivatik  ;  Cornolius  centurio  cohortLs,  quae  dieitur 
Italica  (llelt:  LT.  i3).  Elöl  talál  tége<let  a  prophetákiiac  eg.\ 
falkaia  (Helt;  Bibi.  U.12;)).  E«.v  falka  sereget  uöt  melle  (Ve\: 
E^•aug.  1.557).  Jo  falka  hadat  hagya  i,Görcs:  Máty.  63),  Egv 
falka  törSe  (&}).  Ma   már  egy   falka  lengyel  tisztet   fogok  ke- 


FALKONY— família 


KAMnJÁS— fánton-kAnt 


762 


gyelmodhez  isazítaiii  (KAkF:  I^v.  ITI  98i.  Meg  paiaiiczollva  az 
nr,  liujty  az  nép  talliáiikiiit  lotelepodiiyóc  iXlA:  .Sc'iilt.  77S).  S) 
pars  botim  vei  oviiim  Sí.  [Iianfeii,  tiiel>.  riidel].  KalUa  barom : 
aniieuhim  Vor.  Egy  falka  ray  méli  tlUy:  .leplit.  SÍ).  Falkíistul 
liajtatom  az  marhát  iKei?ikTürt.  III.337I.  4)  |acervns;  liau- 
t'oii].  Hagyá  Isai.'L«,  hogy  vciiiiéiiec  egy  falka  Rsziie  tőrőt  tigét, 
es  kStneiéc  az  1*1  mérigyére,  hogy  meg  gyógyulna  (Helt:  Bibi. 
1V.65J.  Bevittek  egy  falka  szalmát,  azon  jo  izíit  aliult  i^Xlon- 
Irók.  XX359).  lm  küldtünk  egy  falka  levelet  kegyelmednek 
feliMe  iTörtT.  1S78.  1.7:2).  5)  [pars  temporLs,  aliiiuod  tenipus; 
eine  zeit  langj.  Jo  falkaig  vezteg  álla  (.VirgC.  79 1.  Arabyaba 
es  Damascomba  egy  falkayg  predykalotta  az  Cry.sto,sth  (Komj: 
SzPál.  118).  Sjirkxrayt  gályára  vetik  egy  falkáig;  oztán  őneki 
adáiiak  szabadságot  (Monlrók.  III.103).  Vala  mnlat.s;iga  ott  io 
t'alkaigiau  (lllosv :  .SzPál  4).  Egy  falkáig  az  lovát  vezesse  íAlv: 
Post  L67).  Mert  az  ajwstolok  idejében,  és  az-utiin  jó  tálkával, 
az  római  pfisp6kAk  antichristiisok  nem  voltnak  (Pázm :  Kai. 
670). 

FAUCONY  :  (bombarda  muris  rumpendis ;  mauerbrecher], 
Harmincz  falkonyokkal  a  jancsáiok  k5z6tt  a  k8  falra  fel-lflnek 
^Paskó:  ESir.  E).  KSnySrgéseckel,  bfijtőlesekkel,  mint  meg 
meg  anuyi  lelki  falkonyokkal,  csatáztak  a  test  ellen  (CzegI : 
Japh.  246). 

FALU  (locus  (ofiífolde,  /o/iifelde  1268.  Kiiauz.  Huten/oíaa 
1350.  Chez/o/wa  1351.  ZichyC.  11.421.  447.  W'egjoho  1343.  uo. 
89.  /oínagy  VitkC.  4.5.  sat.  fnht  MargL.  139):  colonia  C.  vicus 
MA.  [dorf  J.  Falunként :  \ieatim,  pagatim  C.  MA.  Falun  lakó : 
vicaous,  paganus  MA.  Falu  .szabadja :  ager  *compascuus  PPl. 
Rivulus  Wyzflalw  theutonice  dorfísayft"  vocatus  (1290.  CodPatr. 
\T355).  Adryaufalva,  villa  (1299.  Knauz).  Possessio  Nogfalw 
(1313.  1381,  ZichyC.  1.145.  IV.182),  Mykoron  kezeleyt  vala 
faluéra  r  quando  appropiuquabat  castris  (EhrC.  36).  MegkSrne- 
kézéc  J  faluiokat :  circumdederunt  vicos  siios  (BécsiC.  15. 
MünchC.  54X  A'ala  mel  ftalvban  be  nienendetek  :  iu  quemcunque 
cistellum  intraveritis  (JordC.  382).  Jaruan  varosokiol  varosokra 
falukról  falukra  (VirgC.  106).  Yevenek  egy  faluba  bee  (DebrC. 
.^15).  Ezen  dologért  falujul  tizettenek  egy  Nagy  Ferencz 
nevű  katonának  (MonTME.  1.225).  Rongyos  falu  (Pécsv:  Fel. 
678).  Az  falukat  elfoglalják  (RákGy:  Lev.   159), 

[Közmondás(jk  |.  Egy  fa  nem  erdí.  Egy  ház  nem  falu  (Uecsi : 
Adag.  55). 

Falubeli :  vicamis  C.  pagauus  MA.  paganicus  PPl.  [dorf- 
inwohner].  Falubeli    paraszt  iRMNy.   III.88.  Vás:  CanCat.  675). 

Falucska:  viculus  MA.  [dörfJeiii].  Egy  kysded  faluchka 
(üomC.  243).  Mit  arthat  eggy  faluczika  (Bal:  Epin.  8). 

Falus:  1)  fpaganus;  dorf-j.  Falus  biró :  epistates  C.  eomar- 
chas  PPBL  (Bod  :  Pol.  109).  Minden  jóakaróimat  s  talusfeleiraet 
köszöntöm  (TörtT.  XIX.  220).  2)  possessionatxis  [mit  gütem  be- 
gabt,  besitzend].  Wadnak  sok  mak,  nem6.s.sek  ess  ez  orzagh 
bely  fahvs  emberek  kewzzewl,  kyk  az  kyraly  iussath  az  az 
igassagat  gonozzwl  magoknak  thwlaydoneytottak  :  sünt  plures 
(lominoram  et  uobilium,  ac  regnicolarum,  po.=sessiouatorum  sci- 
licet  hominum  (Ver;  Verb.'  107). 

Falusi :  \illicus,  paganus  Otí- :  OrigHung.  1.296.  Falusi  ko- 
mondor :  canis  *villaticus  PPl. 

Faluz:  [circumeo  pagü.s;  die  dört'er  besuclien]  (Rák F:  Lev. 
IV.482I.  A  törökök  éjtzaka  faluzuak  (Kónyi:  HRom.  9). 

FAMTLiIA :  [tamiliaj.  Valamelly  famíliában  eisfl  törsök : 
princeps  *familiae ;  nagy  familiájii,  igen  atyafias :  *fortis  faniilia 
PPl.  Ha  tizen  vaimak  is  egy  fiuuiliában,  senki  nem  tanul  y> 
tudományt  iZiiuyi  11.179).  Hogy  egy  jó-akaró  a  m;isikának 
erszényét  ürege.sse,  maradékit,  famíliáját  le-nyomorítsa  1  Fal : 
NU.  308).  Bé-íktatjuk    őket  a  fő  s  fő  famíliák    házaiba,  reájok 


o.sztjuk  a  tisztségeket  (326).  Alávaló  ember  volt  apja  a  Bánfü 
lamiliához  képest  (Haz.  1,298).  Alig  találtatott  vagy  egy  hires 
família,  a  ki  foiidácziókkal  nem  szi'uidékozott  volna  gyarapéttani 

i,a  mi  fő-tlsztünket,  Csúzi:  >Sip.  42). 

Familiás :  [famulus].  Egy  deák  professor  szjijábúl  hallotta, 
hogy  az  oskolába  n)ás  nap  megvirgáztjit,  már  a  familiás  vizbe 
vesszőt  JÍztat  (Gvad:  RP.  73). 

FAN:  pubes  MA.  Com:  Jan.  18.  lanugo  prima  adolescentis 
Nom.''  189.  [schamhaare]. 

Fanos  :  [pilo,sus,  capillosus ;  haarig], 
[Közmondások].  Gubiis  ebnek  fanos  eb  társa,  lator   latornak 
bai-áttya  (Nyr.  IX.68). 

Fanosod-ik :  gallulo,  gallulasco  MA.  [schamhaare  bokoni- 
rapn[. 

FANCSAIj :  [hividiLs ;  neidisch].  Haborusíig  czinalo  fanczal 
őrdeg  (Mel:.SzJáu.  491).  Minden  fancsal  tirkálást  ellenünk  el- 
tesztek (Gsegl:  Ti-omf.   113). 

Fancsalog:  [torqueor,  volvor;  sich  krümmen,  .sich  windeu]. 
Mint  imez  gili.szta  féreg  fantsalog,  fetreng,  veczkendik  (GKat: 
Válts.  11,115).  Nyughatatlankodik,  feszeng,  veczkendik,  fantsa- 
log (U.633). 

FAIÍCSAIjIi  (jimesarM  meg  Kecsk :  ÖtvM.  294.  fan- 
csuUott  ?  308) :  [amalgamiren].  Az  faucsallott  ezüstöt  vedd  az 
aranyazó  árra  (Kecsk:  ÖtvM.  294).  Az  finum  fancsuUott  aranyat 
szárazd  fel  és  törd  meg  jó  lágyan  vízzel  (308). 

meg-fancsarol :  c«  Az  linum  ezüstöt  szép  aprón  reszeld 
meg,  úgy  fancsarold  meg  (Kecsk:  ÖtvM.  294). 

FÁNK :  fiiximi  PP.  pastíllas,  scríbhta,  bucceus  bolus  SK. 
[krapfen].  Panis  ín  patella  coctus  vulgo  fánk  1503.  (Szílády : 
Temesvári  Pelbái't  68).  Vegyen  az  oruos  doctor  páltza  facza- 
rékot,  dorong  peczenyét,  czép  hadai'ófá  fánkot  (1550 — 75.  Toldy: 
Adalékok  a  Régibb  Irodalom  Történetéliez  23).  Hugóm  a  Tha- 
mar,  keszítsón  vgyan  en  elóttem  eé  va^:  ket  kSrtuély  va^ 
szift  formain  darab  rántott  cz5regeket  vag  fankot  es  vgyan 
kezeból  meg  e.sz5m  (Mel:Sám.  174.  Radv:Csal.  UI.44).  Az 
kosár,  az  kiben  fánkot  adtál  volt  (Tlimzó :  Lev.  1.53.  Tbaly : 
VÉ.  L372). 

bába-fánk:  kugelhopf  Kassai :  Szóköuyv  (Szakácsmest.), 

folyó-fánk  [toló-fánk?]:  [spritzkrapfen '?]  (Szakác3me,st,). 

fökötös-fánk  (Szakácsmest.). 

körtvóly-fánk :  pastíllus,  irixum  PP. 

mozsár-fánk:  [prügelkrapfen?]  (Szakácsmest). 

süveg-fánk  (Szakácsmest. ). 

tojásos-fánk:  eierkuchen,  emeletté  KirBesz.  127. 

zsállya-fánk.  Sállya  fánk  (Njt.  IX.73). 

FAIÍTASZTIKUS :  [ineptus,  portentosus;  phautastisch). 
Ugymondnak  ők,  az  ruházat,  ha  szinte  kábává  tészen-is,  ugyan 
ékesit  azért,  hogy  az  madár  az  8  tollain,  az  eb  szőrén  esmér- 
tethessék  meg.  Mert  nem  tudná  ember,  hogy  oly  kába  gálád 
fantastíkos  légy,  hogyha  az  tiirafaráu  szabott  metélt,  vagdalt, 
prémezet,  boncsokos  köntösödről  meg  nem  esmértetnél  (MA: 
SB.  218). 

PAIÍTÁZIA :  [phantasía].  Éhez  tartsd  magad,  hogy  a  phan- 
tasiád  helyén  maradjon  (CzegI:  MM.  106), 

FÁNTON-FÁUT  ijániom-Jánt) :  malo  nodo  malus  qiae- 
rendds  cuneus;  non  ut  prior  laedam,  sed  ut  injuriain  retalíem 
MA.  eandem  reciprocas  seiTam  PP.  [gleíches  mit  gleichem,  auf 
einen  groben  klotz  eíu  grober  keil].  Mynd  addygh  seb  had, 
mygleu  bi.izzoth  allaz :  tatitom   ffautli ;  ha  ö  aztli  merteh  teimy 


763 


FANVALOíi— h'AR 


LAJ'I  )S-FAKÚ— FÁRAIJ 


764 


te  raytad,  iiijro  nem  ineriípd  tdli,  ky  tőljbotli  tolietch  ?  (Aixjst. 
21).  Fanton  fiUit:  malo  noáo  nialiis  iiiiaereniliis  cuiieus  íüouii: 
Adag.  9);  non  iit  prior  laedam,  sed  iit  iiijurlain  rotalieni  (275,1. 
Látom  ^11,  liogy:  malo  iiodo  inalus  riuaereiidu.'i  cuneiis;  tsak 
laiitoii-lánt  a  mi  je.siiitaiu:  dolga  (Czegl;  Japli.  2n>.  Az  calvi- 
ni.'it/ilu.s  lantom  fáiital  fizetnek  az  saxóniai  serfTizn  praedikato- 
lokiiak  fPázm:  Kai.  25.'i).  Ha  ugyan  tsak  fántou  tántval  kellene 
egymásnak  meg  feielnfink,  mi  fonti)sabban-i.s  tudnánk  .syllogis- 
ticalni  ((.iKat-  Titk.  350).  Veglietetlon  fantom-fantb.'ui  ne  edgyve- 
ledjfmk  (Megy:  8z.A Öröme.  lUö).  Fantom  fí'uital  nem  tizetnec 
(Sí'inib;  Isp.  90).  Üe  ez  mind  csak  így  niarada  a  piintolódás  és 
fántofáiit  [így?]  (ErdTörtAd.  1.58).  Sok  fántom-fánt  beszédünk 
líin  (11.171).  Tudt;ik,  liogy  másképpen  meg  nem  .szabadulnak, 
ha  t.sak  ők  fáuton  fant  fegyverhez  nem  nyúlnak,  íizért  is  jrt 
rendbe  szedték  fegyvereket  (Gvad:  RP.  297). 

FANYAIjOG,  PAlíYAKOQ  (furialq  MiinchC.  Jouyaloy 
tvial:  Krón.  497.  fu,íyolgi\s  BahCsI.sk.  125 1.  I)  Fanyalgoc,  fa- 
nyargoc:  sti'ingor,  gemo,  ingemlsco  MA.  [vultus  ac.erbos  sumo]. 
iichzen,  wiaseln  PP.  feine  sauere  miene  maclien|.  Hazud,  hízel- 
kedik, faniarug  mint  á  ke^o  (Mel:SzJán.  ,'Ui)).  Czac  raorsíi- 
lekiabol  sem  ada  az  elfltte  fanyalgó  .szegennoc  (Born :  Préd.  388). 
Fanyalognac,  sirnac,  orditnac  (216).  ttelt  unalommal  s  fanya- 
logva ették  (Felv :  ík-liSal.  44).  Igen  nehéz  betegséget,  megvetet- 
séget  szenvedni;  ez  ellen  fanyalog  az  test  és  vér  (MA:Sfult. 
371).  Csak  szíued  dobogáíiára  és  fonyolgo  tekergésekre  iutottál 
(li'd:  Gsl.sk.  44).  Nolia  fanyolog-sz.  és  tekergesszls  magadban 
(125).  Az  ellenvetéseket  meg  nem  fejtheti,  de  mégis  fanyalag 
|igy]  eMtte  (Ker:  Préd.  592).  Kiknek  a  kapitány  nagy  fonya- 
logva  elmeneteleket  megengedni  csak  tettetésképen  akarja  vala 
(Szál:  lírón.  497).  2)  litigo  [streiten,  zanken].  Fonalgnacuala 
eéma.ssal  monduiui ;  miképpen  adhatfa  h  testét  miinekünc  meg- 
ennSnc  V  (MüncliC  182). 

finyorog-fanyarog :  [vultits  acerbos  sumo ;  .saure  mienen 
maehenj.  Finyorog  fanyarog :  nem  jól  esett,  ha  igy  esett  (RákF : 
l^ev.  IV.492). 

Fanyalgás :  (vnltits  acorbi ;  s;iure  mienen).  Ki  nem  innéc 
örömest  utánna  minden  fanyalgíls  és  irtózás  nélkül  (MA:  Scult. 
375).  Imidé  amoda  fonyolgás.sal  budokló  hazugságitokat  (Hal; 
Cslsk.  314). 

PAK:  1)  elune.s,  jwdex  C.  nates  MA.  arschbacken  líirBesz. 
128.  A  farak,  .segg  jjofái:  die  ai-sbacken  C'om:Orb.  77.  Com: 
Jan.  49.  F.avát  letörni :  delumbare  PP.  Le-törni  a  tsipöjét, 
farát :  *ioxam  frangere ;  faromat  mozgatom':  crisso ;  ki  a  járás- 
kiizben  hányja  a  farát,  riszáló :  *formicinus  gressus  PPl.  Az 
ebnec  farába  li'it  íiil  (GuaryCl  9),  Mynden  ember  farara  ke.ssee 
h\V  fegyweretli :  ponat  vir  gladium  snpor  femur  suum  (JordC. 
70).  Ten5n  farodon  ővezzie!  meg,  tenőn  tírőddol  (DőbrC.  100). 
Ollyan  feleseget  találz  el  venni,  az  mely  mítsnak  kezdi  farát 
tartani  (FortSzer.  N4b).  TűkSrbon  akai-sz  nézni  s  farodra  teszed 
(Matkó:BCsák.  3))),  A  ló  farán  való  czafrag  (ErdTörtT.  1.43). 
Farban  Wtték  Petki  Istvánt  (Keni:  Élet.  50).  Mások  alá  veté 
farát  feleségem  (Gyöngy:  Cup.  1.5).  Egyszer  a  lónak  fara  felé 
vetemedett,  a  ló  pedig  ugy  rugta  oldalban,  hogy  elterült  (Kónyi; 
AM.  21).  2)  (pars  postira;  hinterteil].  Hajó-fara:  puppis  C.  Com: 
Jan.  88.  Az  hajónak  farára  fd  (Megy:  6Jaj.  VMi'O  Nem  me.s.sze 
az  (treg  tomplom  faránál  öntfidütt  ki  (a  forrás  vize.  Szál :  Krón. 
35).  Az  harmadik  [piacz  Kolozsvárott]  Tordára  megy  farral 
(Thaly:  Adal.  11.122). 

ISzóhisok),  Far r  tova  gonosz  állat!  (Matkó :  BOsák.  80). 
A  l)armok  egy  hajsz,  tsáh,  hóha,  fartova  mondásra  melly  hamar 
engednek  (Mlsk;  \'Kert  10)  Farba  rugta:  longum  valere 
jussit  (Deesi:  Adag,  99);  reniuu'iavit  ei  PP.  Az  igaz.siigot  farban 
rúgják  (GKat:Titk  8)  Farlm  rugta  a  mátkáját  (Kisv:  Adag. 
3).  Jobbétasok  farban  maradnak  (Megy:SJaj.  IL39).  Maga 


farára  kötött  róka  farkat  és  magát  tsntoltatja  (GKat: 
Titk,  352).  Valaminemő  ockal  ennec  ne  vess  fart  (Ikini:  Ének 
559).  Az  isten  beszédének  hatat,  fai-t  ne  vessönk  (MehSzJáir 
43).  Fart  vetet  neki  (Görcs ;  Máty.  71). 

(Közmondások).  Nem  csak  egy  ebnek  neve  far  (Kisv:  Adag. 
133).  Nem  tsak  egy  ebnek  fari  (így)  a  neve  (Fal :  JegyzflkönjT 
928). 

lapos-farú :  l4ui  clunes  .strigo.sa.s  liabet ;  wer  eiiien  iiiagem 
hintern  hat).  Laposfarú  Dork.l  (llialy:  VE.  1.344). 

tar-far :  (juuis ;  der  hintere).  Apadt  mellyét  kifeszítti,  tarát 
farát  ékesítti,  vitorláit    kiteríti,  arra  nyerít  a  ki  szép  (Fal:  Ven*. 

882). 

Faratlan.  Gulya,  faratlan:  depyga,  vei  depygis  PPl.  |mit 
mageni  hinterbacken). 

Parcsok,  farcsík  (jar  csiga:  coxa;  hüfte  Nom.  21.  Com: 
Orb.  83.  f,irk-hlt:  nropygium  PPl.  jarezyka  ÉrdC.  232.  Jarczika 
MA.  Jurchik  Helt:  Bibi.  IV.  164.  íorínk  MiinchC.  71):  uropygium 
C  MA.  coxa,  coxendix  MA.  os  *.sacrum  PPl.  )der  hintere,  biir- 
zol,  hüfte).  *15Lsznó  farczikaja :  jierna  MA.  Valvaii  ö  farcokau 
(su|)er  lumbos  suos)  ciliciomot,  bőitől  vala  (BécsiC.  26).  Zfznec 
farcoka :  femur  virginls  (29).  Kődmeú  ruha  vala  6  forcoka  kör- 
nöl:  circa  lumbos  suos  i  MiinchC.  71).  Legenec  tíi  farCoktok 
megzoreituíui :  lumbi  praecincti  (14()b).  Myndenekuek  török  ö 
farczyk.iyaii,  morth  zentli  egyháznak  feyedelmy  ö  farraykokon 
thóröketh  tarthuak,  merth  testy  livnnek  fSrtelnieetli  kel  el 
ha-soytíuiyok  (ÉrsC.  232b).  Az  \vr  megszarasztassa  a  te  f;u-chi- 
küdat:  putrescere  faciat  femur  tuum  (Helt:  Bibi.  I.PP4).  Hogy 
befedezzék  az  ö  szemérmeket,  ágyékioktolfogua  mind  fiirchokig: 
ut  operianf  camem  turpitudinis  suae,  a  renibus  us<(ue  ad  femora 
(I.Qq).  Minden  firtiu  forchikara  vetötte  kezét,  mint  a  szfllö 
asz-szonyálat  (Helt:  Bibi.  IV.  164).  Erdey  retök,  az  fartsikat  vele 
kótözny  igen  io  (BeytheA:  VwK.  28).  Meg-illeti  abban  a  gyöze- 
delmas  luctjiban  farcsokát  (Tof:  Zsolt.  674).  A  nyakától  fog^■a 
a  farcsokiüg  (PP:PaxC'.  11). 

Farocska :  cluniculns  C.  PP. 

Parogat :  javerto,  tiile  dimoveo ;  .iblenken,  abwenden,  ab- 
trümiig  macUen).  Sokkal  többeket  farogat  es  \izza  Ibrdyt  az 
ördög  kazdagsagal,  heuolkodasal,  gyönöröségel  (Beytiie:  Epist 
159). 

Farol  {farai  Helt:  Krón.  48):  posticum  verte,  recedo,  re- 
trocedo  Kr.  [den  riicken  zukebren,  sich  abwenden,  sich  seitwfirts 
wenden).  llíni  kezde  az  wrakat  az  hadba ;  de  az  wTac  faralni 
kezdénec  (Helt:  Krón.  48).  Nom  mind  vásjirol,  ki  sátorhoz  farol 
(Szentm :  Kaim.  12).  Fai'ola  szegény  farka.s,  méné  az  konyhára 
(Thaly:  VÉ.  348).  Monostorról  ebhez  farol  egy  igen  szép  ntca 
(Thaly:  Adal.  n.l23). 

Faros :  duniLs  Sí.  (mit  starken  hinterbacken).  Testes,  fiuos 
leány :  Hlia  bono  *curatJí  PPl.  Cziöczös  faros  aszszon  (Zvon : 
PázmP.  117.  Tlialy:VÉ.  1.345).  Ismerem  én  faros  Iloiiat  (Phil- 
Fl.  58). 

Fartol :  ccssim  eo,  ad  latus  declino;  auf  die  seite  weiclion 
PPB.  Addeuda.  Hátra  mászni,  vissza  térni,  fartolni :  rcdire  *ce8- 
sim  PPl. 

PÁRAD  (íarrad  BéisiC.  37  MiinchC.  474. /cirrad  Uecíá: 
Adair.  Zvon:Post.  H.185):  defetlscor  C.  lassesco,  fatigor  MA. 
(se  frangere;  miide  werden,  sich  abmiihen).  A  fi'uradt  ökröket 
a  járomból  ki-fogni ;  demere  *juga  fatigatis  bobus  PPBI.  Az  ty 
faradot  testetok  nywgolmat  anagy  meg  vydanndast  keuaiiyon 
(VirgC.  131).  Bolond  Udgatagsageert  sokak  sokat  ni»  kalkodiiak 
varnak  faradnak  (ÉrdyC.  51 7 1.  Ne  faragy  reánk,  niertli  my  az 
my  dolgwnkath  el  wegeztliwk  (LevT.  1.334).  Fiiradgiimk  miis 
az  anya.szentegyliáznak  e.sinerésében  (P/usm:  Kai.  535).  Fáradgyon 
lelki  életének  meg-tartá.sában  (Pázm :  Préd.  39V  Itt  vendég-foga- 
dóban vattok;  mi  szükség  tehát   építésben  vag}'  élésKserzésben 


KL-KÁKAU -KÁÜiVDÉKONY 


KÁRAI  )1 1 ATATLAN— FÁR.VSCT 


7HB 


t'áradiiotok ?  ÍS5).  Fáradjon  testünk,  élemedjen  lelkünk  (Kai: 
f»K  521).  Nem  fiiradiiak  egyíbben  hanem  az  (irdíig  dolgábíui 
(Kai:  NT.  265). 

el-fárad :  lassesc-o,  elassesix>  C.  [ermüden,  ermatten).  Elfára- 
dott:  defatigatns  C.  Az  iitazá-slian  el-fáradui:  *lanf;vore  a  via; 
iipm  f;irad-el  a  uiiinkáluin :  *indefessns  agendo  PPl.  l>storozak 
5tet  nijiid  adzeg  mig  a  verílk  el  fáradnának  (WeszpC.  88. 
ÉrdyC.  4S2).  El  fáradtac  vala  az  nagy  bor  italba ;  erant  fatigati 
a  vino  (Kár:  Bibi,  I.iOTj.  Elfáradtam  egész  éyjel  sirtomban  (MA: 
Bibi.  V.5).  Az  saylo<l-Lssal  el  faradot  vitézek  mindnyájan  az  kfizol 
való  hasznot  kevauak :  militeni,  laboré  defatigatiini,  proximum 
queniqne  fhictum  expetere  (Korró :  Cnrt.  514).  Ila  a  hiuti5  meg- 
rázza, elfárad,  és  jobb  egyepetyéje  vagyon  az  ételre  (Mik :  TürL. 
IV  Ha  ezek  elfáradnak  engem  kiuzaui  (NótPM.  53). 

elfáradás :  defatigatio  C.  [ermüdung]. 

elfáradhatatlan :  indefessus  PPl.  [ímermüdlichj.  Elfárad- 
hatatlannl :  indefo.s.<ie  C.  (Kulcs :  Evang.  263). 

ki-fárad :  1 )  elassesco  MA.  PP.  [ermüden).  Kifáradtak  a 
sok  bajból :  *fessi  rernm  PPBl.  A  tisztességes  munkából  ki  ne 
faradgTOnc  (Helt:  Bibi.  L  f2).  Némellyek  kifáradnak  az  futásból 
(Pázm :  Kai.  766>.  Most  sem  fóiadt  ki  az  kezdett  munkábúl 
iThaly:  Adal.  1.130).  Ma  kifáradnak  a  sok  térdeiielésbűl,  holnap 
a  tánczból  (Fal:  NE.  40).  S)  [exeo  foras;  herauskommen,  sich 
heraiLsbemühenj.  ö  sem  gyíz  minden  esztendfiben  kifáradni, 
és  az  magyarok  sem  elégségesek,  hogy  az  német  ellen  országot 
oltalmazhassanak  (Pázm:  Kai.  441). 

[Kcizmondások].  Az  ki  hamar  kezdi,  hamar  ki  fán'ad  belSIe 
iDec.«i:  Adag.  184). 

még>^fáxad:  las.seseo,  defiitigor,  defetiscor  MA.  [ermüden, 
priiiaMiíii).  Meg-fáradt,  bádjat :  defessus ;  az  utazásban  meg  fára- 
dott :  *fessus  via,  vei  de  via ;  .siralom  miatt  meg-fáradt  szemek : 
Inniina  fessa  *fletu  PPl.  Ygeu  meg  faradott,  mert  vala  gew-nge 
ember  (EhrC'.  81).  Megfarrattae  a  bortvl :  erant  fatigati  a  vino 
iBécsiC.  37.  MünchC.  174).  Vronk  Cristust  zemeid  el6t  valad 
ostorozasoknac  sok.sagaual  meg  faraduan  (VitkC.  39).  Megh  se 
farag  mykoron  hw  twie  megh  feddetSl :  neque  animo  frangitor 
(luum  ab  eo  argueris  íJordC.  824>.  Nagh  nyomorúságában  eer- 
teed  megh  farrada  (WinklC.  121).  Tagyd  meg  farattak  (CzecliC. 
27).  Meg  nem  faradanak  een  yarasym:  non  simt  infirmata  ve- 
stigia  mea  (KiUcsC.  32).  Aratni  fogunk,  ha  me^  nem  farradunk 
iSylv:  ÜT.  ILöO).  Iinatkozsy  kellene,  ees  soha  meg  nem  far- 
radny  (Pesti :  NTe.st.  161).  E!s  ifl  vala  Esau  a  mezSrSl  es  meg 
faradot  vala :  cum  venisset  Esau  de  agro  lassus  (llelt:  Bibi.  IIA). 
Meg  ne  faradgyunc  az  Cliristus  ismeretinec  tanulásában  (Ború : 
Préd.  284).  Sem  niughatatlansaggal,  sem  munkaual  meg  nem 
farad  vala  (Decsi :  SallC.  20).  Gy5nyűrkődtetéseckel  te  magadat 
meg-fáradtat  meg-úiits:  oblettameutis  defatigatum  te  recrea 
(Coni:  Jan.  208).  Ipának  gondviselése  körül  megfáradott  (Illy; 
Préd.  1131.  IL62). 

megfáradhatatlaji :  (assiduus:  ímennüdlich].  Meg  farad- 
hatatlan kezők  vagyon  (SándC.  18).  Az  órdSgnek  meg  faradha- 
tatlan'igjekezeti  ( EsztT :  IgAny.  254). 

Fáradás :  fatigatio  C.  lassitudo  MA.  [mühe].  Azokat  nag 
farradasockal,  mvnkaual  lelhesse  (XagyszC.  28).  Természet  indi'i 
latival  tusakodó  igyekezet  és  fáradás  kívántatik  annak  szer- 
zésére (Pázm:  Préd.  310) 

Fáradatlan :  [indefe.ssiu! ;  unermüdet,  unermüdUch).  Kara- 
dathlan  kewan.sag'(CzechC'.  21).  Karadatlan  igyeközet  (Bejthe . 
Epist  220 1. 

Fáradékony  :  qni  cito  et  facile  fatigatur  Kr.  [schnell  müde, 
schwachj.  A  külső,  és  testi  szemmel-uézhetS  állatok  ismerésére 
fáradékon  és  erőtlen  az  emberi  elme  (Pázm :  Préd.  383.  Corp- 
Gramm.  312). 


Fáradhatatlan  (Jármlalhallmív]  DomC.  14U.  /ijrarf/iaííaiiul 
Zrmyi.  1.154):  [indefessas,  assiduus;  ímermüdlieli].  Kagazkoduan 
istenhez  farradathatlanvl  (DomC.  140).  Moel  sok  es  farathatat- 
lau  vezedelmek  vaimak  embernek  jdv6s.seego  ellen  (ÉrdyC.  80). 

Fáradoz :  desudo  C.  lassesco,  fatigor  MA.  [sich  mühe  gebén, 
sich  abmühen).  Ezért  fáradozók,  hogi  az  en  zolgalatomban  el- 
fiurattaknak  niugodalmat  adnék  (WeszprC.  20.  VirgC.  10()).  Jő 
s  megyeu,  fáradoz  Compostellába  (MA:Scult.  1018).  Fáradoz 
azon,  mint  teli&<«en  pénzre  szert  (MA:.SB.  103).  Ezeknek  ere- 
getésében  fárradoz  (Göntz:  RBab.  133).  Setétben  fáradoz  (a 
hamis  ember)  mint  a  vakondak  (Fal:  BE.  548). 

még-fáradoz  :  cw  Meg  faradoztoiik  azért  az  alnoksiignak 
es  vezedelmeknek  vtan  (BodC.  7). 

Fáradozás:  fatigatio  MA.  [mühe]. 

Fáradoztat :  hisso,  fatigiimi  alteri  eaitso  Ki-,  [sich  abmühen 
lassen].  Az  kic  ebben  elméieket  fáradoztattyác,  Christus  vélec 
szokot  lenni  (Zvon:  Post  L271). 

Páradság :  [virium  contentio,  opera  et  labor ;  mühe,  müh- 
sal).  Fáradsággal  adják  a  tudományt:  gaudent  sudoribus  ai-tes 
PPBI.  Veed  el  erdemet  mwkadnak  es  faiaisagodnak  (ÉrdyC. 
562b).  Meg  harag\rt  utón  valo  járásnak  farratsagaert  (DoniC. 
119.  Nagy.szC'.  30.  PozsC.  1).  Nekyk  kémed  meg  fyzety  farrad- 
sagokat  (LevT.  1.216).  Nag  farratsagal  nythattam  vtat,  de  meg 
azt  es  lee  vaktak  (317).  Nagi  munkawal  es  faratsagall  hozzák 
megh  az  listet  a  profontra  (RMNy.  11.264).  Euym  az  munka  es 
az  faraczaagh  (Komj:  SzPál.  12).  Tisztességes  fáradtságival,  hasz- 
nos szolgálatokat  tselekedhetik  a  közönségnek  (Pázm:  Préd.  27). 
Haszontalan  minden  fáradtságunk,  ha  tsak  a  xilágot  és  a  kUIsö 
hasznot  tészszük  tzélyül  (780).  Semmi  fáratságokat  költségeket 
nem  számiyác  (,MA:Scult  464).  Sanyarogjon,  fáratsággal  mun- 
kalkodgyéc  (749b).  Az  ember  illyen  nagy  gonddal  fáratsággal, 
álom  szaggatással,  éyel  nappal  5rűztetik  (iSIih :  ÖrökÉ.  121). 
Kérem  fi  kegyelmét,  hogy  az  kevés  fái-adtságot  felvegj'e,  és 
asszonyomat,  anyámat  és  tégedet  is  meglátogasson  (Thm-zó: 
Lev.  L133).  Köszönöm  azbul  való  fáradságodat  (280).  Gondos 
fáratság  (Derk :  ÖÉlet.  Elfib.  3).  Fárafcságom  nem  lészen  gyiimölts 
telén  (BefhlTám.  72). 

[Közmondások].  Hasznos  munkának  .soha  nincz  fáratsága 
(Decsi:  Adag.  123). 

Fáradságos :  [opero.sus,  laboriosiLs ;  mühevoll,  mühsam]. 
Ez  világi  mód-szerént,  háború,  nyughatatlan,  fáradságos  értelmek 
és  gondviselések  nincs  immár  az  világi  dolgokra  (Pázm ;  Kai. 
796).  Fáradcságos  munka  (CsiíziCseh:  Edom.  223.  Tof:  Zsolt  610). 

Fáradt:  lassus,  fessus  C.  defes.sus  MA.  [müde].  P'áradott  • 
lassus,  fessus  MA.  Fáradtan  utánnok  ur  is  nehézkedik  [lassan 
ballag]  (Gyöngy:  MA'.  83). 

[Közmondások].  Fáradt  lónak  faika  is  nehéz :  longo  ex  itinere 
etiam  palea  oneri  est  MA. 

Fáradtacska:  lassulus  C.  MA. 

Fáradtság:  lassitudo  C.  MA.  [müdigkeit,  mattigkeit].  Ha 
szagolod,  nállad  hordozod,  farratsagot  el  ra  íMel:  Herb.  44). 
Ha  fáradtságunk  el-szakaszkodtat,  erfisíti  szívünket  (Pázm:  Préd. 
156). 

Fáradtig :   [asque   ad   lassitudinem  ;    bis    zum   ermüden]. 

I    Fárattig  törekedett,  fai-attig  könyörgött,  farattig  szenvedett  (ilÁ. 

'  Scult.   133).  >Iikor   fáradttig   taglották-vólua  Kristust,   el-oldák 

Kristustaz  oszloptúl  (P;izm:  Préd.  504).  Elméjek  fáradtáig  mim- 

kálkodtak  (Alv:  Po.st.  1.610). 

FAKASZT  ( rdro.s2<  Zrinyi.  11.42.  Bíió:  Ékesség.  D2):  fatigo, 

lacesso  C.  lasso  MA.  [ermüden,  bemühen].  Fárasztatott :  fatiga- 

!    tus   C.    Faraztom   magamat   sok   mwkawal   (ÉrdyC.  606).   Mit 

farasztyatok  magatokat  ?  (MargL.  30).  Heaban  farasztiak  mago- 


767 


EL-FÁRASZT— KARAG 


EI^FARAG— FARAGATLAN 


kat  ij'él :  Tan.  Eli^li.  4).  Ne  tSraal  magad  elibeioi,  lio^  meg 
gazdagiilly  (Kár;  Bibi.  I.tíl6).  Az  ö  tellyes  élnténei-  iiapiaiii 
fáraztotta  iiu^gát  (tiáfi).  Nem  azon  fára.sztaiiátuk-e  éjjol  napiul 
elméteket,  hogy  íPázm:  Préd.  U).  Dioiii.siius  Tiramms,  a  kit  szo- 
katlan kínokkal  akart  illetni,  szomjú.sjigKal  ésalntlansággal  fi'u-asz- 
tutta  (556.  1  lüO).  Nem  valóságos,  de  oly  tettetés  elleukezásek  lát- 
szanak a  sz.  írás  szavaiban,  liogy  a  t(idós  emberek  értelmét-is 
t'árasztyák  (I'ázm:  LntliV.  :J41).  Monda,  hogy  pénzbeli  ajándék- 
kal magát  tfibbször  ne  fárassza  (Monlrilk.  Vni.3(>öi  Nehéz  járó 
lovon  az  szerszám  igen  fárasztott  (Kern ;  Élet.  5(J.).  Az  aszszony- 
nyal  nem  kell  félben  hagyatni  a  játékot,  és  boszszú  levéllel  nem 
fárasztani  (Mik :  TíirL.  27).  Minden  gondolatit  abban  foglalta, 
fárasztotta  (Uíró:  Ékesség.  D2).  Hirét  is  adom:  miben  miként  fá- 
rasztyák  eszeket  a  külsS  nemzetségek  {P'al:UE.  III.  Elób.). 
V&szem  észre,  hogy  fiadat  a  végre  fárasztod  messze  földre, 
hogy  bonvalót  szerezzen  magának  (Fal:NU.  321). 

el-fáraszt :  defatigo,  delaíiso,  lasso  C.  [ermüdeuj.  El-fárasz- 
tc.tt,  fáradt:  fatigatiw  PPl.  Igen  elfárasztod  temagadat:  stiilto 
laboré  cuusnmeris  tn  (Helt :  Bibi.  I,L12). 

ki-fáraszt:  cvi  (Gér:  KárCs.  IV. 402).  Minden  békességes 
t'irésembűi  főttig  kifárasztott  (Fal:  NA.  205). 

még-fáraszt :  lento  C.  defatigo,  dela.s,so  MA.  [ermiiden]. 
Megfárasztatott  nyiil :  lepus  *exagitatiis  PPBI,  Sététsegec  még 
farraztac  őket :  tenebrae  fatigaverunt  eos  íBét'.siC.  30.  NémGl. 
336.  NagyszC.  37).  Az  erflsseket  meg  farraztiac  (Mou:  Aiwl.  285). 

megfárasztás :  defatigatio  MA.  [ermiidung,  abmllhungj. 

Fárasztás :  fatigatio  PPl.  (ermiidinig],  Tastemnec  szemeini- 
nec  fáraztásával  munkálkodtam  (MA:Scult.  61. 

elme-fárasztás  :  addictio  mentis  Kr.  (sorge,  besorgnis]. 
(Pázm:  Préd.  692). 

Páraszthatatlan :  indofatigabilLs,  infatigabilis  MA.  (nner- 
iiiiidlieli], 

PAEAG :  I )  |si.'idi« ;  .sclmitzon,  nieis,seln].  Képet  farag  :  sculiw, 
imagino;  esztergában  faragott:  diatretiis  C.  Faragott  éléfánt- 
teteni :  a.s|)eram  signis  *ebiir  PPl.  Neg  zegő  knvek  es  faragottak 
(BécsiC.  11.  JordC.  53).  Kewbtil  faragot  caiwlna  (Érdyf.  6ö6i. 
Faraggy  teneked  ki-t  kő  tablat :  praei-ide  tibi  diias  tabnIiLs  lapi- 
deas  (Helt:  Bibi,  L  Ss3i.  Irt  kepéket,  ki  merzet  kepéket,  .szép 
faragot  szerszámokat  vftsznet-:  tabiilas  signa  torenmata  emunt 
(Decsi:  ,S;ill(;.  Ki),  Az  nagy  vad  tát  két  arasznyira  hosszan  há- 
mozd mSg,  de  ngy  hámozd,  hogy  még  ;iz  fájába  is  bozz;i  faragjon 
kicsint,  mintegy  ujjnyi  temérdöken  n\ind  körnjiil  {Radv:  Csal. 
IlI.Slbi,  Gömbíilyegeknek  nevezvén  kezeit,  é.s  mint  egy  eszter- 
gályba  foragtaknak  [így)  ifísi'izi:  Síp.  273).  órííkkétig  faragnak, 
bárdolnak,  szinlenok  rajta  (a  gyenneken  Fal:  NA.  205).  2)  [squa- 
mis  exuo ;  die  si-huppen  abputzen).  Éles  lével  csuka  :  az  (wukát 
Oiragd  .s-/^p(in,  ha.sasd  ketté,  sózd  meg  (Radv:  Csal.  III.43). 
»)  fahrico  C.  MA.  (bearbeiten,  bérelten,  machen].  Magánac 
veszedelmet  farag,  készít :  sibi  i)erditionem  machinatur  Com: 
JaiL  204.  Uj-bit  faragó,  a  ki  mégcsáválja  és  és  i'y  kaptára  vonja 
az  apostoli  tanit/mt :  haeretii-iis  \VF  Kic  ezfsblt  faragiiac ;  qui 
argeutum  fabriwmt  (Bé<aiC.  104).  Tyed  nap  es  tyed  ey,  te 
faragtad  a  hainalt  es  a  napot  (AporC.  29).  Te  faragta!  haynalt; 
tn  fabrioatus  es  .-uiroram  íD(ibi-C.  140).  Haaz  faragtntyk  vala: 
(lomus  apparatiir  (.lordC.  802i.  Hamis  vy  tiidomiuit  faragot  ("Mon: 
Ai>ol.  4). 

[Szólíisok).  Végezetre,  akarnám  érteni,  hol  olvasta  Biddniuus 
az  obsecpiinm  emlekezetit?  Ha  csak  maga  fejében  faragta, 
tartsa  magának  (IVizm:  Lulh\Mii7)  A  hajadon-nép  leginkább 
ollyas  fogyatkozjLsokat  kap  tel,  a  niellyekbíil  vagy  vár,  vagy 
maga  tréfát  fa  rag  (Fal;  l'E  IHO.  A  szepl'itolou  Síi'tz  Máriá- 
nak sz  Hát  ama  búciűsnek  i'ildalához  alkaluiaztattyátok,  a  leg 
méltóbb  szeut-ségekbAI  faragtok  tréfára  és  szemtelenségre  val<')t 
(Fal:  NA.  123). 


[Közmondások  (.  Az  ki  sokat  farag,  sok  forgáczot  eyt:  ik«i 
est  ejusdem   et  multa  et  opportuiia  dicere  (Decsi:  Adag.    17). 

el-farag :  [deleo ;  wegkratzen,  auslíjscheuj  Az  uirgot  elfaraéü 
es  az  helSn  almát  ira  ;  másnap  az  almát  el  faraktak  es  az  helAt 
arannal  uirgot  irtak  (TihC.  1921. 

félre-farag:  deSecto  Kr.  [ausleiikenj.  Félre&ragás  (Csi'izi: 
627.  Kr). 

föl-farag :  [exsculpo;  meiasein,  auahaueuj.  Az  otarou  maruan 
kíbSI  azzonunlmak  kepe  felferaktatot  (TihC.  »4). 

fúr-farag :  (s<idix) ;  sehnitzeln).  O  néki  minden  templominak 
szegi  szugolyája  teli  vagyon  irott,  furott,  faragott  képekkel  (Pós: 
Igazs  II 355)  Ezek  ellen  fint  faragott  egy  idétlen  syllogismust 
(Matkó:  BCsák.  72), 

[Szólások)  S<;holt  sem  binmk  tfibb  jószágot  két  házhelynél ; 
Diószegi  igen  iK)litikns,  ravasz  ember  lévén,  valamint  másokat, 
lígy  minket  is  k  i  f  i'i  r  t-fa  r  a  g  ot  t  belflle  (Haz.  1135). 

ki-farag:  1)  e.xsculix),  caelo  C.  [sehnitzen,  aushauenj.  Fák- 
nak erdeiében  feizekkel  ki  faragak  5  aitait  (AjKirC.  28).  Hazok 
kyket  ky  faraktanak  (l>omC.J  131 1.  Aytokat  kyfaragauak :  ex- 
cidonmt  januas  (KnlcsC  178).  Az  istennek  ki)|iet  semmi  terem- 
tet állatban  ki  ne  taragiiik  se  ki  ne  iriuk  (Fél:  Tan.  551).  Hely- 
heztete  azt  köból  ki  faragtatot  koporsoljan  (Szár:  Cat.  ESi 
8)  [deleo;  auslöschenj.  Mi  uemS  állat  az,  ki  el  tírSlheti  az 
irast  a  ta  kóíuiedból  'i  Felele  az  5rd5g :  Semmi  azt  el  nem 
tSrSIheti,  hanem  íak  isteni  szeretet;  vala  ki  az  isteni  szeretetet 
vallíuid'a  ő  zinebe,  akar  mell  nag  bines  le)^en,  leg  ottan  ki 
faragtatik  az  en  kóíiuemltíl  íBodC.  32). 

meg-farag :  I)  Igen  megfaragok  :  perfrico';  Isztergatw  meg- 
faragok :  torno  C.  [.sehnitzen,  tiehauen).  2)  [.sipiamls  exuo ;  die 
Hchuppen  abputzen)  Az  halakat  megfaragva  vala  (MargL  221. 
S)  perfabrico  C. 

Faradók :  putamon,  segmen  MA.  (atwchnitzel,  siiane)  Fara- 
dék,  metélek,  hulladék;  segmen;  faradék,  le-metélék,  forgáts: 
reeiflsamentum  PPl.  Faradék,  forgáts:  .schidluni  Major:  Szót. 
Beruoldus  nem  ketelkeilet  az  ostyákat  megh  utalásképpen  mi- 
nutias  nnmiilaria.s,  |)enszhez  hasonló  faradekoknak  nevezni 
(MNyiI ;  Agend.  225).  Egy  pár  arany  ffiggil  az  5  ajándéka,  a 
melly  Arachának  fígyj  régi  maradéka,  igen  tsiidálatos  nuuikás 
faradéka,  sok  féle  színeket  mert  visel  árnyéka  (PhilFI.  29). 

köröm-faradók :  *segmina  nngvium  PPl.  (nagelschnitzel). 
(Alv:Itin,   171.  287,). 

[Szólások).  Annyit  sem  adott,  mint  egy  k  ö  r  ti  m  fa  r'a- 
dék  (SzD:  MVir.  13).  Ki  nem  vessd  eszében,  hogy  már  fiis 
ezzel  halhatatlan  neuet  szerezhetne,  auagy  valami  k  5  r  5  m 
f  a  r  a  d  é  k  o  t  nyerhetne  (Zvon :  PázmP.  278i. 

Faragás:  1)  asciatio  MA.  [das  sehnitzen,  schnitzwerkj.  Ha- 
zok  kyket  nagy  iKunpanal  megekeseyteotteek  faragásokkal  es 
iratasokkal  (DomC.  132i.  A  laragó  mester  kezíli  a  fát  i-sinogatiu", 
véséssel,  s  faragással  (HalhPaizs.  68 1  2)  tabriialio  C.  (das 
bérelten,  die  konstruktionj.  Faragással  elkésu'tem  :  perfebrioo  C 
Tekeench  megh  meenynek  fSIdnek  faragasaath  es  teremteeeeeth 
(ÉrdyC.  115). 

bit-faragás :  refonnatio  Kr.  [glatibensrefomiation]  Kmva 
hatalmunkban  a  hittaragás,  aimak  ág;izatit  se  ide,  se  oda  nem 
tekerhetjük  iFal;NE  74 1. 

kép- faragás :  sculptura  (.'.  M.-\  Ibildhanereij.  Kep  faragas- 
nac  tiuinniania  iMon:  KépT.  77.  KTíir :  Sz.Ián.  24.  Matkó:  BCsák. 
31.). 

Faragatlan:  I)  (non  sculptus:  unlwliauenj.  Tevnek  egy 
otíomlia  farngathui  kevuot  az  zekrenre  iM;u-gL.  Ui7i  2)[rudis; 
roh,  iingehobelt).  Éretlen-aszft,  iUirab<v<,  iHinlohitlan,  faragatlan 
(SsD:  MVir.  105).  8)  iufabri(»tus  MA. 


FARAGCSAl^FARASZ.IA 


FÍRÉ— EGÉR-FARK 


779 


Faragcsál,  faracskál:  sculpo,  scalpo  Kr.  [sclinitzelnj. 
(Helt:  Ilátó.  141.  l'ós:  Ijiazs.  3391.  A  pásztor  kezde  poliáikákat 
faracskálni  (EsztP:  BSzfiz.  19). 

Faragcsálás  :  [fabricttimi;  fabricat).  Inisbeli  faraKtsíilásomat 
kecvolinotekuek  akartam  ajánlanom  (Acs:  BHal.  Elilb.  17). 

FaragcsálásL  Esztergán,  faratskálási  mesterség :  toreutice 
MAI. 

ParagmÉiny:  toreuma;  gesclinitztes  bildwerk  PP.  1801. 
(KAIdi:Bibl.  Sap.  14.  16.  Kr.  GKat:  Titk.  1119). 

Faragó  :  caelator  C.  (sclinitzer,  bildhauer].  Blasius  faragon 
1329.  (CV.inári.  Faragó  Máté  1435.  (Nyr.  V.510). 

bálványkóp-faragó :  siatuarius  MA.  [bildhaner]. 

hit-faragó:  reformátor  Kr.  (Pázm:Kal.  1766.  581.  Kr). 
Az  i'ij  Ilit  laragiík  (riyef:  BCsTomp.  11).  Ez  illően  nj  liit-farago 
prédikátorok  (Tas:  Feukt.  G). 

kóp-faragó :  sculptor,  significns,  auaglyptes  C.  statuarius 
PPI.  [bildlianerj.  Kép-faragó,  formáló,  valamit  szerző :  fietor  PPI. 
Kép-faragó  avagy  oszlop  5nt6:  sculptor  vei  statuarins  Com: 
Jan.  168.  A  kép-irók  és  faragók  ezek  gonoszságának  ábrázá.sá- 
ban  mutogatták  mesterségeket  (PázmrPi'éd.  91).  Kép-faragó 
ácsok  (Matkó :  BCsák.  425).  Az  Uten  más  agyagbnl  formálta  a 
nemeseket,  úgy  bánván  vélek,  mint  a  kép-faragó  valamelly  osz- 
loppal (Fal:  NE.  64). 

[Szólások].  Már  ebül  van  kép  faragó  Fábián  01atkó :  BCsák. 
127). 

kö-faragó :  quadratarius  PPBl.  caenientarius  Com:  Jan. 
102.  [steiumetz].  Az  kew  mjive-seknek  es  ken^aragoriak  megh 
fyze.ssetewk  iRMXy  111.75).  E-jy  kíífaragónál  laktam  én  olyan- 
nál, a  ki  köfalt-is  rakott  (ÖtvMest.  39.vsz),  Képiroc.  k5  faragoc 
(MA:  Scnit.  856).  K6  iarago,  kfimives  (KolTört  400). 

köröm-faragó :  scalprum  imgulare,  fabrile  PP.  [nagel- 
zwicker]. 

márvány -faragó :  marmorarias  MA.  [marmorschneider]. 

márvány  kö-faragó :  faber  marmorarius  PPBI.  [marmor- 
.^clineider,  bildhauer].  Socratesnek  márvány-kfi  faragó  volt  az 
apja  (László:  Petr.  100). 

zsindely-faragó :  [faber  scandularum ;  schindelmacher]  Com : 
Jan.  10.5. 

[Faragód-ik,  öszve-faragódik] 

öszve-nem-faragódliató :  [iiLsociabilLs ;  imverlraglicbj.  Alk- 
hatatlan,  békótelen,  öszve  uem-alkható,  -faragódható  (SzD:MVir. 
lO.íi. 

Faragtat:  [sculpi  curo;  schnitzen  lassen,  ausliauen  las.sen]. 
Válúkat-ls  faragtatott  (Moln:  JÉpiil.  85). 

ki-faragtat :  [excidi  curo ;  aushauen  lassen].  Hel'hete  azt 
5  vy  kopiir.'ioiaba,  kit  ki  faragtatottuala  a  kSzirtbol :  quod  exci- 
derat  in  petra  (MünchC.  69). 

le-faragtat :  [descindi  ouro ;  abscbneiden  lassen].  Az  5 
husat  contyatol  le  faractatha  (NádC.  649). 

föl-faragtat:  [exsculpi  curo;  aashauen  lassen],  Feel  kellene 
kepeet  farau'tathny,  hogy  ymadnaak  (ÉrdyC.  542b.  671).  Az 
farkasnak  kepét  az  varasba  fel  faragtalak  (VirgC.  58). 

Faragvány  :  sculptile,  simulacrum  [schnitzwerk,  standbild]. 
Ó  menden  faraguani  U'esnec:  omnia  sculptilia  eius  concidentnr 
(BécsiC.  247).  Nem  val  faraguanokat :  non  habét  simnlacra  (116). 
Aláztassanak  mend  kik  imádnak  faraguanokat  (AporC.  58.  38). 

FAE.ASZJA :  [?]  Gombotli  irtham  wala  wörösseth,  selem 
gombotli    kilenczetli,   faraszyara   valoth    hog  weg  (LevT.  L27). 

M    srELVTÖni.  szótír. 


FÁHÉ 

[Szólá.sok].  Midőn  faréra  fogatnak,  és  erís  bizony.ságokkal 
siirgettetnek,  mindgyárt  nyomot  ve.szteuek  (Pázm:  Kai.  1766. 
407.  NyKözl.  XV.369). 

FARK  iBerefurh  1270.  CodPatr.  VI. 171.  Fyzuforku  1224. 
Knauz) :  1)  ciuda  C.  MA.  [.scbweif,  sclmanz].  A  páva  kiterjeszti 
a  farkát :  *explicat  pavo  caudam  PPBl.  Bestyeek  kyknoU  fa;u-- 
kokon  sok  zSmftk  valanak  (SiindC.  38).  Az  fjirkas  farkan;ik 
ezauargatasaual  azt  mutata  (VirgC.  55).  Macskádnak  farka  (üebrC. 
104).  Az  farkába  vagyon  á  méreg  (Mel :  SzJiin.  242).  Samsonnac 
rokai,  kiknec  larkoc  (Vzue  volt  küttőzueu  (Mon:  Ápol.  13). 
Az  páua  madiir  farkán  czodálkozic  (Ulycf :  Jephta.  9).  3)  peuis, 
veretrum  C.  [miümliclies  glied].  »)  [pars  [mstica;  letzter  teil]. 
ISzoknya  farka:  syrma  MA.  PP.  Szoknya  farkát  hordozó  inas: 
.syrmatophorus  PP.  Makrafarka,  terra  1214.  (Czinái-).  Silva,  quae 
vulgo  Fyzuforku  dicitur  1224.  (Knauz).  Lociis  qui  Berefork  vo- 
eatnr  1270.  (CodPatr.  VI.171).  Possessiones  Zeuleus,  Olsoukek- 
che  ac  Fai-kberen  vocatae  1385.  (10.223.  224.  236).  Meeg  az 
feyeo  kosarys  az  kawa  beercz  farkon  volth  (RMNy.  11.310).  Az 
eördiig  halálos  betegségünkben  életünk  farkát  és  ntóllyát  ostro- 
mollya  (Pázm:  Imáds.  248).  Az  ruhának  liozzu  farkat,  alliat 
vonni  (Erasm:  Erk.  27).  Csak  mindenkor  a  farkát,  és  nem  a 
fejét  illetn5k  a  dolognak  (Pécsv:  Fel.  219).  Farsang  farka  elött- 
való  napon  (Lipp:  Cal.  5).  Farsang  farkán  (Amadé:  Vers.  141). 
Nyargalva  mentem  ki  a  falu  farkára  (Gvad:  I'^Nót  3).  •l)  [eomi- 
tes,  síitellites ;  gefolge].  Királyiszékemben  bálványnak  tartottam 
magamat,  megvártam,  hogy  nagy  udvari  farkkal  ké.sérjenek 
(Fal :  TÉ..  708.  Fal :  Jegyz.  936).  A  legkLssebb  gonosznak  sem 
kell  ajtót  nyitni,  mert  a  t<'bbi-is  nagy  tsorda  farkai  utánna  tola- 
kozik  (Fal:UE.  381).  [Vö.  FAE] 

[Szólások].  Sem  elei,  .sem  vtóllya,  auagy  sem  füle,  sem 
farka;  sine  capite  fabula  (Decsi:  Adag.  2).  El  mehecli  hiteddel, 
kiuec  sem  feie  sem  farka  (Mon :  Ápol.  420).  líz  az  idó  ho.sz- 
szabbnak  tetszik  nekem,  mint  egy  nyúl  farka:  de  mit  tehetsz 
annak,  mondják  a  tótok  (Mik:TöiL.  47).  Még  a  nyúl  tarkánál 
is  rövidebbek  (a  levelek,  130).  Fótól  fogva  farkig  ki-ki  úgy 
cselekedjék,  a  tark  a  fónek  úgy  supplantáljou,  a  fó  is  a  fark 
aránt  úgy  animadvertaljon  (Monlrók.  VII1.2fil).  Ittas  állapotom- 
ban proclivis  voltam  amaz  bűnre,  melyben  az  egé.-^z  világ  fülig- 
farkig hever  (Haz.  1.219).  Baszké  de  fülig-farkig  adós  (1.365). 
Az  én  szekerem  farkán  fit:  in  aere  meo  est(Dec<i:  .Adag. 
51).  Más  ember  szekeie  firkán  ílni  (316).  Kár  illjen  jeles  itjn- 
nak  más  szekere  farkán  filni  (Megy:  6Jaj.  11.15).  Jaj  annak, 
valaki  pogánynak  ül  szekere  farkán  (Tlialy:Adal.  1,182).  Itta 
replicában  ki-kapván  egy  kis  mezőre,  csuda  mint  csavarja 
farkát  a  hamis  sophLsta  (Pós:  Válasz.  168.  174).  Ugyan  még 
sem  RzflnSl  meg  nagy  farkát  tsinálnia  Calvinus  „szenf- 
ének  ?  (Veresm :  Lev.  145).  Rókák  tsóv  ál  lyá  k  itt  far  ko- 
kat a  bárány  alatt  és  farkasok  mardoznak  (Fal:  NU.  172). 
A  Isi  most  itt  csóválja  róka  farkát  nem  kernU  el  annak  idejé- 
ben a  csávát  (344).  Csak  fark  val  sem  csa  varit  asz  s 
úgy  is  eljósz  (RMK.  V.364). 

[líözmoridá.sok].  Annak  énekét  mondgyad,  kiiiek  szekere  farkán 
fiz  (Decsi:  Adag.  193).  Ha  fS  vag,  ne  kiuány  fark  lenni  (270. 
Kisv:  Adag.  99).  Száradt  lónak  farka  is  nehéz:  longa  ex  tinere 
etiam  palea  oneri  est  M.\.  Ebet  szíírir^'l,  rókát  farkáról  meg- 
esmérheted :  cauda  de  vulpe  testatur  PPBl  Az  ebet  szi^rin'l,  a 
rókát  farkáról  könnyen  megesmérheted  (Kisv:  Adag.  71).  Az 
fejét  is  megeszik  amiak  az  kígyónak,  kinek  az  farkát  elvágták 
(^Monlrók.  VU1.381). 

borjú-fark:  [verbascum;  königskerze].  Borjú  vagy  kis  őkfir 
fark  (Mel:Herb.  146). 

egér-fark :  1)  cauda  muris  MA.  [maus.schwanz].  2)  achil- 
leos  M.Al.  millefolinm    Frank:  HasznK.  18.  [schafgarbe]    Mille- 

49 


771 


FECSKEFARKÚ— FARKATLAN 


FARKAZ— FARSANG 


77:: 


tblium:  eghér  tark,  h.  e.  muris   cauda   (Beythe:  Nom.  6.  Com: 
Jau.  29). 

f écske-farkú :  [caudae  hiruiidiuús  formám  habeiis;  scUwal- 
benscliwanztíirmig  geschweift].  Fecsketiirkii  czifra  izafraKÍ  nyer 
gekaek  (Thaly:Adal.  ^388). 

festS-fark :  penicilUis  Com:,)an.  Itj7.  [pinsel] 

hal-farkú :  [caudam  pisduam  liabens ;  mit  eiuem  fisfli- 
achwanzej.  Halfarku  tengeri  lovak :  liippocampae  C. 

juh-fark :  [syriuga ;  spanischer  flieder,  hollunder]  schaűiiiseii 

|igy],  lilas  KirBesz.  155. 

ló-fark :  1)  caiida  eqiii  MA.  eqiiiim  cauda  PP.  (pl'erd.sch\vauz|. 
Boncsok  az;iz  l(')lark  zászM  (Moiilrók.  VIII.363).  2)  equbetum 
MA.  [kanuüukrautj.  Az  edényecskéc  tál  mosó  fftvel,  ló  farkat 
.sikároltatuac :  vascula  equiseto  stringuntm'  (Com:  Jaii.  114). 

ökör-fark:  1)  cauda bovina  Kr.  [oclisenschwanz].  2)  tapsus 
barbatas  Mel:  Herb.  146.  fwollkjaut,  kSnigsker/^].  Verbascum 
iiignim:  fekete  ókor  fark  (Bej-the:  Nom.  8).  Borjú  vagy  kis 
ökör  f;u-k  (Mel:  Herb.  14fi).  Hegyi  ökör  fark  (no).  Fekete  8kír 
fark  gyökere  (Frank :  Ha.-iznK.  19). 

[Szólások].  Ala  uö,  mint  az  ökör  tark,  uem  fel  (Decsi: 
Adag.  139).  Vgy  látom,  Uogy  a  mi  jesuitiiuk  imitatur  uepam, 
alá  nS,  mint  az  Sk5r  fark  (Czegl:  Japb.  142). 

róka-fark :  1 )  cauda  vulpina  Kr.  ffuchsschvvanz].  S)  alo- 
pecurus  Com:  Jaii.  29.  [fuelisschwanzkrautj. 

[Szólások].  Maga  farára  kStfttt  róka  farkat,  és 
magát  tsufoltatja  (GKat:Titk.  352). 

ruha-fark :  syrma  Kr.  [schleppe].  Páva-hosszan  ereszteni  a 

ruha-farkot  kevélység  (Fal;  NE.  85.  Fal:TÉ.  778). 

szekér-fark :  ixistica  pars  currus  MA.  fliinterer  teil  des 
wagens,  sclu'agenj. 

tehén-fark :  [cauda  vaccae ;  kuhscliwanz].  OUyan  nyelvére 
nézve,  mint  a  legyező  tehén-fark,  melly  mindent  bé-fetskend 
(SzD:MVir.  104). 

ünö-fark :  [verbascum ;  königskerze].  OkSr  fark,  ez  soc  fele: 
eggyic  ínű  fark,  á  feyér  virágú  (Mel:  Herb.  146). 

Farkacska :  fuuieulus  [quastej.  Apró  tárkaczkakat  zerez 
the  palastbodiuik  ueegy  zeghen :  fimiculos  fedés  per  quattuor 
Jingulos  pallii  (JordC.  246). 

Parkall :  [vagor ;  umherschvveifenj.  Ha  gyakorta  az  temp- 
lomban jár,  kin  farkallonac  mondatic,  és  hog}'  magát  muto- 
gattya  (Prág:Serk.  910). 

be-farkall:  [pervagor;  begehen,  umherschweifen].  Használ 
iiz  Szvegy  a.szszonyi  állatnac  az  városnac  minden  uczáit  bé 
farkallaui?  (Prág:Serk.  92.5). 

Farkallás  :  [vagatio ;  djis  herumschweifen,  umschweife).  A 
páp,'u)ok  az  fidnoiiekuek  meg-fillettetéseket  tsak  mi-sézésekben, 
egygyil'  templomtol  másikhoz  való  farkalá-sokban  lielyheztetik 
(GKat:  Válts.  I.  Előb.  34).  Proces.sio-jarás,  .széllel  farkallások 
(I.U2(j^.  Azutiin  a  bétsi  hidaknál,  meg  hamar  Béts  alá  való  far- 
kalhisában  mennyi  vele  léví  keresztyént  liagya  el  iBethlTám 
33).  A  világi  méltó.ságot  noni  Kristustól  kéri,  li.-niem  tiltott  uta- 
kon és  tsavargó  farkallAsokkal  akar  lUiuz  jutni  (Vajda:  Kriazt. 
U.402). 

Farkas:  I)  caudatus  C.  [gesohwanzt,  mit  einem  schnaozo). 
Az  fistfikSs  tsillag  avagy  farkas  avagy  ústíkos  ( .\Oere :  Euc. 
11)7).  2)  penitus  C.  [mit  einer  rute). 

Farkatlan :  miurus,  cauda  destitutas  Sí. 

[Szólások^  A  filetlen  farkatlan  reluctatióuak  cuntumaciáját 
két   e-sztendfire  veres  viaszszal  pecsétlébe  (Moulrók   Vni.l71i. 


[Tarkáz,  még-farkaz] 

mégfarkaztatott,  farkas:  caudatus  MAI. 

FAHKAS  i/orioj,  tilius  Poznan  1165.  Knauz.  1210.  Nyr. 
11167):  lupus  C.  [wolfj.  Nóstény  farkas:  lupa;  farkashoz 
való :  lupiuas  C.  Farkasul  ordítok :  ululo,  exululo  MA.  Farkas- 
nak gyowlhewtsege  lEhrC.  151.  MüuchC.  25).  Mikep  lenne  dolga 
ez  bodog  atyának  az  fene  farkasai  (VirgC.  54).  Az  varosba  iwue 
az  farkasai  hogy  ki  igen  fene  vala  (56).  R/igadozo  farkasok: 
lupi  rapaces  íJordC.  373).  En  kyldek  tyteket,  mykeut  yubokat 
az  farkasok  kezze  (,382).  Agh  tarkas  (Czegl:  Japh.  91).  Ordít 
a  farkas  (Ora:Jau.  77).  NySstény  farkas  (DBenkí :  Flór.  5). 
BáránybSr  volt  ruhájok,  rókával  béllelve  és  farkassal  peremezve 
(Fal:NU.  340). 

[Szólások].  Far  kas  barátság:  leoniua  societas  (Decsi: 
Adag.  54).  Ehetném,  mint  a  farkas  (SzD:  MVir.  lUi. 
Mohácsnál  a  nemasség  sz'me  farkas  kaszára  vettetek 
iPázm:Kal.  1766.  541.  Fal:Jegyz  923).  Ugy  vagyon  dolga, 
mint  a  fabula  mondja  a  bárányról,  melly  a  szükséges  oltalmon 
kiadott,  és  a  farkas  hfiségére  bizván  magát,  kaszája  alá  került 
íFal:NL'.  260).  Mind  ezec  (az  őrdSg  tagyali  rakuac  soc  iszon- 
küdas.sal  es  farkas  neuetessel  (Bom:Préd.  573b).  Mikoron 
elfogy  tinéktek  borotok,  farkas  poonitentiát  ti  tartotok 
(RMK.  IV.341).  Ugy  állák  meg  hitSket,  mint  a  ferkas  a  hus- 
ételtSl  való  b.'it(Mé.st  (Szék :  Krón.  200).  Az  farkas  szájú 
tanítóknak  minden  rongyos  patvarokat  csak  ezekkel  az  álM 
seregekkelis  le  csöpülhottyük  (Pázm:  Kai.  499).  Tudóst  taiu'tasz, 
farkasnak  mutatsz  t  serét:  aquilam  volare  doces 
PPBl.  Farkasnak  mutatz  erdít:  doctimi  doces  (Decsi : 
Adag.  9).  Farkasra  b i  z  t a  d  az  i u  h  o  t  (25).  Farkasra 
bízni  báránt  (221).  Farkast  emlegetnek,  kert  megett 
jár  ;  farkast  emlegetnek  a  kert  alatt  jár :  *lupus  in  *&bula 
PPBl.  Ezekből  ;izert  ezennel  rea  iutliatunc,  honnét  esmer- 
hessec  meg  a  farkast  a  barantol  (Mon:ApoL  20). 
Békéltesse  egyben  eléb  a  bárányt  a  farkassal 
a  jesuita  (Czegl:  Japh.  110).  Mint  a  kis  praczko  a  nagy  far- 
kassal szinte  v^  i  a  c  z  n  a  k  (Mel :  SzJáu.  87). 

[Közmondá.sok]  Akar  mit  mondasz  és  predicállasz  a  farka.s- 
luac,  S  mind  éltic  czac  bái'ánt  mond  ('Helt:Mes.  377).  Farkas- 
nak mondják :  páter  no.ster,  azt  feleli :  báráuyláb :  cancrimi  iii- 
gredi  doces  MA.  Homo  homiui  UipiLs :  ember  embernek  farkassa 
(Decsi:  Adag.  6).  Czak  szőrit  veti  el  a  farkas,  nem  természetit 
(194).  Eggyik  farkas  a  másiktól  tanul:  áspis  a  Wpera  (296). 
Lágy  pásztor  el5t  az  farkas  gyapjat  szarik  (SalMark.  12i.  Nem 
bátorságos  soha  az  biu-áiiy  az  farkassal  azon  egy  akolban  (Prág : 
Serk.  355).  Ordits  ha  fark:issal  lakol :  consouus  esto  lupis,  cuni 
quibus  e.sse  cupis  PPBl.  Farkasnak  farkas  a  fia  (Fal :  Je^y-z. 
923).  Meg  nem  eszi  a  farkas  a  telet  (SzD:  MVir.  110). 

Farkasi :  (lupinus  ;  wolts-]  Farkasi  természet  (Misk :  VKert. 

214). 

Farkaska:  lupulas  Noui.»  13U.  Kr.  (kleiner  wolfj. 

FABTiAFAJ:  [nugae;  lárifári).  Farlafaj  lieioédek,  agnAk 
kSltőIto  regék  (GKat:  Válts   II.ll31i 

FAHSANQ,  FAJRSÁJMQ,  FARSANG,  FASSAIíG, 
FASSÁNG :  dionysiji,  dias  baccluui.Uici,  bacclianalia  MA.  PP 
[faschingj  Gcvtrolmeket  zeuuettu  vala  fasangtvl  fogua  zent 
georg  uapyg  (MargL.  172).  Meg  leely  zent  i)eter  apostolnak 
ynnepeen  fiussangban  (ÉrdjC  504b.  1503.  Sziládi:  TeniesvPelb. 
68).  Utolsó  fastnngnak  [így?]  napiaii  holt  meg  iMon:  KépT.  51). 
A  farsangokat  az  áll  orczások  \iszic  végben :  bacchanália  tar- 
vati  peraguni  (Com:  Jan.  211).  Felelte  igen  tetszett  volna  nekem, 
hogy  ha  még  ez  farsangl«u>  az  kéz  fogásnak  sziiie  alatt  lelietett 
volna  meg  az  kémetek  lako<l:ünia  iK{uU:Cwl  I11.32bi.  Most 
rársánt;l<an  Isak  b>>tzák  nekünk  a  sok  li'izokol  halva  é«  elevenen, 


7-S  FAKSANCil— KASns'A 

a  kiket  ai  óiuks  t^ssökbtMl  fogták  ^^Iik :  TürL.  -447).  Csináltatott 
oafraugot,  kíiiel  érzi  farsangi)!  Cl'haly:  VÉ.  1.342). 

[Srőlások).  Farsangot  iartam  (VirgC.  5). 

[Köznioudá.<okJ.  Ríivid  farsang,  kinos  ke-serfiség  (Fal :  SzE.  54B). 

Farsangi :  bacthiforialLs  Sí.  |lasoliin?s-].  Farsangi  jólakások 
(Pázm :  Pré4  9S7  Kr.)  Maga  tiidatlaii-ságának  rongyos  zá.szl<yát, 
fassangi  szellíre  téíad  ki  (lllyef ;  BCsTomp.  64). 

Farsangol :  dies  lupercales  colo,  bacchanália  nívó  MA. 
[faschiiig  haltén).  Fárítingoló  napok :  dies  *.stulti  FPBI.  Otho 
király  a  ooronát  feiébe  vénén,  nagj'  sereggel  vizánként  fár.sán- 
gola  (Heltt  Krón.  64.  UvT.  II..13(\  M.ad:  Evang.  212).  Vasárnap 
hip-hoppolimk,  farsangolnnk  (RákF:  Lev.  V.365). 

Farsangolás :  bacchanália,  bacchatio  MA.  [faschingsunter- 
haltnng].  Hogy  annak  általa  Ls  intetnenec  a  fa.s.s.'uigosok  a  fas- 
sangolasnac  elb.agyá.'ára  {Tol:  Fel.  26).  Far,s;mgolás,  bordély  és 
ha  mi  roszszabb  nevet  tndiiék  találni  enmi  megfe.^lett  erkiiltsuek 
(Zrinyi :  SjTub.  25).  Sok  tsengú  pengn  nihákaf  fel-venni.  amazok- 
ban éjjenként  tarsánglá'íra  menni  (Gyöngy :  C'up.  64). 

Faraangos  :  fb,icelianalicn.s ;  faschings-).  Edonide.s :  fársángos 
L'izszonyok  voltak  régen  PPI.  Farsangos  ál  ruha  (MA:  Scult. 
427).  Fá-ísjüigos  játék  (MA:  SB.  30.  Megy:  Bayie  15).  Farsangos 
kínt5sl)eu  51t6ztetett  bolondok  (GKat:  Titk.  347.  Mad:  Evang. 
215.  Laiid:  UjSegits.  11.511;.  A  tarsangosok  meg  vendégelések 
felöl  tettem  rendelést  (Monlrók.  XV.317). 

Parsangoskod-ik :  [bacchanália  c<j1o  ;  tasching  haltenj. 
Latom  hogy  farsangoskodol  az  ira.ssal  (Mon:  Ápol.  513).  Fársán- 
goskodni,  tobzódni  (Mad :  Evang.  842».  Egy  fertfibSl  a  másikba 
hanyatolván  fársángoskodik  (Fal :  SU.  261). 

Parsangoskodás :  [bacchanália ;  faschingspossenj.  Az  új 
találmányok  vagy  aprólékok  vagy  fársángoskodá.sra  valók  (Fr\  : 
Sr.  321). 

Farsangoz  :  [bacchanália  colo ;  fasching  haltén].  Farsaugozó 
hazugságot  gondoltac  (Bom;  Préd.  3()3).  Bolondok  es  farsangozoc 
(Mel:SzJán.  179). 

föl-farsangoz :  [lárva  indno ;  maskiren].  A  superintendens 
néuel  felfársángozott  praedikátor  (Bal:  Csisk.  381). 

Farsangozás  :  [bacchanália  ;  faschingspossen].  Az  Krisztus 
mondja :  Jertek  én  hozzám.  Mit  ftitimk  Rómába,  bolcsós  he- 
lyekre? Hol  tauíta  minket  az  Krisztus  ez  fassangozisi'a  ? 
ÍRMK.  n.204i. 

PAUTAT,  FIRTAT  (firtat  Csákt:  AU.  6.  jertat  Agend. 
42.  Pós:  Igazs.  11.313.  ne  _ly,-te4se  RMNy.  11.222.  ftat  MA.  PP.) : 
interrogando  extorqueo  Kr.  cogo,  adigo,  torqueo  MA.  [ausforschen] 
nötigen,  peinigen  PP.  Pu'tattyac  Jánost,  hogy  mondja  meg,  ki 
í  ?  (Bom :  Préd.  24).  Meg  kérdezik  és  tirtattyác  .szegént  (Helt ; 
Háló.  110).  Mind  addig  fértatta  (Csákt:  AU.  6).  Mi  es  annál 
inkab  kSnySrilgiftnc  es  firtassuc  az  mi  Lstenfinknec  irgalmas 
noltat  (Tel:  Evang.  1.2862).  Firtacz  engemet,  hogy  meg  muta.s- 
sam  iTel :  Fel.  28).  Azon  firtattynk  5ket,  hogy  mutassák  meg 
igaz  pásztorságokat  iPázm:  Kai.  llOi.  Azon  nyomon  Costerus 
jesnita  fertattya  (Pós:lgazs.  11.313).  Az  szegény  embert,  felesé- 
gét ne  saczortassa,  ne  firtassa  (MonTME.  V.316).  Haza  menvén 
a  gyermek,  az  annya  firtatni  kezdi  a  titokról  (Hall :  nHiit. 
n.  229).  A  nyiízó  fosztó  tisztek  a  szegénységet  nyúzni  meg  nem 
szűnnek,  mint  a  Faraho  fartatói  (Bod:  Pol.  111).  Tam'tóm,  hogy 
hol  voltam,   keményen  fartatott  (Gvad:  RP.   72). 

Partatás,  firtatás:  [vexatio;  vexirung,  sekatm-].  E161  kez- 
detik adósságokért  való  fiitatások  (Lép:  PTük.  L335).  Az  ti 
tndományiokat.  heában  való  dolognak  és  fartatásnak  luja  (Bal : 
Cslsk,  419). 

FASrCf A  :  [crates,  fasciculus  ex  virgis  alligatus ;  taschiue]. 
Fasinán    általverekedvén   a   Dunán   (RákF:  Lev.  1.633).    Hogy 


FASZ— FÁTYOL 


774 


l)edig  hertelcu  gerjeszthessék  a  tüzet,  szurkos  tassinákat  kellene 
készen  tjn-taniok  (III.  168). 

FASZ :  [penis ;  münnliche  rutej.  Az  te  ifiusagodban  az  dol- 
j  got  te  r&stellettél,  mostan  immár  igen  agh  faszsza  [2.  kiad.  J2. 
agh  duda]  Ifittél  (FortSzer.'  H3).  Az  én  f végett  vonakod- 
nak az  kurvák  (TörtT.'^  1.362).  Vagyon  egy  rongyos  gatyája, 
abbúi-is  mind  kivan  [kivan]  a  fa  fa  baltája,  el-fordulván  tfile 
nem  nézhettem  rája  (PhilFI.  60). 

FÁTA:  [puella  Valachica;  wallachisches  müdchen].  Ha  fitsúr 
fátíiját  vezeti  kezénél,  mosolyog  s  meg  lesi  bikfa  töviskénél 
(Orczy:  KöltSz.  165). 

FATTYÚ  {/atty  Monlrók  XV.331) :  1)  spurius,  nothus, 
adulterinus  C.  MA.  bastardus,  mancer  PPBI.  [bastard].  Fattyú 
gyermek  :  adulterium  PPBI.  Fathw :  inlegitimus  filius  NémGl. 
264.  mamzer,  scorto  natiis  JordC.  246.  334.  FatCak  vattok  nem 
fiak:  aduiteri  estis,  non  filii  (Sylv:  UT.  11.110.  Helt.  UT.  Ii5. 
Kár:  Bibi.  1.179).  Seruetus  fattiai  (Mel:  SzJán.  18).  Az  ho,  hideg 
art  a  mezítelen  fattiaknak,  a  kiket  Christns  mezítelen  talál  (47). 
Az  réz  oltárt  el  véuén  az  vr  eI51  az  firdSget  teué  heliebo :  mint 
most  papa  az  ü  fattiayual  (Mel :  Hám.  4.  31).  Horvát  Ferencztül 
való  az  fatty  (Monlrók.  XV.331).  Az  o  magzíitit,  nem  bitang 
fattyait,  az  anya  engedelemben  tartóztassa  (Matkó:  BCsák.  412). 
A  fattyak  es  tisztátalan  ágyból  való  zab  gyermekek  (Com: 
Jan.  120).  Szokatlan,  hallatlan  conti-ibutioját  és  ennek  az  fatty- 
ját :  terhes  accisáját,  hazánkból  kiviszi  nemetök  quártérját  (Thaly : 
Adal.  1.90).  No  kurv'  asszony  fattya  hol  levél  eddig?  (Fal: 
NE.  16).  Noha  rád,  kis  fattyú !  haragszom  kevesbet,  de  mind 
azon  által  el  töröm  tegzedet  (Orczy :  KöltH.  117).  8)  [spurius, 
falsiis;  nnecht,  falsch,  after-j.  Az  fettyu  czemetéc  mély  gyfi- 
keret  nem  vernec :  spuria  vitulamina  non  dabunt  radices 
altas  (Kár:  Bibi.  L637).  A  fattyú  ágak  mély  gyfikeret  nem 
vernek  (Pázm:  Préd.  283).  Egy  rósz  fattyú  követ  jó  gyanánt 
kezd  venni  drága  pénzen  (826).  A  fattyú  napok  az  igaz  napnak 
az  ellennette  való  sugár  által  ki  fejesztetése  (AC'sere:  Ejic.  140). 
Ha  az  égen  a  holdhoz  hasonló  ábrázat  tetszik,  fattyú  holdnak 
neveztetik,  (uo.). 

[Szólá.sok].  Ne  úgy  lőjj  illyen  teremtette  fattyya,  hanem  igy 
(Haz.  1.225). 

Pattyas  :  [qui  nothum  habét ;  wer  einen  bastard  zum  sohne 
hat).  Fattyas  anya  (Sámb:  3Fel.  13). 

[Fattyaz-ik] 

meg-fattyazik :  spininm  foetum  edo  Ki',  [einen  bastard 
gebaren).  Te  hyres  kunia  meg  fattiaztal,  es  fattyadat  el  ha^ian 
ide  jewttel  (RMNy.  111.40.  41).  A  parázna  buya  aszszon  hamar 
a  paraznatul  meg  fattiazik  (Mel :  SzJáu.  262).  Az  terhes  anyats- 
kak  meg  fattyazvan  (Pécsv:  Fel.  724).  Felessége  ide  haza,  latra 
lett,  talám  meg  is  fattyazik  (RákGy:Lev.  528). 

Fattyúság :  1 )  [stupnun ;  unzucht).  Lezen  ew  eredeti 
fattywsagbol,  leezen  kedyg  foganattya  attyanak  es  leyanyanak 
bynebewl  te«Twen  kyw81  (ÉrsC.  571).  3)  [conditio  nothi;  bastar- 
dentum).  Kiu-vasszony  fattya !  ezek  az  igék  nagy  merészséget 
mutatnak,  de  egy  csepp  emberséget  sem.  Vagy  de  talán  azt 
kellene  mondanunk,  hogy  a  fattyúság  ebben  a  nemzetségben 
jele  valami  nemességnek  (TahNE.  17). 

.  FÁTYOL:  1)  calyptra,  rica  C.  fascia  MA.  Fére  való  fátyol: 
instita  C.  Fátyol  avagy  reczés  fokőtfi :  vitta  sive  reticulum  Com : 
Jan.  100.  Cristus  mikoron  zent  ziuet  zent  Wemike  azonnak 
ada  az  fatolou  (TihC.  104.  ÉrdyC.  456).  Angelica  borító  fátyolát 
le  tévé  (Fal:  TÉ.  639).  2)  [byssus;  feine  leinwand).  Ket  fatyoly 
előkStS,  az  eggik  neres  fátyol,  fiSzes  az  feie,  az  másik  szederies 
fátyol,  szewes  az  feye  (Radv:  Csal.  1116).  Egy  selyem  csipkés 
fejér  fátyol  elfiruha  (1659.  CjMMúzeum.  IV.171).  Vagyon  egy 
aranyas  fátyol  ingváll  (Gér:  KárCs.  418). 

49* 


775 


GY^SZLÓ■FÁTYOL— FAJZÉK 


ÉRC-FAZEK— I^CCSEN 


776 


gyászló-fátyol :  (velameii  lugentiiim  ;  trauerschleier].  Fejét 
gyászlo  fát^'dl  roiiííya  kerítette  (Gyöngy :  Pal.  4). 

rece-fátyol :  [velamen ;  schleier]  (VecfTrans.  12). 

Fátyolát :  [byssus ;  feiiie  leinwaiiíi).  Az  mely  jancsárság 
fogtJi  az  bársonyt,  átlátszott  fátyolatot,  perzsiai  szőnyegeket, 
ezer  és  nyolczvan  számú  volt  frortT.  I1L247). 

Fátyolka:  [rica  parva;  kleiner  schleier].  Egy  gyongyeos 
fáitynika,  arany  boglilarok  rayta  (Radv;C.sal.  11.75). 

FÁZ-IK. :  frigeo,  frigesco,  algeo  C.  MA.  [frieren,  es  ist 
ihni  kait].  Igen  ftizom :  perfrigeo  C.  Rezkes-senec  es  fazyanac 
naé  kenzo  liidegseiibe  (NádC.  81).  Fázom  uala  s  befSdSzet 
engi'niot  {DebrC.  162)  Itt  az  keteputa  hideg  is  vala,  s  az  penna 
fázik  vala  (Moiilrók.  VII1.383).  Azok,  fázok,  izzadok  (Amadé: 
Vers.  235).  J<'>  Batavus,  bak  tzirkál  éltébenn,  má.s  eg  alatt 
ázik,  fázik  (Orczy :  KöliSz.  22). 

meg-fázik  :  defrigesco  MA.  PP.  [sich  erkaltcn].  Fejeiikint 
niogtVr/.tok,  mert  nem  hiszitek,  hogy  csak  az  jégen  ti  házíit 
csináltok  (KMK,  11,205). 

Fázékony :  aljiiosus  MA.  algidus  Nom.^  343.  [gegen  die 
kiilte  empfindlich,  nrfi'oren]  veifroren  KirBesz.  36.  Az  i^5n  feier 
testiS  ombSrSk  igSn  fazekonok  frihC.  102).  Hogy  az  szegény 
gyenneczken  ily  nyomornlton,  fazekonon,  mezetelenen  8rven- 
dezhes.senec  (Born:Evang.  1.255.  RákF:  Lev.  11.112). 

Fázékonyság :  [frigoris  inipatientia ;  erfrorenheit,  empfind- 
lichkeit  Kesjen  die  kiilte].  Az  hainak  ig5n  fodorsága  wa^ou  az 
fazok..n.sagnak  hísegebSl  (TihC.  103.  Pázm:  Príd.  1175). 

JFázit] 

Fázitó :  aluitieus  MA.  [frostig]. 

Fázlal :  faltere  facio ;  erkiilten],  Hidegi,  fázlaló :  querquerus 
PPBI.  Szent-iiVes  gyenge  te.stét  is  a  hideg  istállóban  fázlallyák, 
és  sanyargas.sák  (Pázni:  Préd.  1273). 

meg-fázlal :  c«  Az  eczakai  hideg  az  vitézeknek  te.steket 
meg  fjízlala:  nocturnum  frigus  horroré  corpora  atfecit  (Forró: 
Curt.   500). 

Fázlaltat :  cw  Ez  az  hideg  az  embert  nem  igen  rázza, 
haiii-m  csak  lázlaltattya  (PP:  PaxC.  270).  Hideg.ségével  testét 
t'azlaltattatá  (Liszti:  Míírs.  41). 

Fázód-ik ;  [ak'eo ;  frieren].  Teneked  fázódiiak  az  szomjn 
hidászok,  ni'küd  sütközíídnck  az  futó  vadá.szok  (RMK.  11.196) 
Beteges  vitézét  fázod  .a  látá  (Pázm:  Préd.  272.  882)  Az  kemény 
hidegekben  fazodt.nm  (Prág:  Serk.  H2).  Akár  minénifi  kemény 
téli  idót-is  minden  fázódis  nélkül  szenvedliet  (Misk:  VKert.  343. 
CorpGramm   325). 

el-fázódik :  [perfrigcsco ;  sich  erkiilten,  von  der  kiilte  leiden]. 
Egyebe  nem  lévén  mivel  fedezné  fázékonysjigát,  kapa  kardgyát, 
kétfelé  met.szé  klipönyegét  felével  az  ol-fázódott  embert  bé-takaiá 
(Pázm:  Préd.  1175) 

FAZÉK,  FAZAK,  FÁZOK :  olla  C.  MA.  [topf].  Fazék 
cserepe:  tcsla,  tcslaccum  fiaginon  PP.  Fazykgyarto  István  1470. 
(Nyr.  V.509).  Az  cohnyan  való  ftizekoknak  es  egyéb  edeneknek 
mosa.sa  (MargL.  3).  Moab  en  remen.spgemnek  fazoka:  olla  spei 
mi-ae  (AporC.  6.  DöbiC.  119).  Kezdenek  az  fazokak  eé  ma-sra 
zSkdSsny  (.*^ándC.  25).  A  fazakokat  is  eUiiuée  a  lapátockal,  az 
villáckal,  a  kalánokal  egyetembe  (Helt:  Bibi.  II  3fi2 .  Etel  után 
szoimyes  faz.'ikiikat  mo.ss  vala  (Ilosv :  Toldi  1).  Nem  iól  iJlszte 
az  tlastromot,  noha  vglan  nagy  konyhákrais  hordoszla  az  Iras 
fa/akat  (Bal:  C'sisk.  142)  Mindezeket  egy  faz;ikban  tévén  (Cs<)h: 
OrvK.  26).  A  fazakas  az  atryagbol  fazjtkakat  formai  (Ci'm:,Ian. 
105).  Sárból  fazekakat  csinálnak  (l'ós:  X'álasz.  21).  .SerfSzó  fa- 
zék is,  bor-hordó  p:dac^k  Ls,  bóUya  tellyes  ilyennel  (ÖtvMost. 
32.  vsz).  Ne  adgyunk  sok  terhet  gyomor  fazeki'inak  (GyílngyD; 
Cliar.  291). 


(Szólá.sokJ.  *Rezeg  a  fazék:  olla  sonat  vitium  PPB.  A 
kinek  fazekában  fótt,  az  érzi  az  eDéle  kint,  jó  atyámtia 
(T'udTár.  1839.  177).  Viasz  fazékban  és  somfánál  f6zet 
(Helt:  Krón.  1.  Helt:  Mes.  312).  Lencséd  sincs,  már  fazakat 
készitosz  neki  (Czegl :  Tromf  57).  Fazék  mellé  szító 
barátság:  ollae  amicitiae  (Decii :  Adag.  32.  Klsv:  Adag.  24). 

[Közmondások].  Minden  ember  az  5  maga  fazeka  mellé  szít: 
suum  cuique  pulcrum  íDecsi:  Adag.  10.  MA.).  Ne  szics  czak 
magad  fazaka  mellé  (Czegl:  Japh.  248).  Igen  szítanál  a  magad 
fazekad  mellé  (Matkó :  BCsák.  258).  Igen  a  magok  fazeka  mellé 
.szítanak  itten  a  romaiak  (Pós:  Igazs.  I.711J.  Tserepen  esmérem, 
minemű  fazék  volt  (Kisv:  Adag.  153).  A  mely  uj  fazékban  fagyú 
volt,  mindenkor  fagyas  .szagú  (450). 

érc-fazék:  olla  aenea  BécsiC.  86.  vas  aeueum  Kár:  Bibi. 
1.93.  [eherner  topf].  A  kiral  parancola  serpen5ket  es  érc  faza- 
kakat  meggeriezteni  (BécsiC.  86). 

föld-fazék :  vas  lictile  JordC.  86.  *olla  fictills  PPl.  (irdener 
topf].  Az  fíiid  fazokat  el  tSriéc:  vas  fictile  crmfringetur  (Kár: 
Bibi.  1.93).  Föld  fazéc,  vass  fazéc  (L658.  MA :  Bibi.  1,93).  Föld 
fazekak,  s.irmövek  (GKat:  Válts.  IL403.  Nad:  Kert    76). 

fözö-fazék :  coculum  C.  cacabus  PPl.  [kocligeschirr]. 

húgy-fazék:  [matula;  nachttopfj.  (Warm:Gaz.  219). 

hús-fazék :  olla  carnis  JordC.  44.  [fleischtopf]. 

káposztás-fazék:  [kranttopf]  (Mik:TLev.  16). 

lábas-fazék :  chytropus  Erasm :  Erk.  46.  [pfanne]. 

pépes-fazék :  olla  pulmentaria  MA. 

réz-fazék  :  leb&s   Káldi :  Bibi.   236.  ahennm ;  késsel   Com : 

Vest.  119.  Öbl5s  réz  fazekak  (Comjan.  82). 

vas-fazék :  cicabiis.  cucnma,  coculum,  lebes  C.  (eisemer 
topf).  Három  lábú  vasfazék :  tripiis  C.  (JordC.  86.  LevT.  L274). 
Vagyon  nála  .sok  was  fazék  (Radv:  Csal.   U.5.  Kár:  Bibi.  L97). 

Vas-fazék  avagy  serpenyS  csináló  (MesésK.  31). 

vasfazékas  :  ahenarius  Major:  Szót. 

Fazecska:  [ollnla;  töpfehenj.  (Radv:  Ciial.  n.244.  Tliuraó: 

Lev.  1,28.  Lipp:  PKert.  L88). 

Fazékacska:  ollula  C.  [töpfclienj. 

Fazekas,  fazokas  (Jazéhas  Pázm :  Préd.  Megy :  3Jaj.  II. 
172):  tignliis,  ollarins,  plaster  C.  faber  vascularius  PP.  [töpferj. 
Fazekashoz  való:  Kgularis  C.  Fazekas  1417.  (Czimir).  Veuec  a 
harmic  ezüst  pénzt  es  attac  azokat  a  fazokasnac  fSldSiert 
(MünchC.  07).  Minnyájan  ollyanok  vagyunk,  mint  a  sár  a  faré- 
kas  kezében  (P/izm :  Préd.  63).  Ugyanezen  fazekaiknak  (fizet- 
tem) két  kemenczéknek  foldoz;lsitól  másfél  frtot  (Radv:Csal. 
III.26).  A  fazakas  akaratján  kell  járni  a  fazéknak  (Mik :  TörL. 
IB). 

Fazekas!:  tiglinus  C.  iigularis  'iík.  [ttípfer-).  A  gizakas  fa- 
zakakat  ia  egyéb  f:izakasi  vagy  cserépedényeket  formál  (Com : 
Jan.  105). 

Fazekasság :  tiglina,  plastice  C.  Fazekasság:  Bgulina  PPBI. 
[töpferei]. 

Fazéki:  ollaris  MA.  [topf-]. 

FfiBKUÁmUS :  [februarlusj.  Szokó  nap,  melly  minden 
neerjedik  esztondóben  febniariuslioz  adatik :  embolinuts  PPBI. 
Februarius  (MiindiC  1). 

FflCS(téj):  (colostrum;  biestmilch).  Fetstéj,  mindjárt  a 
szillés  vagy  elles  ntán :  colastrum,  lac  a  piu-tu  primnni  PP. 

FÍICCSEN,  FÖCCSEN :  orumpo  PP.  (priwilio]  sjOTtzen 
Adámi :  Sprachk.  A  kin  valami  fettsent  mocsok  vagyon  (Nán : 
SzflT.  254). 


777  FECCBEN'ÉS— KI-FECSB; 

Feccsenés,  foccsenés :  eruptio  PP.  [das  8prítzeu|. 

[Peccsent:  spargo;  spritzeii). 

ki-feccsent :  etfiitio  Ki.  (aiissoliwatzen).  L)e  az  de.'ik  elme 
nem  visú  azt  vásjü-ra ;  kiért  ki  fecsc-sentse  (a  titkot),  vagy  kinek 
mee  sejtse,  niiitseii  aimyi  bóráira  (Felv:  Dics.  44).  |Vö.  2.  Fe- 
cseg] 

1.  FfiCSÍíQ:  [prosilio;  spritzen]  Nyálad  fetseg  szádban 
(Felv:  SchiíaI.  42). 

FÍÍCSER  :  [spuiiia ;  schaum  ?J.  Ganej-nac,  feczeraec,  mos- 
lék iiac  tarttya  áö'ele  Ígéreteket,  hizelkedeseket  íBorn:  Préd.  23\ 
Feczer  moslecká  es  porrais  valtozic  (43). 

Fecsérel,  fecséll :  prodigo,  dilapido,  prot'imdu,  coiisunio 
Sí.  [verscliwenden],  Chak  fecsárli  gúrbe  mondásit  (Czegl :  Japli. 
150).  Mit  nyertek  fetsélve  pazarlott  kintsekkel,  azt,  hogy  idegen 
had  osztozott  ezekkel  (Orczy:  KöltSz  42). 

Fécsérlés  :  [dissipatio ;  verschweuduug].  Ezért  efféle  fetsér- 
lést  a  mi  nem  szükséges  el-kerfili  (Ker:  Pi-éd.  865). 

FECSKEND,  FÖCSKEND  (;bMÍa«<iéc  Helt:Bibl.  H. 

322.  ^ócsiiiíKÍották  ErdTürtT.  11.39) :  [aspergo ;  bespritzen].  Anyjá- 
nak vérével  felskendik  ruháját  (Orczy:  KöltH.  30). 

széllyel-fecskend :  [dispergo;  verspritzen].  Még  az  bélit 
is  szélyel  nyomódtak,  focskándották  az  maga  féle  hadnak  lovai- 
nak az  lábai  (ErdTörtT.  11.39). 

Fecskend-ü,  föcskend-ik:  prorumpo,  pro.sillcj  MA. 
(spritzen].  A  véie  fotskandéc  a  falra  (Helt:  Bibi.  ü.  322) 

ki-feeskendik :    erumpo,   ejaculor,   exsilio   MA.    [heraus- 

spritzen]. 

Féeskendéz-ik,  föcskendéz-ik :  aspergor  Kr.  [.spritzen, 
ge.s|)rengt  werden].  Vér  a  kífalra  föcskeudezék :  aspersus  ast 
sang\ine  pari&s  (Káldi:  Bibi.  4.  Reg.  9 :  33.  Kr). 

[Fécskendéztet] 

szóllyel-fecskendéztet :  [dispergo ;  ver.spritzeu].  Latodé 
mint  fecskendezteti  széllyel  a  bányász  csákány  a  sár  golyóbist? 
(Matkó:  BCsák.  232). 

Fecskendő,  focskendő  (foczhinrli'i  Mel:Herb.  86.  168. 
(jér:KárCs.  III.365):  sipho  MA.  clyster  Sziksz.  spritze  KirBesz. 
136.  Ha  lika  vagyon  az  sebnek,  t5clikend6uel  erezd  bele  iFrank: 
HasznK.  34).  Ha  a  mamortica  olayt  belé  lóued  fSczkendSuel 
a  sebben,  dagat  hasban,  meg  gyogvittya  (Mel:  Herb.  54).  A 
vizét  foczkandoual  a  testében  16u6d  (168).  Fa  fecskendő,  borsoló, 
bi^rzsák,  vas  csákány,  fekete  tábla  (Radv:  Oal.  IL115).  Egy 
réz  focskandó  (Gér:  KárCs.  m.365). 

Fecskendős:  [siphone  praeditns;  mit  eiuer  siiritze  verse- 
henj-  Fecskendős  merit5  szerszám :  antlia  Cfem :  Jan.  90. 

FÖCSKENT:  aspergo  MA.  [spritzen,  sprengen]. 

2.  FECSEG,  FÖCSÖG :  effutio  C.  frifinnio,  blatero  MA. 
[schwatzen]  plappeni  Adámi :  Sprachk.  Fecske  módgyára  fScső- 
g5k :  fritinnio  C.  MA.  F8cs6gve :  futile ;  fetsegfi,  f5cs6g6 :  mnl- 
tiloquus,  fijtilis  C.  blatero  >IA.  Hiában  fecsegő:  inaniloquus  C. 
A  fetske  fitserékel,  fetseg :  hirundo  trinsat  Com :  Jan.  39.  Fe- 
csegó  csé]c>aiK>c;  gerones  141.  Sokat  fetsegni,  tsátsogul :  multa 
*effutiie  PPBl.  Czak  nem  tndgya  mit  fSczSg :  nil  intia  est 
oleum,  nil  extra  est  in  nnce  duri  iDecsi:  Adag.  69).  F6czi5g 
mi  ellenSnk:  garriens  in  nos  (Fél:  Bibi.  n.161.  Zvon:  Post.  L526). 
F5cs5g5,  és  frasca  lészen  az  szent  írásnak  hitele  (Toln :  Vigaszt. 
91). 

ki-fecség,  ki-föcsög :  futio  C.  effutio,  eblatero  MA.  [aas- 
schwatzen].  Valamit  ki-fetsegni :  proferre  *foras  aliquid ;  bará- 
tinak titkos  tanátsit  ki-fétsegni,  el-árulni:   *entmtjare  consilia 


FECSEGÉíN— FEDI) 


778 


ainicorum;  valamint  ott-kiun  kiiie  találjatok  fetsogui:  ne  vos 
iniprudentes  forls  hoc  *effutiatis  PPBl.  Nem  kell  mindent  ki 
feczegned  (Decsi:  Adag.  234).  Minden  dolgaimat  kifSczSgtéc 
(MA:  Bibi.  V.20).  Nem  tartóztatbattya  meg,  hanem  ki  fecsegi 
(FelsfiB:  UKölts.  155). 

Fecsegés,  focsöges :  fntilitas  C.  doblateratio  PPB.  [go- 
schwaty.].  Nykorgu  bába  fecsegés  (Bal :  Csisk.  43.  239). 

feeske-fécsegés :  [fritimiitus  hirundiniun ;  schwalbcngezmt- 
scher].  ^Megy :  3Jaj.  n.87). 

[Fecseget] 

Fécsegetes :  cv  Halgattam  tetsegSttésseket  (a  fecskéknek) 
(HeU:Mes.  331). 

PECSE-IiOCS A :  (gai-rulus ;  schwatzhafl).  Fecse-locsa  kapzsi 
pattog. 'i  ember  iKáliF:Lev.  IV.477\ 

FECSERÉKET.,    FICSÉRÉKEL,   FICSHtTKET 

(Jiritséíd  Gyöngy:  Cliar.  225.  Jityirikelés  Misk:  VKert  452): 
fritinnio,  minurio  PP.  zmtschern  PPB.  Fritinnio :  fetske  módon 
fitsiríkelni  PPl.  fitserékelui  mint  a  fetske  Major:  Szót  A  fetske 
fitserékel,  fetseg:  hirundo  trkisat  C!()m:Jan.  39.  Fetskéknek 
fitjTi'ikelése  (Mlsk ;  VKert.  452).  Fitsirikel  [a  pacsirta)  (467).  A 
fetske  sokat  tetserékel  (ACsere:  Enc.  216,).  Felkelni  kezdettek 
a  fetskék  és  firitsékelni  (Göngy:  Char.  225). 

FECSKE,  FÖCSKE  (fiske  EhrC.  138) :  hirundo,  cypseli, 
apia.stra  C.  [schwalliej.  Fecske  módgyára  föcstig:  fritinnit  C. 
*Feczké&l  loczög.  Csak  csacsog,  mint  a  *feczke:  threicia  hi- 
rundo labiis  iustrepit  MA.  Elmennek  a  fetskék:  hiiimdines 
autunmo  *evanescunt  PPBl.  Praedicala  feskeknek  czudayaban 
(EhrC.  138.  BécsiC.  112.  VirgC.  106).  Az  fetske  ba  az  viz  felet 
repes,  tolláual  u;xgy  hasáual  veri  az  vizet,  essfit  hoz  (Gs.  G3). 
FSchke  hoszu  jaigatással  obajtya  társát  (Zi-ioyi :  ASyr.  232).  Mint 
a  fetske  sibog  (Megy:  3 Jaj.  11.157).  Házának  minden  szege- 
lyukát a  fecske  megjárja  (Hall :  Paizs.  362).  Jeremiás  ugyan 
tzivagot  mint  a  fecske  (Ker:  Préd.  399).  Aunji,  mint  a  mennyi 
vizet  fetske  szájban  vészen  (Kónyi :  HRom.  20). 

[Közmondások].  Egy  *feczke  tavaszt  nem  szerez  MA.  Egy 
feteke  tava.szt  nem  tsinal :  una  hirundo  non  facit  *ver  PPBl. 

havasi-föeske :  cypselus  apus  Nom.*  155.  [mauerschvpalbe, 
tm"mschwalbe]. 
házi-fbeske  :  hinmdo  domestica  Nom.^  157.  [hausschwalbej. 
lábatlan-fecske :  apus  MAI.  [mauerschwalbe,tiu:msch\valbe]. 
mezei-fecske :  hirundo  agrestis  Nom''  157. 

parti-fecske  :  merops  C.  hirundo  riparia  MA.  cypselus  PPl. 
[immenvogelj. 

Fecskéi:  hirundineus,  hirundiuius  MA.  [schwalben-j. 

FÍa)D  (jeeddy  ÉrdyC.  524.  född  Mel:  Jób.  62.  Mel:  SzJán. 
139.  frtíhetetlen  Biró:  Ángy.  256.  258):  1)  objurgo,  adjurgo, 
culpo  C.  increiw  MA.  [tadelii,  schelten].  Feddő:  objurgator  C. 
Feddem,  pirongatom :  incilo  PPBl.  Igaz  engem  irgalmba  fedd 
es  meg  zeéenget  (DSbrC.  220).  Zent  ferencz  meggondoluan 
wmaganak  nagy  kemény  paranczolatyat  kezde  magát  feddeny 
(VirgC.  70).  Magát  kezde  feddeni  az,  f\v.suenseguek  bwnerwl 
(80).  Kezde  feddem  az  fejedelmet  az  ó  halalatlansagarol  (DebrC. 
.  218).  Pether  hírtet  kezde  feddem  (JordC.  406).  Kezdeek  feddeny 
es  gyettreny  az  gonoz  leant  (ErdyC.  339).  Feddy  vala  ewket 
evp  gonoz  lelky  ysmeretSkbSl  (416b).  Wram  ne  fegy  engemetli 
the  haragodba  :  domine,  ne  in  furore  tuo  arguas  me  (KulcsC.  8). 
Feddic  a  hamis  eskest  (Helt:  Bibi.  Lg).  A  köznépet  feddi, 
miért  hogy  barmoknac  nem  a  iauat  vittec  áldozatra  (b).  A  nép 
feddi  vala  őket,  hogy  vesztegleBénec :  túrba  increpabat  eos 
ut  tacerent  (Helt:  UT.  F2).  Fedd,  dorgál  (Born:  Préd.  555). 
F8dd5  es  dorgálö  (Mel:  Jób.  62).  Bönnekfil  senkit  nem  főddSc 


779 


MEG-FEDD— FEDD-IK 


KEDDEGET— FEDDÓZ-IK 


(Mel:  SzJáii.  139).  HoKy  lia  azt  mívelnéje,  feddenélek  ítet  iigy 
mint  az  innepuék  me(í  szegőiét  (Tel:  Evang.  II.7Hiit.  Az  pro- 
plietak  az  baluan  imadast  feddik  (Fél;  Tan.  12i.  Má.st  fed,  .s  5 
maga  torkig  íl  benne  i  Decsi :  Adag.  187).  Fedgéc,  iuchec, 
orczazac  (Mon:  KépT.  II.).  Nem  okosság  a  predikátziúban  nagy 
embereket  nevezet-szerént  feddeni  írázm:  l'réd.  (-2;.  Mindene- 
ket fedd,  rág,  nyelvével  rongál  íCom:  Jan.  DHi).  Atyai-képpen  feddi 
("iket  (Mad:  Evang.  284).  Feddik  vala  ótet,  hogy  lialgatna  (21(i). 
Feddgyflc,  dorgállyuk  (Sam:Agend.  .51).  Se  nem  diusirem,  se 
nem  feddem  (Taru :  JíÉI.  125).  Az  akkori  elerust,  mind  r&stsé 
gérfil,  »-mind  gono.sz  életérfll,  feddette  (Czegl :  Japb.  122).  Az 
iga.s.ságot  hazugságról  feddik  (Illy.  l'réd.  Elfib.  1.3).  Barát  nevére 
méltatlannak  feddetik  (X348).  2)  uiítigo  C.  [züchtigenj. 

még-fedd :  I )  arguo,  redargno,  coargiio,  reprehendo  C.  objur- 
go,  adjiirgö,  increpo  MA.  corripio  PPBl  taxo ;  tadeln  Com: 
Ve.st.  118.  [sebelten].  Megfeddi:  reprebonsor,  correptorC.objurgator 
MA.  Megfi'ddetíitt:  increpitus,  argutusC.  Péter kezde otet megfed- 
deni (MüncbC. 45). Kenyeregb ystennek azprijfeta,hogy az  hyte«th- 
loneketb  meg  fegyo  (AporC  53).  Minden  uétkekről  meg  feddi 
(TbewrC.  174).  Megfeddettetec  az  engodetlen.s6grSl  frelC.  194). 
Kyczoda  tied  meg  eughemet  bynliul  (JurdC.  65fi).  Mykeppen 
mer8d  te  az  wr  istennek  yteeletyt  meg  feddeny  es  gonozra 
veelny  (ÉrdyC.  570).  Uram  the  hertelen  haragodba  meg  ne  fegy 
engemeth :  domine  ne  in  furore  tuo  argna-s  nie  (KnleaC.  91). 
Nyluan  meg  fedvVtte  vitet  (Komj:  SzPál.  24).  Babona.sagok  gya- 
korta megh  feddettet\Ub  (27).  Megfodde  a  hideglelést :  imperavit 
febri  (Helt:  UT.  P5).  Megfedde  az  szeleket:  imperavit  ven- 
tis  (Fél:  Bibi.  12).  Kitsoda  feddi  meg  5tet  szemben  az  5 
vtairól  1  qiiis  arguet  eoram  eo  viam  ejns  (Kár:  Bibi.  1.525/. 
Megfeddi  a  világot  a  bfinrfil,  és  az  itéletríl  (niy;  Préd.  123). 
Ki  fedd  meg  engem  kíiziiletek  a  b(inr61  V  (1.442).  !í)  eonca.stigo 
C.  castigo  MA.  [züthtigen].  Az  6  binSket  niluau  meg  feddi 
valah,  mikentb  az  igaz  biroh,  azért  mynden  dolgát  banniak  valah 
(WeszpC.  71. 

fKíizinondásokJ.  Kc'liinyebb  megfeddeni,  mint  épségre  hozni  a 

már  megesett  sziizet  (Kisv;Adag.  420). 

megfeddés:  1)  reprehensio  C.  objurgatio  MA.  [tadel,  das 
scbelt(inj.  TéuélgS  lélkécnec  megfedde.se:  correptio  animarum 
errantium  (BécsiC.  34).  Ergalmas.saggal  enghímot  magam  megh 
feddee.sre  varai  (WinklC.  245).  Az  sok  zenthek  nagy  megh 
feddés  zerent  való  bezeddel  kayaUmak  az  pokolnak  (ÉrsO.  115), 
Megfoddést,  dorgálá.st  érdemel  (Com:.Jan.  Ui2i.  2)  [eastigatio ; 
züchtigmig).  A  ki  pedig  nem  akarna  imádni,  tahat  azt  az  egő 
vas  kemeni'zebe  vetnec,  a  kit  ot  annac  meg  feddésére  szer- 
zettec  vala  (Szék;  Krdn.   14). 

megfeddetlen :  [non  castigatius,  non  culiuitus;  imgescholtenj. 
Meg  thanvvlyad  te  magadat  semmykepen  meg  teedethlen  nem 
hadnod  (ÉrsC.  374|. 

megféddhetetlen :  lirreprehensibilis,  incidpiibilLs ;  niiiui- 
fechtbar,  unboscbolten].  Noe  iambor  ember  vala  tw  meg  foddbe- 
tottlen:  iiLstns  atqne  jierfectns  líIelt:  Bibi.  I.  C2i.  Megféddhe- 
tetlen anyaszentegyhazat  állatna  (Mon :  Ápol.  35(i).  Elteket  meg 
fedhetetlen  jó  erkölcsben  foglalván,  Srönimel  mentek  az  halálra 
(Pázni;  Kai.  51). 

Fedd-ik :  [jurgor,  increpito ;  schelten].  Fedik  vele:  cum  eo 
lontMndendo  (NéniGl.  102).  Myden  ky  megh  gondollya  ew  zywe- 
l)en,  mely  nagy  weetekten  esyk,  ha  («  wylagy  morhaeert  fed- 
dyk  awagy  zvvgodyk  (ÉrsC.  213).  Mykoron  fcildenoenek  ew 
reea  az  wTak  (ÉrdyC.  360b).  Kegyelmed  en  ram  igen  feddik 
(LevT.  1.147).  Eleget  fetldem  reja.  hogy  mynden  lágy  .szónak 
enged  (RMNy.  11.172).  Melly  dologért  igen  feddic  vala  rea  az 
(ierart,  az  ot  való  jifispeo  (Helt:  Krón,  99).  Fednec  vala  .'iz  6 
tiuiyaságára  il9(Ji.  A  tanituanyoc  feddouec  vala  a  gyermets- 
kékre;  discipuli  hicrejabaiit  eos  (Helt:  W.  E7).  Hogy  az  apád 


no  fegyen  reád  . . . ;  mint  ez  senkire  ne  feddik,  úgy  az  én  apám 
Ls  éri  reám  ne  feddhessen  (Bum:  Evang.  1V.857).  Miért  fedde- 
tec  én  velem?  ipiid  jurgamini  eontra  me?  (MA:  Bibi.  1.64). 
Feddenie  kezdő  Dalida  Síimsonra  (Kák:  SáuLS.  B3>.  Az  erSs 
Sámsonnal;  nagy  haraggal  feddéc  (uo.).  Minden  háborog,  vesze- 
kedik, zaiog,  feddik  maga,  felebaráti  es  rokonsági  ellen  (Lép; 
PTiik.  1.367).  Az  tfikőrre  so  fedgyel,  mert  i'i  cbak  ollyan  kepé- 
det mutíithattia,  a  minemfi  allattya  .szerent  vagi  (H.2ö(Ji. 

Feddéget :  mrripio,  carpo,  culix)  Kr.  [wiederholt  tadeln, 
scbeltenj.  Feddegette,  hogy  ilylyen  latroknak  ád  helyet  maga 
ndvarában  (Fal;TÉ.  B40). 

Feddés :  objurgatio,  oulpatio  C  jiirgatio  inerepatio  MA. 
(tadel,  das  schelten].  Feddéshez  való:  objurgatoriiLs  C.  Fedeseg 
(feddflség  V] ;  contentio  NémGl.  322.  ;Vz  igaz  feddésnek  zabad- 
saga  rea  felel  (BodC.  15).  Feddések  lüssza  uonyasoc,  haragoc, 
titkon  nalo  gyfilíilsegec  az  ellenseggel  nála  nekic ;  jnrgia,  dis- 
cordia.s,  siniultates  cum  hostibua  exercebant  (Decsi:  SallC.  7). 
Az  vőrsingésnM,  mellyet  igyekSzic  kflztíc  feddéskép|ien  leazál- 
léttani  (Zvon:  Po.st.  11.434.  I.  566). 

Féddégól :  cnlpito  C.  MA.  (wiederhelt  tadeln,  schelten] 

meg-feddegól :  reprehenso  MA. 

[Feddet] 

el-feddet:  (defencü  jiibeo,  arceri  jubeo;  abhalten  lasseu, 
verbieten  lassenj.  Arról  keményen  el  inteti,  el  feddeti,  el  tiltya 

!    (MA:ScHlt,  lOüöi, 

'  Feddhetetlen :  irreprehensibilis,  inculpabilis,  probus,  iuno- 
cens  SÍ.  (iinbescholtonj.  Legyen  tynekthek  fedliethetlen  thy  nyel- 
wethek  (ÉrsC.  lS4i.  Oh  mely  ygen  fethetetlenSk  lebethtvnk 
wona  (222i.  Fedhetetlen  i;let  (B<)rn:Préd.  458).  A  ki  maást 
akar  feddeni  fedhetetlennek  kel  lemii  (Pázm:  Fel.  12()).  Szent 
és  tiidhetetlen  légyen  az  6  élete  iBiró:  Ángy.  256.  258). 

Feddhetetlenség :  irreprehensibilitas,  integritás,  probitas 
Kr.  [unbeseholtenheitj.  (Piizm:  Préd.  548.  Kr.) 

Feddhető :  |íjUod  reprehendi  ixrtest,  ciilpabilis ;  wíu  man 
schelten  kaim,  .-mfechtbail.  A  fari.seiis  i)edig  úgy  tetszik,  emberi 
itilet-szerint,  fedhetöt  nem  beszél  (Pázm:  Préd.  880). 

Féddöd-ik:  jurgor,  increpito  C.  MA  (schelten,  zanken]. 
I'cddiVli'im,  zörgölfidiim :  increpito;  igen  feddődöm  vkire:  rep- 
rehenso PPBl  Ezokacrt  elhagyom  cikett,  som  feddödem  az  én 
lelkem  által  eunokntjmna  Suelec,  sem  dorgálom  őkett  (Helt: 
Bibi.  l  C'2).  Jacol)  meg  haraguec  es  feddödec  Labannal  es 
monda  neki:  tumens  Jacob,  cmn  jurgio  ait  (I.  P2).  A  nép 
feddfiduen  Mosftssel  monda:  versi  in  seditionem,  dixenmt  (L 
Aaa).  Eró.s.sen  feddildet  a  királlyal  érítte  (Helt :  Króa  30bl. 
Feddődől  azon  i.s,  hoé  niegszomnrétom  ;iz  liiueket  (Tel:  Fel. 
23b).  Jacob  feddődvén  Lábaiuial  monda;  (JL\;Bibl.  129).  Az 
Lsten  nem  mind  Jrőcké  feddSdic:  non  ira-icilur  (1528).  Nemis 
feddSdec  az  vendég  fogadó  ka-szdanal,  valami  (TUseged,  firiss  es 
kaszdag  kamaraort  (Pw'-si:  SzözK.  125j.  Nem  kiáltott  nem  fed- 
<Hdí(tt;  nem  volt  kegyetlen  és  háborgó  (Pázm:  Préd.  13i. 
FeddSdgyél,  dorgálodgyál,  intsed  a  |]alg:itokat  szelidséggel  és 
tanitássid  (Sógr;  IdvK.  102i.  Már  nem  feddődik,  hanem  örök  kár- 
hozattál állya  boszszúját  (Csúzi:  Síp.  178X 

Féddödós :  jurgium,  adjurginm  C.  contentio,  rixatio  MA. 
da-s  schelten,  zimken).  FeddiSdésrül  .szit"kra  mégyen  a  dolog 
I  IVizm :  Préd    loll    Erasm:  Erk.  tisi. 

Feddődő :  jiirgio.sus  C  rixosus  MA.  (zaukischj.  FeddMS, 
garázdíLs,  zsémbt\s,  versenyes;  litigiosns  PPBl.  Fedd&dft  é«  hara- 
gos; rixosus  et  iraciindus  (MA:  Bibi.  I.öBtí). 

Feddöz-ik  (feddetii  Prág:  Serk.  'Hl):  jurgor,  hicrepitu  MA. 
FeddSiéc  az  uép  Mózessel :  versi  suut  in  aeditioaem  (Kár ;  Bibi. 


7>il  FEDDÓZÓ— MEG-FEWYEI^MEZ 

I.138i.  A  bíiiibeii  Mk  ellen  nem  fediiíVjiek  iSzatlini:  Dom.  l(ÍS). 
Rút  dologh  az  lii'izastiknao  feddeziii  egyebeknek  linlláá.'ira  (Prág : 
Serk.  3471. 

Feddőző.  Mindenkor  prédikáló  és  feddízí  vén  ember: 
•concion.ilis  senex  PPBl. 

FÍiGY  (fifQ  NádC.  431.  r«i<jyelem  KilK.  rV.225):  H)  re- 
prehendo,  corripio,  animadverto  SL  (tadelii,  scheltenj.  Fegye 
enict  zent  Fereucz:  arguit  euni  lEhrC.  80.  57).  ErSsso  fondiil- 
tad  lioé  feénel :  fortém,  nt  corriiieres,  fundasti  enm  (BécsiC. 
270).  2)  ca^tigo  Sí.  [züi'btigeu].  Az  prior  meud  az  couuent 
belyekuel  magát  le  uetkeztettueu  zent  rterencznek  kepe  elewt 
magokot  feg>Tien  (se  disciplinantes)  kerek  bodog  ferenczett, 
hogy  ez  vétket  meg  boczatna  lí^biC  68). 

még-fegy :  1)  fmcrepo ;  schelten].  Megfégyueu  magát  (re- 
dargdit  se)  fesueiisegerenl  (EhrC.  7.  12.  80).  Minek  okáért 
vallja  ÍS  a  halált  félnie,  azzal  téged  akar  megh  Ö'egny  (ÉrsC. 
113).  Mely  nagy  gondal  egyebeketh  megh  feddwnk ;  de  lia  mi 
magwiikath  yol  meg  gondolyok,  bj-zonyawai  my  magwiikba  sok 
dolgokatli  meg  fegyhetlmiik  ^222).  Meg  legyei  nemzeteketh : 
im-epasti  gente-s  (KulcsC.  13).  Meg  fegyee  ez  vylagoth :  con'exit 
orbem  terrae  (132).  2)  [castigo ;  zücbtigen].  Isten  akkit  zeret, 
azt  meg  feeg  (NádC.  431).  Az  5r5k  bSlfeseg  ammeg  rigazta- 
lasban  ammeg  fe^S  vezz5nec  sauani  voltat  es  el5  nntya  (NagyszC. 
124). 

megf égy  hetetlen :  irrepreheasus  C.  MA.  [unaufechbar,  mi- 
bescholten,  tadellosj  Megt'egyethetetlen  eletet  viselyen  embe- 
rekkei (ComC.  157).  Yfiusaganac  napit  meg  feghetetlen  a  pa- 
rancolatoknac  meg  tartásába  visele  (TelC.  15).  Megfegyhetet- 
lenec  legyetec:  sine  crimine  (Helt:  LT.  87).  Es  hogy  be  hozatie 
az  ecclesia,  az  diczSsegSs,  zent  es  meg  fegyhetetlen  jegi5snec 
.szemelie  (EsztT :  IgAny.  19). 

Pegyedelém :  disciplina.  Nem  azokat  valaztotta  isten,  sem 
leltékmeg  fegedeléninek  \tat;  viam  disciplinae  (BécsiC.  1041. 

Fegyedéz-ik :  [increpo,  jnrgor ;  schelten,  zanken].  Fegye- 
deznek  vala  hw  rea :  improperabant  ei  (JordC.  448).  Mikoron 
azért  illyen  beszedekkel  egymással  fegyedeziienek  (ÉrsC.  114). 
Mykoron  ezenképpen  fegyedezneek  pokol  a  .sathau  feyedelemre 
U18).  Fegy5d5z5  nyelv  nieer5gel  rakwa  (224).  Az  mi  baneinkért 
reáuc  fegyedezic  (Sztár:  Vizöz  B4). 

Fegyelem :  redarguitio,  disciplina,  correctío  MA.  [tadel, 
rüge,  zucht].  Zegj-enkedyk  uala  az  fegeUnert  (ElirC.  102).  Yste- 
uyet  valami  nemew  fegelemmel  (correctío)  megbantanya  (12). 
Mert  cak  te  va^  erós  es  az  te  félelmed  el  hii-hflt  mind  k6z6n- 
seg5s  tartomanogba :  disciplina  tua  praedicatur  (GnaryC.  56). 
Az  bynn-sek  inkab  temek  istenhez  az  kegies  bezedel  honem 
az  kemény  fegielmel  (VirgC.  48).  Taneygya  vala  az  zerzetnek 
fegyelmére  erkevlehere  (DomC.  107).  Kyiiek  zayaba  nyncheu 
fegyeUn  :  non  habens  in  ore  suo  redargutiones  (KulcsC.  93).  The 
gywleled  en  fygyelmemet  [ig)']:  tii  odisti  disciplmam  (121).  W 
zekj-nek  fegyelme:  correctio  sedis  ejus  (133).  Sz.  Jiaioa  a  hit- 
űek figyelme  [így]  volt:  Joamies  fiiit  fidei  disciplina  (Illy:  Préd. 
1.27). 

Fegyelmez :  [reprehendo,  castigo ;  schelten,  zücbtigen]. 
Attiafiat  binerSI  fe4;elmezi  (GuaryC.  15,1.  Mynket  igen  meltan 
fegielmeze  (A'irgC.  49i.  Mininél  yonkab  fegielmeztetik,  anneual 
nagiobon  kemeniul  (WeszpC.  50).  Valaky  yth  a  byneerth  magaatli 
megh  nem  fegelmezy,  azt  iíuendíben  az  igaz  byro  meg  fegelmezj 
(WinkIC.  287).  Meltan  fe^elmezi  emberi  vak.sagot  zent  Anselmos 
doctor  (Nagj-szC.  208). 

meg-fegyelmez :  cv  Az  zolgalo  leant  meg  fegelmeze  bineiert 
(GuaryC.  óíi).  Se  valakit  meg  ne  strófol  vag  meg  ne  fegyelmez 
(VitkC-  64).  Mikoron  te  meg  fe^elmeztetel  (65).  Az  gargyan  az 
toluayokat  igen  uagi  kenieni  bezedekel  meg  fegielmeze  (VirgC. 
47).  Tngia  gonossagot  meg  fegielmezni   es  iora  változtatni  (94;. 


FE(.yELMEZÉS— FEGYVER 


782 


Fég^yelmezés  :  (reprehensio,  castigatio ;  das  .schelten,  zücli- 
tigenj.  A  ki  bűnben  meg  kenieniult,  a  fogielmezeseel  meg  nem 
lagiul  (WeszpC.  5U).  Mongi  cnlpat  neki  az  nagi  kemeni  fegiel- 
mezesrnl  melyet  twtel  nekik  (VirgC.  48). 

Fegyós :  increpatio  [das  schelten].  Meg  fogyathkoztam  fe- 
gyesckbe :  dofeci  in  increpationibus  (KulcsC.  90). 

Fegyhetetlen :  irreprehensibilis  C.  irroprehensus  MA.  (uu- 
anfechtbar,  unbe.schulten].  Feghetetlen  vagiok  (Mol :  Jób.  78). 
Fegyhetetlen  élet  (Kái-:Bibl.  I.H39).  FegyhetetlenSk  legyetfik 
az  mi  urniik  Jesus  Cliristusnak  napján  (Szár:  Cat.  G).  Igazán, 
és  fegyhetetlenűl  élt  (MA:  Scult.  131).  Kiben  makula  lúncsen, 
hanem  zent  es  fegyhetetlen  (Üer:  Préd.  25).  Meg  tarczyad  az 
paranczolatot,  makulanék&l,  fegyhetetlent  (Vás:  CanCat.  552). 
Fegj-hetetlen  és  ugyan  kemény  életet  él  vala  (Mad:  Evang,  40). 
Járjunk  el5tte  minden  igazságban  fegyhetetlenűl  (Sámb:  3Fel. 
507).  Fegyhetetlen  szent  élet  (TKis:  Pan.  50).  Fegyhetetlen  életfi 
ember  vcílt  Lutlier  Mai'ton  (Czegl :  Japh.  19).  Most  már  helyes, 
fegyhetetlen  papot  hozattimk  (Nyr.  XIV.461). 

Fegyhetö:  (culpabilis;  anfeehtbar]  (ToIn:  Vigaszt.  61). 

FÉDEIi,  FÉDEL,  FEDÉL  (fyrfrf  Komj:SzPál.  164. 
165):  velamen,  tegmen.  veluui,  integumentum,  operimentum, 
ealjptra,  obstragulum  C.  velanientum,  calyptrmn,  calantica 
MA.  integumentum,  cooperimentum,  rica  PPl.  [.schleier,  kopf- 
binde,  kopftuch].  A  fedelét  le.szaggatiii :  *deripere  velamenta 
PPl.  Fedelec,  fSre  valóc,  homloc  elí)  Com:  Jan.  100.  Meg  tevriy 
vala  ev  feyenek  fedeleuel  (MargL.  12).  Az  S  zentseges  fedelet 
oda  k&lde  ees  igen  kesereg  wala  (PeerC.  124).  Fedelet  feieről 
le  véve  (TihC.  55).  Drágalátos  es  ekesitet  poztok,  vekoni  fede- 
lei fel  neuelt  kontiokal  (VirgC.  149).  Kiny  (könnyűj  az  cristos- 
uac  zolgalo  leianinac  az  ö  z8m5knec  eleiben  ténye  az  fedelet, 
de  az  bizon  alazato.st  meg  bizoimitia  az  beke.seg  (DebrC.  262). 
Le  vonya  a  feedeleet  feyeerSl  (ÉrdyC.  50b).  Három  feyer, 
fekSthow  [fejkötí]  ala  walo  fedél,  egyken  arán  hym  wagyon, 
az  ketthejTi  selyem  (RMNy.  U.35).  Sara  leányomnak  hagyom 
az  masyk  nyívlbír  gereznath  ees  az  egyk  gySngyos  fedeleth 
(,216).  Az  azzonyallath  hatalmat,  hatalmasságot,  az  az  fydelek 
[fydelet]  valyon  az  evrfeyebe  az  angyalok^-rt  es :  debet  mulier 
ixitestateni  habere  supra  caput  propter  augelos  (Komj :  SzPál. 
164).  (Az  aszony)  hozzu  haya  fedezysyrt,  fydeljTt  ew  neky  adat- 
tatoth  (Komj :  SzPál.  165).  Kinec  saruiat,  kinec  fedelet  hurtzol- 
lyak  (Born:  Préd.  431).  íme  ez  legyen  a  te  szSmednee  fedele- 
jiM  mind  azoknál  kic  teueled  vadnac :  hoc  érit  tibi  in  velamen 
oculonnn  ad  omnes  qui  tecum  sünt  (Helt:  Bibi.  L  J).  Fedelet 
teszen  vala  az  5  ortzaiara  luo.  Tt).  El  vSuéc  az  én  fedelemet: 
pallium  nieum  (Kár:  Bibi.  1.633.  MA:  Bibi.  n.6).  Midőn  ruhaia 
el  fogyót,  tulaidon  fedelet  el  .szaggatuan  (Pécsi:  SzfizK.  44). 
Imieplü  ruhák,  palá.stok,  fedelek  (Zvon:  Post.  1.71).  Ha  fedél 
nem  volna  szemeken  (Ker:Préd.  189).  Paraszt  módra  való 
fedél,  kit  száz  huszonöt  pinzen  vesznek  (Gér:  KárCs.  111.419). 
Piros sai-u,  csillagos  fedél  immár  6  ruhájok  (asszonyoknak)  (Thaly: 
\'É.  L362).  [Víi.  Födél,  fö-födól] 

FÉDERBAJSZ:  [fedenveiss].  Vassat  aranyaznj-i:  másfél 
lat  kék  gáliczkövet,  fél  lat  témsót,  ezeket  egy  me.sszely  viz- 
l)en  főzd,  egy  nehezék  féderbajszt  (Kecsk :  ÖtvM.  308). 

FEGYVER:  gladias,  ensis,  arma  C.  MA.  [gewehr,  waffe, 
rilstimg].  A  tegyveniek  hegyes  éle:  mucro;  .szolgához  illendJ 
fegyver :  famularium  C.  FegyveiTel  hatalmas :  amiipotens ;  fegy- 
vert tisztitoc :  polio ;  fegyverét  elveszem  :  exarmo ;  fegyverétől 
megfosztom  :  dearmo  MA.  Mezítelen-fegj'ver :  *gladias  strictus, 
vagina  vacuus ;  könnyű  fegyverű  vitéz :  fereutarius ;  kasza-fegy- 
verű  emberek,  kaszás :  falcarins ;  fegjTer  miatt  el-esni :  ai-mis 
*concidere;  el-messzére  villog  rajta  a  fegyver:  *conspicuus 
longe  fiilgentibus  armis ;  nem  tud  a  fegyverhez :  armonmi 
*inscin.s   PPBl   Elnézi   niend  6  teguerit  (MünchC.  136.  BécsiC. 


783         HAJÍTCt-FEGYVER— MEXJ-KEGYVKRKEDIK 


FFX3T\'ERKEDfcS-KECSIC&FE.j6 


7S4 


41).  Öltíztessetec  magatokat  hötnec  feg'uerebe  (VitkC.  70.  JordC. 
441).  Feguert  ragada  (TibC.  19)  Megrontá  Ainalec  népét  fegy- 
verrel (MAtBibl.  I.R5),  Fegyver  lidrdozrt  apród:  armiger  (227). 
Fegyverébe  Iwraátkozéc  és  maghala :  irruit  supor  gladium  .siiuui 
et  niorhuis  e.st  (276)  Az  ördöggel-vató  hadban  erítlen,  é.s  ha- 
szontalan minden  emberi  tsinálnuányok  fegyvere  (Pázm:  Fréd 
405).  Fegyvereket  irnar  Mária  kiirül,  kiknec  éles  hegic  vaunair 
fordéttatván  Mária  szive  aránt  (Zvon:  l'ost.  1.175).  Akár  a  fegy- 
ver continiiáltassék,  akár  megbékélni  igyekezzenek,  el  uo  felejt- 
kezzenek felftlem  iMnnlrók.  XV.64Ü).  Ellenség  fegyvere  nem 
ártott  nekünk,  hanem  az  akadályos,  lápos  utak  íMonOkni 
XXIV.523).  A  fegyvert  meg  íjallerozzák  s  óldalokra  ugy  k5tik 
íFelv:Dics.  13).  Több  száz  esztendfinél  fegyverben  nenizetiink 
lThaly:Adal.  I.  l)5b).  Fegyvert,  oltalom  eszközt  kívántam  a 
hamis  világ  ellen  adni  (Fal :  UE.  ElSb.). 

[Szólások].  Fegyverhez  fogni:  bellnm  *8uraere  PPBI. 
Fegyver  fogni  most  elegek  nem  vagyunk  (Szíill;  Szén.  7).  Cse- 
csemő magzatinkat  fegyverre  bányák  (Megy:  6Jaj.  IV. 
16).  Fegyverre  kelni:  ad  saga  ire  MA.  Fegyverre  kel- 
nek :  consin-gitur  PPBI.  (SzD :  MVir.  98).  V  á  1  j  é  k  e  1  a  d  o  1  o  g 
fegyverrel;  capite  meo  *decernam  PPl. 

[Közmondások).  Egygyik  fegyver  fartózta^a  a  masikat  hflvo- 
lyében  (Kisv:  Adag.  518.  Kr.). 

hajitó-fegyver :  telum  C.  PPl.  [wurfspiessj. 

oldal-feg3rsrer :  gladius,  ensis,  telum  laterale  Kr.  [.seiten- 
gewehr].  Horpadni  kezdett  a  vasderék,  a  kópiák  pedig  töre- 
dezni; elvété  azért  mind  a  kettfi  és  oldalfegyverhoz  nyula 
(FahTÉ.  639). 

Fegyveres :  armatus,  catapbractus,  crupellarius  C.  [be- 
vvaflhet].  l^'gyvoresúk  :  dimaehao ;  fegyverSs  vitéz :  clibanarius 
C.  FegjTeres  ház :  armanientarium  ;  fegyverei  kézzel :  arniati 
mami  MA.  Fegyveres  ló :  equus  ai'miger,  catHphractarius  ;  fegy- 
veres táncz:  bellicrepa  PP.  Erős  fegueres  Srizi  6  gádorát 
(MünchC.  136).  Valogata  tizünket  erJs  feguerSs  lovagocat 
(GuaryC.  55).  Egy  angj'al  hotwonóth  fegvverSsth  megli  verth 
(WinklC.  163),  Feguer5s  uitezSk  (TihC.  178).  Ne  menfiSn  el6l 
a  feguerís  zolga  (NagyszC.  24).  Fegyweres  kézzel  yowe  reyank 
(LevT.  1.84)  Adnak  nywcz  ezer  lovvon  való  ífegweresre  penzth 
(RMNy.  II.1.30).  Fegyeres  tárház  (MA:  Bibi.  1.315).  Egy  ke.selyfl- 
sas  kinek  orra  körme  fegyveres  és  horgas  (Zrinyi.  11.11).  Hét  ) 
szövétnekkel  kell  fegyverasnek  lenni  (Illy :  Préd.  11.509).  Fegy-  | 
veres  tolvaj  a^^hNA.  214).  .  [ 

Fegy vereait :  [armo ;  waffrien].  A  fejét  kel  fegyveresiteni 
sisakkal  (Illy:  Préd.  L595V 

Fegyverez:  [armo;  waffnen].  (Zrinyi.  11.1831. 

Fegyverezés :  [armatúra ;  rii.stung].  Tábori  fegyverezés 
(Pázm:  Préd.  314.  Kr). 

Fegyveri.  Fegyveri  öltözet:  armatúra  MA. 

Fegy  verked-ik :  [se  armare ;  rü.sten|.  Fegyuorkeduen  mell- 
nek uala:  ibant  numiti  (ElirC.  146).  Kiket  foé"erkeduen  hnl- 
lottakuala :  ipios  armatos  audiobant  (BécsiC.  43.  30.  PeerC.  45). 
Mngoc  kízt  szíuti  nekfil  valo  kerdSzk8de.sekkel  fegyuerkMnoc 
(Zvon :  Osiand.  19).  A  vér  szominhozo  hadakozílsnak  fSl  indult 
keménysége  semmi  akadályt  nem  tészon  országimkban  és  nem 
fegyverkedik  (KBécs.  1666.  C3). 

föl-fegyverkedik:  ai-maturani  induo,  armo  me  MA.  [riis- 
ten,  sich  rüsten).  Fel  iegiuerkedet  angialoknak  serege  ielSnek 
(DehrC.  156).  Fogyuorkettenec  uolna  fel  ellene  (TehEvang. 
1.560).  Felfegj'erkedvo  legyenec  (MA:  Tan.  164). 

meg-fegyverkedik :  cv  A  uaroslwl  senki  nem  mer  vala 
ky  iwni,  lianini  chaU  mog  fegyuerkwduen  (X'irgC   53). 


FegyverkedÓB :    jarmahira;   rüstung)  (Pázm:  Préd.    941. 

I    Kr). 

t  Feg^y verkedtet :  [armo ;  waB'uen).  Ellene  az  S  attafiait 
feguerk5ttetbe  (NagyszC.  301).  Zen  kereztnek  iegiuel  magát 
meg  fegiuorkwtete  (VirgC.  54.  Born;  Préd.  263). 

Fegyverkéz-ik :  armo,  arma  capio,  smno,  induo  Kr.  [rtU- 
ttíu].  Mykent  emter  ellene  fogywerkSzyek  (ÉrsC.  530).  Nagy 
inenykővekkel  fegyverkezet  rátok  iLsteu,  Zrinyi  IL85). 

föl-fegy verkezik :  armatinam  induo,  armo  me  MA.  [rüsten, 
sich  rüsten].  Tű  is  azon  gondolattal  fe^uerkezetec  fel  (VitkC. 
71.  ÉrdyC.  547b).  Választánac  ezokaert  uiindenic  nemzet^gbSl 
üzert,  tudui  illie  tizenkét  ezért  hadra  felfegynerkSsztet ;  dnodecim 
millia  expeditorum  ad  pugnam  (Helt;  Bibi.  I.  i'íCi).  ParasBti 
komor  keménséggel  fel  fegyverkSzSt  tanetoc  (Zvon:  Post  1.55. 
Káldi:  Bibi.  289). 

meg-fegyverkézik :  cv  (CsomaC.  39) 

Fegyverkezet:  armatúra  [rüstung],  ElegeiidS  fegyverkezet 
lé.szen,  ha  bé  fedezett  lé.szesz  pántzéllal,  zekével  (Om:  Jan.  146). 

Fegy verkeztet :  [armo;  waffiien].  Ótalmazza,  fegj-verkezteti 
magát  az  Isten  igéjével  (MA :  Sculf.  238).  Moysest  egy  veszszS- 
szállal  fegyverkezteté  Faraó-ellen  (Pázm:  Préd.  111). 

föl-fegyverkeztet :  armo,  obarmo  C.  M.  (naffiien,  ausriis- 
ten].  Felfegyuerkíisztete  az  fi  hazánál  neuekődet  szolgai  kfizfil 
háromszáz  tizennyoltzat :  uuineravit  e.xpeditos  vernaculos  suos 
trecentos  deceni  et  octo  (Helt:  Bibi.  1,  F2.  Zrinyi.  11,202), 

Fegyvernek :  madiaeroixilis  [igyj  MA,  [machaeropoles, 
machaeropoeus  ;  watienschmied,  schwertfeger]. 

Fegyvertelen  (Jegyveretkn  Com:Jaa  148):  inerniis  C, 
MA,  (imbelli^ ;  unbewaffnet,  mikricgeri.»ch].  Fe^ertelen  embe- 
1  ec :  homines  inemies  (BécsiC.  20).  Az  magyart  csehök  semmi- 
nek vélek,  igen  fegyvertelen  népnek  itélék  (Tin.  197).  Oda 
hátra  az  fegyverteleneket  fegyverszerzésre  erőltessék,  jóra  peoig 
(ItókGy:Lev.  257).  Fegy  veretlen  kémec:  inerraes  exploratores 
((Jom:  Jan.  148). 

FEJ :  mulgeo  C.  immulgeo  PPL  melken  PP.  Az  finuJt  fei 
vala  (Helt :  Mea  462).  A  tejet  a  szolgáló  leány  feji  a  fej5  sty- 
tarban  (Com :  Jan.  78). 

ki-fej :  emulgeo  C,  i\A.  ausmelkon  PPB,  lUike  ruháddal 
orrodat  ki  feini?  Decetne  véste  nares  emungere?  (Erasm: 
Erk.  5). 

(Szólások).  Kinek  kéntsét  igen  kifejték :  *depres3ae  opes  civi- 
tatis  PPBI. 

meg-fej  :  mulgeo,  emnlgeo  MA.  ausmelken  PPB.  Meg  feytéc 
az  ínnőket  (Helt:  Mos.  326). 

[•Szólások],  *Meg  feinek  még  tégedetis  egy  tal  korpán :  Oetaeiis 
genius  (Decsi:  Adag.  221.  MA.) 

Fejdegél :  saei>o  mulgeo  Kr.  [lüngere  zeit  melkenj.  A  ki 
er5ltet\e  fejdegél,  a  téj  után  vért-is  tseppent  (Fal :  UE.  407X 

Fejés :  mulclus  MA   das  melken  PP. 
[FejetI 

ki-fejet:  [emuigere  facio;  aiismelken  lassen).  Chac  nem 
uerrel  feieti  ki  szegonyeknoc  teieket  (Tel:&aiig.  l.SlOb). 

Fejő:  I)  mulgens  C.  der  mclkt  PP.  2)  [locus  mulgeudl; 
melkstatte],  Fej/lre  kijött  juliok  száma:  Jütt  az  fejAre  fiatlan  juh 
(MonTME,  1,286), 

kecske-fejő :  ca|>rimulgu8  C,  [ziegenmelker],  A  ketske-fejS 
madár  az  ö  nevezetit  vötte  az  ö  tolvaj  tselekedetiltll,  hogy 
alattomban  a  ketskéket  megszopja  (Jlisk:  VKert.  472), 


78r< 


KE.yÖS-rF,IÉREf< 


l'E.IÉRESEI>lK-MEXJ-KE.IÉRUr. 


78« 


Fejős  :  I)  iniilgibilis  Kr.  (melk-)  Fojfis  telién:  vacca  lactifrra; 
melkkiüi  MA.  l'l'.  l'eyws  iiiew  (LevT.  l.SiJj.  l'ojAs  juli  (Kaiiv: 
Csal.  IL40.Ö).  KejSs  kptske  (Misk:  VKeit.  224).  Fejfis  tehén 
(Meg)':Szöv.  89.  NV-sr;  IdvK.  iw.  li.j(i:Lex.  204).  2)  (loais 
muli^ndi;  ninlkstiitte].  Az  niiü-sei  feljiísün  [így]  alól  és  nacj' 
erdS  végen  felyiil  levő  tíivLs  bokor  mellett  tíirtént  iMonTME. 
1.403 1. 

FEJÉR,  FEHÉR  (úyr  llelt:  Kión.  22.  feír  l'azm:  Préd. 
40M:  I)  albiis.  candidiL-i,  exalbidiK  C  [weiss].  Igen  fejér:  per- 
oaiididns  C.  Fejér  szabású:  albidiis,  subalbidus;  fejérbe  öltöziitt: 
c-audidatii? ;  fehér  szilva :  prunum  cerouni  MA.  Fejér  tajték 
boritotta-el  a  vizet:  spumis  *incanuit  uiida  PPBl.  Feheruuaru 
1055.  (CodDipl.  1.391).  Feier  [férfinév  1210.  körill]  íVReg.  Sfi). 
Fehera  (nínév  1220.  körül)  (no.  255)  Fluvins  Feyerpotok  1291. 
(Knanzl.  Feherkeo  méta  terrae  1299  (Czinár).  Feier  louac: 
eijni  albi  (BécsiC.  SOll.  Feierre  tenned:  album  facere  (MiiiichC. 
22i.  Feyeorben  fitSzfit  (ÉrdyC.  546b).  Liliumnal  feyerbh  (PozsC. 
32).  Feierijn  e,s  verheníin  fennen  (TelC.  162).  Honal  feyerb 
lezek :  snper  nivem  dealbabor  (Knk-sC.  124).  Egy  hayszálat 
uem  tehetsz  sem  feyré,  .sem  fekete  :  non  pote.s  unum  capillnm 
album  tacere  aut  iiigrnm  (Helt:  UT.  Bl).  Es  adánac  a  Kusinac 
egy  szép  teyr  louat  (Helt:  Krón.  22).  Az  6  ruhái  feírek  lének, 
mint  a  hó  (PAzm :  Préd.  408).  Legyec  feiérb  hónál  (Bala.ssa : 
Ének.  9).  A  teniel  feyerben  ifinek  ki  (Lép:  PTük.  1.1771.  Fejérb 
lészec  az  hónál  (Nógr:  IdvK.  888).  Haja  szálai  feirek  valának 
mint  a  feir  gyapjú  (llly:  Préd.  1.107).  2)  Szemnek  és  tynkmony- 
nak  fejéri :  albugo ;  a  fának  a  fejére,  a  héja  és  fája  között : 
albiu-num  PPl.  Tiknioimak  az  feyere  (SándC.  3.  Frajik:  HasznK. 
36),  Az  bal  kezem  hüvelyke  jobban  megdagadván,  valamely 
timsós  tyukmony  fejirivel  bektittetvín  az  tiizességet  kivette  (Mon- 
L-ók.  XV.315). 

[Szólások].  Féltél  hogy  hamisságodnak  k  i  - 1  e  t  c  z  i  k  ugy 
f  oga-fejire  (Matkó:  BC.'sák.  158).  Kibfil  igen  kitetszik  német 
uramnak  foga  fehére  (RákF:  Lev.  V.567).  Ficus  ficus  ac  ligonem 
uominans  ligonem:  az  felért  vgyan  felérnek,  az  feketét 
vgyan  feketének  mondgya  (Decsi:Adag.  99 1. 

görög-fejór :  pigmentnra  C.  cerussa,  psimmythium  PPl 
fweisse  schminke].  Kendfizfi  gfirög-fejér  (Com :  Jan  20.  Kecisk : 
Öt\M.  305.  310). 

hó-fejór :  [ni™  eolorem  haben-s ;  schneeweiss].  Hi'vPiig  és 
szemfényvesztés  •  lió  fejérrel  boritot  ganéjnak  mondhatnánk,  a 
mely  körül  a  .semmh-e  kellfik  bálványoznak  (Fal :  NA.  182). 

szem-fejére.  Szöm  fejéri:  alhngo  C.  MA.  [das  weisse  ira 
augej. 

tej-fejér;  [laetis  colorem  habens;  milchweis.s].  Téj  fejér  szin 
jegyez  lágy  szivet  (Riin:  Ének.  230).  (Mellének)  tejfejér-szin 
volta  kitetszik  gallérbul  (Thaly :  VÉ.  n.237). 

Fejórbeli:  albatiis  MA.  PP 

Pejéréeske,  fejéröcske:  candidulus  C.  .snbcandidus  PPl. 
[wei.sslich]  (Szakácsme.st.  32). 

Fejéred-ik :  albesco,  candeo,  candesco  MA.  [weiss  vverden]. 

el-fejérédü :  exalbesco  MA.  [weiss  werden,  erbleichen). 
Elfejéredett :  exalbidus  'MA.  Hol  el  .s,ái-gódott,  hol  elfejéredett 
iMik:TörL.  lOSi. 

még-fejéredik:exalbesco,  inalbesco  C.  incane.«co  PP.  (weiss 
werden,  erbleichen).  Fejér,  megfejéredett :  exalbidas  PPBl.  Hol 
CVLstwsnak  nyakat  yllete  az  kotel  megli  feyeredett  wolt  (ÉrsC. 
134)  Zekékben  evi  vala  kjTal,  meg  feyTedet  ferfyaknak  sokas- 
sagaual  meg  kevmyekevztetevt  (DomC.  346).  Te-általad  a  sze- 
retsenek  meg  föírednek  (Pázm :  Préd.  423). 

Pejórés :  subalbtLs,  subcaudidns  C.  albidus  MA.  [weis.slich). 
Fejéresen:  subalbide  MA.  Fejéres  mohii  fövek:  incanae  herbae: 
kimetélt  fejéres  varrás :  acu  furculatum  opus  linteuni  PP.  Virága 
feyéres  a  czomboniac  (Mel:  Herb.  103 1. 

H     SYXLVTÖBT.    3ZÓTÍB. 


Fejéreséd-ik.  Közösleg  fojéresedom :  interalbico  C.  PPBl. 

Fejéreaés.  l'ejéreses  varnis,  kinietéltt  fejéres  varrás:  acu 
fiu-oulatmn  o|ius  linteum  PP.  Párnahaj  6 ;  négye  fejíreses,  ket- 
teje  roi-zés  (Szi'izíulok  XX1I.157). 

Fejóresl-ik :  albico  C.  [weiss  scheinen,  weiss  aus.sehen|. 
Fejéreslfl ;  subunididus  PIM.  Tiz  esztendő  múlva  is  ugyan  fejé- 
reslett  ;iz  embercsont  utt  (ErdTört.  1.50.  Tel:  FLél.  41). 

Fejérész-ik :  albico  MA.  [weiss  werden).  Azért  fejérnek, 
vagy  feketének  nem  mondhatni,  a  mivel  nem  fejéreszik  vagy 
feketeszik,  a  miben  vagyon  (Pázm:  Préd.  1157). 

[Fej  ér  ént  I 

meg-fejérént :  [albo ;  weissen,  weiss  anstreichen).  Yay  ty- 
nektek  yrast^vdok,  kyk  hasonlatosok  vattok  az  meg  feyeeren- 
tett  koporsóhoz  (ÉrdyC.  173).  Egy  vegh  vaznat  kére  te  k.  hogy 
feyrentesse  megh  (KMNy.  11.104). 

Fejérit :  albo,  candefacio,  candifico  MA.  [weissen,  bleidienl. 
Fejéritett :  candidatu.s,  albatus  MA.  Fejeritő  mé.sz :  albarium  C. 
MAI.  Feyereteth :  albatiLS  NémGl.  337.  íFé\.  Bibi.  40.  llly:  Préd. 
L33).  Szm-kos  az  ingem,  nincs  ki  fejéritse  (Thaly:  VÉ.  1.220). 
A  házak  tejfellel  lévén  fejérítve,  semmi  csuda,  hogy  így  el  van 
vára  híresítve  tThaly:Adal.  11.141). 

be-fejérít:  inalbo  Ki',  [einweissen,  weLss  anstreichen).  (Vajda: 
Kriszt  H.S6.  &.). 

még-fejórit :  albo,  dealbo,  candido,  candefacio  C.  [weisseu, 
weiss  anstreichen).  A  meg-feiereitet  koporsók :  sepulcra  de- 
albata  (Münch.  57).  Hasonlatosok  vattok  az  meg  feyereytet 
koporsókhoz :  similes  estis  sepulcris  dealbatis  íJordC.  428.  ÉrdyC 
590).  A  szépség  a  jó  erkfllts  nélkül  nem  egyéb,  hanem  tsak 
meg-fejérittetett  koporsó  (Tel:Evang.  144).  Meg-mosták  s  meg- 
fejéritették  az  ő  ruha  jókat  (Matkó:  BCsák.  305). 

Fejérités :  dealbatio  MA.  [das  weis.sen]. 

Fejérítetlen :  (non  alljatus ;  ungebleichtj-  Hat  asztalra  való 
feyeretetlen  abrosz  (Radv:Csal.  U.81) 

Fejérítö :  smegma  [seifej.  A  ruházatoc  mosattatnac  niba 
mosó  fejéritövei  (Com:Jan.  114). 

Fejérkéd-ik:  [albeo;  weiss  scheinen,  gliinzenj.  Reves  tő- 
kének setétben  fejérkedö  világocskája  (Pázm:  LuthV.  3). 

Fejérl-ik :  albico,  candico  C.  siibalbico,  albeo,  albesco  MA. 
[weiss  scheinen,  sich  aufheitern].  Ha  feyérlic,  tiszta  vdót  váry 
(Cis.  F4.  Zi-inyi.  1,83.  120). 

Fejérség :  candor,  albedo  C.  albor  MA.  [weisse  farbe). 
(ÉrdyC.  47.  347).  Mindent  a  melybe  valami  feier.ség  vala,  es 
mindent  valami  fekete  vala  a  baranyoc  kfizet :  cuncfam  gregem 
miicolorem,  id  est  albi,  et  nigri  velleris  (Helt:  Bibi.  1.04.  Pázm: 
Préd.  66.  Mad:Evang.  175). 

hó-fejérségü :  [nivis  candorem  habens;  schneeweiss).  Hó 
fejérségü  atlatz  (MA ;  Scnlt.  882). 

Fejérséges :  valde  albns,  valde  candidus  Ki-,  [ganz  weiss, 
schneeweiss).  Az  8  feyerseges  teste  meg  vere.sittetic  (VitkC. 
81).  Feyerseges  ruha  (CornC.  98).  Lattatnak  uala  i'ordultatny 
myiid  feyerseges  genge  [gyengygyé]  (MargL.  42).  Rosanal  pyrosb, 
liliomnál  feyrbseges  [feyersegesb?]  (TelC.  354). 

Fejérül :  albor  Kr.    [erblassen].   Téged   dicer  mártíroknak 

feiervlt  serege :  te  martyrum  candidatus  laudat  exercitus  (DöbrC. 
233). 

el-fejérül :  elactesco  C.  exalbesco  MA.  [weiss  werden,  er- 
bleichen]. 

meg-fejérül :  inalbesco  PP.  [weiss  werden,  erblassen].  Holwal 

[így]  meg  feynvltethnek ;  nive  dealbabuntur  (KulcsC.  157).  Kyufil 
meg  feirwltetnek  mikepen  az  koporsók  (VirgC.  145). 

50 


787 


FEJSZE— MEG-KE.it 


MEGFEJTÉS— FEJTETLEN 


788 


FEJSZE  (ffyzy  JordC.  ÉrdC.  fisze  Sylv:  IIT.  11.104):  securis 
MA.  axt,  beil  C'oni;  Vest.  llf).  Feize:  securis  MiuiehC.  18. 
Ymaraii  az  feyzy  az  ft'anak  livv  gj'Skereliez  vettetít :  iam  se- 
curis ad  radicem  arbonini  posita  est  (JordC  361).  Az  favago 
feyzy  a  faiiak  gyökerééhez  közelget  (ÉrdyC.  349.  57S).  Feyze- 
nel  el  vagiak  leiét  (DebrC.  203).  Feiszeket  boczat  vala  az  eébe 
nSt  fákra  (Szék:  Zsolt.  74).  Ha  a  feyszít  meg  mosod  velle,  az 
atzéliml  is  komémb  lészeii  (Mel :  Herb.  8(i).  Az  szekéren  fejsze, 
fiSró  légyen  (ErdOrszgy.  11.287).  Két  éliI  szekerczéckel,  persiai 
fejezéckel,  mellyec  nagy  erővel  \Tllogtatnac,  által  vervén :  bipeu- 
nibus  magnó  nisu  vibrati*  traiisverberando  (Com:  Jan.  150). 

[Szólások).  Igen  nagy  fába  vágta  az  feiszeiét  (Helt:  Krón.  49). 
Nagy  fába  vágta  az  folszét:  Atlas  caeluni  (Decsi:  Adag.  6). 
Oly  lába  vágták  az  feLszét :  ea  tela  teidtur  Í84).  ErSs  fába  vág- 
tad az  feiszét:  scaperdam  ti-aliis  (241). 

bárdoló-fejsze:  [ascia;  zimmeraxt].  (MA:  Tan.  705). 

er(iölö-fejsze :  arboraria  *securLS  PPl. 

faragó-fejsze:  fa^cia ;  zimmeraxt]  (Radv:  Csal.  11.333). 
Faragó  fél  feysze  (TörtT.  X\1U.231>. 

irtó-fejsze :  nmcina  PPBl.  [hauej. 

kötö-fejsze :  securis  arlwraria,  biiiennls ;  breite  und  zvvei- 
schneidige  a.\t,  bundhacke  PPb.  PPl 

szinlő-fejsze :  ascia  MA.  zimmeraxt  PP.  (Fal:  Jegyz.  935) 

Fejszós  [vezetéknév  XVI.  sz.]  (Nyr.  IX.365). 

FEJT  :  I)  explico,  enodo,  resolvo  MA.  aufmckeln,  audSsen 
PP.  zertrouneu ;  mesét  fejteni:  riitsel  autlöseu  Adánii:Spr.  192. 
Nem  iflttem  tűruent  feitenem:  solvere  legem  (MüncliC.  21). 
Mind  (a  kérdéseket)  vgi  félti  vala  ő  nekik  (WeszpC.  21).  2) 
(difíiindo ;  abziehen].  Borfejtó  [vezetéknév  XVI.  száz.)  (Nyr. 
IX.364).  S)  [caedo ;  brechen).  Az  épületre  való  fejtett  kfl  itt 
igen  drága  (Fal:TÉ.  780). 

el-fejt:  [resolvo;  lösenj.  Orehayarol  hayat  el  teythe  (TelC. 
285). 

föl-fejt:  dissepio,  retexo  C.  dissuo,  resolvo  MA.  auflremien, 
autlüsen  PP.  Fel  feyti  az  én  szíuetségemet,  mellyel  én  í  vele 
.szerzettem :  irritum  faciet  foedus,  quod  pepigi  cum  eo  (Kár : 
Bibi.  1.188). 

fölfejtós  :  enodatio,  explicatio  Kr.  (zergliederung,  aufi(ismig|. 
Fa.  kunyv  ;iz  egész  embeniec  mind  kfilső  és  heW>  iiuinlatinac 
nyavalyáinac  mint  egy  felfeytése  es  elómutatjlsa  (MA:  Bibi.  1.477). 

ki-fejt :  e.xtoxo,  extricu,  dissuo,  evolvo,  explico,  replico  C. 
efülo  MA.  zertreimeu,  aullreuuen  PPB.  A  bajbiil  kifejteni  magát: 
expedire  uodum  PPBl.  Az  ó  gondolatokból  nem  foytlietic  ki 
magokat  (MA:ScHlt.  235).  Kétségbe  esésébfll  ki  feicse  (Zvon: 
Post.  L718).  A  nyűgtől  meg-tartóztatott  madár  magát  ki-szaba- 
dittya  és  kifejti  (Com:  Jan.  81).  A  vitorla  fákra  a  vitorlákat 
ki-fejtic  (89).  A  varrásokat  kifejti  (98). 

kifejtés :  explicatio  MA.  (entwicklung,  entwirrungj. 

kifejthetetetlen :  inextricabilis  PPBl.  [uiientwirrbarj.  Ky 
foytetbetetlen  [igyj  es  tastovva  kereugA  Ijibyryntusba  teuSly\Vg 
iKomj:Si!Pál.  41). 

kifejthető :  explicabilis  C.  MA.  leicht  aul'zuliisen  PPB. 

le-fejt :  devolvo,  replico,  resolvo  MA.  abwickeln,  auftrennen : 
le  fejtem  a  prémet:  dissuo  fimbriam  PP.  Lelő  egy  zolgalo 
leyaunak  zoknyayatli,  kynek  ew  wyatli  lefeyte  (ÉrsC.  417. 
Kadv:  Csal.  111.17(ibi. 

meg-fejt:  I)  (solvo,  dissolvo;  auHösen,  befreieu,  aufliebenj. 
Nézet  es  megl'eitet  nemzeteket:  aspexit  et  disst)lvit  gentes 
(BécsiC.  273).  Ki  megfeitend  (qui  solverit)  e^^^t  e  k&s  |>araui!o- 
latoc  kSzzil  (MilnchC.  21).  Fehétec  meg  (solvite)  e  templomot 


es  barmadnapocban  felkSltSm  azt  (172).  Atkozot  nelv,  te  va^ 
az  ki  in  zőuetsegAt  es  io  barátságot  meg  feytez  (GiiaryC  16). 
Kerlec  vram  isten,  lio^  ez  bozzusagnac  kítelebJl  feyé  meg  en- 
gJmet  (53).  Az  imádság  binuec  kőtelet  meg  feyti  (04).  Ne  alo- 
li;it<)c  velny,  ho^  yewitem  az  tenveiit  meg  feyteny :  nolite  putare, 
quuuiam  veiii  solvere  legem  (JordC.  306).  Meg  feyteteek  hw 
nyelweenek  kőtele :  .solutum  est  vinculum  lingvao  ejus  (479). 
Az  ynucpeth  meghfeyty :  solvit  sabbatum  (639).  Pokolnak  kese- 
nvseghyt  raegh  feytweu :  solutis  doloribus  mortis  (711).  Myiiketh 
hatalma  vagyon  meg  feyteny  myndeu  byueyukből  \vr  istentenl 
vett  oldüzatnak  kwlcchawal  (ÉrdyC.  364b).  Bőytőket  megb 
feytbnek  (ÉrsC.  254).  Fertezetessegnek  bevoe  menden  zeraetet 
meg  feyt  (ComC.  167).  Az  egy  hSted  lássad  hogy  meg  ne  feytsed 
(Born:  Ének.  81).  Meg  sem  >'talom,  hogy  meg  emészteném  őket, 
es  az  én  ő  velec  v;{lo  kötésemet  meg  feyteném:  neque  sic 
despexi,  ut  coasumerentiir  et  irritum  facerem  pactom  meuni 
cum  eis  (Helt:  Bibi.  I.  MMm  2i.  3)  perputo  C.  explico  MA 
erklaren,  audOsen  PP.  Megfejtő :  explicator  C.  A  homályos  dolgot 
megfejteni :  involutum  evolvere.  Az  álom-látást  meg-fejteai : 
promissa  .somui  evolvere  PPBl.  Imadsagnac  miatta  ketsegős 
dolgoc  iubban  meg  feytetuec  liog  nem  ira.suluasasuak  miatta 
(GuaryC.  54).  Feyczed  meg  mynekw-nk  ez  peldat :  edissere  nobis 
parabolám  istam  (JordC.  4(il;.  Kylemb  kylemb  jTasoknak 
megh  feytőye  (ÉrdyC.  519b).  Meg  feyt\veen  az  kerdeest  (570). 
Meg  feit  vala  mindeneket :  di.sserel)at  omnia  (Fél :  Bibi.  59). 
Okos  kérdas  bizonyára,  mellyel  en  az  szent  atyáknak  Írások- 
ból akarok  meg  l'eytenem  es  Nilagós^  tennem  (Lép:  PTük. 
1.279). 

megfejtés :  explicatio  C.  (liSsung,  erklarung].  Vizsgálás. 
megfejtés,  magyarázás :  discussio  PPBl.  Ez  kerdeesnek  meg 
feyte.seere  három  yga.ssaagoth  keel  megh  lathnwnk  (ÉrdyC.  550). 
Ellyen  senteucianak  meg  fejleese  (606.  Helt:  Bibi  l  T4). 

megfejthetetlen :  inenodabilLs,  inexplicitus  C.  inexplicabilis 
MA.  (luilüsbar,  unerkliirlich].  Megfejthetetlen  prófétálás  Íöu-C. 
03.  JordC  7971.  Megfejthetetlen  kérdés  (Kisv:Adag.  198).  Meg- 
fejthetetleu  tsomó  (SzD:  MVir.  01>. 

vissza-fejt :  retexo,  dissuo  C.  PP.  (anftrenucn). 

Fejteget :  .solvo,  explico,  enodo,  eruo,  e.xtraho,  retexo ;  inter- 
pretor  SL  Kr.  [trennon,  liisen,  erklaren).  Fejtegető :  explanator  C. 

ki-fejtéget.  Valami  szövevényes  dolgot  ki-fejtegetni:  *cou- 
textmu  aliqiiom  dis.solvere  PPBl.  Ki  feylőget^veen  ew  helyből 
(a  .«zentirá.st  I,  hogy  meg  ysmorueek  erteneek  (ÉrdyC.  75). 

kifejtegetés :  evolutio  MA. 

meg-fejtéget :  sensim  solvo,  e.xplicu  Kr.  [nach  und  uach 
auflösen,  erklaren].  Ezekből  mind  igen  szépen  megfejtegethetui 
az  sz.  atyák  mondásit  (Piizm:  Kai.  4971.  Az  niiuémü  bizonysá- 
gokkal Kómát  akiU'ják  Antichristus  lakóhelyévé  tenni  az  atya- 
fiak, azukatis  ezennel  meg-fejtegessilk  (007.  542(. 

megfejtégetés :  replicatio,  explicaüú  MA.  [lOsung,  eutnir- 
rung).  i\y,  ellenkező  bizonvságoknak  meg-fejtegetési  iPázm:  Kai. 
bS). 

Pejtekez-ik  :  [cresco,  adolescor ;  sich  entwickelu).  Tudgyad 
a  benned  fejtekező  édessebb  vétkeidet  iFal:  l'R  447». 

Fejtés :  oxpUcatio,  njsolutio  BiA  auliíisiuig,  entwicklung, 
erklarung  PP.  Ne  foglallyad  magadat  nagy  meelsseeges  okoknak 
fejlezeeben  (így),  kynek  vegheere  nem  mehetz  (ÉrdyC.  469b». 
Az  II.  oknac  fejleseben  meg  feleltem  iMon:  Ápol.  380).  Nelii''Z 
kérdések  fejtése  (Pázni:  LuthV.  2471. 

mese-fejtés:  solutio  aenigmatis;  die  auflOsinig  der  riitsel 
PP 

Fejtetlen  :  inexplicitus  i\A.  unausgelegt,  unerliiulert,  ver- 
wirrt  Pl'.  A  fejtetlen  niftse  legtöbb  bőtsftletet  i-all  (Fal:  l'F. 
413— 4V 


KEJTHEIETLEN— ZABOLÁS-KÉK 


KÉKE&-KÖRÖMFEKKTÉNYI 


790 


Fejthetetlen :  iiiexplioabilis  MA.  iiieiiodabilis ;  uiiaiiHHslich, 
das  nit-ht  leioht  zu  erkljireu  Lst  PP.  Az  tSb  gSresús  kérdések 
kSzStt,  mint  valami  fejtliefetleii  csomót  Ibrgattják  az  vr  vacso- 
rájának két  sjiin  alatt  vételét  (Pázm:  Kai.  719). 

Fejtő :  solutor,  interpres  Kr.  [deuter]. 

álom-fejtö :  somnii  interpres ;  traiimdeuter  PP.  Alom  fél- 
tőit behivatá  (Cserénj-i:  PersF  MF).  Alom  fejtS  bölcsek  (Liszny: 
Krón.  177). 

mese-fejtö:  interpres  aeuigmatis;  riitseldeuter,  riitselausleger 
PPB.  interpres  fabularum  MA:  Bibi.  1.230.  (MNjU:  L-t  90). 

Fejtöd-ik :  [dissolvor ;  sicli  aufliiseu).  Délszi'nre  kelvén  al- 
kalmatlan fejeskedések,  rajt;í  v&szteiiek,  fojtídnek  a  cbjmaerák 
példás  gyalázattal  (Fal:UE.  477). 

ki-fejtődik :  extricor,  eliberor,  evado  Sí.  [sich  losmacljeu].  Sok 
hamisságokban  keveredtél,  ki  nem  fejtódhetel  bel51e  (Laud: 
UjSegíts!  U.57.  MUeg:  TOszl.  n.294). 

Fejtőz-ik  (Jeylesel  Bom :  Ének.  89) :  se  eliberare ;  ách  los 
winden,  sich  frei  machen  PP.  1801.  Tisztully  bftneidböl,  fejtíz- 
zél  adósságidból  (Fal:  SzE.  553).  Fejt<W,ék  adásságiból  (Fal : 
TÉ.  695). 

ki-fejtőzik:  cv  Bűneidből  hamar  ki  nem  feytezel  (Born: 
Ének  89).  Az  kic  tévelgésbe  esnec,  igen  nehéz  azoknac  abbul 
ki  fej-tózni  (Zvon:  Post  1.53).  Semmi  jó  módgjok  nincsen  kétel- 
kedésekből való  kifejtőzésekben  (Pázm:  Kai.  102).  Az  bfinokbSl 
ismeg  ki  feytőzhetic  (MA :  Scult.  676),  Tőrbe  ejtettv^k  magunkat 
annyira,  hogy  abból  ki  nem  fejtőzhetfink  (Sznk:  Bals    171). 

kifejtözhetetlen :  (inextricabilis ;  unentwirrbarj.  Ki-fejt6z- 
hetetlen  erdő  akad  vala  élőmbe  (Yeresm:  Tanácsk.  37). 

FEJTŐ :  fiiam  coloratum  go.ssypii ;  farbichtes  gani  von 
baumwolle  PPB.  Egy  oka  kék,  vagy  veres  fejtő  (^'ectTrans. 
11).  2  vég  s  2  sing  vOrös  fejtőt  vettem  iKecskTört  IV.84). 
Haszeki  aga  által  posztót  s  veres  fejtőt  küldett  az  fővezér 
hadai  szükségére  (Monlrók.  XXin.22).  Egy  fejtő  szoknya  íMon- 
TME.  L291.  231.  278.  282). 

FÉK:  frenum,  aereae  C  camus  MA.  zaum,  gebiss  PP. 
ziigel,  halfter  Adájni:  Spr.  A  fék  tartóztatja  a  lovakat:  frenis 
impediuntur  equi  PPBl.  Négy  fekec  valanac  a  vadon :  erant  in 
Ijestia  quatuor  capita  (!)  (BécsiC.  148).  A  louac  féken:  siiper 
frenum  equi  (318).  Lo  feeke  (ÉrdyC.  293).  Egy  skarlát  fek 
(RMNy.  n.170).  Az  allokot  meg  kel  szorittani  szabolaual,  es 
fékkel  (Szék:  Zsolt.  29).  Az  en  erős  fekőmet  vetőm  a  te  ayakidba 
(Mel:Sám.  216).  Lova  féke  kezében  vala  (Huny:  Trója.  33). 
Czapa  fek  (Radv:  Csal.  n.28.  VectTrans.  22).  Lova  féke  erem- 
lőjét  gyalog  tartotta  (Czegl:  Dág.  11.20).  Fékemlovel,  féc  szán-al 
a  lovat  hajtogattya  (Com:  Jan.  86).  A  lovat  fékinéi  fogva  tar- 
fyák  (Hal!:  HHist.  11.297).  Ezüstzsinoros  fék,  szigyellőstül  (Mon- 
lrók. XXrV.140).  A  szerelem  ottan  gyarapodik  s  épül,  hol  az 
ismeretség  van  vezető  fékül  (PhilFl.  8). 

[Közmondások).  Féket  a  szamámac  (Czegl :  Japli.  63). 

kantár-fék:  cv  (Csúzi:  Tromb.  239.  Kr). 

kocsis-fék:  (?)  Kochra  fek  (RMXy.  11.85.  Vö.  láncos-fék) 

kötö-fék :  capistrum  C.  halfter  PP.  (VectTrans.  22). 

láncos-fék:  capistrum  C.  hamus  Nom.^  421.  zaumgebiss 
PP.  Het  lanczos  fek,  kewüiew  fek,  kochys  fek  (RMNy.  11.85). 
Egy  lánczos  fek,  bagaria  boglárokkal  szépen  rakva  (Gér:  KárCs. 
in.365.  MonTME.  L318.  IV.146).  (Lánczos  kötőfék  Com:  Jan. 
85.  VectTrans.  22). 

paraszt-fék :  [?]  Egy  üreg  paraszt  féket  adjanak  harmincz- 
két  pénzen  (TörtT.  XVUL  225). 
zabolás-fék :  orea  C.  gebiss  am  zaum  PP. 


FékSs :   freuatus   MA.  gezaumt   PP.   Metszetlen   és  fékes 

lovain)at  fiVe  eresztem  (Monlrók.  XVII1.30). 

Féketlen :  effrenus  C.  infrenatu.s,  infrenis  MA.  zaumlos  PP. 

Fékez :  infreno,  capistro  MA.  ziiumen,  deu  zaum  anlegen. 
PPB.  P'ékezett:  frenatus  PP. 

meg-fékez :  freno,  infreno,  capistro  C.  zaumen,  den  zaum 
anlegen  PPB. 

Fékezetlen :  inti-enatus,  iufrenus  C.  migoziiumt  PPB. 

FEKÉLY  ifókéty  JordC.  23.  Zvon:  Post  Lép:  PTük.  I.l. 
Illy:Préd.  1.315);  ulcus  C.  MA.  geschwür  Com:  Ve.st.  151.  Te.st 
megemésztő  terjedő  fekélyek :  nomae  PPBl.  Tellyes  vala  se- 
bekkel es  fekélyekkel  (DomC.  288.  DöbrC.  347).  Minden  feketesé- 
get,  rútságot,  fékéit  el  tisztit,  ha  kened  (Mel :  Herb.  8).  Főké- 
lyeekel  telljes  vala  (Zvon :  Post.  11.25).  A  fekélyekről :  de  ulceribus 
(Cfem:  Jan.  59).  Sebeknek  és  főkélyeknek  meg  gyógyítása  (219). 
A  fekélly,  kelés,  gőnetséggel  fóly-ki  (Com:  Vest.  44).  Fekély, 
silly,  var,  vizketeg  (Sám:  Cer.  177).  Hójagozó  fekélyek  (Diósz: 
Tal.  158)   Varas  fekély  (SzD.:  M'V'ir.  113). 

füge-fekély :  [ficus,  condyloma ;  feignarze].  A  komyol 
[karrüol]  a  havi  folyás  és  a  fflge  fekély  meg  állatására  igen  jo 
(ACsere:  Enc.  253). 

Fekélyes  :  ulcerosus  C.  apostematicus  MA.  voUer  .schwaren, 
schwiirig  PP.  Főkelyes  halai  (ThenrC.  217).  Meg  véré  undok, 
főkélies,  es  gonoz  kozuarral  (MehJób.  5.  Fél:  Bibi.  120).  Fek- 
szic  fSkélyessen  (Zvon:  Post  1131).  Fekélyes  koldus  vala  (SBalog: 
TemK.  90).  Sennyedékes,  fekélyes  seb  (Horv:  MulF.  22). 

[Fekélyéséd-ik] 

még-fekély esédik :  [ulcerosus  fio ;  von  geschwiiren  bedeckt 
werden].  Megh  tSkelesedek  az  lowam  (LevT.  L103.  Csúzi:  Tromb. 
538.  Kr.) 

Fekólyet  [?] :  [ulcus ;  geschwür].  Az  isten  engemet  meg  os- 
torozot  rut  fekellietekkel,  varakkal  (Kár:  Hal.  X2). 

FEKETE  (Feíeii/,  Feketew,  Felethew,  Feketyu  Czinár.  fe- 
ketú  GuaryC.  48.  JekM  WinklC.  211.  Fekety  Czinár;  fcteke  Pesti: 
Fab.  47b):  ater,  obater,  niger,  obniger,  subniger,  coracinus  C.  pul- 
lus  MAI.  ater,  fuscus  PPI.  [schwarz].  Igen  fekete:  peniiger ;  fekete 
.szinü :  obater ;  fekete  festék :  atramentum ;  fekete  vagyok  : 
nigreo  C.  A  feketét  a  fejértől  meg-választani :  álba  et  atra 
*discernere;  a  babnak  feketéje:  hilum  PPBl.  Fekety,  villa  ad 
Éccl.  Vesprim.  1082.  (Czinár).  Villa  Fekety,  nigra  villa  vocata 
(CodPatr.  R'.6.  3).  Fekete  séd,  locus  1233.  Feketew  holum 
1265.  Feketewygh,  castrum  1267.  Feketheu  holm  1268.  Feke- 
tewnép,  terra  castri  Sirmiensis  1272.  Feketyuholm  1273.  Feke- 
teuherdeu,  terra  1283.  Feketeu  erdeu,  silva  1286.  Fekethetnv 
locus  ad  Agriam  1261.  Feketeholm  castrum  1268.  (Czinár). 
Feketeu  erdeu,  po.ss&s.sio  1280.  (Knauz).  Petrus  dictus  Fekete 
1312.  (ZichyC.  1.137).  Fekete  louac:  equi  nigri  (BécsiC.  301). 
Duae  vaccae,  fekethe  charna  et  aha  1475.  (Nyr.  VL124).  Két 
feketfi  meg  dihút  ebec  (GuaryC.  48).  Ket  feketfl  kigo  az  í 
nacat  által  tekertec  (uo.).  V  ffrti  feketeiek  (DöbrC.  479). 
Nem  teheez  egy  hayzalat  feyeert  awag  feketéét:  non  potes 
tmum  capillum  album  facere,  aut  nigrum  (JordC.  368).  Hog 
ha  a  feteti  [így]  melle  vetic  a  feiert  (NagyszC.  216).  Fe- 
kete nihazath  (VirgC.  122).  Béla  sánta  és  fekete  szeg  ember 
volt  (Helt:  Krón.  38).  Fekete  czióka  (Zvon:  PázmP.  257). 

(Közmondások].  Az  igaz  barátság  rytka  mynt  az  fekete 
hattyív  (Pesti:  Fab.  47b). 

[köröm-feketéje] 

körömfeketényi :  [quantum  .sub  ungve  continetur ;  so  viel 
unter  einen  nagel  geht].  Egy  kőrőm  feketeni  méltósága  sincsen 
(MNyil :  Irt  63).  Éhez  csak  egy  kőrőm  feketénjn  kőzi  se  légyen 
(Matkó :  BCsák.  10(5),  Ezekben  sem  szabad  csak  eggy  kőrőm 
feketéimyire-is  el-távozni  (Megy :  Diai.   68). 

50* 


791 


SZEM-KEKETÉJE— FEKÜSZ-IK 


EI^KEK.SZIK-LE-FEKSZIK 


7»2 


szem-feketéje :  nigrum  oculi  Nom.'''  177.  (piipillej.  A  szeme 
feketéjét,  a  szeuie  biiiiliMJát  báiitfiiiá  (Tof:  Zsolt  512). 

[Szólások].  Mint  szemefeketéjét   oltalmazza   íCzeghMM.  23). 

Feketécske :  nigelhis  C.  .selmarzlicht,  ein  wenig  schwarz 
PPB. 

(Peketéd-ikl 

még-feketédik :  liiip-esi-o,  íjigrelio;  seliwarz  vverdeu].  Az 
ireg  masnac  zepsegeből  meg  feketíVlic  (Guarj'C.  4).  La&saii  Iíls- 
san  ő  fogai  meg  foketednek  (13odC'.  22).  Ortzáioc  meg  feketSdic 
az  ffisttSI  (Kái-:  Bibi-  n.l08). 

Feketóll-ik  (Jekethwllyk  ÉrsC.  303) ;  iiigrico,  iiigreo  C.  MA. 
selmarzlicht  sein  PPB.  Közötte  feketéllő :  internigiaas  C  O  po- 
kolnak thawa  es  melseges  wereni  bolotli  az  nap  fekethwllyk 
(ÉrsC.  308).  A  szurok  termfl  fa  feketéllő  (ACsere  Enc.  231). 
Az  ftlld  igen  feketélik   a'hurzó:  Lev.   n.22.   Lipp:  PKert.  149). 

Feketés :  infnscas  C.  subniger  MA.  schwarzlicht,  etwas 
sclnvarz  I'F'H 

Feketeség :  nigror,  nigredo,  atror,  atritas  C.  nigi-itia  MA. 
schwarze  PPB.  Zereczeunek  feketesége  (ÉrsC.  312).  Az  szerocsíin 
ő  fekotesegeth  meg  nem  hagliatfa  (DebrC.  379).  Ha  kedyglen 
5tet  bal  kézre  itelendi  az  ő  erdemének  feketasege  (BodC.  23). 
Mindenkor  az  hóidnak  és  napnak  fekete  és  zöldsége  es5t  hoz 
(as.  H). 

Feketeséges :  [peniiger ;  sebr  schwans].  Az  feketeseges  es 
bydes  kenyér  (üomC.  308). 

Feketeségi! :  cv  Kyknek  vala  jgeen  feketesegev  orchayok 
(ComC.  117). 

Feketesz-ik:  [nigresco;  schwarz  werden).  Azért  fejérnek, 
vagy  feketének  nem  mondhatni,  a  mivol  nem  fejéraszik,  vagy 
feketeszik,  a  mibeu  vagyon  (l-*ázm:  Préd.  1157). 

Feketít :  nigrefacio,  nigro  MA.  fiLsco,  schwarzen,  .schwara 
niailnm  l'PB. 

még-feketít :  nigro,  denigro,  nigrefacio,  infusco,  oftüscu  C. 
f.scli\v;ii"zpii.  .schwarz  niachen].  Megfekotített :  denigi'atiis  MA. 
Fazekaknak  mo,sas.iuaI  es  sepre.suknek  ixiraual  syeti  vala  mog- 
feketehteny  (ruháját,  MargL.  3).  Az  ew  bwreth  megh  feketytotte 
wala  (ÉrsC.  333). 

Feketités :  uigratio,  denigratio  MA.  schwiirznng  PPB. 

Feketül :  nigrelio  MA.  schwarz  werdon  PPB.  Mynd  veervel 
megh  verósrilth  vala  ees  feketíl  vala  (WinklC.  211). 

még-feketül :  nigreBo,  nigrasco  MA.  [schwarz  werden). 
Megh  foketvlo  nekoni  az  nap  ees  ez  volagh  niegli  fogya  (WinklC. 
217.  l'éldK.  38).  Meg  feketíilth  ho  lewő  tasted  (ThewTC.  295). 
Nap  meg  foketwle  (ÉrsC.  58).  Thy  yo  hyretek  newethek  wala 
myneemo  dohos.sagal  megh  ne  fekethwltes.seok  (222).  Az  ew 
orchaya  meg  feketwle  halainak  keserwsegp  nm  (363). 

FEKÜSZ-IK,  FEKSZ-ÉN  mr.nuy  PeerC.  24.  ./i/bich? 
UnT.  I.fti):  I)  a)  jaceo,  iiilio  C  MA.  liegen  PP.  Alatta  fek- 
.szem :  subjaceo ;  tolfitto  fekszem ;  siiporcubo ;  rajta  fekszem : 
indormio  ;  együtt  fekszem  ;  concubo  ;  hányatta  fekvó :  snpi- 
mis  C.  Hányatta  fekűvén :  ciilKtntes  supini ;  liegcnd  rücklich 
Com:  Vcst.  81.  (Jtt  fekogy  pouetoncze<lert  (ElirC.  11).  Betogewl 
fekewk:  intirnia  jacui  (71).  Oloternes  fekzén  vala  az  ágban 
rézégséggel  el  baggaduan  (BécsiC.  37).  Lata  5  napát  feketto: 
vidit  .socrum  ejns  jacontem  (MünchC.  27).  Hozjinak  liw  neky 
eg  kfizwenyasth  agyab.in  fekween:  otierebant  ei  piiralyticum 
jacentem  in  lecto  (JordC.  378 1.  Gyermekem  kczweuben  tfekzyk 
;375).  Latlak  tegfld  az  nozoliaba  fekűnfid  (TiliC.  2<i|.  Hyvya 
vala  bog  fekenneyok  ot  ev  vele  (DomC.  235).  Az  caliLstromnak 
IMrtaya  elot  fekeween  (ÉrdyC.  340).  Zent  ferencz  fekzyk  kór- 
ságba (VirpC.  16).  Latnán  wtet  az  ftvidnn  feknoii  monda  wma- 
ganak  (35).  Bűnbe  fekzoz,  benne  heuerz  (TelC.  253).  Az  mely 
ember  mas  házas  ember  agjabjui  fekendyk,  megh  ferteztetj  az 


az  io  jámbor  vranak  agjath  (RMNy.  11266).  Fekfive  talala  Sault : 
invenit  Saul  jacontem  iLand:  l'jíiegits.  11.118/  Kór  ágyában  miut 
holt  üleueii  fekszéc  (SzVer:  Bar.  6).  Feküvfl  hitét  felállatta 
íllly:  Préd.  I.:;40).  lízt  sok  rettenetes  állatok  órizték,  minden 
.s/^glet  részét  oly  bikák  fekiitték  íGyöngy:MV.  12j.  Homályos 
köd  fekszi  a  szép  vidékeket  (Orczy:  KöltSz.  185).  b)  [sich  legenl. 
Férfi  alá  íeks7>*m :  sriccuho  ;  re^  fekszik  ;  incubo,  incumbo  C. 
.lob  vaé  bal  oldalra  fekeuon  (VltkC.  .'>8).  Mezítelen  rea  fekuek 
(VirgC.  38).  Agyara  fekuek  (82).  Fekűdgy  az  b£lcz5be  (Decsi: 
Adag.  139).  Oda  fekiiék  (Káldi:  Bibi.  234).  8)  jsitus  est;  liegen^ 
A  napnak  fekvő  hely:  *proniLs  soli,  ad  .Sfilem  locus;  tengerre 
fekvó  magas  hegy :  promontorium  PPBI.  Ez  falw  fekzeu  wala 
az  hegy  oldaliján  ÍÉrsC.  78).  Czoda  szép  hellyen  Eger  vara  va- 
gyon, az  vi'ilgyre  fekszic  egy  hegy  orozatan  (Tin:  Ének.  136). 
.Szegelet  nagy  parton  fekszik  az  liires  Nándorfejérvár  (Monlrók. 
VIII.384).  A  treviri  érseki  megyében  fekszik  Kol)lentz  városa 
(Fal:TÉ.  7(3)  3)  [castra  tendo ;  lagern,  liegenj.  Az  gSrSgSc  ez 
íidőbe  ióuenec  Troiara,  ki  állat  tiz  esztendeig  fekfmec  (Szék: 
Knín.  25).  Bihar-Víirad  alatt  IX  hónapig  fekinek  (Munlrók. 
I1L99).  Az  ellen.ség  Halniaj  és  Aszaló  között  fekszik  (RákGy: 
Lev.  255).  Az  ellenség  mégis  A.szalóaál  fekszik  (262).  4)  (prae- 
jaeeo ;  vorliogon).  Én  úgy  értem  a  Lnter  szavait,  a  mint  fe- 
kfuiznek  (Pázm:  LutliV.  13S|.  5)  (consi.sto;  in  etwas  bestelien|. 
Mely  beekaseegh  ebben  fek.szyk,  hogy  nem  ellenkedwnk  ysten- 
nel  (ÉrsC.  150).  MyndennemS  iokat  teegyetek ;  ebben  fekzyk 
istennek  thörwenye  (215).  Miért  nem  irod  le  ezeket;  hadd  lát- 
nak a  pápistákis,  hogy  fekszik  a  mi.«ey  (Matkó:  BCiák.  438). 
6)  [lateo ;  lappangj.  E  két  szc'ik  al.itt  homályos  értelmek  fekosc- 
nek  (Pós:  Ig.az.s.  1.587).  Keá  \igyázzatok,  valami  czigánj-ság 
alatta  ne  feküdjék  íRákGy:  Lev.  151).  Mindennek  benn  a  köze- 
l)ében  fekszik  igaz  vagyonsága  (Fal:  UE.  440i.  Hamisság  fekszik 
az  udvariság  alatt  (463). 

(Szólá.sok].  Ferkó  gyerekváiiy  hidegben  fekszik,  miu- 
demiap  vagyon  rajta  és  fölötte  nehezen  fekiLszik  (LovT.  11.43). 
Halálán  fekszik,  szemei  meglKjmlanac,  honiályosudnac 
^MA:  Scult  638i.  Nem  ak.arv.án  az  rósz  hir  alatt  fekümii, 
evücáltatt;ik  Boér  Zs-t  iMonlrók.  VIII.  342).  Fekfinni  esik 
[lebetegszikj   (Hall:  HlIisL  1L167). 

[Közmondá.sokJ.  Veastég  fekűnS  őkrón  nem  raoktak  húldot 
8z;intani  iDecsi:  .\dag.  195). 

el-fekszik:  [jaceo  diutius;  Uingere  zeit  Hegen].  Janai  Mihály; 
ezt  a  golyóbis  nem  járta  meg,  de  ha  mikor  megtalálták  lőni, 
elfeküdt  benne  néha  harmad  nap  (Kecsk:  Öts'M.  254). 

kerésztül-fekszik :  [Imiiedimento  sum,  impedimentum 
aflero ;  hindurlich  soiuj.  A  v.iros  javiüiak  előmoz<litására  [igy  '>] 
keresztül  feküsznek  (Nyr.  XII.266). 

ki-fekszik:  1)  [liinansliegen].  Tengerre  fekvő  város:  urbs 
*lirojecta  PPBI.  'i)  [sich  hinauslegenj.  Tudom,  mint  halok-meg ; 
vannak  még  hava.sok,  kifekszem,  megesoniek  ottan  a  farkasok 
(Fal:  Vers.  911). 

környül-fekszik,  körül-fekszik :  cucnmjaceo  C.  MA. 
nmherlicgen  PPB.  Koríiol  l'ekasuek  téged  diiusarok  esjobUigy 
«Tak  (PeerC.  315).  Kerőngh  Srdeg  niynth  nagy  k\y  falókat 
kemynl  fekw  ellenség  lÉrsC.  531.  ÉrdyC.  29).  Az  eu  niomdo- 
kimimc  hamissága  kőmdl  fekszSn  engemet  (Szék:  Zsolt  47 1. 

kömyülfeket:  obsidio  (belagerungj.  Juda  lezen  kőríióI 
fokctbeu  Ihrlni  ellon  :  Juda  érit  in  obsidione  contra  JeriLsalem 
(BécsiC.  312) 

kömyülfekvós :  cv  Ki  örizie  n  kdriuM  fekust :  >|ui  cii8- 
todiat  obsidionem  (BécsiC.  260). 

közbe-fekszik  :  inteijaceo  C.  [dazwisilienUcgonl. 

le-fekszik :  cubo,  docubo,  decimibo  C.  sich  nie»kirlegen  PPU 
Elől  lefekszik:  praejaceo;  gyakran  lefeknem;  cubito;  iameg 


THS 


IJIKEKVÉS— FEKV("> 


KEHESZT-FEKÓ-l.  FÉI, 


lefekszem:  recubo  V.  Atkozot  leez  y.ii'waaii  es  le  fekonecíii 
lÉrdyC.  9íl.  Hogy  le  fekwt  volna,  soiiiikeiicn  el  nem  alli.ifpk 
(VirgC.  t.i3.  821.  Eu  le  fekfim  es  cl  alum  (Szék:  Zsolt.  ITi"). 
Miaekelótte  lefekíittenec  volna  :  priiis  (iiiani  irent  ciiliitiim  illelt: 
Ijibl.  I.  H2).  Az  Ib  tekíit  iTil  az  fe.véie,  resL-iépioc  ielo  (Cis.  N4). 
Kel-költiiiikben,  le-fektünklwn  azt  forsJiísiik  elménkben,  liogy 
tsteniinknél  kedvet  talállyuiik  iP.'izm;  Pléd.  S24).  Feküdfíy  le: 
iluiescH  (MA;  81Í.  311i.  MindtMniap,  minek  előtte  lö  íekíitíyel, 
iiíiy  keszilly  mint  a  halába  (Elni,  S()H)  Hány.<zor  feküdtem  mái- 
iisy  le,  bog)'  nem  gondoltam  virradtát    érni    iMiktTíirL.    UKS) 

[Köznioudások].  Napot  nem  felkeltén,  banem  le-fektén  szektá- 
nak dltsinii  (SzD:  MVir.  87V 

lefekvés :  recubitus  C  MA.  das  niederliegen  PPB.  Haszon- 
talan tinéktec  kés2n  lefekést8c  (Zvon :  Post  1.558). 

meg-fekszik :  fjaceo  diutius ;  langere  zeit  lieeen].  A  kegyel- 
meteken régflta  megfekiidt  ínség  (Nyr.  XIV.  5141 

neki-fekszik :  [se  dedere;  .sieb  hingeben,  sicli  widmen,  sicb 
verlegenj.  Ha  ky  .azoknak  nekyk  feklizyk,  nekyk  enged  (Anti- 
krisztns  aalái'd.ságinak  s  e  világ  háborúságának),  el  kel  vezny 
(ÉrsC.  .^"01. 

réá-fekazik :  incubo  MedLat.  307.  (sicb  darauf  legén]. 

Pekdégól:  cubito  C.  MA.  [öfter  Hegen].  Eajta  fekdegélek : 
incnbito  C. 

Fektet:  facio  ut  cnbet,  jaceat  Kr.  [legén]. Urának  a^arafektete,  i 
ezután  jiaplanaua  be  lepcSde  (TihC.  18.  Zrínyi,  n.9,5).  Jászolba  \ 
tektettetés  (Zvon:  Post.  1.154). 

lé-fektet :  facio  nt  decimibat  MA.  zn  bett  fiibren  PPB.  (Zrí- 
nyi. 1.130.  n.92l. 

Feküt,  feköt,  fékét :  [reclino ;  legén].  Zfile  ő  fiat  es  fekete   [ 
őtet  a   iazolba:    reclinavit   eum   in   praesepio   íMünchC.    110). 
Kezde  kónSrSgnie  hög  az  fniín   tidaydon  .agara  feUfitneie  ftet   i 
(GuaryC.  41).   Eas  az  napnak  liew.segei-e  feketék  (PeerC.  42). 
Az   te   zentseges   fyadnak   te.sté   az  te  öledben  w.ala  feketwen 
(1461.   Yazolbau   fekottwen  (ÉrsC.  56).   Istennec   fiat    iazolba   j 
fekfited  (DebrC.  590.  KrisztL.  29.  NagyszC.  266.  Kulcs:  Evang.    ; 
70).  Az  asszony  ágyába  egy  tikét  fekete  (RMK.  11.356).  Jászolba   | 
fekete  iHelt:  UT.  0.6).  j 

körül-fekét :  [obsideri  jubeo ;  belagem  lassen].  Várat  körűi  i 
fekete,  benne  való  népet  megébezteté  (RMK.  rV86).  i 

lé-feküt,   le-feköt :   [facio   ut  cubet,  jaceat,  depono ;  nie-  ! 

derlegen].  Kit    mikoron    a    daika    leh    fekütöt    volna    (üebrC.  | 

1 7    DöbrC.  3|.  G'('ín5iTÍsIges  es  ffiues  beleken  engemet  le  fekőt  i 

-  ky&s  vizec  melle  viszen  engemet  (í^zék:  Zsolt.  21).  1 

Fekvés,   feküvés  í/cíes   MA:  Bibi.   L68.  \'alk:  Gen.   53): 
I)  i-ubatus  C.  cubitus,  cubatio  MA.  das  Hegen  PPB.  Hányatta 
r<    lia.sm.ánt    fekiivés:    *cubitns    supinus    PPBl.    lidem   populi 
noc  liberos  denario.s.   nec   bovem,   nec   fekes   penez  [így],  nec 
debitum   centnrionis  solvaut  1240  (CodP,atr.  IIÍ.5).   S)  [obsidio:    1 
belagerungj.  M^'  szalla  mind  vizén,  es  mind  szárazon  Constan-    | 
tinaixilt  kit  nag   .soc   fekues   vtan  meg  vőn  (Szék:Krón.  212).    ; 
S)  (cubile,  lustrum ;  láger].  Az  hangya  buzat   hord  .az  ew  fek- 
,"  ue-sebe  (Pesti:  Fab.  55). 

Pekvö,  feküvő  (fekó  BécsiC.  42.  fokw  VirgC.  6.  J'ekú 
NádorC.  525.  Mad:  Evang  786.  feiiío"  Káldi:  Bibi.  234.  Kulcs: 
Evcing.  9(1 1:  cubitor  C  [liegend].  Gylekezeiiek  az  fekewhewz:  con- 
venerunt  ad  jacentem  (EbrC.  68).  Mfdón  a  fekonec  .sem  eg  moz- 
gását (nullum  motum  jacentis(  ff  leknek  érzelménél  foghatna  (Bécsi- 
C.  42).  Egj'hazban  való  es  kyiiwl  fekw  halutakert  nem  yni<atam 
(VirgC.  6).  Aj'tó-elSt  fekfi  kSlyők  (Mad:  Evang.  786).  Az  ágj-- 
ban  esett  ve-szfeg  fekvő  (Com:  Jan.  56).  A  főidnek  délről 
északra    egyenessen    ellenben   fekvő    lakozik :   .antoeei   (171). 


Fekiiv(\  és  csak  nem  mondám  aluvo  liit:jacens  fide,s,  pt  paone 
dixorim  dormiens  (lUy:  Préil.  I.34iii. 

[Közmondások].  Fekvő  őkrőn  nem  szántnak  iKÍdat  (Tof: 
Zsolt  712). 

kérészt-fekö :  (VJ  Zenyerben  keltb  knreztfekw  cbyetertek 
nap  vtan  zonb;iton  (I.«vT.  1.185). 

málán-fekö :  [noctna ;  nachteule  ?  larns  ?J  Madarak  kyk- 
kel  iiem  yllyk  oelny:  kaselyAth,  be.oyaatli,  be.seeth,  beryoth. 
maian  fekíVth,  baglyot,  babwkkotb,  ewlwőtb,  es  seniy  liollo 
ncmőth,  kara  katbon.at,  vőczőlíóth,  ghometb,  eztragoth,  .strnczotli : 
aquilam  ot  grypbem  et  balineet.iun.  et  niilvmn  ac  vnlturoni 
jnxta  genus  smnn,  et  omne  con'ini  generis  in  siniilitndincm 
su.am,  .strnthionom  et  noctnam  et  laruni  et  aceipiti'im\  juxta 
genus  snum,  bubonem  ot  merguhmi  et  ibin,  et  cygnimi  ot 
onocrot.ilum  et  porphyrionom,  berodionem  et  cliai-adrion,  upu- 
pam  íinoiiue  et  ve.spertilionem  (JordC.  94). 

FEKTÜIjÉS  :  [certatio;  da.s  fechten]  (SzCsomb:  Utleir.  83). 

1.  FÉL:  I)  a)  medietas  C.  biilfte  PPB.  a)  Valaminek  a 
felB :  semls  C.  Rövid  okoskodá.s,  mellynek  fele  .az  elmében 
értetik,  fele  ki-mondatik :  enthymema  PPBl.  Ket  konerektewl. 
egyknek  feletwl  megualua  (EhrC.  27).  Orzagomnac  fele :  dimi- 
dia  pars  regni  (BécsiC.  59)  Az  országnak  felet  6  birja  vala  (CsomaC. 
8).  Miczoda  kérésed  vagyon?  Országomn<ac  feléig  megadom 
neked  ?  Or.^zágomnac  feléig  kérjed,  és  meg  lészen :  etiam  si 
dimidiam  partém  regni  mei  petieris  impetrabis  (Kár :  Bibi.  1.504). 
Tégla  szinfi,  mint  a  felére  meg-égettetett  tégla  (Com :  ,Ian.  63). 
Harmintz  lovat  kiilde,  a  fele  szép  paripák  voltak  (Mik:TLev. 
394).  p)  Képtelen  beszéd,  fele  bazugs,ág :  by])erboIe  PPl.  A  my 
jew  rajta,  fele  nyeresegeth  neky  adom  (RMNy.  111.64).  A 
szaruas  maknac  a  gyökerét  vizben  felé  főttig  főzd  meg  (Mel: 
Herb.  62).  F"ele  selyem,  fele  szőr  matéria  (RjikF:  Lev.  11.451). 
A  termé.szet,  mikor  .ajándékit  osztogattya,  tsak  felekészfiltében 
óltya  belénk,  más-fele  ki  munkálkodását  a  mi  gondmikra  bizta 
(Fal:U'E.  369).  b)  dimidius,  dimidiatus  C.  halb  PP.  Fel  fillér: 
semiobulus  C.  Fél  láb :  semipes ;  fél  láb)i}i :  semipedalis ;  fél 
nyom :  semivestigium ;  fél  nyommá  sem  menni :  ne  altenun 
quidem  pedem  discedere ;  fél  hold  föld  :  .semijugerum ;  fél  esz- 
tendő: medius  annns,  semestre  tempus ;  fél  esztendi^s:  .semestris; 
fél  óra :  semihora ;  fél  font :  semilibra  MA.  Fél  nehezék ;  semi- 
uncia;  fél  véka:  seiuimodins  C.  Feel  nap  (Coi-nC.  268).  Beth- 
lemhez  fel  melföld  (DebrC.  33.5).  Fél  rész:  média  pars  (.JordC. 
304).  Csak  fél  részit  sem  irtani  ki  (Monlrók.  m.203).  Liittad 
lábait  és  vyait  fel  ré.szént  czerépből,  és  fel  részént  va.sból  (Kár : 
Bibi.  ni.l57).  Zimri,  az  .szekereknec  fel  részének  feiedelme 
(;322).  Fél  útban  volnánac  (MA:  Scnlt.  868).  Félnapastig  mmikál- 
kodván  sanyargodtac,  tehát  méltó,  hogy  az  ő  munkájokért  ,az 
felnapi  jut;dmiít  elvcgyéc  (MA:  Scult.  218).  TLsztulasoknac  pén- 
zeknec  nevezic  az  félfél  siclust  (MA:  Bibi.  1.77).  Végy  fél  ennit: 
.sume  hnjus  médium  (uo.).  Azt  az  jószágot  az  fél  részt,  ki  ekké- 
dig  ü  kegyelme  kezébe  Csahalyi  Ferencz  uraméba  volt,  nekünk 
adta  (Gér:  KárCs.  11I.3S5).  Csak  féln.ap  is  öszve  lehet  lövettetni 
(RákGy:Lev.  687).  Akkoron  a  veté.snek  .szintén  félideje  vala: 
médium  erat  tempus  forte  .sementis  (DBenkfl:  Flór.  38).  Majd 
fél  éj  volt,  hogy  ők  én  tőlem  elmentek  (Gvad:  Pősty.  18).  C) 
[duplorum  membrorum  .alterum ;  eines  der  paarweisen  glied- 
massen].  Fel  lab:  altér  pes  (EhrC.  11).  Fel  térdre  terdepluen: 
fiexo  genu  (MünchC.  68).  Czak  fel  kezedys  yob  annál  (Apóst. 
26).  Fel  zöme  kih  apadot  (DebrC.  192).  Meg  .sytted  ez  ft'el  fele- 
meth  (ErdyC.  469).  Engem  egy  forgach  wg  itet,  hog  az  fel 
zeniem  ky  e«et,  fel  zegge  lettem  (LevT.  1.137).  Fel  szőmniel : 
cuni  uno  oculo  (Fél :  Bibi.  30).  Fél  lába  vduarbau  vagyon,  fele 
az  praedikáló  székben :  dextrura  in  calceolo,  laevum  verő  in 
iwdoniph'o  (Decsi :  Adag  182).  Fél  lábában  követ  tartó  daru 
(Misk:\'Kert.  320).  Fél  kesztyű  (MouOkm.  Vm.529).  2)  proxi- 
mus  MA.  [nebenmensch,  nSchstBr,  gefahrtej.  Feleim :  proximi 


795 


1.  FÉL 


AJTÓ-FÉ^-HASON-KÉL 


necessarii  PP.  Feleinek  gyalázatjuk ra  lomii :  *cledoeori  esse 
suis.  Sokan  a  mi  feleink  k<)zzül  Tíiríikországba  telepedtek : 
magna  \is  civinni  noNtrorum  in  Tiirtiam  se  *eft'iidit.  Örümest 
fogadja  a  maga  feleit:  *liospitalis  in  snos  PPl.  Latiatuc  feleym 
zumtuekel  mic  vugninc  iHUi.  Nem  bezillene  ól'eléuel  (BécsiC. 
43).  Elereztéc  nienden  embereket  ejjmendént  ő  fele  ellen  (3l)ö). 
Zeressed  te  feledet :  diliges  pmxininm  tnum  (MiincliC.  49). 
Kjatliwau  liw  feleyiiek  mondnak :  elaniautes  uoaeiiualibus  dicmit 
(JordC.  386)  Mynd5n  allatot-  az  ő  félőkhöz  zerkfjznec  iDebrC 
438).  Az  kere.s.szegi  barátok  felévé  lettem  volt  (I^vT,  11.17;. 
Elleiiségtíiknek  niegboraás.satok,  feletíiket  ti  bátoritsiitiik  (Tin. 
2.')1;.  Mint  te  va^  a  ti  feletekkel  (Mont  Ápol.  31!l.  OlyrAI  irsz, 
kit  sem  te,  sem  a  te  feleid  nem  iTtenee  (332|  Attyámtiaini  és 
feleim  (MA:  Bibi.  V..')9.  MAtSB.  Iu7i.  Az  immái- az  te  l'eleitek- 
tőlis  meg  vallott  dolog  (Bal:  Csisk.  34).  Nem  voltai'  azoc  tudat- 
lan [);ipi.stáo  ;  mivel  hogy  ezec,  uiagoc  leleitiil-ií,  igy  ditsirtetnec 
'Czegl :  .Japli.  43 1.  S)  [eonjnx;  eheliiilfte].  Kyczoda  az  ember 
ky  feletU  vetli  ew  magának :  qui  es  liomo,  (|ui  deajKjudit  nxorem 
íJordC.  241.  339.  425.  600).  Ky  attyanak  feleewel  liaal :  qui 
dormit  cum  uxore  patria  (255.  285)  Veen  felet  magának,  oroz  lier- 
zegiiek  leányát  (ÉrdyC.  397).  Ez  az  zeplőtlen  zyz,  ky  bviiben 
felet  nem  ysmert  (490).  A  lieyác  az  o  palotáiokba  gyűlnet-  oszue 
mindenic  az  ó  felénél  íHelt:  Bibi.  IV.'iS).  Meg  Adam  fel  nelkiil 
vala  (Born:  Ének.  305.  Matkó:  BC.s;lk.  444).  4)  [par;  seines 
gleiclien|.  Myndún  inadarac,  es  e^eb  allatok  az  5  felőkliSz  zer- 
kőznek  (DebrC.  438).  Ew  hozyaa  ez  vylagon  fele  e.s  ma.s.sa 
nem  volt  (ÉrdyC.  560b).  5)  [altéra  pai-s,  adversarias,  altér 
sexus;  partei,  gegenpart,  geschleehtj.  Frigy  hadakozó  két-fél 
között,  bizonyos  napig  való  .szövetség :  induciae  PPBl.  HA  va- 
dölő fele :  accusatores  (JordC.  785).  Mind  a  ki-t  frl  vinmiae 
nagy  erS.ssen  (Valk :  Gea  8).  Az  engesztelSnek  ullinak  kel  lenni, 
az  ki  mindenik  felnek  terme.szetiben  re-szes  légien  íFél:  Tan.  253). 
Pere*  fél:  pars  litigans  iP/izm:  Kai.  1766.  653.  Krt.  A  ki  m'mden 
íidíj  szerént  való  ál  lapátot  és  félt,  férfiat  és  aszonállatot,  meg 
koronáz  :  tpii  omneni  aetatem  et  sexnm  ipiasi  diademate  coronat 
(Bal:  CsLsk.  356i.  A  megliántotf  félnek  segéljünk  (SzékOkl.  I.314b). 
Ha  a  mis  fél  megbizonyítja  (II.I21).  Az  ellenkező  félnec  (adver- 
sario)  pórlődés  levelet  ir  (Com:  Jaa  133).  Két  fél  kőzött  .szö- 
vetségéé lia  vettetnee  (148).  Két  haragos  fél  közt  békeséget 
.szerző  czimboráe  (202).  Mind  a  két  félben  igen  .sokan  elhullanak 
(Liszny:  Krón.  115).  Mi  az  két  fóltfll  ezekből  bizonyságot  kérénk 
íGér:  Kártk  III.320).  Mondák,  hogy  ám  öszve  Útközének, 
egywld  kettő  lee-sék  az  más  félben  (328).  Tudjuk,  hogy  az  az 
asszony  ker6.szturi  fél  (Nyr.  XI.30).  Mély  dolgokat  ne  fesz^gftss 
mikor  nem  érti  a  fél :  il  discorso  deve  essere  adattjito  allé 
persone  (Fal :  NE.  22).  Erős  dárdájával  sokat  földre  vére,  maga 
felenyája  vérében  hevére  (Kónyi:  HRom.  52).  6)  (pars;  teil]. 
Ez  vylagnak  kewleHmb  keniewmb  feleet  meg  yegyczette : 
piu-tes  orbis  varias  (EhrC.  1291  Elimeleh  mezeienec  fele:  purs 
agri  (BécsiCJ.  81.  lA  felső  feletői  fognaii  mend  az  al.soiglan :  a 
sumnio  n.s(|ue  deoi-sum  (MünchC.  69).  Az  an™ak  fele:  allata 
pars  aliipia  (JordC.  720i.  7)  (i«rs,  latus ;  seitej.  Félteié  való  út ; 
*devium  iter  PPBl.  Wczjiya  keth  feleen  (ÉrdyC.  537.  597b). 
.Semmit  az  félfelével  nem  bír  (I>evT.  n.37i.  A  pitvarból  a  t&bb 
félen  rek&sztet  házakban  menetel  vagyon  iCom:  Jan.  107).  8) 
(regio;  gegend].  Az  apo.stolok  elozolw;m  mynden  feerre  predy- 
calwan  lÉrsC.  129).  Egy  juip  jámbor  ees  azon  zent  i.steny 
malaztot  kerasween  ment  vala  oda  a  fene  peniteucia  tartmiy 
(ÉrdyC.  426).  ft)  [médium;  mittej.  Az  yokat  vyzy  [Mihály  ilrkan- 
gyal)  istennek  eleyben,  felbe  valókat  pwrgatoriomba,  meg  heenl- 
fakat  az  erek  tyzre  (ÉrdyC.  555b). 

[Szólások].  Fél  fogra  nevet  (Mik:TörL  lT3i.  lla  fél 
kedvel  vagyon  az  .szerietliez,  soha  nem  szenvedi,  hogy  bo 
eskiidgyék  (Pázm:  Kai.  335).  Fél  lába  az  kopoi-sóban  vagyon: 
alteram  p<>dem  in  cymba  Cliarontis  habét  (Decsi:  Adag.  86.  MA.). 
Fél  lába  az  koporsóban  lészeu  (Kár:  Bibi  I.G30).  Fél  »  z  á y  j a  I 


szólnae,  fél  (Allel  hallanac  (MA :  .Scult  368;.  Czac  f  e  I  es  sandái 
szeimmel  nézic  (Born:  Préd.  410>.  Fel  szemre  nimi  egiebe- 
ket:  alios  intortis  oeulis  intueri  (Erasm:  Erk.  14|.  Fele  sem 
tréfa:  asperiores  *facetiae  PPBl.  Magán  ngyan  egyike  sem  bfiu. 
mindazon-által  egy  tsomóban  vévén  fele  sem  ártatlanság  (Fal: 
NE.  84).  Fele  sem  emberség  dolga,  mert  hitét  szegi  iFal:NL" 
326).  Felében  harmadában  mondja  el  az  igéket  (iüm; 
Agend.  56).  Felébe  harmadába  ölt/izetek  aggatván  (Moln:  JÉpUI. 
3C).  Az  ellenmoudást  el6  veheti  a  tamtvány,  mikor  mestere  tsak 
fele  félben  tauit  (Fal:  UE.  47öi.  Mi  itt  a  tagadó  felét 
fogjuk  és  Calvinussal  edgyAlt  állhatatossan  azt  vallyuk  (Pós : 
Igazs.  L73).  Édes  vigasztaló  es  felvVnket  felfogó  protátor  (Megy : 
6Jaj.  ra.21). 

ajtó-fél :  autie  MA.  postis  PPl.  tiirpfosteu  PPB.  Az  ajtó-felit 
meg-.szurko/jii :  *induere  postes  pice  PPl.  Közel  va^on  az  ayto- 
Belt :  in  poximo  est  in  ostiis  (JordC.  502).  Petör  alh  vala  kiuiul 
az  aito  felön  (WeszpC.  71;.  Templom  kőzepire  tétetvén,  és  mint 
bémégy,  az  aito  felre  (CzegI :  Dag.  11.40).  Fel-ird  ezeket  az 
ajtó  feleidre  (Tof;  7^olt  668). 

al-fól,  al-fel :  I)  podex,  diuii.s,  nates  MA.  anus  Com:  Orb 
83.  ges;Ls.s,  hiuterbaeken  PPB.  Alfélnek  toltörése :  intertrigo ;  der 
wolf  vom  reiten,  das  wmidseiu  PP.  Egö  gyórtyáckal  i-zoppegete 
az  alfele[t]  (Helt:  Krón  46,i.  Al  felét  megtörli  iHell:Mes.  74. 
214).  Melegen  ad  be  egy  meszszellyel  clysternec  az  all  felön 
(Mel:  Herb.  72i.  Alfél,  vagy  .segg  (MesésK.  12).  Rubaiokatis 
szintén  allfolekoig  mind  el  niettzette  vala  íDecsiG:  DB.  2) 
(jzue  szorituau  alfeledet:  comprassls  natibus  (Erasm:  Erk.  21 1. 
2)  [acwisatus;  der  geklagtoj.  Formátlan  proteslatiójokra  az 
alfeleknek  ezeket  felelem  (Nyi-.  X1L415). 

(fjzólisokj.  Sok  küszöböt  nyalt  az  ö  *alfele  Ls  MA  Kauaz 
haiaual  kenték  volt  meg  az  al  felét:  Cassioticas  nodus  (Decsi: 
Adag.  120);  piilcre  fallit  vulpem  (294). 

[Közmondások].  Kegyelmes  tolvajnak  hegyes  uyárs  az  alfelé- 
ben (Kisv:  Adag.  78). 

ój-fól,  ój-fele  wM'  RMNy.  11.220.  Forró:  Curt.  206): 
média  nox :  halbe  oder  mitteruaolit  PP.  Nem  nylya  meg  nekewnk, 
de  állat  mynkett  az  hydegen  efelyglen  (EhrC.  30).  Efel  koron 
lön  inőltas  (MünchC.  60b).  Immar  kevzel  vagyon  ey  feléhez 
(DomC.  110;.  I5efelyn  (in  matutino)  meg  elek  mynden  bynese- 
koth  (KoszthC.  265.  234).  Az  nehezsek  kesdeteth  wramon  efiely 
H-than  (KMNy.  11.220).  Éjfelekoron  a  tábort  niegüték  (RMK. 
11.78).  Csak  éft'eli  korig  Sámson  ott  nyugovók  (342).  Eyfelikor 
ki  megyec  Egiptdsba :  média  noite  egrediar  (Helt :  Bibi.  L  Ggö). 
Ey  felikort  indnlánae  a  Kálmán  király  táborára  (Helt:Króu. 
45b).  Efelikor  (iutempesta  nocte)  nag  hirtelen  numidaknac  so- 
kaságával az  Anlas  táborát  kőrtll  véne  (Decsi:  SallJ.  331  Ey- 
félkort  egyedül  nem  kel  hadni  (Cis.  T.4).  Mint  egy  eyfelikor 
tayban  Arbellara  juta :  média  fere  noite  Arbelam  |ienenit  iForró: 
Cmt.  206). 

ellen-fól :  pars  advei-sa,  contrapars ;  gegner,  gegenpartei 
PP.  1801.  Minden  győzedelem  gyfllölséges  az  ellenfélnél  (Fal: 
UEl  365).  Helyes  okkal  s  móddal  még  e.szközét  Ls  eh^odeli  a 
nem  első  szándéknak,  hogy  az  ellenfél   megjátszattassék  (370). 

hannad-fól :  [dno  semis ;  <lritthalb]  (JordC.  63).  Némollyek 
as-ítondeig,  némellyek  kettőig,  harmail-félig,  négyig  be.széllik, 
hogy  pápálkodott  (Pázm:  Kai.  635; 

hason-fól :  médium,  média  iwrs,  dimicUum  MA.  \m\fíe  PP. 
Mjiidcii  yozagumnak  hastHitfeleeth  adom  (ÉrdyC.  14ub.  186. 
543).  Jozagumuak  ha.son  felet  (dimidinm  bouonmi  roei>nmi)  az 
zegenyekuek  adom  (Pesti:  NTest  164).  Az  Izrael  tiainac  hason 
fele  része:  média  i>ars  liliorum  LsTnel  iKár:  Bibi.  1.151).  Jó 
kedvel  meg-kinálá  az  angyalt  minden  javaiiuik  bason-felével 
(l'ázin:  l^d.    83).    Továbbá   hagyom  az  kisfaludi  uuüom  liara- 


Ti^V 


KAÍT  KÉL— ÜLÓ-F'ÉL 


vARAS-FIÍL— FELÉNTI 


7ÍW 


iiának  haíson  felét  az  vásArlielyi  barátoknak  (SzékOkl  II.S1). 
Eperjes  városának  hason  felo  uiegég  ebben  az  asztendíben 
(Clserei:  Hist  255). 

kapu-fél :  (postis  portae ;  torpfosten].  Hátra  eséc  az  székből 
az  kapuíélen:  ceeidlt  de  sella  rotrorsum  juxta  ostiiini  (MA: 
Bibi.  124S).  Az  Eli  papis  liatra  «iek  az  székből,  az  kapu  félen, 
es  niegli  segék  az  nyaka  (FelsíB:  l'Költs.  3-.  Hall:  liHist.  264) 

kilenced-fél:  [octo  semis;  neunthalb]  (TihC.  99). 

más-fél:  sesqui  MA.  andertlialb  Í'P.  másfél  font :  sesquilibra; 
másfél  véka :  sesquimodius ;  másfél  napi  munka :  sestjuiopera  C. 
Másfél  annyi :  sesiuialter ;  mi'isfél  osztendiV :  semiallerius  Jtnni : 
n>á.-ifél  fillér ;  sesquiobolus ;  mjisfél  hold  told :  sa>kjui  jugeriim : 
má."íél  h(inap :  sesqui  mensis ;  másfél  kOböI :  seajui  modius ; 
másfél  lábnyi:  sesquipedalüi ;  másfél  óra:  sesciui  hóra  MA 
Másad-fél  oder  mils-fél :  anderthalb  oder  halber  zwei  Adámi : 
Sprachk.  113.  Zent  Kereut-z  m;isfel  eztendeig  elt  az  sebeket 
viseluen  (VirgC.  29.  CzechC.  601.  Imae  vala,  más  fel  ezer 
negyueii  uyóltzba  (Helt:  Gmc.  126).  Más  fel  ezer  hetuen  négy 
e.sztendJben  (1574.  Eny:  Gizm.  27).  Más  fel  sing:  unus  cubita'; 
et  dimidius  (Kár:  Bibi.  I.3u9).  Másfél  százan  (Misk:  VKert.  344) 

mormó-fél:  (ambo;  beidé).  Monnofelnek  engedelmessége, 
zerelme,  bekesege  as  alazatossaga  elewllele  egymást  (EhrC. 
1 2).  Kyknek  eeg  wolth  eletliők,  ezzenkeppen  legőn  halálok  ees 
moimofeelnek  eggh  iWinklC.  83).  Wgy  eegyesewlhet  ember 
egybe  ha  monno  ft'el  eeggyet  akar  os  nem  akar  (ÉrdyC.  389). 

oldal-fél :  [latus ;  seite].  Oldalfélt :  lateraliter,  oblique  ex 
obliquo  Kr.  Óldal-félt  el-hanyatlott :  *devexiL'>  in  latus  PPBl. 
Latnán  a  kunoc,  hogy  közbe  véne  volnánac,  olldal  í^he  szac- 
kad;inac  (Helt:  43).  Oldal  felt  erőssen  kezdénec  vini  az  ellen- 
ségre, nem  czae  elől  (50).  Oldal  felt  meg  kezdénec  a  tőrőkeket 
(91).  Azon  jószágok  az  két  ágat  illetik  de  az  egyenes  lineaban, 
es  nem  az  oldal  felt  valókat :  directe  et  nou  collaterali  modo 
<\'er:  Verb.  40).  A  uii  vitorlánkat  oldalfélt  ftítta  a  szél  (Bethl: 
Élet  309V  A  mi  kevesen  valának,  oldalfélt  az  kerevet  mellett 
állí'mak  vala  udvart  rendben  (Monlrók.  Vni.364).  Az  egész 
tatárságot   oldalfélt    rendelték   hogy  felüljön  (ErdTörtAd.  L47). 

ÖSZ-félt :  [medio  autmnno ;  bls  zur  halfte  des  herbstes]. 
Egész  nyáron  és  őszfélt  onnan  csatáztak  bé  a  hassa  hadára 
(ErdTörtAd.  1.30). 

ötöd-fél:  [quatuor  semis;  fiinftbalbl  íÉrdyC.  634). 

tavasz-félt :  [medio  vére ;  in  der  mitte  das  frühjahrs,  im 
friüjjahre].  1600  esztendőben  tavaszfélt  Mihály  vajda  nagy  had- 
dal Molduvára  mene  ('ErdTörtAd.  L54). 

út-fél :  viae  vicinia  Sí.  (des  weges  rand,  die  .strecke  an  der 
strasse].  Útfélen :  ju.xta  viam,  secus  viam  >iA.  nelien  deni  neg  PP. 
Nemellek  (magvak)  estenec  az  vt 'felen :  quaedam  ceciderunt  secus 
viam  (MünchC.  37.  JordC.  392.  ÉrdyC.  132)  Nemelliek  esenek 
az  vtfelre  (Fél:  Bibi.  20\  Láta  egy  fügefát  az  vt  félen  (Helt: 
LT.  F3.  Kár:  Bibi.  L327).  Kettős  ut  félen  fii  vala:  sedebat  in 
bivio  (JL\:  Bibi.  L36).  Szeretne  bádgyatt  szamarunk  csak  lógón. 
ut  félen  járni  (Matkó:  BCsák.  278).  Útfélen  nőtt  ág  (Thaly:  VÉ. 
n.264(. 

(Szólá.sok].  Mert  rekrátziókra  mi  az  egész  télen  a  korcsmákat 
jártuk,  úton  és  útfélen  (Gvad:  RP.  70).  Szemérem  nélkül  való 
asszony  vala ;  mint  a  férjfiak  szoktak,  úgy  szitkozódott,  nagy 
lármájú  vala,  de  mikor  az  ördögök  elmentek  az  útfélről,  igen 
jó  asszony  volt  (Haz.  L292). 

[Közmondások].  Ki  útfélen  épét,  sok  mestere  vagyon  (Kisv: 
Adag.  447). 

Ülö-fól :  [nates ;  ge.s;Lss].  Clőfél :  alfél  Kr.  Az  ev  teerdey  az 
ev  mellyehez  es  az  ev  sarkay  az  ev  utolsó  eviev  feléhez  ragat- 
tak (MargL.  139).  Ezenképpen  az  evlevfelen  az  fevlden  vonza 
vala  magát  il95). 


várasfél :  [civis:  biirger|.  Iwt  my  elenkte  az  ty  Kegelmetek 
var;is  fele  es  [xilgar  társa  .somos  Bertalan  (RMNy.  III.77.  124. 
125).  Megbocsássatok  szomszédim,  városfeleim  (Thaly:  VÉ.  L246). 

városfélsóg :  jcivitas ;  bürgerrechf].  Een  vants  eggik  lewt- 
tem,  s  meg  ez  mai  nap  is  ugian  azon  varas  feel  vagiok  ;  ha 
az  el  múlt  idewben  kezerittettom  zowksoges  okokért  keuesse 
haazon  kyuel  lennem,  azz;il  nem  veetettem  semmit  sem  keg 
g[elmetek]nek  sem  senkinek,  sem  az  varas  feeLsegnek  (RMNy. 
n.l25). 

vö-fól  (vőfély  MA.  vöfény  Amadé:  Vers.  171.  vo-fér  Mad: 
Evang.  119):  architriclinu.s,  paranymplius  MA.  [brautführerj.  Tar- 
czay  Görgőt  vöfelnek  fogom  fel  vinnem  velem  (IjCvT.  1.93). 
A  náznag  az  attia  Lsten,  a  szent  lelec  belső  es  el  foglaló  vőfel 
es  hopme.ster  (Mel :  SzJán.  470).  A  v5  legénynec  vőféllyé  edgy- 
ben  szerző  nászuadgya  avagy  le;iny  kérő  őröm  attya  vagyon 
(Com:  Jan.  117).  E  vő-fért  valaszszad  magadnak  (Mad:  Evang. 
117).  öszveád  minket  bari  pap,  ki  ezüst  és  aranyokon  kap, 
lészen  is  úri  vőtényünk  (Amadé:  Vers.  171). 

vöfélység :  paranymphatus  Kr.  [brautführerschaft].  (Káldi : 
Préd.  359.  Kr.) 

Félben:  1)  (dimidiate,  in  medio;  halbirt,  in  der  mitte|. 
Félben  való:  dimidiativs;  halb  geteilet,  in  zwei  teile  geteilet; 
félben  való  bor:  dolium  partim  exhaustum  PP.  Félben-félben 
feküsznek  a  testek :  proeumbiuit  *dimidiati  PPBl.  Ruhájúkat 
félben  elmettzeté  mind  az  alfelekig :  praescidit  vestes  eoruni 
medias  asque  ad  nates  (MA:  Bibi.  1.285).  Voltak  ollyak,  kiknek 
mezítelen  testeket  körül  mind  bé  rakták  félbe  félbe  hasogatott 
nádakkal  (Pázm:  Kai.  54).  Kőuetinec  szakállait  félben  metélte 
vala  (DecsiG:  DB.  2).  Köntösöket  félben  vagdaltatta  (Hall:  Paizs. 
280).  2)  [in  medio,  sémi- :  halb,  zur  halfte,  unfertig].  Az  el-kez- 
dett  dolgot  félben  hagyni :  *de.stituere  rem  inchoatam,  desLstere 
*incepto.  Félben  maradt  munka :  opus  niediis  ablatum  *incudi- 
bus.  Valakivel  való  barátságot  félben-hagyni:  *distraliere  amici- 
tiam  cum  aliquo.  A  gond,  dolog,  félben-szakasz^a  az  álmot : 
cura  *divellit  somnos.  PPl.  Félbe  maradót  az  építés  (Helt: 
Krón.  3).  Omer  Agával  való  negociatió  hogy  félben  ne  omoljon 
(Moiűrók.  XXATl.  228).  A  dolgot  félbehagyván  (Hly:  Préd.  I.412|. 
Ha  egészen  s  nem  félben  töltyfik  bé  akarattyat  (Land :  UjSegits 
L385)  Köznép  is,  ki  félben  itél  a  dologról,  s  gorombául  beszél 
néha  hatalmadról  (Orczy:  KöltH.  127).  3)  [postp. :  in,  in  pro- 
einctit;  in,  im  begrifle].  Haló  félben  való:  moribundus  PPBl. 
Indwlo  felben  vagiok  (LevT.  L73).  Nyereségünk  veszszö  félbe 
vagyon  :  periclitabitur  nobis  pars  in  redai'gutionem  veiúre  (Helt : 
UT.  m3).  Röteneuec  törőkec,  futamánac,  i'izö  felben  nagy  sokan 
meg  halánac  (Görcs:  Máty.  16).  Fia  Laios  még  czae  futosó 
félben  [még  csak  gyennek)  (77).  Igen  rövideden,  és  mint  futó- 
félben, keveset  szól  a  Kalauznak  utolsó  három  kőnyveirűl  (P;izm: 
LuthV.  407).  Nem  mondhatott  ellene  Matkó,  hanem  azon  aka- 
doz,  hogy  csak  haló  félben  valónak  adgyuk  ezt  a  kenetet 
(Matkó:  BCsák.  440).  Nem  igaz  az  egyik  ága,  másik  Ls  dűlő 
felben  áll  (Czegl:  MM.  203 1.  Szaladó  félben  van  (az  esze]  (Gvad: 
FNót   105). 

[Szólások].  Félben  h  a  r  a  p  á  s  s  a  1  hozuann  eló  az  szent 
Cyprimuis  mondását  (Bal:  Csisk.  389).  lUy  ütne  vetne  s'  félbe 
harapna  hozod  eló  az  sz.  irást  (400).  Félbe-harapot  beszéd 
iMad:  Evang.  597). 

[Pele] 

Felényi :  [dimidium ;  halfte,  so  viel  wie  die  halfte).  Oly 
yghen  meg  zai-adot  ew  halála  felee,  hogy  ew  testee  feleny  sem 
vala,  mynt  meeg  ew  kysded  leanzo  korában  ees  volt  (ÉrdyC. 
277).  Felenyn  sem  wagyonk  mostan  (LevT.  1.162).  Felenyre  el 
főyön  (Frank :  HasznK.  351.  Felényit  sem  vittek  végben,  mint 
6  (Megy:  3Jaj.  11.35 1.  Felényire  sem  kínoznának  íHall:  Paizs.  448 1. 


w.) 


FÉLE— FELEKED-IK 


KELEKEDÉS— FELESEI  )-IK 


Féle  (eíytíieket  Helt:  Mes.  139.  illyeii /eVfjek  MA:  Tan.  1493. 
két  /í'feek  Toln:  Vigaszt.  18):  ex  tali,  ejiisuiodi  MA.  von  der 
art,  dergleiflien  l'PIÍ.  O  tele  zolgac :  coiiservi  siii ;  Hz  8  fele 
zolga :  coiLservus  ejiis ;  te  feled  zolga :  <:on.servus  tnu.s  íMüiicliC 
■18).  Miheljen  azt  lattyac  raita,  lioío'  valakitfll  mi  feleiiktül  ira- 
tot (Tel:  Fel.  17).  Tiz  fele  lialalra  kfitózet  emterec  volnaiiac, 
el.«5c,  isten  karonilot:,  másod  felec  .  .  .  harmad  felec  ...  ne- 
gyed fclec  .  .  .  (Uurn:  Préd.  245).  Még  a  niagaféle  (az  fi  val- 
lásíin  levfi)  i)redik:itorok-is  ellenzettek  (Sall:  Vár.  5).  A  jó  fi;u! 
tyiik  nem  ts;ik  a  maga  neme-féle  tsirkeit,  hanem  más  egyéb 
tSle  ki-k5ltetett  pávafiakot  is  mind  egyre  szereti  (Misk:  VKert. 
.'564). 

Félék  :  ^  Mi  félékiink  :  nostras ;  ti-félétek,  ti  féléktek :  ves- 
tras  PPBl.  Byzou  tys  ew  feleek  wagy:  verő  et  tu  ex  ipsls  e.s 
(Pesti-  NTo.st.  62).  Az  tSrSc  es  sido  meg  51ne  ha  az  C  feleknec 
hirdetned,  hogy  'ic  toiielgenek  hitekben  (Born :  Préd.  75).  Mi 
felékflnk :  nostrae  farináé  est  (Decsi :  Adag.  212).  Az  magok 
felokiuek  lovasihoz  gyülekezvén  az  véletlen  veszélytől  kfimyöl 
vetettetet  maeedonokun  rohananak :  aggregát!  suornm  equi- 
tibns  Macedonas  ancipiti  cir<univent(xs  malo  invadimt  (Forró; 
Cnrt.  197).  A  tsuka,  ha  meg  éhül,  még  a  maga  félekireis  ke- 
gyetlenkedik (ACsere :  Enc.  219).  A  menyhal  a  viperával  nűszik, 
bagzik  meg,  mivel  nint.sen  az  5  felekji  kíVt  him  (uo.).  Mert 
gondolta,  magok  féle  lovasok ;  mikor  szaladni  akart,  akkor 
ismerte  meg  hogy  nem  ö  félék  (MonOkm.  VII.II81. 

Felé  (ffedee  ÉrdyC.  556b.  felew  LevT.  11.5.  jdó  Helt:  Krón. 
87):  I)  versus  MA.  [gegen]  »)  |helyrfil:]  Az  felé:  istorum; 
mely  felé :  qiia,  quorsum  C.  a)  Franeya  tartomány  fele  (versus 
provinciám)  veivn  vtatt  (EhrC.  1 29).  Mémiflnc  tenger  fele  (MiinchC. 
7H>.  Menny  deel  felee:  vado  meridiem  versus  (JordC.  734). 
Ywtanak  az  tengher  nias  felee:  veuerunt  trans  fretum  maris 
(407).  Ménének  a  varosfelee  íWinklC.  109).  Zemeit  fel  emeluen 
meniorz;ig  fele  magát  rea  kwtuleze  hogi  .  .  .  (VirgC.  76).  Chac 
vgy  vetette  élőnkbe  mint  egy  czélt,  hog  tudgyur,  mely  felé 
kel  futiiunc  (Tel :  Fel.  92).  ^)  Napíiugat  felóvalo  orzagoe :  oni- 
ne  regnuni  occidentis  (BécsiC.  12).  Mely  fele  voliui  az  orzag 
íCornC.  193).  Haroni  felee  yeweonek  [három  felílj.  (ÉrdyC.  63). 
Anyira  vinanac,  hogy  mind  ket  felé  a  nép  mayd  mind  el  fogva 
(Helt:  Krón.  fJ4i.  Egyik  iob  kéz  felé  állatik,  másik  bal  kéz  felé 
(Tel:Evang.  11.153).  Bal  felé  nincsen  .szive,  mint  a  bolondnak, 
hanem  jobjára  (Land:  UjSegits.  L383).  b)  (idínll :]  F.sthwe  felee: 
ad  vesperani  (JordC.  31.  KulcsC.  139)  Hanyal  (hajnal)  fele  el 
farada  (DebrC  516).  Mert  mi  ezten  szombat  felé  az  úr  isten 
áldásából  Filek  felé  közelitiink  (MonOkm.  X>tV.134).  C)  [át- 
vitt értelemlien :]  Két  kézre  eggyaránt  disputálható  dolgok, 
mellyeket,  éggyik  egy  félé,  másik  miusfelé  magyaráz  (KCWpk : 
Woll.  Elfib.  12).  S)  circiter  MA.  (beiliiufig).  Az  elleaség  XXV 
ezer  feli  vala  (Monlrók.  llI.S2i. 

fél-fele :  [in  obliquum,  in  latu-s,  seorsum ;  bei  seite,  seilwHrtsJ. 
Fél  felé  való:  devius  C.  Tahat  jmo  lelencek  theophilusnak  ez 
felyevl  meg  mondót  gyermek,  feel  fele  hyva  theophilust  os 
monda  neky  (CornC.  252).  Feel  fele  vonván  evtet  (DomC.  300l. 
Ábrahám  állata  hét  iuhot  felfele :  statnit  Abrahani  septem  agnas 
giegis  seorsum  (Helt:  Bibi.  I.  J3).  Lépienec  felfele  egy  keues.se 
(Pécsi:  SzilzK.  84).  IIiUoc  népét  fél  felé  tengerre  kfiltéc  (Ca.s- 
triota  C4).  Meg  .sem  omé.sztetik,  hogy  fél-felé  vet'xlnék  (Pázni: 
Kai  7113).  Nemellyek  az  fel  fele  való  helyekre,  es  nagy  puszta- 
ságokra futimak  (Forró:  Curt.  352).  Fél  felé  való  hely  avagy 
arnyéc  széc:  seccssus  seu  latrina  íC'om:  Jan.  11 3 1. 

Félegít.  Egészbíl  mcg-tsorbiisitok,  félegítek:  deintegro  PPBl 

Felekéd-ik :  (cuüo ;  beiscblaf  haltén),  ^^emyt  nem  haznal 
testli  zerent  való  z>-/*.ssegli  ha  elmeeyelieii  felekSdyk  (Érs(.'. 
252). 


Pelekédés :  [coitus ;  beitx'hlaf ).  Érkezvén  a  bakja,  meg- 
érzi rajta  [a  ni'wtényeni  a  felekedé.snek  szagát  (Hall:  HHiít. 
11.341 1. 

Pelekéz-ik :  I)  amicor,  socior,  conversíir,  amicitiam  iueo, 
contraho,  colo  Sí.  (sidi  verbinden).  Valaky  arról,  my  legyen 
ez  wylag  el  nem  feletkezyk,  iu  ees  gonoz  zerencheuel  egy 
arant  felekezyk  (Pesti:  Fab.  75).  8)  [coeo;  beisclilaf  lialtenj. 
Felekezót:  conjugus  C  Sem  feleküzníik,  sem  házasságra  nem 
mennek:  ne<iue  uubent,  netiue  nubentnr  (ÉrdyC.  152>.  Az  maas 
wylagon  sem  felekewznek,  sem  hazaskodnak  (ErsC.  570).  Az 
esztragnak  bakja  mig  oda  múlatott,  addig  a  nSstéruiye  mással 
felekezett  íHall:HHLst.  11.152.  344 1. 

Felekézés :  [coitus ;   beischlaf ).  <Jtt  semy   testy  felekőzees 

nyuchen  (ÉrdyC.  406).    Az   zizessegh  kóz  az  meheknek :    mert 

égik  nuLsikuak  felekőzesenelkyl  nag  hertelensegel  tolók  magot 

azaz  raith  bociatnak  (TihC.  40).  lüuuiek  es  az  nűsteimek  fele- 

!    kezese:  m;u-Ls  et  femiiuie  coiijunctio  (Ver:  Verb.  Elób.  31). 

1  Felekezet :  1 )  cv  Az  termezet  neminemíi  lelkős  allatukat 
uemztet  ^;mas  felekózetinelkil,  mint  példánk  nagon  az  mehnM 
(TihC.  40).  3)  [genus ;  ge.schlecht,  art].  Mi  félékünk,  felekeze- 
tünk: nostras  PPBl.  Myndfin  állat  az  felekózotit  zerety  (DebrC. 
438).  Az  ew  azzonyallaty  felekezetek  elvaltak  tennyzcteknek 

I    iara.salh  az  dologra,   ky   termyzet  ellen  vagyon  iKomj:SzPál. 

'    47).   A   fyrfyalí,  kyk    fyrfyu    felekezetnél   zertelen    paraznaynl 

'  egy\vth  halnak.  Isten  orzagauak  \\T\Vk8ygyth  nem  vallliattyak 
(142).  A  szamár   szereti  nemét,   .s-felekezetit   (Czegl:  Japh.  6I1. 

I  Ki-íizetteték  az  emberi  felekezet  kSzzSl,  és  lakása  ISn  a  mezS- 
nek  vadaival  (Megy:  6Jaj.  111.16).  Az  angoliui  a  maga  felekezeti 
ellen  kegyetlenkedik  í ACsere :  Enc.  220).  Az  elefántok  a  magok 
felekezetivel  is  felettéb  nem  bujálkodnak  (Misk:\'Kert  29. 
267)  S)  [|)ars,  globu.s,  grex ;  jwrtei,  scliaar).  Az  ónnóu  magoc 
felekezeti  6  magokat  meg  isméric  (a  katonák) :  .sui  se  recogno- 
scunt  (Com:  Jan  148).  A  fejedelem  a  bujdosó  felekezeti  közé 
vi.sszatért  (Mik :  TörL.  382).  Tódult  a  pogány  nagy  felekezettel 
(Kónyi :  HRom.  55). 

Félen :  I )  oblique  MA.  (in  latus ;  seitwiirtsj.  Felen  viuen 
(adsumens  eum)  Péter  kozde  5tet  meg  feddeni  iMihichC.  45). 
Zrinj  HTaniat  felen  vym  (LevT.  1.314).  Félen  tekerni :  transv^r- 
sum  agere  (Decsi:  Adag.  155).  Az  Jordán  vize  félen  fordula 
(MA:  Bibi.  V.53.  MA:  Taa  720).  Bizouság  tetelit  félen  tesiic 
szemec  elfil  (MA:Scult.  332).  Egykevessé  félen  szólittya  t.s 
valamit  sug  az  tűiébe  (977).  Nemellyeket  testének  felen  való 
hayta.«aval  távoztat  vala  el:  corpore  alia  Nitabat  1  Forró:  Curt. 
284).  Félen  tévén  irdemet,  rád  hagyom  én  is  igyemet  (Rim : 
Ének.  83).  Fejét  s  nyakiit  imide-amoda  kezdvén  félen  hajtogatni 
(Hall :  Hllist.  111.23).  Félen  úgy  áll  az  hajlott  süvege  iThaly: 
VÉ.  11.5).  S)  seorsim  MA.  (abgesondert,  ein.i;un].  Magán,  félen 
élő  baráloc:  anachoretae  iConi:  Jan.  128).  Az  1  ir\t)Sságoc, mellye- 
ket félen  és  magán  (seorsim  ac  singulatinii  el-lé.sznec  (175). 
Ki  ugrót  a  tőb  piipisták  korláttvábul,  s  csak  félen  beméi  lOegI : 
Japh.  175). 

Feles:  par  C.  eompar;  gleich,  paar  PP.  Felesé  vagy  felel- 
lené: i>ar  imi>ar  Coni :  Jaa  209.  Feles,  igyenlő,  hasonló :  par, 
gerade  Com:  Vest  139.  Feles  számú  gherlicze:  par  turturum 
(Sylv:  UT.  1.83),  Nem  jó  felesen  innya;  aut  quiiHpie  bibe,  aut 
ne  qimtuor  (Decsi:  Adag  98).  Minden  állatbill  felesi  vigy  bé  az 
bárkába :  ex  cuncti.s  auimantibus  bina  induces  in  arcajn  (MA : 
Bibi.  1.6).  Az  állatoi-  feKsseu  ménének  bé  ;iz  bárkába:  bina 
et  biíia  higressa  suut  (17).  Nyi'.k-zat  botlik  nagyot,  hogy  mind 
a  négy  lálMÍra  feles  botlás  jusson  (Matkó:  Bt'sák  287).  Feles 
magával  lakni  iMisk:  VKert.  694). 

Feleaéd-ik  :  (siH-ior;  sich  gesellen).  Az  okttlau  állatok  ma- 
gokhoz liasonl.)  biu-mokkal  jániak  és  leleNednek   iPázm:  Préd. 


801 


FELESIT— FELEl^LENSÉG 


KÍLIG— FKI/>L 


802 


Pelesit :  pario  MA.  Rleidi  maclieii  l'l'R 

Felesség :  iwiritas,  parilitas  MA.  gleiclilieit  PPB. 

Feleség :  uxor,  oo»jun.\  C  marita  MA.  eheweib  PP.  Uno- 
kám felosése  :  prominis ;  mélfóMgos  euiterek  fol&ségi :  lieroi- 
des ;  feleséKemhiV.  való :  uxorius ;  egy  fcleségfl :  moiiogamiLS ; 
két  feleségű;  digamus,  biganiu.s  C.  Felaséget  eljegyzec:  de- 
spoiiso ;  leleségemot  el  liagjom :  repiidiu  MA.  Neliezkas  felesege 
(MiiiK'hC.  110.  22.  40).  Ne  akar' félned  Mariát  tlie  felesegliedde 
venned :  noli  tiniére  acci|)ere  Mariam  conjugen)  tuam  (JordC. 
35S).  Vala  ky  hew  felaseeghet  el  hagyan^a :  qui  dimiserit  il\o- 
rem  suam  (367).  Zent  Margit  azzont  ev  neky  felasegevl  agya 
(MargL.  28).  Más  embernek  felaseget  gunozui  keiiantani  (VirgC. 
8).  Mas  embeniek  felesygeth  ue  kiuanyad  (Konij:  SzPál.  68). 
TS  felesighek  birtokok  alatt  legetek  az  tfl  fjryeiteknek  iSylv ; 
IT.  11.121).  Danid  kirali  nemzfitte  Solomout  az  Uriaí  felesege- 
t51  (Fél:  Bibi.  li.  Hitiimi  feleségre  talált  (Decsi:  Adag.  302). 
Semiramis  az  Ninos  kiialnac  felesige  (Szék:  Króa  9).  Férjnec 
és  feleségnec  moudatnac  (Com:  Jan.  117)  Én  Gutlii  Országh 
Ilona,  néhai  tekéntetes  és  nagyságos  Perényi  Gábriel  meghá- 
gj ott  felesége  (Gér:  KárCs.  II1379). 

asszony-feleség :  <v  Micoron  kel  vala  ^  azzoú  felesegenec 
penitentiaiat  tartani  (GuaryC.  45).  Az  ew  ázzon  feleseege  mag- 
zatot zylt  (ÉrdyC.  3S6b).  Ew  ázzon  fele-segewel  nagy  halaa 
adásban  es  isteny  dycheeretben  mwlatak  ky  az  eeyet  (ÉrdyC. 
456.  510.  519.  Pesti:  NTest,  89.  Kr.  Tlialy:  VÉ.  1.4 17). 

Bok-feleségű :  [polygamus ;  wer  viel  weiber  hat].  Titok 
boQto  s  nem  erSsitó  az  sok  feleségű  ember  (MNjil :  Agend. 
338). 

Bokfeleségüsóg :  polygynaecia  Kr.  [polygamia ;  vielwei- 
berei).  A  sok  feleségüség-is  szabados   volt   (Bod :  Lex.  E15b.  5). 

Feleségécske :  iixorcula  C.  kleines  weib  PPB. 

Feleségél :  [uxorem  nomiuo ;  gemahlin  nennen].  Én  tége- 
det miként  nevezzelek?  Mátkállyalak,  avagy  feleségellyelek ? 
(Gyöngy:  Char.  48). 

Feleségés :  uxoratns,  raaritns  SL  [verheiratet].  Felesfges 
gazdát  nem  kel  szolgálnod  (FortSzer.  1.4).  Feleséges,  házas 
emtier  avagy  férj  (Com:  Jan.  117). 

[Féleségésít] 

meg-feleségésit :  [matrimonio  jungo ;  verhekaten].  Az  ró- 
mai pápát  is  meg  tudná  n&tetni,  fele.ségesiteni  (MonOkm. 
XXm.508). 

Feleségéskéd-ik :  [nubo ;  heiratenj.  A  gonosz  végre  fele- 
ségeíkedűk  iCsúzi:  Tromb.  415.  Kr.). 

(Feleségésül] 

mégfeleségésül :  [uxorem  duco ;  heiratenj.  Tálam  iob  volna, 
ha  sok  papoc  felesegesftUienec  meg  (Zvon :  Osiand.  107.  Tlialy: 
VÉ.  11.165.  293). 

Feleségi :  uxorius  iL\.  zum  eheweib  gehörig  PPB. 

[Felesógtelen] 

Feleségtelenség :  [caelibatusj.  Papoknac  feleséghtelensé- 

gek  (C^gl :  Japli.  237). 

Feletlen  {íVcUniség  Gyöngy:  KJ.  18) :  impar  C.  ungleich 
PP.  Az  eggyic  (szám)  fele.s,  ut  2,  4,  6,  8 ;  az  másic  mindeggyic 
feletlen,  ut  1,  3,  7,  9  (Helf:  Arithm.  F2^.  Két  fele  a  fractio, 
feles  és  feletlen  (GFris:  Arithm.  A3)  A  szám  feles  vagy  felet- 
len: numeras  par  vei  impar  (Com:  Vest.  8).  Avagy  feles  bötük- 
b«l  áll  az  szó,  avagy  feletlenbSl  (ErdTörtAd.  IV.  103). 

Feletlenség:  1)  imparitas  MA.  ungleichheit  PP.  2)  [status 
vidnae ;  witwenstand].  Nem  sokáig  fagylal  az  hideg  özvegység, 
víg  felét  talállya  a  mord  feletlenség  [így]  (Gyöngy:  KJ.  18). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


Félig :  ad  médium,  dimidiatim  MA.  [zur  hiillte,  halb].  Félig- 
való: semiplenus  C.  Félig- férjti,  félig-aszszoiiy :  semimas  I'PBI. 
A  kie  az  viadalból  el  szallatL'inac  vala,  felic  sem  nieheténec 
által  a  Dunán  [fele  sem]  (Helt:  Krón.  89).  Ezaekfiollian  felig, 
mint  az  arán,  felig,  mint  a  [vir  liagma  olliim  .sziriű  (Mel :  .Sz.Ián. 
531).  Jól  felessen  f^iz  rákot  vízben,  mikor  féligi'e  megffine 
(iSzakácsme^t.  102).  A  férfiak  mondák  félig  a  mi  atyánkat 
(Bíró:  Ángy.  105). 

Felöl  (gondolkodgiék  fúlúlfí  ThewrC  174.  az  m&ssias  fi'ISl 
ualo  hit  Tel :  Evang.  1.71.  irt  /úío'íe  Mon:  Ápol.  II):  [a,  ai«rte; 
von,  von  —  her,  von  seiten].  a)  [helyrfilj :  a)  Nyuniotuan  te 
labaydual  egy  felewl  mas  ferre :  ex  una  parte  ad  aliaiu  partém 
(EhrC.  11).  Egybe  gyeyttyk  az  hew  valaztottayt  neegy  zel  tfelSl : 
a  quatuor  ventis  (JordC.  432.  DomC.  148).  Az  poklos,ság  elfog- 
lallya  annac  bSrét  tététől  fogva  talpig,  valamelly  felSI  az  pap 
nézendi  (MA :  Bibi.  1.99).  P)  Scentii  ciizicuni  lov  felevl  ioehtotnia 
ilezie  \'vt  (HB).  Yogom  felel  wagyon :  a  dexteris  est  (KesztC.  46). 
Az  5  annya  felöl  haytuan  az  6  feiet  ol  mint  bulczut  veuen  5 
tőle  ki  boezatta  az  5  lelket  (WeszpC.  109—110).  Napkelet 
fel61  vannak  (ÉrdyC.  603).  E^gik  te  neked  iob  felől  üllőn,  es 
az  niasik  balfelől  (Sylv:  ÜT.  1.32).  Király lyal  fi  szót  indita,  az 
vízen  más  felől  hogy  mi  föld  volna  (RMK.  IV.146I.  Az  olt;ir- 
nac  észac  felől  való  oldala:  latus  altíiri.s,  quod  respicit  ad 
aquilonem  (Kár:  Bibi.  1.88).  Assyriánac  napkelet  felől  való  ré- 
szére foly  Hidekkel  folyóvíz  (MA :  Bibi.  1.3).  Istennek  iobia  felől 
helyhesztetet  (Vás:  CanCat.  662).  Mostan  nagy  cserefákkal  bér- 
lik a  vár  falát  béfelfiU  és  keményen  töltik  földel  (ErdTörtAd. 
L98).  Látom  az  ember  fiát  az  isten  jobja  felül  állani,  adstitit 
regina  a  dextris  siiis,  és  is-meg  ennek  jóbja  felül  áll  az  ö  sz. 
annya  (Bíró :  Ékesség.  Eb),  y)  Elerede  ő  es  iőuő  Angenae  he- 
gére kic  vadnac  Cilicianac  balfelőllő  :  a  shiistro  Ciliciae  (BécsiC. 
13).  Jordánnak  mas  felőlee :  trans  Jordanem  (JordC.  461). 
b)  [átvitt  értelemben] :  a)  Egy  felől :  ex  mia  parte  Ki-.  Más 
felől :  ex  altéra  parte  Sí.  Egy  felevl  eleyben  adatyk  vala  az 
testy  gyenyerevseg,  mas  felevl  meg  evle.snek  tevre  (DomC.  235). 
A  mit  egy  felől  egyszer  vall,  más  felől  meg  hazugya  (Mon: 
Ápol.  19).  Egy  képpen  a.szt  vallyác,  hogy . . .,  másfelől  tagadiac 
(Vallást.  Oo2).  P)  Valakiről,  vagy  valami  dolog  felől  gondol- 
kodni :  *eogitare  de  aliquo,  vei  de  aliqiia  re ;  sokat  itél  maga 
felől:  immodicus  *aestimator  sni  PPBl.  Jewendevvth  mond  az 
profeta  az  babylonyabely  rabsagh  felewl  (AporC.  106).  Mygh 
valamyt  nem  hallok  az  édes  liazas  vram  felől  (PeerC.  9).  Czufi 
beszédeket  hintnec  vala  felőlié  (Helt :  Krón.  72).  Itt  az  uraknak 
és  vái-megyéknek  segítség  felől  levelet  küldenek  (Tin.  163). 
Az  L.  Lucullus  felől  azt  iriac  (Decsi :  SallC.  Előb.  3).  AiTa  ua- 
laztot  Szamos  emberec  az  ország  felől  tanaczkoznac  uala  :  delecti 
rei  publicae  coasultabant  (6).  Ne  igery  sokat  magad  felől :  ne 
magna  loquaris  (Decsi:  Adag.  94).  A  tanito  ne  légien  magának 
kellő,  az  az  erczen  fi  maga  felől  keuelieu  (Fél:  Tan.  328).  Ne 
szólly  én  nékem  többet  etfelől :  nequaquam  ultra  loquaris  de 
hac  re  ad  me  (Kái-:Bibl.  1.160).  Tudakozám  az  fogságban  meg 
szabadult  maradéc  sidóc  felől  (427).  Kikben  bennec  vagyon  az 
isten  felől  való  tudatlanság :  in  quibns  non  subest  scientia  dei 
(643).  AÖ'elől  minket  tudoséthatna  (Zvon:Post  1.118).  Ez  felőle 
meg  volt  iővendőlve  (1.587).  Te  nem  érted  niég-el  a  tiz  esz- 
tendőt, hogy  valamely  dolog  felől  tudhatnál  elmessen  discm-álni 
(Czegl :  Japh.  3).  Távozzál  el  t(Ueni  mert  elhidd  felőlem  hogy 
csak  heába  furdalsz  (Balassa:  Ének.  155).  A  kőznépnec  felőle 
való  dicsiretit  nem  sohajtya:  vulgi  praeconia  non  ati'ectat  (Com: 
Jan.  187).  Izentem  neki  a  leveles  katonák  felől  ('Monlrók. 
XV.516).  Nagyszombatban  nyargaltam  be  az  frigy  dolga  felől  be- 
szélni (TudTár.  1839.  254).  A  .szent  irásbol  végére  nem  mehetni, 
hanem  ecclesiastica  históriákat  kell  felölök  tanácslani  (GKat: 
Válts.  I.  Előb.  49).  Ne  talántán  valaki  azt  gondolhatná  felőlem 
(Szeg :  Aqu.  30).  Mikor  a  felől  .szót  tesznek  (DKal :  Ker.  457).  Nagy 
keserűséggel  látom,   hogy  micsoda  gondolattal  lesznek  felölem 

51 


803 


FÉLRE-FÉLRE-VALÓ 


2.  FÉr^F'ÉLÉKENY 


(Mik:  MulN.  262).  Jobbat  nem  hirdethet  felflled  a  fáma  trombi- 
tAja,  hogy  sem  mikor  okossá((odrul  haiiKOskodik  (Fal:  UE.  413). 
Minthogy  pedig  a  mi  istenünk  mind  azon  jóság,  nem  forgat- 
liat  l'elAlünk  gonosz  szándékukat  (Fal:  NE  -13).  -f)  Coneiliom 
lAn  Lugdmiomba,  kibe  a  gíirögöc  meg  igieiiíísödeiiec  a  hit  felöl 
a  romaiakai  (Szál :  Krón.  183).  Az  öreg  k8  templom  fel61,  egy- 
aránt igy  egygyassöttiink  meg,  hogy  az  öreg  kS  templomot 
nekünk  ongettók  (Kecsk'I'iírt.  11.225).  Ezek  mind  uousentialtak 
Sz--ikolcza  megsegítése  feWl  (TudTár.  1839.  180).  3)  Eu  felölem 
minduaian  keczegbeh  astík  (VVeszpC.  50).  Na^  bizodalmam 
vaéon  énnekem  tfl  felfiietek  (Sylv:  UT.  11.47).  Az  uram  nem 
kicsiny  reménységét  helyeztette  volt  kdben,  oz  dolognak  gondja 
viselése  és  fáradsjiga  felől  (LevT.  11.185).  Jo  remenseg^'^■nk  lehet 
minden  gyfim61tsek  felől  (Küebr.  1619.  D").  Amazok-fel51  ne 
kételkedgyflnk  (Mad:  Evang.  144).  s)  Emelyetec  fel  a  kflueket, 
melyec  felfii  én  ma  tíinektec  parancholoc :  erigite  lapides,  quos 
ego  hodie  praeeipio  vobis  (Helt :  Bibi.  I. Yyy4).  Szerencsen  létünk- 
ben is  könyíirgöttek  vala  szegények  az  kiszállás  felfii  (LevT. 
11.202).  d)  Christasnak  felewle  paranezolok:  ex  parte  Christi 
praeeipio  (ElnC.  148).  Az  Lsten  felfii  parancsolok  te  nekfid 
(DebrC.  206).  Mougiad  5  neki  en  felőlem  [nevemben,  meghagyá- 
.somból]  (3UU.  En  felőlem  ezt  mongiad  neki  (VirgC.  102).  tj)  Mynd 
keth  felfii  nagy  veer  ontas  lenne  (ÉrdyC.  598b).  Igen  nagy  nép  ve- 
szet vala  ez  viadalban  mind  k(jt  felfii  (llelt:  Krón.  12).  {)•)  Goudol- 
coggal  az  Isteni  felsegrfil,  meuere  felőled  lehet  (tínaryC.  68). 
Kykrfil,  mynere  felőle  lehet,  halaat  aggyon  (ÉrsC.  271b).  Amy 
felAletek  leend  (Komj:  Szitál.  221).  ■)  Eelegegyel  meg  ymarau 
en  felőlem  (ÉrdyC.  4U8b).  Wrwlok  ty  feUMetek  (107).  Ez  ozto- 
zec  meg  Carolliítl  a  birodalom  felül  (ISzék:  Krón.  143).  Oly  .szor- 
galmatos kezde  felolőc  leimi  (Tel :  Evang.  I.23()).  Igeretemnoe 
való.ságát  az  tliauaan  ffildénec  megadíLsa  felől  nem  mutattam 
meg  (MA :  Bibi.  1.53).  Mit  czelekedgyv'i  iik  az  mi  húgonc  felől  ? 
quid  faci.'unus  sorori  no.strae?  (Kái-:  Bibi.  1.635).  Mit  nem  fog 
czolekedui  felőlem  V  (Illy :  Préd.  1.4).  Ha  valaki  abban  meghal, 
ha  szinte  penitentiát  nem  tart  i.s,  meg-ig;u!Úl  a  felőli  (Czegl: 
MM.  114).  Nógráddá  az  várta-fahordás  felfii  hogy  Borbély  György 
oda  volt,  mind  az  költséggel  együtt  költött  17  frt  (MouTME. 
1.14).  Be.ssus  magát  az  csalárdságnak  tauácsíi  felfii  menti  vala 
(Forró:  Curt.  271).  x)  [ok:]  Honnan  lőnez?  ez  Ifin  az  istennek 
hatalmas.sága  felfii,  ki  csodalatosképen  tévé  ezt  az  szfizzel 
(TihC.  35).  Cristusuak  ez  vylagra  kelleteek  jewnye  embery 
termezetnek  felőle  [azért  mivel  az  ember  bíinbo  e.sottj  (ÉrdyC. 
Ib).  Eseek  nagy  zomonvsjtgban  felőle  (338b).  Kynek  mynd  jam- 
borsaga  felől,  mynd  bőlchesseege  felől  megh  kellene  hymiy 
(575b).  Az  vr  Isten  a  végre  hattá  az  piisztorokat  az  ecclé.siábau, 
hogy  az  hamis  tudományok  szeletül  el  ne  ragadtassanak  az 
hivek ;  el  ragadtatnának  [ledig  ö-felöllök,  ha  minnyájan  el- 
tévelyedjiéuek  az  pá-sztorok  (l'iizm:  Kai.  550).  Aiuiyéra  elhatott 
némollyeket  a  tévelygésnek  ereje,  hogy  ugyan  nem  hiiméuek 
att'elől  (l'ós:  Igazs.  I.1SU).  Soha  a  barmok  támadást  pásztorok 
ellen  nem  csimílnak,  sem  bérek  .sem  kóstyok  felöl  (PP:  Pa.\A. 
Elfib.  2).  ),)  *A  felöl:  eo  non  oLstante  l'l*.  A  felőli  bele  kn\>- 
hatnak,  ha  nem  féltik  kfinnőket  vBal:  Epin.  8).  Felejts  el  annak 
is  háladatlansrigát,  ámbár  élye  vigan  felőlem  világát!  (Balassa: 
Költ.  118).  Hány  ezer  eml)er  veszett  és  vé.sz  mindennap  a  ten- 
geren ?  A  felöl  elegen  mennek  a  tengerre  (Mik :  TLev.  85.  lev.). 

Félre :  oblique,  m  obliquum,  recondite  PP.  [seitwart.s,  abseits, 
wegj.  Félre  vbmi :  *abducere  in  secretum  PPl.  Fére  légyen 
onnét  minden  szomorkodik,  helyet  sem  találjon  sírás  és  bán- 
kódás 1G6(J.  („Figyelő"  1880.  1X155).  A  hos.szau  nyújtott  be- 
szédbül  sok  megy  félre  és  vész  (Fal:UE.  419).  A  szamárt 
kifogt;im,  |uinyviiztam  én  áztat  jó  fére  (Gvad:  lü'.  34). 

Félre- való :  1)  (obliinuLs;  .schriig,  seiteu-J.  Semmit  nem 
uzelekeduen  felre  való  liailas  .szerint :  nihil  faciens  in  aliam 
partém  dediuimdo  (Fél:  Bibi.  ILUS).  2)  denus,  remotiis,  ab<litiu< 
Sí.  [abseiU  liegeud,  eiusanij.  Félre  való  hely  (Erasm;  Etk.  21). 


2.  PEIj(/í;  DöbrC.  17.  LevT.  1.52. /yiyed,/y/eluiekre  K.mi.J 
SzPál.  93):  timeo,  metuü,  trepido,  paveo,  subtimeo  C.  formid  .. 
pavesco  MA.  turchten,  befilrchten,  besorgen  PPB.  Igen  felel: 
extimesco,  permetuo,  praetimeo,  praeformido ;  félve :  paúdo  t 
De  ew  feluen,  hogy  valamyt  nagywt  neky  ne  vettne  (EhrC. 
11).  Feliuala  istent:  timebat  dominum  (BécsiC.  26).  Menden 
neijec,  nemzetei-  rs  neluek  remfilic  vala  e«  felic  vala  őteKHi' 
Ne  akarih  telned  :  noli  timere  (MünchC.  16).  Ke  felTetec  az<x:tol : 
ne  timueritis  eos  (MünchC.  32).  Félik  nemzetek  te  neuedet 
(AporC.  62).  Ne  haborogion,  se  fellön  (TelC.  160).  Fellee  az 
kőz  népet :  timuit  [wpulum  (JordC.  398).  Fcelnek  vala  az 
neptAl:  metuebant  populum  (722).  Feelven  haUilnak  vezedel- 
met  (MargL.  157).  Az  fasuonseg  tezen  embert  myiidenkoron 
marhayanak  elfogyásáról  feelny  (ConiC.  160).  Feelueeu  bog 
ezbevl  valamy  alkolni.'itlaii.'<ag  ne  kcNnietkerzneyek  (DomC. 
125).  Meg  haluy  nem  feel  (144).  Bizon  felnőuk  kel  raita  hog 
(WeszpC.  90).  Nagial  iukab  kellene  félnetek  az  pokolbely  Cár- 
kasnak  fogatul  (VirgC.  5()).  Fele  a  liatalmai  isten  (NagyszC. 
161).  Ne  feel  ew  zjiiektewl  (ÉrdyC.  341).  Tfinveenyeet  feelyk 
(620).  Felven  az  halalt  (ÉrsC.  113).  Nem  felek  népnek  ezeretwl: 
non  timebo  millia  |X)puli  (KulcsC.  4).  Feljlek  een  tvramath : 
timetls  domiimm  (42).  Filek,  hog  meg  fogia  zawamia  (LevT. 
1.52).  Az  isten  tőlőtte  igen  feletetic  az  szenteknec  gölekózetibe 
(Szék:  Zsolt.  91).  A  babac  felec  az  istent,  azért  el  nem  vesztec 
ökőt  (Szék:  Krón.  17).  Kikimiud  félye  az  ő  araiyat  es  attyat: 
unusqiü-sque  jatrem  smuu  et  matiem  suam  timeat  (Helt;  Bibi. 
1.4).  Igen  felic  az  istomiec  bíinteteset  iBorn:  Evmig.  L233).  Ha 
azon  félsz,  hogy  meg  kel  éhei  halnod  (Tel:  Evang,  0.113). 
Félec  raita  ho^  nem  az  aiton  kuiem  masuimut  liagtauac  be 
az  akolba  iTel:  Rövir.  32).  Semmit  ne  fellietek  (MehSzJáu. 
312).  Ott  félsz,  a  hol  uein  kellene  fylnőd:  inanem  metuis  metum 
(Decsi:  Adag.  105).  Azon  felz  hiszem,  hogy  alád  ne  önczék 
(270).  Semmit  ne  félly  iizokban,  az  mellyeket  szenvedendő  vagy 
(MA:  Bibi.  IV.242).  Félec  rayta,  hogy  soc  lé.szen  ez  iMA:Scult 
370).  Hallván,  hogy  Archeláus  uralkwlnék  az  ö  attyáért  Heró- 
de.sért,  féle  oda  memii  (Pázm:  Préd.  169).  De  félek  rajta,  hogy 
a  fátum  megtompittya  (Zrinyi :  Sj-mb.  11>.  A  bátorságos  .semmit 
nem  fél:  tutus  timet  niliil  (Com:  Vast  41).  Heródes  féUvala 
Jánost  és  böcsűilivala :  inituebat  Joaimem  et  custodiebat  emn 
(111:  Préd.  1.47).  Csekély  és  alacsony  elmét  illet  attól  félui,  a 
mi  még  el-nem  érkezett  (Hall:  Paizs.  219).  Félhetik  elkezdett 
dolgok  veszetségét  (Gyöngy:  MV.  73).  Al-  s  felvihig  félte  er&let 
(Thaly:  VÉ.  L286).  Félek  rajta,  hogy  elveszted  (Kónji:  VM.  55). 

[Szólások].  Teleki  Scherfeiibergtöl  olyau  halálba  félt, 
hogy  (Bethl :  Élet.  1167).  Ó  seoi  fcjl  azou,  kő  esö  siöleiét  el 
vemeie  (Decsi:  Adag.  319). 

[Közmondások).  A  mely  ebet  megb  forróznak,  az  hidegb  víz- 
tfil-is  fél  (KeudÉl.  Bb).  A  kit  egyszer  a  kígyó  megca'p,  még  a 
gilisztától  is  fél  (Thaly:  Adal.  1.79). 

Pél(Jégél :  (identidem  timeo ;  sicli  \vie<lerliolt  tlirchten).  A 
kajmekám  bjtsjiuak  adiuik  ötszíiz  tallért,  mivel  ettől  féldegélüuk 
vala  is  (Monlrók.  VI1I.349). 

Féledelmes  :  [formidolasns ;  furchtbiu-J  Fektlelmes  niy  sok 
yzamatwnc,  rettenetes  nekwnk   bay  »y«a.ss«ncli  (TliewiC'.  8U 

Fólékeny,  félékén :  pavidus,  limidus  MA.  furditsam,  er- 
schrocken  l'PB.  Mü-o  valtoc  fölökénec?  timidi  (MUucliC.  78. 
GuaryC.  14).  Ember  feleken  mykeuth  nywl  (ÉrsC.  283).  Em 
szinte  vgy  leime,  mint  ha  a  félékőny  embertől  kenleiiél  taiia- 
chot,  miképeii  kelyen  az  ellenséggel  meg  ntkfizuyi  (Jeiai»Sir. 
K7).  Féléken  mint  az  eb:  Epeo  tiuiidior  (Det>i:  Adag.  ISU 
Njúlnális  fvlékenb  i241t.  Féléken  nyulak  (Zvou:  PázniP.  162). 
Az  felekenyec  az  nyakra  lőre  hanyattakat  szurongattyác  (Prig : 
Serk.  911).  Nem  a  félénken  (így)  szív,  de  a  ki  biitor,  nieliet  a 
tilahnasbaii  (KLsv:  Adag.  44). 


t-ÉLELEM-  l'ÉLELMES 


KÉLEUIESKE1>IK  -FÉLÉNKECSKE 


806 


Félelem  (.^  WcmetSI  MüiidiC.  70.  W«»b.M  DebrC.  2i3. 
(VíífHiiek  VirRC.  101.  /eíemwei  LevT.  1.116):  timor,  iiiotus,  for- 
midatio,  trepidatio  C.  forniido,  pavor  MA.  furcbt  PP.  0  fílelnie 
eséc  íTildnec  menden  lakozoyra  (BécsiC.  13.  1-L  1,5).  Ki  men©- 
nec  hamar  koporsüM  félelmei  es  na^  Rrőmmol  (MüncliC.  70). 
Soha  ne  légy  oly  jseen  bátor,  hog  magadat  fegyelmben  auagy 
feleiben  [így]  nem  tartmiad  (llorvC.  241).  Támad  vala  leieknek 
feelelme:  olnirtiis  est  metns  (JordC.  713).  Yar  \Tnak  feelel- 
meeben  (739).  \Vr  isteimek  fcelelmeeben  es  zerelmelwn  tekeel- 
letes  (ÉrdyC.  33Sb).  Feelelemnek  ydejii  ez  gyóziVlelmes  ye^gyet 
vetjk  homlokyokra  (537).  FeelelmSk  vagyon  azoknak  {.'J21). 
Therekek  mondotak  féld  feleimének  (RMNy.  Il.fí).  A  ketskec 
félemnec  miatta  béegni  kezdénoc  (Helt :  Me^.  304).  Kinec  kinec 
as5  6  oldalán  fegyuere  az  etz;ikánac  felelme  ellen  (Kár:  Bibi. 
1.632).  Meg-rettenek,  és  reszket  minden  testem  félelemben 
(Pázm:  Préd.  24).  Annak  tellyesítésére  erí5s  fenyítékek  félel- 
mével serkeget  minnyájimkat  i:i9)  Bizonytalan  végünk  félelem- 
nek rettegésével  kinoz  (74).  Ez  rilági  fejedelmeknek  engedgyünk, 
nem  chak  bftntetéstiil-való  félelemért,  hanem  lelki  csméretünkértts 
(Pázm:  Kai.  483).  Az  isten  félelme  vala  az  városokon :  tenor 
dei  invasit  per  civitates  (MA:  Bibi.  1.32).  Ha  én  lír  vagyok,  hol 
az  én  félelmem?  (Illy:  Préd.  1.368).  Valami  következendő  gonosz- 
nak félelme  miatt  (IL182).  Úgy  le.szen  6  jó,  ha  félelme  leszen 
(RákGy:  Lev.  201).  Ha  valami  félelme  vólna-is,  maga  magában 
eWltya  (Tof:  Zsolt.  603). 

[Közmondások].  A  félelem  soha  jót  nem  jövendöl :  pessimns 
in  dubiis  augnr  *tímor  PPBL  Holott  a  félelem,  ottan  a  becsüle! 
(Kisv:  Adag.  522). 

isteni-félelem :  reUgio  C.  pietas,  cultns  et  timor  dei  MA. 
frömmigkeit,  verehrung  und  fnrcht  gottes  PP.  Lsteni  félelemmel : 
religiose  C.  Isteni  felelmet  nem  kevantam  (VirgC.  12).  Hazna- 
latfa  ez  isteni  felelnec  [így],  mert  mennei  iozagot  gy6it  embőr- 
nec  (Nagj-szC.  185.  DebrC.  265). 

Pélelmea :  1)  foi-midolasns,  formidatiis  C.  turchterlich,  er- 
schrecklich  PPB.  Félelmes  zéméllel :  terribilis  aspectu  (BécsiC. 
81).  Igaz  és  félelmes:  justiis  et  timoratas  (MüuchC.  111).  En 
vagyok  a  te  vrad  ystened,  erass,  félelmes :  ego  sum  deiLs  tuiLs 
fortis,  zelotes  (JordC.  53).  Eez  masthani  idew  félelmes  íWinklC. 
110).  HyTÓm  masth  njnchen  olj,  ky  félelmes  wohia  (LevT.  1.204). 
Félelmes  és  veszedelmes  dolog  volt  (MA:  Scult  13).  Semmit  se 
gondolkodjál,  nincs  félelmes  állapatunk  (RákGy :  Lev.  260).  Hogy 
ne  volna  félelmes  a  halál  (László:  Petr.  228).  Tekintete  félelmes 
mordságot  mutat  íKómj:  HRom.  72).  2)  [timendum  ;  zu  befürch- 
ten].  Félelmes  vala,  hogy  az  philosophosoknak  myatta  az  Christus 
lesasnak  zeplwuelkwl  való  testamenfomyatul  el  ydegxWvlnenek 
(Komj:SzPál.  110).  Az  varnak  az  theb  falay  nem  filelmesek 
[nem  kell  félni,  hogy  összedűlnek)  (LevT.  L265I.  S)  meticulosiLS, 
trepidus  MA.  lurchtsam  PPB.  Félelmesen :  tiepide,  formidolose, 
diffidenter  C.  timide,  pavide  MA.  MjTe  vattok  el  félelmesek  ? 
quid  timidi  estis  ?  (JordC.  377).  Félelmes  z&őnek  enghem  aley- 
tatok  (PeerC.  337).  Téged  félelmes  zerelmel  zolgalyalak  (PozsC. 
16).  Bódog  ember  az  ky  koronkeed  feelelmes  (ÉrdyC.  106).  Az 
zeghen  feelelmes  kerezttyeneket  hazahoz  gySyty  vala  (413. 
ö68b).  Nem  tvvda  félelmesen  eegyebet  myt  felelny  (640).  A  ki 
-  félelmes  es  nem  bátor,  mennyénél :  quis  est  homo  formidolosus, 
et  corde  pavido?  vadat  (Helt:  Bibi.  Lüuu).  Miért  vattok  félel- 
mesek ?  (Fél :  Bibi.  12).  Mennél  tudatlanb  valaki,  annál  vakmerób: 
de  mennél  eszesb,  anniual  felelmesb  (Decsi:  Adag.  297).  Inkab 
félelmes  vala,  hog  nem  mint  kitol  felni  kellene :  metuens  magis, 
quam  metuendus  (Decsi:  SallJ.  18).  Az  el-vetett  félemes  [így] 
emberek  roszságát  nevezték  humilitásnak,  alázatos-ságnak  íPázm: 
Préd.  50).  Reménységre  izgattya,  és  nagy  bizodalommal  támo- 
gattya  félelmes  szivünket  az  istennek  irgalmassága  (177).  A  nyúl- 
azívü  félelmeseket  kardosokká  teszi  (1112).  Mondgyátoc  azok- 
nac,   kiknec  szivec  félelmes:  legyetec   erSssec  (MA:  Scult.  40). 


A  nyúlnál  semmi  nintsen  félénkjebb,  és  félelmesseb  (Com:  Jan. 
47).  Félelmes  a  követ,  alig  mér  szóllani  (Gyöngy:  KJ.  20).  Nem 
is  kell  félelmesnek  lenni:  man  muss  auch  nictit  zu  furchtsam 
sein  (KirBe.sz.  44). 

rélelmeskéd-ik :  timeo,  trepido  Kr.  [sich  fürchten,  sich 
furchtsam  benelimen).  Kiczoda  félelmeskednéc  az  5ldízé.sben  ? 
(MA:  Scult.  773.  GKat:  Titk.  56).  Az  félelme-skedésnek  békét 
hagynjinak  (Szal:Krón.  77).  Clilóris  bátran  kerté.szkedett,  hadi 
veszélyoktfll  nem  félelmeskedett  (Gyöngy:  KJ.'-' 36).  Annak  (a 
holdnak)  fénye  alatt  ne  félelmeskedjél,  akárki  ellen  is  bízvást 
keménykedjél  (Thaly:  Adal.  L167). 

Pólelmessóg:  timiditas  MA.  furchtsamkeit  PP.  Felelmesseg 
az  szólásban  (Fél:  Tan.  326).  Az  isten  fia  azért  jött  a  világi-a, 
hogy  bátortalan  félelmességünket  biztatásival  va.stagittsa  (Pázm : 
Préd.  108).  Asz.szony-embernek  nevezek,  mivelhogy  félelmesség- 
b51  meg-hagyá  magát  győzetni  az  herélt  Fótiastul  (Pázm:  Kai. 
678).  Félelmes.ség,  és  az  veszedelem  ideien  való  rfitteges  (Zvon : 
Post  L709).  Sem  félelmességüuk,  sem  hüségtelenségünk  nem 
visel  (Szál:  Króa  178). 

Pélem-ik  :  [pertimeseo ;  erschrecken].  Kit  az  haluan  igen 
felette  feleméc:  illico  obstupuit  (BécsiC.  63).  Haluan,  hog  Archel- 
laus  orzaglana  Júdeában,  felemec  oda  menni:  timuit  illó  ire 
(MünchC.  17).  Felemeek  mynden  ember  (KulcsC    149). 

meg-félemik :  >;  Ne  feelemyel  megh  :  non  timebis  (JordC. 
241).  Az  Myska  berezeg  mynd  ew  fiyajTval  meg  feelemtenek 
(ÉrdyC.  395). 

Péleml-ik  (f élelmik  CC.  meg /eíeírámec  Szék:  Zsolt  51): 
compavesco  C.  pertimeseo,  pavesco  MA.  [erschrecken].  Az  bará- 
tok mynd  ygen  feleimének :  omnes  fratres  plurimum  timuenmt 
(EhrC.  108).  Igazak  latfak  es  öleimnek  es  vrban  remenkednek 
(DöbrC.  93. 105).  De  téteti  magát,  hogy  6  nem  félemlet  (Zrinji : 
1.71).  Ha  én  halál  elót  oly  igeu  félemlek  (94).  A  mi  a  félemlS 
irigységet  le  szokta  nyonmi,  ugyanaz  neveli  a  nagy  emberekben 
a  bátorságot  (Fal:  UE.  404). 

el-félemlü  :  cw  El-félemlenek  és  azt  mondgyák  (Ker : 
Préd.  416). 

még-félemlüi :  pavesco,  pertimeseo  C.  öxtimesco,  expaveo 
MA.  expavesco ;  erschrecken  PPB.  Még  felelménec  5  orcaiatol : 
timuermit  a  facie  ejus  (BécsiC.  1.5).  Meg  feelelmek  atthwl 
hazayaban  yrniy :  timuit  illó  ire  (JordC.  300).  Az  sereghek  meg 
feelelmeenek :  tm-bae  timuenmt  (378.  643).  Pal  nem  felelmec 
meg  az  profetanae  6  mondásától  (DebrC.  309).  Termezet  zerent 
való  rettenetessegel  meg  felelmek  (VirgC.  37).  Berecz  ottan 
megfelelmeek  (ÉrdyC.  626.  593).  Megh  felelmeenk  mynd  ez 
napyglan  (ÉrsC.  107).  Ezt  halwan  az  sydok  meg  feelelmenek 
(108.  158).  Meg  latíác  az  igazac,  es  meg  felelőmnek  [így]  §s 
mguetnec  fl  raitta  (Szék:  Zsolt.  51).  Meg  félemléc:  timore  per- 
territiis  est  (Kár: Bibi.  L390).  Megfélemléc  5  tőle:  cöepit  cavere 
enm  (MA:  Bibi.  L262).  Nagy  felelőmmel  meg  felemlénec  (Zvon: 
Post.  L132).  De  Hervoich  immár  meg  félemlet  dolgán  (Zrínyi : 
L184). 

Félénk :  timidus,  pavidus,  trepidus,  metuens,  meticulosas, 
micropsychos,  inaudax  C.  trepidulus  MA.  ignavus,  exiguus  animo  ; 
furchtsam,  erschrocken  PP.  Igen  félénk :  performidatus ;  félén- 
.  kűl :  timide  C.  Felénknél  hogy  bátor  legyen  nem  fog  semmy 
intés  (Pesti:  Fab.  80b.  83).  Miért  vattok  félénkek,  kiteiny-hitüek? 
(Pázm:  Préd.  280).  Minden  állatoknál  félénkjebbek  (Zrínyi: 
Symb.  9).  Nintsen  nálunknál  félénkjebb  állat  (10).  A  nyúlnál 
semmi  nintsen  félénkjebb  (Com :  Jan.  47).  Félénk  galambok 
(Szeg :  Aqu.  65.  Misk :  VKert.  248.  Tof:  Zsolt.  549.  László :  Petr.  59). 

[Közmondások].  Száz  félénktől  sem  fél  egy  merész  (Kisv: 
Adag.  543). 

Fólénkecske :  trepidulus  L' 

51* 


807 


KÉLÉNK.SÉG— I.  FÉLT- 


2.  réLT— ELFELEUÉKENY 


808 


Félénkség :  timiditas  C.  MA.  furcliteamkeit  PPB. 

Fólés  :  metus,  timor,  formidatio  MA.  furcht  PPB.  Taiiíttsa, 
oktaüsa,  intse  kten  felesére,  is  tisztelésére  alattrivalúit  (Pázni; 
Préd.  270). 

(Fóletlen,  féletlenség) 

isteni-féletlenség :  (impietas ;  gottlosigkeit].  Elmeuc  rakua 

liitefloiisegiiel,  isteni  féletlenseguel  (Boni:  Préd.  619b), 

Félő:  I)  verens  0.  metiieiis,  timens  MA.  der  sicli  für^htet 
PP.  Vrat  felfl :  timeas  deuni  (BécsiC.  29).  Atlal  SrSkfit  te  neueilet 
lelflknok  (AporC.  1).  2)  metuuiidiLS,  timendus  MA.  (zii  bofiirchten]. 
FélSis  volna,  hogy  gonoszul  ne  élnénec  (MA:  Tan.  1123.  Mivel- 
hogy mind  fel  nem  jogyezhettyftk,  fel5  hogy  az  leg  .szflksége,sb 
dolgokat  lialgatással  el  ne  ini'ihmsuk  (P;izm:  Kai.  58).  Ha  meg 
nianidim  bonnek  az  szeretet,  félfi  volna,  hogy  imádkozni  fog- 
nának az  vitézkedfi  liivekért  (118).  Féli,  liogy  a  feddés  gyftlől- 
.séget,  nem  jobl)nli<t  indit  bennek  (Pjizni:  Préd.  c2).  Ne  legyen 
fel5  liofí  az  arvak  jovait  el  idegeiiit.sek:  de  alienatione  bonormn 
pupillonira  non  timeatur  (Ver:  Verb.  1S8).  Fél6,  hogy  te  fogod 
iu(jndam:  „sediixi.sti"  (Matkó:  BCsák.  201).  Mi  háládatlanok 
vagyunk ;  melynek  félS  ollyan  bünteté.se  ne  légjen,  mint  a 
mineműt  emlit  Anio.s  (Bátai:  VTárgy.  fi).  Féli,  hogy  azt  ne 
cselekedgye  (Czegl :  MM.  10.  33).  Félfi  rajta,  salnétrom  iiánt 
fogyatkozás  ne  essék  (RákF:  Lev.  1.283).  .Szerencsnél  nem  volt 
oly  helyen  6  kegyelme,  hogy  félil  lőtt  volna  (Kák(iy:  Lev.  18G). 
Az  utaii  ha  nem  fél5  a  dértfil,  mind  edénye.stfll  a  fflidbe  áshatni 
a  növényt]  (Lipp:  PKert.  1.44).  Félő  helyekre  megyek :  pergam 
in  regiones  mehiendaa  (Ladányi :  Decr.  17). 

isten-félő,  istent-félö :  religiosus,  pius  C.  gottesftirchtig, 
fromm  PPB.  Hat  embereket  mikepen  gonoszokat  megvetvén,  a 
hetediknek  biratt;itek,  i.stentfelfmek  (KazC.  44).  Nynchen  isten 
feelüknek  batorssaaga,  holott  niog  maradhassanak  (ÉrdyC.  40b. 
20í)b.  399.  520b).  Nem  zngrtdcS  és  istenféW  ember  (RMK.  rV.62. 
JordC.  740.  ÉrdyC.  40.  399).  Hogy  LsteiifélS  s  gonosztutíiló 
volna  (Megy:  3Jaj.  11.154).  Imádkozó  és  istent  féló  ember  (Aos: 
BUal.  El«b.  24). 

istenfélöség :  [dei  metus,  pietas ;  gottesftircht).  Az  Juda 
országában  penig,  az  kiralyoknac  istonfeklsegec  auagy  Istente- 
len-segec  szerint  meg  gyökerezet  kSztSc  az  baluanyozás  (EsztT: 
IgAny.  80). 

Félsz:  timor;  fnrclit  PP.  1801.  A  minden  félsz  kfivfll  való 
remenles  batorsí'ignak  mondatik  ;  a  minden  reménlés  kíiviil 
valü  félsz  kétségben  e.sé.snek  mondatik  (AOsere:  Enc.  152).  A 
karchedon  a  szomorúságot  es  a  felszot  el  flzi  (252).  Retteg  a 
szólásban  (Veselényi),  nagy  akadály  a  félsz  nyelvnek  mozdnhls- 
ban  (tiyöngy:  MV.  97.  38).  Nagy  félszre  jutának  (Gyöngy:  C'liar. 
183).  Hátha  meg  gyfinyííníségiink  nem  lett  volna  megelegyítve 
a  félszel  (Mik:TLev.  423.  lev).  Ezek  a  vitézek  még  meg  sem 
gondolták,  hogy  mi  légyen  a  félsz?  (l'lialy:  Adal.  L64).  E^ 
némétütta  meg  őket;  és  tellyes  fél.sz-el  ez  kíirnyékezte  meg 
(Csúzi :  Síp.  522).  Molly  boldog  kimenetelét  váihattyiik  imnak, 
a  mellynek  már  születésekor  meg  jlrtot  a  fél.sznek  hidege? 
(FahUE.  413).  De  már  Keretséuyt  a  félsz  billegezte.  Petrafal 
az  alkut  hamar  elvégezte  (Kónyi:  HKom.  17).  .Soknak  szívét  a 
félsz-is  faggatta  (51).  Meg  mutJitom  néked,  hogy  mit  tészen  a 
félsz  (Gv.ad:FNót.  113). 

1.  Félt-:  [timor;  furcht].  El  felette  wallaa  marya  felteth, 
el  felette  walla  ewmag.ittes  (ÉrsC.  318).  Éltem  nyugott  lesz, 
mellettek  nem  lesz  bajtól  féltem  (Gvad:f"Nót.  147). 

[Szólások].  Féltében:  in  timore,  prae  timore  MA.  Féltem- 
ben megdobbanna  a  szívem :  mr  in  pectus  *emicat  PPBI.  Nem 
mere  menny  az  ev  atyatvl  való  feltében  (MargL.  38).  Az 
ffarysoűsokt^vl  való  feeltekben  nylwan  nem  vállak  vala:  propter 
PbarLsaiHis   non   conHtel)autur   (.lordC   i)73.  ÉrdyC  31).  Az  ki 


feltében  meg  hal,  tudod  niiuel  harangoznak  amiak  :  incus 
maxíma  non  metuit  strepitus  (MA.  Decsi:  Adag.  16).  Féltében 
kiált  ember  (Decsi :  Adag.  53).  Az  oroszlán  el  nem  fut  senkitJI 
való  féltébe  íMA:Bibl.  1.573).  ó  meg  rémfiit,  és  reszketet 
féltében  (Pázni:  Kai.  473).  Szörnyű  rettegésben,  éjjeli  féltünkben, 
meginditá  a  szelet  (TKis :  Paii.  9). 

2.  Félt:  metuere  sibi  de  re  quapiam  MA.  befOrehteu  fUr 
jemmiden  PPB.  Valakit  félteni :  vereri  alifui ;  féltem  életét : 
vitae  *timeo  Pl'BL  Elereszteni  félti:  amittere  metuit  Com :  Jan. 
68.  Ez  azzonyallat  fultuen  ev  leányának  meg  meteleseet  (DomC. 
162).  Feelty  wala  az  ő  édes  fyath  (ÉrsC.  79).  Hát  myre  feeity 
ember  az  ollyan  yozagaat  elveztee  tartaiiy,  kyt  wr  Istennek 
neweeben  ad  (ÉrdyC.  414).  Ka.ss;tth  nem  kellene  felthenwnk, 
hanuin  ha  valamy  arwlo  wolna  benne  íRMNy.  ILlől).  Cezá- 
reába  küldé,  mert  hogy  elragadnák  szent  Pált,  azon  félté 
(RMK.  IV.191).  Az  HT  reád  fordittya  Aegyptusnac  minden 
betegségét,  az  mellyektSl  féltetted  magadat  (Kár:  Bibi.  L1S5). 
Ezeket  .íz  S  országoknak  vámos  adójokat  féltik  az  fukar  aren- 
dával  biró  pápusta  [lapok  (Toln :  Vigaszt.  207).  Megcsökönt  ismét, 
mivel  fejét  félti  (MonOkni.  XXni.227).  Miért  félted  characte- 
redet  vagy  privilégiumaidat?  (Fal:  NE.  62).  Féltelek  benneteket 
Londrának  leányi,  hogy  úgy  haltok  meg,  mint  fik  (Fal :  NA. 
145). 

[Közmondások].  A  ki  feleségét  nem  f^lti,  nem  is  szereti  az : 
qui  non  zelat,  non  amat  (Decsi:  Adag.  306). 

Féltő :  I )  pretiosus,  earus  SL  [ivofUr  einer  zu  filrchten 
hat,  teuer,  lieb).  Ninrz  az  szogéimek  féltő  inariuim :  centum  viri 
unum  paui»erem  spoliare  non  possunt  (Decsi:  Adag.  2(>í)).  Feltfl 
marháddal  nem  hagyod  bírnya  szolgádat  (Pázni :  Préd.  274). 
Az  [Déva  vára)  nem  lévén  most  féltfl  (nem  kell  félteni)  (Mon- 
Okm.  VI.326).  6  légyen  leg  drágább,  és  e  ssierént  féltőbb 
marha  (Megy:6Jaj.  1U.17).  8)  (metuendum ;  zu  befiirchtenj. 
Ha  tsak  el-kezded  s  nem  lészen  bizonyság,  féltő,  meg  ne  ártson 
az  helytelen  vad.ság  (PhilFI.  67). 

FELCSÉR :  (clúrurgus ;  feldscherj.  Az  ágyába  őtet  lefektet- 
tük, iuassát  szaporán  feldlsérért  kúldíittiik  (Gvad:  RÍ'.  101). 
Dag.-mattya  gyúlt  matériával,  fel-vágta  a  feltsér  áztat  Iájitzétával 
(119). 

FKLflD :  I )  obliviscor  Kr.  [vergessenj.  Hadlava  choltat  ge 
feledeve  (HB).  Eiigedelmes-segnek  foletlewe :  oboe<iientiae  negle- 
ctor  (EhrC'.  93).  H.amis  vélekedéseket  vesznec,  niellyeket  magoc 
feledne  vesznec  (Mou:  KépT.  120).  2)  tardo,  somnolentar  ago; 
zBgeni,  zaudern  PPB. 

[Szólások].  Mikor  feled t ében  egj-et  vitsorodik,  gyomort 
kever  (Fal:  NE.  18).  Ezek  mellet  tsak  felettébeu  néz  az  ember 
az  ég  felé,  akkor-is  Lsak  úgy,  mintha  nem  .<zonilua  reá  (Fal: 
SzE.  554). 

[Közmondások].  Az  isten  som  siet,  sem  feled  (hlX:  Tan.  Előb.  1). 

el-feled  :  obli\iscor  MA.  vergeeseu  PPR  Franciába  menny 
elfelettenokuala :  obliti  sünt  in  Franciam  ire  (ElurC.  134.  67. 
BécsiC.  106).  Ne  akariad  el  felednc<l  niend  ő  forbathitit  (AporC 
64.  JordC.  833).  Az  mennyey  iokia  keuankoziutk  menny  elfee- 
leduen  myndőnőkeelh  ez  vylagy  iokat  (SándC.  6).  Legottan  el 
felede  oviién  iimgat,  elfele<le  az  ev  keMiyveyt  (DomC.  216). 
Nálad  leetoth  wgy  zerosso,  hogy  ew  magát  el  felegye  (TliewiC. 
289).  Ennen  nuigokat  etw  el  felotteek,  tiwty  eeterre  }1arra 
nem  goudoUiak  (Érdyl'.  559).  El  feletek  wala  kenyeret  wyuny 
(Pesti:  NTesL  87.  Fél:  Bibi.  27). 

[Szólások].  El  feledtem  núnl  a  bult:  Ulud  devuran  imprudens 
MA. 

elfeledókeny :  [immemor;  vergessend,  mieingedenk].  Ky 
fi'lől,  hizz\Vk,  bogi  az  mi  feyi'doUiiAiik  el  fclrdikőii  nem  l^'zAu 
(KMNy.  U.254).  Én  is  az  kegyelmed  joakaratja  l'el.M  nem  lenek 
elfoledékény  iMonOkni    \'IL406i. 


EU-'KLKÜEI'— IKELEI  )TET) 


ELrFELELri'ET-IFELKJTSl 


810 


elfeledet:  [oblivio;  vergessenlieit].  ElfoleHehiec  kirokoztése: 
Hnathenia  oblKionis  (UécsiC.  16).  El  feledetnek  aditsssok  en 
iogom  (AporC.  107.  43). 

Feledékeny  :  obliviosiis  immemor  C.  vergeíslich,  der  ehvas 
leiclit  verí.'is.'it  I'PB.  Nem  feledékSny  t  inoblitiis  C.  Feledékeny 
elme :  ingeiiium  *imniemor  í'PBl.  Rülad  ur  Lsten  illy  feledekeu 
tSbbe  en  nem  leunec  (liini :  Ének.  210).  Hiveiiiklie/,  i.si  nem 
voltunk  feled.'keiiyek  iRákGy:  Lev.  173).  Valakik  szolgáltik, 
nem  leszünk  feledékenyek  róla  (249).  Az  há-sról  feledékeny 
nem  voltam  (272).  Helénáról  sem  feledékeny  Anténor,  hanem 
emlékezetbe  hozza  (Hall:  KHist  I1L244). 

Peledékénysóg :  oblivio  C.  MA.  vergessenheit  PPB.  Fele- 
dékenységbe megyén  a  dolog :  memória  rei  oblivione  *exting\i- 
tur ;  feledékenységbe  ment  dolga  :  *jacet  in  oblivione  PPl.  Jó 
téteményeknec  fcledekensége  (Kár:  Bibi.  1614;.  Hogy  feledé- 
kenységbe ne  menuénec  dolgai  (MA:8cult.  630).  Sokszor  kell 
azou  egy  hasznos,  és  szükséges  tanítóst  fülébe  rágni  az  emberek 
feledékenységének  (Pázm :  Préd.  a4).  Hozzu  feledékeaségben 
niomódot  (Toln:  Vigaszt  El^b.  16).  Róma  talám  akkor  feledé- 
kenységbe volt?  (Matkó:  BCsák.  372). 

reledékénysóges :  [immemor ;  vergesslich].  Ez  tudoman- 
nak  nem  feledekenseges  halgatoya  leyend  (WeszpC.  119). 

Feledet :  (obli\io ;  vergessenheit].  Sonha  sem  eg  feledet  él- 
nem tőrSl :  nulla  unquam  dele^nt  oblivio  (BécsiC.  71).  E^  azoc 
k5zz51  ninc  feledetben  isten  élőt  (MünchC.  139). 

[Feledett,  feledt] 

maga-feledett,  maga-feledt :  sui  oblitus  Kr.  [selbstver- 
ges-sen].  Maga  feledet  ember  (Tel :  Evang.  1.245.  Mon:  KépT.  3b). 
Nem  vagyok  oly  magam  feledetli  ember,  hogy  kegnek  nem 
imek  (LevT.  1.305).  Vannak  oly  maga-feledettek,  kik  örömmel 
láttj-ák  férjek  halálát  (Pázm:  Préd.  144).  Maga  feledett  bolond 
(Fal:  Jegj-z.  935i.  A  ritka  bölts  meg  nem  nyugszik  azon,  mikor  sok 
tanullatlan  elme,  maga  feledett  álmélkodásra  veszi  dolgát  és 
ujjal  mutogat  reája  (Fal :  UE.  280). 

Feledkéz-ik :  obliviscor  MA.  [vergessen].  Kötelességemrül 
nem  feletkeztem  volna  (1663.  FelsíiMagyaror,sz.  Minerva  1.477), 
Ne  feletkez  hiv szeretetedrfil  (Megy:  6Jaj.  \T.3H).  BfmSki-fll  kér- 
lek feletkSzzél  (Zrínyi :  ASyr.  47). 

el-feledkezik  :  cv  Elfeledkezuen  elfeledem  5ket :  oblivione 
obhviscar  eoruni  (BécsiC.  181).  Elfeletkeztec  kenereket  velec 
veimi :  obliti  smit  panes  accipere  (MünchC.  44).  El  feletkezenek 
kyueret  vynny  hw  velők  (JordC.  404).  Ne  l6eg>'e\™k  halalatla- 
nok  es  el  feletkőztek  (ErdyC.  502b).  Mind  addig  járjon  hegyriil 
balomra,  mig  az  okokníl  el  feletkezzék,  s  el  veszszen  (Pázm: 
Kai.  244).  Valaki  azokról  szerével  elmélkednék,  kőmiyen  ez 
\ilagiakrol  el  feletkezhetnéiek  (Lép:  PTük.  III.115).  Soha  az 
míg  élek  el  nem  felejtkezlek  (Thaly :  VÉ.  IL195). 

elfeledkezés.  Az  meglét  buzzuságrolelfeletkőzés:  amnestiaC. 

reá-feledkézik  :  adstupeo  MA.  [anstaunen]. 

Feledkezós :  [oblivio ;  vergesslichkeit].  Mond  meg  neki : 
ninclien  feletközés  bennem  (Zrínyi:  ILIO). 

[Feledkéztet] 

el-feledkeztet :  [oblivisci  facío ;  vergessen  machen].  Az  asz- 
szonyallat  vigasztalója  es  minden  szomorú  dolgoknak  el  felet- 
keztetője  (SalSIark.  25). 

Feledsóg :  oblivio  MA.  verges.simg,  verges.senheit  PPB.  Kyk- 
nek  ygassaga  tleleeheegőt  nem  vottenek  (ÉrdyC.  355).  Az  my 
felettseegewnknek  es  restseegewnknek  oka  (602.  611.  Helt: 
Mes.  227). 

[Feledtet] 


el-feledtet:  [oblivisci  facio;  verge.ssen  machen].  Ne  gondolyad 
farad.sagnd,  mert  neked  wgy  meg  theryttyek,  bog  woled  el  felet- 
tettyek  (ÉrsC.  450b). 

FELEJT  :  [üblivi.scor ;  vergessen].  Vagy  felejtéljen,  vagy 
történetből  e.sett  valamicske  szájából  (Fal:  NU.  301).  Hain.'iráb 
felejtené  a  kevély  páva  festett  farkát,  hogy  sem  ezek  a  tsnf  hív- 
ságot (259). 

[Közmondások].  Könnyen  felejti  ember  a  más  nyavalyáját : 
cito  *aiescit  lacryma  in  alíenis  malis  PPl. 

el-felejt :  obliviscor,  dememini  C.  vergessen  PPB.  Idível  el- 
felejtik a  bánatot :  dolores  *mitigantur  vetust.ite ;  vétek  volna 
el-felejteneni ;  *nefas  mihi  oblivisci  PPBI.  Ne  tanulnának  az 
Corintombelyek  oly  tannsagoth  k)tb  hamar  esmeglen  el  kellenek 
feleytheuye  (Kümj:SzPál.  117).  Minket  miért  felejteszsz  el? 
(MA :  Bibi.  V.22).  Istenét  el  felejtvén  (SzékOkI,  1.307)  Prima 
niajira  kellene  30  gira  préselt  aranyat  adni,  el  ne  felejtsd,  édesem 
(R-ikGy;  Lev.  139).  El  felejtnek  minden  gondokat  (PhilFl.  102). 

[Szólások].  Magokat  elfelejtflk,  bámulok :  exst^itíci  PP.  El 
felelted  magad:  de  curru  delapsus  (Decsi:  Adag.  100).  Eer  vágás, 
vigaság,  legyenec  most  szép  lakodalnioc,  istenedet  s  magadat 
ióllehet  el  ne  feleicz  (CHs.  A4). 

elfelejtés :  oblivio  C.  vergessenheit  PPB.  A  szegényről  nem 
lé.szeu  elfelejtés  (Illy:  Préd.  1.219). 

elfelejtetlen :  inobUtns  MA. 

felejtten-felejt :  [celeríter  obli\Tscor;  schnell  vergessen]. 
Felelten  teleitj,  a  mit  tudot-is  (&egl:  Japh.  91). 

föl-felejt :  [patíbulo  suspendo ;  hangén],  H  ne  szökj,  mert 
hígyed,  hogy  felfelejtenek  (Gvad:  RP.  VI.  cikk). 

[Felejtés] 

gond-felejtés.  Gond-felejtés,  pihenés:  *aberratio,  avoca- 
mentum  a  dolore  WF. 

Felejtet :  [oblivisci  facio ;  vergessen  machen].  Búját  itallal 
felejtetni ;  anímo  molestias  viní  haustu  *abigere  WF. 

el-felejtet:  c«  Bflnősse  hágom  magamat  mend  azokbanis, 
kiket  az  pokolbeli  őrdőg  en  velem  el  feleytetot  volna  (VitkC. 
31).  Minden  teremptet  állatot  feleites  el  velem  (Pázm ;  KT. 
482),  A  bőség  és   úri  állapot  elfejteti  az  istent  (FahSzE.  554). 

[Felejtett] 

esze-felejtett :  [amens ;  töricht].  Kik  az  isten  igéje  nélkfil 
tisztelik  ;iz  istent  azokat  az  írás  esze  felejtetteknek  nevezi 
(Czegl:  MM,  136.  12.  71).  Mi  nem  vagyunk  oly  esze  felejtettek 
(GKat:  Títk.  208.  Ker:  Préd.  18.  Hall:  HHist.  m.170).  Ki-katzag- 
nak  s  mint  éppen  egy  esze  felejtettet  kí-nevetnek  tégedet 
(DeákiI-\  S.  Rhédei  Pál  felett  mondott  oratio  1765.  12). 

[Felejtkéz-ik] 

el-felejtkézik:  [oblivfccor;  vergessen].  Elfelejtkezett:  oblitus 
C,  Valakiről  el-felejtkezni :  *delere  memóriám,  nomen  alicujns 
PPBI.  Szolgájukról  el  ne  felejtkezzék  (MonOkm.  Vin.169. 
1X335). 

meg-felejtkezik :  cv  Ott  kín  ne  hadd  az  aító  kflszőbénél 

.  szóigáddal  a  szemérmes  tisztességet,  meg-ne  felejtkezzél  a  jám- 

borságrúl,   mikor   szemben   vagy  valauielly  méltóságos  kís-asz- 

szonnyal  (Fal;:  NE.    18).  Szüzességekről  meg  felejtkeztek  (Fal: 

TÉ.  643) 

[Felejtöd-ik] 

el-felejtödik :  [in  obliviouem  venío ;  ín  vergessenheit  kom- 
menj.  A  lengyelországi  szófogadatlanságból  való  siralmas  expe- 
ditió  is  elfelejtődött  volna  (Monli-ók.  VIU.172). 

[Felejts] 


811 


NE-FELEJT>>— MEGFELEL 


MEGFELELÉS— MBG-raLELTET 


»12 


ne-felejts:  |memoria;  nriimerund].  Ezeket  liOKy  iram,  nagy 
(,'y;lszt  is  vouyék  rám  és  szürkében  ültüzvén  kiendriil  emlékez- 
vén nefelejcsét  kér\'én  szivit  huzzi'im  oiívedeszvén  maradtam 
Gr.  Zichy  Péter  17Ü1,  ( ÚjMagyarMi'izeum  11.275). 

Felejtsóg :  [oblivio ;  verge-ssenheit].  Feleybségbe  iutnánac 
(HBlt:KriJn.  EI5b.  1).  Isten  el5t  ninczen  feleytségbe:  non  e.st 
in  ublivione  corani  dei)  (Helt:  UT.  S.5).  Meg  irattya  levélben, 
hogy  feleytsegbe  ne  mennyen  (Ver:  Verb.  Szót.  27). 

esze-felejtsóg :  (amentia;  torlieit).  lísze  felejtségbfil  csele- 
kedte a  azt  (CSzegl :  MM.  215).  Hogy  nem  vadulod  praecepto- 
rodat  esze  feleitséggel  (291).  Nem  hiheti  oly  osze-felejtségét 
(Sámb:  3Fel.  104). 

FELEL:  1)  respondeo  MA.  ant\vorton  PPB.  Mykoron  az 
barátok  kérnének  nemy  zekeret,  balgatagol  feleliiala  nekyk 
(EhrC.  157).  Feleluen  monda:  re-^jiondens  ait  (Béc.siC.  17).  Az 
ydSben  tieleleenek  ueekyk  az  )Ta.sth\vdok  kézzel  (JordC.  391). 
Ky  nem  felelee  hwneky  bezedet :  ((ui  non  respundit  ei  verbum 
(4U2).  Felette  (ígyj  ottan :  tj-ztőlendew  atyám,  nem  mondottad 
ennek  elette  lÉrdyC.  :i;i9j.  Felette  (ígyj  ottan  es  monda  nagy 
fohazkoda.s.'vil  (339b).  így  felelnek  reaya  (VirgC.  ö2).  Bodogsago.s 
zent  Fereiicz  .sémit  neki  nem  felel  vala  (87).  Ennenmagha  reaya 
felel  es  wgy  mond  (Ér.sC.  138).  És  felelvén  ,Je.sus,  monda  nékik 
(Pázm:  Préd.  21).  Tanullyunc  Moysesbül  felelnfinc  (ívűn:  Post. 
1.492).  JonáHiak  hogy  az  ö  beszéde  bé-nem  tellyesittetott  volna, 
a  feleltetett:  a  meg-téröktül  nem  tagadtatik-meg  a  botsánál 
(Martonf:  SzHLst.  73).  3)  Felelek  felíle :  .spondeo,  Hde  jubeo ; 
sich  verbürgeu,  fiir  etwas  gntstehen  PP.  Hanemha  felelsz  felőle' 
*nisi  caves ;  valaki  feWl  felelni :  *.s«perstitem  esse  aliciii  PPBl. 
Az  jobagy  felwl  mind  feyeyg  felele  (ItMNy.  11.113).  Gsa.szar 
leaiiya,  téged  elveszlek,  en  felelek  arra  (GsomaC.  121).  Az 
attyok  Koknak  terhet  magokra  vehetik,  es  felelhetnek  fol6lek 
(Ver:  Verb.  100).  Mi  nem  felelihik  fehlle  (RiikGy:  I>ev.  259). 
Felelek,  meg  adod  magadat  (Megy:  tíJaj.  1127). 

ISzólásokJ.  Oka  én  nem  voltam  ;iz  eretnekségnek,  kit  az  én 
peresim  fejemhöz  felelnek  (KMK.  IV.193). 

be-felel :  (respondeo,  causam  dico ;  ímtworten,  sich  vorant- 
worten).  Helyesen  bé  felel  a  tíSrvénynapon  (Csiízi:  Tromb.  499. 
Kr.). 

befelelés :  dicaeologia  C. 

ellent-felel :  (obloijnor  ;  mderspredien].  Myndenkort  ellent 
felelwala  (Elir(,'.  33 1.  .lay  nyaualyas  ember  te  ky  vagy,  ki  ellene 
felelz  :iy.  vristennek  (Komj:  SzPál.  78.  Ver:  Verb.  194), 

hozzá-felel :  (re.siHnideo,  causjun  dico ;  antívorteu,  ontgeg- 
nen].  De  gyann  i«3rrel  hozzá  felelhetfmk  ittis,  az  gonosz  bordá- 
ban szőtt  emberhez  (Pázm:  Kai.  417). 

meg-felel :  1)  respondeo  C.  antworten  PPB.  Irií^sal  megte- 
lelek :  rescrÜH)  C.  Megfelelni  az  ellenveté.sekre :  diluere  *objecta 
PPl.  Mogh  felelílk  hónap:  respondebo  cra.s  (JordC.  lOö).  Felely 
énnekem  arol  meg,  lujgi  mit  er  atte  iozagod  (VirgC.  98).  Felol- 
lyenok  meg  .-iz  kerd(íe.sre  lÉrdyC.  598b).  Kiáltozíüiac,  de  semmi 
.szózat  nem  vala,  sem  pe<lig  ki  megfelelne  nékiec  (MA:  Bibi. 
1326).  Minek  nlöttS  innel  tovab  lepiein,  egy  ellen  vetésre  akarok 
meg  felelnem  (Lépl^'ük.  II.21t')).  Mog-kell  fi  kegyelméuee  hát 
felelni  (Czegl:Japh.  25).  A  kérdónec  felelly  meg  édesdeden 
(Com:  Jan.  200).  Minden  kérdé.seit  majd  mog-sein  felelte  (Kóuyi: 
HKom.  53).  3)  (rcíiKjndeo ;  entsprei'henj.  Szavának  tettében 
nieg-fulelni :  die  redő  mit  der  tat  beneisen  Adánii:Spr.  192. 
Betsiilotinek  meg  felelni :  *(lignit.Htem  tiieri ;  megtelelni  ember- 
ségének :  *con<tare  suae  linmanitjiti  PPlil.  Inczédinek  ha  volna 
anynyi  olméjo,  mellyel  meg  tndna  felelni  azhivatalnak,  jó  volna 
(RákGy:  Lev.  241).  Megfeleltünk  mi  annak,  az  mit  az  své- 
deknek Ígértünk  volt  (2(i9).  Az  újvári  extractast  látjuk,  Uécsei 
magának  is  használ  vele,  ha  emberül  felel  meg  pariuicsolatunknak 


(271).  Nem  felel  meg  kötelességének  (FahNU.  308).  Még  meg- 
felel szivem  istenemnek,  bátor  erszényem  ne  érkezzék  adoasá- 
gimmal  (285).  Élőre  ki-ne  hiresitsd  szándékodat,  hogy  utóbb 
szégyent  ne  valy,  ha  meg  nem  felelhetirz  ígéretednek  (Fal:  UE. 
373).  Ne  becsüld  mindjárt  nagyra,  a  mi  pompával  kezdődik, 
mert  vélte  felel  meg  vége  (Fal:  BE.  011).  S)  (adveraario  noo 
cedo,  aequo ;  seineii  maiin  stehen,  gewaclisen  seinj.  Felelj-meg 
azoknak  a  kik  kihínnak,  vagy  feltesznek  veled :  res|x>nde  iis  a 
i|uibiis  *provocere  PPBl.  Valakinek  megfelelni :  jemaiiden  sich 
his  gesicht,  ziim  fecbten  slellen ;  én  neked  mindenkor  megfelelek: 
ich  bin  dir  allezeit  gewaclisen  (Adámi :  Spr.  192).  4)  (siKiiideo ; 
sich  verbürgenj.  Maga  clvéltében  boldog  lehet,  de  ki  felel-meg 
tekintetiriil  és  bUteületirül  (Fal:  UE.  420). 

megfelelés:  1)  ras-punsio  MA.  antwort  PPB.  írással  való 
megfelelés:  re.scriiitum  C.  Ha  kezdgyük:  ime  megfelelése  (llly: 
Préd.  1130).  3)  [con.servatio ;  erfüllung).  Fenyegetésével  azokta 
ingatni  az  6  tLsztiSknek  meg  felelésére  (Ker:  Préd.  447). 

öszve-felel :  [disputo ;  eimmder  antworten,  disputíreoj.  Pró- 
bára kelének,  üszve-felelének,  nagy  sokat  egymással  Sk  véte- 
liedének iRMK.  V.168). 

réá-felel:  1)  assono  C.  [harmonireiij.  3)  (spoiideo;  sich 
verbürgenj.  Az  b;issa  reia  felelt  es  meg  eskewt,  hogy  kyi  luen- 
giarast  embert  kewldenie,  mihelt  bir  j6ne  (LevT.  152  RMNy. 
in.56).  Reá  felelek,  hogy  kfilómben  sem  találod  (Pázm :  Kai.  a2. 
Apafi:  Vend.  29). 

vissza-felel.   Visszafeleló  szózat:  echó  (Káldi:  Bibi.  Sap. 

17.  18    Krj. 

Peleldégél :  responso  MA.  ziunickantworten,  widerreden  PPB. 
FeleldegélS :  r3.s|)on.sator  MA. 

Felelés :  responsio,  dica  C.  das  antworten  PP.  Felperesnek 
valakihez  való  felelése:  *actio  actorLs  PPl.  Meg  monda  fráter 
Ylyesnec  feleleset  (EhrC.  IB). 

Felelet :  responsum  C.  MA.  ant^vort  PPB.  Kétséges  felelet, 
nem  egész  felelet :  *medium  responsum ;  maga  mentó  felelet : 
apológia  PPBl.  Elueueue  feleletyt  fráter  Benialdnac  (EhrC.  15). 
Felelet  vévén:  resiionso  accepto  (MünchC.  17).  Feleletit  veth 
az  angyaltwl  (JordC.  742).  Hogi  hallá  ez  zentatyaiutk  feleletit, 
elcbodalkodek  (VirgC.  80).  Semy  feleletit  reea  uem  tűnek 
(ÉrdyC.  547).  Chwdalkoznak  wala  az  o  b<ilche.seghen  ees  fele- 
letlijTi  (PozsC.  20).  Injmar  az  isteni  feleletnek  helyéhez  nem 
mes-isze  valanak :  haud  procul  oraculi  sedo  aberant  (Forró :  Curt 
145).  Soviüiy  felelet  (GK;it:Titk.  289).  A  ki  a  beszédet  t«ak  felé- 
ben érti,  tellyes  felelettel  niilssiit  nem  adhattya  iFal:  UE  377). 

Felelget :  responsito  MA.  oft  antworten  PPB.  Felelgeti :  re- 
sponsator  MA. 

még-felelget :  resi>oiiso  C. 

Felelő :  (?)  Valaki  az  elmiilt  vá.sárlielyi  gyűlés  után  Imt 
felelővé,  az  megbüntettessék  (ErdTfirt  12ÍI7).  Az  égetőknek, 
orgazdáknak,  felelőknek  és  etetőknek  soha  no  legjeii  gratiájok 
(ErdOrszgy.  U.501).  [Vö.  Felelt] 

Felelt :  (?j  Az  gonoszul  élő  embertiket  igazán  megmondják, 
orvokat,  orgazdákat,  felelteket,  tolvajokat  lErdürszgj-.  11.3111. 
(Víi.  Felelő] 

(Feleltet,  ki-feleltet] 

kifeleltetés :  (?]  A  királybirák  elleu  való  panaszoIkcMUioikat 
Ls  értettük,  kik  az  kifeloltetésnek  idején  a  község  közíltt  járván, 
szokatlan  tizetísokkel  terhelnék  őket  i  ÉnlTörtíVd  Il:til4i. 

meg-feleltet :  (in  jtLs  voco,  lege  interrogo  \  ziir  verautivor- 
tung  zielien].  15fi3  esztendőben  feleltettük  meg  a  várost,  és 
ineuiették   magokat  a  gouoiBtevő  emberek  lErJTörtAd.  121). 


Sl:( 


FELESEL— FELLEGEBED  IK 


BE-FELLEG  ESEDIK—E"ENE 


814 


FELESÍHj  :  [obloquor;  widerspieclien,  streiten].  Teis  5 
lea  haduui  hogy  jizokra  mesfelelbc'ii,  vagy  liogy  inkább  csak 
feleseilyen  (Bal:  CsLsk.  39t.  lr;L<is;\l  nem  akarunk  feleselni 
iK;ikOy:Lev.  180).  Xe  felesellyfink  és  no  kaiH)ki(lg)'unk  azon 
(E.\l*rino,  "202).  Ne  merjetek  a  pjipistákkal  ebben  feleselni 
(Veiesin:  Lev.  167.  Gyöngy:  Char.  22). 

Feleselés  :  (disceptatio ;  streit).  Örömest  kegyelmeddel  ei  ríl 
is  felaselést  ncni  indittaiiánk  (MonTME.  V.333). 

TrftT.TTO  PÖIiHÖ  ifíhhú  Káldi:  Bibi.  288.  Illy:  Préd.  I.l. 
Hall:  Paizs.  120.  Com:  Jan.  10.  foU/hő  l'>ank:  HasznK.  40.  Zvon: 
Paxt.  1.23.  Land:  UjSegitx  1.2.  Bíirna:  Isk.  213.Tlialy:VÉ.  1.394): 
nnbes  C.  wolke  PP.  Fúlhó  nélkül  való :  innubis  C.  Homály  es 
feelliö:  ealigo  (JordC.  859).  MykSron  az  egh  felhi'iieel  kyl 
vagyon  (ÉrdyC.  469).  Nap  nugat  felül  felli5t  láttuk  lio^  támad : 
videritis  nubem  exorientem  ab  oecasu  iSylv:  UT.  L104).  Még 
mikor  szállana,  imé  fényes  ftilyhí  köriil-fogá  íket  (Piizm:  Préd. 
409).  Vyz  neköl  való  fSlyliőknec  neuezte  (Mon:Apol.  346).  Az 
lágy  fi5lyh5kls  engemet  biztatnak,  mert  Iá  hogy  chak  immár 
ess5ben  állanak  (Zrínyi:  ASyr.  54).  Az  irigységnek  minden  fel- 
hője elszéle-atetett  (Hly:  Préd.  11.79). 

Felhőcske  :  nnbecula  C.  wSlklein  PPB.  Tsak  fSUiRtske,  tsak 
egy  kLs  burliutska  ez,  mely  r5vid  űdűn  el-oszol  (GKat:  Válts. 
IL41).  Tsak  egy  kis  felyhfitske,  mindjárt  elmúlik  (Kisv:  Adag. 
269). 

IFelhöd-ik) 

meg-felliödik.  Meg  fSlyjSdSm :  adnubilo  C. 

Felhős :  uubilus,  nubilosus  MA.  wolkicht,  triib  PPB.  (KNagysz. 
1613.  D8.  1621.  J.  KCsepr.  1626.  D8). 

rPélhősit] 

még-félliösít :  (nubibu.s  obduco;  umwölken].  Satumus  az 
eget  megh  fSlhöseteneie,  es  fagilalnaia,  de  Juppiter  nem  haggia 
azt  miuelnie  (KBécs.  1572.  kij). 

Felhősöd-ik.  Felhfisődik  az  fld8:  eaelum  *nubibas  ubdu- 
eitur  \W. 
Félhötelen :  innubilus  MA.  ohue  wolken,  klar  PPB. 

Felhőz :  [expUco ;  entwickein  ?]  Ha  ebbSl  való  az  traditio, 
ebből  kel  nyomozni  annak  igaz  voltát,  nem  masmman  fSly- 
húzni   íundamentomat  (Pécsv:  Fel.  534). 

FeLhőz-lk :  nubilor  Kr.  [sich  umwölken].  Szomorú  homályai 
felhőzik  homloka  (Gyöngy:  Pal.  4). 

Felhőzet :  nubilum  MA.  [gewölk]. 

FÉLIiEG,  FÖLLEG  (fdlyeg  Pós:Igazs.  L375.  föllyfg 
MA:  Bibi.  1.220.):  nubes  C.  wolke  PPB.  Nem  egyaránt  dörög  az 
ég,  minthogy  nem  mindenkor  egyformán  ütődnek  egymásba 
öszve  a  fellegek  :  dissimilis  crepitus  fit,  ob  dissimilem  *impac- 
tionem  nubium  PPB.  Mikoron  fellegeket  fen  erősseit  vala  (DObrC. 
407).  Mikoron  oli  tizta  volna  az  (ég),  hogi  csak  egi  kicsin  felleg 
sem  volia  raita  (DebiC.  189).  Felleg  nagyon  w  labay  alath  (KulesC. 
28).  Az  én  iyemet  helyhesztetem  a  fellegbe:  arcúm  meuni  ponam 
in  nubibus  (Helt:  Bibi.  ID3.  Kár:  Bibi.  1.636.  MA:  Bibi.  IV.239J. 
Hisz.szé  ennyi  bizonyságok  felleginek?  (Czegl:  MM.  181).  F'elleg 
a  fenn-levegéstől  (GKat:Titk.  1120).  Bánátinkat  neveW  teliegek 
(ThaIy:Adal.  L58).  Itt  várjuk,  hogy  hová  fog  vetni  bennünket 
a  felleg,   valamint  az  israelitákat  a  pasztában  (Mik :  TörL.  55). 

Pellegecske :  nubecula  C.  wölklein  PPB.  A  nagyob  felle- 
getske :  imbecula  major  [csillagcsoport)  (ACsere:  Bic.  101). 

Félleges :  nubilus,  nubilosus  C.  wolkicht,  trüb  PP.  Felleges 
az  idő:  *uubilat  aer  PPl.  Főileges,  homályos  idő  (Com:  Jan. 
12.  Felv:Schí5al.  46). 

Féllegeséd-ik :  nubilo  C.  [sich  umwölken]. 


be-fellegesédlk : 
írók.  XVIII.(M). 


c«  Egészen   liefellegesedett  az  ég  (Mon- 


Féllegz-lk  :  nubilo  vei  nubilor  PPl.  [.sich  umwölken].  E^elleg- 
zik:  iu  nuhes  engitur  ai'r  PPBI. 

be-fellegzik :  cvj  Minden  apró  kőd  ha  alá  tart,  megtisztul, 
ha  penig  fel  tart,  he  felleg.szic.  (Cis.  G4). 

Fellegzet:  nubilum  MAI.  [gewölk]. 

FEN  (fenik  ACsere:  Enc.  210.  /(n-kővetske  Mad:Evang. 
360.  ftnx/i  Csi'izi:  Síp.  55):  1)  acuo,  allido  MA.  schíirfen,  wetzeu, 
spitzen  PP.  Nem  gondolok  vele,  kiral  fennie  kargiat  (Kák:  Ast. 
3).  Fenik,  köszörülik  (ACsere:  Enc.  210).  2)  fconfi'ieo,  perungo; 
einreiben,  anstreichen].  Hegedűs  vonóját  gyantával  feni  (Thaly: 
VÉ.  11.121).  Szin-hányó  kendővel  fényi  rút  orezáját  (Csúzi:. Síp. 
55).  Azért  áztat  zsírral  végtfll-végig  kente,  a  kormos  bográcsot 
osztán  hozzá  fente  (az  inghez,  Gvad:  RP.  76). 

[Szólások].  A  disznó  fogait  feni:  *exacuit  dentes  sus 
PPBI.  Fogat  fennek  vala:  di.s.secabanhir  (Fél:  Bibi.  187).  Az 
ördög  rám  fogat  fent  (Thaly:  VÉ.  I.I30).  Azon  fenték  nyel- 
veket, hogy  (Kái- :  Élei.  1.40).  Élesben  fenic-é  nyelveket  az 
kigyónac  fuláukjáuál  (MA:  Bibi.  V.64). 

ki-fen :  spículu  C.  [spítzenj. 

ken-fen :  imctito  PPl.  [beschmieren]. 

[Szólások].  Ne  kend,  fend,  őiLszinte  tanetz  (Mel:Préd.  111). 
Hazugságát  mentegetni,  kenni,  fenni  (Bal:  Csisk.  142).  Gyűlöl- 
séges, iszonyatos  vétkeket  kéne  fene  az  hívekre  (Pázm :  Kai. 
224). 

még-fen :  exacuo,  aculeo  C.  schiirfen,  wetzen  PPB.  Elöl  meg- 
fenem :  praeacuo  C. 

mégfenós :  exacutio  C. 

Fenét :  [ungi  curo ;  .salben  lassen].  A  kik  a  betegek  környül 
forgódnak,  azok  dolga  volna,  hogy  kenetnéjék  és  fenetnéjék 
testüket  (TehEvang.  IL841). 

Fent:  acutus  MA.  geschiirft,  gewetzt  PPB.  Minden  éppfllet 
nélkül  való  fent  kérdéseket  támasztanak  arrúl  a  titokról  (Pós: 
Igazs.  L605). 

[Szólások].  Fenén  f  e  n  1 1  boszniai  kasza  (Csúzi :  Tromb.  45. 
Ki'.).  Ollyan  foga-fent  dlstínctiot  nem  ismer  (Pós;  Igaz.s. 
377). 

FENE  (féné  PeerC.  39.  feenebhek  Nagysz.  68.  fenee  SándC. 
7.  /éne,  fene  Mel:  Szján.  247.  fénye  ElsztT:  IgAny.  52.  fmyeki- 
dőm:  interminor  C.  /isni/fkedés  Zvon:  Post.  L922):  1)  efierus, 
immaiiis  C.  ferus,  feralis,  taeter,  trux,  truculentus  MA.  wíld, 
graulích,  grausamlich,  scheusslich  PP.  Nem  hogy  emberhez  ille- 
nék, sőt  ellenben  fene  kegyetlenség :  non  himianit;is,  *imo  sae- 
vitía  e.st  PPBI.  Nem  menekethetykuala  fene  gyewlhewtsegetewl 
(EhrC.  146).  Fene  ember:  homo  aasterus  (Münch.  155).  Fene 
chodanakh  varasa :  expectatio  sígnorum  terríbilium(RMK.IV.271). 
Féné  habwrwsagh  sokh  eghazakath  puszleitot  el  (PeerC.  39). 
Fenee  orozlanok  (SándC.  7).  Egy  nagy  fene  sarkmiy  (TelC.  278). 
Paztor  nekywl  való  baran  ky  feel  a  fene  farkíisnak  zaiatol 
(WinklC.  114).  O  kegótlen  fene  haragos  kémen  vad  (NagyszC. 
66).  Az  gonoz  fene  Vyd  yzth  vezte  kőztök  (ÉrdyC.  398b).  Fene 
es  kemény  bezedekel  prédikál  vala  (VirgC.  46).  Ragattatek  fene 
zehiek  mya  (RMNy.  11.26).  Tenghemek  fene  babai  íSylv;UT. 
IL135).  Ez  fene  ember  leszen:  hic  érit  ferus  homo  (Helt:  Bibi. 
LG).  Vad  es  fene  tekentetüec  valánac  (Helt:Krón.  14).  Fene 
képpen  viuának  (91).  Pokol  fene  bika  szarvon  kötve  vala  (Ilosv: 
Toldi  3).  A  fene  tatárok  (54).  Ördögnek  kemény  fene  mérge 
(Bom :  Préd.  78).  Fegy  meg  minket  uram,  de  ne  fene  haragod- 
ban (619).  Fene  indulat  (Tel:  Fel.  121).  A  szelídek  fenékké,  a 
tsendesek  haragosokká,  a  mértékletesek  bujákká  lesznek  (Pázm : 


815 


FOLYÓ-FENE— t-ENESÉGÖ 


IFENÜL]— VlZ-KENÉK 


816 


Préd.  224).  Az  fene  tigru  (Zrínyi  1.55).  Két  fene  tó  meg  sziiba- 
dult  (75).  Nem  fenéh  ennél  az  oroifflláii  (88).  Üe  mi  vagyon 
fenéb  iszonyú  medvénél  (11.104].  Erdei  és  fene  (5l(rík  t  urn.s  syl- 
vastri-f  et  fori  boves  (Com:  Jaa  ifi).  Fene,  vad  ternié-szetfl  (199). 
Foetur  taeter,  der  gestank  Kriiulii'h,  az  bíiz,  böd(Vss(;(;  fene  Ited- 
vetlen  (Coni :  Vest,  11).  KfinySrfigy  előtte,  ha  valamint  meg  száiuia, 
szollal  sirá.soddal  fene  vas  eluieye  liozuUl  ha  meg  lágyúln.'! 
(lllyef:  Jeplit;!.  31).  Kik  az  5  fene  nyelveket  niegszeliditlietik, 
azok  tfiltbetik  bé  szájokkal  az  iiton  tSrvényét  (Matkó:  IK'sák. 
279).  A  mi  leg  gyűlöltebb,  leg  fenébb  elleiLségiiik  (Mogy:  (j,)aj. 
rV.7).  A  nőatén  mindenkor  fenébb,  s  kegyetlenebb  a  biiunél 
(Mlfk ;  VKert.  V).  Az  oniszlán  fene  és  kegyetion  ((J4).  Fenén 
fent  boszniai  kasz^  (Csúzi :  Tromb.  45.  Kri.  !í)  gaiigraena,  car- 
cinoma  C.  M.\  lardniis  MAI.  |>liagedaeiia  PPl.  krelw  Posti;  Nom. 
80.  wurm  Nom.  73.  fául  fleiseli,  wild  fieisch,  krf'b.sgescliwíir 
PP.  Fene  seb:  cancer  Com:  Jan.  fiO.  Tostfim  nagyon  kéiizatik, 
fenő  farkasnak  .seWvel  gyílttretik  (RMK.  Ml).  Fenéről  auagy 
rotbadasriil  való  oniossag  (Frank:  Ha.sziiK.  34).  Az  tagot,  melire 
az  fene  e.s.sik,  szükség  el  vágnunk  (Fél:  Tan.  319.  Fél:  Bibi. 
n.ll7).  íme  ki  oldoztam  fene  őtte  seljemet,  kit  csak  te  gyógyít- 
liat.sz  (Balas-sa:  Ének.  (53).  Fene  médgyára  mászkál  a  kálvinisták 
tévelygése  (Mad:  Evmig.  570).  A  csúz,  a  fene  az  álladról  a 
hiist  éppen  megette  (TitkRiíz.s.  293).  A  melly  sebre  reá  esik 
a  fene,  elfiszSr  azt  érzéketlenné  teszi  (TKis:Pan.  29).  A  bor- 
bélyok erís  szerszíimokkal  51ik-meg  a  fenét  az  ember  testében 
(DKal:  Ker.  238). 

folyó-fene :  [cancer,  carcinoma  ;  krobs].  Meg  gondold,  hogy 
folyó  fene  ellen  vagyon  ez  a  sfitőgetés  (Hal :  CsLsk.  150). 

holt-fene :  gmigraena,  pustula  PP. 

Peneked-ik :  interminor  C.  infen.so  MA.  comminor ;  groll  auf 
eineii  liaben,  anfeinden  PPU.  Amazokat  vaksjigokban  liagya 
tenelyegni,  dfihískedni  es  fenekedni  (Boni:  Préd.  412.  Boni: 
Ének.  202).  Kic  kergetic  életemet  es  reám  fenekednec  (MA: 
Bibi.  V.17).  A  'zidrtk  fogok  tsikorgatásával  fenekedtek  ellene 
(Pfaii:  Pléd.  123).  Az  tímétora  fenokodgyenec,  és  azon  való 
boszu  állásra  igyekezzenec  (Zvoii :  Post.  I,()9)  Ezekre  fenekedik, 
hogy  az  propliétákra  támad  (Toln:  Vigaszt.  Elflb.  6).  Sem  felet- 
téb  való  kemény  indulattal  nem  fcíiiekedic,  .szitkozídic  senkire: 
nec  vehementer  invehitur  in  qiienquam  (0)m :  Jan.  198).  Vala- 
kire imoz  vagy  amaz  dologért  fenekednek  (KoniAr:  Imáds.  7()). 
Az  oktalan  állat  ha  iiig(<reltetic,  S  is  fenekodic  (Prág:  Serk.  Fii). 
A  tlibbi  nagyon  is  iiiveliálcídni,  fenekedni  Ls  kezdett  vala  (Szál : 
Krón.  494). 

Penekedés  :  freniitus,  infostatio,  comminatio,  in.sectatio  MA. 
braiLsimg,  ilroluiMg, sclieltung  PP.  Szertelen  fenekedés:  immauitas 
Com:  Jan.  199.  A  farisaeasok  és  papi-fejedelmek  fenekedé.sétfli 
sem  tjirtottak  (Piizm:  Préd  472).  Anya  szent  egyliji/jit,  ez  illyeu 
farkasoknac  fbnyekedé.se  ellen  oltalmazzji  (Zvoii :  Po.st  1.922). 
Ezek  is  bizonyítják  az  fi  fenekedé.seket  (MoiiTME  V.437). 

Fenekedő :  infastits  C.  infeiisus  MA.  eraiimt,  feiiidlieh  PPB. 

Penólkéd-ik  :  saevio  (wiiten).  Mv  roimic  kezdet  (enélkédni : 
in  nos  i'oepit  .saevire  (BécsiC.  79.  152). 

Feneség :  feritiis  Kr.  [wut,  grau.snmkeit].  De  maga  ezeket 
tóuén  sem  engeztollietécineg  o  mefTenec  fenésogét :  ferocilatem 
ejus  [lectoris  (BécsiC  14 — 15).  Az  farkasmik  feneseget  meg  eliuite 
(VirgC.  54).  Nagy  feneséggel  rejíioc  roliana  (Holt:  Krón.  159). 
A  természettel  ellenkezA  bolond  feneséget-is  diit.sú.ségas  jónak 
tartotta  (Pázin:  l'réd.  375).  A  tigris  feneséggel  mindeneket  fellyfil 
múl  ((Join:  Jan.  45).  Bj-doi  feneség  .szivemben  induljon  (PhilFl. 
7ü). 

Feneségés :  [ferocissimus ;  wiltend,  grausaml.  FeiiesegAs 
orozlanok  (ÉrsC.  30). 

Peneségü:  cv  Feneseghw  farkiusok  (ÉrsC.  3(i). 


IPenül) 

el-fenül :  (in  gangraenam  abire ;  krebsartig  werdenj.  Az  úy 
seb  kSnnyen  gyógyul,  a  rothadá«ra  meueudS  el-feafil  (Fal:  NE  5). 

neki-fenül :  [atrox  tío ;  ivütend  iverden).  Valahol  kit  bennek 
kaphatnáiL'ik,  mind  leviigjj'üí  vala;  annyira  neki  feniijölvea  (igy|, 
hogy  a  kiket  magok  a  generálisok  meg  akarnának  is  hagyni, 
alig  olt-ilmazbatiiiik  meg  tóltik  (Szjil:  Krón.  174). 

PííNÉK :  1)  fundus  C.  grand,  boden  PPB.  Fenekétfii  fogia : 

funditiis  C.  Fenékig:  funditus  MA.  Fenekestíl  fenékig,  egészen: 
funditas  MA.  PP.  Fenekét  kiiitílm:  fiindum  exciitio,  eximo  PP. 
Kövi  halatska,  melly  a  fenéken  hever:  fundulus  PPl.  Zarraz 
lábbal  a  teugéniec  fenekét  i;inian  alL'il  méiiénec :  fundtiin  maris 
perambulandü  (BécsiC.  18).  Tenger  feneke :  profundimi  maris 
(MünchC.  47).  Immár  harniadzer  vetevtte  vala  fel  az  vyz  az 
.sorort  az  kwtnak  fenekerowl  (MargL.  133).  Tartateek  ez  ale- 
xandor  vr  némely  toromnak  fenekéén  nagy  v;Lsbaii  liarom  egez 
eztendeygh  (185).  A  veremnek  feneke  (BodC.  14).  Az  tfimlJcz 
fenekére  bocsássatok  (ÜebrC.  1R7).  Pocolnao  feneke  (429).  Pokol- 
nak feneke  (JordC.  274).  Temlecznek  alsó  feneke:  intinius 
earcer  (764).  Az  viznek  fenekén  iar  vala  (VirgC.  108).  Feldnek 
feueky:  fiindanient-'i  orbis  terranim  (KulcsC.  29).  Ziles  feuekw 
pohár  (KMNy.  11.88.  Itadv:  Csal.  11.9).  Nám  az  feneken  sem 
liadz  benne  (Decsi :  Adag.  289).  A  magok  erStleaségének  alsó 
fenekériil  fel-emeled  (Pjizm:  KT.  430).  A  miLst  fel  fórja,  éa  ki- 
hánnya,  valami  rútság  a  hordó  fenekén  találtatik  (Pázm :  Préd. 
231).  Ha  meg  Wnúlt,  ha  ágy  feneken  heverő  kór-beteg ;  eggyütt 
kell  tiínii  (239).  A  fekete  főid,  mellyben  a  borozda  feneke  kSvér, 
igen  jó  a  veteményeknek  (ACsere:  Enc.  26S).  Vassal  keresik 
fenekét  aknának,  ezüst  és  arany  kincsS  bányáknak  (Szentiii: 
TFiú.  21).  Ijitor  ellenségünk  olly  nyilast  tehet  szivünkén,  hogy 
szinte  fenekére  lás.soii,  és  leg  méllyeb  titkainkat  ki  fakaszthaiwa 
(Fal:  VE.  472).  2)  [pars  pastica;  hinterteilj.  Totaf,  homlokon 
valü  eke.sségh  vala  az  .sidokiiak,  ez  ékességben  hatul  az  feneken 
gomb  vala  (RMNy.  11.49'.  Knljaii  kurta  as  duik  a  bal  fenekéig 
^r  vala  (SalMark.  3).  S)  [palii.»,  liiliim ;  morast].  Méta  vádit  ad 
locum  qui  fenek  vocatiu-  1269.  (CodPatr.  1.41).  Vallis,  quae 
Fenektn  nuncnpatur  (1291.  Knauz).  Possessio  Eghaza.sfenek 
1351.  (ZichyC  11.421).  Poss.  B<!lfenek  1351.(447).  A  KLs  Andris 
szigetté  balkányi  fold ;  a  sziget  alatt  egy  fenék  van,  ,iz  liatár 
(BékHajd.  11.253).  4)  [basis ;  postameut).  Az  álló  képet  az  oeB- 
lopra,  álló  helyre,  lábra,  fenékre  helyhezteti :  super  lutsim  iCom: 
Jar.  168). 

(Szólások).  Fenekéig  ki-iszom:  obbilio  PPBI.  Az  álnok- 
siig  fenékig  ki  keres  bennünket,  és  arrul  végez,  mi  tévfl 
legyen  (Fal:  L'E.  111.123).  V;uinak  a  kik  .«ép  eszek  élével  még 
a  .sziveknek  győkerét-is  által  járják,  és  mint  a  ütemes  rárók, 
szándékink  fenekére  látnak  (Fal:  l"E  377).  Az  eniberi 
teniK'Szet  fenékre  ment  volna  es  semmivé  lőtt  volna  (MA : 
SculL  370).  Nagy  feneket  kerít  beszédinek  (Hall:  HHLst. 
ni.242).  Most  is  asak  az  ágy  f  e  n  e  k  é  t  nyomó  m,  nehezen 
esik  szólanom  (LevT.  11.36,51  A  végbeli  dolgokat  teljességgel 
fenékkel  fordítják  fel  (Monliúk.  VIIL179). 

al-fenék :  [anus ;  der  hintere^  Az  mely  aszszonyi-allat  ked- 
vedet nem  akarja  tenni,  azt  költi  hogy  túros  az  al  feneke 
(SalMark.  ."íi. 

hajó-fenék :  carina  C  siliiÖTxiden  PPBi  Az  Layo  feiieeknek 

ressen  az  vyz  Ijee  megyén  lÉruC  533). 

hordó-fenók :  c.imma ;  fassbudeii  PPB.  PPl. 

sár-fenék  :  caeiium  SK.  Kr.  (morast,  kot).  Sáár  fenek  luijlék 
(Czegl:Eii(Hh.  11). 

víz-fenék.  Gázoltató  hely,  csekély  vfz  feiiéc;  vadum  Com: 
Jan.  91. 


817 


KEMEKES— NAP-t'ÉNY 


NAPFÉNYES— MKG-FÉNYESEDIK 


818 


Fenekes :  fuiHlimi  Ijaboiis  MA.  w.xs  einen  bodeu  hat  PPB. 
A  fenekes  láda  Kolozsiára  [igj]  Kalmár  Lászlónál  vagyon  (Gér: 
KárCs.  m.3ti9). 

Penekest :  [funditus ;  von  grund  ansj.  Oly  nagy  szélvész 
támaszta  az  isten,  hogy  esy  síitor  sem  volt,  az  moly  nieg-állotta 
volna,  hanem  mindenik  fenekest  feldőlt  iTliur?íi:  Lev,  1.182). 

Feneketlen  (/cnekUlen  Born :  Éuek.  373) :  1)  fnndo  cjirens 
MA.  was  keinen  boden  hat,  ohne  boden  PP.  2)  [profundus,  im- 
meusns;  nnergriiiidlich].  Istennek  iteleti  feneketlen  (TelC.  17). 
Ii(!csiilletlen  ki'uhoztatí'uwjd  illetné  azokat,  kik  feneketlen  mun- 
kával, sok  vigyáz;is.s;il,  siralommal  mi  lojink  szállították  az  igaz- 
ságot (Pázni:  Kai.  170).  Istennek  emberré  létéből  legiukább 
ismérszett  az  istennek  feneketlen  boltsesége  (Pázm:Préd.  114). 
Volt  egy  meredek  hegy,  kinek  a  tetején  feneketlen  tó  volt 
(Hall:HHist.  n.304). 

[Szólások].  Ha  eltékozlod  a  mi  morhánkat,  iftjak  kik  látják 
csak  megcsi'ifolnak,  tégödet  mondnak  feneketlen  kasnak  (RMK. 
IV.79.  Thaly:  VÉ.  L419). 

[Fenekl-ik] 

meg-feneklik :  fnndo  adliaereo  Kr.  [anftahren]  zn  boden 
fahrej),  sich  zu  boden  liLs.sen  PP.  1801.  Ha  az  északi  tsil- 
lagti'il  nem  igazgattatnak,  vagy  meg-fenekUk  hajójok  a  fove- 
nyesben,  vagy  megromol  a  kő-sziklában  (Pázm:  Préd.  1189). 
Slegfeneklie  a  hajó  (Com :  Ján.  90).  A  hagymázos  fSben  bokroson 
feneklik-nieg  a  Mondság  iMatkó:  BCsiik.  241).  E  nyavalyában 
igen  meg-feneklik  a  sár  (PP:  PaxC.  283).  A  roszban  meg- 
feneklett, el-siillyedett  (SzD:  MVir.  115). 

FENTEREG  (rentereg  Lép:  PTük.  L123.  129.  Thaly:  VÉ. 
H.213I:  1)  [voluto;  sich  walzen].  Az  ember  lab  nekfil  nem  iar- 
hat,  hanem  chae  fentereg  (Mou :  Ápol.  414).  O  magais  halálos 
sebben  ventereg  vala  (Lép:  PTük.  1.123).  A  gazdagnak  áytaia 
el 'itt  ventérgett  (1.299).  F6ld5u  fentereg  (Gyöngy :  Cup.  9.  Gyöngy : 
Char.  49).  Étel-ital  amiak  méreg,  rósz  asszonynyal  ki  ventereg 
(Thaly:  VÉ.  11.213).  3)  [titubo;  taumeluj.  .Szlameuo\itsnak  is 
lába  térdben  törött,  tsak  a  holtak  között  fel  s  alá  fentürgött 
(Kónyi:  HRom.  125). 

FENTO :  spams  C.  ^L\.  ein  sparr  oder  eine  gattung  pfeii 
PPB.  wnrfspiess  Adámi :  Spracbk.  Fentőszabásn  részetskék  \hó- 
pelyhekéi)  (ACsere:  Ene,  137).  Fentiben  tevék  fejét  jobbitóknak 
(Thaly:  VÉ.  1.151). 

FÉlfYífC'i  Ozor:  Chri.st.  91. >iíe,sb  ThemC.  125.  finie  Szék: 
Krón.  3S.  Mel:Sz,7áu.  173.  ftmts  Boni:  SzJán.  2.  [Isétszer ;  de 
uo.  /tulik]) :  splendor,  fiilgor,  nitor  MA.  radius  PPl.  schein, 
glanz  PPB.  Sok  fényfl :  radiosus  C.  Fénnyel  kitfindőklő :  radiatus 
MA.  Nappnak  fene  (ElirC.  49).  A  napnak  fene  be  ifi  az  ablakon 
(SándC.  2).  A  naplmak  teneh  el  vezeh  (DebrC.  217.  KazC.  49). 
Lstennek  allattyanak  fene  es  dychevsege  (DomC.  308).  Mikor 
az  hod  fenét  kiboczata  volna  (VirgC.  11).  A  hod  nem  agya  az 
ew  fenét  (Pesti :  NTest.  101).  A  napnac  telliessigel  el  fogia  finie 
a  tiszta  egón  (ÍSzék :  Krón.  38).  A  meniflto  kii  fenie  (Mel :  Szjáu. 
51).  Fénnyel  tündöklő  neved  (Zrinji:  L41). 

nap-fény:  radiiLs  C.  [sol  calidus;  sonnenschein].  Az  ho  a 
nap  fenén  meg  nem  maradhat  (TelC.  84).  Az  ideS  az  napfentől 
ine^  viIagos.sol  (PeerC.  214.  DomC.  11).  Az  nap  fen  fenlik;  ha 
nem  fenlik,  nem  nap  fen  (Ozor:  Christ.  91).  Az  nap  fintis  be- 
fSdik  (Pázm :  Kai.  304).  Azt  az  igét,  mely  az  isten  szaiabol  zar- 
mazic,  nap  feniftl  helheztetic  (Zvon:  Osiand.  8). 

[Szólások].  Délszinben  lév5,  napfénynél-is  világo.sabb  dolog 
(Misk:  VKert.  424).  Ki-tudódni,  nap-f ény re  jőni:  *erum- 
pere  ex  teuebris  PPBI.  Mái-  mindenek  nap-fényre  jöttek,  mi 
haszna  néki-is  tagadni?  (Hall:  HHIst.  11.233).  Nap  fin  elot 
fut 0  baglyok  avagy  puppeneveríik  (Alv:Itin.  172).  Bujdokik 
a  bagoly  a  nap  fény  előtt  (GKat:  Titk.  350). 

JI.    SIELVTÖRT.    SZÓtAk. 


napfényes  :  (aprieu-s,  calidus ;  somiig].  Időnk  tiszta  és  nap- 
fényes volt,  de  már  fogas  kezd  lenni  (Monlrók.  XVIII.72). 

szem-fény :  pupilla,  pupnla  C.  pupilla  oculi  MA.  augstem, 
augaiifel  PPB.  (Mel:  SzJán.  18).  A  .szem  fejéribe  nlő  és  alioz 
ragadott  .szem  fény,  tűkíir,  melly  az  eleiben  vettetett  dolgoknac 
képeit  magában  vészi  (Com:  Jan.  47).  Beesett  arczája,  elaludt 
szeme  fénye  (Fal:  NU.  316). 

[Szólások].  De  isten  szemeknek  az  fényét  elvette  (Zrínyi  IL40). 
Őriz  meg  engem  ment  zemődnec  finnit  (DöbrC.  33).  Meg  ei"ze 
mykeppen  w  zeme  feneth :  custodivit  quasi  pupillám  oculi  sui 
(KulcsC.  177).  Oculis  cai-ins:  sz5m5m  fényét  sem  szeretem  vgy 
(Decsi :  Adag.  346).  Szem-fény-alá  veti  minden  gyalázatos  kisseb- 
ségeket,  hogy  pironkodgyanak  (Pázm :  Préd.  15).  A  ki  lélek- 
vesztő karomlasit  szem-fény  eleiben  hozná,  böcsüUetes  köszö- 
netet venne  az  calvinistáktul  (Pázm:  Kai.  420). 

verő-fény :  sol,  solis  radii ;  die  strahlen  der  sonne  PPB. 
1801.  Valamit  a  verő-fényre  ki-temii :  *exponere  aliquid  in 
sole  PPBI.  Az  verSfenben  ki  az  ablacon  be  io  (NádC.  22.  Frank : 
HasznK  23).  Egyiptomban  a  'zidók  házainál  fényes  verőfény 
világoskodott  (Pázm :  Préd.  10).  Verflfényen  fllnec  (MA :  Scult 
18.  Land:  UjSegits.  n.56).  Szerdán  fogas  verőfen  íKCsepr.  1626. 
E4).  Délután  estve  feléig  verőfény  szolgált  ("Monlrók.  XVin.l2). 
Élek  a  mint  élek,  kivetem  hasamat  a  jó  verőfénynek  (Thaly: 
Adal.  L236). 

[Szólások].  Az  el-temettetett  apostoli  tudományt  8k  hozták 
újonnan  verő-fényre  (P;izm :  Kai.  744). 

[Közmondások].  Az  esőt  verőfény  szokta  követni  (Kisv:  Adag. 

54).  Az  esc5t  verőfény  követi,  így  czivódást  barátság  (97). 

verőfényes :  [apricus ;  von  der  sonne  bescliienen).  Verő- 
fényes héjazatlan  helyen :  in  aprico  (Com :  Jan.  207).  Verő- 
fényes időn  szaggatni  a  köpönyeget  (Kisv:  Adag.  262). 

Fényes :  1)  dilucidus,  radiatus  C.  splendidus,  fnlgidus,  ra- 
diosus MA.  glanzend  PPB.  Fényesen :  dilucide  C.  spleudide  MA. 
Fényes  szemek,  kedveskedő  szemek :  lumina  *excitatoria  PPBI. 
Fényes,  jobagio  Zaladiensis  1265.  (CodPatr.  V1131).  Fénes  kőd  : 
nubes  lucida  (MiiucbC.  45).  Fenesen  latna :  videret  clare  (87). 
Az  fene^  kőd  el  fogaa  hwtet  h\V  zömöknek  elolee:  nubes  sus- 
ceptuin  eum  abstniit  ab  ocuhs  eorum  (JordC.  707).  Feene.s  i-wha : 
vestis  spleudida  (834).  Feniős  nap :  sol  Inceas  (DebrC.  55).  Nap- 
nál feniesb  (ThewrC.  125).  Az  seteet  temlecz  nagy  feenes  vyla- 
go.s.-'aggal  bel  teleek  (ÉrdyC.  337b).  Feenes  arany  (511).  Feenes 
cyllagok  (516).  Meg  iegzetetet  ket  zep  fenes  kereztel  (VirgC. 
104).  Fenesben  leznek  az  napnak  fenénél  (120).  Az  ő  öltözeti 
fenesec  lőnec:  vestimanta  eius  facta  sünt  splendentia  (Helt: 
UT.  L5).  A  sas-keselyü  mindeneknél  tényessebben  lát  (Pázm: 
Préd.  134).  Esőben  van  fényös  coronájok  (Zrínyi :  ASyr.  27). 
2)  praeclarns  [glanzend,  hervorragend]  BécsiC.  46.  Johirrel 
vala  fénye-s  (DomC.  32).  Mel  fines  engem  rezegeitő  pohár:  calix 
meus  inebrians  quam  praeclanis  est  (DöbrC.  46).  Az  ev  eletének 
zentsegeet  es  az  ev  kémen  és  feues  myelkevdetyt  meg  irtak 
(ComC.  7).  Meennyey  zent  wdwaraak  feeues  bodogsaga  (Érdj-C. 
567bl  Az  C^risttus  Jesusnak  twudvi-klev  fenevs  euangeliomya 
niegh  ieh^nuen  (Komj :  SzPál.  29).  Isten  hozza  mind  az  luthe- 
ránusokat fényes  ighassághra  (Bal:  Epin.  9). 

.     [Szólások].  Fényes  délben  részegek  (Laskai:  Lips.  265). 

Fényésed-ik :  splendesco,  fulgesco  SL  [leuchten].  Csodalatos 
uelagossag  fenősődek  6  neky  (DebrC.  118). 

el-fény ésédik :  [splendesco;  ergliinzen].  Orcaia  el  fenősődek 
mint  augialnak  (DebrC.  66.  52). 

még-fényésédik :  cvj  Orchaya  ygen  megb  fenesedeth  wala 
(ÉrsC.  33ÜJ.  El  valtoztataa  emien  magaat  ew  előttök  es  meg 
feenesödeek  (ÉrdyC.  458.  Sylv:UT.  L27). 

52 


819 


l^NYESÍT— B-ÉNYUK 


KI-FÉN\'L1K-KENYEGET 


820 


Fényesít :  iiitido,  pulio  MA.  glanzfiui  mauliPii,  poliren  PPB. 
Fenesselifid  vram  az  tlio  zeiith  oreliadatli  (GyöngyC.  26). 

el-fényesit  |.s[)len(lescero  faeio ;  orKliinzen  maelion],  A  kőz- 
liolt  igen  el  tenrwitek  [az  angyalok]  (l)ebrC.  52). 

meg-f ényeaít :  [nitido;  reinigen].  Meg  mosag  az  ev  ruha- 
yokat  OS  meg  fenesfiytek  evket  (ConiC.  66). 

Pónyesked-ik :  .sploudeo,  .splendide  incedo  MA.  gliiiizeii, 
whimniein,  herrlieh  einliergeliBii  PI'15,  Elíil  fénye.skodeni :  prae- 
radio  C.  A  nap  &s  hóid  fényeskedett  a  gonosz-tételre  (Pázm; 
Préd.  8).  IJozzeg  KerasztolA  János  magában  égett,  és  azért 
fény&skedett  egyebeknek  (b4). 

Péayeskédós :  [splendor ;  glanzj.  Minden  bOlb«k  irási, 
mint  a  tsillagok  a  qap-mollett,  fényeskedéseket  el-rejtik  (Pázm  : 
Préd.  387).  A  tsillagok  lényeskodése  killömböz  egymistúl  (751). 
Ez  sem  csillag,  hanem  ignis  fatuus,  aíféle  bujdosó  kisded  fényes- 
kedés  (Pázni :  LuthV.  3). 

Fényesség:  claritas,  splendor  C.  fulgor  MA.  schein, glanz 
PPB.  Fenesseguol  meg  yelenek  enel  (EhrC.  49).  Istennec  fenes- 
sege:  claritas  dei  (MünchC.  110).  Legottan  ez  zentseges  tv-znek 
ev  orchaya  chndalatos  fenessegel  meg  fenesedek  (MargL.  07). 
Fonőssegnek  thykfire  (CzechC.  14).  Orczayabol  feenesseeg  zar- 
mazyk  vala  ky  (ÉrdyC.  540).  Asz  napnak  fényessége  ygen  nagy 
(RMNy.  II.i.ii).  Oir  nag  liniessig  lón  ej'el  az  égből,  mint  ha  a 
nap  finlet  volna  íSzék:  Krón.  70).  Ti  vattok  az  iiilagnak  fenie.s- 
sege?  vos  e.«tLs  lux  mnndi  íKéhBibl.  fi).  Világosság,  lámpás, 
fényesség  a  sz.  inus  (Ptizm :  LiithV,  242).  Csillagzó  fényesség 
(GyHngy:  KJ.  3) 

Fényességes:  1)  splendidiis,  radiosus  MA.  glanz-end  PPB. 
Keet  fene.sseges  laytoryak  (DomC.  147).  Fényes.sege.'!  tengemec 
czillaga  (Born:  Ének.  122).  Fénye.sséges  koronát  tészen  fejekbe 
(Pázm:  Préd.  17).  A  ti.szta  napnak  aranyas  tiindHkléset,  és 
fénye-sséges  síigárit  szemléltétek-e  vabimikorV  (747).  %)  ilUistris 
PP.  jgliinzend,  hervorragend|.  Az  fenessege-s  alázatosság  ew 
lelkében  (EhrC.  71).  Toged  dycher  martiromokiiak  fenesseges 
sereghy  (AporC.  137).  Istennek  fenesseges  anya  (CornC.  6). 
IwSzlegy  fenflssegős  vram  lesus  (CzcchC.  19),  Eeenosseegos 
dychoseeg  (ÉrdyC.  564b). 

Fényességű:  [.splendidi.s.slmus;  glanzvoll,  lenclitendj.  6  ygen 
fene.s.segliw  zemey  mogh  jnidvvianak  (ÉrsC.  28). 

[Fényesüll 

meg-fényesül :  rosplendeo  (ergliinzenj.  Meg  feneswie  hw 
zyne,  niykeppen  az  nap  :  re.'-iileiidnit  facies  ejiis,  sicnt  so\  (,JordC. 
406).  Isten  mogh  feenesől  őnhonne  (VVinklC.  152).  Mynden  fenes- 
spg\vol  megh  fene.swlth  lÉrsC.  336). 

Fényl-ik  f;í?n?os  KBécs.  1572.  E2.  févilet  Szentiv:Ver^ 
seng.  10.  finJem  Gyöngy:  MV.  35.  Gyöngy:  KJ.»  25.  /ennek 
KazC.  11.  femien  27.  TelC.  162.  fmelmk  VirgC.  145.  ConiC. 
234.  /eCTif/lyetek  ÉrsC.  221):  I)  fulgeo,  fnlgiiro,  niteo,  eniteo, 
eluceo,  rohiceo,  colluceo  C.  splendeo,  splondosco,  nitftsco,  radio 
MA.  gleis.sen,  glanzen,  schimmorn,  leuchten,  funkeln  PPB. 
Setétes,  mikor  a  hóid  nem  fénylik ;  illunis.  Fénleni  kezdettek  a 
szemei:  lu,\  nova  oculis  *ettül.sit  PPBl.  ILsztittya,  hogy  fényléc: 
p<jlit,  nt  niteat  Com:Jan  194.  Eénliknala  kirali  nihacban: 
fnlgebat  vo.stibus  regils  (BécfiC.  67).  Méíi  fenlic :  rntilat  caelum 
(MilncliC.  44).  Az  f  leuely  fennek  iiala  mikeiien  az  csillagok 
(KazC.  11).  Nem  tndgya  vala,  hogy  az  6  ortzaianac  b<5ro 
fénleneiec  ezirt,  hogy  az  istennel  szolot  vala:  ignorabot,  quod 
cornnta  os.set  facies  siia  (llelt:  Bibi.  I.  Tt).  Az  alo*  .-iz  io,  a  ki 
tiszta,  fénlic  (Mehllerb.  58).  2)  (eniteo,  eluceo;  sich  aaszeich- 
nen).  Virtawikkal  fényleni:  *elucere  virtntibns  I'PBl.  Fenletto- 
nek  yolensoges  malastnal  (ElirC.  2),  Az  ygazak  feonlnek :  jnsti 
fulgebunt  (JordC.  396).  Míiria  aiine  tyztjLsaguaI  feiilyk  iCömC. 


43).  Cliüda  télelevkkel  feenlet  (DomC.  2).  Zecpee^ghel  U'.lche- 
seeggel  feenlyk  (ÉrdyC.  591)-  Fenlik  vala  nagi  ertli  erkwiczel 
(VirgC.  78).  Prophetalasnak  malaztyaual  fenleiiek  (100).  Kewanom 
hogy  feenelyetek  istennek  zolgalo  leány  kőzőth  (ÉrsC.  221). 
Tizta,  mint  <:rist;ily,  előttem  vgy  fonlel  (Born:  Ének.  417).  Szü- 
letése sok  tsudákkal  fénylett  (Pázni :  Préd.  22).  Nagy  isten  irgalma, 
nagy  kegyel mes.ségo  fénylik  abban,  hogy  az  igazakat  zabolából 
itattya  (23).  Fénlel  és  tfindfiklől  istennec  előtte  (l'jf ;  HÉnek. 
34).  EIsS  remete  szent  Pál  szerzete  jiéldás  magaviselésével 
dicséretessen  fénlik  (Csúzi :  8íp.  4 1).  Szüntelen  fémlett  példaadá- 
sával (349). 

[Közmondások].  Mikoron  fénlic  Viutze,  ackor  telic  az  pintze 
(Cis,  E3).  Hogyha  nem  mind  arany,  a  mi  fénylik,  bár  inegliigye 
minden  ember,  hogy  nem  mind  szent, a  ki  papságot  visel  (Pázm: 
5Lev.  169).  Nem  miaden  arany,  mely  fénylik  a  napon,  azon 
paL'ist  sem  pap,  mely  vagyon  a  paixin  (Gvad :  RP.  46). 

ki-fónylik :  ell'ulgeo,  eniteo,  ex.splendesco  MA.  hervorglünzeu, 
liervorscheinen  PPB.  Kytevl  ky  feenlyek  niykeppcn  tykerbevl 
tyztasaganak  zeepsege  íCornC.  4),  Az  eo  orchayaban  kifenleneek 
az  vydamsag  (DomC.  43). 

környül-fónylik :  circumfulgeo  C.  MA. 

még-fénylik :  resplendeo  [erglanzen].  Megfenlec  6  oriaia 
miként  nap  (MUnchC.  45b). 

Fényelkedés  [?] :  [splendor;  glaiiz]  Mind  végben  vis-/,i  ezen 
nmiikát  ni;ig;i  méltóságos  emlékezetinek  dicsíséges  fényelkedé- 
séro  (féiiye.skedé.sére?]  (TörtT.  XV.  163). 

Fényledez[-ik  ?] :  [sjilendeo ;  glanzenj.  OrdiauaI  fenledera- 
uen,  ruházattal  fonelueen  rtlorvC.  100.  195.  198). 

Fénylés :  radiatio  C  nitor,  corii.scatio  MA.  fulgor ;  glaiiz, 
das  sciiimmern,  blitzen,  wotterleucbten  l'PB.  Kyiiek  atala  myn- 
deiiuek  ky  yelentetőt  az  erek  dychő.seegiiek  veeghetetlen  feen- 
lyee.se  (ÉrdyC.  483b).  Gyém.-mtiiak  fénlése  (Nógr:  IdvK.  Elflb.  7). 

Fénylet :  [splendere  facio ;  glanzen  laasenj.  Fiiileesed  az  te 

sziliedet,  cs  megtartatimc  (>>zék :  ZsolL  83). 

fbl-fénylet :  (reeplendere  facio ;  ergliinzeu  lassen].  Fél 
fénleti  5  napiat  iokra  es  gonozocra:  sulem  suum  orírí  facit 
(MünchC.  22). 

Fénylő :  radians  C.  [glanzeud].  Ew  arczaya  lewn  ygen  fen- 

lew  (EhrC.  25).  Lata  egy  zepp  tewzoslangot  ygen  feniewt  (43i. 
Fenlev  velagos.sag  fenlyk  vala  (DímC.  127).  Nag  fenesseggel 
fenlev  palota  (302).  Fenlev  corona  (ConiC.  202).  Fénlőb  (Zvon: 
Püst.  1.412).  A  tiszta  veres  már%iüiy  fénlS:  porpliyrites  rutilus 
est  (Com:  Jaii.  16). 

Fénylöaég :  [?J  Elmeeyeben  testeeben  fyztassagus  zyz  vala 
feenlőseeggel  [tollhiba  e  h.  lénylö?]  wé  mond  isteiiy  bőlcches- 
seeggel  (ÉrdyC.  469b). 

Fónylöd-ik :  [fiilgeo ;  gliinzen,  leuchteuj.  Kyk  bAIdiek 
leennok,  feenlSdnek,  myut  az  feeues  cyllagok   lÉrdyC.   493. 

604b). 

FENYEGET  (Jcnnegetee  EhrC.  lói./mny<g(t  Helt:VigK. 
105.  Helt:Kr(>ii.  100.  fmnyegeteB  Ver:Verb.  204.  /■«<■<;<■<  Kár: 
Credo.  24.  MA:Scult  IS.  KNagyaz.  1621.  lI3):minor,  ininitor, 
comminor,  iiitento  C.  driiiien,  drohen  PPB.  Fenyeget\e:  miuaiiter 
C.  Akasztó-fával  fenyegeti :  *niinatiu'  Ilii  cniceui  PPI  Isten  nem 
fenéget:  deus  non  commiiiabitnr  (BéisiC.  27).  Tége<I  halállal 
feúeget  vala :  tibi  interitum  niimibittur  (40).  Seiikyt  neui  fenyő- 
gliet  vala  (JordC.  S4.S).  Kezde  űkelli  zydiiya  w  leúőgetny  (.SándC. 
2t».  PeerC.  78),  Terekechtwl  nerel  ayandokokath.  ne  fenegediied 
\v  chazarokath  (l{MNy.  II.ö).  Pre<lic;illutli  vala  \'Muiluk,  iiilia 
nilia  \\Teayiik  kemenksvduen,  megh  fodweii,  dorgaliian  5*  feiiy\V- 
gotwen  (Komj :  SzPál.  111).  Jait  kiált  azoknac,  a  kic  meuetne<- 


HÜl 


meg-kenteget~feny1ték 


hadi-fenyIték-fiínyós 


822 


i>s  aiml  fenyegeti  iiket  (Tel :  Kel.  í;4).  Édes  uram,  Kd  engem  ne 
fenvpsessen,  mert  én  bizony  olyan  embordll,  mint  maga,  meg 
nem  ijedek  (LevT,  11.321).  Az  szegény  rábaközieken  vagyon 
már  az  rend,  kiket  fenyeget  az  török  (TörtT.  XV.  22). 

[Siólások].  S  a  r  k  á  u  a  1  f  e  n  y  e  g  e  t  n  i  az  elleniseget :  Lavum 
pedis  ostendere  (Uecsi :  Adag,  257).  Nem  sarkával  fenyegeti  az 
ollyan  ember  az  ellenségetli  (üzegi :  Japli.  216). 

meg-fenyéget :  cv-  Isen  keményen  niegfedde  e.«  meg  fenye- 
gete  evket  az  silencioniert  (M;irgL.  77.  \Ve>-zpC.  921  Meg  ees 
fenyegbetee  ewtet,  lia  tanarbot  nem  adnaa  (ÉrdyC  424).  Meg 
feniegete  fiket:  coniminatus  6.st  illLs  ( Kél :  Hibl.  14).  Az  papa 
egjiiebaiiysKor  meg  feniegette  cbaszart  (Mon :  Ápol.  47(i).  Megfe- 
nyegeti isten  Pbaraót  minden  els8.szfiUStteknee  megölésével  (MA : 
Kbl.  L5S). 

Fenyegetdegól :  niinitor  MA. 

Fenyegetés:  minae,  minatio  C.  oomminatio;  bedrohimg,  dro- 
linng,  drohwoite  PPB.  Ott  nagyon  ewnewltos,  meg  mewuete.s, 
femiegetesnek  kemensege  (EhrC.  1.54).  Kenegetésekrol  (de  cru- 
delitatibus)  kégétlen.'ségékröl  elég  mondatot  (BécsiC.  90).  Kernen 
fenyegetést,  ba  meg  nem  firiznéd.  rajtjid  teszen  vala  (RMK.  II.7. 
Toln:  Vigaszt  70). 

Fenyegetöd-ik,  fenyegetöz-ik  (fí-nyegetödzom  PP.  Hall; 
HHist.  111.92.  EsztM.  11.49):  emimir  C  jacto  roinas  PP.  minor, 
minitor  Oim:Jan.  198.  [drobeu].  Kemény  és  fenyegetőző  piu-an- 
tsolat :  immite  et  minax  *edictiim  PPl.  A  ki  ellenségét  véletlen 
akarja  veszteni,  nem  fenye.get Mik  (Pázm :  Pléd.  7).  Hadd  fene- 
kedgytc  fenyegetodgyéc  az  sátán  (^MA :  Scult.  259).  Nem  fenye- 
getSdőt  (Tam:  JÓÉI.  91).  Hogy  ve-szszővel  fenyegetődnek  (lUy: 
Préd.  IL166).  Igen  rezgeládnek  és  fenyegetődznek  (EsztM. 
IL49). 

Fenyegetőzés :  [minae ;  drohung].  A  vádolónak  fenyege- 
tőzését ba.szontalanná  tenni;  *ehidere  accasatorLs  minas  PPBl. 
Fem  egetőzések,  ármások  és  török  vitézek  által  ez  mai  napig 
is  hódoltatja  (Monlrók.  \T1L41H).  Nagy  fenyegetőzéssel  vagyon 
(RákGy;  Lev.  141). 

fenyít  :  minor,  comndnor  Kr.  [drohen].  {"'eíieite  okét  Ls 
iesus:  commiuatiis  est  illis  Jesiis  (MünchC.  30). 

el-fenyit :  cv:  Elféneitii'  vala  a  liozokat  •  comminabantur 
offerentibas  ^MiiiicbC.  91). 

niég-fenyit :  comminor,  iiicrepo  MA.  droben,  drauen  PPB. 
Megfeúeitnen  5tet  monda :  comminatus  est  ei  dieens  (MüneliC. 
72).  Meg  fenyeytee ;  comminatus  est  (JordC.  456).  Meg  fedde  s 
meg  is  feniteh,  bogi  istennek  haragia  zallando  feiere  (DebrC. 
120).  Meg  fenetbethem  azokath,  akyk  nekem  mondothak  (LevT. 
1.270). 

Fensáték :  1)  disciplina  C.  oomminatio  MA.  bedrohung, 
zucbt  PPB.  Nagy  fenyítékben  nevelte  attya;  .severa  "patrls 
disciplina  *eductiis ;  már  ki-költiink  az  oskolai  fenyíték-alól ;  ma- 
num  *ferulae  subdu,xiraus ;  jó  fenyítékü  had :  *acies  frenata 
PPl.  Myiid  megh  yelenteek  bA  nekyk,  mytb  es  meene  fenyey- 
teeket  az  feyedelmekttwl  liallottak  voua ;  aimuncúivenmt  quae 
primarii  sacerdotes  ipsls  dixerant  (JordC.  718).  Nagi  fenitekkel 
irnan  a  kiralnak  (DebrC.  82).  Nem  kelb  el  hanni  a  feniteköt 
a  gonoszoktolb  (1271.  Erdegeknek  leen  fenyeyteeke  (sz.  Mária, 
ÉrdyC.  659b).  Megli  sem  erekké  veeth  fenyeyteketb;  neque  in 
aetemum  comminabitiu-  (KulcsC.  143).  Pa.\y  Ferencz  bwz  foryn- 
thoth  keer  ray1b\vnk  nagy  fenyethek  alatb  (LevT.  1.324)  Mostan 
az  ioc  fegyelemben  tartatnac  es  fenitekben  (Bora :  Ének.  248). 
Gyermeket  fenéitekbe  tartia  íFrank;  Ha.sznK.  118)  Az  ember- 
ölést megtiltya  nagy  feniteckel  (MA ;  Bibi.  18.  105).  Kemény 
fenyítékben  éltének  (Pázm ;  KT.  58).  NevellyetSk  flket  az  tudo- 
mányban es  az  umak  beszédinek  intesiben,  az  urnák  fénye- 
kében [így!  intésében  (Szár;  Cat.   a4).   Hozzá   kell   adni  a  taní- 


táshoz a  fenyétéket-is  (Com ;  Jan.  154),  Sátorokban  lakott  kemény 
és  bölcs  mesterek  (enyitéke  alatt  (Uly:  Préd.  11.62).  3)  |ca.Htigatio] 
züchtigung  PPB.  Ez  világnidí  vezérifi  istene  az  gonoszoknak 
fenyítékére  és  bfintetéisére  lehetetlen  dolgokat  i.s  cbeleki«zik 
(Pázm:  Kai.  5).  Az  isteni  igaz-ság  és  fenyítek  [ígyj  ellen  uem 
zugolódtjU-e  (Bíró:  Ángy.  292). 

hadi-fenyíték  :  disciplina  militaiis  PP. 

Fenyítés  :  disciplin.a,  correiitio,  coimninatio  MA.  bedrohung, 
zucbt,  züchtigung  Pl'B.  Kenyeyteestb  teen  hwnekyk  le.sus :  com- 
minatus est  illis  Iesus  (JordC.  380).  Iiitor.s.saggal  meg  wtalom  az 
te  fenyeytee.sedet  (ÉrdyC.  200.  Fél:  Tan.  553).  Sfirfi  fenyitések- 
nec  el-siketlése  s  meg  nem  gondolása  (Megy:  3Jaj.  11103). 

Fenyítség:  [disciplina;  zucbt].  Az  i»lgari  feyedelfim  birya 
az  kil.sü  fenytségot  (Beythe;  Epist  11).  Az  iHyusagot  fenytség 
alatt  tartyak  (122.  Levl'.  1.327). 

Fenyékéz-ik.  Feinyekezue  :  miiiacitor  ;  fenyekezo :  minax, 
minans  C. 

FENYÉR :  (campiLS  incultus ;  heide].  Méta  tendit  ad  aruk 
que  vocatur  wyzes  fener  1239.!  (CodPatr.  IV.23).  Fenyér,  tarra 
1291.  (Czinár.)  A  törököket  a  Tisza  mellett  levő  tágas  fenyéren 
avagy  pázsiton  lerakattatván  (Rumy:  Mon.  L114). 

FENYŐ  (fene  fa  BécsiC.  310.  feiió  fa  201.  /eiieufa,  arbor 
1270.  Czinár.  fennifn  Helt;  Zsolt  209.  femlín  Helt:Mas.  420. 
fmyda.  1332.  Czinár.  Jmnyit'ií  Helt:  Mes.  420.  fennyú  fa  222. 
/üíiy«fa  Helt:  Bibi.  IV.91):  1)  abies';  tanne  Mel:  Herb.  18.  tan- 
neubaum  Adikni :  Spr.  FenSn  nfit  mag :  sti'obilus  MAI.  Feneu- 
feu,  locus  circA  Sárvíz  1223.  Fenyő,  arbor  1300.  Fenyew,  silva 
in  comitatu  Sáros  1412.  Feuyevverdew,  silva  regia  1435.  (Czinár). 
Possessio  fenyefew  vocata  1438.  (CodPab'.  11.282).  Hagyaa  hogy 
fenyew  zwrokkal  es  olwaztot  olayyal  agyon  enteneek,  hogy 
hamarab  az  tyz  meg  emeeztenee  (ÉrdyC.  171b).  Feniű  bokor 
(Sztár:  Akh.  6).  Egy  fenyő  kádat  vöttünk  7  ft  50  d.  (MonTME. 
L45).  Hozzanak  50  szál  fenyő  gerendát  is;  a  mellett  az  ide 
való  jószág  hozzon  200  szál  tölgy  fa  gerendát  is,  szani  fát  300 
szálat  (Kadv:  Csal.  nL313b).  Lebocsátkozott  német  fenyő  bajó- 
kon (Moulrok.  XV.534).  2)  pech  Adámi;  Spr. 

apró-fenyö :  juuiperus  [vvacbholderbaum].  Teuiskes  fenyő, 
apró  fenyő,  h.  e.  spinosa  juniperus,  minor  juniperus  (Beythe: 
Nom.  5). 

borostyán-fenyö.  Taxus ;  tisza  f^i ;  mergős  fa,  hasonló  az 
boro.styan  fenyőhöz  (BeytbeA:  FivK.  111) 

föIdi-fenyö.  Mezei  tzipros,  földi  fenyő :  ajuga  PPBl.  (Nad 
Kert.  454). 

gyalog-fenyö :  juniperus  C.  wachbolder  PPB.  A  cédrus  fa 
a  gyalog  fenyőhöz  hasonló  (ACsere:Enc.  225.  Káldi:  Bibi.  317. 
Lipp:  PKert.  m.r26i. 

kéréaztes-fenyö.  Koroztős  fenyő ;  picea  (Beytlie:  Nom.  7). 

lüc-fenyö  :  pinus  picea ;  weisstanne  PP.  1801.  Lucb  fenyő- 
fa, melynek  a  leuele  egy  felől  all  (Beythe:  Nom.  1). 

szurkos-fenyő :  .sappium  PPBl.  (pechtanne,  weisstanne). 
Fáklyác,  szővétnekec,  szm-kos  fenyőé :  tedae  (Com :  Jan.  158). 

töviskéa-fenyö  :  spinosa  juniperus  Beythe :  Nom.  5.  [wach- 
bolder]. 

vad-fenyő :  pinaster  C.  Kr. 

véres-fenyő  :  larlx  Com :  Jan.  22.  [liii'cbenbaumj.  Larix, 
voros  fenyő,  kiből  terebintbina  lezőn  (Beythe :  Nom.  6). 

Fény  ős,  fenyves :  1)  pineus  PPBl.  pinetum  Kr.  [fichten-, 
fichtenwald].  Pos.ses.siones  Jakabjanusfalua  pousfalva  et  fenves- 
feuld  vocatae  1371.  (CodPatr.  rV.209).  Fenenyeserdeje  [?]  piscina 

52* 


823 


FÉR— EGYBE-FÉR 


ÉR-FÉR— EG\1JE-FÉRKEZIK 


1261,  (Czinár).  Ninch  sem  jegenye,  sem  fenjSs,  eem  egres  [erdöj 
(Zrínyi :  ASyr.  M).  Ott  a  fenyösbenu,  vagy  a  fiizesbenu  epeijet 
szedtél  (Fal:  Vers.  86").  Fenyfis,  füzes,  gyűnls  erdí  (Fal:  Jegyz. 
934).  8)  (turdiis;  krammetsvogelj.  Ké.sfin  érkeztek  haza,  egy 
bokor  fényessel  és  egy  pár  njaillal  gazdálkodván  a  konyhának 
(Fal:TÉ.  614.  SzD:  MVir.  17).  »)  pechig  Adámi:Spr. 

FÉR  :  1)  Férek  valamibe ;  in  capacitatem  me  recipio,  capior 
a  eapaeitate  PP.  [hineingehen,  platz  habeii].  Sokan  éűlokezenec 
e^lx),  u*  liog  som  a  házba,  som  ;iz  ajtóhoz  uom  féruénec:  ita 
ut  non  caperel  neque  ad  januam  (MiinihC.  73).  Melly  ősuéíire 
egy  ember  nyomdéltiiAl  tob  nem  fér  (Kár:  Bibi.  1.463).  Hogyha 
egy  óreg  barom  to-fokban  férhet;  mit  csudálkozol,  hogy  az  öreg 
test  egy  morsa  ostyában  vagyon  (Pjizm:  Kai.  7ü3).  Csudálkoztam ; 
hogy  rid  ennyi  rósz  fért  (CzegI :  Japh.  6).  8)  [pervonio ;  kom- 
men  zu  etwas,  gelangen,  erreichen).  Kiliez  az  halálos  bin  sémi- 
képpen nem  íerheth  (TihC.  3).  Keresghet  vala  bewlcheseegSt 
ha  mykeppen  az  ygassaghuak  ea  byzou  eelethuek  bolyhoz  feer- 
hetne  (ÉrdyC.  560b).  Látták,  hogy  hozzájok  nem  férhetnek 
(Moulrók.  in.180).  Ó  mmd  6r5kké  él,  és  papi  méltósága  máshoz 
nem  férhet  (Pázm:  Kai.  742).  Sec  vagyon  az  szent  irá-sban,  az 
mellyekhfiz  az  tiidos  emberekis  nem  mindenképpen  férhetnec 
(MA:  Scult.  38).  Az  elleaséghez  nem  férhetünk  Lévánál  (RákGy: 
Lev.  146).  A  malomhoz  nem  férhettek  (177).  A  holdon  iimen 
nintsen  oly  szentséges  helység,  melyhez  valami  rendetlenség  ne 
férne  (Fal :  Nü.  272).  Ha  egy-képen  nem,  uiá.s-képen  férjen  [e 
kiinyv  tartalmaj  mmd  eszéhez,  mind  .szivéhez  az  áhétatos  olva- 
sónak (Fal:  SzE.  511).  Királyi  mulatság  erdókben  séti'ilni,  ebédre 
megtérni,  jó  lakiishoz  férni  iFal:  Vers.  8641.  Vagy  veszt,  vagy 
nyer,  felsóbb  jKiIczra  ak.'ir  férni  (Orczy:  KiiltH.  111).  S)  [capio, 
percipio ;  aiifVasseu).  Bolondok  éhez  nem  femek  es  nem  tugiak  i 
(VirgC.  97).  4)  convenio  PP.  [líLssen].  Mikepjien  fer  az  istennek 
igassagahoz  liogi  á  fiakban  az  attiak  alnok.'sagat  meg  büntesse 
(Fél:  Tan.  352).  Betegas  vagy  vén  emberhez  nem  fér  a  min- 
dennapi dobzódás  (Pázm:  Préd.  31).  Fcre  ez  az  istenhSz'í  (Der: 
Préd.  29). 

[Szólá.sok].  Nem  fére  ez  az  tanétványoc  elméjébe  (Zvon: 
Post.  n.is:!).  Nem  férnec  ezec  nékem  fejembe,  nem  értec 
en  ezekhSz  (MA:  Scult.  3(1).  Hogy  hogy  fér  illyen  képtelen 
nagy  vaksága  feletekben ?  (BahCsLsk.  99.  MNyiliIrt.  174). 
Méltán  gyanó  fér  hozzá:  siLspicionis  *affinis  PP151.  Ketseg 
fer  hozzája  (smpicio  de  illó  habetur),  hogy  az  arvalt  joszagat-is 
el  vesztegetne  (Ver:  \'erb.  196).  Senmii  rasz  szó  nem  fér  hozzá: 
*intactus  infamia  PPI.  Niniscn  oly  éke.s,  okas,  erkőltsSs  nemzet- 
ség széles  6  világon,  melyhez  szó  nem  férne  (Fal:  t'K.  367). 
Nem  fér  f  o  g  o  k  r  a  fiz  újítóknak,  hogy  vírág-va&árnap  barkát 
szentelünk  (PázmiPréi  485). 

(Közmondások].  Két  el8s  tJr  nem  fer  egy  hfinelyl)e:  nnicum 
arbustimi  haud  alit  duos  erithacas  (Decsi:Adag  92).  Mihez 
kardal  férhetsz,  nem  kel  ahoz  sok  déván  (Kisv:  Adag.  449).' 

be-fór:  1)  in  capacitatem  se  re(i|)ere,  capior  a  eapaeitate 
MA.  (hineingehen,  rainii  habén].  E^  iLsztalhoz  betenvnk  az 
mennyn  wagyonk  (Le\T.  1.163).  3)  [|)er\'enici;  hineingelangen]. 
Vallyon  tagadliatod-é,  hogy  a  parantsolatoknak  meg-tartásával 
bé-férhetflnk  a  mennyországban?  (FahNR  66.  Fal:  UE  426). 

beférhetösóg.  Béférhetflség,  tágasság:  capacitas  PPBl. 

égybe-fór :  (convenio,  consentio ;  sich  vertragén,  sicli  ver- 
stiüidigen].  Bynnek  myatt;i  soha  i.sten  es  ember  egybe  nem 
femek  (ÉrdyC.  148).  Az  yok  az  gonozokkal  eegylieii  nem  feer- 
nek  (597b).  Az  ő  vaniz-iloit  is  meg  kezde,  hogy  ha  egybeféme 
mindkét  felé  az  «^  feleletek  (Helt:  Krón.  17).  Mikorun  ott  .sockaig 
tanái'zkiyiitanac  volna,  végre  egybe  féréiiec  (63b.  75).  E^en 
egybe  férénec  (Helt:  Mes.  57).  Tagadgya,  hogy  a  tAniemiyel 
egybe  ferieu  a  testi  értelem  (Tel:  Fel.  78). 


ér-fér :  (i)ervenio ;  gelangen).  Jobbára  a  kik  nem  tudnak 
igaz  utakon  valami  érdemes  tselekedettel  érui-fcrui  el-tzilzott 
szándékokhoz,  ;izok  térnek  a  tsavargóra  (Fal:  UE.  438). 

föl-fér. 

[Közmondások].  Nincz  oly  rahot  szekér,  kire  egy  vella  .'ffiéoa 
fel  nem  fer  Decsi :  Adag.  523. 

hozzá- fér :  1 )  [pervenio ;  gelangen,  dazukommenj.  Fortélyt 
fognac,  ha  kűlómlien  hozzji  nem  féniec  íMegy:  6Jaj.  19).  8) 
[capio,  percipio ;  auH'as.seii).  Ellene  mondottanak,  mjiit  liuzyaa 
feertenek  termezet  zerent  való  bőklioss<ieggel  (ÉrdyC.  529b). 
Az  homalios  helíekel  Wlagoson  igieke.sztem  rendelni,  hoé  a  kik 
ebben  U  még  nem  giakorlottak  magokat,  kinjuiebbeu  hi/zza 
férhessenek  (Fél :  T;m.  Elíb.  5).  S)  convenio  MA.  (passen). 

hozzáférhetetlen :  [i|Uod  haud  adiri  potest ;  uniialibarj. 
Hoza  ferlietetlen  vilagassagban  lakozic  (Mou:  KépT.  7). 

öszve-fór :  consentio,  convenio,  concordo  Kr.  [sich  vertragén]. 
Baiátsjig,  ártalom  őszue  uem  férhetnek  (Zrínyi:  ASyr.  117).  A 
hideg  öszség  és  a  forró    vér  nem  férnek  ü,sszü  (Fal:  NU.  253). 

öszveférheto :  [proximiis ;  nahj.  Az  apáczák  á  nőtelen  ba- 
rátok kalasiroma  mellett  közel,  és  ószve  férhető  szomszédság- 
ban laktan;ik  (Matkó:  BCsák.  25). 

Férhető :  1)  capa.\  MA.  tlihig,  fassend,  geraumig  PPB.  8) 
[conveníens;  pa».sendj.  Hozzátok  való  barátságunknak  erísgeté- 
sére  is,  a  mi  ülik,  császári  meltóságimkhuz  férhetAképen  el- 
követjiic  (MonL-ók.  VIII.165). 

Férhetösóg :  capacitas  Kr.  (fa.s.suugsraum,  geriiimiigkeit). 
hikab  clnuhilkoznak  rait.i,  hogy  sem  meg  irhás.sak  i'mnak 
tóuseget  es  ferhetőseget  (Lép:PTük.  II1.4.5). 

Férkez-Uc,  férkőz-ik:  1)  se  insínnare,  accedo,  ingcMr 
Mj\.  [hineingelangen,  dazukommen].  Mikoron  a  császárságba 
férkőzött  volna  (DebrC.  134).  Tliamas  nagy  byzon.«aggal  es 
I)eldazattal  feerkezeek  az  ftbl  tamadjLsnak  ysmeretyre  (ÉrdyC. 
166b).  Közel  feerkőzöt  az  ellsow  ártatlansághoz  (Háriíi)  (53M). 
Evv  myattok  az  chazary  tyztben  feerköztem  (358b).  Lassok 
meg  mynemew  erdemekkel  feerközhethnek  halandó  neepek  az 
zent  iuigyaloknak  tai-ssisagokban  (558.  607).  Mynden  tudomá- 
nyát reya  wetette,  mynt  azokhoz  ferkezhetnek  (a  sziVífejekhez, 
Pesti:  Fab.  S4.  84b).  Hogy  könnj ebben  férkezzek  azon  jószág- 
hoz: ut  citíiis  faciliuaque  bonorum  imiietratorimi  adispisceretur 
(Ver:  Verb.  57).  Ha  az  Uteni  tiszteletben  valami  meg  vesztegetés 
esik  é.s  férkezik  iKOiipk:  \\'oll.  338).  Mint  férkeztél  a  petséthez 
(Hall:HHi.st.  U.232I.  XyuliLsság  férkezett  ln>zzája  (Kóuyi:  HRom. 
17).  Hatalmiis  erőddel  én  mellém  férkezzél  isten!  (21).  8)  jcou- 
vtíiiio;    passen).    A  metaphora-is   ide  férkezik  (Pós:  Igaza.    466). 

be-fórkezik :  úisinuor,  ingeror,  inchidor  MA.  (hineingelan- 
gen) sich  eiiLschmeiclieln  l'PB.  Menyorszaghban  bel  feerkezuy : 
intraro  in  regnuni  dei  (JordC.  592).  Homian  az  luilaal  elözűr 
bel  feerkőzöt  vala  ez  világra  (ÉrdyC.  64).  Zozattyaiiak  ereye 
lelkceben  bel  ferközeek  (540b).  Gondola,  hogy  be  férkezhetuéc 
a  királysíigban  (Helt:  Krón.  (-8).  Valamelly  emberbe  bé  férke- 
zik a  kevélység  (Tel:Eva»g.  11.449).  Be  ferkeznek  az  liaz 
népei  köze:  iienelraut  domas  (Fél:  Bibi.  U.1KS).  Az  eiiangolium 
sok  idöuel  az  paplstawig  elüt  hirdettetet  es  az  vtiui  ferki^et  be 
az  Antichristns  (Fél :  Tiui.  228).  Ezeken,  az  ablakokon,  az  sze- 
meken, gyakorta  be  férkezik  az  bfmre  ki.sztő  ellenség  (Lép: 
FTük.  L112)  Nem  volt  ollyan  híiz,  kiben  a  sírás  bi^nem  l'ér- 
kezett  volna  (H;dl:  Paizs.  35i.  Mikor  a  bilis  vagy  epivsjir  a  vér 
közzé  elegyedik  ottan  a  harag  is  bé- férkezik  a  lélekben  (PP: 
PaxA.  388). 

egybe-fórkezik  :  [convenio,  i-onsentio;  .sich  vertragén,  sicli 
vereinigen].  Ha  az  lengelekel  (a  tOrökriki  cghbeli  ferkeniek, 
mew  kewesek  wagyonk  elleneh  iLevT.  IJí'i.  Az  házasság  elöt 
ferkeztenek  egyben,  es  az  ő  paráznaságukat  az  sz.  hazaasaggal 
akartak  el  fedezni  (MNyil:  Ageod.  346). 


825 


HOZZAFÉRKEZIK— FÉREG 


BAB-HÉREG— TETÚ-FÉREG 


826 


hozzá-férkézik :  (pervenio ;  gelani;eii,  dazukomineii].  Az 
Christiisiiao  iivai.it,  valaiiiiko]iiieii  hozza  teikezlietnoc,  sziiggatt- 
iac  (Mon:  ApoI.  3).  Hogy  a  jiártös  ember  hozzá  ne-férkezne 
(Bar:  LPar.  2t. 

hozzáfórkezhetetlen  :  [quod  haud  adiri  potest ;  unuahbar]. 
Az  isten  hozzíi  lerkuzhetetlim  világosságba  lakic  (Bas :  Credo. 
232). 

Pórkeztet :  iiisiniio  C.  [gelangen  lassen,  vonvjirts  briiigen]. 
Valaki  esméretségébe  férkcztetiil  magát :  *iasiiniarG  se  ad  ali- 
c|uem  PI'l.  Ferkeztett<^c  magokat  az  te  lábaidhoz :  appropin- 
qiiabant  pedibiis  tnis  (K;'u-:  Bibi.  I.lttO.  aL\:  Bibl.HUl.  Kit  hogy 
a  iinmkái'.<ii  ti^kapitáiiysjígbaii  férkeztethe&sen,  valóban  vala  rajta 
(Szál ;  Krón.  r,7).  A  keresztyéiiséget  is  erSsebbeu  t'érkezte,tt<5k : 
ehristiauismnm  tirniius  stabiliemnt  (lUyrPréd.  1.201). 

be-férkéztet :  insinuo  C.  Piineinführen].  Az  hivékuek  151- 
k6k  ngiíui  ezen  helyben  íerkéztetnek  be  (Lép:PTiik.  1.37). 

egybe-férkeztet :  [compono,  reeoncilio;   au.sgleicben,  ver- 
Sühnonj.  Ki  férkőzteti  ez  kSlőmbezést  egybe?  (MArScult.  360).    i 
Magával  egybe-férkeztethetne  (Sámb:  3Fel.  6). 

öszve-fórkeztet :   cv  Az  szükség  igen  oszve   tudgya  az 
embfireket   szerkeztetjii,   férkeztetni   (MA :  Seult    803).   lízért-is    \ 
férkeztetém  öszve  a  keserűséget  a  vigasztaló  borral  (Csúzi:. Síp. 
19). 

Pérö  :  [capacitas ;   fassnngsraumj.  Megbékéllénk  ily  formán, 
hogy  90  köbölre  valót  a  kíízönségesból  szakaszszimk  ki  fa  kö-    ; 
zösbtM]  az  (5  fárad.'iiigoknak  recognitiójaban ;  minthogy  a  proce.";- 
susunk   elromlott  volna,  accedáltunk  s  megígértük  a  90  köböl 
férejfl  földet  (Haz.  L373). 

Fértet:  1)  facio  ut  recipiatnr  a  loco  Kr.  [bineingeben, 
placiren].  (Tasi :  Fenkt.  76.  Kr).  2)  [apto,  accommodo ;  anpassen]. 
Meg  kel  latnimk  azokat  az  ira'^okat,  az  kiket  elfl  hoz,  igazan 
ferte.'isek  [így?]  az  8.  kaptájára,  hogy  azokból  az  .szenteknek 
segítséget  bizonitsa,  avagy  nem  igazan  (Gyarm :  Fel.  116). 

be-fórtet :  [facio  ut  recipiatnr ;  hineingeben,  fa-ssen).  Aloytad 
eebogT.'  az  kysded  edeenben  mjiid  az  egheez  tengőrt  be  feertet- 
hetSd  ?  (ÉrdyC.  563b).  Magában  bé  fértetője  lehetne  az  irgal- 
ma.s.ságnak  (Bök:Lámp.  129j. 

égybe-fórtet :  concilio  Kr  [versöhnen].  Szépen  egybe  {érteti 
a  két  mondást  (.SalhVár.  38). 

Pórtethetö  :  capax  MAI.  [geranmig].  Fértethetfi  hely :  capa- 
citas iL\.  Nem  chak  magas  az  egb,  banem  bovis  es  fertétbet') 
f515ttő  igen  (Lép:  PTiik.  ni.42i. 

FEECSEN :  [efiervesco,  excandesco ;  aiifljransen].  Mind 
kettőnkre  fertsent  fel-lobbant  tüzében  (PhilFl.  74).  [\'ö.  For- 
tyan). 

FEREFERENCSE  :  calamitas  (imfall,  nngemach].  Fere- 
ferenchenek  proplii'taya  :  propheta  snae  calaniitatis  NémGl.  111. 
Emberrel  mikor  vagyon  minden  io  zorencbe,  magát  el  ne  higye, 
mert  utánna  fereferenche,  oztan  alávaló  lezeii,  mint  étkek 
ken-zent  a  lenébe  (Pesti:  Fab.  XXlII.fab).  Gyakorta  binen  iew 
emberre  oly  téreferenche,  Iqbe  egy  zalnyra  se  hy-ues  a  zegen 
zerencbe  (76). 

PÉREaCrdroékétBécsiC  46):  l)vemiisC.nnrm.insectPPB. 
Ips:  szíllőbimbó  rágó  féreg  C.  .szölfl  szem  rágó  féreg,  .szi'i  PPl. 
Őszi  féreg :  gryllus  C.  MA.  grille  PPB.  Soklábií  féreg,  papmats- 
kaja,  sok-lábú:  multipeda,  niultipas  PPl.  Rnharágó-féreg:  blattá; 
motte  (Com:  Vest.  12 Ij.  Alkota  isten  férget:  para\it  deus  ver- 
mem (BécsiC.  244.  MnnchC.  90).  A  vyuz  kit  a  zegen  férgek  a 
meh5k  gifitenek  (DebrC.  174).  Az  fergektul  mog  rágandó  (TihC. 
338).  Vagiok  igen  vtalatos  féreg  (VirgC.  44).  Lelky  ysmeretSk- 
nek  morgó  feerghe  meg  nem  haal  (ÉrdyC.  2öb).  Az  legyee, 
szimyogoc,   és   egyéb   férgec,   télben   .szíinnec,    hevemec   (MA: 


8t'nlt.  292).  A  hns  ha  meg  nem  .si'>z.itik,  férgekké  változik  (Hly : 
Préd.  I.3Ü).  3)  [í'ern,  bestia;  wilde.s  tier,  bestiej.  Cznzo  niazo 
feerghek:  ipiadrupedia  ton-ae  (.JordC.  741).  Kyo,  .s;irkany,  es 
sok  egyéb  merge.s  férgek  (TelC.  273)  Meerges  forgók :  serpen- 
tes  (Éi'dyC.  filb).  Mykoron  el  alwt,  nieene  kygyo  feeregh  zaya- 
ban ;  és  ky  meene  az  foerog  zayabol  (.íieb).  Az  kyetlonben 
való  feerghekkel  es  vad.nkk.'il  lakozot  (."lOlb).  Az  orozhuiys  gon- 
dola magába  hogy  semniy  dyclierot  nem  wolna  bemie  lia  illyen 
ky.s  férget  (egeret)  meg  ewlue,  elbochata  azért  (Pe.sti:  Fab.  löb). 
A  farkas  a  legtorko.ssabb  féreg,  bastye,  fene  vad  (Cum:  Jan.  77;. 

[Szólások].  Keresztyéneket  minden  tartya  tormában  eset  fér- 
geknek (Zriuyi:  ASyr.  108.  SzD:MVir.  128). 

bab-féreg:  mida  Nom^  149. 

bor-féreg :  culex  vinarius  Nom."  147.  Bor  féreg  vala  az 
borban  (l)oniC.  58). 

büza-férég :  cis  C.  curculio ;  kornwurm  PPB.  Nagy  toIv;ij 
v.  búza-féreg  a  henye  ember  (SzD:MVir.  104).  Mint  a  papok 
szólgáji :  lasták,  renyhék ;  búza-férgek  a  háznál  (415). 

büdös-féreg:  cimex;  vvanze  PPB.  Com:  Ve.st.  122.  Bidős 
férget  boíata  f  raink :  misit  in  eos  cuenomyam  (DöbrC.  145). 
Poloska  avagy  biidős- féreg  (Misk:  VKert.  633). 

disznó-féreg:  verticia  Nom.'  151.  Sok  lábú  disznó  féreg: 
porc«llio  PPBI.  Com:  Jan.  52.  [a&sel,  kellenvurm]. 

essö-féreg:  [lumbrieus;  regemmrm]  (Misk:  VKert.  683). 

fa-féreg:  cossib;  holzwnrm  PP.  termes  Nom.»  149. 

fülben-mászó  féreg:  fullo  (Com:  Jan.  51.  Kem:  Élet.  379). 

gabona-féreg  :  curculio  MA.  [Itormvunnj. 

büs-férég :  tarme-s  PPl. 

kigyó-féreg.  Mikor  az  ló  tsomokat  vét-ki  a  szilgyén,  lűt 
kigyo  féregnek  hiiiak  (Cseh:OrvK.  10). 

körös-féreg:  cantharis  PPBI.  [spaniscbe  fliegej.  Légy,  fé- 
nyes bogár,   körösféreg  (Misk :  VKert.  636). 

moly-féreg :  [tinea ;  motte]  MA :  SB.  244. 

öszi-férég  :  caiitharus  PPBI. 

palack-féreg :  cimex  C.  [wanze].  Ha  az  ágyat,  falt  meg 
5t8zed  vele,  meg  51i  a  czimazokat,  az  pala.szkférgeket  (Mel: 
Herb.  40).  Palaczka  féreg  (Nad:  Kert.  90). 

papmaeska-féreg.  Szőrös  papmatska  féreg:  oniscii.s  PPl. 
[kellera.s.sel]. 

pillangó-féreg :  [papilio ;  schmetterling].  A  pillangó  férgek- 
is  kedvellik  a  gyertya  világát  (Land:  UjSegits.  U.231). 

sérke-féreg:  [lendes;  uisse]  (Nad:  Kert.  314). 

sik-fáreg  :  [?]  A  selyem  eresztő  bog:ir  olyan  lészen,  mint 
edgy  kis  sik  féreg  (Ker:  Préd.  410). 

skarablya-férég :  soorpio  JordC.  504.  Az  kwtlmak  fysty- 
b(M  sa.«skaak  támadnak  ky  ez  feldre,  es  hatalom  adateek  azok- 
nak, mynt  ez  feldy  scarablya  feereglmek  hatalma  (JordC.  900. 
ÉrdyC.  594). 

szalonna-féreg :  tarmus,  vermis  lardi  MA. 

ször-férég :  criuo,  comedo ;  dürrmaden  Sí.  Kis  gyermekek- 
ben tennő  szőrféreg :  colubra  PPBI.  Az  zőr  féreg,  mellyet 
vizes  tetonekis  hinnak  (Frank:  Ha.sznK.  16). 

szü-férég :  [bostrichius ;  bolzkSfer].  A  szuak  avagy  szú  fér- 
gek (Com:  Jan.  50.  Thaly:  VÉ.  n.l71). 

tetű-fóreg :  [pediculus ;  laus].  Az  en  testem  vgian  fel  öltöz- 
tetett a  sok  toti'i  férgeckel  (Mel:  Jób.  17). 


827 


TOKMA-FÉlíEG— t'ÉR.J 


FKIUI— KERTELEM 


H2« 


torma-féreg 

(Szóliisok).  Miut  a  forma  (érog,  szerelem  houy  méreg,  mézbe 
kapott  (Kisv:  Adag.  374). 

Férgecske :  vermiciiliis  C.  wiirmleiii  PPB.  Neliieiiec  alatti 
lergec'kck  vadiiac  (GiiaryC.  12.  CuriiG.  148.  181).  My  vagiok 
eii  fergwlike?  (VirgC   41.  DEmb:  GE.  17). 

Férges :  verminosiLS  C.  MA.  voll  wiirmer,  wunnielit,  wurm- 
sticliielit  PPB.  Férges  fiil:  *vermino?ao  aure.s  PPI.  Méta  vádit 
ad  rivuliini  (ini  forgeslier  dicitur  1228.  (CodPatr.  U.3).  Nem 
viílt  ."izavaiban  semmi  férges  (Pázm :  Préd.  500).  Férges  hus 
(Com :  Jaii.  ÖO). 

[Sa'jlások].  Egy  tVrge.s  diót  nem  adnék  raita :  vitiosa  nuco 
non  emam  (Dersi:  Adag.  55).  Cz;ik  aniiit  sem  adok  raita,  mint 
egy  férges  dión  (57). 

Fórgeaéd-ik :  vermieulor  MA.  wurmstichicht  werden  PPB. 
Hamar  férgcsedí  gyiimOlts :  frnctiis  obnoxius  *vermicnIationi 
PPI5]. 

meg-férgesedik :  vermieulor  C,  [wurm.stii'liig  werden j.  Hogy 
a  fác  sziiasoc  no  legyenec,  avagy  megszuasudgyanaí'  férgesed- 
gyenec  (Com:Jan.  103).  A  manna,  a  mellyet  parancsolat  felet 
.szednek  vala  telliotetlenségljól,  megférgesedik  vala  (Malkó : 
BCsák.  üíi).  A  ChristiLs  te.ste  niegli  férge.seduék :  lia  tiidniillilí 
az  ostya  CliristiLs  te.sto  volna  iVárM:  ÉgiV-Szüv.  21  0. 

megférgesédés  :  vermiciilalio  (" 

Férgesédés  :  vormiculatio  MA.  scliaden  von  wiirmem  PPB. 

(Férgesül] 

még-férgesül :  [vermieulor ;  wurmsticliig  werden].  Boroc 
meg  bűdfisfil,  buzaioc  meg  fergesSl  (Born:  Préd.  54Gb). 

(Férgez-ik] 

Férgezés  :  vermiculatio  Nom.2  81. 

FÉRGES.   Fergeteg  a    ferge-stiM   származik  (GKat:Titk. 

112(1). 

FERGETEG, FÖRGETEG  (fe-niyeleg  R;ikF:Lov.V.500. 
férgeitek  Megy:  fiJaj.  51.  férgeiéi  Gvad;  Időt.  S):  tempest;w, 
intemperiea,  procella  MA.  liiems  PPBl.  sturmwind  PPB.  Estuo 
lenen  derhenö  lezen  es  holual  fergeteg  (MünchC.  14.  AporC. 
18.  78).  Ez  habos  tengernek  ew  fergetegyt  tanylianak  meg 
nyomodny  (VirgC.  142).  Na^  fergeteg:  procella  magna  (Fél: 
Bibi.  59).  Fergeteg  a  férgestől  .származik  (GKat  Titk.  1120). 
Sulla  Mariu.sí:al  hajdan  tulajdon  hasznát  keresi,  és  mely  nagy 
fergetegh  a  város  kózepibe!  (RendÉI.  A2  Zrinyi.  1.48.  Land: 
UjSegits.  I.E16b.3).  Zur-zavaros  fergeteg  (Hall:  Paiz.s.  223).  Z!Í|K>r 
vagy  férgetek  verje  bár  (Gvail :  Idít.  3), 

Fergeteges,  förgeteges:  1)  nimbcsns,  tempostuosus  MA. 
nng&stiim,  stünnisch  PPB.  Fergeteges  fdő  (Helt:  Krón.  191).  Oz5- 
tertec,  forgetas  [ígyjés  vzmaros  fidő  leszen  (KKrakkó.  1573. 
B7).  Az  tSb  napok  haua.s<jk  es  fergetegessok  (KNagysz.  ir)21. 
J).  Fergeteges  havat  szenvedek  (Hall:  Paiz.s.  87).  Dűljőket  és 
fergeteges  iudulatikat  tsilapitsák  (GKat:  Válts.  II  ElSb.  G3). 
2)  Fergeteges  ember:  *fotlmrno  versatilior  PPBl. 

FÉRJ(»>n/  Komj:.SzPál.  (17. /;r/Sylv;UT.  11.121):  l)maritns 
V.  ehemann  PPB.  l'nokaimnak  férje :  nrogener  C.  Férjem 
húga :  gl<xs  PP.  Ví,  leiliiyom  térje :  gener ;  kinek  a  férje  el- 
veszett :  i'onjngo  *dejei'ta  mulier ;  ki  mint  férje,  ugy  viseli  vala- 
mely asszonynak  gondját:  eommarittis  PPI.  Felasége.s,  házas 
ember  avagy  férj  Com:Jan.  117.  AjJ^n  tfeektéf  nngolmat 
lölnetéi-  tf  ferioiteknei-  hazocban  (BéesiC.  2.  4.  26).  Joceph 
Marianac  férie  (MiinchC.  15).  Ky  el  liagya  fele.ssegoth  a  wag 
feryet  en  erteem  (SándC.  33).  Az  azzoukak  az  wferyeknvl 
czaMgiian,  az  wbezedy  el  tnresenek  (VirgC.  141).  Tfi  felesigliek 


birtokok  alatt  legetek  az  tű  tiryciteknek  (Sylv :  L'T.  ü.  1 2 1 
íSoha  niuez  fer  nekúl,  ha  szinte  ;iz  vra  meg  lialU,  haaeni  ferit- 1 
talál  (Mel:Sz.lán.  444).  Az  diaeonusoc  egy  feleségiiet  fériei 
legyenec  (Kiu-:  Bibi.  III.  189).  Az  vr  penig  nem  karhoztJitt;i  az 
ket  feriuuet  iZvon:  OsiíUid.  174).  Mint  jó  férj,  kőrnlőtte  tsitseréz 
(a  kakas  a  tyiik  körül,  MLsk:  VKert.  356).  Az  a.<i.szonyáll.it, 
élvén  a  férje,  má.st  nem  szerethet  i  Illy :  Préd.  1.365).  3)  (u.xor : 
gemahlin].  2000  forint,  mellyeket  én  alább  irt  (!<zily  Ádám)  .-u 
midiin  Csák  Jastina  leány  aszszont  magamnak  Orflkfls  társnak 
eljedgyzcttem,  azon  okból,  hogy  elfibbenji  férjemtül  maradott 
gyermekeimnek  galibás  dajkálküdá.sa  és  Kond\'iselése  liataK'i- 
gában  reá  hárámlaud,  megnevezett  jegyesemnek  szabad  di.sj«i- 
sitiojára  moringoltam  1750.  (Nyr.  XIV.  132). 

[Szólások].  Férhez  adni  (Mik :  TíirL.  300).  Fémec  adni :  eloc^are, 
nuptum  dare ;  fémec  adható :  nubilis  MA  A  leányok  csak  m>-j 
sem  k(5.stolhatták  az  bort,  valamíg  férnek  nem  adattanak  (Pázm : 
Kai.  729).  Az  .apáczákat  ki-őltfiztették,  és  férjn«k  adták  (Pázm: 
LuthV.  133).  Ne  rakj  férjednek  szarvakat  (Orczy:  KöltlI.  l.Vi 
Akar  fernel,  akar  leány  legyen  (Boni:  Evang.  1.357). 

Férji:  marítalLs  MA.  (férjhez  való  C.) 

FERLORUM,  FLORÜM:  (perditiis,  perditio;  verlorcn, 
verlustj,  E.\  TcutonicL'í  .<ino  nnu)ero  cecidertinL  Unde  idem 
lücus  iibi  pioeliimi  e.st  commi.s.sum  oorum  lingva  iua|Ue  hodie 
tioriun  paiur  e-st  voeatus,  et  woznemut  no-stra  lingua  (Kézai: 
Ge.sta.  2 : 2).  Az  angyali  tisztaságot  illyen  hamar  el-vesztegeté, 
ferlorumba  veté  (GKat:  V;Uts.  11.835). 

FJütOÍANY :  jedictum  imperatoris  Turcarum ;  fermao). 
A  femiányok  elérkeztenek,  a  mellyekben  ollyan  rendelés  vagyon 
íMik:  TI^v.  418.  371). 

FERTÁLY  :  1)  iiuadrans  MA.  iiuarta  pars  Otr:  OrigHung. 
L27I.  der  viertf  teil  l'PB.  Három  fertályni:  do<lrantalis  PPI. 
E:gh  fertal  ora  (IttINy.  III.29).  Ewk  adaiuik  nekem  egy  fertalt 
benne  (a  .szarvasból  LevT.  1.216).  Fertály  mélj1ijld  (MA :  SB. 
258).  Arra,  merre  Sziget  fekszik  és  tart  éppen  fertály  mérfildet 
(Zrbiyi:  ASyr.  59).  Fertály  óráig  beszél  (0.egl:Dág.  Elflb.  3(ii 
Fél  fertály  mérfSld  egy  futamás  (CsiiziOfeh:  Edom.  6*íl.  Fer- 
tály Ilka  iCom:  Jan.  166).  Végy  eg>-  fertály  font  popiomot  (Cseh: 
OrvK.  71i.  A  hal  a  vizekbiM  ki  fogattatvíui,  egy  fertály  ora 
alatt  megsenyved  (Illy:  Préd.  1L209).  Egy  fertály  óra  múlva 
asztalhoz  űlftnk:  in  einer  riertel  stund  (KirBesz.  72).  Három 
fertjily  óra:  drei  viertel  stmiden  (121).  3)  I'Vrt;'ily,  véka,  negyeíl 
rész  kSből:  quart-ilo  Com:  Jan.  166.  Bn-zath  atliam  11  fertállyal 
(RMNy.  IL15)  Wttiink  peszmegnek  való  Ot  fertály  biizát  (Mon- 
TME  1.285).  S)  Fertály  v.agy  tized  a  városUnn :  ciritatLs  reeiim- 
cula;  \'iertel,  zehendschal^en  úi  einer  .stadt  l'PB.  Runmlits  a 
néiiet  tzéhekre,  ferti'dyokra  asztotta:  Romulus  dlstribuit  populum 
in  *curias  PPI.  -1)  [lunae  luminum  varietas ;  mondviertel].  Első 
fertály :  das  cr-ste  viertel ;  utólsi'i  fertály :  das  letzte  viertel 
(KirBesz.  122). 

[Szólá.sok).  Három  fertály  ötre  (Mik:T!irL.  »0)l 

FfiRTEHETfiS:  (foedus,  scelestus;  niireiii,  lasterhaflj. 
Fertehetes:  mala  pax  (NémGl.  123). 

FÉRTÉKÉTT:  pollutus  [befletkt,  gem-hiiudet).  AianloliK- 
en  oltáromra  fertehet  keíieret  (BécsiC.  32U 

FÉRTELÍIM,  FÖRTEIj£M  (lértrlmea  Bora:  Préd.  307. 
427.  MA:liil.l  198  /,;,(,//,«  Boythe:  Eiast  221.  .Szár:  Cat.  R): 
ini|uinamenlum,  ípurcititw  M.\.  uiiHat,  un-sauberkeit  PPB.  Ferte- 
lem nélkül  vnló:  intenieratus,  inlacttis  C  incnnt.uuinatiLS  im- 
maculatus  MA.  unl)etlefkt,  unbeeudelt  PP.  Meg  nehez<'>tlel  fur- 
telemnek  myatta  lÉrdyC.  532.  ü4űb.  f).58i.  Főrtelem  nelkíil  ralo. 
.szeplőtelen  (Boni:  Evaug.  L3(>>|.  Mert  illik  vala  hogy  illyen  fít 
papunk  leime  mi  nekünk,  kegyes,  ártatlan,  tSrtelOm  nelk&l  vakj 
(Szár:  Cat  K).  .\z  bűnöknek  fertelme  (MA:  Seiilt.  685).  Ila  .izon 


829 


FEKTELMES-FEKTELMICZIÍED-IK 


KAlflELMKírET-FERTÖ 


830 


pityeregsz,  lung.id  fertelmét  nem  nézed  (CzegI :  MM.  288).  Fer- 
telem és  mocsiK-  nélkül  való  iC\im:  Jan.  177).  Tiszteletes  a  fer- 
telemnélkfil  való  agyas  ház  (Matkó:  BCSsíik.  237). 

FÍIRTEIjMES  :  1)  imiuinatns,  rontaminatns,  conspiirca- 
tiis,  iwlInluK  M.\.  fiiedus ;  besudelt,  befleckt  PP.  KfilAnib  kfil5mb 
fertelmes  gondolatokat  boéatottam  be  az  en  elnienibo  (VitkC. 
29.  38).  Ada  hwnekyk  liatalmat  az  fertelme.';  lelkeken :  dedit 
illLs  iwtestatem  ."piritnnm  innnnndorum  (JordC.  381).  Fertelmas 
állat :  inipviruni  (712).  Kertoliiies  lolki  esmeretót  ualnak  (TibC. 
H).  Fórtelmes  eeletben  eelz  (ÉrdyC.  öíiöb).  Fértelme.sűl  élt 
(Ború:  Préd.  307).  Fértelmosee  lennétec  az  tisztátalan  állatoc 
mepételével:  inmunidi  eritis  comedente-s  aiiimantia  imnmnda 
(MA:  15ibl.  I.9S).  Fertelmes  ajakú  nép  küzütt  lakom  (llly :  Pi-éd. 
1.2511.  (Az  isten)  iizt  az  felfuvalkodott  fertelmes  istentelen  nem- 
zetet csudálatosan   meg    fogja   szégyeniteni  (UákGy:  Lev.  149). 

2)  Fertelmes,  luu-ázna,  buja :  incestus  PPl.  [unzüi-htig).  Förtel- 
mes panizna  bezedile  (GuaryC.  48).  Förtelmes  ifjak  (DebrC.  29). 
Parancsola  bogi  vinnélek  ótet  a  förtelmes  házba  [bordélyba] 
(194).  Az  azzonyallatnak  förtelmes  ylleteese  (ÉrdyC.  627).  Fer 
telmes,  auagy  parázna  (Mon:  Apol.  300).  Parázna  förtelmes  élet 
(Zvon:  Post.  11.262). 

pPerteUnesit] 

meg-fertelmesit.  Másokat  meg-fertelmesitnee :  alios  in- 
ciuinant  iConi;  Jan.  183). 

Fertelmeskéd-ik :  1)  ptilluor,  inquinor  MA.  beflecket, 
besudelt,  verunreiniget  werdeu  PPB.  2)i[fornicor;  unzucht  trei- 
benj.  Az  ki  fertelmes  akar  lennie  am  fertelmeskegek  (Bora: 
SzJái).  3).  Az  5nn6n  mostoha  aimyával  fertelmesUedett  (MA: 
Bibi.  IV.151).  Aszonyval  fertelmeskedni  (Czegl:  Japh.  231.  Czegl: 
MM.  140). 

Fertelmesség:  1)  inquinamentum,  foeditas,  spurcities  MA. 
unflat,  unflatigkeit,  garstigkeit  PPB.  Fertelmessegekel  fertelmez- 
tetel  meg  (VitkC.  72V  Alombely  fertelmessegh :  noctuma  pol- 
lutio  (JordC.  248).  O  gonoz  tetemenenek  ondoksagos  fertehnes- 
sege  íBodC.  23).  Ada  az  vristen  enketli  az  ew  zyueknek  ky- 
uansagy  zeryiith  fertelmessegbe  (Konij;  SzPál.  47).  Kfilemb 
kűlemb  fertelmessegekböl  való  megszabadulás  (Helt :  Bibi.  I.e4). 

3)  fomicatio  JordC.  402.  [unzucht].  Rokonság  közt  való  fertel- 
mességec :  incesttis  Com :  Jan.  183.  A  förtelmessegnek  haza 
[bordély]  imacsagnak  bazaua  let  (DebrC.  145).  Förtelmesseeg- 
ben  eele  (ÉrdyC.  636).  Az  házasság  az  Istentfii  rendeltetet  az 
fertehnessegnek  el  tauoztatasaert  (Fél :  Tan.  460). 

[Pertelmesül] 

még-fertelmesül :  (inquinor ;  befleckt  werden,  besudelt 
werden).  Ki  illetend  valami  férget,  mellynec  általa  megfertel- 
me.sfil,  tisztátalan  (MA:  Bibi.  L1U9). 

Fértehnetea  :  1)  [foedus,  immundus ;  befleckt,  mirein]. 
Fertelmetes  testi  bin  (DebrC.  298).  Semmy  fertelmetes,  adkozoth 
Aimiagatul  nynchyen,  ha  nem  aimak,  a  ky  aleyth  valamyth 
fertelmetesuek  lenny  (Komj :  SzPál.  97).  Fertelmetes  élet  (Hofgr. 
77).  2)  [incestus ;  unzüchtig].  Semmi  fertelmetes  be  nem  megen 
men  orzagba  (BodC.  14).  Átkoznak  fwTtelmetws&keth,  bahvany- 
imadokath  (Komj :  SzPál.  26). 

Fértelmetesség:  sordes  JordC.  833.  [schmutz].  Hannywnk 
el  my  tewhvnk  myiidden  fertelmetesseegöket  (ÉrdyC.  575.  222V 

Fertelmetlen :   intaminatus,   impollutus   MA.    [unbefieckt, 
imbesudelt]. 
[Fertelmez] 

meg-fértelmez :  [confamino,  inquino ;  besudein].  Fertel- 
messegekel fertehneztetel  meg  (VitkC.  72). 

Fertelmezkéd-ik :  [fomicor:  unzucht  treiben].  A  parázna 
mmd  addig  fertelmezkedik,  mig  agyekjanak  erei  tartanak 
(DBón:  Reszegs.  111). 


Förtelmeztet :  contamino,  polluo  MA.  [l)esudeln,  veruo- 
reinigen). 

Fértelmeztetós :  pollutio,  contaminatio  MA.  besudlung 
PPB. 

FERTÉNG,  FÖRTÖNG ;  FETRENG,  FÖTRÖNG 
(ceríenij  NádC.  356.  virlcngm  GümV. 'J2.  j'úrli'ij  KazC.  18.  Zvun: 
Post.  U.322.  Sam:Cer.  157);  volutare  se  coeno  MA.  .sich  im 
morast,  im  kot  wiilzon  PPB.  Förtüngö  siiros  holy:  vohitabrum 
MA.  Immár  en  zereto  fiam  latom  hog  halalochiac  vtolso  lioraian, 
ideien  vertengez  iNádC.  356).  Az  földhöz  ito  es  monda  neky: 
förtögy  keuel  ördögb  (KazC.  18).  Az  tömlöczben  inmiar  ot 
förliiugh  vala  (CsomaC.  2).  Az  fewldre  e.swen,  ot  ferteng  wala 
taytekot  weenven  (Pesti:  NTest.  89,i.  Lehetetlen  hogy  ne  vét- 
kezzűne,  mig  az  halandó  testben  fetrengünc  (Born:  Préd.  42(5). 
Az  íTildre  leesvén  ferteng  vala  faytékot  túrván :  elisus  in  terram 
volutabatur  spumans  (MA:  Bibi.  IV.U).  El  iö  megh  valaha  az 
ödö,  mikor  amaz  dögleletes  arnyekszékékben  tűiig  förtöngötök 
es  t'isztok  (Lép:  PTük.  1.116).  Betegeséé,  ágyban  fetrengő  lec- 
ticásoe:  cliuici  (Com:  Jan.  56).  Mint  knez  giliszta  féreg  fantsalog, 
fetreng,  veczkendik  (GKat:  Válts.  115).  Ugy  íité  agyon,  hogy 
sokáig  förtönge  belé  (Pethő:Krón:  134).  Nem  nyugszik,  sem 
vigyáz,  csak  fetreng  álmában ;  ide  s  oda  fordul,  törődik  magábau 
(Gyöngy:  KJ.  9). 

[Szólások].  Böuben-él«,  fetrengő;  *gurges  vltiorum  PPBl. 
Bűnökuec  ganéjaban  fi'dig  förtőgvén  (Zvon:  Post  n.322).  Fer- 
tenge  soc  nyaualyaban  (Boni:  Ének.  33).  Ferteng  az,  ré- 
szegségnek tmduk  nyavalyájában  (DBón :  Részegs.  21).  Nyo- 
moi-uságban  furtöngő  emberec  vagyuuc  (Zvon:  Post.  11.318). 
Nyomorúság  volt  ez,  mellybeu  fertenget  (Mad;  Evang.  261). 
Véréében  förtöngh  i ÉrdyC.  652).  Hattatok  volna  fevTtevn- 
geni  az  en  testemet  az  ev  verebén  (üomC.  27)  Fötreng  tulajdon 
vérében  (Gyöngy:  MV.  Előb.  6).  Késsel  metélik  vala  magokat, 
mig  uem  vérekben  förtögének  (Sam:  Cer.  157).  Vétkekben 
fertengenec  (MA:Tan.  1186).  Kik  az  paraznasagnac  vétkében 
tSrtőngenec,  meg  tilttioc  azoktul  az  egyházba  való  menetelt 
(Zvon:  Osiand.  117). 

[még-fetreng] 

megfétrengós :  [vitiatio ;  schiindung].  Ki  kiáltották  más 
ember  feleségének  meg  fetrengését,  szüzek  rontását  (Pázm: 
Kai.  215). 

Fertengós,  förtöngés  :  volutatio,  volutatus  MA.  walzimg 
PPB.  Az  f'elden  való  vertenges  (GiimC.  92).  Sebesen,  kez  lab 
nekid  fertengesec  (Bom:  Préd.  78). 

Fertenget,  förtönget :  voluto,  volvo  MA.  wSlzen  Adámi : 
Spr.  Förtöngetve :  volutatim  MA. 

FERTŐ,  FÖRTÖ  (Aríípatak  1291.  Czlnár./íV<<zéc  Valk: 
Gen.Sl.  megfcrftztet  Born:  Préd.  237.  MA:  Bibi.  1.155):  1)  lacus, 
palus;  see,  pfütze,  lache  PP.  1801.  Fertev,  fertew  Pocus]  1193. 
(Knauz).  Fertew,  Fertev  lacus  1217.  1237.  1281.  (Czinár).  Weres- 
ferteffeu,  vallLs  1293.  (Wenzel.  X.119).  Ki  hoza  ingemet  az 
rettenetős  tobol,  es  az  sáros  fertőből  (Szék:  Zsolt.  178).  Egy 
fertőhöz  jutnak,  mellynek  az  erdő  közt  .sok  a  kerflleti,  vizekkel, 
nádakkal  nagy  a  kerteleti  (Gyiingy:  Char.  9).  2)  coenum,  lutmn; 
mist,  morast  PP.  Fertelem,  fertő,  moslék :  inquhiamentum  PPBl. 
Az  samak  förtőie:  vohitabrum  lufi  (Fél:  Bibi.  n.154).  Förtöre 
térő  disznó :  sus  in  volutabro  coeni  (Decsi :  Adag.  284).  Egy 
rút  mocsáros  fortöben  szállanak  (Pázm;  Kai.  82).  Hogy  a  fíirtő- 
ben-hevert  ember  meg  ne  sárosíttson,  leg-job  elkerülni  (Pázm: 
Préd.  355).  A  bfiunec  fertőjébe  keveredfinc  (Megy;  3 Jaj.  11.43). 
Sárnak  fertője  (Illy:Kat.  208).  Szánszándékból  keresi  a  törtöt 
(Ker:  FelsK.  8i.  Talán  vétett  beimek  a  természet,  s  nyilván 
makra  s  moslékra  akaiá  alkotni,  mikor  ember  lettibelőlek,  más 
kfilőmben  vagy  meg  ntálnák  a  förtőtt,  vagy  leg  aláb  nem  kér- 
kednének véle  (Fal ;  NE  92). 


831 


FERTÖ.S-KERTÓZKÖI>IK 


MEG-FEKTÖZKÖUIK— FESKL 


Pertös :  paludosus,  coenosua  MA.  siiinpfiebt,  selilammitlit, 
iiiMríistig,  Uotií!  l'PU.  Peneriit  ail  niiani  vallem,  (luae  voiratur 
l-'ürtes  1268.  (Weiiajl.  VTU.lcjöi.  Fertew.s  méta  129Ü.  (Caiiiár). 
Vé(ry  ki  engemet  ez  tÓrtós  .sárból  (M.\:  Bibi.  V.32).  Kertős  olda- 
lokval  buzzájok  törleszkedvén  (GKat:  Válts.  II.  ElSb.  (Vi). 
K'müy&V  lágyulást  a  gyémántban  találni,  mintsem  ettéle  vitéz- 
kész.sé|?et  és  badi-bátorságot  a  motskos-lolkii  és  bűnnel  fertű.s 
katonában  (Fal:  NA.  209).  A  ki  rut  fíirtiis  lielyeken  motskolód- 
ván  magáboz  liij,  nem  egyébért  tselekszi,  hanem  hogy  te  is 
fiJrtözzél  és  eü  ki-neveth6.sseu  (Fal:  UE.  501). 

Fertőz :  [inquino ;  besudeln,  verunreinigen].  Ila  valalü  az 
isten  teuipliimat  meg  fertezi,  el  veszti  azt  az  isten  (Elm.  211). 

Fertöz-ik :  in  coeno  volntor ,  polluor,  foedor  Kr.  [sich 
lierumHálzon,  sich  siihlen].  Felette  fertőztem  een  byneyinnek 
saaryban  (FastC.  377).  Kyketh  bog  lata  az  aytatos  fráter  igen 
meg  visse.swluon  es  sarbjui  feríezuen,  raytok  kwnywi-wle  (VirgC. 
60).  W  lelkek  gonosagba  ferteznek  vala :  anima  eomm  in  malis 
tabescebat  (Kulc.sC.  161).  Förtíiznok  Baptista  halálában  (CsoniaC. 
3).  Vitézek  ferteznek  szantalan  vérben  (Ilosvai :  NS.  2).  Sok  vérbe 
fertezvén  (l{ala.ssji:  Ének.  29).  Ileában  mondgyák,  hogy  az  e5 
nyelvek  tiszta  minden  eiiétíil  és  kezek  nem  fertőzik  vérben 
(Fal:  NE.  57).  A  btirdélyokban  fTirtíizünk  mint  a  bfidSs  bakok 
(Fal :  NE.  106).  Fel  forgatják  a  reánk  fenekedő  .szomszédok 
oi-szágunkat,  nemzetünket,  vérünkbonu  fognak  fertezni  (Fal: 
TÉ.  6-18). 

meg-fertözik :  (sordesco,  iiKininor  ;  sich  besuileln,  bcsudelt 
vverdeu].  Ky  főrtőzotben  vagyon,  flirtőzyeek  meeghen :  sordescat 
adhue  (JordC.  928).  Az  een  fyam  embereknek  nyalawal  vagyon 
nieegh  tlnvrtbozveen  (WinklC.  98).  Nem  fSrtíizik  meg  a  test  ha 
■.a  akarat  reiaia  nem  enged  (l)ebrC.  29).  Meg  ferteztenek  w 
wtay  mynden  ydebe:  inipiinatae  sünt  viae  illius  (KulcsC  1.5). 
Meg  fértezéc  miképpen  silrbau  az  ló  {Valk:(3en.  31).  lelkem 
meg-fSrtSzStt  (Bar:  LPar.  155). 

Fértxjzet:  iiuiuinamentum  Kr.  inimundi(i;i  JordC.  253.  (be- 
sudelnng,  .sclnnutz].  I'ertezetet  n((m  vallottanak:  non  sünt  inqiii- 
nati  (909).  Fortözethben  vagyon:  sordidiLs  est  (929).  Az  hazaa.s- 
s;iag  testnek  förtózzeettye  (SándC.  32).  Te  benned  fSrtízet 
aua(i;  zepplS  nincen  (NagyszC.  350). 

Pertőzetea :  1)  [.sordidus,  immundu.s,  pollntus ;  bcsudelt, 
unrein].  Az  assirio.soc  kSzőt  fertezetest  ót:  ixdlutum  comedit 
(UécsiC.  192).  Fertezetas  rubak :  vastas  sordidae  (297).  Férte- 
zetes  zelletek :  spiritns  immuudi  (MünchCl  30).  S)  [ineestus] 
scelestns,  sceleratus  Sí.  [unziichtig,  lasterhaftj.  Eertbezetcs  gon- 
dolatliok  (FestC.  160).  Fertezotes  zerolem  (CornC.  343).  Fór- 
tezetas  velag  (Nagy.szC.  62).  Torkos-sagoniat  byzonitotam  ferte- 
zetas parázna  bezedekol  (VirgC.  9).  Ferlezetes  emberek  (28). 
Ha  fertezotes  zemeknel  illeneek  titeket  neznye  (149). 

Fértözetesség :  [libidó,  fomicatio;  unzucht].  Ő  fértézetés- 
segeclxMi  (in  eoin(|UÍnatione)  mégniozoiteleneitídtóc  a  ziizuec 
farcokat  galazatba  (BécsiC.  29).  My  fertezetos.seegbbfil  nem 
zylottwnk :  nos  ex  fornicatione  non  sunuis  nati  (JordC.  655. 
761).  Ferlezetessoget  ielentetem  elmembe  ez  vylagiuik  zorol- 
nieuel  (VirgC.  9.  130). 

Pertözetességes  :  [pollutus,  sordidus ;  basudelt,  unrein] 
(CzechC.  5). 

Fértözetesaégü :  cw  Te  fertézetésségfl  (hi  .scelestissimo) 
valobizon  o  vilagbjui  mfmket  eluoztez,  de  ez  vilagnac  kirala 
mí-nket  folkólt  (BécsiC.  87). 

Fertőzetlen :  impollutns  IV.  (mibeflockt).  Fertezzetliieu 
aldozjit   (OíimC.  HU).    Fcrlezetlon   ártatlan   bíiran  (ÉrsC.  528). 

Fértözköd-ik  :  |inquinor,  polluor ;  sich  beisudolii,  sich 
wiiizen).  Ili«.ságoklian  és  buja  szüretetekben  ftirtőzkOdni  (CJsúzi: 
Sip.  653).  I 


meg-fertözködik:  [inquiuor;  sich  beeudeluj.  (Osúzi :  Troml^ 
361.  Kr.). 

Fértőződ-ik:  c«  (Janeba  cs  vérbe  törtfizJdSt  (MehSzJán 
24)  A  bűnbe  ne  fertezegyenec  (172).  A  ki  ebben  a  mirig)l»ii 
fertezÓdSt,  alég  választhatni  el  tfile  (Ehn.  212). 

Fertőztet:  inquino,  contamino,  polluo,  foedo,  fiuiesto,  (■■m- 
spurco,  violo,  vitio,  temero  MA.  freventlich  schandeii,  befleckiij, 
basudeln,  verletzen  PPIJ.  Fertőztetett:  violatus  C.  besudelt,  b- 
fleckt,  geschándet  PPB.  Kyk  buyaíaagal  magukat  lőrtoztettik 
(SándC.  37).  Házjisságtüréssel  fertezteti  az  isten  igéjét  íl'azni: 
Préd.  c).  Mit  mivel  azzal,  a  ki  ágyas-házát  fertezteti  fele-barát - 
tyának?  (19).  \'ért«!  lőrtósztetett  óltőzet:  vastimentum  mi.stujij 
sangviae  (MA:  Bibi.  II.lo).  |Mit  akarsz?  Talán  türük  verUtn 
kezed  fBrtöztetui  ?  (Zriuyi.  II.8). 

be-fertöztet :  inquino  C.  [besudelu).  BefertóztetJtt :  iniqui- 
iiatiis ;  befortüztetve :  iniquinate  C.  Sisak  nieg-alut  vérrel  van 
be  tórlűztetve  (Zrinyi:  ASyr.  174). 

még-fertöztet :  coiiiquino,  scelero,  iucesto,  temero,  coute- 
mero,  profano,  funesto,  contamino,  attamino,  commaculo  C. 
[Kílluo,  inquino,  conspurco  MA.  (besudeln,  beflecken,  verunrei- 
nigen] entweilien,  entheiligen  PPB.  Megferlflztetfl :  contamiuator, 
\iolator ;  megfertőztetett :  contaminatus,  ineestus,  temeratus, 
profmiatas;  meg  nem  fertéztetott :  inviolatus,  incontaminatus ; 
latorságommal  megfertőztetőm :  couscelero  C.  Más  ember  ágyát 
megferteztetni:  cubile  alterius  *inire;  Sodomitától  meg-fertéz- 
tetett :  *exoletus  puer  PPI.  En  agyamot  ne  ferteztasse  meg 
(EhrC.  1 23).  Mi  zan  be  mejSfeu,  nem  fertőztet  meg  embereket : 
non  coinquinat  hominem  (MüncliC.  42.  JordC.  401.  691i.  Az  ev 
rnliay  mogferteztetven  az  nagy  rútságokkal  (MargL.  26).  Enibór- 
iiek  raia  meg  í'erteztetyk  ;iz  bewsagiLS  zolas.sal  (WinklC.  125). 
A  lelök  a  tasthőz  való  egiasűlesból  meg  tőrtóztetik  (UebrC.  171). 
The  newednek  lakodalmath  meg  fertezteteek :  iiollnerunt  taber- 
naculum  nominis  tui  (KulcsC  178).  Bynnel  meg  lőrtőztetTit  zyw 
(ÉrdyC.  59üb).  Rubayaat  meg  nem  tőrl'iztette  (614).  Az  zent 
■zizeseget  megferteztete  (VirgC.  30).  Josias  kiral  meg  fortezteto 
ez  helt  (RM^"y.  U.45I.  Az  Salomon  templomát  aloitanak  megh 
fSrtSztetui  (Kony:  SzP;il.  26).  Meg-ferteztetett  a  fold  a  benne 
lakók  gonoszságával  (Pázm:  Pr^d.  8X  Megferteztetic  az  igaz 
religiot  (MA:  Tan.  33). 

megiertőztetés :  contaminatio,  profaiiatio,  Wolatio  C.  p«l- 
lutio  MA.  eutweibung  PPB. 

megíertöztethetetlen :  inviolabilis  C.  íunbefleckbarl  (Sylv : 
UT.  11.119). 

Fertöztetetlen,  fertöztetlen:  intaminatas  C  intemeraius 
MA.  nnbiHcckt,  nngesí-h.-iinlet,  unvertal.schet  PPB. 

Fertőztethető :  wolabilis  MA.  befleckbar  PPR 

FÍIRTON  (iVrrfuiiy,  lerdunk  Com:  Jan.  206):  I)  fertuni, 
fmtum,  egy  márki'mak  negyed  része,  egy  magyar  forint  PPBI. 
Nyr.  XVn.560.  Fertonem  aut  du:is  uiicias  auri  in  rigell. . .  ad  imn- 
dus  Himgariae  (Endlicher  247).  Tuca  imi«titiu-  ile  Edéd,  pru 
marca  et  tribius  fertonibus  1210.  (\'Rog.  33).  Du;ls  marcas  et 
fertoiiem  (94).  S)  Fertőn  avagy  lótnac  ótJd  ré.«ze:  drachma; 
két  ffillér  nyomó  vagy  drachnuinac  fertoiiimc  harmad  résre: 
scrupulum  (Com: Jan.  ir.iU  A  tereli  nyomó  nehezékek  özek: 
száz  funtos  másji,  iiegy  fuutus,  luirum  funtos,  egy  egész  foni 
fél  font,  lót,  fél  lót,  ferdunk  avagy  lóDuik  ntód  része,  két  lillc: 
nyomó  vagy  drachmának,  ferdungnnk  barmad-réaze  (206). 

PÜKUIiA:  I)  Ferubi,  kömény  forma  fB:  forula  PPI.  2) 

[fenda;  nito].  Egy  feri'ila  alatt  lanóltak  (Ki-sv:  Adag.  141) 

FESÉIi,  PESL-IK  (.(Ví.y  (.hh-iryC.  43.  KazC.  10):  solvor, 
rumpor,  dissoKi.r,  corruinpor  Sí.  Isich  tronnen,  sidi  lOsen.  Vö. 
FEJT] 


833 


El^FESEI^KI-FESELTET 


FESLÉS— FESTÉK 


834 


el-fesel,  el-feslik:  -"v  Ila  a  kStr^  vw./^^k  niei;  fcsleiidiiek, 
jiz  abroncliokos  eel  leseinek  (WiuklC  120).  Ha  el  leslyoiidez 
az  ft'oiívwtwl  (férjedtiMj  halainak  mjatta  (SándC.  33).  Az  abron- 
czok  el  faselnek  (Érst'.   2í>;'). 

föl-fesel.  F5I-f6sIett :  dwsuhis,  dissolutiLs  MA.  aufgetrennt, 
zertrennt,  aulVelCtt  PPB. 

ki-fesél,  ki-feslik  :  extricor,  expedio  me ;  ausgewickelt 
werden,  sicli  lo.«niaclien  PPI5.  Kifl^slett :  extricatus,  expllritus 
MA.  aufeelö.'it,  aufgi'trennt  PPB  Az  adú.ss;i{il«'il  ki  faselni :  *exire 
aere  alieiio,  *argentaiiam  dissolvere  PPl.  fSolilia  bolölo  (a  bfiu-  ! 
böl)  ki  nem  fesölhet  (GiiaryC.  .5 IX  Nem  akarwan  ky  fe.slen}' 
az  gonoz  zeretetnek  kSteleebSl  (ÉrdjC.  524).  Az  jjapa  .serege 
az  sz.  irast  haszontalan  es  homaliü.s  igeckel  amiira  be  keuerte, 
hog  soha  ki  nem  hid  belSle  feselni  (Fél:  Tan.  14).  Mely  vesze- 
kedésből soha  ki  nem  tuttae  feselni  (Dáv:  Piéd.  129).  A  kinek 
az  5r5k  ige  szól,  sok  féle  vélekedésekből  kifesel  (Pázm:  KT. 
9).  Fe«ellyél-ki  efféle  haszontalan  meutségekbíl  (454).  Sok  pél- 
dákkal meg  mutathatnám:  de  hogy  egyszer  ki  feséllyfink  (ígyl 
az  vj  tudományok  szemetibSl,  rfivideden  chak  egy  néhányat 
emlitek  iPiizm :  Kai.  428).  Oly  sok  veszélyt  hoz  magára,  hogy 
rend  szerént  ki  nem  feselhet  (Megy:  fijaj.  11.13).  Egy  altallyaban 
nem  mondottam,  hogy  azoe  az  vetkSkbol  ki  nem  fesólhetnenec 
(EsztT:  IgAny.  61),  Ha  vétekbe  esnek,  azokból  mingyárt  ki-fe- 
sellyenek  ( Veresm :  Tanácsk.  Ifi).  OUyau  dolgokat  sujték  fejed- 
hez, mellyekbül  csak  nem  tuda!  még  ki-feselni  sem  (Matkó: 
BCsák.  256).  Magunk  erejéből  nem  is  feselhetünk  soha  ki  ,az 
6rd8gnek  tőreiből  (Uzoni:  Dáv.  39).  Ha  töb  vétkeket  magához 
foglal,  oly  erJssen  megköti  embert,  hogy  nehezen  feselhetik  ki 
(Hly:  Préd.  tl83). 

kifesellietetlen :  [iuex'tricabilis ;  uutrennbar,  unlösbar].  De 
sőt,  azoknak  kifeselhettetlen  kötelében  verdődvén,  nyakokra 
fojtották  (Pázm :  Luth V.  2).  Meg-lá-sd,  hogy  a  számadás  ki-fasel- 
hetetlen  ne  légyen ;  és  ne  talám  atyai  ő.s8det,  fejedet-is  belé- 
keritcse  (Xászló :  Petr  43). 

kifeslés :  extincatio  MA.  auftreunung  PPB.  [loslösuug].  Bfinők- 
ből  való  ki  feslésekért  vólt  az  imádság  (Bal:  Csisk.  60). 

még-fesél,  meg-feslik :  [solvor ;  aufgetrennt  werden,  gelösí 
werden].  Ordőg  kőzőt  es  az  binős  ember  kőzőt  való  barátság 
meg  fesől  (GuaryC.  43)  Meely  haaz  ennenmagaban  meg  feslend; 
domus  super  semet  ipsum  dispertiatiu'  (JordC.  462).  A  templom- 
nak hw  lellaha  meg  fesleek :  velum  templi  scKsinn  ast  (512). 
Vay  keuamiek  en  az  testül  meg  fesőlnóm  (KazC.  10).  Az  barlangh 
feyen  felyfil  meg  fesle  (TelC.  303).  Keuannak  meg  fesleny  az 
testbevl  halai  mya,  es  lenny  eristussal  (CornC.  132).  Zyvében 
meg  feslik  vala  és  olwada  syralmakra  (PéldK.  85).  Édes  zerel- 
mes  zywe  meg  feslyk  (ÉrsC.  267).  BIs  az  irás  meg  uem  fessel- 
hetic :  non  potest  solvi  scriptura  (Helt :  Bibi.  III.2). 

mégfeslés :  [dissolutio ;  treimuug,  auflosiuig].  Byzonjos vagyok 
benne,  hogy  hamar  legyen  ezen  haylokonmak  megh  feslee.sse : 
cito  futunim  ut  dejurnam  tabernaculiim  meum  (JordC.  856). 
Megnionda  az  ev  testének  megfesleseet  kevzel  lenny  (MargL. 
93.  TelC.  38).  Ej-ze  testének  megfesleseet  kevzel  lenny  (DomC. 
142).  Twdom  hogy  közel  vagyon  az  en  haylokomnak  az  az 
testemnek  meg  fesleese  (ÉrdyC.  376b). 

Feselhetetlen :  (inextricabilis ;  untreunbar,  unlösbar].  Valha- 
tatlan  ees  feselhetetlen  őrőmők  iWinklC.  144.  Pázm:  Kai.  104. 
Kri. 

Peséltet :  dissolvo.  A  könyüség  feseltet :  levitas  dissolvit 
(Illy:  Préd.  1,4491. 

ki-feséltet :  (extrico,  dissolvo ;  losti'ennen,  erlHsen].  A  kiket 
meg  szabadított  vala  az  purgatórium  ijesztésétill,  ki  feseltetné 
(Pázm:  Kai.  407).  Feltetted  és  feseltetted  volna  ki  a  nyavalya 
hasznú  kőniuet  (Bal:  CsIsk.  148). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtAr. 


Feslós:  ti^sura,  ruptura  MA.  spalte,  ritze,  ris.s,  bruch  PPB 

[Feslet-ik] 

meg-fesletik  :  [.solvor,  dis.solvor ;  gelöst  werden],  O  veselncc 
izi  megfesletnecuala  (BécsiC,  141),  No  feslessenec  meg  te  kezeid : 
non  dissolvantur  manus  tuae  (283),  Nem  fasletheticmeg  az  iras : 
non  ixitest  solvi  (MüiidiC.  192). 

Feslett:  1)  dis-soliitus  MA,  zertrennt,  aufgelíst  PPB,  8)  Fes- 
lett erköltsü :  dis.solutua  PPBI,  fau.sschweifend,  liederlich],  Tekél- 
letlen  faslett  erkőlten :  pravus  Com:  Jan,  220,  Szájokra  botsátott, 
feslett  gyermekek:  .soluti  et  *fluentes  pueri  PPBI.  Fe.slőt  elkőí5 
(GiiaryC,  15).  Fesleteknec  tarsa-sagat  el  tauoztas  (VitkC,  63). 
(Az  lelki  ember)  nem  sokat  gondol  az  faslet  emberecnec  ő 
zertelen  iarasoka!  (DebrC.  291).  Faslőt  erkőlch  (ÉrdyC,  101b). 
Feslőt  eelet  (561),  Ez  fele  varasokba  való  erkwlcz\\k  nagywal 
feslíttebbek  ^,s  gouozbak  (Komj:  SzPál,  109),  Az  tanitok  feslet 
erkőlczeert  az  istennek  igeiét  nem  kel  meg  vtalni  (Fél :  Tan. 
327),  Papákban  feslet  erkőlch  talaltatot  (Mon;  Ápol.  27).  Mivel 
azért  belsó  indulatunk  igen  megbontakozot,  következik,  hogy 
ebból  származót  cselekedetünk-is  feslettek  (Pázm:  KT.  285). 
Fái-sángolók  buja.sága  és  feslet  élete  (Mad:  Evang.  212).  Faslet- 
tftl  élt  a  kurva  aszszonnal  (317).  Feslet  életfi  papok  (Czegl: 
Japh,  140),  Feslett  életű :  luxuriosus  (Illy:  Préd,  1.413),  Ott  hagyja 
a  jót,  a  maszlagon  kap,  feslett  legény  lesz  belóle  (Fal:  NU.  129). 

Fesléttség:  1)  dissolutio  MA.  trennung,  auflösimg  PPB. 
2)  improbitas,  con-uptela,  perversitas  MA.  iinart,  verderbmig, 
bosheit  PPB,  Iregseg,  beketelenseg,  feslőtseg  (DebrC,  2G3,  ÉrdyC. 
547b.  TelC,  85),  Ne  légyen  inmiái-  olly  tsavargó,  és  tétovázó 
lelek  melly  a  testnek  tsintalan  feslettségibe  merüllyön  (Pázm: 
Préd.  83.  197). 

[Fésül] 

ü-fesül :  extricor,  me  expedio  MA. 

PEST,  PÖST  (/estiek  ElirC.  67./e5eí6c  MünchC,  88  fóselés 
Zvon:  PázmP,  282):  1)  tingo,  coloro  MA.  mangonizo  C,  depingo 
PPBI.  fárben,  anstreichen,  eine  farbe  gebén  PPB,  Festetett: 
tinctilis  C,  Haját  festeni,  hogy  má-st  múta.s.son:  *dissimulare 
capillos  PPBI.  Fiívjou,  és  fessen  a  szél  benni'iiiket  (GKat:  Válts. 
1.533).  2)  Festem,  kendőzöm  :  fuco  PPl.  [schminken,  beschö- 
nigen].  Nem  kell  festeni  a  tisztítást:  non  est  fucanda  purgatio 
(Hly:  Préd,  1,101), 

be-fest :  inficio  C.  intingo,  colorem  induco  MA,  farben  PPB. 

föl-fest:  [fuco;  schminken,  beschönigeu],  Ékessebb  színnel 
tudta  az  6  tudományát   felfesteni  és  himesiteni   (MA:  Tan.  31). 

le-fest :  [depingo ;  darstellen],  Ffi  tzélja  az,  hogy  a  réformáta 
vallást  fesse-le  igen  kormos  festékkel  (Bod:  Pol,  185).  A  dol- 
got elevenen  le-beszélleni,  -ábrázolni,  -fasteni,  -képezni  (SzD: 
ifVir,  59). 

meg-fest ;  tingo,  coloro,  fuco  C,  [anstreichen],  Bárson  festfi 
csiga  vérével  megfesteni :  purpurisso ;  megfestett :  infectus  C, 
Ez  drágalátos  rwha  meg  festetet,  ha  weerben  mártottak  volna 
(ÉrsC.  131).  Az  ember  hayát  az  leuele  lúgban  czinaluan  meg 
festi  (Mel:Herb.  8).  Meg  festem  lovamat  keresztény  vér-tóban, 
várasokat  rőjtök  hamuban  (Zrínyi :  ASyr.  26).  A  ki  leg-bőveb- 
ben  festette-meg  a  tőidet  emberi  vérről  (Elall :  HHist  11,314), 

megfestés  :  infectus  PPBI,  [tinctus ;  das  fárben,  schminken). 
Nem  szükség  volna  annak  több  bersen  orczáia  meg  festésére 
(BahCsIsk.  166). 

Festék :  tinctura,  color  MA,  purpurissum  PPl,  farbe  PPB. 
[schminke].  Veres  festék:  *miltus,  assyrium  *venenum;  indi, 
indegó,  kék  festék:  iudicum  PPBI.  Kyuaya  az  keprewl  fese- 
teket :  effodit  de  pictura  colorem  (EhrC.  67).  Kutat  irsz  fösték- 
kel  (Zrínyi:  ASyr.  298).  Ortzáiokat  kendőző  festékkel  ne  fes- 
tenék (MA:  SB.  221).  Orczájokat  idegen  festékkel  ne  paráznítsák 

53 


835 


Al-festék-festítA 


fbítA-i-észek 


S3fi 


(GKat:  Válta  11,1104).  Látássala  festíikokot  ícolores)  kiilöm- 
bSztettyfik  mes  (Com :  Jan.  Ki).  Fe.stékkel  meg  sziiilék  kiviil 
az  oldalát  (Huszti:  Aeu.  4).  Iiidi-festék  (VcctTrans.  2(;). 

[Szólások).  Magára  hamis  föstéket  kenni  (Kisv:  Adag. 
196).  Nagy  erővel  igyekezik  B.  erStleniteiU  azokat  a  bizonysá- 
gakat,  mellyek  az  eecle,siának  igazságát  ki-mntattyák :  de  csak 
igyekezik,  mórt  fol  nem  éri  a  festékkel  a  mire  igye- 
kezik (Pázm:  LtitliV.  299).  Feleletünket  nem  érik  fel  fe.steekel 
(0<«gl:  Japli.  32.  SzD:  MVir  131).  A  világnak  kevély  aj;indékja 
nem  egyéb,  lianem  szép  festékkel  mázolt  .semmi  (Fal : 
NA.  170). 

fKiizniondáíiok].  A  mint  ér  a  festék  úgy  épitünk :  *pro  opibus 
nostri.s   aedificamns   PI'Bl. 

ál-festék :  fnciis  MAI.  PPBl.  [schminke].  Mint  a  mely  orezat 
meg  kennek  az  áll  festéckel  tündUklik :  i^  a  [Jób]  leánia  or- 
czáia  szép  volt,  mint  ha  kente  fente  %'olna  (Mel:.I<ib.  42.  ma- 
gyarázíit  104.  MF.). 

bársony-festék :  (pin-puris.sum ;  purpurftirbe].  líársony  fes- 
tékkel megfestem,  kondfaiim ;  purpurisso  PPBl. 

lazúr-festék  :  ai-menium,  mlor  armenins,  caernleum ;  asur- 
blau  PPB. 

nyomtató-festék  :  [dniekschwarae]  (Com:  Orb.  189). 

olaj-festék  :  oleario  dilntum  pigmentiim ;  ölfarbe.  Olajfes- 
tékkel ftatett  kép:  imago  oleo  subacta  PPB. 

skarlát-festék:  coccitmm,  coccineus  oolor  PP.  fscharlach- 

farhe|. 

varga-festék :  chalcanttim,  atramentiim  siitorium :  schuster- 
schwjirze;  gálitzkfi  PPB.  (Cseh:  OrvK.  9.  Kr.  EsztT:  IgAny.  300. 
Kr.). 

rSstókés :  enraiisticns  C.  [cok)iatu.s,  ftuatus ;  gefUrbt,  ge- 
schminkt).  Ortzadnak  rútsága  kenőkkel  fosték&s  (Petki:  Virt. 
9).  Iratos,  fe-stékes  bőltsők  (GKat:  Válts.  1.398).  Föstékes  jovain 
kapdoznak  (Csúzi:  Síp.  603). 

[Festékezi 

Festékezós  :  [tinttnra  ;  das  tiinclienj.  Súlyos  prélium  vonás, 
betö  festékezéssel,  engem  elvadított  [a  könyvnyomtatá.st<5l) 
(ÖtvMast.  25.  vsz). 

Festés:  I)  tinctura  C  (das  tiinchen,  farben).  2)  pii-tura 
MA.  gemiilde  PPB.  Iratos  fosté.sec  OU:Tan.  78).  »)  [fueatio; 
das  sí'hminken,  beschönigung).  Szflnnyél  meg  emii  sok  cziur- 
cziauar  fösetéstíil  (Zvon :  PázmI'.  282).  Ezen  festésnek  ellene 
áll  a  jndicale  prothocollnm  (NyT.   XII.363). 


variegatio ;  das  malen   der  glaser 


üveg-festés :  vitrorum 
PPB.  (glasmalerei). 

Pestet :  [tingi  curo  ;  tiinchen  lassen,  fárben  lassen).  Az  fején 
csak  fátyolt  viseljen,  ha  nem  vászon  az  log  válla;  ha  iugválla 
vászon,  valami  kiiztinségas  patyolatot  fe.stesien  a  temetésre  (LevT. 
n.325). 

Festetlen:  intinitii.s,  abapbas,  non  colc )raliis  MA.  nngefiirbt, 
nicht  gemalt  PPB.  Fíístetlen  pozto:  jvmnas  rndi.s  (Fél:  Bibi.  55| 

Festett:  1)  timtus  MA.  gemalt,  gefiirbt  PPB  Fftstőtt  iráa 
[kép,  festmény)  (MA;S<ult.  8581.  Bálvány  kéiiec,  !iz  mellyeket 
legsikoshan  fftstőtteknei:  lát  (MA:  Tan.  81).  2)  fniosus  C.  fncatus 
MA.  [geschminkt,  benclilerisch).  Fastöt  beszéd :  allegória ;  hiába- 
való festőtt  beszéd :  logodaedalus  C.  Festőt  vagy  kép-mutató 
szeretet  (Mad:  Evang.  701)  Noha  most  .szép  .szint  oszt  festett 
szóknak  pompája  (Tlialy:  Adal.  1.2). 

Festitö  (í*) :  A  portót  a  festő  avagy  festckbcn-niártó  (tinrtor 
sen  iofector)  a  festitő  (festő?)  katlanban  meg-m;irtyn  (Com: 
Jan.  98). 


Festő  :  fullo,  infector  C.  tinptor  MA.  fiirber  PPB.  Violaszín 
festő : -violariiLs ;  sárga-festő:  flamniearius ;  festőhíiz  való:  fullo- 
nius ;  festőház :  tiillonia  C.  Ruhái  lőnec  fénescc,  miként  ho,  es 
mér  fénaseeke  e  tűldún  való  fesetőc  nem  tehetic  íMunchC.  88). 
Minden  fe.stők  szeretik:  miniumot,  indit,  bersent  és  bányait, 
mhid  kalmárnál  keresik  (Szentm:  Kaim.  9^.  A  posztót  a  festő 
meg  színesíti  (Com :  Jan.  98).  Takácsok,  festők,  kenők  (Illy :  Préd. 
1381). 

gyapjü-festö  :  infector  laiuirum  PPl.  (nolUarber). 

posztó-festő  :  fullo  PP.  [fiirber]. 

niha-féstö:  tinctor,  fullo  MA.  fárber  PPB.  díár:  Bibi  III 40. 
MA;  Bibi.  IV.40). 

üveg-festő  :  encaiistes ;  glasmaler  PPB. 

IFéstöz-ik] 

Festözés  :  [fucurnni  usus ;  das  schminken  kendőzés)  (MA : 

SR  239J. 

FÉ8TOM :  (jactatio ;  pralilerei,  das  grosstun).  Ki  ifiue  Agag 
na^  festonimal  es  keuelyőn  (Mel:  Sáni.  61).  Ezt  csuda  mely 
nagy  f&stomraal  mustráltattya  egy  néhányszor  Balduinus  (Pázm : 
LuthV.  398). 

(Szólások).  Nagy  festimira  pOkő  akaratos  (világtiai,  GKal: 
Válts.  1.535). 

FÉSŰ  (/«»:  pecten  PPBl.  fysyw  Pesti:  Nom.  I.IO.  fitó 
Cseh:  OrvK.  5.  /lisit  Ozegl:Dag.  30.  Hall:  Paizs.  366):  pecten 
C.  kamm  PPB.  Az  fiiső  avagy  ecset  ki  iizi  az  tetvet  az  ember- 
nek fejéből  iMasésK.  29).  Szerető  mátkájánac  tiszta  aranyból 
ffisflt  chináltatott  (Prág:  Serk.  D4).  Az  inas  nyakátan  volt  az 
úr  mosdó  aranyos  csészéje,  az  orczatöriilővel,  fésftvel  (Moulrók. 
XL369).  A  niházatoc  meg-seiiertotnec  ecsettel,  .sertés  f&sfivel 
(Com:Jaa  114). 

hajbontó-fésü :  discemiculum  Nom.^  381.  (auskiimmkamni). 

haj választó-fésü :  disccrnicuhun,  di.scriniinale  Kr.  DLscrimi- 
nale:  hay  választó  tő,  fwsw  C.  Rendre  rakván  a  sUrö  és  haj- 
választó fősüket,  melléjek  a  vendéghajat  s  lisíjporl  (Fal:  NA.  141). 

Fésül :  pecto  C.  pecüno  PPBl.  kammen  PPB.  Hozzám  (BsU- 

lüm :  proi)ceto  C.  Tsínogatni,  fftsOlni  a  haját ;  *commudare 
i.'ipillum  PPBl.  Tulaidon  kezeinél  liaiat  ttisőllötte  (Pécsi:  SziízK. 
44).  Hogy  feiet  fősőllené,  ére  meg  niuzallani  feiet  a  fi*<'nek 
foga  (I^p :  ITük.  31).  Füsövel  iTisőlli  az  ílstókőt  (Com:  Vest 
82).  H.iját  tílsőlte  (Tani :  Szents.  39 1.  ( )lly  nagy  láng  gerjedett, 
vállaira  fésfllt  haja  is  perzsedett  iGvad:  FNót  69). 

alá-fósül.  Hoszszan  alá-fiLsfilt :  propexus  PPBl. 

meg-fésül :  dei)ecto  C.  kiinuneu  PPB.  Meg  ffisülőtt :  de- 
pe.xas  C.  Fodor  hayatokotli  meg  .séé  fesőlyetek  (PeerC.  338. 
CsomaC.  74).  A  gyapjú  meg  filsfiltetio,  ecseteltotíc :  pectitiir 
lana  (Com:  Jan.  97).  Meg  fősfiit  fei  (Erasm:Erk.  40).  Hajad 
meg  tTisfllni  akkor  ne  mula.sd-«l ;  fogaid  meg  tiszticsd  vízzel, 
vagy  kezeddel  (Felv:  ScIiSal."  4). 

vissza-fésül.  Visizafú-sAlni  a  haját :  adverso  capillo  pectere 
PP. 

Fésületlen:  impexus  C.  MA.  iingekümmt  PPB.  Fésiiletleii 
és  rút  ízirtos  ruhában  öltözött,  meg-eeett  ember  (Ker:  Préd.  670). 

Fésűs :  iHX'tinifex  Kr.  (kammmacher).  Fftsős,  Ffafts  (ve«e- 
téknév  XVI.sz.)  (Nyr.  IX.36Ö). 

FÉSZÜK:  1)  nidus  C.  MA.  vogelnest  PPB.  Rauaraknac 
fikni  vadiuir  es  meíiíiei  repesőcjiec  fezkec :  liabeiit  volucres 
cooli  nidos  iMünchC  27.  JordC.  376.  577).  Ravazokuak  likok 
es  egy  njadaroknak  fezkek  vagion  (VirgC.  32).  Fezkeliől  ki 
megőn  (TihC.  16.  ComC.  90.  12ü.  230.  Fél:  BibL  12).  Ne  tul- 


837 


l'IitSKK  FKSZEK— KEííZENG 


FESZENGLT— MEG-FESZÍT 


838 


laskodíiyál  fé/.k'Klöii  kiiiiöl ;  i)eiiu.is  nido  majoros  ue  extoide 
(Decsi:  Adag.  45).  2)  (sedes,  domicilimn ;  .sitz,  wohii.'sitz).  (Luci- 
fer) lee  vetteteek  feezkebol  (ÉrdjC.  ."íSfib).  Secimdum  sub- 
jectiun,  fészkére  nézve,  külünbílziiek  az  edfiyezo  akarók  (Ker: 
Préd.  13").  S)  (alveus  aquae;  fliissbett].  Az  víz  ki  árad,  el 
kagyuáu  az  5  fészkét  (Kár :  Bibi.  1.528).  Az  víz,"  mikor  ki-mé- 
gyen  fészkéből,  az  egész  mezőket  el-fogja  (Pázm:  Préd.  615). 

[Szólá-sok].  Fészket  rakok :  nidifico  C.  nidulor  MA.  Rak 
feezlíet :  poiiit  uidum  (JordC.  172).  Hakot  vala  faszket  pgi  feczke 
(VirgC.  106.  Pázm:  KT.  198).  Nagy  fészket  vére  a  török  Európá- 
ban (Pázm:  5Uv.  XXX.  Thaly:  VÉ.  0.235). 

fecske-fészek :  nidus  liirundinius  PPBl. 

füge-fészek :  nidus  mira  arte  con.stnictus  aviculae  sjcalis 
MA 

gyürü-fészke.  Gyili-ű  fészke,  a  mellybeu  a  kő  áll :  pala 
auiiuli,  unibo ;  d;is  köstlein  eines  ringes,  «o  der  stein  liinkommt 
PPBl. 

hangya-fészek:  nidus  formicarum  Kr.  [ameisenhaufen). 
Hangyái  fezek  (KBécs.  1651.9.  Pázm :  Préd.  95).  A  hangya 
fészket  meg-bozgatják  (Kónji:  HRom.  80). 

madár-fészek :  nidus  avium  MA.  [vogelnest]. 

Fészkecske :  nidulus  C.  [nestchen].  Az  en  fészkeczémbe 
[így]  es  ágiamba  bocziátom  ki  az  en  lolkSmet :  in  nidulo  meo 
moriar  (Mel :  Jób.  68). 

[Fészkel] 

Fészkell-ik:  [sédem  habeo;  nisten,  seinen  sitz  habén].  Ennek 
egyik  oka  a  fejben  v.  fflben  fészkellik,  vagyon,  a  másika  pedig 
a  szívben  (SzD:  MVir.  332). 

meg-f észkellik :  [sédem  figo,  inveteraisco ;  sich  einnisten]. 
Megfészkellik  a  tisztátalan  kívánság  tüze  (Csi'izi:  Ti'omb.  199.Kr). 

Fészkelöd-ik :  1)  A  madarak  fészkelődnek  avagy  fészket 
raknak :  niditicant  seu  nidos  stiiuuit  Com:  Jan.  35.  Valaholott 
az  órdfjg  fészkelődik,  hárics-el  es  roncs-el  azt  (KBodor:  HOszt. 
25i.  3)  se  rotai-e,  inquietus  sum  Kr.  [sich  unnüiig  hin  und  her 
bewegeu].  Az  ágyban  a  feredö  után  fekiivéu,  igen  kezde  fész- 
kelődni (Monli-ók.  XXin.TŰ").  Hatalmas  sebes  folyamok  ellen 
evezvén,  akár  mint  fészkelSdgyenek,  elébb  nem  mehetnek  (Fal : 
UE.  1.82). 

[Szólások).  Nem  ülhetél  a  lapáton,  s-immár  az  asagoimis 
tészkelüdnőd  kel  (CzegI:Japh.  219j. 

be-fószkelödik :  [sédem  figo ;  sich  einnisten]  (Megy :  Diai.  43). 

Fószkeltet :  [locmn  do ;  wohnen  lassen].  Mint  kegyes  zsel- 
lyériiuket  benníink  laktattya,  szivünk  kamarájában  fészkelteti 
(Csilzi:Tromb.  176). 

Fészkes :  [nidum  habens,  nidi  modo  factus ;  ein  nest  eat- 
haltend,  nestartig].  Fészkes  hely :  nidamentum  MA.  Ki".  Minek 
előtte  dér  akarna  lenni,  fészkesen  född  el  minden  szálat,  rakd 
jól  föl  kömyül,  hogy  az  föld  maga.sban  legyen  az  káposztánál, 
de  úgy  hogy  a  káposztát  meg  ne  érje  az  föld,  az  kit  felraksz 
íRadv:Csal.  in.5.3) 

Fészkez :  [nidifico  ;  nisten].  Ot  verebek  fezkeznek  (AporC. 
67).  Amot  verebek  fezkeznek  (DöbrC.  183).  Az  galamb  zokot 
feezkezny  kevlykakban  (ConiC.  136.  137).  Adót  nektek  hegyeket, 
mezwket  fezkezni  (VirgC.  51)  Az  fákon  fészkezS  madarac  (MA; 
Scult.  882).  Az  égi  madarac  az  ő  ágai  kozott  fészkezzcnec  (972). 

FESZENG :  [inquietas  sum  ;  um-uhig  sitzen,  sich  unruhig 
hin  und  her  bewegen].  Feszeng,  suhajt  kéojában  (GKat:  Válts. 
1.802).  Nyughatatlankodik,  feszeng,  veczkéndik  (IL633i.  Az  isteni 
szolgálat  alatt  ülva.stok,  fe,szengetek,  nyughatatlankodtok  (Tof: 
Zsolt.  797;. 


Peszenget :  [perquiro ;  nachforschen,  uutersuchenj.  Régi 
dolgokat  emlegetsz,  el-múltanak  azok,  mellyeket  feszengetsz 
(PlúlFl.  49). 

Feszengetós  :  [scrutatio  ;  krittelei].  Csak  áskálá&sal,  feszen- 
getésekkel  akarják  ezt  a  sz.  iiásuiik  nénielly  czikkelyébfil  ki- 
hozni (i>zentiv:  Verseng.  89). 

FESZES :  angustiis,constrictus;  ten.sus,expmi.susSI.  [gespannt, 
straft'].  Oly  fezesiSn  fezitek  a  kereztfái-a,  oly  nag  kent  zeuuede 
(VitkC.  103).  Akaratod  gonozra  legyen  wgyan  fezes  [erős,  áll- 
hatatos, mint  az  ebé  a  lopó  ellen  volt]  (Pesti:  Fab.  17b).  A  mi 
fe.szessen,  szoro.ssan  áll,  meg-ereszteni,  tágíttani  (SzD:  MVii\  113). 

FESZIT  :  tendo,  expaudo,  configo  MA.  spannen,  ausstrecken, 
ausdehnen  PPB.  Fel-akasztaui,  kereszt-fára  feszíteni:  suöigere, 
aöigere  *cnici  PPl.  Ket  embőrt  fezüitenec  (VitkC.  91).  Bo6as 
meg  engemet  fezihtőknec  (104).  Mynek  vtanna  a  fezeitewk  a 
kenzofanak  aloIa  el  thawozthak  volna  (WmklC.  76).  Kit  meg 
ölének,  fara  fezeitven  (DöbrC.  317).  Kerezt  fara  fezejteek 
(GyöngyC.  11)  Fezyhed  azt:  crucifige  eum  (Pesti:  Evang.  107). 
Cliristus  az  feszítőkért  is  kSuiőrgfit  (Fél :  Tan.  269).  Mostan  ez 
értelmeskedőket  szóllitom  meg,  az  kic  az  ravasz  okoskodásra 
adgyác  magokat,  és  az  Aristotelesnec  mondását  horgas  tekerés- 
sel oda  akarnác  fe.szíteni,  hogy  az  lelkec  halhatatlanságát  ta- 
gadgyác  iMA:  Tan.  22). 

be-feszít :  distendo  C. 

el-feszít :  distendo  MA.  aasdehnen,  spalten  PPB.  Es  eke- 
pen  aíia  szfllt  mezibtelen  elfezihtetuen,  a  kereztfan  fel  emel- 
tetec  (VitkC.  89). 

föl-feszit :  expando,  configo ;  ausbreiteu  oder  strecken  PPB. 
[kreuzigen,  ans  kreuz  schlagen].  Te  vag  az  ki  istennec  fiat  ea 
az  akaztofara  fel  feieyted  [olvasd :  fezeyted]  (GuaryC.  17).  Fe- 
zeheek  fiel :  crucitigatur  (JordC.  446.  ÉrdyC.  546).  Christus 
urunc  az  magas  keresztfara  felfeszettetec  (Tel:  Evang.  1.288). 
AzüC  penigleu  kialtanac :  Veszesd  el,  veszesd  el,  feszech  fel 
ütet  (582)  Fül  fezetSttec  az  tórueni  be  töltőiét  (Zvon:  Osiand. 
19). 

ketté-feszit :  [findo ;  sprengen,  spalten].  Mellyét  fényes  kaid- 
dal ketté  feszéti  (Zrínyi:  11.78). 

ki-feszít:  1)  intendő  C.  distendo  MA.  extendo;  strecken, 
ausdehnen  PPB.  [anspannen].  Sömörgését,  ráutzolását  el-vé.szem, 
ki-simítom,  ki-feszítem :  enigo  PPBl.  Egy  régi  könyvet  feszítet 
ki,  görögül,  deákul  annyi  afl'orismusokat  aprétot  belőle,  hogy 
már  meg-is  unták  (Fal:  NU.  215).  Apadt  mellyét  kife.szítti, 
tai-át  farát  ékesitti  (Fal:  Vers.  882).  S)  Ajtót  kifeszéteni  [moliri 
fores ;  die  tűre  aufzwangen]  Adámi :  Spr.  192. 

kifeszítés  :  distensio,  distentu.s,  intentio  C.  ausdehmmg,  au.s- 
spannung  PPB. 

meg-feszít :  crucifigo  C.  extendo  MA.  kreuzigen,  ausstrecken 
PPB.  Ag^ad  őtet  a  pogauocnac  meg  ostoroztatni  es  megfezei- 
tetni  es  hannad  napon  felkel  (MüncliC.  51)  Gondolád  terem- 
tődet  meg  fezihtetnec  es  meg  kynzottatnac  leni  (VitkC.  39. 
73).  Ved  fel,  ved  fel,  feszihc  meg  őtet  (82).  Megh  fezeythvven 
meg  üleetők :  cruci  affixum  interemistis  (JordC.  711).  Veddel, 
veedel  zőmőnk  elől,  fezisd  meg  őtet  (WeszpC.  91).  Kealtvan 
es  monduan,  fezic  meg  a  gonosz  teuőth  (NagyszC.  191).  My 
predykalyuk  hyrdetywk  a  meg  fezeyteth  Chixstast,  az  az  zy- 
doknak  meg  botrankodasokotli  (Komj :  SzPál.  127).  E  tiido- 
niannac  vallásáért  szent  Pétert  meg  feszitettec  (Helt :  Bibi.  I. 
b2).  A  meg  feszéttetet  názáretbéli  Jesust  kere-sitek  (Tel ;  Evang. 
II.2).  Az  sz.  írás  sokszor  parancsollya,  hogy  testftnket  öldS- 
kőllyfik,  és  meg-feszítcsfik  (Pázm:  Kai.  596).  Adgyad,  hogy  én 
a  világnak,  és  a  rilág  nékem  meg-feszíttessék,  mert  nem  aka- 
rok ezzel  .semmi  frigyet  (Pázm:  Imáds.  241). 

53* 


839 


feszItés-megfeszültséíj 


FESZÜLET— FI 


840 


Feszítés :  intentiis  C.  (spannung). 

Feszeget :  1 )  diflindo,  extraho  MA.  zerspalteu,  zerstficken 
PPB.  2)  iJüiquiro,  iii.sqiiirü  SÍ.  |iiacligrilbelii,  untersucheuj. 
Mellyeket  lialt<atá.snak  burokjával  akarok  inkább  bé-takarui, 
mint  .sem  számláljíatással  feszegetni  (Megy;  3Jaj,  II.:i-l;.  Oly 
kérdésekot  feszeget  (.Sall:  Vár.  43).  Ne  Is  feszegesd  felettéb, 
mert  haszontalanul  ftiradozol  (Fal:  BE.  572). 

[Szólások].  Nagy  dolgokat  feszegetsz  te,  balandó  I  (Fal :  NU. 
335). 

elő-feszéget :  [perquiro ;  untersuchen].  Három  dolgot  kell 
itt  eleő  feszegetnünk ;  mert  ezfiket  mind  Sszve  ásjalta  a  jesuita 
(Göntz:  EBab.  133). 

ki-feszeget :  1)  distoiito  C.  MA.  ausdebnen,  aiLsspanneu 
PPB.  !í)  eliciu  [heiauslockenj.  Még  a  mellyec  [hírek]  titkokat- 
nak-is,  ki-feszegetvéu :  etiam  quae  caelantur  eliciens  (Com :  Jan. 
185), 

Feszegetés  :  [scrutatio ;  krittelei).  Nem  chalatkozbatiké  meg 
az  Írásnak  faszegetésében  (Pázra:  Kai.  420). 

[Feszegető] 

[Szólások].  Feszegető  munka  az  igazán  hozzánk  hajló  szive- 
ket feltalálni,  de  könnyű  mai-asztaui  (Fal:  UE.  423). 

hajszál-feszegetö  :  [in  pusillis  occupatus ;  haarspalterisch, 
silljMLsteclierlsc'li].  Hajszál  feszegeti  tudósok  (NótPM.  58). 

PESZÜIi  {féézwl  PeerC.  192.  mog fezzűl  DebrC.  305) :  tender, 
distendor,  expaudor,  coustringor,  configor  Sl  [gespannt  werden, 
gekreuzígt  werden].  Meg  yelenek  neky  CVLstus  mykeppen  fe- 
zewltetett  (E^brC.  49).  Ky  fan  fezewle  aldot  y.sten  (ÉrsC.  496). 
Emberre  lön,  féézAl  mi  erettwTik,  poncio  pilatiisnak  alatta  hala 
es  el  temettetek  (PeerC.  192). 

el-feszül :  fprotendor,  se  projicere ;  sich  ausstreckon,  sich 
niedenverfen].  Agán  unmk  CrLstus  Jesiis  elfeziMue  fekzik  (TihC. 
19).  Az  fezwieth  el6tli  az  fewlden  el  fezwlwen  mongy  harmycz 
páter  nostert  (ThevvxC.  54).  Térdeire  estien  sel  fezwlueh  monda : 
halakat  adok  tenekőd  VTani  (DebrC.  74.  ÉrdyC.  582i. 

ki-feszül.   Kifeszült:  distentas  C 

meg-f  észül :  I)  [erucifigor;  gekreuzigt  werden].  Ew  es  ew 
tarsy  valaiiak  mend  meg  fezewltettek :  crucifixi  (EhrC.  19). 
Mi  o  emberünk  vele  őzve  fezSlt  meg :  vetiis  homo  noater  simul 
crucifixus  est  (DöbrC.  357).  Mend  azokért,  kikért  meg  fezvltel, 
kérlek  (PeerC.  212).  Jesiist  kere-sytek,  aky  meg  fezevlt,  felta- 
madot  (ComC.  106.  323).  Ammegfozilt  JesiLsual  megfezftlvel 
allaiial  (NagyszC.  ü8).  Lata  hogy  az  hat  z;iruiak  kwzwt  ;iz  \t 
Jesus  meg  fezwluen  uagion  (VirgC.  34).  Monda  Petor :  liaat 
en  meg  terSk,  hogy  te  veled  egyetemben  meg  fezflltessem 
(ÉrdyC.  377).  A  kereszten  megfeszült  (Píizm:  KT.  158).  A 
pápa  feszült  meg  a  josuitákért  ((iegl :  Tromf  370).  2)  [proteu- 
dor,  86  projicere;  sich  ausstrecken,  sich  niederwerfen].  Mindön 
páter  nostert  megfezülve  [mondj  el]  es  az  aue  Mariát  terde- 
pfilve  (NagyszC.  277). 

megfeszülés  :  [crucitixio;  kreuzigung]  Crystwsnak  bynKiik- 
eert  walo  mogh  fezwleese  (ÉrsC.  534.  ÉrdyC.  571).  A  kiuec 
meg  feszfilesenec  historiaiat  jegyczeto  az  feszület  (Mon:  Kép. 
8b). 

megfeszült :  [crucitixus ;  gekreuzigt].  A  megfozólt  J[osu]s : 
Jesas  crucilixus  (MüncbC.  106).  Meg  l'ezölt  fiduozihlónk  (VitkC. 
91).  Eii  ees  az  mog  fezewltiiek  baiattya  loezek  (551).  O  megh 
fezevth  Ihus  Cristiis  (GyüngyC.  281.  leiének  neki  az  meg  fezwt- 
uok  kepébe  (VirgC.  19).  Az  megfeszftlt  isteo  (LovT.  11.22).  A 
meg-fe.szrtltt  Kristus  árnyéka  alá  futok,  hogy  ott  meg  uyi'igod- 
gyék  fáradtságom  (I'iizm :  Préd.  536). 

megfeszűltség :  [cmcilixio ;  das  gekreuzigt-seinj.  Az  ke- 
rw.t  az  meg  fezewit.seegnek  abrazattyaat  yeleuclie  (ÉrdyC  5381 


[  Feszület :  crncitixum  MA.  cnuifix PPB  Vronknak  fee&lete 
a  zent  egi  hazagban  zömeink  eleiben  tetetik  (IJebrC.  36.  497). 
llie  zent  fezwletíid  elÓth  fSIdre  estem  (OechC.  12).  Meg  álla 
az  zent  fezwietnek  elwte  (VirgC.  25.  63).  Fabol  chenalt  fa«&let 
(Mon:  KépT.  1).  Feszület  hordozás  (Mon:  Ápol.  335).  Feszületet 
halót  felet  hordozni  (CzegI :  MM.  100).  Háromszor  láttatot  Zrini- 

I    nek  feszület  (Zrinyi :  ASyr.  49). 

1  Feszületes  :  [crucifixo  omatus ;  mit  einem  crucifix  geziertj. 
Hire  sem  vala  a  régi  sz.  vallásban  a  feszületes  ostyának,  lianem 
Sándor  pápa  míilielyében  kelé  ki  119.  eszteudü  tájban  (Matkó : 
BCsák.  43U). 

Feszült:  extensus,  crucitixus  MA.  aiisgestrecket,  gekreuzi- 
get  PPB.  Fezewlewt  Krisztus:  crucifixus  (EhrC.  50). 

FEZ :  [?]  Horoguvec  isten  es  veteve  nt  ez  muucas  vilag- 
bele,  es  levn  halalnec  es  puculnec  feze  [fezko  ?  féaze  ?j  es  mend 
w  nemenec  (HB.) 

FI,  FIÚ  (.ftyaynk  LevT.  IL12.  atya/gotok  37./ryaai  RMNy. 
111.87):  1)  filius,  natus,  gnatus  MA.  sohu  PPB.  Unokám  fia: 
pronepos  C.  Com:  Jan.  120.  Anyám  bátya  fia:  matruelis  MA. 
mutter-bruder-kind  PP.  Modoros  Üodfia  vinitor  1255.  (CodPatr. 
V.28).  Terra  nobilium  kyralyffia  dietorum  1287.  (VL329).  Zfil 
fiat :  pariét  filium  (MiinchC.  ló).  Maria  az  fSIdröl  fel  emeltetic 
es  \'itetic  az  ő  zerető  fyahoz  (VitkC.  76>.  Rakel  syrathwan  h« 
fiyat  (JordC.  360).  Tékozló  fyv  (ComC.  142).  Jánost  hagyam 
anamnac  fyol  (NagyszC.  91).  Mas  embernek  fiajt  gonozol  ke- 
uaiitam  (VirgC.  8).  Meg  sokasyta  vr  isten  zent  ferenczuek 
fyayth  es  leanit  (15).  Vagiok  elw  istennek  fya  (20).  Atya,  tlyw, 
zent  lelek  (ÉrdyC.  508).  Dycheseg  attyanak  ees  fynak  (KulcsC. 
2).  Az  mell  oraban  ingen  nem  allilíatok  az  embernek  fia  igaz 
szinte  az  .iraban  iü  el  (Sylv:  LT.  L39).  Minden  várait  engedé 
leányinak,  fiákká  tévé  6  sok  jószáginak  (Tin.  88).  Fiakat  és 
leányokat  nemzosz:  filios  generabis  et  filias  (Ki'u":  Bibi.  L184I. 
Akkor  a  fiak  átkozzák  az  atyákat  (Pázm :  Préd.  20.1.  Jusson 
eszünkbe,  miuémü  szeretettel  látá  a  tékozló  fiat  sok  gonuszsági- 
után  (180).  E:z  istentelen  fi  (Absolon)  (Illy:Préd.  11.66).  Kinek 
fiiya  nintsen,  a'nak  atyája  siutsen  (GKat :  Titk.  10).  Nem  is  fog 
felelni,  levelébe  mondja,  nintsen  illy  rósz  fira,  mint  én  vagyok, 
gondja  (Gvad:RP.  104).  í)  liberi  C.  [kindj.  Mert  uiiudón 
ombSr  termezet  zerent  zerety  azt  a  kitől  ua^n:  mint  az 
fiak  zileióket  (í'úiV.  7i.  Zerelmes  leanün,  nani  tyteket  sem 
ferfynakh  gongya,  sem  fyaidimk  sem  liaz  ezkwznek  gongya 
nem  hant  (VirgC.  138).  Ffyam  Ersebüt  howa  meegy  (ÉrdyC. 
639b^  3)  puUus  MA.  [jungesj.  üalambtí  :  pipio ;  tiktí  :  pullaster, 
pulitis  gallinaceus ;  keczke-fi :  haedulus  MA.  Liídfi  :  auserctUus 
PP.  Nyouiorék  [loszáta  madár,  mellynek  fiait  miis  neveli  fel : 
curruca ;  kánya-fiú  :  puUus  *mih-inus ;  fetske-fiú :  *pullus  hiruu- 
dinis ;  béka-fi :  *pullu3  rauae  PPBI.  Az  vipera  az  5  fiait  ki 
költi  (GuaryC.  13).  Az  nuidar  fyay:  pulii  avis  (JordC.  246). 
Véaii  ívoltók,  miként  fecke  fiv  (DöbrC.  244).  Akara  keet  ga 
lamb  fiuai  uagi  gerlicze  fiual  aldoziiiali  (DebrC  172).  Nemeli 
oktalan  állatnak  első  fyat  meg  kelh  vala  vallani  (173).  Az 
tiknionzelibeu  luigoii  elete  az  tyk  fyniiak  iSáudC.  ■ii.  Találtok 
egy  zamarfyat  meg  kentwe  (Pesti:  NTest.  165.  166X  Eg  kis 
uiul  fi  (Kák:  Ast.  7).  Oroszlán-fiú  (Holt:  Mes.  362).  Az  vad 
keczkéknec  tioc  (Kár :  Bibi.  1.53111.  Oro-szlány-fi  (544).  Rókafi 
(632i.  Idei  gyermekded  báránytiak  (Kadv:0«l.  IU.27tii.  Öia- 
mánmc  fián  iluéu  (Kulcs:  Evaug.  10).  Napfényre  uézó  szem 
mutattia  sas  fiát  (Zrínyi:  ASyr.  248).  A  madarak  fiakat  költenek 
(Com:  JaiL  35).  A  pav:i  fiaknak  tsak  a  tsalán  tsipés-is  halálos 
(Misk:  VKert  317).  Honnét  veszünk  kappanokot,  tyukfiakol 
(Illy:  Préd.  L4191.  Fürj-fiak  lUKat:  Válta.  au21).  Fetske  fiú 
(Mik:  TLev.  353).  A  tyuktíak  igen  kövérek  lesznek  és  a  galamb- 
fiak  igen  ösztövérek  (Fal:  NA.  143V  4)  [particepa,  obno.xíus; 
teilhatlig,  untenvorfen].  Vilagossagiiac  fyai  (VitkC.  2i.  Hartiguak 
tVyay  vagywnk  (ÉrdyC   5T4bi.    My   vagiouk  wnvk  vezedeumek 


841 


ABLAK  FIA— ATYAFI 


ATYAFIAS— BAROMFI 


842 


tíai  (VirpC.  49).  Szerenose-tia  (Kalr  Jegra.  935):  albae  gallinae 
tiliiis  Kr.  5)  [civis;  laiKlsniamiJ.  Ez  vylachy  kyralyok  kyken 
veezuek  adcnit,  az  ftjaUon  oe  awagy  az  vdeglienekliflii  (ÉrdyC. 
55*2b).  Ezt  hallá  szjizjulos,  hadnagynak  mecmumiá,  hogy  skímiI 
Pál  római  ember ;  hadnagy  megkérdezé  tMe,  ha  római  polgárti 
volna:  tu  Komamis  es?  (RXIK.  IV.  189).  Amaz  hiras  nevas 
cseh  tí,  Zisclia  János  (Czegl :  Japli.  124X  Az  Erdélyben  bejütt 
nyegédes  maKvaroi-szíigi,  tótországi  fijak  niiképiien  zaboláztas- 
sanak  meg  kérkedésőkríl  (Thaly:  Adal.  11.341).  6)  mas,  ma- 
sculus  MA.  miüinlein  PPB.  Az  rabságból  haza  iStt  fiac  (Kár: 
Bibi.  1.426).  7)  [pan-us;  klein].  Egy  erős  palánkot  alkoftauak, 
mellette  fin  palánkot  állattak,  azt  erősen  földdel  megrakták, 
nyomták,  gyakor  bástyákat  abban  alkottanak  (Tin.  110). 

[Szólások].  Ne  szidd  íket,  ne  mondjad  bitangoknak,  se  d  i  s  z- 
nóf iáknak  (Thaly :  VÉ.  1.424).  Nem  tudom,  ki  lova  fia 
vagy ;  egyszalnira  sem  esmérlec :  *albus  an  ater  sis,  nescio 
MA.  Tndiiic,  ki  loiia  fia  vagy  (Dáv :  Vall.  Hhh2).  Te  voltaié 
anya,  az  sarkany-fia  az  boszorkány  (Szeg:  Theoph.  24). 
Ha  a  tsászár  vagy  király,  téged  fiává  fogadót t-volna, 
olly  fen'  néznél,  hogy  alig  szóllhatnánk  veled  (Pázm:  Préd. 
1094). 

[Közmondások].  Az  ebnek  sem  él  meg  az  elsS  fia :  canis 
festinans  coecos  parit  catulos  (Decsi:  Adag.  93).  Nem  aszi  meg 
az  eb  az  ó  maga  fiát  (184).  Az  káposztás  kertet  éb  kecskére 
nem  jó  biznya,  sem  a  lúd  fiakat  pásztorra  (Magyari :  OrszRoml. 
58).  Farkasnak  farkas  a  fia  (Fal:  Jegyz.  923). 

ablak-fía :  fenestra  párra  in  majoré  fenestra  Kr.  í'enestella, 
fenastra  foriculi ;  fensterlein  PP.  1801.  Az  ablakon,  ablac  fián 
ki-néz  (Ojm:  Jau.  106). 

Ádám-fia:  (homo;  measch].  £k  vylaghy  bolond  Adam  flfyay 
(ÉrdyC.  557.  367.  649).  Meg  waltad  vram  zegeny  bynSa  adam- 
fyath  (CzechC.  70). 

asztal-fia :  riseus,  capsula  mensae,  cista  mensaria ;  tisch- 
lade  PPB.  schublade  Kirltesz.  134.  Mely  levelek  énnálam  wona 
[így]  oth  Kassán  az  azthel  [így]  fyaba  (RMNy.  III.53).  Egy  asz- 
talfira  vagy  a.sztalra  való  pléh  két  tompa  lüvível  és  két  oldal 
kilincscsel  (Nyr.  X1.525). 

atya-fl,  atya-fiti:  I)  ft-ater;  brúder  PPB.  Azon  niéhből 
való  atyafiak :  uterini  C.  Egy  hassal  lett  atyafiak :  fratre.s,  soro- 
res  *geminae ;  két  testvér  atyafiú,  ötsém,  bátyám :  írater ; 
ószveveszteni  az  atyafiakat :  fratres  *committere  odüs  PPBl. 
Atyafiúképpen :  fraterne  MA.  Ew  attyafyay  raeglen  ualanak 
kewsdedek  (EhrC.  99).  Láta  két  atyafiat  (MünchC.  20.  22).  Ide- 
gSn  lettem  en  atamfiainak  es  zarándok  en  níiam  fiaimnak : 
extraneus  faettis  sum  fratribus  meis,  et  peregrinus  filüs  matris 
meae  (AporC.  18).  Cayn  Ábelt  attafiat  meg  őle  (GuaryC.  20). 
Ez  tizSnkot  atafyu  [József  és  testvérei]  (2G).  Lata  ket  atya- 
fijakat  (JordC.  364).  Lazart  Martának  es  Magdalnanak  attiok- 
fiat  halataiból  fel  tamazta  (WaszpC.  7).  Meg  esmerúd  attyadat, 
anyadath,  attyadfyayth  (SándorC.  1).  Elualaztatik  az  atyafyu 
az  atyafiutol  (VirgC.  118).  Wgy  tarchad  mynt  atyád  flj-aat: 
sicut  fratrem  tracta  (ÉrdyC.  78).  Jákob  nemzötte  Judat  es  az 
5  attiafiait :  Jacob  genuit  Judam  et  fratres  ejus  (Fél :  Bibi.  1). 
Eot  attyafiaknac  vagyon  75  forintj-oc  (Helt:  Arithnr  E5).  Kain 
Abelnec  attyafia  (MA:  Bibi.  1.4).  A  testvér  szerént  való  atyafiak 
(Czegl:MM.  277).  Amaz  két  atyafiak  E.sau,  és  Jákob  (Illy: 
Préd.  11.61).  Te  nékem  testvér  atyámfia  vagy  (Hall:  HHist. 
U.195).  Két-egytestvér-atyafi  (Mik:TLev.  247).  2)  cognatus  C. 
cotisangvineus  MA.  blutsfreund.  venvandter  PPB.  Ki  vala  ö  neki 
atiafya  ava^  rok[on]'!aga  (DebrC.  569).  Eg^ik  sem  osz[tajlos 
atyamtja  az  en  iozagomba  (Radv:Csal.  I11.108b).  Atyánkról 
való  atya(n]kfiai :  agnati  (Ver :  Verb.  Szót.  2).  Osztálos  attyafi  [az 
ürökségból]  (Szeg:  Aqu.  29).  3)  [proximus]  necessarins  C.  PPBl. 
amicus:    freund   Com:  Vast.    119.   The  atyadtJya   tart  valamyt 


te  ellened:  fráter  tuus  habét  aliqnid  advorsum  te  (JordC.  366), 
Ha  czak  ydwezlytek  ty  atyatokffyat,  myt  teztek  towaba  ?  si 
siilutaveritis  fratres  vastro,s,  íjuid  amplius  (368).  Ew  attyaffyaat 
zerety :  diligit  proxinumi  (ÉrdyC.  79b).  Haragot  tartotam  atyam- 
fyaynak  ellene  (VirgC.  9.  90).  Atyamfiay  diclierietek  az  vr 
i.stont  (37).  Halgassátoc  az  ti  atyatokfiainac  ügyeket  (Kár :  Bibi. 
1 157).  Kedves  jó  akaró  barátunk  s  atyánkfia  (BetlilTám.  47). 
Pápáz<5  attyafiak  (MNyil:  Irt.  Elfib.  2).  Ur  Isten  6  .szent  felsége 
az  íi  kegyes  áldásából  ez  elmúlt  naiwkban  látogatott  meg  ben- 
nünket az  atyám  fiával  [feleségemmel]  egy  kis  fiúval  (Radv: 
Csal.  III 5).  4)  [fráter,  monachiis;  brúder,  mönch].  Nem  teczik 
énekem,  hogi  en  legyek  kiseb  atyafiú  (VirgC.  66).  Zent  Ferencz 
meg  gondoluan  ez  zent  atyafyuuak  w  nagi  engedelmességet, 
kezde  magát  feddeny  (69). 

[Közmondások].  Atiafi  atiafiáuai  ió:  fráter  viro  adsit  (Decsi: 
Adag.  54). 

atyafias :  1)  consangvineus  MA.  [verwaudt].  Az  zent  apo.s- 
toloknak  ydeyokben  valaiiak  keth  yele.s  zyzek  atyaft'yasok 
(ÉrdyC.  413).  ök  atyafiasok  az  czigánokval  (Tin.  316).  Az  ro- 
konságoc,  atya  fiasoc,  az  fi  öveiket  airattyác  (MA:Scult.  442). 
Vér  szerint  is  atyafiasoc  vóltac  (Prág;Serk.  336).  Egy  nehaiiy 
attyafias  ember:  plures  personae  fraternae  (Ver:  Verb.  126). 
Cognatusok-is,  az  az  atyafiasok  (192).  Vér  .szerint  való  atyafia- 
sok: personae  consangviuitate  conjunctae  (335).  Az  két  tsászár 
atyafias  vala  (Huny:  Trója.-'  A2;.  2)  habens  cognationas  MA. 
der  venvandschaft  und  blutfreunde  hat  PPB.  Nagy  faniiliájú, 
igen  atyafias:  *fortis  família  PPBl.  Báthory  atyafiasb  az  vrak 
között,  hogy  nem  6  (Monlrók.  III.  135). 

atyafiság,  atyafiúság:  1)  fratemitas  C.  bruderschaft 
PPB.  A  mi  vronk  Jesus  CYistusnak  atyafyv.saga  (C'oniC.  1.  PeerC. 
49.  JordC.  848).  Az  egész  emberi  természet  nagy  méltóságra  jutott; 
mert  Krisztus  atya-fiságában  öltözött  (Pázm:  Préd.  116).  2) 
consangvineitas  C.  [verwandtschaft].  Vér  szerint  való  atyafiság : 
parentela  C.  A  rokoaságrol  avagy  vér  szerént  való  atyafiuság- 
ról  (0)m:  Jan.  119).  8)  necessitudo  C.  [amicitia;  freundschaft, 
freundlichkeit].  Ha  kegelmetek  atyafiság  kepén  nem  akar  sege- 
tenny  (RMNy.  11.97).  Soha  nenem  nekewm  nagyob  attyafl'yssa- 
goth  nem  tehetetli,  mynth  ezth,  hogy  oda  mentli  (RMNy.  III.87). 
Atyafiusagval  es  akarattal,  io  sziuel  leleckel  vadnac  egy  máshoz 
(Bom:  Ének  255).  A  szivek,  elmék  és  indulatok  közt-is  talál- 
kozik nem  ritkán  szoros  szerelmas  atyafiuság  (Fal:  UE.  389). 
4)  [.societas  monachorum ;  ordensgemein-schaft].  Kic  egy  szer- 
zetben, attyafiusagban  elnenec  (Mon :  Ápol.  260). 

[Szólások].  Hyzoni  erty  ty  zerelmes  atyattj-wsagtok  (ÉrdyC 
597b). 

atyafiságos,  atyaflúságos :  1)  [fraternus ;  brüderlicb]. 
Atatíusagos  zeretet  (GuaryC.  66.  DübrC.  284.  DebrC  212).  Aía- 
fiusagos  eéenlöseg  (BodC.  14).  Igyenes  athyaffyvv.sagos  barath- 
sagra  menthe\vnk  (RMNy.  11.32).  Attyafiuságos  .szeretet  (Kulca: 
Evang.  494).  2)  consangvineus  C. 

[atyafiuságosod-ik] 

öszve-atyafitiságosodik  :  [consangvineus  fio  ;  vervvandt 
vrerdeu],  A  magyarok  az  idegen  nemzetekkel  őszve  atyafiim- 
gosodának  [házasság  által]  (LLszny:  Krón.  303). 

atyafiúcska:  fraterculus  C.  MA.  brüderlein  PPB. 

atyafiúi :  fratenius  C.  brüderlicb  PPB.  Attyafiui  szerelem : 
anior  fraternus  (EhrC.  70).  Atyafyuy  zeretet:  caritas  fraterni- 
latis  (ÉrdyC.  73).  Megesmere  az  atyafiakba  az  atytíui  [így]  zent 
zeretetet  (VirgC.  75).  Atyafiúi  fogadás  (fraternalis  adoptio)  ez, 
mikor  valaki  lattya  hogy  vér  szerint  való  órőkosi  nincsenek, 
mas  idegent  eugedelemból  attyafiava  fogad  es  jószágában  bé 
bocsát  (Ver:  Verb.  127,i. 

barom-fi:  pecus  MA. 


843 


EGYHÁZ-FI— FÉRFKÁGTALAN 


tXJGADOTT-FlC— JOBBAGV-H 


egyház-fl :    I)   aeditimas   C.  aedituus  MA.  kirclmer  PPB. 

F^^yliáz  Ha,  et;jli;'iz  úrző :  tutHlariiis  t',  Euyliáztiú  :  kirclieiivater 
Nuiii.  67.  Ek>'1í;íz  Hai:  aetUlas  C.  Ejjjház  fia:  audituus  Com: 
Jan.  124.  Váradon  az  odavalí  püspiik  az  ejíjliázfit  meg-éget- 
tette  ifíen  alávaló  dülugért  (Bod:  Pol.  Elíb.  1).  S)  (fidelLs; 
Kliiiiljiger,  mitKlied  eiiier  kircljej.  Az  ekklésia  javai  légjeuek 
.■iz  ekldásia  é.f  eyyház-liak  sz;ibadságükban,  uem  az  esperest  és 
pap  di«p())iitiiijában  (Bod:  Pol.   86). 

fattyú-fl :  fnothus ;  ba-stardj.  Eattyufi :  notluis,  de  ciijtts  pa- 
rente  uoii  dubitHtiir ;  zab  fjyermek  ;  spiirias,  qui  non  audet  suos 
parentes noininaro (Sziksz.  M.  Akad.  Értés.  1847.  3S2.  MA:  Tan. 
1130).  Kurvatul  való  fattyutia  (Diai.  154). 

fór-fl,  fór-fiú  {J'írjfi  PPBI.  s.  V.  genitale,  concubitus,  expertus): 
1)  vir  MA  mami PP.  Férfiakként:  viritiin;  férfi  módgj'ára  termett 
.'(sszony :  virago  C  Azon  ember  &s  forfyu :  ninlier  et  vir  (ElirC. 
90).  Igaz  férfin:  vir  jnstus  (MüncliC.  Hl).  Tytoket  férfynakli 
gongya  nem  baiit  (VirgC.  138).  Minden  firfin  fordiikara  vetStte 
kezét,  mint  a  szfiló  !tsz.szonyálat  (Helt:  Bibi.  IV.  164).  Ha.sonli- 
tom  fitot  az  e.szes  tírfiuhoz  (Fél:  Bibi  11).  Az  férfin  elővonnia 
szolgáló  leányát  (Mon:Apol.  396).  Nemes  féríiií  íKáldi:  Bibi. 
242).  Termetas  férfi  (László:  Petr  203).  2)  mas  C.  raasculiis 
MA.  [mannliclieperson, miinnclien].  Férjfi  nomzfi  része:  genitale; 
férjfi  után  járni,  kötni  magát  valakire :  petére  *concnbitns ;  férj- 
tiat  esmért  leány:  puella  *expei1a  vinmi  PPBI.  Mend  ferfyw 
(mares)  es  azonember,  kyk  ottogyol  meg  gylekeztenek  (ElirC. 
58 1.  Eu  .sotilia  ferfiat  nem  kiuantam  (GuaryC.  53).  Keuautam 
férfiakat  (VirgC  9).  Minemevv  zert  kolyen  tartany  az  ferfyak- 
hoz  (136).  Nyoltz  napi  Hrtíu  (nyolcz  napos  tigyermek)  (Born: 
Préd.  25).  Ferfinna  os  a,sz.<züuyálattá  olkotta  íket:  mascidum 
et  feminam  fecit  eos  (Helt:  UT.  E").  (Josapbat)  a  fertí  kiiruák 
maradekitis  ki  tiszlitá  a  fSIdról  (Mül:Sáin.  362).  Minden  féi-fiat 
.születése  után  nyiíltzad  nappal  környiil  kellett  metélni  a  'zidok- 
nak  (Pézm:  Préd.  158).  Férfi  személy  (Moulrók.  VHI.12Ü).  A 
v;lrasn;ik  minden  férfin  és  leány  gyermeki,  és  uevedékeny  ifli:ii  az 
egerek  után  indultának  (Liszny:  Krón.  244).  S)  [maritus  ;güinahl]. 
Firfiamat  házastársul  vőttom  (TelC  25).  Az  en  firtíamat  eluőt- 
ted  (48).  A  feleség  piu-anasol  féljenek,  a  szegény  féíjfi  pedig 
asz.szonyi  nyerget  vLsel  (Misk:  VKerl.  362).  A  mit  az  férfi  keres, 
mi'isfelöl  aziisszony,  mint  bitíuigjiit  ugy  osztja  (Thaly:  VÉ.  11.420). 

[Szólások].  Nem  egész  ferfiu  az  ki  csak  othon  rothad  (Szentm : 
TFiii.  2). 

asszony-fórfi :  androgynos  C. 

férfias.  Forjtías  asszony:  virosa  mulior  MA.  niannsUchtiges 
WHib  PPB. 

férfiúi  (/■rjii:  masonllnusMAl.i:  1)  virilLs  C.  miiiuilicli  PP. 
Férfiúi  meg-álla|X)dot  ido :  \irills  aetas  Com:  Jan  45.  Sok  leá- 
nyok feríyvy  leiekkel  vitessegevt  tevttenek  (CoruC  275).  Oly 
mynth  fyrfywy  wyasitodaas  koppén  aly  ellene  az  ordfighuek 
(ÉrsC.  275).  Ezért  fertíuinac  neuesztetic :  liaoc  vocabilur  virago 
(Helt:  Bibi.  I.  A4).  S)  ma.sculiniis  C.  (mannlich].  Az  férfiúi  magot 
hozza  veue  (Mou:  A|hiI.  466).  Midőn  le  vágott  volna  minden 
férfiúi  nemet:  cnm  occidis.set  omno  masruliinmi  (K:ir:  Bibi. 
1.315). 

fórfiúság:  1)  virilit:tsMA  maunhiif  PPB  Emberki>r,  férfiú- 
ság:  virilitas  Com:  Jan.  45.  Ki  miuelkőttel  erós  fcrtíusaggal : 
viriliter  (GuaryC.  59).  2)  virilia  MA.  priapns,  pyga  (miinnliclies 
glied]  Nom.  21.  Kőtelet  költenek  a  latruk  az  ő  fyrtyw.sagara 
(ÉrsC.  66).  Bódog  az  férfiu-síig  nélki'd  való,  ki  :u,  í>  kezéuel 
hamisságot  nem  i'zelekedett :  beatus  p.st  spado,  (pii  nou  opera- 
tus  est  per  manus  suas  iniqiiitatem  (Kár:  Bibi.  1.637.  Pázin : 
Pléd.  282). 

férfiságtalan :  eunuihus  Kr.  (Káldi :  Bibl.Madi.  19: 12.  Kr.) 

\'aiin;ik  férfiságlahuiiik,  kik    magukat    mog-lierélték    (Veresui: 


HitMegt.  63).  Ijittyák  vala  őtet  férfiságtalanniik  lennyi  (Fr: 
SzJan.  98).  Kappanember,  heréltt,  ki-metszett,  férjtiságtalan 
(ÍÓD;  MVir.  106). 

fogadott-fiú:  adopfatitius  C  adoptivus  Ver:  Verb.  Sz<5t.  1. 
[adoptivsohn].  (Illy:  Kriszt  57) 

fogadottfiúság:  [conditio  adupiivi ;  eigenschafl  eiues  aiiop- 
tivsfjlms].  (Zvou:Post.  L196.  Mad:  Evang.  17.  MIÍeg:TOszl. 
1.104.  PP:  PaxA.   325.1. 

gyerinék-fi :  (puer ;  knabe).  Hozzá  vőtle  az  ő  gyermec 
fiát  (Helt:  Mes.  3). 

haza-fia :  patriae  filius ;  eiuLeimischer,  landesküid  PPR 
Az  othou  született  városnac  haza  fiai :  indigenae  Com :  Jan. 
123.  Haza  fia  volt  s-ma  is  liaza  fia  (Matkó:  BC'sák.  12;.  Meszléni 
derék  ember,  igaz  hazjifia  (RákF:  Lev.  LlU).  Az  nemes  országi 
nemesi  renden  lévő  haz:<fiai  számok  kiSzé  üicorimráltatliassanak 
(11.21).  Nem  örömest  forgott  haza-fiainak  szemek  előtt:  non 
libeuter  erat  ante  oculos  suorum  civium  (Bal:  Corn.  115).  Már 
nem  vendégek,  nem  jövevények,  haueni  örökös  haza  fiai  va- 
gyunk (Bíró:  Préd.  19). 

hazafiúság :  [popularitás ;  landsmaiinschaft].  Ez  (a  favágó)  a 
hazidiúságtul  viseltetvén  gyakran  látogat  műiket  (Mik:  TLev.  14). 

hazafiúságtalanság :  incivilitas  C'si'izi :  Tromb.  471.  Kr. 

[hazafiúskod-ik] 

hazafiúskodás  :  (roi  publicae  stúdium  ;  patriotisches  wir- 
keu|.  (KákF:  Lev.  UL417). 

húg-fi.  Hug  ty :  consobrinus  Njirkállai  XIX. 

í-fi,  ia-fia :  [liberi,  proles ;  kinderj.  Mynden  yozagtok,  fa- 
lasseeglitek,  hyatok  [így],  fyatok  es  ty  barmotok  magoknak 
leogyenek  addeglan  az  varasokban :  absque  uxoribus,  parvulis 
at<iue  jumentls,  pecora  in  urbibus  remanere  debebuut  (JordC 
206).  Ha  mykoron  yyatok  tlyatok  el  zaporodaudyk :  si  genue- 
ritis  filios  et  nepotes  (210.  259.  261.  285).  My  hazna  vagyon 
benne  az  zylekuek  ha  az  ew  yay  ftyay  zj-zes-seegot  tarthnak 
(ÉrdyC.  471).  Ne  kewannyad  te  barátodnak  yaat  ft'yaat:  non 
concupLsces  domum  proximi  tui  (523b).  Kyiiek  maniduky  van- 
nak, ya  ttya.  fele.sseege  (612)  Yozagaat  murhayaat  ya>-t  fiyayt, 
kyket  vele  el  nem  vyhet  halálának  ydeyii  (645.  Kumj :  SzPál. 
94).  Gyermekinek  gyermekit,  ijait  fiait  láthatta  (MA :  SB.  44 1. 
Szíiiéjek  uem  bee^&llő  dobsa  iáknak  fiaknak  emlékezetekre 
(Megy:  6 Jaj.  11.13). 

[Szólások].  Apróstul  tsepüstől,  iastol-fíastol,  ebest5l-niatsl(ástól 
ki-vesztek  (SzU:  MVir.  37). 

ias-fias :  I)  [liberis  praeditus ;  mit  kindem  gesegiiet).  Ugy  va- 
gyon a  dolog,  mint  valamely  ia.s-fias  tselédes  gazda  hazában 
(Nagyari:  Orth.  184).  Apródos,  ias-fias,  (lorontyos,  sok  apró- 
gyermekű  feleségétől  nem  érkezet  az  olva.sásra  OízD:  MVir. 
37).  2)  [multa  niombra  haliens,  in  midt.ts  i>artes  diiisiis;  mit 
vielen  abteilnngen].  A  levének  sok  ijiLS-fíjas  gyoninii  vannak, 
mivelhogy  t5vis.se.s  eleséggel  szerelnek  élni,  mellyhez  illendő 
húlos  nyelve  és  kemény  inyei-Ls  vannak  (Misk:  VKert    391 

isten-fia :  [filius  dei ;  gotles  sohnl.  Midőn  Judaeaban  egye- 
tembe lakmiuak  .íz  isten  fia,  és  az  fi  sstolgája  és  olőttefutója 
lllly:  Préd.  170).  így  vagyunk    isten  fiai,   és   szabadosuk  (289). 

jobbágy-fi,  jobbágy-fiú :  1)  [adolescens  nobilis,  homu 
nubilis;  junker).  Túrteneek,  liugy  egy  iobagllyiv  romában  meiuio, 
leree  be  jiz  hervzeghőz,  es  az  iauibur  hea-zeg  nagy  yo  ki'ddel 
lugadaa ;  (vt  niykoron  lakoznaa[uakJ,  keree  az  »r  llnv,  kugy 
erdemlenee  lathatny  zent  b>s«botetíi  (ÉrdyC.  643).  2)  [jubbagio; 
frohnbauer].  l)e  eadeni  terra  sorvirel,  sicut  alii  de  Thiux>c«,  qui 
iobbagy  fin  dicimtiu'  1258.  (Jeniey,  C^iiiár,  CzegLDiig.  11.71 1. 
öszveirt  jobbágyfiak  suima  %,  luvak  száuia  17  i  üér:  KárCs. 
1\'.298).  (Az  anuizaglanuk,  id  est,  az  deisiua  tí<'ü<,  kiket  az  ke- 
resztényektíil  dezuutban  el-vuntak,  KunsL  25). 


845 


KERESZT-FIÚ— CKI'I 


ÚRFISÁG— FlA/^Vr 


846 


kereszt-fiú :  filins  liistricus ;  tanfiuif,  der  aiis  der  taufo 
gehoboii  nird  PFli  Sc«ut  Marc  ewaiiéelista  volt  Poter  apastalnac 
kerezt  tía  (MiincliC.  71>. 

király-flü,  király-fia :  1)  filiiis  regis,  princeps  regius  Sí. 
(könii.'ssolin.  prinz].  A  kJuer  lo  iieni  gondol  aval  ki  rajia  il, 
liator  kiial  fin  legén  es,  ho*  meg  sereik  (BodC.  10).  Ky  lygen 
ez  keraí  fyv  iDebrC.  513).  Szulimáii  császár  iudúlásji,  királ  fiát 
meelát;Í£a  (Tin.  7).  Mi  dolog  liog  te  király  fia  napról  napra 
igen  el  íisztóuerószól  es  el  lioruacz?  (MehSátn.  174).  í^y 
Aimllonius  nevii  fii  kiral\-fi  érkezek  Tyriabol  (Apoll.  5).  2)  [?]. 
Terra  nobiliiim  kyralyffia  dictorum  1287.  (CodPatr.  M.329). 

[Szólások].  Fabula  Müesia,  király  fia  Kis  Miklds  Ixwzéde 
(Decsi:  Adae.  344.  ^LV.):  eiu  marlein  PPB.  Immár  csak  hitságos 
mulatságra  viigyodnak,  ktiltött  fabulákra,  királyfia  lüs  Miklós- 
ról, poéták  óriásiról  (RMK.  I.34Ű). 

kujTva-fl,  kurva-fia,  kura-fl  (karafia »  Gvad:  RP.  42. 
torafia  '  Gyöngy:  Cup.  21):  [meretricis  filius;  hurensohn].  Zyd- 
nya  kezdettek  besthye,  kwrwaflyanak  (RMNy.  n.l89).  Monda 
az  iflíu  oroszlán :  Bizony  ezennel  meg  állom  boszszudat  az 
perentel  kurua  fián  (Helt:  Mes.  358).  Meg  araszola  a  gyermec 
oroszlán  a  nyomdékot  és  monda :  0  kurta  krurua  fia,  ki  reuid 
lábofskáia  vagyon  (359).  Bestie  arolo  kuruafi  íComBal.  13). 
Násza  az  beste  lélek  kiura  fiának  ne  hadjuk  elvinni  az  lova- 
kat (MonOkm.  VI.60).  Nem  igazán  esküdtek  meg,  eb  anyáju, 
hitötleii,  bestye  kinrva  fiai  (MonTME.  1.77).  Ne  szidd  kurva 
fattyának,  kiu-afi  c'sináltának  (Thaly:  VÉ.  1.424).  így  vér  meg 
az  i.steu,  beste  kima  fia,  pernabájder  huzó-vonyó,  ördög  fia! 
(Thaly:  Adal.  n.lOG).  Beste  karafia  (Gvad:  RP.  42). 

láda-fia :  Ioculu.s,  forulus  Sí.  arcula  cistae  Kr.  fschublade 
in  der  truhe].  Az  arany  szerszámokat  tegyétek  a  láda  fiába 
(Helt:  Bibi.  11121).  Az  elseo  láda  fiában  egi  erzeniben  vagion 
hat  zaz  hoszonnegi  arani  forent  (Radv:  Csal.  IL27.  315). 

madár-fi :  pulhis.  avicula  Sí.  [junger  vogel].  Madár-fiú : 
*proles  volucnmi  PPl.  A  madárfi  pipeg :  pulliis  pipit  (Com :  Jan. 
39).  Madár  fiak,  toronkatzok :  pipioues  (35.  Kár:  Bibi.  1.178). 

mostoha-fiú:  privignus  C.  der  stiefeohn  Com:Vest.  142. 
Tiberius  Augustosnac  mostaha  fia  romai  imperátor  regnál 
húszan  barom  esztendeig  (Szék :  Krón.  81).  Hogj  megh  hallotta 
wolna  az  eu  mustoha  fianac  megh  ieoweset  (Pont  23). 

Ss-fi :  1)  haeres,  indigena,  domesticas  MA.  erb,  haasgenoss 
PPB  Kananeus  nemzeth,  kyk  ewssfy  zerent  valanak  Noé  nem- 
zetééből, kyknek  attyok  vala  kanaan  Noénak  eeggyk  flya 
(ÉrdyC.  43.5).  2)  [fráter,  monachus ;  mönch].  Kj-t  meg  tarthnak 
mjTid  ez  may  napyglan  az  ew  zent  zer[z]eteeben  jámbor  ewss 
fiyak  (ÉrdyC.  632). 

pártos-fi:  desertor  Dly:Préd.  IL529. 

szó-fia.  Szófia-beszéd :  fabula  MA.  [unnützes  gerede]. 

szófiás :  [fabulosus ;  febelhaft,  unsinnig].  Immár  régen  azo- 
kat mint  szófiás  beszédeket  által-nyársolta  szent  Jeronymus 
(Pós:  Igazs.  1.22). 

tábla-fia :  [assessor ;  beisitzer,  gerichtstafelbeisitzer].  Fő  di- 
rectorá  teszik,  vagy  szék  birájává  vagy  tábla  fiává  (Felv :  Dics. 
58.  TörtT.2  1153). 

unoka-fl:  nepos  Com:  Jan.  119.  [enkel]. 

úr-fi :  herulus  Kr.  [junker,  jimger  herr].  Attia  őtet  egi  nő- 
mős  iir  fyunak  adnah  (DebrC.  190).  Ez  zent  ivr  öy\v  (Jézivsi 
(ÉrdyC.  33b.  615b).  Három  nemes  wr  fiyak  (549.  509.  642b) 
Wettem  az  vrríyaknak  atlachot  [egy  szolga  irja  haza  Bécsből 
nagyságos  asszonyának]  (RMNy.  11.108).  Az  Amhát  b.isa  szót 
beadott  vala,  az  császár  hitit  lírfinak  (Losonczinak,  Temesvár 
kapitányánaki  ajánlá  (Tin.  82.  85).  Hogy  az  jámbor  iirfiat  Báthory 


Istvánt  a  naders|wnságliúl  kivethe.s.sék  íMonlrók.  111.138.  Tin. 
81.  82.  85.  MA:8B.  141).  Féltvén  a  reá  bizott  uiHt,  jött  onnan 
Norinbergába,  onnan  Prágába  (Bod:Pol.  73j.  Ez  ;iz  a.sz.szony 
kis-asz-szony  korában  ment  volt  gróf  B<;tlilen  Ist\;ui  urfilioz 
(205).  Az  úrfiak  m.agok  (ígymá.stól  ugy  niegriihesedtek,  hogy 
már  minden  kitelhető  gyalázhatnál  feljebb  vagyon  dolgok  (Fal ; 
ND.  264). 

úrfiság:  [h.abitns  nobilis;  junkerfigiir].  Az  egész  fejemet  bé 
Is  púderozta,  s  így  a  csikós-bojtárt  mfiságra  hozta  (Gvad :  RP.  84). 

vásár-fia :  nundinale,  donum  nundinale  Kr.  [jahnnarkts- 
geschenk].  (Gér:  KárCs.  IV.o96.  Thaly:  VÉ.  11.79).  Az  asszony- 
ság a  legujjab  módi  formára  le  tőzótt  és  fel  szárnyozott  búbo- 
kat, kézre  valót  azon  opera  s  tsipke-mnbfil,  utcillyára  az 
kSvekbfil  és  más  ráritásbiü-is  válogat  valamit ;  s  a  kalmároknál 
hagyván  alkalmas  adósságot,  hazatér,  hogy  lerakhas,s;i  a  vásár- 
fiat (Fal:  NA.  143). 

világ-fia :  vanus.  mmidanus,  studiosns  renim  mundanarum 
SÍ.  [homo  voluptatibus  deditus;  weltkind].  Ha  ez  illyen  világ 
fiaival  és  bor-emberekvel  kitészflnk  (GKat:  Válts,  n.3 12.  Thaly: 
VÉ.  n.64). 

Fiacska:  1)  filiolus  C.  MA.  söhnchen  PPB.  Vgy  mond: 
Fyachkaym  maragyatok  evbemie  (ComC.  146).  Fyacskaim  zeresse- 
tflk  egimast  (DebrC.  71).  Egy  kyssded  fyachkam  vagyon  az 
varasban  (ÉrdyC.  338b).  Fiachkaim,  nz  \1olso  ora  ielen  vagyon 
(Mon:  Ápol..  460).  Dávid  könyörgése  fiatkájáért  [ígj]  (Szathm: 
Cent.  74).  2)  puUus  C.  pullulus  MA.  [junges]. 

Fial:  1)  filiolus  [söhnchen,  kind].  Fialim,  mel nehéz  pénzbe 
bizocnak  be  menni  isteunec  orzagaba  (MiinchC.  92).  Fialim, 
meglen  keuesenneiglen  tfi  ueletec  vagoc  (20Ű).  2)  Fyal :  privi- 
gnus [stiefsohn]  Njirkállai  XIX. 

Fias:  1)  foetnosiis  C.  [jimge  habeud].  Blas  tik:  gallina 
puUos  habens  MA.  Ffyas  tyk  (ÉrdyC.  173).  A  fyas  orozlan  a 
halot  zagattya,  micoron  megh  akad  (NádC.  594).  Giermeket 
eg  fias  kamondor  [így]  korul  forogia  (Kák:  Ast.  4).  Fias  szamár 
(MehPréd.  125).  Fias  juh  (Radv:  Csal.  lHOZj.  Fias  farkas 
(Misk:  VKert.  180).  2)  piberos  habens;  sohne  habeud].  Nem 
levén  soha  nős,  sem  fias  ember  (Monlrók.  III.58).  Vannak 
olyak  kiknek  fiu  magzatot  ad  Isten,  ne  jöjj  koma  közel  hozzám, 
fias  vagyok  mo.stan  (RMK.  rv.257).  3)  loculatus  PPl.  [mit 
fáchem  versében],  Fias-láda,  fiókos:  lotnlata  arca  v.  arcula 
PPl. 

[Szólások].  Nám  anni  fia  vagyon  mint  egy  fias  disznónak 
(Decsi :  Adag.   157). 

Piatlam :  sine  filio,  destítutus  pullis  Sí.  [ohne  söhne,  ohne 
junge].  Jütt  az  fejóre  fiatlan  juh  (MonTME.  1.286.  GKat:  Válts. 
L  Elíb  11). 

Fiaz-ik,  fiadz-ü:  pario.  gigno  MA.  pullulasco  PPBl.  ge- 
baren  PPB.  Vvőlc  ki  nem  fiazs:  clama,  quae  non  parturis 
(Döbi-C.  308.  Sylv:  UT.  11.114).  A  szúldisznokis  ot  alomot  gyúyt- 
nec  es  fiaznac  (Helt:  Bibi.  1V.Ö7).  Ludoc,  t.rakoc  mikor  fiazic 
íBorn:  Préd.  34).  Caluinus  maga  tudomania  által  szült  es  fiazot 
maganac  fiakat  (Mon:  KépT.  77).  Az  ő  w-uőie  fiazic :  vacca 
peperit  (Kár:  Bibi.  I524i.  í'iadzik  a  nyúl  (Misk :  VKert.  172). 
Az  oroszlán  az  6  fajzását  holtul  fiazza  (Ker:  Préd.  409). 

[Közmondások].  Nem  sokat  fiazik  a  hamis  kereset  (Kis\' : 
Adag.  357). 

még-fiazik :  tv)  Az  dyzno  meg  fyazik  (RMNy.  IIL40).  Üneiek 
nag  békéuel  fiazik  meg  (Mel:  Jób.  51). 

Piazás :  [partns ;  gebiurt].  Meg  az  vadakatis  az  fiazás  meg 
szelediti  (Prág:  Serk.  323). 

Piazat:  (fetus:  brut).  Fajzati  vagy  fiazati  (GKat:  Titk.  275). 


847 


FIAZMÁNY— FIATAL 


I-TATALKA— FICAMOU-IK 


»4U 


Piazmány  :  aj  Ez  a  vélekedés  nem  ei?yéb,  hanem  az  altal- 
állatowlsnak  tsiulii  fiazniáiiyja  (GKat:  Válts.  11.1208). 

Piazó  :  [fecimdus ;  fniehtbar],  Bfiii  fiazo  es  .szaiiorodo  (Mel : 
SzJán.  444).  Oipra,  fiadzo  ketske;  caper,  ketske  bak  (Coni; 
Vest.  13). 

Piasztal :  pulliíieu  [juuge  gebiireii).  Az  madarak  fyaztalnak- 
iiala:  aves  pulliKcabaiit  (KliK^-.  115). 

Piaztat :  [parero  facio ;  werfeii  las.seii].  Az  iwliukofe  fyaz- 
tattam  (HMNy.  11.311).  Az  boldokevwyttalwssy  mezeou  fyaztat- 
tak  az  baskayak  (317). 

Piók:  1)  rpiillus)  avis  jilumescens  Sí,  (jmigasj.  HAk  rétze : 
aiiatiiiila  I'l'ljl.  Fiók  íllyv :  iK^optenis  aecipiter  PP.  Egy  Ihifju 
fiókot,  se  mai  bajokat  el  nem  vitték  (MonTME.  111.11).  Akkor 
fogattatbatik  pedig  kfimiyebben  meg  a  róka,  mig  tsak  fiók  és 
kil.sinded  (Mbk :  VKert.  162).  Alig  kelliete-ki  c-sScsíirnSs  kora- 
bnl,  mint  fiók  kéreczvén  fészke  kü.sárábril  (Gyöngy:  KJ.  102). 
2)  meiisae  v.  eistae  loculus,  arcula,  foruliis  Sí.  [facb,  scbublade]. 
Hogy  a  tevék  a  kemény  eleséget  jobban  meg  enié.szthetnék, 
szftkség  volt,  liogy  gyomroknak  sok  fiókjai  lennének,  liogy  a 
megőtt  eleség  .szüntelen  egjikbi'il  inisikba  áltol  menvén,  jobban 
meg-emésztfldnek  (Misk ;  VKert.  39).  Szivemnek  minden  fiókja 
tele  a  kédhez  való  szeretetemmel  (>lik:TLev.  18).  Adbassak 
pogátsát  feliér  liszt  líingjáljól,  lovaknak  abrakot  |iajta  fiókjából 
(Orczy:  KiiltSz.  153).  3)  subalternns  Sí.  [untergeordnet,  filial-). 
Fic'ik  tsont,  melly  a  vállat  a  melyhez  kapcsolja :  ilaviiula  PPIil 
Mind  az  fiók  s  mind  az  csoporos  strá.«ákat  revideáltam  (Mon- 
írók.  XV.145). 

Piókos.  F'ias  láda,  fiókos :  *loculata  aroa  vei  ari'ula ;  fiókos 
vagy  kalam:iris  láda :  *arcula  loiiilata  Pl'l. 

IPióka! 

Piókás :  (puelhis,  piiellula ;  kindchen].  Szerelmes  fiókásom ! . . . 
A  te  apókád  (NádrLev.  15). 

Piúí:  1)  filialis  MA.  kindlich  PPB.  Fywy  feelelem  (ÉrsC. 
535).  Ffywy  zent  leölelem  (ÉrdyC.  559).  Fyuy  zeretet  (DebrC. 
419.  OeehC;  42).  2)  [masculus ;  mannlich).  Zyl  teeneked  tfywy 
magzatot  (ÉrdyC  344b).  Szüle  fyui  magzatot  (Mel:  SzJáa  299). 

Fiúság  (lelky  fyassag  ConiC.  144) :  1)  filiatio,  filii  dignitas 
MA.  die  erkennung  für  einen  sohn,  die  vriirde  eiiies  solmes 
PPB.  Az  isteny  fj-vsagnak  valazt;isa  (ComC.  1).  Lelky  fynsag 
(VirgC.  137).  Meeg  mimagunk  se  mimagungba  ohaytyuk  az 
lelki  ffyusagot  varnaii  a  mi  testíiiknek  meg  váltását  (Komj : 
SzPál.  73).  Isten  fiu-saga  (Mel:  Ének.  3ü).  Minket  az  isteni  fiu- 
ságra  el-jietsétel  (GKat :  Titk.  265).  2)  [sexus  mascnliniLs ;  miinn- 
lic'he  linie?].  A  Mág(x:si  famíliájának  itt  szakada  magra  a  fiiiságon 
[fiúi  ágon?  fiágon?]  (TörtT.  IV.7,5). 

PIÁT :  [abundantia  ;  reichluhkeit,  ergiobigkeit  ?|.  Ila  mo-st 
az  halfogásnak  jó  fiatja  volna,  hagyjad  meg  az  iiraefeclusnak, 
mind  kecsegét,  tokot,   %izát   fogasson  számimkra  (KákGy :  Lev. 

383). 

PIATAIi  (fiotol  Czinár);  1)  uovelliis,  germen,  stirps  MA. 
junger  baum,  ueuer  stamm  PPB.  Tul  fiotol  [tölgy]  arbores  1302 
(tVinár).  Kiknek  fiay  miként  plantalatnak  fiatali  (AporC.  116) 
A  lelec  az  fyatal  fanac  moga  zerent  fel  emelkedliotic  íVitkC. 
7).  Az  te  feleseged  olFan  leszen  mint  a  termő  sz5l5  tfi,  es  az 
te  fiaid  mint  az  ólai  fanac  fiatali  (Szék:  Zsolt.  138).  Az  S  gift- 
kerenec  fiatalat  hagiatoc  a  fSIden  (Szék :  Krón.  45V  Az  mel 
vad  fában  szilid  oltalik,  giakortii  az  tóuen  vad  fiatalok  iflnek 
ki  (Fél:  Tan.  318).  Igy  írzi  s  neveli  isten  a  gonoszok  szeren 
tséjét,  mint  a  jó  gazda  Mkeritelt  kertében  neveli  és  órzi  a 
szép  fiatalokat  (Pázm :  Préd.  21).  Múlt  az  t5kél>en  oltatott  fiatal, 
meg  foganodnék  az  kerosztyéiuség  (Pázm:  Kai.  471 1.  Az  jószág- 
nak keresesélien  az  fundamentomra,  es  az  joszag  gyfikerere 
kell  tekiiiteufiuk  es  nem  az  ágra  avagy  tíntallyara  (Ver:  Verb. 


42).  Ez  liidon  láttam  egy  hályog  fa  fiatalt  kinek  temérdek- 
séghe  nem  volt  nagyob  az  embernek  fireghbik  vjanal  íSzOomb: 
Útle'u-.  64).  Az  f§rfi  az  erd6n  le  vágja  az  cserfa  fiatalt,  mellyel 
osztán  meg  orvosollya  az  gonosz  aszszouyiálatot  (MesésK.  31). 
Ültess  egybaraczk  fiatalt ;  mikor  látod  hogy  meg  fogont  iRadv: 
Csal.  m.  G3).  A  fiatal  uevendékoket  és  fattyii  ágakat  niartius- 
ban  (ültelik,  Lijip:  PKert.  111112).  Sie.ss  teremptfi  uradhoz 
szélien  felserdült  iöjiiságodnak  első  fiatalival  s  uydon-úy  zsen- 
géjével (Fal;  NE.  54).  Kertnek  fiatali  (Fal:Jeg)T!.  936).  2) 
juvenLs  OertehHarm.  138.  [jung].  Gyennekded  fiatal  authorok- 
nak  hija  (Tohi;  Vigaszt.  147).  A  mu-sikárul  szólván:  tudgyuk 
hogy  az  udvar  fiatalinak  a,  b,  cje,  könyörgő  kSnyve,  dellyesti 
s  esti  gyónyfirösége  íFal:  NA.  230).  Az  öregség  és  a  lehűlt 
vér  már  nem  indul  a  fiatalok  felforrá.sira  (Fal:NU.  252).  A 
fiatal  rend  vigan  és  bik-íülettel  mulatluit  (226).  Kiatal  világ,  ne 
dicsekedjél  iíjiiságodcLil  (Fal :  BE.  574).  Fiatal  szép  (Fal :  Jegj-z. 
934).  Tekijitek  alak  gárdistákra,  fiattal  gróflukra  (Gvad:Or«. 
47). 

Piatalka.  Ifjacska,  fiatalka:  julia  (MA:  Bibi.  Magy.  3) 

[PiataU-ik] 

ki-fíatallik :  egermino  MA.  hen'orsprossen,  herauswachsen 
PPR 

Piatalos  :  [succrescens ;  jung,  frisch  gewachseo].  Nem  me- 
lietteonk  fel  az  fyatalos  erdeokre  (RMNy.  IL318). 

Piatalosod-ik :  (vestior;  bewachsen,  bewaldet  werdenj. 
Majd  mennyi  liuea  benne  vagyon,  aiin\"i  mérges  gyfikerfl  t»e- 
metékkel  fiatallyosodott  kónyvetskének  erdejében  vadászdogalna 
(Pós:  Válasz  19). 

Fiataloz-ik :  [egermino ;  hervorsproasenj.  Ismét  más  hét 
buzafejek  fiataloztak  ezek  után  (Pécsi:  Biblia.  1634.  Nyr.  XML 
573). 

Piatalság  :  juventa,juventiis  Kr.  [jugend].  (Biró:  Micae.  I9<). 
Kr.)  Csiik  Justiua  leány  aszszout  magamnak  eljedgj-^ettem, 
elöbbenyi  féijemtül  maradott  gyermekeimnek  gondviselése  fiatal- 
ságában reá  hárámlaud  1750.  (Nyr.  XIV.  132). 

[PICAMÍT] 

ki-ficamit:  luxo  C.  [verrenken].  Tsak  nem  kifittzamittyik 
szemeket  egj  másra  néztekben  (Fal :  NA.  189). 

meg-flcamit 

[Szólások].  A  sok  gyenge  ortzák,  s  ártalmas  ké|>ek  meg- 
vesztik szemeket,  és  a  sok  hamis  principium  megfitza- 
mittya  eszeket  (Fal:  NE.  70).  A  kevéh-ség  fitzamittya 
meg  eszét  az  embernek  (991. 

Picamítás :  Inxatio  Kr.  (verrenkung]  Angliában  a  luíjlagó 
tesfiiek  n}'ughatatlansága,  ide  s  amoda  ficamítása,  térdnek  láb- 
nak változó  ráiigat.i.s;i,  a  mértékre  Nzalwtt  és  kinzott  lépések 
mind  azon  csúfságok  (Fal :  NU.  32ti.i. 

|FICA»EL-IK] 

ki-ficamlik:  eluxor  MA.  sich  verrenken  PPB.  iGyBngjD:' 
Qip.  597).  Egy  árokba  bédült  deresével  egíütl,  lába  kifii'zam- 
lott  (Gvad:  KP.  99) 

!       kiflcamlás:    ehixafio  MA.  verrcukuug   PPB.   (Megy:SzA- 
i    Öröme   HU 

I       Ficamlás :  luxatio  [verrenkimg].  A  sánlákiuik  sántétásuc  a 
ki-menyűléstől,  ficzamlástól  vagyon  (C'om:Jan.  55i 

[Ficamltat,  ficamtat) 

ki-flcamltat,  ki-flcamtat.  Ki-títz;unlatni  valami  izét : 
*extunniero  articuliim  PPI  [verrenkeji).  Forgó  tstintyát  e<lgy 
illetéssí'l  kitítz.-unltatá  i  Megy  :  SzA öröme,  lliii 

FICAMOD-IK:  luxur  Kr.  [aidi  verrenken].  Mtsaniodolt, 
iszamodott,  ki-meiij-AItt :  liixatus  PPI. 


8-1'.' 


Kl-FICAMODIK-2.  FICKÓ 


FICSÓK  —FIGYELMEZ 


850 


[Szólások]  Penimi  mutató  bizonyságot  iipm  hnzhata.  Iianem 
csavarírásra  ficiamu<li^k,  sazt  mondgja  (Matkó:  HCsák.   171). 

ki-ficamodik :  elintor  Kr.  [sicli  verrenken].  Kificzaniodott : 
eluxatiLs ;  kititzaniodot  lábi'i :  scaurus  C.  A  kifitzamodott  tago- 
kat helyire  allattja  (ACsere:  Enc  237).  Kificzamodt  a  bal- 
kezem vállamban  (Moiilnik.  XXVII.119). 

ki-ficamodás :  luxus,  clialasis  C.  [verrenknug]. 

még-fícamodik :  luxor;  verrenkt  werden  PPB. 

Ficamodás :  luxatio ;  verrenkung  PPB. 

Ficamodott :  luxatJis  PPl.  [verrenkt]. 

esze-ücainodott :  [demens ;  albem,  verrückt].  Nevetik  az 
esze-fitzamodott  urfiatíkát  (Fal:  NE.  34).  Eiize-fitzamodott  az,  a 
ki  mindenre  nevet  (FahUE.  473.  Fal:Jegj-z.  933.  SzD:  MVir. 
133). 

[FICTTMTi-IK] 

ki-flcemlik :  [eluxor ;  verrenkt  nerdeu).  Az  ki  ficzemlet 
tagot  meg  gyogj-ittya  (Mel:  Herb.  14). 

Picemlés :  [luxatio ;  verrenlsung,  verstauchung].  Fiezemlést, 
heuségbfil  16t  f5  fayást  g>ogjnt  (Mel:  Herb.  140). 

[FICEMŰIi  (Jcczült')  Mel:  Herb.  41)]. 

ki-ficemül :  [eluxor ;  verrenkt  werden).  A  ki  tíczemölt  ta- 
gokat gyogjittya  (Mel:  Herb.  1191  Ezen  t(5rt  leuelét  (a  keserfl 
lapunak!  ki  féczfilt  [így]  ás  tSrSt  tági-a  ha  kítSd  használ  (41) 

PICÉRE  :  omatus,  omamentum  Sí.  [putz].  K51t  tobzódásra, 
ficzeiere  (Bora:  Préd  399). 

Ficeréz,  ficseréz  :  omo,  polio,  como  MA.  zieren  PPB.  auf- 
putzen  Adámi:  Spr.  Így  ficzereztec  az  Christusuac  dolgait  sze- 
pituen  világi  módra  (Born:Préd.  77).  Ficzereztec  magokat  ra- 
hazatockal  (391).  Fíczerez5d  magad,  mint  az  aszszony  ember :  e 
Ma.i.silia  venisti  (Decsi:Adag.  336.  Kisv;  Adag.  139).  Felesé- 
günkre, hintó  szekerekre,  abronczos  szoknyákra,  azt  az  mit  or- 
szágunk oltalmára  kSlthetnénk,  ne  öczerezzfik  (Soós:Post  300). 

fől-fieeréz :  <v  A  hid  széleit  és  végeit  faragott  képekkel, 
ékes  tomyotskákkal  fel-fitsérezték  [így],  fel  ékesítették  (Moln : 
JÉpüI.  221). 

FICKÉZ :  [omo,  como ;  zieren].  Magokat  felettébb  ne  ficz- 
kézzék  íGKat:  Válts.  11.1104).  Ne  kentefitéld,  ne  6czkézd  azokat 
[arczfe-stékeket]  az  orczádra  (1109). 

FICOMA :  [oniamentum ;  putz].  A  királyi  roenyaszszonynak 
minden  ficzemája  [így]  egy  páva  farkának   árnyéka  sem  lehet 

íBethhÉlet  180). 

Ficomás :  [omatus,  comtus ;  geputzt,  geschuiegelt].  Vetkfa- 
tp.«se  ki  a  religiót  abból  a  ficzomás,  kendózött,  pézmázott  maga 
találmánji  köntCséból  iBethhÉlet.  53). 

FICKÁHDOZ-IK  (Tíosiajiáocó  Matkó  :BCsák.  2Z0.  fiUkán- 
do-.éV  Szentm:  TFui.  6.  vitzUndozik  GKat:  Válts.  1.1063):  I)  sal- 
tito,  petulcio,  la'civio  Kr.  [imiherspringen].  A  bakoc  ha  rutiil  fitzkan- 
doznac  és  5klelnec,  nagy  vész  leszen  (Cis.  G).  Beában  ficzkán- 
doztok  (Bal:  Cslsk.  144).  Ha  az  6  ficskandozó  kérdéseire  meg 
nem  felelek  (Matkó:  BCsák.  230).  Könnyen  iáró  pey  lován  csak 
el  Btskándozék  (Szentm :  TFiú.  6)  2)  exsilio  Kr.  [spritzen]. 
Annji  vér  ment-ki  a  szent  György  testéből,  hogy  azokra-is  Hcz- 
kándozot  [így?]  a  kik  jelen  voltak  (Illy:  SzÉlet  111.55). 

1.  FICKÓ:  cotnla,  calicnlus  ligneus  MA.  guttulus  PPBl. 
[flaschchenj.  Kristály  fivegek  és  ficzkóc  (vitra  crystallina  et  culullii 
pohár  s-zékben  le  rakattatnac  (Com:  Jan    111). 

2.  FICKÓ:  adolescentnlus;  kleiner  knabe  PP.  ISOl.  [kerl]. 
Bort  6tzko !   wein  her,  jung  KirBe.sz  63.  Fitzko,  gyermek,  adj 

M.   NYELVTÖBT.   SZÓTÁB. 


innunk :  gargon,  donnez-nous  á  bőire  (98).  Firakó  koromban 
(Bethl:Élet  193).  A  mig  a  fitzkónak  szárnyát  ki  nem  tépik, 
sok  felé  el  repdes,  mindenütt  bé  lépik  (Fal:  Vers,  899).  Felyebb 
hágott  ficzkó  már  két  garádicscíail,  az  oskolát  járja  tiibb  nag)' 
lcama.szokkal  (Orczy:  KöltH.  56).  [Vö.  Pl] 

FICSÓH,  FICSXJR  :  [puer  Valachicus  ;  wallachischer 
bursche].  Egy  more,  egy  oláh  fitsor,  egy  czigány  g\ermek  nem 
szSlettethetik,  sem  meg  nem  lialhat  az  6  akaratja  nélkíil  (GKat: 
Válts.  11.19).  Ha  fitsur  fátáját  vezeti  kezénél,  mo.solyog  s  meg 
lesi  bikfa  töviskéiiél  (Orczy:  KfiltSz.  165). 

Picsórka :  (V  Az  haricska  határ-buza  vajki  jó  puliszka ! 
az  kötés-liszt  ficsorkának  igen  jó  maiajka  (Thaly:  Adal.  IL103). 

FIGUKA  :  [nugae ;  possen].  A  calviiiistak  a  testen  test 
jelét,  a  ™en  szent  lelket  magyaráznak :  a  luteri.sták  ezt  a 
figurát  pökik  íPázm:LuthV.  240). 

Figurás.  Figurás  kötő :  bűnt  bánd ;  du  rubau  figuré  Kir- 
Besz.  132, 

FIQYELfiMi/úi/f'mesBom:  Ének.  139.  ;'ií<yíimetes  Laud: 
UjSegits.  3.  /wyíf ímezni  Zvon :  Osiand.  9.  /eiyíeímezzen  ?  Erasm : 
Erk.  31.  /cjyeímeteseü  Kár:  Bibi.  1.520):  attentio,  vigilantia 
Kr.  aufhierksamkeit  Adámi:  Spr.  Föl8ttébl>való  szemességes 
figyelem  kívántatik  bennünk,  hogy  ebben  a  gonosz  világban  se 
isten,  se  ember  ellen  ne  vétsünk  (Fal :  SzE.  522).  Nem  e.sze 
hire  nélkül,  hanem  előbb  elméjével  tanátskozván,  akkor-is  nagy 
figyelemmel  ereszti  meg  nyelvét  (Fal :  UE.  387).  A  sok  monda- 
monda  közt  figyelem  kívántatik,  hogy  végére  mehess  a  való- 
nak (406).  Figyelem,  szorgalom,  vigyázó  okosság  (Fal:  Vers. 
900). 

[Szólások].  Otet  figyelembe  veszik  az  emberek  (Fal: 
UE.  363). 

Figyelmes :  propensus,  attentus  MA.  [autmerksam].  Igen 
figjelmös :  perattentus  C.  Figyelmesen  olvasni  az  i'íjságokat : 
*devoraie  res  novas  PPBl.  Mykoron  nagj'  fygjelme^ön  es  eedes 
leelekkel  halgatnaa  (az  evangeliom  olvasását  ÉrdyC.  572).  Hal- 
gass  meg,  vram,  légy  engedelmes,  vram,  légy  fSgelmes  (Bom: 
Ének.  139).  Fflgyelmessen  oltalmazzak  magokat  (KNagysz.  1621. 
H2). 

Figyelmetes :  inteutus  MA.  aufmerksam  PPB.  Figyelme- 
tesen :  attente  C.  intente  MA.  aufmerksam  PPB.  Ha  fygyelme- 
tösön  gondolandod  (Ér.sC.  47).  Atyaijmy  zeretetnek  általa  egy- 
más zerelmyre  fygelmetesek  (Komj:SzPál.  91).  Figyelmetessen: 
purgatis  auribus  (Decsi:  Adag  116).  Az  népet  intette  az  éneknek 
figyelmetes  hallgatására  (Kár:  Bibi.  1.188).  Hallyátoc  meg  fegyel- 
metesen  [így]  az  én  beszédemet  (L520).  Légyetek  figyelmetesek 
a  halgatásban  (Pázm:  Préd.  23).  Ha  ezeket  figyelmetes  és  által- 
ható értelenunel  oluasod  (Bal:  Cslsk.  124).  Czoda  nagy  ohai- 
tassal  e.s  kiuansaggal  valanac  annac  varasában  figyelmet&ssec 
i'EsztT:  IgAny.  110).  Figyelmetes  meggondolás   (Illy:  Préd.  L3). 

Figyelmetessóg :  attentio  Kr.  [aufrnerksamkeit].  (ÉrdyC. 
345b.  523.  564).  Az  én  Írásomat  figielmetesseggel  oluassa  i>Ion: 
Ápol.  429 1.  Figyelmetesség   vagy   igyekezet  (Tlly:  Préd.  11.207). 

Figyelmetlen :  inattentus,  non  attentus  Kr.  [unaufmerksam] 
(Csúzi:  Tromb.  68). 

Figyelmetlenség  :  inattentio  Kr.  [unachtsamkeit]  (Csiizi : 
Tromb.  516). 

Figyelmez,  figyelmez-ik :  attendo  C  ausculto  MA. 
genau  auf  etivas  merkeu  PPB.  Reá  halgatoc,  figj'eknezőc: 
intendő  MAI.  Ffigelmezied  a  pagimentomot :  ecce  parímentum, 
animadverte  (BécsiC.  174).  Fi^lmezjetek  a  hamis  prophetactol : 
attendite  a  falsis  prophetis  (MünchC.  26).  Rea  fygelmezween 
monda  (ÉrdyC.  417).  Ez  ygeket  en  zeretö  attyamlya  ygen  fy- 
gyelmezzed  (ÉrsC.  28).  Kyknek  erthelmeth  yghen  f^gyeknezzed 

54 


851 


FIGYELMEZÉS— FILEGKAm 


FILLÉR— FING 


(33).  Fygyelinezyed,  my  vvagy,  myre  wagy  (.528).  Figielmeszik 
vala  reaiok  :  iiitenclebat  in  eoa  (Fél:  Bibi.  183).  Figyelmeüzel  az 
tiidomanra  (Iteytliii :  Epist.  4G).  Az  wr  nem  Bgyelmezéc  az  ti 
baszídeteUre  (Kár:  liibl.  1.158).  Figyelrnezic  vala  i>y.  fi  szájára: 
observabat  os  ejiis  (MA:  Bibi.  I.2'14.  11.36).  Az  iras  kihez  figyel- 
mezfinc  (Zvoii:  Post.  I.fií)7).  A  pápá.«ok  illyen  cselekedetekkel 
6rdí>gi  tudományhoz  figyelmeznek  (Matkó :  HCsák.  400).  Figyel- 
mezzencc,  vigyázzjmae,  halgassaiiac  (Ojm;Jan.  1.54).  Figyel- 
mezz az  alkalmatosságra  (Cnm:  \'e-st.  99).  A  szóló  istenre  figyel- 
mezzék (Mad:  Evang.  200).  Figyelmezzen  reá  (Tof:  Zsolt  635). 
A  vihigi  dolgokra  figyelmezzék  (Botlil :  Élet.  6).  H'igadozásokra 
és  lop<á.s(ikra  figyelmeznek  (Illy:  Préd.  11.162).  Trágár  beszédekre 
nem  figyelmez  (Hall:Paisz.  467).  Fiatal  világ,  figyelmezz  a 
böltsek  intésére  (Fal:  BE.  574).  Olly  kaservasen  jajgatott,  hogy 
a  király  fitet  figyelmezte  (Kónyi:  VM.  2). 

Pigyelmezós :  attentio  C.  an.scultatio  MA.  auftnerkung 
PPli.  Rea  figielmezés  (ThewrC.  180).  A  beteget  nem  kell  sok 
olviLsáísal  terhelni,  avagy  sok  figyelmezéssel  (Tani:  Bar.  63. 
Land:Uj.Segíts.  1.14) 

Figyelmező :  (attentus  auditor ;  aufmerksamer  zuhiirerj. 
Százezerén  lettek  volna  prédikálliis;inak  figyelmezSi  (Tarn: 
Szents.  151).  A  tanétásra  figyelmez6bbé  kezd  lenni  (Megy :  3Jaj. 

n.3í)). 

Figyelmeztet :  facio  attendere  MA.  aufmerken  maohen 
PPB. 

FIK,  PÉK :  (coi'o  cum  femina ;  beschlafen].  Pap  fek  louat 
.s  Srdőg  bfinfjs,  vei ;  ti  totte  s  másra  kenni :  hoc  ealceamentum 
consuit  Hi.stiaeus,  Aristagoras  induit  (Decsi:  Adag.  204.  Kisv: 
Adag.  211). 

fSzólások].  Azt  sem  érdemled  meg,  hogy  a  k  n  t  y  a-f  i  k  t  á  t 
uranmak  nem  hivom  (Thaly:VÉ.  11.259). 

Fókód-ik.  Fékodni :  verbum  obscoenae  significationis,  fiituo 

MAI.  [unzuelit  treil)eii). 

Pikolód-ik  :  (identidem  coeo ;  uir-iucht  treibon).  Ugy  a 
leányoddal  is  fíkolóldhattál  (így]  volna  (Nyr.  XIV.4HI). 

FIKA:  gi-egarius  pedestris  miles  Sí,  [infanterist|.  Asztalos 
Mihály  haláláért  attimk  az  kadinak  7  ft. ;  fika  haláláért  99  ft 
(MoiiTME.  1.19). 

FIKARC,  FIKARTY:  [fibra,  fimbria;  faser,  franse], 
Fikartz:  likarty,  rojt,  rost,  .szál  S/D.  A  vizelet  kfizepiben  .szőr 
és  [(okhálo  .szabású  fikiirtyokis  n.szkalnak  (A Csere:  Enc.  283). 
A  békának  .szemeiről  két  tíkarty  ffigg  lo  (221).  A  gyökeres 
allatok  részei  nedv,  lév,  fikarty  (222).  A  .sáfrírny  fikartyai  (145). 

[Szólások].  Egy  *fikartzot  sem  adok ;  egy  fikartza  sem  maradt 
SzD. 

PIKE  :  (?)  lm  csiodalkoszom  az  Kys  Martton  dolgán,  hogj 
megjs  sőmy  jo  vegoth  nem  vegezhetliAt  az  fike  vele ;  kfigolme- 
deth  kerőni,  hogj  kgmedys  erAlte.s.se  az  Hketli,  hogj  adig  ne 
hagion  nugodny,  hanem  oiel  napal  raitlia  legiiln,  hogj  vőgie 
ky  azt  az  onath  imar  raitlia,  ha  az  tSby  nem  lelieth  (KMNy. 
in.6). 

PHjAGÓRIA,  FHiEGÓRIA:  stega  PPI.  nubilarium; 
wettorhütle,  lasthans  l'j'B.  Filegori.a,  .szín,  melly  alá  estelién 
ember  vonj;i  magát :  nubilarium  vol  nubilar  PPBI.  Filagóriát- 
haz  tTidélnec  ki-álló  eraszi  (Com:  .lan.  107)  Az  héazat  nélkfil 
való  ház  filagorianak  (.snbdiale,  all;ui)  mondatik  (Com:  Orb.  135). 
l^  fllhetönk  az  árnyékon  a  filogóriában,  kunyhobim:  wir  k»nnon 
uns  an  sihatten  setzen,  iiis  gartenhiiiislein  (KirBeiiz.  89). 

PILEGRÁM,  PHilGRÁM.  Filigráni  munka :  opas 
phrygium  :uirital>nirum  Sí  |filigr;ui].  Filegrám  nuuika  (Gvad: 
raót  43). 


FIUjER  (/Mér  ^U:Tan.  1128.  fétlér  Kim:  Adag.  138. 
JiUyér  Pázm :  Préd.  260.  P:ízm:  Kai.  599.  Illy:  Préd.  U.94. 
fSller  RMNy.  U.171.  fWer  Zvon:  Post.  11.162.  Com:  Jan.  Und: 
UjSegíts  1.527):  teruncius  C.  olwius  MA.  as.sarius  PPBI.  heller, 
pfennig  PPB.  Fél  fillér:  .semioboliis ;  mis  fél  fillér:  sosquiobolus 
C  Két  fíillér  nyomó  vagy  drachmánac,  fertonnac  harmad  része : 
scrupulum  Com:  Jan.  166.  E^  Szueé  ázzon,  kinek  éak  ket 
fillére  vala  (GuaryC.  39.  JordC.  127).  Ágion  neked  egi  filelr 
[így?]  arat  {\'irgC.  101).  Hogy  mjiideu  renes  forynthra  egy 
hethen  wswTatli  tartozzam  adny  egy  egy  magyar  fyllyerth  (RMNy. 
11.57).  Az  obulus  tett  e^  oszjMirát  s-eg  fillyert  (Mel:Sám.  37). 
Az  abrughányaiaknak  egy  fillért  .se  adass  édasem,  valamíg 
eleget  nem  te.sznek  kötéseknek  (RákOy:  Lev.  159).  Mind  egy 
fillérig  küldd  ki  mennél  hamarabb  (237). 

[Szólások].  Ennet  ki  nem  me^,  mig  nem  az  utolsó  fillérig 
eleget  tez  (GuaryC.  9).  Onnmi  ky  nem  yewz,  myglen  meg  nem 
fizeted  az  vtolso  fyllert  es :  non  exies  inde,  donec  reddas  noHs- 
simuni  ipiadrantem  (JordC.  367).  Minden  byne  meg  boczatatot 
mynd  az  vtolso  fillérig  (VirgC  36).  Volt  azért  két  fillyérrel  á 
vásáron:  acetum  habebat  in  pectore  (Decsi:  Adag.  603). 

[Küzmondá.sok).  A  féllér  is  pénz  (Kisv:  Adag.   138). 

Filléreeske:  teruncioUis  PP.  [heller]  (Fél:  Tan.  449). 

Pilléres.  Két-fillyéras :  diobolaris  MA.  Négy  filléres  kur\a : 
*quandrantaria  meretrix  PPBI. 

Fillórke:  [obolus;  heller,  pfennig].  Egy  f&llyérke  sem 
uala,  hogy  valami  étket  vehetet  volna  a  vásárt  a  kufiiároktól 
(Helt:  Krón.  12fi). 

Pillórez  :  I)  [olx)lum  do:  heller^veise  gebén].  Nem  úja-kíSzött 
fillyérez,  hanem  ki-terjasztett  teli  marokkal  adakozik  a  szegé- 
nyeknek (Piizm :  Préd.  250).  2)  ílllérezni  avagy  a  vendégség 
árát  meg-kérni :  *collect-mi  a  convivis  exigere  PPBI. 

Fülórézés :  collecta,  symbolum ;  die  zu-sammentragung  der 
zeche  PPB.  Szegény  barátunk  lakodalmát  segi'tó  fillérezés, 
ajándék  adás:  eranus  PPI.  Ha  fillierezas.sel,  miseuel  ellene 
.alhattonk  volna  az  5r5k  halainak  (K:ir:  Hal.  H4). 

FILOZÓFIA.  Az  elmét  késziti  a  tílo.sofia :  animum  •&- 
brioat  philosophia  Pl'Bl. 

FILOZÓFUS :  [philosophus]  (Pázm:  KT.  5). 

FINCAROZ  :  potulcio,  lascivio  Sí.  fmutwillig  henimsprín- 
gen].   Ezt   ;izért    az    testy    .s-zabad.siignak    finraározásiit,    az  vj  j 
evangelistákbanuLs  chuda   mely   nyilván   meg  tai>aszlalhatt}'uk  I 
íPázm:  K;d.  312).  Er5t  kóll  venni  a  déltzeg  testnek  fiiitzározá- 
.sán :  cupiditatas  *dom;mdao  sünt  (\\T.). 

PUíCOL :  cv  (A  madarász)  kezde  az  6  lépes  veszszeit  itt 
a  madarac  melet  a  fáknac  ágaira  fel  rackogatni  es  a  fác  alá 
íluén  siufilteui  kezde  és  kíilemb  kfliemb  módon  fintzolni  (Helt: 
Mes.  184).  Organalnac,  fintzolnak,  énekelnek  néki  (Vallást.  K3) 
Ezekhez  ha.somlo  fini'zolásykkal  gírieszti  fSI  Pázmán  az  6  ol- 
uasoit:  cziSczSzés,  bíigzódás  (Zvon:  PíizmP.  104X  (Vfl.  FÜTí- 
CES] 

míDSA,  FINDSIA  (.'ökíu/  CzegI :  üag  EWb.  30.  .rt.i- 
cháu  Zrinyi:  I.47i :  .si'yphus  indicusj  ta'«e  Pl'H.  Ali  luissa  le-filleti 
s  mindgyárt  az  fi  szokások  .szerént  \a\6  vendégséget  indit,  e« 
egy  egy  fincsjil  cavét,  s  az  utj'ui  serbetet  hozat  (Czogl :  llág. 
Elób.  30).  Kávét  kichin  finclijuiból  k(iri>öKetének  iZriiiji  147). 
Egy  pipa  doh:uiyt  ád  (a  tílrfik),  egy  fíndsa  kávét  (Mik :  TörL 
82X  Az  három  atyafi  adott  egy-egy  pár  porzullán  find8Íát(Haz. 
1.378). 

Pindeányi :  [scypho :  eiue  tasse  voll].  Három  (íreg  findzsá- 
nyi  vért  bocsáttattam  ki  (Monlrók.  XV.68). 

FING:  crepitus  ventris  MA  peditus,  \-iitium  PPBI.  bauch- 
wiud  PPB.  BfidSs  fing  a  képeknec  neue  (Mel:Sáin.  438). 


853 


FDJaiK— FIN1X)R0G 


FINTORGAT— FIRHANG 


854 


(SíólAsok].  Tisztességei  monduán,  egy  fingbe  vettStte  vala 
remeuségét  {Helt:  Mes.  309). 

(Közmondíisok).  Az  ki  feltében  meg  hal,  tudod  miuel  haran- 
goznak annak,  finsual  (Decsi:  Adag.  16).  A  ki  féltében  meghal, 
aiiimk  finggal  harangoznak  (Kisv:  Adag.  441). 

Ping-ik :  pedo  Pesti :  Nom.  29.  MA.  einen  baucb\vind  streíchen 
la.>i.sen  PPB.  Szelet  botsáfani,  fingani:  *emitter6  flatum  veiitris 
PPBl.  Pi>szoguac  és  finganac:  pedunt  Coni:  Jan.  182.  Mikuit 
ennec  akartac  aldozniii,  liat  fi  elStte  uagiokat  fingottauak  (Szék : 
ZsolL  228.  MesésK.  12.  £j-asm:  Erk.  21).  Tudod-é,  hogy  nagyobbat 
fiughatik  az  oroszlány,  mint  a  bika?  (Tlialy:  Adal.  L86). 

(Szólások).  Mikor  a  bika  íingik,  akkor  szólj,  akkor  is  azt 
mondd:  hallom  uram  (Fal:  TÉ.  927). 

Fingás :  peditns  PPBl.  [bauchwind,  turx].  Hasadnak  szélit 
fiiigasodat  megtartani :  retinere  flatiun  veutris  (Erasm:  Erk.  21). 

FINOM,  FINUM  (Jinnum  Megy:  Diai  Elflb.  3.  Megy: 
Szöv.  2S):  clarum,  purum,  praestantissimum  OertehHarm.  49. 
purus,  electns,  callidus  Sl  fein  Adámi:Spr  Sí.  *Fiunum  arany : 
aurum  obryzimi,  pOTissimum  5LA.  rein  und  lauteres  gold  PPB. 
*Fmum  ezüst :  argentum  pustulatum,  aigentum  excoctum ; 
gelüutertes  silber  PPB.  A  finum  vékony  posztóból  készfllt  kou- 
tós:  im  drap  fin  KirBesz.  17.  Finum  aranjTiak  ktll  leimi  a 
prémjének,  a  varrásának :  die  franseii  müssen  fein  sein  (60). 
Hozzon  egy  finiun  tiszta  gyoltsot  ingnek  valót:  qu'elle  m'apporte  | 
de  la  toile  fioe  poiu-  des  chemises  93.  Finum  arany:  aurum 
purissimum  (Kár:  Bibi.  L307).  Ha  az  8  szóllásának  ékes,sége 
nem  szinte  finom  és  választót,  amíl  kér  bocsánatot  (Pázm: 
LutliV.  474).  Mindenfélét  igen  finumokat  s  friseket,  finum  kamuka 
paplant  egészen  nuszttal  bélleltet  s  derekalyokat  íMonlrók. 
VIÜ.  224).  Elég  szép  szekérben  ül  vala,  az  kerekei  Ls  ezüstö-  ■ 
sek  valának,  de  nem  tudom,  ha  képiró  eziist-e  vagy  finom  féle 
(VIII.293).  Finum  fringia-hegyestóröm  lapoczka-csontjába  aka- 
dott  (XSVIl  47).  Oltalmazod  vala  tiszta  finum  igyét  (CzegI: 
MM.  3).  Finum  keresztyéneknek  állíttatnak  (GKat:  Titk.  7). 
KStSzgettek  ugyan  az  istennek  finnum  beszédén :  de  tsak  kákom- 
bákok  voltak  azok  többire  (Megy :  Szöv.  28).  Igen  finum  élesen 
látható  madái'  ez  (Misk:  VKert.  377).  Olly  szép  finum  kalánots- 
kákat  tsinál,  minémőket  esztergárból-is  mesterség  volna  ki- 
metszeni (626).  Finom  jo  bor  (Illy:  Préd.  1.159).  Az  évangyéliomi 
tiszta  finum  igazság  (DEmb:  GE.  Előb.  30).  Finum  t^  ez&stnec 
találá  (Fr:SzJán.  31).  Fmom  és  fen-járó  bSltselkedés  (Fal: 
NA.  123).  Válogató  finom  íz  (Fal:  UE  386).  Nem  volna  finom 
állapottal  a  jeles  tselekedeteknek  dolga  és  érdeme,  ha  valami 
zajos  hitván  magasztalástúl  függene  (Fal:  BE.  594).  Iijen  finom 
ember  volt,  jó  hogy  fiiunk  elpatkolt  (Fal:  Vers.  872).  Finom  ara- 
nyos niházattya  (Bii'ó:  Préd.  17). 

fintorít,  FITORÍT:  curvo,  flecto,  inflecto  SL  [krüm- 
men,  drehen].  Az  isten  igéjének  viasz  orrát  tsinált,  és  szmtén 
oda  fitoritja,  s'  fatsaritja,  a  hová  akarja  (GKat:  Válts.  111313). 
(Vö.  FITÍT,  FITOS] 

fbl-fitorit :  [sursum  flecto  ;  hinaufdrehen].  Nagy  munkával 
hátra  ffisáltetett,  sok  fodorgatással  fel  títorittatott  fistők  (GKat : 
Válts.  1923). 

[FITOROD-IK] 

félre-fitorodik :  [flector ;  sich  seitwarts  krümmeu].  Láttam 
fris  h5s  ifiat,  kinec  az  orrán  végre  nagy  szfil  neuekedett,  felre 
fitorodott  az  orra  es  mégis  szegényedett  (Born :  Evang.  IV.599b). 

FINTOROG  {_fii<i!gó  Zvon:  PázmP.  162):  (nasum  crispo; 
die  nase  rümpfen].  Az  kyk  azzu  darab  kenyérrel  megh  eleget- 
tenek  volnah,  ymmar  az  semlyen  ffyntorogyanak  (Apóst.  13). 
En  azt  sem  hihetem  el,  hogy  ezekkel  .szembe  mert  volna  leimi 
fitolgó  somolygás  nélkül  Kalauzunk  (Zvon:  PázmP.  162). 


Fintorgat.  Orrát  fintorgatni :  nasum  *erispo  PPI.  (die  nase 
rümpfen].  Fintorgattya  orrát  (Matkó:  BCsák.  161).  Azonnis  fin- 
torgattja  orrát,  hogy  Írását  tsalóka  kSnyvetskének  uevezték 
(Pós:  Válasz.  30). 

Fintorgatás.  Valamit  orra  fintorgatá-sával  meg-gúnyohii : 
naso  *aduuco  saspendere  PPI. 

FINYÁKLÓ :  [?)  Magneskó  az  vasat,  sardius  az  fát 
miként  hozzája  szíja,  szintén  így  az  finyákló  gazdagság  avagy 
kincs  az  embereket  (Fűsds:  Királyolmak  TűkUre  1626.  135). 

FINNYA:  fastidium  in  cibo  et  potu  delicatum  PP.  [deli- 
catesse,  laune),  niedlichkeit  Adámi:  Spr.  Valaki  finiiyáját  el- 
állani :  ferre  *fastidium ;  nem  tudod  a  római  fiuuyákat  ?  nescis 
*fastidia  Romae?  PPI. 

Finnyáeska:  nasutulus  PP. 

Finnyálkod-ik  (Jinyániodih  Vallást.  Hhli2):  [fastidiosus 
sum,  nasum  crispo ;  wahlerisch  sein,  die  nase  rümpfen].  Vgyan 
finnyáskodna  el  megyén  mellSle  (az  isten  igéje  mellfil  Born : 
Evang.  L4).  Az  gazdagoc  finyalkoduan  meg  vtallyac  az  nyomo- 
raltat  (Born:  Préd.  391.  396).  Az  lelki  gySnySrSseget  ha  hallyukis, 
czac  finnyalkodunc  rea  (561).  Ne  iátzodiál  és  ne  fiimyankodial 
ecképpen  (Vallást  Hhh2). 

Finnyás :  fastidiosus  PP.  sperua.x  PPI.  nasntulus  0>m : 
Jan.  186.  [wiihlerisch,  naserümpfend).  Finnyás,  keuél  főuel 
(Mon:  KépT.  129).  Finnias  gyonu-a  vagyon  (Zvon:  PázmP.  224). 
Amaz  finnyás  Erasmus  is  meg  vallya  (Bal:  Olsk.  370)  Ha 
igen  kedvére  tartod,  ottan  erkölcsössé  és  fimiyassa  leszen  (Prág: 
Serk.  426).  Finnyás  gyomrú  (GKat:  Válts.  L536).  Valakit  finnyá- 
sán meggv'uiyolni  (Kisv:  Adag.  6).  Fiimyás  izellet  (FahJegyz. 
934).  Finj-nyásak  az  asszonyok,  aprólékra  is  fel  ütik  orrokat 
(Fal:TÉ.  659).  Kóta-betükre  szoUani,  erőltetve,  finnyá.son  (SzD : 
MVir.  412). 

[Közmondások].  Tót  nem  finnyás  (Thaly:  VÉ.  n.4). 

Finnyáska:  nasutulus  MAL  [naserümpfend]. 

Finnyáskod-ik :  [fastidiosus  sum,  nasmn  crispo ;  wahlerisch 
sein,  die  nase  rümpfen].  Ha  fiimyáskodic  és  az  eh-eudelt  viból 
kihág,  ottan  ki  tör  bel51e  a  kouélység  (Helt:  Mes.  410).  Azért 
így  egyfigyűsegre  nem  fimiyaskodol  (Veresm:  Lev.  xx3).  Vad- 
nac  oUyakis,  kik  finyaskoduan  imeszt  auagy  ama.szt  nem  ehetic 
(Vás:  CanCat.  509). 

Finnyáskodás  :  [tastídium  ;  leckerheit).  (Tolu  :  Vigaszt. 
156).  Meg  se  goudollyad,  hogy  a  finom  íz  valami  finuyáskodás- 
ban  légyen  helyheztetve  (Fal:  UE.  399). 

Finnyásooska :  nasutulus  PPBl.  [naseriimpfend]. 

Finnyaság:  morositas,  f;;südium  Ki-,  [leckerheit,  laune]. 
Az  igen  szükséges  eledehiek-is  izt  kell  adni  az  emberek  finnya- 
ságáért  (Pázm :  Préd.  b).  Nincsen  olly  finnyás  kény  s  olly  ké- 
nyes finnyaság  (Gyöngy:  KJ.  53).  Lágj-ult  is  már  a  kegyes,  de 
melegen  reá,  a.szszonyi  finynyaságtól  viseltetvén,  neki  kemé- 
nyedett, és  már  kőnél  kövebb  (FaI:TÉ.  633). 

Finnyázólan :  [nasum  crispando ;  naserümpfend).  Valamit 
írtam,  hanigossan,  és  finnyázólan  megveted  (V^eresm:  HitMegt. 
20). 

FINNYAIi :  cura  fastidio  Kr.  [hakelig,  delikát,  affektirt). 
Egy  tsak  minap  himISzőtt  fiatal-iró-deák  j5dd5gele  élőnkbe 
tinnyal,  büszkeséggel  (Fal:  NA.  234). 

FHMNYOGAT :  [crispo ;  rümpfen).  Tudgyuk  penig  miért 
finiogattia  ebben  az  orrát  (Zvon:  PázmP.  261).  (Vö.  Fintorgat] 

FIRHANG  {firhang  Warm:  Gazoph.  219):  (cortlna).  vor- 
hang  Warm:  Gazoph.  219.  Voud-bé  a  tírhangot:  ziehe  die  vor- 
liUuge  vor  KirBesz.  105.  Virágosán  szütt  firhang ;  tarka  paplan- 
forma  firhangok  1708.  (Századok  XXII.157). 

54* 


855 


FIRI&-F1TOGATÓ 


FITOS— FITYÖLÉK 


856 


FTRIS,  FHIS  íj'nis  JordC.  184j :  petítoralo  feniineum, 
thürHx,  liiiteiis  nmliebris  MA.  bruítkleid  tler  weiber  PPB.  Iials- 
schinuck  Adáiui :  Spr.  FirLs,  araii>as  bim :  iimraeniila  C  MAI. 
PPBl.  No  boI  vamuik  a  ua^  telkSc,  kiköt  ^Sytúttel,  a  é^ué^c, 
a  firlsSk,  kfisSutúc  (NádC.  317).  Ayaiideekut  adunk,  araiijat, 
ezystetb,  ferjseketb,  nyakba  vetow  lanczokatb,  kyleml)  kylemb 
zeep  kar  5t5zi5keth,  os  myiiddeu  azzonyallaty  fyzőth  eke&seglie- 
ket,  fylbeu  bordozo  kyr&keth:  oft'erimus  quud  iu  praeda  auri 
invenire  potuimus,  perLscelides  ot  armilla.s,  aniiulos  et  dextralia, 
ae  muraenulas  (JordC.  184). 

FZRKÁIj:  1)  scribillo  Kr.  nacblüasig  schreiben  PPB.  Fir- 
kált levelek  (Ver:  Verb.  Szót.  14).  Lángnak  adom  eddig  firkált 
verseimet  (Orczy:  KOltSz.  226).  Kik  arany  betűkkel  szép  verset 
firkálni  szoktak  és  a  n'itat  me.szsze  hag.vigálni  (Orczy:  KöltH. 
17).  2)  trico,  rado  MA.  kratzen,  scliabeu  PPli.  Firkált:  rasiLS, 
frictus  MA.  gerieben,  gekratzt  PPB. 

Firkálás :  [.scribillatio ;  gescbreibsel).  Minden  fancsal  firká- 
lást  ellení'mk  el  tesztek  (Czegl :  Tromf.  113).  Firkálás,  kákom- 
bák  (M;ak(J:BUsák.  241.  122.  RákF:  Lev.  V.183). 

FIHKOlj :  [saltito ;  berumhüpfen].  Az  vizben  eleven  apró 
balak  ugy  firkoltanak  (Monlrók.  XL397). 

FISKÁIiIS  :  (fiscalisj.  Mik&s  Miliálylyal  a  fisoalis  produktitV- 
kor  Gróf  Jcan  és  egész  concessos  előtt  igen  méltatlan  vésze 
össze  (Betbl :  ÉleL  11.344).  Mezei  István  a  közép-szolnok  vár- 
megyei &!calLs  procurator  (Haz.  0.58). 

FISKtJS :  íiscus  [árar].  A  fejedelmet  nem-is  ugy  gazda- 
gíttyác  a  fiscusoc,  ország  tár  házai,  mint  az  alatta  valoknac 
szereteti  (Coni:  Jan.  141).  Az  magok    tiscusa,  kéncz  tartó  háza 

(Toln:  Vigaszt.  230). 

FIT  ÁKOS.  Fitakos  orrú,  lelfitúltt  orrú  :  silus  PPl.  [stülp- 
nasigj. 

FITIT :  (crispo ;  rümpfeu).  Sem  szegényt,  sem  gazdagot, 
fititott  orral  meg  no  utállyiic  (Tyúk:  Józs.  10). 

ki-fitit :  (ustendo ;  bervorkobren].  Ki-títitott  és  fel  fordult 
k:irtyákkal  játszadozni  se  mulatság,  se  baszon   (Fal:  VE.   3G3). 

Fitogat :  o.stento  MA.  prangen,  prablen  PPB.  [zur  scLau 
tragen|.  O  niagoc  keuelyseget  akariac  titogatni  (Born:  Préd. 
548).  Magad  tudomaiiiat  fitogatod  tMou:  Ápol.  43).  Tulaiduna 
az  eretiiekekuec,  hogy  a  szent  irast  lltogassac:  ut  scripturas 
ubtendant  (285).  KüLsöképpeu  az  istoiú  félelem  szerint  való 
életnec  színét  títogattyác  (MA:Scult.  789).  Czéhbeli  mestersé- 
gheket  akarlak  fitogbatni  ^Bal :  Epiu.  5).  Közönséges  auiaszent- 
egybiiznac  akariac  Htogatni  (EsztT:  IgAny.  40).  Mitsoda  hitelek 
lehessen  a  pápistaságban  títogatott  cjjudáknak,  arrúlis  bSven 
.szüllottunk  (Pós:  Igazs.  II.3ijl).  Gazdagságát  háiuiya,  fitogattya 
(Mad :  Evmig.  388).  A  magáét  tékozló  módon  nem  mutogattya, 
fitogattya  (Coui :  Jan.  186).  Szópompával  fitogatják  tudományo- 
kat (Fal:  NU.  324j.  Ezt  nem  gSggel  fitogattya,  bauem  tsendes- 
sen,  alkalmatossággal,  módgyával  rakogattya  elő  (Fal:  UE.  398). 
Vaimak  magokat  reátíu-tó,  és  valami  fellyebbséggol  titogató 
nemzetségek  (.lOl).  Soká  fitogatta  kintsénok-is  száziit  (Kónyi : 
HKom.  119). 

künn-fltogat :  cv  A  vb-tus  hasonló  a  tiszta  kristaly-fiveg- 
hez,  kSimyen  hozzá  fér  a  motsok,  ba  kin-fitogattyák  és  a  világ 
tTisli  érdekli  (Fal:  NA.  177).  A  m:igokat  kiii-fitogató  indulatink 
s  induló  vágyódásink  árullyák  el  szivünket  (Fal:  UE.  415). 

Fitogatás :  ostentalio  Kr.  [prahlerei,  ostentationj.  Tudoma- 
uiokiiac  lilogatasabol  bcszoUic  (Mon:KépT.  54i.  Elme-filugatás 
(GKat:  Válta.  I.  Elfib.  22).  Bíltseséguek  littogaltiilá.sa  (GKat: 
Titk.  79).  Fitogatás,  nyálas  ditsekedés  (Fal:NÜ.  181). 

Fitogató:  osteiitator  MA    praugor,  prabler  PPB 


FITOS :  silus,  camnms  PP.  dem  die  nase  auftvarfs  gebo- 
giii  ist  PPB.  [stUlpnasigJ.  Fitos  orrwak :  simones  PPl.  Fitos 
orr  (Com:  Jaa  47j.  A  majomnak  rút  fitos  orra  vagyon  (Misk: 
VKert.  225).  TLszta  pá.sztor  gyermek,  kondor  bájú,  fitos  (Fal : 
Vers.  907).  (V«.  FDíTORÍT,  FTTORÍT] 

[Szólások].  A  királyi  fitos  pélbártnak  imveszte  tréfában  iPethS: 
Krón.  143). 

FitOBoeska:  simulun,  simus  PPl. 

(FITUIi] 

föl-fítul.  Fulfitúlt  orrú:  silus  MAI.  Fel-fitúlt,  fel-horgadt 
orrú  :  siló  PPl. 

CPITÉL] 

föl-fltél.  Eliarom,  meg  nézegetem,  fel  fitelem:  perlustro  C. 
[aufsuchen,  auflreibenj. 

FITET :  [indago,  quaerito,  scnitor ;  forschen,  durcbsucban, 
aufstöbenij.  A  pogány.ság  a  várban  lévén,  mindent  fitetö  eb 
módjára  kimélletleii  dúl  (ErdTörtAd.  IV.272). 

íbi-fitet :  tv  Mint  valami  kopó  ebek  az  elleaség  fel  fitetvén 
és  találván  Aket  elrablák  (ErdTórtAd.  IV.306). 

PITYERESZ :  (sagio,  indago ;  aufinichen,  nachspüren). 
Alidig  fityi:rész  gyoi-s  futosásával,  hogy  egy  fáczáu  nyomát  veszi- 
fel  orrával  (GyüngyD:  Cup.  605). 

íbl-fltyeréz :  cw  A  vL*lák  mindent  fel-fityeréznek,  kivakar- 
nak,  el-árulnak  (Nyr.  1X.68). 

FTTYÉSZ,  FŰTYÉSZ:  sagio,  ruspor,  scrutor,  quaeritu 
MA.  wol  .spiiren,  suchen.  erforscben,  durcbaucben  PPB.  Kutya 
módon  biizlUgetui,  nyomozni,  keresni,  fiityéazni  vadat,  madarat: 
nicto  PPBI.  Tévelgenec  az  sidi'ic,  kic  más  messiást,  és  idvfizé- 
t6tt  fityészoec  (MA:  Sciűt.  8).  Ellenné  mond  az  uy  világot  f5- 
tyasző  romai  püspök  syiiattya  (VárM:  ÉgíSzöv.  33).  Némellyek 
a  fS  jót  a  tisztességekben  fíityészik,  vadásíák  (GKat:  Válts. 
L878.  n.  Elíb.  631. 

föl-fltyósz :  cv  Mint  az  tatskók  vgyan  fel  ffttiezik :  cybari- 
tici  canes  lüeo.si:  Adag.  177).  Fel  fStyézte  az  hi.storiákat  (GKat: 
'ntk.  204). 

PityószÓB :  .sagacitas  JL4.  die  krall  scharf  zu  spiiren  PPB. 

FityószS :  éles  szagló,  sagax  MA.  der  wol  spUrt,  üstig, 
verscblagen  PPB.  Fityészö  mesterségek  (Magyari:  OrszRoml.  31. 
Kr.i  KejteziMiolyek  mint  valami  fityészó  vizsláktól  miudeuUtt 
felbujtatn/mak  iSzal:  Krón.  389).  Fityé.szö  tatskó  (Fal:  NA.  122). 

FITYEG  (fiityuí/  Zrínyi:  ASyr.  180):  jiendeo,  baereo,  laxor, 
nioveor  MA.  híingen,  anhaugeu,  bewegt  werden  PPB.  Keiuéuy 
bagdati  kard  fűtyőg  bflvelyébon  (Zrínyi:  ASyr.  180).  Az  két 
újjá  úgy  fityegett  az  tóidig  (Monlrók.  XI350.  OitegI:  Uag.  Elfib. 
19.  BetlJ:  Élet.  89). 

[Szólások).    Keuésért   f  i  t  i  e  g    v  d  v  a  r  á  b  a  ii :    leo    cordula  • ' 
vinctus  I  Uecsi :  Adag.  298). 

lé-fityeg :  dejiendeo  Kr.  [Iierabbangenj.  Az  oziist  tók  onnan 
títyegtenek  le  (Monlrók.  XI.353I.  Lefityegő  ajakok  vagyon  iHall: 
HHist  11.3331.  Az  őkőnjek  a  torka  alatt  le-fityeg  a  l>őri  (Hall: 
Paizs.  414).  Nem  liall  fületek,  le  fityeg  ajakotok,  le  tsapja  hasit 
artöitok  (Pal:NU.  308-9). 

Fityegő  :  |)eudulus ;  hangend  PPB.  [gebünguj.  Egy  luusfa, 
bárom  örőg  gyöngy  az  fiityegöín  (Radv :  Oal.  U.2TS). 

FITYÖLÉK,  FITYÍ^lTiÉK :  sjirciua,  sarcinula,  appen- 
dicula  MA.  kli'incr  iuilumg,  zusalz  PPB  Fúrtok,  títyelékek 
[ruhán]  (Cum:  Orb.  125).  Az  elefántnak  az  orra  végiból  jA 
ki  egy  ollyan  fityelék,  valamint  a  pujkáiiak  (Mik:TörL.  387. 
342). 


857 


iriYFIKITlTKLÉS— LE  FITTYEN 


FTTTYENÉS— KIFIZET 


858 


J,'1'X'YJ.'1K1'1"1'YELÉS :  [emitiis coluniUis  ;  wailitolsclilat;) 
Hty-tirittjeléssol  keresik  fel  tái-saikat  (a  fürjek,  Misk;  VKert. 
432). 

FITYMA:  pr.aeputiiini  Kr.  [vorhmit].  Mef;k5niekeze  5  fit- 
iiiaianao  Imsat;  oircunicidit  cariiem  praepiitü   sui   (BécsiC.  41). 

Fitymány,  ficsmány :  c«  K^t  szazat  véré  meg  Dauid 
a  philLsteusokba,  e.s  el  meteluéu  Dauid  az  ű  fitiiianjokat  va^ 
szerszámok  Wret,  be  riué  azokat  i  Mel :  Saox  39).  Dauid  ket 
száz  titjiuaut  ád  a  királynac  i77).  Az  kis  gyermec  ticzmaiiyát 
vagy  súegét,  a  kit  az  sidóc  el  nietzettee,  meg  gyogyit  (Mel: 
Herb.  .i7V 

ÍTTYÖLT,  FITYÖT  Qugyólíés  Misk:  VKert.  182):  [ob- 
servo,  animadverto -,  aufmerkeu,  merkenj.  Luther  elfitt  nem 
hitte  volna  az  kere.sztyénség,  hogy  Sz  Pál  íi-ta  az  rómabéliek- 
hez szólló  levelet :  soha  senki  ezt  az  Luther  szavára-való  képe.st, 
ingyen  sem  fityóltStte  volna  (Pázm:  Kai.  619i.  Meg-tanulja  a 
pásztori  f!igy51t<?seket-is  (Misk:  VKert.  182).  A  hasznos  dolgokat 
bennek  tsak  nem-is  fityStik  (GKat:  Válts.  II.  E15b.  63). 

Fityőtdögel :  (speeulor,  iusidior ;  lauern].  A  tekenfis  béka 
a'dig  ötyStdSgal  tekeneje  alól,  hogy  a  sass  körmei  k5zzé  aka- 
dott  (Megy:  3Jaj.  IL15). 

Fütyőtözik :  cv>  A  héja  nagy  fenn  jár  az  ég  felé  a  fcild 
fSlótt,   de   a    fiSldón   való   praedsira   fStyStSzik  (Nagyari:  Orth. 

157). 

FITTY  :  1)  talitrum  MAI.  das  schnalzen  Adámi:  Spr.  nasen- 
.stüber,  .ichnelling  PP.  1801.  8)  medius  sextarins  Sí.  ein  trunk 
Adárci :  Spr. 

[Szólások].  Fittyet  hány  az  orra  alá :  contemuit  PP.  Mit 
vártok  az  erdélyi  fejedelemtől  ?  Az  ujjával  tittyet  hánpán  „ezt 
adom  rajta"  ugjuiond  (EsztM.  11.2471.  Menta,  Plnto  szolgálója 
a  borsókra  fittyet  hány  (Fal:  Vers.  871).  Bár  fittiet  végi 
[végy]  az  orromon  (Bal :  Csisk.  336).  Fittyet  vét  az  magok 
praedikátori  orraaláis  (Pázm:  Kai.  453).  O  neki  fittyetis  vetnek 
orra  alá  (Zvon:  PíizmP.  91).  Ez  nagy  fyttyel  elew  álla  es 
az  czazaruak  ygyen  monda  (Ei'sC  508).  Ha  egy  valaki  tsak 
egy  tsekély  dolgot  visz  is  véghez,  nagy  fittyel  ki-troniliitál- 
tattyák  (Gvad:  RP.  IX). 

koty-fitty 

[^5zólásük].  Ha  Balduinas  kotyfittyet  vét  Luter  orra-alá,  és 
mondásit  meg-hazutollya,  jámborul  c.seleke.szi  (Pázm :  LuthV. 
119). 

kótyon-fitty :  tiui  nec  sibi,  nec  aliis  prodast  Sí.  [unnütz, 
taugenicht.sj.  Nem  lehetnének  szép  vagy  vitéz  legények,  ha  az 
isten  ugy  segíllyét  el  nem  tudnák  minden  kotyon  fityre  mon- 
dani (Ker:Préd.  761.  GKatiTitk.   1118). 

Fittyen:  I)  [detido;  imversehens herunterstürzen].  Ládd-e, 
maga-is  prédikátor  báiyám,  mellyet  fittyen  onnan,  a  hová  a 
parasztságot  hágatván,  paranesollya,  hogy  ott  erSssen  tartsa 
magát  (Veresm:  Lev.  46).  8)  ficgerschnalzer  [?]  Adámi:  Spr. 

[Szólások).  A  kinn  f  i  1 1  y  e  n  t :  carbímculosas  MA.  (*Fittye- 
nés). 

ki-fittyen :  [excido,  decido ;  uuversehens  herausfallen].  Le 
esett  a  lóról,  ki  títtyent  a  nyeregből :  ex  equo  *decidit  \VF. 
Nem  miudennee  fér  feyében,  és  ha  meg  tanulta  is,  ki  fittyen 
czak  gyorsan  elnieyéb<M  (Helt:  Aritm.  k7i.  Vitéz  uram  ki-fittyen 
a  nyeregbfil  (Nyr.  IX-69.  Káldij.  Az  ApoUinaris  gőzSlgo  agya 
velejéből  ki-tittyeut  tévelygés  (GKat:  Válts.  L151).  Emberi  agyak- 
ból ki-fittyent  hiúságok  (11.1033). 

lé-fittyen  :  [decido ;  henmterfallenj.  Kevély  emberSnknek 
le-kell  a  felső  polczi-ol  títtyenni  (GKat:  Válts.  11.127). 


Fittyenós :  rarbunculus  MA.  (kiu-funkel,  innerliches  ge- 
.schwiir]. 

rittyent :  1)  concrepo  digitis  PP.  schnellen  mit  deu  fingem 
PPB.  [schnalzen].  Fittyentvén  jelt  adnak  a  tObb  vitézeknek 
(Gyöngy:  MV.  89).  2)  [pervenire  facio;  geraten  l;Ls.sonj.  Majdaii- 
ság  itt  lészen  tfirsam  Oimilla,  ide  füttyentette  szép  híre  histó- 
riánknak (FahTÉ.  659). 

ki-fittyent:  [jacio,  insero;  fallen  laisen].  Vakmerőnek  mon- 
dunk minden  fogadást,  a  mellyet  hirtelenségbftl  csíik  ki-títtyent 
ember  (Pós:  Igazs.  n.595). 

Pittyentéa.  Fitty,  fittyentés,  vyval  való  íjattantas,  pitzoc: 
talitrum  MAI.  [das  schnalzen,  nasenstüberj.  Fittyenté.s,  ujjal  való 
pőczkőlés,  tréfa  dolog  (Com:  Jan.  138). 

ujj-flttyentéa :  oo  Csac  egy  hitván  uy  fittyentés  miatls 
mindgyárt  egyben  tőrnec  (Prág:  Serk.  373). 

FIU:  [?].  De  qua  terra  nos  hujusmodi  fecimus  dispositio- 
nem  ut  ipsi  primitus  terram  regináé  de  communi  a.s.seusu  re- 
staurarent,  ita  quod  de  quadraginta  fimiculis,  quod  vulgo  fiu 
vocatur,  sex  darentur  populis  regináé  1248.  (Wenzel  VII.278). 
In  eisdem  Uteris  comperimiLS  ipsain  partículam  terrae  intia 
Dorog  es.se  mixtim,  quod  vulgariter  fyu  dicitur  1297.  (X,277). 
[Vö.  fiun-osztás] 

FIZET,  FÜZET :  1)  compenso  C.  solvo,  exi)endo  MA. 
bezahlen  PPB.  Addeeg  fyzessen  ados.sagarol,  myg  morhaya 
vagyon  (ÉrdyC.  22).  Alapi  wram  népe  az  kyknek  az  kőzosztá- 
lyok  fyzetnek  (LevT.  1.354).  Ezyrth  fyzetytek  a  vamot,  harmyn- 
chadot,  ryuet  es  (Komj :  SzPál.  93).  Révésznek  fizettem  (MonTME. 
L183).  8)  [retribuo,  reddo ;  vergelfen].  Ördögöt  ördöggel  ker- 
getni ;  roszért  gonoszszal  fizetni :  *daemonem  daemone  pellere 
PPBl.  Erdeme  zerent  fyzetnek  (ÉrdyC.  566b.  614b).  Fyzeth 
nekem  wr  een  ygassagom  zerentli :  retribuet  mihi  domiims 
secundum  jastitiam  meam  (KulcsC.  30).  Meg  nylatkozyk  az 
istennek  ygaz  itylete,  ky  fyzetendA-  lyzen  myndennek  az  e\v 
chyelekedety  zerynth  (Komj :  SzPál.  49).  S-még-Ls  j(j-tételében, 
gonosszal  fizetünk  (C'siizi:Síp.  104).  A  meg-tsalatkozott  remény- 
ség szemben  száll  a  képes  ditséretekkel,  és  ezen  Ixisszuságért 
gyalázattal  ffizet  a  hamis  hir-hordónak  (Fal :  UE.  388).  Minden- 
ért tsak  szó-pompával  fizetnek  iFal:  UE.  403).  A  vakmerőség 
veszélyt  fizet  (Kónyi:  HRom.  75).  3)  [reddo;  abstatten].  Istennec 
fyzetőt  diceretők  (TelC.  38).  4)  [rationem  reddo,  poenam  Ino ; 
recheaschaft  ablegen,  büssen].  A  bűnért  fejével  fizetni :  poenas 
*expendere  capite  PPBl.  Semy  okot  nem  vethet,  semyről  nem 
fyzetliet  (ÉrdyC.  23).  Eheii  .szomjan  fizetflnk-é  mind  őrőkkén, 
hogy  kedvűnk  .szerént  faláltimk  ebédleni?  (Fal:  NE.  83). 

[Szólások).  Ez  idei  b  u  z  a  j  ó  1  fizet:  der  heurige  weizeu 
giebt  gut  aas  (Adámi:  Spr.  192).  Reggel  velem  eljősz,  mutatok 
arra  való  helyt;  kit  nagy  isten  fizessével  meg-kő.szőn  a 
szarándok  néki  (Hall:  Hist.  IL151).  Ha  engőtteo  ió,  ha  nem, 
bőretőckel  ffizettec  (Helt:  Mes.  61).  A  biWrt  fejével 
fizetni:  poenas  *expendere  capite  PPl.  B u d a i  mérték- 
kel fizet  (Fal :  Jegyz.  921).  A  ki  illyen  pénzel  f  i  z  et,  nyil- 
ván való  jele.s  lator  (Fal:  NE  289). 

[Közmondások].  Ne  szolgály,  czak  tízes:  ne  verba  pro  farinis 
(Decsi:Adag.  128).  Kezes  fizet:  debet  *satisdato  PPBl.  Sarka- 
lással  szokott  adós  jól  fizetni  (Kisv:  Adag.  55). 

el-flzet :  1)  expendo  MA.  auszahlen,  bezalilen  PPB.  3) 
consuuuno  [V]  MA. 

fizetten-fizet :  [identidem  solvo ;  fortwahrend  zahlen).  Sot- 
rohodgyanak,  tízetten  tízessék  az  adó.s.ságot  (Lép :  PTük.  1.335). 
Ö  is  nekik  az  egyegy  tallért  tízetten  fizeti  vala  (Szál:  Krón. 
500). 

ki-fizet :  [peraolvo ;  auszahlen). 


859 


MEG-FIZET— FIZETÉS 


Al  )Ó-FIZETÉS— FIZETTET 


860 


[SüóláaokJ.   Ki   iie   liadd    magadat    fizetni  merJ  udvarisilggal 

iKaM'E.  463,1. 

még-fizet:  I)  [lei-solvo,  rependó,  repenso  C.  bezahlen,  al>- 
trageii  PPb.  Idö  nap  elAtt  meg  megfizetem:  praerogo  C.  Te 
nemyiiemow  kewekrel  nem  fizette!  telyesaegiiel  meg  (ElirC.  7). 
Nem  fizeti  meg  a  didragmát  (MüiicljC.  4(i|.  Temlecziw  vetliee 
liwtet,  mygleu  az  adossiigoth  meg  fj^etlmee :  misit  enm  in 
uircerem,  donec  redderet  debitiim  (JordC.  412).  Nem  fyzette 
meg  az  adut  (ÉrdyC  552).  Mivel  nekik  tartoztam,  meg  nem 
fizetem  (VlrgC.  6).  Ados-saginkat  nagy  gazdagsággal  meg  fBzeti 
ertSuc  (Biirn:  Ének.  5).  Árváim  iiéia.é\>6\  megfíizettem  (LevT. 
11.57).  Mind  az  ntólsó  fiillyeriglen  megfőzetsz :  reddas  novissi- 
nium  quadrantem  (Helt:  ÜT.  Hl).  Lászk^  király  megfSzetuén 
a  fekete  sereget  [megadván  nekik  a  licípénzt]  (Helt:  Krón. 
189).  Az  boros  embereknek  is,  kitfll  hitelbe  korcsomára  bort 
vett,  fl  tíirtozik  igazán  mindennek  megfizetni  (Radv:  Csal.  III.302). 
S)  retribuo,  síitisfaclü  U  [gratiam  persolvo;  entgelteii,  vergeltenj. 
Te  attyad  meg  t'yzety  te  neked :  páter  tuus  reddet  tibi  (JordC. 
370).  Byzon  jámbor  vala  atte  atyaad,  de  te  gonozwl  fyzeted 
meg  (ÉrdyC.  339b).  Zileinkiiek  megb  nem  fizetliettók,  mit 
uelSnk  főttének  (TihC.  8U).  Fizes  meg  az  mi  ellen.séginknec 
hétképiien:  redde  inimicis  no.stris  septuplura   (MA:  Bibi.    1.518). 

3)  liostio  C  [reddo;  abstaften).  A  lialaadasoknac  fSruenyt  ke- 
uá:ionc  meg  fyzetnouc  (TelC  34).  0  zerzot  zolosmayokat  aje- 
tatossaggal  megtize.s.sec;  az  vr  istenuec  (Nagy.szC.  397).  Az  en 
hugaym  az  madarak,  az  w  teremteieket  diezerik,  meuyóuk  myes 
oda  es  az  isteni  zolosmat  fizesők  es  mongiok  w  kíiztSk  meg 
(\'irgC.  105).  Istennek   az   zent   zulosmath    meg  fizetiSk   (lOfi). 

4)  [punio ;  bestrafen].  Meg  ffizetem  az  árulókat  (Helt ;  Krón. 
76).  5)  luo  C.  [abbiissonj.  Az  ö  liáta  fizet-meg  ezért  a  hazug- 
ságért :  in  tergo  illiiis  ista  *oxpetent  mendacia  PPBI-  Kéuélse- 
gédnec  igaz  getrelmét  megfizeted  (BécsiC.  90). 

megfizetés  :  1 )  exsoluüo  C.  solutio,  pensio  MA.  [bezahlung]. 
Az  adónak  meg  fyzete.se  íOjrnC.  85).  2)  praestatio,  hostimen- 
tum  C.  vergeltung,  belohnung  Pi'B.  Lezen  te  neked  megh 
fyzetee-s :  fiat  tibi  retributio  (JordC.  578).  Enyim  a  boszszu  álas 
es  a  viszontac  való  meg  fizetés:  mea  est  ultio,  et  ego  retri- 
buani  iHelt:Bibl.  L  cccc3).  3)  luitio  C.  [das  büsseu]. 

mégrflzetetlen  :  (non  rotributas,  sine  mercede ;  unvergolten, 
unbelűhnt]  Az  wr  isten  a  keresztyéni  ianiboraagot  nem  hadgya 
meg  fizetotlen  (Holt:  Bibi.  I.  H2). 

megfizethetetlen :  irremunorabilis  C.  unbezaiilbar,  uuver- 
geltlich  PPB.  Meg-fízetlietetlen  jó-akarat :  *insoIubile  beneliciinn 
PPl. 

megfizető :  comiiensativus  C.  [zahl-,  vergeltimgs-].  Meg  fy- 
zet5  luip:  dies  retributionis  (JordC.  531). 

vissza-flzet :  retribuo,  rependo  MA.  zurüekzfihlen  PPB. 

Fizetdegól :  pensito  [tributüi-  seiu].  Az  Arachosinsoknak 
mind  az  ket  nemzetség  fizetdegel  vala :  Arachosüs  utraqud 
iiatio  peasilabat  (Forró:  Curt.  580). 

Fizetek  [?] :  [solutio ;  zahluQgJ.  Ez  jámbor  engemeth  megh 
cbala,  engemeth  iiagh  Hyzetekben  [ffyzetesbeu  ?]  eytlie  (KMNy. 

11,71). 

Fizetés:  1)  jiensici,  compensatio  C.  solutio  MA.  bezahlung 
PPB.  l'lzetés  nélkül ;  gratuito  C.  Engeztclyed  meg  wtet  vag 
zep  zodual  auagy  fy-zeteseduel  (VirgC.  1.  ÉrdyC.  79).  Behozatá 
azzokat  nagy  kölczéggel,  és  biw  füzetesre  (Helt:  Krón.  Elfib. 
1).  Fizetéssel  büntitssée  meg:  subjaeobit  damuo  (lIelt:Bibl.  I. 
Mm3).  Nem  kételkedem,  hogy  meg  nem  nu'vehié  az  üt  lóra 
való  fizetést  (Ciér:  KárCs.  111.435).  A  fizetés,  taniláanae  béri: 
salarium,  didai-tmm  (Com:  Jan.  154).  12  ezer  kozák  had  tar- 
tíLssék    fizetésen  (Moulrók     VI1I.168).    S)    [retributio;  entgeltj. 


Óac  ez  eé  vacorarol  Ls  méltó  fizetést  nem  tehetne  (VitkC.  96). 
Szantalan  es  véghetetlen  füzetest  kelletec  Christusnac  temii 
az  bflnert  (Born:  Ének.  ]6).  Eugedelmiíuk  fizetésében  örök 
életet  Ígér  isten  (NyKözl.  X\'217.  Pázm.). 

[Közmoudá-sok].  Pap  paptól  uem  kér  fizetést:  clerícus  cleri- 
cum  non  decimat  PPBI.  Azt  szoktuk  mondani,  hogy  a  lopásnak 
akasztás  fizetése,  a  lopónak  aka.sztófa  czimere  (Csiizi :  Tromb. 
97). 

adó-íizetés  :  [tributum ;  steuerzahlung].  >Sok  adófizetéseket 
rakni  az  alattvalókra  (Illy:  Préd.   11505.  Liszny:  MKrón.  228). 

hó-fizetés :  [stiiwndium  unius  meiisis ;  monatlicher  sold). 
Vettek  fel  hat  hó-fizetést  (líákF:  l>ev.  V.143). 

ravás-fizetés  :  |tributum  ;  steueraahlungj.  (MA:  SculL  1001). 
Adó  ravás  fizetés  (iH:!SB.  115). 

zsold-fizetés,  zsoldos-fizetés :  [stipendium ;  soldj.  (Tele- 
kési:  FLél.  10).  A  világi  vitézeket  Vildos  fizetéssel  szokták egybe- 
gyfijteni  (Pázm:  Préd.  288). 

Pizetésecske :  pensiuncula  C.  kleiue  zahluug  PPB. 

Pizetetlen :  non  solutius,  iiisolutus,  cui  pretium  non  est 
.sohitnm  MA.  [mibezahlt].  Kewesen  vagyunk,  es  tWzetetlenek 
vágyónk  (KMNy.  11.147).  Az  neep  tl'eel  kedwel  wagyou,  az 
ith  walo  meg  maradxsra,  hogh  kewesen  waunak,  ees  hogh 
fyzetethlenek  (Le^^T.  1.279)  Az  Lsten  igazsága  sem  jót,  sem 
gonoszt  nem  hagy  fizetetleu  (Pázm:  Préd.  33).  Most  magok 
szolgái  fizetetlen  éhiek;  hol  lenne  élése  ennyi  sok  vitéznek? 
(Thaly:  Adal.  1.103b). 

adó-fizetetlen :  [immmiis;  steuerfrei].  (Káldi:  Bibi.  I.  Reg. 
17.  26.  Kri.  Házát  adófizetetlenné  teszi  (Illy:  Préd.  L37S>. 

Fizetetlenség :  [defectus  stipendii ;  raangel  an  sold].  Ez 
ideigh  valo  nagh  feívzefethlensegeketh  cl  Mithak  ees  uyomo- 
rossagokath,  mert  inunar  a  nag  zevksegetli  ees  koplala&sokotb 
nem  zenwedhetyk  (KMNy.  111.108).  De  az  fizetetlenség  mintt 
Aíricában  meg  búsuláuak  az  5  vitézi  (Pázm:  Kai.  435).  Se 
magyar,  se  török  fizetettlenségok  miatt  nem  akarnak  szolgálni 
(IXidTiir.  1839.  318.  257).  Az  nagy  hó,  lovat  lanságok,  tízetetleo- 
ségek  is  ellenzik  (Monükm.  XV.123.  Land:  UjSegits.  1.387. 
Moulrók.  XV.371.  TörtT.^  1.88.  555). 

[Fizetget] 

meg-flzetget :  luto  C. 

Fizető :  [solvens ;  zalder].  A  kOmiyeu  igérA,  oebezeu  flizeti 
(Kisv:  Adag.  440.  Kr). 

adó-fizető  :  vectigalLs,  tributariiLS,  .stipendiarius  C.  MA.  zoll- 
oder  ziiLsgiibend  1'1'U.  tributis  servieiis  (Kár:  Bibi.  L609i.  Adó- 
fizetó  ország  iMonÜkm.  VI.Sl). 

zsold-fizető :  stipeudiarius  MA. 

Fizetőd-ik :  [solvor ;  bezahlt  werdenj.  Ottan  üxetMik  most 

világi  mnnkáil  (Zrinyi;  1.125). 

meg-fizetődik :  .-v  Kazdagon  meg  tízetAdnec  eiec  (Bora : 
Préd.  78).  Meg  fizetfldik  a  munka  nagy  béueii,  de  nem  íix  fi 
erdemel)e  (Tel:  Fel  141b).  Azillyeu  bjtsfi  szerint  tizetídik  meg 
az  jegyruha :  jinctji  ejuscemodi  possessioiuuifle  aostimatiouis  seriem 
érit  reslitutiu  dotalitioruui  (Ver:  Verb.  219). 

Fizetség :  [peasio,  solutio ;  bezahlung].  Lett  tizottségiinket 
össze  summálváu  esett  miránk  ez  fizetésben  102  tallér  (Mon- 
TME  1.63). 

Fizettet:  [aolvere  facio;  bezableu  lasseuj.  Meuujit  fizettet 
kegyelmed  vélflnk  a  borért?  combién  nuus  faites-vous  payer 
pour  le  viu  ?  (KirBesz.  100).  Az  úrfi  Uiuiitskozik  hol  egygy  ikkel, 
hol  má.sikkal :  kiki  mást  mond,  tsak  abl^n  egygyeznek  meg, 
mint  lÜzettethessenek  legtöbbet  véle  (Fal:  NI'    256i 


8(U 


FLASTROM— 2.  FODOR 


FODORÍT- 1.  FOG 


862 


FLASTROM  (J'alasirom  ACsPro:  Enc.  21<1.  Kad:  Kert.  321. 
Laiid:  rjSogit.*.  I.276.  11.127):  enipl.-Lstitim  Mi\.  Sebre  v.ilci  ír: 
epithema;  pflaster  PPUI.  Flastromot  tőn  a  feiero  (Holt:  Krón. 
4tí1.  I.stoii  után  az  fiirdS  és  az  zablisztbSl  e.>iinált  fl;uitrninnial 
élvén,  derekasan  ez  elmúlt  éjjel  12  óra  után  .szűnik  niet;  raj- 
fcim  [a  fiijdalom]  ^RákGy:  Lev.  186.  Frank:  Ha.sznK.  32.  Rini: 
Ének.  319). 

Flaatromoz :  [enipla.stro  obduco,  fiioo ;  mit  oiiicni  pflaster 
verliergeu,  be.scb;!nieen].  Hazugságát  mentegetni,  fl:istroni()zni, 
kenni,  fenni  CBal:CfeIsk.  142). 

bé-flastromoz :  emplasiro  nbdum,  nialagmato  ohügo  MA. 
(Pázm:  K.il.  1766.  86.  Kr.l 

Flastromozás.  Pádimentum,  fla.stromozá.s :  díi-s  pfla.ster ; 
le  pavé  KIrBe.sz  134.  A  liázak,  a  biiltok,  a  .sétáló  jiorticn.sok, 
bé-fedett  toniátzok,  a  fla.stromozások,  padimentomok :  dia  hauser, 
die  lauben,  da.s  pfla-ster  68. 

FLINTA:  catapulta  longior,  manuaria,  venatoria;  flinte 
PPB.  Megsiité  a  szakács  a  flintát  (BethI :  Élet.  324).  F^y  ember 
sok  pénzünk  vitte  oda,  hogy  fliutákat  vegyen  ezerüuk  számára 
(Thaly:Adal.  11.365).  Flintákból  és  apró  ágyútskákból  tzélt 
\mek  (Mik:TLev.  48.  71). 

FLÓTA  :  [tibia;  űöte].  (Thaly:  VÉ.  n.316). 

1 .  FODOR :  [crispo ;  kráusebi,  zv^^^^en].  A  pálma-fának 
leveléből  kötelecskéketfodrott (Hall:  Paizs.  472).  Fodrot,  kamoka 
zoknya  (Vás:  CanCat.  470).  Fodrott  török  selyem  (VectTrans. 
10).  A  caéma  czémához  foglaltatik,  és  azután  többek  többek- 
hez fodrattatnak  (184). 

öszve-fodor  :  c\3  Láng  perzse  hajat  öszve  fodor  (Gvad :  RP. 

482). 

Fodorgat :  intorqueo,  crispo  MA.  einbeugen,  krümmen, 
kraasen,  kraus  machen  PPB.  Fodorgatuán:  crispans  C. 

Fodorgatás :  intorsio,  cincinnus  MA.  kriimmung.  krausnng 
PPB,  Nem  a  bajok  fodorgatá.sa,  aranyok  fénye-skedése,  öltözetek 
tzifrasága  ékesíti  a  keresztény  aszszonyi  (Pázm:Préd.  1132). 
Haioknak  fodorgatásával  akarnak  tetzeni  (MA:SB.  222).  Nagy 
munkával  hátra  füsfiltetett,  sok  fodorgatásval  fel  fitorittatott 
SstSk  (GKat:  Válta  L923). 

szó-fodorgatás :  [detorsio  verborum ;  wortverdrehuug].  Nem 
követte,  sót  kerülte  szent  Pál  a  világ  nyelvesinek  szófodorgatá- 
sát  (Pázm:  Préd.  1246).  Tullius  szó-fodorgatásit  meg-néméttya 
(Csiizi:  Síp.  213). 

Fodorgatott:  tortus,  crispus,  crispatus  MA.  krummgebogen, 
kraus,  gekraust  PPB.  Fodorgatot  liay  (Helt:  Bibi.  r\M6.  Fél: 
Bibi.  11.110).  Azt  találta,  hogy  6  .sem  vehet  gyózedelmet  az 
ördög-ellen,  míg  fodorgatott  és  tornyozott  haja  fen'-marad  (Pázm: 
Préd.  1229).  Öreg  aranyláncz,  fodorgatott  (Radv:  0=al.  II123). 
Mellben  vagyon  16  fodorgatott  arani  remek  (TörtT.  1878.  1149). 

2.  FODOR:  1)  crispus  C. MA.  kraus,  faltiehtPPB.  Fudur 
[nomeii  viri]  1305.  Fodor  1307.  Márkus  Fodor  de  Wiik  1315. 
(Knanz).  Vgyan  metélt  vagy  reszelt  fodor  a  széle  (a  súlyomnak, 
Mel:  Herb  41,t.  Ez  igen  keserfl,  fodor  a  leuele  (77).  Az  lágy  és 
ritka  haj.  tompa  álmet  [elmét]  ielent ;  az  fodor  félénket,  es 
nyereség  Ueuánót  (Cis.  N3).  Haia  fodor  vala  (Nagyb:  Huny.T. 
20).  Fodor  haya  és  fekete  mint  az  hollónac  (Kár:  Bibi.  1.633 i 
A  szakálla  és  hajszálai  fodrok  és  r8\idek  voltak  (Illy :  SzÉlet. 
1116).  Török  7.ablya,  fodor  [habos  vasú]  dömöczki  három  völ- 
gyü  vasa  (Radv:  Csal.  11.177).  Szélyes  kiterjesztett  ágakkal 
fodor  fa  (Dly:Préd.  160).  2)  [instita;  krause,  fraise].  A  gallé- 
rok, fodroc  megkeményíttetnec  (Com:  Jan.  144).  Nagy  fodor 
vagyon  niakokon  es  kezeken  (HoUPréd.  20).  De  a  szfizet  ezek 


közt  .sem  felejtheti,  kérdi  hol  van ;  melyre  ez  a  feleleti  a  báttyá- 
nak :  liogy  a  fodrát  egyengeti  a  kaniarábjui,  s  a  dob  szót  ffilel- 
geti  ((iyöi)gy :  Char.  38). 

Fodorít:  crisjm,  calaniistm  MA.  kravis  machen,  krausen, 
kr.-iuseln  PPB.  Fodorittatott :  crispatus  C.  H.ijat  fodorítok: 
calamistro  PPBI.  Az  hajam,  mint  .szoktuk,  ugy  volt  fodorítva, 
bé  vala  porozva,  s  szépen  csinosítva  (Gvad:  RP.  152). 

föl-fodorit.  Fel-fodoritaiii  a  haját :  comam  *franKer6  in 
gradu.s  Pl'Bl.  Tsigásan  a  b.ija  volt  fel  fodorítva,  egy  font  haj- 
por vala  tzofjába  szorítva  (Gvad:  FNót.  51). 

meg-fodorít :  cri.spo  C.  MA.  krausen,  kraus  machen  PPB. 
Megfodoríl.itt  arany  lántzoc  (MA:  Bibi.  174).  Meg  fodorittya, 
egybe  ranczóllya  homlokát  (Up:  PTük.  1233).  Kiket  illet  orro- 
kat meg  fodorítani  ?  íjuns  decet  crispare  nasum  (Erasm :  &k.  6). 

[Fodorítás] 

haj-fodoritás :  [crinium  toi-tio ;  da.s  h.-iarkrauseln].  (Alv: 
Post  1135.  Hall:  Paizs.   366). 

[Fodorító] 

haj-fodoritó  :  1)  Hajfeltsináló,  h-ajfodoritó  :  *concinnator 
capillorum  PPBI.  [friseur]  Szakállveró,  hajfodnrító  inasok  (Fal: 
NE.  34).  a)  Haj  fodorító  vas:  calamistrum,  calamister;  tüz 
rakó  inas,  lév  nyaló  inas,  hajfodoritó  vasat  melegító :  ciniflo ; 
meleg  hajfodoritóval  hajat  tzifrázni :  comere  comas  inustas  *acu 
PPBI.  Hajfodoritó  .szerszám  Nom.^  381. 

Fodorított:  crispatus,  calamistratus,  tortills  MA.  gekrau.st 
PP.  Fodorított  haj :  cirrus  MA.  haarzopf  PP.  Fodorított  ál-hajok : 
ficti  *cincinm  PPBI.  Haj  fonó,  szkofia,  fodorétól  haj  koronka 
(Com:  Jan.  100).  Fodorított  haj  (Tyuk:Józs.  145).  Hall:  Paizs. 
366). 

Fodorka :  chamaedrys,  trixago,  querculas  minor ;  klein 
batengel,   gamanderie   Mel:  Herb.    37.   (BeytheA:  FivK.    134b). 

kerti-fodorka :  chamaedrys  vulgáris  Kr.  teucrion;  gross 
bathengel  Mel :  Herb.  38. 

Fodorod-ik,  fodorosz-ik:  [erispor;  sich  larauseln].  Ha 
fodorodott-is  néha  a  viz  jéggel  (Gyöngy:  Cup.  1). 

meg-f odorosz-ik :  c«  Megfodoroszik  a  levele  (Lipp:  PKert. 
11.68.  Kr). 

Fodorság :  [cri.spitas;  krausheit].  Az  hainak  fodorsaga  (TihC. 
103). 

Fodorul:  [erispor;  sich  krause  In].  Fodorúlt  hajában  .szedtek 
rendes  ránczot  (GyöngyD:  Cup.  611). 

Fodrocska:  1)  crispulus  C.  Fodorotska:  krauslicht,  der 
krauslichte  haare  hat  PPB.  S)  [iastita ;  krause,  fraise].  8elyem- 
ból  kötött  sürS  fodrocska  (Radv:  Csal.  11286). 

Fodros:  crispans  PPBI.   [kraus]. 

1.  FOG:  1)  dens  C.  zalm  PPB.  Kiáll.',  fogak:  dentes  emi- 
nuli  PPBI  Kitört  fogú :  edentatus  C.  Fogát  kitöröm,  kiütöm : 
edento  PPBI.  Fogayual  megrág:  dentibus  conterit  (E^hrC.  93). 
Nagial  inkább  kellene  félnetek  az  pokolbely  farkasnak  fogatul 
(Virg.  56).  Byneseknek  fogay :  dentes  peccatorum  (KulcsC.  4). 
A  bűnösök  fogait  ös.szverontottad :  dentes  conlrivisti  (Illy : 
Préd.  124).  Az  alsó  rend  fogam  küljebb  volt  a  felsó  rendnél 
(BethhÉlet.  152).  8)  [gradus;  grad].  Fellyeb  ültetik  meg  egy 
foggal  (Diai.  89).  Hámán,  mikor  a  ti.szte.sségnek  Ieg-fels5  fogán 
volna,  akkor  akasztaték  fel  (TKis:  Pann.  43).  [A^ö.  FOK) 

[Szólások].  Foga  hasad:  dentit  PPBI.  Fogam  kél:  deutio 
MA.  Bizonyécz  meg  te  inkáb  hogy  ez  mondá.sod  is  fogban 
ál  1  {Zvon:PázmP.  223).  Nem  fér  fogára  az  apostolok 
tudománya  (Czegl :  Japh.  121).  F  é  1  fogra  n  e  v  e  t  (Mik :  TörL. 


863 


AGYAK-íXKí!— FOGAS 


tXXJASOCSKA— 2.  VOG 


8rt4 


173).  Tsattogtatni  fo(;a  i  t ;  *crepitare  denfibus  l'FBI. 
Cykorgattyak  vala  fogókat  liA  reaya:  stndebant  deiitibus 
in  eum  (JurdC.  731).  Chykoigatak  oeii  reyaiii  w  fogokath : 
fTendiieriiiit  supor  me  dentibus  suis  (KesztC.  82).  Ot  ler^n 
siralni  &S  fogaknak  czikorgatisa  (VirgC.  118).  Bárány  IjíitbI 
fedezi  farkas  fogait  (SzÜ;  MVir.  34!*),  A  disznó  fogait  feni: 
*exacuit  dentes  mis  PPl.  Rám  fenik  fogókat,  látom  agyarokat 
igen  kíiszörülik  (Tlialy:  Adal.  187).  Kiszsdte  a  sok  péntek 
szájától  minden  fogait  faz  öregnek]  (Fal;  NU.  3.')2).  A  Kalauz 
negyedik  bizoiiyságáimk-is  fogát  ki  nem  vonta,  sfit  vasta- 
gította Balduimis  íl'áznit  LutbV.  95).  Agyarkodva  küszOrü- 
lik  fogókat  iPázm:Kal.  1.1).  Az  alázatosság  és  szelidség  meg 
rontya,  el  oltya  a  gyfilílséget,  fogát  tSri  az  irigységnek: 
molestia  *iuvidiani  lenit  \VF.  Ellenünk  való  fogatok  v  i  c  s  o  r  í- 
tására  ingherlenélek  vélle  benneteket  (BaI:C«Lsk.  34).  6 
fogainál  (■  z  i  k  o  r  g  a  t  (Apoi-0.  85).  ÖnSn  fogóknál  en  ram 
fikorgatanak :  frenduernnt  sn|«r  me  dentibu.*  suis  (UöbrC.  84). 
Foga  kíizOtt  mondja  (Pázm:  Préd.  383.  Kr.). 

[Közmondások  ].  Fogat  fogért :  dentem  pro  dente  (MünchC. 
368).  Ajándék  marhának  nincs  odva  fogának  (Ben;  Ritm.  203). 
Az  kinek  az  foga  fáj,  rajta  tartja  a  nyelvét  (Gér:  Kár(.'«.  rV.175) 

agryar-fog:  |dens  apri;  liauer].  Minden  állatra  osztott  az 
Isten  fegyvert,  kinek  iikleló-szarvat,  kinek  agyar  fogat,  kinek 
körmöt,  kinek  mérget  adott  (Fal :  SzE.  519). 

elefánt-fog:  (ebur ;  elefantenzahn].  (Kecsk:  ÖtvM.  315.  344). 

elö-fog,  első-fog.  NevetMogak,  elsó-fogak :  *gelasini  den- 
te.s  PPl.  (vorderzahne).  Az  elsíi  fogockal:  dentibus  primoribiis 
(Com:  Jan.  ,->'i).  Lónak  elífogai  (Csoh:OrvK.  1.  Kr.). 

farkas-fog  :  aizoon ;  hauswürz  Nóra.  84. 

garádics-fog :  [gradiis ;  stufe].  Az  zerzetnek  leg  felsw 
garadycz  fogara  meeg  nem  iutotatok  (VirgC.  122.  ToIn :  Vigaszt. 
Elób.  22). 

hegyes-fogak 
PPB. 


cyuodontes   MA.    spitzzSlme,    hundszahne 
Kr.    (hanzahu). 


kan-fog:    brodius   PPBI.    den.s   apri  SK 
Kan-f.jg  vag>'  agyar  (PP:  PaxC.  114.  290). 

metélö-fog.  Élsó  metéló  fogak :  dentes  primores,  tomici 
PPRl.  fscbneidezahne]. 

nagy -fogú  :  dentatiis  C. 

nevetö-fog :  *gela8inii8  dens  PPl.  [vorderzalm] 

örlö-fog:  [molarl.s;  stockzahu].  Az  eledel  a  zap,  Mfi  fo- 
garkal  megrágattatik  (C)om:  .Jan.  50). 

szem-fog :  dens  eaninus  PP.  faugenzalin). 

záp-fog :  moláris  C.  dens  moláris,  ma.xillaiis,  genuinus ; 
backzíüin  PPB.  Orozlanoknak  zaaph  fogyt  wr  meg  tery:  mo- 
las  leoniim  confringet  dens  (KeratbC.  145.  KulcsC.  137.  JordC. 
342.  IWibrC    IIH.  MA:vSB.  35.  Vás:  CinCat.  fil4). 

Fogacska :  denticulns  MA.  kleiner  zalui  Pl'B. 

Fogacsos.    Fogaraos  v;i»,   gereblye:  irjiices  MAI.  (eisenie 

egge). 

Fogas  :  I )  dentatiip,  denticiüatwi  C.  [mit  zaliuen  verseken), 
wa*  giite  ziiline  bat  PPB.  Fogason:  peetümtim  C.  Fogas  borona: 
*dentata  irate.s  PI'Bl.  Oly  zewmyew  fogas  vágj,  bőgj  egj  zal  aya- 
kayd  syiiebeni'k,  de  az  te  fogayd  mynd  kyn  vannak  iPéldK. 
49).  Fogas  komondor  (Tljaly:  VÉ.  1.417 1  2)  serratiis  C.  [geziibutj. 
(Itrom  fíuiak  kwolei  fogasok,  ffirészesek  (AC^si're:  Enc.  225). 
S)  [difBcilis ;  sihwer,  liartj.  \'alübiui  fogas  kérdések  ezek 
(Matkó:  ÜVeák.  351).  Nehéz  és  fogas  dolgokat  vetek-elí  iMad: 
Evang.  6i5).  UgyancMik  fogason  viaeli  magát  az  hoHraas  és 
unalmas  tél  (Muulrók.  XVin.l6).  Nappal  is  igen  fogas  veríféiiy 


(uo.i.  Mfink  egyébiránt  tiszta  és  napfényes  volt;  de  már  fi;;a-- 
kezd  lenni  (12),  Mely  kérdés  igen  fogas  és  foglyoe  vala  (GKat: 
Válts.  11.227).  4)  as,sula  dentata,  asser  elavatus  parieti  affixu.s, 
quo  appenduntur  ntensilia  MA.  eine  rahme,  brett  mit  iiagelo,  w.r 
sachen  aufgcliaiigen  werden  PPB.  (Radv:  Osal.  ILUS). 

[Szólások j.  Mannád  nap  múlva  a  fogasra  akasztja 
(a  hozott  francia  terimoniátl,  mert  nálunk  nincs  keleté  (Fal: 
NU.  32(1). 

[Közmondások].  Fogas  ebnek  való  az  raont  rágás:  ab  asino 
delapsiLs  (Decsi:  Adag.  49);  pingiis  venter  non  gignit  sensum 
tennem  (2K>);  non  cuivis  homini  contingit  adire  Coríuthum; 
lippus  oculus  solis  radios  non  fért ;  gravius  est  id,  quam  Tró- 
jám capere  MA.  Fogas  állatnac  valcí  a  tsont  rágás  ('CzeEl :  Japli. 
109). 

Fogasocska.  Fogar/.ka,  fogasokká :  deutieuliis  MAI. 

Fogásos :  denticnlatns  MA.  MAI  geziilint,  was  kleine  ziihiie 
hat  PPB. 

Fogatlan  :  edpiitiiliis  \er.  MA.  zahnios,  zabnUickiiht  PPB. 
A  mit  feleltem  a/.  rijiti')k  bizonyítá.sira,  niellyekkel  a  kenyémí  k 
változását  nstromollyák.  azt  akarja  Ixintogatui  Balduimis :  de 
roazi'il  és  fogatlanúl  (Pázm:  F-utliV.  379j.  leássuk  mint  törmöl- 
heted  fogatlan  Ínyeddel  el  a  Matko  rothatt  almáját  (^latkó: 
BCsák.    189).    Kopasz  fSvel  és  fogatlan  jSnek  ide  (NótPM    44 1 

[Szólások].  Valaki  kardjával  haszontalanul  vág,  mondhatjuk 
felíle:  fogatlan,  Gsontot  rág  (Thaly:  Adal.  13.203). 

Fogz-ik :  dentio  C.  MA.  zahnen,  zühne  bekommen  PPB. 

Fogzás :  deutitio  C.  MA.  das  zalinwachsen  PPR 

2.  FOG  (Jayn,  /ayada  DebrC.  83.  Mjantatot  Bora:  Préd  29. 
fagó  MA:  Bibi.  11.4.  /oyjantatott  ÉrdyC.  384b.  foggaáas  RMNy. 
IL40):  1)  eapio,  prehendo,  apprehendo  MA.  (fangen,  fassen, 
ergreifenj.  Mással  kezet  fogni :  conserere  'dextras  PPBI.  Kőzett 
fognan :  apprehcasa  maiin  (ElirC.  19).  Foga  ó  kezét :  tenuit 
mamim  (MiindiC.  3ii).  Istókon  foga  ítet  (GiiaryC.  58)  Kit  a 
sidóc  fogua  taitoiuic  (VitkC.  76'.  Kezeet  fi>gwan  fel  emelee 
hwiet :  ere.xit  enni  et  tetigit  manum  ejus  (JordC.  376).  Vruiik 
lesiLS  foga  zent  Ferencznek  w  iob  kezet  (VirgC.  34).  Véve  vagy 
foga  az  frátert  iwkolbely  eíTdeg  labjuial  fogva  (D<jmC.  250). 
De  nem  szaladhata,  mezAben  ellepek,  mind  nyolcad  magával 
fogva  elvitetek  (Tin.  93).  Az  ó  h.'idnagycx;  is  és  mayd  minden 
fS  népec  fogna  asénec  (Helt:  Krón.  23).  Fogna  klMdette  vala 
ászt  Nyitrába,  az  S  vásotságaért  (31b).  El  viuéc  fogna  az  niadia- 
nitáknac  feleségit:  ceperimt  mulieres  oonim  (Kár:  Bibi.  I.15i'). 
Hlyen  tsekel  vizben  ollyan  nagy  lialat  foghatna  (Gyarm :  Fel. 
198).  Búza  vermekben  vagy  azféle  iiiogállutt  dohotiult  mély 
gödrökben  hogy  ember  az  dohától  leblctól  l>elé  ne  haljon,  nagy 
orvosság  egy  le^H-dóvel  szi>let  í"i>gni  azféle  göilörlíe  ( ErinVirtAd. 
1L64).  Inmuir  ugy  el  latnilt  és  oly  czintalaii  [az  ördög],  hogy 
sokat  torkon  fog  az  álhalatlan  (KTör:  Sz.lán.  4).  Hal  fugiii  való 
varsákat  rakni  (Upp:  l'al.  8).  A  Duna  |iadlanába  mit  fognál 
(Gvad:  NólTe.st.  183).  Fog  majd  sarlójához  iGvad:  PiVity  fi)  2)  (ad 
currum  jiingo;  an.s|)aiinen].  .láromba  fogatott:  subjngls;  i>t;y 
szekérbe  fogott  négy  ló :  quadrijugi  C  A  szekérlie  két  Iwrjas 
tehenet  fogjatok  (Káldi:  Bibi.  II.24i.>).  Magát  hilmban  fog\'án 
kimélletleiuM  gyorsalkiKlik  (Fal:  NE.  26V  S)  accipio,  sumo  M.\. 
(nelimen,  aiinehnienj  lle  tíi  latuatoc  iii^'ii  |>enitenciat  .sem 
fogtatoc ;  víks  autcm  \*identes  nec  |ienileiiciam  habuistls  (MilnchC. 
53).  Ennek  iitanna  kemeiib  eletót  fuga  magának  il>ebrC.  117i. 
Bizonnial  thwdom  ezt,  hogy  wmlia  Imldogkeolie-iz  tylalmast  es 
awast  nem  fogtak,  simi  nem  byrthak  (K.MNy  I1.3(i.Si.  Ezt  en 
elégséges  oknac  itflem  lenni,  tanacz  vraini,  hop  vy  tanai'zot 
magimknac  ebben  az  dologban  ne  foginiic :  hanc  egf>  c<iusain. 
patres  consi'ripti,  qiii  minus  no\iim  cmisiliuin  oapiamiis,  iii  pri 
mis   magnam   puto   (Oeca:SallJ.  40).   Ez   wezedelmes  szokás 


I 


8BÖ 


2.  FXX? 


2.  FOG 


866 


igen  iiacv  iipwpkpdestli  foffotli  (Vpr:  \'erb.  159).  4)  [t'oiicipio, 
empfaiiReii).  Ha  nappal  es  eyiel  foKliahiec  cs  fiakat  zfllieüiéc: 
si  píwspni  conciiM>ie,  Pt  [Virere  filios  (BécsiC.  2).  Hog  fogna  cs 
ifilnS:  ut  concii>eret  et  [lareret  (lul  Es  foga  es  zflö  noki  fiat: 
et  coneepit  et  ppperit  ei  tilium  (ISI).  5)  [occupo ;  botallen].  Nem 
fogjaé  szégyen  vitéz  szfiveteUet  V  (Zrinyi:  ASyr.  207).  K  boteg- 
séglSI  fogattjitv.'in,  fekűvék  (Mad:  Evang.  137).  Voszedolnies  kái" 
foga  batáruiikot  (Kónyi:  HRom.  M).  tt)  [capio;  fa.s.sen,  umfassen]. 
Kytli  egek  nem  fokliatnak  wala:  quem  weli  capore  non  poto- 
rant  (FestC.  ICA.  Kyth  feewld  menny  eRs  a  tlienf;lieer  nem 
foghat\vala,  azth  eez  naimn  az  kew  koporsó  magába  rekozthee 
OA'inklC.  117).  Hat  kew  vydrek,  fogliwan  niyudcnyk  ketli  awagy 
három  merteketli :  lapideae  hydrae  capientes  singulae  metretas 
binas  vei  tenias  (JordC.  627)  7)  [dnco ;  fiihren].  Fígazda  volt 
[a  temetési  pompánál)  gróf  Székely  Lá.szlü,  Keczeli  Jáno.s,  Sán- 
dor s  magam  snbalternusok ;  én  keserves-fogó  voltara  Décsei 
Liiszló  urammal,  fogtuk  a  nagyaszszouyt  (Hazánk.  11.58).  8)  [emo ; 
kaufenj.  Sámson  feleségét  meglátni  akai-á,  ajándékon  neki  kecske 
ollót  foga  (RMK.  n.339).  Pipét  fogtunk  az  piaczon  (Nyr.  X.469). 
9)  [[lercipio,  intelligo ;  auöassen,  verstehen].  Midőn  sem  eg 
mozgását  fúleknec  érzelménél  foghatna:  cura  nuUum  motum  sensu 
aiirium  cjiperet  (BécsiC.  42).  Riuiden  zol,  de  igon  ua^ot  es  igőn 
socat  fog  (GnaryC.  30).  Ha  ki  fokhatta,  fogya  (VitkC.  96).  Fog- 
hatják ez  bezedet :  capiunt  hoc  verbum  (JordC.  413).  Az  okos- 
ság szerént  való  ember  nem  fogia  azokat,  a  mellyee  az  istermec 
leikeié:  animalis  homo  non  percipit  ea,  quae  suut  .spiritus  dei 
(Helt :  UT.  2).  A  mit  elmédben  akai-sz  fogni,  bé  venni,  olvasd-el 
gyakorta  (Com:  Jan.  155).  Valamit  elmédben  fogtál,  meg-értet- 
tél:  qnicquid  comprehendisti  (156).  Álmos  vagy  s  mindenkor 
csak  édes  a  nyálad,  a  mi  édes,  azt-is  keserűnek  fogtad  (Felv: 
ScIiSal.  28).  10)  Valamit  fogni  valakire :  aliquid  de  aliquo 
*criminari  PPBl.  jemanden  etivas  aufbringen  Adánii:Spr.  193. 
[andicbteuj.  Az  íarkas  zauaria  volt  fel  az  vizet  es  az  bárányra 
fogta  (Mon :  Ápol.  1).  Mi  azt  nem  tanitottuc  a  mit  te  mi  reanc 
fogz  (Pázm:  Fel.  172).  Senkii'e  semmit  hami.ssan  nem  szabad 
fogni  (Pécsv:  Fel.  60).  Nem  kel  az  fi  életekre  fogót  gyalázatukat 
.semmiképpen  meg-engedni  (Czegl :  Japh.  20.  127).  11)  [cogo, 
dedo;  anhalten,  zwingen].  Dologra  fogni  valakit;  jemanden  zu 
einer  arbeit  aufspannen  Adámi :  Spr.  193.  Fogiok  ioh  miuel- 
kSdetókre  magonkat  (DebrC.  174).  Zykseegh,  hogy  magaat 
pcnitentiara  foghya  (ÉrdyC.  108).  Erdegh  taiiachara  fogaa 
magaat,  hogy  annak  atala  zerelmeere  ywthatna  (549b).  Ez  frá- 
ter meg  gondolnan  az  w  byneynek  sokasagat,  ilyen  penitentiara 
foga  magát  (VirgC.  50).  Ha  a  hyzelkedesnek  illyen"  iwtalma 
wagyon,  te  hat  enys  kezdem  magamat  arra  fogny  (Pesti :  Fab. 
15).  Az  kinek  mi  tizti  vagyon,  arra  fogd :  coiito  nariga  (Decsi : 
Adag.  186).  A  gjermeket  mindjái-ást  a  maga  annya  tejére  kell 
fogni  (ACsere:  Enc.  172).  Poenitentia  tartásra  fogiuc  magimkat 
(Vás:  CanCat.  179).  Bfmeidb61  meg  temen,  ioh  életre  fogod 
magadat  (256).  Akkor  magamat  az  könyörgésre  és  az  szent 
életre  fogom  (Irat:Perk.  89).  Ii8)  [incipio;  anfangen,  beginneu]. 
a)  Nehéz  dologhoz  fogok :  commolior  C.  Valamelly  dologhoz 
fogni:  *imponere  manum  alicui  rei,  erumpere  in  aetuni ;  más 
úton  fogunk  a  dologhoz :  alia  *aggrediemur  via ;  hartzhoz  fogni : 
*capessere  pugnam  PPBl.  Tanaiéhoz  foguan:  consilio  accepto 
(MünchC.  70).  Titkon  f)  tőle,  semmihez  ne  fogj  és  ne  kezdgy : 
clam  illó  nihil  occipe  (Com :  Jan.  204).  Örömmel  fog  a  dologhoz 
(Tam:  Szents.  141).  Ne  mondgyátok  kérlek,  hogy  a  mire  béri- 
lek,  ahoz  magam  sem  fogtam  (Felv:  Dics.  II).  Úthoz  fognak 
szarándokok  a  hajnali  hive.sben  (Fal :  Vers.  889).  b)  Alunni 
fogok  :  dormisco ;  szeretni  fogom  :  amasco  C.  Hozzaia  fntuan  a 
lónak,  mardosni  fToga  őtet  (DebrC.  181).  Hogi  6t  eztendős  foga 
lemiy,  egi  apatumak  ada  [anyja  a  gyermeket]  (204.  181.  215). 
Koldus  ruhába  öltözvén,  egyéb  szegeíiekwel  azzonyonk  zyz 
Mariának  egh  haza  élőtli  foga  ülny  (PeerC.  5).  Otthan  foga-el 
vytethny,  az  byrak  az  vdwar  nepewel  kezdenek  érettem  ke- 
nyergenuy  (RMNy.  IL76).  Eleibe  futa  urának  (a  szamár),  kezde 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


rá  szökni ;  és  az  ura  ívölteni  foga  (Pesti:  Fab.  15).  Az  orozlan 
a  tevvrbe  esek,  ordytany  foga  (15b).  Az  egész  kíizség  fegyver- 
rel fogtak  járni  (Monlrók.  ni.M2).  Megélesztik,  annyira  hogy 
szóhii  fog  (160).  Az  törökök  fogánac  meg  rémnini  (SzölhSz^n. 
5).  Azelőtt  hivtanak  téged  Noéminak,  sokan  a  világon  becsülni 
fogának  (Thaly;  Adal.  1.24).  Csakhamar  másképen  fogott  for- 
dulni a  kocka  1750.  iHaz.  I.2S9).  13)  [verbum  anxiliare  futuri  ; 
hilfszeitwort  der  einti'otendon  handlnng  und  dor  znkunftj.  N<!m 
fog  sok  kiilt.ségben  telni :  ^constaturus  miniino  impondio  fructus 
PPBl.  Kevés  napiglan  oly  csudák  láttatnak  ez  hegyben,  hogy 
mind  ez  világ  csudálni  fogja  (EhrC.  Szarvas:  Magyar  Igeidők 
280).  Kérjed,  hogy  mikoron  lelke  testétől  el  fog  távozni,  kár- 
bozati-a  ne  vettessék  (NádC.  no.)  Végre  sem  fogunc  vele  együtt 
maradhatnunk  (Pesti :  Fab.  uo.)  Gyümölcsfáidat  ragj'a  meg- 
emészti, olajfának  fl  zsírjával  nem  kezdesz  meghízni,  leányiddal 
nem  fogsz  nyájaskodni;  mert  mind  kezdnek  rabbá  lenni  (Hor- 
vát A.  uo).  Akadozva  es  pelpen  fogna  szólnia  (Bom:  Préd.  322). 
ók  mégis  azon  tudakoznak,  mikor  fognája  meg  éppéteni  Israel- 
nek  orsziigát  (Tel:  Evang  n.242b)  Nem  tudgyatok  mikoron 
fog)'on  meg  iönny  (Frank :  HaszuK.  70).  Azt  fogom  nekic  mon- 
danom (Mon:  Ápol,  307).  És  fognac  te  előtted  félni  és  röttegni 
(Kár:  Bibi.  1.159).  Ki  fogna  flini  az  ö  székiben?  qui  sessurus 
asset  super  thronum  ejus?  (MA:  Bibi.  1.304).  Reménlem,  hogy 
némelly  híveknél  kedvas  fogjon  leimi  (MA :  Scult  9).  Azt  alit- 
tyác  vala,  hogy  Christus  fSTdi  fejedelem  lenne,  és  az  világi 
uraságbau  fogna  élni  (Zvon:Post.  1.675).  Ketseg&s  ti'itor  fogna 
lenni:  suspectum  tutorem  futurum  esse  considerans  (^''er:  Verb. 
187).  Másod  s  harmad  ízig  rossz  bitangnak  helye  sem  fog  lát- 
szani (Kisv:  Adag.  111).  Két  nap  muIva  érkezik  Pasarsik  város- 
hoz, az  hol  egy  hétig  fog  naplani  (MonOkm.  Vni.l4).  Gyakorta 
fog  vadászni  menni  (Mik :  TLev.  60).  Nem  is  mertem  jól  rá 
nézni,  mert  féltem,  hogy  talán  meg  fognám  igézni  (Gvad:  RP. 
11).  14)  [verbum  auxiliare  verisimilitudinis ;  hilfszeitwort  der 
wahrscheinlichen  handlung].  Ez  az  Gyalui  fogott  Ördög-Kereszt- 
úron is  pap  lenni  mert  Ilyen  írást  láttam:  in  honorem  dei 
renovare  curavit  hoc  templum  Georgius  Tharczali,  tempore  Jo- 
hannis  Gyalui  tunc  praasbiteri  (Hazánk.  L370).  Enyedi  István 
sógort  kitevé  a  főispán  a  szolgabíróságból,  kinek  demotora 
nem  hiszem  hogy  Keczeli  Sándor  nem  volt,  mert  rettenetes 
hamar  ád  tanácsot  akárkinek,  s  perinde  a  főisp:in  i'miak  is  ő 
kegyelme  fogta  tradeálni  hogy  ö  tétetődjék  ki  (374). 

(Szólások).  Fon  valami.  Az  en  bezedem  nem  fogh  ty  ray- 
tatok :  sermo  meus  non  capit  in  vobis  (JordC.  655).  Ez  illyenen 
igen  fogh  az  hidegh  betegség  (Cis.  F4).  Ezt  fegyver  nem 
fogja :  dieser  ist  fest,  wider  das  gevvehr  gefroren  (Adánii :  Spr. 
193).  Az  fegyver  tsak  tollokat  sem  fogja  vala  (Huszti :  Aen.  15). 
Kézuel  hozzá,  ha  az  k  é  s  nem  fogia  (Decsi :  Adag.  298) :  dasti- 
tutus  ventis  remos  adhibe  PPBl.  Nem  fog  vala  immár  semmit 
a  könyörgés  (Helt :  Omc.  19).  Könyorgénec  neki,  de  senmiit 
nem  foga  nálla  (Helt:  Kron.  70).  Nálam  nem  fog  semmi  könyör- 
gés (Apafi:  Vend.  28).  Foghion  raitad  az  emberektől  való  szégyen 
(BahCsLsk.  311).  Ezeken  nem  fog  az  zentelh  vyz  (LevT. 
1.226).  Nem  fog  rajta  a  szó:  er  gibt  um  keine  rede  (Adámi: 
Spr.  193).  A  szó  a  re.st  lovon  nem  fog,  hanem  o.storral  kell  a 
vonásra  megindítani  (Gvad:  FNót.  XII).  Semmi  tűz  nem  fo- 
gott azon  ,Tz  értzen :  metallum  nullis  foniacibus  *victum  PPBl. 
Nem  fog  semmit  az  Jácob  nemzetségén  a  varáslás:  non  est 
augurium  in  Jacob  (Kár :  Biljl.  1.142).  Mint  ha  az  köuet  vernéd, 
.szintén  annit  fog  raita :  verberas  lapidem  (I.)6csi :  Adag.  124).  Fog 
valamibe.  Kit,  hogy  esak  gondolkodásba  fogjunk-is,  oltal- 
mazzon az  igazságnak  istene  (Pázm :  Préd.  281).  Melly  mondásljan 
egy  igába  fogja  a  részegséget  a  bujasággal  (Pázm:  Préd.  223). 
Egy  járomba  fogottak,  egy  húronn  pendiiUtel!,  egy  gyékényen 
íirúlók  (í5zD:MVir.  118).  Pör  ben  foghatni:  in  cau.s.im  attra- 
here  poterit  (Ver:  Verb.  131).  Minthogy  aszszonyini  pörben  fog- 
tatok, rajtatok  állana  a  próbabizonyitás   (Fal:  NA.   132).  Fogaa 


867 


2.  FíXJ 


BE-FOG— EIvFOG 


868 


tSrwoenbeii  (ÉrdjC.  526).  Fog  vaUnntbtn.  Kjtli  az  sydok 
ciystiis  elöth  b y  II  b e  n  fogliwan  wadolimk  wala  (ErsC.  279). 
Ez  az  azzonyallalb  ma  p  a  r  a  z  ii  a  sa  g  b  a  fogatot:  baec  niulier 
deprelieasa  est  iii  aiiiiltorio  (JordC.  652).  Fog  vnlamihez.  Fegy- 
V e r íi e z  fogni:  bolluni  *.siiinero  l'PBI.  Alig  pedig  munkához 
fogtan.'di  volna ;  az  publici  sessio  az  or.szág  .■bátorában  beállott 
(Monlrdk.  XXVII.  140).  Serkenj,  övezd  ágyékodat,  fogj  serényen 
munkádlioz  (FahUE.  571).  Fog  miamin.  Immár  ugy  el  latrult 
és  oly  L'zintalan,  hogy  .sokat  torkon  fog  az  álhatatlan  (Urdíig 
(KTör:SzJán.  4).  Istökőn  foga  ítet  (OuaryC.  58).  Fog  vala 
mire.  Nám  Uarai  veyét  foga  *b  e  s  z  é  <1  r  e :  lépyél  alá,  vLsely 
gondot  végekre  ((jörcs :  Máty.  III.  MF).  O  nem  tudván,  liogy  a 
bizony.sági  mindeneket  igazán  meg-be.széllették,  igazságát  kezdi 
állatni,  és  fog  a  b  i  zoiiy  sági  ra  (HalhlIMist.  11.233).  Nem 
volt  foganatos  mentsége  ura  elótt,  ki  eőtet  ugy  mint  tékozló, 
kártékony  emberét  kemény  s  lio.s/.szu  b  fi  n  t  e  t  é  s  r  e  fogta 
(Fal:  NA.  138).  MidSn  faréra  fogatnak,  é.s  erős  bizonyságok- 
kal .sürgettetnek,  niindgyárt  nyomot  vesztenek  (Pázm:  Kai.  1766. 
407.  NyKüzl.  XV.369).  Szóra  fogáo  őtet  |Helt:Krón,  186). 
Virganca  furcsaságát  z  a  b  o  I  á  r  a  fogni  (Tarn :  Szents.  11).  Fog 
valamit.  Hamar  fogja  a  dolgot:  *promtus  ingenio  Pl 'Hl.  Na- 
gyon Is  mellette  fogta  a  dolgot  (Nyr.  X1V.220).  Mivel  erőssé- 
gekkel .semmit  sem  használnak,  elmennek  és  patvarral  fogjak 
a  dolgot  (Ker:  Préd.  551).  Másnak  akarsz  patkánt  fogni  s  magad- 
nak egeret  sem  foghatsz  (Kisv:  Adag.  16).  Tizenkét  .'Lsztalra 
főznek  az  háznál,  s  annyi  aszt'dra  is  fognak  étket  (Thurzó: 
Lev:1.8).  Ebédre  érkeztem,  midiVi  szinte  az  étket  fogták  volna 
(Monlrók.  XVIII.GU).  Foginort  fogni  (\Ve.szpC.  6.5).  Fogion 
fegivert  iCsomaC.  2íl).  Kyhez  fogyam  foyemetli  (WinkIC.  97). 
Houa  foggiok  feyonket  (.\Veszi)C.  70).  Nem  wala  zentli  feyedeth 
howa  fognodh  {Poz.sC.  25).  A  kősség  io.szagat  p(<nz  nekűi  veszed 
el,  hami.s.san,  fortéit  fogsz  luKzá  (Mel :  Sám.  353 1.  Fortélyt 
fognak,  ha  kiilömben  liozz;i  nem  férnek  (Megy:  GJaj.  19).  Szo- 
katlan és  majd  h.'illatlan  dolog  Ls  amaz  magyar  mondás  szerint 
háló  előtt  halat  fogni,  avagy  megfogatlant  melyaszteni  (Mon- 
TME.  V.242).  Vegősfd  valazta  es  kezet  foganac  (TelC.  64). 
M  a  d  a  r  a  tis  foghatnál  véle  :  Xonocratem  modastia  superat 
(Uecsi:  Adag.  252).  Fogtíik  osztán  m  a  g  o  k  a  t  a  regalLsták  nagy 
részént  és  kérezotlen  a  gyflié.st  odahagyták  (HethI:  Élet.  11.193). 
Fogja  magát,  a  hinhíjába  ül  (Mik :  TörU  407).  Zent  laios  h  o  z 
faga  [így]  magát  (DebrC.  83).  Hova  fordoham  feyomotli  es 
magamath  kihfiz  fogyam  (NagyszC.  56).  Ky  az  wr  Istenhez 
foghya  maga;it  ez  vylagban;  ky  ez  álnok  vylaghoz  fogliya 
ennen  magaath  (ÉrdyC.  147b).  N  y  e  I  u  e  t  [hiradót,  tudósítót] 
akarnának  foghni  a  Kalauz  allapattia  felóU  ilial:  E^iin.  6).  Párt- 
ját fogni  valakinek  ;  jeman<lon  sich  annohmen  (Adámi:  Spr.  193). 
Párttyokat  fogia  vala  (Holt:  Krón.  55).  Azok  fogi;ik  papa  |)artiat 
(Mol:  SzJán.  40.5).  Pártját  fogja,  oltalmazza  (Szathm:  Dom.  544) 
Fog  valamhil.  U  i  z  0  n  y  s  á  g  u  1  fogom  :  attestor  C.  Nem  s  végre 
támogattyuk  taiiitásunkat  az  ő  Írásokkal,  hogy  az  sz.  h^lsellen 
bizonyságul  fognók  íket  (Pázm :  Kai.  .553).  Fog  valamivé.  B  fl- 
nfisse  fogok:  conmriminor  C.  Fog  valahová,  valamire.  Nem 
tudja  hová  fogjon:  *exi.ers  cnnsilii  PPBI.  Uigyúnk  tanácscsil 
annak,  ki  habzó  elmével  vagyon  s  nem  Ind  hová  fogni  (PP: 
PaxA.  mi).  Nom  lúd  nielly  felé  fogni  (Hall:  IlHi.^it  11.217). 
Mindenkoron  az  ok  levelekre  kell  fogni :  .seniper  ad  origiiiale.s 
literas  rccnrrendtun  e.st  (Ver:  Verb.  135).  Ö  maga  kfinyfi  .szerrel 
való  haddal  ;\z  hegyeknek  teleire  foga:  ip.se  cum  e.ijiedito 
agmine  jugum  moiilium  copit  (Forró:  Ciirt  232).  Fogja  valahová. 
Nagy  iwet  i'z,  s  még  ls  gyémántban  foglalod  8  az  én  deKnitio- 
mat  rutitod;  fogd  hátráb  (Ker:FelsK.  301).  Fog  valahogyan. 
Saiijora  cssó  ásott,  hidegen  fogott  :iz  idő  (ilonlrók.  XV.550). 
Fogja  valnhogynn.  Kik  keményen  fogják,  vitéznek  mondja,  félel- 
me.sot  oi'flsen  pirongatja  (Tin.  132). 

(KUzmondíísok).   Nem   fog    aranyon    ro.s<Ia:    frustra    Herculi 
ealiimnianistrnxeris  ^Uei.'.si:  Adag.  130.  tVegl:Japli.   121.  Kisv: 


Adag.  190).  Nehéz  ugyan  ártatlanul  rágalmaztatni,  de  a  tinóm 
jó  aranyat  rozsda  nem  fogj;i  (Thaly:  \'É.  II.135j.  A  bottal  hajtott 
eb  nyulat  nem  fog  (SzU:M\'ir.  9Ü). 

be-fog:  1)  lomprimo,  eonnecto,  claudo,  compreliendo  MA 
[zuhalten,  zudriicken].  Zftnieit  niha  befogván  (\Vo.szpC'.  Hvi 
A  trochilus  a  krokodilus  száját,  ha  szintén  l)e-fogná-ls,  felszokt.i 
potzkelni  (Misk:  VKert.  474).  2)  jiigo  MA.  unter  ein  joch  span- 
nen,  ziLsanmienkoppeln  oder  binden,  biindigen  PPB.  Ix)vat  bein- 
gok: dextro  C.  Az  igában  ket-ket  barmot  zoktanak  befogni:! 
(ÜebrC.  15).  Az  Skrfiket  befoghwan  el  meene  az  tenglier  p:ul 
tyara  fia  hoziiy  (ÉrdyC.  339).  S)  [oceupo,  operio;  einnehmen, 
bedecken).  Mind  az  földet  be  (oga,  annet,  miképpen  az  sastvi 
(Gu.'iryC.  55).  Az  kod  myndent  be  fogoth :  nube  operienie  omnifl 
(JordC.  80).  V'ala  ez  palástnak  anne  nagy  bevsege,  liog  mynd 
az  tellye.s  menyey  vduart  edee.sseggel  evlelueen  be  fogya  va!;i 
(DomC.  188).  Zeep  oreadath  saar  Ix)  fogtha  (CzecliC.  33).  Myii- 
deneketh  heh  fogoth  myndenhatho  wr  istennek  felseegos  woltlia 
(ÉrsC.  182).  Nagy  feene-sseeg  be  fogaa  az  cellát  (ÉrdyC.  563bi 
El  indita  seregét,  melly  mind  be  foga  az  ege.sz  mezőt  (Helt: 
Krón.  96).  Talám  a  bor-hályog  fogta  l)0  a  jesiiiti  szemeit  (CVgl : 
Japh.  230).  4)  [capio ;  fassenj.  Az  eegoknec  égéi  be  nem  fog- 
hatnac  tégedet  uram:  caeli  caelorum  te  eapero  non  jiossunt 
(Kár:  Bibi.  1.3 II).  Oly  .s(jkan  vannak  a  kárhozottak,  hogj  a  pokol 
láttíitik  őket  bé  nem  foghatni  (Illy  •  Préd.  11.435).  Azt  nem 
foghatnálak  be  magokban  teli  voltok  miat  (Lép:  ITük.  111.243). 
Egyaránt  használnak  rosa  és  rútha,  a  kinek  a  szemét  az  ho- 
mály bé-fogta,  ezeknek  vedd  vizét,  vihigát  mcg-li<jzza  (Felv: 
Schíial.'-  23,  5)  (percipio,  intelligo;  auttassen,  versiében].  Elmeye 
alig  foghaltya  beeli  (ÉrsC.  135.  501).  Ky  myat  lettének  mynd 
ezek,  valamyth  embernek  zywe,  elmeeye  bel  foghath  (ÉrdyC. 
115).  Es  ez  tostamentomban  zegensognek  hagya-saban  nylvaii 
lie  fogatyk  az  engedelme.s.seg  (DomC.  135).  Tőbbec  mutattalta- 
nac  meg  néked,  hogy  nem  mint  az  emberi  elme  b<;  foghatná : 
plurima  super  sensum  hominum  osteasa  siint  tibi  (Ivar:  Bibi. 
1.651). 

[Szólások].  Vár  avagy  eastély,  az  h(jvá  m  agukat  ;iz  liail- 
lian  megverettettec  futá.ssal  bé-fogtác:  se  receperimt  (Coni: 
.I;m.  151). 

befogás:  interceptio  C. 

befogható :  compreliensibilLs  C. 

befogó :  interceptor  C. 

egybe-fog :  jngo  C.  [conjniigo,  cíjiisero ;  zii.sainnienl':Ls- 
seii,  verbinilenj.  Kezeid  ejjbo  foguiui  lerdülpi'gel  le  (VitkC. 
24).  Ne  fogyad  te  kezedet  egylx):  non  juiiges  maiimn  tnani 
(JordC.  58).  Kezeyt  egybe  fogiiaii  nagi  biizgosagal  kezde  iiiiat- 
kozni   (VirgC.  82). 

egg3rüvó-fog :  adjiigo  PPBI. 

el-fog  :  I)  comprohendo,  sumo  MA.  ergreifen,  nehmeii  PPB. 
[tiuigen,  verhaften].  L'tat  elfogom :  obstruo  C.  Elfogni  a  hadi 
sereg  útját,  útját  bé-vágni:  excludere  e.vercitum:  a  terhes  haj<'>- 
kat  mind  el-logla  az  ellenség;  onerariae  naves  omnes  snnl 
*e.\cept-io i  valaki  levelét  elfogni :  *intercipero  literas  PPBI 
Fiild  árnyékvetése  elfogja  a  hóidnak  \ilágát :  iimbra  terrao 
limae  *helK-tatri.\  PPlil.  Az  Ka|>oswarba  jo  reezt  az  tewrekek 
el  tértének,  Kechyelnel  az  wyzetys  el  foktik  alóla  iLevT.  1.62). 
Ula  el  no  zjiroltisséc,  il  no  fogasséc  (MA:S<-»lt.  725).  í)  (dix- 
jiingo,  arcoo;  zmilckhalteM,  abhalten,  ontzi<'henJ.  Elfogni  v:ilakit 
az  ételtől:  *do(h)ceni  cibmn;  valakit  valaki  l);iráls;igátt')l  elfogni: 
*dlsjuiigerü  alii|U0m  ab  alicujas  amicitiji;  magátil  s-ziiniii,  elfogni 
a  mit  .szerelne;  cnm  *genio  sno  Udligi'rare :  val:ikil  uvig:i 
értelmétől,  .szj'oKlékálól  ('l-fogni :  *lalk'fai'ere  ali<|ueni ;  minden 
ételétől  el-fogiii:  *prohil)ere  atjua,  o>innieatu;  ehnéjét  a  dol<*gtiil 
el-fogni:    *ovoi'are    aniauiui  a  nej-otio    PPBI     .\z  lenes  kőd  el 


StiSt 


ku-xkíAíí-föl-rk; 


l''ÖLFOGÓ-KÖRÜL-FOG 


870 


f<i),'!i!i  liAlPt  li\\  zSiiiíikiiok  pUMeo:  iiul)es  snsceptiiin  i>uin  abstiilit 
ab  ociilis  eonim  (JordC  707).  Otak  fiigiiaya  ol  rólam  az  ejí 
atkoíot  oiiibertli  iLevT.  I.Pl)  K-t  liil  luint  e^  erás  pais  el  fofjia 
az  sataii  tnz(\s  iiilait  (KéhTau.  200).  Az  igazakat  a  \-il;>gi 
jóktúl  el-fugván,  sok  keserií  tsipásokkal  látogattya  írázmt  IVi'd. 
23).  Szövedi't  a  látliat.'iu(li'>  állatok  .'werelméU'll  elfogtad  (l'ázin: 
KT.  4\  A  sz.  atyákat  kSvettek  a  barátok,  iDidőii  az  emberi 
tiirsalkwiástúl  el-foRták  magokat  (l'ázm :  LutliV.  17).  Az  romai 
aszsíouy  állatok  el  valának  fogna  az  Ixír  italtul  (Zvoii :  l'ost. 
231).  Meg  sajditviiii,  és  tudván,  hogy  Mauritiusi  fel  tett  szán 
dekjátiil  el  nem  foghatná  (Tani:  Szeuts.  115).  Kész-szerént-való 
a  gutta-5tés,  ha  a  mozdulat-i.s  csak  valami  rész-.szcrént  fogatta- 
tik-el  (Mad:  Evaug.  137).  Tai'tozik  magát  el  fogni  az  \Aq\i  beszé- 
dinek olvasásaiul  (Toln :  Vigaszt  31).  Az  ételtfil  magokat  cl-fug- 
ják  (Slisk:  VKert.  41).  Ha  a  meg-sfitött  bibliának  a  ffi.sti  el 
nem  fogta  volna  szeme  \-iIágát  (Matkó:  BOAk.  442)  A  villá- 
mások sértegetik  és  elfogják  az  emberek  szemeit  (Hall;  Hllist. 
UI.83).  8)  accipio  C.  [iibemehmen,  empfaugenl.  Ha  neked  nyuyt- 
nan  el  nem  fogod  tSle  (Born :  Préd.  265).  EgSr  kulcsit  tiszlös- 
ségvel  megadá,  kit  az  király  képe  tíle  elfoga,  király  kegyelmét 
mindenben  ajánlá  (Tin.  157).  Az  kenieret  Christus  paranczolatlia 
szerint  el  vegyíik  es  kezűnkéi  el  fogiuk  (Fél:  Tan.  4)1).  4) 
(oceupo ;  eimiehmen].  Kertyt  liatahna.swl  el  líogta  as  alniayatys 
el  hordotta  (RMNy.  HI.46).  Az  niezS,  melly  a  sfiró  tSuissestől 
el  fogattatic  (Kár:  Bibi.  1.476).  Ha  egy  folyó  víz  eleiben  hegyeket 
háiuiának :  nincs  oly  nagy  ország,  mellyel  e.szteudeig  el  nem 
fogna  (Pázni:  Kai.  16).  Az  ur  isten  tüzet  bots;it,  melly  elfogja 
az  egész  fíildet  (Pázm:  Préd.  6).  Hogy  az  arianismns  az  egész 
\ilágot  el-fogta  (Pázm :  LutliV.  355).  Egy  f5  nemes  aszszonnak 
eml5jét  elfogta  vala  tellyességgel  az  orbáncz  (Illy:  Kat.  5). 
5)  [opprimo,  invado,  implico ;  befallen,  befangen],  A  tsudálkozás 
el-fogta:  incessit  admiratio  PPBI  Az  itél5  bíró  latvaros  rágal- 
mazóé ánilkodásátul  elfogatatván:  occupatus  (Com:Jan.  134i. 
Mihent  a  harag  elfogia  a  szivet  (Illy:  Préd.  H.'Jl).  A  csudálko- 
zásti'il  el  fogattat\án  (Hall :  Tel.  3).  A  szerelem,  hfl  szerelem 
szivemet  elfogta  (Tlialy:\^  1.311).  6)  [percipio,  capio,  intelligo; 
erfassen,  auffassen].  Az  mit  te  okossággal  el  nem  foghatsz 
(>L\:Scult.  20).  7)  [appono;  auflragen,  .serviren].  El-fogták  az 
étket :  *coena  apponitur ;  mikor  a  má-sodik  fogást  el-fogták  : 
*apposita  secimda  measa  PPBI.  Ezemten  egy  kevés  váríatva 
az  étket  elfogák,  és  az  mosdás  után  az  asztalhoz  ülénk  (Ko- 
paszs.).  Borban  és  serben  morsolt  kenyér-tzil)eréc  kaláuockal 
fogattatnac-el  (Com:Jan.  110). 

elfogj  :  acceptio,  comprehensio,  interceptio  MA.  ergreifung, 
empfangung,  anuehmung  PPB.  A  téj  gyenge  eledel,  mellyel  a 
gyermekek  tápláltatnak,  mind  addig,  a  mig  meg-erösödnek  a 
keményebb  eledeluek-is  el-fogására  (Bod:  Lex.   183). 

elfogattatás :  (ablatio ;  entzielnnig].  Ez  semmi  nem  egyéb, 
hanem  az  nap  fényének  szeműnk  eliM  el  fogattatasa  (KDebr. 
1619.  D4). 

elö-fog :  apprehendo,  protraho  MA.  ergreifen,  hervondehen 
PPB.  Meeltan  fogaa  el6wee  ez  zeegheen  bynfis  embery  nem- 
zetet (ÉrdyC  46).  A  t5b  pártolókat  is  el5  foga  és  mind  feieket 
szedete  (Helt :  Kix5n.  76). 

elöl-fog :  antecapio,  anticiiio ;  vorkommeu,  vorauswegnehmen, 
voran  nehmen  PPB. 

elölfogás :  praeoccupatio,  anticipatio  MA.  zuvorkommung, 
voranwegnehmung  PPB. 

föl-fog:  1)  siiscipio,  contollo,  elevo,  allevo,  comprehendo  MA. 
aufheben,  autlangen  PPB.  Le  esec  előtte  az  f51dre  es  az  vitezőc 
fel  fogac  ftet  \Toknac  paranéolattara  (GuaryC.  56).  Az  vtban 
fel  fogác  a  kőuetet  mind  leuelestől  (Helt:  Krón.  55).  Valamerre 
járt  és  lépet,  drágaságokat  vetettek  eleibe,  s5tt  még  nyálátris 
arany  és  ezflst  tsészék  fogták   fel  (Fal:  NA.  193).  8)  [suscipio ; 


aufnehmou,  amielimen).  Valakuiok  ügyét  felfogom :  *adTOcatus 
venio  cuipiam  Pl'Bl.  Te  |istonem|  fogjad  fiil  minden  igyoni 
oltalmazd  meg  .szegény  fejem  (l'lialy:  Adal.  II. 2).  S)  [occujio  ; 
oiniiebnien,  beduckon).  Mog  tetzik  hog  az  fi  házjit  som  forogia 
sok  ember,  mert  fol  fogta  az  gyep  (Decsi:  Adag.  215) 

fölfogó:  excipula  adipis  a.>«;irii,  cucuma,  scutra,  iiecsenye 
alá  való  PP. 

hátul-fog  :  [a  tergo  aggiedior ;  hinterriicks  anfallen].  Az 
lálKirbi'il  czeli  had  hogy  táuoly  volna,  Kinisi  meg  körűié,  háti'il 
foga  (Gfirc-s:  Máty.  67). 

hozzá-fog :  1)  adgredior,  apprehendo  MA.  augroifon,  an- 
fallen PPB.  8)  occipio,  incipio  C  [in  angrift"  nehmen,  anfaugenj. 
Az  compendiom  által  foghy  hozzá,  és  ne  niulas  sokat  (Helt: 
Aritm.  C.S).  Késfin  fogtál  liozjá :  senis  doctor  (Decsi:  Adag.  13). 
Két  kézuol  fogni  hozzá :  ambabus  manibns  liaurhe  (64).  Hozz;i 
se  fogy,  ha  nem  vagy  ember  hozzá  (122).  Egy  jesuita  egy 
apálzj'itul  hivattatván,  hogy  az  fi  benne  lévó  firdoghőt  ki-rizzc, 
hozzá  fogb  a  doctor,  s-addig  űzi  az  flrdfigöt,  hogy  kis-gyermeket 
teszen  hellyére  (Czegl:  Japh.  148). 

hozzáfogás :  agressio  MA.  das  anfallen,  angrift'  PPB. 

hozzáfoghatatlan :  incomprehensibilis  MA.  incomiiarabilU 
PPBI.  [unvergleichlich].  Hozzá-foghafatlan  jó  órátor:  *diviims 
in  dicendo  PPBI. 

hozzáfogható  :  eompar,  aequipollens,  aeqiuibilis  MA.  gleidi, 
almlich  PPB.  (vergleichbarj.  Senki  nem  vala  fi  hozza  fogható 
(NádC.  607).  Nyncz  fenlden  hozyank  foghatlio  (ÉrsC.  480).  Hozzá 
fogható,  és  ha.sonlo  nincsen  a  ffildfiu  (Land:  UjSegíts.  1.48).  Ha 
praedicatort  liozzji  foghatot  találnánac,  igen  io  fizetést  rendel- 
nenec  (Vás:CanCat  474).  Nincsen  a  szerelemhez  hozzá  fogható 
igézfi  bfijfis  bájosság  (PP :  PaxA.  306).  Hozzá  fogható  hadakozó 
és  vérszopó  császár  nem  volt  (Pethi^:  Krón.  261). 

ki-fog  :  1 )  [excipio ;  herausnehmen,  berausgi-eifen,  heraus- 
fangen].  Hozyaa  yarwhvaan  ht  papa  ky  fogaa  kezeebfil  a  levelet 
(ÉrdyC.  411).  Ki  foga  Simeont  kfizzfllec  es  meg  koteze  az 
fi  látásokra  ;  tollen.sque  Simeon  et  ligans  illis  praesentibus  (Helt: 
Bibi.  LX).  A  hal  a  vizekbfil  kifogattatváu  egy  fertály  óra  alatt 
megsenyved  (Illy:  Préd.  11.219).  2)  dejugo  C.  [ans.spanueu].  Hám- 
ból, jái'omból,  igából  ki-fogom,  ki-botsátom :  dejugo ;  a  járomból 
kifogni  az  ökröt :  *abjugare  bovem,  *digimgere  jumenta,  boves 
PPBI.  Egyik  bé,  másik  ki  fogta  a  lovat  (Kisv:  Adag.  504.  Ki-). 
A  szamárt  kifogtam  (Gvad :  KP.  34).  3)  [excipio ;  ausnehmen]. 
Sz.  Pál  azt  mondgya  :  a  paráznaságnak  el-távoztatásáért  minden 
férfiíuiak  tulajdon  felesége  légyen.  NB.  nem  fogja-ki  a  pátere- 
ket (Matkó:  BCsák.  237).  4)  [appoUo  navem  ad  terram;  lan- 
den)  Souáu  helyen  fogtál  ki  (Decsi:  Adag.  28.  Helt:  Krón.  36). 
5)  [aequo,  aequiparo ;  überlegen  sein,  beikomnien].  Jelesen  ki- 
fogott lajtok :  *facete  irridebat  eos ;  máson  Ízesen  ki-fogó : 
*cavillator  facetus  PPBI.  Hány  vakon  fogót  ki  (Hall:  Paiz.s. 
Elíb.  8). 

[Szólá.sok].  Ne  fogj  itt  ki  arra,  hogy  ha  biti  vagyon,  ugy 
bocsátod  meg  (Ker:  FelsK.  345). 

kifogás  :  exceptio  PP.  [einwendong,  ausrede].  Kifogás  a  tör- 
vénykezésben :  decipnlae  strophae,  antistrophae  forens6.s,  excep- 
tíones;  spitzfindige  aiLsflucht  besonders  vor  gericht  PPB.  Tudgnik 
ugyjm  azt ;  hogy  e  nemes  hely  ellen :  Bcjldogok  ettől  fog\'a  az 
halottak ;  vagyon  illyen  ki-fogás,  mint  ha  (Czegl :  ORoml.  2S5). 
E  keresztyéni  igazságot  Enyedi  imiilyen  fortélyos  enyelgé-sekvel 
é«  patvaros  ki-fogásokval  akarja  nieg-czáfohii,  s  előle  el  hái'itaui 
(GKat:Titk.  2S0i. 

körül-fog,  környül-fog :  amplector  MA.  [mnfangen,  um- 
geben].  Az  kőd  kSnvl  foghaa  fitet  (ÉrsC.  134).  Kerewl  fogaak 
ewket  (ÉrdyC.  548b.  592b).  Eliőuenec  Sodoma  vai-osnac  firfiai  es 
kőmyülfogac  a  hazat  kitsintol fogna   mind  nagyig:  ^ri  civitatis 

55* 


871 


LE-FOG-MEG  IX)ti 


MEGl'Otí.iS— REÁ-FOG 


vallaviiiuiit  duiimni  (Helt:  Uibl.  I.H2).  Fohászkodás  kiiiiil  foRli 
iniiiil  Piiglieniot  (('souiaC.  12;.  Az  jniszta  kíiruyíilf'ogta  6ket: 
coiirlimit  eos  dasortum  (MA:  Bibi.  I.til).  A  bftiiökiiok  kötelei 
kömjftl-fogtak  eiigein  (Csúzi;  Síp.  111). 

le-fog :  delraho  Kr.  fberiinternelmion,  iiiedKilialteiiJ.  SeKoliien 
őtet  le  foga  [a  koiosztfárií!)  (\Vo.szpC  111).  Le  fogaak  os  vereek 
(ÉrdyC.  526.  437.  561b).  Az  magas  kereztfiirol  meg  lialua::  en 
eleiíilwii  le-fogalak  (ÉsrC.   2(i2). 

még-fog:  I)  lapio,  prelieudo,  eoiuprehoiido,  depreheudo  C. 
fassen,  erlja-sclifii  TPR  [faiigen,  ergreifeii].  Még  akarnac  5ket 
fognioc :  eos  voUoiit  capero  (béejtiC.  18.  20).  Mikor  iiiegfogaiid- 
nak  tfit5ket:  ciim  tradeiit  vos  (MüiieliC  .'!!).  Meg-foguan  meg 
foifauala  6tet :  tenoiis  sutíoi'abat  eimi  (48).  Mykoron  hallotta 
voiia  Jesiis,  ho*  Jaiios  meg  fogatot  vona  :  qiiod  .loaniie-s  tra- 
ditiis  a«set  (JordC.  363).  Megli  fogaak  hwkelli :  iiijecortiiit  eis 
maniLs  (716).  Meg  fogyak  es  meg  wliU  (Vii-gC.  92).  Meg  ne 
fogata.sal  eleasegektewl  (133).  Mcgli  t;ila!alam,  eos  wrwiik  ó 
felsége  iiewere  niegh  fogliaiii  (LevT.  I.."*:!).  Ma  az  oriiot  a  ház 
niega.sasaba  meg  fogaiidgyac :  si  eftriugciis  fiir  domiim  suft'odi 
eiis  fticrit  iiiveulus  (Helt:  HIbl.  I.Mml).  ígyoki^ziiee  vala  azon, 
hogy  mogfognác:  quaerebant  enm  tenero  (llelt:  VT.  M5).  Igen 
vala  Hunyadi  .János  vtániia,  hogy  ha  valamiképpen  meg  fok- 
hatna  a  bassát  (Helt:  Krón.  88).  Az  tapló  az  kiczin  szikratis 
meg  fogiíi  (Fél:  Tan.  183).  A  kovács  a  fogóval  meg-fogattatott 
vasat  az  fil5  vason  veri  (Com.  Jan.  101).  A  madarat  a  fián, 
sikatván  ezt,  .szokták  megfogni  (Megy:  3Jaj.  11.168).  A  szegény 
fogja  mog  a  madarat,  és  a  gazdag  eszi  meg  (Mik:TörL.  116), 
S)  [cire.umvenio,  decipio,  hicesso ;  tjiuschend  fangen,  beriicken, 
befaiigenj.  C.silárd.s;iggal  megfogom :  irretio  C  Hogi  vroiik  lesust 
bezedeben  meg  fognálak  (WeszpC.  21).  Legottan  az  cheb  kji-al 
meg  fogattathek  zent  Margyt  azzonnak  zepsogoben  (MargL.  27). 
Latnán  ez  fráter  ow  magát  lenny  meg  fogotnak  bynben  (DoniC 
221).  Az  álnokok  ownnen  chalarchagokban  meg  fogaltatnak 
(ÉrdyC.  521b).  Pn'ni  Pétörhöz  fok  fortéit  mondának,  kit  szép 
beszédekkel  ott  mogfogának  (Tiu.  29'J).  Az  igiiz  tndomaunac 
ellensegit  sokszor  el  győzte,  mog  fogta,  meg  némította  (Magy: 
Nád.  81).  Az  Jndithnac  szépsége  annac  (Flolophernesnek)  sziuét 
meg  foga:  puleritudo  ejus  captivam  fecit  animam  ejiis  (Kár: 
Bibi.  1.499).  Testi  gyfinySríiségektfil  megfogattatván  (Mad:  Evang. 
161).  Édességes  megváltónk,  ki  a  mi  szerelmünkt/íl  megfogat- 
tatván, nékiluk  vigaságos  musikát  rendel  (Illy:  Préd.  1.19). 
S)  [arceo,  probibeo ;  abhalten,  zuriickhalten,  entziehenj.  Meg- 
fogni az  indulatit :  conti'abero  ot  sedaro  appetitus ;  ineg-fogoi 
a  lélekzet-vételt :  *(X)ntiuere  animam  PPlil.  Meg  foga  az  varasnae 
eleséget,  vizet  (GuaryC.  55).  Az  htildnak  homalios  teste  meg 
foghya  tewiewnk  az  napnak  feeneet  (ÉrdyC.  5).  Szorítani  kezde 
az  guboruátor  seregét  és  meg  foga  mind  az  vizet,  mind  az 
éllé.st  töUec  (Helt:  Krón.  96).  lambornl  birya  Béla  országát, 
meg  nem  fogia  senkinet:  igassagát  (Valk :  Gen.  24).  Ne  fogd 
meg  az  ió  tétemént  jizoktól  az  kie  szfikílköduec  (Kár:  Bibi. 
1.604).  Valamit  kéváutac  szemeim,  meg  nem  fogtam  azoktól 
iízokat  (JIA :  Bibi.  576).  Nem  kel  az  pfizzentest  meg  fogni 
(Erasm:  Erk.  6).  Szükséges,  hogy  a  liódohlstól  a  falukat  meg- 
fogjuk (Zrínyi :  Symb.  57).  Meg  fogják  magokat  bizonyos  ideig 
minden  ételtfil  (Sam:  Agend.  155).  A  bfijt  abból  áll,  hogy  ember 
magát  minden  ételtfli  italtul  meg  fogja  (Czogl:  MM.  t;8).  iígészcn 
megfogta  magát  a  .szolgálattól  (Nyr.  X.470).  4)  [c-apio;  fassenj. 
Kit  tSId,  menny,  eg  es  a  tenger  meg  nem  foghat  (.ÉrsC.  102). 
Ozue  giólenek  sokan:  el  annira  hogy  Ifibbe  meg  nem  foghat- 
nak meg  az  ailonal  való  heliekis:  eonvenerunt  mnlti,  ila  ul 
non  caiieret  neiiue  ad  janiiam  (Fél:  Bibi.  51).  A  világ  sem  fog- 
baliiíi-mog  azokat  a  könyveket,  mellyek  ezekkel  megtelnének 
(IViznr.  Préd.  154).  5)  concipio  C  [percipio,  intelligo;  begreifen, 
aulliLss™].  Az  ertolcm,  hoj^  ki  meg  fogliaüiaia  (NagyvszC.  lyOX 
Az  vceghetetlent  seuky  meg  sem  foghattya  (ÉrdyC.  6i>2).  Elmed- 
del meg  ueni  foghatod  (ÉrsC.  274).   Kfilfinibfele  formákat  gon- 


dolnac  vala,  mollyec  által  meg  foghalnac  személyét  az  isti'niiii 
(Mon;Kéi>T.  197;.  Az  istent  az  emlxiri  elme  az  ű  allatliabaii 
meg  nem  fogliattia  (Fél:  Tan.  23).  Még  a  bábiikis  úgy  olvav^ák 
az  szont  Írást,  mintha  mindent  niiudgiárást  meg  értenének,  is 
tollye.sséggel  megfüg[lijatnának  boime  íBíil :  Cslsk.  418;.  Ni/ni 
minnyájau  fogják  meg  ez  igét:  non  omues  capiunt  verbum  is- 
tud  (336).  Addig  Lsndállyukjaz  embert,  a  míg  fenu  forog  felőli' 
a  meg  nem  foghatom  (Fal:UE.  414). 

[Szólások;.  Megfogta  őket  a  felfualkodásuak  rüstyo  (Fal:  NL'. 

266). 

IKözmondásukJ.  Az  harist  az  ő  maga  nyeluéu  fogiák  mci: 
(Decsi:  Ad:ig.  22).  Az  ttkröt  a  .szarván,  az  h.'u-i.st  a  szaván  gya- 
korta meg  foghatod  (Kisv:  Adag.  93). 

megfogás:  1)  toniprehen.'-io  C.  MA.  [das  fangen,  die  gifan- 
gennabmoj.  Cristus  imada,  hogha  lehelliseghas  volna,  mwini'yik 
el  A  zenLseglies  kynya  ew  megh  foga-saorüi,  kethezeseyerüi, 
mcgh  o.storoztalasaerth  (PozsC.  26).  Meg-fogí'usa-kor  mint  verte 
földhöz  egy  szjivával  a  'zidókat  (Pílzm:  PrécL  135;.  S)  captus ; 
verstand  Com:  Vest  122.  begreifung  PPB.  Értelemmel  v:ili'. 
meg  fogástük  szeréut :  pro  vestro  capto  Com :  Vest.  2.  Nagy 
dolgok  megfogására  alkolmatosok :  sublimium  rorum  capaee.s 
(Illy:  Préd.  11 10).  Igen  nehéz  mase  légyen  megfogiisra  (Illy: 
Préd.  II.3).  3)  (abstineutia ;  enthalLsiuukeit].  Ételtől  magát  meg 
fogás:  inedia  PPBl.  4)  Álnok  megfogás:  uaptiuncula  PPl. 

mégfogatlan :  [non  captus ;  niflit  gofangen).  Sz<:>katlan  és 
majd  b.'illatlan  dolog  Ls  amaz  magyai'  mondás  szerint :  liáló 
elölt  halat  fogni  avagy  megfogatlant  melyeszteoi  (MonTME 
V.242). 

mégfoghatás :  (capacitas ;  fassungsvermügen).  A  mi  meg- 
foghalá-simkra  nézve  (Matkó:  BCsák.  390). 

megfoghatatlan :  ineumprehensibilis,  incomprehensiis,  im- 
pcusibilLs  C.  unbegreifliih  PPB.  Meel  meg  foghatatlauok  ewueky 
yteelety  (ÉrdyC.  67b).  Moly  igen  meg  foghatatlauok,  meg  fey- 
tethetetlenek  az  ew  itylely,  es  járhatatlanok  az  ew  \-tay  (Komj : 
SzPál.  89).  Az  istennek  megfoghatatlan  bölcseaége,  legfőképea 
öt  dologból  nyilatkozik  ki  (Pázm :  Kai.  35). 

megfogható :  comprebensibilis  MA.  begreiflich,  was  nian 
leicht  begreifen  mag  PPB. 

mégfoghatós  :  (i-apa\ ;  emptanglieh).  Meg-foghatós  elméjfl 
balgátok  ((iKat:  \'álts.  L  Elöb.  4(5). 

megfoghatóság :  [capauitas;  fossungsvermögen].  Isteni  el- 
melkődesuec  heleyt  zerette  konrnac  megfoghatosaganac  fSlőtte 

(TelC.  15). 

mégfog^v^a:  [ab,  ab — iisque;  von — angefmigen].  Minden  pro- 
phetae  Síunueltul  meg  fogva  es  ."umak  utauia  valók,  valamenin 
szollottiuiak,  ez  napokat  meg  jövendőitek  ^SzJÜ•:  Cat  B4;.  Nap 
kelettől  mi-g  fogva,  mind  nap  ujugotiglan  ditsireleis  az  iiniak 
neve  ez  világban  (MolnF:  LTárli.  94). 

öszve-fog:  1)  coitsero  C.  compreheudo  MA.  auiplector 
PPBl.  zasnumenfassen  PP.  Midőn  sűveg-veKo  a  papnak  labaiiioz 
esvén,  fojnnk-hajKa,  kezAuk  'iszve  fogva,  és  több  efféle  keresz- 
tyéni áitatos.siignak  jeleit  adván,  valljuk  bfmeinket  (Illy:  KaL 
397).  8)  [coiijugü ;  zusammeusiiannen).  Ószuefogott  két  ló : 
bijugi  C.  3)  [c'ouseutioj  eiiiig  sein,  zusammeukalten].  Nem  köll 
magyarnak  magyarra  támadni!  de  egy  aziwel-lélekkel  Oes\e- 
fogni  (Thaly:  Adal.  11.11). 

réá-fog,  rá-fog:  I)  [impello,  compellu;  auluűlenj.  Aalkol- 
mas  lenne,  hogy  zolgliayt  rea  fogna  es  ő  tőlők  ezth  meg  t>vdua, 
myt  kellene  neky  tennie,  hogy  lialalanak  ntanna  orzaga  yul 
megmaradna  (ÉrsC.  448i.  2)  insimiilo,  attiiigo  MA.  b«6i.'hiüdigeii, 
andichlen  PPB.  Azt  fogml  reám :  id  me  ^aciiuuis  PPl.  Az  neni- 
baráli   bftzt   és  fealet   erkölcsét   (uguau   reá   (Cis.   K3)i   Uogy 


873 


kAkíxíás-kéx-fogAs 


KÉZ-FOGAsI— FOGDOS 


874 


«!iin'slieii  káriMnkodliasfmiiiik  a  lnterislák,  mást  fognak  reánk 
(Pázni :  LutlA'.  SO'.  Én-rcám  liamlssan  loíga,  lioRy  »  misét, 
enge-sztelS  áWozjilnak  nem  tartom  1 1(>7).  S)  |olijicio,  objurgo ; 
vonvcrfen).  Reea  fogaak  [szemére  \v\é\i\  mjeert  eskewitette 
volna  meg  az  embert  hamj'ssan  (ErfjC.  526). 

ráfogás :  c;üumnia,  ealimmiatio  Kr.  [andichtung).  (Czegl : 
ORom.  122).  Szemtelenül,  minden  ortyji  nélkül  valakire  valamit 
fogás:  *jejmia  et  frigida  calnmnia  PI'Hl. 

vissza-fog :  [refineo,  retralio ;  zuriickbalton,  znrückziclien]. 
Vi.szsz;i  fogni  az  ló  szíüát :  vertere  vela,  funem  redncore  (Decsi ; 
Adag.  öt;.  Kisv :  Adag.  555>. 

Fogás:  I)  laptio,  caplura  C.  fang  PPB.  8)  exceptio,  prae- 
te.\t>is,  praetextnm  C.  vorwand,  viirseliiitznng  PPB.  Ez  fog!t«ra 
imiécn  telelhetünk  (TUíC.  69.  273).  Ez  eeljen  fogasnak  eelyen 
okay  támadhatnak  emtjerneU  zjiveebeu:  elsew  mondhattya 
vala,  másod  oka  (ÉrdjC.  fi06).  Abba  wayda  kvleinb  kjlemb 
fogassokat  tliesen  (LevT.  1.23).  Kolöm-kötömféle  fogá.sokkal 
mentette  magát  (Monlrók.  111.184).  Irigységnek  nem  itillynk  azt 
lenni,  hogy  az  vr  isten  ugy  nem  irattá  az  sz.  irást,  hogy  ninidon 
tévelygésnek  eleit  vStte  volna  és  lítfyát  s  fogás;U  bé  árkolta 
vélna  (Pázm:  Kai.  498).  Hogy  valaki  fogást  ne  tegyen,  hogy  sz. 
Pál  volt,  ki  akkor  prédikállott  (riy:Préd.  L312).  3)  eapKo 
PPBl.  [kniff,  kunstgritJ]-  Meli  kérdésre  csodalatos  foga.sokkal 
es  bizonisagokal  felelt  (DebrC.  206).  Ewrdwgnek  okos  fogas)' 
(VirgC.  137).  Fortélyokat,  álnoc  fogásokat  talál  (MA:Sculf.  19). 
C^lóka  fogások  alá  fSdSzik  az  6  sententiájokat  (Toln :  Vigaszt 
118).  Hamis  fogásnak  mondod  (Matkó:  BCsák.  226).  Gonosz  fo- 
gásokkal szegényt  elhitették  (Tlialy:  Adal.  I.Ki).  4)  Fogás,  egy 
rendbéli  tál  étek :  missiis  PPBl.  [eine  tradit  siieisen].  Három 
fogásban  vitték-el  az  étket:  coenam  tribns  *ferculis  praebebat 
PPBl.  13sfl  fogás :  primum  ferculum,  primus  mis.sns,  giustatio ; 
der  erste  aufsatz,  speise,  die  erste  tracht  PPB.  A  gazdagon  ké- 
szíttetet  lakadalomban  friss  étkec  vannac,  nem-is  vad  hus  nélkfil, 
és  még  kfilőmb  kűISmb  fogásoc:  opiparum  coiwivium  babét 
epulas,  et  quidem  diversos  niissus  (Coni:  Jan.  111).  Sokszor  az 
első  fogásbeli  vastag  étkekkel  ngy  laktam,  hogy  osztán  akár 
mi  szép  étket,  csemegét  csak  néztem  (Bethl:Élet  189).  Altéra 
navigatio:  második  fogás  (Decsi:  Adag.  206). 

elme-fogás :  (captio ;  knnstgriff].  Jóllehet  a  gonosz  világ 
(a  hamisságot  i  hol  szép  elmefogásnak,  hol  szemességiiek,  hol 
serény  számvetésnek  mondogassa ;  de  ugyan  csak  ocsmány  vétek 
és  fertelmes  bfln  (Fal:  NE.   104). 

fegyver-fogás :  militia  urbana,  városi  támadás  PPBl. 

fortély-fogás :  [captio,  dolus ;  knifl^  6nesse].  Fizetett  reá 
való  bántalom  fortély  fogása  miatt  hir  felvitelekor  1  tallért 
(5IonTMR  1180). 

hal-fogás :   captiira    piscium   Kr.   [fischfáng]  (Pázm:  Préd. 

780.  MA:Sciilt.  746). 

kerészt-fogáa  :  [captio,  dolus ;  knifif,  finesse].  Hogy  az  igas- 
ságot  be  halolhassad  e  kereszt  fogással  (Dáv:  VDisp.  177).  Mes- 
terségSckel  formallyác  az  5  kerdé-sseket  es  keresztfogásockal 
fogdossác  a  szegény  foglyot  (Helt:  Háló.  157).  A  szent  Írásnak 
ez  maga  fel51  tőtt  világos  tanubizonyságit  némelly  kereszt-fogá- 
soknak füstével  akarják  meg-homályosi'tani  a  pápisták  (Pós: 
Igazs.  L125).  Az  ellenkezSnek  kereszt  fogásit  el  oldozám  (GKat: 
Titk.  2091  Fortélyos  kereszt-fogások  (Misk:Míert.  710). 

kéz-fogás :  1)  (dextrarum  jmictio ;  baudedruck].  Ha  talál- 
kozik két  ember  együtt,  nagy  ceremóniával  hajtogatván  egy- 
másnak magokat,  kézfogás  nélkül  így  szólnak  (Haz.  1.293). 
5t)  sponsalia  MA.  vermahlung,  verlobnís  PPB.  verlöbnís  Kir- 
Besz.  1 29.  (Mel :  SzJán.  470).  Az  én  szerelmes  leányomnak  kéz- 
fogására való  rendelés  (Kadv:  Csal.  I1L8.  32b)-  Kez   fogasának 


es   gyflrS   váltásának   idején :    tomporé   de.spon6;itioní»  vei  snb- 
arationis  (Ver:  Verb.  163.  ACsere:  Enc.  339). 

kéz-fogási.  Kéz-fogás,  kéz-fogási  lakadalom:  spons;ilia  PPBl. 

róka-fogás  :  slr;itagema  frandulentnm  Kr.  fknitV,  hinterlist). 
Azt  akará,  hogy  a  szeni-kózt  bátorkodó  vitézség  lonno  a  nyer- 
tess, és  nem  a  hát  megett  kullogó   róka-fogás   (Fal :  NA.  238). 

SZÜ-fogás:  1)  delifinínm  animi,  ájul;ls  PPBl.  [i  ihnniacht]. 
S)  (dolor,  cordolinm ;  herzweb).  Ki  ludná  mcg-niondani,  nielly 
keserves  szíV fogássíd  jajgatnak,  .-iiránkoznak  a  gonaszok  (l'ázm : 
Préd.  19).  Nagy  .sziVfog;ls,sal  jajg;itnnk,  mikor  az  ellenség  fel- 
dnllya  keresméiiyiinkol  (Fal :  SzE.  525). 

vitéz-fogás:  militarls  audacia  Kr.  [bravunrj.  Ha  mikor 
maga  mutattya  magát  a  szép  alkalmato.s.s:'ig,  jovasollya  a  vitéz- 
fogilst  a  józan  é.sz,  kiuál  véle  a  l'fi-tLszt  (Fal:  NA.  222). 

Fogásooska:  [captiuncula;  knifl].  A  váradi  könyv  meg- 
bfiszhot  fügiísocikák  gyfilvész  mosléka,  mellyel  niorg:l«sal,  enyel- 
géssel,  rágalmazással  trággyázot,  hazng.sjigokkal  szinlot  a  váradi 
prédikátor  (Sall:  Vár.  A2b). 

Fogat:  1)  fcaiiere  jiibeo,  capi  cnro ;  fangen  la.ssen,  erfasson 
lassei)].  Kecsegét,  tokot,  vizát  fuga.sson  szíimunkra  (MonOkm. 
XXr\'.383).  S)  [opprimi  .sino ;  befangen  lassenj.  Ne  füga.sd  [fag- 
gasd?] magadat  biinattal  (Kisv:  Adag.  90). 

[Szólások].  Sok  étket  fogatni  az  asztalra:  ampliler  apiwnere 
in  coeua  PPBl. 

el-fogat :  [capi  sino,  capi  curo ;  fangen  lassen].  Az  S  fajzatit 
delfin  annyüa  szereti,  hogy  az  annyok  inkább  maeát  is  elfogatja, 
hogy  sem  mint  azokat  prédára  hagyja  i  Misit :  VKert.  540). 

[Szólások].  Istennek  hálákat  ada  és  az-után  el-tbgatá  királyi 
ebédét  (Pázm:  Préd.  145). 

[Fogaték] 

Fogatékos:  [aptus;  fasslích,  haiidlich].  El-tsábittatj'isokra 
igen  nagy  ffiles,  és  fogatékos  alkalmatosság  adatott  volna 
(GKat:  Válts.  n.l73). 

[Fogatkoz-ik] 

még-fogatkozlk :  ínficior  [angegriften  werden,  befalleii 
werden].  O  te-ste  meíinec  harmat fauai  fogatkozot  meg :  rore  caeli 
coi-pus  pjus  infectimi  est  (BécsiC.  139). 

Fogatlan.  Járomba  fogatlan:  injngis  C. 

szó-fogatlan :  [iuoboediens :  imfolgsam].  Szófogatlan  [foga- 
datlan?] maga  hitt  gonosz  (Megy.  6Jaj.  IV.21). 

Fogató  (fogattyo  MA.  fogaUi  MA :  Bibi.  1.219.  frgtő  ^  Adámi: 
Spr.):  ansa,  capulus,  manubrium  MA.  handhabe,  heft,  giifi'  PPB. 
Hagiok  egy  chezet,  az  zile  aranios,  fogatoia  aranios  (RMNy. 
IL67).  Fazék  fogatoia  (Melr  Sz.Ján.  559).  Killyeb  vonác  az  ládá- 
nác  fogatóit  (Kár:  Bibi.  1.379).  Az  kardnac  fogattója:  capvilas 
sicae  (MA :  Bibi.  1.219).  Kés,  melynek  az  fogatója  merő  ai-any 
(Kadv:  Csal.  II.  183).  Az  beolchieonek  nagy  hoszu  fogatoi  vala- 
nak  (Pont  42).  [A'ö.  Pogantó] 

Fogatós  :  ansatus  MA.  was  eine  handhabe  hat  PPB.  Foga- 
tós  t-il  v.  medencze:  scutella  v.  laux  ansata,  aurículata  PP. 

Fogdos :  1)  capesso,  prehenso  C.  begreifen  PPB.  [oft  angreí- 
feu).  Hattam  magamat  zeretóimnec  zertelen  fogdosnia  (GuaryC. 
48).  Mel  nag  zeretetel  tapogattya  es  fogdossa  (DebrC.  341). 
Kezeket  tbgdosa  (ÉrsC.  86.  I>ivT.  1.69).  2)  [e.xcepto ;  nach 
eínander  aufiángen].  Fogdossa  vala  palastyaval  az  ala  hvvllo 
zentseghes  veertb  (WinkIC.  78).  3)  [capto;  nacheinauder-,  öfter-, 
ín  menge  fangen].  Kezdek  ewket  (a  madarakat)  fogdosny  (Pesti: 
Fab.    16).   Fogdasni   [sic]  kezdek  az  hadnagyokat  (Helt:  Króa 


875 


EI.KOGUO.S— F( )( ;i  WVn 


KEüYVEKlí"OCiHATÓ-KE!5KKVHiJlXXJÓ         876 


38).  Erevsseii  byntotyk  Aketli,  fosiloísali,  nya^baiivs  woniiviik 
(LevT.  1.379).  K'iJKdostak  az  liaráes  szeiifi  tiiriikfikbeii  (Muiiliók. 
XV.578).  A  fetsUék  iiaiipal  niéliekot,  darásokat  fogdosnak ;  a 
denevérek  pedig  éjüel  intsclkednek  a  .szúnyogok  és  ^f^yéh  boga- 
rak iiUín  (Misk:  \'Kert.  12).  Elliibototlen  dolog,  mely  nagy 
.soka.vága  volt  az  balnak  azon  vizben,  igen  .sokat  fogdo.st.ik  niin- 
deniílt  (llazi'ink.  11.5.">).  4)  (iraeto,  sollicito;  bearbeiten,  beban- 
delii).  He  tiíre  Beatrix  királyné  as/,sz(>nboz  e.s  szép  szonal  kozdo 
ot  5tct  fogdo.sni  é.s  \ig;Lsztalni  (Holt:  Krón.  192).  I^ágyan  fog- 
do.'nii:  pluinboo  jiigulare  gladio  (Dee.si:  Adag.  118). 

el-fogd08 :  [capto ;  nnuheinauder  fangen,  verhaften].  Mynd 
enicyAk  (omongíkj  tw  kadyak  fenoi)ek,  nia.staii  mjnid  az  Dwnan 
mennek  voltli  ala  e.s  otb  fogdas.sak  [sicj  el  ewketli,  egy  onierny 
(emengj  es  egy  kadya  mynd  felesegi-wel  itb  wagyon  (l^evT. 
1.276.  TilrtT.'i  1.276). 

meg-fogdos :  cv  lob  bog  niégfogdo.siian  algnk  niég  az 
urat:  melius  est,  nt  c;iptivi  bencdicamiis  dominum  (liéu.siC.  2.")). 
Kyk  meg  fogdo?.sta;ik  wala  wketli :  (|ni  ceperant  cos  (Ke-sztbC. 
292.  DebrU  152).  Ilyrt  hoztak,  eremet,  bogii  Fylep  kyral  meg 
worto  francyay  kyral  nepot,  meg  fogdosta  fefe  vrakat  (LevT. 
1.255). 

Fogdosás  :  prensatio  MA.  fcaptatio;  otlmaliges  greifen, 
fangenj.  Nag  iayvezik  lezón  az  v  (.sátánnak)  fogdosásíi  ((inaryC.  2). 
Meleg  legyené  vagy  bideg  valami,  fogdo.^á.s.sal  (preiLsando)  tud- 
hatni meg  (C«m :  Jan.  61). 

Fogdosgat:  1)  saopiu.s  prenso  Kr.  2)  Szóval  fogdosgatni, 
és  megrázogatni:  vo.xare  ot  e.\agitaro  Com:  Jan.  201.  Az  bamis- 
ságot  áll.'iti)  j)atvaro.s  fogdosgató  ;  so|)bista  captiosns  186. 

Fogdosó  :  1)  captator  C.  proiLsator  MA.  laurer,  nacbstellor, 
werber  PPB.  2)  [captiosus;  verlangliclij.  Kogdosó  kérdést  vet- 
nek eleiben  (Mad:  Evang.  798). 

Fogdostat:  fprensare  siuo;  betasten  lassen).  Hona  lehet 
ekteleub  dolog  az  azzoniallattul,  mint  mikor  magokat  fogdostatt- 
iak  (Decsi:  Préd.  56). 

Fogdoz :  [pronso,  capecso ;  öftor  begroifen;  nacheinander 
fangen].  Fogdoz  madarakat  (Com:  ürb.  105.  Ijuid:  UjSegit.s. 
n.215). 

(Foghatandó  I 

Foghatandóság :  (capiundi  jioteslas,  imnipiendi  poteslas; 
míigliebkfil  df.s  iTfa.s.sen.s,  crlialtens].  VW,  may  zent  ow.'uigoliomot 
(az  epistola)  melloe  ha.sonlyok  nagob  lan\vsagbní)k  foghatando- 
sagaert  (ÉrdyG  9i. 

(Foghatás] 

elme-foghatás.  Könnyű  elmo  fogbatás:  eapai-itas  aniuii 
Pl'l. 

Foghatatlan:  I)  incomprebensibilis  MA.  unbegruillicb  PP15. 
Az  eegiiok  e.s  oz  volagnak  tercniteyc  nagy  <«  fogliatatl.-ui  (CornC 
165).  Meely  yghen  l'ogbatatlimok  \vr  yston  yteoloty  (ÉrdyC.  571}. 
Az  foghatatlan  zent  baromság  (ÉrsC.  13r>).  Foghatatlan  Isten- 
segfi  az  Onistus  (Mel :  SzJán.  173).  Ijiltsiílhetetlen,  és  emberi 
elmével  foghatatlan  ajándék  az  i.stcn  békosége  (Píizni:  Préd. 
589).  2)  (integer,  non  reprchendendus;  tadollas,  vorw  lu  fsfrei]. 
L«gyen  be,szédotck  foghatatlan  es  fedhetetlen  i  ÉrsC.  181).  »)  (iiiu 
lilis;  lumirksam).  V'gyan  tozeu  a  ky  minden  iora  tanytli;itallaH, 
kyiiel  io  lanaih  ees  tudomau  foghatatlan  (Pesti:  Fab.  53). 

Foghatatlanság :  (iueomprehousibilitas;  unfiussliarkoit].  Az 
isleiiy   dolognak  foghat;itlansaga  (ÉrdyC.  II). 

Fogható:  I)  (capax;  omplanglirh,  lassen  künnend).  Az 
ini!ids;ig  lelki  aiandocncra  fogbatx.)Ua  es  meltoua  teztSn  (liuaryC. 
5-1/  Az  a  kinéz  mindenkoron  ieleii  vagyon  velem,  du  az  fogható 


kéz  noha  meg  lanekad  (Z<jly :  Elm.  194b)  2)  [ujmivir,  aequi- 
ixilleus ;  vergleic'hbar]  JosephhSz  som  volt  foghaH  fértiu,  ki  az 
ü  báltyainae  vezerec  volt  (Kár:  Hibl.  L685).  Adlicrlml  magát 
nem  ilili  vala  fegiierrel  foghatoiuic  lenni  Jngurtahoz :  ille  noi|ue 
80  luirem  armis  cxlsttnnabat  (Decsi :  .SalU.  18).  Az  kik  hozzatok 
gazdagsággal  nem  lóghatok  (>L\:.SR  106).  Orgona  oly  vagyou 
benne,  kihez  fogható  ninczen  (SzCwimb;  Utleir.  78). 

fegy  ver-fogható :  bellator,  aptus  ad  militiam,  idoneus  ad 
eapiendiun  arma  MA.  watfenfiihig  PPli.  I'egywer  fogható  neep : 
annati  (JordC.  318).  Feguer  fokhato  emWir  (TihC.  28».  Mind 
fegyuer  foghatok,  paisosoc  le.sznec  (llofgr.  2).  Fegyuer  fogható 
né]):  nmltitndo  pngiwtorum  (Kár:  Bibi.  1.199).  Az  aipiiloiaknak 
a  vitézi  s  fegyverfogliati'ii  (LLszuy:  Króa  152). 

irás-nem-fogható  :  (illiteratus,  indocilis ;  tmt'ebildet,  luige- 
lehrigj.  Ezók  igón  gorombák  es  iras  nem  fokbalok  (TihC.  lo3i. 

Fogó :  1)  capions  MA.  (fangeudj.  2)  iaqueus  [schlingej.  Az 
fogóra  kStelot  hrzanak :  fuues  extenderunt  iu  laqueum  (DübrC. 
218).  S)  forceps;  zange  Pesti;  Nom.  Ll7.  C.  MA.  Tíizes  fogó 
(Born:  Préd.  228).  Fogó  módra  rendeléc  seregeknek  az  eleit 
(Helt :  Krón.  88).  Csiirtetó  horogra  fogóra  nem  volt  szüksége 
(MA:SB.  144).  Fogóval  nyúl,  mert  egyébként  a  kezében  sfdne 
(GKat;  Válts.  1.201).  Fog  vonó  fogó  (Gyarm:  Fel.  4(i).  Voud-lc 
a  iiatkot  fogóval  (Cseh:  OrvK.  47).  A  lelki  tméretiiek  gyötrclmi, 
mellyekkel  á  csigák,  liév  fogók  és  egyéb  tt'izek  nem  éruok 
(PP:PaxA.   17). 

(Közmondások].  Az  mig  isten  nem  akaria,  fogóuai  sem  vo(u]- 
battiák  ki  az  fiuiet ;  de  a  mikor  ^deie  vagyon,  vas  (jfiröllyel 
.som  verhetik  bé:  anuus  produdt,  nou  ager  (Decsi:  Adag.  103). 
Aszszonyt  tsinasgatás,  fértíat  dolgo/jis  illet  niiut  fogó  koválst 
(Kisv:  Adag.  319). 

bárány-fogó  :  [ledum  C.  (hirtoiietab). 

egér-fogó  :  docipula,  muscipula  C.  maiisfalle  PPB.  (Az  egér) 
nem  gondol  egcr  fogoual  (SíindC.  3).  Eger  fogoya  uala  zeuth 
I6rineznek  iiz  ro.steol  (7.  Lipp:  PKert.  11.228). 

esö-fogó :  I )  inibrex,  tsorép  t.satonia  PPI.  (hohlziegelj. 
2)  iLsterna,  laeiis  compluvins  Sí.  (iLsterne].  Kut,  css6fogo  verőm: 
beera  MA:  Bibi.  Magy.  2). 

esővíz-fogó:  impluvium  Com:  Jan.  108.  (rinuej. 

étek-fogó :  d.ipifer  MA.  ossoutriiger  PPB.  [truelisess].  Fö  étek 
fogó:  archidapifer  PI'Bl.  A.sztídnoc,  tálnoe,  étec  fogó:  structur 
Com:  Jan.  110.  Arthidapifemec,  íizjíz,  Pharaho  t3  étoe  fogojánac 
mondgyác  (Tel: Evang.  184).  Asszonyom  anyám  hotfmostere,  és 
az  tübbi  urak  és  asszonyok  hoH'mesterei,  özek  rendüljék  mog 
az  leányiusKzonyok  étek-fogóit  és  bor-töltflit  i  Kadv :  Osal.  111.7). 
Az  uraimnak  ílekfogóit  rendeljék  meg  az  uraimék  gazdái,  az 
mi  szolgáhiknak  .-^xilgái  közül,  i'igymint  lovas  legényekből  én 
egyebokból  (111.18).  Ijevelodet  5V,  órakor  hozá  meg  élekfogód 
(Kákíiy:  Lev.    110.  Gér:  Káres.    1V.282.   T(litT.»  1.167.  ni.l84V 

fazék-fogó :  pannienlus,  linteohnn  fix'arium,  saccunia  MA. 
(kilebenfelzenj.  t)ri-/aiat  valami  (azok  fogoual  bekötnie  (WesziiC. 
78.  Pázni:  Kai.  1766.  1065.  Kr). 

fegyver-fogó  :  (armiger ;  wohrbarj  Miudnyáian  l'ogy  uer 
fogoí',  az   badakoZiislian   liíleze*-  (Kár:  Bibi.  I.63L'.   Káldi:  Bibi. 

325). 

hal-fogó  :  vorrieulum  C.  relé  MA.  evorriculuni ;  uula,  tisclier- 
garii,  zuggaro  PPB.  Hal  fogó,  kfirtS:  lova  sagonanun  Ver:  Verb. 

33). 

harapó-fogó :  volsella,  foneiw  clavaria;  beisizaiige  PPB. 
iHa.lv:  C»;d.  11396.  Szenim :  Kahn.  11.  Hall:  lIHLst.  11.338). 

keserves-fogó :  (íjui  lugenles  ducii ;  bof-leiler  der  traueniden 
bei  eiuoiu  leicheiibegiíngnitee].  Gyulai  Ferenc  özvegye  teinetlo- 


S77 


I  ÉG\  P(mO— FtXJLYas 


FOGLYOSÍT-[FOGTAT) 


878 


tett  (lii'sVs^gps  soleiiitással,  az  hololt  magam  Is  szeL'i"il\v!:;!il 
SEul^nlutlHUi  voltJiin,  a  többi  között  kesenes-fnKÓ,  s  fogtam  Ijáró 
Wesselénji  Polixéna  kisasszonyt  (Haz.  1.290). 

légy-fogó :  (ilpcipiiliini  mustis  cipiondis ;  fliegenfalle].  lm 
kiililteiH  három  lég)fo(;'>  üveset,  kikben  az  legyekit  okképen 
kell  fogúi  (SÁá:  Lev.  26). 

madár-fogó :  decipiilum  PP.  [vogelschlingc].  Madárfogó 
li.-iliVhka  .Zriovi:  11.110). 

nyél-fogó  :  [niainibrium ;  Rrift",  .stiel].  Melyik  me.storaeg 
csénál  l6b  njel-fogükat?  Felelet:  Az  kaláu  c.séu.'ilók  és  az 
va-s-fazék  avagy  serpeuyS  csénálók  (MesésK.  31). 

párt-fogó  :  (defensor,  iiatroniis ;  beschiitzer,  göniier)  (GKat : 
V.-ilt..v  ll.;«:!b). 

szén-fogó  :  prunieeps  MA.  fenerzange  PPB. 

tüz-fogó :  primiceps  MA.  fenerzange  PPB. 

viz-fogó.  Víz  fogo-t«atonia :  oi.storna ;  wasserfnig  Coni : 
Vest  90. 

[Pogód-ik] 

ki-fogódik  :  [snljtralior ;  abgerechnet  worden].  .Snnima  17.52 
0.  EbtxM  kifogódik  Boné  Berta  marha  .szjimja  (M(jiiTME.  1.18), 

[meg-fogódik] 

[Szóklsok].  Meg-fogiídik  a  ha."«i :  alviis  rnnsistit  PPBl. 

Pogódz-ik,  fogóz-ik :  adliaereo,  adhaer&sco  Sí.  [sich  an- 
lialtenj.  Fogiidztam  egy  fenyöfátskának  gályához  (Gvad;  RP. 
100). 

öszve-fogódzik :  invicem  jungero  manus  Kr.  [einander 
bei  der  hand  nehmen].  (GKat:  Titk.  50).  Ó.szve-fogozássaI  tán- 
cz<.hiak  (Náu:  SzflT.  347). 

Fogoly  :  captinis  C.  ergastiilus;  gefangen  PPB.  [gefangener]. 
Az  ynnep  nap  vtan  zocta  nála  a  fedelm  hog  a  nepnee  e^  foglot 
elereztene  (MűnehC.  67).  Tömlőébe  barom  foglac  tnrtatnac  vala 
((iiiaryC  17).  Preditvillauy  foghlyoknak  meg  zabad\vla,sth,  vakok- 
nak lata.sth  (JordC.  531).  Foglokiiac  meg  zabadyttoya  (TelC.  81»), 
A  fügol  kereztienSk  (DebrC.  59).  Pokolnak  t'oglyay  iC'oriiC.  97). 
Yniadlak  tegedeth  pocolra  léézallottüt  e-f  foglyokoth  liy  zabadei- 
tüttath  (PeerC  180).  Az  fogoF  soha  nem  teheti  azt  ammit  .ikania 
tennie  (BodC.  4).  Az  fogloth  ky  wetek  az  kalodainvl  (RMNy. 
11.31).  Foglia  tézen  (Ozor:  ClirLst.  45).  A  .szegény  fogoly  soc  {'dóig 
a  temlótzbe  tartatott  (Helt:  Háló  129).  Fogoly  emlier  (llosv: 
SzPál.  15).  Hat  ezer  iftiti  legény  fogoly  kfildetott  Achajálja 
rabni  mnnkára  (Zvon:  Post.  11.257).  A  foglyoc  cserélé.ssel  ki 
szabadittatnac  (Com:  Jaii.  152). 

[Szólások]  Három  száz  bennec  foglya  akada  (BFaz: 
Ca-str.  O.  Foghlá  nem  eseth  (LevT.  1.103).  Foglya  esénec 
vgy  mint  ket  saázan  (Helt :  Krón.  122b).  Az  többi  meg  fntamodek 
s  valami  kevesen  foglya  e.senek  (Forn'i:  Ciirt.  22).  Foglya  wet- 
hety  (Ver:  Verb.  132). 

Poglyoeska.  O  fráter  rutiné  foglioczka,  kinek  hitel  (hittél]  ? 
(VirgC.  21 1.  Én  babácskám,  In'v  foglyocskám  (Amadé:  Vers.  141). 

Foglyos :  [captiosus,  difllcilis ;  verfanglich,  bescliwerlich] 
Foglyos  vala  a  kérdés,  melyre  az  választétel  minden  felöl  kárt 
szőrözhet  vala  (Zvon:  Post.  11.602).  Miért  választya  a  pap  a 
könnyebbik  ré.szét,  csak  ballyára  menvén  az  oltárnak,  s  nem 
a  foglyos  útra  (Czegl:  Dag.  15).  Melly  kérdés  igen  fogas  és 
foglyos  vala  (GKat:  Válts.  1L227).  Foglyos  nehéz  kéidé.sek 
(Megy:  Szöv.  129).  lm  a  szegényeket  rajtunk  (a  gazdagokon) 
uralkodó  biráknak'rendelted ;  jobb  nékünk  a  li.-dál  az  ilyen  fog- 
lyos él..ti.él  (H.alhHHist  U.2;)h). 


Poglyosit:  captivo  [gefangen  nohnienj.  Captivantes  intellec- 
tnm,  fogs;iglian  vivén  értelmeket,  az-az,  meg-zaboliizvj'ui,  és 
Kri.sliisnak,  s-az  igaz  hitnek  ongedelmére  foglyosétván,  aláza- 
to-ssan  kívántak  tam'dni  (Csúzi : 'l'romb.  193) 

meg-foglyosít :  perscciuendis  et  captaudis  praedis  initio ; 
abriditen  zum  raube  oder  fangen  PPB.  Az  ó  okosrágokat  meg- 
foglyo.sitván,  a  bálványokat  farban  rúgnák  (GKat:  \'álts.  Möi)). 

Poglyosság  :  [difficnlt.'is ;  b&schwerliehkeit].  Az  útnak  fog- 
lyo.ss;iga  miatt  nagy.ságodnak  is  neui  Írhattunk  (MonTME.  IV. 
461) 

[Pogot-ik] 

még-fogotik :  [radiees  ago;  wnrzol  fas.sen].  Yltas.sed  el  az 
te  estapodat  hazául  élőt  os  meg  fogotyk  os  gymelchet  teremth 
(ÉrdyC.  436). 

[Pogotoz] 

meg-fogotoz  :  [prehendo ;  fa.ssen].  Czwczayaat  eres.son  meg 
fogotozwan,  neki  eklelee  es  az  .sarkant  .-iz  feldre  le  ojtee  (ErdyC. 
265b). 

Fogott :  1)  prehensiLs,  cnmprehensus,  captus  MA.  ergriüen, 
gefangen  PPB.  2)  Fogott  ok :  causa  Hctitia,  praetextus  Tasi : 
Feukt.  50.  52.  Kr.  S)  [compromi.s.sarius ;  schieds(richter)].  Fo- 
gott birák  1630.  (Tört  és  Rég.  Érte.sít«  1V.36).  Mi  felül  megirt 
kézfogott  birák  1618.  (IV.35) 

Fogság :  vincula,  captivitas,  custodia  MA.  gefángni.s,  gefan- 
genschaft  PP.  Valakit  fog.ságból  nieg-szabadítani :  *eripere  aliipiem 
e  custodia  PPBl.  Soc  őkozőlóc  fog.sagba  vitettetéc :  plurimi 
eorum  captivi  abdueti  sünt  (BécsiC.  19.  103).  Mynd  fogságban 
leeznek  ees  sirambam  (WiuklC.  158).  Sebőkét  faiadalmakat 
zenuedel  a  te  fog.sagodnak  idein  (WeszpC.  70.  54).  Kywe  hozaa 
az  Izraelnek  ftyayt  Egyptombol  Faraho  kiralnak  erőss  fog.ss;i- 
gabol  (ÉrdyC.  341b).  En  lelkem  kor  volt  es  fog.sagba  (VirgC. 
10).  Meg  zabadita  az  zegen  lelket  wrdwguek  fok.sagabol  (73). 
A  sido  népet  az  egiptusbeli  kemény  fogságból  kihoza(Helt:  Bibi. 
I.  d3).  A  sido  nép  a  fogságból  meg.szabadul  (g2).  Akarattia  szerint 
való  fogságban  vagyon:  aureao  comi)edas  (Dee.si:  Adag.  110). 
Híveit  le  hadgya  tsüpíilni,  fogs;iggal,  tömlöttzel,  fogyatkozások- 
kal sanyargattya  (Pázm :  Préd.  23)  Az  i.sten  csak  azért  emelte 
íel  ütet,  hogy  az  .sidók  fogságát  felszabadítsa  (Pázm:  Kai.  452). 
Megyerit  erfis  fog.ságban  kell  tartani  (RákGy:  I.«v.  194). 

[Sz/ilisok).  Teremteednek  eseel  foksagaba  (WinklC. 
121).  Ha  enfog.szagban  esnem  (RMNy.  11208).  Fog.s;igb:i  vetem: 
captivo  MA.  gefangen  nehmen  oder  fiihren  PPB.  Kernen  fogh- 
siighban  vety  vala  liAkoth :  illos  in  castodlam  eonjiciendos 
(JordC.  732).  Az  czudánál  .az  ember  az  5  okoskodását  fogságba 
vesse  (MA :  Scult.  777). 

Fogságbeli :  [captiviu? ;  gefangener).  Vala  a  fogsagbeliee  z;ima 
kőzzől :  erat  de  numero  captivorum  (BécsiC.  73).  Fogsagbelieket 
nem  zabadytotam  (VirgC.  10).  Nahum  viga.sztalya  a  fogsagljeli 
sidokat  (Helt:  Bibi.  I.  g4). 

Fogságos :  [diffieilis ;  l»sch\verlích].  Mert  aflele  fogsagos 
.szolgalatot,  még  ő  magokis  az  aiiostoloc  nem  szenueduec 
vala  (E.sztT:  IgAny.  280). 

Pogt-a:  [captus;  gefangen].  Kellyl'el,  iille  es  egyél  az  én 
fogt.im  vadba:  .síu-ge,  sede  et  comede  de  venatione  mea  (Helt: 
Bibi.  I.  M4).  Ha  meg  fereszted  gSrcz  fogta  inac  meg  vonó 
betegséget,  meg  gyogyittya  (Mel:  Herb.  112). 

füst-fogta :  [fumosus ;  randiig].  Alattomban  azt  gondollyák, 
hogy  az  urfira  reá  maradt  ugym  sok  kézríd  a  régi  füst-fogta 
nemeslevél,  de  bezzeg  nem  a  nemes  .szemérem  (Fal:  NE  13. 
F;d:Jegyz.  934). 

[Fogtat] 


879 


.MKÍJFOGT  AT— FOGAD 


FOGAD 


880 


meg-fog^t :  [cjiplivo ;  KofaiiKOii  nelimenj.  Mint  foRtatliaf- 
tyak  iiii'ií  azt  kin  t'BJeii  inarasztottalt  V  iiuomodu  potorit  deli- 
iieri  in  seiitentia  taiiitall  convictiis  (Ver:  Verb.  341). 

megfogtatás  :  (i^iptivatlo ;  gefan(;eniialime].  Az  király  Dym- 
niisnak  moK  fuiítatiLsara  katonákat  kiildvi'n :  rex,  ad  coniprelien- 
diMidiini  Diinimni  iiiissis  satellitibus  (Forró:  Curt.  323). 

Fogtatás :  captivatio  Ver;  Verb.  Szót.  ■! 

Pogtató:  captivator  Ver:  \'erb.  Szót.  4. 

Fogva,  fogván:  1)  apprelien.sive  MA.  (inittelst).  Valakit  ba- 
jánál foíjva  le-liúziii  valalioim.in :  *d(irii>cre  aliciueni  eapillo  de  ali- 
1)110  IciL'o;  val:ikit  orráiiál-fugva  hordozni:  *dii<'tare  aüipioni  frnstra 
IT'BI.  Hajánál  fogua  voiman  (DebrC.  11).  Mikoron  kezőn  foKva 
vinnélek  (DebrC.  10).  LatJUi  edeent  le  zjillany,  oly  niynt  egy 
leellabot  neg  zeglionol  foghwan  boczcitananak  ala:  conspexit 
va.s  nt  linteum  niagnuni,  qnatuor  extremús  devinctuni  (JordC.  74 1). 
Kezén  fügiián  fitet:  npreliendons  dextorain  ojiis  (Kár:  Bibi. 
1.483).  Kézen-fogva  vigyenek  a  vacsorára  (Mad :  Evang.  467) 
Láboknál  fogva  akasztották-fol  (Megy:SzüV.  113).  2)  a,  ab 
nsiiiie  MA.  von  Pl'B.  a)  [térre  vonatkozva).  Mennec  neg  zelitől 
fogn.-ni :  a  (piatuor  venti.s  (MiineliC.  :")9).  Az  folo  viztol  fogvan 
mind  főid  zilenek  vigeig  a  ílnmine  a-ípie  ad  terminos  orbLs 
terraruni  (DSbrC.  13.5).  Talpattwl  fogva  teteedyglen  (I'ozsC.  5). 
Eg^ic  tengertói  foguan  az  niasic  tengorig  vagion  (Knlc.s:  Ev;ing. 
10).  Tététel  foguan  talpig  (Frank:  Ha-sznK.  3<)).  Sin  pusztjtjától 
fogván  mind  az  Rebobig  (MA:  Bibi.  1.131).  b)  Nagytól  fogna 
mind  kysdedik  (VirgC.  56).  Sziimlállyátoc  meg  az  Israel  fiait 
bvisz  e-sztondos  fiútól  foguan  ás  fellyeb  (Kár:  Bibi.  1.116).  C) 
(idóre  vonatkozva],  a)  Wylag  kezdetuitnl  fiigna  rolitone  ez  nem 
levt  wala  (KönigsbTör ).  Abraclianitol  foguan  DanidiglaníMiindiC. 
lő).  G'ormoksegemtfll  foguan  ez  oraiglan  (VitkC.  25).  Estliwe- 
tíl  fogwa:  a  vespere  (JordC.  109).  J;uio.snak  ydeyt\vl  foglnva 
niastanig :  a  diebus  Joanni.s  ns(|ue  uune  (386).  Vfl'ywsagyninak 
n;ipytwl  fogívan  ez  orayglan  (CzocliC.  35).  Ez  uap.sagtol  fogwa 
(LányiC.  112)  Mind  ilinsagalnl  fogua  i.'sniertem  (Born:  Evang. 
in.5).  Ijeuitől  fogna  Moses  niegied  nemzet  vala  (Szék:  Krón. 
17).  Reggeltill  fogva  o.stig  (Mik:TLev.  49).  IljiVságiniknak  z.sen- 
géjétől  fogva  asmorvén  egymást  (Ovad:  FNót.  VII.  P)  Tizenkét 
o-ztendőtíil  fogn.-ni  (MiinchC.  29).  Sok  ydStv'il  fogliwa :  a  multo 
temiwro  (.JordC  733).  Tizeníiolcz  asztendótnl  fogua  (Sylv:  UT'. 
1.10.5)  Az  il  kimenetele  5riV  napoktól  fogván  vagyon  (Zvon:  Post. 
1.388).  Egy  darab  időtiil  fogva  (Tnf:  Zsolt.  599).  f )  Azóltátul 
fogva :  ex  eo  temiwre  MA.  seit  der  zoit  PPB.  Ez  ntátúl  fogván 
(Pethő:  Krón.  36).  S)  Tyzenket  eztendS  wlta  fog\va  weer  kor- 
.sagot  zenwed  wala :  sangvinLs  fluclnm  patiebatnr  duodocim 
aimis  (.lordC.  380).  Harmadnap  wlta  fogwa  vannak  en  velem : 
triduo  [lorsevcrant  mecum  403).  !í)  Miiidone.stiM  fog\'a :  omnino, 
prnrsus  MA.  in  .dlem  und  mit  allém,  giinzlicU  PPB.  Ékességei 
teremtetet  te.ste  ielenee  mendone.stől  fogna  vore.snec  (VitkC.  88). 
Ez  wylagnak  zerelmelh  te  zent  malaztodnak  liywsegewol  myn- 
dőnostwl  Ifogwa  meg  olLsad  (CzocliC.  li'.).  Myndene.slowl  fogliwa 
el  feletkőzöt  vala  az  ew  yo  voltáról  (ÉrdyC.  4).  Myndeiiestwl 
fogliwa  ayaiilom  en  magamat  (ÉrsC.  266).  Ha  Adani  é.s  Eva 
az  fát  mindenestől  fogva  megőttéc  volnais  (MA:  Bibi.  1.4). 

Pogvást:  1)  [ab;  seit].  Az  a|»stolf)k  idejétűl  fogvá.st  (Tllyef; 
HCsTomp.  16).  ItliiLságátiil  fogvást  (Ijiiid:  UjSegit.i  I.  ElSb.  li 
Ennyi  soi'  időtől  fogu.'tst  tiu'tot  az  pajja-otg  (EsztT:  IgAiiy.  151). 
Két  naptól  fogv;lst  levelét  nem  vettem  (Mik  :  TLev.  EIöb.  3-1). 
Már  két  hónaptól  fog%:lst  itt  táborozunk  egé.sz  liáz  népestSl  (100). 
Esztendótill  fogv.ást  (.Mik:MnlN.  32Si.  2)  Mindene.stiíl  fogvást: 
[omninu,  prorsus ;  gaiiz,  volLstiiudig].  Kétségbe  e.svén  inindeuo.stől 
fogvást  a  győzedelemrol  (Hall:  HHi.st.  111.204).  Miiideiie.stől  fog- 
v.ist  néked  hagyom  magamat  (80). 

Fogad:  1)  suscipio,  recipio  MA.  [oxcipio;  empfangen,  auf- 
nelimenj.    Mellém  fogadom:  iLseLsco  C  Frinen  fogadui  nílakit: 


*elegaiiter  aliquem  aeeipere ;  örömest   fogadja  a   maga  feleit ; 
■'hospitalis  in  .snos;  házához   szállásra  fogadni:   *cxcipere   hoB- 
pitio   PPl.   Fogaduan  őtet  koronackal  e.s  diceroteckel   (BécáC. 
14).    Kie   keserteteket   nem    fogattanae  vniac  felelmében :  qui 
tentatione.s   non   siiscepernnt   cum   tiniore    dei  (28).    Ki   f')gad 
tötöket,   engemet  fogad   (MiinehC.  32).  Engemeth   fogada  the 
yogod :    me   snsc^pit   dextera    tua   (Fe.stC.   30).    Fogadwan    az 
megh  zabadwla-stli :    acceptata    liberatione  (JordC.   823).   Hogy 
meg    thőkeeleneeye    gyarló    testet    reaya    fogadni    (Krlszliis) 
(CzechC   8).  Timoteo.st    hazába    fogada   (DebrC.  89).  Mariának 
kepeet  fogadak,  veneek  nagy   aytatassaggal   (DomC.    100).  Az 
ev   zalla.sara  fogagya   vala  az   frátereket  (171).  Níigy  eremest 
fogad.ui  hSletők  ez  nemes  ydwőzletflt  (ílrdyC  23).  Tratősseeggel 
fogadnaak(509).Az  myndenható  y.sten . . .  kegyelmesseeggel  liozya 
fogadva  (ÉrsC.  12).  Fogagya  lelkemetli  5  bozyaya  (302).  Hogy 
az  zenth  kenete.st  e.s  ayttatos.sagal  rea  fogagya  (271).  Oh  mely 
ygen   wygh    wala   Marya   Ersebeth  .  .    latogaÜia.sarol,   mjiiek 
wtaniiji  fogada  y.stennek  ygeyetli  (321).  Te  ke«lyg   wram  wagy 
engemeth  liozyad  fogadó :  suseeptor  meus  es  (KulcsC.  4).  Fo- 
gadónk isten  the  yrgalinas.sagodat :  snscepimu.s  dens  mLserieor- 
diani    tnam   (116).   Térdet   liaita  ;iz  chiazar  eleot  es  kő.szene; 
monda  az  cliiazar :   isten  neked  iot  ne  ágion ;   monda  az  mes- 
ter: azt  hizem  vala,  hogi  az  en  keozóuethemet   iobbaii  fogad- 
nád  (Pont.    52).    Atyai    keduemben    íigyedet  fogatt-mi  (Zrínyi: 
ASyr.   49).   Vallyon  sült   paraszt,   vagy  eszefordúlt  nevet  nem 
vlsolnee,  a  ki  tsínyos.sali'  köntösébe  nem  flitöznék,  mikor  királ- 
lyal fogadgyay  (Pázm:  Prétl  84).  A  tieid  örvendezve  fogadnak 
téged   (Com:  Jíui.    115).    Mely  jo   akarattal  fogatta  Lsti-n  Mag- 
dolnát (llly:  Préd.    1.93).    8)   (coneipio    in   utero ;    empfangen, 
.schwanger  werden].  Fogattatnee  melicben:    in  ntero  concipere- 
tur  íMiinc:liC.  111).  Fogadwan  zent  lelekthwl:  habeas  de  spiritu 
sancto  (JordC.  357).   Vme  zyz   nielieben    fogad:   eece  virgo  in 
utero  habebit  (358).  Zyz  anyatwl  atyana.al  kyl  fogattatott  (ÉrdyC. 
454b).  Mel  napon  fogattam  te  felsogődet  zwzen  [MárLa  moiigya 
Jézusnak]  (WaszpC.    39).   Semmynemw    azzoiiyallat   nem    vala 
melto   evtet   illetny,    sem   fogaduy,   sem   vyseiny,   es  nekevnk 
zviny  iduessegevnkro  (CornC.  90).  Fogada  alnoksagotli  ees  zyle 
kegyetlen.segeth :  tonc«pit  dolorem  et  peperit  iniquitatem  i  KnlcsC. 
11).   Yme  fogatatam   kegyotleasegbe  es  bynok  miatta  fogadott 
engemet  az  anyám  (123).  Atkozot  volt  meli  nap  engem  fogada 
(anyám,  CsomaC  25).  Az  Rebeka  nemV  azzonynllatb  az  ew  egy 
Lsaak  iiemV  vratul,   my   atyanktul    magot  logadot  vala  (Komj: 
SzlVU.  77).    Fiat  fogadott:  oiniccpit  tílium  (Helt:  LT.  04).  Fáj- 
dalmatfogadott: concepit  dolorem  (llly:  Préd.  n.G2i.  S)  (eonduco; 
dingen].  Hadat  fogadni :   *exercitum  cogere,  seribere  PPl.  Ka- 
tonákat fogadni:  soldalon  werben  Adámi:Spr.  193.  Myveseket 
fogaduy:    oondueere    operarios   (JordC.    415).  Az    dolog,    kyre 
fogattam   h&ket :   opus,  ad  qucKi  eo.s  advoi'avi  (751).  Kezdenek 
liamos    tanokat    reaia   fogadnia    (WeszpC.    76).    Hamis    avagy 
reá  fogadót  tanút  ne  állassanak  (\'er:  Verh.   Szót  24).  Szokások 
volt  a  régieknek,  hogy  a  fogadót  szolgákat  gyermekeknek  lu'iiák 
(Mad:  Evang.    130).    Látom,  megbolondultam:  egér  UHKira  elo- 
fánlra  hadat   fogadtjun   ^Tllaly:  Adal.   1.38).  4)  (sequor,  obtenK 
jiéro;  befolgenj.  Szót  fogadok:  obtemjiero,  morigeror   C.  Vala- 
kinek szavát  fog:idni :  inorom  *gerere  aliiaii  PPl.  Feddttsct  nem 
fogagyak   (ÉrsC.    220).   Bezeeduth    nem  fogattad  (277  k  Fugaad 
thanaezomat(4ü6).  Ha  en  zomath  fogagyatok  (186).  Fogagyad  azev 
intését  (ComC.  4).  Ez  zent  atiaiiak  nioiidas;it  es  intését  wnvmest 
fogagyak  (VirgC.  52).  Fogadnák  mindenben  ■'  ivaraiusolását  (Tin. 
275).  Abram  szanat  fogada  Sarainae :  cunKine  ille  a<\iniesceret 
depreeanti  (Helt:  Bibi.  I.G).  Királyodnak  tartozol  .szavát  fogadni 
(C.siiziCseh:  Rlom.  225).  Ha  ji'>t  mondok  i.s  nem  igen  fogadják 
némelyek  (RákGy:  Lev.  140).  Nem  kivim  egyebet  tfilliliik  lianeui 
hogy  szeressük  és  szavát  fogadgynk  (Fal:  NE  38).  5)  proniitto, 
l>ac'ls»'or   M.-\.    verheissen,   verspret'hen,   einen    vertrag  mai-heii 
l'PB.  Kötés  alatt  fogadom,   Ígérem:    ínstíimlor  PPl.  Az  eiíisl.'.t, 
mellet   fogai':   qnod    tn   pollíceris  (BéesiC.  50).  Esénel  fogada: 


881 


BE  IT»GAI1— FÖI,tX)GAD 


FÖLFOGADÁS— FOGADÁS 


882 


ciim  juriimouto  i>i)llicjhis  est  (MüncliC.  40\  Fogartaiiak  liw- 
iieky  hariuyiicz  peiizth  :  constihierunt  ei  trijíinta  argeiitoos 
(JordC  439.  605).  Fogadanak  noky  [leiizt  (WiiiUlC.  111).  Pa- 
radi<^omot  neki  fbgadam  es  neki  igerem  tXagj'.'i'/.C.  88).  Ewtweu 
doctort  e\v  liozatot  es  nekyk  sokat  fugadutt,  liogy  czak  téged 
meg  gyeHTinenek  (ÉraC.  481).  6)  devoveo,  spondoo  C.  geloben 
PPB.  Fogadek  neked  engedelmességet  (EluC.  12.  71).  Petlior 
oktalmi  fogada  lialalara,  hogli  ueui  tagaggya  niegli  (WinklC. 
170).  Hyt  zerent  fogattji  (ÉrsC.  3.")ij).  Zyzasseget  fogadót  wr 
istennek  (ÉrdyC.  35tU)).  EughedeIm&s.seegRt  fogadnának  (.íSUb). 
Az  niy  mestereiik  kinek  euiuigeliomat  fogatuk  tartani  (VirgC. 
48).  Amit  eg>"masnak  fogatunk,  telye-sihwk  (5(!).  Engedelmessé- 
get fogadót  (93).  Valamit  fogaeli,  meg  allod  (Mel :  SzJán.  383) 
Hitet  fogadgyi'mk,  és  a  fogadtatt  meg-tartsuk  (Mad:  Evang. 
376).  7)  (pignore  contendo;  wetten).  Száz  forintba  mernék  fo- 
gadni ;  idi  getrauete  mir  um  hundert  gulden  zu  wotteji  Adámi : 
Spr.  193. 

[Szólások].  Valaki  S  neki  kőzón  vala,  &  az  kőzőnetert  felel 
vala:  vr  isten  fogadia  (DebrC.  273).  Kegelmed  az  mjib 
hydon  fogad,  fewldenys  meg  tellesetty  (LevT.  L48).  Az  mit 
Ionon  fogad,  gyalog  meg  nem  állya:  claudicat  incas-su, 
petlibusque  vacillál  utrisque  (Decsi:  Adag.  223.  MA).  A  mit 
lovon  fogadtunk,  gyalog  nem  állisunk,  az  ország  lakosinak 
meg  nem  hallgatásmik  (Thaly:  Adal.  1141).  Mikor  valaki  az 
\vrnac  kiualtképen  való  fogadást  fogadand,  tudni  illic, 
életét,  e  legyen  bech&ie :  homo,  qui  votimi  fecerit,  et  spopou- 
derit  deo  animam  suam,  sub  aestimatione  dabit  pretium  (Helt: 
Bibi.  L  MMm3).  Fogadásokat  fogadgy :  vota  vove  (Com :  Jan. 
276).  Fiammá  fogadom:  adopto  C.  nehme  an  tur  meinen 
sohn  Adámi :  Spr.  193.  Király  téged  fiává  fogadott  (Pázm :  Préd. 
1094). 

[Közmondások)  Jámbor  fogad  fogadást,  agheb  állya  meg 
(Decsi:  Adag.  91). 

be-fogad :  excipio,  recepto,  coopto,  admitto  C.  snscipio  MA. 
[aufnehmen,  aimehmenj.  Gyermek  szfllé.sért  befogadott  asszony : 
matri-x  C.  Be  fogadtatoc  engemet :  collegistis  nie  (MünchC.  62). 
Es  vala  ky  be  nem  fogadand  tyteket,  razyatok  le:  qui  cunque 
non  recepit  vos,  excutite  (JordC.  382).  Ky  be  fogadand  egi 
ellyen  kj-sdedet :  qui  susceperit  unum  parvulum  (409).  Eeúney 
en-tet  bee  nem  fogadaak  ■  sui  eum  non  receperunt  (ÉrsC.  1). 
Ynteesymet  bel  fogadny  (ÉrdyC.  575).  Hazahoz  be  fogadi.aa 
(644).  Nem  volnátok  ara  meltok  hogy  titeket  az  fwld  es  be- 
fogadna es  meg  tartana  (\'irgC.  47).  Vton  jaro  valek  es  enge- 
met hazatokba  be  fogadatok  (117).  Sigmond  fel  méné  Clieh 
országba,  és  nagy  pompánál  és  tiszteségge!  be  fogadac  fitet 
(Helt:  Krón.  76b).  Ez  az  istenes  lelek,  soha  flressen  nem  me. 
gyen  be,  a  hova  szallóvul  be  fogadtatik  (Lép:  PTük.  L183). 
Istennek  háza,  és  az  isten  igéjének  be  fogadó  helye  az  ecclesia 
(Mad;  Evang.  737). 

befogadás :  receptio  C.  sasceptio  MA.  aufnahnie,  belier- 
bergung  PPB. 

befogadatlan :  insu.sc«ptas  C  MA.  nicht  aufgenommen 
PPB. 

befogadó :  receptor  C.  Gazdálkodó,  örüm&st  bé-fogadó ; 
hospitál  is  PPI. 

el-fogad :  1 )  su.scipio  C.  recipio,  percipio  Sí.  [aimehmen, 
empfangeuj.  Tlialaiitau  azt  elfogadnak  a  hatalmas  Istenek 
(ÉrsC.  UH),  a)  [eonduco ;  dingen].  Senky  nem  fogadót  el  minket : 
nemo  nos  condmíit  (ÉrdyC.  130i. 

elfogadás :  susceptio  C. 

föl-fogad :  1)  snscipio,  recipio  MA.  auf  .sicli  nehmen  PPB. 
A  dolognak  végbe-vitelét  fel-fogadui :  suscipere  *executionem 
uegotii  PPI.  Oly  zoka.sth  hyrdethnek  niyuekínk,  kyt  nem  yllyk 

M.    NTELVTÖUT.    SZÓTÁR. 


mynok\^iik  fel-fogadnunk :  ritus,  quos  non  licet  nobis  reciiiere 
(JordC.  764).  Nem  egyebek  yegySztetnek  azeert  ez  egyhazbeely 
kwlabakon,  hanem  egyhazy  foyedelmek,  kyk  byrodaloniiiak 
zorgalmntos.s;igath  fel  fogagyak,  mykeppen  az  kw  ozlojKik  bor- 
dozyak  reaok  wettóth  therliet  (Ér.sC.  227).  Fel  fogadiic  -.a 
p.apoc  az  ;u-anyat  (Kár:  Bibi.  I.4.Í2).  Fogad  fül  igyemet,  uram, 
ez  kegyetlen  nemzetség  ellen  (MA:  Bibi.  V.21).  3)  paclscor, 
depaciscor  C.  fide  juboo ;  stipulor,  promitto,  voveo ;  verbeis.son, 
geloben  I'PIS.  Viszontag  felfogadom :  rejitipulor,  repromittu  C. 
Attyanak  ezeket  feel  fogada  íDebrC.  501).  Fel  fogadak,  bog 
orők  tyztassagoth  tartanának  (KazC.  71).  Ew  neky  zolgahvan 
az  tyzta  zeplíteleaseegben  mynt  ymaran  ffel  fogattatok  (ÉrdyC. 
41b).  Az  yo  zandekot,  kyt  az  wr  istennek  ft'eel  fogadót  (581b). 
Filenek  es  feienek  intésénél  fel  fogada  (VirgC.  57).  Kyk  az 
zegended  cristnst  kwuetny  fel  fogatak  (1241  Fel  fogadta  hogy 
haza-ssag  nelUfil  való  tiszta  eletet  uLsel  (Tel:  Evang.  1.240). 
Igaziin  mongya-meg  vétkét;  és  fogadgya-fel,  hogy  többé  a-félét 
nem  tsolekszik  (Pázm:  Préd.  181).  3)  pignore  certo  PP.  [wettenj. 
Fel  fogadom  velled  egy  hordo-borban,  nagj'  kárt  vallaz  vtod- 
baii  (FortSzer.  H2b).  Fogadjuk  fel,  hogy  kéd  azt  nem  tudja 
(Mik:TLev.  132).  Fel-mernék  fogadni  tiz  araimyal  egybe;  se 
iimen  se  tul  az  oceannm-tengereu  bótsúletes  áros  embert  nem 
talál  (Fal:  NE.  17). 

fölfogadás  :  sasceptio,  receptio,  pactum,  stipulatio,  votum 
MA.  aufnahme,  das  aufsichnehmen,  verpfhchtuug,  angelöbnis, 
geliibde  PPB. 

fölfogadatlan :  iususceptus  PPI. 

fölfogadó :  conductor ;  der  etwas  dinget,  pSchter,  miet- 
manu  PPB.  A  ki  a  fel  fogadónac  (stipulanti)  fogadást  tStt,  meg- 
kStelezte  magát  (Com:  JaiL  190). 

még-fogad  :  1)  [accipio ;  annehmen].  Megh  fogadak  az  hw 

bezeedeet:  accepenmt  sennonem  ejus  (JordC.  713).  Mynden 
kegyessegghel  fogaggyatok  megh  tjniektek  ky  yelentet  ygheet: 
cum  lenitate  excipere  insititium  ilhim  sermonem  (833).  Meg 
fogagyatok  Snekyk  thwdomanyokath  (Ér.sC.  239).  A  my  tanw.sagot 
adnak,  alázatossággal  meg  fogadny  es  tartany  (ÉrdyC.  393b). 
Meg  fogadaa  tanachaat  (544).  Az  8  attyaliai  meg  fogadac  be- 
szedet :  acquievermit  fratres  sermonibus  illius  (Helt :  Bibi.  I. 
S3).  Fogadgjuc  meg  a  bfilchnek  tanáchát  (Tel: Evang.  II.118O). 
Az  ki  meg  fogadgya  az  dorgálást,  tiszteltetic :  qui  acquiescit 
ai'guenti,  gIorific;ibitur  (K;u':  Bibi.  1.610).  2)  eonduco  MA.  mieten 
PPB.  [dingen].  Lsmét  megfogadom:  reconduco  C.  Senki  m&i- 
ket  meg  nem  fogadót  (MünchC.  50).  Borben  megfogad  (Fél: 
Bibi.  33).  Az  kílmivest  megfogattuk,  foglaló  pénzt  attunk  neki 
1  ft.  (MonTME.  1149).  S)  [promitto,  spoudeo,  voveo;  augelo- 
ben,  ein  geliibde  tun].  Az  megfogadot  euangelyomy  zegen.seg 
(DomC.  262).  Meg  fogada  Adiuu  bogi  Enat  nem  akarnaia  meg 
esmeerni  (DebrC.  149).  Mykenth  megh  fogatta  wr  isten  (ÉrsC. 
562.  ÉrdyC.  531). 

[Szólások].  Aggiou  isten  io  napot  kegielmes  wam.  Lsten  meg 
fogadgia  io  Balassa  vram,  kegielmednec  (ComBal.  21). 

Fogadás:  1)  receptum  C.  [annahme].  Kevze\netnek  foga- 
dásáért felel  vala  (CornC.  54).  2)  Méhben  való  fogadis:  cou- 
ceptio  C.  empfangnis  im  mutterleibe  PPB.  A  magzatnak  fi  zent 
méhében  való  fogadasah  (DebrC.  219).  Méhedben  való  fogadá- 
sod: conceptas  tuas  (MA:  Bibi.  1.4.  ACsere:  Euc.  151).  L;itni 
való  dolog,  a  terelibe  eső  asz.szonyi  állatoknac  méhekben  fogadá- 
sokkor bolyongó  elmélkedésec  mit  hozzanac  a  magzatoknac 
(Meg}':  3 Jaj,  11.61).  3)  [conductio;  das  dhigen,  mieten].  Sok 
munkásnak  fogadása:  condueta  multitudo  PPI.  (*conduco).  Az 
zallas  fogadást  el  ne  feleggyoetek  (ÉrAyC.  441).  4)  pactio, 
repromissio  C.  stipulatio,  votimi,  sponsio,  pactum,  promis.sio, 
promissiim  MA.  verheisstmg,  zasage,  angelöbnis,  verptlicbtung 
PPB.  Fogadásból-való :  votivus  MA    Nem  bizhatni  fogadásához : 

56 


883 


FIÚIFOOADÍS— l'OtlADAT 


FOGADATLAN— VENÜÍXJ-FOG  A  DÓ 


*Hiixiiiu  fideni  habét  PPl.  Magát  kewteleze  erenss  fogadasual : 
Vüto  (ElirC.  71.  BécsiC.  46).  Hw  fogada-sanak  okaert  ha^a 
adny:  propter  juranieutimi  JH.s.sit  dari  (JordC.  398).  Hogy  az  eii 
profeitóiomat,  az  eii  fogad;usomat,  liytemot  zvuombevl,  lolkeiubevl 
vr  istennek  meg  zontelteni  (Xlai-gL.  'M).  Leimének  az  ev  foga- 
dásokból niegoldoztak,  rea  ne  tartoznának  (DomC.  101).  Mel 
tyvvnak  adaíji  wtlian  niagokath  tbyztha  elotlire  fogadas.sal  er5.s- 
seytek  (PeerC.  1—2).  Ilaniys,s  ygyeeret  avvagy  fogadius  (ÉrdyC. 
525b).  Zyze.s.seeghnuk  fogadasji  (618bl.  L\Ub  rygy  zont  atyáknak 
fogadasynak  meg  er A's.seytys.syre  (Konij :  SzPál.  IW).  Akar  foga- 
da.sbol,  s'  akar  8z;il);id  akaratból  való  áldozat  legyen  (Helt: 
Bibi.  I.  AAa3).  Minden,  valamit  Ibgadasljol  adnac  az  Izrael 
tiai,  tiod  legyen:  onnio  ipiod  o.\  voto  reddiderint  lilii  Israel, 
tunm  érit  iZZz2).  Tévelygést  ne  tanttbitsson,  niintliog>'  az  isten- 
nek fogadilsa-.«zerént  neuiis  taníthat  (Pázm:  Kai.  i)58).  Azt 
forgattya,  hogy  a  pApa  Isten  parancsolattya-ellen  szabadittya- 
fel  az  istennek  tett  fogadást  (Pázni:  LntliV.  231).  Az  atya  fel- 
bontya  leáiiyánac  fogadiWtt  (MA:  Bibi.  I.llStj.  Fogadisa  kivfti 
megluiza-sodik;  fogadása  Uivfil  avagy  fogadása  ellen?  (Sámb: 
3Fel.  «79— 680). 

[Szólások].  Székely  fogadás:  Phoenicum  pacta  (Decsi: 
Adag.  213.  Kisv:  Adag.  108).  Ha  az  svekusok  ezután  is  így 
fognának  megfelelni  f o  g  a  d  á  s  o  k  n  a  k,  én  nem  tudom, 
mi  ha-sznát  venném  (ItókGy :  Lev.  269).  F  o  g  a  d  a  s a  t  fi  ngli  a  1- 
hassa  (CsomaC.  8).  Nom  fogad  ollyan  fogadást,  ho^  kyt  meg 
nem  alhat  (RMNy.  11.138).  Neheztoléssel  állód  meg  fogadásodat 
(MA :  Tan.  1 283).  Fogadását  b  é-t  ö  1 1  e  n  i :  *eomplere  promLs.sum 
PPl.  Fogadást  fogad:  paelscor  C  voveo  MA.  gelobon,  verspre- 
chen,  ein  golübde  tnn  PPB.  Szent  Marton  pöspeknec  is  igen 
esedezic  es  nagy  nagy  fogadássokat  fogada  njki  (Helt :  Krón. 
28b).  Fogadást  fogad:  votiun  vovet  (MA:  Bibi  I.M9).  Az  en 
fogadásomnak  meg  zegese  (VirgC.  2).  Jádzodnai:  fogadá- 
soknak megszegésével  (l'el:  Evang  470).  Taneyt  fogada.sokat 
meg  tartani  (VVeszpC.  118).  Een  fogadasomath  meg 
telyeseytem:  vota  mea  reddam  (KulcsC.  42).  Fogadásomat 
m  0  g  t  fl  r  t  e  m  (VitkC.  26).  Hafogadasttend:si  votum  vo- 
verit  (BécsiC.  113).  Mykoron  ez  gyerm<>knok  zvloy  fogadás 
teuen  hoznayak  evtet  zent  Margyt  ázzon  kopor.soyahoz  (MargL. 
173).  Fogadást  togy  arol,  hogi  semiuemw  lelkest  meg  nem 
bantaz  (VirgC.  55). 

|Kíizmondá.sok].  Jámbor  fogad  fogadást,  s  ag  eb  a  ki  meg  állya 
(Czegl:  BDorg.  81). 

fiúi-fogadás,  flúvá-fogadás.  l'iui  fogadás:  adoptio  Ver: 
Veri).  1.  13.  Fiuá  fogailás  (Sylv :  UT.  11.13).  Az  tini  fogadásnak 
lolke:  .spiritus  adoptionis  liliorum  (Fél:  Bibi.  n.l3).  Az  leieknek 
első  sengoit  biruan  magimkban  uiSgAnk,  varuan  az  fiusagra 
valü  fogadást  (Fél :  Tan.  291).  Atyalini  fogadás  (fraternalLs 
adoptio)  ez,  mikor  valaki  lattya  hogy  vér  szerint  való  orökSsi 
nincsenek,  mas  idegent  eugedelumból,  attyafiava  fogad,  es  jo- 
.szágában  bé  bocsát  (Ver:  Verb.  127). 

szó-fogadás :  oUsetiuiiim,  obse<|uela  C.  morigeratio,  oboe- 
dicintia,  obsequentia,  obteniperatio  MA.  díLS  willfahren,  gehorsam 
PPB.  Enghedelmes  zoo  fogadás  (ErdyC  77).  A  kényszeríttetett 
.szüfogad;'Lsoc  veszedelmeséé  (Com:.Jaii.  142;. 

vendég-fogadás :  (hospitium ;  gastfreundschatY).  VehottySk 
yo  vendeeg  fogadjLsnak  poldayaat  (ÉrdyC.  441).  Vendig  fogadás: 
hüspitalítas  (Sylv:  UT.  U.111). 

Fogadásos  :  [votivns ;  eiuem  gelUbde  entsprechend,  ange- 
lobt].  Fogadásos  nStoleiiség  (Póa:  Igazs.  568). 

Fogadat:  1)  (captura;  fang).  Vessetoc  meg  tí\  halotowit 
a  fogadatra:  la.\ate  rutia  vestra  in  oaptnram  (MilncliC.  117). 
2)  [votum ;  geUlbdo).  Tonekad  illik  diczoret  isten  syonban,  eis 
teneked  megadatik  fogadat  ierusidembon :  tibí  rcHldehír  votum 
ín  Jeru.salem  (AporC.  10). 


Fogadatlan:  1)  [inoboediens ;  uufolgsamj.  Fogadatlan, 
aiia^  uizz.'dkodo  tiok:  filii  coutumaces  (Ozor:  Christ  392).  S) 
[non  rogatux,  invocatus ;  ungerufen,  uuorbeteuj.  Tudom,  mire 
értsem,  fogadatlan  jó  lelki  gondviselőm!  (Fal:  NE.  83). 

szó-fogadatlan :  immorigerus,  inoljoediens  MA.  ungehorsam, 
unachtsam  PPB.  Zoo  fogadatlan  leaii  (SándC.  30).  Soha  nyn- 
clien  beke.s.seegek  az  zo  fogadatlan  byneseknek  (ÉrdyC.  341b. 
647).  Azok  legsiketebbek,  és  szíJ  fogadatlambak,  kikhez  kfll- 
dötto  kUvotit  (Pázm:  Préd.  116).  Mivel  szó-fogadatlanok  vattok, 
nem  pásztorkodom  továb'  veletek  (608). 

BZÓfogadatlankod-ik  :  [inoboediens  sum ;  ungehorsam 
.sein].  Szó-fogadatlankodváu  valamely  böcstelenséggel  nem  illet- 
tedé?  (Bíró:  Ángy.  296). 

Bzófogadatlanság :  ínoboedíentia  MA.  der  migeliorsam 
PPB.  Tyteketh  meg  wereentnek  ty  zofogadallausaghtokrol  (ÉrsC. 
229).  Az  alaczou  és  fellyűl  teres  fTÍ  szó  fogadatlanságnac,  és 
feslotségncc  iele  (CLs.  N3).  Saul  o.s  Phíu-ao  6  magok  kerestek 
magoknak  az  vezíidelraet  az  6  hitetlen  zo  fogadatlaiisagokkal 
(Frank:  lla.sznK.  28).  Írtam  urunknak  í  feUiégének  az  hajdú- 
sjignak  tizetetlenségo  mi;itt  nagy  szó  fogadatlaiiságokról,  az 
tílröknek  is  az  ó  nagy  hitellenségek  miatt  hozzám  való  kétsé- 
ges voltokról  (l'udTár.  1839.  257).  Nem  Lstené,  a  ki  szó-foga- 
datlausággal  isten-ellen  rúgóldoz  (Pázm:  Préd.  79.  Hall:PaizSL 
18.  GKat:Titk.  76). 

Fogadkoz-ik :  (vota  voveo ;  ein  golübde  tuu,  verspreohun- 
gen  tun,  schwöronj.  Menyit  kell  istenhez  foluizkodní,  reménkedui 
6  néki,  fogatkozni  íi  előtte  (Megy:  6Jaj.  III.24).  A  nagy  Mahu- 
melro,  Allára  hittel  fogatkozának  (PjLskó :  ESir.  G). 

Fogadkozás :  [votum ;  gelübde].  Az  Szvegy  életre  nincs 
.semmi  fogadkoz;'isa  (Sámb:  3Fel.  466.  Pó«:Igazs.  11563). 

Fogadó:  1)  [receptor,  susceptor;  anfiiehmerj.  En  erSase- 
gemet  te  hoziad  órizem :  mert  isten  engemet  fogadó  vagy : 
siLsceptor  meus  es  (AjmrC.  4.  5).  Vram,  te  engem  fogadó  vaé 
(DöbrC.  17).  Eii  oltjdmam  es  en  iduíissegemnee  zaiu;i  es  engem 
fogadó  (34).  8)  [siLsceptor;  uuternehmer}  Muuka-fogatló :  sus- 
ceptor C.  S)  Bérbefogadií :  conduetor  C  PP.  pensionarius 
MA.  dlnger,  veidingor,  miotmann  PPB.  Vitézeket  fogadó,  hadi 
komLs.s;irius :  deleclor  PPl.  4)  sponsor  C.  priimissor  MA.  zu- 
sager,  verheisser  PPB.  5)  xenogogiLS ;  schenk,  ga.stwirt  PPB. 
6)  caupona  Kr.  [giLsthausj.  Tántzra  jártak  hol  egj,  hol  más 
fogadóba  (Gvad:  KP.  71). 

mag-fogadó,  magzat-fogadó  :  [concipieiw ;  empfangend]. 
Matul  fogva  mag  fogadó  lesz :  concípies  (TelC.  28).  Magzat  fo- 
gadó méh  (Meh.Iób.  73). 

szállás-fogadó:  1)  [hospitalis;  gastfreundlich].  Leitek 
e{^ma.snak  zallas  fogadok  morga.snal  kfl  iDiibrC.  337.  Komj: 
Szl'ál.  91).  2)  stabularius  C  [wirt].  Az  zallas  fogadó  korcho- 
marosnak  vala  egy  hayadon  leiuiya  (Érdj^C.  339).  Az  zallas 
fogadó  embernek  ew  leánya  rt'yrtfyw  magzatot  zylt  (339bi.  S) 
[contubernium,  devei'sorium]  stathmus  C.  [gastliausj.  Az  barátok 
clastroma  nem  egyéb,  hanem  hítótlen  es  erkfilcstelen  eg^liazi 
rendeknek  szállás  fogadója:  mona.storium  moiuichorum  est 
contubernium  clericorum  pertidorum  ac  male  moratonim  (Alv: 
Itin.  321).  [Vö.  Bzállásfogadó-ház| 

szó-fogadó  :  obse<|uilí.i,  obse<piiosui),  morigerus  C.  oboedieiis 
MA.  olise<|uons ;  gohorsam  Com:  VesL  138.  Szo  fogadó  leszek 
(TlionrC.  172.  Helt:  Bibi.  L  h2>.  Szófogadó,  eiigeilS :  .seniei 
(MA:  Bibi.  Magy.  4Il 

szófogadóság:  [oboedientia;  geliorsam,  folgsamkeitj.  ()IA : 
Scult.  1U41. 

vendég-fogadó:  1)  [hospitalis;  gastfromidlichj.  Égjelek 
az   nvistoknak    vendig    fogadoia    legén :    hospitales   estote   alii 


885 


VENni!:GFO(anT\*^MK(i-K(H;ANlK 


I'OGANAS-FOGAXÓSsAG 


886 


prea  alüvi  ií>ylv:  IT.  n.l22\  Vendig  fngatM  aszszoni  állat: 
ineretrix  (Kár:  Bibi.  1.194).  Az  vendégfogadó  Rahab:  R;ilial> 
meretrix  (MA :  Bibi.  1.198).  8)  caiipo  Ver.  pandocheus,  hospes 
piiblicus  MA.  ga^wirt  PPB.  \'eiidég-fogadó  gazda:  diversitor 
l'PI.  Az  wendeg  fogadó  Mjkala-siiaU  [így]  attam  bnzat  (IjO\-T. 
1.311).  A  mit  vTxmk  monda  amaz  vendég-fogadónak:  qnodcun- 
que  sui>ererogaveri.s  reddam  til)i  (Pázni:  Kai.  482).  Szakáeliy 
aiiagi  vendégh  fogadó,  a  ki  kelletlen  vérét  %'e.szi  egi  kapiiannak 
(}5ala.<sa:  Camp.  66).  Az  vendég  fogadó  és  az  csapiárok,  az 
kik  \izet  elegyitnek  az  bor  kSziben  (MosésK.  10).  DereUasint 
fizet  a  vendégfogadóval,  de  mind  az  én  erszényemre  (Betlil : 
Élet,  11.120).  S)  [deversorium  ;  gastliau."].  Szálláson  élek,  vendég- 
fogadóban lakom:  diversor;  szállás,  vendégfogadó  liely:  hos- 
pitinm  PPl.  Vagyone  atyadnac  vendég  fogadó  helye  ?  Felele 
az  lean :  liaziuiknal  vagyon  soc  polua,  soc  széna,  ot  az  tenek- 
nec  leszen  nagy  io  szállása  (Hofgr.  29).  E  viliig  az  embernek 
nem  hazája,  hanem  csak  vendég  fogadó  szállása  (SBalog:  TemK. 
104).  Múlatomán  SrSmest  a  vendég-fogadókban  (Hall:  HHLst 
ILI  16).  [Vö.  vendégfogadó-ház] 

[Közmoudá.sok].  Vendég  fogadóban  mások  példáját  kövesd 
(Kis\':  Adag.  100).  Vendég  fogadóban,  vagy  pedig  templomban, 
ha  mások  fizetnek,  avagy  énekekiek,  neked  is  kell  követned 
(479). 

vendégfogadós :  diversitor,  oaupo  Kr.  «irt  líirBesz.  65. 
Egy  pap  ült  a  kocsimba,  de  megint  kiszállott,  annak  kell  lenni ; 
a  fiu^  vendégfogadósué  lálti  és  bizonyo.san  annak  tartja.  Men- 
tést mentek,  a  vendégfogadósoktól  azt  tndták  meg,  hogy  elér- 
kezett ugyan,  de  el  is  ment  Salsig  felé  (FahTÉ.  730). 

vendég^ogadóskod-ik :  exerceo  *stabulum  PPBl.  (gast- 
wirt  sein]. 

Fogadott:  1)  optívns  C.  2)  eonductus,  a.ssumptns  Kr.  [ge- 
dungen].  Bérbe  fogadott :  eonductitius  C.  Fogadott,  béres  éne- 
keczkék:  empta  et  mercenaria  cantilena  (Hly:  Préd.  11.538). 

Fogadottság:  adoptio  Kr.  Fiacká  való  fogadotsag  (Zvon: 
Post.  MlOi. 

[Fogadság] 

flúi-fogadság :  [adoptio].  Az  fiúi  fogadsagnac  lelket  el 
veszflc  iBonr.  Préd.  218).  Fiuvá  fogadság   (Megy:  6Jaj.   IU.17). 

(Fogadtatás] 

fliivá-fogadtatás  :  [adoptio].  (Iffleg:  TOszl.  L105). 

Fogan,  fogon :  [concipio ;  empfangen].  Okosság  felót  való, 
hogy  szűz  fiat  fogannyon  (Bom:  Préd.  30).  f\'0.  Fogantat-ik] 

még-fogan :  1)  cu  Az  gonosz  kiuánság,  mikoronn  meg 
fogont  iposteaquam  concepit),  bflnt  fiazik  (Sylv:  UT.  11.114).  2) 
[obse<iuor ;  befolgen].  Ennek  az  szolgájának  valamiket  írt,  meg- 
foganója  leszen  (MonOkm.  \.\  111.256). 

mégfogonó :  qui  pythones  consulit  Ne  leelettesseek  the 
benned  eetethew,  se  kyayto,  se  meg  fogono,  se  ysthen  latho : 
nec  inveniatur  in  te  maleficas,  nec  incantator,  nec  qui  pythones 
consulat,  nec  divinos  (JordC.  239). 

Fogan-ik :  concipior  Kr.  [empfangen  werden].  En  hamos- 
sagogba  fogantam :  in  Iniquitatibus  conceptus  sum  (DöbrC.  108). 
MielSt  i  annanak  mehebe  foganneiek  (278).  Mint  fogantac  egy 
méhben,  nyugosznac  egy  serben  (Balassa:  Ének.  16).  Mikor  én 
anyámnak  méhébe  fogontam  iRim:  Ének.  70). 

meg-foganik :  [concipior]  *capio  radicem  PPl.  [empfangen 
werden,  wurzel  fassen].  Meg-foganik  a  fa :  arbor  *coucipit  ra- 
dices  PPl.  Mig  megfogonik :  quousque  convaluisse  videamus 
(NémGl.  198).  (Az  oltott  ág)  megfogonuan  giftmSIcsSt  terSmt 
(DebrC.  149).  (A  fa)  néha  mondatyk  azywnak,  néha  meg  fo- 
gonthnak   (Érdj-C.   535b).   Nem   fogonik   meg  a  plánta,  mely 


oggyfinnen  mi'u'iíná  gyakorta  vitetik  (Ijitskai:  Lips.  181).  Ültess 
egy  baraczk  fiatalt,  mikor  látod,  hogy  megfogont  .  .  (Radv : 
Csal.  III.53).  EgjTiehány  szfilfi  fát  ülteltem,  meg  is  fogantak 
(Mik:TL6v.  419). 

Foganás :  [conceptio ;  empfiingnis].  Medd\V  erdemle  foga- 
nasnak  ereyth  (JordC.  821.  13).  Mykepiwn  az  foganasban 
semmynemmw  teremteth  allath  nem  mywelkodek  walamyth, 
azonképpen  az  zwlete.sben  sem  zwksegh  segedelme  (ÉrsC.  330). 
X'ylagra  foganasoknak  eleynden  való  eztendeyben  (ÉrdyC.  344). 

Foganat:  I)  conceptio,  conceptus  MA.  empfangnis  im  bei- 
schlaf  PPB.  Crystasnak  foganathtya  (ÉrsC.  323).  Leezeu  kedyg 
fogaiiattya  attyauak  es  leyanyanak  bynebewl  (571).  Ci-istus 
mynd  ew  tekeelletes  foganattyatwl  foghwan  myiiddent  tvvdot 
(ÉrdyC.  58b).  Zyz  Mariának  foganattyanak  ynnepe  (530.  649). 
Zent  fyad  foganatyanak  ydeyen  (PozsC.  46).  2)  efficacia  MA. 
wirkmig,  erfolg  PPB.  Zemeelyeenek  bSchenlely  es  foganattya 
vagyon  az  Lsten  el5t  (ÉrdyC.  648).  Semmi  fogauattia  njucien 
(RMNy.  n.450).  Az  euangeliomnak  fogonattiat  adta  az  isten  az 
liiuekben  (Fél:  Tan.  Elób.  3).  Nints  olly  foganattyok  akaratimk 
ébresztésére  és  életünk  jobbításái-a,  mint  kívántatnék  (Pázni : 
Préd.  77).  Minthogy  a  vasnak  a  vason  nem  volt  foganatja,  jó 
darabig  forgatják  egy  mást  kemény  tsapásokkal  (Fal:  TÉ.  637). 

Foganatján :  inefficax  MA.  das  keine  kraft  oder  \virkung 
hat  PPB.  Imadküzastokis  foganatlan  (Born:  Préd.  562).  Azok 
az  elmének  elvonodási  teszik  a  k5ny5rgést  fogonatlauná  (Komár: 
Imáds.  40). 

Foganatos  :  1)  [acceptus,  acceptabilis ;  annehmbar,  ange- 
nehm].  Hoziatoc  fákat  es  rakiatocmeg  a  hazat  es  foganatos 
lezén  énnekem  (acceptabilis  mihi  érit)  es  megdié8u61tetem  (BécsiC. 
287).  Vruac  foganatos  eztendeie :  aiinus  domini  acceptus  (MünchC. 
115).  Sem  eg  propheta  foganatos  u  hazaiban:  nemo  propheta 
acceptus  est  in  patria  sua  (116).  Foganatos  időben  meghalga- 
talak  téged:  tempore  accepto  exaudivi  te  (DöbrC.  301).  En 
nyayasagom  legyen  tenekSd  kellemetSs  es  foganatos  (CzechC. 
22).  KellemetSsek  auag  tbganatosoc  (NagyszC.  40).  Meely  foga- 
natos (a  szüzesség)  istennek  elette  (ÉrdyC.  119).  Hog  praedi- 
kállam  az  vristennek  foganatos  esztendeit :  ut  praedicem  annum 
domini  acceptum  (SylvillT.  I.  86).  2)  efficax  MA.  kraftig,  gnt 
n-irkend  PPB.  Foganatos  áldozat:  proficiens  (JordC.  81).  Az 
isten  igeié  sem  minden  kezébe  es  keze  altal  foganatos  (Mel : 
Sám.  378).  Szavok  foganatos  vót  (Monlrók.  II1131).  Az  hitnel- 
kfil  az  Christus  halála  nem  lehet  senkiben  fogonatos  es  idu5s- 
seges  (Fél :  Tan.  270).  Foganatos  kSnySrgés :  Achilleum  votum 
(Decsi:  Adag.  242).  Foganatosb  az  dorgálás  az  eszesnél :  plus 
profiéit  correptio  apud  prudentem  (Kár:  Bibi.  L613).  Foganatos 
lészen,  és  jobbítást  szerez  feddésünk  (Pázni :  Préd.  46).  Az  ér- 
telem szívbéli  foganatos  erS  nélkül  tenyészetlen,  és  meddS 
(Fal :  UE.  364).  Egy  mosolygás,  egy  udvari  térd  hajtás  előb'- 
keli5,  foganatossab,  hogy-sem  a  nagy  érdem  (Fal ;  Nü.  352). 
A  fenyegetése  Zrinyinél  még  sem  foganatos  (Kónyi :  HRom. 
163). 

szava-foganatos :  (potens ;  einflussreich].   Szava-foganatos 

ember  (ErdPorta.  96). 

[Foganit] 

meg-foganít.  Megfogam'tja  az  oltoványt:  plantam  facit 
coaleseere  Nom.'  79. 

Foganós :  efficax :  kraftig,  gnt  wirkend  PPB.  Néha  nem 
foganos  az  fi  intesec  (Mon:  KépT.  Ib).  Semmi  foganós  er6  nem 
talaltatic  irastokban  (Mon :  Ápol.  346). 

Foganósság :  [efíectus ;  wii'kung].  Noha  eleget  kialtuac  az 
népnec,  de  vgyan  semmi  foganossaga  mimkaioknac  ninchen 
(Mon :  KépT.  2). 

56* 


887 


FOGANOD  IK— FOGLAL 


FOGLAL 


»88 


Foganod-ik,  foganosz-ik,  fogansz-ik:  cuiici|iior  Kr. 
Iradiceí  eíipid  ;  einiifaiigeii  uerileii,  wurael  liisseii].  FiiKaiiodiii : 
coalescere  MA.  Tanitiik  i)raedikáll.is.H  állal  foganoszik  mi  boii- 
nfink  ;iz  iniiz  vallás  (Pázni:  Kai.  11).  A  kortész  som  visgalodik 
azon,  mikor  kezdett  a  tsalán  is  dudva  a  kertben  fogonodni 
(l'(5s:  Igazs.  1.162). 

be-foganszilc :  cw  Mihelyt  a  képes  ditséret  bé  foganszik 
a  szivekbe,  elbataluiazik  és  kivAnt  magasztalásokra  válik  azok- 
nak a  kiknek  részekre  mondattak  (így]  (FahUE.  38.')). 

még-foganodik,  még-foganszik :  [coucipior,  radicas  i«- 
pio;  ompfíuigtín  werdiMi,  wnrzcl  l'assen|.  lízük  (a  baraczkfák) 
tava-sszal  mind  meg  fogonasznak  (így  ?J  os  Osszo  köU  foiuii, 
mint  !iz  leány  haját  (Radv:  Cs;il.  11151).  A  io  hitbfil  való  gia- 
korlatos  imatsag  meg  fogonftszik  (Frank :  HasznK.  112).  Adgya 
az  úr-isten,  hogy  a  szent  atyák  szép  tamVisa  meg-foganodgyék 
íPázm:  Préd.  1'19).  Meg  nem  foganodik,  és  ki  sem  kél  a  j(') 
mag  (314).  És  mint  az  ag  lóki'ben  i51tatott  tiatal,  meg  foganod- 
nék  az  keresztyénség  (Pázni:  Kai.  171).  A  szelid  ágatska  a 
vad  fában  megfoganodv;in  (DKal:  Ker.  225).  Hogy  könnyebben 
niegfoganodgyék  (az  oltis,  Lipp:PKert.  1.71).  Immár  isten  ke- 
gyelmébSl  a  keresztyénség  eléggé  meg-foganodott  (Pós:  Igazs. 
1.93).  Az  emberszóllils  szívünkben  foganszik  meg  s  nyolvftnkSn 
forr-ki  (Fal :  NE.  99).  A  sympathia  kész  alkalmatos  arra,  hogy 
a  kfilsS  magát  ajánló  er5  benne  meg  foganszon  (Fal:  UE. 
390). 

Fogant :  ooncipio  Sí.  [empfangen).  Az  8  lelke  által  fogan- 
czon,  es  szfillySn  szflztfil  fiat  (Vallást  Vv2). 

Fogantó  :  ansa  C.  capulus,  mauubriimi  Ver.  handliabo  PPB 
(Káldi:  Bibi.  Exod.  26.  5.  Kr.).  (Vő.  Fogató] 

Fogantócska:  ansiila  C. 

FogantÓB,  fogantyúé  {fogoniis  C.) :  ansatiis  C.  [mit  einer 
handhabe  versehn].  Fogatós  v.  fogantós  tál  v.  medentze:  scu- 
tella  V.  lanx  ansata,  anriculatíi  PP.  Egy  ezüst  kannát,  egy  réz, 
lierbathejhoz  való  fogantyns  ibriket  s  holmi  efélét  vettem  volt 
(Hazánk.   I.2S3). 

Fogontat :  [concipere  facio ;  ompfangon  lásson].  Mogh  zen- 
tflle  a  felsegSs  isten  az  fi  hailakat,  az  az  az  ő  zent  anniat 
eredet  bimiekAl  fogontata,  liogi  melto  lenne  6  reiaia  (DebrC. 
22). 

Fogantat-ik,  fogontat-ik:  concipior  Kr.  fempfangen 
wordenj.  Fogantatott,  méhben  fogantatott  mag :  conceptas  C. 
iNAniüS  embőr)  éhtől  fogantalok  zent  Uarbala  (UebrU  9).  E-, 
iiaimii  fogantatok  az  az  lűlkosittetek  (22).  Fogantíitek  zent 
lélektől  (PeorC.  192).  Az  my  ew  nála  fogontatot :  íjuod  in  ea 
genitnm  oet  (Pesti:  NT&st.  2).  Alnoksagban  fogontaltam  (Fél: 
Tan.  2U4).  Fogontaüiac  firli  magból  (Kár:  Ciodo.  23»).  Módi- 
urfiaink  miniiyájan  Mogárában  foganlatt;ik  a  síirft  setétségtül 
(Fal ;  NE.  1).  Vélek  termett  némely  emberekkel  az  okosság, 
vélek  fogantatott  a  tudományokhoz  való  hajlandóság  (Fal:  UE. 
397). 

Fogantatás :  1 )  coneeptio  Kr.  [empfiingiiisj.  Jesusnak  fo- 
gontatás.-!  JtebrC.  226.  WesziiC.  42.  Fél:Tmi.  44).  Jánilly 
hozzá  ezer  hálaadással  mindazokért  a  jókért,  a  mellyeket  tóle 
vettél  fogantatásodnak  első  szempillautásiitul  fogva  (Fal:  NE.  41) 
3)  ffoetus;  brutj.  A  sfildiszuo  igen  nagj  fáidalniokot  érez,  midin 
fogontatásit  sziiU,  úgymint  mindenfelől  tövisekkel  kürnyölvétet 
tekot  (Illy:Préd.  ll,i;ii. 

boldogasszony-fogantatása :  conceptio  beatae  dominae 
Kr.    [Mariae   emptaugnis].   Uodogh  azzoii   fogantatása  (KBécs. 

1572.  Ev.  4). 

Foglal :  1)  occupo  MA.  sic-li  bemacbtigen,  in  besitz  nebmen 
PPB.  (besetzen,  einnelimenj.  Leletezeteckel  foglaltáé:   langvorí- 


biis  comprehensi  (MünchC.  20).  Mit  foglal  BldetV  quid  lerrain 
occupat?  (142).  Myre  fogblal  awagy  czak  feldet  esV  (JordC. 
57 1).  Eleyben  liozak  mynd  kylemb  kylemb  kursagokbiui  foglal- 
takat: ubtuleruüt  ei  omiies  varüs  langvoribas  comprehensos 
(364).  Wadnakh  walakyk  ördőgy  tewelgesben  foglaltak  kyk 
balwíuith  ymaduak  (PeerC  81).  Ne  foglalya  heytli  goudulatli 
elmeethek  (ÉrsC.  182).  Mith  hazualuac  a  iiag  paloU'ic,  mit  ii 
nag  liazac,  micoron  atte  serőd  esak  aleg  foglal  hoth  lab  nom- 
dokot  (NádC.  31,5).  llelth  foglal  (ÉrdyC.  529.  567b).  Kyket  ax 
mastany  yobbaghwrak  es  neniassek  fteel  eeghetnek  el  pws- 
toythnak  es  magoknak  foglalnak  (496b).  Mely  keth  ezer  foryn- 
thok  nynehenek,  kyerth  az  jozagotli  akarthak  foglalny  (íjevT. 
1.33).  V  is  be  kapoth  eg  falvmba,  erővel  akaria  foglalnj  (235). 
Foglalljiic  magunknae  az  őrőckségét :  habebimus  haereditatem 
ojiLS  (Holt;  IT.  F5).  Meg  szentelni  valamit  semmi  nem  egyéb, 
haiiom  i.stomi(<k  foglalni  és  tulaidonétaui  (Tol:  Evang.  11.782). 
Az  báliiániozíis  az  Lstennok  tiszteletit  el  vészi,  és  az  teremtett 
állatnak  foglallya:  idololatria  dei  houoriticentiam  usuri>at  el 
vindiuit  oreaturae  (Bal:CsIsk.  21).  Semmit  a  mi  másé  te  ma- 
gadnac  ne  tulajdonics,  hárincs,  crőssits  avagy  foglally  (Coni : 
J;m.  19(1).  Gondolhattyátok,  mely  nagy  felelem,  reszketés  es 
iszonyodás  foglalnáia  .'izivet  amiak  az  embernek  ?  (Lép :  PTük. 
L320).  Elészámláltatásával  nem  akarok  helyt  foglalni  (GKat: 
Titk.  334).  '£)  necto  C.  jungo  MA.  zusammouftlgen  PPB.  [fiigen, 
verbiuden].  Gerendához  foglalom:  cúntiguo  C.  Biro<lalmához 
foglalta:  iinperio  Cilicmra  *adjunxit  PPBl.  Jezusth  nyayas  ba- 
ratvvl  akarya  magának  foglalny  (ÉrdyC.  663b i.  Egy  czomóba 
foglalni  (Ueosi:  Adag.  38).  Vjiev  lassan  lassan  hazíissag  által  az 
golnlu.sokat  magoklioz  foglalac :  ei  paulatim  per  couubia  Gae- 
tuks  secum  miscuere  (Dccsi:SalU.  16).  Tagjaid  erőssége,  húsod 
szépsége,  ezek  tsallyák,  és  ISldliSz  foglallyák  az  emberek 
kedvét  (Pázm:  Préd.  69).  Az  synagóga,  esak  egy  nemzetségre, 
és  az  ö  isteni  szolgálattya  egy  heljTe  vala  foglalva  (Pázni : 
Kai.  544).  A  kic  edgy  máshoz  vérrel  foglaltattae,  edgjeknec 
és  egy  test  véreknec  ícognati  et  consaugvinei)  mondatiiac  (Cotn: 
Jan.  119).  Adgy  bocsánatot  néki,  és  igen  magadhoz  foglalod 
őtet  és  kötelezed  (201).  A  nem  Oíiy  koruat-  nem  jól  fuglaltatnae 
egy  társaságban :  dLspares  non  bene  sociaiitur  (2CiS).  Istennek 
tetszik  a  mnsika,  (siakhogy  istennek  igéjéhez  foglaltassék  (llly: 
Préd.  1.78).  A  czénia  i'zémához  foglaltatik,  és  azután  többek 
többekhez  fodrattatnak  (1841.  A  tobzódásokhoz  mindenféle  bfl- 
nőkőt  foglalt  (11.219).  Ajándékkal  maga  részére  foglalni  (Szl): 
MVir.  16).  S)  (de.spondeo,  desiion-so ;  verloben).  Az  őrök  életre 
foglalom:  praedestino  (Mel:SzJ.án.  125).  Foglaló  gyfirS  | jegy- 
gyűrű] (47U).  Az  Messiás  minket  isten  szamara  foglal,  bu^  ne 
ellifink  az  te.stnek,  haiiom  vy  életben  iiuiunk  ( Fél :  Taa  43). 
Az  pfl.spSk  foglallia  finőn  magát  tiszta  házasságban  (327i.  En 
titeket  egy  férfiúhoz  foglaltalac,  hogy  vgy  mutatnatoc  magato- 
kat, mint  az  tiszta  szfiz  az  Oiristiusnao  (EsztT:  IgAny.  159). 
4)  (ilaudo,  includo,  i-omprehendo,  oontineo;  fassen,  eiufassen, 
eiitlialten].  A  ,sm.ar.'igdot  aranyba  foglalják :  smaragdi  auro 
*iucluduntur  PPBI  Kynek  testet  foglaltak  aranbau  ees  eziX«t- 
ben  (PeerC.  114).  Versekbe  foglala  (CsoiniiC.  84).  Foglalyátoc . 
ezokaert  ez  igiket  a  ti  szfinetekbe :  ponite  liaec  verba  mea  iu 
cordibus  (Holt:  Bibi.  I.(|q(i).  Ae<|ua  proportioban  vndiiac  ezec 
czak  fogláluan  [így]  (Helt:  Arithm.  k3).  Foglalni  vali  kővec 
az  ephodnac;  gemmao  ad  omandum  epbod  (MA:  Bibi.  1.711. 
Szent  Hieronymiis,  tizenőtt  karban  foglaltra  az  itelet  elit  raog 
leendő  ielekot  (Lép:  PTűk.  11 6Ú).  Hj:  kínj-vben  foglaltatolt 
dolgok  (Piizm:  Kai.  a4).  Ez  igik  nyilviinvalo  elleimiondást  fog- 
lalnak m:igokban  (llly:  Préd.  ISH)).  A  mái  szent  evangélum 
két  ft;le  kép-irást  fogbil  magában  (Mad:  Evang.  50U  Testét 
sotóbau  foglalták  (FaUi :  Orsz.  2.56).  Mindent  megért,  elméjében 
foglal  (Fal:  UR  392).  5)  [dego,  transigo  itempiis);  (die  leit) 
vorbriugen].  Az  oráknac  zeryt  alkalmas  muukacba  incelkődJt 
foglalni  (TelC  52).  My  oka  annak  leegyen  arról  ydőt  nem  keel 
foglalny^  (ÉrdyC.  Ú9b).  Azért    kell   az    iuu>e|>eket  imatkozasbau 


\ 


889 


AL/^-tXKJLAL-EGYBE-KOGLAL 


EXJYBEI-'OGLALAS— MKG-rOGLAL 


890 


es  sacranientoniiic  élesouol  foglalmiiic  (bum:  l'réci.  86).  Minden 
fertelinessiRbo  eletet  foglala  (Szék:  Króii.  141).  Világi  sJízdag- 
ságiink  telhetetlfiii.'iísíbpii  foglaliiók  életünket  (Pázni:  Imáds. 
14).  Az  imiepuapot  fertehnesséi;ekl«'n  ninlattjác,  Ibglalljác  (MA: 
Scult  907).  Életfinknec  r5\-id  idejét  felebaiátimkuac  épflletiie 
foglalhassue ,  fogyatliassiic  (927).  6)  [occupo ;  bescliiiftigeu]. 
Foglalt :  lieschiitíigt,  begrift'en  PPB.  Mendenkoron  imai'agba 
foglaljad  magadat  (VitkC.  14).  Maria  zevve.snek  diilgaliaii  tog- 
lalya  vala  magát  (CoinC.  3S).  MindSnkor  teegi  valamit  liogi 
az  Srdíg  mindSnlia  foglalna  leliSn  (DebrC.  184).  Az  tevb  fia- 
terek jmadsagoglan  es  iiredicalla-sokban  foglaltatanaU  (DomC. 
124).  Az  kristastli  kenanwik  kűwiil  iinlookual  nem  fuglaljaak 
magokkatb  (SándC.  5).  I.steni  garajKKla.'^okra  foglala  ómagat 
(TelC.  25).  HeetkSz  napon  mykonjii  ember  dologban  foglallya 
magaat  (fcrdj-C.  68b).  Ha  ky  tytíket  zolgalatban  foglal :  .si  ipiis 
vos  in  servitiitem  redigit  (92).  KenweUnek  yrasaban  foglalwjui 
ennen  magokat  (öSOb).  Yoban  foglallya  eimen  magaat  (606b). 
Hogy  foglalna  wmagat  ymatsagba  es  isteny  gondolatokba  (VirgC. 
40).  Hogi  nagi  kmiylmllatasba  magát  foglalta  volna,  ime  twr- 
tenek  (77 1.  Mywelkedetekbeu  foglaltató!  ember  (ÉrsC.  533). 
Mmikálodásba  foglalom  magamot  (.Sylv:  UT.  1.133).  Inti  vala, 
hogy  tiszteségp.s  é.í  igaz  életbe  foglalna  magát  (Helt :  Krón.  52). 
ReménségVien  foglallyuc  szflunnket  (Helt :  Mes.  78).  Az  cicbiri 
borsó,  eleitói  fognan  nagi  eórőmbe  foglallia  az  e5  munkasit 
(KBécs.  1572.  F3).  A  tiz  parancholatra  nézzen;  a  mit  ot  talál, 
abba  foglallya  magát  (Tel:  E%'ang.  1.319).  Foglallyuc  az  fi  szol- 
galattyara  mimagiinkat  (Tel :  Evang.  1.470).  Isten  igéjének  hü'- 
deté.sében  foglalta  magát  (Pázni:  Préd.  1)3).  Tanát.sodat,  és  te. 
hetségedet  abban  foglallyad,  hogy  nyomdokiraha  lépjél  (Pázni : 
Préd.  131).  Szent  mimkákban  kell  magát  foglalni  (HalhPaizs. 
16). 

alá-foglal :  [síibsimio ;  mit  einbegreifen].  Szol  nem  ezac 
azokrul,  mellyec  lettenec  Chiistuson,  hanem  ala  foglallya  az 
evangeliomnac  tellyes  folyásátis  (Zvon:  Post.  1.175). 

be-foglal :  1)  [occupo ;  einnehmen].  Ezek  (a  vendégek)  be 
foglalnának  egj  hazat  (ÉrsC.  328),  A  harag  befoglalta  őket 
mind  végiglen :  praevenit  iia  dei  super  illos  semper  (Helt :  CT. 
I.  Ff3).  S)  comprehendo  C.  complector  MA.  umfangen,  umfas- 
sen  PPB.  A  világ  mindeneket  bé-foglal :  mundus  complexu 
continet  omnia  PPBI.  Az  setethsegliek  Invtet  (a  világosságot) 
be  nem  foglalhataak  :  tenebrae  eam  non  comprehendunt  (JordC. 
623).  Yaryatok  addeeg  mygh  vylagtok  vagyon,  hogy  az  soteet- 
segh  be  ne  foglallyon  (ÉrdyC  534b).  Ha  valamy  pai-anchyolath 
vagyon,  yme  bezedben  fewkypen  be  foglattatyk,  erthety k,  jniebbe : 
zeressedh  atte  fele  baratodoth  mykjpen  tynnen  niagadoth  (Komj: 
SzPál.  94).  Az  botránkozás  kiualtkeppen  három  dologban  fog- 
laltatik be  (Fél :  Tan.  232).  Az  prophetak  szoluan  az  meg  sza- 
badulásról, az  vtolso  feltamadastis  niha  be  foglalliak  (515).  Ez 
könyvben  Moses  igen  kevés  idSnee  históriáját  foglallya  bé  (MA : 
Bibi.  I.8S).  Az  az  igels  bolond,  bé  foglal  minden  szitkokat 
(Zvon:  Post.  11151).  Az  irasban  niucz  befoglaltatuan,  s8t  azal 
ellenkSzic  (Zvon :  Osiand.  26).  Elő  .számlálván  azokat  a  kí- 
nokat, két  kiváltképpen  való  karban  foglallya  be  okét  (Lép: 
PTük.  1.118).  Ollyan  sok  eszk5z  ily  kicsyn  helyben  be  térhetne, 
es  be  foglaltathatnéiek  ?  (III.199).  A  sima  (plánum)  az,  a  mely 
sima  szenektől  [szélektíl  ?]  foglaltatik  bé  (AOere:Ene.  76).  Ali 
kijövetelétSl  fogva  az  medgyesi  gyfllésig,  mely  tíz  hónapokat 
foglal  be  (Monlrók.  VUI.420).  Addig  sehova  ne  menjünk,  mig 
Bndáról  az  követek  meg  nem  jőnek,  az  mely  legalább  egy  hol- 
napot be  fog  foglalni  (RákGy:  Lev.  13). 

befoglalás :  comprehensio,  complexio  C. 

egybe-foglal :  comiecto,  unió  C.  conjimgo  MA.  verbinden, 
vereinigen,  zusammen  knüpfen  PPB.  Ónnal  egybefoglalom, 
forrasztom :  implumbo  PPBI.  Akara  a  budai  várat  a  pesti  vár- 
ral és  várassa!  hiddal  egybe  foglalni  a  Dunán  által  (Zsigmond) 


(Holt:  Knln.  77).  Az  horgoczkákkal  foglald  egybe  az  kárpitokat: 
ansulis  jung;mtur  mutuo  cortinae  (MA:  Bibi.  1.72).  Az  sz.  Írás- 
ban amaz  ige  (é.s)  nem  mindenkor  egybe-foglallya  a  mit  ogy- 
miis  mellé  vetnek  (Pázm:Kal.  723).  Ha  nem  akarjátok  az 
uri  liázi-gazdiinak  és  jóra  való  vezérnek  ti.iztyeit  egybo-foglalni, 
legaláb  ne  forasz.szátok-6s/,ve  a  nemes  embert  a  kisértö  ördög- 
gel (Fal:  NE.  72). 

egybefoglalás:  conjugatio  C  connexio,  ionjuiicti(j  MA. 
egybefftzés ;  imploxus ;  voroiniguiig,  verbindung  PPB.  ( Káldi : 
Bibi.  299).  Ennek  az  egybefoglaliisuak  nagy  szentsége  van  illly: 
Préd.  L366). 

egybefoglaló:  1)  conjmictio  CorpGramm.  9.  |l)indewort|. 
3)  conjuuctivus  CorpGramm.  53. 

el-foglal :  1)  occupo  C.  [einnehmen,  besetzen].  Arquatus 
morbus  :  olly  betegség,  kiben  az  sárvíz  egyéb  testet  is  elfoglalja 
(Sziksz.  M.  Akad.  Érte.s.  1847.  327).  Az  poklosság  annac  bőrét 
el  foglallya  tetetni  fogua  talpig :  operuerit  omnem  elitem  a 
capite  nsque  ad  pedas  (Kár:  Bibi.  1.99).  Titeket  az  félelem  el 
foglallyon  (114).  Mindeneket  el  foglalt  az  vér  és  a  gyilkosság: 
omnia  commista  sünt,  sangvis,  honiicidium  (644).  Hosztanac  egy 
embert,  ki  az  Srdőgt&l  el  nitéttatot  vala  (Zvon:  Po.st.  1.519). 
Ker.  atyákbíl  származott  magzatokat  az  ördögöktói  el  foglal- 
taknak alíttyák  lenni,  az  6  berbitélésökiiek  elótte  (Ker:  Préd. 
569).  A  pánizatok  nagyob  helyet  foglalnak  el  mint  azok  a  t&s- 
tek  a  melyekből  kimentek  (A Csere:  Enc.  134).  Az  idó  munká- 
val foglaltatik  el  (Bud:  Lex.  Elób.  8).  Igen  nagy  köszvény  fog- 
lalt-el  engemet  (László:  Peti-.  192).  2)  occupo,  confisco  C. 
arresto  MA.  sích  bemachtigen,  in  besítz  nehmen  PPB.  Elől 
el-foglalom:  anteoccuix),  praeoccupo  MA.  voreinnehmen  PPB. 
El  foglalaa  az  kyralsagot  (ÉrdyC.  398).  Nemynemew  5r8k6t  el 
foglalt  vala  (21).  Micsoda  bánat  illetend  benneteket,  hogy  az 
tfi  gyözedelnieteknek  jutaimit  Be.ssus  foglalta  leüzen  el?  quo 
dolore  afEcíemini,  Be.ssum  praemia  vestrae  occupavisse  victo- 
riae?  (Forró:  Curt.  297).  Tatay  Istváiinénak  tegyétek  le  jegy 
ruháját,  és  az  jószágot  foglaljátok  el  tőle  (Radv :  Csal.  IIL  220b). 
Az  Csákiaknak  minden  jószágokat  elfoglalták  (RákGy:  Lev. 
222).  Az  erősségek,  ha  mellyek  az  előtt  voltak  el-foglaltatva, 
vissza  foglaltatnak  (Com :  Jan.  ISS).  3)  [colloco  in  matrinionium, 
nuptum  do  ;  vemiahlen].  A  niiznag  az  attia  isten,  a  szent  lélec 
belső  es  el  foglaló  vúfel  es  hopmester  (Mel:SzJán.  470). 

elfoglalás :  occupatio  MA.  [eiimalime,  eroberung].  Elól-el 
foglalás:  praeoccupatío  MA.  vorauwegnehmung  PPB.  (Helt: 
Bibi.  I.  Nnn2). 

elfoglalatosság :  [occupatio,  negotium  ;  beschiiftígung,  iii- 
auspruchnahme].  Nekem  i.s  más  sok  elfoglalatosságim  voltának, 
nem  mehettem  el  (JIoiiTME.  n.l95). 

elfoglalható :  occupativus  MA.  das  sicli  in  besítz  neljiiien 
Iji-sst  PPB. 

hozzá-foglal :  annecto  C.  auhangen,  anknüpfen  PPB.  Az 
akarat  azt  szeres.se,  a  mi  legíukáb  hozzája  foglaltatott  (Illy : 
Préd.  1.368). 

ki-foglal :  [excipío ;  heraiisnehmen,  herausfangen].  (Bíráink) 
meg  ne  engedgyék  senkinek  in  praejudicíuni  juris  nostri  csak 
maga  authoritá.sával  kezünkből  kifoglahii  (1662.  FelsiVMagyar- 
országi  Minerva  1.477).  Elvégezték,  hogy  hozzá  mennének  a 
toronyba,   és   ótet  minden   képen  ki-foglalnák  (Kónyi:  VU.  41). 

körül-foglal :  circumdo  [einfassen,  umfi-ieden].  Sewennyel 
kőiwl  foglalaa:  sepem  cb-cumdedit  ei  (JordC.  426). 

még-foglal :  1)  [occupo ;  einnehmen,  besetzen].  A  heruadag 
mel  te  orcádat  megfoglalta :  [lallor,  qui  faciem  tiiam  obtinet 
(UécsiC.  2U),  Czalardsagokatli,  kykkel  akaryaak  meg  foglalny 
en  zywemnek  vtayt  ees  sowenyt  (CzechC.  71).  Az  ydeket  zent- 


mgef  nij'welkfidplekkel  inegh  foglalyatok  (ÉrsC.  2y(!).  3)  |ca- 
pio,  occiipo;  oiiineliinmi,  eiobcrii,  l'aiiKenJ.  Nem  volUikuolna 
mcgfoglalt  lielyek  :  i-apta  locji  ( Ehi ( '.  I -i).  Kiket  megfoglaltuala 
a  fogság :  (pios  oceupaverat  captivitas  (bécsiC.  23.1.  Kőiieti  6 
zeretflit  es  nem  foglalla  meg  íket :  et  non  aprehendet  eos  (182). 
Meg  foglala  a  feleim :  accopit  timor  (MiinchC.  1 23V  Kyc  SrdSgi 
calardsagal  vannac  meg  foglalttatac,  liiuatassanac  hfitnec  5 
vilago.ssagara  (VitkC.  23).  Hydeglelas.sel  fuglaj-tatec  [így]  meg 
(TelC.  139).  Hog  az  sokság  pénznek  keiian-sagaba  meg  foglaltat- 
neek  (PeerC.  32).  Az  5  nezraetli  s5tel.seg  meg  foglala  (75). 
Annára  foglala  meg  ez  deáknak  lelkeet  ez  gondolat,  hogy 
ennél  egyebet  .som  zolliat  (DoinC.  259).  Meit  nagy  bánat  foglalt 
meg  mindnyájan  azért  liogy  eltemetted  Josusnak  testét  (Éi.sC. 
107).  Hogy  az  nap  tytekolli  mynt  ;iz  orli  meg  ne  foglallyon 
(Komj :  SzPál.  352)  NajS;  ámilkodiis  foglalta  meg  fitet :  pavor 
otcupaverat  enm  (Sylv:UT.  1.87).  ITitilket  kediglen  ke.sorfl.sÍK 
foglal  meg :  vus  igitiir  trlstitia  tenemini  (152).  S)  [ciiigo,  in- 
cludo ;  fa.ssen,  einfa.s.senj.  Éress  tSrwoennyel  os  kerekseeggbol 
megh  foglallya  vala  az  meel.seeglietli ;  certa  lege  et  gyro  valla- 
bat  abyssos  (ÉrdyC.  15Í)).  4)  [ucciipo  ;  bascbaftigen].  Nem  akara, 
hogy  az  oly  fráterek,  kyk  alkuhn^u^ok  az  predicallíisra,  hogy 
ez  velagy  e.s  kylsov  zorgalmatossaggal  meg  foglaltatván,  egye- 
bekre vontatnának  iDomC.  121).  Ez  mester  vala  .sokkepen 
megfoglaltatüt  (209).  Egyéb  haznos  dolog  meg  foglalyon  (VirgC. 
131). 

öszve-foglal :  copulo,  consero,  eompagino,  jungo,  conjugo, 

conjungo,  inteniecto,  ferriimino,  pangó  C.  combino ;  znsammen- 
fíigen,  binden  I'PR  0,szvefoglaltat(itt :  copiilatiLs,  juni'tii.s,  ojn- 
sertus,  connexiL-i,  eontinens,  pactilis  C.  KözBaségesen  mindent 
öszvefoglalni :  amplecti  omnia  generatim  PPBI.  Szegekkel  és 
verfikkel  ftszve  foglalta:  clavi.s  et  ncalleis  compegit  (Land:Uj- 
Segíts.  IL244.  Illy.  Préd.  I.18I), 

öszvefoglalás :  copulatio,  connexio,  connexas,  contextio, 
comi.ssurae,  sutfi-enatio,  coagmenta,  coagmentatio,  cohaerentia 
C.  conipages,  eommensura  MA.  zusammentügung  PPIJ.  Tes- 
tflnknee  fiszvo  foglaklsa,  alkotmánya :  eorimri.')  nostri  conipages 
(Com:  Jan.  Ifi.  Illy:  Préd.  11.257 1,  Az  ki  hajót  készit-ls  azon 
munkálódik,  hogy  az  hajónak  őszve  foglaljlsi  ellene  alhassanak 
minden  vizi  háborúknak  (Hall:  Paizs.  33).  A  hajók  őszve  fogla- 
lási szakadoznak  egyuulstól  (111.67). 

öszvefoglalhatatlan :  incoibilis  MA. 

öszvefoglaló :  1)  conjugator,  consertor  C.  5i)  copnia  V. 
bánd,  mit  dem  man  zusammen  hangot  PPB. 

öszvefoglalt :  [concretus  ?].  MidSn  valamely  mondás  csak 
&zve  foglalt  értelemben  igaz,  nem  az  elváltban  (Illyef:  BC's- 
Tomp.  111. 

vissza-foglal :  recupero  MA.  [wieder  erobeni,  sich  wieder 
bemiichtigen|.  Az  erSsségek,  ha  mellyek  az  előtt  voltak  elfog- 
laltatva, vi.sz^,afoglaUatnak  :  recupermitur  (Com :  Jan.  1 18). 

roglalás  :  1 )  junetura  MA.  [gefUge].  Gerendához  foglalás : 
contiguatio;  gerenda  foglaliisa:  snbscus  MA.  hOlzernes  bánd, 
womit  die  balken  ziusammengefiiget  w  érden  PPB.  llaztmkba 
meito  miképpen  i:6dru.snak  ékessége  es  eypres.susnak  foghlalasji 
(Ér.sC  248).  Bővségos  vjisat  szerze  szogeknec,  aytoknac  és  fog- 
laklsokn.'ic  iMA;  Bibi.  1.378).  Az  csiualmanuak  foglahusi  gyakor 
halakkal  i'.sapUciiltalvan  meg  tagújának:  crebris  tluctibus  com- 
jiages  o^wris  verboratae  se  la.\avcre  (Forró:  Curt.  115).  S) 
|cumi>ages,  funda  annuli ;  einfassungj.  Ónazí'ts,  ónnal  foglalási : 
plumbatura  PPBI.  Az  .siderites  gyémánt  nehezebb  az  jó  gyé- 
mántnál, az  igaz  gyémánttjti  megfúrhatják  és  az  foglalásbim 
is  hamar  oltiirik  (Kecsk :  ( )lv.  267).  S)  (appreheasio ;  fang). 
Mykoroii  el  yw  A  ueky  kenety,  nem  thwgyatuk,  az  halainak 
füglalasaa,  oyel  awagy  eeflely  koron  (ÉrsC.  268).  4)  loecupatio; 


bescháftigungi  Eegyeb  foglalásnak  okaert  nem  akaryaak  lial- 
gatni  Lsteiuiok  ygheyeet  (ÉrdyC.  94b).  Yo  dologlia  magát  fog- 
lalaas  mykent  pays  őrdőg  ellen  lÉrsC.  534 1.  Isteni  szolgálat- 
ban való  niagunc  foglalása  örvendetes  légyen  (Zvon:  PcjsI.  II. 
292). 

dolog-foglalás :  [occupatio ;  beschaftigungj.  Dolog  foglalás- 
ban zenetlon  (ÉrdyC.  617 1. 

Foglalat:  I)  [captivitas;  gefjuigeiLscliaft].  Meg  meiiekíVlwk 
az  zíípletelen  ygas.saagh  myndden  vezedelmos  tytkos  tanacziiak 
foghlalattyalxil  (ÉrdyC.  179).  Mynketli  p<jkolbely  erdogiiek  fuu 
lalattyabol  ky  ziibadoytal  (ThewrC.  251)  2)  negotium,  üccu|>ati 
Sí.  übung,  baschaftigung  Adámi:Spr. 

Foglalatos :  oc^upatus  MA.  distentiis ;  Ijeschiiftiget,  un 
miissig  PPB.  ymacz[ag)ban  lezwnk  foglalatosok :  in  preí:ibus 
perdurabimus  (JordC.  725.  121).  Mind  az  etzaga  imacsagijiui 
lőn  foglalatos:  orat  pemoctans  iu  oratione  (DebrC.  114).  Vo 
mywelködetőkljen  lee^en  foglalatus  (ÉrdyC.  33.  412).  Az  ew 
vra  dolgába  foglalatos  (LevT.  L56).  Ne  alycza  restségemnek, 
hanem  sok  foglalatos  dolgaimnak  (6(i).  Midőn  az  eggrházi  szíil- 
gálatban  foglalatos  volna  az  fi  nap  szám  .szerint  való  rendiben : 
cum  iu  sacerdütio  fuugeretur  (Sylv :  UT.  1.80).  E  niunkaba  voltunc 
foglalatüsoc  (Helt :  Bibi.  L  c2).  Foglalatos  valami  vétekben : 
praeoccuiiatus  in  aliquo  delieto  (Helt;  LT.  Bb7).  Foglalatos  leé 
az  oluas;isbau:  attende  lectioui  (Fél:  Bibi.  11.112).  Vgyan  azon 
mesterségben  foglalatos:  ejasdem  Masao  aemulus  (Decsi:Adag. 
84).  Mennynél  ualaki  eszasb  uala  kőzottőc,  annyual  foglalatosb 
uala  az  dolgokban:  prudeatissinuis  (juLsiiue  maximé  negotiosus 
erat  (Decsi:  SallJ.  7).  Sok  foglalatos  dolgaim  miat  netalam 
későbben  lehetet,  hog  nem  mint  keuantatot  volna  (Kár:  Hal. 
A3).  Az  dolog  tételljen  legyenec  foglalatosoc :  expleant  oi)era 
(MA:  Bibi.  I  53).  Életűnknec  minden  ideié  abban  légyen  fogla- 
latos, mint  épűlhessünc  az  5rőc  életre  (Zvon:Post  11.12).  Ha 
isten  téged  foglalatosnak  talál  azokban,  mellyek  az  istené  (Hly: 
Préd.  1.426).  A  paiasztoc  a  mezőn  foglalatosac :  riLstici  ruri 
occuiiantm-  (Com:  Jan.  142). 

Foglalatoskod-ik :  occupor,  distineor  Sí.  fach  befassen, 
sich  bo.schiiftigi'n].  Ebljen  a  dologban  kell  foglalatosko<luom : 
hoc  negotiiun  me  *delinet  PPBI.  Az  ő  leg  nagyobb  győnyőnV 
zége  volt  a  leg  alább  való  .szolgálók  munkáiban  foglalatoskíjdni, 
konyhát  tisztogatni,  és  mindent  ollyat,  vahunitől  a  gyomor 
émelyedik,  nagy  kedven  s  vigan  véghez  ^^nni  (Tani :  Szeota 
72).  Levelekre  való  választételben  foglalatoskodtam  iMonIník. 
XVIII.7).  Ha  téged  a  bfíiiökbeu  foglalatoskodni  lát  illly:  Préd. 
1.426).  l{end.s-zerint  a  geometriában  és  matlieniatikában  fogla- 
lato,skodott  (Mik :  MulN.  22)  Ollyas  dolgoklsui  foglalatoskodik, 
a  mellyek  végbe  meuetekrRI  kőzőiLséges  várakozás  vagyou 
(Fal:  UE.  1.363).  Ha  módgyával  foglalatoskodol,  arany  érdemre 
emeled  a  .silakot-is  (371). 

Foglalatosság :  occupatio  C.  (beschaftigung),  geschüft, 
unnihe,  uimuLsse  PPB.  Az  ergalmassaguak  dolgaiban  valu 
foglalatosság  (UebrC.  131).  Ev  neky  a»  ov  allapagyat  ee  fog- 
lalatü.s.sagat  mynd  me^onda  (DomC.  209).  Eii  nem  oerteUlieni, 
aluuigy  az  en  tudathhmsaagomeertli,  anagy  sokkeeppen  való 
foglalatossagomeorth  (Komj :  SzPál.  13).  S<.ik  foglalatoteágid 
miatt  nem  érkezhetel  mind  ezekre  ^Megy :  Bayle.  274).  A  kinek 
a  foglalatoss;iguktnl  üressége  vagyon:  cui  ab  occupationibiis 
vacat  (Com:  Jan.  2u6),  Foglalatossiigibol  ismertetik  Dieg  a  gyer- 
mek ;  és  az  ó  kezeiből  láltyuk  az  í  természeti  induhittyát 
(Illy:  Préd.  11.152).  Mind  ez  (emlékezet,  értelem  stb.)  nem  a 
valóságos  vagyonsiíga  a  léleknek,  hmiein  tsak  tőle  fakadó  kftl- 
ső  foglalat<K.s;igi  I Fal:  BE.  572). 

Foglalható :  i-omprelieusibilis  C.  oct-ujiativus  MA.  das  sicJi 
in  l«jsitz  nehmon  liisst  PPB. 

Foglaló:  1)  [juuctura;  gefiige]  Meg  vagyon  mindeniké- 
nek az  eő  egybe  illő   helyes   értelme,  jól    lehet    néha   nem 


89S 


fXIGLALÓS— ELKOCATIG 


FOGYTON-í'OGY— EL  FOGYAT 


894 


láttszik  foglalója,  mert  mélyebben  fekszik  (Fal:  UE.  468).  2) 
[(Xiiitinens ;  entlialtPiul,  boliiilter).  Cliwika,  kamora  zoek  ky  myii- 
ileii  fertezi'thw  ^mioiiak  fojilaliiya  ^ÉrsC.  533).  S)  occiipjitor 
(pRiediii  Ver:  Verb.  130.  [bositzorgreifer].  Hatalmas  foglaló: 
viuluiis  wcupator  317.  4)  arrlia,  arrliabo  Kr.  pfaiul,  darangeld 
Ailámi :  fjpr.  Az  kíiiiivest  megfogadtuk,  foglaló  péiizt  adtiink 
neki  1  t>.  (XlüiiTME.  1.149). 

FoglalÓB :  compoátiis  [zusammengesetztj.  A  mondás  egyes 
isini|ile.\)  avagy  foglalós  egybe  foglalt:  axióma  comixisitum 
lACsore:  Bíilcs.  45). 

[Foglaltat] 

el-foglaltat :  [capi  jiibeo,  oceiipari  jnbeo ;  tVuigen  lajiseD, 
confi-sciren  las.seuj,  Job;igymat  el  foglalbitta  (LevT.  L3G3).  Min- 
den jiVszágát  foglaltasd  el  s  az  hova  mennek  iiiventatorok, 
statorok  inveiitáljjuiak,  eommmeráljanak  (RákGy:Lev.  152). 
CViki  I.stv.innak  minden  jószágát,  javait  elfoglaltasd    (206.  216). 

FOGOLY :  perdLx  MA.  reb-  uder  feldbnlm  PPB.  Nesten 
ffatzyan,  oztbaii  tyz  fogol  (RMNy.  111.31.  Pe-sti:  Fab.  63b.  Nád: 
Ijev.  3ű>.  A  raegételre  alkalmato.ssabb  madarak :  tyúk,  galamb, 
fogoly  s  liiiras-madár  iFelv:  .ScliS.^  10).  Fajd  vagy  fogoly,  valami- 
csoda madár  leszön  (Kadv:  Csal.  in.39.  61).  Itt  igen  sok  fogoly 
ás  nyúl  vagyon,  veres  fogoly  több  vagyon  mint  sziirke  (Mik: 
TörL.  811 

Poglyász :  capio  perdices  SL  [rebhiihner  jagen].  Mulat- 
ságnak kedvéért  foglyászni  kiment  e6  felsége  (Thaly:  RT.  36). 

FOGY  (/üdajtkozzam,  /odatkozom  LevT.  L40.  41) :  decresco, 
coasumor  MA.  abnehmen,  verzebrt  werden,  schwinden  PPB. 
Nagj'  dolog,  ha  aprónként  nem  fogyót  esze  a  feleletben-való 
fú-tóré,s3el  (Pázm:LnthV.  132).  Szemlátomást  fogy  és  mintegy 
olvad  (Mik:TörU  113). 

el-fogy :  1 )  deticio,  defio  C.  deci-esco,  consumor  MA. 
abnplmien,  verzehit  werden  PPB.  Ha  az  [az  eledel]  el  fo^^and, 
meggi'nc  .az  vtan  nekSd?  (GuaryC.  57.  JordC.  171).  Nem  lezen 
soha  e-.v  nekyk  joI  dolgok,  mig  az  magiarok  el  nem  foignak 
(LevT.  L232).  Sokszor  ártalmas  azt  jelenteni,  hogy  némelly 
jóságok  el-fog}'tak  a  balgátokban  (Pázm :  Préd.  c2).  El-fogjiia 
az  üdfl,  ha  mind  el5  akarnám  számlálni,  melly  nagy  szentségre 
nevelt  a  mi  urunk  (180).  Azért,  ha  el-omol  és  romol  az  ecclesia, 
el-fog}'  és  elvész  az  igazság  (284).  Az  6  nemzetec  el  ne  fjdgyon 
(SU:Bibl.  V.24).  El  fogyót  éltetek  (Zrinyi :  1.67).  El-fogyván  a 
nap,  és  bé-setétedvén,  estvéledvén  (Hall :  HHlst.  III.141).  El  ne 
fodgyon  a  te  hited  (Hly:  Préd.  L91).  Minden  beszéde,  csak 
maga  dicséretében  fogy  el  (Laiid:  üjSegits.  1.46).  A  ki  Ióv61d5z, 
melly  lovés  miatt  valakinek  esik  halála,  élete  fogj'-el  (Rák: 
Art.  6i.  Pogány  örömére  elfogj-unk  magmikban  (Thaly:  Adal. 
Lll).  8)  (tabesco,  evanesco;  vergehen,  sich  verzehren].  El 
fogiok  az  nagi  eliseegnek  myatta ;  kih  mikoron  elfogiot  volna 
ereiben  (DebrC.  195).  Ne  akary  eh  kesalkodasban  el  foginod 
(WeszpC.  57).  El  fogiot  szegéniek  (Mel:  Jób.  73). 

[Közmondások].  KésA  szűkön  költeni,  mikor  minden  el-fo- 
gyott:  sera  in  ftmdo  parsimouia  PPBl. 

elfogyás :  defectus,  decrementum,  consumtio  MA.  mangel, 
da.s  abnehmen  PPB.  Az  fesnenseeg  tezen  embert  marhayanak 
elfogyásáról  felny  (ComC.  160).  Hűségünkben  életünk  elfogyá- 
sával és  verünk  hutásával  is  megmaradunk  (Monlrók.  Vni.431). 

elfogyhatatlan :  inexhaustus,  indeficiens  MA.  was  nicht 
abnehmen  kaim  PPB.  Kesenves  bánatot  agy  az  nagy  veeghe- 
tetlen  ereméért,  mnkalkoggyal  az  el  fogyhatatlan  ny\vgodalo- 
meert  (ÉrdyC.  643.  Fél:  Bibi.  112).  Elfogyhatatlan  kéncz:  infi- 
nitus  thesaurus  (Kár:  Bibi.  L639). 

elfogytig :  [iisqne  ad  finem,  usque  dum  deficiat ;  bis  etwa.s 
gar  ist).  F5zd  meg  la.s.su  .szénnél  fele  el  főttig  (a  rózsj'it,  Mel: 
Herb.  lo«). 


fogyton-fogy :  in  dies  deficio  Kr.  [nisch  abnehmen,  ver- 
gehen]. Fotton  fodgyanak  (B<jrn :  Préd.  391).  Folytonfoly  és  a 
ftilsí  üvegból  fogjton-fogy  a  por  (Pázni:  Préd.  987). 

ki-fogy :  1)  [consumor,  deficio ;  ausgehen].  Ki  fogyna  min- 
den élés  (Helt:Krón.  93).  Le  kell  ott  apadni  a  b&szédek  folya- 
minak, a  hol  ki-fogyott  forrása  az  elmés  leleményeknek  (Fal: 
UE.  392).  8)  [privor,  nudatus  sum ;  entblöüst  werden].  Minde- 
nembül  kifogyván,  nincs  miro  kezeimet  vetnem  (Monlrók.  XV.209). 
Édes  teremptí  jó  atyára,  minden  költségbfil  kifogytíim  (Tlialy: 
Adal.  1.250). 

[Szólások].  Ki  fogyni  beszédbfll :  im  reden  .stecken  bleiben 
(Adámi:Spr.  193).  Olly  felelelbSI  ki  fogiott  ember  vagy  te 
(Bal:  Csisk.  149).  Vastag  reméiiységembiil  már  kifogytam  (Fal: 
UE.  II.EISb.).  Ki  fogyván  igyébíil,  ismét  arról  nyargallódik 
(Sámb:  3FeL  623). 

meg-fogy :  deficio  SL  [ausgehen,  vergehen].  Wr  isten  kere- 
sőknek nem  fogyk  [így]  meg  mynden  (ÉrsC.  215).  Tőr  mia 
ellenségek  fo^tlan  meg  fogának  (DöbrC.  24).  Borok  meg  fogyót 
az  hordóból  (DomC.  84).  Megh  feketflt  nekfim  az  nap  ees  ez 
welagh  meg  fogya  (WinkIC.  217). 

Fogyás :  [consumtio,  con.simimatio ;  das  abnehmen,  ver- 
gehen]. Minden  fogasnak  veget  latam  (DöbrC.  64).  MjTjdeu 
fogyásnak  vegeeth  en  meg  láttam :  ormúa  consummationis  vidi 
finem  (KulcsC.  313.  Zrínyi:  ASyr.  n.133).  Holdnak  fogyása 
(Kecsk:  Ötv.  272). 

[1.  Fogyat] 

idö-fogyat :  [caducitas ;  verganglichkeit].  Kj-nek  jTgalmas- 
sagauak  semy  mertflke  nynchen  sem  yd5  fogyattya  (ÉrdyC.580). 

2.  Fogyat:  1)  consumo,  absumo  MA  verbranchen,  ver- 
zehren, abnutzen  PPB.  Minden  eletet  gonossagban  fogiatta 
(Fél :  Tan.  505).  Hogy  ez  kívánatos  időt  jól  és  igazán  fogj'at- 
hassue  (MA :  Scnlt.  1).  Életimknec  rövid  idejét  felebarátunknac 
épületire  foglalhassuc,  fogyathassuc  (927).  Azért  fogyatta  életét 
sok  kínokkal,  hogy  a  bűnök  nyavalyájából  lelkeket  szabatUtana 
(Pázm :  Préd.  43).  Közönséges  való  értekét  is  országunknak 
láthatós  mint  fogyatja  (BethlTám.  68).  Minden  ionak  meg  mia- 
saban  fogyatod  eletedet  (Lép :  PTük.  n.88).  Hogy  haszontalanul 
fogyassam  éltemet  (Zrinyi:  1.122).  A  mellyek  gonoszul  gyüitet- 
teuek,  gonoszul  fogyattatnak  :  male  párta  male  dilabuntur  (lUy : 
Préd.  IL278).  Életét  fogyatná  azért  (RákGy:Lev.  168).  Rákhel 
bánattal  5  magát  fogyatja,  founyasztja  (Thaly:  Adal.  L60).  3) 
[minuo,  debilito,  inürmo ;  vermindem,  verriugem,  schiidigen, 
schw.achen].  Magát  munkával  fogyatni:  *lrangere  se  labori- 
bus  PPl.  Meg  verenec  engőmet,  es  megsebbhetenec  fo^atanac 
(NagyszC.  35).  Az  isten  az  emberekben  az  niomonisaggal  az 
bflnt  fogiattia,  az  fi  aiandekit  neueli  (Fél :  Tan.  433).  Szabad- 
gyában  rontyák,  fogyattyák  a  gono.szok  az  isten-félöket  (Pázni : 
Préd.  24).  Az  új  tam'tások  utat  nyitnak  a  .szabados  életre,  mely 
a  hitet  fogyattya  (Pázm :  LuthV.  56).  Nem  k51I  azokat  ólni, 
tűzzel,  vassal  fogyatni  (Zvon :  Post  11.203). 

el-fogyat:  1)  [consumo;  verzehren].  El-fogj-atiii  az  orsz,ág 
jövedelmit :  *atterere  opus  imperü  ;  életét  el-fogyatiii :  vitani 
*perdere  PPBl.  Minden  élésünket  elfogyatták  (Monli-ók.  III.116). 
Ha  gyakran  gl  vele,  a  nemző  magot  elfogyattya  (Síel:  Herb. 
132).  Életemet  tévelygé-sben  és  vétkekben  fog>-attani  el  (MA: 
SB.  331).  Meszsze  vtakban,  csatákban  fogyatta  el  egész  életét 
(360).  Istennek  Ítéleti  vagyon  a  mi  urainkon,  kiknek  annyi  van, 
hogy  az  egerek  s  az  ebek  el  nem  fogyatha^ák  (Bod:  Pol.  111). 
2)  (debilito,  refringo,  consumo;  schwiicheu,  zu  gnmde  ricbten, 
verderben,  zu  nichte  machen].  El  fogyat  engem  a  bánat:  nioeror 
me  *conficit;  el-fogyatta  a  bú,  boszszúság,  éliség,  nyavalya,  a 
sok  tanulás:  *consumtus  dolore,  literis,  injuria,  fame,  niorbo 
PPBl.  Boczátoc  reátoc  kegyetlen  vadakat,  hogy  az  ti  bamiai- 
tokból  titeket  kipn.sztíts.iiiac,  és  titeket  elfogyassanac  (MA:  Bibi. 


895 


KI ,1- (KiVA l.VS— l-;i.-l' I )( ;v.\  1  K< )/,lK 


MK(j  KXJVAIKOZIK 


L114).  Meg  nem  nyuíottain  míg  nem  elfogyattam  flket:  non 
sum  conversus,  donec  coiisummaverini  eos  (300).  Az  egész 
keresztyénség  Uözzfil  eretnekségek  ki  gyomláltattak,  és  el  fo- 
gyattattak  (Pázni:  Kai.  157).  Az  erít  és  széiséget  egy  hideg- 
lelés el-fogyattya  (I'ázm;  I'réd.  70).  Házi  ellenségünket  meg- 
győzliettyük,  de  el  nem  Ibgyatliattyuk  (165).  Meg  emészti  az 
országot,  es  az  embereket  elfogyaftya  (KCsepr.  Ifi2(j.  Dfi).  A 
betegségéé  elfogyatnac,  megSlnec,  nicgemé.sztnec  (Com:Jan. 
56).  A  lioszszii  napot  az  éjt.szaka  kíiveti  és  el  fogyattya  (Megy: 
3jaj.  11.134).  ö  kegyelme  kész  bflségUnk  mellett  életét  is  el- 
fogyatni (MonOkm.  XXIV.14). 

elfogy atás :  [consiimtio,  refractio ;  verzelirung,  vemichtungj. 
8<jlia  az  AutichH'rtns  .sem  találhat  erS.sseb  e.szk5zt  az  já  cliele- 
kodutokben-való  igyi'kezetoknek  el-fogyatásái'a  (IVizni :  Kai.  673). 
Az  |ia|)i  rendeknek  el  fogyatj'isa  (Zvoii:  Piwt.  11.262).  Ackor 
nincsen  a  fejedelem  oly  szükségben,  mely  az  6  hívét  kötelezne 
életének  6  érette  való  el-fogyatására  (JesTitk.  128). 

ki-fogyat :  [deleo,  ex.stingvo ;  vemichtenj.  KSnySrge  az 
wtennek,  hogy  vagy  ötét,  vagy  Ariust  fogyatná  ki  ez  világWl 
(I'ázm:  Kai.  lai).  Hálókat  szei-zet  és  négy  pár  agarat,  kikkel 
a  király  berkéből    ki-fogya.s.sa  a  vadakat   (Hall:  Hllist.    11250). 

[.Szólások].  Utoljára  midfln  alkalm.xsint  ki  fogyatta  volna 
magát  mind  az  atyja,  mind  pedig  a  jó.sz;'ig  keresményé- 
ből, gondolta,  hogy  házassága  után  Ismét  pénzre  kap  (Haz. 
1.299). 

még-fogyat :  [eunsumo ;  verzehren].  Latom  magad  mog 
fogyattad  (C'zechC.  5). 

Pogyatás  :  fdebilitatio,  e.\stinetio ;  sehwáchung,  verzehrung, 
voriiichtung).  Életünk  es  egés.ségiink  fogyatása  a  harag  (Pázm; 
I'réd.  800.  MA:Seiilt.  231). 

Fogyatatlan :  (indoliciens ;  nnetschöpflich].  Fogyatatlan  ky- 
iSrtwen  [fogyhatatlan?  kiüntvénj  malaztnak  bewsegSs  vywlasath 
(CzechC.  37). 

Fogyaték:  I)  [defectns;  mangel,  abnahmej.  Ha  meeg 
osztendeeg  volna  az  nagy  lakodalom  meeg  oes  myiidenben 
bewseeg  awagy  somy  fogyateok  nem  lehetőt  volna  (ÉrdyC.  509b). 
I-átván  kintsinek,  és  hadának  fogyalékját  (Mik :  TLev.  127). 
Épűllyün  i.stennek  az  mi  fogyatékáia  jutott  nemzetünkben  lévó 
anya.szontegyhjiza  (Alv:  I'o.st.  Elób.  3).  2)  rasiduiun,  reliqulae, 
faex  MA.  die  hefo,  Aas  überbliebene  I'Pb.  X)  (exilis,  exigmis; 
geringj.  Az  én  fogyaték  e.szenmek  ngy  tetszik,  hogy  nem  nulla 
avagy  semmi-vétek  a  templomot  illyetén-képon  fűrtöztetni  (Fal: 
NA.  147).  Ki  .sok  rendbéli  s  nagy  tudommiyra  vagyon  emlKsrnek 
szüksége  a  melyre  fogyaték  életűnk  rü\id.sége  miatt  maga  ere- 
jével nehezen  érkezik  (l'al;UE.  371). 

Fogyatkoz-ik  (/oci.yítezam  Lev.  1.40,  el  foffi/Mozéc  Kár: 
Bibi.  I.62H.  meg  fogyátknzrmc  619. /uf/yaíiocó  109):  1)  dotii-io, 
consumor  MA.  mangein,  abnelimen,  verzolirt  werden  PPB.  Fo- 
gyatkozik az  erő:  *inilinatae  viras  l'PUI.  Mely  eelet  yonkab 
new,  annál  ynkab  futgatkozyk  lÉrsC.  263).  Fogyátkozi)  vagy 
álkolniatlan  tagú  iuli  (Kár:  üibl.  1.109).  2)  [egco;  mangel  leiden, 
entbelireii|.  Vr  bir  engem,  semmibe  nem  fogatki>zom  (UöbrC 
46).  Veszni  kell  az  oi-szágimk,  melly  ebben  a  két  dologban 
fagyatkozik  [igy]  (Pázm:  Préd.  165).  Sz.  Pál  azt  monda:  ha 
bevelkődik,  a  mértékletOR-séget ;  li.i  fogyatkozik,  a  békaségfts- 
tűrést  el  nem  veszti  iPi'izm;  LuthV.  115).  »)  [inlirnnis  fio,  con- 
sumor; ermatten,  zu  grundé  gohenj.  Zegonkegenek  es  fogalko- 
zjuiak,  kik  engemet  akaniak  oluezteni  (l'eerC.)  Senki  ne  .sjipolód- 
gyék  fogyatkozott  állapottyát«ui  ( 1  ';izm :  I'réd.  76 1 ).  A  fogyatkozott 
szegény  esznek  .szerentsét  lenek  (Fal:UE  363). 

el-fogyatkozik  :  1)  delicio  MA.  abnelmieu  Pl'B.  Elfogyat- 
kozottabb:  defectior  C.  Az  bor  el  fogyatkozva:  deticiente   ráio 


(JordC.  627).  Kyben  ezek  el  fogyatlikozannak :  mi  haec  non 
adstmt  (856).  Az  zeretet  soha  el  nem  fogatkozik  (TihC.  6).  Kynek 
kazdaghsagy  soha  el  nem  fogyatki/znak  (ÉrdyC.  199>.  Remeen- 
.seegők  el  fogyatkozyk  (521).  Az  lelki  iozagokljau  semy  el  ne 
fogyatkozek  (VirgC.  146).  Ha  ez  ydő  zerenth  walo  eeletnek 
Ixjidoglisagatli  mykepiien  el  fogjathkozcj  fystetli  es  semnye  lewí 
port  alytandotok  (ÉrsC.  210).  Elfogyatosztanac  (így)  vala  5  erey 
(Hofgr.  93).  Az  olay  az  te  feledről  el  ne  fogyátkozée  [igy): 
oleum  de  capite  tuo  non  deficiat  (Kár:  Bibi.  1629).  8)  [infinuus 
fio,  defatigor ;  schwach  werden,  ermatten].  Nem  akarom  hwket 
éhen  el  bücz;it;my,  ho^  el  ne  fogyatki>zyanak  az  \'tban  :  dimit- 
tere  eos  jojunos  nolo,  ne  deficiaut  in  via  (JordC.  403).  Zykseegh 
myndenkoron  ymathkozuy  es  el  nem  fogyathkozny :  oportet 
semper  orare  et  non  deficere  (590).  Nem  fogyathkoztaal  el : 
non  es  defatigatas  (886).  Az  ew  zenth  fya  mendenesteel  fogára 
eel  fogyatkozott  (WinklC.  82).  Es.segnek  miatta  el  fogatkozuan 
(KazC.  111).  Ha  lattod  vona  az  halaloluiak  moggyat,  lij-zőm, 
hogy  el  fogyatkoztál  vona  keserw.seghnek  myatta  (ÉrdyC.  37.Hi. 
Dávid  keral  el  fogyatkozot  volna  eeledohiel  kyl  (526).  Ahol  el 
fogyatkoznánk  my  gyarlóságunknak  myatta,  tfel  emelgliet  (622). 
Az  e^eb  miu-tirok  akenban  el  fogiatkoztak  (\'ü-gC.  29).  Szemeim 
elfogyatkozáiae,  ugy  nézic  éa  várjác  engedelmedet  (MA :  Bibi. 
V.57).  Az  menő  hadban  el  fogyatkozik  es  el  bágyad,  vagy  az 
harczon  veszedolmezik  (Forró:  Curt.  363).  A  melly  hivatalt  l'í 
e.sztendők  alatt  igen  nagy  haszonnal  viselt,  a  míg  osztán  el-fogyat- 
kozott  (Bod :  Pol.  74).  3)  [consumor,  ejcstingvor ;  verzehrt,  auf- 
gerieben  werden].  El  fogyatkozyek  byueseknek  álnoksága:  cou- 
sumetur  nequitia  peccatorum  (KulcsC.  11).  A  kősség  is  igen  el 
fogyátkozée  es  a  nagy  sok  kazdagsag  mind  el  veszsze  "tőllec 
(Helt ;  Króa  24).  Nagy  éhség  vala,  hogy  clfogyatkoznéc  Egyptum 
földe :  opprasserat  fames  terram  Aegypti  (MA :  Bibi.  1.45). 

meg-fogyatkozik  :  1 )  [deminuor,  delicio ;  sich  verminderu, 
vergehenj.  Megfogyatkozó,  félszeg :  defectivns  PP.  Kewsded 
frátereknek  zerzete  es  e.ssy  nem  fogyadcoznak  meg  ytellet  ua- 
piglan  (EhrC.  104).  Meg  fogatkozaiiac  catoniac :  defecerimt 
clsternae  (BécsiC.  24).  Ha  megfo^atkozaudnac  néked  ezéc:  Á 
defecerint  tibi  illa  (36).  De  maga  meg  sem  fogyatkozanak  az 
nagy  bozzvsag  tetelevk  (MargL  88).  CristiLsnak  vitéze  sem 
lehet  haznalatos,  ha  evneky  meg  fogyatkozyk,  hog  ev  beiuie 
nem  leyend  vala  mely  lolky  iuzag  (ConiC.  55 1.  Holotli  embery 
seghedsegh  megy  fogyathkozyk  (TliewTC.  31).  Ha  az  ferfyubau 
az  yamboi'sag  megli  fogyatkozandyk  (VirgC.  137).  Az  fác  mikor 
meg  fogyátkoznac  [így]  az  tfizön,  meg  aluszic  az  tflz  (Kir: 
Bibi.  1.619).  Mely  nemzetség  fiu  ágrúl  meg  fogyatkozott  (Gér: 
KárCs.  111.294).  2)  [intirmas  fio,  conficior;  .seliw.ach  werden, 
urmatten].  Megfogyatkozott:  impt«  C.  Ven.«éggel  mög  fo^tkge- 
tam :  senectute  confecta  sum  (BécsiC.  2).  Micor  megfogatkoztae- 
uolna  :  dum  mente  consternatao  essent  (MiinchC.  166.)  Hoé  meg 
ne  fo^atkoznanao  az  útban :  ne  detícimit  in  rai  (43).  Meg  fo- 
gatkoztanak  eu  zömeim  (AporC.  18).  Ne  vessél  engemet  vén- 
ségnek ideieben :  mikor  meg  fogatkozik  en  tehetsegem,  ne  liajj; 
meg  engemet  (22).  Elmúlt  az  en  emlekezetőm,  meg  fogalkoiot . 
az  eu  elmem  (TelC.  13 1).  Nincsen  gonosb  mint  ki  az  zerzetbe 
fogatkozik  meg  (DebrC.  24U).  Ereyben  kozilevt  meg  fogjatkoziiy 
(üomC.  142).  Tejí  ember  soha  !iz  haborusaglia  meg  nem  foglal- 
koznék (\'irgC.  90).  Meg  fogyatkuziiak  iklennek  dychA'sygytwl 
(Komj:  Szl'ál.  55).  Vysel  ol  gondot  rya,  ky  ínyatli  ne  fodajt- 
kozzaui  niog  tyztessogemlje  (UevT.  1.40j  Meg  fudatkozum  tyz- 
tes.segombe  (41).  Ereié  sem  fogyatkozot  vala  meg  (Helt:  Bibi. 
I.dddd3;.  Az  angialok  solia  meg  nem  venhe.<3iiek,  meg  som 
fogiatkoziiak  (Fél:  Tan.  81).  Nem  isten  .nz,  a  ki  alatsomb  ren- 
den vágjon,  és  meg-fogyatkozik  az  isteni  felségben  (Pázm: 
Préd.  719).  A  bor  pedig,  hogy  igyék  a  ki  megfogyatkiMuk  a 
pusztában:  si  quid  defecerit  iKáldi:  Bibi.  2Sli.  Mi,  a  mint 
eddigli,  ez  ut;uiis  kegtukiiek  mogh  nem  akármik  fogialkoziii 
(TörtT.    VIIl.151.    Miutlia    tvszetűl    meg    fogyatkozván    kiáltani 


Si>7 


BXíY.VlKOZAs 


r-OGY  ATKOZASf  XS—  FOG  YHATAll^ANSAG         898 


kezdet  (Zvon:Post.  11.252).  Balon  Péter  telje-sséggel  elalkal- 
inatlauúit,  .«  majd  eszében  !.■<  s  menioriájábjin  is  meg  kezdett 
fos):itki>zni  (KákGy;  Lev,  172>  HivatallyáLiaii  meg  fogyatkozni 
(lllj  :Pit'd.  Il.liiO).  3)  [egeo,  iiiopia  lalxii-o,  dolrimentun)  capio; 
maiigel,  sihadoii  leiden].  Nem  fog>atkozoni-mog  a  tejben :  non 
*defit  milii  lar  PPBI.  Semjben  megb  ne  fogvatkozwan :  in 
nidlo  deficientes  (.lordC.  831).  Sok  kar  niia  mégis  fog^ítkoztak 
(RMXy.  II.Íil).  Tlio  k.  sem  fogiatbkozik  megh,  ha  the  k.  j'S 
iger  za;»zh<)z  jobagiot  (.LevT.  L23).  Vagy  elesSk  inog  szfikfil, 
aiiagy  nagy  nebez  satzoltata.sok  altal  meg  fogyatkoznak 
(KR^rtfa  1383.  Ci'2).  Semmi  nelknl  meg  nom  fogyatkozol : 
renun  oninium  abnndautia  perfnieris  ^Kár:3ibl.  I.lRtiX  Szive 
meg  esic  az  szegényen  é.s  az  meg  fogyatkozottou  (ZvonrPost. 
I.14T).  Jó  akaratját  megigérle  s  nem  akaija  azokat  is  meg- 
fbgjatkozni  jó  reménységek  fel5l  (MouTME.  III.465).  Eddig 
sem  fogyatkozott  meg  az  mi  atyai  gondviselésünkben  (RákGy: 
ÍJsw  208). 

Fogyatkozás:  I)  defectus,  deliqiiium  C.  [macula,  delictmn): 
mangel,  al)gang,  abbruch  PPB.  [feliler,  sünde].  Fogyatkozás 
napban,  Ijeszédljen  :  eclipsis ;  a  tennészet  fogyatkozásit  mással 
kipótolni:  snperare  *imiiedimenta  natiirae;  a  báznak  minden 
fogyatkozásit  helyb&állitani :  *lacimam  rei  familiáris  explere 
PPBI.  Fegy  meg  engemet  en  fogyattkozasombol  (EbrC.  12). 
Penetenczett  valaztottani  tenny  ez  fogyadkozasert  (103).  Az 
Istennek  malazttya  tellyeseycbe  \>e  a  niy  hvdatlansagívnk  fogyat- 
kozasaat  (ÉrdyC.  533b).  Tudom  bog  az  en  erdomSm  nem  eleg 
ennekSm,  de  ammi  fogatkozas  ebbe  vagon,  ezt  en  magamnac 
ki  vezom  en  vramnac  sebeiből  (XádC.  57).  Az  fogiatkozasok  lay- 
toryak  az  jKikorra  ala  menésre  (ViigC.  97).  Hozy\v  wtra  es  enye 
feldre  nagy  kelcsegívuk  fogjadkozasara  munkalkottunk  (RMNy. 
IL55).  Vegyetec  fogyatkozasuekfll  való  bím  e.s  egy  esztendSs  ba- 
rant:  érit  agnus  absqne  macula  (Helt:  Bibi.  I.Gg4).  Hogy  a  tfi  liit- 
teteknec  fog}"atkozássát  betellyesítbessuc :  compleamiLS  ea,  quae 
desiint  fidei  vestrae  (Helt :  LT.  Tf.  4)  Emendalando  vagy  meg- 
jobbítandó fogyatkozásoc  (MA:  Bibi.  Magy.  5).  Az  isten  miné- 
kfinc  mindeneket  minden  fugyatkozáínélknl  megmondott  vala 
(MA:  Bibi.  Elób.  1).  Kiben  valami  fogyatkozás  lejeud,  ki  vagy 
vac,  vagy  sánta:  omnis  qui  babuerit  maculam,  si  caecus  fuerit, 
si  claudus  (MA:  Bibi.  1.109).  Lgy  vagyon:  a  világon  semmi  ninfs 
fogyatkozásnélkül  (Pázm:  Préd.  b4).  Leg-kissebb  fogyatkozásunk 
isten  szeme  elítt  vagyon,  isten  könyvébe  iratik  (Pázm:  Préd. 
14).  A  világi  fogyatkozásoknak  emlékezeti  szemérmet  nem  sze- 
rez a  szentekben  (16).  Az  te  argumentumodból  cbak  értelmed- 
nek fogyatkozása  cziordul  ki  (Bal:  Csisk.  215).  Ha  ki  vétkezik 
gondatlanságból,  tudatlanságból,  fogyatkozás  az:  delietum  (Com: 
.Jan.  219).  Fogiatkozasth  nekik  ne  tégy  (Radv:  Csal.  111.178)- 
E15I  elrendelteknek  fogyatkozásit  és  vétkeit  megbfintes.se  (Illy: 
Préd,  1.48).  Fogyatkozá-somat  látták  a  szemeid :  imperfectum 
meum  viderunt  oculi  tui  (11.80).  A  tűz  közepett  járnak,  és 
semmi  fogyatkozás  sincs  beunek  (Illy :  Préd.  1.525)  Egy  jóság 
.sints  fogyatkozás  nélkül  (Kisv:  Adag.  533).  2)  pemuia  MA- 
[mangel,  dürtligkeit,  entbelirung].  Y'nkab  tyzteltetyk  fogyad- 
k(3za.snal  (inopia)  es  zegenseguel  (EhrC.  85.  JordC.  47).  (A  lako- 
dalomban) senkynek  semyben  fogyatkozása  nem  vala  (ÉrdyC. 
509b).  Semybe  nekem  fogyatbkozasom  nem  lezen :  nihil  mibi 
deerit  (KulcsC.  43).  My  legyen  énnekem  fogyatkozásom :  qnid 
desit  mibi  (95).  Nagyssagod  fogadasth  thewn  liogy  en  uekem 
az  en  fy-zettessembewl  semmy  fogyathkozassom  nem  lezen 
(LevT.  L112X  Hogy  semmibSI  fogyatkozásoc  ne  ISime  (Helt: 
Krón.  10b).  Hol  semmy  fogyatkozás  ninehen:  renmi  omnium 
abundantia  perfnieris  (Helt:  Bibi.  I.0oo3.  Fél:  Bibi.  76).  Híveit 
le  badgya  tsöpűlni;  fogsággal,  tömlöttzel,  fogyatkozásokkal  saiiyar- 
gattya  (Pázm:  Préd.  23).  Az  sido  népnee  nem  volt  prófétákból 
fogyatkozásoc  (MA :  Scult.  55).  Nem  volt  semmi  fogjatkozásunk 
az  illyenekból  (Zrinyi  n.l96).  Éléséból  ha  fogyatkozás  vagyon, 
adassa  meg,  ne  kellessék  utána    sngorgaui   (íJonTME.  IV.278). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓiAk. 


Az  szénából,  abrakból  leszen  iiikáb  hamarább  fogyatkozás 
(RákGy:  I^ev.  270).  S)  Fogyatkozás  a  napban:  ecliiisls  PP. 
(finsternis).  Vannak  az  egekuok  felliiíi  a  lufidnak  és  napnak 
fogyíitkozílsi  (Pázm:  Préd.  b4).  Az  napban  való  két  fogyatkozá- 
sokat meg  nem  láttyoc  (KCsepr.  162fi.  D4(. 

Fogyatkozásos :  defectivus  MA.  mangelhaft,  unvollkommon 
PPB.  Fogyatkozásos  és  tellyességtelen  az  szerencse  (MA :  SB.  93). 

Fogyatkozat :  defectio  BécsiC.  261.  [mangel,  fehlerj.  Fo^at- 
kozatüt  tézéc:  defectionem  vestram  faciam  (101).  Mi  meg  én- 
nekem fogatkozatom  ?  qnid  adhnc  mibi  deest?  (MünchC.  49). 
Az  5  eletyben  semmy  egyéb  fogyatkozatoth  nem  esmértem 
(SándC.  40). 

Fogyatkozatlan :  non  deficiens  [unvorganglichj.  Füg;atko- 
zatiau  kenc :  thesaurus  non  deficiens  (MünchC.  40).  0  Je.sus,  fo- 
gyatkozattlan  feyezeth  ees  kymeerhetetlen  kegelmesség  (PozsC.  8). 

Pogyatkozatos  :  [deficiens  ;  raangelndj.  Mend  ezec  8  bíuíjl- 
kődetekWil  ereztettee  isten  aiandokif,  e  kedeg  abból,  mel  8  neki 
íogatkozatos  (quod  deest  ilU)  éreztette  mend  5  életet,  mellet 
vallót  (MünchC.  158). 

Fogyatkozhatatlan :  [indeficiens;  unvensiegbar].  Azt  mond- 
ják :  Pecunia  nervus  belli.  Ezt  is  meg  kell  találnunk,  még  pedig 
fogyatkozhatatlanképen,  annyit,  a  mennyi  szükséges  (Zi-inyi  11.198). 

Fogyatkozott :  defectiuis  C.  [egens ;  dürftig].  Másokra 
bízvíln  a  fogyatkozottalt  gond-viselését,  magok  prédikállottak 
(Pázm:  Préd  b3).  Fogyatkozott  szegénységek  nem  engedi,  hogy 
táplállyák,  vagy  ruházzák  a  szűkölködőket  (43).  Chekély  és 
fogyatkozol  tudományomban  nem  bizakodhatom  (Pázm:  Kai. 
al).  Te.stekben  fogyatkozott  gyermekek  (Ily;  Préd.  L172). 

Fogfyatkoztat :  1)  [cousumo ;  verzehi-eu].  A  jövedelmet 
fogyatkoztatja  (LevT.  n.97).  3)  [destituo,  inopia  premo ;  verlas.sen, 
darben  lassenj.  Illendöb'  az  isteni  felséghez,  a  jó  maradékért 
segíteni  a  gonosz  atyát,  hogy-sem  a  jámbor  fiat  fogyatk(3ztatni 
a  vétkes  szüléért  (Pázm:  Préd.  28) 

még-fogyatkoztat :  [miuuo,  destituo,  frustro ;  schadigen, 
verlassen,  tauschen].  \"alakit  remény.ségében  meg-fogyatkoztatui : 
*decipere  alicujus  spem  vei  exspectationem  PPBI.  Haiczoltaban 
otet  meg  fogyatkoztatak :  destituere  pugnantem  (Forró  :'Curt  284). 
Ha  6  nem  leszen,  az  donatio  level-is  haszontalan  leszen  es 
erejeben  meg  fogyatkoztat^•an  marad  (Ver :  Verb.  65).  Meg  nem 
gondolom,  hogy  (az  úr  isten)  megfogyatkoztasson  minket  az  ö 
felségében  vetett  bizodalmunkban  (RákGy:  Lev.  179).  Mivel  mind 
ezekben  a  nagy  hatalmú  úr  isten  ököt  meg  fogyatkoztatta,  fi 
már  elmegyen  házához,  mert  vén  ember  (194). 

Fogyatlan :  [.sine  fiue ;  ohne  ende  ?].  T8r  mia  ellenségek 
fogatlan  meg  fogának :  iuimici  defecenmt  frameae  in  finem 
(DöbrC.  24). 

Fogyatlanság :  [infinitas ;  unendlichkeit].  Kynek  [hatalmá- 
nak] veeghetetlen  fogyatlansagaat  meg  ysmerween  (ÉrdyC.  452b). 

Fogydogá.1  (Joddogü  RákGy  Lev.  178):  sensiin  deficio 
Kr.  [nach  und  nacb  abnebmen].  J8vedelmec  lassan  lassan  kez- 
dene fogydogálni  (MA :  Scult.  333).  A  bűnnek  motska-is  naponként 
fogydogál  a  meg-szentel6  kegyelem  által  (Pós :  Igazs.  209.  Tof : 
Zsolt.  21).  Isten  kegyelmességébűl  ugyan  foddogál  az  ellenség 
(RákGy:  Lev.  178). 

Fogytiatatlan :  [indeficiens,  infinitus;  endlos,  unveiganglich]. 
Meny  orzag  bely  fogyhatatlan  vygasag  (Éi'dyC.  559).  Fogyha- 
tatlan üdvös.ség  (Pázm :  KT-  335)  My  fogyhatatlan,  és  hervad- 
hatatlan koronát  várauk  (Pázm:  Préd.  167).  Fogyhatatlanképi>en 
meg  mai-ad  (Bal :  CsIsk.  406).  Azt  is  a  sok  fogyhatatlan  szükség 
nem  engedte  mind  eddig  is  eöectuálnom  (Radv:  Csal.  lII.342bX 

Fogyhatatlanság :  [infinitas ;  unendlichkeit].  (Pázm :  Kai. 
1766.  666.  Kr). 

57 


»y'j 


l'^íVill^iil-i^ — rT_/vii  I  i\j 


[Pogylall 

el-fogylal :  [((nimimo ;  aufweiidou].  Ky  ydeyeet  gonossagbaii 
foglalta  el  íÉrdyC.  l'.h).  Hukak  peniteiicyara  yndwliiak,  de 
yay,  hamar  veegre  vyzyk,  el  fugylallyaiik  íijöb). 

[Fogyott] 

esze-fogyott:  [insiiúens;  sdiwaclisiimig].  Vallyun  találtat- 
nék-e olly  eszefoíiyott  kíizíittíik,  ki  ezt  a  vallástételt  sajnálná? 
(Vimn:  Préá.  U>).  Hát  megett  nevetik  az  esze-fogyott  v.  fitza- 
modott  ifjat  íSzD:  MVir.  133). 

napja-fogyott:  (verbum  corripiendi;  schmaliwort).  Alwzz 
ee  te  kegyetlen?  O  the  gonoz  napya  fogyót,  myre  gyettrSd 
koonzod  az  on  tiyaymat?  (ÉrdyC.  633b). 

ügye-fogyott :  níLsor,  inuiw,  derelictns  Kr.  [nngliicklicli, 
verlatsonj.  ('gyo  fogyott  a  valklsok  (liahEpin.  3).  A  lengyel 
ügye  fogyattul  [így]  van,  meg  sem  állhat  (Monlrók.  Vili. 153). 
Igye  fogyott  gyámoltalan  állapoüa  jutottam  (MonOlcm.  V1.395). 
Hlyen  figyem  fogyottá  mo.st  azért-is  lőttem  (.Szentm :  TFiú.  14). 
Özvegyen  s  árvákon,  ügyefogyottakon  kOnyörült-e  szivem  ? 
(Tlialy:  Adal.  1.203). 

ügyefogyottaág :  miseria,  inopia,  egestas  Sí.  [uuglück, 
nőt]  (Megy:  3J;y.  11.64.  Matkó:  liCsák.  445). 

Fogyt-,  fott-  (fattyh,  /uMyg  ÉrsC.  448.  469.  /atóyklan  449. 
/ítííig  Hotgr.  70.  174.):  [imminutio,  defectio;  abnahme,  ende]. 
Mind  élete  fogytáig :  ad  exitam  vitám  PPl.  A  fogytán  vagyon 
az  érték :  opes  *aflectae  PPBl.  Eghmasth  meg  nem  liagyyok 
nyomorytiiny  myiid  eletewnk  niarliaanU  fotthayg  (KMNy.  11.33). 
Mind  fottaig  ió  szagú  lészen  (Mel :  Herb.  1 10).  Tudtác  az  bor 
fogytát  (Zvon;  Post.  1.303).  Az  első  világ  fogytán  az  őz6n  viz- 
áradásimk  idején  (Matkó:  U(.'sák.  21).  Ezer  hatzsizután  kilenczv(>n 
nyoU'z  fottán  (KeIv:Dic's.  61).  Az  fejea  káposzta  magvát  vesd 
el  kisasszony  havának  a  fogytára  (Radv:  C's;d.  111.53).  Májasnak 
fottára  az  egész  hadak  .szállanánali  táborban  (Zrinyi:  1.17). 
Már  életeknek  fott;ira  kezdettoiiek  jutni  (Hall:  Paiz.s.  430).  Éle- 
tem fogytáig  meg  igyekezem  szolgálni  (KákGy:  Lev.  G9).  Tör- 
tént, liogy  szent  Simon  és  Júdásnak  impjáu  Szikszón  vásár  esett, 
vakáczió  fogytán  {Gvad:KP.  47). 

hold-fogyta :  neomenia  MA.  luna  deficiens,  lunae  defectio 
l'P.  *ultima  luna,  *luna  silons  PPBI.  novissinia  luna  Nom.'-  der 
abneliniende  mond  PPB.  [mondfinsternls].  Hóid  fogytán  láthatat- 
lan a  hóid  (í'ós:  Igazs.  317).  A  mi  hóid  fogytára  jutott,  és 
fatális  termiuiLssíihoz,  utolsó  veszedelméhez  közelgető  magyar 
nemzetíink  (Megy:3Jaj.  11.103.  llall:Paizs.  310). 

Fogytára :  [pcnitus ;  ganz  und  gar].  Vgy  annyra  nynchen 
ty  k\VzvHtctek  h\Vkli  fottara  eliyak  egy  es?  Sie  non  est  inter 
vos  sapiens  quieiiuani?  (Komj :  Szl'ál.  142). 

Fogytig,  főttig:  linaliter,  perpetuo  MA.  [siiie  ulla  excej)- 
tione,  peuitus;  vollends,  gjuiz,  ausnahniskis].  Mind  fattyk  fel 
lazíulanak  (ÉrsC.  448).  Mynd  l'attyg  meg  Iwuizdagwltok  (469). 
Mynd  fattyklan  yonak  walla  (449).  Derek  népek  fottigh  meg 
ületének  (CsomaC.  48).  Kialtasd  meg  széllel  a  te  talxirodlja  a 
kii:  felelmwKH:  fattig  hatra  téryenek  (Hofgr.  70).  Nem  leszeu 
essfi  tfi  nalatoc,  éhuel  .szomyual  fattig  meg[li]altoc  (174.).  Szinte 
főttig  es  emésztésig  meg  emésztett  volna  engemet  (Mel:  Jób. 
73).  Ha  meg  fSzed  harmad  vizéuel  főttig,  vagy  mig  kct  pohanii 
marad  benne  (Mel:  Herb.  60.  Az  istennee  tfizes  haragia  főttig 
meg  emésztett  volna :  nstpie  ad  perditionem  (Kár :  Hilil.  1.530). 
Engedd,  magyar  kéztfd  főttig  el-ve.sz.szonek  (Zrinyi :  ASyr.  144). 
UrSinest  mind  főttig  csak  disputatióban  maradtak  volna  (Páziii: 
Kai.  142).  Siótiában  kilencstven  királyok,  mind  főttig  az  római 
ecrlésiának  tagjai  voltának  (G30).  Mind  fogytig  megeméaztö 
tflz:  ignis  est  u.-fiue  ad  pcrditiiinem  devorans  illly:  l'ré<l.  1.196). 
El  hullának  a  szereesenyek  mind  főttig  (Laiid:  lljSegits.  1L349). 
Minden  békességes  ti'krésembAI  főttig  kifárasztott  (Fal :  NA.  205). 


[FOHÁSZ-] 

Fúhászás :  [saspiratio,  gemitiis ;  das  seufzen].  Zent  Ferencz 
zok    kewnuezesekuel    monda    es    fohazasokual :    cum    aispiriig 

(EhrC.  331. 

Fohászkod-ik  (fahátzkodás  Szeg:  Aqu.  111.  fahástlíidó  13. 
/azkodyí  HorvC.  9L  fazkodnB  18.  CornC.  77.  jazkudas  MargL. 
8.  i&.  jazkodny  DomC.  119.  JouazkodyV.  Konij:SzPál.  73.  fur 
Aóziodék  Megy:6jaj.  I\'.22.  JuháezkudW^  Szathm:Cent.  238. 
269.  270) :  gemo,  ingemo,  .siispiro  C.  gemisco,  congemLsco  MA. 
seufzen,  jiclizen,  tiefen  atem  hoIen  PPB  Fohászkodó :  geiue- 
bundas  C.  suspirosus  MA.  Minec  el6t6  ezem,  foliazkodoni 
(VitkC.  46).  Leterdepeluen  kezde  nagyon  obaytany,  fohazkodny 
e«  syrúa  (DebrC  515).  Hogy  az  te  kevzelevduek  keserevsegeen 
ev  vele  evzue  nem  fohazkodliatol  (CornC.  155).  Az  zentseguek 
zandokarol  fazkottatok  auagy  bankottatok  (DomC.  103).  Halyak 
vala  evtet  óhajtani  ur  istenhez  és  fazkodny  zyvynek  gevko- 
rebevl  (119).  Ez  eellyen  nemes  idve.sseegnek  kwchat  fohazkog- 
gyaak  (ÉrdyC.  387).  Een  wrandioz  fobazk<jdam :  ad  deum  cla- 
mavi  (KulisC.  28).  Mynden  terempteth  allath  fiuazkodyk,  oliayt 
(Komj:  SzPál.  73).  Eggitek  az  nuLstiiknak  ellene  ne  fohazkoégik 
(Sylv:  UT.  11.117;.  Memuon  az  eghre  fohaszkodek  (CsonuiC.  42). 
NySgue  fohá.szkodtoc  (Kár:  Bibi.  IL131;.  Fahászkodó  rekedezés 
(Szeg:  Aqu.  13).  Géczi  lamentabiliter  .szabódván  ártatlansiigában, 
fohiiszkodva  mondja  (Monlrók.  XXVI1.57).  Hozzíid  fohíiszkoiloni, 
te  légy  úti  kalauzom  (Uhaly:  Adal.  1 267).  Szegény  vagyok, 
tudod  ;  én  má.st  nem  adhatok,  csakhogy  isten  áldjon,  így  foliáat- 
kodluatok  (Gvad:  RP.  93). 

föl-fohászkodik :  iiigomisco  C.  suspiro  MA  seufzen,  tie- 
fen atem  h<ilen  l'PB.  Az  bodogtalan  lelek  garlosagusou  fel 
fohiizkiidik,  rettenetes  sir.nlmal  monduan  (BodC.  24). 

fölfohászkodás :  suspirium,  gemitus  MA.  seiifzer,  das  seuf- 
zen PPB. 

Fohászkodás :  suspirata«,  siLspirium  C.  siispiratio,  gemitus 
MA.  das  seufzen  PPB.  Tartozonc  uoliez  fohazkodása^kat  es  sí- 
rásokat teunfinc  (VitkC.  15).  Az  ev  zuuenek  keserev  nyevgese, 
fazkodasa  es  .soklasa  (MargU  8).  Syralmban  es  fazkoda.sban 
vala  e«ii;igaert  es  az  Istennek  nepeert  (CornC.  77).  Ky  az  zegee- 
nyeknek  fazkodasat  meg  nem  utalya  (DomC.  145).  Nagy  sjras- 
siil  fühazkodassal  hozyaa  fogadaa  (ÉrdyC.  339b.  514).  Meelsee- 
ges  fohazkodas  (658).  Hogy  melseeghe-ss  fuhaszkodasokkal,  buz- 
go.sagoss  ohétasokk;t1  kialth.'Lsinik  istenhez  (Bat :  Kl\id.  81). 
Sznbéli  fohá.szkodás  (MA:  SB.  81).  Ázik  a  vims,  úgy  mondod, 
siralommal,  és  aggódik  furró  fohiiíakodássíil  (Fal:  TE.  619). 

Fohászkodtat :  [suspirare  lácio ;  seufzen  machen).  5i  világi 
uyomornsjigoknak  .sanyarusága  tohaszkuttasson  minket  az  OrOkké 
való  életnek  bóilogsiigára  (Tel:  Evaiig.  11.146). 

POJLOD-IK :  [sutfocor ;  ersticken,  dem  ersticken  nalie 
seinj  Fojlódik  a  torkom :  oocu|)at  fauces  angor  PPBI.  \'ad 
fáktól  t'ojlódni  ne  had  órőkódet  (N)t.  XVIL568). 

[Sz6lá.sok].  Kelepczéuek  irja  Matkó  a  meg  czáfolhatatlaii  argu- 
mentumomat: érzi  nyilvíin,  hogy  torkára  fojló<lott  (Síirab:  3Fol. 
453). 

bele-fojlódik :  |at|uis  submergor;  ortrínkenj.  Belé  fojlódlak 
I    a  vizekl)e  iBod:  Lex.  23). 

I  még-fojlódik:  jsuHucor;  ersticken].  Addig  nevelkedik  tfivis 
,    kíVt  lilium,  végre  meg-fojloilik  (Czegl:  Dág.  IL2()Í').  Meg-lujiódik 

lélekzi'ti  (lXirk:ÜÉIet.  18).  Az  júságuak  &  bíli-se-sségiiek  mag- 
I    vai  n)egfojlúdlan;ik  iPP:PjwA.  13).  Akik  vtwíodelembeii  furog- 

nak,  ugy  Látszik,    mintha   meg-fojlóttak   volna  (Hall:  Paizs.  97). 

Lelkélien  mi'gfojlodott  bfuiős  (Megy :  íJaj.  11.37). 

I  FOJT,  FUJT  tmeg  ne  ivhn  NémGl.  260):  effuco  f  stran- 
I    gido    MA.    ersticken,    orAvürgeu    PPB.   Lelkeketli   inkali   akiu' 


' 


901 


EI^FOJT— POJTÓS 


1-X>JTÓS.SAG— MEX3  FüLAD 


902 


rala  fbjihanya  (PeerC.  40).  Az  foitot  állat:  siifl"ocatum  (Fél: 
Bibi.  20fi).  Ste.  atyák  |víraiicsalattya  -szerint,  fik  mind  ez  ideig 
sem  esznek  fojtottat  írjizin;  Kai.  lőG).  Fojtsa  roszra  liajló  gonasz 
kiváiiíÁgát  (Orczy:  KöltH.    Gl).  Fojtó  mély  álom   (Fal :  Jegyz.). 

[SaSlások).  Labayra  lanozot  fuifottak  vala  (CsomaC. 
61).  Egy  fíaía.  gúst  tekert  s  nyak;imra  .-ikarja  fojtani  (Slatkó: 
BCsák.  335).  A  vad  mennél  inkáb'  verdídik,  annál  inkáb"  nya- 
kára fojtya  a  kötelet,  és  nagyob"  kínnyát  erei  (P;izm:Préd. 
262).  KSteleket  az  ló  nyakasa  foytanák  (llnszti :  Aen.  8). 

el-fojt :  praefi>co  Kr.  [imterdriii'ken].  El  foitak  azokat : 
snffiK'averunt  ea  iFéliBibl.  21).  Hogy  az  konkolytul  el  ne  foj- 
tassanac  a  gabonáé  (Com:  Jau.  74). 

ki-fojt:  eflfoco  MA.  [ersticken).  Ne  foycz  ky  lelkeeth  (JordC 
58).  Fejec  vetetet,  es  rettenetes  kinzasockal  ez  világból  ki 
foitattanac  (EsztT:  IgAny.  52ö). 

kifőj  tás  :  etl'ocatio  MA. 

meg-fojt :  suöbco,  praefoco,  strangulo,  oblido  C.  ei-sticken, 
erwiirgen  PPB.  Meg-fojtani  hm-okkal :  fauces  elidere  PPl.  Meg 
ne  foha :  ne  suffoceüir  (NémGl.  260).  Esenec  a  tnuissecbe,  es 
a  tuuissec  felneuenec  es  niegfoitac  azokat  (a  magokat) :  creve- 
niut  spinae  et  síiftocaverunt  ea  (MünchC.  371.  Hogy  az  vtolso 
napon  megli  ne  foyczon  enghemet:  ne  uovissimo  die  suggillet 
me  (JordC.  590).  Az  őrdóg  meg  foytaa  nauakls  embert,  annera 
hc^  ingen  nem  zoUiatna  (ComC.  419).  (Az  orozlanok)  meg  foitak 
ótet  (DebrC.  168).  Meg  foyt  az  keuelsek  (PeerC.  195).  Halainak 
5  merghe  megh  ne  foycza  (ÉrsC.  270).  Zywem  megh  kezd 
foyttathnya  (302).  A  hideg  meg  kezdi  foytani  mind  a  tackadé- 
kokat,  mind  a  szolokén,  mind  az  olay  fákon  (KKrakkó.  1575. 
B3).  Az  vizbe  bugtatván  meg  foytanák  (MA:  SB.  365).  Vaj  fojtotta 
volna  meg  az  vr  isten  még  pásittyában  ezt  az  jó  erk8lcs5k 
veszedelmére  nevekedett  gazságot!  (Pázm:  Kai.  203).  Az  egész 
világ-elítt  tudva  Ié.szen,  a  mit  mivelsz,  és  ezzel  a  gondolattal 
fojtsd  meg  a  gonosz  kisírteteket  (Pázm:  Préd.  16).  Minden  érde- 
medet, és  gyöjteménjidet,  mellyel  ifiiiságodtól  ker&stél,  meg- 
fiijtottad  (73).  Vtolso  visgalaskor  meg  foitottac  magokban,  es 
el  enyesztettec  amaz  veszedelmes  teuelygeseket  (E-sztT :  IgAny. 
112).  Azt  cziefSgi,  hogy  Luther  5  maga  fuitotta  meg  magát 
(Zvon :  PázmP.  332).  Hogy  a  nyeldeklűt  meg  ne  fojtsa  :  ne  fauces 
strangulet  (Com :  Jan.  57).  Ha  a  mely  borban  meg  fojtatott  (a 
harcsa),  valaki  meg  iszsza,  bornemiszsza  lé.szen  (ACsere:  Euc- 
219).  A  ki  titkon  halált  nyújt,  pillantáísal,  ohajbls-sal,  isalárd 
kötéllel  meg  fújt  (Amadé:  Vera  177). 

[Szólások].  Szándékodat  még  tsirájában  megfojtyák  (SzD: 
MVir.  19). 

mégfojtás :  sutfocatio,  strangiüatio  C.  MA.  erstickung,  er- 
wiirgung  PPB.  Eelethek  megfoythtasa  (ÉrsC.  301).  Kyn  magya- 
raztatyk  te-sty  nyawalyas-sagnak  meg  foytasa  (ÉrdyC-  67)-  Nagy 
bánatban  eséc,  auniéra  hogy  magánac  meg  foitásarul  gondol- 
kodnéiec  (Kár:  Bibi.  i480). 

Fojtás  :  1)  sufifocatio,  strangulatío ;  erstickimg,  das  enviir- 
gen  PPB.  Um  kedig  az  András  királynac  foytássa  Auers  varas- 
ban (Helt:  Krón.  66).  2)  [das  pflaster  im  genelu-,  der  vorschlag 
zur  ladungj.  A  tanulást  én  félbe  is  hattam,  könyveimet  is  már 
fojtá.snak  szaggattam  (Gvad:RP.  38). 

[Fojtó] 

Pojtós  :  I)  [guffocans ;  würgend,  erstickend].  Hamis.ság, 
csúfolás,  hiúság  minden  feleletek,  niucs-is  egyéb  módgyok,  az 
igaz-ságnak  fojtóson  nyakoUba-vetet  idegének  óidozgatásábau 
(Pázm:  LuthV.  480 1.  Fújtós-san  ószve  szorétott  csomó  (Szeg: 
Aqn.  84).  Köteleknek  foitósonn  kíitótt  cziomóia  (Bal:  Csisk. 
148).  Fojtós  sárban  heverni  látjátok  (Thaly:  VÉ.  1.395).  2)  auste- 
rus  PP.    acerbiLS,   praeacerbus   PPl.  herb,    scliarf,  streng  PPB. 


Savanyu  foytas  kSkén  (MA:Scult  236).  Fujtos  bor  (Land : 
UjSegits.  1.397).  A  vad  szSlo  fojtós  (Com:  Jau.  61).  Fojtós  vad- 
alma (GKat:  Válts.  U.123).  Fojtás  vad  kcVtvély  (Lipp:  PKert. 
ni.153).  Be  fojtós  ital  ez  (Gvad:  Pösty.  22). 

Fojtósság :  austeritas  PPBl. 

Fojtod- ik :  [astringor ;  fest  angebunden  werden].  Mig  gégé- 
jekre  reá  nem  fojtódik  a  kfltól  (Land:  UjSegits.  11.912). 

még-fojtódik :  [sutfocor;  erstickt  werden].  Az  mi  igazságimk 
megfojtódik  (Monli-ók.  Vni.450). 

Fojtogat :  suH'oco,  strangulo,  juguluni  peto ;  ersticken,  erwiir- 
gen PPB.  Heródes  kyial  zent  z;ikarias  papot  kezdee  kerdűzny 
es  foytogatny  hol  volna  .-iz  ew  ft'ya  (ÉrdyC,  628).  Otet  foitogattia 
vala:  sutfocabat  eum  (Fél:  Bibi.  31).  A  kik  sanyargattyák  te,ste- 
ket,  fojtogattyák  kiváii-ságokat :  azok  igazán  szeretik  magokat 
(Pázm:  Préd.  164)-  Gouoz  gondolatoktul  fojtogattotik  (Pázm: 
KT  36)-  Vadnak  ngyan,  vadnak  kaján  irigyek,  a  kik  fojtogatnak 
mint  a  mirigyek  (Amadé:  Vers-  147) 

Fojtogatás :  .strangulatus ;  ernürgimg  PPB.  Az  soc  egi 
szel  veszec  es  haboruc  nünden  vetemenybe  soc  foytogatast 
szereznenec  (Kai.  1582.  F). 

FCTL:  sufíocor,  praefocor  Kr.  [ersticken].  A  fúlva  hólt  állat 
(MA:  Bibi.  I.  105.  MA:  Tan.  1237).  Fúlva  hólt  állatnak  liúsiUóI 
tiltotta  (Dlyef:  BOíTomp.  17). 

[Szólások].  Ez  az  dolog  kegyelmas  uram  ebben  h o  1 1- 
fult,  senki  azután  egyet  sem  szólt  felülié  lErdTürt.  11.134). 
És  a  pisztráng  hellyet  torkotokra  ne  f  u  1 1 y o n  az  istráng 
(Csúzi:  Síp.  178). 

dúl-fúl :  íremo,  infremo  MA.  brausen,  brtunmen,  tősen  PPB. 
[wüten].  Zúgolódni,  dúlni  fúlni :  minitai-i  Com :  Jan.  198.  Dúl-fúl 
most  a  feleségem  otthomi:  tota  railii  *turget  nunc  iLxor  PPBl. 
Dwlnak  fívlnak  vala  ennen  magokbau :  fi-endebaut  (JordC.  723). 
Mikor  halál  fenyegetés.sel  dúlva  ft'ilva  menne,  meg-jelenék  Kristivs 
néki  (Pázm:  Préd.  1244).  Embei-ség  czéllyán  tuI  mind  csak 
rútul  dulful  (Matkó:  BCsák.  460).  Dulfullyon,  movogion  (Illy: 
Préd.  IL97).  Rettenetes  méreggel  dulfúlván  (Hall :  HHist.  111.133). 
Némely  örvendez,  némely  koniorkodik,  az  frigye.sség  dúl-fúl, 
nyughatatlankodik  (Thaly:  Adal.  1.149).  Dulfúló  hai-agjába  (Fr: 
SzJáa  78).  A  kis  úrfi,  mint  az  oroszlán  kólyok  dúl  fúl  fel  s 
alá  a  házban ;  az  aszszony  fej-lóggafva  mosologja  tsintalan 
erk6ltsét  (Fal:  NE.   112). 

dulfúlás,  dúlás-fúlás :  fremitus  MA.  [das  wüten].  Lelkec 
rakua  panaszai,  dulfulassal,  félelemmel  iBoni:  Préd.  258).  Nagy 
d&hüskSdés,  dúlás  fulás  támad  ez  gyermek  ellen  (MA:  Scult 
91).  Ez  az  oka  a  mái  dul-fnlásnak  (Csi'izi.Síp.  515). 

meg-fül :  suffocor  MA  erstickt  werden  PPB.  Meg-fulanac : 
sufibcati  sünt  (MünchC.  79).  Meg  fwlh  vala,  ha  fejet  a  vizből 
fel  nem  emeli  vala  (WeszpC.  68).  Hogy  végre  oztaiman  b;mat- 
tal  meg  fullyon  (Pesti :  Fab.  62b).  Nem  sokái-a  felakasztanak ; 
de  mivel  barátom  voltál,  el-ldsérlek  az  aka.sztó-fáig,  és  uiidou 
meg-ftiladtz,  hái'om  vagy  négy  smg  ix).sztűt  adok  testednek  el- 
takarítására (Hall :  HHist.  II235).  Vizes  lasnackal  főtte  be,  hog 
meg  fiillion  (MehSám.  201).  Meg-fúlna,  ha  nem  bSfi'entene  affé- 
léket (Matkó :  BCsak.  241).  Tengeri  -szSlo  akada  torkokon  s 
megh  tiilanak  (Lép:  FTük.  31).  Hmottnl  majd  megfúl  (Thaly: 
VÉ.  n.l71). 

Fúlad,  fullad :  suftbcor,  effocor  MA.  ersticket  wei-den  PPB. 
[ersticken,  erü'iuken].  Melly'  sokan  vizbeu  vesznec,  fulladnac 
(iL\:  Scult  132). 

meg-fülad :  suflfocor  MA.  ersticket  werden  PPB.  [ersticken]. 
Meg  ftiladanak  :  sufibcati  simt  (Fel :  Bibi.  60).  A  nieg-fuladott 
vagy   meg-reckent  tuz,    ha   fel-szabadulhat   nagy  lángal  szokta 


iimgát  t'el-ntiii  (Tjuk :  Józs.  475;,  Ott  komlós  kenyírre  mikoron 
rákaptak :  élieiiiiiolióii  ették,  nuyd  müid  iiiet;  l'iilladtíik  (Tlialy ; 
Adal.  Il.SlfS). 
megfúladás :  suöoeatio  MA.  erstickuiig  PPB. 

Fúladás :  suffocatio,  eöbcatio  MA  erstickiing  PPB.  Ha  az 
gjüinűlchet  az  fj^prusfanak  me(,'  izod  borban,  meg  tőriien:  ver 
liast,  liuriitot,  fuladast  es  ver  píikast  gyogyt  (I3eytheA:  FivK.  T). 
MoUy-.szoritjüi,  fulladiui  ellen  val(')  (Com:  Jan.  171).  .Sziv  fula- 
dásKil  való  súlyos  tereli  .szokott  elménkre  rakodni  (Rini:  Ének. 
174). 

Fúladoz :  (.spiritum  angiistum  dnco ;  orstit-kungsaufiille 
Iiaben,  beUleinmt  seiii,  scliwer  atmen].  Belől  hurútiii,  fiíladozni: 
diicere  *ilia ;  fuladozó  mely  :  pectiLS  *oppre.ssum  PPI.  Fiiladozó : 
dy.spnoieus  MA.  engbrüstig,  keucliend  PPB.  Az  fulladozó  igen 
kapja,  szivallya  az  eget  az  szellott  (MA:S<-ult.  81).  Akármi 
tudománynak  (sak  kicsid  ilriábannis  mindgy.árt  fulladoztok  (Bal : 
Csl.sk.  1Í29). 

Fúladozás :  dyspni»i  MA.  orthopnoea  PPBI.  engbrüstig- 
keit  PPB.  a-evT.  11.126.  Tof:  Z.solt.  605). 

Fúlás:  strangulatio,  strangulatiLs  MA.  erstickung  Pl'B. 

Piilaszt,  fullaszt:  eflbco,  suffoco  MA.  ersticken  PPB. 
[erwürgen]. 

meg-fúlaszt :  efl'ouu  C  MA.  ersticken,  niacben  dass  jomaiid 
erstickt  PPB.  Meg  fullaszta  Atillát  alattában  (Gosárv:  MagyB. 
E4). 

Púlasztás :  suftbcatio  MA.  erstickung  PPB.  Harmadszor 
futván,  fulliLsztás  szivemet  elfogta,  és  gyakran  orronn'a  hullot- 
tam ((Jvad:  RP.  VI.  tikk). 

Fúlasztó  :  [snttbcjms ;  erstickend].  Fúla.sztó  hurut :  *anhela 
sitis,  tussis  PPBI  Sz.  Laszlo  kirali  napian,  fulaszto  egű  ódo 
leszen  (KBécs.  1572.  E.4.  Pázm:  Préd.  312.  Kr). 

Fuldok :  |si)iritnin  angu.stum  duco ;  beklemint  sein,  einon 
ei'stickuiig.sjuifall  haben|.  Fuldokt'ik  :\m  a  vízben  (C"zegl :  Tromf 
79).  Nézd  mint  fuldok  a  vizben  (CzeghMM.  226).  Nagy  fid- 
dokva  folviüi'ízorog  (Mi.sk  :  Anglnd.  148). 

Fuldokol :  cvi  Fiildokolni  étel  küzben :  praefocari  PP.  Fül- 
dokidnak,  oszem-nélkfil  csúfondárosan  bífSgőnek  .szid  (Matkó: 
BCsák.  236). 

FOK  (liegy/ucA  Czinár.  /ut  Knauz.  Wenzel.  X.39):  1)  ora 
Sí.  [promontorium]  tlaustrum,  sinus  MA.  (landspitzo,  niiindung). 
Ubi  de  fluvio  Nytra  exit  fuklior  1264  (Knauz).  Hegyfuch,  mons 
1265  (Czinár).  Transit  Danubinm  subtits  quoddani  fnk  1291 
(Wenzel.  X.39).  In  quodam  loco  per  meatum  aque,  qui  fok 
dicitur  1300  (395).  Staguuni  mia  cum  diiobus  introitis  (így| 
aquae  vulgariter  fok  vocata  [vocjitis?]  1322  (Hennán  Ottü:M. 
HalászatKönyve  786).  Unum  Er  Thoufonk  apellatum  (ZicbyC. 
III.419).  PLscina  .snlywmus ;  mota  venit  iisque  ad  sywKvmnsfoka 
1386  (Nyr.  VI.168).  Quandam  venam,  quam  ipse  zydalmthav  .  . 
foka  vocari  dixis.set  1415  (169.  Vö.  MéniOk-Egyesiilet  Közlönyo 
1880.  201).  a)  propugnaculum,  munimentum,  specnia  MA.  fos- 
timg,  bolKvork,  scbanze  PPB.  FMseu  oltalmaztiik  mind  a  tíirést 
fa  bi'istya  rést],  mind  a  fokot  (Monlrók.  111.164).  Rettenetes 
viadal  Ifin  az  nagy  fokokon,  az  Üriás  úgy  vi  vala  fon  az  kő- 
falon (RMK.  11.255).  Gerendákat  fokról  nyakokKm  le  haiiya- 
nac  (Görcs:  Máty.  18).  Kénkfia  .szurkok  fórnak  minden  fokaidon 
(Gvad:  Nánd.  22).  3)  dorsum  cullri,  malleus  seiuris  MA.  der 
riicken  am  messer,  an  der  a.\t  PPB.  Kés  foka :  dorsum  enltel- 
lonim  PPBI.  Foka  |dáko.snakJ:  obtasum;  dor  nick  Pesti:  Nom. 
51.  Az  csiikán  nyakac.sigolyájánál  ment  ;iz  dertfkábau  fokig 
(ErdTiirti\d.  I.316i.  -1)  foramon  acus,  securLs  MA.  olír  an 
der  nadel  PPB.  Ky  nnyeb  a  tewaonek  a  tew  fokán  atal  menny : 
facilius  est  per  forameu  acus  transire  (JordC.  415.  Zvon:  Post 


11.240.  Kisv:  Adag.  63).  S)  Fokhagyma  foka:  nucleiiü,  aglidia 
PPBI.  6)  [gradus;  stufe,  gradj.  Ma  felbillent  elsfi  fokra,  ápol- 
gat és  mosolyog  [a  szereDcse]  (Fal:  Vens.  868).  7)  klatiu,  car 
vern;i  MA. 

[SzólásokJ.  Az  én  szekertzémnekis  vagyon  ám  foka  (Decá: 
Adag.  16).  Múld  nyelestül  fokostul :  luia  cum  ipsis  manipulis 
(129).  Nem  volt  se  okti,  se  foka,  kire  filggeszthették  volna 
bizakodásokat :   nulla  vei  caasa   vei   praetextiis  fűit   (Fal:  UK. 

IL455). 

[KiizmondiisokJ  Kiveszett  fejszének  bár  csak  foka  fordnilyou 
vissza  (Kisv:  Adag.  115). 

(balta-fok,  baltafokoz] 

meg-baltafokoz.  A  varga   Iföuiyátis  hogy  az  i'itun  kapta, 

le-nyonita  jól-nieg  ba  balta  fokozt;i  (így]  (PhilFI.  60). 

csákány-fok :  [dorsum  ligouis,  bicelli ;  riicken  der  rode- 
hacke,  lielm  der  stréitaxt].  Csákáiiyfokot,  furatast,  lőczfit  érde- 
mel (Matkó :  BCsák.  14).  Meg-érzed  a  bányász  csákány  fokot-is 
(105).  Balta,  ehákány  fok  (Hoflm:  Préd.  22). 

fejsze-fok :  dorsum  .securis  Kr.  (riicken  der  hacke).  Fejsze- 
fokkal vereté  agyon  (GKat:  Válts.  11.307).  Izzad  a  homloka, 
mikor  feisze  foka  fa  sulyokkal  üttetik  (ütvMe.st.  46.  vsz.). 

(Szólások).  Én  sem  vagyok  jobb  úszó  a  fejszefokuál  (RákF: 
Lev.  V.426). 

garádics-fok :  [gradas ;  stufe).  Tizenkét  kAnyfikni  magofisan 
építette  királyi  székit,  és  tizenkét  garádits  fokon  mentenek-fel 
reája  (Hall :  ílHLst.  1.69). 

hegy -fok :   (promontorium ;   laiidspitze,  vorgebirge).  Hegy- 

hich,  mons  1265.  (Cziuár). 

kard-fok:  dorsum  ensis  SK.  Kr.  (schwertriickeD].  Nyakon 
ytyk  vala  ötét  kard  fokkal  valkfizbe  (WinklC.  166). 

tű-fok:  foramen  auLs  SK.  Kr.  (nadelíilír).  KSnueb  a  teue- 
nec  a  t5  foc  által  menni,  liog  nem  a  kazdagnac  bemenni  men- 
necnec  orzagaba  (MiinchC.  49).  Christas  mougya,  hogy  a  nagy 
teve,  egy  t6-fokon  áltjd-mehet.  Isteni  er6t51  (Pázm;  LuthV.  .!1 
Pázm:  Kai.  30.  Pécsv:  Fel.  250.  Illy:  Préd.  11.443).  A  t6  fokon 
teve  által  búvik  (László:  Petr.  49). 

vár-fok  :  ora  propugnaculi  Kr.  (scbanze,  rondelle].  Az  ellen- 
séget ki-tudgya  a  várból  és  a  maga  zá.szlóit  fel-rakja  a  v.'ir- 
fokra  (Hall:  HHUL  U.237).  Felfut  a  vár-fokra  (TKis:  Pan.  4- 
KolTört  401). 

Fokos:  1)  dava,  cambuca  Kr.  (stréitaxt).  (Radv:  Csal.  II.     i 
19.  23).  Az  árán  egy  bundát  vettem  s  egy  kacsiagányt,  kezembe     ' 
viseltem   egy  jó   fokas   csákányt   (Gvad:  RÍ'.  76i.    3)   (liabens 
propugnaculum ;  mit  einer  rondelle  versében].  Olasz  fokos  bástya 
(KolTört.  405).    Fokos   erfissége,  ffi   vára,   fok-  v.  véghely'e  az 
orszigiiak  (SzD:  MVir.  124). 

FOKA :  [phoca,  vitulus  marüuis ;  seehuud,  meerkalb).  Ten- 
geri borjú  vagy  focii  (Misk:  VKert.  542).  Egyéb  tengeri  halak, 
kiket  foki'iknak  és  murénáknak  hivuak  (Hall:  lUIist.  L'vi). 

FOIjX),  FÓLD,  FÓD  :  sarciu,  suo  MA.  nahen,  flicken 
PPB.  Füdjitot  toldalék  (Toln:  Vigaszt.  218).  Honnét  foldád  ide 
fóldozi')  Mályils?  Nem  iV.lt-é  oi?  (Matkó:  BCsiik.  304  L  Itta 
csakot,   csak  a  Luther  lompjából  foldo<l  a  szent  iráslioz   iiv~  ■ 

be-fold :  (res.ircio ;  tlicken]  Senki  nem  foldgya  vy  |M>szt>> 
folttal  bv  az  hituán  nihát  (Kár:  Bibi.  11191.  A  rést  béfoldani 
ne  késsetek  iMonlrók.  Vni256). 

hozzá-fold :  suheuo  C.  (anfliuken). 

meg-fold :  ro-s-'u-cio  C.  MA.  nvsuo  PPI.  tlicken  PPB.  A« 
varga  materek  tartoznak  nie^h  foldani  az  viirusbelieknek  aani- 
iokot  (CUkGy.  16). 


S05 


roi.DKOLD-FOLT 


KAPCA-FOLT— FOLTOZÓ 


90fi 


told-fold :  |c«iis,ii<'iiio ;  ziissmmenstiickeln).  BolonAság  azt 
iiiiiuien  nap  áUloziii,  ki  már  solia  meg  nem  lial ;  a  spm  tilUél- 
lotos  áldozat,  moly  minden  nap  toldatiU  foldatik  (Czegl :  Diig. 
Il.liiS.  Vás:  CanCat  115). 

Foldalék:  (oonsarcinatio ;  stiickwerk].  Foldalék,  toldalék 
(OKat:  Válts,  n.13101 

Foldás :  sutiu-a,  coiisarciiiatio,  a.'wnmentuni  MA.  iiat.  d.a.s 
ZHsanunennalion  PPU. 

Foldogat :  lonsmi,  saiivino  .MA.  flicken,  ziLsammenflicken 
PPB 

Foldogatás :  .<iai-finatii),  .sutura  MA.  d:is  fiicken,  niihen 
PPU. 

Foldoz :  sarcio  MA.  sun  PPI.  [reparo] ;  niihen.  fiicken  PPB. 
flierftellen].  Foldozott:  sartus.  consutus  MA.  ausgebe.s.sert,  gpfliokt 
PPB.  E  peiizol  fodozzác  es  vytti.'ik  vala  meg  az  Jehova  li.azat 
(Mel  t  Síimb.  -114).  Foltozot  rnliázjif:  Te.ste.s  sartitae  (Ver:  Verb. 
165). 

[Szólások].  F  o  d  o  z  z  a  t  o  (•  a  m  i  .s  s  e  t,  feielitec,  aggatíatok 
fMel:Préd.  116).  KiV'im  kellene,  de  patko.sabb  az  eddig  való- 
ii;U,  ha  mit  akarnál  házadban  foldozni  (ílatkó : 
BCsák.  312). 

meg-foldoz :  re.<;arcin  MA.  fflicken].  Megfodozad :  corrigis 
Némfil.  332. 

toldoz-foldoz  :  [sarcio ;  von  allén  seiten  flicken].  Toldozott, 
fiildozott  la.suak,  pokrotz :  c«nto  PPBl.  Tulaidon  tudomantls 
akartak  magoknak  toldozni,  foldozni  (Bal:CsIsk.  135).  É  tsak 
ollran  igaz  mint  az,  a  mit  azon  krónikának  tóldozója-foldozója 
ir  gn'if  Bethlen  Miklósról,  hogy  Rabutin  generális  fejét  vétette 
(Bód:  Pol.  94 1. 

Foldozás :  sartnra  MA.  [flickarbeit]. 

[KSzmondások].  Veszett  dolog,  mikor  foldoz-ásra  jut  a  dolog 
(Klw:  Adag.  4411. 

Foldozgat :  [.^arcino ;  flicken].  Hálót  tanultál  te  kiStni  és 
fódozgatni  (Land:  ÚjSegita  1.680). 

Foldozó :  sarcinator  MA.  flicker  PPB.  A  ki  az  ó  ruhákat 
varja  és  meg-foldozza,  ó  .szerszánio.?,  foldozó  íCom :  Jan.  98). 

FOLT,  FOT :  1)  .supplenientum,  appendix  MA.  a.ssumen- 
tnra,  addit/mienttnn  PPBl.  zusatz,  flicklappen  PPB.  Senki  nem 
varia  vy  otromba  poztonac  folfat  (commissuram  pamii  rudis)  o 
ruhába,  mert  u^  eluétetic  az  vy  folt  az  otoI,  és  na^ob  rés 
lézen  (MünchC.  74.  21.  Fél :  Bibi.  13).  KSntSsnek  fottya  (Toln : 
Viga.szt.  27).  2)  portio  MA.  [pars ;  stück,  teii].  Tahat  azon  zolga 
ennen  ingebewl  egy  fotót  7.akazta  ees  be  kethe  zemet  (AporC. 
171).  M\-nd  fottra  zjiggataa  az  orozlanth :  dilaceravlt  leonem 
(JordC.  339).  Metéltettem  volna  izenként,  foltonként  az  en 
vrara  Jesusnak  z^relmeert  (MargL.  201  Folt  poztochkakban 
takara  be  evtet  íOjmC.  901.  Zflr  foltokkal  tőrfilneiek  a  testet 
(DebrC".  12.  193).  Egi  teknSt  el  tőrSt,  zent  Benedők  veue  ah 
ket  foltiat  a  tekenSnek  (221.  550).  Az  zőuendűknek  égik  fottia 
kezébe  uagon  (TihC.  186).  Egy  kStel  fottal  ewedzee  be  ennen 
magaat  es  azonképpen  az  meze>-telen  Cristus  Je-sn.sth  mezey- 
telen  akaraa  kSwethny  (ÉrdyC.  569b.  429).  Oly  nagy  kennal 
ew  meg  halyon,  hog  foltonket  zaggata&sek  (ÉrsC.  508b1.  Az 
borjú  kép  mind  foltra  törettetek,  darabonként  az  vizbe  hányat- 
taték  (RMK.  11  240).  János  királynak  Erdélyország  megadá  az 
kirett  pénzt,  kinek  fótját  vezir-passának  köldé  meg  (Monlrólc 
in.43i.  A  császár  levelét  mind  foltonkint  szaggatják  (180).  Mig 
isten  eiy  fóltyát  tartya  az  én  fogyaték  életemnek,  sennni  mun- 
kát és  fáradságot  nem  kíméllek  az  igazság  oltalmától  (Pázm : 
LuthV.  12).  S)  [grex,  agmen ;  herde,  schwami,  horde).  (A  rá- 
czoknak)  egy  foltyát  megveré   (Monlrók.  I1I.7).   Pudmanyczky, 


Márkus  jó  fótja  terekokkel  bevivék  a  váiba  (62).  Az  janicsár 
aga  egy  fótja  níppel  eljárnak  vala  a  vAru.st  (63).  Egy  folt  ókret, 
nyáj  juhot  ki  no  merjen  hayl;uii :  ov&s,  boves  gregatim  e\\Ki\- 
lere  nenio  auderet  (Ver:  Verb.  228).  Az  ökrökben  vál.asztva 
nem  adhatunk,  hanem  az  mint  foltban  vannak,  ha  ugy  elv&szou 
bonuck  :  el.ndunk  300.  (MonTME.  V.303).  Azon  gonosz  idó  szám- 
talan fcjlt  juhokat  is  mindenfelé  a  mez6be  .szorítv.án.  mind  pá.sz- 
torostúl  sok  ozorekig  rakásba  fagylalt  (Uumy:  Mon.  1.81).  Fol- 
tonként szí'ilankoznak,  mint  az  ''ert  hadak  (Pázm:  Kai.  369). 
Vagyon  ió  folt  barmod  (Illyef:  Jepht.  22).  Kiváltképpen  az  kic 
az  elót  IphLs.sel  esmeretesen  éltec,  mint  egy  falka  ray  méh, 
.sirua  nagy  zengéssel  foltunként  fel  iőuénec  (31).  A  néiiet  mint 
valami  csordát  foltonként  hajtották-el  (Megy:3Jaj.  11.32).  Ko- 
losvár felé  és  a  Szilágyságra  foltonként  mentek  (Szál :  Krón. 
3G9).  4)  maculk  C.  flecken  PPB. 

[Szólások].  Ne  tsak  lelkével,  hanem  testével-is  tégy  jót  szom- 
.szédoknak,  ne  tsak  akkor  mikor  már  se  f  a  1  a  1 1  y  a  se  f  ó  1 1  y  a, 
hanem  mihelyt  észreve-szed,  hogy  reá  nehezerlik  a  szegénység 
(Fal:  NÉ.  116).  Rongyba  öltöztette  a  szegénység,  sem  falatja, 
sem  fólttya  (SzD:  MVir.  379).  Sák  meg  lelte  fólttiat 
(Decsi:  Adag.  35). 

kapea-folt 

[Szólások].  Az  kSszegi  kaiwza  folt  soce  (Bal:  Csisk.  185). 

posztó-folt :  [commissura  panni ;  tuchfleck,  tuchlappen]. 
Senky  sem  vety  az  kemeen  pozto  futót  az  ooh  rwhaban :  nemo 
immittit  commLssiu-am  panni  rudis  in  vestimentum  vetus  (JordC. 
379).  Kyczinded  pozto  foltok,  melliecbe  be  polalta  (DebrC.  339). 
Senki  nem  foldgya  vy  poztó  folttal  be  az  hituáíi  ruhát  (Kár : 
Bibi.  in.9). 

varga-folt:  [appendix;  anhíingsel,  schuljfleck].  A  feiedelmec 
mellé  vetti  magát  minden  varga  fölt,  ott  hazudoz,  kenneget 
(Helt:Mes.  192).  Ambrosius  dicit:  Sola  fide  etc.  Nosza  Mátyás 
mondgyad,  hogy  varga  folt  itt-is  a  Sola  (Matkó :  BCsák.  265). 
Nem  Varga  Mátyás  vargáb  foltyaé  (220). 

Foltocska :  Kemenb  ruhákat  és  nemykoron  eiliciom  foltoch- 
kakat  mezehtelen  hasán  laisan  lassan  zokot  vala  viselny  (MargL. 
2.  Mik :  TörL,  383). 

Foltos:  1)  consutus,  pannosus,  lacerus,  cousarcinatus  MA. 
geflickt,  zerlumpt,  zusammengeflickt  PPB.  Egy  g.izdag  vr  meg 
hal,  reiad  marad  az  o  foltos  kaptzája  (FortSzer.  K2b).  A  .sza- 
kadozott .szukmány,  rengye,  rungya,  foltos  czondra  az  embert 
disztelenvé  taszi  (GKat:  Válts.  1.917).  Tsinállyatok  a  kardokbul 
kereszteket,  a  hollandiai  gyólts  végeket  szabjátok  a  szegényekre, 
magatok  bújjatok  foltos  'zákba  (Fal:  NA.  125).  2)  maculosus 
C.  [befleckt].  Cselekedését  [apának  im  megmondom,  hogy  hiti 
fülto.s,  szinve.szt6,  azt  mondom  (RMK.  11.181). 

[Szólások].  Nem  volt  ám  még  énnékem  efféle  foltos 
b  e  r  h  é  m :  in  alieno  foro  litigo  (Decsi :  Adag.  98) ;  fűit  et  Man- 
droni  ficulna  navis  MA.  Nem  volt  még  a  jesuitának  ily  foltos 
berhéje  (Czegl:  Japh.  147).  Vólt  6  néki  Is  foltos  berhéje  (Klsv: 
Adag.  191).  Raita  értéc  ipse  f oltó. s-t  itt-ls,  ugy-é?  (Czegl: 
Japh.  94), 

Foltoz :  sarcio,  consuo  MA.  flicken,  ausbessern,  zusammen- 
nühen  PPB. 

meg-foltoz  :  consarcino,  consuo  MA. 

öszve-foltoz :  consarcino  C. 

toldoz-foltoz :  [sarcio;  flicken].  Mintha  kfilSmb-kfilőmb- 
féle  darabokból  kechét  toldoznának,  foltoznának  ( Veresm :  Lev. 
153). 

Foltozó :  sarcinator  C.  [flicker,  flickschuster].  Foltozó  asszony: 
.sarcinatiix  C 


FÓIilOS  (í;lium  Matk.i:  liCsák.  47):  (foliiim  libri;  blatt]. 
Könyvek,  s  niím  fiiljiosok,  kőlleiiének  alioz  lSzeg:Aqii.  24^. 
A  papiros  foliosoiiként,  áreusonként  adattatikel  (Com :  Jan.  155). 

POLY  (JoUyia  Kár:  Bibi.  1.13!  folly  Mel:nerb.  70.  folyik 
Orray:  KöltH.  87):  1)  fluo,  \>er\aboT  C.  deLUiTO  MA.  flies-sen 
Pl'H.  B(Wm  folyók:  profliKj ;  belé  folyók :  iiiHiio,  illalKír;  alatta 
folyók :  subterHiio  ;  vérrel  folyók :  sansviiio ;  mellette  folyók : 
praeterliiio ;  idestova  folyók:  diflluo  C.  Foly  a  liordóMl  a  bor: 
vimiin  *fflliiit ;  folynak  a  kíSnyvek :  lacrimae  *tiiiMnt  PPBI. 
Jiidanai:  meiiden  íorgetegiben  vizec  folnac :  per  onines  rivos 
ibunt  aijuae  (BécsiC.  210).  Crbstiisnak  mytiden  tagyay  fokiak 
irgal másságnál  íConiC.  139).  A  kut  vyzh  béliében  olayt  fólia 
es  zarmaza  magalwl  (DebrC.  55).  Az  vyz  a  hegríil  foI  az  v5- 
gekre  (260).  Fol  vala  a  dragalato.s  ver  az  5  bomlokara  (WeszpC. 
89).  Egyfelől  az  Tisza  alatta  foly  uala,  mas  felSl  az  Zagyva 
alatta  foly  vala,  vár  alatt  az  két  víz  öszveszakadva  vala  (Tin. 
102).  íiokat  szép  Hának  6  nem  szólhat  uala,  mert  nagy  kese- 
rőség  szívét  folta  uala  (278).  Ha  foUy  a  .szemed,  ió  ennec  a 
vizéuel  a  .szemedet  mosni  (Mel :  Herb.  147).  Csak  én  nevem 
alat  follyanak  kSnyveim  (Czegl :  Japb.  6).  Vérben  kevert  tajték 
folja  ajakamat  (PhilFI.  70).  2)  [curro;  lanfen,  remién].  Lata 
keetb  orozlant  foFuan  yílnny  nagh  serenseggel  (PeerC.  103). 
Ej*  eyel  es  e^  napon  6  oI  igSn  nagot  es  oI  ig8n  sokat  fol 
(NagyszC.  222).  Folnia  bora'iták  az  6  jó  Ionokat,  mind  ottan 
elhagyják  ö  .sok  jó  rabokat  (Tin.  285).  Az  5  jó  lovokat  falni 
boc.sáttatá  (295).  Folnia  bocsátá  jó  lova  .száját  (RMK.  IV.9tí). 
Hogy  .'iz  égben  .sebesen  folyó  napot,  gyors  menésclje  meg  tai'- 
toztatba.ssa  (Alv :  Post.  1.453).  Az  flrdSg  ordító  éh  oroszlán  mód- 
jára alá  s'fel  kere.sztiil-kosiil  ko.slatván  folyviin  kozottnnk  (GKat; 
Válts.  1.541).  A  leg-aláb-valíVLs  kőztetek,  minden  félelem  's  b&- 
chíilet  nélkül,  a  sz.  irást,  follya  's  túrja  (Veresm:Lev.  104). 
S)  [emano,  orior;  sicli  ergiessen,  entspringen].  Mykeppen  az 
wyz  foly  az  wegyokre:  ekkeiien  zentli  leieknek  malaztya  foly 
az  alaz;itos.sakra  (WeszpC.  141 — 14.")).  Isten.seegeet,  kybol  myn- 
den  bíjldi&s.si'egők  tolnak  e.s  támadnak  (ÉrdyC.  557).  Hogy 
k(!zei  irgalmas-ságot  follyanak  (Illy:  Préd.  n.2(>8). 

(Szólásükj.  Foly  a  beszéd:  oratio  *Huit  PPBI.  Az  én 
ríszemrftl  a  csaták  járása  esik  ugymi  folyt  (én  tolytattjmi 
a  csatjízást]  (Monlrók.  XV.44Í').  Ha  roiiidi  foly  is  a  g  a  z  d  a  g- 
s  á  g,  szivünket  a'boz  ne  kaptsollynk  (Pi'izni :  Préd.  358).  A  miut 
a  bír  foly:  nt  *fama  est  I'Pl.  A  mint  folly  az  liir  {Felv:Dics 
10).  Foly  ngyan  az  bír  eléggé,  hogy  jflnének,  de  ezt  mi  bizony 
nem  tudjnk,  mikor  leszen  (KjikCíy:  Lov.  199).  Mindenütt  köziin- 
.ségesen  foly  az  híre  (201).  Ez  (a  p  é  n  z)  nem  kél  itten,  nem 
foly:  das  ist  6in  stiiek,  weU'h<\s  liier  nicht  gangbar  ist  (líir- 
Be.sz.  22).  Vgyan  reiád  foly  az  ió  szerencse:  bonornni 
glomi(Dec8Í:  Adag.  116);  Gygis  aiiulus  (8).  Egy  inon  folyó 
igas.sagl)an  tanit  fMNyil :  Irt.  58).  Egy  pórázon  foly :  eodem 
culjito  (Decsi :  Adag.  74).  Nyállal  folyó  szitkai  (Bjil :  Epin.  2). 

(Közmondások].  Kedves  na|)fik  liamar  folynak:  *r!ira  bora, 
brevLs  mora  PPBI. 

alá-foly:  domano  C.  (liiinmterHiosson,  abtlies-senj.  Aláfolyó: 
dilabidus  C.  Hogi  vére  ala  folna  (We.szpC.  4).  Zenth  vére  ala 
foly  wala  (ÉrsC.  405).  Az  vizek  ala  folnak  veolgyekre  (CoruC. 
ISI.  Káldi:  Bibi.  25B).  Folyóvizek,  a  mellyek  .szfmtelenöl  az  ó 
partyok  kózott  alá  folynak :  tlnmina,  jiigiter  intra  ripas  snas 
decurrentia  ((Jom:.Ian.  13).  A  zuhogó,  tsorgó  patakok  gyorson 
alá  folyó  esővizek :  torrontes  sünt  aquae  pUiviide.s,  rapidé  de- 
tluentivi  ino.i. 

által-foly :  I )  transllno,  interfluo  C.  duix-lifliesseii,  diircb- 
rinnen  PPB.  Által  folyó :  intertluiis  C.  A  folyó  vyz  által  fólia  az 
onsagot  ^DebrU  1121.  Ha  az  .száián  által  folynaU,  tőbliet  ki- 
uániia:  nihil  siecins  bydropito  (Decsi :  Ailag.  241)  !i)  traiisla- 
bor  C  [trnnseo ;  durihdringonj.  Tőr  állal  foriii :  pertransibit 
gl;idius  (MiIncbC.   112).  Lelkedet   kcHerRsegiiee    tőre  által  fola 


(GuaryC.  40).  Ziveth  ti'r  kftsorásege  által  folya  vala  (NagyazC. 
91).  Az  the  leikődet  atal  follya  banathnak  tőre:  luam  ipsius 
animam  pertransibit  gladius  (ÉrdyC.  117).  Az  tőrnek  faydal- 
maert  ky  akoron  az  ő  ziwet  által  folya  iKrizaC.  29).  Vallyon 
miképpen  folta  által  az  világot  Luther  találmánya  (Mou:  ApoL 
418). 

általfolyó :  [bibulus ;  fliessend,  flass-J.  Által  folyó,  ivó  papi- 
ros :  charta  bibula  Com :  Jan.  155. 

be-foly :  immeo,  immergo  C.  influo  MA.  fliessen,  hiaein- 
lanfen  PPB.  Bé-foly  a  városba :  fluvius  *illabitur  urbi  PPBI. 
Kynek  mynden  yo  zerencze  befoly  es  az  ghonozrol  yngyen 
.sem  emlékezik  meg  (ÉrsC.  292i.  íme  némikoron  az  viz  megtért), 
a  tengerre  vis.sza  tefolyni  kezde  (RMK.  IV.154). 

befolyás :  [inilueutia ;  einfluss,  das  einströmeoj.  Mioden  j&- 
nac  bé-folyása,  sőt  ki  árradása:  abundantia,  imo  reduudautia 
(Com:  Jan.  188). 

égybe-foly :  contluo  Kr.  (zusammeiiíiiosseu,  zusammen- 
wirken].  Annak  meg-.szerzésére  sok  chudilk  foljiiak  egybe 
(Pázm:  Kai.  096). 

egybefolyás :  iuüuxus  (einwirkung).  A  cliillagoc  forgásból 
jövendölő  azonoknae  hathatós.ságát,  egylien  follyását  gondollya- 
meg  'Com :  Jan.  109). 

éggyütt-foly :  1)  confluo  C.  [zusammenfliessen].  S)  (con- 
cordo ;  iibereiiistimmen].  Az  instrumentum  egyben  konkordaalt 
legyőn :  azonképpen  fi  nekik  (a  szenteknek)  niynd  t&stők  mynd 
leikők  eggyűth  foF,  nem  tirth  eggyk  massikuak  ellent  (SáaidC. 
18).  Euel  egyfit  folnar  .'i  prophetiiknac  moudisi:  hinc  concor- 
dant  verba  prophetjirum  (Helt:  UT.  k8). 

el-foly :  I )  defluo  MA.  diffluo,  dimadoo ;  zerfliessen  PPB. 
Mellette  elfolyok:  praeterlalxír  C.  El  folytt  a  n'z :  *aufugit  aqiia; 
a  bi'iza  (ílfolytt  az  úton :  trumentuni  *constravit  viam  PPBI. 
Atal  hattyiuik,  el  follyaak  evvtet  az  vyzek :  pertransibunt  eam 
aquae  (JordC.  129).  (A  gondolatok  az)  istheny  zenth  irasokK-m 
hngyhaznalatldanel  nefolnanak,  mogh  zoroytitnak  (ÉrsC.  lí^'-'i 
Egy  cheergheteg  foly  cl  (ÉrdyC.  519b).  Az  markát  elfolyá 
piros  vére,  6  kezéWll  kie.sék  hegyfSs  tőre  (Tia  312).  Az  myrrh:i 
nielly  közeimről  czepeg  vala,  az  aytóuac  záriát  el  folta  val.i 
(Kár:  Bibi.  1.633).  Neuetue  el  foliok  (risu  diffluo),  meg  fakadok 
(Tírasm:Erk.  11).  A  viz  a  lapály  helyen  tsak  el-foly  (Megy: 
3 Jaj.  II.1G8).  A  libertini.smu.s,  mint  a  viziiziin,  elfohia  az  orszá- 
got (Fal :  NU.  326).  2)  (praetereo ;  vergehen].  Az  engedelemre 
rendelt  e,sztendők  .száma  elfolyván  (Pázm:  Kai.  731 1.  A  Dániel- 
t(il  jegyzett  hetek  el-tV.lytak  (P;iz:n :  Préd.  49)  Életfinkuec  rvVid 
esztendei  elfolyiuic  (MA:  .Scidt.  IO881.  Alig  tbiyel  egyfertály  óra 
(Illy:  Préd.  11.249). 

(.Szóhisokj.  El  folt  az  dolgoknac  hire  (szfinten  az  hötőtlenekig 
(Zvon :  üsiand.  66). 

elfolyás :  defluxns,  deHu.\io  MA.  das  abHies.s(»n  PPB. 

elfolyó:  I)  Huxus  PP.  (abtlies-send].  El-folyó  bor:  *fugiens 
vinnni  Pl'Bl.  Elfolyó  szem :  deticientes  ociUi  (JordC.  262).  *) 
(fugax  ;  vergjingliih].  Elfolyt)  e.sztendók :  amii  •fuga<»s  PPBI 
Mindenéé  el-folyóc  és  el-nnUaudóc  (Com:  Jatt  213).  Egy  kkmh 
pillantásigtarto,  elfolyó  dolog  (Illy:  Préd.  L357). 

folyton-foly :  fluo  incessanter  Kr.  (fortwühreod  fiieasenj. 
Folyton  folyó:  protluus  MA.  Hüssig,  inmier  diedsend  PPB.  Foly- 
ton-foly és  a  felső  üvegből  fogyton  fogy  a  pur  iPiizm:  l*réd. 
987.  Derk:  ÖÉIet  16). 

föl-foly :  (se  circnmvolvere ;  .sicli  hinaufranken).  FSldi  tők, 
azis  fel  foly  a  kertre  (Fr;uik:  llasziiK.  17). 

fölfolyó :  [eonvolvulus ;  winde).  Felfolyii,  sárga  fíilfolyó : 
naslurtiiuu  indicuni,  cunvolvnlns  PP.  Tíirök-liab,  fel-folyó :  .saiila.x 
PPI. 


ymi 


Kl-KOIA'— TOLYAM 


IX  >LYAM-I  K— K I-KOLYAMIK 


sno 


ki-foly :  effliio,  omano,  dimano,  scateo  C  (lieransfliesseii| 
A  kút  ki  foly :  foiis  *emaiiat ;  szilijei  ki-foljnak  a  vizek :  *eva- 
emitur  aiiuae ;  a  tó  zúsója,  a  liol  beUMe  a  vík  ki-tbly :  *effliivi»m 
lacus ;  lábúak  feltfirése,  mellj b<51  s;ir-víz  foly-ki :  Heiiicn  PPBl. 
Az  lístorozasaiac  myatta  kitolt  ver  (\'itkC.  88).  Wer  ©s  wyz 
stamiazek  awapy  ky  folya  (szivedbíl,  TliewrC.  II fii  Paiady- 
cJiümbol  ky  folyó  Nylus  (ÉrdyC.  54").  Az  Isten  beszéde  kifoly 
az  világnac  miudeu  szeseleliro  (MA :  Bibi.  II. 5).  A  kősziklából 
patakkal  ki  folyó  olayrol  meg  emlekoziiok  (Lép:  PTiiU.  1.103). 
Gyeniiok  lovaid  édesem  egyébképen  jrtl  vannak,  de  az  fekete 
megholt,  az  szemei  folytának  ki  (RákGy:  Lev.  62).  Most  más 
csatornákon  foly  ki  [lénzük,  ki  játékra,  ki  asszonykákra  vesz- 
tegeti (FahNU.  3-29). 

[Szólások].  Vgyau  ki  foly  az  szép  szó  szaiaból,  mint  az  méz 
(Decsi:  Adag.  247): 

kifolyás:  efflininm,  efflneutia  C.  da-s  austiiessen,  ansflnss 
PPB.  Zemeim  vyzeknec  kifoTasat  liozac  (VitkC.  20).  Vizek  ki- 
folyási :  exitus  atiuarum  (DöbrC.  68). 

kifolyó.  Híven  kifolyó :  profluens  C.  [überfliessend).  Jo 
merteket  es  noniottat :  pvpoztat  es  ki  fofot  adnak  ti  elötőgbe 
(DöbrC.  353).  Ki  folyó  mértékkel :  mensnra  effluenta  (IVizni : 
Préd.  1258.  Kr.).  Meg-rázot  és  Id-folyo  mértéket  adnak  (Mad : 
Evang.  488).  A  bőségben  avagy  ki-folyó  minden  elégségben: 
in  copia  seu  ubertate  (Com:  Jan.  188). 

kifolyt :  cv  Merteketli  .  . .  ky  folthat  adnak :  mensiiram  .  . . 
siiperfluentam  dabmit  (JordC.  541).  Yo  niertekeeth  tellyest,  te- 
teztet  es  ky  foltath  (ÉrsC.  554). 

kömyül-foly :  circmnluo  C.  ciicumdno  MA.  umfliesseu, 
umr'mneu  PPB.  KJniyfil  folyó :  circumfluens,  circumfluus  C. 
Kiiriil-follya  a  viz  a  várast:  flnvius  urbem  *cingit  PPBl.  Melly 
kírnyi^I  fbllya  egé-sz  Heuilathnae  földet:  qui  circiiit  omnem 
terram  iHelt:  Bibi.  I.  A3i. 

kömyülfolyás :  circumluvio  C. 

közbe-foly :  interfluo  C. 

le-foly :  defluo  C.  decurro  MA.  abfliessen,  abriunen  PPB. 
Lefolyó:  defluiis  C.  Leg  ottan  kezde  az  6  zentseges  vére  a 
a  kereztfatol  a  fóldre  le  fofni  (VitkC.  40).  A  veritek  le  foly 
az  testén  (Hall:  HHist.  IIL157).  Szkalkán,  a  Vág  le-folytában 
(Tam:Szents.  107). 

még-foly  :  fpervado,  penetro ;  dnrclidringen,  erfUllen].  Myiid 
ez  n^lagoth  meg  folya  az  5  hyre  (ÉrsC.  44!').  Te  ed8s  fyad 
kennya  latliwan  te  zví-nedetli  elős  tiV  meg  folya  (WinklC.  329). 
Mely  isteny  edosseegh  zyíved  lelkSd  megh  folta  (346).  Epesegh 
ky  zyweth  teer  keppen  [tőrképpen]  megfolya  (PozsC.  7). 

öszve-foly :  confliio,  constagno  C.  zusammenflie.sseu  PPB. 
Két  őszvefulyó  viz  árka :  confluens  C  Holot  evzve  folnak  ze- 
relemnek  enne  nagy  jegyey  (ComC.  62). 

vissza-foly :  refluo,  remano  C.  zmückfliessen  PPB.  Vksza- 
folyó :  refluus  C.  MA.  zm-ückfliessend  PPB.  Földek  megindul- 
tak, vizek  visszafoltak,  nap,  hold  világaiul  es  meg  fogyatkoz- 
tak (RMK.  m.375.  Zrinyi:  11.102).  Vissza  foly  a  víz  (Páp:  KeskOt. 
.28). 

[Szólások].  Ackor  lészen  az,  mikor  az  Diína  vissza  foly,  auagy 
el  szárad  (Decsi:  Adag.  276). 

Kolyam  :  fluentmn,  torrens,  rivus  C.  fluxus  C.  iL\.  gang  des 
fliisses,  bach  Adámi ;  Spr.  Hét  folyamú :  septemfluus  C.  Ez  vi- 
lági jók,  chak  ollyanok  mint  az  zavaros  patakoknak  rút  folyami 
(Pázm :  Kai.  251  Ha  részes  akarsz  lenni  ama  boldog  örömben, 
melynek  bövséges  folyamit,  csak  meg  sem  gondolhattya  iPázm: 
Imáds.  10).  Mind  k5tele  ennek  a  Cliristussal  való  eggjesfile- 
sfinknek  a  Cliristusnak  lelke,  mind  peniglen  minemű  folyamja. 


Ui  által  valamié  vagyon,  mi  reánk  szjmiiazik  (MNyil:  Agend 
140).  Nints  semmi  állandó:  t.«ak  elme  java,  s  vitéz-scggol  talált 
ii)  hitnek  folyamj.'i:  mens  maiiet  et  virtus  (Ualas.sa:  Ének. 
Elób.  1).  Az  békételeuség  az  maga  kut  fejébiil  minden-féle  go- 
nosz.s;ignak  folyamit  boc.sáttya  ki  (Hall:  Paizs.  1.5).  A  fold  gycjm- 
rábul  ki  forró  folyamok  (Fal:  UE.  367).  Le  kell  ott  apadni  a 
beszédek  foly.aminak,  a  hol  ki-fogyott  foiTÍsa  az  elmé.s  lelemé- 
nyelcuek  (392). 

Folyam-ik  (/oíyammec,  /üíy<"'"me  Tel:  Evang.  1.230.  /fc- 
lyomny  Ér.'<C.  569.  /üí'amz  Orthllung.  10. /uía7«iac  8zék;  Zsolt. 
69.  Jitlyum  és  származic  MA:  Scult,  483):  1)  (curro,  fugio; 
laufen].  Hozyayok  folyamek  mynd  az  .sok  neep :  cucurrit  ad  eos 
(JordC.  715).  Nag  syrassal  az  zentli  testhez  folyamoek  iPeerC. 
100).  Martba  azeerth,  hogh  hallá,  hogh  ihus  el  iütli,  eleybe 
folyameek  őneky  (WinkIC.  322).  Eleybe  folanineiec  (TelC.  24). 
Az  temlezhez  folyameek  (ÉrdyC.  428b).  Az  vjtezSk  folyamának 
Bélához  Endre  kjTalt  el  hagywan  (S97b).  Hamai-  folyomanak 
trater  yen)nymosuak  cellayaban  (ÉrsC.  523).  Tanul  eleibe  fo- 
lam^k:  cucurrit  (Sylv:  LT.  1.55).  2)  cönfugio,  confluo  MA.  seine 
zuflucht  nehmen  PPB.  Gondolának  zent  Ferenczhez  folyamuya : 
cogitaverunt  ad  S.  Fr.  recurrere  (EhrC.  68.  79).  Lattuan  vet- 
kezetyt  folyamák  boczanatra:  cucun-it  ad  veniam  (EhrC.  80). 
Az  the  seghedelmed  ala  folyamonk  (WinkIC.  40).  Folamec 
sent  anna  azzonnac  oltalma  ala  (TelC.  136).  Vram  te  rad  fo- 
lyamiam :  domine,  ad  te  confugi  (DöbrC.  222).  Istennek  )Tgal- 
massagahoz  keel  folyamny  (ÉrdyC.  266),  Az  zenth  yra-sra  kel 
ffolyomny  (ÉrsC.  569).  Te  hozzyad  fforduiwan  es  ftblyamwan 
(PozsC.  51).  Azerth  folyamyk  the  hozyad  mynden  zenth :  orabit 
ad  te  omnis  sanctus  (KuIcsC.  71).  Valaki  hozzád  tiszta  szívvel 
folyamik  (CsomaC.  107).  Zenth  Paal  magyar  nieluen  való  olva- 
sására zorgalmatossagual  folyamyanak  (Komj:  SzPál.  15).  Ha 
cz'ac  az  fiúhoz  folamz,  istenhez  iuthatz  (OrthHung.  10).  Leg 
énnekem  erős  kű  szikiam,  nielhez  folamiac  mindenkort  (Szék: 
Zsolt.  69).  Benne  bizunc,  es  hozza  folyamuuc  (Boni:  Préd.  237). 
Folyamiunc  az  isten  eleibe  (427).  Helt  szei-zet  teneked,  hona 
folyamiéc :  locum,  in  quem  fugere  debeat  (Helt:  Bibi.  1.  Mm2). 
Kic  ide  follyamunc:  qui  confuginuis  (Helt:  UT.  Hh2).  Szabad 
városoc  legyenec,  az  bouá  f')lyamiéc  az  ki  tőrtinetbíl  őlend 
valakit:  lu-bes  esse  debeant  in  praesidia  ftigitivonmi,  qui  no- 
lentes  sangvinem  fuderint  (Kár;  Bibi.  1.155).  Mit  czelekedgem  ? 
auag  houa  folyamiam  en  bodogtalan  ember?  quid  agam?  aut 
quo  potissimum  infelix  adcedam?  (Decsi:  SfdI.I.  12)  Nyomo- 
ruságinkban  kihez  kel!es,séc  folyamnimc  (Zvon:  Post.  1.315). 
Sanyarúságban  istenhez  folyamié  (riy:  Préd.  11.523).  Folyamom 
segítségedhez  (Toln:  Vigaszt.  241).  Az  vr  .segetsegehez  folyamek, 
alázatosan  kSnyőrSgven,  hogy  az  veszedelmekből  őtet  Ui  sza- 
badíttanáia  (Lép:FTiik.  319).  Az  tű  kezeitekhez,  az  tű  fegy ve- 
rítékhez folyamom  (Forró:  Curt.  337).  Kőnyőrgéshez  kell  fo- 
lyamnúnk  (Mad:  Evaiig.  5).  Nem  de  nem  az  zent  írásra  kellie 
nekünk  foliamnunc  (EsztT:  IgAny.  AS).  Folyamhatunk  segít- 
ségért (Bal :  Csisk.  260).  3)  fpervenio ;  gelimgen].  Ez  eellyenek 
■az  archangyalok  zamokban  folyamnak,  jutnak  (ÉrdyC.  558bl 
4)  [orior;  entspringen].  Innen  folyam  és  származic  amaz  hála- 
adáfia  szent  Péternek  (MA :  Scnlt.  483). 

el-folyamik :  [curro,  fugio;  weglaufen,  fliichtenj.  Ezoket 
halvan  Agapítus  e.s  megismervén  ő  síj-asanac  nag  csodalatos 
okát,  el  amelkodec,  es  el  folamvan,  megmouda  mhid  ezőket 
az  aiiatnac  (NádC.  452).  Tenger  latha  es  el  folyamek :  maré 
vidít  et  fugit  (KulcsC.  188). 

ki-folyamik :  [effluo ;  herausfliessen].  Bewseges  k%vt  few 
ky  folyamek  (ÉrsC.  355).  Hw  telőle  veer  es  vyz  folameek 
kyvfe:  exivit  sangvís  et  aqua  (JordC.  696).  íme  űte  az  kásza- 
lat,  es  az  vizek  ki  folamnac  es  patakoc  aradanac  (Szék:  Zsolt 
79).  Az  a  méhéből  egy  nagy  szép  folyó  patak  folyamek  Ui 
(Pethö:  Krón.  12). 


MrULilrtJl.^l  —  IMIIÉI  AIViUlMK 


i\i-r*  n.\  A31'  '1  Mi\-^r'  n.i  .!>> 


kifolyamat:  effliivhiiu  PPl.  [.•lusfluss]. 

Folyamás :  1)  (coriuursiis ;  ziilaiif],  Mikíiron  az  pap  el 
liiizt;i  vnlna  cristiisnak  testéét  lovii  az  cv  iobaratynak  fi>l_va- 
masa,  zolgajnak  syralma  (DoniC.  2<)0'i.  Nagy  fülyamas  vala 
(az  í)  látogatására  (ÉrdyC.  6311)).  8)  porfiigiimi  MA.  ziiflucht 
in  (ler  iiot  PPH.  Mely  zíMit-seges  tagokhoz  e,s  sebekhez  legyen 
myiiekevnk  folyamasoiik  íCoriiC.  139).  A  tiszti  lelki  isniírot, 
nagy  bizodalmat  Ari  isteiibez-valc)  folyainju'ira  (Pázni:  KT.  Ti), 
Hogy  semmi  résűiic,  folyamásiinc  ne  lehetne  az  hitetlenségflnk- 
nei;  szépegetésére  (MA:Scult.  (U7;.  3)  (rogatio,  supplic.-itio ; 
das  bitten,  flohen).  Cliananaeabeli  as.szonyállatoknak  az  C'liris- 
tnslioz  kSnyőrgS  folyaniása  (Bal:CsIsk.  Slii).  Táma.szt  isten 
k5z6ttoc  vUzsza  vonást,  ha  nem  látand  kílsztetec  io  indullást, 
fejedéi metekluSz  nagy  io  follyamá.st  (Cseng;  Jer.  V2). 

Folyamat  ifulyaimil  ItikF:  Lev.  III.6U8.  Kúnyi:  HUoni, 
d):  1)  amnis  C.  fliientuni,  rivulns  MA.  Huss,  kleiner  bacb  Pl'B. 
FoUyon,  mykentli  ez  kut  fobol  az  folyaniath  (CoruC.  497).  Az 
ki'itfStfil  szakazd  el  az  folyamatott,  és  meg  kell  annac  .száradni 
(MA:  Tan.  1087).  Mely  kut  fflnek  job  a  vize,  hogy  nem  folya- 
matya (CzeghMM.  41).  Bfid&  e  kulfS,  obbfil  származót  folya- 
niatodis  meg  veszet  (C'zogI :  BDorg.  96).  A  vizet  az  hol  foly 
folyamatnak,  a  hol  kereng  firvénynek  moiidgyad  (Com :  Jan. 
13).  Akar  melly  felé  legyen  az  víznek  fulamattya :  ipiocunque 
aqua  seu  fluvius  labatur  (Ver:  Verb.  I.ö8).  A  tfibb  fordétások 
csak  folyamatok,  amazok  a  kútfejek  (Pós:  Igazs.  1.29).  Az 
melynek  (tudománynak)  gazdagságos  folyamattya  még  az  po 
ganyokra  is  ki  áradot  (Der:  Préd.  118).  Ebtól  a  krittűból  szár- 
maznak Frantzia  országnak  tárházi'uiak  annyi  sok  arany-folya- 
mattyi  (Teleki:  FLél.  54).  A  honnét  Kalauz  ez  patvarkodásnak 
folyamattyát  szivárogtattya,  annak  ki'it-fejét  eléggé  bé-dugtuk 
fellyeb  (Pós:  Igazs.  1.612).  El-apad  Kalauznak  ittegyen-való 
zavaros  folyamattya  (11.307).  3)  frofugiuni ;  zuflnchtj.  Tehozyad 
walo  kegySs  folyamatom  (CzecliC.  71).  En  paysom,  en  űduős- 
sigenmec  sz.'irua  es  en  folamatom  (Szék :  Z.sült.  14).  3)  [cursns 
renim;  laiif  dor  dinge].  Dolgoknak  fulyamotja  (RíikF:  I^ev. 
III. 608).  Az  nagy  dolgok  nehéz  folyamatján  ne  essünk  kétség- 
ben!  (Tbaly:  Adal.  1.1.501  Kedves  folyamottyakor  dolgaidnak 
el  ne  felejtsed,  hogy  forgandó  a  szereiit.se  (Fal:  UE.  396).  Mis 
folyamottyát  láttya  a  dolgoknak  (4o2).  4)  (menslruatio],  Aszszíjny 
folyamattya  (Nad:  Kert.  299). 

Folyamatos :  fceler,  voluhilis ;  golaufigj.  Folyamatos  be- 
szédű (MA:  Tan.  731). 

Folyaml-ik:  1)  flno,  mauo  Kr.  [ölessen].  Minden  ('ininak 
logkLsscbb  folyamló  ré.szetskéjét  rendire  igazított  mértékkel 
tiMtegetik  és  ugyan  azért  szeretik  a  maga  talpán  álló,  vagy 
niiis,  fflggií  es  'zeb-órákat  (Fal:  NA.  141).  A  kegyes  rendben 
folyamló  beszéd  nyertessen  játszik  a  szivekkel  (Fal:  UE.  371). 
Elég  .szaporán  folyamlik  dolgod,  lia  jól  (Fal:  UE,  39.')).  2)  (de- 
eurro;  fliieliten].  Leg  ottan  Cristus  vronkboz  lolamral  (VitkC 
68).  Hozzam  folyamly.nnak  (RMNy.  II.7.'>(.  Ha  m;iradandó  igaz- 
sághoz foly.-imlol  (P;izm:  KT.  31.5). 

IFoIyamlás] 

idö-folyamlás :  dciui-sus  tem()oris  Kr.  [zeitverlauf  J.  Naiv 
jaink  egynéhány  szempillant;usbi)l  álló  idófolyamlás,  melly  a 
feneketlen  tengerbe  szakad  (Fal:  NA.  1591. 

Polyamod-ik:  I)  (curro,  ditt'undor;  laufen,  sicli  verbrei- 
ton].  Az  hirt  és  gyakran  folyamodni  kezdőt  kSz  hireket  nem 
hirdeti,  terjeszti:  famam  et  rumores  crebrescentes  non  vulgat 
(Com;  Jan.  185).  Zoroaster  utánn  a  napkeleti  orszjígokbiuin 
igen  hamiir  el  hatidmazott  ez  a  mesterség,  és  tovább  is  folya- 
modott (Fal:TÉ.  6881.  2)  eoufugio  ad  ali(iueni,  asylum,  juva- 
men  quaero  Sí.  (snpplieor;  fiilehten,  eeiue  zutlutht  nehmen, 
ansiu'hen,  bcten].   Minden  nemfl  szükségemben  uiak  te  Kdhez 


kell  folyamodnom  (LevT.  1.9).  Mikor  halálos  ágyokban  vaiuiak, 
keresik  az  urat  és  jó  reggel  hozza  folyamodnak  iPázm:Pré4. 
220).  A  nyavalyás  |x>klo8ok  nem  kerestek  babonát  és  bájos 
tzédulakat,  vagy  boszoi  kányok  berbitélé.sét  gjiigyúlásokra,  hanem 
igyenRseu  Istenhez  folyamodtak  (953).  Nincsen  aimak  mitfil 
félni,  a  ki  ennek  oltalma  alá  üdéjén  follyamodik  (Líuul:  Ujíiegita 
1.8).  En  szegény  emtier,  hova  folyamodgyam,  hanem  csak  te 
hozzad  en  Istenem  (Dífbr:  C'lirist.  97).  Ur  isten,  ki  azt  paran- 
csolád,  hogy  szent  liad  által  lu'itran  folyamodgyunk  és  könyö- 
rögjünk néked,  alázatM  szível  kérUnk  (Bíró:  Ángy.  205). 

[.Szólások].  Soha  e.<;ik  elménk  ben  sem  folyamodott, 
gondolatimklmn  sem  jütt  olyan  igyekezet  vagy  szándék  (MoD- 
TME.  IV.397). 

ki-folyamodik :  [effluo,  din'imdor ;  faerausfliessen,  sich  aus- 
breiten].  Annak  kut  feje  az  hegynek  szinte  az  leg  felsS  teteje- 
bői ki  folyamodvan :  fons  ejus  ex  sumnio  montis  cacmniiie  ex- 
currens  (Forró:  Cuii.  35j.  Minden  nemzetségekre  ki  kellett 
folyamodni  az  ecelésiának,  és  nevekedni  kellett  minil  aratiisig- 
lan  (Pázm:  Kai.  583). 

Folyár :  lasdvus,  salax,  venereas  SL  (geil,  unzUchtigj.  Laa- 
sadza  houa  niegyon  niynden  yoleu  való  elew  ember,  mert  az 
folyar   en    velem  mondbattya :    el   megyek  meg  lialny  (PéldK. 

57). 

Folyás:  I)  [cnrsus;  lauf,  gang].  Hugyoknítk  folyasfi] ;  .stel- 
lariMii  lursiis  (EhrC.  29).  El  veegezween  eeleteenek  folya.saat 
(ÉrdyC.  655).  Ez  ydv  folyásában  myndon  emberek  megh  hal- 
nak (ÉrsC.  17).  Napnak  folyása  be  tliellyesfideth  (26).  Kilenc 
hónapoknál-  fola.sa  vtui  (TelC.  35).  Az  innepnai>  a  hólduac 
folyás,-!  ált;il  jelentetic  meg  (MA:  Bibi.  iai79).  A  hóid  folyá- 
sának esztendeje  csak  351  iiai)ot  foglal  magában  (Pázm:  Imáds, 
27).  Egy  forgó  órának  álhatJitos  folyilssíil  járó  kerekít  látod ; 
ottan  tudhatod,  hogy  értelmes  és  tudós  igazgatója  vagyon  (Pázm; 
Kai.  3).  Az  órát  folyásiiban  egy  peezketskeben-valo  fogyatko- 
zás meg-akasztya  (Veresm :  Lev.  259).  Az  időnek  folyásit  mér- 
tékellyék  (Com:  Jan.  (>).  8)  fluxio,  protluvium  C.  das  llieasen 
PPB.  Szemnek  folyá.sa:  hypochytis;  hjvsnak  foly;lsa:  diarrlioea; 
víznek  valahová  leesése,  folyásíi ;  illa()8U3  PPBl.  Az  vernek 
folya.sa:  tluxiis  sangvinis  (EhrC.  68)  Vyznek  folyása;  fluviul 
aquao  (JordC.  927).  Valamely  fértiunac  testébtll  folyás  vagyon, 
fertelmes:  vir,  qui  patitm-  fiuxum  seminis,  immmidus  érit  (Helt; 
Bibi.  I.  EEe4).  A  tÍLszfa  heyát  ros'a  vizzel  fTizd  öszne,  az  f5l 
faiassát,  és  az  folyassat  meg  állattya  (Mel :  Herb.  1()).  Méh 
tblyá.sa  (Kecsk:  ÖtvM.  284).  Ott  vagyon  hosszú  hid  egy  folyó 
víz  ált'd,  de  mint  láp,  nem  látszik  folyása  (MonOkm.  XXIIL 
378).  Hasoknak  mód  nélkül  való  folyása  miatt  hamar  meg- 
halnak (az  egerek,  MLsk :  VKert.  267).  Soha  mu-izurmáiiy  vér 
nagyobb  folyásokkal  nem  folyt,  mint  a  magyar  kard  által 
(Zrúiyi:  Symb.  22).  3)  tlu\ius  Com:  Jan.  13.  Huss  Com:  Vest. 
129.  A  forrjis  5  vizenec  folasat  mesterséges  alkota.-isal  a  varas 
künől  vizi  (BécsiC.  23).  Kéti  arany  virág,  az  lV>llyáson,  réten 
terem  (Mel:  Herb.  70).  Styx,  Létho  folyásiu-ik  laonyu  gondoSBa 
(Zrínyi:  1162).  4)  [cursus  rerum,  processns,  uatur.-i,  contextiis; 
lauf  der  dinge,  ablauf,  gang,  natnr,  zusíuumenhang].  Altallátod 
a  dolgoknak  folyjlsokat :  praespicis  *iur8um  rorum  l'PBI.  Me- 
nőre az  legendának  folyása  tárgya  (M:irgU  í''.^.  Nym-hen  seniy 
nagyob  termeezetiiek  folyása  zerent  mynt  az  halaal  (hrdyC 
559b.  512b.  523b).  Mel  lewelnek  mogya,  folya-wi  azth  tartlia- 
laya  hogy  .  .  .  (ItMNy.  11.19iii.  \z  szólásnak  mogál  nihiden 
íielnben  iol  meg  kell  i-rteiii,  tw  akkippen  kell  swliii  mint  min- 
den úelwuek  folása  vs^on  (Sylv:  UT.  11.16  Ib).  Az  sz.  irasuak 
igaz  értelme  es  fóliása  szerint  nemzetünknek  eppületiro  irtani 
(Fél:  Tan.  E1<M).  4).  Az  szohusoknak  iiKxlgyat  es  fóliásat  érteni 
kell  (U)  Az  euangeliomnac  folyása  es  zengene:  vox  et  te.xtus 
evaugelii  (Mon:  Ápol.  40).  Az  magyar  .sninac  olly  ékessen  fo- 
lyásával nem  fordíthattam  (MA ;  Scult.  9).  Mikor   azért  valauiit 


yi3 


ÉR-FOLYÁS— VtZ-FOIA'AS 


FOLYÁéiKA— VÉRF>F«  )l  .\'^'^ 


914 


nem  értíink,  az  isteni  gondviseléüiiok  Ktépen  íVszve  raAvStt  fo-  i 
Ij'ásibaii,  ne  kárhoztassuk  az  istejinek  gond\Tselését  (Pázm :  ■ 
Kai.  3fi).  Líitván,  hogy  folyása  vapyoii  dolg.íiiak,  cléb  rugasz- 
kodik, és  azt  niondgya  (408).  Az  sz.  iráaiak  folyása  szerént, 
az  pokol  kapuján  értetik  az  sátáiuiak  minden  ereje,  mely  az 
pokolnak  kapuján  kirohanhat  (540).  Az  vr  vacsorájában  ugyan 
taea  szó-járásuak  folyjisa  találtatik  (700).  Z.  Ágoston  5nn5n  5 
magatolis  az  vallaenac  folyásában,  neminemfi  heleu  knh^mb<V, 
(EsztT:  IgAny.  901  Szabados  folyást  adgyon  az  6  lieszédének 
(Hatkó:  BCsák.  71).  Az  sido  nyelnnok  folyása  .'aerint  rages 
annit  tészen,  mint  conmiotio,  fíl  indulás  (I^ép:  PTük.  1.13). 
Litván,  bog}'  folyása  vagyon  dolgának,  nagyobbat  mond  (1.35). 
Világi  dolgoknak  szüntelenvaló  folyása  örMk  kárhozatnak  jele 
(Illy:  Préd.  1.50).  5)  [conseqnentia ;  an.sflnss].  Az  atiatiui  szeretet 
fóliása  az  isteni  szeretetnek  (Fal :  Tan.  340). 

ér-folyás :  [rivulus ;  bach).  Által  ásnak  hegyeket  völgyeket : 
felkeresik  az  f51dnek  mind  érfolyásit  (MA:SB.  122). 

has-folyás :  lienteria  C.  MA.  ventris  fluor ;  bauchfluss  PPB. 
(Nad:Kert.  SOTl 

határ-folyás:  cnrsus  metalis  [flurgang,  grenzbesiehtigung]. 
Határ  follyasok  es  az  határoknak  fel  hányasok :  cm-sus  et  di 
stinctiones  metales  (Ver:  Verb.  156). 

havi-folyás :  menstnmi  Sí.  [meastruation].  Haui  foljásban 
betege.skedA  aszszoni  állatoc  (Kár;  Bibi.  1.460.  ACsero:Enc. 
167.  253). 

havifolyásos  :  [menstrualis ;  menstruirend].  (Mad :  Evang. 
289).  Cselekedetink  olly  fortelmessek,  és  tisztátlanok,  mint  a 
havi  folyásosnak  ruhája  (Biró:  Ángy.  287). 

idő-folyás :  (tempus,  aetas ;  zeitlauf,  zeitalter].  Mitsoda 
idfi  folyasbéli  kezdetet  tulaydonét  vala  neki  (Megy :  SzAÖröma 
243X 

kút-f olyas:  (fons;  qnelle,  springbrunn?].  Vannak  Konstanti- 
nápolyban feredSk,  kut  folyások,  malmok  (Konst.  7). 

mag-folyás:  fluxus  seminis  Káldi:Bibl.  Lent.  15:  2.  Kr. 
[samenfliLss]. 

nátha-folyás  :  rheumatismus,  cursus  pituitae  SL  [schnnp- 
fén].  Meg-srfinik  a  nátha-folyás :  cursus  pituitae  *consistit  PPBI. 

ondó-folyás :  gonorrhoea  C.  MA,  MAI.  PP.   tripper  PPB. 

orrvóre-folyás  :  [proflm-ium  sangrinLs  e  naribus ;  nasen- 
blutenj.  Az  boszszas  orr  vére  folyás  gyakran  vizkói-sággá  válik 
(PP:PaxC.  69).  Az  orra-vérefolyásáróí  (Web:  Ámul.  103). 

pör-f olyas :  processus  litis  Kr.  [process].  (Ver:  Verb.  88. 
Kász:  Kit.  1). 

Bzém-folyás :  fluxus  oculorum  Kr.  [augenflass].  (Pázm : 
Pléd  74.  Kr.). 

tó-folyás :  [emissarium  lacus ;  abflu.ss  des  teiches].  Tómat 
és  azon  való  mahnomat  és  azon  tó  folyáson  való  tiibb  malmai- 
mat Balassy  Jánosnak  hagyom  (Radv:  Csal  III.197). 

törvény-folyás :  jiiris  processu.s,  decursus  Kr.  [process]. 
Mynden  therwen  folyásnak  ky^vele  lássa  meg  monk  ew  fel- 
sége (LevT.  L33;.  Keresse  tewnveu  folyasawal  (RMNy.  n.152. 
160).  Minemfi  tjrvény  folyást  tartson  5  (MA:Scult.  1038).  Jó- 
szágát tSrveny  foUyas  nelk&l  magának  foglalhattya :  hona,  absque 
omni  processu  juris,  pro  se  vendicabit  (Ver:  Verb.  129). 

vér-folyás :  haemorrhagia  C.  MA.  *profluvium  .sangvinis 
PPBI.  blutfluss  PPB.  Havi  vér-folyás :  muliebria  PPBI.  Ha  ki 
iaczarod  és  meg  iszod  az  rossa  bugia  succnssát,  vgr  follyas  ellen 
ió  (Mel:  Herb.  2-1.  Fél:  Bibi.  60). 

víz-folyás  :  fluvius ;  fluss,  wasserfluss  Com :  Vest.  129.  mea- 
tus  Ver:  Verb.  Szót.   17.  Kert  helyett  való   árkok,  vagy  víz- 

M.    NYELVTÖUT.    SZÓTÁR. 


folyásnak  tekergfi  árka :  euripi  PPBI.  Az  viz  follyássou  hellyen 
elég  terem,  mezei  lapu  neue  (Mel:  Horb.  411. 

Folyáska:  rivulus,  amniculus  MA.  fliisschen,  kleiner  bach 
PPB. 

Folyásocska :  í«  Patakok  és  folyásotskák :  rivi  et  rindi 
Com :  Jan.  1 3. 

[1.  Folyat] 

vér-folyat :  fluxus  sangvinis  Münc.hC.  1 28.  [blutgaug,  blut- 
fluss]. 

2.  Folyat:  1)  catuliu  PPBI.  [lauflgsein].  Folato  ín5:  vacca 
lasciriens  (BécsiC.  186).  8)  eiiuito,  circumcurro ;  reiten,  hin  und 
her  laufen  PPB.  A  kiknek  nincs  otthon  dolgok,  az  utczáUon 
szerrSI-szerre  jániak,  folyatnak  és  mindeneket  megnézegetnek 
(Mad:  Evang.  496). 

ki-folyat :  erivo ;  das  \vas.ser  ableiten  PPB. 

meg-folyat :  [lascivio  in  vonerem ;  rindem,  brunften].  Meg- 
űzekednek,  -folyatnak  a  tehenek,  -sárlanak  a  kantzák  (SzD: 
MVir.  931 

mégfolyatás :  [admissura ;  beschülungj.  A  kosnak  a  kets- 
kével  való  nieg-folyafcisábol  igen  tsudalatos  fele-más  állat  szár- 
mazik (Misk:  VKert.  273). 

Folyatás :  [continuatio ;  gang,  fortsefzungj.  Ez  nem  igaz 
patvaruak  folyatását  már  fellyebb  meg-állattuk  (Pós:  Igazs. 
n.349). 

Folydogál :  fluito  C.  MA.  stetig,  oder  fórt  imd  fórt  schwim- 
men  PPB.  [fliessen].  Hol  kiessen  folydogált  úr  Jézus  beszéde, 
ott  mást  bestiáknak  megbillegzett  népe  (Tlialy :  Adal.  L291). 

ki-folydogál :  [effluito ;  stetig  abfliessen].  Az  kutffi  ug  lehet 
tiszta,  ha  mindenkor  ki  foldogal  (Fél :  Tan.  452). 

Folyó:  1)  [curreas,  cm-sor;  laufend,  liiufer).  Kiralnac  foloy : 
cui-sores  regis  (BécsiC.  56.  Pesti:  Nom.  Njt.  11316).  A  sebessen 
folyó  hajót  avagy  sajkát  a  .szél  fuvallásoc  gyorsabban  fizic: 
velocem  seu  lembiun  flabra  velocius  impelluut  (Com :  Jan.  89). 
A  folyó  évi  hadjárat  (MonOkm.  V111.323).  2)  fluidus,  liquidus 
C.  flueiLS  MA.  flüs.sig,  weich  PPB.  Tűzzel  folyó:  ignifluiLs  C. 
Mézzel  folyó :  mellifluus  MA.  honigfliessend  PPB.  Folyó  has, 
el-tsapott  has:  alvus  *cita  PPBI.  Folyó  kenj-wek  (ÉrsC.  171). 
A  som,  nyospollya,  kökény  a  follyo  vérhast  meg  állatj'ác,  ha 
meg  fSzed  es5  vizben  (Mel :  Herb.  3).  Teyvel,  mézzel  folyó  föld : 
terra  fluens  lacte  et  melle  (MA:  Bibi.  L51).  Folyó  méz  (Káldi: 
Bibi.  247).  Az  eleven  kén  es6  hig,  folyó:  hydrargyrum  liquidiun 
est  (C!om:Jan.  19).  Az  higaknac,  folyó  állatoknak  mértékei: 
mensurae  liquidorum  (165).  Mig  a  viz  hig  és  folyó  (Pós:  Igazs. 
496).  Mézzel-folyó  doctor  sz.  Bemard  (Illy:  Préd.  1.582).  Tejjel 
mézzel  fblyó  lett  kövér  földetek  (Orczy:  KöltSz.  236).  8)  [fluvius, 
flumen ;  fluss].  Jordannac  foloia  eluSl :  trans  flumen  Jordanem 
(BécsiC.  11.  72).  Uruac  foloy:  flumina  domini  (132).  Viznec 
foloi:  flumina  aquae  (MünchC.  184).  Vala  a  folo  igSn  sebes 
(TelC.  230).  Mj-nt  eg  el  yaro  folyó,  wgy  zola  (ÉrdyC.  171).  Az 
Viszollya  follyo  egyenest  folly  a  Scandinauia  szigetre,  és  vgyan 
ottan  csakhamar  be  e.sic  a  tengerije  (Helt:  Krón.  1). 

böven-folyó :  largifluus  MA.  das  überfliissig  daher  fliesst 
PPB. 

fára-folyó :  arbustivus  MA.  [rankend,  schling-].  Onvolndus 
hispanicus,  fára  folyó  harang  virág  (Lipp :  PKert.  1.93). 

has-folyó :  coeliacus  PPBI.  [an  diarrhöe  leidend]. 

magva-folyó  :  [profluvio  genitaU  laboráns ;  mit  tripper 
behaftet]  (Toki:  Vigaszt  231). 

vére-folyó  :  [profluvio  sangvinis  laboráns ;  an  blutfluss 
leidend]  (Alv:  Post.  1.257). 

58 


l  »  íií  i'  »\j*:5i\ív- 


uii.-r*ji-i  ítxL- 


Polyócska :  riviiliLs  C.  [flUsschen]. 

[Folyós] 

hasa-folyós :    [diarrhoea  labormis ;   an   diarrhüe  leidendj. 

.Sik-linsi'i,  hasa-folyós,  hasa-eitsíiixitt  (SzDrMVir.  217). 

Polyóság:  [fluiditas,  profluvium;  öuss,  flüssigkeit].  A  gyalog 
fenyó  magja  temjén  [xjrral  és  tikmony  fejérrel  a  liaara  kenet- 
vén annak  folyoságat  meg  kemenyitti  (ACsere:  Euc.  229.  127). 

PolyoB :  ciirro,  dlscurro  Kr.  [laufen,  eilenj.  Elereütec  (íiü 
uj  levelet)  a  foloctol,  kic  menden  videc  zerent  folosuan  (disciir- 
rentö*)  az  o  leiieleket  vy  kSuetségeckel  elfil  kelnéc  (BécsiC.  6ü). 

körül-folyos  :  [circumcurro,  circumdo ;  umherlaufen,  um- 
gebeu].  Az  a  gálya  szép  nagy,  de  igen  mesterséges  és  drága, 
kiviil-belöl  aranyos  köriilfolyosván  . .  .  (TörtT.'  ULSőI). 

Folyosó :  1)  xystns,  ambulacrum,  porgnla  MA.  íjodiuni 
PPBI.  CV)m;Jan.  132.  (gang,  flurj  ein  grossor  und  weiter  .siia- 
ziergang  PPB.  Föld  alatt  való  járó  folyosó :  eryptuiKii-ticiis ; 
folyosóval  kiiruyiil  víStt  udvar:  cavedium  PPBI.  Hatni  aiwan 
egy  folyosón  (ÉrsC.  559).  Allattataak  ewtet  az  templomnak 
folyosoyara  (ÉrdyC.  287b).  Király  folyosóról  lam  etzer  le  esec 
(Hofgr.  200).  Vala  az  palota  ekésen  alkotna,  kömyfil  folyosóya 
nagy  szépen  czináluán  (KákiSáms.  B4).  Solarium,  foliosoya  az 
haznae,  ki  nezó,  setálo  hely,  felhíiz,  kyes  hely  (MehSám.  37). 
Az  udvarban  való  folyosó  csináló  ácsoknak  fizettem  14  frt 
(Radv:  Csal.  111.27).  Bé  akarván  nieiuii  a  ház  elein,  szinén, 
folyosón  által  a  házban  (ConirJan.  lOfí).  A  folyosón  sétálok 
(Tarn:  JóÉI.  129).  A  folyorsohoz  [V|  kell  két  koszorú  fa  (KolTört 
■101.  103).  Sí)  cancer,  carcinodes  C.  [krebsgeschwür].  Magyar 
királyok-kílzt  Máttyás  nem  utolsó,  pogány  romlására  halálos 
folyosó  (Liszti :  Mars.  38). 

Folyosós  :  [pergula  instructiis ;  mit  oiner  galerié  versében]. 
Folyosós  es  kerengős  tornacz  (MelrSam.  139).  Folyo-sós  padlás 
(MA:SB.  12).  A  magas  házak  kfiröskörül  majd  félig  erős  osz- 
lopokon állnak,  felül  galeriások,  azaz  folyosósak  (Fal :  TÉ.  795). 

1 .  Folyt :  (quod  fluit,  quod  processit ;  geflossen,  erflossen]. 
Nyujcüd  hozzám  vérrel-folyta  [?J  kezeidet  (Tarn :  Bar.  230). 
Vétségünket  megmutatják  Jiz  perfolyta  levelek  (a  piíriratok] 
(Kem:  Élet.  7). 

2.  Foljrt-a:  1)  [fluxus;  fluss].  Éressen  wier  foltaygh  osto- 
roztatal  (ThevvrC.  192).  Négyszáz  olasz  mélföldet  az  viz  foltában 
mind  alámenének  tartományokban  (RMK.  rV.159).  Gerendre-is 
bé-tér  erdélyi  útjában,  Aranyos  vizének  fekszik  ez  folytában 
(Gyíingy:  KJ.  7).  2)  [continiiatio ;  verlauf,  fort.setzungj.  Idew 
foltában  (Ér.sC.  450).  Lészeué  kedves  folyta  8r6mőknek  (MA: 
SB.  126).  Kezdetit  és  folytat,  végét  meg  áldgyad  ur  isten  ez 
eszteudSnac  (KCsepr.  1626.  El)  S)  (cadiii-itas,  fragilitas ;  ver- 
ganglicbkeit].  Tudván  n  minden  pomp/is  világi  didi5ségnek 
sebes  foltát,  el  tSkélli,  hogy  Dávid  eleibe  mennyen  (Felv: 
Dics.  7). 

[Folytában] 

egy-folytában  :  una  pertica  Decá:  Adag.  295.   [in  einem 

tort]. 

Fol3rtat :  1)  [fluoré  facio,  fluere  sino  ;  Hiessen  lassen).  A  kj- 
sziklais  ugyan  patakkal  folytattya  vala  magából  ki  azolayt  (Lép: 
PTiik.  1.132).  Alatta  piaezon  kádakot  vonattam,  és  folytattam 
a  bort  kádakban  iMonlrók.  XXVÜ.lOl).  Ama  dús  gazdag  ara- 
nyát szegényekre  folytattya  i Pázni:  Préd.  706).  A  nap  mihelyt 
teremtetett,  miudgyárt  folytatta  sugárit  magábul  (Siirp:Noe.  244). 
.\z  isten  a  király  szivét,  mint  edgy  oly.ui  kis  folyamatot,  csak 
ugy  folytattya  (Tof:  Zsolt.  62).  Ólait  folylatnyi  il'>:,SzJán.  211). 
8)  [eontinuo ;  fortfiiliren,  fortsetzeuj.  Valakinek  megengedni, 
hogy  törvényét  folytassa:  dare  alicui  *actiouem  PPBI.  Igen  egymás 
ínye  szerint  folytatják  a  dolgokat  (MouOkm.  IX.112).  Eusebiuii 


imigyen  folytatá  :  egyetlen  egy  lelketekre  kinszeritlek  bennete- 
ket; oktas-satok  róla,  mint  fér  ez  a  két  dolog  öszveV  (Fal:  NA. 
148).  Nem  szeghettem  kedvemet,  hanem  hevén  belé  kapván 
sebessen  folytattam  miuikáinat  és  reménységemen  \ávü\  hamar 
által  estem  rajta  (Fal:UE.  467).  Az  egész  faluban  nem  volt 
oly  t.'mult  fő,  minden  currenseket  cíak  6  olva*jtt  el,  azért  i« 
a  helység  bec'íülto  tisztelte,  ügye  folytatiiját  mivel  benne  lelte 
(Gvad :  RP.  2).  3)  [curro ;  laufen,  eilenj.  A  király  ez  hallván 
nagy  örünmiel  az  urakhoz  foltata,  és  megbesKéllé  nekik,  mint 
járt  (Szék;  Krón.  219.  KMK.  rV.375). 

be-folytat :  [facio  influere ;  eintliessen  lasseuj.  Az  elephant 
azt  hiszi  bog'  a  Jordán  vizét  az  ő  szájálja  bo  foltathattia,  ee 
ízUiattia  (Mel:  Jób.  99). 

[el-folytat] 

elfolytatás :  derivatio  MA.  ableitinig  PPB. 

ki-folytat :  erivo  C. 

(lé-folytat) 

lefolytatás  :  [derivatio  ;  ableitung).  Az  áll.al  Kirázda 
keresztül  lészen  a  vizes  sep(«dckeknec  lefolytatá-sáia  (C'om: 
Jan.  73), 

[azéllyel-folytat) 

széllyelfolytatás :  (aiiuaeductits;  wa-sserleitungj.  Eppiteuek, 
mesterségessen  vizeknek  felviteleit,  .széllyel  foltatás  (MA :  SE 
248). 

Folytatás :  continuatio ;  beharrung,  vollfUbrung  PPB.  [fort- 

setzung]. 

FON  ifann]  LevT.  1.267.  MA:  Bibi.  1.12.  PP.  >nyott  MA: 
Si'ult,  980. /üiii/ván  Illy:Préd.  1331.  /únyatos  Com:  Jaa  76): 
neo,  contexo  C.  tilo,  necto,  texo  MA.  spinnen  PPB.  [flccliten]. 
Sem  fomiy  nem  tuttok,  sem  zewny  (ElirC.  140.  MünchC.  24X 
Sem  fonnak,  sem  z\^nek  (JordC.  371).  Nemykoron  kedeg  gyapjat 
fon  vala  (MargL.  25).  A  fonó  ajszszony  gusalyon,  rokkan  a 
lenb&l  fon  (Com:  Vest.  54).  A  ttiztfa  ve£Z.sz£kből  kosárok  éa 
ka-sok  fflzettotnek,  fonyattatnak  (Cum:  Jan.  21).  Foliatnak  [így?] 
szőhetnek  (GKat:  Vált.  I.IO).  Pásztor!  kinek  fonyod  szirmos 
ostorodat?  (Fal:  Vers.  913).  Roma  szalmás  házbúi  téve  veié- 
reket,  font  kapura  tette  hatjűom  jeleket  (Orczy:  Nimf  B6b). 

[Szólások].  De  tudom  miért  fonod  ez  elJtt  az  igasság 
el6tt  az  inadat  (Bal:  ölsk.  132).  Ebbiil  ostor  heget 
fonsz  (CzegI :  MM.  184). 

be-fon :  renodo,  sepio  C.  compliio,  contexo  MA.  weben, 
zusamnienwirken  PPB.  Befont  liay:  coma  C.  bostrychus  MAI. 
ciuiinni  MA.  geflochtenes  odor  gekriiuseltes  haar  PPIi  Be 
fonta  a  hayat  es  felt5tte  na.sfayat  (Hofgr.  250). 

egybe-fon :  contexo  MA.  in  einander-,  zusammenweben 
PPB.  E^ybe  ragadanak  (;iz  kőtelek)  myiitli  ha  eegybe  foniaak 
volna  (ÉrdyC.  445) 

egybefonáa :  oonte-xtus  C.  contextio,  counexio  MA.  ziisani- 

menwLibuiig,  wirkung  PPB. 

el-fon 

[Szólások].  Azt  haiwan  pokolbely  sathan  nagy  leegyenaeeggel 
el  fonaa  onnan  magaath  (ÉrdyC.  502b). 

le-fon.   Lefonni  a  gu'zalyról :   plenas  exonerare  *colo8  PPI. 

még-fon :  penieo  MA.  abspinnen,  spinnen  PPB. 

öszve-fon :  counecto,  complico  MA.  spinnen,  ziiaanmiendreben 
PPB.  Figefa  leuelet  fonanac  fiazue :  consueniut  fólia  licus  (Helt : 
Bibi.  I.Bl. 

szö-fon :  [texo  et  neii ;  weben  nnd  spimienj.  Eretnekségnec 
vétke,  mellyet  az  csalárdok  színekfomiak  (MA :  Tan.  EI6b.  251. 
Aknr-niint  szi'ijjed  fonnyad  sillogismiisudat  (PÓ8;GBot  81). 


917 


(VI^ZA-FON}-SZURKOS-l'X)NÁL 


VAS-FONÁL^KONTAmi 


918 


|vis8sui-fon| 

visszafont :  [praviis,  depravatius;  verdorbeii,  venvorfen]. 
Eegy  ollyaii  v\-zzaa  foiith  barattyawal,  ky  korunUeed  aztaiau 
eezyk  yzyk  vala,  az  vylaghy  dolgokról  nyayaskodwan  (ÉrdyC. 
fi73). 

Fonadék:  ülameDtiun,  filatura,  netum  Kr.  [geflecht].  Az  haját 
az  foiiadekb.ll  kifonták  (Monli-ók.  XI.387). 

haj -fonadék :  cUícinmis  Kr.  [liani  flwlite,  zopf].  Mestei-séges 
haj  fonyadék  (Fal:  Jegyz.  935). 

rónál,  fonal:  tílum  C.  MA.  faden  PPB.  8zíui  való  fonál: 
stamen  MA.  weberzettel  PPB.  KS-ssd  be  zayaat  fonallal  (ÉrdyC. 
190).  Elszakasztá  az  gilsokat,  miképpen  elszakad  az  czőpfibnl 
font  fonál :  rupit  vincula,  quomodo  .si  nimpat  quLs  filum  de 
stuppae  tortum  putamine  (MA:  Bibi.  L232).  Vég-foualok,  pere- 
ezek:  strelinen  (Coni:Orb.  119).  A  varga  szurkos,  .s5rtél6s 
fonállal  (filU  picatis)  csinál  czipelléseket  (129).  A  fonó  aszszonyoc 
fonalat  vooszanac,  fonynac  (Com :  Jan.  96).  Gyapott  és  fonalak 
(Vecffrans.  11).  A  fonalat  hamuljan  meg-szapúUyák  (Lipp: 
Cal.  6). 

által-fonál :  [trama ;  eintrag].  A  takáts  a  sz8v5  székben  az 
álló  melléc  fonálnac  bél  fonalat  avagy  által  fonalat  (tramam 
sea  snbtegmen)  szfiven  alája  (Com :  Jan.  92). 

arany-fonál:  aurifilnm,  aurum  textilé ;  goldfaden,  gewebtes 
gold  PPB.  Aranfonalval  kozoroba  kSti  vala  (DebrC.  630.  LevT. 
1.267.  11.64).  Egy  font  arany  fonal  (Radv:  Csal.  11.219). 

bél-foná.1:  strama,  snbtegmen  C.  eintrag  Com:  Orb.  121. 
A  gyapjú  meg-sz6vettetic  és  a  cs5vre  tekert  bél  fonalac  változiiac 
posztóvá  (Com:  Jan.  97.  Prág:  Serk.  190.  Kr.  Misk:  VKert.  489). 

ezüst-fonál :  argentum  in  fila  tenuatum,  argeuti  filum ; 
álber  in  faden  gedehnt,  silberfaden  PPB.  Attam  ezí sth  fonarra 
fr.  1  d.  2.5.  (RMXy.  H.IOS). 

gyapjú-fonál :  [filum  laneum ;  wollfaden].  Gyapiu  fonalból 
szít  ruha  iTvár:  Bibi.  I.IOO). 

gyapot-fonál:  [filum  gossypü;  baumwoUfaden}  Fejér  gyapot 
fonal,  kék  gyapot  fonal  (TörtT.  XVIIL  216). 

haj-fonál :  cincinnus  Nom.*  383.  Kr.  [haarflechte]. 

kender-fonál:  filum  cannabiuum  Kr.  [hanfifaden]  (Dáv: 
ütm.  93). 

kénköves-fonál:  ramentum  sulplmratum  Com:  Jan.  158. 
[schwefelfaden]. 

mellék-fonál :  trama  MA.  stamen  SK.  [eintrag].  Mikor  valami 
rtilián  poklosság  vagj'on,  mint  len  vagy  gyapjú  fonalból  sz5t 
mhánac  mellyéc  fonalán  vagy  bél  fonalán;  vastis  lanea  .sive 
linea,  quae  leprám  babuerit,  in  stamine  atque  subtegmine  (Kár : 
BibL  LlOO).  A  takáts  a  sz5v5  székben  az  álló  melléc  fonálnac. 
bélfonalat  avagy  által  fonalat  szfivén  alája  (Com:  Jan.  97.  Prág: 
Serk.  190.  Kr). 

nyálas-fonál :  stamen  C.  MA.  [eintrag].  Nyálas  fonál  szál : 
filum  de  sluppae  tortum  putamine  (JordC.  344j. 

nsrüst-fonál,  njrüstös-fonál :  licia  C.  licium  MA.  die- 
jenigen  faden,  welche  von  den  webern  in  den  aufeug  ein- 
getragen  werden  und  mit  demselben  eigentlich  das  gewebe 
ausmachen,  der  eii:<trag,  einschlajg  PPB.  Lép:  PTük.  154),  Nyíis- 
tís  fonalak  :  zotten  (Com:  Orb.  121).  Hármas  nfistSs  fonal: 
triplicatum  licium  (Com:  Jaa  97). 

selyem-fonál :  [filum  bombycinum ;  seidenfaden].  Az  zyzes- 
seeg  hasonlatus  az  tyzta  selem  fonalhoz  (ÉrdyC.  590b). 

szurkos-fonál:  filum  picatum  .sutorium  SK.  [pechfaden] 
Szurko.s-,  sórtéles-fonal  (Com:  Orb.  127).  A  varga  szurkos  fonal- 
lal dolgozik  (Com:  Jan.  98). 


vas-fonál :  (filum  ferreum ;  drat].  Va.s-fonállaI  fiszve-fontt 
heveder  (Szeg:  Aqu.  41).  A  kemény  vasat,  mollyet  se  emberi, 
se  baromi  erS  meg  nem  tíirbet,  ha  tikhez  tartyuk,  ugy  meg 
engasztellyük  és  lágyittyuk,  hogy  gyenge  víis  fonalokra  lehet 
nyújtani,  sött  maga  magát  ki  önti  az  elejbe  adott  formákra 
(FaliNU.  266). 

Fonalít :  [pleeto  ;  flechten).  Ra  en  feyemnek  keet  hay  zalaat 
egy  karóhoz  fonalaytandod  :  si  ciim  licio  plexueris  (JordC.  3 14b). 
Hogy  a  k;irliozatnak  kőteleeben  fonalohon  (ÉrdyC.  80). 

Ponalod-ik:  [implicor,  illaqueor;  sich  venvickeln,  sich  ver- 
stricken].  El  veegeztetűt  ur  Lstentewl  mynden  embernek  egy- 
szer megh  halny,  yele^ssen  ymez  három  hozyaa  fonalodot  kase- 
nvseegőkkel  (ÉrdyC.  479).  Bódog  az,  a  ki  meg  oltalmaztatic  a 
mérges  szaytol,  auuae  igaiat  nem  \Tseli,  aiinac  huloiaba  sem 
fonalodic  (JesusSir.  H5). 

Fonás :  filatura  MA.  das  spinnen,  znirnen,  fademverk  PPB. 
Fonasomvval  eltem  (ÉrsC.  426). 

haj-fonás  :  cincinnus ;  krause  haarlocken,  gekrauseltes  haar 
PPB.  [haarflechte,  zopfj. 

Fonat :  [plexus ;  geflecht].  Isteni  szép  fonatokkal  Sszve  szót 
font  tudomány  (Megy:  Szöv.  38). 

haj-fonat :  [cincinnus ;  haarflechte].  Kezde  megmosni  <")  lá- 
bait, es  ü  bay  fonatiual  (capillis  capitis  sui)  megtörli  vala 
(MünchC.  124). 

Fonatos :  tortus,  connexus,  textus  MA.  gewunden,  gefloch- 
ten  PPB.  Rétes  bélesec  auagy  fonyatos  kalácsoc  (Com :  Jan. 
76).  Ki-kere.sem  sorját  e'nek  a  fonatos  kStSléknek  (GKat: 
Válts.  1.7). 

Fonaték :  cincinnus,  contortum  MA.  [geflecht,  haai-flechte]. 
Az  te  haiadnac  fonatekia  (Kár:  Bibi.  L632).  Elnyireté  fejéuec 
hét  fonyatékját :  rasit  septem  crines  eiiis  (^lA:  Bibi.  L233). 
így  a  második  fonatékja  e  három  águ  ellenvetésnek  hamis 
lészen  (GKat:  Válts.  L66). 

Fondogál :  [neo  continue ;  langere  zeit  spinnen].  Pergetné 
az  orsót,  s  véle  fondogalna  (Land:  UjSegíts.  11.305). 

Fonó :  1)  fila  ducens,  netrix  MA.  spinner,  spinnerin  PPB. 
A  fonó  leányok  a  gusaly  alat  igen  szunyodnak  (ACsere :  Ene. 
290).  2)  Fonót  kötni  gu'zaljTa:  linum  aptare  *colo  PPBl. 
S)  Pocus  netricum ;  spinnstube].  Mint  az  fonóban  késett  leány, 
futva  megjek  haza  (RákF:  Lev.  V.378). 

arany-fonó :  [qui  fila  aurea  nectit ;  goldspinner].  Ev  vala 
arany  fonó  (MargL.  172). 

haj-fonó :  crinale  C.  hgula  cincinnatoria,  redimicula ;  haai- 
binde,  zopfband  PPB.  Hajfonó,  szkofia,  fodorétot  haj  koronka: 
crinale  Com :  Jan.  100.  Az  hayfonó  hwzon  egy  pénz  arra  [ára] 
(LevT.  L267). 

kas-fonó:  [vitor;  korbflechter].  Kasfonó  Máté  (udvari  ember 

1531.  Nyr.  V.509). 

Fonóka:  [efifeminatus;  weibiseh,  verweichlicht].  Kötné  hiszem 
a  szuszt  a  gusalyhoz  fonóka  Mátyás  (Pós:  Válasz.  232). 

Fonogató :  [torhis ;  géműiden].  Báthori  István  uram  pedig 
fonogató  szóval  megköszöné  választását  az  gyűlésnek  (ErdTörtT. 

1109). 

Font :  textus  Kr.  [geflochten].  Tfiuisben  font  koronát  véte- 
nek 5  feiere :  plectentes  coronam  de  spinis  (MünchC.  68). 
Th5wyskb51  font  korona  (ÉrsC.  46).  Reggel  font  gyapjúbann, 
delest  .selyembenn  járnak  (Fal ;  TÉ.  779). 


Pontányi 


58* 


919 


KONA— íX)NDORLÓ 


FONDOROS— FONTOL 


920 


)k].  A  világ  piatzán  miudennek  va);yoM  t'ontányi 
szösze  [megvan  a  baja]  (Pázni :  Prál.  31)2).  Elég  foutányi 
8z5szt  szeraettein  néked,  csak  fonhassad  (bal:  CsLsk.  183).  Volt 
foulani  szösze  szegény  vén  iániboniac,  inorgo  felaségi  mint 
őtet  tartottáe  (Pécsi:  IlÉnok.  9).  Mivel  reformatorinknak  semmi 
fontani  .szSszők  nem  volt,  a  vá.sznat  sem  szabhattya  reájok 
(Pós:  Igazs.  L541).  Tovább  szövi  niég-is  fontáni  szöszit  Takáts 
Mátyás  s'  igy  hánnya  a  vetéllöt  (Pós:  Válasz.  138). 

PONA :  (pars  aversa ;  kehrseite].  Az  konstnak  az  f'oiuiját 
avvagy  az  másik  oldalát,  bátul  az  ti'atáját  .szitált  szénporral 
liincs  be  (Kecsk:  ÖtvM.  311).  [Vö.  -visszafont] 

Fonák :  pars  aversa ;  kelirseite,  gegenteil  PPIi.  Fonáktd  : 
iiiverse;  verkebrt,  umgewendet  PPB. 

[Szóhisok].  Fonákul  esik  azt  mond;uii  (PiSs:  Igazs.  3ri4). 
Tsak  nfini  panasznlkodva  tsudálkoztak  ezen  a  világnak  foná- 
ki'il-fiirdúlt  folyásiul  (Pázni:  Préd.  LM).  Fonákul  fordult,  és 
viszsza  járó  krptoloiiség  villiia,  lia  ki  íinnöii  urának  uraságára 
ásítozna  (Fal:  TÉ.  3G6.  SzD:  MV.  380).  IJolgok  szomoriiau  és 
fonákul  vagyon  (DEmb:  GE.  170). 

rONAIi.  Fonalükath :  rixas  NémGl.  300.  [Vö.  FAJSYA- 

Loai 

Fonalság :  (rixa ;  zankj.  Wetekedes  habonvtli  nemz,  vete- 
ködees  fonalsagotb  zyl  (ÉrsC.  225). 

FONCSIKA:  vestis  lacera;  fetzen,  lumpen  PPB. 

FONDOR  (jandor]as,  /anáorly  Helt:  Mes.  13G.  92.  /ondarlo, 
JandiiAó  Helt:  Króu.  37.  123.  funder  DictaGr.  15.):  calumniator, 
susurro,  iniquiis  delator  SL  olirenblaser  Adámi :  Spr.  Többet  hat 
egy  fondor,  lioé  nem  mint  .sok  iánibor:  plus  potest  una  Ate, 
quani  centuni  Lllae  (Docsi:  Adag.  294.  Kisv:  Adag.  414).  Az 
sugarlüt,  fundert  hazjulbol  ki  ízzed :  susurronem  ex  aedibus 
ejiee  (ÜictíiGr.  15).  Fondor  |iaiitolodás  (Zvon:PázmP.  215). 
Titkos  fondori  által  immár  a  királtLs  a  kös,ség  előtt  vádolta 
(Misk:  Angllnd.  61).  Magok  .sorsokkal  meg  nem  elégedő  fondor 
emberek  (Monlrók.  VIII.195).  A  fondorok  és  irégyek  (GKat: 
Vált.s.  1L302).  Uötsíileti  nagy  vagyon  fondoroknak  (Rim:  Ének. 
293).  Nézd,  mit  hoz  roiid  is  irigyek  morgása,  tudós  tudatlanok 
fondor  siisogilsa  (Orczy :  KOltH.  13). 

Fondorkod-ik :  filum  contentionis  duco,  spiro  caecias  MA. 
Iiadorn  u.  zaiiken;  durch  verliiumdung  untergrabon  PPli.  Köz- 
köpfilködni,  fondorkodni:  lilum  contentionis  ducere  (Deesi:  Adag. 
198).  Ó  cinciaskodott,  fondorkodott  (GKat:  Válts.  11.37).  Fele- 
baráttyá-ra  fondorkodva  kigyot-bokát  kiált  (C^úzi:  Tronib.  175). 

Fondorkodó  :[c;ilumniatt)r;  liiukesolimied].  Nyelves  fecsegS, 
czincziuskodó,  fondorkodc)  vala  (íszal:  Krón.  622),  Ila  buja  része 
ges,  oroz,  s  csempész,  hazug  vagy  fondorkodó  (Csúzi:  Síp.  744). 

Pondorl :  [calumnior ;  intriguiren],  A  faiedelmec  mellé  vetti 
magát  minden  varga  folt  és  ot  liimez-hamoz,  bizelködic,  fandorly 

(Helt:  Mes.  192). 

Fondorlás :  delatio  C.  susurratio  MA.  gemurmel,  das  ohren- 
blasen  PPH.  (Holt:  Mos.  136).  Az  ellenénk  tiimasztott  sok  hamis 
fondorlásokat  s  káromló  nyelveskedéseket  umgfujtvi'm  (Pázm: 
Kai.  al    Zvoii:  PosL  1.341). 

Fondorló :  delator  C.  susurro  MA.  olirenblaser  PPB.  Imez 
embör  ireg  fondorló  (GuaryC.  8).  Te  fondorlocat  meg  vtaiz  (66). 
Lönec  foudarlóc  a  király  és  B<jla  hortzec  közét  (Holt:  Krón. 
37.  123).  Monda  a  bac:  Egy  hógy:igozó  és  fondarló  niartzana 
latorka  vagy  (Helt:  Mes.  373.  RMK.  1.340).  Az  fondorlónac 
be.széílec  [igy]  lia-sonlalosoc  az  vereségekhez :  verba  su-siirronis 
quasi  supplicia  (Kár:  Uibl.  L019).  Irigy  szemek  és  fondorló  nyel- 
vek között  forgülódiuik  (Fal:  UE.  409).  Fel-kél  tellyes  fondorló 
gondolatokkal  (Kóiiyi:  ÁrtM.  68). 


Fondoros :  [calumniator ;  rankeschmied].  Rágalmazok,  fon- 
dorüsok,  hamis  kívánságot  mondók  (SzÖtv :  TitkJ.  304). 

PONT  On<  Frank:  HasznK.  17.  MA:SR99):  I)  libra, 
pondo  C  MA.  pfmid  PPB.  Két  funt :  dlspondium,  dispondius 
MA  zwoi  pfund  PPB.  Száz  font,  egy  mása :  hundert  pfund, 
centner  KirBe.sz.  138.  Nicodemos  iöt  lioznan  uiirranac  es  aioes 
nec  ele^öletet  monnal  zaz  fontai :  libras  centum  (MünchC.  212). 
Az  evőknek  Maria  vön  eg'  foiith  iiardosba  alkotott  nemes  ke- 
netöt  (WinklC.  142).  Száz  font  ólai:  centum  cadi  ölei  (Fél :  Bibi. 
119).  Egy  font  haltsout  (VectTrans.  19).  Tizenöt  font  parmazán 
(Radv:  Csal.  III.SH).  2)  Font,  serpenyő,  mérő  serpenyő:  bilaiix 
PPBI.  [wago].  Megnyomja  a  font :  *deprimitur  lanx  in  ea  parte ; 
nem  üti  a  font,  mérték :  *libBlla  claudicat  PPB.  Két  .serpeniöifi 
fontba  vettetnéyék  (Mel:  Jób.  14i.  Egy  font  vala  az  ö  kezeben 
(MehSzJán.  176).  Justius  trutina:  az  foutnálls  igazb  (Decsi; 
AiL'ig.  125).  Az  álnok  fontuk  utálatosok  az  \Tnal,  az  igaz  mér- 
ték pedig  kedves  ö  neki  (FelsfiB:  UtiKölts.  47).  Alnoc  font 
(MA:  Bibi.  I.Ö6Ö).  Igy  jár  az  a  szegény  fejedelem,  a  kitől  el 
vévén  isten,  nincsen  elég  fontja  az  sokféle  censuráuak  feliier- 
penyőzésére  (MoiJrók.  VI1I.172).  Kettős  font  seri>enyő  (Com: 
Jau.  166).  Ket  serpeniöifi  font  (Mad:  Evang.  141).  Az  isten,  ki 
igaz  fontai  rendel  mindeneket  (Illy :  Préd.  11.331).  3)  [poudus, 
momentum ;  gewicht,  wictitigkeitj.  Emiek  az  okuiüi  micsoda 
fontya  lehes.sen,  imént  eléggé  megmérs[ékjelök  tPós:  Igazs. 
n.567). 

[Szólások].  Ennek  az  életnek  állapottyát  ha  fontba  tészfik, 
meg  láttyuk  melly  igazat  nyom  mind  két  részről  (Hall:HHist. 
1161).  Vesd  fontba  az  mi  álnokságinkat  az  egyebekéuel 
(Kár;  Bibi.  1.458).  Vayha  szorgalmatosabban  fontba  vettetnéc  az 
én  bo.szoiikodásom  (MA:  Bibi.  1451).  Ha  fontban  veted  a  régi 
metéléssel  a  te  korbácsolásodat  (Czegl:MM.  144).  Vajha  font- 
ban vettetnének  az  éu  bűneim  (144).  Tiz-ezer  erős  bajnokokkal 
vetette  egy  fontban  (Csúzi:  Síp.  41).  De  ha  beljebb  nézed  még 
az  anglu-sokat,  fontra,  lotra  veted  véghezz  vitt  hartzokat  (Orczy: 
KOltSz.  18).  Ne  versengy  véle,  hogy  valamiképpen  ne  nyomia 
meg  te  ellened  az  fontot:  non  contendas  cum  eo,  ne  forte 
contra  te  coastítuat  litem  tibi  (Kár:  Bibi.  1654).  Azon  font- 
nál mérni:  eadem  peasare  trutina  (Decsi: Adag.  30). 

fél-font:  selibra  C.  semissis,  semilibra  MA.  halbes  pfhnd 
PPB.  (Com:Jan.  2(X;). 

függeaztö-font :  statera  Major:  Szót  [wage].  Fel-ffiggeastö, 
állétó  font:  statera  (Com:  Jan.  167). 

láncos-font:  statera  C.  M;yor:Szót. 

réz-font:  [pondus  ex  oríchalco  factum;  messiogeues  ge- 
wicht]. Ménii  való  réz  fontok  (MonOkm.  VII1528). 

Fontn3ri:  libralU  C.  MA.  ptTmdig  PPB.  Egy  fontnyi  nehéz: 
librarius;  üt  fontnyi;  quinquelibralLs  C.  Két  funtiiyi:  dipondía- 
rius  MA.  zwei  ptündig  PPB  Legalább  két  fontni  egésBséggel 
többet  kívánok  kéduek,  hogy  legalább  lOÜ  gráiuial  jobbitaa 
meg  kód  a  hozzám  való  szeretetét  (Mik:  TLev.  8). 

Pontocska :  libella ;  wüglein  C. 

Fontol:  1)  libro,  pondero,  e.xpeudo  MA.  wiigen  PPH  Ménii. 
másálni,  fontolni :  wügeu  KirBeaz.  138.  A  .'<zelek  a  sziUkákat 
a  magasságba  fel-ragadgyák,  és  ai  égh  magassága  aserént 
foutollyák  (Mad:  Evajig.  4U  ií)  (penso,  considero;  erwjigeu, 
bedenken)  Lstvii  az  igyekezetet  fontolja  (P;izm:  KT.  132).  Szent 
Ágoston  inidőii  i\z  cselekedetet  fontolná  (Illy:  Préd.  115).  Fon- 
tollya  amaz  igét;  hoc,  ezt,  és  kérdi:  (11483).  Néha  valamellyik 
zolt;irt  fontMllyák  (Illy:  KrÉlet.  Előb.  1).  0«k  magamban  eltit- 
kolom, szivem  latjában  fmitolom  (Amadé:  Vers.  138).  S)  [poih 
dus  habuo,  lunderls  sum ;  wie^enj.  Jerunymusuak  mooda-mon- 
dása  ebben  az  ftgyben  iiAlimk  igeu  keveaet  fontol  (Pós;  li.':>/.~ 
11.574). 


921 


MEaFONlX)L-tX)NNYAL)ÁS 


FONN\'ADÉKONY— MEGFORBATI^T 


922 


meg-fontol :  (ponso,  considero ;  erwagen,  bedeiiken].  Eleit 
ulóll.vnt  a  sz  inisnak  általlátiii,  deriskasan  meg-fontoliü  h  fra- 
seseket,  éii  buzzej;  kfliijíiiiek  iicin  tartcim  (IVizra:  LutliV.  241). 
Az  okossá^mk  ík^iz  mertekével  fiintollyátok  meg,  es  az  itiletiiek 
81evel  reflellyetek  iLóp:  ITiik.  1.333).  Fontollyátok  niog  miiido- 
nikAiik  Írását  ^^Iatk(5:  BCsák.  33b).  Fontollyátok  meK,  hellye.'ieu 
axiiuij-ozié  a  biint  ?  (4-15).  Nom  akarják  me^'  fontolni,  mi  küvet- 
kezik  belőle  (Fali  NA.  134).  llilieliS  kedve-s  édes  a.s/,szunyim, 
hogj'  més  eddin  nom  érkeztetek  annyira  eszetekkel,  hogy  ezt 
jöl  meg  fontolnátok,  és  .azért  mind  vi.s.sza  értitek  a  dolgot  (139). 
A  mit  mond  lelkessen  meg-kell  fontolni,  nem-is  múló  félben, 
vagy  sietve,  hanem  mélyebljen  bots;itváii  és  ott  marasztxán  az 
ehnét  (FahSzE.  Bovoz).  Fiam,  isteimek  hutaimát  c,sndáljail, 
veled  tett  dolgait  fontold  meg  s  viz.sgáljad  (Gvad:  RP.  146). 

Fontos:  1)  libralis  MA.  pfiindig  PPB.  Három  fontos  trili- 
bris  C.  Két  fnntos :  bilibris  MA.  zwei  pfund  schwer  PPB.  Négy 
fontos:  quadripondinm  Com:  Jan  166.  A  tereli  nyomó  nehezé- 
kek ezek :  száz  fmitos  má-sa,  négy  ftmtos,  három  funto.s  egy 
font  166.  Mint-ha  job'  világ  nem  volna,  mellyben  isten  fontosba 
teszi  az  igazak  mértékét  (Pázm:  Préd.  32).  Fuutos  alma,  nagy 
8reg,  mindeniknek  egy  egy  fiintosnak  kellene  lenni,  bor  ízft 
(Opp:  PKert  III.143).  3)  gravis,  ponderosns,  momentosns  Sí. 
ponderosum  quid  vei  magni  momenti  Otr:  OrigHung.  11.228. 
[vncLiig].  Fontos,  pontos  beszéd:  *gravitas  verborum,  sententia- 
rnm  PPI.  Fontos  nagy  okokból  lett,  hogy  isten  embert,  a 
tSb'  teremtett-állatok-felibe  helyezteté  (Pázm :  Préd.  2).  Minden 
mértéket  meg-haladó  örök  dütsóségnek  fontos  boldogságát  szer- 
zik magosságban  (622).  Ezeket  fontoson  meg-gondolván  a  poéta, 
fel-kiált  (357).  Nem  fontos  embereknek  tartatnak,  nem  nagiot 
nyom  elSttflnk  az  8  Ítéletek  (Bal:  Csisk.  87).  Mind  ezekre  igen 
fontosán  és  bőségesen  meg  felel  Hoombeek  János  (Misk :  Angi- 
Ind.  22).  Ésaiás  az  Édom  veszedelmét  betűsön  s  fontoson  le- 
rajzolta s  le-írta  (DEmb:  GE.  152).  Egy  nyomatniak  és  fon- 
tosok-é  mind  az  indulgentiák  ?  (Pós:  Igazs.  11.131).  Ha  ugjan 
tsak  fanton-fántval  kellene  egy  másnak  meg  felelníink,  mi  fon- 
tosabban-is  tndn.iuk  .syllogisticalni  (GKat:  Titk.  350).  Okokkal 
enVssen,  valóban,  fontossan  \ilágosittya (Com:  Jan.  162). Termetre 
deliáb,  elmére  fonto.s.sabb  (Gyöngy:  KJ.  102). 

Fontoz:  [?]  Praebendátokb,an  a  mit  el  nem  költhettek, 
inkább  küldjétek  ki  Erdélybe,  mint  sem  ott  fontozzátok  (Mon- 
írók.  Vm.260i. 

FONNYAD  (meg  sem  fonnyadhatic  Ború:  Préd.  237): 
8acceo,  fiaccesco,  ui;ircesco  MA.  imniarce,sco ;  welk  oder  schlaff 
werden  PPB.  Lucia  embert  tartót  Páris-várossában  az  udvar- 
ban, hogy  ,az  uy  fenforgó  módirul  hét-számra  tudósítaná,  mely 
színben  6ltflzz5n  egy  40  esztendős  dáma,  mi  illic  a  már  fonnyadni 
induló  szépségre  (Fal:  NA.  127). 

el-fonnyad :  dLstabesco  C.  MA.  trocknen,  matt  werden, 
schwinden,  welken  PPB.  A  veragok  elfonnattanac  e.s  el  aztanac 
(NagyszC.  46).  Látván  az  emberek  gonoszságát,  el-fonuyadott, 
el-száradott  lelki  fajdahniban  (Pázm:  Préd.  47). 

meg-fonnyad :  mareesco,  are.sco  MA.  welk  werden,  ver- 
trocknen  PPB.  Megfonnyadott,  megfoimyadt :  marcidus,  víetus, 
arefactus  MA.  welk,  veitrocknet,  verschrimipft  PPB.  Me[g] 
fonyad :  .arescit  NémGl.  137.  Meg  fonyada  az  fjygefia :  arefacta 
eet  ficulnea  (JordC.  420.  393).  Tetemydnek  veleye  meg  fonyada 
(KrizaC.  61).  Meg  fonniadott  fák:  arbores  autumnales  (Fél: 
Bibi.  n.l63i. 

megfonnyadliatatlaii :  [quod  mmquam  marcescit,  aeter- 
nus;  miverwelklich,  ewíg].  Mímckaynac  meg  founatliatatlan 
íutalmat  meg  úere  (TelC.  121). 

Fonnyadás :  angor  C  marcor,  Sacciditas  MA.  verwelkung 
PPB.  (Káldi:  Bibi.  276). 


Ponnyadókony  :  (íjnod  cito  marce.scit,  marcidus  ;  verwelk- 
lieh)  (GKat:  Gramm.  B3.  GorjiGramm.  312). 

Fonnyadhatatlan :  invietus,  immarcesoíbílls  MA.  nnver- 
wi-lklicb  PPB,  Bizüd.almas  v  foíiúadh.itatlan  diéősegeríl  (DöbrC. 
498).  Bárson  szép,  amaranthns  gSrSgfil,  az  az  fonnyadhatatlan 
ffi,  ázhatatlaii  tű,  szeretőé  fSue  (Mel:  Herb.  92). 

Fonnyadt:  vietus,  flaccidus,  marcidus,  .strigo.sus,  tabidiis 
MA.  wulk,  verechrumpft,  dürr  PPB.  Fonyattac  mint  egy  viizac 
(Com :  Jan.  53). 

Ponnyadtság:  marcor  MA.  verwelkuug  PPB.  (Krisztus) 
nem  ysmer  sem  halalt,  sem  fonnyattsagot  (ÉrdyC.  536). 

Ponnyan  ['?].  Olly  öríkseg,  melly  el  nem  veszhet,  meg  sem 
fonyanhatic  [olv.  fonnyadhatík  ?)  (Born:Préd.  249). 

Ponnyaszt :  macero  MA.  [welken  machen].  Illy  nagy  dolgon 
bánat  mi  ziuíinket  fon  maztía  [olv.  fonuiaztia]  (Viís:Ep.  10). 
Báuattíil  6  magát  fogyatja,  fonnyasztja  (Thaly;  Adal.  1.60).  Felő- 
lük mikor  emlékezném,  fonuy.asztij  bánattal  azonnal  betelem 
(61).  Ziíz  és  fonnyasztó  dér  borít  ligeteket,  homályos  köd  fekszi 
a  szép  vidékeket  (Orczy:  KültSz.  185). 

be-fonnyaszt :  [vulnus  ad  cicatricem  perduco;  vernarben 
macheu].  Csac  íres  ruhával  kőtic  bé  az  sebet,  az  mely  azt  bé 
gyogyittya  és  bé  fonyasztj-a  (Prág:  Serk.  639). 

el-fonnyaszt :  tabefacio  MA.  [welken  machen]. 

meg-fonnyaszt :  tabefecio  MA.  [trocknen,  döiien].  Ha 
Ispinácz  agg  volna,  tehát  míndenekelőtte  ftiltennéd,  egy  kevéssé 
megfonnyaszd,  hogy  együtt  érközzön  az  csukával  megfőzni  (Radv: 
Csal.  IIL38).  Az  bélt  tí.sztitsd  meg  .szépön,  aztán  hányd  forró 
vízben  és  fonnyaszd  meg  (44).  Böjtfllésekkel  meg  fonnyaztatott 
test  (Hly:  Préd.  379).  Némelyek  a  laskát  nem  founyaszttyák 
meg,  hanem  vajban  vagy  zsírban  megrántják  (Szaká&sme,st.  9). 

PORA :  [apage !  fórt !  packe  dich !]  Nem  kelly  ám  mi  közöt- 
tünk csalárdkodnotok,  hanem  fora  innen,  hogyha  hamis,sak 
vagytok  (RMK.  V.223). 

FORBATOL  (meg /orioíla  Helt:  Krón.  120b.  meg  forbott- 
lani  Helt:Mas.  62):  penso,  compen-so,  retalio,  retribuo  MA. 
vergelten,  ersetzen  PPB.  Forbatlon  vi-  teneked  te  mvuelkédése- 
dért:  reddat  tibi  dominus  pro  opere  tuo  (BécsiC.  4).  Főldnec 
meddősége  mertecletic  auag  forbatlatic  barmoknak  soka.s.sagaual : 
sterilitás  terrae  compeiLsatur  pecorum  multitudine  (214).  Az  en 
kezeimnec  tisztasága  szerint  forbatol,  fizet  énnekem  (Szék: 
Zsolt  15).  Forbatolnac  vala  énnekem  gonoszt  az  ioert  (32). 

meg-f orbatol :  retribuo,  rependo,  retalio  MA.  vergelten, 
ersfatten,  belohnen  PPB.  Isten  őneki  megforbatluan  (reddente 
deo)  mellet  érdémiét  (BécsiC.  84).  Ha  valami  iot  zenuednee 
valakitől,  nem  forbatlbatfac  meg:  non  poterunt  retribuere  (113). 
Ninc  honnan  megforbatlhas.sac  teneked  (non  habent  retribuere), 
mert  teneked  megforbatlatic  (retribuitur  tibi)  az  igazacnac  fel- 
keletecben  (MünchC.  145).  Ecképen  meg  forbotla  a  czaszámac 
rayti  vőtt  diadalmat  (Helt:  Krón.  120b).  Sockoknac  nem  ió  a 
iámbor  feiedelem:  de  az  isten  meg  tudgya  forbottlani  (Helt: 
Mes.  62).  Fegiienielkült  mennec  haza  Romába,  kit  rőuid  napon 
meg  forbatlanac  a  romaiac  esmet  azon  samniteseknec  (Szék: 
Krón.  59). 

mégforbatlás :  vicissitudo  [retributio ;  vergeltung].  Megadom 
nektek  a   megforbatlast :   reddam  vicíssítudinem  vobis  (BécsiC. 

209). 

megforbatlat :  retributio  [vergeltungj.  Eliőttenec  a  megfor- 
batlatnac  napi  i  BécsiC.  193.  MünchC.  115.  145).  Legén  o  aztalok 
tőrben  es  meg  forbatlatban  es  meg  gonozbolatban :  tiat  mensa 
eormn  in  laqueum,  et  in  retributiones  et  in  .scandalum  (AporC. 
20). 


923 


FOKB  AH  .AT— KOKÜÍT 


ALA-FORDÍT— ELFORDÍTÁS 


924 


Porbatlat :  compensatio,  retributio  Kr.  [vergeltungj.  ö  meg 
aiaiiiiekozo  to  neked  oz  forbatlatol :  vicissitudinem  (UécsiC.  22). 
Mi't;  látod  liAiiiMŰkiiek  Ibrbatkiffat :  retriljutioneiii  pei'Kitoruni 
videbis  (A|X)rC'.  51.  5i).  Ne  akariad  el  feledned  mond  ő  forbat- 
latit  (G4).  Miként  emtettetet  fi  anniaii,  vgan  forbatlat  en  lel- 
kemben :  ita  retributio  in  anima  mea  (102). 

FORDÍT:  1)  verto  MA.  obverto  C.  [wenden,  kcbren). 
M.ist'elé  lurdituin :  averto ;  füidittatott :  volutus  C.  Fordítja  a  ló 
.•swiját :  caput  v.  frennni  ©ini  vortit  PP.  Fordehad  to  torSdet  ő 
lierere:  coiiverto  gladiinn  tunm  in  locum  snura  (MiincliC.  fi'i). 
A'/,  te  irgalina.s  zeineydot  m>  reánk  fordobad  (DomC.  185).  For- 
dovgya  vala  niagat  oz  fraterbez  (220).  Hova  fordoluuii  feyemethy 
(NagyszC.  56).  Nem  vala  lioua  en  magamat  íbrditanom  (89). 
Myre  fordoytod  vala  zynedet  az  féld  felee?  (ÉidyC.  566).  For- 
doytaa  feyoot  az  fial  felee  (615b).  Vr  fordiha  turead  w  zent 
zinet  (Vii-gC.  19).  Fordicz  neki  az  masikati.s  (arcodat):  praelxí 
illi  et  altoram  íFél:  Bibi.  7).  Abacuc  próféta  fordfttya  szemét 
az  Istenes  emberek  nyomorgatásira  (Pázm:  Préd.  24)  A  reá 
fordított  kSvel  bé  nem  zárol tatbatott  volna  (Udv:  Dáv.  67). 
2)  Idirigo,  attendo ;  richten,  wenden].  Legottan  az  jmadsagnak 
liyedelmenek  zokasara  fordeyta  ev  magát  (DomC.  41).  TyTeatok 
fordoha  az  5  baragyat  (ÉrsC.  216).  Fordoha  5  elmeyetli  az 
zenwedS  loswsnak  zenth  kennyara  (271b).  Fordoh  engem  tbe 
hozzad  (Po/.sC.  14).  Forditám  én  magamat  és  az  én  színemet 
;iz  bólczoségnec  tudására  (Kár:  Bibi.  1.627).  Minden  elmécské- 
met  arra  fordítottam  volt,  hogy  6  felségének  igen  sinceiissíme 
.szolgáljak  (MonOkm.  XIX.444).  Mikor  elmédet  egyenas  dolgokra 
fordítod  (Uly:  l'réd.  1.247).  Fordítván  be.szé(lét  a  iwgányolihoz 
(1497).  Szerelmét  másra  fordítja  (Kónyí:VM.  9).  S)  [verto, 
muto;  wenden,  iiudeni].  Tréfára  fordítani :  vertere  in  *hidibrinm; 
vmít  maga  ha.sznára  fordítani :  *derivaro  in  domum  suam  ali- 
quid  PPl.  A  vas,  az  érc,  az  araíi  fordeitatanac  monnal  íiari 
zerfinec  perneibe  (BécsiC.  122).  Ki  frfimbe  fordeíÉa  az  Íteletet: 
íjui  convortít  in  absíuthium  jiidieium  (222).  Fordeita  tengert 
zarrazba  (AporC.  12).  Fordeita  vérbe  J  fofoiokat  es  5  harmat- 
tokát  (37).  Fordeytinaa  banattyokat  vygasagra  (ÉrdyC.  512). 
Yora  fordoyeha  (619).  Az  átkoza.st  teneked  áldá.sodra  fordíta: 
vertit  maledictíonem  ejus  in  benedictionem  tuam  (Ilelt:  Bibi. 
I.Xxx2).  Minden  keserSsegók  orőmre  fordettatik  (KBécs.  1572. 
IX")).  Imátsíigra  fordéyttya  b&szédét  (MA :  Bibi.  IV.  149).  A  másikra 
ttfa  csík  a  tengerbe,  és  azt  vérré  fordiltya  (Pázm:  Préd.  6). 
Sz.  Narci.s.susi.s,  az  vizet  olayjá  fordította  (Pázm:  Kai.  63).  Az 
ndS  czfistté  fordíttya  szép  arany  hajadat  (Zrínyi :  II.2Ű3).  Vig 
színre  fordítja  setét  Cltözetét  (Orczy:  KiiltSz.  201).  Akármelly 
káros  valamelly  f&,  még  is  pénzre  tudják  fordítani  (NótPM.  47). 
4)  (adduTO,  converto ;  fiihrun,  bekehrenj.  Az  aíszouyemberi 
gyengeségre  fordítom :  oftemino  C  KőMyörületo.sségre  fordítani 
valakit :  *flectero  aliijuem  orationo  PPBl.  Do  maga  végezetre 
evtet  cristiunak  hytyre  fordeyta  zent  íu.stina  ázzon  (OrnC.  341). 
Zent  hytre  fordoytot  (ÉrdyC.  542).  Kykwel  sok  neixit  fordeytha 
(ÉrsC.  493).  Kykutli  az  k&rízthyen  hytre  fordiytoth  wala  (Komj: 
SzPál.  19).  5)  [verto,  interpretor ;  iiborsetzen).  Sydo  nyelvről 
l'ordoytanam  (ÉrdyC.  560b).  TouLsses  lapu,  ezt  scent  Jeronimu" 
az  A  nolveken  ghelegheinének  fordytotta  (RMNy.  11.49).  The 
nagysa[godj  engemeth  keerny  kezde,  hogy  ennen  magam  magyar 
nyelwro  fordoytanam  [sz.  Pál  leveleit]  (Komj:  8zPál.  8.  10).  Az 
zeuth  Pajd  leveleytli  magyarol  fordoytottam  (U).  Sokat  nem 
jol  és  alkalmatlanul  forditottjie  (MA:  Bibi.  Elíb.  3).  Magyarra 
fordittatot  és  ki  nyomtatot  (KNagysz.  1621.  Umlt.  Nem  tudod 
az  essentialibas  szót  magyarrá  fordítani  (Matkó:  BtVsák.  157) 
\'agy  olv;isott  vagy  kSnyveket  fordított  (Cserei :  Ilist  196). 
O)  (applico ;  verwenden,  iumendonj.  KOzJinséges  [lénznek  másra 
fordítója,  lopója,  pénz-loiKÍ :  *aversor  pecuniae  PPBl.  Az  eszton- 
dAuek  nagy  reszot  koplalásra,  bi'ytölusre  fordettottak  (Tel :  Evang. 
1.16).  Az  timito  az  istennek  igeiét  kalniai'sagra  es  basának  töl- 
tésére no  fordicza  (Fél :  Tau.  328).  Most-is  .sokiui  vesztegetésnek 


tartyák,  a  mit  az  egy-házak  tsinnyosságára  fordítanak  (Pázm: 
Préd.  294).  Az  aranyat  és  az  ezílstSt,  magatok  sz&ksegtekre  és 
ha.sziiotokra  fordiecsatok  iBal:CsIsk.  31).  Ha  az  4U  ezer  tallér- 
nál tíz  ezerét  megtarthatnak,  kSnnyfi  az  kit  bevisznek  vissza- 
hozni, avagy  az  adóra  fordítani  íRAkGy:  Lev.  135).  Az  eszter- 
gálo.sok  sok  szép  drága  munkára  fordítják  (az  elefántcsontot] 
(Mik :  TLev.  :;87).  7)  (refero ;  beziehen].  Az  iimep  na|Mk  rende- 
lésének másik  oka  |»;dig  reá  fordítva  az  ember  liasznárol 
vétetik :  secunda  autem  relatíve  ad  utilitatern  hominis  suraitur 
(Illy:  Préd.  1.129). 

[Szólások].  Mi  mind  nyakában  fordíttya  isten  ezeket 
a  josuitá-nak  (CzegI:  Japh  133).  Az  elfogott  leuelekbAI  valóban 
sok  czigányságok  tetszett  ki,  kit  az  úr  isten  mind  magok  nya- 
kára fordított  (KákUy:  Lev.  194).  Bízvást  hátat  for- 
dítsunk Erdélynek,  annak  a  kodve.s  tündér  országnak  (Mik : 
TörL.  28).  Ha  a  forrásból  jól  iszunk,  azután  annak  hátat  for- 
lü'tunk  (64). 

alá-fordit :  deorsum  verto  Kr.  [abwiirts  wenden].  Alaa 
fordoytaa  zemeyt  ez  fSldre,  hogy  ne  lathnaa  az  egbet  (ÉrdyC. 
524b.  Zrínyi:  L73). 

el-fordit:  1)  verto,  averto  C.  devolvo  MA.  abwenden  PPB. 
[vordrehen,  abkehren].  Elfordítva :  averse  MA.  Tynektek  kyldette 
el  tynektek  meg  aldastokra,  hogy  ky  mynd  fordoycza  el  ennen 
magát  b\V  gono.ssagarol :  vobis  misit  qui  benediceret  vobis,  uno- 
quoque  se  avertente  a  pravitatibas  vestris  (.lordC.  716).  Ky  for^ 
doyttya  el  az  kSwet  ?  quis  revolvet  lapidem  ?  (513).  VVallyon  ky 
fordyttya  el  mjiieekewnk  az  nagy  kewet  az  koporsónak  ayta- 
yarol  lÉrsC.  562).  Fordobad  el  llie  elmeedeth  az  bekethelen- 
•seghrSl  (281).  Myre  fordytíotthad  cl  the  zeuth  zynedeth  eu 
tliHlem  (172).  Fordobad  el  te  zyiiSdet  wr :  averte  faciem  tuam 
(ÉrdyC.  64).  El  fordeytya  w  orchayat:  avertit  táciem  suani 
iKulcsC.  16i.  Mygou  fordeytod  el  the  orcliadath  een  twiem? 
u.siiuequo  avertLs  faciem  tuam  a  mo  ?  (20).  Ne  légyen  kSztetec 
az  kinec  sziue  el  fordítsa  magát  a  mi  wrimktól :  non  érit  inter 
vos  cujus  cor  aversiun  est  a  dominó  (Kár:  Bibi.  L1S6).  2)  de- 
moveo  C  [ablenken].  El-iktatiii,  el  forditíuií:  avertere  MedLat 
67.  Aé  énnekem  alhatatossagot  eu  lelkemben,  bog  megutaltam 
azt,  es  fl  tehetseget,  ho^  elfordoham  azt  (BécsiC.  30).  El  ift  az 
syonrul  (az  ilA  isten)  ky  megsiabadeytya  es  el  fordeytya  a 
kegetlensegeketb,  az  bwn\Vkotli  (Komj:SzPál.  88).  Fordedi 
el  t\Vlem  nyeluemnec  zablaltalansagat  [így]  (Pécsi:  Ágost  2). 
S)  [abaliouo,  alxiuco;  abwendig  machen,  verleiten].  Hogy  ha 
wala  mely  emberth  ygaz  hyihebíl  el  fordwythhatnaa  (ÉrsC. 
274).  Evket  el  fordeytany  az  hytrevl  (DoniC.  305).  Vgy  leltflc, 
hogy  ez  a  népet  el  fordíttya :  hunc  iuveíiimas  subvertentem 
geutem  (Helt:  UT.  X.8).  Az  népet  el  fordettya  e«  tíltya  meg 
adni  adót  cha.szamac  (Tel :  Evang.  L573).  Énnekem  elfimben 
hozatok  ezt  ez  embert,  mint  ki  az  népet  el  forditanaja  (Síár: 
Cat.  E2).  A[z]  erotnec  embert  el  táuoztasd ;  mert  el  fordittatot 
az  ollyan  és  vetSdfi  (Vás:  CanCat.  69X  Az  ogyíigyfiveket  el 
nem  fordithattyák  (Udv:  Dáv.  5).  4)  interverto  C  perverto  MA. 
[verdrehon].  Rokal  kódom,  el  hazudozom,  az  igazat  liazugsaggal 
el  fordítom :  vulpinor  C.  Meg-TO.<iztegetem,  hami.san  el-fordítom, 
rontom,  bontom :  depravo;  minden  igazságnak  el  fordiliija  :  *ever- 
sor  juris  bumani  PPl.  Ezt  tfirvenyJuk  el  fordoyloyanak  ees 
nepynknek  bytetőíenek  lelli'k  (WinkIC.  181).  Az  tiiruen  tiztit  el 
fordetod  (Mel:  SzJán.  213).  Az  igazságot  el  nem  fordítom  iDecsi : 
Adag.  258).  Ne  fordíczad  el  az  iőueuéimeo  és  az  áruánác  igás- 
.ságát;  non  |iorverte.s  judicium  adveiiao  et  pupilli  (Kár:  Bibi. 
1.181).  Él  no  fordíl.sad  az  tiiruént:  non  mutabis  legem  (MA: 
bibi.  1.173). 

elfordítás:  aversio,  eversio  MA.  [verdrehung].  TOrvénybon- 
tás,  elfordítás  :  *dL«olutio  legiim  ;  liamis  elfoRlil;isa  a  tOrréiiy 
értelmének :  *míilitio«a  juris  interpretatio  PPBl.  Az  igaz  tSr- 
uennek  el  fordítása  (Fél  ■  Taa  494X  Ac  igasgágnac  elforditisn 
(MA:  Bibi.  1.69). 


Í125 


ELÉBE-FORDÍT— MEG-FORDtr 


MEGFORDÍTÁS— FORDUL 


926 


elébe-fordit :  [resiwndeo,  oppono ;  oiitgegnen,  oinwenden). 
Mit  foiditott.im  volna  öleibe  es  mit  lelelliettoni  volna  (Xlel:  Jób. 
73V  Azt  fordittya  eleibe,  mondván  (MA :  Sciilt.  136). 

elő-fordit :  [profero,  ostendo  ;  hervoikeliron,  zeigen).  E18\vo 
fordojtthnmi  a/,  ew  napy  isteuy  ygassagaat,  kyt  annak  eliltte  el 
reyt.V  volt  (ÉrdyC.  12b.  MA:  Tan.  1198). 

fólen-fordit :  [averto ;  abweuden].  Félen  fordittatunk  az 
igaznak  meg  ismerésétől  (A Csere:  Ena  1). 

föl-fordit:  subverto,  procello  C.  everto,  pervertu  MA.  iim- 
keliren.  uniwerfpn  PPB.  Ari'zal  felfordítom  :  *supino  C.  Fordo- 
liatok  ((€■]  az  kereztb  fl'aat  laabbal  ft'el  e,s  fewol  alaa  (ÉrdyC. 
378b.  Káldi:  Bibi.  2741.  Az  sjmdal  Meicnriiis.«al  mindent  ismét 
felfoR-forditaiii  (KCsepreg.  163.5.  D8).  E  fele  vallas-tetelt  igyen 
es  méltau-is  megh  hihatnak  es  fel  fordithatnak :  revocare  et 
retractare  possunt  (Ver :  Verb.  184). 

hátra-fordit :  [retrorsum  verto ;  nmkehren  machen,  ziir 
umkcbr  zwingen).  Hatra  fordeyhvan  een  ellensegemeth :  in 
convertendo  iiiimicmn  meum  retrorsum  (KeszthC.  12.  DíibrC.  25). 

ki-fordit :  1 )  everto,  inverto  MA.  umkehren,  umwerfen 
PPB.  Tiivébíl  ki-fordítom :  everto  C.  Kifordított :  eversus,  in- 
versns  MA.  umgekehrt,  zer.stört  PPB.  Száját  eggyik  mindjái-t 
mint  .sátán  tátotta,  két  szeme  piléjét  más  kifordította  íGvad: 
RP.  163).  2)  Valakit  helyébSl,  javaiból  ki-forditani :  *exturbare 
aliquem  loco,  bonis ;  szépen  ki-fordítom  én  6tet  javaiból :  *6x- 
texam  ego  enm  pulcre ;  valakit  jószágából  ki-fordítani :  *evertere 
aliquem  fortunis  PPBl.  Az  férfiakat  meg  czalliak,  es  minden 
marhaiokbol  ki  fordittiak  (DecsiG:  Préd.  39).  Noha  életek  meg- 
engedtetnék, de  mindenekbfll  kifordíttatván  hazájokból  kibuj- 
dosni kényszeritettek  (Szál:  Ki'ón.  19).  Szeben  lakosit  minden 
javaikból  kifordította  (Monlrók.  Vin.56).  Hogy  flket  nagy  tsa- 
lárdúl  minden  pénzekből  kifordíthassák  (Misk :  VKert.  342). 

kifordítás :  eversio,  invereio  MA.  das  umkehren,  umwerfen 
PPB.  Tövébfil  kifordítás:  eversio  C. 

lé-fordit :  devolvo  MA.  [demitto] ;  hinabwálzen  PPB.  [ablegen, 
niedersehlagen].  Le  fordoytaa  palastyaat  es  kezeeben  ragadaa 
az  asooth,  es  el  kezdee  asuy  az  zent  egyháznak  fimdameutomaat 
(ÉrdyC.  186).  W  legottan  le  fordyta  az  w  palastyat  (VirgC 
88)  Ees  thekinhven  latbak  leforditottat  az  keweth  (PozsC. 
22).  A  fejedelem  asszony  erre  meg  meg  tüzesüle,  szemeit  lefbr- 
dítá,  de  kényszeríttetvén  a  feleletre,  megvallá,  hogy  (Mik:  MulN. 
113). 

meg-f  ordít :  1)  inverto  C.  converto  MA.  umkehren,  wenden 
PPB.  Meg  fordeyta  az  w  zemeyt  (ComC.  110).  Biczket,  es  a 
szekerczetis  meg  forditam  (ComBal.  32).  3)  (adduco,  traiLsduco; 
bekehren  ;  megtérít].  Kyvel  az  ev  nemzetet  az  pogan  magerokat 
meg  fordehta  (MargL.  46).  Mely  diaeonustul  meg  es  fordeytatek 
zent  iustina  ázzon  eristusnak  hytyre  (OrnC.  340).  Mykorou  az 
yndyaykat  meg  fordoytandod  (ÉrdyC.  167.  508).  líen  lelkemeth 
meg  fordeta :  animam  meam  convertit  (KulcsC.  43 1.  Magokot 
meg-fordéttyák,  meg-jobbéttyák :  se  convertant,  emendent  íCom : 
Jan.  273).  3)  [verto,  interpretor;  iibersetzen].  A  minemfl  jegy- 
zést küldtem  Kdnek  megfordítani,  küldje  el  mind  deákul  é.s 
mind  magyarul  (LevT.  n.46i.  Cicerót,  Virgiliust  az  fi  nyeluekre 
forditíyac  íDecsi:  SallJ.  HÍSb.  6).  Scultetus  postilláját  fordítanám 
meg  (MA:  Seult.  8).  Meg  forditam  ez  kis  munkátskát  (Szob: 
Dáv.  3).  Ez  az  kónyv,  mellyel  meg  fordítottam  (Toln:  Vigaszt 
Elíb.  3.  Hall:  HHist  III. 1).  4)  compenso  C.  [ersetzeu,  erstitten]. 
Meg-fordítani  a  kárt :  resarcire  *damnum  PPBl.  Hogy  az  S 
sok  károkat  bSvséges  araimyal  meg-forditsák  nékiek  (Hall : 
HHist.  III.244).  Az  ajándékot  ajándéckal  meg-forditani  avagy 
viszsza  adni :  munera  remmierari  seu  retribuere  (Com:  Jan. 
194).  Maradgyon  fegjTerfink,  mellyel  vallott  kárunkat  meg- 
fordíthassuk (Fal:  UK  460). 


megfordítás:  I)  inversio,  repllcatio  C.  8)  [adduptio,  trans- 
ductio;  bekehrungj.  Kynek  meg  fordoytavna  az  zentli  apw- 
tolokath  bochataa  (ÉrdyC  lull  S)  [versio ;  illier.setzungj.  Az 
bibliánac  egé.szlen  való  megforditxsa  (MA :  Bibi.  Elób.  5).  Az 
biblianac  amaz  ktlztíinc  forgó  kozon-seges  meg  furditt;uía  sí)k 
helyeken  homályos  (Zvon :  Osiand.  15).  1)  f(»miionsatio ;  das 
ersetzen].  Kétség-kiviil  tartozol  nem  tsak  a  ftVpénznok,  hanem 
az  utónna  következendő  károknak  mog-furditá.s;ival-is  (Fal: 
NE.  102). 

vissza-fordít :  1)  perverto  C.  provorto  MA.  zurückkehren 
PPB.  [umkehren,  zuriickwenden].  Fertezetessegnek  bevne  men- 
den  állapotot  vizza  fordeyt  (C-oruC.  167).  Az  fi  .száját  fíilnyitá, 
az  fi  nagy  szentségét  visszaforditá,  együgyilségét  hozá  átkozásra 
(KMK.  IV. 64).  Czevegőe,  rágalmazóé  és  mindent  vLsz.sza  fordítóé 
1  (M A :  Seult.  297).  A  bün  a  véget  és  rendet  viszszafordittya 
!  íllly:  Piéd.  11481).  3)  [refuto;  widerlegenj.  A  vádot  vissz;i 
fordítani :  dissolvere  *contradicta  PPBl.  Ez  velekede,st  az  ke- 
resztien embernek  vi.sza  kel  fordítani  (Fél:  Tan.  507). 

visszafordíthatatlan:  [in'efutabilLs;  uuwiderlegbarj.  Visz- 
szafordithatatlan  senteucia  (MA:  Seult  1048). 

Fordítás :  1)  inversio  MA.  das  umkehren  PPB.  3)  versio 
MA.  übersetzimg  PPB.  Mondom  vala  the  nagsa[godnak],  hogy 
az  zenth  Paal  leveley  magyar  nyelwre  való  fordoytasara  eleegh 
nem  volneek  (Komj:  SzPál.  9).  Nem  chac  a  kőz  deac  bibliát 
kőuettilc  a  magyand  fordításba  (Helt:  Bibi.  I.c3)  Semmi  nincs 
ot  az-aránt  a  Molnár  fordításában  (Sall:  Vár.  53).  Csak  egy 
forditá.s  sincsen  magau-hiteles,  ha  nem  az  mennyiben  [az  ere- 
detivel] eggyez  (KCsipk:  Woll.  10).  Nem  csak  káros,  sfit  sze- 
mérem is  volna  a  jövő  török  leveleket  mindeidtor  idegen  or- 
szágba küldeni  fordításért  (Monlrók,  Vin.318).  3)  [trausmutatío, 
metaphora ;  Ubertragung].  A  szókat  változtattya  tulajdon  értel- 
minee  más  értelemre  való  forditásival  (Com:  Jan.  161). 

[Pordítdogal] 

föl-fordítdogal :  subverso ;  oft  umkehren  oder  umwen- 
den  C. 

Fordítható :  volubiUs  C. 

Fordító :  1)  versor  Kr.  [übersetzer].  A  mely  tolmachlo 
auagy  iras  fordito  észt  nem  miueli  iHelt:  Bibi.  I.c3).  Gőrőg 
fordító  [görögből  fordító]  (Matkó :  BC.«ák.  36).  2)  vertebra  in 
sera  januae,  quae  passulum  attollít  Kassai:  Szókönyv  11.221. 
[reíber,  riegehvender  an  der  tűre].  Hagya  zent  damancos  atyánk 
bort  hozny,  kybevl  elevzer  zent  damancos  atyánk  juek.  Emiek 
vtaima  hagya  az  fordeyton  niynden  sororoknak  jnnya  (DomC. 
87).  (Vö.  Fordítós]  3)  vertícíUum;  wirbel  au  der  spindel 
PPB. 

Fordítós :  [janitor ;  pfiirfner].  Es  meeg  maas  jdevbe  zent 
damancos  atyánk  menueen  az  sororok  clastroniauak  furdey- 
toyara,  es  keerde  három  sororokat  az  fordeytostwl,  bog  ha 
egessegben  volnának,  monda  az  fordeytos,  bog  hydeg  leluee 
evket,  kynek  monda  zent  damancos  atyánk :  mennyel  es  mou- 
gyad  nekyk,  hog  en  parancholok  nekyk,  bog  toualjba  ne  lelye 
evket  az  hydeeg ;  melyet  mykoron  meg  tevt  volna  az  fordeytos, 
az  beteg  sororok  hamarsággal  fel  kelének  (DomC.  109). 

Fordított :  versus  MA.  gekehrt,  umgekehrt  PPB.  Bé  font, 
fordítót  hajac  (Com:  Jan.  101). 

FORDUL :  1)  vertor,  vertere  se  Kr.  [sich  drehen, 
sich  wenden].  Kikre  fordola  vronc  Jcsus,  monda  (VítkC.  86). 
A  ragyogó  nap  nap  keletről  nap  esetre  fordul  (Com :  Jan. 
(}).  Oly  könnyen  fordul,  mint  esti  denevér  (Zrinyi:  ASyr.  31).  For- 
dóltam  másfelé  (Gyöngy:  Cup.  12).  Volt  követsége  hozzánk, 
ki  Ónodig  el  is  jütt  volt,  de  mi  erre  fordulván,  Egen-e 
ment  (RákGy:  Lev.  160).  Ha  ez  4  nap  alatt  az  ellenség  vissza 
reánk  nem  fordul,  az  hadakkal  Rozsnyó  táján  szálljunk    quár- 


927 


KORDUL 


ei^fokdui^hAtrafordui. 


(128 


télyokra  (288).  Hogy  megismerje  magát  ember,  az  ó  jó  tAtt 
urához  fordúllycii,  és  lelkének  idvesséKet  nyerjen  (Hall:  HHist. 
n.250).  Aeiiiilia  Neanderhez  forduia  ily  fldvózléssol  (F'al:  NA. 
149).  A  nyoszulyóasszony  és  leány  egymils  kezét  fogván  tán- 
coltak, nemcsak  ők  pedig,  hanem  niá.sok  is  táncoltanak;  a 
vőfély  a  menya««onyt  kezére  vévén  keltít-hárniat  vele  fordult 
(Haz:  1.364).  2)  frevertor;  zurÜL-kkehren,  umkehrenj.  Legottan 
hamar  yarasual  fráter  líenialdhoz  fordola,  hogy  niagat  elezteby 
gondolasarwl  neky  alázatost  vadlana  (ElirC.  10).  Sem  kiztete 
Sveyhez  furdolni:  nec  ad  suos  redilum  pcr.svadere  (liécsiC.  :S). 
Eg  i>illantatban  fordolt  haza :  ad  momentum  domum  reversa 
est  (1).  MogírizSt  engemet  onuat  ide  fordolattam :  castodit  nie 
inde  huc  rovertentem  (39).  3)  (devolvor,  rcjicior;  gewjilzt  wer- 
den,  sich  gegen  jemaiid  wenden,  aufgebürdet  werdonj.  Kinec 
keéétlensege  kiralra  foidolt :  cujus  crudelilas  redundat  in  regem 
(BécsiC.  13),  Reátok  fordwllyon  mjiiden  tereintSt  allatok  alokya 
(ÉrdyC.  13b).  Reiánk  fordult  az  gonoz  szerencze  (Decsi:  Adag. 
168).  Ebbill  semmi  gyalázat  és  kis.sebbség  az  igazakra  nem 
fordul  (P;izm:Préd.  lü).  4)  [vertor,  mutor,  lio;  sich  wendcn, 
sich  jindern).  Jobbia  fordult  a  dolog':  incipit  res  *meliiis  ire; 
roszszul  fordult  a  dolog:  *malo  cecidit  PPBI.  Ty  nievetestek 
syralomra  fordwllyon  :  risus  vaster  in  luctimi  c'onvertatur  (JordC. 
839).  Ha  meeg  myndden  teshvnk  tagwnk  ecl5  nyelvre  fordwl- 
hatna,  sem  volnánk  eeleghek  zola.sra  (ÉrdyC.  382b).  Zent  Mar- 
gyt  azzonnak  ev  fergey  tetemy  lattatnak  vala  fordultatny  niynd 
feyerseges  genge  [gyfiiigygyé]  (MargL.  42).  Viga"ztalas;i  forduia 
ev  neky  keserev.segre  (DomC.  236).  Keserevsego  forduia  nagy 
evrevmre  (CornC.  98).  The  halálodnak  ideien  a  nap  volagh 
setheetsegro  forduia  (WinklC.  lul).  Az  Lstenth  zenitóknok  myn- 
d8n5k  yora  fordulnak  (286).  Az  .v.crencso  csudálatos  magában, 
mely  hamar  a  ji5ból  fordul  gono.szba  (Tin.  159.  326).  Ha  száraz 
volt,  meleg  telec  fordult;  ha  nedues  volt  az  forgácz,  hideg 
telec  lót  (Cis.  F3).  A  fák-kílzött  nagy  külömbözés  vagyon,  míg 
meg  nem  égnek;  de  mihont  hannivá  fordulnak,  .senmii  válasz- 
tás nem  lehet  kíizfittök  (Pázm:Préd.  75).  Ez  iwdig  nem  tfin- 
dér,  avagy  tátos,  hogy  természetit  most  el-változtatván,  látha- 
tatlanná fordult  volna  (Pjízm:  Kai.  560).  Gonoz  végre  forduló 
chynt  .szerzet  (Balassa:  Camp.  30).  A  fel  gerjedett  haragot  meg 
aggani  ne  engedgyed,  hogy  gyflk'.l.ségre  által  ne  mennjen,  ne 
fordullyon  (Com:  Jan.  202).  Siralomra  forduia  az  táncz  (Szentra: 
TFiú.  110).  Tisztára  fordult  az  idő  (Monln'ik.  XVIII.  68).  Az 
lálmm  sebe  is  már  fordulni  kezdett  (Monlrík.  XV.394).  5)  fcon- 
vertor,  resipisco;  sich  bekehren,  sich  bassern].  Legyen  te  akara- 
tod mykenlh  mennyben,  az  az  yo  embcreklien,  e.s  fewlden,  az 
az  byiie,s  emberekben,  hogy  te  hozyad  fordwlyának  (ÉrsC  164). 
Kel  ho*  .syetelmes  legyen  (a  gyónás)  mert  wgy  mondatyk :  ne 
kecssel  whoz  fordwlnodj  (ÉrdyC.  537).  Az  zent  h.Mtre  fordwla- 
nak  (625.  656).  6)  (vertor  in  aliqua  re ;  von  etwas  abhangen]. 
Az  atya-tiiíi  szeretetnek  és  eggyességnek  meg-tartása,  úgy  tet- 
szik, tellyességgel  !iz  aliizatos.ságon  fordul  (Pázm :  Préd.  54). 
7)  (eveiiit,  accidit ;  gpschehen,  vorkommen],  F<MS.st6kfim5zz(ink, 
mert  úgy  fordulhat,  nem  oszfltik  ma  ebédet :  lasset  uns  frSli- 
.stUcken,  ess  kann  sich  bégében,  dass  wir  nidit  zu  morgen  e.ssen 
lKirl5t>sz.  63). 

(Szólá-sokJ.  ,Iiil  f  o  r  d  u  1  a  k  o  c  z  k  a,  szerentsénk  is  perdül 
(Zrinyi:  Syn)b.  64).  Ezzel  sem  sokra  fordult  a  koczkája  (Kónyi: 
HRom.  183).  Gyakorta  imez  kérdés  fordul  elméjekbe 
(MA;.Seult.  12).  Tabun  fordul  az  is  e  mellett  eszedben: 
hogy  el.ső  szerelmed  kedvezvén  mindenben  (Thaly:  Adal.  1.143) 
Fejem  szédült,  kicsinyben  is  fordult,  hogy  nem  estem 
a  fllldre  (ÖtvMeat.  2f<.  vsz.).  He<'tor  lovára  f  ord  u  la  (CsomaC. 
29).  Az  katona  loviira  fordulván  áltíU  ment  az  Dunán  (Gér: 
KárCs.  1V.396).  Hirtelen  télre  fordult  vala:  hienis  *prROei 
pit.-iverat  PPUl.  Az  ámító  gyönyürí\ségokhez  jó  koríui  háttal 
kell  fordulni,  szem  hé  hiüiyva,  fúl  bé  dugva  tölek  futni 
(Fal:  BEL  586).  Forduly  ortzulazte  uradhoz  istenedhez 
(Diai.  118X 


el-fordul :  I )  avertere  so,  avertor  MA.  sich  abwendeii 
PPI5.  Ki  kör  t(Mled,  aé  neki,  es  tSlled  kSIcí.n  veui^tfil  el  ne 
foidoI  (MünchC.  22.  .lordC.  368j.  A  lazsnak  elfordult  é»  a 
szablya  az  eleivel  áll  föl  (ErdTOrtAd.  IIL216).  El  fordul  az  »t 
haragiánac  fel  geriedese  az  Izraeltől ;  avertitur  furor  domini 
ab  Israel  (Kár:  I3ibl.  1.144).  El  fordulván  tSle  nem  nézhettem 
rája  (PhilFI.  6(J).  2)  [evertor;  umgeworfen  vverden).  Mikoron 
egi  vizén  által  ment  volna,  az  liaio  el  forduia,  w  kénig  az  víz- 
nél; fenekére  mene  (VirgC.  108).  Ha  az  a  kis  hajó  el  találna 
fordulni,  jó  éjsz.'ikát  az  egésségiiek,  és  mindennek  (Síik :  TLev. 
18).  3)  [declíuo  de  via ;  ablenken,  auslenken  írgendwohinj.  Már 
az  dolognak  ideje  bej'itt,  azért  forduljon  el  hozzá  estve  ö  ke- 
gyelnie, s  meg  fogja  mondani  iXlouIrók.  XV.519;. 

elfordulás :  versma  C.  MA.  abkehnmg,  abwendung  PPB. 
Ábrázatjának  meg-vo.szése,  el-fordúlása :  *depravatiü  orís  PPBI. 
Prédikálva  az  elfordolast  (BécsiC.  239).  Térjetek  meg,  és  meg- 
gyógyítom a  ti  elfordulástokat  (Illy:Préd.  L178). 

elfordult :  I )  versu.s,  aversns  C.  um  und  um  weggekehrt 
PPIl.  Elforduliabb:  aversior  C.  2)  (perversus,  depravatus;  ver- 
kehrt,  verdorben].  Az  eretnek  embert  eg  auag  másod  intés 
vtan  el  tauoszta.s.sad,  tuduan  hogy  ez  fele  el  fordult  (Fél :  Tan. 
23.')).  Catilina  mind  elmeieben  es  mind  testelien  igen  erfis,  de 
felette  igen  gonoz  es  ol  fordult  temiezettel  uala :  fűit  magua 
vi  et  animi  et  corpi^rls,  set  ingenio  nialo  pravoque  (Decsi:  SallJ. 
4).  Iteletnekűl  való  el  fordulth  elme  (Mel:  Szján.  548).  Elfordult 
elménec  adta  5ket :  tr:;didít  illos  deus  in  reprobimi  sensum 
(MA:  Bibi.  IV.137). 

elfordultság :  [perversitas ;  verkehrtheitj.  Ha  ki  vétkezic, 
ha  hogy  nehézséget  cselekedgyéc  valakinec,  el-fordultság :  per- 
versitas (Com:  Jan.  176). 

elő-fordul :  prodeo,  provenio,  evenio,  devenio  Sí.  (vorkom- 
men, begeguonj.  Eleiben  akadó,  ottan-otlan  előforduló:  obvius; 
begognend,  engegen  kommend  Com:  Vest.  138.  Ottan  elő  fordol 
illyen  okoskodá.ssal  (azonnal  ilj  okoskodást  hoz  fel)  (MA:  Scult. 
19).  Az  tél  után  elő  fordul  az  tavasz  (240).  Soc  mesterség! 
kőzSt  az  sátánnae,  gyakran  fordul  elő  ez  az  kettő  s  veszedel- 
masbis  :iz  többinél :  kinec  elsődike  az  elmenéc  kételkedése 
árral,  ha  az  lasiw  Cliristus  igaz  Lstcn  legyene?  (Zvon:Po8t 
1.48).  Itt  egy  olyan  kérdés  fordulhatiui  elő,  hogy  most  városiiik- 
ban  van  német  nagy  erő  (Thaly:  Adal  1.%). 

fólen-fordul :  [se  avertere ;  sich  abweiiden).  Az  Jordán 
vize  félen  forduia  (MA :  Bibi  V.53). 

föl-fordvil:  1)  evertor,  sursimi  vertor  MA.  umgekehiet 
werden,  unter  mid  Uber  sich  gekehret  werdeu  PPR  [umge- 
stürzt  werden).  Arczcz;il  felfordulok:  supinor  C.  Nagy  dolog 
az,  ho^  ez  viliig  immár  fel  fordul  (Decsi:  Adag.  19X  Ki-fititott 
és  fel  fordult  kártyákkal  ját-a.adi>znu  se  mulatság,  se  haaioa 
(Fal:  UE.  363).  2)  (Plfordúl  lóra:  couscendo  in  e(|Uiun;  ta 
pferde  steigen).  Gyorsiui  ő  jó  lovokru  felfordulnak,  az  ellenségnek 
hamar  arcául  állnak  (Tia  308).  Pílzmány  Péter  lovára  fel 
fordulván  köményen  szíVgodik  (Pós:  Vetélk.  18).  Lován  kapdos, 
hogy  arra  Ismét  fol-fordulhatna  (Hall:  HHlst.  IIH21).  Jó  lovára 
ő  feltordult  (Thaly:  VÉ.  1.78.  Thaly:  A.lal.  U.148). 

fölfordulás :  inversio  M.\.  das  nmkehren,  die  verdrehung 
PPB.  A  dolgoknak  felfordulások :  ^iniqnitas  reriim  PPl 

felfordult :  (interversus;  verkelirtj.  Fel-fordúlt  okoskodások: 
rationea  *inlervei-s;ie  PPBI. 

fölül-fordul  :  suiionertere  se,  lio  siijierior  alteru  Kr. 
[obsiegenj.  Mikuron  fik  ezeket  inagokl>aii  forgatuac  végesei 
az  roniaúiknac  .szerenczeie  fellyAI  forduia :  liaec  illis  volveutibua. 
tandem  vicit  fortuna  rui  pnblicae  (Decsi ;  !:^alU.  29). 

hátra-fordul :  convertu  C.  [sich  umnenden).  Haltra  for- 
dwKvan,    monda:   conversius   dixit   (JonlC   iíxi.    KesztfaC.  314). 


929 


KERirt^KORI  tUI^MECí-FORDUL 


MEGÍXIRDULÁS— VIf«ZAFOKDULTSAG 


930 


Kyiiek    ev    lalw.v   lialra    fordnltaiiak    vala   (üoinC.    Iö2.    Fél: 
Bibi.  14). 

kerül-fordul :  [versor;  lierumkommenj.  N'alauiellyre  keríiit 
tbrdúlt,  miiidonnt  nagy  jószágot  birt  0>iA:  SB.  ll\ 

ki-fordul :  1)  egredior,  foras  se  recipére  MA.  biiiaa-igeheii, 
wieder  hiiiauskehreii  PPB.  [sieli  hiiiaiLsweiideii].  Elky  fordola 
az  zygctbeiewl ;  recedit  (EhrC.  27).  Az  gyonirom  megveszviii 
az  hiis  és  kenyér  ugyan  ki  fordul  az  szájambúl  (Monlrók  X\M09 1. 
2)  (evertor ;  umgestiirzt  werden]  Az  egy-him  gond  viselés 
fundanientomból  ki-fordnlt  vala  (Pázm:Préd.  78). 

(Sz«ÍIá.s(ik].  Kifordi'dtunk  mindenünkből :  *absumti  sumus ; 
minden  jószágából  ki-fordúlt :  *eversus  forhinis ;  miiidenébíl 
Id-fordiilt  emljer:  homo  *di>«ipatus,  *diniptus   homo  PPBl. 

kifordulás :  inversio,  eversio  MA.  umkebrung,  nmwerfiing 
PPB 

lé-fordul :  1)  devolvor,  desilio,  deorsiim  se  verteié  MA. 
hinabgewalzet  werden,  sich  abwarts  kehren  PPB.  Lefordula : 
devertens  NémGl.  116.  fCsomaC.  30).  2)  [de«cendo;  herunter- 
komnien].  Mit  ér,  ha  aszszonyom  hat  misét  napjábaim  hallgat, 
le  Is  fordul  betegek  házában  (Orray:  KöltH.  191). 

lefordulás:  devolutio  MA.  herabwalzung  PPB. 

még-fordul :  1)  convertor,  convertere  se  C.  sich  umwenden, 
umgekehret  werden  PPB.  Karingóson  megfordulni  a  lóval: 
equum  iu  orbem  *flectere  PPB).  Az  németnek  hátat  adtak, 
meg  nem  fordult,  csak  lódult  (Thaly :  Adal.  11.338).  2)  [revertor , 
zuriickkehren].  Fordolfatok  meg  en  leanim  íBécsiC.  2.  3.  19. 
62)  Me^ordoluatoc  tizzer  iukab  megkeresitec  őtet :  decies 
Öintum  convertentes  requiretis  eum  (108.  MünchC.  17).  3)  [con- 
vertor,  resiplsco :  sich  bekehreu].  Mongjauala :  penetenczet  tar- 
czatok ;  mend  elmének  vy  felelmeben  megfordolauac :  couversi 
sünt  (EhrC.  58.  59).  Zent  iustiua  ázzon  meg  fordult  cristiisnak 
bytyre  (ComC.  340).  Azért  ez  eretnek  eristushoz  meg  fordula 
(DomC  302).  Meg  kel  fordwlny  ez  hyttre  (ÉrdyC.  169.  KulcsC. 
1 1).  4)  [immutor ;  sich  verandem].  Ivembe  megfordolt  en 
bankodasom :  pariter  conturbata  est  poeuitudo  mea  (BécsiC. 
196).  Meg  fordolt  te  mérged  ees  vygaztaltal  engem  (AporC. 
139).  Vay  ki  hamar  meg  fordul  az  szeiencze :  pro  vlrgine  cer\'a 
(Decsi ;  Adag.  243).  Megfordula  szi%ec  az  nép  ellen :  immutatum 
est  cor  eorum  super  populo  (MA:  Bibi.  1.61 1.  A  crisis,  derék 
Ítéletnek  napja  a  14-én  vagy  21-kén  fordul  meg  (Fal:  NU.  215). 
5)  (versor ;  sich  auflialten,  irgeudno  hinkommen].  Egy  gonosz 
kívánság  és  gondolat  se  fordullyon  meg  szivekben  (Matkó: 
BCsák.  267).  Verseket  kellene  tsinálnom,  de  semmiképen  nem 
fordúl-meg  a  fejemben  (Hall:  HHist.  IÍ306).  Sok  ellenség  és 
pogányság  fordulta  meg  egyneháuy  ízben  Erdélyt  (Thaly :  TSrtK. 
31).  Halhatta  aszszonyságod  gyakrabban,  hogy  sok  aflele  gon- 
golatok  fordúlnak-meg  szivünkén  (Fal:  NE.  81).  Ha  egygyetske 
maga  bibéjét  fájdallya,  már  az  egész  nemzetségen  megfordult 
a  nyavalya  (Fal :  NA.  132).  Nintsen  reménységemen  királ,  hogy 
hazánk  dámái  erkSItses  kegyességei  ne  vegyék  ezt  a  kSnyvet 
és  magokat  véle  ne  mulassák,  akkor  leginkáb,  mikor  se  más 
munka  kezeken,  se  egyéb  gond  nem  fordul  meg  sziveken  (119). 
Nehéz  próba-kövön  fordul  meg  a  szeretet,  de  ha  megállva,  élt 
kap  (Fal:SzE.  537).  6)  fcompensor ;  ersetzt  werden].  A  kSlczen 
adót  feyszéncc  ió,  ha  czac  a  nyele  megfordul  (Helt:  Mes.  111). 
T)  [vertor  in  aliqua  re ;  von  etvias  abhangen]  Nagyhadakbanis 
kevesen  harczolnak :  azért  az  okos  hadnagyok  els6  fitkSzetre 
Ieg-er5seb  seregeket  válogatnak,  a  kiken  szokot  megfordulni 
a  győzedelem  (Pázm:  LuthV.  7).  Huszt  vára  körül  sok  épités 
kelletvén,  annak  nagjobb  része  mü  rajtimk  fordul  meg  (Mon- 
Okm.  Mn.94)  Lidulattal  és  eszszel :  e  kettőn,  mint-egy  amiyi 
sarkokon  fordul  meg  minden  tekélletesség  (Fal :  UE.  363).  Alkal- 
mas  mesterségen   fordul   meg   a    dolog,  hogy  eStet   [a  sym- 

M.    ATKLVTÖKT.    SZÓTÁR. 


patinát]  ember  szomszédgyában  meg  ismerhesse  (390).  A  többi 
mások  emberségén  fordul  meg,  hogy  híven  füleinkbe  hordgyák 
[a  híreket].  (406). 

[Szólások].  Theopompas  Históricus,  akarván  sok  dolgokat  az 
bibliából  könyvében  imi,  meg  fordula  esze  (Pázm :  Kai.  452) 
Megfordult  a  feie  (TeI:Evang.  1.141). 

megfordulás:  1)  conversus  C.  eonversío,  versura  MA. 
umkehrung  PPH.  Immár  a  még  fordolasnac  vtaii  vettetuen: 
jam  in  via  revertendi  posita  (BécsiC.  1).  A  komédia  avagy  meg- 
lett dolgot  szem  eleiben  mutató  játéc  keresztül  kasul  egyben 
f5z6d6z6t  ezelekedetet  mutat,  de  gySnySrű  meg-fordúlásfal  avagy 
kedves  véggel:  sed  cum  jucunda  catastropbe  (Com:  Jan.  211). 
3)  [morum  mutatío,  ad  venim  deum  couversio ;  bekehnmg]. 
Gyarló  hyweknek  meg  fordwlasok  (ÉrsC.  217).  Beviiesnek  meg 
fordulása  (ComC.  197)  Zent  Pal  meg  fordulása  napya  (DomC. 
309).  A  meg  fordulásban  kereztSIteteek  Paalnak  (ÉrdyC.  372. 
671b). 

megfordulat :  [monim  mutatío,  eonversío ;  bekebruug].  S. 
Pal  megfordolatfa  napia  (jan.  25.  MüuchC.  1).  Az  idegben  nem- 
zethnek  megh  fordwlattya :  couversio  gentium  (JordC.  759). 
Zent  Pal  apostohiak  megh  fordulattia  napyanak  epístolaya 
(ÉrdyC.  205). 

megfordult.  Meg-fordnit  bor:  vinum  a  calore  *confusiim 
PPBl. 

[öszve-fordul] 

öszvefordviló  :  [enhaerens,  contextus ;  rusammenliangend]. 
Ezek  egy-máshoz  k51ts8n5sen,  és  Sszí'e  fordulóképpen  vag}iiak 
(GKat:Titk.  295)- 

tórül-fordul :  [circumeo ;  umhergehn,  hin  und  hergehn]. 
Terrfil,  fordul,  ualtig  kerengi  a  dolgot  minden  fel6l  (Tel :  Evang. 
1.151).  Ezek  olly  eszesek,  mint  a  ki  elótte  tartya  a  tíkört,  és 
abban  nézi  motskosságát,  de  le  nem  törli ;  hanem  térül  fordul, 
ás  el  felejti,  minémü  ábrázattya  látszott  (Pázm:  Préd.  461). 

vissza-fordul :  1)  revertor  MA.  zuriickkehren  PPB.  Vissza 
nem  forduló  :  irrevolutus  C.  I.smét  vlszsza-fordúlnak  mindenek  : 
vicissim  retro  *comnieant  omnia  PPBl.  5,  6  nap  alatt  vis.sza- 
fordulunk  talám  (RákGy:Lev.  191).  2)  evertor,  pervertor  MA. 
Visszafordulva:  perverse  C  Szemfényvesztés  csak  Jóbnak  szol- 
galatja, add  kezembe,  vissza  fordul  6  dolga  (RMK.  IV.60)  Az 
ü  beteg  testekben  jó  egességes  lelkec  lőtt  volna.  De  viszsza 
fordult  náloc  az  dolog.  Az  test  meggyógyul,  de  az  lélec  meg 
vész  (MA:Scult.  870). 

visszafordulás :  perversitas  C.  [verkehrtheit].  Mely  igen 
nagy  vyzha  fordulás  (WeszpC.  47). 

visszafordult :  perversns,  praepostenis  C.  transversus  MA. 
verkehrt  PPB.  Visszafordúltúl :  praepostere,  perverse,  perperam 
MA.  Vyzzaa  fordwit  nemzet:  perversa  generatio  (JordC.  408. 
557).  Zíletese  förtelmes  vala,  elete  vizza  fordult,  halála  veződel- 
mes  (DebrC.  58).  Gonoz  vyzza  fordvlt  emberek  ((3omC.  157). 
Mindenkoron  a  szeuteknec  maradéki  leg  gono.szb  tyianosocka 
es  \iszsza  fordultacka  löttenec  iHelt:  Bibi.  LC2.  jegyz.).  ^'isza 
fordult  terme.szeteket  igyekezzfinc  meg  változtatni  (Bom:  Préd. 
460).  Viszsza-fordúlt  rendeletlen  bőitseség  a  meglőtt  tselekedet 
után  eszeskední :  praepostera  sapientia  est  post  factum  sapere 
(Com :  Jan.  224).  Az  atyám  viszafordult  és  gonosz  ifjúságában : 
páter  meus  pei-versus  et  pravus  fűit  in  juventute  sua  (Illy: 
Préd.  16).  Visszafordult  Ítéletet  formáltak  az  isteni  szentségi-íl 
(575).  Viszszafordult  kívánság:  perversus  appetitiLS  (IL64). 

visszafordultság :  perversitas  MA.  [verkehrtheit].  E  fabu- 
lánál a  bőlcz  meg  akarta  ielentení  az  embereknec  viszszafor- 
dultságokat  (Helt:  Mes.  191).  lay  e  nagy  viszsza fordultságnae 
(270.  MA:  Tan.  Előb.  15). 

59 


931 


FORDULÁS— FOROG 


FOROG 


Fordulás :  I )  conversio  C.  vereura  MA.  umlieliriing,  um- 
woiiilmiK  PP15.  líztendönek  fordulásának  elflttö  (RMNy.  11.2). 
I'.'illat'át  l)i''bi)roii;ill.va  a  barázdálioii  é.s  t'ordulásokuii :  |)er  lira.s 
i>t  versur;is  (Coin:  Jan.  73).  Sztojka  tíimoiinak  .szép  népe,  vala- 
nielyfelé  liallotta  az  ellenségnek  fordtilásj'it,  más  felé  ment, 
mint  a  ki  vízben  felfelé  kerasi  abban  holt,  durczás  feleségét 
(ErdTíirtAd.  IV.231).  2)  Iniunim  niutatio,  conversio;  bekelirung]. 
Kerezttjenseegre  való  fordwlas  (ÉrdjC.  651).  Meghala  Tiberins 
osíLszár,  azonban  hat  asztendfi  vala  szent  Pál  forduklsa  (RMK. 
I\M78).  fSzent  Pál)  az  sidosagban  mondatot  SíuilnaU  es  az 
megli  teres  ti'ordulas  vtaii  newetlies  el  változtatta  lenni  (IComj: 
SzPál.  17).  S)  [mntatio  ;  veraiiderungj.  .Sz.  Ambnis  eniliti  az 
Moyses  veszszejének  kigjóvá  fordulását  (Pázm:  Kai.  715). 

szem-fordulás  :  [aspectus ;  blick].  Az  nagy  mindenható 
egy  szem  fordulá.sboI  világot  meg  nézé  (Zrinyi:  ASyr.  19). 
Nem  minden  szem  fordulásért  keveri  bótsfdetét  társának  (Fal: 
NE.  111). 

Fordulat:  I)  wita.stroplie  MAI.  versura  Kr.  (drehnng, 
wendnng].  Ha  ember  mynden  bezedeere  es  fordwlattyara  val- 
tozyk,  nem  mondatyk  biSlclinek  (ÉrdyC.  öl7b).  Kyhóz  hason- 
latosth  mynd  eztendő  fordwlattyaban  alygli  talalwnk  (523.  602). 
Tizen  négy  esztendő  fordulatban  vala  [tizennegyedik  esztende- 
jében volt]  (Hüfgr.  256).  2)  fmutatici ;  ündenniK].  I  lalalanak 
dych5seegre  való  fordwlattya  (Érd)  C.  523).  S)  (mutatio  niorum, 
conversio;  bekehrung]  Ez  Sawlos,  kynek  fordwlattyat  ez  may 
napon  anya  zent  egyház  ylly  (ÉrdyC.   205). 

Forduló :  conver.sus  C.  vertens,  volubilis,  versatilis  MA. 
umkehrend,  beweglidi  PPB 

napra-forduló.  Napra  járó  fft,  napra  forduló :  *.solaris 
herba  PPl. 

Fordult:  versus  MA.  umgekobrt,  umgewendet  PPB.  Más- 
felé fordult  homályos-beszéd :  *intorta  oratio  PPBl. 

[Szólások].  Tsak  nem  panaszolkodva  tsudálkoztak  ezen  a 
világiiiik  fonákúl-fordúlt  folyásán  (Pázm:Préd.  2-1).  Fonákul 
fordult,  és  vissza  járó  képtelenség  volna  (Fal;  UE.  366). 

esze-fordúlt :  mente  captus,  vesanus  MA.  der  nicht  bei 
sinnpii  ist,  unsinnig  PPB.  Nem  pápista,  hanem  esze-fordúlt  bo- 
lond, aki  ezeket  vallya  (Pázm :  LutliV.  27).  Vallyon  sült  paraszt, 
vagy  aszefordiílt  nevet  nem  viselne  e,  a  ki  tsinyossab'  köntösébe 
nem  öltöznék,  mikor  királlyá!  fogadgya  ?  (Pázni :  Préd.  S4.  176). 
Mindezek  esze-fordúlt  kábolgyáskodások  (Pázm:  LnthV.  98. 
Pázm:  Kai.  138).  Esze  fordult  bolond  (MA:  Tan.  59.  Derk: 
OÉlet.  74). 

eszefordultság  :  [ineptiae ;  nasinn).  Ennec  az  eszefordult- 
ságnac,  annyi  szent  Írásbeli  bizonságoc  mondanae  ellene  (MA: 
Tan.  151). 

feje-fordult :  [vasanus ;  níLsinnig].  Rilgatagok,  feie  fordul- 
tak es  esztelenek  volnátok  (Ijép:  PTilk.  1.19) 

kedve-fordult :  [iratus,  etomachosus ;  umvilligj.  Olly  dai-a- 
boson,  olly  keményen,  olly  kedve  fordultiil  mutatfya  niagat 
(SIA:  Stidt.  964). 

FOROG :  1)  [se  versare,  circnmagor,  rotor ;  sicli  drehen, 
Ureisen).  Forog  a  malom:  mola  volvitnr;  die  miihle  gelit  PP. 
Meg-tsalhatatlan  renddel  forognak  a  tsillagok  :  incredibili  *eon- 
stantia  suut  eursus  stelhu-nm  PPBl.  Imacagod  forogyon  az  isteni 
szeretetnec  aiandokahoz  (VitkC  16i.  Az  keetli  kerek  fel  forog- 
v;ui,  az  kethey  kedegh  ala  foroglívmi  (DebrC.  5^19).  (A  kerék- 
nek) forgassii  yllyen  legyen,  hogy  kottey  feel  forogyon  és  keltey 
álla  forogyon  (ÉrsC.  508).  Nem  akartoc  forgaui  a  uyásba  (Helt ; 
Mas.  186).  Az  ördógSc,  kic  az  gonosz  kenau.s;igoknac  miatta 
hatalmat  uetenec  fi  raitoc,  mint  a  soc  dougo  légy,  ngy  forogiac 
iiket    (Tel :  Evang.  1.334).    Forogiac   mint   az   megebűlt   holloc 


(Diai.  175).  Mint  az  aytö  forog  az  5  sarkában,  vgy  az  reet  az 
ő  ágyában:  sicut  oslium  vertitnr  in  cardine  suo,  ita  piger  in 
lectulo  suo  (Kár:  Bibi.  1.619).  Mindenik  malom  három-háruni 
köre  forgó  (Gér:  KárC's.  IV.3I8).  2)  [currit,  accidit ;  seineu  lauf 
babén,  gescheben].  Mynt  aíd,  mynt  yaar  es  forogh  ez  vylagti 
(ÉrdyC.  524b).  Hyusagos  myolkedet  ty  kenztetek  ne  forogyon 
(VirgC.  131).  Ertem  ili  nagi  balioru  forogna  (C'somaC  25).  & 
Mihály  iiapian  vizes  időc  forogiiac  (Kai.  1582.  Gv2).  Mind  az 
értelemre,  s  mind  a  tselekedé.sre-nézí  dolgokban  sok  bizony- 
talan visz.sz.álkodás  forgott  (Pázm:  Préd.  383).  A  fő  tető  alat 
lakic  iiz  ember  elméjében  forgó  látás,  bels6  nézés:  sub  vertice 
habitat  phantasia  (C'om:.Ian.  64).  Az  ide  alá  forgó  dolgokat 
candide  declarálja  (MonOkm.  XIA'.IIO).  Mi  látván  az  mi  nem- 
zetünknek ve.szedelmét  forgani,  az  végetlen  hadakozAsból  ki- 
jöni  meg  kell  békélnünk  (RákGy:Lev.  199).  »)  versor  C.  MA. 
(sicli  irgendwo  bewegen,  befinden]  be.schiiftigt  sein  PPB.  Szftn- 
telen  a  törvényháznál  forogni :  *babitare  in  foro  PPB.  Az  ellen- 
seeg  eeyel  nappal  kSnvbVnk  forogh  (ÉrdyC.  554).  Mikoron  az 
niagyaroknac  bemenésec  után  Scitliiába,  háromszáz  esztendeig 
soc  nemzetec  egy  más  vtán  forgottanac  volna  a  birodalomba 
(Helt:  Krón.  21).  Es  forga  a  királyi  birodalomba  barom  esz- 
tendeig [3  évig  uralkodott]  (Helt:  Krón.  42).  Halgattyais  az 
isten  igeiét,  ott  forog  az  predikatiomiis  (Born:  Préd.  410).  Akar 
mely  keuasse  forgót  legyenis  valaki  az  theologiában  (Mon:  ApoL 
301).  Nevezőm  az  kőnyuet  életnek  es  iga.ssagnak  kőnyuenek,  ez 
okaiért  hogy  cliyak  eniWrők  életiben  iár  es  forog  [arról  sz<4IJ 
(Frank :  HasznK.  5).  Meg  tetzik,  hogy  az  ő  házát  sem  forogia 
sok  ember,  mert  fel  fogta  az  gyep  (Deesi :  Adag.  245).  Maradéki, 
attya-fiai,  baráti,  sereggel  forognak  elítte  (Pázm :  Préd.  24). 
Egyéb  helyekeiL  az  hói  forgott  vala :  in  relicjuis  locis  ubi  com- 
moratns  fuerat  (MA;  Bibi.  1.275).  Az  személyéé,  kic  az  v\t  te- 
meté.se  kőmyfil  forguttanae  (5IA:  Scult.  461).  Sok  jövft-járók 
forognak  ottan-ottan  szegény  fejünkön  (Nyr.  IX.29).  Az  oroezlán 
kegyes  .szeretettel  szereti  azokat  a  kickel  forog  (AOsere:  Enc. 
204).  A  kivel  forgasz,  alioz  nyilván  való  légy ;  cum  quo  ver- 
saris, erga  illum  ajiertus  .sis  (Com:Jaii  204).  Zarándokságli 
országában  forgimk  (Mad:  Evang.  182).  Cobb  czint<alankottatása 
s  ;iz  tokay  comniendan.snak  alkalniatlankiittat.i«a  már  eA  föl- 
scghe  ek'Stt  forogh  1664  (FMagyMinerva.  1.479).  Másutt  forgott, 
.széllyel  bogarozott,  tflrje  kárját  (Hall:  HHist.  11.306).  Sok  liar- 
czokon  forgott  (RákGy :  Lev.  196).  Bizonyságot  tehetnek  mel- 
lettünk forgó  becsiiletes  híveink  (267)  Anyai  kegyességgel  az 
efl  igyeket  kell  forognom  (Csi'izi:  Síp.  274).  Az  én  Szeretsenemet 
[ló  neve]  100  ai'anyon  vettem  Londrában,  kileniz  iskolákon 
forgott  az  országban,  mikor  iramlik,  jó  korán  hátra  hagygya  a 
legsebesebb  szeleket  is  (Fal:  NA.  122).  A  társíilkodás  belénk 
avatty?  azoknak  eszét,  erköltsét,  indulatit,  a  kik  közt  forgimk 
(Fal;  ISE.  421).  A  pogányok  soha  nem  nyugottak,  hanem  tsak 
a  város  vételén  forgottak  (Komi:  HRom.  158).  4)  [positus  sum, 
pendeo  ;  abhangen].  Az  fi  eletek  hatalmok  fi  magokon  forog 
(Mel :  Szjíui.  443).  Reputatióm  s  |>arolám  forogván  az  Solarí 
dolgában,  voltam  nem  kicsiny  elmebéli  nyngliatatlansággal  (Mon : 
írók.  XV.52). 

[Szólások].  Abban  forog  őneki  minden  gondgya(MA; 
Bibi.  V.6).  Másban  forog  gondgya,  s  nu'isra  mutat  ki'ilsfi  kép- 
pon  (t'al :  UE.  369).  A  felek  együtt  valáuak,  újra  forrott  forgott 
a  pi5r  (Fal:  TÉ.  767).  BetsUletbeu  forgó,  jó  hírben  forgó: 
homo  *incolnmi  fáma  PPBl.  Emlékezetében  irj  forgok 
(Gér:  KárCs.  ,\^.360).  Gyalázatban  forog ;  infamia  *not«- 
tus  PPl.  Háborúságban  forgó  hivec  (Zvon :  Poet  1.682). 
Kik  gonosz  hírben,  névben  forgananak:  qui  infnmes  easent 
(Ver :  \'erb.  193).  A  rósz  hir  névben  forgi'iktúl  meg  ójjad  maga- 
dat (Com:  Jíui.  2o6i.  Kérdésben  forug  ez  a  dolog:  *con- 
troversiíi  est  de  hac  re ;  e*  a  dok>g  kérdésbe  j/>,  tétetik,  fon>g : 
hoc  venit  in  *diíiqui<itionem ;  a  mi  ini*t  kénlésbeu  foltig; 
iiuaestio  ipiae  nunc   in  *niaiiibus  ust  PPBl.  Kérdésben  forgott: 


mi 


EL  FOROG— FÖNN  FOROG 


FÖNNFORGÁS— FORGAT 


934 


(Ker :  Pi-éd.  2)  Azon  n  y  o  iii  o  r  u  s  á  s  l>  a  n  forogni :  eodem 
bibére  pocnlo  (Det-.si:  Adag.  (ÍOI.  Perben  forgó:  controversiis 
PPI.  Ch.ie  ezi'C  forogiiac  szádban  (Mon:Apul.  28S)  Z«int 
lakabimk  ev  liezedy  gyakorta  ty  zyuot ékben  forogyon 
(VirgC.  Hű).  Adnaia  i.sten,  hogy  színedben  is  forgana  (Tel: 
Fel.  7b).  A  inik  szivében  forognak  (Illy:  Préd.  1.29  i).  így  vagyon 
szóban  forgó  Salmeron  mondása  (Czegl :  Japh.  228).  Vgy  tet- 
zjc,  hogy  vgyau  ezen  vélekedésben  forgót  (EsztT:  IgAny. 
94).  Vérben  forognak  szemei  (Czeg :  Japh.  247'i.  Veszede- 
lemben forgó  dolog :  res  *dubia  PPI51.  Veszedelenil)e  forog 
az  mi  igy&iic  (Tel:  Evang.  I.25b.  IJ.322b).  Elhitetik  magokkal, 
hogy  boldogul  légyen  dolguk,  mikor  szörnyű  veszedelemben 
fbi-og  lelkek  (Fal:  NA.  138).  Vétekben  forgó  dolog :  *crimi- 
nalis  caiisa,  oriminale  negotium  PPI.  Nem  melyen,  hanem  clie- 
kelyen  es  chac  a  karaian  forog  a  dolognak  a  to  pen- 
nád (Tel:  Fel.  188).  Sokban  tehetők  volnánk,  mellyek  még  eddig 
nem  forogtak  k  e  z  fl  u  k  e  n,  minthogy  nem  tftntek  eszönkbe ; 
a  ki  azéii  reájok  emlékeztet,  szerencsénket,  haszmmkat  fizi 
(Fal:  UE.  400 — ÍOI).  Veszni  tért  kis  hazánk!  forgasz  mely  sok 
koczkán,  hányféle  vetett  már  a  szerencse  sarkán!  (Gyfingy: 
MV.12).  A  világ  tíai  bánattya  és  siránkozása  a  világi  kárvallá- 
sok sarkán  forog  (Pázm:  Préd.  fiU).  Szem  előtt  for- 
gok: obversor  C.  Szemeim  elfitt  forognak :  obversantur  oculis 
V.  ante  oculos  PPBl.  Az  fi  pironsagok  immár  ez  világnak  szeme 
el5t  forog  (Fél:  Tan.  470 1.  Szükség,  hogy  az  keresztyén  ember- 
nek szeme  elJtt  forogjanak  az  keresztyéu  hitnek  derék  bizony- 
Sí'igi  (Pázm:  Kai.  40V  7  die  sept.  botorkázék  csak  obiter  az 
fiUembe,  hogy  az  titkon  forgott  tractában  elCforgott  Báthori 
András  dolga  (ErdTörtAd.  11.53). 

el-forog :  [praetereo,  defluo ;  verlaufen,  vergehen].  El  forgó 
napok  (Komj:  SzPál.  29).  Esztendfi  elforogván  (Káldi:  Bibi.  274). 

elő-forog :  [ocenn-o ;  vorkommen,  begegnen].  Észt  az  tanú- 
ságot igen  ii)l  meg  tarcz,  mert  minden  operatióban  egy  néhányszor 
elő  forogh  iHelt:  Arithm.  K8).  Semmi  maid  oly  gyakran  elő 
nem  forog  az  szent  Írásban,  mint  az  poeniteutiára  idézés  es 
intés  (Lép:  PTíik.  1.325).  Ez  taimság  ezutánnis  elő  forog  (MA: 
Scult.  176).  Melly  tzickelec  gyakran  elő  forognac  (862).  Minden 
elő  forgó  inneplő  nap  (904).  Nem  belső  titkos  bőt<ire,  hanem 
külső  kellő,  tetsző  szinére  nézve  nyeri  érdemét,  akár  mi  elő- 
forgó  állapot  (Fal:  ÜÉ.  415). 

forogton-forog  :  [continue  se  versare  ;  sich  oline  unterlass 
di'elieii].  Mint  egy  kerek  mindmitalnn  forogton  forog  (Lép:  PTük. 
ai79). 

fireg-forog  :  [versor ;  sich  hln  und  her  drehen,  slih  herum- 
tunmieln].  A  félelméé  meg  fSzic  és  meg  emésztie  az  ő  szfuiét ; 
ha  éyel  a  ió  duhnán  hál,  nem  alhattic,  hanem  czac  ffireg  forog 
rayta  (Helt :  Mes.  161).  Ti  kőztetek  menyi  fő,  annyi  Ítélet  és 
szent  írásbeli  magyarázat  firig-forog  [így]  (Bal:  Csisk.  392). 

förm-forog :  supersum,  existo  Sí.  [vor  augen,  vorhanden 
sein,  obwalten,  vonvalten].  Igen  femi  forgó  szók  :  verba  *e.'icul- 
cata ;  sok  esztendőkig  fenn-forgott  veszekedés  :  disseusio  multis 
annis  *exagitata  PPEI.  A  régi  szentek  is  forognak  fen  előtted 
(Ozegl :  MM.  70).  Az  itt  kinn  fennforgó  dolgoknil  bflven  írtam 
(MonOkm.  VIII.194).  Az  6  hopmesterségében  kezdetődék  az 
fennforgó  dolog  (338).  A  hértzegek  és  fejedelmek  mindenkor 
arra  arányzanak,  hogy  fen  forogjon  a  világ  előtt  méltóságok 
(Fal :  UE  366).  A  kiben  más  meg  más  tisztességes  jóságok  tet- 
szenek fel,  arri'ü  álhatatossan  fen  forog  a  dítséiet  (396).  Addig 
tsudáUyuk  az  embert,  a  míg  femi  forog  a  meg  nem  foghatom 
(Fal:  UE.  414).  Ha  fenforog  a  .szabadság,  szabad  a  szabadságrúl 
Ls  beszélgetni  (Fal:  NE.  62).  A  khiek  dítséretesen  s  jóbúl  fen- 
forog híre,  boldog  ember  (Fal:  NE.  89j.  Angliában  fen-forgó 
közmondás  (Fal:  NA.  123). 


föimforgás  :  (usus  ;  mode].  Még  a  legffivebb  tokéllotasség- 
nek-úi,  tsak  addig  tart  éixleme,  fen-forgása,  a  míg  meg  nem 
nnnya  a  szokás  (Fal:  UE.  375). 

kering-forog :  (circueo ;  nmkrelsen,  umlanern).  A  tfi  ellen- 
segtőc  őrdóg,  mikepen  riiio  oio.szlán  kering  forog  testoua  (VítkC. 
68). 

körül-forog :  cv.  Kőről  forogia  vala :  et  círoimibat  in  cir- 
cuítu  (Fél:  Bibi.  61).  Az  ördög  az  ti  elleusegtek  köniiid  forog, 
keresuen  &  kit  be  iiíelhessen  (Fél :  Tan.  201).  Giermeket  eé 
fias  komondor  körSl  forogia  (Kák:  AsL  4). 

meg-forog :  [coéo  ;  boischlaf  haltén,  sich  begatten].  Hogy 
meg  fiD'ogjaiiak  a  komondorok  (ACsere:  Enc.  277).  Míiiekutánna 
a  hím  vipera  az  ő  nőstényével  meg-forgott  (Misk:  VKert.  604. 
SzD:  MVír.  93). 

sürög-forog :  [nim'o  ardore  negotior ;  sich  umtun,  sich 
hermntmnmelu].  Az  ördög  az  isten  népe  között  véghetetlen 
intselkedéssel  sSrogforog  (Misk :  VKert.  250). 

sürgés-forgás :  [frequens  commercium ;  reger  verkehr]. 
A  mely  (te-sli  okosság  és  bőicseség)  ez  világi  .sok  ideig  való 
tái-salkodó  siirgés  forgásból  .szereztetik  (ToIn :  Vigaszt  268). 

Forgandó :  volubílis  MA.  leicht  zn  bewegen,  bewegUeh 
PPB.  Az  ydö  forgandó  (ÉrdyC.  19b). 

Forgás :  1)  versatio,  conversatio  MA.  uniwendung,  verkeh- 
ruug  PPB.  Gyors  forgás:  volubilitas  C.  A  csillagoc  tbrgásíiból 
jövendölő:  asü'ologus  Com:Jan.  169.  Az  egheez  zeker  ne^ 
kerekeknek  forgása  myat  vyseltetyk  (JordC.  355).  Eegnek  for- 
gását twdna  (Éi-sC.  450).  Az  feenes  napnak  alaya  yvvt  ew 
forgása  zerent  az  holdnak  homalíos  teste  (ÉrdyC.  5).  Meglátatta 
az  czillagoknac  forgásiit  (Helt:  Krón.  164).  Nem  valtoztattya  el 
ember  ew  yo  zandekaat  mynden  gondolattyauak  forgasaara 
(ÉrdyC.  517b).  Zereneha  forgása  (655).  2)  [cursus  temporls, 
delapsus;  lauf  der  zeit,  zeitlauf).  A  krónikák  ídöc  forgásái-ól 
ii-t  könyvek  (JordC.  172).  Mynden  eeletenek  forgása  (352).  Az 
esztendőnek  zamlalasa  es  forgása  ez  may  napon  kezdetyk  el 
(ÉrdyC.  60b).  Három  száz  esztendő  forgásában  lett  dolgoc  (Kár : 
Bibi.  1331).  Idő  forgásában  az  esztendőé  be  töltenec  (458).  Lón 
pedig  idő  forgásában  :  et  facfum  est  post  chcnluni  dierum  (MA : 
Bibi.  1.245).  Údő  forgásában  hol  állapodnak  meg,  csak  isten 
tudgya  (Pázm:  Kai.  351).  Ezen  tizen-hét  esztendők  forgásában, 
sz.  Péter  mind  Jenisalemban  lakot  (Pázm :  LuthV.  9).  Száz  esz- 
tendők forgásiban  alig  látunk  egy  léte  vóltaképen  való  nagy 
vezért  (Fal:  UE.  469).  S)  [actio ;  wandel,  tatigkeit].  Érzeken- 
segednec  forgását  buzgóságát  erőssen  megzoriccad  (NagyszC. 
85).  Légy  okos  minden  forgásodban  (Kái- :  Bibi.  1.48 1 1.  4)  [usus, 
circulatio ;  öfleres  vorkommen,  umlauf].  Az  deák  .szónak  az 
magyar  nyelvben  való  forgásának  miatta  (KCsipk :  WoU.  Előb. 
8):  Minden  jóban  egyetértsetek,  embereknek  nyelvén  gonoszul 
való  forgástól  magatokat  oltalmazzátok  (Eadv :  Csal.  III.292). 

ég-forgás,  ég-forgása,  égi -forgás :  caeli  motiis,  cursus 
caele-stis  MA.  himmelslauf  PPB.  Nem  tud  az  ég  forgásához: 
*indociIis  caeli ;  ég  forgásjinak  tudománya :  a.stronomia  PPBl. 
Azon  kére,  hogy  ewueky  azth  meg  lelne,  ha  wolna  eeg  for- 
gasatwl  avpagy  ew  termezeetektwl,  hogy  magzatoth  nem  byr- 
tanak  (ÉrsC.  451).  Eg  forgasnac  mesteri  [astronomi]  (Born: 
Préd.  9).  Egi  forgasnac  mesteri  (77). 

égforgási.  Égforgási  tudomány :  astrologia,  astronomia  MA. 
steriikunde  PPB. 

idő-forgás  :  [aetas,  seculum ;  zeitalter].  Sokan  lakták  e 
világot,  de  nem  minuyájau  éltének  oly  idő  forgásban,  miuémnet 
megérdemlettek  volna  (Fal:  ÜE.  374.  477). 

Forgat :  1)  volvo,  convolvo,  voluto,  roto  C.  verso  MA.  hiii 
und  her  keh)en,  wiilzen   PPB.  Forgatva :   volutatim   NL\.  For- 

59* 


935 


FORGAT 


ELrtXJRGAT— KIFORGAT 


936 


gasínatok  uagy  keweket  az  wiiwiiak  aytayara  (JordC.  82). 
Feyeet  zemeyt  teetowa  forgatliwaii  (ÉrdyC.  566).  Nagy  seietetuel 
oluassak  cs  kezekben  furKattyak  (Konij:  SzPál.  15),  Giisaliat 
es  orsüt  forgata  inkap  hoiuiem  mint  fe^uert  (Szék ;  Krrtn.  35;. 
Mi  ellenseginc  éles  .szablyakot  feiönc  felett  foigatnac  (Born: 
Ének.  133).  Fegyvert  .sem  forgutt  [így?)  ellene  (MonOkm.  VI. 
65).  K'inyvetskéit  tisztiin  tarLsji,  ille.s.se,  torgassa  (Com:Jaa 
157).  Bibliát  farga.s.son  [igy]  (Felv:  Dics.  12).  A  módi  szokásakrúl 
Írott  könyveket  nem  forgattam  (Fal :  NE.  3).  Ha  elíib  a  bor 
beszóllet  belíilők,  most  ugy  tetszik  valami  gonosz  kísértet  for- 
gatta nyelvekot  (Fal:  NA.  122).  (Vétek)  a  szemeket  nem  oda 
elő,  a  liová  kellene,  liauem  ide  oda  s  amoda  hátra  forgatni 
(147).  Ollón  szitát  forgat  catliechLsmn.s  helyet,  hogy  tegnaiii 
álmát  fejtegesse  (158).  Faragják,  és  forgattyák  a  memiy-kít, 
bujtattyák  az  iirdögöket  hol  egygyik  hol  má.sik  szolgába  (Fa]: 
Nü.  299).  A  bölts,  ha  hol  valamit  .sajdít,  annak  fenekére  száll, 
fel  s  alá  forgattya  (Fal:  VE.  384).  Nem  a  kíntsért  teszünk 
hadakozjisokat,  hanem  a  jó  hírért  forgatunk  vasakat  (Kónyi: 
HKom.  113).  3)  (everto;  nrastiirzen,  zerstíiren).  Ellene  töreked- 
nek, és  alattomban  forgatják  szerentséjét  (Fal :  BE.  578).  S) 
tracto,  pertracto  C  (Ijohandeln,  handliaben,  betreibenj.  Azt  for- 
gatjác,  arról  tjmát-skoznak :  *agitaut  hoc  PPBl.  Vágynak  némely 
heleek  az  zenth  Paal  apostal  leueleybe,  eertelemre  ygen  nehe- 
zek, kyketli  az  gyarló  koor  emberek  forgathnak  az  ewníu 
vesedelmekre  (Komj :  SzPál.  9).  Az  álnok  felette  ravaszul  forgat 
mindeneket  (Com:  Jan.  180).  A  kalmár  kalmár  marhát  forgat 
(Com:  Vest.  53).  A  dolgot  mind  azon  vak  próbákkal  forgattyák 
(Fal:UE  435).  Valami  titkos  vendég-színt  kíván,  mellynek 
tekintetére  nézve  el-hitesse  magával  a  fél,  hogy  a  mit  forgatunk, 
az  6  luisznára  válik  (439).  4)  [dictito ;  ím  munde  fiihren).  Gyakor 
kö.szönetiben  békeséguél  egyebet  nem  forgatott  szájában  iPíizm: 
Préd.  564).  KiíziSnséges  felelet  azokra,  a  miket  Ifcilduinus  a 
Kalauz  má.sodik  kSnyve  ellen  forgat  (Pázni:  Luth\'.  2U).  Azt 
forgattya  B.,  hogy  sz.  Pál  az  6  leveleire  jelt  vetet  (153).  Nehe- 
zellic,  ha  mikor  az  predicatiokban  czac  az  Christust  forgattya 
az  tanéto  (Zvou:  Post.  1.177).  Mondotta,  5  megtartja  az  6  adta 
hitit,  fogta  az  .szakállát,  öreg  embersigit  forgatván  (Monlrók. 
XV.229).  Semmi  más  ige  nem  forgattatik  a  világ  iskolájában, 
mint  elvészem,  elvé,szed  (Illy:  Préd.  I.72|.  Igaz  helyes  ítéletet 
forgat  felöle  (Fal :  UE.  392).  5)  Elmémben  forgatom :  reputo 
C  (bedenkon,  sínnen].  A  rosset  keresi  es  azon  való  be  janisnak 
szokását  forgattya  (Diai.  72i.  6)  [verto,  api)líco ;  wenden,  au- 
vvendenj.  Az  bizonysjigokat,  mind  roájok  forgathattyuk  az  luthe- 
rLstákra  (Pázm:  Kai.  364).  így  mind  rendel  ide  forgathattyuk 
azokat  az  bizonyságokat,  melylyekkol  az  iriisnak  igaz  magya- 
rázílsát  az  anyaszentegyházra  nnitatók  (.Piizm:  Kai.  529).  7) 
[forgatja  magát :  se  gerere,  agere ;  sich  benehmen).  Cicero  ez 
ftdfibe  forgatia  magát  na^:  díczíretel  a  romai  tanaczba  (Szék: 
Krón.  72).  Azt  az  ecclasiát,  melyben  mmt  kellyen  magát  forgatni 
Tímotheusnak,  fel-jogyzi  (Pázm:  Kai.  547).  Érte  ne  heveskedgyél, 
akármely  szemfényvesztő  tilndérséggel  forgassa  magát  elótted 
a  böcsiilet:  vaj  ki  hasznos  leczke  ez  a  mo.staiií  világ  oktala- 
m'totta  erkölcsre  (Fal :  NE  31).  8)  [urgeo,  promo ;  bedriingen]. 
Minthogy  pedig  a  vasnak  a  vason  nem  volt  foganatja,  jó  darabig 
forgatják  egymjíst  kemény  tsapásokkal  (FahTÉ  637).  Addig 
kerfll  bennünket  ellen-ségflnk,  addig  forgat,  a  míg  az  elevenre 
nem  talál,  az-az  a  mit  legnehezebben  érzíink  (Fal:  UE.  439). 
Addig  forgattyák,  addig  víjnak  meg  erszéniiyével,  a  míg  sz^ 
tátva  ki  adgya  lelkét  (Fal :  NU.  262).  »)  agrmn  itero  MA.  den 
acker  umdrohen  oder  zum  zweitenmal  bauen  PPB. 

(Szólások].  Világnak  melly  részén  forgattyák  a  szelek? 
(GyöngyD:  Cliar.  131).  Valamiben  forgatni.  Elmémben  for- 
gatom: reputo  C.  Mykorou  ezeket  forgatnaya  eo  elmeeben 
zevnetlen  (DomC.  202).  Mykoron  on  ezth  ygb  forgattjim  volna 
elmeembe  (.Komj :  Szitál :  5).  E  z  e  b  e  n  forgatya  vala  gyakorta 
(MargL  46).    Mikor  az  apostolok  ftdvezitfink  leitámadását  még 


gyanúban  forgatták,  Magdolna  volt  tanuja  (Fal:  NA.  153;. 
Ky  wr  istennek  yowoltaat,  zyleteseet  1  e  1  k  e  e  b  e  n  forgattya 
(ÉrdyC.  35).  Zent  zyweebeu  forgattya  es  hauuya  vety  vala 
(386).  E  beszedeket  forgattya  vala  szfivébe:  verba  haec  cou- 
ferens  in  corde  suo  (Helt:  l!T.  07).  Valamit  forgatni  Marsaik 
uram  igen  forgatá  dolgát  leányomnak  (LevT.  11.49).  T4b 
dolgot  forgattam  a  Kalauzban,  mellyeket  nem  szfikség  leírnom 
(Pázm:  LutliV.  150).  Fontos  dolgokat  forgattam  s  Ítéltem  (Kónyi: 
HRom.  110).  Tauáezí'it,  eszét  olly  igen  forgattya  (Görcs:  Máty. 
54).  Törte  fejét,  forgatta  eszét  (Fal:  NU.  304).  Fegyvert 
sem  forgott  (igy|  ellene  (MonOkm.  VL65i.  Olly  fogásokat 
forgat,  mellyok  úgy  illenek  a  dologhoz,  mint  a  bot  a  tegezhez 
(SzU:  MVir  21).  Abban  forgatom  minden  gondomat,  hogy 
ctzelekedgyeni  paranczolatidat  (MA:  Bibi.  \'.58).  Mert  én  tudom 
az  fl  gondolattyokat,  melyet  mostis  forgatnak  :  scio  enim 
cogilationes  ejus,  quae  facturus  sít  liodíe  (Helt:  Bibi.  I.bbbb4). 
Nem  helyes  gondolatokat  forgatnak  a  más  világrúl ;  talán  azt 
vélik,  hogy  lelkek  füstbe  mégyen  hóitok  után,  s  tsak  íigy 
fújják-ki,  mmt  a  barmok  (Fal:  NE.  76)  Kardot  forgat  (Kecsk: 
ŐtvM.  267).  Szintén  ugy  forgatta  az  iro  pennát,  mint  az  pal- 
lost (Prág:Serk.  II).  Valaki  porit  jól  forgató  prókátor :  *cou- 
cinnator  caasarum  PPBl.  Vegyétek  aszetekben  prókátorok,  kik 
:iz  hamis  i^rt  is  forgatjátok  pénzért  (HMK.  IV. 193).  Vki  eUtt 
dolgát  ágálni,  ügyét  forgatni :  *adire  ad  causas  oraniias  PPl. 
AnnjTa  ygy\Vketh  ue  forgassak,  hogy  pogáu  byrok  eleybe  men- 
nének (Kom:  SzPál.  118).  Oltalmaz  es  prokatorkodík,  igyűnket 
forgattia  (Mel :  SzJáa  3.50).  EtiUe  forgatni.  Ilalalaat  előtte 
forgassa  (szem  elótt  tartsa]  (ÉrdyC.  524b).  Vegyék  észre  s  for- 
gassák elSttSk  ekét  tfikSr-példát  (FaI:NE.54).  Szemünk 
elót  forgassnc  az  szent  Pal  intését  (Zvon:  Post.  141). 

el-forgat:  pen-erto,  ()ervoluto  C.  everto,  inverto,  roto  MA. 
umkohren,  umwenden  wie  ein  rad  PPB.  Forgassad  el  tJie  z6- 
meydet:  circumfer  oculos  (JordC.  107).  Az  bezednek  el  forgatót 
§8  ezwe  elegiti^th  rendé  (Komj:  SzPál  37). 

elforgatás :  [dLstortio  j  verdrehung]  Ravasz  az  iol  ki  mon- 
dót szoknac  el  forgatilsábaii  (Zvon :  Post.  L576). 

elö-forgat :  retracto  C  [ölter  oder  mehreres  vorbringeii, 
anfúhren,  wioderholenj.  Ha  mynden  teremtetii  allatoknak  zer- 
tartassyt  elSwe  forgathnaam  (ÉrdyC.  115).  Menee  chodakat  tfit 
leegyen,  sok  vohia  mynd  ehWe  forgatiiy  (65öb).  Megemlítem 
hegediimet,  néhai  éneklé.símot,  szivem  egész  étzaka  ezt  mind 
elilforgattya  (MA:  Bibi.  V.36).  Moly  dologrul,  minthogy  ezelőtt 
Wvon  szóllüttunk,  nem  szfikség  azont  el5  forgatni  (Pázm :  Kai. 
584).  Siikképen  menté  magát,  alatsony  állapottyát,  tudatlan- 
ságát, nyelvének  rebegését  mind  olí-forgatá  (Piizm:  Préd  1191). 
Forgassuk  eló  az  históriákat,  meg-találjuk  (Zrínyi:  Symb.  13). 

föl-forgat:  1)  intervorto  C.  perverto,  everto  MA.  um- 
keliren,  zerstören,  verderl)on  PPB.  Felforgattatott :  supiuatus  C. 
A  te  nagy  felséges  voltodal  forgattad  fel  a  te  ellenkedeidet : 
ín  multít\idíne  gloriae  tnae  dejiosuísti  adversaríos  tuos  (Helt: 
Bibi.  I.FíS)  Azon  esztendSben  oly  nagy  viz  volt  oth,  és  ax  T^'beris 
vgy  ki  árrat,  hogy  egy  néhány  várost  fel  forgatót  (Os.  G3).  Az 
éppflletekot  fel-forgatlya ;  az  fákat  gyfikerestftl  ki-tAri,  és  az 
terhas  szekereket  el-ontja  (KNagysz.  1613  E4).  B.  uem  túd 
eliVnigaszkodni  hamis  vallásának  oltalmában  ;  hol  eggyet  mond, 
hol  má.st  a  mit  egyszer  taiiít,  azt  meg  fel-forgattya  (I'ázm: 
LuthV.  235 1.  Ha  szavát  meg  nem  másolhattya  nem  lehetséges, 
hogy  az  A  tanítá.sa  magát  fel  forgassa  iPázm:  Kai  l'ifii  2)  [verso 
líbrum;  aurrtillen,  anfschlagen  das  bui-iij.  A  Kumában  k&ldSt 
levelet  forga.sd  tid  (Ker:I'réd.  16). 

ki-forgat :  evolvo  MA.  heraus^valze^,  aunvickeln  PPR 

(Szólások).  A  gonasz  pör  kiforgat  értékUiikUM  (Fal :  SsR 
526).  Az  értekből  kifosztott  s  forgatott  nemesség  teljes  gjalázat 
u  mostani  világ  előtt  (Fal:  NEl  24). 


937 


KÖRÖL-FORGAT— FK)RGÓS 


FORGÓD-IK— Fí)RGOLÓl)-IlC 


938 


körül-forgat :  circuniverto,  circumverso  C.  circuinvolvo  MA. 
lieniiiiwiilzeii,  miuviokeln  l'I^B. 

meg-forgat :  I )  cmivei-so  C  [voi-so  librum ;  öfter  umwen- 
den,  aufsclilageii].  Tekints  meg  az  könyvet,  forgasd  meg  szí- 
vesen (Tlial j- :  Adal.  1. 18).  Hogy  lia  az  egész  evaiigelionrot  meg- 
fbrgattyuk  lUly:  Piéd.  1.93).  !í)  [consideru;  envügenj.  Forgasd 
meg  gyakorta  az  te  zinednek  reytekeben,  mit  monda  az  vr 
isten  (\'irgC.  132). 

megforgatáa  :  fversio ;  das  iibersetzen).  A  leveleknek  meg- 
forgatására  törOU  deákiuik  nincs  (Monlrók.  VIII.201). 

öszve-forgat :  (convolvo;  zusanimenfalfon  ?]  Reczés  rézzel 
vagy  Iával  forga-sd  öszve  (íjzakácsinest.  100). 

vissza-forgat :  [everto ;  muwenden,  unikehren].  Mert  azoc 
az  okoc  nem  czac  meg  nem  szönteuec  most,  de  vg;au  vizhais 
forgattattanac  (Zvon:  Osiand.  110). 

Forgatás :  I)  versatio,  volutatio,  tractatio,  pertractatio  C. 
volutatiis  MA.  wiilzung  PPB.  Szeme  forgatása:  *versatio  oculi 
PPBI.  Itiu  legényi  forgatása  a  dolognak  ^Pataki:Reg.  145). 
Elmében  való  forgatás;  magában  való  elmondás  (Com:  Jaii. 
156).  Végez>-én  tanulásomat  és  elmémnek  forgatását,  lábaimat 
kezdem  me^ndítani ;  nints  is  nagyobb  gyönyöriiségem  a  sétálás- 
nál  (Fal:TÉ.  771).  8)  iteratio  agii  MA.  z\veiler  ackerbau  PPB. 

fegyver-forgatás :  [armonim  exercitatio ;  die  kmist  mit 
gewehren  nnizugelinj  (Zvon:  Post.  1.491).  A  fegyverforgatásban 
nagyon  elímentek  és  mes.sze  elliíresedtek  (Fal :  TÉ.  632). 

rorgatdogal:  verso  C.  MA 

Forgaték :  volumen  [bánd].  A  Váltság  Titkának  második 
volumenje,  forgatékja  (GKat;  Válts.  II.  Címl). 

Forgatható  :  vei-sabilis,  versorius,  ver.satilis ;  tractabilis  C. 
versabilis  MA.  leicbt  umzuwenden  PPB. 

Forgató :  vei-satilis.  Forgató  tör :  gladius  versatilis  (JordC. 
13). 

pecsenye-forgató.  Petsenye  forgató,  a  ki  maga  meg-sfiti : 
ein  bratenwender,  brater;  mi  tonrnebrocbe  KirBesz   136. 

Forgattyú:  verticillum,  verticulum  SL  [drehling,  kurbel]. 
A  testnek  iugatagságával  járó  játékb;m  gyönyörködtem,  mint 
a  laptó,  forgattya  [igy?],  parittya  iBetliI:  Élet   168). 

Forgó  :  1)  versatilis,  volubiUs  C.  beweglich  PPB.  Nap  utáa 
foi  gó  fö :  heliotropium  C.  Puszta  malom  hely,  alat  forgó :  locus 
molendini  deserti,  subtus  currentis  (Ver:  Verb.  215).  Egyszer- 
smind kitönén,  mint  forgó  hab,  örvény  körösként  ugy  veszejtik 
(Tbaly:  Adal.  11.279).  A  forgó  eg  a  tsillagokkal,  nappal,  hóldal 
el  olvad,  lelkednek  nem  lészen  bántá.sa  (Fal:  BE.  569).  2)  [vor- 
tex ;  nnrbel,  wasserstrudel ;  vö.  Hermán  Ottó :  Magyar  Halá.szat 
Könyve  787].  Zenth  Gergen  az  mvra  forgoyan  .«ok  halath  fog- 
tljanak  (LevT.  1.270).  3)  [cardo ;  tiirangelj.  Palotára  való  ajtóra 
[csinál  a  remekeli  lakatos]  négy  dupla  pántot,  és  mindenik  pánt 
forgójára  söveg  légyen  forra.sztva  (1701.  Nyr.  XI.525).  4)  For^ó 
a  süvegen :  pilei  crista  versatilis  SÍ  [federbasch.]  1  aianyozott 
huszárforgó  (Radv:  Csal.  11.12).  Egy  forgóval,  egy  varrott  lódinggal 
pipeskedni  (Zrinyi :  Symb.  26).  Csanádi  fia  forgójához  adtimk 
40  d[enárt]  (MonTME.  11.22)  Szintay  hadnagy  elvitt  egy  forgót, 
s  Ígért  érette  két  okrSt  (RákF;  Lev.  L248).  Az  udvari  leve.seknek 
csak  forgója  fémlik  (Thaly:  VÉ.  U.66). 

Szólások].  Nem  nézik  hová  valók  a  szolgálok,  csak  legyenek 
szépek,  sarkon  forgók  (Matkó:  BCsák.  39b). 

[Közmondások].  Forgó  az  .szerentse;  foi-tuna  aastuaria  (Ttecsi: 
Adag.  221.  MA.). 

Forgós :  1)  [dispensator ;  verwalter  ?]  Margita  asszony  moná- 
ban  Rácz  Péter  forgósnak  szállott,  azt  mondják  heted  magával, 


két  laraczk  is  vagyon  vele  (I^evT.  II..=;2).  8)  [cardlnibus  mnnitns ; 
mit  angein  vei-sehen].  Egy  rostély,  ha  nyoltz  az  ága  és  forgós, 
24  dfenár]  a'örtT.  XV1II.271).  »)  [cristatns ;  mit  ebiem  feder- 
bnsclie  versében]  Én  mind  paripán  jártam  forgóiisjui,  hol  sas-, 
hol  daru-tolla.san  (Bethl:  Élet  365).  A  legények  kalpagosok, 
forgósok  (Haz.  1884.  301). 

Forgód-ik:  1)  [versor,  circulor;  sich  wenden,  die  nmde 
maclieiij.  Mendenécnec  zaiaban  ^akorta  forgodicnala  :  per  cunc- 
torum  ora  volitabat  (BécsiC.  68).  Ez  keppen  kel  az  the  gondo- 
latodnak forgodny  az  the  t\Míya.sagytlioz  (WaszpC.  125).  Gonoz 
gondolatok  kewansaghok  ő  zyweoben  forgódnak  (ÉrsC.  533). 
Noe  hogy  szflletéc,  ezer  öttiien  hat  esztendő  forgodéc  (Valk: 
Gen.  4).  A  dolgok  csak  rész  .«zerint  forgódtak  a  gyűlés  elfitt 
(NyT.  XII-415).  2)  ver.sor  in  oiiere  MA.  sich  beschaftigon  in 
einer  saclie  PPB.  Pattantyúsok  csak  kilencen  vahüiak,  forgó- 
dának,  jiimborúl  .szolgálának  (TiiL  122).  Hopmester  forgódio, 
igen  óklelnec  (Gosárv:  MagyB.  C).  Jó  kedvvel  is  forgódnak 
(L«vT.  n.37).  Negyuen  napig  az  övéi  kozSt  forgódék  (Tel: 
Evaug.  ILII).  Mikor  6k  forgódnának  Galilaeaban:  conversan- 
tibus  eis  in  Galilaea  (Fél;  Bibi.  29).  Az  regi  katonac  előbbi 
embersegekríil  meg  emlekezneii  kezdenec  eróssen  forgódni  az 
ellen.seg  korftl  :  comminus  acriter  iastare  (Decsi:  SallC.  50). 
Boldogok,  a  kik  te-k6r61ed  forgódnak;  áldottak,  a  kik  néked 
szolgálnak  (191).  Mindenkor  ugy  éllynnk,  mintha  valamely 
nevezetes  fo  ember  .szeme  előtt  forgódnánk  (Pázm:Kal.  33). 
Lelkek  üdvösségére  .szükséges  dologban  forgódtok,  valakik  a 
predikálhkszékből  tanítatok  (Pázm:  Préd.  b3).  Ott  esett  b(inbe 
Ádám,  ott  forgódott  a  kígyó  (104).  Ezek  a  királynak  tanácsi 
követségekben,  és  egyéb  országos  dolgokban  forgódnak  (Pázm: 
LutbV.  347).  Mert,  mikor  ember  halálos  bftnben  vagyon,  akár- 
mint forgódgyék  egyéb  aitatos  cselekedetekben  . .  (Pázni :  Imáds. 
52).  Leshelyből  az  .szegéure  olálkodic,  hogy  azt  megkaphassa, 
azon  forgodic  (MA;  Bibi.  V.6).  Cbri.stus  paranczol  az  balottiiac, 
hogy  felkellyen  és  torgodgyéc  ("MA :  Scult.  893).  A  serényec, 
dicséretessen  forgódott,  erős  gyors  vitézéé  (Com;Jaa  152). 
Az  apród  eszteudticben  forgódó,  tanuló  gyermekéé :  tirunculi 
(Com:  Jan.  156).  Az  anya-szent-egyhaz  amott  meg-alázás,  itt 
fel-magasztalás  állapottyában  forgódik  (Mad:Evang.  187).  Fel- 
puszdrázodva  forgódik  (Megy:3Jaj.  11.81).  A  németnek,  magya- 
rok! soha  ne  higyjetek  —  tsak  jól  forgódjatok,  csak  eniber- 
kedjetek  iThaly :  Adal.  11.207).  Történetből  osztán  álomban 
merüle,  hol  t.salárd  Kupido  forgoda  körüle  (Kónji:  HRom.  142). 

Forgódás:  1)  versatio  MA.  umwendong  PPB.  2)  occupatio, 
actio  MA.  beschaftigung  PPB.  Hamar.ság,  könnyen  forgódás : 
agilitás  PPBI.  Hallottatok  az  en  regen  való  nyaias,sagomoth, 
forgodasomoth  az  sidosagba  (Komj:  SzPál.  253).  Igyekeztek 
azon,  hogy  egybe-hozzák  az  nap-keleti  és  nap-nyiigati  ecclésiát 
de  az  ő  forgódásoknak  ke%'és  haszna  lehete  (Pázm:  Kai.  678). 
Nám  rettenetes  volt  Heclor  haragja,  fbrgo  széhaél  sebe.sseb 
forgodása  (Huny :  Trója.  D). 

Forgódatlan :  (inexpertus  ;  unerfahren].  Az  dolgokat  törvén 
tudó  személyekkel,  nem  törvénbe  forgódatlanokkal  itíltesse  meg 
(ÉrdOrsz.  II.  302) 

Forgolód-Ü  (forgoUdzik Fal :  NA.  145):  ago.illaboro,  occupor, 
operor,  versor  in  opere  MA  [um  etwas  beschaftigt  .sein,  sich 
bemiihen].  Mellette  fogolódom  :  assector  C.  Az  my  drabantink 
ky  aratokual,  ky  e^na.sual  kymvl  forgolotak  (TÍMNy.  11,175). 
Láttam  némely  egywgyewknek,  kyk  az  udvarba  forgolottanak, 
czuda  keeppen  való  erk\Vlcz\tkAketh  (Konij:SzPál.  5).  Mikoron 
Sigmond  király  fel  ment  volna  Németországba,  és  ot  állá  és 
fel  forgolódnéc  (Helt:  Krón.  76).  Az  mit  Christus  czelekedet 
abban  io  keduel  forgolodot  (Fél:  Tan.  271).  Erősen  forgolódánac 
ő  véle  az  országért  Lsrael  ellen :  adjuvenint  eum  contra  Lsrael 
(MA:  Bibi.  L369).  Az  prédikátori  rendben  ezec  forgolódtauac 
szeretettel   állapatomnac   jobbításában   (MA :  Scult.    7).    Da\idis 


939 


FORGOLÓDÁS— FORINT 


ARANYFORINT— FORMA 


moly  igen  forKolodi)t  aljban,  Ijony  népo  h\\  legyen  (MNyil: 
Zsolt.  111).  Azon  tbigoludni,  hogy  ezeknec  praedáivá  ne  legyfiue, 
igen  szűltséges  (ZvoniPust.  II.20r>).  A  c'ateehizjilá.s  kiváltképiien 
a  gyengék  kőn'il  forgolódik  (Pásilgazs.  1.").'  Addig  lorgolódék 
é.s  eniljerkedék,  hogy  (LLizny:  Kron.  162).  Az  istentelenek  liAzai 
mellett  forgolódnak:  conversantur  .seciis  (lomoa  inipiornni  (lUy: 
Préd.  1.190).  Kgy  dáma  fris.sen  forgolódzott  a  ti'uitzhan  Rgé.s7. 
héten  (Falt  NA.  115).  Asszonyim,  lia  latrok  vattok  és  szokott 
mesterséggel  forgolódtok,  sokra  tsiszolódik  a  gonosz  (Híl).  Irigy 
.szemek  é.s  fondorló  nyelvek  kSzőt  forgolódimk  (Fal:  ÜB.  402). 
A  thronus-szék  kornl  forgolódnak  (418). 

Forgolódás :  indastria,  oceupatio,  actio,  versjitio  in  o\>ete 
MA.  fleiss,  be.schHftigung  PI'B.  Mellette  forgolódás  •  as.sertatio  C. 
A  beszédben  v;dó  szorgalmatos  forgolódás :  *instanlia  orationLs 
1'1'Ul  Hallottatok  az  en  forgói odasomat :  audLstis  eonversationem 
mejnn  iFéhliibl.  II.i'.S).  Hadnagyánac  jó  forgolod.isát  és  gond- 
viselését fellyebb  maga.sztallyái'  (MA:  Bil)l.  2B1).  Azok  a  pápák 
a  .sz.  lélek  által  valasztattanak  sz.  Péter  bélijében  pápaságra, 
a  kik  erShataloni,  csalárdság.  órdSngősség,  hires  kurvák  for- 
golodások  által  és  minden  egyéb  gono.sz  utón  módon  ni:lsztak 
be  a  pápai  székben  (VárM:  ÉgcVSzclv.  a'J).  Ne  irigyketljél  értvén 
másnak  jó  forgolcSdásiU  és  elflnieueteles  érdemét  (í'al:  BR  .í81). 
A  lengeteg  igyekezeteknek,  és  knzépszeríi  mérték  után  való 
forgolódásnak  iiintson  hangos  hire  (Fal ;  UE.  397). 

Forgott :  [versatus ;  erfahren,  gewandt].  Hadakban  forgott 
régi  vitézéé:  veterani  (Com:  Jan.  146).  A  tekélletes  élet  sokak- 
ban látottá  s  forgottii  teszi  embert  (Pázm :  KT.  16).  Sok  har- 
czokon  forgott  vitéz  szerechonek  (Zrinyi:  1.22).  Kik  a  históriák- 
ban nem  forogottak  (így)  (Balog:  Corn.  160).  A  forgott  okos  mind 
a  szjizbúl  (gondból)  alig  ártja  magát  egybe  (Fal:  VE.  497). 
Bernárd  tjinult  forgott  ember  volt  a  tflzes  mesterségben  (Fal: 
TÉ.  652). 

For ogdogál :  [se  versare ;  sieh  fortwjihrend  laiigsani  drehen]. 
(ACsero:  Enc.  102i. 

FORGÁCS  (jaryácz,  /ur./áíC-huU.-idéc  MA.):  a.ssul:i  MA. 
reiisjunoutum  PPBI.  span,  brettlein  l'I'B.  SzöW  karó  forgáts: 
cakunetum  PPB.  Forgacokatli  t  alitiuam  partém  NémGl.  108. 
Egy  arany  lanez,  kiben  vagion  hetuen  niomo  arany,  forgach 
módra  ehinaltli,  liagiom  naglubbik  nio.stoha  Hanuiak  (Rjidv: 
Csal.  IU.161b).  A  mely  forgács  arany  lánczot  feleségemnek 
jegybe  adtam  volt,  av\'al  szabados  legyen  (Radv:  Csal.  III.344). 
A  forgácsoc  széllel  repedvén  hulván,  v;igot  hulladékoc  és  for- 
gácsoc  (Cüm:J;uL  103).  Aprólék  fa,  forgács  (Alv:  Post.  1.475). 
Az  koporsónak  az  fenekire  némelykor  tettek  gyalu  alól  kihul- 
lott forgáfsot  (Monlrók.  XI.  401). 

[Kíizmoudásokj.  Az  ki  .sokat  farag  sok  forgaezot  eyt :  non  est 
ejusdem  et  multa  et  opportuna  dicore  (Uecsi:  Adag.  17).  Nem 
esik  a  forgáts  vágás  nélkül  (KLsv:  Adag.  166).  Nem  esik  a  for- 
gáts vágás  nélkül:  nem  mozog  a  levél  szél  nélkül  (SzD:  MVir. 
128). 

gyalu-forgács :  raptus  runcinae  I'P.  [hobelspanj. 

kénköves-forgács :  *sulphuratum  ranientuiu  PPBI.  .schwe- 
felhíilzlein  KirBtwz.  143. 

FOKINT  (/ur.iiíokot  PeerC.  341.  forénl  Tel:  Fel.  150. 
Petlií:  Krón.  168.  /ory/inal  LovT.  1.3. /i>rjr»ra  123):  üoreuus  Kr. 
[guldenj.  Forint  pénz,  mellyet  Florentzia  varo.ssa  kezdett  elsilben 
virág-tzimerrel  vezetni :  tlorenus  PPBI.  Mely  oUzon  adad  a  nagi 
drágalátos  m:irliat,  kyt,  ha  ezer  forinton  hattal  Vüln:i  Ls,  meg 
attik  Volna  (We.szpC.  29).  Zórre  aranos  kupákat,  kiket  foruito- 
k:ú  [ígyj  be  tótto  [olv.  IjétfilteJ  es  ezóket  aiandekon  ongenL'iuak 
kildo  (TihC.  :í08).  Hazunkat  nogy  z;íz  forintban  Ijochwltek 
(RMNy.  U.121).  Vagyok  adós  Pusonba  iiz  bolthos  legynnek  tyzen 
nyoUz forynttal  i2.ir)i.  MegSirid   iizt,   aiki    tohuiy,  jiarazua,   bár 


czac  eg  forint  árra  marhat  lopionis  (Mel :  Sám.  355).  Hal- 
tam nogh  ezer  foryntoth  aranyol,  masfel  ezer  foryntot  apró 
l>enz<jl  (I{adv:  Csal.  11.3).  Az  ki  akkor  kisebbik  atyámfia  maradna, 
liárom  ezer  forintot  hagyjon  annak,  vagy  annyi  érfl  jószágot 
illl.2.'53).  Marad  meg  .szj'iz  kilentzneu  kilentz  forintot  [így]  és 
nyóltzuan  nyóltz  pénz  (llelt:  Aritlim.  8).  A  sárig  arjuiy  másfél 
forintba  láttam,  hogy  járt  (ErdTörtAd.  1.92).  Fia  aráiiyzák,  hogy 
valóban  miénké  tehetik,  adják  oda  ezt  :us  kétezer  forintot 
(1.331). 

arany-forint:  florenus  aureus  MA.  aureus  PPBI.  gold- 
gulden  PPB.  Ezer  arany  forith  awagj  pénz  (ÉrsC.  298).  Ara- 
nyos erzeenyo  tellyes  volt  arán  foryntal  es  peeuzol  (ÉrdyC. 
497.  314).  Három  arany  gywrem,  kybe  mynd  liarumba  wa- 
gyon  tyzen  harmadfe^l  arany  foryntli  (RMNy.  II  57).  O  magát 
ezer  arany  forintal  meg  aiiüidékoza,  mindonic  leánji  is  ezer 
ezer  forinttal  (Helt:  Krón.  El/ib.  1).  A  soc  drága  kénozet  széllel 
tjüiariac  vala,  arany  forintokat,  ezfist  oszixjrákat  (Holt:  Canc. 
102.  Pázm:Préd.  1165.  Kr.  Vajda:  Kri.szt  11.16.5.  389.  Kr.). 

bomlott-forint :  35  polturát  értt ;  ez  a  számlálás  neme 
kezdódatt  1694-l)en,  do  1695.  cassáltatott,  I.  Rumy;Mon.  1.125. 
131.  Kr. 

magyar-forint :  cniciferi  50  Kr.  (ungarischer  gulden,  50 
kreuzer|.  Harnúulz  magyar  forint;  mina  argenti  PPBI.  Valet 
millfi  nummos  *.se.stertios :  mintegy  hetveniit  magyjir  forint  PPB. 
Harmynt  őt  magiar  foryntot  fel  wettem  1544.  (RMNy.  IL56I. 
Három  száz  magyari  forintok  aranyul  és  tiillérul  (LevT.  11314. 
Babocsai :  Fata  Tarczid.  46.  Kr.) 

német-forint:  florenas  rhenensis,  60  kr.  Kr.  (rheiniscber 
gulden].  Egy  német-forintot  adott  az  ebédért :  draclimis  *ol)so- 
natns  ast  docem  PPBI.  (Epistolae  Ardiieplscoporum  e  comitihus 
Szécsényi  II.30S.  Kr.) 

rónes-forint  (rení«  forini  LevT.  1.222):  florenus  rhenensis, 
6Ü  kr.  Kr.  [rheiniscber  guldcnj.  Attak  nekem  hwzou  uegy 
renes  foryntoth  o  zerzes  alath,  hogj  minden  rene-s  forynthra  egy 
hétben  w.swrath  tartozzjun  adny  egy  egy  niagym-  fyllyerth  ^RMNy. 
11.57).  AUim  woth  borbara  ;isz.szonnak  negwen  uKigar  tbryntotli, 
az  lowasz  mesterwelys  kAldóttem  woth  negven  magyar  foryn- 
toth N.-nak :  az  toszen  zjíz  renes  foryntotli  1 108).  Rab  atyánk 
fiának  nyoniorusjigán  megindulván.  Ifittünk  kezesek  .száz  rénes 
forintig  ily  conditio  alatt :  hogy  ha  ellábaüia,  azon  summát  6 
kegyelme  (Bessenyei  Zsigmond)  rajtimk  megvehesse  1727  (Cg)'- 
védek  Lapja  1888.  dec  23). 

Forintos :  floronarius  Kr.  [gulden  k(*8tend,  mit  guldenj. 
Forintos  bizonyság:  Tenediiw  tibicen:  (Decá:  Adag.  126).  70 
forintas  z.sacskiípénz  (Botld :  Élet  165). 

FORMA:    I)   forma   MA.   form,  gestalt  PPB.  TekergSs 

forma :  spiiae  ;  párna  formájára  való :  pulvinatus ;  szAllö  levél 
formájára  való:  lunnpinatus  ;  tők  formájára  való  :  cueurbitiuus ; 
ürS  formájára  való :  verveceus  C.  A  tagokat  foniuival  meg-ékesi- 
teui:  formám  *inducero  uiombrLs  PPBI.  Emberi  forma  i.DobrC". 
98).  Formaia  ollen  vala  mhit  eg  kerozt  [keríizt]  JÍMNy.  U.49). 
Mondoli'uiac  formájiu'a  formáltatott  tiilai'zkác;  si'^-phi  iustar 
nueis  (MA:  Bibi.  172).  A  tudatlan  ember  csak  formával  külön- 
bözik a  vadállattol  (Illy:Préd.  1.135).  A  gombőljug,  és  uegjszeg- 
letü  forma  között  különbség  vágjon  iII.löTi.  2)  figura  C.  lig^u', 
bild  PPB.  Fonuiira  metszett  kó :  *ectjpa  genmia  PPBI.  Ai 
gombóc  meg  ékesiteitec  vala  liliuni  f'ormiickjj  (K.ir:  Bibi.  LoliS). 
Cherubim  fornu'ikat  cziujily  az  kiirpitokon  i.MA:Blbl.  1.72). 
Minden  ké|iek  és  forrnak,  olly  meg  hataroztattak  t<s  zimbora- 
latliuiok,  hogy  midőn  egy  allatot  előielentenck,  niast  ieleiuio 
nem  tehetnek  iLép:  l'nik.  111.203).  »)  (oxemplmn ;  vorbild, 
[master].  Vargák  kaptj'ijok,  formi'yok :  forma  sutonun ;  forma, 
a  mellybcn  a  sajtot  nyomják :  fonnella.  .\z  elAnibe  adatot 
forma    szirént    e.skü.szöm:   *juro  jiisjurandum  conwptis  verbLs 


911 


KGY-KORMA— tX)KMAIKÉI'FEN 


KORMAISACí— PÉLDA-FORMÁLÓ 


Í112 


l'PI.  Ilopy  aziMi  formán  fl"el  epeytenee  I^'í-tet  ni>iit  lattá  vala: 
ut  fai-oret  illiid  secuiHliim  exemplar,  quod  vider.it  (JordC.731). 
Kyl>eii  iSláriáKui^  nifj;  neezliet j tók  es j snierliet\tók  injiiddeu lelky 
yeiiececiiek  es  yozagliiiak  forniayat  es  [leldayaat  <ÉrdyC.  (>47). 
Ijpsy  fomia,  iM>lda  az  hyiieknek  besetibe,  iiyaiaskudasbn,  sere- 
tedbe; exempUitn  esto  tiddiuni  in  verlxi,  in  conversatiune,  in 
caritate  iKomj:  SzlVil.  870).  Ny  adyatok  tyminagatokat  ez  vy- 
lagiiak  fiirniayara,  abrahaz;ittyara :  nolite  conformari  liuic  sae- 
culo  (891.  Az  syorsyatartiit  arra  a  formára  és  példára  ezinál- 
lyad,  nielly  nt'ked  mutattatott :  fac  secundum  exemplar,  qnod 
tibi  monstratiim  cs(  (MA:  Bibi.  L72).  Varraiii  való  formák  és 
nils.sili.sek  (Radv:C.saI.  IlIS.'iöbV  4)  [modus;  art  mid  weise]. 
Erre  a  formára :  ad  bmic  niodnm ;  olly  foniiában :  eo  pacto. 
Szólá.siiak  formája :  loqiiendi  *nomia  PPBl.  Siba  e*  niomoii  e^ 
formába  .szana  nem  iar  (MehSzJán.  310).  Mi  l'orniábaii  légjen 
azon  dolog  nem  tudhatjuk  (LevT.  1L343).  Isten  bizonyos  foimát, 
rendet  és  módot  rendel,  mellynec  általa  liadgya  hogy  a  levi- 
tákat felsaentellyéc  (MA:  Bibi.  L126).  Fonnét  való  szollasnac 
formáiával  élnec  (Zvon:  Post  1.399).  A  phra.sesek,  avagy  szollas- 
nac formái  (Com:  Jan.  159).  Hol  egy  s  hol  más  részét  kezdte 
jánii  a  lálximnak  a  gyenge  formába  való  fájdalom  (Jloulrók. 
X\'.311).  Az  lábom  egy  formában  van,  megjen  a  rútság  beWle, 
kerít  tartviin  benne  az  borbíly  (402).  Hlyen  formábau  nem  igen 
jól  folynak  a  tsászár  dolgai  Ola.szországban  (Mik :  TLev.  304). 
Arról  gondolkodék,  hogy  mi  formában  távoztathatná  el  azt  a 
házasságot  (Mik :  MulN.  289).  Nem  látá,  mi  formában  lehetne 
az  meg  (222).  Útra  készülfi  formában  kellett  lenni  (Bod:Lex. 
71).  A  szóllá.sok  fonnál,  a  mellyekkel  élt,  liatliató.sak  voltának 
(Bod :  Pol.  112).  5)  [ad  formám  faetus  ;  -geistaltig,  -artig : 
formájú,  -féle].  Apró  ki5le.s-forma  fakadékok :  lierpes ;  uj  fonna 
szólás :  *in.solentia  sermonis  PPBl.  Nem  eggi  volt  immár  tené- 
ked efíéle  forma  kíntósSd  (Bal:  C'sisk.  112).  Némelly  házaknak 
felai  nagy  szép  forma  virágokkal  rakattattak  és  boríttattak  meg 
(SzaLKrón.  202).  Rigya  fonna  essó  is  esett  íMonlrók.  XV.399). 
Genetség  forma  matéria  jött  belóUe  (401).  így  küldött  egy  török- 
fonna szekeret  és  négy  egyszéltebeU  lovakat  (KétMDipl.  144). 
A  hódnak  négy  lábai  vadnak,  kettei  lúd  lába  formák  (Misk: 
VKert.  243).  Kora-fonna  s  reménytelen  látogatás  ez  (Fal:  NE.  1). 

[Szóláíok].  OUyan  beír  niha,  a  mellynek  galléra  két-felé  ha- 
álva  a  hátán  fetske-farka  formálag  le-bocsáttatik  (Bod :  Pol.  5). 
Micsoda  formálag  érezné  mairát  (Gvad :  Hist.  19).  Régi  formán 
obsülete  C.  Sok-formán:  multiformiter  MA.  Ószi  formán  vagyok: 
autiimno  PPBl.  Uj  foi-mán:  nőve  PP.  Az  ember  olly  czuda 
formán  ki  nem  irhattya,  az  mellynél  czuda  módosban  az  mise 
ne  szolgáltatnéc  (MÁ :  Scult.  853).  Nég  szegfi  tonnán  volt  éppit- 
tetve  lAlA :  SB.  258).  MidSn  ezelStt  egy  ideig,  az  eggyik  kfilSmb 
értelmfi  formán  Íratott  evangéliomot  tisztelték,  akkor  meg  cha- 
lattak  az  hívek  (Pázm:  Kai.  349).  Kűlomb  és  kfilSmb  formán 
hihetíink  (BahCsIsk.  14).  Szolnac  illyen  formán  (Zvon:  Post. 
I.570I.  így  jünnek  a  lölkök,  és  más  ezer  formán  (Zrinyi.  11.65). 
A  melly  aszszonyi  állat  az  S  féigét  valami  foi-man  meg  kissebiti 
(TjTik:  Józs.  156).  Tudni  egy  kevese  a  világ  dolgát,  ne  tsak 
gondolom  formán,  hanem  tettében  is  (Fal:  UR  483). 

egy -fonna :  [uniformis,  aequalis ;  gleichförmig,  gleich].  Egy 
fonnák :  sünt  nno  ^exemplo ;  nints  nagyobb  egyesség  az  egy- 
forma rrköltsnél :  nihil  e.st  *copulatiu.s,  quam  morum  similitudo 
PPI.  Egyformán:  uniformiter  C.  Az  kfirtnek  egy  formán  való 
lioszszu  zengése  (MA :  Bibi.  L66). 

Formácska.  Négy  szSgS  formácska :  tft«.sella  C. 

[Szólások].  A  bagolynak  f51ei  kőrfil  valami  szárnya  formáfska 
vágjon  (Misk :  VKert  434). 

Pormaikóppen :  [fonnaUter ;  formell].  Megboesátaná  a 
bünököt  formaiképpen  (ElyiPréd.  Hl 74). 


Formaiság:  [formalitás].  Az  ember  formaisága  abban  áll, 
hogy  az  isten  kepe  és  lias<)nlato,s.<ága  legyen  néki  (Illy:  Préd. 
L134). 

Formájú :  [formám  habens,  ad  modum  factns ;  -fomiig, 
-artig].  Egy  formájú :  uuiusniodi ;  két  formájú :  bifonnis,  bifor- 
matus;  három  fonnájú  :  triformis;  sok  formájú:  multiformis; 
f5s5  formájú :  poctiuatiis  ;  kés  tbnnáju :  cultell.-itiis  V.  Egy  sziVíl 
fonnáju  lovak  :  ecjui  *gemelli  PI'BI.  Uy  formáiú  kóntős:  Thcssa- 
lonim  alae  (Decsi:Adag.  18).  Szép  formájú  é.s  tekintető  vala: 
pulcra  facie  et  deconis  aspectu  erat  (MA:  Bibi.  1.36).  Az 
istent  ember  fonnájunak  tartották  (Matkó:BCsák  40).  Kőiiyór- 
gé.s  formájú  kéváa'íág  (GKat:  Titk.  264).  Igen  kis  formájú  két 
ládácskák  (Monlrók.  Vin.45) 

Formál :  figuro,  conőguro,  conformo,  fingó  C.  fomio,  informo 
MA.  gestalten,  bilden,  eine  gestalt  gebén  PPB.  Formáltatott: 
fictiis,  conformatus  C.  Formála  ket  értz  o.>-^lopokat :  fin.\it  duas 
columnas  aereas  (Kár:  Bibi.  L308).  A  liegyec  kebeliben  for- 
máltatott zengő  szó :  resonans  de  altissimis  montibus  echó  (647). 
Az  isten  lelke  az  mi  szivünkben  hitet  formál  (MA:  Bibi.  Elób. 
2).  Fonnált  [festett]  kép  (MA:  Scult  1026).  Ozifrás  és  ékessen 
formált  szókba  foglalná  tanétását  (Zvon:  Po.st.  I.IO).  Isten  az 
embert  mikoron  formálá,  férfiúvá  s  asszonnyá  alkotá  (KTör: 
A.SSZ,  3).  Igaz  esztergárdban  formáltatott  syllogismus  (Pós: 
Vetélk.  9).  Formállyiik  szája  izint  a  syllogismust  (Matkó:  BCsák. 
27).  A  végre  rontatik  meg  hogj  jobra  formáltassék  (Illy:  Préd. 
1.38).  Anyám  méhében  formáltattam  te-sté  (133).  A  bibor  lenbSl 
formáltatik  (56(5).  Az  értelem  által  az  igik  formáltatnak,  és  a 
kigondolások  (11.466).  A  keresztény  embernek  az  istenni  aka- 
rathoz kel  magát  formálni  (Illy:  Préd.  H.  Tart.  3)."  Az  isten  más 
agyagbúi  formálta  a  nemeseket,  ugy  bánván  vélek,  mint  a 
kép-faragó  valamelly  oszloppal  (Fal:  NE.  64).  Böltseség  formál 
tanítókat  (Orczy:  KöItSz.  206). 

által-formál :  [transfomio ;  umn-andein].  Kegyetlen  fene- 
vaddá általformálta  magát  (Dly:  Préd.  1190). 

el-formál:  efformo,  conformo  MA.  abbilden  PPB.  Az  álcz 
me.ster  elformállya  azt  circalommal,  mind  addig  mignem  emberi 
fül-mára  formállya  (MA:  Bibi.  IL371.  KőnjTi  az  fazék  jai-tonak 
az  sart  forgatni  es  azt  el  formálni  (Szár :  Cat  C'4). 

ki-formál:  effigio  C.  effingo,  efformo  MA.  bilden.  entwer- 
fen  PPB.  Hasítva  kiformál :  intalio  C.  Az  fát  ki  formállya,  és 
emberi  ábrázattal  meg  éke.síti :  lignum  tíguret  et  a.sf5imilet  iina- 
gini  homiuis  (Kár:  Bibi.  1.643)  Mint  az  pogányoe  Jupitert  szok- 
tác  kiformálni,  ugy  irta  ki  egy  képiió  az  Christust  (MA:  Scult. 
400).  Hogy  jobban  kiformálhatná  az  (5  szavokot  (Illy:  Préd.  IL91). 

kiformálás:  effictio,  ettomiatio  MA.  formatio;  abbildung 
PPB.  Erkülc-snek  és  természetnek  kifornialá.sa :  ethoixieia  C. 

még-formál :  informo  C.  performo  MA.  eine  form  imd 
gestalt  ausmachen  PPB.  Magas  hegyTe  hordozhattya  (az  ördög) 
ez  világ  országit  és  azoknac  diesoségit  egy  szempillantá.sban 
meg  formálhattya  és  mutetliattya  (Zvon:  Post.  L490). 

megformálás :  infoi-matio  C.  eübrmatio,  conformatio  MA. 
abbildmig  PPB.  Az  vass  mfiues  az  czinálandó  állatnac  meg 
fonnálására  ffiggeztette  az  8  szemeit  (Kár:  Bibi.  1.677). 

Formálás :  confonnatio  C.  formatio,  formatura,  figmatio 
MA.  formirung,  gestaltung,  bildung  PPB.  Az  .sátor  formálása 
(MA:  Bibi.  1.72).  Az  5  buzgó  imádsága  magának  az  isteni  aka- 
rattal örökös  formálása  (Dly:  Préd.  II224). 

Formáló :  formator  MA.  formirer,  bilder,  g6«talter  PPB. 
Erkölcs-formáló  :  etbicus  C.  Kép  fai-agó,  formáló,  valamit  szerző: 
fictor  PPBl.  Az  m-  az  te  teremtőd  és  az  te  fonnálód  (MA : 
Bibi.  11.36). 

pólda-form.áló :  proplastes  MA.  formscbneider  PPB. 


943 


KORMÁLÓD-IK— KI  Fi  )KIÍ 


kiforkAs-öszve-forrad 


944 


Pormálód-ik :  [fmmor ;  sidi  bilden,  entstehen].  Hogy  fé- 
lelem ne  fönnáll idnyék  szivélien  (Niigr:  IdvK.  313).  A  nemzes- 
liez  járul  az  alkotíis,  mellyel  a  mag  az  éló  testnek  tagjaivá  és 
részeivé  loszen  és  furmálodik  (ACsere:  Enc.  141). 

Ponnás  :  formális  PP.  (formatus ;  gftstaltetj.  Utálatos  firdi^gi 
formás  öltözet  (MA:  SB.  233). 

Formátlan :  ineftiglatus  C.  informLs  MA.  uiigestaltet  PPK 
l'urniátlan  |irüte.staliiijokra  az  alfeleknek  |alpiirü.síilinekj  ezeket 
felelem  (Nyr.  XII.415). 

FORR  (lournf,  DebrC.  119.  f,W  Gyöngy:  K.í.  41):  I)  ferveo, 
suil'orveu,  bullio,  inaestuo  C.  bullo  MA.  siodeii,  strudeln  PPB. 
fgiibren).  Igen  forrok;  oH'erveo;  együtt  forrok;  confei-veo  C. 
l'oiTÓ  üst:  ferveas  *alienum ;  vinum  *forvet:  forr  a  bor  PPl. 
Forró  bor  (WinklC.  132).  Az  liordo,  kyben  az  forró  bor  vvagyou 
(ÉrsC.  2(51).  Mykoron  (a  fenőzwrok)  nagy  bwzgosaggal  forrana 
(ÉrdyC.  429).  Az  borok  forrottanak,  semmykeppen  az  Ixirok 
zadaytt  bo  uem  dwgaztbattak  (I.<3vT.  I.2íi.ő).  Forr  és  buzog  (az 
étel,  Com:  Jan.  82).  2)  (redundo;  wimniohi,  sicli  driingen].  Gon- 
dold meg  a  te  benned  való  mdoksagokat,  kibe  mint  az  niuec 
fornac  (Horn:  Evang.  III.33).  Vannak  btjllos  utczák,  Clieapslde 
egyiknek  a  neve  a  mollyben  ugyan  forr  a  nép  (Fal :  NU  2fi7). 
Az  adás  urak  bázánál  ugyan  forr  a  ki  es  bé-járó  eniljer;  ki 
ki  a  magáét  keresi  (282).  Minduntalan  háborgatja  a  mindenféle 
reá-fonó  vendég  (300).  S)  (tumeo,  movexír,  ardeo;  in  giibrung 
sein,  giiliron,  arbeiten,  t/itig  .sein].  Mykoron  az  kerasztyeneknek 
evldevzesek  el  nagyon  forrana  (CornC.  274).  Szivemnek  keserve, 
melly  fór  a  melyemben  (Gyöngy;  KJ.  41).  Van  szive,  fejéljen 
forr  az  ész  (Kónyi:  EIRom.  14). 

(Szólások).  Ugyan  rám  forr  az  sok  galiba  eg.Miehány  lielyról 
(LevT.  11254).  Torkára  forr  néked  elegyített  bora  (Kónyi: 
HKóm.  201). 

égybe-forr  :  (conflor,  coiiferruminor ;  versclimelzen,  zusam- 
mengelfltet  werden).  Corinthiai  érc  nem  egyéb,  linnem  minden- 
féléból  az  olvasztó  kemencében  egybeforrott   bányászna  (Fal: 

NU.  263). 

fbl-forr :  1)  efferveo,  eft'erbeo,  ebullo  MA.  inferbeo,  infer- 
vesco  Pl'lil.  aufwallon,  anfsioden,  stiudeln  PPB.  Ismét  felfor- 
rok :  refervesco  C.  A  koporsó  télies  mannauai  kyh  mind  ez 
ideig  ugian  ottan  for  felh  (UebrC.  70).  A  folyó  viz  békákat 
forr  fel:  ebullit  fluvins  ranas  (Uelt;Bibl.  Ee4).  Kut,  a  ki 
fel  for  (Bom:  Préd.  283).  Az  viz  az  izraelitáknac  vti\nna 
ment  az  f51d  alatt  való  erekben,  honnét  nagy  kSnnyen  fel 
forrót  (Kár:  Bibi.  1.140).  A  must  fel-foija  és  kihánnya,  va- 
lami rútság  a  hordó  fenekén  találtatik  (Pázni:  Préd.  231). 
2)  [ert'erve.sco ;  anfwallen,  aufbransen)  A  gono.«z  akaróra  fel- 
gerjed haragja,  de  nem  forr  fel,  buzdni-ki  a  bo.szszú  állásra: 
non  efi'orvescit  in  vindiitam  (Com:  .lan.  98).  Ezek  a  mulatsiigok 
igen  eebesitik  a  tiatal  dámákat,  fajtalan  kéjioket  irnak  elme- 
jekben  ;  idSvpl  fel-forrvjin  a  gerjedolmek,  lesz  kínok  s  gondok 
nagy-is  miatta  (Fal:  NA.  ir)7).  Az  ílregség  és  a  lehűlt  vér  mái- 
nem  indul  a  fiatalok  felforrilsira  (FahNU.  252).  Fel  forrott 
mérgélHin  (Fal:  TÉ.  040).  Ártanak  mind  amazok  (indulatok), 
mind  ezek  (test  nedvwségi),  mikor  mód  nélkül  szaporodnak  és 
IV'l-forriiak  (Fal:  UE.  1.121). 

(Közmondások).  A  kicsiny  csupor  csakbamar  felfor  (Kisv: 
Állag.  203).  Az  parányi  csupor  kicsiny  tíiznél  felforr  (Ben; 
Kitni.  174)  Az  vásárhelyi  mesternek  fel  fórra  czuprotsk^a 
(üáv:  \'r)i.sp.  I.t;2l. 

ki-f orr :  1 )  ebullio,  efferveo,  effervesco,  scaturio  t'.  wallen, 
sieden,  dass  e«  übcrliiuft  PPB.  (liervorqiiellen).  I.^envalakytynkab 
zoreth,  annewai  ynkab  meg  liaggya  keseertethny,  hogy  az 
tiniptaiionak  fazeekaban  ky  foryon,  tyztwilyon  niyiidden  byunek 
tayteoka  (ÉrdyC  573),   Az    Viszollya  follyo  viz  melet,  mely  az 


lengyel  nagy  hegyekből  ki  for  (Helt:  Ki^n.  1).  Hagyod  ki  for- 
rani  a  kut  feieket,  hogy  vizec  folnae  a  hegyec  kezet  (Helt; 
Zsolt  208).  Ki  forró  forrás  (Boni:  Préd.  283^  A  k&aal,  kibil 
csurogdogal,  sít  ki  buzog,  bővelkedve  ki  forr  a  Cliristus  íTjép: 
PTük.  1.1  H3).  A  ffjld  gyonnábul  ki  fonró  folyamok  (Eal:  UE. 
3(;7).  S)  (exundo,  abunde  producor ;  liervorwimmein).  Az  ev 
mellyeljevl  férgeknek  soka.ssaga  ki  for  vala  (UomC.  88).  A  vi- 
zec fórjának  ki  c1ulsz<j  niaszo  eleuon  allatokat:  producaiit 
aqiiae  reptilo  animae  viventis  (Helt:  Bibi.  I.  A2).  3)  [etl'er%'e8c<) ; 
anfwallen,  aiilbraasen).  Utóllyára  ki  for  boaznja,  fiijja  a  sok 
szitkot  átkot,  öl,  vág,  gyilkoskodik  (Fal;SzE  534).  Ez  istente- 
len mondásokban  minden  egy-pár  bítnlinl  ugyan  ki-forr  a  tely- 
lyos  átok  (Fal :  NE.  18).  Az  cmber-szóllás  a  szivfinkbeD  fogan- 
szik-meg  leg  elsőben,  az  után  a  nyelvfuiken  for-ki  (99). 

(Közmondások).  A  szegéuyiiek  még  a  tsnprából  is  kiforr 
(SzD:  MVir    125). 

kifori'ás :  (.scatnrigo ;  quelle).  A  Tanais  follyó  vizríl,  melly- 
i:ek  eredeti  és  ki  forrása  vagyon  a  Riphei  nagy  hegyekbíil 
(Helt:  Krón.  1). 

meg-forr:  1)  confervoo  MA.  sieden,  heiss  werden,  kochen 
PPB.  Mog-várják,  hogy  jól  megiioshadjon  a  hordóUin,  vag)' 
iiiegforjon :  sinitnr  *femientari  in  dolio  PPBI.  A  must,  minek 
iitánna  mog-tisztiilt  és  meg  forrott,  boinac  mondatic  (Com ;  Jan. 
84)  2)  (tnmeo,  moveri  ooepi ;  in  giihrung  gerateu).  Ez  a  liga 
megforra,  és  tovább  való  respiriumra  Bátliori  G.-nak  csak  jó 
.szó  sem  adaték  (Monlrók  Vni.65). 

öszve-forr :  oonferruminor  Kr.  [conjungor  :  zusammeuge- 
lötet  werden,  sich  vorbünden).  A  sok-szor  t(?lkaiK)tt,  megeríse- 
dett  rossz  szokás  Oszveforr  csontunkkal  s  mintegy  megtestesül 
velünk  (Fal ;  NE.  49).  Mikor  az  üszveforrott  iiarátságos  szeretet 
ketté  szakasztja  az  isteni  szeretetnek  arany  láncát,  nem  jó  (Fal: 
NU.  307). 

Forrad:  coalesco,  loncresio  SÍ.  [gelötet  werden,  verwachsen] 
Az  biln  belenc  forrad  (Born;  Préd.  228). 

be-forrad:  (ad  cicatricem  venio;  vemarben,  venvaclisen) 
Meg-nvilatkoztattak,  ismét  megtúultak,  bé  forradot  sebeim  (Pázni : 

Imáds.   170). 

égybe-forrad :  coaleo  MA.  zusammenwaclisen  PPB.  Egy- 
beforradott :  coalitiis  MA.  ziisammengewaclisen  PPB.  Leghottan 
egybe  (orradaiiak  h\V  czontyay  es  tali>ay :  illico  solidalae  sniit 
plantae  \\mns  ac  m;illeoli  (.JordC.  714.  ÉrdyC.  322b). 

íol-forrad  :  [ebullio  ;  aiifsicden,  aufkocJieiil.  Fel-forradok 
valami  keve.ssé:  snbfervefio  PPBI.  Lassú  szénnél  fSzd  mog, 
farradgyon  [így]  fol  (Mehllerb.  lotí)  Hagyá  az  fazékakot  fel- 
forradni  (MA:  Bibi.  III.  123).  A  haragban  sziviink-kílriíl  meg- 
melegszik a  vér,  az  epe  meg-mozdúl  és  fel-forradván,  elsőben 
megtelik  sár-vizzel  a  gyomor  (Pázm ;  Préd.  500). 

ki-forrad :  etferve.sco  MA.  anfsieden  PPB.  jübersprudeln, 
entsprudelnj.  Melegseeg  enveeii  meg  az  fazeekbol  ees  ky  ftvt 
es  ky  forrad  (a  viz,  ÉrdyC.  42Üb). 

meg-forrad  :  1)  [cooferniminor,  coalewo;  zusanuneiigelotet 
werden,  verschmelzen).  Az  veres  rezet  rakd  az  vasra,  jó  sebes 
.>«énbeii  fújjad  mindaddig,  mig  megolvad  az  léz  rigta,  megforrad 
jól  orfiss(>n  (KiH-.sk:  ötvM.  305).  2)  Megforrad  a  seb;  cicalrix 
•coit  PPl.  (veriLirben). 

öszve-forrad :  I)  Icouferniniinor, coalesco; zusammangelotet 
werdtMi,  vei"schiiielzen).  Mint  az  vas  íiz  .síirral  t«zve  uem  forrad- 
hat, azké|)|>eii  ez  ország  eg^esüé  nem  lehet  iRMK  11.102).  Nagy 
tudatliuisággal  öszveforradt  esztoli<ii.'*ég  azt  mondani  iSzD;  M\'ir.' 
133).  2)  coaletj,  cualosi'o  C.  MA.  (ciratriceni  duco;  veriiarbeu, 
verwacli.seiij.  Az  hibomon  lévó  seliecsko  aiuijira  szívódott,  hogy 
az  tlastrom  alatt  is  öi*ae  Ibrradott  s  bé  állott  (Moulrók.  XV.-l'Jl). 


fX)RRADAS— víz  FORRÁ8 


K(JRRÁSI— FORKÓ 


916 


Forradás  :  I )  [fenor ;  das  siedoii].  Miheljl  felereszted  c«ak 
et;.v  liirradi'if;  (Szakácím.  28).  2)  t-oagulatio  PPB!. 

Forradok :  scaturigo,  fonticulus  MA.  quelle,  bninuenquelle 
VVB. 
[Forradoz] 

még-forradoz :  fremo  [aufl)rausen,  ergrimmeii].  Meírforia- 
dtizot  zelletébeii  ifremiiit  spiritui  ixs  megliaboreita  5  magát 
(MüiidiC.  194). 

Forral :  1)  fervefecio  C.  MA.  .siedeiid  oder  lieLss  madieii 
PPB.  Jőve  e^  azzonember  drága  forralt  iiardos  alabástrom 
keuettel  (DöbrC  444).  Cziiporkaba  kenetet  forralnac  iliorii: 
Préd.  393).  Az  egyeiietleiiséf;  forralt  ollyau  lusKott,  mellytíl 
végre  soknak  tűle  jajra  zúgott  (Gyöngy:  MV.  1).  Cnomon  Ijélit 
ennek  melege  forrallya  (GyöngyD :  Cliar.  87).  Mérget  forraIt;il, 
kit  fel  is  adtál  (Tbaly:Adal.  1.2).  Hallatnak  némtUykor  gonosz 
akaratbul  származott,  méregben  forralt  mardozó  tréfák  is  (Fal : 
UE.  385).  Le  ül,  és  nagy  mérgét  toralja  magában  (Orczy: 
KöltH.  117).  2)  [coquo,  molior,  macliinor ;  briiten,  ansbriiten] 
Valamit  forrabiak :  *aluut  aliquid  moiistii ;  foiTaltt  latorság : 
meditatum  et  *cogitatum  scelus ;  valami  gonoszt  fmidálui,  for- 
ralni ;  *struere  aliquid ;  gonoszt  forralni  szívében ;  male  corde 
*consultare ;  együtt  forralták ;  coiisiliorum  *socius  PPl.  Csak 
kevesen  voltak,  az  kik  ezt  fon-aUk  s  forrnálak  sót  csak  egye- 
dfii Melanchton  írta  és  oltalmazta  (Pázm:  Kai.  326).  Segitettéc 
az  Literim  nevó  könyvet  forralni,  czináliii  (JLA.:  Seult  233). 
Practikákat  forral  iMA:  SB.  119).  Practicát  forral  ellened  (Thaly: 
Adal.  L2S8).  Irigykedik,  mind  azon  epét  és  kesenlséget  forral 
(Fal .-BE.  581). 

[Szólások].  Azt  hallom,  hogy  Sassinban  consilium  leszen,  \íer- 
sonalis  és  Gábriel  deák,  Megyery,  Edenfij'  lesznek  ott ;  vélem, 
hogy  ellenem  kigyő  követ  forralnak  (LevT.  11.42). 
ügy  is  meg-tetzik,  mi  forrallya  m áj  át  (GyöngyD:  Char. 
181). 

föl-forral :  1)  defervefacio  C.  infervefacio  MA.  siedeu  oder 
sehr  heiss  machen  PPB.  2)  [agito,  fluctuare  facio;  in  wallung 
bringen].  Az  czet  bal  fel  forrallya  az  mély  vizet  (Kár :  Bibi.  1.538). 

még-forral:  snfiervefacio  C.  [absieden]. 

Forrás:  1)  fervor  MA.  das  sieden,  strudeln  PPB.  Forrás- 
tul  megállani :  defervere,  defervescere  C.  Ha  az  forró  viztSl 
el  szitod  a  tűzet,  forrásától  megál  (Vás:  CanC'at.  105).  Friss 
forrású  vér  (Zrinji.  1.124).  2)  scatebra,  scaturigo  C.  foas  ,■  wasser- 
qnelle  PPB.  Vas-izü  víz,  forrás :  ferruginei  saporis  fons ;  víz 
forrását  kereső :  indagator  aquarum  PPBl.  Keseró  forrasoc : 
fontes  amari  (BécsiC  18).  Meg  aza  ő  verenec  forrása  :  siccatus 
est  fons  sangvinis  ejiis  (MüncbC.  79).  A  hegy  alatt  egi  igen 
joh  fooras  vala  (DebrC.  119).  Ennyi  kttlsS  bels6  ínségek,  ennyi 
bánatos  nyavalyák  forrásinak  nintsen-e  orvossága  (Pázm:  Préd. 
622).  Egy  mély  völgyben  vau  ezen  hely,  de  szép  csorgok,  for- 
rások benne  (Monlrók.  XXTTT  .t?)  Szemeim  untalan  foiTású 
vizek  (Zrínyi:  ASyr.  14).  Nisd  meg  Biblís  két  szemeimnek  for- 
rását (304).  Adgy  az  én  szemeimnek  k6ny-hullatásoknak  fórrá- 
[sá]t.  (Derk:  ÖÉlet.  69).  3)  [flatiira  aeris;  metallguss  ?].  A  cet- 
hal hiisainak  részei  egy  mást  érik,  es  mint  eg  forrás  es  Sntés 
mer6  az  6  teste ;  mint  az  alsó  malom  kii  ollian  forrásos,  es 
erSs :  membra  camiom  ejus  cohaereutia  sibi ;  cor  ejus  indura- 
bitiir  tanquam  lapis  (Mel:  Jób.  101). 

kút-forrás:  scaturigo,  fons Nom.?  417. [quelle].  (Zrínyi:  11.38). 

orvosságos-forrás  :  [fons  medicae  salubritatis ;  heilquelle] 
Öt  mérföldnyire  vagyon  iimét  egy  orvosságos  forrás,  a  mi 
hertzegünk  beteges  lévén,  az  apja  oda  kivitte,  hogy  a  forrásból 
igyék  és  meggyógyn'iljon  (Mik :  TörL.  236). 

viz-forrás :  [fons ;  wasserquelle).  (Bom :  Préd.  401). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓIÍB. 


Forrási  :  fonfalis,  font'inus  MA.  aus  deni  bnmnen,  bnumen- 
PPlí. 
Forrásocska :  fonticulus  C.  brünnlein  PPB. 

Forrásos:  1)  scaturiginosus  fi.  MA.  quelligt,  voll  quellen 
PPB.  2)  [Haturae  aeris  similis ;  wie  aus  metall  gegosseu  ?]  A 
cethal  husjünak  részei  egy  mást  érik,  os  mint  e^  forrás  es  Sntés 
merő  !iz  6  teste;  mint  az  alsó  malom  kn  ollian  forrásos  es 
erfe  (Mel:  Jób.  101). 

Forraszt :  1 )  [bullü'e  facio ;  sieden  machen,  in  wallung 
bringen].  Kezdee  az  ew  attya  ees  az  zent  zyznelt  ew  fyleyt 
kylemb  kylemb  ayandekokkal  es  ygeretekkel  forraztani  (ÉrdyC. 
199).  Cristus  zeretetynek  lángba  zyweet  leelkeet  forrazttya  vala 
(167).  Mercurius  forrazto  szeleket  indeit  (KBártfa  1583.  D4). 
2)  ferrumiiio  C.  lOteu,  anlOten,  zasammenlöten  PPB.  Póris,  mely- 
yel  az  ötvösök  forra.sztanak  :  chry.socolla  PPBl  Egy  szót  for- 
raszta  ittis  az  sz.  Pál  írásához  (Pázm :  Kai.  295).  Nem  külső, 
hanem  hazáukbéU  ellenségrfil  beszéllek,  ezek  forrasztanak  lán- 
tzokat,  hogy  megszorítsák  lelkfiuk-isméretit  (Fal:  NA:  124). 

egybe-forraszt :  [ferrumino,  conjungo  ;  zusammenlöten, 
vereinigen].  Ez  (a  vendégség)  édesíti  egymáshoz  a  szomszédsá- 
got, ez  köti  öszve  a  szíveket,  ez  foglalja  és  forrasz^'a  egybe  a 
felebaráti  szeretetet  (Fal:  NU.  307). 

egybeforrasztás  :  ferrumínatio  PP. 

föl-forraszt :  fervefacio  C.  [aufkochen,  auftvallen  machen]. 
Felforrasztotta  szavok  bennem  a  vért  (Gvad :  FNót.  20). 

meg-forraszt :  1 )  fervefacio  PP.  [sieden  machen].  Egi  fist 
ólait  meg  foraztatuan  (DebrC.  185).  2)  agglutino  aurum ;  meg- 
forrasztani a  vasat :  glutinare  ferx-um  PPBl.  [zusammenlöten]. 
Midőn  megforraztatnacuala  (conflarentur),  sem  erzikuala  (az  érc 
Lstenek]  (BécsiC.  112).  3)  [ad  cicatricem  duco;  vernaiben 
machen].  A  mirrba  nieg-forrasztja  a  sebet:  myrrha  glutinat 
vulnus  PPBl.  Ha  az  czerfa  nyers  leuelet  a  sebre  té.szed,  meg 
forra.sztj-a  (Mel:  Herb.  15). 

öszve-forraszt :  1 )  combino  C.  confernmiino  MA.  ferni- 
mino ;  schmelzen,  zusammenlöten  PPB.  2)  [ad  cicatricem  duco; 
vemarbeu  machen].  Vizi  moh,  nielly  a  tsontokat  öszve-forrasztja  : 
confeiTa  PPBl.  Sebet  5.szue  forrasztani,  vér  állatni  felette  igen 
hasznos  (az  esztrag  orrú  fii,  Mel;  Herb.  162). 

Forrasztás :  fen-uminatio  C.  MA.  lotung,  zusammenlötung 
PPB.  Arany-forrasztás :  ferrumen  in  aiu-o  PPBl.  Lakatjártó 
tartozik  csinálni  egy  kengyel  vasat,  egy  rézforrasztás  nélkül 
boszogánt  (Nyr.  XI.523). 

Forratlan :  [quod  non  fervuit ;  ungegohren].  Akár  Ízetlen 
légyen,  mint  a  forratlan  must,  akái-  kedves  légyen,  mint  a  jó  bor, 
jó  nevén  vegyük  a  mi  m'unktól :  mert  a  mi  most  ízetlen,  jövendő- 
ben az  őrök  életre  felforr  bemifink  mint  a  szép  forrás  (Hall: 
HHisf.  11.35).  Forratlan  must  (Lippai:  PKert.  11117.  Kr). 

Porrdogál :  leni  bullitione  bullio  Kr.  [sachte  sprudeln].  Az 
szép  forrást  houa  inkab  meric,  annál  szépben  fordogal  (Bora: 
Préd.  552). 

Forró:  1)  aestuosus,  fervidu-s,  fervens  C.  siedend  heiss, 
sehr  heLss  PPB.  Forrón :  ferventer,  lervide  C.  hitzig  PPB.  Keen- 
kewel  forró  to:  stagnum  ignis  et  sulfmns  ÍJordC.  924).  Forró 
on  (246).  Sem  thfiz,  sem  forró  viz  íDebrC.  167).  Foito  kaad 
feredő  (ÉrdyC.  551).  A  forró  vizet  tsuporral  hordván  (Misk: 
VKert.  226).  Forró  nyavalyában  holt  meg  1761.  (Haz.  1.382). 
A  hideg  ősz.ség  és  a  forró  vér  nem  férnek  össze  (Fal :  Nü.  253). 
Bármely  fon-ó  párlug  ugy  nem  éget  (Gvad:  Lev.  41).  2)  [aestuans, 
strepens;  brausend].  A  tengernek  monda:  halgass,  ne  zúgj,  és 
mindgyárt  nagy  tsendesség  lén  a  forró  tengeren  (Pázm:  Préd. 
281).  3)  [ardens,  zelosus ;  heiss,  inbrünstig,  eifrig].  Forrón : 
brünstiglích,   sehr  heftig   PP.  Ázik  a  város,  úgy  mondád,  sira- 

60 


'J17 


KORlíOSAG-FORTELy 


SZAUJNNA-FORTELIC— MEG-FORTYAN 


'J48 


umiiial  és  aggódik  forró  fóliászkodással  (Fal:  TÉ.  649).  Forrói 
csókiik  íFalt  I!E  611).  Még  a  forró  süerelem-is  liíil,  ha  a  felek 
UőziM  egyikének  e.seiid6ben  vagyon  .szerentséje  (Fal :  UE.  428). 
I)  (fervor,  aestas ;  liitze,  glut,  hnnist].  A  kinn  már  r;ijta  a  jie-stis, 
annak  a  vére  forróba  vagyon  (l'P:  PaxC.  315).  Nyughatatlan- 
kodik szive  forrójában  (Gyöngy:  KJ.  26).  Amazt  az  írégység 
forrója  emészti  (Csúzi:  Síp.  421).  Hogylia  a  nagy  heves  kezdetek 
már  imigyen  tétovííznak,  mi  l&sz  bolfile,  mikor  meghfll  foiTÓja 
(l'\-il;  UE.  I.19.Í).  Óhajtok  igen  kaserveson,  lévén  gyenge  szivem 
nielyemtjen  sebesen,  mellynek  forrójában  minden  tagom  lankad 
(PliilFl.  5). 

(íízólásokj.  Lészen  forród  az  igazságtol,  csak  álliasd,  ha 
meg  koppadezis  (I5al:  Csisk.  36).  Forrót  önteni  alája, 
borsot  tttriii  orrába,  tonnát  reszelni  orra  alá,  eczettel  leönteni 
(SzD:  MVir.  337.  20).  Régi  ravasz  alájok  teszi,  finti  a  fon-ót 
a  nem  okossaknak :  astn  imponit  huautis  i  Com :  Jan.  225). 
Magad  alá  8nt5d  a  forrót  (Matkó;  BCsák.  177).  Kerüli  a  forrót 
(Fal:  Jegyz.  925).  Tanúlly  többet  Matkó,  hogy  magad  for- 
rójával ne  k  o  p  p  a  .s  z  t  a  s  d  magadat  (Illyef :  BC^omp. 
129). 

Forróság  :  fervor  PP.  (hitze,  brunstj.  Zynek  aytliatos  forro- 
.sigawal  mygh  enilekSzhessom  (ÉrsC.  39).  Bwyasagnak  forrasa- 
gat  [sic)  meg  oltya  (538).  Forrósággal  gyötri  (a  betegség,  Nyr. 
X11.4:i). 

ForrÓ8á.g08 :  valde  forvidus,  nimis  ae.stuosn»  Kr.  (lietlig, 
inbriinstigj.  Az  ember  maga  magának  se  adgyon  mindent  kezére, 
némolly  buzgó  s  forróságos  kivágyásibím  önnön  kedvét  szeg- 
degellyo  (Fal:  UE.  382). 

Porróz  :  ferventi  aqiia  eluo  Kassai :  íjzókönyv.  mit  hBÍs.sen 
wasser  an.sbronnen   Adánii:.Spr. 

le-forróz  :  (aqna  ferventi  perfundo ;  abbrühen).  A  keseró 
filvet  lúggal  forrózák  le  (Kisv:Adag  456). 

meg-forróz  :  cv  A  moly  ebet  megh  forróznak,  az  hidegh 
viztfll-is  fél  (RendÉl.  B6). 

FoiTÓz-ik:  acstuo  81.  (wallen,  heftig  entbrainit  sein,  lielwrn]. 
Tudom,  hogy  eléggé  forrózik  ettillls  az  feied  (.Zvon :  PázmP. 
211).  Nagy  forrózó  hideglelés  (Pázm:  PaxC."  156).  Egész  teste 
forrózik  (25()). 

Forrózás :  [aestus,  febris  ardor ;  fieberhitzej.  Igézeti  forríi- 
zás  (PP:  l'a.\C.  324).  Forrózás  vesztegeti  a  beteget  (PP: 
PaxG.'-"  241).  Forrózással  és  olme-busúlással  vagyon  (156). 

Forróztat :  |aestnaro  facio ;  in  vvalluug  briugon,  erhity*n, 
tioborn  niarhon,  stliiittelnj.  A  hideglelés  étel  után  leg-iukább 
forróztattya  az  embert  (PP:  PaxC.  120). 

FORSPONT:  (jumenta;  vor8i)aiml.  (Thaly:VÉ.  11.380). 
K;ipi(ány  hajtatott  forspont  szekereket,  a  melyek  Budára  fel- 
vigyék ezeket  (Gvad:  RP.  88). 

FORTÉLY  (fartrliy  Zvon:  PázmP.  Címl.  Jurtélos  Szeg: 
A<pi.  Hl  furiay  Monlrók.  III.74.  >rííiiozzatok  Fél:  Bibi.  90): 
machiuatus,  technae  MA.  oin  künstlicher  und  listiger  aiisvhlag 
PPB.  [vorteil,  finte).  Hadi  okos  fortély  :  stratagemata  MAI.  Iladi 
okosság,  fortély:  stratagoma  Ver:  Verb.  Szót.  29.  (llelt:  Krón. 
149;.  Vgiaii  ezen  teoiek  forteltul  felwen,  akybe  oreolkeodel 
mynket  eytony  (RMNy.  111.38).  Gondolván,  hogy  magának  el5- 
nienctot  megszere/.nik  ilyen  fortéllyal  (Monlrók.  111.74).  Markait 
gondolkodik  vala,  micsoda  fortéit  teliotno  (SalMark.  31).  Attul 
tart,  hogy  fortély  ne  essék  rajta  (Monükm.  XIX.27I).  Forté- 
lyokat, áhíoc  fogásokat  talál  (MA;  Scult.  19).  I*raktika,  álnoc 
fortély  (996).  Csintalan  fíu-toliy  es  hazug  czigaiLsagy  iZvon : 
PiizmP.  Címl.).  Hadi  oko.t  fortélyockal  élni :  stratagematibiis 
uti  (Com:  Jan.  147).  Fortélyt  fognac,  ha  kíilőmben  hozzá  nem 
fémec  (Megj:  tíjaj.  19).  Értem  célját,  e  fortilyát  (Amadé:  Vers. 
17). 


[Szólások].  Székel  fortéi :  Tbracium  commentum  (Decsi:  Adag. 
73);  Megaricum  machiiiamentum  (104).  Székely  fortély:  ulys- 
.seum  commentum  (lö3i.  Hogy  elleiLségCmk  állyapattyát  ki- 
tanulhassuk ;  hogy  gondvUeletlenségfink  miatt  fortélyt  rajtunk 
ne  ejtjsouek  (Hall:  HHist.  \1L2H).  A  k&iség  ioszagat  pénz  nekfil 
veszed  el,  haml'^san,  fortéit  fogsz  hozzá  (^Mel .  Sám.  353).  For- 
télyt fognak,  ha  kűlóml«n  liozzjí  nem  fémek  (Megy:6Jaj.  19). 

szalonna-fortély  :  [?).  Az  budai  salétromos  csausznak  a 
.szalonna  fortélyért  tizettünk  97  ft.  50  d.  (MonTMR  L127). 

Foirtélyos :  machiuosus  MA.  kiiastlich  und  listig,  ziun  be- 
trug  gerichtet  PPU.  (ptifHg,  schlauj  Praktikás,  mesterséges :  ma- 
chinosiLs  PPBl.  Fortélyos  practika  (MA:  TaiL  1183;.  Fortélyos 
és  szilaj  ló  (Alv:  Post.  1.162).  Fartélos  visgálások  (szigorú  vizs- 
gálatok, iskolában)  (Szeg;  Aqu.  70;. 

Fortélyoskod-ik :  macbinor,  aliijuem  doIo  circumveuio 
MA.  ein«  üst  anrichten,  hintergehn  PPB.  SzékelyeskSdni,  for- 
télyoskodni:  siculisare  (Decsi :  Adag.  214). 

Fortólyoskodás :  (machinatio ;  knifi'e,  listige  aiisclilügej. 
(Matkó:  BCs;ik.  11.   llly:Préd.  Il.ti4). 

Fortélyosság :  machinositas  MA.  die  kuust,  listige  au- 
schlage  zu  gebén  PPB.  Fortélyossággal :  arte  Pelasga  MA  mit 
betrug  und  falschheit  PPB. 

Fortélyoz :  macbinor,  ali(iuem  dolo  circumveuio  MA.  [ha- 
tig vorgehen,  zu  übervorteilen  suchen].  Adós  tiz  forentommal, 
forteloz,  de  hamissan  (RMNy.  11.94).  Senkit  ne  í  irtihozzatok : 
nemini  calumniam  faciatis  (Fél:  Bibi.  90).  Ha  hollyéu  liaggyák 
ezeket,  mit  fortélyoznak  tehát,  midón  ezekért  minket  rágalmaz- 
nak (Pázni;  Kai.  175).  Fortélyozo  tanács  (Tolu:  Vigaszt.  3i)). 
Azokkal  a  miért  veszekedel  és  fortélyos  [így?)  vélek,  oka  mi 
legyen  nyilván  vagyon  (MunTME.  I\'.22). 

még-fortélyoz :  cv  Megfortélyozzák,  terhelik  a  szegénysé- 
get (MA:SB.  106.  MA:  Tan.  1174). 

Fortélyozás:  i«villatio,  sycophantia  MA.  betrug  PPB. 
Megsaj<h't;ik,  hogy  ey,  így  lévén,  kftimyen  nyaka  szakad  az  5 
fortélyozi'isoknak  (P;izm:  Kai.  432).  Sok  fortélyozási  után  elSle 
el  szidogattya  (B;irtha:  Kron.  5"i. 

FORTI:  [V).  Ez  fele  értetlen  tbrthy  embernek  iiaraszt 
szitkai  (Zvon:  PázmP.  65).  Mit  ítélhet  ember  ez  fele  nyalás 
forty  hadari  czielczapasibol  (287). 

FORTYAJN :  I)  [foiTeo,  eftervtsco;  sieden,  breiuien,  auf- 
brauscnj.  Azon  kimondhatatlan  fortyanó  nyári  nagy  hévségbeu 
a  kegyetlen  tiVnek  elhatalmazott  ereje  a  szép  templomokra  i» 
elhatván  (Riuny:  Mon.  I.53i.  Buya  szerelemben  torkig  fortiaut 
(Bal:CVIsk.  112).  Ha  az  dagálytól  és  cllen&nk  való  fortyant 
gy&lSlségtíM  meg  ti.sztuló  sziuol  olua-sod  te  ezeket  (4711  2) 
crei>o,  crepito,  rumjior  MA.  platzeu  PPB.  Annyira  hivalkodnak, 
hogy  tsak  nem  fortyiumak  (Fal:  NA.  181 1.  Bi'itor  fortyanjon  a 
a  sok  átokkal,  egy  i)énzecskéjét  sem  szillítlialja  viaizji  (F«I : 
NU.  262).  Ezeket  olvasván,  tsak  nem  fortymit  mérgében  (Fal : 
SzE.  654).  S)  singultra  MA.   schluchzen  PPB.   [VO.  FORR). 

el-fortyan :  [elfervcsco ;  aufbrauseo).  Ei  furtyana  a  lelkem 
(Bethl;  ftlot.  11.19). 

föl-fortyan :  :v  Kik  vagy  egy  görbe  sziíra  mindgyárt  fel- 
fortyantok (Csúzi:  Síp.  116V  Fel-fortyant  ellenek  mérgében 
(Ciyöngy :  Cliar.  Ö8|.  (Az  asz»íonyok)  ha  meg-sai(Uttyak,  hogj' 
meg-tsalattattak,  tengeri  búban  merfilnek,  és  Inak  nem  fel-for- 
tyaiuiak  mérgekben  (Fal :  NE  19). 

fölfortyanás :  [excandesi-entia ;  das  aufltrausen).  Haragra 
való  felfortyanás  (GKat:  X'iUtsL  1.941). 

meg-fortyan  :  I)  (eftervenco ;  aulliraiLsenJ  Bofiwzúlian  meg 
fortyana  s  meg  durmede  SulymAu  |S(hjlimáuJ,  httváu  hogy  meg- 


Qjq 


FOS— EL-tXÍSZT 


ELPOSCTÁS— FO.SCTAS 


950 


i-s'ikSnt  szerencséje  (Pázni  r  Kai.   Uli.  2)  [?)  Egy  igaz  baráttya 
sem  volt,  megh-fortyant  mindenek  gyfilSIségében  (RendÉl.  Bfi) 

FOS:  foria  C.  durchlauf,  durcJibruch,  dilnuer  kut  l'l'lí 
Kin  a  *fos  vágjon :  foriolus  PP. 

Fos-ik :  tlirio,  foria  ejioiü  MA.  deii  unrat  des  leit)es  von 
sicli  lassen  PPB.  Fosó  hellyee:  forii-ae  (Comt  Jan.  124).  Ténta 
fosó  sépia  nevű  hal  (MLsk:  VKert.  521).  A  gólya  a  toronyban 
mégyen,  ódáiba  fossa  s  ott  hagyja  (Thaly:  Adal.  1 80). 

ki-fos :  iM  A  varas  béka  az  S  mérgét  nagy  meszsze  ki-fossa 
(Misk:  VKert  262). 
még-fos :  conforio  PP.  mit  kot  besudlen  PPB. 
Fosábos.  A  ki  fosik,  fo.«o.s,  fosábos :  foriolas  PPl. 

Fosos :  foriolus  MA.  der  den  durchlanf  liat  PPB.  Gonoszul 
kel  az  fosos  kuruák  mia  vezned  (P'ortiázer.  I).  Te  ochman,  rut, 
fosos  kurna,  mit  mondhatnál,  ha  senkinek  semmit  nem  vétet- 
tem (SalMark.  20k  0  fosos,  dohos,  iprikáló,  ganéjos  nevezetek- 
kel felel  iPás:  GBot  82). 

FOSZL-IK :  atteror,  deteror,  dissolvor,  laceror  Kr.  [sich 
fasem,  sich  schleissen,  sich  auftrennen].  A  mint  kopik,  foszlik 
a  köntös,  úgy  kopik  múlik  az  adó,sság  (Fal :  NU.  283). 

el-foszlik :  cv)  Meg  sem  harmath,  sem  essew  nom  erthe  (a 
paizsokat)  es  imar  az  beór  egynehány  helen  mynth  egy  ta- 
nyemy  zele  el  fozloth  roIok  (RlINy.  IILTO). 

föl-foszlik :  cvi  Köröm  mellett  bór  fel-foszlása,  szálkázasa : 
reduviae  PPBl. 

Foszlós :  .spolia  [beute].  Cak  alig  gíytetheténee  be  az  Asao- 
rosoknac  fozlasi  (BécsiC  44). 

Foszlat:  spolia.  Ó  fozlatit  elozía  (MünchC.  13fi).  Órfil6k 
en  te  bezededin,  miként  ki  lelt  sok  fozlatot  (AporC.  98.  15). 
A  tenyerén  száraz  lábbal,  által  hozott  gazdagsággal,  Egyptus 
foszlattyával  (Elm.  H). 

FOSZT :  nudo,  orbo,  spolio  MA.  [deglubo] ;  berauben,  ent- 
blö.s.sen  PPB.  Tollat  fosztani;  federn  schleissen  Adámi:  Spr. 
193.  Senkyt  tónveennel  kyl  ne  Slneenek,  se  foztananak  (ÉrdyC. 
349).  De  kik  másét  lopják,  kóborolják  's  fosztják,  nagy  szüksé- 
get szenvednek  (Ben:  Ritm.'  215).  Nem  tudja,  ha  él-e,  vagy 
éltét  fosztotta  az  ellenség  (Kónji:  HRom.  157;.  Bár  édes  atyá- 
dat Lissankint  fosztottad,  szép  keresményedet  velem  felosztot- 
tad iGvad:RP.  66). 

alá-foszt :  [cutem  detraho ;  abschiilen].  Mesd  meg  fejénél 
az  anguillát  és  az  biíret  fixszd  alá  (Radv:  Csal.  III.3SI. 

dül-foszt :  [spolio,  populor ;  plündem].  Dulo  fosztó  nep :  spo- 
liatores  Ver ;  Verb.  27.  Monda  a  nemes  ember :  Meg  eleg5d- 
nem  felesegemmel  egy  feredo  káddal,  minek  való  egy  egész 
to  ?  Felele  az  hispian :  Minek  a  to  ?  Meg  az  is  kiehin  immár. 
Mert  ennyi  sok  vrakat,  nemesseket,  kegyetlenneket,  verszoppo- 
kat,  dulo-fosztokat  hordottam  bele  (Helt :  Mes.  464).  Dúhiak 
foztnak  (Decsi:  Adag.  225).  Látod  ama  feslett  ifiat,  ama  dúló 
fosztó  gonosz  embert,  hogy  büntetését  nem  vészi  vétkeinek 
(Pázm:  Préd.  28>. 

el-foszt :  [eripio ;  entreissen,  rauben).  Az  embereknek  mun- 
kayat  es  iozagat  elragadozatok  es  el  fozzatok  (VirgC.  47j.  Vala 
my  yozagunk  wolt,  mynd  el  veszy,  el  fozttya  tewlAnk  (ÉrdyC. 
389)  Sok  kincsöt  elfosztnak,  népit  vágjálí  halába  (Tin.  209). 
Arany  kupankot,  lantznnkat,  na.sfankot,  gy&rflnkSt  bonczogmi- 
kat  lator  szolgaine,  szomszedainc  varunckal  egyetemben  elfozt- 
hattyac  (Bom:  Evang.  FV.SIO).  El  fosztotta  az  más  ember  mar- 
halát: nudavit  paupei-es  (Kár:  Bibi.  1524).  A  melly  marhát 
attól  el  fosztott  (Zvon:  Post  1.516).  Ajándékit  tölök  elfosztvmi 
(Ker:  Préd.  51).  Az  ur  vatsorájábol  a  bort  elfosztyák  (604). 


elf osztás.  ElduIAs,  elfcsztás,  elkoborlas:  azotns   (MA:  Bibi. 
1.  Magy.  1). 
föl-foazt:  discooperio,  denudo,  retego  MA.  [auftrennen). 

ki-foszt :  [exuo  ;  entblas,sen,  au-splündernj.  Kifoztottam  ma- 
gamat: exui  me  (BécsiC.  107).  Jhr[u.sa]lni  foziad  ki  to  magadat: 
exue  te  (108).  Wrasagabol  ky  foztaak  (ÉrdyC.  525).  Az  értek- 
ból  kifosztott  s  forgatott  iiemes.ség  teljes  gyaliizat  a  mostani 
viliig  elótt  (Fal:  NE.  24). 

le-foszt :  cv  Ellenségünket  le-fosztotta  erejébSl  (Csúzi :  Tromb. 
128). 

még-foszt:  spolio,  exspolio,  despolio,  dispolio,  privo,  ejcuo 
C.  exiiilo  MA.  berauben,  plündem,  benehmen  PPB.  Özépségétül 
megfasztom,  virágátúl  megfosztom :  defloro  C.  Valakit  életétói 
meg-fosztani :  *exheredem  aliquem  vitae  suae  facere ;  kífalaitól 
meg-fasztatott  várasok  :  oppida  *ei-uta  muris  PPBl.  Megfosztó : 
spoliator  PP.  Tarsisnac  meuden  tia>-t  mégfozta :  praedavit  omnes 
filios  Tharsis  (BécsiC.  13).  Meg  fozta  6  menden  gazdagságokat: 
praedavit  omuem  locupletationem  eorum  (uo.).  Megfoztvan  haga: 
depraedatum  reliquit  (NémGl.  120).  EmbOr  meg  foztatic  az 
bodogoknac  dicosegetól  (VitkC.  69j.  Meg  foziatok  a  thú  testS- 
tóket  az  ó  keuausagatol  (DebrC.  98).  Az  korokat  megh  fozam 
az  zent  gonastul  (TihC.  336).  Meg  foztateek  zemenek  vilago.s- 
sagatívl  touab  három  eztendevnel  (DomC.  158).  EmbSri  sege- 
demtSl  meg  valec  foztatoth  (NagyszC.  104>.  Yghen  el  zegee- 
nyettewnk  es  myndden  yotwl  meg  foztattmik  (ÉrdyC.  88).  Ha 
zent  egyhazat  meg  fozt  (612).  Embery  dycheeretneel  kyl  [dicsé- 
rettől] meg  foztathneek  (632b).  Te  zent  fa  walwad  agaydbol 
meg  foztatol  (ÉrsC.  48).  Meg  fosztatoc  az  én  gyermekimtől : 
absque  liberis  me  esse  fecistis  (Helt:  Bibi.  I.  x2).  Nagy  kart 
te,szen  a  keresztyeneknec,  meg  fosztuan  6ket  az  irasnac  igaz 
értelmétől  (I.  c3).  Miért  foztyác  meg  az  kSsséget  az  bibliánac 
olvasásától?  (lIA:Bibl.  Elób.  3).  Eljővénec  hogy  megfosztanác 
az  hólt  testeket  (MA:  Bibi.  1.276).  Az  tiz  király  meg-fosztya  és  ha- 
muvá teszi  a  várast  (Pázm :  Kai.  663).  Megfosztotta,  és  fel-prédálta 
minden  ellenségit  (Pázm:  Préd.  111).  Nem  szabad  az  egyik 
oltárt  megfosztani,  hogy  a  máslkat  felékasithessük  (Nyr.  XIV. 
565).  Ne  nehesztellyöc,  ha  mikor  az  szűkség  kivánnya,  mar- 
hánktul  magunkat  meg  fosztanimc  (Zvon:  Post.  L15).  Ennec 
az  szentsegnec  reszesfllesetfil  meg  nem  foztatic  (Zvon :  O.siaiid. 
135). 

megfosztás :  spoliatio,  privatio,  ex-pilatio,  dispoliabulum  C. 
lieraubung,  plünderung  PPB.  Negyed  dologh  ez  az  ew  testy 
vylagossaganak  megh  foztasa  [megvakulása]  (ÉrdyC.  374b).  Oh 
őrőmőknec  el  veztese,  o  minden  vigaztalasoknak  megfoztasa 
(NagyszC.  55i.  A  lágyság  (lenitudo)  az  igaz  haragtól  való  meg- 
fosztattatás  (ACsere:  Bölcs.  116). 

nyúz-foszt :  [spoho,  exuo ;  plündern].  ZegeenySket  nj-ívznak 
foztnak  (ÉrdyC.  26).  Zolgayt  nyívzta,  foztotta  (79).  Másik  tiszti 
a  jó  pásztornak,  hogy  ne  éheztesse,  felettéb'  ne  fárasz.sza,  ne 
nyi'izza-foszsza  a  juhokat  (Pázm ;  Préd.  1100).  Usura  nélkül  eszi 
kenyerét;  ez  illy  kenyér  sockal  job  izfl,  hogy  nem  az  nyúzott 
fosztott  (MA;Scult.  79).  Az  mit  hamissan  egyebeken  vont, 
nyúzott  fosztott  (804).  Nyuzo  fosztó,  kóborló :  praedo  (Ver:  Verb. 
21).  Uton-álló  nyúzó  fosztó  emberek  (Rim:  Ének.  412).  Mit  itíl 
a  ragadozásrul,  nyúzás-fosztá.srúl,  szegény  emberek  vére  szopa- 
.sárul?  (Pázm:  Préd.  19).  Innen  vágynak  a  sok  számtalan  nyúzó 
fosztó  tisztek,  a  kik  a  szegénységet  nyúzni,  húzni  meg  nem 
szűnnek,  mint  a  Faraho  fartatói,  míg  magok-is  el  nem  vasznek, 
meg-nem  balnak  (Bod:  Pol.  111). 

Fosztás :  populatio  C.  spoliatio  MA.  compilatio ;  beraubung 
PPB.  (das  plündern].  Foztasra :  ad  depredandum  NémGl.  140. 
Vr  megmeueti  a  puztolatot  az  erőssőn  es  a  foztast  (depopula- 
tionem)  a  hatalmasra  hozia  (BécsiC.  222.  JordC.  260;.  Keresz- 
tyénségtelen  fosztás  (MA   SB.  120). 

60* 


951 


FOSZTATLAN— 1.  FÖ 


Kó 


952 


Fosztatlan :  irLsix)liatus  C.  MA.  uiiberaubt  PPB. 

Posztó  :  spoliator,  populator,  expilator  C.  ráuber,  plünderer 
1'1'li.  Bricí-iiis  foztliow  taiiiiliaiis ?  1409.  (Nyr.  VI.3G).  Legeu  eii 
pajzoiii  bekpsegas  ineudou  eii  olleii.'íegymiiek,  latli.'itaiidoknuk 
es  nem  latliatandDkiiJik  ellene,  foztokuak  okíknek  ellene  (PeerC. 
259).  A  szegeíióknek  atf.*i  nem  vultal,  de  incab  fuztoya  (NAdC. 
521).  Sokaknak  romliisára  tétetett  ez,  a  kinek  neve  rontó,  fosztó; 
de  sokaknak  fel-kolésére-i.s  (Pázm :  Préd.  113). 

égyház-f osztó  :  .spolLator  e(Kl6siaeKr.[tempelráuber](Pázm. 

Kai.   17Brt.  V\.  Kim. 

templom-f osztó :  c«  (Pázm-  Préd.  1168.  Kr.). 

[Fosztogat] 

el-fo3ztogat :  [spolio ;  wiederliolt  plündern].  larnnk  kelwnk 
atyaiiktiainak   iozagat  el  foztogatuan  (VirgC.  49). 

Fosztott :  spoliatas  MA.  beraubet  PPB.  Fasztott  marha : 
spolium,  pracda  MA.  raub,  beiite,  Keplüuderte.s  giit  PPB.  Meg- 
tSlLsfic  az  mi  házainkat  fosztot  marháokal :  implebimiis  domos 
nostras  .spoliis  (MA:  Bibi.  1.551). 

|Posztoz-ik,  fosztóz-iki 

föl-fosztozik,  föl-fosztózik  :  discooperior,  denudor  paite 
inforiore  MA.  aufgedockt  nerden,  am  untern  teil  entbliisset 
werden  PPB.  Felíbsztozot,  mint  .szinte  valami  bolond  sz/jkott 
felfosztózni :  nudatus  est,  qua.<i  .si  nndetur  unas  de  scurris  (MA: 
Bibi.  1.252). 

|Fosztozód-ik| 

föl-fosztozódik :  cw  Mikol  monda :  Melly  dicliSséges  volt 
ma  :iz  izraul  király.'i,  fol-íb.sztüzódv;m  ixz  ő  szolgáinak  .szolgálói 
elStt,  és  nieg-mezíteleníilt,  a  mint  nieg-meziteloufd-egy  a  csúfok- 
kfizzfil  (Káldi:Bibl.  271.  Csúzi:  Tromb.  5ii4.  Ki.). 

FOSZTÁN,  FOSZLÁJM,  FOSZTÁNY,  FOSZ- 
LÁNY :  1)  e.Komls  PP.  liíibrock  oluio  ürmei  Adánii:  .Spr.  Fosz- 
t/uiy,  i'ij.-itlan  köntös :  exorais  PPl.  Császár  királtinak  kiilde  vont 
arán  l'osztáiit,  az  Pertnitnak  es  aranya.s  fosztánt  kiilde  (Tin.  23).  Az 
sok  dr;iga  kincset  széllel  t.-ikarják,  po.sztokat,  drágákat,  gazdag 
fo.szt'myokat  (64.  125).  A  C'hrLstus  foszlánnyá  Rómában  (muto- 
gattiitik,  C'zegl:  Dag.  29).  Az  kamuka  foszlánt  hagyom  Lázár 
Istvámiak  (SzéUOkl.  11.85).  Katonáknak  foszlányt  vilttiink  iMon- 
TME.  1.318).  Az  atUisz  fo.sztiuiakat,  csomeletet  kiküldőm  az 
társzekeren  (V.105).  Dolmány  alá  való  bagazia  fosztán  (TíirtT. 
X\'m.216).  Narancs  szin  tafota,  és  mi'is  atlacz  hosszú  török 
foszlány,  pamuttal  béllett  (Monlrók.  XXI\'.I42).  Bokáig  van 
hosz.szn  atlacz  foszlányj'mak  (Gyöngy:  KJ.  112).  8)  (serica; 
seideiLstoH"].  Vettem  fel  egy  veres  foszlán  atlacz  dolmánt  (Erd- 
TBrtAd.  IV.41.    VectTrans.  9.  11). 

1.  FÖ  (Jchű  GuaryC.  35.  Jee  ember  LevT.  1.61.  266./fnkynth 
Komj:SzPál.  97.  99.  145.  Jimet,  fitec  MiinchC.  125.  32.  femet 
DíSbrC.  46.  Szék:  Zsolt.  21.  fétek  Sylv:UT.  1117.  féáet  10. 
ferm  Heyd:  PCF.  török  fei  Zrinyi.  1.65.  fej  holot  Com:  Orb.  35. 
tök  /yjel  Orczy:  Költll  50.  yiiíalj,  fiualy  Rjidv:  Csal.  11.85. 
fSv  ok  GKat:  Titk.  H.  f.kek  SzCsene:  Qnif  107.  fii  RMNy.  n. 
40.  45.  Matkó:  BCWik.  61.  sat/úcaly  Nad:  Kert.  278):  1)  caput, 
calva  C.  haupt,  kopf  PPB.  Kinek  feje  elnehezedik :  gravedino- 
SU8  C.  Vala  ew  feye  aranyozot  (EhrC.  125).  Foionoc  ftstSke: 
coma  capitLs  ejus  (BécsiC.  38).  Te  va^  az  araú  fű :  tu  es  caput 
aureum  (123).  Tfl  fetecnec  menden  fflrii  meg  zamlaltattac 
(MUncbC.  32).  01ay:d  en  femet  meg  nem  keneted  (125).  Isten 
meg  zegi  5  ellenseginek  leieket  (AiiorC.  16).  Az  eleuen  fetfll 
ül  zjicadot  tag  meg  hot  (Gnao'C.  35)  Foye  le  liaytuan  bocata 
ki  lelket  (VitkC.  72).  El  boroti-allya  fejét  (JordC.  130).  Lata 
hw  napát  veztog  fokwen,  feyet  fnydahvan :  vidit  socrum  ejus 
jacentem   et    fabricitanteni   (376).   Zvksog    volmi  ev  hayayt   el 


beretualny  ev  feyerevl  (DomC.  174).  ík  eneklees  fráternek 
fyleben  es  feyben  zevnetlen  valaoak  (252).  Zent  feyedet  eo 
Alembe  meg  nywgo.sad  (ThewrC.  284).  Myndenyknek  keraly 
korona  feyeeben  (ÉrdyC.  511b).  Az  testei  az  few  eegyetembe 
temet6.sseek  el  (524i.  Feyeet  zemeyt  teetowa  forgathwan  (566). 
FeweI  intettének :  moverunt  caput  (KulcsC.  40).  Az  feem  ned- 
ves wala  (Heyd :  PCF.  60).  Kend  meg  kenetnél  az  te  fedet : 
unge  caput  tuum  uSylv:  UT.  I.IO).  Feleteknek  liaia  száli:  vestri 
capilli  capitis  (102).  A  tü  f5ieteken  [ígyj  való  liayszáloc  (Helt: 
VigK.  25).  Losonczi  fejét  vagy  magát  elfimbe  nékiim  iktassad 
(Tfin:  77).  Giermec  Syriaha  elefánt  fSuel  .szfilotec  (Szék:  Krón. 
57).  Nám  ollyan  az  feiSd  mint  az  erdS :  multam  silvam  gestas 
(Decsi:  Adag.  220).  A  hói  az  fS  meg  véz,  tagokis  meg  veznek 
ott :  pLscLs  prinmm  a  capite  foetet  (279).  Kopja-vason  mindenik- 
nek török  fei  rá  ütve  vágjon  íZrinji.  L65).  Hol  a  fS  el  esik 
jaj  ott  a  tagoknak  (Matkó:  BCsák.  61).  Fejét  meg-loditván, 
.semmit  sem  felele  (Czegl:  Dag.  Elób.  31).  Bibirkálj  már  a 
fejedben  (Czegl:  MM.  143).  Meg-rógzótt,  órekedett  fonec  fáj- 
dalma (Com:  Jan.  56).  FSnec  nátha  niiát  való  nehezfilése  (Com: 
Vest  131).  Az  f)  fejét  a  Péter  ölében  hajtá,  és  kezde  alunuia 
(Te,ss:  SzMag.  D8).  Verseket  kellene  tsinálnom,  de  semmikéjieu 
nem  fordúl-meg  a  fejemben  (Hall:  HHist  U306|  Angyali  ko- 
ronád, ki  fénylett  fejedbenn,  niá.sodik  Józsefnek  nyomhassuk 
fejébenn  (Orczy ;  KöltSz.  238).  A  frantzia  udvari  leányzó  épiti 
fejét  a  gazd'a-sszonynak  (Fal:  NU.  149).  2)  (vita ;  lében].  Se 
eske^^el  te  fedi-e  (MünchC.  22)  Se  tennen  feyedre  ne  eslnvgj-el: 
neque  per  caput  tuum  jmaveris  í JordC.  368).  Adasseek  kegye- 
lem feyeduok  ((JoruC.  1).  Nagyban  iar  dolgom,  főiem,  ioozagom 
ve.sztebe  (Boni: Préd.  410).  Feied  veztét  keresed:  in  Catonium 
tendis  (Decsi:  Adag.  243).  És  valaki  zjiszlójál  elhagyja,  fejét 
vesze.sz.sze  el  érette  (MomTME.  111.52).  A  király  kihirdette, 
hogy  a  kit  a  leány  meg-gySzne  futással,  ez  fejével  tizelne 
(Hall:  HHist.  ILIOO).  S)  (pro  nomine  personali,  homo;  mensch, 
person].  Minden  fötól  szedett  pénz:  stips  C.  Egy-egy  fi5re, 
.személyre :  in  c^tpita ;  fóré,  hiizra  vetett  adó :  *e.'caclio  capituai, 
ostiornm  PPBl.  Hogj  engettes.seek  malaztli  te  feyednek  (ErsC. 
226).  Byne-s  feyewnknek  idves-seegere  (ÉrdyC.  505b).  Nem  tudom, 
mit  tegye<:,  feyemet  kire  byzzam  (Hofgr.  257).  Felséged  gon- 
dollya  iól  meg  hólt  hinet,  tőle  marat  en  vén  őznegy  feyemet 
(Görcs:  Máty.  22).  Számlállyatoc  meg  minden  férfiat  az  fi  feiec 
szerint  (MA:  Bibi.  1.117^.  ír/UÍllichon  szerenche  minden  v&szedel- 
met  en  ifliu  fejemre  (Zrinyi.  1.157).  Maga  két  száz  feyel  palo- 
tjibol  jönki  (28).  Chak  az  te  fejed  legyen  egéssegben  iZrinyi: 
ASyr.  101).  Azok  uei-met  ast<ik  viteszy  fejemnek  (BátliBnci  2X 
Néha-néha  vigasztalni  méltóztassék  szomorii  fejemet ;  végezvén 
levelemet,  ajánlván  kegyelmedben  tejemet  (Figyeló  1880.  IX. 
151).  -()  (uien.s,  iutellectus,  ingenium;  sinn,  verstand,  veniunftj. 
Gajdult  fó :  snbebríus,  mens  vacillaus ;  eszelósség,  lóiiek  meg- 
hiúlá-sa:  delirium  PPBl.  Az  rézógseg  fSnec  meg  haboroytoia 
(GuaryC.  5).  A  bugoc  az  5  feyenec  elbuldulasanac  alyttjac 
vala  ezt  (TelC.  137).  Minden  vezedelmek  chak  t\M)ek  fel  emel- 
kedesobwl  Iwtek  (Vip^^.  95).  Boros  fSuel  ("Mon:  Ajml.  142).  Ehei 
chac  egy  kukot  sem  orte.sz,  mert  nem  feiedhez  való  (342).  Az 
szSlec  nyu'.'hatatlan  fejők,  haborgoc  (Pécsi :  SzflzK  A2 1.  Ejnberí  fR- 
tfil  gondolt  (Zvon:  Post.  1.906).  A  Luther  és  Caliinus  értelme 
magok  feje  alkotmánya  (l'ázm:  Préd.  3971  Meg  átalkodolt  (A, 
ki  a  Vulgatát  Hieronymusénak  állattya  iCzeel:  MM.  223). 
Feiiinknek  meg  bodettatasa  (I^ép:  FTük.  27).  Nem  valami  értel- 
mes ffiuel  Írott  fontos  tudomány  (Bal:  Cíilsk.  146).  Havaiamely 
jo  imlulal  őklik  fejekUMi  (Megy:  Bfiyle.  16).  5)  [racenuis  spica, 
panicidus;  traube,  iUire,  kolbenj.  *Egy  (3  len:  nuuiipuhH  liui 
facti  PP.  ParaliiKimena.  Hogy  az  luirazt  pn)bi>r  zt-wlewye  beneu 
teremne  ces  lollyeei  few  zen  lénket  Ixr^jia  iPwili:  Fab.  S7K  Leue- 
léUm  az  viz  meg  áll,  a  tíuéiioc  ollyan  a  feie  mint  egy  eezet 
i^Mel:  llerb.  43).  Erós  ni.'ilua  rusa,  múit  az  kendőniek  ollyan 
buitos  az  fei  es  inagua  (Beytl)eA:  FivK.  94).  A  veleméu)-es 
magok  kalászukat  avagy  fejekot  hoznak  iCom:  Jau.  26>.  Némely- 


953 


1.  ht) 


1.  FÖ 


954 


nek  (galionánaki  a  fej  lielet  vasyon  biirkéjek  (papiiicula,  köll> 
lein),  a  melly  a  szemeket  magában  foglallya  iigy  mint:  a  zab, 
kSles,  hajdina  (Com :  Orb.  35).  Az  ohisz  káposzta  főben  mégyen 
(Lipp:  PKert  U.121)  Egj-  ffi  vörös  hagyma  (Sz-ikácsmest.  22). 
6)  (raput  rer\mi  ex-niiinaliiim ;  oberstor  teil  lebloser  gegen- 
staii(le).  O.ízlop  feje ;  epi-ítylium  C.  Oszlop  feje :  epistylium,  ágas 
pótza  ;  knopf  oder  krone  aiif  eine  siiule  l'PBl.  Orsó  fejére  füg- 
gesztő hőmpiily,  kivel  az  orsó  iukáb  pőrdfll :  spoudyhis  MA. 
Kikötő  helynek  feje :  cornu  portus  PPl.  Arukfee  [helynév]  1055. 
Azofew  1158.  Aszoufeo  1211.  (Jeruey).  Valiis,  quae  Vlnozonfey 
nuniHipalvir  1257.  (Knauz).  Ayfey  (hegy  Abaujban)  1255.  (Jerney). 
Ten-a  in  Thoufii  1209.  (VReg.  1).  Az  vitezfik  az  tor  feyewel 
yiyk  vaja  őteth  (W'inklC.  201).  Parthaőuenek  cliathyath  ees 
feyeth  neky  tli.-irthany  ada  (PeerC.  3).  Egy  ez\V.st  aranyas  sar- 
kauthw  (y\\  (lüKy.  11.199).  Arany  gynrwt  zomanczos  feywel 
feketénél  ^Radv:Csal.  11.91).  Menuyetec  el  az  ntaknac  fejeire : 
ite  ad  exitiis  viarum  (MA:  Bibi.  I\'.23).  Az  szegeknek  feje 
hoszatska  volt  (Gyarm:  Fel.  274)  Keze-fejei  tsfidjőkből  ki-moz- 
diilnak  iGKat.  Válte.  11.451)..  7)  [[lars  antiea ;  vorderteil].  Zent 
Daniancos  evle  ez  apátnak  agyának  feyehez  es  az  ev  taisa 
lábához  (DomC.  170).  Agyánac  fejere  búrúla:  conversus  est 
ad  lectnli  caput  (MA:  Bibi.  1.45).  8)  [fons;  quelle).  Ad  caput 
voragims  quod  dicitnr  Clmrchufeu  1086.  (Wenzel.  1.31).  Ad  pra- 
tum  Sedfeu  nuncupatum  1292.  (X.94.)  Fluviiis  Isuafey  1272. 
(ZichyC.  L30).  Fluvius  vkurfeu  1319.  (164.)  Egy  kis  csorgó 
patak  egy  völgyben  vala,  vitéz  víznek  fejét  keresi  vala  (RMK. 
r\'.123).  Az  vér  foUásos  aszszoni  állat  Jézus  niháiát  illete  és 
azonnal  meg  szárada  az  véraec  feié  (Kár :  Bibi.  III.36).  Azonnal 
megszárada  az  aszszonyi  állatnac  vér  folyá-sánac  feje  (MA: 
ScnlL  1017).  Ugy  hogy  az  folyóvíz  négy  folyó  viznec  lenne  feje: 
ut  tluvius  iste  esset  caput  quatuor  fluviorum  (MA:  Bibi.  L3). 
Az  őrvényeknec  fejei :  fontes  abyssi  (7).  9)  (initium,  prin- 
cipium  ;  ;uifaug,  quelle].  Neuet  meg  ielente  verseknek  feieben 
(Kák:Ast.  12).  Akármellyik  cselekedetnek  feje  maga  az  elme 
(lUy:  Préd.  1.585).  A  ki  roszszat  mond,  töb  rósz  mondásnak  a 
feje  (Fal:  UE.  481).  Avval  kérkedik,  mintha  6  vohia  feje-oka, 
néked  jiedig  semmi  ré.szed  azokban  (441).  Magammal  vagyon 
méltó  közöm  és  pöröm,  magam  vagyok  mind  ezeknek  feje 
és  oka  Fal :  TÉ.  703).  10)  [summa,  assentia ;  hauptsache,  wesen]. 
Fz  a  feje  a  dolognak :  hoc  *caput  est  PPBI.  Az  melleket  mon- 
dunk, ez  az  feje,  hog :  eorum,  quae  dicimus,  haec  summa  ast 
(Sylv:  UT.  n.105).  Ez  vtolso  feie  miuden  tanusaginkuac  (Born: 
Préd.  i56).  Ez  feie  kerasimknec  (Born:  Evang.  ül  373).  Luiét 
azért  meg-tetlzik,  mely  álnokul  tegye  fel  ellenftnk  Kalauz  a 
kérdésnek  fejét  illyen  formában  (Pós:  Igazs.  1.70).  Egy  gyenge, 
de  tanulni  igyekező  megtanétatik  a  vallás  fejeire  (ÍIHeg: 
BTaa  2;.  A  dolognak  fejéről  semmi  nem  végeztethetett  vala 
(SzahKrón.  358).  11)  primarius  C.  coryphaeas,  primas  MA. 
[der  voniehmste,  haupt,  oberliaupt,  anführer].  Valamibe  fő  va- 
gyok :  praesideo,  praesum  C.  Valami  dologban  fő :  excellens  in 
aliqua  re ;  tanátsuak  feje :  *columen  senatus ;  társaságnak  feje : 
*columen  reipublicae  PPBI.  Nepeknec  fey:  capifa  populorum 
(BécsiC.  224).  Nemzeteknek  feyy :  capita  familiarum  (JordC. 
131).  Meg  valaztakh  a  ket  embőrt,  kik  kőzzfll  égik  es  feh  zent 
István  nála  (DebrC.  64).  Kit  az  íi  vra  házabeli  szolgáinn  ffie 
tfitt  (Sylv.  UT.  1 39).  A  szolga,  kit  az  wr  az  6  háza  népén  fSué 
tőt :  .servu.s,  qnem  coastituit  dominus  super  familiam  suam 
(Helt:UT.  G4).  E  tanátsba  feiec  valánac  János,  Imre  (Helt: 
Krón.  141).  Ótet  adta  feöl  az  gyfilekőzetnek  (Dáv:  VCUsp. 
I.lll).  Mert  azok  köztfeyec,  nem  szolgáé  lésznec  (SzépÉnek.  4). 
Az  pogányokon  ff)vé  tesz  eugem  (MA:  Bibi.  V.9).  Lehetetlen, 
nem-hogy  az  ecclesiát,  de  csak  egy  falucskátis  móddal  és  ész- 
szel vezérleui,  ha  feje  nincsen  (Pázm :  LuthV.  347).  A  jesuiták 
feje,  Bellarmiuus  (Czegl:  Japh.  12).  Üupermtendenseket  emeltek 
fel  és  azokat  főknek  vallyátok  lenni  kőztetek  (Bal :  C'sisk.  405). 
Midőn  egy  mindeneckel  bir,  monarchánac,  egy  fSnec  mondatic 
(Com :  Jan.  138).   Kain,   ki   első   ugy    mint   kárhozottaknak  és 


megvotettokuek  feje  megátkozt-itot  az  istentől  (Illy:  Préd.  1.4. 
11.456).  Fővé  lőttél  Israel  nemzetségiben:  caput  factus  as  (Illy: 
Préd.  11.209).  Az  ki  fő  volt  köztök,  egynek  vagy  kettőnek,  egy- 
egy  dolmánnak  való  posztót  adattunk,  kinek  jobbat,  kinek  alja- 
sabbat (RákGy:  Lev.  190).  Komissiót  rendelt  az  udvar  Erdélybe, 
a  mellyben  fő  volt  G.  Zoau  Fridrik  (Bod:Pol.  141).  12)  prae- 
cellons,  oximiu.«,  praestabilis,  praestans  MA.  [summus,  suprenms] 
vornehm,  vorfrefHich  PPBI.  (vorzüglich,  ober-,  haupt-,  ere-]. 
Fő  módra:  genero.se  PPl.  A  fo  venec:  seniores  (MiinchC.  87). 
Fe  angolok:  archangeli  (NémGl.  216).  Vala  eegy  ffew  yeles 
doctor  (ÉrdyC.  573).  Embernek  haiom  fő  ellensége  va^ou 
(BodC.  1).  Mind  meg  irta  azokat,  a  minemű  fo  dolgoc  lőttec  e 
világ  kezdetitől  (Helt:  Bibi.  I.e3).  Az  bak  iégy  alat  kellemetas 
fő  és  bőczfilletes  dolgokban  foglalatosnac  leírni  (Cis.  L2).  Az 
igazulas  iegiezeti  kozőt  az  kettő  fS ;  először  (Fél :  Tan.  297). 
Az  embernek  fő  bőlczasege  asmerni  az  istent  es  iinnőn  magát 
(547).  Az  vala  a  sidosagban  leg  to  varos  (Born :  Préd.  78). 
Dicxeri,  hogy  ielas  as  fő  bor  (94)  Fő  étec :  deorum  cibiis, 
Jovis  lac  (Decsi:  Adag.  61.  308).  Vgyan  f8  6  ebben:  Ro.sciiLs 
est  in  hac  arta  (256).  Vala  ackor  egy  fő  foglyoc:  habebant 
tunc  vinctum  iusignem  (MA:  Bibi.  IV.30).  Egyfigyűek  voltának 
ugyan  e  világi  bőltseségben,  de  fővek  (excellentissimi)  az  isteni 
tudományban  (Vallást.  211).  Frigyet  nyere  az  chászártul,  illyen 
okkal,  hogy  asztendőnként  háromezer  aranyat  s  iiyolcz  fő  lovat 
adna  az  chászáruak  (Pázm:  Kai.  435).  Mmt  a  fő  gyUmöItsOk, 
úgy  a  nagy  emberek,  üdővel  érnek  (Pázm:  Préd.  26).  A  ki 
valamelly  kézi-mmikának  masterséget  fő-módon  tudta,  ki-tanul 
mind  ezekből,  ha  naponként  nem  gyakorollya  (323).  Az  vizbfil 
lőtt  bortt  kostolván  igen  fő  bornak  találta  (Zvon:  Post.I.303). 
HiKt  nem  esznec,  mind  az  által  másféle  fő  étkeekei,  drága 
halackal  torkig  tőltőznec  (474).  Philep  Melanthou  volt  pedig  fő 
egybe  zagyuálója  az  Augustana  confe.ssiouak  (BahCsIsk.  242). 
A  szükség  igen  f5  taniti5  mestere  az  imád.ságnak  (Mad:  Évaug. 
142).  Melly  masterségben  igen  igen  fők  a  jesuiták  (577).  Eledel, 
és  öltözet  körül  igen  fő  gondviselő  volt  (Illy:  Préd.  11.161). 
Választót  fő  bor  legyen  tizenkét  hordóval  (Szentm :  TFiú.  8). 
Fő  praedaval  meg  terheltetve  az  táborba  érkezem  (Forró: 
Ciirt.  729).  Bor  ide  sem  leszen  bőven,  de  igen  fő  leszen  (Rák- 
Gy: Ijev.  281).  Sok  leg  fő  katona  (Gyöngy:  KJ.  38).  Az  i.steues 
erkölcsét  néző  tudománynak  leg  fővebb  czikkelyi:  prinii  priii- 
cipi  nella  morale  (Fal :  NE.  37).  A  főveb  parlamentum-nak  belső 
.secretarius.sa  posta  napokon  nem  izenget  aimyit,  se  nem  futtat- 
(ya  oUy  sűrileu  inasit  minden- felé,  mint  ezek  (Fal:  NU.  256). 
A  legfövekben  ellenkeznek  (Gvad:  Lev.  61). 

[Szólások].  El  mehech  hiteddel,  Idnec  sem  feie  sem  farka 
(Mon :  Ápol.  420).  A  maga  fúrt  feje  szerént  magyarázta  amaz 
igéket  (Matkó :  BCsák.  248).  Pártos  erkölcs  szorult  fiirtt  fejekben, 
harag  és  irigység  vert  fé.szket  .szivekben  {Gyöngy:  MV.  14). 
Hajadon  fő:  caput  nudatum  PPl.  Patika  az  ő  feie,  min- 
denkor talál  valami  tracturát :  semper  aöert  Libya  mali  ac  növi 
quippiam  (üecsi :  Adag.  224).  Semy  fyzetasth  .sem  thet  seuky 
z  e  g  e  n  feyemnek  (LevT.  1.61).  Ne  vtáld  meg  szegény  feiemet 
( Helt :  Krón.  82).  Szegény  feiem  uramhoz  óhajt  (Rim :  Ének. 
289).  Jaj  szegény  fejem !  (László :  Petr.  208).  Vert  vLszen  veretlent, 
agya-feje  töretlent  (Czegl:  BDorg.  413.  Verasm:  Lev.  292). 
Ezek  .sem  astek  volt  fejek  lágyára  (Czegl :  BDorg.  93). 
Jób  feiem  essek  el:  mox  caput  hocce  aliquis  mihi  barbarus 
ense  recidat  (Decsi:  Adag.  230).  A  kiket  ha  meg-győzhet,  az 
olleuséginek  el-esik  fejek  (Hall:  HHist.  IIlOl).  A  fejem  fáj: 
dolet  mihi  caput  PPl.  Fejem  fen  á  1 1  á  i  g  leszek  én  veletek 
f Zrínyi:  186.  TörtT.2  L224).  De  hadgyán,  tudom,  hogy  eléggé 
f  o  r  r  ó  z  i  k  ettülis  az  feied  (Zvon :  PázmP.  214).  Egyedül  szegény 
fejem  főtt,  magamét  költöttem  (RákGy:  Lev.  269).  Megbomlott 
szédelgő  beteg  feletek  (Bal :  Cslsk.  219).  M  eg  fo  r  d  u  1 1 
a  feie  [megbolondult]  (Tel:  Evang.  1144).  Nagyban  iar  dolgom, 
fejem,  iüszagom  veszt  ebe  (Born:  Préd.   410i.  Si>ha  olly   feje- 


955 


I.  Fó 


1.  Fö 


956 


delmet  nem  hallottam,  kinek  o^k  az  ollyan  szolgálat  eset  volna 
kedv&szerént,  mellyel  feje-vesztében  parancsolt  volna  (Pázm: 
Kai.  17CG.  583).  A  vendég  azt  tartja,  li();,'y  nem  fogadták  jó 
szivvel,  ha  potroha  nem  purtadott  annyira,  mint  egy  akós  hordó 
és  a  feje  nem  z  n  g  o  1 1  úgy,  mint  a  szélmalom  iFal :  NU.  303). 
Nem  fér  uala  f  e  i  e  k  b  e,  hogy  achtiil  ualami  nagy  io  szar- 
mazliatneieli  (TehEvang.  I.4nb).  A  mértékletes.ség  egy  nem 
bor-nomisza  anghisnak  nem  fért  fejtbe ;  hol  nevette  s  hol  gyalázt;i 
(Fal:  NU.  303).  Az  o1:ísz  kái)o.szta  főben  mégyen  (Lipp: 
PKert  11.121).  A  dolgot  mélyen  fejekbe  szegezni  akarja 
vala  (Illy:  Préd.  1.412).  lm  sapkát  töt  fejében  e  jámbor  (CzegI: 
bUorg.  19.')).  Ciak  ezis  szeget  fit  hetet  volna  feiedben 
iCzegI;  BDorg.  1.54).  Én  nram  tegnap  ollyan  tmiizédet  hallottam 
két  ifjútól,  mellyek  nagy  szeget  őtőttek  fejembe  (HaII:HHLst. 
Il.iyii).  A  mely  tollas  botot  kezében  hordozott,  aval  ii  t  i  fSbe 
Troilu8t(Hall:HHlst  IILHOj.  A  fejébe  verni  a  páltzát :  *incutere 
scipionem  in  caput  PPl.  Bár  felhasicz^k  az  en  leg  drágáb  orromat, 
ha  feiedbe  nem  vonszák  az  barát  kapáiát  (FortlSzer.  H). 
Végez-etre,  akarnám  érteni  hol  olvasUi  Balduinns  az  ob.seqnium 
emlekezetity  Hacsak  maga  fejében  faragta,  tartsa  magának 
(PáznuUithV.  1(17).  Halálo-s  fííben-járó;  poremptorins  l'PBl.  T. 
soha  nem  tiri,  liugy  meg  nem  izennéje  az  [lortára,  hogy  nram  irta 
volna  ezt  meg,  és  érti  kd.  az  uram  lóvéiéból,  hogy  ó  kmének 
fejébon  jár  ez  dolok  (Nád:Lev.  138).  Fejében  járó  dolognac 
tartsa :  capitale  sibi  dnciit  (Coni:  J;m.  172).  Ez  ideig  is  T.  tartott 
ellent,  innét  tova  is  mindaddik  ;izt  míveli,  míg  azt  k  i  nem 
veti  fejébíl,  hogy  nokin  |így)  nem  kell  félni  az  én  székén 
uramtúl  (Nád.Ijev  128).  Kik  az  ó  cselekedeteket  tnlajdon 
fejekból  és  itéletekból  m i v e  1  i k  (Illy:  Préd.  11.71).  Mellyel 
fejeért  sem  merné  állatni  a  jo.suita  (Czegl :  Japli.  108). 
Ezeket  én  fejemért  som  merném  ám  a  jwniitákra  foglmi  (152). 
Oka  én  nem  voltam  az  eretnekségnek,  kit  az  én  iierasim  fejem- 
höz  felelnek  (RMK.  TV.  193).  A  lutheri.sták  Hnszjiak  eretnek 
nevet  sújt  na  k  fejéhez  (Pázm:  Kai.  17(iG.  170).  (A  perentelok 
és  apró  nyálas  emberek)  hannyác  vottic  magokat,  mint  ha  ó 
nekic  is  a  .Salamon  tóckét  a  feiekhíV/,  v  1 1 5 1  é  c  volna,  maga 
czak  az  alfelekhőz,  tiszte.sséggel  mondua,  íttettéc  ászt  (Holt: 
Mes.  214).  Haraghiokban  meegh  az  felasegliek  asjighiaitls  mind 
az  fejéhez  verik  szeghennek  (Bal :  Epin.  7).  Halál  az  f e j e 
ken  (Gér:  KárCe.  IV.411).  Az  törvény  fejen  i  t  i  I  i :  in  sententia 
cjipitali  convinci  debebit  (Ver:  Verb.  131).  *Fején  keresni 
*accersire  capitLs ;  *fején  kere.sés :  accorsio  capitis  PPBl.  Mel 
ember  egob  czazart  nevezne  romai  czazamak  :  legottan  fejen 
m  arad  (DebrC.  331).  Az  mi  fejedolmfink  fejen  nem  maradhat: 
lirinceps  noster  capitalem  sententiam  incurrere  non  |X)t&st 
(Ver:  Verb.  315.  TSrtT.a  1.190).  Mint  fogtathattyák  meg  azt,  kit 
fejen  marasztottak:  qnomodo  poterit  dotineri  in  .sententia 
capitali  convictns  (Ver:  Verb.  341).  Fejénnis  marasztik  Jeremiást 
hogy  az  '>  el-pusztidásokrúl  profétál  (Pázm :  Kai.  .550).  Töri 
Lsten,  hogy  a  gono.szok  a  jámborok  lején  szánts  a  n  a  k  iPázm : 
Préd.  25).  Kévánni,  hogy  valami  gono.sz  fején  teljék:  *det6- 
sfiri  nmen  PPBl  Achál)  királynak  ez  jaj  fején  telek  mert  Jéza- 
béllal  n.Vtíl  megöletek  (KMK.  II  l'J3).  És  féló,  hogy  fejeden 
ne  tellyék  a  mit  mondott  .sz.  Dá\"id,  hogy,  elvasznek,  a  kik  fl- 
tfile  távoznak  (Pázm:  Préd.  324).  Megvallottak,  hoi/y  nem  király, 
sem  hetman  akaratjálx'd,  hanem  fejtik  re  jílttek  ki  az  tengeri 
kerftskedésre  (MonTME.  V.72).  Az  nagy  háznak  gondját  csak 
egy  fflre  birja,  minden  tisztességét  rendenként  megadja  (RMK. 
11.49).  Noha  csak  egy  ffire  [mA«  kiadás :  egjedülj  nemzetéb<M  vala, 
Nzabad  ember  voltát  igen  félti  vala,  .'ízért  jó  ideig  nótelen  élt  vala 
(395.  28).  Nyakra-fíre  |1.  alább)  .Sokat  főre  lábra  lenni 
megengeibiw,  hogy  az  nynzj'isra  és  birsjVgltisia  annyival  több  .nlkal- 
ni:itossjig>K:  lehessen  (Püig:  Serk.  tiS8).  Mint  az  ó  feje,  oly  fejet 
nem  láttam,  bár  .sok  a.sf«onyoknak  gyennekét  vizügáltam.  Nemrég 
kemenc/énkröl  főjére  leesett,  sírt  ngyan,  vérzett  is,  de 
cs.Hk  egy  kove.i«t  iGvail :  RP.  40).  (Jn(in  fejére  eis^tt  a  másnak 
t.sin.ált   sulyok  i.Szl):  MVir.  Ji)).  Az  Lston   ráfordítja  még  6 


fejére  (Thaly;  Adal.  1.32).  .Sedechiásnak  fejére  fordnia  csor- 
bás  biti  jutalma  (Czegl:  OKoml.  42).  Mindeniket  fejére  itilteb: 
omnes  simul  capite  danniati  sünt  (Ver:  Verb.  348).  Egy  embert 
fejére  keresnek:  (Ver:  Verb.  Elób.  04i.  Vyteteek  (lelkem) 
wr  istennek  yteeletyre ;  és  előwe  hoz-anak  e^'  nagy  kőnj-wet 
es  feyemre  oiwastaak  (ÉrdyC.  f>34).  Nem  szabad  senkit 
abból  Ítélni,  a  mit  ellene  mondanak,  lianem  a  mit  hiteles  bizony- 
ságokkal fejére  raknak  (Pázm :  Préd.  505).  Azokat  a  kinokat 
őszvőséggel,  mellyekről  eddig  szollottunk,  eczersmind  feifinkre 
s  z  a  11  i  1 1  y  a  (Lép :  ITük.  L275).  Myudennek  ew  magát  iol 
meg  kel  rost'ilny,  ha  zegyent  feyere  nem  akar  z y r k a  I n y 
(Pásti:  Fab.  21).  Fejekre  telik  az  Lstemiek  fenyegetése  (Pázm: 
Kai.  244).  Gond  telik  fejiüikre  (Fal :  NU.  279).  Fejedre  teUk 
a  párlug  (Fal :  Jegyz.  924).  Fejére  tellett  a  büntetés,  hogy  min- 
dent megfiz&ssen,  a  bosszúsíigért  is  tegyen  (Fal:  TÉ.  748).  A 
férfi  feleségét  fejére  ne  hadgya  ülni  (P.izm:Préd.  245).  Maga 
főiére  vakarni  port:  irritare  crabrones  (Decsi:Adag. 
fi).  Noha  főre  főre,  kfilőn  kfilón  egy  egy  emberek  vágynak, 
de  azért  ugyan  csak  egynek  kel  lennünk  az  igaz  szeretetben 
(MNyil :  Agend.  fi3i.  Fóröl-före:  capitatim  Kr.  Vagyon-é 
minden  embernek  tSrfd  főre  egy  őrzi  angyala  (Pó«:  Igaz.s.  U.ijl). 
Hogy  akarmelly  pai-aszt  ember-is  főről  főre  az  Írásokat  a  maga 
értelme  szerent  magyarázhalná  (GKat:  Válts.  11.1319).  Ha  többet 
nem  nyom  a  férjfiak  érdeme,  legalább  egy  arányiil  oszlik  az 
asz'onyok  érdemével  fejról  fejre  (.Szíj:  MVir.  112)  Tsóválja 
a  fejét:*nutat  capite  PPBl.  Mynd  kiVumlak  hfttet  czowaKvan 
liA  tíeyőket  (JordC.  511).  Megczovahii'mié  ti  rajtatok  az  én 
tejemet  y  (MA:  Bibi.  1.458).  Erre,  tndom,  tsóválni  fogja  fejét 
(SzD:  MVir.  143).  Miknrou  az  fiának  nem  wolt  volna  hona 
feit  fogni  a,  es  nemet  kiralnak  nem  volna  kerenye  (LevT. 
1.51).  Nincsen  kihez  az  én  ;irva  fejemet  fognom  (1117).  Ninc  houa 
fi  feiet  h  a  i  t  a  n  i :  non  habot  ubi  caput  reclinet  (MiinchC.  27). 
T^'rdet  és  főt  bayt  vala  (Helt :  Krón.  30).  Az  durczaskodasnak 
és  kemény  engedetle.S(>ghnek  békét  liagyv,án,  az  isten  beszédének 
és  sz.  parancsolattyának  fejet  h.ayts  (Alv:  Post.  1.159).  Midőn 
sfiveg-vetve  a  papnak  lábaihoz  asvén,  fejfmk-hajtva,  kezflnk 
5.szve  fogva,  és  tc'bb  oHéle  keresztyéni  áitatosságnak  jeleit  adván, 
vallyuk  bfiueinket  (llly:Kat  397).  Egy  ember  j(^ttbé,  kinek 
mindenek  fejet  hajtnak,  oly  hasonló  hozzád,  csá.szár  (Hall: 
HHist.  11.98).  El-betsméllik  azokat,  a  kik  nekik  fejet  neoi 
hajtanak  (Megy:  Diai.  229).  Bonja  (így?)  fejét  sem  hajtja  reá 
(fel  sem  veszi,  nem  ügyel  reá]  (Nyr.  X.496).  Fejem  lehaytom: 
conquinisco  MA.  NincT!  hol  czac  feiet  le  baytiiassa  is  (Zvou: 
Post.  1.16),  Fejemet  kötőmén,  hogy  régen  lesben  van  (Zrínyi : 
ASjT.  53).  Mihály  fejét  kíitötte,  hogy  8  ezernek  felette  nincs 
az  had  (TörtT.^  1.279).  Lesütötte  a  fejét:  *dejectus  viU- 
tum  PPl.  No  bizony  igen  p  o  z  n  á  1 1  y  á  k  az  te  teiedetis  (Decsi: 
Adag.  Iti9).  Házi  gondtartásban  pSrseltem  fejemet  (Meg)': 
6J.'ij.  VI  8).  A  i«rtolókat  elő  foga  es  leieket  szedete  (Helt: 
Krón.  710.  Az  hat  s  öt  sz.öm  neked  prophétállya,  hogy  héában  1 6- 
r  ö  d  feledet  r.aita  (FortSzer.  K2).  Lupul  is  miben  tőrheti  most  fejét 
a  portán,  abbjui  is  tali'ui  érthet  valamit  (MonTME.  V.Söi.  Némely- 
lyek  untig  tűrik  fejeket,  s  tsak  nem  ölik  magokat  a  tanulásbiui, 
még  sem  érdeklik  a  tárgyát  (Fal:  UE.  395).  Eszétől  elbucsúiott, 
tokkel  ütötték  a  fejét  (íM);  MVir.  134).  Fejét  venni: 
*dese<'."m'  coUimi  alicui,  *decutere  ense  caput  PPl  Mas  eoiber 
feleségéért  feiet  vőttok  (Vás- CanCat  O40i.  Iglieu  rea  felele 
hügli  ínyndon  felelem  nelkwl  hi>zad  hneu  vizy  ez  lewelet,  ee8 
wgh  vetem  feiemetli  rea  (^Lí-vT  1.54).  Valaki  szerencbére 
vetvén  fejét  a  varasból  ki  lapimnt  és  füvet  szedet  magának 
(Tel:  Evang.  U.OlSi.  Egyedül  maga  fejétől  tselekedte: 
sino  *arbilris  fecil  PPBl.  Az  írás  értelmében  ha  mi  akadékjuk 
találkozott,  <'u:t  nem  akartak  a  nuigi>k  frjUktííl  érteni  (Vertem: 
Ijev.  110).  Figurákat,  és  egyéb  hamis  magyanlzatokat  fejektfli 
gondolván  (Piizm:  LutlíV  liKD.  Imnvir  Rudolfus  csáioár  meg- 
sarkaltalilwa  csak  maga  fejetól  igér»<tef  tett  (ÍSzal:  Krón  19). 
Maga   fejetfii   es  balalmabul   meg  uem  foghattya :  propría  sua 


957 


AGY-I-X^— EMBEK-t'ó 


FÉLFEJC— KÉZ^FEJE 


958 


aiitnitjite  iioii  Imbet  ca|itivaiidi  facultatem  (Ver:  Voib,  336). 
Nem  maga  fejetfll  szóll  Uf;y,  tiaiieni  szent  Pálbul  lilatkó:  BCsák. 
;5öl  Fel-emelt  fii  vei  jár:  *erectiis  vagatm-  PPl.  Az  fyr- 
tiak  bozzw  lia.Mik  ne  legyenek,  is  az  azzonjallatok  bayadon 
fewel  ne  legyenek  (Konij:  SzPál.  120).  Az  egész  kíizség 
elítt  m  e  z  i  t  f  S  v  e  1  áll  vala,  csak  egy  bajszál  6  fején  immá- 
ran  nem  vala  iRMK.  V.űö").  Mezítelen  lábbal  indnla  ntjira, 
mezítelen  fível  viir;tó  kaiméira  (11.47).  Ila  en  zom  az, 
f  e  y  e  m  e  1  i  r  y  e  m  meg  (LevT.  1.282).  \'alaki  kapitányához 
fegyTert  vouszon  vagy  megöli,  fejével  éri  meg  (MouOkm.  in.52). 
A  király  ki-liirilette,  bogy  a  kit  a  leány  meg-győzne  futással, 
ez  fejével  fizetne  (Hall:  HHist.  ILIOO).  Nyakkal  fiVel  le- 
vetni valakit:   *jacere  aliquem  in   praeceps  PPBl. 

(Közmondások).  Mennee  few,  anne  ezz  (ÉrdyC.  69b).  Menny 
f5,  anny  ertelíni  i Frank ;  HasznK.  14).  Sok  f5,  sok  értelem: 
quot  L-apita,  tot  sensiis  iKisv:  Adag.  513.  Ki-.).  Ti  kSztetek 
menyi  tí,  aunyi  itélet  és  szentirásbeli  magyaiázat  firig  forog 
(Bal:  C«Isk.  392).  Minden  botnak  az  végiu  az  feje:  tinem 
vitae  specta  (l)ecsi :  Adag.  201  Ha  fS  vag,  ne  kiváuy  fark  lenni 
(üecsi:  Adag.  260.  Kisv:  Adag.  991  Fítül  árad  a  viz:  nbi  papa, 
ibi  Roma  MA.  A  ki  igazat  mond,  aimak  bé-t6rik  a  feje  (Hall: 
HHist.  JI.89). 

ágy-fö :  cervical,  pluteus,  lecti  colophon  PP.  spouda  PPl. 
hauptbrett  am  hette  PPB.  A  melly  háló-házba  viszik  az  új 
királyt,  ott  az  ágy-fejénél  egy  er6s  oroszlánt  lát,  lábnál  sár- 
kányi  (Hall :  HHist.  0.170). 

árpa-fö :  spica  hordeacea  MA.  gerstenahre  PPB. 

asztal-fö :  [capiit  mensae ;  oberes  tischende].  Le  ylteteek 
az  aztal  feere  (ÉrdyC.  515).  Az  asztal  főre  fShillyenec  (MA: 
Scult  285).  Az  asztalfSn  eset  mondás:  quod  super  mensa  dicitur 
(Prág:Serk.  Élíb.  67.  MF.i.  Hogy  valami  asztal  főre  való, 
nemes  és  válogatott  magyar  szókkal  eelnél  irá-sodban  (Bal: 
Csisk.  185X  A  kutzikból  az  asztal  főre  (ugomi.  Vallástétel  380). 

barát-feje:  erigeron  C.  [kieuzwurz]. 

böjt-fö :  (initinm  quadragesimae,  dies  ciiienmi  .sacrorum ; 
fastenanfang,  aschei-mittwoch].  Nemy  embernél  husslmgyo  napba 
vendege  hyuatott,  kyt  zent  fterenca  kére,  hogy  ewtett  vettne 
altal  az  tónak  zygetebe ;  ez  vala  beytfew  zeredara  viradoliui 
(EhrC.  26). 

búza-fö  :  spica,  spicilegium  C.  MA.  koniiihre  PPB.  Tar  búza 
f5:  *spica  mutica  PPBl.  Biizafíbűl  való:  spicens  MA.  Az  buza- 
ffiknll  az  kalászokét  kezdek  leszedni:  coeperunt  vellere  spicas 
(Sylv:  UT.  118).  A  buzais  meg  feiezet  bnza  fiuiel  neuekedic 
fel  (Born:Préd.  275).  Pergelt  bnza  fejec  (JIA:Bibl.  11 10). 
Szálkás  és  tokos  bnza  fejek  (GKat:  Válts.  ILI  1481 

[Közmondások).  Könnyú  a  keiie  mellett  bi'iza  fejet  szedni 
(Fal :  Jegyz.  926). 

búzafejes :  spicatus  C.  MA.  das  ahren  hat  PPB. 

eb-fejű :  [canls  caput  habens ;  was  einen  hundskopf  hat). 
Ez  ebfeywt  [Aesopust]  arra  hoztad,  hogy  engemet  ky  yz  [űzz) 
hazattol  wele  [mondja  Xanthusnak  felesége]  (Pesti:  Fab.  6). 
Ebfejií  h\ :  cynocephalaea  (Mel :  Herb.  165).  Plinius  írja,  hogy 
a  világnak  uémelly  részein  eb  fejő  emberek  teimenének  (Hall : 
HHist.  n.332). 

eke-fö  :  dentale  PPBl.  [pflughaupt]. 

elökötö-fő :  [pars  siiprema  praecinctorii  ;  oberteil  der 
schiírze).  Az  eiewkewtew  feívth  megcsináltatta  (LevT.  0.24). 
Tyz  elewkewtbe,  az  negyének  aranyas  feye  (RMNy.  IL35). 

embér-fö :  [caput  bominis ;  menschenhaupt].  Vala  király 
czeszéye  ember  fSbSl  (Valk:  And.  12).  Emberfő  [Huszt  várában 
egy  bástyának  a  neve]  (Kadv:  Csal.  IL393). 


félfejü :  [diniidiuni  tintum  capitis  haliens ;  halbköpfig].  Sig- 
mond  királynak  öregbik  pecseti  alat,  kiben  fel  fejű  sjls  vagyon: 
sub  sigillo  cum  medio  nipite  a<|UÍlao  facto  (Ver:  Verb.  268). 

fö-fö :  (summus,  priuceixs;  obei"ster,  oberbaupt].  Sidoc  kozzűl 
a  ki  fő  tTi  volt  (Bum:  Préd.  SÍ).  (A  tílrőliök  kíizüli  a  feje-feje 
mind  Mátyás  királynál  maradt  (Monlrók.  111159).  Minden  főfő 
nékie  bizonyos  adót  ád  iMA:SB.  100).  A  Christas  uUin  tő  feje 
a  pápa  az  eccle-siáiiak  (Matkó:  BCsák.  168).  Minden  irásonuiak 
az  főfeje  most  az  Staitzer  urammal  való  tractánk  (ErdTortAd. 
11.57).  A  népnek  a  feje  feje,  eló-kelhetői,  megütközének  (GKat : 
Válts.  1.1229).  Az  Esztergámhoz  való  faluk  bíráinak  és  feje- 
fejének szükség  leszen  megesküdtetni  (KétifDipl.  264). 

fxiresa-fejü  :  [versutus ;  listig,  verschlagen]  Virág  bozo 
vigasztaló  Sz.  György  hauában  születet  gyermec  furcza  feifl, 
faitalan  erkőlczű,  tekélletlen  (Cis.  E4). 

fúrt-fejű:  versutus  MA.  listig,  verschmitzt,  venschlagen  PPB. 
Nyughatatlan  fúrt  feiú  emberek  (Eny:  GIzm.  18).  Poetak  fabu- 
lája, vagy  valamely  fúrt  fejű  embernek  találmánya  (Derk: 
ÖÉlet.  54). 

gabona-fö  :  [spica ;  iibre).  Gabona-fó  formára  metszem : 
inspico  PPBl.  Al  a  gabona  fő  es  ninc  6  benaec  nemzés :  culmiis 
stans,  non  est  in  eo  germen  (BécsiC.  191.  MüncliC.  34.  77). 
Kezdeek  zaggatbny  az  gabona  feyet:  ceepenmt  vellere  spicas 
(JordC.  388.  460).  Az  búza  uem  tetethetyk  az  kasban,  banemlia 
az  gabona  fev  leyend  elevzer  erevssen  meg  chepletevt  (ComC. 
259).  Het  gabona  fő  neuekődneiec  fel  egy  szárból,  szép  és  telyes 
(Helt:  Bibi.  I.V).  Gabona  fejeket  szedek  (Káldi:  Bibi.  232).  Az 
üres  hodó  kongás  és  eszterhán  termett  gabona  fő  pharisaeusi 
kérkedségednek  jeles  ezimerei  (Matkó:  BC^sák.  124).  A  főid 
felé  csügged  a  szemekkel  tellyes  gabona  fő  (Matkó:  HRoml. 
27). 

gyönge-fejű:  [ingenii  imbecillis;  schwachköpfig)  (Pázm: 
Préd.  694.  Kr.). 

hag3niia-fö :  caput  allii,  bulbus  cepae  Kr.  [zvriebelknollen). 
Egy  hagyma  feiet  sem  adna:  ne  allii  quidem  caput  (Decsi: 
Adag.   2281. 

három-fejű :   triceps  C.  tricephalns   MA.   dreiköpfig  PPB. 

hét-fö  (hettweu  LeíT.  L374.  hcthwen  RMNy.  III.2.5):  dies 
lunae,  feria  príma  MA.  montag  PPB.  Terrae  Monyorokerek, 
Hettfehelly,  et  Kenlked  ....  Méta  Hettfewhelly  incipieus  a 
Pinkoua  perveuit  versas  orientem  1240  (CodPatr.  VL13).  Ez 
ywe  hBthflfen  (RMNy.  n.131.  301).  Még  hetfen  elindult  (LevT. 
n.lO).  Husuét  bet  feyen  (Beythe:  EpLst.  236).  Hétfőn  Saturnus 
az  eget  ködökkel  be  burittia  (KBécs.  1572.  D8).  Első  negyede 
boyt  másnak  leszen  boyt  elő  hétfőn  szeles  lagyula.s-sal  (KNagysz. 
1621F).  Ideérkeznek  ez  jövendő  hétfőre  (KecskTört.  426).  Hogy 
hétfőn  indúUmk,  azt  nagyon  akartam  (Gvad:  FNót.  128). 

nagy-hétfö :  dies  luuae  in  hebdomada  sancta  Kr.  [montag 

vor  ostern]  (GömC.  239.  ThewrC.  52). 

hosszú-fejű:  cilo  C.  [spitzköptíg].  Hegyes,  hos.szú  fejfiec: 
cilones  (Com:  Jan.   53). 

jó-fejű :  [boni  ingenii ;  wer  einen  guten  kopf  hat].  Jofejw 
Imre  [név]  (Radv:  Csal.  III.277). 

két-fejü  :  biceps  C.  MA.  zweiköpfig  PPB.  Kyknec  ez  velagon 
volt  fogatkozasoc  testőcben,  minth  conkaae,  vakoc,  keth  feyők 
(NagyszC.  332). 

kéz-feje.  Keze  feje :  earpus ;  handgelenk,  faustbeuge  PPB. 
handwm-zel  ;  le  poignet  KirBesz.  128.  Keze  fejével  csapta: 
aversa  mauu  ictuna  iuSbút ;  mit  umgewandter  liand  scblagen 
PPB.  Nem  yőliet  ver  az  ő  kezeli  feléből  (WeszpC.  102).  Keze 
fejei  el  vágva    valáuak   (Káldi:  Bibi.   239)   Terjedett  az  kezem 


959 


kokmAny-fö— péter-fejO 


SZAZ-KEJO— FEJEDELEM 


fejire  és  csuUIyójára  s  boka  csontjára  a  fájdalom  (Monlrók. 
XV.315).  Jobb  kezem  fejő  h'vín  fájíiHlm.xsabb  os  dagattabb,  ott 
is  retteuetos  vizketogséggel  sok  fakadíkíjcska  fakadott  ki  (103). 

kormány-fö  :  fgubemai;ulum|  leitbrett  Pesti:  Nom.  68. 

kút>fö :  si-atobra,  foiis  C.  scaturigo  MA.  [quelle]  iniellbrun- 
iien  PPli.  Meríteni  a  kút-fíbill :  liaurire  ox  fontibiis ;  a  kút-fi' 
ki-Uivelli  a  vizet:  foiLs  ogorit  aqiiam  PPBl.  Méta  iueipit  a  unt- 
fen  1193.  (Kuauz).  Usqiie  ad  kutfeu  12G8.  (Wouzel.  III.195). 
Kiívt  feoiiok  vyze:  foiis  aquao  (JordC.  925).  Ky  folyó  kwt  fe: 
fous  aíjuae  salieutis  (i;34).  Ky  ad  en  scemeymnek  k8n  hulla- 
tasnak  kut  feyetli  (PeerC.  28).  Kwt  feyek:  fontos  aquarum 
íKesztliC.  28).  Az  evrevk  bevlches-segiiek  kut  feje  (DoniC.  8). 
ErKalmassagnak  kwt  feie  {VVinklC.  3.Ő6).  Azon  nap  a  nagy 
inolspgnec:  minden  kutfeyei  meg  szakadanac:  rupti  sünt  omiies 
fcmtas  abys.si  magnae  (Helt:  Hibl.  I.C4).  Az  bit  eredeti  cs  kutfeie 
az  szeretetiiok  (Fél:  Tan.  29fi).  Fol  zauarta  kut  feiedet  (Mon: 
Ápol.  12).  Mint  valami  kutfSbSl  arattanac  a  .soc  touelygesec 
(133).  Tizen  ket  kút  feiec:  duodecim  fontfts  .-uiuamm  (Kár: 
Bibi.  1.152).  Láta  egy  kútfejet:  vidit  puteum  (MA:Hibl.  I.IS), 
A  fSId  alat  lévS  nedves  erekbfll  ki-buzg(i  a  vagy  bugyogó 
kútfejek  fel-szfikdétselnek  (Cum:Jan.  13).  A  kiilfSWil  édes- 
dedebben ihatni  vizet  (Udv:'Dáv.  15).  Az  békételenség  az  maga 
kut-fejébfll  minden-féle  gonoszságnak  folyamit  boc.«áttya  ki 
(Hall:  Paiz.s.  15).  Az  istent  liLszi,  minden  jóknak  elfi  kútfejét 
(Illy:  Préd.  11.523). 

(KíizmondásokJ.  Az  minemű  az  kut  fű  ollian  az  foliasais  (Fél : 
Tan.  203). 

forrás-kútfő :  seatebra,  .suaturigo,  fons  MA.  brunniiielle 
PPB.  (P:ízm:KT.  15ii). 

kútfői :  fontalis,  l'oiitanus  MA.  aas  der  quelle  PPB. 

láb-fö,  láb-feje :  tarsus,  sufrago  Sí.  (fusswurzel,  oberristj. 
A  láb  tsam,  buzbol  (olvasd:  tzomb,  butzbol],  szárból  és  láb 
fejből  áll  (ACsere:  Ene.  142).  A  láb  feje:  convexum  plantíie 
(Com:  Jan.  49). 

ló-fő,   ló-fejű.    Lí)  fó  emberek:   antepilani   PPBl.  Demta 

possessione  alio<iuin  vt  Iwhfew  libera  (8zéU0kl.  1.63).  Mátyás 
király  idejében  volt  egy  jó  szolgabíró  lófö  ember  Kászonbiui 
(1.297).  Ks  ugyan  azon  széken  lakó  lófejek  kíiziil  tizenhármat 
bíráknak  rendeltünk  (307).  Siculi  dicuntur  trium  generum.  Alii 
enim  síuit  pofioro-s  vei  prlmore.«,  alii  primipili,  vulgo  lotfew  et 
towlo  appellati  (II, HO).  Ló  feyek :  i)rimipili  (11.108).  A  magyarok 
látván  a  székelyeknek  az  hadban  való  serénysegeket,  a  széke- 
lyeket primipilusokká,  primipilarisokká,  avagy  ló  fű  nemes  embe- 
rekké csinálták  és  nevezek  (Li.szny:  Krón.  203).  Az  egé.sségre 
vigyázzunk,  édes  néném,  és  ugy  laszek  mindenkor  a  kéd  nem 
li'i  fej(i,  hanem  ló  fó  székelye  (Mik :  TíirL.  89).  Ihatod  kurucz 
a  lófeji^,  ó  Atilla  igaz  véri  (Tlialy:  Adal.  11.190). 

lófősóg:  quüddam  totido  oflK-ium  suum  priuüpilatus  in  vulgari 
lof\vseg  appellatum  Szék:  Oki.  1288.  II.  108.  Az  fó  népek  az 
ó  fóségekben  és  az  kifejek  az  ó  lófóségekben  minden  széken 
szabadon  éljenek  (ErdOrszgy.  IL203). 

malom-fö  :  caput  mnlae  Kr.  (vorderteii  der  miihle].  Elven 
hjdegol  az  malom  fejetli  meg  nem  tluztheth:itbjuk  iLovT.  1219 1. 

nagy-fejű:  capitosu.H.C.'.  capito  AL\.  gro.ss-kopf  PPB.  (gross- 
kfipligj.  Nagy  fojew  bot:  baculua  nodosus  (ElirC.  31).  Nagy  fefi 
(Helt :  Krón.  168).  Nagyfejí  (vezetéknév  XVL  sz.]  (Nyr.  IX.366). 

on-fejü:  (capite  plumbeo  i)raeditus;  mit  eiuem  bleiernen 
kopf).  (')n  fejű  luidi  botok  (Com:  Jan.  1.50).  On  feiű  domine 
(BaLEpiat.  4).  Ón-fejfl,  eszétól  (ires  v.  el-butsiizott  (!^D:  MVir. 
134) 

Péter-fejű  :  por\iiax,  eui  i-apitis  Kr.  (oigeusinnig,  nlarrkOpfigj. 
(Tel:  Evang."  1.776.    Kr). 


száz-fejű  ceuticeps.  C.  MA.  das  bundert  baupter  bat  PPB. 

szöIö-fö :  racemus,  botrus  MA.  traulje  PPB.  Niné  zA15  f8 ; 
non  est  Ixjtrus  (BécsiC.  255.  JordC.  104.  275).  Te  allatrxi  lal- 
malioz  hasonlót  es  ceíid  z515  fíh5z:  erunt  ubera  tiia  sicut 
botri  vineae  (DöbrC.  481).  Veri')d  kyt  te  az  te  testedbSI,  mykent 
az  meg  nyomot  z61ö  feWll  oly  bew5n  ky  ontal  (KrizaC.  60). 
Ijiat  wala  az  róka  igen  zeep  zewie  feyeket  (Pesti:  Fab.  84). 
Az  6  szolyó  feiSc  epe,  es  gerezdec:  méreg:  uva  eorum  uva 
fellis  et  botri  amarLssimi  iHelt:  Bibi.  Let-ecS).  Ért  szSlS  fejek 
(Tyúk:  Józs. 230). 

szőlőfejes :  racematus  PPBl. 

tök-fej  :  [raput  stolidum  ;  dummkopfj  Egy  könyvbíl  másik- 
ból ír  oeciii«itiót,  üres  tiík  fejjel  vár  két  hó  vacatiot  (Orczy: 
Kültll.  56). 

tök-fejű:  caecHs  auribiis  et  mente  SK.  (dummkoptj.  Egy- 
ügyű személyem  ellen  kákogsz  X.  ut  tSk  fejfi  Írásodban  (Matkó: 
BOák.  42.  kisv:  Adag.  60). 

vastag-fejű:  (ciipito;  diekschadelj.   (Pázm:  Préd.  694.  Kr.) 

vers-fö:  (caput  versus;  veiníuifangj.  Minden  részekue*-  é» 
pársoknac  versfeiei  szép  módon  follyanac  (Görcs :  Máty.  Ciml). 
Nagy  Péter  én  nevem,  versfejek  mutatják  (T"haly:  VÉ.  H03. 389). 

víz-fő :  (fons  aiiuae;  quelle).  Forde.vta  kw  zyrtok  (z>Ttot(  ky 
folyó  vyz  feyekre:  ctinvertit  rupem  in  fontes  aquarum íKesztC. 314). 

závár-fő :  (claustrum ;  vorhiingeschlo.ss].  íjsen  pinczének 
külsA  jytajára  csináltattunk  egy  reteszt  és  egy  závárfejet  (Mon- 
TME.  1.302). 

rejóben:  1)  ként,  gyanimt  SzD.  (iiistar;  aisj.  Mustra  feiebe 
vette  el  (a  kopját,  lOINy.  11.27).  Kéri  jó  atyját,  fizesse  meg 
Nevel  uruak  a  hatvan  forintokat,  ki  annyit  adott  néki  kölcsön 
fejében  (Fal:  TE.  761).  8)  nevében  .Szü.  (vice;  im  namen,  in 
vertretungj.  Felálla  végtére  a  komák  fejébe  Füzes  András  8 
így  szólt  azoknak  nevébe  (Gvad :  KI'.  1 1).  Ennek  fogok  írni  ai 
atyám  nevébe  s  három  száz  forintot  felveszek  fejébe  (54).  S) 
[pro;  fiir,  um).  Kegyelmetoketh  kérem  mynt  barath>-motli,  hogy 
the  kegyelmetek  az  en  barath.>iagom  fejeben  adatia  ide  az  Ihe 
kegyelmetek  mestlieret  az  hohárth  (kölcsöu]  (RMNy.  II.llI). 
Elegeth  kewltSttem  ees  fSvtottara  [;u!  ew  iozagaertli  s<^mmy 
feyeten  (212)  Hijáb.an  és  haszontalan  semmi  fejében  ne  mun- 
kálkodjál:  ne  frustra  afque  incassum  labores  (0>m:  Jan.  178)i 
Attále  bor  feyébe  auagy  gabtuia  feyébe  pénszt  valakinec  ? 
(Vílsárh:  CanCiit.  222).  Elárulják  magokat,  urokat,  országokat 
ingyen  fejébe  (Fal:  NU.  322).  Nem  ingyen  fejélwn  hajlik  egy 
ember  máshoz  (Fal:  UE.  428).  4)  (pro;  um,  wogeuj.  Atkozot 
ky  ayandeekot  vezen  az  feyeeljen,  hogy  elenyeozye  ew  barat- 
tyanak  veereeth :  maledictus  qui  accipit  numera,  ntJ(JürdC.  256). 
Mindeneket  isten  czac  az  feiebe  mieltet,  hogy  az  iduózitA 
Christusa  ismertessec  meg  (Boni:  Préd.  24).  A  harmadic  niou- 
dást-is  változtatod,  nem  tudom,  mi  leiébe  (Tel:  Evang.  78).  H» 
szeretsz,  ne  legyen  az  liaszon  fejében,  engedj  ku-atodnak  csak 
isten  nevében  (Orczy:  KöltH.  43).  Dandárját  ne  hagyja  nyere- 
ség fejébenn  (Orc"zy :  KöltSz.  152).  Úgy  én  is  j..  remény  fejébeiui 
hajóimat  el  oldám,  botsátám  szélnek  vitorlámat  (187).  5)  (ob; 
halber,  wogen).  Szégyen  fejében  bujdosóba  indul  (Fal:  NU.  285). 

Fejecske  :  capituliun,  ca|)itellum  C.  [köpfcheu].  Kicsiny 
fejecskéje,  ciáris  kzíuA  ajakacskac,  ketti^  gerezdü  állacskója 
(Prág:Serk.  263). 

rejedelem :  t/idiiméc  BécsiC.i270.  fidilmisket  MünchC.  16. 
ftjaltmnifk  V'irgC.  16.  133.  yVifJcmseg  VirgC.  67.  (Vvíiítmkegyék 
ÉrsC.  377):  I)  princeiis  tetraa'ha  C  (fürst).  Fejedelem  l>ejárói : 
nobiles  cubicularíi  PP.  Erőssegó  fedelmcc:  tyramii  (BécsiC.  27ii). 
Eé  feiedelm  :  princei*  uniis  (MünchC.  29.  35).  .\z  erdhegeknuk 
teyedelmebeu   yzy   ky  az  erdbegeket:  in  principe  daemonum 


961      GVKRMEK-FEIEDELEM- 1  LVD1FEJEDELE.M 


PAIM-FEJ  EDELEM— FEJENKÉNT 


962 


ejicit  daemones  (JordC.  381).  Feyedplmoknek  eleyhpii  vytcrteU  : 
ad  rep-s  diuemini  (383).  Ez  földy  kyralukiiak  feyodelmo  (LrdyC 
552).  Az  pispek  kwznt  es  az  varosnak  l'eiodelme  kwzwt  igen 
iiagi  lialioru.<iaB  tainada  (VirpC.  15).  Meg  vala  setehvluoii  w 
lelkébe  «!  elmeiebe  az  setebsegiiek  feiedelmetwl  (20).  A  feye 
delni  az  az  Pylatos  (ííagyszC.  IS).  A  Heródes  fejedelmfi 
HertHlos:  Heródes  tetnucha  (Helt:  LT.  Döi.  Galile;ínac  negye- 
des feiedelme  Heródes  volna;  telrarclia  Galileae  Uerode  (Hel: 
LiT.  Pl).  Egy  feiedek<m  sem  lelietne  nyomós  az  5  birodalmálcni, 
tó  nem  félne  az  istent  (Helt:  Krón.  2S).  Meg  békéiéi-  az  Albirt 
feiedelemmel  (35).  L5n  azonkózbe,  liogy  a  romai  pajia  az 
5  bulczuiánal  soc  kei-esztyéu  feiedelmeket  fel  leze-sztene  (52). 
Kéuaniuic  neki,  hogy  az  isten  oUyan  feiedelme  tilmie  litet,  mint 
a  Nagy  Sándor  (129b).  Az  pénzen  a  fejedelemnek  képe,  avagy 
czimero  vagyon  (Tel:  Evang.  11.474).  Isten  bir  titeket  fejedel- 
mek (Mel :  SzJán.  23).  A  uagy  fejedelmek  levelek  kezdetire 
•szokták  íruyia  leg-uagyob  és  bötsűUetesb  titulussokat  (Pázm: 
Préd.  37).  Augustus  cs.iszár  az  sido  népnec  úgymint  fels5  feje- 
delme Q-lk :  Scult.  6S).  A  fejedelem  kissebb,  alatsouyb  a  vezér- 
nél: princei>s  est  minor  atque  duK\  ein  fiii-st  ist  weniger,  demi 
ein  herzog  (Om:  Vest.  96).  (Ezek  után  megy)  az  erdélyi  feje- 
delem 6  nga  6a  (Radv:  Csal.  111.381  b).  Ilma  febiuar.  válasz- 
totta az  ország  fejedelme  Kákóczi  Sigmondot  (ErdTíJrtAd.  IV.169). 
á  fejedelem  el5tt-is  igen  intio  ember  (GKat:Titk.  18).  A  feje- 
delmeknek adofizetésseket  kel  a  néptSl  venuiek,  úgymint  szol- 
gálattyoknak  zoldgyát  (Fly :  Préd.  11.500).  A  természeti  históriá- 
nak fejedelme  Pliiiius  azt  írja  (1253).  2)  imperátor  C.  [dux;] 
oberster  eines  kriegsheere.s,  heerfiihrer  PPB.  Mend  8  hadakozó 
feiedelmi :  omnes  duces  et  bellatores  siii  (BécsiC.  12).  Yarvvla 
hw  hozya  centiuio  feyedelem :  acoessit  ad  eum  oenturio  (JordC. 
375).  Száz  ember  el6tt  iáro  feiedelem  vala  (%lv:  UT.  1.178). 
Hananias,  ki  vala  az  király  feiedelmi  közzűl  egy:  qiii  erat  de 
ducibus  regis  (Kár:  Bibi.  1.396).  Az  romai  hadnac  vezérl5  feje- 
delme Titus  (MA:  .Scult.  817).  A  hajó  sereg,  kinec  az  8  eleiben 
rendelt  gondviselője  avagy  tengeri  fejedebue  elitté  vagyon: 
classis  navalis,  cui  praefectus  ejus,  seu  archithalassus  praeest 
(Com:  Jaa  146).  3)  Egyházi  fejedelem:  regnans,  princeps  ec- 
clesiasticus  Kr.  praelatus  (EhrC.  116)  [kirchenfUrst],  A  papocnac 
fejedelméé:  principes  sacerdotum  (MünchC.  16.  66)  Az  zerzetSs 
az  V  fejedelmeuec  alaia  veti  acarattat  (GuaryC.  37).  Imadkozal 
ana  zent  eg  hazuac  koz'mseges  feyedelmiert  (VitkC.  21).  Ysme- 
retes  vala  az  feyedelemnek :  erat  notus  pontifici  (JordC.  690). 
Az  prouindalis  feyedelem  (SándC.  40).  Az  en  apátom  vagy 
feyedelmem  (DomC.  307).  Oda  hyvata  az  ev  feyedelmet,  az 
p[ri]orissat  (MargL.  95).  Feyedelem  awag  priorissa  (LányiC.  416. 
417).  Az  kolostoromnak  feyedelme  (TelC.  343).  Az  monostornak 
feiedelmeth  feel  kSte  (KazC.  68).  Ottan  meg  yzeueek  az  feye- 
delemnek, fráter  Marinos  megholt  (ÉrdyC.  340b).  Eegyhazy  feye- 
delmek  (601).  Alig  vagion  zerzetes  ember  ky  iol  es  twkelletes- 
segel  engedelmes  volna  w  feyedelmenek  (VirgC.  68).  Meg  esköté 
a  papoknac  feiedelmit  (Kár;  Bibi.  1.426).  Annás  és  Kaifás  papok 
fejedelmi  alatt  lett  az  isten  szava  Jánoson  (Pázm:  Préd.  76). 
4)  praetor,  praeses  C.  [vorsteher,  vorgesetzter].  Fejedelem  háza : 
praetorium  C.  Sido  feyedelmek :  primores  (JordC.  717).  Zacheus, 
a  publikanusoknak  fejedelme  (Tel:  Evang.  II.991b).  Az  kic  azok- 
ban az  bűnökben  feiedelmec  vóltauac,  azokat  fel  akaztattya 
(Kár:  Bibi.  1.144). 

gyermek-fejedelem :  [princejis  puer ;  ein  kind  als  fürst]. 
Gyermee  fejedelmekuec  mondatnac  nem  czac  azoc,  kic  idS 
szerint  gyermekéé,  ha  nem  az  kic  okossággal  értelemmel  gyer- 
mekéé (MA:  Bibi.  II.6.  Kem:  Élet.  24).  Ne  adj  nekünk  m-  isten, 
gyermek  fejedelmeket,  puha  asszonyi-ember  termeszetüeket 
(Thaly:  VÉ.  1.91 1. 

hadi-fejedelém.  Hadi  fejedelem  avagy  ország  kapitánnyá, 
had  viselS   generális :  imperátor  seu  generális  Com :  Jan.  145. 

M.   STELVTÖBT.   SZÓTÍB. 


Fí  hadi  fejedelem :  generál  Com:  Orb.  289.   (La-skai ;  Lips.  393. 
niy:  Préd.  11.525). 

papi-fejedelem:  princeps  üicerdotum  MünchC.  51.  pontifex 
ma.xiiuiis  JordC.  726.  194,  [oberprioster].  Vronc  Cristust  zemeid 
elüt  v.al'ad  a  papi  feyedelmektSl  meg  karomlatbitvan  (VitkC. 
39).  Egbo  geytven  az  papy  ÍTeyedolmeket :  cougregans  principes 
sacerdotum  (JordC.  358.  441).  Vala  herodes  ydeyben  nemy- 
nemew  papy  feyedelem,  uewezettel  zakaryas  (ÉrdyC.  344.  507b. 
Kái-:  Bibi.  111.100).  Az  Afric-ibim  lévf>  püspökök,  kik  közzfil 
senkit  nem  akartak  papi-fejedelenmek  neveztetni  (Pázm:LutbV. 
131).  Papi-fejedelem  vagy  pápa  (Mad:  Evang.  409). 

papifejedelmes  :  hieraichicus  Megy;  Diai.  52. 

Pejedelémked-Lk :  regno,  dominor  Sí.  (bersclien],  A  birac 
feiedelmkednec  vala :  judices  praeerant  (Béc«iC.  1).  Az  test 
zolgalyon  es  senmiykepen  ne  feyedemkegyek,  hogy  az  lelket 
meg  ne  gyewzye  (ÉrsC.  377). 

Fejedelemség:  1)  prae,sidatus C.  principatus;  obergewalt, 
hen-scliaft,  fiirsteutum  PPB.  Fejedelemséghez  való:  praetorius 
C.  Teueked  atyafyaknak  gyölekezetynek  feyedelem-segeth  kel 
byniod  ees  wiselued  ees  őnekyk  zeutseges  peldath  mwtatlmod 
(Peei-C.  89).  Az  els5  sereguek  feiedelőmseget  uekik  attak  v,ila 
(DebrC.  134).  Az  feiedemsegbe  tva-tenik  az  esees  (VirgC.  67). 
Az  Cartusian  zerzet  mynden  anya  zent  egyház  bely  zeerzetek 
közöt  eelsew  helt  es  feyedelemseegöt  tart  zentsseeges  elletnek 
méltóságánál  (ÉrdyC.  573).  Az  szent  bayléc  mellett  rigyázoknac 
fejedelemsége  légyen  ö  rayta:  érit  princeps  super  excubitores 
custodiae  sauctuarii  (MA:  Bibi.  L120).  Negyedes  fejedelemség: 
teti-archia  (Pázm:  Préd.  78.  Kr).  8)  Fejedelemség,  tisztbéli-sze- 
mély: magi.sti-atus ;  obrigkeit  Com:  Vest  135.  Azok  kyk  népek 
kezet  feyedelemseghwl  vaunak :  qui  videntm-  principari  geutibus 
(JordC.  491).  Ky  wagy  mjiiden  feyedelmeknek  feyedemsege 
(ThewrC.  299).  Akarody  hogy  ne  fyUyed  a  feyedelemsygeth, 
a  feyedelmeth  ?  vis  non  timere  potestatem  ?  (Kom :  SzPál.  93). 

[Fejedelémtelen] 

Fejedelémtelensóg :  anaixhia  Major:  Szót. 

Fejedelmeskéd-ik:  [dominor,  principor;  herschen].  Valami 
utavétett  czudai-  tolvajokat  gyüjte  maga  mellé,  s  azokkal  feje- 
delmeskedik  rajtunk  (Moulrók.  VUI.56).  Fejedelmeskedö  emberek 
(Vajda;  Kriszt.  L185.  Kj-). 

Fejedelmi :  imperatorius  MA.  [fiirstlich].  üjcskai  István  feje- 
delmi támadása  (MA:  Scult.  6).  Fejedelmi  .székkel,  bottal,  zász- 
lóval megajándékoztatott  (MonOkm.  IX.431). 

Fejel :  reuovo  caput  cotliurui  Kr.  fvorschulien,  vorsclűeben]. 
Sarut  feyelned  (Foi-fcSzer.  G4b).  Fodozzatok  a  misset,  feielitec, 
aggattiatoc  (Mel:  Préd.  116). 

még-fejel :  cw  A  Genebrardus  költevénye,  mellyet  Kalauz-Ls 
meg-fejel,  a  sidó  anyaszentegyháznak  két  féle  laistramarul, 
azon  merő  hivság  (Pós:Igazs.  1.24). 

j       Fejelés :  capitis  cothumi  renovatio  Sí.  [vorschub,  vorschuhj. 

Szekernye-.sarii  egy  pár,  item  egy  fejelés  (Monlrók  XXIV.129). 

Benesué   béri   ké.sz  [lénz    10   ft.,  két   fejelés  (MonTME.  L2fl). 

Egy  aszszonyállatnak  való  sarut  d[enár]  18,  egy  férfiúnak  való 
\    fejelést  d.  16.  (ErdOrszgy.  11.380): 

Fejenként  (fejmiéd,  fénkint,  fánként):  singuli,  capitulaüm 

C.  viritim,   cuncti  MA.  eiu  jeder   besonders,   maim   vor   mann 

'    PPB   Igőn   meltüsagűssok :  mertli  Istennek  feyenkeed  loany  es 

fyay   (SándC.  2).  Kiket   példáznak  touaba  ez  madárnak  fiai  ? 

feieuked  minketh  (TiliC.  16.  17).  Yesws  mynd  feyenked  az  zent 

azzonyoknak    kezeket   fogdossa   (ÉrsC.  86).  Ha    mynd  ezöketh 

;   beeh  thellyesyttendythek  mynd  feyenketh,  kyketh  mondottbam 

1   (179).  Myndenynk  fenkynth  (Komj:  SzPál.  97.  99).  FeienMd  ezt 

61 


963 


FEJES-KM'EJEX 


KIFEJEZÉS-FÖKB 


kezdgk  mondani :  coei)enint  singiili  eonini  iiwi  dicere  (Sylv: 
UT.  1.42).  De  énnékem  fejenként  meg  cskedjetek ;  zsidók  ezen 
neki  fejént  mogeskfinek  (1{MK.  11.311).  tiyfilénee  feienkéut 
az  Izraolnec  fiai  az  királyhoz:  venerunt  ad  regem  omnes  viri 
Jfirael  (Kár;  Bibi.  1.379).  Hlyének  az  vj  tanítók  mind  fejenként 
(l'ázm:Kal.  13.")).  Kivánoc  kegyelmeteknec  mind  fejenkiiit 
idvAsséges  ny  e.sztendőt  (MA :  Scnlt.  99).  Urak,  nemasek,  parasztok 
fflfínként  feltámadának  (Monlrók.  VII  31). 

Fejes :  1)  capitnlatus  C.  capito,  «i|iito.su.s  MA.  der  einen 
kopf  hat,  ein  gros.skopf,  gros.skclpfig  l'Plí.  l'etrns  dictiis  fey&s 
1351  (ZichyC.  II.5,')1).  Feyes  liálint  HIO  (Nyr.  V.SKi).  Feje.s, 
fnrkós  hot  (Com :  Orh.  107).  S)  Tsomó.s  fejes  fű,  mint  a  hagyma  t 
l)ulhi]sn.s  PPi.  !{)  [portinax,  obstinatns;  eigeiLsinnig).  A  túzok 
rettents  fejes,  makacs  állott  [ígyj  (Mik :  TörL.  447). 

Fejeaes :  bulbosus  C.  Ozomos,  fejesSs :  bulbosus  MAI. 

Pejeskéd-ik :  snm  pertinax,  obstinatns  Kr.  ftrotzon,  eigon- 
sinnig  sein).  Fejaskedett ;  nem  hajtott  .szavára  (Gvad :  FNót.  20). 

Fejeskédés :  Ipertinacia;  eigensinn).  Mennél  nagyobb  a 
tiidatlan.s;ig,  annál  nagyobb  a  fejaskedés  (Fal :  UE.  459).  Gyenge 
ész,  s  a  fej&skedéstfil  nem  ment  (481). 

Fejesség :  pertinacia,  pervicacia  Kr.  [eigensinn).  Az  akara- 
tos és  v.vúi  maga  eszén  jiiró  fejesség  (Fal:  LE.  451). 

Fejetlen :  acejihalus  C.  anarclms  Kr.  [kopflos,  anarchisch). 
Aféle  fejetlen,  gyülevész  nép  (Monlrók.  111.158.   Zrínyi:  n.30). 

[Sziiláíok].  Hihetetlen,  hogy  Isten  az  efclasiában  semmi  mó- 
dot nem  hagyott  volna,  hanem  mint  fejetlen  lábakat  bizony- 
talanságra erftsztette  volna  fiait  (I'ázm:  Kai.  17()6.  lidö.  NyKiizl. 
XV.369.  Bal;  Csisk.  302).  A  vármegye  minden  tisztek  nélkül 
fejetlen-lábos  maradott  (Szál:  KróiL  259). 

Fejez  :  I )  [resiwndeo,  refero,  revoco,  transfero ;  darauf  he- 
ziiglicli  sagen,  dranf  beziehen).  Zent  Danid  wgy  mond  (33. 
z.solt.J :  Ky  vagyon  oly  ember,  ky  eeleteth  ky^van  ?  Az  wtan 
ennen  maga  roea  feyezy  as  wgy  mond ;  teryen  el  az  gonos- 
síigrol  (ÉrdyC.  2,"i4).  Ila  ezekben  a  hat  dolgokban  csavarognak 
a  cjilvinisták,  bár  fejezdrá  osztán,  hogy  farkasok  és  s;iti'm 
szolgai  (Pós:  Igazs.  1.122).  Akar  mi  légyen  annak  a  vége,  elég 
az,  hogy  a  reformata  vallásra  edgyiket  sem  fejezhetik  (1.488). 
Nagy  módnélknl  mi  reánk  akarják  viszont  fejezni  ezt  a  bizony- 
ságot (Pázni:  Kai.  222).  így  rájok-is  fejezik  a  kőz  Ígéreteket 
a  férőkre,  s-ekképen  a  fenyegetéseket-is  a  téretlenekre  (Megy : 
Bayle.  813).  Mo.stan  immár  ngyan  ezen  őrvondetas  hir  hallást 
kel  en-nékem  Is  ti  reátok  fejeznem  (Szók :  Balzs.  l.'i).  Azokat 
a  tzikkolyekot  magadra  fejezzed  avagy  magadra  szabjad  (Ker: 
Préd.  121).  2)  (firmo,  constitno;  befastigen  ?).  De  isten  útőtte 
lábára,  és  vgy  ráis  felezte,  hogy  nincsen  erő  ellene  (Bal :  CsIsk. 
346).  S)  recjipitulo,  c/ipitulnm  facio  MA.  [eintoilen].  Az  isteni 
szolgálatot  ez  négyekre  fejezem,  mellyekben  gyakorta  vétkezfink 
(Bát :  VTárgya.  42). 

be-fejez:  rocapitnlo  MA.  finio,  concludi),  finom  facio  (bo- 
si-hliftssen,  abschliassen,  beendigen,  znm  schlu-sse  bringon).  Annak 
\'t^ina  be  teyezy  mondwan  (ÉrdyC.  459).  Végtére  vgy  felezi 
be  (mondását]  (Mon ;  Ápol.  269).  Bérokaszti,  fejezi  a  tanács- 
kozást (Com;Jan.  131). 

befejezés :  condnsio,  epilógus  Sí.  [beendigniig,  schliissj. 
(Pázni:  KT.  1()9).  Tehát  mimodon  a  befejezést  a  balgátokra 
igazittya?  (Illy;  Préd.  1.81). 

ki-fejez:  1)  exprimo  MA.  (ausdrückenj.  Három  .sziival  fo- 
joztetettki  a  Isilszár  győzelmi  j^mpája :  *fercidnm  trinm  ver- 
Iwnim  tiilit  (Jaasar ;  veni,  vidi,  vici  PPBl.  Ky  feyezőt  .sontentia 
(ÉrdyC.  10b).  Kynek  sentenciayaat  nij-nd  áldomásra  mynd 
átokra  ky  feyo(ze]  (57b.   ül4b).   Mint  lifitnek  ágát,   a   ki    ima 


és  ki  feiezue  s  magyarázna  nem  volna  az  sz.  Írásban  (Bal: 
CsIsk.  452).  Az  derek  pénz,  ki  az  kőtes  levelton  ki  leszeo 
fejezve ;  i)ecuniae  snnima,  in  lití'rLs  fassionalibus  8i>eclticata 
(Ver :  Verb.  1 15).  Tsak  azt  tartozunk  hitágazatól  hinni,  ami  ott 
ki-fejez\e  vagyon  OIegy:Szöv.  129i  A  meghatározott  czélú 
verseknek  summáját  az  határon  kivfd  való  szókkal  kellett 
volna  ki  fejezni :  és  igy  amiak  rendi  meg-bomlott  volna  (Felv : 
SchSal.'  2).  Itt  ki  feiezet  képpen  ki  nem  reckosztetnec  a  ter- 
mők (Vallilst.  Dd3).  2)  enodo,  explano  MA.  erkliiren  PPB. 
Fel-tett  tzélom  az  lé.szeii,  hogy  kifejezzem,  miért  akarta  isten, 
hogy  az  ember  fia  légyen  itílfi  birója  a  világnak  (P;izm ;  l'réd. 
4).  Es  ezekből  azt  fejezi  ki  sz.  Ágoston,  hogy  . . .  (Pázni ;  Kai. 
65).  Sok  káromlók  szíija  Ijé-dugatik,  ha  igazán  és  voltaképpen 
meg-magyarázznk  az  római  győlekőzetnek  ez  dologrul  való 
tanitását;  ezt  kel  tehát  gyökeréből  ki-fejeznöiik  (801).  Csak 
magán  a  sz.  irás,  minden  szüksegas  tudományt  ki  fejez.  Sok 
dolgokat  számlálánk,  mellyeket  a  sz.  irás  magán  ki  nem  mutat 
(Pázm :  LutliV.  233).  S)  (creo,  iierfabrico ;  schüpten,  ziistande 
bringon].  Isten  ez  világot  semmiből  fejezte  ki  íPrág;Serk. 
929). 

kifejezés :  oxprassio,  interpretatio  SL  (ausdruck].  (A  testből 
kiváló  lélek]  siratta  az  Istennek  bozzu  alla-sanak  ki  feyezeeet 
ielen  lennie  iBodC.  22).  A  mely  nyelven  azoknak  (a  logicus 
terminusoknak)  tudj'isa  vagy  jo  kifejezése  nintsen,  ott  azok 
mind  a  kfil.ső  mind  a  belső  jo  dolgokban  valóba  nagy  akadá- 
lyok (Üjri)<;ranmi.  700.  708). 

jnég-fejez  :  [exprimo,  explano ;  ausdrücken,  darlegen).  Har- 
mad reeze  bezedewnknek  mynt  fenlSl  meg  vala  feyezwecn, 
leezen  az  Maria  ky  nnvlasanak  nioggyarol  (ÉrdjC  482b). 

Fejezés  :  [relatio ;  beziehungj.  Kristus  jelnek  ábrázolás  szo- 
réut  novoztotik,  az  igének  tulajdon  jegyzése  másra  vonyásál, 
fejezését,  a  lövöldözőktől  vévén,  kiknek  jelek  a  czél  (Mad : 
Evang.  78). 

Fejezet:  1)  [caput,  frons;  hauptstelle,  front).  A  köuet  kit 
a  rakoc  mogutaltanac,  ez  löt  a  zegeletnec  feiezetelien :  in  ca- 
pnt  anguli  (MiinchC.  54.  JordC.  847).  Az  kewetli,  kytli  meg 
wtalanak  a  myvesek,  az  alkottatcek  az  zeghelethnek  feyeze- 
tjTe  (ÉrdyC.  226).  Az  sereghnek  feyezsty :  frons  exercitiis  (JordC. 
301).  Az  capituloninak  feyezetyii  (elején)  (ÉrdyC.  62b).  8)  ca- 
pitulum  Sí.  (kapitel,  hauptstück].  Kewnyiiok  feyezety  es  rubry- 
kay :  capitula  et  nibricae  libri  (Pesti :  Nom.  5).  Zykseegb 
gyakortaa  nieg'hanny  vethny  az  zent  pariuicholatokat  feyezet 
zerent  (ÉrdyC.  392).  S)  [fons;  quelle).  Vére  folyásának  feye- 
zety :  fons  8ang%inis  ejus  (JordC.  469).  0  Jesus  fogyatkoznttlan 
feyezeth  ees  kymeerhetctlen  kegolmesseg  (PozsC.  7.  lliewrC 
16).  Myndon  byniiek  leyezety  (ÉrdyC.  18).  Ondoksagus  gon- 
dolatlmak  feyezothytli  \vzyethok  ky\ve  tliy  zynetekből  (ÉrsC. 
182). 

pPejezget) 

ki-fejezget :  [enodo ;  entwickein,  nach  und  iiach  anfkliiren). 
Ugy  mog-czirkáltiun  Irilsát,  hogy  ad  rei  veritatein  ki-fejezgettem 
elméjét  (Nógr:  IdvK.  Elíb.  19). 

Főbb,  fővebb  (leg  ffjeU  Com:  Orb.  45.  fSeUi  Frank ; 
HasziiK.  1)6.  Zvon;  Osiand.  131.  Tani:  Jóak.  17.  \ee/Mlj  Uszny: 
Knln.  2.  Toln;  Vigaszt.  33.  J'ürebb  Pás:  Igazs.  1.261):  (snperiur; 
höhergestellt).  Magát  még  amiális  főbnec  aletani,  az  mi  isten 
(Mon:  Aiwl.  196).  Nem  a  méltó.ság  teszi  ti^Vl>bbé  (Pós:  Velélk. 
21).  A  többiek  között  a  leg  fejebbek;  iKili.ssimae ;  die  ver- 
nohmsten  (Com;  Orb.  15).  ChrLstiis  valiíságus és  lobbik  elevenitő 
és  éltető  feje  az  ecclosiáo:ik  (Illyof:  BCsTomp.  Riíi).  Még  (ibb 
utat  mutatok  néktek:  axcellontiorem  viam  vobis  domonstro 
lllly:  Préd.  IL75).  Fövebbképpen  m«n  őneki,  hanem  a  Dávidnak 
mondatott  iGKat:Titk.  225.  18).  Fövebbik  része  ainai  vitézség- 
nek ez,   hogy   iPP:  PaxA.  Előb.  15).  A  Di'irius  tívebbik    gen«- 


965 


FÓBBSÉf^FÖSÉG 


FÓTÜL-KÖZ 


966 


ralissi  (Hall:  HHist.  I.:i).  A  lesS^vcbbik  rableáuy  (Mik:MiilN.  ! 
2051  A  Hívebbeknek  adta  értísre  ((iva(l:KP.  345).  A  jó  vá-  j 
l;iszt;is  leg  luvebb  álduinil<ia  az  éjniek  (FahUE.  393).  | 

Föbbség :  siprematia,  primatiu!  Kr.  El-veszté  attya-Bai- 
kiizüttA-al"  fíbUségét,  és  papi  niéltósáfrAt  (Pázni:  Piéd.  21 11. 
Az-elútt  kfllSmbet  tmiitott  az  római  pápának  folwégériil,  hogy- 
sem mostan  (Pázni:  Kai.  ií31).  Az  római  pápa  f6b,síf;éi51  (Bal:  ' 
Csisk.  371).  Köteleztetnek  az  pájia  méltós;\í;os  fSobsegének 
meg  ismerésére  (Toln:  Viga-szt.  SÍI  Légyen  jeleskedj  érdemére 
nézve;  nézzen  ki  belőle  valami  fAbségnek  képe  (Fal:  UE.  418). 

Pőbbségés  :  fsnmmns ;  eriancht).  Fobséges  pispűc  (MA : 
Tan.  1160). 

Pőbbségü :  cvs  Főbségfi  lelki  pásztorság  (Matkó:  BCsák. 
221). 

Főbeli :  [ad  caput  pertínens ;  kopf-].  F^beli  kenet :  ungven- 
tiim  iu  capite  (DöbrC.  211). 

Fői.  Föi  ékesség:  anadema  MAI. 

Főképpen:  1)  praesertim,  maximé,  princii«liter  C.  prae- 
cipue,  iiiprimis  MA.  .sonderlicb,  vornehnilicb  bauptsjitlilicb,  be- 
sonders  PPB.  Kire  noz  az  \t  kten  főképpen  (GuaryC.  62). 
FSkepen  kSuettflc  a  sido  bibliát  (Helt:Bibl.  c3).  Ezt  az  dolgot 
en  fSkeppen  itilem  emlékezetre  meltonac  lenni :  id  facimis  in- 
primis  ego  memorabile  existmiio  (Deesi:  SallJ.  4).  De  f5keppen 
az  nemesség  akaria  vala  az  Catilinanac  inditasat  (13).  Het  va- 
rasokba tanitot  fu  keppen  (Mel :  SzJán.  38).  Maid  meg  sem 
esmerhettync  egymást,  fűképpen  az  leanzo  rendet  (Pécsi:  SzűzK. 
109).  Az  spárgát  nem  koll  5ntőzni,  tőképpen  fiszel  (Lipp:  PKert. 
II.S5).  Leg  tőképpen  meg  lásd  hogy  baiátságos  emberb5l  ellenség 
ne  légy  (Kár:  Bibi.  I.Ö53.  Zvon:  Post.  1.17.  Toln:  Vigaszt.  213). 
3)  [capitulatim,  viritim ;  einzeln  ?].  Gerssonnak  nemzety  feekep- 
pen  ezek :  Lobny,  Ebrony,  Moly,  Musy,  Chory  (JordC.  176). 

Főképpen- való :  principális  MA.  [lianptsachlich,  vorzüglich]. 
PY>keppen  való  f egy  uerők  az  igaz  hit  volt  (Frank :  HasznK.  72), 
Az  kit  te  az  te  fiaddal  egyenluiie  es  az  orszagnac  örSk5,seue 
teuel,  az  legén  fokepiien  az  te  nemzetsegednee  fogiatoia:  is 
potissum  stirpis  tuae  extinctor  sit  (üeesi:  SallJ.  11).  Nagy  harczíi 
volt,  de  főképen  való  baiuinasa  ackor  lóu,  mikor  (Mel :  SzJán. 
307). 

Főképpenvalóság :  principalitas  MA,  hanptanlang,  erster 
grund  PPB. 

IFőre] 

nyakra-főre  :  praecipitanter  MA.  imbedachtsam,  über  hals 
und  kopf  PPB.  Nyakra-f5re  hányom :  dlsturbo  MA.  herabstür- 
zen  PPB.  Nyakra  fíie  vetem :  praecipito  MA.  Nyakraföre  az 
ablakból  leesett  vala:  cecidit  deorsum  (RMK.  IV.  186).  Niakra 
főre  az  tomlíczben  be  haita  (CsomaC.  2).  Az  emberec  nyakra 
fSre  omolnac  minden  gonoszságra  (Tel:  Evang.  L94).  Nyakra 
foro  hányatni ;  in  caput  praecipitari  (Decsi:  Adag.  199).  Az  ko 
szikla  teleiéről  nyakra  f5re  le  taszigálác  5ket :  de  petra  prae- 
cipitaverunt  eos  de  snmmo  in  praeceps  (Kár:  Bibi.  1.395).  A  ki 
valamelly  meredek  helynek  szélin  áll,  akár-melly  kitsiny  taszi- 
t;issal,  nyakra-fóre  mégyen  alá  (Pázm:  Préd.  230).  A  töb'  vét- 
kek kisztetuek  és  taszigálnak  a  gonoszi-a,  a  harag  nyakra-főre 
taszit  (801).  Ne  hebehurgyálkodgyéc :  magát  nyakra  f5re  ne 
ejtse  (Com:  Jan.  179).  Te  magadat  veszedelemben  niakra  f&re 
ne  eicz  (DictaGr.  10).  A  lélek  nyakrafíre  hányattatik,  és  min- 
den módon  vész  (lUy:  Préd.  L179).  Mind  töröknek,  mind  Tököli 
niamnac  nyakra-főre  roszul  folj-tak  dolgai  (Monlrók.  XXVn. 
■yii.  Mind  a  ketten  visszaestünk  nyakra-főre  (Gvad:  RP.  5). 

Pőség :  principaUtas  C.  excellentia,  praestantia,  primátus  MA. 
böchste  würde  PPB.  [suprematie].  Az  pápa  fSségérűl  (Zvon : 
Post.  n.209;.  A  pápának  sem  fósége,  sem  pásztorsága  nem  ta- 


láltatik a  sz.  Írásban  (Matkó:  BCsák.  171).  Főség  vagy  elsőség 
(Pós:  Igazs.  389).  Anya-szeut-egy-biizbau  való  iSség  (Mad:  Evang. 
569),  Az  fő  népek,  az  ő  fő.ségekben,  és  az  lófejek  az  ő  lófö- 
ségekben  minden  széken  szabadon  éljenek  (ErdOrszgy,  11.203). 

Főtül:  (a  oipito;  am  kopfeiide).  Az  coporsoban  lata  keet 
angelokat  evlueeu  egyk  fevtevl,  masyk  labtvl  (ConiC  108). 

2.  FŐ :  coquor  Kr,  [gekocht  werden,  kochen,  sieden].  Főve: 
cocto,  elixe  MA,  gekocht,  gesotten  PPB,  Ne  egyetec  nyersen, 
se  fSue:  non  comedetis  ex  eo  erudum  quid,  nec  eoctum  aqua 
(Helt:  Bibi.  I.  Gg4).  Mikor  meeg  a  hús  fo  vala  (Mel:Sám.  4). 
Főve  job,  hogy  nem  nyersen  (Nad:  Kert  31 1).  Egy  szél)  g.'dó- 
czát  küldtem  főve  (Thurzó:  Lev,  L9). 

[Szólások].  Egjedűl  szegény  fejem  főtt, magamét  költöttem 
(RákGy:Lev.  269).  Censabriiinak  is  már  reménye  nőjön,  m;ír 
ezekért  szíve  senkinek  se  főjön  (Gyöngy:  KJ.»  35).  A  kinek 
fazekában  főtt,  az  érzi  az  eöele  kint,  jó  atyámfia  (Tudománytár. 
1839.  177.  NyKözl.  XV.369), 

el-fö.  Elfőtt :  decoctus  MA.  eingesotten,  abgekocht  PPB. 

ki-fő :  efferveo  MA.  [ausgekocht  werden], 

le-fő.  Lefott:  decüctum  C, 

meg-fö  :  inferveo  C.  Félig  megfőtt :  semicoctus  C.  Megfőtt : 
concoctas  MA.  gar  gekocht  PPB.  Hol  vagon  az  io  meg  főtt 
etek  es  venerek?  (BodC.  21).  Ez  keményebb  a  másiknál,  és 
nehezebben  fo  meg  (a  káposzta,  Lipp:  PKert.  11.121).  Belső 
részin  majd  ugyan  meg-főnek  (PhiLFl.  3). 

Főtt  (fölt  Monlrók.  III.166,  Biró:Angy,  327):  coctus,  coc- 
tilis,  elixus  C,  MA,  gekocht,  gesotten  PPB,  Főtt  étek :  coctura ; 
főtt  víz :  apozema ;  lébe  főtt :  jm-ulentus ;  vizbe  főtt :  lixus  C, 
Lisztből  főtt  gombóda  pép :  fareum  PPl.  Hussa!  fevt  etek  (DomC. 
123).  Főteth  nem  ewth  (ÉrsC.  33S).  Élésök  valami  régi  fölt 
[így  ?]  kölesnél  egyéb  nem  volt  (Monlrók.  111.166).  Sóba  főt 
cziukat  eznec  (Pázm:  Fel.  95).  Főt  italoc:  potíones  decoctae 
(Com:Jáa  173).  Egész  hónapig  főttet  nem  ettem  (Thaly :  Adal. 
L39).  Nyers  vagy  fölt  hus,  avagy  egyébb  testi  eledel  (Biró: 
Ángy.  327). 

[Szólások],  A  szaruas  maknac  a  gyökerét  vízben  fele  főttig 
főzd  meg  (Mel:  Herb,  62), 

Fövés :  [coctio ;  das  kochen].  Mikor  a  boiju  hus  jó  fSvésébe 
vagyon,  vedd  ki,  vágd  apróra  (TörtT,^  L570), 

Fövetlen  (Jóetkn,  JSUlen) :  incoctus ;  ungekocht  PPB.  Amaz 
saytalau,  imez  fSetlen  (TelC.  361).  Főetlen  étel  (Frank:  HasznK. 
103).  A  répa  fövetlen  hasfájást  szerez  (Felv:  SchSal.  21).  Főve 
lesz  orvasság  kőrtvély  méreg  ellen;  ártalmas  iieniglen  fotelen 
és  nyersen  (Felv:  SchSal.2  13), 

Fövő :  coctívus  C,  gekocht,  was  sich  kochen  lüsst  PPB, 
Hamar  fövő :  coctibilis  C.  Eleve  érő,  fövő :  praecoquus  PPBI. 
A  páva  húsa  nehezen  fSvő  (Misk:  VKert.  314), 

Főz  (/ez  JordC,  700,  ÉrsC,  397) :  1)  coquo,  lixo,  elixo  MA. 
kochen  PP,  Bele  főzöm:  incoquo  MA.  eiukochen  PPB,  Sert 
főzni:  coquero  cerevisiam  PPBI.  Főzött  borhoz  való:  defrutarius 
C.  Meg  elegéül  a  kösseg  etkeuel  es  a  mi  a  kohn'an  főztetic 
(VitkC.  53).  Ne  főzyed  az  ghedőleth:  non  coques  hoedum 
(JordC.  59),  Fezuy  ualotok  van  ee '?  pulmentarium  habetis  (700). 
A  ki  mást  főze  a  konihaba,  el  futa  (DebrC,  163).  Zenth  János 
mykoron  olayba  főztek  [máj.  6.]  (WinklC.  kalend).  Fevz  vala 
az  sororoknak  (MargL.  22).  Te  fivz  az  atiafyaknak  (VirgC.  74). 
Száia  fzére  tud  főzni  (Helt :  Ki-ón.  124).  Ha  enny  akarok,  en 
magamnak  kel  feozneom  (LevT.  1361).  Kd  most  is  ser  főzni 
[árpát]  akar  venni  (H28).  Jacob  egy  étket  főze:  coxit  Jacob 
pulmentum  (Helt:  Bibi.  I.  L4),  Ha  borban  tíszed,  sőmőrt,  fékéit 
gjogyit   (>Iel:  Herb,    13),     Ha   etekben  eszed   gyakran,   tehén 

61* 


967 


E^FÓZ— FŐZÉS 


1   FŐZET— BE-FÖD 


968 


húst  fSz  (fözsz)  vele,  szemet  világosit  (119).  FSzzed  ezeket  hogy 
ir  le^yMi  belSlSU  (Cseh:  OrvK.  22).  2)  [coiicoquo;  verdaueii]. 
Ott  hiiloKhitetto  voliia  iol  főző  konyhás  gyoinrat  (IJjil;  Epiii.  7). 
8)  Taiiátekuzni,  egy  követ  tVini,  titkon  fizui  valamit:  capita 
cűiiferre,  otfeiöare  WF. 

[Szólások].  Somfánál  f8z8:  avariis,  tenax,  parcns  MA.  Som- 
fánál t7iz5  sobrák  (MA:.SB.  129).  Viasz  fazékban  es  somfjuiiU 
tSzot  (Helt:Krón.  1).  lijikóezy  Györgyílt  obsequiumra  Jenfi  alá 
hivatja,  ile  azt  a  InVst  .sokfúle  lével  fözék  Váradon  s  Pat;ikon, 
melyben  senki  nem  vete  jobb  borsot,  mint  am;u  oxtranoii-s 
hajdú  (Moulrók.  Vm.71). 

[Küzmondások].  Az  babot  som  az  levélért  fflzik  (Decsi:  Adag. 
18S).  Ebet  tsak  ob  lével  kell  töziii  (Matkó:  UCsiik.  5).  A  bolon- 
dok bolond  dologban  ffeik  fejeket  (Kisv:  Adag.  227). 

el-föz :  doi'oquo  C.  MA.  percoquo  PPI. 

ki-főz :  excoquo  C.  auskochen  PPB. 

kifőzhető :  (fociuendo  aptns ;  znni  koclieu  goeignet].  Ilozas 
ki-lízhető  lombikokat,  mellyekben  destillálliatnád  agyad  velejét 
(Matkó:  BCsák.  279). 

le-főz :  deciKiuo  C.  fabkochen].  Tűrd  meg  érten  az  mon- 
dolát,  de  lef&d  az  héját  róla  (XVI.  szjíz.  \'asárnapilJjsiig,  Ké- 
pesFolyóirat  1.53). 

meg-főz  :  1 )  coneuiino,  incoiiuo,  diseot|no,  e.\coinio  C.  per- 
coquo MA.  decoquo  PP.  (kochen,  abkochen,  aUsieden].  Vizbe 
meg  füzőm  lixo  C.  Egy  azzony  állat  meg  fevze  ev  fyat  (CornC. 
171).  í'orro  olayban  megh  fozwen  (Apóst.  22).  Az  leuelet  f5zd 
meg,  ha  uom  alhatol,  el  alut  (Mel :  Herb.  64).  Ha  egy  marockal 
a  chelidoniában  rósa  etzettel  meg  f&z  s  meg  .szfirSd  (179). 
A  félelméé  és  rettogéssec  mog  fSzic  és  meg  euié.sztic  az  8 
szfluét  (Helt:  Mes.  161).  A  juh  fél,  hogy  a  «\  a  fagytol  meg- 
főzetvén, minden  fft  elfogy  (Illy:  Préd.  lI.Ki).  2)  (roneoquo; 
verdanen].  A  uiely  gyomor  nem  főzheti  meg,  a  mit  cszic  (Mel: 
Herb.  105). 

megfőzés:  1)  concoctio  C.  MA.  [das  kochen,  abkocheu]. 
2)  (cüiu:oetio;  verdauungj.  A  gyomorban  lészon  az  elso  meg- 
főzés, emésztés  ((Jom :  Jau.  50).  Némeljek  vacsora  utáii  c'.szik 
a  retket,  étel  meg-f8zés  segítéséért  (Nad:  Kert  320). 

megfőzött :  eoncoctus,  decoctus  MA.  wolgekocht,  einge- 
kocht  PPB. 

Ö3zve-föz :  [concoquo ;  zu.«ammenkncben].  Az  fyz  t;i  lioiat 
főzd  ozue  ro.sa  vizzel  es  pomagrananal,  fylnek  falasat  es  folyá- 
sát meg  allattya  (BeytheA:  FivK.  17). 

Főzdögel :  coquito  MA.  oft  kochen  PPB.  Főzdögéld  szépen 
(R;idv:  Csiil.  Hl.:«). 

Főzelék  :  obsonium  Ver.  Kr.  pnlmentum,  edulium  coctum, 
cibus  olixus  MA.  decíjctma ;  gekochte  .siieise  PPB.  Walamy- 
nemő  fwzelok  oly  mint  fertelmesség  wolnaa  (ÉrsC.  313).  Az 
ew  aztula  myndennek  nyhvan  es  kezenseege.s  volt,  yolleliet 
kewas  volt  az  főzoloek,  de  maga  myndent  meg  elegöytőt  az 
Crlstnsnak  zeretety  (ÉrdyC.  299.  Káldi:  Bibi.  327).  Gyökere 
fozelékje  (a  spárgmiak)  a  nehezen  vizollőknek  használ  (Nad : 
Kert  30 1).  Nincs  mit  adni  főzeléknek,  nem  mond  senmiit,  hogy 
főzzenek  (T'baly:  Adal.  L8á4). 

Fözemény :  re  Elké.'.-ziti  főzeniényét,  egjueliány  tál  étkeit, 
nyársra  való  süteményét  (Fal:  Vers.  878). 

Főzés  :  1)  coetio,  coctma,  decoctus  C  kochiuig,  dits  kochen 
PPB.  Bort  főzéssel  apasztani:  defnitare  C.  Szalxi  iSidáz.siié  be- 
tegségemben szolgált  étek  főzé.s,sel  (Radv:  Csal.  III.  270b).  Szap- 
panfőzés (Tlialy:  Adal.  IÍ124).  2)  (concoctio;  verdauungj.  Go- 
noz  es  nehezen  való  gyomor  fŐzés:  dys|)ep.sia  C.  (AGero:  Eiic. 
14K). 


[Közmondások].  Kőimyfl  az  nőszés,  de  nehéz  az  ketszfir  fő- 
zés :  facilins  est  uxorem  ducere,  quam  cmrare  (Decsi :  Adag. 
167.  Ki.sv:Adag.  163). 

1,  Főzet:  [coqui  curo;  kochen  lassen].  Sokat  főzete,  aik 
vigas-ságot  tétete  Cf'"-  246).  Főzetett  volt  egy  öreg  kandér  ká- 
posztás hást  az  útra,  azt  ragadván  az  sok  töríík  szolga,  mele- 
gítetlen  haisolni  s  hordani  kezdek  (Monlrók.  111.377.).  Uereka- 
sint  főzet  a  vendégfogadóval,  de  mind  az  én  erszényemre  (Betbl : 
Élet.  II.12I)). 

2.  Főzet :  [coetio ;  das  kochen].  S.  János  olayban  fŐzete 
(május  6.]  (MiiuehC.  5). 

Főző :  1)  coctor  MA.  koch  PPB.  Tejes  étők  főző :  lactaríus 
C.  Pép-főzö :  pultarius  PP.  (X-mki  Lstvjui  főző  béri :  Három 
Síijt  három  gomolya  (MonTMF-.  1291).  2)  [coqua;  köciiin].  Az 
miném(it  kiililíitt  kil,  bizony  az  főzök  is  .szebbet  viselnek  luilunk 
(LevT.  I12.S0).  Szakáts  avagy  tSző  asz.szony:  coqnas  vei  coqua 
(Com :  Jan.  82).  Felesége  mellé  eti'éle  főző  s  mosó  asszonyra, 
szolgálóra  volna  szüksége  (Monlrók.  XV.555). 

étek-főzö  :  camicoctor  Nom.»  277. 

feketeviz-föző  :  (katfeesieder).  Attunk  az  deáknak  10 
t(allért],  az  fekete  víz  főzőnek   attunk  2  t.  (MonTME.  1.160). 

kávót-főző  :  cw  Haupt  quártély :  főhadiszálli'ist  tészeu,  mivel 
itten  lakik  a  komiuidirozó  generális,  itten  vannak  a  sok  trak- 
térek,  kávét  főzök,  itt  áll  njindenféle  játék,  tántz,  s  m:ls  mulat- 
síigok  (Gvad:RP.  113). 

sér-fözö  :  coctor  cerevisiae  MA.  corevisiarius  JI.AI.  z\tho|>epta 
(Jom:  Jan.  85.  (bierbrauer).  Az  calvinLstjikis  fántimfántal  tízetuek 
az  saxóniiii  serfőző  praedikatoroknak  (Pázm:  Kai.  235.  Betbl: 
Élet  11.204). 

Pözödik  :  [coíiuor,  fingor ;  gebrütet  werden,  ereonnen  wer- 
den].  Eljött  vala  Kere.szturi  Lívszlo  uram,  ki  által  az  magyar- 
országi behódolás  főződék  vala  (Moulrók.  VUI.333). 

ki-főződik :  [doducor,  coiise<iuor ;  .sich  ergebenj.  Vallyou 
nem  ki-fSződéueké  már  az  én  conse<|ueutiáiui  a  tőlleui  citált 
locusokból?  (Matkó:  BOák.  279). 

Fözöget :  coctito  C  [langsara  kochen]. 

Főzött:  coctus;  gekocht  (Jom:  Vest  123.  Fe'zet  utketb 
akar  myneniew  letlegon,  lassaan  lasau  ewmagat  t«le  el  tawoz- 
tatya  wala  (ÉrsC.  397). 

FÖD,  FÉD :  obnmbro  C.  velő,  tego  MA.  Födve :  operte 
C.  Ház  fedni  vaM  aszszú  kérgek,  .sindelek:  asseres  (Om:  Jan. 
104).  A  szalmával  fedett  h;ízakuak  peniyéit  a  górébúi  nézné 
(Szjil :  Krón.  502).  Semmi  szugol,  vagy  rejtek  sem  fedheti  úgy 
dolgunkat,  hogy  ő  előtte  uyilvmi  s  tudva  ne  légyen  (Fal:  SiE. 
525). 

(Szólások).  Figyelemmel  és  szive  fedve  kell  embernek 
a  tsalárd  mostani  világgal  bánni ;  mert  igen  vigjáz  a  beszédre, 
és  igen  kakutsíU  szivnnk  titkaira  tFal:  UE.  415). 

[Küzmoudilsok].  Sj'tssal  fodOtt  hiizban  bátuntágus  aludni  (Kisv : 
Adag.  217). 

be-föd :  velő,  tego,  praetego,  obfego,  intego,  operio,  adoperio, 
nulm,  übnubo,  cnisto,  obduco  C.  (bedeckeu,  zudecken].  Haj 
módra  bé-fedetoni:  crinior  PPBl.  Kic  befed<k-  fSklnec  orcaiat 
(BécsiC.  13).  Befedik-  ciliciommal:  oi>eruerunt  cilicio  (16)  Feie 
befeduen :  operto  capite  (62).  Be  nem  fevdek  fevidel  zent  mar- 
gyt  azzonnak  testet  (MargL.  103).  Monnotokiuik  orczayat  he 
fegje  (VirgC.  137).  Egy  rízéwei  főtte  feyol  be  (ÉrsC.  f>8). 
Mynden  imatkozo  a  vagy  prófétáló  fyrtiu  Iw  fedeth  fíiiel  meg 
rutetya  az  ew  foy th  (Komj :  SzPál.  163).  Leuetuén  az  5  őznepy- 
segonec  ruliaiat  befede  magát  egy  ruhaual  es  beborita :  depo- 
sitis    vidnitatis   viwtibas  assmniwit  theristrum  (I lelt:  Bibi.  I.  fM). 


f!9 


HEJ'ÖDÉS-CS^ÖCS-FÖDÉÍ. 


FÓ-FÖDÉI^FÖDETr.EN 


970 


[ilrnyíil  messctec  atte  siemerem  testeknec  felsS  es  befSdA 
5ret  (Mel:Préd.  H>4).  Az  czet  lialnac  teste  mint  egy  paissal 
5  er'is  peczéttel  b^  fSdSttetett  (Kár:  Bibi.  1.538).  Nagy  szégyen- 
ítembeii,  oiteimat  bé  kell  foduem  (MA:  Bibi.  V.'22).  Az  Isten, 
z  ki  el5tt  az  mennyei  lelkec  az  8  szineket  be  fedie  (MA :  Scult. 
67t.  Az  nap  tintis  be  fSdik  íP:izm:  Kai.  304).  Elébbi  gono-sz- 
igit  bé-fedg)e  küvetkezil  életének  tekélletei^égével  (riizni: 
Véd.  27).  Nem  be-fedotiiek-é  télben  a  ."szólók?  (Mad:  Evana. 
87).  Halainak  árnyékával  vagyon  be  fSdvS  az  a  fSld  (Ijép: 
Tiik.  1.87).  A  férjnek  tulajdon  tiszte:  a  fofeségnek  erűteleii- 
égét,  mint  gyengébb  edénynek,  befedni  és  igazgatni  (Apáti : 
^end.  887).  Menyi  módon  igyekezik  a  vétkét  befedni  (lUy: 
"réd.  1.449). 

befodés:  obductio,  opertns  C.  [das  zudecken]. 

befödetlen :  inoperfiis  MA.  [onbedeckt].  Be  nem  fevdek 
9vldel  zent  margyt  azzonuak  t&stet;  ezenképpen  álla  be  fev- 
letlen  12  napiglan  (Mai-gL  104). 

el-föd :  contego  MA.  [verdecken].  EltSdött :  tectiis,  volatus, 
ibsctmditius,  eoopertas  >L\.  El-fedni  a  szölít:  infodere  rineam, 
lumare  taleas  PPBl.  FödgySc  el  (Zvon:  Post  1135). 

elíbdés :  tectio,  velatio,  opertio  MA.  [das  verdecken]. 

föl-föd:  develo,  retego  C.  detego  MA.  exsinuo  PPI.  [auf- 
lecken,  enthüUen].  Felfedetett :  retectns  C.  J5y  es  felfegged  S 
alasfat:  venis  et  discooperis  pallium  (BécsiC.  6).  Fel  fedet 
irtzanal  (Boni:  Préd.  322).  A  leplet  a  mikor  fel-fedi  (Gyöngy: 
^ip.  16).  Fel-fedi  a  toeletta  asztalt  (Fal:  NA.  141).  Többszer 
)ly  szinét  adgya  dolgának,  mint  ha  iunen-is,  amonnan-is,  fel- 
iedve  kitetszenék  bels8  titka  (FahUE.  370). 

íBlíodés :  detectio,  retectio  MA. 

fólfödetlen:  non  revelatus  Káldi:  Bibi.  2.  Corinth.  3.  14. 
ír. 

ki-föd:  retego  Kr.  [anfdecken,  entliüllenj.  Ki-fedem,  hadd 
ássa  minden  (Czegl:  MM.  171).  Mire  szükséges  a  tetteté.s.  ha 
ígjmásnak  elegyesleg  hiszünk?  Ez  az,  mely  orezádat  ki-fedi. 
Elvedet  bé-7jirja  (Laskai :  Lips.  279).  Urunk  egy  alkalmato.s-ság- 
jan  azt  tam't;i,  hogy  bé-,  más  alkalmatosságban,  hogy  ki-fudgjTik 
ó  téteménjinket  (Fal:  NA.  178). 

kömyul-föd :  circimitego  C.  MA.  [umhüllen]. 

Födél,  fedél:  1)  opertonum  C.  operculum  MA.  Meg  oltal- 
Baztatom  te  zaríiadnak  fedeleben  (AporC.  7).  Szjiz  vörös  fedelű 
iwkér  (Monlnik.  111.118).  Meg  nítot  edény,  az  mellyen  nem 
todél :  vas,  íjuod  non  habuerit  operculum,  nec  ligaturam 
r  (Kár:  Bibi.  1.138).  Az  isteni  .szeretet-is  az  alázatosság 
:edt-lr-alatt  bátorságos  (Pázm:Préd.  54).  Mindenek  njilván  és 
iSdél  nélkül  vaimak  8  elutte  íPázm:  Kai.  34).  Hat  ezüst  czapa 
johárkák  ftidelestnl  (Radv :  Csal.  353b).  Burok  ás  fedél  tétetett 
iz  ó  szivekre  (GKat:  Válts.  II.  EI8b.  10).  Azt  gondollyák  né- 
nellyek,  hogy  ha  a  tzimerek  tetején  korona  látszik,  már  elég 
'edele  vagyon  paraszt  erköltsoknek  (Fal:  NE.  12).  2)  tectum; 
3as  dach  Com:  Vest.  148.  A  viz  villántsozik  a  ház  fedelén: 
•plendor  aquae  *dissnltat  per  tecta  PPBl.  Ménének  egi  kőz 
nelire,  meli  ket  haz  kőzött  vala  es  fódel  alatt  (DebrC.  51). 
Kettő  szaliada  az  templombeli  fedelis  (Boni :  Préd.  26).  A  házimk 
'edele  (Gér:  KárCs.  rv.536). 

[Szólá-sok].  Se  háza  se  fedele;  szűkölködik  mindeiib<51 
Fal:  NA.  215).  Addig  vegyük  fedél-alá  a  majort,  míg 
ó  id5  vagyon :  *pertegamus  villám,  dum  sudum  est  PPBl. 

ágy-födél  :  cadurcum  PPBl.  [bettdecke]. 

asztal- födél :  [mappa  ;  tiscLtuch].  (ACsere :  Enc.  257). 

csöcs-födél :  mammillare  C.  MA. 


fö-födél:  (jefSdd  VVe-szpC.  101):  [velnni,  rica;  schleier 
kopftncn).  Anúa  8  füf8delet  oda  vete  es  fyanac  zemermetes.se- 
get  vele  be  f8döze  (VitkC.  89).  Az  zolgalo  leyanyoknak  goromba 
fev  fedeleket  keery  vala  el  es  azt  vi.«ely  vala  (MargL.  39).  A 
ke.seniRS  anya  veuon  az  8  fe-fudelet  1»  kSttoteli  vele  az  8  agie- 
kat  (WeszprC.  101).  Nála  wagyon  bodogli  azzonnak  egy  f8  fedele, 
ky  bodogli  azzonnak  feyen  wolt  (Ér.sC.  14G).  Az  főfedeleket, 
nástakat,  palástokat  ehié,«zi  (Helt:  Bibi.  IV.IO)  [Vö.  rÉDELj 

ház-födél:  cnlmen  PPBl.  [tectum;  hausdachj.  Hegyes  ház 
fedelek:  *fastigiati  tecta  PPBl.  Ház  lodélnec  ki-álló  er&szi 
(Com:  Jan.  107). 

mell-födél:  pectorale  MA. 

paplan-födél:  [opertorium  lecti;  bettdecke).  (VertTrans. 
14). 

szem-födél:  1)  [vestis feralLs,  tegumeutum  capuli ;  leichen- 
tuchj.  Legottaii  ki  ióuó,  ki  meg  holtiiala,  kezei  fts  lábai  meg 
kStózuéii  mazzagockal  es  6  oríaia  zém  fedéllel  (sudario)  vala 
meg  k8t8zuén  (MüncliC.  194).  S)  *Szem  liéa,  fudele :  cilimn  MA. 
[.ingenlidj.  6  zemei  zegem-e  néznek,  8  zemfedeli  (jialpebrae) 
embei-fiait  kérdezik  (DöbrC.  27). 

[Szölások].  Holtnak  sz8m  fSdelét  vonni  el:  vei  a  mortuo 
tributum  auferre  (Decsi :  Adag.  87).  MCg  szSm  f8delére  való  pénz 
sincz  (Dec.si :  Adag.  220). 

[Fédeleos] 

szem-fedelecs :  [velum  moni.ilivim ;  nonnenschleier].  Be 
nem  fevdek  feoldel  zent  margyt  azzoimak  te-stet,  sem  valamyvel 
egyebei,  hanem  chak  az  ev  zem  fedelecheevel  (MargL.  104). 

Pödelecske:  tegillum  C. 

Födeles :  tectum  habens  Kr.  [überdacht,  mit  einem  deckel 
vei-sehen].  Fedeles  hajók:  naves  *constratae  PPBl.  Feedeles 
zeker:  plaustrum  tectum  (JordC.  131).  Gyermeknek  való  ros- 
télyos és  födeles  ágy  (Eadv:  Csal.  n.399).  Fedeles  kamiácska 
Gér:  Kái-Cs.  IV.460).  Fedeles  és  hombáros  hajóim  is  az  Dmián 
elkfazűltek  (Monlrók.  XV.68).  Megüiduláiiak  az  Dunán  három 
fedeles  hajókkal  és  egy  fedeles  hidaskával  (69).  Fedeles  laipa 
(GKat:Titk.  37).  FSdeles  üveg  (Fal:  NA.  122).  Fódel&s  hintó 
(Hi). 

Fedelet :  [tectum ;  dach].  Az  iskola  foldeletét,  ás  a  fedeletét 
is  helyesen  megigazította  (Nyi-.  XIV.  460). 

Födeletlen :  [sine  operculo ;  ohne  deckel].  Fedeletlen  hajó : 
!  aphracta  MAI.  Talpatlan  fedeletlen  aranyos  pohár  (Radv:  Csal. 
[    n.383.  96). 

Födelez :  tecto  tego  Ki-,  [tego :  überdachen,  bedecken,  ver- 
I  hüllen].  Homályos  boríttóval  fedelezett  koporsó  (Horv:  MulF. 
3).  Szegénysegnec  fS'delezése  (Let:  Hitág.  El(5b.  5). 

be-födelez:  cvs  Ezel  fíJdelezném  bé  épűletecskémet  (Biró: 
Cnnep.  lY). 

el-födelez  :  obtego  Kr.  [verhüllen].  Agya  CristiLs  mv-nekevnk 
az  ev  zent  te.steet  eledelevl  elfedelezet  tevrtenetek  alat,  az  az: 
kenyérnek  zemelye  alat  (ConiC.  171.  Zvon:  PázmP.  L912.  Kr.). 

föl-födelez :  [detego :  den  deckel  wegnebmen,  enthűllen]. 
F81-füdelezték  a  szövetségnek  .szekrényét,  avagy  ki-nyilatkoz- 
tatták  a  sz.  háromságnak  ditsíiségét  (Biró:  Préd.  137). 

Fédélke :  [klelner  deckel].  Hos.szukas  trójai  pohíír  fedélké- 
jével (Radv:  Csal.  n.ll). 

Pödós :  obtectio,  operimentum  MA.  [das  bedecken,  die  be- 
deckungj.  The  zamyaydnak  fedésébe  remenkednek  :  in  tegmine 
alarum  tuarum  sperabnnt  (KesztC.  85). 

Födetlen :  intectus  C.  inopertus  MA.  [unbedeckt].  Fedetlen 
hely:  hj-paethriis  PPBl. 


971 


FOUÖ— EL-FÖIX'te 


röl^K^DÍ')Z-FÖDÖZÓ 


Födő :  upeiculuni,  loüporoiilimi  C.  opertorium,  o|)^riinenlum 
MA.  (deckelj.  Kezdenek  az  t':iznkak  es  az  fSil'iSk  e^  ""isra 
zflkdCsny  (SáiiíiC.  25).  Mint  egy  kis  ludSe,  olljan  keréc  leuolei 
vannac  (Mel :  Herb.  36).  A  fazokas  fúdűket  fonnál  (Com:  Jaa  105). 

fazók-födö :  testűm,  testiis  MA. 

haa-födö :  ventrale  MAI. 

váll-födö :  humoraié  C. 

Fédekéz-ik :  [operior,  obruor ;  verborgou  werden].  Az  ger- 
meknek  teste  uala  fedokezet  az  fevvuen  alaa  (TolC.  161). 

Födödz-ik :  [opeiicjr ;  sicli  zudecken].  F6d5z5vel  fSdűdzik 
(FrtSzJán.  72).  (Vö.  Födöz-ik] 

Födöget:  [identidem  tego;  eine  zeit  láng  verbergen,  ver- 
liüllen).  (Land:  UjSegíts.  1.85).  Tar-fejének  hajatlan.ság;it  boros- 
tyjín  koszorúkkal  fSdflgotte  (Fal:  UK  370).  Szándékát  fíidíigeti, 
álnokul  liátrál)  vonnya  magát  véle,  és  érett  korát  látván,  el3- 
rándul  Ky<V.edelnie,s.sen  (475). 

Pödöz:  I)  operculo  C.  operio,  tego  MA.  amicio  Com;  Vest 
Ily.  (bodecken],  FídózStt:  tectus,  oi)ertus  MA.  F"édéztetuén 
selém  palastíU :  amictus  serico  pallio  (liécsiC.  67.  MünchC.  24). 
No  legyetek  zorgalumtasok  ty  te.steteknek,  mywel  fedeztessetek: 
induamini  (.lordC.  371).  A  sydo(jk  tegíidet  oda  nem  ereztenek, 
liogli  fyadatli  fodezyed,  folyó  vereetb  tórolied,  farattsíigaath 
kynyebbehed  (WinklC.  334).  Latauak  eg  itíat  ffldSztet  feier 
tizta  öltözetbe :  vidorunt  juvenem  i'oopertinn  stóla  condida 
(DiibrC.  315).  Sisak,  oroszlány  bör,  mely  6tet  födozte  (Zrínyi: 
ASyr.  174).  2)  [occuito,  abseondo;  verbergen].  Semmi  oI  fedezet, 
ki  nem  meg  ielentetic  es  .sennni  of  titoe,  ki  nom  megtudatic 
(MiincbC.  32).  Akariac  baiuis.sagükat  tSdözni  (Mon :  Ápol.  304). 
S)  Idefendo,  fuco;  entschuldigen,  bescliöuigenj.  Ninezen  miuel 
bűuőkőt  fedezzik  (Sylv:  UT.  I.löl).  Nincz  miuel  fodezzéc  az  fi 
büneket:  oxcusatiouem  non  babent  de  poccato  suo  (llelt:  UT. 
IV.7).  Bíinét  fiidSzi  és  misra  keni  lMol:SzJán.  7<ji.  Ha  meg 
csalatnak  a  testi  gyíinyőr&ségtfd,  fajt;dan  vétkeket  a  házasság- 
nak tisztasi'igos  nevével  fedezik  (fVizm:  LutliV.  ISli).  Abban 
az  ítéletben  semmi  fedezve  és  színelve  nem  lehet  (MonOkm. 
XIX.366).  Hogy  az  törvény  bfinburító,  fertelmesség  fedező  ez- 
köziiec  tartasséc  (MA:Scult.  082). 

(Szólások).  Bárány  bőrrel  fedezi  farkas  fogait  (SzD:  MVir. 
349). 

be-födöz :  operio,  cooperío,  pertego,  contego,  protego  C.  [be- 
decken).  Belődözött:  teetus;  befSdöztotött:  eoopertu.s,  opertus  C. 
Ug  fedéztetécbe  vízzel :  aquis  eoopertus  est  (BécsiC.  18.  MiiiichC. 
02).  Be  fedezeetek  enghomet  (.lordC.  436).  Kezeewel  sebet  bel 
födözee  (ÉrdyC.  5Ub).  El  betetteek  az  koporsóban,  hogy  be 
fodözyeek  (033b).  Öltözettel  bel  födözeek  (625b).  En  orcham- 
nak  zemeremsogo  bul  fedeze  engemeth :  confusío  faciei  meao 
cooperuít  nie  (KuksC.  108).  Az  hely,  hol  eristus  zvletet,  volt 
be  fcdezveeii  keet  haaz  ker/evt  (ConiC  85).  Be  fedeztetik  az 
te  tested  es  te  zíued  ;iz  koporsóba  (BodC.  8).  t)rcadat  galazat 
fedezthe  be  (TelC.  22).  A  vízec  oUy  igen  elitradnac,  hogy 
ntínden  mag;is  liegyee  mind  az  egész  ég  állat  befedesztetéuec 
(I lelt:  Bibi.  I.C4).  Befödözni  orozaiat:  velaro  faciem  (Fél:  Bibi. 
80).  Az  vvr  kegyelemmel  be  fedezi  az  ö  földét  és  az  ö  népét: 
dominus  propitius  érit  terrae  populí  sui  (K;\r:  Bibi.  1.190).  Az 
ö  hítec  az  ceremoniiifkal  néminemöképpen  béfedeztotet  volt 
(MA:  Bibi.  1.71).  Az  ágy  lepleckel  és  csergéi-kel  bé-fedezzfie 
magunkat  (Com:Jau.  112).  Szemtelen  szemérmüukuok  niezé- 
telene  el-bé fedeztetett  (Csi'izí:  Síp.  418). 

befedező :  velamentum  C.  [decke,  hiille).  O  mind  azoknac 
.szemeinek  befedezője,  kic  te  veled  vadnae :  hoc  orít  tíbi  in 
velamen   oculorum  ad  omnes  (jui  tecum   sünt  (MA:  Bibi.  1.17). 

el-födöz:  1)  convelo  C.  [verdecken,  verliiillen).  ElföddzQlt: 
toctiLs,  vulalus,  eoopertus  MA.  El  fedeztető!  vala :  erat  velatum 


(JordC.  557).  Mynth  lia  el  fedeztethwen  vona  ty  zabadsaghtok 
gono.sí>aggal  (848).  Eynek  setetsegetli  el  íMezed  (TliemC.  1  -i 
Az  5  elleiLsígeket  el  fWöze  az  tőngőr  (íjzékj:  Zsolt.  80).  tt)  :il  <- 
condo  C.  [verbergen).  ElfÖdöztetött :  percondítus  C.  Elföd.',;- it : 
absconditus  [MA.  Scmy  nyiioz  vg  elfedeztetíven,  liog  ky  ii» 
nylatkoztiisseek  :  nihil  est  opertum,  quod  non  revolabítur  (J.i'K ' 
383).  Ez  nyomontsagokat  el  kel  födözní  íBeythe :  Epist.  -  ^r. 
Egyik  latorságüt  niiisíkual  el  födözní:  lutum  luto  pmi;:ii.) 
(Deesi:  Adag.  77).  Az  én  vétkeimet  az  képnmtató  ember  m.id- 
gyára  el  fedeztem  (Kár:  Bibi.  1.531).  El  feilezí  másnak  vétkét: 
celat  delictuui  (010^.  Elfedezted  minden  6  bfinöket:  oporuislí 
omiüa  peccata  oorum  (MA:  Bibi.  1.520).  Bódog  az,  az  kimk 
bflnei  el  vadnak  fedeztetuen  (Szár:  Cat.  E). 

[Kiizmondilsok).  Mész,  bors  és  a  tsúkla  minden  roazt  elftidözbet 
(Kisv:  Adag.  318). 

fol-födöz :  detego,  revelo,  aperío  MA.  exsínuo  PPBI.  [auf- 
deeken,  onlhüllenj.  Parancolauae,  ho^;  fel  fedeztetnec  (Susaunaj: 
ut  di.scüoi)erietur  (BécsiC.  170).  A  te  szömérmed  felnefedi-sz- 
tessec:  ne  reveletur  turi)ítudo  tua  (Helt:  Bibi.  I.Mni).  Ft-I  no 
fedezze  az  ő  attyánac  .szemérménec  fedezőiét:  non  revelabít 
operimentum  patrissuí  (Kár:  Bibi.  1.179).  Az  te  hugodnae  szemér- 
mességet fel  ne  fedezzed  (MA:  Bibi.  1.105).  Einlöjoket  fel-fude- 
zík  [hogy  liiAsék)  (Szathm;  Cent  45).  Nagy  tudathuisj'igokat  mkik 
fel  fedezi,  mind  azáltal  híveit  csak  gyengén  csépeli  (MulnF: 
LTárli.  112).  A  harmadikat  pedig  fényes  üveg-tál  lévén,  nem 
vala  szükséges  felfedezui  (Osúzi:  Síp.  219). 

ki-födöz :  A)  Mindeneket  neki  nyílván  kifedezvén :  dete- 
gente  eí  oninía  manifeste  (Illy:  Préd.  IL28I). 

Födöz-ik :  [operior ;  sicli  bedecken,  bekleiden).  Ne  ak:iria- 
toc  azért  zorgalmatosok  leunetec  luouduatoe :  mit  ezöuc  aiui^ 
mit  izonc,  auag  miuel  fedezőnc  ?  quo  operíemur  ?  (MünchC.  2ü)i 
Nem  fedezhotiké  selyemmel  (MA:  SB.  220).  A  tkztátalansiig  a 
mostani  világban  nem  szurdék-vétek,  hanem  hímes  és  varrott 
ágyokban  Rdzik  (így?)  (Fal:  NE.  105).  [Vii.  Födődz-ik) 

be-födözik  :  cva  lőy  es  felfegéed  6  palástat  lába  felől,  kiiiel 
befodézét :  o|)erítur  (BécsiC.  6).  Terehed  ki  te  palástodat,  kiuel 
befedezel :  quo  operiris  (7). 

Födözés :  1)  [obtectio ;  bedeckung].  (Az  asszuoy)  bozzu  bay» 
fedezysyrt,   fydelyrt  ew    ueky   adattatoth    (Komj:SzPál. 
2)  [absolntío;  entlastnng,  entbindung).  Az  itt  lakó  városi  reni 
nek  élé.sekböl  a  várat  megtakarija,  ha  kiviüitjitik,  fedezést  adv: 
mindeiuiek,  kitől  micsoda  és  mennyi  élést  szedet  be  (MouTll 
ni.l07). 

Födözet :  [amictus,  velum ;  bedeckung).  Ighen  keoyw 
chat  befedeziiy  es  fedezettet  vethny  zenieknek  elette  (WesypC. 
146.  138).  Mynt  az  födözetöt  ul  változtatod  ewket  zyM-kU'n 
(ÉrdyC.  53). 

Födözetlen :  [ínoportus ;  unbedeckt).  Fedezetion  ortza  (MA 
Tan.  1). 

Födözget :  operto  MA.  [verliiillen,  bonuiuteln).  Nem  fér  a: 
igaz  tanilühoz,  hogy  halgatiü  fugyatk' izá.sit  fcilozgesse,  v:ig.i 
azokra  hunyon'tt.son  (Pázin :  Préd.  c2).  Éjjel  szilletík,  »  éjjel 
sötétséggel  fedezgeti  méltósjigát  (CSi'izi :  Síp.  649). 

be-födözget:  velo,oporío,  obtego  freciueoter  MA.  (bedockei 
decken).  (CsoinaC.  110).  Födözgess-bé  szárnyaiddal,  ápolgaWi 
jó  voltoddal  (Bíró:  Ang)'.  64). 

el-födözget :  cw  A  b&ut  ne  fedezgosd,  palástold  el :  ne  di^ 
slmiila  (t  Viin :  Jan.  205). 

Födöző  :  tegens,  tegumen  Kr.  Fel  ne  fedezze  az  ö  attyána 
szeménnénec  fedezőiét :  non   revelabít   o|<t>rimentuni  patrU 
(Kár:  Bibi.  1.179).    AntichrLstus  oka  minden  bfiiinec,  ő  fíA'i 
(Mel:  SzJáu.  458. 507).  Agyának  leple,  feli,  feden'je  (UKal:  Ke 


1.  FÓlr-i.  FÖL 


ALÁ-FÖL— l'(")LJEBB 


974 


33).  KiVtőzSvel  ffldiViáU  (Fr:  í?í,I:in.  72).  Mérges  télben  serami 
tidiizfije  nem  lévén  ogy  marok  szalmánál  e^yéb  (Fal:TÉ.  736). 

1.  FÖL,  PÉL:  1)  superfides,  stynnna  MA.  [pai-s  superior] 
iberfliiclie,  oberer  bmlen,  (la.s  ausweii(lis;e  eiues  dinges  PPB. 
te  ubere].  MegStózuen  hegeket  ú  (blikbfil :  rigaiis  montes  de 
uiierioribus  suis  (AporC.  07).  Az  pálma  gjmelchnek  a  felyt 
«s  az  niondolanak  a  belyt  mjiit  (mind)  meg  euo,  az  niaguat 
;egyg  az  palmmiak  ees  az  lieyat  az  mondolanak  wyne  az 
iltan-a  (Pesti:  Fab.  67b).  Meg  elegSdít  az  en  lelkem,  mint  c^ 
nllel  es  kfiiiersiggel  (íízék:  Zsolt  61).  Vondbo  etzt  tiszta 
.ranyal,  felit,  oldalait  kSreskomyfil  o.<  szamait:  vesti&s  illud 
luro  i)uris.simo  tam  craticiilam  ejus,  iiuam  [larietes  per  ciicni- 
inn,  et  coruua  (.Holt:  Bibi.  I.Gg4).  Egli  zoknya  myiid  allya 
ély  bársonnyal  wettetli  (KMXy.  UM).  Egy  viseli  veres  pur- 
;amal  szoknya,  alja  foli  zöld  atlaczczal  vetett  (Radv:  Csal. 
1.6.  211).  Egy  szoknya,  a  feli  ziild  báreon,  allya  zöld  atlacz 
Gér:  KárO.  UL  228).  Egy  asztal-kés,  az  ffili  eziistes  (36.5). 
Iz  teniplomnac  kárpittya  ketté  hasada,  az  felitűi  fogva  mind 
iz  alsó  részéig:  velnm  tenipli  scissum  est,  a  parte  summo  ns- 
lue  doorsum  (MA:  Bibi.  IV.31).  Az  fölin  levélnek  [borítékján] 
ly  btitiik  valának :  Adassék  .  .  (Zrinj-i  11.53).  Az  ajtó  fSlit,  ház 
jloit  tekintsd-meg  (Com :  Jan.  106).  Ágyának  leplét,  felit,  fede- 
líjét  (DKal :  Ker.  233j.  Meg-igyenesítsek  főllyfil  a  fiSldet,  és 
ipro  ganéival  elegytsék  a  fólit  (Lipp:  PKert.  85).  2)  [quod 
alperest ;  rest,  das  übrige].  Az  mrat  el  adhatta  az  marhat  [;ix 
jnyémet]  el  adya,  es  az  felyt  [mi  még  az  adósságból  hátra- 
narad]  rajta  akarya  kerosny  (RMNy.  11.78).  S)  [snperior ;  ober-]. 
Villa  Felhévviz  Bndensis  1277.  Felsvynch  [locus]  1291.  (Knauz). 
Magister  de  felzekchu  1378.  (ZichyC.  r\'.4S).  Fel  gyayis.  wy 
Budáiiac  az  hofl'stattyát,  a  fel  hew  viz  melet  (Helt :  Krón.  80). 
Vö.  fol-ház,  -föld,  -szél  sat.] 

ház-föle.  Háztoli,  házfeli:  tectum  donins  MA.  dach  eines 
liauses  PPB.  A  ky  kegyg  a  haz  felyn  leond,  lene  zallyon  a 
liazba:  qui  verő  ftierit  in  solario,  ne  descendat  domum  (Pesti: 
CTest.  101).  A  ki  az  ház  feliben  vagon,  le  ne  száUyon  (Sylv: 
ÜT.  I.3S).  A  liáznac  feliríilis  predikállyátoc :  praedicate  super 
lecta  (MA:  Bibi.  IV.ll). 

tej-föl,  tej-föle  :  cromor,  flos,  pingve  lactis  PP.  milchrahm, 
sahne  PPB.  Teeyfel :  milchrahm  Pe.sti :  Nom.  46.  Tej  fele,  tej- 
fel :  mildiranm,  de  !a  crOme ;  fSrott  téj  fel ;  geschlagen  raum  ; 
creme  fouettée  (KirBesz.  127).  Waezorara:  súlt,  tey  fellel 
galamb,  (larey  tey  fellel  nulhus  (LevT.  1.44).  Egy  nagy  szép 
fejér  belest  kére  megh  szép  tejföllel  (.SalMai'k.  16).  Tejfelt  v8t- 
lem  2  dfenárért]  (MonTMEI.  179).  Téj-felbül  avagy  téj  szlnbíl : 
(e  cremore  seu  flore  lactis)  vajat  csinál  (Com :  Jan.  78).  Szereti 
a  tejfelt,  de  nem  akarja  enni  a  szerdéket  (Kisv:  Adag.  92). 
A  házak  is  mind  tejfellel  lévén  fejérítve :  semmi  csuda,  hogy 
igy  el  van  vára  hiresítve  (Thaly:  Adal.  H.lll). 

tejfölös :  flore  lactLs  conditus  Sí.  [rahm-].  Tejfelyes  [veze- 
téknév X\T  sz.]  (NjT.  IX.367).  Az  teyfeles  fazakat  mig  tele,  igen 
kel  a  matskatol  őrizni  (SalMark.  A5).  Tejfeles  lepén  (Ben :  Ritm. 
203). 

2.  Föl,  fel  (ffed  ÉrdyC.  496.  509b.  514b.  fed  ÉrsC.  508. 
DomC.  121.  NagyszC.  110):  1)  snrsum  C.  supra;  über  sich 
in  die  höhe  PPB.  [Iiinan,  herauf,  emporj.  Fel  mene :  ascendit 
(MiinchC.  18).  Felemely  woU  heyaba  (NémGl.  83).  Felébred: 
evigilans  (116).  Felserdwl:  aduitus  (186).  (A  keréknek)  forgassa 
illyen  legyen,  hogy  kettey  feel  forogyon  és  kettey  álla  forogyon 
(EreC.  508).  Menee  magasságra  fíel  es  alaa  keel  meg  tyztwiny 
ez  vylagnak  (ÉrdyC.  17b).  Akkoron  yeleneek  megh  ft'el  halottay- 
bol  az  három  Mariaknak  (142).  Az  harmadykat  el  fifeel  GySrree 
k}-ldoe  496).  Feel  legén  nekSd  igekőzetód  atyahoz  (NagyszC. 
110).  Cliristus  urunk  keresztre  feszéttetett,  Péter  es  Andrá.s-is, 
meg  [lenig  lábbal  fel  (Megy :  Szöv.  109).  [Vö.  föl-akaszt,  -áll, 


-duzzad,  -emel,  -kel,  -megy,  -ül,  -vesz,  -vet  sat). 
'i)  [vigilans ;  auf,  wach).  Látván,  hogy  csak  maga  volna  fel  már 
(Gyöngy:  Cliar.  10). 

[Szólások].  Nitua  az  aito,  akar  fel  s  akar  alá:  Corcyra 
libera,  wices  ubi  libet  (Docsi:  Adag.  261).  Elizeus  prophéta  kopasz 
volt,  kinek  mondják  vala  az  gyermekek,  no  fel  kopiusz,  ne 
fel  kopasz ;  de  az  isten  megbüntoté  azokat  (Kopa.szs). 

alá-föl:  (sursum  et  deonsum,  hac  atque  illac;  auf  und  ab], 
Ala  fel  yarwan  evv  cellayaban  (Ér.sC.  406b).  Állá  fel  szagulda 
az  országba  (Helt:  Krón.  85.  Helt:Mes.  150.  Mul:  Préd.  110). 
Ala  fel  buydüsanac  (Boni:  Préd.  27G). 

alá-s-föl:  ultro  citroque,  sustiue  deque,  sursum  et  doorsum, 
huc  illuc  MA.  [auf  und  ab,  hin  und  lier).  Alasfol  iiu-nae  vala 
(Vás:  CanCat.  498). 

ide-föl:  [hic  supra;  hier  oben).  Mint  edefel  megh  mondaték 
[a  könyvben)  (TihC.  36).  Mykeppen  megh  halotlitok  idefel 
(DebrC.  511).  Ide  telis  mondám  (MehSzJáa  14).  Ide  fel  nyil- 
ván megh  mondottuk  (\^er:Verb.  160). 

oda-föl :  supra,  superne,  superiiis ;  droben,  oberhalb  PPB. 
Oda  fel  [a  könyvben)  meg  mondottam  (Helt:  Krón.  10).  Oda 
fel  az  eghben  vadnak  (Fél:  Tan.  551).  Az  szonuedesr51  oda 
fel  emlékeztünk  (436).  Kikról  oda  főll  eleget  szollottani  (Mon: 
Ápol.  260).  Niiiczeu  te  hozzád  hasonló  isten,  sem  az  eegben 
oda  fel,  sem  az  fiMdőn  ide  alá :  non  est  similis  tui  deus  in 
caelo  desuper,  et  super  terram  deorsum  (Kár:  Bibi.  1.311).  Az 
nicaeabéli  szent  gy51ekezetnek  vallását,  meg-találod  oda  fel 
(Pázm:  Iináds.  159). 

odaföl-való :  [supemus ;  was  oben  ist].  Oda  fel  valókra 
visellyetec  gondot  és  nem  ez  fSldiekre  (Kár:  Bibi.  In.l82).  Oda 
fel  valókat  keressetec,  az  holott  az  Cliristus  vagyon  (MA :  Scult. 
491).  Hadg)-uk-el  a  fSldieket  és  emelkedgjfmc-fel  oda-fel-valókra 
(Mad:Ev.ing.  11). 

Följebb,  feljebb  (ffaüyeb  ÉrdyC.  58. 164.  fedl'tUea  JordC. 
351.  Jeltb  LevTár.  1.5):  1)  superius,  altius  MA.  mehr  hinauf, 
liöher  PPB.  a)  Gyakorlato.san  felyeb  (altius)  emelkedykuala 
fewltewl  (EhrC.  63).  A  főldról  keth  tengel  felyeb  al  (NádC. 
661).  Az  tornyoknak  temérdekségek  hová  fellyeb  mind  inkáb 
vékonyodtanak  (MA:  SB.  259).  Osztán  fellyeb  serdfilvén  (MA: 
Scult.  3).  b)  Feelyeb  vagyon  ez  fSldtewl  es  az  egliez  kSzelben 
(ÉrdyC.  601).  Ezerszerte  fellyebb  vagyon  (Megy:  3Jaj.  11.122). 
Feljeb-is  meg-irtuk  (Hall:  HHist.  1IL181).  Itt-is  azon  5szt5vér 
bakot  nyúzza  Kalauz,  mellyet  fellyebb  (Pós:  Igazs.  11.277). 
2)  [magis ;  mehr).  Mit  becsüll&sz  fellyebb  amiál  a  felestökOmnél '? 
quid  *aiitepoiie9  illi  jentaculo  ?  PPBl.  Hanem  ha  bevelkSdendyk 
ty  ygas.sagtok  felleb  mynt  az  yrastliudo  sydokee,  nem  mentek 
be  menyeknek  orzagaban :  nisi  abuiidaverit  justitia  vestra  plns 
quam  scribarum,  non  intrabitis  in  regnum  caelorum  (JordC. 
366).  2Serecz  ee  enghemet  fellyeb  ezeknél :  diligis  me  plus  liis 
(701).  Nem  akar  felyeb  dyczertetni,  hanem  csak  annera  nienere 
wtet  isten  hattá  (VirgC.  96).  Szája  oly  bides,  hogy  feljebb  nem 
lehet  (LevT.  11.27).  Nem  tudnac  ezt  fellyeb  oltalmazni,  hogy 
nem  mint  a  g5r5gec  Constantzinápolt  (Helt:  Krón.  106).  Ha 
szinten  alsó  es  felső  rendek  volnais  az  angialokiiak  nem  szükség 
arról  fellieb  tudakozni  (Fél:  Tan.  81).  Ne  fellyeb  barátom,  auagy 
tolőttéb:  ne  quid  nimis  (Decsi:  Adag.  45).  Én  nálamnál  fellyeb 
ki  élhetne  az  győnyőrfiségeckel  ?  (MA:  Bibi.  L577).  Az  6  min- 
denható ereje  szerint  sockal  fellyeb  megczelekedhetic  mindene- 
ket, hogy  nem  az  mit  mi  kénuic  (MAÍ  Scult.  991).  Ugy,  és  ne 
fellyeb,  bőtsüllyenek,  a  mint  méltók  vagjamk  (Pázm :  Préd.  57). 
Semmit  az  érzékensegek  maid  főUyeb  nem  érzenek,  mint  az 
lángot  (Lép:  ITük.  L118).  De  te  főllieb  .szeretted  a  teremptet 
allatot  a  teremptőnél  (111.55).  3)  [.supra,  ad  altiora,  ad  meliora ; 
hölier  hinauf,  mehtiger,  m  liöherm  rang].  Akara,  hogi  az  isteni 
iozagra  felyeb  felyeb  neuekeduek   (VirgC.  73).   Fellieb  [a  bor- 


975 


LEG-FÖLJEBB-KÖLJEIJBEZÖ 


KÖUEBUKÉBB-KÖLÖSEN 


97' 


nak|  iczeyet  ne  kezdliesse  [árulnij  ueg  pénznél  (RMNy.  II.2). 
lestis  tiellyob  volt  niyiuien  teiemtít  allatoliiiajü  (ÉrdjC.  58). 
Kyk  (niilíj  feelyeb  vannak  (valókj  es  zykseeg&sbek  (78).  Az 
tanytiimi  íiz  u  mesterinél  fellebb  niuczen :  non  est  discipulus 
siipra  doctoreni  (Sylv:  UT.  16).  Fellyebb  valánac  [gyfete.sek]  a 
viadalban  (Helt:  Krón.  88).  Mindennél  tŐllyeb  tartom  azokat 
(MA:  Bibi.  V.57).  Az  okosság  mntattya,  bogy  az  auya  iollyeb 
légyen  az  fiunál  (ZvonrPost.  1.300).  Feljebb  és  alwibb  rendek 
ii  kuruczok  közfii  tőlem  el  állanak,  egy  szón  vadnak  (Monlrók. 
XV.680). 

leg-följebb  :  I)  |in  summo  loco ;  am  liöeliston]  Leg  fel- 
Ijebb  lévén  nap  meg  állapodá.'^t  ád  [a  nap]  (ComiJan.  7). 
S)  (ma.xinie;  ain  meisten,  haiipt.'^acblicb).  Gsász;ir  a  várat  min- 
(Kinfolíll  töretni  kezdi,  legfuljebb  kedig  a  vízvár  felSl  (Monlrok. 
III.168).  Ettől  retteg  vala  legli  tVillyeb  szi-nt  Dávid,  midőn  er/.e- 
neie  magában,  bogy  bnneynek  ostorozilsit  kőllene  szenvedni 
íLép:  PTiik.  1.13,')).  S)  ad  maximum  [hticb.stonsj.  Csak  ügy,  avagy 
log  fellyeb  két  kíiz  vallató  levéllel  alhat  elő :  unicam  duntaxat, 
vei  duas  ad  maximum  literas  iuquLsitorias  produxerit  (Ver: 
Verb.  309). 

Följebb-való :  superior,  sublimior,  altior,  emiuentior  Sí. 
(bfiher,  vornolimer,  stjirker).  Az  egyenWk  kőzött  fellyebb  való: 
*excellens  inter  aequales  PPBI.  Fellyeb  való  helt  erdemle 
(ÉrdyC.  51G).  Kyknek  kwzwte  lata  egyet  felyeb  valót  (VirgC 
63).  Hol  a  ker&sztyénec  valánac  fellyeb  valóc  fgyőztesekj,  hol 
a  pogánac  (Helt:  Krón.  S8).  Salamonnae  logfelyeb  való  éneke 
(Holt :  Bibi.  I.e3).  Felyeb  való  szónál  mondani :  aportis  tibiis 
(Deesi:  Adag.  37).  Az  te  wrad  ez  főldnoc  minden  népénél  fel- 
lyeb valóuá  té.szon  tégedet :  faeiot  te  dominns  tuiis  excelsiorem 
cunctis  gontibus  (Kár:  Bibi.  1.183).  Az  ember  formaisága  nem 
csak  abban  áll,  bogy  follyebb  való  teste  légyen,  hogysem  egyéb 
állatoknak  (llly:  Fréd.  1.134). 

Pöljebbvalóság :  [primátus,  superioritas ;  vorrang].  Az 
éteknek  fellyebbvalósága  igen  jeles  (llly:Préd.  0.22). 

Följebbecake :  [aliquanto  snperiius;  etivas  böher  hinaufj. 
Egy  darab  által  volt  rekesztve  olyau  aranyos  l'aorsókkal,  övig 
vagy  valamicskével  fellebbecske  érőkkel  (Betbl:Élet.  314). 

Pöljebbed,  följebbeden :  1)  .-v>  A  miuómőekrSI  fellyeb- 
bed  (a  könyvben)  emlokozénk  (Ká.sz:  Kit.  110).  2)  (altiore  voce; 
latiter]  Azokat  jiedig,  a  kik  a  templomban  fellyebeden  .szolla- 
nak,  meg  intse  (JTársKeg.  73). 

Följebben :  1)  altins,  eniinentius,  oxcollentius,  sublimius 
MA.  hüher  ITB.  Tokinc  feTcbeu  es  ved  iol  eződbo  (GuaryC.  43). 
8)  [magis;  in  híJberm  grad].  Ymez  en-t  yozjigok  feollyeben 
valíuiak  ew  benne  (ÉrdyC.  5(59).  Az  hol  az  b&n  bővSlkődik,  ot 
felliebben  bőnelkedik  az  kcgielem  (Fél:  Tan.  268)  Nomis  ter- 
heli főllyebben,  hanem  csac  az  meiuiiro  el  szenvedhettyíc 
(Zvou:  Po.st.  1.144).  Drága  halackal  minden  nap  torkig  tőltőz- 
nec,  mennél  uagynb  iiapi  urac  ponig,  annál  tőllyebben  csele- 
kőzic  ezt  (474).  Boldogoc  vattoc  főllyebten  azoknál  (11.335). 
Meg  kent  tégedet  az  isten  vigasagiiak  olajával  lellyebbon  az 
te  társaidnál  (Szár:  C'^it.  D2).  Fellycbeu  kel  keresnünk  az  szent 
irasna<'  molto.sagat  iMNyiI :  Irt  91). 

Pöljebben-való  :  [superior,  omineutior ;  liiihergcstellt,  vor- 
nebmor].  Feliében  való  vitg  mindeneknél  (B<jdC.  13).  Eggyel 
l'ellyebben  valoua  tőttek  az  többi  kőzőt  (Beythe:  Epist.  10). 
Egyebeknél  l'ellyebben  valóknak  leimi  keuámiak  (2U7). 

Följebbez :  [se  etTerre;  sidi  iiberbebon].  Fellyebb  erőlköd- 
nek, hogysem  repftlhetnek ;  magasbra  aranyoznak,  tovább  fel- 
lyebboziiok,  mintsem  birhattyák  szárnyaik  (SzD:  MVir.  123). 

Pöljebbezö  :  sui>erbiis  Kr.  fhochmiitig).  A  de;'ikok  a  kovéljt 
folIyebbezőueU  nevezik :  superbus,  supra  vult  videri,  (|ium  est 
(Pázm:  Préd.  őTl.    A    köznép   nieg-tiumlná,    ba    látná   az   egy- 


figyfi  és  nem  fellyebbező  maga  viselést,  a  tsendességet,  a  LőtKfi- 
léthez  szabott,  testeket  bé-,  nem  kit'idő  köntöst  tViil:  NA.  ITSi. 
Termé.szet  szerént  irtózunk  minden  uráliastul,  és  kivált  kép[")u 
a  fellyebbező  parancsolóinkn;ik  a  mennyire  lehet  rázogattyuk 
nyakunkrúl  igáját  (Fal :  UE.  36ö).  Lelked  feljebbezö  kivánsiigit 
le  nem  nyugosztalhatja  (Fal:  BE.  570).  Felylyebbezfi  kevélység 
(Fal:  Jegyz.  934). 

Följebbkébb :  [aliquanto  superius ;  weiter  obeu,  etwas 
böherj.  Ez  tsak  reánk  költött  hazugság ;  mint  nem  régen  fel- 
lyebkébb  ezen  részben  bőven  meg  mutatók  (Pós:  Ig<izs.  L270). 

Följebbaég:  (primátus,  superioritas;  vorrang,  wíirdej.  Eggyik 
a  kevélység,  az-az  fcilyebbségnek,  tisztnek,  tiazteKséguek  és 
ditsirésnek  rendetlen  kiván;isa  (Pázm :  Préd.  87).  Még  irigyei 
is  érdemesnek  tartják  vala  lenni,  hogy  mindeu  tellebbségre 
emeltetne  (Fal:NU.  278). 

Fölibe,  felibe:  in  sununum  ejus  Kr.  [sTiper;  íiber].  Fölibe 
írom  :  iascribo  ;  fülibe  terítem  :  supersterno  ;  fölibe  teraem  : 
superpouo  MA.  Jordánnak  felyben :  super  Jordauem  íJordC. 
196).  Oltárának  feelyben  raktaiUs  (ÉrdyC.  545^.  E^y  malom 
felűbe  [ígyj  viué  (Helt:Mes.  301).  Ágai  a  kút  felfibe  éniec 
vala  (389).  Feie  felfibe  tőuéc:  imposuenmt  suiier  caput  ejus 
(Helt:  UT.  H5).  Néha  feltekintett  feje  felibe  (MA :  ScuiL  854). 
Fel  megyek  az  égben,  az  isten  csillagi  főliben  (Land:  CjSegils. 
L80).  Koporsó  feliben  való  verseket  kigondol  (Com:  Jau.  103). 
A  szalmával  meg-teríttetet  ;igy  feliben  vetletnec  lasnakoc  (112). 
Ne  emellye  fel  magát  a  felesig  ferienec  tőlibe  (Siuu:  Agend. 
215).  A  város  felliben  egy  vár  építtetett  (Gyöngy:  KJ.  59). 

Pölire :  (super ;  iiborj.  0  v^ét  megiruau  5  feie  felire  vetec 
(MiincbC.  68).  Feye  feelyre  teeweek:  imposuenmt  super  caput 
ejus  (JordC.  447).  Portb  hanyaanak  ew  feyok  feelyre :  iujecto 
capitibus  pulvere  (919).  Menyeknek  feljre :  supra  caelos  (KetathC. 
11).  Álla  az  koporsonidi  feljre  (ÉrsC.  346).  Egg  pontot  vetőuc 
felire  (a  g  fűié,  Dév:  Ortli.  7). 

Felé :  [supor ;  iiber].  Készek  (ít)  fejek  feli  [felibe  ?]  veoiiiek, 
és  a  tisztbe  is  bé  fogadniok  (SzékOkL  L298). 

Fölös,  feles  (fdyes  LevT.  11.414.  /elyesebban  BékHajd. 
n.225./c}'íusleges  Biró:  Ángy.  132.):  1)  numerosus  MA.  zaldreich, 
viel  PPB.  Felyes  gaboniink  van  (LevT.  11.414).  Eö  felségbe 
profontia  gabona  nélkül  mogh  fogiatkoz«th  az  ncmetii  Hitezeknek 
feles  woltok  miatli  (RMNy.  0.272).  Feles  vedreket  raktac  le 
az  soc  nepnec  (Born:  Préd.  94).  E'eles  néppel  indulliatua  (Helt: 
Krón.  93).  Az  gyűlekezetnec  feles  szaniu  serege  iZvon:  l'oet. 
11.291).  Mivelhogy  a  mi  argumeutáláshikluui  felo.s  véteo  vagyon 
(Czegl:  Japh.  71).  Az  ösvényekre  feles  vizel  hord  iMisk:  \'Kert. 
248).  Végy  feles  pjipyiossat  és  égesd  i>orrá  (Oseh :  On-K.  35). 
Kopját  küldjetek  felest,  mert  arra  nagy  szükségünk  vagyon, 
vasa  is  legyen,  s  felszögező  szlig  is  (Itokfiy :  Lev.  133 1.  Nem 
tsak  hírrel,  hanem  feles  levelekkel  jöttek  (PhilH.  51).  í)  [llore 
lactls  conditus;  mit  s;d[ne  zubereitotj.  Barassóiiak  .-iz  kfífala  i^jgá- 
csábul  nikva,  jer  ki  Kata,  ha  kell  a  tliles  baliaruicza  (Thaly 
Adal.  n.98). 

Fölösen :  nnmei-ose  SÍ.  (in  menge)  Menyegz-'ibe  felessen 
mentec  iBorn :  I'réd.  94).  Hagvi'mak  fegyveres  őrző  iiéi*t  felesen 
(Monlrók.  III.ól).  Az  kic  felesben  vadiuic,  meg  iubbiczátoc  ; 
8  örökségeket,  és,  a  kic  kevésben  vadnac,  azukiiae  kisset) 
őrőksfíiet  adgyatw  (Kár:  Bibi.  1.153).  Nem  Ls  egyeyeu  ketten 
voltának,  hímem  felessen  egé.sz  gyülekezetekkel  (P<w:  Iga 
1.304).  Felessen  gjfiltfink  ebben  ai  istennek  temploiuálnui 
(llofliu:  Préd.  3).  Nem  ötvenen,  sok«íl  felessífbbeu  el-j5tíete 
(Megy:  3Jaj.  U  1).  ök  mindenknr  felyesebbou  voltitk  mi  nálunk 
nál  (BékHajd.  11.225).  A  török  lakos  itt  feleísen  vagyon  (Mik 
TLev.  94).  Ezt  látván  a  többi,  felesen  hozzá  részelkediiek  él 
hatalmasan  szaporodik  a  nem  jó  iFal:  NE.  71X 


!t77 


l-tiLÖSUEG— l'-ÖUiTT 


röLÖTTE 


978 


Fölösleg  :  niniium,  supia  mucluin,  supoitlue  Sl.  |iiberHüs.sÍK, 
ini  überflussj.  Az  istennec  irgaliiiiisságával  fSlftsleg  biztattja 
magát  (Csúzi:  Edoin.  136).  Felesleg  [így]  való  adakozás  (Laiult 
UjSegits.  1.385).  Ha  mi  a  fout  felesleg  inog-nyoniáson  kivíil 
hozzá  adattalic,  szerzés :  si  quid  praoter  suiierpoiidium  adjicitur, 
manüssa  est  (Com:Jan.  167).  Nagy  boldogtalanság,  fölösleg 
nagy  goiidság,  bánat  szomoiiiság  (Tlialy:  Adal.  1.201). 

Fölösleges :  redimd.in.s  .«iii>orvacaneus,  non  necessariiis 
SI.  (übei-flüssigj.  A  Kristus  érdemiért  és  fóllösloges  elégtéte- 
liért  bűneink  meg-bocsátta(nának  (Biró:Angy.  132). 

Fölösed.  Felesed-magával :  [cimi  multis  socüs ;  mit  vielen 
bogleitorn,  gefalirten].  Kesztíczhi'iz  felased  magával  .szállott 
(T\idT;u-.  Vni.l6).  Felesed  magával  megindult  :iz  kastélyból 
(Monlrók.  XI.338).  Fele-sed  magával  kimenvén  (Megy:SzA.- 
Öröme.  2).  Egy  kapucsi  passa  feles  [így]  magával  Hallér  Gábor 
után  kíildeték  iCzeglrDág.  EKlb.  33). 

Fölösöd-ik,  felésed-ik :  angeor,  multiplicor  Kr.  [sich 
vermeUren].  Kegyelmes  unuik  eö  nagysága  liadai  felesödnek 
s  .sokasodnak  (KecskTört.  r\^34).  Hada  b5v51  s  felesedik  (Gyöngy : 
KJ.  99).  Népe  felesedik  (Gyöngy:  Char.  12).  Nagy  rósz  fog  ránk 
felesedni  (GyöngyD:C'har.  83). 

meg-félésédik :  c«  A  schólabeli  deákok  megfelesedvénn, 
a  schóla  mester  ellen  kezdenek  pártolkodást  forralni  (Bai'tli : 
Krón.  14).  Ez  áltól  ment  szép  liad  majd  mind  oda  veszett : 
mert  az  német  reja  úgy  megfelesedett,  még  az  föld  népe  is 
mind  folfegj-vierkezett  (Thaly:  Adal.  11.360). 

nekl-felésedik :  (congregor,  conglobor ;  sith  ziisammeu- 
schaareu).  Az  váras  népe  az  sok  zajra  csaté  patera  fel  zendül- 
vén, az  deákoknak  néki  fele.sedik  és  az  scbolára  viszsza  verik 
(Bartb:  Krón.  21).  Hogy  a  lengyelek  nagyon  neki  felesednének, 
igen  káiosan  esek  osatájok  (Szál:  Krón.  313). 

PölÖBség,  felesség :  nnmerositas  MA.  vielheit  PPÜ. 

Fölött,  felett  (ff'Mé  BécsiC.  5.  Júklte  JordC.  445.  (ríóU 
Bom:  Préd.  4.59.  MA:  Bibi.  1.130.  felől  Zvon:  Osiand.  43):  super, 
.snpra ;  über  PPB.  a)  [hely :]  Fölötte  jár :  siipergraditíu- ;  fölötte 
nfi :  supercrescit  C.  Fölötte  repülőc :  supervolito  MA.  A  haz 
felet  (SlünchC.  16).  Azoknak  felette  meimi  repSsek  lakoznak 
(AjwrC.  67).  Myglen  ywthvan  felette  állana :  usquedum  veniens 
staret  snpra  (JordC.  359).  Az  oly  várass  el  nem  enezhetyk, 
ky  az  hegynek  felette  helheztetSt :  non  (Mtast  ciritas  abscondi 
.supra  niontem  po.sita  (365).  Az  ur  házának  hegye  minden  he- 
gyeknek felette  helyheztetik  (Matkó :  BCsák.  106).  Mi  lehet  e 
széles  fold  felett  szebb  dolog  a  végeknél  ?  (Balassa :  Költ.  95). 
b)  [átvitt  értelem :)  a)  A  mit  Luter  ebéd-felett  beszéllet,  azt 
nem  5  irta  kónv-vbe  (Pázm:LuthV.  168).  Asztal  felett  való 
beszédek  (Misk:  VKert.  341),  Midőn  ebéd  felett  filnének,  kér- 
dezSskodik  a  gazdától  Gergely  (HalhHHist.  11.116).  Leveledet 
basa  estve  adta  vala  s  vacsora  felett  is  olva.stnk  meg  (T?ákGy: 
Lev.  142).  Rőt  Mihály  uramnál,  már  asztalhoz  ültünk,  uri  titn- 
lus.sal  ebéd  felett  éltünk  (Tlialy:  Adal.  11.348).  Az  ó  anyjának 
temetése  felett  avval  dicsekedett,  kit  90  esztend/5s  korában 
eltemetett  (Balog:  Com.  261).  Egy  liertzeg-asszonynak  szemébe 
jővend51ék  sokan,  Logy  eI5bb  utób'  ugyan  tsak  a  játék-felet 
fog  meghalni ;  ugy-is  tortént  (Fal :  NA.  146).  p)  Nagy  ysten 
hA  mynden  isteneknek  fölette  (JordC.  49).  Nynczeu  az  tanoyth- 
wan  hw  mesteréének  felette :  non  est  dlscipulus  super  magis- 
tnim  (383).  Yme  zei-zettelek  teegedet  eez  may  napon  neepek- 
nek  es  orzagoknak  felette  (Éi'dyC.  342).  Az  egyházi  szolgák 
kSziItt  felsoség  és  alsóság  lenne,  melly  egy-más  felett-való 
hajazást  még  tam'tványiban  sem  szen}"vedhette  urunk  el  (Pós: 
Igazs.  n.373).  y)  Ezec  mendénéc  felét  (prae  onuiibus),  kic  la- 
koznac  napkeletre,  megutaltanae  engemet  (BécsiC.  17.  39).  Ky 
ezeknek  felette  bewelkSdik,  gonozthw!  vagon :  quod  his  abun- 

M.    NYELVTÖET.    SZÓIAB. 


d.'Uitius  est,  a  malo  ast  (Jurd('.  363).  Meg  lagywlanak  Hiioky 
liezedy  olaynalt  felette :  moUiti  .sünt  sermoncs  ejus  super  oleimi 
(KeszthC.  138.  384).  Minden  dolgoknak  fölötte  az  elet  meg 
johitando  (DebrC.  210).  Marhat  isten  fwKvt  zorotem  (VirgC.  8). 
Mynd  azys  sem  tewtli  zaz  forynthnak  felethew  (LeiT.  1.15). 
Anniba  1  egy  tal  otec  folőtt  tfib  feléből  nem  ott  (Born :  I'réd. 
549).  Sz.  l'al  az  ira.st  egieb  aiandekoknak  felette  magasztalUa 
(Fél:  Tan.  14).  Az  ki  on  felettem  szereti  attiat  au;ig'  annlat, 
nem  lehet  en  tauituaniom  (294).  Meg  halnac,  kic  húsz  Rszten- 
dSnoc  felítte  vadnac :  qui  simt  plus  quam  viginti  annorum 
(Kár:  Bibi.  1.131).  Atkozot  légy  minden  barmoknac  és  mezei 
vadaknac  felStte :  maledictus  es  inter  omnia  animantia  et  ho- 
sti.'us  torrae  (MA :  Bibi.  1.4).  Ott  lészen  az  nyavalya  felőtt  való 
nyavalyji,  ott  indul  az  kesenlség  felett  való  keseríiség  (MA: 
Scult  965).  Az  elégség  felJttis  akart  bizonságokat  adni  (617). 
Tékozlás  az,  mikor  szfikség  ffllfit  kőltetnec  az  isten  iavai  (Zvon : 
Post.  1.560).  Mmdenec  felett  dfihőtteblifil  morgolódott  (Czegl : 
Japh.  26).  3)  Lelkflnc  felet  mindent  kapsira  vettec  (EsztH. 
14).  Minden  tüi-vény  felett  úgy  vereté!  Mczel :  contra  legem 
jubes  me  percuti  (RMK.  1V.190).  Az  hitetleneknec  reménségec 
felőtt  elvesztette  isten  ez  világot  (MA:  Scult,  20).  e)  A  hit 
dolgainak  semmi  annyit  nem  ártott,  mint  a  fels8ség  felett  való 
koczódás  az  ecclesiában  (Matkó :  BCsák.  153).  Kit  (Tarsiát) 
meg  látván  egy  bordély-mester,  árúban  indul  felette;  .  .  meg- 
alkuván  a  leány  felett,  viszi  házához  (HalhHHist.  11.281). 

[Szólások].  ErSm  fellőtt  vagyon:  gravis  est  mihi 
(Kár:  Bibi.  1.129).  Azokra  nodittya-fol  az  embert,  a  mellyek 
ereje  főIStt  vannak  (Komái':  Imáds.  226).  A  mi  ereynknek 
sokkal  főlStte  helh5ztetőt  (Bej-the:  Epist  204).  Oc  még  erejec 
fSiSttis,  értekeknéUs  fellyeb  adakoztanac  (MA:  Scult.  1003). 
Minden  világi  fejedelemségnél  h  a  t  á  r-f  e  lett  .szeb',  és  biitsül- 
letesb  (Pázm:Préd.  974).  Ereje-felett,  mód-felett  terhelte- 
tett, úgy  hogy  életét  is  megunta  (165).  A  föld  reszketni  fog 
reudf  el  etvalo  fíildindulá-ssal  (Illy:Préd.  I.IO). 

Fölötte  :  nimis  C.  supra  modum,  nimium  PP.  inunaniter 
PPBl.  über  die  mas.s[en]  PPB.  [hBchst,  überaus].  a)  Felette 
tsintalan :  *e8'use  petulans ;  felette  .szegény  :  *egentissimus  in 
re  sua ;  felette  nagy  lator :  *immanior,  immanissimus  scelere 
PPBl.  Felette  vig:  etfuse  laetus  Com:  Jan.  203.  Felette  éress 
lakossok:  fortissimi  cultores  (JordC.  146).  Felette  kegyetlenek : 
saevi  nimis  (377).  Felette  nagy  gond  (ÉrdyC.  68).  Fölötte  go- 
nozul  ne  czelekegyel  (MehSzJán.  419).  Felette  tudós  ember 
(Czegl:  Japh.  45).  Felette  f<1  orvos  afféle  nevolák  ellen  (Thurzó: 
Lev.  11.206).  b)  Felette  kévánja  a  királykodást :  *mipense  reg- 
num  aflectat  PPBl.  Felette  el  terwl  hyre :  valde  divulgabatm- 
fáma  (JordC.  532).  Az  Srdog  mindennemS  io  dolgot  felette 
ban  (TelC.  329).  Felette  oryzyed  magadat  pokolbely  erdegnek 
kyzleletytewl  (ÉrdyC.  339).  Eleget  és  felette  is  hadakoztunc 
ittigyen  (Helt:  Krón.  108).  Az  irasban  nem  főkltte  giakorlotta 
magát  (Fél:  Tan.  EWb.  5).  Felette  izzadosz  [te]  (Czegl:  Japh. 
157).  Felette  megtzirkáld  magadat  (Ker:  Préd.  509).  C)  Akky 
felette  vagyon  bymiee  Isezen :  quod  est  nimium,  vertitur 
in  vitiimi  (ÉrdyC.  26b).  Az  kinek  sok  vala,  annak  semmi  fe- 
lette nem  vala:  qui  multum  collegit,  plus  non  bábuit  (Sylv: 
LIT.  n.49).  Felette  lenne  ez  immár  ti  tőlletek  [nagy  do- 
log leime  tóletek,  mit  nem  is  várnánk]  (Bal:  Csisk.  31). 
d)  Igen  felette :  multopere  PPBl.  Igen  fölötte  aitatossok 
es  haznalatossok  az  embernec  (DebrC.  274).  Igen  feleltén 
[így  ?]  hidegen  f^itt  az  é.szaki  szél  (ErdTört.  1.248).  e)  FSlőtte 
igen :  admodiun,  praemodum,  phu'imum,  multopere  C.  etiam 
atque  etiam  PPBl.  Felette  igen  sokassul  vala :  valde  multipli- 
cabahír  (JordC.  725).  Felette  igen  alázatos  volt  (CornC.  19). 
Felette  yghen  kezde  hydegodny  (ÉrdyC.  520).  Ha  felette  igen 
latorkodnac  az  baimoc,  es6t  ielent  (CLs.  G4).  Inti  Moses  az 
izraehtákat,  hogy  fel5tte  igen  meg  óltalmazzác  magokat  az 
báluány    imádástul   (Kár:  Bibi.    1.164).   Meg   félemiének    azok 


1)79         FÖLÖrrE-VALÓ-FÖLÖTTÉBBVALÓSÁG 


(FÖLÖZ)— FÖLSÉGES 


fölötte  igen  (Káldi:  Bibi.  333).  Felette  igen  nagy  gyülekezet 
(HoUPréd.  4).  A  tsohek  Magyarországot  ollyan  felette  igen 
elpasztíták,  hogy  .  .  .  (Liszny;  Klón.  318).  f)  Leaíiat  en  nálam- 
nál felelte  zorety:  amat  filiam  super  me  (JordC.  384).  Fölötte 
zeressűk  zylenkucel  az  oedes  Crystwst  (Sim;  Evang.  238b). 

Fölötte-való :  1)  (nimius ;  übermassig,  au  viol].  A  módját 
meghaladta,  felotto  való  erö:  «rtiis  *egressa  modiun  PPBl. 
Vgy  alytom  hogy  te  meg  holtai  az  felete  való  zeniiede-snek 
miatta  (VirgC.  35).  Ne  végy  vsurat  toIe,  se  felette  valót :  ne 
accipias  usm-as  ab  eo,  nec  amplius,  quam  dodisti  (Ilelt:  Bibi. 
I.  LL12).  Fellfitto  való  nehezec  vólnánac  (Helt:  VigK.  69).  Az 
ffilfitte  való  mondékoiLságtnl  és  heába  valo  szo  .szaporétástul 
meg  ohassa  magát  (Zvon:PosL  I.ll).  S)  [supertíuus;  über- 
flüssig].  Az  alamisnabol  ke^ok :  ammynet  esmér  uala  magának 
zyksegnok  lennie :  azt  magának  tartya  uala :  az  (SllStte  ualo- 
cat  zegen  tarsahiak  oztogatya  vala  (KazC.  42).  Nem  beuel- 
kevdnok  az  fevletto  valókon  (CornC.  8),  Semmy  fölötte  ualo 
raytok  nem  lezfln  (SándC.  8).  Az  fewlwteualobol  folfualkodas- 
uak  helye  ne  legyen  (VirgC.  125). 

Fölöttevalóság :  [nimieta.%  exces.sus ;  ühermass,  iiberfliiss]. 
Nem  loezfin  az  zoutfikbo  az  fSUfltte  walosagnak  awagh  kevesb- 
soguek  rv/tíaga  iKazC.  192). 

Fölöttébb :  nimie  C.  nimium,  nimis,  impensiu.'i,  immodice 
MA.  [iiberaiLs,  aiiwerordentlich].  Felettébb  ürülni :  laotitia  *im- 
potenti  eö'erri  PPBl.  Zontsegesb  azzonyalat,  ftvlwtob,  honéra 
yleneyek  mondany  (VirgC.  137).  Abból  wetenek,  a  my  uekyk 
feleteb  vala:  omnas  hi  ex  eo,  quod  sibi  rodundat,  immiserunt 
in  gazophylacitim  (Pesti:  NTest.  169).  Hogy  felettób  [ígyj  el  ne 
hinném  magamat  a  ielenóseknec  nagyvólta  miat ;  ne  magni- 
túdó revelatiouum  extollat  me  (}  lelt :  UT.  Aa4).  Mikor  vetkezic 
az  ember  leg  fSlítteb?  (Tel:  KerF.  78).  Ez  igéket  leg  felótteb 
haimyac  vetic  az  eretuekec  (Mon:  Kép.  22).  Melly  juhokat  ha 
felotteb  haytanac  mind  meghalnac :  ipias  si  plus  in  ambulando 
fecero  laborare,  morientur  (MA:  Bibi.  1.31).  Felettéb  és  mód- 
nélkfil  cselekeszel  (MA:  SB.  136).  Az  mi  lehetetlen  az  emberek 
itíleti  szerént,  folottébbis  lehetséges  az  isteni  erótfil  (Pázm: 
Kai.  31).  Az  isten  tőrvényét  szerzetté,  és  órziitte,  vehementer, 
nimis,  felettéb'  és  tolhetetlenfil  (Pázm:  Préd  822).  Reá  tudnac 
készülni  fülüttébi.s,  hogy  nem  mint  kellyeno  (Kulcs:  Vetek.  7). 
Oldal  fájásoltat  fftlettéb  nagyokat  szenvedet  (Tarn :  Bar.  11286). 
Felettéb  igen  eltávoztassa  (Com:Jan.  131).  Tégedet  felettéb 
igen  fog  diosírni  (203).  Jaj  nékem,  mert  halgattam.  Vagy  hogy 
más  alkohnatos-ságokbau  felettéb  nyelves  volt  (llly:  Préd.  L99). 
Felettébb  emberek  kiáltanak  (Nótl^M.  39). 

Fölöttóbb-való :  1)  nimius  MA.  zu  viel,  mehr  als  sich 
gebührt  PPB.  Meg  részegül  tfile,  nem  a  bortul,  hanem  a  15- 
Ifittobvalo  italtni  (Tel:  Fel.  108).  FelStteb  valo  soual  es  szer- 
számmal meg  V(?sz  az  étec  (Bom :  Préd.  408).  Az  fulőttéb  való 
igaz-ság  fíiISttéb  való  boszszusiigis :  summum  jiis,  simima  injuria 
(Decsi:  Adag.  73).  Sokan  azt  felotteb  valonakís  itilik  lenni, 
hojí  nem  mint  kellene :  multi  eas  graviiLS  aetiuo  habuoro  (Decsi : 
SallJ.  37).  Ez  bezzeg  nimia  snpercmincns  chai-itas,  felettéb- 
való,  mindeneket  tellyfll-haladó  szeretet  (Piizm:  Préd.  112). 
Ezeknek  meg-gondolása  alább  hagyat  velíink  az  olfittönk  kel- 
lemetes személynek  felettéb  való  nagyzilsában  (PP:  Pa.xA.  301). 
2)  fsuporfluiLs]  überflüssig  PPB.  A  mag!is.s:igbeh  istennél  fellyeb 
való  lenui  hijaba  sietnél,  inert  á  te  igyekezeted  felotteb  való 
(Kár:  Bibi.  1.459).  Háromszor  nnpjábjui  megelégedni  és  meg 
tSltSzni  felettéb  való  és  árt  (Com :  Jaii.  112).  Meleg  idSben  az 
cmlwrok  felettébvalo  riihájokot  elvetik  (llly:  Préd.  11.20).  A  aok 
.szolkui,  felettél)v:ilo  beszéd :  3ui)erflua  locutio  (IL248). 

Fölöttébbvalóság :  nimietas  C.  excessus  MA.  iiberfluss, 
ühermass,  immass  PPB.  A  jitezerencsének  felettéb  vahisága 
(llly:  Préd.  1107).   így  a   tíildi  dolguknak   felettébvalosíigát  el 


kell  metszeni  (277).  Felettéb-valoságával  (a   szolgálatnak)  ma- 
gunkat erőtlenekké  ne  tegy&k  (Mad:  Evang.  783X 

[Fölöz] 

Pölözet :  .stymma  MA.  acus  PP.  das  dieke  so  Uljerbleibet, 
wenu  mail  et\vas  au.«<lrücket ;  spreu  PPB.  Maláta,  iegez  ez 
ighe  minden  állatot,  melFuel  disznót  tartanak,  akar  t5rk£l  legeu, 
akar  bor  seprő,  akar  ser  seprű,  akar  felezet  (Sylv:  ÜT.  1L167. 
168.  RMNy.  1147). 

Fölség  ifeeUeegh  JordC.  731.  ÉrdyC.  487b):  1)  celsitas, 
celsitudo,  excelsitas  MA.  höhe  PPB.  Ala  lekente  \vnen  felsege- 
bewl :  prospexit  de  oxcelso  sancto  suo  (KeszthC.  289).  t'mak 
zaua  felségen  vyzeken :  vox  domiui  super  aquas  (KuIcsC.  62). 
Fel  magaztateek  mynd  menyg  the  yrgahnassagod  es  myiid 
felsegyg  the  byzou.sagod:  usque  ad  nubes  (136).  Fenn  az  fel- 
ségbe (Born :  Préd.  708).  3)  (sublimitas,  eminentia ;  hoheit, 
erhabenhoit].  Yozaguak  felsége:  sublimitas  \Trtutis  (ElirC.  128). 
Az  Lsteni  tudomány  felsége  tzifra  sV<k-nélkul  kelleti  magát 
(Pázm :  Préd.  c).  Életének  és  tudományának  felségiért :  propter 
vitae,  et  doctriiiae  eininentiam  (llly:  Préd.  1130),  S)  niajestas 
C.  primátus  MA.  majestiit,  hoheit  PPB.  Három  foglac.  ez5k 
közziil  eéé'C  vetetec  ki  az  tömlóczbíl  acaztofara ;  liarmadic 
ig6n  felségre  es  vrasagra  (Guai'yC.  18).  Ky  atihad  nekeeuk 
felseghednek  hatlialmassagaba  eggesseghet  ymaduonk  (WiiikIC. 
38).  Ez  igéket  mougia  vala  el  amelkodua  az  isteni  felségnek 
iouoltau  (A^irgC.  82.  ComC.  195.  DomC.  130).  Világ  végén  nagy 
hatalommal,  és  dütsfiséges  felséggel  másodszor  jó  hozzánk 
(I'ázm:  Préd.  13).  A  gazdagságot  egy  szikra  megemészti,  a  fel- 
.séget  egy  óra  főldhtiz  veri  (70).  Akkor  emeltetének  királyi 
felségre  (23).  Emiéi  inkáb'  meg  nem  aláztatliatott  az  isteni 
felség  (53).  Ez  nagy  királyi  fSIségre  tSled  emeltetéc  (SIA:  Bibi. 
V.IO).  Istennec  szent  felsége  (MA:Scult  4).  A  felség,  méltóság 
irigység  alá  vettetet :  majestas  mviihae  obnoxia  est  (Com :  Jan. 
141).  Krisztus  felségére  nézve  királynak  neveztetik  (Mad:  Evang. 
749).  Az  uralkodásnak  negédes  kívánásával  magoknak  vették 
az  anslriaiak  a  királyi  felségnek  jussi'tt  iRitk:  M:uiif.  A3).  4) 
(homo  regius ;  majestiit,  fürstliche  personj.  lA  király)  tyztósseeg- 
gel  fogatta,  mynt  ollyjui  feelseegSt  (ÉrdyC.  528).  Ezeket  en 
felsegtidnek  tb.t5.ssegódre  mind  megb  égetnem  (TihC.  8).  Zabád 
5  felsége  uelönc  (DebrC.  332).  Ho^  kellemetes  lehessek  e\v 
felségének  elewtto  (TliewrC.  136).  V  fel[sejge  az  buday  pasia 
(RMNy.  1130).  Kyraly  w  felségbe  nazadus  hadnaghya  (104). 
Wrouk  ew  felsége  ez  orzagabely  hyveyt  yo  akaratai  es  ke- 
gelmessegel  lattá  es  feyenkent  kezeket  fochdossa  iLe%'T.  169(. 
Kyralnak  ew  felessegenek  [így]  (W).  Ez  levél  adassyk  kyral 
ew  felsygo  few  kapitannyanak  kezybe  (256).  Adja  6  szent  fel- 
sége [isten]  minden  jótokat  (1120).  Diezertessel  attia  Keu  meuy- 
nyekben,  halat  adoc  (5lsegednec  mindenben  (Bom:  Ének.  531). 
Korán  reg\'el  a  felülit  megfújatván  ed  fíilsége  iRákGy:  Lev. 
26).  Egészségteken  iíriiliik,  s  ez  után  is  engedje  6  felsége, 
ezont  hallhassuk  (29).  ö  felségek  méltóztassanak  la  én  lesfa- 
ment<imi)mat  meg  contirmálni  iGér;  KíiiCs.  1X1296 1.  Ha  fl  szent 
ftilsége  akaratja,  hogy  ez  mastani  liadi  hivatalom  szerint  löl- 
köm  testemtAI  inegv'áljék  (Radv:  Usal.  III.349>.  Isteo  fi  szent 
felsége  sok  Ítéleti  között  forogtunk  (N)t.  XI179X 

Fölséges:  I)  e.xcelsiLs  C.  celsus  MA.  hoch  PPB.  Felséges 
maga.s.sagokba  zerzcttetet  (BécaiC.  276).  Minden  felsegesid  (ex- 
colsa  tuai  e.s  te  liabid  eu  rait;im  mvltak  iDöbrC.  96).  2)  ma- 
gnificus,  illustris  MA  herrlicli,  gi-oss  PPB.  [erhabenj.  Veddel 
mertek  zerent,  niikei>eii  illeti  felséges  zegeíisegnev  zeretíjvt 
(VitkC.  53).  Alazatos.s,-iKi;al  vala  fels)>i;e8  iDomC.  UiD.  Mykoroii 
az  ew  tfelseeges  yo  woltabol  meg  gondolta  voua  ez  ivyUgot 
világosi lytany  es  valthany  i  ÉrdyC.  342bl.  Uyi-zer  iingy  felaoges 
dyczt)retel  (VirgC.  14).  Ez  isteni  embernek  felséges  tiazteeege  , 
(30).  Ha  w  felséges  kegiessegenek  kellemetes  volna  (77).  Ki 
eleb  vala  an^loknar  kőzi'itte  felseg&b,  len  őrdc'ig'iknec  ki^zfitte 
zerúisegSsb  es  vtalatosb  (Nagj-azC.  265).  Éktelen,  mikor  a  nyelv 


981 


l'^"')Ltíö-FELSÖSÉG 


FELSÖSÉGES-FÖNN 


982 


felségesen  l>eszél  és  a  kéz  liivoIkodiU  ( Pj'urni :  Préd.  bl).  Me<; 
tetszik,  mell}-  felséges  dolog  a  lelkek  segítése  ('10).  Negjodik 
felséges  tselekedete  az  akizatossAgnak  (59).  Cliristus,  valami 
kivált-képpen-való  biV-sfilletit  jelentette  sz.  Péternek,  azokkal  a 
nagj-  felséges  szókkal  (P;izm :  LutliV.  339).  Adgyad  uram  hogy 
tége<let  felsége.sen  diczőitliessíiuc  (MA :  Seult.  lil).  Fölségesen 
magasztallya  az  Christiis  felt.-iniadásánac  hasznát  (490).  A  mit 
felségesképiien  magjanizott  sz.  János  (lUy ;  Préd.  I.2(;2).  Pane- 
gyiTS,  vagy-is  felséges  ditséretek  (Fal:N'A.  228).  3)  majesUti- 
ciis,  augustissinms  Ki.  [majestiitisch,  allerhöchst,  allerdnrch- 
lauchtigst).  Felséges  isten :  altissimus  deiis  (EhrC.  22).  Valamyt 
ilelseges  ysteu  yhleue:  quicquid  altissimus  iiispiraret  (56).  A 
felséges  vr  isten :  dominus  deus  excelsus  (BécsiC.  39).  VnSltfic 
a  felségeshez:  daniabo  ad  altissimum  (107).  Felséges  istennec 
fia :  fili  dei  sunimi  iMiinchC.  78).  luoltíik  felséges  Istenhez,  ki 
ol  títt  énnekem  (AporC.  1).  O  ky  nag  cuda  ez,  bog  il  nag 
felséges  kyrali  magzat  ilyen  genge  gei-meksegenek  ideeben 
ezenképpen  geterye  magát  (MargL.  2).  Felsegosnek  erei :  virtus 
alti,s.simi  (TihC.  32).  FelsegSs  athya  vr  ysten  (CzechC.  20).  0 
Jesiis,  felséges  atyának  abraza  (GyöngyC.  20).  Feelseeges 
kjTal  (ÉrdyC.  543).  Az  my  felsseges  wrunkatb  akanvm  megh 
lelny  as  semelem  sserinth  akarom  panazolnwm  (EMNy.  U.58). 
Fejlsoges  kyraly  (LevT.  1.5).  Vlt  a  felséges  felséguec  jóbiái-a : 
sedit  ad  dextoram  majestatis  in  excelsis  (Helt:  UT.  Gg.3).  Föl- 
séges \Tam  (Pethő;  Krón.  48). 

Fölső,  felső  {/óke  NagyszC.   254):   1)   superus,  superior, 
supemus  C.  höher,  was  oben  ist  PPB.   FelsSbb :  superior  MA. 
Legfelsőbb  póltzi-a  hágni :  conscendere  summum  culmen  PPBl. 
6  hazanac   felső   feliben  (in  superioribus  domus  suae)  alkota 
maganac  titk  hailakat  (BécsiC.    26).   A  templomnac  soixjrlaha 
ketten  kettő  zakada  a  felső  feletSl  foguan  mend  az  alsoiglan: 
a  summo  asque  deorsum  (MünchC.  69).   Hazának  felse   reze : 
solarium  (JordC.  741).  Az  egyk  laytoryanak  felsev  vege  (DomC. 
147).  Az  felsevk  az  az  az  angelok  (CornC.  95).  Tugiatok  azt  is 
hogy  az  hatalmas  török  cziaszar,  az  fdlsö  cziaszaral   eggyes  [a 
német  császárral)   (RMNy.  III.U5).  Fen  a  fels5  részen  egy  líc 
legjen   rayta:    in  cnjus   medio   supra  érit  capitium  (Helt:  Bibi. 
I.  Pp.  4).  Nagyob'  alkalmatossága  vagyon  a  felső  állapotú  em- 
bernek  minden    gonoszsági-a   (Pázm:Préd.    625).   A  felső  ajac 
bajaszszal  fedettetik-bé  (Com:  Jan.  48).  Alsó,  felsS  Magyarország 
(Matkó:  BCsák.    4).   Felső   Német   ország   (6).    A  dolgokouvalo 
fel.s5  uralkodás  (llly :  Préd.  55).  Mennél  fellyeb  jár  a  categoria, 
a  szái-az  valóság,  annál   nehezebb  az  első  felső  fokra  férkezni 
(Fal :  UE.  470).  S)  [praeteritus,  prior,  superior ;  vergangen].  Az 
felső  esztendőben  magatokban  bozszonkottoc  vala,  hogy  az   or- 
szág kincze  el  tikozlattatnec :   superioribus  annis  taciti  indigna- 
bamini  aerarium  expilari  (Decsi :  SallJ.  26).   Sz.  András  hauaba 
mind  szabad  azonoc,  a  mi  az  felső  hóba  (Kai  1582.  Dv.  KCsepr. 
1026.  C5).  Ha  istennec  engedelmeből  mi  az  felső   időkben  tör- 
tént dolgokat  által  lathatnuc   (EsztT:  IgAny.   116).  A  felső  esz- 
tendőkben (Debr:  Krón.  13).  Az  felsőbb  időkben  ősi  jószágjokat 
fel  nem  oszthatták  (BékHajd.  II207). 

[Szólások].  Ki  szöktek  az  felső  v;ü-ból :  mimis  habes  mentis, 
quam  dithjTamborum  poétae  (Decsi:  Adag  92). 

Felsőbbség:  superioritas  MA.  vorzug,  oberhand,  oberhorr- 
scbaft  PPB.  Felsöbség,  nagj'ob-méltóságu  és  fellyeb-halladó 
isteni  nevezet  nem  fér  az  atyához,  hogy-sem  a  fiúhoz  (P;izm: 
Kai.  176Ö.  461.  816.  Pázm:  KT.  251).  Helyben  hagyom  a  fel- 
süUséget,  az  alsóbsághoz  képest,  mivel  a  felsőbbnek  [rangra 
nézve]  nem  illik  az  alsóval  egyenlő-képpen  cselekedni  (Lá.szló: 
Petr.  141). 

Pélsősóg:  primátus  MA.  höcbste  wiirde  PPB.  Felsőségben 
lenni  az  emberek  között :  *fastigium  tenere  mter  hommes  PPBl. 
Ugyan  azon  egy  rendS  egyházi  szolgák  között,  felsöség  és  alsó- 


sjig  lenne,  moUy  egymás  felottvalci  hajazá.st  még  tanitváiiyiban 
.sem  szenj-N'edte  urunk  el  (Pós:  Igazs.  11.373).  A  pápiínak  felső- 
sége  felől  velünk  héjában  koczodik  (Matkó:  BCs;ik.  171). 

Félsőséges  :  [augustus ;  erhaben].  Leg-felsőségesb  törvényt 
szabó  (GKat:  Titk.  9). 

Fölül,    félül    (Jelű   LevT.    L142.    fdyevl    Cornd    30.  fdiSl 
Zvon:  O.siand.  C.  fdyóí  21.fóUytü  MA:  Bibi  V.9):  1)  [adverbium] 
a)  desuper  MA.  deinsuper  C.  [von  oljon  her,  von  oben  liorabj. 
A  templomnac  .soporliha  ketté  zakada  fellől  mend  el  alTaiglau : 
a  sursum   iisque   deorsum   (MünchC.  105).  Lata  az  kerahie  nz 
palotából,  ky  felyevl  nyzy  vala  ez  dolgoth  (DebrC.  550).  ü.ss  ma 
felöl  te  mi  ránk  b^nt  boéato  malaztokot:  efluude  nobis  de-super 
indulgentiam  (DöbrC.  239).  Zent  lelek  felől  te  beled  iő  :  spu-itas 
sanctus  superveniet   in  te   (413).   Bocha-s-sad  ky  the  kezedeth 
felewl :  emitte  manum  tuam  de  alto  (KesztC.  395).  Felywl  zaal 
te   reyad   zent  leelők    (CzechC.   69).  Jaj !  új  parancsolat  felyftl 
leérkezék   (Thaly:Adal.   L23).    Fellyül  kölcsönyözött  vUágossá- 
gokat  az  alatt  valókkal  közlik  (Csúzi:  Síp.  200).  b)  .superne  MA. 
[oben,  obenan].    Föl&l   való  :   .supernus  MA.  vvas  oben  ist  PPB. 
Fenol  reia  vetet :  superseminavit  (MünchC.  38).  Ótet  felTől  raia 
f  Itetec :  eiuB  desuper  sederé  fecerimt  (52).  A  főlíil  meg  mondót 
igék  (DebrC.  9).  Sáros  ganeual  fivlwl  be  fedeztetet  ("VirgC.  65). 
Sockal  felyül  áradot  a  kedvv:  superabmidavit  gratia  (Helt:  UT. 
q3).  Mind  fellyfil,  s  mind  alól  tisztittya  a  gyomort    (Mel:  Herb. 
83).  Üle  aiTa  felől:  sedebat  super  eum  (Fél:  Bibi  51).  Temiént 
tegyen  fellől  reája  (a  miuhára.  Kár:  Bibi.  1.89).  Az  fellyftl  elő- 
számlált  dolgokban,   az   régi    .szent  jámborok  vallásátúl  el  ha- 
nyatlottak  (Pázm:  Kai.   148).  Fellyfil   irott  avagy  akár  mii-61 
rövideden  irott  versek:  epigrammata   (Com:  Jan.    163).  Fellyfil 
való  Írása,  vagy  titulusa  a  mái  vasárnapnak  (Mad :  Evang.  256). 
2)  [postpositio]  a)  [de  superua  parte ;  von  oberhalb].  Fel  kelé 
az  vaczora  felwl :  surgit  a  coena  (JordC.  674).  Az  felhő  el  méné 
az  sátor  fell&l :   nubes   recessit,   quae  erat  super  taberuaculum 
(Kár:  Bibi.  1130).  Az  ház  nyakunc  fellyfil  elég  (MA:  Tan.  731). 
b)  super,  supra  C.   [iiber,  oberhalb].   «)   Az   barlangh   feyem 
felyfil  meg   fesle    (TelC.   302).  Az  ketteyet  feiefelwl  emeluen 
tartya  vala  (VirgC.  33).  Mód-felől  darabos,  vagy  vakmerő  szor- 
galmatos   kérést    ne    támaszszúuk    (Mad:  Evang.    441).  P)  Be 
öuedezé  ötét  az  őwel  és  azon  felül  rea  aduán  az  selyem  ruhát, 
az  ephodotis  reáia  adá    (Kár:  Bibi.  1.94).    Az  ephodon  felől  fel 
töue  az  hosent :  desuper  ephod  humerale  imposuit  (uo.).  Az  ládán 
fellyfil  tegyed:   pone  super  arcam  (MA:  Bibi  L71).  Az  posztón 
fellyfil   lévén  a  tálakat    (1.121).  Az  ö  ruháiokat  azokra  (a  sza- 
marakra)  teritéc   és   Jesust  filtotéc  főUynl  (Zvon:  Post.  1.2).  f) 
Ha  az  keresztnec  fellyfil   és  alat,  egyaránt  iő  ki  a  .szám,  igaz 
az   operatio    (Helt :  Arithm.    H.5).    8)  Az  okos  aszszonynak  sze- 
mérme az  ai-anyou  és  drága  köveken  feellyftl  való :  gi-atia  vere- 
cundiae  sensatae  mulieris  est  .super  aurum,  et  lapides  pretiosos 
(Gyöngy:  Cliai'.  Előb.    20).   Az   olay  mj-ndeu  nedvves  allalhnak 
fely wle  aal  (Sím :  Evang.  17). 

onnan-fölül :  desuper,  superne  C.  [von  oben].  Felét  ved ; 
ha  nem  veheted,  tehát  onnat  fellyiü  válcz  eggyet  alá  (Helt: 
Arithm.  P3).  Feié,  onnan  főllyfil  éles  volt,  homlokon  zár-va 
(Lép:PTük.  L231). 

Fölüűnen,  fölünnég:  ív  Főljfinnen  való:  supernas  C. 
A  ki  fellyügnec  [így  ?]  ifit :  qui  de  sursum  venit  (Helt :  UT.  75). 

Pélütt :  [supra ;  oben].  A  kik  e  felyütt  megü-t  esztendőben 
a  város  nyomorúságos  házánál  forgottunk  (MouTME.  L382j. 

Fönn,  fenn,  fönt,  fent  (feen  GömC.  20.  Pesti:  Fab.  38. 
fén  MA:  Scult.  115.  Jén  állót,  fen  ál  ÉxPrinc.  187.  fent  Pataki: 
Reg.  92.  Mik:TLev.  468.  fóntt  szóval  Lép:  PTiik.  1.174): 
[.superne]  alté  C.  [oben].  a)  Fenn  repfdni :  attoUere  se  in  *aur!us  ; 
fenn  jár  a  nap:  sol  *emensus  ai-dua  PPBl.  Fen  fyggel  (a  kereszt- 
fán, CSzechC.  28).  Fen  a  he^en  eé  feyedelem   lakozyc  (DetjrC. 


OTT-FÖNN— FÖUD 


FftLD 


398).  Feii  az  magas  palotába  (VirgC.  31).  Feiiii  az  eegben :  in 
caelo  sursum  iKár:  Hibl.  1.194  Olly  fen'  röpfll,  liogy  szemünk 
gyakorta  el-veszti  (Pázni:  l'téd.  3Ü).  Egyebekkel  le  nem  fiit, 
baueui  feuszolgált  és  gondot  viselt  a  szuksígekríil  (Mad:  Evaiig. 
121).  Fenn  repniuek  a  madarak  (Mi.sk:  VKert.  17).  b)  Fenn, 
vagy  hiitra-niaradt  summa:  summa  *excuirous  PPBl.  Igen  fen 
vagy  vele  (biiszko  vagyj  (Helt:  Mas.  361).  Fenn  ne  crtsetec  ma- 
gatoc  felöl :  non  alta  sapieutas  (Helt:  UT.  v7).  Nagy  fan  magaz- 
tallya  .soc  Lelyeu  .sz.  Pal  az  Isteunec  irgalni.xssjigat  (Boni :  Préd. 
264).  Az  hitetleneket  nem  azért  emoly  nagy  font,  hogy  azba  niog 
allyanac,  hanem  hogy  nagyoliat  essenee  (Boni:  Evang.  111.294). 
Fent  [hango.san]  lieszél  (Kák:  Art.  20).  Fenn  a  sziveink:  sursuni 
corda  (Uly:  Préd.  IL261).  Neved  már  fennis  repítik,  jó  emléke- 
zettel mindenütt  szépítik  ((íyöugy:  MV.  4).  A  maga  tisztségét 
oly  fent  és  kevélyen  kezdé  viselni  (Mik:  MulN.  194).  Kosz  idfl- 
beu  élünk!  a  virtiLs  igen  alatt,  a  gonosz.s;ig  nagy-femi  vágjon 
(Fal:UE  427). 

ott-fönn :  [supra,  superiie ;  oben,  dórt  oben].  Semy  ez  eett 
[itt]  való  bőlcchesseog,  de  ott  ft'eii  vagyon  az  byzon  ygas.saghnak 
twdasa  (ÉrdyC.  504b.  MA:  Bibi.  1.47.  RákF:  Lev.  U.133). 

Fönn- való :  supermis,  e.\celsusj  altiLs,  arduus  MA.  was  oben 
ist,  was  oben  hin  gehüret  PPB.  Solarium,  száraztó  hel,  setalo, 
fen  valü  hel  (Mel :  Szjáu.  50f>).  A  .sz.  Pal  inti  az  hiuekol,  ho^ 
fen  valókat  keressenec  (Fél :  Tan.  282). 

Fönnebb  :  [suiieriiLs;  weiter  oben].  Az  Isten  menyevei  nagyob 
személyében  halandó  embernél  szent  dnciSsegebe,  feiieb  való 
ember  annival  mindenbe  egyéb  allatoknál,  mert  nekiek  istene 
(Petki:  Virt.  10). 

Fönnebben:  [magis;  mebr,  stiirker].  Az  t5bbi  kózziM  Por- 
tius  Cato  találkozok,  ki  leg  feniebben  fogta  vala  ez  dolgot 
Carthago  ellen  (Zvon:  PázmP.  3).  Hogy  a  baszszuságot  torlaná, 
továb'  és  fennyebben  durvíiskodot  (Fal:  NA.  218). 

Fönnen,  fennen  (fnment  ElirC.  4.  JÚMtét  való  szollásnac 
formáia  Zvon:  Pást.  1.399):  1)  subalte,  alté  MA.  olierhalb, 
obeuauf,  obenlior,  erhaben  PPB.  A  gémek  igen  magassan, 
fennyen  repde.snek  (Com:Jan.  37).  I.szonyu  tsateiiateval  az  5 
atkanac  kfiuét  nagy  fSnuon  IfmSIdőzte  (EsztT:  IgAny.  500).  Fog 
repülni  fíJnnyen  (PhilFl.  11).  8)(superbo;  hochmütig].  Fennyen 
szóllü :  magniloiiuiis  C.  Fennyen  lieszélleni :  *gloriose  loqui ; 
fennyen  való  be.széd :  oratio  *exaggerata ;  nagy  feimyen-való 
szók:  *.sesquipodalia  verba;  valamivel  fennyen  kérkedni :  *crepare 
alii|uid ;  elhiszem  magani;it,  fennyen  vagyok :  insol&sco  PPI. 
Fennyen  paranezolyon  (Sim;  Evang.  448).  Nagy  fSnnyen  moii- 
gyác  (MA:  Bibi.  V.3).  El  nagy  fennyen  inoiidgya  (Pós :  Igaz.s. 
553).  Nagy  lonnyen  dic.sok6dnénee(Zvon:  Post.  I.5B8).  S)  [valde, 
niagnojiere;  .sehr,  .stark].  Fennyen  ezndalkodnan :  veliementer 
admirans  (ElirC.  29).  Fennyen  mentegetniek  kell  az  ponipá.s- 
kodá.st  (MA:SB.  217).  Az  habahurgya-Siigot,  igen  fennyen  el 
kel  tj'woztatni  az  religio  dolgában  (Toln:  Vigaszt.  12).  Nyilván 
mutogat  reájok  és  elég  fennyen  Uatzagja  eflket  az  értelmes 
világ  (FahUE  381). 

Fénnyel:  (superbe;  liocimiilligj.  A  kSlLsSnt  uagy  üennyel 
vissza  kéri  (Fal:  UE.  364). 

FÖIjD  ijid  JordC.  438.  JAdnm  1267.  Kuauz.  ftlá  ElirC.  26. 
JordC.  21.  720.  Mel:SzJáu.  486. /feWy  KuIcaC.  2.  fwá  VirgC. 
21.  /.W  JorilU  394.  Zvon:  Post  1.953.  /i!/(í  Boni:  Ének.  474): 
1)  terra  C.  tellus  MA.  erde  PPB.  A  föld  Arnyék-veté.se  elfogja 
a  hóidnak  világát :  unibra  lerrae  lunao  *liebetalri.\ ;  látiVsiuik- 
nak  liatározritja  e  (lildíin,  a  fíiid  kfiriil  az  ég  ilvedzeti :  horizon ; 
a  t?ild  meg-indúl :  terra  *dLScodit ;  a  föld  erei  között  való  föld : 
inlervoiiiuni  PPBI.  lAi  eh.ség  a  loldín:  facta  est  fames  in 
terra  (BéesiC  1).  A  told  niegiiidola:  terra  mota  est  (MilndiC. 
69).  Uiíöseg  magassjigban  istennec,  főldón  io  akaró  enibSrftk- 
nee  (VitkC.  46).  Embernek  Ifyannk  hatalma  va^ou  ez  felden 
hnifket    meg  boi-zatany   (JordC.  37S).  Oly   éneklést  hallottam 


menyorzagban,  melyet  ember  fevldevn  nem  gondolhat  (DomC. 
248).  Engede  neki  mind  ez  négy  fu  eltetii  alítok :  tni,  viz,  eg 
68  fwld  (VirgC".  36).  Menynek  es  földnek  vra  (113).  A  fSId 
alatt  valami  kincset  sajdít  (Ozor :  Clirist.  195b).  A  f5ld  meg 
reng  belé  (Melt :  Bibi.  IV.208).  Az  Cliristusnac  e  fSIdSu  való 
letele  (Mon :  Ápol.  10).  Heródes  Anti|>ás,  kinél  t3ld  gonoszab 
embert  nem  hordozott,  vetette  fogságba  a  szent  jíunbort  (Pázm  : 
Préd.  22).  Jotiín  jöuek  az  angyalok  az  egbSl  a  flldre  (Pós: 
Igazs.  n.145).  Kiirtá  ötét  az  nr  hamar  a  flíldröl :  e.xterminavit 
eum  doiuinus  cito  a  terra  (Illy:  Préd.  1.6).  Tarabia  hozzánk 
földön  fél  óráia  vagyon,  vízen  pedig  egy  fertály  óra  iMik:  TLev. 
54).  Részeit  el  o.sztváii  föld  golyóbisának  (Orczy:  Költró.  224). 
8)  solum  C.  [erdboden].  Le-veró  kos,  sulyok,  a  mivel  vala- 
mit a  fíiidbe-veriiek :  tistuca  PPBI.  Engeniett  feívldeu  féket 
fel  lábadnál  n)i\'mosal  (EhrC.  11).  Tehát  M/iria  az  fSIdról  fel 
emeltetie  (VitkC.  76).  Vronc  Jésus  lattá  aúat  a  földre  le  burol- 
uan  (78).  Le  esseek  arczwl  az  fSIdre:  curvatus  est  pronus  in 
terram  (JordC.  73).  Fwdre  le  esuen  kezde  az  w  InvTieit  mon- 
dani (VirgC.  21).  Kezdek  mind  fwidig  feieket  lehaytani  (52) 
Temesvár  falát  basa  úgy  rontatá,  három  oldala  mind  földenig 
[ígyV]  romla  (Tin.  81).  S)  [agerj  humus  terrénum  C.  [acker 
féld].  Egy  hóid  fold :  jugerum  C.  A  szíHt  el-fedni,  az  oltó- 
ágakat földbetenni :  *humare  taleas ;  soványodnak  a  földek : 
*eniaciantur  agri :  miveH  f<ild :  *ager  colonas ;  sovány  föld : 
*ager  eftbetus,  rudis ;  pásintos  föld  :  liuinns  *comans ;  fejér-krét-t 
szabíisú  fold:  márga  PPBI.  Felduar  [locus]  1267.  1291.  132<). 
Folufeuld  1383.  (Knaiizi.  Terra  Divitis  Andreoe,  Diues  Audreas 
feldy  vocata  1279.  (Kiiauz).  Terra  Adamfelde  (ZichyC.  n.428). 
Földnek  sirja :  humus  (JordC.  9).  Sírós  föld :  pingris  terra 
(145).  Azaaly  feeldet  attaal  emiekem :  terram  areutem  dedisti 
mihi  (318).  Yo  f5dben  vettetyk :  in  terram  bonam  seniinatus 
est  (394).  Veernek  feldee  anagy  mezeye:  ager  saiig%iuis  (708). 
Ha  fevidet  zerec,  fevld  vagy  (ConiC.  42).  Az  uarast  fSdenel 
egetSmbe  byria  uala  (KazC.  110).  Az  t5<inek  medden'seege 
(ÉrdyC.  527b).  Syrtalau  luld  (570b.  579bl.  Azyw  fijld  (582).  A 
tewldet  meg  ganeyozom  (Pesti:  NTest  151).  F51d  vagy,  es  fSlde 
lesz:  pulvLs  es  et  iii  pulverem  reN'erteris  (Helt:  Bibi.  I.  B2). 
Porhanio  fold  (Mel:  Jób.  65).  Székes  ea  sofis  fSId  (95l  Aegj-ptns- 
ban  az  NiliLs  áradása  sirosittya  vala  meg  az  földet  (Kár:  Bibi. 
L168).  Kenyeres  fSld  [jó  gabonatermó)  (L352).  Fold  őrJkséget 
biniak  (MA:  SB.  117).  Bebaroitillya  az  fSIdet  (MA;  Scult.  2i0\ 
Kővetses  tilld  (Com:  Jan.  IC).  Agyagos  fSId,  homokos  fSId  (73). 
Soha  nem  élte,  uraságábaii  sem  volt  ez  fi^ldoknek :  niillum 
usum  ac  doniiuiimi  habuisse  veriticabitur  (Ver:  Verb.  155X  Az 
pores  [perben  forgó)  fSId  (318).  Ziros,  és  gyümölcshoio  föld 
(Illy:  Préd.  1.372).  A  tíiide  sovány,  e  mellett  semlyékea,  ingo- 
vány (Gyöngy:  KJ.  71).  Itt  mindenütt  a  földet  jól  niegmívelik 
(51ik :  TLev.  78).  4)  (terra,  regio ;  land,  liuid.«chaí^  gegendj. 
*Idegen  föld :  terra  peregriiia,  regio  exotica  MA.  Feukikiiz,  ad 
.Smiui  pro|>e  duvinni  Nitrümi  1297.  Terra  feldkuz,  qnae  nuii- 
<inam  aiatur  12i!4.  Farkas  feulde  (helyuévj  1358.  (Cziuár). 
Jndanac  f5lde :  terra  Jnda  (BécsiC.  1.  MüachC.  16).  Meny 
yzraehiek  feldere;  vadé  iu  terram  Israel  (360).  Vweenek  ac 
geuezaretiiok  feldeere :  venerimt  in  terram  G.  (40(.i),  Ma 
földe  el  biidostaiiak  ő  honuoktul  (BodC.  12  L  Yűneueii  vagoc 
én  az  ydegSii  toldSn  (TelC.  97).  Nagy  tawol  felden  temesseetek 
el  onlet  az  jiarragban  (ÉrdyC.  34 ub).  Sok  földeket  e«  onagu- 
kat  elyartamik ;  el  ragattatot  mezzee  fSIdre  (512).  Sidoonng- 
nak  tolde  (Sylv:  UT.  9).  Kie  mennyi  fSIdrfil  ióttec,  aztis  aoc 
keppen  iiúic,  ki  száz,  ki  liannad  fel  szaznalls  meszebben  ará- 
nyozzji  (Büm:Préd.  77).  Me.szsze  fíildról  iőttüuo  (lieit:  Kióa 
22).  Igirotiiec  földe  (MA:  Bibi.  Lr.'9i.  Meszszo  fSIdrSlis  ellio- 
zattalik  (^U:SB.  114i.  Xi-mely  loldi-keu  [vidékeken)  (Dly:  P»éd 
L170). 

(Saólánok).  Eg}'  talp   a  1 1  y  a  n  é    f }  I  d  i>el  nem  Ur  (Decii: 
AiUg.    3ÜI.  Halálom   vtán  akar   fel    fordúllyon   a    fAld 


flS5 


AL-FÖLD-FELFÖLDIZMUS 


GABONÁSFÖLD— MÉR-FÖLD 


986 


(l)eosi:  Adás.  23).  A  togimpi  jiS-lakás  lo-nyomjn  a  lelket,  és 
ugyan  földhöz  szegezi  (Pázm:Piéd.  233).  FűldluSz  verem: 
steriio,  prostemo  MA.  A  gazdagsíigot  egy  szilcra  meg-emé.szti ; 
a  felséget  egy  óni  fíldliöz  veri  (Piizm :  Préd.  70).  F ó  1  d  i  g  gaz- 
dag: Ciiiyrae  opes  íDecsi:  Adag.  183).  Talám  azt  tudod  vala, 
bogy  tíldig  meg  gazdagodd  immár  i203).  F  ii  1  d  i  g  való 
gyászba  öltözvén  (Fal:TÉ.  6-47).  Az  fSsvénykedés  minden- 
kor fél  iizon,  hogy  á  1 1  a  1  e  s  i  k  a  z  f  5 1  d  5  n,  és  solia  nincsen 
elege  (5L\:SB.  136).  Szulfikár  f Sídet  fal  [meghalt]  (Zrínyi: 
AS>T.  193).  FHldet  rágván  [meghalt]  (Zrínyi :  159).  FSId- 
t  S 1  menytől  t  a  g  a  d  g  y  a  (a  gazda),  hogy  a  dologban 
semmit  nem  tudna  (Hall:  HHist.  11209). 

al-föld:  1)  pars  inferior  regni  Sí.  [unterland,  tiefland, 
niederland,  Niederungam].  Olfeld  [boszniai  zsupánság,  Dohii 
Kraj,  12-14.]  (Pesty:  Helyn.  5).  Az  alfteldeu  az  d\raa  mellett 
(ÉrdyC.  290b).  Tenieteek  el  ewtet  taxont  az  alfieldSn  az  poga- 
nok  k5z6t  (396.  518b.  Valk:  Gen.  52).  S)  [anus;  der  hintere]. 
A  kire  Fereuczet  bizod,  vagy  másod  vagy  liannadnap  az  te 
eljíivésed  után  megsújtsa  az  alföldet,  bogy  feljen  tőlö,  bizony 
különben  nem  jó  leszen  (Nád:  Lev.  64). 

alföldi :  incola  partium  regni  inferiorum  Ki',  [unterlander, 
niederungar].  Az  alfiSldy  v}-tez5k  (ÉrdyC.  594).  Alföldi  urak 
csak  követöt  bocsátlak  vala  (Tiu.  15).  Jó  Hunyadi  János  ottan 
béhivatá  az  alföldi  hőseket,  hogy  hon  nem  volnának,  de  6k  az 
felfölden  Wnák  örökségeket  (RMK.  IV.35). 

alioldiziaus  :  [idiotismus  partium  regni  inferíorum ;  nieder- 
ungarische  ausdnicksweLse].  Örömest  látnám  eféléki'ül,  mint  a 
felföldismus,  alfoldismus,  és  erdélyismusnak  öszvebékéltetésérül 
is  valamely  uramnak  hasznos  oktatást  (Ck)rpGramra.  706). 

baromélő-fold:  pascua  MA.   Ver:  Verb.   20.   [weideland]. 

búza-föld :  [ager  tritico  consitas ;  weizenfeld].  A  masodic 
esztendőire  azt  eszitec  anuni  a  vetetlen  búza  földeken  fl  maga 
czirázic  (Mel:  Kir.  447). 

derék-föld :  [continens ;  kontinent].  Mely  fold,  miért  hog)' 
az  derek  földel  öszve  er,  szfigetnek  kei)et  mutattya :  quae  quia 
continenti  adbaeret,  speciem  insilae   praebet  (Forró:  Curt  37). 

dülö-föld :  jugerum  SK.  Kr.  [confinium ;  anwand].  Fimata 
terra,  quae  duleufeld  appellatur  1276.  (Nyr.  VII174).  Egy  dülfi 
földnyire  terjednének  (Helt :  Ai-ithm.  6| 

él5-fbld,  élető-föld :  fundus,  ager  MA.  [ackerfeld].  Ew 
nepey,  ees  ew  elewfeldenek  ywhay:  öves  pascuae  ejus  (FestC. 
327.  KesztC.  263).  \V  eletew  feldeuek  népe  es  w  kezének  yohy 
(254).  Bódogok  az  kegyessek  mert  ewk  byryaak  az  eeI5  fSldet 
(ÉrdyC.  601b.  515).  Az  varasnak  bel51  nagy  el5  földe  vala 
(Ilosvai:  NS.  20). 

fel-föld :  pars  regni  superior  Kr.  [oberland,  hochland,  Ober- 
ungam].  Senkhyt  nem  latok  ez  egez'  flielfliewldi-ewl,  hog  khy 
meg  el  ment  woba  (RMNy.  11.52.  323.  LevT.  1,49).  Mig  alatta 
lenne  Amhát  Temesvárnak,  addig  Ali  basa  fel  föld  tartománnak 
6  rontója  lenne  (Tin.  90).  Egész  felföld  terekké  lészön  vala,  az 
palaszk  ommkról  elesik  vala  (136).  A  budai  vár,  a  fel  f81d  Ls, 
és  az  vármegyéé,  mellyec  Morua  felé  vadnac  (Helt:  Krón.  75). 

felföldi :  incola  partium  regni  superiorum  Kr.  fhochlander, 
oberlander,  oberlSndiseh,  aus  Obernngam].  Fel  földi  magyaroc 
(Helt:  Krón.  75).  Az  Szerem  bora,  az  Makra  bora,  az  Somogy 
bora,  az  fel  fSldi  io  bor  (Born:  Ének.  550).  Felfoldiec  es  al- 
fSldiec  (Mel:SzJáu.  563).  Az  fíilföldiek  hivek-e?  (Thaly:Adal. 
1.91.  U.318). 

felföldizmus :  [idiotismus  partium  regni  superiorum ;  ober- 
ungarísche  ausdrucksweise].  Örömest  látnám  efélékriil,  mint  a 
felföldismus,  alfoldismus,  és  erdélyismusnak  öszvebékéltetésérül 
is  valamely  uramnak  hasznos  oktatását  (CorpGramm.  706). 


gabonás-föld :  terra  frumenti,  terra  frugifera,  ager  fru- 
montarius  MA.  koruacker,  fruchtbarer  acker  Pl'B.  (Kár:  liibl. 
1.352). 

irtovány-föld :  [ager  ex.stirpatus ;  rodeland,  neulaud].  *Ir- 
továny  fíildet  csinál :  agrum  silvestrem  exstirpare  MA. 

járó-föld:  [iter;  weg,  marsch].  A  zerecsSnökel  harmad 
uapi  iaro  fnldőn  moue  belieb  a  puztaba  (DebrC.  119).  Neegli 
napy  yaro  föld  (PeerC.  102).  Had  menyíinc  ez  okaert  harmad- 
napi  iaro  füldént  a  pusztába :  ihimus  \iani  trium  dierum  in 
solitudüiem  (Helt:  Bibi.  I.  Cc4).  Az  egynapi  jíiró  földet  étlen 
megjárni  (MA:  Tan.  1271).  Oh  édes  kedves  Évikáni,  de  ha  csak 
harmadnapi  járó  fíild  volna  köztünk,  bizony  se  kik,  se  mik,  se 
semmi  meg  nem  tartóztjitna  a  te  szép  szemeidnek  udvai'lásiitól 
(Figyelő.  1880.  IX.151).  Madárnyi  járóföld  (Fal:  Jegyz.  935). 

király-folde :  fundus  regius ;  königlicher  boden  oder  grund 
PPB. 

köz-föld:  [terra  communis;  gemeindeacker).  Bötsűltetik  mint 
köz-föld,  egy  királyi  eke  allya :  aestimatur  sicut  terra  commu- 
nis, ad  unum  aratrum  videlicet  regalis  mensurae  adjacens  (Ver: 
Verb.  213). 

kül-föld,  ki-föld  (H  földi  Mel:SzJán.  39):  1)  terra  an- 
teurbana,  viciuia  MA.  [fiaches  land,  provinz].  Elindúla  Hieru- 
sálemböl,  mindeneket  fogva  hozzon  az  kőtcildról  [Isölföldröl '?], 
kik  vallást  tennének  az  megfeszült  Krisztusiból  (RMK.  IV.175). 
Mégh  kiföldekröl  is  kic  hallottác  vala,  mind  be  gyftltenec  vala 
(Hlyef:  Jephta.  31).  Házad  teli  sok  gondokkal ;  a  mező  hyaban 
valóságokkal ;  a  kfll-fold  ostoba  parasztsággal,  a  varosok  egye- 
netlenséggel (Jlegy:  Bayie.  74.  Megy:  3Jaj.  n.l35).  2)  [terrae 
externae]  ausland,  frenides  land  PPB. 

külföldi,  kiföldi:  1)  paganus  C.  anteurbanus  MA.  paga- 
nicus  PPBI.  [landmaun,  doifljewohner].  Az  oláh  érsek  haddal 
kezdötte  a  szegén  kiföldi  plébáno.sokat  kergetni  és  nyirnyi 
(RMK.  V.210).  Mint  hne  ráczok,  kfl  földiek,  isztok,  tobzottok 
(Mel :  SzJán.  39).  Ki  földi  szanto  ember :  nisticus  (Ver :  Verb. 
28).  Ha  az  városban  árrasok  nem  találkoznék,  kiiltöldieknek 
is  szabadon  eladhassák  (TörtT.  XX1I.252).  2)  exteiraneus  C. 
extenus,  exti'aneus  MA.  auslander,  fremdiing  PPB. 

lakó-föld,  lakt-a  föld-e :  [domicilium ;  wohnsitz].  El  bo- 
ezataa  hxV  j-ppaatb,  ky  liw  lakó  földeebe  teree  bekesegghel 
(JordC.  51).  Az  ö  elleaségeknec  lakó  földe:  regiones  hostium 
(MA:  Bibi.  1.115).  Az  te  laktad  földedrül  (CsomaC.  12).  Isten 
.szavára  el-hagyá  lakta  földét,  és  bújdu.sóba  méné  (Pázm:  Préd. 
188).  Az  fi  elébbeni  laktok  földére  (Ker:  Préd.  453).  A  gepidák 
az  ö  régi  laktok  földökbeu,  úgy  miut  a  Tiszától  fogva  alsó 
Magyar-országban  és  Erdélyben  menénec  (Liszuy :  Ki-ón.  180). 
Lakó  földünket  el-hagytuk  s  édes  nemzetöuket  (Gyöngy:  (3iar. 
11). 

menő-föld :  [iter ;  weg,  mar.sch].  Huz  napy  meneo  féld 
(üebrC.  556).  Egg  napi  míuö  földet  meuinek  el  (Sylv:  UT.  1.84). 

mér-fold,  mély-föld,  mért-föld  (müjfóld  CsomaC.  33. 
mdlfSld  Sylv:  UT.  1.8.  mértJfUd  Pázm:  Kai.  15.  Czegl:  MM.  194. 
Land:  UjSegít.s.  n.207.  GKat:  Válts.  11.1221.  Hall:  HHist.  ILlöl). 
miliarium  C.  miliaie;  meile  PPB.  Aimj-i  mél-földet  el-járni: 
*conficere  tot  stadia  PPBI.  Ki  va^on  ket  mel  földön  Sephorim- 
tol  (BécsiC.  239).  Hwz  mely  féld  (TelC.  271).  Ezen  orzagban 
wagyon  ö  zent  teste  budanak  felöl  eg  kAs  mel  földön  (PeerC. 
114).  Tiz  mérföldön  Romához  temete  el  i  DebrC.  124.  26).  A 
tengörbSz  egi  meer  földön  el  temete  (194).  Meene  el  az  zer- 
zetbeu  nagy  tawol  felden,  harmincz  keth  meel  feldeu  az  varas- 
hoz (ÉrdyC.  338b).  Ivinek  negi  milj  föld  ö  keriílete  iCsoniaC. 
33).  Valaki  thigedet  eg^  milf-földint  való  vtra  kiszeryt :  quisquls 
te  augariabit  ad  milliare  mium  (Sylv :  UT.  8).  Húsz  melly  földen 
Pestről  már  a  tatár  vala  (Helt:Canc.  11).  Kö  vt  megyén  ki,  es 


987 


MAGYARI-MÉLYFÖLD— TÉR-FÖLD 


ÜGAR-PÖLD-FÖLDÜNKI 


;ill!Í  iiie(,'j'en  Desig,  nirijti  hpt  mély  f5!dic  (Heltt  Krón.  öb). 
Hogy  ha  két  hétig  79  niélly  fSldot  iároc,  9  uapig  mennyit  me- 
hetnéc?  (Tlolt :  Arithm.  Gi).  Az  oUonség  tjibora  Kassához  fél 
mély  fiildiJn  vagyon  (líákGy:  Lov.  178).  Holnap  Enicskére  me- 
gyünk, az  hova  Kassa  egy  kis  mélyfSld  (263).  Egy  egész  mé- 
földet  [így]  mezfl  szélessége  tart  (ThaIy:VÉ.  1.63).  Erdők  két 
mélföldig  testekkel  rako<ltak,  mezzők  két  mélföldig  vérrel  virá- 
goztak (Thaly:  Adal.  11.1451  Hány  niért-ffUd  vélt  a  kiízi ?  s-liány 
nap  tiilt  útazásj'ibau  ?  (Csi'izi:  S/p.  261).  Három  kis  mért-földre 
sz;imlálja  hazáját  (Orczy :  KültH.  4ü).  Egy  mértt  főid  a  hoszszok 
(Gvad:  FNót.  37). 

magyari-méljrföld :  (miliare  Hnngaricum;  ungarische  meilej. 
Az  kylencUedyk  ceg  ez  fcldnek  kerekseeghehez  zaz  ezerzer 
walo  ezer  maagyary  mely  féld  (KrcC.  13.")).  Heet  magyary  meel- 
fŐld  (ÉrdyC.  r,''). 

olasz-mérföld:  miliaro  ItaÜLum  Kr.  [italienische  meile]. 
Nyolcz  olaaz  meel  feldflii  (ÉrdyC.  547).  Egy  olasz  mért  fSldni, 
az  az,  egy  futamatni  (GKat:  Titk.  80). 

posta-mélyíőld :  [postmeile).  Svábéczlioz  szállott  volt,  ki 
L(Vsén  felül  két  posta  mélyföld  (RákGy:Lev.  198). 

mérföldnyi:  [mille  pas.sas,  milia  passuum;  mellen  weit]. 
Tizen  őt  melj  tőldnire  (Horn:  Préd.  28).  Hiisz  mély  fSIdniro 
(MAtScult,  145).  Két  mély  földnire  (RákF:  Lev.  1.619).  Egy 
mért  iSlduyire  ol-távozik  (Rák :  Art.  21).  Hány  mért  földni  lehet 
szi'iraz  kerolísége,  poliLstól  iwUisig  mit  to.sz  szélessége  (Orczy: 
KültH.  59). 

mező-föld :  [campns,  agor ;  laud,  fruchtbare  ebene).  Az 
moz5  főidre  mennec  vala  (Born :  Préd.  229).  Siros  mező  fúld ; 
agor  (MA:  Bibi.  1 43.  MA:  Zsolt.  89). 

mezöíöldi :  [campestris,  paganus ;  Ijindlich,  land-,  dorf-]. 
Egy  mezőlJildi  cnriában  termett  és  neveltetett  ürü,  ha  egyre 
ottlionoskodik,  vad,  erkölcstelen,  Ízetlen  (Fal:NU.  271).  A  ne- 
messég  kiköltözött  mezőföldi  lakásából,  ellepte  a  várost  (328). 

örök-föld :  praedium  PPB!.  [besitztiim]. 

parlag-föld :  (ager  desolatas  vervactum ;  ti-ieschfeld,  brach- 
feld).  (MA:  Zsolt.  92).  Nincsen  oly  parlag  föld,  hogy  jóravaló  ffl 
ne  ti'remiio  azon  (Kisv:  Adag.  374). 

szántó-föld  :  ager,  arvum  MA.  acker  PPB.  Termő  szántó 
fiSld ;  ager  *divcs  frugnm  et  frngibus ;  a  bab  kövéríti  a  .szántó- 
földet :  fabis  terra  *glUcit  PPBI.  Magyanvl  mondatyk  weernek 
zanto  főidének  meegh  ma  ees  (WinklC.  180).  Kőz  főid,  moly 
egy  királyi  .szanto  főidet  meg  tenne:  terra  communis  vei  ara- 
bilis, ad  unum  aratrnm  rogalis  mensurae  sufHcieiis  (Ver:  Verb. 
212).  Az  líj  mező  és  a  pallag,  az  az  nyngott  szántó  főid:  novaié 
et  vervactum  (Com :  Jan.  72).  Az  embernek  lígy  tetszik,  mintha 
minden  szántótcSldje  bé  volna  szidonnával  terít\-o  (Mik:nvev. 
43).  Mintsem  szímtóftildemet,  kaszálómat  a  máséval  szaporítsam, 
inkább  elszenvedtem,  liogy  más  az  onyimböl  elcsípjen,  melyért 
élhetetlennek  is  mondattam  némelytől  (Hazánk.  1.219). 

szántóföldes  :  agrosiis  MA.  der  viel  iicker  hat  PPB. 

száraz-föld :  [cuntinons ;  festés  laud,  kontinontj.  A  viz  oli 
kenioniőn  kezde  maiadni  mint  a  zaraz  tíld  (DebrC.  177). 

szoros-föld :  isthnias  Sí.  Keth  tengír  k*z\Slh  való  zoros 
iWlil,  mjnil  az  egez  Asianak  ig»n  iehVs  gazdagsagos  marlia 
valc^uighel  i;s  kei-esk\Sd\X'  komplarkodo  varas  [Coriiithus]  (Komj : 
üal'iil  109). 

születte-föld  :  *genitale  aolum  PPBI. 

temető-föld :  [.sepnleretum ;  begriibnlsort].  A  i>eazen  vőnek 
zarándokuknak  valu  tcmothő  főldotb  (WinklC.  179). 

tér-föld:  regiu  plana  Kr.  coutineiLs  MAI.  [obone,  tlachhuidj. 
Ackor  Mu.ses  vahuszt;i  haroDi   varost,   BusurI  a  pii.sztab.'i  a  tér 


főiden :  tnnc  separavit  Moyses  trés  civitates,  Bosor  in  solitadine 
(Helt:  Bibi.  L  Mmm3j.  Meg  ála  egy  ter  fűiden:  stetit  in  loco 
campestri  (Helt:  L'T.  Gl).  Soc  uyáia  vala  mind  az  völgyekben, 
mind  az  t^r  főidőn :  habebat  mult;i  pecora  tam  in  campestríbus, 
quam  in  eremi  vastitate  (Kár:  Bibi.  1.396.  MA:  Bibi.  1161).  A 
hegyeket  gyakrabban  üti  a  meimy-kő,  hogy-sem  a  tér-főidet 
(Pázm:  Préd.  88).  Ejmez  halmok  el  nem  dűlhetnek,  s  tér  főidé 
nem  lehetnek  (Tof:  Zsolt.  39).  Az  egyben  foglalt  merő  tér  főid: 
continens  (Conr  Jan.  171i.  Javalta  Dió.szeg  táján  az  térfölden 
az  végbeliekkel  való  megegyezé.semet  (Monlrók.  XVIII.y2).  Tér 
főidé  változnak  Piiniásus  hegyei  (PhilFI.  U;. 

ugar-föld :  nji'igodt-föld,  vervacttmi  PPBI.  (braclifeld] 

vendég-föld :  (terrae  exteruae ;  auslandj.  Vitezkedek  sokat 
vendég  földekben  (Görcs:  Máty.  2).  Eőzuegy  aszszont  fiauai 
helyebői  ki  nzed,  oett  ezteudeig  vendég  főiden  k&sergeted  (Csau : 
Ján.  4). 

(Földel] 

kömyül-földel :  circamobruo  PPBI.  [ringsom  mit   erde 

bedeckenj. 

[Földem] 

Földembéli.  Az  én  főldembéli,  főldim :  ^populáris  meus 
PPBI.  [nicin  landsmann]. 

Földemi :  contorraneus,  sympatriota  [meus]  MA.  [meiu]  lands- 
maim  PPB.  Nem  tetczic  ez  levelemben  titeket  emlékeztetnem 
biuátim  és  fuldemim  (Prág:  Serk.  802). 

Földes  :  I)  terreus  MA.  aus  erde  PPB  Feldeswar  (locus 
metae  1193.  Knauz).  S)  [terresti-is]  irdisch  PPB.  Földes  bol- 
dogságot nyomozván  hijáb:m  a  napot  el  vesztein  liivsiigas  mun- 
kában (Orczy:  KültSz.  150). 

Földetlen 

[Szólások].  lukáb  akarok  főldetlen  fSldro  memii:  in  Aegypto 
optariin  esse  potius  (Decsi:  Adag.  249). 

Földi:  1)  terrestris,  terrenus  C.  üdisch  PPB.  Földi  lakue: 
terricola  C  Menden  földi  némzetcc:  omnes  tribus  terrae  (MünckC. 
59).  Feeldi  kyralyok:  reges  terrae  ^KeszthC.  21  Főldyekhez 
walo  zerelőm  az  myndenhato  nr  ystonthwl  el  z;tkazt  ^ÉrsC. 
289).  Ha  fődiet  mondottam  nektek :  si  terreoa  dbd  vobis  lUöbrC. 
396).  Semmy  fevidyekre  ne  jgyekezyek  (ConiC.  42j.  Teremte 
az  menycioket  es  fwidieketh  (VirgC.  2l.  Földi  állatoc:  auimau- 
tia  (Kár:  Bibi  1.98).  Az  lőldi  lakás-után  memiyei  éppűiotben 
vitetCmk  (IVizin:  Kai.  815).  A  mi  illeti  a  tápláh'Lsl,  nézzed  az 
égi  m;idarakat,  közzAlök  ki  földi,  ki  tiii  magi;al  él  iPázm:  Préd. 
97 1).  Földi  borostyán  (ACsero :  Enc.  236>.  Hogy  a  hivők  inuej) 
napokon  a  földi  dologtol  megvonnák  magokot  (llly:  Préd.  1.126). 
Tellyességgel  elmerültek  a  földiekben  (11.356).  FiOdi  indulatok 
(II.ölŰ).  Földi  boUia  (Upp:  PKert.  U.241).  Földi  gy6mőlcsők: 
uborka,  dinnye,  lök,  bab  ^Lipp;  PKert.  1H71).  !í)  vontemuieus 
C.  [laudsmaiui,  comiiatriot].  Az  én  főldembéli,  főldiai :  *popuLuü 
nifus  PPBI.  BfVr  a  mi  földünk  azon  vobiának,  hogy  idegüu  nyeUTe 
taníbtliiák  gyermekökot  (Mik :  TLev.  52).  Földi,  ezt  az  ágyat  s 
ezt  a  két  átidagot  neked  hagyom,  ka  eliudultmk,  vise^  gondot 
reii  (II:kz.ink.  1.282). 

e-földi :  [linjiis  terrae ;  von  dieser  erde).  Az  eu  orzagom 
uom  e  földi  (WeszpC.  84)  Myudden  ez  feldy  madarak  (ÉrdyC. 
335.  D37bX  Ez  fwidiek  sémik  «x  menieikliez  képest  (VirgC.  W). 

[Földünk] 

FöldünkbéU.  Nem  hasonlít  a  mi  t^ldilnkbéli  leányokhoz: 
haud  similis  rirgo  ftst  *nostrarum  PPBI. 

Földünki:  (uu.strao  terrae,  uoslr:is;  mi.s«)rer  erde  od.  nusxnn 
huide   iuigt'hürigj    Mivel   a   mennyei  dulguk  felségét  a  mi  riz:< 


1189 


F(  )l,IIÉl{C-FÖS\'ÉN'YEL 


FÖSVÉNYES— FÖVENYES 


990 


vainkal  vóU;ikíiH<n  ki  nem  moiidli.itt.viik,  ezekkel  a  mi  fiMdiinki 
szókkal  .-iriiyék  és  [léWajUtal  jelenti  a  szent  irás  az  imádsjig 
drága-vóltát  (P:izm :  Préd.  646). 

FÖIiHÉRC  :  [jugiim  ;  die  wago  ani  fulirnerk].  Kofsi  kerék- 
len  kiiliM  li;iriiin  pénzért,  egy  öreg  fölliertzot  b.at  pénzen 
iTürtT.  XVIII   Jí.ít. 

FÖIjÖSTÖKÖM  (/(leitek  Le\-T.  11.13.  feluUlcem  LevT. 
11.13.  jcUslök  Helt:  Me.s.  329.  JdeslSköm  Vás:  CanCat  572. 
ri':  PaxC.  10.  flcstnkSvi  Szentm:  TFiú.  7.  10.  fldstókSm  Gyiingy: 
K.l.  141.  Gyöngy:  M\'.  55.  fúrústókóm  Nád:  Lov.  63.  Vi'arm: 
Gaz.  229.  forósiokomüz  Moiilrók.  X^^II3.  fradokum  Gvad: 
FXót.  57) :  jentaculiim  C.  MA.  friili."ítiic-k  PPB.  Fiilöstükömet 
eszem :  jento  C.  Mendec  reggel  az  felostekemct  ni.ai'ianak  kepe 
eleebeii  tezy  (CornC.  319).  Wgj  pakolt  fel  es  tele-stokemet  ewen 
ma  elment  mindi;ira.«t  (KMNy.  III.lll).  Felestliewkew-meth 
ezem :  sumam  jentaculnm  (Heyd:  PCF.  24).  Hwl  ewl  felesthe- 
kemet:  nbi  jentasti?  (20).  Miiidgyái-ást  felestíckre  menteni, 
minden  gondomat  feleségemre  és  béiesinire  haltam  (Helt:  Mes. 
329).  Nó  ides  kere-szt  fiam,  iól  lackálé  ?  Mint  tetzie  é  mai  telestSc  ? 
(339).  Ha  ackorou  kellyen  szegényeknec  felesíőket  hozni,  mi- 
koron  imniiir  lattyác  az  halált  szSmec  elöt  .  .  .  Mikoron  immár 
szegényeket  meg  czntíbltác  a  felestőckel,  nagy  procioiial  (?)  in- 
dittyác  ókét  (Helt: Háló.  215).  A  felestökümet  ebéd,  az  ebédet 
osonna,  az  osounát  vatsora  érte  asztalán  (Pázm:  Préd.  435). 
F51'ist5kom  vagy  ebed  elStt  (BahCsIsk.  325).  Maradj-meg  egy 
felestSkSmre  (Megy:  6Jaj.  II.IS).  Egy  flestSkSniet  készits  az 
asztalra  (Szentm :  TFiú.  10).  T,sak  egy  fölöstököm  lészen  néki 
(Kisv:  Adag.  431).  FröstBkömöm  a  tejfeles  kávé  (Gvad:  FNót. 
57). 

[Közmondások].  Tsont  a  flostSkSme  a  későn  járónak  (Gyöngy: 
KJ.  141). 

Fölöstökömöz :  f  jento ;  frühstiiekeu].  A  nagyobb  ehetSk 
f515.st5kfim8znek :  etlaeiores  jentant  C'om:Jaii.  137.  F516st5k6- 
mSzzGnk,  mert  úgy  fordulhat,  nem  eszflnk  ma  ebédet:  la.sset 
uns  friihstiicken,  es  kann  sich  bégében,  dass  wir  nicht  zii  mor- 
gen  essen  (Kii-liesz.  63).  Ma  jó  reggel  felkelvén,  förnstökOmöztem, 
föröstököm  után  száuk;iztam  (Monlrók.  X\Tn.3).  Förösteke- 
mezvén,  általmentem  Ali  parsához  (.XXin.22).  Frnlistuk,  vagy 
magyarosan  flö.stökömezvén,  nagy  lövödözéssel  a  lakadalmas 
házh.iz  felmentek  (Hazánk.  1884.  362). 

FÖSVÉNY  (/«!í«i,vDomC.  177. /««««  Helt:  Krón.  122.  Mel: 
SzJán.  67.  447.  Cb.  L3.  DictaGr.  19.  /mcynsyg  Komj :  SzPál. 
48):  avanus,  pareus,  immimificus  C.  tena.'í  MA.  geizig,  karg 
PPB.  Fösvényen :  parce,  sordide  C.  avaré,  avariter  MA.  geizig, 
sparsamlich  PPB.  Fösvényfii :  avaré  C.  avariter,  parce  MA.  geizig, 
sparsamlich  PPB.  Fösvény  lír :  *esiu'iens  dominus ;  fosvénynek 
soha  nem  elég :  avarus  semper  eget  PPBl.  A  leualtac  fosueúec 
(MiinchC.  149).  Jay  az  fSsueneknek  (BodC.  3).  Buia  es  fSsuen 
emb5r  vala  (DebrC.  178).  Telhetetlen  fwsueny  (VirgC.  32). 
Hogy  el  ne  elegyiolnytek  a  buya  paráznáknál,  a  vagy  zynar 
fiVsujTiyekuel  (Komj:SzPál.  140).  Az  igen  Sszsze  szedetet  és 
egyben  gímbellyedet  vyak  fSsuént  és  gono.szra  szándékozót 
ielentenec  (Os.  0).  Nem  ájtatos  indulatból,  hanem  a  világ  javai- 
nak fösvény  kivánságából  indíttatnánk  ,tz  isteni  szolgálatra 
(Pázm:  Préd.  321  Bűnökbe  e.svén,  tudni  illik  a  fösvény  .sobrák- 
ságba  (Pázm:  Imáds.  403). 

[Szólások].  Békánális  fSsuénnyeb:  Patroclo  sordidior  (Decsi: 
Ad-ag.  200). 

[Fösvényéd-ik] 

el-fösvéayédik :  [avarus  tio ;  geizig  werdon].  Ki  meimél 
inkább  gazdagod  [így],  annál  inkább  el-fflsvényed  [így] :  quo 
quis  fit  ditior,  hoc  illiberalior  (Kisv:  Adag.  452). 

Fösvényei :  ex  avaritia  non  facio  Kr.  [zu  geizig  sein  zu 
etwas].  Meg  kimélli,  fSsvénli  az  5nii6n  testet61  az  8  jovait  (MA : 


SB.  129.  Prág:  Sork.  847.  Ki.).  Filsvénled  igen  pénzedet  kftiteni 
(KT:  SzJán.  26).  Fösvénylik  az  Lsten  könyvét  mogvenni  (Ker: 
Préd.  236). 

Fösvényes:  snbavarusKr.  [ein  wenig  geizig].  (IVizm:  Préd. 
825.  Kr.). 

Fösvénykéd-ik :  [avarus  sum;  geizig  sein,  kargen).  Mél- 
tatlanul vádoljuk  az  istent,  mintha  fösvénykeduo  voliinli  (Fal: 
SzE.  536). 

Föavónykedés  :  [avaritia  ;  knickerei].  Az  fosvénykedés  min- 
denkor fél  azon,  hogy  által  esik  az  ffildőu,  és  soha  nincsen 
elege  (MA :  SB.  136). 

Fösvénység  :  avaritia,  tenacita.s,  illiberaütas  C.  parcitas 
MA.  geiz  PPB.  laj  Iti  gonoz  tSsuenseget  ^\\i :  vae  qui  coiigre- 
gat  avaritiam  maiam  (BécsiC.  272.  229.  MiinchC.  85).  G'onal 
az  fSsuensegrol  (VitkC.  35).  Vetkeztem  keuelsegból,  fesuenseg- 
bSl  (104).  Masuak  gonozul  keuantam  iozagat  ftv.sueuisegel  (VirgC. 
7).  F8suén.ség  ingen  se  neveztessék  thi  kőztetík  (Beythe:  Epist. 
80).  Sibrák  fSsvénység  (TóthJ :  IstN.  122).  Micsoda  buiiok  szivar- 
kodnak  a  fösvénységből?  (Barna:  Isk.  262). 

FÖVÉNY  (fewmy  JordC.  277.  fueii  Weiizel,  Kuauz.  fuin- 
nes  Knauz.  Jmdn  KBécs.  1572.  A7):  1)  aréna  C.  sand  PPB. 
Fövénytől  tisztítom:  exaveno  MA.  Fövényét  ki-hányora:  exareno; 
ai-anyuak  tíivenybíl  vizzel  való  kl-mosá.sa :  elutio  PPBl.  Ad 
quoddam  vadum  quod  Fuen-zoim  [zorni  ?]  dicitur  1256.  (Weuzel. 
XI.426).  Feovenyer  (méta  poss.  Deáki  1268.  Czin.).  Fuen  (villa 
1289.  Knauz).  Geresfuen,  Fasfuen  1291.  (Wenzel.  X.39).  Cii-öi 
[locum]  Füven  1351.  (ZichyC.  111.3).  (A  germeket)  az  sebes  viz 
el  uyeluen  az  halottat  eltemete  az  tewuen  ala  (EhrC.  160. 
BécsiC.  129.  MiinchC.  26).  Eaktta  hw  hazat  az  fewenyen :  aedi- 
ficavit  dommn  suam  super  arenam  (JordC.  374.  907).  Mindőu 
ar;mi  8  hozzaia  kepSst  egi  kis  f8ueni  (DebrC.  211).  Az  tengőr- 
nec  főuene  (362).  Meg  sokasytom  atte  nerazetydet,  mykepen 
égnek  czillagith  es  tengernek  finieniet  (VirgC.  15).  Ha  az 
izrael  tyaynak  zama  lendh,  mykynth  az  tengernek  tViiienye 
(Komj:  SzPál.  79).  Ha  meg  számlálom  azokot,  az  fóueúuel 
tőbbec  lesznec  (Szék:  Zsolt.  146).  Mmt  fSvénj-nek  moiidgyák 
számát  pogánnak  (&inyi:  ASjt.  102).  Ujobban  akaija  raggatni 
foueuyen  építetett  háza  romlását  (Matkó:  BCsák.  8).  A  meg 
apréttatott  kő  fSveny :  lapis  comminutus  aréna  est  (Com :  Jau. 
16).  Kövecses  fövénnyel  (saburra)  terheltetic  a  hajó  (90).  A 
tengernek  (^.Jvenyi  számlálhatatlmiok  (Illy:  Préd.  11.435).  Le 
száll  a  földnek  gyomrában,  ott  a  fövényeknek  sok  rétú  ágyáljau 
(Orczy:  KöltSz.  231).  8)  [aréna,  calculus;  .steiukr.ankheit].  Kőuet 
és  fSuént  ront  az  vesékben  (MehHerb.  21).  Fövény  ellen  való 
kő  (Kecsk :  Ötv.  253).  A  vizelletnec  megszorulása  a  konec,  fo- 
venynec  kezdeti  (Com:  Jan.  57). 

[Szólások].  Ha  ahol  (a  hitbSl)  kikopnak :  vagy  hogy  8k  Ls  az 
apostoli  tanításnak  rendit  vé.szik-elé,  vagy  ha  nem,  tsak  jég 
hátán,  és  f  8  v  e  n  y  e  n  fognak  é  |j  p  i  t  e  ii  i  o  (GKat:  Válts.  U.d). 

Fövénycse  :  [arenula ;  sandkoru].  Mindou  aivaii  ehoz  kep8st 
kis  fSvencse  (DebrC.  583.  NagyszC.  257). 

Fövenyecske :  arenula  C. 

Fövenyes,  fövenyes :  arenarius  C.  arenosus  MA.  sandig 
PPB.  Fövenyes  verem,  ásott  viz  gödör:  dioryx  PPBl.  Fövenyes 
mé.sz:  mörtel  KirBesz.  133.  Fuirines,  fnenes,  praedium  1193. 
(Knauz).  Fluvius  Fuenies  1321.  (CodPatr.  IV.130).  A  főldnec 
fSuenes  uolta  (BécsiC.  214).  Falon  az  főuényes  vakolás  (Kár: 
Bibi.  1.665).  Fövenyes  taytek  (MNyiI :  Irt.  EI8b.  3).  Ha  az  északi 
tsillagtiil  nem  igazgattatnak,  vagy  meg-feneklik  hajójok  a  föve- 
nyesben,  vagy  megromol  a  kősziklában  (Pázm:  Préd.  1189). 
Maydan  a  k8-sziklákba  ütközvén  a  hajó  kettéha.sad,  vagy  a 
fóvényesen  meg-ál  (Mad:  Evang.  1511.  A  fövenyes  főidet  nénielly 
fák,  úgy  mint  baraczk  kajszi  baraczk  mondola,  nem  olly  igen 
ellenkezik  (Lipp:  PKert.  IU.5). 


991 


FÖVENYI— FRASKA 


FKASKÁS— FRlGY 


Fövenyi :  aieuaceus  MA. 

Fövényézett :  arenatiis  MA.  mit  sand  vermischt  PPB. 

FHAGMONTA:  fragmenhun,  segmeotum,  analecU  MA. 

(fragmentfi,  abfiillft]. 

PRAJ:  [mulier;  frau).  Annóka,  mit  liaragsiol,  hogy  nem 
játszol  velem,  kivel  egy  fraj  szól  (Balassa:  KBlt.  160).  Sardana- 
paliLS  rend  kivftl  való  a-szszony  emberes,  s  a  frajoknak  tzim- 
biirája  volt  fXIislt:  \'I\ort.  «.■;). 

PRAJCIMJÍLEH,  FRAUCnVnvrFIR  (fraunczimmer 
Ilidv;  C'.s;il.  111.375):  (umlier;  frauenzimmer,  kammeijungfer]. 
Az  mi  illeti,  hogy  alá  kívánkozik  ;iz  városba,  eddig  is  hog)- 
ott  volt  az  én  tiszte-iségas  frauczimnierenilxín,  bánom  (I^vT. 
11.118).  Eljegyezvén  niagiiiiak  jdvendfibeli  iiríik  házastársul  frau- 
cimerim  közftl,  nemzet&s  Kárbokréty  Annát  (307).  Fráwczimer 
(asszony)  (MesésK.  18).  Frauczimer  (Poenit.  22.  Szentm :  TFii'i. 
8),  l'Vaímczinimereknek  adtuk  egészen,  ez  két  véget  hagytuk 
leányaiiszonyokért  (Kadv :  Csal.  111.375  j.  Frautzémér  (ígyj  (Gyöngy : 
Cup.  26).  Frajczimer  (Konst.  20).  Frajtzimer  (PhilFl.  40). 

FRAJTÉK :  [gefreiter].  Frajter  két  katona  hóhért  körűi 
vette,  katonaság  után  fitt  bátn'il  vezette.  Frajter  viczekáplart 
té.szen  (tiva(l:RP.   141). 

PRAKTtJRA :  maehinatio,  dolus  PP.  erfiudiuig,  üst  PPB. 
Patika  az  6  feie,  mindenkor  talál  valami  fracturát :  semi)er 
atfert  Libya  mali  ac  növi  quippiam  (Dccsi :  Adag.  224). 

FRANCISKÁNUS:  [Franciscanus],  Ezeket  követik  az 
frand.stjuiu.'i  barátok  az  magok  habitiusokban  (Radv:  Csal.  Hl. 
380). 

FRANCU :  morbus  galliciu!,  elepbantiasis,  lues  venerea 
MA.  (syphilis;  veneriscbe  kr:uikheil|.  Ortzaiat  eletto  az  frantzu 
vagy  farkas  .seb  (Born:  Préd.  218).  Franczut  vele  kenny  es 
kótőzny  basznál  (Fnuik:  HasznK.  15b).  Nilnnn  vagion,  ho^  az 
lepra  es  az  franczu  az  illetesból  el  ragad  (Fél :  Tan.  4'J9.  Decsi : 
Préd.  49).  Jobb  volna  meg  h!iza.sodni,  hogy  sem  ugy  fertelmes- 
kedui.  az  mollyból  az  frantzú  következik  (Szfill :  Dáv.  48).  Nye- 
re.sspgiíl  csak  tiranraut  tudót  haza  hozni  (Szentm :  TFiú.  17. 
MonOkm.  ¥11.69.  Megy:  6Jaj.  III.33). 

Fraacua :  galÜTO  morlxi  infertus  MA.  (syphilitisehj  mit 
veneriscber  krankheit  angasteckt  PPB.  KiucAI  szép  mint  a 
kuriia,  bolíl  dSg  franraus  (Alel:  Sz.1án.  408).  Ko.szos,  frantzus, 
jioklas,  tnrós  emberec  voltac  (Born:  Préd.  218.  Boni:  Evang. 
IV.477).  Szfikseg  az  franraus  es  rfihes  omlxirtfil  niagimkat 
onunc  (t^éhTau.  499). 

IFrancusit] 

meg-franouBÍt :  [galliio  morl)o  inticio ;  syphilitiseh  an- 
stecken).  Ez  egéz  világ  iob  reszpt  meg  francusitotta  es  dSglete 
az  S  hamis  tudomaniaual  (Mel ;  SzJáii.  405). 

Francusság:  [morbus  gallicus,  syphilis].  A  parázna  rut 
belcM,  azért  hogy  franczu.s.saga  meg  ne  tessec,  íltSzettol  es  soc 
szaggal  orvo.sollia  magát  (Mel:SzJán.  407). 

FRASKA  (frisía  ErdTörtAd.  10.136.  .frdsWs  Pós:  Vetélk. 
63):  Inngae,  ineptiae  ;  po.s!*n,  narronpossen).  Ez  fele  fraskaual 
rakua  az  pap  minden  dolga  (Boni :  Pród.  77),  Fraskának  nc- 
iiezoil,  a  mit  errrtl  irtani  (Tel:  Fél.  116).  Szemfenyt  tiialo  fras- 
kák  és  tfiiidéreskedések  (GKat ;  Válts.  11.313.  1.1181).  A  kik 
abban  a  szövetségben,  félvén  valami  titkos  alatta  fekvfi  fraíká- 
tól,  vclek  meg  nem  eggyeztenek  (Misk:  Antllnd.  67X  Az  |>apista 
vallá.sl>aii  lélegzeni  nem  valami  frasca  (Toln:  \'igaszt.  30).  F5- 
fsSgS  és  fiíLsva  |igy|  lészen  az  szent  iiilsnak  hitele  (91).  A  mi 
fraskával  szoktjil  élni  (Pós:  GB<.>t.  9).  Csak  az  egyflgyfiek 
csiibilíiaára  való  fraskn  ez  (58.  Pós;  Igazs.  11.341)  Csak  fraska 
hát  ezaránt  Ls  dolgod  (Sámb:  3Fel.  443).  Ez  a  mi  atyáuktiaiiiak 
eiigedelinek  tsak  Iraska  talál  lenni  (Megy :  Diai.  108).  Bimnot 
is  hoza  ez  fráska  hír  (ErdTörtj\d.  Ili  136). 


Fraskás :  [ridiculus,  homo  ridiculus ;  poiweubaft,  posseu- 
reisserj.  Azokat  a  fráskás  kalauzi  ex(^tiokat  lo  tapodám  (Póa : 
Vetélk.  63).  Be  fi-a-skások  vadtok  (Czegl:  Dág.  11.69). 

Fraskáz-ik:  [ridicula  jactito,  nugas  ago;  possen  treiben]. 
A  mint  fraskiizik  Posaházi  (Sámb:  SFel.  553). 

FRÁTÍIR:  (fráter,  mouachus;  möuch].  Az  angyal  azon 
(asszonyj  zeniéiben  fráter  Benialdnak  yelenek  (EhrC.  18>.  Frá- 
tereknek essy:  fratrum  professio  (104).  Mind  el  iára  az  fráte- 
rokét (DebrC.  130).  Es  predicitor  zerzetbeli  frátereknek  nagy 
tyztes  tarsassagy  (MargL.  3).  Vala  egy  fráter  practlicator  zer- 
zetbely,  es  ez  vala  lanizt  frat(er]  (134).  Ket  parazt  fráter  (DomC. 
40).  Papa  ada  az  frátereknek  lakozasra  zent  Sabiiia  egyhazat 
(106).  Az  fráter  ottan  loesween  labay  el5t  monda  (ÉrdyC.  338b). 
Be  terének  az  vendég  fráterekéi  (VirgC.  60.  73).  Kéncz  tartó 
baráttal.  Fráter  Győrgyei  el  i5ue  (Valk :  Gen.  63).  Gyóhóimyál 
meg  fráter  Posaliázi  (Pós:  GBot.  10). 

[kosta-fráter] 

kostafráterság :  [praesidium  rei  cibariae  in  monasterio ; 
au&idit  über  die  kost  der  mönche].  lia  szerzetes  lészen,  6 
gvárdiánságra  felmehet  avagy  ls  kosta  fráterságra  (Gvad:  KP. 
40). 

FRICSKA  :  percussio  nasi  Kr.  [nasenstüber].  Fritskát  adott 
(Gvad:  FNót.  17;. 

FRIGY  (feryg  JordC.  212.  fyregy  KeszthC.  433.  fyryg 
Komj :  SzPál.  76.  firigy  Monlrók.  III.108) :  I)  induciae  C. 
[waö'eiLstillstand].  Ideig  való  frigjec :  induciae  Com :  Jan. 
148.  Ellenséggel  szerzett  ideigvaló  frigy:  *|>actae  tiun  hoste 
induciae  PPBl.  Az  ket  feyedelem  k5z6t  waleo  frygy  fel 
nem  bomol.  Az  frygy  alat  az  feyedelmek  zAkőu  fyzetnek  [a 
katonának]  (LevT.  I.335i.  Ila  hywen  akaryatok  az  my  kegj-el- 
mes  feyedelmónkel  az  frjgyet  meg  tartmiy,  tehát  myndeo  ellen- 
kezeoknek  yndytasyth  le  szallyecyatok  (KMXy.  111.92).  Felt 
valamy  cialardsagtul,  es  vigiazasnak  okaiért  vgi  giSlt  volt  föl, 
de  nincen  lölke  arra  az  beknek,  liogi  az  frig  ellen  valamit 
meriön  probalny  (101),  Eb  elószer  a  uándiirfeiervariaknae  meg 
kiildec  [visszxikiildték,  tí)ll)outották]  a  frigyet,  miért  hogy  5c 
utat  adtanae  vala  a  bolgárokuaf  es  ,iltal  menvén  a  Száuáii, 
meg  szála  Nándorfoir\árat  (Helt:  Króii.  39Vi).  Hu-szonkettfid 
napig  IVigyfik  Ifin  az  bekkel  (Tiii.  49).  Váras  béliektfll  frigjOt 
kért  vala  ott  az  lu'doii,  hogy  békével  botaátiiák ;  megengedek, 
liidon  általbousáták  (194).  (Isten)  usfiszárok  közt  békeségöt  saál- 
lita,  az  frigy  alatt  egy  astonit  bocsittá  (209).  Fríget  kire  a  Laszlu 
kiraltol,  kit  a  kiral  meg  eugede  (íízék:  Króa  206).  Terek  csá- 
szár követöt  külde  az  mi  urimkhoz  frigyért  tMonlrók.  IIMOI). 
János  király  fía  az  lirigy  alatt  hadat  indita  (108).  Hogy  az 
frygy  mag);u',  uémeth,  és  teöreok  keözeOt  egjszersmint  tractál- 
tassék  (Tudománytár  111.231).  Több  száz  esztendejénél  már, 
hogy  a  frigynek  neve  alatt  minket  (a  török)  nem  nyugotolt, 
hanem  rontott  (Zrínyi:  11.165).  Agamemnon  a  gfirSgfik  részére 
két  holnapig  való  frigyet  kíván,  kire  nézve  fiszve-gyfllnek  a 
fejedelmek,  és  azoknak  tetszésekből  fricyet  engednek  a  góró- 
gSknek  Priámus  király  és  Hektor  (1  lall :  HHist.  III.13C).  2) 
foedus  C.  pactuin  M.\.  bíiiiíUiis,  bund,  vertrag  PPB.  Ai  ta-ta- 
mentomok.  az  tjrygok  (Komj:  SzPál.  76).  Ez  emiekyk  eolwleni 
testamentum,  fel  fogadót  frjgh  (88).  Az  szent  kere«ztségl>en 
frigjet  as  k5té.st  szoktiuu-  temii  Istemiel  az  firdJg  ellen;  ezt 
azért  igen  bo.szsziUlya  az  Sitti'ui  (ez  boiMuuitja  a  sátánt]  (Zvou: 
Post.  1472).  Úgy  tartják,  mint  ha  örökén  való  frigyek  v^lna 
vele  (TörtT.  XV.55).  A  betsamiták-k((zziM  ötven-ewrt  tl.n 
szöniyfl  halállal  megfilt;  tsak  azért,  hogy  a  frigyíBckrénjét 
nézélték  (Pázni :  IVéd.  8601  Az  frigynek  szekrényéi  arany 
korona'  vészi  kdmyfil,  kSr&kfirAI  azzal  |iorenieztetik  meg  (I^p : 
PTiik.  UI.21). 

(Sasólásukj.  A  má.síknac  feladum  mindiiirt  a  frigyet,  és 
az  ellene  indítom  minden  népemet  dlelt:  Krón.  lOi.  Azonkficbe 


993 


FRIG\'ES— FRISS 


[FRISSED-IKj— FRISSELKED-IK 


994 


mes  i  á  r  á  c  a  t"  r  i  g  y  e  t  az  wyhelly  váras  kiV^t  és  Máttyás 
kir;Uy  kflzet  (Helt:  Krón.  171).  A  magyar  nemzettel  való 
íViííyet  iRCn  kezdé  jártatni  (TörtT.  r\'.66).  F  r  y  g  e  t  z  e  r- 
z  e  1 0  e  m :  pepigi  foedus  (JordC.  75).  Feryget  zorzet  nijTeKrak : 
pactum  iniit  (212).  Zerezye  bekeseegnek  fyregyeth  (IveszthC. 
133).  Frigyet  teuni:  indiiclas  *paiigere  PPIil.  Frigyet  ütök: 
fuedero  C  Frigyet  v  e  t  e  c :  foedero,  foediis  ineo,  pangó  MA. 
*sacnu'e  foedus,  *percutere  foedus  PPBl.  einou  bund  niachen, 
allűrén,  alliance  machen  PPB.  A  vetett  fi-igyet  fel  bontani : 
*couceptum  foediu;  excutere  PPBl.  Talám  olt  vetet  isten  frigyet 
az  enibereckel  (Kereszt:  FelsK.  113). 

Frigyes :  foederatus ;  mit  verbvmden,  mit  in  bündni.s  ste- 
liend  PPB.  [verbündet,  bundesgenosse].  Frigyes  népek :  foederati, 
socii  pt)puli ;  bundesgenossen,  vereiuigte  völker  PPB.  Meg-pa- 
rantsolták  a  tVigy&seknek,  hogy  bajokat  készítsenek :  naves 
*imperatae  socii.s ;  két  egvTiiással  frigyes  népközött  %'aló  hada- 
kozás: bellum  *sociale  PPBl.  Még  h:izokbau  se  bocsáta.ssanak 
frigyes  lu'okkal  bé  (Czegl:MM.  140).  Szaloimája  lett  ö  frigyes- 
sének  [tetszése  szerint  bánhatott  vele,  pusztíthatta,  vagdalhatta] 
(Kónyi:  HRoui.  171. 

Frigyesség :  [foederati ;  gesamtheit  der  alliirten].  Kin  (az 
esküvő  hírén)  némely  örvendez,  némely  komorkodik,  az  frigyes- 
ség diil-fúl.  nyughatatlankodik  (Thaly:Adal.  H49). 

Prigyezós :  [contbederatio ;  verbindung].  Az  m-  vacsorája 
igen  gySnySriiséges  fiigyezés,  melyben  az  isteimek  íia  tészen 
mi  velfink  kötést  (MN'\il:  Agend.  89.  Ker:  Préd.  513). 

FRINGIA,  FRINGYIA :  [eximius  ensis ;  vorzügliche 
sabelklinge].  Szablya,  az  vasa  fringia  (Radv:  Csal.  11.177).  Frin- 
gia kard  (Zrínyi:  ASyT.  5.  62.  Kr.).  Finiun  fringia-hegyestílröm 
lapoczka-csontjába  akadott  (Monlrók.  XX\TI.47).  Mi  jovadra 
vagyon,  ha  hüvelyéten  hever  s  rosdásodik  dömöczki  s  fringjia 
fodorétott  vasad?  (Csúzi:  Tromb.  659.  Kr). 

Fringiai.  Minemű  szép  sárga  réz  a  hasa,  mirémű  kemény 
tríngiai  vas  a  lába  szái-ai  (Biró:  Pi-éd.  7) 

FRISS  liiriss  FahNA.i  155.  ^ré  Adámi:Spr.):  1)  lautus, 
eximius,  egregius,  politus  MA.  sauber,  zierlich,  herrlich  PPB. 
Igen  fris :  praelautus,  persolennis  C.  Fiissen :  dapsile,  poUuii- 
bihter,  genialiter  C.  splendide  MA.  sauberlich,  herrlich  PPB. 
Friss  lakodalom:  lautitia  C.  lautnm  convirium  MA.  herrliehe 
imd  köstliche  mahlzeit  PPB.  Fris  étek :  cupediae,  dapes  MA. 
leckerbisslein,  niedliche  speisen  PPB.  Frissen  jár,  mint  egy  úr : 
Eupaj'yTjhus  ex  comoedia  MA.  Fiisen  vendégeskedni :  saliarem 
in  modum  *epulari;  b5  szálláson  frisen  lakni:  *diversari  lanté 
PPBl.  (CsomaC.  74).  Nem  viselt  sem  friss  őltozetire,  sem  friss 
lakasara  gondot  (Bom:  Préd.  18l.  Ez  friss  aszouyert  nem  szan- 
nec  pokolra  menni  (393).  Soc  friss  es  g5g5s  emterec  iartac 
igy  (457 1.  Friss  louac  tartására  költi  marhalat  (548).  Nem  men- 
tem nagy  friss  anagy  bőlcz  beszéddel :  veni  non  per  sublimita- 
tem  sermonis  aut  sapientiae  (Helt:  UT.  li.  F"ris  palotához  viuée 
(CJörcs:  Máty.  24).  Igen  ió  az  fris  aszszonynépec  ortzaiát  vele 
mosni  (MehHerb.  148).  Nagy  trisen,  nagy  czifraual,  soc  koro- 
názással es  pompaual  valaztiac  (>Iel:SzJán.  421).  Az  ti  frissen 
lepő  kontyos  felesegtek  iMon:  Ápol.  335).  Az  rhodusbeliec  nagy 
es  ftis  varosoc:  Rhodiorum  civitas  magna  atque  magnifica 
iDecsi :  SallJ.  36).  FólSttéb  való  fi-is  lakodalom  :  Sybaritica 
mensa  iDecsi :  Adag.  96).  Ez  világi  királyoc  fS  lovakon  friss 
szekereken  járnac  (MA:  Scult.  8).  Friss  öltözet  (889).  Minden  fiis 
épflleteket,  minden  kiutseket,  minden  élő  állatokat  meg-éget 
iPázm:  Préd.  6).  Palotában  laktak,  frissen  öltöztek,  kedvekre 
tántzoltak  i23i.  A  számtalan  .sokaság,  szerénszerte  az  ország- 
ban farad  a  kh-ályért,  S  azonban  frissen  lakik,  iszik,  aluszik 
(1112).  Meg-ölette  a  királyt;  és  maga  sok  esztendőkig  frissen 
birta  az  ásiai  királyságot  (1222).  Elein  gyakrab  templom  epe- 
tesec,  töb  fiindalasok  az  egyhazaknak  frisseb  ayandekozasi  vol- 

M.    KYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


tanac  (Zvon:  Osiand.  58).  Ha  nincs  fris  köntösődi.s,  ugyan  elég 
akár  mi  vászonbul  avagy  szurbfll  csinált  öltözetis  (Zvon :  Post. 
II.402>.  Kedve  szerint  fri.ssen  vendégciskedik,  ás  nagy  iól  lakik 
vala  (Lép:  Frük.  1.1).  Nem  mutathacz  o  világon  ollya:;  vallást, 
a  mellyhüz  ez  megjövendölt  dolgok  oUyan  fris.sen  illyenok,  mint 
a  pápista  valklshoz  (Matkó:  BCsjik.  23j.  Ha  fösvényebben  ebé- 
deltél volna,  frissebben  vacsoráhiál  (Mad:  Evang.  56(J).  Fiisseu 
lakozván,  iváu,  jáczodváu  (Illy:Préd.  11.157)  Igen  fris  formájú 
két  ládácskák  (Monlrók.  VIII.45).  Nagy  fris  fejedelmi  pompiis 
cpületű  h;izakat  építtetett  (Szál:  Krón.  31).  A  fris  palotaiban, 
szép  kárpitos  házban  ritkán  látsz  egységet  (Klsv:  Adag.  45). 
Drága  fris  öltözet,  moly  s  penész  miatt  veszhet  (528).  Szépét 
az  .szfizekuek  s  az  fris  menyeiiskéknek  forgatják  kedvesson 
(Thaly:  Adal.  L197).  Ez  a  firiss  tiikör-példa  légyen  előtted 
(Fal:  NA.  205).  Népes,  ékes,  pénzes  városokban  sok  friss  artczák 
ellenében  szűzen,  tisztán  tartani  magát,  meg  nem  indulni,  ez 
a  \irtns  (Fal:  NU.  205).  MásszoiTa  hagyd  ;izt,  ha  frissebbet, 
furtsábbat  nem  tudsz  mondani:  so  du  keine  andere  kurzwei- 
lige  reden  weisst  zu  sageu  (KirBesz.  13).  Fiiss  itt  lenni,  kies 
hely  ez:  hier  ist  es  sehr  lustig  (70).  2)  alacer,  agilis  Sí.  muu- 
ter,  hurtig  Adámi:Spr.  F'iissen:  strenue  MA.  Nyers  makacs 
fris  erőben  lesz:  vigebis  (Com:Jan.  172).  Fris  fon-ásu  vér 
(Zrínyi:  L124).  Hogy  frissek  legyenek  a  lelki  dolgokban  (Illy: 
Préd.  119).  Friss  jó  egészségben  (RákF:  Lev.  111.279).  A  ma- 
gyar gvardia  friss  sziü-ke  paripái  (Haz.  1.379 1.  A  kii'álynié  aszszony- 
nak  friss  életet,  hoszszas  országlást  (Biró:  Préd.  C2).  Se  gazdag 
tudományod  kintse,  se  friss  elmédnek  éle  hozzá  nem  juttat 
(Fal :  UE.  393).  Egy  dáma  frissen  forgolódzot  a  tántzban  (Fal : 
NA.  145).  Irene  leányod  él,  Felisenus  fiad  frisen  vagyon  (Fal : 
TÉ.  706).  Lépett  mint  bai'ázda  fi-iss  hillegtetője  (Gvad:  FNót. 
90).  3)  recens,  novnis  81.  fiisch  Adámi :  Spr.  Fiis  emlékezetben 
tartja  (RákF:  Lev.  in.246).  Eretnekeknek  kegyetlensége,  nagy 
barbarus.sága  fris  emlékezetben  találtatnak  (Illy:  Préd.  1.609). 
Még  fris  emlékezetek  lévén  a  vizözönről :  habentes  adhuc  re- 
centem  memóriám  diluvü  (11.456).  Fris  tojás  (Fal :  NE.  60). 
Mostani  legfrisseb  levelében  azt  olvassa,  hogy  a  király  meg- 
tiltotta az  arany  gallant  a  dámáknak  (Fal:  NA.  127).  Lecticában 
vitették  magokat  friss-égre  pevegőre]  (136). 

[Szólások].  Fris  hazugság :  bullatae  nugae  (Decsi :  Adag.  223. 
MA.).  Fris  hazugságokkal  forgolódik  (Czegl:  Japh.  104). 

[Frissed-ik] 

még-frissedik :  [se  reticere,  recreor ;  sich  erholen].  A  sze- 
mek felettéb  való  fényességtől  megbántah'án,  a  zöldségekre 
fordittjiik  azokot,  hogy  megfiissedgyenek  (Illy:  Préd.  1.317). 

Frissel :  renovo,  polio,  repm-go  MA.  verneuen,  ausbassern 
PPB.  [frischeu,  eiíischen].  Harmadszor  frisseit  fejér-ón :  *ter- 
tiarium  stammm  PPBl.  Termetiben  jeles,  dolgában  serény,  gyors, 
természet  ft-isselte,  mint  jó  étket  a  bors  iKecskTört.  IV.105). 
Kötelezem  magam,  végezöje  annak  lennék,  frisselöje  ez  drága 
gyémántnak  (Czegl :  Sión.  2).  Probáltassék,  frisseitessék,  buzgó 
füházkodásra  (SzÖtv:  TitkJ.  4). 

meg-frissél :  repurgo,  renovo  MA.  verneuen,  erfiischen, 
reinigen  PPB.  Megtris-seltetnec,  az  az  meg  probaltatnac  sok;m : 
probabuntm-  multi  (MA:  Bibi.  11172).  Aczélt  vagy  vasat  foiTaz- 
tani :  az  acaélt  vagy  vassat  szépen  meg  kell  frisselnyi,  az  tiszta 
veres  rezet  frisseid  meg,  metéld  pelletben,  rakd  az  vasra  (Kecsk': 
Ötv.  305).  A  sz.  Pál  tüze  a  cselekedeteket  kohollya,  égeti, 
vagy  frisseli-meg  (Pós:  Igazs.  11.630).  0  a  mi  meg  tisztítónk  s 
meg  frísselönk  (CsiíziCseh :  Edom.  1 65).  Ezt  kívánta,  uram,  a  lelkem 
tetőled,  hogy  még  e  világon  őfet  megfrisseljed  (Thaly:  Adal. 
121).  Mint  aranyat  tűzben,  ugyan  megfircseli  [így?)  (11.284). 
Megfrisseli  öregségedet  a  mezei  levegő  ég  (Gvad:  Hist  25). 

Frissélked-ik :  [laute  vivő ;  üppig  lében,  lu.xus  treiben]. 
Mit  fiisselkedel  pompáskodol  ?  (MA :  Scult  889). 

63 


yy5 


FKIiöELKEUES-2.  VU 


Al^J  ALrf  U— U.■^/iV  U'  Ij  >  Af> 


Frissélkédés :  (cultus  effusior,  lautitia;  luxus,  geprange]. 
Kri.ssolkedíscc  és  júllakásoc  ÍMA:  Scnlt.  098). 

Frisséltet :  [ostento ;  praiigen  ?).  Frisseltette  fejének  ide  s 
tova- való  forgatását  (Kónyi:  VártaM.  15). 

Frissít :  [rocrco ;  erfriwhen,  erquicken].  Ott  vala  egy  na- 
rancs ;izt  veszi  közében,  epedtségét  akarván  enyhítni,  elszára- 
clutt  ínyét  liarmatként  írtisitni  (Gyííngy :  KJ.^  76). 

meg-frissít :  renovollo  PPIll.  (auHi-ischen]. 

Frisség,  frisseség :  1)  [lautitia ;  glanz,  pomp].  E  vilagnac 
az  ő  frissege,  szépsége  (Born:  Préd.  258).  Ha  szinten  czaszari 
kinraed  es  fris.seged  volnais  Í546).  Az  gazdagoc  ne  éllyenec 
liatalma.«kodásra  tirisségre  és  minden  napi  jóllakásra  (MA :  Sinilt. 
697i.  2)  alacritas,  agilitás  Sí.  [munterkeit].  Egességgel,  frissc- 
séggel  meg-áldotta  isten  (TitkRózs.  151). 

Frissül :  (ronovor,  juvenesco ;  sieh  verjüngen].  Indul  Pan- 
(li(  innak  ezon  nagy  vigsága,  Fénixként  fiTssiilni  láttatik  agsíiga 
(Gyüngyl):C'up.  ÍJIU). 

Frissülós :  (recreatio ;  erfrischiuig].  El-is  ájul,  de  kezd  5 
magához  térni,  és  frissűlésére  hideg  vizet  kérni  (Gyöngy:  Char. 
45). 

1 .  FÚ :  fulica,  anas  silvestri.s,  lacustris  anaticula ;  vad  réeze 
MA.  wilde  onte  PPB.  wasserhuhn  KirBesz.  159.  Bolondoc  va- 
gyunc  mint  a  fuac  (Helt:  Mes.  131).  Bölcs  ember  csak  kevés 
v;igyiin  kfizfittök,  vagyon  ki  még  fi'iat  is  imád  kiizi'ittök  [az 
indiaiak  kíizt)  (KMK.  IV.134).  Mint  sólyom  kis  fiiat,  bi'is  lelkem 
magadat  .szerelmében  úgy  üldöz  (Balassa:  Költ.  88).  Madarak, 
taláni  fuvak  vagy  szjircsák  voltak  (Czegl :  Tromf.  Vii).  KésSn 
repiil"  madarak,  fuvak,  fajdok  (Com:  Jan.  36).  Fú  avagy  vizi 
tyúk  (Misk:  VKert.,  1.  RMK.  IV.31S). 

Fuvacska:  fulicula  PP. 

2.  FÚ,  FÚJ,  FXJV  (/'ínak,  /Atas  [/őnak,  fávAs'í]  KBécs. 
1572.  D7.  D8.  /Bván  Com :  Jan.  149.  Jmmk  Tel :  Fel.  68. 
/lííis  Sylv :  UT.  1.135.  Land :  UjSegít.s.  1.14):  flo,  spiro,  aspiro, 
afflo  C.  MA.  bl;isen,  anbhusen,  iuihaueheu,  anwehen  PPB.  A 
zel  mendon  videcbe  fu :  spiritiis  in  omni  regioné  spirat  (BécsiC. 
Hő).  I'\ittanac  zelec:  flaverunt  venti  (MünchC.  26).  Latangatoc 
austert  fiiatta:  austrum  flantem  (142).  Fwa  del  zel  keppou 
(PozsC.  41).  Az  .szelek  .sol)0.ssen  fminak  (Sylv:  UT.  1.11).  Az 
esziiki  .szelek  fT.nak  iKliécs.  1572.  D7).  Áz  deli  szel  fuy 
(Kár:  Bibi.  I.(;3;ri.  Az  .szél  lobban  fii  (Decsi:  Adag.  19).  Lángot 
fújni  (Zrinyi:  II 14).  Jaigat;is.sal  fúja  porban  lelkét  (U.17i.  Fúy 
a  szél  (Mad:  P\ang.  429).  Az  szél  az  houá  ak:u-  fimni,  fú  (Zóly: 
Elm.  97).  A  szelek  futták  (IlIy:I'réd.  I.lll).  A  meg-éget  váro- 
sok a  szél  által  fújtatván:  agitantibus  venfus  (DBenkö:  Flór. 
148).  1781.  25-tJi  Maji  erős  Nemere  ftitt  és  nagy  hó  esett; 
29-ikre  viiTadólag  erós  hohamiat  esett  (Százjidok  XXIL357). 

[Szólások).  Szegény  Onufrius  frátert  is  megkapták,  öreg  volt, 
de  mégis  forgatták,  rángatt-ik.  Atyám  látta,  megszabadította. 
Az  ör(íg  udvarra  kimcMit,  csak  ;i  1  i  g  f  ú  j  t,  többször  így  ne  jár- 
jon, a  hidólba  bebújt  (Gvad:  RP.  15).  De  az  liam;u-  meg  lészen, 
c  z  a  k  f  u  i  a  d  s  t  <">  r  íi  1 1  y  e  d :  Tarichus  assus  o.st  simul  atquo 
vidorit  igiiem  (Decsi:  Adag.  UI6).  Mindnyájan  ezen-ogy  dalt 
fújják  (Veresm:  HitVIei.'t.  49).  Az  gidliis  wág  é  n  e  k  e  t  fú, 
tobzódik  az  anglus  (KMK.  1.340).  Zrinyi  mint  ;iz  ;lspis  fújja  a 
fullánkat  (Kónyi :  IlKóm.  178).  Indulót  fúnac :  conclaniauí 
vasa  MA.  Az  német  a  hju-iaon,  török  barcz  elótt  diványbai: 
fovják  |így?|  a  kását  (Thaly  :  Adal.  11339).  K  észül  5t 
fúni:  cl;i.ssicum  vt-l  bellicnm  "canere  PI'l.  A  trombitjisoc  Atkő- 
zotre  való  ké.sziilőt  fóván  (Cum:  Jan.  149).  Miiskép  lujja  osztái: 
Szulinuui  a  követ  (Kónyi:  HRom.  161X  Az  palaliuus  iutentiója, 
nu'gleliot  az,  fúhat  követ ;  de  talám  az  ördög  elviszi,  ki  halálos 
betegségben  ( ItókGy :  Lov.  561).  TiUiátskozni,  egy  követ 
fúni,  titkon   l'óziü  valiunit:  »capita  conferro,  otfensare  VVF.  Az 


kyrteketh  ftvnaak  (JordC.  899).  Lármát  fúni:  *caniín 
clasáicum,  *canere  signa,  *bellicum  canere,  *i)raeludere  ad 
pugnam  PPl.  Utóllyára  ki-for  bo.szúja,  fújja  a  sok  szi  t  k  nt, 
átkot,  öl,  vág,  gyilkoskodik  (Fal :  SzE.  534.  Fal :  NE  T).  Tőrrel 
t5ml6chel  t  a  i  t  e  k  o  t  tunmc,  tinmc  arra  a  seregre,  melybe 
ti  vattoc  (Tel:  Fel.  08).  Trombitát  fua:  clangebat  (Sylv: 
UT.  11.144).  Trombitát  ftiyni  (144b). 

[Közmondá-sokJ.  Mint  a  János  fújja,  Jancsikó  úgy  ropja  (Kis\: 
Adag.  3).  A  mint  atyák  fújták,  fiak  úgy  megropják  (176). 

által-fú:  perspiro  PPBl.  (diu-chblasen). 

be-fú :  inspiro,  inflo  C.  [oinbhusen,  einhaucheuj.  Befuna  :i/. 
S  orrába  az  eló  lehelletett:  insjiiravit  in  faelem  ejus  spiraculum 
vitjie  (Helt:  Bibi.  I.A3).  Isten  ISIke  elmémben  be-fuia  (Zrinyi; 
ASyr.  248). 

befuvás:  inspiratio  C.  [das  einblaseuj. 

belé-fú :  inspiro  MA.  eiublasen,  einbaucben  PPB. 

el-fú:  |>orflo,  ditllo  C.  deflo  MA.  vvogbla-^en,  zorweheii  PPli. 
Kytli  zeel  el  fwth  földnek  zjiierel :  queni  projicit  ventus  :i  facio 
terrae  (KulcsC.  1).  Elfuljattya  ellenségit,  azt  véli  (MA :  BibL  V.6). 

elfúható.:  perflabilLs  C.  «as  man  wegblasen  kann  PPR 

elfúvás :  perfiatus  C.  jirofiatus  MA.  das  wegblasen  PPli 

föl-fü :  inflo,  sufHo  C.  MA.  aufblasen  PPB.  Fel-fiini  a  ix.lHt, 
tüzet :  *excitare  bnccam,  Ibcum  ;  pofát  felfuvó  bolondok  :  biii- 
coues;  a  hasát  fcl-fúni:  *dLstendere  ventroni  PPBl.  Fel  liit 
hoiagok  (Mel :  SzJáu.  237).  A  nagy  lapta  fel-fujattatván  a  szél- 
eresztü  cséve  által  (Com:  Orb.  273).  Azt  a  tűzet  az  isten  lehel- 
lése  fújja  fel  (Czegl:  MM  253). 

[Szólások).  Fel-fútta  a  reménység:  inflatns  spe ;  haszon- 
talan reménység  fi'itta  fel:  sjie  v;uia  eve<-tiui  PPBl.  \Vnn*Tn- 
m  a g  u  k  a  t  h  f  w  1  f  u  u  y  a  k  vala  skeuelykwdnek  vala  íKomj : 
SzPál.  112).  A  töb'  tudoniiüiyok  felfújiuik,  és  kevéllyé  tésznec 
(Pázni:  Préd.  03).  Gondold  meg  igazán  és  nem  tíil  fiijt  szüvol 
(Zrinji  11.52). 

fölfüváa  :  sufiflatio  C.  inflatio,  sutTlatiLs  MA.  aun)Ia.simg  PPB. 

fujton-fúj  :  |iucas.sjuiter  flo;  ohno  miterlass  lila.s(>n|.  A  lia- 
ragot  fújtonfújja,  a  bujasjigot  iiaiHinként, sfit  iiriuiként  gerjeaiti 
(Pázm:  Préd.  1222).    I'>ijtou  fújja  kigyo  mérgét  (FaliTÉ.  7W). 

ki-fú :  etBo,  praspiro,  exlialo,  mimgo  C.  ausblasen,  sciinoiizeu 
PPB.  Orromat  kifuvom :  emungo  C.  Ki-fi'uii  az  orrát :  pitiiitaoi 
per  nares  emoliri  PPBl.  Ha  téged  (Haser  a  zeel  tewstewl  ky 
fwuand  [a  tiiltiyfátj  (Pesti:  F;ib.  42b).  Orrodat  ki  fnuan  (Erasm: 
Erk.  5).  Mihelt  lelkedet  kifuvod:  ut  e.vipiraveris  (Com:  Jan. 
212). 

[Közmondások).  A  ki  erfissen  kifújja  orrát,  vért  ertvszl  belóUo 
(Kisv:  Adag.  443). 

kifúváa :  emuuctio  C.  eHlatus,  e.\lialatio  M,\.  diis  aiisbhisen, 
seluienzen  PPB. 

kömyül-fü:  circiunflo  MA. 

lé-fú:  deflo  MA.  au-shhuseu,  wegbl.-Lsen  PPB. 

meg-fú :  (lerflo  Kr.  [blasen,  anblasen,  anwehen).  Lampastikat 
a  zel  megh  fua  (ÉtsC.  93).  Orpheiis-is  meg  fiijja  giirdóját  iGvad: 
FNót.  38). 

[Szólások).  A  készülő  meg  fn  válása  után  gondja  lé- 
gyen, hogy  kinek-kinek  marhája  In-fugva  légyen;  avag)'  lia  a 
fel  ül  fi  ulSbb  niegfuvatt-itnék,  azt  kiki  a  szerint  snirgalnuiz- 
tassa  (TörtT.J  L162). 

öszve-fú :  conflo  MA.  ziisaminenbliist>n  PPB. 

öszvefúvás  :  conflatio,  vuiiflatiu'a  Mt\. 


SI97 


VISSZA-FÚ-FUVALL.^S 


injVALLAT-MEG-FUVAUÍODIK 


998 


vissza-fú:  reflo  C.  MA.  mirik-kblasen  PPR 

visszafúvás :  reöahis  MA.  d;is  oiitgegeiiblasou  l'PB. 

PúdogaJ,  fúdogál :  flo  saepiu-s  sed  leniter  Kr.  öfter  und 
sachte  bl.^«eii,  welien  Adámi:Si)r.  Fúdogal  a  déli  szil :  Favonius 
*insnsurrat  I'Pl.  Annak  űr&Uyíinc  hogy  ha  az  északi  szél  íVidu- 
gal,  mert  b6\vséges  és  czendez  esztendSt  hoz  (Cis.  E). 

Fúható :  flabilis  C.  nas  miUi  blasen  mag  PPB. 

Futat,  fujtat :  1)  facio  flaie  Kr.  [bl.isen  la.ssen).  Az 
ibitükét  széllel  futatni,  lobogtatni  t  coni.-ts  *dit5\indi're  ventis  PPBI. 
Az  \T  napkeleti  szelet  fiitata  a  földen,  nnnd  az  e<,'e«z  napal 
es  evei :  dominiLs  indimt  ventiim  iirenteni  tota  die  illa  et  nocte 
(Helt:Bibl.  IGg).  Ackor  fütatad  a  te  szeledet :  fiavit  spiritns 
tinis  (li4).  Venas  e."!  Jupiter  kies  tiszta  czendesz  hinas.seget 
tartnae  Boreas  szelet  futatnan  {Kai.  1582.  Fv4.  GvH),  3)  [jubeo 
canere ;  (aiif  der  trompete)  blasen  lassen].  Az  orgonát  is  fiítatá 
a  k.iiJolnába  (Monlrók.  111.69).  Az  vtan  naé  hirtelen  trombitát 
Intatuan  az  ellRn.segi'e  rohaua:  dein  repente  signo  dato  hostis 
invadit  (üecsi:  SallJ.  43).  Az  isten  Jerichót  akarván  rontani, 
hét  trombitát  ftijtatott  (Pázm:  Préd.  tí).  Trombitát  untatnak 
(GKat:  Titk.  3G1). 

(Szólások).  Az  harcz  után  k  é  s  z  ii  1 1  fi  t  f  n  t  a  t  a  és  egy  fél 
felé  való  pusztálmn  menvén  (Kopaszsi).  Meg  terét  fiitatánac 
a  trombitiissoekal  (Helt:  Ki-ón.  120). 

be-fútat :  in.siifHo  [hinein  blasen,  das  feuer  anfaclieu).  A 
kovács  a  vas  lievétS  tűzhelyen  a  fiijóval  bé-fiijtat :  ferrarius  in 
ustrina  follibus  iusafHat  (Com:Jan.  104). 

föl-fútat :  (címere  jubeo ;  (die  trompete)  blasen  las-sen].  Az 
trombitát  feel  ftiUita  (KazC.  99). 

Pútató :   [follLs ;   blasbalg].  Az  chyzanial   ftvthatho  (Kadv : 
Csal.  1166.  NótPSl  30). 
Puvac3  [?]:  blasbalg  Adámi:  Spr. 

FuvaU,  fuall  (Aióaiodgyam  Biró:Angy.  189.  fel-/«iáZkodott 
Csi'izi:Si'p.  13.  fiiyallyoii  MA:Tan.  189.  fuvUló  Com:  Orb.  279): 
1)  inflo  MA.  blasen,  aufblasen,  anblaseu  PPB.  Reá-ftivallok : 
a.spirü  PPBI.  Fwal  VMieky  zele :  flabit  .spU-itus  ejus  (KeszthC. 
405.  CzechC.  57).  Az  nad,  kit  az  szeel  oda  hayt,  az  honnan 
ftiuallya  (Born:Préd.  11).  Az  m-  .szele  reájoc  fiial  (Tjnik;  Józs. 
125).  Trombitákat  táborban  fúvallának  (.SzőlhSzem.  13).  2) 
[conflo ;  schmelzen,  giessen],  ErczbSl  fVvalIot  ystenek :  dü  cou- 
flatiles  (JordC.  104.  219). 

föl-fuvall :  (conflo ;  anfachen].  Ew  oUyan  lezen  mynt  az 
tl'el  l\vallot  tyz,  es  mynt  az  ftvllo  tyztoyto  fiyew,  mert  le  yl 
fvaiy  ky  valaztwan  az  ezystek  [ezystetj :  ipse  quasi  ignis  con- 
flan.s,  et  quasi  herba  fiillonum,  et  .sedebit  conflans,  et  emimdaas 
argentum  (ÉrdyC.  209). 

ki-fuvaU :  eftio  MA.  hiuausbhisen  PPB.  Behoztatoc  a  házba 
es  ki  fuallottam  azt:  intulisti  in  domum  et  exsiifflavi  illud 
(BécsiC.  287).  Lelket  ki  ftialla :  exspiravit  (Fél:  Bibi.  186). 

még-fuvall :  1)  [perflo;  anblasen,  anhauchenj.  Az  ffi  meg 
szárad,  mihelt  az  umak  szele  meg  fiuiallia  (Fél :  Tan.  459). 
A  hattyúk  életeket  meg-elvén  és  végeket  közel  lenni  érezvén, 
azt  hirhetik  és  hitetik  a  természet  titkait  vizsgálók  felölök,  hogy 
a  lialgatást  el-hagyván  gégéjek  sipját  meg-fnvalják,  és  szép  nótát 
énekelnek  (GKat:  Válts.  1712).  S)  (cauo;  (trompetén)  blasen]. 
Trombitákat  hamar  megh  fiiallanak  (CsomaC.  30).  Az  trombitát 
meg  fimallya  (Kár:  Bibi.  11.139).  Mikor  az  én  kurtómet  meg- 
ftivallom :  cum  clangorem  tubae  audieritis  (MA :  Bibi.  1116). 
Es  fiiallyad  meg  fűtökben  azt  az  rettenetes  decretomot  (Lép: 
PTük.  11165). 

PuvaUás:  flatns,  afiflatus  MA  das  blasen,  anblasen,  anwe 
hen  PPB.  Zent  Ferencz  emele  fel  fimallas.snal  fiater  masseiist 


(EhrC.  128).  Felemele  az  fimallasiuil  egébe :  lev.-ivit  ipso  flatu 
in  aörem  (132).  A  hetedik  fiivallásra  nagy  meiniydürgésok  lesz- 
nek (Pi'izm :  Préd.  6).  A  tSld  indulás  lészen  a  toldalatt  lévő 
lehelletokből,  fiivalklsokból  {0)m:J;m.  1.5).  .lővendőlnec  vala 
nem  isteni  izgatásból  avagy  fuvallásból  (13U).  A  fuvallás  tiilaj- 
donkéiien  az  fi  foglalatos-ságok,  mindazáltal  a  nagy  eröszjik 
miatt,  mellyel  fi'miok  kellett . .  .  (NóÜ'M.  30). 

Fuvallat:  c«  A  mindenhatónak  fiivallatja  élasztett  meg 
engemet  (GKat:  Titk.  43). 

Fuvalkod-ik:  1)  tnrgeo,  turgesco  MA.  .-lutgeblasen  werdeu 
l'PB.  (sicli  autlilasen].  Ugy  annyira  fiivallvodnak,  hogy  tsak  nem 
fortyannak  (Fal:  NA.  181).  2)  [sese  eöerre;  sich  überheben). 
A  bülts  meg-állja  azon  vidám  ortzával  miud  a  két  szerenísét, 
nem  fiialkodik  a  jóban,  nem  űtk8zik-meg  ha  gono.sz,  senki 
indulást,  vagy  szin-változá-st  nem  tapasztal  rajt;i  (Fal :  UE.  393). 

föl-fuvalkodik :  1)  turgesco  C.  timieo  MedLat  513. 
aufgeblasen  werden  PPB.  (sicli  aufljlaseuj.  Fölfuvalkodva :  flate 
C.  Az  ew  emlSy  ffel  ftvalkodanak  (ÉrdyC.  371b).  Midőn  a  béka 
igyekőznéc  fe.lftmalkodni,  hogy  ackora  legyen,  mint  az  ficker 
(Helt:Mes.  105).  2)  ampuUor,  efferor  MA.  stolz  sein  PPB. 
Kevélykedik :  *effert  sese,  vei  animos ;  fel-fiivalkodva,  kevély, 
negédes  beszédekkel  él :  ampuUatiu-  in  arte  PPBI.  Fel  funal- 
kodnak  es  fel  magazttatnak  egyebeknek  myvelkedesebelewl 
(Ehi-C.  113).  Fel  firalkodec  az  5  zivebe  (DebrC.  229).  0  navalias, 
mire  fvalkodol  fel?  (257).  F'Sl  fiialkottanak  vala  arról,  hogy 
raindvi'nnemw  fajtalanságnak  vétkébe  bwnebe  benem  esnének 
(Komj:  SzPál.  28).  Fel  ne  fimalkogyk  egyk  a  masyk  ellen  (136). 
Az  te  szfiued  félne  fiialkodgyéc :  ne  elevetur  cor  tuum  (Helt : 
Bibi.  1  Ooo3).  El  fel  firaalkodek  nagy  hatalmasságában  (Nagyb : 
Hunyj.  15).  Mind  ezekre-nézve  az  igaz  alázatos  fel  nem 
fuvalkodik  (Pázm:  Préd  61).  Hogy  az  emberi  elme  a  hívságnak 
lengedezésétöl  felfnalkodgyék  (Bly:  Préd.  1278).  Ezek  mi  reánk 
nagy  felfuvalkodva  jfinek,  örömest  derék  conöictusi'a  adnának 
okot  (RákGy:Lev.  152).  Jó  szerencsémben  tfil  ne  ftiálkodgyam 
[így]  (Biró:  Ángy:  189).  ötét  környékezi  inkáb  a  felfiíálkodott 
kevélység,  hogy-sem  mint  a  szegént  (Csúzi:  Síp.  13). 

fölfuvalkodás :  1)  inflatio,  tumor  MA.'  aufblasuug,  ge- 
schwulst  Pl'B.  2)  aiTogantia,  elatio  MA.  übennut,  stolz  PPB. 
Felfvalkodas  vala  o  benne  (DebrC.  229).  Az  telfiialkodasnak 
az  sororok  lm-z\vtt  helye  ne  legyen  (\'irgC.  125).  Maga  nagy- 
zás, fel-fiivalkodás  (EnyF:  MSzó.  49).  Meg  fogta  őket  a  fel- 
fualkodásnak  lustye  (FahNU.  266). 

fölfuvalkodott:  I)  turgidus  C.  inflatas,  timiidns  MA.  auf- 
geblasen, geschwoUen  PPB.  2)  .superbus,  an'ogans,  elatns  MA. 
hochmütig,  hofiartig  PPB.  vermes.sen  Com:  Vest.  120.  Minden 
békeségie  való  eszközt  feluálkodtul  (így]  mordul  megvetőtlenec 
(MA:  Scult  817).  Bezzeg  nagy  felfuvalkodott  gorombaság  az 
(Ker:  Préd.  76).  Igen  felfiivalkodott  állapattal  vagyon  (EákGy: 
Lev.  173).  így  cselekeszik  a  mindenható  szent  i'uisten  a  fel- 
fuvalkodtakkal,  a  kik  az  6  erejekben,  pénzekben,  jószágokban, 
és  nem  ó  felségében  bíznak  (Haziink.  13üOi. 

fölfuvalkodottság,  fölfuvalkodtság :  arrogantia  Kr. 
(aufgeblasenheit,  hochmut].  Valaki,  mindeneken  uralkodó  pai> 
nac  hivattya  magát,  fel-fiivalkodottságával,  megh  elózi  az  az 
Antichristust  ((3zegl:  Japh.  131).  Jöttünk  szaladva,  kit  nem  kell 
tagadui,  mert  isten  igy  akarta  a  mi  felfiivalkodtságiuikért 
(TörtT.  1234). 

még-fuvalkodik :  tiunesco  JordC.  128.  [sich  aufblasen, 
.sich  blahen].  Merögben  megfiialkoduan  (NagyszC.  18).  Aseites : 
mikor  az  has,  az  sár  miatt  ugy  meg  fiialkodik  mint  egy  meg- 
töltött tömlő  (Sziliszai  FB.  M.  Akad.  Értés.  1S47.  327).  Az  erek- 
is  meg  fualkodnak  es  mérgesednek  az  tobzodastid  (Frank: 
IlasznK.  24). 

63* 


999 


FUVALKODÁS— [SIEGFUVATÁS] 


FELÜLÖ-MEGFUVATÁS-KULÁNK 


1000 


Fuvalkodás:  inflatio  MA.  aiifblasiing,  geschmilst  PPB. 
Ez  igen  ió  t'imlUodis  ellen,  li'piiec,  szflnec  taia&sa  ellen  (Mel: 
Herb.  19).  Miiideu  fualkodast,  dagadiiíit,  .szümSlraút  meg  gyó- 
gyít (59). 

Fuvalkodó:  1)  tumidas,  intlahis  MA.  gescliwollen,  auf- 
gebla-seii  I'l'B.  S)  |.siipeilnis ;  .stolz].  Fiivalkodcí  kevél  (MA ; 
BÍIjI.  V.lil). 

Fuvalkodott:  turgidas,  turgiduliis  MA.  aufgeblaseii,  auf- 
gelaut'en,  aufgeschwoUen  PPB.  íMualkodot  tudoman :  scientía 
iuflativa  (EhrC.  lOS). 

[FuvalkodtatI 

föl-fuvalkodtat :  [inflo,  eflero ;  auf blasen,  hochniiltig  ma- 
ciién]. A  tu(l()in;my  fel  fiiimUtottath,  keuyllye  tyzen,  az  zerotet 
kedygli  ipeytysth  tyzen :  sciontia  intíat,  carita.s  verő  aedificat 
(KomjrSzPál.  l.'jl).    Az  tiidomaíi  fel  fnalkottat  (Fél:Taii.  296). 

meg-fuvalkodtat :  intendő.  Mihelt  el  fáradtában  lelekzeüt 
meg  tagita,  mellyot  az  felelem  es  az  ve.szedelem  meg  ftival- 
kodtjittanak  vala,  meg  hala :  ut  primum  fatigatns  spiritnm  la-xa- 
vit,  íjuem  nietiis  ot  periculum  inteuderat,  exanimatnu  est  (Forró : 
Cint.  151). 

(FuvaUcoz-ik,  föl-fuvalkozik) 

fölfuvalkozott:  [elatus,  snperbus ;  aufgeblasen,  íibermütig). 
l\idoniaiiyükat  ne  taimlyatok,  baiiem  ezuilagy  keuelyeknek  e.s 
felfiialkoztaknak  hagyatok  (VirgC.  130). 

Fuvalmány :  [nivium  moles  vento  cnmulata ;  verwehung, 
windwelie].  Olvadnak  az  liavak  fagyos  fúvalmányi  (Gyöngy: 
KJ.  133). 

Fuvalló :  iuflaas,  iaspiian-s,  .sufflans  MA.  flator  PPBl.  was 
ein-  oder  autbliisot  PPB. 

Fuvalom  :  spiraciilimi,  flameii  Kr.  [baucli,  das  vvehen). 
Fagylaló  fiWalmi  az  or&  szeleknek  (Gyöngy  :K.I.  130).  Fuvalma 
majd  fel  is  ébre.'izti  tTlialy:  Adal.  1.124). 

Fuvaltat :  [canere  jubeo ;  bla.sen  lassen].  Az  nagy  zengS  trom- 
bitát fiialtatác  (Saláiiki:  Clad.  B). 

fbl-fuvaltat :  (iiiHo ;  aiifblasen,  bliihen].  Az  leuegő  ég  meg- 
betegesit,  az  étel  tTil  fualtat  (Pécsi:  Ágost  32). 

meg-fuvaltat :  [canere  jubeo ;  blasen  lassen).  Trombitáit 
gyorsíin  nioK  fualtatá  (Ilimy :  Trój.*  B). 

Fúvás,  fújás :  flatu.',  Hamen,  aspiratio  C.  afflatiis  MA.  das 
bla-sen  PPB.  The  haragodnak  zellette  ftvuasa :  inspiratio  síJÍritus 
iríie  tuae  (KiilcsC.  29).  Az  sz^lnec  ftiiulsa  (Kár:  Bibi.  L1581. 
Szeloknec  fuyássi  (Kulcs :  Evang.  19).  Az  iijonnaii  eloltatott 
.szUvétiiek  könnyű  fiulssal  meggyulad  (llly:  Préd.  1.352).  A  hajó 
a  baboknak  és  fiij'isoknak  engedvén  (441). 

[KözmoudiisokJ.  Nem  indul  meg  nád  szál  fiiás  nélkfll  (Decsi: 
Adag.  39). 

szellö-fúvás :  Habra  PP.  (lüftchen,  windj. 

trombita-fúvás :  bellica  C.  (trompetenstossj. 

1 .  Puvat :  [nives  vento  camulatae ;  windwelie).  Any  naé 
hu  vagfon]  a  földen,  bog  a  fwatmik  niyata  fel  Ujomra  sem 
mellétnek  (Le^T.  1.214). 

2.  Fúvat,  fujat:  (caiiere  jubeo;  binsen  lassouj.  Meg  pa- 
riuicholíi,  hogy  egész  táborban  készfilőt  fujatuji  (Zriiiyi:  ASyr. 
113).  TrombiUit  fujaUi  tLíiud:  UjSegits.  Il.i'). 

meg-fuvat  (CsomaC.  3). 

[megfuvatáaj  | 


felülö-megfuvatás  :  [classicum  quo  milites  gnscitantur ; 
tnjinpetensigiial  zuin  auísitzen,  reveillej.  A  felülA-megfuvatás 
után  a  tábort  járta  eíi  felsége  (Thaly:  RT.  1.145). 

Fuvatag:   flabra   C.   procella  MA.  wind,  sturmwiud  PPB. 

Zelnec  nag  fiiuataga:  procella  venti  íMünchC.  126).  Ackoron 
nagy  lioszszu  tél,  sok  ió  hauac,  és  nagy  fiiuatagoc  lesznei' 
(Cis.  E2).  Gonosz  széllel  indult  fuuatag  (Bal:  Cslsk.  36.  RákF: 
Lev.  1V.291). 

Fuvatagos :  procellosiis  MA.  ungestűm,  windstürmig  PPB. 
Az  többi  [nai»jkj  fuiiatagosoc,  hauasoc  lesznec  (Kai.  1."j82.  Fv4). 
l-\iuatagas  é.szaki  szel :  tempestas  aquiloois  (Kár:  Bibi.  I.68I). 
Fuvatagos  hideg  tél  (MA:Scult.  240). 

Fúvó  (fújó  Com:  Jan.  104):  1)  flator,  flans  SL  [blasend, 
webendj.  Nagy  fuuo  szel  (Mel:SzJán.  190.  198).  2)  follis  C. 
Pesti :  Nom.  38.  48.  blasbalg  PPB.  A  fiivónak  vége  vagy  orra : 
acropbysiiim  PPBl.  A  kovács  a  vas  hevétS  tüzhelyeu  a  flijóval 
bé-iüjtat:  ferrarius  in  ustrina  follibus  in.sufflat  (Com:  Jan.  104 1. 
Kérd-ki  a  vas  hámoron  lévő  nagy  ftivókat  (Matkó:  BCsák.  37(i). 
A  fúvó  gégéje  kőrűi  szit  ez  tüzet,  pemete  Ijojrjával  az  liiiit  reá 
vizet  [kovácsok)  (Gyöngy;  KJ.  50). 

kovács-fuvó :  fabrilLs  camini  follLs  PP.  bla-sebalg  wie  die 
schmiede  brauchen  PPB. 

fFuvód-ik,  fujód-ik) 

fbl-fuvódik :  turgeo  C.  [sich  aufblasen].  A  buborék  el-vész, 
mikor  fel-dagadot  vagy  lujődot  (>Iad:  E\'ang.  690). 

FUCSI :  mértékeszköz,  'I,  része  a  pozsonyi  mérfioek  Tsz. 
íNyr.  XVn.565l  Fognak  m  natura  adni  két  fucsi  mazsola  .sz6- 
l«t,  két  fucsi  fiigét  (KecskTört  10.65). 

FUJ:  pfuj  Adámi:Spr.  Fuy  íHelt;Mes.  2G7).  Fúj!  esztelen 
vakság  (Sall:  Vár.  04). 

FUKAK  (miíur  Mel:Sám.  151.  Jurkar  Helt:  VigK.  73 1 
1)  pnblic;mus,  dardanariiis  C.  MA.  n-uclierer,  autTciiufer  Adámi: 
.Spr.  Szent  Matlie  fukarból  aiX)stollá  liiiiu  (Sylv:  UT.  7).  Jesiis 
látji  eg^:  embert  ki  az  fukaroknak  a-sztalánál  veszteg  öl  vala: 
kinek  Mathe  vala  newe  (13.  RMNy.  1IL60).  Nemde  az  fukarok 
is  ezent  cselekedike ;  nonne  et  publicani  hoc  faciunt  (Fél:  Bibi. 
7).  Nemde  a  fiikarok  is  nem  azont  mivelik  é?  (Kái-:  Bibi.  Máté 
5.  46).  KereskSdü  fukkarok  (Mel:Sám.  151).  A  kiiiec  ház 
helyec  és  ahoz  tartozó  szántó  fSldec  .s-i-étec  árendiiltatnak, 
fukar,  k5z5s,  árendiis:  nianceps  (Com:  Jaii  72).  Tizedl5c,  ftil;i 
roc:  decumani,  publicani  (140i.  Fukíur  publikáuus  (Tof :  Z.- 
30).  Ezeket  az  ő  orsziigoknak  vj'uiios  adójokat  féltik  az  fukar 
areadával  biró  pápista  i>a|iok  (Toln:  Vigaszt.  207).  '£)  [fai;  dieb?| 
A  r6.st  tlikar  ember  nem  akar  niuiikálioz  nyúlni  (Misk:  VKert 
3).  Ani:i  közmond:'Ls  szerint:  a  |uirazii:uiak  házában  szegénység 
vagyon,  mellytíl  indíttatván  az  illyen  fiikarok  lopásra  s  tolvaj- 
kodásra  adják  magokat  (ISO). 

Fukarság:  [feneratio;  tvuclier].  Fukarsag,  es  kalmárság  a 
sataii  haloia  es  lepe  (Mel :  SzJáa  435). 

FDIiÁK :   (convolvulus ;   wmde).  Convolvolus  major :  feyer 

veuijt,  nagj'ob  tulak;  convolvolus  mlnor:   fulák,  uüák  (Beythe: 

Nom.  4). 

.  .  I 

FUIjAIÍX,    FULAK    iUdáng    Com:  Vest    118.   fúlán^ 

Balassa:  Költ    29.    Adámi:. Spr.   fúláí   PP.   jullánk  llialy:  VÉ 

L399.  fwlyak  FestC.  243):  aculeus  C.  Ver.  spiculum  MA.  stachel 

spitze   Pl'B.  Méh    fúlák  :  aculeus  apLs ;  méh   fulákja :  spiculum 

PPI.  The  iiiegb  bynvami  lialaaUiak  fwlyakjaat :  tu  devicto  nturüs 

aculeo  (FestC.  143).  Meg  tenre  kowweLsegnek  tSvljikyanal  (.ÉrsC. 

383).  Iregsegnec  fiilímcyaual  tüldaltatic  [úiribiltatik]  OTelC.  107 1. 

Evrdevgnek   fulakya    iDouiC.  219).  A  lialiUuac   fulákLi  a  bftn: 

stiniiűus  inurtis  poccatuui  est  (Helt:  UT.  S).  Ü  pokol  hol  vagiuu 

az  te  fulakod  ?  (Fél-  Tau.  26S).  Uol  vagyon  halai  az  te  tiilakod  V 


1001 


FUI^^'KOS-FÜND/ÍLAS 


FUNDÁLÓ- KI-FI'IR 


10Ú2 


(Tel:  ExTUig.  1.7-lbi.  Meg  gyWiessflc  az  regi  kigyoiiac  minden 
fulaukit  (Pécsi :  SzűzK.  H).  Mérges  állat  ftilakat  ki  hozza  (Mel : 
llerb.  SCi.  A  scorpiii  ftilaka  (Mol :  SzJán.  243).  A  ix)koI-béli 
kígyónak  elsí  és  veszedelmesb  fiilákja  a  mélt<ísjignak  kiván;'ts.'i 
vólf  (Pázni:  Préd.  1641.  Scoipio  farkad  vagyon  s  benne  fulákja 
(Oiegl:  Tromf.  51V  Kígyók  fúklájokUal  [így?),  bikák  szai-vokkal 
.«^rtaek  (BaliLssa:  Kölf.  113).  A  méhek  fi'ilákot  N-i^elnek  farkokban 
(Mad:  &-ang.  SIO).  Kigyoaik  fulánkja  (P(M-ny :  LFl.  ('.2).  Nint.<ien 
már  fiilákja  a  halálnae,  sommit  nom  árthat  (Kereszt :  FelsKei'. 
96).  Mérges  fuláku  darás  (CKat :  Válts.  I.íiSíi).  A  halak  a  vas- 
nak (horognak)  ftilákit  hamar  megérzik  (Illy:  Préd.  1.1.52).  Az 
anthomak  nevét  itt  szükség  ne  tndja,  mert  mcígemé.sztené 
[lapoknak  fulliinkja  (Thaly:  Adal.  1.13).  Volt  fullánkja  szavának 
(Fal:  NI".  296).  A  ki  fullánkját  könnyen  bot<álja  másra,  nyilakat 
várhat  helyébe  (Fal:  BE  5Su).  (\'ö.  PÚH] 

[Szólások].  Zriiiyi  mint  az  áspis  ftijja  a  fiillánk,at  (Kónyi: 
HRom.  178). 

Fiüánkos,  fulákos  :  aculeatus  C.  MA.  .spitzig,  schaj-f  PPB. 
[stííchelig].  Aholoth  vagyon  az  fwlankos  yryghsegh  (Komj: 
SzPál.  34).  A  fiilakos  nyelvek  szidalmit  nagy  alázattal  viselte 
(Pázm:  Préd.  52).  A  praedestinationak  az  a  neme,  melly  el- 
hagyásnak, reprobationak  neveztetik,  szulákosabb  és  fnlálíosabb 
e  világ  szemei  elítt,  s  majd  több  nehézségekkel  elegyittetett-is 
meg,  mint  az  elválasztásról  való  tudomány  (DEmb :  GE.  18. 
B;il:CsIsk.  150). 

ü'U  liKA  :  duckentel  Adámi :  Spr. 

PUIíIjAJTÁE  (fdejtár  Montok.  Vin.314.  f diaitar DecsiG ; 
Préd.  20.  ida}tár  RMK.  V.251.  fdrajtár  Évk.  XIIL99.  forrei- 
Ur  1759.  Haz.  1884.  301.  joUaytar  Toln:  Viga-szt.  127):  fprae- 
currens,  satelles]  vorreiter  IvirBesz.  146.  Fellaytár :  snperjumen- 
tarius  MA.  Az  Jlisó  az  fela)tár  valami  félelem  miatt  haza  szökött 
(LevT.  11.27).  Az  legkiLsebbik  fellajtáromnak  Ls  egy  pénzét  tu- 
domásom szerint  meg  nem  tartottam  ez  ideig  (Radv:  Csal.  ül. 
299).  Bátor  Srdog  légien  fellaitar  bemie  (a  bűnnek  elkö%'etésé- 
ben],  de  nem  tagadhatod,  hogy  teis  akaratos  nem  volnál  hozza 
(DecsiG :  Préd.  20).  Az  kocsisok  s  felejtárok  maradának  (Mon- 
Irók.  V'IJJ.374).  Kocsisoknak  felrajtárosti'il  egyenként  ugyan- 
aimyi  fizetés  (Évk.  XIII.99).  Lován  ülve  megvötte  az  fullajtíirt 
az  hideg,  halva  esett  le  (Kem:  Élet.  64). 

FÜIiLÉR,  FiniÉR:  ftirier  KirBesz.  146.  Rendeltetik 
melléje  két  fm-ér;  egj'ik  alatta  levő  fiu-éri  közzül  azon  udvari 
rendeknek  oszsza  az  szállást  (TörtT.^  L159). 

PUNDÁIi,  FONDÁL:  fimdo,  aedifico  Ki-,  [grundén, 
testigen,  stiften).  \'árost  fimdál ;  *in.stituit  civitatem ;  valami 
gonoszt  timdálui,  forralni :  *stniere  aUquid.  Vala  ysteni  belczee- 
seguel  yzessellett  es  sent  leieknek  senderetessegeuel  fundálta- 
tott (timdatiis)  es  eresseytetett  (EhrC.  2i.  Te  fondaltad  a  ióldet 
(AporC.  64).  Clastroma,  melyet  zent  damankos  Ibndalt  (DomC. 
107).  Ez  templom  fundáltatott  iTihC.  282).  Ez  zent  engedel- 
mességen fondaltatek  awagy  erewsytetek  az  zeentseges  hytnek 
kewzyklaya  (ÉrsC.  385).  A  ház  a  kőszicklán  vala  fondáltatuáu : 
domus  fundata  erat  supra  petram  (Helt:  UT.  G3).  Oztan  az 
Rachel  koporsoianal  fondalac  Betlehemét  (Szék:  Krón.  14).  A 
mi  vallásimk  a  széni  h-áson  ftmdáltatott  iTel :  Evang.  II.157b). 
Hogy  Egyptum  fundáltatott :  die  qua  Egyptus  fundata  est  (MA: 
13ibl.  1.56).  Nem  kel  nagy  bizodalmat  fondálni  a  gyarló,  a  ha- 
landó emberen  (Pázm:  KT.  113).  Tudta  az  törvényeket  az  iste- 
neknek akarattyokbul  fundaltattaknac  lennyi  (Pázm:  Préd.  Ll). 
A  mélyen  ftuidáltatott  ház  meg-áll  igen  sokáig  éppen  (Com: 
Jan.  105^.  Az  istenek  szegöldésén  ftmdáltatik  érdemünk  (Pós: 
GBot.  38).  Minden  tanúságra  alkalmasb  másoknál ;  minden 
kiLsiny  okbiil  hai'agot  nem  fundál  (Felv:  .SchSal.2  26). 

Pundálás:  ftindatio  PPBl.  [giiindmig,  testigungj.  Tirus  ő 
zepsegenec  fondalasaban :  fundata  in  pulcritudine  (BécsiC.  193). 


Zentsegnek   regulaya  el  alázatosság  ftindalas;ib;ui   (CkirnC.  49)' 
A  világ  fondalasalul  fogna  (MehSzJán.  413). 

Fvindáló :  fnndator,  architectus  PPBl.  [gründer].  Zei7,etek- 
nek  fondaloy  (ÉrsC.  394). 

[FUNDÁCIÓ]  FONDÁCIÓ:  [legatum ;  stiftimg].  Alig 
találtatott  vagy  egy  híres  família,  a  ki  tbndácziókk.al  nem  .szán- 
dékozott volna  gyarapéttani  fő-tisztünket.  Most  pedig  naponként 
olliMizőt  látunk  (Csúzi :  .Síp.  42). 

FtnSTDA  MTiNTOM,  PONDAMENTOM  ((■ndemen- 
tom  Szeg:  Aqu.  22. 45.  fendemotitom  MA.):  timdamentum,  Ij.'isis  MA. 
grund  PPB.  *Fendemontomot  vetec :  sufíundo,  fundamentum 
jacio  MA.  Él  nem  aseek,  mert  fondamentoma  vala  az  kew 
zyklan:  non  cecidit,  fiindata  enim  erat  super  petram  (JordC. 
374).  Az  gyermek  es  ala  eseek  mynd  az  háznak  fvndamento- 
mayg  (DomC.  71).  Volt  a  hegyben  egy  szép  váras,  mellynec 
fondamentomi  még  mind  vgyan  vadnac  (Helt :  Knjn.  7).  Az  vér- 
nec  többit  őssé  az  oltámac  fundamentomára :  reliquum  sangvi- 
nem  fundet  in  basim  altaris  (MA :  Bibi.  1.90).  Ingó  bingo  fini- 
damentnm  (SlNyil:  Irt.  138).  A  my  nyajassagwnk  azaz  eeletwnk- 
nek  fondamentoma  mennyekben  vagyon  (ÉrdyC.  34).  Az  byzon 
bólchesseeghnek  fondamentiuna  Í516b).  Dőlő  falt  rakimk,  ha 
az  alázatosság  fundamentumát  meg  nem  erősittyük  (P;izm :  Préd. 
1015).  ChrLstiis,  első  és  fő  fondamentoma  az  ecclesiáuak,  de 
alacsomb  renden  és  módon,  az  apo.stolok-is  fondamentomok, 
mivel  sok  gyülekezeteket  térítettek,  igazgattak  (Pázm:LuthV. 
338).  Erős  fundamentomockal  megbizonyította  (MA:  Scult.  725). 

[Szólások].  Igen  gyenge  fundamentumon  kárhoztatni  valakit: 
*gladio  plnmbeo  aliquem  jugulare  PPBl. 

Plmdanientomi  :  [fimdamentalis].  Az  evangéliumnak  mint- 
egy fondamentomi  köve  (Hly:  Préd.  11.29). 

FCTNDUS :  [fundus ;  gi-imd).  Más  fundusán  építeni :  ex- 
struere  aedificium  in  alieno  PPBl.  (Land:  UjSegits.  11.822). 

FXJK  (meg/i<í-  VitkC.  91.  JordC.  900.  ÉrdyC.  527.  fúl  .Sal- 
Mark.  1744.  13.) :  foro,  terebro  MA.  bohren,  durclilöchern  PPB. 
Ew  furot  k;u-yay  es  oklaly  ez  világnak  vsgere  láttatik  vala  ter- 
yeduy  (EhrC.  8).  Az  rúgó  okrőt  az  Csztőnuel  kebzeris  oldalba 
keU  fúlni  (SalMark.  1744.  13.;  az  1.  kiad.  7.  I.:  fiirni).  A  fúróval 
fur  (az  ács) :  terebra  terebrat  seu  forat  (Com :  Jan.  103). 

[Szólások.  Egy  fidőben  fúria  vala  a  teiet  Aluincinek  (Bal: 
C'sisk.  296).  Ely  mesterséggel  fiu-om  magamat  hol  ennek,  hol 
annak  kedvébe  (Fal:TÉ.  772). 

á,ltal-fúl' :  perforo,  transforo,  perterebro  C.  durchboliren 
PPB.  Az  ev  kezeet  hagya  által  fiu-ny  (CJoniC.  174.  JordC.  233.). 
Szigomiial  által  furhadde  az  6  ixffayát  va^  kojjóltóiát '?  (Mel; 
Jób.  99;. 

általfúrható :  forabihs  C. 

be-für :   inforo,  perfuro  MA.  einbohren,  durchbohren  PPB. 

[Szólások).  Magát  a  sokaság  közzé  befúrni:  in  eonciouem 
mediam  se  immergere  PPBl.  Egy  kis  lyukatskán  bé-fúrja 
magát  a  fényes.ség  (Pázm:  Préd.  61). 

bele-für :  [insero,  inculco ;  einschalten].  A  mit  ember  a  be- 
szédhez szer-kivűl  hozzá  tóid,  vagy  homályossan  belé-fiu-,  nem 
jár  illendő  méltósággal  (Fal:  UE.  438). 

el-fúr.  Elfúlja  magát :  [peimano,  peuetro ;  durchdringen). 
Kicsiny  viz  fúrja  el  néha  magát,  de  majd  arra  .szakad  mind  az 
egész  folyó  viz  (Náu:SzűT.  256). 

fol-fúr 

[Szólások].  Azoknac  példájockal  fel  liu-van  [felfúván?)  magokat 
mindgyárt  hadban  kiviüikoznac  (Prág :  Serk.  G). 

ki-fúr :  exterebro  C.  eöbro  MA.  ausbohren,  durchbohreu 
PPB. 


1003 


KÖRNYlJLrFÚR— Fl'lRDAL 


KÖRNVÜI^FÚKDAÍ^FÚET 


1004 


[Smilások].  Soliolt  sem  birunk  több  jószágot  két  lií'izlielynél ; 
Diószegi  igen  politikas,  ravasz  ember  lévén,  valamiiit  másokat, 
iif;y  minket  Ls  kifúrt  faragult  belóle  (Haz.  1.135). 

kömyül-fúr:  circumforo  PPBI. 

még-fúr :  turo,  eftbro,  terebro  C  perforo,  perterebro  MA. 
listiilii ;  au,<liohreii,  (lurehlxjhren  PPB.  Meg-fiími  a  füleit :  per- 
tiindere  aiires  PPl.  A?,  sraiablja  mogli  hvllya  az  eniberth : 
perciiüsit  hominem  (JordC.  9Ü0).  Az  keresztfát  meg  furák  (ÉrsC. 
(i7).  Kyt  meerges  kygyo  meg  ftvll  (ÉrdyC.  527).  Hogy  meg  fwllya 
ewtet  es  meg  őllye  (594).  Végy  egy  arrat,  es  fiírdmeg  az  6 
ffilét  az  aytoba:  a.ssiimes  subulam,  et  perforabis  aurem  ejas 
iii  janua  íllelt:  Bibi.  I.Sss).  A  tatár  nemes  aszszonyok  megfúrják 
az  i')rrokat,  és  egy  nagy  ezilst  karikát  vonnak  belé,  valamint 
a  tülbo  való  {Mik:TLev.  07). 

ISzólíLsok].  Ebben  ugyan,  lia  otthon  termett  gondolatja,  meg- 
fiirta  e.<zét  a  molnár,  a  cnriának  meg  kellett  nyngodni  feleletéi: 
(Fal:TK  719).  Kgy  két  pénzért  majd  keeskétis  meg  fur 
(Apafi:  Vend.  45). 

megfúrás :  terebratio  C.  [das  boliren,  stich].  OrdSgi  keser- 
tetiiei'  meg  fnlasanac  ellene  niníen  iob  orvo&sag,  mikejien 
nézni  meg  fezőlt  űduozibtőnket  (\'itkC.  91). 

Furadók:  foramen  MA.  lodi  PPB. 

Fúrás:  terebratio  MA.  das  bohren,  bolirmig  PPB.  Üdve- 
zittfliiknek  az  job  kezet  a  furiisra  vonták,  melly  fiu-ás  igen 
nie,sz.sze  volt  a  niásiktul  (ÉrsC.  69b). 

csap-furás :  fi.stnla,  foramen  dolii  PPB. 

Fiu-at :  I)  terebratio  PPBI.  [das  bolirei)].  2)  terebratnm 
Kr  IlMthrlorlit.  Az  zegheknek  fwraty :  tixnra  clavornm  (JordC. 
699).  A  bal  kéz  el  nem  érré  a  fiu-atot  (ÉrsC.  98).  Je.susnak  zent- 
.sege.s  yob  lába  az  witez^ktol  az  f'nratra  kötelekkel  vonattatek 
(PeerC  125;.  Azonkep|ion  lábait  hvvnvan  a  tiiratti'a  kStellel, 
ezőnkepiien  nag  kemeuseggel  által  zegezec  (NádC.  2C0). 

Fiu^atos:  plaga,  spatlia;  prügel-lapate  PPB.  Addenda;  a 
kfizepén  ki  fúrtt  kerek-lapát,  mellyel  v:dakire  rávernek  SzD. 
Csákányfokot,  fnratost,  lí'xv.nt  érdemel  (Matkó:  BCsjik.  11).  A 
cálvinistákat  őrdőgtfd  valóknak  szidgya:  nem  Lsíik  fnratost  érde- 
melne, hanem  liogy  odgy  kitsinyét  nyelvétis  nieg-faragni'ik  érette 
(Pi«:  Vál.-isz.   19). 

Furdal,  fúldal  (fuhhU  Szék:  Zsolt.  208.  furául  Boni: 
Evang.  III.218.  furJu!;\s  MehSzJán.  245.  fúrdu'at  Gyöngy: 
Cnp.  18):  tíxlico,  perstimulo  C.  ex.stimnlo  MA.  compungo  PP. 
|dm-clibohren,  dnrcblöehoni,  reizen).  Fergeckek,  kik  az  v  úelnet 
fnldalac  (GnaryC.  1 2).  PokollKi  az  restílk  eghö  őztSnőkel  fvldal- 
t;itnae  (DebrC.  277).  Veerljon  telhetetlen  bestye,  ky  ig6n  ke^t- 
lenfil  fuldalz  engőmet  (Nagy.szC.  66).  Mérges  férgeknek  riignyok 
es  fiildalnyok  hadnak  (PecrC.  42).  Gonoz  iregsegnet-  fulanoyanal 
fuldaltatic  vala  (TelC.  107).  011  lelket  ada  nekik  az  isten, 
mellet  az  Iwnat  fnldal  (Sylv:  UT.  Il.lfi).  Azkoron  ez  dolgoe 
igen  fnldullae  az  eu  .szineniet  (Szék :  Xsolt.  208).  KiU'l  kemény 
lelkiúndalitsoi-  lamaduac,  hirduliian  es  fenyegetuen  bennAnket 
az  (irdög  (Horn:  Evang.  01.218).  Az  ntóUó  itilolnek  omlekeze- 
livel  fnrdíüta  és  izgatta  ölet  a  jóságokra  (Pázni:  Préd.  3).  Az 
sY-íivo  fiu'dallya  (Zrínyi  II.9).  Gyakdü,s('p  vagy  fnrd;dó  féreg 
iMad:  Evang.  590).  Nehéz  kísértettel  kezdi  azt  (wtorozui  és 
fnrclalni  (Illy;  Préd.   1.39). 

|Sz(Jlá.sok|.  Az  kis  biró  erósen  fnrdal  vala,  hogy  ily 
kilnnyen  e  mellAl  el  nem  koll  vala  állanom  (Pi'izni:  5Lev.  108). 
A  liirdaló  kis  bíró,  a  lelki  Ismeret,  haragos  pőrbon  sziUla  véle 
I  Fal:  NE.  77).  Lel  kenne  ősmereti  fnld;ilia  (GiiaryC.  50). 
I.«lky  esmerety  fwldalyaa  ewtet  (ÉrsC.  379).  Nehézség,  mely 
tuduuiiLsud  S7j)rént  fnrdahiá  lelki  esnieretedet  (Piizm:  KT.  439). 
Nem    fwrdall  e   lelked    Isinérete  (Fal:  NA.   1  lOK    llihetó  a  con- 


scieutía  a  (iirdalta  miatta  (Hazánk  L387).  Ily  sok  kárát  ha 
sz;imlálja :  ép|)en  az  fejét  furdalja,  vitézségnek  kárát  nnja, 
szemeit  égre  fordítja  (Thaly :  Adal.  1.245).  Oldalát  furdalni : 
*fodieare  latiis  PPl. 

kömyiU-fürdal :  eircumfuro  C.  MA.  rlugsherum  bohren 
PPB. 

meg-fúrdal:  [fodico,  compungo;  bohren,  dnrchbohren).  Mert 
meg  keserődót  az  en  színem  es  az  en  veséim  meg  fuldaltalt.ir 
(Szék:Zsfjlt.  73). 

Fúldalag :  [aculeas ;  stachelj.  Halainak  fvldalagiat  meg 
gSzven :  deWcto  mortís  aculeo  (DöbrC.  233). 

Furdalás,  ftUdalás :  ex.s1imulatio,  fodicatío  MA.  compunctio 
PP.  [das  wiederholte  bohren,  stechenj  das  aureizen,  anhetzen 
PPB.  Ysteny  fuldallasnak  myata  mond:  stimulatus  dicít  (Elir<' 
31).  Ez  alaziitos  vétkezésben  es  fuldahxsuak  kenuezeeeben  ina 
radanak  enbrewn:  in  contentione  et  eompímctíoiiLs  lacrímLs  il  i 
Peniteucimiac  fiildalasíra  adattatec  (TelC.  47).  Elleiisegynkmk 
tyzcs  es  mergh&s  ftvldaljLsytli  el  tawoztatliassok  (ThewrC.  2.">". 
Testheenek  iÁvIdalassa  myat  magát  gonossagtwl  megh  uem 
tartotta  (ÉrdyC.  108).  Az  twwysnek  fwldidasa  (ÉrsC.  423). 
Bwnekuek  f\vldalasa  (533).  Elméjét  arra  keményítse,  hogy 
lelkeisméretinek  [janajszira  ne  tigyelmezzen ;  akaratját  arra, 
hogy  csipó  fiirdalásinaK  ne  engedjen  (Fal:NU.  261). 

lelkiismeret-furdalás :  [angor  conscíentíae,  peccati  dolor ; 
geHissensbUseJ.  Vesd  ki  a  hamis  vélekedésből  származót  lelki 
ismeret  furdaliist  (Piizm :  KT.  453). 

[FúrdalatJ 

lelki-fúrdalat :  <v  Kínozván  az  ai^zszonyt  a  lelki  fúrdulat 

(Gyöngy:  Cup.  18). 

Furdaló :  exstiinnlater,  stimuláns  ^L\.  [mireízend]  anreizer, 
anhetzer  PPB.  Adót  Anekyk  az  ilA  isten  cypdes\V  furdaló  lelket, 
zelleteth  (Kimij:  8zPál.  84).  Választott  követek  és  erre  ftu-dalók 
v;d;inak  (Monlrók.  UI.13).  Furdaló  es  gerieztó  oka  minden  háti- 
nak az  satan,  es  az  Aiitichristus  (Mel :  SzJán.  399). 

[Fürdős] 

által-fürdoa :  (perforo;  dnrehlücheru].  Ha  kezeket  alul 
fnrdosnayac  sem  erzyc  (UebrC.  342). 

Fúrható :  forabilis  MA.  leicht  zu  bolu^ii  PPB. 

Ftiró,  fúrú  :  terebra,  terebrum  MA.  bolirer  PPB.  Az  olah- 
sag  nagy  .sok  vágjon  vélek  f«T\v\val,  feyzewel  (LevT.  I.37S). 
Két  fúrót  vettem  (lijidv:  Ciial.  11.19).  Hozzu -fiu-niial  meg  fúrtam 
(CoinBal.  23).  A  fej.szo  v.agy  fúrú  semmit  nem  metszliet  em- 
beri mozdiVis-nélkftl  (IVizm :  Préd.  71).  A  fiu-ov:il  fur:  terebnt 
terebrat  (Com:Jau.  103).  Az  nwigyarok  k>>züt  egy  Ziituumd 
nevft  buár  t;üálkozék  ki  az  csiiszíVr  li:ijó)-t  fiiróv:d  mind  által 
fúrta  v:da  (Pethó:  Króii.  30).  Furd-meg  hézagon  fiiruval  (Cseh: 
OrvK.  47.  Thaly:  VÉ  1.350). 

csap-fúró :  [zapfenbolirer,  zwíckbohrerj  Közép  ftiró,  detcka 

fúi('.,  csap  fún'i  (TörtT.  XVin.271). 

kalán-fúró.  Hogy  magok  Fábrí  György  maluuüuizálioz 
három  megjukasztott  nu'ivekek  által,  moly  közönségesen  kaláii 
furiuiak  numdatik,  bocsássanak  vizet  (CüíkGy.  40). 

kerókagy-füró :  [nabeiiíitöíisor].  (Gér:  KárOi  1V.450). 

Plirócska :  terebolliim  C.  [kleiner  bohrer].  A  fát  egy  árral 
vagy  furóoákával  meg-fúrjjik  (Lipp:  Cal.  14)l 

Fúrt :  foratas,  perforatiis  MA.   gebohrt,  durchgebohrt  PPB. 

[ázóliisokj.  így  g}'öztod-meg,  így  rontottad-{S8z\'e  luiudeiikor 
gonoszt  koholó,  és  végre  örök  tfizet  okádó  fúrt -agyát  ((.>nlzi: 
.Síp  283).  Goromba  fiirt  agyú  (Com:  Jaii.  222).  IVirtos  erkölcs 
szuinlt  fú  rtl    fejekben,  liarag  és  irigyséi;  vert  fé-osket  sri- 


11K6 


AGYA-FÚKT— FURt'ÁNl' 


KURFÁNTSAG— FUSTÉLY 


um 


veklieii  (Gyüiig)' :  MV.  14).  Oszve-ronfatott  a  pokolbeli  kígyónak 
l'nrt-feje  (Csúzi:  Síp.  93). 

agya-fürt:  1)  cerebrosus,  pervicax  MA.  eiuensinnig,  Iiart- 
n.ickie  Pl'li.  Agjaftirt  lelketlen  ember  (Kán  (hodo.  72.  148). 
Mindenben  akadékot  keres5  agyafúrt  emberek  (PP:  PaxA.  353). 
2)  versipellis  Kr.  [vei-schmitzt,  vei-schlagen).  A  ti  agi[a]ftirt  gon- 
dolatitok (Bal :  Csisk.  295).  Ha  ellenséged  agyafnrt,  kerfili  azt, 
a  mi  neked  e.szedbe  juthatna  (Fal :  UE.  457). 

agyafúrtság :  pervicacia,  cerebrositas,  [len-ersitas  MA. 
[eigeiiímiu,  unsinn].  Ez  illyen  agya-fúrtsjigokat,  vallyon  jóvá  bagy- 
náké  az  atyatiak  ?  (Pázni :  Kai.  7i Jtí). 

esze-lVirt:  nstutus,  versipellis  Kr.  (schlau,  durchtriobon]. 
A  ki  fenn  akarja  tartani  a  favorito  titulust,  biilc.s  légyen  mint 
Salamon,  e.szefúrt  mint  Achitophel  (Fal :  NA.  242).  ö  a  jóban 
változhatatlan,  és  máíokra  bízza  a  cigány-iillón  költ,  esze  fűit 
practikákat  (Fal ;  UE  380).  Hogy  olly  eszefiirt  emberekre  mutatsz 
FrancziaorsBiebjin,  a  Itik  mélyen  benéznek  a  szivekbe,  és  módját 
is  adják:  bár  elhidd,  mi  sem  vakoskodunk  (Fal:NU.  321).  A 
ravasz  ellenség  ellen,  ssze-fiirtt  ember  kívántatik  (Fal :  UE.  464). 

feje-fúrott :  fiuiosus ;  unsiimig  Pesti :  Nom.  100. 

FURCSA :  versutus  MA.  listig,  verschmitzt,  versehlagen 
PPB.  Kálmánt  kedig  László  király  az  5  ftireza  vá.sot.sagaért, 
papságáért  pappá  és  váradi  púspecké  tétette  vala  (Helt:  Krón. 
45).  Mondana  :  hogy  semmit  ne  tartanánac  az  Albirt  herlzegtfil, 
miért  hogy  hadot  indítót  volna  az  végekben,  :nert  iffiu  és 
furcza  vólna  (193).  Maria  Magdolna  penigb  mint  iffiabbik  min- 
denkor furcsa  uala  (Poenit.  5)  Mikor  a  gyik  a  kigyót  látja  a 
fnlien  lappangani,  amiál  inkább  jádszik  az  ember  kSrfil,  hogy 
afl'éle  furtsa  mozgása  ált;il,  a  mérges  állattól  meg-óltalmazza 
(Misk :  VKert  252).  Hallgat  a  setét  éj  csendas  füleléssel,  még 
a  fiircsa  Hír  is  jár  gyengébb  lépéssel,  mint  nappali  üdőu  (Gyöngy : 
KJ.2  10).  (Kemény)  sokképpen  forgatja  a  dolgot  eszével,  itt 
Vénusnak  dolga  nincs  ftu'csa  elmével,  fontolja  a  dolgok  kezdetit 
végével  (IIX  Mind  fürtsak,  .szemtelenek  és  csákányosok  (Csiizi: 
Síp.  583).  Másszora  hagyd  azt,  ha  frissebbet,  fiutsábbat  nem 
tudsz  mondani :  so  du  keine  andere  km-zweilige  reden  weisst 
zu  sagen  (KirBesz.  13).  Xe  támadjon  olly  híred,  hogy  fiucsa 
mesterség  minden  dolgod :  Ne  iioint  passer  pour  homnie  d'artifice 
(Fal:  UE.  477). 

[Furcsá-lkod-ik] 

Ptircsálkodás :  f.scurrilitas,  nugae  ;  jxissen,  possii-lichkeit]. 
O  maga  az  érsek  tanczolással  és  egyéb  furczálkodá.ssal  egye- 
beket mind  meg  igyekezett  haladni  (MA:SB.  31). 

Furcsaság:  versutia  MA.  Estigkeit,  spitzfindigkeif  PPB. 
Vala  pedig  Vazul  igen  szép  iflui  legény,  kit  szent  Lstván  király 
az  n  vásotságáért,  fiircsaságáért,  és  ftu-fautságáért,  fogságban 
tartat  vala  (PetbS:  Krón.  2.3).  Vhrgancz  furcsaságát  zabolára 
akan'áu  fogni  (Tam:Szents.  11).  Még  csecsemő  korában  meg- 
mutattya  vala  ritka  példáju  elevenségével  és  idejét  felülmúló 
fmtsaságával  s  maga  kelletésével  jövendőbeli  katona,  és  vitézi 
állapottyát  (Gyöngy :  Char.  Elób.  11).  A  furtsaság  gyakorta 
többet  végez  a  tsontie  erőnél :  la  riise  e.st  bieu  plns  expéditive 
que  la  force  (Fal :  UE.  478).  Halgát  meg-kóttetett  nyelve  ftirtsa- 
sága  (PhüFl.  68). 

FCTRDA :  [?]  Küldtek  fiirdát  szedni  mimkához  (a  csizmadia- 
mmikáhozj,  a  kit  reggel  szedtem,  délután  fejtettem,  s  vittem 
mosni  a  kúthoz  (ÖtvMest.  73.  vsz). 

FUEFAJPÍT:  [vafer,  astutus;  verschmitzt,  schlau].  Vallyon 
miért  iót  e  fiirfánt  hozzád?  (Helt:  Bibi.  11.320).  Ne  vesd  megh 
a  jó  vének  tanácsokat  választván  az  iffiu  ftufant  elmét  (Czegl: 
OrszRoml.  8).  A  szerzete.seknek  pillangós  coronát,  és  más 
keresztyéneknél    fellyeb   való   helyet  és  szállást   ftufant   elmél- 


kedésekkel rendelnek  (Pós :  Igazs.  1.690).  Ezeket  mint  Calvi- 
nns  szjivait  bamissau  tábliizfa-le  furfánt  Mátyíus  (Pós:  Válasz. 
279).  A  te  furfánt  agyad  (Pós:  GBot.  8).  Furfánt  elméjű  (GKat: 
Titk.  EliMi.  11.  GKat:  Válts.  1.306).  A  paiioknak  furfánt,  és 
fsalafurdi  .szolgai  (11.239). 

Furfántság :  [astutia,  dolus ;  versclmútzthoitj.  Kel  keduének 
minden  fin-fantság  (Cis.  L4).  A  te  csábítod  ez  aráiit  való  hu-- 
fantsága  nem  tükélletes.séggel  vádollya  a  szent  inist  (Czegl: 
BDorg:  133).  Vala  pedig  Vazul  .szép  itiiu  legény,  kit  szent 
István  király  az  fl  vásotságáért,  furcsaságáért  és  furfántságáért 
fogságban  tartat  vala  (Petlió :  Krón.  23). 

FURKÓ:  1)  sparium,  viriculum  MA.  clava  Major ;  Sz<)t 
143.  span-,  eine  gattung  .spiess,  kniittel  PPU.  .szeges  fegj-ver, 
görcsös  V.  csürgós  bot,  fitykes  SzD.  Szeges  furkó,  liagyito  hadi 
fegyver :  viricuUim  MAI.  Kaláczokat,  furkókat,  soc  tűzas  .szór- 
szjímat  el  ki  hányattya  (Tin:  Ének.  180.  Tin.  149).  Tüzes  njilas 
furkó  (Radv:Csal.  n.393).  Fm-kók,  fa  botok  (Com:.Jan.  150) 
Azt  vél8d  hogy  amaz  Achylles  ftu-kojaval  fitőttel  agyon  ben- 
nünket (Alv:  Ma  36).  Furkók,  s  karók  (Nád:  Kert  202).  S)  (testi- 
culus]  hode,  das  röhrl  Adámi:  Spr. 

Furkós:  1)  [fu.ste  armatus;  mit  einem  knüttel  versében]. 
Tábori  buzgányos  ftirkós  .szolgác  (Com :  Jan.  180).  Görtsös  botnál 
pai-a.sztabb,  jó-fiirkós  hajdú  (SzD :  MVir.  104).  3)  nodosus  Sí. 
Pmüttel-].  Fejas,  furkós  bot  (Com :  Orb.   107). 

Furkóskodik :  [risor;  raufen].  Nem  az  korcsonián  fui-kós- 
kodgyál  lAlv;  Post  I.15S) 

FURMLÁIíY:  carruca   PP.  karren  niít  zwei  radern  PPB. 

Furmányos :  carrucarius  vector  PP.  kanenfiihrer  PPB. 
Kompokon  általvivén,  csak  ott  raknák  fol  fi  Nga  furmányosi 
(TörtT.  XV.174). 

[FURTAT] 

el-furtat :  [averto,  fide  dimoveo ;  .nbuendig  macheu,  verleiten]. 
ChrLstustol  el-fajito  és  el-fuitato  veszedelmes  értelem  (GKat: 
Válts.  126).  [Vö.  Farogat,  FARTAT]. 

FURULYA  (fmlya-í  Monlrók.  XLZ'il.  furuglya  Fal:  Vers. 
865.  fiiruqlá\  Gvad:  Lev.  20.  furollyás  GKat:  Válts.  0.1317): 
tibia,  fistula  Kr.  [fiöte,  hirtenflöte].  Készen  volt  az  hegedű  és 
duda,  ottan  ottan  az  frulya  és  Cíimbalom  is  (Monlrók.  XI.331). 
Királyi  mulatság  pá.sztor  muzsikáját  meghallgatni,  Mopszus 
fiu-uglyáját  I  F;il :  Vers.  865) 

Furulyái:  [tibia  cano;  flöteu].  Fhítáii  furugláltál  (Gvad: 
Lev.  20). 

Funüyás:  tibicen  Kr.  [flöten-spieler].  Furollyás  (GKat :  Válts. 
11.1317).  Menalcas  jó  másodmagával,  jó  .sípos,  jó  lanto.s,  furug- 
ly;us  társával  iFal:  Vers.  904). 

Furulyáz :  tibia  cano  Kr.  (flötenj.  Baglyok  furulyáznak 
(Thaly:  VÉ.  U.171).  Thyrsi,  fiu-uglyázzunk,  van  most  módunk 
benne  (Fal :  Vers.  911). 

FUSTÉÍLY  {Jústély  Pós:  Igazs.  n.225):  fustis  C.  knüttel, 
prügel  PPB.  Mikoion  a  pórok  hallottác  vólna  a  furkasnac  or- 
dítilsát,  ki  tamadánac  minnyaian  a  házakból,  pállzáckal,  doron- 
gockal,  fustélyokkal,  és  erőssen  megveréc  a  farka.st  (Helt : 
Mes.  305).  Soc  nép  ioue  fegyvereckel  es  fustelyockal  (Kái':  Bibi. 
111.28).  Fustély  s-g5rcs8s  paltza  kel  néki  (Czegl  :Japh.  61). 
Nagy  bottal  és  fnstéllyal  (VSzentyel:  Pat.  19).  Noha  fustelyockal 
dSgonősz,  halgatással  tfirjfic  (Prág:  Serk.  804)  A  lovásznak, 
barommal  bánónak,  fustyéllyátul  o.sztíinSztetvén :  ab  agasonLs 
fuslo  dedolatus  (Ojm:  Jan.  43).  Ki  valamikor  bomegyen  vala, 
mindenkor  hol  fustéllyal,  bottal  dedolálja  (Szál :  Krón.  28).  Nagy 
goi-tsSs  fustély  (GKat:  Válts.  n.l54). 

[Szólások].  Az  ajtó-megett  a  fS-stély ;  azért  tsepeg  az  eszterha 
[baculus  in  angulo,  ergo  pluit]  (Pós:  Igazs.  11.225). 


ia)7 


FUSTÉI.yoZ— FUT 


ALÁ-FÜT-  KLtVÜT 


10(18 


Fustólyoz:  fiistigo  MA.  scLIagen  mit  priigelii  l'PB. 

FuBtélyozás :  ftistuariuni,  fustigatio  MA.  abprügluug  PPB. 

FUSZTJLY.  TiLszuly,  liorgas  bab:  pba.seühis,  pliaselus  PP. 
bdliiio  l'Pli.  (fi.siil(í).  Törfik  bab,  töiük  burst),  oláh  borsó,  fuszul: 
l)b;wiliis  vei  phascolus  PPI. 

FUT  (megfut  Kár:  Bibi.  1.524.  fútUik  Gosárv:  MagyB.  A4. 
fútm  Hall:llÍli.st  11.255.  fúthmk  Botlil:Élet.  289):  1)  fugio, 
curro  C.  do  t'ugaui ;  laufeii,  fliehen  PPB.  Idestova  futok :  diftii- 
gio ;  valaki  segi'tst'géhez  futok :  confugio ;  segítségedre  futok : 
snceuro  C.  Belé  fut,  belé  ütközik :  iiicurrit  PPBl.  Die  vnger 
lieten  getribeu,  uiclit  leuger  sy  béliben ;  sy  spilteii  Irruele, 
Kusto  uud  Mlngele  ífuscho  meyii  gele).  Rieherstorf !  sie  kriren 
scliriren  zehant  die  uuger  Kugat  fiLsh  niingrel !  hie  kunit  VVuliar 
krel  (1:300.  kiirüli  német  nyelvemlékeitben,  Jorney  174).  Kewuek- 
nok  si)kas.saga  futót :  lapidum  nuiltitudo  flu.\it  (EhrC.  54).  Kinec 
z;u-nay  alat  fúttal :  sub  cuju.s  eonfugLsti  alas  (BécsiC.  4).  Hozza 
fut-nnai'. :  eoucurrenuit  ad  cam  (.38).  Legottan  futa  frátereknek 
ogyhazahoz  (DoniC.  164).  Mykei)pen  balgatag  egyedevi  hrt  vala 
(216).  Nem  tbwdok  kyhez  fwthuom  (PozsC.  24).  Mynd  az  egheez 
lwk;uia  wíu-;ls  ti'ol  reezzune  wg  anneera,  liogy  meeg  Valeriauü,s 
fejedelem  oda  fwthna  (KrdyC  337).  En  te  hozzad  esőm  e.s  te 
hozzad  ftitük  irgalmassagnac  attya  (NagyszC.  80).  Potentia  vá- 
nwban  fúttJic  vala  (Gosárv :  MagyB.  A4).  Futni  eredénec  (MA : 
Bii)l.  L200).  Könnyebben  nieg-osnek,  a  kik  futnak,  hogy  sem 
a  kik  ballagnak  (Pázm:  Préd.  329).  A  pu-sztába-ftitot  eedésiárúl. 
Írja  sz.  János,  hogy  ndőig,  fidókig,  fidőnek  feléig  lész("n  a  pusz- 
tában (Pázm:LutbV.  358).  Nem  kel  néked  futnod  vitéz  Deli- 
mántúl  (Zrinyi :  11.27).  A  ki  tovább  futiiud  (qui  ultra  procurre- 
rit),  a  játékot  el-veszti  (Com:J;ui.  210).  Seregenként  fuLuak 
(Mad:  Evang.  206).  A  lovak  bizonyos  linéara  nem  tudnak  ftitni 
dlly:  Préd.  1.324).  A  ki  forréin  futtya  az  gonoszságnak  ösvényit, 
hamar  el-éri  napjait  (Fal:  l'E.  412).  Hogy  sz^iporás  volna  Szn- 
limánuak  útja,  ürinapolyból  hamar  Belgrád  allyát  futja  (Kónyi : 
II Kom.  16).  Bus  szivemet  futtya  sok  vétek  (Kim:  Ének.  289). 
2)  (luo  (flieesonj.  Az  vyer  futuala :  sangvis  fluebat  (EhrC.  68). 
Vynak  vére  es  euo  az  tálba  futualfa] :  in  seutellam  deüuit  (103). 
!i)  (viistio  ;  bevvaeb.sen].  Szélö  vesszők  futják  kivül  házokat,  beWI 
ékesitik  arany  madarak  (KMK.  IV.  135).  4)  [vito ;  meidenj. 
Gonossagot  fiLSsanac  (Born :  Préd.  252).  Minden  tévelygést, 
arianizmust,  talviniísmust  es  .szinten  az  papisL'i.sagotis  igen  fu- 
tottji  es  el  tauoztatta  (Magy:  Nád.  S7).  Sokszor  mint  vesze- 
delme.st  ftittya  és  kerilli,  a  mi  javára-való  (Pázm:  Préd.  131). 
Ez  a  biró  szava,  mely  meg-jelenti,  mit  fiis,sunk,  mit  kővcs- 
söuk  (Pázm:  LutlA'.  253).  A  fajtalan  orezátlaaságot  futtya,  el 
kenlli  (Com:Jan.  184).  Az  o  reá  nézendi"i,  tartozó  dolgokat 
nem  futtya  (195).  A  részegséget  nem  futtyák  (Mad:  B>ang. 
217).  Az  ecclesi;ibi'>l  ki-vettotik,  mint  egy  eb,  és  fnttatik  vagy 
távoztatik  (409).  5)  [studoo,  ct>lü,  sequor ;  sich  belieissigen, 
strcben,  erstrebon,  befolgenj.  Nem  zwntek  meg  futlmy  az  jo 
mywclkodetekben  (ÉrsC.  218).  Azon  v;igyok,  azt  fílttom  (így), 
hogy  zolgalathom  vtlimi  el  ilyok  (LevT.  1.227).  Békeség  dol- 
gát futja  (Tin.  87).  Éjjel  nappal  csak  azt  futottiik,  liogy  a  jám- 
bort megnyomorilsák  (Monlrók.  III.139).  Eléggé  fuUi,  az  neve- 
zett Joanne.s  Bécus  és  egyebek  i.s,  az  békességet,  de  véghe-z 
nem  vihetek  (Pázm:  Kai.  678).  Szabadgyában  futliat  minden 
gonoszra  (Sall:  \'iu-.  192).  Senki  azt  ne  fussa,  ne  flzze,  mint 
tehassen  .soc  |)énzre,  jószágra  szert  (MA:Senlt.  876).  Ha  arra 
való  iüándéka  nincs  is,  mégis  fut  a  papságért  (Czegl:  MA.  83). 
Ha  a  ioszaglioz  valami  kőzök  vagyon,  ugy  kemssek  es  fussak : 
jura  sua  reiiuirero  ot  prosequi  tuentur  (\'er:  Verb.  291).  Akar 
mint  fussad  űzzed  szorenczedet  (Potki:  Virt.  7).  Markó  uram 
dolgát  most  faisátok  valóban  (SlonTME.  111.189).  Az  6  ren- 
delése után  kell  járnunk,  és  azon  nem  sétjUni  kell,  hanem  futni 
(Mik:TörL  24). 

[Szólások].  Mind  egy  pórázon  futnak:  eadem  cera 
(Uecsi:  Adag.  151).  Az  egyliázi  embereknek  kellene  mint  tsilla-   ! 


gokiiak  jó  példájokkal  fénleni  az  emberek  elStt:  de  azokls 
igen  egy  piírázon  kezdettenek  fútui  a  világ  iiaival  (Hall :  HHist 
II.  2ö.j).  Antjd  módjára  Budára  futtám  (Tlialy:  Adal.  L41) 
A  tor\'ény  így  hozta  íizt  reánk :  hogy  száz  tíz  ember  közt 
farmatringot  fut  un  k,  négyszer  fel  s  négyszerié  (Gvad: 
RP.  118).  Pállyát  futni:  stádium  *currero  Pl M.  Palliat  futták 
(Mel:.SzJán.  217).  Toppantó  lovamat  magyar  jiaripákkal  pálya- 
ftitni  botsátám  (Thaly:  VÉ.  1.124).  Ujjal  mut;iss;id  az  utat,  ne 
magad  fiissíid  a  postát  elfitte  (Fal :  VE.  401).  Verset  futni : 
*contendero  eursu.  ludo  PPI.  Köznép  vesszőt  futott,  ki  meg- 
pálczáztatott  (Gvad:  KP.  442).  Három  dolog  egéseséges:  eleget 
nem  enni,  dologtól  nem  futni  és  nem  bujálkodni  (SzD: 
MVir.  110).  Mynd  az  sok  seregli  barom  nyakra  az  v>'zben 
f w  t  a  u  a  k :  abiit  grox  per  praecops  in  stagnum  (JordC.  550). 
N  y  a  k  s  z  a  k  a  d  v  a  futott  (Kem:  Élet.   173). 

(Közmondások).  Fő-.szurá.sért  nem  szoktunc  mindjárt  borbélyra 
futni  (Megy:  3Jaj.  11.88).  A  ki  .sok  nyi)l  után  fut,  eggyel  sem 
vér  (Fal:  VE.  409). 

alá-fut :  deciirro  C.  MA.  biiiablaufen  PPB.  Piros  zinő  vére 
orczaian  ala  fiit  (VitkC.  81).  Nyála  szakalau  mind  ala  fiit  vala 
(Born:  Ének.  271). 

aláfutáa  :  decursio,  deciirsus  C.  MA.  das  herablaufen  PPB. 

által-fut :  perfugio  C.  transcnrro,  trausfugio  MA.  voriiber-, 
hiuüborlaiifen  PPB.  (durchlaufenj  Ez  vylagot  atal  fwto  ezes 
neepek  (ÉrdyC.  574b).  Által  futott  |ártoso<':  transfugae  (Com: 
Jan.  152).  Mennyivel  serénycblren  .által-fiittya  a  dolognak  mi- 
voltiit,  annyival  inkább  késik  maga  Ítéletinek  ki  nyilatkoztatá- 
sával  la  IxílLs,  Fal:  UE.  389). 

be-fut:  1)  inciurso  Kr.  [einlaufen,  hineiulaufen].  The  tyz- 
helyedie  os  the  eethkeydnek  maradeekayra  be  fwthnak  (intrant) 
es  be  leérkeznek  az  bekaak  (.lordC.  20).  2)  circumciurso  Kr. 
(belaufen,  durchlaufenj.  Befutuan  mend  a  vidéket :  percurren- 
tes  universam  regionéin  i.MiiuchC.  S3).  Nag  .■áettetSssegel  ez 
uilagot  mind  be  futha  (TiliC.  253). 

egybe-fut :  (coucurro ;  zusjmiinenlaufen).  Micor  latti  volna 
a  gőlekezetnec  égbe  futtat:  cuiu  videret  concnrrentem  turbam 
(MiinchC.  89).  Mykoron  lattá  wolna,  hogy  a  sereg  egybe  f\\tna  : 
iluum  vidisset  turbjun  simul  accurrere  (Pesti:  NTest  90). 

egybenfutás :  eoncursus  C. 

el-fut :  1)  aufugio,  profugio,  dofugio,  sufirigio,  triuiscurru 
C.  fugám  facio  PP.  entlaufen,  weglaufen  PPB.  Szeme  elfil  el- 
futni :  fugere  e  couspectii  PPBl.  Isrl  liay  latuan  azokat  elfntattoc 
lezallanac:  videutas  tilii  i  fngientes,  secnli  sniit  (BétniC.  42. 
41).  Azok,  kyk  őrrayk  vala,  el  Ivrtanak:  qui  [wscebant,  fiigerunt 
(.lordC.  5.50.  772).  El  futtok  en  tőlem,  mert  en  felőlem  mind 
naian  keczeghbeh  estők  (WeszpC.  501.  Meg  yedenek  es  ounag 
el  kezdenek  futnya  (TelC.  351).  Yettekben  el  ftvtauak  (ÉrdyC. 
562).  \V  elwlwk  el  tauozek  es  el  futa  (VirgC  73).  Keiuumiak 
az  halalt,  de  el  fut  előttők  (Mel:SzJáu.  245).  Az  zaslo  alól  el 
mentec  anagy  helyekről  el  futtac:  sign;i  reliiKjuere  aut  pulsi 
loco  cedere  ausi  eraut  (üecsi:  SalU.  Si.  KrLstus  el-futa  a  király- 
ság elfltt  (Pázni:  l'réd.  58).  3)  (evito;  vermeiden).  Ky  mnlatta 
meg  ty  nektek  el  fwtlmy  az  jövendő  haragot?  (JordC.  361). 
FHs.satok  el  hew  dyczőseghnek  kewaiisaggatli  (ÉrsC.  193). 
Tege<i  elt\vthnak  (301).  O  le  testy  ember  fussad  el  az  testy 
gyevnyerevsegovket  (CumC.  92).  Mynd  ezeket  kell  erístus  yegye- 
senek  el  futlmy,  ellauozlatluii  (WeszpC.  126.  148).  Az  ylfyu 
kynansagokot  kegig  elfussad  (Komj :  SzPál.  391).  Elftittak  az 
fegyuemek  eleyt  (456).  3)  [pervnrro,  circumcurso ;  belaufen, 
diu-chhmfeii).  Bór  alját  el-futó  senyvedi  vizikórság:  anasarca 
PPBl.  El  futottac  mind  az  egész  ridéket  (Kár:  Bibi.  UI.37). 
Az  evangelionuiak  praodikállá-«i  ;iz  e^;ész  világot  elftittya  iPázm: 
Kai.  583).  A  Mars  íue  ő  kórőljárását  majd  két  esztendőbe  futtya 


1009 


ELt'UTÁS-MEG-KlT 


ÖSZVE-FUT— MEG  FUTAMIK 


1010 


el:  i>eriodiiiii  aiiam  bieniiio  fernio  i^reurrit  (Coni:Jan.  8). 
Élinek  a  liire  elfutotta  a  várast  (Kai:  NI'.  2V2).  4)  [occupo, 
operio;  bedecken].  Hólna  allyát  el  futa  a  szederies  orliáiitz 
(Szeiitm :  TFiú.  lOV  El  nem  futhatta  egészen  a  méreg  (Kónji : 
HRom.  1). 

[Szólások].  Ne  fuss  el  v  i  1  á  g  ú  1  a  te  rád  támadt  lelkiismeret 
miatt  (GKat:  Válts.  11181.  ImreS:Geleji  Katona  István  28). 

elAitás :  percursio,  transcursus  C.  deciirsus  MA.  das  weglau-   j 
fen,  durolilaufoB  l'I'B. 

elfutó :  t'ugitivus  C  [fliicbtigj  El  futó,  szökő,  budo.so:  fugi- 
tivus  (Ver:  Verb.  10). 

eló-fut,  elö-fut :  fiiraeeurro ;  vonvaits  laufeii,  liervorlaufeu]. 
A  zolgak  elew  futának  es  az  egtelen  zamart  jol  meg  jKilczalak 
(Pesti:  Fab.  15).  Job  viszsza  menni,  hogy  nem  mint  gonoszul 
el8ue  fiitni:  satius  est  recurrere,  quam  malo  ciu-rere  (Decsi: 
Adag.  66). 

eléfutás :  procursus  C. 

elöl-fut :  procurro  MA.  praecun-o  PPl.  vorlaufen  PPB. 

előlfutás:  praecursus,  praecursio  C.  MA  vorlaufimg  PPB. 

elölfutó :  praecursor,  antecursor,  prodronias  C.  [vorlaufer]. 
Elfil-futú  követ  (Mad:  Evang.  78(31  János  Christusnak  elílfutója 
(Ily:  Préd.  I.2T).  A  kívánság  az  isteni  ajándékoknak  elólfutója 
(601\  Az  i.sfpu  fia  elSttefutója  keresztelA  sz.  János  (70). 

íol-fut:  1)  ascendo;  hinauflaufen  PPB.  El  feel  futha  az 
prófétáknak  fyokhoz  (KazC.  40).  Az  varosnak  népe  fel  futuan 
az  kwfalakra  latniok  ez  chodalatos  dolgot  (VirgC.  54).  2)  [se 
circumvolvere ;  sich  hinaufranken].  Magános  fa,  mellyre  szőlS 
vagy  egyéb  fel  nem  fiit :  *caelebs  aibor  PPl.  3)  [transcurro ; 
durchlaufen].  Az  egész  tábort  fSI  fiitnák  gyorsasággal  [a  lovak] 
(Zrinjn:  ASjT.  84). 

futton-fut :  iucessanter  cnrro  Kr.  [ununterbrochen  laufen, 
schnell  laufen).  Futón  reánk  futnak  (LevT.  1.172).  Futton  fut, 
mintha  szárnyon  iarua  (Boni:  Evang.  1.49).  Mikor  hallotta  volna, 
hogy  az  Athénás-béliek  hadát  megverték  Sitziliában,  futtonfu- 
tott  a  tanátshoz  a  gonosz  hírrel  (Pázra:Préd.  813.  1115). 
Fó-meredek  rohannak  a  ve.szedelembe  és  futton  ftittyák  a  fer- 
telmességnek  uttyát  (Fal:SzE.  537). 

ki-fut:  1)  excurro  C.  effugio  MA.  hinaaslaufen,  entflielien 
PPB.  *Kifut  az  étek :  olla  eöervescit,  effervit  PP.  Az  ver,  ky 
nem  ftitott :  sangvls  non  fluxit  (EhrC.  69).  Ki  futec  te  hoz'ad 
(GuaryC.  5fii.  El  ky  futha  orzagabol  (DebrC.  3981  Ez  vj-lagbol 
ky  nem  fvvthatwnk  (ÉrdyC.  575b).  2)  [adipiscor,  assequor ; 
erlaufen,  erlangen].  Fussuk  ki  nagy  alhatatossággal  az  mi  élőnk- 
ben adatott  tzélt  (^IA:Scult.  628).  A  mi  élőnkben  adatott  czélt 
fiissuk-ki  (TKis:Pan.  73). 

kiüitás :  excursus  C.  excursio  MA.  das  auslaufen,  aiisfall 
PPB. 

kifutó :  excursor  C.  MA.  streifer  PPB, 

kömyül-fut :  circumcnrro  C.  [umlaufenj. 

közbe-fut :  iutercurro  C. 

lé-fut :  deiurro  MA.  ablaufen  PPB. 

lefutás :  decursus  MA.  das  ablaufen,  ablauf  PPB. 

még-fut:  1)  percHiTO  PPl.  [cursim  lego;  durchlaufen,  im 
6ug  durchlesen].  Fuss  meg  és  olvass  meg  mindeneket,  az  mi- 
ket az  irás  megemlít  (MA:  Tan.  1148).  Ha  minden  példákat 
szorgalmatoson  fel-keresfink,  vagy  megfutunk,  fő  képpen  négy 
nemeit  talállyuk  a  usudálkozásnak  (51ad :  Evang.  66).  2)  [la-s- 
civio  in  venerem ;  bnmften,  rindern].  Az  fi  fiuője  megfut,  és  az 
ő  magvát  el  nem  veszté  (Kár:  Bibi.  1.524).  A  meg-ftitott,  űzel- 
kedet  tehén,  hasas  flszőnec  avagy  bomyas  ünőnec  mondatic 
(Com:  Jaa  78). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁB, 


[Szólások].  Körös  János  iirani  m  o  g  f  u  t  á  pályáját  (Kecsk- 
Tört.  a50). 

öszve-fut :  concurro  C  MA.  zusammeiilaufen  PPB.  Láttjiik 
menyi  biinők  járjanak  eggyflt,  vagy  fu.ssanak  ö.'jzve  e  gazdag- 
ságban I  Mad :  Evang.  455). 

öszvefutás :  concursus,  raiic.ursio  MA.  das  zusammeulaufen 
PPB. 

reá-fut :  incurro,  accnrro,  incui-so  C.  hinzulaufen,  einfallen 
PPB.  Zaintalan  neep  reea  fwthwaii  (ÉrdyC.  515b).  \V  nem  bogi 
el  futna  es  az  veresegtwl  félne,  de  inkab  rea  fut  vala  (VirgC. 
27).  Szedic  a  tő  ragadomantokat,  miképen  a  cherebolth :  es 
mint  a  sáskáé  idestoua  futnae,  vgy  futnac  rea  (Helt:  Bibi. 
IV.55). 

széllyel-fut :  difiiigio  C.  MA.  von  einander  hin  und  her 
flieheu,  laufen  PPB. 

BzóUyelfutás  :  diffugium  MA.  das  hin  und  her  öiehen  PPB. 

ut-fut :  (cursito ;  hin  und  her  laufen].  Ut-fiit,  mint  fák  közt 
az  evét  (Kónyi :  HRom.  51). 

vissza-fut :  refugio,  recurro  C.  MA.  zurücklaufen  PPB. 

visszafutás :  recursus  C.  MA.  das  zurücklaufen  PPB. 

Futam-ik  (futam  Gyöngy:  MV.  56):  fugito,  procurro  MA. 
laufen,  sehr  fliehen  PPB.  Hozzá-futamom :  accurso,  acciu-ro 
MA.  biuznlaufen  PPB.  Midőn  ő  feiedelmec  futamandnac  (con- 
currerint)  Olofernesnec  hailakahoz  es  lélendic  őtet  nakaiialkul 
(BécsiC.  41).  The  olthalmad  alaa  fwthamonk :  sub  tuum  prae- 
sidium  confugimus  (Fe.stC.  42.  165).  Serenyen  ftitamnak  tánc- 
ban az  leányok  (PeerC.  339).  Kik  zent  monostorból  ez  istentől 
fo-tamoth  wylagra  thernek  (ÉrsC.  247),  OltJilmad  alaa  fivta- 
monk  (CzechC.  47)  Ottan  az  temleczhez  ftvtamanak  (ÉrdyC. 
168.  412).  Ez  rettenetes  farkas  zaya  meg  tatvan  futamék  zent 
Ferenczre  (Vú-gC.  54).  Az  Ábrahám  szolgaya  kedig  eleybe 
futamec  es  monda :  occm'rit  ei  servus,  et  ait  (Helt :  Bibi,  I,  K3). 
Oda  futamék  (lUy:  Préd.  11,459),  Érkezik  (Mária)  végezett  he- 
lyéhez, futam  Ve,selényi,  kap  a  kengyeléhez  (Gyöngy :  MV.  56). 

be-futamik :  intro  curro  JordC.  749.  [hineinlaufen].  Bel 
fVvtameek  egy  kerben  (ÉrdyC  517b,  594.  Helt:  UT.  1.4). 

egybe-futamik :  [concurro ;  zusamraenlaufen].  Egybe  fu- 
tamuán  a  kimoc  (Helt :  Krón.  56). 

el-futamik :  [aufugio ;  weglaufen],  Penztvl  el  futamtak 
(PeerC,  34(),i,  Igen  megjyede  es  elftitamek  az  kertbevl  (MargL, 
128),  Elhadia  a  tábort,  minden  kereputáual,  és  elfutaméc 
előttec  (Helt:  Ki-ón.  7b),  Ijettekben  el  futamtac  (Born :  Préd. 
233).  El  futamot  uolna,  ha  ellene  tusakottimc  uolna  (Tel:  Evang. 
L  298b).  Nem  futamom  el  a  farkasoc  elől  (Tel:  Fel.  6). 

elfutamás  :  procursio  C.  [flucht]. 

föl-futamik :  [sursum  curro;  hinauflaufen).  Hamarsággal 
ffel  ftvtameek  az  varban  (ÉrdyC.  399b). 

ki-futamik:  [excurro,  eflfugio;  hinauslaufen].  Harmad  nap- 
nak elewtte  megh  wezzewk  zenderewth,  mert  Bebek  ottan  ky 
futamik  belewleh  (LevT.  1,30),  Az  bassaas  kjfivtamoth  wolth 
az  sátorból  (242,  Helt:  Krón.  71b). 

kifutamás :  excursio,  excm-sus  MA.  das  auslaufen,  aas- 
streifen  PPB.  A  ki-futamásoc  (excursiones)  praedánac  okáért 
lésznec  (Com:  Jan.  148). 

még-futamik :  1)  [fugio ;  flüchten).  Meg  futamec  Sodo- 
manac  es  Gomorranac  királya:  terga  vertenmt  (Helt:  Bibi,  I, 
F2),  Kái-t  vallanak,  terekek  megfutamának  (Tm.  302).  Menten 
meg  futamanac:  fugám  faciunt  (Decsi :  iSallJ,  45),  Meg  fiita- 
mánac  előttőc:  fugerunt  coram  eis  (Kár:  Bibi.  1.333),  Gyalázat- 
tal  szégyenséggel   meg  futamtac    (MA:  Bibi,    Elöb,    31b),    2) 

64 


lOU 


FUTAMiS-FUTAMOD  IK 


EL-FUTAMODIK— FUTÁS 


1012 


[aggredior;  anfallen,  anlaufen].  Meg  futatntác  6ket  (Helt:  Krőa 
97).  Az  ob  az  kigiot  niPi;li  futama  (Pont.  42).  Kit  nz  vad  kan 
nagj  rohanással  megh  t'utaina  (^19).  Hogy  Cliristust  sokan  meg- 
fiitanijác.  és  belé  íitkőznec,  azt  az  emberec  természet  szerint 
való  vakságánae  kel  tulaydonitaiii  (MA :  Scult.  95). 

Futamás :  1)  cursus  MA.  lauf  PPB.  Futamasat  megtarta : 
cursiim  retinuit  (EhrC.  148).  Az  gyors  futamas  byzunyba  az 
belsw  zeiitseget  (VirgC.  141).  El  tawozek  fwtama.s  en  twlem : 
periit  fuga  a  mo  (KulcsC.  353).  Dáriust  is,  a  persiai  királyt, 
eytéc  a  scithiaiac  szégyenséges  tütainá.sban  (Helt:  Krúii.  8).  A 
pállya  futóc  a  raélhoz  fut;miással  sietnec  (Com :  Jan.  209).  Fu- 
tama.st  tettetven:  fugani  simulans  (Forró:  Ciirt  93).  3)  Egy 
futamás,  stádium,  nyolczad  része  egy  méiíSlduee  (CsúziCJseli : 
Edom.  66).  Az  kötél  kedeg  liozyo  woltli  mynt  egy  fwtamas 
(ÉrsC.  65). 

Futamat :  1)  cursus  MA.  lauf  PPB.  Az  apostoli  predikál- 
lá.<jnak  el.só  futamattyán  azt  monda  sz.  Péter  (Pázm :  Préd.  3). 
Ha  valami  futamatot  enged-is  a  hazugságnak,  do  végre  az 
igazságtúl  mog-gySzeti  (1119).  Nagy  ftitamattal  gyarapodott  a 
keresztyén  hit  az  fl  tanitása-után  (1195).  Kezdeti  és  futiimattya 
az  gorSgSk  szaUadá.sAiiak  (Pázm;  Kai.  b3).  Ha  oiinend  uem 
lehet  futamatja  az  dolognak,  az  kikeleti  gondoIkodá.st  koll 
elfiveuniúik  (TörtT.  XV.238).  El-hidúlt  é-s  elóvette  sebes  futa- 
mattyát  (Fal :  UE  HLSÜ).  2)  stádium.  Sziiz  haszon  öt  láb 
nyomni  egy  futamat  főid:  stádium  (Com:  JaiL  165).  3)  (lapsns; 
fehler,  da.s  fehlgehen].  Vagy  a  nyomtatónak  vagy  a  magam 
pennáj;'mak  futamattyából  Judit  helyébe  Sasannát  nyomtattak 
(Pázm:  l.uthV.  15). 

Putamatnyi :  [.stádium ;  ein  stádium  láng  oder  weitj.  Vala 
Betanya  Ihriom  melletth  holmynth  tyzún  őtth  futamatlmy  t'ől- 
dSn  (WinklC.  322).  Ezer  hat  saiz  futamatni  luldre:  per  stadia 
millo  sex  ceuta  (Fél:  Bibi.  11178).  Hatvan  futamatni,  az  az 
száz  haszon  fitt  ölni  fSIdon,  az  mint  az  stádiumot  vagy  futa- 
matot Plinius  magyarázza  (Zvon  :  Post  L673).  Egy  ftitamatnl, 
az  az  egy  olasz  mért  foldni  (GKat;Titk.  80). 

Futamkoz-ik :  curro  [laufen],  Mindj^arast  fiitamkozuau  e^ 
SkoszillSk :  continuo  currens  unus  (Fél :  Bibi.  50). 

Putaml-ik :  [fugio ;  zu  laufen  anfangen,  die  flucht  ergrei- 
fen].  Az  töb  soregek  meg  félemlettek,  Bena\ir  serege  legelső 
fntamlék  (Zrínyi:  1.133). 

meg-futamlik  :  c\3  Ama  vitéz  herceg  üszveszedé  megfiitam- 
lott  soregét  (Fal:  NA.  225). 

Futamlás  :  [cursus ;  lauf].  Ö  kegyelme  nem  bocsátja  szala- 
dócira  és  .szabad  futamlilsira  (ftitamlásra  ?)  a  dámák  sokfelé 
igyekezfi  indúlatikat  (Fal:  NA.  173). 

Futamó :  [currens,  fiigax ;  laufend,  flilcbtig].  E!z  vigh  es 
futanio  folyó  vízben  be  gázol  (Lép :  PTiik.  1. 14).  Szempillantá.sni 
csak  OS  futamo  ez  világnak  vigasága  (III.69). 

Futamod-ik :  fugito,  procurro  MA.  vorauslaufen,  sehr  flielien 
Pl'B.  [die  Üucht  ergreifenj.  (Bom:  Préd.  321).  Futamodéc  azok- 
nac  eleibe:  cucurrit  in  occiu'sum  eorum  (MA:  Bibi.  1.14).  A 
romlott  természetben  kod\'ünk-ellonis  futamodnak  clsö  indula- 
tok a  boszszi'isiig  kívánásra  (Piizni:  Préd.  8(X)l.  Annyi  kűlónib- 
ség  vagyon  az  Chri.stus  serege-kOzótt,  és  az  újonnan  futamodott 
gyólevészekkívzőtt,  mennyi  az  ég  és  főld-kfizfitt  iPázm:  Kai. 
586).  A  ki  csak  vakul  akar  itíletet  tenni,  azt  gondolhatná, 
hogy  igen  meszsze  futamodtak  ezek  az  Luther  és  Cáivinus 
ujsági  (629).  Le-<íldották  magokat  az  ördög  lántzárul,  és  az  ur 
Jézas  zászlója  alá  futaniuttak  (Fal:SzE.  5541. 

[.Szólások).  Ih'r  futamodott,  hogy  elpártoltak  a  németek :  exo- 
ritur  fáma  de  Oermaiiorum  defectione  l'PBl.  Jó  hírneve  futa- 
modik (Piizm:  KT.  24).  Hire  futamodik  (Hall:  IlHist.  L72).  Jiy, 
mely  hirtoleniM  ro.sz  liir  futiuuodik  (Tlialy :  Adal.  U.32). 


el-futamodik :  procurro,  procurso,  refiigio  C.  profugío  MA. 
zurüukflíehen,  forlfliehon  PPB.  (über  etwas  híinvegeilen^  Hamar 
elfutamodom  amil,  a  mi  a  szegén  egígyA  híueket  eiietené  a 
Christusnak  igaz  esmeretibe  (Tel:  FeL  4.  Káldi:  BibL  244). 

elfutamodás :  procursatio  C. 

elé-futamodik :  procurro  C. 

ki-futamodik :  effiigio  repente,  subito  excurro  MA.  eileuds 

hinauslaufen  PPB. 

még-futamodik  :  [ftigio,  auiugio  ;  entlaufon,  durcligeheuj. 
Hát;it  adni,  meg-fiitamodni :  *converter6  terga  PPBL  (CtomaC. 
30.  Káldí:  BibL  265). 

[Szólások].  Jó  az  elme  futtatás,  de  a  meg  futamodott  nyelv 

rósz  (Fal:  UE.  486). 

Futamodás :  procursatio  MA.  scharmützel,  das  vorauslau- 
fen PPB. 

Futamtat :  fugo,  ín  fugám  converto,  propello  MA  in  die 
flucht  schlageu,  abtreiben  PPB.  Az  elleaség  futanitatík :  hostis 
*fugatur  PPI.  Oeket  széllel  tutamtassa  (MA:  Bibi.  V.17).  Üzic, 
ftitamtattyác  (Com:  Jan.  151). 

el-futamtat :  fugo,  propello  MA.  [vortrcíbenj.  Minden  ellen- 
ségídet  elfutauitatom  te  elfitted  :  inimícorum  tuorum  terga 
vertam  (MA :  Bibi.  L'O).  El-futamtattyác,  kergetic  (Com :  Jan. 
150|.  Az  ott  építtetett  kápolnát,  melly  teli  volt  arannyal,  el- 
akarván koborlani,  a  sokaság  mindenűmieu  az  teljiiek  oltal- 
mazására egybe  gyfllven,  el-futamtíitott  (Martonf :  SzHist.  117). 

meg-futamtat :  converto,  impello,  conjicio,  do  in  fngam 
PP.  [vertreiben,  in  die  flucht  schlagen].  Felénknél,  hogy  bátor 
legyen  nem  fog  semmi  intés,  ees  az  fele  bezed  nála  lezen  diak 
zo  hyntes ;  meg  futamtattya  azért  e\vtet  chak  egy  kys  legjiites 
(Pesti:  Fab.  80b).  Ellenséget  meg  futamtatta  iBoru:  l'réd.  79). 
Megfutamtattál  minket  (lIA:Bibl.  1.498).  Mert  Bethlehemben 
találtatik  ama  kenyér,  melly  a  madianíták  táborát  fel-verte  és 
megfiitamtatfa  (Pázm:  Préd.  104;.  Tehát  eunji  kereszténj-t  egy 
török  gyermek  meg  futamtat  mezAben  (Zrínyi :  L54>.  Mi  fútam- 
tatta-meg  országos  táborit  ?  (Csúzi :  Sip.  84). 

(Szólások).  Alig  futtamtattyák  [igy!]  meg  eszeket,  legottan 
szépen  ki  igazulnak  dolgokban  (Fal:  UE.  395). 

Futamtatás :  fugatio,  depulsio  MA.  [das]  in  die  duciit 
schlageu,  abschlagen  PPB. 

[Futandó] 

Futandóság:  [fugacitas;  vergiinglichkeit].  A  nlági  dolgok- 
nak rövídvnit.i,  és  fiitandosága  (Illy:  Préd.  IL567). 

Futároz :  discurro,  divagor  MA.  hin  und  wieder  laufen  l'PB. 
Az  lovagok  vitezekcel  6zve  olegyeduen  eyel  nai>i>al  idestona 
fntaroznac  vala :  lixae  permbcti  cnm  militibns  din  noctuque 
vagabautur  (Decsi :  SallJ.  38). 

Futározás :  [divagatio ;  das  umherschweifenj.  Az  gonoss 
a.<izszom  állatnac  fhtározásra  való  szabadságot  ne  adgy  (Kár: 
Bibi.  667.  Sú-ach  25.  311. 

Fu tározó  :  vagabuudus,  dUcurrens  MA.  umschweitig,  im 
Uuul  umher  laulend  Pl'B.  (MA :  Scult.  326). 

Futás :  1 )  fuga,  cursus,  cursnra,  dromos  C.  flucht,  das  lau- 
fen PPB.  Fulás-sal  elérem :  pert-urro  C  Megereszteni  futitara  a 
ló  szjiját :  immittere  e<iuum  1'1'BI.  Futasnac  segedelmet  \-ettec : 
fiigae  praesidium  .suuuuit  (Béi«iC.  43  2181.  Az  n  liitasanak 
sereuseget  meg  tárta  (ViruC.  54).  A  tfl  futástok  ne  legén  télbe 
iSylv;  UT.  1.38).  Némellyek  kífiiradnak  az  futásl>úl  <Pázm:  Kai. 
766).  Az  maradék  haila,  az  ellenségtől  meg  íramtattau,  futás- 
ban vala  (Lép:  PTiik.  1.123).  Siet  szapora  futá-sluui  (Gyöngy: 
KJ.    74).    Tavalyi   futásban  juhom,  marháni,  méuesenmek  felét 


1013 


EB-FT'TAS— FUTKÁROZÁS 


FUTKOS-FUTOS 


1014 


kárrá  valli'un  (liotlil:  Élet.  lI.lúLli.  2)  (turriciilimi,  spatiuiu  vitau; 
laiifbahn|.  Fiitasat  el  vegeszte,  es  az  fl  mes  oszlasanac  ideié 
ieieu  vagion  (Fél :  Tan.  490).  Az  isteni  .'szolgálat  futílsába  elíilj 
kell  menni  (Mad :  Evjuig.  ;5i;t).  S)  fevitatio;  da.s  nieiden].  Az 
egyedfil-valóságuak  futásáról,  el-távoztatásáról  (Mad :  Evang.  232). 

[Szóhisokl.  Futásra  venni  a  dolgot:  *eonjicere  .se 
in  fiigam ;  futásra  vette  ;iz  ellenség  a  dolgot :  liftstas  *versi 
fiiga;  futásra  venni  magát:  commendare  se  fugae 
PPBl.  A  romaiao  futásra  adták  magokat  (Helt:  lúón. 
11b).  Sámson  szamár  állal  .'ízért  agyon  véré  [olv:md :  ezért  agyon 
vere^  az  több  nép  ezt  látá,  igen  megijede,  az  Wn  liíis  közüttek, 
ki  futást  vehető  (RMK.  11.296). 

[Kíizmondások].  Szégyen  a  futá.s,  de  lia-sznos  (MA.  CzegI: 
Japh.  151).  Nem  mindenkor  ha.sznál  a  futás :  non  semper  felix 
est  fuga  PPBl. 

éb-futás 

[Szólások].  Egy  eb-ftitáson  volt  vele  [egy  húron  pendültek] 
(GKat:Titk.   13). 

hamarja-futás :  [cursus  certamen ;  wettlauf].  Böcsületas 
dolgokról  beszélgessünk,  és  pedig  böcsületesen,  ne  olly  szöru}'fl 
sebességgel  mint  a  hamarja  fiitásbau  (Fal :  XA.  189).  A  felser- 
dült dáma  olvasgatja  a  vitéz  urfiaknak  diadalmait,  a  hamarja- 
üitás,  az  öklelés,  a  lovaglás  vagy  más  egyéb  [ályajátékokban 
(199). 

pálya-futás :  stadii  cursus  SK.  [wettrennen,  wettlaufen, 
lautliahn].  (Ho-sv :  Toldi.  7).  Az  pallia  fiitasban  mindenkor  elő 
[elSre]  kel  nézni  (Fél:  Tan.  201).  A  ki  az  pállya  futásban  tu.sa- 
kodic:  qui  in  agoue  contendit  (MA:  Bibi.  IV.157).  A  pallya 
ftitasnac  jutalmát  el-viszi  (Com:  Jan.  209).  Nem  itílem,  hogy 
el-értem  a  határt,  hanem  persequor,  ad  anteriora  me  extendo; 
el5-nyújtÓ7.om,  és  pállya-futással  kergetem  a  fel-tett  tzélt  (í'ázm : 
Préd.  322).  Az  tudománbeli  velünk  való  pállya  futáshoz,  igen 
sok  terhel  vattok  (Bal:  Csisk.  37).  A  keresztyénségnek  útában 
való  pállya  futást  rajszollyák  ki  (Czegl :  MM.  189).  Hogy  pállya- 
futástokban  el-ne-lankadgyatok  (Csiízi :  Síp.  294).  Nehezen  vártam 
én  az  id5  nyilasát,  hogy  Marsnak  mezején  pályámnak  futását 
kezdhes.sem  (Gvad:  RP.  105). 

tatár-futás :  [inva.sio  Tatarorum ;  tatai-eneinfall].  A  refor- 
mátus uri  rendek  a  tatár-futás  és  zenebona  miatt,  el-ronták 
vala  magokat  Szebenbe  (Bod:  Pol.  162). 

vers-futás :  dLscursatio,  stadii  decursio,  cei-tamen  in  eursu ; 
wettlauf  Sí.  (Betbl:  Élet.  168). 

Putásnyi :  [stádium  láng,  stadien  lang].  Ezer  hat  száz  futásne 
fSIdOn  :  per  stadia  mille  sexcenti  (Sylv:  UT.  11.150).  Tizenkét 
ezer  futasni  fSldSn  volna  bozzasaga  (Bom:  SzJán.  1).  Egh  fu- 
tásne fed  [föld]  (RMNy.  1146). 

Futat :  [fuga :  flucht].  Nem  e^be  gf lekezuen  futaiban  men- 
nekuala :  Assyri  non  adunati  in  fugám  ibant  (BécsiC.  43). 

Futdogál :  curso,  cursito  MA. 

Futékony :  refiiga  MAI.  [wer  leicht  flieht,  Oüchtig).  Sokak 
eny-vel  vagy  ony-val  mondatnak  díszesen  ki;  mint:  fáradékony, 
hervadékony,  futékony,  botlékony  (CorpGramm.  312 — 3.  GKat: 
Titk.  1115.  Prág:Serk.  970.  Kr.). 

Futható :  fugax  C.  MA. 

Futkároz  :  divagor,  discurso  MA.  hin  und  her  laufen  PPB. 
A  barom  fuftjkároz,  bogároz  (Com:  Jan.  51).  Szerte  szerént 
fiitkároznac  (151).  Melly  ina-szakattúl  ügethet  ez  előtt  igen 
begyesen  és  gSgosen  futkározó  Mátyás  (Matkó:  BCsák.  373. 
niy:  Préd.  II97.  Fal:  NA.  127). 

Futkározás :  discnrsio,  vagatio,  catulitio  MA.  das  gelaufe, 
das  hin  uiid  her  laufen  PPB. 


Futkos :  cui'silo,  disomro  MA.  hin  uud  vviedor  laufen,  lie- 
rumlaufeu,  l'I'B.  Fel  s  alá  futko.sok :  decurro  sursum  deorsum 
PPBl.  Az  eret,  az  mellyekben  az  vér  futkos  (Kár:  Bibi.  1.630. 
Zrinyi :  1.108.  171).  Széllel  futkcsva  (lapozva)  a  szent  ii'ast 
(Matkó:  BCsák.  4). 

el-futkos :  [percurso  ;  durchlaufen].  Az  egér  az  élés  híizakat 
c'l-futkosván :  ponuaria  perreptans  (Com:, Jan.  48). 

Futkosó:  1)  cur.sor  MA.  laufer  PPB.  3)  [fiigax;  flüclitig]. 
Futkosó  fSlihSk  (KBécs.  1652.  18). 

Futó :  currens,  cursor,  fugitor  C.  laufer,  fluehtigor  PPB. 
Urától-fiitó :  herifuga ;  futó  csillag :  acoutiae  C.  Az  igen  .sietS, 
sebessen  ftito  (Com:  Jau.  179).  Az  ellene  altoknak  az  orczajo- 
kat,  az  fiitoknak  az  hatokat  gyakdossa  vala  :  resistentium  ad- 
versa  ora  fodiebat,  f\igientimn  terga  (Forró :  Curt.  203).  Az  illyen 
farkasok  mind  a  tóbbinél  futóbbak  (Misk :  VKert.  186).  Tsak 
egy  lábok  vagyon,  de  olly  futók,  hogy  egyéb  vadakat  elérnek 
(Hall:  HHist.  n.334).  Szolgálat  utáló  és  a  dolgot  fi'itx)  szabados.sá 
nem  lehet  (Kisv :  Adag.  334). 

[Szólások].  í"  u  t  ó  b  a  iutatom  6ket :  fügére  eos  faciem  (Kár : 
Bibi.  L491).  Ti-is  a  predikátziót  ne  futó-félben,  hanem 
hoszszú  ideig-való  jobbításokkal  készíttsétek  (Pázm :  Préd.  b3). 
Meg-ójad  pedig  magadat,  hogy  csak  futo-felbeu :  imigy  amúgy 
és  szokásbul  ne  olvassad  a  szent  Írásokat  (Mad:  BHal.  174). 

[Kfjzmondások].  Nem  kel  az  fotónak  nógatás  (Decsi :  Adag. 
38).  Futó  ellenségnek  arany  hidat  kell  készíteni :  hosti  fugienti 
aureus  pons  est  sternendus  PPBl. 

elötte-futó  :  [praecursor ;  vorlaufer].  Midőn  Judaeában  egye- 
tembe lalmánalc  az  isten  fia  és  az  6  szolgája  és  elótteftitója 
(Illy:  Préd.  1.70). 

hamar-futó :  (ciu^sor ;  wettlaufer].  Jeles  hammar  futó  vala 
(Kinizsi)  (Helt:Krón.  137). 

hűnk-futó :  [hundelaufer].  Erczvágóknak  1  pár  ércztül  fJ.  1 
hunk-futóknak  egy  sit  után  den.  28,  eisí  kovácsnak  egy  sit 
után  den.  30  (TürtT.2  1.377). 

kengyel-futó :  cursor  MA.  laufer  PPB.  Az  nagy  Saudornac 
kengyel  futója  vólt  (Prág :  Serk.  500).  Lovak  után  mentek  ezüst 
ai-anyozott  kápáju  kengyel-futók  (TörtT.  IIL248).  Az  fejedelem- 
nek kengyelfutója  (Kemény:  Élet  62).  Kiért  kengyel  futó  fárad 
sok  ügetéssel  (Felv:Dics.  33.  Gyöngy:  KJ.  114.  Liiszló:  Petr. 
203). 

ország-futó  :  [erro,  homo  vagus ;  laud.streicher].  Országfutó 
játékosoc:  agyrtae  MAI.  Ország   futó,  budosó  (MA:  Tan.  1293). 

pálya-futó:  .stadiodi-omus  MA.  wettlaufer  PPB.  (Mel:  Jób. 
23).  A  palliaban  futok:  qui  in  stadio  curnmt  (Fél:  Bibi.  11.39). 
Vitezec  es  pallia  futok  (Magy:  Nád.  79).  A  pállya  futóc  a  pállya 
futásnac  helyébSI  a  czélhoz  futamás.sal  .sieöiec ;  cursores  fastinant 
(Com;  Jan.  209).  Az  én  napún  sebessebbek  az  pállya  futónál 
(Mih:  ÖrökÉ.  120). 

vers-futó  :  stadiodromus,  cursor  SÍ.  [wettlaufer].  Egy-mással 
verset  futó  két  személy  (Hall:  Paizs.  234). 

Futólag :  [cursim  ;  flücbtig].  Tsak  futólag  szólni  valamiről : 
cursim  dicere  aliquid  PPBl. 

Futólan :  cw  Ez  könyvemet  tSbbire  tsak  mmt  eggy  fiitólan 
kelletet  irnom  (Megy:  Diai.  Elfib.  14).  Az  isteni  szolgálatban  ne 
tsak  futólan  és  .szokásból  gyakorollyad  magadat  (Megy :  Bayle 
342). 

Futos :  curso,  conciu-so,  fugito  C.  cursito  MA.  hin  uud  her 
laufen  PPB.  Futo.snac  monnal  louagoc :  quasi  equitas  sic  cmTont 
(BécsiC.  205).  Futos  vala  eben  zomehan  (DebrC.  342).  Angelok 
fiitosnak  vala  az  laytoryakon  (DomC.  147).  Az  te  paranchola- 
tydnak  wtan  fivtosok :  viam  mandatorum  tuorum  cucurri  (ÉrdyC. 

64* 


1015 


KÖRNYÜL-FUTOS— FUTTAT 


EI^FÜITAT— FUTRAzSOL 


1016 


35b).  Tlio  walahowa  megj,  oda  zyzek  tlie  \vtaim;id  fwtosnak 
(ÉrsC.  241).  Szuréiiszorte  futusimc  (Uelt:  Bibi.  IV.:,~).  Az  meg 
gyuladot  parac  futosnac  (Boni:  I'réd.  8).  Mikor  igen  futcsnac 
az  czillagoc,  szél  leszeii  (OLs.  G).  Mikor  az  héyák  futosiiac 
az  egheii  és  iádzodnac,  tiszta  vdőt  iegyez  (G4).  Szegyéiiy  népek 
úgy  rivolkodnak  vala,  utz;ikról  utzákra  futosnak  vala  (Huuy: 
Trója.'''  D4).  Bolondo.skodva  futosnac  (Com :  Jaii.  182). 

[Szólások).  Alá  8  föl  futos:  cursitat ;  idestova  futos : 
discurrit  C.  MA.  hin  uud  her  laufeu  PPB.  Kezde  ydes  towa 
ftvto.sny  az  házban  (ÉrsC.  417).  Kezdenek  feeiny  ees  idestovva 
fwtosny  (az  egerek,  Pesti:  Fab.  Klb).  líá  futt)Soc:  incurso  MA. 
incursilo;  anfallen,  oft  hin7.ulaufeu  PPB.  Eteneezaka  a  reánk 
futo.so  oroszlánoknak  ellenek  állunk  vala  (Forró:  Curt.  718). 

körnjriil-futos :  circumcurso  C.  umlierlaufeu  PPB.  Ker- 
uyel  OS  futosuan  meg  kerese,  senkyt  nem  lelhette  (EhrC.  17). 

közbe-futos :  intorcur.so  C. 

közbefutosás :  intercursus  C. 

még-futos :  i)ercurso  MA.  oft  durchlaufen  PPB. 

Bzóllyel-futos :  (circumcm-.so ;  utuherlaufoii).  A  barom  futos 
széllyel,  fu(tJkároz,  bogároz  (Com:  Jan.  51).  Az  útzákon  .széllel 
futosni  (Mad:Evang.  217). 

vissza-futos :  recurso  0.  MA.  oft  zurik'klanfen  PPB. 

Futosás  :  concursatio  MA.  Alá-föl-fútosás  :  concmsatio  ; 
ides-tova  való  futo.sás:  discursio  C.  (Ozor:  Christ.  312.  Born: 
Préd.  410).  A  kik  gyönyörkíldnek  a  vadászatban,  vagy  halá- 
szásban,  aiuiyi  futo.s;lst  fel-vállalnak,  hogy  egyebek  azokat  kínnak 
tartanák  íPíizm :  Préd.   1Ú34) 

Futosó  :  fnga.\  MA.  flüchtig  PPB.  Alá  föl  futosó:  concursator 
C.  Lfivíildék  ;iz  égen,  futosó  üstökíis  tsillag :  acoutia  PPl.  Clio- 
kolyad  az  angoloknak  futuso  soregovkot  (CornC.  81).  Sirva 
a|X)lgatja  futo.só  két  fiát,  oly  igen  kosergi  urának  fogságát 
(Thi.  27i'i).  Mikoron  meg  hallotta  volna  az  futosó  népiiec,  zengé- 
sét: eum  audLssut  vorem  enrrentium  (Kár:  Bibi.  1394).  Futosó, 
kit  kis  bírónak  szoktak  uevezni  (Csúzi :  Tromb.  184.  Kr).  Fran- 
ezia  menüett  elsó  mindeneknél,  azt  el  hagyván  kezdnek  futosó 
angliát  (Orczy:  KöltH.  105). 

Futott:  profugus  MA.  ontSohon,  flüchtig  PPB.  Sog  zekén 
fvvthotli  népek  waduak  kjwlomb  kjvvlom  warasokbol  ydo  Imdos- 
tlianak  iRMNy.  11.102).  Váradon  szántalan  soc  futót  né[>  vala 
(llelt:  Krón.  58).  Az  Bálint  pap  vala,  másik  egy  futott  pap, 
Márton  |)ap  vala  (l'in.  110). 

Futoz :  (curso ;  hin  uud  her  laufeu].  Kyoert  meenuyet  fara- 
dot es  mwkalkodot,  kyeert  menyet  {wtmut  on  hazualt  (ÉrdyC. 
375).  Liittattanac:  az  égben  .szokerec  fűtőzni  (Zvon:  Post.  11.252) 
Járt,  költ,  fűtőzött  (Tarn:  Szonts.  141).  A  czob  király  liát  ellenére 
hozák,  országának  részét  mind  addig  futozák  (Lia-zti:  Mars.  27) 

Futt-a.  Futtában:  in  fuga  ejua  fSI  (wiilircnd  de.s  laufes, 
wiihrend  der  fluclit).  Fwtt;iban  very  vala  mellyeet  őkJllel  mond- 
wan  yay  énnekem  (ÉrdyC.  338).  Ot  hólt  vizbö  kii-jily  Ionon 
futtában  (Gürcs:Máty.  84)  Futtokban  mogiitkőzniik  (MA:  SB. 
355).  Könnyebb  lelt  volua  Nagy  Sándor  jviripáját  .sebes  futtában 
viss/jifiiltyenteni,  hogy  .sem  íisszonyom  nyelvét  egy  kevés  pihe- 
nésre bírni  (Fal:  NA.  187), 

Futtat:  1)  fugo  MA.  jubeo,  nt  aliipiLs  [xist  altennn  fugiat 
Kr.  [laufeu  maolieuj  Hiichtig  maelieu,  in  dio  tkK-lit  jagen  PPB. 
Futt'ttni  az  ebet,  luorgattalui,  heregtetni :  compararo  canom  ad 
rixam,  cursuni ;  futtatni  való  hátas  lovak:  celetes  l'PBl.  Olvas- 
tatyk,  hogy  egy  tolieu  fwttatneyek  az  owrdegtwl  es  zent  Mar- 
ton fele  nagy  haragal  fwta  (ÉrsC.  35u).  Az  vad;isz  nyúl  után 
futtjit  .sok  tJlldekeu  (Zrínyi:  II.ln").  A  ninlat.s;ig  abból  állott ; 
hogy  lovakat  fiitt'ittak  (Mik:  TíirL.  48).  Azonküzlxin  futtassa  az 


iwrtát,  é»  vigyázzon  magára  (MouTME.  V.43).  A  flSveb  parla- 
mentumuak  első  belső  secretariussa  posta  napokon  nem  izeu- 
get  amiyit,  se  nem  futtattya  oUy  sűrűen  iuasít  mindenfelé,  miut 
ezek  (Fal:  Nü.  256).  2)  induco,  obduco  SL  [überziehenj.  Van 
nékem  kLs  baltám :  Bagladoun  tsinálták,  nyelét,  markolattyát 
gyöngyhiizzal  futtatták  (Fal:  Vers.  910).  Zomáutztzai  futtatott 
filegrám  munka  (Gvad:  tTS'ót.  43). 

[Szólások).  Mellyeket  vLsgálván  szent  Agaston  doctor,  szokása- 
szerént fútattya  elméjét  (Csúzi:  Síp.  122).  Elmémet  fel, 
alá  futtattam  (Kónyi:  IIRom  117).  Mind  addig  futtattyák  s 
fárasztyák  eszünket  [a  képzelések),  a  míg  meg  bomlik 
szivünk  bols5  békessége  (Fal:  UE.  377).  A  kecskés  gyermekek 
karikát  futtatnak,  sokféle  játékkal  magok  közt  mulatnak 
(i-al:  Vers.  908). 

el-futtat:  I)  fugo  C.  aufero  JordC.  39.  [in  die  fluclit 
scbiagen).  Meg-gyozettetvéu  és  ol-futtatván,  Syriaban  visziaza 
ment  (Martonf:  SzIIíst.  121).  2)  [fugio;  flielion).  Jo.seph  nem 
halgatá  meg  eleb  az  5  aszszouyának  szavat,  hanem  el  futata 
attól  (DBííii:  Részegs.  121). 

ki-futtat :  [pello ;  vertreíben)  Kykkeel  [olv.  ki  kell)  ftvtatny 
testy  kewanatossagligoguak  .soksagat  es  el  kel  WTOiy  ez  wylagy 
kewanato.ssagogiiak  seregyt  (ÉrsC.  367). 

[Futtatás] 

elme-futtatás  :  [argutÍJi,  dicteria ;  gedankeuspiel,  wiizelei] 
(MA:  Tan.  14()(.  Kik  vagy  elme  futtatásért,  vagy  a  bólcseségben 
való  éles,ségnek  mustráhisíiért  írogatnak  valamit  iSBalog:  TemlCX 
Jó  az  elmefuttatás,  de  a  megfutamodott  nyelv  rósz  (F.al:  UE. 
486). 

gond-lüttatás :  [cura;  sorge).  Ha  mi  ez  szorgalmaskodás- 
tól,  goiKUullatJistól  magmikat  meg  nem  tartóztattjiik,  meg 
tudjuk  iizt,  hogy  nem  vagyunk  jobbak  az  pogáiiyukuál(M.\ :  SB 
135.  Fal:  Jegyz.  934). 

pálya-futtatás  :  [ciu'sus  certamon ;  nettreuuen].  (MA :  SB. 

355). 

vers-futtatás.  Verset  futtat.is:  *decursio  equitum  PPl. 
Lovakkal  t's  szekerekkel  való  viTs-fiittatás  (lIall:Tel.  luT). 

Futtató :  celetizon  C. 

Futva':  I)  [eurrens,  (inrenduj  laufeiid,  laul's-  und  sprungs- 
weise,  in  eikf  PPB.  Futna  szalada  az  városba  :  fugiens  íugrcssus 
est  cívítatein  (Kár:  Bibi.  1.327).  Moystsst  .se  említtsilk,  ki  futva 
szalada  az  isten  sátorába  (Pázni:  Préd.  124).  2)  cunóm  C. 
(obiter ;  flilcbtígj.  Hogy  [(edig  nem  n'ivideden  isak  futva  szóllot- 
taiu  az  üdvösséges  dolgokrúl,  oka  az  (Pázm:  Préd.  a4)  Gyak- 
ran elmondjad,  nem  futva,  imígy  amúgy  kordéra :  non  cursim,  ' 
obiter  et  |M)rfunctorio  repete  (Com :  Jan.  155X 

Futvást :  cursim  Sí.  [laufeud,  eileodj.  Futvást  mégyen  (Hall : 
HHist.  111.85.  Mik:  TürL.  198). 

FUTA :  xyliuum ;  barclient,  barchet,  baiimwollentig  zeng, 
welches  auf  der  einen  seíte  gekreuzot  zu  sein  schoinet ;  gyapott 
szőveményPP.  1801.  Egy  pi'ir  (laraszt  v.  barbélynak  való  fúta{Vect- 
Trans.  11).  Vásárlás:  egy  fiita,  ogy  talléros  (MonTME  1.278). 
Beuesné  béri  ké.sz  pénz  10  f>.,  egy  egész  ftita  (291).  Két  selem 
paplaiuiak  vjdó  darab  futa  (Gér:  KárCs.  111365.  222X  Völíem 
futa  sz:il),'i.só  rojtos  hat  ke.szkonnAt  (TörtT.  1878.  1.153). 

PUTRÁS ,  FUTRÁZSI :  [pabuluni ;  fiitter,  fourage). 
Egész  eorpusával  iudúlt-é  az  ellenség,  avagy  (."sak  valamely 
része,  futn'izsi  kedvéért  (ItikF:  Ix'v.  L4IG).  Egy  meddA  tehenet 
ki  hoztak,  két  futii'Ls  kötelet  .sz:irv!'u'a  hurkoltunk,  így  uszti'm 
prédi'uikkal  innét  elindultunk  (Gvad:  RP.  117).  lixsznát  veliotvén 
futn'is  pórázoknak  ((Jvad:  PiVsIy.    9). 

Futrázsol:  [pabulor,frumenlor;  fonragiren,  futteranscliatfen] 
Futr!'iz.solni  gondatlanul  jár  ki  errefelé  egy  mérföldnire  Is  (Rák! 
Lev.  V.i;G2). 


1Ü17 


ir\AK— ALLKLUJA-FŰ 


Al  .TAI.lJLIX'cVn";— BOLDOGASSZONYKÖLIJ(")KE-FÚ    101 8 


FUVAR:  vootura  Sí.  [fuUr,  frachtj.  Fuvarban  se  szenved- 
•eiiek  liiáiij't  (llonOkm.  IX.  359). 

(Fuvaroz] 

Fuvarozás:  vectio,  vectiujv,  currulis;itio  Sí.  (laiKlfiilii-,  laiul- 
fraebt]  (MoiiOUm.  VUI.3231 

PŰ  U'y  KeszthC.  Síi.  KulcsC.  224.  Pe.sti:  Fab.  37b.  /ire  LevT. 
1.316.  .rfnek  RMNy.  II.-19.  n/weUot,  fywnek  JorAC.  371.  816. 
_^reii  LevT.  1.8.  fiuek  Frauk:  Ha.'iziiK.  29.  az  ríui.s  gjukeré- 
rSI  úidultatik  50.  fyew  ÉrdjC.  276b.  fü\-e\  Csúzi:  Síp.  222. 
haniiad  jü,  negyed  fú  Cseh:  Oi-vK.  1.  /liet  Sylv:  171'.  11.103. 
/.leket  Mel:  SzJáii.  202. ./-íet  Mik:  TLev.  137):  1)  herba,  giameu, 
olns  MA.  kraut,  gras,  gartenkraut  PPB.  Fűvé  l&sz :  herbescit ; 
f&b£l  való :  lierbaceus,  gramineiis  C.  Harmatos-fiivek :  herbao 
genimaiites  rore ;  hasznos  fiiveket  terem  az  a  niezí :  ager  ille 
effimdit  herbas  .salubres  PPBl.  Tudna  fewueknek  ereytt  (EhrC. 
29).  Fentieknek  gewkeret  es  fáknak  kerget  meg  ezyk  (67). 
Oeppenet  a  f5re  :  stillae  .snper  herbam  (Bé&siC.  253).  Vadnac 
éön6r5seges  etkec,  kfllőnb  kfil5nib  fftuekel  zereztettec  (VitkC. 
53).  Az  raezey  fyweket  isten  rwliazya  :  foenum  agri  dens  V6.«tit 
(JordC.  371).  Az  fywnek  h&  vyraga :  Hus  herbae  (846).  Hallüt- 
tam  az  eghes.segh6kr6l,  kyketh  onvo.s.sagük  nekwl  ees  fy\vek 
nek\Vl  teez  (WinlilC.  280).  Ilatoztam  oly  álatokat  fyuekot,  ky- 
bewl  tw-tem  keuelseget  (VirgC.  4).  Zeep  yllat^v  fj-wek  (ÉrdyC. 
510b).  F.Mieknek  leuely :  olera  herbanmi  (KulcsC.  85).  Az 
borsolo  fj-neknvl  (Pesti:  Nom.  8).  Szép  legeltetS  siro.s  fíiuSn 
(Bom :  Préd.  283'i.  Az  fiueket  akkor  szedgyed,  mikor  ereiekljen 
vannak  e.s  mikor  viragozny  kezdnek  (Frank:  Ha.sznK.  29). 
Fiiuun  iái-t  Skilr:  bos  pa.scualis  (Kár:  Bibi.  1.305).  Akár  Ims, 
akár  hal,  akár  fiibSlvaló  étek  (Illy:  Préd.  1.314).  Kis  biró  uram 
Óesára  mfint  az  kakncsi  fű  megbérleni  (MonTME.  1.37).  3) 
[-jiüirig).  Másod-ffl  :  biennis ;  harmad-fű  :  triennis  MA.  Hagiok 
eg  tnlkot  negied  fSuet  veres  tarcziat  (RMNy.  IL302).  Négy  twlok 
6t5d  flyre  kelő  (Radv;  Csal  11.8).  Harmad-ffi  tulok,  harmadfii 
gyermek  ló  (VeetTraus.  1).  Juh  hannad  és  negyed  füböl  álljon 
(MonTME.  L177).  Nyúzzák  amaz  meg  hizot  Stődffi  tulkomat 
(Szentm :  TFiu.  15).  Mikor  az  ló  harmad  fö,  akkor  az  első 
fogait  ki-toldogallya,  és  mikor  negyed  f5  lészen,  hasonlóképen 
tolydogallya-ki  az  el5  fogait,  és  azok  mellet  horgokat  nevel ; 
mikoron  az  ló  ez  jegyeket  négy  esztendeig  viselné,  ugyan  ezen 
jegyeket  egész  heted  főig  megtartya ;  az  után  midőn  az  ló 
nyoltzadig  esztendőben  fog  járni  (C!seh:  OrvK.  1).  Negyedfiiüszö, 
ötödfii  jármos  tulok  (RákF:  Lev.  1.252). 

[Szólások].  Füvében  való,  gyenge :  herbilis  PPBl.  Még 
ffiuében  ionáljan  vagyon :  in  herbis  est  (Dec-si :  Adag.  322).  Még 
a  dolog  csak  füvében  vala  (Czegl:  OnszRoml.  506).  A  kő  esső 
még  füvében  le-&sepfilli  (Czegl :  Enoch.  111.12).  Fire  akainak 
b  o  c  h  a  t  a  n  y,  mert  ninchen  pénzek,  miiiel  abrakot  vegének 
(LevT.  L316).  Lovaimnak  nagyubb  n'szít  ma  bocsátottam  ki  fííi-e 
(Monlrők.  XV .66).  Lovakat  mind  filre  ereszték  (Zrínyi :  1.107). 
Vigyázz  Istók!  mert  rósz  fűre  hágsz  (Nyr.  XIV.460). 
Rósz'  fűre  tapodott;  nem  jó  helyenn  vetette  meg  hálóját ; 
sovány  helyenn  fogott-ki  (SzD:  MVir.  20).  Némely  annyit  állít 
maga  felül,  mintlia  fiivet  látna  níui,  vagy  a  bolhát  ptrücsögni 
lThaly:Adal.  1.821. 

[Közmondások].  Ot  iiol  fy  nynchen,  heyaba  kazalnak  (Pesti: 
Fab.  37b).  Tudtam,  nem  lesz  bajod,  a  rósz  fii  nem  vesz  el,  te 
is  mikor  menykS  megüt,  akkor  veszel  (Gvad:  RP.  149). 

agár-fü:   orchis   satyrion    MA.  pickelharing,   knabenki'aut 
PPB. 
aggó-fü  senecio  Beythe:  Nom.   8,   [kreuzwurz,  vogelkrautj. 

áldott-fü:  carduus  beuedictiLs  cardobenedict,  bornwnrz; 
pápa  fű  Mel:  Herb.  45. 

alleluja-fü  :  oxys  Beythe :  Nom.  6. 


általbúvó-fü :  perfuliatJi  I'P.  Paralipuineiui ;  durchwachs- 
kraut  PPB. 

angyal-fű:  angelica  PP.  Paralipomona ;  Com :  Jan.  25. 
Major:  S/.iit.  heil.-geist.s-ljraut  PPB. 

angyóUka-fü :  magudarius  PPI. 

anya-fü :  dracmiculus  major  MA.  [natterwiu-zl. 

arany-fü :  hirundinaria,  chelidonium  május ;  .sciielhvurz, 
schwalbenkraut  Mel :  Herb.  178. 

aranjrfonál-fü:  cuscutaMel:  Herb.  119.  *Haynevelő,  arany 
faualfTi :  cuscvita,  cassuta  MA.  tíaclisseidc,  filzkraut  PPB. 

bablevelü-fü :  fabarium,  telephinm  PP.  (Frank :  HasznK. 
18.  PP:Pa.\C.  91.  Frank :  HasznK.  17b). 

bábaire-fű:  pimpinella  PPI.  PPBl. 

bábakalácsa-fü :  chamaeleon,  carlina  PP.  eberwurz  PPB. 
Bába  kaláts  fű :  chamaeleon  PPI. 

báj-fü :  laurus  Alexandrina  MA.  Bajfű-fa :  laiuiis,  lorberbaum 
Mel :  Herb.  7.  Bájfft-mag :  bacc.ae  lauri  PPI.  Bál-ffi  mag  [így] 
PP:  PaxC.  5S.  Babir  vagy  bál-fii  mag  [így]  (311). 

bak-fű  :  tragiis,  gallinaria  bacca ;  bockskraut  Mel :  Herb 
33.  betonica  Beythe :  Nom.  2.  Fekete  betonic<a,  bak  fin  (Frank : 
HasznK.  18). 

bakgyomor-fü :  epar  hirci  PP.  bocksleber  PPB. 

bakszakáll-fü :  tragopogon  MAI.  Bakszakállú  fö:l)arba 
hirci;  bocksbart  PPB. 

bakszarvú-fű :  foenum  Graecum ;  bockshorn  PPB.  ( ACsere : 
Enc.  236).  Gőrőg  széna,  mellyet  bae  .szai'vu  fiiuek-is  hivimk 
(Nad:  Kert.  24). 

balzsam-fű:  *thymirs,  thymum  PPBl.  tliymas  Com:Jan. 
23.  timian  KirBasz.  155. 

barátmony-fü :  .sacerdotis  virile,  serpentaria,  natterwurz, 
schlangenniirz ;  kigyo  tranck ;  monya  vagyon  a  tőuénec,  mint 
egy  pilisses  papnac  Mel :  Herb.  89.  Barát-monyni  fü  (PhilFl.  58). 

baromölö-fű :  buptonum  PPI. 

bazsalikom-fű.  Erdei  ba.silicum  iű:  acino.s,  aciniis  MAI. 

béosi-fű.  Bechi  fyi\,  romai  nárdus :  nárdus  celtica,  saliunca ; 
rnlia  tiztitany  való  .sárga  .söprőt  chinalnak  belőle,  igen  io  razt  es 
aréna  ellen  (BeytheA :  FivK.  2b).  Nárdus  Celtica  sive  Alpina ; 
Pannonas,  quibus  fi'equens  ejus  usus  est  in  capitis  lotionibas, 
betz  6u  [így]  hoc  est  Viennensem  herbam  vocant,  iiuoniani 
Vienna  copiose  ad  eos  defertur  (Clas:Stirp.  517). 

bóka-fű :  kakasláb ;  ranunculus ;  hahnenfuss  Mel :  Herb. 
175.  Kakas  láb,  kis  bekaiu  f\\  :  ranunculus;  wiesenhaluienfn.ss 
Fuclis :  StirpH.   85. 

belénd-fű  :  hyoscianuis  C.  hyoscyamus ;  vil.samkraut  (bilsen- 
kraut],  sewbon  [saubohne]  Mel :  Herb.  64.  Belend  fia  leuele 
virago.stul :  jusqueamiLS  (Frank:  HasznK.  18.  Zvon:  PáznvP.  330. 
Com:  Jan.  31.  Cseh:  OrvK.  14).  Belén  fyn,  szőrös  mint  egy 
babnak  az  magua,   szedőries  az  virága  (BeytheA :  FivK.  108b). 

belóndfüvea :  hyoscyaminiis  C. 

bervóng-fű :  [pervinea ;  inimergrün,  singrün].  Berving  fn 
(Cseh :  OrvK.  28).  Loncz,  magyar  bőruei  [így]  fű :  cleniatis, 
viuca  pervinea;  smgriin,  magdpalmen  (Mel:  Herb.  183.  [Com: 
Jan.  32). 

bibinéUa-fű :  teucrion  PPBl. 

bisziók-fű:  ocimum  PPBl. 

boldogasszonyköldöke-fű:  *umbilicus  veneris  PPBl. 


1019 


l«  iMIA  h'C— tSERLEVELÜ-FŰ 


CSILLAG-FC— FECSKE-FÚ 


1020 


boLhá-fű :  liydropiper,  cmiila,  conyza  C  psyllium  PPBI. 
Major:  Szót,  *.slai>liis  agria  I'Pl.  Iielxine  Fuchs:  .StirpH.  Ciml. 
1).  wa.sseri>ti"ffer  I'PB.  puli«iria  majur  Mel:  Herb.  14U.  persi- 
caria  174.  beytlio:  Nom.  7.  Keserft  liallia  tfi  ava^'V  ballia virág 
(Com:  Jan,  29).  Petreselymet,  ballia  ffivot,  egy  csuporban  rakja 
valael  és  oczutnek  három  r§sz§t  fellyftl  teszi  vala  (Nad:  Kert. 
71.  CsehrOrvK.  30). 

bolhaüzö-fü:  bydropiper  Fuchs: . StirpH.  Ciml,  b. 

bolond-fü :  mórion  Mel :  Herb.  52. 

bolonditó-fü :  hyo.«ciamiLsC.  sclnvarz(«bilsenkraut,zigeuner- 
kraut,  tüllkraiit  I'PB.  Bclénd  vagy  iKiloiidító  ffi  iPP:  F'axC.  82). 

borjuláb-fü:  árun,  áros  MA.  áron,  anim;  némnt  gyömbér 
l'l'l.  Borin  labn  tű,  barát  mony  fíi,  kigyo  ti'anck :  seipeutaria, 
1)03  vituli,  sacerdotis  virile;  natterwiirz,  scblangenwurz  Mel: 
Herb.  89. 

borjúorrú-fü :  bucranion,  cj-noceplialaea ;  kalKsnas,  hunds- 
kopf;  eb  feyft  ffl  Mel:  Herb.  1G.5.  aiitirrliirnmi,  bncraiiion, 
cynocepbalea  BeytbeA :  FivK.  120b.  A  kigyo  trank,  sárkány 
gyokor  knt  tele :  eggyknek  kettős  levele  vagyon,  lK>ri\vlabn  fyu ; 
az  nia.siknak  oUyan  a  lenelo  mint  az  kopolnyaknak  (.52). 

borostyán-fü :  (launis).  Zent  Lewryncz  veett  nmvozetflt  az 
borosttyan  fy\wiek  mywoltarol,  kyből  zentSlt  poétáknak  kozoroot 
zoktanak  zerezny  (ÉrdyC.  464b). 

földi-borostyáafü  :  fliamacdapbne,  polygonatnm  ;  welss- 
wnrz;  í'eyér  gyök <;r  Mel :  Herb.  18.5.  Hedera  terrestris  vulgáris, 
fody  foIyo  borostian  fin,  b.  e.  ten-estris  serpens  hedera  (Beythe : 
Nom.  5). 

bors-fü :  I)  thymbra  MAI.  satnrea  PP.  satiiroja;  sedenei 
[így]  Mel:  Herb.  126.  satureja  vulgáris  Beythe:  Nom.  8.  satu- 
roja  Com :  .Jíui.  25.  Lipp :  PKert.  !iH.  Boros  ffi  [igy] :  saturei 
KirBftsz.  I.i6.  2)  coriandnmi  Nom.  87.  Com:.Jan.  23.  A  corian- 
dert  némellyck  bors  ttinek  nevedé,  nem  helyassen  (Lipp :  PKert 
11.92).  3)  piiioritis  PPl.  Ipfertbrmiinze). 

borsoB-fü:  piperitis  l'P.  Paralipíimena  [pfeffermünze]. 

burongó-fü :  calflia,  calendula  PP.  ringelblumo  PPB. 

buzór-fü:  iiihia  PPl, 

büdös-fü :  anagyris  Major:  Szítt,  nastnrtium  sive  thlaspi 
lunvum,  iljeridi  .simile  B<'jtbe:  Nom.  6.  Fekete  bidf«  fyu,  ollyan 
mint  a  cliyalan:  marrubinni,  ballote  (BeytlioA :  FivK.  8-5).  La- 
serpitium:  egy  büdfis-ffinek  öszveszflrítet  leve  PPBI. 

büdösfüves :  laserpitiatns  PPl. 

cámoly-fü.  Késelő  tS,  czainoly  ffi:  aquilegia,  egiloi<s; 
ackelel,  aglei  Mel :  Herb.  65. 

csába-fü:  [pimpinella].  Apró  tsjiba  fíi  (C8eli:0rvK.  17). 

osábaire-fü:  pimpinella  PP:  PaxC.  2C2. 

csap-fű  :  lauriLs  Alexandrina,  pagana  lingva ;  zapfenkraut, 
kehlkraut ;  toroc  fű  Mel :  Herb.  184.  Tborok  fyu,  tsap  fyu : 
pagana  lingva ;  lioiagya  vagyon  mint  az  pap  monyának  i  BoylbeA : 
FivK.  124bV 

csengö-fü :  liypericum,  jierforata  MA.  s/.  Jmios  füve,  .st. 
.lolianniskrant  PPB.  hyporicum  Mel:  Herb.  134.  Czeongeo  fu : 
byiiericum  Fuilis:  StirpH.  Ciml.  b.  Cliougő  tiu  leuelo  vyragos- 
tiil :  hyporicum  (Frank:  HasznK.  18.  Com:  Jan.  27).  Nagy  csengfl 
Irt:  a.sc)Tnm;  liartheu  (Mel:  Herb.  135).  Cseng6  t'Anek  a  ki 
hasznát  akarja  venni,  szedje  meg  ez.  Jakab  havának  kítoepe 
t;iján  (Vali:  Orv-Sz.  58). 

cserlevelü-fű :  cliamaedrys  PPl.  trixago,  chnmnedrys;  kleiu 
batoiigel  und  gamanderle  Mel:  Herb.  3fi.  Cser-fa  levelfi  fR : 
ihamaedrya  l'l':  PiixC.  284. 


csillag-fű :  ingvinaria  PPBI.  asterion,  aster  Atticus ;  stern- 
kraut,  .sciiartenblumen  ;  l)éka  teriéc  Mel:  Herb.  87.  HoUo  lab, 
chyllag  fyu:  eoronopas,  pe.s  cur\'inu.s,  astrion  iBeytheA:  FivK. 
38b). 

csimazólö-fü :  pala.szk  féreg  ti ;  sphatiila  foetida ;  waiid- 
lauskraut  Mel :  Herb.  40. 

csók-fű:  sagitta  Com:Jaa  27.  (pfeilkraut). 

csombor-fű :  fpniegium ;  polei).  G»omba  vagj-  csomlx)r  fű- 
nek vagy  ijelegnimnak  magvát  és  virágját  borban  inni  hiUznos 
torok-gyék  elleti  (Vali:  ür\Sz.  56). 

csuda-fű :  pálma  ChrLsti,  ricinus  MA. 

darúorrú-fü :  geraniiun  MA.  storchschnabel,  gottesgiuulen 
PPB. 

dicsöséges-fü :  veronica;  elirenpreis  Mel:  Herb.  38.  Beto- 
nia  fft,  erdei  sálya,  dicsSséges  iti :  veronica  Com :  Jan.  27. 

dinnyeszagú-fű :  borrago  Beythe :  Nom.  2.  Dinnye  azagu 
tiu,  niellypt  piinpinelhuiak  hiúnak  i  Frank :  HasznK.  38). 

disznókényór-fü :  cyclamimis ;  saubrod,  europiiische  erd- 
scheibo  PPBI.  erdapfel;  tanpinainbour  KirBesz.  1.56. 

ebfejü-fü :  cyiiöceplialaea,  bucranion ;  hundskopf,  kalbai/u ; 
boryu  orrú  fÚ  Mel:  Herb.  165. 

ébnyelvü-fű :  cyiioglossimi  PP.  Paralii>omena ;  linnd»zunge 
PPB. 

édés-fü.  Pénz  leueleu  edós  tiu  :  glycyrrliiza  «ilve.stris  Gesneri, 
sive  foennm  graecum  silvestre  Tragi  (Be.\the:  Nom.  .5). 

egérfark-fű :  millefolium  PPBI.  (myosunis ;  mause.schwanz) 
(PP:Pa.\C.  2.57). 

egórfül-fű :  pilosella  minor,  auricula  muris  PP.  Paralipo- 
mena. 

égető-fű  :  dreifaltigkeitsblum ;  poiiseé  KirBesz.  155. 

erösítö-fü :  amatoria,  cataiiance ;  oraut,  sUirkkraut ;  szere- 
tetre liayto  Mel:  Herb.  166.  (BeyUieA:  RvK.  121). 

éncián-fű :  geutiaiia,  sz.  LászM  fiive  PPl. 

éaztragorrú-fű  :  rastnim  ciconiae  ;  storchensclinabol  Mel : 
Herb.  162. 

ezérjó-fü :  sconlium,  a.spleninni,  calceus  Mariae,  dictamiun, 
dictamns  MA.  dictam,  spechtwnrzel  PPB.  diptainus;  diptam 
Mel :  Herb.  108.  Kis  eentaurea,  ezório  fin :  ceutaureum  minns 
(Beythe:  Nom.  3).  Pseudo  damasunium,  calceolas  Marmc :  ezör 
io  6u,  li.  e.  millebona  herba  (7).  Ezer  io  fiuenek  (íg.v]  gySkere: 
major  eentaurea  (Frank :  HasznK.  17).  Ezer  jó  fü,  reptzén : 
dictamnm,  luscuta,  cytisus  (Com:  Jan.  28).  Ezer  jó  S\  avagy 
foghagyma  illatú  fü  (31).  Az  nillal  által  lAttetett  8zarra.s  ezer 
io  (Buel  szokta  magát  orvoslani  (Lép:  PTűk.  L213X 

ezérlevelű-fü :  millefoliiun,  achillea ;  suliafripp  PPB.  stra- 
tiote.s  PPlil.  lízer  leuelő  fii,  fo<lorka,  kis  sjirio  tTi :  tri.xago, 
ch:miaedrys,  i|uerciihis  minor,  trlssago  serratula,  teucriou  ;  kleia 
batengel  mid  gainiuiderle  (Mel:  Herb.  37). 

fal-fű.  Falfft,  kArontó  fU:  perdicium  PPBI. 

farkas-fű :  consi.lida  regalLs  I5e\1be:  Nom.  3.  [ivolfmmn!). 
Farkas  ffi,  farkas  óló  tű,  farkas  bab :  hipjiria,  lycoctonuni,  faha 
álba;  wolfswurz,  wolfsbeore  Mel:  Herb.  155. 

farkasölö-fű :  aconitum  lyooctonon  liiteum;  wolfsívnrz  Fuclw: 
SÜrpH.  49.  (Vö.  farkas-fűi 

feoske-fű :  ehelidoninm  MA.  chelidoniji  major   PP.    l'arali- 
I    pomena ;   schellkraut  PPB.  Felske   iTi,   arauy  fű :  dielitk>niuia 


io:i 


fejékhAtúfO— füst-fO 


galamb-fC— haspurgáló-fO 


1022 


május,  hirundiiiaria ;  sciiellwurz,  sdiwallíenkraut ;  azért  liiyác 
fetske  fíiiief,  lio;;.v  ;i  febikét-  a  fiók  szemét  ezzel  gyoRvitlyác 
(>lel:Herb.  17SV  Kisseb  fetske  fii,  más  ueue  gelyua  roiito  fü, 
sfil  fíi,  mezei  síil  f5,  ealamb  bégyiiec  hiyác  (179).  Feelike  fiu: 
liinindinis  lierba.  asolepia,  chelidonium  niajus  (Beythe:  Noni  2. 
3)  Feclike  fiu :  liirumiiiiaria  (Fraiik :  I  lasznK.  19).  Etetés  ellen 
luUo,  auag  fec.ike  f\\  :  a-sc-lepias ;  schwalbeiuvurz  (Fuchs :  StirpH. 
71).  Kissebbik  fetsko  fú  (Com:  Jan.  30i.  Fetske  fft  frySkér  (Cseh: 
OrvK.  3). 

fejórhátü-fü :  anseriuaPP.  Paratipomeua;  gansekraut,  giin- 
serich  PPB. 

fekély -fü  :  síiccisa  praemorsa.  morsus  diaboli ;  abbi.«s,  teii- 
felsbiss;  SrdSj;  marta  fíi  (Mel:  Herb.  155).  SőprS  fü  avagy 
8rd5g  harapta  fü,  fekély  ffi :  scabiosa  (Com :  Jan.  26). 

festő-fű:  erythrodanmn  C.  isatis,  nibia  PPI.  stnithiiim, 
lanaria  herba,  radicula,  herba  fullouum ;  seifenkiaut,  speichel- 
wiírzel ;  szapou  (R,  taytékozo  láb  ma^o  f&  Mel :  Herb.  54.  flos 
tinctoriiis  Beythe :  Nom.  4.  SCI  avagy  gyapjú  fe.stfi  f5 :  glastimi 
seii  isatis  (Com :  Jan.  27). 

sárga-festőfü :  flos  tinctorius,  tinctoriiis  miuor  ;  larbblimie, 
heidenschmuck  Mel :  Herb.  98.  Sárgánfestfl  fű :  Intea,  lutimi 
PPBl. 

vörös-festőfü :  ervthrodanum  MAI. 

fogasszólü-fü :  .serratula  MA.  gnramibeerlein,  schartenkraut 
PPB.  [betoniej. 

fogoly -fü :  helxiue  C.  MA.  st  Peters  kraut,  tag  und  nacht 
PPB.  Isten  pohárkája,  fogoIy-f(i,  fal  mellett  növő  fű :  helxine 
PPBl. 

folyó-fü  :  convolvulus ;  glockeublnm  Noni.  87.  clematis,  \Hnca 
pervinca ;  singrün.  magdpalmen ;  loncz  Mel :  Herb.  183.  smilax 
levis  Fuclis:  StirpH.  Kisfolyó-fíl :  giflfantliemos  Nom.^  31.  Meteng, 
másik  nen5n  folyó  fiu,  bonch  (Frank :  HasznK.  29).  Száraz  ftV 
uek,  mint  a  folyó  fR,  lontz,  magyar  bírvei  ffi,  per\ing  (Com : 
Jan.  27). 

forduló-fü:  valeriána  Mel:  Herb.  129.  valeriána  vera,  nár- 
dus agrestLs ;  welsch  baldrian  ;  macska  gyeöker  Fuchs :  StirpH. 
495.  aconitiun  pardalianches ;  dollwurz  48.  Fordult  [így  ?]  fiu 
leuele  virágostul  (Frank:  HaszuK.  18b).  Valeriána  nevfl  füvet 
forduló  főnek  hívják  a  magyarok  (Vali :  OrvSz.  174). 

földifenyő-fü.  Ajuga,  abiga :  vad  cypros,  infS' ;  Graecis 
feoldi  fenieo  fA,  chamaepitys ;  jelangerjelieber  Fuchs :  StirpH. 
510.  [Vö.  földi-fenyő] 

főlditömjén-fü :  chamaepitys  PPI. 

fügelevelü-fü :  chelidonium  miuus;  feigwaraenkraut  PPB. 

fül-fü :  amerimnon,  sedum,  sempeniviun,  aizoon,  bárba  Jovis 
MA.  sedum  niajus;  grosse  haaswurz  Fuchs:  StirpH.  17.  haus- 
wiirz  PPB.  hausmirz,  manerpfeöer  Mel :  Herb.  32.  Fül-fű,  bárány- 
tsets  füi :  sedum,  sempervivum ;  téU-zöld,  fül-ffl :  zoophtalmiis 
PPBl.  Kövér  fülfa :  sempervivum  tectorum ;  hauswurz  PPB. 
Bárány  tsőts  avagy  fSlffi :  sedum  .seu  sempervivum  (Com :  Jan. 
25).  Bárány  tsSts  vagy  f&lfú  (Cseh:  OrvK.  22.  PP:  PatC.  4). 
Egér  csecs  vagy  kis  fül-fi5:  sedum  minus  (Syr.  XTI.176). 

fülemile-fű :  juncus ;  binsen,  ruhrkraut  [rohrkraut] ;  sas 
Mel:  Herb.  55.  calendnla  PP:  PaxC.s  333.  Nyr.  XIL176. 

fürészlevelü-fű :  serratula  PP.  Paralipomena;  gummi- 
beerlein  PPB. 

fürtös-fü :  isten  kenyere ;  bothrys ;  traubenkraut  Mel :  Herb. 
50. 

fÜ8l>fü :  chamaedns  ^L\.  capnion,  capnos  PPI.  fumaria  PP. 
fumus  terrae  PP.  Paralipomena ;  erdrauch,  taubenkropf,  wilde 
ranten  PPB. 


galamb-fü :  columbaria,  verbéna,  heiba  sacra,  centnim 
galli ;  i'isi'nkraiit,  taubeukraut,  goneihet  kraut,  elsenhart ;  sza- 
pora fű,  szent  fű,  kakas  címer  Mel:  Herb.  Hl. 

galambóc-fü :   peristoiium  MA.   eisenkraut,   tauljonkraut 
Pl'H. 
gálna-fü  :  pulmonaria  MA.  cousiligo  PPI.  Imigenkraiit  l'I'B. 

gamandor-fü :  tiTS,sago  MAI.  [gamanderj.  Gámándor-fű : 
ehamaedrys;  vergissmeinnicht  (Com:Orb.  31). 

geleszta-fü :  aquilegia,  aquilina  MA.  ackelei,  narrenkappen 
PPB.  Hanuig  virág,  avagy  geleszta  fü :  aquilegia  Lipp :  I'KerL 
1.74. 

gelyva-fü :  strumea  MA.  gewis,ses  kraut,  so  die  kröpfe 
heilet  PPB. 

golyvarontó-fü.  Gelyua  routo  fű,  sül  fű,  kis  fetske  fű: 
chelidonium  minus,  scroplmlaria  minor;  klein  schelwurz,  felg- 
warzenkraut  Mel:  Herb.  179. 

gomba-fű:  androsaces  PP.  mannsharnisch  PPB. 

görény-fü:  [cuscuta;  filzkraut,  flachskranf].  Ha  a  gSieny 
fyuet  vizben  meg  f5z5d  as  meg  nad  mezezSd,  vizeletnek  chy5- 
p5g5  voltat  meg  gyogitya  (BeytlieA :  FivK.  130b).  Ha  az  gSreny 
fya  magvat  sallyas  borban  meg  izod,  az  epének  sereset  meg 
gyogitya  (uo.). 

gyapjas-fű :  gnaphalium  PP.  Paralipomena ;  nihrkraut, 
rodekraut  PPB.  Réti  kender,  avagy  gyapjasffi,  róka  fark : 
alopeeurus  (Com:  Jan.  24). 

gyapjú-fü :  verbascum ;  candela  regia,  tapsus  barbatus ; 
wollkraut,  königskerzen  Mel:  Herb.  146. 

gyapjtifejórítő-fű :  strutliium  PPBl. 

gyapjúféstö-fű.  Mii  avagy  gyapjú  festS  fű:  glastiun  seu 
isatis  Com :  JaiL  27. 

gyék-fű :  prunella  MA.  Com :  Jan.  24. 

gyékény-fű :  mariscus,  mariscum  MA.  eine  grosse  see- 
oder  meerbinz  [binse]  PPB. 

gyógyitó-fü:  [herba  medica;  heilpflanze].  Gyógyító  fSvek 

1    (^^■eb:  Ámul.  141). 

gyopár-fű:  (origanum;  wolgemut].  Isopot  eszik  a  retekre 
vagy  fekete  gyopár  füvet  (Lipp:  PKert  n.166). 

gyüszű-fü:  digitális;  fingerhut  Mel:  Herb.  51. 

haj-fű :  haj  nevelő  fii,  callitricha  PPI. 

hajnevelő-fü :'  cuscuta,  cassuta:  aranyfenalfű  MA.  calli- 
tricha PPI.  fiachsseide,  filzkraut  PPB.  Hay  nevelő  fű :  cuscuta ; 
filzkraut  Nom.  87. 

hályog-fű :   benalbum   MA.   ocymastrum  Nom.   91.   weiss- 
blelien,  pástinak  PPB. 
hanga-fű:  brja,  eiix,  erica;  heide,  heidekraut  PPB. 

harang-fű :  volubilis,  convolvulus  MA.  canipanula,  cenica- 
ria:  glnckemvind,  halskraut;  nyakfű  Mel:  Herb.  184.  campa- 
niila  angustifolia  flore  caenileo,  sive  Mathioli  phyleuma  Beythe : 
Nom.  3.  mauerkraut,  tag-  und  -nachtschatten  PPB. 

háromlevelű-fű :  trifolium  MA.  klee  Mel :  Herb.  93.  (ACsere : 
Enc.  238). 

háromság-fű  :  \-iola  tricolor  Sí.  A  lang  szinu  viola,  három- 
ság fSue,  három  szegeletfl,  lágy  szabású  (ACsere:  Enc.  242). 

hasindító-fü :  [euphorbia,  tusa  ;  wolfsmilch,  purgierkömer). 
(Nad:  Kert  81). 

haspurgáló-fü :  mercurialis  Com :  Jan.  26.  [angelkrautj. 


1023 


HERNYÓ-FO— KÉSEL  YO-FO 


keserC-fO— májgyógyító-fO 


1024 


hémyó-fü:  eruca  Nad:  Kert.  20. 

hold-fü :  Iiuiaria  MA.  mondkraut  PPB. 

húgyos-fü :  lierba  nriiiiills,  Uuaria ;  leinkraut ;  len  leuelS 
fii  MpI:  Heib.  VH.  liuaria  Coiii;  Jan.  26. 

in-fü:  abiga,  ajuga;  feldcypressen,  jelaugerjelieber  j  vad 
cjpios  Mel;  Herb.  171. 

ineresztő-fü :  balsamiiia;  balsamkraut  PPB. 

aranyas  Istáp-fü :  viiga  aurea  MA.  lieiduisch  wuidkrant 
PPB. 

Í8ten-korsókája-fü :  laver  PPl.  (wassereppich). 

istenszakáUa-fü :  *pimpinella  sangvisorba  PPl. 

káka-fű.  Síuiiiaiitum  :  idegeu  országi,  jószagií  káka-fft  PPl. 

kakastarój-fü :  gallitiiciim  MA.  Nonx'  37.  scharleien, 
sciiarlacbkraiit  PPB. 

kakiik-fü :  sorpillu.s,  .foriiilliini,  sisiinbrium  C.  kostenz,  quendel, 
hiilinwkleo  PPB.  serpilluni,  quendel  Mel:  Herb.  116.  Kakiik  fiu, 
zent  Benedek  tiueíFrauk:  IlasznK.  21.  Mi.<k:  VKert.  .511).  Végy  fel 
fel inarakal  kaluik  fnvet,  Isten  favát  egy  marockal  (Mel:  Herb. 
112).  Szedj  kakuk  füvet,  pzéklát,  ezeket  tHrd  jól  erfeeu  meg 
(Vasárnapi  líj.s;ig,  Képe.s  l'olyóirat  1.53.  Ijpp:  PKert.  n.l8.  59). 

olaaz-kakxikfü  :  serpillnm  Romanum ;  welsch  quendel  Mel: 
Herb.  118.  Olo-sz  kakiik  vagy  méh  fii  (Nad:  Kert.  105). 

vad-kakukfü :  zygLs  PPBl. 

kalán-fü :  cochlearia  Lipp:  PKert.  n.92.  löffelkraut  KirBe.sz. 

156. 

kalánlevelü-fű :  cochlearia  PP.  Paralipomena;  britannica 
PPl.  Ififtelkraut  PPB. 

kalános-fü :  cochlearia  pöffelkraut)  Com :  Jan.  26. 

kalap-fü  :  *niirigy-ffl ;  petxsites  PP.  Paraliiwmena  ;  pesti 
lonzwnrz  PPB. 

kaláris-fű :  asparagns ;  spargen  Mel :  Herb.  Com :  Jan.  25. 

kalinoa-fü:  ajuga,  chamaepity.s  MA.  schlagkrantleiu  PPB. 
Kalintz-H  fii,  fnldi  temjén :  chamaepitys  Major:  Szót 

kannamosó-fű :  eciuLsetiim,  liippuris  MA.  eiinlsetum  Nom. 
88.  kannenkraut,  katzenschwaiiz  PPB. 

kánya- fű:  accipltrina  Beytlie:  Nom.  1. 

kapotnyak-fü :  asarum,  perpenia  PPBl.  (I'P:Pa.\C.  275. 
Cseh:  OrvK.  17).  Kopotiiyak  fS  (így):    baldrian   (KirBesz.  156). 

kecskeszakáll-fü :  barbula  caprae  MA.  como  MAI.  d:\s 
aiidre  geíclilecht  des  geis.sl«rt.  wekiliart  PPB.  A  ketske  .szakáin 
f6  letiele  ollyan  mint  a  diitkoronak  :  l)arba  caprina  (Mel :  Herb. 

81). 

kecskeszarvú-fü :  foennm  Graecinn  AL\.  C'om;.JaiL  2.'). 
ziegenhorn,  Ixickshorn  PPB. 

kelés-fü :  scabiosa ;  ajiostenienkraut,  grindkrant ;  var  fű 
Mel:  Iloih    154. 

kerészt-fü :  [senecio).  Kereszt-ffi,  kereszt-gjükér :  seuecio 
I'PBl.  Sok  férdfi  ffi,  avagy  kereszt-ffí:  polygonatum  polygala 
(Com:  Jan.  29). 

keresztes-fü :  erueiata,  gentiana  MA.  cniciata ;  kreuKwuns 
Mel:  Herb.  137.  Keresztes  ffi,  sz.  Hony  vagy  sz.  I.ászló  ffive: 
cmciala,  genti.'ma;  kreiizHairz  PPB. 

keselyű-fü :  aquilegia  Major :  Szót.  atjuileja  vulgáris ;  ge- 
niciiie  ackelei  Fiiclis:  Stii-pH.  .56.  Ke-solfi  tu,  czimioly  fii:  aqni- 
legi.i,  egilnps;  ackelei,  aglei  (Mel:  Herb.  65.  Com:  Jan.  25. 
Miok:  VKert.  511). 


keserü-fü  :  erysimum  vulgare  Beytíie:  Nom.  5.  perácaria 
7.  (wasserpfefl'er,  flohkrautj.  Keserfl  ballia  ffi  (Com:  Jan.  29X 

kígyó-fii :  coUibrina,  .serjientina  PP.  helleboniB  niger,  ve- 
ratnim  iiigriim  PP.  Paraliix»mena ;  scorzonera,  \nporina  lipp : 
PKert.  II.  169.  [M:lilaiigeukraiit].  Kígyó-fí5  gyökér,  melly  deákol 
scorzonera  hivattatik  (Web:  AmiJ.  41). 

király-füve  :  herba  regia,  melilotas  sertula  campaua ;  stein- 
klee,  gel[b]er  klee ;  .sárkerep,  nagy  ló  here  Mel :  Herb.  95. 

kocsord-fű :  daucus  PP.  rote  mírzel ;  vad  murok  KirBen. 
156. 

korál-fü :  coraliuni  MAI.  Koralk&,  ki  az  tengerbe  termS 
coralium  ffibSl  valtozic  kSvé :  corallium  MAI. 

kosbor-fü :  satyrion,  crataegonou  ^L\.  geilwurz,  tlíllikraat 
PPB 

kő-fű :  (gnaplialiiun  stuechas ;  reiublumej.  Kei  6u  avagy 
sárga  gyoiiar  (Frank :  HasznK.  18). 

kökörcsin-fű :  pulsatilla,  pilosella  major  PP.  Paralipomena; 

tíigschlaf  l'PB, 

köldök-fü :  cotyledou  PPl.  acetabulom ;  nabelkraut,  donder- 

bohnen ;  szereleinnec  taplóya  Mel :  Herb.  35. 

kőmagú-fű :  lithaspennum  PP.  {'araliiomeiia. 

körontó-fű :  parietaria  MA.  saxifraga  Major:  Szót.  erigeron, 
senecio ;  kieuzwurz,  baldgreis ;  sz5sz&  fS  Mel :  Herb.  82  saxi- 
fraga; steiiibrecli  PPB.  (Com:  Jan.  31).  (Vö.  rontó-fű] 

körtvólyfa-fü :  pyrula  PP.  mangolkraut,  nintergríin  PPR 

köszvóny-fü :  chamaepitj-s  PP:  Pa.\C.>  267.  Njt.  XII.176. 

kötözö-fü :  carex  MA.  grosses  ried  PPB. 

kövér-fű :  bablevelíi  fft ;  telepbium,  &baria  MA.  fábaria, 
scrophularia  Fudis :  StirpH.  knabenkraut,  tonnerbohne,  fozzwang 
PPB. 

lábmosó-fű  :  hen>erocalli.s  MA.  (affodillilie,  tagblume]  gold- 
Hurz,  heidiiiscbe  hUen  i'l'B. 

légy-fü.   Vízi   liimyor,   eb   gySmber;   hydropiper,   önziber  a 
caninum ;    németül  hundspfeifer,   flUhekraut,   muckenkraut ;  as 
az  halha  fü,  légy  ffi  (Mel:  Herb.  174). 

lenlevelü-fü :  linaria  MA.  leinkraut  Mel :  Herb.  164.  (Misk : 
VKert.  350). 

lép-fü:  aspleuum  PP.  Paralipomena;  hirsdizuug,  steiníam 
PPB.  Lép  kűssebitS  ffi :  a.spleuum  NLM. 

lófark-fű:  equl.setiun,  liippuriK,  iUiabasisMA.  [kannenkraut 
ross.seh\v;uiz,  pferdschwanz  PPB. 

lóbere-fű:  trifulium  pratense  MA.  wiesenklee  PPB. 

lósóska-fü :  ana.tjris ;  lórom  PPl. 

lüdláb-fü  :  chenopiis ;  gan.sefii.^i   PPR  (AC'sere :  Eiic.   2351  • 

macska-fű :  anarrliinon  Major :  Szi'it.  nepeta,  cataria  SL 
[katzenmünzej. 

macskafarkú-fü  :  kalzcnkrant ;  ipiene  de  cliat  KirBeai. 
156. 

mádra-fü,  mátra-fü:  matric.iria  MA.  Mel:  Herb.  161. 
Com:  Jan.  30.  mutterkr.int  PPB.  Cartaria,  ueiwtliae  genus: 
matra  tiu,  li.  e.  malrici.*  borba  Beyihe:  Num.  3.  Nádra  fiiie 
(így):  nei>eta  Frank:  H;ií«nK.  17.  Matricaria  tellyeH  virágii, 
matra  ffi,  magassan  fel  nSI,  nehéz  raagavaiiiLipp:  PKert.  1.77).  . 

máj-fű :  matrisilva,  lieiuitic.i  MA.  lelierkraiit  PPB. 

májgyógyitó-fü :  ageratum  PPl.  Fekete  gyoiiár  auiba.«u 
fii  avagy  máj  gyogyito  fS :  ageratum  seu  hepatica  Com :  JaiL 
25.  Maj<»r:  Szót. 


1025 


MAL\TA-FC— NYELV-tTj 


NYÜL-FŰ— PÉNZLE  VELO-  FÚ 


1026 


mályva-fü:  niMlva  MA. 

Mária  Magdolna-füve :  saliiinca  PPBI.  narrtiis  celtioa. 
saliuiK'a ;  M.  M.ii;[ilaleiien]  bliinie,  speliuiig ;  rrtmai  nárdus  Mol : 
Herb.  128.  [Vii.  szent-Mária-Magdolna  füve]. 

medvetalp-fü  :  paliiirus,  aoantliiis  ilA.  six)iuiyliuiii,  brariea 
ursiiia  PPB.  ursi  braiica  Lipp:  PKert  11.219.  melstenviirz,  biiion- 
klaii  I'PB.  Tívi.'ies  medve  talpú  fu  (Com :  Jan.  33). 

méh-fü :  meliimni.  ineliphyllon,  meliií.sopliillon,  tlij-mbra,  apium 
C.  apiastrum  MA.  inelis.sa ;  nielisse  PF^R  tlijimis,  sena,  apiaítrum 
Com:  Jaa  23.  25.  (Frank:  HasznK.  20).  A  mezét  kiváltUeppeii 
a  mell  fíirSl,  liegji  tsillyáiirrtl  szedik  [a  méhek]  (ACsere:  Enc. 
217.  Lipp:  PKert  II.IS.  44). 

raérégölö-fü :  vincetoxicima  Com :  Jaa  27. 

mórges-fü:  aconitvmi  Com:  Jan.  27. 

méz-fű.  Vad-méz  fii :  oreoselinum  PP.  bergpetterlein,  berg- 
eppich  PPB.  (Fuchs:  8tírpH.  Címl.  h.) 

mindéngyógyitó-fű  :  panacas  Com :  Jan.  27. 

kerti  mirha-fü:  boti7s  PPBI. 

mirigy -fü :  6ammula  apostematica  Nom^.  37.  Mirigy  fft, 
kalapfil :  petasitas  PP.  Paralipomena ;  pestilenzmirz  PPB.  *Me- 
rigy  fii :  flammula  apostematica  PP.  brennw-nrzel,  blatterzug 
PPB. 

misegyertya-fü :  orobancbe  MA. 

moh-fü:   mnscus  [moo.s]   (Com:  Jaa  24.  Felv:  SchSaL  23). 

moly-fü :  trifolium  MA.  trifolinm  odoratum,  lofus  sjitiva ; 
■aeben^ezeit,  wolriechender  klee ;  lóhere  Mel :  Herb.  94. 

mustár-fű :  lepidium  PPBI 

nadály-fű :  bellis  Com :  Jaa  24.  [.ích\YarCT\iirz,  wallwni-z].  Ki.s- 
sebik  nadal  ftv,  kerty:  bellis  minor  hortensis;  nionatblume 
(Fuchs:  Stii-pH.  79).  Erdej  kis  nadal  tví':  bellis  minor  álvestris ; 
maíslieben  (80).  Erdey  nag  nadalfA-:  bellis  major  silvestris; 
ganseblume  (81.  AOere:  Enc.  242). 

fekete-nadályfű :  solidago,  consolida  major,  symphytnm 
májas  SLA.  consolida  major,  solidago,  consolida  petraea;  wall- 
vvurz,  schwarz  walhvurz,  steingün.sel  Mel:  Herb.  1.53.  Fekete 
nadály  f&  avagy  k5ves  nadály  (C!om:  Jan.  24). 

nagy -fű :  solanum  letale ;  nachtschatten  PPB. 

naprajáró-fü :  .solaris  herba ;  napra  forduló  PPBI. 

napranézö-fű :  heliotropium  Fuchs:  Stirp.  Círol.  b.  solse- 
quium,  flos  solis,  verucaria ;  sonnenwirbelkraut  PPB. 

naputánforgó-fü :  heliotropium  C.  Nap  után  forgó  fS, 
katáng-kóró;  heliotropium  PPI. 

naputánjáró-fü :  intubus,  cicborium ;  wegwart,  sonnen- 
wurbil  [sonnenmrbel] ;  vad  cichoria  Mel :  Herb.  77.  (Ojm :  Jan. 
26.  GKat:Titk.  18). 

nátha-fű.  StaphLs  agria,  pedieularis  herba :  tetű  fü ;  ISus- 
kraut;  Latmis  pitnitaria,  az  az  takony  és  nátha  ki  vonó  f5, 
turliás  f&nec,  nátha  fSnec  is  hiyác  (Mel:  Herb.  156). 

nemismerem-fű :  opuntia  MA. 

nöszö-fü :  satyTium  Com:JaiL  26.  Major:  Szót.  satyrion, 
orchis;  geilwurz  PPB.  (Lipp:  PKert  1.74). 

nyak-fű :  cei-vicaria,  campanula ;  halskraut,  glockenwind ; 
harang  ffi  Mel :  Herb.  184. 

nyelv-fü,   nyelves-fű :   uvularia ;  h.alskraut  PPB.  PPBI. 

M.    KTELVTÖRT.     SZÓTXr. 


nyiil-fü  :  sjuu-has  PP.  [olva.sd  :  sonchas]  hasenlattich,  .sau- 
distcl,  giinsekühl  PPB. 

nyúló-fű:  polygonium  Nom.  92. 

oro3zlántalpú-fű :  alchymilla  PPBI.  löwonfiLss .  PPB. 

orvos-fü :  herba  salutaria,  panacea  SL  |lieill<iaut].  Orvos 
fRvek  (Misk:  VKert.  3.51).  Orvosló  füvek:  herbae  medicinales 
(Omi:  Jan.  29.  ACsere:  Enc  244). 

ökörfark-fű :  verbascum,  asphodelus,  all)urani  MA.  wall- 
krant  PPB.  Ökörfark-fii,  lép  kissebbítS  fii :  aspliodelus  PPBI. 
(Cseh :  OrvK.   68). 

ökörfül-fű  :  intubus  maculosa  MA.  oudivien,  wegwart  PPB. 

ökörnyelv-fű :  euphrosjnmm,  buglo.s.'íum  MA.  eohiimi  PP. 
Parahiwmena ;  anchusa  PPBI.  oclisenzmigen  PPB.  Ökörnyelvii 
fa :  ochsenzung  KirBesz.  156. 

ökörszem-fű :  buphtalmusMA.  ochsenaugen  PPB.  (Com :  Jan. 
30). 

ölyv-fű :  hieraciiun  raajvLS ;  habichtski-aut,  saudistel  Mel : 
Herb.  75.  Borhi  fyl,  olyu  fyu :  cicoreum  luteum  (Beythe A :  FivK. 
79b).  Olyv-fü  avagy  erdei  saláta :  taraxacum  seu  hieracium 
miuus  (Com:  Jan.  24). 

ördögbordája-fű :  fillx  PPI.  [famkraut]. 

ördögliarapta-fű :  succisa  PP.  Paralipomena ;  scabiosa 
Com :  Jan.  26.  teufels-abbiss  PPB.  Ördög  harapta  ffi :  morsas 
diaboli,  succisa  praemorsa ;  abbiss,  teufelsbiss ;  el  harapot  fű 
(Mel:  Herb.  154.  Beythe  :  Nom.  8). 

ördögmarta-fű  :  moi-sus  diaboli,  scabio.sa  .succisa  Fuchs : 
StirpH.  Címl.  b.  Órdög  marta  fii,  el  harapot  fS,  őrdflg  hai-apta 
ffi  :  succisa,  morsus  diaboli ;  abbiss,  teufelsbiss  Mel :  Herb.  155. 

örvény-fű :  enula,  innia,  enula  campana,  helenium,  necta- 
rea;  cSrvénygySkér  MA.  PP.  alantwurz  PPB.  helenium  Beythe: 

Nom.  5. 

palaek-fü,  palaeka-fű :  thlasiú  MA.  PP.  wilder  senf 
PPB. 

palaazk-férég-fű :  sphatula  foetida ;  wandlauskrant ;  czim.az 
él6  ffi  Mel:  Herb.  40. 

pápa-fű :  carduus  benedictiLs,  acauthium ;  cardobenedict, 
bonrourz ;  aldot  fű  Mel :  Herb.  45.  acanthus  Com :  .Jan.  25. 
Papa  fiu  leuele :  cai-duus  beuedictus  (Frank:  HaszuK.  17.  Lipp: 
PKert.  n.88).  Nem  kisseb  ero  találtatik  az  angelicab.'ui,  papa 
fűben,  .sóskában  (Csau:  Dögh.  134). 

paperszénye-fű :  bursa  pastoris  PP.  Paralipomena ;  fascliel- 
kraut  PPB.  (PP:  PaxC.  255). 

paponya-fű :  [solanum]  judenkirschen  Nom.  85. 

páprád-fü.  Aranyas  paprád  fii :  chrysanthemon  PPI. 

páris-fű :  herba  paris  PP.  Paralipomena ;  wolfl)eerkraut, 
vierblatt,  einbeerkraut,  sternkraut  PPB. 

párló-fü:  agriraonia  1VL\1.  angelica  Major:  Szót  odermen- 
nig,  agrimonium  PPB.  Apró  bojtorján,  pái-lofű :  agrimonia  (Com ; 
Jan.  25). 

pázsit-fű :  agrostis  MAI. 

pemet-fű:  marnibiura  album;  gottsvergiss  Mel:  Herb.  100. 

fekete-pemetfű :  prasium  Mel:  Herb.  81. 

penész-fű :  blattaria  Berthe :  Nom.  2. 

pénzlevelű-fü :  nummularia  PPBI.  centummorbia,  lunarla ; 
pfennigkraut  PPB. 

65 


1027 


PERJE-FÚ— SEPRÖ-FO 


SESELrrt— SZEGFŰ 


IOl- 


perje-fü,  pörje-fű  :  parietaria,  amorgine;  mauerlnrautPPB. 
(ComiJan.   26.   ACseretEnc.   215.   PP:  PaxC."  196.  Nyr.  XIL 

176). 

peszerce-fü :  marrubium  l'PIil.  [andoni].  (Com :  Jan.  26. 
Lipp:  PKort.  11.234).  Fekote  pcwzertzo  fii:  baccharis,  ballote 
PPI.  Fejér  i>6.'izertze  fö :  marrubium  PP:  PaxC.''  217.  Nyr.  XII. 
176. 

pipaC8-fü :  anemono  PPIil. 

poros-fű,  porosin-fü.  I'orte  fö,  úti  iK)rtsin  ffi :  centinodia 
PPBI.  Kövér  iwrtsin  ffl :  andraclme  PPI.  Porcain  ffl,  disznó 
oria :  portulaca  ;  burgel,  grensel  Mel :  Herb.  33.  polygonimi  183 
Soc  bStlsSye  vagyon,  mint  a  porczin  fíumc,  czac  hogy  fel  nű 
(185).  Porcsin  f\v ;  portiilaca  horteasis ;  lipimiscli  burzelkrant 
(Fueli.s:StirpH.  62).  Portsinfü,  avagy  i»its  fü  (Com:  Jan.  29). 
Ports  fS :  halinonfuss  (KirBesz.  l.'>ó).  Cyclameii,  kit  az  németek 
dLsznó  kenyérnek  neveznek,  magyarul  porcs  fB  vagy  virág 
(UpprPKert  1.64). 

putnok-fű:  pulegium  PP.  polei  KirBesz.  156.  Pőléj,  pólaj, 
tsombor,  putnok-fö :  pulegiiun  PPBI.  (Lipp :  PKert  n.47). 

ragadó-fü :  aparine  MA.  PP.  asperula  PP.  aparino ;  kleb- 
kraut  I"uchs:Stirpa  29. 

rhabarbaruin-fű.  Rlia :  .sarmatziai  folyő-viz,  melly  mellett 
a  rliabarljarum-í'ft  terem  PPBI. 

repcsin-fü.  Erice :  reptsinfű  neme,  hangafa  PPBI. 

ret-fű :  [rarex ;  riedgras).  A  rét  fti  fel  nSlieté  a  viziiélkSl : 
numquid  virero  potest  .scirpiis  absque  liumore,  aiit  creacere 
carectiim  sine  aqua  (Mel :  Jób.  19b). 

rókafark-fű ;  alopecunis  MA.  fuchsschwanz  PPI5. 

rontó-fű:  sonccio  MA.  Boyllie:  Nom.  8.  *senecio,  saxifraga 
Fiielis :  StirpH.  consolida  regia  Frank;  Ila.sznK.  17b.  origeron, 
.senetio ;  krouzwurz,  bahlgreiss  Mel :  Herb.  82.  st.  Jakobs  blimie 
PPB.  [Vö.  körontó-fü] 

ruta-fü :  ruti  MA.  peganon ;  raute  PPB. 

rüh-fü.  Nagyol)  rili  fin :  acabio.sa  major  Mattliioli  Beythe : 
Nom.  8.  Nom  ki.sseb  erfl  talAltatik  az  angelicában,  ríihffiboii, 
feniő  magban  (Csanaki:  üögli.  134). 

rühÖ8-fű:  .scabiosa  PPBI.  grindkraut  PPB. 

sár-fü :  pont;\dactylus,  cataiiotia  MA.  PP.  richnis,  cirinu.s 
PPBI.  pontaphyllum  Major:  Szót.  fiinflingerkraut  PPB.  cataputia 
major,  ricinus ;  wunderbaum,  kreuzbaum ;  czodafa  Mel :  Herb. 
82.  riciniLS  Beytlio:  Nom.  7. 

sárellen  való-fű :  gratiola  Fudia:  StirpH.  Címl.  b. 

sarló-fű.  KLi  sarló  fíi,  fodorka,  ezer  louolfl  ffl :  querculas 
minor,  tri«sagü  serratula,  toucrion  Mel:  Herb.  37.  Nagy  sarló 
fii,  ezer  lo»el5  fft:  teucrion  mas;  gross  batengel  38, 

sása-fű :  lopidinm,  ;i);rii>c,Hrdani»m  M.\.  «ildo  kreaso  PPB. 
Ii'pidiuni,  piporilis;  pfelVerkraut  Mel:  llerb.  174.  Vizi  SiísafA : 
miapliali.s  M.M.  Kres  aviigy  .sisji  fíi  (Lipp:  PKert.  II.i;0).  Lopi- 
dium  avagy  n:isturtium  némellyekuéi,  .s;ba  fft,  vagy  amint  a 
némotek  híják,  kres  (110).  Vízi  sása  fü:  uasturtium  nqiiaticiun; 
brunukro.ss  (111). 

seb-fű:  betonica  MA.  Nom.  85.  bistorta,  vetonioa  PPBI. 
botonieiikraut  PPB  Rlmiwntica  fü,  iwgaii  seb  fü :  chironion 
MAI.  H:Lsonlo  a  (prunolla)  virága  a  sobfíi  virág.ihoz  (Mel : 
llorb.  88).  Az  erdei  seb  ffl  leve  hatalmas  flz  arénásokuak 
(ACtere:Eiic.  243.  Com:  Jan.  28). 

seprö-fű :  .scabiosa  vulgarLs,  tenuifolUi,  artűmisia  MA.  grind- 
kr.iut  PPIi.  artemisLa  tenuil'olia  Nom.  85.  tíoytlio:  Nom.  2.  sca- 


biosa vulgáris  8.  artemisia  tenuifolia ;  r«infam  Fuchs :  StirpR 
27.  Seopreij  fu :  *.scabiosa  vulgáris ;  ex  ea  sco|)as  etiam  purga- 
torias  faciunt  Fuclis:  StirpR  SóprS  ffi  avagy  firdSg  liaraptn  fíi, 
fekély  fA :  scabiosa  (Com:  Jan.  26). 

sesel-fű :  (.sosel,   bergfenchel].  A  n&tény  ezarva.s  a   tiazás     } 
el5t   sesel  ffivet   eszik,  hogy   kSnnyebben  szfilhessen   lACsere: 
Euc  206). 

sisak-fű:  napellus  caeruleus  PP.  [eisenhut]. 

skárlát-fű :  horminum,  sz.  János  fíive  PPI.  [scharlaclikrautj. 
Ptrftszentfi  gyfikér,  sárga  kSkSrts,  skarlát  fS  :  horminiun  (Com  : 
Jan.  25). 

sömör-fű :  batrachium  PPBI.  Major :  SzöL  hahnenfuas  Nom. 

85. 

8párga-fü :  corruda  MA  PPI.  asparagus  PP.  PPI.  spargen 
[spargel]  Mel:  Herb.  148.  (Fal:  NU.^  161.  Kr.). 

süly-fü :  árum  MA.  árum;  áron  Fuchs:  StirpH.  40.  [aroiis- 
Hiurzel].  Sül  fii,  mezei  sfil  fű,  kis  fetske  fii,  galamb  begy:die- 
lidouium  miuus,  serophularia  minor ;  klein  schclwiu-z,  feigwar- 
zenkraut  (Mel:  Herb.  179). 

szagos-fü :  ocymum  Com :  Jau.  30. 

szapora-fű :  verben/i  PPBI.  VasíS,  szapora-fA :  sagmon 
PPBI.  .Szapora  fii,  galamb  fű,  szent  ffi,  kakas  címer:  verbéna, 
columbaria,  herba  sacra,  ceutnmi  galli ;  eisenkraut,  traubeii- 
kraut,  geweihetkraut,  eLsenliart  Mol:  Herb.  144.  (Com:  Jan.  26). 

szappan-fü.  Szajíon  fü,  taj-tékozo  láb  mosó  fü:  lanaria 
herba,  radicula ;  seifenlu-aut,  speichel»Tirzel  Mel:  Herb.  54. 
struthium  sativum;  seifenkraut;  taytekozo  Fuchs:  StirpH.  452. 

szappanozó-fű  :  sapouaria,  strutliium  PP.  saponariaTuchs : 
StirpH.  seifenkraut  PPB. 

8zarvaaóltető-fü :  elaphoboscon ;  hirschwurz  PPB. 

szarvasnyelvű-fü :   a.splenum  PPI.  (PP:  Pa.xC.*  230.  Njt. 

XU.17-). 

szász-fű :  *Wnca  pomnca  PPBI.  saiiicula  minor ;  saiiickel 
PPlí. 

szeg-fű  (szckjá  Mel:  Herb.  131b.  SzBodó:  SóDica.  A4.  Lipp: 
PKert.  1.80.  89.  98.  [sokszor);  zekjiu  Frank:  Ha.sznK.  22.  ^i>« 
Beythe :  Nom.  3.  [liáromszor) ;  í:<í/i!  Mol :  Herb.  180.  s:Jk/S : 
leucoion  C.  .cój/ű,  sze^fil  MA  MAI.  i2Ó.j/u  Com:  Vost.  122.  PP. 
szük/ilC.  BormPréd.  271.  Ciyarm:Fel.  62b.  MonTME.  L147. 
szokftlves  lé  Radv:  Csal.  111.41):  I)  caryophylhuu  C.  MA.  Com: 
Vest.  122.  PP.  garyopbyllum  C.  PPBI.  caryophyllus  Lip|):  PKert. 
1.80.  lúigeleiu,  nelke  PPB.  .Szeg-fii :  niigelein ;  oeuillet  KirBesz. 
155.  Ha  egy  kis  fekete  .szőkfúnet'  vagy  egyéb  niagnac  olly  szép 
szinyeket  adhat  isten,  mi(>rt  ketelkednenc  istounec  uiog  okesit^ 
hatalmába,  az  mi  testűnk  fel  Ijunaztasaliannis  V  (Horn:  PréiL 
271).  Ezek  a  virágok:  zek  tiu  viragia  fél  lat  (I-Vank:  llasznK 
22).  Zek  tiu:  caryophylleii.s  lios  (Beythe:  Nom.  3b).  MuUl«.i 
meg  ezeket  Monozlai  es  lm  igazan  megh  mutatli:ittya,  mindj:i 
rast  szSkfú  avagy  rosa  kozorut  tegyünk  az  lejel>en  (tíyarni: 
Fel.  62b).  Micsoda  vinigokat  kell  az  ganéjia  íigyban  hóid  töl- 
tére vetni?  Cariophyllus:  szeklü ;  ha  lehet  együgyű  Ksoktűbiil, 
az  .az,  a  ki  nem  tolly(»,  ne  vegyenek  magot,  liauem  a  telly>' 
sekbül.  Mennél  tellyesebb  szoklUbül  szedik  az  ui.agt>kat,  .ann;il 
jobb  le.szen  (IJpp:  PKerL  80).  Mindeniitt  a  mi>z.^k  bé  voltának 
terítve  virágokkal,  hogy  csak  a  8zegf(íro  és  a  tulipánra  léi)tBk 
a  lovaink  (Mik:  TíirU  423*.  8)  (eugenia  cirvopliyllacea ;  i.-ewiiiv 
nelke]-  Szegfű  .szerszám:  caryuphylla  PPBI.  Vagy  (végy)  m;i.^ 
f<j\  uncia  .seiiát,  mosd  meg  vizben,  az  szán'U  liiind  el,  .szekfüii< : 
tizeiikottőt,  kömény  magot  ket  drachmát,  az  .az  tizenkét  i*ii 
uyonionit  (Mel:  Herb.  22i.  Ei'zotet,  confreytet,  az  jo  siifraii. 
termo  baynotziuik  határát,  szekfüuoc,  gyömbérnek  miiKlen  ga/. 


1029 


KIÍDEI-SZEGFÜ-SZÉNA-l-tl 


SZENT-l-tí— SZÖSZÖS-I>"Ü 


1030 


dagsáKiit  add  szakAtsiiak  (SzBodó :  SóDifS.  A41  E^y  tyAsa  szej;- 
fiitöl  4  flór.  50  den.  (VectTraiis.  l! li.  Küldültiink  riská&it,  szdk- 
fiivet,  pyönibért  ^JlüIlTME.  1.117).  Szék  tüvet  linzíittiuik  az 
piacznil  (2í»6l.  S)  [carjopli.vlli  coloriMii  lial)en.s:  nolkenbiauul 
Egy  zokfew  kauioka  iiestli  .siilia :  iina  suba  niarduriiia  damas- 
ceiia  colorls  cju-yopliylli  iRMNy.  11.210). 

erdei-szégfü :  [diautlms  CartlmsiaiioniniJ.  (A  kakuc  virág) 
virága  vere.«  mint  az  erdei  sz§kffmec  (Mel :  Herb.  186). 

fehór-szégfü.  Fehér  szekffi :  leucojon  PPBl.  [levkoje,  weis- 
ses  veik'hen]. 

kerti-szegfü :  (diautbus  caryopbyllus ;  garteuuelke).  (A  ka- 
kuc virágot)  vad  sz^kfünec  hiyác  sokan,  mint  hasonló  a  kerü 
sz(;kiTib6z  (Mel :  Herb.  186). 

mezei-szégfü :  caryopliyileus  silvestris  sive  montauus  Beythe 
Kom  3b. 

nyúl-szeg^ü.  Lyclmis  silvestiis,  vad  zek  tiu,  b.  e.  silvestris 
caryophylleus,  qnibiisdam  etiam  nynl  zek  fiu,  h.  e.  leporis  ca- 
ryophylleiis  (Beytbe:  Nom.  5b). 

pünkÖ3<ü-szégfü :  caryopliyllus  pliimariiis ;  apróbb  az  más- 
félénél, baraczk  virág  sziiifi,  levelei  is  vékonyabbak,  mint  más 
féle  szeg-fűnek  (Lipp:  PKert.  1.76). 

vad-szegfű  :  fios  cuculi ;  gauchblume  Mel:  Herb.  186. 
lychnis  silvestris  Beythe:  Nom.  5b.  superba  E^ichs :  StirpH.  ar- 
merium  Lipp:  PKert.  1.97. 

szégfüves  :  [eugeuia  caryuphylloa  conditus ;  gewürzuelkig]. 
Igyál  borsos  és  szekfíies  bort  (Cis.  K4).  .Szöktüves  lével  fáczán 
(Radv:Csal.  in.41). 

[szégfüvez] 

még-szégfiivez  :  (eugeuia  caryophyllea  coudio ;  mit  gewürz- 
uelken  zubereiten).  Az  új  sótalan  vajat  meg-szegfSvezték  (PP: 
PaxC.  2«fi). 

szégfügyökerü-fü :  caryophyllata  PP.  ParaUpomena  [nag- 
leinkraut]  Benediktenkraut  PPB. 

Bzégfüszagú-fü.  Szekfíi  szagú  ffi,  benedieta  gySker :  herba 
benedicta,  gai-yophyllata ;  Benedietivurz,  uagleinkraut  Mel :  Herb. 
131. 

szék-fü  :  1)  chamomilla  Major:  Szót.  chamaemelum  PPB. 
[chamille,  mutterki-aut,  stuhlkraut].  Székffl  virág :  anthemis  MAI. 
PPBl.  A  .'izekfú  sok  fele:  eggjic  ám  az  igen  ió  szagú  a  kit 
az  borbellyoc  a  lúgban  vetnek  emiek  chamomilla  a  neue ;  az 
masic  fele  sárga  a  virága,  széles  a  leuele,  széles  a  feie  mint 
egy  fel  garas;  harmad  fele  eb  kapor,  bödős  (Mel:  Herb.  72). 
Ha  meg  fSzed  a  szekffluet  borban,  gyakorta  igyad  melegfin, 
az  vtan  párold  vele  az  aszszonyember  testét  (72b).  A  szfkfíi 
vize  a  ki  lélegzetet  nem  vehet  meg  gyogyittya  (72b).  A  virágát 
meg  szedgyed  a  szekfűnec  és  etzetben  fSzd  (72b).  Asszony- 
ember matraioknac  faiassat  gyogyittya  a  szekffi  (72b).  Szeek 
fiu :  camomilla ;  zek  tiu  \iragia,  fel  fimt  (Frank :  HasznK.  1 7. 
22).  Chamaemelum  nobile,  szék  fú,  tellyes  virágú  fejér,  jó  illattya 
van;  spanyor  székfünek-is  nevezik,  alacson  virág  (Lipp:  PKert. 
L76).  3)  [betonica ;  betonie].  A  szék  avagy  seb  fii  hegyes,  levelfi, 
pasint  módon  terem,  viragia  sok  fele  .szinfik  és  szaglók,  mellyek 
uujj  korokban  meg  töretvén  a  f5  sebeit  egybe  forrasztyak  és 
azoknak  fajdalmit  meg  enyhítik  (ACsere;  Euc.  243). 

néméB-székfü :  chamomilla;  chamillen  Mel:  Herb.  72. 

szémes-fü :  zoophthalmon  Nom.-  55. 

széna-fű :  [foenum ;  heu].  Ö  buzájokat  és  széna-fiivöket, 
miként  a  sok  sá.ska,  c5k  mind  elvesztik  vala  (RMK.  11.75).  Kik 
az  földön  hamisan  cselekesznek,  szénafünek  módja  .szerint  meg- 
asznak (V.93).  Mihelt   ki   n6   az   széna  tTi   és  meg  tettzett  az 


gyenge  ffi,  ottan  b^  szedotnec  az  licgyriil  az  fíiuec :  apert;i  smit 
prat;i,  et  appanienmt  ll(^^bae  vireiites  ot  coUecta  suiit  foona 
de  innntibus  (Kár:  Bibi.  1.620.  ^L^:  Bibi.  571).  Egy  kasza  allya 
roth  vagy  .széna  fíi :  pratum  sou  foeneum  ad  uiiam  falcom 
sufHcioiis  (Ver:  Verb.  215).  Széna  ffinek  modgia  keppon  meg 
áznak  (Bal :  Ének.  4). 

szent-fü :  herba  sacra,  verbéna,  columbaria,  centrum  galli; 
gewoihet  kraut,  ei.senkraut,  taubenkraut,  eisenhart ;  szapora  fíi, 
galamb  ffi,  kakas  címer  Mel:  Herb.  144. 

szent-Borbála-füve.  Sz.  Barfljái-a]  ftVie:  herba  s.  Barba- 
ráé; s.  Barbárén  kraut  Mel:  Herb.  178.  Zent  Borbála  liue; 
nastiutium  hibemum  Beythe :  Nom.  6. 

szent-Benedék-füve :  1)  caryophyllata  MA.  2)  semper 
vivuni,  sediim  Frank :  HasznK.  18. 

szent-nona-asszony-füve :  polytiichon  MA.  *Kereszt6s 
ffl,  sz.  Hony  vagy  sz.  László  fi^ve :  cruciata,  gentiana ;  kreuz- 
wm'z  PPB.  Sz.  Ilonaasszony  füve  vagy  erdei  vad  zsálya  (Mel: 
Herb.  124). 

szent-Imre-füve  :  Cseh :  OnK.  36. 

szent-Iván-füve :  carciuethron  C.  MA. 

szent-Jakab-füve.  Erigerou,  senecio  :  k5  rontó  fü,  szö.szos 
fű ;  kreuzwurz,  baldgi'eis ;  az  eggvic  (féle)  igen  szórós,  a  másic 
nem  igen  szórós,  észt  sz.  Jakab  fSuénec  hyiác  (Mel:  Herb.  82). 
Herba  benedicta,  szekffl  szagú  ffi;  olaszul  sanamunda  neue, 
az  az  tiszta  io  f&,  mint  egy  szent  Jacab  fflue  (131). 

szent-János-füve :  bypericon,  corion  C.  horminum,  .skár- 
látfi^  PPI.  *íizentJáiios  fiive  gyökere,  kenyere :  polypodiima, 
dioptoris,  corion  PP.  Szent  János  főének  neme  vagy  vér  állató 
fű :  androsaemon  Major :  Szót. 

szent-László-fűve  :  gentiana  PPBl.  *Ker6sztes  fú,  sz.  Ilony 
vagy  sz.  László  ffive ;  cruciata,  gentiana ;  ki'euzvviu^  PPB.  Gentiana 
cniciata  minor :  körösztös  fű,  szent  László  füve.  Sancti  Ladislai  regis 
tempore  gi-avissima  pesté  universam  Ungaricam  afflictam  ajimt 
Eum  precibus  a  deo  obtinui.sse,  ut  quamcumque  stirpem  sagitta 
in  altum  emissa  feriret,  utilem  eam  ad  hanc  luem  eurandam 
praestaret,  Hanc  iu  cruciatam  descendisse  perhibent,  qua  sul> 
ditos  a  pestis  contagio  liberavit  (SzikszaiFB.  M.  Akadémiai 
Érte.sít6  1847.  329).  Zent  Lazlo  kirali  tiuenek  gyökere :  gentiana 
(Frank:  HasznK.  19).  Szent-László  fflve,  mellyet  gentiana  minor- 
nak  hívnak  (PP :  PaxC.  21).  Szent  László  fiive :  gentiana  major 
(PP:  PaxC.»  390).  Kis  szent   László  ffi  (uo.  396.  Nyr.  Xn.l77). 

szent-Mária-Magdolna-füve :  spica  Celtica,  siliquastnuu 
MA   \\(j.  Mária-Magdolna-füve] 

szent-Simeon-füve  :  herba  Simeonis,  alcea ;  sigmarswiu^, 

hochleuchten ;  erós  malua  ros'a  Mel :  Herb.  169. 

szépíto-fü.  Lepidium,  vulgo  piperitis :  sása  fű,  pfefferlaaut: 
lepidium,  azaz  szepitS  ffi  (Mel:  Herb.  174). 

szeretők-füve,  szerelem-fű :  flos  amoris,   amaranthus ; 

floramor,  tausend.scbfin ;  hárson  szép  Mel :  Herb.  92. 

szilva-fű  :  prunella  MA.  Com :  Jan.  24.  pnmus  Beytbe:  Nom. 
7.  [prunelle,  prunellenkraut]. 

sziv-fü,  szű-fű:  cardiaca  MA.  PP.  Beythe:  Nom.  3.  Frank: 
ELisznK.  8. 

szőrös-fű :  pilosella  MA.  amicula  muris ;  maiisohi',  liasen- 
l)fötlein ;  egér  fűi  Mel :  Herb.  79.  mausöhrleiji  PPB.  (Com : 
,Jan.  29). 

szöszös-fü :  senecio,  erigeron ;  kreuzwurz,  baldgreis ;  kS- 
ronto  fű  Mel:  Herb.  82.  (Com:  Jan.  24). 

65* 


1031 


szű-fO— TÜDÖ-FO 


TYÜKBÉL-FÚ— FÜVELÉS 


1032 


szú-fü,  szurok-fü :  cunila bubiila  PPI.  foriganum  vulgare ; 
waUiíinstoiiJ.  Szú-fft,  fekete  i;y"liá>':  oritis  l'l'l.  Fekoto-gyojiár, 
süú-líí,  Rziirok-fft :  ori(»iinum  I'PBl.  Szuruk  ffi,  mollyet  í'/.i'i-fi'inek 
és  fekete  «yop;iniak-ö  hívnak  ( l'l' :  PaxC  IG).  Szi'i-  vagy  sistirok 
fíl :  ori^'íumm  (264). 

szulák-fü:  clematis  MAI.  [waldrebe],  Süiilák-fS,  avagy  fára 
folyó,  .szederjes  virág,  avagy  erdei  venyike  (Lipp:  PKert  1.76). 

8zükés-fű,  [8zűkes-fü?|.  Szilkps  fft,  pá-sztor  tarsoly :  san- 
(,'viiiaria,  Imrsa  p.'i.st< iris ;  bliitwurz,  tilstlielkraiit  Mel :  I lerb.  Hő. 

szül-fü :  bárba  JovLs ;  maiierpfefler.  Az  harmadic  szfll  fű 
erdei  szfil  ffl,  temérdec  a  szjira,  kfiuér  mint  az  másodic  szfll- 
ffinec.  Az  két  elsfi  fftlffl  vagy  szűlffl  igen  hidegítS  és  szárasztó 
(Mol :  Herb.  32). 

tálmoBÓ-fü :  liippurLs  MA.  (kannenkraut,  zinnkraut].  Az 
edényecskéc  .szjilma  c^iitackal  és  tál  mosó  ffivol,  ló  fai'kal 
sikároltatnac :  va.sciila  stramento,  equiseto  stringuntur  (Com: 
Jau.  111.  PP:PaxC.2  275.  Nyr.  XII.177). 

tavasz-fü :  bellis  minor,  primula  veris ;  ma.s.slieben,  zeit- 
lo.sen;  kis.si)bbiu,  nadály  Mel:  Herb.  136.  primula  veris  Com: 
Jan.   24. 

tejes-fű:  titliyraalus  PP.  wolfsmildi  PPB. 

temondád-fü :  dulceamarum,  iboris  MA.  centumeapita 
PPBl.  duko  amarum;  thorant  Nom.  87.  Iboris:  tlie  mondád 
fiu;  li.  e.  tu  dixisti  herba,  eo  quod  aniculae  puoros  a  febre 
hac  borba  curaro  solent  (Beytlie:  Nom.  ö.  Frank:  Ha.sziiK.  18). 
Gyorniokoket  mog  no  igízbG.ssék,  rá  gondolnak  kiLszöb  alá  az 
temondád-ffibeu  ott  elilsnak  (RMK.  r\'.257).  The  mondád  fyn 
(lepidium,  piperitis,  o  pio  domine),  erdey  es  mezei  vad  retfik, 
bors  ereiű  (BeytheA:  FivK.  28.  PP:  PaxC.«  158.  Nyr.  XII.177). 

terjék-fü:  nárdus  agrestis,  valeriána;  tiriak-skraut,  baldrian; 
niaraka  gyók^r  Mel:  Herb.  129. 

tetemtoldó-fü :  chamaecystus  PPI.  [sonnongünsel]. 

tetü-fü  :  pedicularia  M.\.  staphLs  agria ;  bissmiinze  Fuchs : 
StirpH.  454.  Tetií-frt,  tetves  fii :  iiedicularia  herba,  stai>liis  agria : 
liiuskraut  Mel:  Herb.  156. 

tim-fü :  (thymus ;  thymian  ?].  Timffi  juhnak,  nap  virágnak, 
ffi-kert  méhnok,  e-s.")/;  rétnek,  a  kegyes  és  jő  Pán  élte  életem- 
nek (Fal :  Vers.  916). 

tisztes-fü :  heraclea  sideritis  MA.  wolgemuf  PPB.  sideri- 
tis ;  gliedkraut  Mel :  Herb,  63.  PPB.  sideritis  heracleji :  tiztos 
fiu;  h.  e.  nobilis  herba  lieythe:Nom.  8.  l'iztSs  fyu :  sideritis, 
heraclia;  igen  is  az  irbau  chynalny,  mert  chontot  es  sebít  for- 
razt  (IJeytheA:  FivK.  101.  I-Viuik :  HasznK.  18). 

tisztitó-fü :  herba  fulloiuim.  Ew  ollyan  lozen,  mynt  az  ffel 
fwllott  tyz  es  mynt  az  ftvllo  tyztoyto  öyew:  ipse  iiua.si  ignis 
conflans  et  quasi  herba  fullonum  (ÉrdyC.  209). 

torok-fű:  pagana  lingva,  laurus  Alexandrina;  kehlkraut, 
z;ipfonkraut ;  r/jip  tű  Mel:  Herb.  184. 

tövÍB-fü :  cjirduus,  acantlius  PP.  Paralipomena ;  distel,  baren- 
kl;ui  PPB. 

turbit-fü:  aljpon;  viVSirffi  MAI. 

turbolya-fü :  cerefolium  PPBl.   kürbelkraut  KirBesz.  156. 

turhás-fü.  .StapliLs  agria,  [ledicularLs  horba;  tetű  fű;  liius- 
kraut ;  l^itiuis  pituitaria,  az  az  takony  és  nátha  ki  vonó  fii, 
tiirhás  fűnec,  nátlia  fftuec  is  hiyác  (Mel:  Herb.  156). 

tüdö-fü:  piilmonarm  PP.  hmgenkraut  PPB.  Ha  vizet  vezSd 
ez  tyíl')  fjimek  os  eh  iohra  izol  benne,  galiztyakat  meg  51 
(BeytlieA:  FivK.  Iu5) 


tyükbél-fű.  Asyla:  barom  orvosló  fű,  tikbélffl  MAI. 

ugorkanöszö-fü  :  lagopus  PPI.  [liaseuklee,  liasenpfiitcLen). 

tijj-fü:  digitális  MA.  tiiigerliut  PPB.  Vy  fiu,  gyizeu  fiu 
digitális  Beythe :  Nom.  4. 

uti-fű :  plantago  C.  amoglossum  MA.  weghreit  PPB.  Uti- 
lapu-ffi :  plantago  PP.  Hegyes  levelii  úti  fű :  damassouium  C. 
Hegyes  úti  fű,  bárány  nyelv :  arnoglossum  PPBl.  Vízi  úti  ffl : 
plantago  aquatica;  olitsz  úti  fű:  alisma  (Mel:  Herb.  l'il).  Plan- 
tago: vti  fiu;  plant<-igo  angustifolia,  lauueola:  hozzu  vti  tíu; 
plantago  a<iuatic-a :  vízi  vti  fiu  (Beytho :  Nom.  7).  Vfí  K,-  nagio- 
bik:  plantago  major;  roter  wegrieh  (Fuchs:  StirpH.  21 1.  Keözep 
uti  tVv:  plantago  média;  breiter  wegrich  (uoi  22).  Apró  utj  fíí: 
plantago  minor ;  spitziger  wegrich  (uo.  23).  Vízi  uti  fSi :  plan- 
tago aquatica ;  was-ser  wegrich  (uo.  24).  A  leutse  a  liasat  meg 
szorittya,  fSkeppon  a  melybeu  tzékla  és  útifű  vettetik  (AOsere: 
Enc.  238.  Com:  J;ui   29.  PP:  PaxC.  25.5).  Uti-fű  víz  (256). 

var-fű :  scabiosa ;  apostemenkraut,  grindkraut ;  kelés  fíi 
Mel:  Herb.  154. 

varga-fű :  [?).  Kis  ffjldi  §1X3 :  centauríiun  miuus ;  fieber- 
kraut ;  ez  hasonló  az  varga  fűhez  Mol:  Herb.  67. 

varjúláb-fű :  coronopus  PPBl.  [kriilienfuss].  Amatoria,  ca- 
tananee,  szeretetre  haito  fyu,  erfiesitS  fyu,  hasonló  az  variu 
labu  íyuh5z  (BoytheA:  FivK.  121). 

vas-fű:  sagmen;  szapora-f5  PPBl. 

Vónus-köldöke-fű  :  umbilicus  Veneris  I'P.  Paralipomena ; 

meorbohno,  nabelkraut  PPB. 

vóre-huUó-fü  :  chelidomia  C.  chelídonium  május  SL  A 
látiist  mog-er6ssit5k :  szapora  és  vére-hulló  füvek  (Felv :  .Sch>Sal.» 
23.  21.  PP:  PaxC.2  216.  Nyr.  .\n.l77.  VU.176.  Misk:  VKert 
451). 

veres-fű,  vörös-fü.  Vőrfls  ffl,  turbit  fii:  aljiwn  MAI. 
Audrosacmum :  férfin  vér ;  kimrat ;  virága  veres,  ftstnec  is  a 
viragáual  kíinyuet,  mint  a  .safirány  vgy  fogya,  iimét  saöráiiy 
virágii  veres  timec  hiyác ;  de  az  bj'iboc  (bábák)  az  audnisaemont 
veras  fűnec  hiyác,  maga  veres  ffl  volna  neve  (Mel :  Herb.  136). 

véres-fü:  sang\ii]aria,  coronopus,  pes  corx'iuus;  rapjieutuss 
[rabenfussj ;  hoUo  lab  Mel :  Herb.  176. 

vesztő-fü:  saxifragía  C>)m:Jan.  26. 

vetemóny-fű.  \'etoméDy  fflnec  neve:  myagros  MAI. 

viasz-fű :  ceriutha  MAI. 

vitéz-fű:  orchis;  stendelwurz  Nom.  91.  Vitéz  fű  avagy 
agár  mony  (Com :  Jan.  26). 

.  zab-fü :  bromos  Mi\jor :  Szól.  (hafer). 

Pübóli:  [tener;  zarf,  jimg).  Ffl-béü  paréj  (Derk:  ÖÉleL  17). 

Füvecske:  lierbula  C.  kriiutlein  PPB.  Porje  szabású  fil- 
vetske:  filictmn  PPBl. 

Füvei :  iiasco ;  weídeu,  lüttoni  PPB.  Meg-eugedtetett,  hogy 
Liul>a  olleuébeu  való  szigetet  írtsnk-mug  és  luvokat  fűvelheasék 
rajta  ((JompCoust  24).  Az  szándékok  (a  hajdúknak),  hogy  Tren- 
eséu  vármegyébe  is  bojAjeuok  és  itt  fiiveljeuok  il<evT.  11.165). 
Hivattam  o<hi  ki  IlivelA  marhák  mellé  rendeltetett  szolgiíinuit 
(Müulrók.  X\'.;í59).  Addig  fűvolvén,  már  ebéd-idí  felé  iudulhat- 
tjim  meg  (XXIII.32).  A  hol  a  tHrílk  urak  lovait  ftlvelik,  a 
menykA  az  lovakban  és  emberekben  sok  károkat  tíHt  iXXlIL624). 
Pénzt  nem  adtak,  sem  quártél)'t  az  lovaknak,  mert  mbid  ftl- 
vellenek  (RákF:  Lov.  Va40). 

Füvelés,  füveilés :  [pastus,  pastura ;  weiduug,  vreide]. 
Kimentem   vala  az  mezóre,  ruvideiUván  ezen  útt;U  a  fíiveléseu 


1033 


FÜVELO-KÜGÉS 


FÜGG— AlA  l'ÜGG 


1031 


lívfi  li.'ulaimat  (MimlróU.  X\'.3<iL!).  Az  égés-/,  cavaleii.i,  fiivellés- 
ueU  iia{.'yolib  alkalmatosisiigíiért  Székes-Fojérváruál  feküdt  (>loii- 
Irók.  XXVII. 10).  Az  holott  po.'stAk  vadnak,  mindenütt  az  posta 
lovak  suimárn  ftivellésre  és  fi  k:isz.'illásra  szükséf^es  elegendfi 
rétet  assiguáltasson  (KecskTört   IV.360.   RjikF:  Lev.  IV.482). 

Püvelö,  füvcUő.  FüvplMiely:  pascuum,  da  niaii  weiden 
darf  Pl"U.  Nem  tart  a  l'űveli">  már  páuj-vis  lovakat,  a  tél  i.stá- 
lóra  szorittya  azokat  (GyöiigyD:  KJ.  130). 

Püveltet :  pasco,  lierbi.s  alo  Kr.  [weiden,  weiden  la&sen]. 
A  lovakat  fúveltették  (Petink :  Krón.  167).  A  lovot  nyáron  füvel- 
tetik  (Gvad:  GBot.  71). 

Füves  :  I )  graminosus,  herbarius,  herbidus,  herbo.sH.s  lym- 
pbaticiis  C  voll  gras  oder  kraut,  grasicUt  PPB.  Jó  füve.s  legelfi 
mezi:  *pascua  lierbo.sa  PPl.  Villa  Flues  1219  (VReg.  127).  Lo- 
cus  qui  dicitiir  Fynesutli  1268  (Knanz).  2)  [equo.s  pascens ;  die 
pferde  weideudj.  Az  füve.s  katonák  nem  bátorkodtak  az  mezfiben 
fiivelni  lovokat  (Monlrók.  X\TII.  177).  3)  lymphaticus  [niirriscl), 
von  sinnenj.  Füve.s,  havas,  nem  tellyes  eszű,  bolondos,  eszelSs: 
lymphaticus  PPl. 

IFüvesed-ik]| 

még-füvesédik :  obherbesco  MA. 

Füvesül :  herbesco  MA.  zu  kraut  werden,  hervor  wachsen 
PPB. 

Füvez :  1)  [pasco ;  weiden]  A  lovak  fejéből-is  a  fékeket 
le-szedé,  hogy  ott  fűveznének  (Tess ;  SzMag.  D8).  2)  incanto 
MA.  verzauberu  PPH.  Vgyan  magálioz  tudgya  fSuezni :  cestum 
hahet  Veneris  (Decsi:  Adag.  188).  S)  herbis  aspergo  MA.  mit 
gras  oder  kraut  bestreuen  PPB. 

Püvezés :  [incantatio ;  zauber].  Akar  mi  fiiezésnélis  hatha- 
tób;  quavis  incantatione  efficacius  (Decsi:  Adag.  312). 

Füvi :  herbaceas,  herbeus,  herbarias,  gramineus  MA.  [gras-] 

FÜGE  (rf(;cMflucliC.  26.  Boni:  Préd.  466.  Frank:  HasznK. 
30.  sat  fugqe  Orczy:  KöltSz.  37Í:  1)  ficus  C.  feige  PPB.  Éret- 
len füge:  gro,s.siis;  fügéhez  való :  ficarius  C.  Füge  apró  magva; 
cenchramis  MA.  feigenkemlein  PPB.  Kemény-hajií  íigék:  duricoriae 
ficiLS  PPBl.  Minem  zednek  korokról  figeket  ?  (MünctiC.  26. 
JordC.  116.  DomC.  83).  Az  wy  figec  igen  ió  éhyomra  enni 
(Mel:  Herb.  2).  Meg  nem  vala  ideje  a  fSgeknec  (Helt:  UT.  M3). 
Az  boitorjanrol  6get :  do  tribulis  ficas  (Fél :  Bibi.  10).  Nem 
vala  még  az  fige  érésnec  ideje :  non  erat  adhue  tempiis  Bcorum 
(MA:  Bibi.  IV.13).  Küldöttünk  tugét,  malosa  .sziMót  (MoiiTME. 
1.117).  Az  fdgét  aprítsd  szép  apránként  (Radv:  Csal.  UI.IÜ). 
Öreg  füge:  ficus  graudior  (Pázm:  Préd.  416.  Kr).  Élnénl  fügéket 
kivánt  az  én  lelkem  (Dly:  Préd.  1.139).  2)  [arbor  fici,  ficulnea; 
feigenbaum].  Fúgeuec  elő  almaia :  prima  poma  ficulneae  (BécsiC. 
193).  El  veree  w  fygeyeket :  percussit  ticulos  eorum  iKeszthC.  283). 
Ket  száz  czoport  f5ge  (Helt:  Bibi.  IL210).  S)  sycalis,  avicula 
in  ai-tiljcioso  victitans  nido.  peudeute  de  arbore  celsa  MA. 
*Fűge-fészek :  nidus  mira  arte  constructus  aviculae  sycalLs  MA. 

[Szóliisok].  Fúgget  mutat  peres  törvény  birájának  (Orczy: 
KöltSz.  37). 

asszú-füge :  ischades  C.  Aszszu  figék  (Ker:  Préd.  151). 
(Szái-az  fige:  aridae  ficus  PPBl.) 

indiai-füge:  ficus  Indica  Lipp:  PKert.  1.106. 

öreg-füge :  chelidonia  PPl. 

vad-füge :  caprificus  C.  sycomonun ;  wilde  feigen  PPB. 

Fügécske :  ficulus  C.  kleiue  feige  PPB.  Éretlen  lügécske : 
grossulus  C. 

Fügós  :  ficosus,  ficaria  MA.  [feigen-,  feigenpflanzung].  Fflgés 
hely:  tícetum  C. 


FÜOG  (Hyj  CC):  I)  pendoo  C.  haoreo;  hangén  Pl'B. 
FSIi'ü  fűggük:  siispeudtío;  fíilyíil  rajta  fíiggok :  supeii>ondeo ; 
fölötte  fűggük:  impeudüo  C.  Koá  tüggiik :  impendecj  PPBl. 
Cristusual  fygene  (ÉhrC.  65).  Figuen  toluayok  kewzt  (151). 
Haianal  fbgua  meg  akaztatuan  figgenio  liagia  (DebrC.  192). 
Ez  lampas  fevg  vala  (DomC.  55).  Ez  az  eu  fyam,  ky  fyvvgeli 
mykoppen  a  tolvai  az  akaztofan  (WinklC.  98).  (Krisztus)  nagy 
zenicrönisegel  fygöt  es  nagy  serelőmwel  megh  fozyttetöt  (ÉrsC. 
71).  Az  ki  el  lopta  [marhádat]  azzjil  kel  függened,  mert  az  vra 
felakaztattia  fitet  (FortSzer.  N2b).  Koorousztfán  fuggót  bnueidért 
(Zriuyi:  ASjt.  313).  Ha  arra  ingerleneie,  hogy  az  czernat,  kiu 
fögg,  el  meczeneio  vagy  el  bocsatanáia  (Lép:  ITük.  1.320). 
Egy  nagy  örög  gyöngyszem  függ  az  közepében  és  az  karaján 
két  kisebb  (Radv :  Csal.  III.320).  A  csere.szuye  függ  hosszú  tsut- 
káu  (Com :  Orb.  23).  B6rőn  függS  ón  fejű  hadi  botockal  (Com :  Jan. 
150).  A  raenyezot,  boltozás  reánk  ffigg  (Com :  Vest.  79).  Ollya- 
nok-is  függnek  Angliában  az  aka.sztófáii,  a  kik  nem  annyira 
érdemesek  reá,  miut  azok,  kik  kisérik  vagy  oda  küldik  (í'al : 
NE.  102).  Hol  függnek  a  hiutók  jobban  a  páiit.szijakról.  Olasz- 
vagy Franciaországban?  (Fal:NU.  331).  Képei  függnek  a  fala- 
kon (Fal :  TÉ.  791).  2)  [coustat ;  bastehenj.  Minden  terven  fig- 
nek :  imiversa  lex  pendet  (NémGl.  316).  Ez  ket  p;u-anczolatok- 
ban  az  tellyes  terveeti  fyg:  iii  his  duobus  maudatis  uuiversa 
lex  pendet  (JordC.  125.  Éi-sC.  213.  WinklC.  311).  Ebben  fygh 
az  igaz  bezeed :  in  hoc  est  verbum  verum  (JorC.  63.5).  Az 
miben  miudeuuek  fidvóssighe  függ  (Sylv:  UT.  II.2).  Meg  tanul- 
had, mi  legyen,  e.s  mibe  f&gyeu  a  Christus  JesiLsnac  országa 
(Helt:  Bibi.  I.  gl).  Czac  ezbe  egyedül  ffigg  a  mi  bodog.sagunc 
(Bom:  Préd.  271).  Diczemi  az  vrat  ez  négy  dologba  fűg:  els5 
meg  evsmerni  otet  igazan  allattiaba  (MehSzJán.  161).  Könnyű 
által-látni,  miben  áll  a  lelki  köruyül-metélés,  mert  ez  miude- 
ne.stöl  abban  füg',  hogy  okosság  előző  vágyódásiukat  meg-tör- 
jük  (Pázm:  Préd.  162).  Ebben  függ  a  jó  életnek  fundamentuma 
(Káldi:Préd.  1.501).  Ebben  függ  miuden  gyozedelmed  (Laiu-: 
LViad.  46).  S)  [pendeo  ex  aliquo  v.  ex  aliqua  re,  vertor  in 
aliquo  V.  in  aliqua  re;  abhaugen].  Valakitől  függeni,  hallgatni: 
auscultare  alicui  PPBl.  MyndeneU  zereztethnek  eegy  elsew 
eredetti-e,  kyt\'\l  fyghnek  leetel  zerent  (ÉrdyC.  662b).  Senkjtwl 
nem  akarok  fyggeni  (LevT.  1.277).  Ez  mindenbe  az  isten  szaiatol 
figge  (Szék:  Krón  30).  Az  kedig  f5gg  az  Chiistusnak  fel  táma- 
dásából (Born :  Préd.  260).  Atyanc  nagyon,  kitfll  figgunc  es 
igazgattatunc  Christus  után  (Tel :  Evaug.  I.112b).  Az  keresztien 
embernec  nem  szemeitűi,  hanem  az  isten  igejetúl  kel  figgeni 
(Fél:  Bibi.  321).  Mástól  függő  ember:  subjugus  homo  (Decsi: 
Adag.  283).  Az  mi  meg  igazulásunk  egy  csopnyére  sem  fúg  az 
igaz  és  méltó  poenitentia  tártaitól  (Pázm:  Kai.  318).  Ily  derék 
dologban,  melyből  fflg  fidvös-ségünk,  oly  bizonyos  módot  mu- 
tasson, mellyel  .  .  .  (570).  Az  absolutionak  ereje  nem  másunnan 
ffigg,  hanem  istennek  a  Jézus  Christusbau  való  irgalmasságátul 
(Pós;  Igazs.  1.300).  A  poenitentia  nem  ffigg  az  embernek  maga 
szabad  akarattyánac  erejébfll,  hanem  istennek  csupádon  való 
ajándéka  (uo.).  Az  jó  életnek  mestersége,  mellybűi  ffigg  az  fld- 
v6.s.ség  (Tarn:  JÓÉI.  21).  Holmi  gyülevészeknek  conciliomoknak 
létezéseken  függőtök  magatok-is  (Matkó ;  BCsák.  226).  Kinek 
kezein  forogván  minden,  kész  akarattyátid  függvén  minden, 
nem  akar  s  kivan  egyebet  az  igazságnál  (Fal :  NE.  9i.  Ember- 
nek emberbe  való  bizakodása  mind  azon  gyarlóság  és  bizonytalan- 
ság, mert  változó  kedvébül  függ  (Fal :  SzE.  520). 

[Szólások].  Mind  egy  pórázon  fflgnek  ők  (Decsi :  Adag. 
171).  Melly  igaz  a  mit  egy  i»éta  mondott,  hogy  vékony  czér- 
nán    füg'   az   embernek  minden  állapattya  (Pázm:  Préd.  69). 

[Közmondások].  Uj  szita  szegen  ffigg  (Matkó :  BCsák.  333). 

alá-függ:  dependeo  MA.  [herabhangen].  Főlöl  alá  ffiggS: 
superimpendens  C.  Az  v  feien  ala  íignec  es  fignec  vala  zamta- 
lan   sar   gicoc   (GuaryC.    18).  Az  en  nakam  le  zegven  ala  fflg 


1035 


ELÖI^FÜGG— FÖL-FCüGESZ:! 


rÖI^FÜGGESZlÉtJ— FÜGGŐ 


vala  (NagyszC.   37).   FTilei  felStte  szSr&ek,  es  el  ala  fftggenek 
vala  (SalMark.  A3.  Zriuyi:  1.33). 

elöl-függ :  piaependeo  C.  propendeo  MA.  liaiigeu,  voni 
liorablijiugeu  I'PB.  Elfll-fíiggfi  néz&re-való  épületetsko,  erkély, 
fulyosó:  [Kidiuiii  PPlil.  Az  eló  figgő  ás  igen  u;igy  Inl,  agyat- 
laaságut,  az  igen  keregdid,  tanulatlant  iegyoz  (Cis.  N4). 

elölfüggö.  Agynak  el61  föggőjo:  vmliang  ninas  hette.s  Kir- 
Besz.  135. 

le-függ :  ddiKíndeü  C.  Iiinabliangeii  i'l*15.  LetViggfi  nagyftilíi : 
liaiciLs  PPUl.  liár  az  akasztofarol,  az  kerekről  le  liiggeuelis 
(Boni:  l'réd.  13). 

[Függed] 

föl-függed :  (liaereo ;  liiingen  bleiben].  Absolon  az  tfligyfa 
agayban  meg  akada,  es  az  egh  8  fúld  k5z5t  föl  fíiggede  (Lép; 
FTiik.  16). 

Függeszt :  pendo,  figo,  affigo,  appeudo  MA.  anhangen, 
anbeften,  annagein  PPB.  Agy  eleibe  függe.sztS  superlát :  con(>- 
poium  PPBl.  l'igeztwen :  síuipenwim  Ném:GI.  15H.  Labayhoz 
fygguzzed  ayakaydat  (CornC.  80).  Kereztre  ffgestetfit  (TelC.  150). 
Malom  kSwet  fyggezzenek  ew  nak.ira  (ÉrdyC.  552b).  Es  figges- 
téc  ogy  na.sphat  az  5  hcmilokára :  .suspondi  itatine  inauro.s  ad 
oriiandam  faciem  oiiis  (Holt:  liibl.  IIí).  A  miket  Lnter  a  biblia 
kííuyvei-eleibo  tTlggesztett  praefatiokban  írt  volt  (Pázni :  LutbV. 
256).  Pomiiojus  i.s  kardját  sziigre  függe.sztette  (Tbaly  t  Adal.  1.147). 

[Szólások].  Nem  volt  se  oka,  se  foka,  kire  fflggeszthet- 
t é k  VíMna  bizakodásokat  (Fal :  UE  45.5).  A  dolgokra 
fnggesztvén  elmédet,  úgymint  egy  belé-metczettetvéu  bé- 
ragad, meg-áll,  marad  (Com:  Jan.  155).  Istenre  t^ggeztőtt 
g  o  n  d  0  1  k  0  d  á  .s  s  a  1  kéli  lenni  (Zvon:  Post.  1.810).  llie 
liozyad  fygeztottem  een  1  e  I  k  e  in  e  t  li :  ad  te  nnimam  meam 
levavi  (Ke.sztliC.  235).  A  világnak  oktalan  fiai  ezen  költslin- 
nel  olly  kevélyen  ditsekednek,  ezekre  lugge.sztik,  t;imaszt- 
ják  minden  reménységeket,  minden  boldogulásokat  (Fal:  NU. 
334).  Z  e  m  e  i  t  a  t'eeldro  )>  wgguztbe  (WiiiklC  109).  Een  ze- 
nieyni  fygeztliwen  vannak  myndenkoron  wrhoz  (KulcsC.  47). 
Szénieket  églie  ffiggeztottéc  volna :  orulas  in  tviolum  elevassent 
(MA:  Bibi.  IV.lor,).  Csak  ;iz  egy  igazságnak  ismeretire  szeme- 
met t';igge.sztvén  (Pázm:  LutliV.  1).  Nem  figgeztik  szívókét 
az  i")  javaikra  i^IA:  SB.  105).  Szivét  az  gazdaságra  fíiggeztStte 
(MA:  Tan.  1290). 

be-föggeszt :  iniigo  C.  MA.  Bé-figgosztem :  lieften  in  et^v.•l.s, 
liinoin  slPilien  PPB.  Befliggesztetett :  intixns  C. 

el-függeszt :  (deixjndere  faeio  ;  liJingen  lassen].  Tlie  kegyes 
foyedetb  halálos  k&senvsegl)en  el  fyggazted  (PozsC.  12). 

föl-függeszt :  I)  appendo,  supiiendo  C.  [hiingen,  lienken, 
.■intkniipfen).  Folffigge.sztetott :  (Xinsilis  C.  Kiraluae  paraiicolafta 
felfflggeztetec :  edictum  regis  pependit  (BécsiC.  66).  Fel  tfyg- 
gliezto  ennen  magát :  huiuco  se  siLspendit  (JordC.  444).  Fel 
tyggboztbwen  az  kereztlitl'iu-a :  sus|x>ns«m  in  ligno  (723).  Az 
Bertlialan  magyarjíztatyk  fl'el  fyggeztőnek  (ÉrdyC.  ő06b).  Fel 
fyggeztót  az  anya  zent  ogy  liiuiz  kereztfiket  zemeynk  elfit  (538). 
Az  tyzesbo  fel  fygtfzjteek  my  wiga»,saag  tewenketh  (KesztliC. 
378.  KulcsC.  343).  Az  kerozt  fara  fel  ligestiien  (KomjcSzPál. 
331).  Isten  atkában  viigyon  íiz  fol  Hgge-sztetott  ember  (Szár: 
Cat.  E2).  A  lovegS  égben  magokat  fel-l7lggosztiV  ((letaiuislae) 
boldog  isten!  mely  luitroc  és  moré«zec  (Coni:  Jan.  209).  Két 
loltüggeszl(^  gttmbülyí  órák  (Moulrók.  \'III.44).  2)  (loco  moveo; 
«usp<'ndiron,  aiLisetzen].  jVz  isteni  sententia  ti'ol  ty-ggeztetót  lia- 
lalinatwl  (ÉrdyC.  513).  Járt  némelly  réfornuita  okklésiák  szá- 
mokra régen  a  fejedelmektől  valami  kevés  fizeté.s.  Ezt  fél-kez- 
ilotto  függeszteni  a  kincstartó  Apor  István  (Bod:  l'ol.  141). 


föl-függesztéa :  saspendium,  suspensio  MA.  suspeiisura ; 
das  autlienken  PPB.  Nézed  akazto  fara  fel  fűgezteset  (VitkC. 
18).  Fel  akasztatiac,  fel  líggesztéssel  őlettetnec  meg  (dtom :  Jan. 
137). 

hozzá-függeszt :  appendo,  affigo ;  anlieften,  anliiingen  PPB 
Hozzátűggasztett :  apiwndix,  atüxus  MA.  angeheflet  PPB. 

ki-függeszt :  [dc6go,  propono ;  ansstocken).  Ebben  kedves 
Noaiidorcm  !  egyedül  csak  a  virtus  és  istenes  jóságok  tárgya  ie 
kifüggesztett  tzélja  a  mi  kHtelessígünknek  iFal:  NE.  38). 

lé-függeszt :  facio  depeudere  lír.  [hangén  lassen,  zum  hoden 
wenden).  Csjik  letnggaszszék  csűggeszszék  kezeket  és  eenuui 
munkához  ue  tbgianak  (MA:  SB.  171). 

[Szólások].  Az  Catiliua  feietle  fSggosztuen:  Catilina 
demisso  voltu  (Decsi :  SallJ.  23).  Azért  szomorkodnak  ily  igen, 
fejek  le-fSggasztve  (Oegl:  Japk  133).  Az  aztalnal  tyztessegel 
leé  zenieydet  lefíiggeztuen  (VitkC.  47).  Ijegenec  vezteg  álló 
kezeid,  le  fíigeztet  vezteg  álló  zemokel  (66).  Lee  lyggheztiven 
ew  zemeyt  (ÉrdyC  384b).  Szemeinket  le-föggeszty&k  (Miid: 
Evang.  257). 

reá-függeszt 

[Szólás<ik].  Ne  kapj  ollyas  nmlatságou,  a  melly  megkívánja, 
hogy  ember  teljasen  reá  függeszsze  elméjét  (Fal: 
NE  26).  Valami  zilróg,  f  fi  leit  rá  foggaszti  [így],  mereszti  (a 
nyúl) :  auras  arrigit  (0)ni :  Jan.  47).  Roá-fíiggeszteui  szemeit: 
oculis  *contemplari  PPBl. 

[utána-függoszt] 

utánnafűggesztés  :  appendix  ;  aiiliang  Com:  Veet  1 VJ. 

Püggesztel.  h'igeztelneye:  inligeret  NémGl.  369. 

Függeazked-ik :  adliaereo,  se  applicare,  appendo  Sí.  [sicli 
anliiingen,  sich  klammern].  Az  miseket  az  papaknac  igy  kól 
vala  meg  szőrzóni,  hogy  abbul  valami  haziui  lenne  az  nepnec, 
es  ne  tüggezkSdnec  czac  az  külső  nézésre  (Zvon:  Osiaud.  115). 

Függő :  1)  pendeu.s,  pendulus  C.  peosilis  MA.  lűüigeud, 
aufgelijingt  PPB.  Kíintüs  függő  perénye :  iiistila  PPBl.  Ismeg 
az  igen  la|>az  hai,  és  homlokra  ligg<\  tiszta  szAutit  ieleut  iCis. 
N3).  A  gyertya  tartó  liiggó  légyen :  caudelabnun  sit  pensile 
(Com:  Jan.  158).  2)  inanris;  hmubi,  monile  MA.  olirenzierdo 
PPB.  [li.-ilsschmuck].  Egy  fuggeii,  kiben  kilencz  rubint  (Kadv: 
Csal.  11.57).  Gyémántos  fiiggók  (Pázni :  Préd.  45u.  Kr;.  Egy  uásfii 
avagy  függő  (Kadv:  Csal.  11.149).  Egy  gyémántos  fiiggö  öt  lib- 
bentóivel  (348).  Emveg  figgew  (lII.  14<lbi.  Egy  fiiggö  násfii 
(KMK.  11.398).  Két  arany  lái.czot,  egyiken  figgfl  vagyon  (Gér: 
KárCs.  UI.361I.  Két  kis  fnggó,  homlokra  való  (IV.26(.  Zomán- 
czos  függó  (264).  Függő  lís  fülben  való  (GKat:Titk.  18).  S) 
monilo  MA.  pferdeschnuick  PPB. 

[Szólások],  l•^'^ggő  kétséglieii  vagyunk,  nieliet-e  kerekünk,  mi 
jó  ked\'vel  fogattatik  szándékunk  (Fal:  l'E  449).  Függő-' 
ben  hagyni:  in  *su.si>enso  reliiupiere  PPBl.  Élet&üs  fiiggfibe 
leszen  te  előtteil:  érit  vita  tna  íjuasi  |it>ndens  juite  te  (Helt: 
Bibi.  I.  iuuia2).  IkLszaos  ez  akkor,  mikor  ember  t^ggőbou  vagyon, 
avagy  kételkedik  lelki  .állai>ottyáról  (Nógr:  IdvK.  328).  Exea 
levélnek  ajánlott  küldése  tüggóben  maradott  (Kár:  Élet 
n.259).  Órákig  tartó  tsendes  várakozással  fiiggSben  marad,  se 
egyre,  se  másra  nem  mutatvjüi  hajland(>ság;;t  (Fal :  l'E  172). 
A  gymntságos  dolgoklian  megkivánnya  az  okosság,  hogy  fllggA- 
ben  nuiradgjon  Ítéletünk  (Fal:SzE  543i.  Valakit  fíiggőben 
tartani:  detinere  aliijuem  susiiensmu  PPBl.  l'üggóben  tar- 
tom elmémet  (Mik:TörL  37 1.  l'Higgóbcn  tartja  a  szemérem,  a. 
félelem  (Fal:NU.  323).  Függőben  váltani  cl  tőlök,  és  hojxád 
siettem  jó  uram,  hogy  ezek  iránt  ért.seni  Kilis  Ítéletedet  és 
tanácsidat  (Fal:NU.  318).  Ffiggi'iben  vett  olmé\-el  visgállya  a 
dolgot  (Matkó:BOüik.  257). 


1037 


AKANTltGGÖ— FCL 


FÜL 


1038 


arany-függö :  iivuiris,  raoiiile  MA.  f;ül<lnps  olirengehenk 
mier  lüílszierde  P1*B.  Ar.uiy  laiicz,  kyii  ariuiy  (\g\\  w.igon 
(KMNy.  n.li'l'l  Kényes  aszszonyi  állat:  kinek  Imnilokán  arany 
fSggók ;  füleiben  dniga  lebbenty iivel  ( Kailv :  Csal.  n.37b). 

fiil-függö,  fülben-függö,  fülön-függö.  Ffilben  f8gg5, 
fülón  fBggi">:  inauri.s  MA.  olirgehiinge,  ohrenzierde  PPB.  Fiil 
függi  (Káldi:  Bibi.  Exod  32.  2.  Kr.).  Fülbe  függi  (iio.  Jób.  42. 
11.  Kr.).  F'fllSn  tTiggő  niurt'ák  (Com:  Jan.  101).  Arany  fülfiiggA- 
ket  ada  néki  és  karpereraeket  ^lly:Préd.  1.385). 

inellrevaló-függo :  [monile;  halsscbmuck,  brustschmHck). 
Egy  mellre  való  fBggS,  melyben  vagyon  gyöngy  libentí  három 
szem  iRadv:  C^il.  II.351X 

Püggőcske.  Két  mbintos  fiiggficske  (LevT.  IL386). 

Püggölók:  [appendix;  anhangsel].  Első  volumenje  be-foglalja 
a  három  els5  részeket  több  ffiggíilekekvel  egygyűtt  (GKat: 
Válts.  Ia2). 

Püggös :  1)  Tsertselyés,  függős  fül :  anmJatae  aiires  PPl. 
Függős  tö  (KárCs.  Lev.  r\^.2(j4).  2)  piaesitans,  dubitaiis ;  schwan- 
kend  ?]  FüggSs  tanácsok  (Fal :  Jegyz.  934). 

FŰIj  {fii  JordC.  386.  sat.  ./íVtekkel  KazC.  192.  /o7  VitkC. 
630.  ComC.  155.  DöbrC.  18.  Decsi:  Adag.  172.  KBécs  1572.  Q: 
1)  auris  C.  ohr  PPB.  Kajla,  le-hajló  fülek :  demissae  aures ; 
leeresztik  a  fülökSt :  aures  marcidae  PPBI.  Fülét  vájni :  aiiras 
levare  PP.  Másnak  fülébe  l)é-si'igni :  insusurrare  alteri ;  bolond 
beszédéről,  szamár  füleiről  .szokott  esmértetrü :  ex  verbis  fatuos, 
ex  aure  tenemns  asellnm  PPBI.  Fnlecnec  erzehne:  sensus 
auriimi  (TBécsiC.  42).  Vram  az  '<  zfiueknec  zerzeset  Iialgata  meg 
a  te  foled  (VitkC.  6).  Vagyon  fl'yle  hallanya;  habét  aures 
audiendi  (JordC.  386).  Hw  fylSkkel  nehezen  hallottak :  aiu-ibus 
graviter  audierunt  C393).  Megh  vagaa  az  feyedelem  zolgayat,  es 
el  e\-ttee  hwneky  yob  fyleet :  abscidit  auriculam  dexteram  (689). 
My  vvysagot  yelenthez  my  fyleynkben :  peregrina  quaedam  infers 
aiiribus  (767).  Wnekyk  zinvek  akaratyath  meg  hallotta  the  fyled : 
audivit  auris  tua  (KulcsC.  17).  Fület  ónnal  be  tólteek  (DebrC. 
566).  Wg  bezellj,  mynth  hogy  ha  fjlewel  halotha  wona  az  azonjom 
zawath  (LevT.  L308).  Kiknek  fölök  szeretik  az  istentől  el  ide- 
genétu  nítságos  szókat  (Tel :  Evang.  n.50bi.  Az  f51  faiassát  és 
az  folyassat  meg  álattya  (Mel :  Herb.  10).  Az  Lsten  nem  .szol  az 
fülbe  való  giona-srol,  hanem  az  hiuek  közöt  való  meg  egyie.sfi- 
lesröl  es  bekellesról  (Fél ;  Tan.  245).  Vakarja  füle  mellékét 
(MA:.Scnlt.  775).  Az  f&lein  drága  két  gyöngy  ffiggött  (MA:  SB. 
224).  Az  kfilsö  igét  beihleti  és  ereszti  az  fíilek  által  az  lelkekbe 
(MA :  Tan.  1310).  Sem  az  hallót  és  el-hit  dolgokat  ottan  más 
ember  fülében  nem  röpitettük  (Pázm:  KT  16).  Nyilat  idegestül 
az  füléhez  vonya  (Zrínyi  L164).  Kényes  aszszonyi  állat,  kinek 
homlokán  arany-fSggök,  füleiben  drága  uastak  vannak  (TKis: 
Pan.  6.5).  A  bagolynak  fúlei  körűi  valami  szárnya  formátska 
vagyon  (Misk:  VKert.  4341.  Füleit  fájdalta  a  sok  jövő  menő  zör- 
gülődő  kotsik  nnatt  (Fal:  TÉ.  773).  Ezek  (a  kutyák  a  bikának) 
fíileire  rá  tsemeszkedtek  (Gvad:  FN'ót  88).  2)  ansa  C.  MA. 
handliabe  PPB.  Edény  füle,  fogantója  :  ansa  PPBI.  Az  edényt 
fSlénél  fogva  fogdossad  (Com :  Jaa  83).  A  czipelé.snec  talpai, 
két  ffllei  és  kötői  vannac  (100). 

[Szólások].  Se  füle,  se  farka:  nec  *caput,  nec  pedes 
habét;  es  ist  eine  imgereimte,  ungeschmiidrte  sache  WF. 
Fűlöc  megczendűl  belé:  tinnient  aures  eorum  (MA:  BibL 
1247).  Cseng-é  a  füled?  (Mik:TörL.  442).  Az  fűianc  czik- 
I  a  n  d  o  z  (Bom :  Préd.  620;.  E  l-t  8 1 1  e  k  az  én  fíileim  ezekkel 
a  szókkal :  *circnmsonant  anres  meae  vocibus  his  PPl.  Zöm 
nem  lattá,  föl  sem  hallotta  (SándC.  1).  No  már  az  emberek 
ffile  hallattára,  mond-nieg,  ki  adott  kezedbe,  hogy  minden 
oknélkfll  meg-ölly  engem  (HalhHHist.  IL294).  Paníiszolkottal 
nem  egyaer,  jó  uram,  füleim  hallattára,   hogy  a  faiiatitzismus, 


libortinisniivs  el-hatalmazott  nálunk  (Fal:NU.  326).  A  falnak  Ls 
vagyon  füle  (Fal:  L'E.  509).  Szemed,  tuled  legyen  minden- 
felé (ItókGy:  1^?%^.  97).  No  résen  vagyon  az  fRIe  [így]: 
iguem  pálma  (Decsi:  Adag.  172).  ííésen  legyen  a  fíile  (Megy: 
6Jaj.  Hl 7).  Tseng,  zeng,  zúg  a  fülem:  sonant  aiu-es  inter 
se  ipsas  PPBI,  Az  egyenetlenség  forralt  olyan  lúgot,  melytől 
végre  soknak  ffile  jajra  ziígott  (Gyöngy :  MV.  1),  Oly  rejtek- 
hely valaé  Rónia,  hogy  a  mi  ott  történt,  senkinek  fülébe  nem 
akadhatna?  (Pázm:  Kai.  613),  Mert  ez  dolog  e  s  é  k  egy 
IQu  fülébe,  hadnagynak  megmondá  (RMK.  IV.190),  Ez  midőn 
fSlembe  esett  volna,  kezdek  gondolkodni  az  dolog  felöl  (Pázm : 
Kai.  672),  Nem  jó  volna,  hogy  fíilében  esnék  (Moulrók.  \TU. 
157).  Mely  lárma  6  felsége  füleibe  hatván,  parancsoltatott, 
hogy  desistáljanak  az  aflele  verbunctól  (Haz.  1,285),  Mint  lé- 
gyen mostanság  dolga  az  említett  módiás  városnak,  eleget 
hordják  füleinkbe,  a  kik  onnan  érkeznek  (FahTÉ,  770). 
Te  ydwözletődnek  zozattya  y  e  w  e  en  fyleymbe  (ÉrdyC,  382). 
Hol-mi  főlben-m  aszó  újságokat  kezdenek  beime  uézkélni  (SBa- 
log:  TemK.  11).  Zozattyanak  ereye  fyleeben  meene  (ÉrdyC. 
540b).  Sokszor  kell  azon  egy  hasznos,  és  szükséges  tanítást 
fülébe  rágni  az  emberek  feledékenységének  (Pázm:  Préd. 
a4.  979).  Tudtára  adom,  ffilébe  r  5  p  i  1 1  e  m :  *denuncio,  *nun- 
cio  WF.  Az  trombita  az  ty  fyletekben  z  ö  n  g  ő  n  (VirgC.  148). 
Vagy  enneiék,  vagy  inneiék  mindenkor  ugy  teczett  ő  neki, 
hogy  az  ítéletre  hivő  istennek  szava  zöngene  az  fölében  (Lép: 
PTük.  U.196),  Füléből  kiesik  a  szó  (a  hamis  bírónak), 
ha  az  ai-any  alá  nem  nyomja  (Pázm:  Préd,  358),  Fülig  ül 
az  adósságban:  demersus  aere  aUeno  PPBI,  Büszke,  de 
fülig-íarkig  adós  (Haz,  L365),  Ittas  állapotomban  proclivis  vol- 
tam amaz  bűm-e,  melyben  az  egész  világ  fulig-farkig  heve  r 
(219),  Kik  e  világi  nyak  szakasztó  szorgalraatosságban  ,szintén 
faiig  merfiltenek  bé  (SBalog :  TemK,  150),  Mind  a  két 
f fiiéig:  ad  ambas  usque  aures  (Decsi:  Adag,  101).  Két  fű- 
iének szűkség  a  bírónak  lenni  (Gyöngy :  C3iar.  18).  Pa- 
pának es  fileere  juta,  meghalla  (üomC.  68).  Királyi  mulat- 
.ság  püityőke  sírását,  gerlicének  búsulásat,  társa  utón  bujdosásat 
szenu-e  fülre  venni  (Fal :  Vers.  864).  Fel-kapott  nyelvére  a 
város,  és  fösvénységemet  fennyen  hordja  fülrül  fülre 
(Fal:NU.  306).  A  sidok  beh  dugak  fülöket  (DebrC.  66). 
Az  ámíttó  gyönyörűségekhez  jó  korán  háttal  kell  fordulni, 
.szem  bé  hunyva,  fúl  Lédugva  tőlek  futni  (Fal:  BE,  586,  Fal: 
NA.  164).  Füleket  t  s  i  k  1  a  n  d  o  dolgok  (Drég:  Siiec  14),  Vélet- 
len hír  dobbantja  a  fnlét  (HalhHHist,  m,64).  Füleinket 
mind  a  két  ré.sznek  kell  engednünk  [mind  a  két  panaszos 
felet  ki  kell  hallgatnunk]  (N}t.  X,120),  Oh!  melly  keserves 
szók  érdeklik  főiemet  (PhilFl,  74),  Fel  nisd  az  füledet: 
aiu-ibus  arrectis  (Decsi:  Adag,  189),  Ki  nilt  füllel  nem  akaraá 
érteni  (ExPrinc.  2).  Ezzel  még  csak  fSlét  sem  fogják  az 
dolognak  az  atyafiak  (Pázm:  Kai,  96).  Valami  zőrőg,  fúleit  rá 
föggesztí  [így],  mereszti  (a  nyúl) :  aures  arrigit  (Com :  Jaii, 
47),  Haycad  en  hozzam  atte  f?ledet  (TelC,  25),  Füleidet 
liajcs  idébb  (Matkó:  BCsák.  9).  A  párttartók  fülöket  mind  1  e 
csapák  (Tín,  136),  Ha  el  hagyod  ezedet,  togya  kar  nagy 
meg  n  y  t  n  y  a  fyledet  (Pesti :  Fab.  29).  Meg  r  á  g  u  i  az  fiilét : 
aurem  vellere  (Decsi:  Adag.  50).  Csak  uj.ságokat  akarnak  hal- 
lani, mellyek  a  füleket  simogassák  (Illy:  Préd,  1.81),  Vi- 
gyázó füleket  kell  itt  tartani  (Nyr,  Xr\',219).  Görög  Sándor 
egy  fülét  a  fel,  s  más  fülét  az  aljiörosnek  tortotta  (Fal:  UE, 
4811,  Swketh  fwlewkkel  h  a  1  g  a  t  h  n  a  k  myndeneketh 
el  (L«vT.  1,168),  Ress  fülekkel  vari  a  c  vala  az  embe- 
réé: suspensis  animis  expectabant  omnes  (Mon:  Ápol.  8).  Ennek 
a  viliignak  hitegetését  tsak  semminek  tartsuk,  fülűnk  mel- 
lett botsássuk,  mikor  haszontalan  kérdé,seket  támaszt 
élőnkben  (Hall:  HHist  11230).  Tsak  a  fiUe  mellett  mull  t-e  1 
a  beszéd:  *evolavit  oratio  PPBI,  Ezeket  olvasta  Balduinus,  de 
fflle-mellől  bocsátotta  (Pázm:  LuthV,  29,  SzD:MVir. 
174), 


1039 


borju-fOl-  el-fülel 


füijelés-fOt 


borju-fül.  Boryu  Hl :  liieraeiiim  latifoli\im  lieytliB :  Nom.  5, 

egér-fül :  pilosella  MA.  pilosolla  major  Beytlie :  Nom.  7. 
aiiriciila  muris  Mel;  Herb.  79.  mausöhrlein,  ein  kraut  PPB. 
(PP:  PaxC.  255). 

medve-fül:  aiiricula  iirsi,  alacsony  virágocska  Lipp:  PKert 

L7Ő. 

fel-fülü :  (.situhis,  barna ;  eimer,  haiiflkiibclj.  A  tpjef  a  szol- 
CÍiV,  le.^ny  feji,  a  rocskálian,  fc'l  fűlfibon  avagy  fej"  .sajtárban 
vévén  (CV)ni:Jan.  78).  Egy  félfiilöt  mosdónak  valót  vettem 
(MonTME.  1.193).  Egy  felfiillít  [így?]  naznr  tiatoja  (török  tiszt- 
vLsel«kl  tnrójának  vöttom  (231). 

kót-fülü:  [amphora;  zweüienkelig,  miber].  Két  f&lio  fSld 
fiilény :  arnpliora  C.  Két  fiilii  tselMT,  dé.sa :  capedo  PPBl.  Két 
fiilft  cseber  djeuár]  6,  egy  fél  fülű  Siijtjir  d.  1  (ErdOr.szgy.  II. 
381). 

szem-fül :  |curias>i.s,  attentiLS ;  ueugierig,  anfmerk.sam,  vor- 
witzig].  A  bivolkodó.  .szeni-tiil  emberek  gyönyörkíidtoti^  in'isokat 
is  mind  meg-égették  (Pázni:  Préd.  205).  Ijégy  szemffll  és  bal- 
ga.s,s  (Felv:Dic.s.  23).  Szomfiil  embor  (KákF:  Lev.  IV.1G3). 
Szenifiilebb  embert  .szeretnék  (V.430). 

szemfüles :  cv  I  la  ezeket  a  bizonyságokat  lu'res  emberek 
kíluyveiben  nem  találta  volna  sz.  TziriUas,  elfi  nom  merte  volna 
hozni  a  .szem  fiiles  pogányok  elítt  (Muln:JÉpül.  186). 

szemfülesked-ik :  curiosns  est  Kr.  fspahen,  aufmerk.sam 
sein|.  Mikor  Róma  váras,s;iban  valánk,  melly  igen  curiosiiskod- 
tinik,  szemfiilftskedtünk,  de  miképp  megnéztük,  meg-.szemléltiik 
(Biró:  Ékesség.  B2b.  Csúzi:  Síp.  631.  Csúzi:  Tromb.  99.  Kr). 

szemfülesség :  curio,sitas  Kr.  [neiigierde,  aufmerksamkeit, 
vorwity.].  I Csúzi:  Tromb.  140.  179.  Kr.) 

Bzemfülség :  cu  Amazok  látásában  gyakorta  emberi  nyug- 
hatatlan .szem  fiilség,  és  nisag  látásának  kívánsága  vagyon 
(Pázm:KT.  412).  Ez  utón  amazoknak  szemfűlségek  miatt  dol- 
gokat végbe  nem  vihetnék  (Toln:  IIBék.  19). 

Fülbe- való :  inaurls ;  obrenzierde,  ohrgehiing  PPB.  Egy 
fél  fülben  való,  gyémántos  (Radv:Cs;d.  11.274).  Fiillievaló,  két 
ílriig  biacintuskó  va'„'yiin  benne  (281).  A  t;itár  nemes  aszszonyok 
megfúrják  ax  orrokat,  és  egy  nagj'  ezüst  karikát  vonnak  bele, 
valamint  a  fiilbe  való  (Mik:TürL.  67.  138). 

Pülre-való :  inanris  MA.  [ohrgehSnge].  f^ilre-valo  ékesség 
(Bod:I>ex.  49) 

Fülecske :  ansula  C.  Alsó  része  a  fillotskéjéuek :  *imula 
oricilla  PPl. 

Fülel  ifiVi'l  Zvon :  PázmP.  209) :  tacpn,  sileo,  aiiscnllo  MA. 
prigo  anres ;  stillschweigen,  horchen,  aufmerken  PPB.  I'"íilei- 
teckel  ffilolli^tec  en  bezedimet  (BécsiC.  202i  Füleiddel  ffillelfed 
Ial<c,bn;ik  istene  (AporC.  39).  Siketnec  kell  lennem  és  fi\lolnem 
(MA:  Bibi,  V.19).  De  erro  chak  f!\15l,  mint  egy  bagoly,  és  hal- 
gát iZvon:  PázmP.  209).  Az  gyermek  attya  szavát  igen  ffilelé 
(Zrínyi:  ASyr.  101).  Kezd  szavadra  ffilelni  (Mpgy:6Jaj,  11.43). 
I^ivani  kezdő  t°ülelni,  vigyázni  (Kemény:  Élet.  73).  A  micita  a 
kiu'yolnied  hnolébfil  az  elleiLség  gyillokezetit  értettem,  csak 
fülelve  vártam  az  kigyelmed  tudiVsítjisj'it  (RákF:  I.<?v.  1.482). 
Fülelt  a  nii'ilnár,  nem  tudván  mit  feleljen  (Fal:TÉ.  765).  Ma- 
guk danulván  és  a  tsalárd  Syronákra-Ls  fftlelvén,  vígan  iiszi- 
kálnnk  (F,il:NA.  164).  KönyvezA  szemmel  néz  reám  és  flllel 
(Kónyi:Hlíoia  117). 

el-fülel :  obticei>,  nogligo,  surdLs  auribus  praetereo  MA.  Uber- 
gohen  mit  tanlien  oliren  PPB.  Ha  mikor  szavokat  el  nem  Blel- 
hetitek,  hogy  reá  no  kellyen  szóll.'uiotok  .  .  .  (\'ore.sm :  Lev.  9). 
Azon  ti  niélt;'ui  nem  cinidálkozliattok,  lm  tévelygéslSket  el  nem 


filellyfik  (163).  Jól  tudgya  f>,  hogy  magoc  .sem  jámac  itt  mind 
egy  nyomban,  mégis  nagy  cs;il;irdul  csak  elföleli  (Pós:  Válasz. 
207). 

Fülelóa  :  (silentíum ;  das  schweigen).  Halgát  sítét  étszaka 
csendes  fSleléssel  (Gyöngy:  KJ.  8). 

Füleidegéi :  [saepius  andío,  ausculto ;  öfter  bííren ;  liallo- 
gat].  Ezen  dolgokét  í^zékelyhidbnl  Boldvai  M.  csak  má.soc  rela- 
tiojábol  füleldegeli  rR-irtha:  Króa  154). 

Fülelget :  ?v;  A  dob  szót  tSlelgeti  (GyBngyD:  tliar.  38). 
Éjjel  nappal  nvitva  (ajtaja),  bé  sem  rekeszteti,  hol  mi  dolgok 
esnek,  onnét  fiilelgeti  (Gyöngy:  MV.  11). 

Füles:  1)  auritufi  C.  der  grosse  oliren  hat  PPB.  Rles  (nő- 
mén viri  1188.  1282.  KiiJiuz)  Zalx)l;iz\'a  saiiyarga.s8uk,  ostoroz- 
zuk ezt  a  Bj'iláám  fül&s  p.iripáját,  az  elmés  okosság  ellen 
rugoldozó  délezeg  testet  (Csi'izí :  Tromb.  280.  MF.  162).  2)  an- 
satas  C.  vvas  eine  liandhabe  hat  PPB.  Kantso,  fwles  kaponya: 
urceus  C.  El-tsábittatilsokra  igen  nagy  füles,  és  fogatékos  alkal- 
matosság adatott  volna  iGKat:  Válts.  11.173). 

[Szólások].  Ne  hoz  még  most  felesQget  magadnak,  egy&ld 
ninczen  kopofSlese  annak  nem  vgy  adhad  víszsza  lia  egj-szSr 
el  vés7.ed,  mind  holtodig  kel  e^gyíit  véle  t5rökídn&d  (FortSzer. 
K2). 

Fületlen :  inauritas  C.  ohne  ohren  PPB. 

[Szólások].  A  filotlen  farkatlan  retuctatiónak  ooutumátiáját 
két  e.szt»;ndíre  veres  viaszsz.'d  i)ecsétlé  be  (Monlrók.  \7n.l71). 

Pületlenség  (Csúzi :  Tromb.  185.  444.  Kr.). 

FŰIi  (JWi  GKat:Titk.  331):  calefio,  torresco  MA.  wann 
nerden  PPB.  [gehoízt  werden].  Iszonyatoson  (5115  kemenczében 
(GKat:Titk.  331).  Társa  melegével  ffilt  nyixszoly.ájáiiak.  el  alutt 
a  szene,  nincs  tüze  magának  (Gyöngy:  KJ.  6).  Szép  Ktuuilla-U 
nKijil  fúl,  m;ijd  pedig  lírtl,  semmi  iztfll  szive  ISjdalnui  nem  eny- 
hül (Kónyi:  IlRom.  14(5). 

[Szólá-sokj.  Azon  egy  órában  hűl  f  fi  1  izzad  reszlcet,  hol  néki 
bizza  magát  szerelmében,  hol  pedig  ide  s  tova  sz.'uija  lelkét 
kétségében  (Fal:  NE  lÜB).  Szulimi'm  hiil,  lül  Zrínyi  biitoniágán 
(Kónyi:  HRom.  93).  Némellyoknek  azért  minden  eszek  kedvek 
az  világ  hoz  f  fi  1 1  és  ragaszkodott  (Piizm :  Kai.  80).  Ua  semmi 
úttal  nem  fíil  szive  férjéhez,  vállyék-el  tfile  tór\ény-szerént  (Pós: 
Igazs.  11557).  Ez  az  dominium  két  falmikből  épült,  az  aknai 
domínium  Is  ide  fúlt  (Thaly:Adal.  11.366).  Szegénynek  szeme 
keservei  fül  (Zrínyi  1.21). 

be-fűl :  A)  A  szoba  a  kemenezével  melegedte  meg,  bé  f&l 
(Com:Jan.   108). 

meg-fül :  [calesco,  aresco ;  warm  werJen,  dilrr  werden). 
Mikoronn  az  nap  feltámadott  volna,  az  magok  meg  fftlinek : 
sole  exorto,  ardore  tacta  sünt  semiua  (%lv:  CT.  20).  Az  fldö 
foly  vala  az  meleg  nyárban,  Sándor  megtfllt  vala  az  ó  út;iban 
(RMK.  IV.92).  A  píncze  rSkkenö,  és  la  rosmaringi  liamnr  meg- 
mi  bonne  (Lipp:  PKert.  n.52). 

[öszvo-fül] 

öszvefült:  [concors;  eínigj.  K&zSnségessen  mindnyájan  im- 
vetült  szivei  abban  munkálkudgymik  (Biitai :  LPréb.  211). 

Füldögéi :  [calesco ;  sich  wiirmen]  Gondolnám  éu,  hogy 
a  ki  ama  kénkóvtxs  láng  mellett  ffidd'igtd,  nem  igen  kénnyéii 
éli  iia|ijait,  és  a  ki  ebbé  lett  einberbfil,  annak-is  elég  ebftl  vagyon 
dolga  (Fal:  NE.  16). 

Fűlt:  adnstas,  tastus,  torridus,  fervefactits,  calefactns;  !»■' 
sengt,  ;uisged(jrrt  heiss  oder  nami  gemacht  PPB. 

FŰT,  FOJT  (.(y'feyk,  (yíeiyk  CX".  /iííeneíe  DebKi  39.5. 
/(luAzven   PetiiA:  Krón.   249) :    calefacío    MA.    warm    machen, 


UHl 


BE-ltlT-FÜLEMÜLE 


FÜLEMILÉCSKE-FÜRDÖ 


10'12 


eiiiliei/«n,  envarnipn  PPB.  FH'iiti  v.ila  őnm.'iiiat  a  tfi/Julz :  cale- 
faciebat  se  ad  ifiiiein  iMiiiicliC.  Iu2).  Rg  iias  keniSnraot  titteneio 
(DebrC.  395).  Allmi;ik  vala  kodif;  alior  a  hizncl  a  zolgak  fiit- 
ueu  6nn5n  mapokaüi  (WeszprC.  711  Mcsnii  kementzét  (Czogl : 
Japli.  12;>).  Kezeit  lábait  fűjté,  inolloggeté  (QKiú:  Válts.  11.195). 
Kenieiiczét  fflitlietne  (Lip|>:  Cal.  S). 

be-füt :  calefacio,  fornacem  succendo  MA.  warni  maciién, 
heizeii  PPB.  Ffijts  bé:  itiacli  feuer  KiiBe.sz.  H.  Melegeit  a  be 
fíjitít  kemeiKze  (Mel:  Pléd.  26.  I_^p:  PTiik.  LlO). 

niég-fűt:  cv  A  kemonceetli  iol  meg  ffiti  vala  (NádC.  SÍ). 
l'firaucliula,  hogy  az  komeiitzot  igen  meg  tűtueye,  hatszor  iiikab 
mint  annac  elStte  (Hofgr.  310). 

Fűtés :  caletactio  MA.  envarmung,  einheizung  PPB.  Ffijtés 
(Pázni:  Préd.  480). 

Füto:  1)  calefactor  MA.  [heizer).  Fiitö  [vezetélmév  XVI.  sz.] 
(Njr.  1X365).  2)  Fűtfl,  ki\TÍl  fStfi  kementze  :  aestuarium  ;  ein 
blinder  ofen,  wo  man  vou  aussen  feuer  einmacht,  dampfloch 
PPB. 

keménce-fütő :  fomacarius  C.  stubenheizer  PPB.  Ugy 
tiszteli  az  apo.«tolokat,  mint  ha  kemenczelTijtSi  volnának  (Pázm : 
Kai.  308 1.  Kemenrae  ftitőhíz  illendS  consequentia  (Matkó :  BCsák. 
171).  Mikor  a  király  udvari  méltóságra  emel  valakit,  és  hogy 
bStsfiletes  ti.sztinok  meg-felelhessen,  tellye-s  illend&égvrel,  1000 
arannyal  meg-ajándékoz ;  töbre  tartozik,  liogy-sem  kementze- 
fútóje  a  királ>Tiak  (Fal :  NE.  FA.  Fal :  TÉ.  785). 

Pütöz-ik :  1)  calefio  C.  MA.  sich  envarmen,  wami  werden 
PPB.  Fytezyg  vala  a  zennel :  ealefadebat  se  ad  ignem  (JordC. 
507).  Pether  yl  wala  kjTvől  fj-tözwen  (Ér.sC.  36).  Nyalaab  (aakat 
vjTien  vala,  kyneel  fj-tezneenek  (ÉrdyC.  544b).  Petor  es  oth 
[a  tűznél]  al  vala  es  f>-t5zic  vala  (DebrC.  617).  Ky  kezeleb  az 
zenhoz,  az  jonkab  fytezyk  (LevT.  I.23V  Mykoron  lattá  woliia, 
hogy  Péter  fyteznek  (Pe.sti :  NTest.  106).  Rakásra  eleueu  szeuet 
hordottanak  vala,  es  fSytSznek  vala  (Sylv:  UT.  1.154).  Kic  ott 
ffiytSztec,  feienkint  meg  taztoc  (Born:Éiiek.  388).  Czinala  egy 
nagi  szenet  az  varosnak  eggik  vchaian,  holot  az  zegeui  embe- 
rek fwteozenek  (Pont  127b).  Szent  Péter  a  tfiznél  fííjtözve  meg- 
tagadá  Kristust  (Pázm:  Préd.  498).  Az  ki  it  fStozic,  meleggé 
vagyon  (SzFabr:  AmAff.  9).  Nem  mene  a  sfitS  kemenczéhez 
fStSzni  (Matkó:  BCsák.  396).  A  tüz  mellett  fűtőzött  (RákGy: 
Lev.  46).  2)  [commoror,  dego ;  sich  auflialten].  Egj-  ideig  ott 
fSttózven  Várasd  táját  el  pusztéta  (Pethő:  Krón.  249).  Szabó 
Péter  uram,  reservalisa  ellen,  ma  is  oda  fiijtőzik  (Nyr.  XIV. 
461). 

még-fütözik :  cv  Fjlezyetek  megh :  calescite  (JordC.  835). 
Fflst  nélkül  olly  tfizet  tsinálok,  kinél  sokan  megfStőzhetnek 
(HaU:HHist  IL31). 

Pűtöztet :  [calefecio ;  enviirmen].  Be  wj-ue  (a  fázó  embert) 
barlangyaba,   ees  kezde  az  tywznel  fyteztetny   (Pe.sti:  Fab.  53). 

FÜIiEMÜLE,  PttLEMILE,  nLEMILE  {fökmiU 
VirgC.  loT.  j.hdomde  Helt:  Mes.  128.  phthmtle  Bal:  Csisk. 
185):  lu.scinia,  aerednla  C.  Com:  Jan.  31.  philomela  MA. 
nachtigal  PPB.  Fileniiléfil  szóloc :  mitilo  MAI.  Ha  valamely 
ember  hal  vala  mely  ma[da]rkaat  edessen  enekleny,  mynt  az 
fylemyle  vagy  egyéb  madárka,  jgeen  gj-enyerkevdyk  benne 
(ComC.  165).  Az  fának  w  hegien  wl  vala  egi  kis  madár  ki 
neueztetik  fSlemilenek ;  fel  tekente  ez  bodog  atia  es  ezenkepec 
zola  neki :  no  en  io  húgom  folemile,  ier,  lasuk  melikőnk  diczer- 
heti  j-nkab  az  terSmtS  istent  ?  de  ez  fiiemi  le  az  w  ezongő 
zauaual  felieb  halada  az  bodog  atiath  (VirgC.  107.  KazC.  103). 
A  fylemyle  nagy  edesden  énekel  i.Pesti :  Fab.  36b).  A  filomele 
rakua  bánattal  és  iyetségel  énekelni  kezde  (Helt:  Mes.  128). 
Immáron  az  fáknak,  pinke.sd  mőtattia  [így]  bimbóit,  holnapi 
mást   dalliat    Piulnapi   dalliat   mást?]   zep   philemile  gSgi   (ígyj 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


I    (KBécs.  1572.   B3).  Hogy   lehet  az,  hogy  az  bagoly  éiiekellyen 
I    az  fSlemöIónek :  bubo  caiiit  lusi-iniae  (Decsi :  Adag.  287).  Noha 
phileniiléknekis  akartok  láttatni  íBal;('sIsk.  185).  \'agyon  roeg 
':    más  lüLsonló  veréb  forma  madárka-Ls,  melly  lilcmilének  nevez- 
tetik   (Misk:  VKert.    466).   Egyebütt  az   tilomilék  nem  szólnak 
(RákGy:  Líív.  63). 

[Szólások].  Kitetszik  ott  szavábiíl,  ha  tehéné  vagy  fiilemftle 
(WF.  468). 

Fülemüécske :  lasciniola  C.  kleiue  nachtigal  PPB. 

FÜLLENT,  FILLENT:  montior  Kr.  [lügen].  Mégis 
illyeneket  tillentesz  (Czegl :  Japli.  222.  Matkó:  BCIsák.  310.  Lipp: 
PKert.  1.6).  Az  utolsó  levelét  ennek  előtte  húsz  e.sztendóvel  irta 
kéd;  de  hogy  ne  fillentsek,  emiek  előtte  húsz  nappal  (Mik;  TörL. 
123). 

FÚNCES:  (agilis,  alacer;  mmiter,  lebhaft].  Kflldénec  ama 
fSntzes  czaczago  fráter  Gergel  ért  (Helt:  Hál.  70).  [Vo.  FUÍ- 
COL]. 

FintD-IK,   FÖRD-IK,   FÖRÖD-IK,  FÉRÉD-IK 

(ferdébe  ÉrsC.  396.  /<;!-.;«ek  DöbrC.  499.  fendis  MA :  Scnlt. 
685.  /ircíiédben  RMK.  II.6.  /yrcdedbe  RMNy.  11.23.  firedlem 
Kár:  Élet.  I:2i6.  Jired'i  lUd.frM  Szár:  Cat.  J4.  fóredés  KBártt. 
1583.  O'ml.  meg /órródes  ThewrC.  120.);  lavare  se  MA.  baden 
PPB.  Immár  nem  ferednek  vala  (ComC.  330).  Mynt  ha  balsamom- 
ban  főrSdneeneki  (ÉrdyC.  499b,i.  Lelke  ayoytas-sagban  fSrődyk 
(641).  Tudja,  hol  s  mint  kell  ferdőt  készíteni  az  feredeudőknek 
(Monlrók.  VIIL382).  Gonosságokban  feredvén  (Hall:  Paizs.  244). 

ki-fürdik :  [salubriimi  aquarum  usu  desino ;  eine  badpkiu- 
beenden].  Mi  itt  immár  kiförödtünk,  istennek  segítségéből  fel 
akai-nánk  menni  az  várba.  írtam  Stubnyai  hévvizben  (LevT. 
U.122). 

még-fürdik :  [se  lavare ;  baden].  Az  dyzno  megh  feredween ; 
sus  lota  (JordC.  860).  Meg  akar  a  gierm5k6k  verebén  fSrSdui 
(DebrC.  90).  Nem  eleegh  hogy  hytben  legywnk,  de  ebbe  kel  meg 
ferednwnk  (ÉrsC.  467.  Kár;  Bibi.  1.494). 

Fürdés  :  lavatio  MA.  das  baden  oder  waschen  PPB.  Minden 
hurutba  hasznos  a  feredés ;  in  omni  tussi  utilis  est  natatio 
PPBl.  Mosodás,  ferSdés  (MA :  Scult.  685.  FeIv:SchSaI.  37). 

[Fürdetlen] 

Feredetlenség :  [deficiens  lavatio  ;  das  nicht-baden].  Mibe 
mastan  vagyon  Ferencz  dolga,  jóllehet  nem  merink  szólni,  de 
bizony  minekink  nem  tetszik  az  feredetlenség  az  gyermeknek 
(Nád;  Lev.  157). 

Fürdő :  lavacrum,  nymphaeum  C  balneum  MA.  bad  PPB. 
Feredó  bányák ;  caldaria  Meg  engedte,  hogy  feredőt  készítsen : 
indulsit  balneum  fieri  PPBI.  Feredeuzyg  (metalls  név  1256, 
Wenzel.  11.267).  Ferdewtha  1418.  (Czin.)  Locus  ferdewhel  voca- 
tus  proi«  Balatinum  1458  (CodPatr.  IV.393).  O  zent  bekeseg 
te  vag  confessoroknak  fSrődőie  (GuaryC  6.5).  Egy  jgeen  szé- 
pen meg  elegj-etet  fevrdev  (CornC.  271).  Zykra  zeen  zarmazeek 
ky  az  feredew  aloI  (ÉrdyC.  551b).  The  halaludnak  wtanna 
egyebek  tenneenek  fSrSdSth  az  kenyhwlIa.sbol  the  eerStthed 
(ÉrsC.  258).  Keree  ew  leányát,  hogi  ew  wele  el  menne  az 
ferdébe  (396).  Meg  tiztituan  az  viznek  ffirdeieuel ;  mundans 
lavaero  aquae  (Fél ;  Bibi.  IL88).  Az  viznek  fSrdóieuel  meg  tisz- 
títót minket  az  ige  által  (Fél:  Tan.  401).  Meleg  fórSdS:  Her- 
culauum  balneum  (Decsi ;  Adag.  104).  Gyenge  meleg  feredS, 
vér  vételec  illnec  e  hóban  (Cis.  B4).  Az  iuhoknac  serege,  mellyek 
az  fered6b51  fel  iSnec  (Kár:  Bibi.  1.632)  Tsinála  szent  véréből 
fíirödőt  lelkünknek  (Pázm :  Préd.  526).  Christus  parancsolta  az 
kfilsS  viznek  firodSjet  (Szár;  Cat  H2).  A  förSdSben  verítéke- 
zűnk  (Com;  Vest.  82).  A  kénköves  fbrdő  készen  vár  (Thaly: 
Adal.  1.64).  Vasárnap   az   városra  megyek  s  hétfőn   isten  áldo- 

66 


1043 


góz-fCrdö-deszka-fürész 


FÜRÉ!>ZECS5KE— GYAPJÚ-1-TRT 


1041 


múiából  az  gjögyi  förSdSben  akarok  menni  (RákG}':  Lev.  58). 
Piirf;atio  s  a  Kyógji  feredövel  curála  (BethI:  Élet.  200).  Ebéd 
után  megindultam  siet\'én  az  gyógyi  ftirOdSbe  (lluulrók.  XVIU. 
34.  42).  A  keresztség,  újoraian  szölotéíuok  lönVlűje  (Mad:  Evang. 
473).  Látván,  hogy  ebbil  a  hevas  fördöbil  [veszedelmes  hely- 
zetből] sem  gázolhat  ki,  lassan  lassan  lágyúla  (Fal:  TÉ.  767). 

göz-fürdö :  thermae,  latouicum,  bahieum  sudatorium  t'. 
ealidaiiiim,  cella  ciildarUi  PPbl.  dampfljad  PPB.  Az  meddfi  asz- 
.szonyember  romlót  tastét  ez  olayal  gfiz  feredőben  kend  (ila\: 
Herb.  53).  G6z  feredfiben  magad  tisztlozad  veritékozuén  (Gs. 
J3).  G5z  ffirSdSt  szerzettek  nékiek  (MesésK.  14.  Com:  Jan.  114). 

hév-fürdö :  (balneum  calidum,  tliermae ;  warme  quolle]. 
*Hévviz,  termé.szeti  hév  tcirdS :  thormae  MA.  warme  biider 
PPIi. 

kád-fürdö  :  pavatio  in  alveo ;  wannenbadj.  E^y  kat  f5rf>- 
d'it  z(V/,e  mj-nekwnk  (ÉrsC.  467).  Vettetee  forró  kaad  feredő- 
ben (ÉrdyC.  .őólj.  Tar  Wrinez  egy  tüzes  kádferedít  ott  (a 
pokolbani  látott  (Tin.  358). 

viz-ferédö :  nympliaeum  PPBl. 

Pörödöcske :  balneolum  C.  kleines  bad  E^PB.  Hérá  ffirő- 
dócske:  tliermiilae  C. 

Pörödöi:  bahiearis  C.  zu  den  badern  gehörig  PPB. 

Fürdős:  balnojitor  C,  MA.  iKider  PPB.  Feredís,  ször-szedö: 
alipilus  PPBl.  Fűrdfit  hogy  keseczeu,  tSrdfist  se  szolliczad 
(KNagysz.  1621.  F3).  A  f5rd5s  a  kSppSlyőket  fel-vetvén  (Com: 
Jan.  115). 

FÜRÖSZT,  POROSZT,  FÉRESZT  (firózl  TihC.  18. 
K.izC  27):  lavo.  abhui  in  balneo  MA.  badeu,  im  bad  abwaschen 
PPB.  Furiscte,  etety,  ynileti,  ug  Img  ai;a  sciluttet  (KönigsbT.) 
Kit  mikoron  az  ő  daikaia  fűrSzteno  (DebrC.  204).  Testedet  gya- 
kíirtji  forezyed  (ComC.  162)  W'eerodbeu  meg  forSdesert  fSrSz- 
zed  en  lelkSmet  te  malaztodban  (CzechC.  34).  Feyflket  mosta 
es  fereztStto  (ÉrdyC.  642b).  Meg  mossác,  f5r5ztic  magokat 
(MA:S<iiIt.  1033).  Gyermeltsegtúl  foguán  Srfiztotik,  fSrSztetik, 
pákiiztatik  az  ember  (Mih ;  ÖrökÉ.  121). 

[Szólások).  Kardomat  kunitzok  véribe  förSsztém 
(Gvad:  RP.  109).  Koldulni  szegyei  mindegyike,  s  nem  mér, 
meztelen,  pusztán  áll  mint  fSrösztfitt  egér  (29). 

még-füröszt :  c«  Megh  ferezthwen  vízbe  hSketh :  lotos 
aipia  (JoriiC  79.  739).  Nemeliek  test8ket  Is  meg  fSrfiztik  (DebrC. 
47.  191).  Kezde  ez5n  kemie,  ho^  5tet  Snnón  maga  megh  firR-/.- 
tene  (TihC.  IS).  Meg  tSrezt  Christusban,  az  szent  vaczora  eltet 
bennünket  az  te  szent  fiadban  (Bom:  Ének.  467).  Meg  tSrőz- 
tetet  es  tysztultatot  (Mon :  Ai>ol.  32).  A  bólchességuek  tavában 
ugyan  nem  tégedet  fSrSsztőttek  meg  (Veresm:  Lev.  238). 

Pörösztés:  ablutio,  lavatio  MA.  abwaschung  PPB.  (Bom 
Préd.  ii2j. 

FDREMD-rK :  valesco,  roboror,  convalesco,  conroboror 
SL  (geneseu,  geBimd  werdenj.  A  diétával  és  koplalással  filre- 
meduek   minden  részeink    (Pázm:Préd.  837).  [Vö.   FÜRGE). 

FÜRÉSZ  (,rir.:  KazC.  188.  Mel:.SzJiUi.  ITi.  fyrez  Pftsti: 
Niim.  l^ii:.si'rra  C.  ninciua  PPl.  sage  l'PB.  Zfntli  Ysayas  pro- 
phethat  tabol  raj-nalth  th^Tezzel  metneek  által  (Apóst  21).  Neegy 
forgó  kerekeket  szereztető  es  vjiss  fyreezi'ikkel  be  zeegezfetoe 
es  el5a  borolhwakkal  meg  fyzetee  (ÉnlyC  671b).  Isten  biitoy 
[botay?),  iialczay,  tirezi  (Mel :  SzJiin.  2,'i8.  Bj-asm:  Erk.  37. 
ACsere  E^ic.  2 12).  Ké.s'zit  Istvánnak  megíSlA  köveket,  Ézsaiásnak 
sok  Iati5réíeeket  (Thaly:  Adal.  L293) 

deszka-fűrész :  [brettsSge].  Cooventiója  deszka  fAriszeken 
[igy]  lovfi  defekahasitükuak  (Évk.  Xin.82). 


Fürészecske:  serrula  C.  kldne  sage  PPB. 

Fűrészel :  serro,  serra  seoo  PP.  redproco  *serram  PPBL 
si'hneiden  mit  einer  siige,  sagen  PPB.  Szent  Simont  boszszara 
kete  túreszlettec  (Helt:Bibl.  I.b3.  Káldi:  Bibi.  300)  A  f&rétzlS 
fflrészszel  fűrészeli  (a  fát):  serrarius  serra  serrat  (Com: Jan. 
103)  Jákólialmán  a  vargák  kíidmürit  kiisz^Srülnek,  Puszta-Szik- 
szón Gyfir  mellett  mentét  fiiré-sztiluek  (Tlialy:VÉ.  11.171). 

el-fürészel :  serro  C.  [absagenj.  El-fiirészelte  az  ágait : 
*serravit  raiuos  PPBl. 

lé-fürészél :  ;«  Haliián  ászt  egy  nagy  köss  monda  a  pász- 
tí)rokuac:  Nyiriétec  engemet  és  szamaimat  le  fíireszellyétec 
aielt:Mes.  349). 

Pürészes :  fogas,  serratiis  PP.  wie  élne  süge  mit  zülmen 
PPB.  A  citrom  {niuik  levelei  foga.sok,  fűrészesek  (ACfeere: 
Ejic.  225). 

Fűrészült:  cu  Három  leuelS,  de  metélt  i&réeztüt  a  leuele 
mint  a  dutkorónac  (Mehllerb,  94). 

FÜRGE  (nrg<-  Tlialy:  Adal.  IL95):  agilis,  coler,  vlvidus  Otr: 
Origlluug.  11.53.  [flink,  munter).  Nossza  hajdii,  firge  varjú,  jár- 
junk egy  .szép  tjüicot  iTlialy:  Adal  IL95). 

FÜRJ,  FÜR  (/imiadar,  fyret  JordC.  142.  yir>  Frank; 
HasznK.  206.  förf  Balassa:  Költ,  13.  250):  ortyx  C.  cotumix 
MA.  wachtel  PPB.  Kireek  es  ffr  el  iSve:  petienmt  et  venit 
eotiimix  (DöbrC.  187).  Ei  j^vue  fvvmek  soksaga  (KeszthC.  284). 
Az  fi  kirelmessekre  hoza  fürükSt  (Szék :  Zsolt.  109).  Isten  nekic 
ffirhust  ada,  ki  miat  meg  halaimc  (228)  Firj  hái  (Frank :  HasznK. 
206).  Fürjeket  is  halakká  tsinálhattya  (Czegl:  MM.  S"))  El 
tűnsz,  mint  f&r  karvoly  élőt  (Zrinyi:  ASyr  14).  Utánad  én,  mint 
tudatlan  fúr  chalogató  sip  után  (Zrinyi  0.116).  A  f5rj  zázpával 
s  egyéb  mérges  fSvekkel  szerot  éhii  fAOsere:  Enc,  216).  Füij, 
eotmnicis  uomen,  adhibetur  etiam  in  parvulorum  celeriter  se 
nioventium  ac  vividorum  descriptione :  oUyan  mint  a  fürj,  similis 
coturuici  (Otr:  OrigHuug.  IL53). 

Pürjész  :  [cotumices  venor ;  auf  nachteln  jagen).  Fürjészó 
visla :  canis  otiorarius ;  spürhund  PPB.  KAld  omiekem  egy  jo 
n-ysslat  fjTeszny  wallot  (Les-T.  L2.  RákGy:  Lev.  368). 

Pürjószet:  [cotumicum  •venatio;  wachteljagd].  Elkel  az 
lurjé.szet  ideje  (RjikGy:  Lev.  6ii). 

FÜRKÉSZ,  FÜRKÉZ :  perquiro,  inquiro,  invostigo  SL 
[spiiheu,  si>iiren,  horumsnthen).  Tali'mitsak  nem  leszsz  valaki 
oUy  vakmeró  irigy,  hogy  magát  e  dibdábságbjuhis  a  hiba-fíir- 
kezessel  fáraszsza,  máskép  szabad  akaratjában  áll  iKónyi:  ÁrtM. 
EHbi. 

FÜRMÉND&R:  [curator;  aufseher).  Az  drmeudeniek 
egy  kui«it  [küldéuk)  (RákGy:  Lev.  157). 

FÜRT  illírt  JordC.  345 1:  fÍLsciculus,  manipuliis,  lacinia  MA. 
ein  bUndelein,  eine  hand  vull  PPB.  lia<Lrliicke,  ueintniube  Adámi : 
Spr.  [bilschel,  traubej.  Homlokra  eroszkedó  fúrt  hajak,  erestett 
haj:  anteveutidi;  h;'u-uui  türtol  lelékosittetett  sisak:  galeii  críiiita 
triplicl  jutw  ;  tzafrangok,  kiAszorún  fiii,'gó  fürtök :  lemnisci  PPBl 
Fürtíiukéiit :  laciniatim  MA.  bilsdieln'eLs  PPB.  Borostyán  (ilrt 
hordozó :  eorymbifor  C.  lí^  fürtöt  (unum  mpillum)  nem  íaí 
feierre  temiod  auag  feketéié  iMibichC.  22 1.  Hét  tirt  b;y :  septem  \ 
orines  (JordC.  345).  ^  ft-rti  feketeiek  (DObrC.  179).  Feieken 
barom  fTul  haioc  izac  vala  (Valk:Gen.  14).  Neki  czjie  egy  fíat 
hava  ragyon  (Valk :  Bánk.  3).  En  egy  iTirt  g^-aiiiat  votSc  a 
szfirfibe  (Hofgr  681.  Fúrt  gyapjú  (GKat:Titk.  135).  Le  mettzé- 
nec  egy  azólő  veszszőt  egy  fSrt  raólőuel :  ahsiiderunt  inknitem 
cum  uva  siia  (Kár:  Bibi.  L131i.  Ffirtők,  fityelékek  ruhán  (Com: 
Orb.  12ÖI. 

gyapjú-fürt:  villiis  MA.  (wollzotte). 


1045 


I1AJFÍ"T?T— FÜST 


KÜLDIFOST— FÜSTÖLÖCi 


lO'lG 


haj-fürt:  villiis  MA.  ciiu-inniLf  PPl,  liaar/xittcii  PPB.  [liaai- 
lockej.  EKM  fodnrított  haj  fiirtjöU  ;i7.  aszszonyokiiak :  antiae 
PPl. 

szölö-fürt:  botriis  MA.  [neintraubej. 

Fürtöcske :  racemas  [traulie]  BécsiC.  234.  Z81J  zodetnec 
fíirtiVkei :  moemi  vindemiae  (255). 

Fürtös :  villosus  MA.  cflrao,sii.s ;  zotticht,  haaricht  PPB. 
[lockis,  traubenfíirmig].  FürtPs  gyapjak :  vilii  oviiuii  funtexi ; 
corymbiLs :  minden  tTirtfis  gyümülts ;  fiirtösön  ösCTe-tsomrtzott 
méh :  *uber  apium  PPl.  Fürtös  (vezetéknév  X\'I.  sz.  Nyr.  IX. 
365).  Fíirtes  haioc  vala  (Helt :  Krón.  14).  Lsopbol  csinált  für- 
tös vizhintó  (MA :  Scult.  923).  Nem  találhatta  kedvit :  egyik  igen 
nyújtott  vala  (paróka),  a  másik  igen  rövid,  igen  fürtös,  vagy 
igen  lecsapott,  igy  ócsálkodott  (Fal:  NU.  257). 

Fürtözet :  [cirri,  capilli ;  locken].  FodonJt  liaján-is  gyfin- 
gySs  f&rt6zete  (Gyöngy:  KJ.  6). 

FÜST  (Jiist  CC.  fy:t  ÉrdyC.  122.  JyztMlik  JordC.  898. 
/őstólgS  VirgC.  105.  fost  [fost]  RMNy.  m.60.  meg  Jösm\  Zrínyi 
L46) :  1)  fimius,  capnus  MA.  rauch  PPB  Füstön  megszárasz- 
tom :  iufximo  C.  Füstön  aszalom  :  inftimo  MA  A  gyertyának 
füstit  nyelni,  gyertyánál  tanulni :  *fuliginem  lucnbrationum  bibére 
PPl.  Statuimns,  quod  üdém  populi  nec  bovem,  nec  fystpénz 
solvant  1240.  (Nyr-  IL401).  Feketebbee  5  orcaioc  a  fíistSl  (BécsiC. 
Ul).  Fysthnek  amyeka :  fimii  (JordC.  711).  Mykynt  fevst  el 
enezeek  (CornC.  348).  Az  hazath  nagy  fysfh  kSnvIwette  (ÉrsC. 
158).  0  wylagh,  mykoron  fel  magazthafol,  akoron  fyst  vagy 
(301).  Fflstnek  páráia  (Fél:  Bibi.  1811  Ennec  a  ffLsti  kigy<5t, 
mérges  Allatot  el  vz  az  ha.«ből  (Mel :  Herb.  60).  Vannak  a  hóid- 
nak és  napnak  fogyatkozáüi,  a  tűznek  fiistei  (Pázm:Préd.  b4). 
A  bornak  füsti-miatt  olly  töredelmes  .szíivel  nem  lehetnek,  a 
minémöt  kivánna  az  életnek  utolsó  szököllője  (P;izm :  Préd. 
277)  Felméne  a  kut  füsti  (IlIy:Préd.  1.74).  Füstfogta  nemes 
levél  (FahJegyz.  934).  A  virtus  hasonló  a  tiszta  kristály 
flveghez,  kőimyen  hozzá  fér  a  mofsok,  ha  kin-fitogattyák  és 
a  világ  füsti  érdekli  íFahNA.  177).  S)  [vapor;  dampf,  dunst]. 
Az  kwthnak  fy.sty :  fiunus  e  pnteo  (JordC.  900).  3)  [sufíitas ; 
raucher^-erk].  Rendi-e  járja  az  asszonyság  az  áros  boltokat, 
eggyiktűl  selymeket  és  azokbul  szőtt  materiákat;  a  másiktul 
keneteket,  fBsteket,  kendőző  vizeket  válogat  (Fal :  NA.  143). 

[Szólások].  Megfogta  őket  a  felfualkodásnak  füstye 
I  (Fal:  NU.  266).  Feye  fosti  [így]  fol  megiőn  az  embernek 
az  minemA  nag  romlásról  puztitasrol  kyaltnak  (RMNy.  111.60). 
A  fellettéb  való  gazdagságnak  nagy  a  füstje,  keveseb  az 
érdeme  (Fal:  BE.  53i.  Ha  mind  e  lilág  vétkét  füstbe  bo- 
cs á  1 1  y  a,  és  meg  emészti  a  bennem-valo  hit :  mi  károm  benne 
ha  vétkezem?  (Pázm;  LuthV.  114).  Antiolaisnak  ezek  a  fel-tött 
szándéki  mind  füstbe  mennek:  Antiochi  ista  corruent  imiversa 
PPBl.  Nem  vala  istentől  eh-endelve,  azért  fiistbe  méné  mhiden 
szándéka  (C!serei:Híst  10).  Az  száz  arany  füstbe  ment  (Gér: 
KárCs.  IV.68).  Még  most  is  elég  bíztatást  adnak,  de  a  mind 
füstbe  megyén  (Mik:  TorL.  26).  Az  írások  Ls,  a  mellyekből 
lehetne  ki-tanulnunk  a  régi  dolgokat,  füstbe  mentenek  és 
-  hamuvá  lettének  (Bod:Pol.  Előb.  10).  Meg-akad,  füstbe  me- 
gyén tsevegése  (SzD:MVir.  21).  Addig  az  adó.st  sohol  megh 
ne  tartoztathassák,  migh  f  i  st  e  n  n  meg  nem  keresik  (Mon- 
TME.  1.16).  Az  hajdúkkal  valót  az  mi  illeti,  arnil  az  mint  most 
végezés  vagyon,  keressék  elsőben  fiistín,  az  melyik  fél  nem 
igazolja,  vigye  az  vármegyére  (TOrtT.  XIX.38).  Megtalál- 
hatja kegyelmetek  füstin  az  embert  (Nyr.  X.122).  Ha  nem 
tetszik,  Kistin  veszhet  (RákF:  Lev.  Vn.52).  Az  ellmulth  c.s6- 
tőrtőkőn  zallotta  megh  az  thórők  Babolchat,  azért  w  nagsaga  ky- 
uannjahogy  f\Vstünkent  teől  timadgyunk ;  annakokaert  kegtek 
myndjarast  ftvirtunkent  eyell  nappal  Bérbe  .syessen  gyí^lny  (RMNy. 
n.334).  Az    kózel   való  vármegyéket   is   felvették  vala,  mind 


fn.stönként,  mind  urakot,  nem6.s.seket  és  a  pórokat  (Moniník. 
VII.  1 .')).  Füstnek  h  o  c  s  á  t  á  k  az  írás,sal  eggyvVt  ((-zogl : 
BÍM.  181).  Bocsás.sák  fü-stnek  nehezebb  [el  nem  szállítliató] 
jósziigokat  (Nyr.  XIL417.  Xin.320).  Nagy  bűzzel,  nagy  fiistei, 
nagy  pompával  voltak  előtted  egyebek  ebben  a  te  mostani 
állapatodban  (Pjizm ;  Préd.  88).  Jo  szerenczéuol  társ,  mit  h  a  1- 
gatz  füstalat?  Látom  szeretődért  foházkodisodat  (FortSzor. 
K4).  Az  keresztyének  ve.szekedésének  füsti  alatt  nagyobb 
erőtt  vöttek  volna  az  mahometánusok  (Pázm:  Kai.  436). 

[Közmondások].  A  hol  tfiz,  ott  ffi.st  (Decsi:  Adag.  31). 

földi-füst :  marmaritis  Nom.-  41.  capníon  PPBl.  fumaria 
Fuchs :  Stü-pH.  Cüml.  b.  Com:  Jan.  26.  Major:  Szót.  funuis  ter- 
rae  Mel:  Herb.  180.  [ordrauch,  ti-aubenkerbel]. 

föld-füsti:  fiimus  terrae  íVank :  HasznK.  17b.  PPB.  fu- 
maria ;  erdrauch  PPB.  A  leuele  ollyau  mint  a  nitánac  a  virága 
mint  a  föld    tastinec,  az  az  ftunus  terrae  (Mel :  Herb.  67). 

tömjén-füst:  incensum  DöbrC.  219.  [vveihrauch].  Az  tijni 
ienek  fiste  (TihC.  22). 

Füsti:  fiimeiB  MAI.  fumosus  PPBl. 

Füstöl:  1)  fiimigo,  fumífico,  suffio  C.  sufifumigo  MA.  [fuino 
sicco,  in  fumo  sasiiendo;  berauchern]  lauchem,  rauch  machen 
PPB.  selchen  Adámi:Spr  Az  zi-znek  tyzte,ssegere  temyent 
fystele  auagy  ajandekoza  (CornC.  83).  Sabina,  magyarulís  vgyan 
az:  auag  kedigh  Bódog  azzony  agha;  leueleuel  ha  uatliasokat 
fistőlz,  meg  gyógyulnak  (BeytheA :  FivK.  8).  Bechy  komeny : 
anisum ;  fistőlny  ío  vele  fey  faias  ellen  (78).  Az  kigyut  el  ba- 
gyasztya,  midőn  azzal  ffotőlnec  (Pécsi :  SzüzK.  46).  2)  [fumo] 
ranchen  Adámi :  Spr.  Füstölő :  fimiidiis  PPBl.  Túri  kard-vasa 
meleg  vértől  fü.stöl  (Kónyi:  HRom.  10).  Az  orra-ly)ikain  szelek 
füstöltének  (13). 

[Szólások].  A  szalonnát  ha  egyre  füstölik  Ls,  nem  válik  belőle 
derelye  (Fal :  Jegyz.  920). 

fól-füstöL  Fölfiistölt :  infumatus  PPBl. 

meg-füstöl :  sufüunigo  C.  exfio  PP.  [berauchern,  durch- 
rauehern].  Szerechen  tésztával  sátort,  meg  fü.stöluén  (Zrinyi 
1.46).  Lsten  hogy  az  pestist  osztán  megszünteti,  meg  kellé  ma- 
gamat nekem  is  fdstelni  (Thaly:  Adal.  11.363).  Ha  %'iu-ontzos 
békát,  kígyót  megfüstölöm,  egy  szempillantásban  azokat  meg- 
ölöm (Gvad:RP.  160). 

megfüstölés :  exíitiLS  PPBl. 

Füstölés :  suffimentum  C.  fumigatio,  suffitus,  síüütio  MA. 
raucherung  PPB. 

Füstölő :  1)  snffitor  C.  [raucherer].  2)  suffitiLs ;  rauchwerk 
PPB.  Adatának  neky  sok  fyztőlők :  suffitus  (JordC.  898).  1  font 
fíi.stülőt  (vettem)  per  1  fi  50  d.  (Radv:  Csal.  m.6ü).  »)  (thuri- 
bulum ;  rauchfas.s].  Tömjénező  avagy  fástólő :  tluu'íbulum  .seu 
acerra  (Com:  Jaa  129). 

[Füstölöd-ik] 

által-füstölödik :  ti'ansflimor  C. 

Füstölög :  fumo,  fiimigo  C.  MA.  raiichen,  eínen  rauch 
machen  PPB.  Füstölgő  :  fumídus,  ftimificus  C.  Füstölgő  ifezög : 
titio  MA.  Füstölgő  fa  :  lignum  fmnigans  (MünchC.  35).  Ki  hege- 
ket illet  es  füstölögnek  (DöbrC.  184)  Teeneked  es  mynd  az 
te  f'ystölgő  hataknidnak  es  erdegh  seregydnek  [az  ördöghöz 
szól]  (ÉrdyC.  551).  Főstőlgö  zőuetnek  (VirgC.  105).  Fwstewlgew 
laug  (ErsC.  37b).  A  fystelgew  leent  meg  nem  oltya :  linum 
fiimígans  non  extingvet  (Pesti :  NTest.  24).  íme  egy  kementze 
fűsteleg  vala  (Helt:  Bibi.  I.F4).  Ffistelgö  mech  (Helt:VigK.  82). 
Ackor  fflsteleg  az  n-mac  haragia :  tunc  qnam  maximé  furor 
ejus  fűmet  (Helt:  BibL  Laaaa3j.  Mikor  az  hegyec  annyira  fiis- 

66* 


1047 


FÜSIŰLGÉS— 1.  FŰZ 


KÖTÖ-FCZ— FÖLFŰZ 


1048 


telegnec,  hogy  alii;  láttyác  által  iiappal  is,  essflnec  az  iele  (CLs. 
G4).  A  fáklyáé  lilstSliiec  és  füstulSgnet  (ComrJan.  158).  A 
rósz  geijedelmeknek  tfizetíil  fástSlőg  a  száj  (Fal :  NA.  189). 
Belloiia  oltárán  a  tömjén  füstölgött,  véres  áldozatja,  dörgés  közt 
gőzölgött  íGvad:  KP.  1U6). 

[Szólások).  Úgy  meg.szidta,  hogy  ugyan  fü.stölgött  (WF.  471i. 
Ennek  tsak  ditsöség  fiistölög  fejébenn  (Orczy:  KöltSz.  229). 

Füstölgés:  fiimigatio  MA.  fdas  rauchen]  (Káldi:  Bibi  379;. 

Füstöltet :  [fumigari  jubeo ;  niudiern  lassenj.  Tyzes  fák- 
lyákkal tysteltetee  eghettetee  az  ew  zyzesseeghes  genghe  emle- 
yoeth  (ÉrdyC.  220b.— 221). 

Füstös :  1)  ftimosiis,  fumeiis  C.  fnmidns  MA.  raiichicht, 
rauchorielit,  voll  rauehs  PPB.  Clemens  fv.stws,  jobagio  (XV. 
száz.  Nyr.  VI.36).  Fiiste.s,  Fiistös  (vezetéknév  XVI.  sz.  Nyr. 
IX.365).  Hol  mi  fü.'rtSs  hazak  (BomrEvang.  1.174).  Egy  coliá- 
ban azaz  egy  lüstüs  házbim  (KMK.  IV.240).  E  kutnac  az  íi 
füstős  paraia  szinte  v^  megeu  vala  fel  (^Mel :  Szján.  238).  Félti 
az  szemét  fiistűs  liáziiban,  eggyűlt  ki  apadna  (Cis.  K).  A  mi 
fástőt  ez  ellen  Lsinála  tlistős  Mátysis,  azt  oda  fel  el  pallottiik 
(Pós:  Válasz.  2119).  Ha  olly  igen  miigálioz  éde-sítette  sziveteket 
a  Lncifer  fílstűs  udvara,  ám  mennyetek  (Fal :  NE.  73).  S)  |fimii- 
dns;  ranchgelb,  ranchfarbigj.  Füstös  róka  tark  ^MA:Tan.  1168). 
Fűstíis  farkú  madár  (Ojm :  Jan.  37).  3)  [podex ;  der  hinterej. 
Kotyogott  füstösük  (Gvad:Pösty.  25). 

[Szólisok].  Embertelen ;  füstös  bottal  jár  v.  áll  ki  a  világ 
piatz'ára ;  görtsös  botnál  para.sztabb  (SzD:  MVir.  104). 

Fütyöl :  miniuiü  PP.  zwitschorn,  nio  die  vOgel  (pfeifen]  l'PB. 
A  ki  leggyengébben  fütyüli,  legélesebben  énekeli  |a  uotátj,  leg 
termetesebben  epétseli,  leg  hangüs.sab'  javallissal,  egybe  zeugö 
röhögéssel,  kéz  tsattogással  fogatt;itik  [tlieatrumbjuij  (Fal:  NU. 
263).  Álmatlan  rigónak  fütyülő  szöUása  (Orczy:  Kültll  109). 
Golyóbisok  a  mint  körültem  fütyültek,  véltem,  fülem  mellett 
madárkák  repültek  (Gvad :  Ki*.  IU8).  Do  a  moUyike  nyert,  illy 
luiir  fonuyen  fütyült,  simipányer,  bm-gunder  butelhik  között  ült 
(112). 

[Közmondások].  Megtanittyák  a  lompost  szegény  házban  tíi- 
tyülni  (WF.  538). 

ki-fütyöl :  [exsibilü ;  lüuauspfeifeuj.  Nem  lesz  szerentséuk 
a  gazda  meg  udvarliisában,  mert  az  ablakán  ki-tStyöUVbasa 
nem  vala  otthon  (Fal:  NA.  234). 

Fütyölós.  Madár-fiityölés :  minurissatio  PP. 

[Fütyölt]  fltyölt.  Fityölteni :  sibiUu-e,  sibilo  nionere,  accer- 
sere  PP.  zischen,  pfeifen  PPB. 

[Fütyörész]  fityerész:  [sibilio,  fHtinniü;  pfeifen]  zwitscliern 
Ad:uni :  íípr.  lm  a  t;iva.sz  eljött,  kikirits  virágzik,  szjuitók  uót^ijo- 
kat  vigau  tityorészik  (Orczy;  KöltH.  108). 

1.  FÜZ  ijyzu  Czia  (y-  ZichyC.  U.472.  fyzfa.  Nyr.  VL124. 
Pesti:  Fab.  85b):  salix  MA.  weidenbaum  PPB.  F(Szb<5l  vagy 
kidiából  tshuilt  kas  vagy  szatyor;  scirjHia  PPBl.  Fyzu  forku, 
sUva  prope  tluvium  Ticiiun  1214  ((Jzin.).  Ad  (luandam  arborem, 
quae  kalauda  fyze  nímcupatur  1228  (Nyr.  V11318).  Ibi  est  salix, 
quae  surkliz  vocatur  1252  (uu.).  Duo  jugera  terrae  in  loco 
fyuzfyu  e.xisteutia  1272  (CodPatr.  1.57).  l'^aberuch,  vallis  1287. 
(Czhi.).  jVrbor  s;ilids  autiqua  meghefynz  dicta  1295  (Weuzel 
X.2U1).  JiLxtii  salices  zyltj'z  vocatjis  1297  (txidPatr.  V1.424). 
Uniun  virgultmn  fywzkerth  viUgariter  nímcupatnm  1299  (45Ü). 
Uunios  .síilicls  >iilgariter  tj-z  vocatos  1351  (ZichyC  11.472). 
Babilluniiak  fuloi  felet  ot  vltönk  es  sirtonk ;  a  füzekre  ő  kSzo- 
(jette  fel  czuggeztettuk  mv  orgonáinkat ;  in  salicibas  suspondinnis 
orgaim  (ApurU  107).  Mykoruu  feyzo  a  tyzfat  wagua,  ekeket 
chynah  wgyaii  azon  fyzfabol  ees  aual  kezde  a  tyzet  liasogntuy 


(Pe.sti :  Fab.  85b).  Mint  az  füsznec,  ollyan  a  leuele  (Mel :  Herb. 
53).  A  fSz  s  fagj'al  keserű  embernek  (Ker :  Préd.  22u).  Kertelni, 
fűz  ágakat  le-vagdalni  (Lipp:  Cal.  11). 

kötö-füz :  salix  amerina,  Gallorum  osier  Beythe:  Nom  8. 
[baudweide,  öechtweide,  bindneide]. 

sár-füz :  salix  vulgáris  lutea  Beythe :  Nom.  8.  gélbe  weidej. 
Sar  fysz ;  az  leuelei  darabossak  es  chypís  izüiek  (Be)1he :  FivK. 
18). 

szomorú-fűz :  [trauerweide].  Méta  perrenit  ad  saliceni 
Scomorou  1251  (Wenzel.  VIL329X 

Füzes:  .salicetum  C.  salictum  MA.  ein  ort,  da  viel  weiden 
stelien  PPB.  Fejér  fíizes;  salicta  *canentia  PPl.  Mons  prope 
Fwzes  1240  (CodPatr.  IV.14).  Piscina,  quae  fiizes  dicitur;  duae 
piscinae  Vvzea  nominatae  1268.  [Fyzes  1383.  egy  más  átirásban] 
Alexander,  tiliiLs  Boch  de  jiLxta  fyzes  1315.  (Kiiauzj.  Fuze.spatak, 
rivus  1293.  Füzesér  1337.  (Cziu.).  Locus  Zyluakuz  juxta  Fyuzee- 
mege  existeus  1338.  (CodPatr.  rV.160i.  Kivulum  fyzes  ejT 
vocatum  1356.  (ZichyC  111.33).  Pövulum  fyzeseer  1357.  (in.55i. 
Az  fyzesbe  (in  .salicibasi  fel  fygezteek  my  vya.«aa(g]  tewenketh 
(KulcsC.  343).  Szeged  végén  alól  a  fűzesbe  iutáiiac  (Helí:  Canc. 
105).  Fenyfc,  füze.«,  gj'firüs  nrdí  (Fal:  Jegjv..  934).  A  fiizesbfil 
a  fenyösbe,  a  sfirübSI  a  sz;ilo.sba  a  kicsatlott  tacskókkal  veríték 
szakadva  fáradozni  munka,  nem  mulatság  (Fal:  NR  28). 

2.  FŰZ  (fyz  C.  /fldiött  'nialy;Adal.  IL92):  plecto,  seirpo, 
vieo,  texo  MA.  öeehten,  zusammenbinden  PPB.  fiechteii,  binden 
Ad;imi:Siir.  193.  l'Vizött:  textus,  coastrictus  iL^  gewebt,  ge- 
flocbten,  znsammengebundeu  PPB.  Iío.s;üioth  coronadban  fyzed 
(PeorC.  323).  Wtet  wlt\vzteted  bársomba  es  giwngiel  í^yzwt  ru- 
hába (VirgC.  68).  Laata  heet  zeep  arán  feenes  cyllagokat,  mynt 
ha  egymásban  fyzettenek  volna  (ÉrdyC.  579).  Drága  kewekbűl 
fyzSt  corona  (643 ».  Egi  fekete  barsoni  bretra,  kinek  keoreole 
vadnak  10  aranigfifireok  tiS-z\o  (Radv:  Csal.  II31).  Bátor  korona 
légyen  fejeden  és  gyöngyei  fiizett  ékasség  rajtad,  azzal  kedvét 
nem  találod  iFal:  BE-  569.  Fal:NU.  263).  A  fSldi  gyönyörűsé- 
geknek bimbójábul  nem  lehet  mennyei  rósakoazonit  fűzni  (Fal: 
NA.  148).  Vajha  még  eg)'  illyeu  (ember)  volna  országodban, 
nem  járna  a  magyiu"  gyapjas  juhbundábau,  nem  tapodna  f&zStt 
bocskor  az  lúg  sárban  (Orczy :  Nimf.  B2). 

[Szólások).  Menyi  kárhozatos  bűnöknek  lomját  és  nehéz  terheit 
fűzik  r  eád  (SBalug:  Temk.  35).  Fűzve  adhatnék  elö<lbe 
az  e  felé  példákbtil,  de  nem  akarlak  f:ira.sztani,  minthogy  tennen 
magad  hallott;U  Is,  olvaítál  is  bonuek  (Fal:TÉ.  649 1.  Akármely 
derék  gazdagság  az  első  írnokánál  szárnyat  f ü  z  magának 
és  ol-röppenik  (Fal:  BE.  591). 

által-füz :  [transtigo ;  diirclischlingen).  Spéklö  nyársatskával 
a  húsokat  szalomiával  által  szegezi,  fűzi,  meg-spékli  (Com: 
Jan.  82). 

be-füz  :  [iutexo,  iufilo ;  eiaschnüren,  hetién,  einlieften).  Vállat 
befűzni :  das  mieder  einsi'hnüreii  Adámi .  Spr.  193.  Rwhaya 
drága  kewekkol  legyen  l)e  fj-zwen  (JordC.  64 1.  Hogy  neegy 
kereket  cliynalnjuiak  es  mynd  kewrayel  be  fyzneyek  borotlivak- 
kal  iDobrC.  549).  Zent  yozagoknak  zeep  yllatw  vjTagawaI  be 
fyzyök  es  meg  líjmcliök  (ÉrdyC.  5.  Arany  györökkel  az  ™t 
bti  fűze,  meg  ekesite  (Bom:  Ének.  419).  Fyzyetök  bo  engemet 
zep  wyragokkal  (ÉrsC.  240). 

egybe-füz  :  [cousero,  compleoto ;  verwebeo,  aueinauder  roi- 

hen).  Nagy  ködököt  fűzéi  egyben  (ISárp:  Noe.  116). 

egybefüzés:  iniplexitt  PPl. 

föl-füa:   jiiitilo;   intoxo,   iuBgu;  anreiheii,  aiiknilpfen,  aiif-    | 
steckenj.  Fel  füz  kópitini  le  vágott  fejeket  (Orczy:  KöltSa.  17.S). 
A  pejjel  Is  igy  biint,  ezt  maga  kjváliuz  vezette,  &  eastet  melléje 
téltOzte  (Gvad :  RP.  77). 


1049 


FL"ÍZiy)N-n3Z— FŰZÉS 


1.  FÜZET— EGYBE-FÜZÖD(')ZIK 


inso 


füztön-füz :  [ideiitidem  pleoto ;  flel«sÍK  flechten,  winden]. 
Valamerre  iiidúlt  táborával,  fftztün  fftzte  vitéz  tőjére  a  lauras 
kiK'izün'ikat  (Fal:  NA.  166). 

kömyül-füz  :  [circumsero ;  einfassenj.  Drága  gy8ngyel  k5r- 
njnil  ffizetvie  vala  (Gosárv :  MagyB.  Biij). 

még-füz :  ooiifilo  Kr.  [diircliwpben,  durcliflecliten].  Araíiaí 
níliáit  {KiiigiVkpl  iiieK  fűz\en  iDcbrC.  501).  Nincsen  istoiinek 
ollyan  hegyes  va-siicskákkal  megtüzetot  ostora  (Czegl:  MM. 
112i.  Az  folyó  mekon  baikáízo  halasz  nem  csac  egy  étekiiec 
nemerei  ffbrf  megh  az  horgot  (Prág:  Serk.  210). 

öszve-fűz :  consero,  coiinecto,  contexo,  complico  MA.  con- 
nodo  MAI.  znsammeiiricliten,  ziisammenweben  [aiieinander  rei- 
hen|  PI'B.  A  kárhozatnak  kőteleiből  álnok  me-sterseggel  őszve- 
füzetett  és  tsimbuztatott,  s  meg-vettetett;  tőrei  (Nagyari :  Orth.  3). 
Asphodehis  liliaceiis,  hoszacskán  fői  női ;  a  gyökere  a  kin  sza- 
porodik, sok  őszve  füzőtt,  mint  az  retkecskék  (Lipp:  PKert.  1.75) 

űz-füz :  [ago,  tracto,  continuo ;  betreiben,  fortsetzen].  Tör- 
vényes dolgokat  asztalnál  üziii-fíizni :  ad  mensam  leges  crepare 
PPBl.  Ha  fizni  í&zui  akarnók  a  dolgot  (Pós :  Igazs.  358).  Ugyan 
fizni-fBzni  kezdik  szorosabban  is  (Monlrók.  Vin.339). 

Füzdögél :  plectito  Kr.  (langsam  flechten,  spiimen].  A  pók 
pók-hálót  ereszt,  fúzdőgel  (Com:  Jan.  52). 

Püzés  :  [opus  ne.nim ;  geflecht,  sclilingerei].  Ket  fatyoly 
előkfitó,  az  eggik  ueres  fátyol,  ftraes  az  feie,  az  másik  szederies 
fátyol,  szewes  az  feye  iRadv:  Csal.  11.16). 


1.  Füzet:  [fasciculns;  bund].  Az  gyalog  tOrökíSkuek  vöttünk 
2  tiizet  bocskor-bSrt  40  d.  (MonTME.  L120.  85). 

2.  Füzet,   füzettet :  [necti   cnro,  con.seri  jubeo ;  flechten 
lasseiij.  Ko,szorókat  fíizettetett  (líMK.  ILSi). 


Neeg  forgó 
es  el5s 


még-füzet :  (circumseri  jubeo ;  besetzen 
kerekeket  zoreztete  es  vass  fyreezSkkel  be 
borotliwakkal  meg  tyzetee  (ÉrdyC.  671b). 

Füzö:  1)  [fascia  pectoralis;  mieder],  A  kórót  nem  szokták 
a  fSza  mellé  tenni  (Mik:TörL.  243).  8)  ligula  Kr.  (nestel, 
bánd].    Egy   fftzöre   kötötte  a  madár  , lábát   (Kónyi:  ÁrtM.  37). 

gyöngy-füzö:  bractearius  PP.  [perlonfa.s,ser,  juwellerj.  Geng 
fyzőne  (LevT.  141.  Gyöngy  fűszJ  (Dáv:  Utm.  125.  Sall:  Vár. 
15).  A  győngyffiző  vagy  kő  választó  ismei-teö  velíink  az  ő  jósá- 
gokat (Pázm:  LutbV.  19).  Gyöngyfűzíi  Sándornak  egy  gránát 
dolmánt  hagyok  (Gér:  KárCs.  ffl.374). 

melly-füzö  :  fascia  pectoralis  PP.  schniirmieder,  sclinür- 
bnist  PPB. 

Füzöd-ik  :  [involvor,  inmisceor ;  sich  verwickein].  Anuyi 
veszélyben  fSződik,  hogy  rend  szerint  el  kelletik  veszni  beléjek 
(Megy:  6Jaj.  11.45). 

[Füzödöz-ik] 

egybe-füzödözik :  [complector;  sich  verwickein].  A  komé- 
dia avagy  meglett  dolgot  szem  eleiben  nnitati)  játéc  keresztül 
kasiíl  egyben  fűződözőt  cselekedetet  mutat,  de  győnyőrfl  meg- 
fordulással avagy  kedves  véggel  (Com:  Jan.  211). 


GABANICA,  KABANICA:  [vestis  hirsiita,  amphimalla ; 
züttÍKor  inaiitelj.  Egy  njuss  sallíros  kabauicam  vagyon,  most 
amink  szokták  hiiii,  iiynszttal  béllett  (Radv:  Csal.  111.225).  Bi- 
zony j(j  bor,  uiegigyuk  ezen  az  csubát  is,  reá  vessük  zálogban 
az  gabaniczát  is  (Thaly:  VÉ.  1.388). 

GABONA  (gabna  Radv:  Oial.  n.67):  frux,  friiges,  frumen- 
tuni,  seges  C.  kom,  gotreide  PPB.  Gabonához  való :  l'ruinen- 
tarins ;  gabonábi'il  való :  frumontaceus ;  gabonát  gyfljtők  :  fni- 
mentor  C.  KagyiU  gabona:  *carbiincnlosiis  ager ;  időjén  bárom 
bónapra  megéríi  galHiiiji,  mint  a  tiinkíily :  sitanium ;  galxina 
zsenge :  frugum  *priniitiae ;  ólLsiídik  a  gabona :  laxat  annona 
l'PHl.  Gabonát  Siriabol  zérze  kezeltetni  (BécsiC.  IS.  182).  Sémi 
gabonát  nem  giwith  az  cliwrbe  (VirgC.  92).  Z(>le.s  (oldre  zerze 
'itet  vr,  bü^  mezőknek  ^'omfllíet  enne  es  bakokotli  gabonának 
zikevel  (DöbrC.  253).  Tötöket  Sathana.s  meg  keerth,  hogh  meg 
rostilna  mykpppon  gabonát  íWinklC.  153).  Ha  gyenghe  gabo- 
nából akarz  aldozny,  meg  per.sőllyed  elozer  ;iz  lángon  íJordC. 
83.  388.  466).  Tndiian  oz  zentseges  atya,  bog  az  egyben  gyevh- 
tevt  gabonák  megrothadnak  (l)omC.  29).  Gabonát  tizenkét  kób- 
15t  adnac  vala  (Hoflgr.  331).  Parancsol  wr  JesiLS,  hogy  az  konkoltb 
kywe  zeggyeek  iiz  tyzta  gabona  közzől  (ÉrdyC.  129).  Észt  re- 
raénlyed  az  asztendőnec  miuoltáról :  bA  bort  és  minden  féle 
gabouanac  kétségnélkfll  nagy  bővv.seget  (Cis.  k).  Mikor  a  gabo- 
nánac  gyflmftltse  meg  mutattya  magát,  azonnal  meg  arattya 
(Kár:  Bibi.  111.35).  Josephnek  battyai  gabona  vonni  Aogjpton- 
ban  mentenek  (Lép:  ITük.  1.141).  Az  eledeli  ffiek  gabonák 
avagy  páré  (ACsere:  Bic.  237).  Köles  igen  sz;i|>ara  gabona 
(238). 

alj-gabona  :  (retrimontum  frumonti ;  afterkomj  Micoron  a 
malacka  meg  nem  byzneyec,  de  őztőuerb  lenne,  sem  az  eleybe 
töt  algabonat  meg  nem  ezy  vala  (TelC.  126). 

elegyes-gabona:  farrago  PPBI.  (mischkorn). 

nyári-gabona :  [fruges  aestivalos ;  sommorfriichtj.  Nem 
csak  nyári,  hímem  ö.szi  gabonákat  es  gyflmöltseket  isten  kegyel- 
mes.segeb<'Jl  be  gyíitenöuk  kel  (Küobr.  1G19.  UG). 

ÖBzi-gabona:  (fniges  autnmnales;  herbstfrnclit].  (KDebr. 
1019.  Dtí). 

Gabonás :  fnmientarius  MA.  ziim  kom,  znr  fnicht  gehörig 
PPB  Gabon;'u  told :  terra  frumenti,  torra  frugifera,  ager  fni- 
montjirins ;  gabonis  ház :  granarinni,  frnmentarlnm  MA. 

GÁBOR,  GÁBORKA,  GÁBOS :  galbula  C.  galguliLs 
MA.  griinliug  Pl'B.  ILaugos  s-zamac:  a  tengelicz,  paiairta,  piii- 
tyfiko,  gabor  avagy  gaborka  (Com:  Jan.  31).  Síirniály,  gáborka : 
galgulux,  emmorling  (Com :  Orb.  43). 

GACSAL,  GACZAJu:  vitls  brachiata  Nom«  93. 


GADAJ:  fcaverna;  höhle?).  Az  kólyokhoz  kSzeleite  (szt. 
Antal),   kynek  az  belsS  gaday  gazdal-i  ezth  felele  (PeerC.  781. 

GÁDOR  :  (atrinni,  vestibnlnm ;  halle).  Param'ola  a  vendég 
.seget  kezeltetni  a  kei-tnec  gádorában :  iu  vestibnlo  borti  (BécsiC. 
48).  Az  oltár  es  a  gádor  kózöt  sirnac  papoc,  vnac  '.olgay 
inter  vestibulum  et  altare  (206).  fj-ös  fegueres  Srizi  8  gádorát 
átrium  sumu  (MihichC.  136).  Vegetek  áldozatokat  es  be  meune- 
tok  5  gadoriba  es  imag^atok  VTat  ö  zent  gádorában  (AporC 
57).  Vala  kedeeglen  Irsalyomba  megh  byzonyoytoth  tho,  k; 
neweztetyk  sido  nyelwőn  bet.sayciinac  walwan  5üi  gadorti 
(WinklC.  314).  Te  aytodnak  gaadori  (CzechC.  5).  Job  eg  na| 
Cristiisnac  gádorába  it  e  földön  ozer  napoknál  (TcIC.  191).  Bel 
vitetek  a  csazarok  az  ú  palotaiaiiaU  gadorabaii  (UebrC.  13^ 
Mariának  eghazanak  gádorába  (TihC.  21). 

GÁGOG  (<i<tggugok  C):  glaeito,  gingrio  C.  anserum  mor 
strepo  MA.  gackem  PPB.  A  Ind  zörög,  gágog :  strepit  *aii8e 
PPBI.  Hiábaii  gágogsz  mint  az  lúd  (Decsi:  Adag.  197.  MA.] 
A  lúd,  gácsa  es  liba,  mellyet  metélt  morsáckal  Ifizlaluac  meg 
gágog  (0)m :  Jan.  32).  A  lúd  gjígog,  sibog  (39).  Giigog  a  lui 
(Com:  Orb.  4).  Gágogó  lúd  (GKat:  Válts.   11.329). 

Gágogás  :  (strepitns  aaserinits ;  das  gackem).  Tsac-  lud  mod 
gyára  liiáb;ui  való  gágogás  (Czegl:  Japh.  214).  Az  ebek  senki 
nok  semmi  jelet  nem  adtának,  banem  a  ludak  az  ö  rendkivfl 
való  nagy  gágógjisokk.il  adtmiak  hírt  a  népnek  (Misk:  VKeil 
191),  A  lúd  soha  nem  eszik  nagy  gágogás  é.s  kiáltozás  nelkü 
(347). 

GAJD:  [f.-inticum ;  gesaug).  Csúfo.s  gajd(Tl>aly:  VÉ.  1.341; 

Gajdol :  jubilo,  cano  MA.  froblocken,  jauchzon  PPB.  ÉneklJ 
és  gajdoló  részeg  embereknek  seregek:  thiasiui  I'PBI.  Ha  Iá 
bam  uiegbotlanéc,  gaydolnáiuic  én  rólam  (MA:  Bibi.  V.19).  E 
viliiggal  akaniac  vigadni,  tombolni  és  gaydobii  (MA :  Scult.  32 
Mert  azt  gajdolod  (Czegl :  Tromf.  68).  Igen  megbotlott,  meg 
esett  az  lábod,  mint  másszor  is  szoktak:  gajdolnak  te  róla< 
a'baly:  VÉ.  1.257). 

Gajdolás :  jubilatus  MA.  freudengeschrei  PPB.  A  pogány 
ságbau  a  bérben  fogadott  sirató  aszíBonyoc  jajgatnak,  torbél 
gajdolásockal  dicsiretit  a  haUitnne  elö  számlálviUi  (Com:  Jai 
213).  Némolly  deák  s  magoktiil  sem  ért5  énekeknek  gajdoUs 
(Pós:  Igazs.  aö64). 

GAJDUXj  :  inebrior ;  vom  neiu  eiiieii  spitz  liaben  PPl 
Gajdnlt  fö :  subobrius,  mens  vaeillaiLs  PPB 

GAJDA :  [tlstiila  utricularis ;  dudelsack^  Az  gajdaval,  a 
huszlával  uliczábaii  jártimk,  liolubkakot  zabijáltiink,  magyani 
sz]>iv:'iltmik  iTlialy :  Adal.  11.376i. 

GAJSZT :  .spiritu.s  Vali:  ünSz.  96.  [geistj.  Az  ikakiikír 
spiritiLsnak  vagy  gaisztuak  minden  quintlgo  egy  egy  arauyc 
meg-ér  (Vali:  ürvSí.  90). 


1053 


GAJTÉN— GALAMB 


GATYÁ&GALAMB-GALAMBI 


1051 


QAJTEN  :  (Wlta  crinjilis ;  haarliiiide).  Drága  ffiggSkcel  sze- 
potettelec,  cluVrlieiit  es  gajloiit  attam  tTileidre  (Pécsi :  ISzözK. 
10(!). 

QAliIiA :  (vestis  soUemnis ;  festgowaud,  galakleidj.  Gyön- 
gyökkel tiiiidökW,  ratiyagó,  a  mint  már  most  szokták  nevezni, 
gallákbaii,  fényas  öltfSzetekben  (Bii-ö:  Préd.  A).  Találunk  embe- 
reket, a  kik  belíl  kivíil  mindenűnnou  ékessek  és  soha  sem 
vetkSzuek  ki  a  gállaszépbfil  (Fal:  UE.  41Ü).  Himes,  köves, 
gyöngyös  gáláKln  érkeznelí  fíi'iri  vendégek  az  orsziig  színével 
(l-'al:  Vers.  900).  Hercegek  s  grófoknak  gála-niháival  ékesítve 
(Hazánk.  1379). 

QALACSrN :  [genus  calco.imenti ;  schuhgattimg  V],  Hiszem 
istent,  hogy  az  én  meg-útált  galacliiuom  ellen  te-is  bizony  majd 
a  porba  heversz  (Veresm:  Lev.  286). 

GÁLÁD  (galyad  EhrC.  30.  galyat  SalMark.  23) :  nequam, 
sordidus  MA.  schalk,  bösewicht  PPB.  Rusuyaua,  zennyesse, 
galadda  lezók  :  sordeo,  sordesco  C.  Menyetekéi  ymiett  yelas 
tolvayok  es  galyadok  (EhrC.  'i(A  Ky  nagyok  en,  hanemczak 
egy  kysded  fergeezke,  galyad  es  vtalatus  (46).  Az  bodog  zemek 
nem  latak  gonozokkewzt  nagyob  bewnewst  es  galyadbat  es 
hytvabat  ment  engemet  (127).  Meltok  nem  vágyónk  ewtett  yly 
galyad  edényükben  tartany  (132).  Hitvan  ala  való  galyat  ember 
(SalMai'k.  23).  Nem  tudná  ember,  hogy  oly  kába,  fantasticos 
légy,  hogy  az  tárafarán  szabott  k8nt6s5dr51  meg  nem  esmér- 
tetnél  (MA:  SB.  218).  Az  jatekosoknac  nagyobb  az  istenéé  ellen 
való  vétkec,  hogy  az  eszes  embereket  az  o  érzékenségektfll, 
az  miképen  az  gálád  bitangoc  eselekesznec,  meg-fosztyác  (Prág: 
Serk.  974).  Kétség  nélkül  Piri  passa  is  nem  tudta  soha,  mely 
maszsze  legyenek  Váradtól  be  Erdélyben,  hanem  valamely 
gálád  ember  szovára  irta  be  Kolozsvárig  (MonTME.  \7-490). 
A  gálád  emberek  feleségeknek  sok  szép  gyűjteménnyektSl  való 
elrekesztése  által  magoknak  kárt  és  alkalmatlanságot  szereznek 
(Misk:VKert  246X 

Galádság :  (nequitia ;  niedertrachtj.  Balgatag  galádság  (MA : 
Tan.  7401. 

G  A  T I AGOIi Y A :  [monachus;  mönch].  Pajwk,  püspökök, 
galagoliak  es  a  tfib  szerzetes  latrok  (MehSzJáu.  241).  Nem 
SItíznec  szSrSs  gyapyas  lasnakba,  szűrbe,  hogy  hazugygj'anac 
benne  mint  a  czyeri  baratoc,  galagolyac  (Mel :  Sám.  465). 

GALAGONYA  (galagonya  Helt:  Mes.  420.  ghekghehie 
RMNy.  U.ÍS.  geleginye  BeytheA:  FivK.  13b.  gelegonya  Thaly: 
VÉ.  n.73):  spinus  C.  rubus  carinus,  spineolus,  spinulus,  rham- 
nus  MA.  chamaemespUus  PPBl.  schlehe,  weisser  stecbdom, 
haindorn  PPB.  Galagonya-fa,  kökéng:  spinus  PPBl.  Tövises 
lapu,  gorSgfil  tribulos.  Ha  ighaz  az,  mit  az  totoktul  ertek,  ezt 
szent  Jeronimus  az  &  nehveken  ghelegheinének  fordytotUi,  de 
fwnek  neme  ez,  nem  fának  neme  (RMNy.  IL49).  A  fennyifáról 
és  galagannyáról  (Helt:  Mes.  420).  Ha  az  geleginye  virágba 
rizeben  martod  az  ruhát  es  az  tagra  teződ,  kiben  töuisk  vagyon, 
bizonnyal  ki  vonyza  (BeytbeA :  FivK.  13b).  A  bodzafa,  szent 
János  fája,  galagonya  veszszSs  helyec  nevével  dicsekednek 
(Oni:  Jan.  27).  Gelegonyát  bóven,  kukoriczát  is  pénzen  még 
más  Ls  tfllünk  vészen  (Thaly:  VÉ.  11.73),  Az  nagy  erdő  végen 
feljiil  levő  egy  nemű  nemű  galagonya  tövis  bokor  mellett  raj- 
tam történt  testemnek  kemény,  sanyarú  verettetése  (MonTME. 
1.403). 

(Szólások].  Most  tsak  turkál  benne,  másszor  agalagonnyán 
is  kapna  (SzD :  M Vii-.  94). 

(Közmondások).  Eggyik  kökény,  másik  galagonya :  meg-lelte 
a  z.sák  a  fólttyát  (SzD:  M\'ir.  118). 

GALAMB  (golumb  MSion.  1.291.  kalamb  ÉrsC.  695):  1) 
columba  Pesti :  Nom.  61.  columbus  C.  taube  PPB.  Galambból 
való  :    columbinus ;   galamb  módra    csókolgatni :   columbare  C. 


Galamb  módon :  colimibatim  MA.  Galambfi :  pipio  PPBl.  Tendit 
.'id  vi;im  praecipitum,  i|nae  golumbaya  dicitur  (MSion  1.291). 
Méta  veuit  ad  galambuk  berdiy  (Nyr.  VII, 174).  Tezen  uala 
ueniy  egye.s.segos  vygxsjigot  e-s  tompa  zoual  tezy  uala  mykepixm 
galamb:  v.  v.  v.  (EhrC.  73).  L,ita  Lstemiec  lelket  miként  ga- 
lambat  i8ni  8  reia  (MiinchC.  18).  Latani  en  az  zent  lolkűth 
lewo  zalw.iii  S  reii  ghalamnak  zemelyeben  (ÉrsC.  112).  A  pa- 
pok magok  vesznec  Skrőt,  gelliczet,  galambot  es  tömiént  (Mel: 
Sám.  416).  Az  galamb  felét  az  nyac  czigaiánál  ni&sse  meg  (Kár : 
Bibi.  I.  91b).  Foglioth,  galambot,  mészét  enni  kelleő  1571  (Tud- 
Tár.  11.227).  Galambul  sziilo,  vereenyes,  tellyes  gonosz  gondoló 
(Cis.  L3).  Ha  az  balálra  kél  az  dolog,  még  Ezechiás  is  nyögni 
fog  mint  az  galamb  (MA:Scult.  135).  Némely  szertartások 
emberi  rendelések,  az  miuemüvek  mai  időben-is  az  pápa  orszá- 
gában :  pünkösd  napi  fa  galamb  mutogatás,  ördóg  űzes  (MNyil : 
Ii-t.  132).  Lám  meg  mondám,  hogy  a  tyukfiak  igen  kövérek 
lesznek  és  a  galambfiak  igen  ösztövérek  (Fal:  NA.  41).  2) 
[verbum  blandum ;  kosewort].  Yew  el  en  galambom  ;iz  kew 
zalnak  odnayban  es  gyepevcnek  wdwyaban  (ÉrdyC.  379b).  Azért 
mondgya  Clnnstus  az  anyaszentegyház  felöl;  egy  vagy  te  en 
galambom  (Mon:  Ápol.  79). 

[Szólásükj.  Ne  váriad  a  sült  galambokat  az  égből 
száiadba,  hanem  muukálkodgyál  (Helt:  Mes.  332.  SzD:  MVir. 
110). 

gatyás-galamb :  columba  plumipas ;  rauhfiissige  taube 
PPB. 

gerlioe-galamb :  (turtur ;  turteltaubej.  (CzegI :  Slon.  Előb. 
2b). 

házi-galamb :  columba  cellarls  PPBl.  columba  domastica 
SK.  [haustaubej.  Szeled  mint  a  házi  galamb,  kedvét  nem  veszti, 
ujjaimon  forgathatom  mint  györfimet  (Fal:  NE.  80). 

kék-galamb:  livia  Nom.*  157.  PPBl.  Com:  Jan.  31.  holz- 
taube  PPB. 

örvös-galamb :  palumbes  C.  palumbes  torquata  Major : 
Szót.  344.  *torquata  columba  PPBl.  ringeltaube  KirBesz.  159. 
Örvös  gálámból  való :  palumbinus  C.  Vad  galamb,  örvös  galamb : 
palumbes,  palumba  PPBl.  Elmene  egy  madaraz  madarazuy, 
lata  tauol,  egy  magas  fan  hogy  az  e«Tues  galamb  fezket  rakna. 
Zeng  már  minden  hget  a  sok  madár-szókkal,  nyögnek  a  ger- 
liczék  örvös  galambokkal  (GyöngyD:  KJ.  368).  A  hím  nöstén- 
jének  szemeit  tsokolgatja  és  midőn  tőle  egyesülést  kivan,  lába 
heg}nn  körös  kömyfil  sétálgatván  hízelkedik  nékie.  Ezek  pedig 
főképen  az  8rvös  vadgalambok  és  gerlitzék  között  gyakoroltat- 
nak (Misk:  VKert.  405.  Fal:  Jegyz.  935). 

őszi-galamb :  viv.ago  Nom.'  163.  (holztaube].  0,sa  galamb 
avagy  vad  galamb:  palumbus  seu  palumbes  (Com:  Jaa  31). 

pár-galamb :  [colmnba  conjngalls ;  zu  paaren  lebende  tau- 
ben].  A  pár-galambnak  eggyfitt  vagyon  háza  (Hall :  Paizs.  408). 

vad-galamb :  oenas,  palumbes  C.  *columbus  agrestí.s,  saxa- 
tilis  PPBl.  wilde  taube,  holztaube  PPB.  Őszi  galamb  avagy  vad 
galamb:  palumbus  seu  palumbas  (Com:  Jan.  31). 

1.  Galambász:  columbarius  Sl  [taubennarter].  A  galam- 
bok búgjának  fészkeket  a  galambász  minden  holnapba  kiseperje 
(A Csere:  Enc.  355). 

2.  Galambász :  [columbas  capio ;  tauben  fangenj.  Ide  való 
a  sólyom,  ráró,  keletsen,  tsillagos  ölyv,  vad  galambászó  ölyv 
(Misk:  VKert.  376). 

Galambi :  columbaris,  columbinus  MA.  (tauben-).  Fráter 
Leo  galamby  alazato&sagual  felele  (EhrC.  32).  W  kedig  nagi 
alazatosagal  es  galambi  nagi  egyigiwseguel  elmendegel  vala 
(VirgC.  26).  Azzonyonk  Maria  az  ev  vyg  es  galamby  orchaya- 
ual  az  fráterekre  neez  vala  (DomC.    198).    Galambi  .szelídséget 


1055 


GALAMbÓaFO)— GALIBA 


GALIBÁLKOD-IK— GALLÉR 


1056 


kiváii  (Alv:  Post.  I.(>08).  Galambi  testnek  kéiiéboii  (GKat:Titk. 
L'U).  Galambi  szelidsét;  (Tof;  Zsolt.  41;. 

Galambóe(fü) :  peristorium  MA.  eüeukraut,  taubeukraut 
ri'B. 

Galambocska :  eolumbulus  MA.  taublein  PPB.  Egy  pár 
Kcrlitze  galamboczkával  áldoztJic  (MA :  Scult  8'.l.  MA :  Bibi,  V. 
35). 

Galambos:  I)  colniiibiims  Kr.  (t;iul)eii-).  (Csúzi :  Tromb. 
27).  2)  peri.sliireou  C.  colunibariiim  MA.  tauheubaiis  PPB.  Az 
bely  iwiiif,',  az  liul  a  galambok  uoveltetiiek,  galamb  háznak, 
galambosnak  és  galanibueznak  liivattatik  (Com:  Jau.  31). 

GAiAJíD  ('in!„iU  KadviCsal.  11.318.  yoZfaii  Fal :  NA.  127. 
íjaiond  (ivail :  RI^.  1 S) :  taonia,  taeuiola ;  liaarschnur,  hanptbiiide 
PPB.  Pántlika,  galand,  prém :  taenia ;  .selyem-galaiid :  serica 
taenia  ;  selyem-galiniddal  megpréniezi,  megbányja :  bombycinis 
taeniolls  de.«cribit,  exarat  ve.''t<(m  PPU.  SzakácsíLsszouy  szolga- 
latjának béri;  egy  fejti  szoknya  bársonyra  galaut  nélkül  min- 
den kész.szorivel  együtt  (MonOkm.  1.291).  Egy  fekete  kamuka 
palást  galanttal  szegett  (Radv:  Csal.  II.  318).  Galand  és  pántlika 
boltban  ezekért  |>énz  tsvW.  (Szentm:  Kaim.  7).  A  király  meg- 
tiltotta az  anuiy  gallant  a  dámáknak  (Fal:  NA.  127),  Az  áldott 
természet  szülék  alá  veti,  kisdedségbeun  dajka  galandon  vezeti 
(Orczy;  KíiltSz.  5).  Nem  vigyáz  sok  farkú  göndör  barkájokra, 
vállonfiiggl  széles  habos  galandokra  (11).  Kekete  galoudal  a 
végit  fodro.sau,  bátrul  befont  hajhoz  kötötte  tsinossan  (Gvad : 
RP.  18). 

Galanos :  (limbatiis ;  verbriímtj.  Egy  viselt,  ne.sttel  béllett 
bársony  palá.^'t,  arany  galanos  (TörtT,'  1,778). 

GAIjANGA:  fjiuíciis,  seii-)ias;  binse].  Az  erdei  galaiiga, 
mely  tnlajdonképpen  eyiienisnak,  sziltyonak  neveztetik,  par 
hagyma  forma  levelet  hoz  (ACsere:  Eiic.  246), 

[GALÉRIAI 

Galériás :  [exedra  instrnctns ;  mit  gallerie  versében),  A  ma- 
gas liiizok  erís  oszloiKíkon  állnak,  felfil  galeriá.sok,  az  az  folyo- 
sósak  (Fal:TÉ.  795). 

GAIjIBA,  GAIjYIBA  :  1 )  píír\ersus, ganeo  MA.  [schlecht, 
bOswilligl.  Ha  [az  iicdasiaj  goiidvLseló  nélk&l  volna,  akíU'mely 
galiba  orszi'igban  aláb-valo  állapotbjui  volna  (Piizm;  Kai.  656). 
Az  képmutató  galibác  fogókat  rám  raikorgoltyác  (MA;  Bibi. 
V.17).  2)  molestiii,  afflictii),  taedium,  importuiiitjis  Kr.  P)edrang- 
nis,  plagej.  Minden  gaUbáinból  kimenekedem  (Pázm;Kal.  169). 
Házi  galiba;  atíiiclio  dome.stica  (Pázni;  Préd.  456).  Eszekben 
veszik  az  báz.a.ss:igiiak  sok  galibiüt  (1  lall ;  PaizA  336).  Ugy  kez- 
dette 8ket  őrizni,  hogy  csak  egynek  se  lenne  galibi'ija  (Land ; 
UjSegi'Ls.  1.390).  Nem  kevés  galibám  véilt  .szolnoki  és  szentmiklósi 
törökkel  (Moulrók.  XXVI1I.2Í)).  Elég  sok  galibája  vagyon  ezek- 
kel az  atyafiakkal  (Gér:  KárCs.  IV.  111.  135).  Ejigemet  emésztó 
tastem  nyavalyája,  hogy  megszűnjék  Immár  fejem  galibája 
(Thaly:  Adal.  1L4U4).  Bár  sorsomnak  rosszul  forog  taligája,  nem 
veszti  kedvemet  rám  hánt  galibája  (111\  A  terhes  gidyibákat 
el  akarván  keriMni,  mint  megannyi  fajtalan  kukukok  az  í  buja- 
.ságok:it  Lstentolem'd  Sntik  ki  (Misk:  \'Kert.  411).  Kugem  a  mi 
illet,  vagy  keriilném  olJbb  a  galyibát,  vagy  lett  kora  \it;\n 
meglxH.sjitnék  haragosAninak  (Fal:  NE.  32).  A  galiKák  közt 
galibátlan  lenni  (KahUE.  391).  Nint.sen  oly  egybevesz^tt,  aka- 
dékos  galiba,  a  melyből  a  ridám  elmék  ki  nem  tiuhii'uiak  fe- 
sehii  (395).  Megtud  menekedni  az  aggiKljdmas  galibáktúl  (430). 
Ezektiil  a  minket  terheli  galibáktúl  mentek  akarunk  lenni  (Falp 
SzE.  517).  Nem  lesz-é  galyibáuk  ?  (PhilFI.  9')). 

[Szólások j.  l'gyaii  rám  forr  az  sok  galiba  egy  neliány 
helyrfil  (LevT.  I1.2.")4|.  A  gonosz  szolgáé  miatt  gyakorta  nagy 
galibában  estec  (íyixV. :  Józs.  130).  Kárt  szenvedni,  galji- 
bábiui  oaui  (Beu :  Ritlini.  152).  Ujobb  és  iiag^'obb  galibába  hoz- 


nánk magunkat  (EsztiL  303).  Galibában  keveri  asoansíédgyát 
(Pázm;  Kai.  438).  Mit  felelhetnék  a  te  magadtól  magadnak 
csinált  galyibádbül  (Bid ;  CsIsk.  43).  Galibát  szen- 
ved (Pázm;  KT.  116).  Ha  késem  sokára  s  nem  indulok  útra, 
félfi,  galyibát  szerez  iBen':Ritni.  81)  Miért  szereznél 
magadnak  bajt  és  galyibát  (UKal ;  Ker.  28).  Magoknak  galyibát 
szereznek  (Teleki;  FLél.  26). 

[Közmondások|.  E^y  galibát  sokszor  siu-k;ui  ér  más-is  (SzD: 
MVir.  266). 

Galibálkod-lk :  ineptio  tergiversor  MA.  narrenposaeu  íréi- 
ben, aiLsIiuclit  suchen  PPB.  GaUbálkodom.  gyermekeskedem : 
accisso  PPBI. 

Galibálkodás :  [ineptiae,  tergivertatio;  aiu^duchtj.  Galibal- 
kodiisüdat  cs  chalárd-ságodat  ej-zedbe  veszed  iVeresni:  IlitMegt. 

44). 

Galibás :  molestus,  importunus  SL  [lastig,  bescliwerlidi]. 
Ti  minnyájan  galyibá.s  bánatokkal  nehezíttettek  (I'ázra ;  Préd. 
619).  Magok  kinnyén  er6,szkedtek  ebbe  a  galyibás  zendülésbti 
(EsztM;  Lev.  51).  Sok  galyibás  utazások  után  verekednek  be  a 
lengyelek  táborára  (Rumy :  Mon.  1.76).  Galibás  természetfi  (Megy : 
3Jaj.  11.201.  Sok  idótSl  fogva  galibás  |ierci  lévén  ö  kémének 
(LevT.  11.333).  Galibás  dolgaim  miatt  nem  érkeztem  apja  atya- 
fiaival tOrvénykeimem  (Radv:  Csal.  I1L350).  Az  ki  miatt  történt 
ez  iránt  való  galibás  kára  és  költsége  (MouTME.  11.27).  Inkább 
a  világra  se  lettünk  volna,  hogy  sem  mint  ezt  a  gjdyibás  tisas- 
tet  visellyüc  (KeeskTört,  111,324),  L'tszáu,  piatzon  lesik,  é»  ugyau 
szomjan  várják,  hogy  valami  galibás  hírrel  térhessenek  vii«za 
(Fal ;  UE,  399),  A  kész  elme  is  nélia  meg  áll  a  galibás  dolog 
elítt  (403).  A  maga-megkötés  galibásabb  tselekedettel,  hogy 
sem  beszéddel  (138).  A  galyibás  dolgok  alatt  fekszik  magva  a 
jeles  tselekedeteknek  (Fal;  BE  578). 

Galibáskod-ik :  molesto,  affligo,  lacesso  Kr.  [belastigenj. 
Galibaskodic  es  hívságos  beszedeukel  a  főieket  bétiltic  (Com: 
Jan.  186).  Jól  lehet  egy  darabig  a  fejedelemtfil  tjutván  nem 
galibiiskodjanak,  de  utoljára  példá.san  töri  ki  magát  valami 
belilek  (Fal;  UE.  466). 

Galibátlan :  [salvus ;  miboschíidigtj.  Mély  játék  ez,  arra 
való,  hogy  ember  maga  galibátlan  maradván  más-kit  laL'miire 
szorítson  (Fal:  UE.  474). 

GÁIjIC(kő) :  [galitzeusteinj.  Szürke  vagy  fekete  gálitzkfi: 
sory  PPBI.  Négy  gálicz  követ,  abból  négy  pénz  uyoraónyit  meg- 
törvén, nyólcz  lót  nyomó  rósa  vízben,  melly  mint  edgy  fél  ej 
telnek  negye<lrészét  te.-ai  (PP;  PaxC,  53),  Egy  ,'iikárt  huzattaoi 
az  piaczrúl  6  d.  gáliczküvet  is  Mébesnétül  (MonTME,  1,294) 
Vogy  gálitz  kflvet,  grispánt,  fa  olajt,  Sszve  timporálván  ezeka 
(Cseh:  OrvK.  11). 

GAIiIiÉR  {galli^  Szentm:  Kaim.  7):  subligar  Pesti;  Noná 
43.  galera  C.  galerus,  collarinm  MA.  halsband,  gallerkragei 
PPB.  Nyak.szoritó  vas,  örv,  gallér,  nyaki  ékesség ;  collare  PPBI 
El  zeleseytyk  hw  galleerokat  e.s  nagyoboyttyak  hw  rwhaoknaV 
peremyt  (JordC.  42ró.  KAIgy  énnekem  egy  wegh  gyoldivoth 
gallért  (KMNy,  1170i,  Edy  gyendyel  tlie«-ze\vtli  gallér  (111.52) 
Mely  nagy  gazdagsiiggal  bírja  Buda  várát,  ez  országnak  hattJ 
nektök  fél  gallérat  (Tin.  288),  KőntísSmnek  a  száya  e.s  niakan 
kórniűl  való  galléra  (Mc^l ;  SzJmi,  71i,  Az  gallérnál  fogna  huzzj 
mint  lehut  (Turill,  li,  Külgy  énnekem  egy  vég  gyoliwot,  gallér 
és  egy  arjuiyiLs  kaiéju  fedelet  iLevT.  11.23).  Szoktac  vala  hor 
dozni  foketö  foniuyu  gallért  (Prág;  Serk.  L4).  Az  |iíUa.stiial 
gjdiera  (Bal;  Cslsk.  112),  A  galléroi-,  fcxW- megkeniéiiyittetinJ 
(Com;  Jan.  114).  És  ott  találhatiz  gallcrt  és  tzinedófot  iSz»>ntni 
Kaim.  7).  Marad:i  r.>l;ul  ránk  c.vik  ron:;ynnk  galléra  iMoulrók 
V111.167).  Az  galléra  szélyesen  volt  megrakra  (X1.343).  .Senb 
a  papok  kínzUI  hasított  ködmönt   ne  viseljen,  azaz  ollyau  bfi 


1057 


UOLMÁNY  (ÍALLÉU-UALÓCA 


GALÓCAS— (JÁLYÁS 


1058 


níliát,  a  inellynek  gallíra  két-felé  a  liátán   le-botsAttatik  (Bod: 
l'ol.  5). 

[Szóliisok].  Csak  galléra  Ls  alig  ni  a  r  a  t :  vix  laciiiiam 
obtiuet  (Decsi:  Átlag.  25ö.  MA.).  Mi  országunk  ol  romlót,  czac 
az  galléra  nyakunkon  maradót  (\'alk:G6n.  11). 

dolmány-gallér :  focalo  PPBl.  rockkragen  PPB. 

fodor-gallér :  collariuui  MA.  i-oUare ;  krageu,  liiilscUon 
G)m;  Vo.<   123. 

fodros-gallér,  fodoros-gallór  :  collarium  ;  gekriass  ani 
liemdo  Nom.  l!'.  FocUos  gjUlér  keniéuyítS :  amylum  C. 

lehajtó-gallér :  (collare  inflexnm ;  umlegkragen].  Gallérok, 
fodrok  és  taczlik  száma:  lehajtógallér  Nro.  3.  (Radv:  Csal.  II. 

286). 

miziri-galler :  [oollare  Croatiiuni ;  kroatischer  kragen].  A 
miziri  gallért  dohnáuyrél  és  mentéről  le-tegyék.  A  miziri  gallér 
egy  átaljáhan  horvát  gallér,  mivel  a  magyarok  a  horvátokat 
régi  nevezetekről  Mysi  [Kjpuli,  mizer  nemzetnek  liivták  (Bod: 
Pol.  85). 

onnán-gallér :  foeale  C.  lialsbinde  PPB. 

pap-gallér :  scapnlaris  vratis  PPBI. 

spanyol-gallér :  (collare  ffispanicum ;  spaiii-scher  kragen]. 
Gallérok,  fodrok  és  taczlik  száma :  spanior  gallér  Nro  3.  (Radv: 
Csal.  n.286). 

támasztó-gaUór :  [collare  erectum  ;  stehkragen].  Gallérok 
és  taczlik  száma:  támasztó  gallér  Nro  25.  (Radv:  Csal.  11.286). 

vas-gallér :  tori luis  feiTeus  Com:Orb.   286.   [eisenkragen]. 

Galléros :  galeritiis  Ivr.  [mit  einem  kragen  versében].  Tawol 
vala  tolók  gallenjs  kóutősok,  veres  beretrayok  (PeerC.  340). 
Eleybe  kezde  iSni  egy  ember  szabasso,  veres,  nagy  agyarú  ha- 
sított sűuekben  es  egy  igen  szelles,  galléros  mente  vagyon 
rayta  (Helt:  Mes.  448).  Rö\nd  mentében  vala  niuszttal,  hosszú 
régi  forma  gallérossal  (Monlrók.  VIII.366).  Istvánnak  hagyok 
egy  uyoss  galléros  mentét  nyaszttal  béleltei  (Radv:  C=al.  Hl. 
225).  Rédei  Ferencz  uramnak  hagyok  egy  metszett,  bársony, 
galyiros  subát  (288). 

QAIJ^S  (gallos  ACsere:  Enc.  231):  galla  MA.  gallapfel 
PPB.  A  tsernek  természeti  gyúmoltse  makk,  néhai  gyúmiiltse 
penig  gallos  és  tsere  enj-v  (ACsere:  Enc.  231).  A  galles  tölgy- 
fán termő  czomós  és  ránczos  gyűmőlcz  (KNagysz.  1658.  36). 
Végy  apró  gallest  és  törd  porrá  (Cseh:  OrvK.  35).  Mert  hói 
galles  terem,  s  hói  gálitzkó  verem,  nem  egy  mélyf&ld,  se  nem 
négy  (Szentm :  Kaim.  8).  Egy  mása  galles  (VectTrans.  26). 

GAIjIjOS  :  [■?].  Három  gallos  giolcz  abroz,  három  gallos 
giolcz  kezkeno,  három  gallos  giolcz  lepedő  (RMNy.  n.l49).  Két 
vég  gallos  gyolcs  (Radv:  Csal.  11.112). 

GALNA(fü) :  pulmonaria  MA.  lungenkraut  PPB.  Minden 
fürtös  gyümölts,  mint  a  gálna,  ostormén-fán  terem :  corymbus 
PPBl. 

GALÓCA  :  trutta  piscinaria  MA.  trutta  salmonata,  alosa ; 
lachsforelle  PPB.  Lazatz,  galótza,  pisztráng:  salar  PPBl.  Az 
halért  minden  felé  érte  voltak,  de  nem  leiének,  hanem  Benyczky 
vett  volt  egy  galoczat  magának  (LevT.  n.12).  Hogy  Kd.  én 
rólam  el  nem  feledkezett  és  szép  galoczával  megajándékozott, 
Kdnek  megigyekezem  szolgálni  (114).  Öt  darab  galóczát  kül- 
dattem  Kdnek  (299).  Az  galóczát  és  az  madarat  meghozták 
(RákGy :  Lev.  8).  Pénzt  a  konyhára  és  fiiszei-számra ;  70  galó- 
czát, 1600  pisztrángot,  240  apró  halat  (Radv:  Csal.  III.56.  Sz.- 
Bodó:SóDics.  a4).  Egy  szép  galóczát  küldtem  fóve  (Thurzó: 
Lev.  1.9). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


Galócáa :  (truttis  al)nndans ;  laclisforellenroieh].  Ja;'id  nevft 
gyönyiirftségas,  pi.sztrangos,  galocziis  folyó  vizet  is  meghalá.sz- 
tatván,  ment  be  (Szál:  Krón.  232). 

GALUSKA :  1)  [globulus  farináé ;  Imödel].  Liszt  gallus- 
kának  <igy  szopú  (Monlriik.  XXIV.135).  3)  [mediocri.s,  oUscu- 
rus;  unbedeutond].  Ezen  az  hadakozáson  generál  foUlmarchal- 
lieutunantsíigra  ment  volt  dolga,  pedig  olyan  galuska-mihók-fornia 
ember  volt,  de  igen  embei-séges  ember  vala,  némot-ti  (Ha- 
zánk 1.376). 

GÁLYA,  GALLYA :  triremis,  qnadriremis  MA.  drei  imd 
vierruderichtes  schiti'  PPB.  Gallyára  vinni :  ad  cenios  daninare, 
remigum  catenis  addicere  PPB.  Eg  idönec  coraban,  micoron 
soc  kerezfen  menne  gálákon  lorusalembe,  en  es  elmenec  velöc 
(NádC.  663).  Egy  nap  az  gaFiaba  he  iluen  io  zelők  leuen,  mé- 
nének az  tengöron  egy  uarasba  (KazC.  161).  Galliakon,  haiokon 
állanak  vala  (CsomaC.  34).  A  venencések  jüvének  17  gályával 
(Monlrók.  lU.löi.  Sárközyt  gályára  vetik  egy  falkáig,  oztán 
őneki  adának  szabadságot  (103).  A  tengerre  szerze  sok  nagy 
gályákat  és  mindez  gályákba  főhadnagyokat  (RMK.  r\'.S4). 
Szolgáhiak  Sándor  jószágit  osztá  és  a  nagy  gallyakon  el-bé- 
szállítá,  Ázsia  főidére  ált;il  hányatá  (85).  Mhit  ha  amaz  szabad 
akarat  szerént  tblio  kis  galiláckal  [így]  repült  volna  el  (Mel : 
Jób.  23).  Gallyai-,  nadaszoc  égnec  (Görcs:  Máty.  16).  Gályájokat, 
vízi  eszközöket  Komárom  felé  kezdé  fölvonni  az  Dunán  (Mon- 
lrók. VII.13).  Gállyákbéli  evezők  (GKat:  Titk.  362i.  Egy  hegyen 
(a  tolvajok)  a  kék  tengert  visgállyák  szemekkel,  ha  valamelly 
gallyak  azon  memiének  el  (Gyöngy :  Cliar.  3).  A  nagy  hánya- 
tásban  gallya  romladozik  (33).  A  mennyi  dai'abját  mutogattyák 
a  pápisták  (a  keresztnek),  sok  tengeri  gályák  meghtelnének 
véllek  (VárM :  Szöv.  226).  A  tzet  annyi  vizet  okádik  ki  a  mel- 
lette elmenő  nagy  gallyakba,  hogy  sokszor  elis  méreti  őket 
(Misk:  VKert.  536).  Okos  kormány  kell  hozzá  és  a  körül  való 
nyughatatlan  forgolódás,  niilskülömben  hol  késmarkokon  törne, 
hol  megfeneklene,  hol  pedig  uttyát  vesztené  a  gallya  és  nem 
érkeznék  el  tzélzott  rév-partyára  (Fal:  NA.  160). 

[Szólások].  Ott  hagyák,  mint  a  tengeren  a  törött  gály- 
1  y  á  t  a  z  e  g  e  r  e  k  (Fal:  NU.  292). 

hadakozó-gálya  :  [navis  rostrata ;  kriegs-schilf  j.  Az  mikor 
császár  megindula,  Halil  passa  is,  az  vizi  kapitán,  az  nap  in- 
dula  meg  az  Fekete  tengeren  az  hadakozó  gályákkal  (TörtT.- 
L639). 

lapátos-gálya :  [triremis ;  dreiruderer].  Csekterek,  kilset 
deákul  triremisekuek  neveznek,  magyarul  penig  tengeri  lapátos- 
gályáknak híjnak  (Monlrók.  XV.526). 

vitorlás-gálya :  [navis  velifica ;  segelschiÖ"].  Ki  látta  az 
i'itra  bocsátott  vitorlás  gallyának,  gombölyeg  hajónak  hirtelen 
meg-állhatását  (SermFun.  87).  A  hamisság  szinte  ugy  hozzá 
szegődik  a  vitorlyás  gallyakhoz,  mint  a  piatzos  boltokhoz  (Fal : 
NE.  104).  Eleutheriiis  es  Leander  sok  monda  után  jó  fon-cín 
öszve  vészének  egy  vitorlyás  gályán  (208). 

Gályái  :  [navalis ;  schitf-].  Gallyai  hadnagy :  trierarchus  MA. 
.schiSscapitain  PPB. 

Gályás :  1)  c«  Oreg-atyádnak  nagy-attya  gallyas  úr  volt, 
sokaknak  parantsolt  a  széles  tengeren  (Fal:  NE.  13).  A  mi 
atyánk  isten  sovány  imádság,  inkább  illeti  a  szegény  egyházi 
embert,  semhogy  a  ka-stélyos,  földes,  vagy  gallyas  urakat  (Fal : 
NA.  123).  A  martyrok  gyalázattal  multának  ki  a  világ  szemei 
előtt,  mint  gallyas  rabokat  úgy  ostorozván  őket  (211).  2)  (nauta, 
nauticus;  schiffer).  Nagy  sok  galiakat  es  az  galiasoknak  fő 
liadnagiokat  szerze  (RMK.  1V.84).  Visszajövet  néztük  meg  az 
öreg  gályákat,  melyeket  ugjan  akkor  próbáltak,  az  gályásokat 
tanították  vonni  (TörtT.^  111.351). 

67 


1059 


GALLY— KOH-GANÉJ 


GANAJOíy-GÁNCS 


1060 


GALliY :  ramiis,  tVoiides  MA.  ast,  mveise  l'PB.  Gallyat 
l«váf»ni :  ilefiuiidare  MA.  Leveles  gallyat  készíteni  télre  az 
marliákimlc  (Lipp:  Cal.  48).  (A  fának)  leszegik,  tördelik  .szíilUis- 
adi'i  ({allyaif,  (ílhányják,  nem  száiiyják  tiízi-o  vetni  ágait  (Tlialy : 
Adal.  1.1).  A  száraz  gallyon  éneklek  keservesen  (Orczy :  KOltH. 
136). 

oltó-gally  :  (talea,  siirfiiliis,  propago ;  pfropfreisj.  Az  oltó 
gally;it  niidön  lenietczik  (SBalog:  TomK.  144). 

Gallyas :  l)  ramosiLs,  frondosus  Sí.  [reichbelaubt].  3)  [asper, 
molestiLs ;  hinderlich,  scliwiorig|.  Az  eugedolme.sségnek  líttyán, 
találkoznak  galyos  és  daralx)s  akadályok  (Hall:  Paizs.  348). 

Gallyasít :  [frondosum  reddo ;  belauben].  Nehéz  gallyasi'tni, 
kit  a  rósz  birse  fbír  se?J  nyír  (PbilFl.  60). 

GAMAHO  :  chalazias  PPBl.  (kaniee).  Harnm  arany  gywryw, 
az  oiíykbfi  wngyon,  az  nagyobykba  egy  karniol,  a  ma&sykba 
wagyon  egy  gemako  (RMNy.  11.57).  Egy  arany  gyiin'í  gamalio 
benne  (Kadv:Csal.  11.23).  Hi^y  szablya  ganiinaoval,  türkissel  és 
nibintt;il  ékesített  (178).  Egy  aranyozott,  bogláros  Uszerszíim, 
gamniao  kfi  vagyon  kormáTiyzabln  rajta  ezüstíis  ( 180).  Mind 
gamaliilnak  híják  azt,  valaniellyet  emboifíVformára  faragnak, 
akar  micsoda  kfibfll  faragják  (Kecsk :  ÖtvM.  285). 

Gamahós  :  (cameo  ornatus ;  kamee-].  Gamahos  arany  gyArft 

(Radv:  Cs;ll.  11.91 1. 

QAMAT :  incidtiis,  rnsticii-s ;  grober  measch,  sohr  bauriseli 
l'PH. 

GAMO  :  bac'uliLs,  scipio  MA.  subalaro  fiilcimentum,  bacuUis 
snbalaris,  furcnlao  alare.s;  stáb,  kriicke  PPB.  Mankó,  ganió: 
*snl)alari;i  fidcra  PPBl. 

GAJSÍAJ,  GAJÍÉJ,  QAlíÉ  igen,'  MA:  Tan.  El(5b.  10. 
27.  joifv  Frank :  Ha-sznK.  21):  stercus,  excrementum,  timn.s 
retrimentum  C.  lutaraen  iíA.  mist,  kot,  unfiat  PPB.  Tehén 
gané:  bolbiton  C.  Ember  ganoj:  oletiim  MA.  Com:  Vest.  81. 
PPBl.  Egér  ganaj ;  mnscerda  Nóra '  361.  Juh-ganaj :  oiptocon 
361.  IjO  ganaj:  finuis  eqnimis  117.  caballinum,  *limvmi  caballi- 
num  PPBl.  Szamár  ganaj :  sterciis  .xsininum  Nom.'  361.  Galamb 
gíméj:  *limus  columbinas;  ök(ir  ganéj:  *editiis  boum  PPBl. 
Ganay  as  pénz  zerolmnek  egy  yntalmanal  mertekletnok  (ElirC. 
79).  Vevvn  nelo  zamar  ganayt  es  owt^t  boczata  tulaydon  zayaba 
fogaynal  megragny  (93).  llamnual  es  ganéiial  tölte  be  ő  foiet 
(BécsiC.  78.  MünchC.  142).  Fül  omeluen  zegent  ganebol  (AporC. 
85).  Az  .systelgliő  ganent  (linum)  meg  nem  ottya  (JordC.  389). 
Alytzjitok  magatokat  ez  velagon  ganeokiu'ik  (VirgC.  147).  Oly 
mynih  e  uylagnak  gywlnez  gaiuiy  KUhwnk  (Komj:SzPál.  137 1. 
Miról  zslrodik  igen  a  .szanto  foldV  A  ganetol  (Helt:  Mes.  486). 
E  uilag  sSprőie  es  ganeia  vágok  (Mel :  Sz.Iáu.  15).  l'apa  ganeyn 
czSngfltSk  (178).  Ganaial  ki  nem  haigahianac  az  varasboUMon : 
KcpT.  481.  Meg  eszic  a  ganayokat  (Mon:  Ápol.  398).  Az  lóhere 
enyiies  ganet  az  beiből  ki  hoz  (BeytheA :  FivK.  86).  Szeméten 
és  ganéjon  lábaival  kapirtyál  (Piizm :  Préd.  30).  Az  aranyból 
génét  szedeges.«:nok  (MA:  Tan.  Elílb.  16).  Az  ganéiból  kivo- 
uyatnac  (27).  Az  tulokimc  bélit  és  ganéját  vigye  ki  iMA:  Bibi. 
1.9Ü).  Job  annira  megnyavalyodot,  hogy  az  ganéban  ülne  (Lép; 
l'l'iik.  1.352).  A  szar  liajtú  bogár  ganebol  lészeii  ee  abbolis  él 
(ACsere:  Enc.  297). 

(Sz45hisok).  Most  válik-el  a  ganéj  a  májtól:  dopiigiia- 
tur  i'ollatis  sigiiis,  voi-sis  gladiis  )KLsv:Adag.  113). 

érc-ganaj :  [scoria  aeris ;  orasclilackuj.  A  to  ezíbtet  értz 
ganéiia  ISt  (Helt:  Bibi.  IV.13). 

koh-ganéj :  si^oria  ^L\.  lsclilacke|.  Kohg;uiéj  iedzi  amaz 
kohban  meg  ogetott  aruinac  ezöstuec  alliát,  kit  ki  szuklju-  a 
szemeire  vetiii  (Kár;  Bibi.  11.128). 


Ganajol,  ganéjol,  ganajl-ik,  ganéjl-ik:  caco,  oletam 
exc«riio,  alvum  vacuo  MA.  *oletuni  faeio  PPBl.  den  leib  erleicb- 
tern,  notdurft  verriditen  PI'B.  Taez  meg  zadat,  ganelyam  bele 
(VirgC.  21).  Ott  el  .szenderedek  egy  édes  álomba,  szemébe  egy 
fecske  akkoron  ganéjla  íRMK.  V.60).  Az  verebec  az  én  sze- 
memljen  ganeilánac-  (Kár:  Bibi.  L479).  A  ki  mennyei  kenyeret 
eszik,  nem  törődik  azon,  melly  drága  étkeket  gaiiéjullyon  (l'ázm : 
Préd.  441).  Az  oroszláimak  ganéjjá  igen  száriz,  melly  miatt 
igen  nehezen-is  ganéjolhat  (MLsk;  VKert  49).  Mivelhogy  a  fecs- 
kék az  ő  fé.«zkeikbfll  alfeleket  kifordítván  szoktanak  gíméjlani, 
a  li;'izaknak  tomátzai  felett  szoktak  fészket  rakni  (454).  A  húros 
madár  magának  veszedelmet  ganéjlik  (460).  Arra  gaiuijulnak 
az  verebek  (MesésK.  21). 

le-ganél :  [concaco ;  bekacken].  A  madarak  fellyfil  ala  tsap- 
nak  vala,  trojabélieket  le  ganellyak  vala  (Haszti:Aen.  15). 

Ganajlás  :  (steri'oratio ;  notverrichtung].  Be  feeggyed  feddel 
te  ganHliLsodat  (.JordC  248).  Lnter  monda :  hogy  a  kiben  hit 
vagyon,  annak  bnneit  isten  csak  úgy  nézi,  mint  az  anya  kisded 
tiának  ganéjlásit,  mellyel  nevet,  mint  valami  jó  dolgot  iPázm; 
LuthV.  114).  Minden  vizelleti  és  ganajlása  három  hetekig  el- 
maradt (BékHajd.  11.276).  Nem  tsiida,  ha  Tóbiás  :i  felskének 
az  ő  szemébe  való  ganéjlása  miatt  megvilágtalanodott  (Misk: 
VKert.  454). 

QaJiéjlat:  merda  PPBl.  (dreckj.  Hig  ganélat;  foria  MAI. 
Éu  az  ü  bfidős  ganélatyokat  nom  akarom  megiugatiii  ÍMA: 
Tan.  1186).  A  silskák  a  mi  a  (iild  szinén  tolók  megmaradt,  az 
ő  temérdeki  sok  ganéjlatjokkal  elnndokítják,  megbúszhitik  (Misk: 

VKort  666). 

Ganajos,  ganéos  (ganéi  PP):  steruorosus  C.  mistig,  koüg 
PPB.  Az  obec  az  ganeos  belőn  nalacodnak  (GuaryC.  9).  Ganéos 
l»rba  űl  vala  (Mel ;  Jób.  5).  Nem  de  ganaiosuac  mondbacz 
oHpIh  prophetjit  (Mon:  Apol.  402).  Az  új  tanítók  p,'ma.szolkodvn 
hirdetik,  hogy  a  bitheristák  sok  vétkekkel  ganéjos<jk  (Pázni; 
LuthV.  115).  O  maga  fosos,  dohos,  iprikáló,  g;méjas  nevezetek- 
kel felel  (Pós:  GBot  82).  Ki-fogyván  a  dologból,  iukáb  toron- 
gyositsa  ganéjos  hornyát,  az  az  h-ását  (Nyr.  V1405). 


Ganéz,  ganéjoz,  ganajoz :  stercoro  C.  MA.  misleii,  düu- 

geii  PPB.  Az  .sz.*nii;ir   ahol  .';z:irik  ott  gíinejoz,  alu>I  bugyik  ott 

őntűz  (SjilMark.  6).  Sokau  .soe  farad.s;iggal    tSldet  gaiiaiozza  ew 

I    mégis  keuo.set  takar  (Bom:  Préd.  457).  A  mely  Pildet  gyakran 

ganajoznak,  azon  gazt  :u'atnak  (Kisv:  Adag.  173). 

,  ineg-ganéjoz  :  cv  Meggmiézot ;  stercoratus  C.  ^L\.  A  fiildet 
!  jól  megganéjoziii ;  *.saturare  stercore  terram ;  az  ulaj-űmak 
'    tövét  megganéjozni :  olejLs *i>abulari  fimo  PPBl.  A  fewldet  meg 

ganeyozom  (Pesti:  NTest.  151).  Megh  ganajosztain,  bLsem,  az 
'    sovány  fSldre  szoktak  liordimi,  bog  az  vetemennyok  termóbbek 

legyenek  (SalMark.  23). 

Ganéjozás,  ganézás :  stercoratio,  laeUimen  C.  lutamen 
ilX.  mistin)g  PPB.  [da.s  düngonj.  A  gazda  vigyázása  a  legjobb 
gauéjozása  a  földnek ;   *sterciLs  optimum  domini  vetigia  PPBl. 

Ganézat :  1  exirementum,  slercna ;  diluger).  A  férgek  a  gimé- 
zatokat  nigják  (Com:  Jaii.  41). 

GÁNCS  igdiilz  :  vitiuni  PPBl.  ganctovai  Com;  Jan.  210) : 
1)  menilnm,  defectus  MA.  fehler,  mangel  PPB.  Mindoabon 
*gánezot  találsz  te:  nodum  in  .siyrpo  quaerbi  MA.  Valamit  |i;i- 
raiiczol,  hog  legyen,  abba  gani'zot  keres,  állal  .il,  megtilt  (Mel: 
SzJán.  309).  Senkii  nem  lathatunc,  kibe  v;dami  gaui-zot  uen) 
talalunc  (Born:  Préd.  431).  Uonnec  is  vétet'  és  giiunt  találtatol 
(I>áv:  VDLsp.  1.82).  Még  az  aiigyalukbau  Ls  találtilio  gáiicz  (83). 
Má-evic  csiiuibnányiljmi  niinilgyárt  gjinrzot  talált  Mumus  (Zvon: 
I  Pasi.  II.  Elöb.  2).  Honnét  knllaut;ul  ide  a  isak-ot  giuics  kertwő 
I    szamár  Mátyiis?   Mi  gáni'Mot  biliil  a  fellyeb  u)eg  lótt  tiibh'uuis- 


ioi;i 


[GÁNCSOL]— GAK  A  BONCA 


GA  RABONCÁS— GARÁDICSOS 


1UÖ2 


baii  tPiis:  Vetélk.  StiV  Módas  ugrásában  nem  találni  j-áncsot 
(Gyfínf^T  K.I.  113).  Nintsen  olly  tekéllotcs  pmlier,  kibpn  valanii 
sánls  nem  vcilna  (Fal :  UE.  417).  Kaján  S7/5nieivel  minden  kiben 
^'áiitsut  kere.s  (Kai:  BE.  5S1).  lla  valami  kiilsí  belsí  gáiit-s  az 
oka,  mellyel  természeted  nem  tud  niPíalkudni,  vedd  észre  (IW'2). 
2)  trica  PPH.  (liindernis).  Liíbaimnak  íiánczot  vetnek  és  elta- 
szitnak  lábamnjl  (Mel :  ,Iób.  70).  A  birkózók  azon  vadnak,  hogy 
egymásnak  inat  lábokkal  le  íissék  s  gantsot  vessenek  (Czegl; 
Japh.  247).  Kerekded  helyen  bajnokcskodván,  mellyic  a  masi- 
kat ólhetné  meg,  avagy  kajmocsal,  gancsoval  vethetne  le,  har- 
czolnak  vala  a  rómaiak  (Com:  Jan.  21(i).  Ropják  a  szép  tánczot, 
nem  ejtenek  gáncsot,  járják   nagy  ékesen  (Tlialy:  Adal.  1.197). 

[Kíizmundisok].  Vén  ember  tanácsa  jobb  mint  iQu  gántsa  (Kisv: 
Adag.  304). 

(Gáncsol] 

meg-gáncsol :  (impcdio;  verhindern?]  Látván  Túri  György, 
hogy  niiyd  meg-g;intsoltatik,  a  barlangból  ki-rolian  (Komi: 
HRom.  t>). 

meggáncsolás :  fmijjeditio ;  verbindenmg]  A  rossz  meg- 
gátsliisát  [így]  tüstént  igj-ekezte  (Kónyi:HRom.  1.59). 

Gáncsolód-ik :  vitium  sedulo  ciuaero,  defectum  uoto  Sí. 
(GKat:ritk,  1098). 

Gáncsos :  vitiosns,  mendosus,  pra\nis  MA.  difticilis,  scru- 
piüasus,  morosns ;  voller  felder,  fehlerliaft  PPB.  Gántsos  erkölts : 
móres  *tiu-bidi  PPBl.  Légietek  feghetetlcnek  az  elfordult  es 
ganczos  nemzet  (natio  peiTersa)  k6z6t  (Fél:  Bibi.  11.92).  Nyilván 
vagyon,  hogy  ó  neki  termé-szeti  szerint  ^nszszafordúltnac,  gán- 
tsosnac,  gonosságosnac  és  hamissagosnac  kellyen  lenni  (MA : 
Tan.  159). 

Gáncsoskod-ik :  in  omni  re  argutias  hivenio ;  in  allén 
sachen  besondere  spitzfindigkeiten  finden  vvollen  PPB. 

GANGOS :  [snperbiens ;  stolzierend].  A  leányok  nevelésé- 
ben nagy  g<  indvüseletleaség  vagyon,  mert  tsinnyosgat/is,  nília- 
tzifrázás,  gangoson  lépés  az-az  kevély.ségi'e-való  tam'tás  minden 
uevelé.sek  (Pázm:  Préd.  1124).  Egy  tsipfijére  tévén  kezét,  gan- 
goson, pávaként  sétál  (SzD :  MVir.  276.  319). 

GANTAK:  [cantherius;  ganter].  Az  8reg  szórás  \{gy]  hordók- 
bann  jobb  izfi  a  bor,  mert  erejét  ki  nem  bocsáttya,  kiváltképpen 
a  nagyob  gantár,  á.szoc  fákon  (Com :  Jan.  85).  A  hordok  a  ganta- 
lokon  a  pénczékbe  tettetvén  (Com:Orb.  113).  (A  káposztás 
hordókat)  úgy  teszik  a  pinczébe  gantárokia,  mint  a  borokat 
(Lipp:  PKert  11.207). 

GÁNYA(fa),  KÁlSrYA(fa) :  genista  MA.  ginstern,  pfingst- 
blume  PPB.  Ganya  fa  bokor :  genista  C. 

(GÁJSTYOGj 

Gányogás :  [mussitatio ;  das  mutíeln].  Ez  álnok  rókái 
gimyogásra  it  már  feleletet  hallottál  (Pós:  Igazs.  L647). 

GAJ^^5fOL:  [tego;  decken?].  Sövény-ággal  gányoltt,  tata- 
rozott kalibával  megelégszik  (SzD :  MVir.  97). 

be-gányol :  [impedio ;  lűndern  ?].  Hogyha  engemet  nem 
igyekeznek  számadásomban  obftiscálni  sbegányolni  (blyr.  Xn.363). 

GAR :  [arrogantia ;  liochmut].  Jóllehet  nagy  garral  fenn  jár 
az  agárral  a  tetves  gi-ammaticns  (Felv :  Dics.  lOl.  Az  harmadik, 
a  kik  kérdik,  Tordára  megy  farral,  egy  tarka  ház  ott  meg  aláz 
vagy  éltet  nagy  garral,  szóval  fogod  ott  az  dolgod  és  nem  erís 
karral,  vagy  megépít,  vagy  szegényit,  ha  élsz  perpatvarral  (Thaly: 
Adal.  IL122). 

GAEABONCA  (garbmchas  ComC.  356.  r/arbonczáskoáás 
Csúzi :  Síp.  257) :  mágia,  necromantia  MA.  sehwarzkunst  zau- 
berei  PPB. 


Garaboncás :  1 )  necronianticus  MA.  [zauber-].  Sok  gara- 
bouclias  k\Vnynekwtli  \Vzuo  hordottanak  es  meg  egettyk  (Komj: 
SzPál.  27(1).  A  bújós  bájo.soc  és  ordi'ingösöc,  garbonczás  doákoc 
.•iz  (Srdőgtlckel  edgyíitt  jádzjidozván  őuníin  magukat  és  egyebe- 
kot is  megesztelenítnec  (Com:  Jan.  217).  I^lssú  szóval  elbeszélli 
mint  vesztette  el  Kát,  mint  fenyegette,  mint  biztatta  légyen  IStat 
a  garabontzás  jövoudó  mondó  (Fal:  TE.  713).  Sylvia  nem  tudott 
egyebet  mondani,  hanem  hogy  éljen  a  garabontzis  deák  (717). 
2)  mágus,  praestigiator  MA.  scbwarzkünstler,  zaubever  PPB. 
Ciprianus  myud  ev  gyermeksegetevl  fogna  evrdevgy  tudomimban 
neuekevdevt  vala.,  garbonehas  vala  (ComC.  356).  Varásló  gara- 
bontsjusoc  vagy  órdög  bai-áti  (MA :  Scult.  296).  Sokat  indít  néked 
a  tulajdon  szeretet,  a  lelkek  garabantcziísa  [így]  (Illy:  KrÉlet. 
176). 

Garaboneáskodás :  [ars  magica :  z^uberkunst].  Minnyájan 
fel-fuualkodott  kevénységgel  dólyfősködtek  s  őrdűgi  garbonczás- 
kodással  s  feslett  bujas;igga!  kivántak  tetczeni  (Csi'izi :  Síp.  257). 

GAE.ÁDICS,  GRÁDICS  (garadis  NémGlosz.  194.  grados 
Ehi-C.  64.  gradus  Czegl:  MM.  239):  1)  climax  C.  scala  MA. 
anabathnnn ;  ti-eppe,  stiege  PPB.  Gaiáditsnak  közi :  giaduum 
stíitaria  PPB.  Fel-hágó-szék,  lajtorja,  grádits  :  anabatbrum  PPBl. 
Ele  foga  a  garadLsnak :  primus  gradus  est  (NémGl.  194).  Gara- 
dyczun  ne  hagy  az  oltan'a  (JordC.  55).  Felmenuec  vala  az  varas 
erezkedüiere  mint  eé  garadiczou  (MehSam.  17).  Hat  lépés, 
graditsa  vala  az  királi  szeknec  (Kár:  Bibi.  1.314).  Kilentzven 
lépczős  grádicson  kellene  felmenni  (MA :  SB.  264).  A  grádicso- 
kon a  felső  rend  házala-a  menetel  vagyon  (Com:  Jan.  107). 
Lépve  s  garádi csőnként  megy  az  ember  tzégéres  gonoszra  (Fal; 
NE.  68).  Ollyan  ez  a  világ  mint  a  grádits,  mellyen  egyik  fel, 
másik  le-hág  (KirB&sz.  108).  8)  gradus  C.  MA.  [stufe,  rang]. 
Lleo  gyakorta  erdemle  lattny  zent  attyat  egbee  felemelettleuy 
as  ynkab  kezewsbe  menyey  zenteknek  gradosazerent  yozagi-ol 
yozagra  haznaluan  (ElirC  64).  Az  zerzetnek  leg  felsw  garadych 
fogara  meeg  nem  iutotatok  (VirgC.  122i.  Papi  méltóságnak 
garádichára  felmenének  (DomC.  2).  Az  özuegiok  nagiob  gara- 
dican  vaimak  a  tiztasagnak  a  házasoknál  (DebrC.  141).  Ewtod 
gradych  yo  niywelkődetben  való  kee.salkodas  (ÉrdyC.  394). 
Akyk  iol  .solgalandanak,  io  garadicsot  iS-magoknak  keresnek 
(Komj:  SzPál  373).  Mindenkor  az  elmélkedésnek  felső  garadi- 
csán  nem  álbacz  (Pázm:  KT.  357).  A  hála  adóságnak  gráditsi 
ezek :  a  jótétemént  megismerni,  kihirdetni,  raegtízetni  (Com: 
Jaa  242).  Nem  volt  az  apostolok  közoit  méltóságra  nézve 
gradus  (Czegl :  MM.  239).  A  betsflletnek  felső  gráditsára  soha 
nem  hághatnak  (Misk:  VKert  253). 

fog-garádies  :  [gradus ;  stufe).  Harmad  fog  garadycz  élet- 
nek meg  fedésének  zandoko  (ÉrsC.  380). 

kerengö-garádics  :  cochlidium  C.  [wendeltreppe].  Három 
rendbe  volt  eggic  ház  a  masic  fűlött,  kerengíi  garadiczon  mentec 
eggikből  a  másikba  (Mel:  Sám.  411).  Nyóltz  részre  osztatott 
Belus  toniya ;  oda  kerengő  garáditsou  kellett  feljárulni  (Moln : 
JÉpül  440).  Kerengő  garáditson  mennek  vala  fel  a  középsó 
folyosóra  és  a  középsőből  a  harmadikra  (479).  Szent  István 
templomnak  tornyában  voltara,  mentem  fel  négyszáz  tizenegy 
fog  keringfi  grádicson  (Réd.  tm.  7). 

tekergö-grádics :  [coehlea ;  wendeltreppe].  A  pitvaiból  a 
belső  helyekben  menetel  vagyon,  a  lajtorjákon  avagy  tekergő 
grádicson  a  felső  rend  házakra  (Ojm:  Jan.  107). 

Grádicsonként :  [gradatim  ;  stufenweise].  Nem  gráditson- 
ként  szállott  a  bűn  mellyére  (SzD:  MVir.  81). 

Garádiesos,  grádicsos  :  gradatus,  elimactericus  C. 
[stiegen-j.  Kerek  gráditsos  tsarnok :  amphitbeatrum  C.  Gradiczos 
pohár  széket  czinaltatot  vala  (Helt;  Krón.  155).  Az  iatek  néző 
kerek,  grádicsos  csordakoknak  Buyessigek  (Lép:  FTük.  111.67). 

67* 


1063 


GAKAGYOL-GARAT 


MAI>OM  GARAT— BELÉ-GARAZUALKODIK       1064 


GAKAGYOL:  (lallo;  lallen).  Én  törflkfil  tudván  egy  ke- 
veset Karagyolni  (UethI:  Élet.  iiiS).  [Vií.  KAKATTYOL]. 

QARAS:  grossus  Pesti:  Nom.  37.  as,  ilrailima  ('.  solidas 
MA.  grosclien  PPB.  Egy  garas  iiyomu :  as.sipondiutn  ('.  Valamit 
egy  ganuion  tartani :  asse  *venditar6  aliquid  PPUl.  .ludasnak 
zer/enek  harniinez  garasokat  (WeszprC.  28).  l'\i-t}y\v  liwz  garast 
iiad,  leány  tyzeth  (JordC.  116).  Mykoron  némely  fráter  áldomás 
nekevl  vet  volna  negj-uen  garast  es  ezt  meg  nem  gyona,  eső- 
nek ev  rea  pokolbely  erdegek  (DomC.  261).  Paranczola  a  saf- 
farnak,  liogi  hat  garast  adna  neki  (DebrC  213).  Az  cheliek 
mynden  tonna  sliortwl  három  gai'ast  ygertek  felyeh  az  elSby 
adonoal  (LevT.  1.232).  Mi  vágjunk  az  elvesztett  garas  (Mad: 
Evang.  177).  Apró  pénzek,  garasok:  nummi,  grossi  (Oim:  Vest. 
54).  Garasni  fomuiju  astya  (Pós:  GI5ot  33).  Mint  koldus  szé- 
gyenli  az  más  garassát  (l'haly :  VÉ  IL53).  Egy  garast  botsát 
egy  balnak  szájába,  azt  akasztja  a  szent  Péter  horgára  (Misk: 
VKert.  509). 

[Kíizmondások].  Mit  garason  vehetsz,  ne  adj  azért  sok  tallért 
(Kisv;  Adag.  189). 

adó-garas :  Kik  az  adógarást  felszedic  vala :  qui  didragma 
accipiebant  (Helt:  ÚjT.  E4). 

császár-garas  :  [kaiser-groschon).  Egy  császár-garas  tészen 
5  pénzt  (PractAritm.  12).  Az  bornak  itczéje  köztük  tiz  császár- 
gara.sán  jár  (RákOy:  Lev.  175). 

ezüst-garas :  argenteus  gros.sus  SK.  fsilbergroschen).  Ha 
ffyrfljiv  leend,  bwz  eztende\Tt\\'l  foghwa  liatliv;ui  ezfendeygh 
ewtliven  ezyst  garasth  (siclos  argenti)  aad  (JordC.  1161  Negi 
ezwst  garast  aad  vala  mindiniknek  (DebrC.  80). 

kegyelém-garas  :  pjeneficium ;  gnadengeld].  Hogy  kiki 
elvehesse  az  ftröc  élotiiec  drágalátos  kegyelem  garassát  (MA: 
Scult  215). 

lengyel-garas :  [groasiis  polonicus].  Ökfir  z5m,  ollyan  az 
virága  mint  az  ebkapomak,  de  szelős  mint  egy  lengyel  garas 
(BejtiioA:  FivK.  92). 

márjás-garas :  marianus  Art.  18.  anni  1550.  Kr.  [Marien- 
groschen]. 

nógypónzes-garas,  négypónztérő-garas :  tetradrach- 
ma  C.  *gro.ssas  miiuir,  latus  Pl'Bl. 

nyolcpénzes-garas :  *grossu8  major  PPBl. 

öreg-garas :  .siclus  JordC.  181.  El  veeveek  Moyses  es 
Eleazar  pap  ew  t&lők  azokatli  az  sanctxiariiim  merteke  zerenth, 
tyzen  hat  ezer  lieth  zaz  ewthwen  öreg  garasa  eerSth  (JordC. 
184). 

pontos-garas  :  [punktirter  gro.s(hen).  Hogyha  pontos  gaia-s- 
.»al  akarsz  szállitanyí,  végy  33  nehezék  finumhoz  15  nehezék 
pontos  garast  (Kecsk:  ÖtvM.  309). 

tizpénzes-garas,  tizpénztérő-garas :  denarins  C.  Pa- 
ranéül:i  Augu.stiis,  lu>A  kiki  egy  tiz  [lonzús  garast  adumi  adóban 
a  é<'U!;irnak  engődelmessegöt  fogadna  (DebrC.  50).  1 

GAKAT  (garad  MA.  PPB.  Adámi:Spr.):  1)  catillns  MA. 
infundibulum;  trichter,  tiegel  l'PB.  Garat,  garad  a  malomban: 

excus.sorium    PPBl.    Le-járta   a   garat  a  fel-öntött    búziit  (SzD:  | 

MVir.  256).  2)  alveus  JordC.  292  (fliissbettj.  Mykoron  ky  eretto-  j 

nek   vona  es  az   zarazrn  ywtottaimk   vonji,  meg  teréének  az  | 

vyzek  ew  garattyokba :   reversae  simt   a(|uae  in  alveum  simm  I 

(JordC.  292).  ! 

[Szólások].  Azt  a  jó  selleg  bort  t ó  1 1 s  fel    a    garatban 
(Ozegl:MM.  69).  Bezzeg  fíiltOtött  a   garatba  (Kis%-:Adag.    136. 
203).  Egy  ebédkor  hat  napra  valót   faliuik  s  töltőnek  aga-' 
ratra   (Fal:NU   305).   Igen  l6lt  a  garatra  (Kai :  JegjTS.  925).   I 


malom-garat:  c-itillus  Com:  Jan.  75.  mílhltríehter|.  Szél 
avagy  szárnyasmalmoe,  az  holott  liszt  váluval  és  malom  garattal 

ilrölnec  (Com :  Jan.  75). 

Garatos :  [catillo  oriiatiis ;  mit  trichter  versében). 

(Szólások).  Az  ember-is  mikor  ditsirík,  fel-emelkedik  és  hiu- 
.ságra  aszol,  ha  lieáuos  mint  Nabuchodouozor,  diiIsMgesben 
fénylik,  lia  igaz  garatos  mint  szent  János (Pázm:  Préd. 49). 
Valamit  tselekedett,  fontba  veté,  és  mikor  úgy  találtatott  volna, 
hogy  nem  igaz  garatos,  az  után  ada  szeutentziát,  bog)'  életét 
és  országát  elveszesse  (642i.  Ditsöségten  fénylik,  ha  igaz  gara- 
tos, ha  meg-iiti  a  mértéket  (SzD:  MVir.  88). 

GAUÁZDA  (garáz  MonTME.  V.347.  gr/kd  PP.  grazda 
Ver:  Verb.  tjz<it  M):  I)  lis,  jurgiimi  MA.  litigium  PP.  zank 
PPB.  Az  papy  feyedelmek  iiidytlijuiak  gharazdath  es  liaborwth 
ö  ellenwkben  (ÉrsC.  161).  Az  haragos  ember  gharazdatli  in- 
dwj-th  (197b).  Valaliol  habonvsag,  garázda  es  morgolodaas 
vagyon,  ott  ne  keressed  Cristus  Jesust  (ÉrdyC.  69b).  Garazdaat 
kéréséének  hozyaya,  hogy  mywel  zeegyenbe  keweróytlietueek 
(561).  Nem  innám,  de  reám  köszönik  fó-emberek,  ha  meg  nem 
iszom,  kész  garázda  támad  belóle  és  fel-bomlik  a  barátság 
(Pázm:  Préd.  237).  Méltatlan  garáziát  keresvén  elbontá  rendit 
irá-somnak  (Kereszt:  FelsKer.  19).  Tudniok  kell,  hogy  az  kas- 
télyokban való  lakás  mod  nekül  való  részegeskedést,  garázdát 
nem  szenved  (Cüér:  KárCs.  1V.411).  El  ne  részegedjenek  és 
valami  garázdára  magokban  ne  fakadjanak  ^Betlll :  Élet.  196X 
Magok  viselésével  csak  ganizdát  kere.snok  ezek  a  végbeli  törö- 
kök (MonTME  IV.209).  Mostani  dolgok  csak  garáz  keresés 
CV.347).  A  budai  vezér  levele  is  csak  garázda  keresés  (KákGy : 
Lev.  340).  Ha  garázdát  akarna  keresni,  az  én  írásom  sem  lem 
elég  (RákF :  Lev.  IIÍS2).  A  kapukon  Iév6  harminc  janitsár 
megtanítaná  azokat,  a  kik  valamely  garázdát  akaruiiuak  indí- 
tani (Mik :  TörL.  79).  A  kik  viszálkodó  garázdával  koczodnak, 
vérszopó  fegyver  mLá  esnek  el  (Csúzi :  Tromb.  65).  OUcl  mérik 
garázdával  csáváit  zeverliczás  borokat  (73i.  8)  ri.xo.sus  C  jm-ga- 
tor,jurgiosus  MA.ziinker  PPB.  Sokak  vaimak,  kyk  g;ir;izda  ellen- 
seegnck  kosalkodasa  mvat  nem  maradnak  meg  az  elkeidAt 
yoban  (ÉrdyC.  65b).  Grazda  lator,  avagy  lapismgo  tolvay  (Ver: 
Verb.  Szót  14).  Patiiarkodo,  garázda,  hazug  (Mel:  Szjáa  495. 
Land:  ÚjSegíts.  L716). 

Garázdálkod-ik :  rixor  C.  tricor,  jurgor  MA.  zanken,  ha- 
dem  PPB.  Garázdálkodom,  viszazát  vonok :  rLxor ;  hazudok, 
garázdálkodom :  tricor  PPBl.  Ha  nem  akarangjatok  megh 
Slny  az  feldnok  lakozojth,  valnkyk  megh  maradaniuik,  ellent>)k 
garázdálkodnak  myndenítli,  valamely  feldön  lakoztok  íJordC. 
191).  Vayba  értelmek  lehetett  volna  az  phariseusokuac  az 
ffl»mbattyokrol,  nem  carazdalkottac  volua  Cristussal  i.Buni : 
Évmig.  IV.513b).  I'attuirkoikiac  es  g.amzdalkodnac  Jánosai 
(Born:  Préd.  25).  Garazdiükodoc  es  patiiarkodoc  meltoc  karhu- 
zatra (454).  Adna  Isten,  hogy  mikor  az  útszákon  he\'erö  vagy 
garázdálkodó  részegeket  taláhúnak,  a  pelengémél  józanítanák 
meg  (Pázni:  Préd.  236).  Ha  egyniiissal  garázdái ko<lnánac,  fed- 
dMnénec  (MA :  Scult  652).  Veszekedni,  garázd;Ukodni  é.s  pat- 
varkodni íi  mezei  parasztoké :  jurgari,  rixari  el  vitiligaro 
agrestiimi  est  (Com :  Jan.  2<.i3l  Kérni  azon,  hogy  a  jó  souiszéd 
ságot  meg  akarják  tartani,  ne  garázdálkodjmiak  eti'élével  (Mon- 
TME. VI.  436).  A  sas  kezd  (a  hattyuvab  garáalálkodui  é 
utjinna  iutselkedni  (Misk:  \'Kert.  326).  Méregben  forralta  suívait 
mint  Tinion  vagy  Diogenes,  ama  régi  garázdálkodó  g<>nV  UM 
tsek  (Fal:  NA.  125). 

belé-garázdálkodik :  (nmi  íili>|Uo  rixor;  mit  einem  ;w 
biliden).  A  inez.ai  lévi'i  szegény  enilierben  l)elé  garázdálkodnak 
(CompConsL  2;').  Belé  garázdálkixiott  (Nyr.  X.461I).  Sok  kivan 
ság  leliel,  kivel  i'sak  belénk  kezdene  garáilálkodni  (KakGy 
Lev.  199) 


lOiiö 


GAKA/J)Ai.KODAS— GÁKCiY.te 


ELÖUIÁRÓ-GÁKGYÁN— KÖ  (iAl' 


1Ű«6 


Garázdálkodás  :  jiiislnm,  litisiuni,  eontentio  MA.  zaiik, 
liailer  l'ri!.  Mi  loukisobl)  allijiliiiatossiiyot  is  iiz  KiirázdálkotUlsra 
szolgáltatni  távoztatunk  (MoiiTME.  M.'161). 

Qarázdás :  jurjjiosiis,  rixüsiis,  trico,  abydocoina  C.  conteii- 
tio!!»is  MA.  ziiiikiscli,  saueito[)f  I'I'H.  GaiiizíljLs.  komor :  trico ; 
jSirázdiis  bolondok:  abydocoiiiao  1*1 'Bl.  Alázatos,  békességös, 
esiyik  részögüs,  az  m;isodik  csak  garázdiis  és  oly  versőuyüs, 
intádkoüik  és  bünéu  sir,  harmad  ré.'izögös  (RMK.  111.265).  Az 
részek  garázdas  embernek  részek  korába  lenbe  fígy]  vagy  ivás 
képen  add  meg  enni  (az  kenyeret)  (Kadv:  Csal.  III.81).  Garáz- 
das marczongás  (Zvon;  PiizmP.  98).  Az  messiás  nem  lészen 
garázdi'is,  személy  válogaté,  háborgó  (Piizui:  Kai.  59).  Üiomedes 
másúk  felett  magas,  szeles,  tekintetiben  kegyetlen,  serény  vag- 
dalkozii,  garázdas  felette  (Hall :  Hllist.  III.t)9).  Neheztelni  kez- 
dettek a  garázdas  molnárra  (Fal:  TÉ.  732). 

[Közmondfisok).  A  garázdas,  részeg  ember  előtt  az  isten  fija-is 
ki  tér  az  útból  (SzD:MVir.  359). 

Garázdaság:  eontentio,  brutalitás  Sí.  (hader,  zank].  Megh 
bantuitok  engemetli  az  sokasságlmak  garazd;is.sagaban  (JordC. 
178).  Ha  en  valaki  szolgáit  kezdeném  fogdasni,  hát  nyilvánvaló 
garázdaságnak  jele  volna  (Nád:  Lev.  236).  Miért  tiltá  Lsten 
Sámsont  a  boritaltól?  Azért,  mert  ha  a  nagy  erShöz  a  boros 
garázdaság  járult  volna,  senki  békével  nem  maradhatott  volna 
tííle  (Pázm:  Préd.  230).  Jleg-előzte  a  többit  részegséggel,  garáz- 
dasággal, kevélységgel  (Zrinyi  11.176).  Garázdasági'a,  izgágál- 
kodásra  fogadás  által  is  kötheti  magát  (Pós :  Igazs.  11302). 

GAE.DOM  :  [sepimentum ;  einzaimung  ?].  A  kerbe  f  ItStue 
valánac  kerec  gai'dom  módiára ;  ha  valaki  be  ment  az  egyie 
vton  a  fae  kSzet  budo.sot  és  nem  iőhet  vala  ki  belőle  (Helt: 
Króu.  im. 

GAKGAEIZÁIj  (gurgurizál  Vali :  OitSz.  2) :  [gai'garizo ; 
sich  gm-geln].  Gargarizálom,  megrotj'ogtatom  (Major :  Szót.  239). 
A  rbabarbarumot  főzd  meg  vizes  borban  és  a  gégédet  garga- 
záUyad  vele  (Mel :  Herb.  69).  Az  torkát  pedig  gargarizáló  avag}- 
korogásra-való  vizzel  öblöugessek  (Web :  Ámul.  101).  Azzal 
gargarizállya  a  torkát  (PP:  PaxC.  92).  Ezen  lével  giu-gnrizáld 
fájó  torkodat  (Vali:  OitSz.  2). 

meg-gargarizál :  gargarizo  C. 
Gargarizálás :  gargarizatio  C. 

GÁKGYA :  margó,  septura,  cinctiira  Kr.  (eiufa-ssung].  Kezd- 
tem vala  egy  kutat  ásatni  és  meg  is  csináltattam  vala  emberül 
fával;  de  azután  elrothadt  a  gárgya  (ErdTörtAd.  1.112). 

kút-gárgya :  [crepido  ;  brunnenlcranz].  Kut  gárgyája :  cre- 
pido  Major:  Szót  172.  Kút  gardjája:  crepido  putei  PPB. 

Gárgyáz :  sepio,  cingo  Sí.  [umzaunen]. 

be-gárgyáz :  cv  Kutat  bégáidjázni :  putemn  marginare 
PPB. 

még-gárgyáz :  cv  Meg-gárdjázni  a  kutat :  puteum  margi- 
nare PPB.  Kezdtem  vala  egy  kutat  ásatni ;  de  azutáu  elrot- 
hadt a  gárgya  .  . .  lijolag  meggárgyázák,  de  ebül  bánáuak  vélle 
(ErdTörtAd.  1.112). 

GAKGYAIÍ  (gárdián  PPBl.  gargian  VirgC.  17.  garian  C. 
gánán  Decsi:Adag.  92.  gárján  Toln:  Vig.  138.  Major:Szót.  3. 
gvárgyán  HalltPaizs.  271):  abbas,  archimaudrit;i  C  cenobi- 
archa,  prior  monachorum  MA.  prior  Com:Jan.  127.  Gárdián 
a  klastromban :  g^'ardianus  PPBl.  Az  gargian  meg  ielente,  mit 
w  twt  volna  az  toluayokkal  (VirgC.  47).  Az  gargyantol  kenieret 
es  enik  valót  kerenek  (uo.).  Mond  meg  a  garg)'aiinak  es  az 
frátereknek,  bog  valamy  marhayokat  meg  akaryak  tartany, 
azt    mynd    ky   vygyk    ez   elastrombol  (DomC.  165).  Hagyjatok 


békét  igaz  hiizasoknak,  [Uipnak,  barátnak,  ;\z  szegény  gárgyán- 
nak  (KMK.  11.167).  Egy  cseppet  sem  késék,  Pasten  áltídmeno, 
klastromban  gárgyáutól  barátruhát  vöve  (IV.251).  Megenged- 
tetik a  gardgyannak,  hogy  reájok  vetheti  kezeit  ((>,egl:MM. 
20).  Kalaslromuak  g;u-gyánnya  (Hall:  lIHist.  IM  15).  Nc'zzd,  tarolt 
henyéknek  parantsul  guardiáu  (Grczy :  Kolt.Sz.  7). 

[KözniondásükJ.  Nem  io  egy  clastromban  két  gárián :  viia 
domns  nun  alit  dnos  canes  (Decsi:  Adag.  92). 

elöljáró-gárgyán :  antistes  C. 

elöljárógárgyánság :  [coenobiarehatus].  Szörnyen  ph-on- 
gattiik  az  constmitinápolyakat,  hogy  az  egész  elől  járó  gárján- 
ságot  magoknak  koporítanak  (Tohi:  Vig.  138). 

Gárgyánság:  antistítium  C.  coenobiarehatus  MA.  pri(jr- 
vvttrde  Pl'B.  Meeg  gargyausagot  sem  akar  vala  vyseluy,  hogy 
cbak  alazatossagban  eelhetne  (ÉrdyC.  569b).  Pft.spűk.seg,  gar- 
giansag.  a  sok  adouiiuiy  hiizuttat  (MehSzJán.  202). 

GAKMADA  (gyarmada  Fal:TÉ.  742):  1)  acervus  MA. 
Piaufe].  Az  epiilet  fát  keresS  hasadó  és  .szeges  ágas  fát  fa  ra- 
kásokat ganiadákat  [így]  rac  5sz\'e  (Com:  Jan.  103).  Vén 
aszszonyoc,  éjjel  járó  aszszonyoc,  boszorkányoc  rakás  fakón 
avagy  tftzzel  meg-égetfi  garmadákon  elevenen  égetteíiiek-nieg 
(137).  Az  fúld  ne  légyen  ganéjos,  hanem  ha  az  ganéi  tellyes- 
seggel  földé  vált  és  ha  a  gyomot  s-foldet  egy  garmadában 
hanták  (Lipp:PKert.  1.41).  A  kinek  feles  gabonája  vagyon  az 
padláson,  forgattassa  meg,  hogy  ne  legyen  garmadával  egy- 
máson (Lipp:  Cal.  26).  T5Itsd  az  pulhákot,  ké.szen  tartsad  súlyos 
szablyádüt  s  német  testbfil  rakj  garmadákot  (Thaly :  Adal.  1.32). 
Ez  által  gyűjteti  garmadíira  a  biuióknek  .soka.ságát  (Ivomár: 
Imáds.  227).  Ha  kérdésre  fakad  a  dolog,  magától  lerogyan 
ezen  temérdek  hazugságnak  gyarmadája  (Fal:TÉ.  742).  2) 
congeries  frugum  MA.  fruchthaufe  PPB. 

GÁT  (Chaba  giiatha  CodPatr.  VI.150) :  1)  agger  per  fluvium 
MA.  damm  im  wa.sser  PPB.  Super  (juadam  clauskme  térre,  <iue 
vulgai-iter  gaat  appellatur  1258.  Usque  ad  clausuram  Gergiu-- 
gata  dictam  1271.  Claasura  vulgariter  Chaba  guatha  vocata 
1267  (CodPati-.  VI.150.  Gér:KárCs.  1.203.  364).  Transitus  gaath 
vocatiLS  1364  (ZichyC.  m.264).  Locus  Hozyugath  1364  (268). 
Locus  Feuldgath  voc<itus  1364  (uo.).  Unum  fossatum,  quod 
MoiiKgata  appellatur  1380  (IV.164).  Vádi  wlgo  gaat  vocati 
1413.  ^'eteek  ewtet  gathnak  egy  sáros  wyzen,  hogy  myndenek 
atal  yarnanak  evv  raytta  (ÉrdyC.  289b).  Mely  gatok  es  töltések 
mas  ember  fíildehez  uaimak  ragaszva  (Ver:  Verb.  159).  A  ma- 
lom körül  való  gát  csinálá.st  és  ak;u-  minemfi  fából  ahoz  való 
szükséget  és  épületet  ök  tartoznak  etiéctnálni  és  reformálni 
(Gér:KárCs.  IV.296).  Mikor  ninkel  [mint  kell?]  az  gáti-a,  síp- 
szóra, tzift'rára  sockal  többet  kóltimc  (Illyef :  Jeph.  2).  Szám- 
talan rabokat  szabadita  meg  a  baszerményi  nagy  gátnál  (TürtT. 
IV.51).  2)  moles  PPB.  obstaculum,  impedimentum  Sí.  [liinder- 
nisj.  Visgállyák,  ki  lehessen  az  az  ifju,  s  ha  annak  találják,  a 
kit  ók  keresnek,  gáttyokat  csinállyák  (GyöngyD :  Char.  359). 

[Szólások].  Ember  a  gáton,  ki  magával  bír  (Fal:UE. 
444.  SzD:MVü-.  104).  Ember  kell  a  gátra  (Ki.sv:Adag. 
358.  SzD:MVir.  104.  198).  Embert  a  gátra,  verjük  által  az 
labanczot  a  más  világra  (Thaly:  Adal.  1.33).  Oly  szolgát  szere- 
tek én,  az  ki  az  g  á  t  o  t  meg  á  1 1  y  a  (Decsi :  Adag.  229. 
SzD:MVir.  28).  Az  el-telő  anyai  öröm  nehezen  szenvedhet 
gátot  (8zD:MVir.  431).  Sok  komákkal  gátat  tölthetsz 
(RMK.  IV.257).  Gátot  vetek  valamiben  (SzD:MVir.  20). 

[Közmondások].  Paszta  malmoun,  száraz  gátonn  vámot  nem 
vehetsz  (SzD:MVir.  456). 

füz-gát :  *ameriua  retinacula  PPBl. 

kő-gát :  [agger  lapideus ;  steindamm).  Erős  mind  edgy  kó- 
gát  (Apoll.  45). 


1U67 


malom-gát-meggAtolódás 


gAto.s-gavaij>ér 


malom-gát :  elaiistnim  MA.  schlíigbaum  PI'B. 

Gátol:  1)  consepio,  claustnun  indiico,  aggerem  obduco  MA. 
ver/Jiiuien,  einon  damni  umziehen  PPB.  A  wet  mog-dugni, 
gátolni :  ainwm  *coercpre  l'PIil.  S)  impeiiio,  praepedio,  remo 
ror,  obsto  SL  (hindem,  vprliindeni].  Tiibbeii  vannak,  kik  a  falu 
építé.sét  gátolják  (TiirtT."  fi!)!!).  Mutatódjíík  meg  ebben  is  jó 
akaratja,  hogy  az  víz  miá  ne  gátol ta.s.<iék  dolgunk  íMonTME. 
VI.IOO).  Akármely  nyalka  kiirucz  kfinnyen  fér  hozzája,  nem 
gátolja   fiildbül    épült  pasványos  bástyája   (Thaly:  Adal.  11.132} 

által-gátol :  traiL«.«epio,  daustro  reeliulo  MA.  iitor/jiunen, 
durcliz;iim(tn  l'PR  Az  niagoknac  való  emberéé  a  hegeket  által 
lika/.tottac  e.s  a?,  tengereket  által  gatíjltac  (Decsi :  .SallC.  10). 
Mint  kellene  az  ol-i'u-adott  .>iok  hamús  vélekedéseknek  folyását 
által-gátolni  (Pázm:  Kai.  a1). 

be-gátol :  eircumsepio,  aggere  claudo  MA.  lunziiunen,  nm- 
.v'ebanzen  l'Pli.  A  sok  minden  napi  vétkek  a  mennyei  gyiinyönV 
.s<'>gek  úttyát  ))é-gátollyák  íPázmrPréd.  730).  Ezt  a  fogást  ide- 
jén bégátolt.am  a  Kalauzban  (Piizm:  Lutli.  V..")6).  Utamat  begá- 
tolta (MA; Bibi.  I.1G0). 

el-gátol :  [impedio ;  verhindeni].  E-féle  balgatag  mentege- 
táseket  akaiTán  el-gátolni  az  isten,  emberré  lett  (Pázm :  Préd. 

117). 

meg-gátol :  1)  [aggerem  obduco ;  diimmenj.  A  vizet  meg- 
gátolni :  *arcore  finmen  PPBl.  2)  finipedio ;  verhindern).  Meg- 
gátolja dolg.ninkat  a  vénség :  *avocjit  a  rebiis  gerendls  .senectus ; 
valaki  .sz:indékát  meggátolni :  comprimere  *conatus  alicujiLs 
PPBl.  De  :íz  úr  Isten  csudálatosan  meggátolá  útjokat  és  meg- 
szégyeníté  Aket  (TOrtT.  IV.Ol).  Mikor  mind  két  részről  majd 
kezekkel  érnék  (a  békességet),  akkor  gátolja  meg  isten  (Mon- 
TME  03.  430).  Tanátsot  tárta  híveivel,  hogy  niikéi>pon  lehetne 
megel&ni  és  meggátolni  a  csj'iszjir  szándékát  (Mik:TfirIj.  2fi3). 
Háláljuk  meg  néki,  a  midSn  kérésünket  meghallgatja  és  áldjuk 
■Stet,  midin  akaratunkat  meggátolja  (312).  Nem  gátoltuk  meg 
adakozó  szjindékit  (Fal:SzE.  563). 

meggátolás :  (inipeditio ;  verhindorung],  A  jó  reménység- 
nek meggátolá.sa :  *eviratio  bonae  spei  PPBl.  Utamnak  meg- 
gátlása  miatt  hazámnak  veszedelme  esik  (MonTME.  VL243). 

reá-gátol:  [indm-o;  fiihren].  Az  ő  oldalát  e^  folio  viz  mossa 
vala,  kit  a  gubernátor  rea  gatoltata  (.Szék:Krón.  113). 

Gátolás,  gátlás:  1)  agger;  was.serdamm,-  schlease  PPB. 
Az  i.sten  haragia  ket  erős  gatolas  kőzze  vagion  reked%'e  (L,ép: 
ITiik.  11.187).  A  révnél  látszatott  immár  Kemény  lenni,  vélte 
az  evezít  majd  lehet  letenni ;  több  Hlyen  liabokon  ;'ütal  nem 
kell  menni,  de  tíirténik  megint  újjabb  gátlást  venni  (GyőngyD: 
KJ.  4(i2).  3)  [impeditio ;  verhindonnig].  Szaljados  menése,  visszji 
is  térése  8  gátlá.sát  nem  te.szik,  zőrgé.sét  mentében,  jártában  s 
kültében  sohúi  nem  veszik  (Tlialy:Adal.  1.190). 

IGátlód-ik,  gátolód-ik] 

meg-gátlódik :  (impedior ;  verhindert  werden).  Meggátoló- 
dott  kezdet  dolgában :  cursum  *repres.sit  PPBl.  Meggátolódtinik 
némely  dolgoknak  végben  vitelében  (MonOkni.  XXIII. 156).  Az 
éretlen,  bárdolatlan  elméjrt  kapibíjak  miatt  meggátoliKlom  (471). 
Ha  kikeletre  zendülés  L'ilál  lenni,  megg.átolodik  a  dolog  (LevT. 
n.291).  Alkalmas  id"J<ig  meg-gátolodik  jo  igyekezetiben  (Na- 
gyari; Ortli.  a2).  A  nagy  hirtelen  terjedő  birodalomnak  őrogbú- 
lése  meg  gátlódik  lÜBenk/l;  Hor.  13).  Ez  helynek  eddig  való 
el  nem  hányása  nem  abimn  álla|iodott  és  irátali'idott  meg 
(MonTME  VI.  192). 

meggátolódás :  |destilutio;  djis  luiterbleiben].  Néhémiás 
halvan  istene  dii'só.s.sége  mcg-gátolo<hísát,  le-i'dvén  zokogva  sir 
tToluiHBék.  16). 


Gátos:  [aggore  instnidus;  mit  einem  damm  versében)  A/, 
melly  az  fold  mellet  vagyon,  magasb,  az  másic  nem  annyira 
magas,  de  gátos  es  ragadalo  szelueszes  vizl>en  vagyon  (Decsi; 
.Sall.l.  64). 

GÁTŐR  (<iá<lor  WinklC.  314.  r/ólér  Thaly;  \'É.  I.3óíi,: 
clatljruiu,  peribolus  MA.  gitter  PPB.  Ablakban  vakj  rostély 
vagy  kalmárok  bótjok  elótt  való  gáfor,  mellyen  ember  által 
láthat;  traiLsenna  PPBl.  Vala  kedeeglen  Irsalyomlja  megh 
bvzonyoytoth  tlio,  ky  neweztetyk  sido  nyelwőn  Betsaydanak 
walwan  őth  gadortb  (WinklC.  314).  Péte.s.sen  köttetett  vas  ros- 
télyokon avagy  gátőrökön,  kereszt  vasakon  ki-néz  (Com;  Jan. 
106).  Az  ablakomat  verték,  a  vasgótért  készítették  (Tlialy;  VÉ. 
L309).  Az  ablakok  rendasen  rakott  .szép  fagátorokon  ere.sztet- 
ték  és  szolgáltatták  bé  a  napvilágot  (Moln ;  JÉpül.  483).  Nemes 
szív  elítt  nints  épitve  gátőr  (Gvad:  RP.  227). 

Gátoros :  clathratus  MA.  mit  gitter  venvahret  PPB.  Az 
ablakoe  rostélyosoe  avagy  gátorosoc  :  uuieellatae  aut  clatliratae 
(Com;  Jan.  108)  Ezen  sövényeken  léczekb&l  gátorox  ajtókat 
csinálhatni  (Lipp;PKert  1.21). 

Gátoroz :  clathro  MA.  vergitteni,  vetEinnen  PPB. 

meg-gátoroz :  clathro  PPBl. 

Qátorozás :  dathratio  MA.  (vergittorung). 

GATTOS,  horgos :  hamatilis  PPBl. 

GATYA  (gagya  Illy:  Préd.  L488.  Thaly:  Adal.  ai24.  ynlUa 
Mel:Sz.Ián.  r^S.  gatlya  Uáv:  KKer.  F4.  Ajk-II.  11):  femorale, 
feminale,  subligar  C.  perizoma,  subligacuhmi,  caliga  MA.  funter- 
hosej.  Gatya,  herlie,  al.só  nadrág ;  femorale  Major :  Szót  225 
Gatya,  bilrhe,  alsi-ing:  periz/jma;  nadrág,  gatya,  berhe,  harisnya; 
subligaculum  PPBl.  Adoc  egy  moi-vaj  iK>.sztobul  dolmjuiyt,  2 
űmőgh,  2  gattya  övet,  1  .szepeló.st  (NyEniléktár  III.  EWb.  VI). 
Le  vetette  vala  gatyaiat  es  ki  tetzik  minden  .szekzamontaja  es 
.szei-szama  (SalMark.  D<i).  I'nge  fánac  levelitiól  cziiuVhüiac  gattya- 
kat  magokuac  iDáv;  KKer.  F4).  A  lelkiismeret  szégyenletet 
iudíta  bennek  és  fűgelevél  gatyával  kezdek  takargatni  rútságo- 
kat (Pázm ;  Préd.  592).  Férfiúi  öltözet :  a  deréc  szorító  köotós, 
nagydrag,  gatya  avagy  lábra  valóc  (Com:  Jan.  99).  Fige  fa 
levélbül  csinált  Ádám  g.atyája  (Tof :  Zsolt.  666).  Lészen  rongyos 
gatyád,  az  Ls  andt  és  revas  (Ben:  Ritm.  123).  Vos<l  le,  masd 
meg  jól  te  vékony  gályádat  (Thaly:  VÉ.  LlöO).  Egy  iugbeu 
gatyában,  hajadon  fővel  és  mezítláb  vitték  be  (Thaly :  Adal. 
1.318).  Az  fogták  rád,  vagyon  g,agyád,  eji  bizony  becsület;  a 
ki  ott  járt,  látott  két  szart;  de  mellyik  az  üllet?  (11.124).  Adáni 
a  fügefa  leveleivel  befedezé  magát  és  gagját  csinála  magán;ik 
(Illy:  Préd.  1.4  IS).  Vagyon  egy  rongyos  gyatyája,  abbúi  is  núnd 
kivan  a  fa  fa  baltája,  elfordulván  tőle,  nem  nézliettem  nija 
(PhilFI.  60).  Badí'un  is  ntánnam  hamar  elérkezett,  köz  fbrdAhöz 
érvén  gatyára  vetkezett  (Gvad :  PSsty.  23). 

|Szx)lások].  Ezek  csak  fügefa-levél  gatyák,  kopás: 
mentségek  (SzD:  MVir.  220).  Egy  ingbe  g  a  1 1  y  á  b  a  (Apoll. 
11).  Fél,  hogy  a  gatyáját  megfösti  (Thaly:  VÉ.  Uö). 
Nem  fél  a  német,  hogy  elvon  nyák  a  gatyáját  (KLsv; 
Aflag.  67). 

(Közmondások).  MincmA  h  legény,  olly  a  gafyája  is  (Kisv : 
Adag.  431). 

Gatyás:  caligatits  MA.  (mit  hoseii  bekleidetj. 

toU-gatyás :  plumipes  PPBl. 

OAVAliIxÉB  (cavalUr  TflrtT.'  I.lOÍ'i :  prai>nol«ili.s  niaLHias 
Sí.  (cavalier).  ICgy  fó  cavallérral  kellene  n>eg\!Űasyiatuotok  és 
megprobiiltatiiotok  iTörtT.'  l.lí>;ii.  Ó  felséte  azt  iMiraucsoljiV 
hogy  azon  feketés  eziLst-1'onalat  fordílsa  kgld  a  cavallérok  tar- 
solyára és  l<ídijig-varratásiVr»  (III.iy8X  Suky  cavallér,  a  ki  iuas 


1069 


GAZ-GAZ(M. 


BE-GAZOL— GAZDA 


1070 


vala,  Kiigábaii  fekszik  (385).  A  gavallér  mikor  rá  ér,  ha  nem 
mehet,  m:isz  (Thaly :  VÉ.  1.316),  Rijtmik  tenger  a  fegjver, 
mert  a  tukos  német  köziittiink  hever,  mint  esy  gavallér,  látod 
mily  kövér,  bilriben  .-iem  fér  (Thaly :  Adal.  II.2 13).  Eí  felsége 
vailiiszni  kiment  ordinantián  léví  gavalérokkal,  udvariakkal 
(Thaly:  ItókT.  1.136).  Az  mely  négy  gavallér  van  az  fejedelem 
asszonynál,  .<zólIottam  felcMek  (lÍJikF;  Lev.  V.115).  A  hintók 
mellett  s  azok  elítt  menó  gavalérok  s  szolgák  1760  (Hazi'uik 
L379)l  Gavallért   pajzáuyim  szolga   i5ltöztette  (Gvad:  FNót  48). 

QAZ  (tjtizwl  I^írdyC.  94h):  1)  faex  C.  sorde,s,  qnlsiuiliae, 
putamen  \LV.  eollnvitw  PPBl.  nii-^t,  nnfíat  Adánii:Spr.  Gyom- 
lálok, gazt  kiszíiggatok ;  dirnnclü ;  .szemét,  hulladék,  gaz,  api'ó- 
lék :  qiiis(]uiliae ;  .szittyi5,  hináro.s  gaz  a  vizben :  \ilva  PI'BI. 
Myuellyed  ate  mezedeth,  ne  had  gazdnak  [így]  fel  kelny  (WaszprC. 
128).  Vadnak  aloytottaak  az  nagy  gazban  lakoz\v,-m  (ÉrdyC. 
2-14).  Fel  níit  a  bi'm  gazzá  (Mel:  ISzJán.  310).  Kz  világnak  gaza, 
sonkolya,  stipreie  (Ború:  Préd.  77).  Meg  rakodót  gazzal,  hituan 
penaia  Lutternec  (Mon:  Ápol.  402).  Oh  ki  nagy  bolondság  illy 
nagy  dütsAséget  meg-vetni  e  világ  gazzáért  (Pázm:Préd.  17). 
Olly  fSldet  lát,  mellybe.i  a  gazok  és  vad  fftvek  buján  nőnek 
(26).  Ha  nem  kapáltatic  az  szóló,  az  gaz  feluer  (MA :  Bibi.  11.7). 
Vagy  vyodbol  szoptad,  vagy  valamelly  boghár  vtán  mentél 
illyen  nagy  liazug-ságnak  gazzában  (Bal:  Csisk.  161).  Éreznek 
salakja,  allya,  gazzá  (Com:  Orb.  137).  Az  sonkolyai,  gazzai  el- 
vettetnec  (Com:  Jau.  72).  Gazzát  hazugsággal  sími'ttya  (Matkó: 
BCsák.  178b).  Gazzából  Idrazagatván,  megujétatott  együgyfl 
predikacziók  (Csúzi :  Síp.  746).  2)  pravus,  improbus,  \itio.snis  Kr. 
schlecht  Adámi :  Spr.  Ky  meg  zydalmazya  es  gozwl  magyarazya 
isteunek  ygheyeet  (ÉrdyC.  94b).  Énnekem  az  hatalmas  chazar 
megy  hattá,  hogy  nalahol  efféle  gazy  nepeth  thalalok,  éressen 
megy  byiitessem  (LevT.  1.57).  Moudom  tű  nektec,  ez  haza  mene, 
hazába  gazb  lene  (Boni:  Evang.  IV.83).  Mennél  gazzab  ember, 
annál  iiikáb  .  .  .  (Hlyef:  Jepht.  25).  Rácz  gaz  nép,  országunk 
rontó  esép  (KecskTört.  IV.4U2).  Nevetségre  való  mulatság  volt 
némelyik  kopóknak  dolga,  valóban  tekerte  némely  a  gazt 
(medvét)  elótte  (RákGy:  Lev.  360).  Gaz  török  rohana  reánk 
kövekkel  hajitólag  (ErdTörtAd.  n.177).  Valami  gaz  cselédek 
jiittek  mint  egy  huszonegyen  (MouTME.  "\n.346).  Rajta,  rajt;i, 
rontsad  ráczok  sűrű  rendét,  hadd  ne  dúlja  gaznép  édes  hazád 
földét  (l'baly;  Adal.  11.247).  Rút,  gyalázat  lőtt  a  mi  nemzetünk- 
nek, hogy  ilyen  gazul,  az  kik  az  elótt  ott  az  hadban  voltának, 
eljövéuek  onuét  (Gér :  KárCs.  IV.253).  Az  Jakóti  levelét  elvettem, 
Iduek  gaz  mentségit  értem  (254). 

[Szólások].  Szíibad  a  gazda  a  maga  házániil,  ha  miudgyárt 
a  gazba  bújik  is  (SzD :  MVir.  369).  Az  te  sulykod  gaz- 
ban esett  (BahCsIsk.  112).  Az  egész  világon,  ha  valaki  a 
sulykot  a  gazra  vetette,  bezzeg  te  meszsze  lóih'tád  a 
nyárfa  sulykot  (Kereszt :  FelsKer.  414).  A  mely  földet  gyakrau 
ganajoznak,  azon  gazt  aratnak  (ICisv:  Adag.  173). 

giz-gaz :  sordidus  PP.  quisqiúliae  Ki-,  [taugenichts,  nichts- 
wiirdig].  Ama  régi  igaz  jó  főemberek  ollyan  gizgaz  gróSbcská- 
kat  nagyságülni  nem  akartak  (Cserei:  Hist.  303).  Nehéz  ártat- 
lanul rágalmaztatni,  kivált  egy  giz-gaz  embertől  megpiszkoltatni . . . 
Példát  vészen  a  magáról,  a  ki  mást  megszól,  mert  a  giz  gaz 
másokat  is  csak  gaznak  gondol  (Thaly:  VÉ.  11.135).  Ki  áll  előtte 
utbíil  minden  giz-gaz  iGvad:  Időt.  231).  Fa-nyelű  vakarék,  hit- 
vány, gizgaz  író  (SzD:  MVir.  248). 

olaj-gaza:  fraces  MA.  oelhefe  PPB. 

Gazol:  1)  sordido,  corrumpo,  depravo  Sí.  pjesudein,  ver- 
dérben].  3)  [contumelia  afficio ;  beschimpfen].  A  nagyanyámat 
sziiutelen  mocskolta,  gazolta,  külömb-kiilömbféle  injuriákkal 
illette  1759  (Hazánk  1.137;.  S)  [vasto ;  verheerenj.  Magad  is 
tekints  be  az  ist;'illókban,  hogy  nyalábbal  ne  gazolják  mai'hák 
s  lovak  eleiben  a  szénát  (TörtT.-  IIL155).  Míg  ide  jársz,  meg- 
hadd,  .azalatt  a  csűrös  kerteket  .senki  ne  gazolja  (157). 


be-gazol :  sordido  MA.  bosndeln,  niitlátig  niachen  PPB. 

egybe-gazol :  [colligo,  corrado ;  zu.s>ammenraff6n  ?].  Mint  a 
harang  öntésben,  olly  tudós  volt  Melanthon  s  iminnet,  amonuat 
egybe  gázlott  [így]  praedikátorkák  é.s  mesterkékis  az  theologiá- 
b;m  (Bal:CsIsk.  147). 

ineg-gazol :  íimeto  indnco,  contumeliosis  verbis  afiScio ; 
,schni;ihen,  mit  schmiihworten  anfallen  PPB. 

Gazlás :  [heluatio ;  .schlemmerei,  schwelgereij.  Arany  há- 
sártra,  ruha  pu'áznákra,  jószág  gazhWa,  elkele  lakásra,  ö  maga 
juta  latrok  közt  prédára,  nagy  nyavalyára  (RMK.  n.267). 

Gazolkod-ik :  (exsecro ;  tiuchen].  Az  ki  sz<áll;lsáu  kivül 
gazolkodik  és  kiáltoz,  pálczákkal  megverettetik  (MouTME.  V. 
341). 

Gazolkodás  :  [dehctum  ;  das  vergehen,  ver.síindigungj.  Ezt 
a  szamár  szolgámat  Flórát  valamely  gazolkodásáért  megszido- 
gatván, azon  éjszaka  elszökött  1760  (Hazánk.  1.375). 

Gazlód-ik  :  [calumnior ;  schmahen).  Zabolátlan  tennészete 
szerint  gazlódott  (Nyr.  XII.266). 

Gazos :  faecutinus  C.  faeculentus  PPBl.  [voll  unkraut,  un- 
flatig).  Tövis  felnőtte,  gazos  mezők :  horrent  *sita  cjimpi  PPBl. 
Egy  igen  nagy  cseres,  gazos  erdőt  kiirtatván,  szép  kaszálókká 
tehette  vala  (Szál:  Krón.  238).  Oly  gazos  kert  sintsen,  mellyben 
hasznos  fűvetske  nem  vókia  (Pázm:  Kai.  555).  Abban  a  ghazos 
konyuben  (Bal:  Epin.  2)  A  Jesuita  gazos  könyve  (Gsegl:  Japh. 
95).  Gazos  vélekedés  (MNyil:  Irt.  Előb.  1).  Gazos,  káromló  kSnyv 
(217) 

[Gazosít] 

be-gazosít:  sordido  MA.  besudeln  PPB. 

meg-gazosít :  [faeco  impleo ;  mit  unkraut  bastreuenj.  Kon 
koUyal  meggazo.sitatütt  (^L\:Tan.  1066). 

[Gazoz] 

be-gazoz :  [sordibus  repleo ;  mit  mist  bestreuen].  Szükséges, 
hogy  söpörgessük,  tisztoga-ssuk  a  bűnök  szemetével  bé-gazosz- 
tatott  lelkűnk-ismeretit,  a  belső  embert  (Csúzi :  Tromb.  160). 

Gazság :  1)  sordes,  quistpiiliae,  sordities  MA.  [unflat,  schmutz 
mist].  Ellenvetést  nem  találtam,  hanem  csak  győlvész  gazságot 
(Pázm:  LuthV.  3).  Ezek  csak  luterista  okoskodások,  az-az  te- 
mérdek, goromba  gazságok  (293).  Szánandó  dolog,  hogy  minek- 
előtte Calvinus  magyáról  szóllana,  ennyi  rntalnias  gazság  fordíta- 
tott magyar  nyelven  reája  (MA:  Tan.  Előli.  4i.  2)  [improbitas; 
schlechtigkeit,  verdorbenheit].  Vaj  vesztette  vólna-el  isten  még 
pázsinttyában  ezt  az  erköltsök  vaszedelmére  nevekedett  gazsá- 
got (SzD:  MVir.  49).  S)  [improbi ;  die  schlechteu].  A  tanácsos 
urak  nap  estig  fáradnak,  mikor  a  gazság  kortsomákon  iszik 
(Pázm:  Préd.  35). 

Gaztalan:  illimLs  MAI.  [ohne  unfiatj. 

GAZDA  (íasda  TelC.  94.  98.  kazda  DomC.  199.  Beythe: 
Epist.  211):  1)  hospes  Pesti:  Nom.  80.  heriis,  dominus  C.  hans- 
herr,  %virt  PPB.  A  gazdához  megszállani :  divertere  ad  *hospi- 
tem  PPBl.  Zent  Ferencz  nemy  ayoytatos  embeniel  vendege 
hyuatott,  kyt  kére,  hogy  vettne  által  az  touak  zygetebe,  kyben 
ember  sem  lakottuala,  az  gazda  az  nagy  ayuytatossagert,  hazt 
megtelyeseyte  (ElirC.  26).  Az  erekseegh  az  eleeby  gazdayara 
zaal  (JordC.  112).  Olfani  vitéz  m-nak  anyának,  ki  vala  az  fi'a- 
terekuek  kazdaya,  jelenteiének  meg  ez  dolgok  (DomC.  199). 
Az  ö  kasdaianac  ömagat  \ti  társul  ada  (TelC.  94).  A  pap  az  ő 
kazdaya  ö  neky  eleybe  iöue  (98,i.  Nemynemevv  \rtün  yarotwl 
zeplöben  cseek  az  gazda  lemiya  (ÉrdyC.  339).  A  gazdám  melet 
á  szomszednac  ki  dőlt  á  pmtzenec  az  egyie  fala  (Kelt:  Mas. 
318).  Ugy  fizessen,  mint  az  gazda    a   napszámosoknak,  szakva- 


1071 


BOROÉLY-G  AZÜA— 1  lÁZIGAZDASÁG 


KERl'teZ^AZDA— GAZDÁLKODIK 


1072 


nyosoknac  (MA:S<ult  SIG).  Gazda  avagy  ur  (l'eras  seii  donii- 
iius)  az  a  kinee  szülgája  van  (txjiii :  Jaii.  121).  Mivelhogy  mint 
a  maga  luízAlioz  haza  mogyen,  Iia  igaz  embör  volt,  nem  Uöllíitt 
volna  az  palhlsra  olíltte  felmömii,  hanem  beköllölt  volna  vánii 
mint  gazilát  íMonTME.  1.69).  Ottan  illyen  szokással  éltének, 
hogy  némelly  nap  estin  eg}"  lielybon  gj'iiltenek  a  gazdák,  s 
uimét  a  ttímploniban  mpntenek  (GyOngyD:  Cliar.  20).  Nosza 
gazda,  ne  fass  gazvji,  hozz  bort  az  asztalra  (Tbaly:  Adal.  11.98). 
A  gazdák  vékonyan  maradtak,  többet  vetettek  bé,  hogysem  le 
arattak  (Fal:  Vers.  914i.  3)  [josaesííor  CJom;  Vest.  91.  [inhaber, 
besitzerj.  Biró,  örökös,  gazdája,  ura  valaminek :  poss&ssor  PPIÍl. 
A  mi  nem  egynek  sajátya,  knzt"»n.ságes  az  fCom;  Vest.  91).  3) 
[oeconomus ;  verwalter].  Az  eperjesi  gazda  az  gyermeket  tovább 
nem  akarja  tartani  fél  esztendőnél  (IjOvT.  ül.")).  Parancsold 
meg,  .'iz  hol  fogják  megvárni  13arcs;iit,  az  mint  az  elítt  gazdál- 
kodtak neki,  most  is  az  szerént  gazdálkodjanak  s  melléje  gazdát 
is  rendeltess  ílíákGy:  Lev.  119).  Gazdák:  bagosi  IászIü  iiram, 
Czató  Albert  nrarn,  az  lovak  körül ;  LLszkai  Péter  az  keseredett 
asszonyok  gazdája,  Gömböcz  uram  az  i'iri  asszonyok  gazdája 
(Gér:  KárCs.  IV.5.->3). 

(Közmond/isokj.  Nem  ió  az  ház  gazda  nélkfd :  omniuni  nnl- 
liLs  vsu.s,  si  pastor  absit  (Decsi:  Adag.  138).  Nem  jó  gazda  nél- 
kül sz^ámot  vetni  (8zD:  MVir.  378). 

bordóly-gazda :  leno  Major: Szót.  289.  [liurenwirtj. 

cselédea-gazda :  imperátor  familiae  PPBl.  (familienvaterj. 
A  ji')  tselédes  gjízda  korán  fel  kellyen  s  későn  fekűdgyék-le 
(Kisv :  Adag.  57).  A  mennyei  cselédes-gazdának  az  Istennek 
liíiza  és  hiizának  ajtaja  olfitt  koldulunk  (BiróM:Angy.  121). 

cselédésgazdaság :  [oeconomia ;  hauswirtschaft].  A  hiízi 
gündvi.selisről  avagy  cselédes  gazdaságról :  de  oeconomia  (Com : 
Jan.  121). 

csűr-gazda :  fvilliciis ;  verwalter].  üfBciolatn.sok :  egy  fft- 
biró,  egy  korc-smíiros,  két  kerté.sz,  egy  csűr-gazda  (Gér :  KárCs. 
IV.333). 

fö-gazda:  1)  *rex  convivii ;  *dictator  convivii  PPIJl.  [ober- 
haupt  des  gastmahls).  2)  (dominus  domus;  hausherr].  A  f5 
gazdának  nyelve  legfrisebben  pörög,  mikor  fenyeget  valakit 
{Fal:NU.  299). 

galamb-gazda :  colnmbarins  C.  [tanbenw.'irter]. 

göbölyös-gazda :  (pecuarius ;  viehhalter).  Egy  gőWilyős 
gazda,  ha  látná,  hogy  .szomszédgya  minden .  marháját  eladgya 
egy  marok  gyöngjért,  kétség  nélkül  e.sztelemiek  itéllené  (Land : 
UjSegits.  n.33). 

hajós-gazda,  hajózó-gazda :  (navarchns ;  sehitTscapitain). 
A  tenger  tiil.só  ré.szeiról  az  h:ij('i»  gazdánac  avagy  h:ijiJheli  kapi- 
tánnac  segedelmével,  valamiket  akarvj'm  hozni  az  hajosoc,  a 
tengerben  liajóki'iznac  (Com:. Jan.  88).  Jónásnak  hajozo  gazdái 
(Tyúk:Józ.s.  -IIB). 

ház-gazdája,  házi  gazda :  herus  PPBl.  [paterfamilias, 
dominus  domus ;  familienvater,  hausherr).  Ila  ;iz  haz  gazdaiat 
Belzebubnak  hittak,  menniuel  inkab  az  n  hazanepeit  (Fel :  Bibi. 
15).  Egy  hi'izi  gazda  egy  egész  házat  felgerjeszthet  iiz  Chrlstas 
osmeretinec  vihigos  tüzével  (MA:Scult  971).  Csolédes  atya 
avagy  házi  gazda  (Com:Jaa  121).  Ugy  vagyon  hatalmas  csá- 
sziirnak  dolga  veletek,  mint  az  házi  gazdának  az  6  komondo- 
rával, kit  midAn  az  hi'izi  gazda  minden  napi  eledelével  jól 
larl,  az  fi  gazdáját  megmarja  (MonTME.  V1.306). 

házigazdaság :  (oeconomia  ;  hau.shalt,  hnaswirtschaftj.  A 
iu  hsizi  gazdafj'igra  s  a  cseléd  tsitít.vra  néha  rengetcre  s  néha 
belcgotésre  osztiatok  a  io  órákat  (IJahCisIsk.  3.t).  Miképi>en 
kellesséc  a  cselédet  igazgatni  és  a  szolgáknac,  .szolgálóknac 
engedni,  az  liázi  gazdasíigrol  való  ttidomány  irjn  élőnkben 
(Com:  Jan.  121 1 


kertész-gazda :  [arborator ;  iKiumgartner).  A  jó  kertéig 
gazdák  gyúmőltsl'a  csemetéket  felesen  akarnak  fUtetni  (MLsk: 
VKert.  os.si 

kiadó-gazda :  [páter  nuptae ;  hochzeitsvater  ?).  A  liáz  ajtaja 
elfitt  a  kiadó-gazda  obviálváu  a  násznagyot,  ki  ig  elíl  szokott 
menni,  utánna  a  vAfély  17G0  (Hazánk.  1.303). 

major-gazda:  oeconomiae  adminutrator  Kr.  (verwalter). 
Mezei  rabotás,  szíintó  vetfi  major  gazda  cmbor  az,  a  ki  a  mezőt 
míveli  és  az  esztendőnként  termő  gabona  jővedelenunel  magát 
táplállya  (Com:  Jan.  72).  Major  gazda,  udvar  biró:  villiciis  (72). 
A  major  gazdában  itt  megkívántatik,  hogy  gyermekséj^étftl 
fogua  ebben  a  paraszti  mmikában  neveltetet  legyen  fel  (ACsere: 
Enc.  270).  Oh  nyomorult  ifiiu !  minnyájan  parancsoltnk  néki, 
kergette  az  ura,  hajtott;i  a  major  gazda  a  disznók  utáu  (Land : 
ÚjSegíts.  1.794).  Satyricus,  major-gazdának  hija  a  város  praefec- 
tussát  (I/iszló :  Petr.  44).  Conventiója  vencsellei  major  gazdának 

lÉvk.  xra.78). 

or-gazda:  receptor  fiirum  Kr.  [hehlor].  A  lopóc  és  barom 
lopóc  s  azoknac  orgazdái  é.s  az  erszény  metélők  a%'ag}'  t;Lska 
lopóc  felaka-sztatnac  (Com:  Jan.  137).  Minthogy  az  tolvajlásnak 
ösztönei  az  orgazdák,  kik  org;izda.ságban  élnek,  kikre,  ha  ilyru 
fog  bizonyosodni,  halállal  fog  büntotódni  országunk  törvénvn 
.szerint  (MonTME.  L363).  A  pé'mia  matska  igen  széjieii  kiábrá- 
zolja a  lopókat  és  tolvajokat,  kik  az  ő  orgazdájuknak  nem  tsak 
nem  ártanak,  hanem  inkább  kedveskednek  néldek  (Misk :  VKert. 
238). 

(K(>zmondások).  Orgazda  s  a  tolvaj  mind  egyzsákba  valók 
(Kisv:  Adag.  547).  Az  orgazda  és  tolvaj  egy  büntetést  érdé- 
meljnek  (1.5). 

orgazdaság :  (receptatio,  occultatio ;  hehlerei).  Az  orgazda 
ság  halállal  fog  büutetSdni  országimk  törvénye  szerint  (MoD 
TME.  L3f)3). 

szölö-gazda :  (dominus  vineae ;  weingartenbesitzerj.  Ama 
ovangéliom  szerént  három,  hat,  kilentz  és  tizenegy  órán  szóli 
tot  az  szülő  gazda   míveseket  az  ő  szőlejébe  (Alv:  Fost  L583J 

szőlöműves-gazda :  cv  A  mcmiyei  sEŐlő-mives-gazdi 
minket  szői;')-ve.sz.szöket  el-hondit  a  p.'iradicsomiiak  áldot  főldébi 
(Mad:Evang.   189). 

szölös-gazda :  cv  Adgyad  minékünk  szerelmes  szőISs  gta 
dáuc,  hogy  az  te  ingyen  való  kegyelmességeddel  élhossúnc  (MA 
Scult.  220).  A  szőlős  gazda  szabad  akarattya  szerént  rendé 
jutalmat  a  munkásoknak  (Szathm:  Doni.  182).  Tizen-«gy  oraho 
forga.sd  elnié<Iben  a  sz<'ilőá  gazdát,  ki  a  benyélőket  tizeo^i 
óra  tájbiui  maga  szőlőjében  lütta  iTam:  Szenti  IL62). 

teherhordóbarom-gazda:  veterinaríus  MAI.  (tierarzt). 

vendóglö-gazda :  [convitator ;  haa^wirt).  A  hivatalos  vei 
dégei  a  vendéglő  gazdiitul  a  vacsoráló  híizbíui  vezettetiiec  (Con 
Jan.  109).  A  pohárnok  bé-tölti  az  erős  italt  a  korsóbul  a  pohi 
rokba  és  kezében  adgya  a  vendéglő  gazdának  (Com:  Orb.  11' 

viee-gazda :  (villicus ;  vonvalter)  Mindent  kezérp  adni 
vicegazdának  s  uti'mna  nem  rigjázni,  nagj-  vétek,  minthogy  i 
eskütt  hiVség  Is  némely  próbákon  meg  twik  (Fal:  NE.  24). 
nagyságos  személyek  szégyenük  a  számtané  írásoknak  mft, 
vizsgálásiit,  mintha  azzal  gyalázatot  tennének  magokon,  I 
nyomoznák  ravót,  a  vicegazdát,  mint  iivirkodik,  meimyít  ve 
be  (Fal:  NU.  281). 

Qazdálkod-ik  :  hospitor,  hospilas  e.xcipio  MA  b(>herlK>rg« 
PPB  [Ix'wirtenj.  ( íazdálkwlva  :  li(V<iiit.-diter  C.  .láváiból  salakim 
gazdálkodni :  de  re  familiari  alitpiid  alicui  *iniiiertiri,  máséb 
gazdálkodni:  *alienis  copiis  deos  venerari  PPBl.  Egina.snak  ga 
dalkodok  legyetek :  hospitales  in  ricem  (NémGl.  202).   OróuH 


1073 


GAZnALKOnAs— GAZDAG 


üliS-GAZI  )AG-GAZ1  )AG.SAgHKLI 


1074 


gaidakodik  [fej]  fl  mindennek  :  semiier  aliqnis  in  Cydonis  domo 
(Decsi :  Adap.  91).  Nem  liizlaitt  vadak  és  madarak  ln'isAval  gaz- 
dálkodik isten  ebben  a  vendégséKben,  hanem  égbíl-szjillutt 
kenyérrel  (Pázm :  Préd.  733).  IJéliivAn  az  istent  és  az  angyalokat 
Abraliam.  gazdálkodie  iiékiec  (JfA:Bibl.  I.Hl  Végére  menj 
Értelm&stíl  micsoda  szolgája  (Raczivil  Lerczegnek) ;  ahlioz  illendí 
l>ecsiilettel  excipiáld.  ligy  is  gazdálkodjál  neki  (RákGy:  Lev.  91). 
A  magyarok  magok  váraikat  megiijitogatván,  elégséges  élés- 
sel gazdálkodtak  a  toroknak  (Monlrólt.  VIII.113).  Felasígem 
is  gazdálkoda  neki  két  átalagba  kétféle  borral  (XV.357).  Sen- 
kit a  gaz  nép  közül  be  ne  boosás,sanak,  az  kiknek  a  nélkül 
is  ott  kinn  gazdálkodnak  (Radv:  Csal.  III.li;).  Egj-  magyarból 
liítt  Deják  Memhed  aga  nevű  fdeniber  nagy  böcsülettel  gazdái- 
kodék  íTfirtT.'  1.41.  Palatinns  uram  kedv&esen  értette,  hogy 
ngod  Altliainib  uramnak  liberaliter  gazdálkodott  (96).  Az  ingye;; 
gazdálkodtatok  és  póstálkodtatókról  \iIágo.s  articuhisunk  extal 
(CompCon.'t.  29).  Eleiben  mentenek  hajókon  s  borral,  kenyérrel 
ugy  gazdálkodtaiiak  neki  (ÍIonTME.  V.432).  Sebes  elméjeknek 
tisztán  mulató  forrásibnl  gazdálkodnak  (Fal :  UE.  406). 

Gazdálkodás :  1)  ho.spitalifas  C  MA.  beherbergung  PPB. 
2)  Idonum ;  ceschenk].  Kikhez  is  tiszfessi'ges  ajándíliokkal  és 
gazdálkodásokkal  küldöttem  tiszteimet  (MonlriMt.  XV.26S).  Kiil- 
díittem  valamely  bárány-  s  kenyérbeli  gazdálkodást  is  azon 
agának  (367).  Ha  az  te  jierednek  igazgata.'<ara  tőrvény  tev8Uet 
gnlite-sz  be,  tartozol  nekik  gaszdalltodas,=aI  iNjt.  VII. 83).  Az 
ország  immár  sóba  el  nem  gyiVi  az  gazdálkodást,  ha  az  ma- 
gokéból nem  segítik  a  török  \itézek  (MonTME.  VI.98). 

Gazdálkodó  :  haspitalis  (gastfreund.schaftlich).  Igen  gazdál- 
kodó: [lerhospitalis  C.  Gazdálkodó,  örömest  bé-fogadó:  hospi- 
talis  PPBI.  Gazdálkodók  légietek  e^ashoz  ziigolodaíiok  nekfil 
(Fél:  Bibi.  n.1501 

Gazdaság :  1)  [hospitium ;  gastfreundschaft].  Mint  csala 
megh  gazdaia  felaseget,  nem  neze  gazdaságnak  erős  frigyet 
(OsomaC.  23).  Minden  tísztbeli  embert  ez  barom  rendbe  gon- 
dolhacz  meg :  egic  feyedelemseg ;  masic  czaladossag,  mint  haz 
népe  közt  való  gazdasagoc,  gazda.ssonsagoc ;  harmadic  lelki 
paztorsag  (Bom :  Préd.  29.ö).  2)  oeconomia,  oeconomiae  adminis- 
tiatio ;  hau.shaltimg.  hauswirbicbafl  PPB.  Gazdasághoz  való : 
oeconomicus  PPB. 

Gazdáskod-ik  :  [siimptum  facio  ;  unkosten  niachen].  Korcs- 
mákon s  mészárszékeken  magokat  megadósítván,  erejek  felett 
gazdálkodtak  (Rumy:  Mon.  1.30).  Gróf  Parseli  János  fényes 
armadával  leérkez\én,  oda  mennyi  szánni  éléssel,  hordós  borok- 
kal kelletett  erejek  felett  gazdálkodni  (22). 

GAZDAG  aazdaci  EhrC.  37.  BécsiC.  7.  JordC.  149.  Hclt: 
l''jT.  É8.  Bom:  Préd.  458.  Kár:  Bibi.  1166.  Zvon:Post.  1.44): 
dives,  locuples,  opulentus,  opimns,  peculiatiis,  praedives,  dapalis, 
dotatus,  opiparus  C  reich,  vennöglicb,  begütert  PPB.  Mások- 
felett  gazdag;  *praeix)llens  divitiis  PPBI.  Vrlandiis  new  ygen 
kazdag  es  nemes  (EhrC.  37).  Nem  kőuettel  ifjakat,  zégeneket 
auag  kazdagokat  (BécsiC.  7.  MünchC.  49).  Nemeli  zegeni  ember 
egi  kazdagnak  pénzel  adós  vala  (VirgC.  108).  Yewe  egy  kaz- 
dagh  ember  Aryraatyabol  (JordC  449).  Es  eggft  lakozanac 
Názáretben  Joachimnac  hazában,  mel  kasdag  ember  vala 
(TelC.  16).  B.5it  elő  hóba  sokoloiac  halálát,  ifiképpen  kazda- 
goknac  (Ci&  H4).  Egy  kazdag  dus  leányát  vőtte  vala  íValk: 
Gen.  32).  Az  isten  kazdag  irgalmassága  (TebEvang.  II.2.5). 
Kazdag  ember  (Mon:  Ápol.  301).  A  jó  szflifl  annál  gazdagban 
gyümöltsözik.  memiél  jobban  metszetik  (Pázm:  Préd.  400).  Ad- 
gyon  isten  gazdag  őrőmfl  órát  (MA:Scu]t.  141).  Gazdag  örök 
séget  hagynak  maradékoknak  (Fal:  SzE,  521). 

[Közmondások].  A  gazdagnak  akarkiis  rokona  (Decsi:  Adag. 
184). 

M.   NYELVTÖET.   SZÓTÁB. 


dús-gazdag:  perdixes  C.  fsohr  reich].  Az  ajándékot  aján- 
di'ckal  megibrditani  avagy  vi.sz.sza  adni,  meg  fizetni  a  dús  gaz- 
dagoké (Com:  Jan.  194).  Ama  dús  gazdag  aranyát  szegényekre 
folytaltya  (Pázm:  Préd.  706).  E  világot  mód  nélkftl  fiző  di'is 
gazilagokat  idvezítőnk  az  égi  madarak  skolájába  igazítja  (Misk: 
VKert.  Elób.  A4).  Nem  látsz  itt  dus  gazdag  henye  i«ilgárokat, 
sem  festett,  bársonybann  sétáló  grófokat  (Orczy:  KöltSz.  43). 

dúsgazdagság :  amplitúdó  C.  Major:  Szót.  35. 

Gazdagít :  dito,  locupleto,  opulento  MA.  reich  machen,  be- 
reiclien  PPB.  A  fejedelmet  nem  ugy  gazdagíttyák  a  fiskusok, 
mint  az  alatta  valóknak  szereteti  (C!om:  Jan.  174). 

meg-gazdagít :  dito,  divito,  locupleto,  collocupleto,  muni- 
fico,  opulento  C.  reich  machen  PPB.  MiudSu  iozagomthol  meg- 
foztanac,  ky^el  az  eu  legemtől  valeek  meekazdagitoth  aua^ 
megkazdagitvan  (NagyszC.  55).  Isten  ez  jdev  zerent  akara  zegeen 
lenny,  hog  mynket  meg  kazdageylana  menyoi-zagnak  evreksege- 
ben  (CornC.  147),  Miud  abból,  a  mi  tiyed,  ebiem  vé,szec  chac 
egy  fonalszalatis,  hogy  ne  mondhassad,  hogy  te  kazdagitottad 
meg  Abramot  (Helt :  Bibi.  I.  F3).  Meglátod,  ezemiel  megh  kaz- 
dagitlak  te  kedig  vgyan  vr  módra  öltezel  (Helt :  Mes.  457).  Az 
kéneső  meg  nem  kazdagittya  az  ő  kereskedőit  (Kai.  1582. 
Fv3).  Szentegyházakat  rakattanak  és  jövedelmekkel  meg  gaz- 
dagétotbík  (Tel:  Evang.  II 124).  Zent  Pal  vallya,  hogy  (az  corin- 
thasbelijek)  meg  kazdagijtattak  igaz  es  kazdagságos  ismeretinél 
az  euangeliomuak  (Bevthe :  Epist.  211). 

Gazdagítás  :   ditatio,  locupletatio  MA.  bereicherung  PPB. 

Gazdagod- ik  (r/nzdngod  Kisv:  Adag.  152):  ditor  Kr.  [reich 
werden].  Katonáknak  s  efleléknek  semmi  nints  győuyőrilségesebb, 
mint  tolvajkodások  által  gazdagodni  (Misk:  Míerf.  438).  Ki 
mennél  inkább  gazdagod,  annál  inkább  el-í5svényed ;  qno  quis 
6t  ditior,  hoc  illiberalior  (Kisv:  Adag.  452). 

[Közmondások].  Nem  szokott  a  kalmár  otthonn  gazdagodni 
(SzD:MA'ir  180). 

el-gazdagodik  :  ditesco,  opulesco  MA.  reich  werden,  begü- 
tert werden  PPB. 

meg-gazdagodik :  ditesco,  opulesco  C.  reich  werden  PPB. 
Talán  azt  tudod  vala,  hogy  főidig  meg  gazdagodol  (Decsi :  Adag. 
203).  A  vigyázó  fejedelmek  gondviselések  alatt  a  főid  népe 
meg-gazdagodott  (Bod:  Pol.  166). 

Gazdagon :  laute  C.  opime,  opipare,  opuleuter,  munifice 
M.A.  reiclilich,  Uberfliissig  PPB.  Mikoron  Atila  nagy  kazdagon 
szőrzet  volna  menyekezőt,  beméne  az  ágyas  házba  (Helt;Krón. 
20).  MennjTSzer  történik,  hogy  az  istentelen  emberek  testét 
fénye.sen,  gazdagon  és  bötsuUetes  pompával  temetik  (Pázm: 
Préd.  4).  Tizenkét  paripa  volt  soijábau  és  mindenik  gazdagon 
fel  volt  ékesítve  (Mik:TörL.  391). 

Gazdagság :  divitiae,  opulentia,  opes,  habentia,  gaza  C. 
reichtimi  PPB.  Valaki  gazdagságával  ol-tóltözni :  *ingurgitare 
.se  in  copias  allcujus  PPBI.  Zent  yozagok,  kykuel  zokot  emlje- 
reknek  ywttnya  byzon  es  ewrewk  kazdagsagokra  (EhrC.  70). 
Ez  vylaghnak  zorgalmatcssaga  es  kazdagsaghnak  czalardsaga 
meg  foyttya  (JordC.  394).  Soc  kazdagságokat  kőltéuec  szép 
oltár  öltőzetekre  (Helt:  Krón.  30).  Kazdagsagoddal  az  szftkől- 
kődóket  segítsed  (Bom :  Evang.  n'.474).  Irígseg  tamada  az 
gazdagságból  (Decsi ;  SallC.  5).  Minden  gazdagságokatis  elvivéc 
(MA:  Bibi.  1.32).  Rakásokban  rakott  gazdagságoc  (Com:  Jan. 
188).  A  fosvények  az  5  veszedelmekre  való  gazdagságnak  gyűj- 
tésében foglalatosok  (Misk;  VKert.  134).  Mimodon  gazdagságokot 
gj-fljcsenek  (Illy:Préd.  1.223). 

Gazdagságbeli :  [dives ;  reich).  Vala  Ehmeleh  fei-fionac  vé- 
rént való  rokona  hatalmas  ember  es  na^  kazdag.sagbeli  (Béc-iC.  3). 

68 


1075 


(!Azi)A(isAtios— AltaugAzol 


b&gAzo^-gAzoltató 


1U76 


Gazdagságos :  nimls  opuleutns  Kr.  [sehr  reich],  Gazdat;- 
ságfis.ui :  ditissiino  C.  Ez  vylaghy  pompásig  es  kazdagssagus 
dőlft'esspeg  (ÉrdjC.  618),  Az  tosti  kenjer  bSw  alda<i  mellet 
meg  osmeriüc  5  magatis  az  Cliristust  isiciitfil  adatot  mennyei 
lelki  b'iHSHgas,  kazdagsagos  keiiyerfmknei;  lomii  (13o!  ii :  Préd. 
460).  Zent  Pal  vallya,  hogy  (az  corintliusbelijek)  meg  ka/.dagij- 
tattak  igaz  es  kazdagságos  ismeretinél  az  ou:u]geliomnak  (Beythe: 
Epist  211). 

Gazdagsága :  [opuIentis.simns ;  sehr  reich].  Melutosnac  men- 
den  liazdagség5  városit  ki  viua :  etVrogit  civitatem  opimatissimam 
(BécsiC.  13). 

1.  Gazdagul:  dite,sco,  opnlesco  MA.  reich  werdon  PPB. 
Zorognakiiala  kazdagolny  zent  yozagoknal  (EhrC.  70).  Ternié- 
szeítfll  az  belénk  oltva  vagyon,  más  kárával  .senki  ne  g;izda- 
góllyon  (MA:SB.  118).  A  fosvény  akár  igazán  s  akar  hamlssan 
gazdagi'dni  igyekszic  (Com:  Jan.  187). 

el-gazdagul :  cw  Három  király  támad  Persiában  és  az 
negyodip  elgazdagnl  nagy  gazdagsággal  mindeueknec  felfltte 
íMA:Bibl.  I.l«i). 

még-gazdagul :  c«  Meggazdagi'ilni :  *coiisequi  opes  PPBl. 
Omenden  ingandoioknac  zama  a  kűsdedtSl  fogvan  a  nagiglan 
mend  megkazdagolanac  (BécsiC.  41).  A  no^ed  (kiral)  kazdag- 
sagoekal  mendenec  felet  igen  megkazdagoltatie  (161).  Meg 
kazdagula  s  hatalmas  vrra  lűn  (DebrC.  154).  Athtyani  oraaga, 
kybewl  hyzem,  mennyen  wattok,  mynd  fattyg  meg  kaazdag^vl- 
tok  (ErsC.  4fi9b).  Letelepedének,  megürliködének,  eLszaporodá- 
nak  és  meggazdagólának  (TÍMK.  11.15).  Vala  ennec  egy  iámbor 
vény  szomszédia,  ki  szegény  vala,  de  nem  soc  esztendeig  igen 
meg  kazdagula  (llelt:  Mes.  322).  Vgyan  szentes,  de  soha  meg 
nem  gazdagiilliat  (Cis.  02).  PSrpatnar  miat  meg  kazdagult 
itelí  mester  (Bom:Préd.  458).  Meg  akamac  gazdagnlni  (Zvon: 
Post.  1.44). 

2.  Gazdagul :  [opnlenter ;  reichbaltig].  Job  szegényül  élni 
bátran,  hogy  nem  mint  gazdagul  felelemmel  (Decsi :  Adag.  276). 

QÁZOIi :  vado  MA.  waten,  dnrehwaten  PPB.  Gázolható : 
vadosn.s  PP.  Nekyk  eegy  keppen,  nekyk  nia.skeppen  yarnak  az 
istennek  «-tan,  de  akar  ky  mykeppen  yaryon,  gazoUyon,  senky- 
nek  siínijTO  nem  aggyaak  es  nivnden  wton  bel  .sem  mehetnek 
(ÉrdyC.  602b).  Ott  magyarok  gáziának,  íVsztatának,  esá.s/ár  népi 
es,  kik  könnyök  valának  (RMK.  DI.202).  Gazlani  (EsztT:  IgAny. 
567).  Miutlia  torkig  gázlott  volna  a  sz.  irá.sban  (Pázm:  Kai. 
453).  A  melly  ükríit  mészárosnak  akarsz  adni,'  gyenge  sarjún 
.szábadgyában  gázoltjitod  (Pázni :  Préd.  32).  Bellyeb  gázol  az 
5ruenyl)e  (TÍI'ap:  Evang.  165).  Bellieb  kel  gázolni  az  kíirom- 
kodás  zav.iriában  (Toln:  Viga.szt.  Elíb.  8).  Mind  ez  fi  motsko- 
lód.-Lsit  az  értelnie.s  elmék  gj'izollyák  (Czegl :  Japli.  líi).  Tsak 
maga  gondolatilxm  gázlott  (Hall:  Ullist.  111.09).  Indultak  éfél 
után  Tiirna  felé  és  onnan  egyenesen  Adamíkzig  gázlottak 
(Monlrók.  XXVII.IO).  Jrt  darabig  g/izolt  zavaros  gondolatiban 
(Fal :  TÉ.  634).  A  hivalkodó  maga  magának  terhe,  nehezen 
mennek  vontató  órái,  gázol  gondolatiban  és  semmire  sem  indni 
(Fal:  BE.  582).  Döntöttem  falait,  megvettem  várait  ellenségnek, 
nyitottam  erét,  gázoltam  vérét  (Fal:  Vei-s.  885). 

[Szólá-sok].  A  vagjonnak  elegében,  bóségében  gázol 
(SzO:  MVir.  179).  Mért  fogadgyuk  jó  izft  nevetéssel  amazokat, 
kik   hírén   nevén   gázolnak  (Fal :  ^fE.  93). 

[KBzmondílsok].  Ki  bogár  után  jár,  sUllyed,  gázol  a  sárban 
íKun:  Adag.  338). 

által-gázol :  fransvado,  vado  MA.  durchwaten  PPB  Tahat 
vgy  gazolnak  által  az  vyzen,  taliath  az  viznek  sobesege  wketh 
elragagya  es  Imle  veznok  vala  (VirgC.  109).  Zent  Danuiukos 
atyánk  fvtiKsnau,  predicaluan,  gyakortji  g.'izol  vala  által  némely 
folyó  vizet  iDomt'.  94)    Ne  véHjed,  hogy  »z  illyeu  nagy  tengert 


állal  gázolhiLsvad  ^Bal:CsLsk.  121).  A  folyu  vizén  által  gázluuk 
avagy  tsonokkal,  hajotskával  élfink  (Com:  Vest  52).  Nehéz 
által-gázülni  ezen  a  dolgon  (SzD:  MVir.  316). 

be-gázol,  bele-gázol :  ingredior  in  aquam,  vado  MA. 
(hinoinwatenj.  ügy  l>é  gázoltak  vala  minden  feslelKégben,  hogy 
el  merülvén  az  istentelenségljcn,  tetézve  tellye.sek  volnának  az 
undok  gonoszsigukkal  (I'ázm:  Kai.  .50j.  Ez  útba  ha  ugjan  belé 
kell  gázolnotok,  itthon  e.szetekben  ne  sokat  hagjjatok  (Monlrók. 
Vin.258).  Zriiii  üvedziSig  vizljen  kész  lesz  be  gázolni,  ottan 
kezdé  fiket  keménységgel  vágni  (Zrínyi  I.llO).  Zabáll  a  világi 
nyalánkságban,  bé  gázol  minden  feslettségbe  (SzD:  MVir.  116). 

föl-gázol:  1)  [conculco;  zerstampfen).  Damaskust,  Jeruzsa- 
leniet  núnd  felgázlá  s  magáévá  tövé  (Monlrók.  VIIL28).  A  ta- 
társág nagy  tuljoiLsjíggal  [toljong;L'«;»IJ  megérkezvén,  csaknem 
filgíizolák  az  erdélyi  hadat  íBethl:  Élet.  9?).  3)  excito;  an- 
fachen,  antroiben].  Bethlen  Farkas  Gergely  Eleket,  Kelement, 
Daczót,  Naiáczit,  kit  házoknál,  kit  útjokban,  egyszóval  az  hol 
kaphatják,  megöles.se,  breviter  az  egész  országot  felgázolja 
(TörtT,2  1.216), 

kéresztül-gázol :  (porculco,  pertero ;  zertreten,  mit  fiissen 
treten].  Isteni  és  világi  törvényen  kere-sztfll  gázol  (Fal:NU, 
209).  Keresztül  gázolnak  mindenkinek  hírében  nevében  (Fal: 
UE,  421), 

ki-gázol  :  pvado  Kr.  (sich  beraust\'inden].  Ki  nem  tud 
giízolni  liosz-szan  nyújtott  beszédibfli  (Pázm:  Préd.  b3).  A  azeot 
irá.s.sal  való  ellenkezésnek  sűrft  szfivevényébűl  akania  ki  gázolni 
(Matkó:  BCsák.  338i.  Ollyas  dologban  keverem  míigamat,  melly- 
bűl  bfltsfiletcsen  ki  nem  gázolok  (KirBesz.  48).  Ki  nem  gázol 
betegségéból  (SzD:  MVir.  63).  Ha  a  bfSzbíl  idején  ki  nem  tisz- 
tulunk, ha  ezen  heves  ferdóból  ki  nem  gázoliuik,  maradéküik- 
nak-LS  lészen  fontányi  (185). 

[Szólások].  Az  mit  el  kezd,  soha  ki  n e m  túd  b e I  S  1 1 e 
gázolni  (Decsi:  Adag.  49.  Kisv:  Adag.  34X 

meg-gázol :  1)  vado ;  diu-chwaten  PPB.  2)  (conculco ;  mit 
fii.>isoii  treton  ?].  PManczolattiat  fel  forgata  es  el  változtatta, 
meg  gazlotta  (Mel:SzJán.  233). 

Gázlás  :  fiabor,  niolestia  ;  beschwerde,  strapaze  ?).  Az  szer- 
dár  az  fófó  urakkal  s  Bethlen  Istvámial  valami  paraüzt  embe- 
rek kalauz-siigokkal  ílvén,  sok  gázlás.sal  vereke<ltek  vala  G™lára 
(Szál:  Krón.  117). 

Gázló:  vadum  MA.  Noni.  fi.  wasserfnrt  PPB.  Az  \Tzen  gázló- 
ban által  uicnni:  vadare  Ver:  Verb.  Szót.  32.  Labbalom,  vizén 
gázlóba  megyek ;  vado  ;  gázló-hely,  f.sekély-rá :  vadiun ;  gázl<S- 
ban  járni  a  vízen :  *atterere  alvemn  PPBl.  A  Körös  is  és  azok- 
nak erei  sok  helyeken  a  nagy  szárazs^íg  miatt  most  gázlóban 
megjárhatok  (Szal:Kn\n.  112).  A  folyó-íizet  kezekkel  és  psi- 
sokkal  fel  akarták  dugni,  hogy  alól  a  tábor  gázlóban  által 
mehetne  (DBenkfi :  Hor  175).  A  Morováu  egy  helyen  gázlóra 
j  akadtak  (Monlrók,  X\M34).  (Az  német)  Gyóniimál  az  tóban, 
posványon  gázlóban  mind  l>elé  fulladott  (Tlialy ;  AdaL  11.145). 
Az  törpék  tegezét  ha  Kapronczai  uram  felkötné,  alkolmas  gázló 
vízben  sem  kellene  félteni,  hogy  az  nyilai  megiiziónak  (RákGy: 
Uv.  100).  Ahol  mégsem  gázló  a  Kis-Duna  (Thaly:  RT.  I181X 
Az   kozák    szerdán   kötözvén    gázlóbjui   .által  az  Pruton   Í45S). 

IGázolód-üc] 

be-gázolódik :  (iniido ;  hiueingeraten].  Az  leiinyuni  álla- 
pótja  nienyjen  véghez ;  nehéz  miisról  gondolkodni,  az  mennyire 
immár  ebben  begázlodtuuk  (LevT.  n.216.). 

[Gazoltat] 

Gázoltató :  [vadoaiis ;  seiditj.  Az  hol  gázoltato  hely  nin- 
csen, hidassid  állal  vetnec  (Com:  Jan.  9U  Ax  vizuek  csekléje, 
lábbolo,  gnzolt;ito  hel^e  vagyon  iCnni:  Orb    175), 


1077 


(íAZ(18-GEI,ÉT 


AKANYGELftr-EL-Gf:MI!Er?EI)IK 


1078 


Gázos :  [vadosus ;  voll  untiefen  ?].  Kik  kízzill  íiz  mellyc  az 
fSUI  mellet  vágjon,  nmgasb,  az  luasic  iiciu  aniijra  magas,  de 
gazos  es  ragadalo,  szehieszes  vízben  vagyon :  quorum  proxuma 
terrae  praealbt  sünt,  cetera,  ubi  fors  túlit,  alta  alia,  alia  in 
femiwistate  vadosa  (Decsi:  SallJ.  64). 

GEBE :  [oabalhis ;  packpferd,  gaiil).  A  gebét  noni  illeti 
liintosKeker  (Helt:  Mes.  4").| 

IGEBED) 

meg-gebed :  nifirii>r  MAI.  fíiterben,  kropiren].  Fel-ért  nyól- 
tzad  napra  az  iszonyi'i  hegynek  felsí  t-sntsára  egész  a  felhfikig, 
de  az  hideg  miatt  t^ak   meg-nem  gebedett  (Mon:  JÉpül.  102). 

QEDÉXj  :  allicio,  pellicio.  illicio,  allecto,  invito  Sí.  [anlocken, 
anreizen].  Édesget,  ámít,  gedél  a  világ  tsalárdságinak  puha- 
ságával (SzD:  jn'ir.  93). 

Gedólés:  alleitin,  delectatio  MA.  ergötzung,  hiuzulocknng 
PPB. 

GÉDÓ  :  hoediis  Otr-  OrigHung   1.18.  [l)öcklein]. 

GÉGE:  1)  bronchns  C  a.spera  artéria,  jugulus  MA.  luft- 
riihre,  kehle,  gurgel  PPB,  Torkába  \'í-tek  a  tőrt  s  gegeiet  is 
niegh  metek,  de  azért  a  zola.snak  aiandokat  el  nem  vezte 
(DebrC  29).  Az  boros  víz  nádat  terümt  orromban,  egész-ségfit 
uem  ad  néköm  dolgomban  k(i.s.sebbödik  gégém  az  krónikában 
(RMK.  in.317).  (Az  rhabarbanim)  az  geghenek  zarazsiigat  meg 
gyogitya,  ha  azzu  z515  leueben  f8z5d  (BeytheA:  FivK.  58). 
Az  eledel  meg  metéltetvén  a  zápSrlS  fogackal  meg-rágatta- 
tic  és  meg  nlgattatván  a  gégén  alá  nyeletik  (Com :  Jan. 
50).  Ha  husotska  a  vagy  boritték  vettetik  ki  a  szájon,  jelenti 
a  tfldiinek,  gégének,  nyeldeUlíínek  ki  ragadtatását  ( A  Csere: 
Enc>  184).  Dohos  kénkfl  pára  jSn  ki  rút  gégéjén  (Zrinyi :  ASyr. 
23).  Soknak  teli  gégéjéből  bor  kiömlik  (38).  Egy  t-sorda  néki 
méné  a  kortsmának,  Eleutherius  mára  vélt  el61-járóban  .száraz 
gégével,  t5m5tt  enszénnyel  (Fal:  NA.  121).  2)  [tubus ;  rHhre], 
A  kovácsok  munkájokhoz  serénységgel  fognak ;  a  fúvó  gégéje 
körül  szít  ez  tflzet,  pemete  bottyával  az  hint  reá  vizet  (GyöngyD : 
KJ.  425).  [Vö.  GŐG]. 

[Közmondások].  A  szomjú  embernek  száratt  gégéjének  mit 
használ  uras  korsó  (Kisv:  Adag.  402). 

ór-gége  :  artéria ;  pulsader  C. 

lólékzetvevö-gége,  lélekzö-góge :  trachea  C.  MA.  gnr- 
gulio;  lufb-öhre  PPB. 

torok-gége :  stomachus  PPBl.  [schlundj.  Torok-gége,  mellyei: 
az  étel,  ital  a  gyomorba  niégyen:  stomachus  PPBl.  A  mi  hurutás 
által  vettetik  ki,  a  tndökbSl  vagy  a  gégéből  j5 ;  a  mi  okádás 
által  a  gyomorból,  torok-gégébSl  avagy  a  bélből  (ACsere:  Enc. 
184). 

Gégéeake :  [tubulus ;  röhrchen].  A  levegő  ég  a  tűdSnek 
gegetskeikbe  megyén  (ACsere:  Enc.  147). 

Gégeség:  1)  [subtilitas  palati ;  feinschmeckerei]  Nemelég- 
•sziink  meg  az  otthoni  eledellel ;  a  tengert  halászszuk  ki,  az 
erdőket  pu.sztitjuk  ki  vadbul,  a  világ  végéről  .szerzünk  ritka- 
ságot ;  annyira  ment  a  gége.«ég  s  torko.sság,  hogy  se  napkeleti 
se  napnyugoti  országak  nem  tölthetik  kedvünket  (Fal :  SzE. 
547).  2)  (arroganlia;  hochmut].  Gégeségre  és  nagy  pompára 
kezde  í'zni  ('Helt:Króa  167). 

GÉJÉIi?  :  pllicio ;  locken].  Kiki  az  8  tulaydon  keuáaságától 
el  vonnattatic  es  géyéttetic :  imusquisque  a  concupiscentia  sua 
abstractus  et  inlectus  (Beit:  ÚT.  Pp.8). 

GÉLÉT,  GIiÉT:  chrysocolla  C.  MA.  argyritis,  chrysitis, 
lithargyrium ;  .silberschaum,  silbergliitte  PPB.  Arany  sárga,  arany- 
glét :  auripigmentnm  PPBl.  Az  gléth,  ólommal  és  má.',  bányák- 


búi jövő  matériákkal  való  keraskedést  ne  (izze  az  iusi)ector 
Cl'örtT.a  1.373),  TŐrd  meg  az  ezüstöt,  végy  8  lat  glotet,  négy 
lat  vas  i>léhot  (Kecsk :  ÖtvM.  291.  297.  303).  Beteg  leányod-is, 
kit  sem  mercuriuni  nem  győzhet  tüzében,  sem  manna,  avagy 
glet  gyomra  rejtekébon  ((iyöugyD:  Char.  181).  Fazekasnak  mivét 
ékasiti  gélét  (Szentm:  Kaim.  9). 

arany -gélét :  arsenicum,  auripigmentum,  chry.socolla  C. 
antimoninm  Com:  Jan.  16.  Arany  glét,  rezrosda,  vasro.sda  (ACsere 
Enc.  248).  Arany-gelét,  kénkő,  mész  ha  együtt  lesznek  (Felv: 
SchSal.  24). 

ezüst-gelót:  [argyritis;  .silbergliitte].  Ha  valamelly  lovat 
meg-lottok,  végy  fertály  fout  mézet,  négy  lot  eziist  glétet,  ezzel 
kennyed  az  helyét,  míg  meg-gyogyul  (Cseh:  OrvK.  37). 

Gelétes :  [gyiisatus,  crustatus ;  schalig].  ICzt  is  hasznodul 
mivelik:  edgy  babot  ho.szszára  ketté  hasítanak  s  az  orr  gyüke- 
rére  az  ott  niegdagatt  érre  a  két  szemöldök  közzé  azt  kötik 
erössen  által  szorítván;  vagy  az  hellyén  edgy  ezú-st  pénzt,  annál 
jobb  ha  azon  felyftl  gelétes  tyultmony  fejérítlen  tsepíiro  tjikarván, 
reá  kőtik  (PP:  PaxC.  72). 

GÉM:  1)  ardea,  ibis,  erodius  C.  porphyi'io  Helt:  Bibi. 
I.CCc3.  [reiherj.  Kara  kathonat,  ghemetli,  eztragot  ne  eegyeetek 
(JordC.  95).  Ha  zayog  az  gém,  reggel  esőt  váry  (Cis.  G3). 
Nemelyt  vízi  allatockal,  bekaual,  hallal  eltet  az  isten,  mint 
eztragot,  gémet  (Born:  Préd.  553).  Az  szárnyas  állatoc  közzfd 
ezec  legyenec  ti  nálatoc  utálato.soc :  eyjeli  vaiju,  hattyú,  huhi> 
gato  bagoly,  őkör-bika,  publicán  madár,  gém,  esztrag,  .szarka 
(MA:  Bibi.  1.97).  Trombitáját  ellopta  dai'unak  az  varju,  az  vas- 
vári gémnek  gerébjét  ellopta  (Thaly :  VÉ.  1.350).  A  gémnek 
nem  utolsó  neme  az  ökör-bika,  kinek  nagy  hoszszú  nyaka  és 
nagy  begyi  avagy  gyomra  vagyon  (Mlsk:  VKert.  340).  2)  [reti- 
naculum  pyTitae;  feuersclilo.ss  ?]  Mattliyas  Ispan  es  Matthy<xs 
deák  az  paytha  felewl  jewttenek  be,  zablyayok  fel  kewthwe  as 
az  pwskara  rea  wonwan  az  gemeth  (RMNy.  n.189).  3)  (repa- 
gulum ;  schlagbaum].  Gém  a  sarampo  kapun :  repagulum  ar- 
rectarium  PPB.  Fut  a  kapura  a  német,  tartja  zárosán  a  gémet, 
mond  berdót,  ohó  herr  gott!  (Thaly:  Adal.  11.337). 

fehér-gém :  ai-dea  álba  Nom.^  153.  ardea  PPBl.  [silber- 
reiher].  Fejér  gém,  gyöngyvér :  ein  kleiner  weisser  reiher  (Kir- 
Besz.  159). 

kút-góm :  telő  PPBl.  [brunneaschwengel]. 

raacska-góm :  asterias  C.  [sternreiher]. 

szürke-góm :  ai'dea  puUa,  cinerea  Nom.^  153.  [fischi-eiher]. 

vaa-gem :  ardea  pulla,  cinerea  PPBl.  [fischreiher]. 

GÉMB :  [ira ;  zorn].  Talál  a  gyors  elme  itten  is  színeket, 
vé.szen  a  nyelvére  kemény  beszédeket,  forralóan  cselédi  ellen 
nagy  gémbeket,  mut.at  haraggal  több  kemény  feddéseket 
(GyöngyD:  MV.  77). 

Gémbelöd-ik :  iiascor,  stomachor  Sí.  [zürnen]. 

Gémbelödés  :  [stomachatio ;  zorn].  Okát  kérdi  Éva  gém- 
belődéséuek ;  tőn  amaz  illy  választ:  vigyázjitlanságát  únfa  cse- 
lédgyének, ez  oka  haragos  kedvetlenségének  (GyöngyD:  MV.  77). 

GÉMBERÉD-IK  {gébered\k  Land :  ÚjSegíts.  1.123.  giberitt& 
Lép:  PTük.  1.235.  111.321.  jímJfredett  SzD:  MVir.  358.  meg- 
yöwiörödöm :  dirigeo  MAI.  PPB!.):  dirigeo,  obrigesco  MA.  er 
starren  PPB.  A  részeg  ember  elméje,  akarattya  ollyan,  mint  az 
erőss  déren  meg  fagyott  és  gimberedett  ember  (SzD:  MVir. 
358). 

el-gémberedik :  c«  A  hernyós  fákat  jó  reggel  meg  kell 
rázni  és  az  éjjeli  hivesség  miatt  elgémberedett  hernyók  lehúll- 
v:in,  úgy  tapodtassanak  el  (Misk :  VKert.  676). 

68* 


1079 


MEG-GÉMBKREOIK-GENYETI 


GENYETTSÉG— GEREBEN 


UtóO 


meg-gémberédik :  a;  El-hülök,  megfagyok,  meg-gömbö- 
rOdSm,  giberedem,  meg-alaszom  a  hideg  miatt:  dirigeo  PPUl. 
A  részeg  elméje,  és  akaratija  ollyai),  miut  az  erfls  déren  meg- 
fagyott és  meg-gémljoredett  ember  (Pázm:  I'réd.  233).  Kezetek 
meg  gyberedctt  az  nagy  hideg  miatt  (Ijép:  ITük.  I.235i.  Nyelve 
ngy  meg  gémberedék,  hogy  az  6  idv8zit5jér5l  vallást  nem  tobete 
(GKat:  Válts.  11.195).  Ottan  fagysz,  ottan  gél)erede!  meg  (Ijind: 
ÚjSegíts.  1.123).  A  kigyókat  bátor^ágosabbjui  megtaiwgathatja 
akár  ki  Ls,  m/g  a  hideg  miatt  meggémberedvén  vaiuiak  (Misk: 
VKert  587). 

meggémberedés  :  frigor,  torpor ;  erstarrungj.  Tagaiknak 
liidog  miat  való  nieggémberedé.se  (GKat:  Válts.  L530). 

Gémberédés :  narcosis  MA.  [erstarrung]. 

GÉMBERfiG :  [rigidor :  erstarren].  Az  ftsld  nagyon  fel- 
ázni, a  líiriik  lovak  geinbergeni  kezdettok  vala  (Szál:  Króa  475). 

[GÉMBERÍT] 

meg-gómberit :  [facio  rigere;  erstarren  machen).  Nincsen 
meg  giberittS  hideg,  veréttekesztetS  heuseg(Lép:  ITük.  11131). 

GÉMTA.  <<iime.a  MX^  gimes  '  MA.*  gineaPP.VPli.i:  navis 
oneraria  MA.  IjLsIseliiÖ'  PPR 

GÍINÍIRÁIj,  GÉN^RÁIilS  (í.Vftierii/  Pethfi:Krón.  171.i: 
[praefectus  núlituin].  ííenei'ál-adjutánt ;  c^trensis  praefecti  vica- 
rias  PPB.  Ezenkivül  több  tiiumphiLsa  nincs  a  németnek  a  svéczeii, 
melylyel  i.s  valóban  fenn  lát  a  német  generál  (Moulrók  VIU-löö). 
Cseniocski  generál  feWl  azt  irják,  hogy  elveszett  (214).  Nyolcz 
esztendís  leányát  eladta  az  horvátországi  gróf  generális  tizen- 
nyolcz  esztendős  tiának  (TjOvT.  IL276).  Az  kassai  generális  ide 
áltat  sétál  s  járja  az  végházakat  (RákGy:  Lev.  113).  Mi  órán- 
ként újabb  leveleit  várjuk  az  generálnak  ígérete  szerint  (300). 
VLszik  a  t'Ul-fölíhe  hamar  generálnak,  szép  emlékezeti  hol  mo.st 
is  fen-állnak  (GyílngyD:  MV.  128).  Az  generáli-síiok  ez  harezon 
elesett,  sok  oflicérekkel  az  fóldon  fetrengett  (Thaly:  Adal. 
n.351).  Úgy  tetszik,  hogy  ezt  a  ba.sát  méltán  nevezhetem  gene- 
rálisnak (Mik:  Töri..  3.53). 

Générálisság,  Generálság:  (inunus  praefecti  militum; 
generalrangj.  Ezek  kiváimyák  o.sztán  a  generállLs.ságot  ás  ngyan 
ezeknekU  kell  ailnnnk  (Zrinyi  11.179).  Az  kas.sai  generáli.s.ságüí 
Cs;iki  Ferenranek  confcrálta  5  felsége  (MonTME.  A'L185t. 
Az  akkor  azt  szorongató  táborban  ffi  generárLs.s;igot  kellett  viselni 
(GyOngyD :  RK.  163).  Kiizemberb<M  káplárt,  hadnagy  kai>itányt 
is  tészen,  obesterség,  geuerálság  várja  ottjui  készen  (Amadé; 
Vers.  106X 

GENG:  (gangstoin).  Az  erezet  és  genget  ás  más,  bányák- 
biil  pruveniáló  matériát  nikásra  felettébb  no  hordják  (TörtT . 
L372;.  Egy  szekér  gengiiek  és  más  matériáknak  kiliajtási'tért 
den.  25.  (377). 

GENIUS :  [geuiiis].  KSnnyebb  volt  volna  nékem  magam 
elniéjo  geniasiU  követve  irnom  valamelly  más  njságot  (Gyöngy: 
Char.  EWbb.  3). 

GENYETT  (yünUíség  C.  gunyetaég  MA.  yyúnelség  Coni : 
Ve.st.  4  Ij, :  [in  scabiom  abco;  eitemj.  Az  ireé  mas  embímec  bo- 
dog.sjigaljol  geíiette  lezőn  ((inaryC  4  i.Az  irlg  embor  mas  enilx^mec 
iamlK)rsagabol  gonozkodik,  mas  embőmec  bodogsagabol  bodog- 
talan  és  gehette  lezín  (NádC.  120).  Myre  vagyon,  hogh  az  een 
fyam  myntli  ighen  ghenyoth  lator  feel  akaztatotth  (WinkIC. 
98).  Myndűn  gbenyot  liezeed,  keserw  vere.segjk,  kémen  kenők, 
vram  Iluis,  kykkel  tegbídet  mynd  te  elleiLseghyd  Ületének  (248). 
Bin  embőrt  gheíiette  tozfin  (UebrC.  382).  A  bin&  embőmec  fl 
lelke  Lstoiinec  előtte  genetb  a  gauenni  |383).  Nem  ymndoe 
gonuzbat,  hytuanbatli  Kenotbet  es  iiaualiLsbath  ennalanin:il  (TelC 
217^.   lm    l!us.satük   akarattyat,    hogy   egy   genyet    Io;iny    ollen 


ennyn  mynket  yde  gyeyczen  (ÉrsC.  481>.  Oh  ty  ghonoz 
tliagok,  ez  wylagban  genyeth  aghok  (496).  Bozzwsagot  nagyot 
wallok.  hogy  ylyen  genyet  leány  istenynknek  ellene  yar  (508). 
A  bor  ghennyetté  to.s2Í  az  embert  es  az  erSs  ital  vaddá:  luxu- 
rio.sa  rcM  vinnm  et  tumultuosa  ebrietas  (SalMark.  E8). 

Genyettaég :  sanies  C.  pus  MA.  [eiterj.  Év,  genyetaég, 
éretlen  vér :  sanies ;  megsült  genyetség  :  *tabum  crassum ; 
evét,  gönyetségét  kinyomom :  exsauio ;  m<jslék,  gaz,  genyetség : 
collnvies  PPBI.  A  pocol,  hona  fo[  es  takarodic  mind  ez  velag- 
nac  ondogsagos  genetsege  (NádC.  65.  NagyszC.  65 1.  O  meg 
dohosvlt  genyetseeg,  mjt  keuanz  (CoraC.  291).  Túros  lababol 
czSppegnec  az  genetsegec  (Bom:  Préd.  218).  Orrok  mmden 
mohossagnak  geuetsegetiM  idegenek  azaz  nem  takniosok  (Enusm: 
Erk  5).  Ruházkodot  fSkélyeckel,  sSnnyedéckel,  gflnyetséggel 
(Zvon:  Post  11.130).  Michoda  genyelseggel  es  orczaual  merik 
az  romay  papasok  azt  nekfink  niakunkra  kfittny,  hog  azoknak 
helt  kellene  adnunk  (EsztT:  IgAny.  A5).  A  fekélly,  kelés 
gyínetséggel  foly-ki  (Cora:Vest  44).  Az  meg-evesedett  fSkély, 
midőn  fel-szaka-sztatic,  eves  rútság,  tőrőtt  vér  és  genyetség  foly-ki 
(Com :  Jan.  60).  A  lélek  eltávozván  a  t&stból,  azonnal  iaarmaz- 
nak  a  testben  büdösség,  rothadás,   genetség   (Illy:  Préd.  11.70). 

Genyettségés :  siuiiosns  C.  purnlentiLS  PPBI.  [eiterigj.  Az 
bálványképek  tlszteletinec  régtül  fogván  való  eredetinec  dohos 
és  gőnyetséges  szine  az,  mellyet  az  paplstac  fitogatnac  (MA : 
Tan.  91).  Az  gonyctségea  vad  hasban  ment  seb  (Bal:QiIsk. 
142).  Tudományodat  genyetsegp.s  tudomannak,  dőgleletes  fertel- 
m&ssegnek  hallod  piedikaltitni  (MNyil:  Irt.  Eli^b.  18).  Ártott 
inkább,  mintsem  használt  a  genettséges  vad-hiLsba  mentt  sebnek. 
Genyetséges  kelevéuyek,  túrok,  fekéllyek  (Tof:  Zsolt.  623). 

Qenyettsógéaed-ik :  [insauiem  abeo;  eitem).  (PP:  PaiC. 
269). 

meg-genyettségesedik :  ns  Lába  jobban  jobban  meg' 
mérgesedik,  fene  éri,  vagy  meg-genyeségesedik  (így]  (Gvad: 
RP.  100). 

GEPELY :  machina  tractoria ;  ziehmasi-hiue,  liebemaackine 
PPB.  Okos  kigondolt  szerszám,  malom,  gépely  az  aknán,  mes- 
terséges tsüiálniány :  masohina  PPBI.  Annakutiinna  olvasztya 
üszve  és  ugy  voasza  meg  az  gépelyben  mindaddig,  nu'g  az  pia- 
tumot  kiszíiggattya  (Kecsk:  ÖtvM.  325j,  Gepelyhajtás  fl.  1. 
duii.  20;  zsjikoknak  kivonása  ntiui  8.  1.  den.  20  (TörtT.»  1.377). 

Gépelybeli :  [maehinariiLs ;  uia-schinen-).  Ha  észreveszik, 
hogy  azon  gépelybeli  lovak  intertentiójábúl  több  haszfm  jtlhetne 
be  suiz  forintnál,  magok  ndminlstrálják  azon  ge(>elybeli  lovakat 
és  adjanak  .számot  felöle  (TörtT.*  L375). 

Qépelyes :  cv  Gépelyes  ló :  eqnas  machinarlus  PPB. 

1.  GERÉB  :  villicus  MA.  meior  PPH.  F'alnagy,  gereb,  binS: 
viUicus  Ver:  Verb.  szót.  33.  Az  foloagyiiak,  mikor  eztoiidüie  el 
tellik,  az  tiztet  addig  le  no  tehesse,  migh  nem  az  gereb  elent, 
tanaci)  eiewt  az  warosnak  minden  jöne<lelmeröl  zamot  tartónk, 
adny  es  az  v1han  tehesse  le  a  tyzteth.  Az  folnagy  walaztasrol 
vgy  wegeztek,  mikor  niagiar  birot  valaztaiiak,  három  few  laz 
tjniach  légien  az  gerebel  e«  az  dejikal  azokal  egietenibe ;  mikor 
pedig  znz  foliuigyot  walaztnak,  azonkepen  liarom  few  niagiar 
tanach  gerebel  es  deakal  légiének  (TörtT.s  LiyOi.  TtroniUtlüát 
ellopta  darunak  az  varjú,  sólyonmak  sólyi^át,  az  kappannak 
kapáját,  az  kakasnak  kaltuizát,  az  vasvári  nagy  gémnek  geréb- 
jét  (?1  ellopta  (Tbaly:  VÉ.  I.35U). 

2.  GERÉB :  litnis,  agger  liltoralis  MiV.  gestado  PPR 

GERÉBÉN  i./.r.ífniők  IJebrt'.  167.  177.  yr 'ítfnnyon  Gvad : 
Orszgy.  I9i:  I)  (hanii  ferrei  íjuibus  linmu  pectilur ;  hechelj. 
A  ketskéknek  serege  volt  igen  fenlö,  mivel  ji'>  füsAlletteiiek  és 
gerebennel  similtattanak  (DKal:  Ker.  247).  A  mint  a  kender  jön 
.szép    füjérségért',   az   )Ls.szony  ls  úgy  jön  :i  régi  széjisií'gérw,  de 


lOSl 


GERÉBÉNÉL— GEREBL\t!;LÉ.S 


GEREBLYÉLÓ— FIÓKGERENDA 


1082 


serebennyen  is  átt  liúraák  vígtéro  (Gvad:  Orsz.  49).  2)  pectpn 
camiiiiatorius  XIA.  carmen  Major:  Szót.  128.  [folterinstruiiient]. 
Micoron  ezt  lalta  volna  az  5  atfa,  haragjabíin  hag;i,  hog  ez 
zjzet  a  varos  k5zep5t  ozloplioz  kítfiznec  (w  tagyat  vas  gere- 
Ijennel  zaggatuac  (NádC.  SO").  Ijibaiiial  fogiia  fel  fezitteto  es 
gerebenSkel  az  í  zeut  testet  zaggatatmui  egS  fakliakal  keztle 
az  A  oldalát  égettetni  iDobrC.  12).  OnboI  c<?ualt  botokai  mind 
el  tíiretteteli  az  5  ket  vallat  es  ket  oldalát  vas  gerebeniókel 
zaggattata.  Kaiiiar  zagga.s-satok  el  hatatis  a  nas  gerebeniiSkel 
es  az  6  sebeit  teli  tSIcetók  sonal  (167).  Az  k.viizok  az  e\v  ein- 
leyeth  was  vezzenel  anagy  glierebennel  zaggathwan  nyakath 
wagak  (552).  Gerebennel  zjigga'ssathok  ew  te-stetli  (ÉrsC.  500b). 
[Szólások],  Mintha  gerebenen  ülnék  (Kisv:  Adag.  230). 

Gerebenéi  (perbál  Lipp :  Cal.  4fi.  gerebell  C.  MA.) :  caro, 
camiino  C.  [leotiuo ;  hecheln,  krampeln  PPB.  A  szövő  házbjin 
meny,  ott  gyapjiit  fony,  kendert  gerebenely  és  azt  a  gnzalyra 
ágyazzad  (Príig:  Serk.  839).  Kendert  és  lent  tilólni,  i8mi,  ger- 
bsini  (Lipp:  Cal.  46). 

égybe-gerebell :  fcöntexo ;  verflechten].  A  tudatlan  ember 
úgy  egybe  nem  gerebelheti  a  hazugságot,  hogy  ki  ne  t&sék 
fekete  foga  iSzD:  MVir.  228). 

még-gerebénél :  c«  Isten  az  6  szolgáját  soc  próbáé  által 
megexaminaltatta,  meggerebenlette  és  megviz-sgálta  (JIA :  Tan. 
56).  A  len  és  kender  meggerebeneltetnec :  carminantm'  (Com : 
Jan.  96).  Meg  f&sfiltetic  a  gyapjú  avagy  pamut  és  meg  gerebe- 
neltetie  (97). 

Gerebéllés :  carminatio  C  MA.  [das  hecheln]. 

Qerebelö :  carminator,  carminatrix  MA.  krempler  PPB. 
(íerebellS,  gyapjú  etselló:  wollenkriimer  (KirBasz.  150). 

GEREBLYE :  1 )  rastrum,  sarculuni,  üt)íc«s  C.  rechen 
PPB.  Gereblyével  gyomláló :  sartor ;  gereblyével  való  gyom- 
lális :  sarritura  C.  Ösztöke,  gereblye,  gyomláló  vas :  sarculum 
PPBI.  Kaym  az  Ábelt  gereblyeuel  agyon  veri  vala  (Hoffgr  207). 
Kain  Ábelt  az  gereblieuel  :igion  verte  vala  (Sztár:  Akhab.  16). 
ímhol  vannac  az  gerebliéc,  czepek,  villák,  imhol  az  5lirijk 
iarmáy  es  egiéb  .szerszami  (Mel:  Sám.  237).  Gereblie  vagyon  az 
vallan  (Szeg:  Tbeoph.  18).  Az  én  kezeimen  való  ujaimat  gereb- 
lye formán  állani  látod  (Prág:  Serk.  784).  A  kertész  gyökér 
ásó  fogas  kapával,  gereblyével  el5bb  meg  irtott  ágyakban  ma- 
gokat hint  iCom:  Jan.  71).  A  mit  te  Írásodban  emitt-amott  el- 
szilálbil,  azokat  a  vála.sztévi>,  vévén  a  logikusok  gereblyéjét, 
boglyájában  raká  ( Pós :  Válasz.  28 1.  Szénhez  való  gereble  (TöríT. 
XVI1L266).  8)  [pecten  quo  ligna  retinentm- ;  holzrechen].  Miként 
lehetne  az  Ferencze  vizén  a  víznek  áradásakor  az  erdókrfli  fát 
szállítani,  minthogy  régi  idíben  is  tartatott  gereblye,  a  meljnek 
felállításában  munkálkodván,  a  mit  aira  expendál,  acraptóltatik 
számadá.sában ;  ha  ezen  gereblye,  fellőtt  gereblye  succedál,  s 
faja  bűven  lehet,  el  is  adasson  benne  (TörtT.-  L372). 

Gereblyéeske  :  rastellum  C.  [liechlein]. 

Gereblyél :  sarrio  MA.  jaten  PPB.  Gereblielue  gyomlálom, 
tisztitom  :  sarrio  C.  Ösztökélem,  gereblyélem,  kapálom,  gyom- 
lálom, gyomtól  tisztítom:  sarculo  PPBI.  Olasz  káposzta  magot 
farsang  farka  el6tt-valo  napon  kell  vetni  ablian  az  fSIdben,  a 
kit  tél-el6tt  nieg-.s7JÍntottak  és  gereblyéltek  (Lipp:  Cal.  5). 

meg-gereblyél :   coasarrio  C.   [harken,  zusammenrechen]. 

öszve-gereblyól :  c«  Szűkség  tndnioc  minden  meg  éret 
korot  le  metélni,  őszue  gereblelni  es  nyalábba  gfiteni  (Pécsi: 
SzözK.  74).  A  széna  gereblyéckel  Sszve  gereblyéltetic  (Com : 
Jan.  79). 

Gereblyéléa :  sarcniatio  C.  sarritio,  sarritura  MA.  [das 
rechen].  Ü.sztukélés,  gereblyélés,  kap;ilás,  gyomlálás,  gyomtól 
tisztítás :  sarculatio  PPBI. 


Gereblyélő :  sarritor  C.  jiiter,  hacker  PPB. 

GERELY  (t/erdh/ék  Ilu.szt:  Aen.  4):  lancea,  verutum, 
.spanis  MA.  I.anze,  spie.s.s,  .speer  PPB.  Gherelyekkel  atal  vereek 
owtet  (ÉrdyC.  545).  Gerellyeuel  kergety  wala  egy  vvadaz  a 
wadakat  (Pesti :  Fab.  49).  Sokan  az  gerelt  mert  megragadák, 
tenerUk  bíró  szakadoziinak  (RMK.  III.172.  142).  Hegyes  a  leuele 
mint  egy  gerely  (Mel:  Herb.  56).  Viaskodic  éreted  a  te  elen- 
.séged  elén,  er5.sl)en,  hogy  nem  gerelyei  es  paysol  (JésusSir.  H6). 
Illy  szockal  magasztaltac  az  5  királyi  országát,  mint  kiben  a 
farkas  es  a  barany  bekeseges  lenne,  kiben  fegyver,  szablya, 
gerely  es  kópia  nem  kellene  (Born:Evang.  1.23.  TehEvang. 
III.88).  A  gerelyeket,  hajtó  szeges  dárdáeskákat,  avagy  szigonyos 
nyilakat  állhoz  .szorító  ideggel  ki-l5v5ldi'zvén  (Com:  Jan.  149). 
Wy  gerelyek  az  kapun  12,  oo  gereleyk  2,  nemetth  o  gerely  1 
(Radv:  Csal.  n.63). 

apró-gerely  :  verutum  Noni.^  325. 

hajitó-gerely :  [telum ;  wurfspiess].  Álgyúk,  paskájok  nem 
volt  nékiek,  sok  viadalhoz  való  szép  szekerek,  szépen  ahoz 
való  hagyito  gerellyék  (Huszti:  Aeu.  4). 

nyárs-gerely :  vervína  Nom.-  325.  [spiass].  Nyásgerelylyel 
hevítvén  kiszúrának,  kit  terekek  kézzel  megragadának,  tenere 
bSre  soknak  ott  maradanak  (RMK.  111142).  Belól  vitézök  em 
borkődének,  nyás-gerelyt  igen  meg  hevítenek  (172). 

GÍlR£iKCS(fü) :  [antirrhinum  ;  K'.wenmaul  ?]  Gerents  fű 
ollyas  tulajdonsággal  bír,  hogy  annak  a  ffliiek  vagy  fának  ter- 
mészetit magához  vonja,  a  melly  fiihoz,  vagy  fához  ragaszkodik 
(Váli:  OrvSz.  86).  [Vö.  GÉRÉ]SrY(fü)] 

GERENCSÉR :  fignius  MA.  hafner,  Kipfer  PPB.  Az  ge- 
renchyer  anagy  a  fazokas  tudománya  zerint  valaminemS  akai- 
formalny  es  chynalny  az  sarbul  (Frank:  HasznK.  64).  A  fazo- 
kas, gerent.sér  az  agyagból  fazakakat,  csuprokat,  fSdSket,  mázas 
kaimákat  fonnál  (Com:  Jan.  105.  Com:  örb.  143).  Jaj  az  sze- 
gény korongrúgó  gerencsér-legényke,  jóllehet  hogy  fazekaddal 
vagy  te  igen  hötyke,  de  az  ritéz  deák  elótt  vagy  olyan  mint 
pille,  ha  akarná  egy  bennetek  tizet  is  elvinne  (Thaly:  VE. 
IL70). 

GÍTRÉNDA  (gertnd  MA.  Szár:  Cat.  C'4.  gerénd  Gvad: 
Orszgy.  131):  ti'abs,  docas,  sublica  C.  tignum,  basLs,  fundamen- 
tum contignationis  MA.  balken  PPB.  fuss  einer  saule  MA.* 
Épületbfil  ki-nézö  gerendák  vagy  faragott  kövek :  proceres 
PPBI.  A  gerendát  te  zémédbén  nem  latod  (MünchC.  2.5).  Mit 
latod  az  zalkat  te  atadfianak  zeniében,  te  zemedbeli  gerendath 
kedeg  nem  gondolod  (DöbrC.  354).  Az  kic  vzni  tudnac  vala, 
dezkan  es  gerindan  el  kii  inennec  vala  (Ilosv:  SzPál.  22).  Ki 
szerzi  az  fl  nari  hazanac  gerendáit  az  vizekbe  (Szék:  Z.solt.  106). 
Az  gerendát  &szedben  nem  veszed  (Fél:  Bibi.  lOi.  Meg  padlá 
á  házat  meghaytott  gerendáckal  és  cédrus  fából  czinált  dasz- 
káckal  (Kár:  Bibi.  1.307).  Az  5  fól  hazának  gerendit  allattya 
az  vizekben  (Szár:  Cat.  C4).  A  k5  faragó  a  szaru  fákhoz  be- 
foglalt gerendákra  hágván  kőfalakat  rac  (Com :  Jaa  102).  Vezér 
istállójának  való  talpfát  és  gerendákat  hordatván  Tott  István 
költött  reá  25  ft.  (MonTME.  11.72).  A  kis  szálkácska  külömbö- 
zik  a  nagy  geiendáti'd  (Bú-ó:  Ángy  127).  Egy  peczér  egy  gerénd 
tetején  e  lótt  egy  borjút  a  liajfcls  elején  (Gvad:  Orsz.  131j. 

[Közraondá.sok]-  Az  szálkát  más  ember  szómében  meg  látod, 
az  gerendát  penig  az  magadéban  nem  látod  (Decsi:  Adag.  45). 
Kicsiny  .szálkát  könnyű  ni:is  szemében  látni,  de  nehéz  gerendát 
magáéban  nézni  (Kisv:  Adag.  174).  Nem  kell  minden  szálkából 
gerendát  csinálni  (Fal:  NU.  297).  A  leg  aprób  fogyatkozji.sokat 
temérdek  nagyra  szabják  nyelvekkel,  szálkábul  gerendát  tsi- 
náluak  (421). 

által-gerenda :  transtnim  Sziksz.  MA.  rnderbank  PPB. 

fiók-gerenda :  ein  balk  KirBesz.  133. 


1083 


füLYÓ-GERENDA— GEREZD 


1 1 A  rOEREZB— HÁT-GERINC 


K18I 


folyó-gerénda :  varao  I'PRl  (quoibalkeii]  Az  boronaltnak 
az  loKÍels')  részén  faragott  Iblyó-gareiida  vagyon  az  sasfák  vé- 
Kibeii  bocsátva  (Törff.'  U.179). 

húzó-gerenda:   cantherins;   dachsparifl  PPB.  Kiérnek  a 

búz('i  Ker(iiiilák :  *i-'.'intberii  pionüiifint   l'I'Bl. 

kakas-gerenda:  traiistra,  tl^^illiiin,  laqueare,  laiiueariuin, 
eaprooli  MA.  [biiliiierbalken]. 

kötő-gerenda :  [bindobalken].  Köti!  gerendának,  szarufának 

bat  vagy  IiPt  «l;is  fenyífa  (KolTíiit.  407). 

lábas-gerenda.  Eiiggö  láb;u  gerenda  kell  öt  ölös  7  (Kol- 
Tört.  401). 

léc-gerenda :  tigmis  C.  (iniorbalken].  Lécz  gerenda  faragó 
tiguarius  C. 

mester-gerenda :  docii"  C.  tignimi  perpetuum  Kr.  eiii 
durrlizug  am  gebüude  KirBosz.  133.  Bék  urunk  számára  hor- 
dattam meg  30  sz^ál  közgerendát  és  négy  szál  mestergerendát 
(MonTMK.  1.192). 

padlás-gerenda:  tignus;  balken  Nom.  29. 

Qerendányi:  trabalia  C.  (balkeugro.s.s). 

Gerendás  :  [trabalis ;  balkenartig,  mit  balken  versében].  Az 
fi.stóU"»  t-íillag  avagy  farkas  avagy  flstűkSs  avagy  gerendás 
(ACsere:  Enc.  107).  Az  bázak  ezen  az  bástyán  gerendá-sok 
ugyan,  de  puszták  (TörT.'  11.180). 

(Sziílások).  Amaz  második  része  g  0  r  e  n  d  á  s  s  a  n  hamis 
(aámb:  3Fel.  49.5). 

Gerendáz  :  contigno  MA.  (balken  setzon],  A  iol  gereudázot 
báz  er5s  a  forgó  .szelec  elén  (Jé.sus8ir,  F7). 

meg-gerendáz :  cw  Ok  gerendázác  meg  az  kaput :  ipsi 
texerunt  pnrtam  (^Kár:  Bibi.  1.429). 

Géréndázás :  contignatio  MA.  balkenwerk  PPB. 

Gerendázat :  trabeatio  MAI. 

GÉRENDÉLY:  I)  a.\is  PPB.  faxé].  Akarnék  malmot 
ezinaltjitni,  itt  mi  keo-/.oottink  penig  az  fele  gerendelnok  nalo 
fának  szerit  nom  teheti  (RMNy.  11.330).  2)  fimdamentum  aratri 
PPB.  fpflughaupt].  S)  burls,  bura  MA.  pflngsterze  PPB. 

eke-gerendely :  buris,  bura,  elyma  MA.  pflugsterze  l'PB. 

GÉRÉNTÉS  :  fporrigiuo.sus ;  grindig).  Vala  egy  nyawalyas, 
koor,  poklos  a7.zonyallat,  kynek  Kathoriua  zolgalny  zokot  vala, 
mykoron  meg  keztte  vona  «1alriy  az  ew  ghei'eeutes  voltaat,  egy 
napyiiaix)n  meg  tyztoytaa  ewtet  (ÉrsC.   277b). 

GÉRENY(fü).  A  májnak  és  lépnek  keménysége  ellen  a 
gerény  vagy  gerenis  fiivet  szarvas  nyelvel  együtt  fízd-meg  bor- 
ban, azt  igyad,  meg-lágjítja  (Vali :  OrvSz.  86).  (Vö.  QÉ- 
RÍ!NCS(fü)] 

GflRflZD  (qerézd  Mad:  Evang.  189.  Com:  Vest.  50.  gSró:d 
Prág;  Sork.  112.  Nad:  Kert  117):  1)  racemus,  botrus  C.  [traubej. 
Ezeok  az  Eiigad  zSlej-nek  ket  zeej)  gorezdy  (Nagj-szC.  122). 
A  z^SlSk  gerezdíth  terSmtonek  (üebrC.  Sfi).  Zent  Anna  bAsegSs 
zJlStS,  kinec  gerezdi  a  ziz  Maria  (TelC.  89).  E^y  szSlfltíke 
zflldlile,  virágzék,  gerezdé  Ls  nőve  (RMK.  fS'.lO).  SzSlS  vira- 
gozec,  gerezdi  zondflle  (Born:  Ének.  564).  Mikor  szSlMet  meg 
szeded,  az  melly  gerezdeket  te  ílánnad  el  liagy!mda.sz,  meg 
ne  szedgyod  (Kár;  Bibi.  I.I81).  TengiVy  szőlei;  az  agbay  haile- 
konyok,  mellyekről  az  gycími'ilcbey  auagy  szílSy  görfedínkint  le 
figgi^nek  (BeyIheA:  MvK.  14).  Nem  csak  azon  egy  szfilSnek 
gilrfadibíll  csinált  magának  szüretet  (Prág:  Serk.  H2).  Szfilflji 
giV'izdenként  függenek  (Nad:  Kert.  117).  3)  segnienlum,  stria 
MA.  furcbe  Adámi.  PPB.  Tiszta  légy  te  fejér-öltíJzotedben,  no 
gyászoljad  uradat  még  éltében,  bumlokudat  no  ránczoljad  ge- 
rezdben ( Thalv:  VÉ.  11.21). 


hát-gerezd  :  [vertebra ;  riickgrat]  Az  iubnac  farka,  mellyet 
az  bála  gerezdi  végénél  vágbion  el  (Kár:  Bibi.  LS9).  Az  ember 
háta  gerezdinec  veleie  (630).  Az  baromnae  háta  gerezdi  (MA: 
Bibi.  1.90).  Az  hát-geritz  hanninez  négy  egymáshoz  foglaltatott 
hát-gerezdekbSl  áll  (Com :  Jan.  49). 

szöllő-gerézd :  Ixitrys  C.  racemus,  botrus  MA.  (weintraubej. 
SzfiW-gerozd,  szíl5-ffi,  .szölflfiirt :  racemus  PPBl.  Vv  zeiewk 
merkes  epi)ew  zelew  es  kessenves  zelew  kerezd :  uva  eorum  uva 
fellw  et  botri  amari.ssimi  (KulcsC  284).  Fogd  Inaza  az  te  ele.s 
sarlodüt  (;8  .szedd  meg  az  fZlduek  szóló  glierezdit  (.Sylv:  Lf. 
11.150).  Igen  ékes  asx.tal  szép  virágokkal,  szőlőgerezdekkel, 
olajágakkal  (RMK.  IV.21I).  Az  földnek  szőW  gerezdi  (Fél: 
Bibi.  II.17S).  A  szSIS  gerez<lekbfll  bz5I8  nedvesség  avagy  édes 
lév  facsartatik  ki  (Com:  Jan  81).  A  szóló  gerézdekbSl  lészen 
a  bor  (Com:  Vest.  50). 

Bzöllö-gerézdés :  raceinatas,  racemosus  MA-  voll  trauben 
PPB. 

Gerezdéi:  strio  MA.  furchen  machen  PPB.  Ravátolt,  ba- 
rázdás, gerezdéit,  völgyeit :  striatas  PPBl. 

Qerezdelés :  [racematio ;  nachlesej.  Gerezdelés,  a  szölö  sze- 
dőktől el-hagyatottnak  keresgélése,  mezgérlés:  racematio  PPBl. 

Gerezdélet:  (nucleus;  zehej.  Az  foghagymanac  gerezdeleti: 

aglidia  MAI. 

Gerezdes :  1 )  racemosiLS,  raceinatus  C.  [trauben-J.  SzöW- 
fejre,  gerezdes :  r;icomahi3  PPBl.  2)  striatus,  segmentatus  MA. 
(gefurcht]. 

GÉRÉZJNA  (sdezna  Monlrók.  XL341):  aniphimallum  MA. 
[zottiger  stotl',  zotliges  kleid].  Mind  kivfli  belól  szórós  ruha, 
gyapjas  gerezna:  ampbiiuallon  (Major:  Szót  341.  Mind  két  felül 
lombos  lasnak,  két  szer  gerezna :  aphimallus  PPBl.  Madiau  föl- 
dének gerezuai  meg  baborodanak  (DöbrC.  249).  Fekete  va^ok, 
de  termetes,  miként  Codamak  hailoki,  miként  Salamonnak 
gereznai:  sicut  [íellos  .Salamonis  (473).  Keeth  nywlb^r  gerezna, 
kynek  ogyketb  Sarának,  niasykath  Annának  wewttem  (RMNy. 
n.2M).  Kyrlek  zerolmes  fyam,  hogy  kylgy  énnekem  egy  fe\T 
gereznat  (LevT.  1.29).  Kérem  Kdét,  hogy  kiildjfs  meg  az  én 
szoknyámnak  vaM  posztót  és  az  gereznat  (Nád:ljev.  72).  ftn 
nem  tudok,  hogy  fizetni,  mert  sem  gerezuájáért,  sem  köntöséért 
nem  alkudtak  meg  (11.30).  Régen  az  ffiasszonyok  geleznában 
jártak,  kiki  maga  állapotjához  kéi)e8t  (Monlrók.  XI34I).  Az 
veres  gerezna  nálok  mint  szintén  az  Szepesben  szokot  dolog 
(SzCsomb:  Útleir.  109).  Az  én  magam  geceznáját  hagyom  Rozsa 
asszonynak  (Gér:  KárCs.  111422).  Rnba  nélkül  se  hagyj  fiket 
meg;  adj  egy  egy  borjus  tehenet  nekiek  é.s  egy  egy 
vetess  nekiek  jó  fiam  (IV.  108). 

hát-gerezna:  [|>ellis  dorsualis:  rückenfellj.  (Radv:  Osal.  D. 
24). 

mál-gerézua :  [pellis  pectoralis ;  wammenfellj.  Egy  mai 
gereznat  kwldek  (LevT.  1.171.  166.  Radv:  OBal.  11.24).  Egy  j(5 
hátsuba  fl.  10,  az  málgerezna  H.  6  lErdOrszgy.  11.380). 

pegymet-gerezna :  variolina  MA.  hemieliii|«h  PPR 

GÉRLNC  tyrfcz  I>ép:  Fl'ük.  56.  geréez  MA.  AdániL  9*- 
rent2  Helt:  KróiL  135.  SalMark.  C.  KNagysz.  1613.  t)6.  geréntz 
Szatlim:  Cent  336.  yfríi;  Com:  Jan.  49.  mrnia  Com:  Orb.  83. 
girincz  Bal:CsLsk.  143.  Nad:  Kert  303):  spina  dorsi  MA 
riickgrat  l'PB. 

hát-gerino  (háti  gereiUz  Beit:  Krón.  135):  vertebrae  C 
spina  dorsi  Com:  Jan.  49.  riickgrat  PPB.  Ilálgerétz  forgoczontya :; 
siwndiliis,  vertebra  in  spina  dorsi  MA.  llál-gerintz,  hát-gerintz- 
iiek  tsigái :  vertebra  PPBl.  H4ü'  nyilat  lóttec  vala  az  hátába 
nom  meszsze  az  háti  gerentzlióz  (Helt:  Krón.  135).  Az  nyúlnak 
a  farkában  annyi  iz  vagyon  mint  sziute  az  liata  gerentziheii 


KWö 


GERINCES-ri'iUíER.IEDÉ.S 


I-(")IX;ER.JE1)TsÉ(í— GKR.IEI1l':rESEN 


1086 


(SalMark.  CA  Az  papistiik  nias  rendbeli  isteneket  talaltiuiak 
ki,  az  kikre  ezeket  biztak :  az  njakat  Bnlasra,  az  lapotzka- 
katli,  az  bat  gereiitzel  egyetemben  szent  Lőrintzre  (Uyami: 
Fel.  4víbl  Kú!  aíaszony  havának  2t5.  napiau  niafivarázzák 
az  szemnek  fájdalmit^  porost^^í.  bát-gerenczi  szenvedéííit  (K.- 
Nagj'sz.  Ifil3.  I)ti).  Az  (*>  kítalay  az  test,  lövő  szerszami  a 
has,  háta  gereczi  (Lép:  FTiik.  5ií).  A  sp,-írga  a  melly  és  bát 
girincz  fájdahnának  igen  használ  (Nad :  Kert.  303).  Az  bát-geritz 
az  egész  alkotni.'uiynao  táma-sza,  wzlciiia  (Com:  Jan.  49X  Hátad 
gerénczében  KHí  velőnek  el-száradása  miatt  halad  geréueze 
meg-horbadiia  s  meg-górliűlnél  és  szoniornan  járnál  (Szatni: 
Cent.  336).  A  chanieleon  a  krokodilushoz  hasonló,  tarka  mind- 
aziiltal  temérdekebb  és  háta  gerintze-is  hajlottabb  (MLsk:  \'Kert. 
255). 

Gerinces :  vertebratus  C.  [liolperig].  Meg  típfirődStt,  gi- 
riuczes  orc-zái  iBal;  Csisk.  113).  Riit,  girintzes,  darabos,  ixifeteg 
aitzájn  (SzD:  XlVir.  43). 

GSRJEX)  (yé^ried  BécsiC.  17.  MünehC.  107.  ghteryed  ÉrdyC. 
60b.  559.  píry.-detes  CzechC.  5.  Bom:  Préd.  291.  Szár;  Cat.  H2. 
Lép:  PTük.  in.l21.  Monlrók.  111139.  gyerueá  NémGl.  57.ThewrC. 
29.  Bom :  Ének.  355.  győryed  Komj :  SzPál.  32) :  succendor, 
flammeseo  MA.  [entflammen].  Hirtelenkédettel  gériede  ua^  ha- 
ragba: exarsit  in  iracundia  magna  (BécsiC.  17).  Igen  nag  hirte- 
lenkédetbe  geriede :  nimio  furore  succensns  (49).  Es  génedet 
tfiz  8  sinagogaiokban  (AporC.  73).  Fel  gywladnalí  es  gyeryed- 
nek  az  zenth  seraf!j-n  angyalok  (TliewrC.  98).  W  nylayth  geryet- 
teknek  eleybe  wetette:  sagittas  suas  ardentibus  eflecit  (KesztbC. 
10).  Zeen  geryede  Yakobra :  ignis  aceensus  est  in  Jaeob  (198). 
Aytatossagra  gyaponyal  vagy  geryegy  (HorvC.  239).  Csuda  nagy 
zerelme  gSried  Parisnak  (CsomaC.  10).  Kiczoda  botiankozic 
meg,  hogy  en  nem  gSryednec  (Bom:  Préd.  291).  Nem  tsak 
istennek  sok  szép  igéreti  szállanak  a  dorgálással  jobbúlókra, 
hanem  isten  áldásra  gerjed  a  dorgálóra-is  (Pázm:  Préd.  46.  54). 
Miholt  5  benne  az  hit  gerjedett,  menten  ki5t  az  száján  (MA : 
Scult.  251).  A  tfizet  mentSl  inkáb  bajtogattya  a  szél,  annál 
jobban  geijed  (Hall:  Paizs.  238).  Zólyomi  szolgája  meg  akarja 
tadni,  kik  voltak  vádlói,  hogy  annyira  haragja  gerjedett  nagy- 
ságodnak Zólyomi  ellen  (MonTME.  V1372.  310).  Fejekre  megént 
új  veszély  gerjedett,  mert  rajok  más  sereg  tolvaj  felesedett 
(GyöngyD:  Cbar.  351)  Gyakran  kis  szikrából  gerjed  nagy  láng 
(Kisv:  Adag.  150).  Mire  gerjedgyen  szive  s  mit  kivánnyon,  sok- 
szor maga  sem  tndgya  (Fal:  NE.  45). 

föl-gérjed:  iuardesco  MA.  ii'a  exardesco  Com;Jan.  198. 
entbrennen,  entflammt  werden  PPB.  A  fel-gerjedt  kéváaságot 
meg-óltani :  incensam  ^cupiditatem  restingvere  PPBI.  Lata  zent 
Ferencz  Masseosban  az  zent  engedelmességet,  lelkébe  megb 
wrwle  es  istenbe  fel  geriede  (VirgC.  75.  79).  Lathwan  Ciprianus, 
hegy  meg  chwflbltatot  volna,  nagyobban  tíeel  gheeryede  zent 
Justina  azzormak  zerelmeere  (ÉrdyC.  ööOb.  465b.  199).  Nag 
hertelensegel  felgeiyeduen,  fel  fualkodot  irigsegel  az  aytatos 
népre  (TelC.  108).  Az  gonosz  keuansag  fel  ne  geriegien  (Mel : 
SzJán.  28).  Az  eu  haragom  ellened  fel  gyeried  (Bom:  Ének. 
355).  Az  ő  szavai  tüzek  légyenek,  mellyekkel  fel-geijedgyen  a 
halgatók  szíve  (Pázm:  Préd.  c3)  Felgerjed  az  isten  haragjáuac 
túze  ellenec  (MA:  Bibi.  L129).  Annyira  (81  gSriede  annak  meg 
holdnltatására,  hogy  .  .  .  (Lép:  PTük.  IIL121).  A  békeséges 
tfirő  boszszankodic  ug^an  a  méltatlan  cselekedeteken  és  a 
gonosz  akaróra  fel  gerjed  baraeja.  de  nem  forr  fel  a  boszszú 
állásra  (Com :  Jan.  198).  Szemeik  merednek  mint  valami  ket 
fel  geijedet  planéták  (DBon:  Eészegs.  20). 

fölgerjedés  :  excandescentia,  inüammatio  MA.  entzündnng, 
hitziger  zoru  PPB.  Az  \vr  hai'agiánac  fel  geriedése :  fiiror  do- 
mini  (Kár:  Bibi.  L144).  Azokat  akarom  inkab  mondani,  az 
ir.ellyeket  az  mi  eleink  sziu8knek    fel   geriedesec  ellen  (contra 


lubidinem   animi  sui)  igazan  es  io   rendel   czelekettek  (Decsi: 
SallC.  36). 

fblgerjedtség :  [inflammatio ;  entílammung).  Az  Isten  di- 
ts8.s.sége  dolgában  fel-gerjedts?gek  indultának  a  .szIvoKbun  (Megy: 
Diai.  E18b.  2). 

még-gerjed:  incendor,  inardeseo  MA.  (entbrennen,  ent- 
flammenj.  Fráter  Masseus  hallá  es  anneban  geryede  meg  ez 
mondót  alázatosságnak  zerelmeben  (EhrC.  71).  Tüzet  iottem 
ere4tenem  földre,  es  mit  akaroc  hanemcac  ho^  meggerieggen 
(MiinchC.  141).  Az  aioytatos  embSrSc  meg  geriettec  az  imád- 
ságba (GuaryC.  54).  Hog  geriegiőnk  meg  a  te  zent  zeretetett81 
(WeszprC.  5).  Az  isteni  zeretetbe  meg  gerlédet  (\'irgC.  27). 
Mykoron  gevgeskedyk  kegyetlen,  meg  geryed  zegeny  meg  fok- 
tathnak  tanachokba,  kyketb  gondolnak  (KeszthC.  37).  Megb 
gherjede  belel  zynebe  (DebrC  512).  A  palást  t\vz  niyat  megb 
geryede  (ÉrsC.  619).  My  istenenk  nem  veztegl,  zeen  w  elette 
meg  geryed  (KulcsC.  120).  Meg  gheriedett  vala  az  mfi  szöuűnk 
mfi  bennönk  (Sylv :  UjT.  L124).  Meg  geryiede  az  wrnac  tfize 
8  k8zéttec  (Helt:  Bibi.  LTTt).  Meg  geriedet  vala  szfiue  az  8 
őchehSz  (LY)  Igen  meggerjede  Pútifár  szűvében,  Józsefet  vet- 
teté  király  tömlöcében  (RMK.  IV.9).  Chainnac  haragja  igen 
meggeijede  (MA :  Bibi.  14). 

méggerjedés :  [inflammatio ;  entflammung].  Bji  meg  ger- 
yedesomben  kyehinded  kesedelm  velthethetik  es  aleytatbhatic 
(NagyszC.  75). 

neki-gerjed :  [magis  magisque  inardeseo ;  mebr  und  mehr 
entbrennen].  Mind  inkább-inkább  neki  göijednek  vala  (Monlrók. 
ra.139). 

Gérjedókeny:  [facileexardescens;  leichtentzündbar].(GKat: 
Gramm.  B3). 

Gerjedelem :  [ardor,  inflammatio,  [lassio,  aöectio ;  entflam- 
mung, leideiLschaft].  Ezek  a  mulatságok  igen  sebesitik  a  fiatal 
dámákat,  .fajtalan  képeket  imák  elméjekben,  idSvel  fel-forván 
a  geijedelmek,  lesz  kinok  s  gondok  nagy-Ls  miatta  (Fal :  NA. 
157).  Gyanúra  adtok  okot,  hogy  bernietek  lakik  a  rósz  geije- 
delemnek  tüze  (189).  Jézus !  szivem  szép  szerelme,  az  én  lelkem 
gerjedelme  (Fal:  Vers.  896)  El-alutt  az  ájtato.sság,  a  jóra  kísz- 
tetfi  gerjedelem  szikrája  (SzD:  MVir.  33). 

Gerjedés :  [inflammatio ;  entflammung].  Kérlek  tbeged  ke- 
gyes Vezus,  hogy  testi  kewaa'^ag^vnknak  geriedésének  zomesa- 
gat  megh  olchyad  (PozsC.  8). 

Gérjedet:  [ai-dor,fervor;  entflammung,  leidenschafl].  Ewnemi 
geryedet\iiec  bozzosagara  ve^N-n  uele  zamar  ganayt  es  ewtett 
boczata  tulaydon  zayaba  fogayuai  meg  ragny  (EhrC.  93).  Zent 
Ferenez  ven  ysteny  malaztiiak  latasatt  es  evvneky  magasságos 
geryedetyt  (131).  A  papsagnac  íokasa  lierent  kelé,  bog  bemen- 
uen  vrnac  templomába  gériedetet  vetne  es  a  nepnec  menden 
sokassaga  vala  kfiu8I  imadkozuan  a  geriedetnec  ideio  korán 
(MünchC.  107).  Mind  6n5u  edenet  tv^ga  bimia  zentsegben  es 
tiztessegben,  nem  kívánságnak  geriedeteben  miként  poganok 
(DöbrC.  303) 

Gérjedetes :  ardens  desiderio  Kr.  [flammend,  glühend].  Isten- 
tvvl  segetsegewt  ker  nagy  geryedetes  zpvel  az  ellenség  ellen 
(AporC.  8).  Ez  jdevtevl  fogua  az  vr  istennek  zerelmeben  ger- 
yedetevsb  vala,  bog-nem  az  elevt  (MargL.  45).  Ez  nilagnak 
geryedetes  bynenek  hyedelmere  the  zenth  weredet  nekevvuk 
adad  (PozsC.  14).  Lelky  gheryedet&s  zeretet  (ÉrdyC.  39b). 
Ffeel  gywyttya  vala  zywSket  az  zent  eelethnek  gheryedetess 
zerelmeere  (514b)  Ez  vylagnak  gyeryedetes  bywnenek  hyedelme 
(TbenTC.  29).  Istent81  segetsiget  kir  nag  geriedet8s  sziuel  az 
ellensig  ellen  (Szék:  Zsolt.  60) 

Gerjedetesen,    gerjedetest :    [ardenti   animo,    fervide ; 

glübeud,  fiammeud].    Gűryedetősfli    ba    ölellek   (CzeeliC.  5).  Ez 


1087 


GERJEUETESSÉG-ííER.JESZT 


l'Yil.^JERJ  í>iZT-OER.I  FiSZTte 


1088 


jdevtevl  fugua  ez  fráter  ez  menye.v  tanolsagot  geryedetesen  os 
evrevmest  liuzya  evlele  (DomC.  229).  Némely  zeep  azzoiiyallat 
kevideteek  ez  zent  fráterhez,  liog  kemeye  evtet  gonossagra 
nagy  erevssen  os  geryedetevsevn  (234).  Niluan  vagon,  hog 
geriedete-ssen  kSn5r5g  az  vristeimec  (Szék:  Zsolt.  207). 

Qérjedetesség :  [fervor  animi ;  eifer,  inbrunst].  Testi  gerie- 
detesseget  boczata  rea  (VirgC.  103).  Kenesse  uyvgouan  Rsmeg 
fel  serkenueen  jmadsagra  e.s  leieknek  aytatos  geryedetev.sse- 
gere  (DoinC.  45.  128).  Iin.'iadom  te  neniesseeges  zywedoth,  ze-  ^ 
rethetlmok  Keryodetliow.«seegeewoI  fel  gywlatthatli  íFestC.  170). 
Istony  zeretetie  való  gheeryedetesseeg  (ÉrdyC.  BUb).  Leelki 
gheryodetesseegnek  es  elmeelkfidesnek  gondolattya  (35b.  666b). 

Gerjedez  :  inflammor,  iiiceudor,  appoto  Sí.  [entbrennon,  ent- 
Haiiimt'Ti,  mh  selinen].  Nenideo  gheridSz  valaee  inf  zfv5nk 
(WinklC.  274).  Geryedevz  vala  ez  nemes  zent  zvz  az  isteny 
zerelmnok  tflzevel  (MargL.  r>).  Nem  az  my  zymik  glieryedez 
vala  ee ;  nonne  cor  ncstrum  ardens  erat  in  nobi.s  (JordC.  618). 
Az  oltary  zentsegUez  geryedez  vala  ez  zent  atya  (DomC.  130). 
Gerjedezvén  zent  leieknek  tevzevel  (92).  Myndeii  gonoz  gheer- 
yedezS  kewausagok  (ÉrdyC.  55!)).  Ha  wumagokath  meg  nem 
tartiizt-itliatyak,  liaziLsiilyanak  meg,  merth  iob  meg  bazasodny, 
hogy  nem  nivnlb  zí'rtelonwl  buja  kypen  geryedezny  (Komj: 
SzPál.  146.  Helt:l!jT.  t").  Geriedeznec  vala  színekben  (Boni: 
Préd.  2551.  Danid  milient  fel  omeltetee  az  királyságra,  ottan 
tunya,  rSst  es  bnya.sagra  geryedezS  Ifln  (Born;  Evang.  IV.  228b). 
Sziuoe  geriedozzen  az  isteni  félelembe  (477b).  Néha  az  láng 
felőtteb  geriedez  vala:  exardescelwt  ignis  (Kár:  Bibi.  1.646). 
Szine  boszszu  állasnak  kiuan.sjigaual  geriedez  (Fél :  Tan.  185). 
Geriedoz6  aszony  ember  (Mon:ApoI.  314).  A  lelkek  nyeré.sére 
gerjedezi  igyekezet  (Fázm:  I'réd.  11).  Bo.szszi'1-álló  haraggal 
gerjedeztek  némoUyek  (90).  Resten  gerjedezünk  arra-is,  hogy 
naixjnként  a  jiibaii  novekedgyilnk  (Pázni:  KT.  46).  Az  szent 
lélec  az  mi  szíveinket  megfiivallya  és  gerjedezteti  (MA:Scult. 
201).  Ha  néha  megszűnt  is  kőztök  az  had,  de  mindenkor  ger- 
jedezett ez  óráig  iTörtT.'  1.7)  Parázna.ságra  gerjedező  (Matkó: 
BCsák.  241). 

Qerjedezés :  ardor,  inflamnialio  MA.  er.tzündnng,  bniast 
PPB.  Az  ai'iay  zeretetnec  geryedSzeseuel  illettetuen  meg  iiidn- 
laiiac  az  ö  belsöy  (TelC.  158).  Wr  istemiek  zoretetyben  való 
ghoryedSzeos  (ÉrdyC  537b).  Ne  fegy  meg  nram  engem  bnsnlt 
gerjedezésedben  (MA:  Bibi.  V.18).  Az  testiioc  gerjedezése  miatt 
fertHlmességbe  asnec  (MA :  Tan.  1297).  Csak-  nagyságodtól  ne 
essék  Ali  pa.«.sához  haragra  gorjedezés,  mi  egyébiránt  lecsende 
sitjiik  (MoiiTME.  VI.83). 

[Qerjedös] 

Qerjedösség  :  (incandescentia ;  entflammungj.  Atyafyvy  ze- 

retotnek  nagy  ghiiiyedovssege  vala  (DiiinC.  313). 

GÉHJÍIGET :  (iteratim  e.xcito ;  %vi«derholt  entflammen] 
Mihelyt  ő  szent  felsége  fel-támada,  ottan  ara  lett  nagyobb 
gondja,  hogy  az  í  félelmes  tJinftványit  az  5  életével  meg-5rven- 
deztetné,  reménségeket  elégetné,  geijegotné  (GKat:  Válts.  II. 
1121). 

GERJESZT :  intl.iinnu),  e.xcito,  int-endo  MA.  (enlflainnien, 
entziindenj.   Gurjusztení   a    tilzet :   *adjuvaie   ignem    PPBl.    E 
bezéd  nem  oF,  ki  irgalmas-sagot  rézzozien,  de  inkab  ki  haragot 
lainaziou   es   hirtolenkédotöt   geriezien.    Isten   nem    gerieztetic 
haragra  iiiikont   embérner  fia  (BécsiC.  27).   Ghoritvzied  my  ko-    ] 
wauatonkatli  inynd"n  tukelletJs  dologra  iWinklC.  253).  V  neki    ' 
tí"z  el6tto  mo(;eii   es   kSmSl   f   ellonsegit    geriesti   í   villamasi    | 
(IWbrC.  174).  Az  eiv  zyweet  te  zerelmedre  glieryratSm  (ÉrdyC. 
549b.  613b)   Vitéz   cseh  nép  Iwijött,   szertelen  magukat  ott  re- 
kesztvén, egy  liáziit  viadalhoz  gerjesztvén  (RMK.  1.25).  Atyánk 
felséges  jó  geijeszd  kOztilnk   szent  igédet  (V.3).  Mel  h>Vt  az 


imatchagal  gerieztetik  (Ozor:  Christ  157).  Semmi  meg  giuto 
es  gerieztS  lieseg  fiket  nem  tartya  (Mel:Sz.Ián.  21 3j.  Az  fel 
lobbant  tfizet  geriezteni  (Decsi :  Adag.  9).  Gerieffiszenec  f  ftzet 
az  oltáron  (Kár:  Bibi.  1.88).  Hit6t  gSryeezt  (Beythe:  Epist.  7). 
Erils  okokkal  nieg-kel  győzni  érteUnét,  gerjeszteni  kell  aka- 
rattyát  (Pázni :  Préd.  a4).  A  ki  oltani  akan'án  a  tSzet  olajt  5nt 
reá,  annál  inkáb  geije6zti  (Pázm :  LulliV.  214).  No  gerjeszszetek 
tüzet  az  ti  házatokban  az  szombat  napján  (MA :  Bibi.  1.82). 
Igen  szé])  .sziv  gerjeszti  sz^ckal  tudta  az  néiiet  az  bi^tételtCil 
elvonni  (SlA:  Sciilt.  405).  Szárnyával  ér  és  csapodoz  az,  a  ki 
szentségének  adott  példájával  engem  jobra  gerjeszt  (Laiid:  Új- 
Segíts.  II 803).  Éjét  napot  egygyé  tészen  s  úgy  futja,  OsztSkOll, 
tanácsolja,  geijeszti  az  embereket  (TörtT.*  1.91).  Nem  volt  di- 
csérfftes  a  szénakazalban  tüzet  gerjeszteni  (Thaly:  Ad;d.  IL203X 
Minden  teremtet  állatot  magam  ellen  gerjesztettem  (llly:Préd. 
1.15).  A  musikáiuik  alatíomban-való  titkos  ereje  vagyon,  szere- 
lemre, haragra  gerj»-zt  bennünket  (Fal:  NA.  164).  Tsuda  beii- 
nok  a  készség  és  .szív  gerjeszti  az  illendőség  (Fal:  ÜE.  411). 

íol-gerjeszt :  inflainmo  MA.  (enlfl.ammenj.  Vnuik  lelke  fel 
gericzte  az  w  ziuot  (VirgC.  51).  Az  zyueth  fel  geryezzek  az 
meg  igerth  liodogsagra  (142).  Ffel  gheryezteek  az  kőz  iieiiet: 
Cüiicitarunt  turham  (JordC.  778).  Lőlkőket  a  zent  martirokiiak 
l)eldaiaual  kezdek  fel  geriezteni  (DebrC.  135).  Ilog  tégedet  az 
5  z^retctire  fel  kerieztene  (323).  Meeg  eegyebeket  ees  (Tel 
geeryezthuek,  gyoythnak  cw  bowlch  predicacioyokkal  (ÉrdyC. 
559).  Az  meg  zju-adot  es  hydegődőt  isteny  zeretetneel  kyl  való 
zyweket  ffeel  gheeryeztenee  es  gywlaztanaa  (568).  Meg  gyida- 
déc  a  puska  por  és  fel  gerieszté  a  lator  kertet  (Helt:  Króa 
202).  Az  io  trombita  fel  geriezd  az  hartzra  (I)ecsi:  Adag.  3(J9). 
Az  fi  fiait  inkab  fel  geriesztbease  az  io  ezelekedeteknek  kőue- 
tasere  (Fél:  Tan.  453).  lővel,  geriozd  fel  szinfinkben  .szent  sze- 
relniednec  tfizet  (Born:  Ének.  57).  Az  Ixír  fői  geria-ízt  minden 
faitjiliuisagra  (Mon :  Aixil.  139).  A  hannadik  trombita  harsogásra 
égő  tsillag  esik  meunybfll,  melly  a  vizeket  fel-gerjeezti  (Pázm: 
Pléd.  6).  Az  ö  hiti  mint  egy  tflz  felgeijezti  mind  az  egész  liáz.'it 
(MA:Scult.  971)  Gerjezd  fel  szivemet  áldozatul  Wg  álAisra 
(Rim:  Ének.  98).  Az  ujj  Lsászár  el  .'ikará  oltani  a  tüzet,  amellyet 
Pátrona  gerjesztett  vala  fel  (Mik:TfirL.  261). 

főlgérjesztés :  [iuilammatio ;  ontfiammuiig).  Az  isteni  zere- 
tetnek  bennőnk  ualo  felgieriezteee  (TihC.  15). 


még-gerjeszt :  incendo  MA.  (entflammen].  Az  fdőben,  ki- 
ben a  CnldeusiK'  Ilimet   megvőttékuala  os  méggérieztéttéknala 
őtet  i?zzel  (BécsiC.   97).   Meg  geriezteni  mend   teteiglen  te  ze- 
keredet    (26  Ij.     Tíizzel    meg    gerieztettek    te   sauctuariotnodatf 
(AporC.  28).  Az  fergeíkek  az  aga  veleyet  iieminemfi  goytocan- 
nal  meg  geryeztic  (GuaryC.  12).  Nyeryed  nekőni  te  zerelmeti' 
fyadtni,  hogy  az  ő  zorelinenck  tlnvzewel  megb  Ey\vha  en  zywi 
mel,  ky  twzeth  KrMiis  .lesns  eeltesse  ee«  meg  gőryezie  (OecbCl 
39).   A   the   szerelmednek  tyzeeth    gheríezd   megh  ew  bennel 
(WinklC.  37)   Wtet    testi  tn-z  meg   gerieztete  (VirgC.  31X  Ger 
yezyed   meg  een   vesoymeth :  nro    rcuos   meue   (KeszthC.   46 
Vriiak    zep   bezede   meg    geryeztee    wtetli :    iiitlaimuavit   eim 
(281).  Meg  geryezty  w  kerimle  való  ellenstigylb  iKulotC.  237 
Ne  geriezd  meg  az  holt  szenet :  tmn    iiiceiidas  uarboiu-s  (Kár 
Bibi.  1.654).    Gerjezíi  meg   a    gyorlyatartó    lám|>á.sit   (MA:  Bib| 
1.87).    A    csak  nem    el  alutt  tfiztfl    meg  gerjeszteni  íMety:  6J»j 
UI.41). 


t 


reá-gerjeszt :  linstigo,  incitu;  aufreizeji,  aufhelzenj.  .\  k..'.í 
séget  rejá  gíirjesztik  vala  (Moulrók.  UI.139) 

Gerjesztés :  iiifl:(nimalio  MA.  [eiiUlammmigj.  Zent  Kati;. 
rina  ázzon,  k)iiek  tyztő.sseegeeie  my  ayoytatoesagwnknak  . 
idnesaeeges  tannsagwnkuak  lelky  gheeryeztescere  vala  n 
keweset  akarwaii  zolaiiy  .  .  .  lÉrdyC.  657).  A  keukfibe  a  l'í 
gierieztes  benne  \ii^u  (Mel :  SíJáa  262!. 


1089 


GERJESZTET-GEZE^^CE 


GÉZENGÚZ-GfM 


1090 


Gerjesztet :  (lioli  icaushim  ;  braiidopfer).  Ninr  a  niav  v d5- 
beii  fedelm  es  proplieta  es  vezér  sem  aldo/^t,  sem  áldomás, 
sem  aianlat,  sem  serieztet  (HéosiC  120).  Meglátom  flieiaia 
Baalimiiac  iiapiat,  kicben  geríeztiiala  gerieztetet  (183). 

GÉRIjICE  wüUtske  Orczy;  KiillH.  13.5.  qeehrlycze  ÉrdyC. 
HI3K  <7/7i.-:r  Zriiiyi,  11.103.  112.  cri'/iV;' Tlialy:  Adal.  1.55.  (jirlitze 
Zv<>n:Ptx<t  II  (inrlic  Miim-lír  111.  llnlt:  VT.  07.  Tel:  Evang. 
II.62Í*.  Szík:X«olt.  71.  R-il:  Epin.  1):  tnrtur  Pe.sti:  Nom.  fii.  C. 
tiirteltaiihe  PPB.  NyöK  a  cerlitee :  *!.'cmit  turtiir  PPKl.  Az 
eyenneknek.  ky  az  sorlii'zeket  aftanala,  monda  (ElirC.  145). 
íme  veréb  majának  bazat  lelt  es  cerlicn  fezUet  (DolirC.  156). 
Ha  madarath  akar  aldozny,  keth  eberlyczeth  awagy  galamb 
flfyakatli  vjgyo  az  papnak  az  nltarra  (JindC  82.  523).  Adanak 
keet  ealamh  fyat  váci  keet  gerliczctb,  mert  eh  uala  ab  zcge- 
niRkiiek  aldozíittia  (DebrC.  173).  Gerliceknee  zuka-iia  zerent 
syralmath  ada  (TelC  10).  Ne  aéé^'í  ^'  'p  górliczednec  lelket 
az  seregnél'  (Szék:  Zsolt.  71).  Az  elsSt  az  kor  nyttak  vala  fel, 
mikor  bvzat  akarnak  vala  áldozni,  az  m,nsodikat  mikor  gliovli- 
ceket  (RMNy,  II,17i.  Az  eSzetis  ghőrliczenek  ittMi  (Bal:  Epin.  4). 
Özvegy  giliíxe,  mert  el  veszté  társát,  imt.'ilaii  óránként  neveli 
sírását  (Ziinyi  TI  103.  112).  Bolyog,  alá  s  fcil  jár  mint  társátnl 
megvált  gerlicze-madár  (Tlialy:  VÉ.  11.55).  Ninp,s  az  trerliczének 
epéje  és  erkfilcinek  is  nincs  semmi  tüskéje  (Tbaly:  Adal.  1.145. 
121).  Szoktanak  volt  az  égi  madarak  kSzznl  gerlitzék,  galam- 
bok é.s  verebek  megáldoztatni  (Misk;  VKert.  202)  Itt  látimk 
penitenczia  tartással  búgdogalo  magánas  gerliczéket  (Ostízi :  Síp. 
347). 

Qerlicécske :  cv  Egy  gerliczécske,  társától  ha  megvál,  jaj 
mit  nem  cselekszik  (Thaly:  Vt..  11  12).  A  szerelmes  gelitzétske 
madarak  királyát  mesr  sajdítván,  látta,  mint  ment  a  tátorbann 
madarakkal  hartzolván  (Orczy:  KöltH.  135). 

Gérlicényi  :  (iustar  tnrtnris ;  wie  eine  turteltaubej.  A  haris 
avagy  a  ffirjnek  iVege,  melly  nagyságáia  nézve  egy  gerliízényi, 
nagy  hoszszií  lábai  szoktanak  lenni  (Misk :  \'Kert.  433). 

GESZTENYE  {gesztmő  Helt:  Ki-ón.  108.  yesztönye  Radv: 
Csal.  III.15.  yoXv.ve  Beythe:  Stirp.  3.  yíJsrfonj/e  MonTME.  1.21): 
castane^  Bejthe:  Nom.  3.  balaiiitis  C.  castanie  PPB.  Jacob  v8n 
z8ld  nyár,  mogyoró  es  gesztenye  veszszőt  es  feier  vonásokat 
hamta  raj-ta  (Helt:  Bibi.  I.  04).  Fokhagimatb,  .safírant  ma.st 
tegi,  io  gesztenie  tethel  [így]  (KBécs.  1572.  C7).  Alma,  ge.sz- 
fönye,  kfirtvély  (Radv :  Csal.  ül  45.  11.207).  Almát,  kalácsot  és 
gesztenyét  vöttem  (MonTME.  1.221).  Gösztönyét  hozattnnk  az 
praedikátor  nramnak  (21).  Tejünk,  tiírónk,  sajtimk,  van  Creg 
ge,sztenyénk,  ómánk,  szilvánk,  körténk,  szép  pnba  berkenyénk 
(Fal: Vers.  903). 

[Szólásokl.  Kételen  véle,  hogy  maga  kezével  s  z  e  d  g  y  e-k  i 
a  parázs  alól  a  gesztenyét  (Fal :  UE.  4H4). 

gubáe-gésztenye :  (castanea  testacea;  kapselcastanie].  Szilva- 
fa bimbóját  más  fának  eladgya  s  a  gnbás  gesztenyét  iitállyn 
íNad:Kert.  212i. 

olasz-gesztenye :  [walsche  castanie].  Az  egyik  gesztenvét 
oltod  az  másik  gesztenye  fába  hasitva  és  öreg  szikös  le-sz,  mint 
egy  olasz  gesztenye  (Radv:  Csal.  in.52i. 

öreg-gészténye :  balanitis  PPBl. 

GEZEMICE,  GEZEMIZE:  [nugae ;  lappaliej.  Annak 
dolga  gezemitze  s  pMiedék  i  C/.egl :  Tromf.  94).  Ha  .mz  ezeken 
az  ő  felül  való  gezemize  okotskáit  érti.  helyesen  nevezi  i'iket 
hazugságoknak  (GKat:  Titk.  341).  A  pápások  az  fldnepeknek 
meg-íillettéseket  t«ak  a  külső  geze-mize  ceremóniákban  hely- 
heztetik  (GKat:  Válts.  I.  Elób.  34).  Geze-mize  kérdezkedés 
(n.319).  Sok  guggoló  és  tsi'ifoló  értelmetlen  szók  vagj-nak  a 
magyar  nyelvben,  mint :  ergelotye,  áhi,  kotyon-Btt)-,  geze-mize, 
kóczi-pór  (CorpGramm.  323). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


GÉZENGÚZ:  calopbanta.  circnmforaneiis  MA.  s|Kjttvogel 
PPH  Glu^zenglmz,  potor  aprólékok  (Bal:  Epin.  3).  Ez  ig;iz.ság 
ellen  való  tus;ikodásál  imez  amaz  gézen-gnz  sophisticalasokval 
rekeszti-bé  (GKat:Tilk.  340  (iKat:  (iranim.  C3|,  Imez  vagy 
amaz  gézengnz  emberek  .■izemtclenül  liliigatnak  és  árnlgatnak 
(GKat:  Válts  11.1307).  Elég  goromba  vala  az  iffin  Koboani, 
hogy  magához  hasonló  iftjaktiil  kérde  gézengúz  t;mátsot  ((.iiegl : 
Japh.  7).  Professor  uram  efféle  gézengíiz  ellenvetésekot  elő 
látván,  meg  nem  úta  volna,  hogy  a  mastini  bérmálás  kőzöl 
semmi  kí'ilőmbséget  nem  találhat  Matkó  (Illyef:  BCsTomp.  312). 
A  maga  gézengúz  könyvét  az  igaz  okosságnak  mestersége- 
szerint  nem  tudgya  resolválni  (Pife:  Vála.sz.  192).  Bitang,  bokor- 
búi ngi-ott,  gézengiiz  (SzD:  MVir.  105). 

(Kiizmondá.sokj.  kz  kinek  gezőngiiz  az  wra,  kettien  tity  az 
szolgála:  mulier  imperátor  et  mulier  mile.s  (Ilei-si:  Adag.  125. 
MA).  A  kinek  gézengúz  az  ura,  kottyoii  títty  a  szolgája  (Kisv: 
Adag.  31.5). 

GrDÓ :  [capella ;  zicklein].  Fejős  kecske  vau  3,  öreg  meddő 
kecske  van  1,  tavalyi  gidó  van  5,  kecske  olló  van  5  (Gér: 
KárCs.  IV.454). 

GILISZTA  (salitta  TelC.  fi».  galizta  Mel :  Herb.  27.  tiahztya 
BeytheA :  FivK.  3&.  (^eleszU  Lipp:PKert.  11237.  ACsere:  Enc. 
190) :  lumbricus  C.  ascarides  MA.  regenwürmlein  PPB.  Vfyak- 
nac  moga  zerent  eg  kis  galistan,  fonalzalon  meg  fogattatec 
(TelC.  69).  Ha  az  kis  gyermeknec  adod  enni,  az  galiztat  ki 
veszti  (Mel :  Herb.  27).  Az  kapoztanak  ha  az  maguat  meg  izod. 
az  gahztyakat  meg  5li  az  gyomorban  (UeytheA:  FivK.  36).  Az 
irmős  iKír  has  faiast  gyogit,  minden  galiztyat  meg  ől,  ha  azt 
izod  (66.  67.  82i.  Mint  imez  giliszta  féreg,  fantsalog,  fetreng, 
veczkendik  (GKat:  Válts.  11.115).  Az  kláris,  ha  szarvasnak  az 
■szai'vával  eggyiitt  e&ső  vizben  megissza,  sokféle  betegség  ellen 
használ,  főképpen  giljiszta  ellen  (Kecsk:  Öh-M.  275).  A  vakon- 
dok a  főidben  mozgó  férgeket  avagy  beljebb  tsi'iszó  gelesztákat 
még  távolról  meg-hallja,  mellyel  e.szre  vévén  a  geleszták,  a 
főidnek  szinére  mind  ki-szaladnak  előtte  (Misk:  VTÍert.  270). 

[Közmondások).  A  kit  egyszer  a  kigyó  megcsíp,  még  a  gilisz- 
tátiil  is  fél  (Thaly:  Adal.  1.79). 

fehér-giliszta:  ascaridis  Nom.^  145.  [spulmirm]. 

földi-giliszta :  lumbricus  Kr.  [erdwurm].  A  földi  geleszták 
bai-ázdákat  és  csatornákat  fi'imak  a  fSId-alatt  (Lipp:  PKert.  11. 
237).  PliniuR  azt  iija,  hogy  a  földi  gelesztáknak  hamva  a  meg- 
törött tsontokat  szépen  meg-forra.sztja  (Misk :  Míert.  683). 

lapos-giliszta:  taenia  PPBl.  fbandwiu-m). 

Gilisztás :  verminosus  MA.  voll  niiiTner  PPB.  Az  doctor 
az  gyermeket  igen  geleszt.ásnak  mondja  lenni  (LevT.  11.223). 

GÍM  (jem  Zrinyi.  11.99):  cerva  NémGl.  136.  [hirschkubj. 
Hamarsággal  flel  meene  az  gyenghe  gbymnek  gyorssassaga 
zerent  (ÉrdyC.  380).  Nagy  sok  .seregb  zarwas  es  gymők  eley- 
ben  yeweenek  (403b).  Mykoron  zent  Geelerd  nyalábot  vynne, 
laata  haat  az  ayto  élőt  eegy  niísteen  farkas  fekzyk,  haat  .se- 
bes ;  mykoron  (az  isten  embere)  zent  ymacbagawai  meg  gyogyh- 
totta  volna,  meg  marada  nála  naponkeed  ky%ve  meegyen  vala 
az  mezőre  az  gymmel  (544).  Veerche  haza  w  nekyk,  hercbe- 
gek  ees  zanvasoknak  magas  hegyewk  ees  gymeknek  kvrzyrtb 
hyedelmek  (Ke.szthC.  275).  Mikippen  az  gim  szanias  rikkolt  az 
foló  vizeknec,  akkippen  az  en  lelkem  te  hozzad  kiuankozic 
isten  (Szék:  Zsolt.  41).  A  leuele  el  tenll  a  főiden  mint  ám  a 
g\nn  nyelvfő  fűnec  (Mel:  Herb.  166).  A  szarvasok-között  a  gím- 
nek  szarva  nintsen  (Pázm :  Préd.  248).  Tegnap  vadászi-a  [így] 
jöttünk  vissza,  kiben  édesem  ím  veled  is  részt  töttem,  egy 
szarvast  s  egy  gímet  küldtem  (RákGy:  Lev.  56).  Egy  megh 
bu.sidt  vadá.sz  kikelet  idején  egy  sebes  szarvas  gémnek  nyomát 
keresvén,  sokat,  de  heában  járt  Dráva  erdején  (Zi'inyi  11.99). 

69 


1091 


GIPSZ-GOBíHAL) 


GÓIÍÉ— GOLYÓBIS 


1092 


GIPSZ,  QVrPSZ :  gyiwuni  Kr.  A  kép-iró  és  gipsal  niuii- 
kálkiidíS  kI  nem  víszcii  és  ki  iipm  motel  a  vAszmilxS!  vagy 
deHzkábóI,  mellyen  akar  ábrázni  valamit,  hanem  iiikáb  a  tes- 
teket és  KÍ|«ot  reá  rakogattya  fesln  etnetével  (T'ázm:  l'réd.  712). 
Gyipszet  mint  kell  alaliavtnim  ki^bíil  csinálnyi  (Kecsk;  ÖtvM. 
298).  Az  cyipszet  téK'aporrai  kell  megígyolítenyi,  úgy  kell  vele 
formálnyi  éa  Ijele  öntenyi  (320). 

GÍRA  (nheera  ÉrdyC.  607b.  íjhera  258.  gera  VirgC.  98.  99. 
éj/ro  Decsi:  Adag.  202.  gyira  Pázm:  Préd.  40):  marea,  talenttmi 
MA.  Tíz  ezer  ^'nat  adoc:  decem  millia  talentorum  appeudam 
íBécsiC.  56).  Tartuzic  uala  tiz  ezer  girauai :  debebat  decem 
milia  talenta  (MiinchC.  48).  Alítom,  bogi  ezer  gerat  meg  eme 
(VirgC.  98).  Adnade  azokat  tiz  ezer  gerau  (99).  Vyn  zaaz  ghera 
ezy.stet  (ÉrdyC.  258).  Az  terehnek  wala  zaz  gheraynth  walo 
nehez.sege  (Ér.sC.  416).  Hetven  gira  6niim  arany  (Helt:  Krón. 
30.  65).  V<5t  az  barátnak  35  ezer  gira  ezLsti,  ki  mind  pléhekben 
állott  (Monlrók.  III.92).  Egy  gira  arany  az  tSruenyben  teszen 
hetven  két  forintot ;  az  ezflstnek  giraja  is  két  f(;le ;  eggyik  az 
nehéz  gira,  kinek  oggyike  teszen  nsgy  forintot ;  másik  könnyű 
gira,  kinek  eggyike  teszen  egy  forintot ;  az  szekellyek  giraja 
tc^zeii  "tven  magyar  pénzt  (Ver:  Verb.  szót.  16).  Fflidbon  ásod 
ám  te  az  gyrát  (I  )ec,si :  Adag.  202).  Az  istentfll  adott  gyirával 
úgy  ne  bánnyiink,  mint  a  rest  szolga  (Pázm:  Préd.  40).  Tulaj 
don  gyiráddal  iparkodjál,  serénykedjél  lia-sznosan  (Fal:  BE 
581). 

Gírás :  habeus  talentum  Kr.  Nag  kfi  e,«.s5,  mint  eg  giras  le 
szalla  az  eghbjl  az  emberekre  (Fél:  Bibi.  11180).  Tudósíts,  az 
poharakban  kinek  mennyi  girást  és  nehezékest  adattál  (RákGy: 
Lev.  67). 

OnUjA  (gerla  NémGl.  296.  á:«-fc  DöbrC.  364):  corus  NémGl. 
296.  (malter).  Asam  őtet  magamnac  eg  *erla  arjian :  födi  eam 
milii  coro  bordei  (BécsiC.  181).  Monda  a  masicnae:  te  méneuel 
tartozol ;  ki  monda :  zaz  girla  buzaual :  centum  coros  tritici 
(MiinchC.  148.  DíibrC.  362). 

GIT.  Fekete  mák  avagy  gith  :  nigella  seu  melantbium  (Com : 
Jan.  2fi\ 

GLIDA :  [ordo ;  reihe,  glied].  Mérték  .szerint  bé  áll  az  el.s<i 
glidábann,  vezetik  palatzkás,  fiistös  kaszái-mában  (Orczy :  KOlt- 
Sz.  6). 

GLÍT  igelyth  Ver:  Verb.  98.  gUt  Pázm:  Kai.  535.  Bal:  Camp. 
30):  [salvus  conductus;  geleitbrief).  A  lu'ipa  egy  szép  arany 
rózsát  kiilde  néki  [Z-sigmondnakJ  ajáiidokba,  miért  hogy  nieg- 
ék-ettetto  vala  a  tseheknek  prédikátorit,  Un.«z  .JáncKst  és  a 
prágai  Jeronimust,  inert  hit  és  glit  alatt  liitta  vala  fiket  Kost- 
iiitzba  a  kontziliiimlia,  de  meg-szegé  a  hitet  (llelt:  Krón.  76b). 
Az  giiberiiat(}r  fej  akara  ineniii  Bétsbe  a  király  nleibe,  ha  a 
király  é.s  az  ndvarliéli  urak  glit  leveleket  kiildenéuek  néki 
(102bl.  Hunyadi  János  minden  elit  levelek  nélkül  feljőve  Budára 
a  királyhoz  il03bi.  Midiin  hartzra  kóltek  volna  az  agareiiusok 
zilszlo-gyaiiánf  kopjára  emelek  a  tsiiszár  fney-levelét ;  erís 
hartzal  megverek  .Iiistinianiust,  kinek  ismét  újab  glétet  kellé 
volni  véllek  (Pázm:  Kai.  535).  Ebbe  ius  Aridentomi  conciliomba 
a  kőzAiiseges  gléth  alatth  mi  okáért  nem  ment  az  ellenkezS 
fél  iBal:  Camp.  80). 

GLOSSZA :  |interpretatio ;  deuteleij.  Menden  ygeretek 
Cristustol  az  zcraetiiek  lewtek  azokluni  vegesleg  meg  tolye- 
segyenek,  kyk  regulát  párástól  es  ygerewl  ygoie  glosanalkewl 
ewrewmuel  enczelkedtenek  fartany  (EhrC.  124).  Glossa  magya- 
lázat  (MA:Taa  1417i. 

Glosszái :  (iuterjiretor ;  deutelnj.  Mint  s  hogy  IStt,  sok  képen 
glossályák  az  njnighatatlan  elmék  (Alv :  Post.  1.58,5). 

GOB(hal) :  gubiiLs,  lobio  MA.  Igründliuir).  Aristotélee  iija 
az  Atbénásiiál  lévS  szoros,  háborgó  tengeri  szegelet  felSI,  hogy 


télre  kelve   a  hiden   miatt  minden   balak   kikSUAznek  az  egy 
gob  luilon  kivfll  iMisk:  VKert.  516). 

GÓBÉ :  (scurra,  nebuló ;  sebeim].  Vaj  gobe,  ti  vadlok  azok, 
kik  válogattok  a  miseszolgáltatásiiak  hellyeiben  (Czegl:  Uág. 
57).  Azt  mondod,  mint  némely  góbék,  hogy  Anna,  Máriánac 
annya  ótet  nem  fértiiii  kSzís51és  által  fogatta  vólua  méhében 
(Pós:  Igazs.  IL)75).  Góbé  est  magnus  aliipiis  inanis  et  vanus 
homo  ;    vei   etiam  parum   meute  sanus  (Otr:  OrigHung.   L297). 

Góbélkod-ik :  (nebiUonem  ago ;  sicli  wie  ein  sebeim  be- 
nehmenj.  A  pharisaeusoknak  kemény  és  lágyulbatatlan  szivek 
a  Cainokuak  góbélkodo  elméjek  nem  találhatnak  irgalmasságot 
(Nagyari:  Ortli.  9). 

Góbéság  (góbaság  Lép:  PTiik.  1320):  |scurrilita8 ;  schel- 
merei).  Nem  csak  oszelAsségét  és  gohaságát  feddened  efféle 
embernek,  hanem  maid  ugyan  haragudnál  is  reá  (Lép:  PTiik. 
I  320).  Soha  annyi  góljéságot  nem  látott  mint  te  tiUled  (Pós ; 
Válasz.  204).  A  4.  niimerusocskát  nem  tette  fel  a  tjpographus. 
mellyen  valo  megakadásod  nagy  góbéságodnak  jele  (Matkó: 
BCsák.  17.  334).  Hogy  gól>éságáiiak  minden  fogait  kimutassa 
(Illyef :  BCsTomp   201). 

GOGYOLÁS :  ll.xjuax;  schwatzhaftj.  Igy  h.Vpitéskedik  az 
mi  gogyolás  szíiykonk :  nem  mertek  magok  az  praediratorok 
az  Kalauzba  harapni  (Zvon :  PázmP.  260). 

GOHÍm:  uva  praeooqua,  praecociana  Nom.'  03.  (acgster- 

traube].  Kétszer  fatsarodott  Bachus  gobérja  (PhilFl.  3). 

GOliT :  [aurum ;  goldj.  Étket  aranyozni  való  faj  goltot  vet- 
tem (Radv:  Csal.  111.63). 

GÓLYA :  ciconia,  peliurgus  MA.  storch  PPB.  Eszterág,  gólya : 
pelargus  PPBl.  Eggik  szárokon  szoktak  állani  golüik  modgia- 
ran  (Era.sm:  Erk.  23|.  A  szent  irás  st>k  helyeken  arra  igazít, 
hogy  a  hangyáktól,  gólyáktól,  fetskéktól  vegyünk  értelmet 
(Pázm :  Préd.  ii6).  Kelepel  a  tornyon  piros  omí  gólya  tavasz- 
szal  ...  A  magyarok  az  5  deák  nevezetiríM  a  cicooiáról  tzakó- 
iiak,  a  maga  szava  járá.sáról  ped'g  gólyának  nevezik,  mivelbogy 
szólása  ki'izbeu  mind  tsak  galyagalyát  láttatik  zengeni  iMisk : 
VKert.  330). 

GOLYÓ  (ffiUo  MesésK.  38):  [testiculus;  hode).  Kicsoda 
anyálta  az  els5  5kr5t?  Az  [uiraszt  emlwr,  avagy  más?  az, 
ki  v5tte  az  gulóját,  globissát ;  mert  az  lehen  i-sénállya  az 
glóbist  (MesésK.  38).  Az  állati  mag  a  nagy  élet  érb61  a  golyók 
egybe  gomolyodot  meuedékibe  vitetett  lélek  eres  vérből  leazen 
(ACsere:  Enc.  150).  A  monya  golyói  orvossíigra  jók  ;  innen  vagyon, 
liogy  ha  veszi  eszébe,  hogy  a  vadászok  utánna  leselked- 
nek, a  golyóit  kiszakasztya  és  az  ötöt  ftzökiiek  hagygya,  hogy 
maga  életben  maradhasson  (2 in).  A  hod  heréjének  golyói  ré« 
.szerint  kedves,  rész  szerint  pedig  nebez  kedvetlen  illatnak  faok- 
tak  lenni  (Mlsk;  VKert  243).  A  halaknak  mint  egyéb  (JIdi 
állatoknak  vimnak  nemzésre  \nV<  tagjaik,  úg.vniiiit :  tíVlejek, 
golyójok,  nemzi'i  herélyek  és  inébek  avagy  mátrájok  (.504). 
Melly  miá  abban  eltürhetetlen,  égí  fe.sziilés  támad  és  a  go- 
lyóknak és  a  mellette  levA  részeknek-is  tiszve  húzódása  kinos 
fájdalmat  okoz  (Nyr   XIV.  3621. 

Golyócska:  (globulos;  kügelcben]  (Matkó;  BOik.  40). 

GOLYÓBIS  (silyvhts  Helt:  Krón.  Uo.  164  Helt:  Canc.  118. 
Valk:  Kiü-.  <>.  ■/.''■hit  Helt:  Mes.  122.  Rim:  Ének.  158.  gtilnu  (?) 
Moulrók.  III.17.  globys  ÉruC  621.  glyihu  Tbaly:  RT.  1.92. 
glyobos  TörT.  1S78.  343.  gojMcs  ítog:  Aqu.  32.  Wv*«  Petliö: 
Krón.  39.  yyotohis  Matkó:  BCsák:  40.  gydyobis  >Iegy:  .'^.AÖrOma 
Elíb.  7):  1)  glóbus  C.  spliaera  MA.  kugel,  hall  PPB  FellS- 
u51d5ziiek  vala  tflzes  golóblsoc  (NádC.  87).  Te  eleted,  miként 
ha  hay  zalon  ketiipuek  eg  golobist  fel  (BodC  U  MjtiI  egh 
Iwzes  globys  az  ew  feye  felet  yelenek  es  wgyaii  ottau  sokaktwl 


11198 


AGYÚ-GOLYÓBIS— GOLYÓBISKA 


GOLYÓBISOCSKA-GOMB 


1094 


lattatek  (ÉrsC.  ii9b).  Szép  négj-  taraszkot  elShozata,  sok  golyiV 
bissal  liiV^eket  bi)l)t;ata  (UMK  lU.ltiS).  Tlioaba  portb,  gyolyo- 
bvstli  k«Ii;eii  K.  (RMNv.  111.19).  A  KÍlyobis.'ial  eiti  vala  az 
Hunyadi  J;'uios  ki;t  tiáiiai'  f'eieit  (Helt:  Króu.  UU).  Ott  hagyott 
44  tmia  port,  golobUuak  soksagat  ^Molllr^ik.  lII.lKil.  \'iLsat, 
golyóbist  ki  voiiszoii  a  testbíl  (Mel :  I  lerb.  109).  Golyóbissal, 
kuglival  jádzaiii :  spliaera  et  coiiis  certare  (Com :  Jau.  208). 
A  golyóbbitalpú  szerencse  tántorog  (Thaly :  Adal.  1.115)  A  la- 
kosok nagy  károkat,  romlásokat,  éuéseket  .szenvedtek  volt  a 
bombák  és  a  tüzes  golyóbisok  miatt  iMikiTorL.  4ö4).  Meruéui 
mondaoi,  hogy  az  etléle  tanátstalan  vitézeket  mint  egy  ki  ke- 
resik a  golyóbisok  (F;il:NA.  221).  A  nem  gondoltani-vólna 
napján  golyóbis  vagy  kard-vég  utat  nyit  lelkeknek  más  világia 
(227).  2)  [i>esticulu.s ;  liodej.  Mony  tSki,  két  monya  golyóbis;i : 
coleus  C.  Egy  kSlket  heréié  meg,  és  annak  az  kéét  gnlyóbisát 
vivé  az  királynak  (Pethó:  Krón.  39). 

ágyú-golyóbis:  glóbus  tormentarius  SK.  [kanoneidiugel]. 
Az  vas  álgyu-golyobis  által  eséc  a  tapaszon  az  házatskába 
(Helt:  Króu.  Ii54).  A  lelkek  mind-járt  ott  lehetnek  minden  ma- 
daraknál és  ki  lövetett  álgyú  golyóbisoknál  sebesebben  (GKat : 
Válts.  11.1221).  A  melly  frantzia  generális  megszállotta  volt 
Philipsburgot,  azt  kevés  idő  muIva  egy  ágyú  golyóbis  homlokon 
ütiltte  (Mik:TörL  307). 

arany-golyóbis :  [glóbus  aureus ;  goldkugelj.  Végi-e  az 
egész  vihig  gazdagságit  mntogattya,  arany-golyóbissal  lövfildöz, 
mindent  igér  (Pázni:  Préd.  404). 

kecske-golyóbis  :  [fimus  caprinus ;  ziegenkot].  Eftéle  tol- 
dalékokat aprob  bötfivel  szokta  Molnár  a  bibliához  irnyia, 
hogy  az  egy-ügyű  magyarok  job  izüen  egyék  pilula-gyanánt  a 
ketske-golyóbist  (Pázm:  Kai.  35ö). 

kö-golyóbis  :  [glóbus  lapideus ;  steinkugel].  Hét  fontos 
glyóbis  205,  öreg  kíglóbis  99  (RákF:  Lev.  1.109). 

láncos-golyóbis :  [glóbus  catena  jímctus ;  ketteukugel). 
Agyúhoz  való  liat  karikás  láucz,  három  lánczos  golyóbis  (Radv : 
Csal.  n.39T). 

márvány-golyóbis :  marmor  tomatum  in  globum,  sphae- 
nila  marmorea;  marmorkugel  PPB. 

niuskóta-golyóbis :  [glans ;  flintenkugel].  Bal  csicsinél 
ment  be  az  muskéta  golyóbis,  liát/m  ki  (Kern:  Élet.  11). 

ón-golyóbis:  plumbata  C.  MAI.  (bleikugelj.  Óncsftk  jo 
formában  a  te  on  golyóbis  argumentomodat,  hogy  jobbjui  tes- 
sék hamissága  (Sámb:  Isp.  17).  Tihanyi  szerszámok:  taraczk, 
on  glyobos  (TörtT.  1878.  343).  Egy  kis  hordóban  ón  glóbLsok 
vannak  (TörtT.*  1.747). 

sár-golyóbis :  [globas  argillaceas ;  thonkugelj.  Vallyon 
íalálnáé  a  sái-  golyóbis  a  bozza  puskából  a  ezélt  i^Matkó:  BCsjik. 
31).  lízeket  halgatással  kell  vala  el-tapodnom,  mint  sár  golyó- 
bisokat (40). 

szakállas-golyóbis :  (pyrobolus ;  bőmbe  ?].  Oth  az  kegyel- 
metek warasa  beives  tliarazk  es  zakalos  golyobysal  (RMNy. 
II,159i.  On  zakalos  glyobos  2127,  was  zakalos  glyobos  3uu, 
tai-aczk,  on  glyobos  623  (TörtT.  1878.  343.  Megy:ÖrÉlet.  7. 
Radv:  Csal.  U6Sj. 

tarack-golyóbis  :  [mörserkugel].  Taraczk  globyshoz  walo 
rez  forrnak  iRadv :  Csal.  ILG8). 

tekejátszó-golyóbis:  [pila  lusoria;  spielkugelj.  A  régi 
kép  irok  az  szerencsét  egy  teke  iadzo  golyóbison  irták  állani 
(EiPriuc.  230). 

Golyóbiska :  [globulus,  pillula ;  kügelchen,  pillej.  Ha  pillu- 
lat  auagy  golyobiskat  cíiinalz  a  rhabarbarumbul,  igon  io  hideg 
lel8knek   (Bej-theA:  FivK.  58b).   Az   eb  nyelvi  frub51  igen  io 


pillulat  auagy  Kolyobifskat  chynainy  (120.  128).  Valerius  Maxi 
nius  hasiinllttva  az  embernek  állapattyát  az  apró  gyennekeknek 
jáczodozo  czergettyfijfikhőz,  kiket  mikoron  czergetnek,  egy  hely- 
ben nem  alhatnak  az  benne  való  golyobiskak  (ExPrinc.  230). 

Golyóbisocska :  globulus  C.  [kügelchen].  Csigával,  pör- 
gettyűvel, p;itt;uityúval,  márvány  golyobisocskáckal  (játszani) 
gyermek.ség  (Com:  Jan.  208), 

Glóbisos :  [globo.sns ;  kugeln].  Hitető  szerent.se  nem  kell 
ajáidásíKl,  gli'ibisos  a  lábod,  niiits  helyben  állásod  (Rini:  Ének. 
15S).  Szegellet  bástyáin  hevernek  sok  álgyuk,  .százhatvanhat 
fontos  glóbisos  nagy  jukuk  (Thaly:  Adal.  11.358). 

GOLYVA,  GfíLYVA :  1)  bronchoeele  C.  struma  MA. 
kropf  1  'PB.  Futosó  mirigy,  mirigyes  hús,  golyva :  scrofula  PPBl.  (Az 
fodorka)  ha  eczStben  reia  kfitSd,  az  sfilt  es  gelyvat  el  rontya 
(BeytheA :  FivK.  134b).  A  figet  árpa  ILsztel  ha  5szue  timpora- 
lod,  am  az  geluakat  el  ront  (Mel:  Herb.  2).  Ha  az  nagy  sarló  lü- 
uet  etzetben  rea  kótod,  az  sftlt,  gelyuát  el  ronttya  (38).  Ezen  gyö- 
kereket keimyed  az  golyuakia,  meg  lagityak  azokat  (BeytheA : 
FivK.  Ibi.  Ha  varga  zurokkal  őzue  fózód  az  gyopár  leuelet  es  ráet 
es  reia  kStód,  az  be  reket  kelesőket  ki  nittya,  gelyTakatis  el 
ront  (69b).  A  szőmőlcsö,  golyva  meg-rutét  (Com:  Jan.  54^  Ha 
az  gagetest  megtörvén  viaszban  ögyelíted,  az  golyvára  kötöd, 
meggyógyíttya  (Kecsk:  ÖtvM.  279).  Mint  a  gelyva  és  süly  talál- 
tatik az  ép  testben  :  sti'umae  et  tumores  (,^'allást.  203).  Az  isten 
házának  fekélye  és  golyvája  (Pós:  GBot.  (51).  A  kaponiyatáiiak 
levele  golyvát,  szömOltsénget  el-ront  ( \"áli :  OrvSz.  16).  2)  cap- 
reolinus  Com:  Jaa  28.  [champignon].  A  cseperke  gombáé, 
gelyváe,  veres  gombác  a  gombáé  kőzött  leg  jobbac  (Com :  Jan. 
28). 

Goly-vás :  gutturosus  C.  strumaticus,  strumosus  MA  [kröpBg]. 
Gelyvás,  nagy  torkú,  nyakadagadt:  gutturosus  PPBl.  Az  feier 
tóuisnek  gyökerénél  vyontaban  io  kenny  golyuas  dagadasokat. 
mert  azokat  el  ozlattya  (BeytheA:  FivK.  13).  Golyvás  ember 
(BethhÉlet  315). 

[Golyvásit] 

meg-goly vasit :  [.strumosum  reddo ;  kröpfig  maehenj.  .Sy- 
riában  egy  forrás  meg-goly  vasit  (ACsere:  Enc.  123). 

Golyvásság  :  [.stnimositas ;  kropfkraukheitj.  Ér  az  nyakán, 
szóigál  golyvásságro!  (Cseh :  OrvK.  5). 

GOMB  (.707?iAíi  Nyr.  \T.458.  ACsere:  Enc.  232.  235.  fül- 
gombájsi  Helt:  Bibi.  L  Qq2) :  1)  bulla  C.  globulus,  .sphaera, 
nodus  MA.  [kugel,  knofen,  knopfj.  Gomb,  tsomó :  nodulus  PPBl. 
Gomb,  mellyet  elé  és  hátra  folyhatni  a  sinóron :  ductilis  uodus 
PPB.  Az  ő  bőre  aaz  hvvssal  es  az  wenel  özue  az  ostoroknak 
gombyayhoz  ragadoznak  wala  (ÉrsC.  46b).  Homlokon  való 
ekességh,  ez  ékességben  hatul  az  feneken  gomb  vala  (RMNy. 
IL49).  A  kopianac  az  ő  gomliiatul  fogua  a  tőue  ollian  vala  mint 
a  szfiuők  nag  feifi  szubolia,  ackire  a  fonalat  tekerik  (Mel:  Sám. 
34).  Négy  öreg  ezüst  gyertya  tartó  gombájával;  eg\'  ezüst  fü.s- 
tölő,  kinek  a  belső  gombája  aranyos  (Nyr.  VI.4ÖS).  Bevezeté 
az  fejedelmet  az  három  árboczfáju  s  tetején  három  nagy  ara- 
nyos gombokkal  tündöklő  audieutia  sátorban  (Monlrók.  VHI 363). 
Kokasoc,  koresztec,  gombóc,  mellyec  a  tetőzetnec  valamellyic 
szegeletin  fel  emeltetni  szoktac  (Com:  Jan.  107).  2)  [orbiculus 
ve.stimenti ;  knopf  am  kleide].  Gombok  a  gontösOn :  noduli  ad- 
strietorii  PPB.  Az  mi  az  gombokat  illeti,  én  azt  váltig  siettettem 
az  gombkötőnél  (LevT.  11.221).  Fehér  zománcczal  zománczozott 
gombok  (Radv:  Csal.  11.279).  Az  gombot,  azt  reméljük,  az 
koloz.svári  öts-ösok  közül  megtudják  aranyozni  (RákGy:  Lev. 
72).  3)  [eaput;  kopfj.  A  baynaknak  gombját  tidaydon  maga 
fegyverével  ütítte  el  (Megy:  Covvp.  6).  A  veres  fenyőnek  gom- 
bája könyú  (ACsere:  Enc,  232).  A  vad  rosákon  termő  gomba 
!us  arénát  ki  űzi  (235f  4)  bulla:  gomb,  függő  [>etsét  PPBl. 
5)  piunaculum  M.4.  PPB.  6)  mídiui.  MA    PPB. 

(59* 


1095 


FiJL-GOMB— GOMbí  tl.VÉK 


GOMBOLYlT— KENY'ÉR-GOMBA 


1096 


fül-gomb:  oricilla  PPBI.  (olirliippchenl.  Gomlája  az  fi'iliiee : 
aiirifulao  iiitiuiau  pars  MA.  TeiI  Aaioniiai'  >'s  :u.  n  tiaiiiac  iub 
l'filec  jfoiiibaiai'a :  pou&s  super  extrömum  aurii'iiUie  dextrae 
Aaruii  et  Ulioruin  eiiis  (Ht-lt:  Bibi.  I.Qii:2^  Aaroii  iub  iTilénee 
goiiibiüát  iiiPK  keué  (Kár:  Bibi.  l.ítl).  Hints  inej;  azzal  az  ű 
jüb  ttilűkiiec  gombáját  (MA :  Bibi.  Llb).  Kend  innt;  t'úli'k  guiii- 
báját,  vévén  kos  verebén  (MolnK:  LTárh.  1»).  Két  fiilének 
ált-.szi'irtt  Kombája  (Gvail:  RP.  51)8). 

oszlop-goinb :  [capiit  columnae ;  .süulenkuupfj.  Az  uszlopiiac 
Kombia  folíily  iji-tssbSl  vala  illelt:  Bibi.  II.3fia  Kár:  Bibi.  L308. 
i\U:  Bibi.  I.S4). 

szár-gomb,  száras-gomb :  [orbiculiis  ansatus ;  lienkel- 
knopf?].  Két  Ixikur,  régi  forma,  ezi'wtljíll  csinált  swiras  gombok 
(lorT.'  1.775).  Sulii-gombos,  imszttal  béllett,  vállba  víVgott  i'ijji'i 
mente  (Monlrók.  XV.4;i7). 

szövés-gomb  :  (orbiculus  textilis  ;  gewebter  knopf  j.  Az 
felső  ruhára  szép  két  pár  szövés  gombot  varjának  (TörtT.' 
II.KU). 

Gombocska :  bnllnla  (',  (orbicnlas ;  kníSpflein].  A  ruhác 
kapisurkal,  horgatsgái'kal  és  gombotskáckal  foglaltatiiac  ő.szve 
(Com:Jaii.  100).  Aranyozott  ezüst  gombocska  (I?a<lv;  Csal. 
11.11). 

Gombol :  nodis  adstringo  Sí.  (kniipfenj. 

(Szólások).  Aliármint  g  o  m  b  o  1 1  y  á  k  ajakukat  éa  üssék- 
fel  oiTokat,  ugyantsak  bálrálib  maradnak  eíl  nagyságok  (Fal- 
NU.  352). 

be-gombol.  l$e  gombolja  a  kőntü.st :  ve.stem  globulis  ton- 
stringit,  cülligat  PP. 

föl-gombol :  (subligo ;  anfliinden). 

|Szólá.soUj.  Nagy  magad  tartassal,  f  í  1  gombolt  a  i  a  k  k  a  I 
liRszelles  (Mon:  Ápol.  5l)Ui.  Az  íireg  nr  lebocsátá  gőgjét,  fel- 
gombolá  .'íjakát,  félre  tévé  süvegét,  c-sipiljére  kezét  (Fal:  NE. 
27).  Akiben  .szaporátl;ui  ;iz  ész,  minden  a|)rólékra  fel  gombollya 
ajakát  avagy  táttya  szjij.át  mint  v;ilamely  isten  tsiidájára  (.Fal: 
UE.  :i8()).  Fel  gombolt  ajaUnk  (Fal:  Jeg)-z.  932). 

ki-gombol :  enodo,  véstem  laxo,  fibulam  solvo  PP. 

öszve-gombol :  connodo  PPBl.  (ziiknSpfen). 

|Gombolgat| 

öszve-gombolgat:  (orbiculLs  constringo;  zuknüplen].  lllies 
az  íi  palíLStyat  (Wue  tfiruén  es  gombolgatuan,  meg  flte  H  pa- 
l.istal  a  Jordán  vizejl  (Mel:  Sám.  368). 

Gombolyag :  I )  glonnis  Ver.  glomeramen  C  [knauelj. 
Gombolyagba  tekerni  a  tbnalat :  Hliim  conglumerare  l'PB.  Mo- 
tolat  tőU'lieueo,  gombolyagot  tekerienei:  ( Péi'.si :  SzílzK.  74). 
tiiapinnak  gomboliagi;i,  ezioportia  (Erasin:  Erk.  58),  A  len  és 
kender  a  niatringból  matolára  tétetletvén  gi>raboléttatnai'  gom- 
bolyagoc  és  lészen  vászon  (Com :  .ían.  97).  Fonal,  az  ki  gom- 
bolyagban, vagyon  ötvenhat  (Kadv:  Csal.  11.299)  Ha  én  rei'un 
nem  fogta  volna  a  pénzét,  egy  gombolyag  czéniáját,  ma  Ls  élt 
volna  (BékHajd.  U.275).  S)  |dragma|.  Mel  azzoíi  embernek 
va^on  tiz  gombolagia  es  lia  el  vtatendi  eg  gombolagiat,  nem 
de  meg  goyta  e  zevedneket  es  zerelmest  meg  keresi,  mig  nem 
lele:  quae  mulier  liabeus  dragmam  deoem,  si  perdiderit  drag- 
mam  nnam,  nonne  aci'endit  luternam  (IXibrC.  352).  Mely  az- 
zonyallathnak  vagyon  tyz  gomludyaga,  ha  ez  teeweztendy  egyket, 
nem  de  l'aklyatli  gyoytli  es  Ifel  hannya  mynd  ;iz  hazat,  es  nagy 
zorgalmntosaggal  kerasy,  myglen  nem  lely  InVtet  (JordC.   .581). 

Gombolyagos:  glomerosiis  MA.  |knauelig|. 

Gombolyék :  1)  glomus  Si.  (knSuel|.  A  lei:yek  nagy  gom- 
b<4yéliiinki-iit  mintegy  lajn.éliek  módjí'ua  linllanak  v.ala  a  pok- 


róczokha  (Szál :  KriSn.  9(í).  2)  bunlas   PPBl.    (steckriibe).   Nagy 
gonilx)lyék,  vad  répa,  tátorjáii  gyökér :  bunias  PPUI. 

Gömbölyít:  glomero  C.  MA.  aufWiuden  PPB.  A  leii  és 
kender  kótőlékből  matolára  vagy  gombolétura  tétettetvén,  gom- 
b<iléttatn;ir  gomljolyíigoc  és  lé.szen  vászon  (Omi:  Jan.  H7i. 

be-gombolyit :  inglomero  PPBl.  (eliiflechtenj. 

kl-gombolyit :  fdi.s.solvcj ;  ausHeehtenJ.  Ki-gombolittya  sok 
papin  IS  tsigákr.H  kinzntt  hajait  (l-'ahNA.  142). 

öszve-gombolyit :  conglomero  MA  ziisammenwinden  PPB. 

Gombolyitás :  glomeratio  C  MA.  das  anfwinden  PPB. 

Gombolyitó  :  gyrgillnm  MA.  girgilliis  PPBl.  tilatoriiim  SI. 
(ha.spel|.  A  fonal  peretz  matolárji,  á.spAra  vagy  gombolétora 
tétettetvén  gomboléttatnac  gombolyagot;  (Com:  Jan.  97).  Vigyé- 
tek a  tfizre  az  orsót,  matólát,  gombolítót  (Fal:  NA.  194). 

Gombos:  bnllatits  C  MA.  (nodosiw;  knöptig,  knotigj.  Gom- 
bos mint  .-i  máknak  a  teje,  mák-forma:  papaveratus  PPBl.  Verjk 
vala  ev  magokat  zybol  (■hynalt  gombos  ostorokkal  (DomC.  294). 
Az  agának  ismét  attunk  12  gombos  kést  iMouTSrE.  199).  .Szii- 
gyeM  íirany  zománc-zos  és  köve.s,  ló  nyakiíra  való  gombos 
ékeüsége  (V1.2(iS).  A  gombos  sárga  ládában  v;igyon  fejér  szónyeg 
tiz  (Gér:  KárCs.  IV.419.  83).  Czitragombos  szolgáim  vaL-'uiak 
(Tlialy:  VÉ.  II317).  A  deákok  és  oskola  mesterek  gombos 
mentét  ne  viseljenek  (Bod:  Pol.  85). 

Gomboz  :  [orbicnlLs  consero ;  mit  knöpfen  ljes«tzeu|.  £gy 
ezüst  fonallal  elegy,  test.szin  .selyemmel  sz<'tt  .sinor  ov  majez 
nélkül  fejér  .szkoüummnl  gombozva  ('lortT.-'  f.744i.  Az  öveket 
In'isz  s  negyven  gombbal  ls  gomboztatták,  a  kitiM  kitölt  1759 
(Hazíink.  1.294). 

GOMBA:  tungus  C  MA.  erdsi.-h«anmi  PPB.  |pil/.].  Gom 
bából  való:  fnngiims  C  üllyan  mint  a  gomba,  a  feje  égésen 
bé-fedi :  *fungino  genere  e.st,  capite  .se  totum  tegit  PPBl.  Ez 
főnuyfi  fán  termet  gombaioe  agnrieuni  neue  (Mel:  lierb.  18) 
A  gombák  némellyeknek  tsómSgéi  (Com:  Jan.  34i.  Mind  ezek 
kősziklák  oldalain  nevekedett  gomba  torma  termések  (Misk: 
>'Kert  583).  A  kalapos  gomb;i  mag.án  vezet  .sok  pórsereget 
(Fal:  Vers.  871). 

|Szólá.sok|.  Gomba  ember,  ostoba  ember:  *fungua  bumo 
PPBl,  Mint  pöl'eteget  megbirt  a  gomba  (Thaly :  .\dal.  139). 
Ebben  az  országban  nőnek  fel  Jiz  emberek  a  nagy  U'ivi 
sj'igra,  valamint  a  gomba  iMik :  TürL.  399). 

IKözmondásokJ.  Gombaszedfinek  tAkén  a  szeme  (ButhI:  Flui 
11.10). 

apró-gomba:  *infans  boletus  PPBl. 

bábaflng-gomba :  |slink.sch\v;iinm  ?|.  Ha  a  lo  izbeii,  haj- 
l:isban  meg-sebeisedik,  végy  Wibi  ting  gombát,  egy  lot  sárkány- 
vért, ezeket  a  sebhez  tirtsad  és  e  kenettel  gyógyítsad  (Oseli : 
OnK.  37 1. 

bolóta-gomba :  fungiis  Nyirk. 

bolond  -  gomba,  bolondos  -  gomba  :  (l'migus  ;  gift- 
si'liwamml  Ikilondos  gombiit  még  nem  evett  (Kónyi:  HRom. 
lül).  Bolond  gombát  enni  (SzU:  MVir.  110). 

borza-gomba  :  'anrii-ula  Judae  PPBl. 

caeperke-gomba :  |agaricus  eampestris ;  eluuupiguou).  A 
cseperke  gombái'  a  gombák  között  legjobbae  és  némellyoknec 
t-semegéi  (Com:  Jan.  28). 

epe-gomba  :  mssnla  emetic.H.  agarieus  felleus  Mel :  Herb. 
28. 

kenyér-gomba :  agaricus  lactiUuus  SK.  |milchptiA'erlingJ. 
A  veres  gombáé,  kenyér  gombác  a  gombák  kSzStt  legjobbac 
és  némellveknek  csemegéi  iCom:  J.m   'JSi 


KWT 


KESERÜ-GOMBA— GOMOLVÍTA.S 


(GOMOLYOD-IK)— GOND 


1098 


keaerü-gomba :  fiinsiis  laitpiis  PP.  agaricus  piporahis  Mel: 
HimIj  JS  iiiilcliptill'ui'liii^  1'1'li  l'ut  az  toUos,  tüzes  iikiiÍímik 
kilmll  az  kezéMI,  Őszi  kesei'íVgombájn  kid£l  az  fejéMI  iThalj' : 

A<1al.  11901. 

kigyó-gomba:   fmisiis   in  tinu)   iKisceiis  Bejtlie:  Noni.  "i. 
nevedókény-goniba:  *iiil'aii.s  boletus  PPBl. 
nyulfül-gomba :  agaiiiiis  lepmiiuis  Mel:  Herb.  28. 
pöfeteg-gomba :  Lycopenlon  bovista  Mel :  Herb.  28. 
süveges-gomba:   fiingiis  suíIUls   PP.   .saiipfiflerliiig  PPB. 

szarvas-gomba:  l'ungas  cítvüius;  liirsclieaschwaimu  PPB. 
Szarvas-combiival  ürüiiiest  .s  jú  szívvel  gazdálkodtani  voina, 
■sakliofy  ineiitpíit  elviwz  i(^r:  KárCs.  IV.392).  Az  .szana."! 
gombiit  sokáig  el-tartlialod,  li.i  elsíibeu  jó  er&s  boiljau  iimg 
IJz'kI  iLipp:PKer(.  11.216). 

szégfü-gomba :  ptitíerliiig  KirBesz.  12f>. 

szömöi'csök-gomba :  uioicliella  esculeiita  Mel :  Herb.  28. 
luber  L'om :  Jan.  28.  [morchelj.  Ez-képpen  S(K')í!liatod-bé  a  z51d 
lifivelke.s  borsót  éf  a  szfimőrcsuk  s,'oiiil)át  iLipi):  PKert.  11.216). 

tengeri-gomba :  (tubera  marina ;  nieenscliwaiam).  A  ten- 
gerben tsudálatos  nemű  állatokis  találtatnak,  kiket  első  tekin- 
tettel plántáknak  Ítélhetnénk  ;  ezek  :  tengeri  tekervény,  tengeri 
gomba,  tengeri  tíidü,  tengerí  tsalán,  .spongia  (Misk:VKert. 
583). 

tiszafa-gomba :  agaricuni ;  lerchenschwamiu  PPB. 

úr-gomba :  buletns  C.  agaricvL-i  caesareiLs  Mel :  Herb.  28. 
plitl'erliug  Num.  43.  Wrani  eA  uaga  paranehola  énnekem,  hogy 
memiel  thöb  wr  kombanak  szeret  tehetem,  szeret  tegyem  (Le\'T. 
l25Si.  Kérlek,  kérlek,  kérlek,  kiildj  nrgombát  iNád:  Lev.  25). 
Az  úrgombákat  az  te  neveddel  beküldtem  vala  királyné  a.sszony- 
nak  (41).  Fimgus  aureus,  qiiem  Germaui  kupfer  (?)  vocant, 
aureo  colore  inficiens:  ve  gomba  (Beytlie:  Nnm.  5.  Com:Jau. 
28,J.  Hiszem  csuda-dolog,  hogy  niMiet  magátul,  taláni  eredetet 
Tett  az  ur-gombátul  (Tlialy :  VÉ.  11.237). 

verés-gomba :  ruffnlus  Com :  Jan.  28.  frötling). 

véresbélü-gomba :  agaiiciis  canipesti-is  Mel :  Herb.  28. 
[champignon]. 

Gombás :  fuugosus  C.  schwammig  PPB.  Kinálja  őket  az 
jó  gombás  bélessel :  nosza  hozzá  az  fakéssel  (Thaly :  VÉ.  L343). 

Qombá-sod-ik :  flaccesco,  t'imgesco  Sí.  [schwammig  werden]. 
A  lámpásban  való  olaj  szikrázik  és  gombásodik  (ACsere:  Euc. 
290). 

GOMBÓC  (gombcda,  gmnbolda  MA.  gombota  Nom.  40.  Com : 
J.an.  79j :  pastillus  MA.  rundes  kiiehlein  Nom.  40.  Lisztből  fStt 
gombóda,  pép :  farreum  :  pépetske,  gyenge  pép,  kiisa,  gomljóda : 
pulticiila  PPBl.  A  mészáios  avagy  lientM  serpenyőben  r.ántott 
gfimbőljil  falatokat,  gombotakat  csiniíl  (Com:  Jan  79).  Sfiriin 
mórták  a  várból  a  vas  gombotzokat  (Kőnyi:  HRom.  160). 

GOMOLYA  {ijomulyó  MonTME.  1.45):  [sü.s.ser  k.isej.  Hegye- 
sen tsináltatott  sajt,  gomolya:  *meta  lactis  PPBl.  Tótth  I.stván 
és  í'.'zó  Lukács  béri  kiilön-kiilön  IC  IL  3  sajt,  3  gomolyó 
(MouTME.  1.45).  János  kováes  vejit  Mihályt  sajtosnak  fogadtuk 
meg  13  ft.  3  fertály  búza,  2  sajt,  2  gomolya  (290).  Csauki 
István  fözS  béri  három  .sajt,  három  gomolya  (291).  Couventiója 
juhásznak  minden  2  hétre  1  gomolya  (Évk.  Xlll.78.  86). 

[Gomolyitj 

Qomolyitás :  [conglomeratio  ;  zusammenhaufnngj.  Ha  mind 
ez  velag  égbe  gült  tyzes  iiag  gomoloytas  auag  egy  uaá:  tyzei? 
kerekdid  állat  es  igaz  kSzepítte  volna  eg  mai-oc  laag  len  c6pfi 
anaé  z6z,  ime  az  f  termezeti  zereiit  való  lagsagabol  nem  vetne 
laugot  es  tj-zeth  (NagyszC.  2.5). 


[Qomolyod-ik] 

égybe-gomolyodik  :  fcünglomeror ;  sich  zusammeiiknau- 
eln].  Az  állati  mai;  a  n/igy  élet  érlxll  a  golyók  egybe  gomolyo- 
dot  menedékibe  vitetett  lélek  en-.s  vérből  le.szen  (A Csere:  Enc. 
1.50). 

GOND:  1)  cura  C.  MA.  sorge  PPB.  Gonddal :  curate ; 
gondnak  el  liagiá.sa:  remi-isio  C.  A  .sok  gond  között  reá-érik 
az  álom  ■■  somnius  *in.sei'pit  cJiris  PPBl.  Nem  azt  mondya  nála 
mert  zent  yrasnak  olua&sasa  neky  nenikellene,  de  tannsagnak 
felettebuala  gongyarol  .se  vonna  niendent  (EhK'.  109).  Tyteket 
fi  rfynae  goiigya  nem  baut  (TirgC.  138).  Gondomat  ees  dolgo- 
math  otth  akarom  tennőm  iW'inklC.  290).  Wdwaraanak  gong- 
gyat  neky  hagyna  (ÉrdyC.  509).  Szorgalmatas  gond  gyStri 
fiket  (MA:SB.  126).  Azokra  bizz-'i  az  isten  síitoninac  gond- 
syát  (MA:  Bibi.  1.117).  Soha  én  te  rólad  nagy  gondu  el- 
n)émben  ily  vitézteleaséget  nem  eresztettem  (Ziinyi.  1.157). 
Aggasd  szegre  egy  dai-abit;  a  setét  gondokat,  magad  pedig  térj 
szellőre,  fris  égre  iP'al:  NÉ.  2iii.  Nékem  ugy  tet.szik,  hogy  va- 
lami gond  sziillott  kegyelmednek  szívére  (611.  9)  (cogitatio; 
gedanke).  Migle.n  az  alom  tégedet  meg  foglal,  mong  valami- 
uemo  diréreteket,  auag  valaminemő  haznalatos  isteni  gondokat 
gondol  (VitkC.  .59).  Vala  menezor  erzendez  fertelme.s  gondokai 
háborgatni,  ai'iezőr  lelki  zemeidnec  eleibe  vessed,  mikepen 
Cristus  vronc,  te  éretted  meg  fezihtetet  (71). 

(SzóliisokJ.  Az  én  gondom:  curatio  mea  est  PPBl.  Gondja 
van :  My  gondwnk  vagyon  mynekwiik  (JordC.  320).  Semmi  gondja 
nincz:  iu  tr.anquillo  est  íDecsi-  Adag.  90).  cv  vmihez:  Nem  sziíl- 
lük  a'hoz,  .az  mihoz  gondon)  nincz  (Decsi:  Adag.  104)  cw  Kiniji : 
Azon  vagyon  minden  gondja :  *invigilat  meas  curLs  PPBl. 
c«  x'mire :  Akár  győzzék,  akár  ne,  mi  gondunk  reá :  vincant 
necne,  quid  refert?  PPBl.  Mi  gondod,  majd  oUyat  mondok, 
reá:  quid  tua,  *niahun,  refert?  PPBl.  Nyiiczen  ee  gondot  rea 
(JordC.  563).  My  gondom  vagyon  rea  énnekem :  quid  mihi  (627). 
Eg  zal  gongia  sem  uolt  mi  reánk  íOzor:Christ.  382).  Lás  dol- 
godhoz, ezak  az  raáséj-a  ne  legyen  gondod  (Decsi:  Adag.  224). 
Kineckinec  az  8  .sántzára,  8r  állásá)a  gondgya  legyen  (MA: 
Scult  207b).  Lesz  gondunk  reá  (Fal :  NA.  234).  Az  én  szeren- 
tsémre  lészen  másnak  gondja  (Fal :  TÉ.  633).  cw  vmiröl :  Ez 
egy  zei'zetevssi-evi  enne  nagy  gond  vagyon  (MargL.  63).  Nyn- 
czen  gondod  valakyrel :  non  est  tibi  cH)'a  de  aliquo  (JordC. 
424.).  Ninchen  neki  gondgya  a  iuhokról  (Tel:  Evang.  11.106). 
cv)  vmivtl:  My  gondom  vagiou  nekem  fráter  Fere)iczel  (VirgC. 
20).  Gondba  vesz :  Viszkedtettem  azntán  kedvét  azzal,  venné 
méltó  gondba  kinyílt  .szerentséjét  (Fali  TE.  633).  Gondra  marad : 
Az  .szegény  asszony  ilyen  hamar  gondra  maradott  (LevT.  IL6). 
Gondol,  ári:  *injicit  curam  PPBl.  ^Hkinek  nagy  gondot  adni: 
*accendere  ciu'am  alicui  PPBl.  Ez  több  gondot  ád  nékem 
(SzD:  MVir.  181).  cm  forgat:  Abban  forg.atom  minden  gondo- 
m,at,  hogy  czelekedgyem  pa)'a)iczolatidat  iJL\:Bibl.  V.58).  cw 
tart:  Gondot  tart  reá:  curani  observat  MA.  Más  dolgára  gon- 
dot taitó,  minden  tálbau  kahán  t  alienan)ni  renm)  *curiosus 
PPBl.  Ha  valami  gondodat  tartod  reá ;  si  qua  te  *.attingit  cura 
PPBl.  Bizonságidra  gondot  tart  lelkem  (MA:  Bibi.  V.58).  Ki 
nem  vigyázol  szentelt  homlokokr.a,  hanem  gondot  tai-tasz  sze- 
gényebb sor.sokra  (Orczy :  KöItH.  68).  c\3  letesz :  Letenni  róla 
gondját :  *deponere  curam  PPBl.  cw  vesz :  Gondot  venni  magái-a 
egy  részről,  mással  együtt :  *capessere  partém  curaruni  PPBl. 
Még  az  idegeneknekis  fel  kell  gondodat  venniec  (JLA:  Scult. 
124).  cvi  visel:  Gondot  visel  reá  ;  providet,  procurat  MA.  Minden 
zikaegekrwl  gondot  viselek  (VirgC.  48).  Gondot  viseliSnk  az 
ételre  (DebrC.  64).  Viselieuek  gondot  elu-ől  (64).  Gondoth  visel- 
nec  vala  zolgayrol  (TelC.  9  i.  A  testnec  gondgyát  ne  vlsellyétec 
gonosz  kénáiiságokra  (Helt:  LjT.  .si).  Nem  viselhetfmc  ugy  gon- 
dot a  mennyeiekre  (Megy:  6J.aj.  IU.37).  Leveles  ládámat  gaz- 
dám azzoni  halála  ut.an  adgiak  Rákóczi  Fe)-e))cz  ju'am  kezéhez, 


1099 


GONDATLAN— GONDOL 


ELrGONDOL— KIGONDOL^S 


lliiO 


eo  visellie  «ongiatli  (Radv:  Csal.  I11.144i.  (Jund  alá  hagy: 
Yiiiaila  scent  Anna  azzont,  liü^y  az  lifi  t;"nga  ala  liagot  yuhok- 
iiac  meltoltatiiByec.  Kuugukat  vÍBeliii  (TelC  81). 

[Kiámondások].  Oly  k8vet  votliet  egy  bolond  a  kútba,  mellyel 
tíz  eszesnek-is  gond  ki-vouiii  (Pázm:  Kai.  108). 

Gondatlan :  iiK'uriii.s,  iiiciiriosus,  iiieuiiNideratiis  Sí.  (ansorg- 
satul.  Gondatlanul:  solute;  gondatlanibul,  gonduweletlembwl ; 
ineur'ms  C.  A  farka.s  seb  gondatUuiiil  tartatván  ki-sebesftl  (Com; 
Jan.  W). 

Qondatlankod-lk :  aiedio  PPBl.  (niisorgsani  seiuj. 

Gondatlanság :  acedia  PPBl.  incuria,  inconsiderantia  Sí. 
lunsorgKanilioit].  A  gondotlansiig  routya  .s  veszti  igyeket  a  tudat- 
lanoknak (Fal:  l'E,  383). 

Gondol :  1)  cogito  C.  MA.  denken  PPB.  A  mit  gondolt 
jóxau  korában,  kimondotta  részeg  korában :  qiiod  In  aninio 
aubrii,  id  in  lingua  *ebrii  PPBl.  Kérlee  tégedet  en  vram  istenem, 
segoh  énnekem,  mert  te  tStted  az  elSbelieket  es  azokat  azoe 
vtau  gondoltad  :  illa  post  illa  cogita-stiíBécsiC.  30).  Tfl  kitec  gon- 
doluan  toldhat  ű  allatfalioz  e^  sengnét:  quls  vestnim  cogitans 
adiicere  ad  statnrani  suam  cubitum  unum  (MiinchC.  24.  28). 
Myt  gondoltok  gonozt  ty  zywetekben  :  quid  cogitíitls  mala  in 
cordibii.s  vGstris  (JordC.  378).  En  istenemrwl  gonozt  gondoltam 
ziuembe  (V'irgC.  .^l.  Gondoltam,  zoltam,  tanaiz  voltam  hozza 
(8).  Czae  ingyen  ae  gondolly  semmi  gonozt  az  te  felebarátodra 
(Boni;Préd.  429).  Gonozgonduló  Mihály  (Nyr.  V.ölÚI,  fízornyflb 
es  ekteleimb  paráznaságot  ennél  nem  gondolhatnál  (EsztT: 
IgAny.  371).  Egy  .szálnyéra  sem  gondoltam  én  jizt  (MA;  Tan. 
Elíb  7).  2)  reor  C  puto  arbitror  MA.  meinen  PPB.  Mikor  ingyen 
sem  gondolta,  akkor  vetettem  ezt  szemére ;  hoc  *nec  opinanti 
objec'i  PPBl,  Nem  hozaa  .'iltal  lívlket,  azt  gondolwan,  hogy  «e- 
talautan  hadchd  tamadn.-uiak  ellene  (JordC.  Sfi).  Vallyon  mit 
gondíilod,  hogy  mond  amaz  úr  (Pázm:  Préd.  16).  A  ki  csak  vakul 
akar  itlíetet  tenni,  azt  t;ondolliatná,  hogy  igen  me.szsze  fut;i- 
niodtak  ezek  (Pázm:  Kai.  629.),  Azt  (gondolák,  h<»gy  megholtjim 
volt,  mivel  igen  felputl'adott  volt  egész  tastem  (Mik :  MulN.  135), 
S)  Iperpendo,  reputo ;  ervvíigen].  Kezde  wmagaba  gondolnia  azt, 
liogy  kie  volna  ez  nagy  zek  (\'irgC  64).  Goudollyatok  az  mezSk- 
nek  vyraghyt:  considerate  lilia  agri  (.JordC.  371).  GondoUyatok 
tymagatokban,  ez  neepekről  myt  kellyen  tennetek  (723).  Ennek 
vtanna  gondol'ad,  mikepen  valanac  vronc  Cristusnac  lábai  meg 
tSrettetnen  iV'itkC  SO).  Gondolád  annac  mertekhetetleu  na^ 
voltat  (8).  Mellyre  a  fő  niesterec,  iskola  mesterec  és  azokiiac 
segíti  társai  íigyelmezzenee,  és  jól  gondollyanac :  .'tttendant  per- 
pendantqne  (Com:Jaii.  154).  4)  |statuo,  constitno ;  entscheiden, 
beschliea^en].  Gondollnciiala  otet  megőlniec:  cogitabant  interti- 
cere  eura  (BécsiC.  19).  Es  gondoUyak  vala,  hogy  ottan  mynd 
megh  ólneek  hwket :  et  coasnltabant  de  iis  interliciendis  (JordC 
723).  Gondola  megvonni  az  ev  te.steet  az  bortnl  (DomC  7j. 
Idvvejisegheeríl  tanacholw.'ui  gondolaa  ez  nya\valya.s  vylagot  el 
hadny  (ÉrdyC  338b).  Eegy  yft'yw  el  veegezy  e,s  gondollya,  hogy 
mykoron  XXX  eztendí's  kor  bely  leend,  z^erzetlxín  meegyen 
(662).  Gondolac  magyaroc  magokat  arra,  I-iszlóért  kfildének  .az 
Czehországba  (Valk:Gen.  33)  Ho^  tennen  magadat  n)ar  arra 
gondoltad,  tőruen  haz;i.ssagban  magadat  fogl.Hliad  (Istv:  Volt.  3). 
Ciondollya  magát  s  ezt  vissza  mondgya  (P.ízm:  Kai.  443).  5) 
e.icogito,  conlingo,  n)acliinor  C  jausdenken,  e)T<innen|.  A  myt 
en  ellenem  gondoltatok  vala,  ty  reeatok  har:mtanam  ^ÉrdyC. 
542b).  Isten  az  embert  twlaydon  az  e«  zent  tfyiuiak  peldazat- 
tyara  teremtette,  kyiieel  yobbat,  zeebbet  nem  gondolliata  (533b). 
Okosságot  gondola  hozyaa,  wg  myut  almát  latot  volna  (653). 
Ezt  a  felelutí-t  az  .sz.  irisból  vőttéké  vagy  csak  magok  gondol- 
ták, hogy  utat  veszthessenek  (Pázui:  Kai.  475)  Emberi  iSbiM 
gondolt  taláhnányuknac  sítét  árnyékában  bolyon?t."mac  (Zvon: 
Püst.  1.906).  liondoltam  ezeket  lakván  vizvárassát  régnlta  Budá- 
nak   (Thaly:Adal    IIlUi    «)  tingo    MA     [imagmor ;  sich  vor- 


stellen;  einbindenj.  Zent  kSrSzthfan  ha  gondollak,  te  keoodban 
en  kywanlak  (CzechC.  24).  Minden  álatok,  melyeket  emljer 
lati)at)iak,  gondolhatnak  (VirgC.  98).  (iondolhattyatok,  niyneniew 
mwkawal  es  zent  oelcttel  vetteíik  az  liyw  neepek  meenuyeknek 
orzagaat  (ÉrdyC.  528b).  Az  oka  my  legén,  soha  nem  tudom 
gondolni  (HMNy.  II 63).  7)  commiuLsojr  C  (bedeukeii,  sidi  er- 
innernj.  Gondoltain  regi  napokat  es  órók  eztőndóket  ezembeu 
vallottam  (AporC  32.  DöbrC.  156).  Ez  kezde  gondolny  istemiek 
irgalma-ssagat  íDomC.  229).  H)  curo  MA  [curam  habeo ;  aorgen, 
sich  kümmemj.  Valaki  reméukedésével  semmit  nem  gondolni: 
preces  alicujus  ^despuere ;  nem  sokat  gondolni  valamivel :  aU- 
quid  non  *multi  facere  PPBl.  Ky  gondolna  vele,  hog  fel  emelney 
zegentb  (NémGl.  343).  Sémit  ue  gondoly  az  twrendw  edeure 
(VirgC.  146).  Én  ezzel  semmyl  nem  gondolok  (MairgL.  28. 
WeszprC.  44.  85).  Semyt  az  byro  nem  gondol  vala  vele  (JordC 
770).  Nem  gondcjl  az  egér  sem  egér  fogouai  sem  mackanal 
(SándC.  3.  24).  Miistan  foglalatosok  vagywnk  a  my  azzonyínik- 
nak  zolgalattyaban  es  te  rolád  nem  gomlolliatok  (ÉrdyC  4s6). 
Eeterre,  ytarra  nem  gondolnak  (559).  Az  rágalmassággal  ti  ue 
gondoljatok,  n)ert  sok  jámboroknál  dicséretbon  vagytok  (KMK. 
III. 282).  Eb  gondoUyon  .semmit  véle ;  haud  ciirat  Hyppoclides 
(Decsi:  Adag.  71).  Ha  néked  tetszik,  en  sem  gondolok  véle  (85). 
A  ki  téged  gyalázattal  el-burit,  ne  gondolly  véle  (Com:  JaiL 
200).  Salomoii,  ki  valamíg  kőz  ember  volt,  sémivel  kevésbé 
nem  gondolt,  mint  a  tudományokkal  iIlly:Préd.  L55).  9)  (me- 
ditor ;  nachdenken).  Gondoltatolt :  commentatus  C.  Kiuec  feie 
vagyon,  erről  gondollyon  (BK;iz:  Assz.  52).  Tovabra  gondoló, 
ftszes  (Ver:  Verb.  Szól.  26).  Gyorsan  erről  6k  ígyen  gondolánac 
(Cseng:  Jer.  A3).  Úgy  gondolt  az  aráut  (Gyöngy:  Char.  39). 

el-gondol :  .1)  cogito,  expendo  MA.  [bedenken,  ermeaBeu). 
Az  eleve  el-gondólt  gonoszokat  künnyebben  (oenvedjUk :  mala 
tiunt  *praemedit;ita  meliora  PPBl.  2)  [imagioor,  tiugo ;  sich 
voj'stellenj.  Valamit  úgy  mivelni,  a  mint  nuiga  el-gondólta :  ad 
*libidinem  tingere  aliqnid  PPBl  OUyaii  próféta  nem  volt  8, 
az  minem&t  az  kébzett  és  magáUin  el  gondolt  (MA:  Si'ult.  311). 
A  mint  núndeniknek  idiáját  ő  magában  el  gondolta  vala  (Com: 
Jan.  4)  ;t)  decerno,  cotistituo  MA.  be.schlies.sen  PPB.  Valamit 
el  gondolt;uj),  el  végeztem,  meg  kel  lenni  (Mel:SzJáu.  T  \'.'. 
gondoltác  volt  Uíagokbau,  hogy  émiékem  :urtanánac  (Kár:  bi('( 
1.432).  Nagtak  gondolja  el,  az  .sokadaknak  mily  alkalmatus 
napokon  legyenek  asztendfi  által  (TörtT.'  L693). 

[Szólások].  Mikor  a  dámák  kőnyőkSkre  dUuek,  mélljreo  el- 
gondollyák  magokat;  azonban  alattomban  ott  terem  a 
gonosz,  képeket  hord  elméjekben,  tíizet  r.ik  szivekben  (Kai : 
NA.   194). 

iol-gondol :  1 )  lexcogito,  reperiu ;  auasinnen,  ertiudeuj.  A 
két  kerekig  szekér  vagy  talyig.i,  mellyel  az  emberek  akkor 
gOHdoll;ik-fel  a  szükség  miatt,  akkor  neveztetett  volt  Bá.sta 
szekerének  (Bod :  Pol.  52>  'i)  (statuo,  ooiLstituo ;  euLscliliessen, 
zum  entschliLsa  konnuen].  Mikor  azért  ezen  fáradnék  mag.iui- 
baii,  illy  véget  gondolék  végre  fel  dolgomban :  hogy  ne  fogyat- 
kozzam jó  akaratodban,  te  se  csal.tssálmeg  én  igaz  vólttomUau 
(GyüngyD:  \rV.  51). 

ki-gondol :  I)  excogito,  reperio,  invenio  Sí.  (aiianuneii, 
erüudeu|.  A  fazakas  az  agyagból  i'serép  edényeket  formál,  ki- 
gondol tC'om:  J.aii.  luüi.  Oko.s.san  ki-gondolt  mester?<égeti  hadi 
e.s/JcSz5ckel :  machinis  bellicls  (151).  .Sok  ki  gondolt  fortél.vval 
rótta,  kíirusítütto  a  várost  egy  néhány  iznimba  iBartlia:  Krón. 
120).  Égy  kötésre  tíiz  minden  kigond.ilhati'i  órőmSkel  iKal:NE 
106).  Mindent  kigondol  a  szegénység  (.Sd):  M\'ir.  382).  S) 
[onines  cogitationas  sei'um  pertr.HctJU'e ;  dnri'hdenken,  Uberdeii- 
ken|  A  sp.Hnyol  nem  be.széli-ki  mindenkor  magát,  meg  elégedvén 
:izzal,  hogy  ki  gondolta  nutgát  (Fal:  UE  468). 

kigondolás  :  I )  [cogilatio ;  gedaiike  ?|.  Az  értelem  által 
.12  ii;ik  fornull.itnak  és  a  kigondolások  (Illy:  Préd.  n46'"i   S) 


1 101        MEX5-GONDOL— MEGGONDOLHATA  TLAN 


MEGGONDOLHATO-GON1X)LAT 


11Ü2 


exooKilatio  ;  djis  anwiiiiiien]  riiidarns  a  biMts  (imliert  a  jó  tauá- 
tsokiiak  ki-cmidolásában  a  rókához  hasonlítja  (Misk:  VKert.  62). 

meg-gondol :  1)  [puto,  arbilror ;  meiiien,  glaiiboii],  Itíled-e, 
hogy  valaki  pzok-kíizzfil  mop  nyÚKOft,  inep-elégedett  állaiiattyá- 
lian?  meg  se  (.'Oiidold  azt  iPázm;Príd.  36).  í)  |tint;(i,  imagi- 
iior;  sicli  vui-stnllpii|.  Ki  goiidolhattia  meg,  mely  iiag  keseríi- 
segSl  vala  az  zw-i  aniatol  az  artatlaii  fyunak  el  valiiya  (WeszpiC. 
431  Meeiiiiyet  tett  Itmgycn,  ky  gondi  >llialtya  meg  (ErdyC.  5B9b). 
Valamyt  ember  meg  gondolhat,  niyndenben  nagy,  hatalmas 
(őH'b).  Mennyei  ölet,  kit  most  elme  meg  nem  gondolhat  (Born ; 
Préd.  27.TI.  S)  cou.sidero  C.  reputo,  cogito  MA.  ervvügeu,  bó- 
dénkén, i>etrachten  PPB.  Gyakorta  meggondolom :  recogito  C. 
Ismét  meggondolom,  meg-hányom  s  vetem  magamban :  recogito 
PPBI.  Meg  gondolujui  wtet,  mynemw  diehwseges  lielth  es  ekes- 
seges  zekét  az  meniorzagba  tártnak  neky  (VirgC.  CA).  Ez  fráter 
meg  gondolnan  az  w  byneynek  soksagat  (50).  Meggoudoluan 
papa  zent  Domonkas  atyánkat  lenuy  myndenkeppen  zerzetesnek 
iDomC  9'J).  Intveen,  hogy  meggondolnája  az  fráterekkel  evzve 
eg  akarattal,   as  valaztananaU    egy    megbizonyvlt    regulát  (16). 

0  zerelmes  attyamtíyay  gondollyatok  ze  meg  íÉrdyC.  10).  0 
nagy  vezedelem,  hogy  ez  eelyen  yay  vezykSt  meg  nem  gon- 
dollyaak,  hogy  magokat  tewle  meg  otalmaznaak  (557).  Ha  my 
magwnkath  yol  megh  gondolyok  es  megh  nezyvvk,  byzonyawal 
my  magíviikba  sok  dolgokatb  megh  fegyhethmik  (ErsC.  222b). 
Nagy  rettenetes  vakság  mi  bennfinc,  hogy  chijae  meg  sem  indul 
az  mi  szinSnf,  hogy  valóba  meg  gondnlnue,  mely  nagy  rette- 
netes őrScke  el  karhozni  (Born:  Evang.  rV'.6.  Tel:  Evang.  1.120). 
Gondolhatsza  meg  a  szegény  iambor  JobuaI,  hogy  soc  iot 
vittel  istenffll  iSib:  VigK.  Biji.  Meg  gondold,  hogy  a  szeren- 
csének kerekén  állasz,  ha  fordiil,  meg-e^el  (RendÉI.  G6).  A  ki 
tsak  akkor  gondollya-raeg  magát,  mikor  már  merni,  késSn 
bánkódik,  hogy  a  Wztje  lépet  (Fal:  UE.  142).  4)  [statno,  decerno; 
beschlia>isen].  Mwtasson  mynekownk  oly  alkolmas  helth,  hol  ott 
a  myt  meg  gondoltwnk,  teetemeennyel  el  vegezhessók  (ÉrdyC. 
577).  Mykoron  az  ew  flFelsee^es  yo  woltabol  meg  gondolta  vona 
ez  «7lagot  \7lag0s0ytany  es  valtathany,  meg  akaiaa  yelenteny 
tytkyat  es  tanachaat  (342b). 

elöl-méggondol :  praecogito,  praemeditor  C.  MA.  (vorher 
bedenken]. 
elöre-méggondolás  :  praemeditatio  C.  [vorbedacht]. 

meggondolás  :  n  msideratio,  reputatio  C.  envügnng  PPB. 
Meg-gondolás.  valamirAl  való  elmélkedés:  commentatio;  magá- 
ban me^-gondolá-s  (*cogitatio1  taeita  ;  tigyelmetes  nieg-gondolás : 
*iogitatio  acerrima,  attentissima  PPBI.  Ez  fele  meg  gondolás 
el  ti^ri  mind  azocnac  ó  kevelsegSket,  kik  vg  mondnac:  az  mi 
kezeinc  hatalmassok  (DebrC.  253), 

maga-meggondolás :    considerantia   C.   PPBI.    [bedacht- 

1  Eamkeit]. 

méggondolat :  [eonsideratio ;  erwagmig].  Urunknak  kena- 
nak  halálának  aietatos.sagal  ualo  megh  gondolattia  (TihC.  16). 
Imez  negnek  megh  gondolattiabol  erthettSk  megh  i32i.  Tulay- 
don  kíisdedsegednec  meg  gondolatfa  (VitkC.  8).  Ez  én  ennyi 
fáratKágos  budosásimuac  meggondolattyában  ezzel  vigaztalom 
magamat  (MA:ScuIt.  4.  MA:  Tan.  36J. 

méggondolatos  :  [consideratne ;  wohlbedacht].  Meggondo- 
'  latos  tann.ság  (MA:8cult.  325). 

meggondolatlan :  I)  inconsiderans  C.  |nicht  überlegend]. 
2)  incoasideratiL",  inconsiiltus,  inc-ogitatiis  C.  [uniiberlegt].  3)  [in- 
cogitabilis ;  undenkbar].  Meg  látogatlak  tegSdet  es  meg  gondo- 
latlan   írímmel  telük  he  a  te  zined  (WeszprC.  341. 

maga-meggondolatlan :   incogitatus  PPBI.   [uniiberlegt], 

méggondolhatatlan :  incogitablis  MA.  [imdenkbar]  Nyn- 
cen  zamok  az  fi  wduarlojTíak,  bizonyánál  meg  gondolhatatlan  az 


n  sok  voltook  (SándC.  2).  Kérlek  tliogbedeth  az  niegb  gondollinr- 
tathlan  nagli  kesorewReghederth  (Poz,st'.  26).  Mog  gondolhatat- 
lan haznalatossjig,  meli  kovetkfizok  vrvnk  lesusnak  ziletcsebAI 
(DebrC.  53).  \'alaki  vronc  Cristusnac  meg  gondolhatatlan  zent- 
seges  testet  veret  méltatlan  ezi  i-za,  Íteletet  ezik  izic  Smaganac 
(VitkC.  37). 

meggondolható:  rogitabilis  0.  [denkbar].  Az  StSdik  Károly 
császár,  minden  emberi  okko.sságtol  meg  gondolható  erSsség- 
gel  győzhetetlenné  tőtt  vala  (Pázm:  Kai.  441). 

méggondoló :  oonsiderafor  C.  [denkerj. 

rea-gondol:  |delibero;  sich  beraten?].  Az  koronát  nrak 
helyén  hogy  nem  lelek,  igen  meghi'isolának,  de  rágondolának, 
az  szent  István  testét  igen  hamar  felásák  (RMK.  IV.  28). 

Gondolás:  I)  [cogitatio;  das  denken].  Hirtelen  való  gon- 
dolás :  extemporalitas  ;  gondolá.s,  gondolna  találás :  excogitatio 
C.  Mondyatok  gondolaastokba  (dicitis  in  cogitatione) :  el  wegyek 
hevpsaagba  w  wara.sokath  (Ke,szthC.  3R4).  Balgatag  dolognac 
gondolása  bűn  (Kár;  Bibi.  1.617).  2)  [opinio;  meinung].  Zent 
Fferenc  fráter  Bernaldhoz  fordola,  hogy  magát  elezteby  gondo- 
lasarvvl  neky  alázatost  vadlana  íEhrC.  10).  3)  fimaginatio,  vor- 
stellung].  Igen  nagi  es  ke,serw  vala  a  Kristusnak  fi  kennia, 
kinek  czak  gondolása  is  oly  változást  tín  az  fi  testeben,  hogi  a 
kesern.segnek  myatta  verSs  véreitekkel  verit5zneik  (WeszprC.  60). 

Gondolat :  1)  cogitatio,  eogitatum,  commentum,  medita- 
men,  theorema  C.  meditamentnm  MA.  gedaiike  PPB.  Okos 
gondolat :  mac-hina ;  tetetSt  gondolat :  commentitius  C.  Zflbol 
zarmaznae  gonoz  gondolatoc,  ember  SldSkéíiec,  t5rneú  tSresec 
(MiinchC.  43.  28).  Tunyasagomat  byzonytotam  alnoksagos  gon- 
dolatokkal (VírgC.  10).  Vetkeztem  gondolatimba  (7.  139).  Megh 
ysmerwen  .lesus  hw  gondolattyokat,  monda  (JordC.  404).  Eze 
vezfit  veelekfidees  ez  eellyen  gondolat  (ftrdyC.  606).  MidSn  soc 
felSI  a  kisirtS  gondolatoc  reanc  rohadnak,  ott  valic  meg,  mint 
hiszfinc  (Born :  Evang.  FV  248b).  Istentelen  gondolatú  emberec 
(Kár:  Bibi.  1.636).  Magam  gondolatit  é-«  iijomból  szopott  dolgo- 
kat nem  írok  (Pázm :  Préd.  a3).  Sovány  és  .száraz  gondolatokat 
forgatnak  (Pázm:  Préd.  c).  Zűrzavar  gondolatoc  ezek  (MA:  Tan. 
163).  A  ti  agiatokbann  fúrt,  gyúrt  gondolatitok  (Bal:  Cslsk.  316). 
Illy  gondolat  kezdi  elméjét  ceiklaiidani  (Megy:  6Jaj.  16).  2)  [re- 
putatio ;  das  bedenken,  erwiigung).  Paranczola,  hogy  my  vrvnk- 
nak  vr  Yesus  Cristusnak  gyczeretyre  gondolattnalkewl  kerevvd- 
nek  valamyt  lEhrC.  136).  Minden  tanytoymnak  felette  ertek, 
mert  en  gondalatim  te  hagasid  :  testimonia  tua  meditatio  mea 
est  (DebrC.  65).  Emelekezyel  wam  Jesus  az  nag  keserewseeg- 
reel,  kyth  the  zywedben  wyselek  kereztli  fának  gnudol.attyarol 
((iyöngyC.  8).  Leeznek  kellemethesek  een  bezedym  ees  een 
zywemnek  gondolatya  lezen  myndenkoron  the  zyneth  eeleeth : 
meditatio  cordis  mei  in  conspectn  tuo  semper  (KulcsC.  36). 
8)  [opinio;  meinvmg,  armahme].  Ki-kell  elméjekbfil  venni  azt 
a  gondolatot :  ea  opinione  ^levandi  sünt ;  N'em-is  tsalatkoz- 
tunk-meg  gondolatimkban :  nec  no.stra  nos  *opmio  fefellit  PPBI. 
Ily  gondolatban  voltanac  (Kár:  Bibi.  11.185).  Rasnya  gondola- 
tokkal voltának  az  i.steni  felség  felfii  (Tof :  Zsolt.  608).  Már 
majd  ollyan  gondolatok  jöttek  az  oldalamba,  hogy  valami  mág- 
nes ki  tartóztatja  ott  kerlet  (Mik:TörL.  266).  4)  [con.silium; 
entschluss].  Nabuhodonozor  monda  íbeiuie  egondolatot  lenni, 
hogy  mend  a  ffildet  6  vrasaga  ala  alázna  (BécsiC.  12).  Miért 
Cristus  vronc  mfi  erettfluc  testeben  kint  zenuedet,  tű  is  azon 
gondolattal,  feguerkezetec  fel  (VitkC.  71 1.  5)  [imaginatio;  ein- 
bildung,  vorstellung].  Távol  járni  goudolaljával  a  dologtól : 
*aberrare  coojectvira  PPBI.  Foglalyak  magokat  az  i.steni  gon- 
dolatnak édességébe  (VirgC.  74).  Ijigsagos  tuna.«ag,  kit  ,atte 
budttso  elmednec  forgó  gondolatfya  zenved  (NagyszC.  85).  Meg 
csak  gondolahuikba  sem  foghattyuc  mind  meg,  nem  hogy  be- 
,    szedünkel  ielentbetnóiőc;  ki  (Tel :  Evang.  608).   Meg   gondolatai 


1103 


GONDOLATLAN-GONDOLHATATLAN 


GONDOLHATÓ— GONDOLKODÁS 


1104 


sem  éri  fel  az  pmhi-ri  oIiiih  íAlv:  l'iwt.  372i.  1/j  ülvén,  tagos 
mezfit  ada  gondolaliiiak  íFal :  TÉ.  7o7).  «)  [luira;  soreie].  Tery 
meg  te  celládba  es  vallva  oíirolam  zi)rf;almatiis  KMidolatot 
íElirC.  49).  Némellyeknec  fő  jíoiiddlattyoc,  liojjv  az  ő  iwmzetek 
el  iie  fíxlgyon  és  iievóc  únjcké  megmarad(;y<>n  ÍSIA :  lübl.  V.21J. 
Nehéz  Kondolatoc  (MA :  Sciilt.  967).  Ne  eiigcdjük,  hogy  a  gon- 
dolat és  a  meleiicholia  olfoiya  olméiikot  (Mik :  TőrL.  29oi. 
7)  [mens,  latio;  geist,  Ulugheit].  Az  ű  goudolatti(.kt>aii  meg 
bolniidiiliiaii,  az  istent  nem  bóczüllóltek  (Kél ;  Tan.  IK).  Nagy 
és  mély  goiidiilatú  fejedelem  (MA:  liibl,  1.221). 

IKíizmondá.sok).  A  gcindolatiiíl  vámat  nem  vesznek;  iienio 
*cogitatiinils  iKiRii.im  jiatitiir  l'I'lJ!. 

Gondolatlan:  1)  immeditatns,  inconsideratns  M,\.  imbe- 
dacht.sam  PPB.  Gondolatlaniil  ivsel(«kesziiek  (Ver:  \'iirb.  EWb. 
60).  A  mit  valaki  í;i)ndolatlan(il  moiidcjt,  mi  .>:z('nii"iiikre  liáimya 
(Pázm:  IjiithV.  124.  3211.  Gond>.latlan  Indatlauság  (Zvon:  PázmP. 
277).  Gundolatlaii  muMdá.sok  (.Sall:  Vár.  1.S).  Goiidolallainíl  egy 
torony  alá  menvén,  mellyel  vitatott,  egy  darab  kővel  agyon 
illtetvén  el-veszott  (Martonf:  SzHi.st.  14).  Gondolatlan  ifin  (Illy: 
Préd.  11.332).  Sokszor  a  gondolatlan  tanácsnak  is  jó  kimenetele 
.szxikott  lenni  (Kisv;Adag.  229).  S)  ine.xcogitatns  C. 

maga-gondolatlan  :  inconsideratns  PPBI.  |unbedaclitsam]. 
Meredek,  hebehurgya,  maga-gondolatlan:  praec-eps  PF^BI.  Ktféle 
szóhordozó  é.s  maga  gondolatlan  eniheniktúl  oltalmaz  engem 
wam  (Pázm:  KT.  :12H|.  |,Sznnt|  .Iano.s  (jlly  magagondolatlan  volt, 
hogy  5  azt  ;iz  tisztességet,  az  melly  egyedül  az  egy  istent  illeti, 
az  angyalnál-  akarta  legyen  tnlaydonitani  (MA:  Tan,  96).  Maga 
gondolatlané  a  jó  alkalmatosságot  el  mnlatni :  incensidorati  est 
negligern  opportimitatem  (CVim:.Ian.  178.  222).  Maga  gondolatlan 
iffiii  (Tynk:.Józs.  1.59).  Tolnai  János  szép  tudományú,  de  maga 
gondolatlan  ifjú  ember  vala  (Bod:  Pol.  83). 

maga-gondolatlanul  :  (inconsiderate ;  unbedacht.samj 
Vakmcrőwl,  uíagagondolatlannl,  itliu  módra  \alamit  mondani, 
tselekedni:  juvenari  C.  lírre  inti  íiz  embert,  hogy  vakmerő 
l)átoi-ságból,  magagondolatlanid  semmihőz  ne  kezdgyen  (Helt: 
Mes.  374 1  Akarnátok  Pázmányra  fordítani,  hogy  Pázmány  magba 
gondolatianni  irná  azt,  hogy  ő  azon  eggy  istent  hiszi,  a  kit  a 
törők  hiszen  (Bal :  C'sLsk.  9).  Nem  maga  gondolatlanul  nevezte 
szent  Dávid  az  isten  haragiat  areimi  .síuim  tetendit,  kivel  pokol- 
ban sértegeti  az  bi'niősőket  (Lcp:lTiik.  1.267).  Maga-gondo- 
latlimúl  hamis  seutentiát  mondanak  (Mad:Evang.  495).  Maga- 
gondolatlanul  gyilkos  akarattyát  világ  eleiben  okádná  (Kereszt : 
KelKer.  Előb.  5). 

magagondolatlanság :  inc<msiderantia  M.\.  imbesonnen- 
heit  PPB  Oh  jusuitai  nagy  maga  gondolatlaiLság,  akar  minpmfi 
.szőmj'fi  képtelenségek  kővetke«zék-is,  nem  gondol  vélle  (Megy; 
SzAÖrílme.  374).  (Ez)  igékkel  a  bőits  király  nem  egyebet  akart 
jelenteni,  hanem  az  emberi  természetnek  azt  az  ő  nagy  maga 
gondoIatlans;igát  (Mi.sk :  VKert.  17,í.  SzD:  MVir.  303). 

Gondolatlanság  :  (inconsiderantia,  tenieritas;  unbeson- 
nenheil,  nna(bt.sunkeit|.  Gondolatl.ui.ságnak  nevezi,  hogy  faliui- 
kat  vigyázóra  bizznk  (Pázm:  Préd.  203).  Némely  régiek  tudat- 
lansága vagy  gondolatlansága  vagy  vakmerftség-nékíil-valo  esete 
(Pázni:  LnthV.  21). 

GondolatoB :  meditativus,  medilatorins,  cogitabnndus  MA 
tiefsinnig  PPB. 

Gondolhatatlan  :  incogilahilLs  MA  |iiiideiikb.ir|  (londotad, 
hiig  a  t>rinnec  niyatta  ombőr  meg  lóztatic  az  liodogoknac  gon- 
dolhatatlan dii^l.segetől  (VitkC.  69).  Job  mynekwnk  itli  ez 
wylagot  bwal  eoliuTOk,  hogy  uem  az  gondolhatatlan  keent 
zenvvodnwnU  (fcrsC  230).  Oli  wylagokn.'ik  teremteye  nra,  ky  va^ 
mondlinlatlaii  dycbowsegew,  gondolhatatlan  zeepsegew  (Thewif. 
221). 


Gondolható:  logitabilis  MA.  IdenkliarJ. 

Gondolkod-ik:  1)  i»gito,  meditor  C.  MA.  denken,  sinnen 
PPB.  Gondolkmlnac  iiala  őii  beniiec  mondiian,  mert  kenereket 
nem  vSttec  iiolna  (MiinchC.  14).  GondolkiMlik  vala  zerzete.sek- 
nek  w  t\vkellele.segenvl  (VirgC  67).  GondolkiKlandol  az  emhíiri 
garlo.sagrol  (Nagy.szC'.  22).  Mji  gondolkottok  thvTnagatokbiui : 
quid  cogítatls  intra  vos  (,JordC  4')4).  Lstennek  latasabaji  gye- 
iiyerkődyk,  oila  gi>ndülkodyk,  oda  fohazkodyk  (ÉrdyC  664bi 
Meg  tauíttya  wrát,  hogy  gyakorta  házálml  el  nieijiiycn  és  ritkán 
haza  gondolküdgyéc  (Cis.  K.).  Az  sziinyadekoniM'  es  niasua 
gondolkodóé  nem  tisztelic  az  istent  fc.s  nem  szenlolic  az  nnneiiet 
(Boni :  Evang.  IV.  487bi  3)  [animo  voluto,  pei-i)endo ;  erivagen, 
iiberlegen].  Kezde  azon  gondolkodni,  mike|ien  vniak  paraiK-zo- 
latyat  be  telicsyche  (VirgC  25).  Mel  tanárokban  gondolkudnai', 
azokban  megfogatnak  (DöbrC.  25).  Hogy  azerüi  ezih  hallottak 
vona  az  doctorok  es  az  papy  fejedelmek,  gondolkodnak  vala 
azon,  ínynth  leth  vona  hwiipkyk  dolgok  (.lordC.  722).  Gondol 
kcxljnnksza  ezek  miként  vagjiiak,  ha  mind  a  szentek  mind  ezen 
osztoznak  (RMK.  II. 165).  Vgy  gondolkiKlgyanak,  hogy  n-meiiseg 
es  felelem  közt  kellyen  lennyk  (KN;igySz.  I(i21.  H.4).  Sokat  gondol- 
kottám  riila  szerelmes  attiam  fia  battiani,  hogy  az  en  gernie 
kymet  kegyelmednek  haggiom  (Radv:  Csal.  IU.li13).  lo  lelki 
ismerettel  gondolkodgial  io  fyani,  hogy  annak  ugi  kellessek  e 
leónni  .iwagi  nem  (176).  Intjük  kegyelmeteket,  gondolkfijék 
továbbá  való  rettenetes  romlásnak  eltávoztatása  felól  iMoiiTME 
VI. 44).  3)  [opinor,  puto;  glanben,  meiuenj  Ó  felsége  úgy  gon- 
dolkodott volt,  hogy  immár  ez  idén  .semmit  ellenünk  a  tWlk 
nem  indít  (TíirtT.-  11.136).  Nem  gondolkodom  arról,  hogy  talál- 
koznának Erdélyben,  kik  ellenzenék  .szab:idiilá.soniat  (596).  Még 
magoc  felöl-is  a  magokon  forgó  klsirtetekbül  balul  gondolkod-, 
nak  (KBodor:  HÖszt.  12).  Ne  gondolkodgyék  ugy  (Tof:  Zsolt' 
43).  4)  (statuo,  constituo;  entsch Messen]  Nagy  bánatlian  eséc 
aíiiéra,  hogy  maganac  niegfoitásarul  gondolkodnéiec  (K.ár:  Bibi. 
1.480).  Mikor  pn'dikatzióim  kilul.sátásárúl  gondolkodnám,  két 
dolog  sokáig  függSben  tartotta  tanátskozásomat  (Pázm:  Préd. 
a3).  Az  ő  vallásokat  megváltoztatni  gondolgo<lgyác  (Toln:  Víg. 
14).  5)  [curo  ;  .sorgen,  sorpe  tragenj.  Ne  akary.ntok  azon 
gondolkodny,  myt  ot  zoll.\atok  (.lordC.  383).  6)  [sollicitus  sum, 
angor;  sich  angstigenj.  Mikor  haboriLsagban  vagyunc  es  gon- 
dolkoduan  igy  saiwlodunc  (Sib;  \'igK.  E).  Ne  is  gondolk'Kljál 
arról  édesem,  hogy  az  ludat  itt  az  l^szán  mi  tAlüiik  elvegye 
(RákGy :  Lev.  262)  7)  imaginor  C.  [einbilden,  vorstellen^ 

el-gondolkodik :  vogitationibus  immergor  Kr.  [sicb  in  ge- 
danken  vertiefen]. 
elgondolkodás.  Mély  elgondolkodás:  exstasis  ( 

még-gondolkodik  :  (peniemlo,  reputo ;  er>vagenj.  Jol  ni.g 
gondolkodgyanac  arrul  (Zvon:  Post.  I  147).  Ha  te  hála  ado  .szivei 
meg  tudnál  gondolkodni  roIa  (11249) 

Gondolkodás  :  I)  cogitalio,  meditatlo,  commentatiM  I 
|das  denken,  gedanke,  betraclitiuig].  Hméjét  a  Rondolki'dá.Ta 
venni:  *instituere  animum  ad  cogitandum  PPBI.  Ezek  a  letle 
netes  gondol kodá.sok  ütküziiek  szftvöklie  (Pázm  •  Préd  2.'^i 
I^elki  szí'meivel  látván,  minémrt  si>k  rút  tsnfolAsokat  kell  szón 
vediii,  ezeknek  gondolko<lásáb<i|  vérrel  verilékezék  (261).  liinei 
vadnac  az  goiidolkodás<K'  (cogitationes),  álmok  avagy  álin.u 
liuisagüc  és  gondolko<lásból  .sKánnazó  sot-  féle  ábr;'izolÍLs..ic  (('. 
.I.ni.  65).  Kendi,  kellete  szerént  meg  nem  liány'a  veti,  figyel 
mes  elmélkedé.sre,  gondolkodá.'-ni  nem  veszi  (SzD:  MA'ir  21 
3)  imaginatio  C.  |  vorstellnngj.  Mykoron  zeiiellon  :a  erek  eolt 
tőt  hordifzyok  my  zywuklien,  ymiu'an  nemykeeppen  nem  va 
gj^vnk  ez  vylagon,  de  az  lelky  gondolkodással  fewlewl  niwlal 
tok  es  «r  istenhez  közelghetewnk  iFrdyC  47ti)  3)  (cura 
.solliciludo ;  sorge,  bemiihimgj  Belé  hagjiii  a  gondolko<lá--t 
*abducero  nnimuni  a  ciirLi  PPBI  Nagy  goudolko<U.s.s:i|  kires 
tenec   ruházatokat   (Helt:Krón.   7).    Egyéb'   goiidolkodástoka 


nor. 


ÜONDOLKODAT-GONDOS 


ÍJON  1 )( tsKOü-IK— GONOSZ 


1106 


félre-tívi^n,  ne  tsak  testei,  liansm  It'lekkol  Is  jelen  Iciryotoli 
(l'áziii:  l'réd  -1).  M/usudik  lanátsko/.i'i  í;oiulolkadáüuin  arn'il  volt 
(.■l4\  Menm-i  KdiiddlkodásKil  l<>í,'yiink  10  egész  naptól  fogva  v.ili) 
ueni  inistdkoii,  mi  iii>ni  Írhatjuk  i  Kj'ikGy :  IjOv  H5).  Az  anyád 
gondolkodásival  minden  biisuUisimot  feliillialadja,  szólj  neki, 
liagyon  békét  annak  (2r)'_').  Vegyek  inforniatiól  n;igys;igodtul 
l)íl!es  tanácsival,  hogy  ennyi  sok  gondolkodá^im  után  nyaighas- 
sam  meg  (MonTME.  \"I.lil4l  4)  [rei)ntatio ;  envíignng).  Kérem 
kegyelmedet,  vegye  gondolkodásban  ,izokat  az  okokat,  melye- 
ket Csernél  nramtill  izentem  (lortT.'  LU51). 

Gondolkodat :  (eogitatio ;  gedanke].  Az  maiorana  ólai  min- 
di'in  fele  fey  faiast,  malencholiat  anagy  betegliytS  gondolkoda- 
tokat  gyogit  (BeytheA:  FivK.   75). 

Qondolkodó :  meditabundus  C.  [meditans ;  denkend,  bs- 
trachtend).  Az  zyzessegh  yegyzy  nz  istenről  walo  ghondolko- 
doknak  elethyt  (ÉrsC.  IG). 

(Szólások).  Gondolkodóban  ejted  ezzel  az  embereket 
(t>iegl:MM.  20,-)).  Gondolkodóban  esek  (DKal:  Kor. 
í  l.")).  Az  ei-e!esia  tagjainak  gondolkodóra  jutott  sorsa 
mi  reánk  is  tartozik  (Njt.  X1I.79).  A  romai  eatholicasok  gon- 
dolkodóra vehetik  e  könyvben  kfiltStt  miséjeket  (Czegl : 
Dág.  CSml.). 

Gondolkodtat :  [perpendere  inipello ;  nachdenken  lassen]. 
A  m.ái  evangélium  egy  halottat  ád  elfinkbe,  hogy  ennek  pél- 
dája niagimk  állapottyánil  gondolkodtasson   (Pázm :  Préd.  984). 

Gondolkoz-ik :  1 )  feogito,  meditor ;  denken,  sinnen].  Mé- 
lyen gondolkozni :  *intendere  digitnm  ad  frontéra  PPBl.  Az 
illyen  hirt,  ha  megvitték  a  várba,  gondolkozhattak  felad,á.sáról 
(Mik;  T«rL.  406).  2)  fopinor;  meineu].  Csepregi  Mihály  elme- 
né.se  után  ismét  külilnbeu  gondolkozott  az  váczi  püspök,  mert 
német  csá.szárnak  levelet  urt  (MonTME.  VIfű).  S)  [.sollicitus 
sum ;  basorgt  sein].  Nye  gondolkozék  nagyságod,  mert  eleitfil 
fogva  jóakarója  voltam  (MonTME.  VI.4öi.  Semmit  ne  gondol- 
kozzék nagyságod,  hogy  innét  Zolomi  mellett  valami  levelet 
Írtak  volna  (46). 

Gondoló :  excogit.ator,  commentator  C. 

[Szólások].  G  o  n  d  o  1  ó  r  a  vette  a  dolgot  (SzD:  MVir.  128). 

Gondolom  :  (tictus ;  gedacht,  eingebildet].  Az  emberek  eWtt 
.az  gondolomnial  való  vétek  nem  olly  snllyos,  mint  az  kfilsS 
tselekedettel  való  fPós:  Igazs.  11.108).  Azon  ideák  és  gondolom- 
képzelések,  a  mellyeket  a  mi  uéi)ünk  forgat  a  vallás  dolgában, 
éktelenek,  oktalanok  (Fal :  NE.  öri).  Az  ember-szóllás  nem  va- 
lami gondolom  forma  képzelés,  hanem  fen-forgó  tellyes  szokás 
(97).  Merő  gondolom  kép  és  hivalkodó  elmédnek  haszontalan 
bujdo.sási  {Fal:  NA.  14.5i.  Ha  azok  a  gondolom  festékkel  írott 
képek  olly  ártalmasok,  ártalmasabb  lészen  az  eleven  ellenség 
el(5tt  forgolódni  (204).  Meg  erósödvén  benne  a  hamis  elhiteté.s, 
gondolom  boldogságával  mulatozik  (Fal:  UE.  420).  Minden  gon- 
dolom neheztelés  miatt  tóltőznek  epével  (454).  Tudni  egy  ke- 
v&ssé  a  világ  dolgát  ne  csak  gondolom  formán,  hanem  tettében 
is  (483).  Gyakorta  az,  a  mi  után  ásítunk,  esak  gondolom  .szerint 
jó  (Fal:  BE.  595). 

Gondolt:  confictus,  commentus  C.  [erdichtet].  Gondolt  do- 
log :  cogitatum,  figmentum,  cammentum  MA. 

Gondos :  1)  curalis,  curax  C.  providus  Sí.  [sorgfaltig,  sorg- 
.sam,  voi-sichtig).  A  collegiumot  sok  gondos  dolgai  miatt  végbe 
nem  vihette  (Szál:  Krón.  33).  Gondos  dolog  (Pécsv:  Fel.  3).  Az 
mi  hasra  gondo,sinc  azt  kiáltyác,  bár  mégis  az  pápistaságban 
volnánc,  melyben  mindennel  való  bSuelkódásfiuc  v.ala  (Zvon : 
Post.  ISII  Fób  dolgairul  ne  légy  gondos  (300).  Gondossan 
r.selokeszi  az  o  dolgait  (Com:  Jan.  196).  Oktat  szemessen,  gon- 
dossan :  inforniat  provide  (154).   Nagy  dolgokat    forgatt,am  gon- 

M     NYELVTÖRT     3Z»'lT.ÁR. 


dos  szíivomhen  (Zrínyi:  ASyr.  161).  Melly  gondos  fárat.sjlgnak 
lattattya  vagyon  (Iterk:  (iÉlet.  Elöb  3).  Hány  ezer  titkos 
lbgá.st  nem  rendel-ol  gondos  .szivélwn  (Fal:  NE.  107).  íi)  curiosus 
Sí.  (neugierig].  Az  istennőé  czodás  cselekedetit  ne  viz,sgállyoc 
gondossiui  (Zvon:  Post.  1.350).  F'előtteb  való  gondos  és  haszon- 
talan kérdé.sec  (MiV:  Tan.  146).  Felette  gondos,  csélcsapos, 
közkőpfi,  minden  lébe  lőcs:  curiosus  (Com :  Jan.  185).  3)  .seru- 
pulosus,  üpero.sus,  arduus  MA.  mühsam  PPB.  4)  curator  Sí. 
fbesorger,  aufseher].  Hallyátok  rettentő  Acheron  Istenek,  Pluton 
Phlegeton  ura,  Styx,  Létlie  folyásnak  iszonyú  gondossá  (Zrínyi 
a62). 

Gondoskod-ik :  curam  gero,  ciu-am  habeo  Sí.  [sorgen, 
sorge  tragen]. 

Gondoskodás :  commentatio  PPBl.  [nachdenken].  Magát 
míndemiapi  gondoskodásokban  gyakorlaní;  t|notídíanís  *com- 
mentationibus  se  exercere  PPBl. 

Gondosság:  [curiositas;  nougierde].  A  mi  elménknek  vis- 
gáló,  szem  ffii,  nyughatatlan  gondossága  gyakorta  akadékot 
.szerez  a  sz.  írásnak  olvasásában  (Pázm:  KT.  17). 

Gondság:  [cura,  sollicitudo;  sorge,  kummer].  Kegyelmed 
wala  my  gondssagot  ebben  ne  wegien,  hog  my  mustan  fel  nem 
niehetfmk  (RMNy.  11.134).  Rabsága  embernec  nagy  boldogta- 
lan.ság,  fölösleg  nagy  gondság,  bánat,  szomorúság  (Thaly:AdaL 
1201).  Szíve  azon  van  leg-nagyobb  gondságban,  hogy  maradtt 
Annája  újjabb  árvaságban  (GyöngyD:KJ.  431).  Nincsen  olly 
finnyás  kén  s  olly  kényes  finnyásság,  a  kit  ne  sarkailyon  .sok 
tovisses  gondság  (430). 

Gondságos :  [arduus ;  .sehwer].  A  melly  kérdésre  való 
felelet  igen  veszedelmes  és  gondságos  vala  (GKat:  Válts.  II. 
227). 

GONDOLA :  [navis  cubiculata ;  gondéi].  Ültem  gondolá- 
ban, liároni  fertály  líra  alatt  Velenczébe  mentem   (TörtT.*  III. 

3.50). 

GONOSZ :  1)  uialus,  vítiosus,  fiagítiosus,  .sinister  C.  [schlecht]. 
Feluala,  hogy  ne  mutathia  gonoz  peldatt  (TíbrC.  15.  52).  Az 
czelekedesben  az  gonoz  gondoLatok  eltauoztatnak  (VírgC.  138). 
Zolosniayokat  gonozvl  mongyak  (DoniC.  247).  Sok  byneknek 
gonozb  sarában  eset  (263).  G'akorta  megtíkelletem  volna  a 
gonoz  gondolatokat,  ha  e  világi  zemeremtől  nem  feltem  volna 
(VitkC.  35).  Egy  falumotli  az  gonoz  lathor  emberek  mynd  el- 
ekettek (RMNy.  n.lll).  Az  gonosz  vér  meg  aluszik  és  az  io 
vér  í6  ki  helyette  (Cis.  F2).  A  gonosz,  hituán,  souán  és  meddő 
föld  (Helt:  Krón.  7).  U  magába  nem  gonosz  a  hus  étel  (Tel ; 
Fel.  109).  Másnak  gonoz  tanáczot  ád  (Decsí:Adag.  10).  Borsó, 
bab,  köles,  nem  gonoszul  terem  (KNagysz.  1579.  E2).  Az  oUyan 
ostort  senky  ne  tidaidonicha  gonoz  törtinetnek  (Frank :  HaszuK. 
27b).  Raknák  az  Írások  gonosz  akarattal  (BahCsIsk.  218). 
Eregj  patvarba  te  pribék,  hál'adatlim  gonosz  gyermek  (Fal: 
TE.  734).  2)  perversas,  malitíosus  C.  [ímprobus ;  der  bőse,  der 
schlechte].  Tansasagoth  tartotam  gonozokal  (Víi-gC.  11).  Elua- 
laztyak  az  gonozokat  az  igazak  közöl  (118).  A  gonozok  az 
S  gonoz-sagokert  miitan  erdemlettík  az  6rók  kárhozatot  (TelC. 
260).  .Jeremiás  illyen  .szókkal  tsud.állya  a  gonoszok  szerentséjét 
(Pázm :  Préd.  27).  A  gonosz  a  törvényt,  a  jámbor  a  szerentsét 
féli  (SzD:  MVir.  149).  3)  [aeger.  infirmus ;  krank].  Hozanac 
őneki  menden  gonozol  vallókat,  kűlömb  kűlSmb  leletezeteckel 
es  getrelmeckel  foglaltacat  (MünchC.  20i.  Eleyben  hozak  mjiid, 
kyk  gonozul  valanak :  obtulerunt  ei  omnes  male  habenfes 
(JordC.  364).  Mynd,  kyk  gonozvl  valanak,  meg  gyogyo'ta : 
omnes  male  habentes  curavit  (376;.  Nem  zykseeg  .az  eghees- 
.seegben  valóknak  az  orvos,  de  az  gonozwl  valúkn,ak  (ÉrdyC. 
540).  4)  [aerumna,  ml.seri;!,  damnnm ;  elend,  not,  nngliickj.  A 
melly  gonosz  meg-orvoslódott  vala,  ismét  megújul :  qnae  *con- 
saiuiisse  videbantnr,  reenidoscunt  PPBl.    Az  io  fordul  neki  go- 

70 


1107 


fiONOSZ 


GONO.SZBlT-aONaSZ.sAG 


11(« 


nozra  (ViigC.  91).  Ha  zeiiuete  volna  ez  világnak  minden  nja- 
iialyait  es  minden  gonozath  (93).  Az  fayedeltininelt  walamy 
zerenclietlilonsege  awagli  gonoza  thertlienendyk  (HMNy.  Ilb. 
.32).  Hatra  veretessenec  es  me;;  ,szidalma7,tasiana<-,  kic  akariac 
az  en  gono.szomot  ííSzék:  Zsolt  39).  Eltedben  elvptti-d  az  te 
iavayidat  as  Ijízar  azonképpen  az  5  gonaszit  (Lép:  ITiik.  1.1). 
Gono.szümat  keuiumyac  uala  (Tel;  Evang.  1.567).  li<mnftnk  lakik 
az  sz.  lélek,  ji'mkra  és  goniwzunkra  sz;iini>t  tart  é.s  vigyáz  (Pázni: 
Kai.  33).  Minden  gonosznnknak  oka  az,  hogy  kitsiny-konuiktíl- 
fogva  atyánktól  és  egyeboktíll  az  arany  és  ezüst  szeretése  ólta- 
tik  belénk  (Pázin:  Préd  201).  Az  sem  igJíz,  bogy  isten  az  iga- 
zakat gonoszszal  látogattya,  mert  söt  azoktól  minden  goncszt 
el-taszigál  (36).  Mind  az  egész  asztendSre  gonoszt  legyez,  az 
emberek  néha  uriilnek  egyebek  gono.szin  (Mad:  Evang.  533). 
A  magában  l:Uioz<5  b&nuek  gonosz-szjui  tekerge,  a  nyomorúság- 
nak goiiuszszáu  .folia  nem  kesergett  (Matkó:  BCsák.  295).  El- 
v8tted  javaidot  a  te  életedben  és  LázJir  azonképpen  gonoszit 
(lUy:  Préd.  1.34 ».  Kik  magok  gouos/jival  lopnak  (11277).  Gono- 
szát nem  kivánnya  (DKahKer.  149).  Mikor  a  következendő 
gonoszt  s&jrayeu  őregbittyilk  és  utijbb  kisseb  mértékben 
bütsátkozik  reánk,  kevesebb  .szégyent  vallunk  mellette  (Fal: 
UE.  374).  5)  |improbita.s,  perver.sitas,  malitia,  aagitium  ;  sclilecli- 
tigküit,  laster,  scbandtliat|.  Gonosz  cselekedi;  maleficns  C. 
Eleit  venni  a  gonosznak  ;  *mederi  vitiis ;  a  bujasíig  sok  gonoszra 
kfaztetí  e.szkíiz :  volnpt;is  *ese,i  malonun  PPBl.  Nem  irolkedik, 
nem  tezen  gonozt;  non  irritatnr,  non  cogitat  malum(DöbrC'. 
295).  Gonozt  ingerlettem  neky  (TelC.  259).  (jicjiial,  mert  te 
éors  vaé  a  gonozi-a  (VitkC.  49).  (Jonozba  tanacz  voltam  (VirgC. 
11).  Az  fi  elmeié  es  rouas.saga  .szerint  soe  gonozt  czelekedie 
(Mel :  .Sz.Iáii.  5.52).  Kagado  az  gonoz  (Decsi :  Adag.  4).  Továb 
t;u-t  az  büntetés  ,-iz  bfiiinél,  hogy  kicsin  gonosznak  ne  itiltes.sék 
az  vétek  (P;izni:  Kai.  803).  Ezektftl  a  gnno.szuktúl  iirasek  a 
balgátok  (Piizni:  Préd.  o2).  Mit-soda  kiilíSnibség  vagyon  az  isten- 
félfi  jámborok  és  a  gonaszra  vetemedett  világi  biíldogok-között 
(31).  Az  fejedelem  az  isten  boszszujánac  megállója  azon,  ki 
gonoszt  izelekedondle  (MA:  Bibi.  V.7(l).  Biiiioidbíl  gonoszok 
csemetéznek  és  felnevelkednek  (Uly:  Préd.  11.185). 

[Szóhisok].  Az  zent  zer/.etet  g  o  n  o  z  h  y  r  b  e  n  ne  k  e  w  e- 
rőyc-lied  (ÉrdyC.  339).  Gonosz  néven  venni  (Pázm: 
Préd.  211).  Gonasz  néven  nem  veheti  kegyelmod  (EsztM:Ijev. 
0).  Ha  mi  vétket  tíilalmdt  az  niomtatítsban,  goiioz  végre 
ne  magiarazzak  (Kár:  Hal.  (Viji.  Nem  gonoszodra 
vagy  káiiidra,  hanem  iodra  b  o c  z  a 1 1 y  a  reád  ez  ielen  való 
nyaualyat  (Sib:  VigK.  Eiiij).  O  nékic  gonoszokra  igye- 
kezne c  vala  (Kár:  Bibi.  I.50(;).  Ki  len  gonoszara  szép 
Ilonának  (OomaC.  9).  Nem  gonoszodra  volna  (liOvT.  11.7fi). 
Gono.sz.sziira  és  veszedelmére  vagyon  (Helt :  Mes.  152).  Az  ellen- 
ség gonoszodra  vagyon  (Illy:  Préd.  428).  Boldogoc  vattoc,  micor 
emberét:  n  e  k  t  e  c  gonozt  m  o  n  d  a  n  d  n  a  c :  ciun  male- 
dixerint  vobis  (MiinehC.  20.  JordC.  365).  Ha  valaky  neked 
gonozt  mondand,  segélyed  benne  wtet  (VirgC.  88).  Ki  attyánac 
vagy  annyánac  gonozt  mond.'nid  (MA:  Bibi.  1.68).  Az  zyzr51 
gonozt  mondnak  (TihC  H5).  Boldogok  vatfok,  mykoron 
zolandnak  myndeii  gonozt  ty  ellenetek  (JordC.  365).  Gono- 
szul él  vele :  almtitiir ;  gonosziil  élés  valamivel ;  abtisiis,  abiisio 
MA.  Az  Isteniieií  adományival  való  gonoszul  élés  (MA :  íknilt 
797).  Vmaran  goiiozwl  ysniorto  hewtet  liew  zyweben : 
jam  inoecliatns  B.st  eam  in  t-orde  suo  (JordC  367 ).  Gonosz  ú  1 
jár:  inalo  liabetnr,  maiam  rem  iiiinrrit  MA.  Oh  mel  g óno- 
zol vagon  e  io  azoíinao  dolga  (Vitk.  79).  Goiiasziil  vagyon 
dolgod  (MA:Sciilt  917). 

[Közmondiisok|.  Az  io  znk.'LS  vih  minden  iora,  ezenkepen  az 
gonoz  zokas  vtli  minden  gonozra  vizén  |így|  (\'irgC.  93).  Minden 
gonoz  íd5  ut'üi  io  fdfl  lé.szen:  setinitur  ver  hyemoin  (Derai: 
Adag  ll6i  Az  ki  másnak  gonoszát  keresi,  5  maga  vész  belé 
(269) 


Gonoszbit :   [depravo ;  verschlechteni|.  En  téliem  el  hailo 

gonozbeitnt  nem  esmértem  (AporC.  61). 

meg-gonoszbit :  [scjmilalizu ;  iirgeniLs  gebenj  Ha  te  !■•_' 
kezed  nieggonozbeitind  tégedet,  med  el  5tet  es  vesd  el  te 
tőlled  (MiinehC.  22).  Zabadoe  a  tiac;  bog  kedeg  megne  goni«- 
behuc  őket,  meíi  a  tengerre  e.s  ve.sdmeg  a  horgot :  ut  non 
scandalizemns  eos  (46).  Ki  ineggoiiozbeitand  egget,  kellemete.Mb 
neki,  hoé  malomkő  kőtte.'aei'  ó  nakara  es  tenger  fenekébe  me- 
rőltessec  (47). 

Gonoazbod-ik  :  (depravor ;  sicli  verschlecbtern).  Ki  meg 
zabadeitottad  te  zolgadat  a  gonozbodo  tőrtől  (AporC.  116). 

Qonoszbul,  gonoszabbul :  cv  Gononzioabbiűt  az  ő  nya- 
valyája (MA:  .Seult.  1012). 

még-gonoszbul :  [scandalizor ;  an.sto.s$  nehmenj.  Boldog, 
ki  megnem  gonozlioltatic  en  bennem  (MUnchC.  123b). 

Qonoszbulat :  [scaniLilum ;  aiLstoss,  argernlsj.  Erezti  em- 
bemec  tia  ő  angalit  es  égbe  gőitnec  ő  oriagabol  nienden  gonoi- 
bolatocat  (MiinehC.  39).  Gonozbolat  vag  énnekem  •  scandaluin 
as  mihi  (45i  .lay  6  vilagiiae  gonozbolattol,  mert  né  kél  lio^ 
gonozbolat  iőyőn,  de  valobizuíi  iay  az  embemeo,  ki  miat 
gonozbolat  ió  (47).  Es  lőt  ő  nekik  gmiozbulat  (AporC.  H). 

I  Gonoszit] 

még-gonoszit :  [sc.uidalizo ;  anstass  gebenj.  Az  te  gyermets- 
keidet  a  te  gonosz  szódnál  v.agy  czelekedetuel  gyakran  meg 
güuoszit<jttad  (Sib:  VigK.  B\^).  Az  ürdögnek  veszedelemre  gon- 
dolt találmánya  vált,  hogy  a  h;unLs  Istenek  Izoldájával  meg- 
gonoszitt.sa  a  vikigot  (Pázm:Préil  91). 

Gonoszkod-ik :  [perverse,  llagitio.se  ago  ;  büs\\-iUig,  laster- 
haft  baiidehi].  Meg  oltalmaztál  ongomet  gonozkodoknak  gfilt*- 
kezetektől  (AporC.  9).  Oknelkniis  gonozkodie  es  kegyetlenke- 
dic  v.ala :  gratnito  potiiLs  inalns  atque  emdelLs  erat  (üeesi: 
SallC.  12.  Czegl :  .laph.  64 1.  A  gyermekektől  megbúsíttatott  da- 
ri'isok  gono.szkodnak  (MLsk:  VKert  65()).  Biztos  pajssod  légjen 
a  gono.szkod<i  szivek  és  nyelvek  ellen  (K.il:  UE.  441). 

Qonoszod-ik :  seeleratus  fio  Kr.  (schlecht  werdenj.  Az 
ireé  embőr  mas  embflmec  iamborsagabol  gonozodir  (GuaryC.  4). 

!       el-gonoszodik :  eonsceleror,  depravor,  pejor  tio  MA.  gottlos 
í    werden  PPB.  Annera  el  gonoszodéi',  bog  sem  Istenei'  sem  em- 
bernee  nem  vala  kediiere  (Szék:  Kron.  127). 

meg-gonoszodik :  a;  Aba  is  meg  goiioszodéc,  mint  Péter 
aeképeii  kegyetlenkedée  (Valk:(Jen.  KU  Nem  jobbula  meg, 
hanem  inkább  meggonoszodott  (Ni'igr:  IdvK.  829). 

Gonoszol :  [reprobo;  misbilligeu,  venverfeo].  Az  lovetli, 
kytli  gonírzol.'inak  az  rakook,  ez  loen  zegelethnek  feyezetlie : 
lapidem,  qnem  reprobavermit  aeililicaut&s,  liie  factiis  est  in 
oapnt  angnli  (KnlcsC.  300.  KeszthC  324).  .*yikan  javallyác  az 
goiias.s,'igot,  az  jót  pedig  senki  nem  gon«aullya  (l'rHg:  Serk 
,    ,555). 

még-gonoszol:  .v  Mel  követ  rakok  meg  gouozlanak,  az 
zegeletnek  feire  18n  (DBbrC.  .53). 

Gonoszság :  malitia,  malignitjus  perversitas  ne>|Uitia,  flagi- 
tiiim,  vitiuiii,  \ itio,sit;is,  .sinLsteritas,  perperimdcs  laeia  t '.  (.sihleih 
tigkeit.  iKisbeit,  lKÍ.swilligkeit,  heiinlilcke,  laster].  Mesterségiw 
goii0.sz.s!Íg :  *ai'i'iirata  malitia ;  megnijiridiii  a  gonosEsAgban: 
[lerstaro  in  *i)ravitate  PPBl.  Neakariati.i' iizert  zorgalmazal<«K' 
lennetet'  holnapra,  mert  a  holnapi  nap  zorgaliuazatoa  lezeii 
finmaganao,  elég  napnae  ő  gonossaga  (Miüii'liC.  25.  197 1.  Te 
gonass.'igodert  imiiden  ember  te  reád  kyalt  (\'irgC.  55.  102). 
Azokat,  kyk  goiio.s,sagok.'it  leeznek,  vetyk  pokohiak  liw  tj-zw 
kemenfzeyeeben  (JordC.  3%).  Lstemiek  -/.olgaynak  ellene  kel 
I   nvgodozny  mynden   gonossagnak  (Érdj'C   122).   Gonnab  a  nu- 


.109 


GONOSZSÁGOS— GOROMBA 


GOROMBÁS— 1.  tJÖBE 


1110 


lossagra  (ől2bV  GjúlSlseg,  fJsiienseK  es  egyéb  e  fele  swinta- 
aii  gonossagok  iHeIt:Bib1.  1.63).  Botsásd-meg  gonoszságokat 
17.  én  fildöklfiiiiinek  iPiizm:  Pród.  343).  Minden  gonoszsjiginak 
íut-fejet  ki  .Lszalni  igyekezik  (Debr:  Chri.st.  76).  lígy  kevés 
jTonikssag  :ir.  cgés?.  té.sztát  niegpasliasztya  (Mad :  Evang.  276). 

Gonoszságos :  neiiiiissinms  Kr.  fselír  bo.sbaft,  lasterbaft]. 
^7.  gonossagos  elleiise^fik  niMid  iiapisIjL'  elleiikíVliieU  iieknm 
CzechC.  iö).  .Szent  l>;uiiel  iii"  az  .Antioklins  Kiiipban&snei'  g(i- 
nossagos  chelekedetirSl  (Helt:  Bibi.  I.  h3). 

1 .  Gonoszul :  raale,  maleticlose,  maligne,  ina!itÍL>se,  flagi- 
tiase,  vitioso  MA.  böslicb,  iibel,  boshaftiglich,  arg,  hiibiscli, 
sihadlich  PPB.  (ionosznl  éleo  valamivel :  abutor ;  gonoszul  járni : 
male  haberi.  ni^lain  rem  incnrrere  MA.  Valamyt  gonozol  tewtel, 
te  éhségednek  gyewlhewzsegeert  te«ied  (EhrC.  U'Ji.  fionozwl 
fyzetee  meg  mwkayaat  ÍÉrdyC.  524).  Azockal  gonoszéi  ezele- 
ke.szik,  az  mcllyec  iét  ozelekSttek  vélle  (CSs.  L).  Ne  jüvendüly 
gonosznl  kérlek  felfilem  (Zrínyi  11.36). 

(KözmondásokJ.  Gonoszul  gyflitett  marha  gonosznl  vész  (Fort- 
&er.  L2). 

2.  (Gonoszul! 

még-gonoszul :  (morbo  curripior;  erkranken).  Ha  te  tSl- 
led  nem  segittetem,  meg-hiilök  é.s  gonosznlok  (Pázm :  KT.  3U9). 

el-gono8zul :  consieleror,  depravor,  pejor  fio  MA.  gottlos 
werden  PPB. 

GOE. :  (deptumis ;  foderlos).  Gór-tyiik :  gallina  medica,  gallus 
mediens ;  eine  znr  arznei  dienliche  henne  PPB. 

GORDO  :  [tibia  grairforis  soni ;  fagott].  Orpheus-is  meg  fújja 

sordfiját  (Gvad:FNót  38). 

GORDON  :  gartamus,  attractylis  MA.  mlder  safiian,  spillen- 
distel  PPB.  Gordon  aszás :  soncbus  MA.  Gordóu,  mohar :  atrac- 
tilis;  wild  saffran  Nom.  85. 

GÓRÉ:  [casa,  tugurium;  hiitte].  Űluec  vala  a  varas  folíitt 
való  szűnin  vagy  goréba  ("Mel :  Sára.  358).  Az  vara.s  kapuia 
goreyaba  azaz  az  felházba,  acki  vala  a  kapu  fólőtt  (363).  A 
bihari  náddal,  gyékénynyel  kótStt  házaknak  pernyéit  a  górébul 
nézné  (Szál :  Krón.  502). 

GORNYADOZ :  langveo  prae  debilitate  Kr.  [bis  zur  er- 
."eböpfirag  ermattet  seiu].  Goniyadozó,  beteges  marha  (Biró : 
Ángy.  780). 

GOROMBA  WTOMÍia  MA:  Tan.  30.  GKat:Titk.  333):  1) 
nidi-s,  brntus,  iuconsultns,  incautus,  incogitans,  improvidus,  bar- 
baricus  C.  stolidus,  ineptus  MA.  unv\issend,  unverstandig.  ini- 
vorsiehtig  PPB.  [rob,  unkundig,  barbarisch].  Goromba,  ostoba: 
praecrassns  PPBl.  Myt  tuttok  tvvh  zegen  gorombák  (ApostMélt. 
37).  Keseriisegenec  nagvoltaat  mi  garlosagos  goromba  elmeyn- 
ckel  megnem  velliettyók  (NagyszC.  139).  Vadnak  némelyek  oly 
jgeen  paraztok,  gorombaak,  hog  semmyt  nem  eertnek  (C'ornC. 
1661.  Egy  nemes  ember,  ky  ygen  felette  go[ro]mba  vala,  es 
mykoron  5ttet  az  mester  tanyttaua,  semyt  tebbet  nem  tanolhatii, 
haiiem  chak  ez  keth  ygeth  Aue  Maria  (TelC.  350).  Ügy  szólasz, 
mind  bolondnak  és  egyigyü  gorombá{naki  (RMK.  1.105).  Az 
goromba  népek,  kik  havasbai;  laknak,  igen  könnyű  vala  azt 
nékik  elhinnie  (11.43).  Az  idw,  melybe  az  goromba  k\\T\r^thyen 
anyazentegyhaz  az  sidokbol  es  az  pogányokból  giarapodik  vala 
(Komj:SzPál.  36).  Az  gnnvg  nyeluwn  való  b\'vlczesegnelk\'\l  az 
egyéb  nemzetczeg^keth  myutli  tudatlanokath  es  gorombakath 
megh  vtalnak  vala  (112).  Isten  félő,  de  goromba  eletii  (Cis. 
L3).  Minden  embereknél  gorombáb  vagyoc  én,  és  ninczen  emberi 
értelem  bennem :  stultissimus  sum  virorimi  et  sapientia  hominum 
non  est  mecum  (Kár :  Bibi.  L621).  Az  goromba  népek :  bárban 
(Fél :  BibL  229).  Az  p&sp5kSktűl  azt  kívánták  régen,  hogy  házas- 


ság nélkül  élnének,  de  gorombáviil  miveltik  iPázm;Kal.  147) 
A  mi  tudatlans;\gnnk  igen  hiisonló  ama  goromba  gazdához,  ki 
midőn  látta-vólna,  hogy  a  szomszéd  szíllejéríll  az  ártalmas 
veszszSket  le-vagdalta,  mindene-stfll  ki-vagdalta  a  szili ÍStöveket 
(Pázm:  Préd.  26).  Kinec  ninczen  esze,  hasonló  az  veszendő 
goromba  baromhoz  (MA:  Bibi.  V.24I.  Ctoromba  és  ottromba 
tévelgése  ez  az  öidoknac  (MA :  Sc:ult,  320).  Gorombául  és  osto- 
bául tévelgenec,  kii:  azt  állittyác  (600).  Az  .szegény  goromba 
kősseget  nagy  sok  kepén  terhelik  (üer:  Préd.  476).  Az  egész 
Asia  tudatlan  és  gorombáb  elmejfi  embereket  terem  (Prág; 
Serk.  520).  Az  gorombákat  oktattyuk  (Ker:  Préd.  155).  Goromba, 
iras-olvasatlan  emberek  (MNyiI:  Irt.  42).  A  ki  semmit  eszébe 
nem  vészen,  goromba,  ostoba  iC'om :  Jan.  66).  Goromba,  fúrt 
agyú  (222).  Goromba  és  tők  elméjű  ember  (KLÍic\se  1645.  37). 
Mint  a  goromba  juhok  a  mételyre,  ugy  roharia  (GKat:  Titk. 
18).  Ibon  a  nagy  goromba  ember  a  maga  hálójában  akad 
(GKat:  Válts.  1.165).  Elég  goromba  vala  az  iftíu  Roboam,  hogy 
magához  hasonló  iftiaktiil  kérde  gézengúz  tanátsot  (CzegI:  Japh. 
7).  A  gorombául  el-tőkéllet  dologhnac  meg-szegése  nem  vétek 
(233).  Nemcsak  az  ész  nélkül  szűkösök  mondatnak  az  Írásban 
gorombáknak  (CzeghMM.  139).  Goromba  vélekedés  (Matkó: 
BC^k.  438).  A  mi  goromba  értelmimkhiiz  képest  semmi  ter- 
mészet felett  valót  nem  mondanak  (Pó.s:  Igazs.  I.6S6).  Vannak 
olly  bárdolatlan  gorombák-Ls,  a  kikre  semmi  sem  illik  j(Fal : 
UE.  411).  3)  crassus,  asper  Sl.  [densus;  rauh,  grob,  dick, 
schwer].  Kezde  goromba  kőtéllel  wuezeuy  (\'irgC.  101).  Az 
goromba  ruhák  selymekbíl  lemiy  teeznek  (149).  Goromba  ve- 
lomot  keer  vala  (MargL.  39).  Goromba  húsoe  vagyon  és  kemény 
a  bőrec  (Helt:Mes.  337).  Ez  hólnappan  megőrizd  magadat 
minden  hiuesilő,  nedues  eledelektől,  káposztától,  salátától  és 
goromba,  nehezen  emésztő  hiu«aktól  (Os.  14).  Goromba  tévely- 
gések voltának  némellyek  (Lép:PTük.  LlOO). 

Gorombás :  subrusticas,  subiniu-banns  Kr.  [gröblich].  Él- 
szakasztatik  gorombáson  a  meg-igazíttatástnl  (Pós:  Igazs.  H 
278). 

Gorombaság :  baibarie-s,  ruditas,  stiipiditas,  iucon-siderantia, 
incogitantia  C.  iuscitia,  stoliditas  MA.  (rohheit,  barbáréi,  unnissen- 
heit,  albernheit].  Iljuság  gorombasági:  *errata  aetatis  PPBl. 
Gorombaság  Idilul  legyetek:  erudimini  (DöbrC.  16.  KnlcsC.  3). 
Soc  ieles  elmein  iftiac  gororabasagbau  mai-adnac  (Born :  Préd. 
399).  Tudatlanságokat  és  elméjeknec  gorombaságokat  bizonyittya 
(MA:  Bibi.  n.23).  Bezzeg  nagy  felfiivalkodott  gorombaság  ez 
(Ker:  Préd.  76).  Ládd,  ki  nagy  gorombaságot  dicsirtél  (Sámb: 
3Fel.  710).  Igen  nagy  gorombaság  embernek  magának  a  Chris- 
tuson  királ  más  kőzbeniái-ót  keresni  (GyöngyL:  KVall.  296). 
Mindjárt  osü-omnak  ménének,  mely  goromba-ság  volt  (TörtT. 
VI.53).  Mitsodás  a  világ  és  mitsoda  gorombaság  azon  kapni,  de 
mégis  kapnak  (Mik:T«rL.  394).  Eusebius  a  dámát  fedvén  a 
roszi-id  s  jóra  igazitváii,  ezt  az  aszszonyom  iiaraszt  gorombaság- 
nak nevével  vévé  (Fal :  NA.  131). 

GORONT,  GRONT :  [basis ;  grund].  Az  mely  aranyas 
müvet  úgy  akara  aranyazni  meg,  hogy  az  gorontya  fejéren 
maradgyon  .  .  .  Végy  egy  tyiikmony  héjban  egy  kis  lágy  vizet 
és  úgy  kenegéld  fel  az  trébelléses  műnek  az  grontyái-a  (Kecsk : 
ÖtvM.  302). 

GÓSTYÁJN :  [minera,  segmentum  auri ;  goldkorn].  A  pata- 
kokból ki  vayác  a  főuent ;  szép  drága  aranyat  mosnac  ki  belőle 
és  gyakorta  olly  szép  szőmeket,  góstyánokat  találnac  benne, 
hogy  egyic  egy  gh'át  is  nyom  (Helt :  Krón.  7). 

GOTIiI:  [extraneus,  germanus;  ausUindisch,  deut.sch].  Bő- 
csuleted  ez  hazában  nem  lesz,  ha  nem  jársz  plmidi-ában ;  ha 
gotli  nyelven  nem  beszélsz,  önnön-hazádban  el  nem  élsz  (Thaly : 
Adal.  n.391i. 

1 .  GÖBE :  [laeus ;  wa.s.sergrHbe].  Úgy  estem  volt  egy  nagy 
kerek  mély  göbébe  (Bethl:  Élet  274). 


1111 


2.  GÖBE— GÖDÖLE 


KECSKE^JÖDÖLYE-GÖGYÜL 


1112 


2.  GÖBE :  (si'iiifii,  porca ;  imitterwliwein].  Az  sore^félbázi 
majorban  lévő  inarliáliat  két  felé  osztván,  jutott :  kan  '.1,  artány 
aO,  Köbe  Hl,  tavaü  árt/uiy  és  tíöbo  4').  siiiiő  Xi  íliulv:  Csal. 
U.4Ü0). 

GÖBÖD  I?]:  It'erio;  stossen,  sciilagon  ?).  A  rácznU  kíirddal 
i's  ilánlával  vájíják,  ölik  ítet  s  mindaddit;  g3b(idik,  a  míg  egyet 
som  nig  s  nem  is  vergttlődik  (Tlialy :  Adal.  11.149). 

GÖBÖLY  l^obiUit  PPB) :  eeva  C.  armentum  PPBl.  eine 
niodrige  kuli  PPB.  GSbSly,  alatsun  «n5,  gulya :  ceva  C.  Sok 
gnbSlit  Pán  szabadon  jártatta,  ogy  mezfirll  másra  kár  nélkül 
liajlotta  (GyBngyD:  KJ.  403Í.  Pánis  nieg-tértt  gSblyét  bizvást 
legelteti,  s  annak  hasznaiból  [lénzét  bóvitgeti  (GyöngyU:  Pal. 
140).  Juhomat,  gíbölyömot  megtekintvén  (Kár:  Élet.  1.353). 
Szíi-sz  Mihály  az  mnlt  nyáron  Feketén  találtatott  gfibíilyétül 
adott  1  t.  (MonTME.  1.274).  X'alamennyi  ott  az  három  város 
körül  gJböltOk  vadnak,  miiigyárt  meginditsátok,  akár  ksbfilyíik 
légyenek,  akár  ménesek  íKei'skTört.  II.37.Ö).  A  körmös  sas 
régi  javaimmal  rakott  földeimet,  sflrfl  göbölyökkel  rakott  me- 
zeimet, erdeimet  s  termő  hegyeimet  körmös  lábbal  tépte  (Thaly : 
Adal.  11.154). 

Göbölyös :  I )  [armenta  babens ;  vieh  habeud).  Egy  gőbS- 
lySs  gazda  ha  látná,  hogy  szom.szédgya  minden  marbáját  el 
adgya  egy  marok  gyöngyért,  kétség  nélkiíl  asztelennok  itéllené 
(Land:  ŰjSegíts.  n.33).  S)  custos  armenti  Kr.  (viebbirtj.  A  béres 
legények  és  barmok  után  nevekedett  gőbölyöa'Jk  mindenkor 
barmok,  ekék,  barázdák-közOtt  forgottak   (Pázra ;  Préd.  320). 

GÖBRE :  urceus,  ollula  MA.  krug,  kandel  PPB. 

GÖCS :  nodus  PP.  knote,  knopf  PPB.  Az  élő  fáknak  és 
zólónek  góbit  el  irtom  :  abuodo  C.  Kának  götsi :  clavus  PPBl. 
Az  fáknak  derakin  sflrű  g6czSk  nStteuek  vala  (Forró :  Ciirt. 
307). 

(SzóIások|.  Kákán  götsöt  keresni:  nodum  in  *scirpo 
([uaerere  PPBl. 

Göcsös :  [nodosus ;  knotig].  A  gonosz  gStses  fát  lia  meg 
akarod  hasítani,  tehát   sullyoc   es   vas  éc  kel  hozá  (Helt:  Mes. 

383). 

GÖCSÖRTÖS  :  [salebrosns,  asper ;  holperig).  Az  út  g8ts5r- 
tős,  járatlan  és  tele  vala  tüskékkel  és  tsemetékkol  (NótPM.  5). 

GÖCSÖKE :  jcaballus ;  gaul).  Megrotliadott  hevedere,  meg- 
vetkezett farkasbőre,  szorult  csak  egy  göcsörére,  nem  sokat 
óhajt  szőrire  (Tbaly:  Adal.  1.243.  239). 

GÖDELGET:  (victumpraebeo;  nahnmg  gevvahrenj.  Jancsó 
uram  némely  nap  odajővén,  mind  az  falut,  mind  a  mi  búzán- 
kat égetéssel  fenyegette,  a  minthogy  egy  csomó  szalmát  fel  is 
égetett ;  kérjük  Nagy.ságod  grátiáját,  ogy  kis  váraUozá.s.sal  legyen, 
liügy  a  falu  is  végső  pusztulilsra  ne  jusson  és  szegény  igye- 
fogyott  lakosinkot  mégis  hadd  gődelgethetnfik  (RakF:  Lev.  I. 
57). 

GÖDÉNY  :  ^avia  MA.  rotgaiis  PPB.  reiher  KirBesz.  159. 
A  hattyú,  síircsa,  búvár,  lellikán,  gödény  és  egyéb  vizi  madarac 
.széles  lábú,  tenyeres  talp\iac  (Com:  Jan.  31).  A  gödény  nagy, 
nehéz  és  balgatag  madár.  A  gödénynek  ak'i  álláu  nagy  bön- 
döjo  vagyoiL  A  gödény  giigögni  szokott :  gűd.  gfid  (Misk :  VKert. 
343).  Egy  sereg  gödény  fnl  reprtlt  előttem  (Gvad:  Fíiót.  26X 

GÖDÖLE,  GÖDÖLYE  {ylmld,:  JordC.  43(5.  yniell,  Bora: 
Ének.  .562.  yeddie  Fél:  Tan.  .530.  yi-rfrfye  MA:  Bibi.  T.G9.  GKat : 
Válts.  n.301.  (i',UU,i  Tol:  Evang.  1.37.  Kr.  jhrJŐU  JordC.  .59. 
gSdítlye  IIelt:ÚjT.  TK.  kcwd,;u  JordC.  339):  hacdus  C.  MA. 
|zicklein|  bock  PPB.  Bárányotska  avagy  gödölye:  agnelhis. 
gödölyéből  való :  Laedinus  C.  Ne  iTizyefI  az  ghedőleth  liw  annya- 
iiak  teyeobtii  (Ji)rdC.  59).  El  valazttya  ;iz  yohokat  a  gödólek- 


t&l   (ÉrdyC.    129b).   Az   gedelyerewl  ees  farkasról  íPesti:  Fab 
39).    Hamar   egy   gödölye  vérét  kieresztek,   .lózsefnek    ruháját  ' 
beléje  keverék  (RMK.  IV.7).  A  gedelyenee  böréuel  kezeit    Ikí-  ; 
tekére:    iiellieulasciuc    hoedorum   circumdedit    manibiis    íHelt:  ' 
Bibi    I.  M4).   Soha   énnekem    egy   gödöllyct   sem    adtál,   hogy 
vigadnám   (Helt:  ÚjT.   T6).   Gödfilek   a   baraniok   köz»öt   íMel : 
SzJán.  66).  Hanuu-  egy  gedelle   veret,  ki  ereztec   (Bom:  finck. 
562).  A  pásztor  szokta  az  iuhokat  az  gedeliektűi  meg  választani 
(Fél:  Tan.  530i.  Ép  barany  az  bárányok  es  gödölék   közz<'l,  ;iz 
az  a   chordaból  veyendö   (Beythe:  Eplst.   Mii).    Hogyha  az  jiih 
tejét  szopja  az  gödölye,  sockal  gyengeb  gyapja   vagyon  iPrág  : 
Serk.  457).    Tshitalan,   vásot  és  szilaj  gödölye   (Com:  Jan.    '■>>■'. 
A  gazda    a    gödölyét  nieg-öli,  darabonként  szagga^a  és  a  [sir- 
dutztzal  meg  akarta  étetni  (Misk :  VKert.  77). 

kecske-gödölye :  cv  Mynec  eztendötwl  fog\va  z<j|galok 
teneked,  es  soha  nem  adtai  enneekem  keczke  gedeleeth  (Érsí'. 
12).  Tóbiásnak  társa  egy  kecske  gödölyét  hoza  a  kohnyára  (RMK. 
11.327).  Ketske  gedellye  (Helt:  Mes.  81).  Bárány  húst  egyél  is 
ketczke  gedelye,  és  tyik  húst,  follyo  vizbeli  halackal  egyetembe 
(Cis.  K).  Keczke  gödölye  (MA :  Bibi.  1.24.  23u). 

Gödölyóeske :  [haedulus ;  áegleinj.  Meg  hadgya  a  gede- 
letskénec,  hogy  ió  bezauárna  belől  az  ackolt  (Helt:  Mes.  79).      i 

Gödölyés-ik :  fhaedulos  ejioio  ;  ziegen  werfen].  Az  aszony  ' 
szili,  a  ketske  tedelyézik  iGKat:Titk.  1116). 

GÖDÖR  (t/edrek  1420.  yudur  1254):  caverna  MA.  (fovoa) ; 
höhie,  gruft  PPB.  (grube).  Mély  gödör :  cavameu ;  fövenyes 
verem,  ásott  víz  gödör :  dioryx  PPBl.  Per  (|uandam  vallem 
wigariter  Hologu-sgudur  dictam  1254  (ZichyC.  17i.  Hazuga- 
gedrek,  vallis  in  C.  Simigh  1420  (CodDipl).  Midőn  alá  mente- 
nec  volna  a  gödörhöz,  meg  látá  őket  a  .szamas  (Helt:  Mes. 
196).  Hogy  meg  ne  rekkenjen  az  ember  az  mély  gödörben,  , 
mintegy  tengeri  vitorlát  vontak  fel  az  mélységes  gödör  felibe  ' 
(ErdTörtAd.  n.64).  A  rák  gödröket  kerex,  mellyekben  öt  hóiia- 
ix)kig  lappang  (Misk:  VKert.  573).  Elmegyünk  mindny^n, 
miudnyájuidíott  .szóllítt  a  gödör  (SzD:  M\"ir.  205). 

Gödrös  :  caveniosus  MA.  [voller  híihlungen).  A  potyka  telet- 
.szaka  gödrös  és  vermes  helyeken  lakik  (Misk:  VKext.  567). 

Gödröz :  (cavo ;  höhlen].  Öregség  ránlzai  gödrözték  artzá- 
ját,  Oszve  főzte  vénség  dere  már  pofáját  (Gvad:  raót.  112). 

GÖG  ('/íri/gheese  ÉrdyC.  38ub):  (cantito;  singen].  Immáron 
az  fáknak  pinkesd  mötattia  bimbóit,  holjiapi  mást  dalliat  zep 
philemile  gögi  (KBécs.  1572.  B3). 

IGüggl 

Gűggés :  Igemittis ;  das  stöhnen,  ginen].  .Az  alazatns  gher- 
lycze  madárnak  hallattatyk  givgghee<e  (ÉrdyC.  380b). 

Gögyög,  gügyög  :  (lallo;  hillen).  Mint  az  édes  anya  gfigj'öe 
beteg  gyermekinél'  (üom:  Evang.  111.344).  Gyermek  niodou 
viselik  magokat  az  ö  mag-zattyokhoz,  ugy  szólnak,  gíigyögnek 
azoknak  (Megy :  .Sz.\("lrönie.  109). 

Gögyögés  :  [os  balbutiens ;  das  lalleii).  Az  édes  anya  lát\'án 
:iz  ö  földön  tsiiskolodo  mag-zatjáiiak  lábon  járá-Ta  v.Mó  szándé- 
kát, mellyet  keze  imijtásával,  sok  gögyögéssel  jelent,  ki'zét 
fogja  és  jártatja  (GKat:  Válts.  1.39). 

Gögyöget  i'fiijy'iUt  PPB.):  pellicio  i.\  allidu,  blaiiditüs 
allecto  MA.  (streicbeln,  liebkiKsen). 

Qögyögetés  :  alleitus  MA.  PPB.  lanreizunu-j  Gonoszra  vahí 
gerjesztés,  gögyögetés  (.\1.\:SB  Hm.  Gonisságri  valií  kiszités, 
gögjögetés:  irrítanienta  malonun  (140). 

Qögyögetö :  pellicator  C. 

Gögyiil :  Iblandior;  liebkoseuj.  Az  édes  anya  kicsiny  gyer- 
mekének gögy  ül  és  jelekkel  jelenti  akarattyát  (Ker:  l'réd.  361). 


U13 


GÓG— GÓGÖ8KÖÜ-IK 


GÓGÖSKÖDÉS-GÖMBÖLYEG 


Ult 


GÖQ  íjfjeskedyU  KulcsC.  15.  get/w  NéniGl.  133.  i/^iyeskedyk 
KeszthC.  15.  yrt^ypyel  CíiízitSip.  2<i8.  <ji'iij5s  Megy:  ti  Jaj.  lU. 
831:  I)  gutdír,  jupulus  Sí.  (kelilo].  Az  gógét  mut.itá  a  király- 
nál', aiial  cs7.t  ielentuéu,  Imgy  a  keresztyímség  mplet  ínég  friét 
is  kísz  volna  rl  viwztPni  íllclt:  Krúii.  I'.'Hl  Az  in  liort  nélia 
gSgligol  i.szszák,  de  annak  tővpt  i-.'sak  v.-L'f.s.nl  kapállyák  (Szentni: 
TFiií.  L'Ci.  Bizakodás  látszott  arczáján,  lohocsjitá  gígét,  felgoni- 
holá  ajakát,  félre  teve  süvegét,  a  nagy  iirijni  csaknem  elfogta 
lélekzetit  (Kai:  NR  27).  Ezerfélekéiieu  vi.^iszálni  liaját,  festeni 
orczíiját,  kiiilA  gőggel,  felgoinlnilt  ajakkal,  reszketfi  lábbal  lép- 
cselni  tavai  kevélység  volt,  ma  liáza-sságárulás  (8.-i).  Páva  hoszan 
ereszti  a  nü)a-farkat  s  ki-ülfl  gőggel,  reszketi  lábbal  léptzpl 
(SzD:  M\'ir.  276).  8)  superbia,  elatio  MA.  tioöart,  hocliiuut 
PPB.  Gegw:  arrogautla  NémGl.  133.  Te  magadat  melly  nagy 
gőggel  kezded  ottan  tartani,  melly  fel  kezdesz  latui  (Bom:  Préd. 
307).  Oly  szegény  mint  az  ki'ildús,  mégis  gSgre  tartia  magát: 
Slithaeeus  cimi  sit,  Agamemnonera  simulat  (Decsi:  Adag.  254). 
Nagy  gőggel  viselték  magokat  (ISzal :  Krón.  27).  Ha  keduem 
volna  az  gSghtV,,  az  te  sátoros  ai-any  sziufl  paua  tollodban 
Sltőzhetném  (Zvou:  PázmP.  2H).  Nagy  gSggel  fSnnyen  beszél- 
nec  (MA:  Bibi.  V.34).  Nagy  gíSgygyel  házok-eleiben  ülnek  (Csúzi: 
Sip.  2tí8).  Gyakorta  az  elmés  rendes  tréfa  méllyeb  botsáttya 
fnllánkját  az  emberi  szívbe  és  szerencsésb  figjeiben,  hogy  sem 
a  nagy  gőggel  valci  erőszak  (Fal :  UE.  376).  Valamentényire 
bizván  karja  erejében  és  fegyvere  élébenn,  nagy  gfiggel  elíálla 
(Fal:TÉ.  635). 

Gőgesóg :  [arrogantia ;  hochnmt].  Nagy  gőgeséggel  kezdé- 
uec  a  nagy  madarac-  morálni  (Helt:  Mes.  53). 

Gögicsél :  lallo  PPBl.  (lallen,  trallem). 

[Gőgitél] 

Gőgitélés  :  [lallus  ;  das  lallenj.  Az  csacsogó  gyermecskek 
szájában  az  g5gitelés  az  botló  nyelvelmec  magyarázatlausagával 
édesSdie  (Prág:  Serk.  467X 

Gögölköd-ik :  [superbio ;  hoffiirtig  sein].  A  ki  nem  ti'id 
aual  tfimi  és  meg  elégedni,  a  mit  az  isten  adót  neki,  és  fellyeb 
akar  hágni  és  g6gelk5dni,  ászt  az  isten  meg  tndgya  búntStni 
(Helt:  Mes.  61). 

IGöglel  ?] 

Gögleltet :  [superbire  facio ;  hoehmütig  machenj.  Tudomá- 
nyodat egh  es  told  gSgleltetó  (dSgleltető  ?J  gonossagnak,  dógle- 
letes  fertermessegnek  hallod  predicjiltatni  (MNyil:  Irt.  Elíb.  18). 

Gőgös :  superbas,  arrogáns  MA.  hoflartig,  stolz,  übermütig 
PPB.  Kibe  latiiae  ert  elkScót,  azt  mongac,  gőgSs  (GuaryC.  15). 
Nagy  méltóság  es  kilső  gógós  ceremóniáé  (TBom:  Préd.  306). 
Soc  világi  bílczec,  világi  tisztességéé,  gogősoc  es  negelyesec 
nem  az  isten  tanaczabol,  hanem  az  őnnSn  e.szekb51  íBorn : 
Evang.  111.514).  Ninczenek  it  az  próféták  fTil  iriia,  hanem  chak 
iobbara  az  gőgös  papok  (Zvon :  P;izmP.  311).  A  hegyke  iQac 
félre  mennec  s  ugy  nézéllic  magokat,  melly  szép  a  csizmájoe 
s  az  ntán  sockal  gűgősben  lépnek  s  on-okat  fellyebb  tartyác 
0Iegy:6Jaj.  IIL33).  Gőgös  s-pipes  jesuita  (Czegl:  Japh.  83). 
Melly  ina-szakattúl  ügethet  ez  előtt  igen  begyesen  és  gőgösen 
futkározó  Mátyás  iMatkó:  BCsák.  373).  Meg  ne  ré.szegülj,  gő- 
gösen se  ülj  (Thaly :  VÉ  1366).  Lám  a  szembe  dit.sértetett 
pávánál-is  büszliébb  és  gőgösebb  (Misk :  VKert.  311).  Gőgös 
nyakkal  jártának  (Técsi :  Lil.  37).  El  mene  gőgösen,  tzitra  tse- 
lédjével  lépdegélt  pipesen  (Orczy:  KfiltSz.  170). 

Gögösköd-ik :  superbio,  fastidio  SL  [hoehmütig  sein,  sitii 
brilsten).  Mykoron  gege-skedyk  kegyetlen,  meg  gerj-ed,  zegeny 
meg  foktathnak  tanachokba  (KulcsC.  15.  KeszthC.  15X  A  ki 
fellyeb  akar  hágni  és  gőgeskődni,  ászt  az  isten  meg  tudgya 
búníőtni   (Helt:  Mes.    tíl).   Tauul  isten  attul,   a    ki  gőgoskődik 


(Born:  Evang.  IV.  57910.  Nem  gőgőskődec  Betlileliembe  iPécsi: 
SzftzK.  125).  Cmoli  Péter  ez  ellen  vett&sl)en  gögp.skedic  íN'allást. 
Rriiij). 

Gögösködés:  [superbia,  iUTogautia;  hoclnnut,  das  brüslen[. 
l'oter  azokban,  valamelyekel  az  romai  papac  az  ő  pap.-isagok- 
nac  pompaiara  es  gőgőskődosere  nagy  tisztesség  kiuanas.s;il 
kere,sti)uec,  semmi  közit  nem  ártotta  (EsztT:  IgAny.  3261. 

Gögösködtet:  [.suiierbire  farao;  hoftartig  maciiéul  A  ke- 
uelyseg  az  embert  hiyw  diczösegre  izgatta,  kérketteti,  iiigy- 
ketteti,  haiagoskottattya,  gögősketteti,  vakmerő  bőnőkre  es  szem- 
telenségre nodittya  (Born:  Evang.  IV.577V 

Gögösség :  [arrogantia ;  hochmut].  De  ki  számlálhatná  mind 
elő  soc  ördögi  gögössegit  (EsztT:  IgAny.  349). 

(GÖGYE) 

máj-gögye  :  bepatica  fontana,  mai'chantia  stellata  Kr.  [lebei- 
blume).  Kíilőmb  kőlőnib  féle  vüágokat  vetnek,  avagj-  jó  szagó 
füveket  ültetnek,  a  kik  tudni  illik  az  árnyékot  kedveUik,  úgy- 
mint; szederjes  viola,  gyöngy  virág,  pöcs  virág,  máj  gőgye  (Lipp: 
PKert.  m.l31). 

GÖLYE :  porca  Kr.  |mutterschwein[.  A  jo  gölye  annjit 
szokott  elleni,  a  menyi  tsetsi  vagyon.  Az  első  elléséről  ismer- 
tetik meg  a  gölye  (ACsere:  Enc.  274). 

GÖMBÖC  (gómbetz  Helt:  Háló  66.  Com:Jan.  51):  1) 
[venter ;  bauch].  Az  éhezés  lészen  a  gyomornak  az  savanyó  es 
meleg  nedvességektől  való  mai'attatá.silból,  mellyek  a  gyomrot, 
gömbőtzöt  szm-dallyák  (ACsere:  Enc.  144).  2)  lucjmica,  Falis- 
cus  venter  MA.  eiu  gefülter  darm  Nom.  38.  [.scliwartmagen]. 
Gevrmbecz:  farcinium  (Nyirkállai  XXVU).  Véres  hurka,  göm 
bötz:  sangviculus  PPBl.  (Helt:  Háló.  66).  Az  eledel  nieg-rágat- 
tatván  a  gyomorban,  mely  gőmbetznec  niondatic,  által  megjen 
(Coni :  Jan.  51).  A  mészáros  avagy  hentes  kolbá.=zokat  csinál, 
úgymint  gömböczőket,  májosokat  (79).  Disznóknak  aprólékját, 
kolbászit,  májosit,  gömbötzit,  véresit  illendő  ái'ak  szerint  adgyák 
(TörtT.  XVni.242). 

GÖMBÖLY  [•?)  (gewmhely  Pesti:  Fab.  70b):  froUmdus; 
rundj.  Az  bogár  tytkon  egy  gewmbely  ganeyt  bochata  kebelebe 
(Pesti :  Fab.  70b). 

Gömbölyeg  (gomboUg  >  Gér:  KárCs.  III.418.  góvxlideg  Helt: 
Háló.  154.  gnmhrUg  Helt:  Mes.  122.  Helt:  Krón.  177.  gombéiig 
C.  gömbdyeg  Cis.  N3.  gómhellyég  Com:  Jan.  218.  gómbSlyég 
SermFun.  87.  gómbóUyég  Com:  Jan.  218.  gőmhőllytc  Hoflfgi'. 
139.  jómióíi/ot/MehHerb.  60.  Tof:  Zsolt.  5.51):  1)  rotimdus  C. 
globosus  MA.  teres  Com ;  Jau.  164.  rund,  kugelig  PPB.  Öt 
gömbölyeg  köveket  táskájába  vete,  pásztori  parittyáját  kezébe 
vévé  (RMK.  11.352).  Gőmbelég  kariai  valánac  (Helt:  Ki'ón.  117). 
(iőmbelég  a  tőcke,  a  kin  ál  (Helt:  Me.s.  122).  Egg\ic  ió  enni, 
a  kinec  a  feie  nem  hegyes,  hanem  gőmbölyőg  (Mel :  Herb.  6i )). 
Az  gőmbelyeg  és  rőuid  (fej)  bölczeseg  nélkül  és  elme  nélkül 
vagyon  (Cis.  N3).  Ki  látta  az  útra  bocsáttatott  vitorlás  gallyá- 
nak, gömbölyeg  hajónak  hirtelen  meg-álliatásiit  (SermFim.  87). 
A  hajókat  két  felől  gömbölyegen  csinált  vas.sal  megmelegítvén, 
megfodoritották  (Monliók.  XI.344).  A  |iatika  szerszíun  csinálóc 
gömbölyeg  oi'vo.ssjig  tzipokat  készítetvén,  iskatulátskákban  meg- 
tartanac  (Com:  Jan.  175).  Gömböllyég  orvos,ság  tzipokat  tsinálnak 
(218).  A  vár  kőfala  mellett  kívül  köröskörnyül  gömbölyeg  fák- 
ból csinált  sáncz  (LevT.  11.178).  Vagyon  egy  kisded  gombolig 
arany  lánczocskám  (Gér:  KárC*.  in.418).  Gömböleg  ezüst  pa- 
laszk  (IV.  108).  Az  igaz  refonuátiLsok  értelmét  gömbölyeg,  az 
ellenkezőknek  erö.sségeket  folyó  betnckel  nyomtattattuk  ki 
(Apaö:  Vend.  Elöb.  líi).  A  hálczion  madár  az  li  fészkét  egy 
ré.szént  hoszszatskán  hagjja,  de  azonban  mintegy  L'öinbőlyegen 
tök  formára- is  .szövi  azt  (Misk:  Vlvert.    489).    A   selyem-eresztö 


Illó 


GÖMBÖI.YEGSÉG— GÖMBÖLYOSÉG 


GÖNGÖLYEG— GIKBEXJÜRBE 


1116 


bogár  iiélia  két  nap  az  5  ((Siiibőlyeg  biiKáját  egészen  megszővi 
(676).  Giimhölyegekiiek  nevezvén  kezeit  és  mint-egy  eszter- 
gályba  foragtaknak  (Csúzi:  Síp.  273).  2)  |glubii.s,  rotunditas; 
kiigelrimdungl.  Az  liuba  gőngőrgeto  bet  g5mb5rőt ;  mikorou 
meg  zerzete  volna,  kezde  wmaga  magának  mondani :  Ez  ua- 
giübik  gSmbAleg  feleseged,  es  ez  negie  fiaid  es  loanid  (Virgt'. 
103).  Két  vigyázó  daru  strázsállya  süvegét,  mellyekkel  toll;izta 
fűje  gömljölyegét  (Gyöngyi):  KJ.  500).  Nem  jó  olly  közt  vetni 
urak  gyermekével,  gSmbőlyegre  mjiüzni  forgó  szerentsével  (PbilKI. 
77).  !í)  [purus,  mundus ;  ríMuJ.  A  ki  másnak  sáfára,  gftmbőlyeg 
kezei  legyenek  néki.  De  miért  nem  negszegletúek  ?  A  gSmbó- 
lypg  es  negy.szeglelíi  forma  kízótt  ez  kűlSmbség  vagyon,  liogy 
a  gőmbSlycg  egyenlS  és  .szegletnélkiil  való  és  azért  nehezen 
boe-sáttya  magálioz  a  mocskot ;  a  negszogletn  pedig  azt  kónnyeu 
magához  hocsáttya  (Illy:  Préd,  II.  l.^jTb). 

Gömbölyegaóg :  [rotunditas ;  rundungj.  Gömbölyegség,  ke- 
rekség: rotunditas  PPUI.  Egy  kis  mogyorón!  gómbSlyógségft 
nyilat  ISne  az  hólnod  alá  (Tof:  Zsolt.  551). 

fél-gömbölyegsóg  :  hemisphae)ium  MAI.  (halbkugel|.  Fél- 
ég,  félgömbíilyegség,  e  földnek  fele:  hemisphaerium  PPBl 

QÖmbölyeB:  (rotundus;  rundlic-h].  Dávid  egy  gönibfilyes 
küvet  parittyájába  tón,  Coliadhoz  hagyítádvMK,  n.353.  Hotfgi-. 
M(i). 

Gömbölyög:  (rotor;  rollenj,  A  rakott  tariszny.-ik  d..nilind 
gömbölyg«ttek  (Gvad:  RP.  35). 

Gömbölyget :  glomero  C.  [wiilzeu].  Lássuk,  mint  gőmbóly- 
geti  a  síirt  (Matkó:  liCsák.  200). 

környül-gömbölyget :  eircumglobo  C.  [zusammenrollen]. 

öszve-gömbölyget :  conglomero,  inglomero  C.  |zusammen- 
rollcn|.  Mint  egy  őszve  tűrt  gyolcsot  gőnilifllygesse  i'szve  (Tof: 
Zsolt.  833). 

Gömbölygetö :  glomerarius  (.'. 

Gömbölyít:  globo,  circino  C.  glomo,  rotnndo  MA.  glo- 
mero, corrotimdo  PPBI.  [rundén]. 

egybe-gömbölyít :  agglomero  PX'Bl.  Egybe  gömbölyít- 
tetni :  *globari  in  roluiidilatem  PPBl. 

meg-gömbölyit :  rotundo  C. 

öszve-gömbölyít  •.  conglobo  C.  zusammenrollen  PPB.  Ószve- 

gómliólitűt  :  couglobatus  C. 

öszvegömbölyités :  canglobatio  C.  [djis  zn.sammeurollen]. 

Gömbölyítés :  rotmidatio  C.  PPBl.  riindmac-huug  PPB. 

Gömbölyöd-ik :  rotundor,  globor  Sí.  [sieh  rundén,  nmd 
werdenj.  Aprónként  gfimbfllyíidni :  *globari  pai-vis  orbibus  PPBl. 

égybe-gömbölyödik  :  [conglomeroi',  iiniiprimor ;  siili  bál- 
ién |.  Az  igen  (W.szo  szodetet  és  egybe  gómbellyudet  vyak  fós- 
uent  és  gonoszra  szándékozót  ielentuec  (Cis.  O). 

Gömbölyű  (qnmholö  Kai :  NU.  263.  gúmhniA  VirgC.  U)3) : 
I)  globoMis,  splmeralis,  teres  C.  rotundus,  sphaerosus  MA. 
rinid,  kugelrund  PPB.  A  hentes  apróra  vágott  t'iltelékekot, 
serpenyóben  ráiitíJtt  gómbfilyn  falatokat  csinál  (('om:Jan.  70) 
A  golyóbis  kerogdéd  g5nib5lyn  (164).  A  gómbSIyn  fa  tekénec 
pn|K)s  kilenív,  fáival  Í208).  Az  esztergában  torgattya  gSmbAIyfi 
fáját  az  i'sztergályos  (Land:  ("jSegíts.  1860).  (A  nynln;ik)  kclnyi"!, 
rSvid,  gSnibíllyű  feje,  liosz.szú  vékony  fSlo  vagyon  (Misk:  \'Kort. 
170).  Való,  hogy  a  mostani  idílx>n  az  egész  gdmböló  \il;\g 
kopik  (Fal:NU.  263).  2)  |globu.s,  sphaera;  kugelj.  Az  hóba 
gSngSrgete  hat  gímbSröt  (VirgC.  103). 

Gömbölyüség:  rotiuiditas  MA.  riuide  PPB. 


GÖUGÖLYEG  (ijwigórgeX  \irgC.  103  Kóuyi:  VM.  62. 
gwngdiek  VirgC.  31.  'iyniigi'r\h\K  Bal:  Csisk.  316):  (sphaera, 
glóbus;  ball].  Teli  idwbe,  mikor  \vtet  testi  twz  meg  gerieztete, 
az  hideg  hobol  wt  auagy  liat  gwngoliek  hot  gwngwnligete  es 
mczitelen  kwzibe  fekwt  (VirgC.  31). 

Göngölyget,  göngörget :  (volufo ;  falién,  rolleii].  Gom- 
liulyagonként,  gömbőlygetue :  conglobatim  C.  Onnat  ki  iAueu 
az  hóba  g5ng5rgete  het  gSmbórSt  (A'irgC.  103).  A  kut-fí  szép 
ti.szta  vize  apró  knvetskéket  göngörgetett  (Kónyi :  VM.  62). 

Göngörít :  [involvo ;  einwickelnj.  JfiuS  Simon  Péter  es  h»- 
iiipup  a  koporsolia  es  lata  a  léllahocat  vetuén  es  a  iemfede- 
leket,  ki  uoltuala  5  feién,  nem  a  lellahockal  vetuen,  de  finma- 
ganac  gflngSreituén  ejSr  liefén :  videt  sudarium,  ipiod  fuerat  supra 
caput  eius,  non  cum  linteamiuibiis  pí>.situm,  sed  separatim  invo 
lutum  in  unnm  locum  (MünchC.  212). 

Göagölítget :  [voluto  ;  rollen,  wiilzen].  Teli  idwt)e,  mikor 
wtet  testi  t\vz  meg  gerieztete,  az  hideg  holMil  wt  auagy  hat 
Kwngeleik  hot  gwngwnligete  [igy]  (\'irgC.  31). 

Gyöngöröl :  [conglomero ;  zusammenliaufeo].  Csak  a  ti 
ágiatokban    fnrt,   gyúrt,   gySngSrlJtt   gondolatitok   (Bal:C8lsk. 

316). 

GÖNCÖL  igenczd  Kár:  Bibi.  L528.  g&nlzb  Gvad:  1{1'.  13. 
könczúl  KBécs.  1572) :  (arctos ;  biir).  GSnczSl  szekere :  arctos, 
septentriones,  helice  C.  ursa  major,  plaustrum  MA  KisgóntzM 
szekere :  Ursa  minor,  cynosura  MA.  ökíir  pásztor,  g^ntzöl  sze- 
kere mellett  való  tsillag :  aictophyla.\  PPBl.  IletfTin  az  k&uczSI 
az  időnek  minoltat  gi5nge  borsó  szómő  houal  be  hintlii  ( KBécs. 
1572.  P8í.  Az  e.*itueli  .szekér  kőnczölfik  el  enesznek  es  Venns 
aszzon  Mars  főlnt  óluen  kapuiat  tői  nittia  (E2).  Mikoron  az 
nap  az  orcszlan  iegibc  he  megicn,  az  kíinczíilők  vralkodmik 
(E3).  Szombaton  az  kónczólók  megh  tecznek  Ixirsos  auagi  kfi 
ftssSuel  (EO).  Az  .szelek  ködöket  góitnek,  mellieket  ctiótórtSkSn 
essSuel  tereitiiek  meg,  mert  az  hold  az  kjnczfilokhőz  szSrkóz- 
tetet  (Efi).  Sz.  lleduig  napian  czendez  eg  lenne,  dr  felók,  bogi 
az  kőnczőlSk  meg  ne  liaboriccziak  (E7).  Nem  tudja  eltrtkéleni 
magában,  hol  ültesse  pofájára  a  kis  tafotákat  a  tiastyiik  vagy 
gSncJilazekere  módjára  (Fal :  NA.  143). 

GÖRBE  (ye'rfíc  SíuidC  8):  I)  gibbosus,  gibber,  gibbus 
C.  cuniis  M.'\.  krumm,  buckelig  PPB.  Oíirbeszablya :  gladins 
iiicur\'us  Nom.'  325.  Görbe,  tsútsos :  gibber  PPBl.  í>.  zerzetl 
vakokot  vylago,sohon,  gewTliekett  teryezzen  (ElirC.  281.  Az 
oltárra  ne  yarwilyon  zolgalny,  ha  kancáid,  ha  ghórlie.  lia  cze^ 
p5Iee.s,  ha  rylies  awagy  poklos  iJordC.  108)  Górl)e  eml)er  sofia 
ffeel  nem  haythattya  vala  m:4ga:it  líIrdyC.  561b).  Nem  lezőn 
otli  gcert)ee  embí>r  (SándC.  8).  Ha.si  nagy,  cw  maga  gewrl>o 
(Pesti:  Fab.  1).  Gflrbe  hatu  és  nagy  czomóc  rayia  (Helt:  Krón. 
15).  A  kic  a  forgó  i-zontba  gSrbóc,  nem  iárbatnac,  igen  hasz- 
nál iMol:Herb.  119).  A  fSld  niérfl  az  egyeiiesien  merő  fához 
liniákat,  ugy  mint  egyenesseket  és  haráiitéka^sokat,  nem  hor- 
gassakat,  görbéket  avagy  peretze-seket  viszen  (Coro ;  Jan.  2l)3\ 
Kiivesse  ugyan  az  urat,  de  Isak  félszegséggel,  görbén,  sántáivá 
(MHeg:TOszl.  06).  .4  horgas  vonás  kerek  avagy  gírl>e;  peri- 
pberia  aut  helix  (ACsere:  Enc,  40).  Egy  glirbe  szóra  mindgyári 
fel-fortyanlok  (Csiizi:Síp.  116).  2)  (dorsum ;  riickenj.  Ódd  a 
(■si'ikánytiil  görbédet  (Matkó:  BC'iák.  157). 

[Szólásiikj.  Kedvetlen  le  ülnek,  giirbén  tekintgetnek 
(Ori-zy:  KíiItSz.  22!').  A  ki  sokat  fKwzél,  .-ok  görbét  ejt 
(SzD:  MVir.  61).  Neni  mond-é  i.'őrt>ét,  igy  irván  ((V.ei;l  : 
Japh.  123). 

girbe-görbe :  [curvus;  krunmij.  .\  ki  utálalus,  c.MUiya,  rút 
ábrázatú.  girtK-giirht>  testíV  .szép  maga-\T.selr«!el  a -tenuc.szetnek 
fogyatkozását  helyre  hozza  (Biiú:  Micae.  156). 


görbecés-cíöuuDl 


KI-()nl{B(lL— (iÖKDlT 


1118 


Görbecés :  fsalobrosus,  ooiifriigasus ;  iii\ebpii,  lioliierijrl  Nolia 
il»Hv.es  ts  ifjdii  lip^ves  tnlil,  jizért  igon  ió  termő  fólil  illolt: 
Kn'ui.  6). 

Görbed :  curvor,  curveín'o  Kr.  [sicli  kriiinitipiil.  LeliajlDk, 
két  rét  görbeilpk  :  iMiiquiiiisco  l'l'Bl.  Az  "  lábai  alatt  gnrlw- 
dett,  ugyanott  nief;lialvi'ui  (MA:  Bibi.  1.221). 

elő-görbed.  Elfi  giirbedt  nyakú :  ubstipus  PP.  Eiri-ji.-íjlutt, 
el6-g;;rbedt :  obstipu-s  FPBl. 

fÖl-görbed :  [sursiim  eurvor;  sieli  .'uifw.-irt.s  biogeiij.  Aiuixi 
terhet  nem  rakhatnak  a  páhiia  gerendára,  hugy  alá-horgadgyun, 
hfuem  fel-emelkedik  és  fel-g5rbed  a  nehéz  terli-ellen  (Pázm : 
Préd.  472). 

le-görbed :  [imurvur ;  .sich  abwiirt.s  kriinimen{.  Földre  le- 
görbedek :  cenmo ;  le-g6rbe<lt  vén  ember :  *senex  decrepitiL« 
PPBI.  Az  hatvan  eszteiidűs  eml)er,  i'reg  apó.%  meg-aggott  éa 
meg-t6p6r5dutt  orczáji'i,  legurbet  vén  (niibpr  lOjni;  Jan.  4.')). 

még-görbed:  incinve.sco  MA  krumni  werden  PPR  Tereh- 
.•Oatt  meg-gürbedt  szamár :  a.sinns  *pandns  PPlil.  íme  eg  nem- 
beri,  ki  vaFTa  vala  betegsegnec  zelletét  ti/.en  ínilé  eiíteudStól- 
toguan  es  meggurbedet  vala  e,s  meudenestulfoguaii  félnem  nézhet 
vaJa  (MünchC.  1431  Némely  azzimyallatíiak  vala  ehoda  keppeu 
ev  háta  meg  gevTbedevt  (DomC.  162).  Monda  zent  Péter,  myeert 
jinaran  az  nagy  veeuseegnek  myatta  meg  ghőrbedet  vala,  nem 
hayolhat  vala  yol  ffel  (ÉrdyC.  37r,b.  Fél:  Bibi.  114).  Meghajták 
magoltat,  vagy  meggSrbedének  (Sámb:  3Fel.  401). 

Görbeség :  gibbus,  emprosthotoniis  C.  curvitas  MA.  luu'kel. 
buckel,  krümmimg  PPB.  Ez  azzonyallat  el  mene  zent  Daman 
cos  atyánk  koporsoyahoz,  es  meg  zabadula  az  gewbe'íegtevi 
(DomC.  162).  A  golyva,  dombos  hátú  görbeség,  bibiri'so  és  akar 
melly  puffadéc  megn'itétnac  (Com:  Jan.  .'54). 

Görbeszt:  ourvo  Sí.  [krünimenl. 

még-görbeazt :  incurvo  AL4.  [krümmen].  A  sok  víz  hor- 
dással meg-görbe-szteni  valakit :  *aggerenda  aqua  curvum  aliquem 
facere  PPBI.  V  zemek  meg  liomaTosoiranak,  ho^  ne  las.sanak 
as  f  nekik  hatokot  mindenkor  meg  gorbezzed  (DObrC.  131). 
Meg  gfirbeztéc  magokat  és  feleket  le  haituán  tiszteléc  az  vvrat 
és  az  királt  (Kár:  Bibi.  1.375).  Meg  górbeztitec  magatokat  az 
bálványoc  el5tt  (MA:  Bibi.  1.214). 

meggörbesztés  :  ineurvatio  MA.  krünmiung  PPB. 

Görbít :  ciuto  MA.  krümmen,  biegen  PPB.  A  .szerecsenek 
eleibe  állván  térdet  görbítenek  és  gyenge  kezéhez  csókkal 
békellenek  (GyOngyD:  Char.  422).  (A  gerliczének)  bé  estek 
szemei,  toUa-is  borzadott,  le-csügge  két  .szárnya,  bögye  meg- 
apadott,  a  bal  .szíirnya  felé  nyakát  görbítette  (üyüngyD :  KJ. 
58).  Annám  Ls  nagy  bánattyában  nyakát  görbítette,  bé-asett 
szemeit  köm-vbe  merítette  (59). 

lé-görbít :  [Inciu'vo ;  krumm  macheuj.  Nyavalyáim  legSr- 
béytnee  iMA:  Bibi.  V.lí)).  Szállj  magadba  te,  kit  az  öregség 
már  legörbít  (Fal:  BE.  619). 

még-görbit :  incm-vo,  inflecto  MA.  krümmen,  biegen  PPB. 
Meg-vájom,  meg-hajtom,  görbítem  :  coneavo ;  meg-görbítem,  haj- 
tom: caiTci  PPBI.  Meg  gőrbeitettek  en  lelkemet  (AporC.  1). 
Be  setetiMlenek  ő  zemek,  bog  ne  lássanak  as  6  hatokat  men 
denha  meg  gr>rbőlled  (20.  MehSzJán.  310).  A  pajkos  mén  hol 
hátra,  hol  meg  elíre  tsavai-ja  fiilit,  majd  fel-veszi  ioldril  egy 
lábát  meg-gorbltvéu  (SzD:  MVir.  298). 

Görbül :  ciuTesco  MA.  knunra  werden  PPB.  Ama  oedius- 
forma  derekak  görbülnek,  a  sima  kezekben  rtít  görcsök  épíil- 
nek  (OyöngvÜ:  KJ.  449). 


ki- görbül:  [excurvor;  sich  nach  answarts  biegen].  Amaz 
írlovánviiak  szinte  közeiK^tle  egy  öreg  kupre-ssus  magát  terjasz- 
tette;  a  mint  nagy  gyökere  a  földl)i51  ki-görbiilt,  (Kemény) 
keserves  ügyéhen  bánkódva  arra  ült  (Gyöngyü:  KJ.  457). 

meg-görbül:  [incnrvor;  .sich  Imimmen].  Meggörbült:  in- 
cm-vatus  MA.  Minden,  mi  meggörbült  biinö.s  állapotunkban 
megtart  (Ker:  Préd.  273).  Minekelőtte  hátad  geréncze  meg- 
horhadna  s  meg-gőrbiilnél  és  szomorúan  járnál  (Szatm:  Cent. 
336). 

GÖRCS:  I)  uodns,  tuber  MA.  knote,  höcker  PPB.  A  fá- 
nak gört-seit  leirtom:  abnodo;  kákán  görtsöt  keresni:  *nodum 
in  scirpo  quaerere  PPBI.  Tekergas  fát,  gSrcziV-kol  tellye.st 
vénén :  lignum  curvum  et  vorticibus  plennm  (Kár :  Bibi.  I.643,i. 
Az  át.s  elsőben  a  görtsöktől  meg-bárdollya  s  gyalúllya  geren- 
dáját (CorpGramm.  588).  Ama  cedras-foi-ma  derekak  görbülnek, 
a  .sima  kezekben  rnt  görcsük  épülnek  (GyöngyD:  KJ.  449). 
Semmi-féle  görcse  nem  volt :  nec  cortex  actualis  (Csúzi:  Síp. 
418)  S)  spasmns  C.  .spasnia  MA.  krampf  PPB.  Kit  a  görts 
bátra-felé  öszve-húz  mint  a  kávát :  opisthotonicus  PPBI.  H:i 
meg  feraszted,  a  g5rcz  fokta  inai-  meg  vonó  betegséget  meg 
gyogyittya  (ílehHerb.  112).  Gőrczfit,  raszketegességet  gyógyít 
(126b).  Szép  ip«ye  az  isten  kegyelménec  ez,  hogy  tégedet  ver, 
ostoroz  gőrczuel,  kórságnál,  soc  kar  valla.s,sal  (Bora :  Evang. 
IV.465b).  (A  kék  lilium)  io  segetsegfit  hoz  has  folya-srul,  gSrts- 
rol,  rolikanasrnl  (BeytlieA:  FivK.  1).  Ha  az  (tyk  húrt)  cziger- 
ben  füzod,  gőrtsSt  &s  gnttat  el  űz  (116b).  A  bal  labom  ikrájá- 
ban és  a  fejiben  bele  állván  a  görcs,  sok  ízben  felébresztett 
(Monli-ók.  XV.327). 

IKüzmondások).  Az  kemény  görcshöz  kemény  p8r81  kívántatik 

(Nyr.  Vn.83).  A  kit  meg  nem  sértettél  s  ti51le  görcsöt    nyertél, 
nem  panaszol kodhatol  (Kisv:  Adag.  354). 

holt-göres :  [halsstarre].  Hólt  görts,  merevedés :  tetanus 
PPB. 

Görcsös :  1)  nodosus,  tuberosns  MA.  flinotigj.  Fának  gör- 
tsös  taplója:  patella  PPBI.  Görtsö.s  bot:  fustis  nodosus  PPB. 
Púpos,  csomós,  gfircsös  homlok  (Com:  Jaa  47).  Nagy,  gSrLsős 
fnstély  (GKat:  Válts.  n.l54).  Gortstls  páltza  (CzeghJaph.  61). 
G8rcs5s  bot  amaz  détzeges,  fekete  Bonastisnak  a  hátára  (Pós: 
GBot.  Címl).  S)  spa'ticus  C.  fkrampfliaftj.  Görtsös,  meg-vonó- 
dott  inú  vagy  ö.szve-vont  tagú :  spasticus  PPBI.  A  medne  talp 
szakát  es  g6rts5s  kéznek,  lábnak,  inak  ozue  sngorodasanak 
haznos  (MehHerb.  46.  BeytheA :  FivK.  64b).  S)  [fustis;  kniit- 
tel].  Hátadat  vered  te,  azt  Ls  nem  g5rcs8s.sel  (Czegl :  MM.  189). 
Ránts  ki  hát  a  gőrtsS.st  ellenec  (Czegl:  Japh.  79).  Hogyha  ki 
nyakon  vert  s  tfilled  görtsöst  nem  nyert,  má.szszor  dorongot  hoz 
rád  (KLsv:  Adag.  ,')28i.  Gi'irc.sössel,  haltával  fíil  ls  fegyverkeztünk, 
édes  vallásimkért,  ha  rajta  vesztettünk  (Thaly:VÉ.  11.428).  4) 
faspor,  rndis,  rusticus ;  rauh,  grob,  bauerisch].  Számláihatatlan 
görcsös  vl&szálkodásokra  szakadoztak  (Pázm:  Kai.  214).  Az  lób 
görcsös  kérdések  között  mint  valami  fejthetetlen  csomót  unal- 
masban forgattyák  az  vr  vacsorájának  két  szin-alatt  vételét 
(719).  Görcsös  erkölcsű  (Pázm:  Préd.  338).  Torzaborza,  gör- 
cses  hazugságok  (Toln:  Vigaszt  Elfib.  6). 

göresöa-börcsös :  [spasticus ;  krSmpfig].  G5rtsS.sök,  börtsö- 
sök,  sok  vad  husokval  meg-rakodtak  (GKat:  Válts.  1.886). 

Görcsösség :  [asjieritas ;  rauheit,  holperigkeitj.  Az  isten 
igéje  arra-való  lelki  fegyver,  hogy  ki-gyOkerezze  és  darabra 
hasogassa  mindeu  Istentelenségnek  és  feslettségnek  görtö.sségét 
(Pázm :  Préd.  453).  Verd  mind  addig  hátamat,  nyakamath, 
hogy  a  te  akaratodra  meghajtsam  görtsBsségemet  (Pázm:  KT. 
354). 

GÖRDÍT :  volvo,  volnto  Sí.  (rollen,  wJilzen].  Ezt  gördítik 
akadályul  (GKat:  Válts.  1.6).  Illyent  görditenéc  a  jesuita  eleiben 


1119 


FÖLtGÖRDIT-ALA  OÖRGÖDftZ 


KI-GÖRGÖDÖZ— GÖRÖG 


1120 


rCzPíil:  laph.  37.  En  p  kivet  t'flrditeni  most  elMbcn  fCzogl : 
MM.  1711.  Nem  tagadjuk  azt,  lioijy  a  íát.'iii  iiélia  attéln  rémítő 
képzéseket  KÍirdíteiii  iiem  szokott  vólua  sokak  eleibe  (Mi.sk: 
VKert.  .")89).  Nagy  követ  giSrdítfitt  el.'nilx!  (Kisv:  Adag.  472). 
fiiek  az  clijokbe  gfírdíttett  lábiitfi  kílveket  köiinjedeu  el- 
liiiríttják  líwl):  MVir.  18). 

töl-gördít :  (síibvolvo ;  aiiftvalz^ii).  Sigyphasnak  kúvó,  melyet 
mihelt  lol  KŐrdethet,  mingiarast  meg  le  gSrdfil  (Lép:  FTiik.  S). 

ki-gördit:  [exiiiirao;  lieraimpies,seiij.  Nem  is  miitatliatz 
nekem  oly  sz.  irási  liollyet,  melybfil  te  ezt  ki  gőrdithesd  s  én 
vcl(>rn  .1  korbácsot  meg  kedveltetlie.sd  (CzeghMM.  20íi). 

GÖRDÜL  Oagordur.  Thaly:  VÉ.  11.55):  volvor,  volutor  Kr 
[sich  walzen,  rolleo].  Akadekink  t.igadatlan  bizony  eildig  sokak 
voltak  s  gifrdülnek  is  gyakorta  ujabbak  is  elő  íHákUy:  Lev. 
24ri).  Mint  magas  begyekből  le-szíillot  kii  szikla,  nagy  sebesség- 
gel dűl  s  álló  fiikat  rontya,  Ixmt,  tör,  merre  gördül  és  semmi 
.sem  tartva  (Zrinyi  1.55).  Kolhiszkodom,  gördül  künyvem-is  sze- 
membSl,  liogy  elesem  tfilled  (GyöngyD :  KJ.  44 1).  Sírt  mint  a 
sebe.ss  e.sső,  meleg  sír.ilmakkal  áztatta  artzáját,  gördültek  bús 
liönjTei  (Szí):  MVir.  ;i(U). 

égybe-gördül :  [conglomeror ;  sieh  zii.eammenhatifen].  Bo- 
nóaiában  egyben  górdMt  pfispekóknek  tanácsok  (Toln:  Vigaszt. 
187). 

ki-gördül :  [evolvor ;  hervonoUen].  Kigördült  a  könyvem : 
lailniniae  *olx>rtae  mihi  PPBl. 

le-gördül :  devolvor  Kr.  [borabrollenj.  Az  czep  voree,  me- 
lyéé az  l'óldre  le  gőrdfilnec  vala  (Born:  Préd.  227).  Juraiiieb 
két  kezével  nyula  éles  .szablyájálioz,  fel  emelvén  rbapá  me.sz- 
telen  ny;ikálioz,  legördül  az  leje  az  szép  zöld  pázsithoz  (Zrinyi 
1.162).  Lcgordulván  hullnak  szemembül  könnyeim,  keserí.ség 
miatt  nyögnek  én  ajakim  (llialy:  VÉ.  11.55). 

öszve-gördül :  [coeo ;  sich  begatten  ?j.  Mint  az  disznöc  óc 
('.szne  gűrdnltenec  (Valk :  Gen.  15) 

Gördülés :  volntatio  Kr.  |das  roUen].  Szarva  .szegik  a  pá- 
pistáknak a  megboltak  után  vato  gíirdőlésekben  ('?]  is,  a  midőn 
utánnok  berl/itélnek,  proce.s.sio7Juik,  miséznek  (VárM :  Szöv.  104). 
Egy  ülés,  egy  kockagördülés,  egy  gonosz  tromf  többet  árthat, 
hogysem  ezer  eké<l  szerezhet  egy  egé.sz  esztendőben  (Fal:  NE. 
2(i). 

Gördület :  (tonitru  ;  donnorj.  Vete  iS  reiaioc  neveket :  Boa- 
nerges,  ki  mondatic  górdólet  tianac:  lilii  tonitrui  iMünchf.  75) 
Te  gfjrdőletednek  z;ma  kerokl)en,  te  \'illamatid  meg  fenlettenek 
fóldi  világnak :  vox  tonitnii  tui  in  rota  (AporC.  33). 

l.GÖKÖG  07'ryf«ComC.  416):  1)  (volutor;  rollen).  Egész 
testének  minden  részeiWl  vér  tseppeU  görgöttek,  sőt  folytának 
(Pázni:  Préd.  492).  OUy  elmés  munkával  formálta  ezeket,  hogy 
majd  folyni  vélnéd  a  varrott  vizeket,  gőrgeni  Diána  testén  a 
csíppeket  (GyöngyD:  KJ.  297).  IhlmvxMiőg,  gőrőg  (ExPrine.  "'.i. 
Sirt,  mint  a  sebess  exsií,  görgöttek  bús  könyvei  (SzD:  MVir. 
361).  8)  [Tpúíctv ;  brunsten).  GArSgni,  mint  az  diznó  (Decsi : 
Adag.  88). 

ki-görög :  [emano ;  liervcrquellen].   Talala  egy  barlangot 

cs  mellette  egy  ky  kírgew  kwt  feyet  es  egy  nasteen  zarnasth 
(ÉrdyC.  .527b). 

le-görög:  [devolvor;  lierabrollen].Legürüg\éníaemem könyve, 
sirván  ni'/.ek  mindenekre  (Thaly:  VÉ.  1.18.5).  Szeme  krlstályán'J 
le-gürgöttek  a  könyvek  (SzD:  MVir.  361). 

[Qörgödözl 

alá-görgödöz :  fdevolutor ;  lierabrollen,  herabriiuieuj.  Te 
kSniv  hiillatnsod  nr,  p\v  zenlli  orciayan  aln  sriVgőd^íőtt  (WinkIC. 


346)' Gyakoriba  láttam  az  zegeen  megh  nyomorodot  iolMgyok- 
tol,  hogy  az  kewny  az  ew  arcz;iyokon  ala  g\vrg\vd\N^\\lh  iKomj: 
SzPál   6). 

ki-görgödöz  :  [evolvor;  hervorrullenj.  Yghen  soos  embernek 
zemeeból  ky  gJrgódSzew  vyz  (ÉrdyC.  420b) 

Görögdögéi :  [sensim  volutor ;  nach  und  nach  rollen|.  Ve- 
ritékezii'  véres  verítéket,  ugy  hogy  az  czepee  gőrőgdőgélve  az 
lőlilre  folynánac  (MA :  Seult.  372^. 

Görgés :  1)  volutatio  Kr.  [das  rollenj.  í)riil  az  zerencbe 
ember  esé.sében,  azért  ö  el  veszi,  ttszi  thak  nem  égben,  lujgy 
gyönyörködhessék  nagyob  e.sésében,  mint  juIiílsz  kilszikbin  kiinek 
görgésében  (Zrinyi  1.62).  2)  [tonitru ;  donner).  Te  gfirgesednek 
zauatol  felnek  (Aix)rC.  66).  Te  úilaid  el  memiek  vala,  te 
meíinei  gorgé.eed  kéregbe  (DöbrC.  143).  Te  feíieitesed  ul5t  ej 
fttnak,  te  meíuiei  gőrge-sedtSl  meg  rettennek  (183). 

menny -görgés  :  [tonitru  ;  donner].  Jelénénec  zozatoc,  zai- 
gasoc  es  meú  górgéséi:  (BécsiC.  74)  Az  poganoktol  meg  kev- 
nezteteek  es  legottan  fevld  indulás,  meny  gergees  es  villáma- 
.sok  levnek  (CoriiC.  416). 

Görget:  volvo,  voluto  Ki-,  (rollen,  wjilzenj.  Miugyárt  azért 
nagy  tfizet  gyújtanak  .azon  piatzim  és  a  laptát  belé  görgetvén, 
meg-égeték  (Verftsm:  I>ev.  8).  A  haniarkodás  bfln,  jóllehet  néha 
érdemén  fellfil  p;irtyát  fogja  a  szerent.se  és  jobb  kotzk.'ival 
görget  szíimám  (hal:  l'E.  406.  SzD:  MVir.  247.  392). 

Görgető  :  [glóbus ;  kugel].  A  gyermekek  jádzani  szükt.auak 
a  tekét,  gőrgetOt  a  Lsűrkíik,  t^nokuk  kózzé  liajt\'án  (Com  • 
OrU  279). 

Görgő :  rotatilis,  versatilis  Kr.  (rollend|.  HömpSlygC,  hem- 
pergő nagy  görgő  fa :  cylindriis  PPBl. 

menny-görgő :  [fulgur :  blitzj.  Deciiist  az  soc  zentnk  meg- 
ülé.seiert  ammengSrgíi  meg  fite  (NádC.  515). 

Görgős :  [decUvis ;  abscliüssig).  A  vigyázatlanság  igen  lejtős 
s  górgős   út   a   veszedelemre  (GKat:  Válts.  I.IOM.  GKat:Titk 

16). 

GÖRÉNY  l^i'réuy  MA.):  nuartes  domestioa  MA.  niardel, 
wiesel  PPB.  Vad  menyét,  görény:  viverra  l'PBl.  A/,  evét,  pat- 
kány, görény  magoknac  lyukakat  vájnac,  a  niellyekben  telelnec 
(Com:  Jan.  40).  A  róka  ollyan  lyukakban  lakik,  mellyeket  nem 
maga  ásott,  hanem  vagy  görény,  vagy  hörtsök  készített  magá- 
nak (Misk:  VKert.  158).  A  vad  vagy  erdei  menyét,  a  minthogy 
a  görény-is  a  tyúkokat  meg-szokta  ölni  C238\  Görény  bőr  (Vect- 
TraiLs  5i. 

tengeri-görény  :  [mustela  marina ;  meeriltisj.  Tengeri-gö- 
i'ény  vfigy  nest  vagy  egyéb  festett  vagy  báránybőr  igen  jó 
ké.születlel  vali'i  süvegeket  viselnek  télben  1759  i  Hazánk  1.294). 

GÖRHIBS  :  [macié  confectus ;  abgemagert].  Az  caitrí  nuijor- 
ból  költözzél  ki  az  te  görhes  ünőiddel  és  rfihes  borjúiddal  (Nád : 

i^v.  i;9i. 
GÖRXJNG :  Innaria ;  der  hiúiffling  Com:  Vest.  29.  135. 

GÖRNYED :  [intlei'tor ;  sich  krilmmen].  Sinór,  suablya  kö- 
zött moi-d  vezér  lábániíl,  szabadsjig  mély  g}'ászbaun  gömye<l 
oazlopánál  i(Vm-:  KöltSt  24).  Görnyedve  nagy  foliánsokat  ki 
húzasz  lOri-zy:  KöltH.  73) 

2.  GÖRÖG  {iiereg  Jü)rdC.  747.  KeeicthC.  447.  yet-rtk  MargU 
46.  t/úrtíi  Helt:  Krón.  9):  graeeus,  grajns  MA.  grieche  PPU 
Jó  görög :  *litterulis  Graecis  eruditus ;  görílg  fejér,  mellyel  -.u. 
asz.szonyok  m:ig><kat  sz<>pitik:  peimmythium ;  görög  fejérrel  ken- 
ilteii :  *ungi  e.\  eenussa ;  görög  i>.ipi  sarut  viselő :  pha^>o.^si.■ltlls 
PPBl.  Vida  a  letlöl  irt  irat  ir)itn.Yn  éber  U'itiVkol,  górógöckel 
es  deiakoekal  (MiinchC.  165.  2111  Ge\Tek  elhizamak  leyiuiya 
(MnrgL    46v.   Zenth  Katherina   gervgeknek  ekp«>ee   (KewtliC 


1121 


FKl  lÉR-GÖRÖG— GÓZ 


GŐZÖL— GRÁaA 


1122 


447).  Az  geregliek  belclieseeget  keresnek  (ÉrdyC.  288b).  Az 
gfirBgögb,  kyk  zent  Lewryucz  testeortli  jetteuek  vala  (418). 
Jeles  deác  és  gSrőg  vala  (Helt:  Krón.  144).  Egy  Üeszput  iievíi 
gerog  (Monlrók.  III.103).  Egjiieliáii.vszor  igen  mog  paskolák  az 
görögöket  (Pázm:Kal.  438). 

[Szólások].  Görög  nyelven  beszélnek  felöle :  hazud- 
nak (Nyr.  XL30). 

fehér-görög :  [album  Graeciim ;  bleiweiss].  Végy  6  pénz 
;irra  fejér  g5r6g6t  (Cseh :  OrvK  37). 

fólig-görög :  semigraecus ;  halbgriecliisch  C. 

Görögöse :  Graeculus  MAI.  [griechlem]. 

Qörőgi :  Graecanicus,  Grajus  MA.  [griecliiscb]. 

Görögös :  Graecanicus,  morém  Graecanicum  redolens  Kr. 
[griechisch]. 

Görögösköd-ik :  graecisso  MAI.  [sich  nach  griecUischer 
art  benehmen].  GiirögBsködöm,  görögök  szokásokat  követem: 
graecisso  PPBl. 

Görögül :  graece  MA.  griecbisch  PPB.  Vala  yrwan  sydowl, 
ghSroghwl  es  deakwl  (JordC.  695).  TSuisses  lapu,  gSrSgfil  tribu- 
lüs,  nemi  finek  neme  (RMNy.  IL49). 

GÖRÖNGY  (görándBs  Orczy :  KöltSz.  203):  gleba,  grumus 
MA.  erdsdiolle,  erdkloss,  erdkiumpe  PPB.  GorOngy-törö  sulyok : 
volgiolum ;  kapálás,  ásás,  szántás,  forgatás,  göröngy  rontás : 
pastinatio  PPBl.  Göröngyöt  rontok,  keverek :  pulvero  PPB. 
G6r6ngel  vag  temérdek  porral  (Mel:Jób.  17).  Hánt,  g5r6ag, 
darabfSld  (MA :  Bibi.  Magy.  1).  Az  szántó  fSldnec  gSróngyét 
rontoa  (MA :  Scult  242).  A  tsoportot,  gSrongySt  ha  tSrod  és 
morsálod,  porrá  lészen  (Com:  Jan.  15). 

érc-göröngy:  terra  metallica  Com:  Orb.  137.  [mineral]. 

só-göröngy  :  grumus  salis  PPBl.  [salzklumpe). 

Göröngyeg  (gerengyek  ÉrsC.  438b) :  gleba,  grumus  C.  [erd- 
sehoUe].  Baronálok,  gSrSngyegot  rontok :  pulvero  C.  Az  gyer- 
mekek ó  rea  kSweket  es  ghSrőngyígóket  es  sarth  hagygalnak 
wala  (ÉrsC.  48).  Gyakorta  az  tengernek  partyara  megyén  vvala 
es  mykepen  gyermekeknek  erknlczek,  keweczkekwel  es  geren- 
gyekekel  zokot  wala  ot  yaczodozny  (438b).  A  szamár  ahol 
heuer,  ot  routya  el  a  gSrSngyekeket  (SalMark.  A6). 

Göröngyegecske :  grumulus  C.  [kleine  schoUe]. 

Göröngyeges:  glebosus  C.  [schollig,  holpetig]. 

Göröngyöeske :  glebula  C.  [kleine  scholle]. 

Göröngyös :  glebosus  C.  grumosus  MA.  schollig  PPB.  Gö- 
röngyös, tsoportos,  hantos:  glebosus  PPBl.  Te  is  részegülvén 
Veuus  maszlagjától,  el  térülj  jobb  erkölts  goröndös  útjától  (Orczy : 
KöltSz.  203). 

GÖHZS :  [?j.  Szerelmes  Orsikám,  eléggé  háuyám  az  gör- 
zset,  hogy  ez  innepre  hozzád  mehessek,  de  nem  lehete  (Nád : 
Lev.  38). 

GÖSZTÖIi :  [sponda ;  gestell  ?].  Fúrd  meg  az  csereiiet 
közép  aránt,  és  csinály  arra  egy  göztölt  (Kecsk:  ÖtvM.  317). 

GÖTHÖS  :  morbidus,  valetudinarius  Sí.  [kranklich].  Bellona 
iffiat  szeret,  nem  illyen  göthösset  (Gvad:  RP.  536). 

GŐZ :  vapor  C.  MA.  dampf,  dunst  PPB.  Embernek  wak- 
mere«iiek  lenuy  nagy  gewz,  mert  az  ezesseg  erewt  myudet 
meg  gyewz  íPesti :  Fab.  50).  Széllel,  gílzzel,  párával  töltetet  meg 
iLép:I'Tük.  61).  A  vizes,  nedves  g6z8k,  párák  mindenkoron 
fel-vitetnek  (Com :  Jan.  10).  A  gSzok  noha  nehezek,  de  a  nap- 
nap sugáritol  a  ffildrSl  az  égbe  fel-vonyattatnak  (Bátai :  VTárgy. 
11).   Abban  tölcs    tiszta  kútvizet,   úgy    megerössödik   annak  az 

M.    NYELVTÖET.    SZÓTÁR. 


fiistitül,  gózitül,  erejétül  (Kecsk :  OtvM.  325).  Tőlem  sokat  kér, 
a  kinek  gíizétfll  szédeigfi  fejem  sér  (GyöngyD :  KJ.  452).  Ugyan 
megyén  a  fejem  gözi,  fiisti,  talán  ugyan  gomba  kél  rajta  (Tlialy: 
Adal.  1.78).  A  testi  gyunyőriiségek  gi'izzel  járn;üi,  meg-tompittyák 
az  elmét,  nem  töltik  kedvünket,  fáriusztyák  nyers  erőnket  (Fal: 
NE.  20).  Alkalmatlan  góz  és  ártalmas  pára  járja  fejeket  (Fal: 
UE.  417).  Jól  által-látta  fejének  gőzét  (Künyi:VM.  115).  Nem 
alutta-ki  a  tegnapi  lalíodalomnak  gílzzét  (SzlJ:MYlr.  33). 

Gőzöl :  vaporo  MA.  dampfen,  dünsten  PPB.  Ugy  látszik, 
mindenfelől  kezdnek  gőzölni  az  lobbanó  tüzek  (TörtT.  XV.77). 
Sok  töröküknek  szájok  bortól  gőzöl  (Kónyi:  HRom.  lOj. 

Gözölőd-ik :  [vaporo ;  dampfen).  Aethna  tüzének  gőzölődő 
lángja  (Orczy:  KöltH.  23). 

Gözölödés :  [vaporatio ;  das  dampfen].  Az  levegő  égben 
rut  gőzőlfidéseket  sz6r6z  (KBécs.  1666.  C). 

Gőzölög :  haló  C,  exhalo,  vaporo  MA.  [dampfen,  dünsten]. 
A'agyon  a  világuak  bora,  de  abbaii  bujaság  gőzölyög  (Pázm: 
Préd.  733).  Nagy  maga-fen-tartással  fársángoskodik,  kevélység- 
gel gőzölög,  puHádoz  (SzD:M\'ir.  276). 

által-gőzölög :  perspiro  PPBL 

ki-gözölög :  1)  exhalo,  evaporo  MA.  [ausdünstenj.  A  fcild 
a  szeleket  ki-gőzölgi :  terra  *exhalat  ventos  PPBl.  2)  [evaporo ; 
ausdünsten].  A  ketske  igen  hideglelős  állat,  melly  miatt  szájából 
iszonyú  hévség  g5z616g-ki  (Misk:  VKert.  216). 

kigözölgés :  exhalatio,  evaporatio  MA.  ausdünstung  PPB. 

Gőzölgós :  vaporatio,  evaporatio  C.  MA.  [das  dampfeu].  A 
gőzölgések  vízzé  sűrűdnek :  humores  se  *couerispant  PPBl.  A 
kénköves  gőzölgések  meg-gyuladván,  égi  villámokat  és  nyilallá- 
sokat  indítnak  (Com:  Jan.  10).  Feje  gőszőigése  bolondokat  illet 
(Czegl :  Japh.  16).  Az  itt  alatt  termő  párák  és  gőzölgések  szol- 
gábak  a  fellegeknek  (Páp:  KeskÚt.  10).  Az  agyvelő  a  páráknak 
vagy  gőzölgéseknek  mfihelye  (Felv :  Pesti.s.  23).  Lehetetlen  dolog 
vóba-é  istennek  a  vizeknek  mélységiben  a  halaknak  seregei 
közzé  temérdek  mérges  párát  avagy  gözölgéseket  botsátani 
(Misk:  VKert,  522). 

fő-gőzölgés  :  crapula  Com:  Jan.  182.  [rausch].  A  részegnec 
meg-lakolására  vagyon  a  bortiil  való  fő-fájás,  a  betegségeckel, 
mellyec  az  álom  által  ki-párázott  főgözőlgés  után  éreztetnek 
meg  (Com:  Jan.  182). 

Gőzölgő  :  vaporans,  fimians,  exhalans  MA.  [dampfend].  Vér- 
rel gőzölgő  kard  (SzD:  MVb-.  141). 

Gőzöltet :  [vaporare  facio ;  dampfen  lassen].  A  tilz  fényessé 
teszi  a  fekete  vasat  és  fel-emeli  a  nehéz  vizet,  mikor  fel-forrallya 
vagy  párával  gőzölteti  (Pázm :  Préd.  707). 

Gőzös :  vapidus  C.  MA.  [dimstig].  Gőzös,  büdös :  vapidus ; 
gőz-hozó,  gőzös:  vaporifer  PPBl.  Lsten  imdok  tömlötzben  tar- 
totta harmad  egész  napig  a  szegény  Jónás  prófétát,  melly  őnéki 
merő  meleg,  gőzös  konyha  gyanáut  volt  (Misk:  VKert.  531).  A 
léleknek  gőzös  vágyódási  zabolátlan  járnak  (Fal:  NE.  63). 

GÖZÜ,  GÜZÜ  isózó  Major:  Szót.  242):  sorex  C.  gurgulio 
MA.  glis  Major :  Szót  242.  [spitzmausj.  Göz«höz,  patkanhoz 
való :  soriciuus  C.  Pelyh-tartó,  gőzük  lakó-helyek :  glirarium 
PPBl.  A  gőzúnél  és  hóresőknél  semmi  nints  álmosabb  ;  glire 
nihil  somnolentius  (Com:  Jan.  39).  A  gőzük  avagy  sisékek  (cur- 
culiones  seu  gurguliones)  a  gabonákat  meg  rágják  (41).  A  bükk 
makk  jó  a  gűzfiknek  és  az  egereknek  is  (ACsere:  Enc.  230). 
A  gőzfl,  melly  öreg  egérnek  is  neveztetik,  életének  nagyobb 
részét  főképen  a  téU  időt  aluvással  tölti  (Misk:  VKert.  269). 

GRÁCIA:  [gratia;  gnadej.  Ez  eellyen  dolgaidból  leezen 
teeueked  gráciád  (ÉrdyC.  340j.  Ha  ez  summa  kazat  megh  nem 

71 


1123 


GRADUÁL— GRASSZAL 


GRÉBET^YEZ-GRÓFSAG 


1124 


ndiinm,  kyraly  ow  felsego  gratyaya  énnekem  ne  liaaialhasson 
(RMNy.  U.lUfi).  Egy  néhány  paraszt  oláliok  meutok  eleiben, 
hizolkedvén,  magoknak  tisztet  keresvén  és  grátiát  (MonTME. 
V1.87).  Ezeket  mind  fizetéssel,  gratiával  unszolják  (120). 

GEADUAL :  [graduale].  Lezen  liamm  kepi^n  való  enek- 
lees,  elsev  az  graclual,  ky  iegyizy  az  lynlxjsbely  zent  atyáknak 
evrevmeket  (C'oniC.  373).  Az  mely  kfinyvet  az  fejedelem  kül- 
dütt,  azt  csináltattuk  bo  8  az  gradualt  könyvcsinálóval  3  ít. 
(MonTME.  1 107).  Az  graduál  csinyáltatásáért  fizettünk  80  d. 
(irifi). 

GRAMMATIKA :  ars  grammatica  PPBI.  Botokról  való 
tudomány,  grammatika:  grammatica;  gnunmatika  szerént:  grani- 
matico:  grammatikához  való:  grammaticiis  l'I'Iil.  A  grammati- 
cáról  avagy  betűnek  és  szollíisnak  tudouiiuiyáról  (Com:  Jaii. 
159). 

GRAMMATIKUS  :  fgrammaticus).  A  grammaticus  a  be- 
tűket és  a  beszédet  helyessen  kimondani  meg-tauittya  (Com ; 
Jaii.  159). 

GRÁN :  (granumj.  Legalább  két  fontni  egészséggel  tiJbbet 
liivánok  kednek,  hogy  legalább  .s«iz  gránnal  jobbítsa  meg  ked 
a  hozzíim  vaM  szeretetét  (Mik:TörL.  17). 

GRAJNAJj:  (in  grana  redigo;  kömén).  12  nehezék  finum, 
granállott  eziWhöz  12  nehezék  szép,  tiszta  ezuzatot  erőssen 
kell  j:'irtatnyiiKecsk:ÖtvM.  293). 

még-gránál :  cw  Vegyed  az  királlyát,  granáld  meg  az  meg- 
nevezett porban  (Kecsk :  ÖtvM.  291). 

GRÁJÍÁT  (yatimdt  Thaly:  Adal.  II 119);  1)  (carbuncuUi.s]. 
Az  negyedik  neme  ;iz  karbunkulusnak  gránát  U'íecsk :  Otí-M. 
265).  Némellyek  azt  mondgyák,  hogy  az  almadinban  sok  vagyon 
gránát  (266).  2)  [glóbus  pyrobolnsj.  (iránát,  mellyct  hánynak: 
ignis  missilis  1'1'B.  (ininát,  avagy  tűz-okádo  hadi  lapta  (Szeg: 
Aqu.  37).  Faltörő  iigyukat  .  .  .  visznek,  mosiírokat  és  gránáto- 
kat is  bflven  (Monlrók.  VIII.182).  Patakról  hagytunk  volt  oda 
egy  néhány  vas  öreg  gránát  golyóbisokat  küldeni  (KákGy:  Lev. 
112).  Chiiszár  paranchol  ostromot,  híjgy  mindenik  vigyen,  ki 
tüzet,  ki  szurokkal  outot  kénküvas  gránátot,  tiz  ezerét  ki  oszt-i 
tüzes  gránátot  (Zrinyi  11.57).  Két  gránáthoz  való  vas  orsó,  lan- 
czéla  forma  (Kadv:  Csal.  11.396).  Tüzes  ganarátful  világos  az 
éjjel  (Tlialy:  Adal.  11.119).  »)  (pannus  coccinus;  srharlachrotes 
tuchj.  Egh  zederyes  gnuiat  zoknya  (HMMy.  11.34.  170).  Kamw- 
kath  wereüsetli  negh  syiigoth,  kami.xsint,  grixnatoth  evvth  syn- 
geth  (III.4).  Megajándékoza  bársonnyal,  .skarláttal,  griüiáttal 
(Monlriik.  111.104).  Egy  szederjes  gránát  szoknya  alja,  feli 
veres  bársonnyal  vetett  (Kadv;  Csal.  11.6).  Hét  vagy  nyolcz 
sing  gránát  posztónak  megadtisával  néhány  ezer  tallér  érfl 
lia.szna  lehetne  nagyságodnak  (MonTME.  VI.354).  Egy  vég  fél 
vagy  török  gránát  (VcctTrans.  6).  4)  (malum  granatum;  granat- 
apfelj.  Édes-gránát,  aUua  neme:  apyrinus  PPBI. 

poma-gránát :  malum  Pimicum  C.  [granatapfelj.  Poma 
gránát  vir.iga;  cytiuus  C.  TflrSk  országi  kasath  es  pomagrana- 
thotli  kwllem  (RMNy.  111.7).  A  pomagránát  héja:  corte.x  mali 
l'miiii  (Illy:  Préd.  11.511). 

Gránátos :  (lapidibus  granatis  omatus ;  mit  gr.'uiaten  ge- 
scluuückt].  Másik  spanyor  arany  láncz,  gyöngy  és  gránátos 
(Radv:Csal.  11.293). 

GRÁNÁTÉROS  :  pyroljolariiu)  Kr.  [greuadicr].  Rendet  áll- 
ván egy  feliM  szíkelek  karabilyosokkal,  más  felSl  penig  deliák 
frauezia  gyalog  granatíros  regimenttol,  eö  ftllségo  leszállott 
(Thaly:  RákT.  1.6).  Sok  granatéros  kisérte,  mint  egy  yiéUUa 
latort  számtalan  nép  láttára  (FahTÉ.  735). 

GRASSZAIj:  [gra.ssor;  wiitenl.  Nagy  döghalál  grius-sal 
Magyar  orsziigban  (KNagyv.  78).  Munkácson  nagy  mértékben 
grassál  a  városon  a  pestis  (TörtT.»  1U.399). 


GRÉBELYÉZ:  (V),  Memiyi  glétet  és  memiyi  aranyat, 
ezüstöt  iiercipiál,  az  midőn  grébelyoztetik  az  gazdag  ón  (íört'V.' 

1.373). 

GRIFF :  camelopardalis  C.  griplius  MA.  greiff  PPB.  A 
gritlek  oly  mago&ságra  viszik,  hogy  Nagy  Sándornak  az  egész 
világ  tsak  akkoriiiiak  látszott,  mint  egy  tsür-ftjlde,  mellyen 
búzilt  szoktak  .szíirni  (Hall:  lUILst.  L66).  A  grif  madárról-is 
méltó,  hogy  rövideden  értekezzünk,  mivelhogy  a  tudósok  Írási- 
ban sokszor  fordul  elo  ennek  a  madi'iniak  emlékezeti,  mellyel 
grifnek  neveznek  (Misk:  VKert.  500).  Látok  koronás  sasokat 
fénylő  csillagokkid,  címert  támogató  körmös  grilTvadakkal  (Fal : 
Vers.  901). 

GRISPÁN  (gorispán  Radv:  Csal.  III.29):  vitriolum  MA. 
vitriol  MA.  Rézro'sda,  grispiin:  aerugo  PPBI.  (Frank:  IlasziiK. 
36).  Vettem  gorisiuint  gyertyák  festésére  (Ra<lv:C8;d.  III.L'JJ. 
Hints  a  sebet  mészszel,  grispi'mnal  (Cseh:OrvK.  11).  4  lat 
grispan,  4  lat  szjdanúak,  fél  lat  gáliczkö,  festék-törőkövOn  (-ze- 
két törd  lágyan  (Kecsk:  ÖtvM.  285). 

GRO  :  [cínereus ;  grau).  Zomjincz  ilyen  volt  rajta :  fekete, 
zöld,  achamarin,  tüdőszíu,  gni,  türkés,  kék,  szederjes;  fellyiil 
gró,  azon  alól  zöld,  azon  alól  szederjes,  azon  alól  acliamarlii, 
az  levelek  zöldek,  feketék,  gró,  az  kicsiny  kastélyok  türkessel, 
az  rózsa  grovai  s  zölddel  (Kecsk :  ÖtvM.  300.  301). 

GROBIAN  :  [riLsticns,  innrbanusj.  Tudatlaiioc,  grobianoc, 
istentelenec  (liorn:  Préd.  87).  Szobán  ió  értelmesen  szólni,  ee 
susogna,  se  giobian  módra,  derreldurral  (Born:  Evang.  rV.55.3). 
Értele  grobian  emberre  nem  io  az  gjSngySt   vesztegetni  (Mon : 

Ápol.  508). 

Gróbiánság :  [ruslicitas ;  plumpheit].  Jo  por  battyam,  had 
el  a  grobiansagot  es  tanold  meg  a  bSIclieseget  (Helt:  Mes.  433.J. 

IGRÓBIÁNXrS) 

Gróbiánusság  :  (riisticit;is ;  plumpheitj.  Ez  grobianuKiig, 
mint  szintén  ez  is :  nyallyák  a  te  lálKxlnak  |X)rát,  azért  a  pá- 
pának megkell  csókolni  lábait  (CzegI :  Dág.  37). 

GRÓF :  comos  Kr.  (gráf  J.  Kérik  az  gróf  Mikolát,  hogy 
megkegyclmezjön,  mert  megadják  .iz  várat  (Tüi.  216).  A  groHJ 
ki  a  királyné  aszszonnac  anyabáltya  vala  (Helt:  KróiL  79). 
Mythoda  walazth  thewltek  az  captahui  ;iz  dezma  dolgarwl  uiynd 
grt>tV  wramnak  s  mynd  the  neke<l  (RMNy.  111.71).  Az  ió  grolí- 
nak  térdéhez  ily  szóval  futa:  Uram,  te  neve<lre  bég  magát 
meg  adt;i  (Zrinyi  L61).  Vaunak  mimellettUuk  sok  gróf-uri  ren- 
dek, nemes,  szabadságon  tanúit  jó  vitézek  (Tlialy:  AdaL  II.1''>. 

kis-gl'óf :  [tilius  comitis;  grafensolm).  Hozattmik  ajándékbjui 
való  tollakat,  hogy  a  kis  gróf  itt  volt,  4  ft.  iMonTME.  1.20). 

magabíró-gróf:  dyuasta  Com:  Jau.  142.  A  nehéz  igyek- 
ben  orsz;ig  gyűlési  hivaltatiuic  egybe  herczegokbSl,  15  is]>áiiyok- 
ból,  maga  biró  grófokból  i  Com :  Jan.  142). 

mark-gróf:  (marchioj  markgraf  KirBeos.  145. 

markg^ófué :  (marchionissaj  markgriiün  KítBosl  145. 

Grófi  :  ad  comitem  i>ertineiis  Kr.  (griillich).  GrófG  k'is- 
asz.szony  (Szeg:  Aqu.  S4).  Kiknek  fénylik  fJildön  grófi  tilulii-sa, 
isten  sok  örömre,  kivánoni,  juttíLssa  (TörtT."  1.353). 

Grófné :  [cumitlssa ;  griitín^  Ajánlom  Kdnek  édes  grófiié 
aszsssonyom  szeretettel  való  szolgálatomat  (LevT.  11.266). 

Grófocska :  (tilius  comitis ;  grafensohn).  Verulám  származ- 
hat gyenge  grófotskálKil  (Orczy:  KöllSz.  2i>9i. 

Grófság:  (dignitas  comitis;  grafenslandj  Ha  a  mii  foLségra 
csiVszárunk  grófságot  adott,  ezek  helyett  isten  holtod  után  adjon 
örök  boldogságot  (TörtT.«  1.352). 


Uii 


GROTfAs— GUIiACS 


8.  [GUBAJ-GUGGOL 


1126 


Orottás:  [grotte?].  Az  halál  félelme  groft;is  tó  vizokbűl 
Dieg  ueui  orvosoltatik  (üen:  Kitin.  2-12i. 

1 .  GUBA :  cilir'mm,  fjaiisapp,  gausiapma  poimla,  ainpliimalla, 
aniphikipa,  hetenunascljala,  eiuiromis  C.  rlieno  l'PB.  rauliijr 
kotzen  Noni.  l-l.  j(ip[i6  Adámi.  zottiges  kleid,  leibrocl;  Pl'B. 
Guba,  gub;is  kuutSs,  mind  kiN'ül  belül  szóris,  gyapjas :  amplii- 
mallon,  aiuphitapa  Major|:  Szót.  34.  Lasnak,  tserge,  guba :  gau- 
saiw ;  ."izórbiM  szítt  guba :  eilicinus ;  két  felől  g)'apja.s  guba : 
ainpkilapa  PP151.  Neki  nem  kel  .sem  bor,  búza,  lud,  sem  szűr, 
guba,  suba  (Born :  Préd.  552).  Ha  uem  tetézik  Balduiuusnak  a 
mit  a  palatinalisok  mondottak,  egy-mást  liazuttollyák,  egymás 
gubáját  vonnyák,  én  kSzikbe  nem  állok  (Pázm:  [..utliV.  174). 
Miudeu  nap  inkább  két.szer  háromszor  is  egyben  vonszák  az 
gubát,  felette  igen  megi'émült  emberek,  nyavalyások  az  német 
atyafi.ik  (ErdTürtAd.  11220).  Ur-is  veime  gubát  az  oláhoktól 
(Szentm:  Kaim.  7).  Vass;il  készitnek  mind  gubát  s  mind  subát 
(Szentm :  TFiií.  22).  A  kere.sztel5  János  kSntSse  tevének  szőri- 
ből való  volt,  mint  a  minérafl  gubák  mostan-ls  ketske  .szőrből 
ké.szittetnek  (llisk :  VKert.  46).  Kemény  teve  szőrbftl  öszve-szflt 
gimyája  s-parasztos  gubája  (Csúzi :  Sip.  220).  A  bár.sony  palástól 
le  egész  gubáig  (Orczy:  KHltH.  121). 

[Szólások].  Gnba  helyett  suba  (Pós :  Igazs.  n..576). 
Eben  gubát  tserélt:  Plioenicea  commutatio  (Kisv:  Adag. 
408).  Eben  gubát  fog  váltani  kegj-elmetek  íGér:  KárCs. 
IV.2Ö2). 

[Közmondások].  Bolondot  szép  .sulia  nem  illet,  de  guba  (Kisv: 
Adag.  29). 

ször-guba:  cilicium  Com:  Jan.  114.  [haartnch].  A  test  törlő 
szőrrel,  sz/ir  gubával  dőrgőltetic  (Com:  Jan.  114). 

szűr-guba :  [gausapina  penula ;  zottiger  bauernmantel). 
Fértiui  öltözet :  suba,  szSrguba,  kurt<a  mente,  hadi  czifra  öltözet 
(Com :  Jan.  99). 

Gubás:  1)  gausapatus  C.  [mit  einem  zottigeu  mantel  be- 
kleidet].  A  belső  ministerek  sokkal  nagyobra  b6e.s&ltetnek,  hogy 
sem  a  paraszt  kalibában  zsellyérkedö  gubás  czondrásolc  (Csiizi : 
Tromb.  13).  3)  villosus,  hirsutus,  hirtus,  hispidas,  pilosus  Sí. 
[zottig,  haarig,  rauh].  Mint  a  lenuec,  vgyan  gubás  a  virága 
(Mel :  Herb.  91).  Az  érzékeny  állatok  tavaszi  údöben  gubás, 
ov  szőröket  el-hányják  (GKat:  Válts.  1896).  Szilva-fa  hozzá 
hasonlatos  fa  javát  kivánnya  s  a  gubás  gesztenj'ét  utállya 
(Nad:Kert.  212).  Nem  kedvelli  a  medvék  gubás  szőrét  (Land: 
ÚjSegits.  L161)  Az  fiamnak  vettem  gubás  bársonyt  ötvenöt 
forint  árát  (Radv:  Cal.  111.21).  Veres,  gubás  bársonyaival  bélelt 
mente  (265).  Egy  fekete  sima  bársony  kis  .suba,  tarka,  gubás 
bársonynyal  béllett  (Gér:  Kár(Js.  IV.26).  OUybá  tartom  rósz 
embernek  re.ámszólását,  mint  szeméten  gubás  ebnek  ugatását 
(Tlialy:  VÉ.  11125).  Gubás  lotyó  (Csiízi;  Tromb.  13).  Fauniis 
gubás  testénn  vakaródzik  (Fal :  Vers.  874).  Várj  tejetlen  gubás 
kecske,  nflsztön  nő.szö  vén  menyecske  (882). 

2.  GUBA  (gubó  Szik-sz.) :  galla,  galles  MA.  gallapfel  Nom. 
77.  Buga,  guba,  gubats,  galles:  galla  PPBI.  A  jegenye-fa  magas, 
mint  a  szurok  fenyő  fa-is,  veres  fenyő,  cedrns,  ciprus,  a  hoszszií 
gubát  hozó  pálmafa,  ha  meg-liorga.síttatik,  annál  erős.sebben, 
magassan  igyekszik  nőni  (Com:  Jan.  22). 

fenyö-guba :  [galla  pinea  ;  fichtenzapfen].  Az  articsóka 
egészlen  ó?zve  szerkeztetett  magva  rendivel  fenyő  guhat  jelent, 
az  honnat   némellyek    fenyő   gubának    hivják   (Nad :  Kert.  88). 

Gubacs :  galla  PPBI.  [gallapfel].  Kevéssé  .sz.  Mihály  nap 
előtt  az  tölgy  fán  tennö  gubacsot  meglia.«ittyák  és  ha  pókot 
találnak  benne,  szerencsétlen  esztendőnek  Ítélik  (Lipp:Cal.  51). 
Ha  e  féle  gubacs  bőven  terem,  idején  való  telet  és  karácson 
előtt  sok  havat  jelent  (52). 


3.  [GUBA] 

Gubás :  leprosus  Ver.  [aus-siitzig]. 

[GUBANC] 

Gubancos  (gahantzos  Gvad:FNiit.  11.  gohancsos  Com:  Jan. 
101):  [villüsu.s,  pilosus;  haarig,  zottig].  A  kucsmáiiyoc,  goboncsos 
zegéc  az  hajósoké,  evezőké  és  a  toldozol  foldozot  daroezoc  a 
.szökölködö  szegényeké  (Com:  Jan.  101).  Egy  jó  erfis  jubá.sz 
hat  erős,  gabantzos,  örvOs  kutyájával  örzé  nyáját  (Gvad :  FNót. 
11). 

GUBAIíKOD-IK  :  [lacesso,  vexo;  necken,  reizen].  Min- 
denbe belé  köt,  gubankodik,  bojtorkodik  (SzD:  MVir.   105). 

GUBÉRNAJj :    [regno ;   rogieren].    Azokat,   az  kic  az  én 
birodalmoniban    vadnac,    kegyelmessen   gubeniálnáii,   akartam 
}    nagy  czondességben  tartani  (Km-:  Bibi.  1.508). 

Gubérnálás  :  [gubernium].  Ha  valaki  mostan  az  anya  szent 
egyhiiz  gubernálásánac  formáját  valóba  megtekinti,  e.szébe  veheti 
azt,  hogy  az  ég  alatt  uinczen  nagyobb  tolvaj  kirhuig,  az  melly- 
ben  az  tolvajok  szörnyebben  latorkodnánac  és  diliósködnénec 
(xMA:Tan.  1135). 

GUBERNÁTOR :  [gubernátor].  Harom-tÖ-gubemator : 
triumvir  C.  A  király  halála-után  való  ország  gubernátora  az 
új  király  választásáig :  interrex  PPBI.  Orszí'ig  gubernátorra 
vala.sztottak :  in  gubernationem  regni  electiis  e.st  (Ver:  Verb. 
Szót.  263).  30  esztendős  korában  erdélyi  gubernatoiTá  tétettetetf 
Leopoldus  imperátor  által  1759  (Hazánk  1.298). 

[GÚC] 

galamb-gúc  :  [columbarium  ;  taubensclilag].  A  prédikátor 
galamb  gi'iczát  csináltattuk  meg  4  fL  (MonTME.  1.24). 

GUGA :  1)  [apostema,  tuber ;  kropf  ].  A  vörö.s-hagyma  az 
éretlen  keliseket  és  gugát  megérleli  (Lipp:  PKert.  n.l43).  Az 
betegek,  kiknek  az  guga  az  nyakokon  vagyon  (Tlialy:  RT. 
L269).  2)  [pestis ;  pe.sl].  Suky  cavallér,  a  ki  inas  vala,  gugában 
fekszik  (TörtT.2  III.385). 

GUGG :  conquinisco  Sí.  [niederkauern].  Legény  vagyok 
újra,  a  kállai  kettőt  immár  el  járhatom  vagy  a  guggó  tót 
lejtőt  (Gvad:  FNót.  154). 

lé-gugg :  dorso  incurvato  subsido,  desido  PP.  [sicli  nieder- 
bücken].  More-is  leguggol,   kovácsol  szegekel  (Gvad:  Pö.sty.  6). 

[GuggOíJ] 

le-guggod :  dor.so  incurvato  subsido,  desido  PPB.  [nieder- 
kauern]. 

Guggol  (gugalo  Helt:  Háló  202.  gugguló:  cavillator  PPB.): 
cavillor  C.  subsanno  MA.  [spotten,  höhnen].  Keresztelni  gyer- 
mekeket guggolt  vizzel  mondod,  mi  legyen  az  keresztség,  érsek 
te  nem  tudod  (RMK.  n.217).  liszt  mondiác  neki  szép  gugalo 
beszéddel  (Helt:  Háló.  202).  Gugolo  szockal  illetic  (167).  Ha 
egy  szegény  köss  vagy,  mire  merészlettet  eszi  raytain  műueliii, 
miért  guggoltál  olly  formán  (Helt:  Mcs.  352).  Ti  marczona  iftiak, 
aekic  a  vén  embert  gugollyátoc,  tanullyatoc  innét  (MehSám. 
371).  Annak  ürügyével,  hogy  Luther  és  Béza  is  emberek  voltak 
és  botorkázhaltak,  guggolva  elmúlnak  mellőjök  (Pi'izm:  Kai. 
720.  RMK.  11460).  Csak  titularis  szenteket  emleget  Baldiúnus, 
vastagon  guggolván  sz.  Ferenczet  (P;izm:  LuthV.  93).  Az  urakat 
közönségesen  igy  guggoUia :  palota  igazgalá-s  az  te  dolgod, 
p.ipokal  illet  a  hitnek  igazgatása  (Zvon:  PázmP.  294).  Boldog 
isten,  meni  guggoloynk,  vadoloynk,  gyalazoynk  vannak  ez  vilá- 
gon (Lép:  PTük.  11.112).  Sok  guggoló  es  Isúfoló,  értelmetlen 
.szók  vágynak  a  magyar  nyelvben  (GKat:  Titk.  1118).  Most 
guggoltatik  a  szent  Pál  praedikálása  (Czegl:  MM.  32).  Te  penig 
guggolsz  az  etiéle  dijilekticával  (224).  Dísztelen  magaviseletével 

71* 


1127 


MEG-GUGGOL-GULYÁS 


3.  GULYA— VISELTES^ÚNYA 


lliS 


felebaráttyát  guggolja  (131).  Mikor  valaki  felebaráttyát  tsufollya, 
akkor  annak  toremtőjét  guggolja  (Pó» :  Válasz.  41).  Az  istent 
vagy  állattyában  vagy  személyében  vagy  munkájában  guggollya 
és  csiífollya  (l'ós:  Igazs.  11.668).  Ha  megb  nem  tudod  hamissi- 
t'uii,  miért  gugolod  (MNyihlrt,  221).  Mírgas  szókkal  guggollya, 
szidja  (Megy:  Diai.  43).  (Vö.  atTNYOLI 

meg-guggol :  [subiianno ;  verliíilmeu,  verspottou].  Meg  gu- 
goltái'.  vala  a  czebec  az  o  kouetit,  és  királya  nem  választottac 
vala  (llelt:  Krón.  140).  Meg  hftd,  hogy  ha  te  meg  czuftblz,  én 
meg  gugollak  (Decsi:  Adag.  3|.  Nagy  vyát  mutatni  auagy  meg 
gugolni:  médium  osteudere  digitumílH).  IDzeket  az  atyatiakis 
ez  szerént  tanittyák,  mert  az  bérmákist  csak  meg  guggolyák 
(Piizm:  Kai.  26(5).  Ezt  igen  meg  guggollya  8adecl,  mert  az 
Christas  taste  s  vére  nem  lehet  az  kenyérnek  és  bornak  része 
(691).  Az  sem  kissebb,  az  kiucc  az  jelen  való  szerencse  mosoly- 
gót s-megh  nem  guggolta  (Prág:  íjerk.  933).  Ha  pateniitasod 
meg  nem  guggolna,  vele  veszodesSd  felSl  való  értelmedet  illyen 
dilemmában  formáUiám  (Alv:  Itln.  14).  Elvárom  a  feleletet,  de 
az  én  tsátsogásommal  no  tsáLsogj,  mert  meg-guggolod  magadat 
(Kereszt:  FolKer.  164).  Meg  guggolnak  mások  érette  s-igy  pi- 
rongatnak (Czegl:  ÜRoml.  53).  .Seneca  |x)gány  is  igy  guggolna 
meg  (tV.egl:  MM.  142).  így  guggolnác  ű  kegyelmét  meg  (Czegl: 
Japli.  7U).  bal  jíniendokot  neuet,  raeggugoluán  (Zrínyi:  ASyr. 
83). 

megguggolás :  cavillatio  PPI5I.  (vers[»jttuug,  verhöhnung]. 
Patvarkodás, tsúfolá.s, játszodtatás,  megguggolás:  cavillatio  PPBl. 
A  mérges  c.salfasjig  és  hát  megül  való  meg  guggol.is  a  gúnyoló 
csufondárosokiiac  hagyattassanac  (C'om:  Jan.  187).  Minden  Wi- 
tsfilleteknek  veleje  a  tréfákban  és  másoknak  meg  guggolások- 
ban szorult  (DBón :  Részegs.  32). 

Guggolás :  <"ivilla  C.  cavilliLs,  cavillum,  snb.sannatio  MA. 
verhiihnung,  versiwttung  PPB.  Hát-magé  való  gúnyolás,  gug- 
golí'is:  *3anna  postica  PPBl.  Nem  kell  itt  valami  varásló  gug- 
golást vagy  Srdfinges  buvSlést  bájohist  eszmellenűnc  és  kép- 
zeniinc  (MA:  Tan.  1440.  GKat:Titk.  350).  Mást  Lsip«s  igékkel 
bo-szú-irással,  guggolással  sérteget  (SzÜ:  MVir.  183). 

Guggoló :  cavillator,  sannio,  subsannator  MA.  gpottvogel, 
spötter  PPB. 

Guggos :  [ridiculus ;  lacherlicli|.  Senki  nem  találhat  oly 
guggo,s,  búbos,  tarituppos  öltözetet,  hogy  más  mindgyiirt  ne 
kővütné  es  oUyant  no  csénaltatna  (MA:  SB.  217). 

GUGGYASZT :  [pono ;  stellen).  Az  istennek  építtett  tem- 
plom mellé  kápolnát  gudgyaszt,  állitt  az  Ördög  (SzD:  MVir.  475). 

GULACS :  dopilis  C.  MA.  kahl  PPB. 

1.  GULYA:  depyga  PPBl.  [dünnlendigj.  Gulya-tyúk:  gal- 
lina depygis  PPB. 

2.  GXJIiYA:  1)  [aimentum]  vacca  PPB.  [hornviehj.  Gőbflly, 
alalson  wnő,  gulya:  cova  C.  Oak  az  én  gulyám  Is  több  volt 
sz-iz  darabnál  (Monlrok.  XXVII.  82).  S)  [grex  armentorum; 
rindviehheerdoj.  Az  vezér  mogiudidilsa  elítt  gulyájukat  s  gyer- 
niekSket  inkább  mind  Szolnokba  kíiltöztetnék  (Szál:  Krón  122) 
Az  cseri  majorlxíl  ktiltőzzél  ki  az  to  giirhe.s  üníiddel  és  rlihes 
borjúiddal,  mert  én  az  én  gulyámat  ott  akarom  tartani  (Nád: 
Lev.  69).  Uevideáltam  gulyában  jíuó  marháimat  (Monlrók. 
XV.362).  (A  tükk(jbakra>  reá  vala  metszve,  Apolló  Admetus 
gulyjiját,  Amphrysus  vizéhez  mint  vezeti  nyáját  (Kai :  Vers.  909). 
A  vad  gulya  felénk  oroszli'uiy  bögéssel  futva  jütt  (Gvad:  TNóL 
10), 

Gulyás:  vaccarius  PPB.  (pastor  boum;  odisenhirt].  Egy 
gidyás  legénytül  is  vlittünk  egy  rókaWrt  (MonTME.  1.280).  Az 
mely  gulyás  legényük  Kovács  András  tinóját  levágták,  azokért 
az   két   subaiiának   attunk    2   t  (38).   Fogházunk   feltOrA   üús 


István  gulyáisa  (253).  Bottyánba  még  sok  heveri  marha  vagy  .n, 
az  eleség  kevés;  a  bornyúk  jobb,  hogy  Páczán  a  gulyiia  keze 
alatt  legyenek  (RákF:  Lev.  1.261). 

3.  GÚIjYA:  [cippus;  obelisk].  Az  egyiptomi  tornyok  két 
félyiek ;  némellyek  királyi  temetés  számára  valának  lllépítve, 
ezeknek  gUrög  nevek  pyramidee ;  más  egyéb  tornyok  í;gyptoni- 
ban  a  görögöktól  obeliskusoknak  neveztettek,  az  olasz  fordítás 
szerént  [ledig  gúljáknak  hivattatnak ;  mi  ezt  a  szcVzatot  meg- 
tarthatjuk a  magyar  nyelvben,  míg  a  tfibbi  olasz  (saJzatukon  ki 
nem  adunk,  de  a  kinek  kedve  tirtja,  Hallerrel  hegyes  kJvek- 
nek-is  nevezheti  (Mohi :  JÉpül.  296).  Az  Eufrátes  partjától  nem 
massze  napkelet  felé  szem  elejbe  vetídött  egy  nagy  i-'-t.-i'i 
hegyhez  hasoaló  kö  halom ;  teteje  gúlja  formára  i 
látszik  lenni  (181).  Némellyek  Babilonnak  egy  más  i. .,,,,.,,.„ 
emlékeznek  s  ezt  minden  egyiptomi  gulyánál  nagyobbnak  mond- 
ják lenni  (239.  148). 

GUUjYOG.  Sok  guggoló  és  tsúfoló  értelmetlen  szók 
vágynak  a  magyar  nyelvben,  mint:  gullyog,  áhi,  geze-mize, 
kozilx>zi,  buuna,  [lolle-pótye  (Cori)üramm.  323). 

GUMMI,  GUMI  (<!omi  ACsere:  Enc.  227):  galbaiium 
PI'Bl.  Ilévséges  gummi-fa:  euphorbia  PPBL  Oth  leelettetyk  az 
bdellium,  kyljól  .az  gumy  zarmazyk  (JordC.  9).  (Az  azedery) 
fogh  faiasrúlls  ios,  ha  borban  meg  f5ződ,  de  egy  kis  gummit  ves 
bele  (BeytheA:  FivK.  27b).  Ha  az  fSId  füsti  leuelet  gtmimival 
őzue  lozM,  meg  zúrő.syt  (117).  A  tomjenfalwl  foly  ki  az  a 
gumi,  mellyet  ten^énnek  szoktunk  liini  (ACsere :  Enc.  223). 
A  .szilva  fabol  ki  folyó  gomi,  enyv  ha  borban  meg  itatik,  az 
árénásokuak  sokat  baaziuil  (227.  Veettrans.  25).  Mikor  drót- 
művet  akarsz  csináluyi,  az  gummit,  akar  birsalma-magot,  akar 
lenmagot  ásztasd  meleg  vízben  (Kecsk :  ÖtvM.  299). 

[Gummizj 

Gtimmizás:  gummitio  PPBl. 

GUNÁH :  .'ULser  m:Ls  Sl.  [giinserich].  Vgy  kap-sz  hozzám, 
mint  niiimp  a  szomszédnac  gunárához  (Helt;  Mas.  379).  Szitkai- 
ual  cliak  annyt  gondoltam,  mint  valami  bodázot  gtuutniak 
ditiás  písz5geté.sével  (Zvon:  PázmP.  206).  Az  véli,  hogy  ö  ölte 
meg  a  gúnárt :  simia  in  pelle  leonis  (Kisv :  Adag.  480). 

Gunáros :  [c;itulipns ;  l.-iufig,  brüiLstigj.  Ott  több  lakik,  a  ki 
iijásumi:m  jött  ki  t^irsával  ki  nnissiival,  nem  ágyasba  esküdt, 
sok  bak-páros  és  gunáros  (Thaly:  Adal.  Q.123X 

Gunároz :  [catulio ;  briinstig  sein].  A  ludak  titkon  8  rend 
szoriut  a  vizben  gunároznak  (Mlsk:  VKert.  349). 

Qunározás  :  [catulitio  ;  brimstj.  Azt  állítják,  hogy  a  fönix 
madár  minden  giuvirozás  és  bagzás  nélkfil  maga  hamvából 
újjá  lészeu  (Misk :  VKert.  302). 

GÚNYA:  1)  sarcina  MA.  biirde,  bündel  PPB  Tereh, 
gúnya :  sarcina  Nom.  48.  Gúnya,  kőtSIeek,  málha :  sarcina 
(Major:  Szót  421).  2)  [vastia,  p;uuuLs;  bekleidmig,  tuchj.  Kis 
gyermeket  gúnyájába  bé  tévé  (TrojiiHist  A3).  Sok  ásatással 
és  többire  minden  giinyájokiiak  elrothadásával  jöttek  meg 
(Monlrók.  XV.568).  Az  a.sszont  a  maga  gúnyájában  liadia  s 
egy  rósz  lovat  csaiKitt  visszjí  neki  s  i\v\a.\  hadta  (Gér:  KArtii. 
IV.503).  Mind  magam  mind  asztalimra  való  fejír  gtmyákra 
neki  volt  gondviselése  (568).  Mesterembereknek  a  gimyáért 
fizessen  meg  nagyságod  (RákF:  Lev.  1.247).  Tev'e-szArbUI  kallott 
giinya  (Oiúzi:Síp.  217). 

paraszt-gúnya :  (vestis  riistica,  vestimentum  vile ;  baueni- 
kleidj.  lV>.stáit  is  három-négy  felé  küldötte  és  ugyan  fogy\'or- 
viseló  embereket  is  |>arasztgunyábiui  (Monlrók.  XXLII.13<'>|. 

viseltes-gúnya:  vastLs  *trita  PPBl. 


1129 


GÚNYÁS— GUTA 


FÉLrGUTA— GÚZSOL 


1130 


Gúnyás:  (vestihis;  bekleidetj.  A  paraszt  kalibábaii  zsellyér- 
kedfl  rongyos  (niiiji'L<ok  (Csúzi :  Tronib.  13). 

GÚNYOL:  ludiSco  C.  síibsaimo,  derideo  MA.  fspotten, 
büluienj.  A  kis  ember,  tíirpe  kiitac  csufsAguI  és  nevetségfil  van 
mindeneknél,  niindenoktfil  snnyoltatic  és  niog-csiifoltatic  (Cum: 
Jaii.  45).  Hol  bihíiljiiak  s  hol  öküniok  irjak,  JéziLS  szolgáját 
sokképen  giuiyolják  Cl'lialy :  Adal.  1.191.  Azzal  );i'myol,  hogy  az 
emez  amaz  útmutatók  járó  komomik  le;'uiyzóban  mes  vagyon 
a  deliség  (Fal :  NA.  ISO).  A  pliilosophia  mi  nálunk  pad  alatt 
hever  s  gúnyoltatik  (Fal:  UE.  416).  [Vö.  GUGGOL) 

ki-günyol :  derideo  Sí.  [verspotteu]. 

kigúnyoláa:  [dorisio;  verhiihnmig].  Ki-süvölté.s,  ki-gi'uiyolás : 
explosio  PPBl. 

meg-gúnyol :  luditico,  catamidio  C  labia  projicio,  labiornm 
projectu  desjiicio  l'l'.  [verhöhnenj.  Szerencsédnek  tartsad,  ha 
némelylyek  megitéluek,  kivált  ha  a  rosszabból  valók,  kik  min- 
dent meggúnyolnak  (Fal :  UE.  488). 

Gvmyolás  :  ostentiis,  ludificatio,  irónia  C.  samia,  subsannatio, 
luditicatio  MA.  nasus  *erispans  PPBl.  verspottmig,  hohn,  ver- 
laehimg  PPB.  Gi'myolás,  midőn  tselekedetiinkel  vagy  a  ki-mon- 
dásnak mivoltával  és  a  szónak  hordozásával  megjelentjük,  hogy 
küiömbet  értünk  az  igék  tulajdonságoknál:  irónia  PPBl.  Gmiyo- 
lásképpen  kérdic  (MA:Scult.  693).  A  mérges  csalfaság  és  hát 
megfil  való  gunyolás  a  gúnyoló  csúfondárosoknac  hagyattassa- 
nac  (Com:  Jan.  187). 

Gúnyoló :  ludificans,  luditicabilLs  C.  .sannio,  subsannator 
MA.  spotter,  spottvogel  PPB.  Zay  vigioritassal  való  gúnyoló : 
sannio  C.  Gmiyolo  beszéd :  dicterium  MA.  Vigyorogva  giínyoló, 
guggoló,  mást  tsúfoló:  sannio  PPBl.  (Com:  Jan.  187). 

GUNIÍYASZT:  [aegroto;  siechen].  Valamikor  a  gém  a 
fövenyen  nagy  gunnyasztva  sétál,  következendő  nagy  zápor 
e,sínek  bizonyos  jele  (Misk:  VKert.  342). 

Gunnyasztás :  fdemLs.sio  capitis ;  rückenbeugung].  Sákban 
51t5zésekvel  és  hamubmi  való  gimnyasztásokval  alázatos-ságot 
tettetvén  (GKat:  Válts.  1.1087). 

GUR :  [?]  Mert  az  főrendé  is,  elhidd,  hogy  nem  mind  úr, 
noha  paszamántos,  nyegödes,  de  csak  gúr,  nálimk  az  sertés  is 
elég  gyükeret  túr,  az  katona  sem  él,  ha  nem  farag  és  fúr 
(Thaly:Adal.  IL348). 

GURABOL :  [pectino ;  harken  ?].  Gwrabolo  zeles  kapa 
(Radv:  Csal.  11.59). 

GUEBAJíC :  [?]  Posztulásinknak  zerzőy  f5  népközt  hit- 
vani,  jövendőben  im  meg  latod  giirbanczi  maradvány,  gaz  hai- 
dusagb  korbaczi  mellet  meg  mai-  oroslany,  vitézek  közt  nem 
sokara  lezez  cziak  czarnany  (Vás:  Ep.  12). 

GUKDÉLY :  latebra  MA.  [schlupftvinkelj. 

GURDATiTiOS  ?  Nem  az  emberi  leleményeknek  gurdallos, 
tovisses,  kórós  uttyiin,  hanem  az  isten  beszédének  egyenes  utjín 
járnak  (Matkó:  BCsák.  100). 

GUSA  :  [struma ;  kropf],  Gelwa,  golyva,  giLsa :  struma 
PPBl. 

GUTA,  GUTTA:  faiHjplexia,  paralysis;  schlag].  GutafitStt: 
apoplecticus,  paralyticus  MA.  Gutta-ütött,  ina-szakadt,  taga-el- 
esett:  paralyticus;  üssön-meg  a  giitta,  némúlj-meg :  .subito  *sidere 
fias  mutus  PPBl.  Paralisis  gorogwl,  maganvl  ina  zakadot  ember, 
ol  bettegsegh,  mel  mikoron  embernek  testinek  valamel  rezére 
esik,  az  meg  alozik  es  ezzel  nem  kezd  birni ;  ez  az  betegség, 
mint  en  alytom,  mellet  az  koz  nep  g\vttanak  hiv  (RMNy.  11.50). 
A  császárt  megveré,  hertelen  íilághil  halállal  kii'izé,  útábaii 
hogy  vohia,  az  gutta  megüté   (RMK.  V.194).   Embemec  veko- 


nyanac  faiásat  es  guttat  szerez  (KN.igysz.  1579.  E3).  FSzd  meg 
az  börkSt  ólaiban  es  borlian,  io  volo  kenny,  az  mely  kezet  es 
lábat  az  g;itta  meg  üt  (BeytheA:  I'ivK.  llOlj).  Az  guta  az  est^•e 
UtOtfo  meg  (RákGy:Lev.  153).  Három  nyomorult,  köztük  egy 
guta  ütött  (Gér:  KárCs.  1V.333).  Vérhas,  főfájás  ágyadban  gyö- 
törjön, kolika,  guta  hiitelen  rád  jöjjön  (Thaly:  VÉ.  1.150).  Mér- 
gében majd  csaknem  a  guta  bántotta  (Kónyi :  Hlíom.  115). 

fél-guta:  heniiplexia  Nom.^  341.  (seitenlahmung).  Félguta 
ütés ;  hemiploxia  C. 

lapos-guta:  [apoplexia;  .schlag). 

[Szólások).  A  lapos  guta  tsapott  m;ir  ahoz  az  erszény- 
hez (Fal :  NE.  24).  Más  nap  a  lapos  guta  tsapott  erszényem- 
hüz,  egy  játékomban  minden  arányim  desertáltanak  (Fal :  NA. 
215).  Ei-szényemet  a  szái-az  keh  fojtogattya,  a  lapos  guta  meg- 
ütötte (SzD:MVir.  120). 

vörös-guta  ?  Kit  az  vorSs  gutta  chyak  egy  felól  meg  vtt, 
vyontab.-m  aztis  serapiumnial  kony  haznos  (Frank :  HasznK.  15). 

GÚZS :  ligámén,  vimen,  vinculum  virgis  textum  MA.  vimen 
tortum,  virgoum  lórum,  virgeus  laqueus  PPB.  [miede,  mieden- 
band).  Emel  tel  el  esteket,  mettessenek  le  te  miad  biuöknek 
gvsi  (DöbrC.  425).  Myth  haznal  mastan  myud  az  6  nekyk,  meli 
kysded  gyenyenvseegh  ely  nagy  hozyw  ghvfsyath  az  erek  nyawa- 
lyanak  vonzia  (ÉrsC.  305b).  0  the  byztatoth  honapy  nap,  mel 
hozyw  ghwsth  kötöttel,  megh  czalal  enghem  (297).  Monda  a 
szam;ir:  lm  egy  giist  tekerec  és  kozsd  ászt  erösseu  a  nya- 
kairu-a  (Helt:  Mes.  273).  Gúst  tekémén  egymás  nyakára  kdtéc 
ászt  nagy  erössen  (274).  Meg  házasulnál?  nincz  merő  fád, 
répát  nem  .áshatz  gi'issal,  hadd  el,  az  feleseged  dolgát  közli 
más.sal  (FortSzer.  N5b)  Nyakadat  tekerik  mint  egy  giíst  (N5). 
Elszakasztá  a  gúsokat,  miképpen  elszakad  az  czöpüböl  font 
fonál  (MA :  Bibi.  1.232).  Az  mellyec  most  csac  gúsnac  való 
hajló  ve.szszőc,  cserfác  lesznec  (Prág:  Serk.  646).  Liaitokra 
foitiuk  piüa;inn  tekert  gusitokat  (BahCsIsk.  314).  Meg  oldva 
a  giLst  vagy  gyeplöt  (Lép:  FTük.  21).  Sok  szép  virág  éle- 
tének vagy  te  gus  (Eny:Gizm.  21).  A  nőstény  szai'vas  a 
kőtelekből  avagy  gusokból  csinált  tőrben  esic  (Com:  Jan.  80). 
Ha  ugyantsak  veszni  akartok,  uintseneké  gusok,  kősziklák 
(Megy:SzüV.  115).  Pica  Menyhártal  magával  nem  volt  semmi 
gús  tekerésem  (Pós:  Válasz.  186).  Látódé  gusra  való  szamár 
(Matkó:  BCsiik.  213).  Hlyen  gyarlón  tekerédé  a  gi'ist  Sámbár 
(413).  Kedve  ellen,  mint  mikor  tégedet  gusra  szorítván  hm'- 
tzolnánac  a  régen  megnrasedet  lymbiLsban  (Kereszt:  FelsKer. 
190).  Törvénytelen  az,  ki  senkit  nem  fojt  mint  a  gúzs  (Thaly: 
VE.  L140).  Ha  gyakran  így  inára  kezdik  fojtogatni  gúzsát, 
talán  ezután  a  bagaria-botsátásban  nem  lesz  illy  szemtelen 
(SzD:  MVir.  229). 

[Közmondások).  Ag  fából  nehéz  gúst  tekerni  (Pázm :  Préd. 
338.  SzD:  MVir.  315).  A  róka  is  a  kolbá.szt  gi'isnak  mondya 
(Pós:  Vetélk.  (47).  Nem  minden  fából  lehet  gust  tekerni:  es 
lasst  sich  nicht  alles  holz  zum  bolz  drehen  (KirBesz.  110). 

dal-gúzs :  scalmns  MA.  ruderring  PPB.  Tiz-dalgúzsos : 
decemscalmus  C. 

evező-gúzs :  scalmus  Major :  Szót.  423.  Evező  gús  ragasz- 
tója: scalmus  PPBl.  Az  evező  legényéé  az  evező  gusnac  ra- 
gasztójához tad  scalmos)  ülvén  eveznec  (Com :  Jan.  89). 

ökör-gúzs :  resta  bovis  Mel :  Herb.  48.  anonis,  ononis,  Ivr. 
(hauhechelj.  A  pásintos  fűhöz  számláltatnac  tik  hur,  kakuk  tör- 
jék, ökör  gus  avagy  eke  akadály  (Com:  Jan.  24). 

Gúzsol :  1)  colligo  Kr.  [connecto;  flechtenj.  Nem  fa  ágból 
gi'islott  az  én  fegyverem  (PhilFI.  78).  2)  [exprimo ;  pressen, 
wmden).  Szokása  szerént  patvarkodik  Kalauz,  a  mikor  a  Cál- 
vinus  mondásabúi  ati'éle  görbe  consequentlákat  gi'isol  és  teker 


1131 


KIGÚZSOI^GUZSALY 


GÜBÜ— GVÁRDU 


1132 


(Pós:  Igazs.  1.235).  Ne  gusolly  liamis  coascquentiát  (Pós :  Válasz. 

•52).  Nem  a  kúvetUezik,  a  mit  te  sitáii  mó(ij;yára  giisulsz  (13.5). 
Hiisniili'i  kábaságot  gasoL^z  imez  szokljul    (Matkó :  liCWik.  394). 

ki-gúzsol:  [extorqueo;  aiispressen).  Mellyeket  lia  ki  nem 
gusolt-is  valamely  liajdn  (Czegl :  Japli.  7).  Hamissan  tokeri 
s-gtis(illya  azokból  a  locu.sokliól  ki,  lio^'y  az  ecclésia  csak  látliató 
oktat.ikliiil  áll  (Matkí):  l5Csák.  98). 

Quzsolás:  jugameiituin  PPB.  (vorknüpfungj.  Guzolás,  öía!v(> 
tsatlá-s,  kiítsólás :  jiigameiitum  PPBI. 

GUZSAiY:  1)  toIus  C.  MA.  spimirocken  PPR  Foiuit 
kötni  a  ^uzíilyra :  liniim  aptaro  *c'»I<»;  le-lüuiii  a  guz.s'ilyról : 
pluiiíis  exonerare  *f,olo.s ;  e^y  g'i7-aly  kender,  egy  rokka  len, 
.szífflz,  iiiellyot  a  fonó  a  guzalyra  vagy  rokkára  köt:  pensum 
PPBI.  Gii.saliat  es  orsót  forgata  inkap,  lionneni  mint  fo^nert 
(Szék :  Krón.  35).  Kópia  liollyen  gn.salt  ő  kezében  véve,  bottyat 
el  liajtvan  orsoiat  pergete  (Petki:  Virt.  11).  A  fonó  ;Lsz.szony 
gusalyon,  rokkan  lenből  fon  (Com :  Ve.st.  .54).  A  fonó  leányok  a 


gu«aly  alat  igen  szunyodnak  (ACsere:  Enc  290).  KStné  lihzem 
I  a  szó.szt  a  giLsalylioz  fonóka  Mátyás  (Pós:  Vála.sz.  2.i2).  A.sz.szouy- 
emberi  puliaságával  giLsalyra  való  (I'ataki'  Keg.  2:iOi  A  mos- 
tani (lámák  nem  igen  veszekednek  a  giisalyért,  bfulős  nékiek 
a  kender  és  len  (l'"al:  NA.  194).  A  kard  biOyctt  gii'«ilt  vitat 
,   (Fal:  Jegyz.  918).  2)  peasum  C. 

GÜBÜ :  fluvU  vortex ;  wasserwirbel,  strudel  PPB. 

Gübül:  aqiiam  turbó;  das  wasser, auftiüben,  aufiriiliren  PPB. 

GÚDÖG.  A  gíidény  nevez^tit  vette  itt  alatt  való  szólásának 
módjáról,  mert  valamikor  a  vizekbe  hosz.szú  nyakával  le-bukik 
és  fel  emelkedik,  ollyankor  ismét  nagy  liangos  szóval  gíidSgni 
szokott:  güd,  giid  (Mbk:  VKert.  34:i). 

GVARDIA :  (custodes  corpf>ris ;  leibwache].  Az  nem  régi- 
ben felállíttatott  magyar-gvardia,  kiknek  párdncbflrrel  való 
késziiletit  annyira   csudálta  a   német  nemzet   1760  (Hazánk. 

1.3791. 


I 


GY 


1.  GYAK:  piigio,  sica  Sí.  [dolcb].  Szuronigjak ;  jaciilimi, 
liíista,  verutum  MA.  wui-fejiiess  PPB.  Leöklelte  szúrom-gyalskal 
a  liiról  (SzD).  Gyakfa:  paliis  acuta,  verutum:  spitziger  steckeu 
auf  einem  heuschober  PPB. 

2.  GYAK  (yak  Ver.  iak  Lod.  ghd  OíomaC.  3ii.  Lép:  l'Tiik. 
22.  60.  Csúzi:  Síp.  121):  pungo  Ver.  figo  C.  fsthecen,  boliren]. 
Gyakom,  .sziírom :  pungo  PPBI.  Aspasius  parauchola,  zent  Ágnes 
azonuak  torkában  tewt  gyaknya  (CornC.  415).  Fenies  tSrrel 
bozzaia  giukot  vala  (CsomaC.  30).  Fű  kaponyára  vivék,  mellbe 
gyakák,  József  elmene  s  eltemeté  (RMK.  11.138).  Himyadi 
L'mos  a  gyalogoc  k5zzül  kűlde  egy  részét  kepeckel  hátul  a 
sereg  megé,  kic  kiuáltképpen  az  louakat  gyaknác  a  kepeckel 
(Helt:  Króu.  ÍWb).  Egy  emberke  lackik  itt  kezel,  e.sztene  vagyon, 
aual  gyakia  az  oldalimat  (Helt:  Mes.  359).  Az  isten  nyilai  gyak- 
nak  (Mad:Evang.  768).  A  tövises  bogáts  kóró  gyak  (Com:  Vest 
27).  Szúró  pálczáckal  gyakván,  bökvén,  sziuvjüi  és  által  öklel- 
vén (Com:  Jaa  150). 

által-gyak :  transfigo,  configo,  offigo,  contbdio,  ü'aiisverbero 
C.  durchstechen,  durebstossen  PPB.  Által-gyakott,  szegezett : 
perficus  PPBI.  Tőrrel  parancollon  által  gakni  te  okialidat 
(BécsiC.  ■10).  Christus  munc  a  keresztfán  által  gyackata  az  5 
szent  oldalát  iDáv:KKer.  G4).  Kezeimet  és  lábaimat  ezec  által 
gyaktác  (MA:  Bibi.  V.U).  Gyagd  által  vram  az  te  felelmeddel 
az  en  testemet  (Lép:  PTiik.  I.S93). 

be-gyak :  infigo  MA.  biueinstechen,  hineinstosseu  PPB.  Az 
ew  czwfzaaya,  ky  ew  zeutseges  oldalában  bee  gyakatheek  (FestC. 
150). 

fbl-gyak:  .suffigo  C. 

hozzá-gyak :  [afíigo ;  ziistassen].  A  főldh5z  szegezem  6tet 
czac  eg  giakas.sal  s  niaszszor  hozza  nem  giakok  (Mel :  Sám. 
110).  Fényes  t6rrel  hozzája  gyakott  vala  (Huny :  Tiója.-  al). 

le-gyak :  I )  defigo  MA.  [niederstossen].  Legyakattatott : 
depactus,  detí.xus  C.  (OjrpGramm.  215).  3)  depango  MA.  [ein- 
setzen].  Le-gyakom,  pláutálom,  homlítok,  fát  ültetetek :  repango 
PPBI. 

meg-gy ak :  conipimgo,  repuugo  C.  [stechen].  Az  erdei  tduLs 
minden  felől,  ahonnan  fogod,  meg  gyac  (Mel:  Herb.  47).  Meg 
giukia  őtet.  Kit  hegyes  aaral  vagy  tSrőkkel  meg  giuknak 
(Lép'  FTük.  60).  Az  búza  kalásznak  szálkáy  mind  egy  rendben 
állanak  es  a  ki  hozzáiok  nyúl,  meg  gyúkiak  hegyekkel  azt 
(Lép:  PTiik.  L309). 

méggyakás :  compunctio  MA.  das  stechen  PPB. 

mellé-gyak:  affigo  C. 

reá-gyak  :  attigo  MA.  Major:  Szót  19.  anhefien  PPB. 


Gyaka :  mergae  C.  [gabel,  niiibgabel].  Villa,  giaka,  niereglye 
inerg.He  C.  [Vö.  1.  GYAK) 

Gyakás :  piuictio,  compunctio  C.  MA.  stechimg,  stich  PPB. 
Hanem  ha  latandoni  ü  kézéibén  a  zegécuec  galiasit  es  ereiten- 
deni  en  kezeimet  6  oldalába,  nem  hiszem  (MüuchC.  213). 
Fwld  menyhez  képest  chak  egi  kis  tw  hegienek  giakasa  (VirgC. 
98).  Kik  ü  rayta  gakast  tfittenek :  qui  eum  transiixerant  (Sylv : 
ÚjT.  n.l37).  Ha  sós  disznó  háyal  őszue  tSrőd,  a  gyakásra  kotód, 
dagat  szárat  gyógyít  (Mel:  Herb.  49).  A  testi  fegyverrel  vagy 
késsel  való  vágás  vagy  gyukás  miat  lújilodik  az  lélek  (Lép: 
PTiik.  L105).  Ott  sirás,  esygázás,  gyukás,  csypés  lészen  (1.238). 

Gyakásoeska :  pmictiuncula  C.  MA.  stichlein  PPB. 

Gyakdos :  lancino  C.  fodico,  pungo,  ügo  MA.  [«iederholt 
stechen).  Tővel  gyakdosni,  szúrni :  acu  *compimgere ;  gyakdosni, 
okleléssel  sérteni,  szúrva  sebesiteni :  *punctim  feriie  PPBI. 
Láttak,  kybe  gyakdostaak  (WinklC.  227).  Meg  fordvlek  en 
bánatomba,  mikoron  az  tövis  belem  gakdustatik  (DőbrC.  79). 
Tereket  lábáról  fi  letaszítá,  hegyö.s  tőrrel  földön  oly  igen 
gyakdosá  (RMK.  111.48).  Jancsárok  belövéuek,  gyakdosának  és 
lövének,  szurkálának  (142).  Ott  az  hegyös  tőrrel  igen  gyakdosá, 
•szablyájával  az  terek  ám  felvága  (186).  A  tűissec,  kikcel  a 
Jezas  feie  kinzatec,  gyakdossac  az  mi  lelki  esmeretinket  (Tel : 
Evang.  L613.  MA:Scult.  235.  MA:SB.  20).  Egy  sincs  azoe 
kőzzúl  gyakdoso  tövis  nelkftl  (Prág:Serk.  368).  Az  ellene 
állóknak  az  orczajokat,  a  futóknak  az  hatokat  gyakdossa  vala 
(Forró:  Curt.  203.  Hall:  Paizs.  42). 

által-gyakdos :  [bansfigo  ,•  durchstcssenj.  Laft'ac,  kit  által 
gakdo.stac:  in  iiuem  transBxeruut  (MüuchC.  212).  Hagya  az  ev 
zent  feyet  tyvyskekuek  által  gyakdosny  (CornC.  174). 

be-gyakdos :  [infigo ;  hineinstechen,  hineinstossen).  Árko- 
kat ásíinak,  kőfalt  vágának,  bélövöldözének,  begyakdosának 
(RMK.  in.l72). 

környül-gyakdos  :  circumpango  C.  circumpungo  MA.  um 
und  umstiipfen  PPB. 

meg-gyakdos  :  [compungo;  wiederholt  stechen).  Leanoknac 
Hay  meggakdostac  őket  (BécsiC.  45).  Thw  zent  kezek  ydwőz- 
legyetők,  kykelh  elteryezthwen  agi-a  kemenyőn  hwztak,  wa.s 
zegekwel  meg  gyalídostak  (CzechC.  25).  Végy  meg  gyakdosott, 
iratos,  mézes  pogaczakat  (Mel :  Sám.  321).  Én  reám,  kit  meg 
gyakdostanac,  tekéntnec  (Vallást:  Xiij). 

Gyakdosás  :  [punctio  ;  das  stechen).  A  nádnak  az  testbe  es 
körmök  ala  való  giagdosasa  keserit  (Mel :  SzJáu.  396). 

Gyakdoz :  fpungo,  figo :  wiederholt  stechen).  Mint  valami 
éles  fegyverek  szűnetlen  giugdozzák  az  mi  testünket  (Lép : 
FTük.  22).  Mennél  inkáb  tisztogattatnak  a  meg-rögzött,  feslett 
erkölcsöknek  gjTigdozó  tövési  ki-irtásával  (Csiizi:Síp.  121). 


1135 


GYAKDOZÁS— GYAKOKL 


IGYAKORLrlK]— MAGAGYAKORLAS 


Gyakdozás :  Ipunctin ;  <las  stccheii,  stidi].  Ifiy  az  lőlki 
űsmérctnok  Is  meg  ueni  szniiik  niardfttásji,  hogy  a  kinek  éltek- 
bon iieni  engedtenek  tanitfcíMuak,  aunak  immár  halálok  utáii 
érezzék  es  szeiivedgyék  lépését,  gyugdozását,  szaggatását  (Lép: 
PTük.  1.139). 

Gyakó :  punctus  C. 

QyakÓB :  centrosas,  ppinosas,  aculeíitiui  MA.  spitzig,  stache- 
iig,  dóriiig  PPI5.  Eg)'  gyakós,  tfivisses  fii :  *albaspiiia  MAI.  Az 
tövLs  bokornae  agabogai  igen  gyakóssac  (iíA :  Scult.  234).  Ha 
az  lovon  bekolat  vagyon,  az  ló  a  békólá.son  buszú  gyakós 
szfiríi  (Gsech :  OrvK.  62i.  A  kalásznak  hegyei  vannak,  mellyek 
kemények,  hogye,sek,  gyakusok  (Illy:  l'réd.  L541). 

[Gyakos] 

Gyaksa:  i^Uis  aeuta,  verutum;  .'spitziger  stecken  auf  einem 
heiLsehober  PPH. 

GYAKOH  Oa*cr  Monlrók.  UI.37.  yi-ií/orliuk  V  Ozor:  Cbrist. 
131)  ;  1)  crober,  freguens.  C.  [haufig,  zahlreidi,  wiederholt, 
oftmaligj.  Tegeed  ileth  gyakor  eyeket  alomnekewl  mulatnod 
(VirgC.  132).  Ö  zent  labayt  tfiry  vala  gyakorbelyen  lÉrsC.  46). 
Lata  Paris  giakor  ifive.set  {C'somaC.  9).  A  hol  vinak  5  huszári, 
ott  vígan  osztoznak,  gyakor  helen  Wgaii  laknak,  mind  magya- 
réi szólnak  (RMK.  II.3Gfi).  Kapu  báítyájában  palánk,  kífal 
kijzíiit  uagy  árok  vagyon,  gyakor  helyen  által  szaggatva  vagyon, 
ez  tiiltésból  gyakor  liivó  hely  vagyon  (lU.lll.  166).  Tészön 
Anna  as,szony  gyakor  ."ínl'okat,  bogy  Lsten  nem  ád  néki  mag- 
zatokat (224).  Pálmafa  gyiikerét  fik  rágják  vala,  gyakor  helyen 
az  is  megfogyatkuzék  (IV. 157.  1(13).  Meg  ertútte  vala,  hogy  ez 
országokban  nem  volnának  soc  vároc  és  nagy  városok,  hanem 
czac  gyakor  mezó  várasoo  és  .sürfi  faluc  (Helt:  KróiL  105). 
Kezdé  az  János  királt  jakor  levelekkel  szorgalmaztatnia  (Monlrók. 
III.37).  Gyakor  kamerákat  belól  benne  czinálly  iSztár :  Vizöz. 
A2).  Ofizszel  es  télben  nem  leznek  oly  gyakrak,  sem  oly  sze- 
renczesek  (KBártfa.  1583.  Cr.3).  Gyakor  zSrgónec  meg  nilat- 
kozol  (Pécsi ;  Ago.st.  3).  Nagy  gyakor  vad;izást  tesznec  vala 
(Gosárv :  MagyB.  Aij).  Sokaknak,  az  kSrmök  allya  gyakor  lyug- 
gabisokkal  ol  szaggattatott  (Pázm:  Kai.  53).  Az  isteni  szolga- 
latban Is  gyakor  es  buzgó  volt  (Magy :  Nád.  84).  A  mit  Gregorius 
gyakor  helyen  ir  (MA;  Tan.  1187).  Viseltük  gyakor  vaszedel- 
mét,  a  habzós  szeleknek  Iszonyú  félelmét  (Gyöngyi):  Char.  14. 
339).  Gyakor  leveleivel  nógatta  (Apafi:  Vend.  Elöb.  15).  Gya- 
kor kézmosás  (Felv:  SoliSjil.'  13).  2)  deasus  MA.  dicht  PPB. 
Gyakor-erdS :  lucus  Szik.sz.  Gyakor  erdő,  liget :  ein  dicker 
wald  Nom.  7.  Gyakor  szita :  ixillinarium  l'PBI.  Gyakor  vérben 
kevert  vitéz  karjaim  (Tlialy :  Adal.  11.418).  Ellenségnek  teste 
sfirSn  fekszik  vala,  mind  az  egész  mezon  oly  nagygyakor  vala, 
liogy  egyik  bolttesttfil  elhághattál  volna  másikra  tizenhat  futa- 
niatnyi  fíilden  (Tbaly :  VÉ.  1.79J.  S)  (saepe ;  haufig,  oftmalj.  Az 
urak  engem  emlegetnek  gyakor  (Gvad:  FNót  131). 

Gyakori,  gyakorol :  1)  eelebro,  frequento  C.  besudien 
PP15.  Tisztelem,  gyakorlom  :  concelebro ;  gyakorlom,  ditsérem, 
hirdetem :  celebro :  valaki  házát  gyakorlani :  domum  alicujus 
*telobrare  PPBl.  Ezek  ^akorlac  vala  hazat:  isti  frequentabaiit 
domum  (BécsiC.  168).  Eez  zfiznek  wetefh  agya  eiewth  gyakor- 
lyatok:  ante  thoruui  liujus  virginis  frequentate  (FcstC.  12). 
Igen  giakorlia  vala  a  zenf  ogihazat  iI)ebrC.  116).  Kezde  azért 
az  zenth  Eugéniát  igön  gakorlania  (TiliC.  308).  Az  lK>rt  házunk- 
nál ámbátor  igyad,  de  az  korcsomat  be  ne  gyakorljad  (RMK. 
1V.80).  Ez  a  szentfcig  b<)chfilt<v«ec  es  gyakorlatassie  mindenek- 
tfil  (Tel:Evang.  1.473).  Higyed,  hogy  az  isteunei'  lelke  tisztel- 
teti, gyakorlattya  emberrel  a  templomot  (217).  Azok  az  itíac, 
az  kie  az  Catilina  hazat  giakorlyac  vala :  juventus,  quae  domum 
Citilinao  fre<iuentabat  (Decsi:  ínUIC.  11).  Az  te  templomodat 
látogatb;títyuo,  gyakorolhattyuc  (MA:  Scult.  98).  Krcquento 
scholam ;  ich  gehe  fleiszig  in  die  sehule :  gyakorlom  az  iskolát 


íCom:Ve.st.  130).  A  deák  gyakorolja  az  iskolát  (71).  Az  i<u-u 
kölSmbféle  kísértetekkel  gyakorlya  a  választottakat  (Illy:  Pr<il 
L38).  Sardanapalus  rend  kivűl  való  aszszony  emberes  és  .i 
8z5v5-fonó  házaknak  gyakorlója  8  a  frajokuak  tzimbon'ija  vdi 
(Misk:  VKert.  63).  A  szászok  köziitt  lakó  oláhok,  jóllehet  :i 
templomokat  nem  gyakorolják,  mindazáltal  a  szász  papoknak 
fizetik  a  pap-bért  (Bod:  Pol.  135).  S)  exerceo,  exereito,  conmi a 
laxo  C.  [iiben,  betreibcn]  Tanítást  gyakorolni :  *auditiones  obin' ; 
tudományt  gyakorlani :  *concelebraro  .studia  PPBl.  Gyakorlom 
magam :  proludo ;  munkát  gyakorlani :  illaborare ;  munkában 
gyakoroltatott :  operatus  C.  Heted  zent  iozag  az  zent  é'^'í"'' 
kit  ha  valaki  liiuőn,  tiztan  es  igazan  ^korland,  ig6n  megtiztul 
es  artatlaiuia  lezc'Ju  (GuaryC.  42).  Ez  igéket  gyakorol™  vala 
nagy  k«iiy  hullatasal  (VirgC.  82).  Mikoron  iniar  nyocz  eztendeig 
ez  imatsagot  giakorolta  volna  (.59).  Vmak  előtte  gakomac  vala 
bfisegSs  ohaytasokat  (TelC.  3).  Y'mathkozyk,  kytli  mynd  hala- 
laygh  gyakorla  (ÉrdyC.  143b).  Tanosagoth  nagyon  gyakurlanak 
(KMNy.  11.23).  Ez  holnapban  gyakorlyad  testedet  (Os.  L.2). 
Nemellyee  elmeieket,  nemellyec  testeket  gyakorlyac  uala :  pars 
ingeniuni,  alii  corpus  exercebant  (Decsi:  SallC.  1).  A  ki  vahunelly 
kézimunkának  mesterségét  fó-módon  tudta,  kitanul  mindezek- 
ből, ha  naponként  nem  gyakoroUya  (Pázm:Préd.  323).  Ebben 
gyakorollya  magát  (Corj)Gramm.  601.  598).  Hével,  hideggel 
gyakorlatnak  a  hivek  (Ker:  Préd.  479).  Tánczokkal  és  szőkdé- 
cseléseckel  a  fajtalanoc  gyakorlyáe  magokat  (Com:  Jan.  2Ü9). 
A  mise  az  aixjstoloktúl  gyakoroltatott  (Matkó:  BCsák.  449.1 
A  kereskedési  nem  gyakorlának  (Illy:  Préd  U.167). 

[Közmondások].  Az  ki  mit  túd,  azt  gyakorlya  (Decsi:  Adag.  97). 

[Gyakorl-ik] 

niSg-gyaJíorlik  :  (percrebresco ;  sich  verbreiten].  Mikoron 
kiralnac  par;mtolalt;i  nwpgakroltuolna :  (ciunque  pererebruisset 
regis  impérium  I  es  (>  paraiicolaffa  zéreut  soe  zép  zfzec  hozat- 
tatnanac  Susaba,  Ester  es  égeb  laúok  közfit  Sneki  adattatéc 
(BécsiC.  51). 

Gyakorlás  :  1)  frequentatio  C.  [das  besuchen].  Foglaluan 
ev  magokat  lanoLsagokban,  cla.stromoknak  gyakorlasyban  (DomC. 
133).  Ez  ke|>et  az  clastromnak  mynden  sorory  es  myndeii 
romayaknak  gyakorla-sy  tizlelyk  vala  (101).  Ez  Leleknec  gyakor- 
lásából ők  az  bíiuőkti'd  meíjtizteltalnac  (Zvon:  Osiimd.  212).  2) 
exercitio,  exereitium,  exercilatio,  subaetio,  gymnas  C.  ilsus  MA. 
iibung  PPB.  Gyakorlásra  való :  gymnasticus ;  elsó  giakorlas,  az 
harezra  ualo  maga  kezites :  prolusio  C.  Már  hozzá  tílrfldíitt  sok 
gyakorl:\s.sal  elméje :  animtis  illius  usu  *conealluit  PPBL 
Kevideteek  Paleueiabmi,  bog  az  umolsagnak  gyakorla-saual  ev 
magának  zeraeneye  zabád  tudonianyolviiak  tudományát  (DomC. 
6)  Neegy  dolgok  vadnak,  kyknek  myatta  ember  meg  uiarad- 
had  tyztíLSíigban  .  . .  harmad  dolog  munkának  gyakorlata  (ComC. 
242).  Az  igaz  nenmsseg  vitézségnek  gyakorlásával  es  ogyeb 
fele  testi  elmének  jóságával  szukot  nyeretelni  (\'er :  Verb.  8). 
Jozagos  chelekődetiSknek  gyakorlá.sy  (Beytlie:  Epist  2).  Hogy 
tisztábbiui  és  nagyob  gyakorlás.sal  szolgálna  istenneo,  a  szent- 
egyháztól el  nem  távozott  (Pázm:  l'réd.  1  IC').  Az  sacramentomcjc 
olly  gyakorlásoo,  az  mellyee  bitiiuket  bizonyotsabbjí  tésác 
(MA :  Tan.  1035).  A  mi  a  jóságos  tselekedeteket  illeti,  leliet 
gyakorliisok  rop|iiuit  varasokban,  nem  kölóniben  mint  a  kiet- 
len pusztálian,  fó  s  paraszt  emberek  kíatt  ( Fal :  NE.  9). 

[Ki(zinondá.sokl  A  gyakorlás  me.slerré  tészen  (Klsv:  .Adag.  5441 


I 


pra.xis  pielatis  (Megy:  Bayle.    1. 


kegyesség-gyakorlás : 
Megy:  6Jaj.  11.261. 

maga-gyakorlás  :  (t>xeriit;itio  sui ;  .selln-liibmigj.  Az  kóíi- 
uekne>'  olviusiisa  és  azokban  való  maga  gyakorlás  (Kár:  liibl. 
1.649).  Ay  őrdíig  ennyi  ezer  eszlendóktfil  l'og\a  való  ta|ULsztalá.sa 
és  maga  gyakorlási  által  gonoszabbá  és  ravaszabbá  lőtt  (^l'isk : 
VKert  183). 


1137     El/)l^MA(iA(iV.\IC(n!I.As-[LEOGYAK(>RI.ATn.ssA<iJ       LEOGVAIC()Kl,AT()SSA(!GAL-GVAKOKTÁNVAl.Ór    11S8 


elöl-magagyakorlás  :  prop;ymn.'isma  PPBl. 

Gyakorlásoa :  [luacticiis ;  praktisdi].  Hová  lelipt  kőzSn- 
ségosseli  gy.ikoiljusos  lx-lyef!0  a  pápl-itaíágnak,  mint  a  keresztel 
való  élés  (Koniár:  Imáds.  139). 

Gyakorlat :  exercitium,  usus  Sí.  (übuugj. 

Gyakorlatlan :  inexercitatus  MA.  luigeübt  PPB. 

Gyakorlatlanság :  [inexercitatio ;  ungeübtheit].  A  bátor- 
talanság s  gyakorlatlanság  nébakor  liamisaii  ijegeti  az  embernek 
.szívét  (Kai:  NR  12). 

Gyakorlatos:  1)  freqiionsMA.  celebris  Balde :  8zót.  [creber; 
liiiufig,  zalilreicb,  .stetig].  Fferenc  pcnetencyanak  kemeasegyert 
63  gyakorlatos  siralmáért  letuala  mykeut  vak  (ÉlirC.  9).  Ez 
fel  emelkede.ssegben  ment  gyakarlato.sban  y.steny  malastnak 
ayandokat  erzjuala  (63).  Törekedik  vala  gakorlatos  zolgalatba : 
satagebat  circa  frequens  ministeriuni  (DübrC.  404.)  A  gakorla- 
tos  capasocbol  eggic  a  másiki-a  esvén,  mindSn  felöl  az  en  genge 
testómóu  az  veer  ala  corogvala  (NagyszC.  36).  Az  újonnan 
való  gyakorlatos  choda  teteleek  (DomC.  151).  A  te  imacagod 
le^en  késedelmes,  zemermes,  igaz,  gjikorlatos  es  sii-almas 
O'itkC  4).  Most  rettegés  bellyén  orom  e.s  vigaság,  gyakorlatos 
iátéc,  minden  gyínnySnlség,  NÍrágzic  az  kosség  (Cs.U<t:  A,ssz. 
5).  Azoknac  az  tudomanyoknac  gyakorlatos  eló  számlálásából 
minekflnc  mas  erossegfmkis  talalkozic  (E.sztT :  IgAny.  289).  Ez 
illyen  nevec  változtatása  igen  szokott  és  gyakorlatos  (MA :  Tan. 
1410).  Az  gyakorlatos  imádság  is  tegyen  kedvessé  minket  az 
isten  el5tt  (Bal:  Csisk.  362).  Ez  illyen  Ítéletek  e  mi  időben 
igen  gyakorlatosok  (Mad:  Evang.  496).  Semmit  gyakorlatos.sab- 
ban  nem  szoktak  pörgetni  mint  az  5  billcíasegeket  (Toln:Vig. 
27).  8)  exercitatus  MA.  geübt  PPB.  Gyakorlatos  játec  [a  ró- 
maiaknál] (Csákt:  A.s,sz.  5).  A  paraszti  dolgokban  szorgalmatos 
és  gyakorlatos  lészen  (Illy:Préd.  I.2G9).  3)  [frequentans ;  con- 
suetudinem  habens ;  umgang  habend].  A  tánczoló  aszonnyal  ne 
légy  gyakorlato.s,  hogy  valamiképpen  el  ne  vessz  az  5  hatbató- 
ságában  (Elni.  339).  -4)  frequentatus  MA.  [besucht]. 

Gyakorlatosság :  1)  fiequentía  MA.  [crebritas;  menge, 
haufigkeit,  vielfachlieít].  Gyakorlatossaggal :  pei'sacpe  C.  fiequen- 
ter,  fiequeutis.sime  MA.  Valamely  lelök  yde  zokandyk  ees  ebbe 
gyakorlatossaggal  edSskodendyk  (AVinkIC.  290).  Hogy  azért  gya- 
korlatossaggal  kezdeneek  hwtet,  ffel  ygazwyttaa  hw  magatli 
es  monda  hvvnekyk  (JordC.  652).  Zfiz  Mai'ianac  epe-segeről 
^korlátosságai  meg  nem  emlékeztem  (VitkC.  29).  Ok  az  5 
zandekocba  meg  maraduan,  ótet  gakorIato.ssagal  e  dologal 
kesergetic  vala  (TelC.  2).  Ezt  az  Cliristast  az  5rőc  élet- 
nek okát  minden  leueleibee  gyakorlato.ssaggal,  de  tsoda  nagy 
haszonnal  aianlya  es  eleikben  adgya  az  kere^ztyeneknec 
(EXsztT:  IgAny.  289).  Soc  meg  maradót  gyarlosagiik  is  lattatnac 
bemie,  kic  miat  gyakorlatossaggal  eletekben,  erkőltsőkben  es 
magoc  visele.seben  elesnec  meg  az  uyonnan  szidettekis  (66) 
Akármely  szemes  légyen  az  ember,  vagyon  min  rettegjen,  mert 
meg-c.«alatkozhatik  gyakorlato.s-saggal  (Pázm:Kal.  7G9).  Az  ő 
gyakorlatossaggal  tett  kiáltása,  hivasa  és  keré.se  elStt  be  dógtnk 
füleinket  (Lép:  PTük.  1.16.5).  Az  tévelygésnek  temérdek  hatlia- 
toságát  gyakorlatossaggal  sirattyák  (Toln :  Viga.szt.  65).  Nagysá- 
godnak kellene  gyakortabb  emberét  küldeni  s  tudilsitani  gya- 
korlatossaggal (MonTME.  VL83.  187).  2)  [exercitatio,  nsiis] 
frequentatio  MA.  [übung,  gebrauch].  Elmeyenek  fel  magaztata- 
sara  as  ymadsaganak  gyacorlatos.sagara  volt  erexvsewltetet 
(EhrC.  55).  Hány  lóth  legyen  egy  másában,  téged  az  arithme- 
tica  nem  tanit,  hanem  az  kereskedésnec  és  .széllel  való  fárad- 
ságnac  gyakorlato&sjiga  (Helt:  Aritm.  GS).  Mellyek  minket  meg 
gátolhatnak  a  szeretetnek  gyakorlatosságátol  (Hly:  Préd.  Lő94). 
A  vas  gyakorlatosság  nélkül   megro-sdásodik  (1.269). 

[leg-gyakorlatosság] 

M     NYELVTÖRT.     SZÓtAr. 


leggyakorlatossággal :  [IVeqnentissinio ;  am  hauligsteu]. 
Ez  az  ndvaiokbaii  legh  gyakorlati )ss;iggal  hallatt;itik  és  ezt  ugyan 
sok  festékkel  is  tudják  m;i/.olni  az  ékcssen  szólló  pápisták 
(Toln:  Viga.szt.  19), 

[Gyakorlat-ik] 

Gyakorlatás  :  [exercitatio ;  übmig).  Istennek  ebbéli  ké.sér- 
teti  uem  gonoszok  magunkra  nézve,  mert  lelki  gyakorlatait 
szerez  mi-beimflnk  (Pós:  Igazs.  11.712). 

Gyakorló :  exercitor,  exorcitator,  exercitatrix  C.  Gyakorló- 
hely :  gymiiasium  MA. 

Gyakorság :  crebritas  C  freqnentia  MA.  [menge,  grosse 
zahl,  vielfacblieit].  Adnac  vala  neki  al  itest  es  feyet  tiidsknec 
gakorsagaual  fnrdalbitic  vala  (NádC.  234).  El-hagyott,  úgy 
látom,  régen  a  jámborság  és  az  illyen  dolog  te  nálad  gyakor- 
.ság  (GyöngyD:  Char.  87). 

Gyakorta  (gyakarta  Toln :  Vigaszt.  ElSb.  6.  gyakoriaa  ÉrdyC. 
60b.  101.  229.  giokorta  WeszprC.  24.  KazC.  44.  gyokorla  Helt: 
Bibi.  I.  e4) :  saepe,  comphu-ias,  identidom  C.  frequenter,  crebro, 
crebriter,  plerumque  MA.  ofís  vielmal  PPB  Piaufig].  Gyakorta 
meggondolom :  recogito  C.  Vr  Beniald  ystentewl  ezenne  ma- 
la.stot  erderale,  hogy  gakort;i  rywtetiknala  ystenbez  (EbrC.  8). 
Mire  mil  es  a  leualtac  bóitőlőnc  gakorta,  te  taneituanid  kedeg 
nem  bőitílaec  (MüuchC.  29b).  Gyakortha  wyttliak  engemet 
een  yfywsagomthool  fogwa :  saepe  expugnavenmt  me  a  juven- 
tnte  mai  (FestC.  94).  Fel  serkene  almából,  kezde  ez  leckét 
gyakorta  mondany,  hog  el  ne  felednye  iMargL.  45).  A  liiuec 
a  hitetlenektől  haborgattatnac  s  gyokorta  mégis  Slettetnec 
(Helt :  Bibi.  L  e4).  E  fele  iobbitas  gyakorta  tisztesség  keuanas- 
bol  szarmazic  (L  c4).  Igen  ió,  ha  gyakorta  el.sz  vele  (Mel : 
Herb.  21).  Házasságnak  nem  tsak  az  hűt  kőtele,  mert  gyakorta 
csuszamik  hitnek  vége  (Eny:  Gizm.  14).  Nem  arányozhattyaik 
o.sztán  isten  ellen-való  vétkezésünket  is  meg  gyakorta  szent 
Dávid  királjTiak  ama  mondása  szerint  is  (Rim:  Ének.  92). 
Azt  olvastam  a  minap,  hogy  a  burgmidiai  király  gyakorta  felült 
száz  esztendős  lovára  (Mik :  TörL.  234). 

gyakortább-gyakorta :  [saepissime ;  sehr  híinfig].  A  mint 
a  tengeren  a  révész  az  egekre  tekint  ,s  a  tsillagokkal  tanáts- 
kozik,  ugy  mi  i.s  jó  aszszonyom  gyakortáb-gyakorta  felfelé  te- 
kintsünk (Fal :  NA.  160). 

Gyakortabb:  (crebrlas,  saepius;  lifters,  hiiufiger].  Semyuel 
engemet  giakortab  meg  nem  bántnak,  mynt  kyk  etelekrwl 
zugodnak  (VirgC.  111).  Hogy  az  ur-vacsorájával  gyakortabb 
élűnk,  arra  mind  példánk  vagyon  mind  parancsolatunk  (Pós : 
Igazs.  1.95).  Édes  kegyelmes  aszszonyom,  gyakortabb  írnék 
Ngodnak,  de  énnekem  szegény  idegen  apáczának  nincsen  bi- 
zonyos követem  (LevT.  n.319).  A  hoszszas  hurut  gyakortabb 
száraz  betegségen  végződik  (PP:PaxC.  99).  Nyoltz  órakor  a 
fejedelem  levetkezik,  de  leg  gyakortabb  le  nem  fek.szik  még 
akkor  (Mik:  TörL.  81).  Ezek  ama  végső  próbák,  a  mellyekben 
gyakortabb  szereutséltetődik  s  kárt-is  vall  az  igyene.s.ség  (Fal : 
UE.  380). 

Gyakortán :  [frequentor ;  hiiutig,  oft].  En  e.s,  miként  alab 
valu  bőié,  mondom,  tflbet  en  igen  sok  mvnkakban,  tőmlőcőkben 
éakortakbau  [így],  veresegekben,  txivenfelőt  [így]  halaiokban 
^akortan :  ut  minus  sapiens  dico,  plus  ego ;  in  laboribus  pluri- 
mis,  in  carceribiLs  abtmdantin.s,  in  plagis  supra  modum,  in  mor- 
tibus  fretjuenter  (DobrC.  293).  Minden  dolgokról  kegyelmed 
bennünket  gyakortán  tudósítani  el  ne  mulasszon  (MonTME. 
V.174). 

Gyakortánvaló :  [frequeas,  creber ;  Iiüufig,  oftmalig].  En- 
gedgyed,  hogy  ew  gyakortán  való  ymadsagjiial  valhas.suk  tes- 
twnknek  yduas.seget  (GömC.  265). 

72 


1139 


gyakortaság-gyalAz 


lbxjyalAz-gyaláz.\tos 


11  Ki 


Qyakortaság :  (crubrita-s ;  hiiiifigkeit].  Nagy  jü  akaró  ze 
relmes  attjatl'ja  l&szeii  wala,  az  mykeppeii  uekem  nagy  gya- 
korta-ssaggal  zolt  niBgli  az  elewttys  (LevT.  1.339).  Ez  jelen  való 
evangoliom  tanétt  gyakortíisággal  akarviin  élőnkbe  adui,  mivel 
kellyfln  magunkat  vigazbilnuuc  illyen  állapotban  (Zvon:  Po.«t. 
1.751),  Mi  ki'rasztyén  eniborek  gyakort<isággaI  bizonyos  időkben 
és  arra  rendeltetet  helyekre  szoktunk  öszve  gyülekezni  (8am : 
Cer.  1). 

Gyakortavaló  :  [frecjiiens,  erebor ;  hantig,  offmalig).  Ke- 
gyelmed vigyázzon  szorgalmatosan  az  mi  gonosz  akaróinkra, 
értessen  gyakorta  való  hírekkel  (TörtT.'  L296). 

Gyakrabb :  (crebrior,  frequentior :  hiiufigerj.  Mentül  valaki 
niigyob  szdutüégbeu  élt,  annál  töb  és  gyakrab  betegségekben 
kínlódott  iP:ízm:Préd.  901.  284).  Köles,  zab  hitván  volt  itt  küu 
gyakrabb  helyen  (ErdTörtAd.  IV.74).  Nagyobb  és  gyakrabb 
kisértenivali)  alkolmatosság  (Illy:Préd.  1346). 

IGyakrabbaoska] 

Gyakrabbacskán :  [paulo  saepius ;  ein  wenig  liSufiger]. 
A  gyakrabbacskán  indított  mértékletes  vendégség  jobban  támo- 
gatja a  hitelt  felőled,  inkább  foutartya  az  igaz  barátsjigot  (Fal : 
NE.  25). 

Gyakrabban :  [saepius ;  Bftersj.  Mygli  gyakrabban  oeghe- 
tyk,  annewai  yiik;uib  meg  tyztwl,  zeepowl  (ÉrdyC.  4r)5b.  557b). 
Gyakraban  elő  hozom  (Mon :  Ápol.  '6).  Te  tudod  ur  isten,  hogy 
hozzád  óhajtok,  Icg  iukáb  ily  okért  s  gyakrabban  kiáltok  (Zriiiyi 
1.146). 

Gyakran  (gyahorán  Tor:  Eny.  IfiS.  giakron  Decsi:  SallJ. 
55.  MA:SR  53.  Megy:  BJaj.  11.38.  gyohran  Valk:  Gen.  Rí): 
crebro,  crebriter,  frequenter  C.  saepe  MA.  [oft,  hiiufigj.  Gyak- 
ran az  gazdag-is  meg  szegényül  (Decsi:  Adag.  44).  Jóságokon 
gyakran  csudáltam  (Eny:Gizm.  17).  Kérem  nagy.sjigodat,  a 
hazának  mostani  állapotjára  nézve  jártas-sa  gyakran  embereit 
(MonTME.  VI.156).  A  császíir  ö  felsége  resolutióját  gyakran 
forgatom  elmémben  (2G8). 

IGYAIi] 

el-gyal :  (obstupefacio ;  erstarren  maciién).  Az  melegség  az 
el  gyalatot  tagokat  meg   indita :  calor  stupentia   membra  com- 

movit  (Forró:  Curt.  464). 

(Gyalusz-ikj 

neki-gyaluszik  :  (obrigesco ;  gefíihllos  werden].  Az  melly 
kényes  gyermeket  minden  nap  tsak  pritskelnek,  a  taste  osztán 
ugy  neki  gyaluszik,  hogy  a  vereségnek  fájdalmát  nem  íjí  érzi 
(GKat;  Válts.  n.59). 

IGyalut] 

el-gyalut:  (obstupefacio ;  erstarren  machenj.  A  torpedó 
valamit  megillet,  azt  menten  elnehezíti,  elgyalutja  és  re.szketc- 
gessé  teszi  (MLsk:  VKcrt.  554).  Az  embernek  kezét  menten 
«lgy;dutj;i,  úgy  hogy  ideig  tsak  alig  érzi  (uo.). 

GYAIjÁZ  (meg  idííií :ta  Helt:  Krón.  151):  obtrecto,  opprobro 
U  ignominio,  c;ihnnnior,  dedeo»ro,  defamo  MA.  schmiihen,  ver- 
leumdeu,  vorwerfou,  veruiiehrcn  H'B.  El  liírosítem,  mindenüti 
gyalázom:  dilfamo  1'1'HI  Az  hytetlen  .sydukat  gyalázva  val;i 
(ÉrdyC.  375).  My  dologh  oz  te  hozyad,  hogy  ystenyuket  gya- 
láznád (ÉrsC.  479).  Ne  gyaláztassanak  on  reyatam  (non  conftm- 
dantur  super  me),  kyk  kerasnek  tégedet  Yzdraelnek  istene 
(KulcsC.  I(i2).  Nem  elégszel  aual,  hogy  engemet  gyahuz  (Tel : 
Fel.  10).  A  ki  mást  meg-.szidogat  gyermek-korában,  magadat 
gyaláz  öreg-korában  (Píizni:  Préd.  2U(o.  Ezzel  nem  ;iz  irást 
gyahizzuk,  hanem  az  isteni  dolgoknak  felségét  maga-sztallyuk, 
a  mi  elménk  gyarlósjigát  aliizzuk  U'ázm:  LuthV.  238).  A  jól 
ma  a   viseli  semmit    niértékletlenAI   uoni   dicsir    avagy   neoi 


gyaláz  (Com:  Jan.  184).  Te  engemet  gyalázol,  elvesztesz  iMik : 
MulN.  186).  Jobb  szeretem,  hogy  gyalázzanak  a  jóról,  hogysem 
dicsérjenek  a  roszról  (Fal :  NU.  309).  Nem  azt,  a  mit  betsméroz, 
hanem  ótet  fogja  a  világ  gyalázni  (Fal :  UE.  498). 

le-gyaláz :  douigro,  dirtamo  Kr.  [bescliimpfen,  sclmiiilicnj 
Mind  íjokolig  le  gyaliiztatol  (Zvon:  Pást.  IL254).  Gondoltam 
magamban,  hogy  Moliére  csjik  patvarkodott,  mikor  ját.szó  tlie- 
atrumon  legyalázta  ókét  (Fal:NU.  314).  Mikor  a  diuíekedő 
mindent  dobra  ver,  annak  is  végére  mégyen  a  világ  és  talpig 
legyalázza  (Fal:  BE.  597).  (Fortuna)  megbecsül,  megaláz,  ma- 
gasztal, legyaláz  (l-'al:  Vers.  883). 

még-gyaláz :  ignominio,  dedecoro,  dehonesto,  humilio,  de- 
famo C  infanio,  ignominia  atltíoio,  vitupero  MA.  [beschimpfpn. 
enteliren,  schiindenj.  Meggyalázom,  meg-szeplísítem :  i 
PPW.  Gyalaza  meg  ez  vebignak  bwiczeyt  (VirgC.  ^  i  _ 
gialaztatiian  az  widőg  el  fut;i  Ü03).  De  ez  zentseges  zratevi 
olyha  meg  gevzettetenek,  meg  gyalaztjitanak,  ev  tevlo  felnek 
vala,  kezdek  ez  zent  zvzet  sok  keppen  zorgalmartatny  íMargL. 
89).  Ne  legiőii  valami  b«u  ő  bemiők,  kyh  az  ő  lőlkőket  meg 
gialazna  (DebrC.  45).  Meg  ertuen  a  py.spektfl  meg  galaztatni, 
kezde  nag  ke.serfsegel  syrnya  (TeiC.  23).  Xaualyasnak  tana- 
chyath  meg  gyalazad :  consilium  inopis  confiidi.stis  (KulcsC.  22l. 
Góliátot  meg  gyalázá  egy  gyermekkel  (Zrinyi  181). 

Gyalázás  :  obtrectatio,  imminutio  C.  opprobratio,  vituperatio 
MA.  sclieltung,  tadlung,  vcnveisnng,  vonverfung  PPB.  Egyel>- 
keppen  nem  hathatnak  ew  gyalazasoknal,  jleleteknel  es  kar- 
hozatyoknal  kewl  egyel)  barátokat  ymtenye  (EhrC.  117).  El- 
tezyenek  zegyen.seggel  ee.s  gyalaza&sal,  kyk  kegyetlenseegeth 
zolnak  een  reyani  (KeszthC.  83).  lm  zemetewkcl  meg  lattyatok, 
hogy  e  nap  lezen  az  Crystvvsnak  alaza.sa  es  gyalaz;Lsa  (ÉrsC. 
486),  Bel  fedeze  gyalázás  en  orchamath :  operuit  confxisio  faciom 
meam  (KulcsC.  Ití2).  Vahhol  kevélység  vagyon,  ott  szididmas 
gyalázások  takiltatnak  (Pázm:  Préd.  1011). 

Gyalázat  :  opprobriimi,  dedecas,  ignominia  C.  infamia, 
caliimnia  MA.  schniach,  scliande,  ímehre  PPB.  Gyalázatb<íl  ki- 
feselni :  infamiam  *sarcire ;  gyalázatban  forog :  úifamia  *iiola- 
tus ;  feléinek  gyal.'izatjokra  lenni :  *dedecori  esse  suis  PPBl. 
Mégmezeiteleneitöttéc  a  zvznec  farcokat  galazatba  (BécsiC.  29. 
98).  Akar  vala  vvmagarol  gialazatot  liallani  (VirgC.  105).  Myn- 
den  bozzusagot,  gialazatot,  zidalmat,  valamit  tudauak  raita 
tenni,  mind  ol  teuek  (WeszprC.  78).  Lezen  őneky  igen  nagy 
gialaztia  (így)  (TelC.  380).  Az  isten  az  fi  nevének  gialazattiat 
el  nem  szenuedi  (Fél:  Tan.  553).  Az  firfiu  az  asz.szoni  allatot 
éktelen  gialazattjil  ne  illesse  (463),  Az  igazak  sok  méltatlan 
gyalázatukat  szenvednek  (Piizni :  Préd.  i).  Meruétek-e  ötét  busz- 
sziisággal  és  gyalázattal  ingerlem  (11).  Gyalázatot  érdemel: 
vituperinm  raeretnr  (Com:  Jan.  192).  Az  egyik  féllel  sem  tar- 
ti'>k  mind  a  két  féltől  méltó  nagy  gyal;'iz;ittal  illettetnek  iMUk: 
VKert.  276).  A  mint  mi  nékiuik,  ugy  mitsoknak  is  keserveisou 
fáj  a  gjaliizat  (Fal:  NE  95).  Hasonlóval  luuitokVhii  veszedelmes, 
alábbvalóval  gyaliizat  (Fal:  NU.  297). 

[KíizmondiisükJ.  Job  embernek  raeg  halui,  hogy  nem  niiut 
gyali'izatual  élni  (Decsi:  Adag.  58). 

Gyalázatos :  dedocor  C.  iiniominio8u.s,  calumniosiis  M.\. 
olirlus,  sihandlich.  sohimptiich,  schmiihlich,  nnelirlicli  PPB.  Igen 
gyalázatos :  perinfamis  C.  Paraiii-zol  vjda  az  atiatUk  kőziM 
égiknek,  liog  gialazatos  bezedet  mondana  neki  (VirgC.  105). 
Jortec,  eppitsüc  meg  Jenisalemiioc  kő  falait,  hogy  ne  legyíinc 
ez  vtán  gyalázjitosoc  (Kár:  Bibi.  I.42S).  A  világ  nttyánll  nom 
tsak  ve.szedolnies,  de  gyalázatos  szilmyftségekot  mond  a  szont 
ints  (Pazni:  ["réd.  S7).  Vih'igi  szokás  az,  hogy  mikor  valakit 
gyalázjitas  halállal  íllnek,  nem  szenvedik  ann\:in;ik  és  attya- 
tiainak  jelenlétét  (552).  Az  luigy  liázlian  nem  csuk  arany  és 
ezfist   edények    vannak,    luuieni  gyalázJitus   edéuyekis   (Pázni : 


lUl 


GYAI-i^ZATOSAN— GYALOG 


KÉK-GYALOG— GY  ALOM 


1142 


Kai.  537).  rianir.i  ha  iiaívsáfiod  (lénzt  uem  küld,  g)al:iyjito.s 
menetelem  leszen  (MouTSlE.  VI.233.  380).  Gyalázatos  dolognak 
tartják  a  hivalkodást  (Misk:  VKert.  705).  Az  eg&z  világ  eWtt 
gyalázatos  volna  kezekbe  adni  a  ffi  papi  fejedelmet  (Mik :  TörL. 
257). 

Gyalázatosan:  ignominiose,  calunmioso  MA.  schimpflich, 
sehmalilich  PPB.  Egy  lOsz  száll;is  miatt  gyalázatosan  hOTCzo- 
lák  fel  í  kegyelmét  az  kádi  házához  (MonTME.  VL356)  A 
tíirökíiknek  meg  vagyon  tiltva,  hogy  az  emiiekkel  gyalázatossan 
ne  liinjanak  (Mik:  TörL  431). 

Gyalázatoskod-ik :  (famosus  tio ;  in  sehaude  gerathen]. 
Ö  miatta  éii-is  gyalazíitoskodom :  me  *famo.snm  flagitiis  facit 
suis  i'PBI.  A  képmutató  hipokriták  méltán  hasonlittatnak  a 
baglyoklioz,  azok-is,  akik  gonosz  tselekedetekért  törvény-szék 
eleibe  hurtzoltatnak  és  ott  mindenek  láttjua  gyalázato.skodnak 
(MUk:  VKert.  493). 

Gyalázatosság  :  infamia,  dedecus  Sí.  [schande].  Sydoknak 
kyr;ülya,  kjii  poldaztateek  az  nagy  gyalázatosság  (Éi'dyC.  60b). 

Gyalázkod-tk  :  [ditlamo,  calumnior  ;  .schimpfen,  verleum- 
den|.  Mikor  vétett  és  ntóbb  nyelve  botlását  fenjen  oltalmazza, 
akkor  vall  szégyent,  mert  gyalázkodik,  pártosára  támad  (Fal : 
NA.  188).  Ne  gyalázkodgyál  (Fal:  UE.  421).  A  gyalázkodóknak 
bfidSs  a  szájok  (428).  Tsak  a  roszszat  kapja-fel,  hogy  kedve- 
szerént gyalázkodhasson  (448).  A  nyelv  eszelu're  nélkül  forog, 
közönségesen,  embertelenül  gyalázkodik,   szegdel,  vagdal  (471). 

Gyalázkodás  :  [calimmiatio ;  beschimpfung,  verleumdiuig]. 
Bizonyos  vagyok  benne,  hogy  ezek  a  kegyetlen  keresztények, 
a  kiknek  mindennapi  eledelek  a  gyalázkodás,  kemény  számot 
adnak  róla  az  istemiek  itéWszéke  elótt  (Fal :  NE.  92).  Asszonyom, 
ugy  tetszik,  tetézett  mértékkel  való  dicsérettel  fizete  az  előbbi 
gyalázkodás  helyett  (Fal :  NA.  154). 

Gyalázó :  obtrectator  C.  calvminiator,  viluperator  MA.  ver- 
laumder,  schmaher,  la.sterer,  tadler  PPB.  A  gono.sz  tévő  rágal- 
mazóknac,  faslett  erkfilcífi  gyalázóknac  és  káiomkodóknac 
nyelvéé  ki-metczetic  (Com:  Jaii  138).  Talán  rabja  vagyok,  mint 
az  töb  muszurmán,  vagy  oly  ágya-gyalázó,  mint  nyelves  Ruszlán 
(Zrínyi  11.7).  Ura-gyalázó  a'^.szony  (Szatm :  Cent.  144).  Másokat 
gyalázó  és  földig  letsepüzö  ember  (Kisv :  Adag.  551). 

Gyalázód-ik :  1)  calumnior  MA  verlaumden,  schmiihen, 
liisteni  PPB.  3)  [obtrector,  ignominia  afficior;  beschimpft,  ver- 
lastert  werden].  A  király  követiuek  bötsfllletet  teszünk,  és 
mikor  6k  gyalázódnak,  gyaláztatik,  a  kitfli  kíildettek  (Pázm : 
Préd.  947).  Eléb'  vétettem  én  te-ellened,  hogy  sem  én  gyalá- 
zódnám  (804).  Isten  báutódott  és  gyalázódott  a  bűnökkel  (80). 
A  nyelv  fele-barátimk  hírét,  nevét  meg  rontya,  mert  többen 
gyalázódtak  mások  nyelvével,  hogysem  magok  gonoszságával 
(814). 

még-gyalázódik :  [obtrector ;  geschandet  werden].  A  fel- 
séges hely  és  állapat  8  tSle  meg  kissebitetik  éa  meg-gyalázódik 
az  regnálás  (MA:  SB.  195). 

Gyaláztat :  [facio  ut  ignominia  aföciatur ;  be-schünden  las- 
sen].  Bujásonimal  ne  gyaláztasd  nagy  nevedet  (Zrinyi  1.94). 

GYALOG  {gyahg  Helt:  Krón.  88.  giharlog  SzékOkl.  Ll. 
jahti  Moiilrók.  III.49):  1)  pedes  C.  MA.  zu  fuss,  zu  fuss  ge- 
hend  PPB.  Gyalog  megy :  pedibus  iter  facit  PPB.  Lóról  gyalog 
szállani:  *digredi  ad  pedes  PPBl.  Sok  varasokból  kőweteek 
hwiet  gyalog :  secutae  smit  eum  pedestres  de  civitatibus  (JordC. 
398).  Gyalok  jar  vala  mezeytelen  lábakkal  (DomC.  119).  Dida- 
cus  pispek  fvtosvan  gyalog,  predical  vala  (22).  Nem  zekeren 
megen,  de  galog  (DebrC.  345).  Jó  hamar  lovakat  pályái'a  vitete, 
és  gyalog  futókat  futáshoz  készíte  (RMK.  11.34)  Terek  János 
jól  forgódik   közöttök,   hát  gyaloggá  esött  volt  egy   fű  török 


(IlI.lS.'i).  Végre  gyalog  szíiila  (Holt :  Krón.  70).  Kártétehiékűl 
gyalog  megyíinc  által:  tjmtum  velociter  trausoamus  (llelt:  Bibi. 
I.  Aaa2).  Louát  által  veréc,  e.séc  gyaloggá  (Görcs:  Máty.  69). 
AntiochiLs  azt  hivé,  hogy  az  tengert  gyalog  járlia;óvá  teheti 
(MA:  Bibi.  111.121).  Gyalok  indul  vélek  (MA:SB.  355).  Gyer- 
mekét gyalogh  .sétikáltattya  (O.eghJaph.  60).  Isten  engedel- 
méból  érkeztem  három  njnyi  vjLstag  jegén  gyalok  által  (Mon- 
Okm.  ^^.195).  Gyalog  lantolok,  mint  egy  fele  torba  menő  állat 
(XX11I.475).  Noha  niinyájan  mavaszták,  de  ugyan  tsak  gyalog 
szálván,  sebesen  néki  ment  az  ellen  bíiítyának  (Fal :  NA.  221). 
Ki-adok  szolgáimon,  hintóimbúl  gyalog  szállok  (Fal:  NU.  287). 
2)  pedes,  pedftster  C.  MA.  [miles  pedestris ;  fíL^sganger,  fiiss- 
soldat].  Zaz  huz  ezer  vihato  balogok :  centimi  vigiiiti  millia 
peditum  pugnatorum  íBéc.'iC.  11).  Valogata  zaz  es  huz  ezőr 
galogot  (GuaryC.  55).  Ees  ó  előtte  lon-agos  vitezők  ees  gyalo- 
gok fegwerSkkel  i5nek  vala  (WinklC.  200).  Chak  eg  galokom 
synchen  fyzethetli  (LevT.  197).  Monton  mongia,  im  ma  s  mi 
hokiaph  kwidy  az  gyalogokat  ede  (184).  Le  vágánac  egy  nap 
száz  ezer  gyalogot  (Kár:  Bibi.  1.327).  lg  az  i^  gors  gyalogokkal 
az  ellenséget  meg  §5zik  vala  (Decsi :  Sall J.  50).  Fóképen  gya- 
logját minden  elegybelegy  nemzetségekbül  nagy  számra  nevelte 
vala  (Szál:  Krón.  280).  Kömyül  vették  az  egész  gyalogok  (Zrinyi 
1.60).  Ugyan  dfigit  láttyuk  a  szSkvevényeknek  és  sok  gyalog, 
sok  lovas,  ha  mindgyárt  rajta  veszt-is,  nem  sokat  törődik  véle 
(Fal:  NA.  216). 

[Szólások].  A  mit  gyalog  igér,  lovomi  meg  nem  állya 
(SzD:  MVir.  29). 

[Közmondások].  Az  kinek  lova  nincs,  gyalog  jár  (SalMark. 
11). 

kék-gyalog :  [?].  Innét  belól  mezei,  se  udvari  katonákat 
Id  nem  viszünk  most  az  kék  gyalog  tObbítésére  (RákGy:  Lev. 
376). 

könnjrü-gyalog :  [veles,  praecursor ;  plankler].  Haydu,  kó- 
borló, rabló,  kőniö  gialog  mint  ammi  kóborló  liayduink  vjxgy 
haramiáink  és  mailaloczink  lopua  iártak  (Mel:  Sám.  418). 

Gyalogol :  [pedibus  eo,  pedibus  iter  facio  ;  zu  fusse  geheu]. 
Látván  János  szorult  ügyét  édes  anyjának,  nem  akart  tovább 
terhére  lenni  otthon  maradásával,  hanem  Colonia  felé  gyalo- 
golt (Fal;TÉ.  726). 

Gyaloglás  :  [progressus ;  das  vorwarts.schreiten],  Világ-biró 
Sándor  látvmi  vitézinek  kedvetlenségét,  le-ugrék  lováról  és 
elóttök  menvén  szüvet  és  kedvet  ada  mindenelmek  a  gyalog- 
láshoz (Pázm:  Préd.  105). 

Gyalogon :  [pedibus ;  zu  fuss].  Micor  hallottac  uolna  a 
gőlekezetec,  kőuetec  6tet  varosocbol  galogon  (MünchC.  41)- 
Hogy  láttak  vona  ua^  sokan  hwket  el  memiy,  hyre  len  es 
gyalogon  mynden  varosokból  oda  ftvtanak  (JordC.  474). 

[Gyalogoz] 

Gyalogzó :  [pedes ;  ftissganger].  Egy  csoport  gyalogzot  lát- 
nak (Gyöngy:  MV.  74). 

GYAIiOM :  verricuhim,  sagena  MA.  zuggam,  fischergarn 
PPB.  Hasonlatos  mennyeknec  országa  'a  tengerbe  vettet  gyalom- 
hoz  :  simile  est  regnimi  caelorimi  sagenae  missae  in  maré  (Helt : 
ÚjT.  D4).  Eb  halac,  bekac  a  gialombol  az  balac  kőzzől  ki 
hanitnac  (Mel :  Szján.  548).  Gyalmot  vet  a  halaknak  (Pázm  : 
Kai.  144).  Mindeneket  meg  fognak  az  v  gyalmokkal  és  bé 
takarittyák az  6  hálóiokban  (MA:  SB.  120).  Hasonlatos  mennyek- 
nec országa  az  tengerbe  vetett  gyalomhoz  (MA:  Bibi.  IV.  15). 
Fogó  halóval  és  gyalommal,  szák  halóval,  tapogatóval  halász 
(Cfem:  Jan.  80).  Kints,  drága  kő  es  gjalom  nem  kedves  prophéta 
(MolnF:  LTárh.  151).  Mikor  gyalommal  halásznak,  az  harmada 
az  uré  (Nyr.  X11I.227).  A  más  ember  tóját  más  gyalmával  halász- 
tatja  (Bethl:  Élet    U.343).  Gyalommal  halásztattam  (Monlrók 

72* 


1113 


[ÜYALMOL]— MEG-( l\  Al ,1  'L 


MEGGVALLTAS-GYAMOIXJATtó 


1144 


XV.291).  Tsudálatos  módot  tártnak  a  halászok  az  alosa  fogá- 
sában; sok  apró  liarangotskákka!  tsalattatik  ki  és  i'iny  kerílto- 
tik  a  nagy  gjalmukba  (MLsk:  VKert.  547).  Az  őszi  nap  és 
egyenlővé  léte  után  a  horiugok  mind  seregestöl  a  nagy  gyal- 
mokba  ogybe  bekori'ttotnek,  lígjannyira,  hogy  a  gyalniokat  a 
halászoknak  meg  k(ílle.ssék  hasítaniuk,  hogy  tsak  annyi  niarad- 
jiin  nipg  bennek,  a  nieiuiyit  a  gjaloni  kihúzhat  (5ül).  (iyaloniinal 
vízben  nom  halászt-un  ((jvad:  Lev.  41).  Egy  pár  szi'iz  bial  kel 
gyalom  vonására  (Ovad:  KP.  331). 

[Gyalmol] 

Qyalmolá,s :  fpi.scatiis ;  das  fi.si-hen,  fi.schf;ing].  Egy  szép 
lialastc'it  nii'glialasitott  vala,  a  palaki  prael'eetusii  által  téli  gyal- 
nioláskor  ugyan  számos  hordó  kecsegét  parancsolván  belekül- 
doni  (Szál:  Krón.  240). 

Qy almos:  verriculatus  MA.  wie  oin  fischergarn  gestaltet 
PPB.  Gyalnios  tó:  piscina  MA. 

Gyalmoz :  (pLscor ;  fischen].  Melith  Pál  bátyámmal  mentem 
Tasra,  ottan  gyalmaztimk,  mulattunk  (Kár:  Élet.  L128). 

GYAIiU:  planula  Ver.  a.scia,  dolabra  C.  runcina;  hobel, 
glattliobol  Pl'B.  Gyalu,  színló  bárd ;  a.scia  PPBl.  A  szent  irás 
fegyver,  melly  a  .szivet  által-hattya,  gyalu,  melly  meg-gyalul 
vagy  simít,  orvosság,  melly  meg-gyogyít  (Mad:Evang.  844).  A 
sindeleket  vonyó  késsel  és  gyaluval  kigyalullya  (C^ni:  ,)an, 
104).  A  bodnár  megor5.s.sitvén  a  gerendát,  színlel  bárdal,  gyalu- 
val gyalullya  (103).  Doniitius  Corbulo  gyaluval  az  az  munkával 
mondotta,  hogy  meg  kell  olleus(;get  győzni  (í^iskai:  l.ij).*.  3fi4). 
Az  koporsónak  a  fenekire  némelykor  tettek  gyalu  alól  kihullott 
forgác^iot  (Mnnlrók.  XI.4Ü1.  liiídy.  Csal.  IL64). 

Gyalucska:  dolabolla  C.  MA.  kleiner  hobel  PPB. 

Gyalul :  doIo,  ascio,  laevigo  C.  hobeln,  glatt  machen  PPB. 
.Simán  gyalul :  politiore  rmiciiia  detergit,  dolat  PPB.  Gyalulok, 
bárdolok  :  ascio  PPBl.  Azért  gyalullak  igy  tégedet,  azért  rágok 
mindent  a  sziidban  (Bal:  CsLsk.  219).  A  fa  mives  a  gerendát 
szinlő  bárdal  gyalullya  (Com:  Jan.  103.  Eny:Gizm.  26).  A 
pinczebon  [vagyon]  gyalult  káposzt.'i  két  hordóval  (Gér:  KárCs. 
IV.  451).  A  jó  aluviis  utjín  könnyebb  versekot  gyalulni  iMik  : 
TürL.  350).  A  szókat  versbe  gyalulni,  egyengetni  (Szl):  MVir. 
412). 

egybe-gyalul :  (applico,  conjungo,  consocio ;  zu.«animonfii- 
geu].  A  hajó  sok,  de  szépen  egybe-gyalult  fákból  épiltelik  iPíizm: 
Préd.  281),  Egy  állatból  és  barom  szőméllyből  .egybe  gyalol- 
tattot  (Vallást.  Nniiij).  Nem  lehet  olly  közelről  való  rokonság, 
hogy  ti  edgyben  ne  gyalullyátoc  (Kereszt:  FelsKer.  408).  A 
zoophytakat  magyarul,  mind  kétféle  termeszeteket  egybe  gja- 
lulván,  újonnan  fejeltt  szóval  plánta-állatoknak  nevezhetjük. 
(Misk :  \'Kert.  582). 

kl-gyalul:  edolo  MA.  aashobehi  PPB.  Az  leanzot  beszéd- 
del megh  haythatod,  kemény  szűvét  sok  szóval  lágyithatod.  de 
ha  kihez  egyszer  szerelmét  látod,  hidd  megh,  neked  nehéz  azt 
kigyalulniid  (Eiiy:  Cizm.  2fi).  A  .szekrény  csináló  a  dc-^zkákat 
és  li;iz  fedni  való  aszszú  kérgeket,  sindelekit  gyaluval  ki- 
gyalullya (Com ;  Jaa  104). 

kigyalulás :  edolatio  MA.  ;nisl]ubehmg  PPB. 

környül-gyalul :  circumdolo  PPBl. 

meg-gyalul :  edolo,  dedolo,  exascio,  delaevo  C.  hoboln, 
be.-ichneiden  Pl'B.  KOriis  kOrnyiil  meggyalulom:  circumdolo; 
meggyalult :  dolilus  C.  Szépen  meg  bárdolt,  gyalult,  siniilott : 
perdolatus ;  meg-gyalulom,  bárdolom  :  exascio ;  meg-gyalúlt,  bár- 
dolt :  dolabratus ;  megsinntom,  gyalulom,  pallérozom :  delevo 
PPBl.  Ő  faioc  a  konactol  (Í7ilultatot  meg:  ligna  ijisorum  [xÁHii 
a  fabro  (BécsiC.  Hü).  Meg  ^idula  isten  az  fi   haragianac   vtat 


(Szék:  Zsolt.  212).  A  azent  irás  gyalu,  melly  meg-gyalul  vagy 
simít  (Mad:  Evang.  844).  A  mosquák  meg  gyalóltattak  (Gvad: 
Kár.  130). 

meggyalulás :  (e.\ascúitio ;  au.shotxilimgJ.  Az  úr  azt  akará 
meg-hadni  Noénak,  hogy  akár  minéniA  fát  fogna  választani,  de 
aimak  meg  gyaJuliisára  nagy  gondja  lenne  (Moln:  JÉpül.  66X 

öszve-gyalul :  (conjungo,  consocio ;  verblnden).  Bizonuyara 
e  kettőt  .s.ilia  őszue  nem  gyalolbattod  (Vallást.  Yyij). 

IGyalulód-ikl 

öszve-gj'alulódik  :  (componor ;  hergestellt  werdenj.  Az 
emberek  között  a  békesség  nehezen  gyalulodik  őszre  (PP:  PaxA. 
31). 

1 .  G YAMOIj  :  (flilcio ;  stützen].  Boldog,  a  ki  ketten  vágjon, 
mert  ha  esik  egyik  el  a  sik  [így],  a  má.Mk  gyámolja  s  fel-omeli : 
si  unus  ceciderit,  ab  altero  ftilcietur  íMNyiI:  Agcud.  286). 

2.  GYÁMOL  (yinnol  Ver):  I)  .statunieu,  fulcrum,  columen 
Ver.  .stabilimentum,  sustentaculum,  fuleimentum,  füleimen,  sub- 
licji,  portica  MA.  scjibellum  Nom.'  399.  (stütze,  pfeiler].  Támasz, 
gyámol :  admiiiiculum  Major:  Szót.  13.  Támasz,  gyámol :  snslen- 
t;iculum ;  gyámol,  támasz,  szőlőkaró :  statumen,  iiedamen ; 
szóló-fát  vagy  akar  mi  gyümölts-fát  támasztó  gyiimol :  cantherio- 
lus  PPBl.  Az  gyámol,  kyre  kewnyekiewttem  vala,  engemet 
liyrtelen  megh  h;igya  (FestC.  394).  Vetőm  az  the  elleiisegbydet 
Ihe  lábadnak  gyamolauak  (JordC.  712).  Az  menyorzagh  enoe- 
ken  zekös  helyem,  ez  féld  kedegh  labaymuak  gyamola  (731. 
800).  Az  tamazto  oszlopok  reg  szegletin  valanac  giamolok  és 
támaszok  (Mel :  Siim.  28(i)  Ila  feneke  ez  tőidnek  lerohanna, 
én  mégis  ö  oszlopját,  jól  állatnám  gyámolát  (MA :  Bibi.  V.35). 
Melly  nehéz  dolog,  midőn  az  falWl  minden  szeg  kivonyatic, 
minden  gyámol  el  osic  (MA:  Scult.  3u7).  A  padhis,  ház  héja 
gyámolokon  fek.'.'zic:  teetura  columinibus  incumbit  (Com:  Jmi. 
1U7).  Támaszt,  gyámolt  vete  a  hazája  majd  nyakába  szakadui 
iiidnllt  falaiuiik  (SzD:  MVir.  334).  2)  subsidium,  auxilium  MA. 
hilfo  PPB.  Gyamola  es  otalma  leen  az  kereztyeasseeghnek 
(ÉrdyC.  155b).  Ilalalnnknak  erek  gyamola  leegyen  (572).  Az 
«T  az  ő  fiainac  .szokott  lenni  gyámolúl  (Kár:  Bibi.  1.611).  Tudja 
Kil.,  minekünk  igen  kevés  gyámolunk  vagyon  (LevT.  11.177). 
Te  vagy  \t  isten  otalmoc,  hatalnuis,  kegyes  gyamloc  (Bom : 
Ének.  171).  Bizonyas  hogy  el  nem  ta.szít,  lia  hozzá  küzelgetiluk, 
félre  sem  vonsza  magát,  hogy  el-essilnk,  gyámolt  keresvén 
(Pázm :  Préd.  173).  Az  úr  Kristus  6-benne  mutatná  minden  tfirlio- 
tóségét  azok  tamVislra  és  bátorító  gyámolyjira,  kik  ó-lienne  hisz- 
nek az  öriik  dütsöség  elnyerésére  (1221).  Az  z.  irasnac  fogyatko- 
zását emberi  tanettasnac  anagy  zcrzesnec  gyamolauai  köl  helyere 
hozni  (7/Von:  Osiand.  21).  Vénsége  lstá|>ja.  gyamola,  segéde  (Zvon: 
Post.  11.411).  Légy  gyámolom,  tútorom  énnékem  iTlialy:  Adal. 
n.67).  &.  a  csodás  és  minden  gyámol-néikfli-valo  fenn  állás  sen- 
kiben nem  tapaszlaltatik  (Oü'ud :  Síp  5u6).  Az  igasság  és  ember- 
ség az  oő  gyamola,  ezekhez  ré.szelkedik  (Fal:  UR  380).  Mint 
valamely  gyámolhoz  bizliatik  (372).  Szftz  Mária,  te  légy  a  mi 
gyámohuik,  könyiirüló  as-z.szouyunk  (Fal:  Vers.  897). 

Gyámolgat :  [.■itabilito;  sliitzen,  unterstützen]  Akaruniui  az 
te  kákomlKÍk  kiib<ilgi;idat  gyámolgatni  (Bíd:  CsLsk.  466).  Testi 
.sz<ármazásokat  azon  lelkeknek  az  roszz  suce  tuckitlanul  é» 
l)olondul  gyamolgattia  (11).  Szent  I'ál  az  ö  Timotheusát  inti, 
hogy  gyomrának  erőtlen  voltát  bor  itallal  g.vnn]ülga<<sa  (Alv: 
Post.  1.129).  Ezekkel  magunkat  méllatlan.«ág™ik  ellen  gyámol- 
gathassuk  isten  előtt  való  kőnyőrgé.-'űnkben  (Ki>niár:  Imáds. 
61).  Titkos-képpen  és  mint  egy  alatlomUin  gyámolgat  a  két- 
ségbe esés  ellen  (B;it;ii:  Urób.  Kí).  Ilitekben  való  gyengesége- 
ket gyámolgatta  (Tarn :  Szents.  138). 

Qyámolgatás  :  Itulcimentuni ;  untenitiitzungj.  Az  igasság- 
nak  oltalma  sokkal  fdlvAI  haladgia  az  ti  haniisságtokuak  dölé- 
kony  gyiuuolgatásjit  (Ual:CsIsk.  166). 


U15 


GtÁMOlJr— GYANÁNT 


GYANTA— VERES<3YANTA 


1116 


Qyámolit :  fiilcio,  stabilio,  stahimiiio,  siirt'ukio  MA.  (befes- 
tigeu,  miterstiitzon,  stiirlion].  Az  piiszta  hit  gyanioloit  (Moii:  A\x>\. 
296).  Örömest  sj;unolítaná  a  bizony.'«if;uknak  ei utleiLségét,  do 
niucs  semmi  niódgya  beiiiio  (IVizm :  LiithV.  232).  A  Cbrislus 
érdeméből  adatot  sz.  lélek  malasztya  pjiimolittja  a  mi  gyarló- 
ságunkat (32).  Ha  valami  albmdosag  lehetne  az  oly  emberi 
zSreosekben,  ackic  tsten  igeic  melto.'sagauai  nem  ganiolcttatiiac; 
(Zvoii :  Osiand.  23).  Mértékollyod  szomoriuaigodat,  gyámolítsad 
tflréswlet  (MA:Scult.  34).  Az  természetnek  ei'ótlcnsegét  az 
bornak  mértékletes  itala  gyaniolittya  (Alv :  Post.  1. 1 29).  A  szSlS 
vesasziiket  karéckal  támogattya,  gyámulittya  (Com:  Jan.  S4). 
Az  ingadozó  házat  m(?lléc  o.'ízlopockal  gyámolítani  szukségG.s 
(lOví).  Patkó  sik  utakon  lábakat  gyámolít,  eniberlelcneket  hom- 
lokban is  jiendit  (Malkó:  BCíák.  Itil).  A  méhetsko  mindenek 
felett  a  maga  közönséges  tái'saságát  szereti  s  gyámolítja  (Mi.slí : 
VKert  636). 

elő-gyámolit :  [adjuvo ;  forthelfen,  befördem].  Elö-gyámo- 
líttya  őket  'bivatalljok  tellyesitésére  (Pázm:Préd.  251).  Ha 
isten  serkentését  meg  nem  vettyíik,  segítő  mala.sztyával  el8- 
gyámolít  (Pázm:  LuthV.  40S).  Az  istemiek  ébresztő  malasztya 
elét>eléb  gyaniolittya  az  bűnös  embert  (422).  Mellyik  atya  az, 
ki  az  fl  fiát  betegségében  el-hadná?  s5t  elmegyen  és  gyógyulást 
keres  annak  és  ha  tehetsege  vagyon  reá,  elSgyámolíttya  azt 
(Ker:Préd.  157).  Ktdvas  emberinknek  hireket  s  igyeket  bőlsű- 
letessen  el5-gyámolít»iik  (Fal :  UE.  385)  Hogy  a  gyermek  neve- 
lést még  ennél-is  szebben  el6-gyámolítaná,  kezén  fogva  vezeté 
a  comaediákra  (Fal:  NE.  112). 

föl-gyámolit :  [erigo ;  anfrichten].  Vigaztalást  keresfbc, 
melylyel  magimkat  felgyámolíthassuc  (MA :  Seult  100).  A  kezeit 
Áron  és  Hur  papok  két  felől  segíh'én  s  fel  gyámolítván,  egé.sz 
nap  nyugottig  úgy  tartyák  vala  (Biró:Micae.  192). 

meg-gyámoUt :  (sutfulcio ;  miterstiitzen].  Lábainkat  az  ur 
meggyámolitá  oltalmazván  eleséstől  (MA;  Bibi.  V.30).  Az  mi 
romláudofélben  volnais,  meg  gyamolyéttyak  és  fői  epéttik  (Lép : 
PTük.  1.259). 

Gyámolító  :  [stabiliens,  firmans ;  .stiirkend,  stützend].  Enged 
vram,  hogy  eftéle  test  gyámolító  dolgokkal  mértékletesen  éllyek 
és  ezeknek  felettéb  való  kivánságiban  ne  merflllyek  (Pázm :  KT. 
265). 

Gyámolka :  [fulclmentum ;  stütze].  A  római  anya  sz.  egy- 
ház oltalmazóinac  ez  mái  napon  ninczen  semmi  egyéb  elővet- 
hető gyámolkájoe,  hanem  az  melly  az  sidoknac  volt  régenten 
(MA:  Tan.  1082). 

Gyámolság :  [auxilium,  subsidium ;  hilfe,  imterstützung].  Nagy 
biztábau  meg  keresi  Biró  M.  hogy  e  tyrannus  elSt  lenne  gya- 
mol.sággal  (Bartha:  Króa  51). 

Gyámoltalan :  [miser,  calamitosus ;  hilflos,  elend].  Én  el- 
távozom: és  tudván  oh  meg-keseredett  aszszony  gyámoltalan 
állapotodat,  hogy  meg  ne  fogyatkozzál,  ihon  János,  ezt  úgy 
tartsad,  mint  édes  fiadat  (Pázm:  Préd.  552).  Igye  fogyott,  gyá- 
moltalan állapotra  jutottam  (MonTME.  V1395).  Bőkezűsége  a 
gyámoltalanok  közé  osztogattya  arany-,  ezüst  marháit  (SzD:  MVir. 
380). 

Gyámoltalanság :  aenimoa,  miseria,  inopia  Kr  [liilflosig- 
keit,  elend].  Oi-vosunk,  ki  betegségünket  gyógyította,  pásztorunk, 
ki  gyámolytalanságunkat  legeltette  (Pázm :  Préd.  524).  Az  öz- 
vegyek és  árvák  gyámoltalanságából  senki  bátorságot  ue  végyen 
arra,  hogy  nékik  ártson  (143). 

GYAUÁBA :  [instar ;  als,  an.statt,  fürj.  Adanak  een  ethkera 
gyanaba  mergetli :  dedernnt  in  escam  raeam  fel  (KeszthC.  171. 
Kulc.C.  l'U). 

GYAlíAlíT  (gyalánt,  gyaránt  CorpGramm.  125.  gyalánt 
MonTME.  \a233.  Thaly:VÉ.  n.280.  giarani  Szék:Krón.   71. 


gyaránt  RMK.  11.240.  MA.  PPR  zent  gianayan  tizteltetem  [így ; 
a  kiadils  liib;isan :  gúzanyim]  VirgC.  100) :  instar,  pro  oo,  loco 
ejns,  aoiiualiter,  aecpie  MA.  [als,  anstjitt,  fürj.  a)  Yo  eedes 
yzew  cheerghetogh,  ky  ytallya  niynd  cetel  ytal  gyanánt  haznal 
(ÉvdyC.  312).  Kyknek  (a  magyaroknak  sz.  Istvánt)  nr  Isten 
keraly  moltosagwl  es  aixwtolok  gyanajuit  adaa  (494).  Ezeket 
nem  prédikáció  gyarant  irom,  hanem  oluaso  tanúság  gyarant, 
mindazjdtal  prodikadonae  ueuezem  (Born:Evang.  1V.525).  Az 
hit,  az  rerai'nlendő  dolgoknak  allatlya  és  fondamentfim  gyanánt 
vetett  fészke  (Pázm:  Kai.  83)  Nem  tartok  hel}-telennBk  tiilda- 
lék  gyanánt  ide  irnia  (Pos:  Igazs.  1.120).  Aton  leszek,  miként 
velem  együtt  Murányt  néked  kézhez  adjam  s  tartsd  sajátod 
gyanánt  (Gyöngy:  MV.  61).  Mikor  e.szedVniI  ga/.dálkodol,  orvo.s- 
.ság  gyanánt  kés-heggyel  ne  marokkal  nyujtsjul  ;Fal:  UE.  401). 
b)  Sok  országot  immár  ö  elbírt  vala,  isten  gyanánt  ő  imádta- 
tik  vala  (Tin.  249).  Elég  gyan;int  vjtetic  tülűnc  (Tel:  Evang. 
IL802).  A  gonoszt  io  gyanánt  keduelli  (Mou :  Ápol.  324).  Törvény- 
gyanánt  kell  tartani,  mit  szokásul  vett  az  eccle.sia  (Pázm:  Kai. 
585).  Egy  fohaszküdasunk-is  tellyes  rsdekésint  gyanánt  v;tló 
ha.sznot  hoz  istennek  kegyelmétől  (Rim:  Ének.  175).  A  nyak 
iránt  vagyon  valami  kürtő  gyanánt  való  két  tsője  (a  czethalnak 
MLsk:  VKert  535).  Méz  gyanánt  nyeljük  el  a  keserő  magot 
(Thaly:Adal.  192).  Harsago  trombita  gyanánt  zeng-vala  a  pitsz- 
tában  (Clsiizi :  Síp.  32).  Füst  gyanánt  eltűnt;  gleicbwie  eúi  raucli 
verschwunden  (Adárai:  Spr.  155). 

GYANTA,  GYÁJÍTA,  GYANTÁÉ  (gentdr  RMNy. 
III.70.  TörtT.'  I.1T9.  yyentár  Kecsk:  ÖtvM.  312.  gyonlár  Decsi: 
Adag.  291.  Gér:  KárO.  IV.444.  445.  446.  jánta  Com:  Orb.  27): 
electrum,  succinum,  glessum,  harpax,  languriuni,  gyp.sum  C. 
resina  MA.  veruix,  sandaracha  PPB.  liarz  Com:  Orb.  27.  ach- 
stein  Com:  Vest.  147.  hernstein,  tírniss  PPB.  Elgy  tövis  kóró, 
mellynek  gyantáját  dragaganthimmak  híják  :  tragacantha  PPBI. 
Imar  az  beor  egyhenehany  helen  mynth  egy  tanyerny  zole  el 
fozloth  rolók,  hogy  semy  genthar  nynthen  raythok  (RMNy.  lII. 
70).  Gyontámál  is  fenyesb:  electro  luoidior  (Decsi:  Adag.  291). 
Gentar  jó  féle,  kivel  az  czapa  fékeket  festik,  törökül  szanda- 
locz  (TörtT.^  1.179).  Az  király  egész  tastét  gyantával,  szurockal, 
kenderrel,  len  csepflvel  mind  bé  vonattya  (MA :  SB.  29).  A 
szekrény  csináló  a  deszkákat  őszve  enyvezi,  gyalog  fenyő  szu- 
rockal, gyantával  bekeni  (Om:  Jan.  104).  Végy  ón-szarat  és 
törd  meg  olajjal  és  egy  kevés  gyeiitárral  (Kecsk:  ÖtvM.  312). 
Vonóját  gyantával  feni  (Thaly:VÉ.  11.121). 

asztalos-gyanta :  [ginten ;  leim].  Ha  valamelly  lónak  bolt 
teteme  vagyon,  végy  6  pénz  árra  mézet,  1  pénz  árra  asztalos 
gyantát,  keverd  őszve  ezeket  és  tsőpftvel  kösd  a  sebre  (Cseh: 
OrvK.  33). 

fe}iér-*gya,ntSí :  succinum  album,  candidum  PPB. 

fekete-*gyanta :  lapis  Thracius;  schwarzes  harz  PPB. 

fenyő-gyantár :  zopissa,  resina,  pinea  MA.  fichtenharz 
PPB. 

gyúló-gyanta.  Gyulo  gyanta,  melylyel  a  mi  meg  kenetik 
és  meg  gyúl,  még  a  vizben  sem  aloszik  meg  (ACsere:  Enc. 
248). 

hiüz-gyanta :  succinum  Com :  Orb.  25.  lyncnrium  Major : 
Szót.  298.  acht^tein  Com :  Orb.  25. 

sárga-gyanta :  succinum  flavum,  citrlniun  PPB.  S:irga 
gyantíi,  a  ky  az  olvasó  szembeunis  vagyon  (Frank :  HasznK.  36). 

szurkos-gyanta:  pissasphaltus  MAI.  [judenpech].  A  só, 
enyv,  hamar  meg-gyúló  szurkos  gyanta  érez  kőzzfil  szivárkozó 
bányászi  nedveségecnek  mondatnak  (Com:  Jan.  17). 

verés-gyanta :  [electnmij.  A  tengeri  veres  gyantánál  a 
boldog  [olv.  bádog]  és  ennél  ismét  az  ón  lágyabb  és  ro.sz.szabb 
(Com:  Jan.  16). 


1147 


GYANTÁS— GYANAKODÁS 


GYANtr— GYAN  CSÁG08 


1U8 


Gyantás,  gyantáros :  opsatiis  C.  electrinus,  succiiieus, 
lesiuosus  MA  liarzin  l'Vli.  Gjaiilii",  enyves,  niexgés,  szurkuK : 
lesiiiaraus  ITlil  T.ilalék  ott  egy  kárpitot,  akki  az  ayto  fulőt 
fűgveu  gyiuilai'os  vala,  az  kire  egy  kép  vala  irva  (Alv :  Itiii. 
249).  Iratos,  fostékes,  gyaiit;iro.s  és  elefánt  teteniekbíil  f;u'agla- 
tott  bfiltsfi  ((íKat:  Válts.  I.3y8).  Ax  élő  tákiiak  levelei  lelmlliuuik 
niézges,  gyant;lsiik,  matska  mézesektűl  kiválva  iCVim:  Jan.  18). 
Egy  I10S.SZÚ  karszék  gyautái'osan,  virágosíin  festve  (TííitT.  XVIII. 
267).  Asztalos  csinálta  gyoiitáros  ágy  (Gér:Kárt's.  1V.114). 
Asztíilos  csinálta  gyoutáros  ajtó  kettő,  sán/.stúl  i445).  Gyuntáros 
szék  liái'um,  egyik  6as  (446).  Gyáiitás  torkoddal,  billegető  ujjaid 
dal  valamely  árva  violának  kedvét  találhatnád  (Fal:  NA.  231). 

Gyantáz,  gyantároz  :  gyp^o  MA.  vernice  illiiio  ;  gyiisen, 
verkk'beri,  mit  tiiiiiss  ül)ersti'eii;lieu  PP13. 

meg-gyantáz  :  cc  Meggyantáztatott,  enyveztetett,  szurkos: 
reslnatus  l'I'BI. 

Gyantározás:  saudaracliina  gumniitio  Pl'li.  [das  liar/.en|. 
Gummizás,  gyaiitároz;is :  gumniitio  PI'Bl. 

G  YAIí  AKOD-IK,  GYAKAKOZ-IK,  GYAIí  AKSZ- 

IX :  suspicor,  su.spei-to  C  armvöliuen,  |niuthm;issen  PPB. 
Gyanakszom  liozzii :  liabeo  illum  *su.speetuiu ;  gyanakodnak 
hozzám;  incidit  in  me  *susi)icio  PPBI.  Anya  gyanakuduan  gyer- 
mekének esősen,  hamar  meg  tere  (EhrC.  159).  A  leualt  kezde 
ónnfin  benne  {!;!Uiakoduan  mondani  (MiinchC.  137).  Joseph  wele- 
kedyk  c.s  gyanakodyk  wala  zvvz  Maryarol  mondwjm:  0  aldoth 
zwz,  myro  neem  mondottad  niegli  énnekem  az  ysteny  tytkoth 
(ÉrsC.  324).  Az  emberhez  a.sszony  gyanakodik  vala,  mert  szeme 
álh'isa  néki  kétes  vala  (RMK.  11.38).  Nemde  az  mi  felfil  felette 
gyanakodom  es  mondani  nem  merem,  az  enimeken  tőt  gyalá- 
zatot adandódé  nekem  tnttomra  (Forró ;  Curt.  Iii5).  Az  edényt 
ffllénél  fog\'a  fogdossad,  de  ha  két  ffllfi,  gyauakodgyál  avagy 
kételkedgyél,  mellyikénél  fogva  ragadgyad  iC'om:,Jaii.  83).  Hol- 
nap beszelges,siiiik  az  régiségről,  mivel  gyanak.szom,  hogy  valami 
hallatlan  dolgot  praetendalsz  az  régiség  alat  (Megy;C'owp.  15). 
Azoknak,  kikhez  gyanakodnám  is,  hogy  vádoltak,  romliisokra 
nem  czélozok  (TörtT.*  1.212).  Oyanakodvj'm  Szabó  István  fele- 
ségéhez, fel  miJnt  az  padlilsra  (MonTME.  I.fi9).  Prinyi  János 
ládájának  gyanakoszszák  (Monlrók.  XXI\M77).  Hallattak  tegimp 
feles  dobolá.sok,  két-két  ágyidiívés,  mo.st  már  gyanakszom,  ha 
nem  örömliivisek  voltak-i  Földvár  fiilszabadnlásiiért  (RákF :  l^ev. 
IV.586).  Ne  neheztely  érette,  nem  szinte  igazjín  gysuiakodol 
felSlem,  mi  nem  bánt  engem  a  szerelem,  hauem  e  városnak 
rósz  ege  (Fal :  NE.  5).  Boldog  isteu !  ha  ez  ugyan  csak  Kon- 
stantinus  volna,  gyanakszik  hzivem,  hogy  kételkedjem  (Fal: 
Const  839). 

[Szólások].  Gyanaiodil  vmibcn:  Az  miben  gyanakodol,  hogy 
ió  volna,  ne  czolekőd  (llecsi :  Adag.  201),  c\3  xmiihcz:  Vala- 
kihez gyanakodni:  *attingere  aliquem  suspicione  PPBI.  Sokan 
gyanakodtak  hozzíija,  de  méltatlanul:  multonmi  de  illó,  sed 
falsa  *.Mispicio  e-st  \VF.  cw  i-min :  Az  anya  gyanakoduan  gyer- 
mekének esésen,  megtere  (El)rC.  159).  Bu.sid  vala  viszontag 
gyanakoduan  e  z  e  n,  mit  kellene  csselekedui,  holot  illyen  nagy 
vetekben  talalt;itjuiac  volna  enni  országbeliek :  porro  an\iu.s-erat 
dubitaus,  in  maxunio  scelere  timtis  civibus  deprehensis,  quid 
facto  opus  esset  (Dec-i :  SallC.  32).  cw  vmtröl:  Az  hit  felől  ne 
kellyen  neki  hol  erről  a  hol  másról  kételkedni,  gjanakodni 
(MA:Scult.  46). 

Gyanakodás,  gyanakozás :  suspicio  C.  MA.  argwohu, 
veidacht  1'1'B.  Amv  vihu'wöegónkne<"  iregenec,  az  őrdSgnee 
ihleseuel  a  hamis  ganakodiusnac  velekődese  soe  lelkőkct  meg 
£al  (TelC.  59).  Gyanakozás  nélkAI  voltak  igaz  hivei  (Liszti: 
Mars.  125).  Igen  alatt  járó  gondok  ezek,  fS8\'énységet  jelentenek 
és  gyanakozást  (Fal:  NA.  192). 


G Y AJNIT :  (suspicor ;  vermutén).  Ha  valamit  gyanítasz,  ird- 
meg  nékem :  si  quid  *suspicabero,  seribe  PPBI.  Kychyuek,  kyket 
.•icniynek  gyanytiiak  ees  hazontalanak  alj-tnak  (l'esti:  Fab.  »6lii. 

GYAN Ó,  GYANTJ :  su.spido  MA.  arg>vohn,  verdai  ht 
PPB.  A  mi  fulól  gyanú  vagyon :  addubilatits  PPBI.  Nem  elletvén 
gonoz  akanitot,  vélekfidesSket,  gyauót,  haragot  (Be>1he :  EpL-t. 
21őb).  Szabó  István  gyaiioval  az  feleségére  hit  után  taimkat 
szedvén,  semmi  czégéres  vétket  reá  nem  bizonyíthatott  (Mon- 
TME. L69).  Alkalmaztassa  ugy  nagyságod  dolgait,  hogy  valami 
gyanút  magara  s  az  onszágra  no  vonjon  (\'1.90).  Volt  Ls  olyan 
gyani'i,  hogy  Kaiunti  Farkas  nem  m:iga,  mert  jó  ura  volt,  ha- 
nem fele.sége  az  akkori  vendégségben  adatott  volna  be  étel- 
ben avagy  italban  ártalmas  eszközt  ( Kem :  Élet.  45).  A  mely  sze- 
routse  egy  végben  ho.=z.szut  tart,  ahoz  Lsak  gyanúban  kell  bíz- 
nunk (Fal:UE.  386).  Az  értclnie*  emlierek  azt  tartyák,  hogy 
a  tíz  gyanú  között  kilenez  hamis  lehet  (Fal:SzE  531). 

(Szólílsok|.  Valakit  g  y  a  n  ó  b  a  ejteni:  *adducere  aliquem 
in  dubitjitionem  PPBI.  Gyan óban  esik  (Hall :  Paizs.  337). 
Mikor  az  apostolok  íidvezitőnk  fel-támadá.sát  még  gyanúban 
forgatták,  Magdolna  volt  tanuja,  bizonság  tétele  (Fal:  NA. 
153). 

[Közmondások].  Gyanúban  bízzál   b;u-áto<Ihoz  is  (SJ):  MVir. 

51). 

Gyanós,  gyanús:  1)  suspicax;  argwüluiisch  PPB.  Neh 
legyen  igben  kemény  nyayasagod,  sem  gyauos  bezellesyd  (VirgC. 
134).  Kálniiui  király  nehéz  kedufi,  gyanós  és  igen  herteleu  ha- 
rago  és  igen  irigy  vala  (Helt :  Krón.  45).  Nem  kell  embemec 
iámbor  feleségéhőz  gianosnae  lenni  (Kár:  Bibi.  1655).  Semmi 
dologban  magam  felől  gyanós  nem  vagyok  (Beythe:  Epist.  8)i 
A  gyanós  csalárdkodó:  saspicax  est  dolosus  (Com :  Jan.  180). 
Nem  lehet  bátoi'siigos  az  az  ember  imádságában,  a  ki  valamelly 
nagy  vétekben  gyaniis  magához  (Tof:  Z.sult.  26).  2)  suspicioeiLs 
C.  MA.  [verdiichtig].  Se  katonáiul,  se  hajdutul,  czigáuytul  és 
egyéb  gyanús  embertül  semminémí  marhát,  ökröt,  loval  ne 
vegyenek  (MouTME.  1.363).  Jól  meg  visgállyad  a  dLstinctiókat, 
niellyek  téged  e  forditasomban  v;iló  gyanús  szóknak  meg-érté- 
.sére  igen  segíthetnek  (l'elv :  ScliSal.  2). 

[Közmondások].  Az  ki  miben  tudós,  abban  gyauce  (Páxm: 
Préd.  896.  Pázni:  5Lev.  210.  Pázm:  K;il.  239).  A  ki  mindenben 
tudós,  mindenben  gyanús  (Fal:  Jegy.  919). 

Gyanúság  (oyanosság  Fél:  Tan.  327.  Szalhra:  Dom.  179): 
suspectio  C.  siLsiiicio  MA  [opinio;  argwohn,  venlacht,  vermutungl 
Mynemew  velekevdesek,  gyanosjigok  voltának  ev  benne  vala- 
mely emberekhez  iPéldK.  34.  ÉrsC.  361).  Minden  fertelmes 
eletet,  .sőt  még  aimak  gimiossagatis  el  lauosztaísia  (Fél;  Tan. 
327).  Az  prophetiai  iőuendőlesnei'  igassagat  bamissagnac  gia- 
uo.sagatol  meg  nem  ohatna  (TCsztT:  IgAny.  464).  Abban  a  hiva- 
talban ti.sztán,  igazán,  gyann.«ág-nélkiíl  vitelé  magái  (Páim: 
Préd.  122).  A  sajditá-sból  jövő  gyanó.ság  (Com:  Jan.  67V  Kőrfi- 
lőtte  seregeltek  a  fekete  gondok,  a  magának  irtóztali)  dolgokat 
képző  gyanóság  (Hall:  Tel.  250).  A  magánasság  szorooríttja 
szegényt  és  a  nagy  gyamiság  (GyöngyD:  Cliar.  491.  Miisoda 
méltatlan  gyanuság  szállotta  meg  elmédet  (Mik :  MulN.  324). 
Ezek  az  itélő-birák,  a  ki  t«ak  az  eretnekségnek  gyanúságában 
volt,  a  tAzre  sententziázták  (Bud;  Pol.  ElAb.  3). 

[Szólások].  A  kire  gyanuság  vagyon:  snspectut  MAI. 
Oodaját  gyan  óságba  hozván  (Zvon :  Post.  L526).  Az  ő 
j  életét  g  y  a  n  u  s  á'g  r  a  h  o  z  h  a  1 1  y  u  k  (Illy :  Pré«i.  1.2551  Hoz- 
zám való  gyanuság  á  t  bátorságosan  leteheti  (TörtT. 
X.65). 

Gyanúságos :  (valde  suspe<'tiis,  dubius :  sehr  vordiiohlig, 
ZHeifelhallJ.  Minden  tselekinleto  az  ellenségnek  kétséges,  félel- 
ines,  gyani'iságüs  (Pázm;Préd.  57b).  Az  ő  bizonságtételee  és 
mondásoc   semmiképpen   nem    tartalhatnac    gyaniLssiigosoknac 


\U9 


tiYANÚSAN— MEGGYAl'JASUL 


GYAPON-IK— FA-GYAPOT 


llőO 


(MA:  Scult.  617,  Toln;Vif.  ('7V  A  sj'anusáuiis  liolftokban  mef;- 
kivi'uinva  az  nkiissiig,  hogy  fii^giMxMi  maradgyuii  Ítéletünk  (Fal : 
SzE.  543). 

Gyanúsan :  (siispiciiise;  vcrdachtig].  Egy  löppciiS  igétske 
keseives  nehezen  eshetik  annak,  a  ki  gyanúsjui  vészi  fel  (Fal ; 
UE.  111.23). 

[QYAlíTn.l 

nieg-gyanul :  [suspei  him  haheo ;  verdiichtigen,  in  verdaclit 
nelinien].  Meggyannlván  Sylviát  a  tiií  és  irigy  bánat,  úgy  elha- 
talmazott rajta,  hogy  helyét  nem  találná  (FaliTÉ,  710.  WzD: 
MVir.  80). 

GYAPJÚ  igyij''y<'  Helt:  Me.s.  62.  MehHerb.  146):  lana, 
villus  C.  velUis  MA.  wolle  PPB.  O  feienec  fört6  monnal  tizta 
éapiu  (BécsiC.  14(1).  Le  zal  miként  e,s  a  é'''pi'"'a  ps  miként  a 
ezepegS  czeppenetek  tóldre  (AporC.  24i.  Yme  ez  gyapyat  le 
tezem  az  zyrewn  (JoidC  331.  815).  Elmegyen  vala  es  gyapyat 
mos  vala  (MargL.  25.  40).  Én  egy  fiirt  gyapjat  vetők  a  szürübc 
(RMK.  11.76).  Efi  aggá  az  hauat  mint  az  gapiat  (Szék:  Zsolt. 
154').  Az  iob  tnlet  neki  gyapia.stól  el  metzée  (Tm:  Ének.  78). 
Az  szigetben  akkor  egy  kos  lakik  vala,  kinek  az  (í  gyai«  szép 
sár^arany  vala  (RMK.  111.371).  A  gyaptyut  el  nyirni  (Helt:  Mes- 
62).  Riilia  és  gyapyu  mosni  igen  iú  (Mel :  Herb.  54 1.  Meg  ffisűl- 
tetic  a  gyapjú  avagy  pamut  és  meg  gerebeneltetic  a  gyapjúval 
bánotúl  (Com :  Jan.  97). 

[Szólások].  Erdememnek  rólam  a  gyapja-is  le-bult  (Rim: 
Ének.  87). 

[Kí!zmondá.sok].  Lágy  pa.sztor  elilt  az  farkas  gyapjat  .szarik 
(SalMark.  12).  Di.szn6n  keres  gyapjat  iKisv:  Adag.  2).  A  jó  juh 
nem  sokat  tieget,  de  sok  gyapjat  ad  (164).  Lágy  pásztor  elAtt 
gyapjat  níg  a  farkas  (Fal :  Jegyz.  926).  A  lágy  pá.sztor  előtt  a 
farkas  gyapjat  okádik  (8zD:MVh-.  137).  Másoknak  neveli  a 
jú  fejér  gyapját  (218).  Ha.szontalan  dolog  ketskéröl  gyapjat  várni, 
döglött  lóra  patkót  verni  (219).  Gyapjú  helyébe  gyapjú  nő,  bőr 
helyében  bór  nem  épül  (309). 

arany-gyapjú :  [vellus  aureum ;  goldenes  vlie&s].  Arany 
gyapjújú  bárány  iHalhHHist.  111.3).  Amellett  iszonyú  sjirkány 
leselkedett,  arany  gyapjú  felé  ha  Iti  verekedett,  nagy  üvölté.sé- 
vel  reá  ereszkedett  (GyöngyD:MV.  15).  Magyar-országiuikiiak 
lesz  nádor-ispánya,  hűségét  a  spanyol  király-Ls  kévánnya,  nagy 
érdemű  arany  gyapjúval  kénállya,  a  mint  meg  is  adta,  nyakán 
függ  báránnyá  (128). 

aranygyapjas:  aurata  *ovis  PPBl. 

fa-gyapjú:  xylinnm  MA.  baumwoUe  PPB. 

fürtös-gyapjú:  vilii  ovium  *contexti  PPBl.  [wollenes  zeug]. 

marok-gyapjú:  [lanae  sulphm-atae;  flausch].  Marok  gyapjú 
vagy  kender,  mellyet  olajba  martnak:  hapsus  PPBl. 

Gyapjas :  lanosus,  lanarls,  villosus  C.  [wollig,  zottig].  Guba, 
gubjís  kuutós,  mind  kivfil  belől  szoros,  gyapjas :  amphimallon 
Major:  Szót  34.  Fürtös,  gyapjas,  szőrös,  bojtos :  villosus ;  két  folSl 
gyapjas  guba  :  ampbita[)a ;  fürtös,  gyapjas  posztóból  tsinált  ruha, 
minemű  a  tserge  és  lasnak :  tóga  *pexa  PPBl.  Nem  oltöznec 
szór5s  gyapjas  lasnakba,  szűrbe,  hogy  hazuggyanac  benne  (Mel : 
Sám.  465).  A  naspolyák  gyapjasok,  mohosok,  pihések :  mespila 
sünt  lanuginusa  (Com :  Jan.  23).  Némelly  oroszlánok  igen  gyap- 
jasok avagy  lomposok  (Misk :  VKert  49). 

Gyapjasos:  lanatas,  lanarius  C.  lanatus  MAI. 

iGyapjasul] 

még-gyapjasul :  [lanam  acijuiro ;  wolle  bekonunen,  zottig 
werden].  Meg  gyapywswilanak  yohoknak  kosy  ee.s  velgyek 
bewelkednek  gabonawai  iKeszthC.  158).    Meg  gyapyvvswItatuaU 


yohoknak  ko.sy  (Kulc.sC.  151).    Az   ruha  az  gyakorta  való  mo- 
sassíil  megkoczosul  auagy  meg  gyapiasul  (Frank:  HasznK,  36). 

GYAPON-IK  (fifel  gyc^mit  ÉrdyC.  465b.  ÉrsC.  140,  190) : 
(iuHammor,  exardesco;  entflammt  vvorden].  Vram  myglen  hay- 
laz  ol  niynd  vegyg  een  tvvlem,  the  haragod  gyaponyk,  my- 
kepiion  zeen ;  ira  tua  sicut  ignis  exardcícot  (Ke.szthC.  239). 
01ua.ssad  zenteknek  eleteket  es  tanolsagokat,  hogy  ayt;itossagra 
gyaponyal  vagy  geryegy  (HorvC.  239). 

föl-gyaponik :  cw  Scent  Domokos  scent  leiekéi  fel  gapon- 
uan  monda  (TelC.  192).  Soha  az  ew  ysteny  zent  zeretettel  ÖVI 
gyopont  zent  zyweet  leelkeet  az  ellenseeghnek  tyze  lángba 
wgy  nem  pórsSlhette,  hogy  meg  occha  (ÉrdyC.  465b).  Kel 
byzonyawal  mynekwnk  fel  gyopoununk  az  zent  zeretetben, 
kywei  kere-syek  az  erek  lakodalmat  (ÉnsC.  140). 

meg-gyaponik  :  cv'  Zent  Ferencz  egi  nap,  mikoron  halottá 
volna,  mikepen  boczatta  az  apastalokat  az  euangioliomnak  hirde- 
tésére, mynd  ezeknek  meg  tartására  az  elmeié  meg  giaponek 
(VirgC.  101).  Ha  ez  velag  égbe  gfllt  tyzes  na^  gomoloytas  es 
k5zep6tte  volna  eé  mai-oc  laá^  len  cójifi  ana^  z6z,  ime  az  v 
termezeti  zerent  való  la^isagabol  nem  vetne  langat  es  tyzeth, 
s6th  meg  nem  gaiwnneyek  olyan  hertelen,  mint  az  en  ii-galmas- 
sagom  (NagyszC  75).  Az  kegyetlen  feyedelm  nagyon  megh 
gyaponek  (DebrC.  542).  Fel  mene  w  haragyaiiak  fy.ste  eas  zeen. 
w  orchayabol  zykrazek,  meg  aluth  zenek  meg  gyaponanak 
twle  (Ke.szthC.  28.  KulcsC.  28).  Meg  gyaponeek  een  zywem  in- 
flammatum  est  cor  meum  ees  een  veséim  meg  yndwlíuiak 
(KeszthC.  183.  Kulc.sC.  176).  Wram  myglen  hayiaz  el  mynd 
vegyg  en  twiem,  the  hai'agod  meg  gyaponyk,  mykeppen  zeen 
(KulcsC.  222). 

Gyapont :  [inüanmio ;  entzünden].  Gyajuinczy  engom  te 
zeuth  zerelmedben,  hogy  te  zeuth  kenődön  ees  halálodon  walo 
syralmam  legySn  emiekSm  kenyerem  eyel  ees  nappal  (CzechC. 
22). 

föl-gyapont :  cu  Zala  lewe  menybeSI  ez  haznalatossagherth, 
hogy  az  ystheny  zeretetet,  ky  mynd  ez  wylaghon  megh  holth 
wala,  fel  indoythana,  awagy  fel  gyoponíbanaa  (ÉrsC.  140).  Ne 
gyoponczon  fel  az  haragh,  ne  yndwhon  fel  thyteketh  baborko- 
das  (190).  Iwel  dyczoseges  zent  leélek,  tbőlczed  beeh  az  the 
hyweydnek  zywóketh  es  az  te  zerelmednek  langhaiigzo  thyzeth 
gyoponczad  fel  8  bennek(158). 

meg-gyapont :  cvi  Fertezetesek  megyapontyak :  foedi  in- 
flammantur  NémGl.  259. 

GYAPOT  (gyapotíat  Mik:  TOrL.  78.  gyappodpaa  EhrC  69): 
bombix  P&sti :  Nom.  38.  gos,sypium,  xylon,  bombax  Beythe :  Nom. 
5.  xylinnm  MA.  baumwolle  PPB.  Gyapottal  meg-tolteni :  tomento 
iastruere,  infarcire  PPB.  Bel  dugak  az  sebnek  helytt  ruhánál 
es  gyapotnál  (EhrC.  68).  Az  fráter  ayoytatos-sagert  mene  Aluema 
hegyere  es  az  megueresewlt  gyappodpan  wewn  uele  es  ada  az 
barátoknak  (69).  Aszszony  egy  leuelet  ira  Narsesnac,  hogy  gyapo- 
tot oszt  vduario  leanyoknac  (Valk  :  AnA  8).  A  paplan  tflmót 
pamuttal,  gyapottal  (tomento)  töltött  (Com:  Jan.  112)  Meg  fűsfil- 
tetic  a  pamut,  gyapott  és  meg  gerebeneltetic  (97).  Vetessen 
három  annyi  gyapottat,  mint  a  kit  Kd.  hozott  volt  (LevT.  11.11) 
Gyapottat  sehol  annyit  nem  vetnek,  mint  itt  és  a  gyapotból 
vak)  kereskedés  igen  nagy ;  az  aszszonyoknak  egé.sz  esztendó 
által  t«ak  az  a  dolga,  hogy  a  gyapottat  elvessék,  megszedjék, 
eladják  vagy  megfonják  (Mik :  TörL.  78).  A  gyapot  mag  ollyan 
nagy,  mint  egy  borsó  szem,  a  niidön  szeptemberben  egé.szen 
kinyilt,  akkor  kiszedegetik  a  gyapottat  hajából  (151 — 152). 
Gyapott  és  fonalak  (VectTrans.  11). 

fa-gyapot:  bambaclum  MA.  baumwolle  PPB.  Fa  gyapot, 
mellyel  az  leányok  a  hatok  megit  meg  töltik,  hogy  ékesb  ter- 
metűeknek  láttassanak  Major:  Szót  38.  Mindpntéle  fa-gyapott, 
pamut :  xylinmn  ;  fa-gyapott,  pjunut :  bambacium  PPBl. 


1151 


GYARAP-IK-[GYARAPUL] 


GYARAPULTAT— GYARlAsír 


IIJ- 


GYAJRAP-IK  (gyaporít  Megy :  6Jaj.  46.  gyaporodiU  Bom : 
Evang.  1.253.  Mon:Apol.  262.  Kár:  Bibi.  1.468.  Ki8v;Adag. 
377.  yya^wioszik  Born:  Evang.  1V.500.  jyoropodik  Ozor:  Christ 
143.  MA;Sí'nlt.  303.  gyoroimWk  JordC.  242.  7Í«.  ÉrdyC.  576. 
118b);  [aiigeur;  ziiiielmien].  Ottan  meg  vj'gazeek  es  azunnal 
l)arat  rwliiiat  veen  reeaya  as  gyoropyk  mjudeii  loelky  yozag- 
ban  (ÉidyC.  543b). 

Gyarapit :  fecundo  MA.  (angeo ;  vergiössem,  vermehrenj. 
Meg  térhetóket  ay,  igaz  liitljen  gyarapéczon  (Zvon:  Post  L7). 
Nevellyo,  nagyra  gya|)iiric.sa  (Megy:  fiJaj.  46). 

Gyarapítás:  feamdatiu,  atiginentatiu  MA  vermehnmg 
Pf'H.  Az'Lsten  az  eótet  felJ  é.s  szerető  áliétatos  s  jámbor  dámákat 
vákisztotta  leg  inkáb  az  evangéliumnak  gyarapítására  (Fal :  NA. 
153). 

Gyarapító  :  augmentator,  fecundaas,  solidans  MA.  vermeh- 
rer  PPB. 

Gyarapod-ik,  gyaraposz-ü  (^yajiond  Kisv.  Adag.  377): 
auge.sco,  ciaseo  MA.  zunelimen,  waclisen  PPB.  Tsemetésedem, 
tenyészedem,  gyarapudom :  .s<)b<jlesco  PPBl.  Olli  semy  zemeeltli 
.solia  ne  hagy  eelny  e.s  gyoropodny  (JordC.  242.  798).  Gyiu-a- 
l«gjatok  es  soka.sullyatok  (SándC.  32).  Ez  may  zent  eplstola- 
ban  ynt  as  tanoyt,  hogy  leelky  yozagokban  gyoropoggyvviik 
(ÉrdyC  88b.  527).  Jobban  gyarapodgyaiiac  az  5  esmeretibe  (Bom : 
Préd.  260).  Las.san  las.san  lábat  vet  a  bftn  es  lioua  toiiabb  tart, 
igen  gyaporoszic  es  meg  va.stagszic,  ha  eleit  nem  va^szfic  (Bom : 
Evang.  IV.500).  Az  baratoc  nevekettec,  gyarapottanae  (Mon: 
Ápol.  262).  Nagy  fntamattal  gyarapodott  a  kcr&sztény  hit  az  6 
tanítása  után  (Piizm:Préd.  IKÍi).  Az  .szegíny  haza  úgy  ter- 
jedhetne s  gyarapodhatna  jobban,  ha  .sok  szemünk  fülünk  volna 
s  szaporitanók  jíakav/iinkat  (MonTME,  VL353).  (íyakran  hor- 
dozkodó,  helyről  helyre  kelő  jószágban  nem  gyaporod  (Kisv: 
Adag.  377). 

föl-gyarapodik :  [augniontor,  snccreseo ;  sich  vergrös.sem, 
aufwaeh.seii].  Mykoron  deaky  tvvdomanban  értelmes  volna  es 
ydeybon  Hol  kezdőt  volna  gyoropodui  az  zent  malaztimak  niyatta 
yndwltateek  mcog  ew  ytfyw  gyengeseegeeben  ay.  wr  Istennek 
zolgalattyara  (ÉrdyC,  Glöb).  Fel  giarapodnak  es  kőuévednek 
ez  vadaknak  az  ő  liok  (Mel;  Jób.  95). 

meg-gyarapodik,  meg-gyaraposzik :  oo  Immár  fel 
neuekadet  keresztiének  es  mog  giarapottjik  as  fel  neuekettek 
az  hfitbon  (Mol :  .Sz.J;'m.  243).  Mig  meg  gyaraijodnau  az  .sziiles 
vtan,  addig  hazokliol  ki  ne  iariauac,  so  ne  dolgolodgyanac 
(Boni :  Préd.  54b).  Az  vad  keczkéc  ellenec,  hogy  meg  gyára- 
podgyanae  az  ő  Koe  es  nenekedgyenec  (Ivár ;  Bibi.  L536).  Az 
cicclésia  csudatételek  állal  meggyarapodott  és  el  terjedett  (l^iizm: 
Kai.  571).  Meg  gyarapoznak  az  értelemben  (Patliai :  Sacr.  128). 

meggy arapodás :  [augmentatio;  vergrösserung).  Isten  anya- 
.szent-edgylKizának  niog-gyaiapodására  és  meg-taitására  gondot 
visel  (Kor :  Préd.  El.lb.  2b). 

Gyarapodás:  incromentum,  augmenttnn  MA.  daszunehmen, 
wachstnni  Pl'li.  Nynry  megli  een  nekem  az  tlie  édes  fyadtliul 
myndeu  nemew  yo  niywelkodethembe  walo  megh  marndastli 
oas  benne  walo  gyarapodasth  (PozsC.  31X  Hog  ez  vylagon  seniy 
yo  dolog  es  lelky  gyoropodas  nem  vona,  nagy  fobazkodassal 
kory  vala  wr  istent,  hogy  ez  vylaglwl  ky  vennee  (ÉrdyC.  261. 
367b).  Isteni  garapo<las«ikra  foglala  5  magal  (TelC.  125).  Agy 
gyorsasagoth  eimekem  lelky  yozagiiak  gyorúioda.saban  (ThewrC. 
51).  Kerftssnc  niindon  iob:i  való  gyarapodását  (Helt:Bil)l.  I.e2). 
Az  kerasztytmeknei-  igaz  hitben  való  gyárai" uhxsok  (Miin:A|)ol. 
Ciml).  Az  iisura  nélkül  vali'i  kenyémcc  job  gyaraixKlilsiüs  van 
(MA:Sc-ult,  79). 

IQyarapul] 


^yarapultat :  [augmento ;  vergrössem].  Ennen  magaath 
gyoropoltatliwan  bodogwl  el  vala  (ÉrdyC.  357b). 

(GYAPOK),  GYOPOR:  [alibilis,  uutribilis;  nalirhaftj. 
Szent  Pál  is  így  s-zollot :  Ivettetek  ollyanokká,  kik  téy  nélkül 
s-zükőlkődgyetek  és  nem  gyopor  étek  nélkül ;  mert  minden, 
aki  tejet  eszik,  tudatlan  az,  az  öregeké  a  kemény  eledel 
(Sam:Agend.  47). 

GYAHIj-IK  (pyallo  Fr:  SzJán.  3.  46.  yarlo  WeszprO.  54. 
iórlú  Ilelt:  Mas.  5,5):  labor,  cado,  debilitur  Kr.  [gleiten,  fallen, 
sich  vergehen], 

Gyarlit :  debilito,  in6rmo,  enervo,  labefactu  Sí.  [schwiichen, 
lálmienj. 

meg-gyarlit :  cv  Jóllehet  egy.szer  kétszer  férliú  míjdon 
megállattad  a  bajvivá-st  a  szerencse  csapás!  kőz5tt,  kétes,  lia 
utóbb  nem  gyarlít-e  meg  erAdben  (Fal:  BE.  578).  ElAtted  a 
veszedelem,  azért  eszeden  légy,  hogy  meg  ne  gyarb'tsoo   (585). 

Gyarló :  debilis,  infirmus,  invalidus,  imbecillis,  fragUiii  SL 
[schwach,  gebreclilich,  hinfiillig]  Megh  thewkellee  athyawal 
egybe  eas  zenth  leelekwel  gyarló  thastliet  reaya  fogadny  (FestC. 
14b).  Menere  valaki  giarlob,  anneujd  kiseb  istenek  elwte  (VirgC 
88.  112).  Soha  ez  zent  zvz  senkyt  megnera  hantot  mykeppen 
zokasok  az  gyarló  elmeknek  (MargL.  36).  Vala  egi  zegeai  giario 
azzoni  állat  (DebrC.  57.  285).  Igazan  alloyttom  azerlh,  myglen 
ez  gyarló  liaylokban  va*uk  (JordC.  856.  DomC.  128.  ÉrdyC 
340.  506b.  542).  Ha  más  ember  mi  hozzánc  képest  iárlo  és 
szegény,  ;izért  vgyan  eml)er  (Helt :  Mas.  55).  Egy  giaro  [így] 
paripatt  kyldetem  te  Nagyságodnak] ;  byzon  eremest  jobatt  kyl- 
diítoni  uolna,  de  nem  tal;dny  (LevT.  L369).  Gyarló  mi  lelk&ne 
tastünknec  .sebeuel  (Bom:  Ének.  111).  ErStlen  gyarlók,  kése 
delnvjs  restek  vagjTink  (Píizm :  Préd.  65).  Mennél  valaki  gyarlób' 
és  erí5tlenb,  aimál  könnyebben  fog  rajta  a  harag  (806).  Az  ó 
erőtelen-ségec,  gyarló  vóltoe  i>lA:Scult  133).  Gyarló  éserfitieu 
haj  .szál  (lUy:  Préd.  L183)  Gyalló  táplálással  szúkőlkődú  szegén 
ségben  maradgyon  (Fr:  SzJáiL  46).  A  fejér  nép  igen  gy.irló, 
piros  nevetés,sel  fogadgya  ellenségét  (Fal :  NE.  105).  Le  döntőt 
ték  a  már  gyarló  árbotz  szálokat  (Fal:TÉ.  6.55X  A  melyly 
frigy  részére  költ  W'esztphaliábann,  gyarló  szegen  6tyeg  kL« 
vár  tárluizábann  (Orczy:  KöltSz.  30). 

Gyarlód-ik :  debilitor,  iutirmor,  labofactur  Kr.  [schwack 
werden,  eutkriitlet  wcrdenj.  Az  emberi  akaratot  alig  érdekli  a 
szerelemnek  lángja,  már  is  gyarUnlik  és  enged  (Fal:  NU.  266). 
A  te  lelked  nem  gjarlódik,  cgygyiitt  jár  az  örökkévalósággal 
(Fal :  BE.  569)  A  ki  közönséges  mindenkivel,  arra  sokféle  riih 
ragadhat  és  jobbára  ez  az  oka,  hogj-  gy.arlódunk  erkőlcseink- 
l>en  (Fal:  UE.  456).  Ha  az  asszonynak  tejét  nem  kellene  aop- 
mmk,  többre  mennénk,  s<ik  méreg  foly  belénk  ffliok,  ée  sok- 
képen gyarlódunk  miattok  (Fal :  TÉ.  666).  Fogyott  erejében, 
gyarlódott  eszében,  tiz  nap  mnlva  kiajánlotta  lelkét  (76u>. 

meg-gyarlódik :  cu  A  ki  i>éuzen  mód  nélkül  kap 
mind  istenéhez  mind  urához  való  bivségében  ftlette  meggyar- 
lódik  (Fal:  NU.  277—278).  Az  értelmos  ember,  kinek  akara^ 
nioggyarUWlott  a  |>arndic.somi  vétek  ubtn,  elibec  tartwii,  ha  el 
akar  igazulni  (Fal:  SzE.  551). 

Gyarlódás :  [imbecillitás,  fragilitas ;  gebrcclilidikolt).  A  gya- 
korta való  társalkodás  szerencse,  ka  nem  gyarlódás  (Fal :  SnE 

529V 

Gyarlón  :  (debilitor.  intirme ;  .schwach,  kniftios).  Hlyen  gj-ar- 
N'in  tekeredé  a  giist  Siimbár  (Matkó:  BCsák    413> 

[Gyarlós] 

Gyarlósit :  (iK-biliio ;  schwiichen,  lahinen).  Ó  gyarliWtotla- 
meg  tennészetiinket,  úgy  hogy  re.st  a  jóra,  buzi;ó  a  rws-zlio? 
(FaliSiE.  539). 


1153 


GYARLX^SÁG— ASCTAL-GYÁRTÓ 


BÓR-GYÁRTÓ— ÖV-GYÁRTÓ 


1154 


Gyarlóság :  traeilitas  Kr,  fdehilitjLi,  imbpcillitas ;  fjebrech- 
lichkeil].  Fjiilievi  ffy;irIcK<aff  nem  tebot  val.imit  (VirffC.  83).  Az 
meg  bapioth  paraiiczolathnak  bctellyesyta'ienek  tiarlasagarnl 
(ISÍt.  142).  M™nen  lialalnnk  ko.serwspghetwl  yiioftlien,  niykop 
pen  te.«ty  gyarlwsnglitwl  (.lordC.  622.  SÍD.  Te.sti  keiiaiisa^nak 
giarlo.'saga  (DobrC.  142).  Isten  a  semmibSl  is  eltarthat,  euik 
hogy  az  vagyon  emberi  gyarlóságomra  nézve  inkább  biztathatna 
(MonTME.  VI.91).  A  megátalkodott  bünfisben  nintsen  .semmi 
aláxatosság  és  gyarkíságin  való  sirás  iMIskrVKert.  lilSV  Min- 
den más  egyéb  ebbéli  fegyvei'szerszám  hozzá  képest  tehetetlen 
gyarlóság  (Fal :  IIE.  414). 

Gyarlóságos :  Idebilis,  imbecillis ;  gebrechliclij.  lay  én- 
nekem s^-arlo-sagosnak,  merth  latam  az  en  vénségemnek  táp- 
láló ewihapiat  (PeerC,  24).  Latodnala  te  athyadotli  ees  euge- 
meth  gyarlosagos  anyadoth  nagh  kesen'iseggel  syrnya  (26). 
Gyarlo.'sagiví  kyzleletSt  %-etót  ew  zjsveeben  (ÉrdyC.  550.  659bl. 
Kérlek  theged  zerelmPjS  lesus,  hogy  mykoron  en  lelkem  halai- 
nak gjarlosagos  zomorusagban  leyend,  yrgalmassagath  nelem 
tegyed  (PozsC.  12). 

GYAKMAT:  eolonia  Kr. 

Gyarmatos.  Vezetéknév  XVI.  száz.  (Nyr.  IX.365). 

GYÁRT  tW^™'  WinklC.  249.  Decsi:  Adag.  101.  járti  Com: 
Jan.  98.  104.  Évk.  Xni.84):  facio,  operor,  conficio,  elaboro  MA. 
machen,  arbeiten,  verfertigen,  ausarbeiten  PPB.  Jártot  bocskor : 
carbatinae  C.  Hoziatoc  énnekem  ólait  es  zappanban  gartot 
késséget,  hogy  mosgam  meg  (BécsiC.  169).  Te  geimek  felség- 
nek profetaia  neveztetil,  mei't  vmak  í  orcaia  el6t  meg  v  vtait 
gartanod :  praeibis  enim  ante  faciem  domini  parare  vias  ejus 
(DöbrC,  232).  0  Ihus  íilagnak  gyaratoya,  k.rth  egh  merteek 
igaz  kereteegghel  megh  nem  meerheth  (WinklC.  249).  Arany- 
ban gjartot  keepet  egy  kew  lábra  faaragtatom  (ÉrsC.  499b). 
Tiidgya  n,  mit  gyai'at;  amyris  insanit  (Decsi;  Adag.  101).  A  kis 
kamarában  [vagyon]  hét  gyártott  kecske  bór  (Gíér:  KárCs.  IV. 
447). 

ki-gyárt :  [elaboro,  conficio ;  au.sarbeitenj.  A  szan-aábörOket 
az  új  keresztyénekkel  kigyártatván  (Szál :  Krón.  226). 

[még-gyárt] 

meggyártás:  praeparatio  DöbrC.  163.  [verfertigung].  Igassag 
es  itilet  te  zekédnek  meg  gartasa :  justitia  et  judicium  praepara- 
tio sedis  tuae  (DöbrC.  163). 

Gyártás] 

bőr-gyártás  :  [praeparatio  corii ;  lederbereitung].  Az  socet 
snpráll™k  nem  io  b6r  gyártásáért  (Bal:  Epin.  5). 

Gyártat:  facio,  operor,  conficio,  elaboro;  machen,  arbeiten, 
verfertigen,  ausarbeiten  PPB. 

Gyártatlan :  infectus,  imparatus  Sí.  [unausgearbeitet].  Gyár- 
tatlan  botskorok,  telekes  botskorok;  carbatinae  PPBl.  Gyártatlan 
bárány  bór  ( VectTrans.  2). 

Gyártató  :  elaborator,  confector,  conficiens ;  ausai'beiter, 
ausfertiger  PPB. 

Gyártó :  conficiens,  elaborator,  confector  MA.  ausarbeiter, 
ausfertiger  PPB. 

[ablak-gyártó] 

üveg-ablakgyártó:  [fenestrarius;  glaser].  Keztfink  vpalamy 
eoreg  ablakokat  chynaltattny,  kiknek  chynaltatasara  zeokeoseok 
wagimik  eoweg  ablak  giarto  nekwl  (RMNy.  11.175). 

aaztal-gyájrtó  :  arcarius,  mensarius,  arbietarius,  scriniarius 

MA.  tischler,  schreiner  Com;  Vest.  55.  Asztalgyártó  László, 
máskép  Tóth  (tlyr.  V.509).  Az  egy  asztal  gyártónumkátiil  meg 
nem  vonta  magát  (Pázm;  Préd.  413).  Az  a-sztalgyáiióuak,  az 
ki  az  ládákat  csinálta  8  frt.  (Radv;  Csal.  m.22). 

M.    NVELVTÖRT.    SZÚTÁR. 


bör-gyártó :  alutarius  MA.  gorber,  weissgerber  PPB.  Bfirt- 
gyárto  bfulii-s  tiniár  (GKat:  Válts.  11.321).  Az  eggyéb  bSr-gyártok 
ebben  lé.szuek  ártók  timár  és  czizmadia  (Felv;  Dics.  50). 

erszény-gyártó :  crumeuarius  Nom.^  281.  zonarius  PPBl. 
[bentolmacher].  Erszénygyártó  vezetéknév  XVI.  száz.  (Nyr.  IX. 
364).  Az  irha  csináló,  erszény  járto,  irhákat  nyújt,  ad  el8 ;  alu- 
tarius alutas  praobot  (Com ;  Jan.  98).  Méltó,  hogy  neveket  fel- 
írjuk ezeknek ;  szappanos,  mészái'os,  ács,  erszény-gyártóknac, 
kerengő    malomhoz  látó   moluároknac   (Nógr;  IdvK.    Elób.  15). 

fazék-gyártó :  figuliis  Kr.  [topfei].  Meg  tőród  tket,  miként 
fazekgarlouak  ediúit  (DubrC.  16.  KeszthC.  3.  KulcsC.  3)  Bezzeg 
n6m6s  volt  ám  öis,  de  mind  el  hordották  az  fazék  gyártók 
(Decsi;  Adag.  237).  Konyú  az  fazék  jartonak  az  sart  forgatni 
es  azt  el  formaim  (Szár:  Cat.  C4).  A  fazakas,  fazéc  jártóc 
agyagból  fazakakat,  csuprokat  vagy  cserép  edényeket  formál 
(■Com;Jaa  105). 

hordó-gyártó :  [doliaiius ;  fassbinder].  Vezetéknév  XVI. 
száz  (Nyr.  IX.365). 

íj-gyártó,  ív-gyártó :  arcuarius  Nom."  283.  faber  arcua- 
rius  MA.  bogenschmied  PPB.  [bogenverfertiger].  Igyártó  [veze- 
téknév XVI.  száz.]  (Nyr.  IX.365). 

irha-gyártó :  alutarius  PPBl.  [gerber]. 

kanna-gyártó :  faber  stannarius  MA.  fusor  pocnlarius 
Noni.2  285.  ziungie.sser  PPB.  Fejér-ón  ontó,  kanna-gyártó ;  stan- 
narius PPBl.  Vezetéknév  XVL  száz.  (Syx.  X.227).  Kanna- 
gyártó Lukács  (Radv;  Ckil.  11.25).  Váradi  György  hadnagy 
hívünknek  házastársa  Kamiagyártó  Borbála  számára  adjon  100 
forintokat  (RákF:  Lev.  1133). 

ón-kannagyártó:  stannarius  Pesti;  Nom.  41.  MA.  kan- 
nengie.sser,  zinngiesser  PPB.  Ezen  rendbSl  valóc  a  réz  mflves 
kovácsoc,  ón  kanna  jártóc,  óra  csinálóc  (Com ;  Jan.  101). 

kerék-gyártó  :  carpentarius  MA.  rhedarias ;  wagner  PPB. 
Kovácsnak  vagy  kerékgyártónak  fia  levén  (Szeg :  Aqu.  20).  Az 
kerékjártónak  és  hálókötAnek,  az  mikor  dolgoznak,  fekete 
czipó  perdiem  1  (Évk.  XI1I.84).  Én  egy  kerékgyártó  legényt 
kiadattam  (RákGy;L6v.  319). 

kopja-gyártó  :   dorixous  MA.  [speerfeger,   lanzenschmied]. 

kötél-gyártó :  restio  Nom.'  293.  [seiler].  A  kic  kötelet 
tekernec,  kőtél-jártóc :  qui  re.stes  torqnent,  re.stiones  sünt  (0)m; 
Jan.  105.  Com;Orb.  165.  SzBodó :  SóDics.  B). 

kupa-gyártó :  [tomator ;  drechsler].  Vas  az  eszköze  az 
szegény  kádárnak  s  az  kupa  gyártónak  (Szentm;  TFiú.  22). 

lakat-gyártó:  faber  serrarivis  Nom."  283.  [schlosser].  Ez 
szersziesben  voltának  illen  szemelek  mint  Lakatgiarto  Mate, 
Markalf  Gwrgy  (RMNy.  11.120).  Lón  ennek  írása  az  nemes 
Szakmarban,  egy  jámbor  lakatgyártónak  házában  (RMK.  IV. 
207).  Ez  lakatgyártóval  éjjel  elindúla,  ál  kulcscsal  beméne  az 
kis  kápolnába  (247.  Nyr.  V.ólO  IX.365). 

nemez-gyártó :  stratarius  Nom.^  293.  [filzmacher].  Az  sza- 
l)anyo.s,  kupás,  üstgyárto,  nemezgyártó  czéheké  az  olasz  fokas 
bástja  (KolTört.  405). 

nyereg-gyártó :  ephippiarius  Nom.'  281.  [sattler].  Az  nye- 
reggyártó mesterek  ó  mivet  új  gyanánt  neadjanak  (ErdOrszgy. 
n.383).  Nyereggyártó  vezetéknév  XVI.  száz.  (Nyr.  rX.365). 

óra-gyártó :  [artifex  horologionun ;  uhrmacher].  Vezeték- 
név XVL  száz.  (Nyr.  X.227). 

öv-gyártó :  zonarius  MA.  cingularius ;  gürtler  PPB.  Az 
emberek  nekek  [így]  Ger  faluarul ;  ^jarto  Péter  es  Karó  Myhal 
(LevT.  176.1. 

73 


1155 


PAIZS  GYÁRTÓ— GYÁSZ 


FÖLrJIGVALÓ-GY^SZ— GYEHENNA 


1156 


paizs-gyarto :  scutarius  C.  cl>poator  MA.  seliildmacliei 
PPlí,  Paysgyártó  vezetéknév  XV.  száz.  (Nyr.  V.öOy).  It  wagioii 
ziilaig  nálam  Paisgiarto  Andraso  (RMNy.  11.68).  Irtham  woltli 
Kgiiek  az  Pay.icyartlio  Elek  feleöl  (IIL70).  Az  paisgyártók  egy 
jó  paist  adt'yauak  (ErdOrszgy.  n.383). 

páncél-gyártó :  loiicariiis  MA.  panzermacher  PPB* 

posztó-gyártó  :  [patiiűfex ;  tuchmaeher].  Ha  az  secularok- 
nak  niliay  ilyenek  volnának,  az  io  pozto  giartoknak  bSiczesege 
lőuid  napon  el  vezne  (VlrgC.  149). 

süveg-gyártó :  pileator  Kr.  [liiitmacher].  Sywegh-iaitlio 
Lwkaclitool  el  vvettek  wolth  a  pvvskath  (RMNy.  111.62). 

szekér-gyártó :  plaustrarius  MA.  vfagner  PPB.  A  zekereth 
sem  iiya  sem  wasazza,  hanem  Liak  parazthwl  thynaltaísa  az 
zekergyartbo  (RMNy.  IU.87). 

szer-gyártó.  Vezetéknév  XVI.  .szAz.  (Nyr.  IX.367). 

szíj-gyártó  (cy  gyarto  JordC.  740.  szíjártó  (Com :  Jan.  98) : 
coriariu.s,  alut;irliis  C.  scytotomius ;  riemer,  geiber  PPB.  Lako- 
zeek  ogy  nemynemevv  zy  gyártónál  (JordC.  740).  L/m  pedig, 
ho^  maradna  loppeban  nemei  Simonnal  szigiartonal  (Fél:  Bibi. 
197).  Szíjártó  av.'igy  bórSket  készítő  a  b5r5ket  hamvas  lúggal 
ké.«ziti  el  (Com :  Jan.  98).  Az  5  felsége  lovaira  való  hámokat 
megfoldoztatván,  fizettünk  az  szíjgyártónak  flór.  9  (MonTME. 
1V.146).  A  takátijok  bástyájára  jiiró  gradits[na]k  nintseu  karja, 
az  sziygyártok  és  csiszároké  között  sincsen  (KolTört.  401). 

szita-gyártó :  (cribrariiLS ;  siebmacher]  Vezetéknév  XVI. 
száz.  (N}T.  IX.367). 

tarsoly -gyártó :  marsupiarius  Nom.^  287.  [beutelmacher], 

tégla-gyártó  :  figiihis  DöbrC.  438.  (tflpferl.  Vőnek  eé  tégla 
^ártónak  pariagat  z;u-andokoknak  temetésére  (DöbrC.  438). 

trombita-gyártó :  ttibarius  C.  [trompetenmacher]. 

tü-gyártó :  facicularius ;  nadlerj.  Az  therweny  igy  talalta- 
toth  wolth  k&zettAk,  hogy  ThAgyartho  Gergely  megk  eskegyek 
68  hytywel  megk  menchye  magatth  (RMMy.  III.65). 

üst-gyártó :  ahenariii",  caldarius ;  kessler,  kupferschmied 
l'PB.  Az  szap.uiyo.>i,  kupás,  üstgyártó,  iiemezgyártó  czéheké  az 
ola.sz  fokas  bástja  (KolTört.  405). 

üveg-gyártó :  vitriarius,  hyalurgus  MA.  fater  vitriarius 
Nom.2  283.  gla.ser  Com:  Vest.  57.  151. 

GYÁSZ  (já.i:  Hcit:  UiT.  Co.  Tlialy:  VÉ.  lldS. jás-.os  TótliJ  : 
IstN.  33.  >ás;-ol  Kónyi:  llRom.  92):  1)  pulla  vestis  MA.  [trauer- 
kleid].  Mynth  egh  gyazba  ewltbozeth  processio  lassú  lépessel 
niendeghulnek  a  varos  felee  (WinklC.  107).  Zomonvsagos  gya.s- 
ban  51t5zek  (CzechC.  21).  Keseni  lianatokwai  gyazban  őltózwen 
az  zent  azzonyallatokal  megy  wala  (ÉrsC.  48).  The  zenth  em- 
berséged magas  kerezt  fan  fygwen  zomoro.<sagos  gyazba  eltozeek 
(PozsC.  14.  ThevírC.  30).  Kopor-soth  fekete  gazai  befedetem 
(LevT.  1.142).  Ollárokrais  gyászt  voiLsznac  vala  (Kár:  Bibi.  I.4S9). 
Nagy  szenycson  bSytel  gyazba  imada  (EsztH.  11).  Zólyomi  20. 
maji  öltözött  ki  az  gyászból  va^e-sben  (MonTME  VI.354).  Az 
helynek  asszonya  változtatja  gyá.szát.  öltözik  szívesen,  mint  az 
csillagzi)  ég  vagyon  oly  fénye.scn  (Thaly:Adal.  1.148).  Azon 
egyezett  meg,  hogy  földig  víiló  gyilszbaii  öltözvén  mennének  a 
tsá.sz;ir  eleibe  Mustafa  életéért  könyörögni  (FahTÉ.  647).  í) 
[niaestitia  ;  trauer].  Mindezeket  a  halál  porrá  és  szianoni  gyász- 
.szá  változtaltya  (SBjilog:  TeniK.  78).  Koporsiíjáig  jász  dolga 
annak,  kinek  szemére  ea'élét  hánynak  (l'haly:A'É.  11.96).  Az 
jóért  éltemben  sok  bú  ért,  holtomig  szivemben  jiisz  ért,  rósz 
világ  reám  mérget  mért  (284).  S)  lugubris  MA  leidig,  Iraurig 
PPB.  Siralomhoz  való,  gyász:  lugubris  C.  En  immár  kiöllSzem 
e  iasz  ruhákból  (Uelt:  Mes.  454).  Myrtus:  gyaz  fa.  Ha   borbjm 


meg  főzik,  sebflket  g)ogit  (BeytheA:  P'ivK.  20).  Ne  hagy  gyász 
árvává  (Huszti:  Aea  12).  Az  bevádolt  gonasztévŐc  hoszszult 
szakálockal  és  gyaz  ruhájockal  tőtték  az  ő  osedezéseket  (MA : 
Tan.  1265).  Az  irigy  halál  s  ez  fekete  gyász  sellye  mind  ezeket 
előlSnk  elrejtette  (Megy:  3Jaj.  IL47).  Járok  jászruliában,  soha 
nem  lesz  részem  talám  vigasságban  (l'haly:  VÉ.  1I.304.I. 

[Szólások].  Gyászt  le  teszi:  eluget  PP. 

földigvaló-g^ász :  vestis  lugubrLs  ad  terram  dedua  Kr. 
[langas  tiauorkleidj.  A  helység  azon  egyezett  meg,  hogy  földig 
való  gyászba  öltözvén  mennének  a  esászjir  eleibe  könydrOgoi 
(Fal:  TÉ.  647). 

Gyászol :  lugeo,  deplango  MA.  traueni,  betrauem  PPB. 
Kic  őuele  valanac,  gazoloc  es  siroc  (MilnchC.  106).  Kik  gazolnac, 
ezőke  az  őrök  vígasag  (DebrC.  603).  Mykoron  ez  vylagon  vala 
meel  chaladus  ember  meg  haal,  mynden  rokoitsagy  feketeeben 
öltöznek  gyazolwan  (ÉrdyC.  7.  499).  Gyászlod  mind  éltic  a  te 
fériednec  halálát  (Helt :  Króu.  110.  45).  Keserues  gya.szal  az 
attiokat  g)a.szoliak  (Nagyb :  Hunyj.  20).  Echó  sUrtlsich  meg 
lőlköm  sóhajtását,  gyönyíiriLségen.nek  gyaszollyam  fogyását  (Zrínyi 
11.133).  Holt  társadat  gyászlod  örök  özvegységben  (Thaly:Adal. 
1.142).  Ha  (a  varjak)  egyike  meghal,  a  má^ikja  tellyes  életében 
való  üz^■egylésével  gyászolja  azt  (Misk:  VKerL  391).  Sebhedett 
.szivében  keservesen  jászolt  (Kónyi:  HRom.  92). 

meg-gyászol :  [deplango;  betrauern].  Elment  az  én  uram 
a  török  táborra,  meggyászolom  ötét  fekete  bársonylia  (Tlialy: 
Adal.  1.225).  Enyed  várossának  soha  el  nem  felejthető,  eléggé 
mégsem  gyászolható  és  siralható  veszedelme  (Bod :  Pot.  196). 

Gyászolás :  luctus  MA.  klage,  leid,  das  trauera  PPB. 
Gyászolástul  meg  szűnik :  eluget  MA.  Szívöknek  belső  szomo- 
rúságát e  kilső  gyászlással  mutatni  és  bizonyétaui  (Tel :  Evang. 

11.763). 

Qyászolat :  cu  El  éreztettem  azokat  siralommal  es  gazu- 
laltal  (BécsiC.  106).  Wegyed  őtet  ayttatoe  mywelkődetiiek  karyan 
gyaz.ilatthal  (ÉrsC.  62). 

Gyászolkod-ik :  [lugeo ;  trauem].  Gazolkodik  ő  mendeo 
lakoznia  (BécsiC.  228).  lay  tflnectec,  kic  ma  mővettek,  mert 
éazolkottoc  es  sirtoc  (MünchC.  121X 

Gyászló :  pullatiis  C.  [trauerndj.  Gyászló  özvegy  aszszony 
(Tof :  Zsolt  798).  Kesereg  halál.'m  szerelmes  férjének,  lévén  hi» 
gyászlója  társa  el-esttének  (GyöngyD:  KJ.  363). 

Gyászos :  lugubris,  luctuosos  Sí.  [traurig].  Jászos  koporsó 
(TótliF:  IstN.  33).  Gyászos  sákban  takarták  a  testet  ((iegl: 
Dág.  Előb.  20).  Ezzel  meg  fordult  a  gyászos  nép  és  oszlott  (Fal 

NLl  314). 

GYAUH  (íavor  RMK.  II19].  277) :  (infidelU ;  ungliiubig].  Az 
basának  bémulaták,  kavorokhoz  ment  volna,  őt  úgy  béárulták 
(RMK.  IIL91).  Az  tereknek  hiti  erőssen  azt  tartja,  ha  hittel, 
szép  szóval  kavort  megcsalhatja,  isten  azért  néki  menyországot 
adja  (277).  Az  hegyekt)ől  ezt  kezdek  üvölteni :  fut,  fut  kavor 
(343.  344).  Oh  hiies  mu.sulmíüiy  nemzet  nagy  reménye,  ki  által 
setétől  a  gyaurok  fénnyé  (GyöngyD:  KJ.  427). 

GYÁVA :  hebes,  debilis  Sí.  [feig).  Én  vegyem  feleségOl  ezt 
az  utálatos  fonnát?  Igen  gyáva  embernek  néz  engem  (Kónyi 
VM.  21).  Légy  kevély  páva,  én  pedig  gyáva,  de  tőled  még  sem 
félek  (Amaiie:  Vers.   179>. 

GYEHENNA,  GfiHÍCNNA:  [gehenna].  Jaj  az  őrdőgnec 
és  azü  tárNiinac,  a  gehemianac  túzére  le-laszittatnac  és  ki  kőidet 
tetuec  (Com:  Jan.  21H).  (A  páva)  toUaiban  angjal,  lába  ivajkos 
torka  gyehenna  (Misk:  N'Kert.  3131.  Az  atheisták  akár  mint 
lagadgyák  a  jövendőbéli  dolgokat,  azzal  el-nem  aluszik  a  ge- 
henna tüze  (Fal:  NE.  Ö7X 


1157 


GrtKÍLW— GVÉMANT 


CENKRON-GYÉMÁNT-GYENGE 


1158 


GYÉKÉNY  {c/iekén  Mel:  Herb.  54.  gyeként/  ACsere:Enc 
224.  é'*'"  Kulcs:  Evang.  419.  gyékin  Mih:ÖrÉlet  120.  gyi- 
kény  CorjiGramm.  695.  gyókény  Nom.2  44.):  1)  iimtta,  tege."', 
storea,  foniiioiie.s  C.  strohdecke,  itiatratze  PPB  docke  Noin.' 
44.  Gyékény,  gjékény-fedél :  storea:  gyékény-iifry :  bucla  PPUl. 
Zakadozut  gyekeuek  (ciilcitra)  valaiiak  alattok  (EhiC  SR)  Az 
után  le  fekzyk  vala  az  agy  elort  az  pagimeutomoii  egy  gye- 
kenre  (MargL.  11).  Két  olve.szett  gyékényért  fizettünk  44  d. 
(MoiiTME.  1.266).  2)  tj-plia  palastri.s  Ijeytlie :  Kom.  S.  liibLseus 
M.\.  [bin.'se].  Sá.'J,  gyékény,  szittyó:  storea  Major:  Szót.  150.- Káka 
kosár,  gyékény  kas,  .'atyor:  su^jea  PPBI.  Az  aszszonyalat  gyé- 
kényből egy  szekrenket  cliinala  é.s  belé  tóue  a  gyermeket 
(Helt:  Bibi.  I.Cc).  A  bihari  náddal,  gyékénynyel  kötött  h;izaknak 
pernyéit  a  górábul  nézné  (Özal:  Krón.  502).  Szütyo,  .sonibek,  sas, 
kaka,  gyeken:  juncus,  scirpus  (BeytheA:  FivK.  104b).  S)  fiscella 
Helt:  Bibi.  I.Cc-  [korb].  KWteni  barcliyath,  ponttyoth,  rakoth 
gyekeunel  (LevT.  1.328).  Kezde  kosárokat,  gyékényeket  (csinálni], 
mellyekért  naponként  vészen  vala  egy  nap  számú  pénzt  (Fr: 
SzJán.  144).  Hordót  tatarozjiak  vele,  zatyrot  es  gyeként  kötnek 
belőle  (BeytbeA;FivK.  104b). 

[Szólások].  Egy  gyékényen  árulok:  iisdem  vescentes 
cepis  (Kisv:Adag.  222  SzD:  MVir.  118).  El  húzták  alóla  a 
gyékényt  (Moln:  JEpül.  248).  Azt  sem  tudgya,  mely  nap 
elrántiák  az  gyeként  alóUa  (Decsi :  Adag.  185).  Vtólsó 
óránk  el  kSzelget  és  az  gjékint  el  rántlák  alólunk  (Mili :  ÖrökÉ. 
120).  Azt  sem  tudod,  mely  nap  el-rántjác  alólad  a  gyeként 
(Czegl:Japh.  222.  Kisv:Adag.  379).  Boros  idfjébea  lialál  megh- 
szoléta,  alóla  a  gyeként  chak  hamar  el-rántá  (Liszti:  Mar.s.  55). 
Azt  sem  tudja,  mikor  rántják  el  a  g)éként  alóla  (Fal :  Jegyz. 
921).  El-rántja  alólad  a  gyékényt  és  varjuk  étke  lesz  (Kónyi : 
HRom.  41).  Mathias  kiral  eg  hadaual  a  Frideric  népet  el  verec 
es  gikint  [?]  mondatának  velöc  (Szál:  Krón.  217). 

káka-gyékény  :  [mariscum  ;  binse].  Eggyic  am  az  káka 
giekén,  kiuel  hordót  gyekéneznec  (Mel  •  Herb.  55). 

pálma-gyékény :  [mattá  e  palmis  facta ;  palmenmatte].  A 
bors  fa  gyilniőltse  jol  meg-érvéu  mend.szent  havába  szedetik  le 
és  pálma  gyékényeken  a  ver6  fényen  harmad  napig  süttetik, 
mig  megkuporodik  ( ACsere :  Enc.  224). 

sás-gyékény :  [tegumentum  e  caricibus  factum ;  nethgras- 
decke].  Neki  fedez6  paplannya  sás  gyékény,  szfir,  czondra  (Tam: 
Szents.  24). 

Gyékónyecske :  tegeticula  C.  tegillum  MA.  kloiue  decke 
PPB. 

Gyékényes:  [scirpens, scirpisconsitos;  binsen-]. Gekenusthu 
1252.  (CodPatr.  VI.73).  Méta  protenditur  ad  fiuvium  Gekenus 
1261.  (Wenzel.  VnilO).  Gyikines  vezetéknév  XVI.  száz.  (Nyr- 
IX.365).  Gyékényps  remete-szent  Pál  (Csúzi :  Tromb.  278). 

Gyékényez :  [.storeis,  contego ;  mit  binsen  überziehen] 
Eggyic  am  az  káka  giekén,  kiuel  hordót  gyekéneznec  (Mel : 
Herb.  55). 

GYÉMÁNT  (démant  Nom.*  109.  dimántos  LevT.  11.427. 
42S) :  adamas  C.  MA.  diamant  PPB  Gyém:mtnak  a  hegyi :  ada- 
mantinus  mucro  PPB.  Kemény  mint  a  gyémánt :  adamanteus 
PPBI.  Karom  arany  gywrew,  az  egyekbe  keeth  gyenianyth  kew 
vágjon  (R.MNy.  III.52).  Nagy  eset  ez  s  még  is  gjémántban  fog- 
lalod s  az  én  definüiomat  rútítod  i Kereszt:  Fel.sKer.  314).  A 
pallérozatlan  gyémánt  ollyan,  mint  ollyan  ki,  amellyel  békasó- 
nak hinak  (Mik:TörL.  232).  Arany,  ezüst,  gyémánt  kintses 
rejtekéből  soha  ki  nem  szakad  (PhilFl.  30).  Volt  az  arany  gyű- 
rűben nem  ha.szontalan  sár,  hanem  ragyogó  fényes  gyémánt 
(Bod :  Pol  183;.  Figyelem,  szorgalom,  vigyázó  okosság,  feltett 
dolgaiban  gyémánt  állandóság  (Fal:  Vers.  900). 

[Közmondások].  Nem  mind  gyémánt,  a  mi  tündöklik  (Fal :  NU. 
336). 


cenkron-gyémánt :  [pseudoadamas ;  faLscher  diamant].,Az 
cencrun  gyémánt  oly  hűséggel  terem  az  mi  országimkban,  hogy 
serami  bötsüloti  nincsen  (Kocsk :  ÖtvM.  268). 

cseh-gyémánt :  [adamas  Bohemicus;  böhinischer  diamant). 
Az  cencron  gyémánt,  mellyel  mi  cseh  gyémántnak  hívunk,  kü- 
lömböz  .-iz  citrintűi  (Kecsk:ÖtvM.  268). 

késmárki-gyémánt:  [adamas  Hungaricus;  bergkrystall]. 
.\z  kézsmárki  gyémántokat  Klobusiczky  behozván,  láttuk,  sok 
embert  megcsalhatnának  vele  (Kecsk :  OtvM.  355). 

prágai-gyéraánt :  [adamas  Bohemicus;  böhmischer  dia- 
mant). Egy  vörö.s  bársony  hüvelyű  szablya,  az  vasa  czifrá.s,  az  hü- 
velyéu  való  boglárokban  vágynak  prágai  gyémánt  40.  (Radv: 
Csal  n.l77). 

Gyémántos  :  adamantinus,  adamanteas  SL  [diamant-].  Ha 
Lsten  fiúval  áld  meg,  egy  dimántos  gyűrűvel  egy  pár  pereczet,  egy 
dimántos  képecskét  és  egy  arany  lánczocskát  hagyom  leendő 
fiamnak  (LevT.  11.427).  Az  gyémántos  smukot  becsülték  8.  900. 
(Radv:  Csal.  n.235).  Semmi  arany  láncz,  semmi  gyémántos 
násfa  nem  ékesití  annyira  az  embernek  nyakát  vagy  mellyét, 
mint  a  szemérmetesség  (Land:  ÚjSegits.  11.203),  Egy  gyémán- 
tos nyolcz  oroszlányos  talléron  egy  kis  repedezés  (MonTME. 
\1.262i. 

GYÉMMA  :  [gemma  ;  edelstein].  Az  cyanusnál  tübb  az  kék 
gyemmák  közül  aranyszínű  cseppekkel  nem  szikrázik  (Kecsk : 
ÖtvM.  270). 

GYENGE  (gewnge  EhrC.  81.  giönge  KBécs.  1572.  D6. 
gyönge  Helt:  Krón.  193.  Zvorn:  Po.st.  1.647.  gyúngt  Mel:  Jób. 
79):  I)  tener.  niollis,  delicatus,  efi^eminatus,  galbinus  C.  zárt, 
weich  PPB.  (weichlich,  weibisch).  Wnek  talpa  es  gengeb  volt, 
hogy  nem  eimekem  zemem  fenie  (NémGl.  126).  Az  ev  genge 
gemieksegetvl  fogna  elteteek  zerzetes  regulának  zokasiual 
(MargL.  1)  Ez  gyenge  zvznek  az  ev  kezének  bevre  meg  hasa- 
doz  vala  (23).  Tőmlöczben  vitetuen  kaIod:iba  verettete  ez  nőmős 
gienge  z^-zet  (DebrC.  12).  Mykoron  az  fTyglie  ffanak  gyenghe 
aga  vagyon,  thwgyatok,  hogy  közel  vagyon  a  nyaar  (JordC. 
432.  83.  385).  Tyzteletevs  veenseg,  evzseg  lappag  vala  ez  gyenge 
orcha  alat  (DoraC.  4).  Mygh  embernek  gengheb  ew  eelety, 
annevval  hamarab  meg  serzyk  ellenzew  vezedeleratwl  (ÉidyC. 
151.  642).  Hamarsággal  meg  ffel  meene  az  gyenghe  ghymnek 
gyorssassaga  zerent  (380).  Az  fyge  fa  mykoron  az  ew  agában 
gyenge  leyend  ees  leweleczkey  kelendjiek,  twgyatok,  mert 
kevvzel  vragyon  az  nyár  (ÉrsC.  569).  A  firfiu,  ki  te  kőzetted 
gyenge  es  keduetőlt  volt,  írigykődic  az  6  attyafiara :  homo  deli- 
catus in  te  et  luxuriosus  valde  invidebit  fratri  suo  (Helt:  Bibi. 
I.aaaa).  Kerete,  hogy  gjSngeben  ezelekődnéc  az  őczéuel  (Helt: 
Krón.  193).  Ti  ciCfra,  gienge  ruhaiu  papok  (Mel :  SzJán.  281). 
Mihelt  ki  nő  az  széna  fő,  és  meg  tettzett  az  gyenge  ffi,  ottan 
be  szedetnec  az  hegyTŐl  az  füuec  (Kár :  Bibi.  1 620).  Gyenge 
és  keduére  neuekedett  aszszoni  állat  (185).  Az  vad  louac  hátán 
n.agy  sok  gyenge  szfizec  halaira  badgyadanac  (Born:Ének. 
313).  A  gonoszak  gazdag  palotákban  gyenge  eledellel  In'zn.ik 
(Pázm:Préd.  31),  Korczovád,  nyári  gyenge  szoknya  (Com :  Jan. 
100).  Az  ember  betsuletinél  e  világon  semmi  gyengébb  nintsen 
(HalhHHist  111.91).  Ebéd  után  nem  ártana  a  hímvarrishoz 
vagy  más  tii-béli  gyenge  munkához  fogni  (Fal:  NA.  194).  2) 
imbecillis,  enervus,  vietus,  sublestas  C.  [schwach,  kraftios].  Gyenge 
bort  termő  szőlöfa :  *inerticula  vitis  PPBI.  Bódog  Ferencz  ygen 
meg  faradottuolna,  mert  vala  gewnge  ember  es  beteg  (EhrC. 
81).  Gienge  értelmű  tanito  (Fél :  Tan.  Előb-  5).  A  kinek  gyenge- 
iikosságú  és  fél-eszű  fia  vagyon,  nem  harag.szik,  hanem  szána- 
kodik  rajta  (Pázm:  Préd.  655).  Gyengén  hisznek  (Matkó:  BCsák. 
329).  A  gyenge  gyomoniak  adok  én  nagy  erőt,  mert  hamar 
megfőzöm,  ami  benne  nem  fi)tt  (FeW:  SchSal,  13).  Gyenge- 
gyomra nem  tudta   meg   emé.szteni  jóra  integető  vendégének 

73* 


1159 


GYENGÉCSKE-GYENGÉN 


GYENGESÉG— GYEP 


szeges  beszédét  (Fal:  NA.  126).  Eleintén  gyenge,  hitván  szerrel 
volt  a  hajó  dolga,  tsak  a  part-mellott  turbikáltak  (Kai :  TÉ. 
724;.  T5lo  jól  tova  égett  egy  gyenge  lánipis  (Kóiiyi:  VM.  79). 
3)  attenuatas,  perparcu-s  C.  [dürftig].  4)  [meduUa;  mark].  A 
köszvény  ellen  vedd  a  keserö  lapunak  a  bélit  avagy  gy5ngéjét, 
a  ki  ollyan,  mint  a  káposzta  torsa  (Lipp:  Cal.  11). 

Gyengécske :  molliu-sculus,  tenelUis  C.  mollieulus,  moUi- 
celliLH,  tenelliilas  MA.  delicatu.s;  zürtlich,  sehr  z;trt  PPB.  Az 
aranyat  és  oziistSt  a  kik  gyengécskékben  az  ArSkségek  kfizzé 
szíimlállyák,  de  nem  a  lelki  jók  kózzé  (László:  Petr.  125). 

Gyengéd:  tenellus  Kr.  (zárt,  zürtlich]. 

Gyengéded:  tenellus,  tener,  delicatus,  mollis  Sí.  [zárt, 
feinj.  Gyengéded  indulatt;il  megölelte  íGvad:  Hist.  13).  Mennyei 
artzíiját  liliomok  ülik,  mellyek  gyengéded  ajakin  meg-pirulnak 
íSzD:  MVir,  272). 

Gyengédeden:  teneriter,  molliter  MA.  zartlich,  weichlich 
PPB.  Én  felSlem  való  bizonság  tételénec  győngededen  hittenec 
(Zvou:  Po,st.  1.63).  Éneklésvel  szép  gyengédeden  duczoltatja  s 
a  tsendftsz  halálhoz  magát  készíti  (Megy:3Jaj.  11.0).  A  fetske 
a  julioknak  hátokra  száll  s  onnét  tépeget  valami  gyenge  gyap- 
jat, mellyel  belSl  gyengédeden  megtölti  fészkét  (Misk:  VKert. 
449). 

Gyengéden :  cw  Kiket  tanetani  kel,  ezekkel  mely  gyöngé- 
den kellesséc  bánni,  szent  liinos  példaia  azt  meg-mutattya  (Zvon : 
Po.st.  1.55).  Szent  Pál  az  el  tévolödött  galatiabélieket  gyöngé- 
den tanéttya  (724).  Chriatus  az  ó  tanétváninac  huss  szivét  nem 
háborétá  meg,  hanem  még  ugyan  szükséges  dolgokrulú  ezjic 
gyöngéden  tanéta  uket  (757). 

(Gyéngédés,  gyengódesség] 

Gyéngédességea  :  [permollis ;  sehr  zárt].  Az  en  é^ngee- 
dö.ssegös  zamat  epeuol  megkeserítvén  meg  vereuec  engömet 
(NagyszC.  35). 

(Gyengéi] 

Gyéngéltet:  mollitico,  molliter  habeo  MA.  [verw«lnien, 
vorweichlichen).  Sem  ruhaziittyaba,  sem  ételébe  nem  gyengel- 
tetuen  magát  (Born:  Préd.  18).  Nem  szokása  Istennek,  hogy 
gyeníélte.s.se  kedves  .szolgait  (Pázm:  Préd.  37).  És  ki-ki  vagy, 
akár-mint  gyengéltessed  testedet,  de  földbe  tétetik  (75).  Az  ö 
liokat  szinten  ugy  gyengeltetic,  mint  annac  előtte  (Prág:  Serk. 
577). 

Gyengéltetós :  mollities  MA.  zjirtlichkeit  PPB.  [verweich- 
liehunt;)  Öltözetit  f'elöttebvalo  nagy  szorgalmatossjiggal  es  nagy 
gyeugeltetessel  kereste  (Born :  Préd.  400).  Az  világnak  hizelkedi 
pompájának,  az  ö  csalárd  gyongéltetésének  ellene  mondanának 
(Pázm:  Kai.  (J'J).  Min<lenkor  az  testnek  gyengeltelésére,  az 
te-sti  kiváiisiiguknak  szabadságára  eresztették  sok  dolgokban 
az  6  nyájokat  (49).  Gyengélteté.sével  kiirhozatra  vetette  Hats- 
káját  (Pázni:  Préd.  206).  De  mivel  a  gyengéltetést  kedvellylik, 
nagy  tunyaságban  és  restségben  maradunk  (Pázm:KT.  78). 

Gyengéltetö :  mollis,  efleminatus  MA.  fmollificans ;  weich- 
lich, verwiihiiend].  Akarod-e  tudni,  niolly  kevésre  bíitsüllötte 
Ki-istus  a  világnak  gyengéltetö  puliaságit  (Piizm:  Préd.  94). 
Magok  gyengéltetö,  kényes  aszszonyi  állatoc  (Megy:  6Jaj.  35). 
Vannak  a  nagyságos  szeniéllyek  közzill,  a  kik  hol  a  gyengél- 
tetö kényességtfli,  hol  pedig  a  kevélységtől  viseltetvén  állidlják 
és  szégyenük  magokat  a  házi  gondokba  avatni  (Fal:  NE.  24). 

Gyengén:  1)  tenere  C.  teneriter,  molliter,  leniter  MA. 
ziirllicli,  liiid  1'1'B.  Gyengén  tartottam :  delicato  nutrivi  Nyirk. 
Gyengén  tartott:  delicatus  MA.  Én  méhenmek  lia,  kit  kedven 
áp4)l^attimi  és  gyengén  tartottam  (Thaly:  Adal.  11.411).  Miii  nap 
az   urliukat  igen  gyengén,   kényesen    nevelik   (lal:  NE.    34;. 


Oktatják,  mi  vizekkel  lehet  frissen  s  gyengén  tartani  :i  :'-.:>  t 
(Fal:  NA.  155).  Tanult  mesterséggel  szedegetik  eifi  a  gyeu!.'  :; 
sértS,  szerelmes  szózatokat,  hogy  kedvet  s  módot  adgyanak  t 
fesletségre  (165).  2)  imbecilliter  C.  [schwachj.  Gyengén  állanak 
most  dolgaink,  igen  tajxigatva  kell  cselekedni  (MonTME  VI 
91).  ] 

Gyengeség :  I)  teueritas,  mollitle.s  C.  MA.  [zartlieit,  weich- 
heit].  Az  ;us.szoiiy  emberi  gyeiig&ségre  fordit :  eflemiiat  C.  Zere 
tetnec  enne  genge.segeuel  zeretic  uala  6tet  (TelC.  159).  Az  zent 
malazthnak  myatta  yndwltateek  raeeg  ew  yffyw  gyengeseege.- 
ben  az  wr  Istennek  zolgalattyara  (ÉrdyC.  6I5b).  Kedven  élö 
asszonnépek  lesztek  irigységben,  kik  az  földre  nem  léphettek 
az  nagy  gyengeségben  ÍRMK.  11.210).  Éltek  vala  oly  nagy, 
szép  gyengeséggel,  öltözettek  nagy  drága  öltözettel  (V.15).  Min- 
den dáma  kötelességének  tartya,  hogy  tetsz-'i  gyengeségében 
tartsa  kényes  borit  (Fal:  NA.  155).  Kénytelenek  véle,  hogy 
szépen  bánjanak  ezekkel  a  finnyásakkal,  engedjenek  gyenge- 
ségeknek, minthogy  minden  aprólékra  felütik  orrokat  (Fal : 
UE.  454).  2)  [debilitas,  imbecillit:is ;  schwiiclio,  schwachheit]. 
Éggikre  tamazkodotuala  annaé  gengesegért  (BécsiC.  80\  Az 
leélek  legottan  oth  leezen  az  testh  ö  nag  gyengheseegbenek 
ayandekaerth  (ÉrsC.  134).  Az  úr  isten  az  én  gyengeeégemet 
vezérelje  az  haza  jovára  (MonTME.  VI.2Í)1).  A  fejedelmekben 
is  meg  vannak  a  gyengeségek,  valamint  másokhmi  (Mik:  TörL. 
282). 

Gyengeséges :  tenerrimus  Kr.  [solír  zárt).  Az  ö  ^ngese- 
gös  ziuet  elös  tör  által  háta  (NádC.  343).  Korözthflara  fezey- 
teek  te  gyengessegös  labaydath  (OzechC.  13).  Az  időben  az 
lialal  elöt  az  en  ée"ge.''eg°«  termezetöm  zenvede  (NagyszC.  16). 
Ez  gengeseges  zvz  megbetegedyk  vala  (MargL  53). 

Gyéngeségü :  cw  Te  gyengessegw  ees  yfiyw  vyragos  testAd 

(CzechC.  11). 

Gyengít:  emollio  MA.  neich  macheu  PPB.  Vén  artzáját 
kendözés  gyengitti,  tíatalíttya  (SzD :  MVir.  43j.  Ne  tágítsd,  gyen- 
gítsd  a  jóra-való  igyekezeteket  (418). 

el-gyengit :  (Infirmum  reddo ;  schwachen).  A  fáradság  el- 
szakaszkodtat,  el-gyengítt  (SzU:  MVir  125i. 

még-gyengit :  mnliero ;  weibisch  machen  C.  Meg  giengitem, 
azzoui  ember  termeszetwee  teszem:  muliero  C. 

Gyengül :  tenerasco  MA.  zárt  werden,  weich  werden  PPB. 
Gyengölt  az  feje  valamennyére  (MA:  SB.  29). 

el-gyengül :  [infiimus  fio ;  schwach  werden).  Maga-is  akkor 
el-gyeiigüle  és  b;igyadságára  olly  látás  keriile,  minttia  édes 
battya  volt  volna  körüle  (GyöngyD:  Char.  354). 

meg-gyengül :  1)  tenerasco,  lentesco;  zárt  werden,  weich 
werden  C.  2)  [intirmus  tío;  schwach  werden).  Eröbeo  meg- 
szakaszkodni,  gyengAlni  (SzD:  MVir.  124). 

Gyengülés :  (infirmitas ;  schwáchlichkeit).  Akkor  láttnk  leg 
szembelünOleg  ö  felsége  gyengülését  (ErdTörtT.  Lll). 

ayENTEL:  (insector,  propello;  jagen?].  A  tigrist  kemé- 
nyen gyentelték  (Gvad;Orsz.  183). 

GYEP,  QYÍCPÜ,  GYÖP,  GYÖPÜ  (gfpo  122í>.  Criiiár. 
jyép  Decsi:AdaK.  245.  yyfutn-  ÉrdyC.  379b.  ^f}>í  Kár:  Bibi. 
1.564.  yytip  Monlrók.  III.158):  1)  agger,  soplum,  maceria,  ma- 
ceries  M.\.  damm,  zaun,  gehüge,  gartenniauer  l'PB  Gepwkben : 
in  sepibus  NémGl.  256.  Yew  el  en  galambom  kow  zalnak 
odwayban  es  gepewnek  wdwyaban  (ÉrdyC.  37yb).  Myre  terced 
meg  w  gyepwyeth  (KeszthC.  211  KulcsC.  199).  Nem  mehetek 
kyilyob  az  zeoleo  gvepneel,  ha  megh  nem  boorlettek  (KMNy. 
U.314).  Meg  öllyétec  ötét  mint  egy  el  hailot  falt  és  meg  dóy- 
telet  gyepöl   (Kár:  Bibi.  1.564).    A    ki    buzgó  szflvol    könyörög. 


nci 


GYEPEI— GYEPLŐ 


VEZÉR-GYEPLŐ— ATYAFI-GYERMEK 


1162 


gyepet,  s5t  kflfalt  vét  isten  eleibe  (Pázm:  Préd.  644).  MegdOy- 
tetett  gyepi:  maceria  depulsa  (MA:  Bibi.  1.507).  A  szStö  gye- 
pűvel vétetik  kiiniyúl  (Mad:  Evaiig.  191).  Korités  uélkűl  való 
kert,  gyepű  nélkül  való  szőlő  (GKat:  Válts.  U.53Ű).  A  kert  bé 
kerittetic  gyepűvel  (Com :  Jan.  70).  A  tanátsosok  és  kegyes  élól 
járok  gyepűi  az  isten  szőlejének  (Bátli;  Tromb.  174).  Gyepű 
uélkűl  valü  SZŐ15  (Szathin :  Cent  155).  Elmém  éjjel  seoi  nyug- 
liatik,  csak  azt  emlegeti,  annak  úttya  gyópét  szegi  s  feszegeti 
(GyöugyD:  KJ.  446).  2)  ager  incultns  NL\.  wüster,  ungebauter 
acker  PPB.  Possessiones  gei>evelv  et  Felnempli  in  coniitatu  de 
Ung  1284  (CodPatr.  ^11186).  Méta  vádit  ad  in  terram  incul- 
tam  que  gep  vocatur  (Wenzel.  VII.456).  Méta  incepisset  super 
quadam  particula  ten-e,  wlgo  geeph  vocata  1-364  (Bebeklstv. 
kiad.).  Erdőt  szánt  s  gyepűt  sem  szánthat  (Decsi:Adag.  125). 
Erdőt  szánt,  maga  gyepét  sem  szánthat  (251).  3)  herbetum 
MA.  [rasen].  Az  egész  had  sem  állhat  vót  ellenek  az  erős 
gyüpön  és  a  sok  viz  között  (Monlrók.  III.158).  Ollyan  mint  az 
töuisk,  mint  az  fős  győpü  (Born:  Préd.  705).  Oziauder  az  győpre, 
anabaptistáé  az  bokorba  igazetnac  (Mon :  Ápol.  26j.  Ne  tekeregj 
már  mint  a  kigyó  a  gyepün  (Matkó :  BCsák.  143). 

[Szólások].  Meg  tetzik,  hog  az  ő  házát  sem  forogia  sok  em- 
ber, mert  fel  fogta  az  g  y  é  p  (Decsi :  Adag.  245.  Kisv:  Adag. 
34). 

[Közmondások].  Erdőt  szánt  s  gyepűt  sem  szánthat :  cum  te- 
metipsum  non  alas,  canes  alis  (Kisv:  Adag.  102). 

Gyepei,  gyepül :  [obsepio  :  verzamien].  Dolgodnak  nttyát 
árkoUyák,  gyepülik  (SzD:  MVir.  19). 

te-gyepel,  be-gyepül :  maceriam  obduco,  ob.sepio  MA. 
umzaunen  PPB.  Minket  is  az  vr  Lsten  mint  valamely  szép  szőlőt 
bé  gyepeit,  és  bé  árkolt  (Pázm:  Kai.  11).  Hogy  pedig  ezaránt 
az  atyafiaknak  szaladásra  gondolt  tétovázásit  jó  idején  meg 
előzzfik  és  bé  gyepellyűk,  azt  kel  eszünkben  vennünk  (245). 
Bokrosodhatott  onnatis  rabságbéli  kínos  nyomorúsága,  hogy 
minden  vigasztaló  liiieknek  bé  volt  az  úttyok  gyepülve  (SzD: 
MVir.  347). 

Gyepes,  gyöpös :  herbidns  MA.  grasig  PPB.  Gepuspotok, 
rivulus  CMn;ir.  Plaua,  sík,  tér  és  gyepes  út  az,  nem  tsoportos. 
zökögő  (Pázm:  Préd.  86). 

[Gyepesül] 

be-gyepésül :  [gramine  vesHor ;  vergraseu].  Szenvedésem- 
nek úttya  bé  nem  gyepesülhet,  sebeim  bé  nem  forrhatnak  (SzD : 
MVir.  77). 

[Gyepez] 

íbl-gyepez  :  [aggere  munio  ;  mit  einem  wall  nmgeben].  A 
szerelmesnek  drága  szőleje  törvényes  parancsolatokkal  meg- 
erőséttetett  és  mint-egy  felgyőpőztetett  (Csi'izi:  Tromb.  33). 

GYEPLŐ  (gyeplú  Kár:  Bibi.  1673.  Fal:  NE  20.  57.  gyópló 
E^ztT:  IgAny.  74.  gyójtlyú  RMK.  rV.87):  1)  camus,  lórum,  res- 
ticula  C.  MA.  fimiculus  PPBl.  [seil,  strick,  bánd].  Meg  olda  a 
gúst  vagy  gyeplőt  (Lép:  FTük.  21).  Vékony  szerő  gyeplőket 
hoznac  (Bartha :  Krón.  79).  Azért  hínak  bábát,  hogy  mind  ke- 
zét, lábát  kösse  meg  lásy  gyeplővel  (Felv:Dlcs.  14).  Ha  (a 
nagy-agyú  halbul)  egy  hímet  megfoghatnak  és  nagy  hosszú  gyep- 
lőn a  tengerbe  bébotsátják  és  onnét  a  gyeplőn  ki  s  behúzzák, 
rettenetes  sokaságú  nőstény  halak  követik  (Misk :  VKert.  548). 
S)  habena  C.  MA.  zügel  PPB.  Meghúzni,  rántani  a  gyepWt : 
*adducere  habenas  PPBl.  Gyeplőre  tanítja  :  loro  condocte  facit 
PPB.  A  kocsis  a  lovat  az  gyeplővel  igazgattya  (Com;  Jan  86). 
Ontig  rángatám  ide-is,  amoda-is  a  gyeplűt,  hogy  félre  tsavarí- 
tsam  a  beszédet,  de  héjában  (Fal :  NE.  20).  Minden  lova  rugjon- 
fel,  a  rúd-szege  húUyon-el,  repedgyen  a  gyeplő  szí  (Fal :  Vers. 
872.  Thaly:  VÉ.  11.131).  Bár  esze  a  gyeplöt  ne  hagyta  volna  a 


száguldozó  indulatokra  (SzD:  MVir.  129).  S)  [nodus;  knoten]- 
Ottan  az  szekerén  el  czudalkozek,  ki  felől  felelet  illien  adaték : 
az  kitől  az  giőplü  megokkittatnek,  Asia  birtoka  annak  adatnék. 
Síindor  giőplükőteset-is  hamar  el  vaga  (Ilosv:  NS.  3). 

vezór-gyéplö,  vezérlö-gyeplö :  habena  MAI.  [zügel]. 
Hiába  mondják  az  uraimék,  hogy  ők  akár  melly  vallásnak 
vezérlő  gyeplflje  nélkül  emberségesen  elélnek  (Fal :  NE.  57). 

vezetö-gyeplö  :  habena  PPBl.  [zügel]. 

Gyeplöcske :  habenula  C.  MA.  armbinde  PPB. 

Gyeplős :  loreus  C.  [riemeu-].  Gyeplős  lovak  :  funales  equi 
PPB 

GYÉR  (gyír  GKat:  Titk.  1118) :  rarus,  foraminosus,  lacunas 
habens  Sí.  pocker,  voll  löcher].  Gyér,  ritka  szita  vagy  rosta: 
*excussoria  cribra  PPBl. 

GYERICEK  (germök  TelC.  14.  gyermók  ÉrdyC.  519b. 
gwermek  RJINy.  11.21):  1)  puer  C.  MA.  kind  PPB.  Igaz  ágy- 
ból való  gyermekek :  *certi  1  ibéri  PPBl.  Germekek  es  neppek 
kezdenek  mewiettny  (EhrC.  57).  Menúetec  es  kerdezkeggetec 
zerelmest  a  gérmecről  (MünchC.  16).  W  giermeket  seremnekvrl 
zile  (VirgC.  32).  Ezeket  halvan  syr  uala  az  zent  germek  (MargL. 
1).  Az  en  gyermekem  kezwenben  flekzyk ;  puer  meus  jacet 
paralyticiis  (JordC.  375).  A  szolgálóleányokat  elöl  allata  az  ő 
gyermekeckel  egyetembe  (Helt:  Bibi.  L  y2).  Miért  bog  az 
azzouj  állat  hasas,  megh  kel  warnj,  hogy  az  gjermeket  el  hozza 
(RMNy.  11.267).  Ha  az  azzonyallatokat  meg  forőztőd  benne, 
germek  mas.sat  ki  hozza  belőlük  (BeytheA:  FivK.  90b).  Böjtöt 
böjtölt,  földre  borúit,  míg  a  gyermek  beteg  vólt  (Pázm:  Préd. 
145).  Akár-mely  aszony  és  gyermek  úgy  meg-óldozhat  a  bűn- 
től, mint  a  pap  (Pázm :  LuthV.  83).  Gyermekét  a  kőfalhoz  pas- 
kolá  (Tyúk:  Józs.  131).  Az  gyermekekkel  az  feketét  levettesd, 
elég  eddig  a  gyász  (MonOkm.  XXrV.36).  2)  [aetate  parvus, 
parvulus,  adol&scens ;  jung].  Gyermek  ló :  tener  *equus  PPBl. 
Felkele  azért  a  gyermek  apróddal,  juta  a  táborba  (RMK.  U. 
77).  Mégleu  a  gyermek  király  felnyéne  (Helt:  Krón.  94bi.  Az 
én  lovaim,  a  rudas  sánta,  az  két  gyermek  ló,  Kd  tudja,  mi- 
némfi  erőtlen  (LevT.  11.30).  Ne  veszekődgyél  gyermek  lévén 
emberrel  (Decsi:  Adag  115).  Te  benned  ollyan  természet  és 
tudatlanság  vagyon,  mint  imez  tanulatlan  gyermeklóban  (Pathai: 
Sacr.  71).  Gyermek  lovaid  éd&sem  egyébképen  jól  vannak,  de 
az  fekete  megholt,  az  szemei  folytának  ki  (R'ikGy:  Lev.  62). 
Az  Bahonyi  uram  gyermek  lovát  el  hajtották  (Gér:  KárCs.  IV. 
504.  MonTME.  I.194I.  Gyermek  fejedelmeket  adok  nékik  (Dly: 
Préd.  1.59).  3)  [novellus ;  jung].  Usque  ad  insulam  germekerdew 
1386  (Bebeklstv.  kiad.).  4)  [famulus ;  diener].  Mend  ez  igéc 
kélleténec  Olofernes  élőt  es  ő  germéki  élőt  (BécsiC.  35).  5) 
[puerilis ;  kindisch].  Gyermek  és  iatekos  feleletiie  Dauid  János 
deáknak  rőuideden  meg  felelec  (Mon:  Ápol.  438). 

[Szólások).  Még  a  gyermekis  láttia:et  puero  perspi- 
cuum  est  (Decsi:  Adag.  85).  Fráter  Maiúmus  wewtbe  meg 
leansagat  es  ew  twle  fogta  az  giermeket  (ÉrsC.  431j. 

[Közmondások].  Jobb,  sírjon  a  gyermek,  mint  szüléi :  *juveni- 
les  lacrimae  vitiis  obstant  PPBl.  Néma  gyermeknek  anyja  sem 
érti  szavát  (TörtT*  11.292). 

anyás-gyermek  :  [amans  matris ;  muttersöhnchen].  Anyás 
gyermek:  apud  matrem  manet  (Decsi:  Adag.  315). 

atyafi-gyermek:  amitinus  Com;  Jan.  119.  [geschwister- 
Uind].  Atyatí  gyermekek:  *fratres  patrueles;  atyafi  gyermek, 
két  testvér  fiaknak  gyermeki :  patruelis  PPBl.  Oldalaslag  valóc 
az  atyád  báttya  és  atyád  nénnye,  kiknec  attyoc  egy,  kiknec 
egy  az  aimyoc  és  kic  közzül  edgyiknec  az  attya  másiknac  az 
annyával  egy  és  atyafi  gyermekéé  (0)m:  Jan.  119).  Megölette 
maga  bátyját,  Báthori  Boldizsái-t,  kivel  atyafi  gyermek  volt 
(Kern:  Élet.  18i. 


1163 


BAiW3YERMEK— PÁSZTOR  GYERMEK 


SZOPÓ^GYERMEK— GyERMEKDEÜ 


1164 


báb-g^yermek :  [pupa ;  kleines  madchen].  A  másik  nem- 
ben vadnak  a  kis  baabgj'ermek  (pupa),  a  leánka,  a  kis-aszony 
(Com :  Orb.  75). 

csecsemő-gyermek  :  (infans ;  eüugling].  Az  nemes,  fSlse- 
g&s  kjralóc  inui^ac  az  czoczemő  éfraicket  (DebrC.  339).  Kari- 
kán forgó  talyigácska,  a  hol  a  két  esztendís  csecsemS  gyermec 
j;'imi  fanul  (Com:  Jan.  44).  Tanuly  a  csocsemS-gyermek  Jesustol 
(Illy:  KrÉlet.  65.  Pós:  Igazs.  n.445). 

csudás-gyermek :  [partu.s  moastro.'nis ;  wiiadergeburtj.  A 
c.sudis  gyermekeknek  kórásztségokben  nagy  okossággal  kői 
élni.  Midún  nem  lehet  bizonyos  dolog,  ha  két  szeniély-é  a 
csudás  gyermek,  akkor  oggyiket  egy  általlyában  meg  köl  k(i- 
r8,sztülni  (.Sam:Ag.  60). 

deák-gyeiinék :  [scbolasticus;  schüler].  üllyan  kutyát  lát- 
tam, aki  a  kártyát  ismerte  é.s  az  ábécét  úgy  tudta  mint  egy 
kis  deák  gyermek  íMik:  TörU  22ü). 

égyhasi-gyermék :  [geminus  fráter;  zwilliDg].  Mindenkor 
nagyobb  szeretet  vagyon  a  kettősök  avagy  egy  hasi  gyermekek 
között,  hogy  sem  mint  más  vér  .szerint  való  atyafiak  között 
(MLsk :  VKert.  406). 

elvetett-gyermek :  *projectus  puer  PPBl.  (ausgesetztes 
kind,  findling]. 

enekés-gyermék :  .symphoniacas  puer  C.  [sjingerknabe]. 

fattyú-^ermek  :  .spurias,  notu.s,  adultorinus ;  bast.'u-d  PPB. 
Szent  Brixius  pfispúk  egy  fattyu-gyermekkel  vádoltatott,  mint- 
ha az  o  paráznaságából  lőtt  volna  (HalhPaizs.  281).  Az  6  tisz- 
tátalan ágyokböl  származott  fattyú  gyermekek  fertelmes  volto- 
kat megbizonyította  (MonTME.  I.19S). 

ferfl-gyermek,  férfiú-gyermek:  masculus  (;.  [puer; 
knabej.  Zúle  eg  zep  ferfiu  germükőt  (GuaryC.  44).  Történek, 
hogy  nobézes  levén  egy  meg-holt  férfi-gyermeket  szüle  (lUy: 
SzÉlet.  IV.139.  Barna:  Isk.  408). 

inas-gyermek :  [adolescens ;  jüngling].  Vala  akor  Ábel 
zaz  OS  húzónkét  eztendos  inas  germok  (TelC.  223).  Valamelly 
inas  gyernief,  niihelt  az  rendbe  felvéfetic,  mindgyárt  meg  szii- 
nic  olyan  li-nni,  az  minec  neveztetic  (MA :  Tan.  1493). 

juhász-gyermek:  fpuer  pastoris;  hirtenknabe).  Minap  eggy 
kis  kanász  n!;ls  juhász  gyermekkel  iiszve  kezde  veszni  pá-sztori 
versekkel  (Fal:  Vers.  905). 

kettős-gyermek:  [geminus;  zwilling]  Kettfis  gyermekek: 
fratras  *gomi3lli;  kett'.s  gyermeket  szüW:  gemellipara;  kottís 
gyermeket  szfllni :  *geniinum  ixirtum  odere  PPBl.  KettJs  gyer- 
meknek egyike,  ki  még  él :  vopiscus  Pl'B.  Koltős  gyermekéé 
találtatának  az  5  méhében  (MA:  Bibi.  1.22).  RAeka,  niidfln 
már  méhében  a  kettős  gyermekek  egybe  ütköznének,  kéván- 
ságát  megbánta  (Mad:  Evang.  385).  Ketifis  gyermeke  köszkS- 
dőtt  méhében  (I^and:  ÚjSegits.  1.403). 

kicsiny-gyermek :  pupas  C.  (knatej. 

leány-gyermek:  puella;  miigdlein  Nom.  11.  Keues  idev 
nek  utanna  ijjen  iol  kezde  enekleny  az  egyéb  kysded  leianyokal 
ez  leiany  gyermec,  zont  Margit  ázzon  (MargL.  1).  Minekünk 
asszonyoknak  és  az  leány  gyermekeknek  semmit  nem  adnak 
(LevT.  11.7).  A  varasnak  ininden  férfiú  és  leány  gyermeki  az 
egerek  után  indultának  (LLszjiy:  Krón.  244). 

mostoha-gyermek  :  [priWgnus ;  stiefkindj.  A  mostoha  apa 
és  mostoha  anya  a  mostoha  gyermekeket  nem  szintén  ugy 
szeretic,  mert  edgyic  sem  nemzője  (Com:  Jan.  119). 

pásztor-gyermek :  (puer  pastoris ;  birtenjungej.  Vala  egy 
zogheoii  paztor  germek,  vala  mykeppen  nem  akarattyawal 
gyoytaa  öel  ew  wranak  gabonayaat  (ÉrdyC.  434b>.  Menalcas 
volt  tiszta  pásztor  gyermek,  kondor  hajú,  litcis  i  Kai :  Vers.  904). 


^zopó-gyermek :  lacteas  puer  SK.  [saugliog].  Hordozd 
ótet  az  te  kel>eledben,  az  miképpen  hordozni  szokta  az  dayka 
a  szopó  gyermeket  (MA:SB.  359). 

tar-gyermek:  [depilis;  haarlos].  A  tar  gjenneknek  meg 
no  mg g  a  haja  (Ver :  Verb.  Szót  21). 

zab-gyermek :  terrae  filius,  illegitimas  \'er:  \'crb.  .Szót 
15.  spmiiLS  SK.  [uneheliches  kindj.  Menyi  zab  gyermekeket  el 
rőkkentóttek  (Pécsv:Kel.  729;.  FattJ^lfi:  nothu.i,  de  cujus  pa- 
rente  non  dubitatur;  zab  gyermek:  spurius,  qui  non  audet  suos 
parentes  numinaie  (Sziksz.  M.  Akad.  Értesítő  1847.  332).  A  ki 
felül  kétség  vagyon,  ha  meg  kőrősztőlkőttenek-é  avagy  nem, 
mint  az  elvetett  zab  gyermekek  felől,  azokat  hával  kői  meg 
korosztülni  (Sam:  Cer.  59).  A  romai  ecclesianak  zab  gyermekei 
voltának  azok  a  tévelygések,  szakadások  (Matkó:  BC^ák.  109.i. 
Fattyaknac  és  tisztátalan  ágyból  való  zab  gyermekeknec  sem- 
miképpen (az  örökségből I  részt  venni  nem  kell  (Com:  Jaa  120). 
Ennyiben  föld  fiai,  z;ib  gyermekek,  fattyak  íVeresm :  Lev.  22). 
Tizenhat  zab  gyermeke  nem  volt  Calvinusnae  (Pós:  Válasz. 
241).  Fejér  madár  hattyú,  zabgyermek  az  fattyú,  ej-ej,  nyalka 
legényt  illet  az  sarkantyú  (Thaly:  VÉ.  1.402.  ApoU.  45).  ó  zab 
gyermek  vala  (Gvad:  NótTest.  123). 

Qyerkőce :  juvenis,  adolesceas,  ephebns  SL  [knabe,  jüng- 
ling]. (KanizsaTört.  41). 

Gyermekese,  gyermécske,  gyermekecske  (germe- 
C2«inek  Bat:  KTud.  1):  puellas,  puenilu.s,  pitsio  MA.  kniiblein, 
kindlein  PPB.  Adory;m  vala  neve,  mel  éermL<:ke  annat  es  nenet 
kőuete  (NádC.  459).  Feleytte  eztendos  germökceiet  a  tűznél 
őrizetnekil  (485).  Yrok  tynektek  es  gyerraeczkek,  mert  éressek 
váltok  (JordC.  8S6).  El  iőuenek  felesegök  őlőgben  tartuan  az 
ö  kis  giermöckeiöket  (DebrC.  135.  573).  Tey  zopo  gyermekchek- 
nek  zayabol  wettel  dychorotheth  (KulcsC.  12)  Az  kerezteletlen 
germechkeknek  rettenetes  nem  lizen  niink  Cristus  (TelC.  254 
ÉrdyC.  450).  Az  szegben  tudatlan  genneozeknek  eleikbe  adnám, 
hogy  ökis  az  istent  deczerhetnek  (Bat:  KTu<i.  1).  Azt  jól  érti, 
hogy  asszony  szereti  két  kis  gyermekcséjét  iKMK.  11.42 1.  Minec 
utánna  meg  fokta  volna  [a  pásztor  a  hollót),  haza  riué  a  gyer- 
metskóknek  (Helt:  Mos.  369).  Amaz  negyuen  gyenueczkeo, 
kic  Elizeus  prophetat  meg  szidalniazac  ^Born:P^éd  87).  Én 
még  fen  vonzóm  magamat,  az  gyermekecskék  Ijékével  vannak 
(I.«vT.  II.28).  Az  kis  gyerniektsköket  [így]  is  meg  kellé  koRisz- 
tolni  (Szár:  Cat.  U4).  A  kis  eszA  gyermetske  nem  akar  hozzája 
menni  (Pázm:  Préd.  7.  Pázm:LuthV.  395).  Az  csacsogó  gyer- 
mecskek  sziijában  az  gőgitelés  az  botló  uyelvekuec  magyará- 
zatlaiiságával  édesödic  (Prág;  Serk.  467).  KfliúUők  az  apró 
gyermekecskék  zajognak  iHall:Paiz&  362).  Vásott  gyermek- 
Lséket  jóra  tanitsan;ik  iRim:Éuet.  322). 

Gyermekded  {yyernukdid  1  lelt:  Bibi.  L  Aa4.  MA:SB.  94. 
MA:  Bibi.  M4  46.  Tyúk:Józ.s.  423.  (ii/trmehlul  Decá:  Adag. 
173.  Kár:  Bibi.  1.147.  giiermikdiid  CzechC  5):  I)  depuber  C. 
novellus  MA.  [toner]  neuling  PPB.  [kindlich,  zartj  Gyermekded, 
ki  most  szóiösödik :  depuber,  depubis  PPBl.  O  é^rai^l'^ediket 
(infantes)  léterieztéc  \t  templomanac  orcaia  ellen  iBécsiC  16t. 
Gérmecdedecuec  es  eniöcnec  íaiocból  tűttel  diíéretet  (MUuciiC. 
52.  110).  Mykoron  meglen  germegded  volnál  (PeerC.  312).  E 
germőkded  ziz  a  templonuiac  tizőn  őt  gradicyt  alhatatos  lépes- 
sel latlatec  felmennye  (TelC.  36).  Gyermokdyd  iVzeA  telieo 
^RMNy.  1I.2U).  Három  gyermekdid  köss  ál  vala  az  vt  melet, 
iátzuduzui'ui  egy  más.sid  i  Holt :  Mos.  206).  Végy  egy  gyennegded 
tinót  való  aldozattra  (Holt:  Bibi.  I.  BBb3l.  Gyermekdid  tuloc: 
vitulas  (Kár:  Bibi.  1.147).  Hoza  gyerniekdéii  kőver  borjut:  túlit  , 
vitulum  tenerrimum  (MA:  Bibi.  1.141.  A  te  két  emléd  olyan 
mint  kettős  gyennegded  gedelye  (Énekek  éneke  Mfii.  Felvivé 
ő  magáért  g}'ermekdé<l  tinóját  iMoluF:  LTárh.  16 1.  liloneknek 
ket  tehenet,  giermek  dedeket  boryustul   es  ket   diznot  hagiok 


lltlö 


( GYERMEKDEDÜL]— GYERMEKI 


GYERMEKIBB— FAGÍSYÚ-GYERTYA 


IKítí 


(TürtT.  1878.  143\  Leginlisbb  szánok  vala  egy  gyermekded 
tPriik  lovat,  kit  az  táboron  vőtlem  vala  (Monlrók.  VIII.3Ö4V 
2)  [novellus,  tener,  virens,  recens ;  jung,  friscli,  grünendj.  Az 
kender  es  az  arppa  megh  serwtli,  mycrt  hogy  az  arppa  gyer- 
meglided  volt  es  az  kender  zaiba  eredeth  (JordC.  25).  Mint 
szép  gyermekded  olajfa  ves.szfik  az  igaz  hitbtn  felnevekednek 
íRJIK.  ILI 23).  Az  gyökerét,  míg  wy,  gyermekded,  így  szárazd 
(Mel ;  Herb.  49).  [A  jó  asszony  olyan)  mint  az  gyennekdod  plán- 
ták melle  tetetet  tamaszszok  (SalMark.  31).  Gyermekded  pkin- 
ták  (MA :  SB.  94).  Az  di.sznó  az  ag  szai't  meg  eszi  és  ifin,  gyer- 
mekded szart  .'■■zerez  abból  (MesésK.  13b).  Gyermekdid  sert, 
mésert  mostan  karos  innya  1649  (KLÍcse.  15).  Igen  szép,  gyer- 
mekded saláta  (Szakácsmest.  126).  A  ki  akar  misknlantiát 
csinálni,  szedjen  igeu  gyermekded  salátát  {T(>rtT.'  L5791.  S) 
(vermis ;  mn'nij.  Az  disznónak  mimódon  kell  gyermekdedet 
csénalni?  Felelet:  Szúrd  avagy  vágd  meg  az  disznót  nyárban, 
az  sebben  miudgyárt  gyermekdedek  nevekednek  és  férgek 
(MesésK.  13). 

[Közmondások].  Job  az  vén  oroszlány  az  gyermekdid  szar- 
nasnál  (Decsi:  Adag.  173). 

[Gyermekdedül] 

meg-gyermékdedül :  [tenerasco ;  grünen,  bl.atter  treiben]. 
Micor  (fige  fanac)  ó  aga  meg  g:ermecdedóleud  es  megleuele- 
zendic,  tuggatoc,  mert  kfizel  va^on  a  nar  (MiinchC.  59). 

Gyermekónyi :  [puerilis;  kindiscb].  Gyei-mekéuyi  tudatlan 
itju  (Bethl:Élet.  n.92). 

Gyermekes :  (gravida ;  schwanger].  Meg-tartya  ez  a  gyer- 
mekes terhest,  még  a  magzattya-is  nem  lehet  annak  i-est  (Czegl : 
Dág.  47). 

Gyermékéskéd-ik :  aecisso,  ineptio  C  [kinderei  ti-eiben]. 
líjatskálkodom.  gyermekefskedem :  adolascenturio ;  *consector 
puerile  quid  PPBl.  Ne  gyermekesk5dgyél :  relinque  nuces  (Deci : 
Adag.  33).  Mikor  kellene-is  szóllani  valamelly  dologhoz,  akkor-is 
csak  gyermekeskedik,  nyálaskodik  (Matkó :  BCsák.  210).  Hald 
meg,  ha  gyermekeskedni  kel  illyen  nagy  istenes  dologban 
(MNjihlrt.  220). 

Gyermekeskedés  :  ineptia  C.  [kinderpossen].  Szent  Hiero 
nymus  idejében  voltanac  némellyee,  az  kic  gyermekeskedéssel 
játtzottattác  és  ozufoltác  az  istent  (M.\ :  Tan.  1269).  Nem  elég 
volt  volna  az  gyermekeskedés,  ha  azt  valami  ékes  hasonlatos- 
sággal fel  nem  kendőztette  volna  az  barát  (Toln:Vig.  65). 

Gy erméketlen,  gyermektelen :  liberis  carens,  ateknos 
MA.  illiberis  PPB.  [kinderlos].  Nosza  pápi.'^ta  vraim,  ria.«zszátok- 
meg  a  gyermeketlen,  de  gyermek  eszú  pátert  (Matkó:  BCsák. 
134). 

Gyermeki :  puerilis  C.  MA.  kindisch  PPB.  Gyermeki 
bolond.ság :  Uidicrum  pnerile  PPB.  Gyenneki  dolog :  *puerile 
est ;  gyermeki  idó :  aetas  *puerilis ;  gyermeki  é.sz ;  consiliuni 
*puerile;  éretlen  gyermeki  idó:  aetas  *acerba  PPBl.  Gierm5ki 
oztendeit  eert  elkvilcSkel  gi5zi  uala  meg  (DebrC.  201).  Kysded 
germeky  yfíywsagatwl  foghwa  zolgalta  vala  bodogs.«agus  zent 
Marton  pyspeket  (ErdyC.  626),  Nem  gyermeki  dolog  ez,  a  mit 
be.széllez:  nihil  ex  agro  dicis  (Decsi:  Adag.  219).  Az  okos  em- 
ben-űl  azt  nem  itilhetni,  hogy  testamentomban  gyermeki  módon 
jádczott  volna  iPázm:  Kai.  690).  Ezeket  a  gyermeki  alakosko- 
dásokat oly  púposán  mu.strá1tattya  Vitteberga  (Pázm:  LuthV. 
8).  Gyermeki  szerben,  tizenkét  esztendós  korban  volt  (Zvon: 
Post.  1.259).  Gyermeki  eszéhez  képest  (Matkó:  BCsák.  5).  Gyer- 
meki játékockal  jáczodozván:  crepimdiis  ludens  (Com:  Jan.  44). 
Nyakadban  rándul  gyenneki  bSlcsókfidésed  (Illy:  BCsTomp. 
226).  (A  gödénynek  tollatskáiból)  a  sz5ts5k  gyermeki  mentéts- 
kéket  szoktak  béUeni  (Misk:  VKert  343). 


Gyermekibb  :  [magLs  puerilis  ;  kindischer].  Nem  gyerme- 
kibbé a  te  kaiiseiiuentiázásiid  (Matkó;  BCsák.  227). 

Gyermekség:  i)  pueritia  C.  MA.  [aotas  puerilis;  kindes- 
alterj.  II  felséges  kmli  magzat  ilyen  genge  germek.segenek 
ideeben  ezenképpen  getorye  magát  (MargL.  2).  A  halálos  byn 
meg  51i  embSrbe,  valami  iooth  tSth  mind  ó  j^ermekseget&l  fogva 
(NagyszC.  306).  Némely  nagy  hyrev  fráter  ev  gyermegsegetevl- 
fogua  zokta  vala  CrLstusnak  sebeyt  nagyon  tyztelny  (DomC. 
236.  6).  Immár  az  germeksegbeol  ky  keolthom  wolna  (LevT. 
L115).  Az  te  gyermek.ségednec  ideié  (Kár:  Bibi.  11.122).  Fel- 
serdült gyermekségedet  játékban,  ugrásban,  boloudo-skodá-sban 
fogyattad  (Pázm:  Préd.  68).  Azokat  a  dolgokat  foglallya-bé, 
niellyek  a  KrLstus  esecsemöségéé  és  gyermekségéé  (Illy :  KrÉlet. 
3).  Hogy  magzatiukbúl  bőtsflietas  ember  légyen,  szóllatlan  gyer- 
mekségében lássunk  hozzá  (Fal:  NE.  113).  3)  puerilitas  C. 
[puerilia ;  kinderei].  Bukóst  jádzani  és  éhez  ha.sonlockal  gyer- 
mekség (Com :  Jan.  209).  Minden  kicsiny  szón  meg-indulni  gyer- 
mekség (Hall;  Paizs.  249).  3)  [pueri;  die  kinder].  Gyermekséget 
igazgatók:  paedagogi  (Com:  Jan.  154). 

[Szólások].  GyermekségbiSI  ki-kőltec:  ephebi  (Com: 
Jan.  44).  Ki  kőit  a  gyeraiekségból :  excassit  ex  *ephebis  PPBl. 

Gyermekte :  [als  kind,  im  klndesalter].  Gyermektem  vöttem 
sok  nyomoi-úságot,  sokszor  elvetni  kéváutam  az  hámot  (RMK. 
tt265). 

GYEKTYA  (gyergya  Illy;  Préd.  L205.  gyorchia,  gyorezya 
LevT.  1.344.  345.  gorCa  BécsiC.  298.  NádC.  526.  NagyszC. 
381.  ÉrsC.  67.  Mel;  Herb.  146.  györíya  ÉrsC.  67.  Decsi:  Adag. 
51.  53.  117.  Heh:  Krón.  41.  Helt:  Mes.  75,  Helt:  ÚjT.  A8.  Cis. 
G3):  candela  C.  MA.  licht,  kerze  PPB.  Gyertyára  repes*  lövAldék, 
legyebke:  hepiolus  PPBl.  Gortyacat  a  tSmISczbeliekhez  zolgaltat 
vala  (NádC.  526).  MindSnSknec  gortfat  oztanak,  hog  az  oltárhoz 
iamanac  vele.  Istennec  angala  a  gortiath  a  nemSs  azzonnac 
kezebSl  erővel  kiuonzyauala  (NagyszC.  381).  A  giermök  kezeben 
egö  giertiat  aduan,  fel  emelik  vala  az  vristen  tiztössegere  (DebrC. 
96).  Az  althal  fara  rag.aztnak  wolt  barom  gyortyat  áldozat  koron 
(ÉrsC.  67.  LányiC.  98).  Zent  Ágoston  mondása  zerent  eeggew 
gyerttya  yegzy  az  mennyey  djchőseegnek  ezek  vylagossagaat 
(ErdyC.  72).  Györttyát  sem  gyiuytnac:  neque  accenduut  lucer- 
nám (HeIt:ÜjT.  A8)  Ha  az  gySrttya  szikrázic,  vagy  nehezen 
gyúl  meg,  menydőrgésnec  iele  (Cis.  G3.  Fél:  Bibi.  6).  Azt  írha- 
tom az  gyorcliia  felewl,  hogy  suk  [így].  Az  mastani  bechy  gyor- 
cbLi  chínalok  olaz  gyorchyath  chyualnak,  az  olaz  gyorcliyaba 
adnak  feleth,  feleth  ismegh  bechy  gyorchyath.  Az  te  Keg. 
embere  megh  nem  varth,  chyak  mygh  az  gyorczyaerth  voltam 
(LevT.  1.344.  345).  Gyertya  gyújtva,  égő  fáklyával  keressük 
azokat  (Land:  ŰjSegíts.  IL499).  A  gyertyát  a  lámpá.s  nélkül  ne 
vigyed-ki :  lucernám  absque  laterna  ne  feras  (Com:  Jan.  158). 
Gyertyánál  olvassák  az  pénzt  számokra  (TörtT.  IV.68).  Mint  a 
gyergyatorto  az  6  fenyességit  Idöntl  (Illy:  Préd.  1.205). 

[Szólások].  El-alutt  a  gyertya;  lucerna lumine *defecta : 
PPBl.  Gyertyát  mártani:  *sebai'e  candelas ;  fagygyazok, 
gyertyát  mártok :  .sevo  PPBl.  Ro.szúl  való  meg  senyvet  faggyat 
igen  bővőn  ne  márcs  az  vékony  gyertya-bélre  (Prág:  Serk. 
844). 

[Közmondások].  A  gyertyát  nem  azért  gyuyttyác  meg,  hogy 
el  rőytséc  kőből  ala  (Helt:  ÜjT.  U.  Fél;  Bibi.  II.2).  Meg  tet- 
zik,  hogy  győrtiánál  írták :  ölet  luceraam  (Decsi :  Adag.  53). 
Délben  gyuitaz  te  győrtiát:  lumen  soli  mutuas  (Decsi:  Adag, 
51).  Délben  győrtiát  gyuitaz  (117).  Az  ördögnek  is  kell  gyer- 
tyát gyújtani  (RákGy ;  Lev.  230).  Délben  gyújtasz  gyertyát ; 
*aquam  in  mari  quaeris  PPBl.  Meggyújtott  gyertyát  nem  kell 
tsudálni,  ha  fogy  (Mik:TörL.  314). 

faggyú-gyertya:  candela  sebacea  Kr.  [talglichtl.  A  gyer- 
tya világnál   tanúlónac   a   viasz   gyertya  a  fagygyu  gyertyánál 


1167 


FÜSTÖLÓ-GYERTYA-0\1K 


CSILLAGOSHÁTÚ-GYÍK— GYILKOS 


1168 


inkább  hasaaial  (Com:  Jan.  158).   Faggyú   gjertják  mártására 
4  mázsa  25  font  (Radv;  Csal.  111.67). 

füstölő-gyertya:  pastilli  fiiniale.s;  rauchkei-zen  PPB.  A 
spanyol  fásttiW  gyertváknak  kolleinetcs  illatja  egészen  el-terje- 
(iett  (Kónyi:  VM.  42). 

kén-gyertya:  tilumsiilpluuatniii  MA.  fmlphuratum,  fumen- 
tum  Nom.2  40.5.  ramentum  sulpburalum  Majur :  8zrtt.  402.  síU- 
phuracea,  igiiajium,  ellyelinium ;  schwofelbölzleiu,  scbwefelkerz- 
lein  PPB.  Kénköves  forgáts,  kén-gyertya :  *sulpburatum  ramen- 
tum PPBl.  (KirBasz.  142). 

kétbélü-gyertya :   dimyxos  C    [kerze  mit  zwei  dochten]. 

kétmóosű-gyertya :  dimyxos  C. 

király-gyertya:   candela  regia;  königskerze  Mel :  Herb. 

146. 

mártott-gyértya :  ciindela  tinctu  facta  Kr.  [gezogenes 
licbt].  Mártott  gyertyák  keltek  el  400  drb.  (Kadv:  Csal.  I1L67). 

mise-gyertya :  urobanelie  Beythe :  Nom.  6.  [.sonnenwurz]. 
Orobancho  multis  Austriae  et  Pannóniáé  siluls  nascitur  atque 
Vngaris  mi.sé  gyerthya,  id  est  miasalis  candela  slue  cereus 
dicitur  iClus:  Nom.  242).  Mise  gyertya  :  candela  regia,  orobanche 
iBeytheA:  FivK.   15). 

viasz-gyertya :  cereus  C.  (wachskerzej.  Ziz  marianac  es 
vias  gertyat  v5n  (TelC.  98).  Viá.«zbiil  tsinált  gyertya :  cereuni, 
wacb.slicbt  (Com:  Vest.  122.  ComtJan.  158.  CzeghDág.  II.6). 
Némely  szertartások  emberi  rendelések,  az  mineművek  :  c;im- 
sak,  pili.s,sek,  gyertya  tartok,  szentelt  viasz  gyertyák  (MXyil: 
Irt.  132).  Viasz  gyertyák  mártására  91  font  (Radv:  Csal.  IIL67). 

viasz-gyertyácska  :  cereoliis  C.  fwacbskerzlein). 

Gyertyái :  [lucerneus ;  licbt-].  A  bogarak  bárom  félék :  levegő 
égbéliek,  minémfi  a  méh,  darás,  gyertyái   lepke  (Misk:  VKert 

636). 

Gyértyás :  llucernaris;  kerzen-,  licbt).  Isten  meg  vtallia 
Viteniborga  es  Bartfa  o.stiits,  oltaros,  giertia.",  korosmas  may- 
mait  (Mel :  Sám.  434).  A  kis  kamarában  (vagyon)  egy  gyértyás 
láda  (Gér:  KárCs.  rV.447). 

[Gyertyáz] 

Gyertyázás :  [pervigilatio ;  nachtwacbe).  A  bSltsek  az  ő 
szép  tudományokat  .sok  éjjeli  gyertyázások  és  magánasan  való 
elme  fárasztások   által   szokták    öregbítem  (Misk:  VKert.  493). 

GY£RTYÁIí(fa)  (pycrjíj/án-fa :  omus  PPBl.  gySrtyán  Mel: 
Herb.  17);  (onius;  hagebuche].  Gyertyánfa:  ornus  MA  PPB. 
Gyertyán  fa,  kibSl  malom  fogat  es  er5s  nyeleket  cbynalnak 
(BeyÜieA:  KvK.  12). 

GYÍISZTAIj:  gesticulor  C.  MA.  seltsame  gebehrden  machen 
PPB.  Gyasztálok,  pepetselek :  gesticulor;  a  vállaival-is  gyestálni: 
argere  *gestum  liiunerLs  PPBl. 

Gyesztálás :  gestus  MA.  gesticniatio  PPBl.  die  gebehrden, 
mienen,  stellnng  eines  menschen  PPB.  Hozzá-szabni  a  dologhoz 
a  gyestáh'ist :  accomodare  *g6stum ;  gyestálással  mondani  a  ver- 
seket: Carmina  *gesticulari  PPBl 

[Qyesztáldogál] 

Gyesztáldogáló :  gesticulator  PPBl.  [pantomimist].  Gyes- 
táldogáló,  opotzelí,  játékos :  gesticulator  PPBl. 

Gye8ztá.ló :  gestuosus  PPBl.  [pantomimist].  Gyestáló,  sok 
tzérémoniával  éli:  gestuosus  PI'Bl. 

GYÍK  (gyei  JordC.  ;i5.  Kíu-:  Bibi  I.P7.  Pá2m:Préd.  639): 
lacerta  C.  MA.  eideclise  PPB.  Kyk  ez  tTlIden  yaniak,  mint 
vakondagh,   patlikan,   .sáska,   gyeek,  mynd  utalatosok   (JordC. 


95).  Ha  a  gyopámac  a  ffiuét,  virágát  az  agyban  feyed  alá 
teszed,  kigyót,  békát,  gyékot  el  iki  íMel:  Herb.  116i.  Tisztáta- 
lanoc  légyenec  ti  elöttetec  az  egér,  a  béka,  gyéc  és  vakondac 
(MA :  Bibi.  I.98a  A  gyík  akárki  elStt  igen  esméretes  állat 
(Misk :  Mvert  252).  Hanem  lia  talán  a  kígyókat,  békákat,  gyí- 
kokat nem  kellene  bántani,  mert  buján  szaporodnak  (Fal: 
NE.  16). 

csillagoshátú-gyik :  stellio  Com:  Jan.  41.  (stenieidechsej. 
A  tsillagos  hátú  gyéc,  scorpio  avagy  scarapna  lálíakoii  jámac 
(Com:  Jan.  41).  A  tsillagos  hátú  gyík  hát;m  tsillagzó  avagy 
gySngyházas  boglárok  látszanak  (Misk :  VKert.  254). 

ezüst-g3rik:  argentangina  Pázm:Préd.  639.  Egy  igazság 
szereti  eszébe  vévé  a  me.sterséget  és  fel-kiálta:  hogy  ezeket 
ezüst-gyék  Ijántya  (argcntanginam  patiuntor)  és  ezüst  akadott 
torkokon  (Pázm:  Préd.  639). 

fejér-gyik:  salamandra  MLsk:  VKert.  252    A  salamandia 

annyit  té.^zen  mint  fejér  gyík  (Misk:  VKert  252 1. 

krokodilus-gyík :  [crocodilus].  Strabo  az  aegiptoicbeliec 
felül  azt  iria,  bogy  az  vfir5s  hagymát,  foghagymat,  crocodillus 
gykot  Lsten  gy;uuuit  imadtíic  (Mon:  KépT.  134).  íjiralmá%-al 
mint  hogy  meg  csal  a  krokodilusgyik  útoQ  járó  embert,  igy 
engemet  elhitetett  (Balassa:  Klilt  16). 

sár-gyik,  sárga-gyik:  lacerta  6avens  Nom.  1641.  143. 
(Kr.)  Az  6  feien  ala  cignec  vala  zamtilan  z6rn&  sar  é^coc 
(GuaryC.  48). 

tarka-gyík:  colotos  C. 

mérges-tarkagyik :  salamandra  C.  Vallyon  az  salamandra 

niéige.s  taika  gyek,  nem  a  tűzben  lakik-e?  (Lép:  PTUk.  1.96). 

torok-g3ák :  angina,  cynanche,  synancbe  C.  MA.  kehlsucht, 
balsgeschwür  PPB.  Micoron  e  hertelen  való  korsag,  a  torocgek 
elhatalmazott  volna,  negen  nie^  halanac  (TelC.  141).  Toroc 
gyekét  mos  az  vizéuel  (Mel :  Herb.  25).  Korsagos  gyermókfit  es 
tborok  gykot  gyogit  (BeytheA:  FivK.  119b.  69b).  Az  bor  csészá- 
rok  torokgyékjéiiek  orvo,slásiira  barom  üveg  borokat  akasztottak 
(Pázra:  Kai.  134).  Kis-asz.szony  havának  2ii.  napián  magyanizzák 
az  szemnek  tájdalmit,  szöv-lájást,  torukgjikot  (KNagysz.  1613. 
D6).  Torok  gyek  bánt  benneteket  (Bal:CsI.sk  9).  Eret  az 
nyelv  tSlStt  és  alatt  jó  ereszteni,  midón  az  lónak  torok-gynkje 
vagyon  (Cseh:OrvK.  5).  A  boros  torok-gyéknek  kenése  (SzD: 
MVir.  358). 

tüzes-gyík:  salamandra  Com:  Jan.  41.  A  csillagos  hátú 
álno<-  gyéc,  lángb;ui  élő  tflzes  gyéc  lábakon  járnac  (Com :  Jan. 
41). 

vizi-gyík :  lacerta  aquatica  Nom.'  143. 

zöld-gyík :  [lacerta  \mA\i ;  krautliahn].  Zild  gyiknek  az 
epéjével  kend  mog  az  alma  Iának  czoloiJijáL  (Nad :  Kert.  133). 

GYILKOS  {düios  Tel:  Fel.  4.  (jallos  DöbrC  349.  RMNy. 
U.40.  Sylv:  CjT.  1.8.  11115.  146.  ^dkos  SándorC.  39.  yyiíoj  Land: 
ÜjSegits.  11206.  MA:  Scult  209.  KTOr:  SfcJán.  24.  gyolíos  EhrC. 
148.  154.  DebrC.  381):  1)  sicarius,  homicida  C.  MA.  mörder, 
bandit  PPB  Kézbe  akadt  a  gyilkos:  deprehensus  •percusspr 
PPBl.  Meito  uagy  zewmyew  hal;ilual,  mykeppen  gonosz  tolnay, 
gyolkos  (EhrC.  148).  Ty  gonoz  latrok  es  kegietlen  gylkosok, 
nem  czak  bogi  az  nuuikaual  kereskedw  embereknek  iozagat  el 
ragadozzatok,  de  meeg  ének  fwl«-te  az  isten  zolgaynak  adót 
alimiiíaiatas.  (\'irgC.  47.  55).  Minden  ki  f  atfatiat  (S+ISli,  az 
l^kos  (IXibi-C.  349).  Meg  mutatta  neky,  nijiiemfi  kenyok  uolna 
az  gelko.ssokiiak  iSándC.  39^  Az  zentfit  es  ygazat  megh  taga- 
datok es  az  gylkos  emberth  kereetík  tyiiektek  adnya  (JordC. 
715.  56.  101.  731X  Az  ^Icos,  ky  meg  ólte  az  embórt,  ha  oda 
menend,  el  ered  vére  az  holt  teetuec  (DebrC.  361).  Az  alkozot 


iKíy 


ANYA-G\'ir.KOS— GYÓGYÍT 


[FÖL-GYÓGYÍT]— GYÓGYtl'GAT 


1170 


BoleslaiL-i  bjTal  iiagj'on  megli  yede  es  megb  rettene  ennen 
magában,  mvnt  kegyetlen  gylkus  (ÉrdyC.  300».  lay  nektek, 
gouoziil  kik  irasra  tanytfotok,  j;alkossok  és  hiusvggok  (RMNy. 
VLiO).  Meg  ne  filettesst^c  a  gyolkos,  niig  a  gyölekezet  eleybe 
nem  vitetic  (Helt:  BilJ.  I.Fii2).  Meg  lialuán  meg  liallyon  az 
gyilkos  (Kár;  Bibi.  I.löö).  Két  halála  vagyon  annak,  az  ki  5 
maga  magának  gyilkosa  (Decsi:  Adag.  270.  Fél:  Bibi.  37).  Uriást, 
tekélletes  hív  .szolgáját  gyilkosi'il  megületé  (Pázm:  Préd.  348. 
Mad :  Evang.  SCSV  Tóruényeket  szSrzénec  az  gyolkcsok  ellen  és 
a  tSb  lator  emberéé  ellen  (Helt:  KriSn.  41).  8)  [mortifer;  tödt- 
licb].  Bánom,  magam  majd  megcsaltam  és  majd  gyilkos  horgot 
faltam  (Amadé :  Vers.  193). 

anya-gyilkos :  [matricida ;  muttermörder].  Anya-ölfl,  anyá- 
nak gyilkosa:  matricida||PPBl. 

atya-gyilkos  :  (patricida ;  vatermörder].  Attyának  gjilkosa : 
patricida  PPBI. 

atyafi-gyilkos :  [fratricida ;  bmdermiJrder].  Atyjafia  gyil- 
kosa :  fiafricida  C.  PPBI. 

ember-gyilkos :  [homicida ;  men.schenmörder].  MindSn,  ki 
attyaíiaf  gfllSli,  ez  eletén  embSr  gilkos  (NádorC.  121). 

szülő-gyilkos  :  [parrieida  ;  elternniörder].  Zwleie  gylkosa  ; 
pareníicida,  parrieida  C. 

titkos-gyilkos:  [sicarius;  meuchelmörder].  Titkos-gyilkos, 
ember-öldöklí :  sicarius  PPBI. 

Gyilkoskod-ik :  homicidam  ago,  latrocinor  Kr.  [trucido ; 
mordén,  wie  ein  niörder  handeln].  Ki-ki  kedvére  tsalhat,  lophat, 
gnlkoskodhatik  (Fal:  NE.  63).  Sztilék,  kik  nem  éltek  úgy,  mint 
kellene,  ha  nem  tndgyátok,  ki-mondom.  gjnikoskottok  magzati- 
tokon (Fal :  SzE.  527).  A  szerentse  ma  szolgál,  holnap  gyilkos- 
kodik  (554).  Utóllyára  ki-for  bosznja,  fiijja  a  sok  szitkot,  átkot, 
8l,  vág,  gyilkoskodik  (534). 

Gyilkosság:  homicidium  C.  MA  todtschlag,  mord  PPB. 
Embernec  zíiuebSI  zannaznac  tSmen  tSi'etec,  golkossagoc 
(MiinchC.  85).  Vala  Borrobas  toKvay,  ky  gyolkossagheerth  vet- 
tet5th  vala  a  temleezbe  (WinkIC.  186).  Embernek  hw  zywebSI 
zarmaznak  ky  gonoz  gondolatok,  gylkossagok,  parazua,sagok 
(JordC.  402).  Hamys  hytAk  leeznek  es  nemykeppen  nagyob 
az  gylkos.sagglinaal  (ÉrdyC.  52öb).  Mynden  liamyssaguai  telye.s- 
sek  paraznassaguai,  gonossagual,  gj'lkossagual  (Komj:  SzPál. 
48).  Zsidó  módra  környülmetélkeznek  és  sok  gyolkossággal 
megvéresiiltettek  (EMK.  11.105.  184.  185.  193).  Ha  valamely 
férfiember  avagy  as.szonyember  paráznaságban,  gyilkosságban, 
vagy  valami  más  vétekben  találtatnék,  ha  meg  nem  öletik,  a 
birságnak  fele  én  számomra  való  (TortT.^  IV.93a  Itt  gyiIko.sság, 
veszekedés,  lopás  nintsen  (Mik;  TiirL.  404 1.  A  ki  elég  fSdelet 
nem  talált  gyilkosságának,  azt  meg-b&ntették  (Fal:  NE.  75). 

Gyilkosságos :  Petifer ;  tBdtIich].  Gyolkossagos  méreg, 
harag,  irigység,  buialkodo  gondolat  es  egy  másra  valo  soc  f§Ie 
tSrés  (Born:Préd.  281). 

(GYÓGY  ?] 

meg-gyógy :  [sanor ;  gene,sen].  Valaky  sebes  arra  tekeen- 
tend.  eel  es  megh  gyógy  [?]  (JordC.  163). 

gyógyít  (j.vayyidás  CzegI:  Japh.  73.  gyogeyiaa  DomC. 
33.  gypél  Decsi:Adag.  288.  giogk  Fél:  Bibi.  5.  Vás:  CanC.it. 
685.  687.  gyógxú  Helt;  ÚjT.  16  Magy:Nád.  46.  yogeyth  KuIcsC. 
64.  Komj:SzPál  172.  'ogit  Szék:  Zsolt.  58.  184.  iogolsts  BécsiC 
28.  yogyu\  ElirC.  126.  !o<7iul  (Szék :  Krón.  19) :  medico,  medicor 
C.  medeor,  sano,  curo  MA  heileii  PPB.  Kerwiy  vala  Galyleat 
gyogyoythvan  mj-nden  korokat  (JordC.  364.  381.  382.  388).  Koro- 
kat vygazt  vala,  vakokat,  santhakat  gyogytt  vala  (ÉrdyC.  232b). 
Betegeket   gyogywtot   (625).   Vakokot  es  santakot  iogitasz  es 

M.    Nl-ELVTÖKT.    SZÓTÍB. 


egieb  nag  soc  czudakot  az  emberec  kSzfit  szerzesz  (Szék; 
Zsolt.  184).  En  sebesithatoc  es  en  gyogyithatoc :  percntiam  et 
ego  sanabo  (Uelt :  Bibi.  IccccS).  Borban,  mézben  ha  iszod,  sár- 
gasíigot  gyogyit  (Mel :  Herb.  8b.)  Ha  az  fodor  mentának  vizet 
eczőttel  ízuo  fúzSd,  azzonember  dagadót  cliőchyt  gyogitya 
(BeytheA:  FivK.  71).  Mást  túd  gyogétimi  (Decsi:Adag.  288). 
Az  tndatlansagnac  vakságát  gyogyetya  mi  bennftnc  (Tel :  Evang. 
1.32).  Gyogyetani  akaram  israelt  (Mon:  KépT.  97.1.  Az  k5zvént 
ne  gyógíts  (KNagysz.  1613.  A7).  Gyogyics  a  meg  sebhetteket 
(Czegl ;  Japh.  5).  Pápai  János  sógor  gyógyítatni  jött  ide  magát 
(Mik:  TörL.  421). 

[K8zmondá,sok].  Mást  gyógyít,  maga  rühes  (Pázm :  Préd.  b4). 

[fól-gyógyít] 

el-fölgyógyit :  [consano ;  völlig  gesund  machen).  Erős 
ital  után  esze  elhagyá,  de  a  harmadnapra  el-felgyógyítá  (RMK. 
IV.92). 

meg-gyógyít :  sano,  consano,  persano  C.  MA.  heilen, 
g&suiid  machen  PPB.  Az  vtan  giogita  meg  a  tiz  poklosokat 
(WeszprC.  10).  Meg  gyogyottom  hvvtet  (JordC.  375.  389.  364. 
739).  Ezenképpen  gyogeytateek  meg  Reginaidus  mester  legottan 
tellj'e-sseggel  (DomC.  36).  Adatnak  nagy  hala  adások  az  idue- 
zeytevnek,  ky  meg  gyogeygya  azokat,  kyket  meg  veer  (37). 
Jesus  meg  erSssite  Stet,  mindőn  sebeit  meg  giogituan  es  .sere- 
16mb5I  meg  zabadituan  (DebrC.  12).  Az  farkas  le  eseek  az 
isten  emberéének  labay  el5t,  hogy  meg  vygaztanaa  es  mykoron 
zent  yniachagawai  meg  gyogylitotta  volna,  meg  marada  nála 
(ÉrdyC.  544).  Gyogyohad  meg  azth,  ky  megh  sebeswith  (ÉrsC. 
147.  297).  GiSgiechd  meg  lőlkem  sebeit  (ThenTC.  166).  Een 
vram  istenem  the  hozyad  kayaltoek  es  meg  yogeytal  engemeth 
(KuIcsC.  64).  Kegyelmez  mynden  kegyetiensegydnek  es  meg 
yogyeytya  mynden  betegsegydeth  (247).  Az  úristen  sebhet  meg 
e.s  \V  giogith  meg  (Ozor ;  Christ.  340).  logicz  meg  az  fi  t5retesset, 
mert  meg  indult  (Szék:  Z'?ult.  58).  A  profeta  mikort  nag  beteg- 
sigbe  volna,  ez  psalniost  annac  emlek§zetire  szerzetté,  ho^'  abhol 
fitőt  meg  iogitotfa  volna  (176b).  Azt  kiuannam,  hog  meg  iogit- 
tanal  (117).  Paranchola  Jesus,  hogy  egy  haiótskát  tartanáé 
Sneki,  mert  sokakat  gyógyítót  vala  meg  (Helt:  UjT.  16).  lís 
meg  giogitiian  minden  niaualiat  (Fél:  Bibi.  5).  Az  kowach  ast 
mond,  hogy  ygen  kény  (az  lovat)  meg  gywgyltany  es  w  hamai' 
meg  vygastana  (LevT.  167).  Kwigyen  pénzt,  kywei  gywgythas- 
sam  meg  az  labomath  (9). 

meggyógyitás :  sanatio  C.  MA.  heiluug  PPB.  Egessegnec 
meg  gyogeytasy  oruosoktwl  ketelkevttetnek  (DomC.  39).  Nem 
de  myndenek  valyaky  a  meg  yogeytassoknak  ayandokyt :  num- 
quid  omnes  gratiam  habent  eurationum  (Komj:  SzPál.  172.  Zvon: 
Post.  1693).  Választa  a  tizenkettSt,  hogy  ki  küldene  őket  pre- 
dicalani  es  hogy  hatalmoc  volua  a  betegségSknec  meg-gyogyí- 
tására  (Helt:  UjT.  16). 

meggyógyithatatlan :  insanabilis,  inmedicabilis,  imnedica- 
tus  C.  [unheilbar]. 

meggyógyitható :  sanabilis  C.  [heilbar]. 

meggyógyitó :  [sanator ;  heiler].  Segedelmem  ees  meg 
gogythom  (PeerC.  R). 

Gyógyítás  :  sanatio  MA.  heilung  PPB.  Zerzeth  az  il-S-  isten 
az  egyházban  legeliS'zv^r  apostolokot,  annak  vtanna  meg  vygaz- 
tassoknak,  iogeytasoknak  ayandokyt  (Komj:  SzPál.  172).  Rend- 
kivúl-való  gyógyításnak  csudálatos  ereje  (Matkó :  BCsák  449). 

seb-gyógyitás  :  [chinu-gia].  Seb  gyogitasra  hasznos :  vulne- 
rarias  C. 

Gyógyítgat:  [medicor;  heilen].  Egy  gólya-fi  leesvén,  lába 
száia  ketté  tőrt,   az  asz.szonyi   állat  ótet  házába  vivén  szorgal- 
i    matoson  gyógyítgatta  (Misk :  VKert.  335). 

74 


1171         GYÓGYÍTHATATLAN— MEGGYÓGYULÁS 


MEGGYÓGYULHATATLAN— LEN-GYOLCS 


Qyógyithatatlan :  [insanabilis ;  uulieilbar].  El-kerfild  a 
hívságos  niagad-tetüzését  és  a  kevélységet,  mert  ezek  miat  sokan 
gyogithatatI;ui  valsságra  jutnak  (Pázni:  KT.  196). 

Gyóg3ritható :  sanabilis,  medicabilis  MA.  beilbar  PPB. 

Gyógyító :  sanans,  medicus  MA.  arzt  PPB.  O  Maria  bete- 
vőknek gyogyetoya  ees  meg  sebbSttekuek  baznalatiis  vrwosa 
(OechC.  38).  Nints  SBnki  gyoyitoia  .tebeimiiec  (Bum:  Ének.  194). 
A  miből  terjéket  tsinálnak  a  jámbor  gyógyítók,  abból  balálos 
italt  készítnek  a  gyilkos  árúlók  (Pázm:  Préd.  142). 

barom-gyógyító:  [veterinarius;  thierarztj.  Barom  gyógyító 
on-osük  :  cteniatri  C. 

fog-gyóg3rító  :  [medicus  dentiiun ;  zahnarzt]  Szent  Apaliua 
vala  fog-gyógyító,  szent  Kateriua  mester  és  tanyító  (RMK. 
ai64). 

seb-gyógjátó :  vulnerarius  C.  [wundarzt].  Borbély,  seb- 
gyogyitó:  f,liinirgu.s  Major:  Szót.  138.  Megértettem  volt,  hogy 
Guadrio  is  itt  vagyon,  az  ki  ám  mind  feleségestül  alá  ment  vala 
hozzi'id,  ki  fS  és  jeles  sebgyógyétó  (Nád:  Lev.  61). 

szem-gyógyító :  oculLsta  PPB.  medicus  *ocularius  PPBI. 
[augenarzt].  Szem  gyógyító-fű,  eufrasia:  ocularia  PPBI. 

var-gyógyító  :  [pharmacopola  circumforaneos ;  quacksal- 
ber].  Csak  tetfl  sántító,  kosz,  rüh,  s  vargyőgyító  a  borbély 
(ÖtvMest.  12v.sz). 

GYÓGYUIj  (meg-pyoyyUordC.  163.  402.  717.  ÉrdyC.  199): 
saiiesco,  convalesco  MA.  gesuud  vi'erden,  genasen  PPB.  Mas 
zeiet5twl  foglaltattam  meg,  kynek  angyalok  zolgalnak,  kynek 
ylleteesewel  korok  gyogyinak  (ÉrdyC.  199)l  Kinec  czonttya  meg 
tSrSt  és  nem  iól  gyógyult,  esSt  érez  (Cis.  03). 

föl-gyógyul:  convalesco  SL  [gesund  vterden]. 

fblgyógyulás :  [.sanatio ;  genesuug).  Nints  reménség  a  fel- 
gyógyulásban (Pázm :  Préd.  32). 

ki-gyógyul:  excuror  Kr.  [genesenj.  A  betegségből  ki-gyó- 
gjiilui :  *emergere  valetudine  incommoda  PPBI. 

m^g-gyógyul :  consanesco,  convaleo,  revaIe.sco  C.  con- 
valejico  MA.  gesund  werden,  heil  werdeii  PPB.  Meg  yogulok : 
salva  ero ;  megyogula :  salva  facta  est  NémGl.  380.  MyndenSk- 
nek  latjuiara  meg  giogiula  (Wp.szprC.  66).  Wgy  theen  Moyses, 
es  azth  ky  lathattya  vala,  mynd  megli  gyoayl  vala  (JordC.  163). 
Meg  gyogvia  az  hw  leánya  (402.  717).  Az  ew  sebe  megli  gyo- 
gywltateek  (907).  Az  my  kvtonknak  vize  meltoltassek  meg  gyo- 
gyvlni  (DomC.  282-  160.  91).  Eg  kor  azzoni  állat  sc-eut  Anna 
azzonnac  myatta  meg  gogult  (TelC.  128).  Ky  megli  akar  gyo- 
gywitathny  wr  istentAI,  lialgassa  wt  Istennek  zent  ygheeyeet 
(ÉrdyC.  135b).  Az  zent  kyraal  t&steenek  elólte  meg  gyogy>vI- 
tateek  (402b).  Meg  iogiulanac  a  reez  kigionac  fel  magasztala- 
satol  (Szék:  Krón.  19).  Hogy  a  figét  kStneiéc  az  5  mérigyére, 
liogy  me^;  gyógyulna  (Helt:Bibl.  rV.65).  Monda  az  embemec: 
nyuyts  ki  kezedet  es  kinjiiyta  es  meg-gyogúla  az  ó  keze  mint 
a  másic  (Helt:  UjT.  I5b).  Mind  magát,  mind  fiát  kivánnya  meg 
gyógyulni  (Tel:  Evaug.  895.  Kél:  Bibi.  12).  Az  ő  sebeiuel  gyo- 
gultunc  meg  (Magy:  Nád.  46).  Csak  megcsömüriettetek,  meg- 
gyógyultok (BékHajd.  n.271).  Az  apja  oda  kivitte,  hogy  abból 
a  forrásból  igyék  és  meggyógyuljon  (Mik :  TörL.  236). 

elöbb-méggyógyul :  praesanasco  C. 

meggyógyiilás  :  [convalescentia ;  geueeung).  Mindeocoron 
atte  elmednec  meg  (^ojí^'lasauac  emlckőzetire  terye  (NagyszC. 
14).  Ew  ueky  seget.^ege  nem  lehetet  meg  gyogolasara  (RMNy. 
11L18).  Arra  kfitelezé  istennec  sullyos  betegségéből  való  meg- 
gyagynlása  után  magát,  hogy  életetskéjét  isten  eccleeiájánac 
épületire  t5lti  el  (CzegI:  Japb.  73).  Kivánnya  az  egésséget  és 
minden  lelki  nyavalyáibul  való  meg-gyógyulást  (Tara :  JóÉl.  128). 


méggyógyulhatatlan :  [insanabilis;  unbeilbar].  Regyn.tl- 
dus  mester  meg  gyogyvihatatlan  betegseggel  reretteteek  iDouiC 
33),  Az  méregnek  olly  nagy  az  6  ereje,  hogy  e  miatt  a  .■*Ij 
tellyességgel  méggyógyulhatatlan  (Misk :  VKert.  598). 

meggyógyulható  :  [sanabilis ;  beilbar).  Meg  gyógyulható 
betegség  (Frank:  HasznK.  39). 

Gyógynlás  :  sanatio,  convalescentia  MA.  heilung,  genesuui; 
PPB.  Ez  abraz  ycgyze  szentegyháznak  gyógyulását  (Elu<J.  lUii. 
Kic  mégfe^ttetSnc,  higéfie  mfl  iogolasonkra  (BécsiC.  28).  Kinec 
ev  szentzegerevi  byzonsagot  teznek  az  gyogyvlasokuak  gyakorta 
való  jo  tetely  (MargL.  47).  En,  ualamy  allapatba  az  6  Nagaa 
^é"''*s.sa  leszSn,  Nagnak  meg  irom  (LevT.  L202).  Mellyik  atj  a 
az,  ki  az  6  fiát  betegségében  el-hadná?  sót  el-megyen  és  g)'> 
gyulast  keres  annak  (Ker:  Préd.  157j.  Gyógyulásának  juta  re- 
méltébe (Gvad:Pösty.  20). 

Gyógjoilatlan :  (non  sanatiis ;  ungeheilt).  Gélon  király, 
mivel  nyavalyáját  .szégyenlé  meg-mondani,  gyógyúlatlan  meg- 
hala  (Pázm:  Préd.  430). 

Gyógyulatlanság :  [morbus  insanabilis ;  unheilbarkeit]. 
Midőn  a  szokiksn;ik  ellene  nem  állatik,  szfikség  és  gyógyulat- 
lanság lőtt  (Illy:Préd.  L185). 

[Gyógyulgat] 

még-gyógyulgat :  sanesco  C.  (genesen). 

Qyógynlhatatlaii :  insanabilis  C.  [unheilbarj.  Gyogyúl- 
hatatlan  nyaualya  (Decsi:  Adag.  148).  Gyogyulhatatlan  véteknek 
is:nérteti  i.sten  az  ember-tsufolást  (Pázm:  Préd.  816). 

GYOLCS  (gyoch  ErdyC.  214.  287.  LevT.  L234.  ^oe  TihC. 
381.  gyocz  JordC.  449.  gorch,  g'jrkh  RMNy.  III 49):  gindon,  tela 
linea  mmidLssima  MA.  tela  polita;  leiiiwimd  PPB  Fogada  bodog 
Ferencznet  oltárát  vy  gyolczual  l>ell6dny  (EhrC.  162).  A  testet 
veuen  betakarta  azt  tizta  góléba  (MünchC.  69X  Vala  e^  kiral, 
ki  parancola,  hogy  három  sing  golíoí  kötnének  5  kopyayara 
(BodC.  5).  Nőmős  góléval  kenegeti  vala  ("NádorC.  559).  Véve 
Mihal  archangal  a  golcot  es  betakara  testet  (TelC.  233).  Az 
feyedelem  paranchola,  hogy  heet  gyoch  ynghoketh  zerzeneenek 
(ÉrdyC.  214.  414b).  Gyoreh  imegh  wal.  Egy  darab  gorlcli  (RMNy. 
IIL49).  Hagyot  eg  hordó  bort  es  e^  weg  gyochot  (LevT.  L234). 
Chinaly  gyolchbol  fimegmasokatis  nekic :  facies  et  feminalia 
linea  (Helt:  Bibi.  iQ9).  Oda  hagyua  a  gyolcht,  el-futa  tftllőc 
(Tel :  Evang.  1.588).  A  takáts  vásznat,  gyolcsot  csinál  (Com :  Jan. 
97).  Tizennégy  lepedő,  az  nyolcza  gyolcs,  az  háta  vékony  rá- 
szon  (Radv :  Oal.  U.7).  Gyolcs  rokolyának  hire  sem  volt  kőzőt- 
tők  (Monlrók.  XI.345).  Olly  fertelmes-kOnnyen  Bltözik,  hogy  a 
szelló-is  meg-ji'u'hassa  a  ritka  gyóltsokot  (SzD:  MVir  471). 

bitaki-gyolcs  VectTrans.  13. 

förevaló-gyolcs  :  calantica ;  weibertiichleL-:,  schleier  C. 

gallér-gyolcs:  [collare;  kragen'Pj.  (VectTrans.  12). 

gallos-gyolcs :  [?J  Három  gallos  gioicz  kezkeoA  (RMNy. 
U.149).  Két  vég  gallos  gyolcs  (Radv:  Ctel.  ail2X 

gyapot-gyolcs:  xylina  tela;  wollenes  gewebe  PPB.  Ewth 
wegh  gyukh,  kettey  wiökongyolch,  az  barma  gyapoth  gyolcb 
(RMNy.  II3->.  VectTranü  13). 

hajtott-gyolcs  VectTrans.  13. 

hollandiai-gyolcs:  [hollandische  leinnandj  Taipkés  ing 
kellé,  vagy  finom  hollandiai  gyolcs  (KirBesz.  111  A  hollandiai 
gyólts  végeket  szabjátok  a  szegényekre,  magatok  bízatok  l'óltoe 
zsákba  (Fal:  N.\.  125). 

kármáji-gyolcs  VectTrans.  13. 

len-gyolcs :  [linteum ;  leinwand].  Az  fejeket  len  gyolcsai 
tekerik  be:  capita  linteis  \-inciunt  (Forró:  Curt  495). 


1173 


LENGYELtGYOLCS-KI-GYOMLÁL 


KIGYOMLÁLÁS— FÖLD-GYOMRA 


1174 


lengyel-gryolcs  :  [linteum  Polonicnm ;  polnisclie  loinwand]. 
(VectTraiis.  l;!i. 

pálcás-gyolcs :  (?|  Hajtott  és  iwltziis  gyoltsnak  végit  három 
fbriiitou  adják  (TíirtT.  X\Tn.215). 

patkós-gyolcs  VectTiaiis.  13. 

Bziléziai-gyolca  :  (schlesische  leinwand].  Slesiai  gyolcs  csip- 
kés az  ujja  (Kadv:  C«al.  n.2-0). 

vékony-gyolcs :  sindon  PPBl.  [musselinj.  Vékony  gyolcs, 
csipkés  az  ujja  (Radv:  Csal.  IL270). 

zergő-gyolcs :  [?].  Egy  vég  indiai  zergö  gyólts  (VectTrans. 
13). 

GYOM  (Qyam  Lipp:  PKert  1.41.  III.9):  granieu,  congeries 
vilium  et  noxiaruni  herbaium  MA.  herba  inutilis,  noxia  PPB. 
[iinkraut,  gatgras].  Gyomtól  megtisztiílui :  evallor ;  gyomtól  tiszti- 
tom:  sarculo  PPBl.  A  fold  semmiképpen  ne  légyen  ganéjos, 
hanem  ha  az  ganéi  tellyességgel  földé  vált  és  ha  a  gyamot 
stiildet  egy  garmadában  bánták  és  éppen  meg-rothadott  (Lipp: 
PKert.  1.41).  Az  illyen  aggokat  jó  mélyen  kell  áisni  és  minden 
kóróbnl  és  más  féle  gyambúl  ki-tisztitani  (III.9).  A  len  magot 
a  hajátskájában  kell  hadni,  minek  elStte  ki-verjék,  hogy  a  len 
mag  között  ne  maradgyon  valami  gyom  (Lippr  Cal.  4).  Kinec 
nincsen  télre  a  barmoknak  való  eledele,  mos.sa  meg  a  gyamot 
(45).  Az  vizes  csztendS  fsak  gyomot  hoz  (KLÓcse.  1676.  45). 
Nincs  olly  tiszta  virágos  kert,  mellyben  valami  gyom  nem  te- 
remne (Fal:SzE.  551).  Utálatos  gyomok  (FahJegyz.  936). 
Gyomot   mindenütt  találsz  (SzD:  MVir.  104). 

[Szólások].  Hallgat  mint  a  tyúk  a  gyomban  n  (Fal : 
Jegyz.  924). 

gyim-gyom :  [quisquiliae ;  auswnrf].  Nem  tsak  gyim-gyom 
vagy  jött-ment  jövevény,  hanem  gyomios  magyar,  szívek-is  volt 
kemény  (Kónyi :  HRom.  65).  Ez  hellyre  öszvegyült  sok  vitéz, 
de  látom,  hogy  legtöbb  csak  gyim-gyomra  idéz  (103). 

[Gyomol] 

ki-gyomol :  fexstirpo ;  aasrotten].  El  kyidem  (őket),  hogy 
ky  gyomlak  ez  byneket  az  kerezttenek  kezől  (TelC.  327). 

Gyomlál :  nmco  Ver.  exherbo,  sarrio  MA.  jaten,  rnpfen, 
ausrotten  PPB.  Gereblyélve  gyomlálom :  sarrio  C.  Gyomlálok, 
gazt  kiszaggatok ;  diruncio  :  ösztökélem,  gereblyélem,  kapálom, 
gyomlálom,  gyomtól  tisztítom :  sarculo  PPBl.  Erazmus  szép 
kOnveket  ír  vala,  papoliat,  barátokat,  az  gyenge  apáczákat 
nagyon  gyomlálja  vala  (RMK.  \'.242).  Hlyen  fejtdelem  aszszonyt 
másképpen  is  gyomlálhatták  volna  a  világból  (Mik:  TOrL  266). 

ki-gyomlál :  runco,  erunco,  exhei'bo,  explanto,  exradico, 
exstirpo,  evello  C.  MA.  auqafen,  ausrotten  PPB.  Ki  kell  éppen 
gyomlálni  a  kiváaságot :  tollenda  est  *radicitu'<  cupiditas  PPBl. 
Ki  gomlalia  az  fi  emlékezeteket  az  fSldriM  (Szék:  Z.solt.  31).  Az 
erethnekeketh  mynd  ky  gomlalad  (RMNy.  n.7).  Achab  nemze- 
tiből ki  vágom  es  giomlalom  még  az  falra  vizelStis  (Mel :  Sám. 
399).  Az  tiztátalan  ki  gomláltatic  az  5  népe  kSzzflI  (Kár :  Bibi. 
193).  Az  gonoszt  ki  giomlalliak  az  nep  kSzzúI  (Fél:  Tan.  322). 
Elfil-járó  irás.  melyben  az  igaz.ság  esméretinek  három  akadállyá 
ki-gyomláltatik  (Pázm:Kal.  bl).  Az  egész  keresztyénség  kSzzűl 
mint  eretnekségek  ki  gyomláltattak  és  el  fogyaltattak  (157). 
Isten  azt  fogadá  Ábrahámnak,  hogy  az  Ígéret  fíildének  lakosit 
ki-gyomlállya  (Pázm:Préd.  121).  Az  ollyan  ember  kigyomlál- 
tatic  az  6  nemzetségénec  népe  kőzzfil  (MA ;  Bibi.  1.94).  Az 
gonozt  kigyomlállyad  te  kSzzfiled  (170)  Ezt  az  chuffos  bal- 
uauyozast  ki  k5l  gyomlálni  (Zvon :  Osiand.  143).  Az  német  Las- 
san lassan  az  úri  és  nemes  státust  kigyomlálja  (MonTME 
III. 273).  Igyekezni  kell  rajta,  hogy  az  illyeténeket  a  nép  k6z- 
zfil  ki-gyomlálhassa  (Misk  :  VKert.  566). 


kigyomlálás :  runcatio,  exsfirpatio,  evnl.sio  C  eruncatio 
MA.  oxherbatio ;  ansraufnng,  aasrottung  PPB.  Az  eretnekség- 
nek ki-gyomlál;lsára  kötelesek  a  keresztyén  fejedelmek  (Pázm: 
LuthV.  140).  Minden  lelki  jókn;ik  ki-gyomlálisa  öriik  kárhozat 
veszedelme  (SzU:  MVir.  447). 

meg-gyomlál :  [runco  ;  jjitenj.  Az  vetéseket  meg-gyomlálni, 
a  fűzfa  ágakat  le-vagdalni,  új  f&zfákat  illtetni  (kell  ebben  a 
hónapban)  (Lipp:  Cal.  lOj.  A  kerteket  szorgalmatossan  meg  kell 
gyomlálni  (45). 

újolag-gyomlál :  resarrio;  wiederjaten  C. 

Gyomlálás  :  runcatio,  eradicatio,  exherbatio  MA.  das  jaten, 
ausrottuug  PPB.  Leveledzés,  vástolás,  gyomlálás:  pampinatio; 
ö.sztfikélés,  gereblyélés,  kapálás,  gyomlálás,  gyomtól  tisztítás: 
sarculatio  PPBl. 

Gyomláló  :  rímcator  C.  exherbator,  sarritor  MA.  jiiter, 
rnpf'er,  ausrnpfer,  ausrotter  PPB. 

[Gyomlálód-ik] 

ki-gy omlálódik  :  [enmcor ;  ausgerottet  werden].  A  kon- 
koly igen  ki  kezdett  vala  gyomlálodni  (GKat;  Titk.  17). 

Gyomos :  herbis  inutilibus  consitus  Kr.  [voll  unkraut].  Az 
emberséges  bficíületes  magaviselés  tisztogatja  erkölcsinket,  irto- 
gatja  a  mi  gyomos  bennftnk  (Fal :  NA.  185). 

GYOMOK (balhayuímíj- 1252.  CodPatr.  VI.6S.  gj/amorFraak: 
HasznK.  24.  giommia  KBécs.  1572.  B):  stomachus,  ventriculus 
C.  MA.  magén  PPB.  Gyomra-fájó ;  síomachicus  PPBl.  O  neky 
gyomraaban  semmye  leznek  (SándC.  37).  Hw  gyomrabol  meg 
ky  boczattatyc  (JordC.  402).  Eo  gyomra  meg  ereoteleneole 
(DomC.  7).  Giomi'at  igön  failalia  vala  (DebrC.  157).  Giomraban 
korolkoduan  alygb  alh  vala  (213.  ÉrsC.  400b).  Jónás  lön  gyom- 
rában a  czethalnak  három  éjjel,  nappal  iKMK.  11.91).  Meg 
veszet  a  gyomrom  ás  nem  emé.szthetek  (Helt:  Mes.  62).  Giom- 
raia  es  szine  houal  be  burfilt  agiagnak  fel  nilik  az  botul 
(KBécs  1572.  B).  Az  gyamor  minden  tagoknak  annyok  (Frank: 
HasznK.  24).  Az  irmSs  bor  gyomrot  melegít,  emeztelensegót  el 
fiz  (BeytheA:  FivK.  66).  Sok  fáradtság-után  sovány  eledellel 
engesztelik  ugató  gyomrok  rágását  {Pázm:Préd.  31).  Orrával 
vakartsál  és  úgy  keres  valami  rothadt  szemet,  mellyel  tölti 
gyomrát  (30).  Az  el5sz8r  hajókázó  a  gyomor  háborgást  alig 
keríili  el  (Com:  Jan.  90).  Madarak  gyomrában  vadnak  némelly 
lelkek  (Oegl:MM.  252).  Ne  adgjTink  sok  teihet  gj'omor  faze- 
kának (Gy5ngyD:  Char.  291).  T51tik  az  gyomrokat,  puffasztják 
hasokat  (Thaly:  Adal.  1.197).  Leszálla  édes  leve  a  palatzkokuak 
gyomrokban  (Fal:  NA.  121). 

[Szólások].  Eleget  felelsz,  de  aual  nem  tőllic  be  a  gyom- 
rom (Helt:  Mes.  377),  Gyomrából  gyűlöli  (SzD;  MVir. 
100).  Tiszta  gyomorból  ellene  mond  az  ördögnek  (Ker: 
Préd.  112). 

balha-gyomor  :  [?].  Balhagumur  valUs  1252.  (CodPatr. 
VI.68). 

éh-gyom.or :  latrán  *stomachus  PPBl.  jejunus  venter  Kr. 
[nüchterner  magén].  Kenyér  és  sós  túró  éh  gyomor  enyhíti 
(Kisv:Adag.  70).  Jobb  egy  tál  káposzta  éh  gyomoniak  (Mik: 
TörL.  137). 

föld-gyomra:  [viscera  terrae;  das  innere  der  erde].  Chri'itus 
harmad  napig  marada  az  földnek  gyomrába  (l'ehEvang.  119). 
Az  főidnek  gyomrábann  be  enyészik  es  szivárkodik  (Lép:  PTük. 
IU.49).  Valaki  ez  világra  születtetik,  az  halál  által  az  földnek 
gyomrában  vissza  tér  (Gér:KárO.  IV.534).  Hány  millio.lélek 
vagyon  ott-alatt  a  f51dnek  gyomrában  kinban  jajban  (Fal:  NA. 
14U;.  Némelylyek  le  szállván  a  földnek  gyomrábann,  ott  a  fövé- 
nyeknek sok  rétü  ágyábann  (Orczy:  KöltSz.  231). 

74* 


1175 


KÉRŐ  GYOMOR-KI-GYÓNIK 


MEG-GYÓNIK— KÍteGyÓNAT 


1176 


kórö-gyomor,  kórös-gyomor :  [lumen;  vonvanst).  Kéri- 
gyomor,  uiollyMI  a  barom  a  t'ftvt^t  viszsza-rágja :  riimuii,  nima 
Pl'iil.  Az  eledel  a  barmoknac  el6szsz6r  a  kérÓ8  gyomurbau 
által  megyoii  (Com :  Jau.  51). 

veszett-gyomor :  cacostomacbus  PPBl.  [kranker  magén]. 

zuzzos-gyomor :  [stomachiis ;  magenj.  Meg  lehet  miiid 
aniiyLszor,  valameuyiíízor  ziizzos  gyomrod  fel-émelyedik,  mocskot 
és  moslékot  ellene  okádoznod  (Prfs:  Válasz.  43). 

Gyomros :  1)  ventriosus,  stomaebosas  MA.  grossbaucliig, 
voll  zoru  l'PB.  2)  [ingenuiis,  fortis;  ecbt,  tapfer?)  Az  pogány,  tu- 
datUm  nép,  a  ki  még  uem  látott  magyar  gyomroí)  képet  (Kónyi : 
HRom.  31).  Nem  jött-ment  jövevény,  hanem  gyomros  magyar, 
szívek-is  volt  kemény  (65).  3)  [famelicus ;  Imngrig,  ausgehungert]. 
A  vendégeskedés-kSzben  gutta  ütésben  hirtelen  meg-holt  Ba^ta 
indílii  a  cKlsz,Hr  olleu  a  gyomros  hadat  (Czegl :  MM.  Elfib.    12). 

Gyomroskod-ik :  stomachor  MA.  zornig  .sein  PPB.  [zanken, 
hadern].  Csuda,  ha  nem  füstölgőt  agya,  mikor  ily  gaz  dolgokat 
ily  gyomroskodva  irkált  (P;izm:  Kai.  171).  Kezde  Calvinusra 
gyomrokodui  [így],  mintha  igen  képtelenfd  írt  volna  (Megy: 
SzAÖrome.  S).  Pápista  társai  ellen  gyomroskodik  a  jesuita 
(Czegl  :Japh.  114).  Hami.s.san  gyoraroskodol  penig  abban  Calvi- 
uus  ellen  (Pós:  Válasz.  268). 

Gyomroskodás  :  stomachatio  MA.  [zom,  aufwallung].  Eze- 
ket sem  gyomroskodásbol  sem  a  végre  nem  irom,  hogy  vala- 
kinek tormát  törjek  orra  alá  (Pázm:  Kai.  a2).  De  uem  kel  az 
5  finnyá.s  gyomroskodásokkal  gondolni,  ára  ziizzoskodgyanak 
(273).  A  ki  kákán  nem  akar  csomót  ktíre.sui,  el-szenvedheti  azt 
az  exclamatiót  minden  gyomroskod;'is  nélk&l  (Pós:  Igazs.  1.52). 
Semmit  azoknak  gyomroskodisok  és  az  égh  ellen  való  kérSdé- 
sek  nem  árthat  (Toln:  Vig.  302).  Valamit  más  ellen  gyomros- 
kudílsból,  haragból  irkálni  (SzD:  MVir.  248). 

Gyomroz:  verbero,  eaedo  SL  (schlagen,  martern].  A  Chris- 
tust  az  ö  ellenségi  gyomrozták,   kénozták  (GKat:  Válts.  IL44). 

meg-gyomroz :  [comprimo;  zusammenpressen].  De  tudom, 
megint  meg-gyomrozod  dohas  t5nil5det  és  valami  hazugSi'igokat 
facsjirsz-ki  balSlo  (Illyef:  BCsTomp.  116). 

GYÓN-IK  (syd/uiimyál  Pós:GBot  10.  Pós:  Igazs.  620. 
^omatHiit  PhilFl.  101.  yyuuona&u  EhrC.  156.  53.  DöbrC.  245. 
Poz.sC.  31.  32.  ^unuan  MUnchC.  18  71.  gyuimi  Tel:  Fel.  68. 
MA :  Scult.  790.  Ageud.  52  76.  199.  syumontato  EhrC.  111) : 
contiteor  MA.  bekennen,  beichteu  PPB.  Az  papnak  gyouonuan 
odozas  vetelutan  nugolomual  magát  agyba  takara  (EhrC.  150). 
Nem  Züual,  de  czak  iutesel  giomiak  (VirgC.  102).  Pokol  uem 
éovonik  neked,  halai  sem  diéev  téged  (UöbrC.  245).  Az  azzony- 
allal  futii  predicator  zerzotbely  frátereknek  ogyhaziihoz  es  bynet 
gyonuan  fogadást  tevn  (DomC.  164).  CJoúal,  mert  te  é""*  ''^ 
a  gouozra  (VitkC.  35).  Az  keralne  ázzon  te  hoziad  gouik  (DebrC. 
300).  Addeog  tarchon  penilenciat,  zannya  baunya,  syrassa  es 
gyonnya  byneytli,  myg  az  yrgalmassaguak  ydeye  yeleu  vagyon 
(ÉrdyC.  22).  Yrgalmassagolh  tezen,  gyonyk,  comwnykal  (ÉrsC. 
530b).  A  gyonyk  ygazau,  ky  ó  bynet  myndonestwl  meg  wallya 
)535).  Igen  gyovónnak  Péternek,  Pálnak,  a  szűz  Máriának,  kik 
ez  világia  semmit  nem  ggndolnak  (KMK  11.205).  Eleget  berbo- 
tglttjl  és  gyóntál,  ier  ki  immár,  éu  meg  mondom  az  ódozatot 
(Uelt:  Mes.  269).  Pananszolni  és  gyóni  kezde  (305). 

gyónton-gyónik  :  [identidera  confiteor ;  wiederholt  beich- 
teu |.  Tetten  to-szeui,  gioutou  giuuom  (Mel :  8zJiín.  411).  llyjábim 
pityergúiik  bimeiukben,  ha  azokmik  tselekedeiiktil  meg  nem 
uzSiiűnk,  haneui  azokban  elfibb  olSbb  megyünk,  gyonlou  gyo- 
nuuk  s  tetteu  té.sz&k  szánt-száíidékból  (GKat:  Válts.  43). 

ki-gyónik :  [cunfessus  absclvor ;  durch  die  beichte  losge- 
sprocheu  werdenj.    Az  gyóntó   paphoz   sies,  nagy  Uitorságodból 


kfl  gyónyál,  az  halál  vtánniul  iár  mérges  ka.sz8záiáual  (FortSzer. 

N3b)- 

meg-gyónik :  (contiteor ;  beichtenj.  Mouda  zent  Fereucz : 
Eregy  el  tjam  es  gououyal  meg  (EhrC.  53).  Az  tolvayok  az 
barátoknak  meg  gyououak  bemienkeni  es  bewnewkrewl  tar- 
tanak ponetenczet  (106.  155).  Megkercsztelkednecuala  6  t5ll5 
lordanban,  S  bimSket  meg.gunuan  (MiinchC.  18.  71).  Meniel 
atyámfia,  gyouyal  meg  es  a  zokot  imatsagot  el  ue  had  (VirgC. 
21).  luczetek,  bogi  meg  gioniek  (102.  109).  Ha  valamyben  en 
evtet  meg  bántottam,  meg  boctias.^  en  nekem,  myiiek  elevtte 
en  meg  gyonyam  es  comunykalyam  (MargL.  72).  Vesse  mynd 
az  keth  kezeyth  az  twloknak  feyeere  es  gyounya  megh  mynd 
egheez  yzraelnek  byneeth  (JordC.  100.  361.  772).  A  tizt  tartót 
halaira  keresi  uala,  de  maga  igen  feluen,  bogi  keezben  akadna, 
meg  gionek  (DebrC.  25).  Intec  5tet,  hog  meg  goimeyec  (TelC. 
140).  Oly  nagy  zeemyA  byne  volna,  hogy  senkynek  meg  nem 
memee  gyonny  (ÉrdyC.  528).  Istennek  mind  meggyovónjatok, 
bfinötöket  szánjátok  bánjátok  (RMK.  IIL25I).  Az  jó  istennek 
5  ott  küuyOrge,  meggyovonék,  mindöut  5  megk(3vete  (310)  Meg 
gyónéc  a  paphoz  és  wrat  vSn  (Helt:  Krón.  113).  Gyóhónnyál 
meg  fráter  Posaházi  (Pós:  GBot.  10.  620).  Errfll  mind  szentsége 
atyádnak  megy  gyohónynyál  (Pós:  Vetélk.  58).  Te  megszoktad 
bocsátjmi  a  meggyónt  embernek  bflnoit  (Czegl :  MM.  205).  Rákótzi 
Josef  tegnap  Igen  nagy  gyengeséget  érezvén  meggyónt  és  kom- 
munikált {Mik:TörL  413). 

meggyónás :  [confessio ;  beichtej.  Ha  illyennec  nagy  sokat 

beszellenélis  az  meggyunásról,   annyi   volna  az  5  neki,   mintha 
merő  t'ivLs.set  beszéllenél  (MA:  SculL  790). 

Gyónás :  conl'essiu  apud  puenitentiarium  MA.  confessio 
auricularis ;  das  beicbten  PPB.  Nyeryed  neekem  az  the  eedes- 
seegRs  fyadual  thyztha  gyónást,  meltho  ees  zeotliseeges  eleegh 
thethelth  'FestC.  158).  Gyonasra  es  comunikalasra  rest  voltam 
(VirgC.  10).  Binnel  meg  kemeúúlt  ziuet  tSredelmessegre  $8 
^niLsra  zerzi  (NádC.  42).  Annak  vtanna  tellyes  gyonasyglan 
zenül  Pal  apostolth  kőwethweu  Bjlliyuyabau  mwleek  ky  (JordC. 
705).  A  pápista  hit-szerint  senki  bűneitúl  meg-nem  óldoztatik, 
hanem  ha  ujindeu  vétket  elő-számlálunk  a  gyomisban  <Pázm: 
LuthV.  122.  32). 

fülbesúgó-gyónáa,  fülbevaló-gyónás :  confessio  auri- 
cularis Kr.  (ohrenbeichte)  Szükség  ostyanac,  oltanme,  fillbe 
ualo  gyonasuac  lenni  az  anyaszentegjhazban  (M«l:  ATam.  113). 
Isten  nem  szol  az  fiilbe  való  giona^rol,  hanem  az  hiuek  kózSt 
való  meg  eggiesűlesről  es  bekellesrSl  (Féh  Tíul  245).  A  ki  nem 
vak,  látty.i,  hogy  a  fülben  való  .súgó  gyónásnak  még  csak  ár- 
nyéka sincsen  (Matkó:  BCVik.  418).  Materiáját  ennek  a  sacra- 
mentomuak  állattyák  lenni  az  embernek  némelly  cselekedetiben, 
a  miuémü  a  megtSrödés,  a  fülbe-súgó  gyónás  és  az  elég-tétel 
(Pós:  Igazs.  418).  Á  képek  s  szentek  tisztelete,  segitségiil  való 
hiviisa  haszontalan  s  vétkes,  a  tiUbe  való  gyónás  kegyetlenség, 
a  mise  bálványozás  (Bod:  Ostr.  12ö). 

magánvaló-gyónás :  [confesiodancularia;  geheime  beich- 
te). Mindeneket  int,  hogy  a  magaii  való  gyónást  hatra  ue  vet- 
nec  (Mon:  Ai>ol.  3621. 

sügó-gyónás,  síigvavaló-gyónás :  (confessio  voca  sub- 
missa  peracta ;  ohrenbeichte].  A  maga-feledet  ember  a  8Úg\a- 
való  gyoiuist  tsak  uem  égig  magasztallya  iPázm:  Kai.  316).  Az 
súgó  gj'óuás  bűnt  szaporít<5  cselekedet,  a  miut  nem  régfaen 
történt  dolgok  bizouyityak  (Alv:  Post  1189). 

Oyónat :  coufessk)  MA.  das  beichteu  PPB.  Agyad  eo  ne- 
kem byuemnek  keserevveeges  megh  zauatyat,  ygaz  gyouatoth 
(Gy(ingyC.  10.  PozsC.  3). 

köz-gyóuat:  1)  publica  confessio  [jeccati  MA.  öűentliche 
beichte  PPB.  2Í)  Ifufojula  cuutissstuuis  publicae;  belchtformelj. 
Mondgyatoc  a  ki^zgunatot :  Gyuuom  vram  istennőé  (Ageud.  199). 


117 


GYÓNATLAN— GYOKS 


GYOBSABBACSIÍA— GYORSAN 


1178 


Gyónatlan :  incoiifessiis  Kr.  [ohne  beichte,  ungebeichtet]. 
Z\\y1i  Mnrin  iiiiiepiiiek  estit  meg  lK"iti>16m  \izzel  kenierrel,  hogi 
gionatlaii  ne  hagion  (DcbrC.  25).  E16we  hozwan  mynden  ew 
byneyth  ielSsfen  syouatlanokatli,  bog}'  kethseghben  ejtlietnee 
(ÉrsC.  2T6b).  Meg  holtaiiak  gionatlan  iRMNy.  II.IOI).  Hog 
nem  mint  rozpap  vtaii  imádkozzék,  iob,  gyonatlan  balyoii  meg 
(Decsi:  Adag,  214).  Egy  lator  eltökélés,  egy  gyilkosság,  ba  gyó- 
natlan marad,  oda  vét  a  tüzes  kemencébe  (Fal :  NE.  36). 

[Gyónt] 

Gyóntás :  e.xauditio  confitentinm  Kr.  [das  beichte-hören]. 
Hiv.itallyok  az,  liogj-  e  társasiigot  a  gyontásban,  praedikállás- 
ban  segétsék  i'JTársReg.  55). 

Gyóntat:  1)  confitentem  exaudio  AL\.  [beichte-hören].  2) 
[inqniro ;  untersuchen].  A  király  magához  kétszer-is  hivatott, 
mint  egy  húsvét  napján  sokat  gyomontatott  (PhilFI.  101). 

Gyóntatás :  auditio  conBtentium  Kr.  [das  beichte-hören]. 
E  coniplarok  a  papok  es  barátok  a  misseuel,  gyúntata.s.>ial  nem 
halazliatuak  ^Mel:SzJán.  344). 

Gyóntató  :  confessarius  Kr.  [beichtrater].  Ez  bezedeket 
ffrater  Leo.  bodog  Ferencznek  társa  es  confessora,  gymionta- 
toya,  ira  (^EbrC.  111).  Mynd  a  gyono  s  mind  a  gjoutito  kerez- 
tyen  hnlben  legyenek  (ÉrsC.  53őb). 

Gyóntó :  1)  [confessarius ;  beichtvater].  Ez  codapajtos  dolgot 
sem  az  gonto  sem  az  ^ono  nem  lattac  vala  (GuaryC.  47).  Az 
lelky  onvo.i  azaz  az  gyonto  hoza  menwen,  hogy  penytenciará 
térne,  onzolya  wala  lÉrsC.  424).  3)  [confessor].  Etomokos  gonto 
(MiiuchCKal.  5).  Vílibald  pfispSc  gonto,  Hermagor  gonto,  Ajse- 
mius  gonto  (')■  Magnus  gonto  (.9).  3)  [confitens;  beichtkind]. 
Eayiiimidus  newew  mester,  zeut  Kathenua  azzonnak  confessora 
meg  j-smeree,  hogy  azon  horaban  mwlt  vona  kywe  az  ew  eedes 
gyonto  leauya  zent  Katherina  (ÉrdyC.  283). 

kepe-gyóntó.  Zent  Petemap,  kytli  az  parazthok  kepe 
gyonthüiiak  hrauak  (LáuyiC.  223). 

GYOPÁE  ((n/<^pdr  Misk;  VKert  336):  stoechas  citrina  MA. 
üiagimura  Mel:  Herb.  115.  mottenkraut  PPB. 

fekete-gyopár  :  origanum  silvestre  Beythe :  Nom.  6.  origa- 
num  Nom.'-  45.  [dostenj.  Fekete  gyopár  szabású  fS,  máj  gyógyító 
ffi;  ageratimi  Major:  Szót.  20.  Szú- fii,  fekete-gyopár:  oritis; 
fekete- gyopár,  szú-ffi,  szurok-fű:  origauuni  PPBl.  Fekete-gyopár 
leuele  virágostul  8  lat  (Frank:  Ha.sznK.  19b).  Ha  az  isopot 
fekete  gyopárral,  figeuel  6zue  temperálod,  vizi  kórságot  gyogit 
(BeytheA :  FivK.  68).  Kertiek :  az  isten  fája,  mely  nőstény  és 
hím,  pápa  fS,  fekete  gyopár  szabású  ffl  (Com :  Jan.  25).  Meleg 
természetűek  fekete  gyopár,  erdei  vad  kömény  (26).  Mikor  a 
gólya  meg-sebesíttetik ;  menten  fekete  gyapár  és  bolha  fiivet 
keres,  azt  teszi  a  sebre  s  meg-gyógyúl  (Misk:  VKert  336). 

jószagú-gyopár  :  stoechas  PPBl.  [stöchaskraut]. 

sárga-gyopár :  sedum  minus  causticum  Beythe:  Nom.  8. 
[hausmarzj.  Reó  fiu,  auagy  sárga  gyopár  (Frank :  HasznK  18). 
Az  sárga  gyopárnak  az  virágát  borban  id  meg  gyakran,  farsa- 
basokat  es  t6k6s6ket  gyogit  (BeytheA :  FivK.  106).  Sárga  gyopor 
[így],  arany  viragu  fyu,  bársony  zinü  az  virága  (105b). 

GYORS  (gyars  EhrC.  97.  DomC.  127.  Szék:  Krón.  216.  MA: 
Bibi. \  .16.Lép:FTük.  11.71):  1)  celer,  citus,  cifatus,  incitus,alacer, 
velox,  festiuus,  rapidus  volaticus,  praepes  C.  hiurtig,  geschnind, 
beheud  PPB.  Gyors  mint  a  szél :  velocior  Euró  PPB.  Sietséges, 
gyors:  properus  PPBl.  Ki  ménenec  a  gors  foloc:  veredarii 
celeres  (BécsiC.  66.  149).  Mynden  ember  legyen  gyorss  halga- 
tasra :  sit  omuis  homo  celer  ad  audiendum  (JordC.  833).  Zayok 
athkozassal  ees  keserws^el  telyes,  gyorsok  w  nekyk  labok 
weer  etlesre  (KulcsC.  21).  A  késedelmes  a  gyorsát  elül  vegye : 


tardus  velocem  ante  vertat  (Com:  Jan.  179).  Okas  lovagló  gyors 
parip.áját  száján  tartya  (Fal :  UK  422).  8)  agilis,  solers  C.  stre- 
nuus,  vegetus  MA.  [promptu'i]  fiisch,  numter,  fertig  PPB.  [fleissig, 
thatig]  Gyors  elmék,  sebes  elmék,  tüzelmék :  *praepropera  ac 
fervida  ingenia  PPBl.  Prediralual  nekyk,  hogy  lennének  gyar- 
sak  tyzta  egy  hazat  tarttny  (EhrC.  97).  Isten  algameg  testSncket, 
lelkSncket,  hng  ó  zent  zolgalatfara  gorsoc  lehes.s5nc  (NádC. 
661).  Vala  eg  kiralnak  e*  zep  hayadon  leaíia,  ki  igen  ^rs, 
seren  vala  (BodC.  19).  Az  kevuer  has  nem  nemz  gyors  elmeet 
(CornC.  164),  Zorgalmas  vala  gyorss  zolgalattyaban :  satagebat 
circa  frequens  ministerium  (JordC.  562).  Gonal,  mert  te  éors 
vag  a  gonozra  (VitkC.  49).  Hol  ott  lakozwan  felette  gjors  vala 
mynden  dologhoz  (ÉrdyC.  338b).  Birodalmanac  gongia  viselé- 
sébe igen  giars  vala  (Szék:  Krón.  216).  Emlékezzél  meg,  ki 
valéc;  ifBu,  eleven,  gyors,  es  immár  mire  iutottam  (Boni:  Evang. 
n^329b).  Gyors  evet  módjára  lóra  felugrottam  (PhilFl.  12). 
3)  [finnus,  solidus ;  kraftig,  .stark].  Keenth  zenuetheetetlen, 
hatható,  gjors  test  (SándC.  20).  Vala  zent  Damaucos  keozeep 
ember,  testei  vala  eozteoueer  es  gyars  (DomC.  127). 

Gyorsabbacska :  [paulo  celeriur].  Lassabbatskán,  gyor- 
sabbatskán  iGKat:  Titk.  1117). 

Gyorsaeska  :  [actuariola :  kleines  ruderschiff,  barke].  Győr- 
satska,  folyó  haiótska :  actuai-iolum  C. 

Gyorsalkod-ik  (gya-.-sakodik  BiróM:Angy.  141.  gyorszol- 
kodil  Bom:Ének.  219):  propero,  celero  C.  festino  MA.  eilen 
PPB.  Láták  az  hísek,  gyorsalkodának,  az  nap  leverek  héát 
palotáknak  (RMK.  111,125.  167,i.  Váltig  gyorsalkodnak,  egy  kis 
tüzet  rakanak  és  az  tűznek  lángján  laptát  általhányák  (V.205). 
Alnoksagban  nagyobban  gyorszolkodnak  (Born:  Ének.  219). 
Gyorsalkodic,  io  louáia  fordula  (Cseng:  Jer.  B).  Ne  gyorsal- 
kodgyál  a  te  száddal  (Kár:  Bibi,  1.626).  Serénykedgyél,  gyor- 
salkodgyál,  bé  ne  hdiiyd  szemedet  (Pázm:  Préd.  844).  Gyorsal- 
kodó  serénységgel  helyre  viszik,  a  mit  elmulattak  (339).  Ne 
gyorsalkodgyál  az  te  száddal  (XL4:  Bibi.  1578).  Kupidó  annyos- 
tól  nyughatatlankodik,  a  szerelmes  szivek  mellett  gyorsai  kodik 
(GyöngyD :  ilV.  64).  (A  szolga)  nem  vonakodik,  mert  jól  igért 
néki,  hogj--ha  gyorsalkodik  (GyöngyD;  ICJ.  379).  Mikor  órád 
vagyon  a  fel-kelésre,  ne  n>iijtozzáI,  ne  piszmogj,  serénykedgyél, 
gj'arsakodgyál  (Bh-óM:Angy.  141).  Az  erdít  gyorsalkodva  meg- 
járom (SzD:  MVii-.  166). 

[Szólások].  Ha  az  regieknec  Írásokban  gyorsaiké t- 
tal  volna  (Mon:Apol.  258).  Latodé,  az  álnak  major  mint 
gyoi-salkodék  gond-viselésében  (Pázm :  Préd.  865).  A  g o- 
noszra  gyorsalkodó  lábaim  erejét  meg  nem  száraztod 
(Pázm :  Imáds.  462 1. 

ki-gyorsalkodik :  [propere  exeo ;  eiligst  herauskommen]. 
Monda  leányinak :  Az  ken  ajtaját  erősen  zárjátok,  hozzám  ha- 
marsággal kigyorsalkodjatok  (RMK  1183.  Hoffgr.  321). 

Gyorsalkodás :  festinatio,  properatio  MA.  das  eilen,  eilfer- 
tigkeit  PPB.  Nem  sok  pálmája  van  a  halogatásnak,  sok  pedig 
laurussa  a  gyorsalkodásuak  (GyöngyD:  KJ.  554). 

Gyorsalkodtat :  [maturo,  accelero ;  beschleimigen,  betrei- 
ben].  Minden  ioia  eleuenkettet  es  gyorsalkottat  (Born: Préd. 
393). 

Gyorsan :  propere,  properanter,  properato,  pemiciter,  mobi- 
liter,  volubiliter,  curriculo,  compendiario  C.  celeriter,  celeratim, 
celeranter,  velociter  MA.  geschwind,  behend,  eileud  PPB.  (jor- 
sau  kerdezy  hw  tliwlSk  (JordC.  359).  Lattyaak  vala,  mykeppen 
gorssan  f\vth,  syet  az  zent  egyházhoz  (ÉrdyC.  639b).  Az  palota 
fele  giorsan  uiomtatanak  (Istv :  Volt.  8).  Ha  gyorson  egy  más 
vtán  ketlSt  vagy  hármat  szól,  szél  veszet  hoz  (Cis.  G2).  Gyor- 
san vounyad  a  prédát,  hamar  tolvajolly  (Pázm :  Préd.  154). 
A  szél  fnvallásoc  a  hajót  gyorsabban  fizic  (Com:  Jan.  89). 
Karabul  gyorsan  lovára  peuderedett  (Kónyi:  HRom.  158). 


1179 


GYORSAS— GYÖKÉR 


ANGYAL-GYÖKÉR— ARANYOS^YÖKÉR         l)8ii 


Gyorsas :  [citiLS,  celer ;  eilig,  liurtig].  Nom  is  vélnéd  gyor- 
sas ki  omlását  (Megy:  6Jaj.  VL20). 

[Gyorsasít,  még-gyorsasít] 

méggyorsasítás :  [acceleratio ;  basclileimigvuig].  Az  ö  lá- 
Ijoknak  az  aiüitlaii  vernek  ki  ontására  való  meg  gyorsasitásra 
szabadossan  szolgainak  (Dliin:  Részogs.  15). 

Gyorsaság  (rjyarsassag  RMNy.  IIL109.  gyarsoság  DomC. 
47.  gyorság  MA:Sciilt.  1052.  Vás:  CanCat.  269.  gyorsaság  MA: 
Tan.  151.  gyorssag  EhrC.  121):  celeritas,  velocitas,  rapiditas, 
l)ernicita.s,  solertia,  impigritas,  navitas  C.  celeiitndo  MA.  be- 
liendigkeit,  geschwindigkeit  I'PB.  Az  volna  yo  barát,  ky  vallana 
fliator  Luc-idiiLsnak  gyorssagat,  ky  uala  nagy  gyorssjigo  (EhrC. 
121).  Ffel  meene  az  gliynmek  gyors-sassaga  zerent  (ÉrdyC.  380). 
Ne  legyen  tasty  erenknek  meg  nehezwlese,  de  legyen  étel 
wtan  mwnkalatra  waallo  gyorsaság  (ÉrsC.  377b).  En  agyekym 
tellyesek  byiiekre  való  gyorsaságai  (KulcsC.  91).  Gyai-sassagal 
az  my  valaztotli  emberovnkevtli  mas  napra  vizza  bouhassa 
(RMNy.  III.1Ü9).  A  szaiito,  kereskedő  vgy  iarion  el  tiztibe,  hogy 
ne  az  6  ereienec  niunkaiaba  es  gyorsaságába  bizzec  (Bom: 
Evang.  IV.312b).  Hol  loszen  ékes  termeted,  erőd,  bőlczeséged, 
eszednec  és  elmédnec  gyorsasága  gazdagsággal  eggyutt  (Vás: 
CanCat.  269).  Mikor  az  erdőkre  ki-vitetett,  tsudúlatos  gyorsa- 
sággal menten  a  vad-kanokra  ugrott  (Misk:  VKert.  75). 

Gyorsaságos :  velox,  celerrimus  MA.  geschwind,  behend, 
eilend,  üiichtig  PPB.  Chodalkozeek  az  ew  vvra  ollyau  gyenghe 
azzoiiyallatnak  gyorssasagus  .serenseegen  (ÉrdyC.  642).  Az  agh 
elleasegh  keez  es  gyorsasíigos  myndeut  elvezteni  (ÉrsC.  270). 
Gyorsaságos  zolgalat  (Beythe;  Epist.  81).  Ezek  sem  igaz  tsudák, 
hanem  tsak  masterségek,  mint  az  alako.sok  gyorsaságos  tsele- 
kedetinok  nagy  része  (l'ázm:  Kai.  703).  V&szedeluiec  gyorsasá- 
gos (Zvon:  Po.st.  11.212).  Nyájas  beszéd  uálla  gyorsa.ságos  (Felv: 
Val.  3S).  (jyorsaságos  mint  a  hal  a  vizben  (SzD:  MVir.  470). 

Gyorsaságosan :  incitate  C.  [felerrime,  promptissime ; 
eiligst].  Uyorsaságo.son  királyfi  futamék,  az  király  előtt  térdére 
leesék  (RMK.  11.269).  Gyonsaságoson  el-járnak  dolgokban  (GKat: 
lltk.  330). 

Gyorsít:  (accelero;  beschleunigen).  Mint  valami  biltsiilletes 
tudonií'uiyt  Umúllyák  a  hazugságot,  arra  .szoklattyák  és  gyakor- 
lásai gyorsittyák  nyelveket  (rázm:  l'réd.  1111).  Lábam  gyor- 
sitya  az  ur,  mint  ;iz  azarvasnac  (MA :  Bibi.  V.9). 

meg-gyorsit :  vegoto ;  erfri.schen,  kriitíig  machon  C. 

Gyorsogat:  celero,   accelero,   maturo  Sí.  [beschleunigen). 

Gyorsogatás :  frequentamentum  MA.  öftere  wiederholung 
PPB.  llogedülésbe,  éneklésben  azon  szónak  gyorsogatása,  tzif- 
rázá.sa :  frequentamentum  PPBl.  A  szónak  gyorsogatiisa  az 
éneklésben  (SzU:  MVir.  412). 

[Gyorsul] 

meg-gyorsiú  :  (acceleror ;  beschleunigt  werden  ?].  Sokasu- 
lanaU  w  botiiusegek  auuak  wtanua  meg  gyorsulanak  (KeszthC. 
23.  KulcsC.  21,1. 

OYÖKENT,  GYÖKKÉNT:  nuto  Com:  Jan.  66.  [nicken]. 
Az  aliLszékony  szunnyadoz, .íiz  az  fejével  gyökként:  doruiitans 
comiuiiiLSclt,  id  est,  capite  nutat  (Com :  Jan.  66).  Dávid  a  musiea 
szersziimokat  nem  pengette  a  formára,  mely  szerént  czifrábbaii- 
czifrábban  tudna  kerengeni,  hajladozni,  gySkenteni,  topi)aut;mi, 
mint  ti  (Nán:  SzftT.  347). 

GYÖKÉR  íaeker  EhrC.  5.  ^eker  NiigyszC.  156.  WeszprC. 
126.  JordC.  164.  gyikeer  ThewrC.  28.  111.  Gonossagnac  gyókire 
Bora:  Préd.  548.  Ziinyi.  1.178.  Az  mi  yyúíi'rfiuk  Kár:  Bibi.  453. 
^Akhre  BécsiC.  136.  1G2.  yitUfre  Szék:  Krón.  45.  giüktres  Mel: 
SzJán.  65.  gyiikero  Fal;  NU.  284.  Fal:  BE.   GOO):  1)  radix  C. 


MA.  wurzel  PPB.  Meszszel  elnyúl  a  gyökere :  radix  *procurrit 
in  longitudiuem  PPBl.  Meg  esmérne  fan<'U<  es  genkereknek  es 
vyzekuek  yozagytt  (EhrC.  29).  (A  fa)  gfikerenec  nem:-  •  •, 
főidben  hag^atoc  es  vas  es  badoc  kőtéllel  kötözte'^  > 
(BécsiC.  136).  Megallapic  ő  ^Ikerenec  nemzeseből  ualo  pl:iiiuiix- 
(162).  Naé  súrőseggel  fel  wtnok  az  *  gyökerekből  (Ozor:  Clirist. 
100).  Az  ő  giükerenec  tiatalat  hagiatoc  főiden  (Szék:  Kp'ji  ," 
A  pálma  fa  gyfi[kere)  száraztó  és  melegitfl  (Mel:Herb  ll.i 

gyökerét  tozed,  iszod  borban,  bolonda  tészen  (52).  Zent  l.i/,l  - 
kirali  tíuenek  gyökere:  gentiana  (Frank :  HasznK.  1'  K.ii:  1 
egy  öreg  fazékban  a  torőt  fiueket  es  gyökereket  riragostul  í21). 
Meg  uyiul  az  tTi  es  az  gyökérből  öriendözve  ki  sörkedez  (Lép: 
PTük.  L102).  Eleven  gyflkerQ  fiatal  fác  (Com:  Jan.  71).  2) 
[medulla,  pars  interna ;  das  innere].  Zent  Ferenc  zentlelektewl 
yllottott  belsew  zyuenek  gekereben  (EhrC.  5).  Zent  Damankos 
atyánk  ez  véletlen  halainak  vezedelmeen  zyvynek  gyekerebevl 
kevnyerevle  (DomC.  69.  119).  Ezenképpen  leezen  embernek 
tja  az  isidnek  gyekerekben  három  napon  es  barom  eyel  (ÉrsC. 
6).  Mind  nyelvét  mind  pennáját  .szive  gyökerének  témájába 
mártván  úgy  szóll,  a  mint  szíve-járiisa  vagyon  (Pázm :  Préd. 
b4).  Vagyon  ábrázatuuknak  mutató  tfikőre,  de  nints  amollyan, 
mellyben  meg  lássék  szivfinknek  gyökere  (Fal:  UE.  411), 
[fons,  origó ;  ursprung,  quelle).  Gyökere  ennek  az  ajándéknak 
az  isten  irgalmas,siigának  gazdagsága  (Pfizm:Préd  113).  A  ve- 
szedelmek gyökerét,  melly  a  bfln,  el  nem  vettek,  egyedül  a 
mi  Jézu-sunk  ennek  rontója  (152).  Miben  légyen  gyökere  az 
kőzbenvetésnek  (Pázm:  Kai.  b3).  A  jo  orvos  a  nyavalyának 
gyökerét  kinyilatkoztattya  (Illy:Préd.  L284Í.  Luther  Mártontól 
fogva  Saxoniában  volt  a  gyökere  és  fészke  a  lutlieranas  vallás- 
nak (Mik :  TörL  284).  4)  [stirps ;  slamm,  geschlecht].  Es  ev 
vala  nemes  kjialy  gevkerbovl  tamaduan  (M.argL  145).  A  Mes- 
.siasnak  Dávid  gyökeréből  kell  vala  származni  (llly:Préd.  L54). 
Csemetézett  a  Jefte  gyükére,  Jákobból  csillag  támadott,  a  sziiz 
üdvözítőt  szült  (Offic.  183).  Azon  gyökérre  léptetik  nemzetségek 
rendit  (SzD:MVir.  457).  5)  [pars  infinia;  der  uuterste  theil]. 
Hegynek  gyökere,  allya  (SaD:MVir.  194). 

[Szólások].  Nem  vesztik  ugyan  ewei  nemességeket,  meg 
marad  mind  töve,  mind  gyükére,  de  oda  rogygyan  gyá- 
mola,  és  utánna  vész  a  tekintet  (Fal:NU.  284).  Sok  káromlók 
sziija  bédugatik,  ha  igazán  és  voltaképpen  megmagyarázzuk 
az  római  gyölekőzetnek  ez  dologrul-való  tam'tá-át  Ezt  kel 
tehát  gyökeréből  ki-fejezufink  (Pázm;  Kai.  801)  A 
kemény  szél  gyükorébül  ki  forgatja  a  nagy  fákat,  <s  v.\:\- 
lázatot  tészen  iU!  erdőn  (Fal:  BE.  600).  Turkál  a  dologi n..  ■!•• 
gyökerére  nem  j ö  (SzD;  MVir.  22).  Gyökerér.  ■• 
tik  az  igazság  fej.széje  (192;.  O  szent  felsige,  mert  mi;  i 
talta,  mind  giökerestíl  (radicitus  Kr.)  el  ki  szaggat- 
tya  (Boni:  Ének.  404;.  Gyökerestől  ki  szaggatja:  eradicare 
MA.  A  testben  a  betegségek  ágyat  vetnek,  gyökeret  haj- 
tanak (SzD:  MVir.  23).  Gőkoret  hányok:  radico  C.  Hiszen 
nagy  gyökeret  ránta  a  pápa  cubiculariassa  (Czegl :  Japh.  131). 
fezes  disznó,  melly  gyökeret  ránta  (SzD:  MVir.  133).  Izraelben 
ewi  ökösöggyel  es  az  en  hy^veym  közöt  ver  y  gyekerelh  (ÉnlyC. 
475).  Gyökeret  nem  verhet  bennek  a  ki-zsendúlt  jó  mag,  liaiiem 
ak/u- melly  kis<lcd  kiértettél  ottm  ki-sz-irad  (Pázm:  Préd.  345). 
Hogyha  a  spjuiyul  ház  gyökeret  kezd  verni  Olaszországban, 
félő,  hogy  a  vendég  ki  ne  vesse  a  gazdát  házából  (Mik:  TörL. 
304).  Az  fattyú  czemetéc  mély  gyökeret  nem  vetuoc  (Kár: 
Bibi.  1.637).  Gyökerétai  fogva  gyökeréig:  radicitus  C. 

angyal-gyökér  :  polypodium ;  engelsUss  PPR 
angyélika-gyökór :  migelica  PPBl. 

arany -gyökér  :  (lilimn  martagon ;  goldlilie].  Arany  gyökér 
auagy  vad  liliom  (Friuik:  HasznK.  18). 

aranyos-gyökér:  [ornitliogalum ;  vogelmilchj.  Hlyen  az 
fejér  és  sárga   lilium ;   ilem   t&rkisdie  bfiud   uémetfil,   az  t\z 


éd.  ' 

un,  1 

3)  I 

^k  I 


USl        BLMBAU.ÓS-GYÖKÉR— ÖRMÉNYGYÖKÉK 


ÖRVÉNYGYÖKERES-MEG-TÖSGYÖKERESEDIK     1 182 


t6r8k  turbánt,  martagon,  aranyos  gy5kér,  oraitliogalum   (Lipp: 
PKert.  1.42). 

bimballós-gyökér :  bulbus  C.  [knollige  wui-zel]. 

bojtos-gyökér  :  bullnis  C. 

citvar-gyökár  :  [zedoaria  ;  z\vitterj.  Czitver  gjOkér  vagy 
ziinunbák  (VectTrans.  26). 

csomós-gyökér :  radi.x  bnlbosa  MA.  knotige  w-urzel  PPB. 

drága-gyökér:  aroma  C'oni:Vesf.  120.  [gewürz]. 

édes-gyökér:  glycyrri2a  C.  gliceriza  Mel:Herb.  117.  Gly- 
cyrrhiza :  ed6s  gyökér,  h.  e.  dulcis  radix  Beythe :  Nom.  .5.  poly- 
podinm,  adipsus  PPBl.  [süssholz).  Mezei  fövek:  az  árva  leány 
haja,  kaláris  ffi,  édes  gyökér  (Com :  Jan.  25). 

fehér-gyökér:  polygala  Com:  Jan.  24.  sigillum  Salomonis 
Mel:  Herb.  185.  [laeuzbliime].  Polygonatimi,  feyér  győker,  \veL«- 
wurtz,  más  neue  sigillum  S;ilomonis,  Salamon  peczeti ;  a  feyér 
virágoc  alá  fSgnec  rayta  rendel  mint  egy  egy  peczet,  azért 
hiyác  Salamon  peczptinec  (Mel :  Herb.  18.5).  A  pásiatos  ffihőz 
számláltatuac :  tic  hm",  kakuk  tSrjék,  fejér  gy&kér  (Com: 
Jan.  21). 

fejes-gyökér :  bulbus  C.  [knollige  wurzel], 

hézag-gyökér:  ari.stoIochia  Frank : HasznK.  17.  [o.sterIuzei]. 
Efiregbik  bezak  gyökér:  aristolochia  rotunda  Frank:  Ha-sznK. 
17.  Farkas  alma,  hezagh  gyökér  ket  fele;  az  eggyk  kerek 
almain,  a  másik  bozzu  almaiu  (BeytheA:  FivK.  59b). 

farkas-hézaggyökér :  c«  Farkas  hézac  gyökér  melegítő, 
de  igen  sz;lraszto,  czac  gyökere  ió  (^lel:  Herb.  143).  A  követ- 
kezendők borbély  szei  számhoz  valoc:  farkas  hézag  gyökér,  eb 
nyelv,  macska  tövis  (Com :  Jan.  27). 

kénköves-gyökér  :  peucedanum  Mel :  Herb.  49.  [saufen- 
chel].  Meleg  természetfiek :  erdei  vad  kömény  avagy  kénköves 
gyökér  (Com:  Jan.  26) 

kérészt-gyökér :  senecio  PPBl.  [kreuzwurz]. 

keserű-gyökér :  gentiana  Mel :  Herb.  142.  [enzian].  Keserfl 
gyökér,  gentiana  görögül  és  deakúi  neue,  az  az  Gentius  király 
fflue  (Mel:  Herb.  142).  Az  orvo.sló  fftvek  kertiec  avagy  mezeiec; 
kertiec :  az  isten  fája,  keserft  gyökér  (Com ;  Jan.  25). 

köröm-gyökér :  radix  ungvium  C.  [nagelwurzel]. 

láb-gyökér  :  [tarsus ;  fus^wiu^el].  Melly  béko  az  en  lábaim- 
nac  gyökerébe  bevásott  (MA :  Bibi.  1456). 

lapu-gyökér.  Az  nagy  lapu  gyekeret  sóual  törd  Sszue, 
minden  dühös  eb  marását  meg  gyogyittya  (Mel:  Herb.  41). 

macska-gyökér  :  valeriána  ;  baldrian  Mel :  Herb.  129. 

meater-gyökér :  magistrantia,  ostnitium ;  meistenvnrz, 
brust\\iirz  PPB 

nyelv-gyökér :  ancyloglossum  C.  [angewachsene  zunge]. 
Nyelvgyökér,  nyelvkötél,  mely  nyavalya  az  gyermekekben  szokot 
esni  (Major :  Szót.  40). 

orvosló-gyökér :  (medicamen ;  heilmittel].  Ha  a  tenger 
nem  hordozna  minket  ide  s  oda,  honnan  szereznénk  patikába 
való  sok  orvosló  gyökereket,  élesztő,  gyógyító  termést  (Fal :  TÉ. 
723). 

ökömy elv-gyökér:  buglossa  Frank:  HasznK.  17b.  [ochsen. 
zunge]. 

örmény-gyökér,  örvény -gyökér :  nectaria  MA.  hele- 
nimn  Com ;  Jan.  25.  inula  campaua  Felv :  SchSal.  29.  [alant], 
Helenium  görögül,  az  az  őruin  gyökér,  az  az  euula  campaua 
(Mel:  Herb.  141).   Ilona  görög  szó,   annyit  teszen  mint  Helene, 


melytől  ered  helenium,  melyet  mi  Srvén  gyflkéniec  nevezünk 
(Alv:  Post.  1.162).  Az  or\'o8ló  fnveli  kertiec  avagy  mezeiec; 
kertiec :  az  isten  fája,  orvén  gyökér  (Com :  Jan.  25).  Az  örmény- 
gyökérrel  szfl-fájis  meg-szflnik,  őtet  és  ruthát  hogyha  őszvetörik 
s  mind  kettfi  levében  szakatt  ember  iszik,  nagy  bizonnyal  mond- 
gyák,  tőle  raeg-vigaszik  (Felv:  SchSiil.  21).  Legelsőben  a  zásziKi 
avagy  fekete  hunyor  jö-ki  a  földből,  sz.  Jakab  hóban  az  örmény 
gyökér,  farkjus  alma  (Misk:  VKert  511). 

Örvénygyökeres :  [innia  mixtus ;  alant-].  Télben  ürmös 
borral,  örvény  gyökeres  avagy  szék  füves  Imrral  ely  (KDebr. 
1619.  B8).  Tsiiiált  boroc  az  ürmös  bor,  örvény  gyökeres  bor 
(Com:  Jan.  84). 

sárkány-gyökér :  dracímcuhis,  serpentaria  Com  :  Jan.  24. 
[schlangenwurzel].  A  pásintos  tűhöz  számlaltatnac  szöszös  fü, 
kigyotranc  avagy   sárkány  gyökér   (Com :  Jan.  24). 

sársa-gyökér :  [salsaparilla ;  saizkraut].  Jó  a  salsaparillá- 
val  vagy  sár.s;i  gyökérrel  főtt  víz-is  italára  (PP:PaxC.  282). 

szív-gyökér :  ahorta  PPBl.  radix  principális  Kr. 

tárkony-gyökér :  [artemisia  dracímculus ;  kaisersalat]. 
Nem  árt  ezokáért  a  borsos  étec  és  a  ió  bor,  melybe  ásztottac 
tárkony  gyökeret,  gyömbért,  spicát,  fa  heyat  es  sállyát  (Cis.  L2). 

indiai-tákonygyökér :  [anthemis  pysethrum ;  berchtram]. 
Indiai  tárkony  gyökeret,  mellyet  pysetrumnak  hívnak,  rágja  gya- 
korta (PP:  PaxC.  6). 

tüsszentö-gyökér  :  hellebonis  Com:  Jan.  25.  [ni&seNviuT!]. 
Priiszszentő  gyökér,  zászpa,  fejér  hmiyor :  helleboiuni  PPBl.  Az 
orvosló  füvek  kertiec  avagy  mezeiec;  kertiec:  fejér  bimyor 
avag)-  zászpa,  ptrüszenfö  gyökér  (Com :  Jan.  25). 

vér-gyökér:  1)  sang\inaria  Fuchs:  StirpH.  2)  heres  PPBl. 
[erhej. 
Gyökerecske :  radicula  C.  mirzlein  PPB. 

Gyökeres:  1)  radicosus  MA.  voll  wm-zein  PPB.  S)  [radi- 
catus,  stabilis,  inveteratiis ;  eingewm-zelt,  dauernd,  standhaft]. 
Az  választoltakban  giőkeres  és  megmaradandó  az  vyonnan 
való  születés  (Fél:  Tan.  318).  Az  hitben  er6.ssee  e.s  gyükeressec 
legyflnc  (Mou:  Ápol.  376).  Az  pogányok  között  gyökeres  hú' 
volt  az  keresztyénekről,  hogy  amiyokkal,  bogokkal  egyaránt 
latorkodiiak  (Pázm:Kal.  224).  Az  belvétiai  hét  cántonban  és 
töb  sok  fö  helyekben  nincs  gyökeres  fészkek  és  exeicitiomok 
az  vj  tudományoknak  (629).  Az  .sz.  Péter  fejedelemségének 
igaz,  gyökeres  birodalmában  maradtak  az  római  pápák  (658). 
Párt-ütésre  látszik  nézni,  a  ki  gyökeres  királynak  éltében  más 
királyt  keres  onszágában  (Pázm:Préd.  188).  Nagy  böltseségnek 
tartyák  az  emberek,  mikor  két  nemzetségnek  gyökeres  gyűlöl- 
séget és  vérontá.sokkal  tellyes  ellenkezését  egy  tisztességes 
házassággal  le-szállítyák  (114).  Az  igéket  gyökeresbbé  tehetné 
(Ker:  Préd.  5). 

tös-gyökeres :  [genuinus ,  ingenuus  ;  echt,  unverfíiiscbt, 
uralt],  Tös-gyökeres  nagy  úri  és  régi  nemes  nemzetségek  fdid 
szinériil  el-töröltettek  (Pázm:  Préd.  877).  Isten  a  b'ís-gyökeres 
jószágot,  melly  az  örök  élet,  választottnak  tartya  (1156).  Régi 
tős-gyökeres  szokás,  hogy  a  hivek  házból  ki-menve  és  visz.sza 
térve  szent  kereszt  jelét  vetették  magokra  (1217).  A  genelogiát 
s  horman  eredtének  érdemes  őseid,  melly  sürü  ágokra  terjedt 
légyen  tősgyökeres  nemzetséged,  nem  emlegessedd  (Fal :  NE. 
13).  El-aprósoduak  sok  régi,  tősgyökeras  házak  (SzD:  MVir.  37). 

[tösgyökeresed-ik] 

még-tösgyökeresédik :  (civitatem  adipiscor ;  sich  einbür- 
gem).  A  szegény  haza  jovára  megtelepíttetett  és  immár  meg 
tősgyOkeresedett  helyeket  elborítván  az  ellenség  ....  (EjdTörtT. 
IV.304). 


1183 


GYÖKÉR  ESED-IK—GYÖKERKZTET 


MEG^JYÖKEREZTEl'-GYÖNGY 


1184 


Gyökeresed-ik :  radicor  Sí.  [vrnniel  fassenj. 

meg-gyökeresédik  :  [irradicorj  sicli  eiiiwuraeln].  A  retkes 
szokás  lueg-gyükeresedvén,  ritkán  irtattatikki  (Coni :  Jau.  177). 

Gyökeresképen :  (radicitus ;  von  grand  aiis,  völlig].  Azzal 
bel516k  nz  hit  gyökeresképpen  ki  nem  szaggattatott  (Pós:  Igazs. 

L3Ö6). 

[Gyökerez] 

ki-gyökerez :  exstirpo  Kr.  [ausrotten].  Az  isteni  félelmot 
ki  ne  gyökerezze  szívünkbSl  (Pázm:  Préd.  13).  Holofernes  el- 
lenség! határibnn  a  termi-fákat  és  szilieket,  mind  ki-gycikerez- 
tété  (7).  Az  i.sten  igéje  ana-valé  lelki  fegyver,  liogy  ki  gyíiko- 
rezze  minden  feíOetlségnek  gíirtfi.s.'<égét  (453).  A  sz515b81  ki- 
gySkerezf étnek  a  tSvisek  íMad:Evang.  192).  A  fiildnek  meg 
kell  tisztíttatni,  kihányván  a  kílvekot  és  kigfikerezvén  a  tövise- 
seket (Illy:  Préd.  1.275).  A  .szél  nem  oly  könnyen  kigökerezi  az 
az  ei'ös  fákat  (IL337).  Ki-gyükerezi  a  hamisságot,  mellyel  a 
hamisság  lelke  az  emberek  szivébe  oltott  (SzD:  MVir.  193). 

Gyökerez-ik :  radicor  MA.  (radices  ago]  nnnzeln  PPB. 
(wiírzel  schlagen].  Ez  wezzew  nem  gyekerezeth  plantala.^sal, 
sem  megh  elewenedet  nedwesseegwel  {FesztC.  23fi).  Ha  chak 
az  mennyei  .«eregöknok  ura  istene  nem  gySkerezSt  volna  my- 
betmewnk,  m}'nt  az  atkozot  Sodomanak,  Gomorranak  vara.sy, 
oUyanok  lottcwnk  volna  (ÉrdyC.  5).  Az  kerezttyen  lelkeknek 
hyedelmas  nywgodalma''.«aghy  vannak  gySkereztetween  az  isteni 
ysnieretnek  lakodalmabiw  (34b).  Nem  ajakán  nAtt,  hanem 
szivében  gyükfrezett  szókat  moudgyon  (Pázm;  Préd.  c2).  A 
miből  hasznot  és  botsüllotett  várna,  abból  veszedelme  gyökere- 
zik (Pázm:  LuthV.  128).  A  vélekedések  haddal,  pártoskodással 
plántáltattak,  győkereszt;>k  (Pós:  Igazs.  1.184).  Nagy  ortza  piru- 
lással  és  szertelen  felliev61éssel  téré  haza  némelly  szivéhez 
gySkeredzeit  kodvesitill  (Fal :  NE.  83). 

el-gyökerezik :  [altas  radice.s  exigo ;  tiefe  n-urzel  fassen). 
A  plánták  el-gyökereznek :  plantae  radices  *porrigimt  PPBl. 
Távol  járj  tőlünk  te  gonosz  tösvénység,  mert  lám  te  voltál  öiíik 
ke."erfiség,  minden  ieaz.s!Ígol  lám  te  eltemettél,  mind  ez  világ 
szerte  lám  elgyökereztél  (RMK.  11.194). 

meg-gyökerezik :  radico,  radicor  C.  radices  ago  MA. 
(invetera«co]  einwiiraoln  PPB.  fwnrzel  schlagen,  .sich  einnisten]. 
Meg-gyökerezem,  foganok:  stirpeseo;  meggyökerezem,  gyökerem 
nö :  radicor  PPBl.  Ah  zeretet  a  yo  akaratba  ginkerezik  meg 
(DebrC.  200).  Kyben  fondamentom  zorent  meg  gyekorezfit  az 
isteny  zeretet  (ÉrdyC.  325.  535).  Hythy  meg  eresswlne  awagy 
megh  gyekerezneek  az  my  zj^vnkbe  (ÉrsC.  132).  Én  láttam, 
hogy  az  bolond  ember  meggyokenízett :  vidi  stultnm  firma 
radice  (MA:  Bibi.  T.450).  Ez  a  gondolkodás  igen  mélyen  vala  ő 
nálok  meg-gyökerezve  (Zrínyi.  11.165).  Ez  világnak  már  esz.e 
veszett,  az  hitelenségben  moggySkerezett  (Tlialy:  VÉ.  1.34). 
Régen  meg-gjiikerezett  t)idományát<')l  .-^emmi  szín  alatt  egy 
pontnyira  sem  akarunk  elt;uozui  (SzD:  MVir.  3ü).  Meg-gyöke- 
rezett  benne  a  gonasz  (110).  Bár  el-hagyná  a  hátáJioz  aszott 
és  i5  benne  már  meg-gytikerezett  vélekedést  (193). 

Gyökerezet:  1)  [fons,  origó;  qnelle,  iirsprungj.  Tauozyal  el 
en  tevlem  bynnek  gyevkerezely,  gono.ísagnak  eltetovye  (ConiC. 
409).  a)  (stirps;  stamm].  Hogy  ha  Cri.stus  Jesnsnak  malaztus 
gyíikerezety  eli  vylagra  nem  zallot  volna,  barom  z.:imaban  zam- 
laltatneek  enibery  nemzet  (ÉrdyC.  25)  Nemes  gySkerezelböl 
lámada  zent  Anna  ázzon  (439b).  S)  [diu-ities,  pervicatia ;  hiirte, 
unbiegsamkeit].  Te  zent  hatalmadwal,  kywel  meg  töredh  pocol- 
nak  kapwyath,  tSryed  wrani  ysten  eu  elmemnek  gvVkerezéthyt 
fPeerC.  2f.9). 

Gyökereztet :  (faeio  nt  radices  agat ;  wurzel  schlagen  las- 
seu].  A  Diit  a  világ  gyalázatnak,  kínnak  és  kereiatuek  itél,  azt 


6  szüvéhez  tsatlotta,  szerelmében  gyökereztette   íP;izm:  Préd 
164). 

meg-gyökereztet :  (facio  nt  irradicetur ;  einivurzeln  las- 
seii).  Elveszted  az  néjieket  és  5ket  meg-gyókereztetted  (MA: 
Bibi.  1.498).  A  szeretetben  meg  gy&kereztetvén  minden  b&nSket 
(Sám:  3Fel.  587). 

Gyökereztetés  :  [radieatio ;  daa  einwurzeln].  Mivel  azért  a 
nyomorúságok  szenvedése  illy  hatalmas  az  irgalmasságnak  be- 
lénk gyökereztetésére,  emberré  akara  lenni  az  isten  tia  (Pázm: 

Préd.  412). 

GYÖMBÉK  (gengber  RMNy.  IL4.  gmghber  Nyr.  Vin.214. 
geumgber  214.  ggmgbeer  169):  zingiber  C.  gingiber  MA  iugber 
PPB.  Gengber,  fTahay,  dragorium,  diusmok  (RMNy.  IL4).  Veg 
nyolcz  pénz  ara  gyengbeert  (Nyr.  Vin.lfi9l.  Kyewldeke  kerewl 
hynch  meg  gewngberrel  es  esmeth  tewTeth  gengbberrel  meg 
kel  hyntheny  esrea  kewthny  es  meg  gyogwl  (214).  Végy  ffl 
drachma  gySmbprt,  a  vad  tőknec  az  belsS  bélit  f§l  drachmát, 
ebbSl  czinály  pilnlákat  (Mel :  Herb.  19).  Jó  a  lenisticom  is 
sállyáual,  bors-sal  és  gyömbérrel  egyetemben  (CLs.  F4).  A  fBszer- 
számoc  némellyec  idegenec  és  némellyec  bazánkbéliec,  mint  a 
bors,  a  gySmbér  (Com;  Jan.  23).  A  gySrabér  a  fóldbe  barom 
avagy  négy  tenérnire  nA  bé  (ACsere:  Enc.  245).  Küldöttünk 
riskását,  sz.ök-füvet,  gyömbért  (MonTME.  L147). 

[Közmondások).  Diznóra  gySmbért  ne  vezteges  (Decsi:  Adag. 
81).  Nem  ió  diznónak  gyömbér  (210).  Nem  ió  disznouac  a  gyöm- 
bér (Ráv:  KKer.  V3).  Nem  hintik  disznó  eleibe  a  gyömbért  (Fal 
Jegyz.  928).  Nem  mind  gyömbér,  a  mit  a  kalmár  ebe  hullat 
(SzD:  MVir.  91).  Ebre  korpát,  lúdra  szénát,  disznóra  gyömbért 
ne  vesztegess  (uo). 

eb-gyömbér :  zinziber  caninum  ;  hund.«pfefTer  MehHt-rli 
174.  Eb  gyómber,  hasonló  a  lenele  a  bodog  anya  méntayáh  z 
(Mel:  Herb.  174). 

eleven-gyömbér  :  [zedoaria ;  z«  itter].  lm  az  Pál  uram 
eleven  gyömbére,  Horváttul  küldte  meg  (LevT.  0.31).  A  f5szer- 
számoc  némellyec  idegenec  és  némellyec  bazánkbéliec,  mint  a 
bors,  eleven  gyömbér,  fa  héj  (Com :  Jaa  23).  Eleven  györaliér 
Sina  országban  terem  (ACsere:  Enc.  245). 

német-gyömbér:  [áron ;  schlangenkrautj.  Borjulal.  ;.í,  m. 
met  gyömbér :  áron  PPBl. 

vad-gyömbér :  [zedoaria ;  z«itter].  Tzitvar,  vad  gyömbér : 
zedoaria;  tzitvar,  tzejtver,  vad-gyömbér:  zAdtutt  PPBl. 

Qyömbóres  :  [gingibere  conditus ;  mit  ingwer  gewflrzt).  Ha 
nem  ebetel  igen  boitiost  és  gyömbérest,  találsz  sót,  tormát, 
elégödgyel  meg  vele  (Helt:  Mes.  203).  Gyömbéres  sása  (Njt.  IX. 
72). 

[Gyömbóréz] 

meg-gyömbéréz :  [gingibere  coudo ;  mit  ingwer  wUnen^ 
BoQU  föt  egészen  szép  tisztán  fSzd  meg,  abárold  meg,  az  vele- 
jét gyömbérezd  meg,  borsot  a  tál  szélire  tehetsz  iTörtT.*  1.576). 

QYÖMÖCKÖIi :  finculco ;  hineinpressen,  hineínstopfnu]. 
Tiz.edik  .lános  pápát,  száját  teli  gyömöczkölvéa  a  tíoilöczben 
fojtjik  meg  (Pós:  Igazs.  1.456). 

GYÖMÖSZÖL :  tero  Kr.  [stopfenj  Nem  gyömöí5Üi  torkodba 
az  ételt  s  itali  iIV.s;  GBot  19). 

belé-gyömöszöl :  incnlco  C.  [hineinpreBsen,  hineinstopfeu]. 

GYÖNGY  i'jnuj  WeszprC.  148.  TelC.  355.  gtngűs  ÉrdyC. 
625b.  gmg,  MargU  42.  gSny  Petki ;  Virt  12.  gymg  ÉrdyC. 
S73b.  520b.  564.  GyöngyC.  26.  RMNy.  11.35.  MehSzJán.  ís:; 
gyengy  JordC.  62.  372.  915  ÉrdyC.  316b.  Toln:  Vig.  Elób.  IS 
gymmg  EhrC.  133.  íiitz  TihC  10.  jyilny  Mel :  SeJáa  409.  Tel; 


iisr. 


URÁGA-GYÖNGY-OYÖNGVÖCSKE 


GYŰNGYÖ8— GYÖNYÖRKÖI)-IK 


1186 


Evang.  I.3S1.  mwnp  VirKC.  U5.  gihirri  TliewrC.  128):  1)  mar- 
garíta  C.  semina,  uiiio  MA.  peile  l'PB.  Né  erezietec  tii  éSiíjíú- 
tfiket  diiinoc  eleilxi  (MüiichC.  25.  BécsiC.  14).  Díczertetyk  ay, 
givmg>vkiiok  drafjalatiKS-saga  (VirgC.  145).  Ha  wtet  wlhvztoted 
bársomba  as  giwngiel  fwzvvt  nihnba,  azt  latod,  hogy  \v  inkab 
meg  heriiad  (68).  Hogy  zent  Margyt  azzoiinak  ev  forgey,  tefevy 
az  ev  ruhayaban  láttatnak  v.ila  fordultatiiy  uiyiid  tVyersegRs 
genge  (?)  (MargL.  42).  Kyiieel  alyg  talalhatiiny  dnigab  gyengét 
Cristiisnak  dychöseeges  koronayaban  lÉrdyC.  373b).  Eyd  olovv 
kewtliew,  az  feye  gyoiidyel  thowzBwth,  az  alyan  keetli  zol  paitha 
wagyon  (RMNy.  UI.52).  Kérem  Kdét,  hogy  az  urainitiíl  kylgyo 
el  az  gyiingyöt  iIjevT.  L1.25i.  Ett'ele  grobian  eniberro  nem  io 
az  gySugyút  vesztegetni  (Mon :  Ajxjl.  5ÜS).  Io  erkulcz  mint  gony 
I8n  nalla  oly  drága  (Petki:  Virt.  12).  A  gyöngyük  a  csiga  hé- 
jakban találtatnak  (Com  :  J;m,  14).  2)  [thesaurus,  omamentum; 
schatz,  .sehmnekj.  Cristu.snak  apostoly,  kyk  vadnak  ez  zout 
ewangeliumy  gyewngnek  zoreteny,  ez  malaztot  myuekewnk 
keryek  vr  Yesus  CYistostoI  (ElirC  133).  (Sz.  Ágoston)  a  coufos- 
soroknak  gyengílk  (ÉrdyC.  520b).  Zyzeknek  gyíingye  (PozsC. 
32).  Drágalátos  ^üozöm  zent  zeretet  (TihC.  10).  3)  [viscns ; 
mistel].  Gyöngy  a  lakon :  bacca,  viscus  MA.  Tölgy-fi'u)  terem 
a  gyöngy :  viscum  *adu!Lsc!tur  iu  quercu  PPI31.  Gyöngyöt  fal  a 
nyájam,  hízik,  szaporodik  (Fal :  Vers.  907). 

drága-gyöngy :  margarita  PPB.  [gemma ;  edelstein].  Az 
azzonyallath  tel  ewlőztetíith  wala  aranyas  bar."i.sonban,  bybor- 
ban  es  drága  gyengyekben  (JordC.  915).  Zoreztete  Justinianas 
chazaar  egy  yghen  zeep  emlekSzetSth  kywol  belől  megh  meg 
aranyaztaüiwan  es  drága  gyeugyel  meg  eekí)s5s8ytetliween 
(ÉrdyC.  31fib).  A  drága  gyöngy,  gyémánt  és  arany  magában 
bScsfllletes,  ha  meg  nem  ismértetik-is  (Pázni :  LnthV.  19). 

fa-gyöngy,  fái-gyöngy:  vi.scum  Beythe:  Nom.  8.  viscus 
PPBl.  vogelleini  Nom.  77.  [mistel].  Fay  gyöngy,  ennyu,  kiuel 
az  madarat  fognak  (Mel:  Herb.  30).  A  hiiros-madar  rend  sze- 
rint ta  gySngygyel,  bimbiíval  és  fenyo-maggal  .szokott  élni  (Misk : 
VKert  460). 

indiai-gyöngy.  Indiai  gyonynek  kedveskedő  színe  (Nógr: 
IdvK.  El«b.  7). 

kárta-gyöngy,  kártya-gyöngy  :  [kartenperlej.  Nyolcz 
boglái'ba  vagyon  négy  négy  öreg  kárta  gyöngy  (Radv:  Csal. 
in.320 ).  Gyöngyös  rosa,  mindenikiljen  vagyon  négy  kártya  gyöngy 
s  egy  g>-emant  (Századok.  1873.  352). 

kása-gyöngy  :  margaritnla,  unió  minc  ir,  unione-s  minores ; 
perlem  PPB. 

napkeleti-gyöngy  :  [gemma ;  edelstein].  Belül  lelke  nem 
oly  gazdag  malaszttal,  mint  kiviil  hajának  reng^  fürtjei  a  nsp- 
keleti  gyöngyökkel  (Fal:  NE.  ISi.  Vállán'il  kék  bái-sony  heve- 
der függött  gyenge  hímvarrással  és  napkeleti  gyöngyökkel 
kiékesítve  (Fal :  TÉ.  fi38). 

nyakszorító-gyöngy :  [monile ;  halsband].  Rendre  rakja 

a  függőket,   nyak-szorífi)-győngyőket,   gyűrűket  (Fal:  NA.  141). 

termő-gyöngy :  [margarita  sincera ;  echte  perle].  Egy 
tömiJ  gyöngy  aranyb;m  foglalt  (MonL'ók.  XXIV.391). 

Gyöngyell-ik,  gyöngyöll-ik :  [parvas  liullas  emitto ; 
tröpfelnj.  Tliw  zent  kezek  ydwőzlegyetfik,  kykbul  győngyelő 
werod  hnllot,  azzvv  ft)ldeth  harmatozoth  (CzechC.  25).  Az  ifjú- 
ság virágjában  lévííknek  még  nevet  a  természet,  legszebb  ide- 
iéljen g}öngyöllik  harmattya,  gyengeség  zsengéjét  sziuén  mnto- 
gattya  (.SzD:MVir.  237). 

Gyöngyi :  gemmeas  MA.  perlen-  PPB. 

Gyöngyöcske :  1 )  genmiula  MA.  perlein  PPB.  3)  [gemma 
arboris;  kiitzuhen].  Az  ffyghe  fa  ky  hozta  ew  gyengyecbkeyt 
(ÉrdyC.  379b). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


Gyöngyös  :  I)  gommatus,  gemmosus,  bawvatus  MA.  mar- 
geritosus  Otr:  OrigHnng.  U.lSl.  mit  perlen  besotzt  PPB.  Zent 
Agatíi  giőngiős  ruhákban  meg  iolőnok  angialoknak  kőzepőttők 
(DebrC.  27).  Giöngiös  aiandekokat  kiiido  (143).  Zent  Lnda 
lataa  zent  Agothaat  az  angyalok  kőzőt  nagy  gyonf5;es  rwliaban 
(ÉrdyC.  170b).  Eeggyknek  három  zeep  drága  kővvokbol  zerzőt 
gyenges  corona  vala  feyeeben  (5ri4b.  (i25b).  Egh  nagh  arany 
zolew  fedél,  kynek  az  vvege  kettewtt,  slogos,  gyengfts  az  zole 
(RMNy.  n.35).  Gyengyos  párta  (35).  Egy  képes,  gőngős  fedél 
mind  kőthessthul  (IIL49.  52).  Egy  iiéldánk  vagyon  Borbála 
as-szonynál,  szövés  is  vagyon  rajta,  a  te  gyöngyös  hímed  Is 
rajta  vagyon  (LevT.  11.61).  Gyöngyös  párta  (Radv:  Csal.  IL7). 
Am;iz  gyöngyös,  kis  keszkenyös,  né,  hol  fut  jó  banyád  (Thaly : 
AdaL  n.96).  2)  [gratus ;  augenehm).  Gyftngös,  .szép  az  orgona 
szö  (Mel:SzJáa  409). 

Gyöngyöz :  I )  gemmis  exonio  Kr.  [mit  edelsteinon,  jiorleu 
schmückenj.  Sok  dáma  ide  gyöngyözi,  kövezi  magát,  a  tzifrá- 
nak  leg  tzifráb  eszközeit  ide  rakja  magára  (Fal;  NU.  267).  2) 
[orno,  decoro ;  schmUcken,  zieren].  Az  zenth  alazato,«sagh  zer- 
zetös  aztalaath  eköseyty,  az  zenth  veztegseegh  tartaas  öteth 
ighön  gyöngyozy  (WinklC.  351). 

meg-gyöngyöz :  [exomo ;  ausschmücken].  0  zent  zeretet, 
te  meg  cazdageytod  allelköt  es  ^tet  mindön  iozagnac  rnhaiaual 
meg  éönéSzöd  (GuaryC.  32). 

Gyöngyözés :  [omamentum ;  schmuck,  pulz].  Az  feletteb 
valo  ai'aniozas  es  giőngiözes  az  keuelisegre  viszen  (Fél :  Tan. 
465). 

GYÖNYÖRKÖD-IK  (i/eiicrflseg  NádC.  30.  (/cnycrevseg 
MargL.  44.  C'zerhC.  12.  pdnorösseg  KazC.  3.  jjímórö-seg  VirgC. 
148.  171/enerkedik  WeszprC.  132.  KaszthC.  108.  yi/cíicrwseg  125. 
JordC.  388.  822.  DomC.  5.  ÉrdyC.  506.  508.  51()b  gycnewrew- 
seg  EhrC.  123,  jeíicVoseg  MünchC.  57.  ÉrdyC.  56b.  ji/oncrősegös 
Frank :  HasznK.  2.  74.  gyónőr&ség  Beythe:  Ei)ist.  229.  KB:u-tfa 
1583.  Düj.  győnyrrkvilcm  VirgC.  4.  gióniür&seg,  MehSzJán. 
456.  ji/ÓTnii/orfiseges  Mel :  Herb.  104.  ffyúnórkeiiic  Mel :  SzJán. 
531.  5)mmwrkwdik  VirgC.  67.  93):  1)  jucundor  C.  MA.  .sicli 
belustigen,  erquieken,  erfi-euen  PPB.  [.sich  ergötzen].  Nugogg.al, 
generkefígel,  egei,  i^al :  reqniesce,  comede,  bibe,epnlaro  (MünehC. 
140).  Ha  acarz  zeretö  ieé;os6dnec  őlelesiuel  ^enerkődni  es  í 
vele  edösködni  (GuaryC.  63),  Kel  énnekem  vigadnom  es  givv- 
nwrkwdnwm  iduesegembe  (Vh-gC.  67).  Nem  göiiörkodic  azferfiunac 
sipiaba  (Szék:  Zsolt.  154).  Gyönyörkedic  e  fele  emberekbe,  kie 
szépec  es  ékesec  (Helt :  Bibi.  I.  e4).  Isten  gyönyörködic  az 
hiuec  diczeretibe  (MeltSz.Tán.  531).  Csak  benned  gyönyőrkőd- 
gyem  mind  azokkal  egyetemben,  kik  szent  nevednek  szünetlen 
reménkednek  (P;izm:  Imáds.  175).  Ez  velagi  ioban  gywnwT- 
kvvdwt  (Zvon :  Post.  1.4).  A  tudóssac  sétálásokban,  alá  s  fel 
járásokban  győnyőrködnec  (Com ;  Jan.  207).  Az  igaszságnak 
istene  igaz  ítíletben  gyönyörködik  (MonTME.  VI.29U).  2)  [aemu- 
lor;  sich  besti-el.ien,  wetteifernj.  Atkozokba  ne  güíiörkögel,  ha- 
mossan  övöket  se  kedvel:  noli  aemulari  in  malignantibus  (DöbrC. 
86).  Zenyel  meg  the  haragodhvl  ees  bágyad  meg  te  hertelen 
haragodath,  ne  akary  gyenyerkedned,  hogy  zydalmaztassal : 
noli  aemulari,  ut  maligneris  (KeszthC.  87). 

[Szólások).  Gyönyörködik  vmiben :  G^yfrkídni  az  isteni  be- 
zedekben  (DomC.  7).  Ez  ilyen  tiztessegbe  giwnörkvvgle- 
tekh  (VirgC.  146).  Wrwlúk,  \igadok  es  gyvvniuTkwdwm  a  b  b  a, 
mikor  engem  fel  magaztatnak  (67).  cv  vmihiíl :  Azoknak  paran- 
csolj királyi  .székedből,  gyönyörködj  kezeddel  plántált  gyümöl- 
csökből (Orczy :  KöltH.  6-1).  tv  vmin :  A  gróf  gyönyörkö- 
dött házasságukon  (Mik:MulN.  114).  iv  vminek:  Nem 
gyönyörködöm  az  te,  pénzednek  (Zrínyi  1.58).  <\3  vmivel .■ 
Gönyerkií'tem  enny  etekéi,  venerekel  (VirgC.  4).  Ne  gyener- 
kedyel  gonozokkal:  noli  aemulari  in  malignantibus  (KeszthC. 

75 


1187 


gyönyörködés-gyönyörOség 


gyöotArOségecske-gyötör 


11S.S 


86).  Ilyen  nagy  i  o  k  a  1  gAmfokSdik  vala  (VirgC.  144).  Az  ty 
erSa  Alolgetostekel  gyewnyevvrk&gyek  (139).  üs  atte 
zeretw  feleseged,  gyAnifek^giel  vele  (31). 

Gyönyörködés :  delectatio,  oblectatio  C.  voluptiiatio  MA. 
freude,  ergützung,  belastigiing,  erquiekimg  PPB.  Ez  fűidnek 
kalmari  az  ö  giőnifirködesenek  ereiéből  nicg  k.izdagultjiiiak 
(Fél:  Bibi.  11.181)).  Harmadik  a  test  gyiinyörküdé.sének  szoníjú- 
liozása  (Pázm :  Préd.  87).  Minden-tiíle  édességek  gyönyörködését 
magában  foglalta  (314).  A  gazdag  könnyen  testi  negédességre 
és  gyónyőrkfidésro  fordittya  kintseit  (G2.5).  Némelly  doktorok 
úgy  Ítélnek,  hogy  az  embernek  titkos  természeti  gySnyórkSdése 
légyen  a  .sármánykának  szavában  (Misk:  VKert.  471). 

Gyönyörködet:  c«   Drágalátos  ruhacban  vadnac  es  ^- 

íierkedetecben  (MüncliC.  123).  Talantal  .setotsegek  meg  nomod- 
nak  engemet  es  en  vilagosolatom  en  generkedetemben :  nox 
illiiminatio  mea  in  deliciis  meis  (AporC.  1U9).  Egy  alá  való 
gyonyőrkődetért  az  illyen  meltosági-a  meuondS  testet  meg  ne 
fertezzi'ik  (Elm.  218). 

Gyönyörködetes  :  [voluptnosus,  oblectans,  deleetans ;  er- 
götzendj.  0  kfiíiuenec  kezdetében  a  é^iierkedetes  vendégség 
ntjui  Jenusalemet  siralomra  hya  (BécsiC.  202).  Nag  zerelSmmel 
kel  tliennenmaghadath  megh  tartanod  gyónyorkSdetes  etelthAl 
(ÉrsC.  25). 

Gyönyörködtet :  delecto,  oblecto,  amoeuo  C.  rotii-io  ^L\. 
[ergötzenj.  Tyteket  az  kylsív  mhanak  gií'iiiőrkv^tet  keiian.saga 
(VirgC.  146).  Sokae  vannac,  kik  az  zerelmet  jíenerkőttetic 
(Nagy.szC.  7).  Vygassagom  es  koronara  kenyergek  teneked, 
oltalmaz,  erow.sycz  es  gyenyerkevvttess  engemeth  {Poz.sC.  50). 
Nem  gyenerkedteteth  een  ellensegymetii  oon  raytam  (Ke.szthC. 
04).  Az  jo  asz.szonyiallat  gyónyíirkőtteti  az  fi  feijet  (SalMark. 
3Ü).  Győnyijrküdteti  magát  azockal  élvén  (Com:  Jan.  68).  Bért 
vevfi  .szajhákkal  gyfinyflrkődteti  magát  (I  lunn :  Trarta  165). 

Gyönyörködtetés  :  ohlectamcntnm,  oblectatio  MA.  freude, 
eriustigung,  ergőtzmig  PPB.  A  tréfás  kőz  beszédec  legjobb 
győnyőrkődtetésec  (Com:  Jan.  112).  Győnyűrk6dteté.seckel  te 
magarlat  meg-ójits  (208).  Több  gyönyörködtetés  vagyon  benne 
mint  lia.szon  (Kisv :  Adag.  9). 

Gyönyörködtető :  volnptuariiLS  C.  oblectans,  deleetans 
MA.  [ergötzendj.  O  en  edas-seges  liam,  liol  vagion  a  te  orczad- 
nak  zep,sege  fts  giőniőrkőttetfi  zinőd  (VVoszprC  98).  Kiil  gyö- 
nyörködtető tsútkigokat  vagy  fabidákat  forg.-itnak  (Pázni :  Préd. 
c).  A  theatnimokon  a  mit  legelsőben  feladnak,  mind  azon  liúu- 
mniika  és  gyönyörködtető  szépség  (Fal:  NU.  263). 

GYÖNYÖRŰ:  jucundiis,  amoenas  MA.  lieblirli,  IiLstig, 
fröldiili  PPB.  Oli  en  ziwemnek  gyenyerA  envoMdet(',s.s(i(;be 
(Er.sC.  121;.  Jutnai:  ezemben  ambrosia  s  szép  nei-tarnak  gyiV 
niőrfi  voltíi  (EpitKatli.  5).  Igen  fénlenek  napjai,  mellyt'kb(>n 
gyfinyőríi  kedvekre  bubmékolnak  (Megy:  3.Jaj.  11.12).  Az  ő 
gyOnyörS  .szakálla  sok.szor  tele  forgátsíd,  hogy  maga  is  neveti 
magát  (Mik:TörL  250).  Gyönyörfi  utazásunk  volt,  mert  niin- 
denkiir  essők  voltak  (423). 

Gyönyörűség  :  volupta.s,  delectainentum,  deliciae,  delicium, 
jiunmlitas,  amoenitiis,  lubontia  C.  delectatio,  delectanicn,  festj- 
vitJLs  MA.  wi>lliLst,  crgötzlichkeit,  beliistigung,  frenndliclikeit, 
liebliclikeit  PPB.  Testi  gyönyörftség :  libentia  C.  Te  neked 
vagyon  tyztJi  zemeyd,  legyen  kamoramlian  tyztasagos  testuel 
es  ely  en  gyenewewsegymuel  (EhrC.  12.'?).  Emikre  tamazkodot 
uala,  monnal  a  j^'énérőségért  es  annjig  j^engesegért  nem  visel- 
lietneie:  (juasi  prae  deliciis  et  nimia  teneritudine  corpus  snimi 
ferrii  non  aiLstinens  (BéesiC.  80).  Mi  nagob,  a  *enérő.seg  6  aua* 
;iz  oltár,  ki  megscentoli  a  j^óúérőseget  (MilncliC.  57).  Te  ben- 
ned vagon  niindőn  generíiseg  (NádC.  30;.  Genyerevsegevket 
zeniyev  rut  koresny  clastromba  (MargL.  44).  Moly  mondhatat- 


lan giwmÍTfiseget  érzek  vala,  bizonsagom  az  zentharomsagli 
(VirgC.  143).  A  lelök  a  binnek  giőniőrfisegeuel  m^  giőztetuen, 
el  liagia  az  edős  istent  (UebrC.  142).  A  iok  nagy  gyí-nS-nW 
get  válnak,  latuan  Cristusnak  dAchősegyt  (TelC.  252).  Ez  e 
világi  giőniorásiget  minden  allatuac  felette  bflezfllle  (Szék :  Knün. 
16).  Az  aszonyiallatnac  minden  győnyfirílsege  czac  ez  kettőbe, 
feriebe  es  gyermekebe  vagyon  (Born :  Evang.  IV.  332b).  Meg 
vagyon  az  gyfinyőrflsege,  de  keués  az  liazna  (üecsi:  Adag.  1). 
Arany  és  ezfl.st  házi  e.szközzel  tündöklenek  kedves  gyönyörű- 
ségre (Pázm:  Kai.  2).  Kényesek  és  győnyőrilségben  élők  (Com: 
Jan.  116).  A  kik  feleséget  vettenek  vala,  egészen  a  testi  gyiV 
nyőrfiségeknek  és  világi  ketsegetéseknek  adták  magokat  (Misk : 
VKert  126).  Az  esztelen  gazdagok  minden  győnyőrfiségekben 
fülig  ülnek  |300).  Gyönyörilség  volt  a  mi  utazásunk,  és  egy 
menyaszszony  gyönyörűséggel  járhatott  volna  velünk  (Mik : 
TörL.  423.  248.  446).  Nem  minden  mocskos,  parányi  gyönyörfl- 
ségért  szerencsélteti  ártatlanságát  (Fal :  NE  46). 

Gyönyöniségécske :  deliciolum  C.  [freude,  wonne).  lYiz- 
zel  égettetik  meg  az  ő  kevés  |)énzéiért  avagy  kicsid  gyönyörű- 
ségecskéiért,  az  mellyért  magát  az  ördögnek  adta  i  MA :  SB. 
125).  Volt  egy  kis  mébechkém,  gyönyürilségechkém  (Zrinyi  II. 

129). 

Gyönyörűséges :  jucimdus,  delectabilLs,  voluptabilLs,  volupe, 
brLs,  amoenas,  carus  C.  feslinLs  MA.  lieblich,  imgenehm,  belus- 
tigend  PPB.  Igen  gyönyörft.séges :  |>erjucmidus  C.  Lata  egy 
tvVznek  langyat,  zemnek  igen  gySnyV^rAsegest  (VirgC.  41).  íme 
magery  kyralnak  leyanyaimk  gyenere\'seges  elete  (MargL.  20). 
Az  en  ygam  gyenerAseghes  es  az  en  terhem  kyny  (JordC.  388). 
Győnyőrfiségasis  volna  osző.s,se  tételre :  aspectu  delectabile  ( Helt : 
Bibi.  I.B).  Az  házi  ménla  eggyic  az  he<iyosmus  gőrögfil,  az  :iy. 
gfinnyörfisegos  illatú  (Mel:  Herb.  104).  Az  alma  fánac  };> 
gyönyörűséges  az  én  ényemnec  (Kiir:  Bibi.  1.631).  Gyön 
életi  az  kazdagnak  (Frank :  HasznK.  2).  Az  vtan  való  iiapoc 
gyfinyörnsegasbec,  de  fagyual  elegy  (KGalgőcz  1582.  Gi.  Te 
az  gyönyörilséges  fosletségre  viszed,  én  [ledig  az  neliéz  és 
suUyos  tekélete.sségre  tauítom  az  ifiakat  (Pázm:  Kai.  133).  A 
bizonyos,  hogy  gyönyörfiségos  dolog  jó  társaságban,  mint  mi 
voltunk,  a  Dunán  lemenni  (Mik:  TörL.  410). 

Gyönyörűségesen :  ( jucunde,  voluptnose,  festive ;  aiige- 
nehm,  wonnig,  fiompCsJ.  Az  innepek  gj'önyöríiségessen  illettetnek 
(Com:  Vast.  Oli.  Az  Isteni  vőlegénnyel  gyönyörflségessen  mennyei 
menyegzöben  mulatozik  (Biró:  Micae.  306). 

Gyönyörüsógtelen :  injucundus,  uLsvavis  C.  inamoenas 
MA.  unliel)lich,  unangenehm,  nnlustig  PPB. 

Gyönyörüségtelenség :  injucunditas  C.  (uulustj. 

Gyönyörűsógtelenül :  injucunde  M.\.  nnlieblicb,  uiuin- 
goiK>bin  PPB. 

GYÖTÖR  (.TyeiT  [gyetor?]  Helt:  Kriln.  111.  gyter  JordC. 
375.  822.  TelC.  249,  góUr  NádC.  94.  c^i/rftdiiek  Mel:SiJán. 
188  MA:Tím.  32):  tonjuec),  porton|ueu,  torto,  e.xagito,  vaxo, 
devexo,  divexo,  convexo,  porvello,  e.xcnicio  C.  maceru  MjV. 
[quiilen,  peinigen,  martern].  E>vtett  hideg  kemenen  geutriiuda 
(EhiC  28.  50).  A  mendenliato  gétrét  (BécsiC.  3).  En  gemiekein 
köAnénes  fekzen  haz;unban  es  gonoíol  éetretie  (MüncliC.  27). 
Kezdő  magát  igen  giötreni  (\'irgC.  103).  Az  en  leányom  gono- 
z\vl  gyettretyk  az  erdeghlh\VI  (JordC.  402).  Kezdeck  fe<ldeny 
C8  gyettreny  az  gonoz  leant  (ÉrdyC.  338).  Kezdee  ewtet  veniy, 
gyottrony  (339b).  Tftstet  götri  uala  (TihC.  24).  i)  goniwz 
lator,  gyekor  az  irigy.ség  (Helt:  Knln.  111).  Ide  iöttelé  minket 
gyötröni  (Helt:  ÜjT.  B8).  Myg  az  parath  Iwnned  érzem,  adik 
mynd  gyötörlek  (LevT.  1.282).  &  a  tudommiy  a  lelki  Ismeretet 
gyötörheti  (Toln:  Vig.  201).  A  belénd  a  nehéz  nyavalyától 
gyötretett  Isetsemö  gyermekeket  atép«'n   mego'ógyitja  (Mi.sk : 


ELrGYÖTÖR-GYÖTRÖDIK 


ELrGYÖl'RÓDIK— EL-GYÓZ 


1190 


\  Kert.  ;11).  A  giizdagság  kívánsága  lígy  gj'őtri  az  embert,  mint 
:,  hidegleliVst  az  fi  nj'avalája  (Kai:  BE.  595). 

Szóhisok).  tíyotor  vmibtn :  Mire  giiSlnld  magadat  ez  i  m  a  .s- 
~  .1  í;  b  a  es  az  p  e  ii  i  t  e  n  t  i  a  b  a  (VirgC.  19).  Oly  nagy  k  ő  z- 
>N  ' '  II  b  6  es  f  a  y  d  a  1  m  a  k  b  a  n  gyettretem  (ÉrdyC.  239).  Jo- 
^i><iiak  zerelmeebon  gilttretem  (ÉrsC.  240).  cu  vmivel: 
I  ly  dal  mai  g)-ítreteek  (DomC.  172).  Ilaragossaggal 
:  :iietic  (Nagj'szC.  lő").  Melly  koniial  giítrotendíikh  azok, 
Ix' k  ezuilagi  hy>vsagokat  keuaiiiak  (A'^irgC.  114).  Gyettrotiiy  az 
-önnek  neepevel  (JordC.  822). 

cl-gyötör:  [excnicio;  peinigen,  abmartem].  Mikoron  lattá 
\   Ina  íttet   el   giStSnie   es    kStízue,    meg   haragiman    monda 

\\.>.--/prC.  82). 

meg-gyötör  :  (pertoniuen,  excnicio ;  abquiileii,  abmartern), 
A.-  iíaputarto  ky  yew  e.**  kenien.«egest  meukett  czappa.sakual  meg 
u.  \vte«T  (EhrC.  30).  Ada  ónann  kezeuel  a  M;irci.ann.s  feiedelSm- 
iirk  meg  piSttrendofi!  a  kereztien  hitért  (DebrC.  12).  Gotőrd 
ini  i  mastan  testildet  (244).  Gyetrelmel  meg  gyetre  engemeth 
Ku,>izthC.  323).  El  mwit  bjTieydet  gyeterd  meg:  pmii  praeterita 
l'rdj-C.  27b).  Engem  az  senyedék  annyira  meggyötrő  &  gyözö, 
li  u;y  tegnap  elkezdén  magam  onoslani  (Nád:  Lev.  15). 

Gyötördögel:  torto  MAI.  [vviederbolt  qiúilen]. 

Gyötörhetetlen :  [non  cruciatus ;  olme  qiialj.  Lezek  bal- 
hatatlan  as  győtnrlietetlen  (ÉrsC.  56). 

Gyötredelém :  [cruciatus ;  qual,  pein].  Jelec  lasznec  az 
napban  es  az  holdban  es  ez  fSldón  nepeknec  gyStredelme 
tanacznac  szflkiMkedese  miat  (Bom:  Préd.  7).  A  ki  ezeket  va- 
laha érezte  magában,  gondol  lya  meg,  az  minemű  i.szonyusagi 
es  gj'őtredelmi  legyenec  az  6  sziuenec  (Bom :  Evang.  IIL274). 

Gyötrelem  (góUrelm  NádC.  67.  DebrC.  408.  gSttrem.  397) : 
cruciatas,  cniciamentum,  torsio,  vexatio  C.  tormina  MA.  pein, 
tortiir  PPB.  Ti  géti'elmetéc  engemet  inkab  nehezeit  (BécsiC. 
2).  O  lelkében  getrelmet  (detrimeutnm)  zenueg^en  (MiinchC. 
45).  Pokolbely  flrdőg  halaira  hozó  gySthrelmeth  keresuen  lel- 
keketh  akar  foythanya  (PeerC.  40).  Myt  haznal  embernek  w 
testen  sok  gynirelmet  tenni  (VirgC.  90).  Bin  giittrem  nekyni 
el  nem  mulyc  (DebrC.  397).  Ha  5ket  io  nmvelkedetekel  kő- 
wethnye nem akarangj'ok,  gyűthtrembe  menthbetetlenek  leeznuk 
(ÉrsC.  218).  Az  en  szemem  serszic  az  gőtrelőm  miat  (Szik : 
Zsolt.  90).  Az  lelki  fiu-dalas  az  véghetetlen  gyötrelmet  meeg  it 
ez  világon  el  kezdi  (Bom:  Préd.  561).  Bánkódás,  gyötrelem, 
fonnyasztó  aggság  (Orczy:  KöltH.  126). 

Gyötrelmes :  [dolorasus ;  qualvoU].  Vgy  adgyatok  alamis- 
nát,  nem  hogy  más  hiuolkodgyéc  belflle,  tű  kedig  győttr51mes 
szükségben  legyetec  (Helt:Mes.  148).  A  méreg  ital  által  való 
(halál)  felette  gyötrehnes  és  késedelmes  (Misk:  VKert  597). 

Gyötróa :  tortus  C.  vexatio,  torsio,  tortm-a  MA.  peinigmig, 
foltenmg  PPB.  Hydegsegnek  gj'ettr&se  myat  kayaltonk  (EhrC. 
31). 

Qyötret :  [excraciari  cm-o ;  martem  lassen].  Fenó  znrokkal, 
fa  euóuel  gySttrette  (DebrC.  570). 

Gyötretés :  [cruciatus ;  peinigung].  Az  aszszony  kesereg 
vala  az  5  leányjüiak  az  ördögtől  való  győtretésén  (MLsk :  VKert. 
200). 

Gyötretlen:  [non  cruciatus;  ohne  qualj.  Az  hamys  tanw 
nem  leezen  gyetlu-ethleu :  impimitus  (ÉrsC.  186). 

Gyötrő:  1)  [cracian.s,  torquens;  peinlieh,  qualvoll].  Sok 
gondolatok  és  lelkem  gyötrő  nagy  félelmek  támadtak  ellenem 
(Pázm;  KT.  253).  2)  exagitator,  vexator  C.  [peiuiger,  quiilerj. 

Gyötröd-ik:  concraciorC.  torqueor,  afBigorMA.(gepeinigt, 
gequalt  werden,  leiden].  Az  őrdógSk  vetek  pokolnak  fenekére, 


ott  mind  űrőkkfil  f^őlhődik  (BodC.  30).  Az  oro.szlán  hass  faias 
miat  igen  gyStti-ődic  vala  (llelt:Me8.  286).  Betegségh  myat 
igen  geotredom  (RMNy.  IL81).  Sommibe  nyugodalma  nints,  mert 
nagy  sokat  gyStrodic,  nydg  es  farad  (Bom :  Préd.  56üb).  Nehe- 
zen giStrődic  (Kél:  Bibi.  11).  Szép  Proserpináért  öis  gyötrödöt, 
jég-hideg  szüve  mint  szíUma  úgy  éget  (Zrinyi  11.137).  Gyötrődve 
s  epedve  képes  liát  aggódnom,  éhezve  s  koplalva  illendő  bi'isiil- 
nom  (Thaly:Adal.  1.186). 

el-gyötrödik  :  [pertorqueor ;  .sich  abquiilen).  Könnyen  meg- 
esmérhetni az  ollyat,  a  ki  még  a  paraszti  mimkaban  el  nem 
gyötrődött  (ZrinyL  11193). 

Gyötrődés  :  afflic^tio,  tribulatio,  cruciatus,  tortura  MA.  pein, 
qual  PPB.  Nagy  faydalommal  szül  gyermeket,  az  mellyé  pedig 
meg  kél  nagy  gj'őtredé&sel  (Cis.  k4).  Nomomság  és  gyStrődésnec 
napia  (Kár:  Bibi.  1.456.  Pázm:  KT.  236). 

GYŐZ  (yy«2  ElirC.  31.  JordC.  686.  ThewrC.  63.  gyösz  Fél: 
Bibi.  169.  Decsi:  SallC.  9.  gyilz  Mel:  Szjan.  51.  tn:  Lép:  PTiik. 
111.33.  megh  iitnen  DecsiG :  Préd.  82) :  1)  vinco,  siipero  MA. 
übenvinden,  übertretfen  PPB.  [siegen].  Cristusert  es  ystennek 
zerelmert  magamat  gyezettny  kel,  bozzosagott  zenuedny  (EhrC. 
31).  Vyot  5  istenéc  5  értec  es  gozJt  (BécsiC.  18).  Orzagokat 
gyeztenek  (JordC.  823).  Mykorou  azt  hallottaak,  győzettee 
hagyaak  magokat  (ÉrdyC.  662b).  Hamyssan  nem  gyeztetyk 
(ThewrC.  03).  Semmi  ioszagot  nem  hagyanac  az  gfi.szettetteknec 
(Decsi :  SallC.  9).  E  világi  törvényekben  sem  mindenkor  vallya 
magát  győzőinek,  a  ki  perit  veszti  (Pázm :  LuthV.  257).  3) 
[possmn,  valeo ;  vei-mögen,  im  standé  sein].  Nem  gőz  vala  Volter 
eleget  chiudalni  (Istv :  Volt.  15).  Nem  győzi  ember  ezt  az  csodát 
megírnia  (Monlrók.  IlLllS).  Ezen  nem  győzök  eleget  czyodal- 
nom  (LevT.  1.28).  Anny  földe  vagyon,  hogy  szántani  sem  győzi 
(Decsi:  Adag.  217)  Ki  győz  mind  enni  praedicatiot  halgatni 
(Zvon:Post  1.164).  Nem  győzők  eleget  csodálkozni  (Bal :  Olsk. 
302).  Isten  győzné  elől  számlálni  (CzegI :  Japh.  27.).  Nem  győzi 
várni  a  papot  (GKat :  Válts.  I.25S).  Nem  győzők  álmélkodni 
rajta  (íllyef :  BCsTomp.  54).  Ki  győzné  őket  számlálni,  minden 
dolgát  lerajzolni,  elkezdeni  s  elvégezni  (Thaly:  Adal.  IL339). 

[Szólások].  Hogy  győzi,  hová  győzi:  wie  kann  es 
erklecken.  Tovább  nem  győzöm,  nem  győzhetem:  ich  kann  es 
nicht  mehr  ubertragen  (Adámi :  Spr.  194).  Az  még  az  e  r  s  z  é  n 
győzi  (Thm'zó:  Lev.  L183).  Nem  győzik  a  strázsálást 
(RákF:  Lev.  L198).  Isten  győzi  számát  sok  jámbor  kerályok- 
nak  (RMK.  IL19).  Abrakkal  nem  győzzflk  [a  sereget] 
(RákF:  Lev.  I.251i.  Nem  győzöm  tsudál  k  ozással  a  mái 
evangeliomban  (Pázm:  Préd.  22).  El-hifettem  szép  beszédekkel 
s  győztem  elméjét  ezekkel  (GyöngyD:  Qiai'.  47).  Nem  győ- 
zöm fiamat  pénzel,  ruhával:  ich  kann  meinem  sohn 
nicht  genug  geld :  kleider  schaften  (Adámi:  Spr.  194).  Nem 
győzi  szégyennel  (SzD;MVir.  194).  Soc  fiaid  vadnac,  nem 
g  y  S  z  e  d  őket  tanitanyi,  táplálni  és  tartani  (Helt : 
Mes.  333).  Nem  győzem  meg  tisztítania  soc  sertőktiíl 
(336).  Igen  gyönyörűséges,  hogy  nem  győz  ember  b  e  t  e  I  n  y  i 
az  nézésével  (Kecsk:  ÖtvM  267). 

el-gyöz :  1)  devinco,  supero  MA.  übenvinden  PPB.  Az 
orzagocat  mind  el  gőze  (GuaryC.  55).  Az  gonoz  gywlőseegh 
teghőd  mynd  el  győzőtth  (WinkIC.  352).  Kyketh  el  gyezween 
es  megh  verweeii,  el  yzeek  ewketh  (JordC.  312).  En  kegyel- 
mes teremtem  meg  las,sok,  meelyewnk  győzy  el  egy  mastli 
(ÉrdyC.  463b).  Sokat  berniek  .az  aszoni  el  giőz  vala  (CsomaC. 
45).  Az  egész  világot  el-győzte  (P;izm :  Préd.  55).  A  széles  \ilá- 
got  el-gyözte  vala  az  ördög  (398).  Oly  fénességgel  iűn  el  az 
Christus,  ki  el  győzi  az  napuac,  holdnac  és  egyéb  czyllagoknac 
világosságát  (Zvon:  Post.  127).  Elgyőzi  az  királyokat  (MA:SB. 
71).  Haly  más  erős  bizonyettástis,  mely  minden  hihetetlen  elmét 
és  értehnet  tapasztalhatoképpen  el  gyŐz  (Lép:  PTük.  L21).  Az 

75* 


lltll 


GYÖZTÖN  GYÖZ-GYÖZ£DELEM 


iKiiz  tudoniimiuic  elloiiseKÍt  sokszor  el  gySzte,  mog  fogta,  meg 
nomitotta  (Magy :  Náci.  81 1.  S)  porfero  MA.  [po.ssum ;  kfinnen, 
ertragoii].  (iySzzéc  el  czac  vánir  (Zvon ;  Post.  1.820).  Alig  gyfei 
szjim  el,  iiiemiyi  v&sz,szeivol  isten  eddig  érdoklett  (TKis:  Paii. 
10).  Az  ország  immár  telje-iséggel  elfogyatkozott,  szüksége 
miatt  8f)lia  el  nem  gyfei  az  gazdálkodást  (MonTME.  VI.98). 
Lolietetlen,  hogy  én  olgyűzliessek  magam  alkalmatosságával 
az  udvarral  járnom  (líikF:  Lov.  VU.17).  Noba  felejtettél,  ritkán 
emlegettél,  elgy&toin  (Amadé:  Vers.  123). 

győztön-gyöz :  (cüntiniio  vinco ;  in  einem  fórt  siegen].  Tsak 
gyflztün  győzik :  "assvelacttus  superari  PPBl. 

ki-győz :  [por.siiadoo :  üborzougen).  Előre  ki-győzd  magadat 
és  kinn'llvo  ailgy  liolyot  a  hivé.snok  (.SzD:  MVir.  229). 

le-gyöz :  (suporo ;  iibervvinden).  A  le-győaOttaek  pántzéllya 
nyiladékit  feszegeti  (SzU:  MVir,  195). 

meg-gyöz :  I )  vinco,  convim»,  devinco,  evinco,  pervinco, 
suhjugo,  debello,  pruíligo,  trinmpbo  C.  exsnpero  MA.  übenvinden 
PPB.  Meg  gyozud :  snbjugabis  NémGl.  116.  Fellyiil  haladom, 
meg-gySzüm :  exsui«ro ;  maga  .szája  vallisából  meg-győzetik  : 
sna  voiifes,sione  *argiiitur ;  még  az  orő.s  elmét  is  mog-győzik  a 
.v-zép  .szók,  hogy  engedjen :  virtus  victa  blandimentis  *connivet 
l'f'Iil.  Viadalba  míne.snelkíil  *őzhedn6d  meg  őket  (BéesiC.  21). 
Ymar  kvvlc'lmb  kvHli'iinb  kynokoth  megb  gíizoth  vvala  (PeerC. 
■11).  Nagi  erwseg  embernek  \\'magat  meg  gyiX'zni  (VirgC.  91). 
Te  kezdőd  a  háborút  es  meg  gőzöd  .sathanast  (Nagy.szC.  17fi). 
Ez  fráter  meg  gyevzetvon  ez  azzonnak  keresetiéi,  kezeet  az 
gyermeknek  feyore  teneen,  legott'ui  tevkelletes  egesseget  nyore 
neky  (DomC.  H12).  A  lelök  a  hinnék  giflniőrrisegiiel  meg  giőz- 
tetuen,  e  hagia  la,  5  zerotSet  az  edős  istent  (UebrC.  Ii2).  Goliatli, 
kit  Dauid  parltfanac  haggittassjiual  g'fize  meg  (Szék :  Zsolt. 
160).  Ninuz  oly  nehéz  dolog,  kit  az  serens<;g  meg  nem  győz 
(Decsi:Adag.  191).  Az  f5  ember  mindeneket  meg-gySz  (Com: 
Vast.  96.  131).  Iszonyt!  s;ípítá.sa  annak  a  pápista  embernek 
felette  igen  meg-győz5t  (Czegl;  UDorg.  82).  Oly  igen  az  Lsten- 
nec  igeiohfiz  rag.'Lszkodií:,  hogy  meg  győzi  az  Lstennec  haragiat 
(Helt;  Bibi.  I.(i).  A  beteg.ség  meg-gyflzte  a  tei-mészetet  (Piizm: 
Préd.  32).  Te  bátor  erővel  meg-győzted  a  gonosz  kísérleteket 
(Fal :  NE.  10).  S)  exanelo  C.  (iierfero,  valeo ;  aiLsbalten,  ver- 
mögen,  könnenj.  .Soha  én  meg  nem  győzném  az  én  sok  nyo- 
morúságomat meg  írni  te  Kdnek  (I^evT.  11.21).  Mikor  isten 
meghozza  Kdöt,  megmondom  Kdnek,  de  meg  nem  győzném 
mind  irnya  (Nád:  Lev.  75). 

[Kíizmondiisok].  A  pénzzel  mindeneket  meg-győzhetni  (SzD : 
MVir.  17).  Meg-gyfiz  ;iz  akarat  minden  nehéz  i'itat  (195). 

meggyőzés:  siipor;ifio  l'l'lil.  |das  überwinden).  llaznalt 
jgeben  m  tanol.síigban  fts  oretiiolisoeg  meg  gyovzosbou  (DomC. 
209). 

meggyözhetetlen  :  (invineibilis ;  unübenvindliehj.  Meg  gő- 
zöd az  meg  gőzhetetlent  (GnaryC.  60).  Az  ev  tevrese  vagy 
békessége  meg  gyerahetetlen  vala  menden  gonoztvl  (ComC. 
40).  A  kőszenotbo  meg  győzhetetlen  hadnagy  neuezic  vala  5tet 
(Holt:  Krón.  86). 

meggyőzhető  :  superabilis,  exNuperabilis,  vincibilis  C.  (Uber- 
wiiidlich]. 
meggyőző :  debellator  C.  [sioger], 

üz-győz,  IIuKzá  fog  a  fej-porzáahoz,  ezt  mind  addig  t'izi 
győzi,  a  mig  az  egész  szoba  teli  telik  ködével   (Fal:  NA.  142). 

Győzedelem  {gyózSdeUm  ÉrdyC.  60b.  Decsi :  SallC.  28. 
,jilúzi'ddihi\  DebrC.  tiS) :  victoria  C.  triiunplms  MA.  sieg,  triumf 
PPB.  Meg-előzni  a  győzedelemmel  valakit:  *prae<.'ipero  victo- 
riam  l'PBI.  Neky  ygerett  gyezedelmuel  nione  angyaloknak 
owrewmyre   (ElirC.   26).   Gözödolm  aUi  eugezteltetél  (BéoiC. 


GYÖZEDEUIES— GYÖZÉS  11  :: 

21.  -MiinchC.  35).  Nem  remenhetywk  az  gyevzwdeelmeüi  (Virg(.). 
137).  Ky  vety  gyezedelemre  h&  yteletyt  (JordC.  389).  Ki  a  te 
segidaégednet:  paysa  és  a  te  gyözedelmednec  fegyuere  (Helt: 
Bibi.  I.  dddd2).  Az  alázato8.siig  minden  íírdílgi  intselkedéüek 
győzedelme  (Pázni :  Préd.  54).  A  seregek  istene  liatalma  «!or/.i 
a  győzedelmet  (1 181).  Isten  hatalmas  császárunk  vitézinek  adta  | 
az  győzedelmet  (MonTME.  VI.20).  Miképen  I5tt-meg  ez  a  győ- 
zedelem (B;ró:  Micae.  192). 

(Sz<jl!Ísok|.  Végtire  a  gy  őzedé  lem  a  király  mellé  hajóla 
(Mik:T(SrL.  468i.  Aldot  vag  vram  mondén  diceretre,  mert  g  fi- 
zod e  1  m  e  t  t ő  1  fl'elC.  165).  Győzedelmet  vesz:  triuni- 
phat,  vineit  MA.  Te  azt  hized,  hogi  niertel  es  gA-zwdalmet 
vAlel  valakjii  (VirgC  89).  Ha  a  romai;u:  reáiie  iönec  es  meg- 
látom, hogy  győzedelmet  vesznoe  raytunc  (II(!lt:.Krón.  18).  Azt 
talála,  hogy  ő  som  vehet  győzedelmet  az  ördiig  ellen,  mig 
fodorgatott  és  tornyozott  haja  fenn  marad  (Pázm:  Préd.  12291. 
Immár  reánk  derűit  újra  .s-zép  sz;ibadság,  mert  győzödelmeket 
vivutt  az  kuniezság  (Taly:  Adal.  U.105). 

[Közmondások).  Egy  hartz  nem  gySzödelem  (Decsi:  Adag. 
330).  Jobb  edgy  lóttya  a  békességnek,  mint  tiz  fontya  a  gy6ze- 
delemnek  freleki:  FLél.  216). 

Győzedelmes  :  victor,  victoriosus,  victorialis  C.  übor^vinder 
PPB.  [.siogreichj.  A  giözÖKlelmes  hadból  haza  tért  (DebrC.  166). 
Az  zent  gyeződelmos  tyredelmesseegnek  coronaya,  kyt  adnak 
az  üUyan  embernek,  ky  nyomorwsagot  ercmast  zonwed  (íjdyC. 
664).  Az  isten  tegye  győzödelmesse  mynden  ellensegyn  (RMNy- 
11.145).  Győzedelmessé  löttenec  a  pogaiKikon  (Helt:  Bibi.  I.  1|3). 
Az  istennek  bekesege  giSzedelmes  légien  (Fél:  Bibi.  11.99j.  Az 
ariaulsmus  hire  az  gyöződelmes  Constantinasnac  telébe  eset 
(Zvon:  Osiand.  85).  A  győzedelmessec  ragadományockal  terhes- 
sec  lévén,  diadalomi  pomjával  haza  mog-térnee  (Com:Jau. 
152).  E  harcb;m  győzedelmesek  akartok  lenni  (Illy:  Préd.  112). 
Nem  férhot  más  a  tehenekhez.,  hanem  Lsak  a  mellyik  kőzzülök 
leg-győzedelme.sebb  (MLsk:  \'KerL  125). 

[KíSzmondások).  GyOzedelmes  a  pénz  (SzD:  MVir.  16). 

Győzedelmesen :  ^etorio-se  MA.  siegreich  PPB.  Gyöze- 
dolnies.sen  forgatta  ngjit  árulói-ellen,  a  mig  helyén  volt  tisz- 
tasséges  jc'i  neve  (Fal:  NE.  101). 

Győzedelmesit :  (victorem  reddo;  siegreich  inaclien,  sieg 
verschaffenj.  A  bfmőn  és  a  sátánon  is  győzedelmeset  (MHeg: 
TO.szl.  69). 

Győzedelmesked-ik :  (vinco,  praeviűeo ;  neg  davon  tra- 
gon,  sieger  werdeii).  Istennek  hálii,  ellenségen  győzedelmeske- 
dett (MonTME.  V1.93).  Ha  ki  m;ls.jn  győzedelmo.skediii  akar, 
e  törvény  mellett  maradjon  (Fal :  UE.  474). 

Győzedelmesség :  (rictoria  ;  sieg).  Az  igíiz-sigimk  gjőze- 
dolmességéből  eltekéllye  akai-attyát,  hogy  erkőlt.sét  istenesen 
rendi'li  (P:izni:  Préd.  461). 

IGyőzedelmez] 

meg-győzedelmez :  (ulciscor ;  racheo).  Ki  mégp'oödelmei 
minket  mfbunőnc  zerent :  qui  ulcisi-jtur  nos  setiimlum  iieit-ala 
nostra  (BéisiC.  25).  A  sidoc  aas  napooban  j^iVídelmoitékmeg 
(se  idti  sünt)  őmagokat  ö  ellenségeken  (7in. 

Győzedelmi :  virtorialis  MA.  lum  sieg  gehörig  PPB.  A 
győzedelmessec  győzedelmi  dicsiretot  énekelve,  diadalumi  pom- 
pával hazii  niog-térnok  (Com:  Jan.  152). 

Győzelem:  (victoria;  sieg].  Azért  rajtam  győzelmed  (Amadé: 
Vers.  225). 

Gyözés :  (snporatio ;  übonnndungl.  Melto  őn'liiőlők  (wen, 
niert  iotokra  vagyon  györ^sfmk,  mint  sinihiwlokra  i-»  riimlá.s- 
lukra    lön  meg  gyözettolesfuik  (Mel:SzJiUL  316).  Ennél  hatal. 


119Í 


(GYŐZET)— GYÖZÓ 


HADAK-GYÖZÖ— FÖLGYÚJTÓ 


1194 


maíb  eszkSz  nem  lehet  ember  szüve  keménységéneU  fryí^zésére 
(Páüiti:  Préd.  77\  Hatalmas  cluiszár  méltónak  Ítélte  jó  liir  ko 
srcrniát,  mely  cyfizésbül  kötve,  Zrinin  s  Sziget  váron  észtet  végbe 
vigye  (Zrinj-i  L140). 

[Győzet] 

meg-gyözet :  [superare  facio ;  iil)envinden  lassen].  Ha  va- 
lami fiitamatot  enged-is  a  h;iziigs;ignak,  de  végre  az  igazsjigtúl 
meggytWti  (Piizm:  Préd.  1119). 

Gyözetlen :  invictiis  MA.  [invincibilis ;  unübenvindlich). 
Bánnyad,  hogy  ily  gyüzetleiiek  a  te  gono-sz  indúlatid  (Pázm : 
KT.  439).  Az  erős  állat  gyízetlen  testében  így  sem  dól-el, 
liauem  forr  még-is  mérgében  (GyöngyD:  Cup.  604). 

Győzhetetlen :  inWncibilis,  inexpupiabilis,  invictiis  C.  insu- 
perabilis  MA.  unüben\indlÍLh  PPB.  Gezhetetlen  istent:  mvinci- 
bilem  denm  NémGI.  203.  Twggyad,  bog  gyezbetetlen  az  meg 
fezAlt  Cristiisiuik  ereje,  hatalma  (ÉrdyC.  551).  O  Jesus,  gyez- 
hettetlen  kjTal,  emlékezzél  az  nagy  ke.senX-segre«I,  kyth  the 
halálodnak  ydeen  vállal  (PozsC.  11).  Itt  kezdeti  vagyon  az  gyez- 
betetlen 1-sá.szár.ságnak  (RMK.  11.98).  Győzhetetlen  chászár,  az 
te  ralx)d  Arszlán  ír  alázatussan,  néked  fejét  hajtuiin  <Zrinyi 
L19).  Achilles,  noha  győzhetetlen  és  sebhetetlen  vala,  még-is 
Tróját  meg  nem  vehette  (Hall:  Tel.  130).  Mi  az  hatalmas  és 
gyAzhetetlen  török  császár  vég  Várad  várának  fSgondjaviselője 
(SIonTME.  VL12>. 

Győzhetetlenség :  (invincibilitas ;  nnbesiegbarkeit].  Az  ec- 
clesiának  régi,  állandó  gyflzhetetlenségét  elégségesen  meg-bizo- 
nWtók  (Pázm:  Kai.  769). 

Gyözhetetlenségéa :  (invincibilis ;  miüberwindlich).  Az  en 
gyezhetetlenseges  zent  kereztfaimialí  yegyet '.  helyheztetőm  6 
előtte  (KrizaC.  3). 

Győzhetetlenül :  inviiicibiliter  MA.  unübemindlieher  weise 
PPB.  Azon  bizonyságnak  második  részét  gj'őzhetetlenül  bizo- 
nyittya  szent  Ágoston  (Pázm:  Kai.  6). 

Győzhető :  vincibilis,  superabilis  MA.  [überwindhch,  leicht 
zu  übenvinden]. 

Qyözköd-ik :  1)  concerto  Kr.  [wetteifem].  Alexanderrel 
addigh  giőzkődőt  vala  (C^omaC.  30).  Vőttec  pedig  ez  szolasnac 
mogát  az  gőzkódS  emberektől  (Szék :  Z.solt.  165).  Győzkődgyflnc 
az  iutalomert  (Tel:  Fel.  132>.  Cbri.süis  bőytőlt  negyven  napot 
es  soc  kfllőmb  kiilőmb  képpen  győzködvén  ez  ödő  alatt  az 
ördöggel  (Zvon:  Post,  I.468V  3)  [triimipho ;  siegeu,  tiiumphieren]. 
Ezeckel  az  saxoniai  liázuac  szővetnekivel  az  sa.xoniai  berezeg 
igen  győzkődőt  (Prág :  Serk.  Bl.  Jákob  az  Istenen  hiti  által 
triumphalt,  győzkMőtt  (GKat:Titk.  201).  EUenségin  győzködő 
vitéz  (496). 

meg-győzködik :  fpugno;  kampfen,  streiten].  Evei  az  aii- 
giallal  meg  giőzkődec,  mell  dologért  őtőt  az  angial  Israelnec 
neiieze  (Szék:Króa  14).  It  giőzködec  meg  Laszlo  berezeg  eg 
kunnal  (167). 

Győzködés  :  [certameii,  concertatio ;  wettstreit,  wettkampf ). 
Jeles  öklelé.sek  akkor  ott  levének,  .szép  pálya-futások,  győzkö- 
dések  lőnek  (RMK.  r\'.251^  Mindeneket  híj  vgyan  es  iiigerl  a 
tiltásra  auag  az  győzkődésre,  de  senkit  nem  keszeret  (Tel :  Fel. 
130).  Sokan  hozza  kezdnec  a  fiitashoz  e.s  az  gyözködeshez  (Tel : 
Evang.  1.322).  Istennel  valu  győzkődésflnk  korán  vádol  minket 
az  mi  bűnSnc  miatt  (Zvon :  Post  L511). 

Győzködő :  eoncertator  C.  [wetteiferer,  kampfer].  Baynok, 
győzködő,  viaskodó,  feddő :  eoncertator  C. 

Győző :  victor,  par  sufterendo,  sufficiens,  snpjKu-  Sí.  [sieger]. 
Azoc,  kic  gőzőc  löttekuala,  megfordolanac  Betuliaba  (BécsiC. 
43). 


hadak-győző:  victor  P;izm:Préd.  1181.  (sieger).  A  hadak 
győzedelme  ann.ik  irgalmiiból  vagyon,  kit  a  .sz.  irils  victor-nak, 
hadak  győzőnek  nevez  (Pázm:  Préd.  1181). 

isten-gyözö :  [victor  dei;  sieger  gottes).  Ábrahám  annit 
toszen  mint  nagy  atya,  Jacob  az  az  ólálkodó,  Israel  az  az  isten 
győző  (Born:  Préd.  1.65). 

munka-győző  :  (par  laborando ;  arbeilsfiüiig).  Munka  gyözö 
tagok  (Fal :  Jegyz.  935). 

világ-gyözö :  (domitor  gentiiun ;  weltzwingerj.  Ama  hatal- 
mas világ-győző  rómaiak  mennyi  bűnökkel  vólt-ik  terhelve,  elő- 
számlálja szent  Pál  (Pázm:  Préd.  1156). 

[Gyözöd-ik] 

meg-győződik :  (persvasum  habeo ;  sich  überzeugenj.  Erős- 
képpen meg-győződvén  cselekedetek   felől   (Megy:  6Jaj.  n.30). 

GYÚJT  (.701  í  BécsiC.  111.  gyoith  JordC.  548,  ijyot  Pesti : 
NTftst.  8.  giut  DebrC.  207).  gyút  Helt:  ÚjT.  S3).  iut  Helt:  Krón. 
128) :  incendo,  inflammo  líA.  anzünden,  anflammen  PPB.  Kén- 
köves latskák,  mellyekkel  gyiijtunk  valamit:  cremium  PPBl. 
A  papoc  az  altokat  zegezöckel  es  lakatockal  erőseitic  meg, 
hog  toluaioctol  megne  foztassanac,  zőuetiiekeket  goitnac  (BécsiC. 
111).  Nem  goitnac  zőuetneket  es  vetic  őtet  a  zapu  ala,  de  a 
gerfa  tartora  (MünchC.  20).  Zenét  ne  gyohatok  ty  hazatokban 
az  ynnep  napon  (JordC.  76).  Vylagot  gyoythwan,  be  meene  es 
nagy  feelelemmel  labokhoz  esseek  (765).  Zjvvet  gyoyttya  vala 
gonoz  kewansagokkal  (ÉrdyC.  550l.  Eyel  giertiat  giut  vola 
(DebrC.  207).  Az  zen-ytneket  gyotyak  (Pesti:  NTest.  8).  Székön 
fllő  sok  tolvajok,  lesnek  piaczon,  alól  gyújtják,  följül  on^ák  az 
bort  akkoron  (RMK  111.268).  Gyorttyát  sem  gyiíytnac,  hogy 
köbei  ala  rej-tséc  (Helt:  ÚjT.  11).  Az  faját  július  19  napjáu 
gyújtottuk  volt  (TörtT.'  L275).  Lésza  nevű  faluban  egy  házban 
emberek  rekedvén,  reájok  gyiijtották  (MonTME.  VL470).  Nagy 
törő  ágyiikat  gyújtatott  (Kónyi:  HRom.  11). 

(Szólások).  Nagy  vigan  Alecto  el  tünék  ott  mindgyárt,  mert 
látá,  haragra  gyújtotta  Szulimánt  (2rinyi  1.17). 

be-gyújt:  mcendo,  succendo  MA.  anzünden,  mit  feuer  an- 
stecken  PPB.  Bé  gyújtott  kemeucze :  clibamis  succensus  Nu(U.' 
409.  Bé  gyújtja  a  kemenczét:  clibanum  succendit  PPB.  A  ke- 
mentzéc  be  gjujtatuán  éguénec  (Kár:  Bibi.  I.461J. 

föl-g3rújt :  accendo,  succendo,  incendo,  flammo  C.  imzünden 
PPB.  Mynden  az  varasban  való  yozagot  mynd  az  varassal 
eegyetembe  fel  gyohak  (JordC.  229).  Peld,iztatyk  vala,  bog 
zvletendev  volna  jgeen  nagy  predicator,  ky  nagj-on  fel  gyobta- 
naya  sokaknak  zyveben  az  meg  hydegevlt  isteny  zerelniet 
(DomC.  3).  Az  ev  zyueet  az  te  zerelmedre  fel  gyohtom  (CornC. 
357).  Wram-gj'ohad  fel  en  zj'wemuek  hydegsegeth  (PozsC.  38). 
O  feyedelem  uram  hatalmas  vag)',  gyoych  flfel  az  bayoot  (ÉrdyC. 
447b).  Nagy  dyzas  langh  keeppen  gyoyttya  vala  tfeel  ew  zywő- 
ket,  leelköket  es  kywansagokat  (514b).  Meeg  eegyebeket  ees 
ffel  geeryezthnek,  gyoythnak  ew  bewlch  predicacioyokkal  (559). 
Váradot  fel  égeté,  gyula  ((Sörcs:  Máty.  62).  A  hol  hírrel  hallja 
nékik  lakásit,  fejekre  felgyújtja  minden  városit  (RMK.  V.33i. 
Fel  gyuyta  ő  magára  az  király  házat  (Kár:  Bibi.  1.322).  A  tatár- 
ságnak hol  mi  szállangoja  fel  gy«jt)'a  Esztárt  (Baiilia:  Krón. 
38).  Házakat,  asztagokat  felgyújtani  senki  ne  merészeljen  (Mon- 
TME. V.340).  Napkeletnek  hires  neves  városát  Persepolist  tel 
gyvijtatta  (Misk :  VKert.  83.  306).  Gyújtsa  fel  atyafi  szeretet 
fáklyáját  (Orczy:  KöltSz.  56j.  A  nyelv  a  mi  életünk  folyás.át 
mindenestől  fel-gyiíjttya  (SzD:  MVü-.  321). 

föl-gyújtás :  incensio  C.  iuflammatio  MA.  anziindimg,  ent- 
züudiuig  PPB. 

fölgyújtó :  fiammifer  C.  (flammend). 


1195 


MEG-GróJT— GYÚJTOGAT 


MEG<3YÚJT0GAT— MEG-GYÚL 


ll'.tr,  . 


még-gyújt:  iiicendo,  accendu  Sí.  [juiziimleii].  Az  fráter  e\v 
ymailsjit'j'ual  oiigpmot  mog  gyuyUi  (ElirC.  60).  Ó  niendon  vete- 
im'inóket  milí;f;oyta  (lléesiC.  13.  lí).  Zeremnec  tnzo,  langa  meg 
(íyoyta  (NagyszC.  '14).  Moúíioi  kiíiiaiisagot  meg  goyt  onihilmec 
ziiiebe  (DobrC.  578).  Mondatik  vala  iiwggyolitaiii  mind  ez  tellyes 
volagot  (DoniC.  3).  Alwan  a  meg  gyoytot  oltariuik  yob  felSI 
(ÉrdyC.  3Mb).  Le  naga  Bal  papit,  bog  a  Baal  isten  az  fl  aldo- 
z.'ttiokat  iiz  ogbíil  meg  nem  giuttottji  volna  (Szék:  Króii.  32). 
Semmi  meg  giuto  os  gerioztu  bosog  6kot  uem  bantya  (Mel : 
SzJáiL  213).  1  la  a  pulegiiim  virágos  Innét  meg  gyntod,  az  bal- 
liákat  meg  61i  a  füsti  (Mol:  Herb.  113).  Az  gyei-tyát  nem  azért 
gyuyttyác  meg,  hogy  el  rSytséc  véka  alá  (Kar:  Bibi.  3). 

[Sz-ólíisok].  Spigel  mondta :  az  átkozott  magyarok  g  y  n  j  t  o  t- 
ták  meg  az  gyertyát  az  mnszkának  (Itókl'':  liOV. 
VII.27). 

(Közmondások].  Meggyiijtott  gyertyát  nem  kell  tsiidálnl,  lia 
fogy  (Mik :  TOrL.  314). 

neki-gyújt:  (inrando;  ontziintbml.  Annyi  fát  bordának, 
bogy  azt  núki  gyi'ijtván,  füstéi  i'-s  lángul  meg  ölek  a  ben-valilkat 
(P;izm:  Préil.  1)2).  Neki  gynjtatU'ik  a  vára-st  egyuebány  belyen 
és  ngy  mentek  kürösköríl  ostromnak  (TörtT.-  IV.75). 

IGyújtakoz-Lk) 

Qyüjtakozás :  (inllainn)atio ;  entflammung].  Ozt.-Lak  az  or- 
zagot  barom  reezee  moel  reez  <izt-is  az  ydűtVvl  fogliwa  koron- 
keed  haborw.sagbnak  gyotokozas;i  lewn  ez  orz;igban  (ÉrdyC. 

397). 

Gyújtás :  inceiisio,  intlammatio  MA.  brnnst,  feuerbrimst  PPB. 
[da'i  anziiiidonj.  Az  rezogseg  semmi  nem  egeb,  banem  íak 
binílknee  coirnnsoia  os  testi  tflznek  ^oytiisa  (GiiaryC.  5).  Ó 
ymadsaga  myntb  gywytliasuak  ees  tliemyezesnek  fvi>itby  vi-nak 
eleybee  fel  megyén  (PeerC.  10).  Gyutasttűt:  positio  ignis  (Ver: 
Verb.  2ü3).  Mind  egcsz  eztondő  által  t.aniadnac  szellegil  lat- 
roc,  kic  gyuytjLsokat  akarnak  mielni  (Ktialgócz  1582.  (l'\2). 

gyertya-gyújtás :  [aocensio  amdelae ;  das  liclitaiiziinden). 
Nem  volt,  bigyjed,  délbou  módja  az  gyortyagyújtásnak  (KMIC 
IV.256).  Olay  el  veszi  sziufine  álnokságát,  .soc  gyerttya  gyoytas 
i.s-tennec  baragiat  (Born:  Ének.  390).  A  liivek  öltözetre  és  mos- 
dásra, gyertya-gyójtAsra  és  ételre  szent  kereszt  jelét  vetették 
magokra  (P;izm:  Préd.  1217).  Igaz  hőtünknec  istenbe  való  fun- 
dalAsat  az  gyortyadgyuitás  [így]  által  ielentic  a  biuec  (Vás : 
CanL'at   138). 

gyertyagyújtáskor:  prima  fax  Nom».  441.  (abendsj. 
Gyertya  gynjtáskori  idfi :  prima  táx  MA.  wenn  man  das  abend- 
liclit  anziindot  PPB. 

jószág-gyújtás :  (suffilus ;  riiueberuiig].  A  sors  wgy  boza 
neky,  bogy  ew  gyoylaua  yo  zagokat,  lie  menwen  az  istennek 
templomába  ees  az  népnek  soka.sjiga  kywyl  a;U  wala  ecs  imát- 
kozyk  wala  a  yo  zjig  gyoytasnak  ideyen  (Pesti:  NTcst.  112). 

[Gyújtat] 

gyertyargyújtat:  [vesperi;  abends].  Genesi,  Andrási,  So- 
mogji  cs:d<  HKxst,  gyertya-gyi'ijt;it  olött  érkezének  ide,  csak  elflt- 
liink  (ItikK:  Uyv.  IV.304). 

Gyújtó :  inflammaas,  ^ccoiisorius  Kr.  [zimdcnd]. 

haz-gyijjtó :  imondiarins  Sí.  [niordbrenner].  Nem  akar 
melly  io  baratodis  aiiagy  édes  atyád  fntjimna  ;iz  toluaicjc,  lop<je 
OS  liaz  gynytcjt:  ellen  (Horn:  Préd.  320b). 

Gjrújtogat:  iterato  awendo  Kr.  [öfter  anzündonj.  Mem- 
mius  kezdú  az  néjxit  és  !\z  kfkség  akarattyat  ginytogalni  (Itecsi : 
SídlJ.  25).  It  már  st>k  török  Imi,  mint  tflz  oMtt  az  nád,  mellyet 
lüisztor  taiuiszssuil  gyigtogat  (Zrinyi  1.188).  Nézz  reám  aion 
szemekkel,  gyújtogass  jizon  tilzokkol  (Amadé:  Vers.  131). 


még-gyújtogat :  [alinm  |wst   alium  accendo;  einen  nacb  j 
dem  andeni  anzünden].  Az  lamivisokat  mynd  meg  gyo)1ogataa 
az  oltárok  élőt  (ÉrdyC'.  310).  Yme  ottau  ott  leen  az  ew   hwga 
Maria  Magdaléna  nagy  feenes.seeggel  es  faklyaat  bvevian  kezéé- 
ben mynd  meg  gyotogatii  az  vylagokat  (442b). 

Gyújtogatás :  [acceosio ;  brandlegung].  Meg  rontatik  a 
szabadság,  lia  (oben  jaro  dologban  ta|)aztHllyak  5ket,  tudni  illil. 
faluknak  gynijtogatasabau,  lopiLsban,  ragadozasbiui  (Ver:  VlíIj 
14). 

Gyújtogató :  iiicendmrias,  incensor  C.  (anzündend,  anzün- 
der].  A  bor  gyujtogatója  a  buja.ságiak  (Pázin:  Préd.  228).  Nt-jn 
torkossiig-gyújtogató  eledeleket,  hanem  tsak  természet  táplábi- 
sára  szükséges  száraz  kenyeret  eszik  (SzD:  MVir.  109). 

Gyúj tokány  [?):  [fomes;  zimder].   Az  meg  diböt  el 

íiolui'nee  alattji  fergeckek  vadnac,  kik  az  f  úelnet  fiddalac  •  \^- 
fnlilaluan  az  a^a  veleyet  neminemS  éoyto*^uiúal  meg  gerjeztii 

(GuaryC.  12). 

Gyujtokvány,  gyujtomány,  gyujtovány,  gyiyi- 
vány  :  I)  [igni.s,  tlamma;  feuer,  űammej.  Ob  átki/zijtt  és  k.- 
serííséges  Urbáu  neked  mondom:  elveszendő  vagy  a  jöveml.' 
világbjui  az  [xjkol  tize  lángjainak  gyójtomáiiyával  (KrisztL  I  ^  • 
2)  [febris  ardens,  aestiLs;  liitziges  fieber,  liitzej.  Gyiijtoviu.i, 
hideglelés:  uuisus  PPBl.  Ez  negyweu  napoknak  kí^ipyliez 
mykor  kewzelyttet  wokia,  hjTtelen  walo  hydeg  es  goytokwan 
kezde  tewrny  (ÉrsC.  3I1Í.  Ferkó  ma  kilenczetl  napja,  hogy  az 
gyorekváiiy  [gyotokvanj  hidegben  fekszik,  minden  nap  vagyon 
rajta  és  fiilötte  nehezen  feküszik  (LevT.  IL43).  Az  gyermek 
felöl  azt  irbatom,  bogy  tegnap  bárom  óra  t;tjljan  az  gjVijtvány 
bideg  kezdte  leölni  figyj  (223).  Az  pomagrana  leue  es  magiia 
io  az  gyuytoiiiuiy  hideg  ellen  ilieytbeA:  PivK.  19b).  Pdben 
ereztíi  fyu,  házi  z6ld,  menydőrgS  fyu;  az  vize  io  gyuytouany 
liideg  ellen  (112).  Tüzes  hideglelést  auagy  a  gyoytouant  keny- 
heted  vele  (Frank:  HasznK.  14b). 

Gyújtoz-ik:  [inflammor;  entfl.'unmt  werdenj.  Ember  myud- 
den  gyoytüzo  zykrayat,  myndden  el  reytót  gySkereet  ky  zaggas- 
SOI)  ew  zyweeból  (ÉrdyC.  32li). 

Gyújtozás :  [intlammatio ;  entzündung].  Oli  te  kereztyen 
eml)er,  fordobad  el  te  fyleydeth  az  halálos  erdegy  yzgatasokrol 
es  erdegi  goytbozasoktliwl  (ÉrsC.  288). 

QYÚIi :  aecendor,  flammesoo  Kr.  [entfiamraen,  entbrennenj. 

Mind  a  kirali  s  mind  az  vrak  nagiob  haragra  ginlanak,  honuem 
mint  luinak  előtte  (DobrC.  84).  Az  ég  liol  tiszta  és  csendes, 
hol  pedig  felhőkkel  .setétcglik  és  a  tüzes  N-ilLimlások  közt  morog 
és  gyiil  (Fal:  TÉ.  (I7ö).  Gyi'dt  szerelemnek  titkos  irigysége  iSzD: 
MVir.  4U1). 

el-gyúl :  [inflammor ;  oiitbi-ennen].  Kusztán  el-pirula  s  ortzája 
el-gyúla  (Kónyi:  HRom.  105). 

föl-gyúl :  incendor,  ac-eendor  Sí.  [entbrennon]  Hogi  hozwiia 
való  zeretedl)en  fel  giuliouk  (DebrC.  37).  Az  por  fel  gyula 
(Görcs:  Máty.  75). 

fölgyúlás :  (intlammatio ;  entzündung].  írom  eW  részében 
Egör  vfu-át,  az  többibt'  az  erős  ostromokat,  \»>r  felgyúlást,  terek 
szégyenvallását  (RMK.  III.IOG.  Ilelt:  Cauc   12ti). 

még-gyúl :  incendor,  intlanmior  MA.  angezündet  werdeii 
Pl'R  (entbreiuien,  fener  lángén),  ti  zemebiM  tőz  ki  haisawi, 
tőle  zenei-  meg  gulanac  (LKíbrC.  35).  hbi  az  győrttya  nelitwn 
gyiil  meg,  menydőrgésnec  ielo  (Cis.  G3).  Egy  nfliaiiy  v!ux)*>c  meg 
g>'ultac  (Born:  Préd  457).  A  Cliristiis  által,  munkálkod\-áii  ő 
benne,  .'iz  ő  szive  meg-gj-ul,  aliizat'isodik  iMHeg:TOasl.  1.751 
A  fénlx  madár  több  ritka  nemfi  drága  tsemolékbűi  magának 
egy  fészket  készít,  iuuiak  utáwia  bé-&l  a  fészekbe  s  úgy  várja, 
bogy  meggyúljon  (Misk:  \'Kert.  302) 


1197 


gyulad-gyuladAs 


GYULADÉKONY-MEG-OYÚR 


1198 


Gyulád,  gyullad  ímeg<?y!iíarf<THelt:  Krón.  203.  gyidadum 
Aiiiade:  Vers.  ISli:  ri.ininiesco,  iiiardesco  MA.  angeflamnit  wer- 
ieii  PPli.  Ottan  Ma.\imianiis  u.agyon  barátra  gj-wlada  es  monda: 
Eii  orczainia  teer  az  meeiuiyey  bozz\v.saag  (ÉrdjC.  .í48).  Mely 
Kegyes  vendéget  mi  fiildüiikben  látok,  lil  tüzet  ín  belém,  kitül 
|án  gyiiladok  (Zrinyi  Il.liö).  Ezt  Írhatom,  bogy  az  város  mog- 
:?yúladott,  mint  s  hogy  gyiiladott,  nem  tudják  (MonTME.  VI.247). 
iCtt  bail:ikoz.'U  kezd  gynilladni  a  tliröknek  a  muszkával  t(Mik: 
FörL.  3li3l.  Hogy  gyúladom,  nem  tagadom,  nem  is  lehet  titkol- 
nom (Amadé:  Vers.  181). 

el-gyulad:  exardesco  MA.  (entzündet  werden). 

fbl-gyulad :  arde-^oo,  inardesco,  exardeo,  exiande.sto,  fl,ini- 
me.«co  C  inoendur  MA.  angozündet  werden  PPB.  [entflanmit 
werden,  eutbrennen].  Felgyuladok,  meg-tib.esülők,  igen  meg- 
haragszom :  oxcandesco  PPBI.  Mynemew  nagy  haragya  gywladot 
flel  e\vneky  (JordC.  2ö5).  Hertelenseggel  uagy  tevz  gyvlada  fel 
az  házban  (DomC.  238).  Az  bodog  lelkew  ember  fl'el  gJ^vlad()t 
az  bwzgosagbau  (ÉrdyC.  516).  Mykoron  nagy  zeel  fúna  ees  az 
fezek  azzw  wolna,  fel  gyolada  (Pesti:  Fab.  69).  Fel  gyiillada  az 
WT  haragia  J  reaioc  (Kár:  Bibi.  1.130).  Haragjában  felgyulladni 
erStlené  és  magával  nem  biníé :  exardescere  impotentis  et  sui 
non  compotis  est  (Com:  Jaa  198).  A  csúz  e.s  fel-gyfilladott 
vérnek  fájdalmi  igen  gyStrStték  (Tam:  Bar.  2.S9).  Kogy  fel- 
gji'dladgyon  szeretettnek  tüze  és  a  gonosságnak  ro.sdá.s  szalakja 
meg-emé.«ztessék  (Csi'izi:  Síp.  188). 

viszontag-fölgyulad :  redarde.sco  C. 

fblgíyuladás :  excandescentia  C.  [entflammung].  Fel-gyiila- 
dás,  meg-haragvás :  excandescentia  PPBI. 

tüdő-fölgyuladás :  peripnemnonia  C.  [lungenentzündung). 

ki-gyulad :  |inf]animor ;  eutbrennen].  Anglia  birálkodott  s 
annak  szabálin  állapodottmeg  a  ki-gyúladott  háború  (SzD: 
MVir.  68). 

még-gyulad:  inflammo  C.  inardesco  MA.  [eutbrennen]. 
Az  lelek  meg  vidamuluan,  az  Lsteni  bnzgosagra  env.sben  meg 
gyulaydyon  (VirgC.  131).  Meg  gyulada  az  mennyey  jegesnek 
zerelmeben  (MargL.  19).  Ha  az  zyz  Maria  mennyey  gyevnye- 
revseggel  es  édességgel  megnem  gyoladot  volna,  lehetetlen  volt 
volna,  hogy  euuesok  es  nagy  keserevsegevket  el  zeuuedhetevt 
volna  (CornC.  324).  Mely  aytatos  aszonyallat  meg  gj-vladian 
az  édes  antiphonanak  kezdetjTe,  el  ragattateek  leiekben  (DomC. 
197).  Emberek  meg  gvívladnak  nagy  hewseegnek  myatta  (ÉrdyC. 
516).  Meg  gyidada  bosszú  állásnak  kiuánságáual  elleuec  (Helt: 
Krón.  14).  Mykoron  a  drabantoc  mayd  mind  az  bárom  ái'kot 
meg  hidlaltác  volna,  meg  gyuladéc  a  puska  por  az  várbelié 
kiWt  ás  az  fel  gerieszté  az  lator  kertet  (202).  A  kinek  haza 
meg  gyalad.  ha  mindiarast  otauy  kezdi,  meg  othattya  (Frank: 
HaszuK.  27b).  Konstáufiuá[X)lyban  az  császár  nj  házai  meg- 
gynlladtak  és  egy  része  elégett,  azutíin  az  város  is  meggyúla- 
dott,  abban  is  elégett  (MonTME.  VI.247).  A  féiiix  tSbb  ritka 
nemii  drága  tsemetékból,  a  mellyek  kSnnyen  meg-gyúladhatnak, 
mag.áiiak  egy  fészket  ké.szit  (Misk :  VKert.  302). 

méggyuladás :  inflammafio  C.  [entflammung].  Az  meg  gi5- 
ladasbau  [?]  szabados  leszen  (KBécs.  1572.  D5). 

Gyuladalom :  [coneitatio  animi ;  leidenschaft].  Szerelem 
rabja  vagy  s  nem  má.s  ártalomnak  vesztett  mérge,  hanem  e 
gyuladalomuak  uyomott-el  ereje  (GyöngyD;  Char.  195). 

Gyuladás  :  I)  incendium  C.  MA.  brunst,  feuersbnmst  PPB. 
Ebbijl  az  gonosz  tudománynak  szikrájábtíl,  iszonjií  hamis  val- 
lásoknak gyuladási  származának  (Pázm;  Kai.  197)  2)  [ardor, 
affectus  animi;  fenereifer,  leidenschafl].  Minemew  zerelniet&s 
gywladasa  vala  akkoron  az  my  dychSseeges  azzonywiikuak 
(ÉrdyC.  488).  Szabd-meg  igaz  mértékét  és  határát  támadó  gyul- 
ladásidnak  (Fa! :  ITE   444.1. 


Gyuladékony:  facilo  ignem  concipiens  Sí.  Peicht  ent- 
zündbar).  Szent-életíi  egyluizi  rendokvel  áldja-meg,  kikben  ad- 
jon olly  lelket,  hogy  mi  utánnunk  aranyat,  ezílstíit,  dniga  kö- 
veket s  nem  pedig  gyuladékony  fákat,  .szénát  s  pozdorját  éppit- 
senek  (GKat:  Válts.  Elób.  f4). 

Gyuladó :  [exarde-sceits ;  entzündbar].  A  hamar  gyniadó 
szerek  kíizfitt  mezítelen  gyertyával  jár  (SzD:  MVir.  257). 

Gyuladoz  (mtd<idozH  Illy :  Préd.  1.337) :  ignem  concipio 
SL  inardesco  Kr.  [entflammen,  eutbrennen]  Tyzet  yettem  bocza- 
tany  ez  feldre  es  myt  akarok,  hanem  hogy  gywladozyon  (JordC. 
573).  Monda  az  keresztft'an :  Zomeehozom ;  mert  gy^vladoz  vala 
az  ew  zent  zj-we  lelke  my  idwesseegAnkuek  meg  keresesseeben 
(ÉrdyC.  öö9b).  Mulatoznac  mig  nem  az  bor  gyuladoztatta  5ket 
(Zvon:  Post.  1.44).  Az  tudományhoz  valo  némhiemö  vLszha  for- 
dult indulattal  .sokan  gyuladozuac  (323).  Gyulladoznac  gy515- 
séggel,  biy'asággal  (811).  A  nagy  szeretet  mennél  inkább  izgat- 
tatik,  annál  inkáb  gyuladozik  (Illy :  Préd.  1.337). 

G3ruladozá.a  :  [inardescentia ;  entbrennungj.  Láttyuk,  hogy 
az  istentelenekben  boszuállásoknak  tüze  légyen,  mely  minden 
gyidadozással  a  világi  negédségnek  pontomat  táplállya  (Hly: 
Préd.  n.67). 

Gyulás :  iiiflammatio,  incensio  Sí.  [brunst,  fouer].  El-óltaui 
a  gyúlást:  *compescere  incendia  PPBI.  Kyben  vagyon  irygseg- 
nek  yzgatasa,  parazna.saghnak  gywl.Lsa  (ÉrsC.  301b).  Gyalcan 
kicsin  .szikrából  nagy  gyúlás  támad  (Derk:  ÜÉIet  15). 

Gyulaszt :  inc«ndo,  inflammo  MA.  anziinden,  anflammen 
PPB.  Eedes  es  zerelmes  istennec  gjivlazto  ygheeye  (ÉrdyC. 
93b).  A  toroc  gyéc  a  toroc  mirigyet  gyulasztx'áu,  hogy  a  nyel- 
deklót  meg  ne  fojtsa,  a  torkodat  vizzel  meg-rot70gtas,sad  (Com: 
Jan.  57).  Embertelen  ember  az,  a  ki  a  hék&sséget  zavarja,  és 
a  haragosokat  gyúllasztya  (Fal :  SzE.  540).  Beruárd  titkon  sok 
gyújtó  lapdákat  tapa.sztott  tiszve,  mellyeknek  a  \íz  sem  árt- 
hatott, hanem  inkább  gyulla-sztotta  (Fal :  TÉ.  653).  Gyúlaszttya 
benne  a  nagyobb  bizadalmat  (SzD :  MVir.  355). 

föl-gyulaszt :  síiccendo  C.  [anziinden].  A  népet  a  gonosz 
emberekre  fel-gyúlasztani :  *mflammare  populmn  in  iniprobos 
PPBI.  Meel  nagy  erdeeth  gywlazt  ft'el :  quantam  matériám  in- 
cendit  (JordC.  837).  A  mértékletlenség  f5lgyula.sztya  a  faitalan- 
ságot  (Illy:Préd.  11.219).  Gyullazd-ftil  én  bennem  a  te  szerel- 
mednek tüzét  (Bíró:  Augy.  15G). 

még-gyrüaszf :  inflammo  MA.  anziinden  PPB.  Az  zeremnec 
tflze-langa  engSmet  meg  ^Uazta  (NagyszC.  i5.  KBécs.  1572. 
D5). 

Gyulasztás :  inflamraatio  MA.  anziindung.  entzündung  PPB. 
Az  mely  karikát  az  rabok  nyakokra  verik,  hogy  ha  elhalgad- 
játok,  bizonyos  légy  benne  biró,  hogy  gyukisztós  történik  rajtatok 
(MonTME  VL316). 

Gyulasztgat:  accendo,  incendo,  íu.stigo  Sí.  [anfacheu].  Gyú- 
laszgatói  és  forralói  az  liábonisjignak  (Técsi:  Lil.  49). 

GYUH :  depso,  commisceo,  masso,  subigo  MA.  kneten,  men- 
gen,  uutereinander  mengen,  dick  maciién  PPB.  Gyúrok,  daga.sz- 
tok :  dep,so  PPBI.  Sárát  hazugsággal  gyra'ta  s  sikeretlenítetlo 
(Matkó :  BCsák.  36).  Próbáld  meg ;  de  Ítélem,  inkáb  gyiu-nál 
iret  valahol,  hogy  nem  mint  szenilien  állanál  (Kereszt :  Fels- 
Ker.  170).  Vóltt  állapotom  sok  gondolattal  gyúrja  bús  elmémet 
(SzD:  MVir.  79). 

fúr-gyiir :  [condepso ;  zasammenknetenj.  Csak  a  ti  agya- 
tokban ftu-t-gym-t  gondolatitok  iBal:  CsIsk.  316). 

meg-gyúr :  depso  C.  [zusammenkneten].  Kénszerítem,  meg- 
gyúrom, hódoltatom :  .subigito  PPBI.  A  sfitS  a  tésztát  meg-gyur- 
váu,  a  kemenczében  meg-sQti  (0>m ;  Jan.  76). 


1199 


öszve-gyúr-gyOjt 


B&GYOJT— ÖSZVEXIYŰJT 


öszve-gyúr :  condepso  MA.  zusiimmenkneten,  ziisammen- 
mischeii  PPli.  Nyolcz  lat  tomsot  tiVy  lat;y;in  es  gyúrd  6zue  a 
teiasoiuil  az  tikincniy  feieret  (Frank:  IlaíziiK.  34). 

túr-g3rúr :  (|iergo  depsere ;  ineinemfort  kneten),  (A  szakács) 
eWviwzi  majorsíigát,  ül,  vág  benne,  liontogat,  tórja-gyiírja  isdn 
tiszti'iját,  bole  valót  válogat  (Fal:  Vera.  878). 

Gyúró  :  (ilopsons  ;  knetoiid]. 

sár-gyúró  :  (vox  (■ontTini«lio.sa ;  ."rliimpfwortl  Bány.'icz  isá- 
káiiy,  niellyul  .Síiniliár  Máttyás  nevű  tudatlan  .sár  gyúró  meg- 
i.siik.inyoi'tatik  (Matkó:  BOjiU.  Ciml).  Látódé  Máttyái,  melly 
tudatlan  sárgynri)  vagy  (31). 

Gyúrogat:  (eondepso;  zusiimmenkneten].  Végre  a  miket 
X.  tRkben  gyurogatál,  azokra  röviden  ez  tíllem  a  felelet  (Matkó; 
BCsák.  40). 

Gjrúrt,  gyúrott,  gjniratott :  depsiticus  C.  subadus  MA . 
geknotut,  zu.'i.'uninengotrielien  I'l'B.  A  kovász-szal  sült  kenyérnee 
bellii  liliatflíJH  béli,  a  kovjísztalan  gynrt  pogácsa  tfimott  (Com: 
Jan.  7fj).  A  fazakas  sikeres  gyűrött  sárból  fiizakakat  fonnál 
(105).  Meg  vetett  tstihás  nép  flsldbffl  gyúrt  fészkében  (Orczy: 
KnltH.  128). 

GYŰJT  (geyl  WeszprC.  136.  tjeyt  BodC.  5.  gyeyt  .lordCX 
390.  446.  ÉrdyC.  18b.  7fib.  t/t/ht  Pesti:  NTest  11.  143.  yi/íii/ií 
DomC.  9.  8f>.  !i'M  VitkC.  22/,.  íjSit  MünchC.  36.  <íSyt  BodC.  8. 
^ii/t  ÉrdyC.  17b.  36.  Born:  Préd.  389.  .537.  jyyt  Pázm:  Préd. 
47.  8.").  gyii'ít  RMNy.  H.  191.  yyüU  Monlrók  111.117.  Kom: 
Élet.  102.  gyút  Helt:  Krón.  12.  Helt:  Me.s.  1.  Mel:SzJán.  23. 
Boni:  Préd.  282.  jíM  TelC.  24.  gyütt  Illy:  Préd.  1.28.5.  mi 
Holt:  Krón.  129):  aeervo,  cumiilo  C.  colligo,  mngrego  MA. 
zusamniensamnieln,  zusainnienliiiufen  PPB.  Abrakot  gyűjtők : 
pabulor;  kinr.sot  gyfljtiik  :  tlie.s;mriz<i ;  mézet  gyűjtők :  mellifico; 
nyálat  gyűjtők  :  sjilivo ;  .sereget  gyűjtők :  copior ;  nyájba  gyűj- 
tőm :  grego ;  ndtásba  gyűjtők  :  aggoro ;  egy  rakásba  gyűjtők  : 
co<acervo  C.  I  I.adat  gyűjteni :  compju-are  *copias,  *<'ogere  c«- 
liortas,  copi.xs ;  t.'mátsot  gyűjteni:  *cogere senatmn  PPBl.  Gíytő 
ő  magaiKik  kénét  (BéívsiCI.  5).  Mógha^'fíafoc  maradni,  lio^  piron- 
ga.snalkűl  gTfliőn :  colligat  (5).  A  buziit  jjőhétec  en  éűrőmbe 
(MünchC.  39).  A  madarak  m.arhat  sémit  nem  gyn7tnek  (VirgC. 
.53).  Kevtevzyetek  evzne  az  konkolt  meg  egeteíire,  az  buzat  kedog 
gyevhcliotek  az  en  zevrevmben  (ConiC.  30).  Az  tvzta  gaixinat 
aztagbim  geyti  (.lordC.  362).  Sem  arathnak,  sem  gyeythnek 
liew  cliyregben  (371.  .528).  Mondén  bűneidet  elmedbe  gőbtotod 
(VitkC.  24).  Kivel  ev  magának  gevliti  vala  egyebeknek  nevo- 
lyajokat  (DomC.  9).  Neegy  yoles  lelky  yozagokat  gyeytlietSiik 
reeii  (ÉrdyC.  390).  Sok  leány  ylTyak  gyeytőttek  kazdagssagokat 
(415).  Ky  nem  gylit,  tékozló  (Pesti:  NTost.  14ö).  Az  mezey 
[egér]  elew  lioza  mynd,  walamyt  felre  gylitet  wala  'Pesti:  Fab. 
13b).  Sereget  gyűte  és  elsietnén  álL'il  méné  Pro|xintba  (Helt: 
Kn'in.  11),  A  Theodoric  király  minden  felől  nagy  népet  gyűte 
(15).  Az  eginiaibirak  fészket  gyűytli<',s.senec  árnyéka  alat :  ut 
pos.sint  sub  umbra  eius  avos  caeli  habitaro  (IIelt:ÚjT.  Ki). 
Igen  giűtitők  az  pénzt  (Mel :  SzJán.  23).  Az  ki  hazugságnál 
gyűyt  marb:it,  meg  űre.ssől  (Born:  Evang.  IV.  303b),  Az  hamar 
gyűytőt  marha  megkeue.sedic,  az  melly  kedig  keue.senkint  gyűy- 
tetic,  megscjk:Lsodic  (uo.).  Az  nap  Saturnns  feleget  győit  (KBíirtfa 
1583.  Piiij),  füiiczen  finnen  magának  haragot  (Fél:  Tan.  316). 
Az  hol  magy;ir  volt,  mind  mellé  gyűlteté  (Monln'ik  ITl.inX 
A  gonoszok  haragot  gyűjtnek  fejokra  az  igaz  ililet  napjára 
(l'ázm:  Préd,  lí).  Győlekőzetet  nem  vélt  szalvid  győjteni  az  római 
pápa  ak.ar.itty.'uiélkűl  (P;izm:  Kai,  619).  Hogy  penig  a  romai 
ivirdinálok  veres  bársony  kőntő.st  és  süveget  viselnének,  negye- 
dik Innocentius  ]vá|)a  gyfljte  errfli  <-zéhet  (Pi'w:  Igaz.s.  0.617). 
Sok  kenyerekel  !,'yilltenek  halmoc.skákban  (Kern:  Élet  102). 
A  mo.staiii  vitézjik  többire  t.sjik  a  pajki«ok  és  a  ué^Hiek  nios- 
léki    kőzzűl    gyűjt.tuok    (Mi.sk:  VKerL    429).    llanuir    gyftjtött 


marha  olyan,  mint  famoha,  hirtelen  keveeedik  (Kisv:  Ad-ii: 
464).  Hlyen  a  világ!  A  mit  gyUjtüttel,  kié  léazen?  (MikrTörL 
370). 

[Kirzmondilsok].  A  ki  nyárban  nem  gyiijt,  télben  agg  el 'ül 
bánkódik  (SzD:  MVir.  93). 

be-gyüjt:  congrego,  colligo  MA.  versajimeln,  zasamioiii- 
hiiufen  I'PB.  Tanátsot  begyűjteni:  *edicfire  sonatnin  Pl'lil. 
Cak  alig  gvyletheténec  be  az  assioosoknae  fozlasi  (Béi-.-it '  111. 
Be  győlied  hw  hazna:(th  (JordC.  59).  Mind  he  giiitucn  az  ó 
zolgait  (DebrC  160)  Varázslókért  kiilde,  jíivendiJ-mondókat, 
jásokat  bégySjte  (RMK.  1L99).  Ea  a  szolgák  beg)flténec  minili>- 
neket  (Helt:  ÚjT.  F6).  Az  zegensegetys  begyívltoltok  (a  liázb.ii 
(RMNy.  11.191).  lőuendő  mondókat,  iosokat  be  gyfiyte  (Bum : 
Ének.  350).  Nem  csak  nyári,  hanem  őszi  gabonákat  es  gyű 
moltseket  isten  kegyelmes,segeb51  be  gyfitenftnk  kel  (KDebre- 
ezen  1619.  D6). 

egybe-gyüjt :  congrego,  conduco,  coaduno,  accumulo  C. 
convoco,  concumulo  MA.  vereinbaren,  ziisammenhünfen  PPB. 
Es  maéíhetéc  égbe  mendenéket :  nonc  congregate  universos 
(BécsiC.  25).  Heródes  kiral  efibe  éo't<ien  a  papocnac  menden 
fedelméket  es  a  nepecnec  írástudóit  tudakozicuala  ő  tőllőc,  hol 
Xs  znletnec  (MünchC.  16),  Lsten  arra  gőytilt  minket  zeraelő«5- 
ket  e^be  (GuaryC.  67),  Hi  orzagokbol  ogbe  giűtőttő  azokat 
(AporC,  76).  Gyeczeetek  egybe  az  konkolt  (.lordC.  395.  762). 
Elmelkődasőkre  Smagat  (kezde)  égbe  gfitteni  (TelC.  51).  Gyey- 
czeetek  egybe  elezer  a  konkolt,  az  gabonaat  kedeegh  győheetek 
az  en  aztagomba  (ÉrdyC.  1281)),  Doctoroknak  mondásokat 
egybe  győythween  (555).  Completa  «1aii  Ije  meny  zent  egyház- 
ban es  otli  egybe  győhed  te  elmeodet  (ÉrsC.  167).  Vasamapun 
égibe  giőithi  az  ködöket  (KBécs.  1572.  E).  Gyűyts  egyben  az 
hetnen  férfiakat  (Kiir:  Bibi,  1,129).  Kegyelme*!  jó  kémeket 
egyben  gyi'ijKén,  az  mi  kegyelmes  lunmk  piirancsolatját  decla- 
rálja  (MonTME,  VI,171).  A  fejedelmet  arra  bírta,  gyiljtso-egybe 
a  református  főrendeket  (Bfid:  Pol.  132). 

egybegyűjtés :  congregatio,  coaetio  C.  collectio,  concmnii- 
latlo  MA,  versinnmliMig,  zusauimenliaiifung  PPB. 

égybegjrüjthető :  congregabilis  C. 

föl-gyrijt :  congrego,  colligo,  convoco,  concumulo  MA.  ver- 
sammeln,  zusjunmenrufen,  zusíimmenhiiufen,  aulHiegelu  PPB 
Az  gabona  feyoth  fel  ne  gyelieetok  (JordC.  lo4).  Eevveiiek  es 
fel  gyeyteek  az  maradekyt  es  tyzeu  ket  kosarokat  tAlíeuek 
bo  az  hwllailo^kyawal  (5251.  Salamon  kyral  esmeg  tfel  gyeytee 
az  kwnoknak  maradekyt  (ÉrdyC.  -lOüb),  Testéét  vettetee  az 
arneek  zekben,  de  jiz  kereztlyenek  annak  wtanna  tfel  gyeytli- 
ween  n:igy  tiztőletfis  helyen  el  tometeek  (ÉrdyC.  595).  A  .száraz- 
ság fel  gyűti  az  píinit  az  egh  alá,  és  abból  lészen  ee5  (Cis.  112). 
Zcnayokath  alyk  waryok  hogy  fSl  gSyczo  (LevT.  1.104).  Fel- 
gyűyté  az  hadba  minden  ntpét  (MA:  Bibi.  1.267.  285).  Az  ató- 
kelységet  mi  felgyüjljilk  fegyverre  (RíikOy:  l^v   32S). 

fölgyüjtés :  congregatio  MA.  vorsimimlniig  PPB. 

gyüjtön-gyvijt :  [pergő  coacervare ;  envag  sammein).  Ne 
legyfinc  !U"ra  .szorgalmatosoc,  hogy  czac  rakt<in  rakjiie  en  gyfiy- 
tőn  gyfiyLsnc,  akar  kellessei-  akar  ne,  akar  iol  akar  goiKoztd 
(Born:  Evang.  IV.263).  Negyven  esztendeig  mind  gyfiytőn  gyftyt 
(MA:S<-nlt  876) 

meg-gyüjt :  (confero ;  zu-sammeaslellen),  Maria  megtarlá- 
luila  nuMid  ez  igéket  nuig  g;őitnen  (fonfcreii.s)őznucb*«n (MünchC. 
111). 

ÖSZve-gyTÜjt :  corrado  C.  iimgrogo  MA.  zasamnienluinfen, 
versammein  PPB,  Egybe  hordatot,  futaxe  giwytetet:  cungiistitiiLs; 
folyamatokon  vizet  őeane  gywytők :  eorriwir  C.  ()fe<z\e-száuilá- 
loni,  gyfijtöni:  concentnrio  PPBl,  Predicacio  meg  vegemen,  ewzne 
gewytyn.'da  niend  az  iu(iiok|at{,  kyk  az  helyen    valaimk  (Elu<' 


.201 


Ö8ZVFX5Y0JTÉ!>-HAI)-G\-0j1^É.S 


KINCS-GYO.ITÉS— G\T5jTft7^IK 


1202 


(7).  EllijnntStli,  ozloth  gmiiiolatiilat  tartozjal  eíjlwn  es  flzue 
jőy'P'"''''  (Nhkj'szC.  S4).  a  conipletaiiac  vfcuiiia  iiipíibe  a  capol- 
mki  es  ítÓKPl  k'h'  fiznő  elmedet  (VitkC.  U).  Nem  (;eytem 
wwp  wiiekyk  gywiekezestíketli  veerliolel  (KftiszthC.  2S).  Gyeho- 
ek  OCT-e  iieky  w  zeiilyt,  kyk  zerzyk  wliagyasat  aldoKisokoii 
KulcsC.  120).  0.12110  giiitueii  iiiiiid  az  fTi  paiioliat  (Fél:  Bibi. 
3).  A  mely  c.'snlakokat  az  a  víz  az  húliiak  luirdváii  Osszesj-fij- 
ött  s  vert  v:\hi,  azokon  hágiw,'iliiiik  v.ila  ílot  koczk.izt'itó  ka- 
p»üzkodi>ssíll  által  (Moiilnik  VII1.3."ii;).  Paianosoltiik,  maisok 
keze  alatt  leví  liad.iinkat  e-szvi^yüjtvéu,  íj;yekexzouek  Ke^tyel- 
iiiedhez  menni  (KákK:  Ijdv.  I.Tfi).  A  két  jant.'«ir  a  toWi  tái-sait 
■>sz.sze  gyűjtvén  vny  piaty.r.i,  mintegy  ötvenen  telének  (Mik : 
TörL.  255). 

öszvegyüjtés :  acenatio,  fi;itin-a  C  congregatio   MA.  ver- 


sauiinlmii;  Wli. 

Qjrüjtekéz  :  [coacervo,  nesotior ;  zii.sammenlijinfen].  Sokac 
liamys  bezeedekuek  niyatta  fe.sveen.seKre  gyeytekSznek :  per 
avaritiam  tíe.ti.s  sermonibiis  negotiabimtiir  (JordC.  858).  Nem  ö 
magoknak,  do  másnak  keresnek,  bölcs  .Salamon  írja,  másnak 
gyiijtekeznek  (RMK.  11.191). 

Gyiijtekéz-ik :  (eongregor ;  zasanimeiikommen,  sieh  ver- 
sammelnj.  Gyfitekezni  alattomba,  pártoIUodni :  coaspirare  (Mel: 
!Sám.  333). 

öszve-gyiijtekezik :  [congregor;  sich  vorsammeln].  (Mel: 
.•^Ztlrin.  7ni.  \\z  idézett  hely  nem  volt  mogtalálhatcí.  Szork.] 

Gyűjtemény :  párta,  collecta,  iiiuiesita  bona  MA.  envor- 
bene  giiter  l'PB  Ez  világnak  fiai  okasbak  es  bSlchiebbek  az 
gonozulvalo  gyíytemenre  (Frank:  Ua-sznK.  5fl).  Ott  tegyétek-le 
gyojteményteket,  a  hol  lopi'ik  és  tolvajok  hozzá  nem  férhetuek 
(Piizm :  Préd.  80).  Miiiden  érdemedet  és  gyöjteményidet,  mellyel 
ifiásiigodtól  ker&stél,  meg-fojtottad  (73).  Kié  lészen  .sok  gyíljte- 
niényed  ?  (MA :  SB.  94).  Nem  csoda  az,  hogy  annyira  haladott 
szegény  Balassy  Menyhárt  gy(ijteménye  erre  az  gonoszságra 
befedé.sére,  prókátoroknak  és  egj'ebeknek  is  kiosztogattatott 
íLevT.  11.128).  Atyám  baráti  fel-vévén  igyiinket  mondák :  nem 
szíinnya-é  sok  gyűjteményünket?  (GyöngyD:  Cliar  18).  Meg- 
jöhet még  egyszer  Keménnyé,  ha  más  nem,  kihozzji  kincses 
gjiijteménye  (GyöngyD :  KJ.  421).  Isten  ugy  meg-flntozi  menny- 
ből a  fiildet,  hogy  a  mező  kedves  illatiLs  hasznos  virágokat 
neveljen,  kikríl  a  méhek-is  gazdag  gyűjteményeket  hordhas- 
sanak (Misk :  VKert.  648).  (A  herék  a  méheket)  nem  segellik, 
h.'uiem  inkább  az  ö  gyűjteményeket  emésztik  (fi46).  Azoknak 
gyfijteményire  reá  mennek  és  el-kóborolják  (Misk :  A'Kert.  643). 
Gyöjteményedbül  tégy  valamit  félre  a  memiyei  kintses  ládába, 
és  keresd  kedvét  annak  a  boldog  udvarnak  (Fal:  BE.  575). 

Gyűjtés :  1 )  cnmulatio,  congestus  C.  zasammenhanfimg 
PPB.  Egy  rakásba  gyűjtés :  coacervatio  C.  Lólki  iuzagoknak 
gifiitese  (DebrC.  12r.).  Mikoron  az  5  annia  kfildeueie  5tet  vay 
gifltesre,  5  ah  mit  gjiU  valali,  mind  a  zegeniőknek  oztogattia 
vala  (108).  Azonképpen  vagyon  myndden  lelky  yozagoknak  eas 
gyeyteese  (ÉrdyC.  394).  Kiistns  a  mennyei  kintsek  gyíjté.sérül 
azon  igazságot  töb'  helyeken  említette  (Pázm:  Préd.  a4).  2) 
cnmulus  C.  acervus  MA.  Piaufe].  Az  tel  kazdag.sagnac  gyfijte- 
sit  meg  bantya  nehessegec  es  betegségéé  miat  (KGalgőc  1582. 
Fv.). 

abrak-gyüjtés  :  pabulatio  C.  [das  fiitterholen].  Abrak-gyűj- 
té.s,  abraklás:  pabnlatio  PPBl. 

gabona-gyűjtés  :  frimientatio ;  komsammUmg  C. 

had-gyrijtés :  [exercitns  coUectío ;  werbnng].  A  had  gyfiytés 
nem  egyéb,  hanem  az  embereknee  merS  bolondságoc  (Prág: 
Serk.  781 1.  A  királyok  végtire  látván,  hogj'  kevés  haszna  volna 
a  kerasztes  hadnak,  a  had  gjfijtést  elhagyák  íMik :  TörL.  229). 
Híven  keresztes  had  gynljté-s  egjiiehány  izben  volt  (228). 

M.    NTELVTÖRT.    SZÓTÁR- 


kinCB-gyűjtés :  thesiuirizatio,  tliesanri  colloetio  MA.  [schatz- 
sammlung).  E  világi  telhetetlen  kincz  gyfiytés  nagy  szorgalm:i- 
tos  gondot  kenan  (Boni:  Préd.  548).  Az  kiucz  gyfiytésen  czfigg 
szive  (MA:  Scnit.  877). 

pénz-gyűjtés :  (collectio  pecuniae ;  geldsaninilung|.  Kicsiny- 
lűl-t'ogva  nagyig  a  fösvénységet  és  pénz-gyfijté.st  fizik  (Pázm: 
Préd.  357).  A  kik  életekot  pénz-gyfijtésben  töltik,  végre  üresen 
l.alállyák  markokat  (821).  Az  angyalok  pénz-gy/'ijt('!.sbo  be  nem 
elegyítik  ni;igokat  (940).  Gyökere  minden  gonosz  kiván.ság()kn;ic 
.•iz  pénz  gyűjtésre  való  igyekezet  (Zvon:  Po.st.  1.4 1).  Kiki  az 
olly  felhőz  adhattya  magát,  az  mollynél  pénz  gyfiytésre,  jíjszjíg- 
szerzésre  mehetne  [ilX:  Scidt.  015).  H.amis  pénz  gyíljté.s.sel  a 
diisgazdagnak   sors;ira   szíinod  magadat  (Fal ;  SzE.  518). 

[Gyűjtet] 

föl-gyűjtet :  [ci  illigi  jnbeo  ;  versanimeln  lassen].  Ffol  gy8y- 
tetee,  kj-t  hol  meg  talalhatanak  (ÉrdyC.  525). 

öszve-gyüjtet :  c«  Mi  öszve  gyfijteténk  az  áros  emljerek- 
nek  az  eleit,  kik  ismerik  ennek  az  atyját  (MonTME.  VI.492). 

Gyüjtevény  :  [cnmulus,  acervus;  haufe].  Ez  rezSgseg  ou- 
doksagnac  g5yteuéne  (GuaryC.  5).  Azért  ez  rezogseg  semmi  nem 
egeb,  hanem  csak  bynőknec  coporsoya,  vndog.sagnac  aztaga  es 
.á^jyteuene  (NagyszC.  127).  Tevag  minden  iozagnac  ^yteueíie 

(268). 

Qjníijtö :  [colligeas,  collector ;  sammler].  A  ^yt8t  senki 
mégné  poréba  (BécsiC.  5).  Az  zent  alazatcssag,  ky  myndou  io- 
zagnak  gywjhvie  es  gywkere  as  megtartoya  (VirgC.  62). 

abrak-gyűjtö  :  pabulator  C.  [ftitterholer]. 

bör-gyüjtö:  [cerdo;  gerber?).  Az  bor  gifiitók  szegeni  var- 
gáknak, Szuezeknek  keuiereket  el  vóttek  (Kár:  Hal.  Riij).  Bor 
gyűitois,  timaris  volt.am  (ComBal.  16).  Fülekben,  hogy  az  bfir 
gyfijtfi  tolvajok  feliM  felküldöttünk  volt,  Veseléni  lu-nnk  ő  naga 
számára  egy  csizmát  attimk  (MonTME.  1.106). 

fa-gyűjtö  :  lignator  C.  [liolzfüUer]. 

gabona-gyüjtö :  fruraentator  C.  MA.  [kornsammler]. 

pénz-gyűjtő ;  1)  [thesam'izans;  geld  sammeludj.  Pénz  gyfitő 
fSsuen  papok  halhatok  es  erczetők  ezt  (Mel:Sz,)án.  07).  3) 
[custos  aeraiii ;  ka.ssier].  Kiki  mind  valamint  indult  színébe 
ollynac  véli  ÍJtet,  ha  ki  sir  sh-ouac  véli,  az  pénz  gj^öy'"'  péwz, 
osztónac,  az  kuklas  kuklasnac  (Born:Evang.  III.121). 

Gyűjtöget :  colligo  frequenter  MA.  emsig  sammein  PPB. 
Isten  izrael  népét  így  gyűjtötte  sok.szor  cxszve  a  sidó  birák  ide- 
jében s  még  ma-is  ekképen  gj'űjtoget  minket  sz.  lelke  által 
(Misk:  ^Tíert.  364).  A  méhetske  a  maga  társa.s;igát  .szereti, 
kinek  szilmára  egész  nyái-ban  gj-újtfiget  (636).  A  ládát  fel-nyit- 
tatta  s  azt  mondotta:  Ez  az  a  mit  gyűjtögettem  az  erdélyi 
ekklésiák  számokra  (Bod:  Pol.  89). 

még-gyűjtöget :  [colligo ;  ansammeln].  O  ha  en  en  m-am- 
nak,  JesH.snak  az  kereztftui  che\'pevkev  zent  vereet  meg  gyevy- 
tevkettem  voüia  (CornC.  182). 

[öszve-gyűjtöget] 

öszvegyüjtögetö :  [collector ;  .sjunmler).  Az  egyiptusi  kirá- 
lyoknak tárhíizokban  negyven-ezer  kőnyvekből-álló  bibliotheka 
volt,  mellyeknek  űszve-gynjtogetője  Aristoteles  volt  (Hall:  Paizs. 
Elöb.  2). 

Gyüjtöz-ik :  I )  [congregor ;  sich  versammeln,  zusammen- 
kommenj.  Ennek  vtanna  kezde  tinoytany  es  soksaghw  sereghek 
gyej-tezeenek  hw  hozya  (JordC.  463).  Varkucs  Tamás  vala  egy 
kis  erővel,  Simmándnál  gyfijtezik,  mert  nem  sokan  vala  (RMK. 
in. 27).  Az  új  király  .ikar  nevet  kere.sni,  nagy  erével  hamar 
kezde    gyíijtezni    (111.347).    Királylyal     bémene    Babillóuiában, 

76 


1203 


egybemjyOjtözik— egvh&gyDl 


EGYUBkJ^-ÜLÉS— (ViZVEMJ^tlL 


1204 


Perdica  fft  néppel  gyfijtfizék  tiuiácshan  (IV.170).  Mely  had 
Kassánál  ^'yötozék  (Moiilrók  III.1UH),  Annál  natfyob  hadra 
gyíitúzic  val.'i  (Caerényi:  l'ersF.  54).  S)  |nogotior;  li;indehi).  Az 
io  mywcilkodethbon  iol  (;y''iy*''"''ik,  ky  azokalli,  kykotli  kezdet, 
el  weegezy  (ÉrsC.  248b). 

egybe-gyüjtözik :  [congregor ;  sich  versammeln].  Égbe 
énitozifltec  Síiniarianac  liPí^Ui  fUécsiC  219). 

meg-gyüjtözik:  (cuniiikjr;  sich  anfiillonj.  Meg  goytezeek  az 
en  zywem  en  wramnak  zerolmoben  (ÉrsC.  123). 

öszve-gyiijtözik  :  (congregor ;  sich  versanimelii).  Kokony 
es  baraty  ew/.iie  Kywytewzuen  az  buldogtalan  .'ínya  ozokrewl,  kyk 
leznekiiala,  semniyt  ezebe  nem  vezonnala  (EhrC  l.'i(i).  Ty  fene 
egyetembe  gywtvV.nyn  c.s  az  en  lelkem  ty  veletek  egyotenilx) 
a  my  vriuik  le.sus  Clirlstiiünnknak  liaLalmanal  (Komj:  SzPál. 
139). 

Gyüjtözés :  [negotiatio ;  beachiiftignng).  Hagyatok  el  édes 
attj'amfyay  az  arwltatasiiak  es  rágalmazásnak,  leeleseth  as 
gySytc'jze.seet  (ÉrsC.  224b). 

GYŰIJ:  convímio,  congregor  MA.  .sich  ver.oammoln  PPB.  Ot 
lata  giwUien  sok  kilewb  kwlonib  niadirakat  (VirgC.  .">1).  Gwl- 
ienek  az  jjis|)ek  egyliaz;mak  pia(íz.'ira  ÍIO).  Kaiphasnak  hazahoz 
giiilenek,  ki  ;izon  eztendeben  pLspi"k  vala  sidasagban  (WeszprC 
8).  Gywleenek  hw  hozya  nagy  sok  seregliők  (JordC.  392).  Az 
kereztyenok,  kik  oda  gy\\ltenek  vala,  erzecnek  la!>ok  kSzöt, 
myntha.sok  dyznok  ky  fvvtottíuiak  vona  az  egyházból  (ÉnlyC. 
143.  413b.  acSh).  íme  el  kezdethem  megli  nemwinya  lohollo.sym 
el  fügyiiy  es  oly  mynt  nag  keesen  gywllietliny  (ÉrsC.  302). 
Lston,  szftz  Mária  liábon'itdl  vt'djen,  llah'anb.an  gyfllctek,  hogy 
jó  végre  légyen  (RMK.  1.20.'>).  Az  Kidron  patak  elvé  gyi'il,  fog- 
ságot Jeziis  szenved  az  ártatlan,  kinzatik  és  veretik  (11.138). 
Biizt  5,  ha  minden  seregénél  reaia  gyűl,  sem  teheti  (llelt : 
Bibi.  I.C).  Tizönegy  dt)kt(ir  és  négy  s(4)orvo.sok  gyűltek  volt  hoz- 
zám (Nád:  Ij(>v.  r,l).  Gyíilénec  az  áld.isnac  völgyél«>  (K.ár:  Bibi. 
1.391).  Gyniletec  ide  tiaim  (MA:  Bibi.  1.4(1).  A  buz;inac  polynaya 
és  sz;ilmaiais  gyíil  (Vils:  CanCat.  dOli  Tiltnl  gynlt  sor  ledér 
mint  egy  IVijedehnet,  immár  vgy  tarttya  vala  (Ulyef:  .Jeplit.  2) 
Kédey  igen  erőlködik  liad;it  gyfljteni,  de  lassan  gyfil  hada 
(TörlíT."  I.4or.).  Az  faluból  többen  is  gyfilénok  oda  a  leginyhez 
(III.  102).  Nagy.ságod  ne  hadja  gyűlni  az  ellenséget,  ha  módja 
van  (MonTME.  VI.49.  109.  21.''>).  A  tiikörrel  kezdi  tanácsát, 
gyöl-e  vagy  oszlik  artzAj:\n  a  piros  (Fal;  NA.  142).  Aliglan 
lépett  maga  házába,  reá  gytllének  feslett  tár.sai  (Fal:NÜ.  291). 

[Kiizmondisolt].  Eb'd  gyfdt  szérdéknec,  ebi'd  kell  el  veszni: 
malo  párta  niale  dilabnnlnr  (('om :  dan.  1  S.S).  Ebül  gy(ilt,  ebül  költ : 
male  n'irta,  male  *dilapsa  PPBI.  0<la  gyfli,  a  hol  ngy  Is  van 
(SzL):  MVir.  12.5). 

be-gyül :  I )  [congregor ;  ziisammenkommen).  Ilasonlatos 
menyeknek  <ira;iga  az  tengherbe  vetőt  varsahoz,  kybon  myiiden 
feloe  halak  be  gyívlnek  (JordC.  3;i(í).  Mykoron  az  vendogseo- 
gót  et  kezeytőtteek  volna  e.s  kylemb  kylemb  wrak  es  feyedel- 
mek  bel  gy&ltenek  volna,  ez  iainbor  yll'yw  ezeebe  vewee  magaat 
(ÉrdyC.  fjOSb).  Bé-gyfil  a  városnak  minden  szomszédsíiga,  a 
csndáló  népnek  tolong  sok.-mga  (Ciyi'ingyl):  KJ.  131).  Mikor 
l)egyflltiink  volna  ;iz  templomban,  ideki  rovolkodás  lón  (TOrtT.' 
111.101).  A  szabadsi'ignak  végsfi  i>om|ii'ijára  nemzetek  bégyfiltek, 
s  készültek  torjára  (Orczy:  KílltSz.  33).  3)  [adimpleor;  voll 
werden].  Kylencz  hónap  hogy  bee  gy\\lo,  nagy  zepsegew  leyant 
z*le  (Éi»C.  4;"i3). 

égybe-gyül :  congregor  MA.  (.sich  vers-ammelnj.  l'aranibla 
e^be  lí^lni  mondén  seregét  (liécsiC.  1.")).  Kőldi  kiralok  eló  al- 
l.anak  es  feiedelmek  égbe  gvlinek  vrnak  ellene  (DöbrC.  15). 
Kyk  niyiid  egylio  gywitenok  vala,  ker<lyk  v;ibi  liwtot  (JordC. 
707).  Neegycd  n:ipon  az  tongher  liely  h:da;di  egyben  gyewiuek 


(ÉrtlyC.  7b).  Anoac  okaert  harmad  napi  aytatossagoknak  vtanna 
egbegflenec  (TelC.  4).  Hogy  egybe  gyűlnének  mind  feltámad- 
nának, az  lévai  haddal  ók  öszvolxiUagának  (RMK.  III. 9(5).  Hol- 
nap gyeinek  egl.>e  az  walaztotak  (LevT.  I.(59>.  Ez  világi  királyoc 
egyben  gyMnec  (MA:  Bibi.  V.3).  Az  hassal  egyben  tekeredet, 
gyűlt  és  &zve  not  évből  apró  mirigy  lészen  (Com:  Jan.  GO).  A 
l>ésma  matskiíuac  köldökénél  egyben  gy&lt  alut  vér  (62).  A 
hivatalos  orvosok  egybe  gyiilének  a  palotán  (Fal:  NU.  315). 

(Szólisok).  Egybe  gyflitek  a  jól  sUlttek:  egy  sót 
nyalók  (SzIJ:  MVir.  118). 

egybe-gyülés :  congregatio,  conventtis  MA.  versammhuig, 
zibsammenktuift  PPI5.  Cliőtőrti'kfm  az  kődők  el  kezdik  az  egilie 
giőiest,  melliek  osztanan  az  delUzelektől  el  őszettetiiek  (KBéts. 
1572Ev).  A  boldogság  minden  jóknak  egybegyülésével  való 
tekélletes  állapot  (Ely:  Préd.  n.25r)). 

éggyüvé-gyül :  (congiegor ;  .sich  versammeln).  Mykoron 
eggyevvo  gyewltenek  niynd  fyrtfy\v,  mynd  azzj>nyallat,  be  tel- 
lyeseheek  mynd  ;\z  tőnveennek  be-/.eedylh  (JordC.  209).  Egy- 
gywe  gywleenek  en  vramnak  ellenéé  (719).  Sok  nep  e^gyöve 
gyfilt  (VeriVerb.  420). 

föl-gyül :  congregor,  consm-go  MA.  (.sich  versammeln^  I  la 
ky  kerdenee  mykep|xtn  gyAlhotnok  oda  menee  hallottak  (így) 
feel  ez  zeele.s  vylagon  nagy  mezzé  (oldről  (ÉrdyC.  11).  Ffel 
hyrdettetee  orzagaat,  hogy  feel  gy^vlneeuek  (323).  Fel  gyviU 
wala  nag  soka.sag,  hogy  ez  ygyet  meg  halgas.saak  (ErsC.  48;jbX 
Egy  hnsvét  napjára  felgyűlének  régi  .szokások  szerént  ah  liar- 
niinczszor  való  szslzezer  emberek  (UMK.  11.22).  Igen  jol  taele- 
kedtétec  hivec,  hogy  ide  a  siralmas  luizlioz  illyen  tekintetessen 
fel-gynltetec  (Megy:3Jaj.  11.125).  Ki  féltében  az  emljereknek  s 
ki  megnnván  az  Báthory  Gábor  cselekedetit  jó  akaratjából, 
hogy  csak  menekedhe.ssék  meg  az  l$;ithory  fejedelemségétói, 
felgyille  és  wla  (KoIoz.sv.-'utíi)  mene  (TíirtT.    1.2). 

gyültön-gyül :  (undique  congregor ;  von  allén  seiteu  sich 
versammeln).  Mindenfele  orszjigokra  po.stiiit,  csauszait  bot^sátutta 
orós  parancsolatjával,  hogy  minden  lielyekról  gynitöii-gj-flljenek 
és  hadban  induljanak  (TörlT.  •  I.tidS).  M;'ls  felól  Smilbez  mind 
gyííltíin-gyfilt  az  töWik  (11.292). 

hozzá-gyül :  [advenío ;  kommen,  ankommen).  Az  atiatiak 
hozza  gwienek  (VirgC.  29).  Myki>ron  halálára  jívfot  volna, 
hozyaa  gywleenek  az  ianilxír  atyatfyak  (Érdj-C.  23. 001).  Kiliőz 
az  ó  zeretetős  leani  hozza  gőlenec  (TelC.  56).  Ugj-  akaria,  hogj- 
mindenek  ő  hozzxá  gyflllyenec  és  lutsztoroknac  Lsméijéc  Stet 
(Zvon:Past.  1.739). 

hozzágyüléa:  (adventns;  anknnft).  Nem  vala  ningodalma 
a  népeknek  sokzor  hozzaia  gifilasőkert  (DebrC.  119). 

még-gyűl :  I )  (coacervor,  congregor ;  sich  anlünfen,  zn- 
sammenkonunen).  Ewzwnwk  v)"/.y  meg  gewltenek  tengernek 
kezepylKjn  (Ai>orC.  143).  Mogli  álla  az  folyó  e«  megli  gv-SIe 
meelsegh  az  vyznek  kSzeixItte  (JordC.  41).  Halwaii,  Joswee  az 
megh  gjívltli  neeimek  zenghasóketh,  monda  Moj-sesnek  (69) 
Oth  az  tanoythwanyok  megh  gyívltenek  wala  az  sydoktwl  vak> 
feeltekben  (699).  Meg  gyi'dt  a  nép  (Helt :  Krc'm.  851.  A  rómajak 
ismét  meg  gyiilének  tóiső  P,'UmonLáb.'ui  (Pctlió:Krón.  4).  Bor 
itallal  hozh:idd  meg  vérwl ;  csak  étellel  lassan  gyfd  meg  ned- 
vességed (l"elv;ScliS!d.  2*,*),  2)  (circunicingo ;  rings  umsí'hliert- 
sen).  Sok  szép  sereg  angyal  nagy  hálaadilssal  isten  .székit  meg 
gyfdé  (Bidas,sa:Ének.  11). 

ÖBXve-gyal :  fo«o,  convenio  C  Com :  Vest.  1 23.  [ztiaam- 
menkoramen,  sich  versammeln).  tWvo-gyfllni :  *agitaro  coetns 
noctunios ;  fiszvogyrtlt  víz,  a  honnat  nuLsuvá  veszik  a  virot : 
dividiciiln  PPBI.  Ószue  gyfilnoc  ellenem  a  sántik.'Uóc  (Helt: 
&oU.  65).  Uisztattya  vosssélyiüikre  sok  szánni  lov.aíság,  sok 
viliig  .szogletról  i'iszve  gyűlt  jHigánság  (Zriuyi  I.Hl).    Menlól  tol 


l-JHö 


ÖSZVEGYÚLÉS-MEG-GYÜLElvEZlK 


ÖSZVtKJYÜLEKEZIK— G\'tJLEKEZK'l' 


1206 


v^Jabb  vúlt  urszáKtmkbau,  a/,  t.niilt-íxszve  n  mi  (loboliisiiiikra 
(Zrínyi  II.176X  Az  mely  öszvep>-iilt  bajdtik  ott  voltak,  el  akar- 
tak oszlani  (TörtT.*  1145).  Mij;  jiz  törők  I3iul;uiál  iiszveeyfilve 
volt,  mi  az  liadakkal  moRvártiik,  liosy  eloszoljanak  (IV.67).  Az 

iszár  re<á(i  való  liarasja  miatt  kellett  összegj-üliii  (MonTME. 
V1416). 

(Szólások).  Ö  .s  z  V  0  gyűltek  a  *j  ó  |  s  ü  1 1 1  e  k :  amphictyo- 
num  fonsossiis  Mj\.  (Kisv:Adag.  2tí). 

öszvegyűlés :  [congregatio,  conventiis ;  zusammenkunfl,  aii- 
bihifungj.  A  vizeknec  őszue  fiyíilesot  neuezo  fengőniec  (llelt: 
Bibi.  I.  A.).  Uotedic  ua[H>u  in  ngodalomnac  és  5szho  gyfdésnec 
szent  gzombatfya  lészon  (Kár:liibl.  LUO).  Az  szeleltiiek  az 
lióval  őszvesiyfilések  lészen  (KNSzombat  1613.  E.)  E5  maga 
tulaidou  zolgaiat  kwldgio  el,  nioli  által  az  eözwe  gywlesnek 
orayat  nekiek  tuttokra  adgia  (TörtT.*  ÜLI":;). 

Qyülekez-ik  (gyülekez  Monlrók.  XV.583):  congregor,  cou- 
venio  MA.  sicli  versammeln  PPB.  Világokat  goitiian  mend 
Sbozin  gflekézenec  (BécsiC.  38).  lesus  vl  vala  a  tenger  mellet 
es  ^lekezenec  fl  liozia  soc  gSlekezetec  (MünchC.  37).  ErthetySk 
mind  az  ot  gcMek'iztekuek  egimastol  elualasat  (ViigC.  116)' 
ZerzetSs  sid(X)k  gSIekezenek  taiiadiba  (WinklC.  137).  Gyakorta 
gfilekezykwala  fi  taiieitwaiiiwal  oda  Ü.ö4.  JordC.  590).  Kyk  kez- 
dettenl  foghwan  mennyeknek  gyewlekoztenek  vala  (ÉrdyC. 
■187b.  ö-l'2b.  573b).  Annya  zent  e^tyliaz  feyeenek  istlioky,  my- 
ke|ii)en  kyraly  draglialathos  barson  gy\vlekoztet5tli  pokroczbau 
(Éi-sC.  182).  Sasinban  gilekeznek  (a  türök5k)  iRMNy.  11.97).  Az 
bol  choportokban  török  gyülekezik,  az  Zrini  kezétiil  gyorsjm  el 
szélledik  (Zriuyi  L108).  A  tolvajló  paudúrság  most  gyfllokez 
(Monlrók  XV.583).  A  tarka  vizi  kigyo  az  5  tsipé.sével  azt  tse- 
lekszi,  hogy  igen  sok  viz  gyülekezzék  az  embernek  hasába 
(Misk:VKert  624). 

alá/-gyülekezik :  [desuper  congeror;  von  oben  hor  sich 
aiisammein],  lígy  kysded  cheergheteg  foly  el,  ky  magyarwl 
faalaal  zjiieenek  ueweztetyk  es  gyevplekózyk  az  magass  hee- 
gyela-51  alaa  (ÉrdyC.  579b). 

be-gyülekezik :  [immigro;  einwandeni].  A  tuldne^*  minden 
részeiről  bé  gyűlekeznec  és  meg  telepesznee  Ábrahámmal  (Zvon : 
Post  L326). 

egybe-g^yülekezik :  [congregor ;  sich  versammeln].  Még- 
tartatiiac  oz  iiapoc  az  égbe  gílekézót  uépuec  eg  seregében 
(BécsiC.  73.  43 1.  Valahol  ketten  e.gbe  gSlekezeudnec,  en  ü  kő- 
zfittőc  vagoc  (MiinchC.  48).  Ez  világból  egybe  gwlekwztekuek 
legyen  egy  ziuetek  (VirgC.  122).  Feiedebnek  égbe  gSlekSznek 
Cliristns  ellen  (WinkIC.  178).  Valahol  ketten  avagy  hárman  az 
5  nevében  egyt)e  gyfilekesznec,  íi  azoc  kfizSt  vagyon  (Zvon: 
Post  L691).  Bethlen  Gábor  luraik  6  naga  adá  értésünkre,  hogy 
oda  ki  Magyarországra  valami  kevés  hajdúság  gyülekezett  volna 
egyben  iTörtT.=  L118). 

égybegjrülekezet :  [congi-egatio ;  versammlung].  Ez  isten- 
nek zolgalo  leánynak  egyben  gjivlekezetehen  myndeu  azzony- 
embery  gyarla'agli  ky  wzesek  (VirgC.  140). 

föl-gyiilekezik :  [congregor ;  ziisammeukommen].  Zerzethes 
Tieei>ek  fel  gywlekeztliek  wala  az  pynkesth  napyanak  inuepeert 
(ÉrsC.  159b).  Ammon  fel  gyülekezik,  hogy  meg  verje  őket 
(MolnF :  LTárh.  36). 

meg-gyülekezik :  [congregor,  coacervor ;  .sich  versammeln, 
sich  anhaufen].  Mend  ferf)^v  es  azonember,  kyk  ottagyel  meg 
gylekeztenek  nagy  sokassagnal  (EhrC.  58).  Annás  pyspők  kőlde 
Diasth  kőtőzveeu  Kaj-fas  pyspőkhőz,  hol  az  zerxetős  sydok  ees 
az  venók  megh  gőlekőztek  vala  (WinklC.  169).  Zykseegh  ez 
népek  kezzől,  kyk  myndenkoron  velwuk  vannak  megh  gyvvle- 
küzwen  «t  Jesus  fel  támadására  egynek  byzonsaghnak  lemiy 
(JordO.  708.  442).    Ha   in   conservatorio    lészen  (a  pénz),   egy- 


nehány esztendőre  meg-gyülekezik   (Zrínyi  11.183).   Hadat  lx> 
csjitnak    ki,   kik   az  Bíithori  hadát  no  hagyják    meggyfliokezni 

(TörtT.2  1.5;)!). 

öszve-gyülekezik :  c«  Az  gonosz  gyfilekőzet  fiszvegyfile- 
kezett  vala  én  ellenem  (MA:liil)l.  1.133).  Ronts  meg  szekereit 
pap;uiac  és  a  tőrokuec,  tatjíroknac  lovait,  hogy  az  te  néiieid 
békeségben  6szvegyfllekezhas.senec  (MA:Scult.  10).  Mi  kerasz- 
tyén  emberek  gyakort;isággal  bizonyos  helyekre  szoktunk  őszve 
gyülekezni  (Sam:Cor.  1). 

reá-gjrülekezik :  (aggredior;  überfallen).  Az  sebasvári  ka- 
tonák re;i  gyülekezvén  tegnap  az  vásárra,  az  katonilkban  hár- 
mat vagy  négyet  lecsapkodt-ak  (MonTME.  \1.22S). 

Gyülekezés:  1) [congregatio, coacorvatio;  zusammenkmift, 
anliiiiifungj.  Az  ewrdewg  eltére  vozuel,  kewueknek  zernew 
gylekdzesenel  (Ehi-C.  54).  Ennek  wtliaima  gywlekőzesth  hvuek 
es  nagy  sjTalmath :  postea  congregati  síuit  et  fecerunt  lamen- 
tationem  (ErsC.  105).  3)  (conventus,  conventiculum,  coetas; 
versammUmg,  konvent).  Gwiekezesek  kiwl :  absque  sinagogis 
NémGl.  207.  Vala  az  gylekezesben  nemynemew  fi-ater  (EhrC. 
66.  26).  Sámson  Dalida  newyw  pai'azna  myatth,  Cbristus  sido 
gőlekőzesnek  álnoksága  myatth  (WiuklC.  179).  Ha  be  menent 
ty  gywieközestekben  vala  meely  ember  (JordC.  834).  Népeknek 
sokassaga  meg  kemekez  tegedeth  ez  gyelekezesnek  okaerth : 
propter  banc  synagogam  (KnlcsC.  10.  24).  Semmy  gywleke- 
zessek  awagh  zollasok  nem  wolth  az  orzagnak  (KMNy.  11.130). 
Az  aszszonyok  jobbái-a  a  szerelem  trakt;iit  forgattyák  a  be- 
szédben, evvel  mulat  leg  job'  izflu  a  paszitás  gyülekezés  (Fal: 
NA.  189). 

közönséges-gyülekezés  :  [capituhim  generálé ;  general- 
versammlung).  Bezedékett  gyakorta  mynystereknek  as  egyéb 
bai'atoknak  es  yelenuen  kewzewTiseges  gyewlekezesnek  mondgya- 
lula  zent  Fferencz  (EhrC.  116). 

Gyülekezet :  1)  [collectio  ;  ansammlimg).  Mégfo^atkozanac 
a  catornae  es  vizeknec  ^leközeté :  collectioues  aquaram  (BécsiC. 
24).  A  nyelv  hivattatik  minden  hamisság  gj^ülekezeténék :  uni- 
versitas  miquitatis  (Illy:Préd.  11.246).  8)  congregatio,  conven- 
tus, coetiis,  collegium  C.  concio  MA.  ver.sammluug  PPB.  Nemy- 
nemew predicalo  frátereknek  gyiekezety  (EhrC.  66).  Vuőltő 
mend  a  gílekezet  nagzoual  es  megaldac  istent,  ki  őbele  re- 
menkedfiket  meg  zabádéit  (BécsiC.  172).  Az  zent  eghaz  ne- 
peknec  ^fileközetj  (NagyszC.  329).  Nem  vagy  bwlczen  zolo, 
mikepen  ilenek  ilen  zentseges  gywlekezetnek  feiedelmehez 
(VirgC.  67).  Vonznak  tyteket  gy wlekfizettyekben :  tradent  vos 
in  conciliis  (JordC.  383).  Tanituan  az  n  giíilekozetőkbeu :  do- 
cens in  synagogis  eorum  (Fél:BibL  5. 14).  Soha  az  igaz  tanítók 
el  nem  fogyatkoztak,  győleközeteket  hirdettenek,  könyvek  ir- 
tanak (Pázm :  Kai.  162).  Az  constanczinapolyi  pűspökrűl  neve- 
zet-szerént nem  emlékezik  az  nicaeabéU  gyölekőzet  (677).  A 
|)ápisták  más  fejet-is  csinálnak  az  6  gyülekezeteknek,  a  pápát 
(Pázm :  Lutli V.  8).  Az  szenteknek  gyülekezeti,  eggyessége  (MA : 
Scult.  215).  És  gj-Qle  mind  az  egész  sfikaság  az  gyülekezet 
sátoránac  aytaja  eleibe  (MA :  Bibi.  1.94).  A  gyülekezetben  (in 
coetu)  soltái-ok  énekeltetnek  (Coai:Vast.  94).  A  sidoc  a  syna- 
gogáklian,  gyülekezetekben  a  férfiúi  szemérem  tastnek  első 
borit  kőrnyfUmetélic  (Com:Jan.  130).  Midfin  már  az  egész 
gyülekezet  helyére  ült  volna,  a  tsászár  hívatá  a  tatár  kámot 
(Mik:TürL.  265).  S)  [tm-ba,  multitudo ;  baufe,  meuge).  Köuetec 
őtet  soc  gőlekozetec  (turbae  mult;ie)  Galileabol  (MünchC.  20. 
2(i).  Mykoron  lattá  vona  az  sok  gywlekőzetet,  monda ;  cum 
vidisset  turbam  tumultuantem,  dicebat  (JordC.  380).  Vala  az 
népnek  gjnvlekőzety  (túrba)  egyetemben  oly  mynt  zaz  hwzan 
(708).  Meg  szaporitlac,  es  gyülekezet  néjie  teszlec  tégedet: 
multiplicabo,  et  faciam  te  in  tiu-bas  iwpnlonim  (Helt:Bibl.  I. 
Aa2).  Népeknec  gyülekózeti  szarmaznac  tetőled:  populi  natio- 
num  ex  te  erunt  (LR2). 

76* 


1207 


N  ÉP  GYÜLEKEZET— GYÜLEVÉSZ 


IGYÜLEZ-IK)— GYULHÖDTSÉG 


1208 


nóp-gyülekezet :  i«niitiatiis  C.  [volksversammlung]. 

római-gyülekezet :  (ocelesia  Romána ;  röraisclie  kirclii!]. 
Én  niindunokbeu  híven  és  igiuoin  igyekezem  az  romai  gyflle- 
kőzetnek  vallfcát  magyariiziű  (Pázm:Kal.  a3). 

szent-gyülekezet :  eralosia ;  kiiclie  C.  Szent  gyfllekezet- 
liíSl  valc'i  kitiltás :  oxiuimmunicatiü  C 

Gyülemóny :  [colloctio ;  aiisammhmg].  A  kűsziklákrúl  ér- 
kezett gyftloniény  vizotskék  ji)l)b;ira  zörgéssel  szakadnak  (Fal: 
NE.  15). 

Qyüleményes :  (coacervatus ;  angesjimmolt].  Nem  raak 
várát,  lianiiiii  magát  mindenével  öszve,  gyfUeményes  gazdag 
értükével  vendégének  adá  igaz  szerelmével  (GyöngyD:MV.  14). 

Gyűlés :  (»neursio,  concursus,  coetus,  coneilium,  comitia, 
o)nvontus,  ieliil)rita.s,  liomilia  C.  ver.sammlung,  landtag  PPB. 
Gyűlés  a  bőszedre :  circidns,  redever.sjimndung ;  gyűlés  a  látásra : 
coroMJi,  liaufe  ziLscIiauor  PPL!.  Gyűlést  tarUnii :  *agere  conven- 
tn.s,  í'onciliinn  *liabere ;  gyűlést  hirdetni :  indicere,  convucaro 
*wini'.ilinm ;  a  gyűlést  jannáriusra  halasztani :  comitia  in  lanua- 
rium  *iiroten(k)re  PPI51.  Ez  gyűlésbe  kiizel  tíz  (>ra  telek  (RMK. 
lll.l.'il.  171).  Ez  el  mwlt  [xisony  gyewles  wegezase  szerent  az 
a<lonak  tele  az  niy  kezewnkbo  kellene  szolgaltatny  (KMNy.  IL 
ISI).  A  war  megye  ezwe  zőndfllesseri  okaerth  lozuii  a  gyűlés 
(IxjvT.  I.274t.  liizonyara  ritkán  es  rSstessen  tartatnac  illendő 
gyűlo-sec  vagy  Komában  vagy  masut  (Zvon :  Osiand.  84).  Nagy 
áhitato.ssággal  és  nagy  sereglé.ssol  kczdetik-el  a  gyűlés  (Egyli- 
Iteiidt.  177).  Cároly  gyiilésekríl  gyűlésekre  magát  hordoztattya 
(Zriiiyi  I.r.i).  Kegyelmedet  kérem,  ha  ez  gyűlésbfil  embere 
megérkezik,  mit  végeztek  értésemre  adni  ne  neheztelje  (Mon- 
TME.  VI.3S.  41.  185).  Elrontá  a  gyűlést  niondviüi,  gondolkodni 
fog  és  tudtokra  ac^a  (Mik:  MulN.  283). 

céh-gyülós  :  [conventus  coUegü ;  zunftversammlung].  A  czéh- 
gyűlést-is  be-zártt  ajt<íkkal,  titkon,  setétbon  szokták  tartani  (liiró: 
Préil.  5). 

ország-gyűlés :  eomitia  MA.  diaefa  PP151.  landtag  Noni. 
7.  reidi.stng  I'PIJ.  Az  gywmuk-h  kertheth  Czeczey  Petherthol, 
mykor  orzag  gj'Alasben  vulth,  el  foglaltbak  (RMNy.  11.168). 
Az  jövendő  orszj'igunk  gyölésigh  gubcírnátor  urmik  Magyfu-or- 
szi'ighoz  senmii  közit  nom  ártya  illl.l2ii).  Hol  vadnac,  kik 
orsz;iggyülast  es  mulató  napukat  hirilohieo  (BonnPréd.  572b). 
Ha  az  ti  religiotoe  az  orszj'ig  gyűlésében  javalt;itiiéc  és  bévé- 
tetnéc,  miis  bé  veimöe  (MA :  .Scnlt.  í) t)6).  Meglé.szen  az  orszj'ig 
gyűlése  ('l'h.-üy:  Adal.  1.81).  Azért  ország  gfdose  leuen,  ország- 
biroiua  tetetenec  az  M.  Tidliiis  Cicero,  és  C.  Antonius  (üocsi; 
SallC  18.  A  nehéz  terhes  dolgokban  orszjig  gyűk'si  hivattatnac 
egyben  a  lo  lő  rendekből  népnec  eleiből,  nagy  urakból  ((Jom: 
Jan.  142).  Ffi-képpen  az  oi-sziig-gyöléséuek  alkalmatossjiga  (Csúzi: 
öiV.  41). 

országOS-gyÜlés :  cv  Király  parancsolattyabul  valamolly 
bizonyos  liagyot  napra  vagy  oi-szagas  gyíilesm  mennének  (Ver ; 
Verb.  28).  Az  magy;iroc  koszt  hogy  soc  válloziis  lón,  egy  orszii- 
gos  gyűlés  az  Kjikosson  ión  (Valk:  Gen.  33). 

végezö-gyüléa :  con.stitutus  C. 

zsinat-gyűlés :  synndus  PPUl. 

Gyűlósecske :  conciuncula,  conventiculum  C. 

Gyülevész,  gyülvész:  1)  |concilium  ;  versjunmlungj.  Ha- 
gyaa  mynd  az  pa|H)kat  as  az  egliez  gyvvl  vezth  egyh(  gywhiy : 
iussit  sacordotas  c(jMVPniro  et  onine  cunciliinn ;  twdiian,  hogy 
az  gyvVlveznek  oggyk  rezo  síutuceosok  volnának,  mas  reze 
tVaryzeosok,  nagyon  IVel  kyaytta  (JordC.  783).  Meg  tiltác  a  gyftl- 
mj.szoket,  mellyec  pjlrtyát  l'oguae  vala  a  gouasz  ténőknec  (Helt : 
Krúa  1Ü5).  Es  gyűlvíjszt  ő.szue  gyftytuéu,  férfiakat :  adsunieii- 
te«iue  virus  ^Helt:  ÚjT.   1.5).   Liittyatok,  niclly   szépen  segéli 


Sámbi'u-t  a  tridentonii  gyülevész  (Matkó:  BCsák.  H8).  A  triden-    j 
tonii  gyülevész  meg-engedé  a  ké|>«ket  fnrni,  faragni  íPés:  Igazs. 
334).  Nagy  gjiilevészekben  fennyeii  biziikoilnak  (Kónyi:  IÍK<>m 
58).  S)  convena,  grogariiLS  MA.  [horgelanfonerj.  Gyülvész  nép:    1 
convenae   C.    fiók  gyülevísz  népek    serogedlwn  lesznek  (RMK. 
liioij).   Aféle   fejetlen,  gyfliové.sz   nép   (Monlrók   111.158).   Sk- 
gyfile  vizz  neiKJc  seregedlKjn  lésznec  (Hoft'gr.  2).  Gyíiieuéz  nép : 
seniornm    civitas  (Docsi:Adag.    157).   Külföldi   gyolvész   oJsta 
praedikatorokat   rm    kénszeritettek    (Pázni:  Kai.    3W>.    Annyi 
kűlőnibség   vagyon  a  Christus   serege-kőzőtt  és  az  tijonnau  fti- 
taniodott  győlevészek-kőzőtt,  meimyi  az  ég  és  főldk'izőtt  (;")8t;). 
Az  gyülevész  nép,  iimlly  vala  ő  kőzőttőc,  kiviinságba  aséc  (MA: 
Bibi.  1.129).  Az  had  gyüytés  és  eHéle  gyülvész  vitézekncc  t;ipla-    ' 
lása  nem   egyéb,  hanem   az   embercíknec   boloiuteigoc   (l^rág:    j 
Serk.  781).  llion  vadnak  rab   .szíjai   :i   magában  meg  hosonlolt    1 
angiLstána   confessio  giülouéz   hadának  (Ril:  Ofisk.  138).  Azon 
dühös  nép  .sok  gyülevész  népekkel  re;uik    ütvén,  praodát  veié- 
nek édes  nenizetűnklwn  (Megy:  Zsin.  IV.IO).  Csőcselék  és  gyüle- 
vész gaz  sokasjigok  lííKat:  Válts.  IL1333).    Infastálják  országit 
mind  vizon  s  mind  swirazon  holmi  gyülevész  kajtár  iiadak  iMon- 
Irók  Vm.217;.  Egy  vajda  lámadott  volt  Hav;tsollohléljen,  mely 
nek  gyiilevé.sz  hadacskáját    megverték   (TörtT.*  11.57).  S)  [col- 
lectiis,   collectio;   giLsammelt,   simimlungj.   Az   concordi;lrnl    irt 
győlevézljen   egy   illyen   tractj'itus  vagyon   (P;'izin:  Kai.  251;.  A 
concordiárúl  irt  gjülevész  könyvben  egy  illyen  tract-itits  vagyon 
(Püs:  Igazs.  I.5U4).  Jobb  az  egyl)«-.szoktatt;iklHil  állil  nyáj,  liogy- 
neni  valami  gyülevészből  állő  (Misk:  VKort.  21'.l).  Visz^^z.■^  nyo- 
mcKÜk  a  rajta  t'eküvő  terli  felé,  a  mint  magam-is  észre  vettem 
gyülevész    istoriáimiink    első    levelén    (Mohi:  .lEpiil.    231).    4) 
[prom'iscuus ;   gemischt].  Miképiwn  mondhattyuc,   hogy  diczérje 
ő  ez  illyen  gyülevé.sz  zűrzavart  (MA :  Tan.  1 2Ü8).  A  zavar,  gyü- 
levész abajdocz  avagy  alakor  a  barom  kedvéjért  vettetik  (Com: 
Jan.  23).  5)  [nauci,  Hocci,  niliili;  unniitz,  wertlos,  geringTúgigl. 
Olymynth    e   vylagnak  gywluez   ganay  Mtthwiik  (Konij:  SzPí'd. 
137).  Kierth  [Kri.sztii.sert]  mjiidenekot  vallok  g;uiaia,    ky   vetw, 
\\tt\V  gj-ívluasse  (316).   Ellenvetést  nem   t.-dáltam:  hanem   csak 
gyolvész   gazsiigot   (Pázui:  LnthV.    3).   Az  Kalauz  nem   egyéb, 
hanem  sok  hitiián  győleuéz  kiuonikisnak  [lossat  lünboea  (Zvun : 
Pi'izmP.    257).  Készitetlen   gyülevé.sz  matéria   (GKat:'ritk.  43). 
Fogásoczkák  gyolvész  niasléka  (Sall:  Vár.  Előb.  2).  Könyvednek 
dereka  nem  egyéb,    mint   szemétre   vettetett  fogásotskák  gyol- 
vész mosléka  (Illyof:  UCíiTomp.  23). 

|Gyülez-ik| 

egybe-gyülezik :  [congregor ;  sicli  \-ersannnolnJ.  Es  mi- 
koron  lobban  egybe  gyülosztenec  volna,  meg  kezdéc  a  királyi 
váríusokat  Ls  (Ilelt:  Knln.  28). 

Gyülezet :  Icongregatio ;  versjnnndnng).  Tagya  az  kőrőz- 
lyéni  győlezetnek  (líejtlie:  Epist.  23'J). 

Gyűlő:  [concurs;uui ;  ziLsamniengolanfenJ.  Égbe  takarodó. 
g)-\vle,  znrdulo:  tumultiians  NéiiiGI.  380. 

Gyültet:  (colligi  jube<i;  s;munelii  lassi-n].  Fegyvert  kílszii- 
riilttít,  lobognak  a  zjW-k'ik,  sok  hadikat  gyűllet  (Gyöngyi): 
MV.  Előb.  S). 

(GYÜIj),  GYÖL  ? :  (odi ;  iias»en|.  Az  to  iiaranciubitidal  !iz 
tiszta  .-iramiál  inkáb  szoi-etem,  az  hamis  ősvéul  gyfliőm  erŐBsen 
(MA:  I5ibl.  V.57I.  |V;i.  Gyülösl 

(Gyülhöd-ik,  gyüUiÖ8z-ik| 

Gyülhözés :  [rabies ;  wulj  B^  zoniyow  fiirkas  tesleiiek 
luigjíiagaiml  as  gywihewzesnek  elisogeuol  kemenspgtw  (ElirC. 
146). 

Gyülliödtsóg,  gyülliözaóg:  |r:ibiiw;  wut,  ingrinim|.  Nem 
meuekethetyku;ila  |:i  larkiusn;ik|  fene  cyenlhiAvísiigotewl  (ElirC. 


12U!I 


GYÜI^r.— GYtiLÖLÖ 


EMBERGYŰLÖLŐ— VI0LA-G\1jLEP 


1210 


14tíl  Farkasnak  gyewlliowtseKe,  ky  lelket  meg  nem  ewllu<l, 
lianemczac  testet  (151).  Valamyt  goiioíol  tewtel,  te  ehsofíediiek 
gyewllieH-ísegeert  ten-ted  (149). 

Gyűlöl  (siytU!  KultsC  6.  vjAi  Pesti:  NTest.  9.  jy/iK  JurdC. 
54.  430.  BodC.  14.  ÉrdyC.  ö72b.  587.  620b.  Beytlio:  Eplst  49. 
yy/doí  ElirC.  BH.  giólél  Kiilts:  Evaiij;.  415.  gúlót  TiliC.  12.  14. 
BodC.  14.  gi/etrtól  JordC.  539):  odi,  avei-sor  C.  liíisseii  PP15. 
Bodop  Ferenciét  pylewly  u;üa  (EhrC.  (ifi).  Azoknae  istene 
•H'l"!  h.miis.sagot  (BécsiC.  19).  Gfilólic  eg  miLst  (MiiiicliC.  58). 
Nyoliiomel  rolók  iotli  nem  íoltam,  mert' cyw'lwlloin  (VirgC.  6). 
Ammit  te  meúbon  akara,  zerecz,  gúlóz,  mű  os  fiilden  azt  akarioc, 
tat  zeressflc  es  azt  gúKIlySk  (NagjszC.  341).  Egyket  gynlSllyee 

az  ma.<ykat  zeresse  (JordC.  371).  Gyelelted  myiideiitli,  ky 
myuelkedetli  kegyetleiLsogetli  (KulcsC  (4.  Miért  liogy  betec 
vagy,  icle  annac,  hogy  gyiilől  ,iz  isten  (Holt:  VigK.  83).  Az  ki 
gyniőii  ;iz  t^Ssneaseget,  ennec  napiai  hos.<wic  lesznec  (Bciin : 
Evmig.  IV.  303b).  Valaki  giSléli  az  cS  ;ittiafiát,  embor  őldflklfi 
az  (Kulcs :  Evaiig.  415).  Ne  gyiilöllyed  fele-liar!itod;it  (Pázm: 
Préd.  124).  Gyfilólik  csak  liallani-is  nevét  a  KiiiitiLsiiak  (L;ind : 
L'jSegíts.  U.217)-  Osm:in  jó  t.'íá.sz;ír  volt,  békesség  szerotó,  a 
keresztényeket  nem  gyűlölte  (Miit :  TörU  465). 

pízólások).  Vgy  gyfilSIi  mint  az  ebet  (Deesi:  Adag. 
161).  Egy  m,nst  h  a  I  á  I  b  a  n  g  y  5 1  5 1  i  k  vall  (GKat:  Válts.  n. 
329).  Az  isten  munkáját  halálba  gyűlőlteti  a  kép  faragó,  Fábiá- 
nokét pedig  tisztelteti  (Matkó:  Btiüik.  450). 

[KftnnondásokJ.  Jobb  táviil  .szeretni,  hogysem  küzol  gj-ülolui 
(SzD:MVir.  263). 

el-g3rülöl :  [odi ;  lias.sen].  Úgy  elgyfiliilé  húgát,  hogy  azon 
h;izl«m  .sem  maradhata  véle  (Pázm:  Préd.  1147).  Nem  kel  te 
szé[iséged,  sem  sipod,  sem  versed,  velem  szintén  magadat  el 
gyiilöltetted  (ZiTuyi  11.125). 

még-gyülöl :  odisse  incipio  MA.  anfangen  zu  liassen  PPB. 
Ky  megh  gyewlőly  ew  lelkeeth  ez  vylagon,  az  erek  eelettre 
tarttya  megh  eivtet  (ÉrdyC.  182b).  Meg-gyiílSle  ötét  Amnon 
igeu  nagy  gyfilólséggel  (Káldi:  Bibi.  277). 

Gyülölés:  [ódium;  has.s].  Fertezetesseget  ielentetem  elmemto 
istennek  gywlwleseuel  (VirgC.  9). 

égymást-gyülölés :  [ódium  mutvinm ;  gegenseitiger  hass). 
T-súfsága  lettimk  a  mi  nemzetünknek  a  vitézségnek  meg  nem 
tartásáért,  az  egymást-gyülölésért  és  ezer  illyen  vétkünkért 
(Zrinri  U.175). 

Gyűlölet:  ódium  Sí.  (hass]. 

Gyűlöletes :  odiosus  Sí.  [gehassig].  Majd  gyűlöletes :  subo- 
diosus;  valamemiyire  gyűlöletes:  subinvisus;  igeu  gyűlöletes: 
perodiosus  C. 

Gyűlölköd-ü,  gyűlölköz-ik :  irascor,  invideo  MA.  exer- 
ceo  inimicitias  PPBI.  zoniig  seiii,  neiden,  has.sen  PPB.  Gyfilöl- 
ködfl :  exa^or,  inridiasus  MA.  Kegolmetekkel  nem  akar  gywlel- 
kezny  (RMNy  11.132).  Gyakorta  egész  heledczaka  gynlőlUóznec 
egymással  (Prág:  Serk.  334).  Es  gyfdólkezuetec  kell  tinektec  az 
en  nenemert,  minden  nepeckel  (Sib:  VígK.  J). 

Gyűlölködés :  [inimieitiae ;  gehiis-sigkeitj.  Változó  szeren- 
i'zekbeu  forganac  az  mazouiai  es  russiai  hertzegsegbeliec  az 
egymás  kőzött  való  gyűlöl kedősert  es  viszallata-sert  (KGalgóc 
1582.  Fv).  Olly  életteu  éllyűnk,  mellyben  a  béke-ség  \iszsza- 
vonyás  nélkül,  a  jó  akarat  gj-ülölködés  nélkül  találtatik  (Pázm: 
Préd.  625). 

Gyűlölő :  osor,  in\isor,  zelotypus,  perosus,  exosus  C.  hasser 
PPB.  Myuden  yonak  gylölöye  (ÉrsC.  273).  Nem  nebesztellö 
valakire,  nem  halálos  gyűlölő  (Com :  Jan.  198).  Gyűlölő  harag- 
ját élesztjük,  Hha  parancsolatit  általhá^uk  (Fal :  NK  47). 


einber-gyűlölö  :  mis;uitroi)os  C.  [menschenha-sserj. 

nyereség-gyűlölő :  lucrifuga  C. 

Gyűlölség:  ódium,  zelotypia  C.  hass,  groll  PPB.  (iy(ílöl- 
ségre  mélti'i:  odibilis  C.  Ilytetlousoguol  os  gyicw.seguol  yiidol- 
tatott  (EhrC.  66).  Ottogol  gűlosogben  vallottam  okot :  ibi  exasos 
iKibui  eos  (BécsiC.  194).  Atyafyii  zereti^tuek  gysvhvsogo  (VirgC. 
12).  Meg  jnte,  hog  továbbá  illyen  fele  gyvlevsegekel  az  ev 
zyvet  meg  ne  tophetneye  (MargL.  118)  Kinek  miatta  íieri  az 
8r8k  gyiőseget  (BodC.  4).  llalalas  gyle-seeggel  neezy  vala  owtet 
(ÉrdyC.  524.  578).  Az  göl&egők  megh  zoritaiidoU  (TiliC  216). 
Az  engödetlenség  és  az  gonosz  gyfiliWg  tégöd  mind  elgyöziitt 
(EMK.  1.174).  Iregy.ség,  gyűlíség  mi  köztünk  Uünada  (1120). 
Emiok  az  itiletnek  gyűlölséget  magamra  nem  akarom  vemii 
(Pázm:  Kai.  362).  lia  paranczioltaio  magát  gyfllöluűuc  es  meg 
tillliate  minden  gyűlö.segett  (Zvou:  O.siand.  20).  Ódd  sziuedet  a 
reám  való  gyűlöségtol  (R-il:  Cslsk.  150).  Ellenünk  vakj  fortyant 
gyiilöségtöl  (471).  Szeuiélybeli  ok-uélkfll  bészitt  gyűlölség  (Ve- 
resm:  Lev.  412). 

[Szólások].  Gyfllölségbe  estem:  *iuvidiani  incurri  WF. 
Valakit  g  y  ü  1  ö  I  s  é  g  b  e  hozni:  hnidiam  alicui  *couflare 
PPB.  Basa  békével  flket  elbocsáttatá,  Imre  m;igát  ezzel  gyűlö- 
séglx3  hozá  (RMK.  111.94).  Gyalázatosb  és  szidalmatosb  lenne 
az,  hogy  ha  egym;íssal  g  y  fi  1  ő  s  é  g  b  o  n  élnének  (MA : 
Scult.  652).  Léztec  menden  nepecnec  g  ü  I  o  s  e  g  e  c  b  e  u  (MünchC. 
32).  Gülősigbeu  lisztek  mindeneknek  az  en  uewemii-t  (Sylv : 
ÚjT.  1.16).  Magyarok  vattok  ti  nagy  szeretetbe,  kik  volná- 
nak hozzátok  gyfilöségbe?  (RMK.  IIL313).  Alattom- 
ban-való  gyűlölséget  tartani;  *gerere  inimicitias  cum 
aliquo  PPBI.  Gj-űlölség  tartó  (Pázm:  Préd.  724).  Gyűlölsé- 
get 1  e-t  e  n  n  i :  ódium  *saturare  PPBI.  De  ha  perleui  akarsz, 
ám  b;u'  perely,  tsak  tedd-le  a  gj-űlölséget  (Pázm :  Préd.  129). 

Gyűlölséges :  odiosas,  osus,  odibilis,  inamabilis  C.  invisiLs, 
exosus  MA.  verhas.st,  feiudseelig  PPB.  Gyűlólséges  szabású: 
subodiosus  MA.  Myt  faraztyatok  magatokat  ez  gyTlevlsoges 
dolognak  myatta  (MargL.  31).  GyKvsegesek  vagionk  (VirgC. 
112).  Fayo  zömnek  gylősegös  a  tizta  velagossag  (NagyszC.  13). 
Mykoron  embernek  ketli  felesseghe  leend,  eggyk  zerethew, 
masyk  gylöseghes  (JordC.  244).  Lesztek  gyloseges  mynden  em- 
bereknél :  eritis  odio  omnibus  (603).  Gylőseeghes  v;da  istennek 
(ÉrdyC.  64).  Tudgyátok,  hogy  gj-ülölséges  isten  előtt  a  n'.szeg- 
ség  (Pázm :  Préd.  226).  A  filisteusok-elleu  sok-kéi)en  jelenté 
Sám-som  gyiílölséges  haragját  (533).  Gyfllöséges  pántolodás  (Zvon: 
Post  L572).  A  kinél  gyűlölséges  vagy :  cui  invisiis  es  (Com : 
Jan.  206).  A  ki  boszszu  állásról  gondolkodik,  gyűlölséges  (Matkó : 
BOák  8).  Gyűlölséges  lött  istennek  (Bly:  Préd.  II61). 

[Gyűlöltet] 

még-gyűlöltet :  [inridiara  conflo ;  verhasst  macheu].  Fiát 
Musztafát  mikor  meg  öleté,  akkor  magát  nemzetével  meg  gyű- 
lölteié (Ziinyi  135). 

Gyűlöltetés :  [ódium :  ha.s.s[.  Tellyes-sek  a  füleink  efféle, 
gyűlöltetésre  szereztetet  .szf'>kkal  (Pós:  Igazs.  I.1S5).  Je.suita  irta 
azt  az  gyfilöttetésrc  okot  adót  könyvet  (Czegl:  Japh.  13). 

Gyűlös :  odiosus,  ext>sus  MA.  verhasst,  feindseelig  PPB. 
JÓI  meglássad  ember,  hogy  talpig  bűnlten  vagy,  istennél  gyfilős 
vag}'  (RMK.  11.179).  Talpig  bűnlwn  vagy,  istennel  gyűlös  vagy 
iThemSec.  68). 

GYUUSP,  J  uLiEP :  [syTupas].  Sirup  vagy  julep,  uádméz- 
zel  öszve-főtt  nedvesség :  syrupus  PPBI. 

rózsa-gyűlep :  [syrupus  rosaceus ;  rosensyrup].  Az  rosa 
jnlep  io  szomysagh  ellen  az  hideg  lelöknek  (BeytheA :  FivK. 
15b). 

viola-gyűlep :  [syrupus  violaceus ;  veilchen.syrup).  Édes 
tejbűi  8  viola  gyülepbűl  és  még  valamivel  összetemporált  itallal 


1211 


GYÜMÖIXS 


ÁLL('>GYÜMÖLCS-<J\t!MÍ')IXSÖ« 


éltetett  az  doctor  (Monlrók  XV.  101).  Diiiyemagbiíl  és  tejbül 
B  valami  viola  gyülepbfil  csiuált  italt  itatutt  velem  az  doctur 
(105). 

GYÜMÖLCS  (dimekh  DomC.  13.  divievlch  8.  dymevlch 
IlorvC.  2U.  33.  gemelche  Woiizel  359.  gyemdch  KcszUiC.  298. 
íjnneívlch  ElirC.  20.  gyemwlch  KulcsC.  1.  gymdcz  JordC.  361 
373.  825.  tjymekh  ÉrdyC.  510b.  givúk,  gimib  lüi.  rrymilU  1328 
Cziuár.  ijymőlrh  ÉrdyC.  3.  568b.  gimodch  Tel:Evang.  1.15. 
gymilcz  ílrsC  305.  gymtwlcz  EbrC.  113.  íjimSlé  BécsiC.  136. 
MiiiicliC.  2ü.  gymSla  Líp :  PTük.  n.9.  gymSlth  ÉrdyC.  57b 
gimüch  TiliC.  2fi.  11.  gyXmUch  l'Vaiik :  HasznK.  66.  güműU  TelC.  4. 
gnmókz  8ylv:ÚjT.  1.5.  gycvimelcz  EhrC.  113.  giőmelez  KBécs. 
1572.  C'3.  gyömSlc  SáiidC.  4.  gyónükz  KAr:  Bibi.  1.467.  gimmU 
1221.  CodPatr.  V1.16):  1)  fnirtiis  C.  MA.  baum-  oder  aeker- 
fniclit  l*ri5.  A  gyiiiiiciltsiikiiek  ízek  iiieg-vész:  *degeiierant 
pdiiia;  niiiideii  fiyüniültsét  el-szed«ui,  ol-élcm:  dofnior;  a  nio- 
ln(;  megérleli  a  gyíimültsöt:  sol  *c(xniit  Iructiis  Pl'BI.  Paraili- 
síimben  iiolov  gimilcie ;  ki  iiopuii  emdii!  oz  gimilstvvl  (I IB.)  O 
líniéli  igen  zojiéc  os  fl  giinőlíTj  igen  .soe  (BécsiC  136).  Ada  5 
gimúlczőket  rovatiak  (ApuiC.  37).  Az  .sjisui,  ki  allTildnec  gy- 
míilóet  meg  ezi  (Nagy.szC.  299).  A  .sánta  fel  nem  ig;izulliat 
vala,  bog  fel  erneye  az  magas  f;ui  iiz  zop  gimOléet  (BudC  11). 
Myndi'n  ll'a  liw  gymelczt^n  ysmertotyk  mog  (JordC.  390).  Ysteu 
m((g  rakwtli  liwneky,  hogy  az  bw  eobanak  gymelczeobűl  yl- 
tetbne  \\\\  vralkudo  zekyben  (712).  Az  jo  fának  jo  dynievlcbe 
vagyon  (CornC.  9).  r'ara<licomlja  naio  fáknak  gilmülco  (TihC. 
63).  Gabonának  gyemoldiotwl  w  nokyk  olay  ö!s  bor  meg  sch 
ka.siilanak  iKulcsC.  ó).  Minden  fa,  mol  gyomokét  nem  teremtt, 
ki  vagattatik  (KMNy.  11.42).  Vou  annac  gynmíllebobo  as  ovec 
(Helt:Bibl,  I.B.;  Mikor  a  gabonánac  gyiimőltse  uieg  mntattya 
magát,  azonnal  meg  arattya  (Kár:  Bibi.  III.35).  Mint  a  fi)  gyii- 
miillsök,  ngy  a  nagy  emberek,  iidfivol  érnok  (Pilzm:I'réd  26). 
2)  |nsHs,  emoltnneutnm,  commodum ;  nutzen,  erfolgj.  Ez  zent 
zegenseg  kynok  gymwlczci  os  liaznalatya  igen  sok  (VirgC.  32). 
A  [irodikátor  t.sjik  az  isten  áldásatúl  várja  gyümíiitsét  tanításá- 
nak iP;izin:PiLy,  c2).  Az  minden  gyümíilt.se  munkájának,  hogy 
a  bfinbííl  kiliozas.sék  lelkünk  (42).  Maga  gyümiilcso,  nem  val- 
lisáuak  jíWése  és  bimbója  az  5  fasletsége  (Piizm:  Kai.  222). 
Isten  az  igaxságnak  békességes  jó  izíi  gyíim8li»ét  meg-adta  az 
ó  lelkének  (KohDobK.  B4).  Az  erdéliek  Eperjesen  vesztegetik 
az  iidfit,  meglátjuk,  mi  gyümölcsöt  lioz  ;izon  is  ((jiér:KárGs. 
IV.250).  Nem  lehet,  hogy  a  jo  embernek  gyüniölcsi  nagyob 
ré.szro  gono,szok  vagy  nagyob  részre  jók  legyenek  (lUy:  Préd. 
11.150).  Mügh  .szorítva  lenén  liivatjilonk  uagi  gyümöK-hel  as 
dispositióval,  nem  Írhatunk  kegyelmeteknek  (TOrtT,   VIU.115). 

(SzóIiLsok|.  Nem  a  te  kertedbenii  termett  gyümőlls  (SzD: 
MVir.  142).  Monouel  inkab  »;iro8  ganeuai  fwl&l  bo  fedoztetet 
(a  fa  gyökere),  anneual  iukab  zivldseget,  virágát  es  gymSI- 
czet,  zeton,  ioban  as  l>eneben  agya  (VirgC.  65).  Utssatok  a 
fakót,  niikoron  imniar  v  bolólők  gömolcöt  hoznak,  tvga- 
tok,  bog  közel  vjigon  íiar  (ÜíibrC.  260).  Nagy  szaiiorasággal 
gynniőlczót  hoziiac  (a  fák)  (MA:  Bibi.  V.lli).  Zent  Ferenc  bo- 
czata  fráter  Bernaldot  Bolomiyaba,  hogy  ottogyel  t  e  r  r  e  m- 
t  o  u  e  g  y  e  m  e  »v  I  c  z  e  w  t  ystoiinok  (EbrC.  20).  Beuen  gyinAI- 
r/M  tcremth ;  oz  íSiioki  gymwlrae  teromto.se  (VirgC.  65).  Te- 
romczotok  giimőlcz."ik.1t  (Sylv :  ÚjT  15).  Myndun  lla,  ky  nem 
tozen  yo  gy  niu  lezo  t,  ky  vjigaltatyk  (JordC.  361).  Az  (fa 
nak  thi'iwehez  kózelgeth  az  wagho  feyze  thereinczeu  es  tegyen 
gymőli-zetli  (ÉrsC.  30.5) 

[Közmondások).  Myndon  yo  fta  yo  gymeiczet  tezen  (JordC. 
373).  A  niinémfi  a  fa,  ollyan  a  gjümölLse  (Koroszt :  FelsKer.  348). 
A  mely  fa  igy  virágzik,  annak  nohivz<«i  terem  jó  gyíimSltse 
(Kai:  NE.  112).  A  fának  haszna  gyümőltsénn  tetszik  meg  (SzU: 
MVir.  220).  A  megtiltolt  gyiimölls  logjobb  izii  (2i'i4). 


ájló-gyümölcs :  (poma  durantia;   dauerobst,  wiuterobNi 
Eltenni  az  állil  gyümöltsíiket :  *coudere  fruutus  PPBL  Kevé.sné- 
álló  gyümöltsök :  *fugaci;i  i>oma  PPBI. 

aaszú-gjrümölcs :  fructus  siucati  Sí.  [gedörrtes  obrtj.  Va- 
gyon lenese  mot  2'/a,  ai«zii  gyümölcs  mot.  5  ílJadv :  Csal.  II. 
334).  Mikor  botolnék  túró  nem  adatik  nekik,  b;uiem  asszú- 
gyümölcs  (Évk.  XI1I.83).  A  ház  héjiui  asszú  gyümölcs  cub. 
53'/,  (Gér:KárCs.  1V.448>. 

élő-gyümölcs :  (fructus  praematuniB ;  frühobBtJ.  EI5  gő- 
molczű  hü  (Cori)Granim.  17). 

óretlen-gyüinölcs :  fructus  immaturiLs  Kr.  |uiu-eife«  obst). 
Vad,  éretlen  gyüniöllsök  :  *feri  fructus  PPBL 

fenyő-gyümölcs :  (slrobilus ;  zirbelnass].  KeiiiS  faiuik  az 
givvemoltse ;  stníbilus  C. 

földi-gyümölcs  :  ||«)ma  humi  reiientia ;  erdfrinhl].  Értein 
itt  az  fc'ildi  gyiimőloh'pkőn  nem  azokat,  a  kik  a  fákon  terem 
nek,  hanem  a  kik  az  főid  szinén,  úgy  mint :  ulxirka,  dinnye, 
tők,  bal),  borsó  (Liiip:  PKert.  IL171). 

fürtös-gyümölcs:  (corymbus;  traubenartige  fruclit).  Mbi 
(len  fürtös  gyümölts,  mint  a  gálna  vagy  oetorméu  fán  terem : 
coryuibus  Pl'Bl. 

lágyhajti-gyümölcB :  pomimi  PPBI.  [keniubstj. 

szorító-gyümölcs:  (frurtusaivumadstringens;  verstupfen- 
des  obstj.  Szorito  gyiünölcs,  mely  székrekedést  okoz  (Nad;  Kert. 
246). 

vad-gyümölcs :  fructus  *feri  PPBI.  [wildobstj. 

Gyümölcsóny,   gyümölcsiny  :  (arbor  ulmas,  dumu^ ; 

.straucb,  ge.striipix)].  Wlmi  wlgo  gywmewlchinvoi'ati  1386.  (Szil  i 
IJumiis  wlgariter  gjnninlchen  dittus  (íyzil.)  Ad  ipiamdam  arl>> 
rem  gemnlchyn  dictam  (Szil.),  i^pos  arborem  gomolchyn,  1- ől 
(Wenzel  V1I.33UÍ.  Gjinulthiu,  1344.  Gymulchen  C^nju-.  l>ii.' 
meto  torree,  in  quaruni  vua  est  gennilchenbukur,  1323.  (iszil 

Gyümölosónes :  (dumosus;  gestrüppigj.  Veiiit  suiieraqwun 
diitam  gnmulcheuus  1257.  (Wouzel  XL436X 

GyümölcBi:  fnictuarius  MA.  (frucht-J. 

Gyümölcske :  (fructus  [virvulus ;  frilcbtchen).  Életünk  ve- 
téso-alatt  tiltattunk  az  egy  gyiimölLskétftl  (Pázm;Préd.  93oi 

Gyümölcsöeske  :  (frudus  iiarvuli ;  friicbtieiii].  V  igázta  le 
som,  hogy  mind  ennyi  budo.sji.siml);ui  Is  h.'izánilioz  valt'i  szén* 
tetemuuc  az  jo  isten  jeleit  és  gyfimSItseczkéjét  is  engedte  (M.\: 
Scult  6). 

Gyümölcsös:  1)  fmetuosus,  fructuariiis,  pomoeiis  C.  l.  i 
tilis,  fecnndns,  ferax  MA.  (utills]  fruchtiiar,  triichlig,  olKlnic  Ij 
PPB.  Inutzliringendj.  Gyüniölcsiwsé  teszem:  fecuudo  MA.  (iyii 
möUs().s-kert,  almás  kamara,  gyüuiölts  tjuió  hely ;  |>omariuiii 
PPBI.  luuudom  te  gyemowlchows  enileydeth,  zewiew  feyekhew-i 
h.'tsontattbak;ith  iFestC.  170).  V^rjuu  Jt\sas  byzony  eetí  gywinól- 
czíis  zoló  tbő  ((,'zechC  21).  O  Jesus  byzon  es  gymelclieH  zt4e\v 
gowkoer  (Poz.sC.  13).  Az  ídót  gómókős  ke|juu  kőlteneitv  el 
(Tele.  53).  MyniKsn  yo  gymelches  mywelk'slettel  tellyes  ÉnlvC. 
25b).  Haznos,  gymelches  es  id«e«s«Higes  az  p»^tal>iui  laktKiiv 
(577).  A  szóló veszs-zó  meti.'zé.ssel  lészen  gyúmiMi'ső.sl"  (IVizin: 
Kai.  54ii|,  Isteimél  kedvRs  nékiüik  gj'ümöltsOs,  ha  az  el-csett 
atyánk-liát  t;'unogattynk  iPázin:  l*réd.  SSiVi.  Gyűmőlca'is  inin<len 
jo  czolekedctokro  (MA :  .Scult  1033).  &.  kcuós  liazáiik  l>okí»*i- 
giuel  is  givme<llcliHs.seu  elhosnvnk  (TörtT.  V11I.22).  E  ludo- 
mi'uiynak  értése  gyümölcsös  (Ker:IWd.  81).  GyUmöluí'is  mely- 
Ij'ének  két  mozgó  czitroma  (Gyöngyi):  KJ.  364 L  Gyüuiölisös 
az  isteni  jótéteményeknek  emlékezete  (Illy:  Préd  11.31  A  keis- 
kék,  mellyek  sz;irvoktol  megf<.«zlatt:ik,  gytünülcdösliok  éx  tejet 


:21S       GYC'MArXSrtSlSÉG-OYÜMÖLCSTELENSÉG 


gyOr— jegy-gyOrO 


1214 


>Aaéggel  adnak  (21(>V  Nem  tsnk  ki  sr.iiilott  virAKwi.'iS.Hl  kolle- 
tes  lésEcii  elejo,  liaiipm  gyfimnltses  kimonetellel-L'i  júlosUcvIiii 
"ok  elSlvett  (liilKunkiiak  véfjo  (Kal:UR  372).  S)  (ixiniariuni ; 
)bstí;art(íii].  Egy  részo  a  majornak  nyiimülteös :  pars  villao 
Mriutiiaria  ITBI. 

Oyüinölesössóg :  fnichiositas,  fecuiulita-s  MA.  [friiclitbar- 
íeit|.  ria  myiid  mn'k  tyliennetok  nylwaii  leeiidnek  &s  hewől- 
tSdeimek,  sem  jTeasen,  sem  gymolczesseegluiol  kyl  nem  loez- 
lek  az  my  vra-nk  Jesus  Christusnalc  j-smeretybon  (.lordC.  856). 

Gyümölesöz-ik :  finietitkv)  MA.  (friicbte  tragon].  A  fák 
iól  Kyümiilt.síiziiok :  arborfts  *iiberantiir  Pl'Iil.  Mikor  a  ffl  ii5t 
folna  Rs  *imúlö<'iz5t  volna  (friicttmi  foci.s.set),  taliat  a  konkuroc 
meirielenenec  (MüncliC.  •'iSi.  IJiizíi  magok  ilijni(nlclnnznek 
!X)omC.  29).  Az  olay  fiak  ez  vyhigy  emljerek,  kyknok  kel  vyra- 
»oznyok  es  gyvSTiiőlezozuyek  yr^alnia-isaggal  (Apóst.  17).  Gy- 
molrlieztem  yllatnak  eede.s.seeKeet  (ÉrdyC.  52'.>.  Helt:  líibl.  I. 
YY'y4.  Kar:  I5ibl.  111.35.  Bpythe:Epi.st.  230).  Mi  olyanok  vagyimk, 
mint  a  letörött  oltó  ágatska,  mely  solia  nem  gyümöltsözik, 
hanem-lia  a  gyökeres  fába  óltatik  (Pázm:Préd.  71).  Lsfen  nem 
akarji,  hogy  igy  gyümölcsözzem,  sok  undok  vétkekkel  földön 
terhelt&ssem  (TörtT.»  L352). 

még-gyűraölcsözik :  c«  Aaron  v&szszeje  mondolával  meg- 
gyíimőlczozot  vala:  \irga  Aaron  amygdalas  germinavit  (MA: 
Bil)l.  1.136). 

Gyümölcsözós :  (fructilicatio  ;  da.sfriicbtetreiben).  Zsenge, 
gyiimöltsözésnek  első  zsengíje :  primitiae  PBBl.  Nyolezad[ok] 
gymőlchőzee-snek  zn|M)ra.saga  (ÉrdjC  440).  Te  n  szfiveket  taní- 
tod i's  \-ilágositod,  ők  kivűl  Sntózik,  te  adsz  gynmőlcsőzést 
(Pázm :  KT.  174).  Az  igénec  gyfimolcsSzé.sét,  viliigi  gondoskodá- 
soc  &  testi  gySnyőrfiségec  miat  meg  ke.slelic  (Zvon:Post.  1.428). 
Az  5  levéléi  zölden  maradnac  és  az  gy&mSIczozéstnl  meg  nem 
szfinie  (MA :  Scidt.  794 ).  Idvezítonc  ezt  mondja,  hogy  nieg-fojtja 
a  tóvis  a  nevekedé.st  és  gyfiinőczíizést  (MRgy:r>Jaj.  III.36). 

Gyümölcsözet :  cv  Mikor  a  gimóleíízetnec  ideié  elkSzelei- 
tet  nolna,  erezte  o  zolgait  a  vinoelerechez  (MiinoliC  53). 

GyüiQÖlcsözö :  finigiferens  C.  [fnichtbringendj.  Ha  te  zent 
fa  walwad  gymólczSzS  es  az  te  agaydbol  meg  foztatol,  my  lezen 
my  rolniik  nyanalyasokrol  (ÉrsC.  48).  Mégis  e.sméri  az  jc'i.szágos 
cselekedeteknek  gyfimőlcsSző  vészszeit  (KNagysz.  1G13.  D3). 

Gyümölcsöztet :  fi-uctifenim  facio  Kr.  [befruchten,  fnieht- 
bar  maohen].  A  ki  gyümölt.sHztetni  akarja  a  jószágokat,  az  alá- 
zato.s.ságot  kell  nevelni  (Pázm:  l'réd.  53).  A  mértéklete.s  es6  a 
földet  gyümöltzözteti  és  a  gyiimöltsöt  érleli  (222).  Az  ütés 
5zikráztattya  a  hideg  követ,  a  metszés  gyümoltöztefi  a  szílfit,  a 
bótolás  szép  ágakkal  újittya  az  ag  fát  (686). 

Gyümölcstelen  (gómóWjtlen  TelC.  85.  gywmőlczőtlen  Ajiost. 
17 1:  infructuosns  C.  sterilis  MA.  [unfruchtbarj.  Gyiiniölt.stelen 
fiiz-fa :  *friigiperda  salix  PPBl.  Sokan  vadnak  ollatenok  niynt 
az  ITS-zffa,  kynek  leuelek  hasonlatos  az  olay  Haboz,  de  gyímöl- 
czStlen  (Apóst.  17).  A  nag  aniizec  a  gomSlí  kertyt  mend  tfistfl 
kyzagata,  elnézte  es  gSmolcStlenne  teue  (TelC.  85).  Nem  tesz- 
nek tiiteket  gjTimőlcxtelecneke  Jesus  Cliristusnak  ismeretiben 
[Helt:  UjT.  Elób.  4).  Gonoz,  gyűmőleztelen  fa  vagy  ió  a.szszony, 
soha-is  fiad  nem  lészen  (FortSzer.  M4b).  Gyümölcstelen  munka 
(Ker:  Pré<l.  1).  Hogy  gyümölcstelen  és  meddün  ne-maradgyanak 
(Hall :  Pajz.s.  63).  Levelemet  ne  csak  meí;olva.s.sa  nagyságod, 
hanem  másokkal  is  közölvén  coasideráltas.sék,  mert  anélkül 
kegyelmes  uram  minden  exiilorálásom  gyümölcstelen  (SlonTME. 
VI.225).  Gyümölcstelenek  a  jo  cselekedetekben  (Illy;Préd.  11. 
216).  Gyümölcstelen  sőt  kárhozatos  lészen  (Csúzi :  Síp  45) 
Gyümölcstelen,  meddő  v.ala  az  e.sztendő  (Fal :  Vers.  914). 

Gyümölestelensóg :  sterilitás  MA.  unfniehtbarkeit  PPB. 
Meddőség,  gyfimőUztelenség  (accaron)  (MA:  Bibi.  Magy.    1).   A 


gyiimölcstelonség,   szélvészek,  éhség   a   vétkekről   származnak 
(Illy.  Préd.  452). 

QYÜH :  plecto,  plico  MA.  tonpieo,  volvo,  convolvo,  curvo, 
llecto  Sí.  wiiiden,  in  die  faltén  bringen,  dechten  PPB.  Az  mely 
dézsába  az  túrót  gyürtük-vettük  25d.  (MonTME  155). 

[egybe-gjrör] 

egybegyürós:  [aggrogatio;  vermengimg].  Minden  jrikn:d< 
egybegyfirésévol-vali'i  tokélletes  állapot:  .status  oinninm  iMinoruni 
aggregationo  {lerfocttis  (Illy:  Préd.  11.173) 

öszve-gyür:  convolvo,  compligo  MA.  [znsammenwinden, 
zusammenwirkein).  Mint  .az  palástot,  őzue  giiWl  fiket  (Fél : 
Bibi.  n.l24b). 

1.  GYŰRŰ  (megjn/írís  DebrC.  494.  gerrw  RMNy.  Ilb.  35. 
ycmV  ÉrdyC.  409b.  gyeno  JordC.  834.  ÉrdyC.  275b.  595.  gyre 
LovTár.  11.5.  i/i/ntíberek  1291.  Wenzel  X.53.  gyr^  JordC.  67. 
gíri  KazC.  71.  TihC.  9.  20.  RMNy.  Hb.  171.  Bom:Préd.  419. 
íüre  NagyszC.  53.  (jywre.  RMNy.  Hb.  57.  gyúre  Hofgr.  318.  0rű 
BécsiC.  31.  64.  MünchC.  147.  giürS  DebrC.  123.  gyúr,;  Tin: 
Z.sigm.  18.  Helt:  UjT.  T6.  Kár:  Bibi.  1.328):  1)  annnln.s,  ungulum, 
conduliis,  condalinm,  dactylion  C.  ring,  fingerring  PPB.  Györft- 
fészke,  mellyben  a  kő  áll :  *i)ala  annuli ;  gyfirfit  tenni  líjába : 
*induer8  annulum  PPBI.  Véuén  ő  iogianac  öltözetit  es  liliomo- 
kat es  bigéket  es  l^ivöket:  a.s.sumpsitque  dextraliola  et  lilia  et 
inaures  et  annulos  (BéesiC.  31).  A^^^atok  ö  neki  ^röt  S  kezébe 
(MünchC.  147).  A  éőué^c,  a  firisök,  a  kösöntöc,  a  nastac,  a 
gnrűc,  kiket  vyodba  viseltei  (NádC.  317.  NagyszC.  53).  Sma- 
ragdus  kevuel  chynalt  gyevrev  (CornC.  418).  Önnön  guiröivel 
az  aitot  meg  pecseteluen  (DebrC.  123).  Ky  vevvee  gyerwyeet 
wyabol  (ÉrdyC.  595).  Geenvyet  es  partba  eweetb,  hogy  nála 
t.art.anaa,  mondaa  (109b).  Adyatok  gywrwt  az  ew  wyaban  es 
sarwt  az  ew  labaaban  (ÉrsC.  II).  Nints  a  gyfirö ;  fel  tekéntuén 
a  fára,  tehát  az  holló  orrába  fénlic  és  ott  practikál  r.ayta  (Helt : 
Krón.  82).  Nasfank,  gyflrönk  es  minden  ekes.segflnk  (Boni :  Préd. 
547).  S)  anuliis;  mundloch  des  after-darms  [?]  PPB. 

f^ólásokj.  Gyűrűt  adtak  egymásnak,  még  azért 
semmit  nem  végeztünk  kézfogások  felől  (LevT.  n.41).  Szeled 
mint  a  házi-galamb,  ujjaimon  forgathatom  mint 
g  y  fi  r  ű  m  e  t  (Fal :  NE,  80).  Ez-e  az,  kinek  távúiról  nyújtod 
kezedet  és  gyűrűdet  (Fal :  TÉ.  693).  Az  fejedelmektől  és  az 
nagy  vraktnl  nem  kiváiniyuc,  hogy  lapta  és  efféle  egyéb  játé- 
koktól, g  y  fi  r  fi  ö  k  1  e  1  é  s  e  k  t  fi  1  magokat  megh  tartóztassiic 
(Prág:Serk.  697).  Mikor  az  menyegzői  őröm  jovában  volna, 
eg}"m<ás  után  harmadnapig  g  y  fi  r  ö  r  o  ő  k  I  e  1  d  e  z  t  e  k  és 
minden  \itézi  lovagló  játékokat  fiztek  (MA:SB.  28).  Azt  az 
kegyelmed  sóczé  fiát  küldje  ide  mellénk,  ha  szintén  törököt 
vagy  ellenséget  nem  is,  do  g  y  (1  r  ő  t  ö  k  1  e  1 1  e  t  ü  n  k  vele 
(Gér:KárCs.  IV.238). 

arany-g3rűrű :  annulas  aureu?  Kr.  (goldener  ring].  Ennek 
wtbanna  ő  arán  gfirfiyth  neky  thartbany  ada  (PeerC.  3).  Az 
prepostb  kezgye  el  az  aaraii  gwiwre  walo  zenthele,st  (LsínyiC. 
432).  Arany  györöckel  az  viat  be  fűze,  meg  ekesito  (15oni :  Ének. 
419). 

gyómántos-gyűrü :  [annulus  adamantinus;  dianiantring] 
Két  gyéni.ántos  gyűrűje  volt,  aimak  is  az  egygyikét  nekem 
hagyta  (Mik:TörL.  329). 

hites-gyűrű  :  annulus  nuptialis ;  tranring  Com :  Orb.  243. 
Végezetre  menyegzőt  tartanak,  az  holott  ö.szve  adattatnak  a 
p.ap  által,  adván  eg)Tná.snak  kezeket  és  bfitős  gyűrűket  (Com: 
Orb.  243) 

jegy-gyűrű:  annulus  spon.salis  MA.  aniudus  pmnubus; 
trauring  PPB.  Viabol  arán  jeg'  göröieth  ky  ueue  (KazC.  71. 
TiliC.  20).  Jegy-ruhájúi,  jegy-gj'űrfijfil  hitet  és  igazságot  adok 
néked  (Piizm:  Préd.  1054).   Az   gyfirii  akar  arany,  akar  ezfist, 


1215 


pecsétes-gyOrű— gyOrOz 


EM3yOROZ-G\'ÜVÖ(FÚ) 


1216 


ha  azt  az  legény  az  8  jegyesének  jegy  gyfirflnek  nevevei  atta, 
iiz  olfiljbeni  tisztiliöl  iHlIyebb  vettetett  (I'atliai;  .Síicr.  43).  Mi- 
kípiiPM  a  jegy  gyűrű  tsak  két  személy  knz'it  vagyon  és  mon- 
datik jegy  gyniűuek,  ezoiikéiiiien  az  eácramentom  Lsak  két  sze- 
mélyek kfeűt  sácranKíutom  (ll.   15). 

pecsétes-gyűrű :  (sigillnni ;  siogelringj.  Tiz  ar;iny  gyiiriik, 
egyik  [lecsétfis  gyiirii,  egyikben  öt  gyéniántuiíika  (líadv:  C-ial. 
ll.21(\).  Tsak  iiotséte.s  gyflifuikoii  é.s  régi  fíistűs  tzinu'ríinken 
látszik  a  neniiisség  (Fal:  NA.  180). 

pécsétlS-gyűrű :  annubis  slgnatorius  SK.  (.siegelring].  Ha 
Kt'aiiás  üUyan  volna-ls,  mint  az  én  jobb  kezembe  való  i)et.sétlí^ 
gyiirii,  niin(!az;iltal  fiminii  én  tégedet  kivonnálak  (l!<jd:Lex. 
43). 

pecsétnyomó-gyürű :  *anniilu.s  signatoriii.s,  *anrmlas  si- 
gillarius  i'PIil.  [.siog4*Iring].  Ilitult  nekio  itocsétnyomó  gyűrűjé- 
nek holt  te,slébiil  való  kivonalá.'iábul  nem  adliafiiiik  (K;ir:  Élet 
I.Cl). 

püspöki-gyürű :  lannnhis  eiiisfo|«li.>i;  blsdiolsring].  Lat/ia, 
haat  íiz  jjy.siKiky  gyrcw  nynclien  wyyaban,  kyt  az  temeteezen 
atta  vala  larllmiiy  az  segiVstlyerfisnek  (ÉrdyC.  413). 

Gyűrücske :  anellu.s  C.  MA.-  ringlein  PPB. 

Gyűrűs:  I)  anmilarl.s  (,'.  annnlatu.s  MA.  (mit  oinom  ringó 
versehon].  Kytli  vr  ystennok  fya  magjuiak  valiiztoltha  gyevres 
yegyessel  (DobrC.  Ifl  1).  Gyiirő.s  apát  nrak :  abbate.s  armnlati 
(Ver:  Vorb.  31G).  3)  [si«insa;  braut).  Te  álnok  zolga  en  gyow- 
rewsinvmre  vetetted  te  zemermotlen  zemeydet  (KliKI  122).  lol 
tudom,  liof^  te  ;itíe  iogu.s-udot,  gűrasodet  titkon  zokt;iI  zerzonod 
(N.-igyszt;.  SO). 

Gyűrűz:  I)  obsigno  MA.  (.siegelnl.  2)  anniilo  sibi  desig- 
n;ire,  (U>,siKjn.so  MA.  [verloboiij.  O  engőmet  ií^^seiie  valaztot- 
nala  e.s  önnön  gnreyonel  ö  maganac  í;íirezőt  vala  (NagyszC. 
.')3).  Ev  jogye.se  Cri.'itns  ovtot  hytnek  gyevroveuel  gyevrovzy 
(Corn(J.  411).  Kz  wylaghy  zereteth  az  oUyan  lelket  meg  ne 
foglally.a,  kyt  .lesns  magának  valaztot  e.s  gyen^zSt  (ÉrdyC.  121). 
ürec  fele-sségéóel  maganac  gyfireze  (Holi'gr.  318).  Ör5<'.  felese- 
gfil  maganac  györőze  (Boni:  Ének.  670).  Tsac  egy  az  ecclesia- 


nac,  vftlegenye,  az  Christas,  az  ki  8tet  tulaidon  vereuel  kereete 
OS  múidenec  kin8l  egyedid  az  hitben  es  az  igassagban  maganac 
gyiirozte  (Kszfl':  IgAny.  371). 

el-gyűrűz :  annulo  desponso  Kr.  (verluben).  Christiis  az 
ítiletig  czar  eliegyez  e.s  gyíiroz  minket  maganac  onV  feleségül 
(Mel:.Sz.Ián.  470)  Magáiak  jegyesfd  el  gyfirfizte  (Tótlul:  IstN. 
í»8).  A  kit  oljegyzett,  a  szent  lélek  isteimek  hélszeras  aj:'uidé- 
kival  magáimk  el-gyiiríizvén,  maknla  nélkfd-valóvá  teszi  (biró: 
Micae.  263). 

meg-gyürűz:  I)  (v  Xini.snak  hazasagara  vattok  meg  gy«- 
rwzuen  (\'irgC.  13,")).  Soha  noni  oln:Ls.sok  jT.'isba,  ho^  k>ih 
niegli  gyerezeth  volna  vronk  Irsiis,  hanem  cliak  ez  zent  Kalhe- 
rinat  (I)ebrC  494).  Az  l>ype.s  bayo.sok  liel  sem  mehetnek  az 
meemiyoy  wő  leglieenncdc  envőndetíw  vendegsegheben,  myeert 
hogy  nem  genvztettenok  meg  az  e\v  zent  hytywel  (ÉrdyC.  4ii6). 
2)  [annnlo  exomo ;  mit  ringen  kc  hmiiekon).  A  tékozló  midőn 
U6ny6rőgiie  nyakara  esec,  az  atya  megczokola,  felóltóztett% 
raeggyíirőze  es  vigan  vendegle  (Born:  Evang   IV.581). 

2.  GYŰRŰ  :  (corniis  sangvinea ;  wilder  komelkirsohlKinm). 
Gyfirfivesz.szfl :  virga  sangvinea  MA.  hartriegel  l'PB. 

Gyűrűs :  (lignstri ;  hartriegel-j  QncMldam  nemiis  nomine 
(iirn.sb«rek  I2Ü1  (Wenzel  X.r)3)  Keny<Vs  fiizes,  gyöiAf  erdó 
(FahJegyz.  934). 

GYÜSZŰ  (qiric-'^'  Pesti:  Noni.  38):  digitale  P»<li:Nüm.  .'.s 
digitalia  C.  sutoriinn  digilalo ;  lingorhnt,  fiiigerling  PPB.  (ij-ílszft 
virá^  ;  digitális  PP.  A  .sz;íIm'i  tővel  é.s  gyiV/fivel  varia  a  |xi«zti'it 
(Comtian.  98).  S;'u-ga  és  fejér  sik  kónyvet  dl-izesltik,  gyflszíi 
attól  tfniilőklik  (Szentm:  Kaim.  10). 

[Sz/jhlsokJ.  .Soecra  bizták  volna  m,  dolghot,  de  neki  sin  i'  s 
gy  fi  s  z  ű  i  e  (Bili :  Epin.  G). 

Gyüszűnyi  :  (nniiis  digitális ;  einen  tingerluil  voll).  Ha  ei;y 
nintot  h.'i/iiilnak  is,  egy  gj-ílsziuiyit  el  nem  hisznek  Iwnne 
(TörtT.  XV.231). 

GYÜVŐ(fű)  ?  Gyiivíl  fft  kétféle,  az  egyiknek  Lsak  «g) 
szi'tl  ki'in'ija  i\\  a  miisikiiak  iKMÜg  két  ssuil  l\'áli;OrvSz.  87.) 


H. 


1.  HA  (hah  VirgC.  82.  haa  LevT.  L232.  Ad  Boni:Imáds. 
29.  Decsi:  Adag.  219.  Zvon:  Post  I.31S.  Aá-ugyan  Eszterli:  Lev. 
83):  1)  [qoando?  wann?}  Ha  vagyon  hydeeg  lelev  napod? 
Felele  az  fráter :  Ma  vagyon  hydeeg  lelev  napom  (MargL.  136). 
Valion  ha  Cirtoztetik  ez  megh  ?  valion  ha  ostoroztatik  ez  zent 
test?  (TihC.  58).  Isten  meg  nem  mutata  magát,  ha  leszen  az 
mi  romlasunknac  vege  (Szék :  Zsolt.  209).  Édességes  vram,  lia 
latlac  tégedet  ?  (Pécsi:  Ágost.  C-t).  Kegyes  ffileidnek  ha  le.sz 
lehajtása  ű  kouyúrgésekre,  ha  adod  végét  ennek  ?  (Paskó : 
ErdSir.  A4).  2)  [quaudo,  cum ;  als].  Ütőd  epesegőt  tehaat  vállal 
ziz  iLiria,  ha  edos  fyadath  kereztfau  fygwen  lataad  (WinklC. 
333).  Zepl6telen  meg  niaradal,  Jesiisth  ha  nekSuk  adad  (PeerC. 
239).  Ha  mydewn  oda  megy^vnk,  yol  keel  tharthany  (RMNy. 
119).  Ha  gróf  juta,  Murán  alatt  meg.szálla  (Tin.  217).  Dávid  oda 
ha  juta,  nagy  üvöltést  hallá  (Born:  Ének.  290b).  Ha  midőn  re- 
ménli,  hogj'  (MA:SB  24).  Ha  mikor  állottam,  te  enWdel  állot- 
tam (Pázm:  Préd.  72).  Ha  mikor  érdekel  valakit  betegség 
(PhüFl.  19).  3)  si,  sin  C.  [wenn].  a)  Ha  te  vagy,  paranczol 
énnekem :  si  tii  es,  jube  (JordC.  40r>).  Wgy  eegyasewlhet  ember 
egybe,  ha  monuo  ftel  eegyet  akar  (ÉrdyC.  389b).  Valamy  dolgot 
az  zamar  zokot  volt  tenny,  yniar  az  orozlan  teegye,  ha  el  veztette 
tarssaat  (562).  Hacsak  isten  meghos-szabbitja  életemet,  paran- 
csolni fogok  benne  (LevT.  U.371).  Jfly  ki,  há  ember  vagy 
(Decsi:  Adag.  219).  Azon  pántolódnak  véle,  miért  keresztelsz, 
egyem,  ha  Christns  nem  vagy  (Pós:  Igazs.  L403).  Ha  ugyan 
tovább-is  embertelenkedik,  végre  a  csákány  fokát-is  hátához 
dfihenti  (Matkó :  BCsák.  159).  Úgy  elégszel  meg,  ha  kezed  által 
halok  meg  ('Mik:  MulN.  186).  b)  Ha  vr  isten  menybwl  kw  eset 
boczatna,  ez  nektek  nem  ártana  (VirgC.  91).  Akarnám  lia  el 
tauoztathatnam  (VitkC.  7.5).  Ha  közel  érném  a  je.suitát,  meg- 
tudakoznám tűle  (Czegl:  Japh.  113).  «)  Ha  ki  akar  en  vtannam 
iőni:  si  quis  vult  po.st  me  venire  (MünchC.  45).  Ha  ki  szomiu- 
hozik  iűiőn  en  hozzám:  siquis  sitit  (Sylv:  UT.  1.138).  Ha  mit 
szfiksegfink  felött  meg  marazt  az  isten,  azt  el  tegyük  (Boni: 
Préd.  456).  Ha  melly  tel  meg  nem  elégednék:  si  partium  ip- 
sanim  altéra  contentari  noluerit  (Ver:  Verb.  441).  Ha  hová  így 
nem  ment  (a  szereteti,  olyan  ott  a  szemzés,  miut  babok  közt 
kormány  nélkül  az  evezés  (Gyöngy :  MV.  33).  4)  [conditio ; 
bedingimg].  Azt  haual  fogada ;  ha  tudnia  mint  istennek  kellene 
(l'ihC  2731.  Egy  általlyába  nem  mondhatjuk,  hanem  okkal  és 
liával  (Tel:  Evang.  IL159bi.  Ezeket  isten  minden  há  és  oc  ve- 
tés nélkül  meg  igérte  (Zvon:  Post.  1.318).  A  hitnek  conditioja, 
hája  szerént  (GKat:  Válts.  L  E16b.  16).  Mit  ielentnek  ezek  az 
háual,  tálammal  való  igék?  (Bal:  Csisk.  465).  Kételkedve,  liá- 
val  szol  (Tyúk:  Józs.  212).  5)  [quasi;  als  wenn].  Vgan  kárho- 
zik; ha  6  maga  ölte  volna  meg  (VitkC.  37).  Ollyanok  leenek, 
ha  meg  holtának  vona:  facti  snnt  velut  mortui  (JordC.  450) 
Ottan  mynden  sebei  meg  \-ygaztataarmk,  ha  yiigyen  nem  vol- 
tak voba  (ÉrdyC.  153b).  Cgy  tetszik  í  néki,  ha   fogyatkozása 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTAk. 


volna  az  fényes  napnak  (Balassa:  Költ.  295).  6)  [etsi;  obnol, 
wenn  auch].  Allapottya  zerent,  ha  zyz,  ha  haza.s,  ba  őzwegy, 
semyben  atal  nem  hagwan  az  ygaz  tőrweent  (ÉrdyC.  622b). 
Ha  test  zerent  nem  vetkeztem,  de  elnaembe  tántorgó  voltam 
(VirgC.  3).  Byneymeth,  melyoketh  haygaz  el  akarnék  rejtenem, 
sem  tehetnem  (PozsC.  49).  Már  ha  nem  látom,  bár  csak  halla- 
nom adná  isten  őtet  (Balassa:  Költ.  24).  Az  ember  maga  ma- 
gának nem  elégséges,  ha  ugyan  sokkal  bévelkedik  is  (Illy: 
Préd.  1.440).  De  ha  gondolkodik  is,  ha  nem  is,  már  a  polczon 
vagyon  (AIik:TBrL.  13.  lev).  El  kell  adnom  ha  mind  károm- 
malis  :  ich  muss  geld  lösen,  ob  es  gleich  mit  schaden  geschieht 
(KirBesz.  94).  7)  [-ne,  num ;  ob).  a)  Ha  bfinős,  nem  tudom : 
an  peccator  sit,  n&scio  (MünchC.  190).  Noh  maydan  meg  tudom, 
ha  ygaz  e  dologh  (ÉrdyC.  339b).  Zamot  adonc  ez  velagj  iozag- 
rol,  minth  elköltötted,  ha  torkos.sagra,  ha  paráznaságra  (NagyszC. 
325).  Vijimc  meg  velec  es  meg  látod,  na  meg  nem  győzzfic 
őket :  et  videbis,  quod  obtinebimus  eos  (Kái-:  Bibi.  1.327).  Azt 
kérdette,  ha  szabad  a  beteg  lelkét  üdvözíteni  (Pázm:  Préd.  42). 
Ha  talám  csak  uj  tanításnak  módgya  ez?  koránt  sem  (Pós: 
Igazs.  L3).  b)  Vram !  ha  ezen  ydoben  megh  adod  ee  Izra(3lnek 
orzagat  ?  domine !  num  hoc  tempore  restitues  regnum  Israeli  ? 
(JordC.  707).  Választhatnak  az  sidók,  ha  az  Israel  istenét  akar- 
jáké  uralni,  vagy  az  pogány  isteneket  (Pázm:  Kai.  757).  Hadd 
tudjam,  az  armistitiumra  ha  az  szükség  nem  unszol-i  bennün- 
kot?  (RákF:  Lev.  r\^704).  S)  [ma.\-ime,  .summum;  hSchstens]. 
Basának  ók  mind  ánilói  lőnek,  tizenhat  ha  válék,  az  kik  hívők 
levének  (Tia  221).  Ez  a  két  jancsár  a  több  tiirsait  ösz.sze  gyűjt- 
vén egy  piatzra  mintegy   ötvenre  ha  telének  (Mik:  TörL.  255). 

alig-ha:  vix  foi-tassis,  equidem  vh  MA.  [kaum].  Még  ha 
mostamiis  hasonló-képpen  nincs  dolgok  azoloiak  (Pázm :  Kai.  al). 
Még  ha  firessen  nem  boczattac  voba  (MA :  SculL  6).  Alig  ha 
fekete  kfl  nincsen  elmédben  (Czegl :  MM.  222).  Alig  ha  nem 
attul  indíttatott  a  disciplinat  nem  javallásnak   irojals  (9). 

bár-ha:  [etsi;  obwol].  Bár  ha  ellenzenek,  hogy  téged  sze- 
retlek, de  én  áztat  nem  bánom  (Amadé:  Vers.  151).  B;ir  ha 
fénylik  és  tündöklik,  az  ég  inkább  háborog  (203a  Megjutalmaz, 
bár  ba  nem  hajlandósággal,  de  senuyeJékekkel  teljes  lankadt- 
sággal (NótPM.  60). 

egyéb-ha:  alias,  quandoque  MA.  [sonstj.  Müidőn  időben 
az  sydoknál  velagossag  tenlik,  de  egyebha  [egyébből  ?J  vak  es 
zomoru  sitétség  (Beythe:  Epist  3).  Egyébba  az  lutherista  és 
calvinista  atyatjak  az  keresztségét  sem  itilik  szükségesnek  az 
üdvösségre,  hanem  az  egy  hitet  vitattyák  (Pázm :  Kai.  724). 

egyébhai :  [pristinus,  quod  olim  fűit,  quod  alias  fűit ;  sonstig). 
Kezde  imatkozni  egyebhainak  ftvln-te  nagiob  buzgosagal  (VirgC. 
59).  Egyéb  hai  zokasanak  fwlwte  inkab  giwtreteek  (73).  Mennj-ire 
heuicze  ez  \'izet,  hogy  egyébhai  szokás.sa  szerént  meg  ne  ége.s.se 

77 


1219 


HANEMHA— MINDEKHAI 


MINTHA— NÉHAI 


122i> 


az  bSrt  (Helt:  Arithra.  03).  Bellarminus  sem  hozhat  ennek 
meK-nmtatására  el5,  ejoéb  hai  szokása  szerént,  csak  eggyetlen 
eggyet-is  (KCsipk :  Pápist.  107). 

hanem-ha:  ni,  nisi  MA.  [wenn  nicht].  Mondom  kedeg  tfl- 
iiektec,  mert  hanemha  mkab  bSuSlkodendic  tS  igajisagtoi^  ho^ 
nem  az  inistudüke,  nem  mehettecbe  meúúocnec  orzagaba :  nLsi 
abundaverit  justitia  vestra  pliis  quam  scribarmn  (MünchC.  21). 
Suliba  az  úríc  zeéSntSl  meg  nem  menekődic,  ha  nem  ha 
ig;izaii  meg  goiiic  iGuarjC.  47).  Sinki  nem  i6b  be  en  hozzam, 
hanemha  atiam  vonzia  őtet  tüobrC.  127).  Az  melhekre  hanemha 
vigijiznak,  nehezen  teretik  meg  uket  (KBées.  1572.  B"ó).  KGlőm- 
ben  nem  hűmének,  lianem  ha  csudát  látnának  iBorii:  Préd 
268).  Hanemha  csodákat  láttok,  nem  hisztek  (EsztT:  IgAiiy. 
322).  Nem  engedi,  hogj'  elmennyetec,  hanem  ha  hatalmas  kéz- 
zel kéiwzeritettec :  non  dimittet  ut  eatLs,  ni.«i  per  manum  va- 
lidam  (MA :  Bibi.  I.őO).  Oly  helyre  mentenek  vala,  az  hóimat 
az  had,  hanemha  győzedelmesen,  vaszedeleumelkfil  vi.szsza  nem 
vitethetnék  :  eo  ventiun  erat,  undo  reeipi  exercitas,  nisi  victor, 
.sinu  dade  non  posset  (Forró :  Curt.  177).  De  kérlek,  mi  kára 
volt  eblien,  hanem  ha  ez,  hogy  (Megy:  3Jaj.  11.35).  • 

hát-ha  :  quid  si  Kr.  [und  wenn,  vielleicht).  Hátha  most  ö 
peczkelídik  (Bethl:  Élet  483). 

hogy-ha  :  (hogyhana  EhrC.  32.  68.  U6.  saL):  1)  [qiia.si :  als 
wenn,  als  ob].  Myt  gyczekedel,  hogy  hana  nem  vewteduolna  :  quid 
gluriarl.s,  qiiasi  non  acceperis (EhrC.  32).  Hogyhana  megholt-uolnat 
íjiL-Lsi  mortuus  (68. 146).  Wgy  lattatyk,  hogy  ha  el  wezne  az  napnak 
H'eenye  (ErdyC.  ."i).  Elmeglen  vala,  hogiha  ingen  nem  hallanaya  az 
bozziisag  tételeket  (VirgC.  81).  2)  (si,  qnodsi ;  weim).  Hogy  ha 
nem:  alio<iiiin  C.  Hog  ha  az  .soo  el  olvadand,  mywel  sóznak 
oztan?  qiiod  si  s;d  evanuerit,  in  quo  salietiir?  (JordC.  365). 
8oc  fele  tőreket  kezdő  vetni  az  úsuonneken,  hogy  ha  valami 
képixm  meg  eythetné  az  oro.szláut  (Holt:  Mes.  355).  Allata  ű 
népét  arczczjU  négy  felé,  hogyha  az  ellenség  üt  hátul  vomié 
iKMK  1V.113).  Sockal  könnyebben  meg  vesztegettethetet,  hogy 
nem  mint  hogyha  czac  egy  helyre  szorittatot  volna  (BsztT : 
IgAny.  79;.  3)  [etsi ;  obwol,  wenn  auch].  Hogy  ha  kétszáz  fo- 
rinton meg  kellene  titeket  vennem,  még  ennekutáima  es  meg- 
veszlek (LevT.  1.235).  Hogyha  szintén  testedet  meg-nyoniorit- 
luittyais,  de  lelkedet  e!-iiem  kárlioztathattya  (AcsiBHal.  207). 
I)  [iitrum,  an;  ob).  a)  Hagya,  liogj  kérdezzem  meg  az  pati- 
karyostvl,  hogy  ha  wagyou  jo  ege.ssegben  (LevT.  1.339).  Ha 
akarod  próbálni  hogyha  igazan  summáltál,  tehát  végy  egyic 
.sz;iniut  .■iz  másic  vtan  (Helt:  Aritlim.  06).  Valyön  vallod,  hogy 
ha  nem  félsz  a  Wllámlii  egektől?  (Amado:  Vers.  135).  b)  Ver- 
sengés támada,  hogyha  kőrnyíil  kellé  metélni  az  pogány.ságból 
kitérteket  (Pázm:  Kai.  523).  Nem  igen  vohettyfik  aszftnkben,  az 
ii;ip  hogyha  hosz.sz.'ibbodike  avagy  rfividiil  (KDebr.  16.   19.  C5). 

minden-ha  (mendmha  CornC.  77.  mindaha  DebrC.  512. 
Tel:  Evang.  L159.  11.149li.  Adámi:  Spr.  MA:SB.  111.  mindeha 
Lép:  l'Tük.  33.  myndoha  UMNy.  n.59.  DebiC.  128.  myndSnha 
CzechC.  7) :  .seinper,  jiigiter  MA.  immer  Adámi:  Spr.  [immerdar]. 
Engemet  nem  mendeiilia  vallotoc  (Miincht,'.  63).  Ma  ees  myn- 
deiihn ;  nunc  et  sempor  (FestC.  12).  Hogi  az  órdog  mindí'mha 
foglalna  leliőn  (DebrC.  184).  Ezenkepiien  a  éario  embert  min- 
denha vonza  a  kínokra  (BodC.  li.  Ijegiot  adtac  azzoc  mindenha 
sogitségfil  a  romaiaknac  (Holt:Kri>n.  4».  Biztnne  mindenha  te 
biMined  (IJiirn:  Ének.  20oi.  Peteruec  széke  es  melto.saga  éppen 
mindenha  meg  marat  (Mon:  Ápol.  27).  Mellyel  ugy  megépit, 
hogy  megállyon  mindenlia  (MA :  Bibi.  V. 4 1). 

mindenhai :  .sempiternu.s,  [lerpetuus  Kr.  [immenviilirend). 
Az  in'Lsoknak  szorgalmatos  visgáhlsa  és  az  nr  tőrvényéríil  való 
mindenhai  elmélkedés  (IVis:  Igazs.  L13Ö.  Bayl:  Pr;Lx.  493).  Éle- 
tut  .sem  érilemlene  mindt-nhai  eddig  való  feslett  életéért  (MonUkm. 
X.\m.l47.  Megy:  Diai.  2). 


mint-ha:  tanqiiam,  i|ua.si  C.  ac  si  MA.  (als  wenn,  als  ob). 
a)  Sylenciombaji  vala  az  utón,  myiA  ha  az  conuentben  volt  volna 
(DomC.  122).  Oly  nagy  faydalm  inene  be,  mynt  ha  mynd>n 
hayayt  nagy  erevuel  kyzakgatnayak  (174).  El  töreh  a  poliar, 
mind  ha  egi  kSuel  tí')rte  volna  el  (Debi-C.  222).  Agyara  fekuek 
vgi,  mint  hah  alony  akarna  (VirgC.  82).  Mlntlia  mondott;i  volna  : 
qua.si  dixerit  (Illy:I'réd.  11.188).  b)  Emlekezym  k.  (kegyel- 
meduekl  hogh  azon  kywíal  myndha  megh  hayiot  volna  (LevT. 
1.264).  Olyha  mintha  hinném  én  magam  Ls  ez  szót  (Balassa : 
KOlt.  14).  Tetszék,  mintha  volna  kézija  kezében,  aranyoz  azzal 
engem  ölni  éltemben ;  ezt  látván  mintha  igy  szólanik  jöttémben 
(37).  Hamis  Dorindó!  Mintha  nem  tudnám,  s  nem  tapasztal- 
nám, más-sal  mulatsz  (Fal :  Vers.  866).  c)  Mikor  meg  holt, 
mintha  czac  el  alutt  (Bom:Préd.  571).  Azért  úgy  tetszenék, 
mintha  az  atya  mindenliató  i.sten  ugyan  versent  (ízött  abban. 
hogy  (Pázm:  Préd.  181).  Noha  az  istentelenec  azt  alityac, 
mintha,  mikor  az  hiuec  megh  halnac  vagy  óletnec,  mind  el 
vesznec  (Magy:  Nád.  9).  Úgy  tetszék,  mintha  ez  a  fejedelem 
legnagyobb  boldogsjigának  kezdé  tartani,  liogy  magát  tfllem 
szerettesse  (Mik:  MulN.  137).  d)  Nem  Ls  pana^zolkodliabmk  az 
isten  ellen,  mintha  felettébb  való  keménységgel  bimia  velünk 
(Fal:  NE.  37).  Ha  kedvetek  érkezett,  vádoljátok  szerelmes  id- 
vezitönket  super  scandalo  magnatum,  mintha  botránkozásra 
valót  adott  volna  a  \ilág  nagyai  eleibe  (132).  Méltatlanul  vádol- 
juk az  istent,  mintha  fífsvénykedne  velünk  (SzE.  536).  e)  Tudo- 
mányát mintha  meg  foytván  magában,  senkivel  azt  nem  k<V,li 
(Zvon:  Post.  L5.  119).  kik  magokat  saracénusoknak.  mintha 
Ábrahám  és  Sára  neméból  szíUTiiaztaknak,  hiják  (Pikm:  Kai. 
435).  Meg  nyúl  az  ffl  es  az  gyfikerWI  mintha  ugyan  őpieii- 
dőzve  ki  sőrkedez  (LépilTük.  L102).  Étes  király  parantsolat- 
tj-ából  mintha  kedve  ellen  Jáson  mellé  fii  (Hall:  HHLst.  ni.24). 

né-ha  (nteha  JordC.  849.  néjha-néjha?  RákF:  Lev.  IIL198. 
nika  WeszpC.  67.  Boni:  Préd  8.  Mel:  SzJán.  505.  núha  Zvon: 
Osiand.  20.  nyiha  Szeg:  Aqu.  32.  Gyidai:  Sir.  B6):  1)  aliquando 
C.  Com:  Vest.  119.  (einst).  Néha  (quadam  vice)  bodog  Fereucz 
monda :  zerzettes  elet  kysseb  fraterokee  (EhrC.  88).  Nelia 
(quadam  die)  lesus  Cristus  monda  fráter  Leónak  (94).  Nylia  a 
víz  őzónben  Nouenak  ideyen  (NagyszC.  78.  54).  Megh  mosa  ew 
zenthfy.'mak  orczaiat,  mynt  néha  magdalumbeli  Maria  mosta- 
wala  meegh  ew  zenth  labaith  (WinklC.  1051.  2)  interdimi,  nomnm- 
quam  ilÁ.  (Iiie  und  da,  mitunler,  zuvveilen).  Nyha  vety  vahi 
magath  az  atya  istenhez,  nyha  az  ew  zenth  fyahoz  (WinklC. 
81).  Nehn  mondatyk  magasnak,  néha  meg  alazzotlinak,  nelia 
azywnak,  néha  megfogonthnak  (ÉrdyC.  535b).  Ai  dicheretl* 
niha  lezen  ala  vetees  (VirgC.  67).  Niha  hárman,  s  niha  negyén 
ls  volt.mc  egjflt  e  nmnkaba  (Helt:  Bibi.  Ic2). 

(Szólások).  Néha  napba :  quondam  MA.  Néha  napj.'ui,  régen- 
ten  :  (luondam  (C<)m:Jan.  137).  így  .szólla  néhanapján  (tVegl: 
MM). 

néha-néha :  qnando<iue  C.  interdum,  uuimunquam  MA. 
(hie  und  da,  zuweilen].  Meg  lewttetl  te  az  en  zywemet  nelia- 
niha  oly  er<">.sen  (ÉrdyC.  516.  561b).  Niha  niha  elfordiltya  or- 
ívjíját  (Zvon:  Post.  1.681).  Az  authoniak  az  nyomtatótól  néha- 
néha  való  táuul  léte  miatt  (Bal:  CVsI.sk.  47:;)  El  néha-néha 
(tíKat:  Válts.  I.  Elób.  55).  Néha-néha  paraliolt  az  esö  (Monlrók. 
XVIll.,5). 

néhai  (nr/iíiAy  KMNy.  11.68.  nehayi  lliowr:  Nyelvk.  10): 
I)  qui  aliiiuando  e.tstitit,  detiuK-tus,  mortuits  Kr.  (weiland).  Ne 
hay  walo  yo  Matliyas  kyral  (GyöngyC.  4i.  Niliai  leretelis  ie^V 
(NagyszC.  60).  Nehay  Maria  ázzon  (üomC.  199).  Nyhay  Keiiesj- 
Paal  (C^cliC.  68).  Az  ecclesia  néhai  prédikátora  (Thiirl  Pál)  (MA : 
Scult  5).  Az  isten  megtekintStt  miiiket  néliai  pogányokat  (621).  A 
régiséghet  ne  baUkSgasd,  mert  az  néliai  idSbeii  igy  aiollot 
(CzegI ;  OrszRoml.  205).  Neliiü  napkor  el-liagyott,  s  vele  osko- 
láztalott  (CzegI :  MM.   tlnil).    Az   egy    ímhai    II.   Jiuutí   király 


1221 


NEM-HA— SaHA 


VAJHA— HAB 


1222 


komomyika  (Vallást  ij).  2)  [qiiandoque  occurrens ;  Euweileu 
wrkommendj.  A  teer  faiiak  temioszeti  gyfimSltse  makk,  néhai 
gyftmSItse  penig  gallos  és  tsere  eiijv  (ACseretEiic.  231). 

nem-ha :  [an ;  ob  niclit].  Gyakorta  kétségas  voltam  szívem- 
ben, iiem-ha  nemzetfinknek  biMt-seit  egygyfll-eg:.gyig  amoda 
rekesztették,  ahol  a  nyavalyások  eszeket  nem  bírják  (Pal :  NE. 
6).  Gyanakszom  azonban,  nem  ha  te  Lsak  az  én  kedvemért  fes- 
tetted vólua  oly  gyülőlségesen  erköltseíket  (Fal :  NU.  2i>l).  Ki 
tudja,  nem  ha!  (Fal:TÉ.  710). 

no-ha  (niha  Pethí:  Krrta  129.  mtha  RMK.  11.213.  279.  329. 
Monlrnk.  III.öO) :  1 )  [sí ;  wenn].  Azért  no  ha  myt  tehecz,  légy 
segechseegel :  si  quid  potes,  succurre  nobis  (Pesti :  NTest.  90). 
Noha  engödelmesOk  fi  nem  lésztök,  &sá.szárnak  haragjában  ti 
lésztök  (Tin.  118).  2)  tametsi  C.  licet,  etsi,  quamquam  MA. 
(obwol,  wenn  auoh].  Noha  erSssen  tai(t]ya  az  zfizassegi'ith,  de 
lain  azertli  igSn  sok  itk')zeet>-  vagyon  (SáiidC.  15).  Kyk  yool 
ygazan  eeltenek,  eegy  sem  vezót  el  bemiSk,  noha  ky  mwl- 
tanak  (ÉrdyC.  388b.  öfilb).  Noha  Macrin  bír  vala  Mkíával, 
Pannóniáual.  de  mégsem  ér  vala  az  magyarockal  (Helt:  Krón. 
llbX  Az  emberi  egy  testben  noha  egy  élet  vagyon  és  egy  lé- 
lek, de  mindazáltal  sokak  az  tagok  (Tel:  Evang.  1.118).  Noha 
bár  szinte  azt  mondta  is,  mit  gondoltok  vele '?  (Mel :  Préd.  5). 
Az  angyalokat,  noha  ík  is  testetlenek,  mint  az  isten,  kiábráz- 
ták (Pázm:  ÖtLev.  59).  Noha  fegj-veretek  vagyon,  de  mégis  az 
ellen.ségeknek  fejekre  áraitok:  cum  habeatis  arma,  licemiui 
hostium  capíta  (Forró:  Curtius  99).  Noha  ngyan  ezeket  a 
feleleteket  én  nem  vetem  meg,  nem  is  ócsárlom  (BethI : 
Élet,  126).  A  ki  noha  nagy  szívbéli  szomoníságban  volt  is,  de 
azon  igyekezék,  hogy  megvigasztalhassa  Dom  Femandot  (Mik : 
MnlN.  18).  Noha  akarnám,  ha  an-a  reá  állottál  volna,  de  azzal 
nem  tönWöm,  ha  ellent  tartasz  Is  benne  (280).  Noha  rád,  kis 
fettyú !  harag-szom  kevesbet,  de  mind  azon  által  cl  töröm  teg- 
zedet (Orczy:  KöltH.  117). 

oly-ha  {olyan  ha  azt  mondanaya  WinklC.  163):  1)  [qnasi ; 
als  ob].  Raza  vala  feyet,  olha  azt  ielenfene,  bogi  zozerent  való 
gionast  nem  terme  (V'irgC.  102).  Olyba  imezt  mondanaia  (DebrC. 
337.  349).  Wgh  mond  zenth  Bernald :  megh  ver6m  öteth  ees  el 
bochatom,  olyba  azth  mondanaya,  kémen  ostorokkal  (WínklC. 
188.  176).  Mykoron  lat  vala  frátert  foglalván  vetekben,  b.Miben, 
lezen  [tezen?]vala  ez  atya.  olyhanem  latnaya  es  ha  nem  volna 
zolo  zaya  (DomC.  117).  2)  [taraqtiam,  fere;  so  zu  sagen,  beí- 
nahe].  Yozagom  oly-ha  semmi :  snbstantia  mea  tamquam  nihilum 
(KeszthC.  1 18).  Imadkozyk  vala  zSnetlen.  oly-ha  minden  kevzbe 
vete«  nekevl  (MargL.  6.  63).  Az  isteny  zolgalatra  nem  csak 
jnnep  napon,  de  olyba  menden  napon  evrevme.st  megjen  vala 
(DomC.  210).  3)  [alíquando,  olim ;  einst,  irgend  eiumalj.  Alexan- 
der látá  Dárius  népét,  kiknek  szemeivel  nem  látá  szélét,  oly 
igen  forgatja  vitézi  eszét,  olyha  ugyan  Kínja  nagy  merészségét 
(RMK.  IV.  11 2)  Pál  az  sok  kiáltá.st  olyha  bánnya  vala,  azért 
imigyen  6  szól  vala :  dolens  autem  P.  dixit  (180).  Fenyődet 
kiirvaságoddal  el  veszted,  azért  meg  perengerezuec  olyha  téged 
(FortSzer.*  L2b).  Mássát  én  ennek  meg  nem  találtam  olly  ha 
.sído  ország  nagy  hatalmas  volt,  tSrők  szulimánt-is  láttuk  már 
mi  volt,  de  Romának  hogy  vki  parancsolt,  ez  ideigh  senki 
nyakán  nem  szántott  (Huszti;Aen.  30).  4)  [tametsi;  obwol?]. 
ókét  szent  Pál  mégis  vigasztalja  vala,  olyha  ugyan  6  is  meg- 
iedett  vala  (RMK.  IV.202). 

so-ha  (stha  RMNy.  n.97.  sofiha  GuarjC.  50.  RMNy.  IL15. 
fomha  LevT.  1.84.  88.  szomha  RMNy.  11.78.  miha  EhrC.  47. 
MünchC.  169.  GuaryC.  20.  WinklC.  338.  CzechC.  7.  We.szpC. 
123.  zonha  PeerC.  131):  1)  nunquam  C.  iL\.  [niej.  Sonha  nem 
latamnala:  nunquam  videram  (EhrC.  47.  52).  Sina  hegenec  ki- 
etleni  kicben  sonha  ember  nem  lakozhatotuala  (BécsiC.  18). 
Istent  sonha  senki  nem  lattá  (MünchC.   169).   Sonha  el   nem 


teuehettec :  non  orraverunt  (47).  Soha  nem  yelent  ezenképpen 
Izraelben  (JordC.  381).  Soha  az  nem  lezen:  non  érit  tibi  hoc 
(106).  Hogy  .soha  bjnbe  el  ne  zeudoredyem  :  ne  umquam  obdor- 
miam  in  morte  (KulcsC.  20).  Yoth  vezth  el,  ky  soha  nem  leet 
(ÉrdyC.  151).  Ide  touab  soha  no  íwetek  f\'irgC.  47).  Míg  ez 
világban  ele,  sonlia  senkinek  meg  nem  ielente  (58).  Senki  soha 
nem  látta  az  Istent  (MA:  Bibi.  Elilb.  1).  Soha  semmi  időben 
(1.92).  Soha  Sróckén  vége  nem  lészen  (Zvon:  Po.st.  1.236).  Soha 
nintsen  minden  embeniec  egyaránt  való  állapottya  (11.32).  2) 
unquam  C.  (jej.  Az  ev  eletniek  nyluan  való  zentsegeert  aleg 
bog  valaky  az  ev  atyafyay  kezzevl  soh.-i  az  ev  akaratya  ellen 
tevt  volna  (MargL.  61).  Nem  hyzjm,  hogy  soha  ember  lakhas- 
seek  (ÉrdyC.  579b).  Sámuel  azt  akará,  hogy  a  király  tőr\'ényt 
lásson  reá,  ha  soha  senkítiil  ajándékot  kívánt  (Pázm:  Préd. 
357).  Alig  hiszem,  hogy  te  soha  is  oluastad  volna  azokat  (Bal : 
Oslsk.  397).  Nem  engedi,  hogy  az  igaz  soha  el  es-sek  (Szár :  Cat 
C4). 

[Szólások].  Soha  napíán  lészen  az  (Decsi:  Adag.  212.  196):  ad 
calendas  Graecas  MA. 

vaj-ha  (avayha  BécsiC.  63):  1)  utinam,  o  si  MA.  [ach  wenn, 
wemi  nurj.  Vajha,  oh  ha:  utinam  Com:  V&st.  151.  Com:  Jan. 
174).  A  vayba  zolgacba  eladattatnanc  (BécsiC.  63).  Auayha 
nem  volnéc  férfiú  zelletet  valIo  (249.  KeszthC.  348).  Vayba  az 
lehetne  az  mit  kiuánok  (Decsi:  Adag.  37).  Vayba  raaradtmie 
volna  ti'il  az  Jordánon:  utinam  mansissemus  trans  Jordanem 
(Kár:  Bibi.  1.199).  2)  (alíquando;  irgend  einmal).  Váljon  van 
ollyan  sziv,  kihez  volt  6  vajha  hiv?  (Amadé:  Vers.  27.  127.  207). 

vala-ha :  alíquando,  olim  C.  nonnunquam  MA.  [einmal,  einst, 
irgend  einmal].  Ebregy  fel  valaha:  ede  nastmiimn  (Decsi:  Adag. 
58).  Vaj  szaggatnád-el  immár  valaha  az  egeket,  és  j'^nélalá, 
hogy  tudhatnék  a  te  nevedet  (Pázm:  Préd.  151).  Azt  kívánta 
tfllünk-is,  hogy  egyszer  valaha  kí-kellyiink  a  gyennek-számból 
(763.  Káldi:  BibL  287.  Ziinyi  1.46). 

[Hái] 

Hái-bái :  (vetus,  vetustus ;  alt,  veraltet].  El-kopott,  ótska, 
hájí-báji  irás  (SzD:  MVir.  352).  Szemléld  a  pogány.ság  dühö.s- 
ségének  üszögében  heverj  hájí-báji  maradékot  (387). 

2.  HA :  [sed ;  sondem].  De  cserép  tálakat,  fedfit  és  fazekat 
nem  annyit  törsz,  ha  többet  (ÖtvMest.  31.  vsz).  [Vö.  ha-nem]. 

3.  HA :  1)  Ha  !  hallga !  st !  PPl.  2)  [inteijectio  inferrogandi ; 
fragelaut].  Miképpen  geriesztette  az  isteni  szeretetre?  és  dicső- 
ségének oregbétésére  ?  Ha  ?  (Csiízi :  Síp.  308). 

ha-ha-ha :  euge  [liaha].  A  hítlen  népek  soksága  száját  ször- 
nyen reám  tá^a,  kiállnak  rajtam  ha-ha-hát,  mondván :  szeműnk 
jó  dolgot  lát :  euge,  euge,  \idenmt  oculi  nostii  (MA :  Bibi.  V.35. 
zsoltár). 

hó-ha :  (sta,  state ;  hoha,  halt].  A  barmok  egy  hajsz,  tsáh, 
iióha  mondásra  melly  hamar  engednek  (Mísk:  VKert.  lOi. 

TTATt  (haab  JordC.  399.  881) :  1)  fluctus,  unrla  C.  welle. 
Sut,  wasserwelle  PPB.  Habonként,  hab-módon :  undatim  MA. 
Nagy  indolat  lótuala  a  tengeren,  ug  bog  a  haioüka  be  fédez- 
tetnec  a  habockal  (MünchC.  28.  41)  Az  hajoczka  hányattatyk 
vala  az  hab  myat:  naricula  jactabatm-  flucíibus  (JordC.  399). 
A  tengSrbeli  habogba  meghaluan  (DebrC.  214).  Vizeknec  es 
zeleknec  habaynac  felelme  (TelC.  9.5).  Ymachagot  teween  meg- 
zalloytaa  az  tengőrnek  habaat  (ÉrdyC.  527.  49b).  Meg  babo- 
reytod  tengernek  melseget  &s  w  habynak  zengeseth  :  omturbas 
profimdum  maris,  sonum  fiuctuum  ejus  (KulcsC.  150).  Vyznek 
baba:  tempestas  aquae  (163).  Sok  baboktól  bányatatott,  s  megh 
romlott  szegény  hazánk  (RMNy.  III.127).  Ide  s  tova  vezettetik 
vala  az  tenghernek  habitul  (Sylv:  UT.  L23).  Tenghemek  fene 
babai  (11135).  Mikoron  bab  támad  az  halászokra,  tehát  ackoron 
vakmerőképpen  nem  halásznak  (Kulcs :  Evang.  408).  Zúgó  haboe 

77* 


1223 


HABOCSKA— HABOZÓ 


HABZÓS-HABDA 


1224 


(MA:  Bibi.  V.21).  K&szkSdik  biisulá-sának  nagy  habjával  (Zrínyi: 
ASyr.  212).  Minden  eretaek.ségeknek  habjait  lenyomta  (Czegl: 
MM.  69).  A  fergeteg  kárt  tett,  egy  lianibáros  hajót  elvivén  s 
elkapván  a  hab  és  szél  (Monlrók.  XV.701).  Az  igen  felette 
nagy  haboktul  hogy  el  ne  szagattassjuiac  íCom:  Jan.  ;>0).  Ez 
vihigban  oly  habokban  forgasz,  elhigyjed,  mellyekben  halál  két- 
felé kaszál  (Thaly:  Adal.  1.2).  Egyszer.sinind  kitörvén  mint  forgó 
liab,  örvény,  köríisként  iigy  veszejtik  (11.279).  2)  spuma  Kr. 
[schaum].  Haragában  véres  habot  rágott  (Kónji:  HRom.  9). 

Habocska :  imdula,  flucticulns  C.  kleine  welle  PPB.  Apró 
halHHískák  locsognak  (Bal :  CsLsk.  45). 

Habókol :  [palpito ;  zapiioln).  Nosza  most  Ixabokoly  a  víz- 
ben (Czegl:  Tromf  78).  Én  [lenig  ha  hab<')kolok  is,  így  rántlak 
útánn.'im  (Czegl :  MM.  225). 

Habol :  (undo,  fluctuo ;  wogen,  schaiimeo].  S6t  még  egy 
szíiget  az  Pontusnak  hablo  vizeteu  ;iz  Aegyptus  olSt  fekszik 
(Forró:  Curt.  518). 

ki-habol :  [exundo ;  überströmen].  Mind  seb6.ssen  s  mind 
kihabolva  viseltetik  vala:  torrens  et  elisiis  ferebatiir  (Forró: 
Curt.  518). 

Habos  :  I )  fluc:tuo.sns,  imdans,  undabinidus  C.  undosus  MA. 
voll  wellen,  uugestüni  .PPB.  Ez  habos  tengernek  ew  férge- 
tégy  (VirgC.  142).  Habos  Ítélet  (Fal:  Jegyz.  'M\).  2)  llabo.s  hab 
módra  raifrás:  wellenweis  g&staltet  PPB.  (ge\vellt|.  Habos 
szinti :  cymatilis  C.  Habos  rnha :  imdulata  vestis  MA.  Habos 
szín:  color  nndvilatus  Nom.^  231.  Habos  tabit  (TörtT.  XVIIl. 
208). 

Habosaág :  (fliictns,  ae.stiis ;  gevvoge].  Ferencz  is  elfelejti 
minden  útját  s  fáradsiígát,  mint  a  parthoz  jutó  tenger  liabossá- 
gát  (Gyfingy:  MV.  5f,). 

Haboz:  1)  fluctuo,  confluetuo,  imdo  C.  [undis  agítor: 
wellen,  wogen,  schjiumen,  von  den  wellen  hin  und  her  gewor- 
fen  worden].  KIc  téstoua  habazunc  [így]:  Hnctuantcs  illelt:  UT. 
Cc.  6).  A  vasmacskát  megvetic  és  ugj'  haboznac  s  liabtc)!  liányat- 
tatnac :  fluctuant  et  jactantur  (Com :  Jan.  90).  I  labozó  ten- 
ger ;  maré  fiuctuaus  (14).  Én  már  nem  habozom  s  parttól 
sem  tíivozom  (Amadé :  Vers.  118).  2)  [fluctuo,  títubo,  dubito ; 
waiiken,  schvvanken,  un.sclilü.ss-ig  .seiu).  Sem  elei,  sem  utóllya 
szollakának,  tsak  haboz  (Pázm :  Préd.  b:í).  Tekintete  kegyetlen, 
S'zeme  víUámik,  járása  haboz,  fog;i  tsikorog  (803).  Ezek  emberek 
voltak,  sokszor  haboztak,  álhatatlanok  vi'ilt;inak  (Pázm:  LuthV. 
129).  Igen  haboszz  azért  ez  aránt  (Bid:  Cslsk.  :12).  A  ker&szt 
fa  alat  haboz  vala  elméjében :  iussLstens  cnicí  animo  fluctuabat 
(Czegl :  Japh.  228).  Habozik  elméd  a  jónak  véghezvitelében 
(Der :  ÖÉlet.  58).  S)  [ventum  facío,  vontílo ;  fácheln,  wedeln]. 
Mint  haboz  módiá-sson  a  legyezővel  (Fal:  NA.  156). 

Haboz-hibez :  [fluituo,  dubito ;  sihwanken,  unsihlü.s.sig 
z;uidein].  Ecképpen  habo-znac  hibeznec  es  tetouaziiac  az  5  ma- 
gyarazottyockal  (Vallást.  M). 

Habozás,  habzás :  flnctuatío  C.  scliwebung,  schwankimg 
PPlí.  [das  wogen,  .schwankenj.  Ez  vylagnak  vezedelmes  hab<w.;is;i, 
kyn  ertotyk  az  lelky  nywgodalomnak  zcnotlen  való  kcseei'tety 
(ÉrdyC;.  79b  Píizm;  Kai.  547). 

Habozó,  liabzó:  1)  u.ndabuudas lln(tu;uis  MA.  voll  w;Ls.ser, 
wankcnii  PPB.  Habozó  tenger  (Boni:  Préd.  200).  Halxizó  zi'ipor- 
e8.s5  (llly:  Préd.  II.448I.  2)  (fluctuans,  dubítan-s;  si-liwankond) 
zweifelhalt  PPB.  Habozó  olméjfl :  fluctuantis  animí,  opíniosas,  iu- 
constans  PP.  Ne  legyiine  habozó  kiczindedek  (\'j'us:  CanCat. 
551).  Abban  a  munkában  rettenetes  habzó  elmével  volt  Lutlier 
(Pós:  Igazs.  L169).  I.>együnk  tanáesi-sal  annak,  ki  habzó  elmé- 
vel vagyon  és  nem  tud  hová  fogni  (Pi':  SB.  169).  Habozó  gon- 
dok (Fal:  Jegj'z.  934).  Elmém  habzó  biísúlásra  kelt  (SzD:  MVír. 
77). 


Habzós :  fluctuans,  turbulentus ;  wogend,  schaumend,  gtür- 
mísch].  Viseltük  (a  tergernek)  gyakor  veszedelmét,  a  habzós 
szeleknek  iszonyú  félelmét  (Gyöngy :  Char.  11). 

Habozott:  fluctuatus  C. 

Haboztat :  [facio  undulare,  facio  dubítare ;  schwanken  Ia.s- 
senj.  Halottam,  hogy  útnak,  szónak,  házasságról  való  tanács- 
koz.;<£nak  nincs  vége;  erre  nézve  nem  haboztatom  sokat  elmé- 
met (Fal:TÉ.  693). 

Habuckol :  ínter  nandum  aut  piscandum  commoveo,  con- 
turbo  aquam  Kr.  [pliitschern].  Vizbe  habuczkolván,  észre  sem 
vehette  (Gvad:P5sty.  31). 

HABAR :  I )  mísceo,  agito,  conturbo,  turlw  MA.  confundo 
Otr :  OrigHung.  1.306.  11.205.  (riihren,  dnnhrühren,  quírlenj. 
durchmischen,  verwirren  PPB.  Ha  mészben  az  mondolát  habarod 
torvi),  az  ebnec  marását  meg  gyogyittya  íMel:  Herb.  13).  Az 
dio  hanniat  ha  fa  ólaiban  habarod,  hait  nevel  iBejlheA:  hlvK. 
26b).  Míg  megforr,  addig  mind  habard  egy  kalámial  iliadv: 
CsaL  ni.43.  42).  2)  praecipito  MA. 

[Szólá.sok).  Két  kérdések  habartatnak  egy  lévljen  (Pós:  Vet  11). 

el-habar :  (rudícula  peragito,  musceo ;  verrühren,  mengen). 
Auagy  t5ri  két  ffl  fokhagymát,  borban  habard  el  és  aiuiac  az 
leuéuel  bel61  mosd  meg  az  (lónak)  vazaraíát  és  meg  indul  az 
vizeletí  (Cis.  03). 

föl-habar  :  agito,  cogo  in  spumam  Kr.  [aufrühren,  míschen). 
Ha  a  német  sz<')t  egynéhány  francia  igékkel  felhaljarván  s 
megcre,sztvén,  eleikbe  adod,  már  megelégednek  véle  (Fal:  NE. 
22).  Tűrhető  volna,  ha  más  mi  maszlaggal  (a  bort)  fel  nem 
habarnák,  melly  gyakran  betegágyba  ejti  az  ivókat  (Fal :  TI^. 
780). 

raeg-habar :  oxagito  tudicula  Kr.  (umriihren,  quirlenj.  Tílch 
barom  chíip  olaít  es  czeii  papa  fiuenek  viztiben  habard  meg 
(Frank:  HasznK.  32).  A  görflugySt,  ha  meg  egyelited,  habju-od 
és  vízben  áltatod,  sikamló,  híg  sara  lészen  (Com:  Jan.  15. 
TörtT.'  1.370). 

Habarcs.  Habarék,  fertfi,  habarts:  volutabrum  PPBL 

Habarcsos  :  [inquínatas ;  be.sudelt|  A  világ  úttyai  ínqnínatae, 

fertelmes,  habartsos  utak  (Pázm:  Préd.  87). 

Habarék.  Habarék,  fertfi,  habarts:  volntabrum  PPBI. 

Habarit :  turbniento,  agito  MA.  unnihíg  maciién,  hin  und 
vviedortroibon  PPB. 
|Habarod-ik|   meg-habarodik :   lagitor,  misceor;  ver 

riilui  werdeii,  sicli  veniiLsihen).  (twjikácsmost.  187 1. 

Habart.  Pép,  dara,  líszttelhabart :  pulmentum  PPBI 

HABAECOS :  (?)  HabartzAW  csavargó  (Fal :  Jegyi.  934) 

[Vö.  Habarcsos]. 

HAB AKNICA :  iwlypus,  scpia,  octupus  C.  Ver.  MA.  meer- 
fch  mit  vielen  fils.sen  i'PB  Kwidettem  az  wen  azzonnak  egh 
kothas  habarnyczath  ;  k[egyelmed)nekys  tvz  iiaraiuhoth  es  iiegh 
habaniyczath  (LevT.  1.121).  HaUiniyii'zjitli  küldtem  kiluek  ill. 
145.  276.  Misk:VKert.  682).  A  h.ilKU-niIza  rava.sz  és  Isaloka 
(ACsere:  Enc.  22U).  Tokints  meg  a  hal>amit-/iit,  valaiiiinémft  szinfl 
kShfiz  közelít,  annak  az  5  színéhez  váltiMilattya  SKÍnét  (Ker: 
Préd.  283).  Noicz  kötés  habamicza  (Rjidv :  Cíial.  nL57.  231.  Egy 
Hahamica  nevft  ágyú  (11.393).  So  csíkot,  halat,  lésztá.st  s  ke- 
mény rántottát  sem  szabad  ennem,  az  csigát  haluirnii'zát  még 
cmlílenem  .sem  szabad  (Gér:  KárOi  IV. 469).  Bara'«>'iiuik  a» 
kúfala  pui;ácsábul  rakva.  Jer  ki  Kata,  ha  kell  néked  ítAee  ba- 
baniít.>za  (Thaly:  Adal.  98). 

HABDA :  CMulÍH  peronig  SK.  caiunasár  v.  lábbAr  a  bocs- 
kor titlött,  niellyet  a  [>ara«ztok  a  lábok   szárára  húznak  SeU. 


HABOG-HÁBORKODÁiS 


HÁBOROD-IK— (teZVE-HÁBORODIK 


1226 


u'>   y:\r  san'i  arja,  a  pásztorok  butskorok  felett  lábok  szái-akon 

i<>  lik  a  harmat  ellen  Gvad :  FNót.  8.  [schaft  7,u  riemenschulien, 

tii'i.'lröhren]. 

}  LABOQ :  hebeg,  akadoz  SzD.  [balbutio ;  stotteni).  Habogva 

llt's:  toliitiliiquentia   PP.   A   nyelvet  habogová   teszi  (PP : 

\    389).   TfirvénjTÖl  dadogott,  szállott  és  habogott   (Gvad: 

.N.it.  5V  [V,T  HEBEG]. 

ILÁ30RIT :  turbó,  tiirbulento  MA.  aufwiegoln,  unrube 
ii.-irhiMi  Pl'U.  A  titeket  háboritó  ellenség  (Kár:  Bibi.  1.128. 
•í.iliii:  Bibi.  2(i3).  Hitvány  árthalmas  gondolatoc  az  imátságot 
ii> -bolgattyái',  h.'iborittyáe  (MA:  Sciilt.  7). 

egybe-háborít :  (di.scurdes  reddo,  dissocio ;  entzweien].  Az 
Miiilmr  ázzon  az  ew  nranak  nem  mery  vala  meg  yelenteny, 
i"^y  .-iz  ketli  atyafiát  eegybe  ne   halioroytaiina  (ErdyC.  653). 

t'öl-háborit :  tnrbo,  tiirbulento,  comnioveo,  inconcilio  C. 
ritiirbo,  concito,  conturbo  MA.  verwiiren,  aufrührisch  machen, 
iiit'vviegeln,  erregen  PPB.  A  békességet  fel-hábon'tani :  *distur- 
i.ii"  pacem  PPBl.  Én  nagyok  az  nr,  ki  felhaboretom  a  tengert 
'IVl :  Evang.  I.22b).  Elmeiec  es  lelki  Lsmeretec  fel  nem  habo- 
lit.ithatneiec  (EsztT;  IgAny.  330). 

fölháboritás  :  pertnrbatio,  concitatio,  commotio  MA.  heun- 
ruliiíuiig,  bewegung,  anfiviegelmig  PPB. 

fölháborithatatlan :  impertmbatus  MA. 

közbe-háborít :  interturbo  C. 

még-háborit :  contnrbo,  interturbo  C.  distiu-bo  MA.  ver- 
niniiliigen,  verwirren,  iiTe  machen  PPB.  A  zellet  meghaboreita 
■  li  1  :  spiritus  conturbavit  eum  (MünchC.  89).  Mynden  horeth- 
u.nseeghet  es  hamyssagot  meg  haboroyta  ez  vylagon  (ÉrdyC. 
111  ,'i23).  Megh  haboroytotta  az  kőz  népet:  commovet  populum 
i.iordC.  611).  Meghaboroytottak  ez  my  varoswnkat :  contiu'b;mt 
civitatem  nostram  (764).  Meg  haboritotoc  engemet,  es  gyfllo- 
segesse  tőtetec  a  cananeo.sokual  (Helt:  Bibi.  I.R).  Ezen  igieke- 
zik,  hüg'  az  euangeliumnak  hirdetőit  meg  haboric/^a  (Fél:  Tan. 
6).  A  szóllót  beszédében  meg  ne  háborics:  loijuentem  ne  iuter- 
pella  (Com:  Jan.  200). 

öszve-háborit :  inconcilio  PPBl.  [entzweien].  Öszue  hábo- 
rítani az  embert  az  n  attia  ellen :  separai'e  hominem  adversus 
patrem  suum  (Fél:  Bibi.  16). 

Háborítatlan :  iuturbatus  C.  [ungestört]. 

Háborithatatlan  :  impertnrbatus  MA.  nnverworren,  nicht 
beunruhiget,  mibetriibt  PPB. 

Háboritó:  turbator  >L\.  aufwiepler  PPB.  [widersacher]. 
Mikorra  en  rólam  haborytokrol  Ítéletet  tez  ?  (piando  facias  de 
persequentibus  me  judldum  ?  (DöbrC.  49). 

ország-háborító  :  (factiosns,  seditiosus ;  aufriihrer].  Azzal 
gyfilölteték,  hogy  or.szágháborító,  pártoIkodá.sok-.szGrző  (Pázm : 
Préd.  ő'2).  Orszíig  háborítok,  párt  ütők  (Szatbm:Dom.  179). 

HÁBORKOD-IK :  turaultuor  Kr.  [litigo ;  aufgeregt  sein, 
uneinig  sein,  streiten].  Hat  esmegh  haborkodnak  egymással : 
pugnantibus  (JordC.  728).  Ha  halrorkodol  sok  felee  gondol- 
wan  (ÉrdyC.  424.  567b).  Ha  kezdvMik  niykezhMik  haborkodni  es 
zwgodny,  ez  lelky  iozaghoktwl  yresen  maradnnk  (ÉrsC.  213). 
(Bejlhe:  Epi.st.  207).  Az  isten  szolgaianac  nem  kel  haborkodni: 
litigare  (Mon:  Szján.  3).  Kiáltnak  azért,  zayganak,  haborkodnak, 
kegyetlenkednek  (Lép:  PTük.  1.121).  Bi'isul,  liaborkodik  es  rette- 
gésben vagyon  az  lelki  ősmeret  (199). 

Háborkodás :  fjurgium ;  zank,  .streit].  En  ymaran  el  nem 
zenwedhetem  az^ty  dolgotokat  es  haborkodastokatli  (JordC.  199). 
Ne  gyoponczon  fel  az  haragh,  ne  yndwhon  fel  thyteketh  hábor- 
kodás (ÉrsC.  190b.  222). 


HÁBOROD-IK,  HAJBOROSZ-IK :  lontnrbor,  piirtiubor 

MA.  verwirrot,  beunruhiget  worden,  anfrülirisdi  goniacht  werden 
PPB.  trator  Holyíus  oly  liaboroduiui  menő  akkapnra,  hogy 
sebességűéi  az  aytot  megnyttuan  tewn  nagy  zozatott  (EhrC.  16). 
Egez  Phrigia  raita  haborodek  (CsomaC.  31).  Ihiborodnac  vala 
egym;ls.sal  (Helt:  Krón.  2ÜÜ.  Kákli:  Bibi.  263). 

egybe-háborodik :  [inimiciti:ts  suscipio ;  sich  entzweien, 
in  streit  geraten].  Vambor  herczogőkke.l  Salamon  kyral  egybe 
haborodeek  (ÉrdyC.  398b).  lígbe  haborodam  Gőrgel  (LevT.  I. 
303).  Két  egyben  háborodott  részek  között  békéltető  (Ker:  Préd. 
80). 

el-háborodik :  [pertnrbor ;  aufgeregt  werden,  vervvin-t  wer- 
den]. Myg  tebbet  gondolkodyk  magáról,  annewal  ynkab  el 
liaborodyk  es  semy  dolgot  yzeeben  nem  foghat  (ÉrdyC.  421).  Az 
én  szivem  elháborodqtt  én  bennem  :  cor  moum  conturbatnm  est 
(MA:  Bibi.  1.547.  U.170). 

föl-háborodik :  tumultuo  C.  errogt  werden,  sich  aufregenj. 
Falliáborodott :  perturbatus,  turbidus,  mcitatus,  concitatus,  undo- 
sus ;  tülháborodütlúl :  turbate,  tumultuose ;  hamar  fcilháborodó : 
incitabilis  C.  (Káldi:  Bibi.  1.293.  Pfizm:  KT.  121).  Ha  mikor  ké- 
telen  volt  véle,  hogy  tselédjét  meg  feddené,  fel-nem  háborodott, 
meg  nem  indult  felettél)   (Fal :  UE.  295). 

fölliáborodás :  conturbatio,  concitatio,  incitatio,  tumul- 
tuatio,  passió,  pathos  C.  commotio  PPBl.  uniiihe,  verwirrung 
PPB. 

föUiáborodhatatlan :  impertnrbatus  C. 

még-háborodik  :  perturbor  MA.  bemu-ulilget  werden  PPB. 
[aufgeregt  werden,  iii  zorn  geraten].  Ohaitozéc  az  ember  es 
méghaborodéc :  conturbatas  est  (BécsiC.  7).  Meg  haborodanak 
raytta :  indignati  sünt  (JordC.  438).  Hw  elmeeyeben  meg  habo- 
rodek :  contiubata  fiiit  (710).  Meg  haborodanak  az  apaccbak 
azzonyallaty  félelmei  (DomC.  122).  Meg  liaborodot  orehaual 
monda  nekyk  (163).  Nem  haborozyk  meg  soha,  sem  magában, 
.sem  egyebekben,  alcarmy  bozzosagh  eryeh  (Apóst.  11).  S  miért 
haborottok  meg  ez  azzonialatra  ?  Jesus  latnán,  bogi  meghabo- 
rottanak  volna,  elczendesite  őket  (WeszprC.  13).  Valanak  zomo- 
ruságban  es  meg  liaborodnan  eristusnak  elmene-serevl  (CornC. 
119).  Ur  istennek  hatalmassága  myath  az  egh  meg  hahorodeeg 
(ÉrdyC.  338).  Meg  haborodwan  es  meg  rettenwen  alythtyak 
wala,  hogy  lelket  lathnanak  (ÉrsC.  125).  Minek  elewtte  ez 
idew  meg  haborodot  volna  [mielőtt  még  e  zavaros  háborús  idők 
beállottak  volna]  (RMNy.  11.125).  Ha  vétkeinket  kezdene  be- 
szelleni,  megháborodnak  miatta  (Born:  Préd.  431).  Az  hiuek 
latnán  az  rettenetes  szakadást,  meg  ne  haborodgianak,  hanem 
io  készülettel  variak  az  fi  lelki  ellenségeket  (Fél:  Tan.  230). 
Inkab  akaiiac  vala,  hog'  az  ország  haborodnec  meg,  bog  nem 
mint  fi  nekic  bóczfllletec  nem  volna:  conturbari  rem  publicam 
quam  minus  valere  ipsi  malebant  (Decsi:  SallC.  27).  A  mnuesec 
meg  ne  báborodianak  egymással  (KKrakk.  1573.  a8).  Meghá- 
borodott tenger  (MA :  Bibi.  IV.239).  Elforditád  róllam  orczádat, 
és  meg-háborodám  (Pázni:  KT.  145).  A  szem-fájók  meg  hábo- 
rodnak, mihent  nap-fényre  tekintenek  (Pázm:  Préd.  186).  Meg  ha- 
boroszik  rettenetes  félelemmel  (Zvon:  Post.  1.39).  Gyomra  meg- 
háborodic  (Com:  Jan.  198).  Az  ellenkezések  által  meg  ne 
haborodgyunk  (Illy:Préd.  I.llO). 

megháborodás :  pertnrbatio  MA.  beuuruhigung  PPB. 
Vgianezon  nap  az  égnek  meghaborodasat  igeri  (KBécs.  1572. 
E3). 

öszve-háborodik :  (discordor.  dissocior ;  sich  entzweien, 
in  slreit  geraten].  Az  mely  ember  ewtet  nála  «7sely,  őzvve  ha- 
borodoth  emberők  kőzőtli  kynnyen  bekeseghet  zewrewzhet 
(ÉrsC.  520b).  Öszue  haborosznac  Pal  es  Barnabás  (ISsztT:  IgAny. 
367).  Mi,  kik  immár  a  pogannyal  öszve-bomlottunk  és  háborod- 


1227 


HÁBORODÁS— HÁBORGATÁS 


HÁBORGATÓ— HÁBORÚ 


tünk  (Zrinyi  I(.203),  A7,  édes  atyámmal  ísszeháborodtam  volt 
egy  ló  felíl  (Thaly:  TöitK.  13).  ÖsCTe  háborodtak  szóval  (RákGy: 
Lev.  177). 

Háborodás :  tiinmltiLs,  lis,  eonimotio,  contentio,  distiirbiiini 
MA.  aiif'nilír,  aufstaiid,  liirni,  bewotniiiK,  stíirung  }'\'H  Leziiek 
czodak  p.s  népeknek  nyomorwsaghy  az  theiisher  zonghesynek  es 
liabynak  haborodasanak  myatta:  prae  confusione  (JordC.  604). 

elme-háborodás  :  fconturbatio  mentis ;  siimesverHiming]. 
Ha  a  szentek  e  világi  dolgokra  vigyáznának,  tétovázás  é.s  elme- 
liáborodás-nélkiil  az  nem  lehetne  (I'ázm :  Kai.  1766.  969). 

Háborodásocska :  comnicitinnciila  (;.  kleine  bewegimg, 
kleiner  aufst;ui<l  PPB. 

Háborodatlan :  [imperturbatns ;  ungestört,  unversehrtj.  A 
maga  végezte  végozést  meg  ne  bántsa,  de  inkább  háborodatlan 
é.s  ntánna  valókkal  is  tartassa  (TíirtT.'  1.433). 

Háborodott :  turbidns,  tiirbn1ont<i.«,  fommotiis,  coiitiirbatus 
MA.  lipwegt,  unniliig,  verwirrt,  bounruhiget  PPB  Háborodot 
elméjű  (Pázm:  KT.  121). 

HÁBOROG :  imdo,  di.scordo  C.  litigo,  tiimultnor  MA.  zan- 
ken,  zwistig,  mioinig  sóin,  aiitiaiifmachen  PPB.  Mit  haborgotoc: 
quid  tnrljaniini?  (MiinchC.  80.  JordC.  470).  Kit  lialuan  azó 
irigi  zinőgljen  igen  háborognak  nála :  pertnrbantur  (l)ebrC.  66). 
Papok  fin  kSzettek  meg  ozolnak  ees  haboroltníik  (ÉrsC.  527). 
Nem  háborog  :  non  c/intendet  (Fél:  Bibi.  19).  Heában  való  dó- 
Ingért  háborgaz  (l)ec.si;  Adag.  22).  Hálmrgánac  az  páztoroc  ott : 
il)i  jiirgium  fiiit  pástomra  (MA :  Bibi.  1.23). 

Háborgás  :  adjurgiiim,  coneertatio,  Rs  C.  jurgium,  discordia, 
litigiutn  MA.  z,'ink,  hader,  zwietracht,  uiioinigkeit  PPB. 

gyomor-háborgás  :  nausea  Com:  .laii.  90   (iibligkeitj. 

Háborgó:  [tiu-l)idns  tnrbulentiis]  discordiosus,  discordabilis, 
litigator  C.  [erregt,  stiirmi.sch]  zweitriichtig,  iinoinig,  ziüiklsuh 
l'PH.  Az  részegitű  állat  hátmrgóvá  té.szen  (Kár;  Bibi.  1614). 
Háborgó  embernél  ve.szi"idni:  in  puteo  cnm  canibiLs  pngnare 
(Oeo.si:  Adag.  74).  Nem  lehet  háborgób  ember  annál  (284).  Ma 
háborgó  id<5  lészen  (MA:  Bibi.  IV.17I.  Háborgólan  cbak  azt 
fújják,  ókét  mint  fcddötték  (Ver- Tan.  173).  Nem  jár  háborgó, 
hanem  .sziled  ortzával  (Mad:  Evang.  16). 

Háborgat :  incifo  C.  turbó  MA  unriihig  machen,  venvirren 
PPB.  (stóren,  bennruhigen].  Halxjrgacha:  impugnat  NémGl.  31. 
Byzonyaval  ezenképpen  háborgattak  az  proffetakat:  sic  enim  per- 
SBonti  simt  prophetas  (JordC.  363).  Vot  mongyatók  tyteket  ha- 
borgatokuak  (Énlyí;.  73b).  Kezdoe  az  zent  zyznek  zyweet  habor- 
gatlini  (,'i49b).  Chazaar  mykoron  az  kerezttyoneket  liaborgathnaa, 
zent  D.-meter  elówe  yarwlwan,  zabadon  meg  fogaak  ewtet  (.Sgsb). 
Kezde  wtot  bezedel  haljorgatni  íVirgC.  27).  Wtet  testi  twz  ha- 
borgatLa  (31).  Vdvvezeh  engenieth  mynden  engcmcth  halnirga- 
toktwl :  s;d\nHn  nio  fac  ex  omnilms  perseijnentibus  nie  I  KnlcsC 
9).  A  kik  háborgatnak  titeket :  vos  iierseqnentes  (Fél:  Bibi.  7). 
Vannak  némely  felettóh  ártalm,xs  állatotskák,  mellyek  minnen 
rnagnnkat  bábortg.itnak  (ígyj  (Com:  Jan.  50).  Az  kovács  meste 
reket  no  háborgas.'iátok,  sem  kaszáljuisal,  .sem  szarahorszAggal, 
sem  más  dologgal  (KetskTört.  11.307). 

més-háborgat :  cv  lízt  en  neked  meg  engedem,  hogi  en 
velőm  lakozal,  de  en  az  |)enzt  el  nem  vezem,  mert  en  tudom 
atyádat,  hogi  engemet  ezért  meg  háborgatna  (A'irgC  25.  Pázni: 
KT.  452). 

öszve-háborgat :  (pertnrbo;  verwirron).  Mink  i.s  elme- 
gyiiuk  áUkitt  ez  to-stbo,  teremtett  ez  lélekbe,  hnrát,  gyomrát 
ö.szvoháborgatoui,  szála.s  lu'isát  megszaggatom  (Boni:  Préd.  IV. 
808.  RMK.  1I.425X 

Háborgatás  :  iminietatio  C  (|i«rseoiitio  ;  beunruhiguiig,  ver- 
folgungj.  Sok  kereztioii  egihazakat  rakattata  ki  a   kereutienSk- 


iiek  háborgatása  utaii  (DebrC.  71).  Zant  newe  dycheeretyre 
barom  rendliely  taiitvsag^vnk  leezen :  elssew  lezeii  háborgatás 
rol,  inasod  meg  tereesröl,  harmad  lelky  látásról  (ÉrdyC.  3731. 1, 
El  reyteed  wketli  the  zyuodnek  reytekebe  embereknek  hal"r 
gatasatwl ;  a  conturbatioiie  hominum  (KeazthC.  70).  Holot  v;ila 
tatároknak  nagy  haliorgatasa  (MargU  27).  Deciusiiak  is'.- 
WaleriusiL-ik  haborgataíiok  alath  R'jmaUan  Comelios,  Ciirtliagy 
naban  kedeg  Cypryanus  martyromsagoth  scenaettek  (Peert '. 
38). 

Háborgató  :  turbator,  infestator  Kr.  (beuiiruhigoud,  störend, 
störefried,  verfolger].  Haborgalho  István  (név  1470.  Nyr.  V.51oi 
Ymaggyatok  tvteketh  liaborgatokeert :  orate  pro  persequentil^iis 
vos  (ÉrdyC.  13Sb.  JordC.  368).  A  kereztienek  nagi  haborgatoLi 
a  zent  Pal  (UebrC.  63.  153).  Esyk  bynesekre  ken  kw  ees  há- 
borgató zeel :  spiritus  procellarum  (KulcsC.  18.  KeazthC.  ISi 
Isten  káromló  valéc,  liáUirgato  és  bíxszszonto  voltam  (HA : 
Scult.  674).  Hol  minden  igazságos  ügyekben  vegye  kegyelme.s 
oltalma  alá  ókét  minden  háborgatójok  ellen  (Radv:Csal.  Ili 
281b). 

HÁBORSÁQ  [?j :  [jm-gium,  rixa ;  streit,  zankj.  Azt  wsllyak, 
hogh  ezek  garazdalkottanak  es  ewk  attaaak  okoth  az  habor 
.sagnak  (RMNy.  11.193). 

HÁBORÚ  (habarta  JordC.  400.  háioráa  C5s.  K2.  hahoro 
EhrC.  13.  MiinchC.  126.  AoAonl,  Aoiorús  Otr:  OrigHimg.  11.2^. 
haburu  LevT.  L316.  Zvon:  Osiand.  24.  luibarussae  KazC.  13 
ha/mrusagh  LevT.  1.317.  AuAurusag  Tel:  Evang.  1113b):  1) 
[tempestiLs ;  ungewitter].  0  fel  keluen  megporeita  a  zelet  es  a 
miiec  baboroiat:  tempastatem  aquae  (MiinchC.  126).  I.Athwan 
az  liaborHiiak  nagj-  votat,  meg  yedee :  videns  ventum  validiun, 
timiiit  (JordC.  40ui.  Er'w  hideget  ielent  szeles  haboruual  az 
elein  (Kliártf  1583.  1)21  Tengeri  liáboriikkal  kómyűl  vétetvén 
(Zvon :  IVst  I.33S).  Az  égi  harmat  tLszta,  és  minden  síelek 
háborúitól  tsendes  iidóben  s7.okott  alászállani  (Pázm :  Préd.  ITO). 
Szélvész-háború  (Zrinyi  II.231.  Tengheri  háb<jruk,  áár-vizek  (Alv: 
Préd.  I31i.  Vizi  háború  (1  lall :  Pajz.s.  33).  Megtsende.sedéc  a 
tengernec  habonija  (I'yuk:  Józa  418i.  2)  (tiirbulentus,  procel- 
I0.SU.S ;  stiirmisch].  Háboni  idó :  intempestas  C  tempestas  MA. 
llalwru  űdó:  teniiiestas  (Fél:  Bibi.  26)  Ez  cwzteiidó  halH>ni  és 
elég  nynghatattlan  le.szen  (KKrakk.  1573.  A3).  Mars  es  Satur- 
niis  lialxiru  mennyet  es  hideg  eget  szerezuec  (Kai.  1582.  Pv4X 
Ha  sokat  terem  az  szilua,  háboni  időket  iegyez  (CLs.  G4X  Egy- 
neh.-uiy  nap  az  5d5  halwru  lészen  (KNagysz.  1693.  D8).  Ax 
babom  tengeri  haboc  egym-ás  után  rohaiinac  (Zvon:  PosL  I.314X 
Xyomorusjiginac  háboi-u  .szelei  és  habjai  (333).  M6ndórgesoket 
es  vilham.asokat  szerzenek,  mellyeket  latunk  os  hallwik,  midón 
az  égh  habom  (Lép:  ITük.  IL190).  Az  idónek  habom  volta : 
lempomni  disturbia  (Ver:  Verb.  302).  E  \ilágh  háború  tenge- 
rén (Mad:  Evaug.  151)  Azt  csud.illom,  kiváltképpen  ha  liáboni 
idó  volt,  hogy  nem  félt  a  monny-kótűl  M;itkó  (Illyef:  Tomp. 
239).  S)  túrba,  turlianientuin,  motas  tumultus  MA.  oonfiisio, 
commotio  Otr:  OrigHung.  11.205.  tumult,  eini«'lruug,  beunruhi- 
guiig, bi'wegung  l'PIÍ.  Az  l)ok6.segnek  tetelerewl  niykort  az 
liaratok  válnak  vala  hal»irot:  tiirbab.-mtur  (ElirC.  93).  Ne  taUui- 
t;il  liaboro  lenne  a  nepIjen :  ne  forte  tumultus  6eret  in  populo 
(MiinchC.  63).  Vilagh  halKirai  kőzűl  titeket  valasrta  az  ur 
(Tlie«TC.  167).  Kik  bálMiruhan  tekintenek  reám  (CsomaC.  221 
Péternek  Is  s/.antalaii  sin'  luabonii  voltak,  fi^rro  ol.iyba  tetetet 
(Boni:  l'iéd.  291).  Ini,  a  honnan  njaigodalmot  várok  vala,  szin- 
tén onnan  lón  bálMirnm  (Decsi:  Adag.  165).  Hit  szakadocás- 
iiac  háborúinál :  tompiwtate  sacrilegii  (Moii :  Ápol.  30).  Kg««seg 
tókiiek  halHinilat,  el  nem  kei^eillitek  (KBéo.  1572  F4).  Ne  tílr- 
téiijék  az,  hogy  az  én  \nlági  jovaimat  mód  i.élkill  és  zűrzavar- 
ban hagyván,  azok  felJI  annakutána  sok  kiiliímb  kiilömbféle 
liálx>mkiL'ik  es  ve.szekedéseknek  okai  éi  indulati  származzaiuik 
(Radv:Csal.  111.193).  Jó  .szerenLsémbeii  fel  ne  fuvalkodgyani, 
liáborúimbau  le  ne  iiyoinatta»<am  (Kim:  Ének.  328).  Valahány- 


ÉOI-HÁBORÚ— HÁBORÚSÁG 


HÁBORÚSÁGOS— HAÜ 


1230 


más  valakinek  szivét  egjébként  meg  nem  nyiigasztalhatod, 
faaneni  tennen  szived  háliorujával,  enie/.t  forgassad  (Fal :  VK. 
399).  4)  [eommotus,  inquietns,  discors,  iratus ;  aufgerogt, 
erregt,  mieiuig,  zoniigj.  Feleségénél,  gyermekénél  liáborAn 
Ukic  (fis.  Kii.  Ez  \il:igi  niikl-.'szerint,  liáboni,  n.vnsliat;\tlan, 
fíiradságos  értelmek  és  gondviselések  nincs  immár  az  világi 
dolgokra  (l'ázui;Kal.  796).  A  ki  dagadd,  puft'ado  nedvességek- 
nek jeleiisegi,  szőr  fel  borzadások,  liaboru  ahuisok  (ACsere: 
Eiic.  189).  Hlyen  nagy  dologban,  háboni  elménél  nebez  taná- 
ciot  fogliui  (Ulyef:  Jepbt  17),  Nagy  liáboru  elménél  az  vén 
attya  vala  (Szentm:  TF.2).  5)  (bellum ;  krieg].  Ez  asztendSnec 
allapattya  elegyes  lesz  bekeseggel  es  babomnál  (Kai.  1582.  F2). 
Az  tudatlauságnac  nagy  háboruiában  éluéu :  in  magnó  viveutes 
inscleutiae  bello  (Kár :  Bibi.  1.644).  Az  bábom  időben  akar  mi 
latoris  nagyra  mehet:  in  seditione  vei  Androclides  belli  ducem 
ágit  (Decsi:  Adag.  98).  Pártos  bábom  (Szeg:A(iu.  41).  Hadi 
bábom  (Megy:  SJaj.  VT.4S).  Habom  időben  as  badkort:  guer- 
larum,  dissensionumque  temporibns  (Ver:  Verb.  45).  Tőletek 
gyiíjtottak  báboní  fáklyái,  melytAl  le  omlottak  városok  bástyái, 
boldog  s  szegényeknek  itt  amott  házai  (Orczy:  KöItH.  45). 

égi-háború,  mennyei-háború :  tempestas  caeli  Kr.  [unge- 
witter].  Meney  baborotul :  ab  aéris  perüirbatione  NémGl.  166. 
(Az  angyaloknak)  batalmok  vagyon  mynd  eegy,  mynd  pokolbely 
vezedelmes  habormiak  meg  engbezteleesen  (ÉrdyC.  Ö57b).  Az 
nap  kelleti  szél  vtán  ha  rútol  fi'i  az  ezaki,  nagy  egbi  bábom 
leszen  (Cis.  H2).  Az  nyár  szeles  és  égi  háborúval  elegyedett 
meleg  (KNagysz.  1613.  D4).  A  ki  föld-indiilásban  vagy  égi  és 
tengeri  háborúban  nem  félt,  azt  bátor  szivűnek  nevezték  (Pázm: 
Préd.  311). 

elme-háború :  perturbatio  meiitis  Kr.  [gemütserreguug, 
aufregungj.  Nagy  kétségek  közt  és  elme-háborúban  hagytam 
(Fal :  Const.  855). 

szél-háború  :  (procella ;  stui-mwetter).  A  ki  a  jó  szerencsét 
legnagyobb  kincsének  tartja,  fíivenybe  nkusz^ti  vasmacskáját, 
mellyet  az  első  szélháború  felszed  és  hajóstul  egyiitt  ve-szedelem- 
re  ragad  (FahBR  579). 

Háborús :  tnrbulentus,  turbidus  MA.  procellosus,  öuctuosiis 
Otr:  OrigHung.  11.205  imrahig,  entriistet,  unfriedlicb  PPB.  Ah 
raelly  téli  háborús  életec  ez  főiden  (MA:Scnlt.  27).  Háborús 
idő  (97).  Háboras  árviznec  habjai  (19(i).  Hábonis  tenger  iJL\: 
Z.s<jlt  129),  Az  egé.«z  okos  világ  nagy  elleasége  a  háborús  el- 
méknek (Fal:  UE.  434).  A  tenger  háborús  lesz  (Gvad :  Orsz.  243). 

Háborúság:  factio,  dissidium  C.  seditio,  contentio  MA.  tiibu- 
latio  Kr.  empömug,  aufmhr,  aufstand,  zank  PPB,  Vala  aimap 
haborosagé :  fűit  dias  illa  discriminis  (BécsiC.  74).  Mykoron  vala 
my  habonvsagb  tamadand  hw  kőztök,  liatli  en  hozyam  yewnek 
(JordC.  50.  122.  157).  Bódogok,  kyk  habor^vsagot  zenwediiek 
ygassagbert :  beati  qui  persecutionem  patiuntnr  propter  justitiam 
(365),  Mel  ydőben  kerestyenek  ellen  nagh  baburusagh  kezdeteth 
(PeerC.  36).  Haragiitam  istenre  habora,sagnak  es  kórságnak 
ideyen ;  haragossagomat  ielenletem  haborasagal  ( VirgC.  9).  Habo- 
msagrol  hozta  bekesegre  (18),  Habomsagot  es  bozzusagot  zen- 
uedni  (90).  Haborasaghokkal  illetetbny  (PozsC.  34).  Mynek 
elette  az  kőzőaseeges  haborwsaag  el  nem  yewend :  n'isi  venerit 
discessio  (ÉrdyC,  29b).  Habonvsagot  zenwedők  (534),  Nagi  habo- 
rwsag  tamada  az  eretnekektSl  (581b).  Hábomságtáma.sztó :  sedi- 
tiüsus  (Helt:  UT.  N6).  Görög  országba  ez  fldőbe  volt  a  nag 
háborúság,  a  kiről  irt  Xenophon  (Szék :  Krón.  54).  Soc  czasza- 
roc  rőttenetes  háborúságokat  inditottac  (BoiTi:Préd.  291).  Az 
háboraságbol  báborai-ág  támad  mindenkor :  litem  parit  lis 
(Decsi :  Adag.  62),  Ragadomanyokban,  oi-szagbelieknec  háború- 
ságában gőnyőrkődüt:  rapinae,  discordia  civilis  grata  fuero 
(Decsi:  SallC.  4),  Az  kiralyoknac  habomsagaban  az  Jugurta 
ellen    vala :    in   dissensione   regum   Jugurthae  adversus  fuerat 


(Decsi:  SallJ.  31).  Mikor  Core  az  ff)  pa|),ságot  kiviVnná,  Moses 
és  Aarou  ellen  hábonlságot  inditot  (MA:  Bibi.  1,134).  Háború- 
Siig  szenvedés  (IV,21),  A  feltáinadásnac,  háboru.ságnac  fő  vezéri 
(Com:  Jan,  143),  Mindenkor  ű  szive  háborúságban  lesz  (Zrínyi: 
ASyr.  1),  Az  itjú  Ititori  .sigmoud  éretleasége  s  állhatatlansága 
miatt  Erdély  b.-iboruságba  borúla  (Bod:  Pol.  42). 

Háborúságoa :  [tnrbulentus ;  unruhig,  ziinkisch].  Fondor- 
lók,  baboruságosok,  hazsíirtos  és  vakmerő  .szövűk  (Cis.  F2). 
Hábomságos  esztendők  (Bartha:  Krón.  18). 

fí  A  RORUIi :  (conturbor,  irascor ;  erregt  werden,  in  zorn 

geratenj,  Ysteny  felelet  lewn  hozya  monduan :  honnat  te  zege 
nes  emberke  haburultatol  (EhrC,  10).  A  kiral  haboroltatikuala : 
rex  turbabatur  (BécsiC,  82).  Haborívltassanak  mynd  een  ellen- 
segym:  contmbentur  vehementer  onmes  inimici  mei  (KnlcsC.  9). 
Zoolok  azoknak  kikel  nekem  gondom  vagyon,  kyk  mya  most 
igheu  haborultam  (Oirapr :  Assz.  4),  Ennyi  szélvészekkel  vig 
napja  bátxirúlt  (Gyöngy :  Char.  2),  Szívem  háborúi  (PbilFl.  96). 

még-háborul :  cvi  Ha  mondottauolua,  hogy  meg  baborol- 
tatot,  feluala,  hogy  ne  mutattna  gonoz  peldatl  (EhrC.  15),  Lattna 
ew  barattyat  meg  haborotnak  [így]  lenny  (93.  21).  Hegyek  meg 
haborulanak :  fundamenfa  montium  conturbata  sünt  (KulcsC. 
28).  Zenth  atya  algy  megh  mynketb  es  meg  ne  habonvly  (TelC. 
286.  DöbrC.  6). 

Háborulás :  tiu-batio  [aufregung]  My  az  bozzo.sagokat  babo- 
rolasnalkyl  engedelmest  zenuedenyewk  (ElirC.  30). 

Háborulat:  conturbatio  [gewittter].  Jelénénec  meú  gőrgé- 
séc,  Cild  indolas  es  baborolat  főidőn  (BécsiC.  74). 

Háborulatlan :  imperturbatus  [migetriibt].  Maga  mynden- 
koron  vyg  arcza  mutattnala  habarolattlau  [így]  elmett  (EhrC.  21). 

HACOKA :  stóla  MA.  [iiberrock].  Egy  ueres  kamoka  ha- 
choka  uont  aranyai  hant  (Radv :  Csal.  11.15).  Szederies  tafota 
hacboka,  ueres  bársonnyal  hant  (16.  31).  Egi  vere.s  karmasin 
atlacz  suba  hacboka  módra;  nestel  bellett  tafota  hacboka 
(RMNy.  11.149;.  Aranyas  hárson  haczoka  (210).  Öreg  felső  ruhá- 
tól, ki  haczokáuak  hivatik,  vegyenek  d[enárt]  40  (ErdOrsz. 
11.382).  Kurta  bársony  batzoka  (GKat:  Válts.  11.388j, 

HACSÉR,  HACSÍR  (ía(fc^r,  hat-Jr  PPB.  fmnlstr  f  Báth- 
Búcs.  'i.  karsir  Helt:  Krón.  34 1:  satelles  MA.  [liascber].  Német 
darabantokat  tárta  es  egyéb  német  harsirakat  (Helt :  Kióa  34). 
Meg  fogatattam  soc  nemet  haczirockal,  barom  fogházban  bor- 
dozuan  (Born :  Préd.  9).  Mikor  Romában  processiot  jár  [a  pápa], 
badseri  előtte  mennek  (Gyami:  Fel,  266),  Ha  e  nem  volna,  az 
őrdőg  és  annac  bagséri  [így]  el-fordétották  volna  eddig  e  vilá- 
got (Pós:  Igazs,  11.39),  A  Cbristust-is  a  Heródes  király  igyekezte 
az  6  batsiéri  által  elveszteni  (GKat:  Válts.  1.62).  Az  Achaz 
királynak  fennyen  beszéllő  liacséri  (11.242).  A  lelki  Hámánnak 
fel-lázzadt  hacséri  (953). 

Hacséros :  cv  Császárt,  hogyha  kinn  kapom,  bacsírossit  le- 
csapom (Thaly:AdaI.  11.261), 

HAD  (hiad  CornC.  17,5.  hodakozas  VitkC.  66):  1)  exercitus 
MA.  kriegsvolk  PPB,  Hadat  gyűjteni :  coraparare  copias,  cogere 
cobortes,  copias  PPBI,  A  kiral  meg  baraguec  es  ezeztuen  ö 
hadait  eluezte  az  ember  őldőkőket  (MimcbC.  54).  Ky  zalla 
eleyghi)e  nagy  haddal:  egre,ssus  est  obvius  eum  infinita  multi- 
tudine  (JordC.  161).  Ezenképpen  elozla  pokolbely  evrdevgnek 
hada  (MargL.  35),  Ewfelsege  hadawal  az  Thyzara  althal  jöt- 
them  (RMNy,  U.154).  Attyafiat  meg  veric  puskás  haddal  (Valk: 
Barb.  2).  Üys  rőuid  nap  nag  haddal  a  vai'osi'a  iűne  (Decsi: 
SallC.  24).  Gii'ilevéz  had  (BihCslsk,  138).  Két  had  ö.'^zue  rop- 
pant (Ulyef:  Jepbta  8),  Had  veszésével  vagy  más  kárvíiUássiil 
(Zrínyi  135),  Vid  mint  kilszikla  ál  a  habok  között,  vitézséggel 
tartya  maga  az  hadfölyhőt  (114),  12  ezer  kozák  had  tar- 
ta.ssék    fizetésen   (Monlrók.    Vin.168),   Gyítöttem   s    tartottam 


1231 


HAJÓI-HAD— HADAKOZ-IK 


HADAKOZiS-HADI 


hadakat  ÍXV.228).  Mi  lovas  és  gyalog  szi'unos  hadainkkal  ké- 
szen vagyunk  (MonOkm.  X.81).  Az  elegy-belegy  iiad  nekünk 
fordula  (XXIV.579).  Elsíiben  maga  udvari  serege,  ezután  a 
mollette  hadakozó  vasas-hadak  (Uyöngy :  Char.  Előb.  G).  3) 
bellnni,  duiilhini  C.  mars,  pugna,  proelium  MA.  krieg,  streit, 
diiell,  sdilacht  l'I'U.  Hadba  szolgálok :  milito  1*1'.  Óriás-had : 
gigantomat-hia ;  hadat  viselek:  bellignro  I'l'Bl.  Ilallandoc  vat- 
toc  liadakat  os  hadacnac  hirét  (MiinchC.  .í8).  El  himczed  a 
nemzeteket,  kik  hadakat  akarnak  (AporC.  17).  Hadba  es  vias- 
eoda-sba  diadalmat  vezőn  ((iuaryC.  .'i2).  Es  az  ev  zokot  alnok- 
sagyval  ;iz  zent  zvziiok  ellene  hadat  jndehta  (MargL.  27). 
Némely  hadba  meg  evleteek  (DomC.  210).  Az  ow  atya  hala 
meg  az  hadban,  annya  ee.s  hamar  való  napon  ky  mwleek 
(ÉrdyC.  .^'13b).  Keth  eztondő  bel  telvveen,  tőrteiieek  Julianus 
c'hazaniak  hada  (lalliaban  (624).  Nem  hadra  való  yndvviath  az, 
sem  fwtasra  kozereyüiew  zenghees  (JordC.  69).  Moyses  monda : 
61t(")zyenek  fl'el  fegyvverbe  ah  neepek  es  keszwllyenek  hadra 
(180).  Mindinik  vyaskoda.saba  es  hadában  gioződelom  adatok 
neki  (DebrC.  65)  A  gi5z5delmes  hadból  haza  tért  (4b).  Mars 
a  hadnak  istene  (173).  Mynden  eziMŰiya  koehyth  kezethcth 
hadhoz  (LevT.  1.146).  Annál  nagyob  hadra  gyfitőzic  vala  (Cse- 
rényi:  PersF.  54).  Mind  az  egosz  világ  neki  feiet  haitta,  azért 
imar  neki  senkinél  nem  vala  hada  (Szék :  KnSn.  58).  Soc  hada- 
kat visselt  (Helt:  Kión.  2).  Harczollya  érettünk  a  hadainkat 
(Káldi:  13ibl.  2-12).  Az  Anlus  Maiiliiis  Toninatiis  az  galliay  had- 
kor fiait  meg  ólete :  bello  gallieo  liliuni  snum  nnc.nri  ius.sit 
a)ec.si:  S;dlC.  43).  Iladravaló ;  liellator  (MA:Hibl.  1.319).  Szün- 
telen való  hadoe  vagyon  egymással  (MA:Scult.  292).  Hadakat 
és  pártolliodiLsokat  indít  (KNagy.sz.  1B13.  1)4).  Az  hadban  meg- 
vorottettec :  clade  afteeti  (Com:.Jan.  151).  Hadak  mennyküve 
(Kai:  .logyz.  936). 

(Közmondások.!  Kőnyn  az  had,  az  ki  nem  |irc>bálta:  dnlce 
bellum  inexpertis  (Decsi :  Adag.  262).  Monnybi'il  ad.atik  minden 
győzedelem,  kinek  isten  adja,  a  hadat  csak  a  veri  (KMK.  II  SO). 
Mint  adja  az  i'iristen  ezután  is  való  dolgunkat,  /i  tudja,  miért- 
hogy  a  had  veré.s,sét  csak  f>  magának  vála.sztott;i  (421).  Nincs  a 
*hadban  .semmi  Péter  bátya  :  eert-amen  non  accipit  exo.scula- 
tiones  MA.  1  lazul  vitt  é.szszel  —  azt  szokták  mondani  —  nehéz 
hadat  verni  (MonTME.  V.250). 

hajói-had  :  uaumachia  MA.  [.seokrieg]. 

kajtár-had,  kajtor-had  :  praedatorii  milites  Kr.  [gasindelj. 
Az  iü  barbel  tndgya  hogy  az  kaitor  hadban  sel»sec  leszneo  (Mol : 
ATam.  87).  Sokakat  fel-lázzaszt,  és  valimii  klijtor  hadat  indit 
(divat:  Válts.  11.353).  fe  onnat  infostálják  hatalmas  os.wár 
országit  mind  vizén  s  mind  száiazon  holmi  gyülevé.-iz  kajtár 
hadak  (Monlrrtk.  Vin.217). 

kérésztes-had :  expeditio  cruciata  Kr.  (kreuzzug).  (Helt: 
Krón.  369.  389.  Kr.)  Isten  megverte  a  pártoló  kflrSztfls  &s  feio- 
delemre  famatt  kaitor  hadat,  mint  a  kőrSztilsSket  (Mel :  Sam. 
101).  KorSztfis  hadat  tímiitsztott  (Mel:Sz.Ián.  400). 

lovag-had :  (oxenitus  eiiue.stris ;  berittenes  hoer].  I.x)vag 
haddal  egyűt  magammal  harmincz  ezer  embert  vivek  el  (Eorró : 
Oirt.  734). 

lovas-had:  c«  (nialy;KT.  11.123.  Kjikl':  Lev.  1.54). 

pór-had :  [exereitus  rusticanonun,  tumultus  agreslium : 
hauernheer,  bauernkrieg|.  (Giirca:  Máty.  20). 

udvari-had:  miles  praotorianus  PP.  hof  oder  leibgarde  PPU. 
Fejedelem  udvari  hada:  satellitinm  principis  Com:  Jan.  140. 

Hadakoz-ik :  bello,  duollo,  belligero  0.  belligeror,  miiito, 
MA.  belhnn  navo  PPBl.  krieg  führon,  mit  einem  kriogén,  stroit- 
ten  l'PÜ.  V'ahtmelly  dolog  lelfil  hadakozni :  lertaro  bello  de  re 
aliqua  Pl 'ISI  Meuden  hadakozó  kt^seg:  nniversa  vasa  bellica 
(UéesiC.  46).    Yewe  el  hw  reayok    Anialek  es  liadakozyk    v;űa 


hw  ellenók  Raffydym  hegyéén  (JordC.  48).  Ki  ellensegiuel  ha- 
daeozol  (DebrC.  563).  Hadakozuan  vytezkepen  az  wrdwgívkuek 
varába  bemenyenek  (VirgC.  136.  ComC.  216).  Arfa.xát  királyra 
hadakozik  (Tin.  237).  Holtaknál  liadakozni:  jugularo  mortur.s 
(Decsi:  Adag.  12).  Hadakozót  vala  4  Moab  királlyá  ellen:  pugna- 
vit  contra  regem  Moab  (AlA:  liibl.  1.140).  Ottan  liadaki^nál 
szeleknek  urára  (Zrinyi  11.113). 

Hadakozás :  bi^lligeratio  MA.  das  kriegen,  fiihrung  des 
kriegos  PPI3.  Belső  hadakozasoc:  bella  intestina  Com:  Jan. 
144.  Hadakozásnak  zenghese  hallattatyk  az  táborba  (JordC. 
69).  Mykoron  liallandotok  hadakat  es  hadakozasulmiüc  hyn-t-t, 
semyt  ne  feellyetek  (500).  A  jelen-való  és  reánk  következendő 
veszedelmeket,  hadakozásokat,  éhséget  ved'-el  rólunk  (Pázni: 
Préd.  12).  A  kard  nem  békesség,  hanem  háború  és  hadakozó 
fidfire  való  (Land:  UjSegíts.  0.2).  Experientiáját  hiszi  az  hada- 
koz<')  tudományba  iMonlrók.  XV.531).  Igen  rosziil  vagyon  tiil 
az  tengeren  c.sász;ir  dolga,  ui(n)cs  módjok  :iz  ide  hadakozásban 
(RákGy:I-ev.  11). 

Hadakozat :  bellum  (kriogj.  Von  valoztottakat  hadako- 
zatra :  a.ssnmpsit  electos  ad  bellum  (BécsiC.  14). 

Hadakozható :  bellax  PPBl.  [wehrfiihig,  kriegerisch). 

Hadakozó :  bellator,  IxdlipoteiLs,  bellosus,  bellicosns,  duelli- 
cus  C.  krieger,  kriegsmann  PPB.  Hadakozó  galogoc:  pedite.s 
bellatorum  (BécsiC.  23).  Olofernes  az  nag;  liadacozo  vitéz  (GuaryC 
55).  Hadakozó  legény :  miles  (Helt:  11'.  N6).  K5z  ImditkoziV- 
(Helt:  Krón.  97).  Vala  pedig  hadakozó  népois:  habebat  exerei- 
tus bellatorum  (Kár:  Bibi  1.396).  Hadakozó  férfi:  miles  (MA: 
Bibi.  1.1.51). 

Hadas :  [bellosus,  bellicosns ;  kriegerisch).  Nem  csak  békes- 
ségben, hanem  hadas  idöben-is  reá  ne  adgyák  (CompConst.  36). 
Hadas  idí  (MNyiI :  Agend.  398). 

Hadász,  hadáz :  [circumfero  nianas ;  mit  den  liiiuden 
herumfahron,  hennnfnchtcln] ;  hadarász  a  kardjával,  bottal  SzD. 
Akármint  hadázz-Ls  kezeddel,  de  menten  Lsniet  reád  száll  |a 
légy]  (Misk:  VKert.  65.5^.  A  sok  jantsj'ir  rajtok  addig  hadáE, 
hogy  a  magyaroknak  immár  fele  hibjiz  iKónyi:  HRoin.  180). 

Hadaz:  1)  |belligero;  krieg  tiihren].  Azok  tudgiak,  kik 
valaha  az  tengeri  habokkal  hadáztanak  (így)  (I^ép:  ITiik.  ll.64i. 
Szembé-hunyva-való  had;iz.isok  Kalauznak  ittegyen  elleuBnk- 
való  csatiizÁsi  (Pós:  Igaiw.  U.32VO.  l^lki  Isméreta  ellen  nem 
akar  hadazni  (Pós:  GBot  2;))  Ez  ellen  igy  ládáznak  (ezcu 
tétel  ellen  ók  igy  kelnek  kij  (Illyef :  Tomp.  15i.  2)  mani- 
biis  agito  aerem,  vibro  Otr:  OrigHmig.  1.306.  (agito  capnt, 
circumfero  manua ;  den  kopf  schütteln,  mit  den  handen  mnhor- 
faliren,  herumfuchteln].  Fejek  ides-tova  hadaz  vala  (Czegl. 
'l'romí  9).  Líitod-é,  hogy  csak  hadasasz,  és  mint  a  rabé  haló 
ember  oda  is  kapdozsz  a  hol  semmit  meg  nem  fogliatrz 
(Matkó:  BCsák.  '28,3).  Bíjtele-ség  igazán  nini-sen  e  világon,  akár- 
mint hadazzanak  a  Montanus  vnokái,  mert  enni  s  Ix'jtőlni 
ellenkeznek   egymással  (400)- 

Hadbéli :  [liellicus ;  kriegs-].  Oh  liadbely  eon  ystenvm,  mond 
meg  nekem  myt  \veth(<wttem :  dicito  Mars  (ÉrsC.  51 5X  Had- 
béli .szorgosság  nagy  szorult  fi  bemie  (Zrinyi  1.35). 

Hadi :  belliciis  C.  proeliaris  MA.  zum  krieg  oder  streit  gehö- 
rig  PPB.  Hadi  fegyver:  anna  bellica  (ElirC.  147).  Alab  mU' 
nem  volbmi  a  hadi  viselésbe  akar  mef  im[>eratoriu'il  iSzék; 
Kn'in  201).  Hadi  vért  ontott  a  békeségben  iKtUdi:  Bibi.  293). 
Hadi  hirei-  (MA:  txnlt.  1035).  Hadi  ni.vitersi-gillly:  Préd.  11.525)1 
Hadi  kapitjuiy  iTludy:  VÉ.  I.23U).  H;idi  tiszt  (Mik:TürL.  162i 
No  mentegeiíiék  az  urak  nuigokat,  hogy  a  hadi  törvény  kemény 
Légyen  a  regimentlien  legalább  egy  hadi  káplán  (Fal:  NA 
'220).  Olly  h.ijnoki  bátorság  nézett  ki  l)eUle.  hogy  Mars  hadi 
istenben    nem   kivánbatiuti   többet   ^Fal:  TÉ.  637).    Téged-is   a 


1  IADONAZ— ÁLTALrHíta 


ÁLTALHiGÁS— ME6-HÁG 


1231 


•  ■.u'  must  tiak  azért  nliajt,  hogy  nyakadba   vesse  az  egész 
.  Iwjt  (Kónyi:  lUíom.  153). 

lladonáz:  [belligero;  krieg  fiiliren?]   Éni   látjuk   már  en- 
iiiy  naptul  Ibgvast  az  pogány  ereje   hadauaz   [így]  eö  fel- 
-iK  armadájának  (TörtT.  X.151). 

1  ladokoskod-ü  (?]:  [belligero;   krieg  fiihren].  Az  ö  véle 
■  itt  ura  ellen  a  törökkel  együtt  liadokoskodik  [hadakozik?] 
I.  ihlTám.  70), 

tTATIAT?  •    1)  tortuoso   agito,   confiise   amoveo  Otr:  Őrig. 
Hung.   1.306.    [henimdrehen,   quirleu].   2)  ferio,   peto,  verbero, 
I  iitio,  flagello  Sí.  [sto.ssen,  treffen,  .schlagen,  hauen].  Sz.  inist 
I  r.'zongiátok,    hánnyátok,    hadariátok,    húzzátok     vonnyátok 
ih«l:  Cslsk.  418).  Czoda  madár  az  leány  madár,  gjakran  jegye- 
sére nagy  romlást  hadar  (Szakm:  Am.  8). 

el-hadar :  [garrio.  blatero ;  plappem,  schwatzen].  Melynél 
hamaréb  elhadar  50  Ave-Mariat  (MHeg :  BTan.  88). 

meg-hadar :  1)  [circumago ;  henimdrehen].  A  róka  a 
darások  fészkébe  farkát  be  toUya,  és  5t5t  oda  bé  meg  hadarván 
ki  vonnya  (ACsere:  Enc.  208).  8)  [tribulo;  drescheu].  Az  keuet 
meg  éeplic,  meg  hadariac  (GuaryC.  36).  Az  isten  háborúságok- 
kal megcsépli  s  hadarja  a  választottat  (llly :  Préd.   1.38). 

öszve-hadar :  [commisceo ;  durcheinander  mengen].  Falta 
a  kSnyveket ;  de  mivel  mindent  ész  és  itélet  nélköl  hadai-t- 
öszve,  meg-is  bomlott  bele  (NótPM.  27). 

TTadari :  [confiisus :  venvorren,  konflis].  Mit  itelhet  ember 
oz  fele  nyalás  forty   hadari  czielcziapasibol  (Zvon :  PázmP.  287). 

HAQ :  scando,  ascendo  MA.  steigen,  aufsteigen  PPB.  [ein- 
steigen,  darauftreten].  Hajóban  hágok :  conscendo  C.  Magasra 
haga  es  erS-ssen  kealta,  hogh  mezzebb  hallaneiek  (W'inklC. 
224).  Az  emb5r  garadich  zerent  felyeb  hagvan,  az  isteni  asme- 
rettre  igekőzic  felyeb  hágnia  (NagyszC.  3).  Kezereytethnek  az 
hayoczkaban  hagny :  ut  iii  naviculani  ascendens  sederet  (JordC. 
392).  Feellyeb  hag  (ÉrdyC.  57b).  Eelyen  vezedelmes  zokasbau 
keellene  hagny  (525b).  Mikoron  nagy  heu  idwn  hagnayak  az 
hegiet,  az  zegeni  ember  kwueti  uala  zent  ferenczet  (VirgC.  46). 
Haggy  magas  hegyre  (Helt:Bibl.  III.66).  A  ki  nem  tud  aiml 
tűrni  és  meg  elégSdni,  a  mit  az  Lsten  adót  neki  és  fellyeb  akar 
hágni  és  gSgelkSdni,  ászt  az  isten  meg  tudgja  bfint.jtni  (Helt: 
Mes.  61).  Az  haioba  hagtanak  (Sylv:  UT.  L135).  Torkara  haga, 
es  vgyan  meg  nyomoda  az  5rd5g5t  (Bora :  Préd.  245).  Atyádnac 
ágyára  hágtál  és  megferteztetted :  aseendisti  cubile  iiatris  tui 
et  macula-sti  id  (MA :  Bibi.  1.46).  A  kősziklákat  hágják  ;  rupes 
scandimt  (Com:  Jan.  46).  Szerenche  egy  nyomban  mindenkoron 
hágni  nem  .szokot  (Zrínyi:  ASyr.  177).  Útfélen  nCtt  ág,  minden 
útonálló  rajta  tapod  és  hág  (Thaly:  VÉ.  n.204).  A  sövényt 
hágják  (Mohi :  JÉp.  XXIV).  Szándéka  a  tzélon  tul  hágott  (Kónyi: 
HRom.  125).  2)  [salio,  praegnanteni  fado ;  bespringen,  belegen, 
beschlafen].  Es  ime  a  kosoc  hagnac  vala  a  tarkakia,  szepIS- 
sekre  es  bontakra  :  ascendentes  mares  super  femiuas,  varias  et 
maculosas  (He!t;  Bibi.  I.P).  Egymást  hagui  [bagozni]  (Zvon: 
PiizmP.  104>. 

[Szólások].  Még  nyomába  sem  hághat  (Decsi :  Adag. 
2).  Nyomokba  sem  hághat  az  többinek  (97).  Az  cz5b6rb51 
viderbe  hágni  (296).  Vigyázz  Istók!  mert  rósz  fűre  hágsz! 
(Nyr.  XW.  460).  A  jó  fiu,  ha  hám-fán  kivül  hág  is  (Ker: 
Préd.  313). 

[Közmondások].  Az  ki  nagyot  liág,  nagyot  esik :  Dionysius 
Corinthi  (Decsi :  Adag.  7).  Körmöllen  macskának  nehéz  fát 
hágni,  sánta  ebnek  Bécset  nehéz  megjárni  (Thaly:  Adal.  1.175). 

alá-hág :  descendo  MA.  herabsteigen,  hinabsteigen  PPB. 

által-hág :  1)  transcendo.  transgredior,  snpervado  C.  MA. 
liinübersteigen,  überschreiteu  PPB.  Ha  eedes  atyaad  az  aytoon 

M.    NYELVTÖBT.    SZÓtAb. 


eletted  atal  fekiSiieek,  meegh  ees  atal  hagbyad  es  myndeneket 
hattra  hagj-ivau  folamyaal  az  keresztlitVa  zaztoya  alaa  (ÉrdyC. 
118).  Által  ne  hágjác  ííz  határt :  ne  transeendant  terminos  (MA : 
Bibi.  L66).  Milient  mi  megettük  a  mi  vatsonuikat,  mindjárt 
áltJÜ  hágtuk  hátrúl  a  palánkot  (Gvad:RP.  72).  2)  [transcendo, 
iriolo;  übertreten].  Atal  nem  hagwan  ur  istemiek  parancholat- 
tyaat  (ÉrdyC.  022b).  Atal  haghyak  az  voonekuek  h\v  zeraoe- 
seket :  transgrodiuntur  traditionom  seniorum.  MjTe  ty  es  atal 
hágwan  nem  tarttyatok  ystennek  paranczolattyat  ?  quare  vos 
transgredimini  mandátum  deiV  (JordC.  400).  Az  tSruen  által 
hágok:  iniqui  (Fél:  Bibi.  81).  Nem  vétek  ezt  az  fogadást  által 
hágni  (Decsi:  Adag.  116).  A  rá  bizott  parancsolatnac  határit 
által  ne  ugordgya,  hágja  (Com :  Jan.  134).  A  t&vényt  által  hágóc: 
praevaricatores  (136).  S)  [evito ;  ausweichen].  Nem  tvvggya  my- 
koron  leezen,  de  maga  atal  nem  haghattya  (ÉrdyC.  13). 

[Szólások].  Az  szélt  által  ne  hágd:  stateram  ne  transilias 
(Decsi:  Adag.  80). 

általhágás :  1)  transgressio  Kr.  [überschreitung].  (Káldi : 
Bibi.  Hebr.  2:2.  Kr.)  2)  [excessus;  ausschreitung,  ausschwei- 
fungj.  Semmi  által-hágást  nem  cselekedet  az  ételben,  se  az 
italban  (Mad:  Evang.  495).  Bftnsége  ebben  áll  hogy  az,  az  isten 
tSrvényéuek  által-hágása,  meg-rontása  (Kom:  Imáds.  218). 

be-hág :  iuscendo  C.  hineinsteigen  PPB.  Az  hayoczka  ke- 
rezttyen  anya  zenth  egyhaaz,  kyben  bel  haaga  e\v  zenth  hjty- 
nek  miatta  (ÉrdyC.  127b).  Mykoron  be  haghtak  vona  az  hayoba : 
quum  ascendissent  navim  (JordC.  643.  376.  400).  Az  aiton  be 
nem  megyén,  hanem  masonnet  hág  be  (Mon:  ApoL  4).  Bé  hág 
egy  kis  haióban  (MA:  SB.  73).  Ablakon  hág-bé  a  házba  (Bod: 
Lex.  2). 

el-hág:  [excedo;  Uberschreiten].  Az  6  parantsolattyat  el 
nem  hagiac  (Bora:  Ének.  265).  Mint  6  a  szolgákat,  úgy  isten 
(IStet  meg-sanyargattya,  ha  elhágja  hivatallya  határát  (Pázm: 
Préd.  272).  Azis  veszedelmes  állapotban  vagyon,  az  ki  csak 
kicsinben  el  hágta,  és  el  szakasztotta  az  keresztyéni  egyesség- 
nek kötelét  (Pázm:  Préd.  85). 

[Szólások].  A  keuély  ember  el  hágia  a  szélt  és  felebaráttyát 
megvtállya  (Helt:  Mes.  123). 

föl-hág :  ascendo,  inscendo,  conscendo  MA.  aufsteigen  PPB. 
Zent  Ferenc  fel  haga  nemy  kewfarra  es  onuattlan  predicala 
ott  allo  sokassagnak  (EhrC.  37).  Zent  Ferenc  fel  haga  az  pre- 
dicalo  zekbe  és  predicala  czudalatossagot  ez  vylagnak  vtallat- 
tyarol  (58.  148).  Ó  nakara  haga  fel  (BécsiC.  107).  lesus  a  ha- 
ioba felhaguan  a  tengeren  taneitauala  (MünchC.  76).  A  mat«ka 
ott  egy  magas  fára  nagy  hamarsággal  fel  hága  (Helt:  Mes. 
252).  Fel  hágoc  az  pálma  fára:  ascendam  in  palmam  (Kár: 
Bibi.  1634).  A  praedikálló  szék  a  tanitójé,  a  mellyben  fel-is 
hág  (Com:  Jan.  154).   Fel-hagg  az  egekben  (Gyöngy:  MV.  10). 

fblhágáa :  ascensio,  conscensus  MA.  das  aufeteigen  PPB. 
Azon  mynd  ffel  kenVlween  scorpio  öel  hagasayglan  es  ywthwa 
Sennayglan  (JordC.  191).  Az  én  ágyamat  meg  fertSsztetted  a 
te  felhagassoddal  (Helt:  Bibi.  LAa3). 

fölhágliató :  scansilis  C.  [leicht  zu  besteigen]. 

fölhágó :  ascensor  MA.  conscensor ;  aufeteiger  PPB. 

ki-hág:  exscendo  Kr.  [aussteigen]  Igazgasd  lépésimet  az 
te  ósuényidben,  hogy  ki  ne  liágianac  az  én  lábaim  (Kár:  Bibi. 
L544).  A  hajósok  beszedték  a  kihágó  deszkákat  (Kónyi :  ÁM. 
30). 

le-hág:  descendo  C.  hinabsteigen  PPB. 

léhágás :  descensio,  descensns  C.  MA.  absteigung  PPB. 

meg-liág :  1)  inscendo  MA.  aufeteigen,  besteigen  PPB. 
Várast  meghágák,   kik  ü  halálokat    érte   nem   szánák   (RMK. 

78 


1235 


MEGHÁGHATATLAN-1  iAg6 


FA-HÁGO— HAGY 


IV.151).  Ez  éyel  meg  liága  Nagy  Szdmbat  várost  íllelt:  KnJii. 
"I>).  Meg  liágác  az  várat  (149).  Uiiia  meg  szóplfisíltetec  az 
Sicliemt51,  kiért  Simeon  es  Loui  meg  liagae  Sidiemiiíic  varosat 
(Szék :  Krón.  14).  Mem  cl  liáglita  meg  tem|)liimát  PalL-UJtiac 
(Csákt:AU.  21).  A  házat  meghágjác,  a  hoazatot  fSlboutjác 
(MA:  Scult.  932).  Arra  vágj/>dik,  hog)'  az  egeket  meg-bágja 
és  tsillagok-felibe  tegye  királyi  székét  (I'ázm :  Préil.  .55).  í>átán 
hogy  bágta  meg  jiokol  torkolatját,  inikéijeu  tsalta  meg  angyalok 
barátját  (Orczy:  KíJltSz.  191).  K(Jborulják  a  tengert,  meghágják 
a  bajókat  íKal :  TÉ.  721).  2)  (traiLSgroilior;  iibersteigen,  über- 
tretenj.  Tzélt  tűttel  nekie;  ászt  ő  meg  nem  bákbattya  (Ilelt: 
VigK.  24).  Vétk5.sztem,  miért  hogy  meg  báktam  :iz  joonac 
beszédit  (Holt :  Bibi.  IT.142).  Egiob  módon  iarabor  vala,  de  ebbe 
mog  hágta  vala  i.z  igazságot  (Szék:Krón.  35).  S)  Meg-h;igni : 
*assilire  diciuitiir  in  coitn  bestiáé  PPHl.  (beschalen,  bedeckenj. 
Gyakorta  a  nő.stény  nynl  hágja  meg  elsőben  a  hiraet  (ACsere: 
Enc.  209).  Meg  hágta  volt:  usu  matrimonü  pollutus  est  eam 
(Diai.  157). 

meghághatatlan :  (insuperabilis,  inaccessns;  nnersteigbar]. 
Meg-hághatatlan  magas  jegenye  fák  (Misk:  VKert  341). 

Hágás  :  scansio,  asceiisio  MA.  steignng,  das  aufsteigen 
PPB.  Haji'>ban  bágás:  conscensio  C.  Nagy  bágás :  *ardnns 
ascensus  i'l'l.  A  hangoknak  bágás,  kszállá-sok  (ACsere:  Enc. 
129).  Fa  lalKK-kal  luigásokat  avagy  széles  kflzíí  léi)éseket  tor- 
jeszt-ki  (('om:JaiL  209).  Ka  bágás  (Misk:  VKert.  l«(i).  Nem 
jó  volt  sokaknak  magosra  hág;uok,  jirtott  fej,széjeknek  nagy 
fában  vágások  (Tljaly:  Adal.  II  201). 

Hágát :  faseendere  v.  a^tendi  facio;  besteigen  lassen].  Hágat- 
ton  hágattiátok  véllek  az  praedikállo  .székeket  (Bal :  C^slsk. 
396). 

föl-hágat:  cv  Felhágatta  vala  őket  -m  házhéjára:  fccit 
ascondere  eas  in  solaiium  domus  suae  (MA:  Bibi.  1.194).  Hát 
hágasd  fel  az  feleségedet  is  az  praedikállo  székedben  (Bal: 
Olsk.  459). 

még-hágat :  [assiliri  facio ;  bespringen  las.sen).  A  nősténnyé 
a  szomszéd  him  gólyával  meg-hágatja  magát  (Misk:  VKert. 
332.  372). 

Hágcsó  (hágsii  Tin.  183.  haichio  Mon;  Ápol.  361.  háhi 
lli'lt:Mes.  179.  AósstóZvon:  PázmP.  103):  gradiLs,  scala,  clima- 
cter;  stiife  Sí.  Nehéz  bagchot  emelt  minden  cbolokedetiinkben 
(Pécsi:  Ágost  108).  Sok  básskón  kelletik  által  vgranod  (Zvon: 
PázmP.  1113). 

Hágdos :  sensim  progredior  Kr.  [íifter  steigen,  nachein- 
ander  tretcii].  Hatalmat  attam  tynektek  hagdosny  kegyokra 
(ÉrdyC.  4771)).  Plató  az  ő  kerekded  tekéjére  hágdosTáii  (MA: 
Tan.  30).  Ostromnak  ké.szfiInok,  hertelon  egy.szer  s  mind  hág- 
do.sni  kozdnek  (Szfill :  Szeii.  7). 

Hágható :  scansilis  MA.  leidit  zu  steigen  PPB. 

Hágó :  I )  scandena,  ascendens ;  aiifiiteigend,  der  .stoiget 
PPB.  2)  asceiisns,  trannw  luscfliidens,  scalae  gradiis;  anfgang, 
stiego,  luiterspro,ss  PPB.  Meredekes  ösvény,  hágó:  trames  *cli- 
voaiis ;  menedékes  bagó :  mollis  *cliviis ;  szép  menodéke.s  hágó : 
collis  dementor  assurgens  PPBl.  Halmok  és  meredek  liágók: 
colles  et  divi  Com:  Jan.  15.  Onnég  által  megyén  a  liatái-  a 
bértzic,  melly  az  Adomini  hágónac  elleneim  vagyon  (Holt: 
Bibi.  II.  1(1).  Mikor  felmennének  a  város  lijigójiui  (Kálili:  Bibi. 
242.  MA:  Bibi.  1.217).  Job  az  a  hiigo  i.s,  ha  nem  igen  meredek 
(Aíiere:  Ena  268). 

[Szül4sok|.  Nem  bir  a  Karna  a  hági'ira  (Malkó:  BCVik.  23). 
SAnibár  páter  vévén  eszébe,  hogy  kfilőmlwn  nem  birja  a  barna 
a  hágóra,   ezzel    akarja    meg-bizonyítaiii   lio:;y  a  l..iittenuuisok 


vallása  nem  igaz  (Matkó:  IIKoml.  6).  De  nem  bír  barna  liághora 
(Czegl:  Japh.   119>. 

[Közmondások].  Soha  nincz  oly  nagy  bos7.szn  bagó,  kinek 
leitőie  nincsen  (Decsi:Adag.  205)  Minden  hágónak  vagyon  lej- 
tójo  (Fal:  Jegyz.  928).  Az  efféle  hágónak  (rangbéli  emelkedés] 
megfelel  a  lejtíje  (Fal:  NA.  233).  Némellyeknél  mélyeb  a  lejtó 
a  hágónál  (Fal  :NU.  284). 

fa-hágó 

(SzíMásolij.  Nosz.H  hozzá  te  Sámbár,  mert  te  igen  kórmíe  f» 
hágonac  t;irtod  magadat  (Pós:  Válasz.  188). 

Hágós :  (clivosiis ;  hügelig].   Hágós,  lialmoe,  beiizes   messA 

(ACsere:  Enc.  268). 

Hágtat:  jingrodior,  lento  gressu  equito;  si'hreiten,  im  sciiritte 
reitenj.  Érős  Murány  felé  elmémmel  hágtatok  (Gyöngy:  MV.  10). 
Az  hadak  Liptó  felé  la.ss;in  hágtatának  (16). 

föl-hágtat :  (ascendo ;  aufsteigen].  Négy  szél  az  tengeren 
tusjikodik  vala,  négy  fene  liftstiák  felhágtattak  vala  (RMK.  IL 
103). 

ki-hágt.at :  |exscendo ;  heraussteigenj.  A  patakb«)l  ki  akara 
a  lonal  baktatni  (Helt:  Krón.  208). 

meg-hágtat :  [augeo ;  steigernj.  Meg  ílrSgbite  és  meg  liák- 
tatá  az  vámokat  (Helt:  Krón.  140). 

HAGY  (Aadlak  Tel:  FelB.  6.  Aadnod  MA:SB.  183  Aodnyi 
Zvon :  Post.  L408.  Aorfinuik  Illy:  Préd.  D.  93. hácni  Boni :  Préd.  38(j. 
MA:  Bibi.  Lfi.  Hall:  Paizs.  22.  haacz  (hagj-szj  TliewrC.  204. 
hácz  Czegl:  En.  1.33.  hacz  Boni:  Ének.  528.  hatsz  MA:  Bibi. 
V.2Ü.  hannaa  .lordC.  433.  bánnak  WeszprC.  35.  LevT.  1.225. 
báni  Szathm:  Dom.  Elób.  25.  hatfuik  CzeohC.  29.  hátha  I>evT. 
1.19.  hattuc  MA:  Bibi.  1.1.58.  hallak  Mel:  SíJán.  122):  I)  r(- 
linquo,  omitto,  destino  MA.  las.s<in,  verla-ssen  PPB.  [licgcn  l.as- 
sen,  stehen  la.sseii,  iiberlaasen,  hiuterlassen).  Ez  niynekewnk 
ewrewkewTik,  kit  vr  iesns  cristns  keresett  es  hagyott  myiiekewiik 
val;iztottyuak  (EbrC.  82),  Nom  hagyod  az  en  lolkemeth  iKjkol- 
ban :  non  dtvseres  :uiimam  me;ira  apnd  inferos  (JordC.  712). 
Istennec  kezébe  baga  magát  (TolC.  38).  Ma  arnaia  hagattam 
(TiliC.  27).  Tnie  futiian  hagyatok  mykepen  az  kegyot  (VirgC.  139). 
Hazaanak  gonggyat  neky  bagyaa  (ÉrdjC.  509).  KyriM  doctorok 
yrast  hannak  (583b).  Nem  liadgia  aruaul,  oltalomnelkíil  (Mel:Sz- 
Ján.  349).  Megbalnán  nem  liadKta  magot :  mnrtnus  est  non  rellcto 
.semine  (Holt:  UT.  M6).  Kcszde  las,sabbím  eleb  eleb  aieniii,  os 
az  Mariust  hatiil  iarobau  badni :  paulatim  procedere,  Marium 
post  principia  babere  (Decsi:SallJ.  42).  Nem  hagylak  titeket 
árván  (Mon:  AjjoI.  11).  61.KX)  forhitig  igaz.ságomüt  hagyom  az 
örögbik  nnokámnak  Biirkóray  Liiszlón;ik  i  Itadv :  C^l.  IH.230b). 
Sznhogy  nevfl  falumat  Csorbakflvel  együtt  hagj^om  az  itt  való 
I)ater  jezsnitáknak  (3()6)  Vagyon  egy  fireg  boniíiok  é.s  eg>'  lóra 
való  kövas  homlok  el"),  azt  hagyom  Kubinyiné  asz.szoiiyon)nak 
(313).  Akkor  a  fíak  átkozz:'ik  az  atyákat  kik  ókét  gazdagon 
hntták  és  kintsekkel  vftszodelemro  vitték  (Pázm:  Prűd.  2i^)). 
Azért  meg-higgyék,  hogy  rajtunk  sem  haggynk  az  ó  dohos  kérő- 
déaeket  (Pázm:  Kai.  658)  A  .szentek  teteininek  txV.sfillellon 
hiínyásitt  és  tőb  eti'éle  dolgokat  leráz  niagmúl  Balduinu.s,  de 
a  calvinistákon  hadgya  i  I'ázni :  Luth V.  135).  Itt  ;ikarjátok-e 
uratokat  hadiii?  (Zriiijn  1.54).  Ellen.s<>gini  sokak,  ne  hagyj  iTlialy: 
Adal.  156).  Feleségem  tóilem  hadtam  1  lottinkátia  1 11.368).  Má* 
szorra  hagyjuk  (Mik:  TilrL.  72).  Közép  úton  járjunk,  a  .sokat 
Is,  a  köveset  Ls,  szélről  hagyván  (Fal:  NE.  5S).  Tsak  ott  vér 
fészket  a  tekélletesség,  a  Imi  maga  nyumát  hattá  a  mesterség 
(Fal:  UE  369).  Kerülik  végtére  hivei  is,  magán  hagyják  (Fal: 
BE.  5"8>.  Másszorra  hagjil  azt,  ha  íVisst-bbet,  furt.s;ibl<at  nem 
tudsz  mondani  (KirBo.>a:.  13).  2)  sino  MA.  [I;isaeii,  erlaubtMi). 
Hagy  egyéb  kewzownetyt  mondaiioni :  dimitte  nie  aliam  dicere 
salut'itiononi  (ElirC.  90).  Nem  liagot  az  engemet   megfertőztet 


12:(7 


HAGY 


ABBAN-HAGY— ALÁBB  ÍÍAGY 


1238 


nem :  non  permisit  me  coinquinare  (BécsiC.  39).  Had  a  Imltarat 
teniessec  el  S  halottakat:  dimiito  niortiios  seiieliro  mortnos  suos 
:MiuicliC.  2»).  HajWiitot'  nSni:  siiiite  rivscero  (38).  Hattani  ma 
^uiat  zerotíiiniiiec  fogdosnia  ((Jum'^C  IS).  K)k  bo  aknniaim- 
iiak  menny  spin  hágjatok :  neo  iiilroonnte.s  sinilis  intr<iiro  (JordC. 
427).  Myro  hatz  el  veznoni  (ErdyC.  23b).  Nem  liagyak,  hogy 
az  testet  eltenie.ssek  (521b).  El  li:igiak  vezni  minden  w  iozago- 
kat  (VirgC  89).  Nem  hagyts  [hagysz]  tőled  el  saikadnimc  az 
mi  loikfinkben  (BornrEnek.  132).  Ne  hag'on  el  aluunonk  (Mel: 
SzJ;ÜL  -lOt)).  Midin  az  kepeknec  tiszteletet  liagjnink  fenni  (Mon: 
Kép.  lüO).  Mint  az  eb  ő  maga  sem  eszi,  m:'i.snak  st  m  liadgva  euui 
(Decsi:  Adag.  71).  Nyngodni  hadgyác  az  íTildet  (Kár:  Bibi  1.112). 
Az  gazdagnae  gazdagsí'iga  nem  hagy  néki  alonui  (62io.  Maga 
sem  nyngszik,  mást  sem  hagy  nyngodni  (l'.izm :  KT.  121 ).  1  iad- 
gyoc  magmikat  vezereltí'tiiy  (Zvon:  Post  111).  Ha  szintén  el 
akar  is  menni,  meg  hadgya  m.igát  hfittel  t<"irto/.tatni  (G84).  Nem 
badgya  magát  othon  találtatni  (li(>3i.  3)  jnbeo,  mando  C.  ini- 
pero  MA.  gebieten,  befehlen  PPB.  Pieiasen].  Zóraenee  hadnaii 
es  paranc'hülnaa  (ErdyC.  648b).  Hagya  hwneky  ennye  adny : 
jussit  illi  dari  mauducare  (JordC.  5.^3).  Hagyaa  megh  allatlmy 
az  zekereth  :  jussit  sisti  cummi  (73.")).  Hagyaa  mynd  az  papokat 
es  az  egliez  gywlveztli  egybe  gywlny  (jassit  sacerdotes  conveni- 
re  et  onine  conciliinn),  twduan,  hogy  ;iz  gywiveznek  eggyk  reze 
saduceosok  volnának,  mas  reze  ffaryseosok  (783).  Tegyetek, 
valamy  nektek  vagyon  hagyván  (VirgC.  63).  Kewetni,  tartani 
hagyak.  parancholak  (DomC.  17).  Azonal  torwent  hatniik  wala 
benne,  hogy  megh  lata&sek,  ha  meltan  t'oktak  meg,  az  wagy 
nem  (RMNy  HM).  Hagia  kirali  hogi  az  liat  megh  ölnek 
(CsoniaC.  C).  Napot  hattae  vólua  neki :  constifuissent  illi  diem 
(Helt:  LiT.  pl).  Hadgyii,  hogy  hozzjüa  hinác:  praecepit  illnm 
vocari  (M2).  Ez  kj  va.sarnap  j('i  ftst^nre,  liattunk  gulost  .S<jnike- 
rekre,  hiuiot  az  kiral  melto.s;igarol  szollnnk  (Tndom;inj'tár  IX. 
f)9).  Az  erdélyi  fejedelemséghez  hagyuk  hogy  bíra.s.sanak  Faga- 
ras, (iyida  (Rtmiy:  Mou.  II32."ii.  Hadnagy  megkénzani  hagyá : 
ja'íiit  torqueri  eum  (RMK.  IV. 189).  Ilagyua  vagyon  émiékem : 
praeeeptmn  est  mihi  (Kár:  Bibi.  1.460).  Kristiis  lU'imk-is  azt  had- 
gya ;  hogy,  noha  sok  ellenségiiik,  sok  akadékink  vannak :  őbenne 
bizz.unk  (Pázni:  Préd.  172).  Az  ioldi  vrak,  midőn  szolgájuknak 
%'.alamit  hagynak,  okait  nem  adgyák  paj'anoholattyoknak  (Píízni : 
Kai.  453).  Világ  biró  Si'uidor,  hagjTa-hatta,  s  súlyos  büntetés 
alatt  piranesíílta  alattvalóinak  (Csúzi :  Síp.  375).  4)  [credo,  com- 
nieudo ;  anvertrauen].  Valaki  Ítéletére  hagyom  dolgomat:  compro- 
mitto  C.  Istennek  keel  hadny  (ÉrdyC.  15).  Istenre  haggyok  (533). 
Ez  nagi  kénesőt  uem  akara  valakire  liadnya  [committere]  (DebrC. 
51).  Anyánk,  kinek  az  isteny  felsegtevl  hagyatunk  (DomC.  190). 
Az  gyenge  barany  mindenestöl  czac  pásztorára  hattá  magát 
(Boni:  Préd.  284).  En  reám  hatatoc  a  bozzu  állast  (Mel:  SzJán. 
442).  Várjoc  az  urat,  az  boszszn  állást  rejá  liadgyoc  íZvon :  Post. 
I.58S).  Had'  má.sra  az  apád  temetését  (Pázm:  Préd.  43).  Mennyi 
pénzt  adj,  éde.sem,  reád  hagytuk  immár  minnen-magimkat 
(Tlialy:  Adal.  H  62). 

[Szólások].  Valamiben  hngipii.  Okoskodá.sokat  hadgyák  az 
bordában  (Toln :  Vigaszt.  76).  T  s  e  r  b  e  hagyni,  meg- 
gyaklzni  a  leányt :  *lnditicare  virginem  PPBI.  Mégis  cserben 
hadlak  ez  helybűi  (0/.egl :  BDorg.  168).  Függőben  hagyni : 
in  suspeiLso  relinquere  PPBI.  Haló  számban  hagyta,  úgy 
megverte  (Nyr.  X.469i.  Az  6  vádolóit  hazugságban  hagya  : 
mendaces  ostendit  eos,  qui  accusavenmt  eum  (Kár:  Bibi.  1.641). 
Hazugságban  hadlak  (Matkó:  BCsák.  9.  125).  Wtet  holt 
z  a  m  a  b  a  hagiak  (VirgC.  103).  Én  vagyok,  lu'am,  én  vagyok 
ama  samaritánus,  kit  hóitt  számb;ui  hattak  ellen.ségim  (Pázm : 
Préd.  526).  Ezek  a  sz^nt  jámborok  mindeneket  vesztében 
hagjTán,  honnyokból  ki-bújdostak  (191).  Mivel  a  gyógyítás  nem 
fog  rajtok,  derelinquit,  vesztében  hadgya  (595).  I  mm  hagyni. 
Mely  oiczon  adad  a  nagi  diiigalatos  marhat,  kyt  ha  ezer  forin- 
ton hattal  volna  Ls,  megattak  volna  (WaszprC.  29).  Monda  neky 


•  Esopus :  Veegy  meg  engemet  arca  ember,  tngyad  bizonnyal  nem 
I  lezek  neked  hazn.-ilatlan  rabod,  mert  ha  ot  hon  gonoz  gyerme- 
kid vannak  eas  myndeii  mnlat.sag  nekyl  syrok,  byzod  een 
reyam  azokat,  ees  lezek  nekyk  mynt  egy  wjuiz  Ezen  elfakada 
neuetuo  az  áros  ember  ees  monda  Zena.snak.  Myn  haltad  ezt 
az  roz  edent?  Amaz  monda:  Három  fylkyeren  (Pesti:  Fab  3). 
Oltson  hattác  [árújokat],  hogy  hamar  el  kellyen  (Diai.  180). 
Vkinck  hagyni.  Az  taneyihwanyok  Je.sust  magának  hagy- 
wan:  relicto  (JordC.  442).  Mely  erőtlen  az  ember  akor, 
mikor  az  wr  ystentol  S  maganac  hagyattjitic  (Helt:  Bibi.  1.74). 
Forgács  sem  merte  magának  hadni  az  német  hadat  (Monlrók. 
Vm.  325).  Vmire  hagyni.  De  niyeert  zabád  akarattyara 
hagyatot  vala,  eegyebet  uem  akara  tenny  (ÉrdyC.  513b).  Árrát 
sem  .szakasztotta  (Júdás),  min  adgya  Christnst,  hanem  a  vásár- 
lók akarattyara  hadta  (Pázm:  Préd.  490).  Az  Józ,sef  szolgája 
monda :  a  r  r  :i  hagyom,  az  mint  ti  mondjátok,  az  légyen  én 
rabom,  az  uram  poharát  kiriél  megtalálom  (RMK.  IV.21).  Az 
aimyok  (a  deltineknek  i,  inkább  magát  Ls  elfogatja,  hogy  sem 
mint  azokat  prédára  hagyja  (Mi.sk:  VKert  540).  Yrmt 
hagyni.  Hagyj  békét:  sine  PP.  Paranesola  hogi  beket  had- 
nanak  azoknak  (I.)ebrC.  168).  Hagi  beket  énekem  (VirgC.  20). 
A  mi  munkanknac  beket  hagy\-an  (Helt:  Bibi.  I.c4).  Békét  had- 
gyimk  az  ollyan  dorgálásnak,  melly  tsak  idegenséget  szerez 
(Pázm:  Préd.  46.  Felv:  SchSal.  30).  Hogy  a  hagyott  helytől 
nem  messze  jutának,  tsende-sfil  az  sereg,  megállapodának 
(Gyöngy:  MV.  52).  Nem  hadgya  magát  soha,  mint  a  kakas 
gallus  insilit  (Decsi:Adag.  194).  Ne  had  magad,  lobban  adgya 
isten :  o  passi  graviora,  dabit  deus  his  quoque  finem ;  durate 
et  vo.smet  rebns  servate  secundis  (235.  284).  Vmivé  hagyni. 
B  y  n  e  s  s  e  hagyom  maganiath  [Ijiínö.snek  vallom  magamat) 
(GyöngyC.  62).  Valamikepen  vétkeztem  ez  bynekbe  istenek 
elene,  azonkepen  hagyom  istennek  bwnese  magamat  (VirgC. 
3.  5).  A  meliyiket  az  istenec  bunes,se  hagyac,  ez  kéttannyit 
adgyon:  si  illi  judicaverint,  duplmn  restituet  (Helt:  Bibi.  I.  Mm4). 
Egy  rövid  imádság-után  kérdezze  tőUők,  ha  bűnössé  haggyák 
é  magokat  (Pjízni:  Kai.  486).  Örömest  győző tté  hagyom 
magam  (MA:  Tan.  7Ü(í).  No  nem  hadgya  azért  ö  magát  k  á- 
rossá  (Decii:  Adag.  96).  Ewtet  (Máriát)  az  wr  isten  mente 
hattá  [az  eredeti  bflntólj  (ÉrdyC.  162).  lm  menté  hagyom  Lilszlót, 
a  Ciliai  groö'nac  halálaért  (Helt:  Krón.  110b).  Christus  azt  az 
magyarázatot,  mint  nem  igazat  es  teuelygöt,  s  e  m  m  i  u  e  hadta 
volna  (EsztT:  IgAny.  (347).  Semmissé  hagyta  [minden  vagyo- 
nát elvette,  semmijét  sem  hagyt;i  meg]  (Nyr.  X.469).  Sz.  Dávid- 
nak bárom  dolgot  ada  eleiben  az  próféta,  és  szabaddá 
hagyá  hogy  vála.szszon  közöltök  (Pázm :  Kai.  758).  Szaba- 
dossá hadta  a  religiót  {Czegl:MM.  12).  Vvú  alá  hagyni. 
Az  hö  gonga  ala  hagot  yuhoknac  meltoltatneyec  gongokat 
viselni  (TelC.  81).  Vmi  mellett  hagyni.  Bizony,  ha  a  leime, 
sokan  a  fa-kép  mellett  hadnának  benneteket  (Pós:  Válasz. 
179).  Vhogyan  hagyni.  Szabadon  hagya  ntet  a  töb  fáknac 
gyflmölchén  (Tel:  FelB.  lOG). 

[Közmondások].  Hagy  békét  másnak,  magadra  visely  gondot 
(Detsi :  Adag.  45).  Az  mit  houá  nem  töttél,  hagy  békét  annak 

(204). 

abban-hagy :  interrumpo  Kr.  [praetereo ;  unterbrechen, 
beiseite  lassen].  Az  írásnak  cs;ik  egygyik  czikkelye  piszkálta- 
tik ;  a  több  dolgait  csak  abban  hadták  (Matkó :  BCsák.  5). 

alább-hagy  :  remitto  Kr.  [abnehmen,  anfliören,  nachlassen]. 
Alább-hagyni  a  goudoskod.ásban :  *attenuare  eiu-as ;  alább  ha- 
gyott a  gonoszságban :  *apposuit  niodum  vitiLs ;  valamit  alább 
hagyni :  imponere,  facere  modum  alicui  rei  PPBI.  Hogy  az 
doctor  ezt  meghalla,  ewnen  magát  alab  hagya,  mert  kezde 
weztek  halgatny  (Éi-sC.  495).  Alább  hadgya  (a  munkát)  és  meg- 
nyugszic  egy  keves.sé  (Com:  Jau.  195).  Haragjábul  sémit  aláb 
nem  hagyot  (Tarn:Me.st  117). 

78* 


1239 


BEI JÍ-HAGY— EL  HAGY 


HADD-EI^HADD— HÁTRAHAGY 


[S7x51ásol<j.  No  bizony  alál)  hadta  mostan:  leo  priiis,  nunc 
leporem  asit  (Oecsi:  Adag.  24f>).  Had  aláb  ió  száz,  mi  nem  isten 
vafíyok  :  nullum  ego  sum  mimen;  íjuid  nie  inmiortalibus  aociuas? 
(630).  Hadd  alál)  a  dolgot  jó  szílsz !  Alkuban  ludúlt  volt  az  aránt 
a  neme.s  kamarával :  de  mog  nem  ogyezlictvén  az  áron,  abban 
Imdta  azt  (ThalyrAdal.  1.327). 

beló-hagy  :  de-sero,  dostitiio  MA.  verlassen,  stecken  lassen, 
im  stich  la.ssen  PPB.  Belé  hagyja  pfirét:  de.serit  vadimonium 
MA.  Belé-bagyták  a  munkát:  opas  *c:ess;it  ITBI.  Belé-hadgya 
a  dolgot:  objocit  hastam  (Decai:  Adag.  98).  Szintén  az  közepin 
bagyá  belé:  sub  cultro  liqiiit  (172).  Ha  bolo  badandgya,  az  5 
privilégiumát :  si  renunciaverit  privilegio  sno ;  az  privilégiumok 
nyilván  vag'  alattomban  való  bolo  hagyásával :  per  impres,sam, 
vei  per  taeit;nn  renuuciationem  privilegii  (\'or:  Verb.  242).  In- 
kább akarok  akármi  veszedelme.s  állapotot  is  szenvedni,  hogy 
sem  kegyelmeteket  bolo  hagyni  (MonTME.  UI.272).  Két  nap 
Kivék,  tiirék  a  falat,  s  egykor  belehagyák,  mire  vélni  nem  tud- 
tuk (nialy:T«rtK.  35). 

el-hagy :  dosero,  linciuo,  relinquo,  derelinquo,  sino,  dosino, 
dcstituo,  desisto,  obsLsto,  praetereo,  amitto,  nogligo  C.  superse- 
deo  MA.  lassen,  verla.<.sen,  vveglasson  PPB.  Felaségemet  el- 
hagyom :  repudio ;  az  elftbbi  szokást  elhagyom  :  desvefio ;  .szép- 
ségét elhagyni :  detíorere ;  aszemet  elhagyom :  stnpeo  C.  Hittíil 
el-állok,  bitemet  el-bagyom :  apostato ;  el-hagyta  szándékát : 
*aversiis  a  proposito  PPBl.  Cristus  ven  magának  tizeidiet  !\[kis- 
talt  mondént  el  hagyiuui  (EbrC.  1).  Attyain  fya  Ferenc  en 
mendenestewl  foguan  zerzoin  ezuylagot  elh:idiiy  (,5).  Ivittuan 
azt  e\v  rokony,  hogy  el  akaryauala  hadny  ewkewt,  kozdenec 
orewsen  kewnuozny  (9il).  Mellekot  az  aratonac.  kezey  ellKi^and- 
nak:  quae  fugerit  manas  metontium  (BécsiC.  3).  Elha^acSfet: 
<limi.serunt  eum  (21).  Elhaganga  feUweget:  dimlserit  nxorem 
snam  (MiinchC  22.  16).  El  hagywan  Nazarotlinek  varo.sat :  relicta 
civitate  Nazareth  (JordC.  363).  Azok  el  hagyivan  haloyokat 
kSvvettek  bw-tet :  illi  relicti.s  retibus  .socnti  sünt  eum  (364).  Hadd 
el  ot  te  ayandokodat :  relinque  ibi  munus  tuum  (366).  El  hagy- 
wan hwkot,  el  meene  onnan ;  relictis  illis  abiit  (40 1).  Hagyatok 
el  az  aprókat ;  sinite  parvnios  (414).  El  haggya  az  yohokat : 
dimittit  öves  (662).  Hogy  mynd  el  hannaak  hfl  magzattyokat : 
adeo  nt  exponercnt  infantes  snos  (728).  .Josepli  Mariát  el  akarya 
vala  hadny  (ÉrdyC.  41).  Az  ew  va«ottsagokat  el  nem  hagyaak 
(341b).  No  haggyon  el  my  zyksoogvvnkbon  (.')S4).  Cri,stii.snak  hytit 
el  nem  haggyok  (.548).  Yozagaat  el  hattá  vala  istenéért  (528). 
Dánnak  newezeteet  el  hagyaa  os  ky  rokozty  az  zontóknek 
zamabol  (600b).  El  hagiuan  az  imats-agat,  kymeno  (VirgC.  59). 
Hagyatok  el  az  bynt  (70).  Ez  velagot  es  mind  w  iozjigat  el 
bagiuan  elvoztoto  (89.  105).  Az  secular  rubakat  hagiatok  el 
(1 14).  Hatra  ne  tekenczenek  azokra  kyket  iartokban  elhattanak 
vala  (144).  (íyakorta  leletevt  az  ev  agyat  elhadoi  (I)oniC.  4). 
Ky  el  nem  bagyangya  en  érettem  atyát  anyát,  nem  molto  en 
reám  (MargL.  32).  Myre  hattá  el  ezeket  az  zent  jras  ?  (ConiC. 
6).  Nem  hadtad  el  uram  téged  kereseketh :  non  dereliciuisti 
quaerentes  to  (KulcsC.  14).  Ki  adván  egy  ré.«zét  azon  jószágok- 
ban az  szegény  uramnak  oly  ok  alatt,  hogy  azt  bizonyos  summa 
Iiénzbon  mostoha  anyjának  elhagyhassa  (I.<n''J\  n.313).  El  hagia 
a  Bein  királynae  fldSzé.sét  (Helt :  Krón.  59).  Arra  is  inte  6ket, 
hogy  el  liadnác  az  íi  bahnuiyokat  (24).  Hadgynk  el  ez  nsurát : 
concedamu.s  (jnod  debotur  nobls  (Kár;  Bibi.  1.431).  Nem  tudom, 
ha  el  hagyanié  auagy  el  végezzem :  inter  caesa  et  porrecta 
(Deisri :  Adag.  21).  A  szükíilködók  te.sli  szükségének  gondgyáért 
nem  méltóelhadni  a  lelkek  tam'tását  (Piizm:  Préd.  43).  Azért-is 
Irt  a  töb'  evangolisták-után,  hogy  azoktól  elhagyatott  sok  dol- 
gokat alkalmatos  helyeken  Írásiba  foglalná   (135). 

[Szólások].  Erila  ital  után  esze  el  h agya  (KMK.  rV.92). 
Ha  el  hagyod  e z e d e t,  fogya  kar  nagy  meg  nytnya  fyle- 
det  (Pesti:  Fab.   29)    Elhagyja    nisgát:   »o   negligere,  .«i)em 


depono,  animum  despondeo,  despero  SL  El  ne  hadd  magadat : 
macte  animo  SI.  Az  embernek  nem  keel  magaat  el  hadny 
(ÉrdyC.  82).  Jók  voltak  régen,  de  igen  elhalták  magokat  (Uei'si: 
Adag.  123).  Jól  kezdette  vala,  de  el  hagyá  magát:  primum 
Mars  in  filiis  laudatus  est  (217).  El  ne  hadd  magadat,  ha  hol 
miben  elhagyott  a  szerentse,  sikos  farka  vagyon,  várhatod  for- 
dulását (Fal:  BE.  57.5).  El  ne  hadd  magadat,  mikor  irtózlal<i 
képnkkel  álma<lozik  elméd  (597).  Elhagyni  színét,  rúttá  lenni : 
amiltore  *(olorem  PPBl.  Itt  a  telet  kitelelvén  elhagya  kéd 
bennünket,  mint  Sz.  Pál  az  oláhokat  (MikiTürL.  65). 

hadd-el-hadd 

[Sz<)lásokJ.  Még  most  le.sz  a  hadd  el  hadd:  lioe  opus, 
bio  labor  est  Kr.  fjetzt  geht  erst  der  tanz  an].  E  vala  fi  néki 
a  hagyd  el  hagyd  el,  ott  vala  bezzeg  a  dolognak  Mkkenője 
(GKat:  Titk.  96). 

elhagyás:  relictio,  derelictio,  destitutio,  repudiatio  C  desertio 
MA.  neglectiis  PPBl.  zuriicklas,simg,  verlasíung  PPB.  Ha  vala- 
mykoron  valamely  fratertevi  jónak  el  hagya-sa  lezen  x'ala,  sem- 
mykeppen  el  nem  zenuedy  (DomC.  116)  Saknac  es  ersziimec 
flresflie.senel  bünteti  meg  az  ő  dolgaiiac  elliagya.sat  (Helt:  Bibi. 
I.h).  A  praedftstinationak  az  a  neme,  mely  elhagyásnac,  meg- 
vetésnek (reprobatio)  neveztetik  (Emb:  GE.  18). 

maga-elhagyás  :  abjectio ;  kleinmütigkeit  C.  Akan-a-vali'i 
maga  el-hagyás:  negligontia  diligens  PPBl.  Az  iiui-szakadái, 
vagy  gutta-fltés  semmi  nem  egyéb,  hanem  az  inaknak  maga- 
elhagyá.sa  (Mad:  Evang.  137.  SzD:  MVir.  303). 

eUiagyatlan :  indesertus  C.  MA.  [unverlassen]. 

elhagyó :  liuquens  C.  fintermitteiis ;  verla«.seDd,  inlermifti- 
rond|.  Elbagyc)  hideglelés:  febris  periodioi,  intemiittens  PP. 
Kinek  te  el  bagyojavá  lőttél  (MNyiI :  Irt  213). 

elhagyott,  elhagyatott :  relictas,  destitutus,  dositn.s, 
amissus  C  (derelictiis ;  verl;i.ssenj.  EliőuS  meg  latni  R  taniht- 
uanitol  is  elha^ot  fyat  (VitkC.  74).  Ky  el  hagj'ottat  hozya  vezen, 
tSnvent  thőr  (JordC.  367).  Nem  hjivattatol  towabba.1  el  bagyat- 
tatot  es  az  te  fólded  nem  hnvattatyk  tebbee  el  poztwltatot- 
nak  (ÉrdyC.  3Sh).  Az  zent  egihaz  vala  igen  el  hagy.atot  (VirgC. 
63). 

félben-hagy  :  (intemimpo,  iniermitto ;  abbrechen,  nnterbre- 
chenj.  A  játékot  félben  hagyni :  *incidere  ludnm ;  beszédét  fél- 
ben-bagyni :  *in(idere  sermonera.  Az  elkezdett  dolgot  féll)en 
hagyni:  destituere  rem  inihoatam,  dasistero  incepto;  valakivel 
való  barátsiigat  félben-liagyni :  distrahere  amicitiam  eum  aliquo 
PPBl.  (Pázm:  KT.  40.  Illy:  Préd.  IL85). 

felbenhagyás  :  [intermlssio ;  unterbrechung ,  unterl««<). 
Félben-hagy:ls,  szakasztás  nélkül  cselekeszie  (Com :  Jan.  196). 

föl-hagy :  intermitto,  derelinquo  MA.  aufliSron,  verlassen, 
dahin  lassen  PPB. 

[Szólások).  Vmln  felhalni:  habere  aliquid  derelirtiii.  Va- 
laki b  a  r  á  t  s  á  g  á  n  fel-hagyni :  *renunc'uure  alioui  amicitiam. 
Felhagyni  a  betegen,  nem  orvosolni :  deponere  aegrotum. 
A  buja  életen  fel-liagjiii :  indieero  *bellnm  voluptatibus ; 
felhagyni  a  kurván:  *avellero  se  a  meretrice  PPBl.  Vmit 
fulhnrii/ni.  Az  ki  nyelvét  készen  tjultya,  szemét  iól  fel  nem 
nyittya,  nagyot  kel  hazudni,  ha  s  z  a  u  á  t  fel  hadgya  [lia  nem 
tartja  meg  szavát),  bfin  léazen,  ha  meg  állya  (Illyef :  JepliL  7). 

fSnn-hagy:  cv  További  bossziítételokeii  való  fennhagyáss,nl 
bennünket  mindenekrül  informálván  (RákF:  Lev.  111.404). 

hátra-hagy  :  1)  praetermitto,  relinquu  a  lergo  MA.  zuríick 
lassen,  hinter  sich  lassen  1'1'B.  Az  én  szeretsenemet  [lií  neve)  100 
aranyon  vettem  Umdrában.  kilentz  L<k(. Iákon  forgt  >tt  az  orwág- 
bnn,  mikor  iramlik,  jó   korán    bátra    bagygya   a   legsebesebb 


hAtrahagyAs-ki-hagy 


KIHAGYÁS— íMEGHAOYOTT 


1242 


.  l.ket  is  (Fal:  NA.  122).  2)  praetermitto  MA.  [negligo,  denego; 
i'ni.iclilii.ssiKPu,  alwtolion,  abschlagen].  Ez  vylagot  m)ii(l(]en 
,i«i»al  liattia  li;iiiiiya  (Érti.vC.  610b.  57C1).  371b).  Arra  iutéc 
;il;i  ;i7.  Atilát,  hufjy  az  fi  iószáiiiiékát  bátra  iie  badiiAia  (Holt? 
om.  15).  Nem  akara  az  leyao  koreset  hati'a  hagny  (Pesti; 
<  Irst.  82).  De  miiiec  utnniia  ez  veszedelemre  iutaiiac,  az  irig'- 
•■^"i  es  kouelysi'get  hatra  hagyac:  set  ubi  iierieulum  adveiiit, 
i:\:<lia  atiiiie  ,sui>i>rbia  {Ki.st  fuere  (Docsi:  .SallC.  18),  Ez    bizony 

il  1  aii  túd(V«.  ki  Lsteii  akavattyát  cselekeszi  és  maga  kivánsá- 
•it  bálra  badgya  (P:izm:KT.  11.  9).  Hátra-hagyott,  és  elmnla 
.ili  <ili<7or  egyéb  kellemetas  szent-dolgokat,  hogy  a  lelkek 
.uii,'-!  I  .1  ne  nnilatiiá  (Pázin:  Préd.  43).  Hátrahagyviin  az 
I  ii'kuei'  tanáczit :  non  obediens  senioribus  (MA;  Bibi.  1.393). 
\  ívha  az  nagy  nrac  ez  lialot  kihozást  az  fi  mulató  bázokban 
>'  lingáltatnác:  ez  világi  gyfinyfirfiségben  nyilván  bátra  bag}'ná- 
1.1.  iM.\ ;  Sn-ult.  889).  Semmit  vallá.smikban  mi  bátra  nem  hagyimk 
■rii.ily:  Ad.ll.  I.C2). 

hátraliagyás :  repulsa  C.  [verwerfimg,  verweigerung]. 

lielyben-hagy,  helyén-hagy :  1)  [in  loco  relinqiio ; 
::uí  der  stelle  la.s.sen].  Az  oroszlány  a  barlangja  felé  hurtzolta, 
iitt  a  balá-szoktül,  kik  fáért  oda  felé  mentek,  megijedvén, 
liil>lw»nn  bagyta  (Fal:  TÉ.  706).  2)  [approbo]  ratibabeo  Kr. 
u-ii;liflssen,  bestatigen].  A  szélsfi  végére  nem  tekintvén  a  vésze- 
'!!.  Ilinek,  helybe  hagyá  az  Vintzéuek  gonosz  fogásit  (Fal:  TE. 

lielyén-hagy :  I)  c«  Helien  kel  badui,  hog'  az  kic  eleue- 
11.11  találtatnak,  az  vniak  el  ifiuetelekor  meg  nem  halnac  (Fél ; 
Tni  521 1.  Az  tanacz  az  Cato  sententiaiat  helyen  hagya:  sena- 
in  Catnnis  seutentiam  di.sce,'<sit  (Decsi ;  SallC.  46).  Ezek 
■  Ilii  &s  boIen  badiii  fugiak,  az  igaz  bironak  sentenczyaiat 
I,.  1-:  FTiik.  11.222).  Az  StJdik  bizonyságban  helyén  liadgya, 
h.iL'v  a  keresztyén  hit  csudákkal  gyarapodott  (Pázm:  LutliV. 
29).  A  conf6s,sio  azt  hazndgya,  hogy  .sz.  Ago.ston,  azoknak  házas- 
ságát badgya  helyén,  kik  voti  violatores,  fogadá-sok  szegfii  (186) 
Ezt  magad  is  hellyén  hagyod  (Czegl;  MM.  75).  Efféle  vallás 
teteit  javallana  es  helyen  hagyna :  hujusmodi  contractui  suum 
conseiisimi  largiretur  (Ver:  Verb.  125.  108).  2)  [relinquo,  desero, 
praetereo ;  las.sen,  im  stiche  lassen].  Tálaidon  dolgaidat  mindgiart 
helen  hagivtan,  hozanc  Iflni,  ne  neheztely  (Zvon:  O.siand.  B2). 

jóvá-hagy :  a.ssentior,  approbo  MA.  verwilligen,  beifall 
gebén  PPB.  Meg  állana,  ha  a  tanáts  jóvá  hagyná:  id  ratum 
e.sset,  si  paties  *autores  fierent  PPBI.  Az  gonoz  mondasokat 
ioua  hagya  (VirgC.  140).  Es  kereset  vigan  jova  hagya  (DomC. 
16).  Melly  constitiiciok  joua  hagyattak  (136).  Joua  hagiak 
eh  tanácsot  (DebrC.  7.  494).  Joua  hagia  a  dolgot  (28). 
Harpagus  tanacziat  ottan  ioua  hagia  (Kák :  Ast.  7).  Ez  illyen 
agya-fúrtságokat,  vallyon  jóvá  hagj-náké  az  atyafiak  (Pázm: 
Kai.  706).  Némely  királyoknak  meg-engedte  az  anyaszentegyház, 
hogy  az  egyluizi  pásztorok  helyekbe  ne  alhassanak,  mig  a  király 
jóvá  nem  hadgya  választásokat  (Piizm:  LuthV.  71).  O  ászt  sem- 
miképen  nem  baggia  iouá  (Bal :  Csisk.  33). 

jóváh.agyás :  assensio,  assensus,  approbatio  MA.  ratihabitío  ; 
bewilligraig,  genehmhaltung  PPB. 

jóváhagyatlan :  rejectaneas  [ablehnend].  Minden  iora 
iováhagatlanok  :  ad  omne  opiLS  bonum  rejectanei  sünt  (Sylv:  UT. 
IL9Ő). 

ki-hagy :  praetermitto  C.  praetereo,  omitto  MA.  [auslassen, 
weglassen,  vemachl;is.sigenj.  Ezeket  szükség  ki  bánnunk  az  mi 
szívünkből  (Tel:  Evang.  11.30).  Egybe  gyfijté  az  egész  Judát, 
.senkit  ki  nem  hagyiián  (Kár:  BibL  L321).  Azt-is  adom  tanátsúi, 
hogy  ki-hadgyák  a  deák  mondásokat  (Pázm :  Préd.  bl.  Hogyha 
ember  azt  ki-hadnája,  a  Cbristus  halálának  gyűmfilcsében  nagy 
rész  minékünk  seinissé  lenne  (Pós:Igazs.  L658). 


kihagyás :  praetermissio  C.  [das  weglassen). 

közbe-hagy:  intermitto  C 

közbehagyás :  intermissio,  intermi.s.sus,  interstitio  C. 

le-hagy :  [dosisto,  reniitto ;  ablassen,  nachla.ssenj.  A  régit 
le-bagyom :  antiquo ;  szjindékát  le-hagyt« :  aversns  a  proposito ; 
jussj'it  lehagyni ;  cedere  jus ;  lo-hagyni  a  veszekedést :  ponere 
rertamon  PPBI.  I^li;'igy  az  elóbbikivánságáii  (Bartha:  Krón.  64). 
ElsS  egy  háziaknak  buzgósága  lehagyatUitván  (Illy;  Préd.  1.69). 
Igen  sebes-hazug  volt,  kivált  eleintén,  de  már  most  igen  le- 
hagyott benne  (Haz.  1.368). 

lehagyás :  [repulsa ;  das  abschlagen].  Szereznek  tizenhat 
gréczi  szép  tallérokat,  mellyekel  osztán  a  lehetetlen  kívánság- 
nak lehagyás.áért  kedveskedhessenek  (Rumy:  Mon.  1.68). 

maga-lehagyása :  [humilitas;  selbstdeniütigung].  Maga  igen 
le-hagyá.sával,  se  mások  felett  való  héjazassál  ne  veszes.se-el 
becsflletit  (Pataki:  Reg.  178). 

meg-hagy :  1)  (desero,  derelinquo;  verla.ssen].  Ne  ellen- 
kég;^el  énnekem,  hogy  mégha^éalac  tégedet  (BécsiC.  2.  4).  Még- 
ba^ac  8  affoknac  cerimonaiokat  (17).  Nem  lia^od  meg  tebeléd 
bizokat :  non  derelinquis  praesumentes  de  te  (22.  38).  Jesus 
mene  Galileaba  es  Nasaret  neuS  varos  megha^uan,  i5u8  es  la- 
kozec  tenger  mellet  való  Capharnaumban  (MünchC.  19).  Hagyaa 
meg  az  feyedelemseegfit  (ÉrdyC.  543b).  Meg  liagiuan  mindinik 
a  kiralisagot  prédikátor  társi  Ifinek  (DebrC.  113).  Az  szereesfin 
fi  feketesegeth  meg  nem  ha^hatfa  (379).  Galliaiok  meg  haguan 
(KazC.  161).  Tiztvmket  meg  baguk  (TelC.  267).  Kyk  ^wleltenek 
ygazat,  meg  hagyattathnak  (KulcsC.  78).  Isten  meg  liagya 
wteth:  deus  dereliquit  eum  (168).  Zegeúsegfimben  engfimet  meg 
nem  hannal  (NagyszC.  65).  2)  relinquo,  reservo  MA.  [belassen, 
iibriglassen].  Mynd  meg  file  chak  eeggyet  hagya  meg  magá- 
nak (ÉrdyC.  637b).  3)  [diniitto,  condono ;  nachlassen,  schenken]. 
Az  adósságot  megha^a  neki :  debituni  dimisit  ei  (MünchC.  48. 
JordC.  412).  Nem  vona  kedeegh  ewnekyk  honnan  meg  fj'zet- 
nySk,  meg  hagyaa  monnofelnek  (ÉrdyC.  417.  WinkC.  318).  4) 
demando,  injungo  C.  imponn,  committo  MA.  jubeo,  admando; 
befehlen,  heissen  PPB'  Elfil  meghagyom:  praeniando  C.  Meg- 
hagyom, reá-parancsolom :  admando  PPEl.  Meg  hagyom  az 
aratoknak :  dicam  messoribus  (JordC.  395),  Meg  hattá  vala 
nekyk:  constítuerat  illis  (452).  Isten  megli  hagyaa  Ádámnak  es 
Ewanak,  hogy  .  .  .  (ÉrdyC.  136b.  509).  Egi  ámpolna  vizet  aduaii 
kezeben  meg  hagia  neki,  hogi  az  lángra  fitteneie  (DebrC.  41 
Twnek  énekléseket,  mikepen  zent  Ferencz  nekyk  meg  hagya 
(VirgC.  52).  Az  meg  hagioth  paranczolathnak  be  tellyesyte.so- 
nek  giarlo.sagaroI  (129),  Meg  hagyak  neky  hog  oda  ne  mernie 
(SándC.  26),  Megh  hagia,  bogi  fik  ezt  el  titkolnak  (CsomaC, 
6).  Én  tudom,  hogy  meg  hadgya  az  fi  gyermekinec :  scio,  quod 
praecepturus  sit  filiis  suLs  (Helt:  Bibi,  I.  04),  Meg  vagyon  bagy- 
uan,  hogy  az  papa  engedelmes  legyen  az  synatok  vegezesinec 
(Zvon :  Osiand.  88),  Az  aiinya  firtatni  kezdi  a  titokról,  mellyet 
életek  vesztések  alatt  liagyott-meg  a  tanáts  titokban  maradni 
(HalI:HHist  n.229). 

[Szólások].  Meg  hadgyád  hfiszem  magadat:  superatus 
es  a  gallo  (Decsi:  Adag.  277).  Mennél  nagyobb  .serinye  van  az 
mén  lónak,  annál  paráziiáb,  de  ha  azt  el  nyirik,  meg  hadgya 
magát  (OrvK.  99). 

meghagyás  :  1)  derelictio  MA.  nnterlassung  PPB.  2)  jus,sio 
MA.  geheis.s,  befehi  PPB. 

maga-meghagyás:  demksio  C. 

meghagyott:  1)  [relictus,  derelictus;  verlassen],  Vala 
kedeg  Juditli  fi  meghatotta  :  erat  J,  relicta  ejus  (BécsiC.  26), 
Ala  hailot  fal  es  meg  bagót  hasadék  :  niaceria  depulsa  (DöbrC. 
120),  Gyfirgy  uram  meghagyott  özvegye  (LevT.  11.93).  Az  bodog 
emlékezetű  Heltai  Gáspár  meg  bagyot  felesége  kéuáu  ió  ege.s- 


1243 


OIJA-IIA(ÍY— 1.  HAGYAT 


HCl^BKN-HAtiYAl— MAUYUIIAINY 


seget  (Mel:  Ilorb.  A2).  2)  [jiissiis,  constitutus;  befolilen].  Az 
zeiitek  az  meg  linmot  tiz  iiapyg  vala  liol  my  yozagoU  vala, 
niyiid  zeglieiiyekiiok  o/.togataitk  (ÉrdyC  H58lj),  Mykoroii  az 
niügli  hagyot  ydöre  liaza  nem  yewt  vcilna,  uiyiideijek  eseeiiek 
nagy  ketliseeghen  (r)12).  Az  inegliagjut  iiai»)n  tKMNy.  II.2u). 

oda-hagy,  ide-hagy :  liiiquo,  relinquo,  deoero  Sí.  [ver- 
lassou].  Oda  akariiác  hadiii  a  gyfllést  (Helt:  Krón.  194).  Minden 
tinzteket,  jószágokat,  niarljajokat,  még  életeket  is  oda  liattái- 
(UA:S<'ult.  94).  Melietfink  liaza  Trojat  ide  Ijagyván  (Iluszti: 
Aen.  (j).  Oda  hagyták  bar.ili  (Megy:  (Uaj.  11.11).  A  regali.sták  a 
gyiU&t  ndaliagyták  (betlil:  Élet  Il.l!)3).  Holnap  idoliagyjnk  ezt  a 
szomorú  lakóhelyet  (Mik :  TdiL.  3). 

ott-hagy :  cv>  Ott  liagyák,  mint  a  tengeren  a  tiiríitt  gallyát 
az  egerek  (Fal:  NU.  292).  A  gondatlan  ifjú  ott  hagyja  a  jót,  a 
maszlagon  kap,  feslett  legény  lesz  belílle  (319). 

[.Szólások].  Otthagyták  szélien  a  fogukat  (Kónyi : 
HKom.  1114).  Ott  hagyta,  mint  sz.  Pál  az  oláhokat  (S/,D: 
MVir.  11). 

reá-hagy :  adinitto  C.  approlx),  consentiu  MA.  hewilligen, 
beifall  giiljon  l'l'l!.  Vételi  reá  hagyni  a  liamksjigot :  vitiosum 
est  *a'*seiitiri  fal.suin  l'l'IJI. 

reáhagyás :  approbatio,  aviensiis  MA  bewilhgiing,  beifall 
PPB. 

Hadd  (/i'iaci  HándC.  .'>.  24.  ÉrdyC.  347.  lind  Orczy  :Nimí 
A3):  (sine  ;  Ijuisj.  Had  zolyonak  :  dimilte  illos  dicero  (ElirC  90), 
Had  az  liallottjikat  el  lemethny  hw  hallottyt;  dimitte  niorluos 
sejjelire  niorliios  .siios  (JordC.  37(i).  llail  tűrjem  el  a  templomot 
es  (DebK;.  44).  llail  haliak  meg  te  veled  (WeszpC.  «u).  Voné 
vt'innad  uiiiiluoth,  haad  fnssonk  az  te  illatúdban  {.Si'indC.  5). 
Hoz/^aatok  elCniben  haad  las.s;iam  zíinieymmel  (24).  Had  telo- 
[jediéc  le  it  a  tü  népatoc:  (Helt:  Krón.  22),  lIalga.s.satok  liozzi'un, 
had  en  szúlliak  (MohJób.  33).  Kérlec  engedd  uieg,  hadd 
meiuiyttnc  által  az  te  földeden :  obsecrannis,  ut  nubls  traiisire 
liceat  per  terram  tnam  (Kár:  Uibl.  1,139).  Adgy  mineknne  liust, 
hadd  egyfine  :  da  nobis  cjirne.s,  ut  comedamas  (MA:  bibi.  1.130). 
Inihól  egy  város  hadd  fii.s.sac  oda  :  eeee  eivitas  ad  quam  ptjs- 
aimi  fugere  (I.IO).  Hagydsza,  úgymond,  botsass  (sI  engemet 
((íKat:Titk.  20Ü).  Arnyékozd-meg  a  .szűznek  méliét,  hagyd 
fogadja  az  iuaz  Jesiist  (OKat:  Vált.  I..S1,")).  Hagyd  hasonlit.son 
valamiben  a  mi  allaiKitunkhoz  (Mik :  TürU  38).  Kérlek  azon, 
hogy  hadd  ne  valasszjuiak  el  engemet  tfiled  (Mik:  MnlN.  13().  ví). 
Nyr.  X.471).  Enged,  had  ozekLs  clodlxi  mennyének  (Orczy:  Niuif. 
A3). 

Hagyás:  I)  omissio,  intormissio  .Sí.  (das  woglassen,  ignori- 
ren).  Annyit  használ  azért  ennekis  eUVhoziísa,  mennyit  bI-IliI- 
gatása,  és  mionjba  hagyása  (KCsipk:Páp.  291).  2)  jn.s.sio  C. 
IbefehI,  geheiss,  verordnung].  Ew  nagh  banatyab;i  wrnak  ha- 
gy<a.sa  niyatt  eel  :ducek  wronknak  nielyeen  (WinklC.  150).  Meg 
őletleek  tytőketh  ftizarunk  hagy.a.ss;i  zi^renth  (SiUidC  27).  Gyelie- 
tek  ezve  neky  w  zentyt,  kyk  zerzyk  w  hagyását  aldírzasokon: 
iiui  ordinant  testamentum  ejns  snper  sacriticia  (Kulc.sC.  120, 
4(1).  Az  Izrael  liai  Mu.se.snoc  hagya.s,-i  .szerent  chelekedtenoc : 
fecorunt  siciit  praeceper.it  Moyses  (Helt;  Bibi.  I.  Hh2).  Isten 
hagyása,  hogy  a  gonaszúl  el  vot  marhát  meg  téréched  az  ó 
urának  (Tel:  Kvang.  11.997).  Az  istonnec  akarattyábul,  h:igyíisji- 
hol  (MA:.Scnlt.  tí21).  Méltó  a  sz.  Jakab  luigyisát  ki'ívetniliik 
(l'ázm:  Préd.  37).  Attyok  hagyisára  soha  bort  nem  ittak  (407,1. 
I"4.'y  szép  tiirílk  gyermek  ura  h,agyá.sából  az  házb.i  be  lépek 
(Zrinyi  1.47).  Az  istomiec  hagyá.s<iból,  paranc.solattyálxll :  jussn 
dei  (Com:  Jnn.  217). 

szerzete-hagy  ás :  apostiisúi  NéniGI.  371. 

1.  Hagyat:  facio  ut  reliuquat,  interniittu  81. 


fólben-hagyat :  (desiuere  facio;  unterbrecheu).  A  niel.v.»t 
olyau  iiíigy  é.s.szel  és  szemérmetességgel  beszéle  el,  hogy  \'. 
egynehány.szor  félbehagyatá  vele  iilelgetésével  és  dicséretével 
(Mik :  MulN.  5). 

el-hagyat :  (desiuere  jul)eo ;  einstellen  laíisen].  Kurva-siigot 
véle  elhagyatni ;  abdncere  a  merelricio  (|Uaestu  PPI.  .Javalá 
Aihmetnek,  hogy  h.igyatuá  el  a  harezot  lMik:MulN.  lOio 

2.  Hagyat,  hagy t- : praei-eptum, manditum Sí. [befehi, .in l 
trag]. V  hattat  őrőke  p;ir.'mcolla :  mrmdavit  in  aeternnm  l'.-l;i- 
nicntum  suuni  (UöbrC.  199). 

hús-hagyat:  carnisprivium  Kr.  (letzter  faschiug],  Ti'i*leneek 
egy  hwshag.ilban,  hogy  Katerina  kojisTiyg  ym:itlikozneek  (KrdyC. 
275).  Mikonin  szinte  linsliadi.'iill>an  Esztergom  felé  a  Ihuiára 
ioftenec  (Helt:  Krón  llfib).  Az  menyekezó  immár  ez  liúsh.i 
gyatrol  elhaladott  (Nád :  Lev.  147) 

Hagyatlan  :  [iujns.sus ;  nnbcdiuigen,  ungerafen).  Bliiitelewe 
víigyon,  ha  v.'daki  hagyatlan  procnraturnak  t.'d:dtatik  (Ver:  Verb. 
24),  Hagyatlan  pn.kátorrá  tévéd  nugadat  (.M.-itkó:  bCsj'ik.  232). 

Hagyó :  [praotermittens ;  unterktssend],  Meí<-láthatiKl,  mi- 
hagyó,  mi-tév8  légy  (Fal :  UE.  440). 

hat-hagyó.  Mykoi  el  wegezyk,  meg  elew  kelly  kezdeny 
(.az  autiphonáti,  yeliwewl  hath  hagyó  wt.an  ees  húshagyó  tt1au 
(UinyiO.   107). 

hót-hagyó,  hétben-hagyó.  Heethbe  hagyonak  ynnopyben 
(in  solemnit;ite  lieltdonKukuiuii)  senky  nt>  mennyen  heewoii  wr 
ystennek  oleyben  (.lordC.  23(íi,  Hetlieu  hagyó  vasárnapnak 
eiiistol.iy.'i  (ErdyC  92).  W'.ala  melly  \v;LS.arnaiHin  e.syk  ez  gyerthya 
zentelovv  napyfaj,  ha  meogh  kylench  liagyon  heet  hagyon  hws 
hagyon  e»n(e]kys ,  .  (Ij'uiyiC.  9S). 

hit-liagy  ó,  hite-hagy  ó:  ap<iRtaLi  Kr  (.abtrünniger),  (Verasiiu 
Tan.  7."..  Kr).  Hiti  hagy.'.k  (.S;nn :  Agend.  110). 

hltehagyóz :  |a|mstat'uii  nnniino ;  .lls  a|)Oíilaton  aeliolteu). 
A  pápLstáválévík  nem  érdemlik  azt,  hogy  hitih.agyoz7«ad,  hitet- 
lenezzed  fiket  (Versm:  Tan.  75). 

hús-hagyó:  carnispriviimi  Kr.  [letzter  fasching).  Hás-hagyó 
ked  :  priili.'inus  qu.'uhagosimae  gonialls,  ilies  hil.aria,  die.s  genialis 
Pl'.  Hnsshagyó  nap:  caruLsprivii  die.s  (Ehi<,'.  2f>)  Ha  kylench 
liagyon,  heet  hagyon,  hws  hagyon  esn[ejkys  (gyerly.'i'owntelí 
napja,  LányiC.  98.  Mik:TOrL  395.  Th.aly:  VÉ.  L153). 

kilenc-hagyó.  Wyzkerezth  ees  kylench  hagyó  kezetli 
(LányiC.  74).  Vyzkerezt  napy.atwl  fog\a  kylench  hagjoyk  (87). 
Zent  Paal  napya  kylench  hagyó  elowtwalo  zun)b.aton  esyk  (97). 
Hws«  ettől  fogwa  kylenczbe  hagyoyg  (21 7j.  Kylenczben  luigyo 
vasárnapnak  zent  epistolaya  (ÉrdyC.  87b). 

szine-hagyó.  Szino-hagyó  posztó :  pannus  vcrsicolor  PP. 

Hagyogat:  liic  et  ihi  relinquo  Kr.  (.Szathm;  Uoni.  Elfib. 
25). 

el-hagyogat:  de.serlu  C.  [saopias  negligo;  hie  und  da 
weglfLsson,  öt\er  veruachliíjsigenj.  Kichimled  isteni  iuzagutt  el 
hagyogtnya  hewsagokat  zolnya  kichindedeknek  lattatiuik  leimye 
(WinklC.  124.  ÉrsC.  258) 

Hagyomány:  1)  [repudium;  ehescheidungj.  ^^ll;lki  ellia- 
g;mga  il  fele.soget,  aggá  iunuic  hagumanuiu-  leuelét :  qnicunque 
dimiserit  u.xoreni  suam,  dut  ei  lil>elliuu  repudii  (MiinchC.  22. 
19.  JordC.  367).  3)  mandátum  MA.  geheiss,  liefehi  PPli.  Öryz- 
zed  te  vraduak  hagyomjuiW  mynd  az  cerimonyakkal  eegyotem- 
ben  (JordC.  222).  Az  zeei'tulen  liagyomanban  valtozt.isd  el  az 
fogadiLsth,  ha  myt  keetelen  fogattaal,  ne  teegyetl  i  ErtiyC.  525b). 
Meg  szánilala  őket  Moses  az  wniac  be.széilo  es  hagyonuuiyn 
.szerent :  ut  praece|ierat  dominiis  (Helt :  Bibi.  1.  OOo2).  .Sok 
volna  mind  eló  hozni  a  szent  iras  hagyományit,  mellyek  a   re- 


245 


hagvomAs-hagvapAs 


HAUVMA -VÖKÖS-HAGYMA 


1246 


lénségel  kiváiiiivák  telünk  (Pnzm;  Pi'éd.  172).  Birrt  uram  lia- 
yománj-álxíl  mondom  keejelmetpkiiok  (Syr.  X.470).  S)  traditio 
lA.  A  ki  holta  után  lelhet  hagyomán  (Illy;  Príd.  11.515).  4) 
örság,  hagjoman,  az  tSrvenybon  valo  maratsag :  birsagium,  ost 
oifioii  ónos  seu  mulcta  (Ver:  Verb.  Szót  3). 

Hagyomás  :  I)  [ombssio:  anslassungj.  Ha  my  fogyatkozas- 
lak  fírtooiiyk  a<ny  [ez  irá-sban],  awagy  vala  mcol  ygheeuek 
iagyoma.'<anak.  vala  ky  meg  twdliattya,  meg  emoiidallya  (ÉrdyC. 
I).  2)  [legatuni ;  vormiichtnis,  stirtune].  Az  hallottak  hagyonia- 
aat  megb  larttyaak  es  lialogattyaak  zeut  egyháznak  adnya 
ÉrdyC.  612bi  S)  commissio,  jussum  MA.  befehl,  verordnung  l'I'B. 
Us  wr  hagyoniasa  (ÉrdyC.  77.  2ii3).  Wrnak  myndden  hagyoma- 
yban  es  yg;Lssaghyban  panaz  naal  kyl  yarwan  (344).  Ha  ezt 
eyendi'd,  be  tellye.^oyted  vmak  paranczolattyat  es  az  hw  ha- 
a^masath:  praeceptum  (JordC.  50.  211).  \Vr  ystennek  hagyo- 
nasa  ellen  veolhkízendyk  (85).  Tarczatok  meg  az  en  liagyo- 
nasymat,  hogy  be  ne  nyellen  tyteketh  es  az  fSld  (107).  Cris- 
iisnak  hagyoniasa  zerent  (706).  Eskewth,  hogli  Gal  deakoth  az 
hyrewei,  akarattyawal  es  liagyomasawai  meg  nem  ewlthek 
hogh  az  byroys  az  ew  akarattyabol  es  hagyomasabol  nem 
tyaltot  (RMNy.  n.193).  Uroc  hagyomasabol  niiuelk-  (Tel :  Evang. 
L134).  Az  el.«<^  ok  .sémi  nem  egyéb,  hanem  az  istennec  paran- 
solattia  es  hagomasa  (Pécsi:  SzflzK.  143).  4)  [conces.sio;  nach- 
ass].  Vamok  es  adoc[lx)l?]  nag  hagomast  tezen  vala  (NádC. 
28). 

Hstgyott :  1)  relictus.  oniksus  MA.  ge!a.s.sen,  verla.s.sen  PPB. 
3)  [qui  reliqnit ;  ner  verlassen  hat),  Zerzetőmet  elhaltam,  es 
^le  immár  zerzetSm  hagot  vagoc  (XagyszC.  57).  3)  jussus, 
lecretus  MA.  geheisseii,  bestimmet  PPB.  Hagyott  nap:  dies 
iraedictus  PP.  Ymve  az  hagyot  herre ;  mygleu  az  hagyot  bora 
el  yewne  (ÉrdyC.  510).  Mykoron  menne  némely  fráter  némely 
aeky  hagyot  engedelmességre  (DomC.  221).  Bizonyos  hagyot 
napra  országos  gyűlésié  mennének  (Ver :  Verb  28).  Készen  várja 
lajtorjával,  azon  menjenek  fel  a  hagyott  órával  (Gydngy :  M^'. 
85). 

hite-hagyott :  apostata  C.  de.sertor  fidei  Kr.  Kivel  mint 
hiti  hagyot  szolgák  mentegessék  magokat  (Sámb.  oKérdF.  16. 
Soós:  Post.  141). 

színe-hagyott:  color  perditus  PPl.  [verblasst]. 

ura-hagyott :  [desertiis  a  dominó]  deserta  a  marito  Kr. 
[rom  herm  verlassen].  Ura  hagyott  feleség  (Fal :  Jegyz.  936). 
Ura  hagyott  jószág  (Fal :  NE.  89.  Kr). 

HAGYAP  (hadapas  EhrC.  142):  [spno;  spucken].  Hogy  ha 
bodog  Ferencz  hagyapna  (spueret)  aiiagy  hurutna  auagy  fohaz- 
kodnak,  e\v  meud  azokott  tezyvala  (EhrC.  100).  Ó  reia  hagap- 
nan  (expuentes  iu  eum)  veuec  a  nádat  es  vericuala  ő  agahoz 
(MiiiiehC.  68).  Arczwl  hagyaptateek  (WinkIC.  118).  Hagyapanak 
ew  orchayara  (174.  304).  Hagapnak  vala  8  raia :  coaspuebant 
eum  (DöbrC.  453).  Arczhol  hagyaptatol  wala  (GyöngyC.  9).  Te 
ellen-segyd  mykent  erSs  orozlanok  thegod  ragadaoak,  hagyapa- 
nak (CzechC.  12). 

Hagyapál:  [sputo;  speien].  Ádámnak  kedoeg  ffyay  bydes 
nyálukkal  hagyapallyaak  (Jézust,  ÉrdyC.  98b.  378).  Orczwl 
hagyappaltatol  wala  (TliewiC.  5).  Rangatanak,  hagyappalauak 
[7).  Orczamat  vndoc  hagapolasocral  arcél  hagapalaac  es  p5g- 
áSseek  (ís'agyszC.  17). 

Hagyapálás :  [.spulatio ;  das  speien].  Nézed  arczol  haga- 
(kilasíiuac  midogsagot  (VitkC.  18).  Negyed  keen  mondatyk 
rvNtsííagos  arczwl  hagyapíilaas  (ÉrdyC.  98).  Orczamon  az  undog 
bagyapalasoc  vérrel  eleg  ala  folnac  vala  (NagyszC.  19). 

Hagy  apás:  1)  [das  spucken].  Ezeket  micor  mondotta  volna 
liagapa  a  főidre  es  alkota  sart  a  hagapasbol :  ex  sputo  (MiinchC. 
189.  WiuklC.  304).  Pőkes,  awagh  hagappas  (KazC.  189).  Hagya- 


pasokkal  iHlgd5.stetliny  (Poz.sC.  31).  Zep  orchamat  a  hagyapa- 
sockal  eí>  póg<ló.se*íikkol  vnduca  tfiltek  vala  (Nagy^zC  37).  2) 
[osc'ulum ;  kuss].  Aziuina  vyga.s:igot  es  nialaztot  es  kewnueknek 
sokassagat  vowue  onnatlan  hogy  mykepiion  Maria  Magdaléna 
Cristiisnak  labayt  kewnoyuel  meg  mossa  es  ayoytato.st  meg 
czokolvan  es  hadapasokot  kettewzfettuen  mendenfeiewl  hogy 
ha  ma.sod  Cristusnak  hyv.sege.s  hadapasokot  nyomuala  sebeknek 
helyére :  tantam  aecepit  consolat ionéra  et  gratiam  et  cxjpiam 
lacrimarnni,  ut  .sicut  Magdaléna  o.scula  circumquaque  quasi 
alterius  (^iristi  |)edibus  fidelibus   labiis  imprimeret  (EhrC.  142). 

HAGYMA  {I.'aimás  LevT.  1.275.  Uighajma  Thaly:  VÉ.  H. 
51):  caepa,  cepe,  allinm  MA.  zwiebel  PPB.  Hagymálj<il  t.sinált 
orvosság :  diacroniium  C.  EezvVnkbe  ywihnak  az  yo  eerth  wgiir- 
kaak  es  yo  yzew  dynnyak,  pareek,  hagymaak  (JordC.  139. 
Mel:  Herb.  14).  Hagyma  vagas,  hal  vakarás  nagy  vala  az  kony- 
hakon (Görcs:  Máty.  49.  Beythe :  Stiq>.  3i.  Azok  is  az  egiptomi 
hagymára  visszavágyódnak  (MonOkm.  XXIII.93).  Hagymát  t5- 
rSkSknek  vSttem  iMonTME.  1.209).  Hozott  öt  fogás  liagymát 
(2PfiV  Zöld  sás  hagymát  enne  (Gvad:  FNót.  58). 

fejes-hagyma :  *capitatiira  porrum  PPBl. 

fok-hagyma :  allium,  scorodon  C.  knoblauch  PPB.  Koszorú 
foghagyma :  restis  allionmi ;  fok-hagyma  feje :  caput,  bulbus 
allii ;  foka  a  fok-hagymanak :  stica,  allii  stica,  grumu.s,  niicicus 
PP.  (JordC.  139.  Born:PriVl.  394).  Ha  az  ló  nem  vizelhetic . . . 
t5ry  két  f5  fokhagymát,  borban  habard  el,  és  annac  az  leué- 
uel  belSl  mosd  meg  az  vazaiaiát  és  meg  indul  az  vizeleti  (Cis. 
03).  Foghagyma  illatú  fS  (Com:  Jaii  31.  Pós:Igazs.  433).  A 
látásnak  ártalmi :  a  g\-aIcor  feridés,  bor,  s  szerelem  lángja,  fok- 
hagyma, bors  es  füst,  pár,  és  ueres  hagyma  (Felv;  SchSal.  23). 
Edgy  fokát  a  fokhagymának  tiszticsak-meg  jól  (PP:  PaxC.  81). 
Bosporba  foghagymát  aprit  (Gvad:  RP.  8). 

[Közmondások].  Ha  pecsenyéd  lehet,  ne  egyél  foghagymát 
(Kisv:  Adag.  197). 

erdei-fokhagyma:  lapsana  PPBl. 

vad-fokhagyma:  asphodelus  Nom.'  27.  scorodoprassum 
Fuchs:  StirpH.  Vad  mezei  foghagyma:  allearia  Mel:  Herb.  173. 

fokhagymás:  alliatus  C.  alliatum  MA.  darán  knoblauch 
ist  PPB.  Fokhagymás  lév :  alliatum  moretum  PP.  Az  aratók- 
nál ez  a  szoká.?,  hogy  étkek  gyakortább  legyen  jo  fokhagj-más 
s  úgy  lesz  bátorságüsb  a  déli  nyngovás  (Felv :  SchSal.  7). 

fokos-hagyma :  squilla  C.  tulipa  Com :  Jan.  23.  Igaz  én 
a  veres  hagymárul,  te  a  fokosrul  (Czegl :  MM.  182). 

kigyó-hagyma :  hyacinthiis,  squilla,  scilla  C.  MA.  allinm 
silvestre  C.  squilla,  scylla,  ophioscorodnn  Fuchs :  StirpH.  bulbua 
agrestis :  meerzwiebel  PPB.  Hyacinthus  como.sus  sive  primus 
Matbioli,  kygyo  hagyma,  h.  e.  serpentis  cepa  i  Beythe :  Stirp.  5. 
Frank:  HasznK.  18.  Com:  Jan.  27). 

metólő-hagyma :  caepa  sectilis  Nóra.  86.  MA.  pomim 
sectile  MA.  schnittzwiebein  PPB.  (Lipp:  PKert  11.146). 

mogyoró-hagyma :  ascalonia  C  porrum  ;  aschlauch  Nom. 
42.  cejK)  ascalonia  86.  (C^om:  Jan.  27.  Lipp:  PKert  1.8.  11.132). 

pár-hagyma:  porrus  MA.  acrocorium  PPBl.  pornmi  Com: 
Jaa  23.  lauch,  ackerzwiebeln  ITB.  Eszünkbe  iút  a  párhag}Tna, 
a  vereshagyma :  m  mentem  nobis  veniunt  porri  et  cepe  (Helt : 
Bibi.  L  TTt2.  Beytlie:  Stirp.  7).  Meg-emlekezfink  a  pár,  veras, 
és  fokhagymákrul  (Tótf:  Józ.s.  44).  Pár-hagyma  szinű  z51d  (Com: 
Jan.  63.  Felv:  SeliSal.  31).  Aegyiptusban  úgorkák-hoz,  büdös 
pár,  és  veres  hagymákhoz  sziilctanak  (Csúzi:  Síp.  745). 

párhagymai :    ponaceus   MA.    von   ackerz\\iebeln  PPB. 

vörös-hagyma :  caepe  C.  cepa  MA.  Com:  Jan.  23.  z^viebel 
PPB.  *Veres-hagyma  rojtja :  mallo  ceparum ;  zwiebeischelf  PPB. 
(Mon:Kép.  131  MA  ;  SB.  262). 


1247 


TENGERI- VÖRÖSHAGYMA— HAHOTA 


HAHOTÁLr-IL\J 


V2U 


tengeri-vörÖBhagyma :  scilla,  squilla  Coni:Jan.  23. 

vöröshagymás :  Vereshagymás  kert ;  caepina  C.  cepina 
PPl.  <  )t  tbfjás  vöríis  liagymát  K.  Oda  basa  számára  (attimk, 
Mon'l'ME.  1.91). 

Hagymáocs.  I  lágymanch  (így] :  allium  silvestre  (Beythe : 
Stirp.  1). 

Hagymás :  bulbosus  Kr.  [zwiebeligj.  Hagymás  (vezetéknév 
XVI.  sz.  NjT.  IX.365).  Haimas  Lestar  (LevT.  L275). 

HAGYMÁJí :  [?].  Eg>'  hátas  K'mak  nyereg  alá  valú  posztó 
nélkül  való  hiigymánt  tizenhat  pénzen  adgj-anak  (TörtT.  XVIII. 
227).  Egy  hagymánt  vSttem  (TörtT.  130.  1878.  1.158). 

HAGYMLÁZ  (hagymáaz  CLs.  J.  Gvad :  PFör.  7.  stb.  hagy- 
más betcg.seg  [?]  MNyil:  Zsolt.  50):  phrenesis,  phreuetis  MA. 
febris  maligna ;  hietziges  fieber,  wobei  man  imnier  phant;tsiret 
PPB.  sehwerenot,  fraLss  Adánii:Spr.  Bolond  hagyniiiz:  pbreui- 
tis  PPBl.  HíigynKÍz  beteg:  phreneticus  MA.  Hagjmáz  szepUk : 
febrilcs  vari,  purpuréi  vari  PPB.  Felek,  hogy  az  hagymaz  ne 
esnejek  rram  (LovT.  1.251).  Hagj-niazban  fekfivo  barátnak  ál- 
modozása (Gyarm:  Fel.  210).  Hagj-mázban  fekflvSk  (MA:  Tan. 
9).  Hagymázzjil  bódittya  meg  íket  (223).  Leg-veszedelniesb  a 
hagymáz.  niellybeu  a  beteg  nem  érzi  lietegségét,  hanem  tsátsog, 
é.s  örül  nyavalyáján  (I';»zm:  Préd.  73).  Szól-beszél,  mint-ha  hagy- 
mázban  vóhm  (Sall:\'ár.  lüb).  Itt  ;iz  vérben  és  liagj-mázban 
halnak  inkább  (Monükm.  XXIV.241).  Hagymáz-forróhidegbeu 
voltam  (Beüli:  Élet.  197).  Bolond  liagymázra  hajlandók:  in 
phrenasin  proelives  síuit  (Coni:Jan.  53).  Nem  az  istenhez  folya- 
modnak, hanem  varáslohoz,  rosta  hányokhoz,  hagymaz  mérSk- 
hSz  (Báth:  Tromb.  192).  IJolond  bnzgo.ságok  hagymázjitol  meg- 
kámporodott  elméjii  je.suita  (GKat:  Válts.  n.  Elíb.  33).  Vérben 
és  hagymázban  halnak ;  Gicsei  is  csaknem  meghala  (RákGy : 
Lev.  241).  Az  táborban  az  hagymáz  uralkodik,  az  vérhas  ural- 
kodék  az  nyáron  (284).  Bántva  szerelem  hagj'máza  (Gyöngy: 
Cliar.  25).  Testében  igen  elromlott  és  a  hoszszas  betegségben 
R  bolond  hagymázban  elfogyatkozott  (Bod:PoI.  37).  A  kevély- 
ségnek hagymászsza  forgatlya  néha  ászét  némely  embereknek 
(Fal :  UE.  397).  Viz  e.szét  a  hagymáz  hamar  megbodultJi  (Kónyi : 
HKom.  17).  Szerelem  hagymászsza  el  fogja  egész.szen  sok  ga- 
valér  szivét;  nem  egy  beteg  lészen  (Gvad:  FNót.  111). 

Hagymázat :  cw  Hagymázat  ellen :  vedd  a  kender  mag 
ólait,  kend  meg  az  embernek  miiuleu  testit  vele,  es  nem  ha- 
talmaskodik az  emberen  (OrvK.  6). 

Hagymázi:  (typho.sii8;  typhös].  Hagymázi  betegség  (Matkó: 
BCsák.  135). 

Hagymázos:  (phreneticus,  febrilis;  mit  fieber  behaftet, 
(ieberhati,  fieber-,  wahnwitzig).  Hagymázos  szitkozódis  (Pázm : 
Préd.  1104.  Kr).  Ugj'  viselik  magokat  mint  a  hagymázasok ; 
mozognak,  káromkodnak,  semmit  esz.szel  s  okkal  nem  monda- 
nak (Pázm:  LuthV.  319).  Ne  magjarázza  hagymázoson  ember- 
séges ember  szavát  (Matkó :  BCsák.  89).  A  liagymázosok  liolond- 
síigait  nevetik  az  egé.s,scge.sek  (135).  A  hagymázos  t'Sben  bokroson 
fenekük-meg  a  bolondság,  gyomra  imelygése,  feje  bódnlása 
(241).  Hagymázos  téi«15dés  (GKat:Titk.  2Sf,). 

Hagymázoskod-ik :  (doliroj  phantasiren).  No  hagyniázos- 
küdgyál !  [ne  beszélj  ugy  mint  a  bagjiniizos]  (Matkó:  BOsák.  355). 

HAHA :  euge  Kár:  Bibi.  11.132.  ridentis  MA.  ha  ha,  he ; 
halia  PPB.  approhantis,  imo,  (piidni  M.S.  haha,  ja,  ja  «ol  PPB. 
Ha  ha!  eretnek  it  ez  Sánibárnac  itV.egl;  Japh.  1911  Hahát 
mondái  az  én  szent  helyomoii,  hogy  meg  ferttwztetutt :  dliisti : 
Euge,  eiige  suiier  sanctnarium  nieum,  íjuia  ixilliitum  est  (Kár: 
Bibi.  11.132).  Kiálüiac  raytam  ha  ha  hát  (MA:  BibL  V.17). 

HAHOTA:  cachiuuus  MA.  lautes  und  starkes  gelachter 
I'i'l!  I'elelu  íiz  evrdog  nagy  liahotanal  (UomC.  531.  No  niondgyác 


nagy  hahotával  (1ilA:Bibl.  V.17).  Siránkoz;lsa  földhöz  verte  J 
világi  mulatságokat,  vigaságokat,  hahotákat  (Pázm:  Préd.  111) 
Hahotával  voltak  (CzegI:  Dag.  25).  Cziatorara  liahotara  ki  ón 
tetni:  in  cachimium  etfundi  (&asm:Erk.  10).  Hahotával  ka 
tzagni:  cachiunari  (Com:Jaii.  187). 

Hahotiil :  cachinnor  MA.  stark  lachen  PPB.  Katzagok,  lia 
hotálok :  cacbimior;  ich  lache  überlaut  üjm:  Vest.  121.  Taha 
hahotalnan  az  aliiok-sagos  evxdeg  monda  (DomC  50).  OrS 
meddő,  ki  nem  zílz,  hahotal  es  ívolc,  ki  nem  fiazzs  (DöbrC 
308).  Meg  engedte  hogy  elleuségim  hahotállyanak  az  én  gyalá 
zatomon  (Nagyari:  Ortli.  252). 

Hahotálás  :  cachinnas  C.  cachinnatio  MA.  das  lachen  PPB 
Ne  lele^seek  tybennetek  parázna  hahotalas,  ne  zemeremtelei 
rut  pakocha  (CornC.  282).   ízetlen  tréfák,  bolond  baliotálá-sol 

(Otr:Tök.  23fi). 

HaJiotás :  acriogolas  C.  cachinno  MA.  lácberig  C.  ladieo 
der  narr  PPB. 

Hahotáz :  [cachinnor ;  stark  lachen).  Haliotáznak  és  trá 
gárkodnak  (Fal:  UE.  1.33.  Kr.). 

1.  HAJ  ihoy  CorpGamm.  252):  oheu  C.  [bei,  ei,  ach,  o 
Haj  régi  jó  *Buda  C.  Hayhay:  elieu  MA.  Haj  nagy  ravaszság! 
*hem  astutias  PPBl.  0  hay,  ime  ez  bewlch  embertjs  mo 
byrta  felesege  (Pesti:  Fab.  6b).  Hay  hay  és  Jesust  kiált  val 
(Görcs:  Máty.  56).  Haj!  baj!  nagy  ókSr!  (Matkó:  BCsák.  240 
De  hay !  el-vesztetet  (Mad :  Evang.  754).  Haj  ki  bánat,  haj  ki 
fogházambúi  menj  ki,  nem  tiéd  e  szállás  (Thaly:  Adal.  L196 
Hai!  tsíik  nints  szebb  kSnyv  a  világ-hátán  amannál,  melyne' 
titulussá  az:  Religio  Medici  (Fal:  NA.  123). 

Haja :  io !  MA.  ahe,  héja  PPB.  [bei,  heissa,  juchhe).  Hayí 
huya:  jubilum,  mají  MA.  Hajjá:  signitícat  praecipue  chorea 
ducentium  clamores,  se  mutuo  ad  stultmn  tripudium  hortantiui 
Otr:  OrigHimg.  1.310.  Hol  wainiak  mostan  az  oli  beszédei 
kyk  néha  oly  nagi  wygasagos  zy-ivel  leeznek  wala  es  kykt 
nagy  hayya  es  mewotassel  zokthatok  wala  ky  mondanya  (Ers( 
306).  Haia  leanyoc  mo.st  vagyon  az  arany  fidS  (Szeg:Theopl 
24).  Haia:  io  Paean,  macte  virtute  (l)ecsi:  Adag.  110).  Inte 
jectiones  gaudeutis:  hayja,  ha>jahuyja,  beyjahó:  io,  bo,  evohi 
evax  (CorpGramm.  251).  Exclamantis:  oh,  boy,  héy,  hophaj 
(252).  (Vö.  haja-huja) 

Hajda :  [age ;  wolan,  nur  zu,  liurrali).  No  hajda  még  (Matkc 
BCs;ik.  U9i.  Haja,  hopp,  hajd;i!  (Thaly:  \'É  II.235I. 

Hajdi:  exullantis  Kr.  Ijuchhe].  Ilajdi,  elment  jó  korái 
éjfél  után  szaporán  (Fal:  Coust  22.  Kr.) 

Hajgat :  lamentor,  plango  Sí.  [jammem,  wehklagenj.  (Ha 
gato  Mihály,  Heygetew  Bálint  ?  1112.  Nyr.  V.510.) 

[Hajjá  P  hajjágatP) 

meg-hajjágat  |P] 

[Szólások).  Nomelly  i«eu  meg  vadult  lator  tolwrzekut  nyo 
es  meghayiagattya  magát  az  hohar  olíVt  (Bora:  Préd.  573b). 

2.HAJ:  criiús,  capillus,capillamentuniC.piliis  ük.  lumrPP 
Befont  haj :  conia,  cinciiuius ;   Iwfont  liajú :   cirratus ;  megf 
rítolt  haj :  cirri ;   ó.sz  baj :  cani :   hajhoz  való :  erinalis  ;   haj 
blsú:  cjtpillaci'us  C.  Hay  az  férfi  fejen :  catwaries  MA.  Haj 
fogva   vondozni   az   as.szony  embert :  *c.'ipillo   <li.siindere  mi 
rem  ;  haját    nevelni :  *alere    capillos  ;  twrzos-baj :  capillus 
comptus,  horroiLs,    horridua,    nogloctus,    incultiis;  meleg  va<i- 
meg-fodoritott  hajak  :  Wbrati  »crines  calido  ferro ;  simított  h-i 
*capillus  com|Híiitu.s  comptas ;  ere.sztett    hajak  :  sivirsi  •criue 
elmetélt,   vágott    hajak :  accLsi  »criutvs  PPBl.  Testet  alaza  b 
tSckel   OS   menden  helécbon,   kicbeu  elözer  zoktauala  \igatt 
haiai  ki  zagatasaual  (cjiuium  lacerlatione)  UMté  be  (BécsiC  7 


AL-HAJ— VENDÉG-MA.I 


HAJACSKA— OLVASZTOTT-HÁJ 


1250 


A/,  iillvnu  enilior,  kyiiek  h\V  hava  linllo,  iíjlHaii  ko(iaz7.  as 
t>7.ta  (JordC.  98V  Fejeteknek  haja  zjila :  vestri  c.ipilli  cjipitis 
(3S4\  Encem  7<'uiit.ilaii  sok  (ronozsíieok  víttoiiek  kfinu'l  es  en 
feiemnek  haiai  felót  sokasvltak  (DíibrC.  9i).  Az  ev  hajókat  ov 
feyekrel  tulayiion  kezeevei  ehijTV  vala  (Mari;L.  19).  Egy  ember 
ev  havat  ky  zaagatvaii,  relteiioteseii  syralrnason  kyalt  vala 
íl'tomC.  t'ift.  Az  ev  zakalla  es  hayay  valanak  keuesse  veressek 
(1Í71  í^  szál  hai:  uinis  capilhis  (Fél:  liilil  7).  Az  ember 
havát  az  lenele  liieban  ozinalnáii  meg  festi  (MeIrHerb.  8). 
A  vénség  (W  hajakat  hoz  (Com :  Jan.  Lí).  Pántlikáé,  mellyeckel 
a  l>é  font  hajao  és  egyebéé  tzifráztatnac  (101).  A  hajaknae  és 
.sz;\kállnknai'  el  mefélé.se  (176).  Haj  felcsiiiálás  (Thurzií :  Lev. 
1.277).  Az  fodorított  hai  hellyéhe  kopaz.ságh  leszen  (Alv:  Post 
11. S4).  Soliajtá5.sal  .szenilélttók  nlly  itjat  le-veretettve  vérében 
fetrengeni,  és  az  Apollóénál  .szebb  hajait  p<.)rban  kevertetni  ver- 
dódésével  (Hall :  Tel.  282).  Arany  sziiiű  hajakkal  tetző  kigyó 
(László:  Petr.  124).  Bania  hajakkal  alszik-el  s  szikével  ébred- 
fel (NótPM.  51). 

(Közmondások).  Az  aszszonnyiálatocnac  haszszn  a  haioc,  de 
igen  rSnid  az  e.sz.ec  (Helt :  Me.s.   103). 

ál-haj  :  cipillamentum,  roma  ementita  Kr.  (falsche.s  haai', 
periifke].  Fodorított  ál  hajak  :  ficti  cincinni  PPBI.  (Fortunátu.s 
149.  Kr.l 

arany-haj :  [capilli  aurei ;  goMenes  haarj.  Az  lídfi  ezflstté 
fordittya  .szép  arany  hajadat  (Zrínyi  IL203). 

arany -hajú :  auricomus,  chry.socomus  C.  der  goldgelbes 
haar  hat  PPB. 

árvaleány -haj :  ivipilhis  Veneris  PPBI.  adianthimi  canrti- 
dnm:  wei.^vsfraueuha.ir  Fnchs:  StirjiH.  46.  [Marienflaehs,  reiher- 
gra."!]  (Com:  Jan.  30.  Misk:  VKert   285). 

bódogaaszony-haja :  cassntha,  ciiscuta  ;  flaclisseide,  filz- 
kraut  PPB. 

fodor-haj :  cinciunns  Ver.  cimis  MA.  kraushaar  Nom.  13. 
haarzopf  PPB.  Fodor  hayatokoth  meg  see  fesSIyetek  (PeerC. 
338).  Zeep  fodor  haya  (Coi-nC.  251.  ÉrdyC.  507.  MA:SB.  239). 
Fodor  haja  nagyon  éke.sítette  fejét  (Hall:  HHist.  111.68). 

fodor-hajú :  crispas  C.  MA.  kran-shaaricht  PPB.  Fodor 
hajú  szabású  :  suborispus  MA.  (Helt:  Kri')n.  lOS.  Peth^í:  Krón. 
100).  A  fodor  hajuac  nem  kSimyen  kopaszulnac  meg  í^Com: 
.Tan.  53). 


fő-haj:  capillns;  hanpthaar  Com:  Vest,  122. 

fürt-haj:  [cirrus,  cincinnus;  haarlocke].  Homlokra  eresz- 
kedni tűrt  hajak,  eresztett  haj :  anteventnli  PPBI.  A  lengyeleo 
az  el6  hajakat  és  az  homlokra  fi^gJ  |i5rt  hajakat  fűsflltetic 
íCom:  Jaa  115). 

hosszú-hajú :  fcomatns;  langhaarigj.  Az  fyrfiak  hozzv  ha.nik 
ne  legyenek,  es  az  azzonyallatok  hayadon  fewel  ne  legyenek 
(Komj:  SzPál.  120).  Egy  tudatlan  mflves,  egy  bosszú-hajií,  riivid- 
értelmfi  aszony  (Pázm :  LuthV.  50). 

kigyó-hajú:  [angvibus  crinitus;  schlangenhaarig].  Kígyó- 
hajú Fiiriák  (Pázm:  Préd.  1079.  Kr). 

nagy-hajú :  capillatns  MAI.  [langhaarig]. 

kemény -hajú:  hireipilus  MA.  [rauhhaarigj. 

kopár-hajú :  raale  *crinitus  PPBI.  piaarlo,s].  Kopár  hajú 
as.«zony:  male  *criiiita  mulier  PPBL 

ritka-hajú :  raripilns  MA,  diinnhaarig,  der  dünne  haare 
hat  PPB. 

vendég-haj  :  coma  subdititia,  adventitia,  ementitia,  eapilla- 
mentum;  felsche  haare  PPB.   Vendéghaj  tsiuáló :  comae  subdi- 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


titiae  toxtor;  iieriickenmacher  PPB.  Nagy  vendég-hajat  hordoz 
(Kisv:  Adag.  316.  Gyöngy:  Oip.  28.  Csúzi:  Síp.  55.  Kr). 

Hajacska:  coravila;  kleines  haar  PPB. 

Hajas  :  capillatns,  comosns,  crinitus,  eriniger,  aoersecomes 
C.  comatus  MA.  haarig,  der  viel  liaaro  hat  PPB.  Hajas,  ii.stökös, 
borzos  hajií :  acersecomes  PPBI.  ^Tzérn/is,  hajas  fii :  laulis  fibro- 
sus  PP.  Az  legyek  az  S  kopasz  homlokát  inkali  szallyak,  hogy 
sem  mint  az  t5b  liaias  embereket  (SalMark.  23). 

Hajasit:  capillo,  crinio  MA.  haarig  machen  PPB. 

meg-hajasit :  capillo  MAI.  [haarig  machen]. 

Hajasocska  :  w.iniatulns  MAI.  [ein  vvenig  behaartj. 

Hajasod-ik :  crinior,  eapillor  MA.  wach.sen  wie  haare, 
haare  bekommen,  haare  h.iben  PPB.  Hajasodom,  hajas  vagyok  : 
eapillor  PPBI. 

meg-hajasodik :  crinior  MA.  Meg-hajasodom,  haj  módra 
bé-fedetem :  crinior  PPBI. 

Hajasul:  crinior,  eapillor  MA  wachsen  wie  haar,  haare 
bekommen,  haare  habén  PPB. 

Hajatlan:  cahiis,  depilis  Sí.  [Uahl,  haarlos).  Néha  mind 
azon  semmi.ség  a  miben  az  asz-szonyok  el  bizzák  magokat,  a 
mnit  Stratonica,  hajatlan  fejével  agyatlanul  ditsekedet  (Fal :  NA. 

182). 

Hajatlanság:  calvities  Kr.  [kahlheit].  Tar-fejének  hajat- 
lanságát  borostyán  koszorúkkal  fSdSzgette  (Fal :  UE.  376). 

HÁJ:  arvina  C.  a.ximgia  MA.  abdomen  Ver.  pingvedo 
Pereszl:  Gramm.  14.  .speck,  scbmeer  Nom.  21.  sclimier,  schmaiz, 
fett  PPB  Husih  sav-toth  es  hart  olvaztata  aruaknak  (NádorC. 
532).  Vala  myt  akarand  aldozny,  mjradennek  hw  kSwery,  hayya 
e-s  faggyá  \vr  ystennek  reezeere  ywth  (JordC.  83),  Az  haj'yath 
aldozya  tfel  hw  byneyerth  (84).  Sok  hayat  s  k5uert  őzue  olvaz- 
tata (DebrC.  122).  Az  feier  malua  gySkeret  es  leuelet  i'zue 
fSz^d  es  t5r5d  lud  haial,  dizno  haial  as  egy  egy  keues  terpen- 
tinaual  (Bej-theA:  FivK.  92b).  Vettem  hájat  tizenkét  fontot 
(Radv:  Csal.  1L20.  Frank:  Ha.szuK.  21.  VectTrans.  18)-  Háj  fél 
font  (Monlrók.  XXIV.134). 

[Szólások].  Tsikorog  a  kerék ;  megitta  a  kotiis  a  háj  árrát 
(SzD:  MVir.  45).  Rajta  érték  v.  kapták  az  ebet  a  szalonnánn 
V.  hájonn :  a  matskát  a  tejes  fazékon :  meglepték  a  tolvajs,ágon 
(90).  Eg>'-féle  állatra  biznóc  az  hájat  (CzegI:  Japh.  83).  Ebre 
bízni  a  hájat  (Kisv:  Adag.  32).  Dfiliós  neuet  k51tenec  az  ebnec, 
czac  hogy  megfilhfts.séc,  nagy  fitté  meg  a  hayat  auagy  nem,  de 
pálczát  kerelnek  [i'gy]  neki  (Helt:  Mas.  14).  Nekiis  rauaz  háyal 
kenték  volt  meg  az  alfelét :  pulchre  fallit  vulpem  (Decsi :  Adag. 
294). 

osepesz-háj,   cseplesz-háj :  omentimi  MA.   PPBI.   Kyk- 

nek  aldoz.Hltyoklx>l  eznek  vala  chepez  hayath  :  de  quorum  victi- 
í    mis   comedebant   adipes   (KulcsC    2851    Emelye  a  may   kSrfil 
való  chepe.sz  háyat,  a  v&séktiM  el  .szakasztottat :  auferet  adipem 
jecoris  cimi  renunculis  (Helt:  Bibi.  I.Zz). 

disznó-háj ;  arvina ;  schwein-schmeer  odor  -fette  PPB. 
(BeytheA :  FivK.  63.  106b.  Mel:Herb.  49). 

fodor-háj :  mesenterium  MA.  Com:  Jan.  63.  krös  an  dar- 
men  PPB.  (Sziksz.  Ver.) 

ó-háj :  axungia  C.  MA.  axungia  vetus ;  altes  schmeer  PPB. 
Oháy,  .szekér-kenS :  axtmgia  Major:  Szót  12  czigát  töri  meg  o 
háiban  az  után  fJanstromuI  [így]  kend  ruhára  (OrvK.  9.  Kecsk- 
Tört.  m.364). 

olvasztott-háj  :  eliquamen  C.  [ansgaschmolzenes  schmeer]. 
Olvasztott  hájjal  kentem  torkomat  (Thaly:  VÉ.  1.348). 

79 


1251 


RECÉS-HA.1— HAJDANT 


HAJDANTAN— t'ÖL^HA.HNT 


125: 


recés-háj :  omciitum  PPIil.  [uetz,  fettliaut]. 

takaró-háj :  omentum  PPBl.  [netz,  fetthant). 

Hájas :  arvina  imctus  MA.  [fett,  mit  fett  beschraiert].  A 
kezedet  medve  háyal  meg  kened,  siras  kezeidet  elvonod  raitok 
(a  méhkasokon]  es  alól  ugyan  azzal  a  háyas  kezeddel  circulust 
üszel  (OrvK.  72).  Hájas  broviár  (RMK.  V.221.  222). 

(Szólások).  Solia  nem  hűnnéd,  mely  liáios  táskából  esik  ki 
gyakran  a  béles  (Dersi :  Adag.  191.  38).  Az  isten  sok  szegényt 
emel  fo  vra.sagra,  sok  nrakat  viszont  háyas  táskára  (Eny:  Oizni. 
17).  El  megyec,  de  az  en  paytarsaimlioz,  hol  énnekem  liáiasb 
leszen  (Szeg:  Tlieoph.  26). 

Hajaz :  adijje  inmigo  Sí.  [mit  sclmieer  sclimieren]. 

[Közmondások].  Megy  a  szekér,  csak  hájozd  (Fal :  Jegyz.  927). 

Hájazás. 

[Szfjlásokj.  Ha  használ  az  én  kövérség  nélkül  való  hájazá.som, 
az  taligát  megkemii  el  nem  mulatom  (TörtT.  XV.120). 

HAJADON  f'm/(?07i  Monlrók.  111.207):  I)  non  velatns 
MA.  nic'lit  Iri'decket  1'1'B.  Hajadon  t'c'i :  eaput  intectum,  crinitum 
MA.  caimt  nudatimi  PPBl.  Az  azzonyallatok  hayadonfowel  ne 
legyenek  (Komj:SzPál.  120.  164).  A  leíinyzok,  kik  meg  hajadon 
tível  vannak  ;  dummfjdo  puellae  in  capillis  exlstentes  (Ver;  Verb. 
183).  Hajadon  fővel:  nudato  t"i|)ite  (301).  S)  inniipta  MA.  \m- 
vereholicht  PPK  Hajadon  le;íny :  üiniiba,  pnella,  virgo  MA. 
Ezek  az  t5rweenyek,  kyketli  ky  ada  wrysten  Moysesnek  az 
fyrfyw  k5z6th  as  az  azzonyallat  kozíith  az  hayadon  leannak 
(JordC  180).  Az  zallas  fogadó  korchomarosnak  vala  egy  haya 
don  leánya  (ÉrdyC.  339.  219b).  Kinek  vala  e^  zep  hayadon 
leana  (BodC.  19).  Haiadonul  tartod  (TihC  324).  Hajadon  húga, 
melly  még  nem  adatot  féraee :  soror  ejus  virgo  qiiae  non  est 
nupti  viro  (MA:  Bibi.  L108). 

Hajadonka:  [puella;  madchen]  (Gvad:  FNót  87). 

Hajadonság :  virginitas  Sí.  [jungferstand].  Azzonyallat  ha 

myt  fogadand  es  meegh  ew  attyanak  liazanaal  vagyon  cs  haya- 
donsagliban,  az  fogadasth  bo  tartozyk  teljyeseyteny  (JordC  179). 
Az  öreg  leány  .soká  marad  hajadonságban  (Prág:  Serk.  382). 
Hajadt)ns;igbeli  tiszta  szemérom  (Gyöngy:  Cliar.  Ajánl.  Kr.). 

HAJDAJJ  (hajdon  Lisziiy :  Krón.  310.  DerkrUt.  11):  1) 
[aliquaiido,  interim;  einmal,  mitimter].  Zykseeg  conscienciank 
nak  kenyweet  meg  hannwnk  vetnovvnk,  leelkonnknek  hazaat 
megh  se|)emewnk,  erzeekonseegewnknek  haydan  való  teotowa 
hayla.saat  meg  ygixzohok  (ÉrdyC.  24)  Horváth  János  az  6 
maga  feleslegének  Máriának  az  aimyát  megSlte  vala,  Máriát-is 
liajdon  megfogta  vala  (Ij.szny:  Krón.  310).  2)  quondam  MA. 
olim ;  vor  diesem,  vor  zeiteii,  weiland,  ehemals  PPB.  Meg  bánta 
volt,  az  ki  gyonáíM  vtán,  'haydon  tiszta  életébe  nagy  kLs- 
sebséget  vallót  (Zvon:PázmP.  262).  El-hajdon  (MHeg:TOszl. 
1192). 

Hajdanában:  ív  Régenten,  hajdonábau:  antiquitus  Com: 
Jaa  7.').  olim  Com:  Orb.  94.  (Telek:  FLél.  218.  Hall:  Tel.  251). 

Hajdani :  iiri.stns,  antiiinus,  velnstns  Sí.  [vormalig,  ehe- 
malig,  eiastmaligj.  Hogy  hajdanyi  szabad.sági'mk  szániyai-ra 
emelkodgj'űuk  (Csúzi:  Síp.  683).  E\cellencziádiiak  hajdanyi,  s5t 
6r8k5s  állandóságú  k&ziklája  (Bíró:  Préd.  A2b.  B2b). 

Hajdaniság:  antiquitas  Kr   [altertmn].  (Gyöngy:  Cup.  32). 

Hajdant  (hájdunt  Tóth :  I.st  84) :  [olim,  quondam ;  ehemals, 
vor  zeiten].  Mert  valamint  hajdant  a  synagogának,  ugy  most  a 
szent-egy-h;iznak,  vezérW  fejedelme  (Csúzi:  Si|>  4i)9).  Ti  vattok 
tmiúi  néliaj  sok  jóknak,  itt  voltt  hajdant  helye  ártatlan  íigság- 
nak  (Orczj-rNImf  B8b). 


Hajdantan  :  cvj  (Biró:Micae  197.  Kr.) 

HAJDINA  (hajdina  MA.  PP.  Com:  Jan.  26.  haydenom  (?) : 
panicum  C):  ocjTnum,  ozymum,  ocimum  cereale,  S|)elta,  iiaui- 
cum  MA.  ocjTnum  cereale  Bejtlie:  Stiri>.  6.  allerlei  kraut  vor 
das  vieh,  heidkom,  dinkel  PPB.  Haydéna:  secale  Major: Szót. 
Tatárka,  hajdéna:  secale;  das  kom,  der  roggeu  Com;  Vest  145. 
Az  haydynatwl  es  az  fSldektívl  te  k[egyelmed]  es  el  tylogyek 
(LevT.  1.73.  Com:  Orb.  35.  Tlialy:  VÉ.  11.54). 

HAJDÚ  (hajdók  Monlrók.  Hl.  90.):  veles,  miles  expeditus 
MA.  [lieiduck]  ein  leichtgerüsteter  kriegsmann  PPB.  Keztle  liajdú- 
kat,  latrokat  hozziija  gyűjteni  (Tklonlrók.  UI.<ii.  Terek  nyolcz- 
száz  hajdút  levága  ffiii.  99).  Lipiát  az  hajdók  meghágák  (9<J). 
A  tSrökec  nagy  enis  viadalt  hajduckal  kezdénec  (Helt:Canc. 
105).  Uajdones,  id  est  vagi  et  [leronati  i)edestris  ordinis  milites ; 
horum  arina  acinaci.s,  |ielta,  et  cuspis :  vox  proprie  abiegiim 
[abigoum  ?  abigentem  ?]  designat  (Mosóczi:  Decreta  Regni  Unga- 
riae  1584.  598.  TudG)-iijt.  1836.  V.95).  Két  sjirga  ka|K-zákat  vet- 
tünk az  hajdúknak  (MonTME.  1.131).  Hajdú-szitkok  (Pázm: 
Préd.  199.  Zrinyi  I.  44.  68).  Ki  koúácz,  ki  lakatos,  ki  ió  fiirkiJS 
Haidú  (lia\:  CsLsk.  346).  Hajdú-vitézec  beszéllettéc  (Czegl:  MM. 
11).  Eg}.-  falka  tiajdut  adott  vala  telelni  hozzánk  a  fejedelem 
(ErdTörtAd.  L  122).  Az  hajdúk  csak  jirédálni  valók,  kevés  az 
ki  jó  volna  küztük  az  ti.sztekl)en  Ls  (HákGy:Lev.  219.  241). 
220  rab  vonto  a  gallyát,  azon  kivül  száz  fegj-veres  léventi  vagy 
liajdú  bemie  (Mik:  TfirL.  72).  Késziti  hiveit,  hires  vitézeit:  Fodor 
és  Révay  hajdu-czereit  (ITialy:  Adal.  III.119).  Az  gT,ulai  sik 
mezfin  juliász,  hajdúk  között  is  .igazlátó  voltam  (Thaly:  VÉ. 
L348). 

[Szólások].  Igen  túd  a  liaydu  harangot  önteni :  aüiniis  ad 
lyram  (MA.  PPB.  Dccsi:  Adag.  27) :  Thraces  foedera  non  norunt 
(135).  Nem  ért  a  hajdú  a  hariujg  intéshez  (Laud;  UjSegíts.  II. 
32).  Mit  ért  az  hajdú  a  harangHntéshez ?  (Thaly:  Adal.  1.80). 
De  bánom,  ha  bennem  te  megc.salatkoztál,  s  otromba  hajdúra 
liarangöntést  biztál  (Orczy;  KöltH.  3).  Csekél.v-egjfigj-fl  és  az 
épité-shez,  mint  a  hajdú  a  harang  ilntéshez  éiien  értetlen  8  tudat- 
lan épitő  me.ster  (Bíró;  Ünnep.  III). 

palotás-hajdú :  [satelles ;  leibheiduck)   (RákF:  Lev.  n.34). 

Hajdúi:  velitaris  MA.  [lieiducken-]. 

Hajdúság :  militia  |iedeslris,  giedites  milites  Kr.  [lieiducken, 
infautcrio]  Egj'  b;lstyácskát  rendelvén  nekik,  kinek  stnWit 
tartani  mint  ni:is  liajdú.ság  tartozzanak  (Monlrók.  XV.386). 
Ugy  computiljuk,  akármely  könnyen  6000  vagj-  7WX)  az  liaj- 
dusíigról  [igyj  felüUiet,  igen  jó  (RákGy:  Lev.  123i.  Az  hajdfiság 
mind  helyben  vagyon  (126).  Minden  derék  tizetett  hadaink  az 
hajdimggal  együtt  oda  eW  vjinnak  (290.  T«rtT.>  1.421). 

HAJHÁSZ :  <iuaero,  invostigo,  jiello  feras  SL  [suchen,  jagen). 
Negyed  naixik  alatt  csak  azt  bajhásztattam  (MonOkm.  XXIII. 
103).  üserszor  hibázik  fel  tett  reményébemi,  fergeteg  bajbászsza 
vad  nép  szigetében  (On'zy;  KöltSz.  21).  Az  éjjeli  varjak  a  galam- 
boknak és  tsókáknak  tojásit  fel-bajbilszs-zák  és  megiszszák,  sSt 
azonokkal  viaskodni-is  .szoktak  (ML<k:  VKert.  497). 

fol-hajhász:  invenio,  reperio,  exentio  feras  cubilibiis  Sí. 
[auftreiben,  aufsuchen].  A  maLska  éjjel  minden  szugolyákat  fel- 
hajhász (Misk:  VKert.  167). 

ki-hajhász :  oxciuiro,  peniuiro  Kr.  [erforschen,  durxlisuclien]. 
Mind  Cilik  az  erdót  lakni,  luindeii  berket  klhajbásziii :  munka, 
nem  mulat.s.ig  (Fal :  NE.  28X 

HAjrtíT  (jacio;  werfenj 

föl-hajint :  [projicio  üi  alluni ;  in  die  liöhe  w'erfen].  AxI 
gondoliiáil,  hogy  fol-hjijintati>tt  dolgok  voltak,  a  mellyek  meiitfil 
fellyeb  mennek,  muiál  kőzeleb  vadnak  az  esetiiez  (Pataki; 
Reg.  213). 


HA.lll— HAJÍTASNYI 


HAJ  ÍTA— HAJLÉK 


1254 


HAJIT,  HAGYTT  (aláAayíum,  alííA<ii/<JUS  Aayíom  MA. 
lajto  diiriiácskák  Coui:Jaa  149.  hanyiUatom  C.  hanyltnak 
riialv:  Adal.  [1.S3.):  jaoio,  conjicio,  priijicio  C.  jaculor  MA. 
verten  PPB.  Hab  módgvára  liaiiyittatom  :  perfluctuo  C.  Kewue- 
;et  liaKjtuak  ew  rya:  jactabant  (ElirC.  Ül).  A  kenyér,  kit  a 
;egenh6z  hasitek  (DebrC  161).  Ha  te  az  kyralnak  ordiayara 
)ydev.s  gaueet  liagytaual  iC'oniC.  282).  Attyaat  arrawl  hagyo'taa 
Ér(l>-C.  429.  214).  Ha  köuel  haKvitaudgya,  meltűl  az  ember 
neg  halhatna,  lialáliiac  halálánál  halyoii  (Helt:  15ibl.  l.Jii2). 
iezde  nagy  sietséggel  tiilteseket  haitaiii :  vineas  agero,  aggerem 
acere  (Decsi:  SallJ.  :í:i).  Milmlyt  meg-lial  a  sólyom,  ki-vetik 
aemétre,  vagy  ganéjra  hagyittyák  (Pázni:  Préd.  30).  A  gerelye- 
iét, liajto  szeges  dárdáeskákat  ki  líivőldözvéu  (Com:  Jaii.  149). 
Pad  alá  kell  hagyítani  (Czegl:  Tromf.  42).  Sok.szür  egyest 
sznak,  pohárt  t-silsziíi' életiért  egymásra  lianjntiiak  iThaly;  Adal. 
[L93):  A  lapta  ogyikt(M  máíik-liűz  liagj-íttatik  i Csúzi:  Síp.  l-íO). 
Örömében  iia(ság  ég  felé  sapkáját  hagyitlya,  távi'ilad  a  kapás 
(apáját,  polgáris  Egerben  veti  a  kapbiját  (Orczy:  Nimf.  A2b). 
t'őldre  hagyitottam  (Gvad :  Orszgy.  123). 

[Szólji.«ok].  Szemére  hajítom:  objecto  C.  Nálánál  senki 
abban  az  [lályábau  nem  hajít  most  t  o  v  á  b  b  az  magyar  hazá- 
ban (Thaly:  Adal.  1.136). 

alá-hajit:  dejicio  MA.  lierunterwerten,  herunterstürzen 
PPB  Az  egyháznak  beyazatyabol  egy  nagy  kevnet  hagyta  ala 
(DomC.  48). 

aláhajitás :  dejeitio,  dejectiis  MA.  lierabvverftmg  PPB. 

be-hajit :  [injicio,  immitto ;  hineinwerfen].  A  timároknac  liá- 
moss;iba  beliaytfyác  bSredet  (Helt:  Me.«.  121).  A  tenger  mely- 
ségében hagjttya  be  isten  az  mi  bűneyuket  (Lép:]-Tük.  1.179). 

el-hajit :  abjicio  C.  rejicio  MA.  vcegwerfen  PPB.  Elíl  elhaj- 
tom :  iiraejacio  C.  El  vagaa  kezeet  es  el  hagyo}-taa  tewle  (ÉrdyC. 
360).  Te  orcád  el51  el  ne  hagoic  engem :  ue  projicias  me  a 
facie  tua  (DöbrC.  1091  Az  pénzt  a  templomba  el  hagjtlnvan 
ees  el  mene,  kíteellel  magaath  fel  akazta  (WinklC.  177).  El 
hagíta  feguereth  (TihC.  19.  Zrínyi  L61).  Hogy  a  ki  elhagyittas- 
sék  (Illy:  Préd.  1.42). 

elöl-hajit :  praejacio  MA  vor  etnas  werfen  PPB. 

föl-hajit,  fbl-hajt :  projicio  in  altimi,  superinjicio,  injicio 
M.A    in  die  hOhe  werfen  PPB 

ki-hajít :  ejieio  MA.  hinauswerfen,  hinausstossen  PPB.  Se- 
myre  yo  oztan,  hanem  czak  hog  ky  hagyttas.sek :  ad  nihilum 
valet  ultra  nisi  ut  mittatnr  foras   (JordC.  365.  Born:Préd.  78). 

kihajitás:  ejectio  MA.  aiiswerfimg  PPB. 

le-hajit,  le-hajt :  dejicio  MA.  hinabwerfen  PPB.  Legot- 
tan  lehagyta  magatt  az  agyra  (EhrC.  4.  ÉrdyC.  288). 

lehajitás :  dejectns  C.  [das  hinabwerfen]. 

még-hajit:  projicio,  rejicio,  jaculor  MA.  [bewerfen,  tref- 
fen). Ragadwan  ev  palchayat  az  kakáit  meg  hagyhta,  es  az 
kakas  ottan  meg  hala  (DomC.  313). 

Hajítás  :  jactus,  coujectio,  conjectns,  jaculatio,  projectus,  pro- 
jectio  C.  MA.  wiirf,  das  werfen  PPB.  Fölytil  reá  hajtás:  super- 
jectus  C.  Dávid  ez  fidSbe  51e  meg  a  naé  Goliatfjth  a  parittianak 
hagittaaauai  (Szék:  Krón.  28.  Pázm:  Préd.  491). 

[kö-hajitás] 

köhajitáanyi :  jactiLs  lapidis  [wurfimeite].  El  tavvozeek  hw 
thwlók,  mynt  vona  egy  kew  bagyo'tassnee :  avulsiLS  ast,  qtian- 
tiuii  e.st  jactus  lapidis  (JordC.  608). 

Hajitásnyi :  aj  Eeg  haytasne  tólde  [így]  tolok  orcaaiara 
essek  (WinklC.  155).    Mykoron  egy   hagytasneera  meent  vona 


(ÉrdyC.  427.  ö27b).  Tizenhat  hagyitjlsni  iílldro  (Helt:  Krón.  4). 
Vgy  mint  e^  haitasuira:  quantum  jactus  est  lapidis  (l''él:Bibl. 
131).  Egy  hagj-itá-snyira  van  itt  Teplicz  falva  (Gvad:Prör.  14. 
Gvad:  RP.  384). 

Hajitó :  jaculans.  jaculator ;  missilis  MA.  der  geni  wirft, 
werfer  PPB.  [werfend ;  wurf-].  Nagy  hirtelen  annyi  gaz  tőrök 
rohana  reánk  kövekkel  hajitólag  (ErdTörtAd.  11.177). 

Hajigál  (hayffalas  Beythe:  Epist  221.  Imji/ál  Zrínyi  11.108): 
I)  jacto  C.  [öfter  werfen].  Fölyül  reá  hajgálok:  superjacto; 
kővel  liajgáló :  lapidator ;  egymásra  hajigálva :  datatim  C. 
A  haiocka  a  haboctol  hag'igaltatikuala :  navicula  jactab:itur 
öuctibus  (MüuchC.  41).  Kőuekel  hagigalak  utet  (DebrC.  203). 
Kezdenek  kwuel  es  sarai  wtet  hagygalni  (VirgC.  26.  Bom: 
Ének.  266.  417).  Szeretetből  almáual  haygálni :  malis  ferire 
(üecsi:Adag.  114).  Idestova  hagyigálák,  de  soha  egybe  nem 
ronthaták  (Pázm :  Kai.  03.  Hall :  Tel.  280).  E16b  meg  futták 
magokat  alázni,  most  immár  magosrul  tsak  dörögnek,  s  meny- 
köveket  hagyigálnak  (Fal :  UE.  404).  Kik  arany  hetükkel  szép 
verset  firkálni  szoktak  és  a  rútat  m&sz.sze  hagyigálni  (Orczy : 
KöltH.  14).  2)  [jacto;  sich  briisten].  Sokan  dycheretet  oly  ygen 
keuannak,  hogy  ewnen  magokról,  magok  prédikálnak,  ees  ky 
soha  nem  volt  olyat  hagygalnak  (Pesti  :Fab.  57b). 

el-hajigál :  projecto  MA.  oft  hinwegwerfen  PPB.  (Pázm: 
Préd.  600.  Kr.i 

ki-hajigál,  ki-hajgál :  ejecto,  peijeeto,  exgnrgito  C.  viel 
und  oft  herauswerten  PPB.  Készíte  mesterséges,  hadakozó 
szerszámokat,  mellyec  lemiénec  nilaknac  és  nagy  koueknec  ki 
haigáh'isokra  (Kár:  Bibi.  1.397).  Hogy  köuekeel  es  gaiiaial  ki 
nem  liaigalnanac  az  varasból  (Mon:  Kép.  48b). 

kihajigálás :  ejectio  C.  [das  hinauswerfen]. 

Hajigálás :  jactati^,  projectio  Kr.  [wiederholtes  werfen]. 
Csak  liagyigálá.s.sal  oltalmazták  magokat  (Mmilrók.  HM  73). 

Hajigálód-ik :  [jacto ;  oft  werfen,  henmiwerfen].  Az  Jupiter 
menyűtö  kőveckel  hag}'igálódnéc  (MA :  Scult.  400).  Csak  sjírral, 
azaz  szitokkal  hagyigálódik  (Pós:  Vetélk.  58). 

HAJLÉK,  HAJIjOK  (haylaí  NagyszC.  290.  TelC.  212. 
DebrC'.  5S1.  hoylok  ThevvrC.  39):  tabemacuUim  C.  gurgustium, 
tugurium,  casa,  attegia  MA,  hirtenhaus,  baaershütte  PPB.  Méta 
tendit  ad  locum,  qui  homiüiailuk  dicitur  1269  (CodPatr.  1.41. 
Wenzel  XI.585.  CodDipl.  IV.3:490i.  Tevvuisben  czynaltuala 
olyatant  ment  egy  haylok  s  bele  niene  (ElirC.  27).  0  hazanac 
felső  feliben  alkota  maganac  titk  haliakat :  secretiuu  cubiculum 
(BécsiC.  26).  Orizied  te  zadnac  haliakat :  custodi  claustra  oris 
tui  (255).  Micor  imadkozandol,  be  men  te  bailakodba  (MiinchC. 
23).  Marada  cak  Judith  az  haylogba :  in  cubiculo  (GuaryC.  58). 
Istennnek  zent  hayioka  (JordC.  77.  42. 172).  Nem  va^ok  melto, 
ho^  be  yew  haylakom  ala :  non  sum  dignus,  ut  iiitres  sub  tec- 
tum  meum  (375.  606).  Twdom,  hogy  közel  vagyon  az  en  hay- 
lokomnak,  az  az  testemnek  meg  feslee.se  (ÉrdyC.  375b).  Maria 
az  istállóba  auag  az  haylecba  iiala  (DebrC.  21.  336).  Numu- 
roltaknak  kies  haylaka  (GyöngyC.  4).  Házat  epite  maganac 
es  barmainac  haylekot :  aediticatíi  domo  et  fixis  tentoriis  (Helt: 
Bibi.  I.Q.3).  Az  szent  haylok  [a  szent  .sátor]  (Kár:  Bibi. 
1.94).  Nyomorúságnak  hajléka  Argi  collis  (Decsi :  Adag.  140). 
Buyaságnak  hailéka :  Samiorum  flores  (157).  Ha  alázatos 
hajlékban  született,  alázzuk-meg  kevélységünket  (Pázm:  Préd. 
107).  Jöj  a  kfl-lyukakba,  jőj  a  kö-hányások  hajlékába  (518). 
Sátorokban,  ágas  bogas  hajlékokban  (in  cespitiis)  laknac  vala 
(Com :  Jan.  102).  Béfogadgyanak  titeket  az  örök  hajlékokba : 
recipiant  vos  in  aeterna  tabernacula  (Illy:  Préd.  U.180).  A  kik 
tovább  látnak  hamar  meg  saidittyák  firesse  ?  neme  ?  a  felső 
hajlék  [fej]  (Fal :  UE.  392).  Le  botsátkozik  szinte  a  konyháig, 
és  a  leg  alsób'  hajlékokba  (Fal:  NU.  299). 

79* 


1255 


JUHÁSZ-HAJLÉK— HAJÓ 


BORONA-HAJÓ— LAPÁTOS-HAJÓ 


1256 


juhász-hajlók :  mapalia  PPBl.  (hirteubiittej. 

kutya-hajlék.  Kunnyó,  kutya-hajléU :  *inagalia,  magaria, 
mapalia  PPI. 

lakó-hajlék:  (doniicilium ;  wolmurtj.  (MA:  Bibi.  V.41.  MA: 
Scult.  3Ü2.  659.  Tótf :  .líz-s.  17).  Mennyei  or.szát;nak  lakó  haj- 
léka (KC.sii,k:Woll.  EWb.  14). 

nád-hajlék :  casa  rustiea  e.K  arandinibus  Kr.  (sehiUliütte]. 
A  királyi  ki irona  néha  nádliajlékba  száll  (Ben:  Ritbni.  lüB,  174. 
Kr.  KLsv:Adag.  172). 

pásztori-bajlék  :  c-asa  pastoralis  Kr.  [hirtenhüttel.  Az  jnta 
eszébe,  ha  nem  akadna-e  píisztürl  hajlékra  (Fal:TÉ.  701). 

Sajlékocska  {fuiyUczka  ÉnsC.  211.  haylonka,  haylakoczka^ 
haylokoczka  329) :  tugurioliim,  KurKUstiuluin  MA.  bauBmhausloin, 
bauernhüttlein  PPB.  Az  ky.sdcd  bayleczka  o.s  az  kysded  zee 
neczke  zoros,  zyk  wala  (Ér.sC.  211).  Zwz  Maryath  le  wewe  az 
zamarol  es  be  ménének  az  bayluczkabau  (329).  Az  ygazak 
rusnya  és  apró  hajlékotskákban  nyomorognak  (Pázm:  Préd. 
31). 

TT A, TTJÁT,  (hanial  DebrC.  516.  halnalm&'í  NagyszC.  113. 
Aaináíkorbau  ?  Gürcis:  Máty.  11.  Aayníííkorban  ?  Cseng:  Jer 
D4) :  aurora,  eos,  matula  C.  MA.  moigenríite  PPB.  Ysteny 
vyga.sagban  maradanak  ewbrewn  bayn:ileorik  Cristiisiiak  gycze- 
retyre  (EhrC.  36),  E15  baynal :  prininm  dilucnlum  (.lordC.  40). 
Haynalban  esmeg  teer  vala  jinad.saKyra  mynd  myseyg  (MargL 
69.  DöbrC.  482.  KulesC.  179).  Egy  hajnalkorba  uagy  ustromot 
tétek  (LevT.  1157).  Igen  ió  haynalbau  meg  riuakodánac  (Helt: 
Canc.  17).  Setét  hajnalban  (Tin.  458).  J&siis  Christus  az  igaz 
haynal  (Boni :  Ének.  535).  Mikor  az  haynal  feljött  volna :  cnm 
e.sset  mane  (MA:  Bibi.  1.16).  Harmatos  hajnallal  vagy  szerelem- 
ben (Zrinyi:  ASyr.  295).  Jó-hajnalban  [koránj  (H.ill :  HHist. 
UI.197).  Immár  feljó  a  liainal :  jam  aseendit  anrora  iIlly:Préd. 
a540). 

(Szólások).  Fakad,  mint  a  hajnal  a  .szerentséje  (SzD: 
MVir   137). 

est-hajnal :  crepusculum  vespertinum  MA.  abenddümme- 
rung  PPB.  Eb  felinek  elölte  ast  hainalba  (DebrC.  52.  Toln: 
Vigaszt.  24).  A  nap  enyészetet  követi  az  est  hajnal:  occítsuni 
sequitur  erepuscnbim  (Com;  Jan.  7). 

esthajnali  :  [vespertinus ;  abend-].  Venus :  ezt  estve  Rst-haj- 
nali,  estvét  hozó  csillagnak  hiják  (Com:  Jan..  6). 

Hajnali :  anteluwums,  subhuvmns  C.  matutinu.s  MA.  Egy 
kis  bokorban  hajnali  korban  leültek  miir  (Fal:  Vers.  866). 

Hajnall-ik :  aurora  surgit  MA.  die  morgenröte  geht  auf, 
es  wird  t:ig  Pi'B.  [es  diimmert,  es  tagtj.  Tauaz  időben,  mikoron 
a  nap  feel  kezdvala  balnalnya  [fgy]  a  bednek  magasságára 
(NagyszC.  113).  A  ezerelem  nagy  háborúval  jár,  de  végre  haj- 
nallik belőle  kedves  nyár  (PhilFlor.  Id). 

meg-hajnallik :  cw  Mikor  immár  meg  haynallanee :  cmn- 
que  esset  mane  (Helt:  Bibi.  1,113).  Már  megbajnallott  (MA: 
Bibi.  1.236).  Ezek  egy  északában  végben  menvén,  meghajnallék 
és  világosodni  kezdő  (Liszny:  Krón.  114). 

HAJÓ  :  navis,  navigium  C.  scbiff  PPB.  Két  rend  evezíljft 
hajó :  biremis ;  öt  evezSjfl  haji'i :  quinqueremis ;  a  hajó  alsó 
része :  sentina ;  a  hajóban  fedett  hely :  stega :  hajón  valii  viadal : 
nanmachia ;  hajón  vívók :  naumaehlarii ;  ílreg  hajót  az  kiísin 
mellett  vonszolok :  remnico ;  sereg  hajil :  classis  C.  Vizén  hada- 
kozó sereg  hajó:  classLs  navalls  Com:  .lan.  146.  H:ijó  széli, 
pártázatja :  acrostolia  ;  hajóba  való  székek  :  traiistra  Pl'.  Hajó 
vitorlája  :  artenion ;  parthoz  érkezett  a  hajci :  navis  *appulsa 
est;  hajón  Sitziliába  érkezett:  *appnlit  Sioiiiao  vei  in  Siciliam 
PPBl.   Latji   kot  afatiat  Zebedeus  lacabot  es  I.'umst  ó  affafiat 


a  laioban  (MiinchC.  20).  Haionak  orra :  naviculae  prora  (NémGl. 
354).  Az  liayobaii  ygazgatliwan  hw  haloyokat :  in  uave  reticien- 
tes  retia  sua  (JordC.  364.  776).  Vynnee  hayoban  ma.s  feldre 
onnan  (ÉrdyC.  337b).  Haioba  be  ille  (TihC.  85).  Hayon  menuen 
az  tengeren  (CornC  277.  DebrC.  141).  Az  el  nierólt  haiot  foga 
(VirgC.  108).  Galliakon  balokon  allaimk  vala  (CsomaC.  34 1. 
A  görögbe  is  az  5  haioiokból  meg  akarác  égetni  az  niagya- 
roknac  haioK,  és  minden  felé  igen  emberkedénec  (Helt:  Kk:'>u. 
39b.  96).  Az  hajók  és  rév  őrzésére  tiz  ezer  emliert  liagyott 
(Munlrók.  UI.154i.  Ha  az  északi  tiiillagtúl  nem  igazgattaüiak, 
vagy  megfeneklik  hajójok  a  fövenyesben,  vagy  megromol  a 
kó-sziklábiui  (Pázm:  Préd.  1189).  Hajón  egész  Gáváig  j:irnak 
az  nagy  j'yviz  miatt  ilíákGy:  Lev.  9>.  Két  hatvan  ágyús  hajó 
és  két  freg.itta  (Mik:  MulN.  30).  Sereg  hajókkal  Asiában  ment: 
classe  in  A.siam  profectus  iBal:  Corn.  70).  Elsó  liirére  az  égés- 
nek Szelim  e.sász;ut  vezeték  hajiíjába  ragadták  Piali  bassával 
(Fal :  TÉ.  655).  írva  p;inincsolá  meg,  hogy  két  személynek 
számára  egy  sebes,  ép  hajót  tartsmiak  készen  (714). 

[Szólások].  Hogy  az  sok  búban,  gondban  van  részed  nem 
kétlem,  hasonló  hajóban  evezvén  magam  is  (LevT.  n.366). 
Másoknak  tudsz  kedvezni,  egy  hajóban  evezni  (Amadé;  Vers. 
11.  118). 

borona-hajó  :  ratis  MAI.  Major:  Szót.  (floss). 
boronahajós:  ratiarias  C. 

esillye-hajó :  ratis  MAI.  [tioss].  Boronából  rótt  hajó,  tsillye 

h:yó :  ratis  C. 

élés-hajó :  navis  aunotiua  PPBl.  [proviantscbiff).  Az  élés 
haióc  maszsze  vaUujae  (Helt :  Krón.  36).  Az  császár  éléshaji) 
vonyásiira  fizettünk  (MonTME   1.264). 

evezö-hajó :  navis  actiiaria  PPBl.  [niderschiH'). 

evezös-hajó :  actiiaria  navis,  actiiaríolum  \L\.  galeere 
PPB.  ruder-.scbitV  Com:  Orb.  179.  Kuec  öreiaLa  bju'omzer  enezős 
haioc  es  a  romayac  (BécsiC.  164.  Bal:  Com.  63). 

folyó-hajó :  eelox  C.  [leichtes  schiti'J.  Folyó  hajó,  küuyfi 
hajó:  libunia,  liburnica;  salyka,  folyó  hajó,  t.sóiiak,  hahua-liajó : 
lenibus  PPBl. 

födeles-hajó  :  emphracta  MAI. 

födeletlen-hajó :  aphracta  MAI. 

gyalog-hajó:  .seapha  Major:  .^z(jt.  [kalin].  A  folyó  vizbei 
gyalog  luajoi'kal  élnec:  soaphis  utunlur  (Com:  Jan.  91).  Kisietí'li 
a  város  népe  gyalog  hajókban  ezt  a  ritkaságot  látni  (Fal :  TE 
653). 

hadi-hajó :  bellatrix  trirerais,  navis  prae«idiaria  PPBl.  [kriegs 
schiö'j. 

halász-hajó :  lembns  PPBl.  piscatoria  navLs  [fisoherkahi 
fi,s<-li6rscbitr]  (Telek:  FLél.  155). 

halászó-hajó  :  oria  PPBl  [tischerschittj.  Coiiok  uagi  halazi 
haio  (I)ebrC  3 — 4). 

kapitány -hajó  :  navis  praetoriana ;  admiralsehit)'  PPB. 

kém-hajó.  Kén  hajó  (így) :  emphracta  C. 

kémlelő-hajó  :  *navis  s)>eculatoria ;  vigyázó  hajó  PPBl 

kereskedö-hajó :  mercatoria  navis  SK.  [handelsschilT,  kau 

falirteiscbillj  (Kár:  Bibi.  1.622). 

konyha-hajó  :  [navLs  nctnalis ;  proviaiitscliiffj.  Egy  konylu 
hajót  is  parancsoltam  reparáltatni  hajóim  knzfil  (Munlrók  X^ 
162), 

közép-hajó:  phaselus  C. 

lapátos-hajó :  aoniaria  navis ;  galeere  PPB. 


157  I'ÓSTA-HAJÓ— HA.IÓZ 

pósta-hajó :  uavis  *tabellaria  PPBI.  [postschiff ].  Bernárd  Zay- 
>flAt  egy  postalinjóba  emelte  es  bátorságos  helyen  kirakta  (Knl: 
!«|rÉ.  65-4\ 

róv-hajó  :  iwnto,  einbata,  epibades,  hippago  C.  ponto  Major: 
"z<ít.  hippago  Coiii:  .1.111.  91.  (fahre,  ponton].  Pest  alatt  s/iimtalaii 
■élmjót  hagyának  (Moiilrnk  1II.8.^). 

szálgerenda-hajó :  tiabica  MA.  blocksdiiö)  floss  PPB. 

terhes-hajó :  anoroniachas,  curbitao  C.  navis  uneraria ; 
l;istsihiti"  rPB.  a'ohir  Viga.-'zt  223.  Mail:  Evang.  153). 

terehhordozó-hajó :  *navis  vectoria  PPBI.  Terii  hordozó 
laji'i:  n;uis  oiiorai-ia  (Bal;  Corii,  17). 

vitorlás-hajó :  (segelschiff].  Meg  telik  a  Duna  vitorlás 
i;ij.lkkal  (Orczy:  Nimf.  C6l 

Hajócsa :  navigiolnm  [scliiffiein].  Hagya,  hogy  egy  hayocliat 
erzonenek  neky  (Pesti :  NTest  73). 

Hajócska :  uavigiolum,  navicula  C.  uaricella  MA.  sdiUBein 
PPB.  A  haioükaba  félmenueii,  kőnetec  5tet  ö  taneitvaúi  (MüncliC. 
2.Si.  Kit  mikor  hallotnolna,  haiockaKa  menvién  elméiie  iimen 
kietlen  lielre  (41).  Kezereylethnek  az  hayoczkabau  hagny  (JonlC 
392.  400.  KNagysz.  1621.  F.  Dáln:  Flór.  283).  Hajócskák,  ladikok 
(Com :  Jan.  91).  A  folyó  vizén  által  gázhmk,  avagy  tsocokkal, 
hajotskával  éhlnk  (Com:Vest.  52) 

halászó-hajócska :  [navicula  piscatoria ;  lischerkalin].  Az 
halazo  hayochkabol  hywan  az  .'ipostolssagra  (ÉrdyC.  3f)4l).  Mad: 
Evang.  153). 

Hajói:  navalis,  navieularis  MA.  zum  .schiffen  oder  ziu- 
schitl'fahrt  gehíirig  PPB.  Hajói  had :  naumachia  MA.  Hajói  ke- 
nyér: panis  nanticus,  schiflbrod  Xom.  41,  Fel  függesztvén  az 
hajúi  ékességeket  is,  jel-zászlókat :  appendentes  et  appliistria 
(Com:  Jan.  89). 

(Hajóka] 

Hajókáz-ik:  naviculor  C.  M.4.  ]ier  *altnm  eo  PPBI.  schifl'en, 
in  einem  scliitl'  fahren  PPB.  Ide  hajókáztam,  ide  érkeztem  a 
partra :  huc  me  *appuli  PPBI.  Tengeren  hajókáznac,  eveznec 
(Com :  Jan.  SS).  Az  el 'iszSr  hajókázó  a  gyomorháborgást  alig 
kerfili  el  (90).  Kikkel  mind  egy  vizén  haiokazik  saikam  (Petki: 
Virt.  17).  Ha  ki  hajókázni  tenger  vizére  mégy,  s  annak  erejétől 
félsz,  hogy  beteg  ne  légy  (Felv:  ScholS.  9.  Hall:  Tel.  3). 

be-hajókáz :  pemavigo  C.  [durchschi6fen]. 

Hajókáizás:  naNÍculatio  MA.  das  schiffen,  .schiföahrt  PPB 
Veszedelmes  vizén  haiokozásod  [igy]  (F^ortSzer.  K4b.  Pós:  Igazs. 
604.  Mad:  Evang.  150).  A  hajókázás  közben,  a  hajóban  meg- 
betegedvén feleségem,  ezt  a  leányomat  szillte  (Hall :  HHist  ü. 
293). 

Hajókázható :  navigabilis  Kr.  [schiffbar].  Hajókázliató  folyó 
víz:  flumen  navigabile  Com:  Jan.  91. 

Hajós:  1)  nauta  0.  nauta  Com:  Vest.  137.  navita  MA. 
scliitl'mann  PPB.  Mhiden  kormán  tartok  es  hayosok,  kyk  az 
vyzekeu  es  tengheren  eweznek,  tawoly  állanak  (JordC.  919).  Az 
tenghSr  parttyara  meene  es  nemjuemw  hayo.sokat  lathna  ve- 
zedelembe  lenny,  jinachagot  teween,  meg  zalloytaa  az  tengSr- 
nek  habaat  (ÉrdyC.  527 ).  2)  [navigabilis ;  schiffbar].  Hajós  viz : 
aqiia  navigabilis  Sí.  flumen  navigabile  Ver:  Verb.  158.  Kell  vala 
egi  haios  uizon  által  kelnie  (DebrC.  ISI). 

Hajósi :  nauticus  MA.  zum  schifiF  gehSrig  PPB. 

Hajóz  (/ia;(id:ott  Koast.  10):  uavigo  MA.  Com:  Vest.  137. 
schiffen  PPB.  Az  teng.'jr5n  hayozuan  (TelC.  94.  MA:SB.  131) 
Jánosnac  hajozo  gazdái  (Tj-uk:  Józs.  418).  Az  bajos  hajon  hajóz 
(Com:  Vest  51).  Igen  fen  hajóz  [fennhéjáz]  ez  maga  hitségében 
(Gyöngy  :KJ.  108). 


HAJÓZAS-EI^HAJOL 


1258 


Hajózás:  navigatio  C.  schiftfahrt  PPB.  (,MA:BibI.  1V.134). 

Hajózkál :  navigationes  parvas  facio  Kr.  [schiffen].  Valaki 
hajózkál,  kSzelb  az  vízi  ve-szedelemhez  (Prág:  Serk.  870.  Vajda : 
Ki-iszt.  L667.  U.25.  Kr). 

HAJOL  (haiúl,  hayhmc  K.-ir:  Bibi.  I.MO.  Aajú/hatatlan Piizm : 
Préd.  1,^1.  el-Zi-vii/lyanak  Píizm:  Préd.  39. /luiui  Zvon:Püst.  1.30. 
hajul  lja\á :  UjSegit.«.  1.98) :  proclino,  mclino,  vergo  MA.  sich 
auf  die  seite  hangén,  biegen  PPB.  [sich  beugen,  sicli  neigen]. 
Te  bezzedythez  nem  liayla :  verba  tua  non  advertit  (ElirC.  10). 
Haiol  ide  kevesenne:  deciina  paulisper  (BécsiC.  8).  Se  yob 
felee,  se  bal  felee  ne  hayollyatok  (ÉrdyC.  604).  Termozety 
;  wztwkelesebwl  végre  liayol  (VirgC.  137),  Az  isten  igassaga  ala 
i  nem  haylanak,  magokat  nem  bochatak  (Komj:  SzPál.  81).  Az 
nap  imniar  el  kezdet  wala  hayiany:  dies  auteni  coejjerat  in- 
clinare  (Pesti :  NTest.  137).  Az  vizeknec  follyása,  uielly  az  Ar 
neu5  város  felé  haiól  (lí.ár:  Bibi.  1.140).  Engedd  meg  hogy 
mennyec  által  a  te  ffildeden,  nem  hayiuuc  az  mezJkre,  sem  az 
szőlőkre  :  obsecro,  nt  tran.sire  niihi  liceat  per  terram  tuam,  non 
I  declinabimns  in  agros  et  vineas  (uo.)  Mikor  meg  szárad,  a 
földre  hayol  a  leuele  (Mel:  Herb.  166).  Az  főidre  hayla  (MA: 
Bibi,  L14),  Az  alázatost  pedig  földre-hajlottuak  (liumilis,  quasi 
humo  acclivis)  hiják  (Pázm:  Préd  57),  líz  az  vt,  az  melyen 
iariatoc,  es  erről  se  iobra  se  balra  ne  haioUyatoc  (E,sztT:  IgAny, 
209).  Ne  hajoly  jobra,  se  bah-a  (.Illy:Préd.  1.3), 

[Szólások],  Valamihez  hajolni.  Hozzá  hajoloc :  as,sentior,  acclino, 
inclino  MA,  Kyk  hA  hozya  hayiottanak  vala:  qui  assensi  suiit 
ei  (JordC.  724).  Mikor  ördöghöz  hayiott.,  ystentől  el  szakadott 
íBorn:  Ének,  28).  Az  itélő  biró  ide  vagy  amoda  ne  hajollyon: 
huc  aut  illuc  judex  ne  propendeat  (Com:  Jan,  134).  Valami- 
nek hajolni.  O  is  neki  hayla  a  békeségnec  (Helt:  Krón,  91), 
Valamire  hajolni.  Nem  merők  reea  haylanom,  de  czak  mon- 
danya  es  feelek  (ÉrdyC.  161).  Akaratimc  haiol  rea  (,Mon:  Ápol, 
324),  Az  meghalóknac  igen  fáy  ez,  hogy  mindent  el  kellyen 
hadnioc;  amiakokaért  nehezen  hajolnac  reája  (MA:  Soult,  139), 
Valamelly  rend  ezekre  nem  haylatnéc  [így]  tőrrel  annac  teste 
ketté  vágatnéc  (Gosárv:  MagyB,  A2l.  Vigyázása  után  szem  haj- 
lik álmára  (Gyöngy :  MV,  18),  Álnokságra  hayiok :  de- 
clinantes  in  obligationes  (KeszthC,  381).  Valaki  értelmére 
hajlani :  accipere  opiniouem  PPBI  Más  religiora  állott,  más 
hitre  hayiott  (MA:Scult,  971),  Szép  ortzáia  sárga  szép  szinre 
haioluán  (Helt:  Krón.  108), 

alá-hajol :  propendeo  C,  devergo,  inclino  MA,  [sich  abnaite 
neigen.  sich  niederbtícken]  Alá  hajlott :  propenden.s,  devexu-s 
C.  deflesus  MA.  Meg  haborodanak  népek  es  ala  haylanak  or- 
zagok:  inclinata  sünt  regna  (KulcsC.  113),  Ala  hayloth  fal: 
paries  inclinatiis  (145),  A  pálma-fából  tsináitt  gerendára  akár- 
mennyi terhet  rakjanak,  alá  nem  hajol,  hanem  a  terh-ellen 
fel-emelkedik,  és  boltozatot  tsinál  (Pázm:  Préd.  288). 

aláJaajlás:  devergentia,  devexitas  C.  herabhangung,  neigung 
PPB. 

be-hajol :  [inflector;  sich  einbiegen,  sich  einwiirts  neigen]. 
Es  be  hayla  János  es  betekente  a  coporsoba  (ConiC.  107). 

el-hajol :  1)  declino,  proclino  MA.  abweichen,  sich  neigen 
PPB.  Elhajlott:  proclinatus;  el  nem  hajlott:  indeflexiis  C.  El- 
hajla  a  emlékezettől :  declinavit  a  túrba  (MünchC.  177).  El 
hayolwan  az  ygaz  ntti-ol  (ÉrdyC.  534).  Nem  vala  hova  el  haiol- 
nya  az  isteni  főnec  (DebrC.  317).  Az  en  lábaim  pedig  olt  mint 
elhailottanac  (Szék :  Z.solt.  72).  Meg  őllyétee  ötét,  mint  egy  el 
hailot  falt,  és  meg  dőytetet  gyepőt  (Kár:  Bibi,  L564),  3)  (aba- 
lienor]  deficio  MA,  profugio  C,  [sich  abwenden,  abfallen].  Által 
futott  pártosoc  és  egy  féltől  máshoz  állottac  avagy  elh.ajlottac: 
transfugae  et  desertores  Com :  Jan,  152.  Barátok  ew  eseknek 
felséges  magasságától  kezdettekuala  el  hayiany  (EhrC,  118).  Thy 
es  el  haylottatok  ee  ?  et  vos  seducti  estis  ?  (JordC.  651).  Ennen 


1259 


ELHAJLÁS— ÖSZVE-HAJOL 


UEÁ-HAJOL-HAJLAT 


12& 


maga  gonoz  kyvatisaga  niyat  keeseertetyk,  jotvvl  el  bayolwan 
(833).  El  haylüttanak  az  pogansagra  (lírdyC.  31;.  El  nem  liayol 
az  ü  hityről  (SándC.  27).  El  haylanak  byuesek :  aüenati  sünt 
peccatores  (KulcsC.  137).  Mikor  liarom  ország  fi  túle  el  hayla 
(Bom :  Ének.  354).  Mikoron  el  hayól  valakinec  felesége,  és 
vétkezendic  az  5  férie  ellen  (Kár:  Bibi.  L120).  Ha  elhaylotoc 
az  5  hozzája  való  engedelonitíl :  si  nolueritis  sequi  eum  (MA : 
I5il)l.  L151).  Tíle  el-hajiillyanak  és  KrLstuslioz  szokjanak  (Pázm: 
Préd.  39).  A  te  bizonyságidtol  el  nem  hallottam :  a  testimoniis 
tnis  non  declinavi  (Uly:  Préd.  11.80). 

[Szóláta)k].  Estwe  felee  vagyon  ees  el  h a y  1  o 1 1 h  ymniar  a 
nap  (WinklC.  274).  Az  een  napym  el  liaylottanak  ees  gymelch 
nekvVl  el  multának  (264).  Napiaim,  mint  az  árnyék  elhailottak 
(Uly:  Préd.  U.534). 

elhajlás:  prodinatio,  inilinamentnm  C.  dedinatio,  reflexió, 
defectio  MA.  das  abweiehen,  abl'all  PPB. 

elhajló :  perfnga  C.  [überliinferj. 

hajolton-hajol :  [valde  propensus  sum;  selír  geneigí  sein). 
Az  embernek  elete  szfinetlen  az  rothadásra  hayolton  haiol  (I.iép: 
PTiik.  1.321). 

hozzá-hajol :  acclino  PPBl.  [sich  hiimoigen,  sich  znwen- 
den].  Feyeköt  haytwan  az  eliyazamak,  liozzjija  haylottak  (LevT. 
1.275). 

ki-hajol :  proclino,  Jeclino,  deflecto  MA.  sieli  neigen,  ab- 
lenken  PPB.  Varns:  Az  kinek  behorgat  az  szára.  Vatius:  Az 
kinek  kiliajlott  az  szára  (Sziksz) 

le-hajol :  dcclino,  reclino,  ooiuinisco  C.  cenuio  MA.  sich 
bücken,  znr  érden  hangén  PPB.  Lehajlott :  devergens,  dedexus, 
cennuis  MA.  Ha  budog  Eeroncz  térdre  le  haylana,  auagy 
hagyapna,  ew  niand  azokott  tezyuala  (ElirC.  100).  Nem  vajjoc 
melto  le  haioluan  megudauoni  ő  saruianac  zyat  (MiinchC.  71). 
Az  fráterek  le  lia\lan:uiak  ez  ede.s  antiphonanak  vegén  (DomC. 
195.  Helt:Krüu.  37).  Le  hayla  az  kopursdba  (Kár:  Bibi.  III. 
102). 

[Szólások].  A  nap  kezdet  vala  lehailani:  doelinare 
(MiinchC.  129)  Le  liayloth  yniaron  az  nap :  inclinata  est  jam  dies 
(.JordC.  018). 

lehajló :  redivis  MAI. 

[lehajlott] 

lehajlottság :  depre.ssita.s  C. 

inég-hajol :  clino,  pando  C.  acclino,  iucnrvor  MA.  ontgegen 
hangén,  [sich]  z\meigen,  beugen  PPB.  [sich  biegen,  sich  neigen]. 
Meg  h;ijlott:  declivi.s,  pandns,  camnrns  C.  accliuns,  reHoxus, 
iucliuatus  MA.  Meg-hajlott  fal :  paries  inclinatiis  PP.  Mikoron 
iuttanak  volna  o  vele  a  sidok  a  varos  kapuiara,  mind  foldig- 
len  meg  hailanak  (\V'e.szprC.  70.  Csi)m:iC.  10).  Atyádtiai  meg- 
hajólnac  te  elíitted :  adorabunt  Blii  patris  tui  (MA :  Bibi.  1.46) 
Szoros  a  mennyorszjig  i'ittya;  tsak  az  mehetált'il  rajta,  a  ki 
igen  meg-h.ajol  és  kitsinnyé  lészen  (Pj'izm:  Préd  Ö5).  Meg  uioz- 
dithatatlannl  marad  az  diichő.s.ségljon,  és  meg  nem  hajol  az 
brtnre  (Pázm:  Kai.  547)  A  meg  liaylott  szegeletS  három  szeg: 
obliiiuangulum  (ACsere:  Eiic.  57). 

meghajlás:  1)  clinamen,  pandatio  C.  deflexns,  indiiiatio 
MA.  krümmniig  PPB.  [biegnngj.  ti)  [deditio;  ergobung,  das 
kapitulirenj.  Az  kxssaiak  meghajlásának  csak  tegnapot  s  ma 
h.agytH  (HákGy:  Lev.  181). 

méghajolhatatlan :  (inflexibilis ;  nnbeugsamj.  Meg  bayol- 
hatatlmnd  uiynd  lialalyg  ragazkodeek  az  jolioz  (ComC.  56). 

öszve-hajol :  [convergo ;  couvergiren,  sich  gegen  uinander 
wendun].  Az  két  kopja  ott  szépen  ilszveliajla,  Ciyörgy  kupjája 
ló  nyakában  elrumla  (Tiu.  311). 


reá-hajol :  assentio,  annuu,  inclino  MA.  einstimmen,  seinen 
willen  darein  gebén  PPB.  Egyet-értek,  reá-hajlok:  assentio 
PF'Bl.  Eíz  bezeedre  mjnd  reea  haylanak  az  doktorrik  (ÉrdyC. 
190).  l{á  li.'ijol  s-m<;g  engedi  hogy  igaziui  mondotta  (Jabriel  imez 
szokat  (Matkó :  BCsíik.  58).  A  más  értelmét  jovallijc  rá  hajoluac 
(Cnm:  Jan.  131).  Ha  ki  hasznosokat  szoll,  edgyet  érts,  reá  ha- 
jolly,  adgy  helyet  aniiac  (105). 

reáhajlás:  [consen.sus;  znstimtnung].  Eszességed  felSl  oUy 
reméiisé«ben  legyen,  az  melly  Stet  az  reá  hayiásra  és  engede- 
lemre  hajtsa  (MA:  Tan.  1309). 

Hajiad :  indiuor,  proclino,  incurvor  SI.  [siub  neigen,  sich 
biegen].  Hajladt:  exsiccatus  PP.  Onnét  [a  határ]  a  Kosdérre 
hajiadott,  szakadott  által  (I5ékHajd.  11.223). 

Hajladoz,  hajlodoz :  iilentidem  .se  proclinare  Kr.  [sich 
wiederhult  Unigen,  neigen,  sich  liin  und  her  wenden],  Zol  myat 
haylodozo  nad  :  ariindo  vento  agitata  (JordC.  385).  Jarasa  nem 
vala  tetoua  haylodozo  wagy  lekergev  (CornC.  53).  Nem  haylo- 
dozuan,  imez  amaz  emberi  tekintetükre  (Boni:  Préd.  17).  Az 
ket  tara'ttuannac  haylodozo  beszedek  az  Ciistns  felől  (252).  Az 
wrac  arra  hayladoznac  vala,  hogy  a  szegény  vac  Almost  tőnnéc 
királya  (Helt;  Krón.  46.  44)  Az  tel  bekesegre  hayiadoz,  mellyel 
adgyon  isten  (KNagysz.  1621.  H4). 

Hajladozás:  [indiiiatio;  neigungj.  Keuánságra  való   liailo- 

dozás  iMon:  Ápol.  326). 

Hajlandó :  I )  prodivis,  C.  propensus,  pronus  MA.  geiieigt  PPB. 
Elesésre  hajlandó :  succidnus ;  igen  hajlandó :  proiieasus  C.  1  laylan- 
do  mynden  gonozra :  proniisest  ad  malum  (JordC.  69)  llaylandob 
bynre  (ÉrdyC.  136b).  Hayiandob  az  goiiossagra  (540.  126b).  Az 
én  szívom  haylandó  az  paranczolatoknac  fejedelmihflz :  cor  meiun 
diligit  princiiies  (MA:  Bibi.  1.220).  Uillésre  hajlmidó,  meg-hanyat- 
lot  ház  (Com:  Jan.  10,5).  S)  [flexilLs,  caducus ;  biegsam,  lenkbar, 
wankehniitig].  Igen  romlandó  es  haylandó  az  aszszouyiallat.  Ila 
hajlandó,  az  a  győnyőrii.segh  mia  vagyon  (SalMark.  25).  Hata- 
lommal első  vóltiil  volna,  de  mi%elliogy  haylandó  voltál,  mint 
az  viz,  nem  lészesz  első :  prior  fuLsses  in  im|>erio,  se<l  eú'usits 
es  sicut  aqiia,  non  crftscas  (MA:  Bibi.  1.46).  A  leányzók  elnié- 
jeknek  gyenge  es  haylandó  volta  miat  kőmiyon  el  hitethetnek  : 
puelli  ex  iugenii  earum  levitate  facile  sedud  possunt  (Ver:  Verb. 
184). 

Hajlandóság :  propeiisio,  pronitas,  procliritas,  protliymia, 
indiistria,  facilit;is  C.  ziuieigung,  neigung.  geneigtheit  PPB. 
Futásra  való  hajlandó.ság :  fngadtas ;  viisiirlásra  hajlandóság : 
emacitas  C.  Az  lelöknek  keuansága  es  hailandasága  lenen  az  test- 
hőz  (TihC.  65).  Természet  hajlandósága  hozza  minden  embernek 
a  tudásnak  kivilnását  (Pázm :  íVéd.  62). 

Hajlás:  I)  indiiiatio,  indinatus  C.  inclinamentiim.  tlexura, 
dinamón  M.\.  neignng,  biegiuig  PPB.  I.,«lkőncnec  ayetatos  térde 
haylasa  (NagyszC.  116).  Tiötek  liayliisi  (Pj'izm:  KT.  184).  A  ten- 
ger tsinál  haylásokat,  szakadékokat  (Com:Orb.  17).  S)  iiicK- 
natio  C  [propeiisitas]  neigimg  PPB.  Erzeekeaseegenek  gonozra 
való  haylasa  (ÉrdyC.  7).  Az  ember  ennen  gonoz  liaylasa  niyiit 
el  vezhet  (99b).  A  te  természetednec  io  haylásából  váruin  és  re- 
ménlem ászt  (Helt:  Krón.  108).  Arra  (bfinre)  való  hailammc 
(Mon:  Ápol.  325). 

ég-hajlása :  clima.  Az  égiiec  mellyic  kerfileti  és  hajl.á.sa 
alatt:  snb  qiia  zóna  et  cliniate  (Com:  Jan.  171). 

iz-hajlási:  junctnra,  artiium  articnliiriiin.iiie  tlexas  MA. 
zusamiiientllgnng  PPB. 

kai'-hajlás :  brachiale  MAI.  [armbeugej. 

tórd-hajláa  :  poples  [kiiielieugej.  A  térd  liajlás  alatt  vadnak 
a  láb  ikrm :  snb  |>oplite  suut  surae  (Cuni:  Jau.  48). 
Hajlat:  Itmtu  Kr.  [neigen,  beugeuj. 


1261 


LK-HA.n^T— HA.IT 


HAJT 


1262 


le-hajlat:  (declino;  abnarb!  iieiRen).  I^liaylatá  az  eget   és 
ej'ive,  ahl'iznlln  kérubimon  filvéii  (MA:  Bibi.  V.9). 

Hajlatlan :  indotiexiis  MA.  imgebogen,  aufrechtstebeiul  l'PR 

IHajlékl 

ágyók-hajléka :  illg^•ina  C  (lende). 

Hajlékony:  (Hexilis;  biegsam).  TongSry  szólS ;  ribe-s;  az 
igliay  hailekonyok  tBeytbeA:  FivK.  14). 

Hajló  :  I)  flexilis,  \ntilis,  viehis  C.  flexibilis,  proclivis  MA.  gH 
leigt,  was  sirli  leielit  biegen  lasst  Fl'B.  Hajlii  szarvat  hajtani : 
lexile  *(.onm  iiirvare  PPBl.  l'álmafa  aniiál  erí-ssebb  mennél 
lajlóbb  és  terbftssebb  (Amadé:  Vers.  197).  2)  [pronus,  proiien- 
ins ;  geiieigt].  Az  vtan  keez  lezeii,  liaylob  lozeu  mjuden  gonoz 
:etelre  (ComC.  151).  Erre  hayloob  leegli  (W'iiiklC.  132).  Híülo  az 
juiiisagra  (Mel:  SzJiin.  249).  Tanétható,  hajlo,  és  töredelmes  lé- 
izen  (>Uleg:TOszl.  175). 

[Szólások].  H  a  y  1  o  n  [v  a  n  a  holdrilág  ?]:  Urna  contra  vallem    ^ 
íJémGl.  203). 

Hajlóság:  proclivitas  MA.  neigung,  geneigtheit  PPB. 

Hajlog,  hajlag :  ini'lino,  proclino,  propendeo  Sí.  [sich  wen- 
len,  sich  liin  und  her  neigen].  Minden  dolgoc  hazugságra  hay- 
log  (MA :  Bibi.  V.20).  Angliában  a  hajlagó  testnek  nyughatat- 
lansiiga,  ide  s  amoda  ficamitása,  térdnek,  lábnak  változó  rán- 
íatása,  a  mértékre  szabott  és  kínzott  lépé.sek  mind  azon  csúf- 
ágok  (FahNU.  320.  Fahjegyz.  Fal:  NE.  29). 

Hajlogál :  [identideni  se  procllnare ;  sich  oft  beugen].  Káva 
módra  hajlogál  (Illyef:  Tomp.  110). 

Hajlong :  c\j  Ingadozik,  idestova  haylong  a  hajócska  (Mad : 
Evang.  162). 

Hajlangó  I?]:  [pronas;  geneigt].  Lopásra  igen  hailango 
hailandoyj  illly:  Préd.  U271). 

Hajlott :  arquatas  C.  deflexus,  proclinatns,  mflexas,  cernuus 
MA.  flexus;  hangend,  abgebogen,  gebogen,  krumm  PPB.  Hai- 
lot  idSnek  folasau :  labente  cursu  temporis  (DöbrC.  222). 

Hajoldogá.1 :  nuto  MAI.  [sich  vriederholt  beugen,  neigen). 
Ha  láttya,  hogy  délre  hai'ildogal  az  fa,  azonnal  bizonyos  benne, 
hogy  délre  dől  le  az  fa  (Lép:  PTük.  1.316). 

HajoLhatatlan  :  inflexibilis  MA  ungbieglich,  das  man  nicht 
kriimmen  kaim  PPB  Maga  ez  beetegh  Palmerjiia,  hogy  ky 
kememb  wala  kewnel,  hayolbhatatlan  [így]  wasnal,  eez  zwznek 
mjiiden  ew  kegyes  mywelkeedetyth  meg  wtala  (ÉrsC.  420b).  A 
biró  mindenható,  kinek  ellene  nem  alhatnak ;  hajólhatatlan,  kit 
meg-nem  engesztelhetnek  (Pázm:  Préd.  15). 

HAJT :  1)  clino  C.  inclino.  flecto  MA.  neigen,  biegen,  lenken, 
wenden  PPB.  Térdre  haytam  magamat :  gcnua  flexi  (EhrC.  48) 
Gyakorta  ónnőn  magát  az  te.sthre  hártya  %'ala  (PeerC.  27.  138). 
Valamel  napon  tSredelmeztetem,  baiczad  te  füledet  en  füllem 
(AporC.  62).  Czokolasra  hayta  zayat  ó  neky  (ÉrsC.  29).  Az  nad, 
kit  az  szeel  oda  has-t,  az  honnan  fuuallya  (B<im:  Préd.  17).  2) 
minő  C.  pello,  ímpello,  ago  SL  treiben  Adámi:  Spr.  194.  (tühren). 
Cis  pello :  innen  hajtora  C.  Az  wt,  ky  hajt  Jordán  vyzeere : 
quae  ducit  ad  J.  (JordC.  286).  Kie  ez,  a  mitt  elStted  ha\-ta«z? 
cujus  sünt  ista  quae  sequeris?  (Helt:Bibl.  I.  QMm3).  Maczka 
tSvisk,  a  kit  a  szél  hajltya  mez6n  mint  egy  sataiit  (Mel :  Herb. 
48).  Egy  folt  őkret,  nyáj  juliot  hajtani :  o%-es  et  boves  gregalim 
expellere  (Ver :  Verb.  228).  Az  mindennapi  hússal  való  táplálásra 
az  csorda  barmoknak  felette  nagy  soksaga  haj-tatik  vtannunk 
(Forró:  Curt  714.)  3)  [identidem  repeto;  immer  wiederholenj. 
Megindulnak  végre  ;  egjniás  kezét  tartván,  az  elváló  lielyig  sok 
édes  szót  hajtván  (Thaly:Adal.  Llöű). 

[Szólások].  Simon  bíró  baittía  az  louat :  curms  bovem 
trahit  (Decsi :  Adag.  49).   Vmtbe  hajtani  vmit.  Mas  emberec  tisz- 


tességére  rendeltetett  innoi^ket   penig   nem   sokban  haj- 
tű ne    (Pós:  Igazs.   L193).    Ca.ssandrum,    quoni   tu  ciljts,   tanti 
pendimus,  quanti   Cassandram   Prianii   filiam  ;   csak    o  1  y  b  a  n 
haltjuk  Cas,sandert,  mint  Cassaudrát,  ;'i  Priamns  kVuiyát  (Czegl : 
Japli.  156).  Semmibe  n-hajtom,  meg-utálom :    .ispernor   PPl. 
Minden  emberi  dolgokat   semmibe-bajtaiii :   dncero   oninia   hu- 
mfma  infra  se   PPBl.    A   carth\isianusuk    magokhoz   képest   a 
szentségre  nézve  másokat  semmibe  hajtanak  (Pós:  Igazs.  1.518). 
Valaki  a  vétket  semmiben  hajtya,  jele   hogy    az   isten   paran- 
csolattyát  semmiben  hajtya  és   csak    meg-veti   (Otr:  Tök.   237). 
A  jó  erkfiltsfi  asz.sz()ny   semmiben   hajtotta   az   ifjú   legénj-nek 
izengetését  (HalhHHist.  U.53).   Vkihez  hajtani.   Ne   hayczatok 
az  neezókhez;  non  declinabis  ad  hariolos  (JordC.  105).  Semmit 
nem  haytanak  azokhoz  kiket  termé-szet  .szerint  szeretni  kell  vala 
(Sylv :  LT.  11.6).  A  dajkához  felettéb  hajt  a  gyermek,  és  ismerni  sem 
aliatja  édes  annyát  (Pázm:  Préd.  39).  Néha  óis   hozzájok    hajt, 
és  azt  írja  (Pázni:  Kai.  409).  A  gyermeknec  olly   tulajdonsága 
vagyon,  hogy  ha  5  néki   valaki  szép  szót  ád,   vagy   almátskát, 
igen  szokott  alioz  hajtani  (Tyúk;  Józs.  13).  Vkinek  hajtani.  Annac 
iitánna  magánae   harta  az  végső   vandalusokat   az   Philmierus 
az  6  hadnagya  állal  i.Helt:  Krón.  Ib).     Vkire.  v.    nurc    hojtani. 
Nem  haytta  reaya:  non  audivit  eum  (JordC.  19).  Én  nem  sokat 
hajtok  az  álomra:  ich  gebe  wenig  acht  auf  das,  was  mir  traumet 
(KírBesz.  9).  Semmit  nem  hajt,  sem  az  emberi,   sem   az   isteni 
fenyitésie   (Land:  UjSegits.  11.207).    Nem  hajt  jó  paripa,  az   eb 
ugatására  (Kisv:  Adag.  195).  Rossz  ember  dicséijen  vagy  főttig 
csepiiljen,  arra  nem  sokat  hajtok  (359),  A  kalendai-imn  .szerént 
már  a  tél  elkezdődött,  de  az  idő  arra  nem  hajt  és   ugy  viseli 
magát,  miot  a  nyár   (Mik:TörL.    416).   Nem    hajta   csaliolásra 
(ThalyrVÉ.  U.136).   Valamire  Acyíom  itó.  Reá  hajtom :  impello 
MA.  Ewket  ees   ur   Jesus   Crístus   hytyre   haj-thathnaa   m.vnd 
i    attyokkal  íÉrdyC.  356b).  Az  evf  akarattyara  haycha   az   zyzet 
;    (543).  Hogy  zolgalattra  baytanaa  (544b).  Példákkal,  kikkel  hal- 
lóknak zivek  hajtatneek  eristusnak  zerelmere  (DomC.  43).  Frigy 
j    szőrzésre  kelle  magát  haytani  (Helt:  Krón.  195).  Isten  az  gaz- 
dáknac  szflvét  haytá  az  marhác    elboczátására   (Zvon ;  Fost.   I. 
14).  Az  új  hitekre  a  fejedelmek   hajtották  a  kős.séget;  és  mar- 
tiroms-ágnélkúl,  mint  a  szél-mutató  vitorla,  eggyik  újságról  má- 
sikra   térengették    földes     urok   kedve-szerént   (Pázm:LuthV. 
79).   Testét    alutlan   vigyázassál    a  lélek  szolgálattyára  hajtotta 
(T;u-n :  Szent.s.   38).  Résre  hajtani,  .szorítani,  hogy  el    ne  mul- 
i    hasson  az  igazság  elől  (SzD:  MVir.  19).  Vmit  hajlam.  Az  szócs 
1    mesterek  is  hajtottak  kezünkbe  bírságot  (MonTME.  L274). 
i    Ninc  hona  8   f  e  i  e  t   haitani :    non    habét    ubi    caput    reclinet 
(MünchC.  27).  Térdet  és  főt  hayt  vala  (Helt:  Krón.  30).  Midőn 
j    sfiveg-vetve  a   papnak   lábaihoz   esvén   fejíink-hajtva,   kezíink 
őszve  fogva  vallyuk  bűneinket  (Illy:  Kat.  397).   Bonja  [igy?] 
;    fejét  sem  hajtja  reá  [fel  sem  veszi,  nem  ügyel  reá]  (Nyr.  X. 
469).  Haycad  en  hozzam  atte  fv  ledet  (TelC.  25).  Majd  emlé- 
i    kőzném,  ti.sztös  m-am.  ha  meghallgatnátok,  egy  szent  emberrül, 
ha  ital  közben  fület  hajtanátok   (EPhilKözl.    IX.172i.    Füleidet 
hajcs  idébb  (Matkó:  BCsák.  9).  Es  az  igazan  való  antichrLstnsnac 
ismeretire  se  fülöket,  se  szemeket,  se  elmeieket  ne   haitanaiac 
(EsztT:  IgAny.  511).  Hasznot   hajt   a   tamilás:    das   lehren 
bringt  nutzen  (Adámi:  Spr.  194).  A  böltsesség  hasonló  a    kéne- 
sóhez,  melly,  ha  jó  kézben  vagyon,  tsuda  hasznot  hajt,  a    rósz 
kézben  leg  veszedelmeseb  (Fal:  BE.  623).  Hogj-  én  kupát  hajt- 
sam, a   vasárnapot   rontsam,   isten   oltalmazzon   (ÓtvMest.    81. 
VÍ5Z).  Valakinek  nyereséget  hajtani :  afHcere  aliquem  lucris 
PPBl.  Sok  pénz   érő,    sok-p  é  n  z  t   hajtó :   multinmnmus   PPBl. 
Kiinyű  !é.szen  az  igazság-ellen  hajtott  s  á  n  c  z  o  k  a  t  felforgatni 
(Pázm:  Kai.  499).  Térdet  haituan:  genu  flexo  (Fél:  Bibi.  70). 
Az  állóképet  térdek  hajtva  imádták  (Illy:  Préd.  11442).   Vki  v. 
vmt  alá  hajlani.  Erőwel  el  akamaak  vennye   es   ew   byrtokok 
alaa  haytany  (ÉrdyC.  356).  Yndwlatyt  haythwan   az   okossagh- 
nak  byrosaga  alaa  (559).  Az  ew  akarattya  alaa  haytaa  (613b). 
Meneuel  inkab  az  zent  engedelmesegnek   alaya   magadat   hai- 


1263 


ALÁHAJT— LE  HAJT 


LEHAJTÁS-REA-HAJT 


126 


tandod,  aiineiial  inkah  (VirgC.  91).  Ha.vtsátoe  az  (Sídet  birodal- 
matoc  alá:  ddiiimaiiiini  super  torram  (>IA:liibl.  1.2).  Hug 
haytatia  ez  kyral  fiának  hywsege  álla  (EidOrszgy.  309). 

[Kíizmondások].  No  kenlngied,  az  mi  elílttod  vagyon,  aiiagy: 
ne  haycz,  mit  vyodual  érz  (Uecsi:  Adag.  73).  Valamely  állatot 
liottíd  hajtiiac  a  njiil  után ;  do  nem  fngja  az  azt  meg  (Czegl : 
Japh.  22fi). 

alá-hajt :  (inclinu ;  abwiirts  neigen,  beiigen].  Ala  lialtiian 
ónmagat :  iucliiiaiLS  se  deorsum  (MiincliC.  185).  Haics  ala  fiileid 
(CsomaC.  128). 

be-hajt:  I)  inflecto  MA.  oinbiegen,  kriimmen,  lenken  PPB. 
3)  iniiielld  Kr.  [liincintrt'ibenj.  Niakra  fiVn  az  tomlíiczben  be- 
liaita  (CsomaC.  2)  Az  barom  ha  az  kaarban  nem  inentli.  be 
nem  liaytottak,  hanem  zidiad  elesek  voltli  mynd  az  ket  feoleol 
(KMNy.  11.313). 

egybe-hajt:  1)  complico,  eonvolvo  MA.  [falton].  3)  (•ompello 
MA.  zusammentreiben  PPB. 

eggyüvé-hajt :  fcompello ;  zusiimmeiitreiben].  Minden  jii- 
hokíií  együvé  haj-tván:  (nineti.s  o\ibus  congregatis  fMA;  Uil)l.  I. 
2fil. 

el-hajt:  I)  det(jri)ueo  C.  (abwendenj.  Az  népet  el  hartotta  i 
poptitiiin  avertit  (JordC.  612).  Az  feydelmet  el  haytani  az  hyttről: 
avertore  propraetorom  a  fide  (7.51).  Vala  ky  cw  fyleet  el  bayt- 
tya :  ([ui  deciinat  auiom  .suam  (ÉrdyC.  9.5b).  Hogy  el  haytanaa 
az  hytről  (IfiSb).  El  liayttad  mi  vtonkat  te  vtadtwl :  dedinasti 
semitas  nosfras  a  via  tua  (KulcsC.  108).  Sálomonnac  az  ó  fele- 
.ségei  el  haytác  az  ő  sziiiet  az  idegen  Lstenec  vtán  :  averteruut 
cor  ojiis  (Kár:  Bibi.  1.315).  Szemit  elbaytvan  az  kevély  népek- 
tcM  (MA :  Bibi.  V.20).  3)  abigo  C.  depello,  i.ropnlso  SÍ.  oiittiih- 
ren  Ver.  [foi-ttreiben,  verscheuchen].  A  legyeket  legyezővel  hajts, 
(va.  el  (C<im:  Ve.st.  81).  Baromcsordánkat  az  végliiiz  ali'il  elhaj- 
tották iTörtT.  ^^.104i.  ö  nga  jobbágya  jővén  fel  hozzám,  paniusz 
képpon  jelenté,  hogy  ezeliltt  barmadnaiipal  .széi-.séni  katonák 
huszonkét  .szám  marbájokat — kilenezen  lévén — elhajtották  (Tlialy : 
Adal.  1.299). 

elhajtás:  abactius  C.  MA.  gewaltsame  entführnng  PPB. 
Toluajul  való  elhaytás :  abigeatus  C. 

barom-elhajtá8:(abigeatus;viehdiebstalil]  (Com:  Jan.  192). 

baroni-elhajtó.  Barom  elhajtó  tolvaj:  abigeus  MA.  viehdieb 
PPB. 

íbl-hajt:  I)  inflecto,  reflecto  MA.  [erigo]  biogen  PPB. 
|aiifric-lifon,  aiifsclilagenj.  Mynt  egy  giVbe  ember  soha  feel  nem 
haythattya  vala  magaat  (ÉrdyC.  3(ÍIb).  Hajt.s-fel  a  leplet  (Káldi : 
Bibi.  233).  3)  (ago,  pello ;  hinauftreiben,  antreiben].  Hogy  nagy 
félelemben  fiokat  jól  tartsák,  és  az  tani'is;igra  bottal  is  felhajtsák 
(RMK.  IV.ni). 

(Közmondá.sokJ.  Ha  fel  hajtyák-is  az  Skrot  Bécsben,  de  ot 
sem  jut  néki,  a  szép  emberségben  (CzegI:  Japh.  117). 

hatra-hajt :  [reclino,  rocnrvo  ;  zuriickbeugen,  zuriickkriim- 
men).  Faárkok,  mykenth  haatra  hajtotb  horgok  (SándC.  38). 

ki-hajt :  [averto ;  sich  wegwenilen].  Az  zam.-iar  el  ky  haytta 
az  wltrol  (avertit  de  itinere)  es  az  mezén  kezde  meenny  (JordC 
166). 

környül-hajt :  circumvolvo  C.  (umwickein,  aufrollenj. 

le-hajt:  deilino  C  reclino,  deflecto  MA.  [Iwngen),  ablenken 
PPB.  Fejem  Irbajtoni :  coiii|uinisco  C.  Mykoron  le  haytottauoliia 
magát  az  agyban,  ew  arczaya  lemi  ygeii  fenlen  (EhrC.  25). 
Térdeket  lebaitnac  nála :  flectebant  gemia  (BécsiC.  54).  Haifád 
le  te  ttiledet:  inclina  aurem  tuam  (100).  Kezdő  zemeit  le  haytaíii 
(VitkC.  97).  Hol  a  haaz,  kyben  feyemeth  le  liaycham  (WiuklC. 


107).  Le  bayttaak  hw  orczayokat  az  ft'eldre:  declinareiit  \iiltui 
in  teiTam  i.JordC.  iJHi.i.  Le  baytliwiui  ennen  magath  :  iuclinaii 
se  deorsimi  (652).  El  ky  meene  azon  kőztjen  le  liaytaa  feyef 
es  el  zwniiyada  (Érd)C.  91).  Le  hayllyaak  nyákokat  az  eller 
seegh  fegyveréének  (592b).  Embeniek  tianak  ninc-zen  hona  fcyí 
lehaitliani  (VirgC.  32).  Feye  le  haytuan  engede  (54).  Haycha 
nekem  the  fyleydeth :  inclina  aiu-em  tuam  mihi  (KulcsC.  2f 
117).  Ilayts  le  füleidet,  erts-meg  keresőnket  (Bom:  Préd.  V.125 
Le  baytya  magát  bog  fokűdgyéc  mint  az  oroszlán :  accat>an 
dormivit  ut  leo  (Kár:  Bibi.  L143).  lehajtó  gallér  (Radv:  Osa 
11.286).  Hajted-le  füleidet  a  magas  kék  égWSl  ur  isten  (Könyi 
HHom.  20). 

lehajtás:  decHnatio  C.  [das  niederbeugen,  neigen].  Az  fai 
kas  feienek  le  haytasaual  mind  azt  mutita,  azt  fogada  hog 
(VirgC.  55). 

meg-hajt:  I)  flecto,  conflecto,  inflecto,  deflecto,  arcuo  ( 
reflecto  MA.  biegen  l'i'B.  Magam  meg-hajtom :  reclino  C.  Met 
hajtini,  boltozjii :  incurvare,  fornicare  PP. Meghajtom,  boltozoni 
arcuo  PPBl.  Mynden  térd  meg  baytas.seok  (ÉrdyC.  .536b>.  Hayt- 
meg  a  te  vedredet,  hogy  igyam :  inclina  hydriam  tuam,  ut  bibar 
(Helt:  Bibi.  L  K3).  Meghaytá  magát  az  Abiaham,  aimac  az  t'irt< 
mánnac  népe  elótt:  adoravit  Abrah.im  coram  [xipulo  terrae  (MA 
Bibi.  1.19).  Hajch  meg  szómra  te  füledet  (Zrinyi  1.71).  A  meg-hajtol 
hordóból  a  s5pr5-is  ki-megyen  íC'om :  Jan.  85).  3)  subigo,  subjug 
C.  lento  PPB.  [domo,  mitigo ;  beugen  besiintligen,  ei'weichen,  untei 
joclien,  unterwerfenj.  Azzonyallafok,  kyk  meeg  az  erevs  elmeké 
es  meg  haygyak  (DoraC.  135).  Kerehmessel  meg  nem  h.iitatliai 
neiek  (DebrC.  84).  Az  biró  irgalmasagal  meg  nem  liajlatil 
(VirgC.  120).  Ha  ez  feldet  megh  haytangyatok :  si  vobis  fueri 
terra  subjecta  (JordC.  187).  Soc  varosokat  várakat  meg  haito 
(Valk:  Gen.  36).  Egiiehany  szíiz  ezer  eml)ert  kenésed  magau;^ 
meg  vére,  es  soc  tartományokat  meg  baiia  (Decsi:  SallC.  El'^l 
3).  Egfcsz  Niimidiat  meg  hait;i :  onnii  Nnmidia  jxitiebatur  iDec-si 
SallJ.  10).  Annac  \1.ánna  megliaylác  mind  a  daciaiakat  (Helt 
Krón.  10 1.  El  boczátá  népét  Tliassilora  es  meg  haj1a  ászt  é 
magáuac  hódoltata  (24).  Kevés  vdeig  meg  hayta  az  égés 
Erdelységet,  végre  megfoga  a  Gyula  c;ipit;uiyt  (31).  Ha  fiai 
uannak,  oktassad  íket;  mig  gyengék,  addig  hajtsd  meg  ók' 
(Pázm:  Préd.  195i.  Meghajtottam  .szivemet  a  te  igaíságidn.i 
cselekedetére  (Illy;  Préd.  1.217).  Ha  meghajtod  íaivedet  az  ok" 
ságnak  (56).  Ugy  kel  mondani  az  ékessen  szollonak,  hogy  tíuii 
son,  gyilnyörkfidtesíen,  meghaitson  (U.73).  Mert  sokakat  ail- 
kozásjival  meghajtott  vala:  multos  liberalitate  devin.xerat  (Ha 
Corn.  62).  S)  repello  MA.  [zurücklreiben,  wegtreiben).  Mykon 
megh  talalaudod  the  baratotlnak  yoliath,  awagy  zamarat,  ■ 
teevedween  az  mezTn:,  liaycz  meg  liNllet :  reduc  (JordC.  58).  i 
barmot  meghajtották ;  táradsj'igát  megszolgálom  kidnek  (Eszti 
n.l30).  4)  [eflicio;  vollfiiliren,  vollenden].  Nincz  oly  dulog,  k 
az  fd5  meg  nem  hait  (Decsi:Adag.  191). 

[Sz<MásokJ.  Meghajtja  az  erdót :  latebrís,  ciibilibus  e.xigit  far 
PP. 

meghajtás:  1)  deflexus  C  inflexió;  biegung  PPB.  2)  i 
pulsio  MA.  zuriicktreibung  PPB. 

meghajthatatlan :  inflexibilis  MA.  (ungbeugsamj. 

öszve-hajt:  I)  complii-o  Kr.  (zusjunmenfhltenl.  Ingemet  i 
rólam  le-vette,  hóna  alá  széjien  n.szvehajt\;i  tette  (Gvad :  K 
145).  2)  cogo  MA   rompello;  zusammentreiben  PPB. 

öszvehajtható :  plicatilis  (zusammeulegbar,  falt-).  ön\ 
liajlhaló  szék :  sedos  plicafilis  PP. 

reá-hajt:  impello  MA.  antreiben  PPB.  Rea  h.Hyta  eznkat 
az  í  nagy  seregét,  hogy  az  ö  hadakozói  egy  nagy  lu'kot  iim 
nac  (Helt:  Krón.  2b).  Hogy  reá-haytliassa  az  ti.sztne«;  felvétek 
(MA :  Bibi.  1.5Ü).  A  magyarok  az  egész   erdélyi   száicokat   r 


12fiő 


\TS.SZA-HAJT— rö-HAJTX") 


HASZON-HAJTÓ— HAJSZ 


1266 


iiajták,  hosy  azon  az  helyén  épitteiiének  magoknak  edgy  mezS 
várust  (LJsziiy:  Króii.  215). 

viasza-hajt :  levulvo  C.  [zurückblogcu,  zuriickwenden). 

Hajtás:  I)  tlexio,  llexus  MA,  bipguTig,  kriimmiuif;  PPU. 
Fejek  felett  snU  'tszve  tTizStt  paisokliol  hajtás  foiniára  últalmazc'i 
fedeleket  tsinálának  (Halii:  Klór.  207),  2)  [domitiis,  cioiuitiira ; 
das  leiikeiij.  A  tselpkeileteUiiek  enV'Wi'b'  szava  vagyon  a  szil- 
vek  hajtisára,  hogy  sem  a  nyelveknek  iPázin ;  l'réd.  91).  S) 
pulsio,  piopnisio,  exactio ;  das  jagen,  verjagen,  vertreibon  Pl'B 

bolt-hajtás :  arcus,  laqueai'e,  absis,  comieis  cui vatuia  C. 
laqtiearium,  ooneameratnni,  foruix  MA.  areiis,  testudo,  lacus 
PPBl.  apsLs  Major:  Szót.  gcwíilbe  PPB.  Az  sz;ibarls;ig  alatt, 
amaz  régi  kéc  bótliaytáí  alatt  (MA:Sc.ult.  748.  MA:SB.  247). 
K5  hldac  a  bolt  liajtsísokon  avagy  boltoziitokon  (Com:  Jan.  91. 
Land:  Uj8egits.  11.743).  A  koronazászlónak  a  nyele  inegakada  a 
bóthajtá'íban  (TörtT.  IV.65). 

bolthajtásos:  arcuatiis  C.  MA.  bogenweis  gewölbt  PPB. 
Bolthajtásas  palota  (Mik:  TörL.  391). 

fö-hajtás :  capitis  uiclinatio,  eomplimentnin  SK  [das  nelgen 
des  liauptes,  verneigung,  verbeugung).  Térdre  e.sween  ew  elStte, 
nagy  few  liayta.ss;il  ymatta  e\rtet  (ÉidyC.  44b).  Zent  Elona  ázzon 
terdoere  esseek  es  tiew  baytassal  el  lielheztetee  ewket  (293). 
Few  haytas.»al  ynte  (371b).  Az  óbester  újra  bépeLsétlette,  kapi- 
tánynak adván,  fóhajtását  tette  (Gvad:  RP.  127).  Osztya  minden- 
felé az  udvari  fej  b.ijtásnkat  és  mosolygást  (Fal:  NA.  144). 

katona-hajtás :  [conquisitio  militum ;  werbung].  Nmcs  haszna, 
se  láttatja  az  katonahajtásnak  (RákF:Lev.  IU.161). 

kormány-hajtás :  gubematio  MA.  [das  steuem]. 

marha-hajtás  :  abigeatus  PP.  [viehdiebstahl]. 

szivárvány-hajtás :  [giürlande].  Vh-ágokkal  hintsd  meg 
udvaromat,  szivárvány  hajtások  fiiggjenek  fölöttem,  rózsakoszo- 
nikkal  fflzve  körülöttem  (Fal :  Vers.  902). 

térd-hajtás :  genuflexio ;  das  kniebiegen  PPB.  Eegyeb  ke- 
reztőket,  kyket  anyazent  egy  haaz  zemeyuk  elflt  fleel  fygeztőt 
az  zent  kereztiiek  emlekózetyre,  chak  tyztöluy  keel  tíew  es 
térd  hayiassal  (ÉrdyC.  538).  Meg  kiváimya  az  ur,  hogy  asztalát 
felcsiuyositcsák,  és  sflvegvetve  térd  hajtásokkal  forgodgyanak 
szolgái  fPázm;  Kai.  735). 

Hajtat :  [decti  curo,  camerari  jubeo ;  wölben  lasseu].  Fénye- 
sen építtet :  drága  boltozatokat  hajtat,  házát  rézzel  borittattya 
(SzU:  MVir.  179). 

még-hajtat. 

[Szólások].  A  hadadi  erdSt  nem  de  meg  hajtatták  (Gyöngy: 
KJ.  13). 

[Hajtdogal]  hajdogal :  [pulso ;  hui-  und  hertreibenj.  Mint 
egy  sereg  czordat  az  tatár  ostorral  előttSe  haydogallyac  (Born: 
Ének.  313).  Az  Skrfiket  hajdogalván  és  az  ösztönnel  izgatván 
(Com:  Jan.  73). 

Hajthatatlan :  intexibllis  C.  [imbeugsam]. 

Hajtható :  flexibilis  MAI.  [biegsamj.  Gyanús  és  szemtelen, 
jóra  hajthatatlan  (Orc-zy:  KöltH.  148). 

Hajtó :  actor,  coactor,  impulsor,  concitator,  agitátor,  stinm- 
lator  Sí.  [treit)er,  treibend].  Szeretetre  hajtó  fii :  amaforia  (Mel : 
Herb.  166).  Malom  haytó  szolgálóleán :  ancilla,  quae  est  ad 
molam  (MA :  Bibi.  L58).  Szamár  és  barom  hajtó  malnioc  (Com : 
Jan.  75).  Fut  a  szar\'as,  vad-kan  igét,  rókák  féltik  farkokat : 
sok  a  hajtó,  zeng  a  liget,  húll  sok  dr;iga  dám-falat  (Fal :  Vers 
875). 

fő-hajtó :  [humilis ;  untertiinig].  Fóhajtó  és  igaz  jobbágy 
(MonOkm.  1X343). 

M.    NYELVTÖBT.    SZÓTÁR. 


haszon-hajtó  :  quaostuosus  PPBl.  utilis,  lucrosus  Kr.  [nutz- 

bringend,  eintraglieh).  (Pázni:  Préd  588.  Kr.). 

kormány-hajtő  :  gubernátor  MA.  (stoHermann|. 

ló-hajtó :  agitátor  PPBl.  [ros.selenker,  kutscher]. 

marha-hajtó :  abigoas  PP.  [viehdieb} 

mónés-hajtó :  armentarius ;  rosstreiber  Nom.  60. 

ökör-hajtó  :  jugarius  C.  [ochsentreiber]. 

öszvér-hajtó :  mulio  C.  [maultlertreiberj.  Öszvér  haytóc, 
és  ezekhőz  hasonló  kocziporok  (MA:  Tan.  1130). 

sereg-hajtó :  coactor  agminis  PPBl.  ultlmus,  novLssimus 
lú'.  [marodeur;  der  letzte  in  jeder  reihej.  Három  sereg  hajtók 
mennek  ezek  után  (Gyöngy:  KJ.  116.  Misk:VKert.  334).  Ne 
légy  sereg  hajtó  (Fal:  UE.  ni.95).  Minden  hadi  ember,  kitsin- 
tfil  fogva  nagyig,  a  fó-generálistúl  kezdvén  az  utolsó  sereg- 
hajtóig (Fal:  NA.  209). 

szamár-hajtó :  asinarius  MA.  *agitator  a.selli   PPBl.  esel- 
treiber  PPB. 
teve-hajtó :  camelarius,   camelolata   MAI.   [kameeltroiber]. 

Hajtóka :  1 )  pars  vestls  replicata  Sí.  aufschlag  KirB&sz. 
131.  umschlag  am  kleid  Adámi:Spr.  Az  köntösöknek  fejér 
abából  légyen  az  hajtókája  (RákF:  Lev.  m.77.  TörtT.^  III.189). 
Mondiu-ja  ennek  (a  regimentnek)  fejér,  kék  hajtókájú  (Haz. 
1.281).  Leppentős  ujjú  mente,  mellynek  a  h.ijtókája  nem  volt 
le- várva  (Bod:  Pol.  85).  3)  Piaastus;  trunk].  Egy  hajtókára 
való  pohár-ital  (Vajda:  Kriszt.  11.403.  Kr.). 

Hajtogat:  1)  circmnflecto  MA.  flecto;  biegen  PPB.  [wie- 
derholt  beugen,  liin  imd  her  wenden,  faltén].  Térdet  híytoga- 
tok:  congenulo,  ingeniculor  C.  Meg-téréngetett,  hajtogatott 
circuraflexus  PPBl.  Teetowa  haytogatwan  hew  feyeket :  moven- 
tes  capita  sua  (JordC.  447).  Mi  látni  mentetek-ki  a  pusztába? 
széltűi  hajtogatott  nád  látni-e  ?  (Pázm :  Préd.  21).  El-álmélko- 
dik,  és  hajtogatni,  csóváhü  fogja  fejét :  obstupescet  et  movebit 
caput  suuni  (Biró:  Ünnep.  Bb).  2)  agito,  commoveo  MA.  Iiin 
und  wieder  treiben  PPB.  Szerdán  sebes  szelec  az  felhőt  hayto- 
gattyac  (Kai.  1582.  G4).  Fékemlovel,  fékszárral  a  lovat  hajto- 
gattya  (Com:  JaiL  86). 

[egybe-hajtogat] 

égybehajtogaték :  volumen  [schriftenrolle,  bánd].  A  Vált- 
ság Titkának  harmadik  volumenje,  egybe-hajtogatékja  (GKat 
Válts,  m,  ami.). 

félén-hajtogat :  [averto ;  seitwarts  wenden].  Fejét  s  nyakát 
imide-amoda  kezdvén  félen  hajtogatni  (HalhHHist.  in.23). 

fálre-hajtogat :  [removeo ;  beseitigen].  A  dötzögtetö  köve- 
ket félrehajtogas.sák  (Pázm:  Préd.  86). 

Hajtogatás:  1)  circumfiexus  C.  convolutio,  declinatio  MA. 
volutio ;  zasammenwindiuig  PPB.  [das  zu-sanunenfalten].  2) 
declinatio  MA.  [declinationj.  A  konkoly  név,  melly  kfilSmb- 
kfllómb  haytogatíis  módgya  vagy  formája  szerint  haytogattatik 
(Mad:Evang.  178). 

Hajtott:  ['?].  Egi  veres  haitot  stamet  suba,  egi  zederies 
haitot  stamet  kSntős  (RMNy.  IL149).  Hajtott  és  páltzás  gyolts- 
nak  végit  három  forintra  adják  (TörtT.  XVIIL215).  Hajtott 
gyólts  (VectTrans.  13). 

HAJSZ  (hm/sz  Helt:Mes.  467):  [hei,  age;  hüo,  hottj.  Hoysz 
ide,  hoysz  (Helt:  Mes.  467).  A  nagy  erős  barmok,  az  5  gaz- 
dájuk szavára,  egy  hajsz,  ts;lh,  hóha,  avagy  fartova  mondásra 
melly  hamar  engednek  (Misk:  VKert.  40).  Hajsz  elfitted  az 
nyúl,  verd-el  édes  kutyácskám  (Ben:  Rithm.  2).  Císa  .szóké, 
hajsz  tárcsa,  iga  nyakad  tar&sa  (118). 

80 


1267 


HAJSZOGAT— EL-HAL 


ELHALÁS— MEG  HALÁL 


1268 


Hajszogat:  [asito,  pulso;  lierunitreiben,  treiben).  Karikát 
vettec  iirrudljaii  mint  e^y  bialiiac,  és  niásbuiia  l]()>s/,fn;iittlac 
(Helt:  Mes.  293). 

HAJTMÁJJY:  [ceiituriu;  liauptniami].  Tótok  bírják  ax 
darab  országot,  mert  Siiékik  vagyon  ]á  liajtniáuyuk  (Thaly: 
VÉ.  U.1). 

HÁKOG :  sereo  C.  exscreo  MA.  sicli  ran-sijeru,  aa'sspeieii 
PPB.  Hakogva  való  kiköpés  :  excreatio  C  Hakogva  pököm  : 
exscreo  MA.  A  száj,  jxifa  bakog :  bucea  screat ;  das  mául  riius- 
pert  sich  (Com:  Ve.st.  35).  KfihSgnee,  hákognac  (Com:  Jan.  182). 

ki-hákog :  ex.screo  MA.  au-sspeien  PPB.  Kihakogva  kip6- 
k5m ;  o.\creo  MAI.  Kiliákogni,  bákogatva  ki-p5kni ;  excreare 
MedLat.  233. 

kihákogás  :  ex.screatio,  exsureatiis  MA.  daa  aus-siieien  PPB. 

Hákogás :  screatus  C.  exscreatio  MA.  das  rauspern,  das 
ausspeion  PPB.  Éjjeli  tobzijdis,  mellyet  kSvet  reggeli  hákogás 
hunitás  (PP:  PaxC.  98). 

Hákogható :  screabile  C. 

Hákogó :  screator  C.  exscreator  MA.  raasperer  PPB. 

1.  TTAT.  (Aaíalnec  /m/aláál  íci?z;hadlaua  clioltut  HB.  meg- 
haal  ÉrdyC.  20b.  Komj:  SzPál.  150.  Aa//ott;iybol  JordC.  449. 
744.  A/iHottak  639.  382.  ÉrdyC,  127.  522.  007.  halloti  VirgC. 
109.  halloUúi  115.  148.  /laHalodra,  Aaí/alomnak  GyöniiyC.  23. 
hallói  LányiC.  36.  h<Ulott  Pe.sti:  NTest.  130.  Helt:  UT.  C2. 
AoiViikC.  11.  18.21.39  72.  hduom  WeszprC.  30.  hololt  Zvont 
Osiand,  34.  AoVuttak  Alvt  Post.  1.33.  megh„lta.\  VirgC.  35. 
megAütam  KazC.  115.  LevT.  L75):  morior  MA.  [.sterbeii].  Ilalal- 
nec  lialaláiil  b"lz  (HB.).  Halainak  lialal/ivval  hallyon:  merte 
moriatur  (.Jord(..'.  401).  Az  eu  wrani  az  korestyeasigb  nmlleth 
bolth  (RMNy.  11.59).  Midőn  halna,  ezt  monda:  onm  mororetur, 
ait  (K;ir :  Bibi.  1.39.5).  Az  disznóé  az  tengcrbu  baláuac  (III.35). 
Az  többi  sokaság,  az  Jordannae  .szorétt;itván,  oda  holt  (Zvon; 
Post.  11.257).  Noha  vérben  sokan  fekUszuek,  halnak  i.s,  de  dög- 
halált még  nem  értettem  (RákGy:  Lev.  224).  Ezek  télbenn 
lialnak  és  mélyen  alusznak,  tavaszkor  fel  kelvén  ismét  virá- 
goznak (Orczy:  KöltH.  78). 

(Szólások].  E  két  tastet  egy  lélek  éleszti  birja:  egymásért 
élnek  halnak  (SzD:  MVir.  102).  Kíífal  között  (a  börtönben) 
tartjilja  ma  is,  az  hol  sem  él,  se  m  h  a  I  (Monlrók.  XV.479I. 
Éhei  hala  (EehEvang.  11.421.  Hofgr.  209).  Hal  a  Ina  k 
halála  wal  hallyon  :  niorte  moriatur  íJordC.  401).  Szogyeu- 
segSs  halállal  halnak  (Fnuik:  HasznK.  71).  Halva  zyle- 
tett;  abortivus  (.JordC.  144).  Halván  m  e  g  -  b  a  1  s  z :  niorte 
morieris  (Szathm:  Cent.  79). 

[Közmondások].  A  rakontzáhozis  ragazkodn:uiak  it,  mint  a 
vízben  halni  akaró  embor  (Czegl:  BDorg.  228). 

beié-hal :  ímmoríor,  inomorior  C.  ilber  einom  ding  er- 
sterben  PPB.  (in  etwas  sterben].  Az  tengerbe  belee  halának  : 
mortuí  simt  ín  aijuis  (JordC.  377.  550).  Heródes  belee  holt  az 
gonoz  palaznak  zerelmeebon  (ÉrdyC.  524).  Mihelt  a  vyzben 
ménének,  ottan  beleli  halának  (DebrC.  177).  Belé  halz  te  az 
álomba :  Epimenidem  domiís  lüeo.si :  Adag.  68).  Vgyan  belé 
hal  5  az  mihőz  kezd  (115).  Belé  bal  e  titokba  az  emberi  elme 
(Enib:GE.  4). 

el-hal :  emorior,  exanimor  MA.  imi«lloo  C  iibstu|)escu  l'PBI. 
ei-sterben,  eutseelt  werden  PPB.  Elbalánac :  t'acti  sünt  vehit 
mortuí  (Helt:  UT.  H8).  A  kíe  el  aíúltae,  el  lióltae,  fel  kSlti 
(Mel:  Herb.  12ü).  Az  víz  igen  igen  ártalmax,  és  hamar  el  lialuac 
itt  az  emberec  (Kár:  Bibi.  1.332).  Mikor  a  koporsó-Srzflk  fel- 
t;'miadásáiiak  fényességét  tekintek,  el-haláiiak,  el-ájnl>Uiak  réniU- 
lésokbeu  ^Pázm:  Préd.  10).  Amaz  el  álmélkodván  és  chak  nem 


el-lialván,  azt  feleié :  hogy  néki  ezek  mind  igen  tetczeoek  (Pázm : 
Kai.  172).  Megfenyegette  azért  a  fejedelem,  melyen  úgy  elholt 
volt  Bethlen  Gábor,  hogy  olyan  volt  az  orczája,  mint  a  rulia 
(ErdTörtAd.  l.Uo). 

elhalás :  exanimatio  MA.  eutseelang,  ohnmaclit  PPB. 

elholt :  exanimus  C.  emortuus,  exanímís  MA.  ersturben 
PPB. 

halton-hal :  [amorior ;  ganzlich  absterben].  Halton  halnanc 
az  bílnnec  (.Borii:  Préd.  267). 

ki-hal :  (emorior;  aussterben].  Bokrossan  halnak-ki  a  cseléd 
kózzfil  (Szalhm:  Cent.  93). 

meg-hal :  morior,  demorior,  emorior,  occumbo,  occubo, 
obeo,  occido,  opjieto,  íntertíu,  dena.sior  C.  sterben, entschlafeii 
PPB.  Az  faika.s  meg  agnau,  meg  hala  (ElirC  153;.  Meghala 
Elímeleh  (BécsiC.  1.  MUiicliC.  öli.  Nem  holt  meg  az  lean' : 
non  &st  moLtua  puella  (JordC.  380.  712i.  Meg  yelentvven,  my- 
nemew  halállal  volna  meghalandó  (ÉrdyC.  534b).  En  lelkem 
megholt  bwnok  miatta  (VirgC.  10).  Az  mártírok  a  kenban  el 
fogiatkoztak  es  inegh  holtjik  (29).  Ty  eretetek  holtinn  meg(120). 
Zwkseg  bogi  ez  velagnak  meg  halyon  (144).  Lowam  holt  meg 
(RMNy.  II  78).  Immár  több  hatvan  .sz;ini  barmomnál  holt  meg 
(LevT.  11.8;.  Ha  ezt  nem  m5ueled,  hertelen  halállal  halsz  meg 
(Helt:Króu.  17).  Ebei  halok  meg  :  fame  pereo  (Helt :  UjT. T5;. 
Hallyunc  meg  bi^neinknec  (Born :  Ének.  36)  Valamikorou 
eszel,  meg  haluan  meg  holz  (Kár:  Hal.  C).  Meg  hólt  az  gyei^ 
Diek  (Decsi :  Adag.  4).  Haly  meg  álmodban,  s  meg  nienekedel 
gondaidtól :  mortuus  per  soninum  vaoabis  curis  (2(i3).  Az  meghaló 
enibereknoc  olayjal  való  meg  keuyettetésec  (Zvon :  Post  1.598). 
Az  barmoc  megbalnac :  jumenta  intereunt  (MA:  Bibi.  1.325). 
Meg  halolag  az  fegyverre  borula:  moribundus  ín  arma  procu- 
buit  (Eonó:  C\irt.  286).  Ugy  tanállya  Abímeleket  vélle,  szóniyö 
halált  meg-hal  (Pós:  Igais.  11.71).  Kínz:'is  után  szöniyíi  lialált 
megholt  (Ealw:  Orsz.  258).  Meghaló  ember  (haldokló]  (Ács: 
Hid.  298). 

(Szólások).  lm  éhei  halok  meg,  .azzal  siratja  vala  magát 
(Megy:  6.);ij.  11.381).  Meg  halnak  hidegei  (VirgC.  103). 
Némellyek  szomjijval   meg  is  halának  (Káldi :  Préd.  L428). 

[Közmondások].  Ha  a  szamár  meg  hal,  le-vonnyác  a  bfirét 
(Czegl :Japh.  6U.  Sziinyog  tsipásbe-ls  meghalhat  ember :  *aqui- 
lam  te.studii  vincit  PI'BI.  Job  embernek  meg  halni,  hogy  nem 
mint  gyalázatnál  élni  (Uecsi:  Adag.  58). 

meghalás :  deeidium  C.  obitus,  e.xpíratio,  mors  MA.  tod, 
tödtiicher  híntritt  PPB.  Meg  halaasomnak  oraaya  (CzediC.  47). 
Az  meg  teresnek  el.s5  része  az  b&imek  való  meg  lialas  (Fél: 
Tan.  238).  Meghalás,  kimúlás  (MA :  Scult  19;. 

meghalhatatlan :  (immorlalís ;  imsterblich].  Meg  lialhatat- 
lan  az  5  enilekőzeti  (üebrC.  181).  Pokolnak  meg  halhatatkiu 
tyzeere  veseek  (ÉrdyC.  129b). 

'  1 .  megholt :  demortuiu,  obitus,  íuteritus  C.  mortiius,  emor 
I  tuus  MA.  lodt,  gestorben  PPB  Félig  megholt :  semiauímís,  enec- 
I  tus  C.  Az  fráter  meg  yeduen,  le  esek,  hogyhana  meg  holtuolna : 
oximinils  e&set  (ESirC.  68).  Par:ui:zolya  :iz  meg  holtakat  fel 
t^unadiii  (VirgC.  115).  Nyiiehen  meg  holth  a  ky  rolád  emle- 
kezyek  :  non  est  in  niorte  quí  momor  sít  tuí  (KulcsC.  Si.  Mint 
egy  fel  meg  Ixiltak  hevernek  ^ala  (KTör:  Jiül  2U). 

2.  megholt :  [obítris  mors ;  tod).  Mene  Egiptoinba  as  valaj 
ot  Heródes  megholtíglan :  iisque  ad  obitum  Herodís  (MilndiC 
17).  Félíc  mar  meg  holtokat  (Hofgr.  240). 

(1.  Halál?) 

'       meg-halál :  [morior,  moitein  obeo ;  sterben].  Másod  iiapoi 
myiuleu  barmay  megh  halálának   (meg   lialaiiak  ?]  az  egíptuui 


12fi0 


2.  HALÁL 


BOLHA-HALÁLr-HALÁLOSÍT 


1270 


belyoknpk   (JordC.    23X   Nadab   es   Abyw    megli  halalaiiak  az 
pw7.fabiin  (176). 

2.  Halál  {hnlana  JordC.  383.  735.  ÉrdjC.  505.  544b.  Ozor: 
(lirist.  75.  h,il!aTn  VirRC.  37.  141.  halat  Nagj-szC.  352.  ÉrdyC. 
173.  505.  VirgC.  61);  niors,  ohitus,  interihis,  occAsus,  occidio, 
letluim  C.  ne\  MA.  tod  PPB.  Er.Wakkal  való  halál :  nex ; 
halálliiiz  közel  való :  OKiribiindiuf ;  halála  napja :  pmortuali.s  difts 
(.'.  Éretlen  liahil :  funiLS  ai-erbuni ;  .woinorú  haláluk  :  lameiita- 
bilia  fuiiera;  a  kutzka  néki  hipzta  a  halált :  ad  supplicinin 
.•iorte  IfH-tiis  I'PBl.  llalaliiec-  halaküd  holz ;  az  siniilsbeii  lialalut 
evec  íIIBi.  Zernyew  lialal :  horrenda  pastis  (EhrC.  152).  Halál- 
lal halldn  :  niorte  moriatur  (MiinchC.  42).  Ez  tytkot  niynd  hala- 
lic  se  niongyad  senkynek  lÉrdyC.  339).  Halálokra  TO-thuak 
(517).  Halalyx  vyaskottanak  (Ci07b).  E.see.k  az  vyzbe  as  zjz  maria 
tartjui  meg  ewket  hal[al]twl  (ÉrdyC.  3S6b).  Hala[lo]rnnak  ideyen 
ala  zallek  lyniliosra  (VirKC.  61).  Mind  ezeket  zenuedem  az  en 
vram  cristusert  mind  halálomig  (27).  Semniiképen  halállal  nem 
haltoc :  neqiiaqiiam  morte  moriomini  (Helt :  Bibi.  I.B).  Halaira 
tanaelikozauac  es  e.szt  niondae  egy  ma-snac :  cogitaverunt  ilhmi 
occidere  et  mutiio  loqiiebaiitur  (S2).  Ebregj'el  fSI  halálodból 
Mon :  Apol.  520).  Táplálásunk  halak,  madarak,  barmok  halála- 
nélkül  nem  lehet  (Pázni:  Préd.  66).  A  halálok  és  kinozá.'-ok 
nemét  ki  tudná  előszámlálni?  Némellyekiiek  kormok  allyát, 
s5t  fértíiiságát  és  al-felét  hegyes  nádakkal  lyuggatták  (282). 
Halálról  életre  ismég  hozom  Sket  (Zrínyi:  ASyr.  22).  Az  5r6k 
halálra  egy  alma  ételis  elég  volt  (Bal:  Csisk.  195).  A  halál- 
kor az  nyavalyáknak  es  betegségeknek  feyszeiével  le  vágia 
i.sten  a  fát,  az  az  embert  (Lép:  ETXik.  1315). 

[.Szólások].  A  nekem  halálom,  mikor  rövid  a  kéd  levele 
(.Mik:TörL.  39).  Halál  az  fejeken  (Gér:KárCs.  rV'.411). 
Teleki  Scherfenbergtól  olyan  halálba  félt,  hogy  iBethl: 
Élet.  11.67).  Egj-mást  halálban  gyfilSIik  vala  (GKat:  Válts. 
11.329).  A  farkai>okat-is  semmikéi)en  el-uem  szenvedhetik,  hanem 
halálba  gyíiiolik  azokat  i  az  oroszlánok,  Misk :  VKert.  56 ).  Az 
eledel  neme,  mellyet  oly  halaiban  kíván  vala  íMegy:  6Jaj. 
11.12).  (Az  egér)  nem  gondol  mackaual  de  mind  halálában  rea 
s  y  e  t  h  (SándC.  3>.  Veszettül,  halálban  szereti  az  aszs7X)ny 
embert:  deperit  feminam  iCom:  Jan.  184),  Volt  egy  fya,  akit 
halálban  szereteti  (Mik :  TörL  197).  Elszaladott  rabját  halálban 
nldSzi  (Debr-  Ker.  225).  A  képeknek  tiszteletit  halálba  vitat- 
tyák  vala  (Pós:  Igazs.  474).  Penitenciat  kell  teeneked  tar- 
tanod mynd  halalyg  (ÉrdyC.  340).  A  h&ek  megesküenek  : 
hogy  ^k  mindhalálig  egymás  mellett  lesznek,  egymást  megá- 
polván megerósíidének  (Thaly :  VÉ.  1.65 1.  Halálán  törekedik: 
in  agone  contendit  (Di'ibrC.  290).  Midőn  az  ember  halálán  fek- 
szic,  szemei  megbomlanac,  homályosodnac  (M.\ :  Scult,  638). 
Midin  egy  szerelme.s  ártatlan  fiacskája  Dávidnak  halálán 
volna,  mind  addig  bójtSle  sira,  valamig  életét  reménlé  (Pázm: 
Kai.  810).  Egy  apácza  halálra  beteg  (Pázm:  Kai.  643). 
Egy  jdevben  az  zolgalo  leyanyok  kezzvl  eggyh  megbeíegevle 
hallalra  (MargL.  50).  Az  Ezechias  kirali  meg  betegszik  halaira, 
(Kár:  Hal.  02).  Az  halálra  itiltetett  protestál  (Com:Jan. 
135).  Halálra  szeretik  a  pénzt  (Tel:Evang.  11.423 (.  Kit  a 
királynak  emberei  sententiáznak-meg  halálra  (Hall :  HHist 
11.343 1.  Mint  az  vonagó  halálra  vált  embert,  tengetik  az 
doclorok  (Tört.  1878.  H23).  A  te  édes  atyád  Apollónias,  és  az 
anyád  Lutzina,  Altistiates  király  leánya,  a  ki  midőn  tégedet  a 
világra  hozna  a  hajóban,  halálra  vált,  és  atyád  5tet  koporsóba 
zárta  királ%i  költséggel  és  tisztelettel  (Hall:  HHist.  11.278).  A 
Sándor  halálra  kezde  u  á  1 1  o  z  n  i,  Sándornak  homálban  van- 
nak szemei  (RJIK.  IV.lSli.  Patmosba,  az  az:  abba  az  tengSr 
szigetebe  az  kibe  az  halaira  való  eniberőket  .«zokták  tartani 
(Mel:  SzJán.  37).  Mikor  valakiben  halálra  való  bún  találtatic: 
qnando  peccaverit  homo  quod  morte  plectendum  est  (Kár:  Bibi. 
1.178).  Minden  hamisság  bfm,  de  nem  minden  bfin  halálra  való 
(JL\:  Bibi.  IV.236).    Halába  való  kelevényt  meg  gyógyit  (a  fe- 


kete üröm,  OrvK.  31).  Halalt  teeznek  hw  raytok:  morte 
eos  aftieient  (JordC.  323).  Halalt  levtt:  (Medem  fecerat  (Pesti: 
NTe.st  107).  Mentség-nélkUl  a  köz-ségtíl,  és  a  bíráktól  disznó 
halállal   agyon   veretessé k    kSvekkel   (Pázm :  Préd. 

214). 

(Közmondások).  Két  halála  vagyon  annak,  az  ki  ő  maga 
magának  gyilkosa  (Üecsi :  Adag.  270).  Halálom  után  akar  fel 
fiirdi'illyon  á  fúld  (23).  Minden  iKinak  vége  boldog  halál  szekere : 
*j;muae  caelorum  pia  mors  iinisque  malomm  PPBI. 

bolha-halál :  conLsa  minor  Mel :  Herb.  1 38.  Conyza :  száraz 
fyu,  eb   szóm,  balba  halai  (Bej-tbeA:  FivK.  8Sb). 

dög-halál :  pestis,  p&stilentia  C.  MA.  pesfilenz  PPB  Döghalál 
hozó :  pestifer  C.  Akar  dúgh  halaly  legén,  akar  myrigy  halai 
legén,  mynddenben  ygen  yo  zereneheye  lezen  (TelC.  347.  348. 
ThewrC.  216).  Mikoron  egész  olaz  orzág  nagi  dSSgh  halaiba 
tartatneiek  (DebrC.  139.  214).  Nagy  barom  degh  halai  egheez 
Anihyochyanak  tartományában  (ÉrdyC.  550b.  105).  Le.sznek 
dog  halálok:  erunt  pe.stilentiae  (Fél:  Bibi.  41.  Káldi:  Bibi.  370. 
Zrinji  1.137). 

ember-halál :  [moi-s  hominis ;  menschentod].  Ebbewl  ember 
halai  tewrtennek  (RMNy.  11,189.  Kár:  Bibi,  I390i.  Az  város- 
nak tized  ré.sze  le-díl  sok  ember  halállal  (Pázm:  Kai.  668). 

ló-halál 

[Szólások],  Ló  halálban  sietett  az  udvarhoz  (Kónyi:  ÁM,  110). 

[Közmondások].  Nem  eben  áll  a  lóhalál  (Matkó-  B(>ák.  36). 

mirigy-halál :  mors  ex  morbo  pe.stilenti  orta  SK.  fpesttodj. 
Zvley  merig  halállal  meg  haluan,  cac  5  maga  marada  meg 
(TelC.  84),  Vala  nag  merig  halai  (130),  Akar  dSgh  halai,  akar 
mjTigy  halai  (347),  Az  mwygy  halaltwl  batorakka  tegyed  (ThewrC. 
42,  Helt:Krón,  32,   Káldi:  Bibi,    303,    Pázm:  Préd.    302.    447). 

pestis-halál :  [pestis ;  pesttod),  (Frank :  HasznK.  45), 

Halál! :  [mortalis;  todes-].  Véresveritékfi  haláli  hartz  (MA: 
Scidt.  364). 

Halálos  (Malns  BéasiC,  halaivá  ÉrdyC.  546) :  lethalis,  mor- 
tif'r,  fatifer,  exitialis,  fonestus,  intemecinus  C.  mortalis,  exitiabilis, 
pxitio.sas,  fatális  MA,  sterblich,  verderblich,  höcbst  schadlich, 
tödtiich  PPB,  Halálosan:  lethaliter  C,  Halálos,  fóben-járó: 
peremptorias  PPBI,  Halálos  ágy  :  lectus  emortualis ;  halálos  ellen- 
.ség:  hostis  iri'econciliabilis  Kr.  Halalus  (férfinév  1217.  körül, 
VReg,  272).  Sokat  esmérek  lény  halálos  be\vnben  (EhrC,  95). 
Menden  halalasoc  (cuncti  moitale.s)  aieitatot  béké.sésrgel  éltet- 
tetnénec  (BécsiC  75),  Halalasoc  koz8t  mentSl  gonozb :  pe&'iimus 
mortalium  (84).  Ez  varo,«nak  halálos  elensege  vagi  (VirgC,  55). 
Te  kegySs  feyedet  halaalos  ke.«envsegível  le  fyggezteed  (O.echC. 
8),  Az  halaltalan  isten  leirt  halálossá  (CornC,  84),  Halalo.s,  kémen 
sebei  (DoniC.  68),  Ha(la]los  awagy  boczanando  byn  (ÉrdyC. 
163).  Halálos  gyleseeg  (524).  Halalus  seb  (546).  Emberekys 
holtának  meg  gyonatlan  illyen  halálos  idewbe  (R.VINy,  II 101), 
Mikoron  én  az  én  halálos  agomban  fekennem  (Radv;  Csal. 
111,102),  Ha  valami  halálos  állatot  meg  isznak,  nem  árt  nékik 
(TehEvang.  11,88).  Halálos,  beteg  ágyban  tanáltam  (MoiiOkm, 
1X553).  Calvinus  halálos  bajnakja  Christus  vrunknak  (Pázm: 
Kai.  422),  Születc,sünk  anyánk  ,s7.aggattásával,  halálos  fájdalmival, 
és  gyakran  halálával  szokott  leírni  (Pázm :  Préd,  67).  Az  halálos 
bfintetésnec  enyhítése  lészen  határból  való  ki-fizetéssel  (Com: 
Jan.  138),  Halálos,  megölő  mérgec  (174),  Nem  nehasztelő  vala- 
kire, nem  halálos  gyfilőlő  (198),  Megérdemli  illy  nagy  szenvedésem, 
halálos  ti\résem,  esküvésem  (Amadé:  Vers.  140).  Halálos  ingemet 
én  rólam  le\ette  (a  páter,  Gvad:  RP.  145). 

Halálosit :  [occido ;  ermorden].  A  N&storius  tudománya  sok 
lelkeket  meg  vesztegete  és  halálosíta  (SzÖtv :  TitkJ.  68). 

80* 


1271 


HALÁLOSlTAS— ÉHHEl^HALÁS 


HALHATATLAN— HALOTT 


1271; 


Halálositás  :  (wiedes,  occLsio  ;  das  tödten,  diis  orniorden). 
MeK  ielenti  raöiiekűiic ,  miraodát  iediezzoii  a  Uerasztfég  a 
liiuoknfic:  Adauiiiac  Ijennftnk  való  meg  foj-tisát  és  hahíloBitását, 
vagy  meg  Slasét  (Dávid:  Kereszts.  A8). 

Halálosképen  :  [mortaliter ;  tödtlich].  Soha  lialaluskoppen 
nem  veetkőzött  (ÉidyC.  389.  77.  589).  Halálos  keppeii  vetkezyk 
(BodC.  Ii2).  Halálosképpen  gj-íilfilne  (Kár:  Bibi.  I.52Í).  Az  igas- 
ságnak  vallóit  halálosképpeu  gjűlfllik  íPfJs:Igaz8.  318). 

Halálosaág:  [mortalit;i.s ;  sterliliclikeit].  Ne  akarjad  nyer- 
ned az  en  te.«temuek  magzatylwl  balalossagnak  dymovllcheet 
(ComC.  339).  Meltan  kel  fohazkodnwiik  az  my  halaltalansa- 
gwnkuak  el  weztesenok  emloekezetyre  es  az  niy  halalossaa- 
gwnknak,  ky  az  bwnnek  myat'i  adatot  euiiek  emlekezetyre, 
mel  my  halalossagwnkat  az  az  aaz  lialalos  testeinket  kel  meg- 
eepytenewnk  es  meg  erewsytenenk  testy  ételnek  myata  (ÉrsC. 
375b). 

Haláloz-ik :  morior,  obeo  Sí.  [sterben]. 

el-halálozik :  morior,  obeu  Kr.  [stprbeu,  abstorben).  Hadd- 
nyiigodgyaiiak  el-balálozott  eleid  a  sutét  földnek  gyomrában 
tsendes  békességben,  ne  háborgassad  más  rilágra  kólt6z6tt  lel- 
keket 6.szteleu  kérkedé.ssel  (Fal:  NE.  13).  Romanus  kéri  Pho- 
kast,  hagyd  vehessen  végső  búcsút  elhalálozott  üától  (Fal: 
Const.  857). 

meg-halálozik :  c«  Gazdag  örökség  várja  vala,  ha  attya 
meg  halálazna  (Fal:  NU.a  49). 

Haláltalan :  [immortalis ;  unsterblieh).  Kic  olőzer  valanae 
halaltalanoc,  lijnec  halalosoe  (KlirC.  211).  Az  haláltalan  isten 
levt  halálossá  (CornC.  84.  237.  NádorC.  72.  WinkK;.  257. 
NagyszC.  12).  Az  Deitrii'h  el  szallada,  homlokba  nyillal  ászt  is 
Iflttéi:  vala,  homlokában  Komába  vitte  vala,  Jizért  haláltalannac 
hyiac  vala  (Talk  :  Gen.  8). 

Haláltalanság :  [immortalitJLs ;  nnsterblichkeit].  Egesseg- 
nec  es  halaltahmsagiiac  ayandocaual  mind  Cirőcke  vigadozna 
(NagyszC.  190).  Nokyk  bizoneitini  akariak  ^t  imar  fel  kSlt- 
nek  es  Cristossal,  bodog  halaltalansagban  meúíiekben  i^vhazot- 
nak  (DöbrC.  496). 

Halandó :  mortali.s,  commortalis  C.  .sterlilich,  vergiinglich 
l^PU.  15o  irta  az  zentek  kwzo,  meg  mikoron  ölne  ez  halandó  ) 
testben  (VirgC.  24).  Az  halandó  ohazar  ((>)ruC.  2<Í7).  Az  halandó 
eeletben  halhatatlansaglmak  ydeyre  yw-tot  vala  {ÉrdyC.  510b). 
Ez  halandó  vylag  (511b).  Az  Lsten  iTel  veween  a  my  lialando 
termezetewnket  (535b). 

Halandóság:  mortalitás  C.  MA.  Com:  Jan.  191.  sterblich- 
keit  PPB.  Ezen  meene  Christus  atal  az  halmidosagrol  halha- 
tatlanságra (ÉrdyC.  505b.  510b).  Az  meennyey  eelethnek  ezen 
halandasagban  való  meg  kóstolása  (571.  512b).  Az  emberi  ter 
maszBt  nem  változót  meg  íiz  Cristiisban,  hanem  az  giarlosag 
es  lialimdoság  vetetjt  el  (Fél :  Tan.  420).  Cliristus  .szaliadas  lehet 
vala  az  halandosjigtul  (Zvon:Post.  1.120).  Mindenekre  el  hatol 
az  halimdo.s;íg  (582).  Az  angyalok  testetlenek,  halandóságtól 
mentek  (Pázni:  Préd.  65). 

Halas :  obitus  Kr.  [das  sterbenj.  Az  estvéli  tetszS  lemene- 
tel a  tsillagokiiak  a  napsugariba  halások,  enyészések  (AChere: 
Enc.  96). 

[KözmondáHok).  No  félts  5rd5g8t  tóban  halastul :  piscem  natare 
doces  (Uecsi ;  Adag.  218). 

óhhel-halás  :  fanias  mortifera  MA.  der  hnnger,  wenn  man 
am  hungur  stirbt  PPB.  [hungertod].  Nagy  nyaualya  az  éhei 
halas  (Decsi:  Adag.  219).  Éhei  halá.«ra  jutnának  illisk:  V'Kert. 
639.  Hall:  HllLst.  m.l70).  Élml  hal.istól  íra  (MA:  Bibi.  V.lfi). 
Testi  koplahlstól  vagy  éhel-halá.stól  szabadítson  (Pázm:  Préd. 
80).  Ébvellialásra  jutottanak  (C;Kat:Titk.  432). 


Halhatatlan  :  immortalis  C.  MA.  misterblicli  PPB.  Az  meg 
holtak  fel  támadnak,  halhatatlanok  (VirgC.  H5l.  Te,  ki  halha- 
tatlan isten  uagh,  lói  hah'mdoia  (TihC.  57).  Eeggyexseegewiikre 
es  halhatatlan  termeezete\vukre  hyam  moudaas  (ÉrdyC  533b. 
547b.    (;08).    Halhatattlan   es   gyezhettetlen    kyral   (PozsC.  11). 

Halhatatlanság  :  immortalitas  C  MA.  unsterbliihkeit  PPB. 
Halliatatlausaag  vagyon  benne  (ÉrdyC.  18).  Ezen  meene  Christus 
atal  az  halandóságról  halhatatlanságra  (505b).  Myt  gondoltok 
lenny  az  halhatatlaiuvignak  eeleteoben  ?  (559b.  Apóst.  29).  Isteni 
tulajdonságok  az  örfSkkévalóság,  halhatatlanság,  véghetetlenség, 
részWíl-állatlan.ság  (Pázm:  Kai.  176().i  kiad.  868).  Mostan  ez 
értelmeskcdfiket  szóllitom  meg,  az  kic  az  ravasz  okoskodásra 
adgyác  magokat  és  az  Aristotelftsnec  mondását  horgas  tekeréssel 
oda  akamác  feszíteni,  hogy  az  lelkec  halhatatlanságát  tagadgyác 
(MA:  Tan.  22). 

Haló  :  1)  moriens  MA.  sterl)ond  PPB.  Halók  jajgatása 
(Zrínyi  1.53)  3)  (mortalis ;  sterblich].  Anny  iot  zewrzSt,  hogy 
haló  eember  nem  erthety  (ÉrsC.  447) 

[Szólások).  Ka|>dos  mint  a  vízbe  lialo  ember  (Bom:  Préd  252. 
Illyef:Tomp.  91).  Haló  félben  való  :  moribundus  PP.  Haló  félben 
való  betegéé  (MA :  Taa  1489.  MA  :Scult  81).  Nem  mondliatottellene 
Matko,  hanem  azon  akadoz,  hogy  (Ktk  haló  télben  valónak  adgyuk 
ezt  a  kenetet  (Matkó;  BCsák,  44u).  Haló  félben  lévS  féreg 
(Misk:  VKert  602).  Az  fejedelem  iiedig  szinte  halókig  van  (Kem: 
Élet.  145).  Az  eb  az  vadnac  sel)eben  az  fogait  még  halolagis 
bele  51tve  tartya  vala :  ille  in  vulnere  ferae  denfes  moríbimdus 
quoque  ínfixerat  (Forró:  Curt.  541). 

Halogat:  copiose  moriunhír  Kr.  [nacheinander  sterben]. 
Halogatnak  és  temetnek  (Szathm:  Cent  270). 

Halomás  :  [funus,  obitus ;  tod].  Ew  attyafyajTiak  haloma- 
sokra  ne  meennyenek  :  proximorum  funere  non  contimi  luibitur 
(JordC.  130).  Ha  ennek  haloniása  történnék,  mindj;irt  más 
választatnék  helyébe  (Szál:  Krón.  259).  Ha  ezen  idó  alatt  pedig 
halom.isunk  törtennék  (Nyr.  XIV.22ÖI. 

Halott,  holt  (halatok  fel  taniadnak  TelC.  240.  Wa<oc  ért 
Helt:  Krón.  41):  mortus  MA.  [todt].  Halotthoz  való:  fimebris, 
fimereus ;  halottakhoz  való :  mortuale ;  halottak  ilmiepe :  necya 
C.  Holtakkal  hadakozom :  mortuos  jugulo  MA.  (EhrC.  29).  Te- 
gen  irgalmas.sagot  tíueletec  miként  tfittetee  en  halottimal 
(BétsiC.  2).  Had  a  lioltacat  temessec  8  lialoltikat  iMiUichC. 
28.  JordC.  102).  Niolcz  halotat  tamaztatot  fel  (VirgC.  28). 
Siratlak  vala  mind  halotat  (1031  Meg  itel  eleueneket  es 
holtakat  (114).  Raku;>k  halotaknak  dwgeyuel  (145).  Halotli  yeleu 
woltiiba,  az  az  ha  hallót  terteneek  (LányiC.  36 1.  Bfid8e,  dl^g, 
holt  barom  (MehSzJán.  5371. 

(Szólások).  Ha  meg-hal-is  a  kígyó,  hóltou-is  mérges  (Tof: 
Zsolt  140).  Nám  oly  sárga  vagy  mint  az  hólt  (Oecsi: 
Adag.  164).  Azt  a  hideggel  holt  mezételen  koldusnak 
nyújtotta  (Csúzi:  Síp.  570).  Halottaiból  felkelni;  resurgere 
(MünchC.  45).  O  kólt  fel  lialottaíbol :  ipse  suirexit  a  mortuis 
(40).  Uw  támadót  ffel  halottaybol  (JordC.  397i.  Ky  ev  hallottay- 
bol  feltámadott  (MargL  164.  CornC.  1(M)  Halottjiibol  való  tVI 
támadása  Christu-snac  (Bom :  Préd.  238).  Wtet  holt  z  a  m  a  b  a 
hagiak  (VirgC.  103).  Meg  sebesitéc  es  holtszámba  liadgyuáii 
elmenénec ;  plagis  impositis  abiemnt,  semivivo  relicto  (Helt:  L'jT. 
R8).  Oly  hólt  sz.'imli<'in  kel  lenned  szerelmes  barátidhoz  vak'i 
indulatodban,  hogy  minden  emberi  tarsalkodiis-nélkül  kivi'umál 
lenni  (Pázm:  KT.  315)  A  madimik  valami  ktWál  kSzzé  búvnak 
el,  teletszaka  holt  számbjui  ott  fekilsznek  (Mih:(\Él.  115). 
Nelia  oUy  kitsiny  a  lélegzet,  hogy  ember  épjion  holt  számban 
vagyon,  ackor  így  próbáldmeg  lia  él-é  (PP:  PnxC.  29). 

[Közmondások].  Nem  szokták  az  halotat  az  szentegyháztiM 
hazavinni:  lupi  decas  (Decsi:  Adag.  136i.  Mit  tegyen  az  eleueii, 


273 


ÉHHEL  HOI.T-ABRONCSOS  HAL 


ANGOLNA  HAL— ORSÓ  HAL 


1274 


a  az  hultis  mo7/ig :  aniis  cothonissat  (20fi),  Az  hólt  nem  mar 
lOg:  murtuiLS  non  mordét  (219).  K5nnjíi  holtnak  sz6m  födelét 
1  vonni :  enin  prvitogone  mnrtno  belhnn  geris  {239). 

óhhel-holt:  f;unelica«n.«,  famelicii.s  MA.  hniiROrs  gestorben 

PB.  [vprlrnnRenid,  dem  hunj,'ortodo  nahj.  íMeh.Iób.  12).  Kinee 

cteniényét   az   ehnel    hólt  eszi  meg :  eujn.'s  massem  fameliciis 

omedet   (Kár:Hibl.    L5141    Tátvanjitva    niiudeuekuek   nagy 

k  helholt  szája  Cl'lialy:  Adal.  U.88). 

Halottaa :  1)  mortiius  [fodt?]  Hannyanak  ky  az  táborból 
lyndeii  imklostli  es  ky  hallotta.ss  myatli  megh  zcple.sedeth : 
ui  iwlhitns  est  snper  mortno  (,IordC.  127(.  3)  funerarius  MA. 
eichen-,  todten].  Halottjis  s/j)lüsiiia  (Hoi-v:  MulF.  38). 

Halotti :  funebris,  funeralis  MA.  lias  zur  leiche  dienet  PPB. 
eichen-].  Halotti  tisztes.«égre  való:  exequialis  MA.  Halotti  czi- 
aerek  :  arnia  feralia  ;  halotti  pompa  :  exequialis  pompa  PPB. 
lalolíi  ditséret,  halotti  orátzió  vagy  versek:  laudatio  ftmebi-is 
'Pl.  Halotti  temetfég  (Megy:  3Jaj.  11.152). 

Holt:  [niors;  todj.  Holtom,  holtod:  mors  mea,  tna  SL  Had- 
ivá elioltat  istentvl  (HB).  Holtwnik  wtan  vygeu  erek  eeletlmek 
Sldeere  (ÉrdyC.  51öb).  Patrícius  vytez  holtának  elette  kerezt- 
yenseegre  terween  nagy  veenseegbeu  mwleek  ky  (519).  Hol- 
aat  ynkab  valaztanaa,  honnem  eeleteet  (524b).  Hogy  soha 
loltomba  el  ne  zonog^ak :  ne  unquani  abdormiam  in  morte 
DöbrC.  15).  Es  ha  holfhom  thewrthynyek,  wagy  fyrhez  mének 
RMNy.  n.171.  Holta  napiaig  (Born:  Préd.  430).  Holtomat  kiua- 
lod  (Istvf :  Volt.  14).  Vram  azen  holtomra  keoteom  magamat, 
lOgj  egy  napon  megh  szabaditlak  halaltul  (Pont.  21).  Ha  kyraly- 
lak  magzat  nelkfil  holta  tewTtenyk  (Ver:Verb.'  21).  Ha  holt;i 
aiiált  volna  esni,  fia  volna  az  császár  (Monlrók.  XV.693).  Hol- 
omat  inkáb  akarom  (Huszti:Aen.  25).  Leankáját  holtából  tel- 
áma.sztotta  (ilA;Scult.  184)  Job'  volna  holtom,  mint  illyen 
lint  látnom  (PhilH.  10). 

[Szólások].  Holtomig:  donnc,  vixero,  í-ita  mea  durante  Sí. 
Uind  holtaiglan  (BodC.  1).  Holtomiglan,  holtodiglan,  holtaiglan 
Agend.  70).  Holtig,  holtiglan:  u,sque  mortem,  usque 
)bitum  ;  holh'g  való :   perpetmis,  vita  durante  Sí.   Tyzenket  ez- 

^   ;endevs  koratol    fogua  mynd    holtyg  (MargL.  42.    Zrinyi  1.90). 

'  Holtyk  myiiden  bynnel  kyl  zyzea,seghlx3n  meg  maradwan  (,/ordC. 
r05).  A  vendégség  nem  .szerzi  meg  mindenkor  az  állhatatos 
Igaz  barátságot,  akármint  szabódjon,  e.skiidgyön  a  két  fél,  hcíl- 
Sg  vasztig-valóra  (Fal:  NU.  308). 

[Közmondások].  Jó  pap  holtig  tanúi:  seneeco  semper  multa 
iiddi.sc«ns  (Decsi:  Adag.  59). 

Holtai :  mortualis  MA.  [todes-]. 

2.  HAL  (haltRc:  pisces  Born:  Préd.  43.  Cis.  Kai.  1591.  C5): 
1)  piscis  C.  MA.  fisch  PPB.  Meg  esmerae  madaraknak,  halak- 
nak es  lelkeseknek  yozagytt  (ElirC.  29).  Az  halakat  meg  faragya 
vala  (MargL.  22).  Teng/lrbeli  lean'  zynfi  halak  auag'  codak 
(Nagy.szC.  64).  Vizeknek  halay  (CornC.  120).  Ha  halat  keerend, 
kygyot  nyoyt  ee  hwneky '?  si  pi.scem  petierit,  numquid  serpentem 
porriget  ei?  (JordC.i.  Tengerbely  halak  (KulcsC.  13).  Hal  va- 
karás, hagyma  vagas  nagy  vala  az  konyhakon  (GSrcs :  Máty.  49). 
Ha  bíu  az  hall,  aszalt  és  drágaságot  ielent  (Cis.  H).  Kurta 
kapán  [?]  halában  5  sem  észic  (Cseng:  Jer.  F2).  Nagy  fej5  hal; 
capito  (Com:Jan.  40).  Az  angolna  sik  hal  (ACsere:  Enc.  219). 
Ikrás  hal  (Misk :  ^'íert.  518).  Ikrás  hal,  tejes  hal  (Lipp:  Cal. 
20).  2)  (püsces ;  fi.sche,  himmelszeichen].  Valamely  férfi  gyermec 
halac  iegyben  szűletic,  két  felesége  leszen  (Qs.  14).  3)  [das  tier 
in  der  muschel].  Mikoron  az  kesely  egy  chygat  talált  wolna. 
sem  ereyeuel  sem  tudományával  nem  vehety  wala  ky  belevvle 
az  halat  (Pesti:  Fab.  14). 

abroncsoB-hal :  [?]  Egy  abroncsos  halat  vcittiink  45  d[enáértj 
(MonTME.  L15). 


angolna-hal :  (angvilla ;  aal].  Ha  meg  eszed  tfwtét  az  iu- 
golna  halnak,  vagy  mértéket  nem  tesz  ételében  .sajtnak,  min- 
denik sz;ivadlpan  níkedé.ssel  ártnak  (Felv:  SchSal.  11). 

aranyos-hal :  1)  aurata  C.  orata  MA.  meerfisch,  forelle, 
goldforelle  PPB.  8)  [himmelszeichen].  (ACsere:  Enc.  101.  219). 

csuka-hal :  [luciiis ;  hocht].  Nyolcz  csuka  halat  vSttom 
(MonTME.  1,244). 

cet-hal  (eélhal  Mel:  Jób.  99) :  I)  cotus,  orca  C.  balaena  MA. 
wallfisch  PPB.  ceté  ( JordC.  3).  León  Jonas  az  cethhahiak  eeha- 
ban  harora  eeh  es  nappá' :  fűit  Jonas  in  venlre  ceti  tribiis 
noctibns  (391).  TerSmte  az  isten  nagy  cethalakatt :  creavit  deus 
ceté  grandia  (Helt :  Bibi.  1.2).  Az  cet  halnac  teste  mint  egy  pais- 
sal  es  er5s  peczéttel  be  f&dőttetett  (Kár:  Bibi.  1.538).  Az  isten 
anyaszentegyhaza  e  világra  kiterjedett  kSz5nseges  anyaszent- 
egyházához képast  csak  olljan  mint  a  Jonas  czet-hala  az  egész 
tengerben  Iev5  tSbb  czet  halakhoz  képest  (VárM :  ÉgíSzöv.  79. 
Pázm:  Préd.  35.  Zrinyi  11.104).  A  tengerben  vagyon  egy  vízi 
kigyó,  rettenetes  nagy  hoszszi'i  barom  állat,  mint  egy  tzeüial 
(Misk:  VKert  585).  2)  [ceté ;  vi-allfisch,  gestirn],  (ACsere:  Enc. 
100). 

delfin-hal :  delphinus  C.  MA.  A  czipejen  alól  mint  ha  sár- 
kány volna,  delphin  hal  módgyára  vagyon  farka  (Huszti:  Aen.  15). 

disznó-hal :  delphin,  meerschwein  Pesti :  Nom.  66.  Tengeri 
disznó-hal :  *porculus  marinus  PPBl.  (Pesti :  Fab.  57.  Mik : 
TörL.  59). 

eb-hal,  ebi-hal:  1)  plseis  capitosus,  mugil  MA.  meera- 
schen  PPB.  2)  [froschlaich].  Ezek  minth  polyiiac  a  huza  kSz- 
z61  es  konkolioc,  eb  halac,  bekac  a  glalombol  az  halac  kízzSI 
ki  hani(a]tnac  (Mel:Sz.Ján.  548).  Azok  hogyha  jóllakhatnak, 
oUyan  hasok  mint  az  ebihalnak  (Thaly :  VE.  II.4). 

fehér-hal :  lenciscus ;  weissfisch  PPB.  235  menyhal,  308 
fehér  hal,  azonkívül  162  különféle  hal,  mind  elfogyott  (Radv: 
Csal.  111.63b). 

fogas-hal :  (lucioperca  sandra ;  zahninaul,  zander].  Igen 
apró  fogas  halat  .szolgáltattanak  százat  (MonTME.  11.350). 

gob-hal,  kop-hal :  gobius  Major :  Szót.  gobio  MA.  gobio 
capitatus,  gobites  flmnalis  PP.  meergropp  PPB.  Gobhal :  gobio 
Nom.  107.  Gobhal :  gobiu.s,  kresse  Com:Orb.  69.  Költs,  gobhal ; 
gobius,  der  gründling  Com  :  Vest  131.  Com :  Jan.  40.  Kophal 
(Tel :  Fel.  27). 

habarnica-hal  [polypus]  (Salánki :  Erasm.  26.  SzBodó :  Só- 
Dics.  A4). 

harcsa-hal:  [.silurus;  waller].  Urak  számára  egy  harcsa 
halat  viittem  (MonTME.  1.211). 

kilencszémü-hal :  lamperta  Nom.'  1 67.  lamperta  oculata 
MA.  lampreten,  grosse  neunaugen  PPB. 

kövágó-hal :  lampreda  Nom.'  167. 

kövi-hal :  fiuiduhis  Nom'  167.  Com  :  Ve.st.  130.  piscis  saxa- 
tilis  MA.  gobius  fluviatilis;  grundéi  PPB.  gründling  Com:  Vest. 
130.  a'el:Fel.  27.  Radv:  Csal.  ni.72.  MesésK.  17.  ACsere: 
Enc.  176.  AlvtPost  1410.  Felv:  ScliSal.  15). 

lepény-hal:  solea  Nom.'  171.  thymallas,  solea  MA.  asche, 
esche,  iser  PPB.  (Tel :  Fel.  27). 

meny-hal :  raurena  C.  MA.  mustella  íluviatilis :  meerfisch, 
meeraal  PPB.  piscis,  quem  hungari  caelestem  vocant  (Galeo- 
tus  de  dictis  Mathiae  Cap.  VI.  Kr.).  235  menyhal,  308  fehér 
hal  elfogyott  (Radv :  Csal.  ni.63b.  Hall :  Paizs.  404.  Com : 
Jan.  40). 

orsó-hal :  petromyzon  SK.  (Misk  :  VKert.  569). 


1275 


ORSÓFAKKÚ-HAL— 1.  HALÁSZ 


kihaiXsz-hAl 


127 


orsófarkű-hal :  i-<Mm  Com :  Jaii.  40. 

ponty-hal:  [caipio;  karpfen].  Ilanun  ponty  lialat  vBttem 
katonáknak  íMonTME.  1.223)! 

pozsár-hal :  [cyprinus ;  karpfenj.  Vöttem  három  pozsár 
halat  {MonTME  1.183). 

retyke-hal:  f.s;ilmo  hui'lio ?  s.almn  umbla?  líltel?  vfi.  Her- 
m;ui  Ottó  :  Magyar  Halászat  824]  (SzBodó :  Sc'iDics.  Al). 

sigér-hal :  perra;  tor-sch  Com;  Vaxt  140. 

BÓ8-hal :  pi.scas  nniria  i'onditi,  sal^ainenta ;  eini;e.saIzeiio 
Hschii  Prii.  «'w  halas  tonna:  cadiis  salsamentjirius  Pl'.  .Sas  hal 
arulo :  .salsanientariiis  (Erasm :  Érk.  5). 

söreg-hal :  [aciiximser  slellatiis ;  aterlet,  .schörgel].  Urak 
.számára  való  sfirsg  halat  vettünk  (MonTME.  1.283). 

süllő-hal :  [lucioperca;  sehill].  Sillfl  hal  (Frank :  HasznK.  21). 

sütő-hal:  laccia  alosa  Nom.'  167.  MA.  piscis  liibricus; 
alasfin,  hratti.sili  I'PB. 

szamárfejű-hal.  Szamárfeiű  hal,  az  mellyel  az  németek 
stoi'kfi.sclinek  neveznek  (Toln :  V'igaszt.  57). 

számyaló-hal :  piscis  volucris  (fliegender  fiseli,  gestirn] 
ACsere :  Enc.  101.  218. 

tok-hal :  antaceus  MA.  [acipenser ;  dück].  (Nic.  Oláh :  Hinig. 
85.  Kr.) 

tengeri-hal:  1)  (pisris  marinns ;  moerfisch].  Nautilus:  ten- 
geri-hal; lagois:  egy  drága  tengeri  hal  ITBl.  2)  ilelphimi.s 
(ge.stirn]  ACsere :  Ene.  100. 

töke-hal :  [stockfisch]    1  darab  töke  hal  (PractArithm.  10). 

vágó-hal :  cobitas,  aciis  MA.  acieula  PPUl.  Maj :  Szót. 
Com :  Jan.  40.  barbacula   acnleata,   dacolythus ;   grundéi  PPB. 

varga-hal :  tinca  Sí.  [.schleihe].  Tzompo,  varga  hal  (Com : 
Jan.  40). 

verób-hal :  (?)  (Felv :  SchSal.  15) 

Halacska :  pisciculus  C.  MA.  kleine.s  li,s(:hlein  PPB.  Vagon 
kenés  halaíkanc :  habemus  paiicos  pisc-icnlo.s  (MiinchC.  43. 
.JordC;.  4u:i).  Veven  az  ket  halaczkakaf,  meg  aldad :  accepti.s 
duobus  piscibns,  benedixisti  (399.  ÉrdyC.  522).  Vala  kevas  halaí- 
kaiok  es,  es  azokat  e.s  meg  alda  (DíibrC  359).  Szjiladot  ha- 
laczka,  ment  az  folyó  viznec  (Born :  Ének  489).  Péter  halatska 
(MesésK.  17).  Fogy  szép  fris  három  ke-szeget  avagy  halaczkát 
(OrvK.  38.  39). 

Halas :  pisi-osns  C.  piseuleutus  MA.  piwrosn.i,  piscibus  abnn- 
dan.s  Otr :  OrigHung.  11.256.  fischreich  PPB.  \Mn.i  ember : 
piscinarins  C.  Halas  föld :  piscaria  plaga  PP. 

[Halasit] 

még-halasit :  [piscibus  instnio ;  mit  fi.selien  versében].  .lo 
wona  az  thoth  meghalasethanjonk  (I^evT.  1.218).  Az  tó  halábi'il 
Iiénzt  is  versz,  az  tókat  i.s  mind  meghalJtsétod  beli^líl  (Nád  : 
Lev.  37.  SzJil :  Krón.  240). 

1.  Halász:  piseor  C.  MA.  fisrhen  PPB.  Monda  Simon  Pé- 
ter; El  meegyek  halazny  (.lordC  7(H0.  llalaziiia  kezde  (TihC 
334).  Egész  begyekig  a  vizbe  búván,  ugy  hal:i.szsz.ák  végig  s 
meg  végig  a  nagy  tókat  (a  gödények,  Misk :  VKert.  344). 

[Szólások].  A  szerentsét  untalan  halászsza  (Kónyi : 
HRom.  109).  Ez  világi  tisztességet  hal;lsz.sz.ác  (Zvon  :  Post. 
L582).  Akar  mint  halászon  az  Srdtlg  v  ta  n  nad  (Born; 
Ének.  296).  Hamis  proltátorsággal  haláz  más  ember  ioszága 
vtán :  aU)o  rete  aliona  captat  hona  (Decsi :  Adag.  225.  Fél : 
Bibi.  177). 


ki-halász :  expiscor  MA.  erkundigen,  erforschen  PPB. 

kihalászás  :  expiscatio  MA.  erkundigung,  erforschung  PPI 

meg-halász :  expiscor  MA.  erkundigen,  erforschen  PPB. 

meghalászás :  e.\pL«catio,  inve.stigatio  MA.  erkuudiguii 
erforsclinng  I'PB, 

[Halásztat] 

Halásztatás :  [das  fischon  lassen].  Kimentem  vala  az  M' 
róva  mellé  egy  niorotvának  halásztatására   dlonlrók.  XV. 291 

2.  Halász:  piscator  C.  MA.  listher  PPB.  Com:  Vest.  11 
Villani  Halaz  de  provincia  Naugrad  (1220.  év  körül,  VReg.  20" 
Ereztueii  A  haloioctt  a  tengerbe,  mert  hal.az"ic  valanac  (JlUnchl 
19).  Tezlek  tyteket  lenny  embereknek  halazokka ;  faciam  vi 
fieri  plscatoras  liominum  (.lordC.  364.  ÉrdyC  74.  fi72b).  Mye 
hogi  halazok  valanak,  halazni  ménének  (IfebrC.  3|.  Tiidalla 
halazok  (471.  DomC.  95).  Azt  tezem,  hogy  leztek  emberekne 
halazy :  faciam  ut  sitis  pi.scatores  hominum  (Pesti :  NTe.st  6Í 
Az  szegény  halász  Pétert,  kit  elsc'i  pápáua  akara  tenni  (Zvoi 
PázmP.  311).  A  lialiszok  a  halakat  meg  róttentik,  és  az  liálól 
haittiák  (Sim ;  Evang.  10). 

Halászás :  piscatiis  C.  plscatio  MA.  das  Hschen,  fischer 
PPB.  Halaziist  ne  tehessen  (ÉrdyC.  580.  LevT.  L213).  Lái 
minden  &s.seid  halász.szás  nélkül  tudtanac  el  élni  (Helt:  Me 
285.  Illy:  Préd.  11.551 

kedvessóg-halászás :  (ambitus ;  gnnstbewerbung,  guns 
bulilerei].  Embereknél  való  kedve-sség  halászás  (MA :  Tan.  72( 

pénz-halászás :  [petitio  lucri ;  jagd  nach  dem  gelde,  h;il 
gierj.  (Pi'js:  Igaz.s.  613). 

tiszt-halászás :  ambitus  [ámterjagd].  Tiszt  halá.szással  vi 
doltatik  :  *reiLs  ambitus  Pl'Bl. 

Halászat :  piscatio  Kr.  [fischerei,  fischfaug].  Munkálkodna 

az  haliizatbiui  (Kulcs;  Evang.  404). 

Halászgat :  saepius  pi.scor  Kr.  [langere  zeit  fischen].  (Vajdí 
Kriszt  UI.710.  Kr.). 

Halászi :  plscatorius  MA.  zum  fi.scheu  gehörig  PPR  A 
haljLszó  a  tóbmi  a  halászi  avagy  halfogó  hálóval  halász  (Com 
Jan.  80). 

Halászó :  pi.scaas,  júscator  Kr.  [fischer].  Te-/.lek  tíitekí 
embereknek  halazoia :  fac'iam  vas  fieri  pi«'atores  hominut 
(MünchC.  19b.  ÉrdyC.  146b).  Halás7/5  társaságok  (MeliJól 
99).  Az  halá-szó  (p'iscator)  a  lóban  hah'isz  (Com :  Jau.  80).  Hí 
lászó  madarak  (Fal :  TÉ  614). 

pénz-halászó :  lucrii)eta  PP.  [geldgierig,  habgieríg]. 

Halásztat :  (piscari  jubeo ;  fischeu  lassenj.  Gyalomnial  lifi 
lászt-ittam  iMonlrók.  XV.291). 

TTÁTi :  pernocto  C  [übernachteu,  .schlafen,  liogen).  Egyedil 
hálok  ;  .seciibo  ;  kin  hálok  :  abnocto  C  Kin  hálni,  másut  hálni 
abnoctare  Medlvit.  5.  Kfin  háló  vigyázi'ic;  exculiitores  Com 
Jan.  147.  FarkíLshalowhely  1214  (Ozinár).  Es  monda  (a  királynf 
neki :  hal'  velem  (GnaryC  25).  Ninczen  eegyeb  kyl)e  hallyun 
ipsum  (vestimentimi)  inim  est  soluni,  quo  operitur  (JordC.  58 
Es  azonkep|>eii  eyel  es  benne  h;il  vala  (MargL.  52).  Nem  ilü 
nekem  azony  emlwrrel  halnoín  (Vii-gC.  38.  39).  Horza  biii 
egizer  bogi  az  w  hazjiba  halna  (81).  Téryetekbe  a  tfl  .sz<jlg;. 
toknac  hazahoz  e.s  hállyatoi'  ott :  declinate  in  doinnni  ímei 
vestri,  et  manete  ibi  iHelt;  Bibi.  I.  H2).  Tórlenbetott  voliu 
hogy  valaki  a  népkSzzfll  a  te  felesegeildel  halt  volna :  iKitui 
coiro  ipiLspiam  de  |»ipnlo  cmn  uxore  tua  (M).  Ha  egy  hellyen  nau 
szeretem  háltomat,  ottan  mást  kere.ssec(Helt;  Mcs.  150).  A  félal 
mec  és  rettegéssec  meg  tSzic  és  meg  emésztic  az  S  szfiuét ;  ba  éy< 


>7. 


í!1 


ICGG\tnT  HÁI.— a4LA 


iUlái^hAlAlatossAg 


1278 


W  dnhiüin  h.il,  iipin  ■■illiattic,  lianeni  caac  füreg'  forog  raj-ta 
61).  KelBs<?i;et  lia  hiiz.Hiid;i.sz,  miU  liallyon  5  vele  (Bürn:  Ének. 
511.  Apacvaual  hál  iMon:Aiwl.  394).  Az  két  .s-hároin  szmii  egy 

taiiácz  néked,  iiiéf;  ez  úszel  fele.<egedet  haza  vigyed,  mert 
Iben  inelegb  ketten  hálnotok  egy  ágyban  (I-"ort.S/.er   N3).    Az 

liáland  abban  az  lukban:  <|ui  dorniierit  in  e.'i  donio  (Kár; 
ibi.  L102).  Az  te  telel)aiáti>diiae  felaségéuel  no  hály,  hogy 
íle  %aló  eggyRsfiléseddel  meg  ne  fértezte«sed  magadat :  eum 
t'ire  proximi  tni  non  ciiibLs,  nee  seminis  cummistiüiie  macu- 
iIhíits  (1.105).  Az  \'nieomis  liálé  az  te  iászlodná!  V  ^.">36).  Nincs 
lás,    a   min  liállyon  (llly;  Préd.  11.51). 

eggyütt-hál:  condormioC.  [beischlafen]  Együtt  háló  tus: 
'■  :)neubinu.-í ;  együtt  hál;is :  ooneubinatus  C. 

el-hál :  1)  pemucto  MA  filiernachten  PPB.  2)  toncnmbo  MA. 

Mwohlafen].  Minden  bizomiyal  elhált  már  6  kéme  Semsei 
,  jl'ízKSiié  as.szonyommal  (LevT.  11.390).  Kaziil  szép  feleségével 
.  Ihála,  csak  egy  éjjel  oíiászár  véle  vigada  iTin.    257).  Jo  volna 

leniegzeo  vtan  el  halnunk  (Pont.  209)  Éiyel  leánt  az  el  hálta 
,  ala  ^Cserényi:  PersF.  2).  Végre   sokat  kezd  ígérni   az   ember, 

ire   nézve  bé-botsáttja   a   leány,   hozzá   mégyen,  és  el-hállya 

lint  feleségét  (Hall :  HHisL  11.207). 

[Szólások].  Még  az  aszszú  padonis  el  hálnál  (Decsi:  Adag. 
31).  Addig  keress  \ágy  párnát,  hogy  még  az  asszú  padon  is 
Ihálnál  (Kisv :  Adag.  337). 

elhalás:  1)  pemoctatio  MA.  das  übernachten  PPB.  3) 
oucubitns  C.  copula  carnalLs  Ver:  Verb.  171.  [beischlaf]. 

még-hál :  pernocto  MA.  übernachten  PPB. 

meghalás :  pemoctatio  MA.  übemachtimg  PPB. 

vele-hál:  coeo  PPBI.  [beschlafen]. 

velehálás :  [coitas ;  beischlaf].  Hulophenies  az  6  (Juditli) 
li:  ele  háhUiát  igen  kéu;ümá  (Kár :  Bibi.  lAdl). 

veleháló :  [concubina ;  kebs>veib].  Az  királynac  felaségi  és 
i  ele  hálói  (Kár:  Bibi.  ILI62). 

Hálás :  pemoctatio,  cubitiis  MA.  übernachtung,  das  liegeii, 
ii  «hlafen  PPB.  Hol  lezen  zíillasom,  halasom  (BodC.  2).  Hálásra 
1  'aló   helyis   vasyuu :   lociis  spatiosus  ad  mauendiun  (MA:  Bibi. 

..2Ü).  Ott  kellé  maradui  AlsJ  m'amnak  egy  vagy  két  hálásig 
,.  iz  falukiul  való  tefterért  ^MunIrók.  VIII.302).   Talám  nem  ár- 

ana,  ha  kegyelmed  elvemié  íket,  csak  egy  hálásra  is  (RákGy : 
,  [^ev.  21).  Generális  uraimék  Megyésen  egy  hálást  fognak  temii 
I  Nyr.  XIV.515).  Földöuvalo  hálás  (llly:  Préd.  11336). 

Hálát :  (coneumbere  facio ;  übernachten  lassen,  schlafen 
la.s.sen].  Minden  eyel  vele  halatia  (gyermekét,  DebrC.  297;, 

Háló :  pemoctaus  MA.  der  übernachtet  PPB. 

HÁIiA  (haakui  CzechC.  30.  hMaa  ÉrdyC.  62b.  halht  adok 
Pesti  :NTK!t.  1S2):  gratia,  grates  &LA.  dank,  danksagung  PPB. 
Ferenc  ygen  megewrenie  nagy  e«Teumuel  Cristusnac  nagy 
halat  adnan  (EhrC.  23).  Istennek  legén  halaa  (JordC.  282). 
Ewrewm  es  halaa  adás  (ÉrdyC.  62b).  Semmi  kedve,  hálája, 
semmi  bére  és  jutalma  nem  lészen  munkánknak  iPázm :  Préd. 
850). 

[Szólások].  Hála  istennek:  laus  deo  Sí.  Istennek  hala 
(JordC.  796).  Uram,  istennek  hála,  békességben  ment  Ka.ssára 
(LevT.  IL163).  Hála  Lstenuec  (Mon :  Ápol.  320).  Hála  légyen  az 
istennek  (Bal :  Csisk.  356).  Istennek  bála,  jol  volna  a  dolog 
(CzegI :  Dag.  EWb.  31j.  Miir  istennek  hála  jobban  épülök  (RákGy: 
Lev.  l&S).  Hála  légyen  az  isteimek  (ilik :  TörL.  1^  Isteimek 
hála  (112).  Hálát  adok:  gratias  ago  MA.  Agy  halat  ysten- 
nek :  da  glóriám  dac  (JordC.  659).  Haalat  advvan :  hymnos 
canebant  deo   (764.  ÉrdyC.  509).   Wr  ystenth   dycherwen  ees 


iieky  halat  adwan  (PeerC.  83),  Dichere  az  vr  istent  neki  halat 
aduan  (VirgC.  79 1.  Halat  aduan  nem  chak  io  zerencbekrevl, 
de  az  haboru.sagokrol  as  (OirnC.  142).  Az  zentilk  nagy  halakat 
adnak  raytta  istennek  lÉrdyC.  19b.  513).  Halakat  ada  Lstentúl 
v6t  ayandekokrol  (TelC.  3Ö).  Halát  adgynnc  erről  menylieli 
wrnac  (Valk :  Gen.  64).  Nagy  hálákat  ada.  Állát  kijiltata  iTin, 
273),  Az  szép  nyereségein  nagy  hálát  .-idának  (295.  293).  Hogy 
egészségben  vagytok,  adunk  isteimek  liálát  rajta  (RákGy :  Lev. 
143 1.  Fel  veven  az  poh;u-t  es  halat  tevén  (gratias  ágens) 
ada  nekik  es  mind  yionak  abból  (DabrC.  445). 

Hálál :  gratias  refero  MA.  dank  vergelten  PPB.  (daidc  zol- 
len,  danken).  Hogy  halalyam  zent  lialalath  (CzechC.  29).  Az 
isten  jóvóltánac  kiVszónhettyük,  háhilhattyue,  hogy  ez  uj  asz- 
tendót  egésségben  érhettflc  (MA :  Scult.  1062).  Hogy  az  embe- 
rek könnyen  és  gyakran  hálálhassák  áldozatokkal  az  isten  jó- 
téteményét (Pázra :  Préd.  967.  Pázm :  KT.  löOj.  Tehát  a  ki 
égben  lakik,  köszönd  annak  (a  grátziát),  ubuma  háláld  gróf 
Hadik  kisasszonynak  (Gvad :  RP.  150). 

meg-hálál :  reddo  gratias,  gratas  refero,  regratificor  MA. 
dank  sagen,  dank  alxst.-itten  PPB.  [dankbar  sein,  vergelten]. 
Megh  nem  halalny  az  yo  teteit  annak,  akkytewl  vagyon,  nagy 
yrgalmatlansaag  (ÉrdyC.  612.  509b).  Térdre  esuen  halalom  meg 
tenekiVl  édes  aniani  (WeszprC.  41).  Neeklek  az  wr  Lsten  megh 
halalya  ty  io  akarattokatli  (WiiiklC.  111.  Káldi:  Bibi.  267). 

Hálálás :  gratiarum  actio  Kr.  [dank,  vergeltung].  ö  nem 
elégsége.s  az  el-vett  sok  jónak  hálálására  (Pázm :  Préd.  83). 

Halálát :  gratia,  gratiae,  grates  Sí.  [dank].  Hálálatot  te- 
szek :  gratias  ago,  habeo,  gratiam  refero  Sí.  Halalatnkat  ad- 
uan: gratias  agere  (BécsiC.  82).  Haalalatot  tSn:  grarias  ágit 
(MünchC.  64.  121).  Yesws  xpus  mjiiden  halalatra  melto  (ÉrsC. 
55).  Igen  Srőmetíst  halalatot  mondanék  (63).  Most  azért  illik 
vigadnunk,  hálálatokat  adnunk  (Elni.  121). 

Hálálatlan :  iugratus  Kr.  [undankbar].  Leztec  felsegnec 
fiai,  mert  5  konorSletes  halalatlanokon  (MimchC.  121b).  Hala- 
latlanok  ne  légietek  (Vú-gC.  52.  142).  Az  halalatlminak  myn- 
dőnSk  fordulnak  vezzMelemre  (SándorC.  40).  Ha  az  edSs  VTonk- 
nak  kenniarol  emlekőzik  vala,  balalatlannak  mongia  magát 
(DebrC.  58.  137).  Jay  ennekom,  ha  hálálatlan  leezen  (ÉrdyC. 
11b. 532b).  En hálálatlan  voltam  (NagyszC.54. 59.  TelC.  262.  Pesti: 
Fab.  48.  Kr). 

Hálálatlanság  :  [ingratitudo ;  imdankbarkeit]  Az  ew  nagy 
yo  teetelyrűl  halalattlansagban  ne  esswiik  (ÉrdyC  372.  567b. 
601b).  Kezde  feddeni  az  5  halalatlansagarol  (DebrC.  218). 
Pokolban  uolna  az  o  h;ialalatlansaagaaert  (SándorC.  40.  WeszprC. 
36). 

Hálálatoa :  1)  gratas,  memor  beneficii,  servitii,  meritorum  Sí. 
[dankbari.  Te  lezez  barát  ez  zerzetben  as  halaalatost  fogzzol- 
galnod  ys-teunek  (EhrC.  145).  Ad  neki  hatalmat  sokakban  es  a 
tSIdet  meg  ózta  halalatost  (BécsiC.  165).  Halalafossa  thesi: 
habét  gratificare  (NémGl.  383).  Halalatosok  leegyetSk  wr  is- 
tennek (ÉrdyC.  84).  Zakariás  profieta  az  nemes  isteny  halala- 
tiLS  dycheeretet,  Benedictus  dominus  deus  Lírael,  veeghyg  zSrzee 
(627b).  Nem  cac  istennec,  de  meg  az  iolteuS  emberSknec  es  ő 
magokat  keduasSn,  halalato.son  adnayac  (TelC.  53).  Melto  hala- 
latos fizetés  (Pesti:  Fab.  2i.  2)  gratus;  dankensvvert,  wertvollj. 
Te  édességes  éltetésedért  es  halalatos  ayandekydert  (GömC. 
88). 

Hálálatosság :  gratus  animus,  beneficionim  grata  recordatio 
SL  [dankbarkeit].  Anuy  hozyank  való  yo  teetemeenyeről  uieely 
naé  erwendetSs  as  vyga&sagos  halalatossagoth  kellyen  adnwnk 
(ÉrdyC.  104).  BSIcheseegh  es  halalatossaag,  tyztessegh  es  hatal- 
massaag  my  wnvnk  isteimek  (600). 


1279 


HALÁLATaSSÉGO— ELHALAD 


FAUHAlJV[)—XffiG  HALAD 


1280 


Halálatosségű :  (gratus;  dankbar).  Ez  halalatosségó  es 
scentségS  tSruénékórt  tiztes  halállal  éltetteudém  (BécsiC.  92). 
[pro  Kravissimis  legibiLS ;  a  forditó  így  olvasta:  pro  gratLssiniis]. 

Hálálkod-ik :  grates  ago,  graüas  dicu  Kr.  (dank  sageii]. 
(B'al:  Jegyz.  936). 

Hálátlan :  ingrahis  |iuidaukbarj.  Ne  legyetek  halattlanok  : 
ingrati  (ElirC.  HO).  Hálátlan  voltam  vrain  istennec  az  5  zent 
aiandokirol  íVitkC.  3Ü). 

HAIiABUKDA:  [praeceps;  voreillg].  Halaburda  hirtelen- 
.séggel  (Csúzi :  Tronil).  10:i.  Kr).  [Vif.  HEBEHURGYA, 
HABAHURQYAJ. 

HALAD  (AoíW  MA:  Bibi.  V.19.  MA:  Tan.  1186.  Káldi: 
Bibi.  2 12.  stb) ;  1)  [prodeo,  progredior ;  gehen,  vonviirts  kommeu, 
fortschreitenj.  Ligetes  erdAkíin  me.sszére  haladott ;  de  a  maga 
hajiin  egy  fára  akadott  (Thaly:Adal.  1L2U0).  2)  praetereo, 
diö'eror  Kr.  [sirh  hinziehen,  sich  verschieben,  verzUgernJ.  Imat- 
kozek,  hogi  sokara  az  ő  kemiia  ne  haladna  (DebrC.  67).  Tizen- 
5th  eztendeg  lialada  ő  halála  imadsagnac  miatta  (GiiaryC.  54). 
Hannicz  e.sztendeig  haladna  touab  halála  (Mon:Kép.  26).  Örö- 
mében szabadü&sá  tette  szolgáját,  ki  hírt  hozott,  hogy  h(')lnapra 
haladott  a  törvény  (Pázm:  Préd.  b3).  Ha  valósággal  megtekin- 
tyiik  a  gonoszok  állapottyát,  nem  panaszolkodhatunk,  hogy 
me.sz.sze  halad  büntetések  (28).  Noha  isten  azt  fogadá  Ábrahám- 
nak, hogy  az  igéret  ftildének  lakosit  ki-gyomlállya,  de  ennek 
tellyesítéso  sokáig  ballada  (121 1.  Addig  mind  haladót  az  fi  aka- 
rattya  (Ziinyi  ILy).  Az  orszagh  gyűlésének  más  terminii-sra 
kolleték  halladui  (TürtT.  VII1.130).  Az  kijövetelednek,  édesem, 
most  még  haladui  kell  (RákGy:  Lev.  251).  Nem  halad  az  rosszak- 
nak kézfogások  mesz.szire  (323).  Mig  életem  halad,  liíve,  szeretfije 
leszek  j(5akarómnak  (Fal:NU.  309).  Memiél  tovább  halad,  annál 
nagyobb  lészen  biiuteté.sed  (Fal :  SzE  557).  Száraz<jn,  vizén  addig 
kere.sem,  mig  életem  halad  (Fal :  TÉ.  7U4).  Haliad  a  dolog  (Fal: 
Coast.  830).  8)  siipermineo,  emineo,  supero,  excello  MA.  iiber- 
tretfen  PPB.  Emberi  szokást  halladó  erköltsét  szemekkel  látták 
(Páziu:  Préd.  19)  Sok  köz  ember  haladja  hadnagyját,  több 
hadnagy  elfizi  conmienilérozí'iját  (Orczy:  KíiItH.  V2'ij.  Bj'itor 
halladja  .szagával  a  ket.skét,  kívánja,  öleljed  mint  eLsö  szAzeLskét 
(195). 

[Szólások].  Halad  az  idS  (Szfill:  Dáv.  H). 

által-halad  :  jtransgredior ;  hinübergehen,  überselireiten). 
A  Drávát  felségöd  mig  áltíd  hítlailja,  li;iznl  v;dó  néped  5  mind 
levágatja  (Tin.  274f 

el-halad:  I)  [-.úmo;  weggelien).  Én  a  szent  fSldre  megyek, 
tégedet  hadlak  magad  emberségére.  Midfin  a  vitéz  elhaladott 
volna,  vAlt  az  a-szszonynak  egy  latra,  szerzetes  ember,  ördögi 
mest(?rségben  igen  tudós.  Kinek  mond  az  itszszony  (Hall: 
HHist  n.172).  2)  praetereo,  praeterlabor  MA.  vorbeigehen, 
vorübergehen  PPB.  Mykiiron  el  halattaak  vona  (a  kere.sztfál, 
ÉrdyC.  435b).  Mikoron  cg  kenéssé  az  mono.stort  elhalattak  uona 
(KazC.  05).  El  hallatta  es  meg  a  lean  masodzer  (a  hamarjafu- 
tásban  az  ifjút,  BodC.  19).  Az  setetsegekot  elhaladnok  iTelC. 
309).  A  kit  elhaladsz,  elmégy  mellette :  si  quein  praeteris  (C'om  : 
Jan.  200.)  Údfl  muIasat  el  nem  halatta  legyen,  azaz,  száz  esz- 
tendSnel  regieb  ne  legyen  á  menedék  levél  (Ver:  Verb.  11). 
S)  praecollo,  antovortú,  praecnrso  MA.  suporo  PPB.  [iibertref- 
fen,  iibersteigen].  Zeucsege  el  halatta  angialokuak  zenoeget 
(DebrC.  228).  Myi.d  felevl  mula  es  el  lialada  belchi«egghel 
(501).  Ea  iaszolbim  fekszic,  ki  mindeneket  el  haliad  képpel, 
nagy  szep-seggel  (Tel:  Evang.  I.8Sb).  Sokkal  el  halladui ;  multis 
parasangis  praeinrrere  (Uecsi:  Adag.  105).  Soekalis  el  lialadgya: 
hirundo  totós  sdioenos  auteibit  (281).  Az  embernee  természeti 
minden  állatot  neuieiuéi  fellyeb  emelkedik  és  azokat  meszsze 
elhalailgya  (MA:  Tan.  174).  4)  [diti'eror,  prolator;  aufgescho- 
ben  werdeu,   verscbobeu  werdenj.  Elhalad  az  itilű  szék  (Ver: 


Verb.  Szót  19).  Elhalada  máról  (Monlrók  Vm.288).  5)  [evito ; 
meiden].  Nem  láthatni,  látásától  el-haladui:  mittere  *adspectiun 
PPBl. 

fol-halad :  excedo  (.supero ;  überschreiten,  iibersteigen].  A2 
zaniot  fel  haladimgya :  excesserit  nuuierum  (JordC.  127).  Az  k5- 
falnae  magasságát  felhaladgya  (MA:  Bibi.  i47). 

fölhaladás :  progressio  (das  fortschreiten,  progressionj.  Es 
az  geometrica  progressio  nem  egyéb,  hanem  számuknau  ig;u 
proportio  szerént  való  fellialadása,  és  annac  el  hellyeaztése  (Helt 
Arithrn.  F3). 

Ibljebb-halad :  [praecello ;  überrageu,  UbertreBen].  Feliéi 
halada  az  bodog  atiath  (VirgC.  107.  MA:  Stult.  364).  Felsfib 
ség,  uagyob-méltóságu  és  fellyeb-lialladó  isteni  nevezet  nem  féi 
az  atyahoz,  hogy-sem  a  6úhoz  (Pázm:  Kai.  1766.  461). 

följebbhaladóság  :  [praeminentia ;   vorzug]  (GKat :  TitK 

20()). 

fblül-halad :  1)  [transcendo;  iibersehreiten].  Mert  fellyfl 
hallat  en  alnoksagom  az  en  feiem  lolett  (Bom :  Ének.  209; 
2)  excello,  praecello,  praesto,  praemineo,  supermineo,  snpero 
exsupero  C.  emineo  MA.  :mt€cedo  PPBl.  übertreft'en  PPB 
[iibersteigen].  Mindeueket  értelemmel  fellyülhaladni :  antein 
omnes  intelligentia  PPBl.  FelAl  halággyá  az  yrgalmassagh  a 
yteeleteth  :  gloriatur  misericordia  adversus  danmationem  (JordC 
835.  ÉrdyC.  405).  Ha  e^ebeket  felíl  hallatz  (BodC.  14.  CsomaC 
29).  Fellifil  halatta  az  embernek  itiletit  (FéhTaii.  337).  Oh  u 
Lsten,  tőltsbe  és  haliad  fellyfil  az  én  kívánságomat,  kérésemé 
(MA :  Scult.  10(J).  Az  irgalmazás  minden  egyéb  isteni  tselekedt 
tet  fellyül-halad  (Pázm :  Préd.  177).  Sok  dolgok  felly&l  halac 
gyák  az  emberi  okosságot  (Pázm:LuthV.  31).  A  tigris  feneséf 
gel  mindeneket  fellyfil  m('il,  haliad :  omnes  superat  (Com :  Jai 
451.  Az  anyád  gondolkodá.s;ival  miuden  básulásimat  feliilhf 
ladja,  szólj  neki  hagyjon  békét  annak  (RákGy :  I>ev.  252).  A 
istenek  miuden  embereket  az  általértésben  fellyiil  haladn;i 
(Hall :  Tel.  2). 

fölülhaladás :  exsuperatío,  exsuperantia  C.  excellentia  Mi 
iiberlreti'img,  iiber.sehuss  PPB.  [iibermass].  A  vétkek  vannak 
végsó   dolgokbau   (ín  extreinLs>,   a   fellyfil    halladisbau  (in  63 
cessu)  és  fogyatkoziisban  (Cum:  Jau.  219). 

fölülhaladó :  praecellens,  eminens  MA.  excellens ;  fiii 
tretüich  PPB, 

fölülhaladhatatlan  :  iusuperabilis  C.  [unUbertrefBícL]. 

ki-halad  :  1)  (exeo,  prodeo  ;  hínan.sgehen,  herauskomnien 
Az  kyridyok  kywe  hálátlanak  Jer>vsaleuib<il  (.Éid)t'.  6öb).  F 
lem  hallattiira,  az  mig  az  hiizbiíl  kihaladtam,  monda  (Moi 
írók.  XV.252).  2)  [progredior,  trausoo;  vorgehen,  iibersclire 
ten].  Ky  haladanak  egy  vcaat:  progressi  .sünt  per  vicum  unui 
(JordC.  749.  ÉrdyC.  362).  Hogy  :iz  ew  folyásoknak  hataryt  k 
ne  haladuiuik:  ne  transirent  lines  suos  (ÉrdyC.  159).  L^gj'e 
thy  bezedtekben  meorthekletliesstwk  thy  zollastoknak  nu)gyaf 
ky  ne  halagyad  (ÉrsC.  185).  Az  nagy  szavon  ha  vékony  aja 
vagyon,  és  az  felső  valamennyire  ki  haladgya  az  alsót,  bát> 
.szivfit  és  vastagot  iolent  (Cls.  N4). 

le-halad :  [degredior ;  untergehenj.  A  nap  lelialadutt  (III) 
Préd.  Il.lStii. 

meg-halad:  1)  (transcendo,  praeiteroo;  übersclireiten,  ve 
lassen].  Az  ellenség  meghaladta  immár  a  szóbioki  utat  (RÁkl' 
Lev.  1.421).  Tegnap  még  Kimaszombjitot  meg  nem  baladtji  vo 
(az  ellenség,  RákGy :  Lev.  290).  2)  praeverto,  antecello,  pra 
cello  C.  excello,  e.xsupero  MA.  supero ;  übei.steigen,  übertrellí 
PPB.  Meghaladni  valakit :  *antevenirv  aliquem ;  nulsokat  ék 
sen  szólhissal  mog-haladni :  *autecellere  onmibus  elo^nentí! 
tudomáiniyal  meghaUdui:  alit|uem  *antecedere  eruditiouo;  v 


12S1 


MEGHALADÁS— HALADOZ 


HALAUOZÁS— HALASZrÓUUÍ 


1282 


lakit  valaiiiilwu  uiei^lialadiii :  *supér(nodi  iili>iueni  ali(|ua  re ;  va- 
lamiben mást  meghaladni:  aliqna  in  re  alium  *antistare  PPlJl. 
Es  ef;>ie  uép  a  masikat  meg  Laladgya:  popuUis  p"inilum  su- 
perabit  (Helt :  Bibi.  I.L4).  Chak  kiralNi  székemmel  Imladlac 
meg  tégedet  t  nno  tantinn  regni  solio  te  praec«dam  (V3).  tx)c- 
kal  meg  lialadni :  einiis  albis  jiraecedere  (üeusi:Adag.  2ti).  I)e 
az  meleget  esí  meg  haladgja  (KBártf.  15S3.  D3).  Gonosságá- 
val  meghalladá  őket :  operatus  est  nequiter  supor  omnos  (MA : 
Bibi.  I.324>.  Az  pogiuijoc  meg  halladgyae  ez  sidiJkat  az  i.sten 
orezágánac  keresésébon  (IV.IL'O).  Egy  lelki  vigasztaklsa  a  szent 
léleknek  minden  világi  gySnjőrfiségeket  meg-hallad  (IVizm : 
LuthV.  172).  Dicz5sege  az  églii  állatuknac  világoss;igát  sor- 
képpen meg  lialladgya  (Zvon :  Post.  1.28).  Az  kissebbiknekis 
iútiia  annyi  bemie,  ki  az  egész  földnek  kerekséget  meg  halad- 
uáia  (Lép :  PTiik.  I1I.28U).  El  kel  tnrni  kerkedékensegéti.s,  mert 
minden  szép  aszszouy  egyebeket  meg  akar  hallndni  (IVág: 
Serk.  377).  Meghalad  il  mindent,  fel  nem  éri  gyémánt  CFhaly  : 
VÉ.  11.237).  Ki  kerekedet  nmnkánk  méltósága  meg  haladja 
egyebek  várakozó  reménységét  (Fal :  UE.  374). 

meghaladás :  ex.snperantia,  exsuperatio  MA.  ilberwindnng, 
iiberschiLSs  PPB. 

meghaladható :  exsuperabilis  MA.  überwiudlich  PPB. 

[Haladás] 

idő-haladás :  lemporis  praeteritio  SL  [zeitverlauf].  Lassú 
idcVhalladás  iZvon:  Pást.  L312). 

[Haladat] 

nap-haladat:  [occasus  solis;  soimenuntergang].  Nap-hala- 
datkor: *vergente  die  PPBl.  A  nap  dél  után  nap  haladatra 
közelgetvén  (Illy :  Préd.  11.535).  Szombaton,  ugy  mint  8  praesen- 
tis  naplialadott  [így]  tájban,  küldé  az  vezér  szállásomra  Skerlet 
uramat  (MonOkm.  XIV.218).  Na[>haladatUor  festve  felé]  (Hall : 
HHist.  I.ö-li.  Nap-haladat  után  (11.316). 

Haladék:  1)  dilatio,  cunctatio,  mora  MA.  vei-zug,  auf- 
schub  PPB.  Nemy  haladék  (intervallum)  leueu,  legottau  maío- 
czor  es  harmaczwr  hyua  (EhrC.  9).  Ha  vala  my  haladeek  en- 
ghettetyk  teneked,  akarz  ee  penitenciat  tartany  ?  (ÉrdyC.  232b. 
26-íb).  Mynden  haladee  nekyvl  (DebrC.  463).  Kőuete  eé  kevés 
időth  auag  haladékot  (571).  Haladékot  nyer  byn&seknek  (CornC. 
63).  Haladékot  uíin  (KazC.  40).  Három  ezteudS  haladékot  adna 
neky  (158).  Ebben  haladékot  sémit  nem  kiuanunk  (ttvf :  Volt. 
3).  Tób  napot  és  haladékot  kivánna  (MA :  Tan.  32).  Az  melly 
dolog  semmi  halladékot  nem  szenvedhet  (MA:  Scult.  911).  Ki- 
nek kinek  légien  meg  az  eö  igas.saga,  az  kiben  eddigh  .sokfele 
káros  halladékok  estének  (TörtT.  VIII.22).  Három  holnapiglan 
való  haladékot  enged  (Ver:Verb.  228).  Annyi  halladékot  kére, 
hogy  édfts  apját  eltemesse  (Pázm :  Préd,  43).  Ha  [ledig  ebben 
haladék  történik  (Pázm :  KT.  65).  Be  toltlietik  imádságoknak 
számát  munka  haladék  nelkfil  (Bal :  CsLsk.  29).  El  végezhetitek 
minden  házi  munkátoknak  haladékia  nélkfd  (32).  Kinec  halla- 
dékot t5tt  isten  [idflt  engedett  a  megtérésre]  (Zvon :  Post.  n. 
256).  A  mely  dolog  haladékot  nem  szenvedhet  (CzegI :  Japli. 
222 1.  2)  licentia  [?]  Nem  illik  te  orzagodnac  hog  gonozba  neue- 
kéggéc  haladéc  miat :  per  licentiam  (BécsiC.  55). 

idő-haladék :  respirium  Sí.  [zeitverlauf,  aufschub].  ÜdS 
haladékval  nótt,  nevekedett  (GKat ;  Válts.  1.383.  GKat :  Titk.  85. 
Sárp  :  Bárk.  2).  Legtöbb  üdfi  haladékkal  két  hónap  alatt  tartoz- 
zék az  sárospataki  fíbirónak  és  tanácsnak  azon  pénzt  kezekhöz 
adni  (Kadv:Csal.  m.204). 

Haladékoz :  [cunctor,  moror ;  verziehen,  zaudern].  Melly- 
ben  a  város  nagyon  cunctalodván,  haladekozván  .  . .  (Szál :  Krón. 
615). 

Haladoz :  [identídem  diflferor ;  immer  wieder  verschoben 
werden,  zögeru].  Mikoron  véghez  vitele  napról  napra  haladozna 

M.   NYELVTÖRT.    SZÓTÁK. 


(SzékUkl.  1.306).  Nem  Írhattam  na|gys;i]godnak,  mert  eddigli 
haladü.sztanak,  hogy  im  ma  [wstat  s  im  holnap  adnak,  eltelék 
az  idS  (RejtLev.  45). 

[Szólások].  Cseberből  vederben  hallá doz  (Bal: 
Csisk.  341). 

Haladozás :  (dilatio ;  verzögerung,  aufsehubj.  Ki  ha  igy 
agitáltatnék,  ezek  is  alkalmas  haladozást  eltörnének  (ErdTört. 
Ad.  11.44). 


V  Alig  vala  abban  fél  óra  halatság  (Gyöngy : 


Haladság : 
KJ.   75). 

HALASZT  {hallaszt  ThewrC.  176.  MA :  Scult.  751):  1) 
produco  C  diflero,  prorogo  MA.  verzögern,  verlRngern,  auf- 
schieben  PPB.  Hala«ztatott :  dilatus  C.  Halastattatnak :  diffe- 
rentur  NémGl.  164.  Ha  másod  napra  halasztangya  (JordC. 
150).  Harmad  napra  hallazta  (BodC.  28).  Halaztaak  temeteeseet 
(ÉrdyC.  573b).  Kéri  vala  az  kazdagot,  hogi  az  \v  adósságának 
napiat  toaba  halazt<ina  (VirgC.  108).  HetfewTe  halaztatyk  (LáiiyiC. 
96).  Péntekre  kel  hala.stai.y  (272).  Ne  lehe.ssen  oly  haragod, 
hogy  más  f dőre  ne  hahiszad :  sero  silentium,  niane  coiLsilium 
(Decsi :  Adag.  93).  Job  vólna  mostani  vtodat  ma.s.szorra  halaz- 
tanod  (B'ortSzer.  1.4).  Ez  vtodat  touáb  bár  ne  bálázzad,  senki 
ellentartássát  ne  togadgyad  (FortSzer.  M4b).  Hallaztatni  láftyoc 
az  segétséget  (Zvon:  Post.  L512).  Mhideneket  napról  napra 
hallasztván  (Com:Jan.  196).  Bizony  szónkra  írjuk,  ha  az  ha- 
daknak lovuk  bárcsak  egy  helyben  két  avagy  három  hetik 
nyukliatnának  s  épülhetne,  .soha  mi  az  vélek  való  viadalt  sem 
halasztanánk  (RiikGy :  Lev.  146).  Isten  életemet  halasztván  s 
rendet  adván,  megfizetek  (Nyr.  XI.29).  Angariákról  augariakra, 
kántorokra  halaszt  (Lászl :  Petr.  235).  A  nagy  isten  bátor  ha- 
laszsza  büntetését  ideiglen,  de  elő  keresi  ama  kegyetlen  tiszte- 
ket más  világi  ostorra  (Fal :  NA.  220).  2)  [delego,  remitto ; 
anweisen,  verweisen,  sich  berufen].  Ha  az  vn-  az  aratást  bara- 
tyra  hallaztotta,  holnapon  ez  wetement  meg  nem  arattyak 
(Pesti :  F"ab.  61b).  A  boszszu  állá.st  az  igazan  ítélőre  halasztotta 
(CzegI :  MM.  186).  Ábrahám  pátriárka  példájára  ballaszt,  de 
meg-hazutollyák  (Mad:  Evang.  284).  Pribék  János  talált  meg 
minket  könyörgésével ;  mi  őtet  keglmedre  halasztothik  és  az 
kegyelmed  itiletire  (TörtT.  VIII.216I. 

[Szólások].  Má.sod  napon,  mykoron  azok  wtat  halazta- 
n  a  k  es  az  varashoz  kőzelgethneenek  :  iter  facientibus  (JordC. 
741). 

el-halaszt :  diüero,  prolato,  protol  lo,  prolongo,  elongo  C. 
rejicio  MA.  detrudo  MedLat.  176.  verzögern,  aufechieben  PPB. 
El  lialaztwau  ez  dolgot  (JordC.  787).  Az  fogadást  [a  fogadásnak 
megállását]  nem  batoreagos  embernek  elhallaztany  (DomC.  243). 
Hogi  elhalazia  az  én  niartiromsagomat  (DebrC.  297),  Az  eske- 
vveest  el  halaztaa  (ÉrdyC.  526).  Halazd  el  reám  való  haragodat ; 
patientiam  habé  in  me  (Helt:  UT.  E.  6.  Bom:  Préd.  196).  El 
halasztya  azért  azoknak  bfintetéseket  mint  ha  5  felsegeis  pillo- 
gatni  láttatnék  és  hunyoritaui  (Báth:  Tromb.  129). 

elhalasztás:  dilatio,  prolalio  C.  dilatio  NémGl.  67.  verzug, 
aufschub  PPB.  Néha  el-hallasztás,  le-szállítás  adatic  (a  peres 
ügyekben) :  interdum  dilatio  adhibetur  (Com :  Jan.  136). 

elhalasztó :  dilator  MA.  saumiger,  verzieher  PPB. 

Halasztás :  snstentatio  C.  dilatio,  prorogatio  MA.  verzug, 
verscbiebung,  verzögerimg  PPB.  Halastat  [igy]  then  dolgaymban 
(LevT.  1.75). 

idő-halasztás :  prorogatio  temporis  Kr.  (verzug,  aufschub]. 
Meghagyá  nékik,  hogy  minden  idö-halasztás  nélkül  készen  le- 
gyenek (Fal :  TÉ.  682). 

Halasztód-ik  :  [dilatatur ;  verschoben  werden].  Halasztódik 
napról  napra  (MonOkm.  VI.93). 

81 


1283 


HALOGAT— HALKKAL 


HALI^^MEG-HALL 


1284 


Halogat :  procra-stino,  prorogo,  protermiiio,  compereiidiiio 
C.  aufzielifin,  aufschiebeii  PPB.  [zögern].  Ne  lialajíiiíauk  [így] ;  non 
(iiöeranms  NémGl.  97.  Ne  liallogassad :  no  prof rahas  281.  Haló- 
gatiavotli:  distulit  370.  Az ew  ellonsegliekuek  haraghyokert  halo- 
gattam ekkedygli  (Mntetésemet,  JordC.  27.5).  Halogattja  vala  nagy 
sok  ydewthwl  foghwa  (590).  Ne  halogassad  mezzé  az  my  keree- 
.sewnket  (ÉrdyC.  579b).  Az  halogató  reménység,  beteggé  teszi 
az  elmét  (Kár;  Bibi.  L610).  Nem  halkan  és  szimyátán,  nem  hal- 
lögatva  és  únakodva  viselte  magát,  hímem  serényen  és  elevenen 
íPázm:  Préd.  824).  Valamely  testi  nyavalyátul  hallogatatván, 
kén.'ízeriletflnk  istenhez  kiáltani  (Ijand:  IgSegits.  H.603).  Semmit 
nem  hallogatván :  nihil  cunetando  (Com:  Jan.  196).  A  kereszt- 
ségét halogatni  nem  kell,  hanem  mentftl  hamarább  véghez  kell 
vimii  (Bod:  Pol.  86). 

el-halogat:  reerastino  C.  procrastino  MA.  auf  morgen 
verziehen  PPB.  (aufschieben,  verzögernj.  Gyakorta-'i  wr  Isten 
az  elssew  kereest  el  halogattya  (ÉrdyC  101).  Az  zent  gyo- 
nasnak   oraossagat   el    ne   halogassa   (VirgC.    136.    Illy:  Préd. 

n.49ii. 

Halogatás  :  procrastinatio,  prorogatio,  prolatatio,  comperen- 
dinatio  C.  verziSgennig,  aul'scliiobung  auf  den  folgendon  tag 
PPB.  A  halogatással  feledékenységbe  ment  a  dolog :  ditterendo 
elangvit  res  PPBl.  Ha  walamy  ogyenetlenseeg  thevvrtennek  az 
fogoth  emberek  altal  mynden  halogatás  nekevvl  igjízan  meg 
lattasseek  (KMNy.  11.33).  Az  papa  mynden  halogatjts  nekevl 
zent  Damankosnak  zandokat  es  kereseet  vigaii  joua  hagya 
(DomC.  16).  Hallogatás-nélkiil  (KálditBibl.  282).  Napról  napra 
való  hallogatás  (Com:  Jan.  135.  Mik:  TörL.  13).  A  halogatá-shoz 
nagy  kár  fér  (Kónyi;  íIRom.  8). 

idö-halogatás :  cv  (Irat:  Perk.  76). 

Halogató :  dilator  C.  MA.  aufzieher,  siinmiger,  der  gern 
verzíigert  PPB. 

HATiK :  tardu-s,  tacitiLS,  lentns  MA.  leise,  gelas-sen,  still 
Adámi:Spr.  36.  versclmiegeii,  lieimlii-h,  langs;im  PPB.  Halkan  : 
tacite,  snbniisso  (Pázm:  Préd.  611.  Kr.)  Halkán  [így]  ménének 
(Gy«ngy:Char.  6).  Az  ki  ébren  vagyon  és  a  ki  elót  világot  tart 
a  jó  ész,  halkán  [i'gy]  jár,  nem  szegSdik  értelekre  (Fal:  UE. 
391). 

Halkkal  (hackal,  halkal  MA.  hnckal  Decsi :  Adag.  82.  halhva 
GKat:Titk.  398.  Megy:  6Jaj.  II 41):  dnctim,  articniate  C.  lente, 
tacite,  submisse  MA.  stillschweigend,  heinilich,  demiitiglich  PPB. 
sachte,  still  Adámi:  .Spr.  36  Halkal  kell  tselekedni :  lente 
festinimdum  PPB.  Az  kiket  fel  magáztál,  halkal  emelgeti,  az 
kiket  epit,  las.san  es  halkal  cpit  íBoni:  Préd.  223).  Christus  soc 
keppen  negynen  napig  epitette  igen  halkal  Uussan  la.-«;m  az  fl 
tanyitnanyit  (274).  ,Iob  hackal  cselekódni,  hogy  nem  mint  hi;r- 
tok'iiseggel  (Decsi :  Adag.  82).  Tanácsát  tartózkodva  s  nagyobb 
halkkal  viseli  vala  (Szat:  Krón.  386).  Nem  halkal  és  szunyátán, 
nem  hallogatva  és  nnakodva  viselte  magát,  luuiem  serényen  és 
elevenen  (Pázm :  Préd.  824).  Szép  halkva,  és  értelmesen  el- 
recitalták  olSttfik  az  istennek  tSrvényét  (GKat:Titk.  398). 
Gyengén  s-szép  halkva  i-selekedvén  (Megy:  6Jaj  11.41).  Nem 
ngrándoztak  keokemcidon,  hanem  .szép  halkal  járták  (Monlrók. 
XI.331).  Nagy  halkal  bé  menvén  ([-ind:  ÚjSegits.  1.336).  H;ilkal 
olva.sd  (MHeg:T08zl.  U.ÍUi).  Az  elmében  való  forgatás  halkal 
való:  repetitio  tacita  est  (Com:  Jan  156).  A  kőnyvból  oIvíls- 
tunk  halkal,  alattomban:  tacite,  still  íCom:Ve.st.  721.  A  derék 
tiszt&sség  megUiváiija  tiSInnk,  hogy  halkal  be.szélge.ssíink.  nem 
zajjal  és  rikoltjissal,  mintha  a  szom.széd  hegyekkel  volna  kőznnk 
(l'ahNA.  189).  Mellére  .szokott  vala  lje.széileni,  halkkal  és  las- 
san (Kal:NU.  322).  Halkal  azzjil,  a  mi  magát  hirtelen  elhiteti 
(Fal:  L'E.  ISO).  Halkiü  jár,  mint  a  len  kó  a  k.i.szjiu  (Fal:  Jegyz. 
924). 


TTAT.T,  íhadlava  HB.  Iiaal  ÉrdyC.  199.  5U6b.  /w.í/gat  ÉmC. 
161):  audio  C.  MA.  hören  PPB.  Igen  élesen  liallauak  a  va- 
kondakok  :  talpae  *audinnt  liqnidiiis  PPBl.  Hadlava  choltat 
isteutvl  (HB.l.  Mondassonk  egy  miset,  mel  my.se  halnaii,  vy- 
madkozzonk  (Hn-C.  6).  Menyewnk  bel,  halyonk  myset :  intre- 
miLS,  ut  mi.ssam  audi:  mus  (131).  Akarom,  hog  liaf  te  es :  audire 
te  volui  (BécsiC.  8).  Hallandoua  teéetec :  /niditum  facite  (219,L 
Miset  nem  hallotam  (VirgC.  5).  Erdemle  Cristustul  hallaui  min- 
den byneit  meg  boczatnak  lenni  (36).  Haluan  az  kyraly  ez 
nagy  chodat,  legottan  el  i>vue  Í39).  Azt  luilla,  hogy  ezeket 
hallota  az  nyolcz  frátereknek  egyktíil  (61).  Hallódé  atyámfia 
(91).  Ezeket  halvan  syr  uala  ez  zent  germek  (MargL.  1).  My- 
koron  hallottak  vona  az  kyralt :  eiim  andlssent  regem  (JordC. 
359).  Mykoron  hallotta  vona  Cri.stnsnak  teetemenyt :  cnm  audis- 
set  opera  Christi  (385).  Hog  fylekkel  ne  halhassak  :  no  anribus 
andiant  (393).  Hallaa  Jesn-siuik  liyreet:  audivit  famam  Jesn 
(397).  Kyth  hallottatok,  vgy  mond,  en  zaam  atal :  queoi,  inquit, 
audistis  ex  me  (707).  Hallyok  my  myiidenyket  my  oyelvóukín 
zolny:  nos  audimus  eos  sua  (Hiisíjiie  lingta  (710).  Halvan  cl 
nem  fnledendy :  qiii  non  fnit  auditor  obliviosus  (834).  Halyak 
vala  evtet  ohajtany  nr  i.stenhez  (DomC.  119).  Mykoron  megteert 
volna  egyházhoz  conpletat  hallanya  (2o2).  Kyk  en-tet  halyak 
wala  (PozsC.  20).  Hallyaatok  tartományok  (ÉrdyC.  342).  Hal- 
lyaatok  mynd  ez  vylagon  való  tartományok  (342b).  Hallottam 
az  jámbornak  jamboniagaat  (577b).  Holad  [így]  az  te  ieiesedned 
zimat  (ThewrC.  125).  Hogy  halyam  Ihe  dycheretedetli :  ut 
audiam  voceni  landis  íKulcsC.  49).  Ez  az,  a  ki  az  igét  liállya 
[így] :  hic  est,  i\\ú  verbum  audit  (Helt :  UT.  D2i.  Ez  hir  haluan 
a  szent  J(j.seph  (Born :  Ének.  9).  Hirrel  hallotlail  (Tel:  Fel.  3). 
Jóttenec  gyuuui,  es  praedicatiot  hallani  (68).  Eszlendeiglen  .sem 
halnac  praedicatiot  (Kulcs :  Evang.  257).  Soha  olly  fejedelmet 
nem  hallottam,  kinek  csak  az  ollyau  szolgálat  eset  volna  kedve- 
szerént, mellyel  feje-vesztében  parancsolt  volna  (Pázm :  Kai. 
1766.  583).  De  hallyuc  kép-faragó  Fábjánt,  mint  bárdollya  a 
nyár  fát  (Pós:  Válasz.  183).  Midón  hallanáia  az  kegyetlen  va- 
daknak szSmifi  ordittásjit,  monda  (Lép :  PTiik.  L23).  KiUOnös 
dolgot  hallottam  hozza  (NyT.  X.122).  Ha  kflli'imljen  tselekedel, 
i'gyflld  te-is  azt  fogod  hallani,  a  mit  Ezechiel  hallá  istent&l 
'  (Tyúk :  Józ.s.  337).  Istenemnek  hálát  adok,  és  kérem  ó  felségét, 
ezután  Ls  adjon  örvendetes  híreket  hallanunk  kegyelmelek  felfll 
(R;ik(iy :  Lev.  87).  Audite  caeli,  quae  kxjuor  I  halljátok  egek  a 
miket  szóllok  (Csúzi :  Síp.  663).  Hallottam  didog  (Fal:  Jegyz. 
934). 

[Szóhisokj.  Haliadé:  lieus  C.  audin  MA.  Haliádé,  néked 
mondom:  heus  tibi  dico  PP.  Haliad,  tetziké  néked  az  forgó 
tántz?  (FortSzer.  N5b).  Haliád  bátia,  karóun  mutaccz  te  tar 
variat  (Bal :  CsLsk.  87).  *F  ü  1  h  e  g  y  g  y  e  I  hallom:  subaudiii, 
.summis  auríbus  mihi  insidet  PP. 

be-hall :  audio  vocem  iutro  i)enetranlem  Kr.  fherebiliörm 
von  innen  hören].  Immár  segítségHt  sehonnét  nem  vániak, 
semmi  jó  vjUasztot  bé  nem  halhatnak  (Tia  145). 

meg-hall :  inaudio  C.  exaudio  MA.  (h«reu)  aiibdren  PPB 
Vr  ysten  alazatos.soknak  zanyt  meg  lialya  (EhrC.  72).  Mikor 
ez  igéket  megb.illottauolna :  cum  andisset  \mev  verba  (BécíiC. 
26).  Ezt  nieghalhatyatok  ew  twle  (VirgC.  1  I3i.  Le  teryozty  vala 
ev  magát  az  fevldre  nagy  syralmakal,  vgy  hogy  az  ev  nagy  i 
syramat  meeg  el  ky  es  meg  Imllhattak  az  zent  egyhazliaii 
(MargL.  13).  Hallyatuk  inegh  ez  bezed^keth :  audite  nermoneH 
istos  (JordC.  711).  Meghallak  az  oretnckevk  alhalat<«i:igat 
(DomC.  26).  Mykoron  kedeog  ez  nagy  isleny  choda  dolgot  meg 
hallottaak  vona  az  i"ghet»z  tartonianbjni  (ÉrtlyC.  341).  Kynek 
eeleteet  meg  hallóitok  (521)  Hallaa  meg  yo  hyr«et  (.528i.  Hal- 
meg  az  én  .szómat:  audi  vocem  meani  (Helt:  Bibi  l.  N2).  Ke- 
resődet óbból  én  meghalhmám,  ha  királuak  mélti)ságát  nem 
tudiiAni   Clln-  3Ü9)    Hallyuc  meg   es   ertsfic  meg  keresztyonev 


1285 


meghalijís-hír-hallAs 


LÁTÁS-HALLÁS— HALLATLAN 


1286 


(Boni:  Éiiok.  2."i3>.  Mos-lial látok  kerftw.tínyeU  niolly  szorgal- 
matos gondgja  vagyon  istennek  leikeinkre  (IVi/.in:  l'réd.  47) 
A  peroseknec  vádoli'ma  t^s  mentsége  nieg-liallatir :  percipitur 
(CoiurJaii  133). 

meghallás :  aiiditio  MA.  das  liören  PPB. 

Hall-ik :  .-mdior  MA.  gehört  werden  PPB.  Maga.sra  Iiaga 
ees  er&ssen  kealta,  liogli  niezzeb  liallaneiek  (W'iiiklC  224). 
Égben  liallyio  vala  Jiz  ó  nagy  kiált;l«.Mn- (Helt:  Knin.  lOiiX  Adná 
isten,  hogy  az  igaz  ker.  liifen  valók  kíizött,  semmi  gonosz  er- 
kölcs .  .  ne  orezíigolna ;  ;iz  tjmitilk  szjibados  élete  miá,  az  isten 
igíje  gonoszul  ne  hallana,  ne  .szidalmaztatnék  (I^■izm :  Kai.  222). 
A  nagy  kiáltá-stól  mesz.sze  hallik  a  zengés  (Hall:  HHist  III.  104. 
Zrinyi.  L.50).  Ember  .soknak  .sz(íll,  nieszsze  hallik,  és  k\  jóbúl, 
ki  ro,szból  kapja-tel  az  igéket  (Fal:  UE.  425).  Harsogó  trombita 
nem  hallott  világbann,  kardot  se  koholt  még  senki  a  hámorbann 
(Orczy :  KöllSz.  191). 

[Közmondások].  Nem  hallik  eb  vgatás  az  menyorszagban 
(Deesi:Adag.  29.  Czpgl:Japh.  121).  Eb  ngatás  nem  hallik 
memiyországban  (Tof:  Zsolt.  622).  Nem  liallik  meny  oi-sz,ágba 
szamár  rinj'is  (Decsi:  Adag.  189).  Ebugatás,  szamár  orditás  nem 
hallik  menny  országba  (Fal :  Jegyz.  922). 

el-hallik :  longe  auditur  Kr.  [gehSrt  vperden].  Földnek  ke- 
rekségére el  hallik  (az  ordítás,  DebrC.  206). 

föl-hallik :  [supra  audior ;  hinaufgehört  werden,  von  eben 
gehört  werdenj.  Az  ev  kyaltasok  mynd  menyor.sagyglan  fel 
hallyk  vala  (MargL.  82). 

ki-hallik :  auditur  foras  Kr.  [lierausgehíirt  werden,  von 
aiLs.sen  geliört  werden].  Vereseknek  zozatya,  zevnge-se  mezzé 
ky  hallyk  vala  (DomC.  316). 

még-hallik :  bene  auditur  Kr.  [gehört  werden].  MeghalliK 
a  portai  füvezérnek  érkezése  (Bartha:  Krón.  26).  Falon  által-is 
meg  hallik  (Fal:  NU.  352). 

Hallás :  auditns,  auditio  C.  das  geliör  PPB.  Meg  bántottam 
teremti  istenemet  látásomban,  halasomban  (VitkC.  32).  Kynek 
fyle  va^on  hallásra,  lialgassa:  qui,  habét  aures  audiendi,  andiat 
(Joi'dC.  396).  Ky  hyt  az  my  hallaswnknnk  ?  ^luis  credidit  audi- 
tui  nastro '?  (672).  El  ameelkodeek  raytta  ez  eellyen  halláson 
(Érdj-C.  515b).  Az  oUyan  halla.sou  meg  rcttene  (637b).  Vétlenek 
négy  .syketek  hallást  (DomC.  314),  Een  halla.somnak  agy  ere- 
met: auditui  meo  dabis  gaudium  (Knlo.sC.  124).  En  qak  halastli 
irhathok  ke[gyelme(í]nek,  nem  lathitsth  (LevT.  1.270).  A  süke- 
teknek hallást  attanac  (Helt:  Bibi.  1.3).  Siketeknec  ffilűc  hallá- 
sát meg  adta  (Zvon:  Post.  1.303).  Fél,  retteg  azoknak  hallására, 
avagy  ájulni  kezd :  pavescit,  trepidat  ad  ea,  vei  stiipeseit,  slui)et 
(Com:Orb.  370).  Éles  hallással  biró  áll.it  a  vakondok  (Misk : 
VKert  270). 

[Szólások].  Hire  jutott  volna  hallására  (DomC.  11). 
M  0  n  d  a  ez  fráter  myndeneknek  hallására;  omnibus 
audientibus  (311).  Zozat  leen  hozyaa  m™denek  hallására  (ÉrdyC 
566b).  Az  népnek  hallására  (TihC.  25).  Gialazatos  bezedet  wbal- 
lasara  mondana  neki  íVirgC.  105).  Haldmeg  Izrael  a  páran- 
cholatokat  es  itileteket,  melyeket  ér.  ma  ti  hallástokra  szóloe : 
andi  Israel  ceremonias  atque  judicia,  quae  ego  loquor  in  auri 
bns  vestris  hodie  (Helt:  Bibi.  I.  Mmm4).  Mindemiec  hallasarn 
meg  fedde  (Boin:  Préd.  465).  Meg  tagadá  mindenéé  hallására- 
negavit  coram  omnibus  (MA:  Bibi.  IV.29).  Más  emberek  füle 
hallása  s  z  e  r  é  n  t  (Pázm:  KT.  356). 

hir-hallás :  auditio  Kr.  [das  hörensagen,  gerüelír,  kunde]. 
Az  gonosz  hirhallá.stól  nem  fél :  ab  auditione  mala  non  timebit 
(Kár:  Bibi.  1618.  Pázm:  KT.  73).  Szivünket  megdobbantó  hír 
hallás  (MouOkm.  Vm211.  Káldi:  Bibi.  &olt.  11:7.  Kr.). 


látás-hallás  :  (exporientia ;  erfidirung]  Az  niindeuiiapi  látás 
hallás  biziiiiyittya  (MA:SB.  M3). 

mise-hallás:  auditim  missao  Ozor:  Cbrist.  54.  [das  anliüren 
der  mi\sse].  llalgatam  ének  mondasokat,  kik  nekem  ynkab  kel- 
letének, minth  mise  halas  (VirgC.  4.  7.  Tel:  Fel.  102). 

prédikáció-hallás :  [auditus  concionis ;  das  anhören  der 
predigt].  Praedicatio  halas.s;U  keresztienee,  de  czelokedottekel 
meg  thagadgiac  (Mel :  SzJán.  548). 

1.  Hallat :  auditus  SL  [das  gehör].  Hallattal  hallotoc  :  auditu 
audietis  (MüncbC.  38).  Gouoz  hallattól  nem  fel :  ab  auditione 
mala  non  timebit  (AporC.  85). 

[Szólások].  Hallatára:  audiente  illó ;  *8enki  hallattára : 
sine  arbitris  PP.  Mend  a  nepec  hallattara  monda  5  taneituaíiinae : 
audiente  omni  popnlo  (MünchC.  158).  Tarsynak  hallattara  zol- 
batnanak  (DomC.  104).  Mert  gyakorta  mondják  és  köztök  ki- 
áltják, fülem  hallotára  ilyképen  beszéllik  (RMK.  11.40).  Eskönec 
mhidenec  hallottára  [így]  (Görcs:  Máty.  6).  Mindenek  hallattara 
[így]  (MehSzJán.  223 1.  Kiálta  az  én  ffileimbe,  .az  az  en  hallat- 
tómra  (Kár:  Bibi.  0.115).  Ezt  pedig  nékem  .sok  jámbor  hallot- 
tára ü  maga  be.széllette  az  borbély  inas  (Pázm:  Kai.  314).  Min- 
denek hallottara  (Vás:  CanCat.  614).  Ffilem  hallaltára  (Czegl: 
■Japh.  73).  No  már  az  emberek  ffile  hallatára  mond  meg, 
kiadott  kezedbe,  hogy  minen  oknélkW  meg-6lly  engem?  (Hall: 
HHist.  11.294).  Mindenek  hallottára  felkiálta    (Mik:TörL  130). 

Hallatos :  sonoras,  clarus  MA.  lant  tönend  PPB.  Te  isteni 
neued  mind  e  iZWm  hallatos  (Born:  Ének.  168).  Hogy  hallatós 
.szóval  dicsirjelek  (PP:  PaxA.  83). 

Hallat :  audire  facio  Kr.  [liöron  lassen].  Mindent  iol  töt, 
siketekkel  hallatot :  omnia  bene  fedt,  et  surdos  fecit  audire 
(DöbrC.  367).  Az  híit  magát  imátsággal  hallattya  (MA :  Scult. 
251). 

Hallat- ik,  hallattat-ik :  (audior ;  gehört  werden].  Nem 
hallattatott  Canaanuac  fűidében  (BécsiC.  104).  Ez  nem  hallat- 
tatot, hogy  ky  vakon  zyletíthnek  zemeet  meg  nyssa  (JordC. 
660).  Hallatik  az  trombitának  ew  zozatia  (VirgC.  116.  300).  Zoo 
hallatek  Ramaba  (DöbrC.  275).  Zozat  hallateek  menybSl  (ÉrdyC. 
348b).  Eenekleesy  hallatának  (628).  Szózat  hallatek  magasság- 
ban: vox  in  Raraa  audita  est  (Helt:  UT,  A4).  Idegen  istenek- 
nec  neve  ne  hallattasséc  az  ti  szátokból :  nomen  externorum 
deorum  non  andietur  ex  ore  vestro  (MA:  Bibi.  1.69).  Az  kfirt- 
nec  szava  mindenflt  balla.sséc  (1.112).  Iszonyú  jaj  szók  hallatnak 
a  levegA-égbSl  (Pázm:  Préd.  6).  Az  otsmány  beszédek,  és  trá- 
gár .szók  ne-Ls  hallassanak  tölök  (615 1.  Az  éneklésben  való 
egyenetlen  zunges  eiel  es  nappal  hallattatik  (Lép:  PTük.  1.113). 
Barátok  és  jezsuiták,  a  mint  hallottatott  [így]  volt,  infestáltattak 
(Monlrók  Vin.l75i.  De  nem  ha.sznált  5  nekik  az  hallattatot  ige 
(Szár:  Cat  C).  Hallatik  az  angyalok  ti-ombitája  (Land :  ŰjSegits. 
U.172).  De  mikor  hallatik  életének  vége  csak  egyet  sem  láttam, 
az  ki  megkömiyezné  (Thaly :  VÉ.  1.202).  Az  ^  házánál  se  kSrflI 
se  bel81  nem  hallatott  se  szitok,  .se  átok  (Fal:  NU.  300). 

el-hallatik :  cv  Ez  zozat  el  halatik  meniorzagba  (VirgC. 
115).  Az  egheez  felduek  veegheere  el  hallateek  az  ew  zozattyok 
(ÉrdyC  343b).  Az  kiomlo  tíznek  hangia,  vagy  zflngé.se,  hatvan 
mért  fSldnire  es  tovabbis  néha  el  hallatik  (Lép;  fTük.  1.25). 

Hallatlan:  I)  inauditus  C.  MA.  unerhört  PPB.   Ky   vala 

hallatlan  mind  kezdehvl  fogna  (VirgC.  57.  Apóst  17).  Hallatlan 
dolog,  hogy  az  teve  kőtél  légyen  (Pázm :  Kai.  703).  Hallatlan 
csuda  (Matkó;  BCsák.  101).  Szokatlan  és  majd  hallatlan  dolog 
(MonTME.  V.242).  Hallatlan  és  lehetetlen,  hogy  ennyiféle  terhet 
elviselhettem  (MonOkni.  VII. 248).  lm  értettünk  immár  a  külső 
urakról  s  azoknak  hallatlan  martyromságokrúl  (Thaly:  Adal. 
1.19).  Hallatlan  régi  (irás,  Haz.  1.370).  2)    Láttatlan   hallatlan- 

81* 


12«7 


SZÓ-HALLATLAN— HALLGAT 


El^HALLGAT— HALLGAT^'^ 


1288 


iniperltus  ComiJaii.  178.  [unerfaliren).  Hallatlan  élisi^K  volt  ez 
(Bo(l:Lex.  119). 

[Szólások].  Hallatlanná  teszi:  fingit  ac  si  non  audi- 
visset  Kr.  Az  mit  lialloc  hallatlanná  kuli  tenneni  (MA :  Bibi. 
V.IO).  McK  si'rtetté  valaki  téged  'i  iiillogatva  lial|j;a.sd-el,  tedd 
liallatlanná ;  laosit  te  qiiLs?  connive  (('oni ;  Jan.  201).  Az  kirá- 
lyokat Ls  hitetlenné  és  hallatlanná  tevék  (MonTME.  III.29.=)). 

szó-hallatlan :  [inoboediens ;  ungehursamj.  E  fel-rugó  szó- 
hallatlan királyra  hozván,  kezeljen  adá  annak  (Megy :  GJaj. 
IL22). 

Hallatlanság:  inoboedientia  MA.  ungehorsam  PPli. 

Hallga.  Ha,  hallga:  st  PPI.  [p.stj. 

Hallgat :  1)  auscnlto  MA.  anfmerken  PPB.  Engemett  meg 
vtala  halgatnya  (EhrC.  18).  Hallgas,sad  leaiiom  (BécsiC.  4).  Ha 
niéltolüd  halgatnod,  iga.s-sagot  niondoe  euneprfll  te  zéméléd  el6t 
(17).  Ez  en  ierető  fiam,  kiben  iol  kelletet  énnekem,  5tet  hal- 
gas.satou:  ipsuni  andito  (MiinchC.  15).  Nap  estig  liiuolkodo 
zolnan  as  halgatuau  ártalmas  beszedeket  (VitkC.  34).  Az  feie- 
delm  kezde  halgatny  az  w  éneket  (ViigC.  17).  Paranczola,  hogi 
Istennek  igeiét  veztegsegel  halgatnak  (51).  Halgassatok  engemet 
(60).  Ky  halgathattya  liwtet  ?  quis  potest  eum  audire  ?  (JordC. 
670).  Vala  ky  nem  halgataiigya  ty  bezeetteket  (382).  Mykeppen 
enghemet,  azt  vgy  balga.ssatok  :  sient  me  audietis  (716).  Meel 
eremest  halgattyaak  bezeedődet  (ÉrdyC  503).  Hallgas.sza  !  hogy 
mond  Süfóniás  orríl,  uilvíiu  higyjed,  szól  az  nagy  fösvénységről 
(RMK.  140).  A  ki  engem  halgát,  meg  nem  szégyeufil  (Csnzi: 
Síp.  352).  Mit  ér,  ha  asz.szonyom  hat  misét  napjában  hallgat, 
le  is  fordnl  betegek  házában  (Orczy :  KfiltH.  191).  2)  [attendo, 
oboedio,  pertineo ;  geliorcheu,  aiigehören].  Evv  velvvk  yewve 
Nazarethben  es  vala  halgathvvan  ewket:  erat  snbditiis  illis 
(ÉrdyC.  123b).  Erdeuseegh  az  ydőtvVI  foghwa  magyar  oraaghoz 
halgatot  myiid  ez  ydeyglen  (ÉrdyC.  496b).  Az  mit  Istwan  kyral 
paranehyol,  aimak  engedelmas.sek  legyetek  es  ew  hozz;i  halgaí- 
satok  (KMNy.  111.3).  Hozza  halgas  az  oluasashoz,  yuteshez  (Komj : 
SzPál.  375).  Ezeket  a  városokat  a  fVigyszőrzésbe  ez:i.szái-  őnia- 
gánac  iedzette  vala,  hogy  Máltyás  kiiályhoz  ne  halgatnánae 
(llelt:Krón.  132).  Meg  is  p;irani-hola  hogy  miiidonec  hozza 
halgas.s;uiae  (Tel :  Evang.  L202b).  Mind  ;iz  nép,  raelly  te  hozzád 
halgát:  oinnis  p<jpulus  iiui  snbjeetns  ast  tibi  iMA:  Bibi.  1.58).  A 
római  pápához  halgattak  (Sánib:3Fel.  51).  A  némethez  hall- 
gató méltóságos  magyar  rendek  (Monlrók.  VIII. 61).  Kérdez 
nagy  kívánsággal  és  reá  halgát  tigyelmet&s.se!i ;  quaerit  avidé, 
auscultatiiue  attenté  (Com :  Jan.  154).  Del  fel61  való  tartomá- 
nyok az  indiai  tengerre  halgát :  meridiana  regio  ad  marc  in- 
dieum  vergit  (Forró :  Curt.  379).  Ebez  a  püspökséghez  hall- 
gató (Nyr.  X.469).  A  ki  Kristimhoz  halgát,  felebaráttyát  maga 
elejbe  ülteti,  szivasen  szereti,  szoros  ügyiben  elfi-gyámolittya 
(Fal:  NA.  160).  Ebez  a  törvényhez  sem  akármik  halgatni  i Fal : 
SzE.  556).  Az  állatok  halgatnak  a  természethez  (558).  Tudod, 
mi  rendet  tartottam  életembenn,  s  melyly  felé  hallgat  hajlandó- 
.Síigom  (Fal :  TÉ.  771).  S)  tat-eo,  sileo,  consileo  C.  stíll  schnei- 
gen  PPB.  Hallgatva :  tacite  C.  Hallgatóé,  szol.xstnl  megszfinőni, 
veszteglőé :  sileo  MAI.  Tsitt  |wtt !  hallgass !  b.it !  PPBl.  Jobb 
hallgatni,  mintsem  raszszúl  .szólani :  melias  est  taeere,  *iiuam 
niale  luqni  PPBl.  Tannlyou  egyebeknek  dolgayrol  halgatny 
(VirgC.  139.  ThewrC.  97).  Ne  halga.sson  a  te  szemed  fénye 
(Illy:Préd.  1.101).  A  magában  való  el-moudás  csendas  halgatva 
való  (Com :  Jan.  156). 

(Szólások].  Hallgat  mint  a  tyúk  a  gyonibíni  (Fal :  Jegyz.  924). 
Tőle  hallgatok:  auras  meas  illi  dedi  PPBl.  Nem  akar 
vala  a  magyar  királytól  halgatni,  a  szokot  adót  is  nem  akaria 
vala  meg  adni  (Helt :  Krón.  134).  Az  szabad  varo.sok  csak  ö 
felsegetiil  az  fejedelenitiil  halgatnak  (Ver :  Verb.  Szót.  4).  F  fi  1 
h  e  g  y  g  y  e  1    hallgatom  :  subau.senlto  C.   Jo  szereuczeuel  társ. 


mit  lialgatz  fflst  a  lat?  Látom  szeretődért  foliázkod;isodat 
(FortSzer  K4).  Engedetlen  .szolgáival  úri  módún  kezd  báuiii  és 
nolle  vello  is,  kosul  bakul  a  dobszóaláfog  velünk  hall- 
gattatni (GKat:  Válts.  L661). 

[Közmondások].  Halgass  nyelvem,  nem  faj  fejem  (Fal :  UE. 
502).  A  uielly  pap  igen  hallgató,  ajtóállóvá  teszik  i  Fal :  Jegyz). 

el-hallgat :  1)  obticeo,  retíceo  C.  dissinmiu  MA.  stillschwei- 
gen  PPB.  [verstrhweigen].  Myre  liatta  el  ezeket  es  elhalgatta 
az  zent  jras  (CornC  6).  Egyyk  som  hallgataa  el  embereknek 
vasotssagos  byneket  (ÉrdyC.  348).  (Hogy  a  jók  gonoszoktól 
szenvednek)  az  ysten  elhallgattya  es  el  zenwedy  (597).  Nem 
Z(K)la  de  myndent  el  balgát  vala  (616).  Ngfok  parancsolatját 
nem  akarnám  elhallgatni  (LevT.  II.  107 1.  De  fik  észt  elhalgat- 
uan,  elmenénec:  illi  ueglexerunt  et  abiernnt  (Helt:LT.  T5). 
Az  altodon  kolompoztam,  de  elhalgattad  (Illy:Préd.  11.328). 
Éjten-éjjel,  mikor  a  lövés  elhallgat,  fényes  tigrisbórén  Rákóci 
nem  nyughat  (Thaly:  Adal.  11.119).  2)  [aiisculto;  zuhören,  an- 
höreu].  El-halgatá  a  szent  jámbor  feleségének  siráiikozásit,  és 
monda  néki  iPázm:  Préd.  95 1. 

[Szóliuiok].  Swketh  ftvlewkkel  halgathnak  myndeneketh  el 
(LevT.  1 1681.  Ha  syketh.seeggel  el  halgathuaiik,  istennek  ha- 
raghya  zallana  ew  reeayok  (ÉrdyC.  424b). 

elliallgatás :  abticentia  C.  MA.  reticentia,  conniveiitia  C. 
stillsclnveigung.  verscbwiegenheit  PPB. 

még-hallgat :  e\audio  C.  [erhören]  Vr  meghalgatta  ti 
onzollattokat  (BécsiC.  16).  Haicad  le  te  ffledet  es  halga.smég 
(100.  MünchC.  23).  E/z  zent  diczeretet  meg  halga.'isatok  aitatas- 
sagal  (VirgC.  17).  Meg  lialgata  az  vr  isten  az  imatsagaba  wtet 
(25).  Cristus  meg  zokta  meg  halgatni  ;iz  alazatussaknak  imat- 
.sagat  (77).  Azt  aloyttyak,  hog  sok  zolasban  meg  halgatta-ssanak : 
putant  quod  in  multo  loquio  suo  exaudiaiitur  (JordC.  369).  E« 
gyouasat  meghal  gatya  vala  (DomC.  89).  Az  ur  isten  ez  atyát 
meg  halgatta  myuden  ev  kérésében  (277).  Kynyergeast  telt  as 
meghalgattateek  (ÉriIyC.  519b).  Ees  eougemeth  meg  balgata : 
exandivit  me  (Knlc.sC.  4).  Nagy  kegyelmeissen  halga-ss  meg 
engem  ( Born :  Ének.  290).  Hallyad,  halga.sd  meg  az  én  baoé- 
demet :  auscidta,  audi  sermonem  memn  (MA:  Bibi.  I.143i.  Min- 
den tíirvényben  a  bírónak  olljniak  kell  lenni,  a  ki  meg-lialgat- 
hassa  a  perlódSket  (Pós:  Igazs.  1.157).  Kicsoda  a  ki  az  S  halgas 
meg-ét  meg-nem  másszoi oztatná  ?  (Mad:  Evang.  400).  Hogy 
értünk  országúi  böjtöltök  s  imádkoztok,  istenas  cselekedet,  s 
legyen  az  úr  isten  eimek  is  jobKan  meghallgatója  (RákGy :  Ijís. 
277). 

meghallgatás:  audientia,  exauditio  MA.  [das  zuhören,  er- 
hörnng  PPB.  MeghalgatasM  halakat  adanac  (TelC.  132).  Meg- 
hallgatáínac  palott;iia :  auditórium  (Helt:  LT.  ol) 

[ÖBZve-hallgat] 

öszvehallgatás  :  [consonantia  ;  iilwrfinstimmnng].  Az  S  en 
gedolmos.ségec  koziltt  és  az  isten  igassága  U'z'it  egyenlS.-iég  és 
ószvelialgatas  láttasséc  (MA -Tan.  713) 

reá-hallgat :  an.sculto,  attendo  C.  [zuhören]. 

reáhallgatás :  acroa.sis  PPI.  [das  zuhören]. 

vesztég-hallgat :  sileo,  taceo,  qniesoo  MA.  obticeo  PPBl. 
still  schwoigen  PPB  Haborusagotli  zereznen  auagy  vezlek  lial- 
galokat  (VirgC  139).  Een  wezteeg  halgateek :  tacui  (KesrtliC. 
127). 

vesztéghallgatás :  silentinm  MA,  das  stillscliweigen  PPB.  I 
Christusnac  veszteg  halgatisán  meg  nem  tébolyodik  (MA: Scult. 
281). 

Hallgatás :  1 )  auditio  MA.  [das  zuhören]  das  liordien 
PPB.  Azzunyallatnak  gyoiuisanak  halgatn.sa  (DomC.  196).  Lé- 
gyetek tigyehnetasek  a  Imlgatasban  (Piizm:Préd.  23).    Kérlek, 


289 


MKE-nALLGATÁS— SZÓ-HALLÓ 


HALLOGAT— HÁLÓ 


1290 


í  losyetok  sziiiiyátál;  a  linlgatibbnii  (132)  OsaU  luidoltisil 
eg  az  liali;:it;'tsiiak  fSletlet  (CzegI :  MM.  25).  Az  isten  i(,'i5jt'nek 
algab'isabaii  oi;ybe.'<zo(lutt  és  licyelmetes  lélekkel  kell  lenni 
llyrPréd.  I.29fi).  Prédikáció  halgatás  (Tof:  Zsolt  591).  2) 
citurnitas  silentimn  C.  MA.  bescliwieKeiiheit,  das  still.scliwci- 
jn  PPlí.  fyjkakat  az  lialgaUls  vezt  el :  Ainycla.s  iierdidit  silen- 
mn  (l>ecsi:  Adag.  Il3).  Az  t5b  okokat  lialgat;'Lsban  liadíiyuk 
'Azin:  Kai.  3G).  Mind  azok  tsak  tűrések  ás  lialgatások  alioz- 
Spest,  a  mint  ki  niutattya  liaraKJát  :iz  ntólsó  itilotben  (Pázni : 
réd.  13\  I.,égyctek  li:dsatásb:in  (14).  Az  keresztyének  vannak 
ílf,'at;ls.sal  iZrinyi  I5I1I 

mise-hallgatás  :  [auditns  uiis.sae ;  d;i.s  anhören  der  mes.se]. 
lA:Scult  789). 

Hallgató:  I)  auditor  C.  MA.  hfirer  PPB.  Ev  zolsjaynak 
inat  balgato  iDomC.  lo3).  A  lialgatoknae  as  tanuloknac  tan- 
Todasoc :  subversio  audientinm  (Mon :  Ápol.  3).  Szunyáta  hal- 
itók  (Mad:  Evang.  201b).  8)  (te-stis;  zenge].  Az  tastamentoni 
ligátok  (RMNy.  11.93).  Ott  iktattnk  ez  vitézlő  zemelieketh  az 
■zagb.-ui,  az  falwbeliek  voltak  balgatok  (129).  3)  tacitiis  C. 
icens,  taciturnus,  silens  MA  der  stiliscbweiget,  verschwiegen 
PB.  Hallgatóvá  leszek :  sile.sco  C.  Halgató  ember :  Acessae 
ma  (Decsi :  Adag.  36).   Mintha    istennek    kedvesbek    volnának 

Iialgatobak,  hogysem  a  nyelvesbek  (llly :  Préd.  11.230).  Hal- 
utó  légy,  nem  tsátsogó  (Com :  Vest  102). 

[Szólá-sok].  Oly  halgato  mint  az  hiígyó  disznó :  status  tacitnr- 
ior  (Decsi:  Adag.   286). 

Hallgatóság;  [tacitumitas;  das  schweigen,  schvpeig.samkeit]. 
.  te  halgatií.ságod  senkinec  nem  árt:  tacittimitas  tua  nemini 
icommodabit  (Com:  Jan.  203.  SzD:  MVir.  111). 

Hallgatóz-ik :  1)  (taceo;  schweigen].  Halgatózó,  kevés 
eszédft :  bicituruus  (Com:  Jan.  184).  2)  ansculto  ad  fores  Kr. 
lorchen].  Halgatózva  láb  új  hegyen  mégyen  (IjíszM:  Petr    3). 

Hallgattat:  [ad  silentium  compello;  schweigen  machen]. 
i  oly  kfjiiuyen  szoltathatsz  az  kövekkel,  mely  kSmiyen  5  vélek 
algattathatsz  (DBón:  Ré.szegs.  22i. 

Hallhadsza :  [audi ;  hőre,  h<V  an].  Holta  es  ménbe  mene- 
3li  után  o-sztan  halhacza  mit  mondanac  szt  Palnac  (Tel : 
v.iug.  1.147).  Mikor  az  sántát  meg  gyógjétotta  volnn,  halhatcza 
lint  monda  szent  Péter  (11.19).  Halhadsza,  mit  ir  az  sidó 
ósef  (Pázm:  Kai.  43).  TeoölactiLSt  haladsza  (Pázm:  LuthV.  335). 
)e  haldhaccza  [így]  .szent  Crysostomust  (Bal :  C'slsk.  355).  Hal- 
acza  mit  ir  e  dologról  Luther  Marttni   (Lép:  PTiik.  67).   Hal- 

latza  Vithakeru.st  (Pós:  Igazs.  1.450).  Hallhad.sza  Artemi !  igazán 

leszcltek  (Fal:  Const.  819,i. 

HalUiatatlau :  [inauditus ;  unerhört].  Te  kenzenvedesSd- 
lec  halhatatlan  ke.serflsegSs  voltat  meg  akartad  mutatnya 
Nagy.szC  4(.  Halhathatlan  kenokal  thegőd  zomorejianak  (CzecbC. 
2.  5).  E  dolog  jóllehet  keges  zandec  volna,  demaga  halhatat- 
an  (TelC.  3).  H}^vataa  hozyaa  evv  ysmerS  baratyt  zolwan  ez 
lalhatatlau  dologról  myt  kellene  tenny  (ÉrdyC.  574.  640).  Oly 
lalhatatlan  ken  wala,  ra  nezny  ees  zewniyvl-  wala  (ÉrsC.  509). 

HaUhatatlanság :  [inauditum  quid ;  das  unerhörte].  Cho- 
ialkozyk  az  dolognak  halhatatlansagaan  (ÉrdyC.  514). 

Halló  :  audiens  Kr.  [hörer].  Kikkel  hallóknak  zivek  hajtat- 
leek  cristiisnak  zerelmere  (DomC.  43).  Job  egy  látó  bizonság- 
lak  hflnni,  hogy  nem  mint  sok  hallónak  (Decsi:  Adag.  133). 
Fülét  megillette  és  azzal  azt  hallóvá  tStte  (MA:  Tan.  1492). 

látó-halló :  [?].  Voltak  bejárók  is,  Bónis  F.  magyai'országi 
és  Mihácz  F.  háromszéki  Iátok-hallók  (Monlrók  VIII  294). 

szó-halló :  [oboediens ;  gehorsam].  Az  mi  fejedelminknec 
sngedgyfinc,  szó  hallóé  legyflne  (MA:ScuIt.  1004).  Néki  jó  szó 


b:illó  s  jámbor  .szolgai  lennének  (Liszny:  Knin.  211).  .Szo-liallo 
engedelmesség  (Megy :  3.1;vj.  U.02).  Csigázzák  a  lovakat  mig 
meg-szelédfllnek,  .szó  halliíkká  lé.sznek  (Megy:  CJaj.  11.25.  Ker: 
Préd.  153). 

Hallogat :  [freciuenter  audio ;  wiodorbnlt  hiiron].  Csoíla 
hireket  hallogatok  (LevT.  11.125).  Mind  ilyen  gonosz  és  ko.ser- 
ves  hireket  hallogatunk  (1471.  Hallogattam  ba.sjik  ndvarábi'il, 
.s/^t  majd  igen  kezdek  spargálni  hírííl,  hogy  Erdélyre  kellene 
menni  haddal  (ErdTfirtAd.  11.159).  Hallogattani  egyet  is  mást 
is  felfile,  hogy  lakadalmakban  így  s  anu'igy,  több  efféle  (Haz.  I. 
215). 

el-hallogat:  dissimulo  NémGl.  134. 

Hallomás :  I )  auditus  Ver.  MA.  das  hören,  gelifir  PPB. 
Syketeknek  hallomást,  némáknak  agyon  zola.st  (EhrC.  28).  E 
bodog  bynfls  mind  a  hallomást  mind  az  ihlest  elmeiebe  rekezte 
(NagyszC.  165).  El-v5tte  hallomását  [siketté  tette]  (Mad :  Evang. 
259).  A  hallomás  által  értjük  egy  m.-lst  (Fal:  BÉ.  571 1.  2) 
anditio  Ver.  MA.  [das  hSrensagen,  gerücht]  Hallom;lst  mon 
daiii :  avidita  nnnciare  PPBl.  Mendenec,  kic  hallottíic  te  hallo- 
másodat: omnes,  qui  audiernnt  auditionem  tuam  (BécáC.  263). 
Hallomás  zerent :  audiendo  (JordC.  8581.  Vram  hallom  te  hal- 
lomásodét e,s  feleek :  audivi  auditionem  tuam  et  tiniui  (DöbrC. 
249).  Ky  mellee  hallomást  mond,  hogy  három  eztendSs  gyermek 
el  karhozot  (ÉrdyC.  556b).  Halomast  twbytetem  hazug  bezede- 
kel  es  vygiorgo  monda-sokal  (VirgC.  4).  Gouoz  hallomasoktvvl 
nem  feel :  anditione  mala  non  tiniebit  (KulcsC.  186).  Hallomaas 
szerint  (Sylv:  UT.  1 162).  Nem  használt  önekic  a  beszéd  halhj- 
mása  :  non  proftiit  illis  .sermo  auditns  (Helt :  UT.  Gg.  7).  C«ik 
a  tiszta  hallomásnak  nincsen  ereje:  simplici  auditui  lociis  dari 
non  sólet  (Ver:  Verb.  296).  Nem  hallomást,  hanem  maga  .sze- 
mével látott  dolgot  ír  és  beszéli  (Pós:  Igazs.  1.183).  Az  mely 
dolgot  hallomást  irtani  az  t;itár  hám  felól,  abban  nincs  semmi 
(MonOkm.  XXHI.  493).  Midőn  fitet  hallomásra  hitta  [audientia] 
(llly:  Préd.  11.522).  Kit  bizony  én  nem  tudok,  hanem  csak  köz- 
hallomást irok  nagyságodnak  (MonOkm.  XIX.92).  Látszató  dolgot 
.szólok,  nem  hallomást  (Th/ily:  Adal.  1.158). 

Hallomatos  :  [quod  auditur.  sensibilis  auditui ;  vemehmbar, 
hörbar,  lant].  Es  meg  kerűlSm  vram  az  te  oltárodat,  ho^  hal- 
lomatossa  te|:em  az  hala  ada.snac  szauat  (.Szék :  Zsolt.  23). 

Hallott:  1)  auditns  Kr.  [gehört].  Hallotta  tegyetek  w 
dycheretenek  zawath :  aiiditam  facito  vocem  laudis  ejus  (KnlcsC. 
153).  2)  [qui  audivit;  wer  gehört  hat].  Kinec  eu  nem  cliiac 
hallót,  h.'inem  vgián  látót  bizoniságba  vagioc  (Balassa:  Comp.  4). 

látott-hallott :  polytropuf?,  expertus  NA.  erfaliren  PPB.  llly 
igen  látott  hallott  emberek  vattok  ám  ti  (BahCsIsk.  34.  Com: 
Jan.  66).  Régi  látott  hallott  vitézekből  állott  e  vallyon  az  a 
sereg?  (Zrínyi  11.176).  Látotthalott  ifjú  (CorpGram.  174).  Régi 
latot  hallót,  véren  folt  vitéz  hadnagy  (MNyil:  Zsolt.  7). 

látotthallottság :  [experlentia ;  erfahning].  Az  idfl  látót 
liallotságot  és  eszességet  hoz  (Prág:  Serk.  801.   Megy:  Diai.  47). 

HATiO :  rete  MA.  netz,  fiscbergani  PPB.  Szívnek  hálója : 
praecordia  MAI.  tela  cordis  MA,  i>ericArdinm ;  heiv.liiiiislein, 
berzhüutlein  PPB.  Szemes  mint  a  háló :  retioulatus  C.  Kiter- 
ieztem  6  reiaioc  en  balomat ;  expand?ini  super  eos  rete  meuni 
(BécsiC  190).  Embereket  fi  vaisaiaba  vonta  es  fi  haloiaba 
gáitfittfi  (271).  Népek  azon  vezedelembe  zegezteftenek,  kit  tfit- 
tek  volt  azon  halóba,  kit  el  reitettek  volt  (Döbi  C.  25).  Engomet 
garlosagos  balgatagoth  atte  balodban  be  vontai  (NagyszC.  65). 
Simon  Petfir  Andras.sal  mo.ssa  uala  baloiat  (DebrC.  3.  PeerC. 
24).  Erdeghnek  baloyabaii  eyty  ennen  magaat  (ÉrdyC.  320). 
Lata  ket  atyattyak;it  vetveen  haloyokat  az  tengherben:  vidít 
dnos  frati'es  mittentes  rete  in  maré  (Joi-dC.  364).  Cliinaly  ros- 
teltis  értzbfil,  olyant  mint  egy  haló :  craticulam  in  modnm  retis 


1291 


FOGOLY-HÁLÓ— BE-PÓKHALÓZ 


SZÁK-HÁLÓ— ELrHÁLÓZ 


1292 


aeaeam  (Helt:  Bibi.  I.  Pp).  Ez  papanac  haloiából,  és  auiiai; 
pilésses  peszszeriból  volieti  eszébe  (Helt:  Hál.  60).  O  áluok 
hálója  ottan  elterfle,  jeltts  fi  halakat  véle  megkerflie  (Tin.  278). 
A  kalmárság  a  satmi  lialoia  es  lepe  (Me! :  SzJán.  435).  Az 
.sataiiiiae  leg  enisb  lialoia  és  fogó  lepe  az  kazdagsag  (Boni : 
Préd.  397).  Jobbann  hálóban  kezed,  és  beis  kőtelőzSd  magadat 
(Bal:  Csisk.  413).  Varsa  vagy  háló  (Szatlim:  Doni.  167).  A  sziv- 
nec  hálói,  hártyái  '  (C'om :  Jan.  52).  Két  kézzel  vonó  hálóval 
halász  (81).  Az  ablakon,  ablac  fián,  háló  formán  csinált  vas 
rostélyokon  avagy  gátőrökön  ki-néz  (106).  Mikor  kihúzzák  a 
halót  (Illy;Préd.  U.56). 

[Si!Ólá.sok].  Ihon  a  nagy  goromba  ember  a  maga  h  á  1  ó  j  á- 
ban  akad  (üKat:  Válts.  1.165).  Az  mérges  irigyek  azt  niun- 
kálódiák  allattoniban:  viszont  mint  ejtsék  hálóban  (Thaly:  Adal. 
n.287).  Hálóba  keríteni  valakit  (De&si:  Adag.  29).  A  vadakat 
hálóra  hajtattya  (Gyüngy:C'up.  2).  Nehéz  a  ravaszt  há- 
lóra keríteni  (Ki.sv:  Adag.  190),  Ha  Ladányit  az  bálóra 
keríthetnéd,  bizony  soknál  inkább  akarn;ink  (RákOy:  Lev.  76). 
Nem  jó  helyen  vetette  meg  hálóját  (SzD:  MVir.  20). 
Szokatlan  és  majd  hallatlan  dolog  is  amaz  magyar  mondás 
.szerint :  háló  e  1  fi  1 1  halat  fogni,  avagy  megfogatlant 
melyeszteni  (MonTME.  V.242). 

fogoly-háló  :  fexcipnla  ad  [jerdices  capienda.s ;  rebhuhngarnj 
(Gér:  KárCs.  IV. 445). 

fökötő-háló :  reticulnm ;  hanbe  Nom.  19. 

fürj-háló,  fürjészö-háló  :  (excipnla  ad  cotnniices  capien- 
das;  waditelgani].  Kiirjé.szó  háló  (Kár:  Élet.  11.131). 

[Szólások].  Apád  szinte  így  iárt  volna,  ha  fel  nem  szőtte  volna 
a  f8r   hálót  és  má.s  fSIdre   nem   ment  volna  lakni  (Helt:  Mas. 

365). 

halfogó-háló:  verrit-nlnm  l'PBI.  (netz|.  ((>)ni:.Ian.  80. 
l{adv:C.s;il.  11.1171. 

halász-háló,  halászó-háló :  rete  plscatorinni  ÍSK.  (fischer 
netzj.  Hallszó  háló  (TS'án :  SzTitk.  653). 

kétközl-háló :  veiTimihim ;  znggarn  Nom.  77. 

les-háló :  o.\cipnla,  indago  C.  fanggarn  PPB. 

madarász-háló :  cas.sis  C.  rete ;  vogelgarn  PPB. 

meritö-háló.  Merétő  hálcj:  hannii,  fcimor  Com:Orb.  103. 

nyúl-háló :  [excipnla  ad  leiioms  cvipiendos ;  hasenfallej. 
Kegehru'tek  engedrjoiekj  az  nynllialuk;it,  vadneköl  igt'n  zowkő- 
sük  uagyunk  (RMNy.  n.332). 

pók-háló  :  tola  aranejnum  MA.  spiniienweben  Pl'lj.  (spii> 
ni"ngewobf>|.  IVikhálci  i>aI:iczkoni  az  .szegen  belepte  (Thaly:  VÉ. 
1.219). 

[Szólá-sok).  P  ó  k-h  á  1  iW-  s  i  n  á  1  á  s  (Pázni:  Préd.  313).  P  ó  k- 
h á I ó-s z öves  (:i32.  Kr).  Pókhálót  szSdfigel  káromkodá-sinak 
paliístolására  (Matkő:  BCsák.  110). 

pókhálós  :  araneosiis  MA.  einer  spinncnwoben  gleicli  Pl  'B 
Kitziny  lepi>iidékek  iárnak,  azok  .szereznek  a  mihek  alatt  pók 
halott  és  abban  a  pokhaluluin  meg  terem  a  mitoly,  az  tel  nevelke- 
dik, fel  nictgyen  épiwn';i  k.'isnak  ezüczilmn  és  olt  c-zinál  ma- 
gának liszket  .  .  .  pókhálós  liszket  otl  magának  izinal  (OrvK. 
69). 

fpókhálózl 

be-pókliálóz :  [telis  arancarnm  obduro;  mit  spinueugewe- 
ben  überziehonj. 

[Szólások).  Az  be  pók  hálózott  sebet  ne  vakarja  fel 
(Monliók  XV  598). 


szák-háló  :  rete  angulum  proteasum  haljens  Otr:  OrigHuug. 
n.279.  Hal  fogó  hálóval,  é.s  gyalonimíil,  szákhálóval,  tapogatóval 
halász  (Com :  Jan.  81). 

szúnyog-háló  :  conoiieum  C.  7*lt  PPli.  Holopheruas  nyűg- 
szic  vala  az  ő  ágyán  szúnyog  háló  alatt,  mellyet  bársonnyal, 
arannyal  és  drága  kőueckel  elegy  szüttec  vala  (Kár:  Bibi.  I.I95. 
Com:  Jan.  113.  Diai.  32). 

vad-háló:  cassis  Nom.'  123.  [jügergarnj.  (Gér:KárCs.  1\'. 

448). 

vadász-háló:  indago,  plaga  C.  MA.  cassis  PPBI.  i;ii;.rj  un 
PPB.  Vad.iiz-hálók  :    retia   veuatoria  PPBl.  A  u5.-t.  < 

a  vadász  hálóban,   tőrben   e.sic   (Com:  Jan.  89.  Gyi.^.  1 '- '- -,'. 
593). 

vadászhálócska :  ca.ssiculu3  C. 

Hálócska :  reticulnm  C.  MA.  netziein  PPB.  A  madárkákat 
hálotskáckal  íreticulis)  nieg-lepi,  meg-borittya  (Com:  Jan.  81). 
Madár-fogó  hálóchka  (Zrinyi  HUOi. 

Hálói :  1)  übretio,  irretio  MA.  ins  gam  bekonimen,  ver- 
stricken  PPB.  Te  vag  oka,  bog  ellen  nag  lianatba  vezfidelembe 
haloltattouc  (TelC.  218).  2)  [dissimulo ;  maskirenj.  Miért  halulya 
es  titkollya  el  (Gyárin:  Fel.  19U).  Ariiis,  mikor  sok  (.sídárdság- 
gal  hálolná  és  himesgetné  tévelygésit,  az  alexandriai  püsiWik 
kiinyöigo  az  istennek  (Pázni:  Kai.  191 1.  Talám  azzalis  háliilták 
dolgokat,  hogy  rómaiak  s  nem  sidók  valának,  a  kik  urunkat 
meg-íiiék  (682).  B.  a  nyilvánvaló  liazng.síigokat  i'.sak  haziiKsig- 
gal  hálóllya  (Piizm:  LuthV.  188).  Errre  felely,  ne  halólly  (Matkó: 
BCsák.  395). 

be-hálól :  obretio  C.  [ins  netz  zieben,  iimstricken|.  A  goui>.iz 
az  6  bSnéuel  be  halólya  magát :  [lecciuitem  vinmi  iiüi|Uinn 
involvet  laqueus  (SalMark.  H3;.  Hogy  az  igasságot  be  halolhas- 
sad  0  kere.szt  fi iga.s.«al  (Dáv:  \'Di.sp.  177).  Efféle  kere.szt  foga.s- 
sockal  akariác  vgeket  tjunasztani,  hogy  a  .sz.egény  egyflgyBek- 
nec  színieket  be  halolhiwsac  (\'all<ást  M2).  Halálos  vetekkel 
beháloltatott  bűnös  (Illy :  Préd.  11.480). 

el-hálól :  1)  irretio,  obretio  MA.  verstricken  PPB.  2)  oe- 
culto  MA  [di.s.simulo ;  temiinteln]  verbergen  PPB  Az  5  vétke- 
ket czac  el  halollync,  anagy  tauol  tapogassnc  (Ború :  Préd.  81) 
Magok  értvén  niulokságokat,  palá-^lolták,  rejtegették  és  ay 
mennyére  lehetett,  el  is  hálólták  laiutásukat  (Pázni:  Kai.  271) 
A  szent  lélek  cy.éllyát,  létezését  el-hálcillyák,  tekerik,  palástol 
lyák  (Matkri:  B(J.sák  217).  Hogy  azt  ne  gondolná  valaki,  li<ig> 
chak  el  akiuniáni  hálóiul  ezzel  az  5  tévelygéseknek  ebVszáui 
Iák'.sával  arra  az  fi  kérdé.sekro  való  feleletemet  (Tas:  Feukt 
S5). 

ki-hálóI:  [laqiieLs  se  solvere;  sicli  aiis  der  falle  losmachen' 
Ki  lúdja  iiia^'át  hálolni  (Kisv :  Adag.  367). 

környül-hálól :  circumretio  C.  [uniganien,  unistrickenl 

meg-hálól :  obretio,  irretio  MA.  verstricken,  im  gani  ikIc 
netz  fangen  PPB. 

Hálólás :  obvelatio,  involutio  Kr.  [praescriptio,  simulatio 
beiniiiitelung|.  Az  .sz.  doctorok,  oly  nyilván,  födüzgetés  és  h.'ili 
Ifls-nélkül  Írják,  hogy  az  anyaszentegyház  tradícióit  bíiosüllettt 
kel  vonniiük  (Pázni :  Kai.  496).  E  volt  az  ő  (lalástolások,  hiili' 
lások,  takargatÍLsok  (Bal:  Ckl.sk.  4161. 

Hálós  :  i-etieulatus  MA.  reliosiui,  laqueosus  Otr:  OrígHuu! 
11.256.  wie  ein  netz  gemacht  PPB  HáliVs  fSkJtfl :  plagula,  rel 
culum  MA. 

[Hálóz] 

el-hálóz :  [occulto,  dLs.siranlo ;  bfinánteln]  Mint  hogy  bizoni 
inostis  az  papasoc  ezzel  az  egy   palasfal    hahxezac   el  ai  ^  sti 


193 


meo-hAlóz-halovAn^It 


MEXS-HALOVÁNYIT— 1   HÁM 


1294 


Eonjii  teiiplygesoket  lEsztT:  IgAay.  95).  EI-li,iIozv!iii  az  ó  lelki 
ínyasácÁt  (MHpj;;  Tdszl   Il.fiV 

meg-hálóz :  ohretio,  irretio  MA.  veretricken,  im  eaiii  cider 
Btz  faiigen  PPB. 

Hálózás :  [prsescriptiu,  simtilatío  ;  bemiinteluiigj.  A?,  hittől 
aJó  szakadá.<inak  vétke  oly  igen  czegeres,  hogy  semmi  halozás- 
Ű  el-neni  titkolhati\i  (JesTitk.  69). 

Hálózat:  opiis  reticulatum  Ki.  [netzwerk]  (Káldi:  Bibi.  351 
1  Reg.  7.  17). 

HAIiOMíKuWym.'  123i.iraZml370. 1432.  MoImAn/M«  1075. 
léliafialmu  1124.  HeyouAo.'íiiti  1211  holmn^  lociis  metalis  1228. 
zinár ;  SatiirAoímtt,  7jenaho!mu,  ZeguAoímii,  Anoiiyiii.  Kuhalum 
228.  Zighohn  1216.  Scegnkolm  1217.  holm  1234.  1297.  1345. 
tindr;  ho!om  1257.  1283.  KetAoíon' 1158.  FeketowWwm  1265. 
269.  A»/mucb  1299.  NjT.  Vn.2lS.  v«.  IX.103.  105):  collis  C. 
lonticulns  MA.  hügel  PPB.  Locus,  qui  mogoshalont  vocatiir 
257.  iWenzel  Vn.475V  Ad  folyó  vjTsett  ynnotok,  fezekre  hegyett 
halmot  (EhxC.  140).  Mendeii  birodalmunk,  niöndeii  halmonk 
zémeléd  el6t  vadiiak  (BécsiC.  141  Meuden  v51g  betóltetie,  es 
lenden  heg  es  halom  alaztatic  (MüiichC.  113).  Az  halmokról 
•keentem  megh  ewieth  (JordC.  168).  Tyzen  eegg.ved  napou 
lyndden  heegyek,  halmok  es  tillteesSk  le  olwadnak  (ÉrdyC. 
.  KuIcsC.  151).  Halmot  testekben  hortac  (Görö!:  Máty.  102). 
egite  az  halombelieket  (Helt:  Krón.  96  >.  A  te  cselekedeted 
licsoda  sok  böiieid  halmálioz  képpest  ?  ^Czegl :  MM.  Előb.  4). 
lalom,  domb  (Com;Vest.  123).  Ágyúzó  halmokat  az  hol  kell 
meljtink  (Kónyi :  HRom.  104). 

[Szólások].  Halál  gazdagokat,  szegény  kapá-sokat  mind  egy 
alomba  vágja  (Kisv:  Adag.  145X  Mindenütt  közőttök  ez 
t  a  sibougás,  hogy  jfi  annyi  török,  hogy  őket  egy  halomba 
)gja  vágni  (Monlrók  XV.317).  Halomba  vágja  azt  a  népet 
SÁW:  Lev.  1.68). 

holttest-halom :  (cadaverum  acervus ;  leicheiihiigel]  (Zrínyi 
4).  L-sszou  palotája  vérben  és  holt  testhalmokkal  teljék  udvara 
bal:Const  853). 

Halmocs:  [parvns  collis;  kleiner  hiigelj.  MoDticuIu?  hulmuch 
299.  (Syr.  VI1218). 

Hahnocska :  collicnlus  C.  MA.  biihelein,  liiigelein,  klein 
Thabeuer  ort  PPB.  (CsomaC.  35.  Kár:  Bibi.  1.630 1.  Sok  kenye- 
eket  gyültenek  halmocskákban  (Kem:  Élet.  102). 

Halmos :  timiulosus,  colliculis  obsitiLs  MA.  colles  habeas 
)tr:  OrigHimg.  11.223.  hügelicht,  ungleich  PPB.  Holnios  [hely- 
lév  Szlavóniában]  1220.  1251.  Holmos-sziget,  iasula  prope  Kani- 
am  1275.  (Czinár). 

Halmoz :  congero.  acervo,  cumulo  SÍ.  [haufen,  anhaufen]. 
lalmozott  szekér  (Fal :  Jegyz.  934).  Erdí,  amit  nevel,  viz  mit 
áplálhatutt,  hoszszú  táblájára  halmozva  rakatott  (Orczy:  KöltH. 

HATiOVÁJJY,    HALVÁNY,    HALAVÁJÍY    (hal- 

•an  KDebr.  1619.  D  Aa?vá)ivZiinyiI.33):  1)  [infimius;  .schwach]. 

V  Ay  nemew  halowan  er^tSk  vagyon,  hogy  eegy  leant  meg  nem 

.^  laythattok  (ÉrdyC.  550).  Nem  lez5n  oth   geerbee   embSr,   sem 

;;  anta,  sem  conka,  sem  őz,  sem  halovan,  .sem  corba,   sem  óztő- 

veer  testfi,  sem  igőn  kSweer  iSándC.  8).  2)  paliidus,   subpalli- 

lus,    subhu-idus,    lanalis ;    halovány    szinű :    lielva*,    hehidu.«, 

K  abidas  morbidus,  pallida-i  MA.  verdorret,  siech,  kranklich,  bleich, 

^  chwarzgelb  PPB.  Halovány   szinű   vagyok :   palleo ;   halovány 

rájú  leszek:  pallesco  MA.  Halovány   sirga   szinű   (Com:  Jan. 

>4i.  Halovány  szinű  lo  (Illy:  Préd.  11.334). 

Halovánjrit :  [pallidimi  facio ;  blass  machen).  Mi  halaványít, 
(Jha  nem  az  irtózás  és  félelem  ?  (Fal :  BE.  572). 


meg-haloványit :  cvs  (Pázm :  Préd.  808.  Kr). 
( Haló  vány  od-ik] 

meg-haloványodik :  [imlle-sco ;  blass  werden,  erblasseii]. 
(Pázm:  Préd.  1162.  Kr.  Zrinyi  1.128).  Mihelyt  akad  annyának 
szeméten,  meg-kezd  halv;'uiyodni  az  mindgyárt  .szinébeu  (Gyöngy- 
D:  Cup.  629). 

Haloványos :  subpallidus,  subluridus  Kr.  (etwjis  blass]. 
Haloványos  szinet  ortzánkra  ne  vegyünk  (Kónyi:  HRom.  58). 

TTAT.VATTV ;  ]?]    Mennyi    kfllőnibSző    vizek,    ezek    lialvá- 
nyoUliaii  áÜMpodnak,  azok  forriisokbúl  .szökdécselnek  (RendÉl. 
'    B9). 

1.  HÁLYOG,  HÁLYAG  :  1)  albugo,  lema  C.  glaucoma 
MA.  pterj'gium:  angenstaar,  graner  fleck  im  auge  PPB.  Azon- 
nal el  hwlhinak  ;iz  balyagok  ew  zemeyről  niynt  az  hal  heey 
(ÉrdyC.  206b).  A  szenmec  liallyagát,  ő.szne  gyűlt  fakadékát  el 
vzi  (MehHerb.  69.  43).  Vid  el  kerlec  az  regi  halyagnac  moljiit 
vilagettasodnac  feuyeuel  íPécsi:  Ágost.  141).  Hályag  foga  be  az 
én  szememet  (Kár:  Bibi.  L479.  Land:  UjSegits.  1.19).  3)  Epének 
hájoga:  felliculus  fellis;  gallenblaslein  Nom.  15.  [Vö.HOLYAG]. 

bor-hályog 

[Szóhisok].  Talám  a  bor-hályog    fogtji    bé   a  je.suila   .szemeit 

(Czegl:  Japh.  230).  Kar  hogy  az  bor    hályog   el    fogta   Iala.sod 

(Petki:  Virt.  U). 

j       farkas-hályog :  suftusio  PPBI.  cataracia,  .suftusio  oculi ; 

'    zahe  materié,  so   sicli   inweudig  in  den  augen  samnilet  PPB. 

!    (RákGy:Lev.  416). 

fejór-hályog :  glaucoma  Nom.^  347.  [graner  staar].  A  feyer 
haliok  le  esek  ó  zemeről  (DebrC.  155). 

Hályogos,  hályagos:  [staaraugig,  mit  einem  staar  be- 
haftet].  Hályogos  szemű:  glaucomaticus  MA.  Mert  egy  se  ia- 
rulyon  elő  azokba,  aki  hálagos  szőmű :  nec  accedet  ad  mini- 
sterium  ejus  albuginem  habens  in  oculo  (Helt:  Bibi.  I.  Ili) 
Szemed  hályagos  leend  (Born :  Préd.  550.  Ború :  Evang.  III.400). 
Néki  meggyógyitá  hályogos  szemeit  (RMK.  rV.176.  Radv:  Csal. 
I    tll.80).  Igen  ió  az  hallyagos  szem  ellen  (Mel:  Herb.  96). 

2.  HÁLYOG,  HÁLYAG:  Haalyag  fa:  staphis  C. 
staphy.s,  nu.v;  vesicaria  MA.  [i>impernus.sbauni].  Halyagfa:  pistacia: 
pimpernüsslein  Mel:  Herb.  15.  Kalakoez  fábul  vagy  halyag  f;i- 
bul  puska  v&szöt  tarcz,  es  annak  gyöngyétis  puska  fiában 
(OrvK.  90).  Az  halj  ágnak  a  magvát  törd  meg  és  gytu'd  azt 
kenyir  bélben  és  hánd  azt  a  halaknak  (93). 

1 .  HÁM :  helcium,  epirhedium,  averta  MA.  helcium  Nom. 
47.   pferdege-schirr,     vördergezeug   PPB.    Hámba   való:   equus 
jugalis ;    hámba    való   istráng :   funis   aurigarius   PP.   Hámból, 
járomból  ki-fogom  :  dejugo  PPBI.  Hagiom  az  sárga  louat  fékes- 
tül hámostul  (RMNy.  U.302).  A  vad  szamárnak    az   ő   kőteleit 
,    és  hámiayt  el  oldozta  (Mel :  Jób.  95).  Három  lovat,  egy  kocsit, 
I    a  melle  hámot   f^ket    adtac   (Bartha:  Krón.    119).    Az   hámok 
,    szélyes  bőrbíll  nagy  csattosok  voltának    (Monlrók   XI.367)    Az 
kocsit,  hámokat  készíttesd  (MouOkm.    XX1\M42V    A   .szekeres 
lovak,  mellyek  nem  vonnyák  a  hámot,  ha  a  kocsis   meg   nem 
njaszlya  (PP:  PasA.  394).  Czifra  lektika,  rezes  hám  (Tlialy:  VÉ. 
1.317).  Hámba  fog  (359). 

[Szólások].  Magát  hámban  fogván  kémélletlenűl  gyor- 
salkodik  (Fal:  NE.  26).  Mikor  feleségek,  leányok  ki  lépik  az 
hámból,  elég  mentségek  lé.szen  (Pázm :  Kai.  206).  A  proca- 
tor  is  ollyan  őrdeg  hámára  vonszon  (Helt:  Hál.  136). 
Had  iárion  az,  á  ki  őrdeg  hamára  vonszon  (Helt:  Me.s.  261). 
Az  tőrőc  hámát  vonni  meg  szoktác  (BFaz:  Castr.  B4). 

[Közmondások].  Kicsin  csikó  nagj-  derestűi  hámot  vonni 
tanúi  restül  (Kisv  Adag.  3).  Sok  jó  ló  a  hámban  megszárad 
(464). 


1295 


ELÖ  uAm— iiímklés-hAmolAk 


I  lÁMOZ— MEZGE-HÁNTO 


1296 


elö-hám.  EW-hám,  szli^'jelW :  averta  PPBl. 

far-hám:  postiloiia  C.  seliwauzriemoii  Cum:Orb.  168.  Far- 
nialriiig,  farliáni :  [loatileua  l'l'lil,  Karháiii  istráng  (TíirtT.  XVllI. 
237).  Earlimn  (257). 

farhámos.  Az  .summára  négy  lóra  való  farliámos  hámot 
87.ei-számot  hozzatok  (MonTME.  III.98). 

kender-hám :  (lielciimi  cannabiiumi ;  pferdegascliirr  aus 
hanlstriclinn].  Kender  hám,  kender  kiití-fók  (VoctTran.s.  22). 
Fakó  kcxwi,  kenderhám,  nemesember  szflrdolmány  {Fal;  Jegyz. 
923). 

szél-hám :  heli'inm  laterale  (?]  Kr. 

[Szólások].  A  felhőkön  nyargalódzaiiak,  .szélhámmal  járnak 
{Fal:NlI.  349). 

szélhámos:  (extrenms;  extrém?]  Az  ecclasia  itt  is  két  szél- 
hámos eretnekséget  megvetvén,  azt  tanítja  (l'ázm:  Kai.  1766. 
831.  Kr.  FaliJegyz.  935).  Az  csudák  dolgában  kűzép  i'itoii  kel 
járnunk,  hogy  két  .szélhámos  tévelygéstfii  magunkat  nieg-(jltal- 
niaühassuk  (Pázm:  Kai.  611). 

szügy-hám :  avertae  C.  lielcium  MA.  [sichle]. 

vonó-hám  :  hek-ium  C.  Izuggeschirrj. 

£Cámacska :  [lielcium  parvum  ;  kleines  zugge-schirr].  Addig 
simogatják  az  ifjú  lovacskát,  mig  nyakában  vetik  a  kinzó  liámacs- 
kát  (Kónyi;  IIKom.  153). 

Hámatlan:  etfrenis  Kr.  (oluie  geschirr].  Nyugotról  nap  kelet 
felé  kergettettük  a  hámatlan  .szelek  által  (Fal :  TÉ.  644). 

Hámos :  subjugalis,  subjugis  MA.  [zum  zugé  abgerichtelj. 
liámiis  ló:  dext;uü  C  lielciarius  ecjuiLs,  jugalis  eijuas  MA.  Hámos 
k:nicza  (Thaly:  VE.  1.317).  Deák.sága  s  esze  is  lett  volna,  de 
hijába  való  embernek  a  jó  hat  hámos  ló,  ha  kocsissá  nincs 
hozzája  való  (Haz.  11.54). 

[2.  TtAm  :  c<)rtex ;  riiide]. 

Háml-ik  (liámoí  Mel :  Herb.  lUl.  Decsi;  Adag.  287):  corti- 
ceni,  cutem  exuo ;  sicli  schiileu  Wli.  Ezen  mézes  succus.sa  a 
pomagranátnac  az  hámlo  szárat  meg  gyogyittya  (Mel :  Herb.  5). 
A  gyermekeket  igen  ió  Ixinne  feroszteni,  a  kiknec  a  b(Vóc  há- 
mol  (1(11).  Ha  az  fa  hámlik  iLipp:  Cal.  35).  Hámlik  a  hársfa 
(Fal:Const.  213). 

[Kíizmondá-sok].  Ackoron  kel  az  híiisat  hamtani,  mikoron 
háinlic  (Helt:  Krón.  2ii'J).  Mikor  hámlik  a  hars,  akor  kel  6tet 
hántani  (Helt:M6.«.  475).  Addig  hámcz  az  hársfát,  a  mig  hámol 
(Decsi ;  Adag.  287).  Addig  hámcz  az  hárs  fát  mig  hámlik  (202. 
Kisv:  Adag.  31U). 

le-hámlik :  cv  A  fának  héja  és  hártyái  le-hámlanak  (Com : 
Jan.  21). 

föl-hámlik :  cv  Az  nagy  veresseegbSI  mynd  fel  hanilot 
válla  az  benro  (ErdyC  561).  A  bSred  is  valami  csaszszohis 
miat  fel  hámlot  (Helt:  Mas  150).  Nyaka  (az  íikíirnekj  fel  liámolt 
és  tiil  czumózot  (358).  FoI-hámlik  a  hatom  a  verés  miatt :  coriuni 
tegetur  de  tergo  meo  PPBl. 

Hámlás :  [das  sohalen].  Hamlasát  az  l^nee,  korivis  feiet 
meg  gyogyittya  (Mel:  Herb.  37). 

bör-hámlás.  Bórlijimliis,  korpázás :  porrigo  PP.  liőr  ham 
last  és  rihet,  sőniőrt  meggyógyít  (Mel:  Herb.   I:!'i. 

[Hámol,  himel-hámol] 

himelós-hániolás  :  [circnitio ;  uni.schvvoife].  Minden  híme- 
lés  hámolá^  nélkül  meg  vallyák,  hogy  az  első  concilinmok  tisz- 
ták (Pázm:  Kai.  170).  [Vö.  himezés-hámozás]. 


Hámoz :  decortico  MA.  rinden  absclialon  PPB.  \z  vristcn, 
ky  a  goriozbol  is  myndencoron  yuth  hamryz,  igazan  engedi  a 
gono.ssagüt  ez  világon  azxjktul  tetetnye,  kyknek  zabád  akaratot 
adót  (Weszi^rC.  26).  CiiM'rt  asmet  hámosz  (Temesv:  Béla.  2ö).  Szolga 
rend  s  darabant  az  mi  kenyerewnket  ne  hanurzza  (TörtT.  XI. 
175).  Saláta  czikória  gyökérből :  hámozd  szépen  meg,  a  fásKÍt 
hánd  ki  (l'íirtT.'  L579).  ILimozot  kenier:  panis  repurgatns 
(Erasm :  Erk.  33).  Kenieret  hámozni :  pauem  decorticare  (37). 
A  tóbbi-is  egy-máX'Után  ugyan  azon  hazugságot  hámozza  (Pós : 
Igazs.  L445). 

himez-hámoz :  fcircuitione  utor ;  umschweife  machen).  Ke- 
ues  szo  kell  az  iga5.saguac  ki  mondasara,  de  az  kic  ezeckel 
ellenkeznec,  soc  képpen  himezic  hami>zzac  (Bum;  Préd.  465. 
85).  A  feiedelnjec  mellé  vetti  magát  nihideu  varga  folt  és  ot 
hiniez  hámoz,  bizelkódic,  fandorly  (Holt:  Mas.  192).  Hímeznek 
hámoznak  az  k5.s.ség  elölt  az  praedikatorok  íPázm;  Kai  420). 
Semmit  az  tudományban  ne  himezzenec  hnmozzanac  (Zvou:  Post. 
1.82).  It  atiánjfia,  vagy  hímezem,  vagy  hámozom  a  dolgot,  de 
bizoni  hazugságban  maradtál  (Bal:  Csisk.  113).  Klmetek  Iiimez 
hámoz  irá.sában  (MonTME.  1.415).  Az  igaz  mondá.sról  szólván, 
még  a  fejedelmek  füleikbe  sem  tér  be,  h:mem  lúmczve  há- 
mozva (Fal :  NU.  353).  [VH.  himelés-hámolás,  imez-ámoz|. 

himezés-hámozás  :  [circnitio ;  umschweife].  Minden  himí-- 
zés  hamoz.xs  nélkül :  siiipliciter,  sine  ullo  quaesito  colore  (Pázm: 
Kai.  1766.  186.  Kr.  Com;. Jan  204.  Tohi:  Vigaszt  277). 

ki-hámoz  :  [infero ;  folgern,  schlie.s.sen].  l£zőket  mongia  1)51- 
csesegről  zent  lelök,  kigbíil  ki  hamoztatik,  bogi  diagalatcsb  a 
szeretetnél  (DobrC  211).  Mind  ez  lolSl  megh  irt  kerdesSgból 
ki  hamozhatiok  :  ex  praemissis  elucidari  possumus  (TihC.  77). 

le-hámoz :  decortico  Sí.  [ahschiilenj.  A  felkészült  piaczon 
a  Ichánizott  sugárfákon  nyeraségért  mászkálnak  iFal ;  NA.  239). 

meg-hámoz :  decortico  C.  [abschaieu].  Eu  ffigemet  nieg- 
hamzotta :  ticuni  meam  decorticavit  (BécsiC.  203).  Bőrrel  borított 
.szépetekben  meghámozván  elhozt;ik  az  fejér  czipót  (Monlrók 
XI.333I.  Meg-hántya,  hámozza,  bőrit-le-vonsza  (Com;  Jan.  191>. 
A  salátának  toraáját  előbb  szépen  meg-lámozzj'ik  (Lipp:  PKert. 
11.2151.  Liítod-e  azt  a  meg-hámzott  .sugár  fát  (Fal;  TÉ.  709). 

Hámozás,  hámzás :  decorticatio  C.  das  schiilen,  abschii- 
lung  der  rinden  PPB. 

Hájnt,  hánt:  excortico  MA.  decortico,  glubo;  abschaieu 
PPB.  Biblos :  egyiptomi  nád,  inellybiM  papirosát  hántottak  PPBl 
Jacob  vőn  zóld  nyár,  mogyoró  e«  gasztenye  va'izszőt  es  feior 
vonásokat  hamla  rayta:  ex  parte  decorticavit  eas  (Helt:  Bibi. 
1.04).  Az  lialac  héjoktul  meg  vakartíitnac,  liántattafnac  (Com : 
Jan.  83).  Hántolt  tor.sji  (PhilFl.  57i. 

[Szólások].  Chac  a  k  é  r  g  é  1  h  a  n  t  y  a  c  a  tőruemiec  (Tel : 
Evang.  1.602). 

[Közmondi'isok].  Mikor  hámlik  a  hars,  akor  kel  őtet  hántani 
(Helt;  Mes.  475.  Helt;  Krón.  200).  Addig  hámcz  az  hársfát,  a 
mig  hámol  (Decsi:  Adag.  287.  202). 

el-hánt :  cv  A  gv'nmőlcsnek  burkojat  [burokjátj  el  vasse, 
el  háml.«ia  ;  pulamon  amovejit  (Com:  Jan.  23). 

lé-hánt :  .-v  (Káldi:  Bibi.  Sap.  13.  11.  Kr.).  A  dió-fáuak  bol»4 
héját  háncs  le  (Pl' :  l'a-''t;.  278). 

meg-hánt :  desquammo,  glubo,  delibro  C.  [abocliSleiiJ.  Ai 
én  tigel'ámot  nieghámtá :  ticum  nieiun  decorticavit  (MA :  Bibi. 
11.182).  Az  |«ilota  vagy  szín  előtt  egy  meghántott  fenyőfa 
fel  volt  állítva  (Monlrók  XI.389).  Az  5  adóssal  meg-nyi'izza,  niog- 
hántya,  hámozzji,  borit  le  vonsza  (Com;  Jaa  191). 

[Hántó] 

mezge-hántó :  decnrtiialur  arborum  Pl',  welchor  biiunio 
sch.ilt  PPB 


VX>7 


X  HÁM— HAAUR 


CSAKHAMAR— HAMARJÁBAN 


1298 


3.  TTÁM :  |princei«  Tataronim ;  chan].  Az  mely  tjitór  hám- 
nak adták  ;u  liáiDságot  az  igen  jc'wikartija  (RákGy :  Lov.  233). 
Tatár  hám  (Thaly:VÉ.  L157).  Elfil  járók,  chámok,  fejedelmek 
(Orczy:  KOltSz.  9). 

HAMAR  {hammar  Helt:  Króa  1.  14.  88.  92b.  Helt:  Me.-!. 
•iO.  Helt:Ul'.  01):  I)  proiienw  C.  [eilend,  eilfertig].  Hamar 
beszéd :  oratio  *celeris ;  h:unar  tanács,  hamar  gondolás  valaki 
ellen:  *cali(la  consilia;  hamar  elme:  *airitator  animn.s,  *aatns; 
haragos,  hamar  pon'i  ifjú :  jiivenis  *c.ilidus  animis  l'l'Bl.  *Ha- 
mar  porti:  celer,  praeceps;  sdinpll,  g&schw-iud  PPB.  Zent  Kerenc 
hamar  yara-snal  fráter  Bemaldhoz  fordola  (EhrC.  10).  Mykeep- 
pen  hanvtr  uylak  hatalmasnak  kezéében,  ezSu  keeppen  ky  yz- 
teknek  fyay  (CzechC.  5fi).  .\da  a  királynac  kot  iele,s  liammai- 
louat  (Helt:  Krón.  9"h).  Iftiak,  szépec  hamaroc  é,s  gyorsoc  (Helt; 
Mes.  64).  Lazaniai-  hamar  halalaiol  (Bora:  Préd.  3SS).  Hamar- 
nak  mouéa  ez  utolsó  öd6t  (Mel:  SzJán.  8).  Enie  egy  hamar 
porozkara  (Pont  248).  Az  ló  az  fordukisban  gyors  hamar  légyen 
(MesésK.  22).  Vlmabul  az  Diman  isnieg  hamar  vta  laszen  mind 
eddig  (Zvon:  Osiand.  C3).  Az  kérésben  hamaroc  és  gondolat- 
Innoc  (Prág:  Serk.  445).  Hamar  hír  lín:  velox  fáma  percrebnüt 
(Káldi :  Bibi.  332).  Két  hamarntaf  kellott  egymá-subin  flnagysá- 
gához  tennünk  (Nyr.  XB^ölő).  3)  properatim,  volubiliter,  cito, 
propediem  C.  festinato,  subito  MA.  celeriter  PPl.  geschwind 
PPB.  [schnell].  Hamar  férgesedé  gjiimőlts :  fructiis  obnoxi\is 
*venniculatlom ;  ha  meg-kell  lemii,  legyen  hamar :  celeritas  in 
malis  optimo  PPBl.  A  6ge  fa  legottan  megaza,  es  a  taneitua- 
úoc  íudalkodanac  mondiian:  miképpen  meg  aza  oI  hamar? 
(MiinchC.  52).  Micor  be  ment  volna  a  kiralboz  sietelmel,  leg- 
ottan kére  monduan :  akarom,  hamaran  aggad  nekem  lanos 
baptistanac  feiet  (82).  Hamar  el  yewSk :  veuio  cito  (JordC.  930). 
Yghen  hamar  lowa  hataara  ylween  (ÉrdyC.  509).  Be  vetek  az 
hálót  es  czak  illen  hamai-  fel  nem  vonhatták  vala,  az  nag  sok 
haltul  (Sylv:UT.  1.159).  No  hamar  Al  Vintzbe  Fráter  GySrgy 
be  szállá  (Helt:  Cauc.  75).  Hamar  sietne  (Bora:  Préd.  77).  Néha 
hamar,  neba  igen  lassan  iar  vala:  citus  modo,  modo  tardus 
incessus  (Detsi :  SallC.  12).  Ez  féle  ember  czelczapo,  maga 
hányó,  hamar  tanól,  hamar  el  feleyti,  nagy  ehet5  (Cis.  F4). 
Az  bfinek  boc.sánatyára  pedig,  ottan  hamar  feltámadása  után 
ada  hatalmat  (Pázm:  Kai.  138.  556).  Sebesi  Miklóst  kellett  igen 
igen  po.stán  küldenünk  az  cai'dinálhoz ;  kérlek,  édesem,  ott  meg 
ne  késleld,  mehessen  hamar  el  (RákGy:  Lev.  40).  Ezek  a  letz- 
kék  a  példáktúl  erít  kapván,  tsuda-hamar  el-tsuszamíttyák  (az 
úr6ti  a  tilalma.sra  (Fal:NU.  261).  3)  Nyúl  *liamarja:  nyúl  lá- 
bának csuklójában  egy  ki.s  csont  vagy  ina.s  hús ;  némellyik 
meg  szokta  enni,  hogy  jó  futó  lehessen  (e  manascriptis  Vályia- 
nis)  Kr.  Hogy  nagy  vala  lova  Masistiusnak,  a  hamaiját  lőni 
tilálák  annak ;  a  ló  a  seb  miatt  eltántorodék  (Cserényi :  PersF., 
RMK.  L356). 

[Szólások].  Ez  egy  dolgon  gyStrSdSm,  hogy  az  vénségnek 
az  hamarian  letemben  sokáig  az  te  jovoltoddal  nem  él- 
hetek: hoc  uuo  torqueor,  quod  praecipiti  senectute  diu  frai 
tua  bonitate  non  possum  (t^rró :  Curt.  304).  Hamar  m  fi : 
Glauci  ars  (Decsi:Adag.  149.  Toln:  Vigaszt.  13).  Hamar 
i  d  6  n  :  brevi,  propediem  Kr.  Ez  fa-ater  egied  igen  hamar  id\vn 
inta  nagi  isteni  gondolatnak  malaztyara  (VirgC.  88).  Cassander 
most  the  .szerelmednél  vagyon,  auagy  hamar  id5n  oda  varatta- 
tic  (Zvon:  Osiand.  C3).  Hamar  idou  megfizette  (MA:  Scult.  1076). 
F.zt  irom,  remensegem  leueii,  hogy  hamai"  id5n  hozzad  méhe- 
tec  (EsztT:  IgAny.  468).  Hamar  íidSn  való  el-távüz.ása  (GKat: 
Titk.  819).  Hamar  id8u  6  hozzá  haladjak  (PhilFl.  98).  Az  ki- 
rály abból  az  helb51  hamar  i  d  5  a  1  a  t  el  mégyen  (Lép : 
PTiik.  11.65).  Kezdgyönk  chak  így  bánni  az  evangélistákkal, 
h  a  m  a  r-u  apón  szép  kis  pogányság  kerekedik  az  keresztyén- 
ségböl  (Pázm:  Kai.  689.  Megy:  3Jaj.  U.35).  Vastag  reménység- 
gel biztatta,  hogy  hamar  napján  minden  adó&ságiról  tészeu 
(Fal:  NU.  282). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÖTÁB. 


[KtSzmondások].  Kedves  napok  hamar  folynak :  *rara  bora, 
brevis  mora  PPBl.  Nem  mondhatom  ezeket  a  predikátziókat 
hamar  miinek,  melly  hamm:i.s   s7/)kott   lenni  (Pázm:  Préd.  a4). 

csak-hamar :  Minemű  dolgoknak  szükség  legén  czJik  ha- 
mar meg  lenni  (Mel:SzJán.  2.  Agond.  42).  Rákóczi  Ferencz 
csakhamar  attyának  fejedelemsége  elídediu  megholt  vala  (Szál : 
Krón.  84). 

Hamarabb,  hamarb,  hstmaréhh  (l"imnráhh  Zrínyi  1.19): 
I)  [veloctor ;  scimeller,  behender,  eileuder].  (A  lovak)  hamar- 
bac  esti  farkasnál :  velocior&s  lupls  vespertinis  (BécsiC.  270). 
Az  en  életem  napiai  hamarábbaka  es  kSuniebbe  ISnek  a  sz8- 
u6nek  az  8  vetél8iébe  való  czfinél  (Mel:  Jób.  17).  S)  ocius, 
citius  Kr  [schneller,  friiher,  geschwinder].  *Hamarébb  véghez 
megyén :  adjicitur  celeritati  PPBl.  Akara  vronk  az  ev  fel  tá- 
madását elovzer  meg  ielenteny  azzonyallatoknak,  hog  hamarab 
ky  hjTdettesseek  (OsrnC.  114).  Mentfii  hamarébb  jöjjön  (LevT. 
11.255).  Minden  betegséget  hamaráb  gyogyit  (MehHerb.  67). 
Hogy  hamareb  az  kSzsegnec  szemeket  el  hitetnoec  (Mon :  Kép. 
124b).  Hogy  az  te  Ítéletedet  annál  hamaréb  meg  mutatnád 
(Kár:  Bibi.  1.461).  Hogy  hamaréb  el-kellyen  (Czegl:  Japh.  59). 
Kezed  írásit  mentől  hamarabb  oldozd  fel  (Com:Jan.  191). 
Az  czeitháüat,  minden  mvmitiókat,  hova  hamarabb  leliet  az  ott 
való  káptalanokkal  felinventaltasd  s  mását  nekünk  is  beküld 
(RákGy :  Lev.  65). 

[Szólások].  Hamarébb  lé.s.sz  a  tehémiek  tsikója  (Kí.sv:  Adag. 
297). 

Hamarabban :  [citius ;  ge.schmuder,  eher).  Ha  kyket  erews- 
ben  zerettem,  azoktól  hamaraban  meg  vtaltattam  (EhrC.  154). 
Ymaduan  vrat  mfi  nemzetönknec  hamaraban  k6n8r8letesse 
lenni :  matiunus  genti  nostrae  piopitium  fieri  (BécsiC.  90.  CzechC. 
5).  Az  mit  tissz,  tedd  hamarabban :  quod  facis,  mox  facito  (Sylv : 
UT.  L149.  Zrínyi  n.5).  Az  sidoc  hamarban  Messiás  gyanánt 
kezdenenec  fogadni  (üzlT:  IgAny.  548). 

Hamargat :  sollicít.o,  urgeo,  accelero  Kr.  [Ijeschleunigen, 
hetiéiben].  (Bíró:  Micae.  256.  261.  Ki-.).  Hogy  a  tüzet  mindjárt 
el-oltassák,  parantsol  Méhemet,  ezt  hogy  hamargassák  (Kóuyi : 
HRom.  187). 

Hamarja  {kamalia  Zrínyi  Í.74.  108):  1)  citus,  citatus,  fe- 
stinatus,  properas  C.  MA.  geschwind,  schnoll,  behend,  eilfertig 
PPB.  Gyoi-s,  hamaija :  citiis,  concitatus  iLM.  Az  halai  zyl8  ha- 
niarya  nyl  (ÉrdyC.  343b).  Egy  hamarya  heryo  azonnal  fel  ze- 
kellek  es  nagy  hamarsaghal  kywe  meene  (ÉrsC.  114).  Mind- 
azáltal a  szív,  mint  sziiraz  pozdorja,  a  fellobbanásra  nála  oly 
hamoija  [így  ?]  (Gyöngyösi,  Imre  S :  Nyelvtörténelmi  Tanulságok 
82).  3)  [vaticinium,  auguratio;  weissagung,  wahrsagerei].  Nem 
használ  neked  is  hamalia,  sem  teneked  szentség ;  mind  fold  alá 
téve  tikteket  fringia  (Zrínyi  1.108). 

[Szólások].  Valaki  akarna  8tet  hozza  venuye  házasság  zerent, 
elSzer  hamaryat  futna  8  vele  (BodC.  19).  Azt  akarná 
Ensebius  hogy  hintót  ne  tartsunk,  hanem  gyalog  szálván,  mikor 
sietni  kell,  hamarját  fiissmik  a  kSzSnséges  menyetskékkel  (Fal : 
NA.  171).  Böcsületes  dolgokról  beszélgessünk,  halkkal  engedve, 
ne  oUy  szörnyű  .sebességgel  mint  a  hamarja  futásban  (Fal:  NA. 
189).  Mikor  Eger-várra  hamaliát  hántunk,  úgy  mutatta  (a  jósló 
sa.s),  valamint  kívántuk  magunk  (Zrinyi  1.74).  Van  sok  mester- 
sége s  egyébb  varáslása,  de  az  hamarjának  leginkább  hányása, 
tetzik  néki  s  van-is  ahoz  nagy  tudása  (Gyöngy :  KJ.  110).  Nyolcz- 
van  esztendőkig  hamarja  lépéssel  futották  a  gonoszságnak 
ösvényét  (Fal :  NU.  253).  *Hamarját  ugrani:  decertare  saltu 
MA.  ín  díe  wette  springen  PPB.  Hamaijav  e  t  é  s :  jövendő  tu- 
dás keresetének  egy  bizonyos  módja  Kr.  A  tsillag-nézés,  s  ha- 
marja vetéshez  ért  8-is  (Gyöngy:  Char.  300). 

Hamarjában :  strictim,  breviter  PPB.  [iu  kurzer  zeít,  in 
der  eile].  Kendnek  csak  hamarjába  nem  ártana  fel  rugaszkodni 

82 


1299 


HAMARJÁN— HAMARÚ 


HAMAR-VALÓ— iUMIS 


ISOj 


(LovT.  11.385).  Esett  azért  ol  heniiok  liamarjAI):iii.  mint  pgy  liatva- 
nigvaló  (Kár:  Élet.  Lll).  Az  költségre  volna  hamarjában  nagyobb 
sssilkségtink  (Monlrók.  XIV.549.  Mik:  TörL.  El«b.  3). 

Hamarján :  oj  Kit  He.sperus  adót,  Lucifer  or  módgyán  el 

loptji,  ol  ragatt;»  tiilem  liauiarján  (Zriiiyi.  II.14:j). 

Hamarkod-ik :  fostiiio,  propero  Kr.  [eileti,  sich  übereilen]. 
Hamarkudva  beszéllni :  *celeriii.si'ule  dicore  PPBl.  Zeleknek 
zaniyajii  liamarkodek :  volavit  siiper  (lennas  veutonim  (KulcsC. 
29).  Nem  felz  iiajipal  Iiamarkodo  úiltol,  sötétbe  iaro  dvloktol 
(DöbrC  168).  A  tzéllioz  hammai'kodom :  ad  de.stinatum  per- 
sequor  (Helt:  UT.  Dd7).  0!ympi;is  varos  melle  hamarkodt;mak 
(Forró:  Curt.  Elflb.  5). 

el-hamarkodik :  [aiifugio;  forteileu,  üielicu].  Az  lelkes 
zaruyasiul  liamarab  elSle  el  hamarkodek  (PeerC.  71). 

Hamarkodás  :  [festinatio,  properantia ;  eile,  überstürzung). 
Boldog  kimenetelének  fundamentumát  mos-t  csjik  hamarkodás- 
ban  belyheztette  vala  (Szál:  Krón.  313),  A  heves  igyekezetek, 
és  siető  hamarkodás  botsánatra  méltatlan  bíin  a  ix)litica  dolgá- 
ban (Fal:ÜE.  405). 

Hamarság :  properantia,  pernicitíis  C.  velodtas,  celeritas, 
testinantia,  ft-stiuatio  MA.  agilitás  PPBl.  behiiudigkeit,  g&schwin- 
digkeit  PPB.  Nyelvnek  haniaiisága :  lingvae  mobilitás  PPBl. 
Hogy  mernie  leieknek  hainarsagaban,  mykeppen  vyllamat  (EhrC. 
138).  Zent  Mathe  lesusth  mi  módon  kSvvetoe,  doctorokuak 
monda-sok  zerout  neegy  wtat  talalwnk  reea :  Elsew  hamarsaag, 
az  az  nem  keel  keesny  (ÉrdyC.  540b).  Louoknak  hamarsaga 
(Frank:  HasznK.  72).  Tebrns  [folyó]  tengerben  8nti  bamarságát 
(Zrínyi:  ASyr.  289).  Sándor  az  hamarsagban  keresi  az  győze- 
delmet (Forró:  Curt.  173).  A  jó  elmének  két  fő  ellensége  va- 
gyon, a  haniíirsag  és  a  harag  (Laskai:  Lip.s.  116).  Törvényben 
nem  jó  hamarság  (Kisv :  Adag.  256), 

Hamarsággal :  fastinato,  incursim  C.  fe.stinaiiter,  porniciter, 
citatim,  velociter  MA.  snbito  Com:  Vost  147.  ge.schwind,  behond, 
eilend,  in  eile  PPB.  Hamar.sagal  által  mének  (VirgC.  110).  En 
ellen,segim  mind  igen  liaborvlanak  na^  hamarsággal  (Dübi-C, 
20),  Kik  nekem  gonozt  akarnak,  hamarsággal  viselFek  i  zi*e- 
neket  (94).  Hamarsággal  való  .segédeim  (CornC.  251).  Hamas- 
saggal  [így?]  le  es.seok  Moyses  arczwl  az  főidre  (JordC.  75). 
Hamarsággal  be  ment  vona :  introLsset  statim  cum  festinatione 
(473).  Hamarsággal  syelhnek  (ÉrdyC.  514).  Hanimarsággal  be 
méné  (Helt:  Krón.  51).  Nagy  hamarsággal  szekerébe  fel  i^lo 
(Kár:  Bibi.  1.317).  Olly  sietve  jár,  melly  hamarsággal  röpül  a 
sas  az  eledelre  (Pázni:  Préd.  1196).  Ad<issék  ez  levelem  körösi 
főbírónak  igön  igön  hamarsjiggal  (MonTME,  1,124).  Ezt,  birák, 
siketségre  ne  vegj'étek,  hanem  mindon  haiuareággal  itt  legyetek 
vele  (212).  Mint  az  éjjeli  látott  álmok,  hamarsággal  el-euyészneU 
(Fal:  UE.  377). 

Hamarságos :  velox  MA.  fliichtig,  schnell,  behond,  ge- 
schwind  PPB.  A  hamar-sagos  seroiiseg  mindőn  meg  boldogul- 
taknac  eg;enl6keppeii  adattatic  (NagyszC.  224).  Az  \vr  ystent, 
ky  liNvket  megli  váltotta,  meg  tjigaggyak,  harmasagos  [így] 
Uarluyzalot  (celerem  perniciem)  hoznan  hwmagokra  (JordC.  857). 
Harmad  tyztösseeges  volta  zent  Antidnak  hamarsagus  megh 
halgatíLsa  (ErdyC.  323b),  HiLsomlottya  az  vt  kiuul  való  hamar- 
ságos futáshoz  (Zvon:  Osiiind,  31).  Reggeltől  fogua  estuéig  el 
változic  az  idő  és  mind  ezee  hainarsagosoc  ;iz  wr  előtt  (Káj-: 
Bibi.  1662).  Az  mozgás  hamarságos:  motas  est  eeler  (Com: 
Vest,  16.  122).  A  késedelmes  a  gyorsat  hamarsiigost  elől  vegye: 
tardus  velocem  antevertot  (Com:  Jan,  179). 

Hamarú :  tempestivus,  citius,  telor,  propems,  velox,  pmeceps, 
subitns  Sí,  [selmell,  ra.si-li,  eilend), 

(Közmondások).  Hamarú  liamvas,  kés*  kedves  (Fal:Jegy<!. 
924). 


Hamar-való  :  subitas,  siibitaneas  MA.  (celer  ;  rasch,  schnell, 
jiililiiigj.  Kértelek  tyteket,  hog  énnekem  reuid  jdevben  liamar 
való  halalt  ne  adnátok  (OoinC.  26).  Hamar  való  segUedelmes 
voltáról  (ÉrdyC.  582b).  Az  Ítélet  napiánac  liamar  való  elköze- 
lítéséről tanulunc  (Zvon:  Post  1.31).  A  melly  sebre  reá  esik  a 
fene,  az  érzéketlenné  teszi,  hanemha  luunarvaló  orvossággal 
értetik  (Tótf:  Józs.  29). 

[Szólá.sok).  Hamar  való  nap:  propediem  MA.  Leen  hogy 
hamar  való  napon  nagy  malaztot  erdemle  istentAI  (ÉrdyC.  153). 
Atya  meg  hala,  anya  ees  hamar  való  naiwn  ky  mwiek  (543b). 
Hamar  való  napon  meg  kuldy  iKMNy.  11.114).  Hamarwalo  nap 
felkwlgywk  (203).  Az  en  ágyam  az  setét  koporsó  lé.szen  liamar 
való  nap  (Lép:  PTük.  111.289).  Adja  isten  lát[ha.s]suk  hamar 
való  nap  örvendetes  állajíjtba  egymást  ('KákGy:  Lev.  8).  Ha- 
mar való  űdőben  meg  foglak  tigliedet  látui  (Sylv :  VT. 
U.134).  Nem  tsak  meg  kell  halnunk,  keresztények,  hanem  ba- 
mar-való  üdön  kell  ennek  leuni  (Pázni:  Préd.  990) 

HAMIS  (hamm  font?  Soós:  Post.  111.  tiamos  DebrC.  65. 
WeszprC,  76.  77.  CzechC.  5.  ThewrC.  113.  DöbrC.  4.  LevT.  L 
126.  homus  HB) :  1)  iniquus,  injustus  C.  iniquus  MA.  Otr:  Orig- 
Hnng.  n.210.  [ungerecht,  uiibillig].  Hamlssan:  depravate  C.  Hamis 
árij:  improba  mera  PP.  HamLs  elfordítása  a  törvény  értelmé- 
nek :  *malitiosa  juris  interpretatio ;  hamis  mértékek :  *iniqua 
pondéra  PPBl.  Homus  világ  (HB).  Föl  fenleti  5  napiat  igazacra 
es  hanüssacra :  super  iujustos  (MiinchC.  22).  Esseth  aad  yga- 
zakra  es  liamys.sakra :  pluit  .super  justos  et  iiijiistos  (JordC. 
368).  Nem  hamyss  az  wr  ysteu  :  non  injustus  (608).  Meg  fedde, 
hogi  a  kercztieneket  ilien  hamosan  háborgatnálak  (DebrC.  138). 
Hamos.san  keresőt  meg  aláz  (DiibrC.  121).  Másnak  keuantam 
iozagat  hamisan,  usoraual  (V'irgC.  7).  Hamisan  Ítéltetnek  (117). 
Ez  velagnak  hamis  kazdagsagi  (BodC.  4).  Az  kytewl  az  bewret 
vetem,  azys  adós  tiz  forentommal,  adassa  meg  ke[gyelnied] 
vele,  ertem  forteloz,  de  hamissan  (RMNy.  0.94).  Hamis  itelő 
(Born:  Préd.  619).  Hamis,san  kere.set  gazdagság  (Decsi:Adag. 
118).  Nem  hamis  az  isten,  hogy  el-feletkeznék  .szeuvedéstekril 
(Pázm:Kal.  771).  Nem  mondom,  hogy  liamLssan  rajtunk  szegez- 
gelónek  ellene  ne  állyunk  (Pázm:  Préd.  262).  Mi  czigány  hamis 
emberek  azok,  annyi  |)énzt  vennének  ők  fel,  soha  meg  nem 
fizetnék  (IfákGy:  Ijsv.  159).  Hamis  ügy  vala  oka  (0!egl:M>L 
1.5).  Es  hamisképpen  czalardsaguai  az  öiieet  tflle  el  idegeneted 
(Sib:  VigK.  BVI).  A  fősvény  akar  igazán  s  akar  hamissan  gaz- 
dagúlni  igyekezic  (Com:  Jan.  187).  Hamis  őiinőn  niagánac 
(iniquus  sibi  esi)  a  ki  idegen  pénzel  ő  magát  elburittya  (191). 
Hamis  hadat  inditaiii  (Illy:  Préd.  n.l97).  Pnsztítiíja  soha  nem 
voltam  ha/,áinnak,  nem  vettem  hamissan  az  másét  magamnak 
(Thaly:  Adal.  n.205).  Fegyvert,  óltalmn  eszközt  kiváiitani  a 
hamis  világ  ellen  adni  (Fal :  UE.  Elöb).  Átkozott  szív,  mért  igy 
megvetetted,  hamisnak  Ítélted  azt,  ki  volt  hív?  (Amadé:  A'ers. 
13).  S)  fallax,  falsu.s,  meudosus  C.  adiiltoriims  MA.  betrüglicli, 
ungewiis,  falflcli  PPB.  Hamis  atyájú :  falsiparens  C.  Hamis  es- 
küvés :  [lerjuratio,  perjurium  j  hamis  esküvő :  falsijnrius ;  liamis 
Isteni  tlatelet:  sniwrstitio,  fiiLsíi  religio  MA.  Hamis  levéllel  v. 
pücséttel  élő:  falsarius  PPB.  Hamis,  áll-iietsét :  signum  *adulteri- 
num  PPBl.  Nem  inéj^en  ki  hamis  ige  en  zambol :  verbum  falsum 
(BécsiC.  17).  Ne  eskeggel  hamissan ;  non  iierjurabis  (MilncliC. 
22).  Hanilí  tamisagop,  karomlatoc  ezec,  kic  megferteztotiiec 
emberüket  (43).  Oyatok  meg  magatokat  az  hamj-s  protfetaktnl : 
attendite  a  tálsls  prophetis  (JordC.  373).  Hamys  bezt-etivv  népek  : 
qui  loquuulur  [icrvoi-sa  (785.  430).  Az  isteimek  zent  tlya  hamys- 
sat  nem  mondana  (ÉrdyC.  505>.  Az  hainyssan  eskeweesnek  ve- 
zodelmes  volta  (523).  Az  balwaii  hamys  Istenek  (6ii2).  Hámos 
tanukat  zerzenek  allatomba  ő  reia  (L>ebrC.  65l.  Hámos  iegiő- 
ket  [csodákat]  tenen  (196).  Meg  eryzzetek  magatokat  az  hamys 
prófétáktól  ( Pasii :  NTest.  13).  Hallottam  hogy  hamys  wolna  a 
hyr,  de  mostan  latom  hogy  igaz  (Pesti:  Fab.  14).  Az  «t  Isten 
tl<Btesseget  akaria  meg  kyssebíteni  hamis  tudo:uaniiac  l;unasz- 


ISOl 


HAMSÍT— IRÁS-HAUlSh'Ó 


PÉNZ-HAMISÍTÓ— HAMISSÁG 


1302 


tnsaual  (Helt:  Bibi.  I.bS>.  Hamisiat  moudas-ü  abbau,  hoEy  az 
vagTodas  bfin  viihia  (MoutApol.  32:2 1.  }Iauii.s  eyíiiig)'  (Kadv: 
(>al.  lI.3(í3V  Miiidon  mosterkedésével  sen>  találhatót  olyan 
mondáit,  niellyet  a  Kalauz  liami»vaii  liozot  volna  elí  (Pázni : 
LntliV.  H).  Haniissan  gyoinroskodol  abbau  Oilvinus  ellen  (Pós: 
Válasz.  26f<).  Amaz  második  ró.szp  ecrendássaii  liaTuis  iS;imb : 
3Fel.  495).  Addig  fogságban  lesztek,  mig  meg  bizonyodgiek,  az 
mit  mondottatok  ha  igazé,  vagy  hamis  (Lép:  ETiik.  1.141).  Sem 
a  fánae,  sem  az  haniLs  istenekiiec  nem  imádkozunc  (V:is:  Oiii- 
Cat.  ISÍ).  A  para<lits  madarat  lábatlannak  hamissan  mondgyák 
(Com:  Jaii.  34>.  Hamússan  okoskodván  (Illy:  Préd.  1.4).  Az  álmoc 
felíl  .sok  hamis  vélekedéséé  voltanae  (Tyúk :  Józs.  282).  A  hi- 
zelkedfl  hamisnak  a  szive  mély  rejtekben  fekszik,  himezi  szavait, 
szinre  beszél  i  Fal :  BE.  584).  Irásiit  mutatván  Cleonnak,  hamis 
levél  által  teszi  adósának  (Orczj-:  KPltH.  142). 

fSzólások).  Panaszj^ilkodik,  hogy  hamissá  vagyon,  akár 
a  peres  azt  itillye,  hogy  néki  hamissá  let  a  birótúl  . .  (Pázm : 
LiithV.  257).  Az  í  részek  [BrPkségük]  maradjon  az  anyjuk  ke 
zenél,  minthogy  édes  gyermeki,  eUiittem,  hamissal  nem  teszen 
nekik  (Radv:  Osal.  IIL250). 

Hamisít:  1)  calumnior  (verleumdeu,  lastem].  Ne  agy  en- 
gemeth  haniossoytooknak :  ne  tradas  me  calumniantibus  me 
(KeszthC.  3441.  Fogadyad  yoba  the  zolgadatli,  hogy  kewelek  ne 
hamo.«seythassanak  engemeth:  non  calumniantur  me  superbi 
(no).  2)  conftito,  refnto  Sí.  [widerlegen].  Meg-tzáfolom,  hamisí- 
tom :  refello  PPBl.  Valaki  ezokaért  műnket  akar  hamissítani, 
a  tiszta  szent  Írásból  műuellye  ászt  (Dáv:  Ker.  V5).  Azokatis 
soc  szókkal  hamisettya,  kik  egyenlőképpen  való  méltóságot  tu- 
laydom'tnac  az  szentec  erdemenec  (Zvon :  Osiand.  57).  Az  kós- 
segnek  balgatagsaga  isteni  tiszteleteket  ttilaidonit  az  szentíknee, 
mel  teuőlge.st  Ágoston  ottan  ottan  hamissit  (194X  Kfinnyebben 
meg-érthettyök,  mit  kellessék  hamis.«ítanunk,  a  vagy  ellenek 
eríssítenfink  (Pázm;  Kai.  659).  3)  depravo  C.  falso  PPI.  falsi- 
fico  Sí.  [verderben,  verfalschen]. 

még-lianiisit :  1)  refello  C.  conftito.  refiito  MA.  wider- 
legen PPB.  Meghamisítani  a  reá-szólást,  vádolást :  obterere 
*calumniam  PPBl.  Az  ew  tanoythwanyaat  raytta  kyidee,  hogy 
me^  gySznee  es  predicacioyaat  meg  hamyssoytanaa  (ÉrdyC.  423b. 
5236).  Jeremiasnac  mondassa  a  te  feleletődet  meg  hamissittya 
íDáv :  VDisp.  85).  Az  beszédeket  sok  er5sségeckel  meghamisit- 
tya  (MA :  Bibi  1.461).  Mint  a  gyermek  Dániel  itíleti  meg-szé- 
gyeníté  a  fe.slett  vének  gonoszságát:  úgy  a  kis  Jé.sus  meg-ha- 
misította  a  világ  itiletit  (Pázm:  Préd.  105).  A  jesuitanak  g5rbe 
mondását  más  pápista  hamissittya  meg  (Czegl :  Japh.  105).  8) 
fal.s3  C.  falsi6c«,  depravo,  comimpo  MA.  adultero;  verderben, 
vertalschen  PPB.  Meg  nem  hamissettjiik  az  istennek  igeiét  (Tel: 
FelB.  4). 

meghamisitás :  reftitatio,  confiitario  MA.  vriderleguug  PPB. 

méghamisitliatatlaji :  irreftitabilis  Kr.  [unwiderleglich]. 
lesusuak  ziletese  melle  test  zerent  e  velagra  barom  rendbeli 
tanusagonk  Iez6n :  Els5  a  cudalatos  vyhsagrol,  második  a  meg 
hamo.ssithatatlan  bizoasagrol  (DebrC.  53).  Ho§  az  zyz  fiat  fo- 
gagion  es  ziliSn,  eimek'  esmeretire  víznek  megh  hamisíthatatlan 
tannk  (TihC.  40.  EszlT:  IgAny.  49.  Kr.) 

Hamisítás :  1)  calumnia  [verleumdung].  Valc  meg  engem 
embereknek  hamosseytasogljól :  redíme  me  a  calumuiis  homi- 
nnm  (DöbrC.  53 1.  2)  (coufutatío;  widerlegimg].  Ez  oly  czégéres 
hazugság,  hogy  semmi  bizonyság  nem  kel  hamissitására  (Pázm : 
Kai.  338). 

Hamisító :    subjector  C.   falsarius  MA.   veríalscher  PPB. 

[falscher]. 

irás-hamisitó :  falsarius  C  [lu-kimdenfalscber]. 


pénz-hamisító:  falsarius  MA.  adulterator  mouetae  MAI. 
falsther  niiinzcr,  veríalscher  PPB. 

Hamiskod-ik:  falsítatem  exerceo  MA.  falsariiw  sum; 
falsch,  betriigeri,sch  sein  PPB.  (Pázm :  Kai.  452.  Kr.).  ÉletérRl 
ismét  azt  hamiskodgya  (Pós :  Igazs.  1.395). 

Hamiskodás  :  vulpinatío  Kr.  [riinke,  beti-ügerei].  Akármint 
hímezzék  dolgokat,  kitetszik  rejtett  horga  hamiskodásoknak 
(Fal :  VR  4251.  Meg  fogja  mutatni,  hogy  a  piJrös  félnek  be- 
adása mesterséges  hami.skod;is  (Fal :  TÉ.  760). 

Hamissod-ik :  falsus  fio  Sí. 

még-hamisaodik :  [refutor ;  wiederlegt  werden,  zu  schan- 
den  werdenj.  Igazság  ő,  meg  nem  hamissodhatík  szavában 
(Lép :  Pl'ük.  11.94).  A  mi  vallá-simk  .sem  liamLssodik-meg  ex 
hoc  principio  (Pós:  Igazs.  1.282).  Némelly  feleleti  meg-hamis- 
sodtanak  (Illy :  Élet.  in.52). 

méghamissodás :  [reftitatio ;  wiederlegung].  Adja  eleiben  az 
felílünk  költött  hireknek  igen  meghamisodá-sokat  (MonOkm. 
IV.82). 

Hamissol :  refuto,  confuto,  pro  falso  habeo  Kr.  [vitupero ; 
widerlegen,  zu  schanden  machen,  tadeln).  Ha  miuel  bamíssal- 
lya  [így],  kez  vagyok,  felewl[e]  theruent  theuny  (LevT.  L342). 
Istent  megent  bamíssollyac,  hogy  az  bfin5s5ket  hozzája  veszi 
(Boni :  Evang.  III.1U0).  S6t  nagy  sokan  hamissollyac  mondásat 
(Born :  Ének.  90).  Ha  valaki  haniissolna  chyelekSdetSmet  (Frank  : 
HasznK.  62).  Az  nagy  istent  ez  megkáromlotta,  Moises  törvé- 
nyét hamislotta  (EPhilKözl.  IX.165).  Ök  hamissak,  kik-után 
tí-is,  az  igasságot  hamissollyátok  (Ver :  Tan.  18).  Méltatlan  ha- 
missolás  . .  smit  hamissol od inég-is  felebarátodat?  (Czegl :  Japh. 
219).  Mohametet  hamisolja  vala,  ezt  megkövezek  a  törökök 
(ErdTörtAd.  1.14). 

még-hamissol :  cv:  A  hamis  prophetakat,  kic  Jenisalembe 
Jeremiás  ellen  predikalnac  vala,  meg  hamissolnaia  (Helt :  Bibi. 
I  g2).  Ez  a  szent  irasbol  kSnven  meg  lianiissoltatik  (Szék  :  Krón. 
93).  Meg  hamissola  egy  nehany  fogásit  (Zvon :  PázmP.  4).  Ti 
magatoc  azt  vgy  meg  hamissol lyatoc,  hogy  semmi  mas  meg 
hamissito    nelkfil   ne   szfikelkedgj'ec   (EsztT :  IgAny.  217.  286). 

méghamissoUiatatlan:  [iiTefiitabilís;  unwiderleglich].  Am- 
meg  hamissolhatatlan  bizonsag  meg  ielSiitetnec  (NagyszC.  29). 

Hamissolás  :  [calumnia ;  verleumdung].  Méltatlan  hamis- 
solás,  . .  s  mit  hamissolod  mégis  felebarátodat ?  (Czegl :  Japh. 
219).  Az  hamis-solás  nem  illik  jó  lelkíi  tlieologushoz  (Czegl: 
MM.  219). 

Hamissoltat :  [reftito ;  widerlegen].  Ez  bizonysagoc  ha- 
misoltattyac  azokat.  Ide  .  .  .  (Born :  Evang.  1.334). 

Hamisság :  1)  íniquitas,  injustitia  C.  unbilligkeit  PPB. 
Törvénnyel  .szinelní-bé  a  hamisságot:  fraudi  sjieciem  juris  im- 
ponere  PPBl.  Tauoziatoc  el  en  tSIlem  mend,  kic  mfiuelkettec 
hamis.sagot  (MünchC.  26.  57).  Te  mindSn  hamisság  mivelkedS- 
ket  gSlSltel  (DöbrC.  18).  Semy  hamyssagot  ne  teegyetek  ytee- 
lethben  (JordC.  105).  Hamyssagt^vl  otalmaznaa  meg  (ÉrdyC. 
565b).  Az  isteny  dologban  semy  hamyssaagh  nem  lehet  (606). 
Legyetek  oltalma  minden  igazságnak,  legyetek  rontója  minden 
hamisságnak  (RMK.  11.177).  Mi  riszes  volta  lehet  az  igasságnak 
az  hamisságnál :  quod  consortium  jiistitíae  cum  legis  ti'ausgr&s- 
sioue  (Sylv :  UT.  11.47).  Michoda  hamisságot  mfiueltem :  quam 
ob  culpam  meam  .  .  (Helt :  Bibi.  I.  P2.  Bb3).  Hamissággal  eleyt 
vehe.ss6u  es  el  fordythassa  az  igasságot  (Erank :  HasznK.  60). 
Az  0  itiletível  minden  hamisságnak  folyamit  meg  szárazlhattyuk 
(Pázm :  Kai.  534).  A  nyelv  hivattatik  minden  hamisság  gyüle- 
kezetének:  universitas  iniquitatis  (Illy:  Préd.  IL246).  Ha  ugyan 
eladta  leányát,  csak  az  is  nagy  hamisság  tőle  (RákGy :  Lev. 
162).   Görögi  hamisság  (Mik :  TörL.  228).  Hamisság  fekszik  az 

82* 


1303 


HA^^SSÁGaS— HAMU 


PARÁZS-HAMU— HANUSÁR 


1304 


udvarisáf?  alatt  (Fal :  UÉ.  4G3).  8)  falsitaa  C.  falschheit  PPB. 
Müixliiau  az  bizonsagot  lenny  hamossagnak  (EhrC.  115).  Be 
rükratetik  hamyssag  bezellóknek  zaiük  íAporC.  9).  Uezedeet 
haniyssagbaii  nem  hagyaa  (ÉrdyC.  640).  Kerestek  hamys.sagoth : 
quaeritis  nieiidacium  (KiilesC.  5).  Az  római  pápának  itiletivel 
kárlioztaték  az  Pelagius  hamissága  (Pázm :  Kai.  631).  Az  pro- 
pbetiai  i5ueiid6lesnec  iga.ssagat  harnksagnac  gianosagatol  meg 
nem  ohatna  (EsztT :  IgAny.  464).  Hamisság  az,  hogy  az  irott  s 
faragott  kép  istent  jegyzenéje  (Pós :  Igazs.  11665). 

Hamisságos  :  [iuiiiuus ;  uugerecht].  Nyilván  vagyon,  hogy 
í  neki  természeti  szerint  viszszafordúltnac,  gíintsosnac,  gonos- 
ságosnac  és  hamisságosnac  kellyen  lenni  (MA :  Tan.  159). 

(Hamisul,  meg-hamisul] 

még-hamisulliatatlan :  [irrefutabilLs ;  unwiderloglich]. 
Vronk  zil6te.senek  meg  hamossiilhatatlan  [bamossolhatatlan '?] 
igaz  volta  (DebrC.  54). 

HÁMOR :  malleus,  conflatorium,  fornax  metallorum  ;  ham- 
mer, schmelzofeii  metall  zu  sclimelzen  PPB.  Hámor  seu  mal- 
leiis,  per  aquam  impulsiB  1435  (Czinár).  Ott  ajándékozá  meg  a 
fejedelem  az  uramot  a  csíki  kapitánysággal,  a  hámorral  együtt 
(Monlrók.  VII.181).  Én  is  parancsoltam  az  hámorra,  hogy  csi- 
nálják az  golyóbisokat  (MonOkm.  XXIV.344).  Az  hámorom 
mestereknek  valamivel  adóssá  maradt  (Radv :  Csal.  111.303). 
Kegyelmetek  az  hámoron  ada.s.sa  meg  vagy  pénzül  vagy  annyi 
ér«  vassal  (TörtT.  "V7I1.227.  TfirtT.'  1.499.  ftikGy :  Lev.  344). 
Égetik  az  érczeket  a  hámorokban  (KrucsB.  15). 

vas-hámor:  ferrariamoletrina;  eisenhammer PPB.  Kérd-ki 
a  vas  hámoron  lévő  nagy  fúvókat  (Matkó :  BCsák.  376.  RákF : 
Lev.  11.628). 

HAMU  (chomuv  HB.  lutmmu  Bal :  Epin.  8.  Alv :  Post.  99. 
ACsere:  Enc.  231.  Bly :  Préd.  L89.  havmiR  JordC.63.  NagyszC. 
298.  Aommat  Szék :  Zsolt  103.  ^nm»?iakat  Bal :  Csisk.  121. 
Aamval  Felv:SchSal.  16.  /iomiíhailuk  1269.  CodPatr.  1.41):  ci- 
nis,  lix  C.  MA.  a.sche  PPB.  Hamuba  sült :  cinericas.  Hamuba 
sült  pogácsa :  oncrypliias  C.  Hamu  alatt  sült :  subcinericius  MA. 
Hamu  alatt  sült  pogácsa :  focarius  panis  PP.  Gyertya-hamva : 
myxa  PPBl.  Méta  tendit  ad  locnm,  qui  homuhailuk  dicitur 
1269  (CodPatr.  1.41.  CodDipl.  1V.3:  490.  Wenzel  XI.  585).  Pur 
es  chomuv  (HB).  Aianlanae  áldozatokat  vrnac  es  hamu  vala 
5  feleken  (BécsiC.  16).  Léterieztóc  magokat  a  fSldre,  hamut 
ereztuén  6  felekre  (23).  Regeuton  hamuban  es  ciliciumbjm  tar- 
tottac  ponitenciat  (MünchC.  34).  Azon  herre;  howa  haiuwth 
zokoth  hanny  (JordC.  82).  Ciliciomban  es  haniwban  penitenciat 
tartottanak  vona :  in  cilicio  et  cinere  poenitentiam  eglssent 
(387).  Varasyth  hamwaa  teevven:  civitates  in  ciuerom  redactae 
(858).  (iondold  meg,  howa  moegy  hamwa  léteire,  merth  por 
wagy  (WeszprC.  143).  Meg  vtaluan  mikepen  hamut  os  port 
(VirgC.  25).  Az  tevz  hamva  [így]  tezy  azokat  (CornC.  130).  Az 
koporsóéban  egyebeeth  nem  leleneek  hamvnaal  (SándC.  40). 
Az  f5ldnec  hammabol  es  |X)rabol  torfimtetel  (DebrC.  258).  Mit 
kevelkődfli,  por  es  hamv?  ha  ma  vag,  honnap  nem  leez  (259). 
Hamwaa  leez  (ÉrdyC.  513).  Hamwthezem  vala:  linerom  mau- 
ducabam  (KeszthC.  288).  Az  testének  es  cjik  !iz  hannna  ua^n 
(TihC.  12).  Űsz6nek  liamma :  einis  juvencae  (Sylv:UjT.  11.106) 
Varosinak  czak  hammát  halálán  (11.125).  Az  fszónec  hamma: 
cinis  vitniae  (Helt:  UT.  Hh6).  Az  dio  hamviat  ha  fa  ólaiban 
habarod,  hait  nevel  (BeytlieA:FivK.  26b).  Szedgye  fel  annac 
az  tehennec  hamuát:  colliget  cineres  vaccaeíKár:  Bibi.  L138). 
Hamuat  hint  fejére  iMNyil:  Zsolt.  7).  A  te  sákod,  hamvad,  büj- 
tfid  korbács  (CzeghMM.  135).  A  ki  sebet  érez,  hogy  véri  meg- 
állyon,  korom  hamvai  (ig)]  hintez,  egyéb  Hastromoknál  bamaráb 
gyógyit  ez  (Felv :  Sch8al.  16)  Nem  lépik  az  ur  eleibe  peniten- 
tzianihábaii,  hamu-bintve,  tSredelmességgel  (Fal :  NA.  201).  Ha- 
muban sült  lapos  pogálsátska  (Orczy :  KöltH.  145). 


(Szólások]  Bátran  kezdgy  hozzá,  nem  ió  alunuod,  egyflid  a  z 
kert  u  élt  az  hamuban  feleitJd  (Eorttwer.  H3).  Solia 
nem  lészen  néked  bőcz&leted.  mind  czak  az  hamuban  kel  né- 
ked ^  1  n  e  d,  noha  orrodat  igen  fen  hordozod  (K2).  Az  tiz  ki- 
rály meg-fosztya  és  hamuvá  teszi  az  várast  (Pázm:  Kai. 
663). 

parázs-hamu :  (pruna,  carbo  candens;  glat,  glühende  kohlej. 
(Lipp:  PKert.  1.74.  11.143). 

Hamui :  cinoreus  MA.  aschigt  PPB. 

Hamvacska :  cinemla  MA.  wenig  a^che  PPB. 

Hamvad :  vertor  in  cineres  SL  (zu  asche  werden]. 

meg-hamvad:  cw  (Vajda:  Kiiszt.  1.626.  Kr.) 

Hamvas  :  1 )  cinericius,  fa%'illaceus  C.  cijiereus,  cinére  eou- 
spersus  MA.  aschigt,  mit  ascbe  bestreuet  PPB.  Hamvas  szín : 
ascbfarbe  Nom.  27.  Hamuas  port  hintenek  (Mel :  Jób.  6). 
Hamvas  fazék  (Matkó:  BCfiák.  122.  304).  A  bórSket  hamvas 
lúggal  készíti  (Com:Jan.  98i  2)  tímárok,  tobakok  edénye, 
melyben  a  borról  a  szórt  levakarják  OzF.  Hamvas,  tímárok  ham- 
massa :  p.silothrum ;  lauge,  garberlange  PPB.  A  tímároknac  há- 
mossába [ígyi']  behayttyác  bóredet  inelt:Mes.  121).  Egy  egy 
beórt  tartozzék  [lenzoieért  minden  bammasban  adni  (CsikGy.  12i. 

[KözmundásokJ.  Hamvas  az  hamar  mfi,  az  Herodotus  értelme 
szerint  (Toln :  Vigaszt.  13).  Hamarú  hamvas,  késfl  kedves  (Fal : 
Jegyz.  924). 

[Hamvasit] 

meg-hamvasít :  cinere  inficio  MA.  aschigt  machen,  mit 
asche  bestreuen  PPB. 

Hajnvaz  :  I)  cinere  inficio,  aspergo  cinerem  MA.  mit  ascbe 
bestreuen  PPB.  3)  (ad  cinerem  reduco:  emaschern].  A  mint 
lehetett  illyen  tíiríik  égette,  tatár  bammazta  országiban  (Bod :  Pol. 
Elób.  11). 

meg-hamvaz :  cinere  inficio  MA.  aschigt  machen,  mit  ascbe 
bestreuen  PPB.  Végy  nyers  kender  fonalat,  banivazd  jol  meg 
es  főzd  meg  jol  (Or^'K.  94).  Hamvazd  meg  fejedet  (László:  Petr. 
202). 

[Szólá.sok].  Légy  magadnak  ha  megbámaztál  (igy  ?] :  intra  tuani 
pelliculam  te  contine  (Decsi:  Adag.  45).  Légy  magadnak,  ha 
meghaninüLsztál  iKisv:Adag.  247 1. 

HANDÁQAT  :  (se  jactare ;  gestíkuliren,  berumfiichteluj. 
Zabolátlan  nyelveknek  paripáját  meg-eresztvén,  keménnyen  sza- 
godnak ;  csuda  mint  handágatnak  (Pós:  Igazs.  1.542). 

HIAJSDÁZ  :  cv  Utámiok  tsak  hamar  több  truppok  jOvéoek, 
kiáltá-ssa!  jüttek  és  bandáztak  (Gvad:  RP.  404). 

HAIíDORIT :  (convolvo,  derivo ;  wakenj.  Myndea  dolgot 
en  reani  akuiiiiuuik  haudoretany  es  myndenben  engemett  akar- 
nának byn&s.se  eyteni  (LevT.  1.350). 

HAJNDSÁR  {hani:ar  Eny:  Gizm.  24.  hanctar:  eochirídion 
C.  hnncsdr  Megy:  3Jaj.  11108.  Aaii«írral  Lép:  Hal.  29  hanetár, 
handsár  MA.  hund'zár:  macbaera  PPBl.  hangár  RMNy.  11.140. 
hangyár  Pázm:  Kai.  264.  Aansiir  Tyúk:  Józa  140.  fiam'ar  Helt: 
Krón.  14.  fiajtzar  RMNy.  11200.  hamar  Ver):  pugio,  sicula, 
encbiridion  C.  macbaera,  mucro  XL\.  sica ;  dolcb,  scbwert,  stoss- 
degeu  PPB.  Dógónyeg,  handsár,  vagy  oly  pálcza,  az  kiben 
belól  handsár  vagyon  el  rojt\'e :  dolon  Major :  Szót  Kylge  meg 
énnekem  az  biuigar  nelet  (RMNy.  11.140).  E^y  ezwest  hanzar 
(200).  Egy  aranyas  bandsar  (Radv:  Csal.  11.15).  Az  baiidzsiirt 
is  Hagymási  Jánosnak  adtiun,  bogy  az  botot  avagj'  csakánrt 
Hagymási  István  az  helyett  magáiuik  vegye  (1U.25U)  Jnbostúl 
vöttem  neki  egy  ezttst  palaczkot  láiiczostiil,  egy  aranyas  hanzsárt 
(Gér:  KárCs.  III.325).  Soc  pallossal,  bandasárockal  bóuesec  (Go- 


1305 


HANDSÁROTSKA— HANGOS 


HANGOSÍT— HANGOSSÁG 


1306 


sán-t  Ma?yB.  B4\  HíuisiiiocUal  avagy  szúró  pálczáekal,  kasz- 
perdeokel  gyakván  (Com:.Ian.  ISO).  Aeneíis  liaiisárial  ajáiidé- 
koíla  mug  Didót,  mellyel  rneyillte  magát  (Tyúk:  Józs.  110). 
Hansár  vagy  haszszú  kés  (Mik :  TörL.   189). 

Handsárotska :  pngiunculus  C.  MA.  dolchlein  PPB. 

Handsáros :  liabens  muci-ouem  Kr.  [mit  uinem  dolch  ver- 
selienj.  Haiuisáros  pálcza:  dolon  MA.  Lipiiaijtató  haiiisái'us  gil- 
kos  ^Tohl:  Vigaszt  228). 

1 .  HANG.  Hangani  [?],  hangolni,  hangzani,  hangozni :  ttinen, 
lantén  Adánii:  Spr. 

2.  HAUG :  touns,  sonitn.",  soiuis,  tinnitius  MA.  toii,  lant, 
klíuig,  das  klingen  PPB.  Hallássíil  a  zeugéseket,  hangokat 
(sonos)  választyuk  meg  (Coni :  J.'m.  tí2).  Tovább  nem  vihetvén 
éneki  hangomat  (Gyöngy:  MV.  49).  A  nuisikárul  szólván,  nints 
dei-ék  haszna,  hang,  hivság,  hamar  mnlik  (Kai:  NA.  78).  Már 
rósz  hangja  vagyon  neveknek,  bűzei  erkoltsSk,  el-hiresednek 
(9V)X 

[Szólások).  Oluasd  hangái  deák  (Zrinyi  1.19).  Szent  nevét 
bangái  kiálták  meg  (66).  A  méltóságot  kivánó  nagy  sziveket 
leginkább  gyútri,  leg-jobban  ébreszti,  mikor  hangái  szóllamlik 
meg  híre,  mit   követet  légyen  el  emez  s  amaz   (Fal:  UE.  -104). 

egy-hargú :  monotonus  Sí.  [consouns ;  eintönig,  gleiehlau- 
tend].  Könnyebb  két  szavat  egy  hangnakat  [rimelőket]  találni, 
mint  négyet  (Gvad:  FNót.  XV). 

nagy-han^.  Nagy-hangú,  hangitsáló:   mnltisonorns  PPBl. 

Hangatlan :  absonus  [roisstönend].  Kiknec  kíil5mb8z5  zen- 
gése hangatlan,  ékes  zengés  nélkfll  való:  quorum  dissonantia 
absoua  est  (Com :  Jan.  169). 

Hangicsá,! :  incino,  resono  MA.  admodulor  MAI.  wieder- 
tünen,  wiedorschallen,  zu  einem  instiument  singen  PPB.  Han- 
giczáló :  resonans  \L.\.  Cruma :  regi  hangiczalo  szerszám  volt 
MAI.  Nagy-hangú,  hangitsáló:  mnltisonorns  PPBl.  Hangitsáló 
madár  szók :  voces  *avium  liquidae  PPBl.  Tud  hegedülni,  lan- 
tolni, sipolni,  és  sokféle  egyéb  szerszámokkal  hangitsálni :  er 
spielt  auf  der  lantén,  auf  gittare,  und  auf  miterschiedlichen 
anderen  instnimenten  KirBesz.  79.  Mint  egy  trombita  vgy 
hangiczallyatoc  (Bom:  Ének.  239).  Az  égi-madarac  hangiczáhiac 
szép  melódiákat  (MA :  Bibi.  V.6).  Hangiczalo  szerszámokban 
énekellyetec  (V.15).  Hangiczállyime  mils,  az  ki  énekelni  tud, 
énekellyeu  (MA:  Scult.  12).  Melly  szó  nem  fog  kedvessen  han- 
giczalni  az  S  fSlSkben  (MA:  Tan.  1131).  Nótás  verseket  hangi- 
csál (Com :  Jan.  163).  Hangicsáló  szerszámok  (Telekesi :  FLél. 
211).  Szépen  hangitsáló  madárkák  vidultak  (Kónyi:  HKom.  101). 
A  madár  panaszolkodó  énekekkel  hantsigált  [igy  ?]  (Kónyi :  VM. 
24). 

Hangicsálás  :  [cantus  volucrum ;  vogelgesang].  Incyetek- 
egytek  mastokoth  lelky  hangicyalastokual  (Komj:  SzPál.  334. 
Sam:Cer.  44.    Thaly.  VÉ.  IL49). 

öszve-liangicsáL  Oszve-hangitsáló :  symphoniacus  PPBl. 

Hangol :  sono,  tono  MA.  tinnio  WF.  klingen,  schallen, 
tönen,  donnern  PPB.  tönen,  lantén  Adámi:  Spr.  Trombitálok, 
hangolok :  clarigo  PPBL  Végezetre  a  pogány  tatár  erez  sajtója 
alatt,  kinek  még  mostis  füleiben  hangol  csergedező  békójának 
pengése,  mayd  négy  esztendők  tSlteigh  megh  facsartatott  (VárM: 
ÉgíSzöv.  Bevez.). 

Hangolás :  tonatio  MA.  das  donnem  PPB.  [stimme].  A  po- 
gányok ecclesiája,  az  evangéliumnak  szozattya  és  hangolása 
által  kéretett-meg  ^Debr;  Ker.  457). 

Hangos  (hangas  NagyszC.  64.  Helt:  Mes.  238.  Zrinyi  1.9. 
hangtcs  KeszthC.  431):  cauorosus  C.  sonorus.  sonans,  sonabilis, 
tinnulns,  personus  MA  canorosus;  laut  töneud,  schallend,  klin- 


gend  PPB.  Hangoson :  sonore ;  hangos  zöngés :  sonor ;  hangos 
zSngő:  sonorus;  hangas  szauu :  altisoniis,  clarisonas,  canorus, 
vocalis  C.  Sok  madarakkal  tellye^s  berok,  hangos  berek :  nemus 
*argutum  PPBl.  Himgos  énekel :  cum  jubilo  NémGl.  200.  Mi- 
koron  ez  madár  (fülemile)  hangos  zoual  énekelne,  fel  lekente 
ez  bodogatia  (VirgC.  107).  A  tengSrbeli  lean  zynű  halnak  han- 
gas ed8.s.seg5s  zeep  enekle.sy  (Nagy.szC.  64).  Zokt^mak  némelye- 
ket mondany  az  myseben  hangos  zoual  (CornC.  369).  Zava 
vala  hangos  (TiliC.  106).  Hangos  kfirtflc  valánac  az  ő  keze 
alatt :  tubas  ad  clangendum  liabuit  (K.ár:  Bibi.  L150I.  Hangos 
trombita  zengedez  (1.462).  Az  elmondás  fel-szóval  való,  tiszta 
hangos  (Com:  Jan.  156).  H.<iiigosban  kiált  az  te  szent  véred 
i  (Zóly;  Elm.  19).  Hangos  szouai  mondotta  (218).  Hangos-szavu 
czimbalom  (Offic.  186).  Ha  hallottátok  volna  a  fene  vadnak 
pőng8  és  z6ngo  hangos  szavát  (Laud:  UjSegits.  1.71).  Az  ó 
tulajdon  vétkeit  hangos  dobra  veri  (Fal :  BE.  579).  Fejekkel 
I  dicíiekednek  inkább,  hogysem  tánczoló  lábokkal,  vagy  hangos 
I    torkokkal  (Fal:  NE.  28).  Ezt  a  finom   s   fen-járó   bSIteelkedést 

I    nagy  8r6m,  hangos  javallassál  fogadák  minyájan  (Fal:  NA.  123). 
I 

Hangosít :  [intono ;  tönend  machen,  ertönen  las.s6n].  Az 
'  izopot  nizben  ha  főzöd,  estve  regei  iszod,  az  gyomifodjat  meg 
i    tisztittya,  szódat  hangosittya  (OitK.  35). 

I       föl-hangosit :  cv)  Mint  az  trombita  tol  hangasétsad   az   te 
szódat  (Zvon :  Po.st.  1.68). 

Hangoskod-ik :  sono,  sonorus  sum  MA.  klingen,  schal- 
len, tönen,  leuten  PPB.  Minden  fidSben  meg-marad  az  ee- 
clésia,  és  8  benne  hangoskodik  az  igaz  pásztoroknak  tain'- 
tása  (Pázm:Kal.  541).  Nem  olvasstik,  hogy  valamit  tanított 
nyelvével,  hangoskodó  szózattyával  (Pázm :  Préd.  207).  A  ki- 
viil  hangoskodó  szó  (Pázm:  KT.  171).  A  te  dicséretednek 
bősége  hangoskodjék  a  te  szent  udvarodba  (255.  Káldi:  Bibi. 
365).  Mint  hangoskodott,  melly  édességes  zengést  adott  (Hall : 
Paizs.  23).  Jobbat  nem  hirdethet  felőled  a  faraa  trombitája, 
hogysem  mikor  oko.s.ságodniI  hangoskodik  (Fal :  UE.  413). 

Hangoskodás  :  resonantia  Kr.  [das  tönen,  schallen].  Ha  az 
isten  igéjének  haugoskodása  és  az  szentségeknek  szolgáltatása 
meg  fogyatkozik  (Pázm:  Kai.  112). 

Hangosl-ik :  [sono,  tono ;  klingen,  tönen,  erschallenj.  Ez 
trombitának  elw  zaua  retenetessegel  hangoslik  (VirgC.  115).  Fft- 
leyben  be  yiitnac,  hangostassanac  auag  hangoslassanac  (NagyszC. 
52).  Dob,  trombita  szóktól,  lo  nyiritésekt81  az  egh  hangoslic 
vala  (Ulyof :  Jephta.  8). 

Hangosság :  vocahtas  C.  sonor,  sonoritas  MA.  starker  ton, 
getöse  PPB.  Az  enoclSnec  zaua  hango.soag  nekflI8n  olan,  mint 
az  diznocnak  rohSgese  iGuaryC.  61).  Wnvme-st  halgatom  viga- 
sagokat,  hangonsagokat  [így],  ének  mondasokat  (VirgC.  4).  Meg 
vtalt  mjiiden  ez  velagy  hangosságokat  es  genyerevsegeket 
(MargL.  79).  Ez  velagnac  víga.saghi  es  hangossaghi  (NagyszC. 
50).  'Ea,  velagi  hangosságok  es  mulatságok  (98).  Hangosság  lezSn 
az  tanolaasnak  ideyen  (SándC.  16).  Az  orgonából  kfil8mb  sono- 
sok  hallatnak  es  eg'  egyenos  hangosságot  teznek ;  hangosság- 
tevo  instrumentum  (17).  Neg  dolog  zokseeg  az  haugossaag  te- 
teelhoz  (18).  Ez  vylaghy  ewr8mnek,  hangosságnak  es  lakoza- 
soknak  niyatta  el  ragattatnak  vvr  istennek  emlekwzetyTfil  (ÉrdyC. 
97b).  Akoron  t8ry  meg  az  yflfyvvsaghnak  zeepsegheet  ez  vylagh- 
nak  hangossagawai  (126b.  510).  Te,sty  érzek Snyseegnek  ablakyt 
bel  keel  rekezteny  ez  vylaghy  vezedelmes  hangos.sagoknak  előtte 
(619b.).  Szózatot  halléc,  mellyiiec  hango.ssága  hasonló  vala  nagy 
soc  vizeknec  zugasálioz  (Kár:  Bibi.  1.462).  Éneki  fSlszóval 
magaztalom  főlségedet  es  vig  hangossággal  (MA:  Bibi.  V.13). 
Szép  musikát  halgatnak,  és  gyönyörködnek  beime,  de  egyik 
fiUökön  bé-menvén,  másikon  ki-niégyen  a  hango-sság  (Pázm : 
Préd.  461).  Menny-országban  pedig  inkáb'  értik  a  sírást  hogy- 
sem a  nyelvnek  hangosságát  (538). 


1307 


(HANGOSUL)— 1-  HÁNY 


1.  HÁNY 


130S 


[Hangosul] 

Hangosulás :  (souitus ;  das  tönen],  LezSn  iiag  gSnSrSsegSk 
az  np{;  (illető  all;itoknal<  zepőii  haiigossiilássokban,  niertli  mjii- 
dSnik  az  ű  zongeseeth  firzi  (SjiiidC.  9). 

Hangz-ik :  sono,  resono  Sí.  Hangaiii,  liangzaiii,  hangozni : 
tSnen,  lantén  Adámi :  8pr. 

Hangzó,  hangozó :  perronns  MA.  dnrchst-hallend  PPB. 

HIAJNGA:  brya  C.  Hanga-ffi:  brya,  erix,  erica;  heide, 
heidekraut  PPB.  Hanga,  mellybjl  ruha  tisztító  sfiprftt  czinalnac: 
brya  MAI. 

HANGYA  (hanqyd  K6nyi:HRoni.  80.  hangyái  KBéC!. 
1650.  9.):  formica  C.  MA.  ameise,  emse  PPB.  Hangyálioz  való: 
formicinus  C  Hangya  nirtdra  mozgó  ér,  fel-verfe:  pnlsiLS  *formican.s 
PPBl.  Annera  gondolhattya  enihernek  elmeye,  nienere  egh  kys 
hangyának  nyoma  eez  fewldnek  zeles.seghpn  AVinklC  82. 
NádorC.  348.  ComC.  220).  Az  hangya  bnzat  hord  az  ew  fek- 
uesebe ;  a  pyoliek  [tiicsíik)  meg  ehylue  kezde  a  hangyának  kew- 
nyergeny  (Piwti ;  Fab.  55).  A  mely  fán  liangya  jár :  ó  hájjal  által 
kell  vonni  és  kenni  az  fát  és  nem  mehet  tel  (Radv:Csal.  Hl. 
56).  Olly  las.'ian  jár,  mint  a  hangba  (Kisv:  Adag.  322).  A  hangyá- 
fészkot  meg-bozgatják  (Kónyi:  HRom.  80). 

[Közmondások].  Kiczin  a  handgya:  de  meg  ti'id  azért  buesúhii 
(Holt:  Mes.  3fi).  Még  az  hangyának-is  vagyon  haragja  (Ozegl: 
MM.  13). 

Hangyái  :  formicinus  MA.  langsam,  wie  eine  ameise  [?]  PPB. 

[Hangyálkod-ik] 

Hangyálkodó :  formicans ;  liangyamódra  mozgadozó  MAI. 

Hangyás :  formicosiis  MA.  voll  amelsen  PPB. 

Hangyásos :  formicosus  C. 

HAPÍKAUEK :  achüpfeimer  beim  brunnen  Adámi:  Spr. 

HANT  (/idnlt  Kár:  Bibi.  1.456.  Prág:Serk.  337.  hont  Illy: 
Préd.  1227):  gleba  C.  cespes  MA.  terra  praecipue  densa,  ping- 
vis  ne  sibi  cüliaerens,  ipiae  ligone  vei  aratro  subventitiir  Otr : 
OrigHung.  11.278.  rasen,  griinor  vvasen,  erd.scholle  PPB.  Pá/-si- 
tos  hant:  cae,spes  C.  Hant,  tnr.is:  grumiis  Major:  Szót  Erisíti 
Székesfejéi-várot  hanttal  töltisokkol  (Monlrók  in.86).  Kiluiec 
mezeiec  fenyS  viaszos  hánfockal  és  hamunál  el  fedeztetne  fek- 
szic  (Kár:  Bibi.  1.456).  Az  (oldnec  hantyai  (1.536).  Az  szeretet 
nyila,  mint  valamely  darab  aszú  hánt,  néniellyet  meg  sert  (Prág : 
Serk.  337).  Mas  hantból  rakott  falt-is  eppittetett  volt  (Meg)-: 
Co\vp.  69).  Földi  pásitos  hont  (Illy:  Préd.  1227). 

föld-hant:  cw  Négy  bástyái  azután  mind  fSldhantokkal 
regidariter  rakattak  (Szál:  Krón.  142). 

pázsit-hant:  eaespes  MA.  PPBI.  [rasen].  A  szelid  [lásit- 
hanlra  leiilénok  (Fal:  NU.  332). 

Hantocska:  glebula  C.  MA.  cespitulus;  kleine  erdscholle, 
kleiner  wasen  PPB, 

Hantos :  glebosus  C.  caaspitosos  MA.  caespititius  PP.  schol- 
lig,  knollig,  von  rasen  PPB  Hantos  avagy  hantái  fSdót  kunnyocs- 
kákban  (eaespite  tecfis  tiiguriolis)  laknac  vala  (Com:  Jaii.  102). 
Az  irt\';'mynak  a  melly  posvány  van  mellette,  nStt  egy  hantos 
sombtjk  annak  kőzeiielte  (Gyöngy:  KJ.  74).  Hantos  hidmok, 
liíve.'i  ernyők,  Diiináiiak  udvara  (Fal:  Vers.  873). 

1.  HLÁJNY:  I)  emolior  C.  jacto,  .suecutio  PP.  wert'eu  PPB. 
Hányattatott :  ja<tu.s  jaitatus ;  idestova  hányom :  dlsjicio  ;  tíilyül 
reá  hányom ;  suiiergero ;  nyakra  fíre  hányom :  praecipito,  dis- 
turbo  (.'.  A  gjlekezet  hanna  (jaclaret)  eriiet  a  gazotilanciomba 
(MiuichC.  97b).  Az  liayoczka  hanyattatyk  vala :  uavinila  jacta- 
batur  (JordC.  399).  En  myndent  az  temleczben   haoyok  (782). 


Potth  hányasnak  ew  feyek  feelyre :  injecto  palvere  capitibus 
(919).  Kereztlmek  yegyeet  haiuiya  vala  (ÉrdjC.  545).  (A  vész) 
teetowa  h;myaa  owket  (653b).  Az  sárga  gyopárt  luuid  a  ruháé 
kSzzé  (Mel:Herb.  93).  Ne  hanniatok  az  drága  kSueket :  n« 
mittatis  margaritas  v&stras  (Fél :  Bibi.  10).  Julianus  császár  az 
vert  az  markánál  az  egbeu  haniuan  észt  kiáltja  vala  (Fél :  Tan. 
211).  Mindennaiwn  hánytác  és  forgattác  az  Írásokat  (Zvon:  Post. 
1.697).  A  szemétre  hányatott  falatokat  kivánta  (Pázm:  Préd.  3li. 
Bőven  hánnya  vérét  (Zrinyi  1.175).  Imide  amoda  fik  hánnyák 
magokat  [birkózva]  (Zrinyi :  ASyr.  7,1).  A  halyagnak  a  mag^•át 
törd  meg  és  gyúrd  azt  kenyir  bélben  es  bánd  azt  a  halaknak 
(OrvK.  93).  Tovább  szSW  mégis  fnntáni  sz&szit  Takáts  Mátyás 
s  igy  a  vetéllSt  (Pós:  Válasz.  138).  Tiz  óra  felé  bumbikot  kez- 
dett hánni  a  várban  egymásután  (Monlrók  XX1II.425.  42f>. 
427).  A  tévelygésekbe  magokot  hanyot  homlok  háimyák  (Illy  : 
Préd.  1.203).  Belsőrészeinek  faidalmátol  igen  hányattatik  (II. 
525).  2)  fjacto,  objeeto';  öfter  vorbringen,  vonveifen].  Jo  szeren- 
czeiekben  erő.ssen  hanyac  Lstenben  való  bizodalmokat  (Born: 
Préd.  252).  Jamborsagodat  emberec  el6t  haniod  (Mel :  Szján. 
132).  Ne  czigankogyek  senki,  no  hania  erdemet  (uo.).  J5uadel- 
menec  keues  uoltat  hamiya  (Tel:  Evang.  1.426).  Ki  mind  vuta- 
lan  tudatlanságomat  hányod  énnekem  (Tel:  Fél.  119).  Hánnya 
gazdagságát,  holott  semmié  nintsen  (Kár:  Bibi.  1610).  Tudom, 
hogy  igen  hámiyák  az  atyafiak  az  római  pápának  vér  szomjú- 
hozá.sát  (Pázm :  Kai.  162).  Mellyet  nem  azért  említek,  mintha 
ezzel  serénységemet  akaiTiám  hánni  s  dicsérni  (Matkó:  BCsák. 
Elób.  3).  3)  [vomo ;  sieh  erbreehen].  Az  gyermekek  jól  vannak ; 
Zsigó  kezdett  hi'iuni  szombaton,  de  most  tel  vadnak  iRákGy: 
Ijev.  3.  186).  Az  tegnapi  megcsűmílrlés  miatt  hánjlam  es  hideg 
borzogatást  is  érzettem  (Monlrók  XV.66.  Mik:TílrL,.  177).  4) 
(exaio,  operio ;  besetzen].  Egész  iskárlAt  felső  niba,  kamokával 
hánt  (Gér:  KáiCs.  U.325).  Szederies  tafota  bachoka,  ueree  bár- 
sonnyal hant  (Radv:  Csal.  11.16). 

[Szólások].  Zemeebeu  banywan  embernek  myndeu  by- 
neyt  (ÉrdyC.  12.  25b).  Csecsemő  uiagz.atinkat  fegyverre 
hánnyák  (Megy :  6Jaj.  IV.  1 6).  Ha  nem  mongyátoc  meg,  kontz- 
ról  k  o  u  t  z  r  a  liányattattoc ;  nisi  indicaverites  niilii,  peribi- 
tis  (MA:  Bibi.  11.157).  Koncáról  konczra  hányták  darabolták 
(Kem :  Élet.  27).  Kótya  vetyére  hányom :  subhasto  C.  A 
tengeri  tolvajok  jutnak  egy  Mákhilenta  nevö  városba,  kinek 
piatzán  nyereségeket  kótyavetyére  hányván,  Társiát-is  árúba 
botsáttyák  (Hall:  HHist.  II.2S1).  Apró  gyermetskeketis  szab- 
iara h.'uitac,  es  harmassaulis  lo  hatara  tarisznyába  kőtSztec 
(Born:  Préd.  78).  Szömére  luinyom :  intprobo  C.  objicio,  og- 
gero  Kr.  Szégyonlyed,  az  mit  adtál,  az  szemére  háiini  annac 
(Kár:  Bibi.  1.679).  Tenéked  hálá-adatlauság  szemedre  ne  hányat- 
tasséc  (Com :  Jan.  194).  A  váios  el-ragadoztatic,  sákmányra 
li;\nyattatic :  diripitiu-,  e.xpilatur  (Com:  Jan.  151).  Igen  tőrtSc 
claitromokat,  a t k o t  igen  hantoc  (Born:  Ének.  366).  Mit 
luuiz  falra  borsót?  Gallos  quid  execas?  (Tlecsi:  Adag.  182. 
Kisv:  Adag.  194X  A  bíró  is  eljött  egész  tanácsával,  esedezett 
érteni  hathatós  .szavával ;  de  ez  is  csak  f;Ura  liányta  itt  a  bor- 
.sót,  szólt :  jobb  lesz,  ha  nékem  csináltat  koporsót  (Gvad:  RP. 
132).  Tzigár. y  kereket  hányni:  in  rotam  se  versare,  cir- 
cumagere  PP.  Az  róka  háiuiya  az  c  s  e  1 1,  és  ide  s  tova  evez 
farkával  (Piizm:  Kai.  151).  Róka  nuklon  a  cselt  e^olelé-ia  8 
má.sfelé-is  hányta  (GKat:  Titk.  Elöb.  14).  Azt  gondolja,  hogy 
l)átorságo,sjui  híüiyja  a  tselt,  azont  sok  vigyiizó  szem  ándja  el 
(Fal:  BE.  584).  Hlene  vetegetek,  ellent  hányok:  objeeto 
PPBl.  lleátian  hány  ellent  Kustáii  bék  kardgvával  (Zrínyi:  ASyr. 
197).  Elvíigaték  keze,  de  ugy  sem  szüiiék  ellent  hányni  a 
másikkal ;  midin  már  elkezdett  volna  a  .sok  ellenliányásban 
lYiradni  (CsikGy.  71).  Hiumyac  eszeket,  hogy  szegényt  el- 
nyonijauac  (MA:  Bibi.  V.13).  A  búza  fojet  hány:  soges  spica- 
tur  PPBl.  Háu}-ní  a  fejét  bykjudlioz  illik:  caput  jactare 
*ftuiaticum  est  PPBl.  Fittyet  báuy  mind  a  régi  ac  atiakiuik 


1309 


AL.^-H.4NV— EH  lÁNY 


ELHÁNYAS— LE-HÁNY 


1310 


Bal:  Csisk.  419).  Mfinta  a  boraikra  tittvet  hány  (Fal;  Vers. 
71).  Mikor  Eger-várra  h  a  ni  a  1  i  á  t  hántunk,  ugy  mutatta  [a 
isló  sas]  valamint  kivántuk  masnnk  (Zrinyi:  ASyr.  80).  Ne 
uumya  ember  h  y  t  e  c  t  [ne  esküdUzzékJ  mjiideu  kysded  do- 
ogeert  heeyaba  (ÉrdyC.  525).  Mit  használ  az  embernek  hitit 
BÓval  bánni?  (Mad:  Evang.  191).  Kótya  vetyét  liányok: 
luctionor  C.  MAI.  Nem  derczéskednél  illyen  mód  nélkSl  és 
bánnál  másra  k5ue  őzikéket  (Bal :  Csisk.  104).  Lest 
iídjiü  :  insidias  muliri :  locare  insldias  aliciii  PPBI.  Minden  felel 
eaeket  bántak  iMonlrók  111.20").  Egy  ez  vylaghy  chwö"  yatee- 
lus  kezde  m  a  g  a  a  t  hamiy  (ÉrdyC.  95).  Soha  ne  mondluissa 
my  ellenseg\vnk  magath  hanywan :  meg  gySzem  esvketh 
llewrC.  134).  Az  papság  er6son  haimya  magát  üres  titulussal, 
Mgy  8  cafholica  orthodoxa  ecclesia  (Born :  Préd.  460.  MA : 
tan.  177.  Ziinyi  I.17S).  Há:iyod  panaszodat  (Zrinyi  11.110). 
Sgyéb  javakhúi  is  prédát  bánni  kívánván  (Monlrók  XV.52). 
Ifikor  vitézek  r  u  d  a  t  bánnak  vala,  ifBu  Lajos  király  sokszor 
lézi  vala  (KMii.  rV.244).  Nem  fiz  nagyra  szivem,  szemem 
lem  hányom  magassan  (MA:  Bibi.  V.61i.  Mind  a  kettí  (a  két 
orony  tetején  az  arany  nap  s  ezüst  hold)  csoda  seliességgel 
brgott  és  szikrát  hányt  (Fal:TÉ.  677).  Szitkot  hány  az 
igben  (Gyöngy:  MV.  17).  Tört  hányt  (GyöngyD:  Char.  401). 
Mrt  hányó  titok  (Fal:  Jegyz.  936). 

[Közmondások].  Akar  mint  bánd  az  tSkre  az  boitoriant,  de 
aért  vgj-an  nem  ragad  réia  (Decsi:  Adag.  203). 

alá-h.ány:  dejicio  Ki-,  flienmterwerfen].  Sokan  magokat  az 
olyo  vizbe  hányat  homlok  ala  hanták  vala :  plerique  in  flumeu 
e  praedpitaverant  (Forró :  Qirt.  207).  Az  kik  őket  vezettek 
ala,  az  tSldre  ftl  meredek  ala  hányattatván,  azouoktol  el  tapod- 
atnak  vala:  qui  rexerant  eos,  praecipitati  in  terram  ab  ipsis 
bterebantm-  (528). 

által-hány :  trajicio  Kr.  [hiniiberwerfen].  Nevec  betfiinec 
Ital  hányására  irott  versek :  anagrammata  (Cbm :  Jan.  163). 

be-hány:  1)  injecto  C.  bineinwerfen  PPB.  Söríbben  bnm- 
ikot  s  gránátokat  bántak  bé,  kövekkel  egj'elessen  (Monlrók 
[iin.420).  2)  [operio ;  bewerfen,  bedeckenj.  Minden  ió  szántó 
ildet  be  hantoc  kSueckel :  omnem  agrum  egregium  operietis 
ipidibus  iKár:Bibl.  L333). 

éggyűvé-liány :  [conjecto;  znsammeuwerfenj.  Holt  testete- 
et  az  ti  bálvánitoekal  egybe  eggyfivé  hányatom  (MA:  Bibi.  I. 
15). 

el-háuy:  disjicio,  dissipo  C.  [wegwerfen,  anseinander  werfen, 
jrstreuen].  Tajtékját  elhányom :  despumo ;  elhányattatott :  dis- 
ctiis,  dispersus  C.  El-hányni  a  házat :  *distiu'bare  aedes  PPBI. 
II  hanuan  8  ruhaiat  (projecté  vestimento)  fel  zScuéu,  i5u5  6 
oziaia  (MünchC.  93).  Zaggassuk  meg  f  kőteleket  es  í  igaiokot 
annuk  el  mi  rvlonk  (DöbrC.  16).  Hannvk  el  setetsegnek  f 
olgit  es  8lt5zi6nk  fenes.segnek  fegveribe  (257).  Yme  zerzettelek 
legedet  neepeknek  felette,  hogy  kyket  akarz  ky  zaggass  es  el 
>rj'  es  el  vezess  es  el  hány  (ErdyC.  342).  Hannywiik  el  my 
iwlwnk  myndden  fertelmetessegőket  (575).  Ruhaiath  el  hania 
r%gC.  27).  Mosd  meg  az  szárát  hánd  el  (MehHerb.  22).  El 
in'om  az  en  gabonás  hazaimot  és  nagubbakot  rakok  (Sylv : 
T.  L103).  ír,  hogy  el  hanthak  wolna  az  hidat  (RMNy.  11141). 
:ytale:  olly  kigyó,  ki  télben  hányja  el  az  borét  (Sziksz).  Hogy 
innék  el  illyen  nag  nyereséget?  ab  ipsa  messe  discedam? 
)ecsi:  Adag.  299 1.  Az  gyepfit  cl  háimya:  dissipat  sepem  (Kár: 
ibl.  1629).  Minden  szélre  el  hányatnac,  az  az,  f51dnec  minden 
Bgeletire :  in  omnem  ventum  dispergentur  (U.123).  Szablya 
:•  Svelyeket  magoktol  el  bányák  íZrinyi :  ASyr.  269).  Ha  a  váro- 
)n  meg  gjn'üad  egy  ház,  vallyon  nem  jobb  é  azt  a  házat  mind- 
járt mindenestől  fogvást  el-hánni,  hogy  sem  mint  az  egész 
irost  veszedelmes  tűzre  botsátaui  (Hall:  HHist  11.2411.  Kótya- 

tye  leszen,  el  bánják  6ket  [a  rabokat]  ((Jér :  KárCs.  111.455). 


[Szólások].  Az  fSge  fa  az  nagy  fimo  .szeltni  meg  indetatik  es 
el  bánnia  az  8  bimboiat  (Mel :  SzJáa  190).  A  róka 
el-bányván  s  z  8  r  ét  (0>m :  Jan.  47).  NemLi  liáimya-el  hitit: 
nec  dejerat  (184).  (A  kossoc)  mind  meg  Sckleléc  a  farkast, 
annyéra,  hogy  mind  el  hánn;i  ahazugnacvalót  (Helt :  Mes. 
299). 

elhányás :  dissipatio  C.  projectio,  prolti-sio  MA.  zerstreuung 
PPB.  Kigj'ó  vétkezés,  bori  elhányás :  *angvina  vematio  PPBI. 
A  róka  ki  keletkor  elhánj'ván  szőrét,  kopa.sz.ságof,  szőr  olhányást 
.szenved  (Com :  Jan.  47). 

elő-hány :  objecto  MA.  vorwerfen,  vorriicken  PPB.  Nem 
hannjaic  ele  kőnyőrges&ukben  mi  igassagunkat  (Born:  Ének. 
139).  ÉI8  haniod  touabba  az  ira.snac  kfilőmbőző  igeiét  (Mon: 
Apol.  309).  Vagy  mit  hányhatok-eló  igazán,  ha  meg  nem  adod 
a  mit  kérek?  (Pázm:  KT.  309). 

föl-hány:  1)  subjacto  C.  in  die  hóhe  werfen  PPB.  Nagy 
öklelő  fáját  bog  fel  haunya  vala,  nyakában  csuklyája  lobogdo- 
gal  vala  (Ilosv:  Toldi.  8).  Kőteleket  hántac  fel  az  házra  (M.\: 
Scult.  932).  Fel-báimyác  a  gabonát  szóró  lapáttal  (0)m :  Jan. 
75).  3)  [everto,  subverto,  disjicio ;  umstürzen,  zerstören].  Fel 
hannya  mynd  az  hazat:  everrit  domum  (JordC.  581).  Fel  ha- 
nyaak  mynd  eetkőket,  mjiid  aztalokat  (ÉrdyC.  515).  Az  néme- 
tek az  varasban  való  egyhazbeli  régi  földesmrak  temetésit  fel- 
hányván, a  fejedelem  édes  atyja  Rákóczi  Zsigmond  testét  is 
kihányták  (SzahKrón.  167).  3)  [.scrutor;  durehstöbem,  dm'ch- 
forschen].  Hanuyatok  ffel  az  zent  irast:  scrutamini  scripturas 
(JordC.  640).  Hánnyák  fel  az  szent  bibhat  (MNyil :  Zsolt.  63). 
Fel  bántam  ládáimat  ((Jér:  KárC^.  IV.397).  4)  oggero,  injecto 
MA.  [vorwerfen]. 

fölháiiyás :  [objectio :  vorwurf ].  A  más  gyalázása,  szemre 
való  fel  hányása :  opprobium  (Com :  Jan.  184). 

ki-hány:  1)  ejieio  MA.  hinausvperfen  PPB.  Fövényét  ki- 
hányom: exareno  PPBI.  Ki  bana  mend  az  arolocat:  ejiciebat 
omnes  vendentes  (MünchC.  52),  Az  gonozokat  ky  banyák : 
malos  foras  miserunt  (JordC.  396).  Kywe  hányatnak  belőle  az 
holt  tagok  (8).  Hannyok  ky  kezevmkből  az  fegyivert  (548). 
Szemétre  ki  bánlak  (Hosv:  Toldi.  9i.  Hazabul  Medeat  Jason  ki 
hania  (CsomaC.  22).  Ki  banya  a  kerekeket  a  szekerekből : 
subvertit  rotas  curnmm  (Helt:  Bibi.  I.  Ii2).  A  must  fel-forja,  és 
ki-hánnya,  valami  rútság  a  hordó  fenekén  találtatik  (Pázm: 
Préd.  2311.  Saláta  czikoria  gyökérből :  hámozd  szépen  meg,  a 
fássát  hánd  ki  (TörtT.'  1579).  Az  ioszagnak  hatalmas  elfoglalóit, 
batalma.sul  belőle  szabad  ki  barmi:  ejici  possimt  (^''er:  Verb. 
130).  Ostorral  vei-vén,  hanta  ki  az  templombul  (Zvon:  Post.  ü. 
270).  Mlnnyájokot  kihányá  a  templomból  (Ely:  Préd.  1119).  3) 
[subverto,  devasto ;  zerstören].  Tövéből  kihányó :  exterminator  C. 
A  hartzal  még-vétettetett  város  néha  el-is  tőrőltetic,  ki-vágat- 
tatic  avagy  t8b8l  ki-hányattatic :  exciditur  (Com :  Jan.  151).  3) 
[evomo;  ansspeien,  von  sich  gebenj.  Estvéig  hánytam  hászszor, 
talám  az  mit  azelőtt  nappal  ottem  volt  is  emésztetlen  hánytam 
ki  (RákGy:  Lev.  186). 

kihányadók :  ejectamentum  MA.  auswurf,  was  weggewor- 
fen  ist  PPB. 

kihányás :  ejectio  MA.  egestio ;  answerftmg,  verbancimg 
PPB. 

[környűl-hány] 

kömyöilháiiyás :  circumjectns  C. 

!  lé-hány :  dejicio  SÍ  [henintenverfen].  The  soksagbw  dyezA- 
j  segbedben  le  hányad  en  ellenseghymet  (JordC.  41).  Lewe  ba- 
■  nyaak  hw  labaynak  előtte :  projec«nmt  eos  ad  pedes  ejiis  (403). 
Wgy  hogy  meegh  az  wczakon  es  le  bamiaak  h\%'  beteghőket : 
adeo  ut  in  plateas  efierrent  infirmos  (721),  Le  banyaak  fegy- 
i    werőket  (518b;.  Jo  nibait  róla  lehanuan,  zegenőknek  ruhaiaban 


1311 


LEHÁNYÁS— CSEL-HANYÍS 


KERESZT-HÁNYÁS— HÁOTATTAT.iS 


1312 


8t8zek  (TihC.  21).  Gerendákat  fokról  nyakokban  lo   lianyanac 
(GSres:  Máty.  18). 

léhányás.  Gondnak  lehányása:  remissio  C. 

még-hány.  1)  di.sjicio  MA.  zerstreuen,  von  oinander  wer- 
fen  PPB.  [zerstiiren].  Megliaúac  a  Ijaiazatot :  nudaverunt  tectiim 
(MüiichC.  73).  Moghánnác  a  lieazatot  iHelt:  UT.  J4j.  A  far- 
ka.s  IS  eljiivén,  meg  liánnya  éa  szaggatja  az  juhokat  (Kecsk.- 
Tört.  11.229).  Minden  hidakat  elégetett  a  ladányin  kivöl,  de  azt 
is  meghányta  (ftikGy:  Lev.  176),  2)  (.^crutor;  anfetfibern,  durch- 
forschen).  Meghányá  Laban  mind  az  egész  .sátort  és  nem  ta- 
lálta meg  azokat :  scrutans  omno  tentorium,  nihil  invenit  (MA ; 
Bibi.  L29).  Nézzd  meg  a  népeket,  hánd  meg  napnyugati  fényes 
nemzeteket,  légy  birájok  (Orciy:  KöltSz.  12).  S)  exaro  [operio, 
occupo ;  besetzenj.  Selyem-galanddal  meg  prémezi,  meg  hányja .' 
bombycinis  taeniolis  describit,  exarat  véstem  PP.  Egy  zoknya, 
kynek  mynd  fewly,  niynd  allya  feketlio  bar.sonnyal  wagyon  meg 
hanywa  iKMNy.  U.211).  Báthory  Annának  (hagyok)  egy  gránát 
felsft  ruhát  kit  meg  bántak  kamukával  (Gér:  KárCs.  IIL368). 
Minden  falut  meghántam  néppel  (R;U(F;  Lev.  IV.lfi).  4)  (medi- 
tor,  perpendo ;  bedenkeu,  wol  erwagenj.  Gondolyatok  meg  yol, 
hannyati.k  meg  éressen  (ÉrdyC.  .í(jb),  I■L^sznos  előre  és  tSbb- 
szfir-is  meg-hánni  azt,  a  miiül  tartunk  (Fal :  UE.  442).  Tsak 
kevéske  időt  kiv;lnt,  hogy  meg  hányja  elméjét  (^Fal :  Coiist. 
814). 

meghányás:  1)  jactatio,  eoncussio,  turbatio  MA.  bowe- 
gmjg,  erschütferung  PPB.  2)  [scrutatio ;  erforschuug].  A  sz. 
attyák  kSny\'einek  megh  hányásában  szorgalmatos  ember  (Czegl : 
Japk  157). 

szóllyel-hány :  dispello  C  (vertreiben). 

Hányadék  :  rejectaneum  quid  Kr.  [aaswurf].  Egy  féle 
állatok  a  joszagu  fíiveket  ingyen  sem  illatozzák,  hanem  a  ker- 
tésznek és  egyéb  munkásoknak  emésztékjeket  és  bftd6s  hánya- 
dékjokat  szagolják  (GKat:  Válts.  IL  Előb.  63). 

Hányakod-ik:  1)  jactor,  fluctuo  MA.  hinund  her  gewor- 
fen  vverdeii  PPB.  Hányakodó  habok  (Zvon:  Post.  1.349).  2) 
jactor  MA.  [glorior;  prahlen,  sicli  brüsteu).  Ty*  hamissan  élné- 
tec,  haniakodium  a  szent  irassal  (Mon:  Ápol.  285).  Ezeckel 
hanyakodol  az  hellyeckol  (306).  Maga  igasságával  liauyakodo 
pharisaeus  (Zvon:  Post.  L318).  O  tudományánál  hanyakodic  vala 
(Sztár:  Ath.  3).  8)  discepto  C.  [sü-eitenj.  De  mi  szfikség  nékünk 
beszéddel  hányakodnunk  (\'or:Tan.  206).  Tsák  azokon  kivánsz 
uralkodni,  a  kikkel  fegjTerrol  szoktál  hanyakodni  [így]  (Kónyi : 
HKom.  148).  [Vö.  Hánykód-ik] 

Hányakodás :  1 )  jactatio  MA.  d.xs  hin  und  her  werfen 
PPB.  2)  jact.-uitia  MA.  (pralilereij.  »)  [dlscpptatio ;  streitigkeit, 
zankj.  Meg  tekintvén  az  fldvíis.ség  tudományában  való  sok 
szomorú  kőtSdé.seket,  .sok  vorseng5  hányakodá-sokat  (P;lzra:  Kai. 
79).  Mig  az  Ardőg  izgatásábijl  a  hit  vallásban  hányakodásoc  nem 
voltanac  (í^yhRendt.  115). 

Hányás :  1)  succassio,  jactatus^  jactatio  MA.  das  erschUt- 
tehi,  bewegung  PPB.  (das  hin  und  her  werfeuj.  Elméje  há- 
nyása, fS-tiirés:  *agitatio  niontis  l'PBl.  A  szentek  teteminek 
bücsGUotlon  hányását,  és  tSb  eft'éle  dolgokat,  le-ráz  magárúi 
BíUduinus  ^P!lzm:  LuthV.  13.5).  A  kimondásban  való  cselekede- 
tet kozeinec  hányásával  színesíti  i  actionem  gestibus  colorat 
(Com:.Jan.  161).  2)  vomitns  Kr.  jdaa  spoienj.  Orvos-ságok  által- 
vali'i  hányiLS  (Hall:  Paizs.  455).  Minden  holnapban  hasznos  szádon 
híuiyás  (Felv:  ScliSal.  25).  S)  [.scrntatio;  orfoi-sclmng].  A  ki 
ennél  kiilőmb  indulattal  fui-og  az  bibliának  hányásában,  félő, 
hogy  .  .  iPiizin:  Kai.  455). 

csel-hányás:  [doliu;  rönké].  (Megy:  Cotvp.  36). 


kereszt-hányás :  fwiaderholtes  bekreuzen].  A  keresztliá- 
uyás  elijjeszti  az  ördögöket  (Czegl:  MM  258.  Matkó:B(Jsák 
430). 

kéz-hányás :  schironomia  C.  MA. 

kótyavetye-hányás  :  [praedae  distributio ;  verteilung  der 
beute].  Nagy  jó  .szerencsé.sen  járnak  vala,  ugy  hogy  a  kótya- 
vetyehányis  a  táborban  meg  nem  szönnék  (Szál:  Krón.  122i. 

kö-hányás :  1)  [acervus  lapidam ;  steiuhaufen].  J5j  a  kö- 
lyukaliba ;  jíij  a  kó  hányások  hajlékába  iPázm:Préd.  518).  2) 
[aemulatio ;  rivalit-itj.  Mert  az  ío  embereknec  soha  nem  lészeu 
annyi  dicsiretec,  az  mennyi  dicsiretec  szokot  lenni  a  kőssegi 
renden  való  embereknec  az  ő  elöttőc  járó  embereckel  való 
vetekedésükbíil  és  kohanyásokbúi  [így]  (Prág:  Serk.  587 1. 

les-hányás :  hLsidiarnm  structio  Kr.  [nachstellung].  Les  há- 
nyás, valaki  ellen  líírés :  petitio ;  les-hányással  éhii :  *agere  ex 
insidiLs  PPBl.  iToln:  Vigaszt.  114.  [..áazló :  Petr.  111).  Tndton 
tudtuk  mi  Francziaországnak  erejét,  csendes  és  háború  létében 
minden  mozgásit  les  hányásit  (FahNU.  321). 

maga-hányás :  1)  gestieulatio  C.  2)  alazonia  C.  jactautia 
MA.  arroganlia  PPBl.  nihmredigkeit,  hochmut  PPB.  hochfaiirt 
C.  Maga  hányast  es  hetsagos  zot  mindenestevi  tbgua  meg  utal 
uala  (MagL.  6).  Az  noluőknec  byuei  hyrzolas,  maga  hai'ias 
(NagyszC.  356).  Myt  haznalt  nekevnk  az  kenelseg  auagy  mjt 
hozót  nekevnk  kazdagsagokrol  való  magonk  hányasa  (CornC. 
280).  Awa^  mit  adott  minekwnk  ez  velagi  kazdagsagvnkiiak 
maga  haúa«a  (BodC.  7).  Az  kSrw'zthfa  yol  leheth  mutogatasth, 
es  maga  hanyasth  nem  val,  de  maga  izgató  erAth  ea  tehetA 
cyelekftde-sth  val  (Konij:  SzPál.  116i.  A  keuelyseg,  emberi  maga 
hanyiui  as  niutogata.s  ellen  praedical  (Tel:  Fel.  112).  Az  pápis- 
táknak imiilyen  amoUian  maga  haniasok  (EsztT:  IgAny.?) 

nyakraföre-hányás :  praecipitatio  fdas  umstürzen].  Az 
országok  uyakrafőrehányásíinak  szava:  vox  praecipitationis  re- 
gnorum  (Illy:Préd.  n.203). 

szemrevaló-hányás,  szémre-hányás :  [exprobratio ; 
vorwurfj.  Méltatlan  szemre  való  hányásokat  hallottam  iKár: 
Bibi.  1.480).  Szemre  való  hányiis  nélkfil  adgya  azt  (MA:  Bibi. 
rV'.21()).  Szemre  hányását  elfelejtette  (Kónyi:  VM.  80). 

szin-hányás  :  fhyixrcrisls ;  heuchelei]  (Csíizi:  Síp.  20.  Csi'izi: 
Tromb.  378.  Kr.) 

zálog-hányás:  [pigneratio;  verpfandung].  Az  pénzbe  még 
eddig  ide  egy  pénzt  sem  küldtek,  az  egy  isten  tudja,  minemű 
ide  tova  való  szalag  hányással  eligitettem  meg  az  uraimat  i  Nyr. 
XVni.85). 

Hányat:  1)  curo  jaci  Kr.  [nerl'en  lassenj  Kyket  az  teu 
gherlien  hanyatíui  (ÉrdyC.  433b)  A  kősségnec  is  pénszt  há- 
nyata  kal>(ios.s;isra  (Helt:  Knln.  28).  Éh  disznoc  alabba  sokat 
hányatá  [a  foglyok  kiizülj  (Giircs:  Máty.  68).  Látják,  mennyi 
kumczot  fogattam  meg  s  luinyattam  tUmlöezre  a  rósz  dolgokéri 
(Monlrók  XV.Ü7S).  Engedd  meg,  katonád  lovát  vakargassa,  de 
alomját  para.szt  hetessel  hányassa  (Orczy:  KültSz.  151).  2)  (vo 
meie  facio;  erbrechung  verursachon].  H.-inyató  or>'08ság  (PP 
PaxC.  163). 

[Szólások].  S  z  a  b  1  y  á  r  a  h  á  n  y  a  t  á  (Monli-ók.  IIL16).  Szab 
lyára  hányatá  őket:  occidit  eos  in  ore  gladii  (Kár:  Bibi.  1 
488). 

Hányatás:  jactatus  MA.  bewegung,  djis  enschUtteln  PPB 
[das  hin  und  her  werfenj.  Biz  fác  az  szoluec  hániatitsa  miat 
el  nem  boniolnac  (Kár:  Bibi.  L665).  A  nagy  bányatáabau  gally; 
romladozik  (Gyílngj:  Cbar.  33). 

Hányattatás  :  jactatio  0.  agitatio,  snccussio  MA.  bewegunm' 
das  .schiittohi,  riittohi  PPB.  [das  hin  und  her  werfen,  fahruij  ^ 
Búsilatj'tsinkat,  hány.ittatásinkat  fel-je<lzutto  ,Tof:  Zs<ilt    289). 


lUKi 


hAnydogái^-iiAnyóuik 


HANYÓüAf>-EGy-NÉIjANY 


1314 


h, 


Hánydogál :  jacto,  jactito  PPl.  oft  werfen  PPB. 

el-hánydogál :  disjecto  MA.  liin  und  her  oft  werfou  PPB. 

ki-hánydogál :  ejecto  MA.  oft  lierauswerfeii  PPB. 

Hánykód-ik,  hánykod-ik:  I)  jactare  se,  tripudio  MA. 
gich  uiinihig  bewegen,  .sirh  hin  und  her  worfen)  vor  fieuden 
springen  PPB.  A  tenger  hánykódik :  inare  *ae.«tuat  PPBI. 
Hánkixló  raeid:  fluctus  tni  iWA:  Bibi.  II.lSKíi.  A  tíirlien  akadott 
pad,  mennél  inkáb'  hánkiWik,  annál  iiikáb'  nyakára  szorittya  a 
inrkot  (Pázni:  Préd  685).  Szeel  vé&szel  hánkndgiék  (Bal: 
Qlsk.  137).  Ne  liánkodgyál,  iv^ndesen  aludgyál  (OrvK.  0).  Ne 
[lánkodg^iinc^  mikor  az  nruac  veszszeje  hátunkon  vagyon  (Megy : 
SJaj.  Sfi).  Hánkodot  mint  az  tengeri  háború  iPemy:LFl.  56). 
S)  jactare  se  MA.  [glorior]  .sich  riihmen  PPB.  Ezzel  dieheked 
iec,  ezzel  haiikodtoc  (Ilon;  Ápol.  286 1.  A  vak  szerontsévol  töb- 
bet ne  bánkódjunk  (Kónyi:  HRom.  104). 

Hánykódás:  1)  inquies,  inquietudo;  unruhe  PPB.  [fahrnis]. 
kz  6  euangeliomanac  ki  teriezteserol,  annac  soc  fele  hankoda- 
iarol  (Bom :  Préd.  52>.  Soc  hankodasi,  es  nehessegi  nem  vol- 
janac  (110).  2)  exultatio  MA.  freudenspnmg  PPB.  S)  jactantia 
!1A.  ruhmredigkeit  PPB.  4)  [certatio ;  wettstreit].  Mi  nem  iá- 
:ékról  vagyon  a  hánykódás :  non  certatur  de  oleastro  (Decsi : 
idag.  173). 

Hánykódtat :  (agito,  turbó ;  umhertreiben,  beunniliigen]. 
^^alóban  hánykodtatja  az  embereket  mostani  állapot  (MonOkm. 
!lXIV.531i. 

Hányó :  jactans,  projectans  MA.  [werfend,  schüttelnd].  Há- 
lyó  ló ;  rázó  16 ;  succussor,  sucenssator  MA. 

ganéj-hányó :  lixa  C. 

hant-hányo :    KSmiv&sek,   hanthányók,   téglavetők   (Kár: 

^,  Élet  12601 

les-hányó :  insidiarum  structor  Kr.  [fallen  werfend,  ranke- 
ichmied].  IjO-s  hányó  keleptze  (Telekesi:  FLél.  195). 

maga-hányó :  gloriator,  ostentator  C.  jactator,  jactabundus 
tlA.  prahler,  nihmrediger,  grosssprecher  PPB.  Zeretet  tírelmes, 
lem  maga  hano  (DöbrC.  297).  KerkedS,  maga  hanyo  bezed 
Apóst.  33).  A  szeretet  nem  magaháuyó:  caritas  non  aemulatur 
Helt:  UT.  X2).  Maga  hanio  érdemes  pharisaeus  vagy  (Mel: 
^z.Ián.  132).  Fa  féle  ember  czelczapo,  maga  hányó  (CLs.  F4). 
ilaga  hányó  deliatskák  (Soós:  Post.  431).  Patvaros,  maga-hányó 
)íilc.sek  (Mad:  Evang.  806).  A  nagy  miiiister  apprehendála  is, 
naga  szóval  magahányó,  hogy  .  .  .  (Monlrók  VIII.371).  Maga 
lányóknak  esmertettek  (NótPM.  13). 

rosta-hányó :  [incantator,  vatieinator ;  zauberer,  walirsa- 
erV]  Nem  az  Istenhez  folyamodnak,  hanem  varáslohoz,  rasta 
lányokhoz,  liagymaz  mérőkhSz  (Báth:  Tromb.  192). 

szar-hányó :  *copreu3,  stercorarius,  ganelattisztito  MAI. 

szm-hányó ;  [hypocrita ;  heuchler,  heuchlerisch].  Hanem, 
zin-hányó  palástolásnélkül  meg-felele  kötelességének  (Csúzi : 
iíp.  744.  55). 

tüz-hányó :  [ignivomus ;  feuerspeiend]  (Zrínyi  11.105). 

viz-hányó.  Víz    hányó  kerekek,  kupás  kerekek,  mellyek- 

lel  val;mielly  folyó  vizbíl  másuvá  vizet  mérnek,  és  hányák-ki : 

íí  otae  *modiolis  aquam  haurientes  PPBI. 

ji 

ij    Hányód-ik :  1)  jactor,  fluctuo  MA.  hin  imd  her  geworfen 

lerden  PPB.  Hányódik  e  világban  (Megy :  3Jaj.  n.35).  Rázódott, 

lányódutt  íGvad:  FNót.  100).  2)  [discepto  ;  streiten].  Magokban 

lánodnak  e.s  vetődnek  vala:    disceptabant   inter  se   (Sylv:  UT. 

*    .26).  Eg  raas  k8zt  igen  haniodnac  es  feddSsznec  vala  (Mel : 

iám.  103). 

M.    NYEl.VTÜKT.   SZÓTÁR. 


Hányódás :  [jaotatio,  fluctuatio ;  das  umherwerfen,  da.s 
schütteln],  A  tenger  hanjodá.-íban  .szokatlan  emberek  (SpecMyst. 
63.  TörtT.*  ffl.166). 

Hányogat:  jacto,  disjicio  MA.  werfen,  hin  und  her  wer- 
fen, zerstreuen  PPB. 

[Szólások).  Eegy  zerzetes  ember  ínykoron  ez  vylagbol  ky- 
niwlt  vona,  ottan  el  ragada.'ik  az  erdegliiik  ew  leolkeet  e.s 
kezdeeg  vadolny  Cristus  lesus  el6t,  mynden  gonossagaat  ze- 
meeben  hanyogathwan  (ÉrdyC.  435b). 

el-hányogat:  disjecto  C.  disjicio,  abjecto,  dis.sipo  MA.  ver- 
werfen,  weg.schmoissen  PPB. 

Hányt,  hányott:  1)  jactatus,  projectus  Kr  [geworfen]. 
2)  [exaratus,  opertas;  besetzt].  Eg  veoreos  athlacz  zoknya, 
kynek  az  allya  két  zerrel  wont  araimyal  hant  Egy  kamoka 
zoknya,  fekete  barsonnal  h.int  ket  zerrel  (RMNy.  n.65).  Tarka 
hánt  allyu  szoknya  (Mel :  SzJán.  564).  Drága,  hant  alliu  ru- 
hák (Mel:  Préd.  108).  Háuyot  allyú  szoknya  (Soós:  Post.  303). 

Hánytat:  1)  (jacto;  hin  und  her  werfen,  umherwerfen]. 
Az  tulok  munkának  tudatlana  az  fyiien  hantattya  magát  (Pesti: 
Fab.  56).  A  kos  az  8  szaruait  igen  hantatia  vala  minden  fele 
(Szék:  Krón.  47).  2)  cogo  ad  vomitum  Sí.  [erbrechung  verur- 
.sachen].  Hánytató  orvosság  (PP:  PaxC.  4).  3)  profero  [vorbrin- 
gen,  vorwerfen].  Hlyen  embemec  beszédét  akarjátoké  hántatni  ? 
vorba  talis  hominis  vultis  proferre  ?  (M A :  Bibi.  1.452). 

[Szólások].  Az  ember  az  e  s  z  é  t  sokképen  hántatja  (Kónyi : 
HRom.  23).  Hántatác  magokat  mindenec,  kic  gono.szul  cze- 
lekSdnec  (Szék:  Zsolt  97). 

Hánytorgat :  jacto,  jactito,  ostento  SÍ.  [objecto ;  zur  schau 
tragen,  vorwerfen).  Ez  az  igaz  magyarázat,  akar  mint  hantor- 
gasdis  (Mel :  SzJán.  302).  Elégséges  okát  az  ellenkezők  nem 
adhattyák,  miért  kellene  annak  méltóságát  hántorgatnunk  (Pós : 
Igazs.  1.32).  Rágalmazásit  hántorgattya  (Pós :  GBot.  62).  Hitem- 
nek állhatatlanságát  és  sokszori  változását  hántorgatod  (Nagyari : 
Oi-th.  226).  Ti  mindenkor  a  magatok  familáját  hántorgatjátok 
s  az  én  familiámat  gj'alázzátok  (Cserei:  Hist.  36).  Ezzel  nem  a 
maga  bün  nélkül  való  voltát  hántorgatta  (Intze  M.  Rhédei 
János  fölött  mondott  préd.  1768.  12). 

2.  HÁNY:  quot  C.  MA.  wie  viel  PPB.  Hány  esztendős: 
quotannis ;  hányan :  quoteni  MA.  lesns  monda  azocnac :  Han 
kéneretec  vagon?  quot  habetis  panes?  (MünchC.  43.  JordC. 
403).  HaÍL  kosarokat  telteetek  be?  quot  cophinos  sumpsistis? 
(404).  Han  eztendSs  uag?  (KazC.  114).  Han'at  böytSlt,  han' 
miset  hallót  (NagyszC.  198).  Immár  az  felső  lyukokat  lásd  meg 
hány  (Helt:  Arithm.  F7).  120  szemnee  vallyon  hminyat  tészen 
három  fertállyá?  (L7).  Han  sza.sz  forintod  i5t?  (Mel:  SzJán.  67). 
Juhod  seregének  te  tudod  hány  héja  (Rim :  Ének.  87).  Hát  a 
lelki  irgalmasság  cselekedeti  hányan  vaunak?  Azon  szerént 
hetas  számban  (Hly:  Kat  567). 

né-hány :  aliquot  MA.  [einige,  etliche].  Néhányakot  ismerek 
(GKat:Titk.  271).  Néhány  üdótSl  fogva  itt  vagyok  várakozás- 
ban (MonOkm.  XXin.598). 

néhánykor :  [aliquando ;  bLsweilen).  Az  isten  néhánykor 
bárkát  ké.szít  az  8  híveinek,  néhánykor  meg  maradásra  való 
helyet  mutat  (Báth:  Tromb.  171.  Megy:  Bayle  75)  Csak  el- 
néhánykor  és  el-néhol  (GKat:  Válts.  Elób.  46.  35).  Ebben  a 
jószágban  nihánkor  költ  el  hatezer  köböl  bor  is  (RákF:  Lev.  L 
191.  PhilFl.  4). 

égy-nóliány  (ednyhany  LevT.  1.222.  egg  nihan^  Sylv:!/!. 
7.  egnihán  Szár  •.  Cat  k4.  egynihány  MA :  SB.  329.  MA :  Scult. 
7.  stb.  egy  nyihány  Helt:  Króa  II.  Helf:  Mes.  43.  ameehan 
JordC.  339.  738.  ennehan  ÉrdyC.  206b.  581b.  ennehan'  543b. 
ennéhány  TitkRózs.  28.  Drég:  Spec.  9.  mjhan  LevT.  1.218.  eyiyi- 

83 


1315  fEGYNÉHÁNYAD]-VALAHÁNV.SZOK 


HANYAU— HANYATLIK 


1316 


hány  BetW :  Élet.  93) :  aliquot  C.  (einige,  etlichej.  Egy  néhányan  : 
complusculi  C.  Zent  Ferenc  mene  zent  lacabot  meglatny,  vy- 
uen  vele  egynelian  tarsokot  (ÉlirC.  13i.  Ennehan  napokon :  per 
dies  aliquot  (JordC.  738).  Ennehan  eztendf>k  el  mviluan  íDebrC. 
114).  Zent  feronz  ima  neki  ennehany  igéket  (VirgC.  18).  0 
maga  kedig  egy  njihány  napic  lón  az  v/irosban  (Helt :  Krón. 
19bX  Es  15ii  egynyihany  nap  ntan :  factnm  e.st  post  niulto.s  dies 
(Helt:  ISihl.  I.  B2).  Az  után  Atila  eg  nehan  ideig  meg  niuguan, 
esmet  tahorat  indita  (Szik:  Krón.  IKi).  Eláméltatfa  a  községet 
az  egyneh;iny  pártos  embSr  (Monlrók.  III. 141).  Meg  vina  az 
Izraelnél  tói  egy  néhiinyat  fogua  el  vűn  liennec  (Kár:  Bibi.  I. 
139).  Rígen  egynéhány  e.>iztemlís  hiizimok  .sem  tudták,  a  mit 
most  egy  gyermek  beszél  íPázm:  Préd.  199i.  Egynéhány  ideje, 
hogy  mind  azon  forgódik,  miképpen  találjon  abban  módot,  hogy 
oda  niehe.ssen  (MonTME.  III.2f;i.  A  lengj'el  tábor  már  egyné- 
hány idótfil  fogva  üánczba  hevervén  (&dTíirt.  n.379).  Az  almá- 
nak kűlomb  kűlóml)  féle  nemét  és  nevét  mind  le-irnya,  majd 
haszontalannak,  és  lehetetlennek  itélém ;  én  csak  ennyihiinyat 
nevezek  k&zfilók  (Lipp:  PKert.  III.142).  Egynehány  vereték 
gyöngye  csügg  orcáján,  egy  szúnyog  is  esdett  annak  szép  ró- 
zsáján (Thaly:Adal.  1.125).  Két  száz  egynéhány  esztendSkig 
(Biró:PréA  24). 

[■Szólá.sok).  Ha  az  vr  i.sten  egynehány  k  fi  1 S  m  b  fl  z  5- 
k  é  p  p  e  n  adta  volna  az  5  juhai  eleiben  az  Sz.  M.áté  evange- 
liomát  .  .  .  (Pázm :  Préd.  344).  Az  hadi  nyereséget  az  hadi  feie- 
delmec  egy  néhány  m  a  g  o  k  a  1  el  osztyae  vala  :  praedas 
bellicas  imperatores  cum  paucis  diripiebant  (Decsi :  SallJ.  36). 
El  szalada  az  király  lóháton  egy  neliany  magáual  (Kár: 
Bibi.  1.327).  Egy  néhány  magával  fel-készflle  (Czegl:  Dág.  E16b. 
32). 

[egynéhányad] 

[Szólások].  Egynéhányad  magával   íVer :  Vcrb.  314). 

egynéhányka :  [noimuUi,  aliquot ;  einige,  etlichej.  Az  A.sza- 
lóra  bén\ent  németeket  nem  gj-ízvén  kivárni  a  faluból  Har- 
.sányiék,  min<l  az  eggyneháuykán  is  vakmerőképen  rajtok 
mennek  (Rumy;  Mon.  I.Ol).  Az  két  embereu  kivűi  ;iz  egj-ni- 
hányka  közlegény  katonánál  több  nem  esvén  el  (Monlrók.  XVIH. 
105). 

egynéhányszor :  aliquoties  C.  aliquot  fariam  MA.  etlicher 
vveise,  etiichemal  PPB.  Ez  kennyettel  nem  chak  egyzer  auagy 
ketzer  kely  kenny,  hanem  egjiiyhanzer  (Frank :  Ha.sznK.  24. 
Kulcs:  Evang.  304). 

egynehányszeri :  [aliquoties  occurrens;  einigenial  vorkr.m- 
mend]  (Megy:  Diai.  EI«b.  16). 

nómi-hány  :  [aliquot ;  einigej.  Azonkezben  nemyhan  napok 
el  mwlwan  (írsC.  434b). 

vala-hány:  1)  [aliquot;  einigej.  Illyen igazgatásnak  formáit 
hármat  állitnak :  Jiristokráti,  midiin  a  tartomány,  birodalom, 
valahány  becsiilete.s,  f5  személyek  állal  igazgattatik  .  .  (Szal: 
Krón.  5).  Akadályok  miatt  valahány  napig  várakozjlsa  lín  ha- 
talmasságod c.sau.sz;inak  (MonTME.  IV.226).  Az  olcsó  praedi- 
catort  két  kézzel  kapták,  mellyet  éppen  csjik  a  magj'.arság 
acceptála  akkor,  elhagyviin,  ha  ki  valahán  a  Luthervallilst  űzte 
volt  is  (ErdTörtAd.  L34).  Az  5  baráti  közül  hozhatna  valahány 
szjIz  gyalogot,  ha  találna  (TörtT.  XVI.86).  Hogy  valahanj  ning- 
hatatlan  ittiaknak  chelekedetek  utol.si)  ve-szedelniet  szegenj 
hazánkra  ne  hozzon  (VIII..')2).  2)  quot ;  s<)  vielej. Valahány 
ember,  annyi  értelem :   *quot  homine.s,  tot  sententiae  PPBl. 

[Szólások).  Az  fejedelom  igen  nagy  ve«zélylyel,  csak  vala- 
hány magával  kitörtetett  fiűura  (Kem:Élot.  64). 

valahányszor:  quotiescunque  Sí.  [so  oft  uurj.  (PéldK. 
57).  Vala  haiizor  eh  k^uierut   yieuditek  (,«  eh  poharbul  iaudo- 


tok,  az  urnák  halálát  izenitek,  az^z  az  vV  halalanil  emlékez- 
zetek meg,  meddeg  el  i\v  ez  nelagnak  meg  Ítéletire :  quotie.s- 
cunque  comederitis  paiiem  hunc  et  de  poculo  hoc  biheritis, 
mortoni  domiiii  annunciabitis,  donec  venerit  (Ozor :  Christ.  187). 
A  tiJbbieket  ki-ki  veheti,  valahíiny.szor  a  szükség  hírzza  magá- 
val (Biró:  Ángy.  252 1. 

Hányad :  quotas  Kr.  [wie  vielterj.  Hanyadoth  the  ballotthal : 
quotam  (horam)  audivisü?  (Heyd:  PCF.  10).  Hányadrész  (Zrínyi 
LlOü). 

[Szólások].  Hányadán  vagyunk:  quantí,  quo  numero 
restamus  Kr.  Nem  tudom,  hányadjin  vadnak?  íRákF:  Lov.  V. 
18).  Hány  óra  vagyon?  hányadán  van  az  id5?  welche  zcit  ist 
es?  quelle  heure  est  il?  (KirBesz.  91). 

Hányadik :  quotus  C.  MA.  wie  vielter,  welcher  an  der 
zahl  PPB. 

Hányféle :  quotuplex  C.  MA.  wie  ™lt;iltig  PI'B. 

Hányképpen :  quot  módis  Sí.  [auf  wievielerlei  artj.  Haíi 
keppen  ualo  okból  e.smerhety  meg  emb()r  az  bjTuiec  uezödel- 
mes  uoltat  (DebrC.  151).  Hanikeppen  kemenit  meg  az  isten? 
(Fél:  Tan.  217).  Hányképpen  tanit  az  isten  az  alazatossagra ? 
ketkeppen  r457   Barna:  Isk.  440.  Kulcs :  Evang.  260). 

Hányság :  qu;uititas  discreta  GKat :  Titk.  119.  CorpGramm. 
318. 

Hányszor :  quoties  MA.  wie  vielmal,  wie  oft,  so  oft  PPB 
Vram,  ha bűuhendic afamfia  en  bennem,  hanzer  bocassac  neki: 
(MünchC.  48).  Jerwsalem,  Jerwsalem,  hanzor  akiu'ttam  az  tf 
ffyaydat  egybe  gyeyteny  (JordC.  429.  577).  Az  páter  no,ster 
hanzer  mondanayak  meg  (üomC.  20<i).  Han.szer  kSnySrg'' 
Molses  az  népért  (Pécsi:  Ágost  Elób.  4).  Hányszor  feküdten 
már  ugy  le,  hogy  nem  gondoltam  virradtál  érni  (Mik:  Töri. 
108). 

HAIÍYATT,  HAUYATTÁ  {hamta  WeszprC.    103.  hn 
nyWi  JordC.  773.  hmytt.ui    ÉrdyC.  429b.    hai.ota    VitkC.    58) 
supiue   MA.   rücklings    PPH.    Hányatta  fekví :  supinus  Major 
Szót.  resupimis  PPB.  Hiuiyaftá  dóit ;  reisupinas ;  hányatta  döjti 
resupinat  MA.  Hanyatti  fekzyk  diclAsegnek  koronayra  (WinkK 
120).  H;mita  fekunneiek  a  fSldfin  a  kere-sztfan  (WeszprC.  W- 
Es.seek    ky  hanytta  az  palota  ablakon :  decidit  ex  tertia    coni 
gnatione  deorsimi  (JordC.  773).  Soha  ne  feke^:  haúota  (A"itk( 
58).  Hanyttaa  eseek  (ÉrdyC.    429b).  El  aluuéc  hanyatá  (Helt 
Krón.   20).    Hanyatá  esséc    a  sehcel  szekbfil  a  kapu  mellé,  i 
meg  szegéc  a   nyaka  (Helt:  Bibi    11.119).  Eiry  lágy  ágyra  h: 
nyalta  fektetek  a  szent  ifiat  (Pázm:  Préd.  352).  A  fXIdre  díjt.'i 
keresztre   hányatta  fektetek   a   mezítelen   Jésus  (512).  Esek 
zászlóstul  (.liillag  György  hányatta  (Zrinyi  I.53X   Hányat  vet' 
(87).  A.sztalt  mostan  mérjed  hányat,  te  szerétben  kölök,  mérj. 
hoszszaságát  (112).  Hányat  fekszic:   supinus   cubat   (Com:  Ja 
113).  Testek   haniatta   fekszik   (Lép:  I'Tük    42).    H.any.itt  k. 
fektetni   (Lipp:  PKert.    1.67).    Az   istállóban   lefeküdt   lianyal 
(BékHajd.  II.27t;).  Benne  minden  ;Ulap<jl  hányatta  fordult  (Fa 
NE.  6). 

homlok-hanyatt :  [praecipitanter ;  sich  überstiirzend,  üb 
hals  und  kopfj.  Homlok  hányat  rohan  veszedelmére  (Fal:  N 

359). 

Hanyatl-ik :  iudbio,  roclíno,  deflector  MA.  (sich  zurili 
biegeii,  riickwiirts  falién],  Hanyattlom,  artzal  fÖli;irduli>k 
pinor  MA.  Hanyatlik  a  sereg,  meg-tolj-ták :  inelin;it  aut  m 
uata  *acJes;  hanyatlik  a  nap:  *inclinat  .se  sol  PPBl.  Lelkii 
vagy  OregbflI,  vagy  hanyatlik  a  gonoszra  il'iizm:  Préil. 
A  fértiui  meg-!Íllapodot  idő  a  me^í-érl  kon'S  idóre  hajol,  I 
nyatlic  (Com:Jan.  45).  Hanyololvíui  az  győzedelem  (Alv:  Pc 
1.282).  Akár  hadra,  akár  békességre  hanyatoljon  a  dolog, 
mi  bórünkben  jíir  cMouIivk.   XXIU.5S8).  Az  erdélyi  fejedele 


1317 


EL  HANYATLIK— HÁPOLÓDIK 


hApORJA— HARAG 


1318 


sés  is  vele  együtt  liaiiyatolni  kezdő  (Cserei :  Hist.  2fi).  Az  iiiii- 
tária  Ivallás]  pediglen  liaii.vatlaui  kezdett  (Bod:  l'ul.  23).  Észjikra 
Imnyatlot  volt  már  aUkor,  mert  éleiének  végső  határához  kö- 
zeledett (Osúzi:  Síp.  371.  A  liaiiyatk')  uai"  még  alkalmas  fényé- 
tieii  a  telhík  alá  búvik  (Fal:  UE.  422).  Hanyatlott  ániyék  (Kai: 
Jegj-z.  934).  Megtestesülvén  a  vétekkel,  egy  fertiMuM  a  másikba 
haiiyatolván,  kiméletleniil  ftü-sáiigoskodik  (Fal ;  NU.  2(U).  Fel- 
keverte (beszédével  az  asszonyoknak)  gyomrokat,  ugy  hogy 
ketteje  vagy  hárma  a  rágás  miatt  tsak  nem  az  ágyba  hanyat- 
lót (Fal:  NA.  129). 

el-hanyatUk :  inclino  MA.  [sich]  auf  die  seite  neigen  PPB. 
[falleu,  abfallen,  verfiilleu].  Elhanyatlott:  inclinatiLS,  recliuatus 
MA.  Hamar  elhanyatlottatoc  vala  az  vti'ol,  melyet  az  \\t  ti- 
uéktet'  parancholt  vida :  doseruLs.se  volociter  viam  ejus,  ([uiuu 
vobis  ostenderet  (llelt:  Bibi.  I.Ppp).  Az  restség  miatt  el  h;myat- 
lic  az  hiiz:  propter  pigritiam  [>ei-still.abit  domus  (Kár:  Bibi.  1.630). 
Ninczcu  az,  ki  értelmes  volna,  minuúiiau  el  haiiiotlottanak  es 
haszoutalaiiouka  Kittének  (Fél:  Tan.  112).  Immár  bé  e.stvéledic 
és  az  nap  el  hanyatlott  (Zvon:  Post.  1.670).  Elhanyatlie  az  nap 
(MA:  Bibi.  1.236).  Az  békeséges  tflrésis  el  akar  hanyatlani 
(MA:Scult  966).  Nem  rettegünk,  ha  a  föld  megindul  és  a 
liegyek  el-hanyotlanak  is  (Pázm:Imáds.  298).  Az  ti  tudomántok 
az  a|i«stoli  tudománnal  eggyeségben  sem  volt,  kiért  el  sem  ha- 
nyattolhatott  tőlle  (BahCMsk.  35).  Se  jobra  se  balra  attul  el 
ne  hanyatolljTiuk  (Komár:  Imáds.  274).  El-hanyatolváu  a  deák 
nyelvnek  ti.sztasága,  igy  él  ezzel  a  szóval  (Pós:  Igazs.  11319). 
Slinyájau  el  hanyotlottauak,  hejjaban  valókká  lettének  (\'áiM: 
ÉgíSzöv.  29). 

elhanyatlás :  aversio,  inclinatlo,  defectio  MA.  neigung,  ab- 
wendung  PPB. 

lé-hanyatlik :  procumbo,  recumbo  pronus  MA.  sich  nieder- 
legen  PPB.  (Fél:  Bibi.  135.  Bök:  Lánip.  97.  Zrínyi  1.62). 

lehanyatlás :  [recubitus ;  das  niederlegen].  Dellyesti  avagy 
dél  ut;'m  való  le-hanyatlás,  nyugovás  (C^m:  Jan.  113). 

még-hanyatlik :  reclino,  reflector  MA.  [sich]  wieder  zii- 
riiekbeugen,  wieder  [zm'iick]  gebogen  werden  PPB.  [sich  neigen, 
sich  senkeu,  fallen].  Meghanyatlott  had:  bellum  *attenuatum; 
a  nap  már  meg-hanyatlott :  sol  jam  *praecipitat ;  meg-hanyat- 
lott  idí,  véuségre  bajlás :  *praecipitata  aetas  PPBI.  Meuiegsző 
keszftlet  heueniben  vala,  Griseld  szorgalmatos  mindeufit  ot 
vala,  il  uag  esettel  meg  nem  haniatlot  vala,  mert  viselt  ruhaiat 
nem  rtallia  vala  (Istv:  Volt.  21).  Juda  birodalma  meg  h:myat- 
lott  (Zvon:  Post.  IL6Ű1).  Az  igazság  6-magais  le  dőlhetne,  ha 
meg-hanyatlanék  az  oszlop,  mellyen  építtetett  az  igazság  (Pázm: 
Kai.  547).  Meg-hanyatolhatik  mint  a  gyenge  fiatal  a  nagy  tereli 
alatt  (Nagyari :  Ortb.  213).  Kiment  tizen-eg}' órakor,  már  mikor 
a  viliigh  napja  meg-hanyatlot  volna  (MA :  Scult.  195).  Ingadozó, 
dűlésre  hajlandó,  meg-hanyatlot  ház  (Com:  Jan.  105). 

vissza-hanyatUk :  reclino,  recido  Kr.  [sich  rückwarts 
neigen,  zuriicktallen].  Hogy  tehetségem  vissza  ne-hanyatlyék 
semmiségére  (Csúzi:  Síp.  348).  Sok  tunya  és  kényes  .szív  ekV 
vaszi  néha  a  jót ;  de  hamar  meguuván  ott  hagyja,  visszahanyat- 
lik  (FahSzE.  546). 

Hanyatlás :  inclinatio,  recliuatio  MA.  neigung,  biegung, 
niederzurückbiegung  PPB.  Éjjelre  hanyatlás :  uox  *praecipitata 
PPBI.  Szent  József  minden  hanyatlás  nélkül,  víg  örömmel  hal- 
lotta, midón  nagy  aszszonyunk  mondotta  Jézusnak  (Csúzi :  Síp. 
76). 

Hanyatlott :  obliquus  [schiefj.  A  szegelet  igyenes  vagy 
hanyotlot :  rectiLs  vei  obliquus  angulus  (ACsere :  Euc.  50). 

HLÁPOLOD-IK :  [gemisco,  conqueror;  seufeen,  klagenj. 
Értetem  te  nag[ságod]  haragiat,  kit  te  nagch.  az  eu  tiamra 
vettett;  byzon  hog  eleghett  hapolotom  raytba  (LevT.  L369). 


HAPORJA  [HAPORJA  ?].  Typhae  palustris  clava  baka, 

.seu  li:iporya  nominatur  (Beytho:  Stirp.  8). 

HAPSOIi :  devoro  cum  fe.stinationo  et  cum  quodam  sonitu 
Kr.  [liastig  essen,  fi-essen].  Azt  (a  káposztát)  ragadván  az  sok 
török  szolga,  melegítetlen  hapsolni  s  hordani  kezdek  (Monlrók. 
VIII.377).  Foghajmát  vagy  tormát  igen  bai)solja  (Thaly :  VÉ. 
11.51). 

föl-hapsol :  cv  Némelly  idegen  tartomrinyokban  istenes  jóság 
fel-hai)soIui,  s  gyomorban  hordani  a  meg-hólt  atyafiak  testeket 
(Fal :  NE.  75). 

HARA :  szőrzsák  SzD. 

szőr-hara :  [cilicium,  pannus  coactilis ;  haaiiger  stoff,  haar- 
tuch]  íTörtT.2  in.376). 

HARACS  :  praeda,  tributum,  prodigitas,  auctio,  subhastatio 
Kr.  [scbatztmg,  brandschatzung].  Balénak,  cethalak  és  gSrbe 
delphinek,  Cupidonak  haráchot  ezek  fizetnek  (Zrínyi :  ASyr.  6). 
A  jövendőbeli  birákért  fizettünk  császár  adajára  120  haracstul 
459  ft.  (MonTME.  1.27).  Az  130  bai-ácsra  esett  520  kila  búza 
(54).  Jövendő  bu-ákért  130  harácstúl  497  ft.  27  d.  császár  ada- 
jába  (62).  Az  minden  egy  egy  barács  után  föl  számított  tizen- 
öt-öt pénzt  fizettünk  (127).  Kívánja  szeginysig  harátsszedísit 
(Monlrók.  XV.315).  Hai'ács  szedő  törökök  (578).  Az  rettenetes 
adó  és  barács  nevelését  az  zpahiák  ellen  sollicitálja  (MonOkm. 
V11247).  Ujabb  harátsra  bocsáták  (Gyöngy :  Cliar.  7). 

Harácsol :  prodigo  Kr.  [subhasto ;  vei"steigern,  verschleu- 
dern].  Légyen  mindenemnek  harátsió  vására,  ehak  kiváltásod- 
nak készülhessen  ára  (Gyöngy:  KJ.  66).  Lányom  szive  sem  oly, 
hogy  azt  harátsollya  (Gvad :  Időt.  21). 

el-haráesol :  cw  Az  többit  (katonát)  elfogván.  Váradra  vit- 
ték és  elhai'ácsolták  (MonOkm.  Vn.408).  A  fSsvény  Merosis 
kegyetlensége  a  szerechenyeknek,  vagy  arabiaiaknak  pénzen  el 
harácsolt  (Hall :  Tel.  51). 

föl-liarácaol :  c«  Magunk,  feleségünk  jószági  elfoglaltatván 
felharácsoltassauak?  (ErdTörtAd.  IV.283). 

HARAG  (horoffuvec  HB.):  1)  ira,  indignatio  C.  zornPPB. 
Hai-aggal :  iraté  C.  Nem  bírja-meg  haragját :  iram  suam  non 
*cíipit ;  örökösön  haragot  fenn  tartani :  *aeternum  vulnus  ser- 
vare  ;  haraggal  fel-indúlt:  *percitus  ira ;  haraggal  buzgó :  aestu- 
ans  PPBI.  Harag  megh  bánt  elmet,  bogy  ne  valasthasson  ygas- 
sagot  (EhrC.  16.  93).  Nag  liirtelenkédettel  génedé  nag  haragba : 
in  iracundia  magna  (BécsiC.  17).  Kiralnac  haragia :  regis  in- 
dignatio (450).  Kecke  kigocnac  nemzeti,  ki  mutatót  nektec 
elfatnotoc  istennec  iőueudS  haragiatol  ?  (MünchC.  18).  Mynden 
haragot  es  bozonkodast  ky  rekez  te  zj-uedbewl  (VirgC,  1).  Ha- 
ragot tartotam  atyámnak  es  atyamfyayuak  ellene  (9).  Iwue  az 
w  atya  nagi  haragal ;  hertelen  haragal  rea  hertelenkvvdek  (26). 
Ew  bennek  veegheztet5t  el  wr  istennek  haraghya  (JordC.  91 1). 
Wr  istennec  meg  nem  engesztelheti  8  nagy  haragyat  (Born : 
Ének.  10).  Atkozot  legyen  az  ő  haragioc,  miért  hogy  ilyen 
sebes  (Helt:Bibl.  L  Aa4i.  Meg  galula  isten  az  ü  haragiauac 
vtat  (Szék:  Zsolt.  212).  Gificzen  6mien  maganac  haragot  (Fél: 
Tan.  316).  Hogy  fiadat  méhedben  meg  ne  bauczad,  bai-agtól, 
emeléstől  magadat  meg  óyad  (FortSzer.  N6).  Sebes  haragja 
láttzic  (MA :  Bibi.  V.9).  A  gonoszok  haragot  gyüjtuek  fejekre, 
az  igaz  itilet  napjára  (Pázm :  Préd.  6/.  Nem  társom,  hanem 
áruló  elleaségem  vólt;il,  ki  engemet  i.sten  haragjába  hoztál  (19). 
Vétkesek,  es  harag  érdemlők  lé.szünk  (60).  A  filistaeusok-ellen 
sok-képen  jelenté  Sámson  gyűlölséges  haragját  (533).  3)  [h-a- 
tus;  zömig].  Keuel  es  harag  bezedekkel  ellene  álla  (DomC. 
284).  Hai-ag  zemmel  tekynte  az  wrara  (felesége,  Pesti :  Fab.  6). 
Harag  szemmel  néz  reád  (MA :  SB.  53).  Tekintettéle  hai-ag 
szemmel  reáyoc  (Vás :  OnCat.  214).  Nagi  harag  szemmel  az 
aszonira  tekintuen  (Pont.  216).   Sok  harag  szavú  dob  tombolva 

83* 


1319 


HAMAR-HARAGÚ— HAR,\OOS 


[HARAGOSKOD  IK)-HARAGSZOM 


1320 


robbana  (Zrínyi  I.fil).  Harag  szóval  igy  kezdé  el  panaszszjVt 
(Eny :  Gizin.  10).  Ti  miattatok  vezér  hanigúl  fog  .szólni  (Kecsk. 
Tört.  n.381). 

[Szólások].  Úgy  e ii y  h íí  d é  k  i-sten  li a r a  g  j a  a  földellen 
(Pázni :  l'réd.  302).  Eiiyliódtryék  haragod  (Csúzi :  Síp.  3(jl).  Az 
6  haragja  igen  f  o  I  b  i'i  s  u  1  a :  iratus  est  furor  ejus  nimis  (MA : 
Bibi.  I.2.");í).  a  gonosz  akai-óra  fel-g erjed  haragja,  de  nem 
forr-lel  a  boszszi'iállásia,  sem  felettéb  való  kemény  iudiilattal 
nem  fenekedik  .senkire :  malevolo  succenset,  verum  non  effer- 
vescit  in  vindictam,  nec  vehemeiiter  invehltur  in  quemiuam 
(Com :  Jan.  198).  Fel  lobbant  harag  (Der :  Préd.  84).  Men- 
nél valaki  gyarlób  és  erőtleiib,  annál  könnyebben  fog  rajta 
a  harag  (Pázni :  Préd.  806).  Kegyelmed  megbocsásson,  ne  vegye 
harag  nevén,  .se  pirungatis  lielyéu  (ErdTört.  n.l29).  Hagy- 
juk parancsban,  ki  ezt  nem  fogadja,  esik  haragba  (RMK. 
IV.212).  Nagh  haragodban  el  ne  rekkencz,  de  ynkab  er- 
galniaz  en  welem  (ThewiC.  703).  Haragjában  kibontakozott  az 
eklézsiábol  (Nyr.  X.471 ).  A  ki  niílsiiak  haragjában  vagyon, 
hogy  iijonnaii  kedvébe  juthasson,  valami  változásnak  kel  lenni 
(Pázm:  Kai.  740).  Haragra  fakadni:  *eriimpere  stonia- 
chum  in  aliiiuem  PPI.  Haragra  való  f el-forty nnás  (GKat: 
Válts.  1.94 1).  Haragra  ne  remiiétől;  fket  ("NagyszC.  304). 
Az  sydüok  haraghra  roemeytetteek  ewthot  (ÉrdyC.  128).  Az 
tyzenkettődyk  kedeegh  nag  haraghra  reinewie  (189b).  Ha- 
ragra r  e  z  z  e  z  t  e  t  engemet :  ad  iracundiam  me  provocavit 
(BécsiC.  198).  Ha  szinte  ujjontában  f  e  1 1  o  b  b  a  s  z  t  o  m  is  azt 
az  édes  haragot  (Mik:TörL.  91).  Furorem  irae,  dühödtt 
haragot  indít  ezekkel  i.stenében  (P;izin:  Préd.  721).  Hara- 
got tartotam  atyámnak  as  atyamfyaynak  ellene  (VirgC.  9). 
Értetem  az  te  nagfságod]  nagy  liaragiat,  kytt  te  nagch :  az  en 
fiamra  v  e  1 1  e  1 1,  byzon  ho*  eléghet  hapolotain  raytlia  (LevT. 
1.369). 

[Közmondások).  Még  az  haugyának-is  vagyon  haragja  (Czegl: 
MM.  13). 

hamar-haragú :  irae  *properus  PPBI.  [jiilizornig]. 

hirtelen-harag :  impetus  furiosus  ElirC  67.  furor  KnlcsC. 
91.  [j.-ilizorn].  Mig  atyának  hortelon  haragya  el  miilek  (Vii-gC. 
26).  Hertelen  haragal  hertelenkwdek  (uo). 

hirtelen-haragú:  prodivis  ad  iram  SÍ.  [jiihzoniigl  Hir- 
telen haragii  ember  (Kár:  Bibi.  I.6U).  Nem  hirtelen  haraguc, 
b5  kezfie  (Cis.  F4).  Hertelen  haragú  és  magában  mérges  ele- 
gyedet  természetií  lé.szen  (L3.  Matkó :  BCsák.  8). 

Í8ten-haragja :  1)  [fűimen ;  blitz].  Szi'irkállyátok  az  Isten 
ecclesiáját,  de  megemészt  az  isten  haragjának  tüze  érette 
(Matkó:  BCsák.  90).  2)  repertiana,  gratiola  MA. 

Haragít :  ad  iram  concito  Kr.  (eraiinien,  zömig  maelion). 
Meg-búsítom,  haragítom  :  obacerbo  ;  misokat  reá  haragítani : 
*addiic6re  aliqiiem  in  hividiam  PPBI.  Csá-szárt  az  kazulra  ez 
haragítii,  az  kél  fejedelmet  egyben  vitatá  (T'in.  234).  líiitul 
kezde  bezelleni,  monduan :  hogy  ngianes  en  eotett  kegielmed- 
nek  be  attam,  os  kdét  rea  haragítottam  (LevT.  1.360). 

meg-haragít :  irrito,  exacerbo  MA.  entrilsten,  zoruig  ma- 
ehen,  verbitteni  PPB.  Meg  harageyth  \vrath  bynes  ember: 
exacerbavit  dominuin  peccator  (KulcsC.  15). 

Haragos  (haracfus  ÉrdyC.  543.  harafiws  Knlc.sC.  33.  haragus 
Fél:  Tan.  328.  IJecsiG:  Préd.  22.  Szár:  Cat  B2.  Horogws  ^^ieg. 
297):  1)  iracundu.s,  .stoniiichosiis  C.  sevoriLs  MA.  leiclit  zömig, 
enistliafl  PPB.  Haiago.san:  iraté  C.  öszvo  vont  haragos  hom- 
lok :  frons  *castigata  l'PBl.  Haragos  levél :  aculeatae,  ardontes  lite- 
rao  Pl'.  Horogiis  (férfinév  1220.  VReg.  297).  En  haragos  ellense- 
gimtfil  engem  zabadito  (DöbrC.  38).  Haragosok,  restek  ev  my- 
nelkevdctevkben  es  otrombák  ev  erkevU-hevkben  iConiC.  158). 
El  iwseek    ez   na^   Babyloii,   ky   az  ew  haragos  R'irtelnieoiiek 


borából  ytatot  mynden  necpeketli  íJordC.  910).  Ada  neki  egy 
verheuyes  haragos  oroszlánnac  képét  (Helt:  Krón.  102).  Az  bi 
omlót  haragos  epét  meg  szara-sztya  (Mel :  Herb.  4).  Sziniyü  ha- 
ragos (MA:SB.  314).  Er5s  boszszu-allo  liaragus  isten  (Szár: 
Cat.  L4;.  Haragos  szellfi  (Zrínyi  1.61).  Iszonyúan  rikolt  haragos 
szájával  (11.63).  Két  haragos  fél  k&t  békeséget  szerző  czimbo- 
rác  (Com:  Jan.  202).  A  liaragos  ö  magát  ölimeg  előbb,  hogy- 
sem másokot  (llly:  Préd.  H.áO).  Még  erre  haragos-szabáíún 
monda  i  ErdTörtAd.  11.63).  Haragos  szemet  mutat  (Fal ;  NA. 
40.  Kr.).  A  haragos  tenger  csendesedni  kezde  (Fal:  TÉ.  700). 
3)  [inimicus,  adversarius ;  feind,  widersacherj.  Az  isten  neki 
haragosa  volna  (MA;Scult  70).  Azonban  más  régi  barago.ssa 
reá  találván,  halálos  bajra  lu'lta  (EsztP:  BSz(iz  11).  A  samari- 
tanúsok  nagy  haragosi  voltak  a  sidóknak  (Mad:  Evang.  568). 
Meg-botsátanék  haragosomnak  (Fal :  NE.  32).  Okot  adnak  nagyot 
haragosinknak,  hogy  itt-is  amonnan-is  tsi|ide.shes.senek  rajtunk 
(Fal:  UE.  376). 

[Közmondások].  Haragosnak  kettő  ré-ze,  megís  verik  s  enni 
sem  adnak  (Decsi :  Adag.  238) :  iwrrige  si  possis  panem,  híuc 
obsonia  pugnos  MA.  Harago.st  ne  íngerelly,  darázst  ne  szur- 
kálly  (SzD:  MVir.  216). 

[HaragoBkod-ik] 

Haragoskodás :  stomachatío  Kr.  [vortwiibrendes  zünifn 
Harag,  avagy  harago.skodás:  ira  seu  iracundia   Com:  Jan.   !;•■> 
A    haragoskodásban   alább-hagyni :    *tem|>erare    animis    PPBI. 
(Bom:  Préd.  430).  Lsten   moudgya  néki,   hogy  méltatlan  követi 
haragoskodását  (Szenczí:  RészPoh.  A2). 

Haragoskodó  :  stomachosus  MA.  iiacundus  Com:  Jaa  199. 
voll  zoni  PPB. 

Haragosság:  iracundia  C.  MA.  zornmütigkeit  PPB.  Vet- 
keztem haragossagomba  (VirgC.  9).  Ke.sz  vagyok  az  haragos- 
sagra  (18).  Zeretete.ssen  meg  gondolyad,  ha  vagyon  awagy 
lethlegyen  the  benned  valamykorou  álnokság,  kegyetlenség, 
haragossagok  (WeszprC.  126).  Nylwan  valo  haragoasagban  ee 
nemeellyek  meeg  haláloknak  oraya  koron  sem  bochatuak  elle- 
nők  veetőtteknek  (ÉrdyC.  33). 

Haragsz-lk,  haragusz-ik,  harag08z-ik,haragud-ik, 
haragod-ik :  stomachor,  indignor,  succenseo  C  irascor  MA. 
[zürneu,  zömig  spin].  Horoguuec  isíen  (HB).  Adaii  ő  meuden 
ragadozatokat  oztasba  le  zolgaidnac,  kic  haraguttac  íBécsiC 
29).  Ne  haragodyek  az  te  hertelenseged  (BodC.  4).  Mikor  meg 
haragandol :  ciiin  iratus  fiieris  iDöbrC.  249)  Fji  haragittam 
istenre  habonisiignak  es  korsjiguak  ideyen  (VirgC.  9).  Reea 
haragweek  Heródes  kyral  es  parancliolatot  ada  ew  kegj'etieu 
zolgaynak,  hogy  azon  eeyel  feyeet  voiuieek  (ÉrdyC.  628).  Ha- 
rag\vek  w  rayok  (KulcsC.  28).  Zertelen  harakzyk  (LevT.  L115). 
N[agy.ságod)  az  borok  felvysele.se  felöli  reám  ne  haragogyek 
(295).  Oly  igen  haragiidt  az  szegín  pórokra  (Tin.  288).  Minden 
tiszteket  a  nemeteknec  aad  vala,  kin  a  inagiaroc  meg  baragu- 
iiac  (Szék:  Krón.  163).  Haragszic  mindeneken,  valamic  6  néki 
jobbuhisra  szolgálnac  (MA:Scult.  122).  Az  Lsten  maga  változá- 
sával kedvében  nem  fogadlialtya  azt,  a  kire  eléb  luiragut  (Pázm: 
Kai.  746).  Az  isten  szörnyen  haragúit  reátok  (Pázm:  Préd. 
581).  A  kinek  gyonge-oko,ss.ágii,  és  féleszű  fia  vagyon,  nem 
haragszik,  hanem  száiiakodik  rajta  (655).  Békételeiifil  bímbőg, 
hortyog,  haragszik  Sámbár  (Matkó:  BCsák.  260i.  A  felesége 
sírt,  haragudl,  reményke<lett,  keménykedett,  átkozódott  (Mon- 
Irók.  XI.480).  N.-igy  haraggal  haragszon  (Tof:  Zsolt.  513).  Nekik 
haragudván  kur%;'izza  okot  (.Sámb:  3Fel.  483). 

Haragszom  :  [ira ;  zora).  Mire  való  emberben  az  epe,  hanem 
hogy  az  illyen  alkalmatoss;igokban  h.iragszomra  fakadgyon? 
(Fal:NU.  283).  A  nem  reménylett  uy-hir  meg  indította  a  lia- 
ragszomot  az  aszszoiiyokbiui  (Fal:  NA.  l'28i.  Akkor  veszik  elő 
a  tréfát,  mikor  hnragszomra  mutatnak  a  szivek  (Fal:  L'E.  40(j). 


1321 


EL-HARAC.SXIK— HARAMIA 


RARAMlAS— HArANTOS 


1322 


el-haragszik :  [irascor ;  in  7x>m  geratpn).  Meg  látván  6tet    ' 
az  király,   el   liaracuek   rai.'ta,  es  keméujeu  niog  fediie  (Lép: 
PTük.  lil.r.l.  MA:!íB.  75i 

haragton-haragszik :  (repente  irascor ;  leiclit  iu  zoni 
geraten].  Haragton  haragszik,  békéltjn  békélik  (Decsi:  Adag.  2). 

meg-haragszik :  irascor,  excandesco  C.  succeuseo  MA.  [zor- 
nig  werdeii.  in  zoi  u  yerateu].  Nabuhodonozor  kiral  mégharaguéc 
mend  a  tőidre  iBécsC.  12).  Mégliaragunac  kiraliiac  ket  medd5i: 
irati  siint  duo  eunuelii  regis  (.54).  Megliarago  vr :  dens  aemiilator 
(259).  A  kiral  niégharaguan,  paranéola  serpenóket  e.s  ere  taza- 
kakat  meggeriezteni  (86).  Senky  suba  nem  lattá  meg  haragiinan 
(ComC.  53).  Igen  meg  liaragodnaii,  ky  ménének  (VirgC.  17). 
Monda  az  soroniak :  ujyert  haraguttal  meg?  (MargL.  53).  Myn- 
den,  ky  meg  liaragszyk  hew  attyatlyara,  mclto  bynes  lezen 
ytelettre :  omnis,  <jui  irascitur  íratri  suo,  reu.s  érit  jvidicio  (JordC. 
366).  Megharagnan  es  meg  indulván  (DomC.  102).  Meg  harag- 
week  raytta  (ÉrdyC.  526),  Hogy  valaha  wr  meg  ne  haragud- 
jék :  ne  quando  irascatur  dominus  (KulcsC.  3).  Mikor  Pliarao 
meg  haragnt  vala  az  5  szolgaira;  iratus  rex  servis  suis  (Kelt: 
Bibi.  I.  V)  Istennel  az  ember  meg  haraguuec  (Bom:  Ének. 
15).  Mert  biinSnkert  meg  haragutt  mennyei  atyanc  (130).  Nincz 
oly  állat,  az  ki  meg  nem  ti'id  haragudni  (Decsi:  Adag.  120). 
Meg  haragnánac  Hypocrates  tanituányi  Philemonra  az  itilet  t 
miat  (Cis.  A2).  Meg-haragutt  vala  isten  a  zidókra  (Pázni:  Préd. 
44).  Az  büdös-babukkot  nem  látván  seregében,  meg  haragiiék 
ellene  (Pázm:Kal.  444).  Az  meg  haragutt  szyflbfil  ki  szárma 
zott  hertelen  indulat  (Zvon:Post.  11.151). 

[Szólások].  Megharagudtt  Hermán,  kövér  ludat  kivan  (Mik : 
TörL.  91). 

[Közmondások].  Szakáczáual  embernek  nem  kel  meg  hara- 
gunni (Decsi :  Adag.  307). 

meg-haragudott :  iratus,  obiratas,  indignatus  C.  zornig 
PPB.  Ez  tauol  legén,  meglen  ammeg  haragút  biro  engemet 
kárhoztatni  acama  (N'agyszC.  131)  Ez  azzonyallat  meg  haragvt 
elménél  monda  nekyk  (GömC.  163).  Megharagvdott  oitzámot 
fordltom  ellenetec:  ponam  faciem  meam  contra  vos  (^A:  Bibi. 
1.114). 

megharagváis :  excandescentia  C.  [zom].  Harag  vagyon   i 
\V  meg  h.iragwasaba :  ira  in  indignatione  ejus  (KuIcsC.  64). 

Haraghat-ik :  possum  iiasci  Kr.  [zümen  können].  Harag- 
hatimc  azért  méltán,  s5tt  tartozunkis  haragudni  (Zvou :  Po.st. 
11.150).  O  reajoc  nem  zugolodhatom,  sem  haragbatom  (Mj\ : 
Scult  729 1.  Jónás  azt  vélte,  hogy  egy  árnyékért:  bene  ira.scitur 
usiiue  ad  mortem ;  halálig  hai-aghatik  (Pázm :  Préd.  802).  Miért 
haraghatnék  az  isten  reáiok  (Bal :  Csisk.  61). 

Haragodat :  hritatio  [stomachatio ;  zom].  A  haragodatban 
ke<ertetetnek  napia  zerint  a  kietlenben  (AporC,  56), 

Haragút:  [ad  iram  concito:  erzümen],  7stenth  reaa.va 
harag>íla  (az  ördög  az  emberre,  ÉrsC.  459).  Az  csazar  hogy  ez 
zot  hallá,  magát  rayok  haragwta  (512). 

meg-haragut :  ^  Yzdraelnek  zenteeth  meg  harag^rttaak : 
sanctum    Lsrael    exacerbaverunt   (KulcsC.   192).  Keseerteek  es 
meg  haragottak   felséges  istent:  exacerbaverunt  deum  excel-    '• 
sum  (1941. 

Haragutt :  [iratus ;  zornig).  Nem  tsuda  tehát,   hogy  ollyan 
külsi^  jeleket  látunk  a  haragutt  emberben,   mi-némflt  a   bolon-    , 
dókban  (Pázm:  Préd  803).  Az  ér-vágás  az   haraguttakat   csen- 
dességre  vonsza  (Felv:  SchSal.  45). 

Haragul :  [irascor ;  zümen,  zornig  werden].  Fráter  Yllyes 
nem  akara  menye,  keuelkeduen  es  haraguloan  (EhrC.  15),         j 

HARAMIA :  praedo,  latro  Kr.  [rauher,  strassenrauber]. 
(LevT.  I.217i.  Geduddim:   hajdú,   kóborló    rabló   kőnifi   gialog 


sereg,  mint  ammi  kóborló  hayduink,  vagy  haramiáink  ( Mel : 
Sám,  212).  Miért  nem  kóborolják  az  erdflkot  a  haramiákkal '! 
(í'al:NE.  31).  Pi-édából  élődií  .sz;irnyas  tolvajok,  négy  lábú  por- 
tázó vad  haramiák  (Orczy:  KültlI.  21G). 

Haramiás :  [praedoni  similis ;  rauberiilmlichj.  Haramiíisabb 

erkölcsi'i  (V.-íjda:  Kriszt.  m.479.  Kr.). 

HÍlRAMTi-IK,  HÁKOML-IK  (Adrámíii  Ki.sv:Adag, 
87,  Gvad:  Hist.  50,  haranieek  ÉrdyC,  429.  háránlik  IJecsi: 
Adag.  7.  10.  Zvon:Post.  1.271.  Kr.):  1)  devolvor  MA.  [abge- 
walzt  werden,  übergehen].  Tyzet  rakattata  alaya,  de  az  zyziiek 
semyt  nem  arth  vala,  hanem  ynkaab  azokra  haianleek  es  ezer 
embert  5le  meg  (ÉrdyC.  429),  Az  hazrwl  az  tyzot  el  veree  es 
haranleek  az  k)Tal  palotayaara  (543),  En  reiám  háriiclik  ez: 
in  me  haec  cudetur  fába  iDetsi:  Adag.  7).  Magára  háránlik  az 
ki  másnak  gonoz  tanáczot  ád:  malum  consilium  consultori 
pessimum  (10).  A  bűnös  ember,  ha  valami  jót  cseleke.szik,  mind 
az  ördög  szolgálattyára  háromlik  (Illy:  Préd.  1.445).  A  ki  más- 
nak rósz  tanácsot  ad,  magára  háramlik  (Kisv:Adag.  87).  Fe- 
jedre háramlik  (Csúzi :  Tromb.  93.  Kr).  A  kaur  elfitt  futottam 
mint  üllyik,  mellvért  hírem  s  nevem  szégyennel  háromlik  (Kónyi: 
HRom.  131).  A  tudomány  rajok  hárámlott  (Gvad:  Hist.  50). 
Tárcsa  meg  nemzetünk  nagy  .szerencséjére,  minden  jó  hároml- 
lyon  gyakran  a  fejére,  anya  szent  egyháznak  elő  menésére 
(Orczy:  Nimí  C5).  2)  [lefertur;  sich  beziehen,  bezogen  werden). 
Eggyik  tSrvény  az  istenre  háromlik  (Mad:  Bvang.  491), 

Há.ramlás:  devolutlo  MA,  herabwalzung  PPB, 

Háromlit :  [devolvo,  converto ;  abwalzen,  übertragen],  Ter- 
j&szsze,  háromlicsa  tiszteletének  örökségét  örökösseire  (Biró: 
Ünnep,  VI). 

Háromoltat :  c«  [convolvo ;  abwenden).  Nem  másra  háro- 
moltatik  annak  nevekedése,  hauem  reám  (MonOkm,  XXIV.  496. 
Megy:6Jaj.  m.31). 

HAHAlíDO:  [devolvendum,  convertendum ;  zuiallend).  El- 
mélkedvén reánk  hárandó  hasznáról  (Gvad :  FNót  148). 

HÁRÁJTT  [HÁKAUT  ?]  {hdronyt  Komj:  SzPál.  22.  27): 
devolvo,  converto ;  abwenden,  ablenken,  abwalzen,  überwalzen], 
A  myt  en  ellenem  gondoltatokvalatyreeattok  barantanam  (ÉrdyC, 
542b),  Az  euangeliomnak  diczwsegeth  az  A-  nepwkre  haronyta- 
nak  (Komj:  SaP.ál,  22),  Az  iduAs-seg  nyerésnek  kegyk  myndwn 
byzodalmath  vesse  el  [es  ?]  haronytcza  csak  az  egy  Chr,  Jesusra 
(Komj :  SzPál  27),  Kárhozatnak  terhét  magára  harantaná(Beythe: 
Epist  33), 

Háránték,  haránték,  hárántok :  1)  obliquitudo  Kr, 
[obliquus,  oUique ;  schrage,  scbiet'].  Hái'áutocon  vagon  vonitás 
felette  (a  betű  fölött,  Dév:  Oitli.  3.  OrpGranim.  98).  Az  a  felett 
^acorta  el  hághatta  ah  hárántoc  linnat  (102).  Alól  hárántok 
me.s.sed  (Radv:  Csal.  HLöI).  Hárántékon  való  felelet  (CzegI: 
Dág.  11,95).  A  rajok  I5tt  nyilakat  hárántok  úté&sel  megtanúllyák 
el-távoztatni  (Laskai:  Lips,  362),  2)  [indirecte:  indirekt,  mittel- 
bar),  A  bálványimádás  nem  egyéb,  hanem  az  isteni  tkzteletnek 
igazan  vagy  harántékon  a  teremtett  állatnak  adása  (CzegI: 
BDorg,  459),  Tellyesítse-bé  sz&kségiket,  hanem  tsak  indirecte, 
mint  egy  háránték  (GKat:  Titk,  263), 

Hárántékos,  harántékos:  obliquus  Sí.  [.schrage].  Hárán- 
tékos  ablak:  fenestra  obliqua  (Káldi:  Bibi.  III.  Reg.  6.  4.  I5zech. 
10.  16.  Kj).  Harántékoson  j5nek  a  sugárok  (AOsere:  Enc.  156. 
MoIh:  JÉpül.  482). 

Hárántos,  harántos :  [obliquus ;  schrage).  Az  8  sugári 
nem  igyenes  lineán,  hanem  mint  egy  hárantos.son  fitkSznek  az 
földbe  (KNagysz,  1613,  D8).  Télben  az  nap  az  5  radiasit  nem 
boczáttia  egyenesen  maga  alá  az  földre,  hanem  harántoson  és 
óldaloson  (>Iih:  ÖrökÉ.  53). 


1323 


IIÁKIKT— HÁRÍT^S 


[HÁRÍT*')]— HARANGOZ 


1324 


HÁRHÍT,  H  a  KÉNT:  1)  [devolvo,  converto;  abwiilzen, 
abweiiiloii,  ziiwcinleii,  übertra^'en].  Szép  mulat'«'ií;okat  s  paripájo- 
kat  magának  liárinlatá  (Liszli:  Mars.  129),  .Semmit  a  mi  másé 
te  magaduac  ne  tulajilonics,  háráics ;  iiiliil,  quod  alteriiis  ast 
tibi  vindicji  (Cum :  Jan.  190).  Uárlncsauak  k5rnyű.f  kSrfil  földet 
reá,  s  tómjék-meg  (Upp:PKert.  111.21).  3)  [refero,  revoco; 
beziehon].  Nem  illek,  lio^  az  fivnak  neue  in;Ls  zőmolre  liarintat- 
iiek  (TiliC.  213).  Valamene  napy  peiiitenciad  iia^'oii,  ba  aime 
bulczut  vallaz,  ba  akarod  reaya  harinthatod  (üebrC.  445).  Vgy 
volna  a  has  eteltfil  való  tilta.s  órdoKi  tudomány,  ha  a  Christus- 
nac  io  tetemenyet  arra  harentanoioc  (Tel:  Fel.  110).  A  mit 
feietckbpz  kapcholhattoc,  oda  harentiatoc  (Mon;  Ajwl.  287).  Az 
kepec  harentatnar.  az  fi  magyarazattyokra  as  ieczettetet  dol- 
gokrji,  mellyoket  ielontnoe :  imagines  refenintur  ad  prototypa 
(Mon:K(!p.  3.  103). 

(Szólások].  Minden  ellensígtek  düliBsségét  mog-.semmiséti, 
vagy-is  kétszeres  gyali'mattal  n  y  a  k  o  k  b  a  h  á  r  é  n  t  y  a  (Csúzi : 
Síp.  314).  Némaságomat  szememre  háréntbatuák  (í!zeg:  Aqa 
29).  Okát  az  kárhozatnac  istenre  háréntyák  (Zvon:  Post.  1.908). 
Az  bfin  által  iíJtbe  a  halai,  mert  az  bűnre  kSl  haréntaiii  okát 
(Uprl'Tiik.  21). 

el-hárint :  (devolvo,  removeo  ;  abwenden,  abkehren].  Ez  az 
karbozottakra  szállott  es  .szállaudo  bfintetes  fSn  áll,  tégy  öre.ssé 
minket  tőle,  harincs  el  rólunk  (Lép:  PTük.  1.144).  A  gonoszokat 
el  téricséc,  hái-éntsác  (Com:  Jan.  217). 

elhárintás:  fdevolutio ;  abwendnng].  Christus  vérének  szent- 

.seg  törő  1)1  bárintJisa  miat  (Toln:  Vig.  232). 

vissza-hárint :  [revolvo;  zuriickwalzen]  Vallyon  nem  az 
ellenkózG  felre  harentatbatiieko  vizha  az  eretnekseguec  vétke  ? 
(Zvon :  Osiand.  150). 

HARIT:  1)  (devolvo)  convolvo,  converto  MA.  [abwiilzen,  ab- 
wenden, zuwouden,  übertragenj.  TSruénnyel  rólam  másra  hárí- 
tom ;  adjudico  C.  Miisra  háríttya,  &  magát  ki-menti  (Nógr : 
IdvíC.  101^  Minden  igyekezetét  arra  forch'totta,  hogy  a  vicariiist 
ni:isa  niclle  bárebma  (KBéf.s.  lefifi.  C8).  Lupiil,  hogy  mirejink 
akarja  h;mtaui  az  leánya  eladásában  való  akadályát,  nem  igaz 
(RákGy:Lev.  122).  FIív  szószólló  vala  királyi  udvarban,  ba  mi 
rczat  koholt  irigység  a  sutban,  azon  volt  lebe-sseu  báritani 
nyomban  (Orczy;  Nimf.  A5).  Háritsji  köztetek  irigységnek  látig- 
ját,  oltsa  el  h.aragos  felek  zsarátnokját  (Orczy:  KöllSz.  56). 
Látom  irásüdbann  háritod  tsak  Hellre,  hogy  6  kinszeritett  ilyly 
e-sméretsógre  (23U').  S)  propendeo  [sich  zuneigen,  geneigt  sein?] 
Az  itéló  biró  ide  vagy  amoda  ne  hajollyou,  bántson:  bunc  ant 
illuc  jude.x  ne  propendeat  (C'oni:.Ian.  134). 

által-hárit :  (transvolvo ;  übenviilzen]  Adássj'igát  má.sokra 
által-hárítani :  nomen  *transcribere  in  alios  PPBl. 

el-hárit :  averrunco  C.  averto,  devolvo,  removeo  MA.  (ab- 
wenden, abkehren]  juisjaten  Pl'B.  Gonosznak  el-hárítója:  pro- 
pulsator  mali  l'Plil.  El  harila  ;izk'inet:  revolvit  lapidem  (Kél: 
Bibi.  51).  Elliáríttya  niagánd  a  Messiás  tisztességét  niondviVu: 
Nem  vagyoc  Meíisiás  (M A :  Scult  54).  Hogy  el-báricsa  I.sraelröl 
a  gyaliizatot  (Czegl:  Japh.  3).  A  reájoc  rolumókat  nyíllal  el- 
kergetni és  el  tágítani,  hárít'Uii,  távol  fizni  tudgyác  (Cbm:  Jan. 
1 17).  E  keresztyéni  igazságot  Enyedi  imíllyen  fortélyos  enyel- 
gésekvel  ki  fogi'isokval  akarja  meg  cziifolni,  s  elSle  el-hárítnui 
(GKat:  Titk.  2S0).  Nem  terhelik  litent  ho.<szii  kérésekkel,  hogy 
eztet  ailja  meg,  áztat  hárítsa  el  íOn:zy:  Kíií'll  73). 

elliárítás :  depulsio  C.  averruncatio,  devulutio  MA.  [abwen- 
dung]    aiL-jiitung  PPB.  (RMNy.  UI.137). 

Hárítás :  volutatio,  volutío,  convolutio  MA.  walzung  PPR 
Me.sterek  vagyunk  a  magiuik  hinnének  más<jkra  hnrétá.sában 
(Megy:  Diai.  195). 


[Hárító] 

mennykö-hárító :  fblitzableíter].  A  mennykő  hárító  dárük 
(Orczy  :KöltSz.  209). 

HÁKOD-IK:  (refertur;  sich  bezíelieu].  Hogy  Cliristusra 

harodgyee  (Bijrn:  Préd.  321). 

HAROGAT:  converro,  corrado,congero  MA.  wi8chen,zusani- 

menkratzen,  znsamnienbanfen  PPB.  Mas  ember  dolgát  mynden- 
kor  barogatya  ecs  ."iz  ennnen  dolgát  iol  soha  nem  ígazgattya 
(Pesti :  Fab.  OG). 

Hárogatás :  corrasio,  cougestio,  coacervatío  MA.  zusammen- 
schaiTUDg,  zusammeuhaufimg  PPB. 

TTÁT?ii  I  ■•  convertor, devoIvorKr.  (gewiilzt  werden,  abgewen- 
det  werdenj.  Nevére  gyakizat  hárulna  (MA:  Tan.  1254).  Lgy 
mesterkedik,  bogj'  hárallyon  a  ve.szte.ség  (Fal:NU.'  IL75). 

HAEANG :  carapaua,  nola  iL\.  glocke,  schelle  PPB.  Ha- 
rang monya:  pistillum,  rbopbalum  MA.  Harang  ütije:  campanae 
malleus ;  harang  tengelye:  vectaríuin,  c'uupanae  transtrum  PP. 
Haraiigláb-potoka-tw,  contigimm  terrae  Keörtvelteluko  1301 
(Czinái).  Pauliis  de  Harangláb  1370  (uo).  I5nek  svala  a  tohva- 
yok,  harangoth  harangoztataanak  (WínklC.  198).  Inte  az  filte- 
reket, bog  senky  az  egyházban  ne  maradna  az  vtolso  lianmg 
vtan  (DomC.  49).  Mynden  zent  egyhaznaal  az  h.arangog  eimen 
niíigog  harangoznjik  vala  (ÉrdyC.  323).  Az  bíiratok  harangia 
téged  liiu  (\'irgC.  104).  Két  jó  ökröt  szókét,  haranggal  (R;idv: 
Csíil.  11.333).  Haraug-kereztelés  (Gyarm :  Fel.  42).  Haraugoknac 
verése :  campimanmi  pulsus  (Com ;  Jan.  124).  Az  harang  fcl- 
kötó  szíjáért  attunk  12  d(enárt]  (MonTME.  1.24).  Fölébreszti 
harang:  excitatoríum  (Biró:  Micae.  20.  Kr.) 

(Közmondások].  Igen  tud  hajdú  harangot  önteni  (Kisv:  Adag. 
40), 

fa-harang:  simandrum;  toka  PPBl. 

hír-harang:  divulgator,  vulgator,  lo<iua.\,  garrulus  Kr. 
(austriiger,  ausplauderer].  Hazug  hir  liarangoc,  niundóc,  triigá- 
roc:  nugígeruli  Om:  Jan.  141.  Hír  harang,  lotsí  fet.sí:  anbrin- 
ger  KirBesz.  152.  Szó-sz;ityár  avagy  hír  harang  emberek  (Mlsk: 
VKert,  496.  Toln:  Vigaszt  89).  Hazug  hír  liaranguak  liíhatlak 
(Bal:  Cslsk.  242).  A  házasok  kSzótt  izgágát  sz«ra6  hír  haran- 
gok, suttogó  keritS  vén  bábák  (Szalhm :  I>om.  135).  Hírharang 
ne  lég)'  a'haly:  VÉ.  L422). 

kakas-harang:  tintinuabulum  \\'F.  [glöckleín,  klingelj. 

öreg-harang:  (magnacampanajgrosse glocke).  (Tyúk:  Józs 
Elóh.  5). 

Harangocska:  lamiJjmula,  tintinnabuluni  ilÁ.  glöckleín 
PPB.  H;u-angocskaual  tozín  vala  hjTt  ^DebrC.  221).  OseugetiV- 
kel,  baríuigotskákkal  c^ngetvén  ((i^m:  JaiL  129). 

Harangos :  uunpanas  habeus  Kr.  [mit  glockeo  verseken, 
gluikcn-J.  Harangos  tomny  :  cjuniuuiile  PP.  (Tolekesí:  tXél.  57). 

Harangoz:  campanam  pulso  MA.  campaujun  agíto,  ventilo, 
ago,  ímpello ;  mit  den  glockon  liiuteu  PPB.  Hannigokkal  haran- 
gozaiiak  dyehyn'een  az  vr  istent  az  ev  zentyben  (MargL  li'i'.i. 
Kis  harangal  hanmgozot  az  versícularíns  (DomC.  49X  Veter- 
uyekre  haraiigoz\iui,  egyebekel  ev  es  ot  levn  az  ísteny  zolga- 
latuu  (98).  Mynden  zent  egyhaziuial  a  liaraiigug  ennen  magog 
harmigüznak  vala  (ÉrdyC.  323.  157b),  Mikoron  veterniore  ha- 
riuigoziuuudi,  kezde  az  w  felesege  az  balotnak  mondani  iVírgC, 
103).  Az  egyliiiz  órzó  barangL>z  (Com:  Vest  93).  Szent  herceg 
jó,   hangos  szókkal  tornyok  har:ingozzat«k  (Fal:  Vers.  89öi 

(.Szólások).  Sflketnek  Ii:u'angoz[8zJ,  auagy:  süketnek  mUet 
mondaz  (l)ecsi :  Adag.  28 1.  Örvendeztek  rajta,  bogj-  így  felál 
dozták,  azért-U  mindenütt  vesztét  harangozták  (Kóuyi:  llKom. 
18C). 


lS2n 


KIHARANGOZ— HARAPDAi. 


ki-haransroz.  Hunyadi  l^ál  inaKát  kcrdetlcn,  Imllatlaii  ki- 
haraiici>zv;in,  FoRaiiislia  hivattatott  a  konsistoriuni  eleibo  s  ott 
viszsziimondatváii  véle  a  mit  mondott  volt,  dolgára  botsiUották 
(U<^KÍ :  Pol.  103). 

Harangozás :  oami»anae  pulsn\s  MA.  das  liiuten  mit  den 
slocken  PPI5.  Mend  az  niasic  harangozjisiglan  (VitkC.  4.5.  Mik  : 
TörL.  226). 

Harangozó :  cami>anarius  PPBl.  eampanator,  campanae  ven- 
tillátor, pul.íator ;  glík'kner  PP.  Harangozó  (vezetéknév  XVI. 
SZ.1Z.  N%T.  IX.3651.  Aí  harangozó  deáknak  attunk  90  dfenárt] 
iMonTME.  1.24.  Gér:  KárCX  IV.333.  581). 

Harangoztat:  [campaiiam  pulsari  jubeo;  lauten  lassen]. 
Il.irancoth  liarangoztalaanak,  kyrtSth  kyrtóltetnck  (WinklC 
lí'S).  ö  nagysjiga  terminált  más  napra  vjusárnapni,  hogy  del- 
lye.<!t  elébb  harangoztíit  s  prédikátzió  után  el-igazítatja  (Bod : 
Pol,  1161  I 

1.  HAHAP :  mordeo  C.  MA.  beissen  PPB.  En  a  Kalauz- 
ban megmagyaráztam,  harapjon  Balduinus,  ha  vagyon  foga 
(P.iznj;  LutliV.  28).  Mikor  engemet  akarsz-is  meg  marni,  maga- 
dat harapod  tarba  (Mafkií:  BCsjík.  07.  Ziinyi  11.88).  Evvel  nem 
nagyot  haraiwtt  (Kónyi :  HRom.  95). 

(Szólá.ook].  liszt  hogy  hallá  I-stváu.  nyelvét  h  a  r  a  p  á ;  elég    I 
vála-v.,  ó  magáb.an  azt  monda  (Tin.  113).  1 

belé-harap :  immordeo   Kr.   [hineiubeissen].   (Pázni :  Préd.    | 

309.  Kr.).  i 

el-harap :  abrodo,  demordeo  MA.  praemordeo,  anfero  mor- 
dicus  PPBl.  mordiciis  avello;  abbeis.s6n,  abnagen  PPB. 

[Szólások].  Eddig  tévesztették  vala  itt  az  mi  becsületünket, 
de  mi  magunk   harapánk  el    benne   (Monlrók.  VIII. 

363). 

félbe-harap  :  cvi  Darabokban  szólani,  a  szót  félbe-harapni : 
kxiui  amputata  et  infracta  PPBl.  Félbe-harapot  beszéd  (Mad : 
Evans.  597). 

föl-harap :  mordicus  aufero,  depasco  PP.  [aufbeisseu]. 

ketté-harap :  [demordeo ;  entzweibeissen].  Ketté  harapni  az 
csei-esznye  magot  (Me.sésK.  11). 

lé-harap :  demordeo  iíA.  abbeissen  PPB. 

meg-harap :  demordeo  C.  mordeo  MA.  [beissen].  Micorou 
a  mayom  a  dyoba  zakazt,  meg  harapya  (DebrC.  601).  Kígyók- 
tól meg  haraptokat  meg  gyogyit  (Mel:  Herb.  42). 

[Harapál] 

föl-harapál :  carpo  fmordicas  aufero ;  mit  den  zahnen  auf- 
reis-sen,  aufire.ssen].  Az  6k5r  az  fnveth  mynd  gyekerestiil  fel 
harapalya:  bos  herbas  usqne  ad  radices  carpif  (JordC.  164). 

meg-harapál :  fmoi-sico ;  beissen].  Gyilmíiltsét  megharapálá 
és  megvidula  (Tin.  263). 

Harapás :  morsus  C.  morsio  MA.  biss  PPB.  Az  egyk  lo  nagy 
kegyetlen  harapást  tevn  Quinciaiioson  (CornC.  370).  Mérges  állat 
harapást  gyogyit  (Mel:  Herb.  112). 

éb-harapás  :  [morsus  cinis ;  hundebis.s).  Alyssos :  egy  knt 
Arcadiaban.  kiuec  vize  dűhős  eb  harapást  m^gyogyit  MAI. 

Harapásoeska :  morsiímcula  MA.  bisslein  PPB. 

Harapdál:  demordeo,  corrodo  MA.  beissen,  abbeis.seu,  be- 
nagen  PPB.  Harapdálva :  morsicatim  C.  mordicus  MA.  Te  annac 
sarkat  harabdalod  (Helt:  Bibi.  I.  d3   B). 

[Közmondások].  Az  eb  is  a  követ  harapdállya,  mikor  az 
embert  meg  nem  marhattya  (Kisv:  Adag.  66.  Decsi:  Adag.  271) 


HARAPDÁLÁS-HARC  1326 

Harapdálás:  [mor.siratio ;  das  nagen].  (Tel:  Eel.  79). 

Harapdos  :  arrodo  PPBl.  [bonagen]. 

Harapdoz:  [morsico;  wiederholt  beissen].  A  kit  tsak  el- 
érhet, jol  mégis  harapdoz,  vagy  pedig  körmével  szélytében  el 
szabdoz  (Kónyi:  HRoni.  139). 

Harapó :  mordax  V.  [bi.ssig].  Harapó  lészen  a  ló  (Com :  .lan. 
86). 

Harapós:  mordax  MA.  beissigt  PPB. 

Harapoz-ik,  harapóz-ü,  haraposz-ik:  1)  propagor, 
difiinulor,  serpo  Sí.  [um  sich  greifen,  Hberhandiiehmen[.  Alattom- 
ban harapózik  ez  a  gono.sz :  serpit  ob.scure  hoc  malum ;  nem 
harapózik  tovább  a  fene :  *,stat  cancer  PPBl.  A  mu.szkák  na- 
ponként swiporodnak,  s  harapiiznak  nagy  szerencsével  olébli-elébb 
dolgoktian  (Monlrók.  VIII.  I."i2).  Az  ó  várra  innen  tsak  hamar 
haraixizék  (a  tííz,  TKis.  Pau.  7).  3)  [calumnior;  verleumden]. 
Mi  haraposzimk  és  nii'isra  kennyük,  hogy  megbántott  (Fal :  SzE. 
520).  Nem  igen  sza[Kjrán  járt  nyelve,  de  ártalmas  fullánkja  volt 
b6.szédének :  a  sjityrák  módgyára  haraposzot  reám,  méregben 
fon-alta  szavait  (Fal:  NA.  125). 

2.  HAHAP  :  avarban,  tarlóban  v.  más  gazos  helyen  teijedó 
tfiz  SzD.  Mint  a  lángos  harap,  ha  nádban  Íitk5z5t,  oly  kegyetlenség- 
ben Zrini  most  ólt5z5t  (Zrínyi:  ASyr.  188).  A  trójabélieket  fo- 
gyattya  maga  erejével  és  alatta  való  vitézivel,  mint  a  tűz  hara- 
pot  (Hall:  HHist.  m.l39). 

HARASZT  (fiorozt  Oinár;  lírást,  nomen   trium  arborum 

1295):  1)  silva,  quercetimi,  dumu-s,  dumetnm  MA.  vvald,  eichen- 
vvald,  domwald  PPB.  T8viskek  es  harasztok ;  rubeta  et  vir- 
gulta  Ver:  Verb.  216.  Erdő,  csere,  haraszt :  silva,  uo.  Szót.  30. 
Horozt,  horosth,  silva  1214;  bai-aszt,  nemus  1252;  frutices  1265; 
silva  14U0  (Czinár).  Méta  intrat  fi-uticetum,  quod  vulgo  harast 
dicitur  1258.  (Wenzel  \TI.4S8).  Fruticehmi  quod  vulgo  harazt 
dicitur  1265  (Knauz).  Magna  via,  qua  itur  ad  (.liychoharazta 
1291  (uo)  Cum  pratis  et  horozt  et  cum  aliis  utilitatibus  1279 
(CodPatr.  VI.251).  Kerewl  veweek  az  haraztot  (ÉrdyC.  527b. 
330.  502.  CsomaC.  72).  Ha  megzöldnl  az  haraszt,  ümögben  jár 
az  para.szt  (Thaly:VÉ.  11.7-3).  3)  [alnus ;  erle].  Hara.szt  fa: 
alnus  C.  In  .summitate  montis  e.st  arbor,  qui  vocatur  harast 
1232  (Wenzel  Vl.513).  Méta  venit  ad  arborem  horozt  (Vn.291). 
Egy  .szálas  széles  haraszt  fa  deszka  (TörtT.  X'\'ni.264). 

[Szólások].  Az  h  a  r  a  s  z  t  c  s  e  r  d  fi  1  é  s  1 51  is  meg  rémSlsz 
(SzépÉuek.  S).  Nem  hiába  tsörgött  a  haraszt :  szél  nélkül 
nem  mozgott  a  falevél  (SzD:  MVir.  405)  Cliak  verdSdfink,  mint 
az  hal  az  harasztban  (Pázm :  Kai.  683).  Veszedelmes aftele 
dolgot,  az  mi  az  iduessegre  nez,  tsac  Antal  haraszt jára 
bűc.s:it:mi  (EsztT:  IgAny.  249). 

Harasztos :  dumetosus  Kr.  [baschig,  waldig,  gebüseh].  Mely 
eeke.sők  az  tlie  satoryd  Israel,  mykent  az  harasztoss  völgyek : 
vallis  nemorosa  (JordC.  171.  1.256).  A  liarasztosban,  és  a  tőuis- 
sec  közükben  (Helt:  Krón.  90).  Menénec  vadá.szni  a  harasztosba 
(Helt:  Me.s.  21). 

HATCC :  pugna,  proelinm,  ágon  C.  certmnen  1L\.  proelinm 
Com:  Jan.  148.  streit,  schlacht  PPB.  Az  óriások  liarcza :  gigan- 
tomachia ;  harczra  való :  proeliaris  C.  Aprólék  hartz  :  velitatio ; 
hartz  helye :  pngnaeulum  ;  hartzhoz  tbgni :  *capessere  pugnani 
PPBl.  Harczra  való  ló :  bellator  equus ;  harczon  el  hullás : 
strages  PP.  Ütközet,  hartz  avagy  viadal :  conflictus  seu  cer- 
tamen  Com:Jaii.  150.  Mikoron  a  Goliad  orias  harczra  iugör- 
leneie  az  istennek  népet  (Debi-C.  86).  Had,  viadal,  hartz  (Bora: 
Evang.  IU.56)  Catilina  válogatott  vitézekkel  az  első  harczon  forog 
vala:  Catilina  cum  expeditis  in  prima  acie  vorsari  (Decsi:  SallC.  50). 
De  midőn  az  dolog  viadalra  kelé,  meg  giözetuen  az  haiczrul 
országában  es  onnét  Romában  futa:  set  ubi  ree  ad  certamen 


1327 


(JVAI/XÍ-UAIÍC— MEti-HAKC-OL 


MEGl  lAK'CX  )LÍS— HÁRFÁLÁíi 


1328 


venit,  victiis  ex  proelio  prot'uKit  iii  pro\'ineiaiii  ac  deiiide  Romáin 
i'oiiteiidit  (Decsi:  SallJ.  9).  Hartzra  ki  molieW  (Kár:  Bibi.  1.117). 
Ha  Holofernea  ellen  roppant  sefegekkel  iiierilek  volna  es  erfis 
liarczal  6fet  meg  f^Szték  volna  (Pjízm:  Kai.  47).  ü  maga 
Rogérius  üY.  harraon  vaszo  (Pázm:  Kai.  437).  Miképpen  ssMktak 
a  liartzon  kiálbuii,  úgy  sz<Sll  nékik  (I'íizm :  Préd.  17).  Deciust 
egy  liarczon  sárba  topodák  és  elevenen  temetek  (283).  Két  i6 
pattantyiVst  is  elvaszte  az  liarczon  (Zrinyi  1.32).  Viddal  barlzomat 
véghez  nem  \'iliottem  (11.51).  A  barczra  jelt  adni  (Hotiin:  Préd 
29tí).  Szemmel  látott  és  füllel  hallottat  beszél,  az  békességet 
sóhajtják,  oda  fel  haiczfjk  volt  s  megverték  íkiit  (Kj'ikGy:  Lev. 
176).  Sok  jfVéW  gazda  elvesze  az  haitzon   (Thaly:  Adal.  11.46). 

(Szólások).  H  a  r  c  z  n  a  k  kelleték  állani  [a  szökni  akaró 
hajónak]  (Mik:  MulN  24).  Erdélyben  is  lesznek  ellenkezőink  s 
kiválképon  ha  harczra  megyén  az  dolog  (Ráküy :  Lev. 
193).  Svvendénok  sok  harcot  adának  oly  reménységbe, 
liogy  ük  (a  törökíik)  Szakmárt  megveimék;  de  .semmi  nem 
kolle  benne,  mert  az  úr  isten  mindenkor  az  harcot  az  magj'a- 
roknak  adta  [a  gyiV/.elmetJ  (Monlrok.  111.110).  Rámentünk  az 
ellenségre,  de  nem  állának  harczot  (Monlrók.  VIIL162). 
1  laiizot  indítani:  pugn;im  *ciere ;  hartzot  tartani  az 
ülleaséggel :  *cernpre  cum  liü.stibiLS ;  kemény  liartzot  tartani : 
*acriter  pugnare  PPBI. 


gyalog-harc :  fcertamon  pede-stro ;  kampf  zu  fus; 
1.173). 


(Zrinvi 


haláli-harc:  [agónia;  todeskampf).  Vére.sveritikfi  halálihartz 

(MA:Scult.  364). 

ital-harc :  [certamen  in  potaiido;  wett-trinken].  Bé-rugván  az 
aitot  (a  korcsmában)  egyűl  egygyig  meg  eskfivének  az  holtig- 
valóra, hogy  tudniillik  kiki  lábán  fon  áltáig  ki  tészen  magá- 
ért az  ital-hartzban  és  el-nem  hagygya  tánsát  (Fal :  NA.  121). 

Harcatlan:  (imbelli.s;  mikriciierisch,  friedsamj.  A  jnhok 
természetek  szerint  igen  iiarizatlanok  lévén,  magok  magokat  nem 
igazgathatják  (Mi.sk :  VKert  204). 

Harci :  [bellicus ;  streit-,  kriegs-j.  Ilarczi  szerszjimok  (Gyöngy: 

Char.  3). 

Harcol ;  puguo,  proelior,  dimico,  digladior,  agoniso  C.  certo 
MA.  stroiten,  kiiuipfen,  fechten  PPli.  Harczolva:  pugnaciter; 
harczoltatütt :  pugnatus  C^  Egy  mást  hor.szollyác  (íg)'?]  és  dul- 
lyác  vala  (Helt :  Krón.  60b).  Azonközbe  a  magyarok  tsatáznak 
és  hartzohiak  vala  (uo.  47.  cap).  .lol  karcziollfinc  [így],  mert  az 
hartzol  iol,  .-iz  ki  .  .  .  (Magy:Nád.  74.  Zrinyi  I.IOO).  Illic  te- 
néked tanuló  társaidat  versennyel,  harczolva  kSvetned  (Com: 
Jan.  156).  Tréfáckal,  játékos  mondásockal  víni,  harczolni  elmés 
dolog :  facetiis  ac  aeuigmatibus  certare  ingeniosum  est  (Com : 
Jan.  20S).  Annak  felette  az  nyugnttak  az  meg  farattakkal  vala- 
iiak  h;u-czolandok  :  ad  hoc  rofecti  cum  fatigatis  cert;uuen  ini- 
turi  eraiit  (l'orró:  Curt.  278).  Osallárd  beszédeckei  harczulnak 
ellenünk  (TKLs:  Pan.  40i.  Már  tiz  esztendeje  liarczolimk  hazánk- 
ért, hamlsíin  lecsöpült  régi  szabad-síigért  (Thaly:  Adal.  1.102). 
Boldog  gyózedelem  mind  a  kettő,  ni?rt  mind  a  kéttízben  tör 
vény-szerént  barczóltatik  (Csúzi:  Síp.  143). 

meg-harcol :  decerto,  depugno,  proelior  MA.  confero  *signa, 
*venio  ad  pugnam  PPBI.  stieiten,  /.anken,  kiimpfen  PI'B.  [einen 
kampf  be.stehen].  Ki  iőue  minden  ő  népénei  egyetembe,  hogy 
meg  hartzolna  mi  veliine  (K;ir:  Bibi.  1.1,59.  MA:  Bibi.  1V.162). 
Ama  nemes  harczot  megharczoltam  (CiegI:  MM.  219).  Az  ellen- 
ség igen  kíjzolít,  örömest  megharczolna  velünk  (RákOy:  Lev. 
157).  Ha  az  ellenség  ránk  akarna  jftni  is,  ne  harczoljunk  meg 
vélek  (288).  Az  authorok  ellenkezik  vélekedéjwel,  Ítéletekkel, 
sententii'ikkal,  álnokul  csatlott  beszéddel,  sophismával,  meghar- 
...Inak  .Kal:'rí:.  783». 


megharcoláa :  decerlalio,  depiignatio  MA.  streit,  kampf 
PPB.  Lüvaihadak  meg-hartzolásokra  alkalmatos  hely :  lóca  *nata 
ad  equestrem  pugnam  PPBI. 

öszve-harcol :  [l«llum  gero;  einen  krieg  fiihren].  EHzteodeig 
öszve  harczfiltak  vala  (Tin.  258). 

Harcolás  :  gladiatura  C.  dimicatio,  de<Mírtatio,  proelium  MA. 
kampf,  streit,  das  treti'en  PPB.  Kynek  harczolasara  uagy  me»- 
tei's.seeggel  wgyau  keet'yet  alkottatot  vala,  kylien  az  bayt  vy- 
naak  (ÉrdyC.  594).  Mindkét  felSl  gyakor  harcaolás  vala  (Tin. 
371).  Az  egész  nyáron  uagy  harczolás  Kin  (Monlrók.  III. 111. 
Zrinyi  1.75.  143).  Az  elefántok  vért  látván  édesedtek  a  harczo- 
láshüz  íPázm:  Préd.  283).  Kegetlen  harcolással  fel-támadgyanak 
ellennek  tlUy:  Préd.  1.15).  A  két  akaratról,  a  mellyek  az  ember- 
ben vannak,  és  azoknak  egy  mas  ók  ellen  való  harczolásoknil 
[így]  (Laur:  LViad.  41). 

Harcoló :  pugnaas.  pugnator,  gladiátor  C.  [kiimpfeiid,  strei- 
ter,  fochter].  Ezek  az  elöljáróban,  leg-er6sseb  viadahra  rendelt 
harczolói  Balduinasnak,  mellyektól  az  okos  ember  Ítéletet  tehet, 
a  t6b  lézzegü  bizonyitisok  igaz.s;igárúl  (Pázm:  LuthV.  16).  A 
mostan  támadott  tévelygések-ellen  bfl3ége.sen  írtam  a  Kalauzban, 
és  egyéb  hartzoló  könyveimben  (Pázm:  Préd.  II).  Ez  a  föld 
hartzoló  hely,  a  mi  életünk  vitézkedés  (399).  Volt  híre,  hogy  a 
pá))ist;ikhoz  részelkedett,  do  ellene  mondott  némelly  harczoló 
irá.siban  (Fal:TÉ.  655 1. 

Harcolód-ik :  luetor  PPBI.  Kézzel  hartzolodo  baynokoc : 
acrochiristae  MAI. 

Harcolódás:  contentio  polemica  Kr.  [streit;  polemik].  (Zvon: 

Post.  L465.  Kr.  MA:Scult.  626). 

Harcos :  bellosus,  bellauT  C  pugnax,  bellícostis  MA.  streit- 
bar,  kriegerisch,  künipferlsch  PPB  Harczosan:  gladiatorie; 
harczosokhoz  való:  gladiatorius  C.  Az  taiu'tó  feniegetS  es  harczos 
ne  loínen  (Fél:  Tan.  328). 

Harcosság :  pugnacítas  MA.  PPBI.  [kampfiust]  bader,  .streit 
PPB. 

HAECOG :  barrio  (brüllenj.  Elefánt  módra  hartzogok :  bar- 
rio  PPBI.  Máa  borcsudát  mondok :  a  In'isz  vendégből  négj-  ba- 
rommá lett  .  .  .  a  negyedik  harcogott  mint  az  elefánt  (Fal :  NU. 
306).  [Vö.  BAECodj. 

Harcogás :  barritiis  [das  brUllen].  Elefánt  módra  hartzogás : 
barritus  PPBI. 

HAXICSA:  mullus,  barbus,  coogrus  C.  barbota,  áhmis, 
barlx),  barbellus,  perottLs  MA.  mullus,  barbius  Com:  Jan.  40. 
barbe,  waller  PPB  t>arme  Com:  VesL  121.  Harcsa  bajiiszísa : 
barbi  cirrus  PP.  Ijidi.slaus  Harcba?  1431.  (Odnár;  Misk:  VKert. 
744.  Radv:  Csal.  III 42.  MonTME.  1.15.  132.  Tbaly:  VÉ.  U. 
127).  A  túri  tóban  olyan  harcsa  vagyon  a  többi  között,  hogy 
midőn  megharagszik,  csak  a  z.silip  eleibe  fekszik   (Haz.  1.368). 

TTÁ'R'Iíi'lvr :  [gyuaeceum  Tiircarum ;  faaremj.  A  hárem  azaz 
az  aszszonyok  háza  (Mik:  TörL.  14). 

HÁRFA  (at7iaban  FestC.  41):  cithara,  mibla,  lUibUum 
M.\.  barfc,  ziethor  PPB.  Uycherjethek  entetli  ari>abaii  es  hege- 
dewbon  :  laudate  eum  ín  psalterio  et  cythaia  (FestC.  41 1.  Koboz 
avagy  hárfa:  testudo  sive  chelys  (Com:  Jan.  169.  Káldi:  Bibi. 
65.  Zrínyi  11.81  Sam:  Cer.  44).  Hárfán  unisíkálás  (Gyöngy  :  Char. 
19).  Pengése  hárfiinak  istenliez  indít  embert  (Thaly:  Adal.  VMA. 
Czimhalmi  hárfa  (Thaly:  VÉ.  1.411) 

Hárfái:  [citharizo,  cano  cithara;  auf  der  harfe  spíelenj.  Ini 
így  tánczolt  Dávid,  forgani  kezdettek,  e  nótát  hártalta,  szörnyen 
énekleltek  (Gvad:  KP.  15 1. 

Hárfálás:  [Iiarfeiispiell  (Gyöngy:  Qiar.  26). 


hAufAs-harmat 


hó-harmat-hArom 


1330 


Hárfás:  citliarista  PPl.  fliarfeniat],  HárfSíi  aszízoiiyt  sam- 
ma  Priíl.  üiutos,  hegeilibi,  c-yjuibaliuus,  liárfás  veniok  tÁiicz- 
11  i.ikat  (El'liilKiizl.  K.ISO). 

IIAHICSKA:  [panicvun;  bucliwoizen,  heidekorn].  Az  ba- 
ri -ka,  latárbú/.a  vajki  jó  puliszka!  az  köles-liszt  ficsorkának 
i_i-n  j.i  maiajka  (Tbaly:  Ad;U.  1H03). 

HARIS  (hars  PP.  AdAiui :  Spr.) :  garnila  avis,  ortygometra 
-MA  Haclitolkíiulg  PPB.  biiber  Adárai:  Spr.  Az  küszSgi  mestert 
1,  lika  scitzenak,  czaczogo  harisnak  neuezi  (Zvon:  PázniP.  2). 
(  -  H-soKÓ  baris  (.Felv :  SchSal.  15.  SzBodó :  SóDics.  A4).  Az  för, 
1  kit  küldtem,  tizeuliat,  és  egy  baris  (Tliiírzó:  Lev.  1.31.  Ben: 
li'itlim.  128). 

ICiirmoudásokJ.  Az  hari.st  az   5   maga   nyeluén   fogiák   meg 

1 1' esi:  Adag.  22.  Czegl:  Japh.  105).  A  harist  az  6  maga  szaván 

j.ik  meg:  suo  ipsins  indicio  perit  sorex  MA.  PPB.  Az  ükriit 

írván,  az  harist  a  szaván  gyakorta  megfoghatod  (Kisv:  Adag. 

HABISNYA  (AaWímyo  Matkó:BCsák.  122  Tbaly:  Adal. 
11.380).  1)  genualia  C.  tibiale,  tibialia  MA.  tibiale  Com:Jan. 
100.  stnimpf  Nom.  20.  Szár  ékesítő  ruha,  szár  tekerító  ékes 
harisnya,  salavári,  .szár-kotí,  térdre-kötó  arany-peretz:  periscelis 
PPBl.  Salavári,  harisnya:  tibiale;  der  striunpf  Com:  Vast.  148. 
Harisnyába,  .salaváiiba  (strünipfe)  óltózfmk  83.  Harisnyátul,  sala- 
várditul  12  dénár  váltság  (MonTME.  1.401).  Zekében,  harisnyá- 
ban öltöztenek  (Monlrók.  XI.358).  Bocskor,  szíV,  harisznya 
(Matkó:  BCsák.  122).  Varga  kaptájára  vonja  harisznyáját  (Tbaly: 
Adal.  11.380).  Fekette  selemmel  varrott  gallérkája,  szírös  bots- 
korkája,  tarka  harisnyája  (Orczy:  KöltSz.  163),  Hozd-el8  az  én 
selyem  .strinflimet,  harisnyámat,  nadrágomat:  bring  mir  meine 
seidene  strümpfe,  hősen  (KirBesz.  12).  8)  caliga  C.  PP.  bracca; 
hősen  PPB.  PPBl.  Nadrág,  harisnya,  .salavári:  caliga;  nadrág, 
gatya,  berhe,  harisnya :  .sublignoulum  PPl. 

rulia-liarisnya :  lineum  tibiale  PP.  [stiefelfetzen]. 

Harisnyás :  caligatus  C.  Harisnyás,  szekernyés,  nadrágos : 
caligatus  PPBl.  Aristoteles :  egy  igen  bSlcz  stagirita,  az  sétálva 
tanétó  mestSríknec  fejuc,  mellyet  magyarol  játékban  Harisnyás 
Tot  riyesnec  hivnac  MAI. 

HAEKAIi :  [?]  Soc  variuc,  baratoc,  papoc,  az  iambor  Istuan 
mester  ellen  harkalanak  [harcolának  ?]  (Helt:  Háló  70). 

ELAKKÁIjY  (Anrtóijí  Thaly:  VÉ.  11.292.  lierUly  Gvad: 
RP.  108.) :  1)  picus  C.  picus  Martius  MA.  picus  varius;  specht, 
baumhacker  PPB.  Veres  harkály :  pyn-hulns  Com :  Jan.  37. 
Hammas  harkály :  picus  cinereus ;  zöld  tolló  harkály :  picus 
viridis  Nom  '  161.  A  harkály  meg-vájja  a  fákat :  picas  *cavator 
arborum  PPBl.  (MesésK.  15.  Misk:  VKert.  425.  Ben :  Rithm. 
211).  Fakoptó  harkány  iThaly:  VÉ.  11292).  Mint  herkály  orrá- 
val kopogtatt)-a  a  fát  (Gvad:  RP.  108).  8)  rasticula  PPBL  [was- 
serhuhn). 

HARMAT  (karmot  f  Vás:  CanCat.  661.):  ros,  pniina  C. 
tau  PPB.  Gom51cüknec  gfikere  (Anna)  sent  leleknec  bai-mattya- 
ual  6t6ztet5t  meg  (EhrC.  55).  Monnal  harmatnac  fuuo  zele: 
quasi  ventus  roris  flans  (BécsiC.  130).  Leznec  monnal  veterney 
elmuIo  harmat,  miként  forgó  zeltSl  zerSben  el  ragattatot  por 
(198).  Reegghel  harmath  zalla  le  az  sátornak  kevvrA'le  (JordC. 
45).  Eeyel  harmath  zaal  vala  az  táborra  (140).  Harmattal  meg- 
evtevzevt  fevld  (DomC.  8).  Malaztyanak  harmatjánál  meg  ev- 
tevtevnk  (190).  O  egek  es  kSdóg,  ágiatok  [algiatok  ?|  es8  es 
harmat  kepén  az  igazat  (DebrC.  52).  Le  zalla  (Anna)  meheeben 
az  zent  leeleknek  malasztya  isteny  harmat  keppen  (ÉrdyC. 
385.  616b).  Le  zal,  mykeppen  harmatozó  liarmat  feldre  (KuIcsC. 
172).  Minekutána  elszaradot  volna  a  harmat  (Helt:  Bibi.  I. 
KK2).  Az  harmat  le  száll  vala:  descendit  ros  (Kár:  Bibi.  L129). 
A   zuzmai'áz  meg  fagyott   harmat :    pruina   est   congelatus  ros 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


(Com:  Jan.  10)  Az  esik  és  harmatok  felhíik  és  egek  szaka- 
dásjt-uélkfll  tseude.sen  esnek  (Pázm ;  Préd.  103.  Zrinyi  1.30. 
123). 

hó-harmat:  pruina  MA.  reif  PPB.  Harm.itoe  os  hoharma- 
toc  iol  monj^atnc  vrnac  (BécsiC.  132).  Ymniar  az  tel  el  mullh 
az  bo  harmath  ol  menth  es  el  tjuiozuth  (Apo.st.  15).  Hóra  auagy 
holnrniJitra  liayol  (az  idő,  KBártf  1583.  Dvl).  Pinkíist  n.apian 
ho  h.ann.it  (KCsopr.  1626.  E).  De  ezekis,  mint  .az  luí  liarm;itük, 
liam.ar  el  olv.-idán.ak  (Pázm:  K.il.  68.  Zrinyi:  ASyr.  14),  AtTéle 
past|uillusük,  mint  egy  hóh.armatok  hamar  el-enyfeznek  (Pós: 
Ig.azs,  L395).  1781,  25-ta  maji  crós  nemere  fútt  és  nagy  hó 
esett ;  29-ikre  virradólag  őrös  h(>  harmat  esett  (Századok  XXII, 
357), 

hóharmatos :  pi-uinosus  MA,  voll  reif  PPB,  Hogy  magá- 
luik  hóharmatos  bocziületet  nyerhessen  (Zvon:  Pázml'.  300). 

Harmatos :  rorulentas,  roscidus  C.  MA.  betauet,  mit  tau 
überdeckt,  voll  tan  PPB,  Meg-harmatozom,  harmatos  vagyoc: 
roresco  PPBl.  Szép  harmatos  essS  (MeI:SzJán.  202.  Zrinyi  II. 
87.  121.  Tor:  Eny.  128). 

[Harmatosod-ik] 

meg-harmatosodik  :  [roresco ;  vom  tau  befalleu  werden] 
(Kecsk;  Ötv.  321). 

Harmatosul:  roresco  MA.  betauet  werden  PPB,  Isten  meg- 
engedé,  fold  barmatosúla  és  csak   a  gyapjú   szárazon   marada 

(RMNy,  n,76), 

meg-harmatosul :  cvj  (RMK,  n,76). 

Harmatoz :  roro  C,  irroro  MA.  betauen,  mit  tau  befeuch- 
ten  PPB,  Harmatoztatott :  roratus  C,  Harmatozi  engem  isoppal : 
asperges  me  hys.sopo  (DöbrC.  94),  O  köinwewel  hai-matozza 
wala  (PeerC,  69).  ősszel  v.álog.ass  tiz  diót,  kiket  harmad  napig 
mind  harmatozz  (Radv:  Csal.  11152).  Kiket  az  hegyeknec  ess5i 
harmatoznac  (Zvon :  Post.  1146). 

meg-harmatoz :  irroro  C.  MA.  betauen  PPB.  Leplemet 
minden  yel  meg  mosom,  en  áramot  meg  harmatozom  en  koú- 
veimmel  (DöbrC.  20).  Az  wr  isten  meg  harmatoz-aa  ewtet  az 
ew  zent  malaztfawal  (ÉrdyC.  244).  Konueckel  een  leplemeth  meg 
harmatozom:  stratum  meum  rigabo  (KulcsC.  9).  Harmatoz  meg 
vram  engemet  the  malaztodal :  asperge  me  (123). 

megharraatozás :  irroratio  MA.  befeuchtnng  mit  tau,  be- 
tauimg  PPB. 

Harmatoz-ik :  rorat  MA.  es  tauet,  fállt  tau  PPB.  Harma- 
tozó :  rorans  C.  Menyek  harmatozanak :  caeli  dlstillaverant 
(KulcsC.  157).  Harmatozó  harmath  :  stillicidia  .stillantia  (172). 
E  fSlhSk  párák  meg  oluadnak  es  harmatosznak  (Mel :  Jób.  88). 
Harmatozó  felhő:  nubes  rorLs  (MA:  BibL  11.16).  Szent  Mihály 
előtt  a  hó  harmatozik  (Kai.  1620.  C6). 

meg-harmatozik :  rorescit  C. 

Harmatozás :  roratio  MA.  psecas  Erasm:  Erk.  14. 

HÁEOM  (cfiarmul  HB.  cliarmad  EhrC.  6.  horvm  Ferteu 
1055.  haru-in  kurthwei,  harum  tbulfa  1015.  Jerney;  harum 
NémGl.  195.  231.  344.  381.  NagyszC.  254,  haarmut  ÉreC,  267): 
trés,  trinus  C,  drei  PPB,  Háromfont :  trepondo  C,  Három  száz : 
triceni ;  három  esztendő :  triennium ;  bárom  esztendős :  triennis, 
trimus ;  három  hónapi :  trimastris ;  három  lábnyi :  tripedalis ; 
három  fejfl :  triceps  MA,  Három  .annyi :  triplus  Sí,  Hárman- 
hárman  :  térni  MA,  je  drei  PPB,  Keassatuc  charmul :  clamate  ter 
(HB),  Gs7t5  a  mezőben  mend  esteg  barom  köblöket  (BécsiC, 
5),  Ketten  ava^  hárman:  duo  vei  trés  (MiinchC,  48),  Ez  zent- 
seges  tanacznak  mind  hárman  engedenek  (VirgC,  50),  Harmok 
vannak  igen  nagi  iok  (97),  A  harmicz  három  eztendő  (NagyszC, 
332),  Három  okokért  (CornC,  19),  Az  kovaz,  kyt  fiz  azonyallat 

84 


1331 


HAKMAD— HARMADKÉPPEN 


HARMADOI^HARMINC 


1332 


el  reyt  három  amiy  teztaban :  abscondit  in  farináé  satis  tribus 
(JordC.  395).  Harnjak  vannak :  trés  suut  (872).  i'inaron  liaroni 
eztendS  bel  telt  (lírdyC.  339b).  Mykoron  ynianak  ezer  keth 
zaaz  liathwan  liarom  eztendSben  (473).  Az  aldot  zent  liiirom 
wr  istennek  zjiieet  (553b).  Vagyon  4  czépluni,  azoknac  hárma 
czéplet  4  napig,  az  negyedic  czak  2  napig  (llelt:  Arithm.  N4). 
Ennec  az  hármától  Jacobnac.  hat  e.szteiideig  15n  liz  ha  és  e^ 
leania  (Szék:Krón.  14).  liarom  ora  tele:  eirca  horam  tertiam 
(Kél:  Bibi.  33).  Az  attya,  az  ige,  es  az  szent  lelek,  ez  hármak 
eggyek  (Szár:  Cat.  C3).  Három  rétü  iiszve  font  kötél  (Ker:  Préd. 
11).  Abban  a  három  rend  evezSs  hajóban  szállott:  in  trierem 
aseeudit   (Bal:  Com.  63). 

[Szólások).  Három  lábra  szorult  [botra  kell  támaszkodnia]  (l^al : 
NE.  74). 

Harmad  (hanwd  SzékOkl.  11.302):  1)  tortins  MA.  [der, 
die|  d.'Ls  dritte  PPB.  Harmad  izbe :  tertium ;  harmad  unoka : 
trinepos  C.  Neky  volt  ryutoteth  harmad  menyg :  asque  ad  ter- 
tium caeliun  (EhrC.  1).  üodősS  Aniasias  es  harinadSsö  Eze- 
chias  (BéesiC.  275).  Hiirmadnaptol  foguan :  triduo  (MiinchC.  43). 
Harmad  úttal :  tertia  via  (JordC.  314).  lliu-niadnapwlbi  fogwa 
vaimak  en  velem :  triduo  perseverant  mecum  (4Ü3).  Napnak 
harmad  jdoyetevl  fogva  niynd  nonayg  (CornC.  38).  Zent  Mathe 
yrtta  luegh  kenyweenek  harmad  rezeeben  (ÉrdyC.  346b).  Har- 
mad zerzet :  ordo  tertiariorum  (ÉrsC.  395).  Harmad  rendbeli 
zentek  vannak  moniorzagba  profetjik  (VirgC  15).  Harmad, 
kibe  Iwu  zent  Ferencz  Cln'Lstu.shoz  lia.sonlatos  (33).  Yniatkozunk 
mynd  harmad  orayg  (83i.  Másod  eyel,  harmad  eiel  (85).  liarom 
rendboly  zonionisagot  ualnak,  ol.s5t :  kesserues  halalt,  ma-st 
zomorusagos  kesserő.segot,  harmadot  rettenetSs  feleimet  (KazC. 
1).  Ha  valamelyünc  a  magyar  szouac  modgyat  iol  eszébe  nem 
vette  vohia,  a  másunk,  auagy  a  harniadune  [így]  eszébe  vemieie 
(Helt:  Bibi.  I.c2).  Szinte  kakuc  fflué  változic  harmadeuig  (Mel; 
Herb.  110),  Harmad  erősségünk  az  istentől  ielentetett  lelki 
ielenes  (Kár;  Hal.  Bb3).  Károlyi  Sándor  uram  is  harmad-idén 
megszállá  Aradot  (Monlrók.  XXVIL  226).  Ritkán  jut  harmad 
ízre  a  hamis  kere.smény  (Pázm:  Préd.  636).  Eggyikhez  kell  ra- 
giLszkoduotok,  és  ;i7,  másikat  el  kel  hadiiotok  ;  ebben  semmi 
harmad  nem  találtiitik  (MA:S1{  105).  Ilarmod  ezten  napig 
harminez  keet  kalongia  bvvzat  adgiou  (SzékOkl.  11.302).  3)  pars 
alicujus  rei  tertia  Kr.  [drittel].  A  lova.sok  szájából  kén-k5ves 
tíiz  árad,  melly  az  emberek  harmadát  mogSli  (Pázm:  Préd.  6). 
Két  fiiUér  nyomó  vagy  drachmánac,  fertoiuiac  harmad  ré.'ae: 
scrupulum  (Com:  Jan.  106).  MidSn  a  t.sillagok  az  allati-koríilet 
haimadjáuira  állanak  egymástol  (ACsere:  Enc.  94.  Kecsk:  ötv. 
317). 


Egy  Perwana  newew  therekem  wala,  ky  har- 
m  a  d  a  b  a  n  jwtotli  wala  nekem  [minden  harmadik  fogoly  az 
övé  volt]  (RMNy.    11.179). 

böjt-harmad :  [erster  samstag  in  den  fasteu  ?]  Zombaton 
bfiyt  híU-madon  (LevT.  L108). 

Harmadféle :  [tertii  generu ;  der  dritten  art).  Az  masie 
f9le  sárga  a  virága,  harmad  f^^le  eb  kapor,  büdös  (Mel :  Herb. 
72). 

Harmadik:  tertius  C.  MA.  dritte  PPB.  Az  unokának  6a, 
avagy  harmadik  unoka :  abnepos  Major :  Szót  Ha^n  8  fele- 
seget ő  attafiímac,  azonképpen  a  masie  es  a  harmadic  mend 
a  hetediglen  (MiinihC.  55).  Az  harmadikat  vr  isten  touaba  tarla 
meg  (VirgC.  50).  Harmadyk  hallottat  tamazta  tt'el  (ÉrdyC.  6651. 

Harmadlkszor :  [tertio;  zuni  drittenmal].  I  larmadikszor 
frisseit  fejér  ón:  *tertiarium  stannum   PPl.  (DBenk":  Flór.  97). 

Harmadképpen:  [tertio;  zum  drittenmal)  Harmad  kep- 
pen  gonozb  az  meg  t5th  bin  után  való  binben  esni  meg  l&th 
dolognac  nehézségeiért ;  ueg:ed  koppén   gouozb   ammeg  gont 


binben  esni  pocolbely  őrdSgnec  a  bin&s  embórhSz  ualo  tereeei- 
ert  (DebrC.  409—411). 

Harmadol :  tertio ;  das  féld  zum  drittenmal  ackem  PPB. 
Paliagát  keveri,  harmadollya  (Com:. Jan.  73.  Prág:  Serk.  291. 
Kr). 

Harmadlás :  1)  tertiatio  PP.  dritte  wiederbolung  eines 
werkes  PPB.  3)  tertiaria  lóra  Nom.«  109. 

Harmados :  1)  tertiarius  C.  tertianus  MA.  im  dritten 
haufeu  PPB.  2)  ChrLstoph  az  malomban  harmados  [harmad 
részt  kap]  (SzékOkl.  11.115). 

Harmadszor :  tertio  C.  zum  diitteunial  PI^B  Elmene  es 
imadkozee  liarniadzer  azon  bezedet  monduan  (MüntliC.  65). 
Harmadzer  agya  mynekevnk  Cristus  az  ev  te.<4et  kyuyeruek 
zemelye  alat  (ConiC.  172).  Mc-utodzer  es,  harmadzer  es  kereek 
Jordanos  mestert  (DomC.  233).  Meg  betetete  meg  meg  nitata 
harmaczfjr  (VirgC.  84). 

Hármall :  tertio  MA.  [zum  dritten  male  behauen).  A  azántu 
ember  mindenha  szíiutyaé,  keuerié,  auagy  liarmalyaé  az  ö  fői- 
dét beuetésreV  (Helt:   Bibi.  IV.48). 

meg-hármall:  tertio  C. 

Hármallás:  tertiatio  C.  MA. 

Hármas  (hánms  gar;Ls  Fr:  Szján.  161):  temarius,  terge- 
minus,  trigeminus  C.  triplex,  triplus  MA.  dreifach,  dreimal  so 
viel  PI'B.  Hármas  1211  (Nyr.  11.16.  személynév).  Az  embery 
leélek  hármas  hatalmab;in,  allattyaab;m  eegy  (ÉrdyC.  fl33bp. 
Hárma.s  szeglet  [háromszi'ig]  (Misk:  VKert  321).  A  liái-mas  remi 
háznak  a  középső  rendiben  lakván  (276)  Hármas  kőtél: 
fiuiiculus  triplex  (K;ir:  Bibi.  1.626).  Egy,  és  hármas  Lfteu  (Illy: 
Préd.  IL482).  Tiszta  kütéuyt  vesz  magára,  hármas  kés  van 
oldalán  (Fal:  Vers.  877). 

[Szólások).   Hármasával  veszi   az  asazonyembereket : 

pro  uua  trés  ducit  (Pázm:  Kai.  1766.  318.  Kr). 

Hármasit :  trípliro  MA.  dreifach  machen  PPB. 

Hármasitás :  triplicatio  MA.  verdreifaltigung  PPB. 

meg-hármaait :  triplico  C.  [verdreifachenj. 

Hármaz :  triplico,  tertio  MA.  dreifach  machen  PPB.  Tar- 
tozzatok mendenkoron  ewtett  gyczerny  az  zabadsagert,  kettews 
ruháért  auagy  híU'mazotert  (EhrC.  139).  Hogy  hármazott  erős- 
séggel vastagodgyanak,  három  erős  fuudamontomra  épili  isten 
a  hívek  örömét  (Pázm:  Préd.  594).  A  szent  euaugelistác-  is 
nem  dupláltac,  sem  harmosztac  (Vallást.  Oo4). 

Hármazás :  triplicatio,  tertiatio  MA.  dritte  wiederholung 
PPB.  Az  angialok  kialtiac :  Szent  szeut  szent ;  ez  harmauuissal 
ieleiitetik,  hogy  (Fél:  Tan.  83). 

Hármaztat:  [triplico;  dreifach  machen).  Az  angyalok  ezi 
kiáltyák  liármaztato  szóval  (Bátai:  LPrób.  199i. 

még-hármaztat :  cv  Hogy  méllyebben  ez  hamis  princi- 
piinnut  az  olvasóknak  olméjekben  bé-nyomliassíi,  ugyan  meg- 
hármaztattya  mondását  (Pós:  Igazs  L367).  A  három  nagy  inue- 
péket  meg-hármaztatta,  az  az  mindenik  mellé  két  napot  rendelt 
(Sam:  Cer.  31). 

Harminc,  harmio  (Aarmitead?  LevT.  L315.):  I)  triginta 
dreissig  PPB  Harminczszor :  tricies  MA.  triceuiC.  Zelisségét 
harmic  kőúőklotne,  ő  tornit  kodeg  vető  zjíz  kőnőkletiie  magas- 
ságba (BécsiC.  11)  Adanak  Imrniywz  aiineet  (JordC.  393).  Keny- 
veenok  hamiyncz  eeggyed  reezeeben  (ÉrdyC.  414>.  Harmicli 
három  eztendoig  (NagyszC.  3).  Harmichan  valaiiak  (UomC.  411 
Kylenih  zaz  es  hannyc  eztendevk  (DouiC.  217).  Harmyc  ezteu- 
deyg   (CoruC.  11).   Hannicz  e.szteiidőtfil  fogvia  (Mou:  Ápol.  9). 


1333 


HARMINCAD— flÁRPIA 


HÁKS— TROMBITA-HAitöOGÁS 


1334 


2)  [trireeima,  \'eotieal ;  der  dreissigste,  zoll].  Kél  harminra  adás- 
nál feljebb  az  kereskedí5  emberek  ue  erölt&ssenek  (Monlrók. 
Vm.418l 

Harmincad  :  1)  [trigesimus;  dreüsigste].  Keuyneenek  hai-- 
mjiiczad  reezeehen  (ErdyC.  389b).  Mykoron  jutott  volua  az 
liarnijTichad  napra  (DomC.  258).  2)  tricesima,  ceasits,  veetígal 
M.\.  [der  dreissigste,  zoll).  Az  ország  harmintzadjait  meg-áren- 
diilni:  portoria  regni  redimere  PPBL.  Harminczad,  dezma 
(Mel;SzJáa  -löT). 

[Szólások].  Meg  hvid,  hogy  másszoris  volt  ám  6  az  ebek 
hamiiutzadgján :  anus  subsaltaus  multum  exercitat  pulveris 
(Decsi :  Adag.  148).  En  is  voltam  az  ebek  harminczhadgyán 
(Ki.sv:  Adag.  157).  Majd  meg  is  tanítlak  eb  barmi n- 
czadgyára   (Thaly:  VÉ.  11.258). 

Harnüncadik :  trigesimus  C.  tricesimas  MA.  dreissigste 
rPB. 

Hannincadol :  tricesimo  Kr.  [den  dreissigsten  beheben, 
verzoUen].  HarmiuezadoM  hely :  tricesimatoria  domus  Kr.  A 
selyem  öveket  ütra  számra  kell  harminczadohii  (VectTraiis. 
llrt.  Az  harminczadló  helyen  harminczadoljanak,  másutt  ne 
(iíonlrók.  VIIL87). 

Harmincadlás  :   [tricesimatio ;   verzoUung]    (Mel :  SzJán. 

436). 

Harmincados :  tricesimator  MA.  dreissiger  PPB.  [zöllnerj. 
Vámosoc,  harmiuczadósoc  [így] :  telones  Com :  Jan.  140.  Az 
leweleth  aggva  avag'  Farkas  uramnak  avag'  a  hanninczados- 
nak  Balas  uramnak  (LevT.  L44.  11.134).  Varadi  Kalmár  Mihály, 
Bihar  varmegieben  lev6  harminczadosoc  gondviselőié  (Kár: 
Credo.  Elíb.  1.  TörtT.^  m.l02.  324).  Tiszteletes  Cseh  András 
varadi  f5  harmíntzados  (Der:  Préd.  1). 

fö-harmincado8 :  praefectus  tríeesimae  PP.  [oberzollein- 
nehmer]. 

Harmincadóság  [iaxmincadosság  ?] :  [telonarii  fim- 
ctio :  zolleinnehmeramt].  A  fö  barmintzadóságból  tették  basának 
(Mik:TörL.  399). 

Háromféle :  trigeneris,  trium  geoerum,  triplex  Sí.  [dreierlei]. 
Ez  három  fele  bynek  (ÉrdyC.  449b.  Komj:SzPál.   32). 

Háromképpen :  triferíam  C.  MA  auf  dreierlei  weise  PPB. 
Három  kepén  hoza  8tet  a  megtérésre  (DebrC.  152).  Ez  három 
keppen  való  evrevm  (ComC.  373.  Matkó:  BCsák.  45).  Wmak 
íryzety  mondatyk  három  keeppen  (ÉrdyC.  448b). 

Háromság:  trinitas  Kr.  [dreifaltigkeit].  Ez  az  közönséges 
hit,  hog  eg  istent  háromságba  es  baromságot  egsegbe  becf  Uonc 
(DfibrC.  56).  Háromság,  kettSség,  négység,  Stség  (GKat :  Titk. 
54).  Az  háromságot  az  egységben  imádgytik  (Biró:  Ángy.  177). 

szent-háromság :  trinitas  sancta  PP.  [heihge  dreifaltig- 
keit]. Zent  harom.'iagnac  ueuet  hiuan  kezg'em  (VitkC.  46.  V'irgC. 
141).  Zent  háromság  wr  isten  (ÉrdyC.  505.  520b).  Pynkesd 
zombatyatwl  fogwa  zent  háromság  wtan  napyk  (LányiC.  293. 
ComC.  59.  mC,  55).  Szent  háromságnap  (MA:  Scnlt.  782). 

Háromságos :  [trinus ;  dreifaltig].  Tehát  a  tfl  ístentec  nem 
czac  haromsagos  leszen,  hanem  tÍ2séges  is  (Vallást  Nn4). 

Háromszérű :  temns  Ver. 

Háromszor:  ter  C.  MA.  [dreimal]  Haromzor  ment  az  hi- 
tetlenek kmtibe  (VirgC.  28.  102).  Mynekelette  az  eeyel  az 
kaka.ss  zoland,  haromzer  tagacz  meg  enghemet  (JordC.  440. 
505).  A  háromszor  k6tél  sem  kSnyen  szakad  el :  funicnius 
triplex  dífficile  rumpitur  (Sal :  Praed.  J8). 

HÁRPIA :  [harpyia].  Pilés.ses  harpiac  (Helt:  Háló  69.  ToIn: 
Vigaszt.  233).   A   fenix  madár,  griff  madár,   és   harpiák,  tsak 


k5lt6tt  dolgok :  phoemx,  gryps  et  har])yíae  Sgmenta  sünt  (Com : 
Jan.  39).  HarpLi  madár  (Huszti :  Aon.  15) 

HARS,  HAS  (harus  arbor  1297.  Canár) :  1)  tilia  MA. 
hndenbaum  PPB.  Duae  metae,  una  sub  arbore  haas  1270 
(OdPatr.  1.45).  Hasuelg,  valUs  (VI 165).  Habét  unam  arborem 
tiliae  sive  haas  1282.  (VI.287).  Hars,  arbor  1282,  1293  (Czinár). 
Haas  fa  viragya:  tiliae  flores  (Frank :  Ha.>:znK.  17b).  2)  cortex 
tiliae  MA.  biblis,  tomex,  cortíces  tilianmi,  salicum ;  lindenschale 
PPB.  Egy  csomó  hars,  a  kiben  20  szál  vagyon  (TörtT.  XVUL 
266).  Láncz,  hárs  kötél  testéről  .szakadoza  (KTör:  SzJán.  17). 

[Közmondjlsok].  Ackoron  kel  az  hársat  hamtani,  mikoron 
hámlic  (Helt:  Krón.  199b.  Gér:  KárCs.  IV.316.  563). 

farkas-hárs :  granum  gnidium  Mel ;  Herb.  20. 

Hársol :  decortico,  excortico,  cortlcem  tiliae  revello  SL 
[abscbalen]. 

öszve-hársol :  [conjugo ;  zusammenbinden].  Az  igaz  sze- 
relem a  kit  íiszve-hársolt,  még  az  halál-is  soha  meg-nem  másolt 
(Kónyi:  HRom.  177). 

[HARSAD] 

ki-harsad  :  (exardesco ;  entbrennen].  Mikoron  í  haragia  ki 
harsadand  (cum  exarserit  ira  ejus),  boldogok  mind,  kik  í  benne 
bíznak  (DöbrC.  16). 

HARSAN:  fragorem  edo,  strideo  MA.  strepo;  rausehen 
PPB. 

Harsanás :  fragor,  strepitus  MA  das  krachen,  geprassel, 
geraiLsch  PPB. 

ki-harsan :  [exardesco ;  entbrennen].  Töz  ki  harsana  (exar- 
sit  ignis)  töIe  zenec  meg  gulanac  (DöbrC.  35). 

HARSÁNY:  sononis,  fragosns,  strepitosus  Sí.  (hell  tö- 
nend,  schmetternd].  Harsány  szovú  musika  (Szeg:  Aqu.  4).  Har- 
sány kiáltás  (Lép :  FTük.  243).  Olly  csacska  6  vilá^,  hogy  a  ki 
harsányan  nem  felel,  kába-bolondnak  aléttatik  (Csiizi :  Síp.  32. 
Csiizi:Tromb.  32.  Kr). 

Harsányság :  [sonor ;  stai-ker  klang].  Lölkömnek  eleven- 
sége, szómnak  harsanysaga  (Lép:  BTük.  12). 

HARSOG,  HARSAG :  strideo,  strido  MA  clango;  klingen 
C!om:  Ve.st.  123.  [sclimettern,  krachen]  kin'en,  zischen,  knarren, 
pfeifen  PPB.  Harsagva :  íragose  MA.  Harsogó  meunykiivek  :  ira- 
cunda  fiilmiua  PPBL  Nehéz  volna  az  ö  harsago  czevegeseket  meg 
szállítanom  (MA:  Tan.  47).  Zönyögienek  es  harsagianak  az  te 
itiletednek  hangos  trombitay  fúlej-inkben  (Lép:  PTük.  in.323). 
Harsogó  szavúak  (a  békák,  Misk :  VKert.  260),  Az  magas  haboc 
igen  harsagnac  (MA :  Bibi.  V.43).  Nagyobbat  bödűllyön,  har- 
sogóbb  torokkal  ríjjon  (Matkó:  BCsák.  107).  Harsago  trombita 
gyanánt  zeng  vala  a  pusztában  (Csúzi :  Síp.  32).  Miheht  fellépett 
állására,  jel  adatott,  harsogtak  a  trombiták  (Fal:TÉ.  637) 

ki-harsag  :  [exardesco ;  entbrennen].  Tfz  v  előtte  ki  harsag : 
ignis  in  conspectu  ejus  exardescet  (DöbrC.  106)  Kiharsaganak, 
miként  tvz  tövisben  (52): 

még-harsog:  [rampor;  aufspringen,  zerspringen].  Meg  kezde 
a  bűre  harssogni  és  szackadni,  és  ottan  ki  omla  a  béli  (Helt: 
Mes.  105). 

Harsogás :  fi-agor  C.  stridor  MA.  das  krachen,  knarren  PPB. 
[schmettem].  Harsogással:  fragose  C.  Trombitáknac  harsagási 
(Zvon:Post.  1.18.  MA:  Scult  22.  Land :  UjSegíts.  L2).  Meny- 
dörgéseket  indít  rettenetes  harsagással  és  tsattagással  (Com: 
Jaa  12).  Evangehomi  baisagassal  kihatván  az  egész  világra 
(Csúzi:  Síp.  288). 

trombita-harsogás  :  clangor  C.  [trompetenschmettem,  po- 

saunenstösse]. 

84* 


1335 


HARSOGAT— HAIÍZSOL 


1  lAKZSOLÁS— HIG-HASÚ 


1336 


Harsogat:  (facio  ut  fragorem  edat;  schmettern  la^sen, 
wirbBln  lasseu).  Dobiayt  erSssen  harsogattata  (CsomaC.  3). 

HÁETYA  (hátíya  Nád:Lev.  191):  membraua  C.  MA. 
liaut,  pergamont  PPB.  Kigyó  hártyája :  induviae  C.  *Kigyfi 
gyengB  liártyája  :  sypliar,  oxu-.-iuin  sei|«iiti8 ;  a  gyomor  hártyája 
az  Ínyekig  hatUi:  stoniaclms  palato  extrenio  tormiiiatiir;  hár- 
tyába köttetik  a  kflnyv :  inembrana  Involvit  libellum ;  iwrga- 
nitiiiábrtl-valcí  liArtyából-való :  membraneus  PPIÍI.  Hog'  adna 
bartyat,  tonthaat,  hog'  Írhatnám  moeg  az  en  keserftsegSmet 
(NagyszC.  69),  Lata  pokolbely  evrdeget  jniya  es  mykoron  el 
fogyót  vnlria  hargyaya,  akara  az  erdeg  az  liargyat  fogaual  ky 
huzny,  liog  tevbbet  hyriiatna  roa ;  mykoron  az  erdeg  az  har- 
gyat  Imznaya,  az  hargya  «1  zakada  (CornC  3541.  Hozd  veled 
a  kőnyiieket,  iole.sbon  kedig  a  hárttyákot :  affér  libros,  maximé 
antem  menibrana.s  (Helt:  UT.  Ll.  6).  Kiteryiesztic  az  6  irot 
harttyáiokaf ;  dilatant  phylaoteria  sua  {F8).  Ki  szolesitik  az  5 
be  irattatot  hartiaiokat  (Fél:  Bibi.  39).  A  sok  bullát,  misset 
vgyan  hartian,  vgyan  tSkbo  (Mel:SzJáu.  343).  KivűI  az  héja 
vagyon  a  plántának,  belSl  az  h;lrtyák:  libri  (Com:  Jan.  21). 
Hártyák  avagy  kTilSmb  kfilumb  burkok  (46).  A  tsászó  má-szí 
állatok  az  5  bfirokct,  hártyájokat  el  vetik  (49).  Világos  hártyá- 
val Ijoritott  pecsenyéket  csinál  (79).  Hártyára,  pargamenára 
irunc  (155).  Hárttyára  és  papirosra  irattatá  (Valláíit.  H3).  Mindeu 
feje-csontja  fejsze  miatt  lett  öszvetíirt  hártya  (Thaly:  Adal.  II. 
175). 

agyvelöt-boritó-hártya :  pericraniura  PPBl.  Agy-velfl 
be-takan'>  hártyák,  agy-kér,  mellyekuHk  egyike  pia  mater, 
má.sika  dura  mater :  raeninx  PPBl. 

ágyók-há,rtya :  diaphragma,  dlsseptum  C.  [zwercbfell]. 
KSzép  ágyék  hártya :  diaphragma  Com :  ,Jan.  63.  A  szív  körül 
való  belsrt  reszec  az  alsó  hastul  köz  sövénynyel,  avagy  közép 
ágyék  hártyával  vála.sztatnac  meg:  praecordia  ab  inferiore 
ventre  septo  traiisver.so  seu  diapliragmate  di.'ijunguntur  (Com: 
Orb.  276.  Com:  Jan.  52). 

dió-hártya:  nauci  C. 

rekesztö-hártya :  (diaphragma ;  zwerchfell]  (ACsere ;  Enc. 
142). 
szivborító-hártya :  (lericardium  PPBl. 
Bzüzessóg-hártyája :  hymen  C.  MA. 
Hártyáoska :  membranula  C.  [hiiutchenj. 

Há.rtyá,8 :  membranacous  PPBl.  membrana  instiuctus  Kr. 
[liantartig ;  mit  einer  liaut  iiberzogenj 

IHártyásul] 

be-hártyásul :  [membrana  instruor,  eoalesco ;  sich  mit 
einer  haut  iiberziehen,  vernarben).  Hogy  sziveteknek  bé-hár- 
tyásúltt  sebjét  vér-.serkenti*  kSrímmel  pLszkálIyam,  kSrSmzsél- 
lyeni  (Sz.eg:  Atpi.  14). 

Hártyázat:  stymma  MAI. 

Hártyika :  [membranula ;  liiiutchen)  (Mik :  TörL.  470). 

gyerméktartó-hártyika :  secundae  C.  |nachgebnrt]. 

HAKZSOIi,  HARSOL  (hárs'alo  HeU:Mes.  210.  hárs'ol 
Helt:  Krón.  hársiJóiMm  Mad:  Evimg.  568):  [certo;  streiten, 
kampfen]  lAszlo  is  IftszSkeléc,  es  hars'olni  kezde  u  kannal 
(Helt:  Krón.  51.  cap).  Es  a  leány  fol  kapa  a  szekertzet,  és 
adion  kezde  auai  vtui  a  kunt,  mikoron  e  képpen  hárs'olna 
(87.  cap).  lere  én  velem  a  hárs'alo  piatzra  és  vgyan  meg  mu- 
tatom, hogy  én  erosb  vagyoc  náladnál.  Es  midSn  a  hárs'alo 
piatzra  mentonec  volna  (Helt:  Mes.  210).  Kellienoc  fel  ez  iffiak 
ée  iatczanak,  az  az  hársollyanak  (Mel:t>áiu.  134).  Harsolo: 
magiater  graeculus  (Nyr.  VII.126). 


Harzsolás :  vexatio,  jurgatio  Kr.  [streitl  Tulaidon  neuen 
neuezi  a  futa.st  es  liarsolast  es  minden  homályosság  nélkfil 
megbeszelli,   mint  futót  fi  es  mint  barsolodot  (Tel:  Fel  137). 

Harzsolód-ik :  discepto,  jnrgor,  rixor  C.  MA.  zanken, 
streiten  PPB.  Nem  vgy  mynth  byzontalanol  vgy  vyuok  en  bayt, 
vgy  liansalodom  |ígyj  en,  nem  vgy  myntli  e  lágy  egeth  vemyo, 
de  .sanyargatom  nyaualygatom  az  en  tastemeth  (Komj :  SzPál. 
157).  MidSn  en  ellenem  harsolodol,  ellenkedesnec  es  vissoí- 
vonyj'isnac  okaiért  es  hogy  eggyűt  ne  i;iry  mi  velunc  (Tel: 
Fel.  161).  Meg  mutatta,  hogy  az  ember  istennel  nem  harso- 
lodliatic,  mivelliogy  ő  igaz,  de  az  omberec  liamissac  (MA :  Bibi. 
1.450 1.  Voltának  akkor  bírák,  a  kik  elStt  kellett  harsolodni 
ipával  (Martouf :  íízHist  253). 

Harzsolódás :  disceptatio  C.  MA.  streit,  zank,  strittigkeit 
PPB.  Oly  nagy  gy&lSlséget,  harsoloda-st,  egy  más  ellen  való 
viíLskodá-st  találsz  k5sztők  ffel:  Evang.  11.815).  Az  en  ellenem 
való  harsolodáshoz  valóba  hozzá  kezdesz  Cfel :  Fel.  4b).  Veteke- 
dés, harsolod.a.s,  vi.sz.szavonyas :  robla,  reblata  (MA :  Bibi.  Magy.  4). 
Nagy  szépen  eggyet  értnek,  es  egy  mangomi  barsolódás  sincs 
k5zt5k  (Lép:  PTük.  ni.76). 

Harsonkod-ik :  (discepto ;  streiten].  ügy  értem,  hogy  vál- 
tig harsonkodik  kegyelmetek,  égeü,  rabolja  az  országol  (EsztM  : 
Lev.  316). 

HAS  (/inssoknak  Fél:  Tan.  89):  venter,  alvus,  uterus,  ab- 
domeu  C.  uter ;  bauch  PPB.  Com:  Vest  119.  Meg-szonilt  lias: 
adsti-icta  *alvus ;  basát  meg-indítani,  *alvimi  ciere ;  km-va  hasa  : 
venter  vitjatus  (*vitio);  hasnak  folyása:  diarrhoea  PPBl.  Az 
alsó  has :  venter  inferior  Com :  Jan.  52.  Ha.s-tekerésec :  tormina 
57.  Ee,  ozlopnac  kariay  ezflstbiM  való,  hasa  es  faríoka  ercböl 
(BécsiC.  1221.  Vala  a  halnac  hasában :  erat  in  veutre  piscis  (242). 
Ha.sa  ketté  ha.sada  (GuaryC.  21).  (Jket  mind  el  n'eli  es  5  hasába 
fel  nenekSdneo  (13).  Keviier  has  (ComC.  164).  Hason  chwz  maaz 
(ÉrdyC.  570).  Ha.snac  egí  heiL«egét,  ragassát  meg  állattya  (Mel: 
Herb.  140).  ValamoUy  állat  az  hasán  csúz(Kái-:  Bibi.  1.98).  Hasiit 
az  kSuérség  miatt  rántzba  fitStte  (521).  Niucz  ffile  az  hasnak: 
venter  earet  auribus  (üecsi:  Adag.  154)  Hasra  gondos  (Zvou: 
Post.  181.  Kr).  Capelbmoc,  praepostoc,  és  egyéb  efféle  has- 
szólgác  (MA:  Tan.  1134).  Has  ropogás  (ACsere:  Enc.  190).  A 
kflvér  has  potroh  (Com:  Jan.  51). 

(S/V)lások].  Meg- fogódik  a  ha.«ia:  alvus  consistit  PPBl. 
Ne  e^el,  mikeiwn  a  torkos,  kinee  hasa  istene  (VitkC.  48). 
Az  ft  hasat  Istenneuo  ne  czinallia  (Fél:Taa  329).  Hasok  ko- 
rog (Thaly:  VÉ.  II.3).  Katzag,  ugyan  lóg  a  hasa:  couoititiu- 
*cachiimo  PPBl.  MidSn  a  hasnak  keressük  kedvét,  a 
barmokhoz  hasonlókká  teszszAk  magunkat  (Hall:  IIHist  1.341). 
Maga  hasára  vessen:  sus  sub  fiistem  (Decsi ;  Adag.  146). 
Egy  hassal  születtettek  [ikrek]  (DEmb:  GE.76).Nagy 
eresztett  hassal:  *panticibus  la.xÍK  PPBl.  Megkeményíti 
és  m  6  g  a  1 1  a  1 1  y  a  az  ember  hasát  (Mel :  Herb.  1 ).  Az  a  tíí 
m  e  g  -  i  n  d  i  t  j  a  a  hasat :  herba  illa  inanit  alvimi  PPBl  Ha 
terpentinával  megfiSzöil  az  alocot,  ha-iMidat  meg-inditja  (Vali: 
OrvSz.  35).  Az  törköll>eu  tartott  szAlS  mint  a  ki  a  bor  sSprSbeii 
vagyon  hasat  szőrit  (Mel :  Herb.  6).  A  ki  mástól  vár  ebédet 
nem  mindenkor  lakik  jól,  nem  eszik  egyest  a  hasával: 
wer  da  wartet,  bis  ein  anderer  zu  essen  briugt,  der  wird  ofhiials 
schnial  boisson  miis.'ien  (KirBesz.  108). 

[Közmondiisok].  Legtöbb  gondot  ad  az  embernek  a  lias 
(Kisv:  Adag.  21)  Nem  kérdi  a  has,  hányat  ütött  az  óra  (3101. 
üres  hassal  nem  jó  tanáts  adó  (525). 

elö-hasú  :  primipara  C.  MA.  (zum  ersten  mai  trSchtig, 
scliwanger].  Potrohos  barát,  és  elShasu  apái-za  (Pós:  Igaza  562). 

folyó-has  :  liquidus  veuter  PPBl.  [durchfallj. 

hig-haaú :  Ucuteriuiis  PPBl.  jau  durcbfall  leideud]. 


NAGY-HASÚ— HASKÓ 


HASMÁNT— MEaHASAD 


1338 


nagy-hasú :  ventrosiis  Kr.  (sclimeerbauch).  *Hasa8,  iiagy- 

I  !-'i,  p.itri>hi>s:  ventricosiis,  veutrosus,  veiitriosus  PP.  Nagjhasu 

ics  1495  (Nyr.  V.510). 

- 1  k-hasú :  [lientericus ;  aii  durchfall  leideDíí).  Sík-hasú,  hasji- 
<,  hasa-eltsapott  SzD:  MVir.  217. 

vér-has :  dyseiiteria  MA.  tormina ;  baucliKrinimeii,  bauchweh 

ri'H.  [nílír].  (CumrJan.  fiT.   Helt:  Ki-ón.    78.   Cserei:  Hist  87). 

\     láburbau  az  vérh.xs  ur.ilkodék  a?,  nyáron  (RákGyt  Lhv.  284). 

K   ~,A\  az  onasfág,  Éva  ké.szitette,  lig)'  vélvén  a  dolgot, amint  6 

i.'tte  s  vérhas  veszélyétől  a  nénjét  féltette  (Gyöngy:  MV.  67. 

;T.»  ni.410.  Thaly:  VÉ.  1.150). 

Ilasacska.   utercolns  C.  MA.  kleiuer  baucii  PPB. 

Hasal.  Eg  nemberi,  ki  vérrel  liitsaliiala  tizenkét  entendótól- 
an,  vepec  A  hozia  hatmegSl  e.s  illete  5  ruhaiauac  i»remet: 
_TÍnis   flu.'oini    patiebatnr   (SlünchC.   29).    f\'ö.    vér-has]. 

Hasas  :  I)  tbetuosns  C.  graridiis,  praegiians  MA.  sthwanger 

l'l'IV  Ha.'vT.s  tehén,  ha.sas  iinö:  forda,  horda  MA  Ha.sas  tehén: 

■    tragende  kuh   Nom.  95.  Oregh  hasas  eme  dj-zno   (RMNy. 

II  !  1).   Miért    hogy  peuigh   az   azzouj    állat    hasas,   meg   kel 
inj,  hogy  az  gyermeket  el  hozza  (2i.'7).  Fudazanak  taste  igen 

•  ■rdek  vala,  mint  ha  hasas  volna  (SalMark.  20).  Az  hasaso- 
1. rit  isten  meg  aldgj'a  (Born:  Ének.  307).  Hasas  kautza  (Misk: 
\  K'''rt.  180).  Az  ló  mikor  vemhezSven  jár,  nem  keveseb  ha- 
nal  szóigál,  mint  mikor  nem  hasas  (Prág:  Serk.  885).  2) 
itricoínis,  ventrosus  MA.  obesns  et  crasso  ventre  Oertel : 
llum.  139.  ventriosus ;  grossbauchig,  dick,  schmeerbauchig 
11  B.  Ompolna,  hasasüveg  palatzk  vagy  korsó:  ampulla  PPBl. 
Nincsen  ollyan  hosz!5zu  c.«omós  korda,  a  melly  a  te  hasas 
hazugságodat  bé-érhetné  (llatkó:  BCsák.  248). 

Hasasít :  gravido  MA.  schwiingeni,  schwanger  machen 
PPB.  Chak  igen  kicsinyen  maradna  potrohos  rút  könyve, 
ha  effélével  nem  basasitaná  (Pázm :  LnfhV.  4). 

meg-hasasit :  gravido  C.  ventrem  facio,  fornicor ;  bauch 
machen,  huren,  schwiingem  PPB. 

Hasasod-ik :  in  ventrem  latesco  PPBl. 

meg-hasasodik :  [gravidus  fio ;  trachtig  werden,  schwanger 
werden].  A  sárkányok  pedig  gyakorta  az  elefántok  vérit8I 
megrészegedvén,  t5Ie  meg-is  hasasodnak  (Misk:  ^'Kert.  35). 

Hasasság:  graviditas,  praegnatio  C.  MA.  das  schwanger- 
sein  PPB.  [schwangerschaft]. 

Hasasul :  gravidor  Kr.  [schwanger  werden). 

meg-hasasul :  ;v  Az  azzony  allaatoknak  lelkSk  meg  ha- 
sassulnak  vala  (SándorC.  37).  Dömötörnek  az  bugát  mondják 
meghasasúlt  (Thaly:  VÉ:  1.343). 

Hasi :  1)  ventralis  Kr.  [baueh-].  Hasi  bárány :  *aguus  chor- 
dus  PPI.  Hasi  szorgalmato.sság  (MA:  Scult.  310).  2)  Hasi  bőr: 
pellis  ventralLs,  azaz  most  ellett  és  azonnal  eldOglött  bárány- 
nak lenyiizott  bíre  Kr.  Ha  valamely  szűcs  mester  szent  Mihály 
napig  való  szolgának  az  6  csávájáb.an  tiz  hasinak  fölötte  vetend, 
egy  forinton  marad  az  céhnek  (Kecsklort.  11.281).  Hasi  bárány 
b6r  (VectTrans.  2). 

égy -hasi  :  [geminus ;  zwilling-].  Egy  hasi  gyermekek  vagy 
kettósek  (Misk:  VKert.  406). 

[előhasi] 

elöhasika.  Mi  elö-hasika  hegyke-bögyke  nádszálon  nyar- 
galodzó  baklovasok  (Csúzi:  Tromb.  280). 

Haakó :  I)  [ventriculns ;  bauchlein).  Oac  legyen  az  hasko 
tele  (Szeg :  Theoph.  30).  2)  ventiosiis  Kr.  [schmeerbauch]  (Zvon : 

Post.  1.721.  Kr). 


Hasmánt  (limmat  f  MonTME.  V.201) :  (pronus ;  anf  dem 
t)auuhe|.  Himyattá  és  hasmánt  feküvés :  *cubitns  siipina",  pro- 
nus PPBl.  Hasmánt,  arczra  le-borulva  fekszie :  pronus  cubat 
(Com:Jan.  113).  Soha  fol  nem  egyenesedhettünk  különiben, 
hanem  hasmat  kellett  feküdnünk  (MonTME.  V.2Ü1).  Hasmánt 
az  verófényre  fektetik  (SzCsomb:  Utleir.  159).  Tói  tekenSs  békát 
hasmányt  job  kezekben  hordozván  (Nad:  Kert  37).  Akar  oldalt, 
akar  hasmánt  tanulgatni  (Gvad :  Lev.  25). 

Haspók :  [ventrosus ;  schmeerbauch].  Polidórus  nagy  has- 
pók ember,  a  ki  magát-ls  nehezen  birta  kevérsége  miatt  (Hall : 
HHist.  ra.69.  FaI:Const.  934). 

Haspókság :  [ventrositas ;  beleibtheit,  erabonpoint].  Az  5 
dobáz  voltok,  és  kSvér  haspókságok  (DBón:  Részegs.  72). 

HASÁB :  fissiun,  fissile,  fritstum  MA.  spalte,  schrunde,  stück 
PPB.  [sebeit].  Hasábonként :  assulatim,  assulose  PP.  liciniatim 
PPBl.  Az  sánczokból  lajtrákat  kitolyának,  ha.'iábfákat  oda  sokat 
hányának  (RMK.  ni.l41). 

Hasából :  scindo,  seco  in  frusta  Kr.  SzD.  [in  stücke  spaltenj. 

el-hasábol :  *assulatim  comminuo  PPBl.  [in  scheite  oder 
stücke  zerlegen]. 

Hasábos :    scissilis  MA. 

HASAD  iharsad  TihC.  111.  WeszprC.  108.  Helt:  Krón.  129. 
Aaíodék  GKat :  Titk.  17) :  fatisco,  diffindor,  hiasco,  hio  MA.  von 
einander  gehen  PPB.  [sich  spalten,  zerreissen].  Hasadó :  fissilis 
C.  Sok-ágú,  sok-felé  hasadó:  multifidus  PPBl.  Nehezen  hasadó 
fa  ((>im:  Jan.  103).  Hány  czikkelyekre  hasadgyon  ez  Stven- 
egygyedik  soltár,  ki-mutatom  (Nógr:  IdvK.  1).  A  f5-fő  rendek 
két  ki"il8mb6z6  értelemre  hasadnak  vala  (Telekesi :  FLél.  180). 
Könyörgésekkel  hasadnak  az  egek,  de  nem  nyilik  a  rabajtó 
(FahNU.'  85).  Kapitányhoz  menvén,  jó  paripát  adott,  tatár  faj 
lehetett,  orra  vélt  hasadott  (Gvad:  RP.  151). 

[Szólások].  Hasada  dél;  mennyünk,  kiki  i5  dolgára  íFal: 
Vers.  908).  Fogam  hasad:  dentio  PPBl.  Hasadot  a  hajnal 
(Zrínyi,  n.87).  Hajnal  hasad  ajakával  (Fal:  Vers.  863). 

el-hasad :  [difEndor,  rumpor ;  sich  spalten,  zerspringen, 
bersten].  Az  harangnak  bontakozása  lőtt,  mivel  hogy  elhasadott 

(Nyr.  X.470). 

ketté-hasad :  cvi  Ketté  ha.sadt :  bifidus,  difSssus  MA.  Hasa 
ketté  hasada  (GuaryC.  21).  Es  ffel-akadwan  kettee  hasada :  et 
praecipitatus  erepuit  medius  (JordC.  708.  ÉrdyC.  242b).  Ottan 
kettee  hasada  az  gonoz  meergös  állat  (ÉrdyC.  594).  Fel-ser- 
kenvén,  tehát  tsak  nem  hasad  ketté  feje  (Pázm:  Préd.  234). 
Maydan  a  k6-sziklákba  fltkSzven  a  hajó  kettéhasad,  vagy  a 
fívényesen  meg-ál  (Mad:Evang.  151). 

ki-hasad :  [apparet ;  sich  herau.s.stellen,  klar  werden).  A  ts 
annak  (a  hangnak)  leg  igazabban  való  le  irattatása,  mint  sok 
szókból  8n  kényén  ki  hasad,  ugy  mint  követség,  setétség  (C^rp- 
Gramm.  696X 

még-hasad :  fatisco,  hiasco,  dehisco  C.  [sich  spalten,  zer- 
springen]. Meg-hasadni  a  kiáltásban :  fatiscere  clamore  PPBl. 
Megha.sadoth :  direpta  NémGl.  291.  Meghasadt :  diffissus  MA. 
Meghasad  olayfaknac  hege:  scindetur  mons  olivarum  (BécsiC. 
316).  Meghasadna  az  en  zivem  (NagyszC.  20).  Zjive  meg  hasad 
(WinklC.  8S).  Haluán  ezeket,  meg  hasadnac  vala:  haec  cum 
audissent,  dissecabantur  (Helt:  UT.  VTI.8).  Az  meg  hasadot 
egek:  aperti  caeli  (Fél:  Bibi.  53).  Az  meghasadott  körmű 
állatoc:  animanfia,  quae  ungulam  dividunt  (MA:  Bibi.  1.97). 
Hitek  és  vallásokis  meg  hasada  (Pázm:  Kai.  436).  A  icild  meg- 
hasad: tena  scinditvu-  (Illy:  Préd.  111). 

[Szólások].  Innen  tanítom  én,  ha  meghaszatsz  is  [így],  az 
ú-ásból  (Ker:  FelsK.  169). 


1339 


HASADÁS-HASADT 


HA.SASCT-HASÍT01T 


1340 


Hasadás  :  fissiu,  scissas  pator,  ebasma  C.  fissio,  fissura, 
scbsio,  scissiis  MA.  spalt,  zersjaltung  PPB  KwueUiiek  romlási 
zakadiwasi  as  hasadási  oly  igen  nagion  volt  (V'irgC.  22).  A  f51d 
ha-sadasin  a  velagossag  beli  zalla  a  zent  atialtra  (DobrC.  56). 
Naé  hasadás  er5.ssittetet :  ehaos  niagnum  lirmatum  est  (Fél: 
Bibi.  120).  A  fa  b.-isadása-kSzzé  tsiptetSdék  karja  (Pázm:Kal. 
1766.  664.  Kr).  Az  eretnekségben  hamis  vallás  t;iláltatik,  az 
szakadásban  pedig  cbak  az  püspökségben  támadott  hasadás, 
és  egybe-vaszés  (Pázm:  Kai.  677). 

hajnal-hasadá.s  :  exortira  aurorao  MA  anbnieh  der  mor- 
genn'ite  PPI5.  (Zriiiyi.  I..')(i)  Hajnalnak  volt  hasadása  (Zrínyi. 
I.3S).  Szóláshoz  készüli  ajaka  nj-ilása  ugy  tetszik,  hogy  piros 
hajnal  hasadása  (Thaly;  Adal.  1.122). 

Hasadat:  [fissura;  spalt,  riss,  kluftj.  Hadadat,  terra  1278. 
Hasadath  l.SOl  (Ozinár). 

Hasadatlan :  [nou  tissus ;  imgospalten].  Hasadatlan  kíinni'i : 
solidipes  C. 

Hasadók  :  rima,  flssuraC.  hiatius,  pator,  rliasma  MA.  fissum; 
spalt,  ritzp  PPIi.  Hasadékokat  bé-tsinálni :  *rimas  explere  PPBl. 
Az  haaznak  ablakyu,  has.sadekyn  chodalatos  zeep  yllat  zar- 
mazyk  ky  (ÉrdyC.  337).  Meg  neze  evket  nemy  hasadékon 
(DomC.  254).  A  kSsziklanac  hasadokiáha  állatlac  tégedet :  ponam 
te  in  forainine  petrae  (Helt:  Bibi.  LSsM).  Mi  kSztnuc  os  ti 
kíiztetec  nagy  ha.sadec  vagyon  szerezne,  hogy  azoe,  a  kic  akar- 
nac  innét  hozatoc  által  menni,  ne  mehefisenec,  se  onnat  ide 
által  ne  iíiliessenei'  (BorniPréd.  :i88).  Az  5  kezét  be  nynytá 
az  aytonac  hasadékán  (Kár:  Bibi.  1.633).  Hasadéknac  halványa: 
bel  phegor ;  hasadéknac,  résnoc  háza ;  both  phegor  (MA  ;  Bibi. 
Magy.  2).  En  az  n  sebeinek  erős  kősziklája  hasadékiban  akarok 
lakni  (CzegI:  MM.  2U8).  A  meg-nyilt  luisadokokon  az  hajó  gaz 
belé  esik  és  az  hajó  fenékben  (Iszve  folyván  .szemetet  té.szen 
((>>m:  Vast.  02).  Kimenénk  egyszer,  s  olhala  a  szivünk,  ajtónk 
hasadékán  hogy  utánad  néztünk :  kiván.sjigod  miatt  éppen  el- 
epedtünk (Thaly:  Adal.  1.29). 

kő-hasadék:  fissura  lapidis  Kr.  [felsenschlucht].  Kö  ha.sa- 
deknak  harlangiaba  nione  (Debr(^.  113).  A  kSh  hasadekogbau 
lappang  (214.  P;Í7.m:  Préd.  518.  Kr). 

Hasadékocska :  rimula  MA.  kleinas  ritzlein,  löchlein  PPB. 
Az  ólálkodó  wrdevvg  akar  mely  alkolmatlan  zeretotnek  vékony 
hasadekoczkayan  tekentaset  beuetheti  (VirgC.  135). 

Hasadékos :  rimosus,  multifidus  C.  laeiniatus  MA.  lacinio- 
sus ;  voU  spalten,  ritzig,  löcherig  PPB. 

Hasadoz :  hiato  MA.  [zerspringen,  nach  und  nach  zer- 
springen].  Hasjidozott :  hiulcu.s,  scabrosus  MA.  PP.  Hasadékos, 
hasadozott :  biuleus,  rimosus  PPBl.  Az  magas  kew  fal  igen 
hasadüzot,  azon  fylek,  hogh  ogh  nap  platibokot  kezd  mondanj 
(LevT.  1.265). 

föl-hasadoz :  tv  Foel  hasadozot  az  háta  boeroe  (ÉrdyC. 
526). 

ketté-hasadoz :  (diffindor ;  sich  nach  und  nach  spalten, 
zorreissen].  Ew  ziue  ketté  hasadoz  (BodC.  23). 

meg-hasadoz :  hiato  C.  (sich  siialton,  risse  bekommenj. 
A  liévscghen  meg-lutsadoz  a  föld :  aastus  *hiulcat  agros  PPl. 
Az  kew  szyklak  meegh  hasadoznak  (WhikIC.  85).  Az  ev  kezé- 
nek bevre  meg  hasadoz  vala  (MargL.  23).  Az  kew  zyklak  meg 
hasadozanak  es  kopoi'sook  meg  nylanak  (JordC.  448).  Kylenczed 
na|K)n  myndden  kew  zyklaak  meg  hiusadoznak  (ÉrdyC.  8). 
Kw  zyklak  meg  hasadozanak  (ÉrsC.  58b). 

Hasadozás.Száj  tserepellés,  ajak  hasadozás,  dagadás:  aphtae 
PI'Bl. 

Hasadt:  diffisns,  dimisus,  hinlcns  MA.  zerspalteu,  von 
eiuander  geríssen  i'PB.  Kétfelé  hasitdott:  bifidiLs;  négyfelé  ha- 


sadt: quadrifidiis;  has-adt  kőmiü:  bisulcus  C.  Hasat  körműek: 
bisulci  (Com :  Jan.  43).  Mindent  valameluec  hasatt  körme  vagyon, 
meg  egyétec:  orane  quod  habét  divisam  ungujam  comedetis 
(Helt:  1511.1   I.Ca'). 

HASASZT :  findo,  diffindo  Kr.  [spalten,  zerreissenj. 

el-hasaszt :  [diffindo ;  zersiialtenj.  Seuky  nem  bochyattya 
az  wy  bort  o  temlewbeu,  mert  el  liasastana  az  tewmlewt 
(Pesti:  NTest  72). 

ketté-hasaszt :  cv  Az  kősziklát  isten  kettő  hasasztá  (KMK. 
11.239).  Az  csukát  faragd  szépöii,  hasasd  [így)  ketté  (Radv: 
Csal.  111.43). 

meg-hasaszt :  cv  Meg  hasazta  a  verés  tengert  es  meg  azut 
(AporC.  72).  Kietlembe  k5  zirtot  meg  hasazta  es  fket  meg 
itata  (DöbrC.  145).  Meg  hasazta  kewuet :  iuterrupit  petram 
(KulcsC.  189).  Hasaszsza  meg  szárnyait,  de  egymástól  el  ne 
szakaszsza :  confringet  ascellas  ejus,  et  non  secabit  (Helt:  Bibi. 
I.  Iy2).  Vayha  meg  hasasztanád  már  az  egeket,  és  iönél  el 
(Zvon :  Post.  1.3). 

HASIT :  profiudo  C.  findo,  seindo  MA.  spalten,  zerspalten, 
zerteileu  PPB.  Ékkel  hasittatott :  discuneatiis  C.  Haborkodo 
bezeed  ne  tbaniagyon  tliykeztetek  ky  az  egyenlösegeth  el  liasoycza 
(ÉrsC.  201).  Az  Szamos  hasítja  a  határokat  (Gér:KáK)s.  IV. 
296).  Ollyan  bíir  rnha,  a  mellynek  galléra  két-felé  hasitva  a 
hátán  fetske-farka  forinálag  le-botsáttatik  (Bod:  Pol.  5).  Hasitá 
futások  a  nagy  süröséget^  törte  lábok  a  meg  aszott  tseplyeséget 
(Gvad:  Orsz.  131). 

el-hasít :  dirumix)  C,  Elhasitutt :  conscissus  C. 

elhasítás :  conscissura  C. 

föl-hasit :  discmdo  Kr.  [spalten ;  anfechlitzen).  Ai  halak 
fel-haséttatuak :  piscos  exdorsuautur  (C<)m:  Jaa  102).  Bár  fel 
hasiczak  az  on  leg  drágáb  orromat,  ha  feledbe  nem  wnszák 
az  barát  kápáiát  (FortSzer.  H.  Káldi:  Bibi.  339). 

ketté-hasit :  diffindo  MA.  [spalten].  Az  isten  is  azon  Julía- 
uus  kepét  az  egböl  meíi  köuel   ketté  hasetta  (Mon:  Kép.  28). 

közbe-hasit :  interscindo  C. 

kömjrül-haait :  circumscindo  C. 

le-hasit:  dilorico  C. 

meg-hasit :  infindo,  diffindo,  proachido,  hiulco  C.  zerspalten 
PPB.  Meg-hasítom,  repedeztetem :  hiulco  PPBl.  Kevéssé  sí. 
Mihály  nap  előtt  az  tölgy  fán  termő  gubacsot  meg  hasittyák 
és  ha  pókot  találnak  benne,  szerencsétlen  oratendöuek  ítélik 
(Lipp:  Cal.  51). 

Hasitás :  fissio,  proscissio  C  scissura  MA.  zerspaltiuig, 
zerkerbiuig  Pl'B. 

Hasitok  a  csuhán :  lacinia  MA.  falté,  sauni  ara  kleid  PPB.  ji 
Nadrág  h.-usitékja :  schlítz  vorn  an  den  hősen  KirBesz.  131 
t^ifrás  hasétékoc :  lachiiae  Com :  Jan.  101.  A  toUnac  avag) 
pennánac  orra,  közép  hasitékja:  |»niiae  crena  155.  Az  nadrág 
hasitékjáig  ért  a  salavári  (Monlrók.  X1.353).  Ijedtében  a  nad 
rágja  hasítékának  vetvén  a  lábát  (Betlil:  Élet.  519). 

HasitékoB :  lacíniosus,  laeiniatus  MA.  faltig,  voller  falton 
PPB 

Hasítható:  scissilis,  fissills  MA.  was  sidi  zerspalten,  zer 
teilen  liisst  PPB. 

[Hasitól 

dészka-hasitó :  [brettsSgerJ.  Conventiója  desika  ffiriszekei  jfc 
[ígyyj  levő  deszkahasítókaak  (Évk.  X1IÍ82). 

Hasított :  scíssus,  tissus  Kr.  [gfts|)alten).  Hasított  sani :  •c«l| 
ceus  feneetratiLs  PPBl.  A  verő  egy  felől  liasitot  volt,  kivel  i] 
vas  SMgeket  ki  vonták  (ÉrsC.  69). 


Ml 


HASIGAL— HASON 


HASONL— ELHASONLAS 


1342 


Hasigál.  Kétfelé  hasigálni:  in  binn  findere  PPB1. 

Hasogat  (hassogat  GjBiigJ'C.  4.  Künij:SzPál.  176):  1)  di- 
cindo  C.  proscindo,  consciiido,  difBiido,  reseco,  disseco  MA. 
eispalten,  zerschiieidcn  PPB.  Hasogatott :  segmentatiis  C.  fissus, 
IS,  dksectas  MA.  Hasogatott  tíke:  caudex  dssilis  PP. 
hetinek  v  nekik  lia.«ogatot  nelvek  (di.«i)ertitae  lingvae)  miként 
h,  es  fle  mindeniknek  feiere  (DöbrC.  340).  Az  templomot 
Arom  felee  ha-iiozatna  (ÉrdyC.  599).  Mjkoroii  a  fyzfat  nagna, 
keket  dmiala  wgyan  azon  fetabol,  ees  aual  kezde  a  fyzet 
asogatuy  (Pesti:  Kab.  S5b).  Mert  az  isten  igéje  arravaló  lelki 
sgyver,  hogy  ki-gyíikerezze,  és  darabra  haüogassa  minden  isten- 
ileoségnek  és  féslettségnek  gört(s]üsségét  (P.'izm :  Piéd.  453). 
likor  megabájtod,  vess  vörös  hagymát  reá,  hosszan  petrezse- 
rSm  gyükerít  is  hasogass  reá,  elAször  eczetezd  meg,  aimak 
tániu  borsold  (Vasárnapi  Újság,  Képes  Folyóirat  1.53).  (A  dol- 
ot)  hasogatni  kell  és  a  belét  ontani  (Fal:  UE.  440).  A  ruhák 
e  legyenek  csod.'isok,  az  az  csodálatoson  szemesek  vagy  haso- 
sttattak  (Mad:  Evang.  452).  2)  [explico;  erlautem).  GheriedSz 
ala  mi  zfvónk  mykoron  zolna  az  vton  ees  hasogathuaia  ne- 
Snk  az  irasokath  (WinklC.  274).  Kezde  ha-sogatni  Palnac  mon- 

e 

ásat  (NádC.  437).  Wgiekezel  tenmagadot  tartanod  az  igas.sag- 
ak  besedet  iol  igazan  hasogatoiat  (Komj :  SzPál.  390.  175. 
76).  Az  Írásokat  hasogatna  (Sylv:  UT.  1.124)  Vigazzanac,  igá- 
in hasogassatok  az  irast  (Mel:  Préd.  158).  Az  igassagnak  igeiét 
idgia  io  móddal  hasogatni  (Fél :  Tan.  32.5).  Az  isten  igéiét 
;azán  hasogassác  (Zvon:Post  1.15). 

el-hasogat:  conscindo  C.  [zerreissen,  zerspalten].  Elhaso- 
sittatott :  dLsclssus  C. 

föl-hasogat :  [confringo,  corrumpo ;  anfreissen,  aufbrechen]. 
lom,  fa  koporsókat  felliasogatván,  az  mit  bennek  haszonra 
ilót  tanált,  elvitte  (RákGy :  Lev.  264). 

hasogatton-hasogát :  [identidem  rumpo ;  immer  wieder 
srreissen].  A  .syrusok  hasogatton  hasogatták  a  zidók  bélét, 
üaliol  a  romaiak  nem  látták  (Pázm:  Préd.  872). 

még-hasogat :  cw  Meghasogathya :  fregit  NémGl.  290.  Az 
Sueket  meg  hasogatva  es  elrontia  (VirgC.  115).  Meghasogatác 
ihájokat:  sciderunt  vestimenta  sua  (MA:  Bibi.  L132). 

Hasogatás :  I)  proscissio  MA.  anfreissung,  aufspaltung, 
ifechuitt  PPB.  Élófa  héja  hasogatása:  caprificatio  C.  2)  [ex- 
icatiü ;  erlautenmg).  Ees  el  kezdwen  MoysesrSl  ees  niyndSn 
ophetaknvl  hasogatastli  tezSn  vala  myndőn  Írásokról,  kyk  6 
ila  valanak  (WinklC.  273).  Az  irasnak  io  értelemmel  való 
agiarazattia  es  hasogatása  (Fél:  Tan.  15). 

(Hasogató] 

hajszál-hasogató :  [haarspalterisch].  Hajszál-hasogató  tzik- 
)lyezés  (SzD:  iíVir.  200). 

szörszál-hasogató :  *anceps  syllabarum  PPBl.  [haarspalter]. 
:«írszál  hasogató  tudós  ember:  scmpulose  et  an.\ie  doctns 
PBl.  Az  igékben  sz£r  szál  hasogatok  ne  legyünk  (Fal:  UE  441). 

HASON  (Aoíomlassam  KulcsC.  60.  íosomlanunk  Ozor: 
irist  353.  Aaíomlatlan  KBécs.  1572.  Ev4.  megAoíomlás  Zvon : 
5St.  L340.  hasomlét  393.  Zvon:  Osiand.  4.  hasomUt  Zrínyi: 
Syr.  41.  82.  98.  Aoíomlatos  Sam :  Cer.  12.  53.  Sam :  Harm. 
!3.  KCsepr.  1626.  A4.  hasomló  Sam:  Cer.  7.  Sam:  Harm. 
15b.  7) :  [aeqnalis ;  gleich].  Hason  fél :  médium,  média  jiars, 
midium  MA.  halfie  PPB.  Mynden  yozagomnak  hasonSeleeth 
lom  (ÉrdyC.  140b.  186.  543).  Az  Izrael  fiainac  hason  fele 
sze  (Kár:  Bibi.  L151).  Hason  felét  az  én  uramnak  hagyom 
j.  lér :  KárCs.  III.295).  Más-felet  magok  erejekbíl  kell  hozzá 
dúlok :  hason  részt  magokéból  kell  hozzá  adniok,  toldaniok 
zD:  MVW.  123). 


Hasonl:  (Ao.TOÍÍattatyk  GyöngyC.  12.  megAa.5oíwan  JordC. 
390.564.  AaWZíttatik  Hall:  Tel.  176.  Aoíonhatlak  TihC.  92. 
AoíOTihatatlan  KazC.  87.  megAaíonoíván  ItókF:  I^ev.  11167): 
1)  conformem  facio,  conformo  (gleich  machen,  aniiassenj.  Men- 
nyey  attya  ez  bodog  embert  (sz.  Ferencet)  hassonla  e\v  fyalioz 
eristushoz:  fecit  tilío  suo  conformem  (ElirC.  26).  Akaryauala 
lattuy  ewtett  (sz.  Ferencet),  hogy  mendon  niyuolkedosseben  es 
dolgyban  magát  mendenestevvlfognan  hozza  hasonlana :  se  con- 
formaret  (EhrC.  100).  Az  attyaÖ'yakhoz  hasoiilatlmy:  siniilis 
fieri  (JordC.  802).  2)  aequalem,  .similem,  pareni  puto  Kr. 
[comparo ;  vergleichen].  Az  zamar  ganayalioz  has.sonlot  penez : 
stercori  asini  comparata  pecunia  (EhrC.  80).  Kihez  hasonl'am? 
cui  similem  a&stimabo?  (MünchC.  33.  23.  77).  Kyhez  hasonlóm 
hwtet:  cui  simile  acstimabo  illud  (JordC.  575).  Baromhoz 
hasonlaa  ennen  magaat  (ÉrdjC  556).  Eu  az  alázatos  zerzetest 
hasonlom  az  meg  holt  testhez  (VirgC.  68).  A  naphoz  hasonlya 
az  6  iSuendő  dic5.seg5ketli  (NagyszC.  221).  Kihoz  hasonhatlak 
tegSdet  ?  (TihC.  92).  Hasomlassam  verembe  zallokhoz :  assími- 
labor  descendentibus  in  lacimi  (KulcsC.  60).  Ky  hasonlatyk 
wrhoz  ?  quis  aequabitnr  dominó  ?  (113).  Az  zep  ueraghoz  hasonla 
(TihC.  33).  lüert  basonlac  (az  alázatosságot)  doktoroc  keth 
dragalatus  allatokhoz  (DebrC.  580).  Éhez  nem  kel  senkit  ha- 
.somlanunk  (Ozor:  Christ  353).  Kihez  hasonlam  ez  nemzetsi- 
ghet?  cui  as.similabo  gentem  istam?  (Sylv:  UjT.  1.17).  Mihez 
hasonlluk  az  istennek  országát,  auag  minemű  hozza  illendő 
állathoz  vessflk  azt  (155).  Kyhez  hasonlyam  ez  sydo  nemzetsé- 
get ?  cui  assimilabo  gentem  istam  ?  (Pe.sti :  NTest  22).  It  az 
embert  hassonla  az  le  vagot  fílhőz  (Szék :  Zsolt.  220).  BOlts 
Salomon  király  pokolhoz  hasonlya  (Ború:  Ének.  371). 

el-hasonl :  [separo ;  trennen,  entfemen].  Az  gywlSseegh  el 
hasonl  emberth  istennek  orzagathvfl,  el  tliawoztatli  emberth 
IJaradiczombol  (ÉrsC.  190b).  Chodaalkodom,  hogy  magad  eel 
hasonlottad:  non  tibi  constitisti  (488b). 

Hasonl-ik :  1)  [similís  est;  gleich  sem].  Ha  rvlam  vez- 
teglez,  zallokhoz  hassonlom  verembe :  assimilabor  descendenti- 
bus in  lacum  (DObrC.  73).  Hasonlik  menneknek  orzaga  e^ 
emberhez  (289).  Lassatoc  engSmet  tiuiskhez  hasonlottac  [hason- 
lottat]  (NagyszC.  57).  Kyhez  aloytom  hasonlany  ez  nemzetet  ? 
cui  similem  aestimabo  generationem  istam  ?  (JordC.  386).  Itt 
az  mennország  nag  sokhoz  vigre  hasonlik  (Sylv:  UjT.  11.159). 
Philep  Melanchton  is  ebbSI  hasonlót  a  caluini-stakhoz  (Mon: 
Kép.  52).  2)  findor  in  duas  partes;  disconvenio,  secedo  Kr. 
(sich  trennen,  sich  entfemen.  sich  entzweien].  Mi  okból  hasonlót 
volna  az  icononiachusoktul  (Mon :  Kép.  273b).  A  lélek  változ- 
hatatlan, nem  hasonlik  magátul,  mindenkor  azon  egy  (Fal: 
BE.  573).  Az  igaz  együgjái  szerelem  hasonlott,  helyébenn  bo- 
lyongó szeretet  származott  (Orczy:  KöltH.  146).  S)  (se  appli- 
care ;  sich  anschmiegen  ?]  Tsuda  dolog,  mint  elkeseredék,  .szíiz 
Mária  szent  fiára  esek,  í  meljével  meljéhezz  hasoulék,  szent 
szívére  bánat  ereszkedék  (Cantionale  Tsíkiense  94.  Kassai: 
SzókönjT.  n.37S). 

el-hasoTilík :  deficio,  descisco  MA.  perfugio  PPBl.  degenero 
MedLat.  159.  abtrünnig  werden  PPB.  [abfallen,  ausarten].  Sokan 
Dáriastól  elbasonláuak,  az  Alexandeniek  meghódolának  i  RMK. 
1V.115).  Amaz  reménletted  istened  most  holott?  Tóled  immár 
régen  talám  el-hasonlott,  hogy  vagy  illyeu  romlott  ?  (Balas.sa : 
Költ.  131).  A  tanaczbeliektfil  el  hasonlotac:  plebes  a  patribus 
secessit  (Decsi :  SallC.  24).  Az  igaz  Lsten,  az  tálé  szakadott,  el- 
hasonlott  embertSI  méltó  haragját  megtartoztattya  (MA :  Scult. 
667).  Elhasonlott  angyaloc  (M<V:Tan.  163).  Ha  az  el-hasonlott 
praedikátor  kfilSmbet  beszéli  a  mi  vailásunkrul,  hazud  (Pázm: 
Kai.  a3).  El  hasonlott,  es  el  faiiilt  az  istentől  (Lép:  PTük. 
1.126.  128).  Ezek  az  kfilomboző,  és  egyraástiil  el-hasonlott  tulaj- 
donságok, kőztök  nem  találtatnak  (Pós:  Igazs.  1.595). 

elhasonlás:  defectioC.  apostasiaMA.  defectio;  abfallPPB. 


1343 


K  I-n  ASONLTK— EGYBE-HASONLAT 


HASONLATTAT— HASONLATOSSÁG 


ki-hasonlik :  [excido ;  lierausfallen,  um  eiv/na  kommen) 
Azon  koreztsoeggel  keroztólte{te]Hk  meg  azzonvniik  os  mynd 
az  zent  apostolok,  hogy  az  Cristusnak  taghyay  lelietneenok  es 
istennek  orzagabol  kywe  ne  hasonlaiianak  (ÉrdyC.  71b). 

meg-hasonlik :  1)  deücio,  seditionem  moveo,  insuigo  MA. 
abfalleii,  aufrulir,  aufstjind  macben  PPB.  (sicli  entzweien].  Ha 
az  sathaims  Kithant  yzy  ky,  bw  maga  ellen  meg  hasonlót :  ad- 
versus  se  divisus  est  (JordC.  39üj.  Feluen,  bogi  a  niegbasonlott 
neep  meg  vina,  a  ziizuek  torkába  tőrt  nttete  (DebrC.  14C). 
Mynden  ország,  ky  ew  maga  ellen  meg  basonlylt,  el  romol: 
omue  regmmi  dissideus  adversus  sasé  vaírtatur  (Pesti :  NTest 
24).  Minden  ország,  nioUy  magában  niegbasonlic,  elpusztul 
(MA:  Bibi.  IV.13).  Egy  nyomba  lépjék,  és  magátul  meg  ne 
hasoclyék  (Pázm:  Kai:  57r.).  8oba  az  eccle.sia  magátiil  meg 
nem  hasonlót  a  bitnek  tauítá.'<:iban  (Pázm:LutbV.  287).  Meg- 
hasonlottak  az  elottflk  vali'i  eccle.siátúl  (288).  Magában  meg- 
hasonlott augustana  confessio  (B;il:  Csisk.  138).  Azon  mester- 
kedik, hogy  az  ő  országa  magábim  meg  ne  pártollyon  és  ha- 
sonlyon (Pós:  Igazs.  1.519).  Meg  nem  hasonlaiii,  fel  uum  hábo- 
rodni, tulajdona  a  nagy  sziveknek  (Fal :  UE.  393).  S)  |se 
subjicere ;  .sich  unterwerfen,  sich  anschlie.ssen  ?J  Ríittegett  előt- 
tem sok  király  és  tsászár,  meg-basanlott  nékem  egé.sz  krimi 
tatár  (Kónyi:HRom.  102). 

meghasonlás:  defoctio,  seditio  MA.  abfall,  anfruhr  PPB. 
[entzweiung,  zwiespalt].  rancor  C'om :  Jan.  202.  Meg  yeduen  a 
népnek  meg  hasonlasan  (DebrC.  180).  Nem  lót  volna  illy  nagy 
meg-basonla-s  az  bit  dolgában  (Czegl :  Japli.  .'iO).  Ha  történet 
szerint  némely  személlyektúl  el  talál  idegeníilni,  nints  vétek  az 
eő  meg  liasonlisíiban  (Fal:  UE.  381).  M;is  folyamottyát  láttya 
a  dolgoknak,  s  nyilvíin  tapasztallya  érdemekre  nézve  meg- 
hasonlisokat  (í'al:  UE  402). 

[öszve-haaonlik] 

öszvehasonló :  analogns  PPBl. 

Hasonhatatlan :  lincomparabilis ;  imvergleichlich).  Ez  te 
orzagoduai  lia.sonhatatl;ui  iobb  (KazC.  87).  Igen  nagy  neked 
kegyelmességed  es  te  malaztod  basouhatatlan  (GomC.  67). 

Hasonlás  :  1)  [similitudo;  vergleich].  Ez  tanusiignak  hason- 
lasara  [hozzá  hiisonlítva]  mynden  ez  vylagi  bewlchasseg  kabasag 
es  balgataghsag  (WeszprC.  119).  3)  seditio,  defoctio  MA.  auf- 
ruhr,  aufstand,  abfall  PPBl.  Ha.sonlást  csinálni:  facere  *partes 
PPBl.  Hasonlás  lón  a  .sidoc  k5.szt :  disseásio  facta  est  inter 
Judaeas  (Helt:  UT.  el).  Mert  köztük  kétfelé  pártolás,  hasonlás 
lín  (Tin.  S).  Uin  kUztök  hasonlás,  tárházat  feltörtek  (9.5).  Tfinok 
ott  liasonhist:  facta  ast  dlssensio  (RMK.  IV.190.  Kivr:  Bibi.  I.14•^). 
Hasonlást  indítván  (MA:  Tan.  1086).  Az  ország  rendéi  pártol- 
kodásban  és  hasonlisban  valának  (ErdTörtAd.  IV.258). 

1.  Hasonlat:  [comparo;  vergleichen].  Kenodhoz  sem  eg 
keen  nem  liasoUattatyk  (GyöngyC.  12).  Az  en  kereztfamnac  8 
kaserfLseget  zenetlen  *  testében  viseli  es  önnSn  nuigat  alázatos- 
sággal bozzaya  hasonlattya  (NagyszC.  40),  Ennek  okaort  hason- 
lattatyk  Maria  az  bayualhoz  (ComC.  02).  Mykliez  niagwiikat 
basonlathnan, ollyaiioknak  laltatwiik  vala,  mynt  az  siLskak  (JordC. 
147).  No  akaryatok  hew  bozyayok  hasonlattatbuy :  uolito  aasi- 
milari  eis  (369).  Hasonlattatyk  ;iz  oly  emberhez :  similLs  est  viro 
(833).  Ne  akaryatok  hasonlattjitiiy  ez  yelen  való  világhoz,  de 
wywUyatok  meg:  nolite  confornuiri  huic  saeculo  (ÉrdyC.  67b). 
Hasonlattatuok  az  eztelen  barmokhoz :  comparatus  ast  jumontis 
insipientibus  (S5).  Ha.sonlattathnak  feenas  cyllagokhoz  (516). 
Hasonlattatic  a  bolond  emberhez :  similis  érit  viro  stulto  (Helt: 
UT.  B6). 

egybe-hasonlat :  ?\;  Ez  kenokat  as  menyiiyey  wygasa- 
gokat  e^be  nem  hasoulatliatty»k  (ÉrsC.  504). 


Hasonlattat :  t«  A  bizoíi  zeretfi  magát  hasonlattassa  a 
Crlstus  ken  zenvedasohóz  (NagyszC.  15).  Magadat  bozzaya  hasoii- 
lattaasad  auag  bozzaya  hasonlyad  (34). 

2.  Hasonlat:  1)  similitudo  fUhnlichkeit].  Zerelemnek  liasoo- 
latyara  keluala  ewbonne  lenny  b.matiiak  (EhrC.  117).  0  f5rti 
kaselSknec  hasonlaffara  nőuenec  meg  (BécsiC.  139).  Ti  mon- 
gatoc  énnekem  e  hasonlatot  (MünchC.  115b)  Monda  nekik 
liasüUatot  (DiibrC.  2G0).  S)  divisio.  Atal  liathwan  mjnd  az  leiek- 
nek hasonlattyaygUui :  pertingit  usque  ad  divisionem  auimae 
(JordC.  805). 

Hasonlatlan :  dlssimilis,  diversas  Kr.  (variábilis ;  luialin- 
Uch,  wandülbar).  Hasonlatlan  ov  hozya  (ComC.  3).  Ez  illat 
ha.sonlatlan  mynden  trrmezet  zerent  való  állathoz  (DomC.  155) 
Az  koet  zvzeknek  felette  orchayanak  zepsegouel  luxionlatJanvi 
fenlyk  vala  (183).  Igőn  hasonlatlan  va^fli  a  kevelseghíz  (DebKJ 
591).  Nemykeppen  hasonlatlan  volt  eogyeb  emberekhez  (ÉrdyC 
529b.  597b).  .luppiter  nem  hasomlatlaii  eget  iger  (KBécs.  1572 
Ev4.  AOere:  Enc.  13). 

Hasonlatlanság :  [diver8ita.s,  varialio ;  unalmlichkeit,  wao 
delbarkeitj.  Az  égnek  nem  igen  hasomlatlansíigat  hozza  magS' 
ual,  raeli  inkab  ti.szta  ódflre  tér  (KBécs.  1572.  Ev).  Hasonlat- 
lanság vagy  hasonlóság  (ACsere:  Ejic.  13).  Hasonlotlauság  [így): 
dissimilitudo  (GKat:  Titk.  1119). 

Hasonlatos :  I)  simills,  eonsimilLs,  iLssimilis,  iiersimilis, 
conformis ;  gleich,  gleichiilmlicli  PPB.  Ayoytatost  ymad^agot 
eLsewIiewz  liasonlato.st  tezenuala  lElirC.  65).  VV  hasonlatos  volt 
mynd  a  menyoy  zentekhez  (VirgC.  14).  Zent  Forencz  hasonla- 
tos volt  a  prófétákhoz  (24f  Mariának  nem  volt,  .sem  vart  leuuyi 
hasonlatos  fyat  C'ri.stu.shoz  (OímC.  49).  Hasonlatos  menyeknek: 
orzaga  oly  emberhez:  siniile  factum  ast  regnuni  caelonmi  ho- 
mini  (JordC.  394).  Sonky  hasonlatus  te  hozyaad  nem  lehet  o 
zents.seeg&s  .azzonywnk  (ÉrdyC.  531).  Az  madárhoz  hasonlít.  .3 
madár  lezSn  (TihC.  34).  Krystusuak  zj'leyee,  my  emberseegSuk- 
nek  hasonlatossá  eas  egyenlSye  (CzechC.  43).  diinallj-unc  em- 
bert, ki  mi  hozzanc  ha-sonlatos  legyen :  faeiamus  hominem  ad 
similitiidinem  nastram  (Helt:  Bibi  LA2).  Hasonlatost  .se  chinaly 
hozzaia :  juxta  compositionem  ejns  non  facietis  aliud  (LRr). 
Ha.sonlatosoc  vattoc  a  meg  maszszelt  kőporosokhoz :  similas  &<ti8 
sepulcris  dealbatis  iHelt:  UT.  Gl).  Az  mi  megmaradna  ad  egy- 
ben, és  ird  a  linia  alá,  ha.sonlato.sson  az  mint  oda  fel  az 
egészekiiec  subtractioyában  tanitánc  (Helt:  Arithm.  M7).  Mely 
értelmet  ba.sonlatos  iratokból  kel  ki  szedni  (Mon:  Ápol.  49). 
Ez  ol'  titkos  ezuda,  kihez  soha  hasonlatos  nem  volt  neniis 
leszen  (Fél:  Tan.  44).  Kiczoda  ba.sonlatos  az  IhMlsIi^í?  (Kár: 
Bibi.  1.628).  Eiszel-is  hasonlatosképiien  tselekedgyél  muit  igar. 
az  felsSuel  (GFris :  Arithm.  B4).  Cumilkinakls  basonlalosképi^n 
szflvét  által  Invé  vak  nyiláv.al  épion  (Zriuyi:  ASyr.  215).  í) 
[metaphoricus ;  bildlicb,  metaphorisohj.  Kdzünséges  hasonlatos 
beszéddel  az  arany  által  jelentetik  a  szeretet  (Illy:  Préd  II 
157). 

[Hasonlatosb] 

Hasonlatosbság :  [í]  Semmiképiten  e^ebkeppen  zeeb  et 
hasonlatosbsaggal  es  zerrel  nem  lehet  vala  az  igaasag  megtar 
tando  (NagjszC.  32). 

Hasonlatoskod-ik :  slmilis  esse  affecto  Kr.  [iiachahmen) 
Méltfln  isudálliattuk  volna,  liog>-  az  álnokfiág  olly  mestersége 
sen  mássát  tudta  adni  és  liasonlatoskodni  (Fal:  ConsL  836). 

Hasonlatosság :  .similitudo,  indiffcrentia,  analógia  C.  simu 
lacnim,  imago  MA.  gloichheit,  gleichnis  PPB.  Ha.sünlatüss«» 
képpen:  conipai-ativo  MA.  Ök  en  lia.«>nlatiissai;omort  ípropte 
meam  simulationeni)  életnec  idoyeiert  meg  OalatkozL-inac  (Bécsit 
91).  Ne  faragy  te  magadnak  balwantli,  sem  eeg>eb  valamy  li» 
.sonlatossagüt  (JordC.  53).   Nem  lattatok   .semy    liasonlato-ssago 


HASONLÍT— HASONLÓ 


HASONLÓSÁG— HASZON 


1346 


aklioroii,  boé  tynoktek  zola  wr  jsten  Orebuek  beegj'een  az 
tfthiX  (209).  Engemet  teremtetli  zomolyere  es  hasonlatosságára 
(VirgC.  2).  Kygyonak  hasonlatussaga  zerent:  secundiini  simili- 
tudinem  serpentis  (KiilcsC.  137).  Az  joh  kez  az  erSert  as  biro- 
dalomért vetetik  liasonIatt)Ssag  szerint  (l'él:  Tan.  279).  N« 
cziiialy  magadnak  faragot  kepét  es  semmi  ha-sonlatofisagot 
azoknak,  az  melliek  oda  fel  vannak  (551).  Ezec  az  tauaczoc, 
uaé  az  uensegert,  uaé  az  gonduiselesnec  hasonlatosságáért, 
atyaknar  neuezíetnec  nála :  ei  vei  aetate  vei  curae  similitudiue 
patres  adpellahantur  (Decsi :  SallC.  6). 

Hasonlít:  1)  [similem  facio;  gteicb  macben].  A  bíinnek 
miatta  az  oktakm  állatokhoz  hasonléttaték  és  ha.<ionlatossA  I6n 
azokhoz  (Tel:  Evang.  11.312).  Az  belsS  kep,  mely  által  az  em- 
ber hasonletatot  aua*  teremtetett  az  istennec  kepére  (Mon :  Kép. 
6).  Az  kepnec  kSuetni  kel  azt,  a  mihez  basonlettiac  (99b). 
Elrontata  az  More  bástyáját,  s-(lildhBz  basonlilá  (Zrínyi.  1.30). 
2)  assimilo  C.  comparo,  confero  MA.  vergleiclien,  in  verglei- 
cbimg  stellen,  gegen  einander  haltén  PPB.  Ne  hasonlittassatoU 
ü  hozzaiok :  nolite  adsimilari  eis  (Fél :  Bibi.  8).  Semmi  gazdag- 
ságot nem  véléc  az  királl  páltzához  hasonlitandónac :  divitias 
nihil  esse  dira  in  comparatioue  sceptri  (Kár:  Bibi.  1.639). 
Hasonlíttya  Isaiás  az  urimk  születését  a  termi-fának  virágz:i- 
sihoz  (Pázm:  Préd.  103).  Nem  szintén  balgatagól  clielekednek 
az,  valaki  ez  világot  Absalom  5sz%éréhez  hasonlittanáia  (Lép; 
PTSk.  in.150).  Hasonlittatik  egy  bolond  emberhez,  a  ki  a 
át  fSvényen  építette  (Biró:  Préd.  2).  »)   (aequo;  gleichkom- 

len,  wetteifem].  (A  ló)  széles  mellyel  elefántot  hasomlitja 
(Zrínyi:  ASyr.  41).  Ihon  jün  egy  nagy  sas  haragos  körménél, 
hasomlit  ördögöt  feketeségéuel,  bialt  nagyságánál  (82). 

(Szólások).  Szúnyogot  hasonlítani  elefánthoz  (Kisv:  Adag.  98). 

[égybe-hasonlit] 

égybehasonlítatlan :  asyncritus  MA :  Bibi.  Magy.  1. 

öszve-hasonlit :  comparo  C.  confero  MA.  gegen  einander 
haltén,  vergleichen  PPB.  Ha  az  éghel  Sszve-hasonlítándod  (Mad: 
Evang.  469). 

öszvehasonlitás :  comparatio,  coUatio  MA.  mit  einander 
vergleichimg,  gegeneinanderhaltimg  PPB. 

öszvehasonlithatatlan :  incomparabilis  MA.  [imvergleicli- 
lichj. 

öszvehasonlitható :  comparabilis  C.  MAI.  [vergleichbar] 
das  zu  vergleichen  ist  PPB. 

Hasonlítás :  1)  comparatio,  assimilatio,  aequiparatio  MA. 
vergleichung  einas  mit  dem  anderu,  ahnUchkeit  PPB.  Hasonlí- 
tásképpen: comparative,  assimilative  MA.  2)  proix)rtio  C. 

Hasonlíthatatlan:  incomparabilis  C.  MA.  nicht  zu  ver- 
gleichen, unvergleichlích  PPB. 

Hasonlítható :  aequipai'abilís  C.  MA.  compai-atÍMis  MAI. 
wol  zu  vergleichen  PPB. 

Hasonlogat :  [aequo ;  gleichkommen,  wetteifem].  Lova 
szügygyel  elefántot  majd  hasonlogaQa  (Kónyi:  HRom.  14). 

Hasonló  :  simílís  MA.  gleich,  gleichahnhch  PPB.  Hasonló- 
képpen :  similiter,  pariter  MA.    Nem  hasonló :  dissimilis,  dispar, 

íi  disparilis  C.  absimilis  Ver.  Egy  színű  véle,  hasonló  hozzá ; 
concolor  eat  ei  PPBI.  Feles,  igyenl5,  hasonló :  par ;  gerade 
Com:  Vest.  139.  Lez  hozza  hasonló  (VírgC.  88).  Ezekeeth  ees 
ezekhez  hasonló  ygheketli  nagh  kenyerewletes-seeghel  mongj'a 
vala  iWinklC.  114).  Ezek  es  ezekhez  hasonlók  (MargL.  27). 
Monduan  evrola,  hog  malaztal  telyes  es  ezhez  hasonlók  (CornC. 

j,  10).  Hasonló  hasonlót  szeret:  simihs  símilí  gandet  (Decsi:  Adag. 
10).  Niuczen  te  hozzád  hasonló  isten,  sem  az  eegben  oda  fel, 
sem  az  f51d5n  ide  alá  (Kár:  Bibi.  L311).    Ezekhez  hasonló  6u- 

ÍL    NYELVTÖRT.   SZÓTÍB. 


czolásokkal  gorieszti  fol  Pjizmiin  az  8  oluasoit:  cziSczSzés, 
bagzódás  (Zvou:  Pázm.  104).  Nincs  magához  hasonlója  (Pázm: 
KT.  139).  Hasonló  drágán  akarja  vala  az  5  vendégét  meg- 
oltalmazni (GKat:  Válts.  198).  A  fejérnép,  ak;u-  mennyit  éljen, 
absoluto  csak  harminc  esztendős.  A  férfiak  hasonló-képen  aláb 
aláb  rójják  kereszteket,  tsak  a  Proser[)ína  tudgya,  melly  idósek 
(Fal:  NU.  352). 

Hasonlóság:  símiUtas,  aeqnalitas,  paritás  MA.  gleíchheit 
PPB.  [iüiulíchkeit). 

Hasontalan :  [dissimilis ;  imgleich).  Az  hasonlókat  az  ha- 
sontalauokkal  egyben  veti  (Com :  Jau.  160). 

HASZON  (/KtsMM  SándC.  7.  22.  DictaGr.  20.  huKxzoyi  Holt: 
Mes.  2.  /lascnoja  Nád :  Lev.  54.  Aaznaiáual  Foi-tSzer.  Klb) : 
1)  [fruges,  frnctus;  frucht,  ertrag).  Hat  eztendeegh  zanczad 
the  foldedeth  es  be  gyShed  Inlv  haznaath  (JordC.  59).  Az  nemes 
zantho  mj-vves  varya  h\^  feldeenek  haznath  (841).  Az  rétnek 
mostauy  haznat  ys  meg  kazalta  (RMNy.  U.112).  A  fSld  az  5 
hasznát  meg  adgya:  terra  gígnet  germen  suum  (Helt:  Bibi.  L 
LL14).  Hat  esztendeig  vasdbe  a  te  földedet,  és  be  gyütsed 
annac  hasznát :  congregabls  fruges  ejus  (Nn2).  Helyet  adnak 
néki  minden  hozzá  tartozójával  és  hasznával,  erdejével,  széna- 
rétjével és  száutófBldjével,  és  mbiden  hasznával,  akár  mi  névvel 
neveztassenek  (SzékOkl.  1.298).  Helyheztették  volt  azt  a  pénzt 
Amsterdamban  a  végre,  hogy  annak  hasznából  az  erdélyi  ek- 
klésíák  segíltetnének.  Anslárius  nevű  belga  szolgáltatta-ki  amiak 
hasznát  bizonyos  esztendőkben  (Bod:  Pol.  133).  S)  utílítas, 
optimítas,  commodum,  emolumentum,  hicrum,  usus  fractu.s  C. 
commoditas  MA.  nutzbarkeit,  nutz,  vorteil  PPB.  Igen  sok  haz- 
not  tezen  (VírgC.  92).  Ewnewn  haznokat  kyuanyak  (132).  Ha 
zent  Istiian  Palert  nem  imatkozott  volna,  ania  Pált  nem  zwlte 
volna,  ki  enneh  baznot  t5n  a  kereztiensegbeh  (DebrC.  64). 
Nem  eegyeb  okaert  es  haznaeerth,  hanem  az  ew  gymelcheenek 
zepseegeert  magyarázatot  teeznek  (ÉrdyC.  537b).  Az  vize  iob, 
sebre,  minden  haszom'a,  dagadást  vele  mosni  (Mel :  Herb.  78). 
Akar  küs  szereti  az  maga  haznát :  terra  amat  imbrem  (Decsi : 
Adag.  102).  Sok  haznú  marha  ez :  Delphicus  gladius  (105). 
Ne  siess  oda  a  hol  semmi  haznod  nincz  (li3).  Az  mely  dologra 
mostan  szándékoztál,  bé-tSlted  keduedet  nagy  haznaiáuai  (Fort- 
Szer.  K4b).  Haszon  várás  (Zvon:  Post.  I.IO).  Miczoda  ha.sznai 
vadnac  (Vás:  CanCat.  123).  A  természettől  nyugodalomra  ren- 
delt étszakát,  haszon  reméaségért,  hal-fogásért,  fáradságban 
töltötte  (Pi'izm:  Préd.  780).  De  mivelhogy  hasznát  értSk  az 
concordiának,  lássuk  hamisságát  is  (Pázm:  Kai.  353).  A  k§vér 
porcsin,  és  annak  orvos  hasznai  (Nad :  Kert.  293).  Szűnik  a 
haszon,  támad  a  kár :  lucmm  cessans,  damnum  emergens  (Fal : 
NU.  286).  Ki-fitifott,  és  fel  fordult  kártyákkal  játszadozni  se 
mulatság,  se  haszon  (Fal:  UE.  363). 

[Szólások.)  Mi  haszna?  quid  prodest  1  Ki.  Ezek-uélkül,  ha 
széles  e  világ  miénk-vólna-is,  quid  prodest?  Mi  haszon  benne ? 
(Pázm :  Pi'éd.  826).  Illy  kaserves  igyunk  bár  özönt  fakasszon, 
bár  tengert  árasszon,  nintsen  benne  haszon  (Fal:  Vers.  913). 
Mi  haszon  6nt5zn5m  kónyvel  fonnyat  orczámat?  (Hall :  Paizs. 
Elób.  8).  Tóbbet  is  Írhatnék,  ha  volna  haszna  (RákGy : 
Lev.  52).  Elmélkedvén  reánk  hárandó  hasznáról  (Gvad:  FNót 
148).  Ete  hazna,  s  aluta  bére:  anima  sui  pro  sale  data 
(Decsi:  Adag.  254).  Bál-  csak  éti  lehetet  vohaa  ben,  s-alutta 
haszna;  de  a  sem  volt  (Megy:  6Jaj:  11.12).  Hasznában 
adott  szóló :  locatum  vinetum  PP.  Valamit  maga  hasznára 
fordítani:  derivare  in  dommn  suam  aliquid ;  haszonra-for 
ditom :  compendifacio  PPBI.  Csakliogy  légyen  haszoiua :  dum- 
modo  sit  frugi  (Com :  Jan.  206).  Az  fiirdó  is,  az  kiben  igyekezik 
kegyehned,  legyen  hasznára  (Gér :  KárCs.  IV.252).  Valami  titkos 
vendég-szint  kíván,  mellynek  tekintetére  nézve  el-hitesse  magá- 
val a  fél,  hogy  a  mit  forgatimk,  hasznára  válik  (Fal :  UE.  439). 
Mi   haszonra  v  a  1  ó  c  a  gazdagságoc  ?  (Com:  Jan.  188).  H  a  s  z- 

85 


laiT 


TYÚK-HASZNA— HASZNÁLAT 


HASZNÁLATOS— HASZNOS 


1318 


not  hajt  a  tanulás:  das  leliren  bringt  nut/.en  (Adámi:  Spr.  194). 
A  bíiits&sség  hasonló  a  kénesőhöz,  niBlIy,  ha  j()  kézben  vagyon, 
tsuda  liMzncit  hajt,  a  rósz  kézben  veszedelmes  (Fal:  HE.  623). 
Maga  hasznát  ni  n  n  k  á  1  ó  d  n  i :  iuserviie  snis  coinmodLs  PPBl. 
Maga  haszniát  íi  z  n  i :  (iuae.stnm  suum  *coleie  PPBl.  Hasznát 
veddegelem:  usitor PP.  Hasznát  veszem:  f'ruor, utor  MA. 
Jól  tégy  niá-^síil,  wgy  veszed  hasznát :  frnctnni  métere  ut  pos.sis, 
sere  beneticinm  PPBl.  Hasznámot  [igy]  veheted  (Helt:  Mas.  296). 
A'z  fele  derek  irasbol  az  ű  vekou  értelmekért  keuiw  hasznot 
vehetnek  (Fé\ :  Tan.  Elíb.  4).  Semmi  liazuat  nem  vőtte  vala : 
uec  (iiiicciiiam  profecerat  (Fél:  Bibi.  60).  Neki  andalo<lott  s-tom- 
polt ;  el  annyira  hogy  nem  tudta  aszénec  hasznát  venni  (Megy : 
6.1aj:  UI.16).  Hasznát  veszi  az  iro  penczehiek  (Felv:  Dics.  6). 
Nem  adatik  menyei  korona  fejekre,  ha  rázogatják  vallókról  a 
törvénynek  terhét,  más  világon  nem  oltSznek  ditsflségben,  ha 
latrul  keresik,  latrai  vaszik  hasznát  (Fal:  NA.  133).  Ez  a  masteri 
fogás  nagy  haszonnal  jár  (Fal :  UE.  439). 

tyúk-haszna:  (ovum  gallinae;  hiihnerei].  A  tyúk  haszná- 
val tsiiiálly  té.sztát  (Szakácsmast.  15). 

Használ :  prosnm,  profero,  refero,  commodo  C.  zu  dienst 
sein,  dienen,  nützlicli  sein  PPB.  Nem  mindenkor  használ  a 
futás:  non  semper  felix  ast  fuga  PPBl.  Mytt  liazual  neked,  ha 
ez  vylagy  eletedben  meg  gyewtrewd  magadot  (EhrC  54). 
Valamel  aimidoc  en  toUem  va^on,  teneked  luizual  (MiinehC. 
42).  Myt  haznal  ember?  quid  profiéit  homo?  (JordC.  555). 
Mynden  yozagaat  orwossokra  költötte  es  semyt  nem  haznalt 
(ÉrdyC.  545).  Myt  hasznai  embernek  w  testen  sok  gywtrelmet 
teniii?  (VirgC.  90).  Kouasot  hazuai  (144).  Sémit  neköm  nem 
haznalna  (TibC.  4).  Mit  ha.sznal  touabba  te  előtted  a  iot  el 
kezdenűne?  (lioru:  Knek.  33-1).  Mit  használ  erről  kerdözös- 
kedned?  (FortSzer.^  Ib).  Mit  hasznai  mi  nekünk  az  Cliristiis- 
nak  fSl  támadása  ?  EI5.sz5r  ezt  hasznallya  (Szár:  Cat.  E4). 
Senkit  nem  igazit  a  keresztség,  és  senkinek  nem  basznál,  ha- 
nem a  hit  (Pázm:LuthV.  143). 

(Sz/)lások].  Vmihen  használ.  Ha  az  imatsagban  haznaloi  akarz 
(VitkC.  6).  Zent  margit  kezdő  oly  igen  uylvan  as  erevssen 
haznalny  iozjigos  niyelkodetevkben  (MargL.  5).  Az  zent  em- 
börök  moneuel  felieben  iozagba  haznahiak,  auneval  inkab  ön- 
nömmagokat  meltatlamiae  itelic  (NagyszC.  251).  Es  menyet  haz- 
nalt jgeben  as  t-molsagban  (DomC.  209).  Twbet  haznal  az 
isteni  malaztba  (VirgC.  92).  Vmire  használ.  Ez  a  jó  életre 
használ  valamit:  aflert  hoc  allquid  ad  bene  vivendum  PPBl. 
Ez  eelyenok  haznalnak  mynd  emien  lolköknek  mynd  oegye- 
beknek  ydvvő.sseeg5kre  (ÉrdyC.  516b.  517b.  VirgC.  19).  Meel 
fayastwl  felette  haznaal  (ÉrdyC.  476b).  Eb  mará-stúl  néked 
veres  hagyma  használ  (Felv :  SchSal.'  19).  Vmivel  használ.  Ha 
h.-iznalny  akarna  predicallasaval  (ÉrdyC.  544).  Semyt  nem  haz- 
nalok  vele  (606).  Nem  basznaltoo  vele :  nihil  vobis  proderit 
(Kár:  Bibi.  1.395).  Az  mihöz  nem  iuthatz  azt  megkéuánod,  haz- 
nály  vélle,  im  mely  siros  az  orrod  (F'ortSzer.  Nb).  Mivel  erős- 
ségekkel sommit  sem  használnak,  elmoimek  és  patvarral  fogják 
a  dolgot  (Ker:  Préd.  551).  De  mit  baszjiála  véle?  (CzeghMM. 
92).  Semyt  nem^haznalhara  anya  zent  egyház  ellen  (ÉrdyC. 
551). 

Használat :  commodatio  MA.  fcommodnni,  pmolumontnm ; 
niitzonj.  Ystenneo  segedelménél  valamynemew  baznalatott  ew 
kewzewttek  tezewnk  (ElirC.  36).  Maga  a  mi  haznalatonkert 
finőn  maga  o  világból  ijj  akiira  ki  meni  (VitkC.  94).  The  meg 
waltasodnak  haznalatyath  my  ysmeryok :  redemtionis  tnae  func- 
tum  .sentiamus  (KeszthC.  457).  Hol  vagyon  hozyatok  való  zent 
zeretetSmnek  haznalattya  (ÉrdyC.  12b).  A  bizon  penotencianak 
a  halainak  oraianes  lijuaialattia  vagion  (DebrC.  131).  Kinek 
gymwlezo  es  haznalatya  igen  sok  (VirgC.  32).  Ez  zent  igéknek 
haznalatyat  es  ereyet  erezneek  (52).  Imaduan  az  frátereknek 
es  az  zerzetnek  haznalatyaert  auagy  ne(ve]kevdeseort  (DomC. 


194).  Ne  gyönyörködtessenek  oz  fSIdi  haznalatok  es  ne  ijrwen- 
gyetek  ez  wylagy  nyeresegelaiek  (ÉnsC.  2lOb).  Kik  nyaualya- 
iokban  oz  kenyetet  meg  proballyak,  meg  érzik  akkor  baznalat- 
tyat  (Frank:  HasznK.   16). 

[Szólások].  Hasznalatunkra  vagyon  (JordC.  S25).  Embery 
nemzotnok  baznalatiara  es  epwiotire  (VirgC.  17).  Ez  keserteth 
lezen  neked  n;igi  haznalatodra  es  lelkednek  nagi  wnvmere  (22). 
Melly  confoederatiü  Kudolfiisnak  nagy  hasznáUitára  is  lett  (Szál : 
Króu.  19). 

Használatos :  utilLs,  comniodas,  fnietuo.sus  JLA.  uützUch 
PPB.  [eiim;iglÍL-b].  Használatos  légjen :  profidat  (JordC.  79.  387). 
Eu  azth  teezem,  my  nekem  haznalatosnak  lattatyk  (ÉrdyC.  171). 
[Szűz  Mária]  malaztos  melt<i.ssagws  es  b;iznalatus  yo  volta 
(529b).  Mynemew  haznalatus  gymekliy  vannak  (537b).  Meg 
sebbStteknek  haznalatos  vnvosa  (CzechC.  38).  Aytatos  ees  haz- 
nalatos  imadsaagh  (69).  Igen  kegias  es  haznalatos  vala  ez  bodog 
atyának  w  bezede  (VirgC.  47).  Igen  haznalatos  igaznak  g'akor- 
latos  imaíaga :  multum  valet  depreeatio  ju.sti  a&sidua  (DöbrC. 
334).  Minden  embori  szoksegőknek  használatosképpen  való 
eSregbSlaset  igeri  (ICBécs.  1572.  D6).  Az  fl  gondviselése  az  vaiaaz- 
tottaknac  használatos  és  idvősséges  leszen  (5iA :  Scult  94).  Jób 
segedelemnpc  és  használatosb  alkahnatosságnac  kell  ide  jánilni 
(MA:  Tan.  36).  Semmi  el-nem  hagyatott,  a  mit  hasznos  tudni, 
és  nem-is  taníttatik  semmi,  a  mit  meg-tudui  híisználatos  nem 
volna  (DEmb :  GE.  9).  Ugy  látom,  mi  is  megérezzük  használatos 
voltát  ez  szerencsétlenségnek  (TörtT.  XV.74).  I 

[Szólások].   Vmire  luismálalos.   Zent  Marthou   iamborwl  oole 
nijtid  halalyg,  kyvel    nem   chak   eimen  erdemeere  haznalatus  ' 
leen  (ÉrdyC.  623b).  Idiiessegre  igen   haznalatosok  (VirgC.  97).  | 
Haznalatus  lelkeknek  jduessegere  (DomC.  238). 

Használatosság:  fructuositas  Kr.  [commodimi ;  nntzen, 
niitzlichkeit].  Isteni  felelmnec  első  iozaga  es  haznalatossaga 
(NagyszC.  181).  Kozde  dychj-niy  Béla  kyral  menyokeraevnek 
haznalatossagat  (MíirgL.  29).  Kytwl  teeb  yo  as  liaznalatoss;iag 
zarmazyk  (ÉrdyC.  555.  542.  208.  DebrC.  53).  A  használato-sság 
(frugalitas)  az,  midőn  a  mink  vagyon,  csak  smnte  liasznos  dol- 
gokra kíiltjük  (ACJsere:  Bölcs.  122). 

[Szólások].  Az  meli  dolog  mind  tiztőssegőknek,  es  mind 
maradekioknak  haznalatossagara  leszen  (KBécs.  1572.  F5).  Isten 
éltasso  nagysiígodat  édes   hazánknac   nagy   basználatosságára 

(KCsepr.  1635.  D). 

Használatosságos :  futills ;  uQtzIichj.  Hasznalatoaaagos 
gymőlcse  leg'en  (NádC.  41). 

Használatlan:  [inutilLs;  nmiiitz].  Haznalathlan  zolgaak 
(JordC.  587).  Haznalatlan  tőnveú  tartás  vt;ui  yaartok  (SjindC. 
22).  Az  vristemiek  méltatlan  es  haznalatlan  zolgai  uagionk 
(DebrC.  172).  Engőmet  bfinőst  ti  haznalatlan  zolgatokat  (TelC. 
105).  En  zeeghen  bj-ues  haznalatlan  ember  (ÉrdyC.  569b). 
Haznalatlan  es  hazonnal  kwl  való  jTasok  (Komj:SzPál.  15). 
Hazualathm  bősed  (367).  Haznalatlan  zolgak  wjigjonk :  servi 
inutiles  sumus  (Pe.sti :  NTest  160).  Veegy  meg  eugemet,  áros 
ember,  nem  leszek  neked  haznalatlan  rabod  (Pesti:  Falx  3). 

Használatlanság :  [damnimi ;  soliadou).  Jártálé  az  te  fele- 

barátoilnac  h:Lsziuilatliui.ságára ?  (MA:  SeulL  409). 

Használdogal :  commodito  MAI.  PP. 

Hasznocska :  Ihurum  parvum;  kleinor  nntzen).  Valami  (| 
vélt  luisznoczkáért  iMí^:  Scult.  625)  Provent<is  pénz  baszuocs-  |j 
kaján  a  költség  3  fL  (MonTME.  0.18). 

Hasznos  (hamas  MiinchC.  84):  utills,  conducibilLs,  interest 
C.  commodus  MA.  nlltziich  PPB.  Valamel  en  tőllem  vag(>n, 
teneked  h.izuas :  profiierit  tibi  (MiinchC.  84).  (A  fának)  lewele 
haznos   neepeknek   eeghesseegőkre  (ÉrdyC.  537).   Hazuos  az 


!      I 

I 


134i' 


nAS7J^OSÍT— haszontalansAg 


1.  HAT— 2.  HAT 


1350 


pw^taban  lakcwny  (577).  Tvm  az  népeknek  nagy,  czodalatos  es 
baziKis  pretlikaciot  (VirgC.  56).  Az  kőiiierges  nmnkaual  liaznos 
(Decsi :  SallC.  4.").  Job  keues  hazimst  turtni,  hi>g  nem  sok  ba- 
sionfalant  iDecsi:  Adag.  30SX  Ei-  vagas.sal,  fordőiwl  basziiitsan 
flbetsz  (KGalg.  15S2.  Büj).  Nehéz  uieg-gyílzni  az  értohnet, 
hogy  hasznos,  szükséges  ennek  igy  lenni  (Pázm:  Préd.  1.4). 
A  NÍlági  birók-elítt  gjakran  hasznos  a  tagadjis  (iű).  Sok  h;isz- 
nos  okai  vaunak,  miért  v.'irakozó  az  isten  (25).  Az  hasznos 
emberekben  tailsou  meg;  a  kiktAl  haszon  nincsen,  meczen 
velek?  (Monlrók.  X^',635), 

[Közmondásokf  *Szégyen  a  (atás,  de  hasznos :  vir  fiigiens  et 
deuuo  pugnabit  MA.  (Czegl :  Japh.  151). 

Hasznosít:  utilem  reddo,  facio  Kr.  (uutzbar  madien]. 
A  szeretet  a  töb'  jóságoknál  nagyob,  sJt  minden  jóságok  liasz- 
nositója,  es  elevenitíje  (Pázm:  Préd.  1031). 

>'  Haszontalan  {hasznatian  TörtT.  X.15.  haznaatlan  HorvC. 
245.  has:^atalati  Bom :  Préd.  206.  haznoüan  VirgC.  141. 
hmznotian^  hasz>u>Üansá%  Valk:  Gen.  63.  hasztalanu\  Haz 
I.21S.  hasztalan  Gvad:  RP.  1):  1)  iuutilis,  cassas,  írivulii.s,  in- 
fnictuasns,  inefticax,  siipervacnus  C.  unniitz  PPB.  Igen  haszon- 
talan :  perincommodas ;  liaszoutalaniil :  infecimde ;  haszontalan 
szani :  vanidicns  C.  A  vádolónak  fenyegetőzését  haszontalanná 
tenni  :  *eludere  accusatoris  minas :  haszontalan  reménység 
ftítta-fel:  spe  vana  *evectus  PPBl.  Hazontalan  vagyok  es  rest 
(DomC.  114)  Hog  evmagat  bazoutalauna  tenney  az  zorzetnek 
(238).  Mongyatok,  hazontalan  zolgak  vágyónk  (ComC.  50). 
Gonoszságában  inkáb'  el-általkodik,  a  kit  intünk,  nem  kel  arra 
vesztegetni  haszontalan  szókat  (Pázm:  Préd.  40).  A  bSjtőlésben 
való  szenvedésinket  szántt-akarva  haszontalanná  tennők  (408). 
Az  isten  hivságos  játékokat,  és  haszontalan  csudákat  nem  szo- 
kott cselekedni,  mint  az  szemfényvesztők  ezinkuskoduak  (Pázm : 
KaL  642).  Fel5tteb  való  gondos  és  haszontalan  kérdéséé  (MA: 
Taa  14b).  A  pénz  épen  kezemnél  vagy  ládámban  nem  hevert, 
hanem  vagy  megszorult  szegénynek  kiadtam  kölcsön  azért  is, 
hogy  imide-amoda  hasztalanul  el  ne  menjen  tóiem,  vagy  va- 
lami olyan  dologra  költöttem,  melyből  hasznot  reménylettem 
(Haz.  1.218).  Egy  ugar  sem  maradt  hazánkban  hasztalan,  sem 
férjével  lakó  asszonyság  magtalan  (Gvad:  RP.  1).  2)  inaniter 
C.  [frustra:  vergebhch,  umsonst].  Székre  haszontalan  kivánko- 
zás,  erőltetés:  tenasmus  PPB.  Hijában  és  haszontalan  ne  mun- 
kálkodjál (Com :  Jan.  1 78).  Haszontalan  sanyargattam  és  zabo- 
láztam te.stemet  (Pázm:  Préd.  25).  Ólálkodik,  állya  strá.sáit,  de 
haszontalan  (Fal :  NÉ.  107).  Valaki  kardjával  haszontalanul  vág, 
mondhatják  felöle:  fogakon   csontot  rág  (Thaly:  AdaL  11.203). 

Haszontalanit :  casso  MAL  [irritum  facio ;  unnütz  machen, 
ungiltjg  machen]. 

még-haszontalanit :  cw  A  fin  megváltásais  meg  nem  haszon- 
talanétathatikaiHeg:TOszl.  99). 

Haszontalanitás :  [frustratio;  vereitlung].  Leg-inkáb  a 
jó  munkákban  kell  tartantmk  a  kevélységtűi,  mert  azok  rom- 
lására és  haszontalanitására  igjekezik  (Pázm:  Préd  1004). 

Haszontalankod-it :  nugor,  hieptio,  rebus  ludicrls  disti- 
neor  Kr.  [unnützes  zeug  treiben].  Vannak  emberek,  kiket  se 
böcsület,  se  haszon  nem  indíthat  valami  előbbségre,  mert  egyre 
haszontalankodnak  (Fal :  UE.  489).  A  megvesztegetett  lélek 
mindenbe  ártja  magát  és  haszontalankodik  (Fal:  BE.  573). 

Haszontalankodás :  [nngae,  ineptiae;  unnützes  zeng].  A 
nyomotok  után  járó  urak  abban  hagynák  az  efféle  baszontalan- 
kodást  (Fal:  NA.  179). 

Haszontalanság :  inutilitas  C.  MA.  [nngae]  unnützlichkeit 
PPB.  (unnützes  zeug],  Senkinec  nem  lészen  ártalmára,  haszon- 
talanságára :  nemini  incommodabit  (Com :  Jan.  203).  Osztja  eszét 


a  sokféle  haszontalanságra  (Fal :  BE.  599.)  Hlyen  mire,  liaszon- 
talaiLs;igra  nem  kellene  élni  a  világot  (SzD:  MVir.  101). 

1.  HAT  (h,ml  ÉrdyC.  530b.  hot  Wenzol  X.231.  líohion 
VReg.  143):  sex,  .seni  C,  MA.  seclis  PPB.  Hatból  álló:  seuarius  C. 
Hatan:  seni;  hat  száz:  sexceuti;  hat  esztendős:  sexennis  MA. 
Ad  duas  metjLs,  ubi  sünt  sex  arbores  virgultiuornm,  quare  iste 
locus  vocatur  Hotharastb  (\\'enzol  X.231).  Egyebek  kwzHzt  hat 
vagion,  kibe  al  embernek  bizoni  alazatossaga  (VirgC.  95).  Euek 
vala  hat  zarnya  (33).  Tyzen  hatt  forjiit  (RMNy.  n.l63).  Hat 
es  kilencz  ora  kor:  circa  .sextam  et  novam  boram  (Fél:  Bibi. 
33).  üt,  auagy  tíz,  auagy  huszonhot  [igy]  esztendős  korában 
beteges  lészen  (Cis.  k3).  Het  könyöknyi  (Káldi:  Bibi.  250).  Noe 
életének  hatszáz  esztendejében  (Iliy:  Préd.  I.ll). 

[Szólások].  Hatot  vetett  a  koczka:  e.gynek  hatot,  más- 
nak vakot  vet  a  világ  koczkája ;  hatra  vagy  vakra ;  aut-aut 
Kr.  Vagj-  hat  fordult,  vagy  vak,  fogott  a  koczkához  (Gyöngy: 
M  V.  82).  El-vároni  a  sorsnak  vagy  hattyát,  vagy  vakját  (( Jyöngy : 
KJ.  43).  Esik  sorsom  hat  vagy  vakra,  kész  már  szívem  azokra, 
jobb  akár  bal  .sorsokra  (Amadé :  Vers.  164).  Olly  könnyen  per- 
dül-e hatról  vakra  koczkája?  (Csiizi:Síp.  687).  Megfordult  a 
játék,  több  a  vak  a  hatnál,  többet  nyom  egy  lator  latban  tíz 
jámbornál  (Fal:  Vers.  912). 

Hatod:  .sextus  Sí.  [.sechste].  Hoteud  (személynév  1211.  Nyr. 
n.l61.  Capitulum  hatod  (BécsiC.  20).  Hatod  idő  koron:  circa 
sextam  horam  (MünchC.  50).  Március  havának  tízen  hatod 
napján  (DomC.  73).  ReggeltevI  fogua  hatod  jdeyg  mentek  (243). 
Hatod  bora  koron  (WinklC.  294).  Hatod  cap. :  caput  VI.  (JordC. 
369).  Akkoron  zentőlteteek  meg,  mykoron  ymaran  hatod  ho- 
napy  vona  ew  annyauak  méhében  (ÉrdyC.  351b).  Az  meg 
zentelee.snek  hatod  garadycha  (ÉrdyC.  352).  Ez  birodalmanac 
hatod  eztendeiebe  nag  seregei  meue  be  Egiptomba  (Szék:  Krón. 
64).  Hatod  napon:  sexta  die  (MA:  Bibi.  1.64).  Hatod  czuda  ez 
I5t  vala  (Cseng:  Jer.  E3). 

Hatodféle :  [.sexti  generis ;  der  secbsten  art].  Negyedfélék 
apróságot  kivannak,  ötödfélék  dúlnak,  fosztnak,  oly  igen  lop- 
nak, hatodfélék  csak  liallgatnak,  mert  megnémulnak  (Tin.  265). 

Hatodik:  sextus  C.  [sechste]  (\''irgC.  113^. 

Hatodképpen :  [sexto ;  zum  sechstenmal]  (DebrC.  413). 

Hatodszor :  sexto,  sexüun  MA.  zum  sechstenmal  PPB. 
Hatodzor,  alázd  meg  temagadat  mynden  erzekensegedben  (VirgC. 
1).  Hatodzer  kerdetyk  az  vtolso  zent  kenetnek  zentsegerevl 
(ComC.  31).  Hatodzor  neweztetj-k  Illyésnek  (ÉrdyC.   348). 

Hatos :  senarius  C  senus,  sextuplex  MA.  sechsfaltig,  je  sechs 
PPB.  Hotus  (személynév  1211.  Nyr.  n.l6).  Durva  száli  hatos 
patyolat  (VectTrans.  12). 

Hatszor :  sexies  MA.  sechsmal  PPB.  Hatzer  jzben  vitetet 
byronak  eleyben  (C>3mC.  378).  Az  hold  huszszon  hatszor  alig 
ujjúihatott,  s  el-oszlott  személye  megszarvasúlbatott  i Gyöngy: 
KJ.  93). 

Hatvan:  sexaginta  C.  sechzig  PPB.  Hatvanon:  sexageni 
MA,  ViUa  Hotuon  1220  (\'Reg.  143).  Hatvan  villae  a  comitatu 
de  Timisio  exemtae  1238  (Czinár).  Adanak  hathwan  anneet : 
dabant  S6.xagesimum  (JordC.  393  Fél:  Bibi.  21). 

[Szólások].  Mint  egy  hatvan  magával  az  tőb  papistaktul 
partot  fitven  (Alv:  Itin.  3). 

Hatvanadik :  sexagesimus  MA.  sechzigste. 

Hatvanadonként.  Hatvanodonként  számlálnac:  per  se- 
xagenas  supputant  t  (Jom :  Jan.  163;. 

Hatvanszor:  saxagies  MA.  sechzigmal  PPB. 

2.  HAT  (Aoíolm  HB.  hatt  Bal:  Csljk.  38.  menden^ío 
GyöngyC.  28.   Aaííalmassaga  TihC.  35.  hat-ik  TóthJ:l3tN.  57. 

85* 


1351 


ÁLTAL-HAT— EUHAT 


FÖI^HAT— HATALOM 


hé-ftatik  Biró:Angy.  78.  248.):  1)  penetro  MA.  [progredior] 
liineindriugen,  durtbilringen  PPB.  Nagy  bw  verev  téged  háta, 
my  bynwnket  ba  syratad  (GBmC.  44).  Trinuséiit  meghaladó,  Cseh- 
országba háta  (RMK.  IV.249).  Alamisnái  s  bi'izgó  kőnyűrgési 
isten-eleiben  hátának  (Viam:  Kai.  752>.  Imádságunk  isten-eleibo 
iia.s,s(>n,  és  minden  j<it  nyerjen  (Pázm:  Préd.  .5(5).  Igen  az  színedre 
hatott  iBal:  Cslsk.  ;i8).  Végre  ogy  nyil  hatá  kerezt  tsontya  tá- 
ját (Bala.ssa :  Énok.  12).  Szél  öreg  levegőt  inkábban  hat,  forgat, 
magíis  tornyokat  is  nagyobb  veszély  rokkant  (liim:  Ének.  162). 
A  nemas  cedrnsfa  tetején  zöldellik  annak  felső  ága,  de  ha  le 
vágatik,  sebének  fájdalma  « tövére  hátik  riutliJ:  LstN.  57 j.  Hátha 
több  idfit  ér  kezdett  szerencsétek :  valyon  hová  nem  hat  azzal 
nyeresígtek?  (Tbaly:  Adal.  I.I58).  Mely  lárma  ö  felsége  füleibe 
hatván,  parancsoltatott,  hogy  desi.stjiljauak  az  efféle  verbímctól 
(Haz.  1285).  A  tsászár  értelmével  killyebb  hatott,  hogy  sem  az 
illy  kordé-beszéden  fel-indult  volna  (Kónyi:  ÁM.  6).  2)  [pos- 
.sum;  können].  Meglehet,  tehetek,  hatok,  hetek  in  compositis: 
possum  PPBI.  Hat  auag  tart  hatalmat ;  habét  [xitestatem  (Ném- 
Gl.  352).  Semyt  nem  hat:  nilül  potest  (EhrU  5).  Nem  baé  eg 
fürtöt  feierre  tenned :  non  potes  unnm  capilluni  album  facere 
(MiinchC.  22).  Niuts  keduesb  áldozat  s-többet  semmi  sem  hatt 
mint  az  keseredett  sziw  (Balassa:  Ének.  U).  [Vö.  Hathat).  S) 
[possideo ;  be.sitzen].  Hatom  az  öröc  eletet :  vitám  aetemam  pos- 
sidebo  (MilnchC.  131).  4)  [supero;  übertreffen).  Duna:  szép- 
séged Eiu-opa  minden   vizét  hatja  (Gvad :  FNót.  39). 

(Közmondások).  Többet  hat  egy  fondor,  hogy  nem  mint  sok 
iámbor:  plus  iwtest  una  Ate  quam  centum  Litae  (Decsi:  Adag. 

294). 

által-hat:  penetro  C.  MA.  durchdringen  PPB.  Altiil  hat  a 
tinta  a  papiroson :  charta  perfiuit,  ."itramontiim  trajicit  MA. 
Az  te  leiködet  es  atal  hattya  eless  thör  (JordC.  524).  AUú  hath- 
wan  m>Tid  ;iz  leieknek  hítsonlattyayglan :  i)ertingit  usipie  ad 
dlvisionem  animi  (805).  Te  sebeidnek  melseghe  kyk  te  belydet 
.-iltil  liat.iak  (WinklC.  255).  Az  ymachag  az  ködöketh  at'il 
hattya  (ÉrdyC.  120b).  A  vereytek  kente.seet  által  hatvan  fof  vala 
(DebrC.  613).  Poklokat  ahal  hattá  (TihC.  267).  Az  evrevm  által 
háta  poklokat  (ComC.  82).  Az  sii.sárlonak  beszedi  hizelkedöc, 
ile  azoc  az  embemec  sziuét  által  hattyác  (Kár;  Bibi.  1.613). 
Egeket  általhatván,  igyenesen  isten  .székihez  mégyon  íPázm: 
l'réd.  56).  Ezeket  az  Luther  .szauait  hassa  iól  ált-il  elméd 
(Bal:  Cslsk.  25)  Azok  a  jobbítások  sziveket  annyira  által 
hatották  (Illy:  Préd.  L64).  A  félelmes  imádsjig  az  eget  által 
nem  hottya  (így)  (1582).  Egy  frantznak  lövé.se  lábamon  ált 
hatott  (Gvad:  PFör.  8). 

általható :  penetrabiUs  C.  MA.  durchdriugend  PPB.  Igen 
vékony  általható  természotö  (Mel:  Herb.  121).  Az  ighassiignak 
;dtalhato  ereié  (Bal:  Epin.  3). 

behat:  peneb-o  C  MA.  [ingredior]  hineindringen,  durch- 
dringen PPB.  (hineingehen).  Be  has,san;ik  ez  ke.serwos  athkozot 
vyzek  the  meehodben  (JordC.  128).  Az  ew  tcstoet  feelyg  be 
hatotta  az  pokol :  médium  corpus  ejus  devoratum  est  a  lepra 
(144).  A  megháborodás  behatott  a  csontyayg  (Illy:  Préd.  11.487). 
Kiáltása  az  istennek  szine  eleibe  is  szentséges  fiileibe-is  föl- 
mégyen  és  gyönyörködtető  csendes  és  lengedező  zöngésével 
erössen  bé-hatik  (Bir(5 :  Apgy.  78;.  Az  egész  templomot  isteni 
erejével  bé-tolti,  a  jelenlevők  leikeibe  bé  haük  (248). 

behatás :  i)enetratio  C.  (das  eindringen} 

beható:  pouetrabiUa  C.  [eindringlicli,  durclidringend]. 

el-hat :  pertingo,  penetro  MA.  hineindringen,  anreichen  PPB. 
[Iiinmireichen,  diuckdringenj.  Bor  elhatotta  test:  corinis  irri- 
guum  merő  PPBI.  Igen  erős  méreg  testét  elhatá,  (i  elkesore- 
dék,  nagyot  kiálta  (líMK.  IV.  163).  Az  az  vallils,  mely  az  egész 
világot  el  hatotta,  és  Christushoz  hóldoltatta  (Piizm:  Kai.  126i. 


Ha  ki  akarok  tisztulni  bftneimbSl,  mellyek  tetétfll  fogva  talpig 
elhatottak  engem  (Pázm:  Imáds.  416).  Anuyéra  el-hatott  né- 
mellyeket  a  tévelygésnek  ereje,  hogy  ugyan  nem  hinnének 
etfolöl  (Pós:  Igazs.  1180).  Az  lialal  minden  emberekre  elbata 
(Szár:  Cat  B3).  A  városban  a  pe,stis  egészen  elhatott  (Mik : 
TörL  106).  A  vér  egészen  a  szivét  el-hatá  (Kónyi:  HRom.  18'-i. 

föl-hat :  sursum  jiertingo,  pervenio,  penetro  Sí  (hinanrei- 
chen,  hiuaufdringenj.  Az  hw  kyaj-tassok  Ifel  hatot  ystennek 
hallására  (JordC.  841).  Mynd  az  eghyg  ffel  hatwau  (ÉrdyC. 
511).  Isten  föleiben  jajgatósa  felhatott  (Tyúk:  Jözs.  Elöb.  16). 
(A  nép)  gázolja  egymást  szoros  pitvju-okbann,  végre  fel  hat  B 
o.szlik  szeglet  kutzikokbann  (Orczy:  KöltSz.  203). 

fölül-hat:  [.supero;  übertreflen].  Ester  sz§ps§g§uel  fSlfil 
liatta  vala  az  kiralnac  minden  leányit  (Pécsi :  SzfizK.  158).  Al- 
uoksagim  fSllyfll  hattac  az  en  feiemet  (Pécsi:  Ágost  69).  | 

ki-hat :   erumpo,  prosilio  SL    [liervordriiigen,  ausbrechen]. 
(Kezde)  az  féld  alool  nagy  zep  yllat  ky  hatlmy  (ÉrdyC.  446b). 
Minec  előtte   ki   hatna   az  háborasíig,   el   hadd  az  versengést 
(Kár:  Bibi.  1.613).  Evangeliomi  harsaga.ssal    kihatván  az   egéffl  I 
\ilágra  (Csúzi:  Síp.  288). 

kiható :  activus  Kr.  A  sympatliia  kétféle :  egjik  mintegy 
kiható  (activa),  a  má.sik  nyugvokéiien  (passiva)  kész  arra,  bog; 
a  külső  erő  benne  megfoganszszon  (Fal:  UE  390). 

meg-hat:  penetro  MA.  pervado  Kr.  hineindringen  PPR  i 
(ilurchdringen,  ergreifen].  Ezenne  feleim  meg  háta  e\vtliet: 
tantus  terror  omnes  inv.isit  (ElirC.  140).  Felelem  méghata  8 
értelmeket :  tremor  invasit  sensus  eonim  (BécsiC.  15).  E  sido 
nowuec  igén  uag'  felelme  hatot  vala  meg  mendénéket :  grandig 
Judaici  nominis  tenor  invaserat  (67).  Elevvs  tliewre  een  zywe- 
metil  megh  hataa  (WinklC.  92).  Oh  na^  ghenyerwseghes  ylUtya- 
wal  meg  ható  balsamom  (ThewrC.  143).  Jobb  kéz  felől  vállát 
meghalta  vala  (a  nyíl) :  ut  per  tlioracem  paullum  .super  latus 
dextrum  infigeretur  (RMIÍ.  IV.  150).  Az  czet  haln;ic  teste  erős 
poczéttel  be  fődöttetett,  hogy  az  szel  is  meg  nem  hatliattj-a 
(Kár:  Bibi.  1538).  Hassa-meg  csak  jól  föleiteket  (Land:  UjSegits 
1.25).  Az  tflznek  szagia  sem  hatotta  meg  őket  (Lép:  PTük. 
194). 

meghatás :  penetratio  MA.  hineindringung  PPB. 

Hatal :  [?]  potestas.  Hatal  [liatalm  ?]  tewe  angelok :  quorum 
ofticium  e.st  facere  potcstateni,  potestates  (NémGl.  217). 

Hatalom  (hatalamt  SándC.  11.  AaíaZm  MiinchC.  27.  DebrC. 
307.  WinklC.  285.  hátam  ÉrdyC.  354b.  VirgC.  132):  I)  i«>l- 
lentia,  valentia,  energia  C.  potentia,  dominium  MA.  maciit, 
herrschaft  PPB.  Istennek  hatalma:  numen  C.  Péter  kineciMlnt 
hotolm  ordonia  (HB.).  Ada  ysten  énnekem  liatalmat  lelkeml^ii 
(EhrC.  48).  Semmy  ygazb  ezeknél,  mert  paranczol.it v':  ' 
talma:  auctoritas  imperandi  (93).  Dicekédik  vala  ö  > 
hatalmában:  in  potentia  exercitus  (BécsiC.  11).  Minemó  ímliumi 
(cujus  potentiae),  ho^  ezeket  merézie  tenni  ?  (63).  Hat  auag 
t;u1  hatalmat :  habét  potestatem  (NémGl  352>.  Ea  meg  ehnyehe 
az  kegyetleneknek  hatilmokat  (M.irgL  83).  Hatalma  va^on 
istemiek  fel  tamaztany :  potens  est  deus  suscitare  (JordC.  361). 
Ada  hwnekyk  hatilmat :  dedit  illis  potestatem  (381).  Czodak 
es  hatalmak:  prodigia  (721).  Hw  yoghyanak  hatalma:  dextera 
sua  (723).  BjTtoka  es  hatalma  alaa  vettethny  (532b).  Az  prio- 
rissanak  tyztyrenl  es  hatalmáról  VII  cap.  (VirgC.  131).  Sze- 
ressed a  te  wrailat  istenedet  telyes  hatalmaddal :  ex  tota  forti- 
tudine  tua  (Helt:  Bibi.  1  Nim3).  Volna  hatalmom  re.-!,  hogy 
árthatiiec  tfinoktec :  valet  manus  mea  i-eddere  tibi  malimi  (P2). 
Mindeuh.ito  hatalmú  (MehSzJjin.  174).  Tie<l  az  hatalom  (Fél: 
Bibi.  8).  Urunkiuik  diitsőséges  hatalomban-való  jövetelo  T/izm ; 
Préd.  3).  Az  a|>ostolok  egyenlők  voltának  Imtalmokbai 
nok  felsöbsége  s  birodalma  nem  vélt  az  máakon   (.P:;.        ^ 


ISfili 


ERrt-IUTALOM— HATAIJVIAS 


IIATALMASKOD-IK— 1 1 ATALMAZ-IK 


1354 


572).  Minden  apostolit  egyenlS  hatalmiukA  lesá  (EsztT:  IgAny. 
362).  Rab  az,  a  kinec  életére  és  lialáhira  hatalom  vagyon 
;Com:  Jan.  121).  A  török  hatalom  Ali  bassa  vezérsége  alatt 
bárom  száz  had  ver5  erfls  hajókat  állit  elejl;ek  (Fal :  TÉ.  800). 
2)  (data  potestas,  pleuipotentia ;  ermiiehtiginig,  vollmacht).  Ta- 
aojtta  hwket,  mynt  kjuek  hatalma  va^on :  erat  doeeas  eos, 
acut  potestatem  habeas  (JordC.  374).  Ky  hatalmabjui,  awagy 
leweeben  totteetík  ty  ezth?  qua  potostate,  aut  qiio  nomine 
fos  hoc  fecistis  ?  (717).  Az  angyalnak  hatalmánál :  ductu  angeli 
729).  Wr  istennek  hatalmánál  ffel  tam;iztia  (ÉrdyC.  528). 
úegatliy  hatalmánál  meg  ees  contirmala  (632).  Az  vvrdwgwt 
stennek  hatalmánál  meg  2X)rifak  i^VirgC.  72).  Ky  hatalmánál 
«z5t  te  ezeketh,  liog  it  predicalaz  mi  akaiatonk  ellene? 
szprC.  18).  Kristus  vronknak  5  tSlek  hatalma  erre  nem 
?ala  (19).  Méltó  volna,  hogy  azért  mind  meghalna,  arról  kén 
léki  hatalmat  adna  (RMK.  IL282).  S)  [violeutia ;  gewaltsam- 
seit]  gewalt  PPR  A  király  és  az  pfispekec,  és  az  nrak  igen 
slnec  vala  a  k<5sségf5l,  hogy  valami  hatalmat  ne  mfivelnénoc 
■ayta  (Helt:  Krón.  37b).  Látom,  hogy  ti  az  én  szinem  alatt 
ücartok  minden  hatalmat  cselekedni  (Monlrók.  rn.l9S).  Hata- 
om  cselekedés  ló  vagy  barom  elvételében.  Valamelly  ember 
ralakinec  házán  vagy  szekerén  hatalmat  té.szen,  24  gyráu  ma- 
radjon (SzékOkl.  11122).  Másokat  a  külsí  hatalom-erószak  kíszt 
jizonyos  erkölcsre  (Fal:  NE.  75). 

[Szólások].  Kezedben,  hatalmadban  vagyon:  in  manu 
Ma  est ;  maga  hatalmában  lenni :  jmis  esse  sui  PPBl.  Hátai- 
nál w5t  rayta  (VirgC.  102).  Hatalmat  v6n  az  királyon  (MA: 
íibl.  L219).  Ez  rettenetes  halálos  bajvívás  volt ;  ngy  hogy,  ha 
régig  maradhattak  volna  egymás  ellen,  vagy  hatalmat  vett 
rólna  egyik  a  másikon,  vagy  mind  ketten  ott  vesztenek  volna 
Hall:IIHlst.  in.l39). 

erő-hatalom :  violentia,  vis  MA.  gewalt,  gewaltsamkeit 
íTB.  Azth  (a  jószágot)  is  el  akarta  my  thAlnnk  eree  hata- 
omal  vemiy  (LevT.  L89).  Eteo  hatalommal  bjTsagohiy  (líMNy. 
3.227).  Az  szfikSlkedS  béreseden  erS  hatalmat  ne  tégy :  non 
legabis  mercedem  indigentis  fratris  tui  (Kár:  Bibi.  LlSO).  Er5 
latalommal  tseletszik  (Mi«k:  VKert.  250).  De  mind  az  által, 
)r5  hatalom  nélkül  meg  sziliditék  (Pázm:  Kai.  50.  SzD:  MTir. 
123). 

Hatalmas :  1)  potis,  praepollet  C.  potens,  efficax  MA. 
machtig,  kraftig,  vermögendj.  Igen  hatalmas :  praepotens,  prae- 
ralidos  C.  Fegyverei  hatalmas  :  armipotens  PPBl.  Vala  Ehmeleh 
erfionac  vérént  való  rokona  hatalmas  ember  (BécsiC.  3.  11). 
Hondom  túnectec,  hatalmas  isten  e  kSuecbSl  felkSIteni  Abra- 
iamnac  fiait  (MünchC.  113.  26.  72).  Mit  áthatok  ate  hatalmas 
lagisagodnak  (VirgC.  44).  Az  hatalmas  io  isten  (99).  Az  kerezt- 
&nak  hatalmas  yozagus  mjrwelkódetyrSi  (ÉrdyC.  535b).  Mjudden 
wdomanban  hatalmas  leen  (560b).  Hatalmas  veez :  tempestas 
ralida  (KuIcsC.  120).  Hatalmas  vadászó  vala  az  nr  elStt:  ro- 
)iistus  venator  (Helt:  Bibi.  L  D4i.  Az  hatalmasnak  hazában: 
n  domnm  fortis  (Fél :  Bibi.  19).  Hatalmas  isten,  miczoda  gonoz 
imberre  akadék  (Decsi:  Adag.  159).  Kérem  az  hatalmas  isten- 
irth,  ne  tarchia  idegemae  kegielmetek,  hanem  minth  attiafiayth 
Radv:  Csal.  HL  161).  Hatalmason  czelekSszic:  fortiter  ágit  (Kár: 
3ibl.  1.143).    Hatalmassac  vagytoc  az   bor  italban  (Zvon:Post. 

44).  Nem  is  hiszik  vala,  hogy  azt  a  csudát  tenni  hatalmas 
rolna  (Dly:  Préd.  II538).  Angyali  hatalmas  szépség  volt,  és 
lok  szemeket  vert  (Fal :  TÉ.  632).  2)  [vastus,  grandis ;  gross, 
[rossmachtig].  Hatalmas  pwztak  (ÉrdyC.  508b).  Hatalmason 
idvösséges  (Illy:  Préd.  ElSb.  1.2).  »)  [violentus]  gewaltig  PPB. 
JatalmasúI ;  violeuter  MA.  mit  gewalt,  durch  gewalt  PPB. 
3atalma.súl  elfoglalja:  potentia  mediante  occupat  PP.  Kertyt 
latalmaswl  el  flfogta  es  almayatys  el  hordotta  (RMNy.  11146). 
deg  5li  hatolma.<5san  (Mel:SzJáa  49).  Elte  hatalmasoly  az 
söröket  es  hatalmasul  tartotta  (RMNy.  11163).  Vámosi  Istváimé 
isszonyunk  elvitette  hatalmasul  az  katonákat  (MonTME.  1147). 


Hatalmasul  valamit  el  ne  végy  tfile :  vi  non  opprimes  proximum 
tuum  (Kár:  Bibi.  1106).  Hatalmasul  ártatlan  vért  ont  (620). 
És  egyéb  hatalma.skodók  országokat  kezdenek  hatalmasul  fog- 
laUii  (Pázm:  Préd.  1176).  Hatalmas  kegyetlenség  (Zvon:PosL 
1542).  Az  jószágnak  hatalmas  el  foglalói:  violenti  occupatores 
bonorum  (Ver:  Verb.  130.  317).  Nem  engedi  hogy  ol  mennyetec, 
hanem  ha  hatalmas  kézzel  kénszerítettee :  non  dimittet  ut  eatis 
nisi  per  manum  validam  (MA:  Bibi.  151).  Az  aniaszentegyliaz- 
nac  tellyesen  való  ki  szolgaltata.sat,  hatalmasul  kegyetlensége 
által  magauac  koporítana  (EsztT:  IgAny.  50).  Szegen  Pethó 
uram  hogy  zólyomi  kapitán  vala,  akkor  foglalá  el  hatalmasói 
(a  falut]  ((3ér:  KárCs.  in.434).  Az  euangeliomot  ellenség  mod- 
gyara  es  hatalmasul  keztek  fildSzny  (HollPréd.  2). 

Hatalmaakod-ik :  dominor,  vim  facio,  tyraimidem  exerceo 
MA.  beherschen,  gewalt  habén,  tyrannisireu  PPB.  Ez  a  nag 
Anthiokost  ie^zi  vala,  ki  a  gi5ni5rusiges  hefre  hatalmaskodec 
iSzék :  Krón.  48).  Hatalmaskodnak  uraitok :  potestatem  liabent 
il>sorimi  (Fél:  Bibi.  71).  Hatalmaskodó  (Pázm:  Préd.    941.  Kr.). 

Hatalmaskodás :  dominatus,  vis,  tyrannis  MA.  herrschaft, 
gewalt,  tjTannei  PPB. 

Hatalmasság :  1)  potestas,  potentia  MA.  macht,  das  ver- 
niögen  PPB.  Ky  teryeztendem  az  en  hatalmasságomat  Egij)- 
tomra  (JordC.  18).  En  es  ember  vagyok  hatalmasság  alat  vet- 
tetween ;  sub  potestate  constitutus  (375).  Honnan  va^on  ennek 
ez  nag'  liatalma-ssagh  ?  imde  huic  virtutes?  (397).  Hvv-  hatal- 
ma.s.saga  alaa  vet5th:  in  sua  ipsias  anctoritate  statuit  (707). 
Romay  hatalmassaghnak  ellene  rwgodozua  (ÉrdyC.  547).  El 
iewend  nagi  hatalmasagai  es  felségei  (VirgC.  114).  A  mi  ha'al- 
masságunc  nagy:  manus  nostra  excelsa  (Helt:  Bibi.  Icecc2). 
Szol  az  hatalmasságokról,  vrassagokrol  es  erókről,  kik  nem 
egiebek,  hanem  az  angialok  (Fél:  Tan.  81).  Hatalmasságomat 
meg-ismértettem  vélek  (Pázm :  Préd.  150).  A  folyó  vizekis 
hatalmassággal  ki  aradnac :  et  flumina  concurrent  duriter 
(BölcsKönyv.  05).  2)  [violentia]  gewalt  PPB.  Az  morycz  egy- 
hazaat  magának  akarya  vala  foglalny  hamy.ss  hatalmassággal 
(ÉrdyC.  549).  Az  jóságokat  hatalmasul  elfoglalta,  melj  jóságot 
mostis  azoknak  maradeki  azon  hatalma&sag  alatt  bimak  (RMNy. 
U.306).  2)  [pro  titulo;  hoheit].  Hlma-ssagod  fényes  portájára 
küldenünk  (IH137).  Akadályok  miatt  valaliány  napig  várako- 
z,ísa  lón  hatalmasságod  csaaszának  (MonTME  IV.226).  Mert 
mykor  í  czazary  hatalmasságának  nagy  sok  mezzé  való  onagin 
kellene  által  menny  (ErdOrszgy.  1308).  ö  hatalmasságok  (Mik: 
TörL.  19). 

Hatalmasságos:  potentissimus  Kr  [maclitigstej.  Fel  kehien 
az  hatalmasagos  király,  rea  wedwzuen  tomporara  az  ew  ket 
elw  twret  (VirgC.  147).  IdwSzlegy  hatalmasságos  vram  (CzechC. 
5).  Szentély  meg  engem  édességes,  hatalmas.sagos,  dragassagos, 
tejniel  es  hóual  feierb  (Pécsi:  Ágost..  54b). 

Hatalmatlan :  impotens  M\.  ohnmachtig,  kraftios  PPB. 
El  kel  mynekwuk,  kyk  hatalma.sbak  vagyunk  az  hatalmatla- 
noknak  gyarlosagokoth  nyaualyayokoth  vysselnwnk  (Komj :  Sz.- 
Pál.  99). 

Hatalmaz-ik:  invalesco  potentia  Kr.  [stark  sein,  starker 
.sein,  machtiger  werden,  die  iibermacht  gewinuen,  triumphiren]. 
Megbatorodic  kiral  es  5  fedelmibfll  hatalmazic  6  ellene  (BécsiC. 
161).  Nem  hatalmazhatnac  5  ellene :  non  praevalebimt  adver- 
sum  eam  (MiinchC.  44).  Nem  hatalmazyk :  non  praevalebit 
(NémGl.  120.  JordC.  405).  Az  vyz  fellyeb  hatalmazyk  vala 
(ÉrdyC.  439).  Erdognec  ynath  le  vágod,  hog'  ellenSd  semmit 
nem  hatalmazhatic  (DebrC.  586).  Azoknak  zawa  hatalmazyk 
vala  ees  nagh  fel  zowal  keryk  vala,  hogh  megh  fezeitetneieek 
(WinklC.  189).  Rayta  nem  hatalmazhatanak  (VirgC.  128).  Hog 
ev  rayta  ne  hatalmazhasseek  valamy  evrdevgy  chvfeág  (DomC. 
302).  Semm>t  nem  hatalmazhatol  az  istennek  egyhaza  ellen 


1355 


BE-HATAIJUAZK— HATHATÓ 


HATHATÓKÉPPEN— MEG  HATODIK 


(CornC.  352).  A  betegség  nem  hatalnijizik  (LevT.  II  383j.  Midöu 
a  törfik  naponként  hatalmaznék  (Monlrók.  111.123). 

be-hatalmazik :  "c  Az idMIjfogvals,  hogy  a  tíirök  europába 
l)é-hatahiiazott  íliod:  MAtli). 

el-hatalmazik :  invalesco,  viribiis  augesco,  piaovaleo  MA. 
stark  weriieu  IT15.  |iiljerhaufInehmon,  sich  hervortuii,  triumphi- 
ren).  Az  harag  el  hntalmazuth  :  ira  desaevit  (JordC.  157).  Yghen 
el  hatalmaznuk  vala  hw  kya.vtnsok :  invale.seebant  voccs  eonun 
(613).  Saulus  ol  hatahnazyk  vala:  sose  corroborat  (738).  Ha  ky 
raytatok  el  hatalmazyk :  si  iiuLs  oxtullitur  (írdyC.  92).  Myud 
twdoniaiiyabaii  ínynd  yo  janilHír  eeleteebeii  el  hatalraazwan, 
py.si«kkee  teweek  (551).  Az  az  elleaseeg  nem  hatahiuizlmtik  ol 
mi  raitunk  (DebrC.  57).  A  vizek  elliatalniazánac :  aijiiae  pr.ie- 
valuoniiit  (Holt :  Bibi.  I.Ol).  El  hatahnazéc  az  Maliomet  sebén 
a  méreg  (Helt:  Kr(5n.  107).  El  hatalmaznac  raytunc  az  bűn,  a 
test  (Bom :  Préd.  246).  Az  észjiki  szelec  el  hatalmaznao  e.s  az 
hideget  kemenyetic  (KNagj'sz.  1579.  E8).  Háborgatríim  elhatal- 
mazt'U'  én  raytam  i MA:  Bibi.  1.517).  A/,  tőrük  birodalomnak  az 
keresztyén  országokon  el  hatalmazott  uralkodása  (Piizm:  Kai. 
433).  A  tévelygésnek  ereje  annyira  ol  nem  hatalmazot  (l'ós : 
Igats.  1.317).  A  nyavalya  ha  ol-hatalmazik,  nehezebben  gj'ogyit- 
tat.h;itik-meg  (Nagyari :  Ortli.  b2).  El-hat;ilmazott  a  vétkes  szokás : 
TOiKvotudo  vitiosa  invahiit  (Com:  Jan.  177).  A  gyülevész  népnek 
vélekedése  el  hatalmazik  rajtunk  (Fal :  BE  611).  Zoroaster  ut;inn 
a  nap  keleti  országokbann  igen  hamar  el  hatalmazott  ez  a 
mesterség,  és  tovább  is  folyamodott  (FaI:TÉ.  688). 

meg-hatalmazik :  c«  Hatalniazak  meg  mendenevt  oly 
nagy  ehsog :  tam  magna  fames  ubiijue  invaluit  (ElirC.  63).  Az 
korsag  igen  nagion  meg  hatalmazot  rayta  (DebrC  249).  Sem- 
mikopen  meg  nem  hatalmazhattoc  az  énnekem  zolgalokon 
(TelC.  334).  Az  en  ;üni>k.s;igym  ygőu  meg  hatalmazanak  ou 
raytam  (CzechC.  35).  Meg  hat'dmaztanak  en  reyatam:  confor- 
tati  .simt  super  me  (KulcsC.  29).  Meghatalmazuan  az  betegség 
ev  rayta  (DomC.  140). 

Hathat :  polleo  C.  PPBl.  (possiim ;  könnenj.  Ada  myt  hat- 
hatnék adnya :  dedit  quod  oft'erre  valerom  (ElirC.  48).  Kyket 
liathacz  vallanod :  quae  habero  potes  (98).  Nem  batliatnak  ym- 
tenyo:  non  pos.suut  admonere  (117). 

[által-hathat,  vő.  által-hat] 

általhatható :  (penotrabilis ;  durcbdringend].  Az  alcénak 
háta  az  éles  tVigyvertsapiissal  meg  nem  vágattatliatik,  és  nem-is 
által  hatható  (ü.m:  Jan.  45). 

[be-hathat,  vö.  be-hat] 

behatható :  penetrabilis  MA.  durchdringend,  eindringend, 
l'PB. 

Hathatatlan  :  impenetrabilis,  inefficax  MA.  unzuganglich, 
vvo  man  nicht  dnrchdringen  kimn,  ohne  kratí  PPB.  Ez  az  ol- 
bots;itjlsis  kétképpeu  lészon:  hatliat;itlim  kép|)en  és  hatható 
képpen  (Ker:  Préd.  472). 

Hatható :  effici.'!  C.  potis  PPBl.  jjcnetrans,  poten.s,  validus 
MA.  kriitíig,  stark,  der  eiudringen  kann  PPIi.  Hatliató  jegyezés: 
eniphasLs  C.  Kyk  az  nioíiey  keuert  eyendyk,  igőn  hatliatook 
leznok  (SándC.  7).  Hatható  gjors  (test)  (20j.  Moly  hatható  az  8 
szereteti  azokhoz,  kic  .  .-.  (Holt:  Bibi.  Lg).  Ereié  hatható  vala 
még  gyógyitÍLssára :  virtus  erat  ad  sonauduni  (Helt;  UT.  P7). 
Elég  er&,  elég  hatható  :  abundo  polleus  iwtousque  (Decsi:  SallJ. 
1).  I  látható  orvossjig  (Zvon :  Pest.  1.693).  Az  kic  nagy  lépessel 
ifiniac,  bátor  szüuBek,  nagy  tehetíc  és  hathatóc  (C'is.  O).  Hat- 
hatóc  az  igaz  beszédeo  (MA :  Bibi.  1.452).  Az  nap  az  ű  fényé- 
vül hozzáne  mind  inkáb  és  hatliatóbban  közelit  (MA :  .Scult  161). 
Hatliató  viga^talás  (Tuln:  Vigaszt.  2li8).  Isten  igéjének  ereje 
vag}'  batbató-vólta  (Mad :  Evaug.  485).  Az  a  b&z   igen   hatható 


párah  (Misk:  VKert.  167).  A  saskeselyű  éles  és  liatliató  .szag- 
lással bír  (290).  Fölben  liathato  zengés  (GKat:  lltk.  39.  Kecsk: 
ÖtvM.  271).  A  szépség  vajki  liatliató  (KÍ8v:Adag.  427). 

Hathatóképpen :  eflicaciter,  efücienter  C.  MA.  kralíigliili, 
wirklivh  PPB.  Hjithatóképpen  lészen  6  benne  az  J.  C1ir.-n;ir 
szent  lelke  iMA:  Si-ult.  038). 

Hathatós:  efficax   MA.   kriiftig  PPB.  Edesb  és  hathat  -í 
őröm  (I'eerC.  213).  Az  Lstenuec  be,széde  élő  és  ereű  és  ket  ■_! 
tőrnél  hathattosb  (Helt :  UT.  Gg7).  Hatliatos-képpeu  nem  vigaac- 
talhattyuk  (Bátai :  \Tárgy.  103).  Az  orvosságoc  hathatü.ssabba<- ; 
efticaciora  sünt  (Com:  Jau.  173).  Hathatos  gyomorban  a  téjbfd 
lőtt  savó,  mosni,  ti.sztítani,  s  zavarni  gyomrot  jó   (Felv:  ScIiaLS. 
12).  Hathatósképpen  nógatni  miist  a  jóra  (Otr:  Besz.  195).  Hat- 
hatos képpen  bevenné  a  .szent  lelket  (Illy:  Préd.  1.601).  A  sziv- 
böl  sziirmazott    kfinyhullat.isok    hathatosíjk   a  szivet   bflnőkt'.l 
megtisztítani  (11.186).  Parancsolatja  közöttük    hathatós,    melyre  ^ 
vitézló  rend  kész  és  alkalmatos  (Thaly :  Adal.  IL2  ■).  A  szóllások  | 
formái,  a  mellyekkel  élt,  hathatósak  voltának  (Bod:Pol.    1121. 
Hathati'w   esméretségben    álUiak    e   históriák   (Kónyl:  VártaM. 
Előb.  2). 

Hathatósság:  efficacia  Com:  Jan.  169.  [wirksamkeit,  kraftj. 
Olly  nagy  hathatóssága  vagyon  a  mérgének  (Misk:  VKert. 
613).  Az  imádsiignak  hathato.ssága  (Illy:  Préd.  11.51). 

Hathatóság:  efiScacia  C.  efficacitas  MA.   nirkung,  krafi,    ; 

st.-irke,  macht  PPB.  Clialardsagnac  hatlatcisága  (Mon:Ai>ol. 
451).  A  tsillagi>k  forgásábtll  jövendölő  a  tsillagok  hat)iat('>ság:'it, 
edgybou  folyá.sát  gondollya  meg  (Com:  Jau.  211).  Az  orvossá- 
gok beléjek  oltott  hathatósággal  munkAlo.szszák  az  emberlx'U 
az  egésséget  (Pós:  Igazs.  415).  Az  lelki  meg-vakuhisnak  efHea- 
ciája,  batliatósága  istentől  származik  (Matkó :  BCísák.  255).  Uiu- 
tegetuek  magot,  de  nem  hatliató,  nincs  liathatósága  (Mad :  | 
Evang.  174).  Attól  vésznek  erót,  és  hathatoságot  csudálatos  i 
gyümölcsökst  hozni  (Illy :  Préd.  1.77.  CorpGram.  702).  1 

Ható :  |)otLs,  potens  MA.  miichtig,  vermögend  PPB.  Mert  ő 
(a  nap)  ható   állat,   mert    az   ő    fene   az   ivegon   által    me^en 
(NagyszC.  222).  Mindeu  czontyát  az  5  nagy  átka,  mint  az  ható  i 
olay,  megjáija  (MA:  Bibi.  V.52).  | 

minden-ható :  omnipotens  C.  MA.  allmiichtig  PPB.  Men- 
denhatto  ystennec  magát  ayaluan  (ElirC.  7)l  Igen  keserőség- 
gel  töltőt  be  engemet  a  mendenhato  (BécsiC.  3).  Amendenhato 
vr  megbánta  ötöt  (45).  Atya  mjiidenhato  vtr  isten  ky  hyvra 
anyánknak  meheeböl  Cristus  Jesust  (ÉrdyC.  343).  Vetkeztem 
az  myndenhato  istennek  ellene  (VirgC.  13.  Helt:  BibL  LG2: 
Zrinyi  I.IO).  Mind  ezeket  enged-meg,  atya  mindenható  úr  isten 
(Pázpi:Préd.  12). 

mindénhatóság :  omnipoteutia  C.  allmacbt  PPB.  Mindeo- 
hatossag  (Born:  Préd.  261). 

nagy -ható  :  [multipotens ;  grossmiiditig  j  itaf  xpatTjí].  Syl- 
vaster,  erdőben  lakó;  Pougarác,  nagyható  (RMK.  n'.261.  400i. 

szü-ható:  [erschiittemd,  rühreudj  (GKat:  Grad.  Ajánló  lev. 
Inu-e.S ;  UKat  27). 

Hatos :  [potens ;  miichtig].  Sem  hatosb,  vagy  tabetSsb  (GKat : 
Titk.  455). 

Hatóság :  potontia,  efficacia  SL  [macht,  kraftj.  Ekönkeppen 
lezen  minden  diröfilt  tostnec  fl  nőmös  gmgesegjs  hatósága,  hog' 
minden  állaton  által  meg'en  az  allatiiac  meg  zegese  nelkil 
(NagyszC.  219). 

[Hatód-ik] 

még-hatódik :  [penetror ;  durchdrungen  \verden].  Padimen- 
tomoztatott  padlá.sok  levén  ugyan  sok  esítiM  L^  olly  állapot- 
jábau,  ho0'  megható<luék,  félelmes  nem  lehetne  (^iz;ll:  Króa 
5Ö7X 


(Hatolj 

ki-hatol :  cnimpo,  piuineo,  oiiiaim  MA.  ausbreclieii,  heraiLs- 
fahreii,  aiuifliessoii  PPB.  [sicli  heiausjirboitcii,  sicli  befroien]. 
Si-lmtuliii  a  veszedelemből :  evailere  *c<'isiis ;  semmi  mesterség- 
gel ki  nem  hatolhat  a  gonoszból :  *ars  victa  malo  PPBI.  Ki 
batlek  belőle :  laurfum  batulum  gesto  (Decsi :  Adag.  7).  Az 
boDuau  Qu'ts  nap  délre  nag)-  nehezen  hátolhatt.Hk  [y]  vala  ki 
Bélire  (Szal:Krűa.  12S).  A  bfiunek  szolgalatja  alól  magátulis 
ki  hatolhat  (Megy:  6Jaj.  11.32).  Ketseg  torkából  kihatlo  lelek 
(11.39).  Ut  ve.szt5  kertbe  keverte  magát,  nehéz  ebbiM  ki  hatolni 
(Fal :  TÉ.  666).  Mozgunk,  erőlkedüuk,  hogy  ki  hatolhassunk  (a 
bkokból)  nyertesen  (Fal:  BE.  578). 

1.  HÁT:  1)  dorsiim,  torgum  C.  MA.  riicken  PP15.  Hát 
bordája,  gerencze,  gerezdi:  .spina  dorsi;  hát  raegé:  retvorsus, 
pest  tergum ;  hiit  megül :  pone,  a  tergo  MA.  Fel-hámlik  a 
bátom  a  verés  miatt :  corium  degetur  de  torgo  moo  PPlíl.  Neky 
vonzauala  kapuciomat  hat  mego  (retro)  s  uekyk  eleue  (EhrC.  21). 
Az  aratoc  hatoc  megét :  jiost  terga  (BécsiC.  3).  Vepec  8  hozia 
hatmegői;  accessit  retro  (MüuchC.  29).  Le  zalla  az  zamar  ha- 
tárol (VirgC.  46).  Loua  hatara  öliien  (DebrC.  170).  Hatavtola: 
posteriora  (113).  Njiilat  az  hatara  ada  az  embernek  (CsomaC. 
112).  lm  pigvet-hátra  kilenczre  8  pénzt  küldtem  (LevT.  11.32). 
Tafota  swba  peg^veth  hattal  belleth,  galléra  pereme  pegyweth 
hat  (RMNy.  IL35).  Róka  hath  swba  (170).  TSrdbo  azoknae 
hatokat,  kic  8  ellene  tamadnac :  percute  dorsa  inimiconim  ejus 
(Helt:  Bibi.  Ldddd).  Ódalnac,  háta  bordánac  íáyassat  enyhíti 
(Me!:Herb.  130).  Az  halál  hatok  meget  sarkal  (Mih:ÖrükÉ. 
117).  2)  [dorsnm,  pars  laté  prominens ;  rücken,  sich  breit  er- 
bebender  teil,  erdrücken  etc.].  Méta  terrea  quae  Erhat  voiatur 
1109,  1296  (Jerney).  Locus  allosceghafya  dictus  1193.  (Allo- 
zeghachtya  1383.  Knauz).  Metae  Foucholcahacya  vocatae  1268 
(uo.).  Laatac  vroncat  a  tenger  hatan  zarraz  lábbal  iarnia 
(NagyszC.  219).  Ymee  a  zenthseges  lábak  kyknek  a  theenger 
raita  iarwan  hatath  vethe  (WiuklC.  88).  Kampanianak  hatara 
vereh  a  zeel  6ket  (DebrC.  194).  Kiballaga  az  ároe  hátára  (Helt : 
Mes.  70).  Terem  a  .szőlSe  hátaiban  és  m&sdyén  (MehHerb. 
179).  Az  ember  háttá  gerezdinec  veleie  (Kár:  Bibi.  1.630). 
De  mit  tanúllyimk  lu'am?  halottakat  eleveníteni,  és  víz  há- 
tán járni?  (Pázm:Préd.  51).  Kik  levelemnek  hátán  nevezve 
vattok  (KecskTört.  III.324).  Supphcatioja  hátán  láttam  válasz- 
tételét (Matkó :  BCsák.  12).  Mert  reménség  hátán  építenünk 
szerenehét  lészen  heaban  (Zrínyi  n.47). 

[Szólások].  Főid  hátán  nincs  miísa  (Fal:  NU.M94).  Ha 
abol  (a  hitből)  ki-kopnak  :  vagy  hogy  5k  is  az  apostoli  tam'tá,s- 
nak  rendit  vészik-elé,  vagy  ha  nem,  tsak  jég  h  á  t  á  n,  és  fö- 
venyen fognak  éppítenie  (GKat :  Válts.  n.d).  Hai !  t«ak  niuts 
szeb  könyv  a  világ  hátán  amannál,  melynek  titulusa  az : 
Religio  Medici  (Fal:  NA.  123).  Hogy  az  ördög  szántson 
barázdát  a  hátán  (Kónyi:  HEom.  164).  Mindenkoron  há- 
takon valánac  az  gottusoknac  (Helt:  Króa  11).  Generális 
uram  már  az  ellenség  hátán  vagyon  (Nyi'.  XII.417).  Egymás 
hátára  törvényeket  imi :  leges  alias  super  alias  *acervare 
PPBI.  Már  az  udvamak-is  meg-vagyon  mondva  az  isten  hozzád, 
meg-is  érdemli  hogy  háttal  fordúllyunk  hozzá  (Fal : 
NE.  lOj.  Myuden  ellenseegidnek  hatat  adok  előtted :  cuu- 
etorum  inimieonun  ferga  vertam  coram  te  (JordC.  60.  297). 
Igen  elfáradánac  a  rómaiac  es  ugy  kezdénec  hátat  adni  és 
vg}-an  rendben  elkezdénec  menni  (Helt:  Ki-ón.  12b).  Meg  fu- 
tamuán  estue  adánac  liátat  iGosárv:  MagyB.  D2i.  Illyen  kár 
után  tőrök  adgyon  hátat  (Zrínyi :  ASyr.  65).  Szerenche  kezd 
adni  hatot  (161).  Nem  állhatja  (a  sas),  hátat  ád  nagy  erejének 
(Thaly;  Adal.  1.134).  Hátat  fordítsunk  Erdélynek-aimak 
a  kedves  tündér  országnak  (Mik :  TörL.  28).  Ha  a  forrásból 
jól  iszunk  azután  annak  hátat  fordítunk  (64).  Ha  ki  a  forrásból 
untig  ivót,  hátat  mutat  néki  (Fal:  UE.  364.  Fal:  TÉ.  695). 


Hátát  megveti:  reclinat,  füleit  dorsuni  PP.  Háttal  for- 
dult: dorso  obver.sus  Kr.  Jesus  hattal  tbrdwla  nap  keletire 
(ÉrdyC.  64).  Hatt;il  fordwia  rooa  (453b.  TibC.  84).  Az  ámittó 
gyönyörűségekhez  jó  koiáti  háttal  kell  fordulni  (H'al:  BE  586). 
Hát  m  e  g  é  való  cz(ujftblíis :  [wstica  sanna  (Decsi ;  Adag.  269). 
Hát  megöl  az  gonosz  uépec  engem  szörnyen  nevetnec  (MA :  Bibi. 
V.17).  Hat  megöl  való  meggtiggolius:  sanna posticaíCom :  Jan.  187). 
Nem  méz  az  mit  neked  hátad  megett  barátod  beszél  Criialy : 
Adal.  1.1). 

[K(>zmondá.sok].  Szegény  ország,  kit  szamár  háton  dúhiak 
(Decsi :  Adag.  41). 

árok-hát:  [das  erhobene  ufer  das  graben.':,  damm].  Us<iue 
ad  uuam  fos.satam  et  foveam  arukhat  dictum  1250  (Wenzcl 
Vn.315).  In  loco  Arukhat  1394  (ZichyC.  IV.568).  Az  ároc 
hátról  (Helt:  Krón.  189).  Az  zazlok  az  árok  hatban  wadnak 
(LevT.  1.242). 

bogár-hátú  :  [elatiLS ;  erhaben].  Négy  rongyos  fal,  kémény, 
ogy  tsikorgó  ajtó,  bogái-  hátú  fedél  (Orczy :  KöltH.   199). 

csomós-hátú :  [gíhbus ;  höckeríg].  Oipas  szemfl,  czomos 
hatu,  simta  es  pelp  (Szék:  Krón.  171.  Valk:  Gen.  22). 

erdő-hát,  erdő-háta:  tergimi  silvae,  silvae  vicinia  Sí. 
[vvaldgegend].  Méta  vadít  in  silva  super  duas  metas  ín  ílicibus 
positas;  inde  ad  meridíem  super  erdeuhat  1251  (Wenzol  VII. 
330).  Léczet  az  erdö-liátral  (MonTME.  1.385). 

görbe-hátú :  gibber,  gibberosu-s,  gíbbosiLs  Sí.  [buckelig, 
höckerig].  (Helt:  Krón.  45.  Helt:  Bibi.  I.  n.i.  MA:SB.  344. 
Bal :  Csisk.  385). 

hegy-hát:  jugmn  montís  Kr.  [bergrücken].  (Görcs:  Máty. 
91). 

kemény-hátú:  ostreatus;  darabos  PPBI. 

ló-hát :  [dorsum  equi ;  pferderücken].  Lo  hatra  fel  ilvven 
jewe  az  varosba  (PéldK.  83).  En  az  tanácz,  hogy  ne  íargaly 
ló-háton,  ha  akarod  hogy  nyakad  oda  ne  szakadgyon,  ielesbeu 
az  kék  szőrfi-fele  loiiakon  (FortSzer.  K2b).  Ló-hátra  kaptak 
iMoln:  JÉpül.  92). 

papiros-hát:  charta  aversa  PP.  [rückseite  des  blattes]. 

Hátas:  1)  dorsuosus;  das  einen  hohen  rücken  hat  PPB. 
3)  dorsuarius  MA.  [roit-].  Hátas,  hátán-hgrdó:  dorsuarius  PPl. 
Egy  botot  is  hagytam  és  legjobbik  liátis  lovamat  (Radv:  Csal. 

in.234). 

Hátasság.  A  hegynek  hátassága:  *tergimi  collís  PPBI. 
[bergi'ücken]. 

Hatatlan.  Hatatlan  ló:  stema.x  C.  Földhöz  veró,  levető, 
hatatlan  ló :  stema.'!  MAI.  Hatatlan  ló,  levető :  3tenm.\  equus 
PPl. 

Háti :  dorsualis  Kr.  [rücken-].  Nem  igazán  írják  a  mi  kép- 
íróink keresztelő  Jánost  mint  valami  kunsági  juhászt  háti-bőrbe 
őltSzve  (Misk:  VKert.  47). 

Hátra :  retro  C.  post  MA.  ziurück,  hínten  zu  PPB.  Hátra 
felé  :  retrorstis ;  hátra  verés :  propulsatio ;  batrarepfliők  :  revolo 
C.  Hátra  mászoc :  in  pedem  reü-ocedo  MA.  Engedetlenek,  kyk 
sathan  után  hatra  ménének  (DomC.  103).  My  nemw  meertek- 
beu  meerendőtők,  azonnal  meeryk  hattia  tynektek :  ín  qua 
mensura  mensi  fueritís,  remetietur  vobis  (JordC.  372).  Hattra 
fordí\'lwan  (conversus),  monda  Péternek :  Énnekem  teewelghe- 
semi'e  vag  (406).  Hatra  fordeytwan  een  ellensegemeth  meg 
koiTvInak  (KulcsC.  13).  El  ne  vassítek  az  tfl  reminsigteket, 
melTirt  nag'  iutalmat  fizetnek  hátra:  quae  magnam  habét 
praemiiretributionem(.Sylv:  ÜT.  11.108)  Rákot  .soha  nem  láttam, 
ki  elő  iárt  volna,  hanem  czac  háttra  'Helt :  Mes.  408 1.  Hátra  nyulo 
palotákat  épiltete  (Helt :  Krón.  168).  Satumus  budo.so  es  hatra- 


i:jijyjL/-í±j^  íut. 


- í  iLTíin  í 


iarulo  (KBécs.  1572.  Dö).  Az  eiiibar  liolot  egyzer  el  múlik, 
tSbJjo  ismeg  hatra  nem  varando  (Frank:  IlasziiK.  7).  lia  visza  nem 
hinad,  az  az  hatra  nem  h;izudnad,  a  mit  irt;il  (Tel:  Fel.  203j.  Mik'- 
ron  az  ffiles  oly  keuér  az  télnek  elein,  bizonnyal  tudgyad,  hof;y 
nagy  tél  vagyon  még  háti-a  és  nagy  hó  (Cis.  F2b).  Fogadiist 
tőttem,  és  nem  vonhatom  iiátra  (MA:  Bibi.  1.229).  Nem  úgy 
megyünk  hátra,  hogy  vissza  ne  jfinénk  (RákGy:  Lev.  144).  Sok 
volna  még  hátra,  de  nyilván  eztis  megeléglették  az  aszszonyok, 
a  kiket  a  sok  tSrvény  terheli  iukáb  mintsem  vezérli  (Fal :  NA. 
189).  Nincs  eg)'éb  hátra,  hanem  az  experieutia,  a  tettében  lett 
sok  féle  próba  (Fal:  NU.  318). 

Hátrább  (hátréb  ACsere:  Enc.  140):  magis  retror.sum  Kr. 
[mehr  zuriick,  weiter  hinten).  Afli  hatrab  Péter  (Apóst  35). 
Kirfil  itt  hiitrábbis  (alább]  kelletic  szolnunc  (Zvon:  Post.  11.312). 
Nem  mindgyárilst  igaz  és  apostoli  ecelesia  az,  acki  hoszszn 
rendel  az  ő  pöspíkit  ele6  szíímalliattia,  mint  oda  hátráb  maid 
meg  bizonyoszik  (Gíinez:  RB.  63 1.  Kevesebb  (így)  h;itrábl) 
állván  (Hall :  HHi.st  III.30).  Az  ellenség  hátráb  ment  (RákGy : 
Lev.  164).  Mi  penig  hátrébb  maradtimk  vala  (Monlrók.  VTII. 
336). 

[Szólások].  Nagy  eset  ez,  s  még  is  gyémántban  foglalod,  s  az 
én  dotinitiomat  rutitod;  fogd  hátráb  (Ker:  FelsK.  314).  M a- 
gad  mentésével  hátráb'  addig,  mig  meg  nem  kivánnyák 
(Fal:UE.  489). 

Hátrábbacskán :  [paulo  magis  retro ;  etwas  weiter  zuriick). 
Hátrábbacskáii  Událtam  maradni  a  házi  gazdagsággal  (Fal; 
NU.  285). 

Hátrábbság  :  fpostorioritas ;  das  nachher  in  der  zeit].  Nincs 
abban  semmi  clSbség,  sem  hátrábság  (istenben,  Monlrók.  MII. 
254). 

Hátrál:  1)  impedio,  praejiedio,  tardo  lír.  [verzíigern,  hin- 
derlic-h  ,sein].  Kz  megint  nagyon  hátrálta  dolgát  (Fal :  TÉ.  745). 
Nem  fogja  hátrálni,  higyd  el,  kéréseket  az,  a  ki  öröktől  kor- 
mányoz népeket  lOrczy:  KöltSz.  11).  Melyly  végzés  hátrálja  a 
jó  szándékokat?  i20ü).  3)  rocodo,  retrocedo  Sí.  (zm-ückweichen, 
retirireii].  Vakmorí  nem  hátrál  (Orczy:  KöIISz.  242). 

Hátról :  1)  (a  tergo ;  hinterrücks,  von  hinten].  Nem  annyira 
elSrill,  mhit  bátri'il  kell  szemléim  e  titkot  (DEmb:  GE.  11). 
Mind  elSl,  mind  hátról  (Gvad:  FTs'ót.  44).  Mint  egy  görfig 
dinnye,  hátn'i!  volt  dombozva  (tnpéja,  89.  94).  Fekete  galondal 
a  végit  fodro.s.san  hátrúl  bé  font  hajhoz  kötötte  tsinossau  (Gvad: 
RP.  18).  Mihent  mi  megettük  a  mi  vatson'mkat,  mindjárt  által 
hágtuk  hátrúl  a  jialánkat  (72).  2)  [quod  a  tergo  est,  postic-a  ; 
der  hintero  teii,  der  hintere].  Mintha  dagaszt.-ma,  hátrúljával 
úgy  ment  (Gvad :  FNót.  125).  Taliga  hátrullya  felé  ált  (Gvad : 
RP.  34). 

Hátrulsó :  [pcsticua,  posterior ;  hintere).  Hátrulsó  lábbal 
rúgott  ((Jvad:  Orsz.  50).  Hátrulsó  lábszíir  (102). 

Hátul  (hitól  Helt:  Krón.  43) :  1)  pone,  retrorsum,  retrorsus, 
a  tergo  MA.  in  aversa  parte ;  liinter\v;irts,  avif  dem  hiiiíorn  teil 
PPB.  I Iától,  hátúi:  vom  riickeu  her  Adámi:Spr.  Hatwl  megh 
lacz  enghemeth:  videbis  posteriora  mea  (JordC.  73).  Yme  az 
azonyallath  hatwl  yarwla :  ecce  mulier  accessit  retro  (380). 
Fráter  Leo  felueii  hatul  el  reyte  wmagat  (VirgC.  42).  Hat\vl 
iUete  chak  az  nihaya  ikremet  (Pásti ;  NTest.  17).  Ki  zemedbo 
zepeí  zol,  do  hatwl  meg  ezen,  az  weled  egy>vt  soha  sokayu 
nem  lozen  (Pesti:  Fab.  53b).  Jaruluan  hatul:  acce.<sit  retro 
(Fél:  Bibi.  13).  Az  szeknec  az  teteie  kerekded  vala  hátvl : 
summitas  throni  rotunda  erat  in  i«»rte  [wstoriori  (Kár:  Bibi.  1. 
314).  Hogy  néznéc  Mos6.st  hától;  ut  aspiciant  tergum  M.  (MA: 
liibl.  1.80).  S)  Hátulja:  pars  postica  alicujus  roi  Kr.  [der  hin- 
tere teil  eines  dinges].  Njiil  hátnllya:  eina-i  ha.sen  lende  Kir. 
Besz.  126.  Noha  hajó  orra  ol  nem  törött   vala,  du   hátulját  az 


víz  mind  elszaggatta  vala  (RMK.  IV.2i)3).  Az  hajónak  az  há- 
túUya  (Forró:  Curt.  125).  Csak  hadainknak  némely  ré.sz.>  (>.ii.t;i 
meg  az  elleaségnek  hátulját  (Monlrók  VIII.456).   A    il 

fejét  el-liagyí'au,  liátullát  kezdeni  (Kisv:  Adag.  218).  A  1 .. 

seregec  sűrS  hadi  .seregben  szorittatnac,  a  melly  hátullyal  avagy 
utolsó  .sereggel  meg  erSssittetett :  copiae  coguntiu'  in  phalangem 
tergo  seu  agmine  postremo  munitam  (Com:  Jan.  148). 

[Szólások].  Hátúi  fú  az  szél :  tristis  scytale  (Decsi:Adag.  90). 

[Közmondások].  Ketske  sem  menne  vasárra,  de  fltik  hátul 
(Czegl:Japh.  130). 

elSl-hátiil:  a  fronté  et  a  tergo  PP.  PPI.  hinten  und  vom 
PPB.  EWl  hátúi  szemtelen  vagy :  adversiis  et  *aversus  inipu- 
dicus  66  PPBI.  Elöl  és  hatol  (Dly:  Préd.  0.228). 

Hátulsó :  posticiis,  posterus,  jiosterior  MA.  hinterwürtig,  fol- 
gend,  das  hintero  PPB.  Háh'ilsó  ajtó,  kapu:  posticum  PP.  (Pesti: 
Fab.  26).  A  háznac  hátulsó  részében  (Kár:  Bibi.  LÖ07.  Káldi: 
Bibi.  299). 

2.  HÁT(taA<iay  FestC.  11.83.  339.  te/iáySylv:  UT.  1.28.112. 
113.  Ü\eha,ih  Heyd:  PCF.  68):  1)  tum  MA.  [da].  Mykoron  meg 
akarnaak  mosny,  lataak  haat  aazzonyallat  (ÉrdyC.  340bX  Hal- 
uan  ezt  a  barátok,  folyamának  leronimosnak  cellaiaba,  hat  ott 
nincs  (KazC.  66).  El  mene  és  leié  ötét,  hogy  hát  negyed  napi 
halott  (ÉrsC.  MPa-ssio  ed.  Toldy.  173).  Jutánk  egy  szép  mezőre, 
hát  a  mezőn  vannak  igen  magas  fák  (Tel:Evang,  L274).  2) 
igitiu-  MA.  danim,  derowegen  PPB.  [alsó]  a)  Hat  az  setétség 
minemű  lészeu?  ipsae  tenebrae  quantae  enmtV  (JordC.  371). 
Ki  vagy  hát  ?  ipiis  es  ergo  ?  (624).  Haat  mi  oka,  hogy  nagj'ob' 
ban  nem  engedwnk  ?  (825).  Christus  teremt,  feltámaszt,  egyenlő 
attyához;  hát  természet  szerént  való  isten  (Mel:AT.  14).  Nem 
illik  ebbe  babatizalni  senkinek.  Tud  istennek  hat  a  Christust 
(MebSzJiüi.  40).  Az  légy  madár  hát:  terra  volat  (Decsi:  Adag. 
19).  Az  isten  mondotta  .s-hát  nem  mivelné-e  meg?  Deas  locutus 
est,  et  non  implebit?  (MA:  Bibi.  1.143).  Tovább  foljiatta  beszé- 
dét :  hát  a  vitézség  micsoda  ?  (NólPM.  36).  b)  Ha  ysten  volt, 
haat  embery  teste  nem  lehetett  (ÉrdyC.  519b).  Mert  ha  ez 
ugy  volna,  hat  semmi  nem  lenne  (DebrC.  129).  Ha  isten  e 
gyermek,  hat  mire  fel  Herodestől  ?  (341).  Ha  lika  vagyon  az 
sebnek,  hat  főchkendőuel  erezd  bele,  ellyen  módon  meg  állat- 
hatod, myg  az  izeket  el  nem  iarya  az  fene  (f>aiik:  HasziiK. 
34).  De  ha  nincsen  e  dologról  is  irás,  hát  miért  veszekedik  sz. 
Ágoston?  (Gyarm:Fel.  125).  c)  Miért  pedig  hogy  asszonyunk- 
nak e  dicsérete  főképpen  ezekről  vagyon :  hát  méltóságosb  e 
dicséret  a  több  dicséreteknél  (TüiC.  124).  Mikoron  azért  M;iriá- 
nak  teste  legyen  minden  szenteknek  testeknél  méltóságosb :  hát 
inkiibb  kellé  tiszteltetnie  (365). 

no-hát :  (igitm- ;  alsó].  Noliát  nem  azután  kJveti  a  bfin 
bocsánat  a  kegyelmet  (Czegl:  MM.  295.  MNyil:  Zsolt  115). 

ta-hát:  1)  tunc  [tum;  da].  Tahat  felmagaztatec  orza^ 
(BécsiC.  11.  MüncbC.  16).  Tahag  be  theleek  wygassaggal :  timc 
repletum  est  gaudio  (FestC.  83).  Taliat  ez  bodog  atya  monda 
(VirgC.  38).  Taliat  a  neep  megen  vala  vtaona  (WinkIC.  137). 
Tahath  zepletelen  lezek :  mm  immaculatus  ero  (KulcsC.  35). 
Tlialiat  mondani:  tunc  dixi  (98).  Fel  serkenuen,  latah,  tahat 
meg  zabadulth  minia  a  veer  kórságból  (l)ebrC'.  27).  2)  igitur, 
quapropter  MA.  darum,  derowegen  PPB.  [demiiach,  alsoj.  Ezek- 
ben ha  twrtent  volna  vetkezned,  tahatli  nylvan  meg  mond 
(VirgC.  12).  Kótőto  magát,  hogy  ha  az  meg  hagjot  napon  meg 
nem  kwidj,  tahat  kel  anywal  tartozjk  (RMNy.  11.20).  Hogyha 
nem  epitendic  a  templomot,  tahat  az  »r  isten  ő  reaioc  nagy 
drágaságot  IxK-hat  (Helt:  Bibi.  I.h).  Miért  hittok  taliát  i'ntieni 
Noéminek?  (Káldi:  Bibi.  232). 

te-hát  (te,hnt  JordC.  382.  í<Au<  Ozor:  Christ  88.  <iA<ií  128): 
1)  (tum,  tunc;  (híJ.  Ez  Irater  tehát  \eva  ayoytalos :  firater  extuuc 


HATÁR 


HANT-  HATÁR— HATÁROZ 


1362 


1  utus  est  devotissiraus  (ElirC.  69.  30.  80).   Mykovon   fel    iiowt 

V MiM,  tehát  kSzetle  leeletenek  az  k<inkoljok  es:  oiim  írevi.sset, 

iiiiii-  appariienmt  zizania  (JnrdC.  3íil),  Ezenkflzbe    lata:    Inliat 

a  sokre.'-lielxM  ki  iíliip  pgy  ifin  (TiliC.  1851    Es   annak    utánna 

I  it.im  tollas  nit*'í  'úH  az  mmiíior.szagban  az  Lstennek  tanubizony- 

-.itának  temploma  iSylv:  IT.  Aix)<\  cap.  XV).  Egyknr  a  le;üiy 

'i;ijkája  tehát  met:  *aUar    halni    (Apoll.    1588.    MV).   Mikor   ny. 

I'i'tepíégeknec  neme  HTalkodni  l'ot,  tehát  szflk.iége.s  az  ereknek 

^.li,•á•!sa  (Cis.  ,V2\  Kel-serkenvín,  tehát   t.^ak    nem   hasad    ketté 

:■  jf  (Pázm:  Préd.  ^34).  2)  igitur,  quapropter,  ergn  MA.  danmi, 

!.  r.iwegen  PPB.  [alsó].  Wr  Bernald   vetee   azt   ewn    zyneben, 

'  toziien  eH•r^•zni  evei;  tehát  elette  [élt]  ylnemew  ocual  (EhrC. 

Ha  6t'id  napeg  íket  isten  meg  segellendi,  tehát   az  varast 

niig  aggak  fOuaryC.  55*.  Ha  keg'eg  lioían  akarz  gouui,  tehát 

L'íial  (VitkC.  32|   Vala   mely   ember   halálának    ydeyen    meg 

'  ilvassanpya,  thehath  ketseg  nelkfil  meíiorsagba  megyén  (PeerC. 

"1.  Ha  walamely  a  halottak    kezzyl    menne   hozzayok    tehát 

iiitenoiat  tartanának  (Pesti:  NTest.  159).  Tehág  zabád  embe- 

;.k  az  kiráfoknak  fiai:  nempe  igitiir  liberi  snnt  filii  (Sylv:  UT. 

HATÁfi  {hattaros  TiliC.  49.  hattári  Helt :  Zsolt.  40.  hotar 
ÍJ  17.  Czinár):  1)  [camulus,  acemis;  haufen].  Ibi  est  cnmulus, 
ii.'i-  est  határ  1086  (Wenzel.  1.31).  Wgy  thwdom  hogy  bodokev 
^^  \  ffalubelyeknek  es  baskayaknak  fel  vetet  határok    nem   volt 

KMNy.  n.312).  Eczetet,  confrej-tet,  az  jó  sáfrány  termS  bay- 
ii.itznak  határát  add  szakáfsnak  (SzBodó:  SóDics.  A4).  Mind  az 
.iltal  vadnac  keues  búza  szSmek  az  polyiiaknac  nagy  hatara- 
l'.ui  (Zvon:  Osiand.  79).  Régi  felhánt  határt,  melyet  az  ósfid 
i:iit,  ne  engedgyed  bontani  (Kisv:  Adag.  336).  2)  terminns,  méta, 
tire.s  confinium  C.  lim&s  MA.  grenze  PPB.  éj  és  nap  egyez- 
util  és  kiilnnibíiztet/1  határ:  zodiacus  C.  Határán  tiil-menni: 
irmisire  *llneaí  PPBl.  Hatarholmi,  monticnlus  1214.  Határffiz, 
l'Tus  .aut  arbor  metalis  1274;  Hatarweolgy,  vallis  1297  (Czinár). 
Mend  í  hataraiglan  :  usque  ad  terminos  eorum  (MünchC.  59). 
/.illának  megh  Ethamba  az  pwztanak  kylsew  határán  (JordC. 

71.  Lezen  the  határod  az  veress  tenghertvrl  foghwa  (60).  Ta- 
iii:ída  tot  es  magyar  hatara  k5zíit  (ÉrdyC.  560b).  Ez  a  poncth 
ps  a  hathar  (NagyszC.  110).  Kyk  lakoznak  határokon:  qui 
liabitant  terminos  íKeszthC.  179).  Az  zyksegnekh  hatarat  fewiewl 
Tip  mulyák  (VirgC.  129).  Ne  mozdits  meg  az  régi  határt:  ne 
.ittangas  terminos  (Kár:  Bibi.  1.616).  Kiki  mind  határában  tart.sa 
magát :  maritimus  cum  sis,  ne  velis  fieri  terrestris  (Decsi :  Ad;ig. 
JIO).  Nagy  vala  a  fa  és  annac  ellátása  az  egész  fSld  határáig 
iiatt  vala:  aspeetus  magnae  aiboris  erat  usque  ad  terminos 
l.'rrae  (MA:  Bibi.  UIBO).  A  Kis  András  szigetté  halkányi  föld; 
.-.  sziget  alatt  egy  fenék  van,  az  határ  (BékHajd.  11.253).  Azért 
mint  szolgát,  ugy  tartsuk  a  testet,  et  in  servitutem  redigamus, 
IN  határában  tartóztassuk  (Pázm :  Préd,  70).  A  rá  bizott  paran- 
I  si  ilatnak  határit  által  ne  ugordgya :  mandati  fines  ne  transiliat 
i '  ■m :  Jan.  1 34).  Mintegy  határban  helyeztettek  :  veluti  in  con- 
liiiio  positi  (Hly:  Préd.  0.45).  A  végre  jutottál  és  a  czélt  mutató 
li.ttárra  (László:  Petr.  229).  S)  territórium,  ora  C.  [gebiet]. 
Keryk  vala,  hog'  el  menne  az  hw  határokból :  rogabant,  ut 
tran.siret  a  finibus  eorum  (JordC.  378).  Nyomoteek  Tyronnak  es 
Sydonnak  hatai7ban  :  secessit  in  parte  Tyri  et  Sidonis  (402). 
Amonensisnek  határában  (DomC.  199).  Egy  holnapot  nem  er, 
Erdély  határába  eotwen  az  wagy  hahvan  ezer  tatár  be  erke- 
zyk  (RMNy.  ni92).  A  gólyák  a  denevéreknek  lyukait  fel- 
keresik s  úgy  tisztogatják-meg  a  határokat  tSlók  (Misk :  VKert. 
335).  Minden  egész  te  határodban  ne  találtasséc  kovászos :  non 
apparebit  in  cunctis  finibus  tuis  fermentatrun  (MA:  Bibi.  1.60). 
Holofemes  ellenségi  határiban  a  termo  fákat  és  szCIőket  mind 
ki-gyökerezteté  (Pázm:  Préd.  7).  Az  6  megyéjében,  földi  hatá- 
rában (in  teiTitorio  suo)  akar  melly  tisztviselő,  magistratus-Ls 
végezhet  (Com:  Jan.  142).  Micsoda  tartományban,  határban:  in 
quonim  tractu  (171).  (Neki  hagyom)  Metesdet,  Bábolnát,  Órmé- 

M.   NYELVTÖBl.   SZÓTÁR. 


nyest,  Terebest  épen  minden  határával,  erdejével  és  az  vadá.sz 
erdSvel  egyiitt  (Radv:  Csal.  III.284).  Bujdosom  szoros  utakon, 
ismeretlen  fíild  határán  (Tlialy:  Adal.  1.260).  És  majd  fiszvo- 
rakja  nagy  birodalmúkra,  a  mit   el    bontottak    apró   határokra 

(Orray :  KöltSz.  31). 

[Szólások].  Oly  niynth  hatarth  yarna  (DebrC.  507). 
Határt  ki-járok,  kimérek,  határozok :  nietor  Pl'Bl.  Határt 
vetek:  limito,  determino  MA.  Az  ydegSn  nemzetőknek  hata- 
ryth  vetülte  wr  isten  az  zent  angyaloknak  zamok  zereut  (ÉrdyC. 
558).  Határt  vetet  ist^n  ^  életének  (Huny:  Trója.  39).  A  jósá- 
gok növekedésében  .sem  magának,  sem  másoknak  határt  nem 
hánt  (Pázm:  Préd.  12.50).  Minden  világi  fejedelemségnél  h  a- 
tár-felett  szeb'  és  bíitsillletesb  (974). 

[Közmondások].  Adj  szállást  a  tótnak,  majd  határt  mutat 
(Fal:  Jegyz.  917). 

hant-határ:  méta  Ver:  Verb.  Szót.  17.  [gienzhügelj. 

jegy-határ:  [méta;  grenzzeichen]  Jegyliatár:  duae  quercus 
in  terra  Clieren  1300  (Czinár). 

köz-határ :   colliminium,   conterminiura  MA.  [gemeinsame 

grenze]. 

Határi :  limitaneus  MA.  angriinzend  PPB. 

[Határol,  még-határol] 

méghatárolhatatlan :  [infinitus;  unbegrenzt).  Meghatá- 
rolhatatlan  az  isten  (Megy:  SzAÖröme.  64). 

Határos :  1)  conoides  (kegeltormig).  Határos,  tsútsos,  fel- 
hegyzett :  conoides  PPBl.  2)  finitimusi,  confinis,  conterminus  C. 
consociatus  MA.  augrenzend,  anstosseud,  verbmiden,  nachbar 
PPB.  Az  Siria  vagon  ezuilagnak  kSzep6tte  es  hattaros  sidosagal 
(TihC.  49).  Hatarros  szomszédok  (LevT.  1.299).  Határos  szom- 
széd (Kár :  Bibi.  H.  18.í).  Veszedelemmel  határosok  vagyunk 
(Pázm:  Préd.  65).  Csak  ugy  szolhatnak  az  jószághoz  (a  leányok) 
mint  a  szomszédok  as  határosok :  vicini  et  comraetanei  (Ver : 
Verb.  117).  Határos,  végbéli,  kjzel  való  nemzetec :  gentes  fini- 
timae  (Com:  Jan.  143).  Kegyelmed  híjába  várom,  emberek  ke- 
gyetlensége vélem  határos  (Thaly:  Adal.  11.325).  3)  [termiuatus] 
definitus  MA.  [begreuzt].  Az  angialokis  határos  es  teremtet 
allatok  (Fél :  Tan.  80).  Határos  végét  tanításának  tsak  azt  tegye, 
hogy  isten  ditsírtessék  (Pázm:  Préd.  c2).  Ez  az  fi  czéllya,  ez 
útólsó  határos  vége  minden  kivánságinak  (Csúzi :  S/p.  145).  Ha- 
táros, gyarló  tehetségűnk  (Fal:  UE.  373). 

[Szólások].  Ördöggel  határos :  a  Furiis  oriundus  (Decsi :  Adag. 
271).  Teomachus  egy  az  Ördöggel  határos  gonosz  ember  (Fal : 

NU.  250). 

háta-határos :  anormis  C. 

Határoz :  I )  termino,  limito,  metor  MA.  grenzen  machen, 
grenzen  setzen,  enden  PPB.  De  még  itt  sem  határozta  sanya- 
rúságit (Szeg :  Aqu.  41).  Ha  chak  az  házasoknak  tírvény  .szerént 
való  szeretetire  liatároznáis  szavát,  nem  tudom,  mint  állana 
helyt  mondása  (Pázm:  Kai.  296).  Nem  határozza  chak  arra  az 
angyalokkal-való  egyenlőséget,  hogy  házasság-nélköl  élnek,  ha- 
nem inkáb,  abból  bizonjittya  házasságtalauságokat  (788).  Nem 
nézi,  mit  tselekedhetik  mindenhatósága,  hanem  azt  igazsággal 
határozza  (641).  Noha  Luttert  és  Calvinust  isten  hilséges  szol- 
güinak  ismerjük,  de  bennek  vallásimkat  nem  terminallyuk, 
határozzuk  (Matkó :  BCsák  85).  A  nap  az  6  forgásával  napokat 
és  esztendőket  határoz  (Com:  Jan.  6).  Az  Granicus  folyó  viz 
Troast  Propontistol  kfilon  határozza  (Forró:  Curt,  31).  Az  idő- 
nek vénsége  határozza  bú  nélkül  való  életedet  (Kónyi:  ÁM. 
114).  2)  (constituo,  praecido:  bestimmen].  Az  napra,  meliet  neki 
hataroza  (DebrC.  206).  Ha  szabad  választás  szívét  határozta 
(Orczy:  KültH.  147). 

86 


1363 


EL-HATÁKOZ— HÁZ 


ÁGYAS-HÁZ— ARCS-HÁZ 


1364 


el-határoz :  limito,  limitem  |>ono  Sl.  Ibegreiizou,  greuwjn 
setzen).  El  nem  határoztatutt :  iii'ieíiiiitus  C.  A  szerint  szakas/,- 
gzon  es  határozzon  el  a  főidben  :  metalis  dlstiuctio  lerraruni 
fieri  (letebit  rVer:Verb.  152). 

lé-határoz  ?  Le  |eli?)  nem  határozott  elme :  auimus  ^aucejis 
PPBl. 

meg-határoz :  I )  termino,  distermino,  defimo,  diftinio,  prae- 
tinio,  limito  C.  deteraiino  MA.  [begrenzen]  ein  ziel  .setzen,  en- 
den  I'l'B.  Akarta  az  Lsten  «z  egész  világot  vg  mint  meg  hatá- 
rozni, azért  az  egliel  kőrfil  vöt  mindeneket  (Kár:  Credo.  ÍM). 
Ez  szabadságot  semmi  korláttal  nem  kellene  meghatározni 
(MA;  Tan.  752).  Mely  keményen  magbántyák  istent,  kik  az  ő 
véghetetlen  irgalmasságát  nieg-liat;irozzák :  qui  ejiis  iiifinitam 
limitant  misericordiam  (Illy:Préd.  1.4).  Az  hol  a  tenger  a  fői- 
det meg  határozza :  nbi  maré  tellurem  teniiinat  (Com :  Jan. 
14).  Határokról  perlekednec  gyakortJi,  de  ha  meg  hatiirozzác 
(si  limitent)  és  meg  békéllenec  rajta,  frigy  kStés  az  (143).  Ha- 
tározd meg  a  magam  baját  és  a  magadét  (Mik:  MulN.  267). 
Meghatároztatott  régi  szabatLsjígom  (Thaly:  \'É.  11.319).  Hatá- 
rozd meg  kiváuságidat,  elégedjél  a  tiéddel  (Fal:  BE.  583).  Tel- 
hetetlen az  emberi  kívánság  és  azért  ember  az,  a  ki  meg 
tudg)a  határozni  iFal:  SzE.  531).  2)  praecido  PPl.  (bestimmenj. 
Határozd-meg  már  valaha  akaratodat :  *praeckle  et  stattie  ali- 
qnandü  quod  libet  PPBl. 

meghatározás :  determiuatio  MA.  endigmig,  das  grauzen 
machen  PPR 

Határozás :  [coiisnltnm ;  bosthlnss].  Szülőim  közt  igy  folyt 
a  nagy  tanácskozás,  melyet  is  követett  ezen  határozás  (Ovad : 
RP.  42). 

Határozat :  (terminus,  tinos ;  grenzej.  Látiisunknak  hatá- 
rozatja «  földön,  a  föld  köriil  az  ég  övedzeti :  horizon  PPBl. 

(Határozó ! 

dél-határozó :  raeridiauus  ACsere:Enc.  91.  Délhatári/zt) 
kerfdet :  meridianus  Com:  Orb.  210. 

HATTYÚ:  I)  oygnns,  olor  C.  holor  MA.  schwan  PPB. 
olor  seu  cygnns  Com :  Jan.  36,  Mint  haltywnac  semmi  feyer 
változása,  vgyan  nem  fog  raytunc  i.stennec  mondása  (Boni: 
Ének.  660.  Vás:CanCat  507.  Pős:  Igazs.  576).  Hattyn  bőrrel 
béllett  koztyíí  (Gér;  KárCs.  IV.26i1).  Kő:myebbeu  lelhetsz  sok 
fekete  hattyat,  hogy  nem  világon  egy  illyen  madarat  (KTiJr : 
SzJán.  25).  A  hattyúk  életeket  meg-élvén  és  végeket  kiVol 
lenni  érezvén  gégéjek  sipját  megftwaljiik  és  szép  nótát  énekelnek 
(GKat:  Válts.  1.712).  3)  cygnns  (.schwan;  c.sillagzat(.  (ACsere: 
Enc.   99). 

(SzólásokJ.  Az  igaz  barátság  rytka  mynt  az  fekete  hattj^v 
(Pesti :  Fab.  47b). 

Hattyúi:  cygneus,  olorinus  C.  hulorinus  MA.  vom  schwan 
PPR  A  vén  Simeon  hattyúi  éneke  (Mad:  Evaiig.  71). 

TTÁ7.  (Itaaz  ComC.  85.  ÉrdyC.  337.  Aíwzaba  KBécs.  1572. 
D5.  8.):  1)  domiis,  tabenia  C.  aedes  MA.  haus  PPB.  Házán- 
kint :  domesticatim  C.  *Két  rend  h;iz :  distega,  bistega  Pl'. 
Házilnál  lappang :  ilomum  se  abdidit  Pl'I.  I  h'izához  .szi'illásra 
fogadni:  excipore  hospitio  PPBl.  Villa  Ulozyghaz  1217  (VReg. 
217).  Odutta  vula  neki  [paradisunnit  hazcjá  (HB).  Kiral  haza 
ellenébe:  contra  bjisilicam  regis  (BécsiC.  ő'J).  Be  memieiec  a 
liazba:  intrantes  rlouunn  (MilnchC.  16).  Epeyty  hw  hazat: 
aediticavit  domum  suani  (.JordC.  374).  Hw  hazayal<an  es  liw 
hazában:  in  patria  sua  et  in  domo  sua  (397).  íUizanke<l  ky- 
nyereth  zegbwen :  frangente.s  domatim  panem  (713).  Hazahoz 
vyweo  (ÉrdyC.  337).  Hagyaa,  hogy  vala  my  alamysnat  adniuiak 
hazatwl  ewnekyk  (359).  Undok  és  éktelen  liaz  (Imrdélyj  (llebrC. 
29).    Cristust    lic   nem    Ibgatam  az  en  lelky   hazamba   (VirgC 


11).  Be  akartok  meny  az  wrwk  házba  (70).  Hazahoz  there 
(NagyszC.  163).  Adoth  nekem  liath  haz  yobagyolh,  ailioz  zaii- 
tho  fewideth  (KMNy.  11.16).  Nyay  iohoknak  hazíi  (akol]  (41) 
Moíalü  I  mulató]  luiz  (Helt:Krón.  169).  Einiec  a  fáiáiial  szép 
h;iz;ikat  bélelnec  íMehHerb.  l.S).  Az  kit  háznál  eeő  vér,  azt 
még  az  Lsteu  sem  száiinya :  qui  domi  complnitur,  hujus  ne 
deum  quo(iue  miseret  (Decsi :  Adag.  282).  Az  ptíknac  háza : 
tela  araneannu  (Kár:  Bibi.  1.516).  Vigaság  háza  (L627).  Tizen 
ket  ezer  haz  iobagy  iComBal.  18).  Háza-hordozójáuak-Ls  nevezik 
a  tekenős-békát  ( Hall :  Paizs.  356X  A  tsillagoknak  tulajdon 
háza  (díimiis  plaiiutarum)  az  a  jegy,  a  melyben  az  első  te- 
remtésben allattatni  Ítéltetnek  (ACsere :  Enc.  103).  Be-szegezet 
háznak  közepette  áll  (Mad:Evaiig.  333)  A  hármas  rend  ház- 
nak a  kíVzéieő  rendiben  lakván  (MLsk :  VKert.  276).  Különös 
fürdőket,  ritka  madár  tartó  hiizakat  építtetett  (Fal :  TÉ.  615). 
2)  [cnbienlum ;  zimmer].  Fel  mene  az  fSl.ső  házba  (GuaryC. 
53).  Men  be  te  tytkod  (titkos]  hazadban:  iiitra  in  cubículum 
tuum  (JordC.  369 1.  Egi  tomiot  rakattata,  zeep  hazjikat  benne 
(DebrC.  9).  A  meleg  házban  nem  mesterség  írni  (Mik:TörL 
86).  A  király  alig  érkezek  az  udvarába,  hogy  a  maga  liázába 
mene  (Mik:  MiüN.  24ö).  3)  [famíliái.  Házát  jó  rendbe  állítani: 
*<ünstítHero  rem  famílíarem  PPBl.  \z  ó  nemzetsegőknec  hazat 
niiu-adekoknac  myatta  nem  zelesítőtte  (TelC.  20).  Az  Mariáról 
ászt  jelentik,  hogy  Dauidjiak  hazából  volt  (Fél :  Tan.  43).  Aaront 
siratá  az  Izraeluec  egész  háza:  flevit  Israel  super  Aaron  per 
cunctas  familias  suas  (Kár:  Bibi.  1.139).  Eledelt  ád  az  5  házá- 
uac :  dat  cibum  domesticLs  .suís  (622).  4)  [arx ;  festung,  biurg]. 
Az  házat  [Belgrádot]  adnák  meg  (Moulrók.  111.129.  LevT. 
1.195).  Innen  már  tohordozoskodánk  az  telelő  házba  Nándor- 
Fejérvárra  (Monlrók,  V1U.384). 

[Szólások].  Se  háza  se  fedele;  szűkölködik  mindenből 
(Fal ;  NA.  215).  A  jégen  ti  házat  csináltok  (RMK. 
11205). 

(Közmondások].  BagolyLs  bír  házában  (Decsi :  Adag.  48). 

ágyas-ház :  cubile,  thalamus  C.  cubículum  Com :  Vest. 
125.  doiTOÍtorium  Kár:  Bibi.  1.457.  schlatzíumier,  láger  PPB. 
Zerzete  neki  wnwn  agias  hazában  agiat  ^VírgC.  81).  El  yőue 
az  ey,  kyben  6  yegyesseuel  thythkon  ualo  agyas  hazába  béé 
nienee  (PeerC  2).  Joyőn  ki  a  vőh  legény  az  ő  agías  hazabul 
I DebrC.  52.  2i:)9),  Mefiekzói  ágas  ház:  tluilamus  iSylv:lIjT. 
1.52).  Hálókaniara  avagy  ágyashiiz  (MA;8cult.  468).  Tiszteletes 
mindenek  kőzött  a  házasság,  és  a  fertelem-uélkúl  való  ágyasház 
(Matkó :  BCsák.  237). 

al-báz :  domus  ima,  domus  in  contignationes  non  assurgeus 
Kr.  (ebonerdigas  haus  erdgeschass].  Az  szathmári  házunknál 
hiktam  az  ;dh;izakban  (Kiir ;  Élet.  122).  A  szalmás  al  házbaii 
tak'ilsz  nyugo<Ialmat,  de  fényes  udvarban  lelsz  csak  aggodalmat 
(Orczy:  KöltH   91). 

aluvó-ház:  dormitorium  Com:Jaa  112.  [schla&immerj. 
AI0.SZÍC  vala  a  déli  aluuo  házba  (HeH:  Bibi.  U.185). 

anya-ház:  1)  |eccle.sia;  kirchej.  Azt  írod,  hogy  a  tis  px- 
rancholatot  tanétya  a  Telegdi  anyaház;!  is  (Tel:  Fel.  171.  lt>4). 
Formai  maganac  ket  anya-szentegyhazat,  kit  teis  irasodbjm 
aniahaznac  híz,  l«r  hogy  a  tietec  miíaliaz,  mert  nem  isten. 
(Mon:  Ápol.  19),  Komái  anyaház  [gúnyosan]  (Pós:  Igazs.  361 1 
2)  [domus  paterna;  stammliaus].  Az  békételenség  anya-líázji 
minden  vétkeknek  (Hall :  Paizs.  15). 

áru-ház:  (donuis,  nbi  merces  venaltw  iiro|H.imnt»ir]  kaulliau> 
Com:  Orb.  2.52. 

árús-ház :  [domiis,  ubi  merces  veujűes  pro|ii.nunl\ir ;  kauf 
haus,  warenhaus].  Az  istennec  könyörgésre  való  hazát  árúss- 
liázzii  teszic  (MA :  Scnlt  7).  Calmnrokiiak  .szántalan  áriVt  ház-i 
(SzCsomb :  Útleir.  198). 


I 


atya-ház :  rlomus  paterna  Ver :  Verb.  82.  [vaterliaiis|. 

bál-há2:  |ballhaus|.  IJál  liázak  és  coniúdiák  (Orczy;  KiltlI. 
103). 
barát-haz :  cella  IMnSI. 

béres-ház  :  |iiomii.s  coiiducta ;  iiiietwiilmungj.  Kiknek  liázok 
nincsen  tulajdon,  hanem  tóres  h^izban  laknak  (SzCiomb:  ütleir. 
181).  Az  selléraek,  a  mikor  akarja  a  gazda,  ki-kell  kSltőzni 
béres  házából  (Szatlmi:  Cent.  237). 

beteg-ház :  (nosocomium ;  spital,  krankenh;ni.s|.  Az  beteg 
ba2nak  zemetyt  ky  hurcja  vala  (l)oniC.  222).  Betegpk  li;iza 
(ComrJan.  124). 

biró-háza:  |domu.s  praefecti;  gemeindohansj  (Monükm.  VI. 
60). 

bokályos-ház  :  [cnbiculum  lio.spitale ;  ga-stzimmer,  spoise- 
zímmerj.  .\z  Iwik.-ilyos  lií'izban  iigymi  nem  is  voltunk  iMonOkm. 
XX1\'.129).  Ez  én  beszédemet  mind  hallották,  .sít  oda  ki  a 
palotára,  audientziás  bokályas-luizban  is,  mind  meghallott  (Bod : 
Pol.  126). 

bolondok-háza :  |narrenliaus).  Az  hagymáz  betegségben 
es\én  kalitkában,  bolondoc  házában  reke,sztetuec ;  phrenetioi 
facti  vacerrae  includuutur  (C'om:  Jan.  33). 

bor-ház :  oenopolium,  taberna  vinaria  MA.  [weinhaus). 

borbóly-ház:  medicináé  PPl.  [officiu]. 

bordély-ház:  ganea,  Iniiaiiar,  hipanarinm  C  ganeuni  MA. 
hurenhaus  PPB.  Bordély  ház  tartási:  lenocinia  Ver:  Verb. 
Szól  18.  Le  rakác  es  le  tamogatác  az  fi  istenit  az  magas 
bélieken  való  bordély  hazakban  (Mel :  Sám.  436).  Légy  szer- 
zetes pappá,  im  ezentől  iutliaíz  nagy  meltos,ságba,  be  szerzűuc 
ot  téged  az  bordély  házba  (FortSzer.  G4).  Tiz  kalastrom  kozott 
alig  találsz  eggyet,  az  melly  bordélház  és  kiu-válkodó  liarlang 
ne  volna  inkab,  hogynem  mint  tiszta  fenyitéknec  háza  iMA ; 
Tan.  1293.  MA:  SB.  114).  Bordély  házakon  kaslat:  per  lupa- 
uaría  grassatm-  (Com :  Jan.  183).  A  bordélyházakat  el  kel  szen- 
vedni (CzegI:  MM.  160). 

bordélyházi :  lupanaris  MA.  hurisch  PPB. 

börtön-ház:  [carcer;  getangnis]  (RákF:  Lev.  11.97 x 

buzás-ház :  horreiun  [kornspeieher].  Az  tiszta  búzát  gúy- 
czitek  az  en  buzá.sházamba :  triticimi  cogite  in  honeuni  meum 
(SyIv:LT.  L21.  Radv:  Csal.  n.335.  SzCsomb :  Útleir.  13,3). 

eajt-ház  (Izejkház  PPB.  czdtház  RákGy:  Lev.  65.  czekház 
MonOkm.  VIII.529);  armamentarinm ;  rilstkammer  PPB.  [zeng- 
haus].  Tzejt-háznak  prétectu.sa :  *po.situs  sui«r  armamentarium 
PPBl.  Lelki  fegyverek  czajt-háza  (MHeg:TOszl.  11.73).  A  bás- 
tyákon volt  mindenütt  egy-egy  ezejtház  íMonlrók.  \'III.310). 
Az  czajtházak  főkapitányok  inspectiója  alatt  legyefnek]  (Gér: 
Kára*.  IV.483). 

cuk-ház :  ergasterium,  ergastnlum  PPBI.  [zuchtliaus]. 

csap-ház  :  oenopoliimi  PPB.  (taberna ;  schanke].  Kortsomá- 
kat,  czap  házakat  látogatnac  meg  (MA :  Scult.  907). 

csapó-ház :  lanaria  Nom.'  299.  MA.  PPB.  [walkhaiis]. 

cseléd-ház:  cella  familiae  PP.  [wohnung  der  dienerschaft] 
(Radv;  Csal.  11.335). 

cserepes-ház :  domns  laterculis  tecta,  imbricata  PP.  mit 
ziegeln  gedecktes  haus  PPB. 

csiszár-ház  :  machaeropolium  Nom.'  299.  [waffenschmiede]. 

diván-ház  :  [aedes  consilii  Tnrcici ;  türkisches  rathausj.  A 
diváu  h.ázban  fogadta  az  fejedelmet  a  vezér  (Mik:  TöiL.  18). 
A  diván  ház  pedig  négy  szegletü  nagy  bolthajhisos  p;ilota  (391>. 


ebédlö-ház,  ebóllö-ház:  caenacuhim  SK  Nom.  32.  tri- 
clinium  Káldl:  Bibi.  242.  |.speise,s,'(al).  Elnillew  hazában  (in  refec- 
torio)  meg  yrtakuai  zent  Ferenczet  ztmt  sebeknek  helynél 
(EhrC.  66).  Z.'kdc')*'  az  ebéllő  haz  kiV.e|)et  (MünchC.  40).  Az 
ebelln  haznac  kfimlle  soha  ne  egei  (VitkC.  34i.  Kfilőn  ebelű 
luizakat  fundála  (Gosárv:  MagyB.  B3.  Kadv:  Csal.  IL3G9.  Pázm: 
Préd.  248). 

égéttbor-ház  :  brantweinhans  Nom.  29. 

egy-ház  (ee<jyhaz  .lordC.  S42.  ÉrdyC.  512.  ech'haz  DebrC. 
501.  /ííA«:iischalamia  1244.  Jeniey;  Jghazaa  1244.  Ighca&- 
Zeucheud  1398.  Czinár;  yjyhaz  ÉrdyC.  638b.  ygluiz  DebrC. 
348 1 ;  templum,  aedas,  fanuni  MA.  ecclesia  Sí.  kirche,  tempel 
PPB.  Kerek  ygh;U!  1093  (Czinár).  Villa  Ulozyghaz  1217  (VReg. 
217).  Egyluiz  napja :  encaeni;i,  dies  dedicationls,  coasecrationis 
templi  MA.  Mykipron  állana  es  ymadkoznak,  jelentnala  neky  vr 
ystentewl  az  egyházban,  hogy  ow  venne  helyeket  eznylagotinya 
(EhrC.  13i.  Az  e4;h;izban  ymadkozanac,  kémén  segedelmet  Isrl 
istenétói  (BécsiC.  23).  Ez  kőuőn  eppeyttem  fol  az  en  eg  haza- 
mat :  suiier  hanc  petrem  aediticabo  eeclesiam  meani  (JordC. 
■lOö).  Terteeneek  azért  lenny  egyház  ynnepe  napya  :  facta  snnt 
encaenia  ((i(;2i.  Kik  kereztien  egihawit  igazgatiak  (VirgC.  30). 
Azzomiyonk  zyz  marianak  egh  haza  (PeerC.  5).  A  tercyaig  az 
fig  házban  meg  mara^  (VitkC.  61).  Az  egi  házhoz  ménének  es 
az  oltárhoz  (Pont  192)  Egyház  kinek  ket  tornya  van :  ecclesia 
cum  duabus  tiuiibus  (Ver:  Verb.  211).  Edgy-házak  és  kSnyórgS 
helyek  (Megy:Bayle.  422). 

megyés-egyház:  matróna  ecclesia  Ver:  Verb.  211.  ec- 
clesia parochialis  Kr.  [mntterkirche]  (ÉrdyC.  300.  Tasi:  Fenkt 
179.  Kr.). 

szent-egyház:  sancta  ecclesia  Kr.  [kirche).  Imatkozal 
romai  zent  eghazert  (VitkC.  21).  Zent  egyhazat  nem  tiztelteni 
(VirgC.  6).  Ymadkozom  ,  tlie  zenth  egyhazadte :  adorabo  ad 
templum  .sanctum  tuum  (KulcsC.  7).  8zent  egihazadnac  daykai 
lettenec  (Bora:  Ének.  215).  Nem  kel  az  halottat  az  szentegy- 
háztól haza  vinni :  non  est  funus  ex  coemeterio  reducendum 
(Decsi:Adag.  26.  MA:  Scult  46.  Illy:  Préd.  0.568,1. 

anya-szentegyház :  ecclesia  C.  MA.  kirche,  christliche 
kirche  PPB.  Ez  ydnesseghes  k\vthft'eb6l  zarmazyk  télies  kerez- 
tyenseghnek  ygazgatasa  anyazent  eghazban  (JordC.  349).  Cristus 
zool  es  anyazent  egyház  (ÉrdyC.  343).  Kyrwl  anya  zenth  egy- 
ház énekel  (VirgC.  15.  ComC.  15).  Az  isten  anya  szent  egy 
háza  (MA:  Bibi.  I.  Elób.  1).  Az  sz.  irás  k5telezi  az  liiveket, 
hogy  az  anyaszentegyháztul  halga&sanak  (Pázm :  Kai.  474). 
Kűlúmb  íidőkben,  kfllómb  szokási  lehetnek  az  anyaszentegy- 
háznak (Pázm:  LuthV.  72). 

anyaszentegyházi :  ecclesiasticas  MA.  zur  kirche  gehörig 
PPB. 

egyházas:  habens  eeclesiam  Kr.  |mit  einer  kirche  verse- 
ben]. Ighazaschalamia  1244  (Jemey).  Egyházas-Ida  1280.  Egy- 
házasfalva 1384.  Egyházas,  villa  1390  (Czinár). 

égyházbeli :  [ad  eeclesiam  pertinens ;  zur  kirche  gehörigj. 
Egyházbeli  nep,  az  az  kerezten  nep,  gőrógfil :  ecclesia  (RMNy. 

n.4ö). 

egyházi:  ecclesiasticus,  ecclesiastes  SL  [zur  kirche  gehörigj. 
Egyházi  szolga :  diaconus  C.  Egyházi  szolgálat :  diaconia,  mini- 
sterium ;  egyházi  ember :  sacerdos,  clericus,  ecclesiasticas ;  egy- 
házi tolvaj :  sacrilegus  MA.  Égyhazy  fejedelmek :  praefecti 
(JordC.  722).  Mynd  eg>'hazy  zerzetes  neepek,  mynd  ez  vy- 
laghyak  (ÉrdyC.  341).  Akar  paraztok,  akar  egihaziak  (UebrC. 
24).  Baraat,  kananok,  apacza  es  egyéb  eghaazy  embórók  (SándC. 
37).  Egiliazi  emberek  as  paraztok  (VirgC.  101).  Egy  házi  szolga: 
servns  ecclesiae  (Kár:  Bibi.  L)J2S.  Zvon:  Post.  L5).  Az  aszszony- 

86* 


M^P-»>I  lAZ/ — r  V-^LrlTAA 


r  1  n^'n.f-njwj — n  Ai.*Alv-n  íVA 


embernek  nem  szabad  az  egjházi   ezolgálatbaii   ma^^t   aratni 
(Pázm:  Kai.  722).  Egy  házi  rendek  (Matkó:  BCsák.  28). 

élés-ház :  promptuarimn  Ver.  penuarium,  peuum,  penus  MA. 
cella  penaria  Major :  Szót.  vorrathaus,  magazin  PPB.  V  ilees 
hazok  telFesek  (DöbrC.  22.3).  Az  uiagasj  ele.shaz,  az  tBzeas  eg 
(SándC.  5).  Az  egér  az  éle.s  liáz<'tkat  el-futkosván  :  niu.s  penuaiia 
perreptans  (Com:  Jan.  48).  Élé.s  ház  avagy  tár  ház,  és  eledeles 
kamara  (82).  TsúrSk,  élés-házak  (Tyúk:  Józs.  278). 

éléstartó-ház :  penarium,  penuarium  MA.  vorrat,shau.s  1'1'IÍ. 

életes-ház :  cvi  Száz  negyven  éléssel  tellyes  életas  házakat 
égettenec  meg  (Zvon :  Pust.  11.259).  A  gabonás,  életos  házakban 
bévitotic  (a  gabona,  Com:  Jan.  75).  Lenehye  az  varbely  elettes 
házban  (Radv:  Csal.  n.67), 

elö-ház:  [átrium;  vorhausj  (Gér:  KárOs.  IV.359). 

ércöntö-ház:  [erzgiesserei]  (RákF:  Lev.  11.64). 

fegyver-ház :  armamentarium  MA.  [zeughaus,  rilstkammer]. 
A  régiók  l'egy ver-házábíl  vettem  (Pázm :  LuthV.  12).  Hazud 
abban-Ls  Balduinus,  hogy  a  mit  az  5rd6g  Luternek  beszél  let, 
sz.  Írásnak  fegyverbázából  vette  (103).  Azon  igyekezem,  hogy 
az  régiek  nyomából  ki  ne  lépjen,  hanem  az  u  fegyver-Uázok- 
ból  vegyek  diadalmas  fegyvereket  (Pázm:  Kai.  a2.  Káldi:  Bibi. 
312.  GKat:  Válts.  11.903). 

fegyvercaináló-ház :  armorum  officina  Dáln:  l'lor.  142. 
[wafienfabrlk). 

fegyveres-ház :  armamentarium  MA.  zeughaus,  rüstkam- 
mer  PPB.  Az  fegyveres  liázuac  fel  menetelinec  ellenébe:  contra 
asteiu'inn  Hrmbsimi  anguli  (Kár:  Bibi.  1.429). 

fegyT^ertartó-ház :  armamentarium  Com:  Jan.  123. 

festö-ház :  fuUonica,  bapbia  C.  [farberei). 

fog-ház  (Jokház  Valk:Gen.  53.  Ilelt:  Krón.  75.  Helt:  Hál. 
200. /oi/ió;otska  177.  sat):  custodia  C.  phylaca  MA.  desmote- 
rium  PPBl.  getangnis,  kerker  PPB.  Hagya,  hogy  addyglan 
Heródes  foglihazaban  óryzneok  (in  praetorio),  myglen  az  vádo- 
lok oda  yewneenek  (JordC.  785).  Az  hoheer  be  meene  az  fok- 
házban  as  zent  Demeternek  zyweeben  ytee  az  tortt  (ÉrdyC. 
595).  Az  uitezek  ky  hozak  a  fog  hazbol  xpinatli  [Cliristinátl,  az 
azzouyok  kedeglon  laCak  uala,  my  módon  vonattatik  uala  az 
fogháztól  (KrisztL.  17.  UMNy.  11.148).  A  tórvény  ház  megett 
strása  5rz5  ház,  foghiiz  .szokott  helyheztett otni  (Com :  Jaa  124). 
Fog  házac,  tőmlóezSk  (136).  Szentbe  Andrison  vettem  foghiiz 
megásásért  1  t.  (MonTMEl  1.195).  Falusi  któk  fogház  ajtaja  meg- 
töréséért adott  80  d[enártj  (233).  Ki-hozá  a  foglyot  a  tSmlStz- 
bSl,  és  a  fog  házból  a  setéteégben  ölöket  íNógr:  Idv.  Iü9r,). 
Vévén  eszébe  hű  szolgája  Onulfus,  hogy  reggel  halálra  vitetnek 
az  ura,  bé-mégyen  a  fogházba,  és  az  urát  fel-óltSzteti  idegen 
kJotJsbe  (Hall:HIIist.  U.342).  Tömlóczík,  fogházak  (TKis: 
Pan.  17.  GKat:  Válts.  11.1219.  GyöngyD:  Char.  376).  Fogházai 
megtöltettek,  rakottak  tömlUezi  (Tlialy:  Adal.  I.C.l.  Mik:T»rL. 
30).  Stokhauz,  hadi  nevezeten  fog-házat  vagyis  KJmItitzíit  lészeii 
(Gvad:  RP.  124.  NótPM.  41). 

fogadó-ház :  >liversorium  C  (gasthaus). 

fogoly-ház :  ergastnhun  MA.  (zuchthaus). 

l'onó-ház  :  |.spinustnbe|  (Moln:  JÉpül.  34 1. 

föl-ház:  procestrium,  palatium  superius  MA.  domus  superiur; 
oberes  zimmer,  oberes  stockwerk  PPB.  Föl  ház  rendi :  eonti- 
gnatio,  tabulatiun  MA.  Gonozoknak  uapian  el  rejtő  engem  i 
tSlhazaba  (in  tabernaculum)  An&n  fölhazanak  reitekebe  oltal- 
maza  engemet  (DöbrC.  71.  Sylv:  UT.  1.103).  Folméue  a  fel- 
házba :  ascendit  in  suporiora  (Helt :  UT.  i3.  N2).  Szoleta  S;muiel 
Sjmit  az  fel  liazb:m  (Mel :  Súni.  35).  Solariuni,  lijliosoya  az  híLz- 


nar,  ki  nezj,  sétáló  hely,  felliáz,  kyes  hely  (37).  Az  varas  kapnia 
goreyaba :  azaz :  az  fel  házba  acki  vala  a  kapu  fölött  (383).  Az 
8  ffil  hazának  gerendit  allattya  az  \Tzokben  íSzár ;  &t.  04). 
Fel  viué  az  ö  beteg  fiát  az  fel  házba,  az  raellyben  lakic  vala: 
portavit  tilium  iii  caenatulimi  iKár:  Bibi.  L323).  Házamhoz  a 
felházba  gyűllek  vala  valami  tracUira  (ErdTörtAd.  L1Ü7).  Az 
ékes  fel-lijizak  az  alacsonackal  elégnek  egy  sorjában  (Pasko : 
ESir.  B).  Jezabeltls  fel  hiizliol  ablakon  kivetek  (MulnF:  l.Tárh. 
52). 

fölső-ház  :  cv  Az  ki  az  A  felsi  házában  vagyon,  ue  szállyou 

alá  (MA:S<:»It.  1023). 

fürdö-ház:  balnearia  C.  hypocaustum  PPBl.  |badehausj. 
Feredő  ház,  bé-ffltött  feredfi-ház:  ♦caldaria  cella  PPBl.  Atia 
yt  alat  egi  förd'  hazat  lenaltat  (DebrC  11)  A  ferdíhazba 
filuen  erőssen  disputál  az  8  társainál  iHelt:  Bibi.  I.b4.  Bora: 
Préd.  275.  Misk:VKert.  531).  Sárnári  fürdí  ház  iRadv:(;i«l. 
n.404.  Fal:TÉ.  720)- 

gőz-fürdőház:  laconicnm,  hypocaustum  vaporarium  Nom* 
423.  vaporarium ;  dampfloch,  stube  Com :  Vest.  1 49.  (dampfbad). 
A  kementze  által  meg  melegittetett  szoba,  gAz-f3r8d&  ház  meleg 

tCom:Ve.st.  79). 

fürdös-ház  :  (balnea ;  badebausj  (DebrC.  92). 

gabona-ház :  fnmientarium,  granarium  Ver.  MA.  horreum 
PPBl.  [koruspei'-her].  Gabona,  élés  házac  avagy  csSríc:  granaria 
.sen  horrea  Com:  Jan.  123. 

gabonás-ház :  granarium  C.  fi-umentarium  MA.  kornhaus, 
komspeicher  PPB.  Meg  nyita  Joseph  a  gabonás  hazakatt; 
aperuit  Joseph  universa  horrea  (Helt:  Bibi.  1.  V4).  Gabonás, 
életes  házakban  bé-vitetic  a  gabona  (Com:  Jaa  75.  Kadv:  Csal. 
n.60.  Bethl:  Élet.  11.250.  Land:  UjSegits.  1.581.  Szathm:  Dom. 
168.  Mik:  TörU  43). 

galamb-ház:  cohimbariimi  MA.  Com:  Jan.  37.  (Jom:Orb. 
41.  oi«i,  perlsterotruphium  I'I^BI  tautxnhaiis  PPB.  iMajür:Szót. 
149). 

gomb-ház :  oscilhun  noduriim  l'P.  uminulus  l'PBl  fora 
men  nodonun ;  gombaisen,  sclmiirlein  diuch  die  etwas  zuge- 
kuöpfet  wird  PPB.  (RMNy.  IU.441.  Selyemgombokat,  aboi 
gombhiizJikat  köttetni  kár  (ÖtvMest.  44.  vsz.  TörtT.'  III.189). 

gyermekek-háza,  gyermékés-ház :  |kiiiderzimmer|. 
Gyermekek  háza :  |iaedagogiiuii  C.  Az  gyermekes  liázban  az 
sirókat  csigatni  való  leszek  már  (RákF:  Lev.  IV.496X 

gyöngy-ház :  mater  perlanmi  PP  C(jucha  niargaritifura 
PPBl.  perliiinuitter,  perlenmuschel  PPB.  Mcg-vagyon  a  jó  féle 
gyöngyiiek-LS  az  5  gyöngyháza  (Hall:  Paizs.  485.  Hall:  Hllist.  I 
05.  Kecsk:Ötv.  274.  VectTrfuis.  25).  Van  nékem  kis  baltám: 
Bagladoun  tsinálták  nyelét  markolattyát  g}'ODgyházzal  futtatták 
(Fal:  Vers.  910). 

gyöngyházas :  opus  margaritaria  testa  vermlcnlatum  PP. 
concliyliis  o.xinxsitus  Kr.  eine  sache  mit  perlenmntter  eingelegt 
PPB.  Vóttilnk  (így  gyöngyhiizas  kést  (MouTME.  1.98.  99.  VI. 
279.  Nyr.  V  11.30.  Kecsk:Tört.  11.512).  Szép  gyöngy  házas  ta.i- 
sán  kefében  tihidöklik  (Zrinyi  1.47).  A  tsillagus  liátű  gyiknak 
hátán  gyöngyh;iz;is  boglárok  látszanak  (Misk:  VKerL  '254 1. 

gyümölc8-há2 :  uporetheca  loUsIkammurj.  El-lartatuak  a 
téli  gyömőltsliázban  avagy  őszi  gy&mölts  tartó  helyen :  aaser- 
vantur  in  oi>oretlieca  seu  oiKjrephylacio  (Com:  Jan.  23). 

halál-ház,  halál-háza:  signa  mortis,  petigo  MA.  todes- 
zeichen  PPB.  Kiiltött  rajta  az  halál  haz :  dat  symbolum 
*Cliaronli,  *.symbohun  Charoulis  habét  PPBl.  Az  lialál  hiiia 
nem  minden  iLilálos  forró  hideglelésben  Rt  ki  (PP:PaxC.  297). 
C  rajta  Lh  ki-ftöt   az   halál  háza :    Charoutia   symbolum   habét 


I  l:\l^\  'il/VA — iv^_'Lm  i^.-\n-n.v/í 


i\v  'i\^„>^v  »iTin-ii/\/j — 1^  I  rtivi-iiíi/. 


iCíegl:  .lapli    2lö).    lla  ,i   Iialál-liá7-ik    kis7jikadn.ik  a    toslyén 
(Web;  .Vuml.  69). 

háló-ház:  cubile  MA.  cubiciilum  lectuli  MA:  Bibi.  1.55. 
cubiciilum  231.  thalamiLs;  bettkammer,  .sclil.ifkamnuM'  PP15.  Bel 
nieue  fráteroknak  hazába,  hogy  meglátna  az  baratukiiak  lialo- 
liazatt  ^EilrC.  SG).  Éjtszakának  idején,  a  molly  liáló-h.-izba  viszik 
az  uj  királjt,  ott  az  ;ii;y-fejéuél  egy  erís  oroszlánt  lát,  lábnál 
sjirkányt  (Hall.UHist.  11.170.  Gyflng}-:  Char.  17.  Gyöngy:  MV. 
49.  CyüngyD:  Cup.  607.  Mik:  TörL.  363).  Miisnap  asztáii  a 
nyoszolyóa.iiszouy  fölmenvén  a  hálóh.ázba,  a  nionyas-szonyt  fel- 
kontyolta  s  azután  a  vSfély  kezénél" kivezette  a  vendégek  közé 
(Haz.  L364). 

hálóházi :  rubicnlarLs  MA.  zur  kammer  geliörig  PPB. 

halottas-ház :  domns,  iu  qna  ftmns  apparatnr  Kr.  |leicben- 
haus,  sterbehaus).  Halottas  házhoz  való  gyűlés :  fiuiiui  C.  Halot- 
tas baznal  nem  io  kSszónni  (Born:  Evang.  III.  15.  Kulcs:  Evang. 
494.  Megy:  3Jaj.  11.153.  Dlyef:  Jephta.  31). 

[Szólások].  Ugy  illik,  mint  halottas  házhoz  a  hegedfi  (Pázm : 
Préd.  414.  Kr). 

hamu-ház:  [ascheubrennerei]  (SzCsómb:  Útleir.  66). 

iró-ház  :  tabllnnm,  tabularium ;  sehreibstube,  kanzlei  PPB. 
(Helt:KníiL  169.  Radv:  Csal.  11.60.  Mik:  TörL.  380). 

isten-háza :  templum,  aedes  sacra  Kr.  [kirche,  tempel] 
(Pázm;  Préd.  456.  Kr). 

itélő-ház :  [praetorium ;  gerichtsamt).  A  fedelm  vitézi  viuec 
lemst  az  itelS  házba  (MünchC.  68.  Sylv;  UjT-  1.45.  Ver:  Verb. 
40). 

játéknak-való-ház  :  theatnun  Nom.  29.  [schauspielhaus]. 
Játék  néz5  ház:  theatrum  Com:Orb.  253.  Fel-menének  az  ját- 
zás  nézi  házba,  honnan  az  hartzot  és  kópia  rontást  néznék 
(Tess;  SzMag.  A7). 

kalmár-ház :  [domus,  ubi  merces  veuales  proponuntnr] 
kauftiaus  Com:  Orb.  252. 

kamara-ház:  [camera;  kammer].  Lazlo  nTamnal  thalalod 
mek  ewketh  (a  lantot  és  ingeketl  az  kamar;i  baznal  (LevT.  1. 
45.  MonOkm.  XXI.194). 

káptalan-ház:  exedra  MAI. 

kávé-ház :  thermopolium,  taberna  caldaria,  domus  cavenaria, 
cavena  Sí.  (kaffeehaus]  (Mik:  TörL.  400).  Adgyunk  tiz  órát 
nyúgodabnokra,  valami  hat  órátskát,  a  mig  a  vendég,  cafieé  és 
theatrum-házokban  miílatnak  (Fal :  NE.  102).  Egjkor  az  nna- 
lom  ki  jött  az  udvarból,  kávé  házban  téré  a  derék  utczából 
(Orczy:  KöltH.  45).  Ha  pénzünk  volt,  kávéli:izba  mentünk  és 
ottan  kotzkáztimk  (Gvad:RP.  45). 

kávés-ház :  thermopolium  PPB. 

kenö-ház :  unctnarium  PPBl. 

kincses-ház :  aerarium  MA.  [schatzkammer].  Parancola, 
bog  az  6  kincSs  hazába  (ubi  erant  thesauri  ejus)  vitessec  es 
oth  lacozec  (GuaryC.  57.  MA:  SB.  100).  Nyisd-meg  nékik  a  te 
kéncses  házadat  (Pós:  Igazs.  1.38). 

kincstartó-ház:  gazophylacium  Kr.  [schatzkammer].  A 
királ  kéncz  tartó  háza  (Kár:  Bibi.  L422.  Toln :  Vigaszt.  230. 
Pázm;  Préd.  53.  Kr.  László:  Petr.  123). 

király-ház :  domus  regia  Kár:  Bibi.  1322.  [köuiglicber  pa- 
lást]. Kú^ályi  házac  és  királyi  palotác:  re<?iaeet  basilicae  Com: 
Jaa  140.  Királyház  (KákF:  Lev  L272). 

komornyik-ház:  quaestorium  PPBl. 

komplár-ház  :  oaaponaria  MA.  gastgeberei,  wirtseliaft  PPB. 


korcsoma-ház :  cnpona  C  t-aiiiiona  I'PBI.  wirt.'li.ui.s  PPH. 
(RMNy.  11.168.  Uelt:Me3.  319.  Com:  Vest.  122). 

kő-ház :  domus  mnrata,  lapidea  Kr.  [steinemes  haus].  (RMNy. 
11.14).  Minden  jóktul  asszonyokat  megfoaztá,  ott  Buda  várában 
kílKizban  tartá  (Tin.  323). 

könyv-ház :  bibliotheca  Kr.  Maga  melyét  és  szüvét  Kristus 
könyvhíiziivá  tette  (Pázm:  Préd.  394). 

könyváruló-ház:  libraria  *tabema  PPBl.  [budihandlung]. 

köny  vtartó-ház :  bibliotheca  PPBl.  (Helt:  Krón.  168). 

könyves-ház  :  bibliotheca  Nyirkállai  XXVIl. 

köz-ház :  domus  profana  Kr.  [profanes  haas].  Jeronimra 
nem  moiigya,  liugy  k5z  házban  tartotta  flvegben  a  Christus  vérét 
(Pázm:LuthV.  395.  P:izm:Préd.  1172.  Kr.). 

kurva-ház :  lastrum  PPBl.  (hurenhaus). 

lakó-ház:  [mansio)  domiciliura  MA:  Bibi.  1.492.  domus 
habitationus  Ver:  Verb.  290.  [wohnung,  wohnhaus,  vvolingebaude]. 
Űrdőgnec  edénye  es  lakó  haza  no  legyfinc  (Born:  Imáds.  1117). 
Az  egh  az  ur  kuali  birodalmának  széki  es  lakó  haza  (Fél :  Tan. 
283).  Ha  valaki  el  adandgya  lakó  házát  kerítet  vái'osban:  qui 
veudiderit  domiun  intra  urbis  m\aos  (Kár:  Bibi.  1.113.  Káldi: 
Bibi.  271.  BethlTám.  12.  Szathm:Cent  365). 

lakodalom-ház :  [domus  convivü ;  gastzimmer,  speisezim- 
nier,  haiLs  des  gastmahis]  (Alv:  Po.st.  1.240).  Lakodalom  háza: 
domus  convivü  (Kár;  Bibi.  1.627).  Lakodalmas  ház  (Pázm:  Préd. 
734.  Kr). 

leány-ház:  amphithalamus  PP. 

leányos-ház:  [haus  der  brant]  (Bethl:Élef.  362). 

levéltartó-ház :  tabularium  C.  [archiv]. 

madár-ház :  aviarium   MA.   vogelhau.i   PPB.   Huszonnégy 

madárház  aranyos  rostély  alatt  (í\'il:TÉ.  678). 

major-ház:  allodium  MA.  Ver:  Verb.  Szót  2.  meierhaus 
PPB.  El  hagyuan  mayor  hazayt,  zevleyt,  zanto  fevldeet  (ComC. 
244.  TihC.  114).  A  mi  iohainc  tenyesz6c  legyenec,  hogy  soc 
ezer  forogyon  a  mi  mayor  hazinkban  (Born:  Evang.  IIL4).  Az 
maior  házhoz  közel ;  juxta  praediuni  (Fél;  Bibi.  143.  Mik:  TörL. 
181.  389). 

malom-ház :  molendinum  MA.  mühienhaus  PPB.  Kínnyá- 
ban  a  ló  bé-fiít  egy  malom  házba,  vivén  a  juhokat  a  liátán,  és 
ott  tfizet  találván  a  malom  ház  fSldén,  addig  kapállya  a  lábá- 
val a  ló  a  tflzet,  hogy  ide  s  tova  hánnya,  ki  miatt  mind  a  ló 
jiűiokkal  együtt,  mind  a  malom  Sszve  ég  (Hall:  HHist.  11.305. 
Com:  Jan.'50.  Thaly:VÉ.  n.36). 

méh-ház:  apiarium  Kr.  [bienenhaus].  (Radv:  Csal.   11.347). 

meleg-ház:  [specularia;  treibhaus)  (Lipp:  Cal  32). 

ményekézö-ház :  [domus  nuptianim ;  hochzeitshaus]  (Kulcs ; 
Evang.  521).  MenyekezSi  ház  (Pós:  Igazs.  327). 

mivelő-ház  :  laboratórium  Kr  [arbeitziramer]  (MargL.  Kr.). 

mosó-ház:  lavatrina  PP.  [wascherhaus]  (Kár:  Élet.  1.19). 

mxüató-ház :  xistus  MA.  [lusthaus).  Salamon  az  o  mulató 
hazában  belikSttete  (a  fát,  DebrC.  144).  Ah  papnak  mulató 
haza  el  dSle  (224.  Helt;  Krón.  169.  Mik;  TörL.  255). 

mű-ház :  ergastulum ;  arbeitshaus  SL  Az  anya-szent-egyház 
a  szent  léleknek  mö-háza  (Mad:  Evang.  185). 

nyári-ház:  domus  aestiva  MA.  villa  Kár:  Bibi.  11.188.  som- 
merhaus  PPB.  Megverem  a  teli  hazat  nari  házzal,  es  elueznec 
az  elefánt  tetemból  alkotót  liazac  (BécsiC.  219>.  Az  Phaiaó  leánya- 


1371 


I  JI.UALrHAZ— ^A1^^,  1  Itl  ).>I  l-t  A/. 


»M  AL,U-HA/.—  1  AKMA/Jt'- 


nae  nyári  bázoknac  építése  (K:ir:  Bibi.  1.308).  A  nagy  épfiletek- 
ben  kúl6n  vagyon  a  nyári  liáz,  IcfllSn  a  téli  szoba  (PP:  PaxC. 
379). 

oldal-ház:  Inebenzimmerj.  Tetszilí-é  bénienni  az  óldal-báz- 
ban  y  viiiis  piait  il  li'entrer  daiis  mon  eabiuet  1  íKirBe.«z.  14). 

opera-ház :  (odeum ;  opernbaasj.  A  muz.silta  igen  megin- 
dítja a  sziveket ;  a  táborban  baragra,  bátorságra,  az  opera- 
házban jobbára  bolond  szerelemre  (Fal:  NU.  268 1. 

olvasztó-ház :  ustrina  Nom.'  301.  (schmelzhausl. 

ország-háza :  jdomus  publica,  domus  reipublicae ;  land- 
haas,  staatliches  gebiiude].  Ország  háza  épité.sire  6  ft.  íMonTME. 

1.20). 

orvos-ház :  [lieilaastalt,  curhans].  Orvosház,  melyben  min- 
den liatliato.s  eszkíizUk  találtatnak  minden  betegségek  orvoslá- 
sái-a  (llly :  Préd.  IL.óSSj. 

orvosló-ház :  a;  Menny  bár  Galenushoz  az  orvosló  ház- 
ban (PbilFI.  i). 

örzö-ház:  custodia  Com:  Jan.  124.  [gefiingnis]. 

palotás-ház :  domus  oeco  seu  sala  instructa  Kr.  [palást]. 
Naiikinról  azt  Írja  Danner,  hogy  luiszannégyezer  [így]  palotás 
liáza  vagyon  (Fal :  TÉ.  792). 

pap-háza :  aedes  euriales,  aediticium  cnriale ;  pfarrerhof,. 
pfarrerliaiLs  PPH. 

patika-ház :  medicináé  PPl.  [officin]. 

parázna-ház:  [lupanar;  bordellj.  Bordel  es  parázna  liaz 
(Uoc-siG:  Préd.  4C,). 

pénzes-ház:  thesauraria  Kr.  [schatzhaiis,  bankhans).  Isten- 
nek piínzes  háza  nintsen  (Pázm:  Préd.  312i.  A  mi  pénzesháza- 
ink  (bancoi  nfim  érik  fel  a  romai  kint.'«,s  tárházokat  (Fal:  NA. 
136). 

pénzverö-ház :  monetaria  Nom.'  297.  officina  monetaiia, 
oflieina  argeiit;iria ;  münzbaus  PPB.  Pénz  tartó,  verf)  ház  avagy 
tárliáz:  aerarium  (Com :  Jan.  12:1.  Pethfi:  KróiL  2G3.  TörtT.'  I. 
372). 

puskaporos-ház :  [pnlvermagazin,  pulverturmj.  Egy  dara- 
bant  kanotot  czinal  az  puska  povo.s  bazra  es  hertelen  fel  véti 
(Born:  Préd.  547). 

rab-ház :  carcer,  iiuitodia  Kr.  (gefángnis,  .stockhaus].  Az 
rabházbúi  .szállásokra  ki  is  bocsátotta  bizonyos  ezerekbül  álló 
kezesség  alatt  (Monlrók.  XV1II.27.  HalhPaizs.  488).  (Algier 
varasban)  hat  uagy  és  tagos  rabház  vagyon  (FahTÉ.  720). 

rejtek-ház :  [domus  oci'ulta,  kitebra ;  geheimes  gemacli, 
scblupfwinkel)  (CsomaC.  70.  KMNy.  U.48.  Helt:  Krón.  34.  Hall: 
Paiz.s.  Klöb.  7). 


rend-ház : 
Ijéw  83i. 


[contignatio]    stockwerk    Com:  Orb.   135.    (Nád: 


rendfa-ház :  (?]  Vozouden  Iev5  nagy  rendfa-ház;iit  behor- 
datván és  felrakatván  continnalta  haláláig  azokban  vahi  lak;i- 
sát  (Kár:  Élet.  1.4). 

ruhás-ház :  [vestiarium ;  garderobe].  Vy  saruk  adatnak  vala 
az  rnhas  hazbol  (CornC.  423). 

ruhatartó-ház :  vestiarium  Nom.'  SOI. 

salétrom-ház,  salétromos-ház:  [saliieterhaus].  Asalét- 
roniházhiiz  egy  dézsit  vöttünk  15  d(enáért)  tXlonTME.  155). 
A  salétromos  házhoz  vahí  fejsze  forrasztjliiiért  János  kovácsnak 
10  d.  (83)  János  kovacscsid  csináltattunk  az  s.'détromli:'>zhaz  egy 
inetczi^kést  (uo.).  A  salétrom  ház  ablakjára  való  rostéljt  csinál- 
tattunk (127]. 


sétáló-ház  :  lambulacrum  ;  galerié,  promenade].  Szép  setálu 
haz  vagyon  az  vízhez  közzel  (SzCsomb:  ütleir    176). 

siralom-háza :  domus  luctus  Kr.  [trauerhaus]  (Pázm :  Préd. 

10(Xi.  Kr.i. 

siralmas-ház:  domus  luctus  Kár:  Bibi.  1.627.  (traaerbau'ij 
Jobb  a  siralmas  bi'izhoz  menni,  hogy  sem  mint  a  lakodalmas 
házhoz  iNógr:IdvK.  488.  Megy:  3 Jaj.  U.125). 

sörfözö-ház :  braxatoria,  ofBcina  cerevisiaria ;  bierbratdiaim 
PPB.  (.SzCsomb:  Utieir.  176). 

strázsa-ház  :  (custodia ;  wachthans]  (KolTCrt.  401.  Bethi : 
Élet.  a41) 

sütő-ház:  cociuina  C.  MA.  Com:  Jan.  75.  famile  pistrinum ; 

kuchel,  backhaus  PPB.  iKolTürL  412). 

azállásfogadó-ház :  pandochium  C.  diversorium,  hospi 
tium  MA.  herberge,  wirtshaus,  gasthof  PPB.  Hol  a  azálás  fogadu 
ház?  ubi  est  refectío  mea  (Helt:  LT.  N2.  Zvou:Po8t.  LKfj 
ErdPorta.  92). 

szalma-ház :  domus  stramine  tecta  MA.  [liaiis  mit  einem 
strohdach|. 

szalinaházi.  ."^zalmabázi  nemes  ember :  nobilis  vUlamia 
MA. 

szék-ház :  [curia,  praetoríum ;  amtsgebaude]  (Kász :  TF.  253). 

szenes-ház :  [?].  Az  alsó  botot,  az  melyben  szoba  és  azenee- 
ház  vagyon,  készíttessed  Bakith  uramnak  (Thurzó:  Lev.  L19G>. 

szurok-ház  :  [pechfabrik]  (SzCsomb:  Utieir.  65t. 

tanacs-ház:  curia,  senaculum  C.  buleuterion,  praetoríum  MA. 
curia ;  rathaus  Com:  V'e.st  125.  PPB.  Mikoron  Pilátus  ezSket 
hallott;!  volna,  be  mene  a  taiuiez  házba  (WeszprC.  91.  JordC. 
438.  DebrC.  5ti).  Az  német  liadat  Budában  vivé  szintén  az 
|ierlengérig  és  tanáczházáíg  (Monlrók.  IIL49).  Tanácsház  vagj' 
ecclosia  (Mad:  Evang.  466.  TörtT.'  IU.350.  ErdTörtT.  a38i. 

tanuló-ház:  museum  MAI.  studírstube  Com:  Orb.  198.  A 
tanuló  házról:  do  museo  Com:  Jan.  157.  (Nád:  Lev.  198.  I'ataki: 
Reg.  11.  Gyöngy:  Cup.  17). 

tár-ház :  promptuarium,  aerarium,  tiscina,  cellanum,  cella 
C.  i)enuarium,  üscus  MA.  síjcuikammer  PPB.  [vorratsliaus, 
sdiatzkanmier].  Tárluiz,  város  kints  tartó  haza  Major:  Szót  18. 
Llés  ház  avagy  tárház :  promtiiarimn  seu  jienum  ComJaii.  82. 
Pénz  verő  ház  avagy  tárház:  aerarium  123.  Piscusok,  onsuig 
tál'  bi'izai:  6scí  141.  Az  korali  tarhiizbol  ven  zamtalaii  kincőt 
(GuaryC.  55).  Az  zenieknek  ev  testek  voltának  Lstemiek  taar 
hazy,  Cristusnak  tomplomy  (CuniC  I99i.  Jol  illatozeek  zeiitli 
Pálnak  az  menney  ken'er,  mikortli  bee  menokuala  az  menni> 
tiuir  házban  (fjjíiidC.  6i.  Holiczy  tárházból  való  marlia  az,  in> 
ot  vagon  (RSINy.  11.97).  Meg  mutata  azoknac  Üiarbázát,  ezíistét 
es  aranyát  (Helt :  Bibi.  IVtíól.  kí>uyuekne<'  tár  liáz;i:  biblíotlieca 
(Kár:  Bibi.  L422).  A  nyavalyáknak  tár-biizi  vagytmk  (Pázm: 
Préd.  1)5).  Syoii  az  isten  segit&génck  tárh;'tzu  i MNyiI :  Z^olt  55 1. 
Aruknak  tárhiíza  iFel.<öB:  UKülts.  160).  Tárbáfat  kastélyt  va- 
díLsz,  tetszik  néki  kiutses  nép  iFal:  Vers.  881),  Sem  a  bibliában, 
sem  a  más  jóra-való-könyvek  tárhíizábau  nem  olvastam  (Fal : 
NR  105).  Ha  ki  tsendes,  igaz,  hív,  a  régi  tárluizlia  v.dó,  senki 
sem  k&veti  (Fal:  UE.  427). 

kincses-tárház:  laeiarium;  scliatzkammerj.  .\lv:Pu.st.  1. 
375.  Vás;C,inCat.  15n.  llly:  Préd  n.5ö3).  Gondolatidnak  kin- 
tses  tiirházát  szabadon  ne  jártattad  (Fal :  UE   363)l 

kincstartó-tárház:  cv  (Kár:  Bibi.  1.4231 

tárházas:  (ix'cuniiu-ius,  iiecuniosits,  philargjnis ;  geld-,  geld- 
gierig],  A  kik  istentől  pártoltak,  :U!oknak  nincson  .se  éjjeli  •;<• 
nappali  iiyúgodalmok,  akármint  titkolják  s  tagadják  ezt    a    vi 


1S73 


TÉGLA-HÁZ— \'É&HÁZ 


VENDÉG  HÁZ— HAZAI 


1374 


lági  [Kimpáii.ik  és  dicsőségnek  Ijiiiiwís  tárházos  rahjai  (Fal: 
NE.  U8>.  Biztassa  t.-irliázas  ajándékokkal,  ha  ez  nem  elég, 
méltóságos  állaiKitlal  (Kal:TÉ.  Hiii'i.  Tárliiizas  ajándékkal  biz- 
tatni, ketsegtetni  valakit  (ífeD:MVir.  17). 

tégla-ház :  lateiaria   MAI.   Vor:Verb.    1'21.   |ziogolbrciine-       zininimj. 


vég-háza  voltál  [Kolozsvár]  (TKis:  P;ui   2.  TörtT."  1.405.  Thaly: 
VÉ.  1.32).   Végbéli-házaknak    fS   generálissá   (Xógr:  Idv.    Elő- 
beszéd 8). 
vendóg-ház :  cubioulum  huspitale  Pl',  gastliaus  PPB.  (gast- 


terhes-ház  :  promptnariiim,  lella  MA.  cella  i)enaria  Major : 
íSzót.  penarimn ;  s[>íMsekanniier  PPlí.  Terhes  ház,  pineze,  t;u'ház : 
cella  PPbl 

tevelygö-ház :  labyrinthus  MA:  Tan.  SÍ.  Tevólyitúház  avagy- 
labjrinthus  in. 

titok-ház:  |latebra;  geheimes  gemachl.  Tytok  hazában  bel 
mi'nween  (ÉrdyC  tíBBb.  Nagy.szC.  1631. 

tömlöc-ház :  [carcer ;  gefiinguisj,  A  tömliidiáz  arról  emlé- 
kezetes, hogy  itt  csak  hercegi  és  más  főszemélyek  tartatnak 
íFal:  TÉ.  794). 

törvény-ház :  tribuual,  praetorium,  sedes  judiciaria  MA. 
PP.  richthaus.  gerichtsstnbe  PPB.  Megadatott  eWbbi  szabadsága, 
és  kiment  a  törvény  házból  vigan  (Fal :  TÉ.  747). 

törvénytevő-ház  :  Be  vflnéc  a  palotába,  melly  a  törvény- 
tőnS  ház  :  diLxeruut  enra  in  átrium  praetorii  ( Helt :  UT.  N6). 
Törvény  ténú  ház:  domus  judicialis  (Kár;  Bibi.  1.430) 

tüzelö-ház :  Pieizbare  stube].  Az  várnak  kapnjának  tüzeli 
házat  csináltattunk  (MonTME.  L68). 

udvar-ház :  praetorium  C.  domus  nobilitaris,  nobile  prae- 
dium,  cima  MA.  curitis;  edelhaus,  das  eiuem  edelmami  gehöret 
PPB.  Tói-vényház,  udvarház:  praetorium  Com:Jan.  124.  Az 
leányokat  mig  ki  nem  haza-sittyak,  addig  az  attyok  udvarliazat 
(domus  paterna)  nekiek  kell  engednie  (Ver;  Verb.  60).  Az  urak 
falukat,  udvar-hazakat,  bizonyos  fundusokat  hadnak  vala  a 
papoknak  (Pécsv:  Fel,  673).  Az  mennyei  vdvarhiíz  mi  lakó 
helyíink  (Zóly;  Elm.  21S.  Illyef :  Jephta.  31j.  Várad,  Jeu5  és 
azokhoz  tartozó  kastélyok,  udvarházak  és  tartományok  Erdély- 
nek visszaadassanak  (MonOkm.  XrV'.9.  Gér;  KárCs.  IV.362). 
E^y  nyomorult  udvar  házban,  vagy  is  majorban  vagyon  szállva 
aiik:TörL.  106). 

vaesoráló-ház :  caenaculum  Kr.  fspelsezimmerj.  Vacsoráló 
ház  avagy  ebédlő  [lalota:  caenaculum  sive  tricliuium  Com:  Jan. 
109.  Keserew  .sintssal  keweteek  ewteth  niynd  az  vachoralo 
haziglan  (WinklC.  115).  Valaiiac  Syonnac  hegen  a  vacoralo 
házban  (TelC.  157).  Vacsoráló  házban  gyi'itott  gyertyát  lámiiás- 
ban  (KJIK.  1V.1S6.  Káldi;BibI.  284.  Szathm:  Cent  177). 

vám-ház :  teloiiium  PPl.  domus  teloniai-ia  Kr.  [zollanítj 
(MA;  Tan.  62.  Fr:SzJán.).  A  mi  rév-partmik,  vámos  házaink, 
a  piatz,  az  út.szák  (Fal:  NU.  3211. 

város-háza :  praetorium,  curia  MA.  curia  Com;  Jan.  123. 
rathans  PPB.  (stadthaus).  Mikoron  a  varos  hazába  vitet8t  uolna 
(DebrC.  122.  Gyöngy:  Cliar.  29 1. 

varró-ház :  [nühschule].  Leányaidat  küldel  az  varróllázba 
(Thaly :  VÉ.  n.25j. 

vásár-ház:  domus  mercatiis  Sylv;  UjT.  1.129.  [markthaiis]. 

vászon-ház:  (tentorium;  zeltj.  (Mik:TörL  15G). 

vég-ház :  limitaneum  munimentum  SK.  [gi-enzfestungj.  Vár 
avagy  ca.stély,  vég  ház:  arx,  castrum  Com: Jan.  151.  Hogy 
jobban  tarthassák  feltTild  kapuját,  az  király  végházát,  jó  Gyfir 
várát  (Tin.  112).  Tőmfis  várat,  szép  vég  házat  meg  látná  (Görcs; 
Máty.  22.  21).  Hogy  el  ne  veszne  az  országtul  olyan  fö  vég- 
ház (Monlrók.  IU.129).  Nandor-Fejérvárat  meg  vővé,  1521. 
esztendőben,  és  eggyik  ágát  le  tőré  az  magyar  coronának  Ily 
erős   végháznak    meg   vételével   (Pázm;  Kai.    440).    Eidélynek 


vendégfogadó-ház :  hospitium  C.  divcr.soriuni  Sylv;  IT. 
I.llS.  Fél:  Bibi.  S7.  MA.  diversoria  taberna  l'l'lil.  taberna 
meritoria,  caupona ;  gastliaus,  schenkhaus  PPB.  uirt-sliaus  Nom. 
26.  Vendég  fogadó  liázjic  avagy  közönséges  .szállá-soc ;  diver- 
.soria  .seu  hospitia  Com:  Jan,  124.  A  the  hazad  vciideeg  fogadó 
haaz  (WinklC.  110.  McsésK.  16).  Hol  vagyon  az  veiuU'^- fogad.) 
liáz,  a  hol  az  jiáschát  az  én  tam'tványimmal  eggyűt  meg  egyem? 
(KCsIpk :  WoU.  184.  Zvon:  Fost  1140.  Pázm:LutliV.  84.  Bod; 
Le.-!.  198). 

Haza  (Alisa'  Kár;  Bibi.  1.43.  483.  MA;  Bibi.  1.43):  I)  do- 
mum  MA.  nachhause  PPB.  Hazamenés;  domuitiu  C.  Haza 
hozom ;  reduco  domum ;  haza  viszem :  domum  deduco  .spou.sam 
V.  aliud  quispiam ;  hazajövetel ;  domuitio,  roihtio  domum  MA. 
Valobizon  <jac  e^  pillantatban  fordolt  haza  (BécsiC.  4).  Ugi 
ueue  ozton  (József  Mariatj  haza  meg  e.skneen  ö  vele  (DebrC. 
220).  Haza  teree  (ÉrdyC.  357).  Haza  yewtt  (511b).  Haza  ere- 
deenek  (520).  Elmetzéc  orrokat  es  fiileket,  es  vgy  szallasztác 
azzokat  haza  (Helt:  Krón.  26).  Haza  tér  az  ő  főidébe  (Helt; 
Bibi.  1V.61).  Haza  haza  vagyoduan  (Boi-n:  Préd.  18).  Haza 
teere  neg  lelesigiuel  özue  (S>zék;  Krón.  14).  Az  hazasagba  két 
rend  vagyon;  Első  kez  fogas,  niasic  az  haza  vitel  (Mel:SzJán. 
470).  lere  haza:  veni  domum  (Kár:  Bibi.  1.318).  Az  rabságból 
haza  iött  6ac  (426).  Romából  az  ur  el  haza  czellege  (BFaz : 
Castr.  S3).  Osztán  ketten  elrugaszkodtok  haza  (MonOkm.  XXIII. 
541).  A  vendég  elfelejti  a  hazamenetelt  (Kisv;  Adag.  2081.  8) 
patria  C.  MA.  vaterland,  lieimat  PPB.  Hazánk,  haza;  patria 
Com;  Vest.  140.  Hazayaba  tyztessen  tere  íEhrC.  STt.  Paran- 
íola  neki,  hog  bemenne  kiralhoz  es  kérne  őhazaiaert  (BécsiC. 
80).  Fellyebb  betsülni  barátját,  mint  hazáját ;  amicitiam  patriae 
*praeponere  PPBl.  Egy  profí'eta  es  nynczen  tyztesseeghuel 
kyl,  hanem  czak  hw  hazayaban  es  hw  hazában:  in  patria 
.sua  et  in  domo  sua  (JordC.  397.  ÉrdyC.  óOSb).  Kezde  prédi- 
kálni az  meniey  hazának  fceuaiisagarol  (VirgC.  71).  Jamlxír  es 
hazaya  7.erethe  (RMNy  U.1191.  Scyihiáról,  a  magyaroknac  ha- 
zaiáról (Helt :  Krón.  1).  Sabária,  szent  Marton  p{i.speknec  liazáia 
(4).  Menyki  a  te  házadliol  és  a  te  nemzet.segid  kőzzői :  egre- 
dere de  terra  tua  et  de  coguatione  tna  (Helt:  Bibi.  1.73).  Ha- 
záia  embernek,  a  hol  iól  vagyou  dolga:  iiuaevis  terra  patria 
(Dec«i;  Adag.  98).  Nincz  lob  iöuendö  mondás,  hazad  oltalmánál; 
ununi  augurhim  optimum,  tueri  patri.am  (182).  Kész  haza 
minden  főid  jámbornak,  tenger  a  halnak :  omne  solum  forti 
patria  est,  ceu  piscibus  aecjuor  (Mi.sk;  VKert  61).  Elég  nagy 
szabadságtalansági-a  jutott  szegény  hazánk  (MonOkm.  XXIV. 
489).  Mint  orvosolhassák  az  haza  seresét  (Gyöngy;  KJ.  101). 
Hazámért  semmimet  nem  akai-om  kinálni  (RákGy:  Lev.  172). 
órizjid  meg  a  hazát  ellenség  hadától,  oltalmazd  népeit  belső 
szakadástól  (Orczy;  KöltSz.  52). 

ide-haza :  [hic  domi ;  liier  zuhausej.  Kwltem  egy  leueleth 
az  ide  haza  való  dolog  felől  (LevT.  L79.  a27). 

oda-haza:  (illuc  domi;  dórt  zuhause].  (RákF;  Lev.  L124). 

Hazabéli:  (patrius;  vaterliindisch).  A  mi  azokban  iidvös- 
.séges,  .  .  magok  hazabéli  törvénnyéhez  alkalmaztatván,  a  mi 
pedig  kárhozatos,  el-távaztatván  (Bii-ó :  Ékesség.  B2,i.  Nem 
kfilső,  hanem  hazánkbéli  ellenségrúl  beszéllek,  ezek  forra.sz- 
taiiak  lántzokat,  hogy  megszorítsák  lelkilnk-Lsméretit  (Kai ;  NA. 
124). 

Hazai:  patiias  C.  [vaterliindisch].  Monda  hazay  zoiial  (pa- 
tria vocej:  Fiam  irgalmazyh  énnekem  (BécsiC.  89). 


1S75 


HAZANKUÉI.I— KI  HÁZASÍT 


KlHÁZASlTÁS  -HAZAS'íAr, 


Hazánkbéli :  patriuN  MA.  [vaterliiudwcli,  ialáudisch]  A 
fAszeriizáinok  iiémellyek  idegenek,  és  uéniellyek  hazánkbéliok 
(Com:Jaii.  27). 

Hazánki :  patriia  PPl.  (vaterlaiidischj. 

Hazátlan :  |6xiil ;  heiuiatlü.sj.  Ilaziija  vasztébeti  hazátlan 
Aenea«  mt<«  nem  liolt  féltében  (Tlialy :  Adal.  11.198). 

Házacska :  I )  dumiincnla,  aedicula  C  MA.  hauslein,  Iiiitt- 
leiii  PPR  Kunnjií,  kis  fiistös  liázatíka:  tegilhun  PPRl.  Zerae 
papy  ete\vzew  rwliakath  os  liazaczkaath  (JordC.  34í)).  Kenlik 
az  ege.'izh  liazacska  (DebrC.  lln).  Beliiua  az  5  liaxadskába 
|igy)  (Helt:Me.s.  30).  Deszkahaz.-ic.ska  íBethI t  ftlat.  n.r,).  2) 
(cubiculum;  zimmerclieii,  kajiite).  I.unley  a  K.  h.ázába  érkezvén, 
mintegy  reszkete ;  de  minthogy  a  hajókban  levc^  kis  házacskák 
nem  világosak,  azért  K.  is  mindjárt  meg  nem  ösmerheté  (Mik ; 
MiilN.  Ml 

ág^as-házacBka :  cubiculum  MA.  schlafkammer  PPIS. 

Házas  :  1)  marilus  C.  conjngatas,  uxoratiis,  maritata  MA. 
heweibel,  weib  habend,  verehlichet  PPB.  (verheiratet,  ehehiilfte). 
Új  házas':  neogamiis  C.  Valakynek  ketli  haza.s.sa  leend,  mind 
az  kettew  meg  eegottes.seek  (JordC.  106).  Noky  adom  leányo- 
mat hazaswl :  dabo  ei  filiam  nieam  uxorem  (;ilS).  Pal  csak 
iSnn6n  maga  marada  egi  haza.s  hugaual  (DebrC.  113).  Kyk 
zyzek,  hazasok  awagy  ewzwegyek  (ÉrdyC.  76.  171.  622).  Az 
en  wram  es  hazasora  íiJöS).  Feleseegeet  el  zakaztaa  liazas  \vra- 
twl  (655b).  Hazassul  ueue  magának  amaz  Szue^  azzonth  (KazC. 
45).  A  házas  azzonyallath  ha  el  alandyk,  meghaal  az  ew  fyrye, 
zabád  vele  valakyhez  házasságra  akar  menny  (Komj:  SzPál. 
150).  Mikor  valaki  feleséget  veond,  es  hazas.sa  teendi  ászt:  fri 
acceperit  homo  uxorem,  et  habnerit  eam  (Helt;  Bibi.  I.  Xxx3). 
Házas  pap  (Zvon:  Osiaud.  U(J).  Házas  korhely  iVer:  Verb.  29). 
Valamivel  isten  meg  nem  bántódik,  abban  egy-más  kedvét  ne 
Bzetgék  a  házasok  (Pázm:  Préd.  243i.  Attyaíiaitúl,  kedves  há- 
zasátúl  és  magzatitúl  úgy  meg  kell  válni,  hogy  .soha  ezekhez 
vi.szsza  nem  tér  (994).  Az  uy  házasokat  nem  szoktuk  a  tem- 
plomhoz ké.sémi,  és  hé  avatni  (Sam:  Agond.  120).  A  pűspík 
házas,  nSsis  lehet  (Mad:  Evang.  117).  Egy  hiizas  s  két  hajadon 
leánya  volt  (Bethl :  Élet.  303).  Házas,  gyermekas  ember  voltam 
(Kem:  Klet.  42),  Ha  az  emberek  kiizönségessen  a  szüle  apjok- 
kal  élhetnének,  mi  szép  dolog  volna  a.  A  .szüle  anya  kiJzönsé- 
gessebb  az  aszszonyok  között ;  mert  hamarébb  lehetnek  háza- 
.sok  (Mik:TörL.  234).  2)  domesticus.  Hí|t]nek  haza.si :  dome- 
stici  tidei  (DöbrC.  372). 

asszony-házas :  (i«or ;  gattin,  gemahlinj. '  Asszoni  hazas- 
loknak  példáiul  adhattiatok  (Jstvf:  Volt.  RMK.  IL27). 

Házasít :  nuptum  do,  oloco  >L\.  verheiraten,  zur  elie  gebén 
PPB.  Mygh  valameli  nagi  vrnak  hazasitanaia  (DebrC.  10).  Az 
ő  attia  hazasita  ótet  Publicus  pogaii  wrnak  (59).  Egy  Atte- 
nasbcli  embert  hiiatta,  leányát  neki  hazasitúan  (Pécsi:  Szilz.  67). 

el-házasit:  cw  El-házasítani  leányát:  locare  tíliam  PPBI. 
Enteegedot  nagy  tyzte.sseeggel  el  akarttalak  iiazasoytany  (ÉrdjC 
275).  Ket  elhazasytto  zep  leanoknac  attya  (TeíC  68).  Ha  nem 
keduelendi  az  ó  wra,  elsem  hazasitandgya,  váltságra  bochassa: 
kí  displicuerit  oculis  domini  sui  cui  tradila  fiierat,  dimittet  eam 
(Helt:  Bibi.  1.  Mm2).  El  hiizíisittia  az  5  szfizét :  UKilrimonio  jim- 
git  virgineni  suam  (Bal :  Csisk.  267).  A  meny  a.szszonynac  el 
háza.sétó  orőni  aiinyai  és  uyos-iolyol  vainiac  (Com:  Jan.  117). 
A  ki  fiát  vagy  leányát  elházasította,  ipa  az  és  napa  (no.) 

elházasitás :  collocatiu  (verlieiratungj.  Leányának  el-háza- 
siti'isa:  ''^collocatio  üliae  PI'Bl.  Leányunkkal  elházasitiísiuiak 
idején  adtunk  dtodv:  Csal.  IIM9). 

ki-házasit :  eloco,  emarllo  C.  *Cül1oi-o  in  matrimonium  PPBL 
verheiraten,  aussteuern  PPB.  KihiuULsíttatott :  nupta  C.  Ki  haia- 


ier-   1 


iritó  [felcAtt,  eladó j  leányai .  rolnáuac  (Helt :  Krón.  11^  Gier 
mekeomet  isten  felueuelj,  kj  hazasittiak  (Radv:  Csal.  122bi 
Leányinkat  kiliázasitaui  hogy  máa  ember  vele  egybe  teste- 
sedgyéc  (MA :  8cult  943).  Páaztohy  jószágból  tisteesigeseD  ki 
házasították  (Gér:  KárC's.  m.433). 

kiházasitás :  emarítatio  MA.  [verheiratungj.  Az  leányok, 
az  5  ki  liaza-sitásokkort  es  haza  adasokkorf :  per  eanim  deepon- 
satiouem  (Ver:  Verb.  99.  Gér:  KárCs.  IV.121). 

még-házasit :  Icolloco  in  matrimonium ;  verheiraten).  \'alaki 
fiat  meg  hazasitia  uagi  leányát  el  agia  (DebrC.  140.  KMNy 
UI.61).  Meg  háza-sitotta  fiait  (Valk:  Geo.  4). 

Házaskod-ik:  1)  [uubo;  heiraten].  MielSt  hazaskoduajtojc, 
meg  aggatoc :  ante  eritis  vetulae  quam  nubatis  ( BécsiC.  2). 
Nem  kél  hazaskodui :  non  expedit  nubere  (MünchC.  49.  JordC. 
413.  ÉrsC.  570).  Nem  hazaskodnak  embJrflk:  sem  házasságra 
nem  vetetnek  azzx)nok  iKazC.  177).  2)  |vivo,  oeconomiam  ad- 
miuistro ;  das  lében  fuhrcn,  haushalten).  Az  isten  otalmában 
kegyelmében  lakunc,  házaskodunk,  élűnc,  mozgimc  (MA ;  Scult 
127).  Nékflnc  jol  elménkbe  prédikálta-sséc,  mint  kellyen  itten 
a  fSIden  házaskoíhiunc,  gondviselésflnkben  forganunc  (797).  Nem 
engedi  az  egyházi  fenyitéc,  hogy  ember  eggyfitt  házaskodgyéc 
és  fel5ttéh  való  eggyességgel  társolkodgyéc  azockal,  az  kiket 
az  anya  szent  egyház  kirekesztett  (MA: Tan.   1260). 

eg^be-házaskodik :  [comiubo ;  einander  heiratenj  (MNyiI : 

Agend.  349.  Nyr.  VI.359). 

Házaskodás  :  [connubium ;  heiratj  (MNyiI :  Agend.  324. 
Nyr.  VI.360). 

Házasod-ik :  matrimonium  coutraho  MA.  uxorem  duco 
Kél:  Bibi.  121.  eiue  ehe  schliessen  PPB.  Házasodnak:  nubitur; 
nagy  familiában   házasodni :   *nubere  in  familiam  claram  PPl. 

bé-házasodik :  innubo  C. 

(egybe-házasodikl 

égybeházasodás :  [connubium ;  verheiratung).  Mostoha 
atyánac  mostoha  leányával  való  egybeház;iscdása  (Czegl:  MM. 
277). 

ki-házasodik :  enubo  C. 

meg-házasodik  :  connubo  C.  contraho  matrimonium,  uxo- 
rem duco  MA.  heiraten,  ein  weib  nehmen  PPB.  Javallyáké, 
hogy  papság  után  senkinek  .szabad  ne  légyen  megházasodni? 
(Pázni:  Kai.  430).  A  nőtelen  legény  megháiosodni  |igy),  oSzni 
akar  (Com :  Jan.   116). 

megházasodás :  contractus  niatrimouii,  connubium  MA. 
heirat,  ehelidie  verbündnis  PPB. 

Házasság :  matrimonium,  coujugium,  commbium  C.  MA.  ebe, 
ehivítand  PPB.  Idegen  a  házasságtól,  nem  veheti  magát  a 
báza-sságra :  *abliorret  a  nuptiis  PPBI.  .Som  vagoc  kéz  hazasag 
kStelénec :  nec  apta  sum  vinculo  conjugaJi  (BécsiC.  2).  Házas- . 
ságba  vSttem :  in  coujugium  sumjiserim  (9).  Kyk  myudeneknek 
kyralyanak  hazas.ik  zerent  rattok  zerkeztettek  (VirgC.  142). 
Akaryak  adny  a  hiiza-ssagra  (MargL  30).  Házasságra  menween 
az  menyekzeból  hyvsa  el  wr  ysteu  (JordC.  ''21 1.  Házasságra 
tütte  ennen  magaat  (ErdyC.  519bi.  Mt>ely  yo  volna  az  t)-z»a 
hazas.saag  tartás  (543).  Ha  mykeppen  liaza.ssagwl  hozya  ve- 
betnee  (549b.  591b.  sat).  Házasságon  adnaak  (t)43i.  Az  ú  foga- 
da.sa  ellenzi  ntet,  es  nem  ereszti  házasságra  iTel:  Evang.  I. 
240).  Az  hazas.sag  az  istentfii  rendeltetés  az  emberi  nemzetnek 
szaporodásáért  (Fél :  Tan.  4G0).  Ha  isten  (.'t  i  a  liázasiágra  nem 
rendelné,  adjon  neki  pénzül  száz  nuig^ar  forintot  (Kadv:Qial 
II1.262b).  Ha  az  úr  Isten  Balay  Dorat  élteti  és  liázaaaágát  aá)» 
érni  (Gér:  KárCs.  IU.437).  Dávid  a  Saul  leíinyáuak  házasságá- 
hoz   két    száz   tilLstéus    kömyül-metélt    bőrével   jutott   (IVuun: 


Préd.  15'.)'.  Leányit  miiiii  liiiz.'isai;oki^laii  táplálni  kell:  filias 
easdem  infra  tempus  inarititinnis  eanuidcMn  conservaie  debet 
(Ver:  Verb.  li>JV  A  kízfog;is  és  derék  hiUasság  kiV.St  szoktunk 
bizonyos  idSt  rendelni  (Sam:C«r.  118).  Híizasság  kort  érvén 
(Tam:  Szents.  ól\ 

Házasságbeli :  conjugnlls  C.  [eheiichj.  Háza.sság-béli  kéz- 
fogást tsinálni :  filcére  *pactionem  nuptialem  PPBI. 

Házassági  :  malrimonialis,  conjupalis  MA.  coniiuhialis  MAI. 
zur  elie  nehiiri);  I'l'U. 

Házasságtalan :  raelebs  MA.  unvereholicht,  elinlus,  ledig 
PPB.  HázaísáRtal.ir.  élet  (MA:  Tan.  1297).  Sz.  irás-plIon  való, 
az  egyh;izi  embereket  tí)r%'énnyel  kjtelezjii  a  ház;Ls.<gÍ!;talan  tisz- 
taságra, bizonyos  szabót  b6jt51ésre  (Pázm :  LuthV.  133.  Pázm : 
Kai.  1766.  420.  Kr.)  A  háza.s.ságtalan  aszszony-állat  s  a  szfiz 
is  azokra  gondolkodik,  mellyek  .az  vré  (Hall :  Paizs.  362). 

Házasságtalanság :  [caelihatus ;  eheloser  stand].  Nem 
tiatározza  csak  arra  az  angyalokkal-valn  egyenliVéget,  hogy 
liázasság-nélkíil  élnek,  hanem  iukáb  abból  bizouyittya  házasság- 
talanságokat  (Pázm:  Kai.  788.  Pázm:  Préd.  1135). 

Házasul :  matrimonium  contraho  MA.  eine  ehe  schliessea 
PPB.  Egyszer  házasult :  univira  C.  Istennec  parancolattabo! 
harmadzor  hazasulz  (TelC.  -19).  Házasulnak  vala  :  uxores  duce- 
bant  (Sylv;  UjT.  39).  (íondot  kezde  viselni,  hogy  ugy  hazas- 
sulhatna,  hogy  még  Srjkesi  lehetnénec  (Helt :  Krón.  35b).  Kokus- 
niány  uemzetbSl  házasult  vala  iGosárv:  MagyB.  F).  Eggyik 
atj'afiu  ág  a  másik  attyafiu  ágban  házasult  volna  (Ver :  Verb. 
92).  Nózni  anjit  tészen,  mint  n6t  venni,  sokval  helyesben  mint 
házasulni ;  mert  az  azt  jegyzi,  hogy  házat  venni,  szerezni, 
s  nem  minden  házasul  pedig  meg,  a  ki  feleséget,  vagy  n5t 
vészen,  sem  nem  mindennek  vagyon  nflje,  vagy  felesége,  a 
kinek  háza  vagyon  (CorpGramm.  317). 

még-házasul :  matrimonium  contraho  Kr.  [sich  verheira- 
ten],  A  papatul  áldomást  kére,  hogi  meg  házasulhatna  (DebrC. 
146).  Meg  házassultum :  lUiorem  duxi  (Helt:UT.  3).  A  philis- 
teosoc  kSzill  házasult  meg  (8zéki  Krón.  25).  Sokan  vadnak,  a 
kik  éheznek  es  mind  az  által  meg  házasulnak  (SalMark.  B). 
Job  ifiuságodban  meg  házasulnod,  míglen  az  kertuély-fát  iól 
meg  rázhatod  (FortSzer.  H3).  Venusuak  óráiban  ió  meg  háza- 
sulni, czaládot  be  .szegődni  (Cis.  Ll).  Az  pap  kevésbe  vetkőzik 
fírtelmeskőduen  es  paraznalkoduan,  hogy  sem  meg  hazasniuan 
(Zvon :  O.siand.  109).  Ha  ki  parázna  fele.ségét  meg-sententziázza, 
a  jámbornak  légyeji  szabad  meg-házasulni  (Bod:  Pol.  86). 

(öszve-házasul) 

öszveházasiüás :  [connubium :  heirat,   das   zusammenhei- 

ratenj.  (MA :  Scult.  949). 

Házaaulás :  nuptus  MA.  verehlichiing,  heirat  PPB.  Jacob 
az  ó  házasulásában  czac  az  szép  formára  néz  (MA:  Bibi.  1.26). 
Ha  így  vagyon  embernek  dolga  feleségével,  nem  hasznos  a 
házasiílás   (Pázm :  Préd.  240). 

Házasulatlan:  innuptus,  innuba  C.  (unverheiratet). 

Házasulatla2iság :  [caelibatus].  Papoknak  házasulatlaiLsága 
(Pós:  Igazs.  570).  Vétek  nincs  a  papok  házasopajtlanságában 
(568). 

Házbeli :  domesticas  Kr.  [zum  bause  gehörlg,  haus-].  Em- 
bernec  ó  hazaljeli  5  ellensegi  (MiinchC.  32).  Kit  zerzet  vr  5 
hazabeliekén,  bog  aggá  6  neki  ideién  a  buzauac  mértekét 
(141).  Embernek  hw  ellenseghy  haaz  hely  kSzelee:  inimici 
hominis  dome.síici  ejus  íJordC.  384).  Mynd  az  haazbelyek  el 
amulkodanak  (ÉrdyC.  337).  Meg  keresztSlkSdek  mind  hazabeli 
nepeuel  egietőmben  (DebrC.  6).  A  hasz  béliek  mind  penitenciat 
tartanak  (163 1.  Házbeli  istenek :  lares  (Gyarm :  Fel.  45).  Mind 
magatokiiac  mint  házatokbélieknec  (MA :  Bibi.  1.45). 

.M.    XVELVroRT.    SZÓTÁK. 


Házi :  domesticus  C.  MA.  was  zum  haus  gehrtret  PPB. 
Házi  gondviselés:  ooconomia  MA.  Házi  bajok:  solieitudinum 
doniesticju-um  *aculei  PPBI.  Cseléd&s  atya  avagy  házi  gazda  : 
paterfnnilias  Com :  Jan,  121.  Ahazi  afanak  ke^elniRs  ma- 
lazfat  lélendem  on  bennem :  clementis  .patrlsfamilias  gra- 
tiam  (BécsiC.  3).  Mennecnec  orzaga  liasonlatic  házi  emberhez 
(MiinchC.  48.  öO>.  En  ebeedomet  meg  zerzettem,  en  tliwlkayin 
es  házi  madarym  meg  űleltenek  (.lordC.  423).  Htizi  nép  (Holt: 
Mas.  149).  Házi  béres  (Mel:Sám.  10).  Híizi  vászon  (l{adv: 
Csal.  11.379).  Hiizi  gazda  (Marg:  Im;ids.  ;i2i.  A  tekintetes  dámák 
a  betegeket  pél(lá.san  biztatják  házi  orvtKs.igDkk.al  (Fal:  NA. 
184).  Valamhit  a  szolgák  mezei  a-vagy  házi  munkával  terhel- 
tetnek, úgy  az  urakat  sok-féle  gondviselés  fárasztya  és  elme- 
faggatás (Csiizi :  Tronib.  116). 

(Szólások)  Házi  hóhér:  mala  conscientja  (Pázm:  Préd.  1129. 
Kr). 

Házikó :  casa,  ca.sula,  aedicula  Ver.  Kr,  [hauschen,  hütte]. 
A  pusztában  egy  h.ázikóra  talál,  és  kolompozván  annak  ajtaján, 
ki  tekint  a  benne  lakó  remete,  kinek  flgyét  megbeszélli  (Hall: 
HHist.  U.164.  Hall:  Paizs.  353.  Pázm:  Préd.  74.  882.  Kr).  Csi- 
gácskák,  kiknek  nincsen  házikójok  (Lipp:  PKert.  11.237.  Mik: 
TörL.  353^ 

Hazól,  házul :  domo  Kr.  [von  bause].  Attyanak  kence, 
kyt  hazol  uit  (KazC.  72).  Gyilkosságért  házul  el  budosot  (Ilosv : 
Toldi  4).  Nem  szíikseg  házul  sohova  futnom  (Csanaki:  Dögh. 
122).  Hazúl  el-megyen  (Misk:  VKert  166).  Házul  vigyázzon  az 
porta  allapotjára  (MonTME.  m.123). 

[Közmondások].  Házul  vitt  észszel,  azt  .szokták  mondani, 
nehéz  hadat  verni  (MonTME.  V.250). 

innen-liazul :  [hinc  domo ;  von  hier-zuhause].  Azon  kézben 
ennen  hazool  zent  Thamas  az  keenczeth  mynd  zegeenyeknek 
oztogataa  (ÉrdyC  168).  Ky  nyomoteek  eenneu  hazwl  (671). 

orman-hazul :  [iude  domo ;  von  dort-zuhausej.  Onnan  hazxil 
elmeuety  wtiii  lÉrdyC.  511b).  Onnetau  hazol  (TihC  21). 

HAZTJD:  mentior,  ementior,  confingo  C.  lUgen,  falschlich 
fürgeben  PPB.  Hazud  a  puska :  es  versaget  die  6inte  Adámi : 
Spr.  294.  Boldogoc  vattoc,  micor  mondaiidnac  menden  gonozt 
tü  ellentec  hazuduan  en  értem  (MiinchC.  20 1.  Nem  emberek- 
nek hazvvttal,  de  ysteimek :  non  es  mentitus  hominibas  sed 
deo  (.JordC.  720).  Eghaazy  embőrflk,  kyk  cak  fey flk  meg  nyreet- 
tessevel  es  ruhaa  visseelessókkel  esmertefnek  istennek  hazwgny 
[ígyj  (SándC.  37).  Hazvda  ev  neky  az  ev  álnoksága  (DomC.  232). 
Az  za  ki  hazud  ez  meg  őli  allelkőt  (NagyszC.  174).  Hazudnak 
ebwl  benne  (RMNy.  HISO).  Hazud  az  6rdóg  (Born:  Evang. 
111.15).  Hogy  Pál  nem  hazud,  te  is  bizonyétod  (Tel:  Fel.  120). 
Aztis  hazugia  (Mon:  KépT.  70).  Nem  ollyan  az  isten  mint  az 
ember,  hogy  hazudgyon  (Kár;  Bibi.  1.142).  Bizonnyal  tudgyad, 
hogy  fejére  és  lelkére  hazud  (Pázm:  Kai,  a3i.  Parasztul,  és 
minden  szín  nélkül  hazud,  midSn  azt  mondgya :  hogy  (Pázm : 
Kai.  188).  Itillye-meg,  a  kinek  esze  vagyon,  ha  Balduinu.stúl 
kell-e  titkosb  dolgokníl  igazat  várni,  a  ki  ennjiszer,  ily  nyilván- 
való dologban,  illyen  bátorsággal  hazud  (Pázm:  LuthV.  11). 
Hazud  abban,  hogy  5  immár  meg-mutatta,  hogy  (Pázm :  LuthV. 
121).  Hazud  nründenben  (Zrinyi  1.85).  Hazudván  minden  .sze- 
mérem nélkfil  (CzegI:  Japh.  141).  Nem  vétkezik  ember,  ha 
szinte  hazud  is  (CzegI:  MM.  272).  Az  hivséges  tanú  nem  hazud 
(Maf kó :  BCsák.  8).  Szaporán  hazud  (12).  Nem  hazud  azokban, 
a  mellyeket  tud  iGKat:  Válts.  1.923).  Erre  a  fontos  Írásra  csak 
hazuczczal  felele  Matkó  (lllyef:  BCsTomp.  59).  Vettem  észre, 
hogy  6  már  mindeneket  tud,  semmi  haszna  nem  lesz,  szám 
bármennyit  hazud  (Gvad:RP.  72). 

[Szólások].  Had  hazudgyon  varga  Beretzk,  azért  ugyan  jó 
talpat  szab   (Helt:Mei5.  201).   *Ravásra   nem   hazudni,  igazat 

87 


rVI-l  ll\£iULf- 


szólni ;  oraciila  loqui  MAf  PP.  Mog  Iiid  az  mit  mondok,  mert 
nem  hazudok  ám  azért  rauásra:  noe  revocanda,  iiec  irrita, 
vanave  dieo  (Decsi:  Adag.  230).  Csontosán  hazudsz  (Matkó: 
BGsák.  417). 

ki-hazud :  [ementior,  ebiandior;  durch  lügen  befreien,  heraus- 
si-limeicheln). 

[Szólások].  Olyly  mesterül  k  i  tudják  magokat  hazudni, 
müit  a  pénzt  fészkéből  ki  fíitytjenteni  (Fal:TÉ.  784). 

le-hazud 

[Szólások].  Walazta  halaazokatli  e«  egy  ygew  gorombakot, 
k  y  k  e  t  kennyen  meg  czalhata,  as  1  a  b  o  k  r  ó  1   I  e  h  a  z  w  d  a 

(ÉrsC   492). 

még-hazud :  [abnego ;  ableugnen].  A  mit  egyfelől  egyszer 
vall,  más  ffilől  meg  hazugya.  (Mon:A|Kil.  19).  Rei|uiráltatütt 
tfilom  két  erszény  pínz  felSl,  kire  elsfiben  igérto  is  magát,  de 
azután  i'ijobban  meghazudta  (Monlrók.  XV.Ő84).  Az  hamis  Matkó 
meghazudta  magát  (Sámb:  3Fel.  Ö7).  Meghazudhatjuk  magiuikat, 
s  arra  foghatjuk,  hogy  emezek  miatt  nem  adliattuk  (MonOkm. 
XrV.246). 

vissza-hazud :  rementior  MA.  [abnego ;  ableugnen].  ígére- 
tet vlsszahazudiii :  repariazare  (üecsi:Adag.  190).  Vi.sz.szaha- 
zudui  Ígéreteket  (Tolii:  Vigaszt.  212).  Visza-hazudgya  szavát 
(Pázra:  LutliV.  4tí).  Visza-hazudgya  káromlá-sit  i.Sall:  \';ir.  GŰ). 
Ott  azt  ini,  hogy  az  ecclesia  minden  időben  fénlett,  itt  már 
vi.szszahazudgya,  s  azt  irja,  hogy:  nem  volt  keserfl.ség  nelkfll 
(Matkó :  BCsák.  119).  Viszszahazudni  a  mit  irtai  (Kisv:  Adag. 
527). 

Hazudás :  mendaoium  Kr.  [lüge].  A  hazug  maga  tisztes- 
ségét és  bötsölletit  roiitj'a  hazudásával  (Pázm-Préd.  1116). 
Ha  a  hazudás  bizonyítás,  elég  nyilván  bizonyítót  ellenfink 
(Pázm:  LuthV.  288). 

Hazudhatatlan :  [q>ii  mentiri  non  potest ;  wer  nicht  lügen 
Itaiiii].  Hazudhatatlan  isten  (GKat:  Válts.  1.1321). 

Hazudoz :  nugor,  tricor  C.  mentior  MA.  unnütz  schwatzen, 
lügen  PPB.  Miképpen  hazudoz  .ludas  (NádC.  p58).  A  feiedel- 
mec  mellé  vetti  magát  minden  varga  fóIt,  ott  hazudoz,  kenne- 
get  (Helt:Mes.  192.  Born:  Préd.  31).  Urak  kyriil  hazudozni, 
hízelkedni  irtóztam  {Haz.  1.218). 

el-hazudoz :  mlpinor  [schiau  ableugnen).  Kokalkodom,  el 
hazudozom,  az  igazat  hazugsággal  el  fordítom :  vulpiuor  C. 

ki-hazudoz  :  ebiandior  C.  [herausschmeieheln]. 

Hazudozás  :  nugatio  MA.  nugamentum  PPI.  uunülzes 
sihwatziMi  PPB.  Udv.u-i  hazudozás,  szemtelenkedés:  *ar8  pa- 
rasitiea  PPBI.  (MA:  Bibi.  V.5S). 

Hazudozó :  nugax,  nugator,  gerro  C.  MA.  sehwatzer  imd 
mahrieintrager  PPB.  Mynt  az  feketéét  ember  nehezen  feye- 
rity  vgyan  az  bewk'h,  kynek  orrát  eczer  k;uu'  tekeryty,  azt 
;iz  li.'izudozo  miízzor  halóra  nehezen  keryty  il'e.sli:  Fab.  7(ib). 
Haziidozoknak  zawat  soha  nem  kel  hynny  (87). 

Hazudt- 

(!<zólisok].  Hazndtát  mondom  vkinek :  ali(|Uom  mendacii  ar- 
guo  MA.  einen  einer  lüge  über«ei.son  PI'B.  [lügen  strafen). 
Inue  de;ik  h:izzut1at  moiidotta  iKMNy.  ILHUi).  Eggyik  az 
niiusiknak  hazuttat .  mondgya  (Ver:  Vorb.  Szót.  12).  Ha  azt 
mondod,  a  told  is  hazudtodat   mondgya   (Matkó:  BCViák.    108). 

Hazudtol :  aliqueni  mendadi  arguo  MA.  oiiien  einer  lüge 
überwfist'U  PPB.  [lügen  strafen).  Engemet  liazuttolsz  (Tel: 
Fel.  118).  Hazutolni,  szómondatlaiuiá  tenni  valakit  íMel:  Préd. 
111.  Toln:  Vigaszt.  23).  Ha  valaki  az  egész   szűnt   inist  hazut- 


tolni  merne  is  (MA :  Sciilt.  1035).  Nem  igazán  hazuttollya 
Suriust  és  Serariust,  mert  maga  eríesiti  nagy  részre  a  mit 
ezek  imák  (Pázm:  LuthV  161).  llazuttol  engem,  hogy  Német- 
es Franczúz-orszíigot,  libortinusokkal  tellyeseknek  mondottam. 
Maga  én  semmit  arn'd  nem  állattam ;  hanem  csak  a  C'alvinus 
szavait  hoztam-elő  (120).  Sz('myfi  dolgokat  forgata!  arra  kin 
.szeritvén  benníinket,  hogy  magunkat  hazuttollyuk,  meg  ije<l 
ettűi  a  test  s  vér,  a  nemes  kényessékhoz  semmi  úttal  nem  fér 
(Fal:  NE.  94). 

le-hazudtol :  cv  Lehazudtola  az  az  vitéz  kapitány  Simoni, 
melyet  csak  el  kellé  nyegnem,  mert  szoros  helyen  volt  a  dolog 
(Haz.  L283). 

meg-hazudtol :  mendacii  arguo  Kr.  [einer  lüge  überwei- 
.sen).  A  nagy  ielas  kfmyu  maga  meg  hazuttollya  Snnen  magát 
(BahCsIsk.  147.  Mad:  Evang.  284).  A  nemzetünkre  fogott 
fogyatkozásokat,  orkőltsinkkel  kell  meg  liazuttolnunk  (Fal:  UE. 
367).  A  rntalmazó  vidékséget  emberséges  erkölcsivel  meghazut- 
tolja  (uo). 

Hazudtolód-ik :  [mendacii  arguo ;  andere  leute  lügen 
strafen).  Mit  lia/.iultolcxlol,  ha  tudsz  az  emberséghez?  (CzegI: 
Tromf.  119). 

Hazudtoltat:  |  mendacii  .irguü:  lügen  strafen).  Az  attya 
istent,  és  a  (.'lírLsuist  ne  hazuttoltassatoc  (Vallást  GggSi. 

Hazudtat :  1)  (mentiri  facio ;  zu  einer  lüge  bewegenj 
Ak;u-  mint  himnyad  a  kelepczet,  tSried  elmédet,  nem  hazuttai-z 
istennel  (Vás:CanCat.  518).  A  Kristus  koporaíjí'uiak  órzóit 
ajándék  hazudtatá  (Píizm:  Préd.  360.  SzX):  MVir.  17).  3)  (men- 
dacii arguo ;  lügen  strafen].  Ravasz  szavaival  engem  ne  tartstm, 
■•ÍZ  urak  elótt  se  hazudtasson  vele  (KecskTört  U1326).  Nem 
hazudtatjuk  azok  miatt  többé  magukat  (MonTWE.  IV.58i. 

még-hazudtat :  a:  I..1.szIó  mindiárt  meghazutatá  a  porosz- 
lót (IIeU:Króu.  111b).  Mintlia  ezzel  meg  hazuttatná  magát, 
hogy  az  uj  testamentomot  haszontalannak  mondotta  vala  (Pázm : 
Kai.  431). 

Hazudtatás :  (das  lügensrafen,  desavouireu).  Nem  is  gon- 
doltuk, hogy  olyan  szidalommal  és  hazudtatásokkal  irott  leve- 
let olvasnánk  (MonTME.  IV.52). 

HAZUG  (Aaísujr.' Fél:  Bibi.  155.  hazvggok  KSKy.  1140. 
hazuk  as  tetetes  szouai  Mel :  SzJáa  436.  haz^g  Helt.  Mes.  190) : 
menda.\,  fallax,  falsiloiiuus,  vaniloquas,  bilingvis,  nebuló,  tenebrio, 
imaginárius  C.  verlogen,  lügenhafl,  lügncrisch  PPB.  Hazugon : 
fabulose  C.  mendaciter ;  hazugul :  fallaciter,  mendaciler  MA. 
Hazug  vélekedés:  *ementita  opinio  PPI.  Meg  nem  mondanga- 
toc  énnekem,  hog  hazug  magíirazatot  zerzettetec  (BécsiC.  VJV). 
K  az  ornae  hazába  hazugot  eu  neuembe  i30<i).  Mikor  lieiel 
liazugsagot  5n  tulaidonibol  beiéi,  mert  hazugh  es  S  atfa  (MünchC. 
187).  Lesznek  hazwgh  m&sterek,  kyk  ez  hjlhlxni  vezedelemnck 
kSwethseeget  be  ln>zyak  (JordC.  857).  Kell  niinek>\Tik  ez  vela 
got  el  lauoztatnunk,  mert  alliatatlan  es  hazug  (BodC.  1).  Eínbe- 
reknek  üai  mertekeklie  hazvgok  :  mendaccs  lilii  hominum  in 
stateris  (DöbrC  12ii).  Halomast  twbytetem  hazug  beze<lekel  ■  - 
\'igiorgo  mondasokai  (A'irgC.  4).  Hazugoknak  szép  szavok  ni-m 
di-ágii,  néznek  hasznokra  (RMK.  11.206).  Hazwguak  hazwgsaga 
melyeb  az  tengernél,  azért  nyuchen  |X)klab  az  liazwg  ember- 
nél, mert  isten  ees  ember  senimy  a  gonoz  ledeniel  (Pesti:  l":il 
71b).  Tekelletlen  h.iziig  (tYank:  HaszoK  75).  Ezeket  nem  ha 
zugt'il,  és  kép-mutatisból,  iianem  értelmek  és  itéleti-k  igazságával 
mondották  (Pázm :  I*ré<l.  00).  Hazuguál-is  liazugabb  lészesz 
már  (Matkó:  BC^lk.  159X  Méltatlan,  és  hazugul  knltnek  etféle 
haniLs  fogilsokat  (Tasi:  Préd.  27).  Hazug  a  szjul,  mikor  iut 
mondgya,  hogy  szereti   az  istent  (Fal :  SzE.  ö22». 

(Szóli'isok).  Hazug  czigmisag  (Zvon:  PáziiJ*.  tVinl.  1 1.  Igen  s.- 
besliazug  volt,  kiviílt  eleintén,  de  már  must  igen  lehagyott  vult 


A.^AIHIj-llA/A  \i.K-\ — IIA/^^AIÍ  H  ».'■ 


I  i.-\A.>Ai\  1  ( í.>r\<  M  J  ii\  —  I  ii'.nrjí 


!io  (l\az.  I.3r<S).   Vala  egy  farka«i,  ez  mikor  reggol  ful  kőit 
i.i   és   liiizakodiiéc  az  álom  vtaii,   iiagjot  szalaszta  t'^yot, 

UKiiac  valót  iHelt:  Mes.  293).  (A  ki>ssorl  mind  mej; 
ioléc  a  farkast,  aimyorji,  liogy  mind  ol  liánná  n  liazuj^nac 
t  (299). 

\  kimondások].    Hamaiéb   meg   érnek   egy   Im/.ng  embert, 
■  sem  egy  Síinta  embert :  mendacem  oportot  momorem  esse 

si:  Adag.  105).   A  hazugot  hamar   meg-érik,  ha  el-felejti  a 

i'g)-szer  haznd  (Pázm:  LnthV.  94). 

asztal-hazugja :  homo  imi  subsellii  Decá :  Adag.  228.  eli- 
i:::irides  iS;'.  153.  [schmarotzer]. 

piac-hazugja:  caiialicola  Decá:  Adag.  227.  PP, 

udvar-hazugja :   scnrra   Nom.'-"  223.  PP.   lotterbube,   hof- 

I  PPB.   Kezde  devhevskevdny  mondván,  hogy  eu  vdvar  lia- 

II  wagiok   (LevT.  L360).    Egy   rósz   hitván   ezudar   udvar 
leja  (GKati  Válts.  11.235). 

Hazugság :  mendacium,  falsitas,  uugae,  nugamenta,  gerrae, 
vauiloquentia  C.  lug,  lüge,  geschwatz  PPB.  Hazugságot  bezel- 
lettel  vmac  neuebe  (BécsiC.  314).  Ez  vilagnac  zorgalmazatos- 
saga  es  kazdagsagnac  hazugsága  megfoifa  (MiinehC.  38b).  Myn- 
den  haz«'ghsagot  el  tawoztass  rJordC.  58).  Vassetők  le  mjuden 
álnokságot,  hazwglisagot,  yryghseghet  (846).  Myndden  byneet 
es  hazwgsagaat  meg  vadolwaan  (ÉrdyC.  341).  Ky  zaggattyak 
ez  eretlmekseegnek  hazwgsagaat  (565b).  Hazwgsagot  mondaz 
(652).  Simmi  fSrtelmes  oda  nem  mehet,  .sem  azok,  kik  hazuk- 
sagot  zolnak  (DebrC.  130).  Czhneres  hazugság  (Toln:  Viga.szt. 
ElSb.  6).  Nem  hogy  mentené  a  confessio  hazugságát,  de  hazug- 
.saggal  SntSzi,  hogj'  szaporodgyék  (Pázni:  LuthV.  183).  Torko- 
kon akada  az  hazugság  (Pázm;  Kai.  236).  Hazugságát  iialás- 
tolni  (Bal :  Csisk.  142).  Imidé  amoda  fonyolgá&sal  budoklo 
hazngsíigitok  (314).  Hol  torkodba  verte  hol  markodba  szakasz- 
totta szemtelen  hazngságidat  (Fal :  NU.  250). 

[Szólások].  Duplával  kétszeresen,  és  bélettül  hazug.ság,  a  mit 
Káról}.!  ir  (Pázm:  Kai.  Magyar  Nyelvészet  W.  13 7).  Kezes-lábas 
hazugság  (GKat:  Válts.  n.b2).  Ez  igen  paraszt  hazugság  (Pázm: 
LuthV.  175).  Az-is  purdi  hazugság,  a  mit  sokszor  mond  Baldui- 
nus  (25).  Szarvas  hazukság  (Zvon :  PázmPii".  258).  Zsiios  ha- 
zugság; lucrosum  mendacium  Kr.  (Fal;Jegyz.  936). 

Hazugsági :  nngalis  MA. 

Hazugságocska :  mendaciunculum  MA.  kleine  lüge  PPB. 

Hazugaágos :  [ementitus ;  erlogen,  lügenliaft].  Hazugsagos 
teuoligesóket  hirdetuen  (DebrC.  196).  Hazugsagos  mentség 
(Bom :  Préd.  254).  Hazugsagos  er5c,  jelec,  czudatételec  (MA ; 
Scult.  622.  El«b.  14). 

HAZSART  :  lusus,  palaestra  MA.  spiel,  scherz,  das  fechten 
PPB.  Een  rwhaymon  hasardtoth  vétenek :  sujier  ve.steni  meam 
miserunt  sortem  (KulcsC.  41).  latek  es  hiuolkodas,  korczoma, 
iatek,  hasart  (Bom:  Ének.  452).  Kincsét  elveszte  há.sárton  (RMK. 
IL266.  267).  Igen  eszik  a  tizedik,  virradtig  Lszik,  az  hásárton 
mindent  elveszt  tizenkettödik  (Tin.  266).  Uerfelyet,  ha.sartot 
iaczanac  (TehEvang.  1.347).  Sz.  Pal  meg  tanét  minket,  mi 
legyen  pállya  fiitásunc  es  hasártnnc  (Tel:  Fel.  135). 

Házsártos:  1)  lusor  Pe.sti:Nom.  42.  lusor,  gladiátor,  ale- 
ator  MA.  spieler  Pesti ;  Nom.  42.  spieler,  fechter,  frecher  spieler 
PPB.  Hásártos  mester:  lanista;  főhásártos;  arcliimimus  MA. 
Hasártas,  to  játékos:  archimimus  Major:  Szót.  \'alaszt;iuac 
magoknec  deákokat,  vargákat,  has'ártosokat  (Helt:  Króu.  205). 
Jöjjenek  hozzám  hásártos  borivók  és  jó  szakácsok.  Itt  most  éu 
nálam  trombitás  és  kártyás,  legyen  hitető  és  liíres  parázna 
(RMK.  IL265).  Az  hasartosok  Capuaban  es  egyéb  varosokban 
el  oztattatnac  :  gladiatoriae  familiae  (Decsi :  SallC.  22).  2)  fjur- 
gator,  coutentiosus ;    züiiker,  zUnkischJ.    Ha-sartosoc,  maga  tűr- 


totíV:  qui  ab  umnibius  se  abstinent  (MA;  Bibi.  IV.157).  KSnnyű 
lészeii  mindent  el  voztonod,  uiort  igen  liiisártos  s  kuruás  te  dol- 
god (l'ortSzer.  N6).  Kik  itt  ez  arj'uit  istennel  szemben  szőknoc, 
és  f)  véle  iiáutülódnac,  el-veszik  a  feleletet  amaz  hásártos  szőlő 
művesokkel  (Pós:  Igazs.  11.39).  Hásártos  perlődő  (Megy:  3 Jaj. 
IX.54).  Veszekedések,  versengések  és  liásái-tos  kérdezkedések 
(Pós:  Válasz.  4).  Hasartosoc,  háborgóé,  csak  h;izudni  tudnac 
(Prág:Serk.  M2).  Hásái-tos  egyenetlen  házasok  (ValUist.  373). 
Ártatlan  szép  ősz :  vén  Nagy  János,  nem  volt  senki  ellen  Ls 
házsártos  (Thaly:Adal.  11.164).  Hásártos  veszekedő  (László: 
Petr.  161). 

Házsártoskod-ik :  digladior  C.  aleatorem  ago  MA.  fech- 
ten, ein  erzspieler  sein  PPB. 

HKBEQ  (cbeg  ErdTörtAd.  11.99.  höbögés  Fal:  NA.  121): 
lallo,  balbutio  SI.  [lallen,  stottem,  stammeln,  munkoln].  Ma  az 
divanba  Ibraim  csauz  kezdé  ebegni,  hogy  az  az  hire,  hogy  az 
lengyel  főkövet  Erdélyen  jó  által  lEi-dTürtAd.  0.99).  Mennye- 
tek, siessetek  eleibe,  töbre  log  tanittani  benneteket  elkékőlt 
ajaka,  hőbőgő  nyelve,  és  szörnyű  raeg-változilsa  (Fal ;  NA.  183). 
A  szemetek  mered  és  kettőt  mutat,  a  nyelvetek  hfibög  és  aka- 
dékoskodik (Fal:  NU.  308),  [Vö.  HABOG] 

Hebegés :  [lallatio ;  das  lalleu,  stammeb].  Nyelvek  pörögni 
iudula  akadékos  hőbőgéíöel  (Fal :  NA.   121). 

TTKRKHUKQYA,  HABAHURGYA,  HABAHOR- 

JA  (hebehurgya  Bal :  Cseprisk.  117.  319.  Matkó:  BCsák.  364. 
hebehurjaság  Gyöngy:  Cup.  77.  fiebehurjájál  Kisv:  Adag.  240): 
praeceps  MA.  temerarius  Com:  Vest.  65.  unbesomien,  schnell, 
jiib  PPB.  Habahmján :  piaecipitaiiter  C.  temere  MA.  Hebe- 
hurgyán, nyakra  s  főre :  praecipitanter ;  hhlelenkedö,  hebe- 
hurgja  elme :  ingenium  abniptum  PPBl.  Az  vétkek  haba- 
huriak,  vgi  mint  ha  réa  tigielmezes  nékiU  lettének  (ThewrC. 
180).  Atte  járásod  legeu  alázatos,  nem  habahuryaba  (TelC.  372). 
Semmit  habahurgiaual  ne  chelekődgyél  (JésusSir.  B5).  Az 
magánac  hagyatott  liu  habahuria  lészen ;  íilius  emissus  evadet 
praeceps  (Kár.  Bibi.  L671).  Habahurgia  gondolatlanság  (Toln : 
Vigaszt.  4).  Nem  vakmerőségre  hivők  senkit  nem  habahm'jául 
kívánom  a  mi  nemes  resolutiónkat  (Zrinyi  11.173).  Az  aszszony- 
állat  nem  az  ő  habahu[r]ja  itiletiert  haragszic  meg  (Prág:  Serk. 
496).  Embemec  habahuija  és  idétlen  gyorsalkodása  az  megli 
cselekedendő  dolognac  kárái'a  vagyon  (594).  Habahurgya  hir- 
telen vigasztalók  (Megy :  6Jaj.  n.39).  Habahurgia  iaras  :  incKi- 
sus  praeceps  (Erasm ;  Ei'k.  24).  Maga-viselésében,  nem  haba- 
hurdgya,  nem  chélchap  (Hofim ;  Préd.  17).  Mindeneket  tselekszik 
szeretettel,  .szép  rendel,  nem  habahurgyájul  (Nagyari :  Orth.  166). 
Habahmján  ne  is  fordullyatok  (Gvad:  Időt  13). 

Hebehurgyálkod-ik:  praecipitanter  ago  Kr.  [übereilt  han- 
deln].  Cselekedetünkben  ne  habahurjálkodgyunk  (Pázm :  KT. 
15).  Ne  habahurgyálkodgyéc :  ne  sese  praecipitet  (Com:  Jan. 
179). 

Habahurgyálkodás :  praeclpitantia,  praecipitatio  MA. 
unbesonnenheit,  imbedachtsamkeit,  übereilung  PPB. 

Hebehurgyáskod-ik :  praecipito  consilia  Kr.  [übereilt  han- 
deln,  sich  übereilen].  A  tudatlanság  hebehurgyáskodik  minden- 
ben (Fal;  L^.  405;. 

Hebehurgyaság,  habahurgyaság :  praecipitantia  Kr. 
[übereilung,  unbedaclitsamkeit].  Habahurgyaságnak  tágas  után 
jár  (Meny:  Lámp.  43).  Nem  habahurgyasággal  mondotta  (Uz: 
DPar.  110.  Gyöngy:  Cup.  77).  Hebehurgyaságod  sik  jégre  vezet 
(Kónyi:  HRom.  69). 

HÉBER,  HÉVÉR:  1)  siphon;  héber  Com :  Orb.  113. 
A  buzgó  akaiat,  ollyan  mint  a  szivárvány,  vagy  liévér,  mellyen 
Lszimk  az  isten  javainak  édességéből  (Pázm :  l'réd.  827).  A  ser 
csapoltatic  csővőn,  szivárvánnyal,  héberrel  avagy  csapon  (Com; 


1383 


HEGED— HEXJEDOS 


RBGY— Ffir^HEGV 


Jan.  85).  Nem  kell  ottan  tzégér,  hanem  torok  s  héber,  a  hol 
jó  bort  kezdenek  íBen:  Ritm.  245*.  3)  síiccula  Major:  Sz<5t. 
Com:  .Jaii.  87.  (liebevorrirhtung].  Bor  emelfl  va.sas  hévír  (Radv; 
Csal.  11.117).  Nagy  terheket  tsijják,  és  hévérek-által  könnyen 
fel-emel  egy  gyermek  /P,-izni:  Préd.  165).  Elnnyi  sok  erfe  okok- 
nak tsigái  é.s  hévéri  sem  emelhetik  akaratunkat  a  memiyei 
jó.ságok  szeretésére  (320).  A  szekér  tengelyei  tekerS  hévén-el 
emeltetnek  fel  (Com :  Jan.  87). 

HEGED :  coalesco  MA.  znsammenwadisen  PPB. 

be-heged :  ív 

fKözmondások).   Éb-tsont   hamar    bé-heged   (SzD:  MVir.  91). 

Hegedés :  concretio  MA.  ziisammenvvachsung  PPB. 

HEGEDŰ  (hedegií  PP.  hefjedua,  sive  juxta  vulgum  hedegiis 
Otr:  Origllmig.  11.48.  AeyAídtles  DebrC.  530.  Aei/edtisec  Helt: 
Króu.  155.  hegedy  Pesti:  Nom.  80.  /ieyedy\nek  Pe.sti:  Fab.  83. 
hegegyú  MA.  hfgegyühi&a  Mon:  Kép.  139.  hegegyús  Mon:  Ápol. 
498.  Lép:  PHik.  11.27);  cithara,  lyra  C.  pandiira,  tides  MA. 
tetrachordum,  cholys,  barbitus ;  geige,  violine,  zither  PPB.  Hegedű 
pallója :  tidiuni  cjintheriolus ;  hegedű  szege :  verticuhun,  verticil- 
lum  epitoniiuni  PP.  Tengeri  egy  húrú  hegedft :  navalis  tuba ; 
lant,  bélhúrn  muz.sika,  hegedű :  barbitos  PPBl.  Menden  népek  hrh\- 
nekuala  zikeckel  e.s  itiarkal,  orgonáéban  es  hegedflcben  (BécsiC. 
24).  Hegedw :  cythera  (NémGl.  233).  Orczayokra  eseouok  az  baran 
el5th  es  myndennek  heghedewye  wala  íJordC.  893|.  Ezt  niond- 
yaak  az  zenth  doktorok,  bog  allath  zerenth  ualo  hegedii,  lanth, 
cymbalim  nem  lezSn  (SándC.  Ifi).  Hegedít  vonza  vala  (TelC. 
170).  Halat  a^atoc  az  vrnac,  hegedűbe  (Szék  :  Zsolt.  29).  A  Danid 
veszi  vala  a  kinort,  az  az  az  heged&t,  es  az  fl  kezeuel  veri, 
pengeti  vala  Jiz  hurát  (Mel:Sám.  34).  Kézi  kis  hegedfic  avagy 
három  húros  hegedüc :  tídas  pandurae ;  három  szegeletö  ágon 
szólló  hegedű  :  trigonum  (Com:  Jan.  Ifi9>.  Ké-szen  volt  az  hegedii 
és  duda  iMonlrók.  XI.3311 

[KfizmondilsokJ.  Nincsen  helye  malomban  az  hegedűnek  (RMK. 
n.l94).  Szélen  .«zól  az  hegedű,  de  fres  belSl :  magnus  versa- 
tor  in  re  pusilla  iDecsi:  Adag.  207).  *Ffiz-fa  hegedűhöz  nád 
vonó  illik  (Szirmai :  Hungária  in  ParabolLs  125.  Kr.i. 

esuka-hegedü :  fidicula  WF. 

kai'-hegedü :  [fides ;  geige|.  Muzsikán  is  kaptam,  de  az 
kar-heged(\raet  egy  olá  ellopá,  azután  cak  ílautálni  tanultam 
íHaz,  1218) 

lengyel-hegedű:  lyra;  geige  Pesti:  Nom.  80. 

Hegedül :  pandurizo  C.  citharizo,  pjindura  cano,  cithara 
hido,  tidibiis  modulor  MA.  auf  der  geige  spielen,  harfe  schlagen 
PPB  Karba  hegedfilfi:  chorocithari.sta  C.  Zent  david  hegednl- 
nen  (DobrC.  8fi).  Haliam  zauaí,  mikepen  hegedflSknee  (.TelC. 
170).  HegedSlnek  az  eu  hegedóySkben  (Beythe:  Epist.  27). 

[SzóláwkJ.  Malomba  hegedülni:  inaniter  aquam  con- 
.snmere,  milium  torno  seulpere  MA.  Malomban  hegedűlz  (Decsi : 
Adag.  28).  Malomban  hegedöltem,  a  rósz  gyermek  egy  negédes 
raosolygás.sal  fogatta  baszédemet  (KahNU.  27ii). 

vissza-hegedül :  (retalio  ;  gleiche.i  mit  gleichcm  vergelten] 
Az  i-stenuk  myndenkor  iamboron  keserylnek,  az  hazugnak  ke- 
gyg  n'y7.za  hegedylnek  (Pesti:  Fab.  83). 

Hegedülés :  lasus  pandurae  MA.  das  wiiteaspielen  PPB. 
Gyors  hegi'dülés:  frequent/mientum  C.  Az  zozat,  kyt  halleok, 
niykeuth  sok  hBghed\V.s6knek  heghedvVlesek  vona  t.IordC.  909). 
Hallá  trombetJi  zo,  .liiioljis,  heghedeles  (igy)  (DebrC.  530). 
Hegedfiles  mesterségéneu  tálalója  Jubal  vala  iMA:  Bibi.  L5X 

Hegedűs  :  6dicen,  choraules,  lyricen,  c-iiharoedus  C.  MA. 
geiger,  der  auf  saiten  spiolet  PPB.  Lez5u  otli  hegedűs,  liuitos, 
dobos  iSándC    16l   Nem  mondhatjátok,  hogy  nem  tudtátok  isien 


akaratját,  mert  mind  pap,  deák,  hegedAs  nagy  nyilván  kiáltják 
íRMK.  11.207).  EttSl  szarmasztanac  a  hegedjeec  es  a  sipogoo : 
ipse  fűit  páter  canentium  cithara  et  organo  (Helt:  Bibi.  LBl 
,Job  volnál  tragar  hegegyű.snec  (Mon:  Ápol.  498).  David  Saul- 
nac  hegedőse  vala  (MA:  Bibi.  I.2f)li.  Éneklőé,  hegedősőc  (V.31i 
Lantos,  hegedűs,  czimbalmos,  hárfás  vernek  táncznótákat  (EPhil 
Közi.  1X180).  Heged«.s-ének  iThaly:  VÉ.  147;. 

[Szólások].  Mint  Saulba,  ördög  búik  belétSk,   David   p  r  < 
féta   leszőn  hegedóstök,   azért  ti  elvesztők  (1^  2^!' 

[Közmondások].  Ritkán  vagyon  az  hegedűsben  bomemisz.i 
(Decsi:Adag.  120). 

HEGY  (heejy  JordC.  167.  826.  sat.  ÉrdyC.  243b.  513.  s;it 
hedgy:  mons  Helt:  UT.  Pl.  Pós:  Igazs.  L36.  Ilignmgix  12i;' 
1245.  IlegymSigas  1082.  Jífgymagos  1245.  i^yyysheg:  moiis 
1255.  HygyKhyg:  mons  1284.  Czinár;  fu-ivg  BodC.  17.  hv<v, 
Szár:  Cat.  D3):  1)  mons  C.  [berg].  Héthegyfl :  septicollis  C 
Tengerre  fekvő  magas  hegy :  promontoriiun ;  a  hegynek  háta~ 
sága:  *terguni  coULs  PPBl.  Hegymagas  1082.  (Czinán.  Ocumeji 
montis  heglifark  1265.  (CodPatr.  V1.12y).  Sub  quemdam  lapidu 
suni  mouticulum  Kuesheg  vulgariter  nuucupatum  1295.  (Wen 
zel.  X.206.  ÉluC.  36.  BécsiC.  14).  Fel  menee  az  hegjTe:  ascendit 
in  niontem  I JordC.  399).  Meg  rengenek  hegyek :  conturbati  sünt 
moutes  (Ke.sztC.  116j.  A  hegy  alat  forrás  (DebrC.  119).  Nem 
hallottam  hogy  awast  fogtak  volna  Boldokeoben,  hanem  egy 
aranth  eltliok  ott  az  hegyeket  es  az  mezeoth  iRMNy.  11.31  Ti. 
Mondasd  az  átkot  Ebal  hegyén, . .  melyec  Jordán  elue  vadnai- 
iHelt:  Bibi.  I.Qiiq2).  Fel  emelőm  az  en  szemeimet  az  hegekr- 
(Szék:  Zsolt  134).  Isaac  az  Murianac  hegiere  vitotec  áldoztatni 
(Szék:  Króa  12).  A  Siuai  hegyre  vitték  (Czegl:Dag.  Előb.  li'> 
Mentem  fel  az  város  felett  való  hegyre  (ErdTörtAd.  rV'.4fii 
Hallik  sziiz  vig  kürtölés  legelő-hegyekben  (Fal:  Vers.  901 
2)  pinua  C.  aeulaus  Com:  Vest.  118.  [spitzej.  Éli  vagy  heg^i 
vminek :  acies  PPl.  Háromhegyfi :  tricuspis  C  DAkosnak  hegye : 
acias,  spitze  Pesti :  Nom.  352.  Árpa  kalász  hegyi :  ather ;  válla- 
hegyi :  acromium  PPl.  Gyémántnak  a  hegyi :  adamantinus  mucro 
PP.  Fegyvernek  hegy  éle:  mucro  ;  spitze  Com:  Vest.  137.  Nagy 
hegyben  teewen  (a  spongyát)  yimya  aad  vala  hiSneky:  imposiiit 
aruudini  (JordC.  448).  FSvld  menyhez  kepe.st  chak  egi  kis  tw 
hegienek  giakasa  (VirgC.  98).  Az  fának  w  hegieu  wl  vala  egi 
Ids  madár  (107).  Nem  tehetenec  seramit  az  seregnec  az  hegyé- 
nec  (Helt:  Krón.  88).  A  sfiveg  hegyi,  felső  része  (Com:  Jan. 
100).  Fegyverek  kikneo  éles  begic  vannac  fordettatvan  Maria 
szive  aránt  (Zvon:  Pást.  L175).  Látom  az  ágh  hegyet-is  fáról 
hogy  le  metzik  (Szentm:  TFiú.  2). 

[Szólások]  Töviről  hegyire  megyén  (a  híreknek :  scru 
pulose  percontatur  rumores  (Com:  Jan.  185).  Csaknem  merő 
arany  hegyet  igirtec:  montes  auri  pollicentes  ( Prág : 
Sevk.  416).  Arany  hegyeket  igér(TörtT.»in.l7l  Tőuel  hegy- 
nél hanták  őzue  (Decsi:  Adag.  37).  Tővel  hegygyei  'k<!zve-c8e 
pűsődőt  mimkátskája  (SBalog:  TemK.  6). 

fű-hegy:  martin.s  CorpGramra.  17.  Fű-hegyen:  herba-scente 
cjmipi) ;  im  i;rünenden  oder  grűn  werdenden  felde  PPB. 

fül-hegy :  pinnula  PPBL  acnmen  auriiim  Kr.  (ohreuspitzej. 

[Szólások].  M'mt  némelly  hősek  felől  fölhegyen  hal- 
logatom  (GKat:VálLs.  II.  Előb.  63).  Vala  myt  ffyl  hee- 
gyen  z ii  1 1  a  t  o  k  ty  hazatoktian,  azt  a  haazlieean  predi- 
callyaak  (ÉrdyC.  355).  A  hir  azokat  veszi  f  fii  hegyre, 
a  kik  a  jóban  tsuda-messiire  fel-lővellettok  (Fal:  UE.  1.368). 
Kanisa  várának  megszi'ilh'isát  azelőtt  fflihegygyel  értet- 
tük vala  (Monlrtik.  VULISJ).  Fül  hegy  gyei  hallgatok: 
subauscuito  iL\.  Ffilliegygyel  reá  balgátok :  sulwusculto  Major: 
Szót.  Fülhegygyei  hallom :  subaudki  MA  sumuiis  amibus  milii 
in-sidet  PP   Ffil  heggyel  liallani :  summis  .nuribiu  iiisidet  Decsi  • 


KHs  HKta-  m:i;^  ks 


lIECVKSlT-flKdnBE 


138fi 


Is;   247.  Fíiitiegj'cyel  vegjéfek  minden  ÍKÍtskíjét  (a   hi- 
;;uiak\  mert  éppen  reátok  igazodik  (Kai:  NA.   1381. 

kÓ8-hegy :  miicro  cnltri,  culter  extremus  Sí.  jmesserspitzej. 
Mikor  e.'izedbíi!  gazdálkodói,  orvosság  gyanánt  kés-heggyel, 
lu'  raan->kkal  iiynjts;id  iFahUE.   lOll. 

köröm-hegy :  extremitas  iingvium  Kr.  [nagelspitze].  Czac 
k6n'm  hegjuireis  nem  akanuic  eltávozni  (Zvou:  Post  1.581. 
m:  Kai.  ÓS".  Kr.l 

láb-hegy :  snmmiun  pedis  Kr.  fiissspitze  1'1'B.  Ijibliegyen 
iir :  stimmis  jicdiba*  incedit,  .taspenso  gradu  it  PP15.  Talán  te 
kívdesz  oUyat  szeretni,  kit  leányod  fog  láb  heggyel  mutatni 
I  ■Vv:Gizm.  '2i).  Tndgyák,  hol  kellessék  talpon  s  lábhegyeu 
li,  mikor  s  kinek  fejet  haitani(Fal:  NE:  11).  Labhegygyel  igen 
■  iiiiessen  bé-lépik  a.szszonyához  a  komornékleány,  ordere  sze- 
rint iFal:  NA.  141). 

nyelv-hegy:  (lingva  extrema;  znngenspitze] 

Szólások),  inkáig  éppen  a  nyelvem  hegyin  volt  a  neve,  még- 
■^'11  tudtam  ki-mondani:  luultum  inter  lábra  et  dent^s  latuit 
^a■  ille  PPBl. 

olaj-hegy :  (mons  olearum ;  iilberg].  Miueli  kent,  gióttrel- 
uieket  zenuede  az  ede.s  üristos  a  kertől  fogua,  mely  vagioii 
:i/  olay  hegynek  alatta,  lenisaleuiiglen  (WeszpC.  67).  Ky 
1111  Ilinek  az  olay  hegyre;  exierunt  in  montem  olearum  (Pesti: 
N  re.-t.  10:3i.    Olay  fa  hegy  (Kár:  Bibi.  UH). 

ostor-hegy  :  [extremnm  flagellum ;  peitschetispitze]. 

Szólások].  Ebbfil  ostor  heg'et  tbnsz  (Czegl:  MM.  184). 

szem-hegy:  [acies  ociilorum;  scharfe  der  augen]. 

s»iá»jk].  Szemheg>Te  kell  v  enni  azokat,  kik  mis  dolgával 
1  i.  itívitkoznak  valamibe  (Fal:UE  464>.  Valamit  .szem-hegyre 
M'nni:  meg-szemteni  (SzD:  MVir.  S.S.í). 

szölö-hegy :  vinetum,  vitiarium  C  mons  vitifer  MA.  vinea 
IC.  163.  welnberg   PPB.   (LevT.   1.104.   262).  Sz515  hegyed 

_  iiiial  emésztetic  (SzépÉnek.  6).  Magyar  nyelven  még  a 
l.iicily  helyen  való  szólókét  is  szólőhegynek  nevezik,  mint 
.N.ii'vszombatnál  az  úrhegyet  és  a  királyhegyet  (Káldi:  Innep- 
nipi  Préd).  Nagy-szegi  tábla  tfildemnek  az  közepibül  szakasz- 
totcini  szólló  hegj-  földet  (Kár:  Élet.  L361). 

szőlőhegyi :  vinealis,  vineaticus  MA.  zum  weinberg  gehörig 

ri'B. 

azölövessző-hegy :  sagitta  vitLs  Nom.*  Kr. 

tü-hég^ :  acus  cuspis  SK.  [nadelspitze].  E^  to  hegne  \AM 
-1111  haé  (DebrC.  392).  TSheéne  hel  (NagyszC.  46). 

Szólások].  T8  hegyen  flni:  per  hastae  ciispidem  eur- 
icre  (Decsi:  Adag.  178).  Nem  különben,  mintha  tóhegyen  ülnék 
(Kisv :  Adag.  226).  Csak  tfl  heggyel  illeted  Írását 
(Czegl:  MM  169.  Pós:  Válasz.  21.5).  Ha  t8-heggyel  nem 
találom  mindenüt  az  tárgyot :  senki  ebb81  meg  ne  jegyezze 
az  igaz  tudomány!  (Pázm:  Kai.  a2). 

viz-hegy:  [unda:  woge]  (MikiTörL.  1). 

Hegyecske :  monticulus  C.  MA.  berglein,  hügel  PPB. 

Heg^rbeli :  de  monte  [des  berges,  vom  bergej.  He^beli  ko- 
ueckel  e^enlóuec  5  fa  isteneo  íBécsiC.  113). 

Hegyes  :  1 )  montosus  C.  MA.  bergicht  PPB.  Hegyes  rakás, 
hant  határ,  domb,  tzel :  méta  Ver:  Verb.  Szót.  17.  Az  hegyesre 
mennyetek  (ad  montana  cons(;enditeX  hogy  eleetekbe  ne  kel- 
lyenek  (JordC-  287).  Maria  nagy  syetetsegghel  meene  az  he- 
gyessre  Júdeának  varasában  (519).  Fel  kehveu  Maria,  nagy 
syetetsegghel  meene  az  hegyessre  (519).    Vannak   ew   tartomá- 


nyában nagy  pwztaak,  magass  heegyes  kyetlenek  ÍÉrdyC.  577b). 
GiVbécy«.s  és  igen  hegyes  fTild  (Helt:  Knín.  il).  Az  vetemeniek 
magas  es  hegies  bélieken  inkab  teremnek,  hogy  nem  mint  allat- 
tomba  való  beleken  (KBécs.  1572.  F2).  2)  ciuspidatiLs,  prae- 
acutu.s,  mucronatus  C.  acuioatus  MA.  gaspitzt,  spitzig  gomadit 
PPB.  (spitzig).  Hegye-s  tornyos,  (csúcsos  épület :  pyramidatus, 
pyraniidalis,  turbinatus  MA.  Hegyas  ház  fedelek :  *fa.stigiat;i 
tecta ;  hegyes  tziprus-fa  :  cupres.sus  acuta ;  hegyes  fejfi,  hosszú 
fejfl,  ki-dülyedt  homlokú:  cilo  PPBl.  Hogyo,s,  mons  ad  Budám 
1212.  (Czinár).  Apró  hegyes  vas  zegek  (MargL.  68).  Tyzzes  vas 
vala  feySk  es  hegyős  orook  (SándC.  38).  Az  viteez  zent  ol(lala;i  t 
atal  őklelee  ew  hegyes  czwczayawai  (ÉrdyC.  142b).  Hegyes 
tórrel  fíiidön  oly  igen  gyakdosá  (Tin.  48).  Eggyic  ió  enni,  a 
kinec  a  feie  nem  hegyes,  hanem  gflmbólyog  (MehHerb.  60 1. 
Hegyes  a  leuele  mint  az  czorbakánac  (90).  Kit  ha  hegyes  árral 
meg  giuknal  (rjép:l-Tük.  601.  Vetkezz  lo  kiskorig  pi'ispőki 
ruhádból,  hegyes  .sóvegodbfil,  rojtas  palAstodbúl,  arany  karaós 
pákzád  eraszd  ki  markodbúi  (Orczy:  Nimí  B3b).  Int  igen  erSs 
és  hegyes  ösztönnel  (Pós :  Igazs.  1.497).  A  tornyoc  teté.s.seo, 
hegyassec  (Com:  Jan.  123).  A  seregec  hegye.sse:i  ék  formában 
(in  cimeuni)  szorittatnac  (148).  Hegyes  orrú  penna  (MNyiI :  Irt. 
3441.  S)  )siiperbu.s,  aiTogans;  hoffartig,  stolz,  übermütigj.  Hós 
kakas,  mely  hegyes:  papae  nbnis  (Dec.si:Adag.  212).  Nagy 
hegyesenn  ki  dflllyedt  górbe  hátii  hazugsagid  (Bal:  C^Isk. 
385).  4)  .subtilis  Kr.  [spitzfiudig,  scharfj.  Hegyas  kérdések: 
quaastionas  subtiles  (Pázm:  Préd.  XVH.  Kr.).  A  kövér  hasnak 
hegyas  elmélkedé.se  nintsen  (438).  Hegyas  az  elméié  (Bal: 
CsIsk.  167).  5)  (acer,  .sevenis;  scharf,  streug]  A  comoediakat 
magam  jó  kedvébül  is  hegyas  szókkal  illettem,  a  mint  is  érde- 
messek rea  (Fal:  NE.  2). 

Hegyésit :  cuspido  C.  acumino  MA.  fastigio ;  ziispitzen  PPB. 
Hegyesitelt :  cuspidatus,  aeuminatns  MA.  Kiélesittetett  és  he- 
gyasíttetett  kopjak  (Com:  Jan.  149).  Hegyas  három  águ  búbánat 
villája,  sanyani.s;\gomnak  hegye-sitett  *árja  (Koháry :  MF). 

meg-hégyeait :  acumino  C.  caspido  MA.  zuspitzen,  spitzig 
machen  PPB. 

méghegyesítés :  cuspidatio  MA.  zaspitzimg  PPB. 

Hegyésség :  1 )  acumen  C.  cuspis  MA.  spitze  eines  dinges 
PPB.  Hege&sege  vagon:  habét  acumen  Némtíl.  132.  Fejét  a 
tövis-koronának  hegyes-sége  által-szaggatta  (Pázm:  Préd  531). 
2)  montana  (gebirgej.  Az  ur  vala  Judával,  és  a  hegyességet 
birá :  fűit  dominus  cnm  Juda  et  montana  po.ssedit  (Hly :  Préd. 
L106I. 

Hégyetlen :  hebes,  obtusus  Sí.  [stiimpf,  ohne  spitze).  Ke- 
gyetlen ollócska  (Lipp ;  PKert.  L89). 

Hegyez :  spiculo,  acumino,  cuspido,  fastigio,  cacomino  MA. 
zuspitzen,  spitzig  machen  PPB.  HegyzStt :  acuminatus  C. 
Pennámat  az  hamis  birác  és  kegyetlen  tiszt-tartóc  ellen  való 
Írásra  keménnyen  hetczettem  (Prág:  Serk.  665). 

íbl-hegyez  :  superaggero  PPBl.  [aufiverfen,  auftürmen).  Ha- 
táros, tsútsos,  fel-hegyzett :  conoides  PPBl. 

meg-hegyez :  1)  acumino,  inspico,  fastigio  C.  exacuo  MA. 
scharf  wetzen  PPB.  [zuspitzen).  Meg-hegyzett  nád  szál  (MLsk: 
VKert.  262).  Meg-hegyzett  faszegek  (Tam:  Szents.  107). 

Hegyi :  montanus  MA.  was  aus  einem  berg  kommt  PPB. 
Hegyi  istenasszonyok :  Oreades  PP.  Az  hegyekben  holmi  oláh 
hegyi  tolvajok  és  talpa.sok  támadván  iKár:  Elet.  L49). 

Hegyibe  :  oben  darauf  Adámi :  Spr.  Hegyembe,  hegyedbe : 
super  me,  te,  Kr.  Meg  tölte  vélek  (a  csigákkal)  ládáit,  hegyibe 
rakván  a  ki-száritott  pókoknak  még  egybe-állo  gyenge  tetemit 
(Fal:NU.  331).  Dolog  ha  ma  holnap  böcsfelenséget  nem  val- 
lasz, hegyedbe  ülnek  szolgáid  (2;<6;. 


1387 


m-XlVKK— 1.  HKI 


Hegyke,  högyke  (IMyke  ITialy:  VÉ.  11.70) :  suferbup,  ar- 
rogaiiB  .Sí.  llioflRirtip,  stolz,  iilxsrmütigj.  Miisokat  liozzátuk  kei>est 
Skrókiiok  itóW  hegykő  paixjk,  jcsuviták  ((ÍKat:  Válts.  1.539). 
Hegyke  itjac  íMegy:  fiJaj.  111.33). 

(Szólások].  Kevélyek  vagytok,  hetykére  vágytok  iTVialy: 
VÉ.  1.369). 

Hegyke-begyke :  cv  Mi  olőhasika  liegyke-bögyke  iiád- 
száloii  iiyai-galodzó  baklovasok  (Csiizi:  Tronib.  280).  Már  vér- 
.szopó,  már  hetyke-betyke  katonák  (343). 

Hegység:  loca  montaiia  Kr.  [gebirge].  (Káldi:  liibl.  Jos. 
9:  1.  Kr). 

Hegysógés:  torra  montana  Káldi :  liibl.  Jos.  10:40.  Kr. 
[gebirgig].  .IiidaHanak  minden  hegységes  tartományában  kihir- 
dettetének  ez  igék  (Illy:SzÉlet  1.83). 

HEHEG:  fanhelo;  keuchon]  (GKat: Válts.  11,569.  Imre: 
(ÍKat.  L!')). 

HEHEQET:  [?)  Az  antipbonás  és  heliegotS  kintornálá- 
soknak-is  e  Kin  rendelíje  (Pös:  Igazs.  11.618). 

HÉHÍIL :  carmen,  pecten  PPBl.  [hechel].  Gereben,  etsellS, 
len  hehely :  vnlsella  linaria  PPBl. 

Héhéll,  hóhél :  cannino  C.  pectino  MA.  kriimpeln,  hecheln, 
kammen  PPB.  GerebellSk,  hehellSk:  caro  C. 

Hóhélós :  earminatio  MA  das  kriimpeln,  kiimmon,  hecheln 
PPB. 

Héhélö :  carminator,  carminatri.x  MA.  krampler,  vvollkiim- 
nier  PPB.  GorobellS,  gyapjú  héliel5 :  carminarius  MAI. 

HEJ,  HÉJ:  ho,  io  PP.  |hei,  ei).  Heu  [így)  tjirs,  néked 
lészen  szép  feleséged  iFort>Szer.  Mb).  Heu  tár.s,  ez  ember  felfll 
ezt  meg  értheted  (L3).  Interjeetiones  exclamantis:  oli,  boy 
[heyV],  héy,  hophaya  (CorpGramm.  252). 

Hejja:  cv  Interjectione.s  gaudentLs:  bayja,  hayjabuyja,  liey- 
jahó:  io,  ho,  ovohe,  eva.\  (CorpGramm.   2,51). 

Hejsze  :  cv-  (Betlil:  Élet.  2fil). 

1.  HÉJ,  HAJ  (fa/ií  nolt:Me.s.  170.  h;d  heu:  squama 
Maj;  .Szót.  az  balnak  /líai  Sylv;  UT.  1.177.  szeme  Aíay  Mol : 
■Jób.  101):  1)  cortox,  cru-sta  C.  MA.  rinde,  .scbale  PPB.  *Makk- 
nak  a  héja :  calix  glaiidLs  Pl*.  .Szölóhéja :  *culis  uvae  PPBl. 
Kigyó-héja :  sypbar,  exuviiun  serpeutis  PP.  scbl.'mgenhant  PPB. 
Tek  |tok),  bey :  valvnli  C.  Vetemény  tokja,  héja,  mint  a  bab- 
nak, Imrsónak  hüvelyke:  valvuli  PPl.  A  dióba  zakazt,  meg 
bai-apya,  érzi  a  fol.sfi  heyanac  kaserfl.segot  (I)ebrC.  601).  A  fiik 
gyűmőlcsi  bé-borittattíuiak  tulajdon  magok  héjokkal  (Hall:  Paizs. 
•185).  T(Vd  5zne  a  halakkal  az  fiueket  (tVank :  HasznK.  20). 
VflrSshéio  iSIdi  tSk  (23).  A  szilfa  heia  a  sebet  vgyan  szorittya 
(Mel:  Herb.  12).  Az  tánac  baia  :  cortex  ligni  (Kár:  Bibi.  L643). 
Cher  heyn  dinnye  (Beythe:  Nom.  6).  Az  log  mérték  neme  annyit 
tntt  :\  menyi  hat  tikmony  baylwi  férne  (MA:  Bibi.  I.lOl).  Az 
szőlő  haja  (123).  No  csjdí  az  beat  szoiKighassatok  az  édas  fá- 
nak (Bíd:  CsLsk.  111).  A  .sj'irban  telelő  tsigák  \\t],  hártya  (testa) 
noikfil  valók  (Com :  Jan.  49).  A  kovászssMil  si'ilt  konyémee  kettős 
béjja  vagyon  (76).  Mint  a  pomagrmiát  héjii,  ugy  a  to  orcziid 
(llly:  l'réd.  11.541).  Bőr-hajú  dinnye  (Lipp:  PKert.  n.l"7).  Tojiis- 
n;ik  baj;i  (MiU:Törrj.  1581.  2)  (.s<|uama;  schup|ien|.  Val.miynek 
zjunyaskaya  vágjon  es  heeya:  (piod  pinnuhis  et  squamas  habét 
(JonlC.  91.  Helt:  Bibi.  I.  CCo3.  Kár:  Bibi  1.97).  Az  természet 
fel  ruházza  az  halakat  héjai,  <az  fákat  hejal,  hogy  se  az  hideg 
ne  vegye  meg,  se  az  bf.vsog  no  sű,s.so  el  (lixl'riiuv  2(i.5).  S) 
Ithoca  pulvinaris;  iiolstt^rüberzugj.  Kot  derekait,  myndonyki't 
kot  kot  liayb;i,  nugy  foyelt  (UMNy.  11.6i">).  Egy  ilorek.d  héjas- 
tól lepeilflstől,  aivolyostól  (Kadv :  Csjd.  IL333).  Két  derekai,  kél 


u>UiA-rii"j.i — V  A.MVi  ).vi  ir,»  íss'í 

féal  tarka  bárscjn  héjó,  két  vánkos,  egy  veres  aranyas  hárson 
liéjó  (Gér:  KárCs.  III.228). 

csiga-héj  :  u)t:hlea  PPBl.  (suhneckenschale,  musulieisciialej 
Üres  tsiga  haj :  concha  cava  PPBl.  A  gySngySk  a  tsiga  héjak- 
ban találtatnak  (Com:  Jan.  17). 

dió-héj  :  (calix  nucLs ;  niissschale].  Dió  hely  (így  V] :  nauci  C. 
Zöld  diobay,  diokopácziék :  eulleolum  MAI.  A  diohajon  kapdu«2 
(C'zegl:  MM.  295), 

dióhójnyi :  |oine  niLssscl)alo  voUj.  Ha  borban  iszod  az 
ixirát  fel  dió  heynét,  hideglelés  ellen  ió  (Mel :  Herb.  45). 

fa-héj:  I)  *induvium,  cortex  arboris  C.  cortox  MA.  rinde 
am  bolz  PPB.  .Sima  fa-héj :  explanatus  cortex  PPBl.  (Zvon :  Post 
n.259).  2)  cimiamomum  C.  Com:  Jan.  27.  zimmetrinde  PPB. 
Végy  faheyat  fél  anuit :  sume  cinnamomi  médium  i  Helt :  Bibi. 
Rr.  Kár:  Bibi.  1.633).  Fabély  száz  lót  (Monlrók.  VnL223.  Mik: 
TíirL.  42 1. 

fejei-héj,  févaly-héj  :  [tlieca  pulvinaris;  polsterüberaig). 
Három  feyel  hey,  selemmel  varroth  (Radv:C8al.  1L74).  .Seljem- 
mol  araninjal  teíilteött  tiualy  hiy  (85). 

hal-héj :  stiuama  C.  MA.  sckuppen  am  fisch  PPB.  Mint  egi 
hal  he  a  feyer  baliok  le  esek  5  zemeről  (DebrC.  155).  El  Invl- 
lanak  az  halyagok  ew  zemejTŐl  m>iit  az  hal  boey  (ÉrdyC. 
206b).  Le  e-ssénec  az  5  szőmeirol  mint  a  balheac :  c*ciderunt 
ab  oculis  ejus  tamquam  squaniae  (Holt:U'r.  il).  O  rayta  vala 
bal  heiu  pantzelya  (Born:  Ének.  600).  Halhéjú  piintzélba  öltö- 
zött:  lorica  sqnamati  induebatur  (MA;  Bibi.  L26(J).  Az  balhéy 
szabásó  hályog  az  szemeiről  leesie  (MA:  .Seult.  685.  Misk:  VKert 
243).  2)  [maxilla  balaenae ;  tiscbboinj.  Kartsu  derekokon  vala 
vál  fel  öltve,  melly  volt  a  szabótól  baUiejjal  meg  töltve  (Gvad: 
ÍTs'ót.  44). 

halhéjas :  squameus,  squamiger  C.  squamifer  PPl.  squanio- 
SU.S  PPl.  Com;  ,IaiL  40.  Halhéjas  fogyver-derék  (TKis:  Pan.  i.L'i. 

kenyér-héj,  kényór-héja :  ernstarum  panis  segmenta ; 
rinde  vom  brod  PPB.  Kenyér  haj-Ls  mézes  falat  gyiuuánt  vagyon 
éhező  embernek :  *jejnnus  stomachus  raro  vulgaria  temuit 
PPBl.  Fogságba  be  vetnek,  vizbe  miirtot  kenyér-héy  lészeii 
élé.sed  (Füit.Szer.  I).  Még  az  kenyér  heában  sem  adna :  no 
rorticem  quidem  dederit  (üecsi :  Adag.  243).  Az  udvari  élet 
nemcsak  borsos  levet,  de  keuyérhéjat  is  ad  (Ki.sv:Adag.  45). 
Ott  vagyon  az  inség,  kenyér  haját  szükség  hol  etet  az  ember- 
rel (169).  Ügy  járnak  mint  a  kenyér  héijábul  lett  kaláii,  kit 
néha  falattyaval  egygyült  befalnak  (Fal :  UEl  485). 

páma-héj  :  theca  ptdvinarls  Kr.  (i)olsterziehe).  Panm  liayak 
(RMNy.  11.19ÍI).  Hiirom  párna  héj,  .selyemmel  víu-rott  iKadv: 
Csal.  111.353).  Reczés  párnáiig  nyolcz  (Monlrók.  XXIV.löl.  Bal: 
Csisk.  112).  / 

(Szólások).  Nem  sák,  párnn  héy :  ad  restim  funiculum  (Decsi:  | 

Adag.  210).  Azt  Írja,  hogy  .sz.  Péter,  nem  volt  fanáticns,  hanem  .. 

attonitiis,  nem  .sj'űs,  píkua-héj :  mind  oggyik  s  mind  nu'tsik  fott,  A 

esze  fordultat  jegyez  (IVizm:  LutliV.  158).  1 

szem-héj,  szem-héja :  lilinm,  gona  C.  (augenwimixír). 
'"1Szeni-héján;di  bel.sö  diu'abo.s.siiga :  trachoma  PP.  Szem  liajac : 
cilia  Com:  J.'ui.  17.  Ha  ad.uulok  alnuit  en  zemeinmek  os  ou 
zemem  hoiaiiak  almekonsagot  (AporC.  102).  Ty  zemetoknek 
haya  (Hor\'C.  15.  Nád:  Lev.  105.  Mel:  Jób.  101).  8zeinekm>k 
niozgo  heiok  vagyon,  az  az  huiiiorgatok  (Erasm:  Erk.  3i.  Fel- 
vetem .szomen]nek  béjjait  (K.inyi:  HKom.  199). 

vánkos-héj :  theca  pidviuarLs  Kr.  (iKiIslerziehe).  CziniUat, 
recv.és  v:inkos  haj  (Hadv:  Csjil.  H.323.  Vás:  (JauCat  542).  Vánkos 
hajért,  kit  az  tííríikők  elloptak,  adtunk  a  Fekete  Pál  luipji'uiak 
(MonTMK.  I3lí).  Hintóban  való  Nnukusliaj  kollA  (Muninik. 
XX1V.150.  Nyr.  .WU.515). 


1389 


rih:.IAt>;KA— btJlibilA^AS 


.>iríO-rirju/\/i- 


».^l>    1  1I>'.'A/J 


Héjaoska :  cnistiila,  corticula  C.  triistulum  MA.  kleine  rinde 
PPB. 

Héjai :  excortico  Sí.  (sclialen).  Heialt  borsw  1547  (Tudományos- 
Gyűjtemény  1834.  K.12Ö). 

meg-héjal:  ^  Az  borsót  héjaid  meg  (Radv;  Csal.  111.10). 
Meg-héjolt  [ieyl  gySkér  (Nad:  Kort  88). 

Hajalatlan:  (non  exiortiw*is ;  ungeseliiilt].  Hajalathui, 
gyomrunk  imffaszfotta  nékánk  (a  borsó);  haja  nélkíil,  volt  oz 
alkalmato.'ib  étkftok  (Felv:  SchSal.  16X 

Héjsis :  cnistosiis,  crustulatu-s,  corticosns,  corticatii-s  C.  voll 
rínden,  das  riiiden  hat  PPB.  Héjas  szedegető  vetemények  hive- 
lyekben  teremnek  (Com:  Jan.  26). 

Héjatlan  :  carens  cortice  Kr.  [oliue  schale].  Héjatlan  borsó: 
pisa  leptoloba ;  erbseu,  so  keiiie  hiilsen  habén  PPB.  Hajatlan 
tsiga  (Misk:VKert  688).  ! 

Héjaz:  cnusto  MAI.  PP.  mit  rinden  überzielieii  PPB. 

be-héjaz :  ;>:  Béheazo,  mázoló :  crustarius   MAI.   Béhéjazó,    , 
béde.«zkázó:  crustarius  PPl. 

behójazás :  incrustatio  C. 

meg-héjaz :  [excortico ;  schSlen].  A  borsót  megh.HJazváu 
(Szakácsmest.  43).  | 

Héjazat :  praeputium  [vorhant).  Metellyeetek  kSrnI  az  tv 
qweteknek  heyazattyath :  circumcidite  praeputium  cordis  vestri 
(JordC.  222). 

2.  HÉJ  (haj  Otr:  OrigHung.  11.102.  hazAenak  FestC.  95. 
hasahíea  KeszthC.  364.  az  haz  /i€ara  Pont.  83.  haz  Aeiukra 
Decsi;  SallJ.  57.  ház  hy,  az  haz  Aijára  Kár:  Bibi  L194.  Aíara 
Cseng:  Jer.  24):  tectum  Otr:  OrigHung.  n.l02.  [liausdach]. 
Láták  az  hősek,  gyorsalkodának,  az  nap  leverek  héát  paloták- 
nak (Tin.  167Í.  Palotáé  heyára  sokan  menéuec  (Görcs:  Máty. 
101).  Az  varban  sidok  el  reitezenek,  paloták  hiára  sokan  men- 
nének (Cseng:  Jer.  24 1.  Vejem  a  hijjába  a  galamboknak  enni 
akart  vinni  és  leesik  onnat  (ErdTört.  1.152).  Zsendelyes  hi,  esz- 
terhás  (Thaly:  Adal.  11.262). 

báz-héj,  ház-héja:  tectum  domus  MA.  tectum  Nom.  20. 
solarium  domus  Kár:  Bibi.  L194.  fhausdach].  Padlás, ház  héja:  tec- 
tum Com :  Jaa  107.  Fedél,  ház-héja :  tectum  Com :  Vest.  148.  Legye- 
nek mpnth  hazhenak  zeuaya :  tiaut  ut  foennm  in  tecto  i  FestC. 
95).  Mynd  baazheen  valo  zena :  sicut  foenum  tectorum  (KesztliC 
364).  Paiancsola  hogi  a  haz  heiara  menne  (DebrC.  4).  Haz 
bejara  giorsan  fel  futót  vala  (CsomaC.  83).  OUanna  ISttem  mint 
az  veréb :  ki  fi  maga  lakozic  az  hazheian  (Szék :  Zsolt.  103 1. 
Az  asszony  allatok  is  es  giermekec  az  haz  heiukra  aluan: 
muliers  puerique  pro  tectis  aedificionun  (Decsi:  SallJ.  57).  A 
ki  a'  ház-heán,  alá  ne  mennyen  (Pázni:  Préd.  1152).  Nem  annjin 
csndálják  a  liáz  héjára  hágott  tji'ikot  mint  a  ludat  (Kisv:  Adag. 
67).  Egy  lopó  éjtszakának  idején  ment  más  gazdag  embernek 
háza-héjára  fel  (Hall:  HHist  IL243).  Az  ház  héja  ajtaján  egy 
lakat  (Gér:  KárCs.  rV.448). 

Héjaz:  tectnm  indnco  MA.  das  dach  decken  PPB.  A  tor- 
nyoc  k5falbol  rakottac  és  héjazottac:  fastigiatae  (Com:  Jan. 
123).  A  szep.si  templom  bij;iztatik  az  égés  után  (EidTőrtAd.  III. 
22).  A  cseréppel  s  badokkal  hejazot  templom  (Czegl :  Tromf. 
208). 

be-héj£iz:  t^o,  tectum  domui  impono  MA.  decken,  auf  ein 
haus  ein  dach  machen  PPB.  Az  epfiletet  be  heiaztatok  óreg 
czerepeckel  (Helt:  Króa  169). 

behéjazás  :  [tegiunentum  ;  überdachung].  KSfalnak  karfa- 
zása  és  béhéjazása  (KolTört  406). 


meg-héjaz :  [tego,  tectum  impiino;  überdaclion].  Meg  heyasz- 
tatatá  a  tomplomot  ón  pleheckel  (Helt:  Króu.  61.  Pethó:  Krón. 
64).  A  toronynak  az  első  részét,  a  bolt  felett,  megbéjazhatnác 
(ErdTOrtAd.  1.204).  Akár  tanulóknak  adják,  akár  az  templo- 
mot héaztassiik  meg  vele  (Gér:  KárCs.  111.375;. 

Héjazat,  hájazat  (héazat  Kát:  Bibi.  146.  Pázm:  Préd.  6S8. 
Iiéluazal  MonTME.  V.389.  hélyazaloa  Szál :  Krón.  370.  híjazalon 
DöbrC.  287):  tectum,  culmen  domus  MA.  [hausdadi).  Ház-fedél, 
héjazat  teteje:  culmen;  templom  héjazata,  teteje:  templi  met-i 
PPBl.  Kic  haiazatoc  ala  futhatnac:  íjuae  possunt  fugere  snb 
tectiun  (BécsiC.  116.  MünchC.  27).  Vigaztam  es  lőttem  miként 
veréb,  eged51  a  haiazaton  (AporC.  62;.  Az  háznak  heyazattya: 
solarium  domus  (JordC.  286).  Teréének  ez  rozzass  heeyazatw 
zeenben  (ÉrdyC.  50b).  Warosokban  wy  hayazatok  newokeduek 
iPeerC.  81).  Az  háznak  heyazatyat  le  wonak :  detoxerunt 
tabulatum  loci  (Pesti :  NTest.  71).  Megliánnác  a  heazatot:  nuda- 
vermit  tectum  (Helt :  UT.  14).  Ollyan  a  békeségas-tíiré-s  mint  a 
héazat  a  házban  (Pázm:  Préd.  688).  Veres  cserépi»l  héjjazott 
toronybá-stya  cserepes  héjjazatját  lesepervén  (Szál:  Krón.  139). 
Cserép  héjazatoc  (Com;  Jan.  107).  Kész  a  ház,  hejazattya  az 
egek  (Ker:  Préd.  229). 

Hójazati:  [tecti;  dach-).  Heazati  czerepec(MA:  Tan.  1058). 

Héjazatlan :  intectus  Kr.  [unbedeckt].  Héjazatlan  helyen 
való:  apricus  MA.  Ver8  fényes  héjazatlan  hely  (Com:  Jan.  207). 

Héjazatos:  [tectus;  bedeckt].  Az  iskolának  Of;yik  oldala 
tapaszos,  hélyazatos  palánkokkal  keritettetett  (Szál :  Krón.  370). 

HÉJA  (héyja  MA:  Bibi.  1.97.  héjjá  PP,):  milvus  C.  milvius 
PP.  *accipiter  palumbarius  PPBl.  vultur  Kár:  Bibi.  1.97.  [falke, 
habichtj.  Monual  heyanac  zarnay:  quasi  alae  milvi  (BécsiC. 
301).  Heye  (?] :  milvus ;  kánya  avag  heya :  milras  (NémGl.  303. 
JordC.  94.  520).  Az  fias  tik  szárnya  alá  veszi,  az  héjával  meg- 
vív, fiát  úgy  megmenti  (Tin.  51).  A  heyac  az  5  palotaiokba 
gyfilnec  Sszne,  mindenic  az  5  feleuel  (Helt:  Bibi.  r\'.58).  Egy 
gyei-megdit  héia  kőnyórge  az  annyánac  (Helt:  Mes.  62).  Kánia 
vag  héya  (Síel:  Jób.  65).  Midőn  az  heya  aztikfiakra  rőpfll  (Lép: 
FTük.  112).  Ragadozók  a  saskeljií,  héja  ("kányái,  vértse  (Com: 
Jan.  35).  A  gólyák  a  tsiikéket  nem  ragadozzák  mint  a  héjják 
(Misk :  VKert.  337).  Quid  sit  Ajja  Job.  28.  vers,  7.  apposite 
illustrabis  per  hungai-icum  héjjá,  h.  e.  milvus;  quod  Bocharíiis 
per  Arabicum  Aljuju,  accipitris  speciem,  explicat ;  insujier  Aljuju 
dicitm-  nosti-o  sermone  Olyü,  qnod  est  aecipiter  (Otr ;  OrigHung. 
1.  XXVH). 

HÉJAZ,  HÉJÁZ  (hajaz  Pós:Igazs.  L182.  n.373.  Misk: 
VKert.  222.  héáz  MA.  htaz  Pázm:  Préd.  470.  héjjdz  Csi'izi:  Síp. 
233.  396.  hijazm  RendÉl.  C4):  (superbio;  iibermiitig  seiii,  stolz 
sein].  Fennyen  he,azó  beszéd  (MA:  Tan.  51.  MA:  SB.  93).  Fellyeb 
heazuac  (M.\ :  Scult.  163).  Másokon  tíillyúl  akarnak  liéjazni 
(Land :  UjSegits.  186).  Hejaz  majd  a  felett,  ki  mindent  terem- 
tett, a  dóg  metaphysicus  (Felv:  Dics.  10).  Elégedjék  meg  a 
magához  hasoulóval,  felylyebb  ne  héjazzou  (FahTÉ.  695).  Ha 
egyszer  péuzünk  volt,  már  femien  béjáztiuik  (Gvad:  RP.  45). 

föl-héjáz :  cv  Igen  fel  heáz :  caelo  animum  fért  (Decsi : 
Adag.  347);  opulentum  spirat  (176). 

fönn-héjáz :  superbio,  caput  altius  toUo  Kr.  (hochmütig 
sein].  Igen  fen  heiázni:  tragice  loqui  i  Decsi :  .\dag.  120.  288). 
Igen  fen  kezdesz  beázni,  el  szédül  az  agyad  (Pázm:  Kai.  151). 
Fen'  ne  beázzanak,  ne  kevélykedgyenek  (Pázm:  Préd.  470). 
Igen  fen  ne  hejaz  (Pázm :  KT.  7 1.  Nem  kell  mindenkor  fen 
hijazni  (RendÉl.  C4).  Fenn  heyazva  markát  köpi  (5Iegy:SzA.- 
Öröme.  259).  A  ki  mindenkor  mint  az  olaj  egyéb  nedvességek- 
felett  fen-akar-inkáb  héjjázni:  .stímper  praeesse  niagis  qnam 
subesse  (Csúzi :  Síp.  233).  Strúczmadártól  kölcsönyözOtt  szárnya- 


t  i^jri  e\ejr\i. 


.-\i<i>'  '-nrjij 


-i>rtiv'  '.>i/\i-i>v7-nr.i<i 


kon  lipjjáznak-e  l'«ii  ezek?  (396).  Feim-héjázott  igen  esze  erejé- 
ben (Kóiiji;  ÍIKom.  7). 

fönnhéjázás  :  arrogantia  Kr.  fhochmiit,  das  brüsteii).  Fenn- 
valo  héjazás  (Pós:  Igazs.  11.387).  Fönnhéjjázás  (Oiúzi:Síp.  612. 
Kr). 

fönnhéjázó  :  arrogaii.'i,  alta  pctPiis  Kr.  (hoftlirtii;,  stolz,  iiber- 
miitigj.  Fen  hejazó  szállás  (Toln:  Vigaszt,  li'jj.  Fenn  hajazó 
ember  i  Mi.sk :  VKert.  222 1.  Fen  hajazó  gondolatok  (Otr:  Besz. 
:J62).  Fenn  hajazó  vad  tekintet  (Hall:  Tel.  25). 

Héjazás:  [arrogantia;  überhebung).  Mások  felett  való  héja- 
zás (Pataki:  Reg.  178). 

HEJT,  HIT  {/teets^  CotnC.  118.  296.  ^íeísagos  DomC. 
53.  Aeíook  SáudC.  29.  hfubiag  DebrC.  434.  Aeúísagos  DecsiG: 
Préd.  63.  hyut  DebrC  361.  hyht  DöbrC.  92.  93) :  (stnltus;  föricht, 
albern].  Hytliember :  .stoüdas  Nyirkállai  (Kovachich  :  Formuláé 
Sol.  XII).  Tudiad  te  magadat  heitnac;  .stultum  (BécsiC.  193). 
Beytha  [olvasd:  hejttá] :  stolidas  (NémGl.  144 1.  Heytogbol  b51- 
ceket  tezfln  (GuaryC.  64 1.  Hyhtnak  vtalatos,sa  attal  engem ; 
opprobriuni  iiöipienti  dedisti  me  (DőbrC.  92).  Hjht  bezed : 
stultiloquium  íaOS).  0  álnak  eas  lieyt  Jndas  (WiiiklC.  144).  Jav 
ennekím  hith  balgatagnac  (NagyszC.  54.  64).  Oh  heytli  ember : 
homo  vane  (JordC.  836).  O  te  hit  kába  (DebrC  244).  Az  heyt- 
toknak  bolondoknak  zamuk  oes  nynihen  (ÉrdyC.  465b).  O 
heytok  bolondok  (654). 

Héjtság,  hitság:  [stultltia,  insipientia ;  albernheit,  torheit]. 
Nem  vallüttaiiac  tndoraant,  ú  hitsagocert  elueztenec :  interienmt 
propter  suam  in.sipiontiam  (BécsiC.  104).  Megielentem  í  heitsa- 
gat:  revelabo  stultitiam  ejus  (183).  Valaki  hitsagocra  igekSzik 
(DebrC.  249).  Hythsag  valamyt  yncab  zerethny  ystennel  (WinklC. 
360).  Leg  ke^elmes  az  en  hitsagomnac  (Nagy.szC.  168).  Heetsa- 
gokat,  heasagos  zolasokat  zeretnek  (CornC.  118).  Bezedevknek 
heetsagabol  az  zyviiek  heetsaga  ertetyk  (296).  Bódog  ember, 
kinek  n  remeasege  vrnak  neve  es  nem  nizet  hámos  hyhtsagokra 
(DöbrC.  93).  E  \ilagnac  liitsagaba  nem  keuana  fel  niagastal- 
tatni  (TelC.  136).  Az  soknak,  igéknek  hitsagoe,  eegteleu,  atkozot 
Intsagit  hatra  vessed  (Kumj:SzPál.  390).  Nem  azon  vag;(ik,  bog 
az  hitsagot  dicziriem  (Sylv:  UT.  11.161).  Ilazudozot  azokiiac 
fSleibe,  kik  liits;igba  gyfinyórkődnei-  ^Born:  Préd.  31).  Ókis  az 
bitsagiiak  alaia  vettettenek  (Kár-  Hal.  C4).  Hiúság,  uera  hivság, 
vagy  hit-siig  (CorpGramm.  300). 

Héjtságos:  [stolidus,  stnltus;  albern,  törichtj.  Az  istenseeg 
az  heytssagos  k(Vekhen  nem  lakozyk  (ÉrdyC.  200b).  Ez  uelagi 
g5nőresegoc  avjig  éktelenek  avag  hitsago.soo  (DebrC.  292). 
Gwnwrkwdnek  vala  hytsagos  bezedekbe  (VirgC.  112).  Hj-tsagos 
bezed :  verbum  otiosnm  (Pe.sti :  NTo-st.  25.  Helt :  UT.  Bb).  Irigy- 
segb61,  hitsagos  .szobol  való  Íteleteket  tilt  meg  (Born:Préd. 
430).  Czac  amaz  ffildi  hitsagos  dolgokban  lennenee  foglalatosoo  I 
(550).  Az  5  kSuyuéf  meg  tiltotté  hituán  hitsagos  marassockal 
(Vallást.  Nn.  Gyarm:Fel.  27). 

HEjtkENQ.  Smaris :  apró  tengeri  fejér  hal,  hejtring  neve 
PPI 

HÉIjA  :  spicíi  inanis,  granorum  expers ;  avena  t'atna  Sí. 
avena  sterills,  aegylops  Beythe:  Nom.  2. 

HELY  (hedü\  WinklC.  146.  A«;y  Pesti:  Fab.  39b.  htltyéhe 
Holt:M(is.  85.  hellyében  Matkó:  BCsák.  22.  locus  C.  locus, 
spatium  MA.  [situs|  ort,  raiim,  platz  PPB.  Nyugotlalomiiak  he- 
lye: iKírfugium  C.  Egyenfts-hely,  szérfi :  area  Com :  Vest.  1 20. 
Valamely  helyen  megragadni,  mogüleiiedni :  adliaerestere  in 
aliquo  loco ;  júl  helybe-állatom :  astituo  PPBl.  \'illa  Uasarhel 
1209  (VReg.  25).  Vasarhel  1216,  1296  (Jerney).  Zombathely  1238 
(Endlicber  445).  Terrae  Monyorokorek,  Hettfehelly  et  Kewiked  ; 
méta  Hettefewhelly  iniipions  a  Pinkoua  iwrvenit  versus  orieu- 
tem  1240  (CodPatr.  V113).  Lakus  Ponszelehelye  vocatus  1320 


(ZichyC.  1.185).  Cristusuak  neue  gyezeretjTe  ez  magaiiakualo 
helyen  egy  helyett  czynalyonk  lEhrC.  40).  Azon  halláe  még 
es  ot  vééem  temetésnec  helét  (BécsiC.  3 ).  I-lalgassad  leanom,  ne 
meri  el  eheh-51  (4i.  Mikor  megesmertec  iiolna,  ötét  a  helneu 
ferfiai  ereztenei:  mend  a  vidéc  zerent  (MünchC.  41).  Pokolban 
lezen  bele  (BodC.  1).  Teed  helyére :  converte  gladium  tuum  in 
lücum  siium  (JordC.  442).  Meltob  helt  erdemle  (ÉrdyC.  516). 
Semy  twiaydon  yozagot  ne  bymauak,  sem  hazat,  sem  helt 
(VirgC.  32).  Ky  ment  vala  akor  zenth  Ferencz  az  helbwl  kol- 
dulni (47).  Hoé  heget  helerfil  nl.^s  helre  vihetnem  (TibC.  I). 
8em  egy  Ihe  zenth  tagydban  helyben  allwan  (PozsC.  4).  Nem 
iü  herre  ifittel  (Helt:  Mes.  165).  Nem  vala  helyei-  az  szalla.«on 
(Born:  Prt'-d.  34).  ErdJn,  nedues  hellyen  terem  (Mel:  Herb.  2(ii. 
(21iac  belenként  es  nemei  tartományokban  (Mon:Apol.  12). 
Nehezen  gazdagodik  az  meg,  az  ki  gyakran  helyet  ezeréi 
(Deesi :  Adag.  2()6i.  Engemet  helyemre  allata:  redditiis  sum 
officio  meo  (MA:  Bibi.  L38).  Az  egek  nagysággal,  szépséggel, 
fels(5bb  hellyel  nieg-előznek  minket  (Pázm:  f^éd.  66).  Senki 
közz(ilfink  idót,  módot  és  helyt  nem  választ  születésére  (99 1. 
Vtodra  eredvén,  mula.ss  némely  helyben  íKNagysz.  1613.  A5). 
Városi  helyen  (Ver:  Verb.  SzóL  23).  Meszsze  helyeken  (MNyil : 
Irt.  121).  Most  könnyen  megfogbattyuk  a  bölcsnek  ama  nehéz 
helyét  (Illy:Préd.  1.91).  A  templom  az  S  helye,  fi  ott  imádkoz- 
zék, és  ne  akadálykodgyék  a  vitézségre  termett  emberek  kízítt 
(HalhHHist.  111.54).  Lánccal,  vaspereccel  úgy  meg  lehet  szorí- 
tani az  embert,  hogy  helyébiil  se  mozdulhasson  (Fal:  SzE.  538). 
Sok  bíineid  bocsáttattanak  meg,  mellyeknek-U  im  kegyelem 
foglalta  el  helyeket  (Csiizi:  Síp.  284). 

[Szóliísok[.  Imar  thowaba  boczanatiiak  nincsen  helye 
(ÉrsC.  170b).  Ez  okoskodásnak  valami  rezbSl  helie  lehetne 
(Fél: Tan.  537 1.  Ha  a  halálra  ítéltetett  appellál,  ott  még  a  meg- 
választ;isnak-is  helye  vagyon :  ibi  etiam  sequestrationi  locus  est 
(Com:Jan.  135).  Egy  álló  helyben  (Fal:  Jegyz.  922). 
Intem  atyám&át,  hogy  az  mi  kész  pénzt  nekic  hagyok,  nehogy 
azt  ha.'izontalanid  és  helytelen  helyben  elköltse  (Radv : 
Csal.  I11.206b).  Nékiis  hituán  helyen  áll  vgyan  az sziVie  flVc.«i ■ 
Adag.  158).  Nehéz  h  e  1  y  e  k  en  vanna  k  jizon  restánti.\k  N>  i 
Xr\.515).  Hány  .s-zád  vagyon?  Vagyon  gondgya,  nem  <'dyi: 
helyre  beszél  (Ker:  FelsK.  346).  Valami  nem  tetczik  Bal- 
duinusnak  a  .szent  atyákban,  mind  fel-forgathatfya  ezekkel  a 
feleletekkel,  ha  bolondot  beszél :  de  az  eszes  ember,  efféle 
balgatagsíigoknak  helyt  nem  adhat  (Pázm:LuthV.  152i. 
Hogy  nem  állasz  helyt  a  disputatio  dolgában  ?  ( Bal :  Csisk. 
85).  Hogy  a  h  a  g  y  ott  h  e  1  ytíl  nem  me.^sze  jutának,  i-!>eiide- 
sfil  a  sereg,  megálla|iodának  (Gyöngy:  M\'.  5'2).  Fordultam  lovas 
hadaim  és  zászlóimhoz,  a  hol  helyt  vertének  (Monlrók. 
XV.163). 

[Közmondások].  Nehezen  gazdagodik  az  meg,  az  ki  gyakran 
helyet  c-ierél  (Deca:  Adag.  206). 

álló-hely :  statio  SK  f.standplatz)  Álló  képet   az  o>zlt.|.ra,     , 
álló  helyre,  lábra,  fenékre  (super  basim)  helyheztet  (Com :  Jan. 
168).  Ostromollyad  s  iuga,«sad,  a  miglen  álló  hellyébfil  ki  moz- 
dítván estére  birhas,sad  (az  idegen  istent,  Fal:  PE  378). 

alvó-hely :  dormitoriiun  C.  (sclilafstatte).  Aluvó  helyében 
az  ágyban  által  liVék  (Petliő:  Krón.  266).  Hogy  ha  idején  nem 
veszed  eszedben,  itt  fogsz  megnyomatni  alnvó  helyedben  (Zrinj-i 
1.15.  CzegI;  Biioch.  III.IO).  Cinterim,  az  az  aluo  hely  (Sani : 
Cer.  11). 

bálványozó-hely  :  [loi-us  idololatriae ;  statte  des  götzeii- 
dieustes)  (Vd:  Ev;uig.  154.  Megy:  3Jaj.  11.159). 

baromálló-hely  :  [bostar ;  viehstand,  viehstall].  Ha  -/.ut. 
és  isten-elótt  nagy  vagy :  minden  szentek  .'oenti,  a  ki  barüm-álló 
helyen  születik  (Pázm:  Préd.  1405). 


bizonyság-hely :   loous   testinionialis.   Vallaíteteleket,   ez 

.-.icuak  lemU'll  l>irai  elit,  es  bizunysíiK  helyeken  (lóca  testi- 

lalia  sigilla  autlientica   liabente)  tartozuak   valliűii   (Ver: 

ili.  iU). 

búvó-hely :  latebra  [sclilupiSnnkol).  Nem  bátoi-ságos  bi'ivó- 
>  :  latebrae  iiitiitno  PPBl. 

aolelö-hely,   déllö-hely,   csorda-dóUö-hely :  (loc-us. 

ul'i  ^n-ex  meridiat ;  mittagsruheort  iles    vielies).    Builanac   vara 

'  '   lieetig  miudeu  órizesnelkfil  piisztan  álla,  miiit    egy    izorda 

lliS  hel   iS/^krKriiu     112).  Barraos  pajta,  auagy    délfl  hely 

■  is:  CanCat.    500).  Barmok  del5   helye  auagy  paita  (511.  545. 

MA:  Tan.  1175).  DelellS  hely  (Pethö:  Krón.  98). 

■bédlő-hely :  tricHimun,   diéta  C    Ispeiseámmer).   EbédKI 

la,  ebédkVhely :  caeua  PPBl.    EbélS   e.s   vaczoráló   hellyec 

I  l.'lt:  Krón.  Ml.  Kbéllí  helyére  megyén  (Prág:Serk.  D4). 

flrejtö-hely :  |lociis  occultns;  aufbew;üinmg.sort].  Az  edgyet- 

-   dolgoknac    tailasára    el-rejtil   helyec  vamiac  (Com :  Jan. 

éneklö-hely :  odeuni  PPBl.  [singhallej. 

í>ny-hely :  locns  pacis,   quietis,   respirii   Sí.   [niheort,   ver- 

k).  Ménének  egi  kőz  vagi  jii    helirr,    meli    ket   haz   kízjt 

;i  es  fSdel  alat,  lioua  a  polgm-ok    ilires  napon   giulnek   vala 

i  iflirC  511  Eny-helyet  keresvén    tévelyeg   (Czegl :  Enoch.    III. 

Ki%iszi  s   eny-helyet    mutat    néki    (Czegl :  Tromf.    217).   A 

li:il:iszok  a  halakat  az  6  eny-helyekrSl   turboklo  fával  a  halóra 

l^^'rgetik  (Koraár:  Imáds.  225), 

évö-hely :  caenaculmn,  triclinium  Sí  [speiseort].  Jászolba, 
AY  oktalan  .-illatok  évi-helyébe  tétetett  (Pá2m:Préd.  101). 

fatartó-hely:  liguile  PPBl   [holzkammer]. 

fekvö-hely:  [cnbile;  schlafstatte].  Agyon  veree  fekew  he- 
Ivfben  (JordC.  327).  Ffel  keUven  ew  fekewS  helyeebfll  (ÉrdyC. 

(i'b).  Mind  levágá  (őket)  fekö  beleken  (Monlrók.  111.84.  Kái-: 
H.I>1.  L497.  Zrínyi.  Ii68.  RákF:  Lev.  IV.670). 

felelő-hely :  oraculum  Ki-.  Csinálly  két  kenibimot,  a  feleh'i 
i.  Ívnek  mind  két  felére  (Káldi:  Bibi.  287.  Exod.  25.  v.  18.  Illy: 
l'ród.  11.540.  Bam:I.sk.  216). 

fok-hely,  fog-hely:  1)  locus  v.  civitas  confinii  Sí.  Vicus: 
\tz;i  vagy  foghely  az  varasban  MAI.  PPl.  (*««  pagani,  pagi  ex 
1  luribus  vilUs  domibusve  nisticis  coagmentati,  spatio  aliquantulo 
.ili  jirbe  remoti  nuUisque  moenibus  cincti  C.  1.  NyT.  XVII.510). 
'  _ y  varost  fvmdala,  azt  k8z  akaiatljól  hivá  Cartagonac,  fogh 
he  végre  lón  mind  az  egész  országhnac  (Hu.szti:  Aen.  24). 
\  halai,  minden  varaknak,  vaiasoknak,  faluknak  uczain  es 
:  -L'helyein,  nevet  minket  es  csúfol  (Lép:  FHal.  671.  8)  deposi- 
ti.inis  locus  Verb:Verb.  Szót.  7.  3)  emporium  C.  MA. 

fö-hely  :  [locus  primiis  ;  vomehm.«ter  platz].  Az  kew  letetet 
i:-  zegletre  few  helyen:  lapis  factiis  est  caput  angnii  (Pesti: 
NTest  168).  F6  hellyt  ada  nekic  a  vendégSc  k5zet  (Helt:Bibl. 
11127).  A  synagogákban  a  f5  f5  helyeket  kévánták  (Sam:  Cer. 
"A  lakodalomban  az  f5  helyet  szeretic :  amant  primos  recu- 
l'itus  in  caenis  (MA:  Bibi.  IV.24). 

futtató-hely :  [hippodromus  ;  rennplatz]  (MA:  SB.  355). 

fürdő-hely :  lavatrina'PPBl.  fbadeort).  Vétkezi  haz  a  fé- 
red* helyben,  vagy  bajnokok  vétkezi  helyek  :  spoliarium  PPBl. 
Locus  ferdewhel  vocatus  prope  Balatiiuim  1458  (CodPatr.  IV. 
3931.  Meg-f5rM5  hely  (DebrC.  90). 

füst-hely  :  [focus ;  herd,  hausstand],  Kigyelmed  parancsolta 
vala  hogy  buti  szerint  kikeressük,  melyik  faluban  mennyi  régi 
füst  hely  vagyon  (MonOkm.  VII.314>. 

M.    NYELVTÖKT.    SZÓTIR- 


füvelö-hely :  íjascuum ;  da  man  weiden  darf  PPB.  [weide- 
ortj.  Az  fejér-vári  nome-iségnek  semminemű  fűveli  hellyok  nem 
lévén  (CompConst.  24).  Mutas.sa  ki  az  fiiveli  helyeket  (MonOkm. 
XIX.326). 

füves-hely :  cv  Uogy  vilie-sséc  őket  (a  lovakat)  az  liues 
hellyekre  (llofgr.  184). 

ganós-hely :  limetum,  stei-quilinium  C.  (düngerliaufenj. 

gázló-hely :  vadum  PPBl.  |furt]. 

gyakorló-hely :  gymnasium  C. 

gyözködö-hely :  [locus  certaminis;  kampfplatz,  ringplatz]. 
Minden  poniglen,  ki  a  gySzkídó  helyen  kflzdic,  miudenekiíil 
meg  tartoztattya  magát  (Tel:  Fel.  129b.  Tel:  Evang.  1.322). 

gyülekező-hely:  conventiculum,  locus  congregationLs  Ki-. 
Iversammlungsort].  (Pázm:  Kai.  1766.  1081.  Kr.  Sámb:Isp.  40). 

gjrülés-hely :  conoiliabulum  C.  [versammlungsort]. 

hadvitta-hely :  (locns  pngnae ;  kampfplatz].  Had  vitta 
heUeu  szelel  boliongnak  vala  (Görcs:  Máty.  17).  Had  vitta 
helljTe  által  mentec  vala  (Gosárv:  MagyB.  A4). 

háló-hely  :  Pocus  peruoctationis,  dormitorium,  cubile ;  ilbor- 
uachtvmgsort,  nihelager].  Elmenénk  az  háló  helyre  Németibe 
(Monlrók.  \11I.372).  Az  háló-heljTe  Bégen  nevfl  faluba  érkez- 
tem (XV1II.14I.  Ide  az  háló-helyiinkre  meziben  1  és  2  óra 
között  jutottunk  (RákGy:  Lev.  58).  Háló  helyeid  mint  lesznek, 
mennél  hamarébb  tudó.síts  róla  (255).  Estvére  kelve  az  elefánt 
az  5  szokott  háló  helyére  menvén  (Misk:VKert.  25.  Gyöngy: 
Qiar.  145). 

hallgató-hely :  auditórium  C.  MA.  hörstube,  lehrstube 
PPB. 

harc-hely :  locus  pngnae  Sí.  [kampíplatz]  (Hall:  Paizs.  416). 

ház-hely :  sesáo  colonicalis,  fundus  Sí.  [hofstatte,  hausgrund]. 
A  ház  hely  oszló  lőtt  volna  íRadv:  Csal.  r\'.343b.  RMNy.  ILID. 
SzékOkl.  11.84).  Haz  helyec  és  ahoz  tartozó  szántó  fSldec: 
fundi  et  praedia  (Com:  Jan.  72).  Két  házhelet,  kinek  egyikben 
Szabó  István  lakott  (neki  vallok,  Gér :  Kái-Cs.  ni.342).  Soholt 
sem  bírunk  több  ebeni  jószágot  két  házhelynél ;  Diószegi  igen 
politikus,  ravasz  ember  lévén,  valamint  másokat,  ugy  minket  is 
kifürt-faragott  belile  (Haz.  L135). 

himlő-hely:  nóta  variolorum  SÍ.  [blatternarbe]. 

himlőhelyes  :  cicatricosns  [blattemarbig].  Himlőhelyes,  bi- 
birtsós:  facies  *cicatricosa  PPBl. 

imádkozó-hely :  oratórium  Kr.  [betliaus].  Judit  bemen- 
nén  óymadkozo  belére,  iMtézec  ciliciomba  (BéesiC.  29).  Egy 
bevTt  tezen  vala  chak  feye  ala  az  ev  jmadkozo  helen  (MargL. 
40.  Tel:  Evang.  11.1005).  Imátkozó  hely  avagy  kápolna:  oracu- 
lum (DEmb:  GE.  78). 

imádó-hely :  c«  Vala  vgyan  ottan  ymado  hely  es  (CornC). 

itató-hely :  aquarimn  C.  pecuaria  aquatio  PP.  Com :  Jan.  86. 
ort,  wo  man  tranket  PPB 

itélö-hely :  praetorium  Kr.  Itél5  lakóhely :  praetorium ; 
rathaus  Nom.  25.  ItéI5  hely,  törvényház :  praetorium  Com:  Jan. 
124.  Ytelevv  helyen  mendennec  meg  hyrdettete  (EhrC.  90). 
Ki  viuen  az  édes  lesust  az  itéló  helirSl  (WeízprC.  95). 

járó-hely :  deambulatorium  C.  [gang,  spaziergang,  wandel- 
balin].  Sétáló,  járó  helly:  ambulacra  Major:  Szót.  Járó,  sétáló 
helyec:  ambulation&s  Com;  Jan.  122.  Tomatz,  fedezet  jaro  hely: 
portíctis  MA :  Bibi.  Magy.  4.  Kertednek  barázdáit  és  járó  helyeit 
öntözd  meg  (Nad :  Kert.  241. 

játék-hely:  lusorium,  theatrum  Sí.  ludus  Com:  Jan.  153. 
[spielort,  schauspielortj.  A  golyóbis  verő  jatéc  hely:  sphaeriste- 

88 


riuin  2U8.  A  kfiszkódó  jatéc  Iioly :  palaestra  210.  A  római 
tsászár  egykor  a  kWnséges  játék  lielyen  az  fi  elefántjait  niuto- 
gatta  (Misk:VKert  33.  Hall:HHist  n.270). 

játéknézö-hely:  theatnim  C.  Coin:Jan.  211.  Major:  SzóL 
(schaiiplatz|.  Közönséges  játík  iiézS  lielyek :  ludi  PPBl.  (MA: 
Tan.  746.  MA:SB.  231). 

játszó-hely :  liisorium ;  sinelort  PPB.  Pom|)eju8  elefántokat 
vitetett  fel  a  k5z5nséges  jádszó  helyre  (Misk:  VKert.  28.  Gyöngy: 
MV.  20). 

jobbágy-hely:  colonia  MAI. 

jövendölő-hely :  auguraculum  PPBl.  (weissagesfatte). 

kórdö-hely  :  oraculum.  Valanii  oraculomra,  kérdil  lielyi'e 
igazitha.'í.sak  őket  íMNyil:  Irt.  100), 

kérésztelő-hely :  baptisterinm  Com:Jan.  126.  |taufort). 
K6ró.sztólí)  hely  (Sani:  Cer.  9). 

kifogó-hely:  portus  Helt:  ÜT.  o5.  [hafen],  Zebulou  a  ten- 
gemec  ki  fogohelyen  lakozic :  Zebnlon  in  littore  maris  Iiabitabit 
(Helt:  Bibi.  I.  Aa4.  Vás:  CanCat.  288).  Calastiomi  életre  kellet 
magát  adni,  mely  minden  nyomimiltaknak  ki  fogó  helye:  refu- 
giimi  (Alv:  It.  321).  Azt  költik  az  emberek  a  szentírásra,  hogy 
az  minden  eretnekségnek  a  kifogó-helye,  eltekerheti  azt  minden 
omber  a  maga  veszedelmére  (Emb:GE  179.  Czegl:  Japh.  131. 
Megy:  SzAÖröme.  EIöb.  11). 

kikötő-hely:  portus  SK.  Iport,  hafenj.  Kiköti  helynek  foju: 
cornu  portus  PPBl.  Rév-part  v.'igy  ki-k5tó-hely  (Mad:  Evang. 
,577.  Telek:  FLél.  99). 

kiszálló-hely :  portus  Kr.  |hafen]  (MA :  Bibi.  IV.  13 1.  Tnln  : 
Vigaszt.  Elíb.  10). 

kínzó-hely :  carnüidna  C.  |raaitorkammer).  Kinzó  helyec, 
bói-túnhiizai;  (Coni:  Jan.  153.  Hall:  HHist.  11.235 1. 

kopasztó-hely :  calvaria  MA.  Ky  mene  az  helre  ky  mon- 
datyk  kopasztó  helnek,  sidovvl  golgatauak  (WinklC.  197.  Pesti : 
NTest.  1071.  Hiuattatik  koppazto  heljnek:  e.st  ealvariae  locus 
I Kél:  Bibi.  49 1. 

könyvtartó-hely :  bibliothoca,  libraria  MA.  liberei,  biiclier- 
sehraiüs  PPB. 

köz-hely :  locus  publicns,  communis  fSI,  i-ommmiis  locus 
Ver:  Vcrb,  Szót.  ,5,  (öd'eutlicher  ort|.  Lakosa  valamely  kSzliely- 
nek  :  incola;  oinwohner  Com:  Vest.  132.  Ménének  egi  kőz 
lielire  (communis  transitu.s)  vagi  yn  helire,  meli  ket  haz  kőzőt  vala 
(DebrC.  51).  Prédikáltam  még  pedig  knz  helyen  a  synagogában 
(GKat :  Válts.  11.221 1.  A  kamarának  Szombathelyen,  közhelyen 
kellene  lenni,  nem  K(iszegen  (KákF:  Lev.  I.lül). 

lak-hely :  (habitacuhmi,  don.icilium ;  wohnort).  Égbe  ^\e- 
kezénec  nieuden  kófalos  vara.soc  zerent  es  kő  falotlan  varasoc- 
bau  lac  helécben  es  égeb  helécben:  congrcgati  sinit  per  sin- 
gulas  civitates,  oppida  et  lóca  (BécsiC,  67). 

lakó-hely :  habitacnluni  C  ElirC.  39.  JordC.  171.  habitatio 
Sylv:  UT.  1 194.  domus  Kár:  Bibi.  1.93.  domicilium,  mansio  MA. 
wühnuug  PPB.  Leéen  5  lakó  helek  puzta  (Ai«rC.  2U).  Istennek 
lakó  helye :  thronas  dei  (JordU  307).  Nag  lehe.ssel  egenes  vton 
i  lakó  liertbe  jwtha  (PeerC.  94).  Tfizzel  elégettéc  minden  ó 
lakohelyeknec  városit,  e-s  minden  várait:  tam  nrljes  (jnam  vicu- 
los  et  cíistell.'t  fiammá  coiisuni|*it  (Helt:  Hibl,  I,  l'tt'lj.  Ezeknek 
lakó  helyeket  Gnncznek  .'iránta  mind  Iliidig  le  ronttatá  (Potlirt: 
Krón.  G4),  >Saonta  viU'osa,  mostan  raczok  lakó  hellyé  (TürtT, 
XII,112),  L;ikóhelyHczke  (MA;  S<.'uU,  6,58i,  Ncni  pokol  az  ún 
lakó  helyem  (Zriuyi  II.13I,  A  királynac  széki,  l;ik(i  helye  az 
anya  varasban  vagyon  (Com:  Jan,  139),  Az  ő  lakó  helye  Jéru- 
siileni  vái'osa  volt  (Otr :  Besz.  96).   Grólü   ágybúi   való,  értéke 


igen  szép,  nagyhin^  atjját  is  udvaiolta  sok  nép,  kfivára  egy- 
nehány úri  lakóhely  s  ép  (Thaly:  Adal.  1.136).  Idehagyjuk  ezt  a 
szomorú  lakóhelyet  (Mik :  TörL.  3). 

lakta-hely-e :  a:  Az  ő  lakta  helyén,  Lovániumban,  Lsmérl 

eftéle  fajokat  a'ázm:Kal,  181). 

látó-hely :  locus  propatuius,  coiispicuus  Kr,  Isichtbare  síelje, 
an.s.«ichtsi)unktj.  Magos  toniyok  vagy  egyébb  látó  hellyek  (Hall: 
Paizs.  1.126).  Nagy  épületet  állit-fel  egy  szép  látó  hel)Te  (Hall : 
HHist.  Hl,  136).  A  hólt  testet  ki-tették  látó  heljTe  (Pázm:  Préd. 
1000).  Sokan  hazokra  látohelyre  ezt  irattyák  fel :  mementó  móri 
(Megy:  3Jaj.  11 152).  Lato  helyeken  képek  tetessenek  ki  (MNyiI: 
Irt.  El«b.  4). 

legelö-hely :  pascum  Kr.  [weideplatz).  A  kiteijedt  bükkfák 
eniyfis  .sátorában  legeló-helyére  bocsátván  nyájunkat,  pásztori 
versekkel  mula.ssnk  magunkat  (Fal:  Jegyz.  905).  A  fSIdet  meg- 
emésztették, a  legeló  helyeket  el-büszhitctték  (Misk :  VKert 
667.  Telek:  ELél.  196). 

les-hely :  locus  insidiarum  Kr.  \ocvs  adspectaudi  MA:  Bibi. 
1.199.  Ihinterhalt,  aastiuid].  Méta  venit  ad  locnm,  qui  dicitjir 
les.sni  bel  1251  (CodPatr.  VL59.  Mel:Sám.  196.  Hall:  HHist. 
IIT.239).  A  magyar  Kalauz  fel  találta  a  Luther  les  helyeit  (Bal : 
Epin.  6).  A  les  helyecból  rájoc  j5ven:  ex  insidiis  (Com:  Jan.  1.50. 
Com:  Orb.  291).  A  vadászok  a  leshelyre  menvén  (Misk:  VKert 
226). 

lófuttató-hely :  hippodromus  C.  aitadromus  PPBl.  |renn- 

platzl  (Kár:  liibl.  11,271). 

lövö-hely :  campas  jaculatorius  SÍ.  schiefwiilatz,  schiess- 
stiittej  (Görcs:  Máty.  92).  Négy  taraszkot  hozata,  várba  lövíl- 
helyökre  igazitá  (Tin.  126). 

lövöldöző-hely :  ballLstarium  PPI.  [sehiessst-ittej. 

madártartó-hely :  a\i;uium  Nom."  153. 

magvetö-hely :  seminarium  MA.  (pflaiizstattel. 

malom-hely:  moletrina  MA.  miihle,  miiblstelle  PPB.  Puszta 
malom  hely:  locus  moleudini  deserti  Ver:  Verb.  215.  LevT.  I. 

I    87). 

',  menedék-hely:  asylimi  MA.  PPL  Com:Jaa  124.  freiort, 
freibans  PPii.  (GyöngyD:  Cup.  591.  Bod:  PoL  94). 

mentség-hely  :  pei-ftigium,  asylum  MA.   Mentséget!  hely : 

j)erfugiuni  MAI. 

t  mószárló-hely  :  (macellum,  laniena ;  schlaclitort,  schlacht- 
haiLsj.  (Com:  Jan.  79.  Czegl:  Dág.  El(5b.  33) 

mulató-hely :  pergula,  deambulatoriiun  MA.  laijueariuni 
Kár:  Hibl.  Iti31.  somnierlaube  PPB.  Mulató  helyi:  pergul.anas 
MA.  (CsomaC.  33.  Fél:  Bibi.  180.  Tohi:  Vigaszt  138).  Nyár- 
ban a  bialoknak  igen  kedves  múlató  helye  az  a  sár  (Mik: 
TífrL  84). 

mű-hely  (W/i«i  Gyöngy:  KJ.  51.  mivhely  MA:  Tan.  20.  m 
hely  Tel:  Evang.  1.436.  Toln:  Vigaszt.  231):  officina,  ergasterinin 
C.  fabrica  MA.  wertstatt  PPB.  Com:  Vest.  138.  Szövő  mrthely: 
textriiia  C.  Nyomtattól  Colosuarat  Heltai  Ga.sj«me  mfihellyeben 
(Mel:Herb.  Ciml).  Eretnekek  möhellye  a  biblia  (Czegl:  MM. 
102).  Koliolo-mfihely,  viimye  iCom:Orb.  137).  A  varga  a  mű- 
helyben (in  sutrina)  dolgozik  (Com:  Jaa  981.  Az  agyvelő  a  m- 
ráknak  vagy  gSzfilgeseknek  m&helye  (Felv:  Pestis.  23).  A  repfilü 
.szikrák  dongnak  a  mélielben  (Gyöngy:  KJ,  öli. 

ács-mühely  :  |orticina   tiibri ;   ziuuiieruiaim.swerk8tatt].  Acs 
I   mihelybeu,  avagy  is  kuváesoak  kohójában  (Qaizi:  Síp.  218). 

borbély-műhely :  tonstrina  C.  barbatoríuni  PPI.  barbicr 
stubc  l'Pli.  iCom:  J;ui.   Uöi. 


! 


'l   l-l  IVAji  —  I^VIM   IV 


l'azékas-mühely :  figiilina  C.  (töpfereij. 

kováca-mühely :    ii'itriiiii,    oftidiia,    feiraria ;    st-braiedo, 

.  i-(Muverlcstatt  Vl'H   iKem:  Élet.  73). 

könyváruló-mühely :  librnria  C.  (buchladenj. 

könyvnyomtató-mühely  :  typographia,  chalcographia 
.M.\.  buchdrik'kerei  Pl'IJ. 

ötvös-mühely  :  aurificina  MA.  goldschmiedswerkstatt  PPB. 

varga-mühely  :  stitrina  C.  MA.  scbuhmachenverkstatt  PPB. 
\'.iri:akn;ik  niilielyekt  ufticiiiae  cerdoimm  Erasm:  Erk.  14. 

nózö-hely :  conspicilium  C.  (scbauplatz). 

nyxigovó-hely :  [ruheortj.  (GKattTitk.  80) 

oltalom-hely :  locus  refiipii,  a.íylum  Kr.  [zufluchtsstatto]. 
:V..rasm:  Tan.  9fl.  Káldi:  Bibi.  Makk   11  :  41.  Kr.). 

örálló-hely :  s|iecnla,   coii,spkMlium   C.    der   ort,   wo   nian 

w.icht  stehet    PPB.    [wachplatz,    waclitposteu).  Vigyázó   torony, 

T  .illóbely  (MA:  Bibi.  lii.  Az  árbocz  fánac  5r  álló  lielyén  avagy 

k  ^iráii:  supra   galeam  seu  corbem  (Comt.Ian.  S9i.   Kerengyk 

lyzew  heleketh  (ÉrsC.  531b). 

palántáló-hely :  seminarium  MA.  ein  mt,  da  niaii  liin 
pil.mzet  PPB. 

pálya-hely :  stádium  Kr.  [rennplatz].  De  kis  mezS,  és  szftk 
li:illya-bely  vala   ez  ahoz,  hogy  .  .  .  (Gyöngy:  Cliar.    Elíb.    13. 

pályafutó-hely  :  stádium,  decursoriiun,  ratadromus  C.  MA. 
l.uifplatz  PPB.  Pallia  futó  helt  czenaltam  (MehSzJán.  284). 
Mii;  az  harcz  és  |)állyafutó  helyen  vagyunk,  árthatunk  vagy 
IrL^ználhatunk  magimknak  (Pázm:  Kai.  801.  Sz<511:  Dáv.  9.  Alv: 
I '  st.  1.373).  Pályafutó  helyem  volt  fiileki  mező  (Thaly:  Adal. 
II  Í'15). 

pelengéréa-hely:  gemouiae  scalae  MA.  PPl.  reorum  cippus 
i'l'.  locus,  ubi  cippus  infamis  sen-atur  MAI.  [prangerstattej.  Pó- 
l-'.nger  hely  ÍMA:  Préd.  186). 

pénzváltó-hely :  argentaria  MA.  *mensa  publica  PPBl. 
Atrliselbank  PPB.  Pénz  váltó  helyét  félben  szaka.sztani :  argen- 
t.iriani  dissolvere  Com:  Jan.  191. 

penzverő-hely :  argentaria  C.  [münzamt].  (Tlialy :  RT.  13). 

plántáló-hely :  seminarium  C.  [pflanzstatte]. 

pohártartó-hely:    [glaserschrank,    kredenz].    (Com:  Jan. 

ll'ii. 

rejtek-hely :  latebra,  clausum,  conclave,  abditum,  condito- 
rium,  penetrale,  impenetrale,  latebrosus  C.  locus  occultas,  lati- 
biilum  MA.  verborgener  ort,  biihle  PPB.  Reytek  helyen  vagyon: 
in  penetralibus  (JordC.  431.  670).  Zywenmek  reytek  helyeben 
iKrizaC.  47i.  Atkozot  minden,  valaki  a  mester  embemec  keze 
imuikaiat  re^lec  helyre  teendi:  maledictus  homo,  qui  opus  ma- 
hiium  artiticum  ponet  in  abscondito  (Helt:  Bibi.  y\74l  A  pitvar- 
l"i|  a  több  félen  rekesztet  házakban  avagy  rejtec  helyekben 
menetel  vagyon  (Com :  Jan.  107).  A  bűnnek  undorsága,  hog 
rejtekhelyet  keres  (Illy:  Préd.  1.448).  Rejtekes  hely  (Pataki : 
Kee.  51). 

réjtekhelyes :  latebrosiis  MA.  voll  höhlen  PPB. 

rejtezö-hely :  latibulum   PPBl.   [versteek].   (Tel:  Evang.  I. 

-74,. 

réjtö-hely:  cv  Az  5  rejtS  helyekben  fogják  magokat  (Com : 

.1.111.  44). 

rév-hely  :  [xirtiis  trajeetas,  o.stium  MA.  wo  man  iiberschiffen 
k.iiui  PPB,  [tahre,  hafen].  Lakic  a  tengernec  rew  heljoiu  :  ha- 
lit.it  in  iutroitii  maris  (Kár:  Bibi.  U.133).  Kikötő  ré-hely  (ToUi : 


Vigaszt  9).  Ki-szallo  révhely  (Megy:  3Jaj.  11.181).  Csendes  rév 
helyre  júthassiinc  (Apafi:  Vend.  EIöb.  11).  Az  ő  hajóját  a  tsen- 
des  rév  helyre  kiszálittya  (Drég:  Spec.  64).  Reh  hely,  az  az  iwr- 
tiis  (Exl^inc.  148) 

rótt-hely.  *Ravátalok  [?]  vagy  rótt  helyek :  domus  censae, 
fundi  leiLsi,  latifundia  censa  PP. 

ruhatartó-hely :  vestinrium  C.  MA.  [garderobe]. 

seb-hely:  cicatrix  C.  MA.  Com;  Jan.  fiO.   narte,  wundmal 

PPB.  Seb  hely,    vak  seb :    cicatrix   PPl.    (Hall :  Paiz.s.  26.  MA  : 

Scult.  432).   Mikor  Lsten   a   vétket  eltörli  .sobhellyet  nem  hagy 

I   (Czegl:MM.  39).  Meg  az  elebbi  sebének   helye  be  nem   .szinel- 

tetveu,  az  olsíl  vitézek  közőt  harexol  vala  (Forró:  Curt.  140). 

sebhelyes  :  cicatrieosus  C. 

sétáló-hely :  cavaodium   C.  ambulacnim,  deambulatorinni 
&L4.  spaziergang,  ort  zu  siazieren  PPB.  (Káldl :  Bibi.  300.  Com : 
,    Jan.  107.  122).  Vagyon  két  gySnyíVfi   sétáló   helye  az  váro-snak 
I    (8zG«omb:  ütleir.  163). 

sik-hely:  [planities;  ebene].  Hegy  avagy  sik  hely  (Megy: 
SzíVÖröme.  282). 

aokadalmas-hely :  emixjrium  MA.  fmarktplatz). 

szállásfogadó-hely:  Idiver.sorium  ;  herberge).  (MehPréd. 
1    155). 

1       szállástartó-hely:  cv  Hol   vagiou  az  .szállás  tartó  bel? 
'   ubi  est  refectio  mea?  (Fél:  Bibi.  78). 

szálló-hely :  fdiversorium ;  herberge].  Fekete  fltet  a  iazolba, 

mert  nem  uala  5  neki  hel  a  zallo  helhen  (MiinchC.  110).  Écza- 

kára  .szállólielyenire  vi.s.szajöttem  (Monlrók.  XV.  163).  Miképpen 

ültünk  a  lovon,  és  mint  várták  a  szállóhelyet   elérni,  az  egész 

I   mulatságom  volt  (Mik:TörL.  17.  lev.). 

szók-hely:  1)  [sedes;  .sitz].   Leen  kedeeg   ez   nagy  zeek 
j    heel,  nagy  wdwar  az  maga^ss  thabornak  hegyéén  (ÉrdyC.  461b). 
Sedes  Siculicales  ndgo  szék-helly   dictae  (Otr:  OrigHimg.  1.34. 
i    37).  8)  locus  judiciarins  MA. 

székes-hely:  1)  [sede.s]  civitas  cathedralis  Kr.  [sitz,  haupt- 

;   stadtj.  Zent  háromságnak  zekeshele  (PeerC.  286).   Az   menyor- 

j   zagh  énnekem  zekos  helyem :  caelimi  milii  tlironus  est  (JordC. 

731.  Istv:  Volt.  2).  Hogy  ne  pusztítanák  az  kii-ály  lakó  és  .szé- 

I    kes  bélit  (MonLók.  III.70).  A  budai  székesbelybol  ki-rekesztet- 

ték  királ}-tmkat  (Sall:  Vár.   3).   Jerusalem  tellyesseggel  puszta 

volt,  nem  hogy  székes  helye  lehetet  volna  az  monarchia   bü-o- 

dalmanac  (EsztT:  IgAny.  438).  2)  provincialinm  causarum  fórum, 

i-iu-ia  temporai-ia  PP.  hohes  gericht,  ort  wo  hohe  standesperso- 

nen  ziLsammenkommen  PPB  Székes  heljTe  t6rvenyk5zni :  liti- 

gare  seu  eausare  ad  lóca  judicionun  Ver:  Verb.  28. 

szénégetö-hely,   szén-hely:  carbonaria  PPl. 

szent-hely:  1)  locus  sacer  MA.  locus  sanetus  MünchC. 
58.  heiliger  ort  PPB.  [heiligtum].  Szent  hely  az  egyházban: 
sanctuarium  MA.  2)  asylum  C.  Szent  helyec  avagy  bé-futásra 
való  menedéc  hellyec :  asyla  .seu  refugia  Om:  Jan.  124. 

szoros-hely :  angvistia ;  .szoros  C. 

I       tábor-hely :  castra  ;  feldlager  PPB.  Táborhelyjáró :    meta- 
I    tor  ca.stri  MA.  Táborhelyem  mellett  léví  egy  alkalmatos  dombra 
vonattam  fel  sátoromat  (Monlrók.  XV.523.  Huszti:  Aen.  4). 

tanitó-hely :  auditórium  C.  schola  Kr.  Harmintz  egész 
esztendeig  e  földön  az  l'<  tanitó-helyén    forgódván  (Pázm:  Préd. 

207). 

tanuló-hely :  Indus  literarius  PPl.  [.schola ;  schidej.  Sza- 
bados 6reg  tanuló  helyec:  lycea  Com:  Jan.  156.  Viaskodasnac 
tanolo  helye  (Magy:  Nád.  74). 

88* 


1399 


TARTÓ-HELY— VACSíORALO-HELV 


VALTSAG-HELV— HELYÉNVALÓ 


tartó-holy  :  *Befogad6,'Urt<5  hely,  receptaculum  MA.  aufent- 
halt,  herbeige  PP. 
tekejátszó-hely:  [kegelbalin).  (SzCsomb:  Utleir.  266). 

telelő-hely :  hibernaciila  C.  hiberuacuhim  MA.  ein  ort,  wo 
man  winter  liiilt  PPB.  Haller  G.  véle  együtt  az  telelS  liolyre 
elmenjen  íMonlrók.  VIII.371). 

teroetós-hely  :  [.sepiilcretum ;  kirchhof ).  Harmat  (dinnyét) 
találtam  .syilo  temetés  liolen,  azukatt  meg  kfilttem  keá:elmBdnek 
tiby  dyne  k6z6t  (LevT.  1.97). 

temető-hely :  sepulcretum,  sepultura,  bnstimi  C.  coemete- 
riiim  .\I.\.  kirililiof,  begriibnis  PPB.  El  temetek  nagi  sirassál 
Gamalielnek  temet5  helien  (DebrC.  67.  JordC.  38.  LevT.  II. 
209).  Az  6  temető  helyén :  ubl  sepelierimt  euni  (Kár:  Bibi.  I. 
392.  Zvon:  Post.  11.410).  Btildog-a-szszony  templumaban  valc'i 
temetS  hely  (Tarn:  Szents.  27).  A  temeffl  helyeket  meglátogatni 
szentsége.f  dolog  (Czegl:MM.  257). 

tér-hely :  spatiosus  loens,  locus  patulu.s,  planitias  MA.  weit- 
1,-iuttiger  ort,  gerauraer  ort  PPB.  Escebe  ueue  zenth  Pal,  bog 
iiagh  therbel  wolna  beliíl  (PeerC.  52).  Ez  zanlb  testSt  a  kerezt- 
tarol  ala  veueek,  a  teer  helyen  le  theweek  (WlnklC.  100).  Egy 
teer  helyen  tamada  nagy  feergheteg  (ÉrdyC.  322).  Helhezteted 
teer  helyen  en  labaymath:  statnlsti  in  lom  .spatioso  pedes  meos 
(KulcsC.  67).  A  ter  bellyec  raknár  iuhoekal  (Helt:  Zsolt.  124). 
Tér  helyeken  íVi  5ket :  loci.s  aeiiuioribns  (Decsi  t  Sall.I.  47). 
Néhvilt  meg-ha.iadván  a  fííld,  egé.sz  útszákat  el-nyelt:  sok  tér- 
helyeken magas  halmok  hányattak  (Pázm:  Préd.  1205).  Magos 
hegyen  építtetett  házát  el-rontván,  a  hegy  alá  tér  helyi-e  (in 
plana)  építette  (DBenkí:  Flór.  30). 

termő-hely.  Boytoriánoc  termS  hellyé  (Zvon:  Po.st.  1.357). 

törvény-hely :  tbrum,  tribunal  MA.  gerichteort  PPB.  War- 
megye  .szekyre,  wagh  akar  niynemw  thevvrwyn  helyre  (Ver: 
Verb.  98).  T6rveny-tév6-hely  (Mad:  Evang.  400). 

tűz-hely :  focus  C.  MA.  caminus  MAI.  fnrnas  JordC.  20. 
craticnla  87.  fenerherd  PPB.  herd  Com:  Vast.  129.  Tflzhelyecske : 
foculns  C.  Tűzhely  fej :  coniis  foci  PP.  Az  leen  zentseges  ysteny  tyz- 
nok  fystőlghS  tyzhele(The\vrC.98).  Tyzhelyere  teue  (a  megfázott ki- 
gyót,  Pesti:  Fab.  12b).  Az  en  tetemim  meg  egettetenec  mint 
az  tflzhel  (Szék:  Zsolt.  103).  A  kovács  a  vas  hevétS,  égetS  tfiz- 
helyen  a  fiijóval  bé-fnjtat:  ferrariiis  in  iistrina  follibiu  insiifflat 
(Com:  Jan.  104). 

udvar-hely :  residontia  principis  SL  [cnrie,  hermhof,  stamm- 
sitzj.  Nemes  udvarhely :  ciiria  nobilitatLs  Ver:  Verb.  162.  Lakó 
udvarhelyetai :  de  domo  solitae  re.sidentiae  ejns  290.  W  kegyel- 
méének hagyok  az  terebesy  udvar  helyhez,  kybe  w  kegyelme 
most  lakyk,  az  kot  falwt,  egrest,  kereztwrt,  bele  twdwan  zaz 
haz  jobagyot  is  helyek  rfil  e&s  haznos  helyekrfil  aggyak  ky 
(Radv:Csal.  in.  100). 

úsztató-hely :  natabula  MAI.  [sehwemme], 

ülés-hely.  Fundus  azaz  az  nemes  files  hely :  fundus  seu 
locus  se.ssionis  nobilitaris  Ver:  Verb.  47.  [liermsitz]. 

Ülő-hely :  sessibulum  0.  MA.  sitz  PPB.  Zeretie  az  elS  fl5 
beleket  vacorakon  es  az  elfl  iekeket  sinagog.uhan  iMiinihC 
56).  Le  ftló  hely  (GKat:lHtk.  80). 

ütés-hely :  vibex  [strieme,  blaue  flecken  vom  schlagenj.  A 
kék  ütés  hely  a  veréstfll  vagyon :  ^^bex  a  verbere  est  (Com : 
Jaa  61).  Josiw,  kinek  ütés  helyeivel  meg-gyógyittattimk  (Tani: 
Bar.  44). 

vacsoráló-hely :  eaenacnluni,  hexaelinon  C.  der  ort,  abend-s 
zu  essen  PPB.  Az  niegh  mutatt  tínektík  egh  nagh  vachor.Hlo 
heelüi  (WinkIC.  146.  Kár:  Bibi.  480.  MA:  Scult.  349.  llly:Prí<i. 
1.601 1. 


váltság-hely  :  [eBaporiura ;   bandelsplatz,   marktpbtzj.   A  - 
Corintiis   gazdagsagos    marha    valczagliel    (Komj:SzPál.    In-. 
Sokadalmokat  is  szJrze,  az  vasárnapról  el    véuén   a  szomkitra 
rendele,  valc-záe  bellyeket  is  szSrze  (Helt:  KróiL  37b). 

vásárló-hely :  emporium  MA.    niederlage,   markt  PPB.  .\ 
templom,  mellyet   kereskedj   és   váícirló  hellyé   lőttének  (Tel 
Evang.  11.608.  Fr:.Sz,Jáa  27). 

vég-hely :  locus  v.  civltas  conSnii  Sí.  (grenzort).  A  ímeánt 
véghellyeiböl  kiszoritotta  (Land :  UjSegits.  I.  Elflb.    3 •     \ 
lyeinek   (tines)   meg-oltalmazásáért   hadakozott   (DBeni. 

36). 

vigyázó-hely:  siieoula  Com;  Jan.  124.  (wacliplatz,  waeht 
pusten).  (HalhHHist.  IU.147i.  Taláin  a  kormányos  mestiii 
akarja  vigyázó  hellyébfll  s  hajojábul   ki-vemi   (Oiegl:  Japh.  7 

Helybéli:  localis  Sí.  (ffrtlicli,  im  orte  betindliclij.  Mind  -.u. 

helbely  fráterek  megh  remvvlenek  (Vh-gC.  60). 

Helyébe :  in  locum  ejus  Kr.  (anstatt.  an  die  .stelle).  Balass 
wram  heleben  kywigetek  nia.st  iRMNy.  11.131). 

Helyében :  [loeo  ;  austatt,  statt).  Ty  atyátoknak  helyeeben : 
pro  iiatribus  ve.sh'is  (.lordC  185).  Az  galambnak  nyevge^  va- 
gyon az  enekelees  helyel)en  (CornC.  135).  Hogy  Heródes  he- 
lyébe Archelaiis  nralkodnek :  Archelaum  regnare  pro  Herode 
(Pesti:  NTast  4).  Lé.szen  az  drága  illat  helyében  bSdosseg  (Zvon: 
Post.  1.7).  O  szóilyon  te  helyedbe:  ipse  loquetur  pro  te  (MA: 
Bibi.  1.52).  Az  jó  helyébe  gono.sz.szal  fizettetec :  reddidLstis  mahim 
pro  Ixino  (MA:  Bibi.  1.42).  Ha  ennek  halomá.sa  történnék,  mind- 
járt más  vála-sztatnék  helyébe  (Szál:  Krón.  259).  Oda  van  haj- 
dani tiszta  ártatlanság,  bé  jiitt  e  helyében  színezett  tsalfa.ság 
(Orczy:  KöltSz,  199). 

[Szólá.sok|.  KőIczSn  helyében  kSIczint  adni:  par  pari  referr« 
(Decsi:  Adag.  4). 

[Közmondások].  Jó  tit  helyébe,  iót  ne  váry  (Decsi:  Adag.  92). 

Helyecske:  1)  loculns  C.  locellus  MA  kleiner  ort  PPH 
[platzcben].  Zent  Ferenc  ow  zerzetinek  kezdetiben  lacnak  fráter 
Leoual  neniy  heleczken  (ElirC.  32).  Ninczen  anni  helieezkeio, 
ahol  feiet  le  baithatna  (Fél:  Tan.  459).  Apadno,  esak  Emaus- 
mellett-való  helyecske  (Pázm ;  Kai.  667).  3)  loculamentum  (kiist- 
cben,  fach].  A  kSnyrayomtató  az  helj-ecskékból,  eastákból  (e 
loculamentis)  az  Sntfltt  betíiket  ki  szedegetvén  (Com :  Jan. 
160). 

Helyecskés  :  loculosn.s,  locnlatus  MA.  das  NÍel  anterschlage 
hat,  voll  tacher  PPB. 

Helyéi:  (loco;  stellen].  Agyúit  a  várhoz  tsak  közel  belelje 
(Kóuyi:  URom.  159). 

Helyén :  in  loco  suo,  apte,  commode,  eongnienter  Otr : 
Origllung.  n.55.  [recte,  bene ;  am  platze,  richtig,  wol].  Helyén 
van :  benő  se  habét  Kr.  Nemei  igheknek  ez  kényben  ma^- 
razatya  heleen  vag^ni,  nemeinek  niiiíen,  my  csak  az  ollan  igék- 
ről irvnk,  az  melnek  helen  ninien  magarazatya  (RMNy.  IL43). 
■lol  és  helyén  eset  mondiisokat  el  forgatván  (Zvon :  Post  1586). 
Helyén  kell  annae  maradni,  az  mit  szent  Pál  mond  (MA :  Scult. 
83).  Boldogok,  a  kik  magokat  bírják:  mert,  noha  istent  kisirtik, 
és  szabadáson  élnek,  de  ugyan  helyén  vagyon  dolgok  (Páun: 
Préd.  24).  Vallyon  özek  mint  maradnak  helyén,  ha  az  vr  vacae 
rajában  kenyér  nem  lészen?  (Piizm:  KaL  713).  Helyén  beszél 
akkoris,  niidfin  azt  mondgya  (361).  Jól,  es  igen  helyen  eytette 
tehát  Sz.  Ago.ston  mondiLsat  (Lép:  PTük.  1.281).  Ila  deákiil 
tudsz:  ha  helyén  van  aszed  (Szl):  MVir.  442). 

Helyén-való :  |comniodii.s,  rectus ;  richtig,  pa.«eiid].  'l^n- 
des  elme,  helyénvaló  elme:  li<|ui(lus  miimus  PPBI.  Az  nem 
helyén  való  ió  ak.iratls  gyakran  árt  (Uecsi:  Adag   52) 


-I  1  líij  1  I  ir.fj  1  !■> 


Helyén,  helyen :  in  lix-n  ejus  Kr.  (anstatt,  an  der  stello]. 

Iiiiilie  veté  .íz  oríagiiac  koroiiaiat  eis   őtet  or/.-iglatlata   Vasti 

■II  (BécsiC.  53).  Trombita  szo  hellyen  dobot  fittette  (Uosvai: 

'\^    :í5l  Az  légi  gabonát,  az   wt    helyén   kiliáiinyátoc :    vetera 

iivis  snpervenientibns  projicietis  (K;ir:  Bibi.  1.1141.  A  katzagás 

I  'yi-n  siruuk  i Hall :  HUlst.  119).  Bor  liellyen    igyanak   ember 

ket  (Huszti:  Aen.  32).  En  5  néki  attya  helyén  leszek,  ó 
..  nékem  fiam  helyén  (Tor:  Eny.  169).  Kópia  liellyen  gusalt  fl 
k(v.i>ben  véve  (Petki:  Virt.  II).  Tartozik  az  tíibb  öcsé  e.s  húgai 
helyen  az  port  vL«elni  (Ver;Verb.   Szót.    30).   Tndvan   azt   ík, 

I I  'i;y  Sándor  5tet  annya  helyen  szeretne  es  tisztelne :  liaud 
ii;u.ii'i.  ivirenlis  eani  loco  diligi  coliijue  (Forró:  CMrt.  230). 

Helyen-helyen  :  [pacsim ;  hie  und  da].  Kezde  predicallaiiy, 
e~  helyen  helyen  lesiisth  ees  enilSyty  vala  bezeedeben  (ÉrdyC. 
4Llb).  Példabeszédek,  kik  kflzStt  valósjigos  liistoriák-is  talál- 
t.itiiak  helyen-helyen  (HalI:HHist.  II.1.  HalI:Paiz.s.  7). 

mi-helyen :  simulac,  quamprimnm  PP.  [sobald.  L.  Mihelyt, 

mUielyen]. 

Helyes:  1)  opportunus  C.  accommodus  MA.  [reetus;  rich- 
Helyesen :  commode,  composite,  apte  C.  apposite  PP.  Helyes 
Íme  (ÉrdyC.  540).  Hogy  hogy  lehet  helySs  hat  az  jesuitak 
:  )  ndata?  (Alv:  Itin.  101).  Szat>ad  volt  és  tellyességgel  helyas 
\'ilt  a  férhez  adott  menyecskét  megvetni  (Com:  Jan.  117).  A 
i' .  retomokat  meg  másolni  semmiképpen  nem  helyes,  illendő: 
l-  reta  retractari  nec  usque-quaque  conveniens  est  (135).  Gon- 
■  i  -s,-m,  helyessen  cseleke-szi  az  ű  dolgait  (196).  Most  már  helyes, 
i.'.yhetetlen  papot  hozattunk  (Xyr.  XrV.461j.  Vegyék  tel  he- 
ly*-^en,  igazán,  ejtsék  ékesen  (a  nyelvet  Fal:NU.  327).  S)  [bei- 
In-:  hüKseh].  Helyes  ábrázat  (FahUE.  121).  Berthonia  szíiz  a 
ii-rtiak  tniczára  helyes  deák  verseket  irogatott  (Fal:TÉ.  661). 
:t)  localLs  C.  PP.  Helyessen:  localiter  C  Városi  helyes  lakos: 
•  in  bürger  KirBesz.  148. 

Helyesit] 

Helyesitéa  :  [probatio ;  billigmigj.  Am  Esaias  profeta,  ennek 
az  tudománnak  helyesetteseiert  es  erSsitteseiert  ketté  vagattatek 
L.-p:PTük.  L22). 

Helyésleg:  per   lóca   Káldi:  Bibi.   Math.    24.    7.   Kr.   (an 

iii:iiifhen  stellen,  stellenweise].  Heliesleg  neminenul  keues  ige- 
!.■■•  szedegetuen  belílec:  sparsim  voce-s  paucas  carpentes  (Mon: 
Ápol.  288).  Nem  niindenfit  vattoc,  hanem  csac  helyésleg  (418). 
Helyésleg  helyésleg :  hic  et  ibi  (Mon ;  Ápol.  428.  Kr.). 

Helyesség :  [localitas ;  das  raumliche,  raumlichkeit].  Állati 
tnlajdcnsági  a  testnek  a  láthatóság,  tapogathatoság,  helyesség 
(GKat:  Válts.  n.r269). 

Helyett,  helyt:  1)  vice,  loco  MA.  austatt,  anstell  PPB. 
Ky  helyet  kelé  fel  Eleazar:  pro  quo  fimctus  est  (JordC.  221 1. 
Halwan,  hog  Arkelaus  vralkodnek  Júdeában  hw  attyanak  he- 
lette :  pro  patre  suo  (360).  Isten  hely5t  erdSgSt  jmadnak  (ÉrdyC. 
524).  Az  szemermetesseg,  mértékletesség  heliSt  merezseg,  té- 
kozlás uralkodic  uala :  pro  pudore,  pro  abstinentia  audacia, 
largitio  vigebant  (Decsi:  SallC.  3i.  Te  tSttél  engemet  királlyá 
az  én  atyámnac  helyette  (Kár:  Bibi.  L304).  A  pisztráng  hellyet, 
torkotokra  ne  fúllyon  az  istráng  (Csiizi:  Síp.  178).  Gyónás  helyt 
mondandó  imádság  (Bél:  Comp.  181).  8)  instar  MA.  [pro,  prout; 
als,  fiir]  gleichwie  PPB.  Augustos  igen  meg  vtala  es  ellensig 
heliet  szamlala  <Szék:Krón.  77).  lm  hói  az  berenác  legyenec 
fa  helyett :  habes  juga  bomn  in  usum  lignonmi  (Kár:  Bibi.  L 
300).  Légy  atyánc  helyet  minekfinc :  habeamas  te  patrem  (MA : 
Bibi.  1.235).  Hadd  uram  mérgedet  édesség  helyt  igjam  (Ágost : 
Zar.  392).  Másként  is  gondolkodnám,  ha  helyettök  volnék  iMik : 
TörL  75). 

Helyhét  (helh'tee  ÉrdyC.  444b.  hdhóteek  512.  Jwlhótnek 
CzechC.  5.  hellyhitésben    Cseng:  Jer.   F2):   coUoco  MA.  [ponoj 


'  stellen,  ordnen,  an  einon  ort  setzen  PPB.  HolyhetA  :  locator 
PPBI.  loseph  a  testet  betakara  tizla  gcjlcba  es  helliete  azt  ő 
vy  koporsoiaba  iMünchC.  69)  Helyhe.s.sed  hw  Ijele  az  zekrentli : 
pones  in  eo  arcam  (JordC.  78.  221).  Zekreenben  liellietyk  (ÉrdyC. 
170).  Tyzt51endew  feyedelmet  uagy  tyztís.seeggel  ew  zerelmes 
yegyesoenek  koporsoyaban  helhőteek  (515b).  Engem  ellen.seg 
kezébe  sem  rekeztel,  en  labaimot  ter  helen  hefheted  (DöbrC. 
76).  Tlie  kenydra  nagyob  kenth,  serelmedre  serelmeth  helhete- 
nek  (PozsC.  4).  Az  én  lelkemet  fl  rea  lierheteni :  ponam  spiri- 
tum  meum  super  eum  (Sylv:  UT.  1.19).  FSldet,  menyet  melly 
nap  isten  helhete  (Born :  Ének.  538).  Lakohaylékát  az  ó  .szent- 
séges helyén  helyheti  (MA :  Bibi.  V.41).  Fiait  egymástol  meszsze 
helyheti  (A Csere:  Enc.  209). 

lé-helyhét :  [pono ;  stellen].  Az  tyzen  keth  keweketh  hely- 
hetee  le  Joswe  Galgalban  (JordC.  292.  ÉrdyC.  632b). 

még-helyhet :  c«  Myndden  kwt  feyeet  ew  benne  helyhette 
megh  (ÉrdyC.  453). 

Helyhétés  :  [collocatio ;  das  setzen,  ordnen).  Helyetlen  liely- 
hetés:  cacosjntheton  MAI. 

Helyhez :  eolloco  Kr.  [pono ;  stellen,  legén].  Vr  vvt  Abraam 
kebeleben  helhezie  (HB.).  (A  város)  vagyon  helyheztetween 
Nylus  vyznek  partyan  (ÉrdyC.  547).  Minden  mi  erűnc  az  elmé- 
ben es  az  testben  helyheztetet :  nostra  omnls  vLs  in  animo  et 
corpore  sita  est  (Decsi ;  SallJ.  1).  Óh  felséges  jászol,  niellyben 
nem  barmok  szénája,  hanem  angyalok  kenyere  helyheztetik 
(Pázm:  Préd.  107). 

Helyhészt :  [loco,  pono ;  .stellen].  It  az  számot  vgy  kel 
hellyhesztened,  hogy  az  els5  szám  az  vtólso  számmal  egy  ne- 
uezeteu  legyen  (Helt:  Arithm.  G2).  Hellyheszté  [helyhezte?] 
Ádámot  6  társánál  (Bes:  HÉnek.  A2).  Minden  gondolatit  Mu- 
rányban  helyhezti  (Gyöngy:  MV.  10). 

[el-helyhészt] 

el-helyhésztés :  [positio,  locatio :  das  stellen,  ordnen].  Ez 
az  geometrica  progressio  nem  egyéb,  hanem  számoknac  igaz 
proportio  szerént  való  felhaladása,  és  annac  el  hellyeszté.se 
(Helt:  Arithm.  F3). 

Helyhéztet  (helhósMes  KBécs.  1572.  F):  loco,  eolloco, 
pono,  subrogo  C.  statuo  MA.  stellen,  setzen,  darstellen,  aufrich- 
ten  PPB.  Keuesen  voltatok  hyuek,  sokak  felet  tyteket  hely- 
heztetlek  (EhrC.  114).  Folyó  vyzeken  helyheztete  «-teth:  super 
öumina  praeparavit  eum  (KulcsC.  44).  Angeloknak  kara  fogagya 
evtet  es  Ábrahámnak  kebelebe  helyhezt6s.se  evtet  (DomC.  146). 
Az  oly  vara.ss  el  nem  enezhetyk,  ky  az  hegynek  felette  helliez- 
tetStt :  non  potest  civitas  abscondi,  supra  montem  posita  (JordC. 
365).  Zylee  hA  egyetlen  eggyeet,  es  helyheztetee  hAtet  a  ya- 
zolba,  mert  nem  vala  egyéb  helye  h\^iieky  a  zeenben  (522). 
Tégedet  á  te  tisztedbe  helyhesztet  (Helt :  Bibi.  I.  T4).  Találtok 
egy  gyermechket  polaba  takartat  a  iazolba  helyheztettet  (Pesti : 
NTest  117).  íme  a  hely  hova  6tet  helyheztették  vala  (Tel: 
Evang.  II.2).  Oltárt  helyheztetni :  arani  constituere  (Mon:  KépT. 
14).  Az  édenben  holott  helhezteté  isten  az  embert  ■  in  paradiso, 
in  quo  posuit  deus  hominem  (MA:  Bibi  1.2).  Helhezteté  cheru- 
bimokat  az  életnec  fájának  Srizetiért:  collocavit  Cherubim  ad 
custodiendam  riam  ligni  vitae  (4).  A  zidó  népnek  el-romlott 
országát  6-álta!a  elébbi  bötsiilletes  rendibe  helyheztete  (Pázm: 
Préd.  211).  Istenben  helyheztesd  reménségedet  (Pázm:KT. 
21).  A  szenteknec  számoc  kSzzé  lielyheztetic  vala  (Com:  Jan. 
130).  Aban  vala  helyheztetve  minden  ő  reménségek,  azon  tsíig- 
nek  fíignek  vala  (GKat:  Válts.  L418).  Oh,  ki  helyheztetne  en- 
gem a  piLsztában,  az  utonjáróknak  kedves  ,szállá.sában  (Thaly : 
Adal.  1.58).  A  mulatságot  elflzé  magától  és  liel>ibe  helyheztete 
a  tudományokhoz  való  szeretetét  (Mik:  MnlN.  307).  Egy  nem- 
zetes bőlts,  a  derék    és    tellyes  biSltseségnek  sommáját  a  mér- 


tSlVMKI^lMK/aKl— MKL.YIKL.KN 


I  ll-.Li  1  J-.L^.MVfJ^lK— L,l!>llliMjh;Kt.L»-lK. 


tékletesfiéglien  hulylieztette  (Kai :  UE  407).  Nem  rosz-o  e  vi- 
li'iguak  buborék  muliuuli'isjigábíia  és  árnyék-semmiségében  minden 
bóldogsiigát  helyheztetiii  (Kai :  NA.  139;. 

be-helyheztet :  illoco  Kr.  leiiLstelleu,  eiiisetzenj.  Kerdinand 
behelliezteté  Despotot  a  moldvai  vajdaságba  (Monlrük.  1IL1Ü7). 
Az  embert  az  RrSk  eletten  be  lielyheztetneie,  es  halhatatlanná 
temieie  (Lép:  KTUk.  11.109). 

el-helyhéztet:  locito  C.  disloco  Kr.  [stellen,  .setzen,  ordnen]. 
Szé|jen  el  helylieztetni ;  in  quadnim  redigere  (Decsi :  Adag.  71). 

le-helyhéztet :  (depono ;  legén,  niederlegeii].  Embernek 
rtyanak  iiynczen  hol  liw  feyeet  le  lielheztease :  tilins  hominis 
non  liabet,  ubi  capiit  ret-linet  (.JordC.  376).  Ezeeben  tarttya 
vala  mynd  ez  yglieeketh,  le  liollieztotween  ew  zyweeben:  con- 
servabat  omnia  verba  liasc,  conferens  in  corde  suo  (ÉrdyC. 
112b). 

visBza-helyheztet :   (repono;   zuriickstellen].   iMik:TörL. 

66). 

Helyheztetós :  mllocatio,  (li.spositio,  po.sitio,  pf).sitiir;i,  posi- 
tiw,  sitiis  C.  locatiü  MA.  stelliuig,  ordmmg  P1'I5.  [lagej.  Harmad 
az  menyey  boldog.ssagnak  yele.s  helyéén  való  belhiSzteteesről 
I  ÉrdyC.  487).  Az  testy  zepsegb  al  az  tagoknak  alkolmas  hel- 
lióztetLsiben  (TihC.  99).  A  tartományoknac  helyh&sztetéseket, 
állásokat  le-ii-ja  (Com:  .lan.  171).  Hegyen  való  lielyhezteté.sét 
maga  magyarázza  (Sámb :  3Kérd  27).  Ezeknek  e  jelenvaló  élet- 
ben ez  helylieztetések  (lUy:  Préd.  L49). 

Helyheztetetlen :  illorablli.s  C. 

Hellyel-hellyel :  passira,  .suis  in  locis  MA.  [hie  und  da, 
stellenweLseJ.  Hellel  hellel  sokan  vannak  (LevT.  1.143).  A  deac 
biblia  helyei  helyei  a  giVeg  bibliából  igen  homályoson  Írattatott 
(Helt:Bibl.  1.  c3),  Hellyel-hellyel  b;iuya  váro.soc  vadnac  (Helt : 
Krón.  7).  E.stenee  hibác  és  fogyatkozá.soc  hellyel  hellyel  (Zvon: 
Post.  U.  EMb.  2).  Hellyel-hellyel  masutt-is  láthatni  illyeneket 
ÍÜKal :  Ker.  468). 

Helyre :  (bellas :  hiibsch].  Helyre  leányzi),  jól  vagyon  for- 
málva: sie  Lst  wol  gestalt  (KirBesz.  51). 

Helység:  1)  locns  competens  MA.  eine  ordentliche  stelle 
PPU.  Az  .szelek  e.s  égi  háborúk  ellen  helységben  tartják  az 
nagy  lát  (Lép:  Fl"iik.  11.13).  Hatalma  az  orszaguae  feiedelniere 
az  papara  szalla,  az  felső  helység  penig,  kit  annac  elfitte  soc 
időckel  szorgalmatos,saggal  ker&set,  sziuten  véghez  vitetec  (V]. 
(EsztT:  IgAny.  415).  2)  pagiis,  villa,  vieus,  maasio,  commuuitas 
Sí.  [ortschaft].  Az  hel.seg  ez  dologban  pwrws  (LavT.  1.87).  tiokan 
mind  nemessek  s  mind  egész  helységek-is  papjaikkal  egyetem- 
ben a  réformata  vallásra  térének  (Bod:  Pol.  77).  ös  helység, 
c^s  jó.szág  (Kai :  .legyz.  935).  Vagy  biró  vagy  esküdt  ember  a 
holy.ségbe  volt  «  (Gvad :  RP.  2) 

Helyt,  helyütt  {helyit  ÉrdyC.  81b) :  (loco ;  -wo,  an— orte, 
:in— stelle).  Minden  helyűt:  nbilibet  Ver:  Vorb.  287.  Meg  wgy 
mond  masot  helySt  i  ÉrdyC.  .Slb).  Myndeu  lielSt  yeles  dologban 
foglalatu.s  volt  (556).  Sok  liollwt  (LevT.  1.306).  Noduos  kódok 
fognak  rzauarogni,  de  nem  minden  lielot  bocziatnak  e.ssot 
(KBéc-a.  1.572.  k3).  Tübb  helt  (MonOkm.  VI.20).  ötét  Pe.st  elein 
oly  helyütt  hadjuk,  hogy  mindenfelől  vigyázhaisuu  (RákK:  Ijm. 
1.364).  Mit  keresne  olyan  helyt  ?  (Mik :  MulN.  215).  Más  idegen 
helytt  akarom  felkerasni  (308). 

azon-helyt :  actutum,  continuo,  protiniis  PP.  (auf  der  stelle, 
sofőrt.  L.  Azonhelyt] 

mi-helyt:  siumlacT'qnamprhuum  PP.  |sobald.  L  Mihelyt| 

Helytelen  (helyeUm  Pázm:  Kai.  412.  676.  LijBti:  Mars. 
12tlJ:  vitiusas  erroneiL".  mendi^sn.s,  inepttLs,  non  appositiis  Sí. 
[unrichtig,  unstatthaft,  faLschJ.  Majd  heltulen:  subabxnrdus;  liel- 


teleiiül :  subab.surde.  enormiter  C.  Helyetlen  helyhetés :  eacosyn- 
llmton ;  heltelenfil  laáczagoc,  zaygoc :  blactero  MAI.  .Sjk.sziir 
holyetleiiül,  és  illetlenül  .szóllottíik  a  sz  iráiiban  (Pázm :  Kai. 
112).  Ilelyetlen  munka  nem  lé.szen,  ha  rövideden  ennek  ere- 
detit fel-jegyzem  (676j.  líégi  eleinket,  s  ó  utaniiok  minket  he- 
lyetlen rágalmaznak  iLiszti:  Mars.  126).  Nem  mondok  hely- 
telen dolgot,  csak  ne  rijogass  (Czegl :  BDorg.  404).  Adának-ki 
egy  Írást  az  isten  beszédériM,  mellyel  helytelennek  lenni  igen 
hatalmasan  megmutatott  Laskai  Péter  (Bod:  Pol.  40).  Helytelen 
hirmondó  nem  akartam  lennem  (Pliiin.  69).  Némellyek  helyte- 
len jobbításokkal  akarják  a  dilsfeéget  magokra  raggatni  íKónyi : 
ÁM.  Elöb). 

(Szólások).  Intem  is  az  jó  atyámtiát  Balaí«y  Jánost,  hogy  az 
mi  kész  pénzt  6  nekie  hagyok,  ne  hogy  azt  haszi>ntalanul  és 
helytelen  helyben  elköltse  (Radv:  Csal.  in.20<)b). 
Szrik.ség  folőt  helytelen  helyre  kóltetnec  az  isten 
iavai  (Zvon :  Post.  1.560).  Jószágát  helytelen  helyre  kezdi  veszte- 
getni (Ver:  Verb.  103). 

Helytelenked-ik :  ago  inepte,  prronnee,  non  apposite  Sí. 
Szíve  gondja  annál  jobban  nevelkedik,  halraó  gondolatja  jár  s 
helytelenkedik  (Gyöngy:  KJ.»  21). 

Helytelenség :  (inepliae ;  fehlor).  Rósz  gazda,  de  czifra- 
ságot  szorotíl,  jiisz;ígát  elvesztegető,  egyéb  helytelenségei  Is 
sz;imtalanul  voltak  iKaz.  1.136). 

Helyünnen,  helyünnót :  [de  loco,  de  locis ;  von,  von — or- 
ten,  von — .stellen].  Igen  sok  helyÍTinen  megh  bizonyithatnam 
(Pécsv:  Kel.  73).  Az  hóimét  mit  rendeltünk,  sok  helyünnét  telik 
ki  (MonOkm.  XXIV.331). 

Heljrüvó:  [ad  locum;  an  einen  ort).  Gonossag  ez  oly  helilue 
igazit;nii  az  AntichrLstnst,  az  mely  ingyen  uintsen  (EsztT :  Ig.'iuy. 

468). 

HEMZSEG :  nyüzsög,  bozsog  SzD.  (wimmelnj.  Úgy  hemseg 

mint  [Hjndri)  (Gvad;  Orsz  113). 

HEnGÉB,  henger  :  caniife.v  MA.  tüilümaculus  PPBl. 
scharfrichter,  lieuker,  poüiiger  PPP.  Hóhér,  héngér:  henker 
Com:  Vest.  122.  Meg  paranczola,  hogy  meg  herélnéd  BeUt,  de 
a  henger  meg  keserflle  a  szép  gyermeket  (Holt :  Krón.  46).  Az 
i.sten  &d  a  .satanac  hatalmat  a  b&ntetesre  mint  hoheniak,  mint 
az  biro  ftd  az  hengemec  (Mel:  SzJán.  239).  Az  henger  pápista 
pai>ok  (201).  Boczata  penig  ismeg  k5ueteket  es  henger  .szolgá- 
kat a  Saul  (Mel :  S:'un.  79).  Nem  akaranac  Indulni  erre  a  király 
szolgai,  hogy  az  Jehova  papiayt  henger  módra  le  vagnaiak 
(93).  Vram  gyilkas.sá  Ifit,  vram  hoherá  lót,  leánya  hengere  IJt 
(niyef :  Jephta.  28).  Nem  nehezebbec  az  hengéroc  kinzasi  mint 
néha  az  betegségéé  gyótrelmi  (Prág :  Serk.  476). 

Hengérség :  (tortura).  A  pápistáé  gyakornllyák  a  lélek 
ismeretnek  hengéríégét,  midón  f&lbeli  gyónást    tésznec  (Apáti : 

Vend.  616). 

HENGÉRÜD-IK,  HÖNGÖRÖD-IK:  volvor,  volutur 
SÍ.  (sich  wiilzenj.  E^y  aranyalma  kózikbe  hóngóródik  illalh 
IIHÍ.S'.  II1.52I.  Hengeredni  iMA:Tan.  746).  fV'fl.  HENTÉRÉ- 
DEK,  HÖMPÖLYÖDIKi 

alá-hengéredik :  devolvor  Kr.  [sicli  herabwiilzeu|  (Pázni: 
Préil  11179.  Kn, 

elö-hengérédik :  provolvo  MA.  filr  sidi  gewalzet  werden 
PPB. 

lé-hengéréd-ik  :  devolvor ;  abrollen,  herunterrollen).  Vala- 
honnan le-hengerodni :  in  *praeceps  volvi  PPtíl.  Egy  ullyaii 
ember,  a  kin  a  szép  tanács  nem  fog,  hanem  erővel  a  tornyok 
tetején  ;iiá.>akál,  mélli'i,  hogy  lehengeretljen  iKal:  NE.  37 1  Nem 
vagyok  azok  a  királyuk  közUl  az  ulsó,  kik   fényes  mélti'iságok- 


VISSyOA-HKNUKKiSUIK— HKN  Y  h, 


llCíiM  CjI. —  nrii\»  r*\Tnrj 


nil    leheiiii^eredvíii,    uyomoniltul    vét.'Czték    életeltet   (F«l :  TÉ. 
675).  A  fáról  le-honporedett  a  madár  (Kúiiyi:  VártaM.  50 

viaaza-hengérédik :  (revolvor ;  sich  zuriiekwiilzeii|.  Vissza- 
lieiiKere<l.'itt :  revoliitiis  C.  VissaiheiiKeredfi :  revoliibilis  MA.  das 
svh  Hieder  imiwalzen  liisst  PI'B. 

HENGÍiRflQ :  volutor  MA.  hin  und  her  gewiilzet  werdeii 
PPB.  Kerek  hengerei  alma:  *voIubile  mahuii  PI'Bl.  Leesuén 
a  fTvldre,  liengerep  vala :  elisus  iu  terram  vulutabatur  (Helt; 
W.  U^y  Uenf,'''rőt;  vala  (Fél:  Bibi.  !«). 

hátra-hengéreg.  Hátra  hengergö:  revoliibilis  MAI. 

Hengérgós :  volutatio  MA.  volntatus ;  vviilKung,  wiiidimg 
PPB. 

Hengerget:  convolvo  C.  volnto,  convoluto  MA.  prüvoluto; 
sehr  oH  lieruinwalzen  PPB.  Kömyülliengerget,  forgat:  circum- 
volvo;  forgató,  hengeritS,  hengergető:  volvens  PPBl.  Kiiveket 
hengergefének  (JordC.  311).  Az  ew  monyayt  mynt  (mynrt]  ky 
hengergety  wala  az  fezekbewl  (Pesti:  Kab.  70b.  Fél:  Bibi.  50). 
Hengerget  egy  nagy  követ  (Lép:  FTük.  3). 

öazve-hengerget.  Ószve-hengergetS :  eonvolven.s  MAI. 

Hengergetós :  volntatio,  volntatii-s  MA  wiilzung  PPB. 

Hengerít :  advolvo  C.  volvo,  voluto  MA.  wülzen,  hin  und 
lier  walzeu  PPB.  Fölyiil  reá  hengerítem:  supervolvoC.  Oda  hen- 
gerítem: advolvo  PPI.  Hengereit©  nag  kSuet  (voh-it  sa.TOm 
magnum)  a  koporsó  aitara  (MünchC.  69).  Joseft"  egy  nag  kewet 
heugbereyte  a  koporssonak  aytoyara  (JordC.  512).  Joscf  az 
simek  aitoiara  nag  merSkSvet  hengereitete  (DöbrC.  443). 

alá-hengerit :  devolvo  C.  (abwaJzen). 

el-hengérít :  jienolvo  C.  provolvo  MA.  fortwalzeu,  weg- 
wiilzen  PPB.  Ki  heugereiti  el  nekűnc  a  kóuet  a  koporsó  aita- 
rol  ?  (MiinchC.  105).  Elhengeríté  a  követ  az  koporsónak  aitajá- 
nd  (Tel:Evang.  11.116).  A  kó  el-vólna  hengerítve  {Mad :  Evaug. 
307). 

elö-hengerit :  provolvo  C.  [vorwálzen]. 

környül-hengérit :  eircumvolvo  MA.  circumverto,  um- 
kehren,  umwenden  PPB. 

le-hengerit :  devolvo  }>IÁ.  hinabwalleu  PPB.  |hinab\valzen]. 
Le  ne  liengerít.sen  a  székről  (FahConst.  831). 

vissza-hengérit :  revolvo  C.  MA.  wiederumwalzen  PPB. 
ízurückwalzenj. 

visszahengérithetö :  revolubilis  PPBl 

HETÍTERÉD-IK :  [volvor,  volutor ;  sich  vv;ilzen|.  Egy 
agát  a  földről  úgy  döfött,  hogy  mindjárt  melléje  halva  bentöril- 
döttíKónyi:  HRom.  125).  [Vö.  HENGEREDIK,  HÖMPÖ- 
LYÖDIK] 

H  h'.lvi'l'MTtifirt:  volutor  Kr.  [sich  walzen,  rollen].  Hadgya 
haragban  hentergem  és  keuélységben  (az  ágyban  fekvőt,  Zrínyi : 
ASyT.  24).  Hentorog  az  maga  sebében  (193).  Hogy  a  vizbe  hen- 
teregjen (HalLHHist.  L71). 

ki-hentérég :  [evolvor ;  sich  hiuauswalzen,  herausrollenj. 
Egy  bumbi  kihentergett  éppen  a  hidlásra  (Monlrók.  XXIIL422). 

Hentérget:  convolvo  PPBl.  [walzen]. 

HENTES  :  lanius  PPB.  [fleischhauer].  Mészáros  avagy  hen- 
tes: lani'i  vei  lanius  Com:  Jaa  79. 

HENYE :  torpidus,  deses  MA.  fául,  trag,  líuigsam  PPB 
Henyén:  otiose  C.  negligenter  MA.  Henye  s  here,  csak  h:tso- 
kot  Ihzlaló  emberek  (Pós :  Igazs.  5921.  Henye  barátok  (Tyúk : 
Józs.  421.    Alv:Post.    1.280).    Urí    tisztben    daskáskodgyanak. 


fillyenek,  és  henyélve  hivalkodgyanak  (Biró:  ("unep.  C2).  Mikor 
henyén  hever  testünk,  legjobban  jár  kél,  bujdosik  elménk  (Fal : 
BE  586).  Nem  is  temjényezek  henye  lusta-ságnak,  nincsen  becie 
nálam  munkátalan-siignak  (Orczy:  KöltH.  124).  Nézzd,  tarolt 
henyéknek  parantsol  gvárdián  (Orczy:  KöltSz.  7).  Dús  gazdag 
henye  polgárok  (43). 

Henyél :  otior,  desideo,  ferior  C.  torpeo,  torpesco  MA. 
müssig  gehon,  müssig  sitzen,  fauleuzen  PPB.  Ziinyi.  1.130.  Mit 
allatok  itt  egé.sz  nap  henyélve?  (Land:  UjSegits.  1.547). 

el-henyél :  negligo  MA.  versjiumen  PPB.  Mondgyac  de  íic 
el  henyelic:  dicunt  enim  et  non  faei\mt  (Mon:  Ápol.  30).  Akar- 
ják az  én  titkaimat  érteni,  magokat  és  üdvö.iségeket  el-licnyel- 
vén  (P;izm:  KT.  182.  Káldi:  Bibi.  321).  Mi  a  nagy  dolgokat  cs-ik 
el-sikkasztyuk  s  henyéllíik  (Czegl :  Dag.  U.2). 

Henyélés :  negligentia,  otium  C.  socordia,  dasidium  MA. 
de-sidia  ;  nachlassigkeit,  faulheit,  tragheit  PPB.  Az  mi  népeinc 
henyelessel,  faczka  metelgete.s.sel,  rágalmazással  es  ezer  hit- 
sagual  mulattac  el  firmepet  (Born:Evang.  IV.521.  Zrínyi  L18. 
158). 

Henyélkéd-ik :  [otior;  müssiggehen,  faulenzen].  Ha  az 
czaladi-js  ember  ezau  a  béresre  hagya  a  dolgát  as  ő  maga 
henyelkedic,  igy  iar  mint  ez  kazdag,  kinee  marhalat  safara  mind 
el  tekozlotta  (Bom:  Evang.  IV.9b). 

Henyélő:  deses,  otiosus,  cessator  C.  reses,  negligens  MA. 
fául,  trag,  müssig,  hinlassig,  faulenzer  PPB.  Henyélő,  hivol- 
kodo:  negligens,  unfleissig  Com:  Vest.  137.  Leglienyélőbb  nép 
(Zrínyi  120).  Tizen-egy  órakor  forgasd  elmédben  a  .szSli's  gaz- 
dát, ki  a  henyélSket  tizen-egy  óra  tájban  maga  szolSjében  hitta 
(Tarn:  Szents.  1162).  Oly  juhpásztor,  ki  nem  gondol  nyájjal,  hogy 
akármint  légyen:  csak  őneki  bőven  sok  gyapjat  neveljen, mint 
henyélő  here  hasznával  élhassen  (Thaly:  Adal.  1.12). 

Henyéltet :  [otíari  siuo ;  müssiggehen  las.sen].  Mi  itt  henyél- 
letjük  hasztalan  magunkat  (Kónyi :  HRom.  88). 

Henyós :  torpidus  MA.  fául,  trüg  PPB. 

Henyésség :  torpor  MA.  faulheit,  triigheit,  uulust  PPB. 

HERBATÉ,  HEEBATEJ:  [thee]  (VectTrans.  25).  Kávé, 
czukorkodi  és  herbaté  bornál  jobb  volna  (Thaly :  Adal  IL387. 
TörtT.'  HL 402).  Herbathejhez  való  fogantyiis  ibrík  (Haz.  1 283). 
Hasznos  a  boldog  aszszony  tö\Tssének  virágjából  készített  herba- 
téj  vér  pökés  ellen  (Váli:OrvSz.  46). 

HERCEG:  dux  MA.  [princepsj  herzog  PPB.  Herczeg, 
Cherceg  (személynév  1210.  1220)  (YReg.  142.  180).  Filii  Herchuk 
1283  (ZichyC.  L53).  Paulus  dictus  hercheg  1378  (IV.47).  Nabu- 
chodonozor  erezte  e^be  éfliteniec  a  fedelmeket,  birakat,  herce- 
geket (BécsiC.  125).  Te  Bethlechem  semminél  vají  kilsseb 
Judanac  fedelmiben,  mert  te  belSlled  iő  ki  herceg  (MünchC. 
16b.  JordC.  359).  Geys.sa  herczek  kylde  el  ew  attyaffyay  wian 
hogy  syethneenek  ky  hozyaa  (ÉrdyC.  399.  120.  295).  Moabnak 
berezegi  (DebrC.112).  Hercheg  vagy  vezér  (ComC.  226).  Zei-zet- 
belieknek  herchege  (DomC.  1).  Ferdinandus  herceg  (Monlrók. 
in.lH).  Herczegek,  hadnagyok:  duces  iCom:  Jau.  142).  Nagy 
.sok  tiszteletes  idegen  herczegek,  vallásunkbéliek,  noha  más 
nyelvűek,  a  temetésre  szomorúan  gyűlnek   (Thaly:  Adal.    1.27). 

érc-hercég:  aichidux  PPI.  erzherzog  KirBesz.  145. 

fő-herceg:  <v  Maximílianus,  Aastrianak  fe  herchege  (LevT. 
L;287). 

Hercegi:  ducalis  Kr.  [herzoglichj.  Hertzegi  tzimereket  ere- 
get és  a  hóidnak  szarvain  akar  ülni,  hogy  lába  alatt  lássa  a 
világot  (Fal :  NU.  350).  A  hercegi  személy  holtig  játszott  (Fal : 
NA.  147). 

Hercegné :  ducis  conjux,  ducissa  Sí.  [herzoghi]  Len^l  or- 
zaguac  hercegné  azzona  (NádC.  524). 


nr.Av^n.v.fiT/Ui^inr^'j  n  r-f(  r^i . 


.Mf.liHP^Ití.U^!'! — MtK.NAl 


Hercegség:  I)  ducalus  C.  MA.  t'om;  Jaii,  H;i.  herzogUmi 
PPB.  Ilierzoglicho  wiirtle).  Kyial  zalla  az  kjTalssagban,  Geyssa 
kedeeg  az  herraegsseegljcii  (ÉrdyC.  398).  Ihul  iniud  a  király- 
ság, iiiiad  a  liertzegség:  azjibad  légy  velle,  mullyiknt  felveszed 
(Helt:  Krón.  37).  8)  fliorzuglicho  durchlaucht,  liolieitj.  Hercztíg- 
ségtekhoz  való  szavaim  (Otr  :íTüké!l.  Elflb.  5).  Meüyet  bSvséges 
tékozlással  kéméllBtlenril  kiöntött  kőlLséggel  Ilerczegsúged  épit- 
tetutt  rüiró:  Ékawég.  A2). 

HERCSOKA:  [piii  s|)eci8s ;  ölne  art  birneiij.  HJl3.  11.  april. 
ultDttam  inog  az  vad  fákat,  a  mellett  két  renden  herczoka  avagy 

kozma  krtrtvélyt  (TörtT.  1880.  774). 

HjüKDE-HXTKDI  :  |«aecops,  ventosus,  praeproperiis  Sí. 
lübereiltj.  Herde  Imrdi  módjára  (Mik:TörL.  341.  386). 

HÉRDO  :  |wer  da  V|.  Az  .szmit  doctorok  lintbeli  tiidomáiiiok 
elleu  pártos  lierdót  [berdiíty]  kiáltuáii  (Bal:  Cslsk.  136).  [Vö. 
BÉRDÓI 

1.  HEKE:  I)  l'uciis  C.  MA.  biimniel,  brame,  wcspe  l'PB. 
Idrobiie].  Noveztéc  Belzebubnac  az  ;iz  nag  imdoc  di'ingA  liero 
raynae  avagy  sereg  légynec  (MA:Sc-ult.  292.  Kidcs:  Evaiig. 
Elób.  4).  A  mézet  a  berek  meg  emésztik  (Com:  .Jan.  50).  2) 
Ha.szoiitalau  bére  ember:  furigiis  Docsi:  Adag.  21)5;  ignavum 
peciis  MA,  (.'lastroiiiba  lakó  beró  papok  (Mel:  SzJáii.  242).  Tol- 
uaiok,  berec,  jiSfeteg  apaczak  (443).  Here  (így),  iiema  ebet-, 
pili.sses  barátok  (MArPréd.  lOSt.  Az  kik  berek,  es  czak  liíisso- 
kat  bizlalliak  i Fél:  Tan.  333).  Here  niAlon  élnek  (Alv:  Post. 
11  I0>.  így  tselekesznek  ma  a  pápisták  knz5tt  amaz  árvák  eSz- 
vegyek  bázán  élekedó,  lia.szontjil;m  Hgn  fáboz  basonlo  here 
barátuk  (VárM:Szöv.  128),  A  vi^éb  a  beréiiél-ls  berébb  (Misk: 
VKert.  47,5).  Nem  baszontiilan  heréje,  banem  ba.sziios  fia  édes 
bazájanak  (TörtT.  XV.157).  A  palotának  béréi  ne  legyetek 
(l-askai:  Lips.  129).  Nem  .sok  pálmája  van  a  bére  embernek 
(Kisv :  Adag.  488).  Szép  rendbe  .szedé  a  kollégyiomot,  kivánta 
omian  ki-irtani  a  mások  munkájokkal  élö  heréket  (Bod:Pol. 
178). 

móh-here :  ftu-iis  Kr.  [drohne].  Nem  méltó  az  élni,  a  ki 
tsak  benyelni  szokott  mint  a  méh-here  (Kisv:  Adag.  414.  Ben: 
Rithm.  214). 

2.  HERE :  virilia  Sí.  [testiciili ;  hode].  Az  6  (a  hód)  heré- 
jének golyói  (Misk:  VKert.  243).  Minden  enni  való  állatok  be- 
réjit  egyél  (Felv:  ScbSal.  8). 

ló-here:  trifoliimi  Beytlie:Nom.  8.  (kleej.  Lóhere  fii:  tri- 
lolinm  pratense  MA.  Apium  americanum  pyramidalo  odoratiim, 
fára  folyó  lóhere ;  mert  ollyan  a  virágja,  csak  egy  kevéssé  ké- 
kesseb (Lipp:  PKerL  1.99).  Ouobryehis:  spanyol  lóhere  (iio.i. 

Here-hura.  Az  hetedic  loberet  biyác  nyúl  lábuac :  alaczon 
fSlden  el  terfllt  három  leuel5  ffi,  vagy  herehúra  (Mel :  Herb. 
95). 

Herél :  eastro  C.  eviro,  emasculo  MA.  versc-bneiden,  ent- 
manneii  PPB.  A  henger  meg  keserfde  a  .szép  gyermeket,  és 
egy  kőlykct  heréié  bellyébe,  es  annac  a  monyát  hoza  Kálmán 
királlynai-  (Helt:  Krón.  46.  Valk:Gen.  22.  Misk:  VKert.  360. 
Megy:SzAf)iöme.  251).  Te  Thököly,  papheréki,  hazánk-pnsztib) 
(Thaly:  Adal.  I.175I. 

még-heról:  I)  ca-stro,  eviro,  emasculo,  eimuchizo  C.  ver- 
schneiden  PPB.  Kit-  önmagokat  megherélték :  íjui  se  i|)Sos 
castraverunt  (MiinchC.  49.  Kél :  Bibi.  32.  Czegl :  MM.  139.  Helt: 
Krón.  46).  A  ló  megberéltettvén,  vádaskodni  megszíinik:  cjuitbe- 
riiis  factns  ferocire  desústit  ((,'om :  .Jan.  42).  Hogy  székemet 
barátvérrel  megfe.stethe,s«em,  több  pajwkat,  jesovitiikat  megbe- 
rélheasera  (Thaly;  Adal.  I.39i.  8)  Ifalso ;  lalscbenyj.  Vigyázni 
kell,  hogy  számadásokat  meg  ne  heréljék  (Nyr.  X1I.3G3). 


mégherólés :  eviratio,  lastratio  MA.  beschueidung,  ci! 
nmnnimg  Pl'B. 

megherólt:  castratus  MA.  venschiiitteu  PPB.  A  megberéli 
kan,  ártány,  toki  metszett  disznó  (Com :  Jan.  3(5). 

Herélés :  castratio,  castratura,   eviratio   C.   verschneidung. 
entmannung  PPB. 
Herélő :  tierschneider  KirBesz.  150. 

Herélt  O^rrchil  Pázm:  Kai.  635.  hertmlhl  .JordC.  247):  I) 
ívuítratus  MA.  (versc'bnittenj.  Orn,  herélt  jiib,  l>erbéts  iMajo)- : 
Szól  490).  2)  spado,  seniivjr,  semiraaí,  ajxieopus,  eviratus  (' 
eunucbus  Kél:  Bibi.  32.  verschnittener,  castrat  PPB.  Hereit 
emberec:  ennucbi  Com:  Jan.  141.  A  bereltekkel  aldoznac  vala: 
cnm  eft'emhiatis  saeriticabant  (BécsiC.  186).  Hereenth  [így]  nem 
mehet  be  az  en  egyhazamba  (JordC.  247).  Herélt  Ali  ba.sa 
(Tio.  90).  Hiuata  az  Lsrael  királlyá  egy  hereit  hop  mestert 
(Mel :  Sám.  3.58).  858.  esztendőben  Kócius  herélyt  lévén,  az  csá 
szár  erejével  Coiistanczinápolyi  patriarcba.ságra  emeltetek.  Ellene 
állának  az  pápák,  és  .szemére  vetek,  hogy  meg-nietczetí  lévén, 
nem  lehet  jjűsiiíjk  (Pázm:  Kai.  635).  Herélt  az,  a  kinec  tókei 
avagy  monya  székei  ki-vétettenec  (0>m:  Jaii  55).  Félemberek 
vagyis  heréltek  íMik:TörL.  436i.  It)  Herélt  ló:  i-autherius, 
efiuiia  castralns  MA.  verscbnittener  bengst  PPB.  Gálti  Istvánnak 
(hagj'ok)  négy  kék  .szekeres  lovakat,  heréltet,  fékestül,  bámas. 
túl;  két  kancza  lovat  (Radv:  Csal.  111.204). 

Heréltelen :  [non  castratus ;  uicht  versclmittenj.  Herélteleii 
kappimokat,  fa  papokat,  váaz  pa|>okat  czutiin  nem  akármik  tar- 
tanyi  (RMK.  V.225). 

Heréltet :  [castrari  curo ;  verschneiden  lassenj.  Oeikaimat 
beréltettem  (Kár:  Élet.  U,47). 

Heréltség:  castratura  Kr.  l^elki  herelttség  (Pázm:  Kai. 
1766.  1059.  Kr.). 

HERING  (/lír.iii/  Helt:  Mas.  456.  Born:  Préd.  4U1):  halw 
alece  MA.  thyiinus  |?)  C.  maena  PPI.  bermg  PPB.  AdámI :  Spr. 
Kri.ss  hering  :  frischer  bering ;  füstölt  hering :  gerJiucherter  he- 
ring KirBesz.  127.  HeriugeLske:  baleeula  C.  Hering-árnló :  tris- 
süjjola,  thettoiKjla  PP.  Hering,  mindenféle  -sós  hal  lene :  alex 
PPI.  lm  eletti'ine  á  boyt,  bozzas  sos  halat,  vizát,  pontyot,  veszet 
herenget  (Helt:  Mas.  456.  MesésK.  23.  VectTrans.  19).  A  lieriu- 
gek  meg  a  váro.siaknak  is  esztendőnként  való  ételek  sózva 
(Telek :  FI.^1.  ÖO).  A  hering  mellyet  njonuan  fognak,  mikor 
még  leves  és  teste-béli,  a  pisztrángoknak  édességekhez  kSzel- 
vét  (52).  Hering  tej  (Cseh:OrvK.  18).  Hagyd  el  sajttól  büdös 
hering  kerasfiket  (Orczy:  KöltH.  53). 

Heringes.  Heringes  tonna :  cadus  balecum ;  heringstomie 
PPB. 

HERJO :  (ijernix  MA.'i  perdix  MA."  Kr.  tetrao  &iropaeus 
PP  [rebbuhn].  Ezek  az  eghy  madarak,  kykkol  nem  yllyk  eelny : 
keselyAth,  beeyaatb,  beseetb,  beryoth,  maian  fek(^lb,  baglyot 
(JordC.  94). 

Herjóka :  [larva  |>erdix  Kr.  Ittis  mint  e^y  lierjóka  fen  akar 
röpülni  Calvinus  iPázm:  Kai.  411). 

Herjókáz-ik, hirjókáz-lk:  1)  lvolitoV].Mip  megntinhatá 
rozzj'ik  mit  ért.sonek  az  anyaszentegyházon  mind  addig  t.ssk  :i 
levegőégben  birjókáznak  (Pós:  Igaz.s.  1.135).  2)  (ineptior;  poísen 
treiben].  Ugy  hitték,  hogy  csak  herjokázom  vélek  (Bethl:  Élet. 
11.131). 

HERMEC :  |?).  (Jondollya  vala  hogy  vala  niyt  yot  awavy 
gonoszt  ew  ytfywsaganak  tazekaban  megfőzne  ollyiuinaa  lemie 
ew  ven-seegeenek  bermeczeebon  (ÉrdyC.  319b).  Iszakom  kötöt- 
tem a  hermetz  s-zijára  ifivad:  KNót.  2i.  |Vö.  hermec-8zij| 

H£RNÁC  :  |i)amii  genus ;  ein  kleiderstotl'J.  Het  furenton 
nem   nebetiieye   meg   egb   wegh   beriuicbot   (.LevT.    1.1.    426. 


I 


tTraní  '.'<   Heniátzból   iszákob,  abrakos  tanjisztrák,  aragy 
-  zsákok  (Gvad:  Vüót  102). 

HERNYÓ  (himyó  C  PP.  An-nyuOrvK  44.  hantfüf  Káldi : 
HiW.  Joel.  1 :  4.  Ama'  4  : 9.  Krl:  eruca,  convolvoliis, involviilusi vo- 
Ini  ra,  aurisi'arapeda  C.  aiiscariii^da,  cain|ie  MA.  gra«warm, 
■•iiii>e,  holzntirm  PPB.  SzSró.s  himio:  oniscu.'!  C.  Szfirös  hernyó: 
-  Iiippiidra  PP  Com:  Jan.  .51.  millipoda  PPl.  Száz  lábú  sz5r8.s 
lit'rnvó:  ceiitjpeda  PPl.  A  hernonac  maradékát  megSttS  a  cajiia: 
1  ><idiium  enicae  (BécsiC.  203.  220V  Hornyot  fadriil  tisztech 
KNagj-Rz.  1579.  A7.  Miskt  \Tíert.  261.  GKaf:  VAlts.  n.l9).  Ten- 
L  ri  hprnyí  (Misk :  \'Kert.  fiSm. 

H£RR£!G:  hirrio  Sí.  Herreg,  dunnog,  dorombol  magában 
■  M.itkó:  BCsák.  238V 

HERSEN :  hers  hangot  ad,  pl.  midAn  vmi  érdes  fiilületen 
.il:u-sTi«7an  CzF.  Pallos  hersenés  (BethhÉIet.  11.319). 

HlfiRVAD  (megAí<^í;a<hatatIan  ÉrdyC.  72b.  meghheerwad- 
ii.ik  |^«>h.  megy  Aynrada  TliewrC.  29.  mef;hymad  WeszprC. 
-  fiirvad  MArScuIt.  109.  Megy:  3 Jaj.  11.41.  AírrarfasLép: 
i'Ti.k.  ni.322):  flacceo,  ablangveo,  elangvesco  C.  marceo,  mar- 
.  >\-ixi,  flaccesco,  langveo  MA.  verwelken,  gelbmatt  und  schwach 
iwrden  PPB. 

el-hervad :  immarcesco  C.  elangvesco  MA.  elangveo  Med- 
l.it.  206.  műd  und  matt  werden  PPB.  Az  w  zine  az  zenuedes- 
11 '^k  miatta  el  hemadot  (VirgC.  261.  Mindenestwl  éktelen  es  el 
ii'riiat  (801  Holnal  reggel  meg  viragzic,  e.stviere  elheruadt 
ivim:  Ének.  3311.  Mi  dolog  hoe  te  király  fia  napról  napra  igen 
fi  -*szt5uer/>sz51  es  el  heruacz?  (Mel:Sám.  1741 

ki-hervad:  elangvesco  MA.  sehr  krafllos  und  schwach 
uerden  PPB. 

meg-hervad :  marcesco,  contabesco  MA.  welk  werden,  ver- 
si lírampfen,  verdorren  PPB.  Megyheniad :  palle?cif  NémGl. 
121  Meghervadott  a  mi  szivfink :  elangvit  cor  nostmm  íJordC. 
_^T'.  Az  kazdagh  megherwad:  divas  marcescet  (832).  Meg 
1  •  i-wadot  vala  ew  zyweetjen  leelkeben  ez  vjlaghnak  vyragzosaga 
.-  jryenyerfiseege  (ÉrdyC.  413).  Kezde  az  yffj-wsaag  meg  her- 
Íny  (515).   Zent  Margyt   ázzon  jgen    meg  heniadot  (MargL. 

' '  Ayakai  megheruadnak  es  minden  tagi  megkemenednek 
1  >  dC.  22).  Nemes  éden  kynek  zj-ne  .soha  meg  nem  herwad 
ThewrC.  96).  A  virág  hamar  meg-hervad,  és  szárad  íPázm : 
['i-éd  "  I  Meghervadott  virág  (Illy:  Préd.  11.214).  Meg-hirvadot 
.  rtz.1    TTuk:Józs.  145). 

méghervadliatatlan :    [immarcescibilLs :    unvenvelklich]. 

Wint  leegyen  wr  ysten,  ky  zepletelen  es  megh  hervatthatatlan 

.h  tartót  (JordC.  843).   EeltesseetSk  az  hyweket    hogy  vee- 

L\ t«t6k  megh  heerwadhatatlan  dych5seeghnek  coronayaat  (Érdy- 

C.  493).  Meghirvathatatlan  korona  (Gér:  KárCs.  IV.351). 

Hervadag,  hirvadag :  1)  mareor,  marcedo,  marcescentia 
Sí.  pallor  [blasse].  Ahiruadag,  mel  te  orcádat  mégfoglalta  (BécsiC 
20).  2)  [paliidus;  blass].  Hiruadagh  homallyos  aánfi  vala  az 
farka  íaz  üstOkBs  csillagnak,  Misoc:  Progn.   17). 

Hérvadagos :  [paliidus ;  bieich,  blass].  Orczayaat  herwada- 
gossa  teezyk  (ÉrdyC.  420b).  Mikor  a  fekély  heruadagos  es 
v8res  szabású  leend  a  ruhán :  si  álba  vei  rufa  macula  fnerit 
infecta  (HeIt:Bibl.  L  DDd4). 

Hervadás :  flacciditas,  langvor,  mareor  MA.  gelbsein,  ver- 
welknng  PPB.  (Lép :  PTük.  IIL322). 

Hérvadat :  pallor  [blasse],  Arannak  bimadatfa :  pallor  aori 
(AporC.  15). 
Hervadatlan :  immarcessibilis  MA.  [unverwelkt). 

Hérvadatos :  [pallidus ;  bleieh,  erblasst).  Hiniadatos  ortza- 
yát  czokolassal,  keseruesen  illeti  ortzayáual  (Bes :  HÉnek.  B3). 

M.    SYELVTÖBT.    SZÓTÁR. 


Hérvadatosság :  ivillor  Némfll.  129.  [mareor;  das  ver- 
welken, bliisse).  Oth  al  te,sthe  mjTiden  herAvadatossaaghnal  kyl 
(ÉrdyC.  169b).  Heruadato-ssagol  en  kenomnac  keserflsegebfil 
zenvettem  (NagyszC.  4). 

Hérvadókony :  [marcidus ;  welk)  (GKat :  Gramm.  B3). 

Hervadhatatlan :  immarcessibilis ;  unverwerklich  PPB. 
Engheggyed  emieky,  hogy  ew  rajiok  herwadhatatlan  coronaat 
vehessenek  (ÉrdyC.  58ü.  Sylv:  LIT.  U.119.  Illy:  Préd.   L381). 

Hervadt :  flaccidns,  langvidtis  MA.  welk,  schlottericht,  matt, 
schwach  PPB.  [blass].  Inkab  heruadothnac  es  zernflnec  tette- 
tím  (NagjszC.  4).  Hiniadott  lu  ;  equus  paliidus  (Sylv :  UT.  n. 
142).  Hiruat  es  halai  szinfi  lo  (Mel :  SzJáa  177). 

[Hervadtat] 

még-hérvadtat :  [macero;  welk  machen,  erbleichen  ma- 
chenj.  Meg  hervattattyak  hw  orcza'okat :  exterminant  lacies 
suas  (JordC.  370). 

Hervaszt:  macero,  flacddum  facio  Kr.  [welk  machen]. 

el-hérvaszt :  emacio  Kr.  (verwelken  machen,  aufreiben]. 
El  hirvaszto  nyavalya  (ExPrinc.  195). 

meg-hérvaszt :  cw  Meg  hervazfak  5  orcaiokot,  ho^  em- 
bereknek tessenek  (DöbrC.  300).  A  pokol  derével  meg-hervasz- 
tatott  ágakat  le  nem  vagdallya  (Pázm :  Préd.  26).  Fel  ne  fijal- 
kodgyál  migár  termetednek  szépségében,  melyet  egy  kis  beteg- 
ség meg-hervaszt  és  megnitit  (Pázm :  KT.  22). 

HESS,  HÖSS :  inteijectio  gallinam  abigeutis  MA.  HSs 
kakas,  maid  rám  r5p&lsz :  tolle  calcar  ultorium  (Decsi :  Adag. 
92).  H6s  kakas,  mely  hegyes:  papae  nixus  (212).  Hess  kakas! 
lassabban  kukorékoly !  (Matkó :  BCsák  79). 

HÉT  (hét  BécsiC.  10.  47.  MünchC.  4.  heeth  JordC.  766. 
heet  ÉrdyC.  509b.  hH  Fél :  Bibi.  20.  hiczer  Mel :  SzJán.  178) : 
1)  septem,  septeuus  C.  sieben  PPB.  Hétképpen:  septifariam; 
hét  rétü:  septemplex  C.  Het  [személynév  1211]  (Nyr.  R16). 
Hét  fiak  :  septem  filü  (BécsiC.  10).  Hét  napocban :  diebus  septem 
(47).  Hét  zuzek  napia  (MünchC.  4).  Valanac  mfi  naionc  heten 
afafiac :  erant  apud  nos  septem  fratres  (55).  EJ  vezen  heet 
fertelmes  lelkeket :  assumit  septem  spiritus  (JordC.  392).  Heet 
zent  angyalok  alnak  ew  elette  (ÉrdyC.  337).  Lakozeek  harmyc 
het  eztendevt  (MargL.  197).  Het  annat  Bzess ;  redde  septuplum 
(DöbrC.  151).  Te  neweztetel  heethkeppen  való  ayandoknak : 
diceris  septiformis  munere  (KeszthC.  454).  Vitész  embör  vala, 
csak  heten  indúla  (Tin.  46).  Aki  Caimot  megSli,  ezen  hét  kép- 
pen  alnac  boszszut ;  septuplum  punietur  (Helt :  Bibi.  L  B3). 
Minden  hold  fSldnek  hu-szon  het  het  pénzt  kel  érni  (Ver: 
Verb.  2141.  S)  hebdomas  C.  septimana  MA.  woehe  PPB.  Ter- 
rae  Monyorokerek,  Hettfehelly,  et  Kewlked.  Méta  Hettefewhelly 
incipiens  a  Pinkoua  pervenit  versus  orientem  1240.  (CIodPatr. 
\^.13).  Hetven  hetec:  septuaginta  hebdomadas  (BécsiC.  157). 
Napról  napra,  hetr51  hétre  (GuaryC.  71).  Az  harmad  hetyn 
adwentnak  (LányiC.  8).  Két  egész  hetigh  (CsomaC  571 1.  Ve- 
gezdel  euell  a  mennyekezö  hetet :  imple  hebdomadam  dierum 
hujus  copolae  (Helt :  Bibi.  I.P).  Ma  ennyi  heti,  hogy  uramat 
eltemettem  (MA:Scult.  891).  Húshagyó  hetében  IStt  el  a  gyer- 
meke (Nyr.  XII.267).  Egy  dáma  frissen  forgolódzot  a  tántzban 
egész  héten  (Fal :  NA.  145). 

[Szólások].  Sem  *hete  sem  hava,  s  immár  parantsolsz : 
asinus  de  Aesopi  pnteo  modo  venis  et  jam  exclamas  PP.  Én 
hétbe  kelve  kiindulok  innét  íLevT.  11217).  Ez  héten  itt 
leszek,  hétben  kelve  Patakra  megyek  (RákGy:  Lev.  131.  179. 
248).  Mynt  zokasok  az  frátereknek  k  e  e  t  z  e  r  auagy  három- 
zer  heteben  (DomC.  249).  Hetet  tart  vala  az  cohnyan 
(MargL.  22). 

csonka/-hét:  [hebdomas  ante  diem  Paschae;  woche  vor 
ostem]. 

89 


1411 


LJíUíMVAlir^i  1 — nrji  v  ejl>eju 


111:^1  *  tj^^iiíju'iiv — iiij  *  tu^y 


ceonkaheti.  (Evaugéliom)  couUa  lieti  pénteken  (DöbrC 
491). 

kerészt-hét:  azou  hét,  melyben  a  keresztjáró  kSrmeiietek 
t:irtatn:ik  CzF.    Kereszt  héten  való  vasárnap  (MesésK.  34). 

nagy-hót:  charvvoche  KiiBesz.  121. 

süket-hót:  c«  Sfiket  hétben,  vagy  gyfimőlcs  óito  boldog- 
aszunynap  tájban  (Lipp  :  Cal.  11). 

Heted:  septimus  MA.  dor  siebente  l'PB.  llcteil  napon:  die 
seplimo  (BécsiC.  49.  MiinebC.  55).  Kenyweenek  heted  rezeeben 
(ÉrdyC.  389b).  Ezen  heted  hónac  tizen  utfidiu  napián  (Kár : 
Bibi.  1111). 

Hetedik :  septimus  C.  MA.  dor  siebente  PPB. 

Hetedszer :  septiiniim  C  septimo  MA.  zum  siebeuteumal 
PPB.  Iletedzer  keryed  istenek  irgalmasagat  (VirgC.  1). 

Hetei :  .soptimam  exigo  Kr.  [eine  woche  znbringen,  eine 
woclie  laiig  frohndien.st  leistenj.  Hetelni  egy  sem  akai'  járni 
(Ráki'  •  Lev.  1.250).  HoteH  rend  (Gér :  KárCs.  IV.288.  296. 
310.  331).  Ilyen  hetei*  rendben  szolgál  vala  Zakariás  (Vajda: 
Kriszt.  1.15.  Kr.). 

Hetes  (hteiis  LányiC.  316):  1)  septemgeminus  MA,  sieben- 
t'Sltiglich  PPB.  sielienfacb,  siebner  Adámi :  Öpr.  3)  liebdomada- 
rius  PP.  (wochen-,  eine  wothe  dauerndj.  Meg  aldoznáya  az 
Jehoviuiac  az  hetes  innejiee  áldozattyát  (Mel :  Sám.  2).  A  kire 
haragos  szemet  mutat,  hetea  beteg  utána :  durante  septi- 
mana  aegrotans  (Fal:  NE.  156).  3)  hebdomadarins  PP.  [an 
wen  in  der  betreffenden  woche  die  reihe  kommt,  der  die 
woche  hat,  wöchner].  Abhatis.sa',  awag  hetes  [apácáknál] 
(LiinyiC.  320).  Az  öreg  istállót  az  Bodrogh  parton  csináló  hetes 
és  napi  számos  ácsoknak  fizettem  8  frtot  (Radv :  Csal.  III.27). 
Hetes  drabant  (Gér:KárCs.  IV.286.  316.  320.  324.  455).  En- 
gedd mog,  katonád  lovát  vakargas-sa,  de  alomját  para.szt  hetes- 
sel hányassa  (Orczy :  KöltSz.  151). 

Hetevény  :  Plejades ;  siebenge.stirn,  Kluckhenne  PPB. 

Heti,  héti:  hebdomadalis  Kr.  (wöcbentlich].  Hogy  el-iga- 
zullyou  a  további  beszéd :  tes.sék  most  jó-dámák  leg-aláb  múló- 
félben számat  vetni  té-tova  rSpitett  gondolatokkal  héti  s  hónapi 
t.selekedetekkel  (Fal :  NA.  134). 

Hétszer:  septies  C.  MA.  siobcnmal  PPB.  lioca.smeg  Sneki, 
ha  heccer  iiapiaban  bnnh<Midic  tebenned  (MüneliC  150).  Ha 
luuihendic  afamiia  hanzer  lxjca.s.sac  neki  ?  hetzoriglen  é  ?  (48). 
Ht'tzcrrel  nagyobban  ostorozlac  a  tű  hímetekért :  addam  cor- 
reptiones  veistnLS  .septnplum  (Holt :  Bibi.  I.  LLM).  Fizesd  meg 
hétszerrel  az  mi  szomszedinknar  az  fi  kebelükbe  az  fi  .szidal- 
massagokot  (.Szék :  Z.solt  82).  Hétszerrel  kemeíiben  ostorozlac 
titeket  (Kár:  Bibi.  I.lll). 

Hétszeres  :  septupliLS  Kr.  (siebenfachj.  Ezek  super  peccato- 
res  septnplum,  het-.szere.sok  a  gonoszokban  (Pázm  :  Préd.  69). 
Hétszeroson:  .septuplo  (Csúzi :  Tromb.  92.  Kr.) 

Hótszerte  :  .septuplo  MA  (siebonfach).  Hétszerte  inkab  meg- 
bűntettetic :  soptuplum  punietur  (MA  :  Bibi.  1.4). 

Hetűs:  [wochen  alt|.  Tsak  hat  hetAs  vala  leánykája  (Gvad: 
FNót.  33). 

Hetven :  seiituaginta  V.  .siebzig  PPB.  Itika  u  kó  falit  bet- 
űén kfiniíkletne  n)aga.s8agban  (BécsiC.  111.  Hanzer  boéassac 
neki  ?  hetzeriglen  é  ?  Monda  aniiac  Ie.sus :  nem  mondw  neked 
hehteríglen,  de  hetiipn  hetí.erigleii :  us<|ue  septnagies  septies 
(MünchC.  48).  Mynd  liethwen  hetlizer :  imnxe  ad  septnagies 
septies  (JordC.  411).  Hetven  eztendovlien  (DomC.  1). 

Hetvened :  [septuagesimus ;  der  siebzigstej.  Hetuened  ez- 
tcndő :  .septuagesinULS  aunus  (BécsiC.  295). 


Hetvenedik :  septuagesimus  MA.  septuagenus  PPBl.  der 
siebzigste  PPB. 

HETYEPETYE.  Ételre  gerjeszti,  hetyepetye:  ein  bel- 
essen ;  un  ragout  íKirBesz.  126).  Egyék  ebtól  a  lietyepetyéMI, 
jó  félébfil,  ez  hozzi»-meg  a  kegyelmed  szája  izit,  apiietitussát : 
siehe  da,  ein  gar  gutes  gerichtlem  (63).  [V(i.  EGYEPETYE] 

HÉV,  HÉ  ih.uység  Helt;  Bibi.  LD2.  A.reég  Tof:  Zsolt.  571. 
húusés  MehHerb.  5.  húu'úő  17.  heúség  Misoc:  Progn.  8):  1) 
a&stus,  calor,  tepor  Kr.  (würme,  hitze].  Hév-hozó :  aestifer ; 
hevem  vagyon:  ferveo,  fervesco  PP.  Heu  vala:  aeshis  orat 
(BécsiC.  161).  Az  tellyes  napnak  heweth  hordoztok:  [xjrtavimiLS 
diem  aestus  (JordC.  416).  Alávaló  palazty  (így)  nihaban  zen- 
wed  nijTid  hewetli  hydegSt  (ÉrdyC.  471b).  Hevén  hidegen  futo- 
.sá.s  (Born:Préd.  550).  Árnyékon  szárazd,  mert  ha  heuen  sz;i- 
rasztod  semmié  lé.szen  (Mel:  Herb.  49).  Mind  heuet  hideget  el 
kel  szenuedni  (Decsi :  Adag.  103).  Nyárban  sStSs  hew  essSnec 
iele  (Cis.  G2).  Hew  vagyon,  de  nem  sfitSs  (uo.  Hi.  Mind  hevét, 
hidegét  az  nyomorúságnak  szenvednék  (MonOkm.  VIL206). 
Hében  hidegbon,  éjjel  nappal  nyughatatlankodott  (Páan:  Préd. 
757).  Kaszá.s  hevet  szenved,  tengethesse  életét  (Kisv:  Adag. 
346).  Ennek  erkölcsin  Ls  kitetszett  eleve  dicsőségre  vágyó  nagy 
szivének  heve  (Thaly:Adal.  1.129).  2)  fervidus,  calidus  C. 
[warm,  heissj.  Meleg,  hév:  calidus  Com:  \'cst.  121.  Hév  víz,  ter- 
mészeti hév  fttrdó :  thermae  PP.  Fluvius  Heuyou  (Anonym.  31). 
HéNTzffi  1339  (Oinár)  Hew  hóhoz  hasonlattatyk,  moudatyk 
augustnak  (ÉrdyC.  516).  Mikoron  nagy  heu  idwn  hagnayak  az 
hegiet  íVirgC.  46).  Onnan  múlóknak  be  fogadása  hev  jdevn 
auagy  esevs  jdevn  (ComC.  85)  Igon  hew  fSldre  megyén  es 
soc  azzo  fath  gfith  (Nagy.szC.  298).  Hewho  auaé  arató  ho  (Cori'- 
Giamm.  17).  Sem  hideg  nem  vag,  ssem  hew:  iiec  fiHgidus  es, 
nec  fervidus  (8ylv:  UT.  11.140).  Ha  az  heusegre  heu  termezetJ 
oruosságot  chynalnak,  az  is  ártalom  (Frank :  HasznK.  38).  A 
bal  ceczik  lieliet  heú  [így|  vassal  meg  .si'itic  vala  (íSzék :  Krón. 
25).  Igen  io  minden  heu  betegség  ellen  (Mel;  Herb.  24).  Sem 
igen  hideg,  .sem  forró  he  nem  vagy  (Mel:SzJán.  126).  Hév 
tüzes  kementze  (MA:  Bibi.  V.IO).  Hév  betegségek  es  gyulada- 
.sok  (KLüCS.  1649.  34|.  Az  nap  délben  leg  hevebb  (Zvon:  Post 
1.397).  Nem  ollyan,  mint  az  tflz  vala,  hanem  sokkal  heveb  ee 
sfitSsseb  (Lép;PTük.  1.118).  Hév  hideg  lelés  (Nad:Kert  301). 
Hév  kévánság  (Mad :  Evaug.  3(iO).  Jutalmul  béremben  SrdJg 
hév  poklot  oszt  (Rim:  Ének.  71).  Blzeket  egy  hév  vassal  a  seb- 
hez tartsad  (Cseh :  OrvK.  37).  Se  nem  hevek,  se  nem  hidegek 
(Misk:  \'Kort.  275).  A  hé  természetil  tüzes  kisdedet  ha  borral 
öntüzfid,  liamar  megemészted  (Csúzi:  Síp.  738).  Az  rá  sokkal 
hévebb  (Gvad:PFOr.  24). 

[Szólások].  E>ek  ugy  férnek  egybe,  mint  az  hév  s 
az  hideg  (P;izui:  Kai.  354V  Mint  ha  hew  k  íi  r  e  S  n  t  e n  é  1 
vizet,  czak  ollyan :  una  cum  cjuiistro  (Decsi:  Adag.  89).  Hév 
tej  meghégoti  száját  (CzegI:  Japh.  176).  Fórnak 
miként  hev  vizek  az  bögrében  (Eny :  Gizm.  18).  Ha  másut 
kűloinbot  tanítót,  régi  szokását  követte,  hevet  hideget 
fújt  .-Uíon  sziijjal  (Piizm:  LuthV.  384.  Pázm:  Kai.  1766.  514. 
Kr.  I  'ós :  Igaz-s.  1.702).  Ne  fuj  hevet,  hideget ;  ne  hizelkedgyél 
mindenekhez  magadat  szabván  (Ker :  Préd  283).  Hevet  es  hide- 
get fújnak  azon  e<v  nyelvekkel  (Pázm:  Kai.  1766.  181.  Kr.). 
Midón  ki-tanúlta,  hogy  azokon  a  széles  mezfikín  a  nap  igen 
hevet  sütne:  otjservato  loci  ingenio,  quod  et  sol  ibi  acerri- 
mus  (IJBeukó :  Flór.  104).  Dion  g  y  ü  n  Okoücsányi  bével- 
lével  (RákF:  l»v.  U.127).  Délben  rettenetes  hével-lével  Sialai 
uram  levele  gyiin  (1V.706). 

Hevén  (hívm  C.  MA):  1)  fervide  C.  MA.  Iiitzig,  lieftig, 
l)rün.stiglich  PPB.  Purgatoriomban  igen  hevén  sfttS  tfiz  vagyon 
(Lép:  Pluk.  1.40).  A  kSles,  ha  héven  a  ha.sra  tétetik,  a  lias 
tekerések  ollón  igen  jó  (ACsere:  Euc.  238 1.  2)  (repente:  eiliü, 
eileudj.  Melegen,  hevén,  luuuarjábau :  calide  PPl.  Meg  lásd  igen 


llh:vf.i\\i'.iíi'>iN— iir-N  11 


nilljVíiirj*  11 — wii.vji  ii'j  1  VJij 


ii>\en  ne  kezd:  vido  ne  nimium  calidnm  lioc  sit  modci  (llocsi; 

\iini.'.  122).  Valamely  dologhoz  hoven  nyúlsz,  nem  émc-sz  ablwn 

aiatságot  (l^ág:  Serk.  52*;).  Nem  szeghettem  (kedvemet),  h.'Uiem 

.Ml  belé  ka|iván  sebessen  folytattam  (mimkámati,  és  remény- 

lueu  kiviil  hamar  :i\Uil  estem  rajta  (Kai :  L'E.  467).  A  szoi- 

;iatos  bílts  serényen,  hevén  hozz;i  fog  és  a   lehetetlen   dol- 

.  it  is  Hgy  sziilviin  gyízi  (170). 

Szólások).  Félek  attul,    hogy   igen    biztatjuk   magunkat,   de 
, j.  uuy  hevén  teszik  alánk  (ErdTöit.  11.383). 


Hevenyében :  1)  [in  calore,  in  aestn ;  in  der  hitze].  Beme- 
nénec  Izbosetlmec  h;izaba  midőn  a  nap  leg  lieuenébe  volna,  ő 
kedig  aloszic  vala  a  déli  ahnui  h;izba  (Ilelt:  Bibi.  II.l.S.")).  Az 
ember  szerencsétlenségének  hevenyében  nehézen  vészen  vigasz- 
taiást  bé  (Kisv:  Adag.  215).  3)  in  flagi-anti,  illico,  instantanee 
Kr.  [iu  der  ersten  hitze,  in  der  eile].  Ila  akorom  lieueneben 
oda  ment  volna  iHelt:  Króa  190).  MeuiegszS  készület  lieueni- 
ben  vala  (Istv:  Volt.  21).  Ha  hevenyében  fognák  az  dolgot,  nem 
lenne  foganatos  tanítások  (P;»zm:  Kai.  fi7.5).  Hevenyében  bels 
falattia  véllek  (Bal;  Epin.  9i.  Ha  hevenyiben  patakot  megszál- 
lotta volna,  .azt  Is  megvehette  volna  (Szál:  Krón.  180),  A  mit 
hevenyében  találtok,  esak  azt  veszitek  meg  (Monlrók.  VIII. 
369).  Azon  hevenyében,  hogy  fiát  vérébenu  látta,  el  fordult  ti'íle, 
és  fel  forrott  mérgében  (Fal :  TÉ.  640).  Nem  akarja  szerelmét 
hozzá  illy  hevenyébe  ki-mutatni  (Kónyi:  VM.  7). 

Hevenyén:  1)  [fervide;  heftig].  Ezt-is  igen  hevenyen 
vitattyác  a  pápista  doctorok  (Pós :  Igazs.  1 332).  Hevenyebben 
kivánnyák,  a  mit  meg-tilt  az  orvos  (Mad :  Evang.  6-56).  2)  (illico ; 
sofőrt].  Vajha  szent  Istvánnak  Bocskai  Istvánja,  Coi-vinus  Mátyás- 
nak Iktári  Gáboija,  hevenyén  nyomokba  béhághatnak  vala 
(ErdTortAd.  11328). 

Heves :  aestuosus,  vehemens,  concitatus,  praeceps  ISI.  voll 
hitze  PPB.  [hitzig,  heffig].  Heves  idS :  calida  tempestas ;  heves- 
tüzes: sangvinolentus,  spiritiiosus  PP.  Heves,  Heue.s,  Hewes, 
terra  1219.  1264.  1271  (Czinár).  Az  heues  gyermekéé  kic  nem 
alhatnac,  cz5p6uel  (ennek  a  fíínek)  az  succusát  as  -.nzét  kend 
az  homlokára  (Mel:  Herb.  34).  Az  oroszlán  igen  heves  termé.szetn 
(Misk:  \Tíert.  49). 

Heveskéd-ik :  praecipitauter  ago  Kr.  [sich  hitzig  benelimen, 
heftig  sein,  maasslos  sein,  eifern].  Érte  ne  heveskedgyél :  akár- 
mely szemfényvesztő  tündérséggel  forgatta  magát  elfitted  a 
böcsület ;  vajki  hasznos  leczke  ez  a  mostani  világoktalanitotta 
erkölcsre  (Fal :  NE.  31).  Oly  forrón  és  buzgón  heveskede  a 
szives  társaságban  az  istenes  jóságoknil,  mintha  a  lelkek  dol- 
gát reá  bizták  volna  (Fal :  NA.  175).  A  kik  .szer-kivnl  hevesked- 
nek kívánságokkal,  azoknak  késSbben  légyen  részek  benne 
(Fal:  UR  433).  Oktalan  vétek  a  magára  bámult,  tsak  magát 
betsfilS  heveskedj  szerelem  (451).  Heveskedő  áhétatosság  (Fal: 
NU.  258). 

Heveskedés :  [vehementia ;  das  eifern].  Mennyit  terhelték 
tuleimet  sovány  Ízetlen  beszédekkel,  zajjal  s  heveskedés.sel  (Fal : 
NE.  20). 

Hevesség :  [calor,  vehemeutía ;  hitze,  hefíigkeit|.  Az  te 
hevesegedet  megh-engeztelied  (VirgC.  37). 

Hevetegés :  hév,  meleg,  forró  SzD.  [calidus ;  warm,  heis,s]. 
Idegen  helyekriil  darvak-is  megh-temek,  hevetegés  helyrfd 
másova  készülnek  (Liszti :  Máre.  60). 

Hevít :  fervefacio  JLA.  heiss  machen  PPB.  (n.armen].  Néme- 
lyeknek bort  heveht  vala  (MargL.  37).  Vala  kedeg  Péter  alván 
es  magát  heveitven  (DöbrC.  466). 

[Szólások).  Ferdinánd  maga  nékünk  adta  s  engedte  volna  az 
országot,  oly  igen  reá  hevítettük  vala  (TörtT.   rV.199j. 


meghevit :  infervefacio  C.  fervefacio  MA.  siedend  machen, 
heiss  machen  PPB.  Fagat  [faggyat]  heuetnek  meg  (liMNy.  II. 
98).  Meg  kely  heueteny  az  kSuet  (Frank:  HasziiK.  33). 

(Szólj'isok).  Valakit  v  e  s  z  s  z  ö  z  é  s  s  e  1  m  e  g-h  e  v  í  t  e  n  i :  vír- 
gis  alíquem  calefactare  PPl. 

Hevítés :  calefactio  C.  [das  wiirmen]. 

Hevitez-ik :  aestuo,  ferveu  Kr.  [sich  erhitzen,  von  der 
hitze  geplagt  werdenj.  Ha  Ijeteg  lend  es  hideg  leleteckel  he- 
ueitezendic,  hideg  iiizet  kerieii  (BécsiC.  268).  Az  hydogleles- 
nek  hevsegeuel  igen  lievetevzneek  (DomC.  34).  Fól  keltoc,  hogy 
borral  hevétíizzetec  (Zvon:  Po-st,  1.560).  Szomiu-sagtol  .se  fely 
vagy  nehéz  itjUtol,  mikor  hoviteznel  nagy  faratsjigodtol  (Petki: 
Virt.  6). 

még-hevitézik :  cv)  Mikor  menne,  igen  meg  heuitezek  as 
meg  vereitezek  az  napnak  melegségétől  (SallMark.  iti). 

Hevitö:  aestifer,  caloriBcns  C.  [erhitzend].  Az  gySrtyánfa 
gyumolcze  hóuitfl,  szárasztó  (Mel:  Herb.  17).  Va.shevétS,  égető 
fflzhely ;  asti-ina  (Com:Jai;.  104). 

Hévség :  calor,  caldor,  aestus,  fervor,  ardor  C.  hitze,  gi'osse 
liítze,  sonnenhitze  PPB.  [brun.st,  heftigkeit].  Vettettenec  napuac 
heíségére  es  eynec.  fagara  (BécsiC.  101).  Vrnac  tíiző  es  heusege, 
íol  mongatoc  vi-nac  (132).  Viseltfic  napnac  es  heusegnec  terhét 
(MüuchC.  50b).  Az  eeltethS  allatok  hewseghnek  myatta  el  zá- 
radnak (JordC.  862).  TSrteneek,  hogy  nagy  testy  hewseeg  ban- 
tauaa  ewtet  (ÉrdyC.  371).  Az  twz  w  heuseget  meg  engeztele 
(VirgC.  36).  Hidegség,  hew.seg  (BodC.  3).  V.  akai-  meg  főrSdni 
mert  nagy  hewseg  vagyon  (Born:  Ének.  670).  Az  pomagrana 
magua  ió  szomiuság  heusége  ellen  (Mel:  Herb.  5).  Rekedő 
heuseg  (KBáití.  1583.  D4).  Nagy  reckent5  heúség  (Misoc:  Progn. 
i  8).  Kívánságokban  heuseg  uralkodik  (Lép:PTiik.  1.147).  Azok- 
!  nak,  az  boldogtalanoknak,  heusegek  vagyon  a  tfiztol  (237). 
ReckenS  hevseg  (Petki:  Virt.  6). 

Hévséges :  [calidus,  aastuosus ;  heiss,  siedend].  Igen  hévsé- 
ges:  perfervidus  C.  Paranchola  evket  vetny  zvrokkal  lellyes 
hevseges  vas  evstben  (CornC.  368).  Vasárnap  mértékletesb,  az 
tSbbi  hévségesek  (KNagysz.  1613.  E4). 

Hevül  (el  héiviU  Kár:  Bibi.  11.131.  heálni  MedLat.  31):  ca- 
lesco,  ínferveo,  aestuo  C.  ada&stuo  MA  hitzig  sein,  gros.se  hitze  lei- 
den PPB.  A  napys  annak  wtanna  elew  iarula,  e&s  lassan  la.ssan  a 
kewdews  homalt  mjiid  el  tyztyta,  ees  féneyt  tellyes.segel  ky 
bochata,  kezde  az  ember  heuylny  ees  werytezny  (Pesti:  Fab. 
4.5).  Hideglelésben  hevülsz  (Mad :  Evang.  485). 

[Szólások].  Eleit  kellene  vennünk,  míg  jobban  reánk  nem 
hevül  [körmünkre  ég]  (Pázm:  5Lev.  XXXHO. 

el-hevül :  exaeshio  Káldí :  Bibi.  Márk.  4.  6.  Kr.  [heiss  wer- 
den].  Teszem  az  fazekat  Sre^ssen  az  5  tflzére,  hogy  el  héwflUySn: 
ut  incal6.scat  (Kár:  Bibi.  U.131.  Pós:  Igazs.  1.145). 

föl-hevül :  incalesco,  efl'ervesco,  excandesco,  exardesco  Sí. 
(erliítzt  werden,  aut\vallen,  auflwausen].  Atyafiak  istenes  elmél- 
kedéssel felhevülnének  (Fal :  NE.  57).  Jó  formán  felhevültél  a 
főemberek  ellen,  hanemha  talán  csak  tréfálsz  (66). 

meg-hevül :  íncalesco,  íntepeo,  fervesco,  suflferveo  C.  ex- 
aestuo,  concalesco  MA  wol  erwarmen  PPB.  [heiss  werden,  er- 
hitzt  werden].  Borral  mégheuSlt  uolna :  incaluísset  merő  (BécsiC. 
49).  Nap  felkeluen  megheuőlénec  es  mert  nem  vala  ^őkerec 
megazanac  (190.  MünchC.  37b).  Tevzneel  hevevlek  meg  (DomC. 
234).  Hog  haluau  a  te  zent  kenídat,  heuulh&s.sí)nk  meg  a  te 
meleg  verőttul  (WeszprC.  5).  Mind  éyelig  mulatnac,  hogy  a 
bortol  meg  heuftlyenec  (Helt:Bibl.  IV.17).  Meg  heuőbiek  es 
izzadnak  az  nagy  rekkenő  heuseg  miat  (Mel :  .Sz.Ián.  390).  Sok 
helyen  az  folyó  víz,  ugy  meg  hévői,    mintha   üstben   forralnád 

89* 


1415 


HEVÜLES-HEVEK 


HEVEKE1>1K— HÉZAG 


meg  (tiép:  PTUk.  126).   Mivelhogy   meleg  volt,   lUigyoD   meg- 
hevflltem  (Konyi:  HHom.  Told.  189). 

Hevülés :  aestuatio,  exaestuatio  MA.  grosse  liitze  PPB. 

HEVEDER:  1)  ciiigula  C.  ciuctura  Pesti:  Nom.'  102. 
lateralas  MA.  cingulum  epbippiarium,  ventnile,  lórum  subalare 
PP.  giirt,  baucligurt  PPB.  *Hevederrel  megszorítani  a  lovat : 
eqiumi  cingulo  conntriiigere  PP.  Hevederrel  ágyékinkat  meg 
kStSzéc  (MA:  Bibi.  V.30).  Kender  heveder  (VectTrans.  17).  He- 
veder felrántó  .szíj  (22).  Hat  uj  hevedert  s  egyéb  szíju  szerszá- 
mot adunk  (MonTME.  IV.  146).  Váukosos  heveder,  heveder 
szőrit/)  szíj  (TörtT.  XVm.226).  Elrothadott  hevedere,  megvet- 
között  farkasbíre  (Thaly:  Adal.  1.239).  Jobbik  válláról  bal 
oldala  felé  fegyver  tartó  széles  kék  bársony  heveder  függött, 
gyenge  him  vará-ssal  és  napkeleti  gyöngyökkel  kiékesítve  (Fal: 
TÉ.  638).  2)  subscudes  Cotn :  Jan.  104.  leiste,  damit  dio  latten 
imd  trame  in  einander  gehaftet  werden  Adámi :  Spr.  Ágy  he- 
vedere: lecti  *instita;  ajtó  hevedere:  repluni  PPl.  Vasas-heve- 
der (Szeg:  Aqu.  41).  Vas-heveder  (42).  A  deszkákat  hevederek- 
kel edgyben  ereszti,  edgyben  foglallya  (Com :  Jan.  104). 

fa-heveder :  subscua  PPB.  [leistej. 

ló-heveder :  cingula  PP.  PPl.  *Heveder,  16-heveder,  nyereg- 
heveder :  cingulum  ephippiariuin,  ventrale,  lórum  subalare ;  ross- 
gurt  PPB. 

nyereg-heveder :  cingulum  ephippiarium ;  .sattelgurt  PPB. 

[Hevederei] 

meg-hevederel :  [stemo ;  satteln].  Meg  heuederle  a  sza- 
mart :  .stravit  asiuum  suum  (Helt :  Bibi.  I.  J4).  Meg  heuederlék 
a  szamart  az  fl  attioknac  (Mel:  Sám.  317). 

Hevederlő:  strator  C.  MA.  sattelknecht  PPB. 

Hevederes.  Hevederes  tábori  ágy :  lectus  loris  *subtentu8 
PPBl. 

HEVER :  eubito,  desideo  MA.  Hegen,  otí  und  stets  hegen, 
müssig  sitzeu  PPB.  Veszteg  heverek :  desideo,  otior  C.  Hever- 
temben :  otiando  PP.  HeverS  ágy :  accliuatorium  PPBl.  Heuer- 
nek :  volutantur  NémGl.  336.  Heuer  uala  az  fewldevMi  (EhrC. 
158).  Ottan  a  lelek  meg  haboroyttaa  hAtet,  es  a  fedhez  ythweu, 
hewer  vala  (JordC.  484).  Egy  koor  beteg  hewer\veen  (ÉrdyC. 
527).  Az  ebnec  ha  korog  az  hassa,  esSnec  iele ;  ha  széllel 
heuer  a  fSlden,  nagy  szelet  ielfent]  (Cis.  02).  Ha  meg-bénult, 
ha  ágy-fenekeii  heverő  kórbeteg,  eggyiltt  kell  tűrni  (Pázni : 
Préd.  239).  Hogy  a  tíirtfibeu-hevert  ember  meg'  ne  sárosíttson, 
legjob  elkerülni  (Pázm :  Préd.  355).  Sokan  olva-ssák,  és  hallyák 
az  evangeliumbéli  iglreteket,  kik  mindazonáltal  b&ubeu  hever- 
nek (Pázm:  Kai.  138).  Magad  is  izzadj,  ne  heverj  (Czegl:  MM. 
289).  Sárban  heverS  hal,  vagy  torpedó  (Mad:  Evang.  275).  Nagy 
sok  sürS  testek  egymáson  hevernek,  várból  ugy  emberkédnek 
(Paskó:  ESh-.  E).  Hunyadbaii  és  Biharban  kiváltképen  ugyan 
felcirkáltasd  az  mi  morvái  lakatosinkat,  hevenii  ne  hagyjátok, 
híjába  az  iAM  ne  mulassák  (líjiküy:  Lev.  192i.  Sárban  torkokig 
hevernek  (TörtT."  UI.IO).  A  nemas  úrfiak  nem  szflkSlkJdnek 
az  idSbftI,  sok  drjiga  óra  vagyon  előttSk,  nem  tudgyák  hasznát 
venni,  Lsak  hever\e  s  liivalkodva  vesztegetik  (Fal:  NE.  19).  A 
pénz  épen  kezemnél  vagy  ládámban  nem  hevert,  hanem  vagy 
megszorult  szegénvnek  kiadtam  kölcsön  azért  Is,  hogy  imido- 
amoda  hasztalanul  el  ne  menjen  tílem,  vagy  valami  olyan 
dologra  költöttem,  melybíl  hasznot  reménylettem  (Haz.  1.218). 
Hol  a  nép  hever,  s  nyugszik  pulia-ságban  (Orczy:  KöltH.  124). 
Eris  dárdájával  sokat  földre  vére,  maga  feleuyaja  vérében 
hevére  (Kónyi :  HKom.  Ö2).  Szive  búban  hevert  (1 18).  Vitéz 
•Sárkány  Györgyis  a  földet  heverte  (34). 

[SeólásokJ.  Sok  adósság  hever  a  nyakán  (SzD:  MVir.  13). 


Hevered-ik,  heveresz-ik  :  procumbo,  decumbo  Kr.  |si(h 
hiastrecken,  sich  hinwerfen].  Férjti-alá  heveredi  kurva :  subculia 
PPHl.  Neki  heuerednec  mint  az  disznó  a  sanac  íBom;  Préd 
296).  Az  bíuiókbe  heuereszel  (389).  Az  elibbi  bünAkbe  hevered- 
nec,  keverednec  (MA:  Scult.  300.  Pázm:  Préd.  882). 

be-heveredik,  be-hevereszik  :  [se  injicere ;  sich  liiuein- 
legen).  Kikbe  (a  bűnökbe)  annyira  be  heuereszic  az  ember  mint 
az  disznó  az  sárba  (Bom:  Préd.  318). 

le-heveredik :  |)rocumbo  C.  MA.  damiederliegeu  PPB.  Az 
pásitra  le-heveredni :  *circumvolvere  se  herba,  *abjicere  se  io 
herbam  PPl.  A  mi  természetűnk  gyarlóságaiul  a  fSIdiekre 
nyomattatvan  le-heveraszik,  oda  lopja  magát,  a  hol  kedvét  tilt- 
heti  (Fal :  NE  67).  Fejedelem !  engedd  itt  le  heveredgyftnk, 
mivel  Esztergomban  mi  veled  nem  megyünk,  búnk  felejtéaire 
illy  éneket  kezdgyfink  (Orczy;  Nimf.  C4b).  | 

leheveredés : 
PPB. 


procubitus,  decubatio  MA.   das  niederlegen 


Heverés  :  cubatio,  desidia  MA  das  liegea  müssiggang  PPB. 
Nappal  napiiylagon  tystessygnel  iaryunk,  nem  torkoskodasaog- 
bau  és  rj'zeksygekben,  nem  agyon  való  heuerysegben  es  buya- 
sagokban  (Komj :  SzPál.  95).  Agybavalo  heueres  (Tel :  Evang. 
1.1.  Fél:  Bibi.  11.22),  Az  hon  heverésnek  nem  űle  porában 
(Gyöngy:  KJ.  102).  Megtelvén  eszteudókkel,  heveréssel,  örök 
ségének  feldözsölésével  se  jeles  hirt,  se  derék  hasznot  nem 
hagyván  maga  után,  inglorio  fogja  végezni  életét  (Fal :  .NU. 
272). 

Heverít :  [sterno ;  niedenverfen).  A  basát  a  ftíldre  terité, 
Kurtüt  egy  tsapással  mellé  heverité  (Kónyi :  HRom.  35). 

Heverkez-ik  :  [eubito,  volutor ;  herumUegen,  sich  herum- 
walzen].  A  sárban  heverkezel  (GKat:  Válts.  1.39). 

még-heverkezik :  cv  A  sárban  megheverkSzik  (GKat : 
Válts.  n.9ü3).  Még  a  ló-is,  ha  a  hernyók  k5zt  megheverkezik, 
minden  bíri  felborsózik  (Misk:  VKert.  676). 

Heverő :  cubitor,  deses,  desidiosus  MA.  otiosus ;  der  sich 
gem  legt,  fául,  mUssig  PPB.  Veszteg  heveri :  otiosus ;  árnyékba 
heveri :  umbratilis  C.  Kis  János,  hogy  az  heveri  kocsikat  be- 
adta az  nazulnak  költött  12  d[enárt)  (MonTME.  1.64).  | 

Heveröd-ik :  [procumbo,  decumbo ;  sich  hinstreckeu,  sicli 
hinwerfen].  Ha  egy  értékes  ember  disznók  ólába  menne,  azok- 
kal egy  válúból  ennék,  egy  seppedék  rútságban  heveridnék ; 
vallyon  nem  asze-fordúlttnak  mundanád-eV   (Pázm:  Préd.  76<i). 

HEVER :  (fossor,  metallicus ;  hauer,  beiigmann).  Az  értt- 
vagók,  vagy  heverek  birt  kötnek  farokra  (Pázm:  Préd.  683). 

HÉVIZÁL:  [otíor;  fauleuzen,  mUssiggelm]  dulogtalauul 
tölti  a  najx)t  Kr.  Csak  hévizáhmk  (Vajda:  Kriazt  111397.  Kr  ■■ 
[Vö.  HITJ] 

HÉZAQímeg  Aeuzajeitottam  DöbrC.  297.  Aiujojívala  Sylv;  i 
m'.  n.l68.«n:ajl  GKat:  Titk.  44.  hizakGKat:  Válts.  0.1263.  Biró:  } 
Micae.  341.  Kr):  1)  concaviis,  obinanis  C.  ca\Tis,  inanis  MA. 
hohl,  leér  PPR  Hézag  hely;  caverna  MA  Hog  az  coporso  j 
hézag  volna  (CornC.  107).  Nagy  lapu,  hézag  gyikeri  (Frank:  t 
HasznK.  17).  Deszkalwl  chinalyak,  hogy  hézag  legyen  Ixl'l 
(Helt:  Bibi.  I.Pp).  A  ívipa  kepét  hézagon  czenalliak,  cs  .|,i 
gyermeket  rekeztnek,  azzal  .szoltatnak  (Mel:  Szilán.  3431  Az  1 
északi  szelek  az  eget  hizagga  taszik  (KBécs  1572.  E5).  Héta-  | 
gon  csináld  deszkákból :  non  solidum,  sed  inane  et  canun  in  ' 
trinsecus  faeies  illud  (MA:  Bibi.  I.73i.  Ha  nem  részeg  sztvcdi-l.  < 
de  hézag  agygyal  irkált  a  Matkú  (lllyef:  BCH'omp.  40).  li) 
[concavitas,  cavenia;  liöhie,  leere).  Füld  alatt  való  nyilasok, 
vajkós  [?]  héxagok  (Com:  Jaa  15).  Hivzak  avagy  ftregség  (GKat : 
Titt  44). 


I  ii^^nyjiií  - 


-nrti  nmii  V  A.^ 


Kttzniondásükl.  Kléf;  szélien  szól  az  hegedfl,  de  hézag  beWl : 
Agathonica  oantio  (Decsi:  Adag.  114). 

[HézagitI 

még-hézagít :  e.\iiiamo  [leeren].  Meg  hezagita  magatli : 
exaniiiiarit  [olvajd:  e-KÍuaiiivit)  NéniGl.  151.  Meg  hevzageitottam, 
meUek  aprodsage  valaiiak :  evacuavi  qiiae  erant  parvnli  (DöbrC. 
297). 

HézagítáB :  evacuatío  (eiitleerungj.  Nem  tezen  bozzosagot 
az  igeret  hezageitasra :  non  irrihim  facit  ad  evacuandani  pro- 
missioneru  (UílbrC.  367). 

Hézagos :  cavernosns,  siibinaais,  multicavus  C.  liöhlidit, 
iBchridit  PPB.  Vápás,  hézagas:  laeuuosus  PPBl.  üreges  avagy 
hézagos :  coucavus  Com :  Jan.  164.  Hézagos  fiiru  (Cseh :  OrvK. 
47X  Az  nad  hézagos:  cava  (Com:  Vest  7). 

Hézagság :  concavitas  MA.  cavamen  PPl.  inwendige  rundé 
Öache  PPB.  [leere,  höble].  Azokból  az  hezaksagokbol  iaygat- 
kozo  es  siránkozó  .szavok  hallattatot  az  embereknek  (Lép :  PTiik. 
127).  Az  emberi  szívnek  oUy  sok  hívságos  lyukai  vadnak,  annyi 
sok  titkos  hazugságnak  hézagságival  b5v6lk5dik  (Pós:  Igazs. 
L497). 

Hézagú :  ['?].  X  nt  t5k  hézagu  írásában  azt  irja,  hogy  .  . 
(Matkó:  BCsák.  224). 

Hézagul.  Hezakwl;  evaeuabítur  NémGl.  137.  Zeretet  soha 
ki  nem  esik,  akar  prophetalasok  hewzagolnak,  akar  nelvek 
megállónak  (DöbrC.  297). 

meg-hézagul :  [evacuor ;  sich  leeren],  Elíuvend  az  mel 
tikelletes,  meg  hewzagol,  az  mi  fel  rezent  vagon  (DöbrC.  297). 
Nagy  dolog,  ha  meg  nem  hézagúlt  a  Balduínns  feje,  mikor  ezt 
írta  (Pázm:  LuthV.  89). 

HÍ,  HÍV  (Aíad  LevT.  ^76.  A«jad  354.  heoy  RMNy.  11.48. 
Aírattatnak  46.  A«u>at  LevT.  1236.  Ai>  vocat  Matkó:  BCsák. 
24.  László:  Petr.  175.  Aynája  MA:  Scult  729.  hiym  Bom:  Préd. 
21.  Ayiiith  Komj:  SzPál.  79.  %onotoe,  Aiotoc:  vocatis  BécsiC. 
3.  mégAwinioc  18.  hiu  DebrC.  347.  RMK.  1.333.  IL439.  Aiutmeg 
BécsiC.  39.  Aititta :  vocavit  105.  Aiuttam  MünchC.  17.  ííittt 
Sylv:UT.  L193.  Arat  Helt:  ÜT.  12.  téged  hyuy  > :  vocat  Pesti: 
NTest.  212.  Aírtatik  KhrC.  38.  Ayiitatak  60.  a  kiket  ki-Airt  vala 
Telek:  FLél.  134):  1)  voco  MA.  calo,  incalo  C.  (rufenj.  Vala- 
mykoron  valakytewl  hywtattatyknala  (fráter  Rufen),  ezenne 
zerehuuel  ewtet  hyuonak  feleluala  (ElhrC.  59.  60).  avoco  C. 
Másuuá  hivom  Tytkon  hynan  az  kyralokat  kerdezy  hw  thwISk 
(JordC.  359).  Myndden  valaky  wmak  neweet  hj^vangya  :  omnis 
qui  invocaverit  nomen  domini  (ÉrdyC.  61b).  Vaczorara  vannak 
byvattatvaan  (921).  Haza  hywaak  (543b).  Mást  hatalniasbat 
hywn  [híva]  (549b;.  Istent  nem  hywtak:  deum  non  invoea- 
verunt  (KulcsC.  128).  Hyd  ide  az  te  tiriedet :  voca  virum  tuum 
(Sylv:  UT.  1.131).  A  mester  yt  wagyon  ees  téged  hywy  [így]: 
magister  adest  et  te  vocat   (Pesti:  NTest   212).  Az  pogan  nem- 

itsegeket  ualasztanaia  es  hinaia  isten  az  euangeliomi  hitre 
CTel:  Evang.  L  128b).  Ha  lakodalmat  tez,  liid  az  zegenieket 
(Fél:  Tan.  453).  Hiu  [híj]  vendegeket  (FortSzer.  N5b).  Híliatsza, 
Posaházi  deák,  logicns  társaidat  (Sámb:  3Fel.  757).  2)  [voco, 
nomino;  nennen].  0  hiuattatic  Elimélehnec  (BécsiC.  1).  Jesas, 
ky  hyvattatyk  Cristusnak :  Jesns,  qui  vocatur  Christiis  (JordC. 
357).  Kynek  [hogyan]  akamaa  hynya  ewtet  (ÉrdyC.  345).  Hy- 
wod  awagy  newezed  ewneky  neweet  Jesusnak  (343).  Hiad  az 
6  nevet  marianak  (TihC.  115).  Kyt  myndenkoron  anyának  hi 
vala  (MargL.  2).  Az  lelky  zegenyek  bodogoknak  byuatnak 
(VirgC.  124).  Miképpen  hiya  ötét  wranak  ?  quomodo  vocat  eum 
dominum  ?  (Helt :  UT.  F7).  Ne  hijatoc  engem  Naomiuac  (MA  : 
Bibi.  1241).  Irgalmasságok  attyának  hivatol  (Pázm:  Préd.  545). 
Aristoteles  az  embert  híja :  minden  lelkesállatok  közOtt  legoko- 
sabnak  (Dly:  Préd.  11.153). 


[Szólások).  Valamibe  hí.  Az  isten  gondviselését  tagadgyák 
vagy  kétségben  híjjá  k  (Tof:  Zsolt.  666).  lia  azok  iramok- 
ban meg  vétkozhottenok  volna,  az  sz.  Írásnak  isteni  méltikiga 
kSnnyeu  kéltségben  hívódnék  (Pós:  Igazs.  Ll6).  Kétségbe  nem 
híimtó  liitelesség:  fidas  liquída  PPBl.  Vmm  hí.  Neveden 
híttalak  (Mad:  Evang.  42).  Vmire  hl.  Kihívom,  bajra 
hívom,  újgerlem :  provoco  PPBl.  Bajra  hívó :  provocator  C. 
Kardra  híni  valakit :  jemimden  herausfordem  auf  ein  duell 
(Adámi:Spr.  194).  Seg  itsé  gr  e  hivom:  imploro,  contastor, 
quirito  C.  Akaranak  hynya  némely  vitézeket  az  conuentnok 
segedelmére  (DomC.  126).  Valakychyoda  hyuangya  segycljygre 
az  vniak  ew  neuit,  iduezvvl  (Komj:SzPál.  82).  Vendégségre 
má.st  nem  hij  (Lá.szló :  Petr.  175).  Vmhd  hí.  Byzonsaghwl 
hyvom  menyet  es  feldet :  testes  invoco  c^ieluni  et  terrum  (JordC. 
268).  Az  istent  as  embereket  hiuc  bizonsagul :  deos  hominesque 
testamur  (Decsi :  S.1IIC.  24).  Bizonsagul  hílac  (Kár:  Bibi.  L456). 
Csak  head  segítségül  (LevT.  11.76).  Mikor  az  isten  seget- 
segfil  hiuattatic  es  nem  siet  meg  szabadetani,  sokan  azt  alettyac, 
hogy  nem  liallya  az  mi  keresőnket  (Tel:  Evang.  L389b)  Er5s 
hittel  hijunc  segéAségfil  (MA :  Scult.  259b).  Híy  .segétségSl  enge- 
met (Zvon :  Post.  45).  Minekelőtte  segétségűi  hinánk,  már  jelen 
vagyon  (Csúzi:  Síp.  272).  Vmivé  hi.  Tyztellyed  te  baratydot,  kyk 
tégedet  ez  ydneppre  vendege  hyutanak  (Ehi-C.  38). 
Hogy  híhna  vendéggé  (DebrC.  213).  Vendéggé  híuá  mind  az  5 
attyafiait  (Kár:BibL  1.301).  Vmivd  hi.  Senky  nynchen  te  nem- 
zethsegedben,  ky  hywattatneek  az  uewel  (ÉrdyC.  345). 

alá-hi:  devoeo  MA.  herabruten  PPB. 

be-hi:  íntrovoco  C.  intervoco  MA.  Iiineínrufen  PPB.  Be 
hywan  az  apostolokat :  cum  advocassent  apostolos  (JordC.  724). 
Biigemet  wk  be  hyunak  az  kapítulumba  (Vü-gC.  66),  Meg  pa- 
rancsok nékik,  hogy  hamarsággal  tanácsit  es  hadnagit  behiná- 
íak  (Lép:  PTiik.  in.129;. 

égyben-hi :  convoco  C.  MA.  zusammenrufen  PPB,  Egybe 
hywan  Jesus  hw  tyzenket  tanythwanyt  (JordC.  381).  Egyben 
hywaa  az  magyary  wrakat  (ÉrdyC.  496).  Kiket  mind  egíbe 
hiuan  zent  Ferencz,  monda  eg  fráter  Massevsnak   (VirgC.  74). 

egybehiváa :  convoeatio  C.  MA.  zusammenrufung  PPB. 

el-hi :  ínvíto,  avoco,  evoco  C.  accerso,  advoco  MA.  beruf'en, 
eínladen  PPB.  [abberufen].  El  hiuatek  az  oruos  (VirgC.  37). 
Egy  az  test,  es  egy  az  leWk,  míkepen  el-ls  vattok  hivattatván 
egy  remensegre  (Szár:Cat.  G),  Jó  lelki  esmeréssel  mehetek  el 
minden  órában,  valamikor  az  én  istenem  el  hí  (Gér:  KárCs. 
ni488). 

elhívás :  avocatio,  ínvitatio  MA.  abführung,  wegrufung,  em- 
ladung  PPB. 

eUiivatal :  accersitus  MA. 

elö-hi  :  advoco,  accerso  MA.  hinzuberufen  PPB.  Hyd  elSwe 
az  myweseket  es  fyzesd  megh  h\V  j-wtalmokat  (JordC.  416). 
Elówe  hywaa  az  ew  rokonságának,  kopaz  Lazlonak  flyayt 
(Érd)^.  395).  Eleue  hywa  menyeth  fellwl :  avocabít  caelum  de- 
sursum  (KulcsC.  120).  Hiyuc  elo  a  leant:  vocemus  puellam 
(Helt:  Bibi.  I.  L2).  Hyd-elfi  a  munkásokat  (Pázm:  Préd.  331). 

félre-hi :  voco  ad  partém  Kr.  [beíseite  rufenj.  Fél  feli  hivom, 
félen  hivom :  sevoco  C. 

föl-hí:  [hortor,  evoco;  aufrufen,  auffordernj.  Ky  Öeel  hy- 
wattataal  az  archangyaloktwl  (ÉrdyC.  520;.  Zenth  Pal  az 
meoney  kenerre  sokakaath  fei  hywa  (SándorC.  6). 

hátra-hi :  revoco  C.  MA.  ztirückrufen  PPB.  Mj-nd  azokat 
tellyes  lelkem  zerent  hatra  hy\vom  es  meg  niaslom  {Ér.sC.  266). 
K8nyfl  az  szót  szádból  kí-botsátanod,  de  azt  nehéz  az  után  hátra 
hínod  (Rím:  Ének.  296). 

hátrahivás :  revocatío  C.  MA.  zurüekberufimg,  wíderruf 
PPB. 


1419 


MIVIUIN-Ml— Kf^mVAn 


jirj.'\i  II  *  /\i/VL 


I  li  >  t\it\i-t 


hívton-hi :  aceito  PP.  anreizen,  locken  PPB.  (Boni:  Préd. 

407). 

ki-hi:  I)  evoco  ;  liiimusberufen  PPB.  Egiptüiiibol  liywan  ky 
en  tt'yaniat:  ex  Aegypto  vocari  filium  meum  (JordC.  360). 
MynddMnhato  wr  isten  ky  liywa  anyánknak  niolieeMl  Jesust 
(ÉrdyC.  343).  2)  provoco,  excio  U.  aufiordnrn  PPB.  (fordem, 
heran-sfordernj.  Felelj-meg  azoknak  a  kik  kiliiunak,  vagy  ful- 
tésziiek  veled :  responde  iis  a  quibiis  ^provocere  PPBI.  Kiliija 
az  oUeukezűkít :  ki  fedd  meg  engem?  (Illy:Préd.  1.442).  Az 
halálra  itiltetett  a  fellyeb  való  tSrvény  székre  kiliiv  avagy  appel- 
Iái :  condemnatas  ad  snperiua  tribimal  provocat  seu  appellat 
(Com:  Jau.  135).  Ott  egy  .sarkalat  erdSben  be  alván,  a  váradi 
t5r5k5ket  ki  hijac  (Barttia:  Krrtn.  121). 

[Szólások].  Nem  fenyegeti,  b  a  y  r  a  ki  nem  li  i  j  a  (Land :  Uj- 
Segíta  1.336). 

kihívás:  1)  evocatio  C.  berausrufimg  PPC.  8)  provoeatio, 
expastulatio  MA.  ansfordenmg  PPB. 

kihivatal:  [evocatio;  heransrnfungl.  Megirja  Mo.se.s  Abra- 
hamnac  istentől  való  kihivatalát  az  ő  lakta  toldebfll  (MA ;  Bibi. 
I.IO). 

kihívó:  evocator,  provoeator  MA.  auft'orderer  PPB. 

le-hi :  devoco  C.  MA.  lierabrnfen  PPB. 

még-hi :  1 )  revoco  MA.  zurüekrufen  PPB.  Mégakarnac 
okét  fognioc  es  Szolgalatfokba  mégliionioc :  ad  .suum  servitntem 
revucare  (BécsiC.  18).  Bfnnec  fortézetéaségénelkül  liiutmeg  en- 
gemet (39).  Kv  jmadsaganal  halairól  életre  meg  byva  (DoniC. 
312).  8)  reeanto  C  [widerrufen].  Meg-hivom  beszédemet,  vallá- 
somat meg-tagadom ;  reeanto  PP.  El  mulbic  az  zSnetsegSc,  mert 
meg  liiuae  az  fogadást  (DebrC.  406).  Az  fráter  zinenek  tSredel- 
nies.segeuel  fel  fogada,  hoé  ha  megh  nigaznek,  mondásat  megh 
hiiia  (TihC.  84).  Vr  nemzeteknek  tanáéit  meg  zaggatta,  népek- 
nek gondolatfokat  meg  hyia :  reprobat  (DöbrC.  80).  En  hajaso- 
mét vtalatossa,  az  mellek  en  zambol  zarmaznak,  nem  tezem 
meg  hytta :  non  faciam  irrita  (164).  Az  terhe  fel  vételét  soha 
meg  nem  bihattyak :  oneris  a.s.sumptio  nnnfpiam  revocabitur 
(Ver:  Verb.  112). 

meghihatatlan :  1)  irrevocabilis  C.  MA.  [nnmderi  uflich] 
nicht  zu  uidernifen  PPB.  Akara  megmutatni  istennee  nehéz  es 
meg  hibatatlan  baragiat  (BécsiC.  212).  Megh  hihatatiau  senteu- 
ciat  lezunk  neendflk  (KazC.  4).  A  myth  Írtam,  megh  hyhatat- 
lan  iriam  (VVinklC.  210).  Meg  hibatatlan  szamkiuetesre  es  vtolso 
büntetésre  melto  (Zvou;  Osiand  161).  Meghihatatlan  bizony- 
ságot tesznek  (Nyr.  X1I.416.  Gér:  KárCs.  rV.20O).  2)  unwider- 
bringlich  PPB. 

meghívás :  recantatio,  revocatio  MA.  mderruf  PPB.  Az 
privilégium  lo  szál  a  fejedelemnec  ki  fejezet  meghívása  altal-is : 
per  renovationem  expr6.ssam  (Ver:  Verb.  242). 

megbivatlan :  irrevocatus  MA. 

méghívhatatlan:  irrevocabilis  MA.  tinnriderbrínglich,  nicht 
zu  widerrufen  PPB. 

Ö8zve-hi :  concio,  concieo  C.  convoco  MA.  zusammenriifen 
PPB.  Oszve-bíni  az  ebeket :  canes  venatorio  eornu  vooare  PP. 
Ki  tiszti  hat  az  gyiMest  5zu5  hinya,  az  feiedolemeie  vagy  penig 
az  papae '?  (Zvon :  Osiand.  84). 

reá-hi :  aicerso,  advoco  MA  darznrufen,  binzurufea  PPB 
Kyketb  my  vrvvnk  ysten  reaya  hyvand :  iiuoscunu|U6  advotave- 
rit  (JordC.  713^.  Aletode,  hogy  az  kfis.segetis  rea  kcM  hinia  az 
gyűlésre  (Zvon:  Osimid.   H3). 

réáhivás :  aoeersitus,  advocatio  MA.  evocatio  Ver:  Verb. 
284.  binzubttrufung  Pi'B.  [vorladuug]. 


reáhivatal :  evocatio  Ver :  Verb.  284.  [vorladungi  Idézet  és 
rea-hivatal  (Kász :  Kit  2).  A  reá-hivatal  nem  egyéb,  lianem  tőr- 
vényre való  el5-bivás  (59). 

vi88za-hi  :  revoco,  reamo  C.  [widerrufen].  Vissza  nem  hiva- 
tott :  irrevocatus  C.  Ha  visza  nem  hinad,  az  az  hatra  nem  ha- 
zudnad,  a  mit  irtai  (Tel:  Fel.  203).  Pelagius  vegezeset,  mint 
hamisat,  es  az  euangeliomi  tőrueunyel  ellenkSzőt  vizha  hia,  es 
semmisitti  (Zvon :  0.siand.  227).  Beszédét  visza  bivá  (QICat:Titk. 
.7, 

viaszahihatatlan :  irrevocabilis  MA.  [unwiderrutiich].  | 

visszahíható  :  revocabilLs  C.  MA.  widemiHich  PPB.  En 
vontam  ki  a  visza  nem  biliató  kardomat  (Land :  Uj.Segits.  I.2») 

visszahívás:  revocatio  MA.  widerrufiing  PPB.  Vakmerő 
mondásnac  jól  viszsza  hívása :  temeritatis  emendatio  (CzegI : 
Japh.  233). 

visszahívatlan :  irrevocatus  MA. 

Hiddogál :  vocito  C.  MA.  ofl  nifen,  ofi  fordem  PPB. 

öszve-hidogál.  Oszve  liiwdogalta,  kic  el  fiitottac  vala  (Bom : 
Préd.  427). 

Hívás :  vocatio,  vocatus  MA.  das  rilfen,  beruf,  einladung 
PPB.  Segilségro  hivás :  imploratio :  bajra  hivás :  provix'atio  C. 
Jesus  Cristusnak  neuenek  hyvasara  egy  papyay  embert  tamazta 
fel  (DomC.  314),  Az  isteimek  hívását  és  választását  bizonyossá 
tegyük  az  jó  élet  által  (Pázm :  Kai.  382).  Szentek  segit.ségől- 
hivása  (Hly:  Kat.  28).  Az  í.steimek  segédségfli  való  hivása  (KCsipk : 
Woll.  341b). 

Hivat:  1)  accerso,  jubeo  vocari  MA.  [nifen  lassen,  holeii 
la.ssen].  Hyvasd  ede  Symont  f JordC.  741).  Hivata  ti-ater  Bemal- 
dot  (VirgC.  87).  Az  tSfő  legényit  ide  kellene  hivatni  (RákGy: 
Lev.  144).  Én  mindgyárást  hozzám  hivattam  (Gér:  KárCs.  III. 
454).  2)  [jubeo  nominari ;  uennen  lassen].  Magát  istennek  hi- 
vattia  vala  (CsomaC,  92). 

be-hivat :  [vocari  jubeo ;  beroinrufen  lassen,  einberufen  la.s- 
sen]. Be  hyvataa  Faraho  Egíptomnak  bőlczeyth  (JordC.  IÁ). 
Csáki  László  a  boncbidai  cseréken  vadászván  Bánffi  Dienes  meg- 
tudta s  hívatta  be  ebédre  (Haz.  1.298). 

elö-hivat :  [vocari  jnbeo ;  nifen  lassen].  ElSwe  hywataa  az 
fráter  Mariuost  (ÉrdyC.  339b).  Elew  hiuata  frater  Masseost  (VirgC.    , 

75). 

reá-hívat:  evoco.  Ha  az  meg  tiltó  fjlt  rea  nem  hivattya: 
sí  prohibentem  contra  se  legitimé  evocare  non  poterit  (Ter:  Verb. 

284). 

Hivatal :  1)  accersitus  C.  vocatio  M.4.  berufung  C.  rufung 
PPB.  [nif ).  Az  fi  hivataljára  jöttem :  ipsius  lircessitu  veni  PPI. 
Csak  az  eedes  Jasus  newnek  byvvatallyaban  ydwezwlhetnek  az 
emberek  (ÉrdyC.  119b).  Felele  wr  istennek  hywatallyara  (562bi. 
Engeduen  ez  liiuatalnak  iwue  frater  masseo.sal  z*>nt  Ferencz- 
hez  (VirgC.  21).  Nem  twrhetem  hogy  meg  ne  reiteralyam  [meg 
ne  újítsam]  az  bywatalt  (KMNy.  U.102).  Az  ew  felsége  parau- 
cholattyatli  rs  bywatallyatb  jiil  erthem  (118).  Hivatalja  érkezett 
üiman  alólnd,  Szatniárról  (Nyr.  XIV.461).  A  sátánt  hívod  előlV 
Nem  vár  fi  hivatalt,  mert  sokszor  itt  toppan  (CV)gl:  OrszRoml. 
472».  T.sak  azért,  hogy  hivatallyára  ebédlfl  házába  nem  méue, 
kiiízé  királyi  udvarából  (l'ázni:  Préd.  248).  Az  istennek  küldésé- 
ből és  bivatallyálxil  kezdenek  az  tanitá.shoz  (Pázm:  Kai.  112). 
Hallyátok  meg  amaz  őrvendete.s  hivatalt:  jertek  el  en  atyám-  ' 
nak  áldottai  il^p:  PTilk.  III.321).  A  Kristus-is  süvölt,  midőn  > 
kit  kit  magához  lii ;  e  bivá.snak,  vagy  bívatjUiuik  sfivóltése  két- 
féle (Mail:  Evjuig.  347).  A  piaczon  hivatalt  váni  ember  iSzíitbui :  < 
Dom.  189),  Rövid  hivatjillal  pőrbou  foghatni:  bo'vi  evoi-atÍMiio 
in  caiisam  attialiere  poterit  (Ver:  \'erb.    131)   2)   otliciimi    t 


14C1        Hn'ATALOCSKA— HIVATTATANDÓSÁG 


benif,  amt,  pflicht  PPB.  Tiszt,  liivatal :  officiumj  die  pfl  icht,  das 
amt  C<)m:V(vst.  130.  Hiwofal,  Hivotol,  nomen  viri  1208.  1217 
(0,iiiár>.  Zpcpiisoiinek  \r>víg»,  ky  my  liyu.italonk  íquao  pst 
vwatio  nostra)  flelmagaz.tattatyk  (EliiC  115).  Zentli  liywatal- 
nak  re«!Osy  vocationls  iMiisortes  (JuidC.  802).  Iliuataliuikiiac 
kSnetaselw  .■<?  uoszedolmec  se  Ixitrankozíusoe  akadokiit  ne  tolie.>!se- 
net  (Tel :  EvaiiR.  1.81).  Az  isten  nieíieriViti  az  Mdses  hivatalát  czu- 
dackal(MA:  Hibl.  1.51).  Szükség  a  szilieknek  érteni  köteles-ségeket 
és  liivatallyokat  eyermekek  novelásélien  (l'ázni:  I'réd.  191).  Miny- 
iiyájan  opyenlí  állapoti'ik  és  egy  liivatalnk  vagynnk  ablian,  liogy 
felvettük  a  Kri.stiis  bélyegét  (979).  Mindenekbon  a  tini  engedel- 
mességnek hivatallyát  bé-tölcsem  (Pázni:  Imáds.  7i.  llivatallyát 
tudgya  immár  minden  (Zrínyi.  1.91).  A  iwpoknak  liivatalát  sem- 
minek kell  tartani  (CzeghMM.  38).  Hivatal  nélkül  akart  czé- 
gért  tenni  a  bérmálásuak  iMatkó:  BCsák.  Elíb.  1).  Hivataltok- 
ban meg  ne  csilkennyetek  (Mad:  Evang.  42).  A  próféták  hiva- 
lallya  a  következendíköt  meg-j»vend(ilui  (Illy:Préd.  1.108).  A 
ki  minket  gonoszra  viszen,  az  ördög  llivatallyát  gyakorlya  (428). 
Dolgait  avagy  liivatallyánac  ré.szeit  szorgalmatos.saggal  osele- 
ke."!zi  (Com:Jan.  196).  Atyáiiktijának  a  felesége  a  kajmakánné 
szolgalatjában  vagyon  miwóné  liivatalban  iMik:  TíirL.  14).  Azon- 
ban elevenedik  a  bíin  méhében,  és  rövid  honap<jk  múlva  anyai 
hivatalra  szorittya  (Fa! :  NE.  107).  Nagy  kölömbség  váltya  a  sok 
féle  hivatalt  íFal:  UE.  418). 

(Sz61á.sok).  Vásárhelyi  István  a  pü.spöki  hivatalba  be- 
áll i  t  a  t  é  k,  mellyet  az  urak  megértvén,  azon  meg-nj-úgovának 
(Bod:  Pol.  169).  Az  hivatalban  kik  el  nem  jártok  (Thaly: 
VÉ.  1.45). 

Hivatalocska :  [munus  exiguum ;  amtchenj.  Az  ő  hivatal- 
lyocskájokhoz  latnae  (Zvon:  Post.  11.400). 

Hivatalos :  vocatas,  invitatus  MA.  gerufen,  gefordert,  gela- 
den  PPB.  Istentewl  valanak  kymol  kynra  hyuatalosok  (EhrC. 
19).  Gondoluan,  hogy  enk  voltakuobía  erre  hyuatalosok  (81). 
Sukac  vadnac  hiuatalosoc  (MünchC.  50).  Sokak  az  hywatalosok  : 
multi  sünt  vocati  (JordC.  416).  Kérlek  titeket,  hog  meltan  iar- 
iatok  az  hivatalban,  melbe  hivatalosok  vattok  (DöhrC.  375). 
Hiuatalos  .szentec :  vocati  saucti  (Helt :  UT.  p.  2).  Az  Jehoua 
meg  szentelte  az  fi  hiuatalosit  (Fél :  Tan.  434).  Hiuatalos  ven- 
dég :  invitatus  (Kár;  Bibi.  1.302).  Arias  nem  volt  istentfii  hivatalos, 
az  ó  szakadásának  terjesztésére  iPázm:  Kai.  114 1.  Az  hivatalos- 
nac  ti.szti,  hogy  jelen  légyen  :  invitati  est  comparere  (C'om :  Ve-st. 
58).  Vacsorára  vagyunk  hivatalosok  (Hall :  Paizs.  222).  Hivata- 
los vólt  erre  a  mulatságra  az  egész  városnak  színe  (Fal:  TE. 
646).  Ór5m5kre  hivatalosok,  a  kik  félik,  szeretik,  hiven  szol- 
gállyák  az  istent  (Fal:  NA.  197).  Azt  akarod  nyilván,  hogy  az 
egész  majorságot  ki-tálaljam  egy  ebédre,  hogy  dermedjenek  a 
hivatolosok  a  sok  tiatalok  miatt,  és  úgy  el-ázzanak,  hogy  .se 
eszekkel,  se  lábokkal  ne  bírjanak  (Fal :  NU.  305). 

Hivatalás :  [accersitus ;  rnf,  berafung].  Yettem  ede  ty  hy- 
waíalastokra :  veni  accersitus  (JordC.  743). 

Hivatatlan :  non  accersitus  MA.  non  vocatus,  invoeatus ; 
nicht  gerufeu,  ungeladen  PPB.  Nekem  az  tetszenék,  hivatatlan 
is  menne  alá  Fejérvárra  (MonTME.  V.204). 

Hivatlan :  invoeatus  C.  non  vocatus  MA.  *acleti,  eitra 
pocationem  MAI.  [ungerufen].  Akar  ferfiv  akar  nemberi  hiuat- 
lan  bemenend  kiralnac  palotaiaba,  legottan  megőlettessée  (BécsiC. 
58).  Hiuatlan  mene  a  papi  feiedelmekhőz  (DebrC.  152).  Hiuat- 
an  vendég :  Miconius  vicinus  (Decsi :  Adag.  219).  Nem  mehet 
K)hová  hivatlan  (Szathm:  Dom.  189). 

[Közmondások].  Hiuatlan  vendégnek  aytó  meget  helye  (Deesi : 
&dag.  16) :  ad  consilium  ne  accesseris  antequam  voceris  MA. 

Hivattatandóság :  fvocari  debere ;  daas^ — zu  rufen  Lst). 
Zliristasnak  segítségül  hivattatan dóságát  tagadják  (GKat;Titk. 
260). 


HIVÓ-HIÁBA 


1422 


Hivó :  I )  vocator,  accersitor ;  weihel  der  einen  holet  C. 
viH'aiis,  in\itator  MA.  bemfer,  einlader  PPB.  Mel  kegyo  nem 
halya  meg  hyuoknak  w  hyuatalyth :  vorem  venofici  incantantis 
iKnlcsC.  137).  Az  ékesség  a  taitalan.ságink  bivoja  (llly:Préd. 
II  2191.  Jí)  voeativus  Cori'Gramm.  26. 

Hivogat:  vocito,  invito  MA.  oft  rufen,  beriifon,  einladeu 
PPB. 

Hivogató :  accersitor  C.  vocitator,  invitator  MA.  der  oft 
nifet,  einlader  PPB.  Kik  legyenek  a  hivogatók  a  lakodalomra? 
(Mad:  Evang.  749). 

2.  HÍ,  HÉ.  Hia  vminek:  defectus  MA.  maiigel  PPB. 
Kychyn  hea  wala  (I.«vT.  1.263).  Melynek  nem  sok  héja  (11.100). 
E^  heiod  uagon  meg  teneked ;  ha  azért  meg  tartotta  uolna, 
nem  monta  uolna  \^-noki  azt  ah  Chri.stu.s,  hog  meg  hia  va^n 
(Ozor:  (3irisL  78).  Egy  hea  sem  lészen  azoknar  (Helt:  Biljl.  IV. 
58).  Még  egy  mása  hea  vagyon  (Helt:  Arithm.  14).  Ha  nincsen 
valami  héja  az  harangnac,  hangos  .szózatot  ad  (Hall:  Paizs.  23). 
Az  meni  hijok  wadnak  az  keonjueknek  (lIjMM.  III. 3.57).  Semmi 
liija  nem  lett  azoknac:  non  periit  qnidquam  (MA:  Bibi.  1.270). 
Az  phariséusoknac  igasságánac  sziv  liija  volt,  szivból  volt  fogyat- 
kozása (MA :  Scult.  762).  Magok  sem  fudgyák  meg-gondolni,  mi 
héja  légyen  itt  az  áldozatnak  (Pázm:Kal.  736).  Juhod  seregé- 
nek te  tudod  hány  héja  (Rim :  Ének.  87).  Négy  száz  lovasnál 
több  híjok  vagyon  (RákGy :  Lev.  242).  Krisztus  uyájjának  ne 
légyen  egy  híjjá  (Tlialy :  Adal.  1.69).  Nints  héjam  semmivel 
(Kónyi:  HRom.  20).  [Vö.  HIÚ] 

[Szólások].  Keues  heia  vólt,  hogy  nem  vetté<-  Nándor 
varast  is  (Helt:  Króa  190).  Keués  hijá  vólt,  hogj  minden  gonos- 
ságba  nem  merflltem :  péne  fui  in  omiii  malo  (Kár :  Bibi.  1.605). 
Kicsin  héja,  hogy  meg  5tet  is  meg  nem  haborétottác  (Zvon ; 
Post  11256).  Czac  kicziny  hijá  [így],  hogy  majd  elhiteted  velem, 
hogy  keresztyénné  legyec  (MA:  Scult.  620).  Kicsiny  hijja  volt, 
hogy  az  én  hitemet  el-nem  fordította  (Perny :  LFl.  41).  A  nagy 
seregnec  valami  hiya  esséc  (Helt:  Krón.  14.  Toln:  Víg.  213). 
Megmérettél  az  fontban  és  hijával  találtattál:  inventus 
es  minns  habens  (MA:  Bibi.  11.162).  Ezek  ugyan  szépek,  de 
még-is  nem  eppek,  hanem  hijokkal  vadnak  (Szentm : 
Kaim:  7).  Héjával  való  vagy  félbeharapot  beszéd  (Mad:  Evang. 
."i97).  Eny  heyonkal  wagyonk  (LevT.  172).  Miczoda 
heáual  vagyoc  még  ?  quid  adhuc  mihi  deest  ?  Helt :  UT.  8). 
Egy  heáual  vagy :  imiun  tibi  deest  (Helt :  UT.  L.  8).  Czac 
egj'  czonttya  hejaual  is  nem  leszen  (Boni:  Ének.  273).  Aiiy- 
nyi  héjával  olcsóbban  meg-veheti  (Hall:  Paizs.  Eh'b.  1).  Min- 
dennap egy  nóta  hijával  vagyon  (Czegl:  Japh.  91).  Készfilet&nk 
.semmi  hijával  nem  lészen  (Mad:  Evang.  60).  A  regiment  mennyi 
köpönyeg  hijjával  vagyon?  (RákF:Lev.  1.410).  Csak  a  héjával 
voltak,  hogy  reá  nem  rohantanak  (Land:  UjSegits.  11.104).  Mi- 
heával  volty  a  heával,  hogy  . .  .  (lUy:  Préd.  II.513i.  Ha  eggyet- 
leu  egy  bűnnek  h  e  j  a-n  e  1  k  ú  1  minden  vétket  el5-számlá- 
lunk  a  gyónásban  (Pázm:LuthV.  122). 

Hiába,  hiában,  hijában,  héjában,  héába  (,héába 
Lá.szló:  Petr.  151.  hibán  Tin.  186):  frustra,  inca.s.suni  C.  inani- 
ter  MA.  vergeblich,  ohne  ursach  PPB.  Hyaba  aluan  a  vasart : 
stantes  in  foro  otiosi  (MünchC.  50).  Heyaba  bócólnee  engemet 
(84).  Heyaba  zantotok,  merth  mynd  ellenség  emeezty  megh 
(JordC.  114).  Ne  haggya  heyyaba  el  mwlny  az  ew  bezeedeeth 
(179.  297).  Heyaban  boczatak  el  hwtet :  dimiserunt  inauem  (599). 
Oknalkyl  heyaba :  praeter  rationem  (79).  Yme  heyaba  mwkal- 
kottam  (ÉrdyC.  342).  Oknalkyl  heyaba  emeztSttem  meg  az  en 
erősseeghemet  (342).  KSltnek  es  mynd  heeyaban  leezen  (517). 
Nem  vette  heyyaban  az  dychSseegnek  koronayaat,  de  nagy  sok 
mwkawai  (ö20b).  Heyaban  es  yresen  el  nem  bochatot  (ÉrdyC. 
640).  Istenek  neuet  heiaba  ventem  (VirgC.  5).  Az  w  ideyet 
heaban  nmlata  el  (100).  Az  kémed  parancholatyat  en  nem  vet- 
tem soha  heyabba  (LevT.  1.216).  Juta  meg  egy  haszár,  öklein 


1423 


HIÁBAVALÓ— HIÁNYOS 


HIÁNYOSSÁG— HIBBANÁS 


1424 


akará,  félön  szököllék,  kopiíi  liéban  jára  {Tia  186).  Az  tiszta- 
sagnac  elleiiségi  heiaba  erőlkődiiec  (Tel:Kvaiig.  1.242).  Nagy 
heaba  veszekednec'  (Mou ;  Ápol.  4 10).  Inteii  nevét  hiába  ne  vegyed 
(MA:  Kibl.  I.Ui;).  Mind  lieábaii  (MA:SR  75).  Mi  teliát,  úta- 
vesztett  balgatagok,  lieában  bolyongottnuk  (Pázni:  I'réd.  16). 
Illában  osiitt  munkája,  mert  egy  balat  sum  foghatott  (780).  Nem 
iiijában  liogy  illjen  regulát  adannk  ki  (CzegI :  MM.  24).  A  napot 
liejába  vtwztettem :  diem  perdidi  (Mad:  Evang.  558).  Hoában 
inoiidgyák,  hogy  az  e<5  nyelvek  tiszta  minden  epétiíl  és  kezek 
nem  fertízik  vérbon  (Fal:  NE.  57).  Az  asszony  a  sok  tzifrával 
rajta,  és  drága  mb;ízattyának  kevély  építményivel  heába  űl 
kerékbe,  ha  nem  t)id  a  beszédliez  (Kai :  NA.  195).  Héjába  volt 
a  szó,  magát  meg-liaklotta  (Gvad:Id(lt  77). 

[Közmondások].  Az  Christiis  koporsoiát  sem  szokták  heában 
Srzeui  (Decsi:  Adag.  136). 

Hiába-való:  vanus,  inauis,  úritus,  cassus,  nugatorius,  futi- 
lis  C.  sujKirvacaneus,  supervacuus  MA.  überflüssig,  vergoblieh, 
imnütig,  nichtig  Pl'B.  Hiában  való  be.széd :  scurrilis  dicacitas 
PP.  Heyaba  való  (vanus)  liA  zerzetesseghe  (JordC.  834).  Hyába 
való  beszidflek :  vanilo(iui  (Sylv:UT.  11.95).  Hyába  való  ember: 
homo  vanus  (115).  Eft'ele  heaba  való  istenekhez  szoktanac  vala 
(Mon;KépT.  71),  Heaban  való  beszed  (Fél:  Tan.  Elílb.  3).  Hiá- 
bjm  valóc  lé.sznec  az  gondolatoe,  mikoron  nintsen  tanácz : 
dissijKintur  eogitatione«,  ubi  non  est  consilium  (Kár:  Bibi.  1.611). 
Hijába  való  ember ;  homo  nequam  (MA :  Bibi.  IV  221).  Hiába 
való  voltáról  ez  életnek  (MA:  Tan.  744). 

Hiábavalóság:  inanitas,  futilitas  (X  vanitas  MA.  eitelkeit 
PPB.  Hiábanvalóságou  búsulsz :  de  minimo  laboras  PP.  E  vilá- 
gon, valahol  mi  vagyon,  mind  heiabanalosagnac  heiabavalosaga 
(Helt:  Bibi.  I.  f4).  Az  hijába  való.ságból  keresett  marha  meg 
kÍ8.sebJl :  svibstantia  festin;ita  minuetnr  (Kár:  Bibi.  L610.  Zrínyi 
1.93).  A  sok  heábavalóság  közt  ritkán  mutat  derék  észt  (Fal : 
UE.  405). 

Hiján,  hiáji:  boc  defectu  Kr.  [weniger  um — ).  Egy  liián 
húsz  :  unum  deest  ad  viginti  Kr.  Tyzz  heyan  zaaz  (JordC.  326). 
Hwz  hey;m  zaz:  octoginta  (584).  Egi  eztendfl  heian  zaz  ezten- 
dSs  (DebrC.  74).  Iluzh  hean  ziuigera  arani  (216).  Egy  hean  har- 
myc  eztendevk  el  muluaan  (ConiC.  219).  Három  nap  heyan 
harmadfel  honapya  (LevT.  1.8).  Égy  egy  hean  negyuen  negjiien 
űtest  szenuettem  (Born:  Préd.  291).  Egy  egy  hiján  ótezSr  vőtt 
a  /.sidóktid  negyven  negyven  plagákat  (CzegI :  MM.  190).  Kisebb 
a  hold  a  földnél  39-ed  része  héján  (Ker:Préd.  222). 

[Szólások].  Irgalmának  száma  nintsen  heán  (Rim:  Ének. 
!76),  Az  isten  igazán  itél,  ha  mit  hiján  talál,  azt  megbün- 
teti (Kisv;  Adag.  389).  Mégis  hiyan  teczczik,  hogy  hajói 
nem  edczik  a  szükségessebb  fegyvert  (Felv:  Dics.  33). 

Hiány:  [defectns;  maiigel).  A  mélt  autor  a  könyvnek  for- 
ditiísjit  éltében  ki  nem  nyomtathatta.  De  bfiven  kipótolta  ezt  a 
heányat  excellencziádnak  bökez(ísége  (Hall :  Tol.  Ajánló  lev.  2). 

Hiányos  (heárws  Pázm:  Préd.  333.  heyárws  Felv:  Dics.  6. 
hijános  Felv:SchSal.  2.  hiJJánossÁ^  Pós:  Igazs.  318.  hiányos 
Taru :  Bar.  280) :  defectuo.sus,  incompletiis,  dofectivus,  mancn.s 
mperfectiis  Sí.  [míuigelhaft,  unvollstandig].  Héjj'mos  értelmei 
valaminek :  maiica  cognitio  PPBl.  Az  ember-i.s,  mikor  ditsirik, 
fel-emelkedik  és  hiúságra  oszol,  ha  heano.s,  mint  Nabudiodono- 
zor  (Pázni;  Préd.  49).  Lássuk,  ha  hoánosok  nem  vagyunk  (65). 
Valamit  tselekedett,  fontba  voté,  és  mikor  úgy  találtatott  volna, 
hogy  nem  igaz  garatos,  és  liéános  levén  a  mértéket  megnem 
öti,  az  után  ada  azententziát,  hogy  életét  és  országát  elveszesse 
(642)i  Az  emberi  elégtétel  hijiinos  (C^egl:  MM.  155).  Elébbeni 
vallását,  a  szent  irás  mérő  serpeuyöjébon  aKig-mérvén  s  héjános- 
uak  találván  (Köl:  Idv.  6i.  A  mi  .szép  és  ha.sznüs  nom  lészen, 
liijános  (Kisv :  Adag.  53). 


Hiányosság :  defectns,  lacuua  SL  [mangelbaftigkeit,  udvoII- 
standigkeit].  (GKat:  Válts.  L  Elöb.  44.  Tí5rtT.»  IIL193.  László: 
Petr.  24). 

Hias  ihijos  Gvad:  Idót.  200):  [defectíviuj,  maiigelliaft|.  Lát- 
tyátok  az  hias  es  meg  fogyatkosztatot  derek  sereget :  videtis 
mediani  aciem  vanam  et  exhaustam  (Forró:  Curt  191).  A  böl- 
cseséget  hijosnak  lelem  (Gvad:  Idflt  200). 

[Hijasul] 

Hijasulás  :  [dofectus,  orschöpfimg].  Tárházának  is  az  ország 
.szabadsága,  oltalmazása  mellett  16tt  nem  kicsiny  hijasulásál 
nagyon  fájlalván,  mindeneket  előforgat  vala  (Szál :  Krón.  428). 

HIBA :  dofectus,  naeviis,  mondum,  aberratio  MA.  mangel, 
fehi,  gehrechen,  irrimg  PPB.  Vétek,  hiba :  menda ;  fehler  Com : 
Vest.  136.  Hibát  tőn,  és  nem  talála  az  hollót  a  nyillal  (líelt : 
Krón.  82).  A  vétkeket,  hibákat  meg-mutogatván  (az  Írásban, 
Com:  Jan.  155).  Melly  kéz  vasra  verte,  azt  kellett  tsókolni; 
igy  kellett  eleid  hibáit  pótolni  (Orczy:  KBltSz.  54). 

[Szólások].  Gyakorta  eshetik  hiba,  csorbaság,  és  fogyatkozás  a 
hitben  (Pós:  Igazs.  1.586). 

Hibái :  I )  (erro,  eiTorem  committo ;  fehlen,  fehlschlagen]. 
(Pázm:KT.  331).  A  ki  semmiben  nem  hibálbat  (Tam:  Jóak. 
85).  Nem  vélem  hogy  ebben  hibállyimk  (Gyöngy:  Char.  136. 
Gyöngy :  Cup.  49).  Mászor  tette  rabbá  hibáit  reménységi  (Gyöngy : 
KJ.  79).  Kitől  el-áll  az  isten,  hibái  reménysége  (150).  De  az 
bizodalom  sokszor  tud  bibáhii,  és  az  rozmarinrúl  csalánra  kell 
szálhii  (Thaly:  Adal.  1.144).  2)  [deficio;  fehlen,  maugeki].  Most 
az  hold  legnagyobb  erejű  planéta,  ritkán  hibái  annak  laurus- 
bokréta  (Thaly:  Adal.  L133). 

Hibálás :  [defectns ;  mangel].  Az  hibalasatis  tekencsetek 
az  funtban  vettetet  emberi  nemzetnek  (Lép:  PTük.  1L129.  65). 

Hibás:  defectu  laborat  [vitiosiis] ;  fehler  habend  PPB.  Hibás 
nedvességek  a  te.stben  (ACsere:  Ene.  194).  Hibás  kívánsággal 
meg  tölte  világot,  minden  ember  mohon  nyeli  maszlagot  (Orcsy : 
KöltH.  121). 

Hibaság:  [defectus  corporis;  körperliches  gebrechen]  (Megy: 
Bayle.  135). 

Hibáz,  hibáz-ik :  1)  erro,  errorem  committo  Kr.  [fehlen,  sich 
irren].  Mikor  az  egés.ség  mogbont-ikozik és  hibázik,  az  orvos  docto- 
roktúl  kell  tanácsot  kérdeni  (PP:  Pa.xA.647.657).Azisten  soha  nem 
hibáz,  s  nem  tsalatkozik  (DEmb :  GE.  27 1.  Nem  szabad  az  hadban 
kétszer  hibázni :  non  licet  in  bello  bLs  peccare  (Ladánj-i:  Decr.  7). 
Ugy  mérik  az  fontot,  hogy  egjenlő  légyen,  mert  ha  hibáz  miben, 
hozzíi  vetik  az  lattot  (Ben :  Ritm.  160).  Ebben  majd  az  egész 
világ  hibázik  (Betlil :  Élet.  48).  Nem  is  igen  hibáztam  [lövésben] 
(169).  Felette  igen  hibáznék  az,  a  ki  a  mái  püspíikflkről  tenne 
ítéletet  a  régi  magyar  országi  püsiiököknek  állapotjokra  (Bod : 
Pol.  4).  a)  [deticio;  fehlen,  mangeln].  A  mit  ember  a  természet 
világa  által  fel  nem  találhatót  avagy  abban  hibázni  tilált  (PHoi-v : 
AjxjI.  14).  Nem  hibáz  jutalma  a  munkjüiak,  hasznos  a  faradság 
saját  gazdájának  (Orczy :  KöltH.  89).  Nem  is  marad  soká  oly 
nemzet  keblében,  kinél  a  jó  erkölcs  hibázik  szivében  (54). 

még-hibáz:  [erro  ;  fehlen,  fiascomachen].  Midőn  meghibázna 
igyekezetibon  (MA:  SB.  344). 

Hibázás  :  [defectns,  malus  eventus;  das  fehlschlagen,  missei^ 
folg).  Oly  bizakodással,  hogy  felfogott  igye  nem  lesz  hibázással 
(Tlialy;  Adal.  1171). 

[Hibit] 

Hibitás :  abberrafio  Kr.  [irrtum,  fehler)  (Biró:  Micae.  Iti8. 
Kr). 

HIBBAN :  collabor,  deferor  com  impetu  PP. 


Hibbanás  :  delapsio,  coUapsus  subilaneua  cum  impetu  PP. 


1 


1425 


HID-HIDLAS 


HIDAS— HIDEG 


1426 


TTfn  (heed  ÉrdyC  434.  672b):  I)  poas  C.  MA.  briicke  PPB. 
RidvéePi:  ponKs  capifs  PP.  Cetiliida  (helysíg  neve  1138.  Knauz). 
llidvéee.  villa  12fil.  llídvég  1270,  Hydholou  \-illa  1272  (Czinár) 
Aruktouhyda  OiPlysct:  127li,  Jerney).  Pitóse-ssio  Preiiarthyda 
vocafa  128U  (Zii-hyC.  1.45).  Narliyd  1293(82).  Tharuasliyda  ISUi 
(175).  Lezjikada  az  Ijeod  alattok  (ÉrdyC.  434).  A  vyzbe  tazittak 
a  hidrol,  matroc  kodén  ■'*  liidou  inuiienee  (DebiC.  (j2(j).  Haion, 
vizén,  hidon  iarlinic  (Boni;  Evaiit;.  lU.líiti).  Aristoteles  le  ne 
tiuszitson  a  liidnil  (Czegl:  MM.  221).  Koliis\'arott  a  Iiidutc7.a  szeg- 
letén (BethhÉlet.  II.22ii.  Hidkapu  (KolTört.  401).  A  víz  oly 
n;igy  vala,  hogy  az  hid  i«dl;lsát  éri  vala  (Monlrók.  VIII 352). 
Az  Maroson  való  hidat  olállottAk  (ErdTörtAd.  1.206).  Bflven 
szoktak  a  kigj-elmetek  szekerei  az  én  hidaimon  járni  (Njt.  XII. 
416).  Hidat  csináltatott  ki  az  bástyán,  de  én  megirt;im,  hogy 
most  az  hadak  ott  kOriil  vminak  és  haduá  máskorra  az  hid 
csinállást  (RákGy:  Lev.  46).  Általjáró  hid  (RákF:  Lev.  1.237). 
2)  [deszka,  tálaló  deszka,  vágó  deszka?  transchirbrett  ?]  Tsináld 
hidi'a  (Szakácsmest.  72). 

emelcsös-hid :  pons  ariectarius,  ductitius ;  briicke,  dio  sich 
antlieben  lasst,  die  mau  wegnehmen  kann  PPB.  [fallbrücke]. 
l-YiggS  emelcsős  hidac:  pontes  pensiles  Com :  Jan.  91.  pons  ver- 
salilis  122. 

fa-hid :  pons  snblieius  C.  Lábokouálló  fa  hidak  és  fűggo 
hidak  :  pontes  sublirii,  et  pensiles  (Com :  Jan.  1 12). 

fölvonó-híd:  pons  versatilis  PP.  esostra  PPBl.  briicke,  die 
nian  aufziehen  kann,  fallbrücke  PPB.  ziigbrücke  Com :  Orb.  251. 
(KolTört  401). 

gyalog-hid :  trabs  trajectualis;  bürü  Sí.  (ste.g].  Hidacskác, 
pallóé,  bőriic,  gyalog  hidac;  ponticuli  Com:  Jan.  91.  (Com:  Orb. 
175). 

kö-hid  :  pons  lapideus  Sí.  [steinei-ne  briicke]  (Com :  Jan.  91). 

közép-hid :  [?]  Tartozik  csinálni  (a  remekelS  lakatosmester) 
egy  bótajtóra  való  pléhet  3  tompa  lövővel ;  a  kulcsszék  két 
kulcscsal,  egy  középhiddal  és  "forduló  köldökkel  (Nyr.  XI.525): 

repülő-hid:  [fliegende  briicke]  (RákF:  Lev.  1V.499). 

vágó-híd :  [laniena ;  fleischbank].  Tehén  vágóhidhoz  mégyen 
koplalásban,  hogy  májat  kaphasson  (RMK.  IV.243.  Ilosvaij. 

Hidacska  :  ponticuhis  C.  MA.  Com:  Jan.  91.  briicklein,  stég 
PPB.  Com:  Vest.  141.  Vőigiben  vagion  a  Oedromnak  fi  vize, 
kin  vagion  egi  hidoczka  (WeszprC.  6S).  Hidat,  és  liidatskiit, 
pállott  alkotunk,  épitfink  (Com:  Vest.  52). 

Hidal :  poutem  constrao  MA.  briicke  legén,  macheu,  auf- 
schlagen  PPB.  Nem  is  igen  hidlott  ezeknek  az  óllya  (Gvad :  RP. 
2661 

által-Mdal :  cv  Haióckal  a  Duna  által  hidlatéc  (Cserényi : 
PersF.  42). 

[Hidaltat,  hidlat] 

által-hidaltat,  által-hidlat:  (coastrui  facio  pontem,  ponté 
jungo;  überbrücken  lassen].  Száuát  által  hidlata  (Görcs:  Máty. 
79).  Ferdinánd  az  Dunát  általhidaltatta  (Monlrók.  111.105).  Az 
Dimát  Komáromnár  általhidlaták  (VII. 49).  Által  [hidaltatá  a 
Dimát  (Pethí:  Króa  244). 

Hidlal :  ponté  jungo  Kr.  [überbrücken]. 

álf^I-hidlal :  cv  Altalhidlalá  a  Dunát  Pestnél  (11384.  Kr). 

meg-liidlal:  a;  Az  árkot  meg  hidlaltác  (Helt:  Króa  202). 

Hidlás :  tabulatum ;  boden  PPB.  [briickung,  kuhbrückel. 
Az  hajoknak  ezt  az  farok  k5z5t  való  közit  liidlasokkal,  meg 
t61t5ttek  vala:  hoc  puppimn  intervallum  pontibus  stratis,  imple- 
verant  (Forró;  Curt.  118).  A  szabók  bástyája  jó,  tsak  hidlás  kell 
és  alája  való  fa  hat  SlBs  (KolTört.  402).  Egy  bumbi  kihenter- 
gett  éppen  az  hidlásra  (Monlrók.  XXI1L422). 

11.    NVELVrÓKT.    SZÓTÁK. 


Hidas:  1)  [ponté  instructus;  mit  einer  briicke  versében). 
Ilidus,  villa  1138  (Czinár).  Ad  locum  nomine  hydus  pótok,  qiiod 
fiuid.-mappollant  Berke-sz  .  .  .  (Szatmár  vármegye  1231.  Kamarai 
Márt.  Hydiistehik  (SzékOkl.  1.27).  llyda.s\nze,  flinniis  1116  (Czinár). 
'£)  hypagus  MA.  ponto ;  schiffsgattung,  sehiffliriicke  PPB.  Az 
snrfl  ,>!zegei:kol  moger&sittetet  kis  hidas,  nohezeb  terhet  el  bir 
az  nagy  széles  hajónál  (Prág :  Serk.  553).  Az  hol  gázoltato  hely 
nincsen,  hid.'Ls.'íal  (pontoné)  által  kelve  kőltóznec  (Com:  Jan. 
91).  Az  hol  hid  nincz,  hanem  hid.i.son  horgyak  altal  az  omliere- 
ket  (SzCsomb:  Utleir.  25S).  Ott;iii  eleikben  álla  a  nagy  .széle,s 
veres  tenger,  mellyen  sem  hid,  sem  hida.s,  sem  semmi  egyéb 
által  kőlt6zfi  &szkúz  nintseu  (GKat:  Vált*.  11.1197).  Hidasok  is 
megijedt  nepiiel  megrakodviin,  merüW  félben  lévén,  egymást 
hányják  t;iszigálják  vala  a  vizbe  (Szál:  KróiL  78).  Az  Tiszán 
ré.sz  .szerint  liidason,  rész  szerint  az  jégen  Altalköltözvén  (Mon.- 
Iiók.  XX VII.  197).  Az  gyalogját  maga  hidas-liajóira  rakván 
(RákF :  Lev.  1.644)  S)  [brückenwiicJiter).  Adott  a  hidas  csjuisz- 
nak  6  a  (MonTME.  1.28).  Az  ludasnak  1  ft  (89.  96).  Az  hi- 
dasnak   attimk  75  d.  (128). 

Hidaska :  [ponto  parvus ;  kleine  fiihre].  Egyéb  módot  nem 
látok,  hanem  hogy  a  Tiszán  lopnák  fel  magokat  könnyű  fegy- 
veres sajkák,  s  azokkal  egy  két  hidaska  (Monlrók.  XV.444). 

H  1 1  iTürt  (hideeg  WeszpC.  71.  hydeeg  lelessek  CornC.  344. 
hidig  Sylv:  UT.  1.50.  154.  hydek  vizet  NagyszC.  45.  hidec  vizet 
105):  I)  fi-igidus,  gelidus  C.  algidus  MA.  kait,  frostig  PPB. 
Hideg  vagyok  :  rigeo  C.  Hideg  mint  a  jég :  frigidior  salamandra ; 
hideg  étel,  étek :  gelatina,  cibus  gelatus,  coagulum  MA.  Hideg- 
kút, villa  1138.  Hidegséd  1281.  Hidegvíz  1378  (Oinár).  Valaki 
adand  eg  pohár  hideg  vizet,  nem  vezti  el  erdemét  (MünchC. 
33.  JordC.  385).  Ez  my  tartomany^vnk  hydeg  fúld  (ÉrdyC.  579). 
Az  hideg  hobol  wt  auagy  hat  gwngeliek  hot  gwngwiigete  (VirgC. 
31).  Az  hideg  idwert  álnak  vala  az  twz  mellet  (60).  Hideg 
szeles  idíi  volt,  úgy  hogy  a  mentét  is  el  állhatta  az  ember 
(Monlrók.  X\^517),  HidegSn,  az  az  rest5n  imádkoztak  (Mad: 
Evang.  394.  Csúá:  Síp.  329).  2)  frigiis,  frigedo  C.  algor,  algus 
MA.  kiilte,  frost  PPB.  Ei'ős  hideg,  rekedS  hideg:  frigus  acu- 
timi,  vehemens  Noni.^  13.  Még  az  erós  hidegek  el-nem  jöttek : 
ante  moestitiam  fi-igorum  PPBl.  Zent  Ferencet  hideg  kemenen 
gewtriuala  (EhrC.  28).  Vrnac  nara  es  hidege,  iol  mon^atoc 
vi-nac  (BécsiC.  132).  Hideg  es  úar  aljatok  vrat  (DöbrC.  230). 
Czak  felig  meleg,  felig  hideg  vagy,  hidege  vezet  meleg  vagy 
(Mel:  SzJán.  126).  Az  ho,  hideg  art  a  mezítelen  fattiaknak,  a 
kiket  Christus  mezítelen  talál  (47).  Itkfin  a  hidegen  nem  al- 
hatmic  (Kái-:  Bibi.  1.453).  Ha  hidegekben  született,  és  deder- 
gett,  olvadgyon  a  mi  szivünk  jeges  hidegsége  az  í  szerelmének 
tüzével  (Pázm:Préd.  107).  S)  febris  MA.  fieber  PPB.  Hideg 
corsag :  febris  NémGl.  362.  Az  hideg  léi :  febrio,  febricito  C. 
Reszketegas  hideg :  febiis  qiierquera  Com :  Jan.  58.  Mikor  iu- 
totuoba  lesus  Petemec  hazába,  lata  5  napát  fekette  es  hideg 
leiette  (MünchC.  27b).  Lata,  hog  hideg  lébe  (Sylv:  LT.  L12). 
Lata,  hogy  hydeg  lelne,  ees  illete  neky  kezet,  s  az  hydeg  el 
hagya:  vidit  eum  febrieitantem,  tetigitque  manum  ejus,  et 
dimisit  eam  febi-is  (Pesti :  NTest.  15).  Ha  négyet  fózed  meg, 
negyednapig  való  hideget  gyogyit  (Mel:Herb.  149).  A  katona 
könnyebben  végzi  életét,  mintsem  az,  a  kit  a  hideg  hónapiglan 
nyomorgat  és  lustán  tészen  a  koporsóba  (Fal :  NA.  222).  4) 
impotens ;  nem  asszonyembernek  való  PPBl. 

[Szólások].  Hirt  nem  ü-hatok ;  mert  ollyan  hidegek  jár- 
nak, hogy  a  hirek  is  megfagytak  (Mik:  TörL  20).  Igen  ió  a 
beteges,  hideg  gyomro  gyermekeknec  (Mel :  Herb.  159). 
Melly  boldog  kimenetelét  várhattyuk  annak,  a  mellj-nek  már 
szfiletésekor  megártot  a  félsznek  hidege  (Fal:  UE.  413). 
Ha  ezek  a  hidegvette  attyafiak,  istenes  elmélkedéssel  fel- 
hevülnének (Fal :  NE  57).  Mind  h  evét,  h  idegét  az  nyomó, 
raságnak   szenvednék   (MonOkm.   VU.206).  Szapora  essö  esett, 

90 


1427 


F0RRÓ-HIDEX3— HIDEGSÉG 


HIDEGSÉGES— HÍG 


hidegüli  fogott  az  idő  (Moiilrók.  XV.55U).  Ne  l'uj  be- 
vet, hideget;  ne  hizelkedgyél  mindeueklien  magadat  szab- 
viiii  íKer:  Préd.  233).  Myro  haggyatok  az  wr  istennek  zolgayt 
eben  zomebon  eshydeggel  meg  halny V  (ÉrdyC.  124b). 
Meghabialt  hidegei  (VirgC.  103).  Hideggel  liolt  meg  (Nyr.  X. 
469). 

[Közmondások  1.  A  mely  ebet  mcgb  forróziiak,  az  hidegb 
viztfil-i.s  fél  OíendÉl.  B6). 

forró-hideg:  [febris;  lieberj.  (Mik:  TörL.  409). 

gyujtovány-hideg,  gyujtokvány-hideg :  (febris ;  fie- 
hoi-].  l'erk()  ma  kileufzed  naigii,  hogy  az  gyerokvány  [?  ?| 
hidegben  fokszik,  minden  nap  vagyon  rajta  és  fölötte  nehezen 
fokiiszik  (I.^vT.  11.43).  Az  gynjtuvány  liideg  kezdte  loöbi  (223). 
Gyuitovauy  hidegSt  es  alatlimsiigot  meg  állat  (az  mak  ólai) 
(HoytheA:  KivK.  108).  Ha  (ezeknek  vizét)  iszod,  a  gyuytokuau 
liideget  meggyogyittya  (Mel :  Herb.  78).  Gyujtován  hideg  ellen 
(orvos.sá«,  OrvK.  21). 

jég-hideg :  [gelidus ;  eiskaltj.  Jég-hideg  szfive  mint  szalma 
ngy  éget  (Zrínyi :  ASyr.  308). 

Hidegeeske :  1)  frigidiuaculus  C.  frigidnlim,  subfrigidus  MA. 
etw.Ls  kait  l'Pli.  S)  febiiiiila  C.  frigusc-uliuu  MA. 

Hideged-ik,  hidegesz-ik  {Mdegúsúk  KBécsi  1572.  D8): 
frigasí'o,  rigoo  MA.  kait  worden  PPB. 

meg-hidegédik,  még-hidegszik :  inalgesco,  perfrigesco 

(;.  |erkalten|.  Meg  kezdő  hydogfidiiy  az  gonoz  twdomau  ew 
zyweebeu  (ÉrdyC.  520).  Az  meg  azot,  zaradot  es  hydegSdőt 
isteny  zeretetiieol  kyl  való  zywek  (568).  Mastan  veen  vagyok 
es  meg  hydegettem  (DomC.  234).  Meg  hidegődik  az  zeretet 
(TihC.  221).  Meg  hidegedett,  rőtteut  es  keseredett  sziunnc  niog 
vigaztaltatic  (Ború:  Préd.  251).  Meg  hidegszel  szerelmedben 
(397).  A  szeretet  meg  hidegszik  (Fél :  Tan.  524).  Az  atyaliui 
szeretet  megbidegeszic  sokakban :  refiigoscet  caritas  midtorum 
(MA:liibl.  IV.25).  Meg  hirtegralic  az  isten  igeietfil  (410).  A 
kicsin  szeretet  legkisseb  akadéktól  is  meghidegedik  (Illy:  Préd 
L337). 

Hidegit:  frigefaeio,  rofrigero  MA.  kiihlen,  kait  machen 
l'PB.  llidegítftr  algiticus,  frigorifiens;  hóval  liidegittetött :  niva- 
tiis  C.  Hóban  hidegített:  iiivatiis  PPBl.  Borliidogítíedény :  fri- 
gidaiium  MA.  Kedden,  egli  hidegető  kúdSk  lattatnak  (KBécs. 
1.572.  Ev). 

még-hidegit :  retrigero.  pertrigero,  frigefaeio  C.  (kiihlen, 
kait  machen].  Az  vizet  meghidegitsed  (Radv:  Ojd.  111.39.  KBéis. 
1572.  Ev2).  Igen  meg-hidegitik  az  emberekben  a  jó  cselekede- 
teltre-való  gyorsaságot  (Pázni :  LutliV.  112). 

méghidegítós :  refrigeratio  MA.  kiihlung,  labnng  PPB. 

Hidegítós :  frigeratio,  frigefactio  MA.  erküJihmg  PPB. 
Ikiiblung].  Ha  a  hévség  hidegitéssel,  a  fázás  melegítéssel  nem 
orvosoltatili,  megöli  az  embert  (Pázm:Préd.  69).  Ajtatosságiiak 
hidegíté.'iére  szintén  olly  batilmas  az  eretnek  tanitás,  mint  a 
hideg  viznek  a  forró-közzé  öntése  (Pázm:  Préd.  300). 

Hidegitő :  I)  frigorifiens,  algitícus  MA.  kait  macliend 
PPB.  [kiihlendl-  Hidegitó  edény:  frigidarinm  MA.  2)  retrige- 
rator  MA.  dor  da  kiihlot  PPB. 

Hidegl-ik:  [refrigcror;  kait  \verdenV|.  Voriték&uk  hideglic 
(CzegI:  Enoch.  1.15). 

Hidegség :  1 )  rigor  C  algor,  frigiditás  MA  hiuter  fiost, 
kiilte  PPB.  Hidegségnek  gyetlresemyat  kayaltouk  e,s  .sirakiiiial 
allonk  (EhrC.  31).  Az  halakat  meg  fiuagya  vala  nagy  hydeg- 
següek  jdeyen  (MargL.  22).  Yiiezolkegyek  zen  Pal  apa-stalhü 
zolgalni  istenek  liidegsegiiek  zegeusegebeu  (VirgC.  129).  Minden 


ffjle  mentségek  vagy  az  hidegség,  vagy  az  h§\vség  ellen  (Helt: 
Krón;  7b).  Talám  restség,  hidegség,  és  nem  igyenes  tzélra 
néz6  rendelés  volt  benne  (Pázm:  Préd.  59).  2)  impoteutia;  te- 
hetetlenség PPBl. 

Hidegrséges  :  [frigidissimtis;  sehr  kaltj.  Az  ho  felette  bydeg- 
sseeges  (ÉrdyC.  454b). 

Hidegül :  refrigeror,  defiigesco  Kr.  [erkalteu,  kait  werdenj. 

[Szólások].  A  szájjok  nem  hidegült  lepény  (Kónyi:  HRom. 
65). 

el-hidegül :  cv;  (Cristus  .•szolgálatában »  ez  mastauy  neepek 
el  hydegew  Itenek  (ÉrdyC.  .595).  Kik  itli  ez  velagba  az  isteni 
zeretett5l  elhidegíiltek,  fazyanau  naé  kenzo  hidegségbe  (NádC. 
81). 

meg-hidegűl :  deli-igesco,  rígesco  C.  erkallen,  kait  wer- 
deii  PPB.  MegbfiuSdic  hamisság,  sokacnac  meghidegSI  zerel- 
mec  (MüncliC.  58).  Mynd  niegh  bydeghwleenek  Kánaánnak 
lakosy  (JordC.  42).  Fel  gyohtanaya  sokaknak  zyveben  az  meg- 
hidegevlt  isteni  szerelmet  (DomC.  3).  Kezde  a  heny  kasát  fmiy, 
hogy  meg  bydegylyen  (P&sti:  Fab.  53).  Meg  hidegfii  a  szeretet 
az  emberekben  (Mou:  Ápol.  426).  Meg  hidegült  ágy  (Zrínyi  D. 
142). 

HTEDELilM  ihyeddmekel  ÉrdyC.  656b.  554b.  Atyedííiíiem 
DöbrC.  62) :  rofrigerium  AporC.  13.  Kulc-sC.  153.  (refrigeratio, 
refectiü ;  kühhmg,  erleichterung  labmigj.  Által  mentflnk  a 
tfizon  es  vizén  es  ki  hoztál  inSnket  hyedelmbe  íAporC.  13). 
Istennek  hyedelm  theue  yrgalmassaga :  misericordia  dei  (NémGl. 
249).  Somiuemci  hyedehnet  aua^  segedelmet  veuen  (VitkC.  94). 
Nagy  thodaak  hyedelmek  es  yrgalmak  leenek  az  ew  zent  ko- 
porssoyanaal  (ÉrdyC.  526b).  Kemeenseegnek  hyedelme  (607). 
Myudeneknek  ky valóképpen  való  hyedelm  vala  (MargL.  62 1. 
Maria,  halottaknak  hyedelme  (PeerC.  241).  Kezeetli  ydestova 
liannya  wety,  keresweu  magíuiak  hyedelmeth  (WiukIC.  81). 
Zegeimek  hyedelme:  refiiginm  pjmperi  iKuk'sC.  14).  Hogy 
hyedelmein  legyen:  ut  refrigerer  (96i.  Az  imádságnak  hiedelme 
(DomC.  41).  Ez  wylagnak  gyoryedetes  bywneuek  hyedelme 
(TbewrC.  29).  Kom jid  vészi  az  iir  kegyehne,  az  kinec  5  miudeu 
hiedehne  (MA:  Bibi.  V.151.  fVö.  HÍTVÖSl 

Hiedelémség :  cv  Zeles  vtat  teueo  m^ekSnk,  bozuan 
kiessegre  byedelSm.segre  (TelC.  163). 

Hiedelmes :  [refrigerans ;  kiihlend,  erqniükend].  Myndden 
hyw  ker(!zttyeii  lelkeknek  hyedelmes  nywgodjilmassaghy  van- 
nak gySkereztetween  az  isteny  ysmeretnek  erwendnte.s  lako- 
dalmában (ÉrdyC.  34b). 

[Hiadelmezl 

meg-hiedelmez :  (refrigero,  obmnbro;  kiihlen,  labeu,  er- 
frischen,  eninickeu].  A  bJit  megvégeznén,  egembe  meghiedel- 
mezee  magokat:  simul  expleto  jejnnio  refecerunt  (BécsiC.  22). 
Miután  méghiedelmeztetée  (recreatus  est),  esec  í  lábaihoz  (40). 
Fel.soge.snec  ioíaga  meg  hiedelmez  teneked :  obumbrabit  (Müiich- 
C.  108).  Marca  ö  vyanac  ntoHat  a  vizbe  öe  hyedelmeziomeg 
en  neluemet :  refrigeret  lingvam  nieam  (149). 

Hiedelmezet :  (rofirigeratio,  refectio ;  kiihlung,  labuugj. 
Lattatnaliuala  vizot  nioreitoniec  inkab  biedelmezetre  bog  nem 
italra:  ad  refocillaiidiim  potins  quam  ad  potandmn  iBécsiC. 
24). 

BXÉINA:  jliyaeiiaj.  Belbus,  üatva :  egy  igen  ravaa  okos 
vad  állat,  kit  hyaeuanac  is  liiunac  MAI. 

HIQ:  1)  liqnidns,  ÜnidiLs  iividns  MA  (tlüssig,  tüexsend, 
dünu,  weich).  Higan :  liipiide,  tliiide  MA.  Ezek  a  tojások  higaii 
lőttek :  die  oior  sind  neich  gesutteu  iKirBeaz.  63).  Ruka  az 
ezteragot  eczer  wachorara  hywa,  az  étket  az  aztalra  ewtte, 
mely  mykoron  hyg  wuhia,  az  ezterag   heyaba  wag  wala  hozza 


1429 


[HIOANYÍ'l— 1.  lllM 


HlMI— hImE>s 


1430 


az  ew  hegyes  orrawal  (Pesti :  Fab.  20b).  A  bjTs  almát  meg 
kely  tSmy  es  faoharny  es  annak  i-hak  a  tizta  bigiat  kely  roa 
tiMteny  (Frank :  HasznK.  21b).  Hig  esjet  felleg  .<")tétitetto  (Szontm. 
Kaim.  2).  Hig  iildozatiiai'  neveraüc  az  bort  vagy  olayt  (MA: 
Bibi.  1.33.  77).  Híg  t™kniony(Pázm:  Kai.  HGfi.  SS8.  Kr.).  Higaii 
sfilt  tiukmonyat  iuot  (Mih :  ÖrökÉ.  64).  Híg  lép  tészta  (Mi.sk : 
VKert.  22e).  Hig  vala  mint  a  liig  sár  (Ker:  Préd.  209).  Leveg'i 
liig  ég  (GKat:  Titk.  39).  A  bé-szivandó  híg  ég  (Felv :  SchSal. 
7).  Hogyha  .szádban  igen  hig  a  nyalod  (.51.  Az  eleven  kénesfi 
hig,  folyó:  hydr.nrgjTum  liquidum  ast  (Com:Jan.  19).  Az  hi- 
gaknac,  folyó  állatoknac  mértéki :  mensOTae  liqnidorimi  (165). 
Batas:  tonna  tseber,  bor  és  egyéb  higaknak  mértéke,  tizenkét 
ejtel  PPBl.  8)  hajló,  mint  a  voüszí;  vitilk  MA.  [biegsam, 
sehlaff].  Yo  liyg  vezzev  (PéldK.  0).  Turbáiának  szija-is  marada 
i«ak  higan,  az  mosolygó  népek  kflzt  addig  l;ikék  \igan  (Szentm: 
TFin.  9).  A  mi  gyarló  életSnknek  zabohizatlan  hig  fékemlőjé- 
nek  t-igan  való  megereszté.se  i  Rim :  Ének.  83).  Ne  tekerje  nyakát 
mint  a  liig  nyakú  ló  (PhilFl.  65). 

(Higanyú] 

Higanyiiság.  Hayiandosag,  higonyiiság  [így| :  *lentiHa. 
lentor,  flexibilitás ;  weiclie,  z;ihe  C.  Higaiijniság :  lentitia  MAI. 
Hajlandóság,  hig:üiyií.ság  [ígj'],  enyvesség :  leutitia  PPBl. 

Higgad,  hígad :  liquesco,  mollesco  Kr.  sieh  verdünnen, 
.sick  kliiren  PPB.  [weich  werden).  Mikor  higgad  a  dinnye  haja 

iSzakáesmest.  162). 

lé-higgad :  [liqnesco,  refrigesco,  calorem  amitto ;  ácli  klaren, 
sioh  abkiihlen].  Kenesse  meg  forrald,  az  vtan  ted  ki,  hogy  le 
big.adgyon  (Frank :  HasznK.  3úb).  Fachard  ki,  es  higadgyonle 
a  lének  sfireje  (30.  Kecsk:  Ötv.  288.  294). 

meg-higgad:  cv  Szird  el  az  olaiat  rul.a,  had  liigadgyon 
meg  az  tizfaolaia  (Frank:  HasznK.  23   Kecsk:  Oh-.  294). 

(Higgaszt) 

meg-higgaszt :  clarifico  PPI 

(Higitl 

még-higít :  [liquefacio,  emollio ;  erweichen,  tlüssig  machen, 
auflösen].  Meghigítja  a  mézet  a  meleg :  *c-iilor  remittit  mella 
PPI.  Mint  eé  teiet  meg  higitál  (Mel:  Jób.  27.  KáIdi:Bibl.  277). 

Hígság,  liígség:  liquor,  fluor,  fluiditas  Sí.  [fliissigkeit]. 
Ama  zavaros  potsadékbau  láttynk  a  mennyi  higság,  viz  vágjon 
(Ker:  Préd.  181).  A  kikben  vau  tiszta  pnos  vér,  higséggel  ole- 
gyfilt  azokban  meg  az  ér  (Felv:  SchalS.  26). 

(Hígul] 

meg-higul :  eUquesco,  emollior  Kr.  (sich  kliiren,  dünn  wer- 
den]. T61cz  annyi  bort  reá,  Iduel  meg  higúlyon  az  felyfil  meg 
mondót  fflerszám  (C5s.  04). 

(Szólások).  O  kegj-elméuek  higult  inkább  meg  az  feje 
Megy:  SzAÖröme.  366).  Rázd  meg  a  fejedet,  mert  meghigult 
veleje  (CzeghMM). 

Hígulás,  FSnec  higulása,  esztelenség :  deliriimi  Com :  Jan. 
56. 

HEGY :  inaoris  [ohrensclmnickj.  Vénén  8  iogianac  filt5zetit 
es  liliomokat  es  bigéket:  inaures  (BécsiC  31).  Ekeseitic  vala 
5  higiuel :  omabatur  inaure  sua  (183). 

1.  HÍM  (Amja  mas  ejos  JordC.  170.  Mel:  Herb.  90.  h{mot 
MA :  Bibi.  L6.  hímoc  60) :  mascnlus  MA.  (mannchen).  Áldozok 
mynden  hym  magot  wr  ystennek  (JordC.  36).  Vala  meely 
ember  áldozatot  akarand  teenny  m  ystennek  h&  barmaybol, 
hym5th  es  zepletelent  aldozyeek  (81).  Niiiüen  sem  him  sem 
nőstén.  mert  ti  niend  eá*ek  vattok  (DobrC   277>.  Hym  oktalan 


alath  az  fy  clastromtok  határába  be  ne  menyen  (VirgC.  138). 
Az  egyk  hym  wehem  ewrvk  santha  (\^vT.  1.87).  Him  bazsa- 
rózsa :  peónia  mascnla  (Mel :  Herb.  108).  Az  hiiniánar-  barom 
szegü  hegyes  leuele  vagj'oii  (Mel:  Herb.  9u).  Kecakei  kfizzfil 
hímot,  és  épiiet  áldozzéc  (Kár :  BibL  1.109 j.  Hogj'ha  juliockal  akar 
valaki  áldozni,  hímmai  é.s  éppel  áldozzéc  (MA:  Bibi.  1.84). 
Ökrük,  iinlbarmok,  ménes  koc.solák,  him  lovaktól  és  csSdürük- 
tíl  megválva,  liivite.s.seiiek  (ErdTört.  11.373).  Az  v,ad  ketskének 
himje  vad  kölyök  (Oim :  .Jan.  46).  Him  béka  (Misk:  VKert.  259). 
Elsőben  a  lu'mek  repülnek  hozz;í,  hogy  véle  meg-dulakodjanak, 
azután  a  nőstények,  hogy  a  hímmel  meghágas-silk  magokat 
(372).  Him  ntjuiu  sírt  bfiltsőjében,  gyiíladozott  szerelmében,  s 
még  elótte  volt  a  pép  (Fal:  Vers.  882). 

Hími:  ma.sculinus  MA.  miinnlich  PPB. 

2.  H I IVT  (spanyol-tónes  abrosz  Monlrók.  XXIV.I51):  I) 
acnpictum  MA.  was  mit  der  nadel  gestickt  ist  PPB.  [stickerei). 
Egy  példánk  vagyon  Borbála  a.sszonynál ;  szövés  is  vagyon 
rajta;  de  a  gj'öngyOs  lümed  is  rajta  vagyon  (LovT.  11.61). 
Hwzzonharom  fjrfy  jmeg,  az  hwzauak  ínyud  aranya  hyme 
wagyon;  hath  ymegh,  neegye  hjTnbe  zedett,  kettey  par.azt 
(RMNy.  11.35).  Három  elew  kewthewro  walo  him  (Radv:  Csal. 
11.10).  Cliahol  tizenkilencz,  aranynyal  varrott  liimó  ((Jér:  KárCs. 
III.22S).  Himmel  vaixott  niha  (Erasm :  Erk.  29).  A  thoatrumo- 
kon  a  mit  legeLsíiben  feladualv,  miud  azon  himmmika  és  gyü- 
nyörködtetó  .szépség  (Fal:  NU.  263).  2)  ]fucatio,  circuitio;  be- 
schOnigung,  imi.schweife].  Mikor  jelét  adgyák,  hogy  valamit  meg 
kivannak,  olly  himmel  hozzák  elő,  hogy  az  adakozó-fél  kiilönös 
szerentséjének  tartya,  hogy  kedveskedhet  véle  (Fal :  UE.  488. 
490).  Nints  euuek  bíme,  hogy  eszedbe  vagy  elmédbe  ne  foglal- 
hasd: nem  oly  szövevényes  dolog  (SzD:MVir.  133). 

[Szólások].  Hímet  varrni:  pingere  acu  PPBl.  Pokolban 
ollyau  Ilimre  akadtál,  a  mellyrfll  kővetőiddel-is  himet  akarsz  vai'- 
rattatni  (Matkó :  BCsák.  203).  Bagollyal  liímet  vartatnak  (Veresm : 
Lev.  38). 

[Közmondások].  Vétkes  [jéldárul  himet  varraui  (Czegl :  Japli. 
214).  Kőz  beszéd  az  magyaroknál :  Vétkes  példáról  nem  jo 
himet  vetni  (MNyil :  Agend.  327). 

arany-hím :  textilé  auro  distinctnm,  textilé  Babylonicum, 
imago  am-ata  SL  [goldstickerei].  Három  feyer  fekőthew  ala 
vralo  fedél,  egyken  ;u-a  hym  wagyon.  Hwzzonliarom  ymeg,  az 
hwzanak  mynd  aranya  hyme  wagyon  (RMNy.  U.35). 

Hímes :  1)  vermicalatus,  variegatus,  pictus,  acupictus  MA. 
verschiedentárbig  eingelegte  arbeit,  gestickte  arbeit  PPB.  Karom 
araugiwrw,  égikbe  wagion  egy  himes  kwh  (RMNy.  11.67).  Himes 
ágyon  fekfltt  (MÁ:  SB.  99).  Hímes  öltözet  (MA:  Bibi.  499).  Hímes 
palota  (Pázm :  Préd.  1271.  Kr).  Himes  kendők  (Vá.s:CanCat 
542).  Hímes  piiha  vánkos  (Tam:  Szents.  11).  Hímes  öltözet  (Bod: 
Lex.  27).  A  tisztátalanság  a  mostani  világban  nem  szurdék- 
vétek,  hanem  hímes  és  varrott  ágyokban  fődzik  [így]  (Fal :  NE. 
105).  Pá.sztortá.ska  híme.s  megú-ása  (Fal :  Vers.  910).  Hímes 
palota  (Fal:  Jegyz.).  Himes,  köves,  gyöngyös  gálában  érkeznek 
fő  liri  vendégek  (Fal:  Vére.  900).  A  hímes,  a  czifra,  nagyokj-a 
hagyatik  (Orczy:  KOltH.  114).  2)  (fucatus,  circumscriptus,  alle- 
goricus :  beschönigt,  umschrieben,  bildlich].  Hímes  beszéd :  alle- 
gória, metaphora  SL  Hímes  beszédőckel  szóllattam  (Helt:  Bibi. 
IL206).  Indulattyának  egynehány  himes,  es  .szynős  okát  elő 
számlálván  (Pethő:  Krón.  241).  Az  okos  embernek  nem  a  hímes 
szók,  hanem  az  erős  valóságok  tetszenek  (Pázm :  Préd.  c).  Sz. 
Péternek  Romában  nem  lakilsárul,  himes  hazugság  (Pázm:  Kai. 
bl).  Himes  szókkal  borítót  gj-űlőlségedet  (Land:  UjSegits  IL 
877).  Sok  himes,  színes,  tettetés,  hazugságti'il  nem  üres  be.szé- 
dekkel  él  Hollofemes  előtt  (Pós:  Igazs.  Ll9).  Hime.s  szófia  be- 
szédek (JIHeg.  TO.szl.  U.S9I.  Himes  szólhís  (KCsipk.  Woll.  Előb. 
Rj.  Tudom,  hogy   sok  himes  .szíimel  s  okkal    mentegetik    lu.sta 


1431 


H  ÍME.SGET— FOMLET 


HBILÓ— HINT 


14 


mondásokat  (Fal:  NE.  17).  Elánutják  a  bírákat  sok  hímes,  szí- 
nes Ígéretekkel  (Kai:  NE.  102).  Való  ugyaii,  liiigy  ez  a  bőtsíi- 
letes  urí  ember  nem  felette  lágyan  tapogatva,  se  nem  valami  lii- 
mes  beszéddel,  hanem  mint  okos  orvos  keményetekén  kezde 
biinní  a  dámával  (Fal:  NA.  12fi).  Te  tsúfot  áUítál  hímes  kiilté- 
aéril  (Orczy:  KöltSz.  241). 

Himesget:  I)  coloro,  acupíngo  MA.  austreichen,  mit  der 
nadel  stitkeu  TrU.  3)  [fuco;  beschíiuígenj.  Ariim,  mikor  sok 
csalárdsággal  hálolná,  és  hímesgetné  tévelygésit  (Pázm :  Kai. 
191). 

Himésit:  1)  coloro,  acupíngo  Kr.  [bebliimein,  bestickenj. 
2)  |fuco;  verblümen,  batchönigeiij.  Ékessebb  szinnel  tudta  az  ő 
tudományát  felffisteni  és  himasiteni  (MA;  Tan.  31).  A  jesuiták 
gazdag.s;igát  szapora  hazugságokkal  himesiti  (Pázm :  LuthV.  40). 

még-himeait.  Megliimasitett :  depíctus,  acupictus  MA. 

Hímez:  1)  pingo,  coloro  Kr.  [bemalen,  schmiicken)  (I'ázm: 
Kai.  17fi6.  Kr.).  Meg  nem  utállod  szalmás  házainkat,  nem  k?)- 
pőd  f'alu.si  sovány  vacsonmkat,  bátor  nem  lu'mezve  tettök  tá- 
lainkat (Orczy:  Nimf.  B5).  2)  fuco,  pallio  Kr.  (bescUünigen,  ver- 
stellen)  (Pázni:  Préd.  124.5.  Kr.).  Himzett  .szinlés  (Biró:  Micae. 
32).  A  hízelkedj  hamisnak  a  .szíve  mély  rejtekben  fekszik,  hí- 
mezi szavait,  .színre  beszél  (Fal:  BE.  .")84). 

be-himéz :  cxjlorem  indo,  picturo,  oblüiío  colorem  MA.  colore 
obduco  ;  farbe  auftragen,  tarben  PPB.  Még  csak  tettetasou  sem 
hímezheted  be  (Bal :  Csisk.  385). 

még-himez :  depingo  C  acupíngo  MA.  stíeken  PPB. 

Hímezés  :  (fticatío,  píillíatio ;  bescIiBnigimg,  bemííntelungj. 
Soc  liinnwes.sel  kezdettec  magokat  menteni  (Born:  Préd.  397). 
Merő  csupa  hímezés  és  fftgo  levélből  c.sinált  V>rhe  ez  (Toln; 
Vigaszt.  30). 

[Himezöl 

arany-himezö :  [gold.sticker)  (TörtT*  I.1G7). 

H  I IVPRÁT. :  oscillo  Indo,  (xscillo,  fimo  jacto  Sí.  [.scJiaukeIn ; 
hutschen]. 

Himbálódz-ik  :  (oscillo  moveor ;  sich  schaukeln].  Volt  egy 
(illy  dáma  Londrálian,  a  nielly  vígan  liimbáKklzutt  a  kinyílt 
.sediábau  (Fal:  NA.  145).  Ben  a  hintóban  hímbálódík,  locsog  az 
uramnak  agyveleje  (180). 

Himbáltat:  tractu  funís  agito,  facio  oscíllare  Kr.  [sich 
schaukeln  lassenj.  A  Napéák  pásztorokkal  himb:iltntják  magokat 
(Fal:  Vers.'  51). 

HHVCL-IK :  dívídor,  dUpergor  Kr.  [zerstreut  werden,  zer- 
stítíU-nj. 

el-himlik,  el-himletik:  cw  Mégfordolanac  ö  vrochoz 
Lstenöcliez  a  himlotből,  niélbe  elhimlettek  v;Ua :  dispersi  fuerant 
(BécsiC.  19).  Vagon  nép  elhindfltót  (est  i>opuliis  dispersiLs)  te 
orzagoduac  menden  vidéki  zorent  (5.5).  Te  fiaid,  kiket  olerez- 
tettol  el  hlmeluen :  quos  dimisisti  dispersos  (108).  Ellündetnec  a 
coríhinju"  iuhí :  disiwrgentiu"  .  .  .  (MünchC.  f»4).  íme  í6  az  ídó, 
bog  mondeiitcc  Blhímlos.setec  tün  tnlaídonítocba  (205|.  Fel  kellen 
isten  OS  elhimleasenek  5  ellensegi  (AporC  14). 

elhimlés :  dísiiorsío  [ze»-8trenung|.  Nep  kezene<-  elhímlese : 
dispersio  miuuis  populi  (BécsíC.  ll>7). 

Himlés :  |dlsi«rsio ;  zerstreuung,  e.\il].  Én  himlasemuec  fíay 
(ülíí  dispersornm  nuwruni)  ai.'Uidokot  hoziiac  énnekem  (BécsíC. 
282). 

Himlet :  cv  Mégfordolanac  fi  vrochoz,  isteuecliez  a  himlet- 
bi'l  (BécsíC.  l;i).  Nem  leníicmeg  5tet,  míneui  pogauocuac  liim- 
letibe  umuendőV  (MünchC.  1S4). 


Himlő :  exanthemata  C  varioll,  vari  MA.  kíndsblattern. 
pocken  PI'B.  Boborcso  avagy  himlő,  csécsec,  veres  kelésec : 
papulae  seu  viiriolí  Com:  Jan.  60.  Hoyagos  pattaguzo  biml"! 
tészen  g6r6g51  az  epyníctls  íMel :  Herb.  114i.  Himló  anag  kauiaru 
(Frank ;  HasznK.  33).  De  el  kergeti  az  isten  akarattyauac  es- 
méreti  minden  ketelkedesnec  fekelít  es  liímlSlt  (Pécsi :  Szftz. 
34).  Uralkodny  fog  az  liymlő,  csez  (csecs]  es  fejfajasok  (KBécs. 
1651.  45).  Uímlóbe  fekszik  (RákF:  Lev.  L200).  Vere>  Inml" 
ütött  ki  rajta  (t!ér:  Kái€s.  IV.468).  Valami  elfutá  l.-.-t.in.  t, 
éppen  mint  az  liimlfi  (Nyr.  XII.79).  Idegen  vizekkel  mosódjon, 
hogy  elejét  vegye  az  arcagyalázó  himlőknek  (Fal:  NA  155). 

Himlös :  varis  infectus  MA.  der  pocken  hat  PPB.  Ha  Pel- 
.söczíln  hinilfisOk,  bár  igen  is  elmennj  oimét  akár  hová  az  hol 
nem  hímli^síik  (RákGy:  Uv.  135.  Gér:KárC8.  1V.469). 

Himlöz-ik  (megAiVitóJzött  Mik:TörL.  41):  varíolís  corrí 
píor  Sí.  (blattem  bekommen,  blattemj.  Monostoron  szörnyen 
himlőznek  (MonOkm.  XXIV.525).  .Schwaitzenberg  gyermeki 
himlóztek  (TörtT.  XV.140.  Nád:  Lev.  150.  KákGy:Lev.  52.'. I. 
Egy  tsak  minap  liímlőzőtt  fiatal  író  deák  jűddfigele  elSukbe 
fiimyal,  büszkeséggel  (Fal :  NA.  2'ii). 

meg-himlözUc :  aj  Ezen  napon  himlóztenek  meg  :iz  uni> 
kaim  (Kár:  Élet  1.242).  Ezer  ember  kőzz5l  alig  vagyon  edgy, 
ki  valaha  meg  nem  himlőzott  volna  (PP :  PaxC.  29 1 .  Mik :  TíírU 
41). 

Himlözés:  (varioli;  blattem,  blatternepidemíej.  Uóghalálkor, 
sftri'i  himlőzéskor  i  Megy :  ""vJaj.  0).  Megiúmlózék  az  6  gyermeke      í 
s  meg  is  épüle,  de  az  enyim  liimifizése  után  11  napra  elaluvék 
(Haz.  1.144). 

HDÍT  [Mml  CX;.  Komj:SzPál.  24.  BeytheA:  FivK.  51):  I)  | 
.spargo  MA.  ausstreuen,  besprengen  PPB.  Keá  lUntem :  inspergo,  , 
.superspergo  C.  Kfivel  padimeutomozott,  követstsel  hintett  hely: 
litliostrotimi  PPBL  Kővel  hintett,  padimoutozott :  litliorttrotoa 
MA:  Bibi.  Magy.  3.  Ki  nem  gőit  en  velem,  a  himt:  spargít 
(MünchC.  36).  Vylagossagot  hymte  az  liazban :  lux  spleudmt  in 
cju-cere  (JordC.  748X  Hymtetyk  vala  ygheye :  perferebatur 
sermo  (755).  Hyiityk  vala  Lstemiek  igeit  (üomC.  31).  Ijelki 
magot  hynteni  (97).  Nem  kel  az  gyüngyöt  a  dísziioc  eleibe 
hinteni  (Tel:  Evang.  I.331b).  Hynczen  az  vérben  az  suporlatnac 
előtte  (K;ir:  Bibi.  I.9ii).  Polyv.'i,  melyet  tétova  liínt  az  erős  szél 
(Piizni :  Préd.  689).  Az  !'u-tatlau.ság  kiSnyü  szenytől  hintetx  én  meg- 
.sértídík  (Illy:  Préd.  I.259I.  Nem  rósz  politicát  kívántam  hinteni 
nemzetem  elejbe  (Fal :  L'R  I.  Előb.  362).  A  ki  kínt.sét  vakjá- 
ban hinti,  veti,  bút  arat  (Fal:  BE  GOíi).  2)  (sero;  <'iml  Magot 
hintek:  dis.sei-o  C  Magokat  hint:  semina  .spargít  Com:  Jan.  71. 
Nem  hymtouek,  sem  aratnak :  non  seminant  neuue  metunt 
(ElirC.  94).  Arac  hol  nem  vettél,  es  éőitez  hol  nem  hímtettel : 
sparsístí  (MünchC.  61b).  IduSssegnec  maguat  hímtic  es  vetic 
(GuaryC.  27).  Ky  meene,  ky  hw  magival  el  vethy,  hymtheny, 
es  mykoron  Imiithy,  nemellyek  eseenek  az  wtL  félőn  (JordC. 
392).  Konkült  hymt  rea :  siiporsemhia\-it  zizauia  (394).  Főrtelmes- 
seeghnek  konkolyaat  hymtee  (ÉrdyC.  84b).  Kyzyk6nhymth,íykőn 
ees  arath,  es  ky  hymth  áldomással,  lűdonmsbol  ee«  arat  (463).  Ky 
mene  az  mag  hjiitew  ember,  hogy  el  wetne  az  magot :  quidam 
.sátor  exiit  ad  serendum  (Pesti :  Evang.  26).  Leikieket  os  kemént 
limt,  huzat  és  árpát  vét  (Helt:  Bibi.  IV.48).  Ottis  aratz,  a  hol 
nem  hintettél  (Viis:  CaiiCat  171).  8)  (stenio;  ni<>den\-erien|. 
Dund  kővecskével  a  nagy  Goliatliot  hintette  a  tőidre  (CiegI : 
SioiL  EKlb  23). 

|íjzólá.sokJ.  Cznri' beszédeket  hintnec  felőlié  (Helt:  Kn'ai. 
73).  A  fájdaloumak  jeléért  li  a  m  m  u  t  hintett  fejére  (Illy  : 
Préd.  1.89).  Nem  lépik  az  ur  eleibe  peniteutzia-ralutban,  Imnui- 
hhitve,  tőredelmességgel  (Fal: NA.  201  >.  KSzhirt  hintSk: 
rumlfero  C.  Azuk  a  magusoktiil  liíntetett  híren  iiiug  nem  reuiiUe- 
nec  (Tel:  Evang.  I  l.SMi   E  világ  szerint  való  ígazgati'ik  kitau'  Is 


BEHINT— HlN^l'KUKlJaí 


IIIK  lll.N  IMifc,rU— Uh^MlWAKI.IK 


k.iiikolyt  hint  és  az  S  álnokságának  kovászát  ölgyéti  (Tel : 
K\.iug.  I1.3'27).  Koiikoljiiak  nevezi,  .íz  mit  ntóbban  lilntnok  az 
.  L-.vszer  lié  vetett  niozíben  (Pázni:  Kai.  UIV 

Közmondások).  Nem  hintik  disznó  eleibe  a  gyömbért  (Kai : 
.l.'i;yz.  í)28). 

be-hint :  [spargo]  conspergo  Kr.  [einstreuen].  Az  zent  tanach- 
n.ik  symelche,  kj-nek  mae:\vaat  zyz  Cecylia  leányodban  liol 
liMiitSttel  lÉrdyC.  fiöO).  HetfSn  az  kSiit-zi'l  az  idónok  niinnltal 
fi'inge  borsó  .szómS  bonal  1h>  liintlii  (KBéos.  \'ü2.  I)8i.  Sok 
111  léket  houal  be  hintnek,  os  az  hidegStis  meg  nem  szjillittiak 
i.i  .   Ev.  4.  Káldi;Bibl.  206). 

bele-hint :  inspergo  MA. 

el-hint :  I )  sjargo,  dispergo,  sipo,  .sterno  C.  zer.streuen  PPB. 
Klliintve:  .sparsim  C.  A  peiizualtocnac  eré«ket  elbimte:  etfudit 
iMüiicliC.  171b).  El  hímezed  a  nemzeteket,  kik  hadakat  akar- 
ii.-ik  (AporC.  17).  Az  gín^ót  ne  himeetijk  el  az  dizuoc-  Uózőt 
líiiaryC.  11).  Az  soksaghw  seregek  el  hymteek  hw  nvliayokat 
1.  utou  íJordC.  419).  Paranc-hulaanak  az  chazai'ok,  hogy  pénzt 
l.niiteneenek  el  az  uczakon  (ÉrdyC.  412).  Weed  H'el  ymez 
k.iietSt  as  hyncz  el  (549b).  Elhymtóth  ozloth  gondolatidat  tar- 
t  .z>al  egbon  c.s  6zne  g5yten5d  (NagyraC.  84 1.  Feienek  velőiét 
i  pagimontomon  mind  elhintek  (DebrC.  85).  Galambárnlóknak 
isztalokat  feldíjté,  pénzváltóknak  pénzeket  elhinté  (RMK.  V. 
:■■:>.  (Az  bolha  fim  chymazokat  az  agybul  ki  fiz,  balhat,  pokoí, 
itit  férget,  bekat,  kigyot  el  űz,  valahol  el  hintik  (BeytheA: 
KivK.  51).  Az  vért  elhinti:  fundit  sangvinem  ho.stiae  (MA:  Bibi. 
h<4 1.  2)  diísemino,  prosemino,  persero  C.  ans.saen  PPB.  Az 
illiyntot  búza  magok  dymevlchevznek  (DomC.  29).  A  mi  el 
liiutetet:  quod  seminatnm  est  (Fél:  Bibi.  21).  Az  io  mag  kőzőt 
l-l  hinfetet  konkoly,  az  buzanac  azzal  az  o  elegyfile-seuel  lattas- 
-.i-  ártani  (EsztT:  IgAny.  51).  Az  konetkezS  gonosagnac  mag- 
u:ii  el  voltanac  iiintetne  (413). 

elliintés :  dispersio  MA.  zersti-enung  PPB. 

ki-hint:  dispergo  MA.  zerstreuen  PPB.  (Thaly:  VÉ.  1.420). 

kihintés :  dispersio  MA.  zerstreuung  PPB. 

kömyiil-hint :  circumspergo  C.  MA.  hin  mid  her  bespren- 
L'Mi,  umstrenen  PPB. 

meg-hint :  aspergo,  conspergo,  respergo,  prospergo,  perfimdo 
('  liesprengen,  bespritzen  PPB.  (bestreuen].  Vizzel  meghintem: 
ixpergo  C.  Megh  hymtettem  chodalatiis  hónak  le  e.s.sesseewel 
'  KrdyC.  455b).  Haya  ev  pilyse  kevrnyevl  meghyiitehveen  keuees 
.■\7.el  (DomC.  128).  Vegyetec  a  vérebeis  es  hinchetec  meg  véle 
1  liaznac  két  melyékét:  <ac  ponent  super  ntnnnqne  postem 
1  l-It :  Bibi.  I.  Gg4).  Az  kMboket  verenel  meg  himchék  (Beythe : 
l'lii.st.  101).  Az  wy  figec  igen  ió  ehyomra  enni  ha  meg  hinted 
;iz  aszszn  mondoláual  íMehHerb.  2i.  Ha  az  földi  bolha  enni 
knzdi  a  palántát,  hinchd  meg  haninva!  (Lipp:Cal.  23). 

méghintés :  respersns  C.  conspersio,  aspersio  MA.  bespren- 
gnng,  bespritzimg  PPB. 

szóllyel-hint:  dispergo  [zerstreuen].  Az  tfizet  széllel  hincze: 
igueni  huc  illucque  dlspergat  (Kár:  Bibi  135). 

Hinteget:  identidem  spargo  Kr.  [öfter  imd  kleinweise 
streuen].  Az  bSltseknee  aiakoc  hintegetnec  tudománt:  labia 
.sapientium  disseminabunt scientiam  (Kár:  Bibi.  Lfill).  Az  tellyes 
sz.  h,iromságnil,  sok  alkolmatlan  vélekedéseket  hintegetett,  mel- 
lyeket  által.ság  csak  hallaniis  (Pázm:  Kai.  273).  TI  kSzzfillefek 
kSltek,  ti-nállatok  húitegetődtek  efféle  ú-ások  (Pázm :  LuthV. 
128).  HintegetS  szentelt  vizzel  5  magokat  hintic  (Com:  Jau. 
129). 

Hintegetés:  [dispersio;  das  besprengen].  Korsocskákbol 
v.ilo  illatozó  bintegetésec  (Coni:Jan.    116).  Szentelt  vizzel  való 


hintegeté.s,  olvasón   való   birbitélés,  paplsmusok   (Pós:  Igaza.  I. 

311). 

hír-hintegetö :  [famiger,  rumigernlus;  zutrager].  Az  sok 
hamis  hírek  hiulegetókben  ic'i  volna  megbüntetnetek,  itt  is  vala, 
de  bezzeg  bofaláU  az  nyelveket  ( liákUy :  I jev.  161).  Az  hír 
hingetökben  megfogass  (169).  Az  hamis  hír  hintegetókben  fel 
kellene  kiitni  (281). 

8ZÓ-hintóS :  [veiba  frustra  consumta ;  vergebliche  reden). 
Felénknél  hogy  bátor  legyen  nem  fog  semmi  hites,  ees  az  fele 
bezed  nála  lez^n  chak  zohyntas;  meg  fntamtattya  azort  ewtet 
chak  egy  kys  legyutes  (Pe-sti :  Fab.  80b). 

Hintet:  [spargi  facio;  strenen  las.sen].  Alaya  hymtetee  (ÉrdyC. 
443). 

el-hintet :  (dispergi  facio ;  austrouen  lassen).  Elős  cserepe- 
ket hmtete  el  (DebrC.  180). 

Hintez :  [spargo,  rigó ;  strenen,  sprengen,  l)egie.s.sei!].  Az 
folyó  vyz  mellet  hymtezot  kertók  :  liorti  juxta  Hiivios  irrigui 
(JordC.  171j.  Apolgattya  vala  hw  labayth  e.s  az  kenettol  liym- 
tezy  vala  (546).  Az  ydvvessoegh  fundaniontoma  hymt/izfetyk  az 
alazato.'waglmak  harmattyawai  (ÉrdyC.  133b).  Kezdee  kenhwl- 
lata.sawal  hymtőzuy  ew  labayt  (I16b).  Gyakorta  kell  hinteziii 
ro.sa  vizzel,  hogy  olaja  ne  eraszkedgyék  (Szakácsmast.  111). 

[Szólások].  Ezt  az  hírt  hoz.ák  és  h  i  n  t  e  z  é  k  akkor  (Erd.- 
Tört.  n.66). 

el-hintez  :  [dispergo,  aspergo,  irrigo ;  ansstreuen,  liastrenen, 
begiessen].  Elliymtez  thegedet  wr  Lsten :  dLsperget  te  domiinis 
(JordC.  262 1.  Eel  hymtezteek  ew  labayth  aldot  zent  wereknoc 
folya.sy  (ThevvrC.  228). 

meg-hintez :  aspergo  PPI.  [besprengen,  baspritzen].  Cri.stiis 
vereewel  meg  hyntóztetőt  (ÉrdyC.  538).  Ki  az  te  ítsztalud.'it 
az  maga  vérével  hintezte  meg :  niensam  tuam  sangvine  sno 
aspersit  (Foitó  :  Curt.  483;.  Gyakorta  kell  ineghintezni  rosa 
vizzel  (SzakácsmesL  65). 

meghintézés :  aspersio  PPI.  [hasprengungj. 

Hintezés :  c«  Véréének  hymt()ze.senek  myatti  meg  zen- 
tSIteek  (ÉrdyC.  536b). 

Hintező :  aspergillum  C.  [weihwedel].  Szontelfi,  hintezö 
bojtos-fa :  aspergillum  PPI. 

[Hintő] 

beszéd-hintö :  .spermologus  PPBl. 

konkoly-hintö :  zizanioram  seminator,  diseordianmi  auc- 
tor  (Biró:Micae  362.  Kr.).  Konkoly  liintegetfi  (Matkó:  BCsák. 
54). 

viz-hintö :  [aspergillum ;  weihwedel].  Az  megliintés  lőtt 
egy  isopbol  czinált  vizhintSvel  (MA:  Scult.  923). 

Hintve :  sparsim  PP.  [zerstreut,  sporadisch].  Ha  nem  szinte 
csoportosan,  de  talán  mégis  hintve  találkoznak  azokból,  kiket 
a  gyarlóság  hol  egyben,  hol   másban  megejtett  (Fal:  NU.  249). 

HIMPÉIiIiÉIl :  opifex  ineptus,  imperitus  Kr.  [stümper, 
pfiischer].  A  mester  kSnnyen  elszenvedhet  maga  mellett  egy 
himpellért  (Kisv:Adag.  487). 

HÍNÁR  {hénár  Gvad:  FNót.  26.  hinyár  gyökér  Nad:  Kert 
46.  Innnyár  Gyöngy:  KJ.=  71):  alga  C.  MA.  Com:.Ian.  29. 
meargras  PPB.  Hinámál-is  alább  való :  \ilior  *alga  PPI.  .Szegény 
Jónás!  mit  gondoltál,  a  sfiró  hínár,  tajték,  .sós  viz  kőzött  úsz- 
káltál? (Mlsk:  VKert.  532).  A  zavaros  hénárt  majd  véremmel 
festem  (Gvad:  FNót.  26). 

[Hinárl-ik,  hínárol  ?] 

be-hinárlik  :  [algis  obdncor ;  vom  meergras  UberHiichei  t 
werdeu).  Az  Almás  vize  siij-ün  bé  hinárlott    (Kónyi:  HRom.  80). 


usr, 


RlNÁRttS— HINNYOG 


HINNYÖL— HÍR 


1436 


Hináros  :  algosus  C.  MA.  da  meergras  wiichst  PPB.  Szittyó, 
hínárosgaz  a  vn'zben :  ulva  PPBl.  Egy  nagy  malomnál,  hol 
hináros  Almás  foly  lassn  zugássil  (Ziúnyi:  A8yr,  115.  302).  Hi- 
nárosban  merült  (Kim:  Ének.  277)  Hináros  helyek  íMisk:  VKert. 
iiifi).  Hináro.s  vizekben  íiztjittyák  (a  lent.  Fal:  NA.  194). 

HZNGA :  (vacillans,  imbecillis ;  sdiwankend,  schwach].  Lát- 
ván az  S  fSIdSn  mászkáló  hinga  ini'i  magzattyának  lábon  já- 
rásra való  .szándékát,  mellyet  keze  nynjt;lsával,  .sok  g5gy5gé.s.sel 
jelent,  kezít  fogja  é.s  jártatja  (GKat:  Válts.  1.39).  Hinga  inu 
fogatlan  gyermeketske  (II.12G0).  [Vö.  UíG] 

Hingadoz :  |vacillo,  fleetor ;  schwanken,  sich  beugen].  A 
Lsemeték  a  téli  fagyosságból  meg-engednek,  merevedettségekWil 
hingadozókvá  s  hajladozókvá  tétetnek  (GKat:  Válts.  L896). 

HTNTÁZ-IK:  [o,scillor;  sich   schaukelnj.   Hintázik  a  hajó 

(Btíthl:  Élet.  310). 

HTNTO :  pilentum  C.  carpentum  MA.  Iiangender  vfagen, 
rollwagen,  gut.sche  [kut-schej  PPB.  Hintó,  fedeles  .szekér :  eame- 
ráta  vehiciila  PPBI.  Hintó  bakja :  epirhedium,  capsns  rhedae 
PP.  Fflggószekér,  melly  hivattatik  hintónak:  liangwagen  Coni: 
Orb.  173.  Borított  fedelas  hintó :  carjientum  Com :  Jan.  87.  Ki 
Srdeg  vit  rea,  hogy  kiiiántad  a  hintót?  (Helt:  Mes.  259).  Vészen 
.szép  hintókat,  uraknak  ott  vehettünk  (ÖtvMest.  49.  v,sz.).  Fél 
hintók,  hintó  szekerek  (Com:  Jan.  87).  Hintó  ezüstös  szegekkel 
és  arany  prémmel  czikornyázva  (Monlrók.  Vni.3fi.'j).  Bársonyos 
üveges  hintó  ((iér:  KárCs.  IV.364).  Jó  úti  tár.saság  jobb  hat 
lovi'i  liintónál  (Kisv:  Adag.  83).  Takarodjék  a  taligiis  hat  lovú 
hintó  elótt  (323).  A  hintó  nevet  nem  érdemli,  mert  ts,ak  kotsi 
(Mik:  'IVirL.  3),  Hat  lovas  hintóval  iííyekezik  Londrából  a  mennyei 
,leruz.s;ilembe  (Fal:  NE.  81 1.  Azt  akará  EiLsebius,  hogy  hintót 
ne  tartsunk,  hanem  gyalog  .szálván :  mikor  sietni-kel,  hamarját 
fussunk  a  közönséges  nienyetskékkel  (Fal:  NA.  171).  Hol  függ- 
nek a  hintók  jobban  a  pántszijakról.  Olasz-  vagy  Franciaor- 
szágban V  (Fal :  NU.  331).  Kinek  a  hintaja,  hámja  is  bársonyos 
(Orczy:  KfiltH.  120).  Jöttek  sok  mim  hintók,  szem  koszt,  szeke- 
rek is  (Gvad :  Orsz   69). 

eresztös-hintó  :  [kutsche  mit  einem  schlag  Vj.  (Bethl :  Élet. 
330).  Az  magyar  hintó  is  kétféle  vala,  egyik  kétfelé  ere.sztö,s, 
nz  második  orsós  (Moijrók.  XI.364). 

gyász-hintó  :  |trauerwagenj.  (Thaly:  RT.  L365). 

köz-hintó  :  carpentum  Major:  Szót. 

lá,b-hintó :  oscilhnu,  oscillornm  lasus ;  .schwinge,  schaukel- 
spiol  PPB. 

léeresztő-hintó :  (kutsche  mit  einem  sclilag,  der  herabzu- 
lassoii  istV  kutsche,  de.ssen  dach  herabzuliusen  istV)  (Kadv; 
Csal.  11.271). 

orsós-hintó :  [íj  Az  magyar  hintó  is  kétféle  vala,  egyik 
kétfelé  eresztSs,  az  második  orsós  (Monlrók.  XL364). 

Hintókáz  :  |oscillo ;  schaukelnj.  A  pókok  az  aerben  mintegy 
magok  hintókázva  alusznak  (Misk:  VKert.  ü99). 

Hintókáz-ik :  I)  [íjscillorj  in  sella  oscillatoria  agitur  Kr. 
(hutschen,  schaukeln].  Néróval  nevetségo.ssen  ne  hintókíizziil 
(RendÉlet.  1)9).  Sí)  |carpento  vehor;  kutschirenj.  A  méltcWigos 
a.s.szony  tsak  himezi  s  tollazza  magzattyát,  azután  amoda  rúgja 
niagátul  mint  a  strntz-madár,  maga  hintókázik  s  mulat  (Fal: 
NA.  1581. 

Hiutóz:  [oscillo;  schaukeln].  Ingatni,  hintózni  magát:  motare 
latus  PPBI. 

Hintóz-ik:  ((wcillor;  hutschen,  sdiaukelul.  Melly  szépen 
liintozic  a  visla  varin  a  .szép  dLsznónac  a  hátán  (Helt:  Mes.  256). 

HENIÍYOQ :  [hinnio ;  wiehern).  Ha  vigyorgott,  hinnyogni 
gondoltam  barátok  szjunarát  (Gvad:  FNót  112).  Atyáin  Daru 
it>va  ehi>erité  mag:'it,  s  felette  liiiinyoga  fGvad:  RP.  2). 


[Közmondások).  Nincs  olly  ag  ló,  a  ki  pfinkSsdben  nem  hinyog 
(CorpGramm.  513.  Prág:  Serk.  368). 

HINNYÖL :  pipio  Kr.  [piepenj.  Ha  ez  világli  az  6  szeretA- 
jenec  és  hinnyőlő  csirkeinec  valami  t6kéllet6.s,set  és  állandót 
adna  (Prág:  Serk.  938). 

TTTR  (hérh  Szeg:  Aqu.  Cinil.  Iiérít  hallotta  72.  jó  A^rrel  jón 
Ben:  Rithm.  110.  Aere.ssegy  NémGl.  124.  hetrleleu  ÉrdyC.  09. 
027.  AeVtelen  MNyil:  Zsolt.  94.  Mad :  Bllal.  94.  Aertelen  KulcsC. 
9.  Hall:  HHist  11.222.  sat  Aerdet  RMNy.  11.301.  Ozor:  Chri.st 
54.  tórde-ssed  428.  Mlrek  RMK.  11.341):  I)  fáma,  famelki, 
nuncium  C.  rumor  MA.  gerüclit,  geschrei,  gemeine  sage,  bot- 
schaft  PPB.  Nem  tudták  kitől  áradott  a  hír;  niauat  rumor  sine 
*c;ipite  PPl.  Tezon  nemynemew  lijTekett,  niynemewkewt  sohIki 
nem  tewt  (EhrC.  49).  Fráter  Eged  meg  zabadola  menden  neinew 
ke.sertetytewl,  czudalatos  es  vy  hyr  lattuan  (78.  150).  Kic  a 
varosba  bo  menüén,  mendénéknol  igén  ^rs  hir  ^akrola  iBécsiC. 
3).  Hallaa  Jesusnak  byreet :  audivit  famani  Jesu  íJordC.  397). 
Tórőc  hir  iuta  (hogy  jönnek  a  törökök]  (Helt:Krón.  104).  Az 
egész  fóldfin  híre  vagyon  :  indicatum  est  onuii  populo  (Kár : 
Bibi.  1.495).  Egyéb  helyeken  hadi  hiree,  zenebonáé  vólt;uiac 
(MA:  Scult  110).  Kellemetes  hír,  örvendetes  hír  (Com:  Vest.  15). 
Hir  tudakozAs  (B:irtlia:  Krón.  82).  Elö  álomkor  jött  be  M.  Ije- 
ján'im  olyan  lu'rrei,  hogy  (Monlrók.  XV. 52).  Estve  eló  ;Uomkor 
érkezek  lurem  (67).  Semmi  bizonyos  liírt  vagj'  nyelvet  nem 
liaphattak  (145).  Az  tatároknak  Ls  indulatjok  felöl  még  eddig 
.senuni  hírt  nem  hallottunk  (MonOkin.  XXIV.38).  Mi  hírek  van- 
nak oda  (Ungváiütt) V  (Thaly:  Adal.  1.84).  Eiuiek  a  lare  elfu- 
totta a  várast  (Fal:NU.  292).  3)  [fáma,  opinio;  ruf,  renomméj. 
Kywe  tervvle  hyre  tellyes  Syriaban :  abiit  opinio  eius  in  tot;nn 
Syriani  (.JordC.  364).  Az  gonoz  lean  Marina  azzont  gouoz  hyr- 
ben  kewereytette ;  ofalmazyon  gonoz  hyrtewl  (ÉrdyC.  341).  Ky 
menty  magaat  az  gonoz  hyrból  (526).  Gonoz  hyrt  kwltwteni 
reayok  (VirgC.  7).  Az  népec  hallottác  a  te  hiredet  (MA:  Bil>l 
1.132).  Kedves  magyaiok  kfizt  vala  araiiyhire  (Thaly:  VÉ.  I. 
198).  Gaz  híreddel  mármái-  világ  tele  (Amadé:  Vers.  235).  A 
kinek  ditséretesen  s  jóbúi  fenforog  tiúe,  boldog  ember !  i  Fal ; 
NE.  89).  Ne  támadjon  olly  hired,  hogy  furcsa  mesterség  min- 
den dolgod  :  ne  point  pa.sser  pour  un  homme  d'artüice  (Fal :  L'E 
477). 

(Szólások].  Hire  tserdflivén,  hogy  a  kiszökött  zidók 
aranyat  nyeltek-el,  két  ezer  zidot  elevenen  fel-hasogatának  (Pázni : 
Préd.  872).  Így  udvarodban-is  tsSrög  régen  az  hir(PhilH. 
69).  Véletlen  h  ír  d  o  bbant  ja  a  ffi  lét  (Hall:  HHist  UI.oii. 
A  mint  a  hír  foly:  ut  *fam;i  et-t  PPI.  Ollyjui  hir  foly:  inauat 
fáma  PPBI.  Foly  ugyan  az  hír  eléggé,  hogy  jünének,  de  ezt 
mi  bizony  nem  tucljuk  mikor  leszen  UíákGy :  Lev.  199).  Az 
svekusoknak  el  kell  már  jUniek,  lut  akarnak,  foly  ls  igen  az  lüre 
(245).  Hir  futamodott,  hogy  elpilrtoltak  a  németek:  exori- 
tur  fáma  de  Germanorum  defectione  PPBI.  Hyrűk  leneeu 
benne  az  romayaknak  (ÉrdyC.  356).  Kyben  ew-neky  hyre 
.sem  vala  (616b).  Ezben  ke^ek  hyro  I5n  mynd  az  tartomanba 
lakozó  onibőrSknek  iKazC.  75 1  Hogi  Istiumti  Isttuuit  el  fogtak, 
az  Ixfknek  abban  senuny  hire  nincieu  (RMXy.  11.241).  Azt  is 
reiam  foguan  a  mibe  hírem  is  ninchen  (Tel:  Fel.  23b).  Hire 
sem  lészen  :iz  királynac  benne  az  mi  én  raytam  e.sic  (MA  : 
Bibi.  1.289).  Bíztam  ö  re;i  ls  valamely  dolgokat  olibilaslag,  kilx>n 
Ugroczinak  sincsen  hire  (Monlrók.  XV. 377).  ó  lu'uuUioz  Sámson 
el-beméne,  és  az  ó  bementén  jászoknak  liflrek  Un  (RMK.  U. 
341).  Végre  egy  porsa  kezében  akada,  ki  Artafernesnec  viné 
Sardlsba,  ev  peiiig  h  i  r  I  e  t  i  g  fel  akasztjitji  (Cserényi :  PersF. 
52).  Hír  1  ó  1 1  i  g  semmire  valókká  lesznek  i  Megy :  Dia).  2U*)). 
Ollyat  fogsz  reiiuii,  a  kibe  s  e  m  hírem  sem  t  a  n  a  c  li  o  ui 
(Tel:  Fel.  96).  Rút  temérdek  hazugsjigokat  kénének  az  eiclé- 
.siái'a,  mhitha  :izt  taiu'taná,  a  miben  .sem  hire,  .sem  tanácsa 
(P.'lzni:  Kai,  ti75).  El  vesztenec,   hyrec   sinch    iMon:  Ap4>l 


HÍR 


KÖZ-HÍR— MEGHIRDET 


143S 


;   ^   369i.  Ez  szóknak  liirok  sincsen  a  sirló  bibliában    íMalkó  :    i 
iUvik.  345X  Gyoli-s  rokolyának  hire  sem  volt  kíizöttflk  iMon- 
'     1,    XlS-Jíi.  Se  lure,    se   belye,   se   kellete  (Moln:  JÉp.    70). 
^-zebben  t  e  i  j  e  d  e  bire  (Bora:  Préd.  77).  Add  h'í  r  e  m  r  e 
;  lu-odat    lSzl):MVir.  Ili.  Az  farkas  torkon  szokta  ragadni  az 
1.11. int,  hogy   az   í  pásztorának   bírt  ne   adhasson   (Atv: 
l'.^-it.  1.476).  Hyreet  sem  balhataak  (ÉrdyC.    512).   Meg 
.'inoztee  la  tflz  a  pcig;iny  pjipot)  hogy  hyreet  sem  I  a  t  b  a  t  a  a  k 
1! 'wa  leen  el  (551b).   De   Zi-uiiigenusnak   én,   soha   hirét   sem 
I  lUottam  (OieghJapb.    130).    Hol  t-h  ir  ét   hallotta   [azt 
'lotta    róla,   hogy    meghalt]   iLaiid :  UjSegiLs.   n.l76).   Hirt 
r  d  o  z  o  k  :  riimitero  MA.  Hirt  h  o  z  á  n  a  c  neki,  miuel  hogy 
\1  i^-yarországban  pártohissoc  lótteuec  volna  ellene  iHelt:  Krón. 
Az  .Ti-ekasok  hogy   jiinnénec,  valóban  hozzák   az   hirét,   s 
1,1  oz  az  ellenség  fel  kezd  az  Liptón  nyomakodni,  el  kell  hinni, 
annak  az   híre   izgatja    elraeuetelire   iRákGy:Lev.    166).    Hirt 
mondok:  uuneio.  auum;cio  >LA.  Szaladéc,  hogy  te  néked  hirt 
tt  iinéc:  effugi,  ut   nunciarem   tibi   iMA:BibI.    I.448i.    Add 
hiiiil  dolgodat  (SzD:  M^^r.  11).  Az   én   értemre  is    magjar- 
■  ik  bundát  hirűl  sem  láttam,  mostan  pedig   nem    tartja 
_át  embernek,  hacsak  farkasWr  bundája   nincsen   (Haz.  I. 
I.    Hallogattam    basák    udvarából    sót   majd    igen    kezdek 
<  !■  a  r  g  á  1  n  i  hírül:   hogy    lírdélyre    kellene   menüi   haddal 
EidTörtAd.  0.159).  Hirré  adom:  renuncio  C.  indico,  .signi- 
fico  MA    Hirré-adás;  reniinciatio,  nímciatio  PP.    Kérem    adjálí 
Inri^mmé  (LevT.  II 400).  Jupiternek  hamar  hirre  adaték  (C«omat;. 
:    Helt:Króa  203.  Misk:VKert.  320).  Hireddé  lót  (Prág: 
N'rk.  879).  Hirré  tesz:  notitiae  dat,  significat  Kr.  enuiiciat 
M.\ ;  Bibi.  1.220.    Leé   ot   mjTid   addyglan,   myg   neked   hyrre 
tt'zi'iii :  p.«to  ibi,  usque  dum  dicam  tibi  (JordC.    359.    669).   Azt 
:íz  <.li.íz<-imak  hyn-ee  tetteek  (ÉrdyC.  337bi.  Hirré  tfitte   nékik 
Ker:  Préd.  391).  Vagyon  híremmé,  hogy   az"  [Milgárokat 
íi/id  kergeted  i Kaníz.saTört  35).  Nem  csak  hírrel  ért  vük 
:egl :  MM.  22).  The  myuket   ennen   ertes   hyrre  1,   myes 
•  ilet  onnan  értetünk  (LevT.  I.3S6).    Minket   csoda   hírekkel 
Monlrók.  10.212).  E^  hirrel   akai-tuk  kegyelmeteket 
,.:,::í;   .\yr.  X122).  Kyket  hyrrel  hal  1  ott  wuk  (ÉrdyC. 
531).  Csudálom,    hogy   Balduínus   hiiTel    nem   hallotta   ezt   az 
Argulát,  meljTÓl  Luter  bócsfilletes  emlékezetet   tészen  (Pázm : 
LuthV.  133).  Kezünkéi  tapasztallyuk  azokat  az  dolgokat,  mellye- 
ket,  ha  csak  hirrel  hallanánk,  talnm  el  nem   hinnénk    (Pázm: 
KaL  a4).  Soha  hirrel  sem  hallott  Magyarország  illyen   vjsagot 
(Matkó:  B(Dsák.  6).  Híremmel:  cum    meo   scitu,   cum   mea 
voluntate  Kr.  Hyieewel   leezen   lÉrdyC.    654bl.    Hyremel   .sem 
wolth  (nem  is  tudtam]  (TjBvT.  L2S1).  W   nekyk   semy   hyrekel 
nynchen  (380).  Híreddel  légyen,  hogy  [tudd   meg]   (Pázm:  KT. 
53).   Vagyon-e  híretekkel,  hogy  a  Kristus  koporsóját  bé-|)etsét- 
lettek  ?  (Pázm :  Préd.  578).  Hírével  sincseu    az    utollyodnak,   a 
mit  kottyant  a  szád  iMatkó :  BCJsák.  172;.  Neki  hírével  lett,  hogy 
Bethlen  Istvánnak  jimnek   szolgái   (R;ikGy:  Lev.    49j.    Hírével 
le-szen    az   ellenségnek    il65i.   Isten    hírével,  jó   órában, 
szerentsével :   aaspicato   PPI.   Tstenaek   hyrevel  (JordC.   842;. 
Isthen  hjTewel  kez  vagyok  reya  (LevT.  L33).  Meiinyetec  haza 
az   lu'    Jézus    hírével    (MA:Scnlt.    46).    Fogjunk    dolgunkhoz 
isten    hirível    (MNyil :  Zsolt    35 1.  Nem    akarván    az    rósz   h  i  r 
alatt  feküuni  evocaltatták  Boér  Zs-t  (Monlrók.  \TIL342).  H  i  r 
nélkül:  clam  C.  Mj-ndíaiast,  hir  nekul,  el  vrozkodoth  (LevT. 
L345I.  Hírem  nélkül:  síné  meo  scitu  Kr.  Attya  hire-nélkűi  vólt: 
res  latuít   patrem  PPBI.  Az  waras   hyrenelkfil  (RMNy.   n.l). 
HirenélkQl  eUndúl  (MA:  Bibi.   L28).  Semmit   a  mi   másé,   te 
magadnac  ,azj5   hire   nélkül   (sine   ejus    scitu)   ne   tulajdonics 
(Com:  Jan.  190).  Az  atyám  kére,  hogy    meg   ne   índuUia   hire 
nélkül  iMik:MnlN.  311).  Esze  hire  nélkül  ereszti  mp.g  nyelvét 
(Fal:  UE.  387;. 

[Közmondások].  A  jó  hir  számyou  jár,  ide-is  érkezett,  Ferenez 
egri  pflspík  prímásnak  tétetett  (Orczy:  Nimf.  A2b). 


köz-hir:  rumor  C.  MA  gerüclit,  geschrei,  gemeine  sage 
PPB.  Köz  hirt  hintek :  nimifero  MA.  Köz  hir,  hogj'  részes  íl 
abban  a  vétekben :  ejus  criminís  illum  rumor  *asp(>rgit  I'PI. 
KeSz-hyrril  ertyek  (LevT.  L78).  Noha  kSz-hirrel  Salamonnac 
tulajdoníttatik,  de  az  nem  igaz  (Pós:  Igaza  1.20).  A  kóz-hirek- 
uok  ne  liidgy  (Com:  Vest.  100).  Tiztesseges  kóz  hir:  houestius 
rumor  (DictaGr.  35). 

öröm-hir :  [laetimi  nunciinn ;  froudíge  boL<chaft].  Orőni 
hírt  mondüttac  vala  (Zvon:Post  1158).  Sugár  ágyúk,  tíu-atz- 
kokkal  új  örömhírt  adgyatok  (Fal :  Vers.  895). 

Hirdet:  praedíco,  persero  C.  nímcio,  aimuncio,  famigero 
MA.  promulgo  NémGl.  155.  verkihidigen,  auskündigen,  öffent- 
lich  sagen  PPB.  Vetem  en  lelkemet  fi  reia  es  ítéletet  hirdet 
poganocnac  (MünchC.  35).  Hyrdetasseek  az  en  newem  mynd 
ez  egheez  fi^ldnec  zyneen  íJordC.  24).  Kezde  Jesus  predícal 
lánya  es  hyrdetnye :  praedicare  et  dicere  (364).  Kvth  hjTdetiS-nk 
ty  nektek,  Oistas:  praedicatus  vobLs  airístiis  (716).  Nem  zennek 
vala  vr  Jesust  hyrdethníe :  non  cessabant  evangelizare  J.  Cliris- 
tum  (724).  Predícalwan,  hjTdethween  az  ew  zent  malaztus  yo 
voltaat  'lÉrdyC.  529b).  YoUehet  keez  vagyok  az  halaira,  de 
yme  teeneked  yewend5t  hyrdetílk  (544b).  En  zam  hirdety  atte 
dicheretedet  (VirgC.  40).  Myndenek  zentnek  hirdetnek  (102). 
Istemiek  igeiét  hirdetem  (106).  GySlekózoteket  hirdettenek, 
k5n.vveket  irtanak  (Pázm:  Kai.  162).  Igazságot  hirdetvén,  magok 
feslettségben  i'isznak  (Pázm:  Préd.  b4).  A  mit  nem  tsak  egy 
érzékenséggel  sajditottuuk,  hanem  hallottiuik,  láthmk,  azt  hir- 
dettj-ük  néktek  (584)  Elzt  hirdeti  Dávid  széllel  a  soltárokbau 
(Pós:  Igazs.  n.l9).  Fen  szóval  hirdet  (Com:  Jan.  161). 

[Szólások].  F  e  l-ú  1 5 1  hirdetnek  (Gyöngy :  KJ.  143). 
Hadat  hirdetők:  clarigo  C.  Danid  hadath  hyrdete  (DebrC. 
399).  Hirdetik  az  hadat  minden  országokban  (Zrinj-i  M7).  A 
mi  istenünk  nem  várja  kérésünket :  hanem  h  a  r  a  n  g  s  z  ó  v  a  1 
hirdet  mindeneket  szavainak  halgatására  (Pázm:  Préd.  456). 

be-hirdet:  edico  ut  couveníant  Kr  [convoco;  zusammen- 
rufen,  einberufen].  Ott  az  fi^népeket  béhirdetteté  (Tin.  196).  Egybe- 
gyöjtik  udvarok  színes  eleit,  bé-hirdetik  országok  fó  népeit 
(Pázm:  Préd.  409). 

el-hirdet:  pen-ulgo  C.  indico,  annmicio,  di\iilgo  MA.  an- 
sagen,  verkündigen,  oífenbar  machen  PPB.  E^irdetéc  azt,  a 
mi  mondatott  (MA:  Scult  77.  Thaly:  VÉ.  141). 

föl-hirdet :  1)  proclamo,  publieo  MA.  ausrufen,  publicíreu 
PPB.  Mykoron  kedeg  halya  vala  az  bodog  ázzon  napyat  fel- 
hirdetny  (Mai-gL.  15).  2)  [concío;  einbenifen  lassen].  Fel  hyr- 
dettetee  orzagaat,  hogy  ffel  gyAineenek  (ÉrdyC.  323.  542b). 
Gyűlé.st  tétete,  vármegyéket  sokat  6  felhírdete  (Tin.  209).  Fel 
liírdete  az  egész  nemességet  és  azzoc  melet  az  egész  országot, 
l)Og\'  minnyáian  iSnénee  (Helt:  Krón.  54b.  61).  Akarnak  menni, 
annak  (útnak)  tsinálására,  mint  iir  dolgára,  fel-hirdassék  a  fSld 
népét  .  .  .  (Pázm:  Préd.  Nyr.  XIV.463). 

ki-hirdet :  edico,  condico,  indico,  evulgo,  divulgo,  mulgo, 
promulgo,  publíco,  famigero  C.  enuncio,  ebuccino  MA.  auskün- 
digen, imter  die  leute  ausgehen  lassen  PPB.  Ky  hyrdeteek  mynd 
az  tartomanban :  dilfamavemnt  eum  (JordC.  380).  Ky  hyrdetSt 
volna  az  ew  yozagus  voltának  hyre  néne  (ÉrdyC.  617b).  Mi- 
helyen  az  euangelium  e  szeles  uilagon  kíliirdettec  (Tel :  Evang. 
[    L234).  Ki  hirdethódék  az  ű  neve  (Pethö:  Krón.  92). 

!      kiliirdetés:  promulgatio  C.  [verkündigung]. 

küiirdetö:  ceryx  MAI.  [herold]. 

szó-kihirdető :  praeco  [herold].  író  deákoc  és  kiáltoc,  szó-ki- 
hirdet5c:  scribae  et  praecones  Com:  Jan.  132." 

i       meg-hirdet :  aununcío,  denuncío  C.  indico  MA.   verkündi- 
I   gen,  anzeigen,  andeuten  PPB.  Engede  es  ytelew  helyen   men- 


1439 


RffiDETÉS-HÍRES 


GONOSZHÍRES— MEfrHÍRESÍT 


deiiuek  iiiee  Ijyrdettcte  (ElirC.  'Jiij.  t'ristiis  Ijoczatot  te  hozad 
myiikett,  hogy  meg  liyrílesewk  neked  (131).  Mégliirdettottec 
onnekem  niniHleiirn' :  niiiiciat:!  siiiit  milii  omuia  CBécsiC.  1).  Ez 
paranculHt  to  moudoii  vidékidben  iiiégliirdettcssec  (5(1).  Kerdez- 
keíffjetec  a  ^ermOí-riA  es  iiiicor  megleleiiditec,  liirdossetec-mcg 
oiiiiekeiii  (MüucliC.  Ifib).  Azoc  ki  meimeiec,  meghirdetec  mend 
a  f'ildSn  (30).  Wr  ysteii,  ky  ezth  megli  liyrdi^tte,  azonképpen 
tellyaseylette  Le  (.lordC.  715).  A  mit  latot  vala,  megliirdete 
(DoniC.  6).  Meg  liirdottvon  sok  jevvcndeket  (77).  Meg  liyrdetoni 
niyiideii  tlie  chodaydatli :  iiarrabo  oniiiia  niirabilia  tna  (K>dc.s(.:. 
13).  iMegliiidetéf  a  tclbbinec:  iiuMciaverunt  ccteris  (licit:  UT.  ol). 
Meg-hirdeté,  hogy  ő  nem  jOtt  ez  világra  az  igazakért  (Pázm: 
Préd.  170). 

Hirdetés  :  praedicatio,  praeconium  C.  annunciatit>  MA.  ver- 
kiindiguiig,  aiLSiiifiing  PPU  Az  ydőben  Iiyrdetee.sth  teon  .losvve 
(JordC.  297).  Az  erek  eelctlinek  hyrdetaseert  ellőnek  tamad- 
waii  (ÉrdyC.  597b).  Bot-zatta  az  apaatalokat  az  euangeliomnak 
hirdetésére  (VirgC.  101).  Zvle  chodalatos  keppen  angelnak  hyr- 
detese  niyat  (ComC.  6). 

udvax-hirdetós :  indictio  eonventus  aiilici  MA. 

Hirdetet :  |annnnciatio  ;  verkiiiidigung].  Marianau  birdetote 
napia  (MiinchC.  3). 

Hirdethető :  praedicabilis  MA.  nihmwürdig,  wort  zu  ver- 
kiindigen  PPB. 

Hirdető :  praedicator,  praeeo,  vulgator  C.  annuncians  MA. 
üfTentliclipr  auskiinder,  herold  PPB.  Hirdető  (vezetéknév  XVI.' 
MI.  Nyr.  IX.3fi5).  Mindenkoron  voltanae  e  tudomannae  hirdetői 
(Ilelt:  Bibi.  1.  b2).  íme  egy  férfin  fiitiia  if,  egyediil :  Monda  a 
király:  ez  is  Hrem  hirdető  ílI.Slfi).  Had  izenJ,  hirdető  követ 
(Com:Jan.  141).  Mondgyák  vala  a  Pált  klegen  istennek  hirdető- 
jének (Niígr:  IdvK.  G7). 

Hirécske :  famella,  rumuscnlus  MA.  klein  geschrei,  klóin 
geriicht  PPB. 

Hirél :  wlgo  Kr.  (verbreiten.  lant  er/ahlen].  Azt  állatván  s 
hirrelvén  (így]  (T?ákF:  I^v.  V.l).  Az  imszárnak  jelenlétit  hirrelik 
(519).  Felette  szaporán  kezde  sok  felíl  az  ellenseglmek  gyftle- 
lekezetj  hirelídnj  (TörtT.  X.145). 

[Hireltet] 

meg-híréltet :  (promulgari  facio ;  verkiinden  lassen).  Min- 
denét; kőzőttőc  meg  hireltetée  (Gosiirv :  MagyR  A2).  Minden 
országokat  ő  meg  hirőltetet,  hogy  tégedet  senki  szeménél  nem 
latot  (Hofgr.  18.5). 

Hirlel  (hillel  EsztT:  IgAny.  441):  anmmcio,  divulgo,  piiblico 
Sí.  (verkiinden,  anssprengen].  Azzal  fogja  hirlelni  magát,  hogy 
ő  a  Mo.ssÍ!Ís  íKomár:'Imáds.  123).  A  bült.se.s,«égnek  méltóságos 
drága  nevével  kezdi  hirlelni  az  értelmes  világ  (Fal:UE.   372). 

el-hirlel :  cc  Az  mely  darab  ftildet  az  Vágón  túl  mindenütt 
szerteszéllyel  kiildiitt  novellák  által  nagy  dicsekedé-sekkel  el- 
hirleltetett  tavalyi  camiKniiájával  nyert  vala  (RákF:  Lev.  II. 
389). 

ki-hírlel :  cv  Titkon  kell  tartani,  a  mit  ki  nem  akarunk 
hirlelni  (Pázm:  Préd.  813).  Ki  hirlelt,  és  sok  nyelveken  kopott 
uj.sig  1  Fal :  UE.  373). 

Hirléa :  (praeconium ;  kundmachungj.  Hallga&utnak  herold 
hirléssére  (Gvad:Orsz.  147). 

Hirleszt :  (annuneio ;  verkiinden).  Keresztyényeknek  jiittét 
hirlR-íztette  (Kdnyi:  lIKom."12). 

Hirés  :  famosus,  celebris,  inclitus,  disnilgatus  C.  darus,  in- 
.signis  MA.  jberiilimt,  beriichtiget.  l>ekannt  PPB.  Igen  híres : 
praeclariis ;  liíres  vagyok :  elareo,   jiervigw ;   hires  tsolekedet : 


facinus  C.  Ilire.'^  hadi  emljcr :  IjollicLs  laudibus  abundat  PPBI. 
OH  hirSs  vala  zent  Igiiat  (l)ebrt.'.  166).  Zeretelel  halgalyak  vala 
wtet,  mykepen  meg  teezik  az  barom  nagi  hires  toluayhan  (ViraC 
46).  Te  byres  kuma  meg  fattiaztal  e.s  fattyadat  el  liagiian  iile 
jewttel  (RMNy.  nL40.  41).  Hires  lemii :  in  palám  asso  (ViA 
Bibi.  151).  Az  iosagos  czelekedet  hiroenoc,  es  őrőkke  naionar 
tartatic:  virtus  elaia  aetemaipie  habetor  íDeisi:  SallJ.  1).  Hí- 
ressé kel  az  egész  ország  s  viliig  előtt  tennünk  ártatlaaságun- 
kat  (Pázm:  Kai.  268).  A  nagy  foggal  híres  f5  vezér  Boriis  Jenfit 
vitatja  vala  (Monlrók.  VIL17I)).  Az  Vértes  híres  erdején  elég 
rebegve  általkeléuk  Csán-Bégre  (367). 

gonoBzhires  :  (maculosus,  iiifamis ;  übol  beleummidet,  be- 
rüiijtigt].  Vendég-országra  ti  ne  búdossatok,  mert  mindenütt 
gonosz  biriisök  vattok  (Tin.  298). 

országhírés :  (notissimiis ;  berühmt).  Ez  is  igen  szép  asz- 
.szony  s  leánya  amaz  alaeson  olá  nemzetből  való  Dobra  Péter 
novfl  ország-híres  directomak  (Haz.  1.377). 

Hirésed-ik :  clavesco,  erebresco  MA.  celebreei»  MAI.  be- 
rühmt werden,  bekaunt  werden  PPB.  Jeleskedgyél,  példáskod- 
gyál,  lüresedgyél  isten  nevében,  de  ne  valami  tzégéres  bolond- 
sággal (Fal:  NA.  221). 

el-hiresedik :  claresco,  indareo,  enotesco,  iiuiotesto,  inere- 
bi-esco  C  periTebre.s(0  MA.  knnd  werden,  unter  die  leute  kom- 
men  PPB.  [berühmt  werden).  Elhiresedék,  hogy  az  ezflstős 
kultsos  vitéz  elment  volna  (Tess:  SzMag.  08).  Egész  ez  város 
rakva  haraggal,  el  híresedett  az  gazdagsággal  (líSIK.  1V.49). 
Kos  Mihály  hívem  az  török  és  tatár  rainisterek  elfitt  igen  el- 
híresedvin  s  nótában  vitetfidvin,  nagy  haragjok  volna  ellene 
(Monlrók.  XV.277).  Már  rósz  hangja  vagyon  neveknek,  b&zel 
erkőltsők,  elhiresednek  (Fal:  NA.  97). 

ki-hireBédik :  inelareseo,  celebresco  MA.  berühmt  werden 
PPB.  [knnd  werden).  Ki-hire-sedék  ez  a  dolog  az  egész  városon 
(lUy :  iSzÉlet.  111.35).  Dávidnak  jónak  tetczék  a  népnek  meg- 
.számláltatxsa,  hogy  abból  híre  neve,  uéiiének  számos  volta,  ki- 
bíresedgyék  (Bátai:  LPrób.  87). 

meg-hirésédik :  perirebresco,  inelareseo  MA.  bekanni  wer- 
den, nicbbar  werden  PPB. 

Hirésit :  claro,  clarifico,  famigero  MA.  bekannt  machen, 
aiLiscbreien  PPB.  Híre-^ítö:  \nllgator  C.  Valakit  szóval  nagybani, 
híresíteni :  *ampliticare  glóriám  alicnjiLS  PPl.  A  vétek,  mellyel 
az  egész  vára.sban  híre.sittetett  Magdolna  iPázm:  Préil.  1227). 
Az  ő  igazságát  hire.séocsek  (Lép:  PTük;  1.292).  í)ltJzetének 
allyát  arany  csongetSkel  biresitette  (Land:  UjSep'ts.  1.356).  Isten- 
nek niinémü  eselekedetit  akarta  kiváltképpen  híresiteni,  és 
azokért  illendő  hálákat  adni?  (Illy:  Préd.  1.40).  A  ki  felebarát- 
tyát  roszbi'il  bíre«;iti,  nemtsak  annak,  s  magának  árt,  liaiiem 
több  másnak  (Fal :  SzE.  553). 

el-hiresit :  dimulgo,  diflumo,  claro,  iutbro  C.  [knnd  macben^ 
bekaimt  maciién,  verrufen).  .Senkit  el  nem  árúi  avagy  liiresét : 
nemiuem  traducit  aut  lUd'amat  (C'om :  Jan  184).  Az  egész 
egekben  el  légyen  híresílve,  hogy  valami  vagyok  (Tarn:Bar. 
281).  A  házak  is  mind  tejfellel  lévén  fejérítve :  semmi  csuda, 
hogy  igy  el  van  vára  húresitve  (Thaly:  Adal.  11141). 

ki-hire8it :  wigo,  evulgo  C  difíamo  MA.  invulgo  PPBI. 
an.«.sschreien,  schandeu,  verklemem  PPB.  Kiis  hiresíték  egész 
tVanzia  országának  tartományában,  hogy  kópia  törés  lészeu 
(Tess:SzMag.  U).  A  titkot  ki  ne  híre.sitsed  (Com:  Vest.  lOu). 
Előre  ki-ne  liire.sit.sd  szjüidék.  «lat,  hogy  utóbb  szégyent  ne  valy, 
ha  meg  nem  felelhetsz  igéretiMlnek  iFal:CE  373).  A  bolond 
azt-is  kihíresiti,  a  mit  jövendőben  akar  ol-kővetni  (430). 

meg-hiresit :  illustro  Kr.  [bekaimt  madieii,  berülunt  ma- 
ciién) U^ákli:  Bibi.  Macch.  11.    40.   Kr.).    A   szerencie   minden 


IIIKKSIIKS— lIMillKr 


EI^HlHUiCr— niKTELENKED-lK 


1112 


<li)li{i)kat   uelin   meg  hiresít,   néha    niep   homályosít :  celebrat 
obsi'matqne  (Oeesi :  SallJ.  7). 

Hiresitéa :  famigeratío  C.  celebratio,  clarificitio  MA. 

Híresség.  Heressegy:  insigiiia  NéiiiGI.  124. 

Hirésségrü  lamo.<Ls.siinus  [beriihmtj.  Vala  ez  iíren  híró.sségS, 
mert  itfii  fuHaila  istent  (Béi-íiC.  2C>). 

Híresül :  clare'co,  iiK-l;iresco  MA.  hi>iiihiiit  wpnleii  I'l'li. 
(bek:umt  wenienj.  Hírp.<íil  a  (lolog  (Gyöiij-y:  Char.  2í)). 

el-hírésül :  a;  Taunljuvit  folytatta  a  kolasvári  már  akkor 
elhíresült  nemes  kollégyioniban  (Bod:  Pol.  16Ö). 

Hiretlen  :  iiicelebri.s  C.  [nümilosj.  Iliretlpii  iípvetlen :  in- 
cBlebrl",  oKsctiriis  MA. 

Hirhész-ik,  hírhed-ik  (ki/iírcrfet  Helt:  Krón.  34.  108. 
hiredéc  8S.  hirfiiiiéc  Tin ;  Z.sl^l.  7):  ci-ebresco  MA.  (las 
gerücht  von  mir  wird  avi'jgeljreitet,  ich  erschalle  PPB.  [beriitimt 
werden,  beriichligt  wprden]  Haitiarsagosaii  hyrliőzyk  bezede 
(CzechC.  6).  Ez  szó  hirliedék  a  kórfilőtte  forgolódók  k5zntt 
(Megj- :  3 Jaj.  IL4). 

el-hirhészik :  crebresco,  percrebreseo  C.  increbresco  MA. 
knnd  werden,  zunehmen  am  ruf  PPB.  Az  te  neiied  mind  kőzSn- 
segfls  foldiin  el  hirhozic  (GuaryC.  IL57).  ílyre  newe  mynd  ez  zelas 
wylagon  olly  ygen  el  hjThSweek  (ÉrdyC.  357).  El  hirhSdStt  zencse- 
genek  liire  (DebrC.  26).  El  hirhev\een  oi-zag  zeite  az  ehodatete- 
leknek  híre  (DomC.  75).  Kynek  5  hjTe  mend  ez  «7lagon  el 
hyrhetJi  (PeerC.  69).  Mykoron  ez  chodak  el  hjrhettek  volna 
(ComC.  265).  Mind  az  varos  zerte  el  hirhuek  (S'irgC.  56).  Hogy 
el  ne  liirednéc,  az  5  iőuetelec  ingyen  se  tudatuéc  (Tin:  Zsigm. 
7).  MidSn  ez  elliírhedet  volna:  facta  hac  voce  (Helt:  UT.  f7). 
Engedelmességtec  mindeuekhSz  elhirh&t :  in  omnem  locnm 
diviilgata  est  (s5).  Illy  rettenetes  dolognac  liíre  az  egész  Africa- 
l)an  el  hirliedec :  divolgatur  (Decsi :  SallJ.  9).  Az  egéaz  világon 
el  hirhSdgiéc  (Kulcs;  Evang.  92).  El  lu'rhfit  hogy  5  méreggel 
ölettetett  volna  meg  (Forró:  Curt  702). 

ki-hirhészik :  increbre.scü,  innotesco ;  bekannt  werden  MA. 
Ki  hirheuec  ó  hire :  abiit  ejus  opinio  (MiinchC.  20).  Ky  hyr- 
hewek  hw  newe :  vnlgatum  est  nomen  ejus  (JordC.  297) :  fáma 
exüt  de  illó  (5301  Hogy  ennél  es  ynkab  kyive  ne  hyrheggyeek 
az  nep  k6z5th :  ne  id  ampliiLs  serpat  in  populum  (718.  452. 
472i.  Kywe  hyrhőt  az  ew  zentseeges  volta  (ÉrdyC.  410b).  Ez 
keppen  ky  hyrhedwen  5  elethe  (PeerC.  112).  Mel  dologh  mykor 
mendeneknek  ky  hjThednek  (11).  Haluan  hvreet  ky  hyrhedny 
ni™d  tellyes  Siciliaban  (CornC.  368).  Az  tűb  oniagokra  ki  liir- 
hűunék  (TihC.  49).  Ky  hyrhynek  az  ew  neue  (Pesti:  NTest.  70). 
Ky  hyrhedek  az  ew  neue  (7).  Kihiruénec  mind  ezzec  á  dolgoc : 
divulgabantur  (Helt :  UT.  05).  Kihirhedéc  ez  a  Ijeszéd  a  sidóc 
kózet  (HS).  Mikoron  ez  kihiredet  volna,  szantalan  soc  magya- 
roc  gyiílénec  oda  (Helt:  Krón.  34).  Mikoron  az  5  halála  ki 
híredet  volna  (lOS).  Onnéc  hiredéc  ki  az  5  neue  (83).  Beteg- 
sége el  kihirhóuek  (Ilasv :  NS.  49).  Ismerete  iobban  ki  hirhed- 
nec  (Boni:  Préd.  24).  Kibirheszie  az  5  czelekedete  minden  né- 
pec  kcjzőtt  (MA:  Bibi.  1.441). 

kihírhödéa :  [fáma ;  nílim].  Illyen  az  szflietése,  de  dicz<V 
séges  ki  hirh('>dése  (Zvon:  Post.  1.161). 

meg-hirhészik :  [increbresco,  innotesco;  bekamit  werden]. 
iVz  hjT  megluThewuek :  novitas  iiLsonuit  (EhrC.  150).  E  liir 
meghirheuec  mend  a  {Sldiai :  exüt  fimia  haec  (MiinchC.  30.  81. 
109). 

Hirhet :  vulgo  Kr.  [bekannt  machen,  kundmachen,  verkün- 
den].  Az  hattyúk  életeket  meg-élvén  és  végeket  közel  lenni 
érezvén,  azt  hirlietik  és  hitetik  a  termé.szet  titkait  visgálók 
felölök,  hogy  a  halgatást  el-hagv-ián  gégéjek  sipját  meg-fnvalják, 
és  szép  nóUit  énekelnek  (GKat:  Vált.  1.712). 

M.    NVKLVTÖRT     SZÓTÁR. 


el-hirhet:  evulgo;  ausrufen  MA.  El   hirhiltenek   mindono- 
i    ket :   mmciaverunt    omnia   (Fél:  Bibi.     12).    El    hirhcitek    fitet : 
ditl'aniavennit  enni  (II). 

Híreszt :  divnlgo,  piiblico  Sí.  [kundmachen,  eine  nachricht 
verbreitenj. 

el-hireszt:  evulgo  Kr.  (kundmachen,  bekannt  machenj. 
Erre  az  aulica  camera  nyújtott  alkahnatos.ságot,  eliiirasztvén, 
hogy  (a  sókereskedést)  árendába  adja  pliLs  otlernnti  (BethI:  ftlet. 
U.27S). 

Hirtelen  (/lúríftei  dolog  Frank:  HasznK.  2):  I)  suliitus, 
subitaneus,  re|)entinus,  iasporatas  Sí.  (unvorherge'olien,  plfitzlich]. 
Hirtelen  haragú :  celor  ira.sci  PPBl.  Fij!:elmezietec  magatocnac, 
netalantal  i('y6n  tfl  közitecbe  a  hirtelen  nap :  repentina  dies 
illa  (MiinchC.  160).  Az  zent  fowt  arczwl  p(jke  es  ottan  hertolon 
halállal  hala  meg  (ÉrdyC.  525).  lustinianiis  pyspek  Wercellensls 
varasban  ywthw;m  hertelen  halállal  ky  mwleek  (627).  Hertelen 
nnj>  zelbe  haiokot  meg  torz  (DílbrC.  103).  Jó  pénzt  kőlczi'in 
adni,  és  az  minec  herti^Iennec  kel  lenni,  ezkor  ió  el  kezdeni 
(Ci.s.  M).  S)  subito,  desiibito,  extempore,  repente,  dero|)ente, 
abrupte,  inopinanter,  proporiter  C.  subito  NémGl.  284.  eontinuo 
Fél:  Bibi.  21.  abrupte  Com:Jan.  162.  .schnell,  plötzlich,  ge- 
schniud,  fiugs  Pl'B.  Hirtelen  télre  fordult-vala :  hiems  *prao- 
cipitaverat  PPBl.  Netalautan  hertelen  el  veztlek  teghed :  ne 
forte  disperdani  te  (.lordC.  71i.  Ottan  hertelen  fel  kelee  es  hw 
hozya  yewe  (666).  Mykoron  hertelen  ywtand  w  haragya,  bodo- 
gok  myiid,  kyk  w  benne  byznak  (KulcsC.  3).  Hertelen  meg 
lövik  ftet  es  nem  felnek  (DűbrC.  122).  Nagy  hertelen  es  syetet- 
tel  fvvtnak  vala  Oistns  kyralhoz  (ÉrdyC.  65).  Ha  a  gyökerét 
a  sebre,  tágra  kötöd,  hertelen  öszue  forraszt)'a  ("Mel :  Herb.  66). 
Hertelen  szemefénye  ki  apada  (Pázm :  Kai.  449).  Némellyik 
prédikációt  ollyan  abrupte,  hirtelen  el-met.sz\'e,  vegeztem-el 
iGKat:VáIt.  I.  Elób.  47).  Minden  kényes  kívánság  Ht;'m  éret- 
len tanátsal  hertelen  el-indulnak  (Fal:  UE.  383).  3)  (praeceps, 
vehemens ;  heftig,  gross,  stark].  Ew  baratynak  nagy  kysertete 
yew  tartomanbalol,  mykeppon  hjrtelen  zel :  ventus  vehemens 
(B2irC.  124).  Tewzesewit  zayaual  hyrtelen  (vehementer)  mongya- 
uala  (131.  68).  Hertelen  indulat  (Zvon:Po8t.  H.lól).  Ne  légy 
hirtelen  az  haragra:  ne  sis  velox  ad  irascendum  (Kár:  Bibi.  I. 
627).  Hertelen  a  vérontásra  dlly :  Préd.  11.555).  4)  (imperitus ; 
unwissend,  unkundig  ?].  Minden  dolgaiban  hii'telen,  s  tudatlan 
(Kónyi :  HRom.  8). 

[Szólások].  Töb  hasonló  dolgokat  beszéllettek  eleintén,  hogy 
egy  hertelen  az  emberekot  el  ne  ídegenítenék  rút  vallá- 
sokkal (Pázm:  Kai.  273).  Kevés  idfi  vanmár,az  Ls  nagyhirte- 
len  higyjed  hogy  majd  eljár  (Thaly:  Adal.  1.73). 

Hirtelen-való  :  subitus,  subitaneas,  repens,  ropentinu.s, 
extemiwralis  C.  extemporaneus,  extemporariiis  MA.  pliítzlicli, 
jahling,  eilfertig,  unverzüglieh  PPB.  Hirtelen  való  gondolás : 
exteniporalitas  C.  Mel  hertelen  való  rettenetes.seg  (NagyszC. 
16).  A  vér  kórságba  gyötrődő  aszszonyi  állatnak  hertelen  való 
meggyógyétása  (Tel :  Evang.  II.  949b).  Az  hertelen  valókra 
meg  nem  rémfii :  ad  rejientína  non  con.steniitur  (Com :  Jan 
195).  Hírtelenvaló  veszedelem  jőve  (Illy:  Préd.  123). 

Hirtelenben :  .subito,  repente,  derepente  MA.  schnell,  plötz- 
lich, geschwuid,  flugs  PPB.  Midőn  valami  megizelitését  az  Lsten- 
segnek,  czac  hirtelembe  éreztök  is  (MA;  Tan.  30).  Hirtelenbe, 
sietséggel  ollyat  ne  czelekedgyéc  (217).  Nem  hirtelenben  és 
véletlen  járatod  által,  hanem  meghirdeted  azt  elöszer  (MA : 
SculL  98;. 

Hirtelenked-ik  :  1)  ago  praecipitanter,  praeceps  sum  MA. 
unbedaclitsam  handeln,  uubesonnen  sem  PPB.  Eely  meeg  egy 
kewes  ydut,  keeptelenre  ne  heertelenkőggyel  (ÉrdyC.  503b). 
Vram  hertelenkegel  (praecipita),  ozd  meg  f  úelveket  (DübrC. 
112).  Hertelenkodeek  nagh  keserew  kenyw  hullata<«al  a  lialal- 

91 


1443 


ELÓ-raRTH>ENKEDIK— HlRCr. 


el-hIrü^-hisz 


hoz  (monda)  (WiiiklC.  93).  Az  okosság  hozza  macával,  hogy 
semmit  ne  hirtelenkedjenek,  de  sfit  még  nag)'  késziilottel  kellene 
lenni  a  lakadalomlioz  (Mik:MulN.  158).  2)  |imio;  anfallen, 
befallen].  Egi  orozlan  reiaia  hertolenkSduen  (UebrO.  Ü9.  123. 
Viü).  Kea  hertolenkeduen  mynd  a  farkasok  a  baranra,  leidre 
vetek  (VVaszprC).  Hertelenke^ek  ?  raiok  feleim:  irniat  .sujier 
eos  formido  (DiibrC.  248).  Reaioc  herteleiikfldüiiec  a  tolvayoc 
megfog\'an  ftet  (NagyszC.  295).  Hertelen  haragal  .  .  .  rea  hor- 
telenkwdek  (VirgC.  26).  Hertolenkfidenek  az  vizek  az  en  fe- 
lemre (TIhC.  238).  Javallanám,  no  hirtelenkedjünk  iThaly: 
Adal.  1.98). 

elö-hirtelenkédik :  [prorumim ;  sich  hervorstürzen,  liorvor- 
bieebenj.  Miiitli  anya  orozlan  halót  el  zaggatuan,  azonkepen 
ruháit  íioiien  elő  herthelenkedoek  (PeerC.  25). 

ki-hirtelenkédik :  cw  Zent  Ferencz  e.1  mind  w  társi  a 
cellából  ky  hortelenkodenek  (VirgC.  22).  El  ky  hertelenkode- 
nek  reayok  (KazC.  29). 

Hirtelenkedés :  temeritas,  praecipitantia  MA.  unbesonnen- 
heit,  unljedacht.s;uukeit  PPR  Kéa\  de  haszontalan  és  gyaláza- 
tos hánat(jkat  hoz   fejőnkre   a   hirtelenkedés  (Pázm:  Préd.  2ö). 

Hirtelenkédet :  furor  BécsiC.  17.  MünchC.  76.  impetM 
79.  (nngestüm,  jiilier  zorn).  Na^  hirtelenkídettol  gériedo  na^- 
haragba  (BécsiC.  17),  Meníietéc  ki  hirtelonkódettel :  exite  cnm 
imjjotM  (41).  Na^  hirteleukodettel  a  íorda  mene  ffimeredec  a 
tengerbe  (79i.  Meg  haragut  te  hirtelenkeileted  te  eledelednek 
iuhira  (AporC.  28).  Te  hirtelenkedetedben  meg  haboroltonk  (49). 

Hirtelenkedő :  temerarins,  praeceps  Kr.  [nnüberlegf,  jjih- 
zomig).  Hirtelonked'1,  hebehurgya  elme:  ingeninm  abruptum 
PPBI.  Tonen  akaratod  zerenth  ne  legh  hertelenkewdew  (VirgC. 
134).  Ki  maradhatna  menten  és  bátran  liirtelenkedfi  fejedelem 
.■ilatt  (Kai :  TÉ.  650). 

Hirtelenség  :  praecipitantia,  deproperatio  MA.  impetu."! 
Ném(!l.  300.  übereilung,  unbedachtsamkoit  PPI?.  [unge.stíim]. 
Megli  oltottak  tyznek  hertelen.seeghet :  cxsfrixerunt  vim  ignis 
(JordC.  823).  The  haragodnak  hertelensege  meg  kernekezye 
wketli :  fiiror  irao  tnae  (KnIcsC.  164).  BiVsulásunk  hirtelenségé- 
ben boszszi'it  akarunk  állani  ellea-iégünkíin  (Pázni :  Préd.  26). 
Ha  az  egy  hirtelenség  és  akarat  nem  volna  benne,  többre 
lenne  méltó  (R;ikGy:Lev.  204).  Fr.anczuzi  hirteleaség  (GKat : 
Titk.  1117).  Hirtelenségével  mentegeted  Musztafát,  de  ugyan 
azzal  rontod  ügyét  (Fal:TÉ.  650). 

(SziílAsokj.  ITa  szinten  felsS  vagy  az  koréken,  alsó  Is  lehetz 
czak  h  értele  US  égben  iFortSzer.  2).  Vakmerínek  mon- 
dunk minden  fogadást,  a  mellyel  hirtelenségbfil  csak 
ki-fittyent  omher  (Pós:  Igazs.  11.595). 

Hirtelenséggel:  repente,  derepente  MA.  [plötzlieli,  über 
hals  und  kopf].  A  íorda  na^:  hirtelenséggel  fo  meredec  mene 
a  tengerbe  (MilnehC.  28).  Nagy  hertelensegghel  az  vyzben 
ftvtanak  (JordC.  550).  A  Duna  nagy  hortelensoggel  megarada 
(MargL.  128).  Tanozzatokel,  hogy  nagy  hortelenséggel  elueszes- 
sem  ókét:  ut  eos  repente  di.spordam  (llelt:  Bibi.  I.  Yyy2).  Hogy 
ha  valaki  meghaland  hirtelenséggel :  .si  mortims  fuerit  subito 
(MA:  Bibi.  1124).  Halabiirda  hirtelenséggel  (Csúzi:  Tromb.  103. 
Kr). 

Hírzet :  praedico  [niuício ;  verkünden].  O  parancsolatit 
hir/.otőm :  praediram  praeceptum  ejus  íDíibrC.  16).  Valakik 
le  nevedet  hiraotik,  te  benned  direkednek  (19).  Hirzetik  neve- 
det :  diligunt  uomen  tuvim  (5). 

meg-hirzet:  c«  Meg  hirzeteek  az  közönséges  népnek 
(PeerC.  30). 

Hírül:  Increbrescü  MA.  an  nibm  zimehmen  PPB. 


el-hirül :  increbresoo  MA  kxmd  nnd  ruchbar  werden  PFH 
Az  varasbanis  mind  el  birultb  valji  az  aszuui  gonoszaga  (Pont 
81). 

HISTÓRIA  (ísíwio  BécsiC.  83.  üloryn  ÉrdyC.  512b.  yslo- 
ria  LányiC.  226):  (liistoria;  geschichte,  gescliiclitsbuch).  Histó- 
ria, üdö  rend  tartása :  chronica ;  históriához  tartozó :  historialLs 
C.  Históriáéba  (historiis)  es  irattatéc,  eztendöt-  zérent  löt  dol- 
goknac  könuébo  (BécsiC.  51.  83).  Istennek  anyának  istoriaya- 
rol  (0)mC.  9).  llistoria-folyis  (Zrinyi  1.6).  Köz  liLstoria  (Alv: 
Post.  1.376).  Majd;m.ság  itt  lé.szen  társam  Camilla,  ide  (littyeu- 
totte  szép  híre  historiímknak  (Fal:  TÉ.  659).  Hamis  isteneknek 
a  liistorLáját  jól  tudtam,  Helicon  s  Pindus  fábnláját  (Gvad: 
RP.  68). 

HISZ  (Aeíended?  Kár:  Bibi.  1.603.  Ayendec  MA:  Bibi.  152. 
hydny?  RMNy.  Hl  13.  A.Wni?  Zvon  :  Osiand.  43.  GKat:  Titk. 
239.  GKat :  Válts.  1.3  húszuk  Decai :  Adag.  57.  /iiihetö  56. 
Mttetek  Sylv:UT.  L134.  hún  BécsiC.  41.  hüü  Ozor:ChrÍ8t 
76.  Illy:Préd.  II.4.55.  Minek  Sylv :  Ul".  1.12.3.  Szék:Kr<5n.  18. 
Kár :  Bibi.  1.464.  Ai!l  PeerC.  238.  Sylv :  t/l".  1.80) :  I)  credo, 
tido  C.  Iglauben,  trauen].  a)  Ne  liigj'j  a  külső  színnek :  ni- 
niium  ne  eredé  colon  PPBI.  Kinek  hewl  ?  cui  credidiati  ? 
(EhrC.  52).  Yol  tewd  fyam  hogy  hewl  fráter  Ferencznek  (55). 
Istennec  hf  n :  credidit  deo  (BécsiC.  41).  Hyzytek  ee,  lio^  en 
ez  yot  tehetem  ty  nektek '!  cr6diti.s,  quia  hoc  i>o.ssum  facere 
vobLs?  (.lordC.  380).  Hynek  lnvnoky:  crediderunt  ei  (421).  Sy- 
mou  as  ottan  neky  hyn :  S.  verő  et  ipse  crcdidit  (733)  Ábrahám 
hyn  wr  istennek  (ÉrdyC.  145b).  Kik  neki  hitek  es  bizuek, 
mind  el  veznok  (VirgC.  20).  Az  en  zolganumk  engedel  es  neki 
hil  (23).  Felele  az  biro  es  monda  :  hizem  (98).  Halálomat,  hidgied, 
inkab  nem  számiam  (CsomaC.  12).  Hallgassza!  hogy  mond 
Sofóniis  ernM,  nyilván  higyjed  .szól  az  nagy  fíisvénységrfil 
(RMK.  n.llO).  Abram  lifln  az  vvmao:  credidit  Abram  deo 
(Helt:Bibl  L  F3).  Hlsznec  avagy  biznac  (Helt:UT.  Elöb.  3). 
Te  is  annit  hisz  (credis),  mint  én  (Mou:  Apfil.  12).  Az  .lesiLst 
meg  talahi,  es  lata.  I.ntuan  hin,  hiueii  prophetala  íPécsi :  Szfiz- 
Ko.sz.  49).  Ilinni  való  dolog  (MA:.Scult.  28).  .Szemüukuek, 
sziijunknak  ne  higgyünk  (P;izm:Kal.  714).  Ezt  az  utolsó  itilo- 
tet  eleven  hittől  nem  hisz.-izük,  mert  ha  iiiunók,  úgy  rendelnók 
életünket,  hogy  akkor  bátorságosok  lehetnénk  (Pázm :  Préd. 
20).  Hín  a  gabaonitíik  szavának  és  nieg-tsalaték  (864 ).  Gyeugéii 
hisznek  (Matkó :  BCsák.  329).  Ha  nem  hiszen  az  iga-wignak, 
hidgyen  az  hazugságnak  (Czegl:  L)ag.  ElSb.  4).  Hinni  kell  a 
titkokat,  de  hogy  meg  érte.s.senok,  nem  érteni,  hogy  liijes«uek 
(így?)  (Mad:  Evang.  330 1.  b)  Az  ördögök  hyzik  es  rettögik  az 
Istent  (TihC.  2).  Hi.szom  istent  (Zrinyi  L150).  O)  En  belem 
liiznec:  in  me  credunt  (MünchC.  47).  Istenbe  hittenek  i  VirgC. 
116).  Nem  hynek  ystenbe :  non  crediderunt  in  deo  (KeesthC 
198).  Te  hyzzp  Istennek  fyaba  ?  tune  cre<iis  in  tilium  dei  ? 
(Pásti :  N Test  208).  Nem  mondod,  lio^  hlszet-  ;n'ia  .«zent  eé- 
liázba,  mint  istenrfd  monfjoc,  hiszoc  istenlie,  hanem  hiszem  aíia 
szent  pgházat,  mert  nem  hiszönc  aíia  szent  OfíhiizlKi,  sem  vala- 
meir  szentbe,  hanem  czac  az  e*  istenbe;  hiszem  sz.  Pált,  bo- 
dog  az.szont,  huszcc  sz.  Palnac,  bodog  azszonnac,  de  nem  hLs«M; 
.sz.  Pálba,  bodog  azszonba,  de  hiszem  istent,  hiszec  istennec, 
liiszec  istenbe  (Dévai :  TizParancsolnt  k2).  Nem  li&aek  istenlie 
(Szék :  Zsolt.  79X  <l)  En  bennem  liyznek :  in  nio  credmit 
(JordC.  409.  847).  Abraliam  hyn  wr  istenben :  credidit  deo 
(ÉrdyC.  59  61).  Hinek  fbenne  f  tjmeitvani :  credidenmt  in 
enm  discipidi  ejus  (D«brC.  285).  HSnec  ö  benne  (Helt ;  VT. 
Z.2).  Higgyetek  az  istenben  (Fél :  Tan.  286).  S)  (puto ;  meineul. 
Minek  hized  te  magadat  (VirgC.  65).  Te  azt  hized,  bogi  nier- 
tel ;  azt  hitek,  hogi  meg  giwztek  az  zent  martyrokat  (89).  I>'- 
hetetlennek  sémi  nem  hytettetik  iTelC.  18V  Meg  törtenhetic 
hogy  valami  hamis  dolgot  higgyön  igaz  gyanánt:  jKitest  falmmi 
alii|uid  pro  verő  eredi  (Dei-si:  SallC.  40).  Alytya  es  .ízt  liizy. 
hogi  minden  ember  iob  ew  naianal  (96)    Hat    tálam   .ászt  hin 


EL-insZ— ELHITEL 


M  AG  A-ELH  1TEL1Í>-ME(Í  H  irrsEÍ ; 


1416 


Mr,  bo);y  mi  >t  az  meiuiyeknec  oi'szngaban  vagyiinc  (Sib: 
\  ii.'K.  DXír).  S)  [conlido;  iuivertraiioii].  Nem  liyzy  vala  eniien- 
ni.iiiat  hwnokvk:  non  eredebat  semotipsuni  el"  íJordC.  62'.)). 
li\su.s  iKMÜglou  noni  hiszi  vala  fi  ráiok  mag.'it:  non  tredebat 
iM.-<  .seraetiiKum  iSylv:UT.  1.1291.  Eji  reani  magadat  fiam  ha 
hiiuKÍd,  attyád  hellySt  attya  15nuéc  teneked  í Görcs :  MAty.  27). 

'S7/il;lsok].  Eb  h  fi d  g y e,  banem  ha  meg  bizonitod  (Derai : 
Adag.  ItMl  Eb  hidgye  azt  (Matkó:  BCsálc.  114).  Ebkihidgyen, 
i-ikCassánnis'Czegl;  Japh.40i.  KOtvehigy  komádnakdüsv: 
.\iiag.  22).  Ezután  szorosabb;m  megkötöm  tsomóját:  kötve  lii- 
/i'k  kumánmak  (SzD:  M\'ir.  28,í).  Hyzem  i.stenth,  hogy  mást 
l<  i.<.iiat  attliwl  nem  kellene  feltbenmik  i  KMNy.  11.151).  Hiszem 
:l'  istent,  hogy  akkor  jobb  egé.sségem  lészen  (Bod:Pol.  125). 
1<  ">  t  u  e  h  i  d  g  y  e  d  komádat  (Helt :  Me.s.  118).  Kotue  bűd 
i.umádat  (Decsi:Adag.  196.  88i.  E  napokban  akattam  egy 
Ijisebius-névó  emberre,  e6  volt  előttem  els6  s  hatalmas  hlrde- 
t 'jo  ennek  a  nem-hit  tem-h  itnek  (Fal:  NA.  124). 

el-hisz :  1)  credo,  mihi  persvadeoMA.  glauben,  überfiihret 
seiu  PPB.  Nem  vészem  magamat  reá,  hogy  elliiggyem :  non 
abducar  nt  rear  PPI.  E  szent  tudomant  szeressed,  elhigyed 
(Helt :  Bibi.  I.a).  Magát  prófétának  is  monda  lenni,  kit  az  ara- 
biabeli  bolond  neep  el  hűn  (Szék:  Krón.  131).  Mellyet  igaznac 
lenni  bizonnyal  el  hidged :  quam  veram  licet  cognoscas  (Decsi : 
SallC.  25 1.  Aztis  el  higgyed,  hogy  az  faamissaknak  lőlkiSk  po- 
kolban vannak  (Lép:PTük.  1.21).  Ezek  a  fegyverek  olly  sá- 
hoson  fénluek,  hiddel  hogy  bé  ilnek  a  felséges  udvarban  (Felv: 
Dics.  30 1.  3)  [puto;  meinen,  dafiir  haltenj.  El-hiszem  nem  ke- 
mény: ich  halté  sie  seien  nicht  zu  haii  (KirBesz.  33.  30l.  Az 
fi  részek  (örökségük]  maradjon  az  auyjok  kezénél,  minthogy 
édes  gyermeki,  elhittem  hami-ssat  nem  te.szen  nekik  iRadv: 
Csal.  ni.250).  Ha  rajtad  állana:  csak  elhittem,  tisztán  ki- 
seprenéd  a  városból  azokat  az  úrfiakat  (Fal :  NU.  255 1.  Csak 
elhittem  én,  hogy  Londra  városa  nemcsak  azokból  áll,  a  miket 
te  emlegetsz  (266). 

[Szólások].  Elhiszem  magamat:  efferor,  confido,  su- 
perbio  MA.  .sicb  erbet)en,  auf  sich  viel  trauen  PPB.  Magát  el- 
hinni :  *.siipercilium  toUere,  auimos  *tollere ;  igen  el-hitted  ma- 
gadat :  valde  jani  lautns  es  PPBl.  F6-tisztségével  elhitte  vala 
magát :  cousulatu  *allevabatiir  PPI.  Nem  hywee  el  ennen  nia- 
gaat  (ÉrdyC.  385b).  Ez  hytivau  z5mely5k  el  ne  hygyeek  ma- 
gokath  iSándC.  27).  A  király  nem  hiue  el  magát  e  nagy  dia- 
dalomért (Helt:  Krón  29.  1).  Ne  legyetec  fel  fuualkottac,  azaz 
euel  ne  emelkSdgyetec  es  el  ne  hidgyétec  magatokat  (Helt: 
irr.  r.6).  Er6dbe  ne  bizal  es  el  ne  hid  magadat  (Helt :  Mes. 
Qu5b).  Sz.  Pál  testeben  az  isten  Ssztónt  adof,  bog  ű  magát  el 
ne  hinne  (Fél:  Tan.  457 1.  Elhiszi  magát,  az  aszszouya  ellen 
szarvat  emel  (MA :  Bibi.  1.13).  Ha  mi  kicsin  tudomány  vagyon 
bennünk,  abban  fel  ne  fuvalkodgjunk,  se  magunkat  el  ne 
hidgj-úk  (Pázm :  Kai.  37).  Ő  penig  el  hiuen  magát  az  6  szép- 
ségénél, paraznaua  változót  (EsztT :  IgAny.  158).  Ne  hidd  el 
magadat  a  gyözedelmeken  (Hall :  HHist.  1.17). 

[Közmondások].  Hidd  el  magad,  ha  .szégyent  akarez  vallani 
(Kisv :  Adag.  76).  Hidgye  el  magát,  ki  szégyent  akar  vallani : 
protervia  ignominiam  praecedit  (Ozegl :  Japh.  133). 

eVhiheteÜen :  [incredibilis ;  unglaublich].  Elhihetetlen,  mely 
messze  voltak  egymástól  (Haz.  1.373). 

elhihető :  [credibilis ;  glaubhafl].  Könnyen  elbibetS :  per- 
svasibilis ;  nem  elhihető  dolog :  non  est  *probabile  PPI. 

elMhetösóg :  probabilitas  PPBl  (glaubhaftigkeit,  walir- 
scheinlichkeit]. 

elhitel :  creditus  MA.  glaube  PPB.  Hamar  való  elhitel : 
credulitas  C.  persvasio  C.  Elhitelre  méltó  (MA  :  Tan.  44).  Képes 
dolog  el  hitelre,  hogy  (Bal:  Csisk.  27).  Titeket   annak  el  hite- 


lére nem   kfitelezliet   (97).   Nem  tartozunk  annac   el  Intelére 
(Ba.s:  Credo.  125). 

maga-elhitele :  (superliia ;  überniut,  bochmntj.  Világot 
szolgáltat  a  magunk  elbitelének  veszedelmes  utáiiak  el  tá- 
vosztatjisára  (Bök :  Lánip.  132i. 

(elhitt] 

maga-elhitt :  confidens,  temerarius,  audax  MA,  PP.  [über- 
miitigj.  Maga  elhitt  ember :  securns  (MA :  Bibi.  1.234). 

magaelhittsóg :  temeritaa  Kr.  (liocbmut,  verblendung] 
(Ben  :  Kitlim.  18(i). 

hitten-hisz :  eredendő  credo,  firmiter  credo  Kr.  [fe.st  glau- 
ben, vollkommen  überzeugt  .seinj.  Alig  veszik  első  hirét  s  képiét 
valaminek,  azonnal  hitten  hiszik  (Fal :  UE.  480). 

meg-hisz :  I)  credo  Kr.  [glauben].  Hogy  ynkab  meg  hyn- 
neenek  ewueky  (ÉrdyC.  568).  Az  ianibor  pyspek  meg  liyzy 
mondatodat  (638).  Megb  hygyen  kgd  énnekem,  hogy  igy  wa- 
gj-jon  (LevT.  L327).  Meg  hidie  felséged  (Helt :  Krón.  83).  Igjíz 
es  meg  liyendű  be.szedec  (Mel :  SzJán.  517).  Isten  szauat  meg 
nem  hiszi  (Mel:  Préd.  113).  Ittis  emberre  találz,  bár  meg  hűd 
(Decsi :  Adag.  201).  Meg  hid,  ho^  duplánál  adod  meg  ennek  az 
án-át  (202).  Az  pardntz  ő  szőrit,  sem  róka  a  bflrét,  hidd  meg, 
nem  változtatják  (Kisv :  Adag.  379).  Meghigyjétek,  mást  is  azon 
az  isten  (Thaly :  VÉ.  1.53).  (3ondolod-e,  hogy  feledjék  azt,  a 
mit  gondosan  rejtegetnek  ?  Meg  se  hidd  (Fal :  NU.  322).  2) 
tidem  adhibeo  Kr.  [trauen,  vertrauen].  Meg-blszik-é  itt  az  em- 
bert ?  adnak -é  kSltsJn,  hitelben  V  gibt  man  allbier  credit  ?  Kir- 
Besz.  101.  Bechyletes  es  meg  liywende  wram  ew  nagsaga 
elewth  (LevT.  L280).  Az  nagyságosok  szeretic,  tisztességben 
tarttyác  és  igen  meg  hi.szic  {Gs.  K3).  Hogy  ember  feleségével 
meg-eskfidgyélc,  nem  tudgya  mit  tészen :  mert  ók  hitnélkül 
meghiszik  egy-mást  (Pázm :  Luth.  V.222).  Meghiszic  egj-mást, 
és  biznac  egymáshoz  (MA :  Scult.  649).  Mindenekben  meg-liitték 
egymást  (Hall :  HHist.  III.U7).  Ki  meghiszi  lovát,  farba  rúgja 
urát,  csak  kantárt  hadgya  neki  (Ki.sv:Adag.  177).  Mijota  itt 
be  voltak,  bejiihettél  voUia,  de  hogy  megtudd  mi  az  oka,  az, 
hogy  nem  hittél  meg  rajta,  hogy  mikor  kell  meglátnod,  és  én 
nagy  búval  voltam  az  miá  (RákGy :  Lev.  94). 

méghihetö :  [fide  dignus,  authenticus ;  glaubwürdig,  ver- 
liisslich].  ErrSl  mongya  vala  zent  Pal  apostol  ees,  kynok  be- 
zeede  meg  hyhetevv  (ÉrdyC.  414).  Czac  az  bibliaiiac  meg  hi- 
het5  kSniuei  oluastassanac  (Zvon :  PázniP.  3).  Megbihetíi  sze- 
mélyektülis  igy  értettem  és  hallottam  (Pethő :  Króa  160). 

meghitel :  1)  (creditus,  fides;  glaube,  das  glauben].  Meg- 
hitelre  méltó  bizonság  (MA :  Tan.  48).  Meghitelre  méltó  példác 
(MA :  Scult.  14).  Az  hit  bizonyos  liiedelem,  és  szívbéli  bátorsji- 
gos  megliitel  és  megn}iigovás  az  istennec  igéretiben  (674).  2) 
(credit).  Kezesség  alatt  való  meghitel :  satisacceptio  C. 

méghiteles :  [ad  creditum  pertinens ;  credit-,  schuld-].  Va- 
lami kölcsönt  víitt  és  mettzet  fel  az  méghiteles  rovásra,  nagy 
szomorúsággal  kell  kifizetni  (MA :  SB.  36). 

meghitt:  [fide  dignus;  vertraut,  verlasslich].  Meg-bitt  ba- 
rátok :  amici  *certi ;  igen  meg-bitt  barátom :  peniecessarias ; 
meg-eskütt  és  hitt  barátom :  *alter  ego,  altér  ijise  PPI.  Nem 
meg  hűt  ember :  inexjiloratns  homo  (Decsi :  Adag.  120).  Mar- 
hájuk gondviselésére  bizonyos  megh  hit  embert  rendehii  (Ver : 
Verb.  Szót.  32).  A  bartzon,  a  hol  súllyosb  és  iiagyob  veszede- 
lem vagyon,  oda  leg-főb  és  meg-hitt  böts-fllletes  vitézeket  kfild 
a  generál  (Pázm :  Préd.  35).  Jó  bor,  pénz  és  bibor  igen  meg- 
hitt jámbor  embert  kivan  őrzésre  (Kisv-:  Adag.  50).  Ne  lássék 
félelem-irtózás  rajtad,  hertelenség,  hanem  tsendes  meg-hitt  bá- 
torság (Fal :  NA.  222). 

meghittség:  [fiducm,  temeritas;  blindes  vertrauen,  ver- 
blendimgj.  Sokkal  nagj'obbat  foglal  magában  a  valóság,  hogy 
sem  Ígért  légyen  a  meg  hitség  (Fal :  UE.  374). 

91* 


1147 


MEGIIIVA    HIIII'níiÉGK.S 


(HlSZELTKlI-HIT 


1448 


méghivö :  (croditiir ;  íjIaubiKfMi.  Hugj'  azt  a  simmiát  a 
cieditnr,  a  meg-liivcl,  fi  néki  kSltsflii  adta  (GKat :  Válts.  I.ySfi). 
Az  adós  tartozik  a  nyereséget  is  megfizetni  a  megliivínok 
(llly:  I'réd.  11.48).  Meg  hivS  fel  (Ver:  Verb.  144). 

Hiedel  :  (tide'< ;  glaube].  Ez  liyodul  (liiodelfmi  V]  bizonyos 
(Krank  :  lla.sznK.  ;)(i|. 

Hiedelem :  liducia  MA.  MAI.  zuversiclit,  das  vertrauen 
I'PB.  Nagy  byzodalm  vagy  hyedolm  volna  ez  vala  mely  em- 
liernek  (ajriiC.  31(1).  Hitit,  biedelmot  [így|  elnezti  (DictaGr.  30). 
Az  bit  bizonyos  liiedeloni  az  isten  igéretil)en  (MA :  St'iilt.  674). 
Az  istenlien  vetem  liiedelmem  ÍMA :  líibl.  V.4;i).  Hiedelme  a 
roméllnndfi  dolgoknak  íMad :  Evang.  384).  Oly  biodelembe 
vagyon,  hogy  öniiíin  munkája  lielye.s,  a  má.sé  pediglen  rósz 
(Gviid;  RÍ'.  mh.i 

Hiedelmes :  confidens  MA.  dor  ein  veitraueu  hat  PPB. 
(gliiubig).   Hiedolmos  .sziwei,  fini  bizodalommal  az  isteniiec  k8- 

nyorgoni  (MA  :  Scnlt.  674). 

Hiendő :  credibilis  C.  credendus  MA.  glaublii-b  PPB.  Te 
byzonsagyd  ygon  liywondewk  lettliek  (Festik.  2(i.  247).  HiuendS 
dolog,  bogy  valami  Ideig  kftset  Antiocbiaban  (EsztT;  IgAny. 
329). 

Hihetendö  :  ((M-edibilis ;  glanblidi].  Aloeg  lebetiie  bibetend5 
földen  el"  embornec  (Nagy.szC    16). 

Hihetetlen:  I)  incrodibilis  C  MA.  unglaublii-b  PPB.  Hy- 
bettettlen  ayoytato&sagual  y.stennek  yTgalma.s.sagat  owuewltyk- 
nala  (ElirC.  58).  Olyba  bybetotlen  gevtriilmel  gevtretyk  vala 
(Marglj).  3)  incredulu.s  C.  MA  ungliinbig  PPB.  Bfui&  és  bi- 
betotlen  szolga  (Land :  UjSogits.  11.21).  Jaj  bezzeg,  bibetetlen 
az  ember !  ha  egy  darab  kiuyérre  szorul,  tsak  nem  kétségben 
esik,  biisong  (Pós :  Igazs.  708). 

Hihetetlenség :  1)  incredibilitas  MA.  (iinglaublielikeit). 
2)  dil'tidentia  Com :  Jan.  179.  [iingliiiibigkeit].  .Szenvedje  el  ke- 
gyelmed az  én  bibetetlenségemet :  baltet  vor  gnt  meiner  im- 
glatibigkeit  (KirBesz.  44). 

Hihető :  1)  verisimilis,  credibilis,  probabilis  C.  MA.  glaiib- 
licb,  nmtmaislicb,  der  wabrbeit  iibnlii-b  PPB.  Hibetíkéiien : 
probabilit(>r,  persvasibiliter  PPBl.  Hibetíkepjjen :  verisimiliter 
Ver  :  Verb.  ElSb.  .'ÍS.  Zent  Catberina  ázzon  bylietew,  bogy  yeles, 
newezetes  es  tettetés  leegyen  (ÉrdyC.  661).  The  hagyassyth 
ygen  byheteek  lenek  (KulesC.  230).  Hiheteo  dologé  az?  (Vás: 
CanCat.  48.').  MNyil :  Irt.  148).  Lengyel  király,  bihetfl,  .segitené 
esá.szárt,  de  az  respublicanak  nincs  aliboz  kedve  (^RákGy :  Lev. 
123).  Az  német,  biheb',  azon  volna,  ha  lehetne  megenlsiteni 
magát  (242).  Hihető  kedves  édes  asz.szonyim,  bogy  még  eddig 
nem  érkeztetek  annyira  eszetekkel,  hogy  ezt  jól  meg  fontol- 
nátok, és  azért  mind  vi.ssza  értitek  a  dolgot  (Fal:  NA.  139). 
Hiheti  a  conscientia  is  furdalta  miatta  (Haz.  1.287).  2)  anthen- 
ficus.  Két  fíjlo  az  íveset :  tudniillik,  méltóságos  avagy  bibet5, 
es  kétséges:  .sigillum  authenticum  et  uun  autbenticum  (\'er: 
Verb.  243). 

szava-hihetö :  fide  dignim  Kr.  [verlSssIich].  Clirlstus  szaua 
hihető  igaz  bizonsag  (Mel:SzJíln.  13).  Igiíz  moudo,  .szaua  hi- 
hető (129>.  Valóban  szaua  hiihető  ember  (Decá :  Adag.  56. 
Kisv:Adag.  120.  Ijuid :  UjSegíts.  I.  Ehlb.  4).  Szava-hihet«')  tu- 
dós kőnyv-irók  (\'eresm :  l.,ov.  43i.  Szava  hihető  bets5lletes 
öreg  ombertiil  h;dlottam  (Megy :  SzAÖröme.  Elíb.  8). 

Hihetőség:   verisimilitudo   Kr.  (walirscheiiiliclikeitj.    Hibe- 

tü.sség  (Megy  :  SzAÖrüme.  51). 

Hihetséges :  credibilis,  verisimilis  MA.  glanblicb  PPB.  Ili- 
hctségas.sé  tétel  (MA:  Tan.  61).  Hihetséges  dolog  (S.ii.  Az  ke- 
resztyén vallás,  hihel.ségesb  minden  egyéb  tudománynál  (Pázm: 
Kai.  39).  Az  keresztyén  hitnek  hihetséges  voltára  rendelt  erős 


bizonyságok    (361).    Nemis   hihetséges,   hogy   az   vr   isteu   egy 
latorért  egész  országot  megbflntessen  (Lép :  PTOk.  1.50). 

(HÍBzeltet| 

meg-hiBzeltet :  persvadeo,  cotivíuco  Kr.  |iil)enredon,  oin- 
redeu].  Hogy  ki  tettéljen  bölts  légyen,  távul  sem  elég,  hogy 
meghiszeltesse  magával,  hogy  az  (Fal :  VE.  469).  A  ki  meg- 
liLszeltetett,   meg-gyözetett :  qui  convictiis  est,   victus  est  (Fal : 

UE.  475). 

1.  Hiszem:  niminun  Kr.  (doch,  ja).  Hiszem  már  megmon- 
dottam :  nimirum  dixi  l'P.  lEszem  tatt :  ajimt  MA.  Hiszem  én 
nem  mondott;im :  at  ego  non  dixi,  at  verő  ego  non  dixi  PP. 
280.  Mjt  lakozol  az  eegy  eniljeraek  hazánál,  hyzem  yob,  bogy 
egy  nemzetbnek  leegy  [lapya  (JordC.  348).  Ha  embert  zabád 
akarattyara  hadna,  soha  hyzem  senky  nem  idwőzwlbetne  (ÉrdyC. 
540).  Hiszem  az  utaii  is  idó  neki  (LevT.  IL28).  Hallod  hiszem 
mit  mond  a  mestered  (Tel:FeL  115).  Mire  bánkodmic  tehát? 
hiszem  nem  lehet  az  bfln  olly  nagy  (MA :  Scnlr.  468).  Maga 
hiszem  (Decsi;  Préd.  61).  Énye,  hiszem,  imé  (CorjiGramm.  252). 
HLszem  szép  felelet  ez-is!  (Illyof:  BCsTomp.  113).  Hizie  hiszem; 
nrjüsza  bondő,  telic  hiszem ;  serami  tatár  dobotska  nem  éme  a 
bőndőjével  (Ker:  Fel.sK.  2). 

2.  Hiszem :  fcreditus,  persvasio ;  glauben).  Ez  oly  homá- 
lyos, hogy  ezt  .semmiféle  elme  kinem  tanulbattya,  és  ebben  az 
egy  hiszemnél  (egyebet]  semmit  nem  tudhat,  s  meg-nem  fogliat 
(Biró:Préd.  107). 

[Szólások].  Hát  a  bőlc.seség  könyve  felől  mitsoda  hiszem- 
ben  vagy?  (Pós:  Igazs.  1.19).  Oly  liLszemben  vagyok  (MHeg: 
TO.szl.'  n.191.1).  Hlyen  biszemben  vagyunk  (Matkó:  BCsák.  148). 
Én  ilyen  biszemben  vagyok  (CzeghMM.  45.  80).  Vagyok  oly 
biszemben  (PhilH.  11).  Olly  biszemben  vagyok  (Fal:  NU.  210). 

HIT,  HÜT :  1)  fides  C.  MA.  [religio]  glaube.  treue  PPB. 
Köunyfi  hit(i:  levifidus  C.  Hitcuala  zent  Ferencben,  bogy  ew 
nalaiialkeivl  elny  nen>  hyzykuala  (EbrC.  44).  MéfTec  vadnac  az 
hebör  kőíiőben,  télies  bűttel  ki  iolentéttem  (BécsiC.  72).  Bizuíi 
mondom  tíinektec,  nem  leltem  enne  hűtőt  Israelben  (MünchC. 
27).  Nag  az  te  byted :  niagna  ast  fides  tua  (JordC.  402i.  Ewket 
ees  wr  .lesius  Cristas  habytyre  haythathnaa  (ÉrdyC.  356b).  Az 
isteneknek  hytyt  vegyeetek  Ifeel  (5471.  Yo  hytbely  es  zent  eelet- 
bely  kerezttyen  (562b).  Hytemnek  tyzenket  agazatya  (VirgC. 
13).  Anne  zerelme  es  hite  vala  fráter  Leónak  ez  zent  atyához 
(42).  Mely  velekevdesek  bevichektevi  jtyltetenek  vala  byt  ellen 
való  velekevdeseknek  (DoniC.  263).  Iticz  bit  iLevT.  II.53I. 
Uomai  hitre  haytác  az  husztokat  (Tin:ZRÍgm.  62).  Komái  hiten 
volt  (Mon:  Ajjol.  10).  Igazeto  bit:  fides  jnstiHcans  (3(.I6),  A  romai 
ecclesia  a  hitbfil  kieshetik  (IVizm:  LutbV.  303).  Hitrontó  (Zrínyi 
11.144).  Midőn  mis  élő  beszédénec  hiszűnc,  hit,  hitel  az  (Com: 
Jan.  67).  iSzéles  lelki-isméretfi  és  sok  liitú,  az  íiz  semmi  hitfi 
emberek  (Mad:  Evang.  376).  2)  (juramentimi ;  eid].  Jelen  vol- 
tának az  ev  testének  el  ttmieteseen  nagy  ere\'s  liytiiek  alatta 
(MargL.  107).  Azzonyallat  ha  niyt  fogadand  es  ow  hjleewel 
azt  fel  fogadangya,  ha  az  fogadasth  az  ew  attya  megh  twdaii- 
gya,  es  az  hytet,  kywel  megh  kötelezte  az  ew  leelkeetb,  es  el 
balgattaak,  az  fogadasth  be  tartozyk  tellyeseyteny  (JordC.  179). 
Ez  kegies  zent  atya  mind  az  varos  elwl  hitet  veue  rayta  (VirgC. 
57).  Bocha.siW  hittre  ő  kezottec  az  ht  el5t:  suscipiet  domi- 
nus  jnramentum  (Helt:  Bibi.  I.  Mm4).  Jó  hit  állat  meg  igére 
neki  (IMt:  Krón  116).  Keszit  vala  peiiztis,  mellyet  auagy  ú 
magíi,  anagy  baráti  bSti  alat  kőiczőn  kert  vala  :  [loouuiam  sna 
aut  amicorum  lide  sumptíun  mutuam  (Decsi:  SalIC  18).  Hitet 
votend  neki,  bou-y  megtxskettesse  azt  (M.\ :  Bibi.  1.389).  Er>V 
büttul  eskü.sziim  íMunlrók.  VIII  37i.  Boros  Jenót  az  tHrök'ik 
felailt;ik  az  nimetekiiek  hitre  (X\M03).  A  biro  előtt  hitelt 
mond  (Rjik:Art.  14 1  Mo.st  szemlélem  sok  hitetlen  hittnlet : 
csalárdságod  elég  fányee  (Aniade:  Vers.  202). 


1440 


KÉl/HITO-HlTECíiKE 


HlTEb-HITPllJCNl 


1450 


|S»)l»sok]  H  i  t  i  II  feladni:  alinmi|)ero  Kdem  PPBl.  Hit- 
len tprek  császár  li  i  t  i «  e  k  nem  á  1 1  a  (Tin.  275).  Irt  vala 
nekem,  Imch  lia  ez  therek  nekem  adossa  maradna,  az  ew 
hilire  el  boc  hassam  ( LevT.  1.326).  E  s  k  y  w  o  k  nagy 
hytre  (l'esti:  NTast  611.  Igen  enVs  nagy  hitre  megesküdött 
előttük  (Monlrók.  XV.;47).  Eznek  erSssegere  fogad  [uj  n  k 
h('itSnkre  (így),  hogi  megi  alliuk  iRMNy.  11.22).  Borsit  noha 
Iliire  adták  meg,  de  addig  j'i  iiíinetek  hullottanak  el  (lük- 
Gy:  Lev.  179).  Hitemre:  mediu.s  fidias  MA.  \V  fogadiusarol 
hiteet  atta  (VirgC.  57).  Hitet  adanak,  hittel  fogadaiiak 
(OomaC.  9).  Ottan  az  fi-áter  György  ez  hitnek  megálla,  í  es 
gróf  MikkVnak  hitöt  adott  vala  (lln.  16).  Láttak  az  polgárok 
tevnveut  es  az  am.iknaU  h  a 1 1 a  k  wolt  h  y  t e o t  az  zflISert, 
hogy  meg  eskugyeiiek  ilíMN'y.  11.162).  Jiidex  Ciuiae  uram 
tegnap  tette  le  a  li i  t  o  t  az  udvarnál  (RákF:  Lev.  I.l  10). 
Hititis  megh  allia  szép  Honának  (CsomaC.  12).  Ugy  állák 
meg  hitőket,  mint  a  farkas  a  hi'isételtSI  való  bSitSlést  (Szék : 
Kriia  200).  Az  í  hitit  megzegte  (ErdOrsz.  1.309 1.  Vegye 
h  ii  t  i  t  kegyelmetek  János  diák  uramnak  is  (Syr.  XL31).  Még 
is  az  törvény  hü  töt  vetett  immár  Poncz  Istvánnénak  (uo.). 
H  i  1 1  ó  1-s  z  a  k  a  d  t :  apostata  C.  Keez  hyttiil  zakadottnak  yteel- 
tetneek  (ÉrdyC.  364).  Eftéle  hittó!  .•Jzakattakat  Christus  pogá- 
nyokhoz hasonlittya,  vgy  mint  pribékeket,  partosokat  íVás:  Can- 
Cat.  4.57 >.  Hiitivel  fizetett  meg  néki  (Nyr.  XIV.514). 

fél-hitü:  schismaticus  Nyirkállai  (Kovachich  XXVm).  Az 
ffel  hjlhw  samaritanosokuafc  varasokban  be  ne  meennyetek 
(JordC.  382).  Een  feel  hyt&  azzonyallath  vagyok  (WinklC.  295). 

hamis-hit :  [jnramentum  falsum ;  meineid].  Marhayt  hamis 
hiteméi  megtartottam  (VirgC.  7.  NádorC.  119).  Én  vitéz  atyá- 
mat me.grágák,  evek,  Terek  Bálintot  hamis  hittel  veszték,  feje- 
met öcsémmel  árvaságra  vetek  (Tin.  179). 

hamis-hitű :  [falsijiu-ius ;  meineidig].  Mjuemő  keuyok  volna 
az  hamis  h)1őknek  (SándC.  39i.  Hamys  hyíliew  emberek  wat- 
tbok  (LevT.  L321).  A  kic  a  frigy  kötést  fel-bontyác,  meg-szegic, 
hamis  hitfiec,  hittfil  szakattac :  perjuri  (Com :  Jan.  143). 

kevós-hitü :  fpusillanimus ;  kleinmiitigj.  Ha  a  mezSnec 
zenaiat  isten  ig  ruhazia,  ment  inkab  tűtöket,  kenés  hötóuec: 
vos  modicae  fidei  (MiinchC.  24b.  42.  JordC.  352).  Kewes  hytliw, 
myert  ketelködel?  (400).  Monda  ewnekik  lesus:  Myre  vattok 
feelelmesek,  kewes  hyfrSyek?  (ÉrdyC.  127b). 

kicsiny-hitü :  pu«illanimus  C.  pusillanimis  JL4.  kleinmütig 
PPB.  Kiczin  hitűek:  minimae  fidei  (Fél:  Bibi.  9).  Kitsiny-szivű, 
kitsiny-hitfi  :  pusillanimis  (Com:  Vest  143). 

kicainyhitüség :  pusillanimitas  MA.  kleinmütigkeit  PPB. 
[kleinmut].  (MA :  Scult.  ISi. 

kisded-hitü :  [pusillaninius ;  klemmiitig].  Mjl  gondolkottok 
thymagatokbau,  kysded  liythwk,  mert  kjneretek  n™czen  ? 
(JordC  4041.  Ó  kúsdet  hűttfiec :  vos  minimae  fidei  (Helt:  LT. 
Bi).  Kisded  hitű,  mért  ketelkedel?  modicae  fidei,  quare  dubi- 
tasü?  (Mon:  Ápol.  280). 

Új-hitü :  proselytns.  lay  tflnectec  irastudoc,  kic  megkerSli- 
tec  tengert  es  a  zarrazt,  hog  tehessetec  %■}■  hútöuet  (MiinchC. 
56b.  Pázm:  Kai.  1766.  89.  Krl. 

vak-hit:  [superstitio ;  aberglanbe].  Nem  akanuik  \Tselni  vak- 
hitet (Czegl :  MM.  186). 

Hitbéli:  fidem  concernens  Kr.  [den  glauben  betreffend, 
glaubens-].  Hitbeli  szakadozasokat  sokasita  (Mon;AiX)l.  431). 
Hitbéli  tévelygés  (Pázm:  Préd.  881). 

Hitécake:  [modica  fides;  kleiner  glaube].  Epitsfic  hitecz- 
kenket  iBom:  Préd.  236).  Volt  immár  valami  kicsiny  szikráczka, 
hitSczke  és  bizodalmaczka  az  6  szivében  (MA :  Scult.  959j. 


Hitel:  (juro;  s<-liwörenl.  Hiteles  emberek  előtt  bizonyítsa 
meg,  vagy  hülőljön  róla  |így]  (Monlrók.  VIII.190). 

Hiteltet :  jurare  facio,  juramontum  exigo  MA.  den  oid  able- 
gen  kuiseu  PPB.  (beeidigenj. 

még-hiteltet :  fide  jubeo,  confirmo,  ratifico  MA.  PP. 

Hitéltetós:  adjuratio  Kr.  íboeidigimg]  (Ver:  Verb.  298). 

Hitlés  :  [jnramentum ;  eid,  eidscliwurj.  Semmit  esküvéssel, 
tilahnas  hűtle.ssel  .sem  vállnak,  sem  tagadnak  (Felv:  Dics.  19). 
Ezek  anint  letött  hiitlésekot  megbecsüllik  s  megtartják  (Erd.- 
TörtAd.  11.342).  hKjuiráljon  minden  rendbeli  emtereket,  azoknak 
szolgáit,  szolgálóit  az  hiitlésre  elóhivatv;in  (MonOkm.  XIV.28). 
Váradiaktúl  hitlést  kívántak  (XXI\'.ö30). 

Hites,  hütös,  hitvés :  1 )  fidus,  juratus  MA.  der  ge.schw  o- 
ren  hat,  treu,  aufrichtig  PPB.  Hites  atyafiak :  fratres  conjurati 
PPBl.  Kyralynak  ligSnk  h.vttessek  (LevT.  1.94).  Az  biró  hites 
vót  királné  a.sszoimak,  és  királní  asszon  is  hites  vót  az  bírónak 
(Monlrók.  111.48).  Hite.s  kötelezés  (Pázm:  Kai.  1766.  1052.  Kr). 
Hűtős  szolgái  (Zvon:  Post.  11.204).  Várasbelí  hites  emberek 
(Bartha:  Krón.  68).  ó  az  miképpen  aimekül  is  hites  mastan  az 
varasnak,  azon  hitre  kejsz  meg  mondani  róla  azon  módon  az 
miképpen  az  hitnek  módját  találtuk  (Gér:  KárCs.  III.322). 
Hites  vámos  (IV.318).  Nekünk  mind  magyarral,  mind  csehekkel, 
s  mind  a  német  Ferdinánddal  hütös  frigyönk  vágjon  (Monlrók. 
VI1I.103).  Minden  10  katonának  tizedese  legjen,  az  pedig 
hites  legyen  nem  csak  én  hozzám,  hanem  az  kapitányálioz  is 
(XV.277).  Az  nagyságod  hütös  szolgája  (MonOkm.  VU.186). 
Hütös  ember  (RákF:  Lev.  1.295).  Hogy  eleget  tenne  hites 
kötelességének  (Gyöngy:  Char.  Elöb.  8).  Egy  hitvös  barátomnak 
Írtam  (TörtT.  XVI164).  Hogy  meg-tudja  ezt,  hitves.seb  tselédit 
magálioz  hívatta  (Kónyi:  VártaM.  11).  2)  [adoptí\-us].  Hitös 
fiúvá  fogadó :  adoptator  C.  Hitesatya :  páter  adopti\iis ;  hites 
fiú :  adoptivus  filius ;  liítes  atyafiak :  fratres  adoptíu  MA  Pálfy 
Balás  hites  attya  vala  nekíe  (Székely  Gyergynek,  Monlrók.  IH. 
11).  Az  hites  attyafiakrol :  de  fratribus  adoptivLs  (Ver;  Verb.  55). 
S)  [matrimonío  junctus;  ehehalfte].  Hites  gyűrű :  trauriiig  Com : 
Orb.  243.  Jámbor  hites  iegesse  (Mel :  SzJáa  46).  Terhben  e.sik 
liites  nrától  (Hall:  HHist  11.274).  Házasság  török  es  nem  ele- 
gőznek  egy  hitösökkel  (Frank:  HasznK.  64).  Hűtős  lu-a  nem 
volt  (Sámb:  3Kcrd.  362).  4)  Nevezvén  bennünket  tidesoláriusok- 
nac,  az  az,  csak-hiteseknek  (Mad:  Evang.  266). 

Hitesked-ik :  [confido ;  vertrauenj.  Ngod  nem  liiszen  az 
töröknek  es  nem  is  hütö.skedik  czjázániak  (RejtLev.  82). 

Hitetlen  (hytóUen  TelC.  6.  húlSlkn  BécsiC.  40.  MimchC. 
46.  Zvon:  Osiand.  13.  Zvon:  Post  L326):  1)  irreligisous,  impias 
C.  incredulus,  iiifidelis  MA.  nngláubíg,  glaubbriichíg  PPB.  Hftőt- 
leneknec  feiet  elmetue:  caput  omniura  incredulornm  incídit 
(BécsiC.  40).  O  hfitötlen  nemzet  (o  generatío  incredula),  mig 
zenuedlec  tűtöket  (MiinchC.  46).  Nemde  az  hytetlenek  es  azont 
tezyk:  nonno  et  ethnici  hoc  faciunt  (JordC.  368).  Hytethlen 
leend  hw  fíianak :  qní  incredulus  est  filío  (632).  Zent  Ágoston 
leen  az  hjletleu  eretnőkökuek  hatalmas  dyadalma  (ÉrdyC.  516). 
Nem  eremest  adliatnaa  leanyaat  az  hytetlen  pogamiak  (591b. 
138bí  Haromzor  ment  az  liitetlenek  kwzibe  (VirgC.  28).  Tyes 
el  rygenten  hj-tetleny  voltatok  az  ilw  istennek  (Komj :  SzPál. 
38).  Az  hiuec  a  hitetlenektől  lialwrgattatnac  s  gyakorta  mégis 
ölettetnec  (Helt:  Bibi.  I.  eif  El  idegönfiltec  az  liittetlen'>c  az  fi 
születésüktől  fogna  (Szék :  Zsolt  56).  A'alamihelt  elhitte  a  kigjo- 
nac  beszédét,  azonnal  hitetlenné  lőtt  (Ker:  FelsK.  37).  3)  per- 
jiu-us,  perfidus,  infidus,  infidelL«,  pertídiosus,  perjuriosus  MA. 
treulos,  meineidig  PPB.  Hitettlen  felesége  vagyon:  uxorem 
habét  infidelem  (Helt:  UT.  8).  Valaminc  vagyon,  hitetlenül  ne 
dngogassuc  (Bom :  Préd.  456).  Nem  hitetlenéé  ö  hozzá :  fidem 
habent  in  eum  (Kár:  Bibi.   1.635).   Hitetlen   férj:   ™   infidelis 


1151 


lUTEl'LENEZ-Hn'KZÉ.S 


lllTEZTET— HITEL 


1452 


(MA:  Bibi.  IV.155).  Hitetlenni  cselekeszic    perfide  ágit   (Com  : 
Jan.  204).  Szerelmednek  hUtetlenje  lenni  kivántam  (Kónyi:  VM. 

m 

Hitetlenez :  (infídelem  dicu ;  fiir  um^liiubig  haltén,  einen 
unglaubigen  scliinipfenj.  A  páiiistivá-lévík  nem  érdemlik  azt, 
liiigy  liiti-hagyózzad,  liitotleiiOi.zed  óUet  ( Vore.sm ;  Tan.  75). 

Hitetlenked-ik :  1)  IditHdo;  zweifelnj.  Bvnbőttínc  mi 
vronc  iütenuuc  el5t  es  néni  liittőne,  híttűtlenkéduéni:  őbenne 
(BécsiC.  98).  Ne  liitetlenkedgjfinc  istenben  (Born:Préd.  552) 
3)  fperlidiis  sum ;  imtreu  .seinj.  Szeben  liitetlenkedik,  pártol- 
kodik  (Monlrók.  VII.154). 

Hitetlenség :  I )  irreligiiwitas,  impiotas,  iii(;redulit;is ,  inti- 
dolita.s  C.  unglaiibe  l'l'B.  1  ly tétlenségnél  as  gyiowseguel  yndol- 
tatott  az  fráter  (ElirC.  66).  Neni  tőn  soc  iozagocat  6  hfitőtleu- 
.segekort  (MüncbC  Id).  Tfi  hűtőtlensegtekert  mondom  tflnektec, 
ha  hűtőtőc  lend,  es  moudandotoc  e  hegnec,  meíi  el  innen,  es 
el  megen  (46).  Az  tanoytwanyok  tytknn  yarvvhmak  Jesushoz 
as  iriond;mak  neky :  myre  my  nem  vethetők  kywe  hwtet  ?  monda 
InvTiekyk  Jesiis ;  az  ty  hytetlilenseghtekoerth  (JordC.  408).  Nem 
esyk  liytatlenseogben  (ÉrdyíJ.  538b;.  Meg  fedde  5  hűtlensé- 
geket: exprübravit  incredulitatem  eorum  (DöbrC.  336).  Isten- 
cllen  vétkeznek,  liitetleaségben,  babonában  (P;izm :  Préd.  19). 
2)  pertidia  MA.  mitreue,  meineid  PPB.  Hitetlenséggel  teljes: 
pertídii.isus  C. 

Hitlen :  1)  (impius,  irroligiosus,  iniTedidiis]  intidelis  MA. 
Inngliiubig,  gottlci.sJ.  \'eti  ő  réiét  liitleneckel :  c.um  inüdelibiis 
(MiindiC.  141).  Vala  egy  hytetlen  pogan ;  ez  liytlen  ember 
megbana  az  ev  hytiensegeet,  es  keményen  meg  fedde  ev  magát 
az  ev  hytetlensegerevi  (DoniC  75.  76).  Hitlen  tőrőkeekel  vitg- 
zor  vináiiac  (Helt:  Canc.  87).  Mikor  az  hitlen  nepec  reanc  ta- 
madtai:  vala  (Born:  Ének.  249).  Ti  béka  termezetö  bitien  bal- 
naniozo  főauen  vrak  (Mel:  SzJáii.  41).  A  kős.segnel  latrabac  az 
hitlen  feiedelmec  (434).  Nabot  szőlőiét  kéri  Acliab;  mint  a 
mostani  hitlen  feie<lelmek  (Mel :  Siim.  353).  Joram  hitlen  gonosz 
király,  mint  az  attia  (371).  Némely  reménség  atkozut,  mely 
liitlon  bizodalunmak  mondatik  (7).  2)  pertidus  MA.  treulos, 
nntreu  PPB.  Paranczoliok  .-iz  nazaretboli  lesu.st,  kit  a  sidok 
biziinitjik  czazaniak  liytlenenek  lennie,  kereztfara  fel  fozittotni 
iWasziirC.  94).  Kiuiccllarins  tia  chazar  liitlene;  eliazar  tizta 
ziwő  hiwőket  akar,  nem  hiteleneketh  (így,  Levl'.  1.51.  432). 
Ilillenné  lőttonoe  (Helt:  Krón.  11).  A  királyuar  hitleni  valánac 
(72).  HaliLs.syn;d<  megkegyelmeze,  ki  azelíitt  király  hitlone  vala 
(Monlrók.  111.88).  Thewrewk  Bálintot  és  a  SwIyokoUat  Fejirvár 
veszedelméért  hitlenné  vetik  minden  nemzetségükkel  egyitömbe 
(184). 

Hitlenseg:  I)  inIideliUs  MA.  ungliinbigkeit  PPB.  Ez 
liytlen  ember  meg  bana  az  ev  hj-tleasegeet  (DomC.  76).  Üdvö- 
zéttőnk  tajiasztalván  t-uiétványinak  balvélekedé.soket  és  néha 
vakmerő  hitlenségoket,  arra  intette,  hogy  ne  legyenek  bitiének 
(anzi:.Sip.  179).  2)  perHilia  MA.  meineid  PPB. 

IHitlenül] 

el-hitlenül :  [intidelis  lio  ;  nngliinbig  werden).  Felelenec  a 
lenaltac  őuokic:  Minein  t(i  es  olbitlonőltetec  6:  seducti  estis 
(MünchC.  185). 

Hitéz :  adjuro  Kr.  (sdiwöron,  einen  eid  ablegen). 

meg-hitez  :  cv  Királynai-,  in'i.speknec,  rnegbitezénec  (Helt : 
Canc  127). 

Hitezés :  adjnratio  Kr.  (juramentum;  eid,  eidsihvvurj.  Ha 
megli  hallotta  az  ew  attya  az  fogad,'Lstli  es  ottan  ellene  mon- 
dót, mynd  fogadíLsa,  mynd  liytőzeese  lieyaba  lezen  (JordC. 
179).  Myndden  bytőzeestb,  mjiiilden  eskewee.'stli  ky  ve.ssetők 
(ÉrdyC.  525b).  Az  Intézéskor  magok  vallása  ellen  való  bit  for- 


mulára ne  kiaszerittesseuek  (Rumy:  Mon.  L2I1).  Hitezéesel  nem 
orAsitette  (Pázm:  Préd.  659).  Aequivocatio,  melly  az  liilezésben 
esik  (Apáti:  Vend.  1113;. 

Hiteztet :  facio  adjurare  Kr.  [den  eid  ablegen  lassen,  be- 
eidigen).  Az  tyzthartokat  es  az  warbelyeket  k(egyel]metek  ne- 
kem es  felesegheninck  hytezte,s.se  az  szerzés  zerent  (LevT.  1.34). 
Akármi-némii  szókkal,  és  formákkal  biteztetik-i.s  de  küliimb  érte- 
lemmel és  akarattal  semmi  dc;logban  .scnki-mellett  ne  eeküd- 
gyenek  iPázm:  Préd  666). 

még-hitéztet :  cv  Hiteztesd  mog  azt,  kit  kwldez,  bog  titok  ' 
lezen  nála  (LevT.  1.53). 

Hiti :   [tidem   concemens ;  glaulienis-).   Hiti    articulus   vagy 

aéazat  (MA:!3cult  600). 

Hiteget :  perlicio  C.  pellecto,  allicio,  allecto  MA.  perlecto 
PPBI.  mit  faischen  worten  anführen,  locken,  anreizen  PPB. 
Hitegető :  invit;d>ilis ;  szolga  hitegető :  plagiarius  C.  Hogy  az 
taiioytlmanyokat  vtannok  bytőghesseek :  ut  discipulos  post  se 
abstrahaut  (JordC.  775).  Hízelkedő  beszedeckel  hitegetic  (Mon: 
Kép.  IV).  Hitegető  ember:  seductor  (Fél:  Bibi.  11118).  A  ma- 
darász az  édesgetéséé  által  magához  bitegettetett  madárkákat 
(jier  illices  allectas  a\icnla.s)  meg-fogia  (Com:  Jan.  81).  A  leáiiy 
oly  szemtelen,  hogy  őtet  mindenkor  rut  cselekedetre  hitegeti 
(llly:Préd.  1.444).  Igéretivel  .sarkallotta  meg,  es  hitegette  az  ő 
tauátsjira  (GKat:  Titk.  61).  A  hitegető  reménység  után  vigan 
el-induló  embert,  gyakorta  igen  meg  ejti  a  szerentse  (Fal:  UE. 
374). 

el-hiteget:  pellicio  C.  [locken,  verlocken).  Miképpen  őket 
(tanitványit)  elhitegette  volna  6  hozza,  erre  lesus  nem  felele 
(DebrC.  618j.  Az  te  ziueeteket  el  ne  bytege.se  (VirgC.  123). 
fízep  Ilonát  tiile  el  hitögete  (CsomaC.  23).  Nem  liitegetuénu 
el  valakit  a  iotol:  non  seducentes  aliquom  (BiU:  Csisk.  301 
TörtT.«  1.148). 

ki-hiteget:  electo  MA.  berauslocken  PPB.  Ki  hitőgette 
őket,  hogy  meg  őlye  a  hegyeken :  callide  eduxit  eos,  ut  inter- 
ficeret  in  montibus  (Helt:  Bibi.  1.  Rr4). 

elö-hiteget :  prolecto,  prolicio  MA.  berfiirlocken  PPR 

Hitegetés :  invitatus,  in\itamentum  M.\.  (lersvasio  Fél : 
Bibi.  11.74.  [lockungj.  (Zrínyi  1.157).  Arannyal  béllett  hitegetés 
(SzD:MVir.  142). 

Hitel :  1)  fides,  ip.se  actus  credendi  MA.  glaube,  das  glau- 
ben  PPB.  Az  hamar,  könnyen  hitel :  credulitas  Com:  Jan.  179. 
Hitelre  képtelen  dolog:  tidei  absonum  PPBI.  O  beytok  ees 
ke.sődelnies  zVvwfeek  liitulre  (WinkIC.  273).  Myt  feltek  kene.s 
hyteliel  walok  ?  qnid  timidi  e-stls,  o  e.\igua  tide  praediti  ?  (Pesli: 
NTest  15).  Hitel,  az  az  bit  auagy  lelki  bizodalom  (Helt:  UT. 
83).  Nincsen  ott  az  igassiig,  a  hol  nincsen  a  Cbristusbanvaló 
bitel  (HalhPaizs.  241).  Hitfmc  ágazatinac  hotelében  ne  lankad- 
gyunc  (Zvon :  Po.st.  1.693).  Azt  tartódé,  hogy  az  z.  irás  magában 
liihető,  az  az  melto  maga  zeriut  liitelre  (Zvon :  Osiand.  1).  Tsu- 
dálatos  [laradoxum,  nehéz  biteifi  dolog  ez  (Pázra :  Préd.  59. 
313).  Szükséges  a  Kristus  fel-támadásáiuik  hitele  (584).  Midőn 
niiis  élő  beszédénec  biszfinc,  hit,  liitel  az  (Com:  Jan.  67).  Vak 
hitel  (Megy :  SzAÖrtime.  7).  Az  hitnek  vagy  biteleknek  nemeiről 
(Nagyari :  Orth.  12).  Oly  hitelben  liadgya  maga  felől  az  embe- 
reket, hogy  még  több  titkos  jók  vaimak  benne  (Fal:  VE.  396). 
Senkit  sem  kiitelezok  históriámnak  hitelére  (Kónyi:  HRom.  c). 
2)  [tiducia ;  zuversicht,  das  vcrtrauen].  Sem  yrgalmassag,  som 
egymáshoz  való  bytel,  bj-zodalom  nem  leelottetjk  i ÉrdyC  575b >. 
O  een  azzonyoni  magamat  the  aaldotb  h\'telewdre  ajánlom 
(FestC.  161).  Nem  tellves  hitolíi  kőnyuec  iZvon:  Osiaiid.  18). 
Hitelre  való-méltós!Íg  (Sall:  Vár.  27).  Lassúk,  micsoda  liiteifi 
emberek  legyetek  ti  (BahCsIsk.  10).  Hitelre  méltó  autorok 
(Illy:  Préd.  Előb.   2).  Szolgáját  bagyá  maga  mellett,  a   kibeu 


HITEIJCS-EL-Hn'ET 


ELnn'Frrfts— ravís 


MM 


■<z  hitele  volt  (Mik:MnlN,  17SX  Ki  'sok  kivánfatik  hoz7ji, 
riiÍL;  j<5  hitolro  verje  majpit  az  iij  tiszt  (Fal:  l'E.  -143).  8)  [cre- 
!  rum  debitor'is;  credit].  Kezesség  által  meger'isítés,  Intel:  satis- 

■>ptio  PPI.    Mi  sem  kiviiimnk  iigjaii  hitelt,    kiiltsőnzést :  wir 

'_i'hreii   nvai-  aiu-li  ki'iiiou  credit   Kirliesz.  101.    Mig  itt  mii- 

litt.-ik  lx>r  hiteljiik  lett  42  d  ^loiiTME.  I.15(i.  Fal :  NE.  25.  89). 

I)   [tides,  tidelita-s;  treiie).  Hitelét   pénzen   elánilni:    *addicore 

fidem  pretio  PPBI. 

(Szólásuk).  Hitelbe  adok:  credo,  commodo  MA.  Hitelbe 
adó :  creditor  C.  Nem  hitelben  adó,  hanem  usorá.s :  non  credi- 
tor  e.st,  sed  foenerator  Com:Jan.  191.  MeK-hiszik-é  itt  ;iz 
embert  ?  adnak-é  kíllts'm,  hitelben  ? :  gibt  man  allhier  credit 
KirBeoz.  101.  Hitellje  veszi:  credito  accipit  Kr.  Marhat  vewt- 
tem  fel  hitelben  (RMNy.  11.123).  Hitelbe  veszi  nihaiat  (MA : 
SB.  222).  Hitelbe  vagyon,  hog  Gelasius  rendíilte  kínai- 
képpen az  canont  (Zvon :  Osiand.  1371.  Még  az-is  nohéz  hi 
télben  vagyon  előttem,  hogy  roszszul  nem  tselekesz- 
te.k  (Fal:  NA.  139).  A  mi  kölcsön  adattatott  avagy  hitelben 
való;  quod  mutiio  daüim  sive  mutnatitinm  íOm:Jan.  190). 
Adgy  hitelt  hát  ez  fi  kenyeres-baráttyanac  (Czegl:  Japh.  39). 
Hitelt  adván  szavainak  (MonOkm.  IX.294). 

Hiteles:  1)  fdebitor;  sclmldner].  Keih  liytelesy  valaiiak 
egy  v.snia.snak,  eggyk  tartozyk  vala  ewt  zaz  pénzel,  az  ma.so- 
dyk  ewthvennel  (.TordC.  54fil  Illenéc  afféle  hiteles  embert  az 
más  ember  hazában  bocs;ítani,  az  6  adofwiigánac  meg  vételéjért 
(Prág:  Serk.  35.5 1.  Költsönözó,  hitele.s  ember  (Ker:  Préd.  ö6). 
a)  6de  dignns,  juratus  MA.  glaubwürdig,  der  ge.sdiworen  hat 
PPB.  [vertraut).  Hiteleden:  authentice  PP.  Túdósb,  b.s  liitele.sb 
mestert  nálamnál  nem  találtok  (Pázni:  Préd.  51).  A  kerasztyén 
hitnek  hiteles  volta  (P;izin :  LuthV.  36).  A  hitele.s  meg  nyugoto 
mondás,  axióma  (AC«ere:  Enc.  17i.  Hiteles  levelek  (Gér:  KárCs. 
r\'.367l  Soc  hiteles  anthorockal  bizonyít  (Czegl :  Japh.  75).  Ma- 
gán hiteles:  authenticns  (MNvil:  Irt.  12fi).  Hiteles  szavú  ember 
(Misk:  Míert.  318).  Hiteles  historikusok  (667).  Hiteles  .'^zolga 
(PhilFl.  ií2i.  Oda  vagyon  már  a  hitelei  bizodalom  (Fal :  IIE. 
502>.  Nem  láttam  ez  idó  nlta  egyebet  hitele.s  emberein  kiviil 
(Kónyi:  VM.  43). 

Hitelesbseg:  [major  autheuticitas ;  gr8s.sere  glanbwürdig- 
keit],  Hitelesbségnek  okáért  (GKatrTitk.  276;. 

Hitelesség :  fidedignitas,  authentieitas  Kr  [glaubwiirdigkeitj. 
Kétségbe  nem  híhato  hitelesség :  fid&s  liquida  PPBI. 

Hitelésséges:  [fide  dignns,  authenticns;  glaubvTOrdig, authen- 
tisch].  Hitelésséges  mondás  (GKat:Titk.  3). 

Hitéletien:  fmcredibilis,  absurdas;  unglanblich,  absurd]. 
Hitéletien  képtelenség  (GKat:  Titk.  3). 

Hitet :  1 )  [eredi  facio,  persvadeo ;  glauben  machen,  vor- 
spiegeln].  Magát  Messiásnak  hitethette  vóhia ;  de  nem  tselekedte 
(P;ízm:  Préd  50).  Azt  hiteté  véllek,  hogy  az  egész  sz.  irás  \ilá- 
gos,  melyet  akár-ki  meg-érthet  (Pázm :  LuthV.  252).  A  hattyúk 
végeket  közel  lenni  érezvén,  azt  hirhetik  és  hitetik  a  természet 
titkait  visgálók  felSlSk,  hogy  a  halgatást  el  hagyván  gégéjek 
sipját  meg-fuvalják  és  szép  nótát  énekelnek  (GKat :  Válts.  I. 
712).  Ugy  hiszik  és  hitetik  a  balgatagokval  annak  minden  fabu- 
láit, mint  a  tiszta  szent  írást  (111257).  2)  pellicio,  sednco  MA.  ver- 
fiiliren  PPB.  [aniocken,  verlocken).  Nagy  sok  népeket  hytetee 
hozya:  avertit  populum  multum  (JordC.  724).  Minden  jeles 
^•rfiakat  zep  bezedeuel  hozza  hitetöt  (ErdOrszgy.  1.309). 

el-hitet:  1)  persvadeo  C.  MA.  béreden,  überreden  PPB. 
Elhitetni  véle:  persvadeo;  béreden,  überreden  Com:Vest.  141. 
Mintha  ezt  el  hitetaeiec  az  emberekcel  (Tel:  Eüvlr.  2\  Valamig 
ezt  el  nem  hitetik,  meg  se  gondollyák,  hogy  az  fl  szélességek- 
nek helj-t  adgyunk  (Pázm :  LuthV.  178).  Hogy  az  elhitetendő 
dolgokat  el  hitethesse  (Com:  Jan.  161).    Valami  titkos  vendég- 


I  szint  kivan,  mollynek  tekintetére  nézve  el-hitesse  magával  a 
fél,  hogy  a  mit  forgatunk,  az  ft  hasznára  válik  (Fal;  UE.  439). 
A  feleségét  jobban  szerette  s  esmérte,  hogy  sem  a  vádókat 
magával  elhitethette  volna  íKónyi:ÁM.  »i.  3)  sednco  MA. 
verfiiliren,  betriigen  PPU.  Hog  valaki  tűtöket  élne  hitessen:  no 
quLs  vos  .sedncat  (MUnchC.  58).  El  hytetuoe  az  neeiieth  :  sedncit 
'  turbas  (.JordC.  648).  Senky  tytőket  el  ne  lökessen  (ÉrdyC.  29b). 
Alytya  wmagat  zerzetesnok  lehny,  elhytetuen  az  w  zyuet  (VirgC. 
140).  Ez  velag,  ki  minket  meg  cal  e.s  el  hitet  (BodC.  1).  Ne 
hagjiie  el  hitetni  magunkat  azoktni  kiknec  t\idomannya  kiilöm- 
bíizíí  az  igaz  enangeliomi  tudomantnl  (TehEvang.  L490).  Cza- 
lard  tudomannial  el  ne  hitettesetek  (Mel :  SzJán.  43).  Az  alnoc 
ember  elhiteti  .az  ó  felebarattyát,  hogy  vigye  otet  más  vtmi ; 
vir  iniquus  lactat  ;unicum  snum  et  ducit  eum  per  viani  non 
bonam  (Kár:  Bibi.  L612).  Elhiteti  az  igaz.ikat  gonosz  útra; 
decipit  jnstos  in  \-ia  mala  (MA:  Bibi.  1.571).  Sok  igirettel,  és 
adom;innyal  el  hileté,  hogy  hóltá  tegye  mag.át,  és  az  ö  szavára 
fel  kellyen  (Pázm:  Kai.  127).  Az  leanjzok  könnyen  el  hitetliet- 
uok  (\'er:  Vorb.  181). 

elhitetós:  1)  persvasio  MA.  überrednng  PPB.  (0)m:.lan. 
67).  2)  inductns  C.  seductio  MA.  verfiihrmig  PPB.  Czodakat 
adnak  meeg  az  valaztottaknak  el  hj-toteesekre,  ha  lehet  (.lordC. 
501). 

elhitető:  1)  persv.xsor  MA.  überreder  PPB.  S)  .seductor 
MA.  verfiüirer  PPB. 

ki-hitet:  elicio;  herfiuslocken).  Hogy  az  M.ajlát  Istvánt  el- 
kihitetné,  Fogaras  vániból  néki  fogva  vinné  (Tin.  2781  Sokakat 
ki  hitet  .íz  i.stennec  egyházából  (Tel :  Rövir.  16i. 

Hitetés :  pellacia,  .seductio  MA.  befrng,  verfülinuig  PPB.  E 
volt  az  ö  takargiitások,  hitelesek  (BahCsLsk.  416).  Bizik  liite- 
té.s.sén  sors  czalárdságának  (Liszti :  Mars.  32). 

Hitető :  pellax,  sednctor,  impostor  MA.  der  diircli  sclimei- 
chelei  verftihret,  betrüger  PPB.  Hamy.ss  hytetöktewl  meg  oltal- 
mazaa  ewtet  (ÉrdyC.  3S7b).  Hozzak  a  csalárdot  es  a  népeknek 
hitetöith  (DebrC.  616).  Hytetö  vgh  mondvala  elenente :  híirmad- 
napon  fel  támadok  (WinklC.  229.  Sylv;  LH'.  11.133.  Helt:  UT. 
z2). 

[Hitt] 

maga-hitt :  confidens,  temerarias,  elatus  MA.  sich  selbst 
vertrauend,  liofiartig,  vermessen  PPB.  Maga-hitt  sziv,  senkivel 
nem  gond(jló :  expletus  *<animas  PPI.  Ne  legyetec  magahittec 
tűmagatokba  (Helt:  UT.  r7).  Magíihittfil  mér  itilni  (MA:  Tan. 
143).  Sok  maga  hitt  botlik  (Fal :  BÉ.  580). 

magahittség :  *tumor  aiiimi,  spiritns,  prae-sumtio  PPBI. 
temeritas,  confidentia.  praesumptio  .Sí  [diinkel,  eigendiinkel|. 
Magahitség,  felfuvalkodás  (MA:  Tan.  1072).  Igen  vétkezett,  mert 
maga  hittségéböl,  kevélységéből  cselekedte  (Bátai;  LPníb.  84). 
Magad  hittségébűl  vag\'  értetlenségéből  megvetésképpen  csú- 
folod catholicus  collocutorodat  (Czegl;  MM.  155). 

szava-hitt :  [fide  dignns ;  glaubwürdig)  (Ver :  Tan.  XXIV. 
Kr.).  Fohászkodnak  mint  a  kárvallott  czigány,  de  nem  sziíbéli 
töredelmességból,  hanem  hogy  szavaliitt,  s  istenfélő  embereknek 
l.áttas.sanak  lenni  (Fal ;  NE.  39). 

(Hitvesit,  el-hitvéait] 

elliitvöaités  :  [despoasatio ;  verlobung).  Elhitvösítés,  eljegye- 
.sítés  (MA:Scult.  949) 

még-hitvösit :  [despondeo;verloben].  Kérdeni  fogjác:  holott 
legyen  az  kézfogás,  hogy  ö  nékie  meghitvSsitsec  magokat  (MA : 
Scult  949). 

Hivékeny  :  [credulus ;  leichtglSubig]  (CorpGramm.  312). 

Hivés :  fiducia,  creditiLs  MA.  zuversicht,  das  vertrauen  PPB. 
Az  kivnyen  való  hitel  auagy  liywees  elmének  kwnyw  voltat 
yegzy  (VirgC.  134). 


1455 


HIVÓ-ME(3  HITVÁNYKODIK 


HTTVANYKOZ-IK— MEG-HIÚL 


Hivő:  I)  credens  MA.  der  glaubt  PPB.  Az  hyvv  kerezttj-e- 
nek  el  yeween  ffel  veweek  az  ew  zent  testéét  es  nagy  syras- 
sal  (V  isteny  feeleiiimol  el  temetnek  (ÉrdyC.  áOSj.  Az  te  ma- 
fjodban  meg  aldatiiai'  miiuleii  nepiifío  hiuí  iiemzeLsexi  (Boni; 
Ének,  2).  Minden  lehetséges  az  hiuőnec  (Mi)n:Apol.  307).  8) 
creditor  MA.  glaubiger  PPB. 

hamar-hivö  :  [crednlus].  Hamar  liivő  aszszonykák :  leiclit- 

Kl.'iuliige  friiiilein  (KirBe.sz.  S). 

HITTOQÁ8 :  (?)  Mingyái-t  nagy  liittog.'w  tániada  mind  azuk- 
kflzűt,  kik  jelen  valának,  ki  egy  dolgot,  .s  ki  m.ist  mond  vala 
(IllyrSzÉlet.  IU.54). 

HITVÁNY:  1)  vilis  C  snblestus  M.\.  gering,  schwach, 
sc'lilpilit  ri'li.  Hitványnl:  al)jecte  C.  perperani,  viliter,  nogli- 
genter,  inepte  MA.  Hitván,  alá-vali^,  rusz ;  vilis  Com ;  Vest. 
l.'iO.  Hitván  ember :  nebnio  C.  homo  nnlliiis  niomenti,  ne<iuam 
MA.  Hitvány  vas  szpr.«z:imok :  ferrea  senita ;  hitvány  papiros: 
cliart'i  rejectanea,  mac.ulosa  PP.  [Hitvand  1!"1.  Hydvand  1211. 
személynév  Njt.  n.HÍS.)  Hátabotában,  liitvám'd  cselekedni: 
jiorperam  agere  Coni :  Jan.  177.  Honnat  te  iieket  ennye  ke- 
nel.soge,  ky  vagy  hyttnan  teremttett  (EhrC.  11).  Ezben  volnék 
ygen  meg  pyroytando,  hogy  en,  ky  vagyok  egy  hytiian  azony- 
ember,  mernek  tonny  yly  aldoma.st  (7.5).  Te  ftet  a  hitván  poz- 
tüi'kacba  takargatliad  (Nagy.szC.  266).  Latiian,  hog  vtalatos 
liytvan  evltevzetyk  volna,  hozya  hyva  ez  barát  az  frátereket 
(DoniC.  181).  Kezde  fSlote  igen  k&serteni  8tet  az  hitvan  tezti 
kovansagal  (DebrC.  218).  Igín  iol  tiid,  ho^  engflmeth,  ky  hyt- 
iian őtúzetüt  iiallok,  tyztő.s.segel  fogadal  (KazC.  101).  Hog  ez 
hytwan  zőmelyook  el  ne  liygyeek  inagokatli  (SándC.  27).  Hit- 
wan  ember,  tékozló  (LevT.  1.154).  Hythwan  erkewi-jvv  (251). 
Hitván  .subácska  (11.04).  Három  lo  kochystwl,  hytwan  az  kochy 
(Ivadv:Csal.  11.18).  Meg  kíirfile  Aqnilegiat,  hogy  meg  nézegetne 
a  kSritésseket,  hol  hitnánbac  vólnánac  (Helt :  Krrtn.  19).  Fes- 
iiéaségebAl  igen  hitnánni  tarttya  vala  a  komondort  (HeIt:Mes 
3111  Mint  meg  veszett  hituany  edent  engem  el  ki  vetettec 
íBorn  :  Ének.  184).  Egi  liitnan  bndos  ferog  (Mon  :  Ápol.  19). 
Sfnimire  nem  felelsz  hituan  ira.sodban  (25.5).  A  ki  ételt  vt;il, 
liitaán,  nem  emészthető  gyomra  vagyon,  meg  gyogyittya  (Mel : 
Herb.  ll(j).  Hituán  alá  való  emljer:  sale  emtuni  maneipiimi 
(üecsi:  Adag.  53).  Még  az  hituán  tanácznakis  io  vége  vagyon 
néha  (58).  Az  hituan  neraseg  kárhoz  hasonlrt  (19f)).  Jóé  az  az 
fSld,  anagy  hituan,  kőuéré  auagy  souány?  bona  an  mala,  pin- 
gvls  an  slerills  sit  i.sta  terra?  (Kár:  Bibi.  1.131).  Senki  vy  bort 
nem  tölti  hituán  tűmliikbe  (111.9).  Hitvány  árthalnias  gondolatoc 
(MA :  Scult.  7).  Hitványul  lenne  dolgoe  (643).  -Hitván  madárrá 
Ifjlt,  ugy  mint  ki  a  maga  fészkét  megnitittya  (Czegl :  ,Iaph. 
114).  Hlyen  hituan  .szokást  vSttee  némely  iHlre.sek  (Ver:  Verb. 
368).  Hitván  .sylloglsmus  íflKat :  Titk.  3.50i.  Holmi  bitvi'm  legyek 
s  apri'i  madárkák  (Misk :  VKert.  284).  Hitván  életem  folyása 
(Kem:Élet.  1.5).  Örülünk,  ha  egy  hitván  pórt  meg-nyerflnk 
(l'P:  PaxA.  23).  S)  maiilentus  MA.  mager  PPB.  Hitvány  tó: 
strigosns  eiimis  PP.  Ezek  ruták  os  hituanyac  valanac :  foedae, 
(■onfectae(iue  macié  (Helt:  Bibi.  I.  V.  HMK.  1V.272).  Az  hitvi'ui 
J.sztővéree  (barmok)  nem  enni  vagy  ételre  valóé  (Com :  Jan. 
79).  HitViUi  has  (CKat:  Válts.  1.1069).  Nincsen  abrak,  széna, 
rút  hitvííny  az   lovam  (Thaly:VÉ.  1.219).  [\'íi.  HÉJT,  HIT) 

ISzólisok].  Nékiis  hituán  helyen  á  1 1  vgyan  az  szflue : 
lilieginis  timidior  (Deesi:.Adag.   158). 

(Küzmondiisok).   Hitván   kereset  az   ándkodás   (Fal :  Jegyz. 
924). 
Hitványit:  vilito  MA.  geringsch.atzig  macheu  PPB. 
Hitványkod-ik :   macesco,    vile.seo   Kr.   (mager   werden, 

gering  werilon). 

meg-hitvanykodik :  cv  (Helt :  Mes.  311.  Káldi:  Bibi.  .le- 
rein.  Kr.). 


Hitványkoz-ik  :  macasco  PPBI.  emacio,  debilitor  Kr.  (ma- 
ger werdcnj.  Hitvánkozuak  a  bárányok :  *agiii  seuescunt  PPl. 
Fonyattae,  hitvánkoztac  (Gim  :  Jan.  53). 

el-hitványkozik  :  cvs  Elhitvánkozott :  emaciatas,  debiilta- 
tiLs,  strigosiis  C.  aasgesogen,  abgezehrt,  ge.scliw;ichet  PPB. 

még-hitványkozik  :  macesco  PPBI.  [mager  nerden|  A 
juhok  meg-hitvánkoznak  (MLsk  :  VKert.  2'  i4). 

[Hitványod-ik] 

el-hitványodik :  a:  El-liitvánodott,  meg-ösztiivénllt :  strl- 
gosus  PPBI. 

Hitványság:  vilitas  C.  MA.  (nichtswürdigkeit).  F^atomuida 
hyttuaasagomnak  melseges  syralmatt  (ElirC  46).  Ky  tvd  keve- 
set gondolnya  ez  velagi  hitvansagokal  ?  (DebrC.  290).  Latum 
az  en  hituansagomnak  .siralmas  molseget  (VirgC  43.  150). 
Monda  Xanthus  (Aasopasnaki:  vezteg  hyt\vaiisag  íPe.sti :  Fab. 
6b).  Te  liituaiisag,  auagj-  te  Iwlond  íBom :  Préd  45u).  Alá  vali'i 
hitváaság  (MA  :  Tan.  1084.  MHeg :  TOszl.  1.85). 

Hitványságos :  [vilis ;  gering,  wertKxs,  nielitsnriirdig|.  A 
test  hitniULsagos  idlatbol  zereztetett,  az  (ijldbiM  (BodC.  9).  A 
kegiős  anya  lattia  vala  az  ő  liat  a  hituaii'agos  biiuVóktól  mn- 
uettetnie  (WaszprC.  99). 

(Hitványul) 

meg-hitványul :   rovile,sco   MAI.  [gering  werden,   venier- 

ben). 

HIÚ,  HÍV  (hey  KulcsC.  118.  Kulcs:  Vetek.  17.  Aeí  Kulcs: 
Evang.  208.  htiu  Apoi€.  99.  A«o  JordC.  1.  Decsi:  Adag.  ISG. 
hy  TelC.  209.  hiak  Com:Orb.  260):  1)  inanLs,  cassus,  vacuas 
MA.  cascus;  leér,  öde  PPB.  Ez  feld  vala  hew:  terra  erat 
vacua  (,JordC.  1).  Az  Inakat,  hig,  cseppfolyós  dolgokat,  folyó- 
kat, olvattakat  kondérral  mérik  (Om  :  Orb.  260).  S)  (vaniis ; 
eitel)  vergeblicli  PPB.  Hiú  be.s7.éd :  vanns  .sermo ;  hiú  ember : 
homo  vaiiiLs,  levLs,  futilis  Sí.  Megemlékeztem  az  alomról,  es 
semmi  azocbol  hiv  nem  volt:  nec  irritum  fnit  (liéc.siC.  72). 
Menden  hiu  igéről  (omne  verbum  otiosnm)  okot  kel  adnia  Íté- 
let napian  (MiinchC.  36).  Heiu  tűuektek  a  világ  élőt  fel  kel- 
netek (A|)orC.  99).  Adam,  Ewa  ott  eseenek  el  heu  dych&eeg- 
nek  myatta  (ÉrdyC.  64.  571b).  Hív  dicsSsegnec  kevanoy 
(DebrC.  295).  Zeplwsitetem  nyelvemet  hyu  bezedeknel  (VirgC. 
4).  My  liyv  dychekevdeseviik  (CornC.  10).  S)  (stultus;  töricht|. 
Egyedembe  balgatag  &s  liey  el  veznek:  simul  iiisipiens  et  stul- 
tus peribunt  (KidcsC.  1 18).  Se  dycheryed  se  olcliyarlyad  magii- 
datli,  merth  eztli  lieyok  tyzyk  (DebrC.  536). 

[SzxSlások].  Hy  kezzeel  nem  yw,  mert  mynd  ket  kezeyt  tel- 
lyesen  wallya  ayandokokal  (ÉrsC.  533).  Hiú  kézzel  (I5Sl-i  szé- 
kolyudvarliolyi  okir.itlx'il  idézi  Dlibrentoy,  .az  Ak;u).-ban  28  sz. 
alatt  firzütt  kézirataiban). 

(KSzmond.isok).  Szömémiős  ileáknak  liew  tásknia  (Decsi : 
Adag.  136j. 

Hiúit,  hivít :  inanem  reddo,  facio  Kr.  (leeren). 

tneg-hivit:  1)  exiiuuiio  Kr.  [ausleerenj.  Borokat  meg 
liyweyt  .auag;  meg  bont  [megkezd]  (RMNy.  II.3.  TehEv.aiig 
1.333.  Kr.).  8)  [irritum  reddo;  vereitelnj.  Az  gyakorlattalnt 
gonussag  az  istennec  irgalmasságát  meg  liiuetotta  bh  ftreaoetette 
bennem  (Pécsi :  Ágost    5). 

Hiúi  (heaol  ÉrdyC.  37.  97.  feje  hejutt:  pliaiialicus  U  meg- 
Mjól  MA:  Bibi.  V.15.  meg  hmila  Huazti:  Aen.  29):  ilriil,  üre- 
sedik, hijól  SzD.  deticio,  diminiior,  vacuor  Kr.  (leér  werden). 

el-hiúl :    -v:  evacHor.   Az  yewendow  lata.sok  el  lieewlnak : 

proiiheliae  evacuabimtur  lÉrdyC.  97p. 

még-hiúl :  -■«  Wr  istennek  zent  orzaga  iiagyob  reezre 
meg  beewlt  vala  az  gonuz  angyaloknak  le  liwllasukeert  (ÉrdyC. 


MEGHn'lLA.S-IlIVAt.K(>l>IK 


1 11  VALKODAS— Hl  VSAOOS 


1158 


i  Az  egy  haaz  meg  hewiwan  pyspekiiepl  kyl  (637).  Lelkpm 
ol  vajutt,  el-hólt,  az  én  li.is;un  niOffliijiMl  (MA  :  Hilil.  V  15).  llocy 
l.'iinyobb  légy  a  meg  liijúlt  liasti'il,  iiuxi;  i'idil  éjLszalíára  inagiid 
!  LziWástHl  (Felv:SclilSaI.  6). 

SzühisokJ.  Feye  fúrassál  nníg  lioewl  (ÉrdyC.  421).  Sok  sira- 
1 .111  mia  feje  inog  bivi'ila  (Hns/.ti;  Aen.  29). 

nieghiúlás.  E^elSsség,  főnek  mog-lu'úlása :  delirium  PPBI. 

meghiúlt :  [corrupfas ;  verdorbeu,  vorworfcn  ?]  Az  yokat 
\\zy  istennők  eloybou,  felbe  valókat  purgatorioinba,  meg  beowl- 
i.ikat  az  erek  tyzre  (ÉrdyC  555b). 

Hiúlás.  Az  kanok  boewlasanak  oes  bel  keol  tellyosSduy 
iKrdyC.  558).  Az  gonoz  angyalolnuik  lieewlasa  megh  nem  tel- 
liKtyk  vala  (37). 

iHiúltJ 

feje-hiúit.  Feje  hejult:  phanaticns  C. 

Hiún,  hivan  {heian^  heitan  BécsiC.  38.  heon  HB.  hewon 
JordC.  i'Jö.  ÉrdyC.  497.  /lyan  MünchC.  157) ;  1)  Hivon:  vacue, 
inaniter  MA.  Peer].  Towredelmnek  napyan  lewlyk  hyuan  koze- 
kett  (EhrC.  109).  Heian  hozót  még  engemet :  vacuam  rodn.\it 
me  (BécsiC.  3).  Nem  akarlac  tégedet  beuan  még  fordolnod : 
nolo  vacuam  te  reverti  (8).  Kic  meguoruen,  elereztec  6tet  liyan ; 
dimisernnt  inanem  (MünchC.  157).  Azok  meg  fogwau  hvSlet, 
meg  vereek  es  hewon  boczataak  el  (JordC.  495).  Sóba  oly 
zegeu  hozyaa  nem  )-\Vhet6t,  hogy  hewon  el  bochatta  volna 
(ÉrdyC.  497.  541).  2)  otiose  [müssig].  Ew  tudományokban  os 
bewiczesegekben  lewitettek  hyuan  (EbrC.  110).  Lelte  5tet  biiian : 
iuvonit  eam  vacantem  (MünchC.  37).  3)  [solum;  blos).  Heon 
(solum)  tilutoa  wt  ig  fa  gimílce  tvl  (HB.).  Num  heon  mugaiiek, 
ge  mond  w  foianec  halalut  evec  (HB.). 

[Hiúsod-ik] 

meg-hiúsodik :  [evacuor ;  leér  werden].  A  tévelygők  gyüle- 
kezetei meghiúsodának  (GKat:  Titk.   Ajánló,  lev.  ImreS:  GKat. 

25). 

Hivaldogál:  otiando  tempus  tero  Kr.  [müsriggehen).  Hi- 
valdogálva  élem  virágját  életemnek  (Fal :  Const  815). 

Hivalkod-ik  (hnoUodic  BécsiC.  323.  hewolkodyk  JordC. 
391.  ÉrdyC.  130.  }dvolliodi\L  MA:  Bibi.  1.285.  V.18.  Pázm:  Préd. 
b4.  MedLíXt.  79) :  vaeo,  ce.sso  C.  otior,  negligo  MA.  müssig 
gehen,  faulleiizen  PPB.  Hivalkodva:  vacanter,  negligenter  C. 
Heiolküdic,  Id  istennec  zolgal:  vanus  est,  qui  servit  deo  (BécsiC. 
323).  A  fertelmes  lelek  lely  hvvtet  [első  lakisát,  t.  i.  az  ombertj 
hewolkodwan,  meg  tyzthwlwan  es  ygazwiwau:  mvenit  eam 
vacantem,  scopis  mundatam  et  oraafam  (JordC.  391).  Semmy 
egyébre  nem  hewolkodnak  vala,  hanem  czak  mondany  wysa- 
got:  müli  alü  rei  vacabant  nisi  ad  dicendum  növi  (767).  Lata 
eegyebeket  aiwan  a  pyaczon  hewolkodvan :  stantes  otiosos 
(ÉrdyC.  130).  A  varos  piaczyan  hiualcodvan  (NagyszC.  160).  Ne 
hivolkodgyéc  senki  az  umae  szőlőiében  (Zvon:  Post.  L167). 
Éktelen,  mikor  a  nyelv  felségesen  beszél,  és  a  kéz  liivolkodik 
(Pázm :  Préd.  b4).  Mulatozva,  liivalkodva  cselekeszi  dolgait : 
negligenter  ágit  (Com:  Jan.  190).  Még  hetkfiz  napokon-is  hival- 
kodnac :  otiantur  (197).  Mit  állótok  itt  egész  nap  hivolkodva  ? 
quid  hic  statis  tota  die  otiosi?  (lUy:  Préd.  1.284).  Hivalkodik  a 
szolga,  nem  a  rendes  dolgát  teszi  (Nán :  SzüT.  453).  Vitézked- 
gyél  liát,  ne  hivalkodgyál  a  Quistus  zászlója  alatt  (DKal :  Ker. 
291).  Békétlenséggel  nyomorognak;  és  ha  lehetne  ma  biboroz- 
nának,  ma  lúvalkodnának  (Oúzi:  Síp.  537).  Uri  tisztben  duskás- 
kodgyanak,  ftllyenek,  és  henyélve  hivalkodgyanak  (Bíró:  Ünnep 
C2).  A  nemes  úrfiak  nem  szfikSIkődnek  az  időbfil,  sok  drága 
óra  vagyon  elottík,  nem  tudgyák  hasznát  venni,  tsak  heverve 
s  hivalkodva  vesztegetik  (Fal :  NE.  19). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTAR. 


Hivalkodás :  cessatio,  vacatio  C.  otium,  dosidia  MA.  mUs- 
siggang,  fanlbeit  PPB.  Néha  hewolkod.xsliaii  vagyon  néha  dolog- 
ban (ÉrdyC.  062).  Vetkeztem  hyuolkodasiU  (VirgC.  9).  Az  fiies- 
nek igeié  nem  hiuolkodast,  liimem  niugodalmat  ielent  (Fél : 
Tan.  280).  Az  fát  meg  láragia  hiualkodasnac  ideién:  sculpat 
lignum  per  vacuitatem  snam  (Kár:  Bibi.  1.643).  A  hivalkod.ás, 
és  tunyasi'ig  az  idvO.sseg  dolgában  ve.szedülmoa  (Illy ;  Préd.  Előb. 
1).  A  hivalkodás  ördügnek  párnája  (GyöngyD:  Cup.  647). 

Hivalkodó :  vacans,  cosiator,  reses  C.  otiosiw,  dasidiosai, 
negligens  MA.  müssig,  faul,  triig,  nachl;ls.sig  PPB.  [eitel].  Hivol- 
kodó,  henyéli:  negligens  Com :  Ve.st,  137.  Hivalkodó  csélcsap: 
nugator  Com :  Jan.  185.  Ez  kin  adatot  en  nokőm  az  sm:  gonoz 
heuolcodo  zocnae  halgatasaert  (GnaryC.  48).  Lata  hewolkodo- 
kat  az  pyaczon:  vidit  stantes  in  foro  otiosos  (JordC.  41.5).  Hozza 
i5vo  hivolkodo  leaíiokkal  (DobrC.  562)  En  hiuolkodo  tanczolo 
béliekre  mentem  (VirgC.  .5).  Iléualliodók  gyfilése :  inertium 
chorns  (Decsi:Adag.  158).  Sok  szer.száminak  hasznát  és  szük- 
séges voltát  nem  értyfik,  mind  az  ált.il  hivolkodoknak  nem 
alittyuk  (Pázm:  Kai.  20).  Itt  Luter  nem  valami  hivolkodo  hiusá- 
gos  hatalmat  enged  minden  keresztyénnek  (Pázm:  LutbV.  73). 
Hivolkodo  az  tanítónak  baszéde,  ha  a  szeretetnek  égését  nem 
adhattya:  otiosus  est  .sermo  doctoris,  si  praebere  non  valet 
ineendinm  amoris  (Illy:  Préd.  1.84). 

Hivalkodtat :  [otiari  facio ;  müssig  la.ssen).  Sem  fegyverün- 
ket hüvelyébe  nem  hivolkodtatnók,  ha  hálaadatlansággal  nem 
űzetne  (Szál :  Krón.  427). 

Hívság,  hiúság  (hcyságos  Kulcs:  Evang.  Előb.  5.  325. 
heiusag  AporC.  116.  héusáy  Kár:  Bibi.  L521.  heüsag'l  Fél:  Tan. 
529.  hiüsagosl  204.  hysagos  VirgC.  130.  hüágos  Vás:  CanCat. 
121.  hihag-í  Ozor:  Christ.  368.  húsag  Poenit.  4.  Szár:  Cat,  Q2): 
1)  [vacnitas;  leere].  Ne  leegy  en  előttem  hewsaggal :  non 
apparebLs  in  conspectu  meo  vacnus  (JordC.  59).  2)  nugae, 
nugamenta,  vanitas,  otinm,  desidia  MA.  müssiggang,  fanlbeit, 
unnütz  gaschwJitz  PPB.  Hiú.ság,  nem  hívság,  vagy  hitság  Cori>. 
Gramm.  300.  Vnkab  kyuanua  Cristusuak  zemeremsegyt,  ment 
ez  vylagnac  hyusagat  (EhrC.  20).  Hinsagnac  es  nauolanac  napia: 
dies  calamitatis  et  miseriao  (BécsiC.  279).  Raiok  bezeltet  hiu.sa- 
got  (AporC.  116).  Ky  nem  we\vtthe  hewsaagba  eew  lelketh : 
qui  non  accepit  in  vano  animam  suam  (FestC.  13).  Ez  vylagby 
hewsagok  (ÉrdyC.  337).  Népek  h[i]vv.sagokath  gondolának:  me- 
ditati  sünt  inania  (KulcsC.  2).  Gywlelted  heyaban  való  hews.aagh 
zerzeketb :  odisti  observantas  vanitates  supervacue  (67).  Ellene 
mond  ez  wylagy  hewsagnak  (Tbewi'C.  230).  A  hirtelen  szól- 
lás  tellyes  hiúságokkal  (Pázm;  Préd.  b3).  A  széles  világ  isten- 
előtt, ollyan,  mint  egy  tsep  harmat,  mint  semmi,  és  hiúság  (65). 
A  soc  b&szédben  soc  hívság,  híjában  való.ság  vagyon  (Com : 
Jan.  186).  Maga-mentségnek  hiúsága  (Mad:  Evang.  473).  Sze- 
meinket hivságokra,  vagy  tOrvényteleuségre  nem  fordéttnik 
(Csúzi:  Síp.  5).  Hamaráb  felejtené  a  kevély  páva  festett  farkát, 
hogy  sem  ezek  a  tsuf  hívságot  (Fal:  NU.  259). 

Hivsági :  nugalis  MA. 

Hívságos,  hiúságos :  nugatoris  MA.  vanxis,  vacnus,  inanis 
SI.  unnütz,  liederlich  PPB  Hewsagos  mwkawai  faratz  megh 
(JordC.  50).  Mynden  hewsagos  bezedről,  kyt  zolaunak  emberek, 
okot  adnak  róla  az  yteeletbnek  napyan  (391).  Igen  ogyatok, 
bog  valami  hyusagos  myelkedetek  ty  kewztetek  ne  Ibrogyon 
(VirgC.  131).  C'alard  az  zeretet  es  heusagos  az  zepseg  (Nagy.szC. 
14).  Myltan  el  zakadyak  een  hewsagws  ellensegymtvvl :  ab  ini- 
micis  inanibus  (KeszthC.  81).  Heewsaagos  tynektők  ysteni  ny- 
lagossagnak  elStte  felkelnStők  (CzechC.  6).  Meg  ez  heusagos 
világon  keszdgyec  az  SrSkce  valo  iokat  megkóstolni  (Pécsi : 
SzftzK.  47).  Az  ecclesiának  oktatására  Ls  heában  igazítana, 
engedelmességére  hívságoson  kötelezne  minket  az  isten  (Pázm : 
Kai.  543).  Hiúságos  tsevegés  (Pázm:  Préd.  45)   Hoszú  hiu.ságos 

92 


1459 


HlVSÁGaSKODIK— HlZI.AL 


MEG  I  líZLAÍ^HÍZELKED-IK 


preilikálással,  bizonyság-nélkül-valo  szószaporitással  tölti  a  pa-  i 
pirossat  (I'ázm :  LiitliV.  5).  Az  paitfisoc  lieusagos  elleimetasero 
val"  ifjaz  fulolot  íEsztT:  IgAny.  207).  Hivsáyosokká  Kittek 
gondolattyokban :  (ívaimfinuif  in  cugitíitionibus  siiis  (Illy:  Préd. 
I.ll).  Nem  liivságosou  Írattatott:  non  otiose  siTiptum  est  (593). 
HiiisAgos  gondolat  (IL206). 

Hivságoskod-ik :   [niigaí  facio ;   unniitzfis   zeng  treiben,    j 
sc'liwatzon].   Nem-is   mutat   egyébre,   hanem   hogy    lien    lakik 
:uinak  szivében  a  kevélység,  a  kinek  szája  nyálossan  liivságos- 
kodik  (Fal:  NE.  Ki). 

Hivságoskodás :  [nugae;  unniitzes  zeug].  Elöl  s  fennül- 
nok  (a  jú-életű  dámák)  semmi  bmjigoskodással  (Fal:  NA.  154). 
Ne  szerenc.sélte.sd  életedet  holmi  hiv.s;igoskodá.sért  (220). 

HIÚZ  (luyoz  JordC.  907.  héjuz  Gyiing)-:  K,J.  11.  (Jvad:  RP. 
237.  héjusz  Gvad:  FNót.  50.  hewsz  mái  Kadv:  Oal.  11.139.  hmz 
mái  353.  hiusz  aiiagi  hioz  C.) :  lyii.^  C.  MA.  lucks  PPB.  Hason- 
latos vala  lieyoz  vadhoz :  similis  pardo  (JordC.  907).  Hyvz 
biVrel  bellett  (.suba,  UMNy.  11.210).  Néked  othon  tártuk  két 
.szép  heűz  figy]  kőlykót  (Zrinyi:  ASyr.  11).  Bársony  mente  hiúszal 
bélelt  (NjT.  XVII.fil.'í).  Hii'iz-lábbal  hélett  suba  mente  íRadv: 
Csal.  11.321).  Tarka  a  héjiwznak  mállya  (Gvad:  FNót.  50;.  Nyiiszt 
vagy  goriny,  avagy  héjuz  fogó  legyek  (Gvad:  líl'.  237).  Ilejuszt 
fogott  kopóni  (Gvad:  Or.sz.  104). 

Hiúzi :  lynceus  MA.  vom  luchs,  zum  luchs  gehörig  PPR 

HÍZ-nC:  saginor,  impingvor  MA.  fett  werden  PPR  Mos- 
lékkal hízott  disziii) :  colluvaria  C.  Rvgoldoza  hyzvan,  el  mene 
v  idvos.segos  isteiiet(M  (DiibrC.  253).  A  ki  jól  tanit,  niaga-i.s  tanul, 
és  mennyei  aldom:i.sokkal  hízik  lelke  (Piizni:  Préd.  b3).  Ha  az 
olly;m  korpa  oziberen  hizott  occlesia  büiit  jóval,  mi  nem  jo- 
vallyuk  (Matkó:  flRoml.  59).  Vas  por  szennye  fdte  hizott  pofi'i- 
jokot  ((iyöngy:  KJ.  50).  Pap  hízik  zsíroddal,  töltözik  kincsed- 
del (Thaly:Adal.  1.8).  Mivel  látom,  hogy  a  sz.  iványi  jó.szág 
teste  lelke,  ám  légyen  oda,  égyo,  éljo,  hízzék  véle  (Bod:Pol. 
125). 

fKíizmondások].  A  sarkantyúzá&s;U  nem  hízik  a  lú  (Czegl : 
,Iaph.  159.  Czegl:  MM.  177). 

el-hizik :  valde  phigvis  tio  Kr.  (sohr  fett  werdonj  (Helt : 
Me.s.  119).  Már  eltliltek,  el  hísztak  (MehSzJán.  222). 

meg-hízik :  impingvor,  saginor  MA.  (fett  werden].  Igen 
nieghizek:  incras-satus  NémGl.  188.  14G.  Ki  boi'hatatik  .az  mez- 
zwre,  liogi  meg  liizek  (VírgC.  92).  A  malacka  meg  nem  hyz- 
neyoe  (TfjlC  12G).  E.sznec  s  meg  olégoduén,  niög  hiznac :  satu- 
rati,  crassiqno  (Helt:  Bibi.  I.  bbbb3).  Lélekben  meghízol  (RMK 

n.KU). 

Hizakod-ik :  imiiingvo,  pingvesco  MA.  feist  werden,  fett 
werden  PPB.  A  varason  íjuartelyozo  hizaUodo  hadak  (Bariba: 
Krón.  33).  Mi  jelentetik  oz  által  ?  a  mi  Christust  elfogjisunk, 
és  5  benne  hit  által  való  éltettetésfmk  és  hiziikodásunk  (MHeg : 
Preb.  27).  A  megteperedet  orezáju,  benyelő,  tudatlan  deákok 
az  ecclesia  kenyerén  nem  bizakodnának  (Báth:Tromb.  11.5). 

meg-hizakodik  :  pingvoscx),  Kiginor  MA.  fett  werden  PPB. 
Az  siros  mesterségen  meg  hizakodv.án,  külső  állaimtra  adták 
uiíigokat  (B;ith :  Tronib,  111).  Meghizakodott,  meg  kőueredett 
(llollPréd.  13).  Kóvér  eledellel  meghizakottál  (Ker:FelsK.  24). 

Hizlal :  1)  farcio,  sagino  C.  raiisten,  fett  maclieu  PPB. 
HyzL-dtatnak :  .s,aginantur  NémGl.  174.  OkrSt  io  vele  (a  moliar- 
k(ilos.sel)  hizlaliiy  (BeyfhoA:  FivK.  32b.  Born:  Préd.  283).  A  ki 
testét  hizhallya,  lelke  ellen  pártoltnttya  (Pazm:Préd.  436).  En- 
gem M.-ihoniHt  hizlalt  .szereuchével  (Zrinyi  11.45).  Nem  hogy 
hizlallyon  légedet,  de  (lelengérbon  kellene  udvarából  ki-polen- 
géroztotni  (M;itkó:  BCMk.  11).  A  gazda,  ha  ftlldet  akarja  hiz- 
l.diii,  híves  aratásból  asztagokat   rakni   (Orczy:  KöltH  33).  2) 


[hortor;  ermutigen].  Sokan  magokat  azzal  liizlallyák  |abb.iu 
bíznak)  (Kor:  Préd.  451).  Mikor  a  szereutíe  legjobban  liizlal, 
akkor  vaszi  erejét  lelkednek  (Fal :  BE.  578). 

[Szólások].  Hizlaltam  az  szemeimet  az  sok  szép  lo- 
vakon (Gér:  KárCs.  rV.395). 

meg-hizlal :  inipingvo,  sagino  C.  pingvefacio  MA.  creo  adi- 
pas  PPl.  mJisten,  fett  machen  PPB.  En  megliizlallac  tiitóket : 
ego  reüciam  vos  (MiinchC.  31).  Kell  az  5  meg  hj-zlalt  malac- 
kayanjl,  dragan  votről  zorgalmaznya  (TelC.  125).  Kfmerséggel 
meg  hizlalna  (Mon:  Ápol.  24).  Meg  hizlaltatot  tulok:  vitulus 
saginatns  (Fél:  Bibi.  118). 

Hizlalás :  s.aginatio,  fartura  C  mastimg  PPB.  Makkon  való 
hizlalás:  glandatio  C  Bölcsasségnek  látszik  vaLamely  dolog, 
mert  a  testnek  bizl.ilására  való  (Czegl:  MM.  117). 

has-hizlalás  :  cura  abdominis  Kr.  (pflege  des  magens).  Has 
hizl;il.xs.s;d  niiil:ittiak  .az  időt  (Frank:  Ha.sznK.  112.  Pázm:  Kai. 
1766.  1016.  Kr.). 

Hizlaló :  1 )  saginaas  MA.  dor  da  milstet  PPB.  1  lizlaló 
étek ;  sagina  MA.  3)  .saginandus  MA.  w;ls  fett  zu  mncben  ist 
PPB.  Hizlaló  aitanyoc  (Mel:  ífelim.  40S).  Hasonló  a  hizlaló 
di.sznóhoz  (Kisv:  Adag.  324).  5t)  Hizlali'>  hely :  saginarium  C 
(m.aststallj.  M,ár  csak  tiz  (sertés]  van  a  hizlalóban  (RákF:  l^v. 
1.247).  Hizlaló  ól  (U|)p:  Cal.  56).  Szurkos  majomét  bé  híuak,  s 
kérdezik  hány  lúd  hizhalóUann  (Orczy:  KöltH.  158). 

has-hizlaló :  abdumiui  natus  Kr.  [.-icli  miustend,  dem  ma- 
gén friihneiidj.  B;dii;uiyozok,  hass  hizlalok  (Fnink:  HitsziiK. 
70).  Soc  epicureus  hass  hizlaló  emberec  (MA :  Si'ult  682).  Ha- 
szontalan herék,  és  has  hizlaló  vászok  (Pázm:  Kai.  135). 

Hizlalt :  fartilis  C.  saginatns  MA  gemiustet,  ausgemiLstet 
Pl'l!.  Hizlalt  marha:  .-iltilis  MA.  Hizlalt  őkőr  (Kár :  Bibi.  I.3ij5). 
Ihon  el-ké.szitettem  ebédemet,  tulkaim  és  bizlaltim  mcg-nlettek 
(P.ázm:  Préd.  1052). 

Hizód-ik:  (saginor;  fett  werdenj.  Sirjokkal  (magyar  tiak 
7.sirjáv,al]  hízódnak  az  idegen  fi.ik  (R'il.iss.'i :  Ének.  3).  Nem 
azért  hagyjuk,  hogy  mis  emberek  hizodjauak  belőle  (Radv: 
Csal.  in.  3ü6b). 

Hizodalom :  sagina  Sí.  refectio  (nahnmg,  labungj.  Mester 
nion^a:  hol  v,-i|^on  en  bizodalmam  (refectio  mea)  ?  hol  e^em  en 
taneitu.animmal  a  b.ir.ant?  (MiinchC.  100). 

Hizodalmas  :  saginam  promovens,  pingvefaciens  Kr.  (nahr- 
hartj.  Az  étel  es  ital  kőzőttis  eggyik  h)-/,odalma.sb  a  mitsikivil 
as  iuk.ab  buy.xsagra  indito  (Frank:  H.'LsznK.  S4).  Önnön-maga 
őrizi  juhait ;  egésségas,  hízadalm.Ts,  jó  eledellel  kövéríti  őket 
(Pi'izm:  Préd.  60.5).  Hízadalmas  a  Kristus  kenyere  (733). 

mZELKED-IK  (AecriioVwen  TliewrC.  99.  heezSlluidh  Érdy- 
C.  77b.  hyzSlktdim  326.  hyzMSdwm  TelC.  203.  hizSlkSdé^  Kár: 
Bibi.  1.106.  AiízíUídőség  MA:Scult.  937):  adulor,  blandior, 
as.sontor,  par.a.sitor  C  schmeicheln,  liebkosen,  flattiren  PPB.  He- 
zelkőggyel  wr.adnak  es  kezd  meg  az  meseet  (JordC.  340).  A 
sidok  hizőlkődenek  Erodasnek  (DobrC.  109).  Hizelketem  gunoz 
teuwniek  (VirgC.  11).  A  feiedelmec  mellé  vetti  magát  minden 
varga  folt  é.s  ot  hímez  hámoz,  hizelkődic,  fandorly  (Helt:  Mes. 
192).  Ertem  hogy  \.'iii\í  .azért  hizelkődől,  hogy  valamit  adgyak  ■ 
licinn  cupit  (Dec.si :  AiLag.  99)  Királynak  hízelkednének:  rogí 
adnlarontur  (Bíró:  Préd.  10).  Hizelkmlgyél,  színeskedgjél  (Com: 
Jaii.  205).  Hadd  késérlson,  édosgesen,  hízelkedjen  reménység 
(Amadé:  Vers.  149). 

(Szólásuk).  Páva  módon  h  i  z  o  1  k  ő  d  n  e  e  ebben  m  a  g  o  k  n  a  i- 
(Zvun:  Post  11.288).  Kérem  al.áz;itasan  nagysjigodat,  ha  i'igy  nuui 
volna  is,  az  mint  elgondolom,  no  bánja,  h:idd  hizelkedjoui  magam- 
nak véle  (Thaly:  Adal    1.303). 


liE-HlZELKEDIK-l  IA\  AS 


HAVASI-KINYILOHÓ 


1462 


be-hizelkédik :  mrasil.iiido  inepio  MA.  |sicli  eiiisclimei- 
clielii|. 

Hizelkedés :  adulatio,  blanditio,  blanditus,  blaudiloiiueiitia, 
assentatio,  pellacia,  palpiim,  iialpatio  C.  blandimentiim  MA. 
a'limeichlerei,  flattiniug  Pl'Ii.  Édes  lii/.elkedás :  illecobrao  C. 
SírgSlSdés,  áiiolgatiissal,  lóiSlgetéssel  való  hízelkodés :  pahuuin 
Coin:Jaii.  205.  Zeretet  bizelkodesnel  kíl,  ^ISlven  (joiiozt 
(DObrC.  284).  Az  Cristo.siiak  zra  zolj-alo  loanya  beozelkSdees- 
nek  myatta  el  nem  hai,iatj'k  (ÉrdyC.  199b).  Ha  a  In-zelkedos 
nek  illyeii  i«1alma  wa^iyon,  te  liat  eiiys  kezdeiu  maj^amat  arra 
fogny  (Pesti;  Fab.  15).  A  bízelkodés  leg-nagyob  romlá.sa  a  jó 
erkiiltsilknek  (Pázni:  Préd.  953). 

Hizelkedésecske  :  :issentatiuiicula  MA.  das  liebkasen,  das 
schmeicheln  PPB. 

Hízelkedő  :  adulator,  blandu.s,  a-ssentator,  parasitu-s  pára- 
sátaster,  pellax,  [vilpator  C  [schnieichleiisch]  schuieichlor,  liob- 
kóser,  fuchs,sdiw;inzer  PPB.  Ne  akaryatok  ez  vylagliy  hezúlkódó 
hanij-s  bezeednek  niyatta  az  erek  dyczóseeglinek  koronayaat  el 
vezteuy  (ÉrdyC.  196).  Nag  liiziMkfidS  gotidolaatokkal  zool  az 
zyznek  (SándC.  31).  Kezde  zent  agne.s  ;izzont  byzelkevdev  ede.s 
bezedekkel  sertegetny  (ComC.  412>.  Fílv^tte  ygviii  megh  ogyak 
ma^ukatb  bogy  azoknak  zep  edvX.s  e.*?  liyz\V!k\vd\v  bezed\\knek 
myatta  megb  ne  ezalatkoztas-sanak  ( Konjj :  SzPál.  36).  Hízelkedj 
szookal  ne  ezel-czapiunc  iBorn:  Evang.  1.55).  Hiz51k6dő  szoual 
(Bom :  Préd.  284).  Hizelked5,  nyalakodó  csélcsapóság :  sciirrili- 
tas  parasitica  (Com:  Jan.  187). 

Hizelkédősóg :  fadulatio ;  schmeiehelei].  Az  képmutatás 
hiszelkedSség  felntte  igen  nevokedic  és  sza|X)rüdic  (MA :  Scult. 
9371. 

HJA :  [sane ;  ja,  ach  ja].  Hja  bizony  szivem  nem  kicsit  fáj, 
magam  is  nem  keveset  búsulok  (Figyelfl  1880.  IX.151). 

1 .  HÓ :  nl\  C.  MA.  schnee  PPB.  Állat  mynkett  az  bá- 
non es  vy-zen  (EhrC.  30).  Vruac  iegi  es  liauay  iol  mongatoc 
\miac  (BécsiC.  132).  Mykoron  vagyon  nagy  e.ssev,  nagy  bo 
(JlargL.  40).  Az  hideg  hobol  wt  auagy  hat  gwugeliek  bot  g^vn- 
gwuligete  íViigC.  31).  Ky  hawath  aad  mykeentb  gyapyat: 
qni  dat  nivem  sicut  lanam  (FestC.  113).  Honal  feyerb  lezek: 
snper  nivem  dealbabor  (Kulc.sC.  124).  Portzogós  hó  (Mik:  TörL. 
354).  Mint  a  bóbalmok  a  hegyekben  reájok  csepegő  eső  miatt 
olvadoznak  (Fal:  BE.  616). 

[Szólások].  Hó  esik:  ningit  MA.  Ningo,  ningvo :  bavúl 
es.s5m,  ho  módra  esem,  honi  es.sem  MAI.  Napjial  aprónként 
esdegelt  az  hó  (Monlrók.  XVIIL9).  Hó  p  a  r  á  bolt  (XV.356>. 
Nappal  hó  paraholt  (X\^^.3).  Éjjel  hó  is  széjien  esett,  nappal  is 
szál  landógál  t  [igy?]  (7). 

Havadi :  [narcissns ;  narcisse  ?].  Hovodi  1152  (nőnév,  Nyr. 
n.l5). 

Havas  (hmios  Anon.  9.  houas  1291.  Knauz;  Decsi:  SallC. 
47) :  1)  nivosus,  ningvidus  C.  .'chneeig,  voll  schnee  PPB.  Havas 
helyek  :  nivosa  lóca  PPBl.  Ez  raitimk  ielen  való  telnek  ke.sz- 
dethi  inkab  hauas,  es  essős  laszen,  bogi  nem  mint  fagilalo 
(KBécs.  1572.  D6).  Az  havas  eső  gyakran  érdekli  nyakimkat 
(Monlrók.  VI11.383).  Rimaszombati  táborunkból  rút  e.sős  és 
h.avas  nagy  .'áros  időben  jutánk  (RákGy:Lev.  153).  Mikor  fer- 
geteg támad  a  fellegben,  zúz  vagy  havas  eső  á.sztat  (Orczy : 
KöltH.  200).  2)  alpes  MA.  PPl.  Otr :  OrigHung.  H.  194.  das 
hohe  gebirg,  alpen  PPB.  Havason  ti'il  való :  trausalpinus  C. 
Venientes  per  silvam  Honos  (^Vnon.  9.  12).  Obrudhoua.sa,  terra 
1291  (Knauz).  Ott  bauas  eluő  tőidben  feiedelműl  hadiá  Zoltánt 
(Helt:  Krón.  31).  Soc  hegyec  hauasoc  te  t51ed  tartatnac  (Bom: 
Ének.  221.  549).  Ottan  az  hanasrol  ket  medue  ki  i5ue  (Hofgr. 
206).  Ki  havason,  ki  várakban  nagy  félelemmel  lesugorodék 
(ErdTört  L83).  Szavok  oUyan  állandó,  valamint  a  brassai  havas 


(Mik :  TíirL.   65).  Tudom,  mint  lialok-meg ;  vaunak  még  hava- 
sok, kifek.szom,  megesznek  ottan   a   farka.sok  (Kai:  Vera.  911). 

Havasi :  alpiuus  MA.  das  im  gebirg  ist  I  'PU. 

Havaz :  ningit  Kr.  [schneienj.  Hóúl  esem,  hó  módra  esem, 
havazok:  ningo  PPBl.  (Mik:  TíirL.  117). 

bó-havaz:  obruo  nivibus  Pl'Bl. 

Havazás:  [nives;  schneefallj.  Nagy  havazás  következek 
(llaz.  1.300). 

Havi :  nivarius,  nivon.s,  nivalis  C  MA.  von  schnee,  .schnoeig, 
zum  .schnee  gobörig  PI'B.  IbWi,  havi:  nivarius  PPBl.  Havi 
fojérség:  candor  nivalis  l'Pl.  Haui  bodog  ai'ia  (MiincbC.  8). 

[Hóba] 

hébe-hóba:  I)  in  ;ie,stu  et  nivo,  quaudocunquo  Kr.  [im 
siininiör  luid  im  wintor).  Hewbo  boba  ossőbo  (Born:  Préd.  460). 
Jámbor  attyaűak,  kic  egymássjil  tarttyác  b;u'áts;igokat,  télben, 
nyáriján,  bében,  hóban,  hidegben,  készec  szolgálni  egyniá.snac 
mindenben  (Ádámi :  Bar.  5).  3)  nounmiquam,  iuterduni,  qnaii- 
doqiití,  rarenter  MA.  bisvveileu  PPB.  No  itillyék,  hogy  liiva- 
tallyoknak  eleget  tesznek,  ha  hébohóba  lágy  baszéddel  intek 
tíokat  (Pílzni:  PrúA  196).  Ne  tsak  ritkán  és  héljo-hóbau,  hanem 
minden  üdőben  üröUyiink  (610.  Megy:  6jaj.  IU.35.  Megy:  3Jaj. 
U.llO). 

2.  HÓ  (Ids  a2Züny  /mnuak  kyleuczed  uapyaan  ÉrdyC  127. 
zent  Mybal  Kínának  582.  boith  olö  lio,  bőitli  mas  ho,  zonth 
Górgli  Air,  pynkósth  ha  stb.  WinklC.  Kalend.  jíunkősd  /mi'ában 
Hall:HHi.st.  n.73):  uiensis  MA.  nionat  PPB.  Ilatt  ho  nem 
volt  ez  bezedek  után  (EhiC.  63).  Bo  vitettetéc  Asuérns  kiral- 
nac  hailakaba  X  hóban  (BétsiC.  53).  Jvta  Bouonyabiui  iulius 
liauanak  vegeen  (DomC.  139).  Az  templomot  mayos  liananak 
negyed  napyan  meg  zentelo  (CoruC  193).  Az  my  houk  yniniar 
bo  kezelgeth  (RMNy.  11.54).  Hanok  ha  ky  telyk,  hazji  bochat- 
ywk  (175).  Fiat  fogadót,  es  most  battod  hóba  jár:  concepit 
filium  et  mensis  sextus  est  illi  (Holt:  UT.  04).  Ez  hó  minden 
havaknac  kezdeti    legyen   (MA:  Bibi.   Lö8).   Hónil-hóra   (Zrínyi 

ai83). 

[Szólások].  Sem  *hete  sem  hava,  s  immár  paiantsolsz : 
asiuus  de  Aesopi  pnteo  modo  venLs  et  jam  exclamjLs  PP.  (Fal: 

Jegyz.) 

asszonyi-hó :  menses,  menstnia  MA.  der  weiber  nionat- 
liche  blume  PPB.  A  sz5rős8dni  kezdő  leányoc  minden  hóhia- 
pokban  asz.szonyi  havat,  holnaponként  jáió  vér  tblyást  szeu- 
vednec  (Com:  Jan.  44.  ACseie:  Enc.  166). 

asszonyihavas.  Asszonyihavas  nyavalya :  mensf rnalis,  raen- 
•stniatns  MA.  der  weiber  zeit,  monatliche  blmno  PPB. 

boldogasszony-hava :  jaimarius  C.  MA.  Com :  Jan.  170. 
Bodog  ázzon  haua  6.  viszkerezth  (KBécs.  1572.  A2). 

fö-hó :  cv  Fű  hó  aua^  erőss  ho  CoriiGr,amm.  16.  Sylvester. 

böjtelö-hó :  februarius  MA.  Cis.  E2.  Bőjtelö-hava :  februa- 
rius  PPBl.  Kith  eI5  ho  (WinklC.  Kalend.  Cis.  HL  Vas:  Can- 
Cat.  Elöb.  3.  Agend.  203). 

fagy-hó  :  februarius  CorpGramm.  16.  Sylvester. 

böjtmás-hava,  böjtmás-hó:  martius  MA.  Com:. Jan. 
170.  Bőith  masho  (WiuklC.  Kalend.  Nád:  Lev.  149.  Zvon:P;izmP. 
304). 

szent-György -hava :  április  Com:  Jan.  170.  Zenth  Gőrgh 
ha  (WinklC.  Kalend.).  Sz.  Geőrgy  hava  főidnek  meg  nitfya 
ereiét  (KNagysz.  1621.  C). 

kinyiló-hó :  április  CorpGramm.  17.  Sylvester. 


1463 


PÜNKÖSD-HÓ— HÓD 


HALHÓD— 1.  HÓDOLT 


pünkösd-hó,  pünkösd-hava :  május  Ver.  P&nkfist  ha- 
va: május  Com:  Jan.  170.  Pjiikösd  hónak  29.  napyán  (RMNy. 
U.107). 

elögyümölcsü-hó :  május  Cori'Giamm.  17.  Sylvester. 

szent-Iván-hava  :  június  MA.  PPBl.  Com:  Jan.  170.  Zent 
ywan  liíiwanak  nyolczad  najiyan  lÉrdyC.  311.  12r)b.  Zrinyi.  I. 
32). 

kaszáló-hó :  jimius  CorpGramm.  17.  Sylvoster. 

szent-Jakab-hava :  quiutilis  C.  július  MA.  Com :  Jan.  170. 
Zonth  Jacab  ha  (WinklC.  Kalend.). 

hév-hó:  c\3  Hewho  aua^  arató  ho:  július  CorpGramm.  17. 
Sylvester.  Az  hew  lio  ky  mondatyk  augustu.snak  (ErdyC.  51fi). 

kisasszony-hava :  augustus  MA.  Com:  Jan.  170.  (TelC. 
57).  Kysazzonha  (WinklC.  Kalend.). 

szőlőérlelö-hó :  augratus  CorpGramm.  17.  Sylvester. 

szent-Mihály-hava  :  sept«mber  C.  Com:  Jan.  170.  horae 
septembres  PPl.  Zent  mihal  ha  (WinklC.  Kalend.  ÉrdyC.  582). 
Zent  mihal  ha  (RMNy.  ILI  14). 

szőlöszedö-hó :  september  CorpGramm.  17,  Sylvester. 

mindszent-hava:  october  Com:  Jan.  170.  Mynd  zenth  ha 
(WinklC.  Kalend.).  Myndzent  hawa  (ÉrdyC.  632.  ACsere:  Enc. 
224). 

borvetö-hó:  october  CorpGramm.  17.  Sylvester. 

szent- András-hava :  november  MA.  Com:  Jan.  170.  (TihC. 
8C). 
borlátogató-hó :  november  CorpGramm.  17.  Sylvester. 

karácson-hava :  december  C.  MA.  (jom:  Jau.  170.  Kara- 
chon  ha  (WinklC.  Kalend.). 

vígan-lakó-hó :  december  CorpGramm.  18.  Sylvester. 

Havas :  I)  lunaticus  C.  MA.  lyniphatai,  lymphaticiw  C. 
mondsiichtig  PPB.  Hoz;mak  Sneki  hauasocat  es  k5zuoúesekot 
e,s  moguigazta  5ket  (MilnchC.  20),  Az  hawa.sokbol  kezdeenek 
ky  keyaytany  az  förtelmes  Iydr5cz6k  (ÉrdyC,  598b),  Myuden 
korokat,  betegSket  os  hawasokat  vygazt  vala  (601),  A  kórsa- 
gosoknac,  :iz  hauasoknac,  szedelgfl  feyeknec  igen  ió  (Mel :  Herb. 
108).  Az  kik  Imuasok  valanak,  meg  éogifa  flket :  Umaticos  cu- 
ravit  (Fél ;  Uibl.  5).  Nem  vagy  észszel  szel6.s,  mint  mások  elméje 
félliavas,  sötétes  (Thaly:  VÉ,  11,238),  2)  [monstruosa,  menstnuim 
patiens;  menstruirendj,  Hauas  asz.szoni  állat  (Kár:  liibl,  n,4ü8). 
Minden  mi  igazságunk  ollyatanok  mint  az  verfolya-sban  levci 
havas  aszszonyallatnak  fertelmes  niliay  (Szár:Cat,  G4). 

Havi:  I)  Havi  kór:  lunaticus  (Káldi:  Bibi.  Máté  17:  14. 
Kr).  !í)menstruusMA.  monatlich  PPB.  Havi  kórság :  menstrua, 
nionses  muliebies  PP.  Mit.soda  az  embemok  igassjiga?  nemde 
ollyan  mint  az  havi  asz-szoniallatnak  riihaia  (Zóly  :  Elm.  33). 
Anuyának  havi  rútsága  (Sall :  Vár.  37). 

vér-havi :  [nienstruosa ;  menstruirendj.  Vérhavi  aszszony 
ember  (Rim :  Ének.  96). 

Haviság :  fmenstruum ;  menstniationj.  Végy  1  lot  aszó- 
nyuk  liaviságot  (Csoh  :  OrvK.  25). 

3.  HÓ:  (interjectiiij.  Interjectiones  gaudentis:  liayja,  hayja- 
luiyja,  heyja-hó :  io,  ho,  evohe,  evax  CorjiGramm.  251.  Hóh ! 
legény  (Czegl :  MM.  181).  Ho  jámbor  (218).  Hó  Kató  jSsuti-be 
(PhilFl.  59).  [Vö.  HOHÓ] 

HÓD :  castor,  fiber  C.  lutra  MA.  biebertier  PPB.  Hód  tö- 
kiböl  való  orvosság :  c;tstoreum  PPl.  Az  liod  b«Twk  felewl 
emlékezek  ke(gyolmed]  vramnak  ef  n(agyságá]iuik  (LevT.  I. 
382X  Vidra  vagy  hód  bór  (VeclTranR  5).  Hoduak  hjiia  (FVank: 


HasznK.  21.  Com :  Jan.  48).  A  vidra   a  hódhoz  hasonló  állat 
(Mi.sk  ;  VKert  244.  Cseb :  OrvK.  19). 

hal-hód :  [castor ;  bieberj.  Ettem  vidrát,  halhódat  is  Bolyó- 
ban uraknál  (Bethl:Élet.   191). 

Hódi :  castoreus,  fibrinus  MA.  von  einem  bieber  PPB. 

HÓDIT  {huldU  Land :  UjSegita.  I.  Elób.  5.  holdH  Balog : 
Corn.  2):  subjugo,  sutiigo  Sí.  (erobem,  unterjochenj.  Lelkeket 
kárhozjitra  holdétta  (Csúzi :  Síp.  470).  Hatalma  alá  holdétani : 
subigere  (Balog  :  Corn.  2). 

meg-hódit :  cv  Valakit  meg-hodítam,  meg-tsalni :  aciem  men- 
tis  *praestriugere  PPBl.  Tartományokat  meghólditchon  (Hoffin: 
Préd,  11).  Világh  meg-hólditó  erős  Sándor  (14).  Országokat 
könyebb  meghólditani,  hogysem  békeséggel  azokat  bírni  (Kisv: 
Adag,  1G3),  Vérszopó  fegyverrel  sokat  meghóldéta  (Csúzi:  Síp. 
748). 

Hódítgat :  {ler  vices  subjugo  Kr.  [wiederholt  oder  mehrere 
objekte  erobem)  (Biró :  Micae  97.  Kr.). 

HÓDOL  (holdol  Moulrók.  01.29.  Pázm :  Préd.  482.  holdolés 
Nád :  Lev.  233.  MldolÁs  Kár :  Bibi.  L326.  holduluíamc  Bom : 
Préd.  261.  megholdul  Lép:PTük.  1.7.  hóidul  Gyöngy:  KJ.  99. 
holdul  Fal :  UE.  388,  meg  hódla  Görcs :  Máty.  62.  hodlott 
RMNy,  n.275) :  1)  subjicior,  homagium  praesto,  tributarius  fio 
MA,  unterworfen  vverdon,  zinsbar  werden,  huldigen  PPB,  Ez 
seregeczke,  az  melly  Chrúrtus  alá  eskfitt,  holdult  (MA :  Scult. 
18),  Tótok  holdultanak  (MonTME,  1,354),  Szuliraánnak  nem 
regen  lettek  liódulók  (Zrinyi :  ASyr.  32),  Hozzá  hódúinak  (a 
némethez),  mint  bódult  zsálunány  (Thaly :  Adal,  L31),  Árnyékra 
futottam,  hogy  hozz;id  hódultam  (Amadé :  Vers.  35).  Tóled  pár- 
tulok, máshoz  bódulok  (165).  Miunyájan  hozzájok  holdulnak  és 
tellyességgel  meg  adgyák  magukat  (Fal :  UE.  388).  2)  [sub- 
igo ;  untenverfen '?].  Az  vajda  uramat,  hogy  hódolni  is  kísértett 
keteket,  értem  (LevT.  n.91). 

bé-hódol :  cv  Az  faluk  mind  tiehodult;mak,  az  liatalmas 
török  czia<z;u-nak  feyet  haytottanak  (RMNy.  111.115).  Az  po- 
gaimao  úc  be  boldultac  vala  (Born :  Ének.  314).  Behódoló  hfl- 
ségünket  i'i  hatalmasságával  accopt<áltas.sa  jó  instautiával  (Mon- 
Irók.  Vni.2Ui.  170).  Rabot  hozbik  50-ig,  60ig  valót,  de  ezeket 
minthogy  behódoltak  volt,  a  fS  vezér  elbocsátotta  (XV.545). 
Ezek  az  faluk  beholdolnak  (KétMDipl.  124). 

[el-hódol] 

elhódolás:  [defectio;  das  abfallen]  (Görcs:  Máty.  89). 

még-hódol :  (se  tradere ;  sich  imterwerfeu,  huldigenj.  Meg- 
hódolt :  tributari[a]e  NémGl.  375.  Egy  waras  sem  leeletteteek, 
ky  Iziaelnek  megli  nem  hodolth  vona  (JordC.  313).  Oiazaar 
hatalma  alaa  adaa  emmeu  magaat  meg  hodolnan  (ÉrdyC 
(12 Ib.  Kár :  Bibi.  L326.  Pázm :  Kai.  34).  Meghó<lult  tartomány 
(Com:  Jan.  113).  Meg-holdúla  néki  csjik  hamar  Siria  (Csi'izi : 
Síp.  748).  Gyózedelmes  a  [ténz,  annak  mindenek  meghiidúluak 
(SzD :  M\'ir.  16). 

Hódlás,  hódolás :  subjectio  MA,  [tributi  solutio]  miter- 
werfmig  PPB,  (steuerzalilungj,  llódlásokhoz  6k  nem  bLsztac 
volna  (Síilmiki :  Clad,  B3),  Szabaditta-ssanak  fel  ;\z  hiVilás  alól 
(Monlrók,  VUI.41S),  Azokat  (a  várakati  mind  a  hódolástól,  s 
mind  egyéb  szedö-vodótöl  immimitálta  (Monlrók,  \TU.121), 

Hódlat :  (subigo ;  imterjochon].  Nagy  soc  kirallyokat  mellé 
hódlatá  (Gosíirv :  MagyB.  C). 

Hódlatlan:  |immunls,  liber;  frei).  Húszain  Aga  az  hod- 
latlanokr:i  való  ki  c.s;itaziisb;m  igen  liires  viUa  (BíU-tha;  Króa 
142). 

1 ,  Hódolt :  tributarius,  síibditiis,  subjectiis,  subactits  MA. 
zinsbar,  steuerbar,  uotertan  PPB.  Hódolt  embereket  fogdostak 


Uiiö 


1 IIILH  ILí  1  fS.\W —  I  lUlA^A 


IIUIWASAU— IllRiV 


H66 


el  (LevT.  L264).  Ha  valamel  embevvr  az  en  botllot  fewidomro 
akar  jewny  iiag  bizwast  jewien  ;ui  en  hyteinre  (RilNy.  II. 
275).  Mire  való  volna  a  had-tartá-s  provisio,  dispendium  s  fá- 
radság, ha  jobbára  az  orsziig  hódültt  (Zrínyi.  11.201).  Hódúit 
jubágyok  (MuuTME.  1.351).  Hódolt  faluja  az  tereknek  (Gér: 
KárCa  ni.320). 

Hódoltság:  tributaril,  subacti  Kr.  [i;ebiet  in  feindes  lijin- 
den,  unteijoehtos  gebiet).  Sok  új  épületet  csináltak  az  hódolt- 
ságon (Monlrók.  Vin.356).  Az  hodultsagra  az  tíirökök  ki  ne 
yarinnak,  hanem  chak  az  kSzelualokra  (TudT.  in.211).  Vala- 
mennél  nevezetesebb  tahik,  várasok  vannak  az  holdoltságon, 
mindenikben  küldjíin  6  kegyelme  (könyveket,  RákGy :  Lev.  99). 

2.  Hódolt  [?]  :  (subigu;  unterjochen].  It  ez  feold,  kjt  en  kj- 
raljnak  holdottam  (holdóttam  ?]  wala,  el  zakada  ew  felsogetvvl 
(LevT.  1277X  Romaiac  soc  várast  hódoltánac  [hódoltatánac  ?] 
(Cseng :  Jer.  A3). 

Hódoltás :  (subactio,  occupatio ;  eroberung].  Az  végbeliek 
semmi  nj  hódoltásokat  [hódoltatásokat  ?]  ne  tegyenek  (BékOkL 

190). 

Hódoltat  (holdoUhata  megh  warosath  RMNy.  n.87.  holdol- 
tat Bom :  Préd.  39.  hoMidtatnt  Zvon  :  Post  I.S.  me^hóldultatiü 
MA :  Scult  6) :  subigo,  subjicio,  subjugo  MA.  bezwingen,  imter- 
tan  machen,  unter  das  joch  bringen  PPB.  Raacz  orzagot  mynd 
gherek  oraaghygh  hodoltattj'a  vala  (ÉrdyC.  495b).  De  lássátok 
az  ördögnek  csoda  bölcsességét,  felinditá  pispököket,  pápát  5 
szentségét,  ezek  mellé  hódoltatta  az  királyokat  (RJIK.  IL215). 
Fenyegetőzések,  ánnások  és  török  \-itézek  által  ez  mai  napig 
is  hódoltatja  (Monlrók.  \11I.411).  Magyarországot  is  fejedelem- 
ségéhez hódoltathatja  ez  alkalmatossággal,  csak  ebben  6  nagy- 
sága meg  ne  csökkenjék  (MouTME.  V.96).  Azért  fenyeget  és 
rettent,  hogy  magához  hóldoltassou  (Pázm  :  Préd.  7).  Csokol- 
ta.sd  meg  lábaidat  az  alád  hodoltatot  királjokkal  (Czegl :  Tromf. 
351).  Szantalan  népeket  bb-odalma  ala  hodultatot  (Lép :  FTük. 
31). 

be-hódoltat:  sibi  subjicere,  facere  suos  tribntarios  Kr. 
(zinsbar  macbeu].  Sok  falukat  akar  behódoltatni  (a  török),  kép- 
telen dolgokat  kivan  az  szegény  községtói  (LevT.  n.l66). 

behódol  tatás :  [subactio ;  eroberimg,  zinsbarmachung].  Több 
falunak  behódoltatása  interdicáltatik  (Monlrók.  VIIL42). 

Iföl-hódoltat] 

fölhódoltatás :  cw  Jószágim  felhódoltatásokra  nézve  nékem 
i    litam  van  az  végbeliek  felé  (Monlrók.  XV1I1129). 

még-hódoltat :  [subigo ;  unterjochen,  erobern].  Ez  egjiiel 
kyl  myndent  vj-va.ssal  hodoltatanak  megh  (JordC.  313).  Azon 
feelelemmel  mynd  az  egheez  sereghőt  meg  hodoltataa  (ÉrdyC. 
357).  Fogadást  tett,  hogy  ha  az  venecczeyeket  meg  hodol- 
thatnaa,  onnan  eivtet  ky  hoznaa  magyar  orzagban  (632b).  Min- 
den tejedelmeket  és  országokat  meg-hóldóltatának  (Pázm  :  Préd. 
705).  Ez  vilagnac  országit  meg  holdoltatnaiac  (EsztT :  IgAny. 
493).  A  pogány  nemzetségeket  jobb  részire  meghódoltatta 
(Hall :  HHist  L74).  Bornemisza  Pál  az  bányavárosokat  már 
meghódoltatta  (RákGy :  Lev.  140.  105).  Meg  gyózók  és  meg- 
hódoltatok őket  (Liszny  :  Krón.  V.156). 

Hódoltatás :  subactio  Kr.  [eroberung].  (Bom :  Préd.  261). 
Pompéjus  el-kíiidi  Császárt  meszssse,  országoknak  hóldoltatására 
(HallrFIHist.  IL40). 

Hódoltató :  subjugator  C.  MA.  bezveinger,  der  untertanig 
macht  PPB. 

HODSA  (fiogyja,  hogysa,  homa) :  [hodscha,  türk.  lehrerj. 
Az  czepregi  praedicatort  hogianak,  szemfenjiieztőnek  neuezi 
(Zvon :  PázmP.  2).   Czelekedetit  uesse   6szu5  az   török  hogia 


chelokedetiuel  (3).  Lássuk  már  sárgyurását  Mátyás  hogysánk- 
iiak-Ls  (Matkó :  BCsák.  119).  Hazudcz  hogsa  Mátyás  (207).  A 
törökök  közöt  a  hocsáknak  szokásuk  tűkört  a  kezekben  hor- 
dozni (Mad :  Evang.  53).  Ha  kegyelmed  liogyja-módon  fog  a 
dologhoz,  énis  ki-tészek  magamért  (Fal ;  NA.  137) 

Hodsaság.  Az  hogyasagnak  köntösöis  Inkább  illik  az  5 
niakához,  hogy  sem  mint  az  chepregi  praedicatorhoz  (Zvon; 
PíizmP.  3).  Tauulb  vagyon  ti  nallatoknál  a  hogiasagtol  (Bal : 
Olsk  34).  A  mi  fmidamontomunkból  penig  nem  következik 
afféle  török  hogj-tsaság  (Pós :  Igazs.  1.413). 

HOGY  (ho  megérteném,  ho  ha  akargyák  LevT.  1.275. 
íonne  NagyszC.  20.  hod  KazC.  97.  Aurfnem  EhrC.  19.  TihC. 
323.  LevT.  1.201.  hooí  KazC.  39.  hoog  LevT.  H.l.  2.  [tizenhá- 
romszor], hug  IIB.  EhrC.  2.  3) :  1)  [interrogativum] :  a)  [quo- 
modo  ?]  nne  ?  auf  was  art  ?  Adámi :  .Spr.  a)  Hogy  lehet  ?  qui 
pote  ?  C.  qui  fieri  potest  ?  MA.  Hogj*  kyiioza  e«Tiniagat :  qua- 
liter  puniverit  seipsimi  (EhrC.  101).  Awag  liog  mondod  te 
atyadffyanak  ?  aut  quomodo  dicLs  fratri  tuo  ?  (.JordC.  372.  390). 
Hog  gondolhatom  azt  en  magamról,  hog  a  poganoknal  gonozb 
le|ek  ?  (DebrC.  588).  Vram,  hogy  az  (hogyan  van  az],  hogy . . .  ? 
(Pesü :  NTest  220).  Hogy  ?  kettőt  látzé  immár  ?  e  duobus  tria 
vides?  (DecsitAdag  178).  Hogy  vegyék  le?  (Mik:TörL.  41). 
P)  Mint  s  hogy:  qualiter  et  quomodo  MA.  Mint  s  hogy  legye- 
tek ottan,  nem  tudjuk  (Thewr :  Nyk.  18).  Mint  leszünk,  hogy 
leszünk,  azt  hagyjuk  az  isten  akaratjára  (Mik :  TörL.  Tnldy  kiad. 
72).  f)  Hogy  adod?  mint  tartod?  quanti?  MA.  Hogy  tut.szet- 
tyét?  wie  tener  das  dutzend?  KirBesz.  21.  Három  köböl  bi'izát 
vészec  150  pénzen ;  hogy  vehetec  15  köblet  ?  (Helt :  Arithm. 
G4).  Egy  sing  bársont  vehetek  den.  1365;  hogy  esik  hát  egy 
fertály?  (MTolv.  Aritlim.  81).  8)  Hogyne?  quidni?  MA.  Homie 
hasadgon  meg  az  en  ziuem  1  (NagyszC.  20).  Hogy  nem  lehetne 
el  a  pap  fertelmesség  nélköl  ?  (Tel :  Evang.  250).  Hogy  ne  for- 
dulion a  község,  ha  az  egyházi  rend  is  elfordult?  (Czegl: 
OrszR.  28.  32.  35).  Hogy  nem  használna  ?  (Mad :  Evang.  373). 
b)  [quam,  quantopere;  wie,  wie  sehr].  Uram!  te  mielkedetid 
hog  nagyoltak !  quam  magniBcata  suut  opera  tua !  (DöbrC. 
169).  C)  [cur  ?  quare  ?J  Hogy  mire  sokasoltanak  meg  ?  qiiid 
multiplieati  simt?  (DöbrC.  16).  Hognem  tekentyűe  meg  inkáb 
az  ielen  ualó  időknek  allapattyat  ?  (Tel :  Evang.  1 96).  Miért 
tördeled  el  gyepfijét?  hogy  ere^ztél  boIé  más  népet,  ki  szőleit 
leszaggatá  ?  hogy  engeded  ezt,  vir  isten  ?  (MA :  Bibi.  V.  80 
zsolt.).  Hogy  nem  állasz  helyt  az  disputatio  dolgában?  (Bal: 
CsLsk.  85).  2)  [conjunctio] :  a)  quod  MA.  [dass,  föné\i  mellék- 
mondatokban], a)  Olvasiik  hug  neky  [néki,  quidam]  zoluala 
ysteuuel  (EhrC.  2).  Mong,  hog  e  köuek  legei  lec  kenerecke: 
die,  ut  lapides  isti  panes  fiant  (MünchC.  19).  Nem  illic  te  orza- 
godnac,  hog  gonozba  neuekeggec  (BécsiC.  56).  Zerezd,  hogy  el 
vezzen  (iio).  Ne  alicad  hog  cak  te  lelkedet  zabaditod  meg 
(BécsiC.  58).  Micoda  bolondság  ez  te  neked,  hogy  zwz  vagy? 
(SándorC.  37).  Minemű  arca  az  ti  tőletek,  hogy  az  egyiket 
hizitek  es  a  masikat  nem  ?  (KazC.  29).  Nem  értem  ennek 
okát,  hogy  eltűröm  e  bűimek  sokát  (ÉrsC.  KatLeg.  2963).  Igi 
adom,  hogi  a  my  titkot  mondok,  meg  tárcsád  (DebrC.  162). 
De  adzj-g  sira,  hogy  meg  ada  aimia  neki  (DebrC.  408).  Foga- 
dott nekem,  hogy  atféle  latorsjiggal  nem  el  (Le%'T.  163).  Azt 
kiviinnám,  hogy  ked  is  látná  (I.S5).  Kd  parancsolt  vala,  hogy 
Egyed  testét  behoza-isam  (142).  Kynek  mondnak  emberek  hogy 
wagyok  een  ?  nekyk  Illyésnek,  ees  nemellyek  ismeg  egynek  az 
próféták  kezzyl  (Pesti ;  NTest.  87).  Felhőt  láttok  hog  támad : 
videritls  nubem  exorlentem  (Sylv:  UT.  L104).  Bachiis  istennec 
neuezec,  ennek  okaert,  hog  az  ö  orszaganac  a  szölö  hasznát 
meg  mutatta  volna  (Szék :  Krón.  9).  Vgy  viseld  ám  magad, 
hogy  ki  költéf  már  az  gyermekségből  (Decsi :  Adag.  252).  Tar- 
tozimk  hálát  adni  érette,  hogy  e  világra  Iwcsátá  fiát  (Tel: 
Evang.  L78).  Fél  vala  rajta,  liogj'  ö  neki  nem  jól  fog  dolga 
lenni  (188).   Egyebekben  azt   is   megítélik,  a  mi  jó :  és  azt  a 


1467 


IIf)GY 


AIGÜÍ-HOGY— aSAK-HOGY 


1168 


mi  oly,  hojjy  mind  jóra,  s-miud  Konoszra  inagyaráztatbatik 
(II.lHl).  Vallyoii,  mit  ^ondolixi,  liogy  mond  am:iz  úr,  ama  dús 
gazdái;  ?  (Pázni ;  Préd.  16,i.  Kiben  biino  bjcsinatjáért  könyiir 
gett,  akkor,  bogy  bázasodni  szándékozott  (lialiussa:  Költ.  55). 
Ezt  akkor  szerzetté,  bogy  a  felesige  idegenségét  és  bamisságát 
aszébo  kezdte  venni  (58).  Igen  megrettenő  Zóziás  ezt  ballván, 
moiidíi,  Iiogy  nem  szenvedem  (180i.  Monda,  liogy  ini  értem,  de 
bizony  akarnám,  lia  nom  tiirtéut  V(jlna  (21(>).  Érd-meg  aval, 
bogy  emberi  állapatra  teromptettél  (Hall :  Paiz.s.  222).  Az  a 
bire,  bogy  Macedónia  Itóezországgal  fiszvefoglaltatik :  Tbraciam 
Macedónia  conjnnctam  esse  fáma  fi'rt  (Forró :  Ciirt.  123).  Szük- 
séges vohia.  bügy  a  nemzet  tíirtana  lOOO  gyalogot  (Zrinyi : 
Átioni.  11).  No  bazndjon,  bogy  nincs  liová  menni  (80).  Nagy 
vacsorát  niontlatik  bogy  ké.szített  (Mad :  Evang.  161).  Az  igaz, 
hogy  Frani'ziaorszíigban  maradásai  nem  lehetett  volna  (Mik: 
TörL.  Toldy  kiad.  l.ao).  Az  én  hivatalom  az,  hogy  szolgáljam 
biven  (12).  Megelégedvén  azzal,  bogy  kigondolta  magát  (Fal : 
UE.  468).  Nincs  niigyobb  kínja  annál,  bogy  késik  cgyiittléte 
véle  (Fal :  SzE.  515).  Mind  iiten  jó  bogy  meg  nom  haltunk 
(Gvad  r  PFör.  4H).  P)  Térjünk  arra,  bogy  az  istennek  bölcseségo 
miképiien  végezé  el  (HorvC.  75).  Nem  panazfd  arole.s,  bogy 
hona  vvtet  tozed  (VirgC.  68).  Azt  tuc^ja  talán  kod,  hogy  ki  kö- 
vetjo  cselekedte  ;izt  (Mik :  TörL.  Toldy  kiad.  1.53).  y)  Nem 
tudom,  bogy  te.stemben-e  avagy  testem  kiviil-e  voltaim :  utrum 
in  corpore,  an  extra  corpius  (EbrC.  74).  Csak  azt  akarám  meg- 
tudni, bogy  szoretitek-o  a  fiamat  (Mik:  T«rL.  Toldy  kiad.  I.llü). 
3)  Kútja  a  pokolt,  bogy  hová  sennni  i.sten.szeretó  nem  megyén 
(GuaryC  6).  Semminomii  állat  nincsen,  hogy  mi  idve-sséget 
szerzett  volna,  banem  csak  . . .  (XádC.  52>.  Oly  nagy  tiszte.sség- 
gel  fogadják,  hogy  melyet  aimak  eWtte  .soha  nem  tettének 
vala  fi  neki  (WinkK^  1 1).  Értem  pedig  azt  is,  bogy  mivel  etVéle 
szót  te  mondtál  volna  (LevT.  1.237).  Mell  nioniorussagh  imar 
es  insegiink  nyluan  wagyon  feolsegednel,  bogy  ax  vitezleo  nep 
kyl)pn  wadnak  (KMNy.  111.1(17).  Hogy  akarna  tenni /.sidóságban 
oly  királt,  bogy  paran<«olatját  ki  betel  lesejtené  (UMK.  11.351). 
Mert  vájjon  mi  lehet  oly  igen  nagy  titok,  kit  az  szerelem  nem 
tud?  ki  lehet  oly  okos,  hogy  ki  megcs;ilhas.sa  az  önnen  szere- 
tőjét? (l!;d;Ls.sa :  Költ.  225).  b)  ut  MA.  (dass,  czélbatározó]. 
Wimaggnc  nromc  ústen  kegilniet  ez  lelic  ort,  hug  iorgossun  vv 
neki  as  kegiggen  (1 IB ).  A  jószágot  megtanuljuk,  nem  azért, 
hogy  csak  megtudjuk,  de  azért,  bogy  mivelkedjiik  (ÉrsC.  Kat- 
Leg.  931).  Hogy  walaba  \vr  meg  ne  baragugyek :  nequando 
dominus  ir.xscatur  (KftsztbC.  25).  Ezt  éu  nem  azért  írom,  hogy 
Ambrusnak  kedveskedném  vele  (IxivT.  1.71).  Az  fractiorol  való 
tudomi'uit  pedig  jiz  töb  specieseknec  végében  belyhesztettfic, 
ezokáért,  bogj'  rendot  szabyunc  az  taniUóknac  (Helt :  Aritbm. 
A2).  Fezeket  cs;ik  a  végre  mondám,  bogy  .senki  ne  tnlajdonitsa 
tudatlanságomnak,  bogy . . .  (Tel :  Evang.  Elíb.).  Arra  bocsjitott 
az  atya  isten,  hogy  bizonysjigot  tegyek  a  Me,ssi;isról  (56).  Szil- 
ből kívánhatom,  köztetek  fekünném,  ti  .szerencséteket  bogy  ne 
irig.velném  (Zrinyi :  ASyr.  1 :  33).  C)  ut  MA.  |sicut ;  wie,  so  wie]. 
a)  Kic  ozvc,  miv  vogmuc,  bug  es  tiv  latiatuc  znmtuchel  (IlU). 
Eteti  ymleti,  vg,  bug  ana  scilutet  (KöuigsbTör.).  Meg  vigassóc 
vgan,  bog  az  m;isic :  rc.stituta  e,st  sanitati,  sicut  altora  (MünchC. 
35).  Wgy  lattatyk,  bogy  b:i  ol  wezne  az  napnak  tl'eeuye  (ÉrdyC. 
5).  Ilasonlii  tündökló  üveghez,  ki  hogy  inkálib  hajol  hamar  el- 
töré.shez:  úgy  kész  az  szerencse  változandi)  részhez  (Tbaly; 
Adal.  II. 2n  [5)156  bogy  S -nek  húszat  adnánk,  készek  vagyunk 
inkább  fejenként  kárt  vallani  (LevT.  1 :  12).  A  vendég  még 
igen  új,  bogy  többet  írjak  febMe  (Mik :  TörL.  82.  lov.).  f)  (Az 
igazak)  nem  .szűkölködtek  idvezítfi  nélkül,  mintliogy  az  egész- 
ségesek nom  szflkölködnek  az  orvos  nélkül  (TibC.  70).  Az  lé- 
leknek ajándéki  neniesbek,  bogynem  mint  a  testiéit,  miképpen 
hogy  az  lélek  drágább  minden  te.s-tnél  (130).  Mert  miként  hogy 
az  egerek  lakuzi^uk  szoros  likakban,  ezeukép|M>n  a  Krisztust 
valli'ik  is  lakozjiak  klastroniokban  (SimdoiC  5).  Ez  a  gondol- 
ko<lás  is  árt   minékünk,  vabmiiut   hogy   a   görögöknek   ártott 


(Zrinyi :  Áüom.  12).  d)  ut  MA.  (so  dass ;  következményes  mOD- 
datj,  a)  Az  giniilsnec  vvl  kesenív  vola  vize,  hug  turcbucat 
mige  zocoztia  vola  (HB.).  Legyetek  abizatosok,  ugy  hogy  soha 
kovely.seget  .szivetekbe  ne  bocsássatok  (WinklC.  145).  Minden 
szépségem  azamiyera  raegalutt,  ugy  bogy  somminemii  szépség 
en  bennem  nem  vala  (ís'agyszC.  37).  Annyi  szántiist  tétetnek, 
bogy  még  ökrök  Ls  halnak  meg  miatta  (LevT.  I.'J2).  Ugy  bo- 
szonküdának  rajta,  hogy  fölöttébb  sem  lehet  amiál  (Tel :  Evaog. 
1.51).  A  szerzetaseket  kikergetek,  úgy  bogy  ritka  helyen  vagyon 
maradiisok  (97).  Ha  az  .sarló  vagy  kaza  igen  feketedic  hogy 
vágya  az  fSuet,  esőt  legyez  (CIs.  G3).  Oly  villániások  lónek, 
hogy  az  egész  föld  fénylék  (MA :  Zsolt.  77).  Csak  a  sok  kopá- 
csolást  halljuk  egész  éjtszaka,  hogy  nem  Ls  lehet  ahmni  (Mik : 
TörL  Toldy  kiad.  1.88).  p)  My  níimew  halowan  erőtök  vagyon 
hogy  eegy  leaut  meg  rifim  baytbattok  (ÉrdyC.  550).  Mit  vétet- 
tem ellened,  hogy  illyen  nagy  bi'mt  akartai  eu  reám  es  az  én 
orszíigomra  hoznod  ?  íjuid  [wccavinHis  in  te,  qiiia  induxisti  super 
me  et  suiier  regnum  nieum  peccatum  griuido  ?  (Helt :  Bibi.  I.J). 
Mit  vétettem  kérlek  ?  hogy  nem  szánsz  engemet,  Idnek  szive 
háborog  (Balas-sa :  Költ.  88).  e)  ut  MA.  [quum ;  als,  so  wie, 
idírSI].  a)  Tyz  eztondős  vala  imm;ir,  bogi  Napoliba  kűlde  az 
ő  attia  (DebrC.  201).  Inneth  ew  haz.ibol  bog  el  megyén  vabi, 
myndeu  ioz^-igatb  neked  hagya  vala  (KMNy.  11.21).  Az  masyk 
kacolath  el  lopak  ez  nyáron,  hogy  en  Monaryba  fekvivtliem 
(LevT.  1.86).  Igen  kis  czitko  voltam,  bogy  meg  luilt  az  apám 
(1  lelt :  Mas.  229).  A  doktor  már  a  rakásra  fel-is  tétette  a  tes- 
tet, hogy  érkezik  a  doktornak  egy  túdi'is  taiu'tványa  (Hall : 
HHist.  11.276).  Annakelfiite,  hogy  Budára  Pe.stre  birták  az  falut, 
oda  is  aimyiszerént  adóztanak  (TörtT.  VI.I20).  p)  Ho^  ezt  ballá 
ez  ziz,  igőu  meg  zegőnle  ((íuaryC.  53).  S  leg  azonnal,  bogi 
bozzaia  veiie,  meg  ada  lőlket  (DebrC.  30).  Hog  őrdőg  azt  lattá 
volna,  ragada  a  gormőkSt  (573).  Legottan  bog  ez  fráter  be 
mene,  az  evrdog  ott;in  ky  mene  (I)omC.  233).  Hogy  a  gyulesth 
ol  vogoztek  wúlt,  az  wttan  konzeritetek  az  vice  ispánt  (RMNy. 
11.172).  Heródes  hogy  meg  hala:  nuum  antem  obiis,set  Heródes 
(Pesti :  NTest.  4).  Hogy  niegfínek,  oztán  szűrd  a  sült  páva  alá; 
hogy  az  hagyma  megfó,  azt;in  szűrd  meg  (Kadv :  Csal.  III.37). 
Es  bogi  ;iz  igíissagot  .szorgalmatosban  kezte  tndako.szny,  végre 
meg  ősmerte  magában,  hogy  (HollPréd.  4).  Hertzegi  személyét 
hogy  megtekéntete,  maga  viselését  mindjárt  meg-szerette  (Pbil- 
Fl.  2).  f)  (quum,  quia ;  da,  woil).  Nemellyek,  bog  győkerók 
nem  leen,  ky  azanak  ;  alia  (piia  non  balxjbjmt  radicem  aruenmt 
(.JordC.  31)3).  De  bogy  meg  az  70  niuczen  multiplicáluáu,  kőzd 
hát  az  3.  linián  (Helt:  Aritbm.  P.l.  Habát  mondái  az  én  szent 
helyemen  bogy  meg  fertőztetett ;  dixisti  enge  enge  supor  san- 
ctuarium  mouni,  quia  iKillutum  est  (Kár;  Bibi.  11.132).  Cliam 
szolgává  tétetek,  hogy  attyát  megcsi'ifolta  vala  (P;izm :  Préd. 
210).  Támaszko<lom  azért  jó  akaratjára,  mint  atyám  karjára, 
főképen  hogy  tudom  már,  hogy  nem  sokára  megkönyörül  raj- 
tam (Balass;i :  Költ.  132).  KeméiLségem  megfogyatkozott  én  ben- 
nem, bogy  elvette  azt  istenem  im  mostan  én  tülem,  kiben  vala 
minden  gyönyöríLségem  (135). 

akár-hogy :  ntut  C.  MA.  wie  es  wolle  PPB. 

alig-hogy :  [vix ;  kannij.  Chak  alek  hog  vala  mykoron  az 
ev  rnbayat  el  változtatta,  mygncm  myndenestevi  fogua  meg 
auvlt  zjüiadozot  (MargL.  3).  Aleeg  liog  soha  zent  Oamankos 
ai:yb;ui  ;dvvl,  demaga  egyebet  zorelmest  jnt  vala  nyvgcpdalmra 
(UomC.  12^').  Mikor  ők  is  lieverekedének  ((iyöngy:  SIV.  82). 
Gyorson  kardot  nuitnak,  alig  egymiis  kiWitt  bogy  sebbel  nem 
ártnak  (85).  Komis  uram  alig  hogy  meg  nem  tért  onaél  (&d.- 
TörtAil  IV.61). 

csak-hogy :  1)  veruni  níLHln  PPBl.  (nisi  qiiod;  nnr  diss, 
nnr,  aberj.  Csjdíbogy  te  tőrvined  eu  gondolatom,  ta  hat  ken  el 
veztem  volna :  nisi  <|nod  lex  tua  meditatio  mea  est,  tunc  forte 
periissem  (DöbrC.  64),  Én  itt  ugyanazon  olébbeli  omlioreket 
látom,  csak  hogy  támadtanak  püspökök,  kiket  én  ezelőtt  nem 


IlF.IlOnV-NICM-IKXJV 


VAi  ,A-i  idOY— HÓI  ií;i?ni. 


U70 


.111  volt  (LevT.  I.6i0.  Vijunk  meg,  c^ak  hogy  6  avagj'  7  iinp 

!  nekem  niegizeujed  olöbb  (150).  Csakhogy:  a  fe,shiek  gya- 

1    rLisiiiiak  kevús  liaszna   vag>'on   (CzegltMM.   93).  S)   (niüdo 

•     niir  das,  dass  uur).  Mindent  ellíir,  csjikhogy  kedvében  ma- 

:  ásson  istenének  (KahSzE.  511).  \Tszouta   való   szeretettel 

í  1  ...il,  csakhogy  teljes  .szfibíl  szeressük  (527).  S)  [\'ix;   kanni). 

1 ' -1  iliet  chak  hogy  meg  nem  igetik   (LevT.   1.2251   Csakhogy 

i\'  ez   megliitt :   hirtelen   betegségbe   esvén   József  c.sász;ir, 

is  halálozott   (Monlrók.    XXVU.117).  4)    [propterea;   n\ir 

A  ki  javait  miitogattya,   i'igy  jár,   mint   Ezediiás,  ki  ol- 

'.'■  kintsét,  t.s;ik  hogy  mntogatá  (Pázm:  I'réd.  58).  A   fejem 

'Igét,  tsak  hogy  néztem  is  6ket  (Mik:TörL.  455). 

,le-hogy:  [non,  minimé;  wie  donn?  nichtj.  Azt  mondod: 
c  1 1  istus  Judast  ecclésia  kőuetésre  nem  itilto.  De  hogy  nem, 
'       in  azt  mondgya  néki:  j.ij  annak  .nz  embernek  (Diósz:  Delib. 

I     . 

i-hogy:  1)  si  forte  Kr.  [wenii].  Ila  késen  hogy  el  nyugot 
ip,  hamar  e,sőt  váry  (Gs.  G3).  Az  én  jó  istenem,  ha  hogy 
'lleaség,  reám  fegyrerkezék,  tűlők  megmente  íHalas.sa: 
li  32).  Ha  hogy  az  í  kesen'es  kin-szenvedé.sét  gyakor  emlé- 
iiel  szivedben  forgatod  (Csiízi:S;p.  105).  2)  [an,  niim;  ob]. 
II  meg  áztat,  hahogy  szerencsétlen  reményelhet  tóled  valamit, 
kegyetlen  (Amadé:  Vers.  93). 

hogy-hogy :  qualiter?  ut?  quomodo?  C.  MA.  qiii  üt?  wie? 
anf  wa.s  weLse  ?  welcher  ge.stalt  ?  Hogy-hogy  mondjátok  az  én 
lelkemnek?  quomodo  dicitis?  (Kái-:  Bibi.  11.  zsolt.  1).  Hogy- 
hogy ültözhetnéra  fel  ?  quomodo  indnar  tunica  mea  ?  (Kár : 
Bibi.  1.633).  Hogy  hogy  mondod  ?  quomodo  igitur  tu  dicis  ? 
(Sylv:  UT.  L147).  Hogy  álhattam  meg.  hogyhogy  szenve<lhettem 
meg  mind  ezeket  ?  (MA :  Scult.  639).  Jegyezzék  egyebek,  Her- 
cules a  poklot  fel  miként  törette,  Proserpinát  ott  is  hogy  hogy 
kei-estette  (Gyöngy:  MV.  Előb.). 

mint-hogy:  quia,  quoniam,  .siquidem  SI.  [da].  Ezt  sem 
tudjuk,  ha  megviszik  vagy  nem,  mint  hogy  liava.seli  vajd;üiak 
küldtem,  hogy  neked  küldje  (LevT.  1.53).  Minthogy  pedig  .sok- 
féle dolgai  voltak,  oda  késni  kelletett  (H.lOl).  De  mint  hogy  6 
inkább  szerette  rút  életét  jó  hirénél  nevénél,  hitvány  embernek 
látszik  hogj-  volt  (Decsi :  SallC.  Ö7b).  Micthogy  a  hit  minden 
tudománjniál  bizonyosb,  kívántatik,  hogy  (P;izm :  Kai.  S7).  Miut- 
hogy  pedig  F.  a  Valesco  táborán  volt,  erre  nézve  kénytelen  is 
volt  távol  lenni  Eleonórától  (Mik:  MulN.  15).  Még  itt  el  nem 
i'iutuk  magunkat,  de  igen  közéi  vag}nnk  hozzája ;  mert  mint- 
hogy nem  azért  jöttünk  ide,  hogy  itt  csak  vadá.s.szunk.  hanem 
azért  Iiogj'  bujdosásunknak  végit  .szakasszuk.  De  a  remény.ség 
igen  kezd  fogj-ni  bennünk  (Mik :  TörL.  6.  lev).  Uram  a  te  b&szé- 
ded  eleven  ereket  mozgat,  s  minthogy  már  kifak.asztottad,  meg 
kell  vallanom  (Fal:  NU.  287).  [Vö.  HOGY  2)  c)  yl 

ne-liogy :  ne  forte,  ne  casu  quo  SI.  [ne ;  dass  niclit].  Akár 
lovast  akarjon  valaki  tanítani  a  fölfegyverkezé.snek  módjára  és 
minden  magavLselésére,  ne  hogy  a  maga  helyét  elhagyja  vagy 
a  rendeket  fbiháborítsa :  ne  locum  deserat  (Zrinyi :  Af  60.  65). 
Intem  is  az  jó  atyámfiát  Bala-ssy  Jánost,  hogy  az  mi  kész  ix'nzt 
ö  nekie  hagyok,  ne  hogy  azt  haszontalanul  és  helytelen  helyben 
elköltse  (Radv:CsaI.  n.206b).  Ne  hogy,  pro  hogyne  (GKat : 
Titk.  1118).  El  kellene  ezt  a  dolgot  titkolni,  ne  hogy  gyana- 
kodásba  vegyék  dolgát  (Mik:MuInN'.  180.  54.  219).  Azt  w 
javallá,  hogy  menne  fel  házába,  nehogy  a  beszélgetésért  vala- 
mely gyanuságba  ne  vegyék  (55).  Hogy  egy  részit  vissz-atérí- 
tené,  nehogy  a  fejedelem-asszony  egyedfii  látv;ín  fltet,  meg  ne 
ijedjen  (115). 

ném-hogy :  nedűm  C.  MA.  geschweige  demi,  viel  minder 
PPB.  [nicht  aberj.  Nem  hogy  az  viz  ítet  megh  tyztutotta  uona, 
de  ionkab  az  vyz  zentőltetek  megh  az  zent  testol  (KazC.  19). 
Az  ty  kewansagtokat  nem   hogy  el  halaztanaam,   de  en  ees 


veletók  eegyetembe  be  akarom  tellye.s5yteny  (ÉrdyC.  579b). 
Nem  hogy  megijedne  tílo,  de  még  nagy  biitran  hozzá  menne 
(Po.sti:  Fab.  91).  Tartozott  wolna  tewrekedny  érette,  nem  hogy 
meg  fogny  (RMNy.  11.99).  Nem  hogy  liittec  volna  az  ő  aldo- 
zattyaba,  de  s5t  karomlottac  (Born:  Préd.  307).  Kételkedésem 
inkább  neveiketlik,  nem  hogy  kisebbednék  (Diai.  8).  Keá  sem 
tekintettek  volna,  nem  hogy  tisztelték  volna  (TohEvang.  81). 
Nem  hogy  bánná,  de  sclt  kcdvelli  (Pázm :  Kai.  85).  Nom  hogy 
tsigatuá,  h.-uieni  ,azt  kiáltja :  Justa  est  indignatio,  méltán  harag- 
szol (IVizui:  Préd.  961).  Nem  hogy  .'iz  istent,  de  még  a  barátot 
is  nem  kell  kérni,  hogy  a  rest  emternek  segítségül  légyen 
(Zrinyi:  Áf.  9).  Bűn  es  lélek  ellen  való  dolog,  nem  hogy  félel- 
mes nom  volna  .'iffelól  valamit  iruia  (\'er:  Verb.  143).  Mórt 
nemhogy  az  kiizk.atoniija  ne  küvetné  az  ezintalaiiságot,  de  a 
ti.szte  is  nem  igen  fél  az  istontül  (RákF:  Lev.  L67).  Nem  hogy 
erre  jöne,  de  vi.'iízament  Beszermény  felé  (348).  Nem  hogy 
várakat  és  tartományokat,  de  még  csak  egy  talpa  alja  fíiidet  is 
.senkinek  nem  adott  (BethlTám.  38). 

vala-hogy:  utcunque  C.  aliqiiomodo  MA.  wie  iiur,  wie  es 
.SÍM  PPB.  [irgendwie,  wie  immer].  Ezeket,  vaKimint  s  valahogy, 
de  oly  formán  fejtegetik  s  értik,  hogy  az  bótű  helyi'u  marad- 
gyon  (Pázm :  Kai.  501).  Ez  tudom;ui}iiak  még  t.'^ak  árnyéka  sem 
találtntliatik,  valahogy  fakadott  erre  Hieronymus  (KCsipk: 
Pápist.  90).  Mindenkor  ébren  légyen,  ne  valahogy  az  pogány 
ellenségh  készületlenül  találya  (TörtT.  X.138). 

HOGYAGOZ :  [versor,  fraudem  molior ;  sich  herumtiei- 
beu,  iiitriglrenj.  Hógy,agozm'  és  czauaragui  kezde  a  róka  az 
ebec  kőzet  (Helt:Mes.  159).  Toua  tarcz,  itt  ne  hógyagoz,  mert 
ebbe  nem  é.szel  (133).  Hógyagozó  és  fondario  mtirtziuia  laforka 
vagy  (373). 

HOHÉH  (ío/iar  Pesti:  Nom.  29.  Born:  Préd.  G7.  Thaly: 
VÉ.  n.401.  Thaly:  Adal.  11.253.  273.  hoher&U,  huhrek  ÉrdyC. 
86.  7io/iefreknek  525.  hóhérok  TihC.  312) :  camifex,  lictor  C. 
tortor  MA.  henker,  scharfrichfer  PPB.  Hóhér,  héngér:  cjinii- 
fex;  der  henker  Com:Vest.  122.  Poroszlóé,  hóhéroc:  lictores 
Om :  Jan.  132.  Az  byro  aggyon  teghedet  az  bohemek :  judex 
tradat  te  minLstro  (JordC.  367).  El  kyldwen  a  hoherth,  par.an- 
czola  el  hozny  hw  feyet  (473).  Bierette  yeweenek  <iz  pokolbely 
lioherők,  hogy  Ity  venneek  lelkeet  (ÉrdyC.  86).  Ky  íioytaa 
nyakaat  az  hoheeniek  (378b).  Meg  haituan  a  holiemek  az  8 
niakat  (DebrC.  187).  Az  kyral  az  porozlonal  auag  holierel  az 
trombitát  feel  futata  (KazC.  99).  Gyertyánál  ezepegetS  lioh.ai' 
(Born:  Préd.  67).  Ordognee  hohari  (Born:Evaiig.  1.28).  Akazlo 
hoherek  (Mel:Sz.lán.  201).  Szöiuyfl  kiuzisokban  a  hóhárok  el 
fáradtának  (Pázm:  LiitliV.  65).  Nem  vounya  nagyob  csigára 
az  eperje,si  hóhér  (S;lmb:3Fel.  387).  Ók  nem  birok,  hanem 
perdók,  és  hóhérok  (GKat :  Viilt.s.  11.266).  Hohár-rétje  (RákF: 
Lev.  V.63). 

[SzóIá.sok].  Hóhérnak  panaszol:  *apud  novercam  que- 
ritur  PPI.  Utoljára  az  uraiméknak  számot  kellett  vetni  a  bíró- 
val, és  kifizetni  a  hóhért  (Fal:NU.  285). 

Hóhéri :  [caruificls ;  heukers-J.  Az  ero,  hatalom,  potestas  as 
autlioritas,  az  hoheri  tiszti  a  .satannac  istentfii  vagyon  (Mel: 
Sám.  360). 

Hóhérkod-ik :  cjimitícinam  facio  PH.  crucio,  torqueo  Kr. 
[Iienkerdieiiste  tun,  wütenj.  Az  égbe  kiáltó  gono,sz  hóliéikodik 
az  áilatlanon  (Fal:  NE.  92).  Időnap  elfitt  ne  hóhérkodjál  ma- 
gadon (Fal:  BE.  640).  Átkozz-a  vala  kaiját,  melyly  jó  ötsén, 
.szive  másiin  hóhérkodott  (Fal :  TÉ.  640).  Némellyeknek  a  kép- 
zelések  ezer  s  meg  ezer  kinokat  raknak  elejbek,  s  imigyen 
hóhérkodnak  az  esztelenekkel  (Fal:UE.  377). 

Hóhérol :  cracio,  torqueo  Kr.  [mai-tem,  peiiilgenj.  Mint  a 
pokol-var  a  testet,  úgy  a  vétek  a  lelkiismeretet  szűnetlen 
hóhéroUya  (Pázm:  Préd.    29).    Ez   hohérlya,  ez  mészárollya,  ez 


1471 


UÓHÉKLiS— A  HOL 


akAr-hoi^né-hol 


Kyötri,  kinuzza  a  bfinös  ember  szivét  (Caűzi :  Síp.  516).  A  magát 
liijliéi-l()  fSsvéii>'»éK  (Hall:  Tel.  250), 

Hóhérlás :  (oniciatu.s ;  iieiuigung).  Atyafi  meg  ölést,  atya- 
iiac,  imyáiiac  liiiliérlását,  meg  engednoe  (Zvon:Pust.  11.271). 

Hóhérság :  caniificina  Kr.  [iieiikorsdieast,  henkerma.ssiges 
wiiteii].  Kenzas  hohersegek  (így)  (MehSzJán.  288.  Pázm:  Préd. 
830.  1078.  Kr.). 

HOHÓ :  vox  admirantis  Otr:  OrigHung.  L310.  Hűhó!  ez 
ug)-;m  .szép  i«rtlka!  (Kónyi:  VM.  fiO).  [Vö.  3.  HÓ) 

HOJ :  [iiiterjoctio ;  hei).  Oli,  ft,  lioy,  lié.y,  liopliaya  (Corp- 
Gramm.  2r)2). 

Hojsz:  [hol,  age;  liilo,  liott).  Meg  szolituan  őket  monda: 
lioysz  ide,  lioysz  (Holt :  Me.s.  467).  [VH.  HAJSZ) 

Hojszogat, :  (abigo ;  troibeu)  Kai-ik;it  vettec  orrodban  mint 
egy  bialiiae  és  míusboua  lioyszügattlau  (Helt:  Mos.  293). 

HOL,  HUN  (hói  MA:  Bibi.  1.36.  MA:SB.  53.  holt  ott 
ÉrdyC.  15.  [kétszer),  a  kim  LevT.  1.4.  224.  Tel:  Evang.  1.3. 
Lép:  PTiik.  I.IU.  U.l.  h&n  Pázm:  Kai.  63.  Pethö:  Króu.  15. 
hul  UöbrC.  80.  96.  503.  Kylv:  UT.  1.139.  IL.S.  Decsi:  SallC.  16. 
Lép:  ITiik.  L103.  húl  V:ts;  CanCat  705.  hún  Flelt:  Aritlim.  H. 
(jaoréiiyi:  Por.sF.  3.  Diósz:Tal.  201.  hun  EsztT:IgAny.  416. 
sat.):  1)  ubiV  C.  MA.  wo?  PPB.  Hol  vagon,  ky  zflletet  sidoc:- 
nac  kiraía  (MündiC.  10).  Kerdo  az  w  édes  atyát  bol  volna 
(VirgC.  41).  Hon  oluastad  ezt?  (Tol:  Fel.  82).  Ki  jolentetto, 
lióu  volna  az  nias  ember  marhája  (Pázm:  Kai.  63).  Ha  eu  va- 
gyok az  ti  atyatok,  bon  az  én  tiszteletem?  (Marg:  Imáds.  29). 
2)  (.'dienbi;  Irgendwo).  Yarnak,  fwtosnak  t(!etowa,  ha  hol  meg 
talalhatnaak  (ÉrdyC.  512).  Kegmednek  o^  lowatli  vvenneek,  ha 
hwn  t.dahiék  (LovT.  L2()2).  Halottak,  kik  bol  vattok,  niinnyá- 
jan  kollyetek-fel  iP;izm:  Préd.  7).  Ha  hol  az  Isten  titkainak 
feneketlen  melységére  jutunk,  ott  tovább  nem  megyünk  (l)Rmb: 
GE.  7).  3)  |liol— bol:  tmn— tum;  hier— dórt,  bald— bald).  Meg 
lele  8  bigait,  bol  vyat,  bol  kezeet,  bol  lábat  (DebrC.  570).  Hol 
rogvol,  bol  délbon,  bol  e.stve  mutatta  meg  magát  (Zvon:  Post. 
1.708).  HÓI  tiszteli  jizokat,  b(')l  ismét  le  gyalázza  (MA:SB.  53), 
A  víz  bol  (igyonesen  t'oly,  bol  kerf'il,  bol  tekoríil  (Páp:  KoskOt. 
28),  Kik  távul  egymástul  idegen  helyben  fogva  tartatiuik  hul 
barmán,  bol  többen  (Th;dy ;  Adal,  1.51).  Az  nrli  tanátskozlk  hol 
egygyikkel,  bol  ni:tsikkal :  kiki  mást  mond,  tsak  abban  egygyez- 
nek  meg,  mint  fiizettetbe.s.sonűk  log-ti'ibbot  véle  (Fal :  NU.  256). 
4)  |eonjunctio|.  a)  nbi  C.  [vvo)  A  bol:  nbi  MA.  wo  PPB.  A 
cillag  állana  a  b.'iz  felet,  hol  vala  a  (í-ermec  (MiincbC.  16).  No 
akaryatok  keonchet  gyeytheny  ez  Ibiden,  hol  rosda  es  mol 
meg  raghya;  nbi  ;ierugo  ot  tinea  demolitnr  (.lordC.  370|.  Jowe- 
nek  niynd  agyeg,  hol  ew  wala  (Po.sti :  Nl'ost.  124).  Aratz,  abnl 
nem  vettettél;  metis  ubi  non  seniinasti  (Helt:  UT.  G.  6).  A  hon 
szükség,  n\ég  kasz  mogis  b.alni  (Born :  Préd.  282).  A  hol  orö.s- 
.sob  hartz  vagyon,  oda  allattya,  a  kikhez  inkáb  bízik  (P;izm : 
Préd.  35).  b)  [átvitt  értelemben].  Mykoppen  zolbattok  yot,  bol 
ty  gonozok  leegyetek?  (luomodo  potastis  Ixina  Iwiui,  enni  sitis 
mali?  (JordC.  390).  Hoj;  yettol  cede  be,  bol  iiyuczen  moenyok- 
zey  rvvhad?  qnomodo  buc  iiitrasti,  non  babons  vastem  nuptialem? 
(423).  Hol  elu.'dtoztatiak,  .-iz  elon  somit  nem  al  (VirgC.  68). 
Ahol  azt  mondod  bog . .  (üindC.  34).  Hol  azt  Írod,  hogy  jiz  papok 
egyedíl  legyenek,  megutallod  jó  tanácsj'tt  az  igaz  Istennek 
(UMK.  11.218).  Hol  .soniniiképen  nem  akarja  fel.séged  .szolgála- 
tomat vemii,  mégis  könyfirgök  felségednek  liogy  bocsásson  béké- 
vel felségetl  (MonTMK.  111.16). 

a-hol,  a-hun  (ám  hul  Helt;Me,s.  300.  am  hol  Mon:  Apol. 
75):  ecTO  ibi  MA.  siebe  da  PPB,  Alion  a  zent  Aniborus  (DebrC, 
21).  Berecz  ynte  noky  monduan :  Ha  az  ezo  vozót  luilgatagot 
kerasfid,  ahol  vagyon  (ÉrdyC.  626b).  Azt  som  moudgyak  yboii, 
awagy  am  abon :  ueque  dieent  ecce  hic,  aut  ecce  illic  (Pesti : 


NTost.  160).  Az  keonyew  ahun  fekszyk :  liber  isthic  jacet  íHeyd: 
PCF.  54).  Am  bol  vagyon  a  begyen  fen  (Helt:  Mos.  360).  Abou 
Rebecca  elfittod :  eu  Rebeeca  eoram  te  ost  (Helt :  Bibi.  LL2». 
lm  hol  vagyon  az  C1iri.stus,  am  bol  vagyon  (Mon:  \\*>\.  72. 
MF.  54).  Ahim  amott  járnac  (MA:Scult.  4(>).  Ahun  ám  legyen 
az,  az  mit  őc  akarn.ic  (MA :  Tan.  1150).  Ahun  egy  ember  (Corp.- 
Gramm,  126).  Abon  mitt  mond  Isaias  által  (Lép:  ITiik.  U.72). 
De  ezt  most  badgyuk  eljbon,  mert  ám  abon  jí  a  tanitó  (Megy: 
Cowp.  234). 

akár-hol :  ubiubi,  ubivis  MA.  wo  os  wolle,  an  allén  orten 
PPB.  Éz  lx)dog  atya  auagy  az  oltár  elevt  auagy  valamy  ogyob 
helyen  akárhol  foyet  le  haytuan  (DomC.  128).  Akar  hún  (Göras: 
Máty.  81).  Akár  én  bol  járjak  keljek  ez  világ  szerint,  néha 
bátor  távol  legyek  szomélyem  szerint,  vig  szivemben  nálad  vagyok 
szerelmem  szerint  (líMK.  IV.76). 

ha-hol :  (si ;  vveim).  Ha  kogyolmfls.ségot  akartoc  cselekedni 
mondgyát<jc  meg,  hahói  nem,  azt  Is  mougjátoc  meg :  si  facitis 
misericordiam,  indicato  mihi,  si  aliud  piacet,  et  hoc  dicite  mihi 
(MA:  Bibi.  1.21).  Hahol  az  embereknek  vélekedé.se  szerint  kez- 
dasz  élni,  soha  gazdaggá  nem  lehetsz  (MA:  ÖB.  139.  MA:  Tan 
EIöb.  27).  Habol  kfllőnibben  lenne  az  dolog,  erottelemiec  kellene 
tartani  (1125). 

i-hol,  i-hon  ('hol  Bethl:Élot  385.  ehol  MonOkm.  XXIV. 
254.  í/io!  Uuid:  ÚjSegíts.  1,522.  Bátiü:  LPrób.  108.  TíirtT.  XV. 
76.  ihún'l  DobrC.  105):  en  C  ecce  MA.  siehe  da,  siehe  hier 
PPB.  Ibon  vagion  az  istennek  baraiiia  (DebrC.  3).  Ibou  vagon 
a  tbw  kiralitok  (WoszprC.  93).  Ihol  iő  a  vőlegény:  ecce  spoosus 
veiiit  (Helt:  ÜT.  G5).  Es  ime  ibon  vagyon  feleséged:  nunc 
igitiu-  ecce  conju.!;  tua  (Helt :  Bibi.  1.  E4).  Ihol  két  fegyver : 
ecce  gladii  duo  bic  (Holt:  UT.  X7).  Ibon  az  hely,  a  hona  fek- 
tottec  (Born:  Préd.  233).  Imé  ibon  az  itélő  bíró  (Kár:  Bibi.  l 
476).  Ihon  magot  adoc:  accipite  somina  (MA:  Bibi.  L45).  Hiou 
érted,  mi  voltál  (Pázm :  Préd.  08i.  Ihon  a  te  atj'ád  és  én  bán- 
kódva keresiinkvala  tégedet  (193).  Ibon  jfl  Zi-ininek  ragyago 
chillaga  (Zrinyi :  ASyr.  248).  Ihon  la!  (GKat:  Válta.  1L285). 
Ehol  adok  egy  kenScsöt  (Betlil:  Élet.  385).  Ehon  szinte,  hogy 
itt  Írok  vala,  juta  Szuhai  Mátyás  levclo  (^lonOkm,  XX1V,254). 
Ihen  jő:  ecce  venit  (Land:  Új.Sogíts.  1522).  Ibon,  moly  liiila- 
datlan  lőn  az  5  uriilioz  (Bálái:  LPiób,  108),  Ihon  máris  eluuUim 
csak  gondolkodni  fa  ezekrdl  (JörtT.  XV.76). 

im-hol  (vme  hol  JordC.  362.  ÉrdyC.  339b.  MargL.  13.  DomC. 
36.  imhún  Petlió:  Krón.  46):  eccum  C.  en,  ecce  MA.  siehe  da 
PPB.  Ymo  hol  az  en  ÉTyam:  Iiic  ast  filius  mens  (JordC.  362). 
Yme  hol  az  en  gyermekem,  kyt  valaztottam :  ecc«  puer  meus 
((uem  olegi  (389).  Veteek  fráter  Mariniisnak  őleeben  mondwan : 
yme  bol  ft'yad,  azort  tarcz  el  eivtet  (ÉrdyC.  339b.  513).  íme 
hol  v;igy(jn  .az  zent  kereztfa  (MargL.  13).  íme  hol  a  préda 
(BoílC.  31).  ímhol  az  én  banitom  (HalhHHist.  11.225).  ImhóI 
vadnac  az  én  lojinyomnac  szűze-ségénoc  jelei :  ecce  baec  suut 
signa  virginitatis  liliao  meao  (Kár:  Bibi.  1.179).  lm  ból  vagyoc: 
ecce  adsum  (MA:  Bibi.  1.44).  Imból  az  te  feleséged:  ecce  con- 
jux  tua  (11). 

miia-hol:  alibi  SI.  [anderswo).  Máshun  (Zrínyi  1.72). 

nó-hol  (néhóU  G«rcs:Máty.  18.  ruholl  KLíca  1674.  24. 
nehott  HollPréd.  15.  nthwl  LiiiiyiC.  252.  néhul  Kern:  Élet  23. 
néhúll  Pázm :  Kai.  53.  Pázm :  Préd.  a3.  iicAuíí  P;ízm :  Fel.  28. 
iií'Amí,  jiíf/iu/íSámb:  3Fel.  nthúlt  Pós:  Igazs.  1.501.  wíVuii  632.  iiyAoi 
ÉrdyC.  46.  WinklC.  20-1.  nihol  Born:  Préd.  203.  457.  nythul 
Vallást  D2):  1)  .dicubi  Kr.  [irgendwo).  Nybol  az  bwssa  ees 
hozya  z;irad  wala  (WinklC.  201).  W'gy  mond  nyhol  zent  AgLis- 
ton:  Embőree  az  byn  teetel  (ÉrdyC.  46).  Néhol  olnassuc;  \t 
lót  énnekem  fdnőssegbe  (BécsiC.  201).  '£)  passim  MA.  (an 
manchen  stellon].  NyihóI  niliól  (Helt:  Kniii.  4).  Néhfil  [így] 
iouallyák,  s  neliul  meg  vetik  (Bal :  Cslsk.  33).  Nébut  a  lecturt 


47S 


SE-HO^-HOLOTT 


AKAR-nor,OTT-IK1I,NAr' 


1474 


sak  arra  iKazim'uk  (8ánib:  3Fel.  24).  Néhiilt  iigy  húzza  el5,  a   1 
uiiit  vnuiiak  (1:31).  Az  épGlelee  uéhol  (aliciibi)  maK.issae,  egye- 
ifitt  iilai'soiioc  (Com:  Jan.  102  >.  Nelml  iicliul  (MNyil:  Irt.  Elflb. 
il). 

se-hol  (schult  Le\T.n.200.sohol  ÉrfyC.  50b.  581.  Fél:  Tan. 
186.  sohól  MA:Scult.  41.  íoholt  Gyön^C  69.  Holt:  Krón.  6b. 
oholth  Mel:SzJ;m.  509.  sohon  PetliS:  Krón.  18.  sohón  50.  soAohí 
Jar:  SkBúcsú.  269.  sohot  LevT.  L4.  Helt:  Bibi.  L  Z4.  sohul 
j^xT.  1.122.  Sylv:UT.  IL47.  Fél:  Tan.  3.  Zvon:Osiand.  100. 
Irinyi  1.12.  soAu/í  Hclt:  Krón.  56.  Zvon:  Post.  1.8.  Pós:Igazs. 
1.47.  Illy:  Préd.  1.57.  sohúll  Hall:  Paizs.  Elfib.  2.  05.  Sall:  Vár. 
!3.  sohtm  ValU:  Gen.  5.  Zrínyi  1.55.  sohunt  liákF:  Lov.  IV.476. 
ohiU  Pázm:  Fel,  9.  Lép:  Fl'iik.  31.  sohutt  LUÍ5.  mhdt  Teleki: 
7Lé\.  135.  smiholl  RMNy.  11316):  1)  nnllibi,  nnaiuani,  necnbi 
^.  nirgend  PPB.  Az  kyral  enibery  soliol  megli  nem  talalaak 
Mvketb  (JordC.  288).  Sehol  magát  aix).stolnak  nem  iria  (DebrC. 
rO).  E-stíve  felee  sohol  zallast  sem  tilalanak  (ÉrdyC.  5űb).  Ky 
ied  nem  volna,  ninczen  sohol  sémi  (ViigC.  14).  Nem  lelhettem 
iohol  helyemet  (Bom :  Ének.  226).  Ki  sohul  ninchen :  quod 
Miinino  non  est  (Jlon:  KépT.  14).  Sohúlt  nyugodalmat  nem 
alála  (Piizm :  Préd.  36).  Soha,  vagy  sohult  el  nem  hadgya  az 
Wéit  az  isten  gondviselése  (Illy:  Préd.  1.419).  2)  [iibivis;  wo 
mmer?)  Meg  nem  mutatliatod,  hogy  az  ur  .soliolLs  val;miit 
Suendült  volna  arról,  hogy  az  6  vy  testamentombeli  auiaszont- 
^yhazat  meg  akarna  vetni  (EsztT:  IgAny.  130). 

vala-hol  (valahon  Ozor:  Crist.  325.  Tel:  Evang.  11.617.  mla- 
Un  Pethí:  Krón.  57.  valahim  Hall:  HHist  II1109):  1)  .sicubi, 
.ibiubi,  iibicnmciue  C.  ubivis  MA.  nbicumque  Káldi:  Bibi.  232. 
no,  wo  immer].  Valahol  vag)'on  a  te  kenched,  ot  vagyon  a 
;e  zy^ved  ees  {ÉrdyC.  136).  Valahun  pestis  uagion,  mindenüt 
meg  z*-nt  az  törvény  (RMNy.  U.322).  A  fíjsvéuynek  oda  vagyon 
[satólva  szive  valahol  vagyon  a  kincse  (Csi'izi :  Síp.  102).  Vala- 
lion  te  most  vagy,  jelents  meg  énnekem  (Thaly :  VÉ.  L76).  2) 
nlicubi,  nsquam,  uspiaffl  C.  [irgendwo]. 

Holott  {hol  oü  ÉrdyC.  4.  10.  218.  Lev.  1.88.  holoot  RMNy. 
[1.45.  Mlot  48.  51.  Helt:Mes.  12.  aholht  ToIn :  Vigaszt.  68. 
hoHott  Com :  VesL  53.  holt  ott  ÉrdyC.  15.  [kétraer].  \hoiwt  TihC. 
315.  Ajítioí  1553.  Tudománytár  1.69.  himott  Thaly:  TörtKal.  113): 
I)  ubi  MA.  wo  PPB.  a)  [kérdésben:]  Holott  Srizic  az  barmot? 
ubi  pascaut  gregas  ?  (MA :  Bibi.  L35).  Vala  nagy  gondolatban 
holot  volna  iob  o.szve  gyfilni  hadban  (Salánki :  (^ad.  B2).  Amaz 
reménletteg  istened  mo.st holott?  (Balassa:  Költ  131).  b)  [rela- 
tivum:  o  holot  KazC.  17.  TihC.  134.  az  holott  Kár:  Bibi.  1.153]. 
Menevvnc  pl-ipeksegherre,  holot  vagyon  egy  io  pap  (EhrO.  6.  9). 
Nem  illic  oth  az  zolganae  tunalkodnia,  holot  az  8  vrat  lattya 
erős  vyadalmban  (NagyszC.  22).  Holot  abbyn  beuSlkSdSt,  otto- 
gon  a  malazt  inkab  zokot  beufllkodni  (80.  KulcsC.  22).  Nem 
oc  nekfil  jelentette  meg  szent  Pal,  holot  azt  mondgya  (Mon : 
KépT.  1).  Az  eegnec  közepéig,  holott  setétség,  kód  és  homályos- 
ság vala :  usque  ad  caelum,  erantque  in  eo  tenebrae  et  nubes 
et  caligo  (Kár:  Bibi.  L161j.  Az  édenben  felékessitett  isten  egy 
kertet,  holott  helhezteté  az  embert:  plantaverat  deus  paradisum, 
in  quo  posuit  hominem  (MA:  Bibi.  1.2).  Mely  kónySrgésnek 
foganatos  gjn^filcse  ki  tetézik  az  apostoli  cselekedetekben; 
holott  azt  olvassuk  (Pázm:  Kai.  85).  Holott  a  félelem,  ottan  a 
a  becsület  (Kisv:  Adag.  522).  2)  siquidem,  quandoquidem,  cum 
PP.  ubi  tamen  Kr.  [da  doch,  wahrend].  Nem  leiének  Oiamis 
tanasagot),  holot  sok  hamis  tanok  elöl  mentenek  volna :  non 
invenemnt  (testimonium)  cum  multi  íalsi  te.stes  accessissent 
(DobrC.  436).  E  tuoomany  egy  es  egyenlő  volt,  holott  az  eg)éb 
népeknec  tudomanyoc  meg  valtosztanac  (Helt :  Bibi.  I.  a4).  Meg 
leazen  ezokaert  ez  is,  holott  a  tőb  dolgoc  mind  meg  lóttenec 
(no.).  Alamlsnakot  tegyi'tnk,  holott  másképpen  nem  lehet  üdvö- 
zülnünk (Illy:  Préd.  U.17.')).  Min  szomorkodgyanak  tehát,  holott 
valaliol  mi  rajtok  történik,  mindent  akarva  és  jó  kedvel  fogad- 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


nak  (Piizm:  Préd.  618).  Mint  cselekJdhetem  én  ezt  meg,  holott 
iri'uf  nem  olvasható  ember  vagyoc  (Zvon;  Post.  11.210).  Az 
ember  az  ó  testében  az  istent  ugy  a  mint  vagyon  ki  nem  ábrá- 
zolhaltya,  holot  lélek  az  isten  (Ker:Préd.  11).  1  láládatlíuinak 
tartanálak,  ha  Elvirát  nem  szeretnéd,  holott  mit  cselekedett 
érted  (Mik:  MulN.  177).  »)  cum  PP.  [wenn,  als].  Megzőnic  az 
Isteni  bozzu  alias,  holuth  leiend  az  tizta  ^onas  ((JuaryC.  43). 
Es  holot  ót  volna  f  elíttók,  vovo  az  maradékot,  ada  ?  nekik: 
et  cum  mauducassot  cíiram  eLs  (DobrC.  322).  Te  nagy  yrgal- 
massagodath  mwtatod,  holotli  ellensegydeorth  yniadal  (CzochC. 
14).  Midőn  vetkeztem,  meg  dorgáltál ;  holot  tudatlan  voltam, 
tanetottal  (Pécsi :  Ágost.  102).  [Vö.  hol-itt]. 

akár-holott :  (ubicunque ;  wo  immer].  Akar  holot  az  egész 
vil.igou  (Tol :  Fel.  16).  Akárholott  élnél  (I.slvfi ;  Volter.  746.  vers  ; 
MA:  Bibi.  1.104).  Akái-  Máramanisban  s  akár  holott  másutt  is 
(MonOkm.  XIV.24). 

vala-holott :  1)  "w  Valaholott  házba  be  mentee,  ott  marad- 
gyatoc  (Kár:  Bibi.  IU.36.  MA:ScHlt.  627).  Valaliolott  tudós 
iíjak  eleibe  akadott,  mindenütt  kedve-iiséggel  látták  (MTolv: 
Arithm.  4.  GKat:  Titk.  44).  2)  [alicubi;  irgendwo].  Igyekezzfik 
(il-hagyni  a  vendégfogadót,  és  valaliolott  béres  házat  fogadni 
(KirBesz.  100). 

Holvaló  (hun  mU  Fal:  NA.  128):  res,  reculae,  uteasilia 
suppellex,  va.sa  MA.  sarcina  Mel:Sám.  104.  MA:  Bibi.  L270. 
kleine  sachen,  allerlei  haasgeriü,  armutei  PPB.  Minden  hol- 
(lalomat,  mai-hamat  epén  meg  atta  (RMNy.  11.155).  Acki  a 
táborba  az  holualót  őrzi  vala  (Mel :  Sám,  35).  Az  5  seregénec 
minden  holualóiát  egybe  gyf^tó  (Km-:  Bibi.  1.489).  Minnyájan 
vévén  holvalojokat  el-fiitának  (Illy:  KrÉlet  323).  Nem  szabad 
l)é-botsátani  azon  országnak  hun-való'át  és  szokásit  (Fal:  NA. 
128). 

2.  HOL :  araora,  matuta,  tempua  matutinum  Sí.  [morgen]. 

Holdá,  holda  (holta  kelne  Istvfi:  Volt  8.  hoUe  kelve  DebrC. 
189.  170.  hota  kelue  KazC.  166.  hotal  kelwe  ?  ÉrdyC.  429) : 
cras,  crastino  MA.  morgen,  den  morgenden  tag  PPB.  Hódára : 
in  crastinum ;  hokiapról  hódára  halasztóm :  crastino,  procra.stino 
MA. 

[Szólások].  Hóldá  kelve:  crastino,  cras  mane  MA.  PP. 
morgen,  morgen  früh  PPB.  Hotakelwe  nagy  sok  sereghSk 
pálma  agakat  veenek  (JordC.  670).  Holté  kelue  reg\iel  a 
klastromba  tere  (DebrC.  189).  Ottan  es  meg  az  temleczben 
vettetee,  hogy  hotal  kelwe  feyeet  venneek  (ÉrdyC.  429).  Holda 
kelve  ki  akara  menni  Galileaba :  in  crastinum  voluit  exire  in 
Galilaeam  (DobrC.  390).  Szent  Lwcza  aszón  nap  holtakelwe 
kedden  (LevT.  1.273).  Holda  kelve  be  meninek  Cesareaba: 
altero  post  die  introierimt  Osaream  (Sylv:  UT'  L179).  Hóta 
kelve  péntek  vala  (Monlrók.  III.68).  Hóldá  kelve  penigh  másod 
najion  vala,  Joachim  házához  az  kSssegh  gyftlt  vala  (Bat :  Sus. 
6).  Kit  őrizet  ala  adanak  holté  k  e  1  u  e  i  g  (DebrC.  176).  Má.s 
napra  hóta  kelvére  gyűlne  bé  az  ország  (Monlrók.  HI.Ml). 
A  sebas  legénynek  sebére  írt  tegyen,  hogy  h  o  1  d  á  r  a  kelvén 
a  vérszemet  'vegyen  (Gyöngy :  Char.  10). 

Hódai :  matutinus,  crastinus  MA.  was  morgends,  odet  mor- 
gen (Kih  gftschehen  soll  PPB. 

Holnap  (holnapon  WeszprC.  32.  hónap  ÉrdyC.  540b.  598b.  hoo- 
nap  6.  hónap  RákF :  Lev.  114.  hónapon  JordC.  289.  honiwp  DebrC. 
286.  sat  WeszprC.  143.  honnapon  LevT.  L391):  cras,  pastridie  C. 
morgen,  den  folgenden  tag  PPB.  Miként  ma  t5ttenec  Susisban,  te- 
genec  holnapon  es  íBécsiC.  69).  Ha  a  mezSnec  zenaiat,  ki  ma  va^on 
es  holnap,  isten  i*  ruliazia,  ment  inkab  tűtöket  (MünchC.  24). 
Megh  fogak  h\^keth  es  veteegh  óryzethre  honapygh :  in  poste- 
nim  diem  (JordC.  716).  Holnapon  el  jevuek  tehozyad  az  te 
1    keduedzerent  (DomC.  235).  Holnap  eckorba :  cras  hac  ipsa  hóra 

93 


1475 


MA-HOLNAP— 1.  HOLD 


FÉL-HOLD— HOLLÓ 


(MA :  Bibi.  1.56).  Hirt  hozott,  hogy  holnapra  haladott  a  törvény 
(Pázni:  Préd.  b3).  A  kit  most  szerettél,  azt  mindjárt  gyíilöhii,  a 
kit  ma  ditsértél,  azt  holnap  gyalázni  (Orczy:  KöltH.  151). 

ma-holnap :  brevl,  pro|)cdieni  Kr.  [bald,  in  kiírzer  zeit]. 
Yt  iiz  Kwlost  «!  vvegciwk,  es  ma  holnai)  kj  mongyak  (LevT.  L 
232.  Pázni:  Préd.  ÜOO.  Kr).  MoKlialIjuk  ma  holnap  (KjikGy:  Lev. 
254.  Tüf:  Zsolt.  á-l).  Ma  h(i!nai)  i-l  p;itki'iilat  (Ki.sv :  Adag.  20). 
Félek  uram,  hogy  maholnap  tóira  no  meniiyiink  (Fal:  NA. 
208). 

Holnapi:  crastinus  C.  MA.  das  morgen  goschehon  soll  PPB. 
[morgig).  A  holnapi  nap  torgalmazatos  lezen  ónmaganac  (MünchC. 
25).  Ne  akaryatolt  zorgalmatusok  lenny  honapy  najira:  uolite 
solliciti  esse  in  i;ra.stiiium  íJordC.  372).  Ilon/ipy  napon  niegh 
lattyatok  istennek  hatalmiuit  (ÉrdyC.  42).  Honapy  napon  az 
meennyey  haramiák  vathorayara  hyvvattatwnk  (540).  Ilolnapy 
nap:  cnuslinus  diós  (IVsti : NTast.  12).  A  lengyeleknek  második 
.Sigmond  királya  re.stségéért  holnapi  királynak  hivattatott  (Illy: 
Pléd.  11333). 

Holnapoz  :  procrastino  Kr.  (von  eiiiem  tag  anf  don  andorn 
.sehiehen;.  llalúgas.sa  holuajiozza  azt,  amniyt  myelkedliotiioek 
(MargL.  43). 

Holnapozáa  :  [procrastinatio ;  d.-LS  vorschieben,  saumsclig- 
keit]  (Megy:  Oial.  2(14). 

Holnapután :  perendie  C.  MA.  übermorgen  PPB. 

Holnaputáni :  perendimis  C.  [überinorgig). 

Hóival,  hollal  (holm  kelve  Patliai :  Sacr.  89):  1)  cras 
iiiano  MA.  morgón  früh  PPB.  Ha  az  fráter  liolual  reg(uel) 
eret  zewlewtt  ennek,  hyzem,  hogy  haznalna  neky  (EhrC.  92). 
(Itőrodülmekben  hohial  felkelnee  (BécsiC'.  IS8).  Ilohial  ferge- 
teg lezen,  mert  zomoro  méíi  feiilic  (MiinchC.  4-1 ).  Es  liolual  eii 
imádságom  elől  kel  tégedet  vram  (AporC.  13).  Embernek  fl'ya 
el  yew  esthwo  avvagy  hollal  (ÉrdyC.  5b).  Meene  reegghel 
hollal  mywftsekot  vynny  ew  zol5yeeben  (130).  Yghen  hollal 
my.seet  zolgala  (:A5).  Regei  es  holwal:  ve.spere  et  mane  (KulcsC. 
132).  YRuen  igfln  liolual  (TelC  löd),  liolual  reggel  meg  virag- 
zic,  e.stuere  el  heniadt  (Boni:  Ének.  331).  Egy  ii.ip  lioliKil  sz. 
Demeter  nap  elí5tt  (Monlrók.  III.32).  Immár  holual  ha  meg 
virradót  volna  (Hofgr.  122).  l{a  ak.art  vtni  Ca.striot  io  holual 
(Castriot.  G3).  Szolgait  keideze  király  io  holual  (EsztH.  13). 
2)  (aiuora,  tempus  niatiitinum ;  morgen,  niorgenrKte).  Ilolual- 
leueu,  hozzaliyvya  zen  Foreiicett  (EhrC.  5).  NugojJ^al  ez  eyiel 
as  lioluíU  Iónén,  iol  lézen  edolog  (uo.).  Ilolualtol  foguan  meud 
maiglan  al  a  mezőn :  de  mane  usipie  nunc  (BécsiC.  4).  Alo^ 
holualiglau :  dormi  ii-sque  mane  (7).  Semyt  hollana  ne  hagyon : 
nec  reniauebit  quidiiuam  usquo  mane  (JordC.  87).  llog  hollal 
let  vona,  tanaczot  yleenek  az  papy  ft'eycdelmek  (444).  Holvalra 
iutvan,  koezőn  ragada  vtet  (DebrC.  öG4).  Estygon  syralm  meg 
marad  oes  holvvalra  vygitspagh  (KftszthC.  65).  Ma  itliusag,  hol- 
uara  immár  agsag  (Boni :  Ének.  3Ű1).  Az  reggeli  vilagigh,  auag 
liolualigh  (Mel :  Sám.  54).  Miglen  amaz  órvendotes  fel-tániad:°is- 
ii:ik  hülvala  S  réjájok  fel  nem  verrad  (Megy:  Baylo.  397). 

Holvali :  matutinus,  subluoanus  MA.  waa  morgens  früh 
gaschieht  PPB.  Be  gyoyczo  hollaly  es  e.stliwoly  [asi^|  haziiath : 
phivi:ini  matutinain  ot  serolinam  (JordC.  841).  Ne  merezkődied 
te  magadnae  :iz  holl.ili  naixit  igemód  (DebrC.  241)  Ilolnaly 
vygyazastwl  fogwa  ínynd  eyelyg  remonkcdyok  Yzdrael  vrba 
(KulcsC.  229). 

1.  HOLD  (hod  BécsiC.  Uö.  MiúichC.  59,  TihC.  92.  CzecliC. 
ii.  huod  Posti:Noui.  98.  I>M  Ilelt:  UT.  Ni.  Ilelt :  Bibi.  IV. 
43.  Zrúiyi  I.(>9.  11.153.  hóid  MA:  Bibi.  1.34.  AoUunakV  LányiC. 
103):  Kuia  C.  MA.  mond  PPB.  Holdban  való  fogyatkozás: 
ecolipsis  luiiae  MA.    Hohl   vylagosoyttnan,    kjiiek    vylagos.saga 


bel  megyenuala  az  házba  (HirC.  43).  Cudat  sem  mut;ithatnai- 
meúben,  sem  feueseitnec  ment  nap,  sem  vilagoseitnac  ment 
hod  (BécsiC.  lllii.  A  luip  megsetótJltetic  es  hod  nem  ■■iÍ"}:í  '■ 
világát  (MiinchC.  .'>9j.  Be  telyesódőth  az  napnak  eos  liodn:ik  m-i,' 
homaalyo.S(jdaaíiJUi  (CzecliC.  44).  Leznek  czodak  napban,  huM 
han  es  pyllagokban  (JordC.  004).  Az  hod  fenel  kibuczata  (VirtC 
41).  A  nap  («  a  hod  meg  liaioluac  vala  en  előttem  (Hell :  Bil  il 
I.  82).  Hod  Lárisa  iBeythe:  EpLst.  100).  Vannak  a  hóidnak  i-s 
napnak  fogyatkozj'wi  iPiizin:  Préd.  b4).  Magoknak  oly  ecclesiát 
kéiizenek,  mely  a  fíildőn  nem  találtatik,  hanem  ha  oda  fel  a 
hóid  varasában  (Pós :  lgaz.s.  I.I35).  EskS'SzSm  mi  fényes  hoduukr.i 
s  éles  fegyveremre  (Zrinyi:  ASyr.  28).  ILa  az  égen  a  holdlu./. 
ha.sonló  áhnizat  tetszik,  fattyu  holdn:tk  neveztetik  (ACsere:  Enc. 
140).  A  holdon  imien  niutseu  oly  szentséges  helység,  melyhez 
valami  rendetlenség  nem  férne  (Fal:  NU.  272). 

[Közmondások].  Hiszem  nem  sirr  a  hold,  mikor  az  eb  ugattya 
(CzegI :  Ja|)h.  56). 

fél-hold :  [hma  dimidia,  luna,  lunata  figura ;  lialbmondj. 
Kyket  (a  magyarázatokat)  ket  féld  holdnál  ( ),  kyt  parenthesis- 
iiek  hyuonk,  be  rekeztettínk  (Komj :  SzP;ll.  16).  Kömiyeii, 
szépen  öszvehékéltoti  a  jerusalemi  keresztet  a  koustantziiiápolyi 
félholddal,  az  évangyéliomot  az  alcoráunal  (Fal:  NA.  123). 

új-hold :  neomeuia  C.  novilimlum  MA.  luna  nova  PI'Bl. 
nenmond  PPB.  (Fél;  Bibi.  n.98.  Kár:  Bibi.  1.147.  377^  Szjiraz 
keh  ellen :  terüket  borban  kel  el  dörgölni  és  minden  uj  hold 
pinteken  a  torkában  tölteni  egy  nihány  asztendeig,  az  utiin  cl 
szolgál  (OrvK.  96). 

Holdi:  hinarls  MA.  zum  mond  gehörig,  des  monds  PPB. 

Holdos :  limatus  C.  MA.  gestaltet  «ie  ein  mond,  mondicht 

PPB.  [mit  cinem  monde   geschmüclit].    Hagiok   Maliiénak    ket 

!    tulkot,  az    raerczet,    és    az  fekete    holdost   (LevT.    302).   Sem 

tisztelkeg<;yetek  asztáun  holdos  zászló  tartótokkal  (BahCsLsk. 

17). 

[Holdoaít] 

nieg-holdosit :  [lunatnm  facio;  mit  einem  monde  schmückenj. 
Ha  lovad  homlokát  meg  ak.arod  liodositanij  a  meddig  akaro<l 
a  Io  hogy  hódos  légyen  ;mnyira . .  (Cseh :  OrvK.  99). 

2.  HOLD  (hód,  híU).  Egy  hóid  tíld,  hold  lőld :  jugemni 
C.  MA:  tagiverkaeker  PPB.  Félhold:  .semijugerimi ;  hóldankint: 
jugeiatim  C  Száz  hód  fiild :  centuria  PPl,  Ket  hod  zabuniot 
megh  ettetek  (LevT.  I.30G).  Búza  huszonöt  hokival  volt  (Gér : 
Kíli'Cs.  11.1367).  Meg-rakt;id  s-ziüitott  hóldaiukat  súril  kalongyák- 
val  (GKat:  Válts.  LS34).  Sz616s  kort,  vagy  liód-szól5,  vinca 
(GKat:Titk.  1119). 

[Közmondások].  Voztég  fekfivS  6kr5n  nem  szoktak  h<'>ldot 
szíintani :  hitum  uLsi  tundatur,  non  fit  urceiLS  (Uecsi :  Adag. 
iy5j.  Nem  sziintuak  fekvő  ökrön  holdat  (Kisv:  Adag.  530). 
FokvS  Jkróii  nem  .f/yintnak  hódat  (Tof:  Zsolt.  712). 

kii"ályi-hold,  király-holdja.  Egy  király  holdeut  v;üo 
főid:  terra  ad  uniim  ^ixatrum  regale  sufticieiLs  (Ver:  Vcrb.  211). 
Egy  küaly  holdgy.ane  főid :  miimi  jugortun  terrae,  regalis  nion- 
surae  (212). 

HOLLÓ  (Aa«o  PeerC.  81.  hoUul  Helt:  Mas.  39):  I)  ix.r- 
vus  C.  MA.  rabé  PPB.  Veres  holló,  indi.ii  holló:  pyrrlifx^oriL'C 
PPBI.  Holló-szín:  color  coracinus  Nom.'  227.  I'jieklóiieo  zaua 
az  ablakon  as  holló  a  felső  kiizi'hőn  i BécsiC.  281).  Lassatix-  a 
hüllocat,  mert  nem  vetnec  sem  aratn;ic  es  isten  élteti  azucal 
(MiinchC.  140).  Somy  holló  ncmőtii  es  semy  madár  ncmzelőlh, 
ky  neogy  labou  yaar,  ne  eogjuelek  (JordC.  9.5X  Feketeb  az 
fekete  zumknal  as  liollomil  (BodC.  24).  Holló  madár  (ÉrilyC. 
632b).  A  uierüggel  usonalt  beiiieret  a  hollónak  vete  (DubrC. 
223).  Holló  fiak  (Boni:  PréíL  5.53).  Sieniéf  ki    váijác  as  hollóc 


1477 


HOUX'S— HOMAI.Y 


HOMALYOG— MEGHOMÁLYOSODIK 


M78 


(Kar:  Bibi.  L623).  ÉllSinben  hollók  káko^aiiak  én  rám  (Zi'in>'i: 
ASvr   9\  8)  (comis;  csillap)  (ACsere:EnG  100). 

Hollós :  corvimis  PP.  rabon-  PPB. 

HÓLYAG  (Aoíny  Mel:Jób.  41.  hójag  FeIv:SchSa1.  14. 
Aoiniot  B<ini:  íiiek  .")50):  ve.sica  C  MA.  [l)la.sp|  liarniilase  PPB. 
Hólyaübaii  való  kfltprmes:  lithiimis  C  Ha-sw  ala  Imiakot  varra- 
nac,  vizén  által  kolmire  (líiirn :  Ének.  550).  Kejtít  vöttünk  duliá- 
mas  liojágra  uny  MonTME.  I.;US>.  Hólyag  art  na  (Ketsk;Ötv. 
275).  Az  ániitók,  kik  ;iz  embemoc  niasterséKKi"!  kivont  fogait, 
vagy  az  hojagábnl  ki-vót  kfívot.skíket  nintogattyák  (0/.egl :  Japli. 
114V  Hójagot  megflréló  or\'osságoc  (CoiniJan.  175).  Hójag 
szitató  flastrom  (PP:  PaxC.  49). 

[&ólások].  Nem  hojag  hogy  felfiijják  (Kisv:  Adag.  19). 

epe-hólyag:  fiillicnlu.s  fellis  MA.  gall.sacklein  PPB.  (ACsore: 
Enc.  l^'i).  Kpé^  liólyogatska :  vcsicula  fellis  Cum:  Jan.  51. 

viza-hólyag:    ii-lithyocolla  SÍ.  [liausenblase]   (Radv:  Csal. 

UI-W). 

Hólyagocska :  vesicula  C.  blilslein  PPB.  (Müsk :  VKert. 
676.  Upp:PKert.  1.56).  Magio  liolyagotskák  (ACsere:Enc. 
150X 

Hólyagos :  vesicatus  Kr.  blasig  PPB.  Hólyagos  kelés : 
phiyctenae  C.  Hólyagos  csiijwr :  urcons  bullatiis ;  hólyagos  holt 
tetem:  ampulla  carnea;  hójagos  Lseresznye:  cenisum  Julianiun 
PP.  Hóyagos  fekélyec  (MA:  Bibi.  I.5fi).  Egy  öszvejáró  hojagos 
kvipa  (Radv:  Csal.  H.l'JO)  Hólyagos  és  szólíformára  csinált 
I>oharak  (169).  Szekeres  féket  hójagos  zabolájút  d[enár]  20 
(ErdOrszgy.  11.381).  Hójagos  Iiiml5:  variolae  (PP:PaxC.  291. 
Bethl:Élet.  202). 

Hólyagz-ik:  1)  intumasco,  vosicor,  pasfulor,  callesco  Sí. 
[blasen  bekommen].  Hójagoz'i  fekélyek  (Diósz:  Fal.  158).  Hólyag- 
zik  nyelvem  tiile  (Gvad:  Pösty.  23 1.  2)  [tumeo,  moveor;  gahren]. 
Holyagozni  kezdett  vala  az  ország,  hogy  a  török  akaratja  ne 
légyen,  hanem  a  libera  electio  légyen,  de  ugyan  I5n  electio! 
azt  választák,  a  kit  a  török  császár  akara  és  a  bassa  (ErdTört.- 
Ad.  1.11.5). 

fől-hólyagzik :  ebullo  MA.  (blasen  bekommen,  aufschwel- 
len]  geschwind  ausbrechen,  zerplatzen  PPB.  Az  minhat  seipe- 
nyóbe  olajai  fL»zze  meg,  szépen  fel  hoyágozua  [így]  ^'igye  fel 
(Kár:  Bibi.  L92).  Serpenyőben  fSzűtt  és  szépen  felhojágozott 
pogácza  [így]  (MA:  Bibi.  1379).  Talpa-is  fel  holyagzot  az  utón 
iárással  (Szentra:  TFiú.  12). 

főlhólyagzás  Tíizes  putfadás,  felhojogzás :  pnstnla  Com : 
Jan.  61. 

[Hólyagoztat] 

föl-hólyagoztat.  Sinapismus :  mustárból  tsinált,  ember  bo- 
rit fel-hójagoztató  orvosság  PPBl. 

Hólyagzás:  [pustulae;  blasen].  Lába  hojagzás  miatt  nem 
igen  gyakorta  serszik  (EnyF:  MSzó.  169). 

HOMÁiY  ihnmályos?  Matkó:BCsák.  454.  homal  BécsiC. 
Kai  1582.  02):  I)  caligo  C.  MA.  finsternLs,  dmikelbeit  PPB. 
Tfizet  gerieztec  Rabaathnac  kőfalába  es  megmaria  5  hazat 
homalnac  napian  (BécsiC.  216).  Midenem  setetsegé  vmac  napia 
es  nem  világ,  es  homal  es  nem  fenesseg  5  benne  (223).  Ea 
eellyenek  mondathnak  vyznel  kyl  való  kwth  flfew  es  zel  vez 
myath  háborgató  homály  (JordC.  859).  Az  zertelen  valo  gonos- 
sagok  az  en  byne™nec  homalabol  iőttenec  en  reám  (NagyszC. 
51).  Yay  annak,  ky  az  yot  gonoznak  mongya,  az  homalt  vylag- 
nak  (ÉrdyC.  26).  A  nap  elew  iarula  ees  a  kewdews  homalt 
mynd  el  t)-ztyta  (Pesti:  Fab.  45).  Sőtitsigheknek  homála  (Sylv : 
UT.  n.l35).  En  szemeimet  homály  fogta  be  keserűség  miatt 
(Bom:Ének.  167).  A  szemnec  homállyal   el  fizi   ennec  a    vize 


(Mel :  Herb.  66).  Az  vtan  valo  kijt  napon  a  homalyoc  bolyognac 
az  égben,  de  melegec  (Kai.  1582.  G4).  Az  napnac  fel  iSttél)en 
ha  homály  vagion,  osót  iegiez  (Qs.  G).  Nem  volt  ugyan  nyilván 
való  hadakozás,  hanem  békességnek  homállyá  (Zrinyi  11.182). 
ii)  [obsiiiritas ;  dnnkelheit,  sch\vorvcr.st;in(llichkeit].  Homaliban: 
in  aonigmate  (Fél:  Bibi.  11.45).  Homály  nélki'il  hirdeti  (világos 
szavakkal)  (Pázni :  Kai.  61).  Az  őrdőg  sem  nyilván,  sem  homállyal, 
semmi  emlékezetet  nem  tászeu  az  kétségben  csésrül  (187). 
Eleitől  fogna,  nem  reytekbe  som  homályba  szolot  őnekiec 
(Vallást.  S3). 

Homályog :  caligo  Kr.  [dunkeln].  Had  homályogion  az 
hóid,  czac  .'iz  nap  tarezon  igazat :  nunc  pluit,  et  claro  nunc 
Jupiter  aethero  ftilget  (Decsi :  Adag.  59.  217.  Kisv:  Adag.  375). 

Homályos :  I)  c-iliginosus,  nubilus,  subnubilu."!,  opacus, 
obscurus,  ater  C.  obiuibilus,  snboUscunis  MA.  opacus ;  undnrch- 
sichtig  Com:  Vest.  139.  dmikel,  finstor,  sehr  dmikel  PPB.  Homá- 
lyos világosság:  crepusculum  C.  Syon  leaíia  cordaianac  homa- 
loF  ton'ia  te  hoziad  i5  (BécsiC.  251).  Ha  te  zemed  álnok  leend, 
te  tellyes  fíisted  homályos  leezen  :  tenebrosum  érit  (JordC.  371). 
W  kermvle  w  lakodalma  eegnek  fellegybe  homályos  wj-z 
(KulcsC.  29).  Az  nyár  fának  bimbói  homályos  .szőmőt  gyogjnt- 
nak  (BeytheA:  FivK.  lOi.  Ha  tauasz  és  nyár  igen  nednes  vagy 
homállyos,  soc  ideig  drágaság  és  halál  lészen  (Cis.  H.)  S)  obscu- 
nis  C.  (dunkol,  schwerverstandUcb).  Misfelé  fordult  homályos- 
beszéd  :  intorta  oratio  PPBl.  Homajosau :  perplexo  C.  Homályos, 
nem  érthető  elme:  *caligans  aninius  PPl.  A  kőz  deac  biblia 
helyei  helyei  igen  homályoson  Írattatott  (Helt:  Bibi.  I.c3).  Az 
homalios  bélieket  világoson  igiekesztem  rendelni  az  szent  iras 
szerint  (Fél :  T;ui.  Előb.  5).  Az  keresztsegnec  peldazattya  először 
homállyos  vala  (Mon:  Ápol.  441).  Nlluán  való  látásban  szólloc 
ő  véle,  nem  homályos  be.szédec  által :  palám,  non  per  aenig- 
mata  et  figurás  (Kár:  Bibi.  1.130).  Az  homályos  igéket  megfejti 
(Com:  Jan.  IfiO).  E  könyv  némely  szándéUit  fenébben,  a  többit 
lágyabb.m,  itt  viljigos,  ott  homályos  szókkal  vitatttya  (Fal :  NA. 
Előb.). 

[Szóláíok].  Homályos  ágyból  való;  obscuri  generis  (l'al:  Jegyz. 
934.  Kr). 

Homályosít :  offuso),  obnubilo  C.  obscm-o,  obtenebro,  opaco 
MA.  verdunkein,  finster  macheii  PPB.  Az  iregy  órdőgnec  dflhő.s- 
ségét  homallyosettyac :  faciem  diabeli  invidentis  obcaecant  (Mon: 
KépT.  56b). 

be-homályosit :  obnubilo  MA.  trübe  machen,  verfinstem, 
verdunkein  PPB.  (Pázm:  KT.  337). 

meg-homályosit :  obscuro,  inobscuro,  opaco,  inopaco,  in- 
volvo  C.  induco  *caligÍDem  PPB.  verdmikeln  PPB.  Az  gonoz 
byn  meg  homalyosoytotta  zemeyt  (ÉrdyC.  25).  Homaliosittiak 
az  fi  orcsaiokat :  exterminant  facies  suas  (Fél :  Bibi.  9). 

meghomályositás  :  obscuratio  C.  MA.  verfinsterung  PPB. 

Homályoso(i-Lk :  obscuror  Kr.  [dunkeln,  őnster  werden]. 
(Káldi:Bibl.  237). 

be-homályosodik :  nubilo  C.  caligine  obducor,  obtene- 
bresco  MA.  mit  fiasterais  umgeben  werden,  verfinstert  werden 
PPB. 

meg-homályosodik :  adnubilo  C.  caligo  MA.  obnubilo  ; 
[sich]  verímstem  PPB.  Nagh  choda,  hogh  ez  uagh  fenőssegh 
megh  homalyosoggeek  (^"inklC.  347).  Az  nap  megh  homalyo- 
sodyk:  sol  otecurabitur  (JordC.  432).  Meg  homalyosoggyanak 
az  cyllagok  (ÉrdyC.  162).  Zömei  meg  homaliosotak  (VirgC.  107). 
Meg  homalo.sodic  az  barsou  őtőzet  (DebrC.  280).  Kemény  szelec 
indulnac,  az  eg  meg  homalyosodic,  liines  essőc  czorognac  (Kai. 
1582.  Gv).  Mmden  vigaság  meghomályosodic :  deserta  est  laeti- 
tía  (MA:  Bibi  n.20;. 

93* 


1479 


(UOMÁLYÜöOUÁSl-llOMLÜK 


HANYATr-HOMLOK— HOMOK 


14HU 


(Homályosodás] 

Bzem-homályosodás :  [amaurosis;  augonschwachej  (Pázni ; 
Préi  933.  Kr). 

Homályosság  :  ailixatiu,  (i|>ncitas,  obscuritaíi  C.  MA.  caligo 
NéniGI.  liiil.  vurtiuattíriiiig,  dunliol  l'PB.  Szóm  liomályo.ssága : 
glavicoma  C.  Howuewknok  hc>malyoss;i(;íirol  iinig  ciiluan  vylagu.s- 
Bagiiac  beldayt  mutattnak  (ElirC.  '.(3).  Valamjt  mondok  tyiiek- 
tek  liomalyossagban  :  iu  teuebris  (JordC.  3S4).  Teeu  liomalyos- 
sagokatli :  iKi3iiit  tenel)ra.s  (KulcsC.  21)).  Araniiak  hoinalyoswaga  : 
pallor  auri  (l.')7).  Sotét.ség,  kód  í-.s  homályas,sá(;  v;da  az  egeii  : 
teoebrae,  nubes  et  caligo  (K;ir:  bibi.  I.llil).  Szrtv  hoiiialyos.s;ig 
(Pázm;KT.  258). 

Bzem-homályOBSág :  amaurosis  MA.  [augeiisdnviicho]. 

Homályosul :  obscuror,  caligo  MA.  verdmikelt  werdeu 
PPB. 

még-homályosul :  cv  Megli  homalyoswla  az  nap :  oUscu- 
rafiis  est  .sol  (JordC.  615).  Zemoi  a  voruel  ecs  a  .sirassál  megli 
homalyoswltjik  (WiiiklC.  94).  Mogliomalyosultassiuiak  w  zemek 
(KesztliC  193). 

IHomályoz] 

be-homályoz :  (obscuro ;  vordunkelu).  Feenes  köd  bel 
homalyoz;ia  ewket  os  yme  zoz;it  Icrai  az  kfidböl  (ÉrdyC.  458b). 
Ezekueu  szépsége,  es  fényessége  vgyau  be  homalyozza  a  szeme- 
ket (Magy:Nád.  97). 

Homályoz-ik :  niibilo,  caligo,  Kr.  [dmikeln,  tiustor  sein, 
sich  verlinsteni].  Ilomályozó:  caligans  Nom."  11.  Kr.  Fínycsilla- 
gom  homályozott,  juttasd  már  partjához,  égö  fáklyájához  (Amadé: 
Vers.  22). 

HOMBÁR,  HAMBÁK  :  Igranarium ;  kornboden,  korn- 
kasten].  Gabona  és  liszt-tartó  hambár :  farrarium  PPl. 

Hombáros :  |fruges  vehens ;  getreide-].  A  fergeteg  kárt 
tett,  egy  hambáros  liajót  elvivén  s  elkapvíui  a  hab  és  szél 
(Monlrók.  XV.701). 

HOMLÍT  (hrnidoijU  JordC.  55tí.  honwlyit  Com :  Jan.  84) : 
I)  advolvü  [wiilzenl.  Egy  nag  kewot  homloytta  az  koporsónak 
aytayara  (JordC.  449).  2)  |verto ;  wouden].  Jók  oktatásjira 
homlétsd  ezt  (MIleg:  TOszI.  11.119).  3)  propago  C.  ModLat. 
428.  vitem  propago  MA.  *supplanto  viteni,  repango  PPBl.  \\- 
iieam  propaginibus  consero ;  roben  einlegon,  weiustöcke  fort- 
ptlanzon  PPB.  Ilomlító  (vezetéknév  XM.  .sz.  Nyr.  K.365).  Uj 
szííjfl  tíveket  illtet,  i«  honiolyitot  bojto  veszszSckel  (traducibiis) 
tcrje,szti  (Com;  Jan.  84).  A  lionilitaiii  való  szSIóvosszík  jövéseit 
elvesztegetvén  (Rumy:MonH.  1.128). 

be-homlit :  (operio,  sepolio ;  bedeekon,  begraben].  KM 
yewe  es  be  homloytlaa  liH'kel :  obiimbravit  oos  (JordC.  5öP). 
Sirec  ássatának,  es  a  (holttestek)  a  (Sld  köbelében  be  homlif- 
tatánac  (Temesv:  Béla.  18). 

el-homlit:  1)  ív  A  mennyei  szőlő-mives-gazda  minket 
sz51ő-ve.sz.szóket  elhumlit,  el  plántál  a  pju-adicsomnak  áldot  151- 
débe  (Mad:  Evang.  189).  3)  El  homlitot  vesz5:  eingograbene 
reben  Nom.  1629.  80. 

Homlitás:  ablacfatio  C.  proi>agatio  MA.  ablaqueatio;  fort- 
pflanziing  PPB.  Ki  boezata  az  fi  veszszőyt  mynd  az  tfingSrig, 
es  fi  honilitasit  mind  az  folio  raig  (Szék:  Zsolt  S3).  Azt  ki- 
vánnya,  hogy  szíli^tóbon  maradgynnk,  nevekedgyünk,  gyiimöl- 
(siizziink,  és  midiin  az  liomlíti'is  által  bé  vormoltotunk,  az  (íild 
alá  bujtatunk,  aztls  iiröiiiraol  .szenvodgyük  (Pázni:  Kai.  II)  A 
gyidieros  állatoknak  szaporodások  el  vetés,  i'ilti'tés,  homlittas, 
és  oltiLs  állal  szokot  lenni  (ACsere:  Enc.  222). 

HOMLOK  {lw„u,luc-l  MA:  Bibi.  1.61.  homohkohnt  Vás: 
CauCat.  117):  1)   frons  C.   MA.   stinie   PPB.   Két   homlokú: 


bifrons ;  hegynek  a  homloka  vagy  tsútsa :  supercilium  montia 
PPBl.  Homlokát  komoritja :  frontem  cornigat,  caperat  MA. 
Myeert  hogy  ennen  maga  eas  zaar  homlokw  vala  az  ew  aka- 
rattya  zerent  nevezteteek  Zekzardnak  (ÉrdyC.  398).  A  kis  gier- 
m6k  homlokán  ezők  irattat;uiak  iDebrC.  55).  Chíllagot  viselne 
ev  homlokán  (DoniC.  5).  Hunilokáb<jlis  meg  látni:  ex  fronté 
per.si)ieere  (Decsi:Adag.  1U7).  Némellyeket  az  homlokaiul 
fogva  az  állókig  meg  nyi'izták  (Pázm:  Kai.  51).  Vakmenl  hom- 
lokú ember  (ÜEmb:  GE.  20).  Bátor  ne  értekSzzél  itt  s  amott 
(némely  iu-liakról),  liomlokokrúl  meg  tudhatod,  inelly  nembfil  s 
ágybúl  születtek  (Fal:  NE.  11).  Homlokán  ne  hordozza,  és 
semmi  úttal  ne  kérkedgyék  véle  (Fal:  UÉ.  4 16).  8)  (ui  fron- 
ttim,  in  fronto,  pronus ;  auf  die  stinie,  aufe  antlitz,  auf  dem 
antlitz].  Az  te  zent  zyled  zoraloc  (így)  feldre  bwnviwaii  (ThewrC. 
194).  Homloc  le  borulua  nekiu  eí:zt  monda  (llofgr.  184).  llanyot 
avagy  homloc  aloimi  ártalmas  (ACsere:  Enc.  174).  Félkézzel  az 
vadkant  mivel  nem  bírhatja,  agyarával  Zrinyit  szintén  honikik 
csapa  (Tbaly:  VÉ.  1.192).  Ottan  homloc  esoc  (240).  Ezzolis 
hagyitotta  homlok  Israel  elleaségét  (CBÚüi:Sip.  312).  S)  fron- 
t'tópicium,  pars  antica  SL  [front,  vorderseite).  A  mint  kínyvnek- 
is  mutattya  homloka  (CzegI :  Sión.  EIöb.  26).  Nem  egyenesen 
homlokul,  hímem  oldalul  helyheztetvén  azokat  (a  csanatokat, 
í^irró :  Oirt.  185).  (Az  épület)  homlokán  nagy  kaput  láttunk 
tátva  nyitva,  aimak  iistekén  ez  a  .szó  vala  irva  régi  gottu-s- 
bíitükkel :  silontium,  az  az  hallgass  (F:il :  NU.  340).  Sok  tornyos 
cifra  háznak  ékes  a  homloka,  de  hideg  a  konyhája  (351).  Ha 
roppant  épületet  látunk,  homlokárul  te.szüiik  Ítéletet  felíle  (Fal : 
UE.  507). 

[Szólások).  Homlokát  öszvér  á  u  t  z  o  I  n  i :  *addHcore  frontom 
PPl.  Homlokát  ranczba  zedwen  olcharlya  wala  a  mozowt 
(Pesti:  Pab.  13b).  Érez  homlokkal  lévén,  nem  akart 
eljönni  (dacoskodásból  nem  jött  el]  (Nyr.  X.120). 

hanyatt-homlok :  praeiipitanter  MA.  in  *praeceps  PPBl. 
[iiher  hals  mid  kui)f]  mitedachtsam  PPB.  Hányat  homlok  uézfi : 
1  cernmis  C.  Hanyot  homlok  ee.sseenek  le  az  feldre :  cecidenmt 
'  proni  in  torrara  (JordC.  147).  Haiiot  homloc  atfoldre  le  osueu 
(NagyszC.  154.  72).  lesiis  ymadvan  attyat,  tordere  lianyat  hom- 
lok esvén  (DebrC.  612).  Hányat  homlok  orczay.ira  bonvia :  in 
faciem  suam  procidit  (Pesti :  NTest.  59).  Hányat  homlok  megyén 
minden  gonoszra  (Born:I'réd.  393).  Sok  loiiak  haniat  homlok 
futnak  a  hadba  es  viadalba  (Mel:SzJán.  216).  Hanyathomloc 
leburulánac  é.s  imátkozánac  (MA :  Bibi.  1.390).  .'<ententia  ki 
mondásra  ne  niemiyen  hányat  homlok:  nec  deliét  in  fereuda 
sontontia  praeeeps  aut  subitus  esse  (Ver:  Verb.  Elíb.  61\  So- 
kan, midin  az  ellenség  erdoklone,  magokat  hauyat  homlok  az 
folyó  vizbe  ala  hanták  vala:  plorique,  (|nnni  hoKtis  iirgeret,  in 
flumen  se  praecipitaverant  (Forró:  Ciirt.  1.207).  A  tévelygésekbe 
magokot  liauyot  homlok  hánnyák   (Illy:Préd.  1.203). 

I       Homlokos :  troutatius  C.  troutosus,  fronto   MA.   der  eine 
grosso  stirne  hat  PPB. 

I       HOMLOIj,  EL-HOMLOIj 

eUiomlolás:  (evorsio;  zorstörungj.  Akara  megmutatni  isten- 
i  iipc  neher  es  meg  hibatatlan  haragúit  jizou  varosiiac  el  honi- 
I   lolasara  (BécsiC.  212).  [Vü.  HOMLÍTl. 

i  HOMOK  (humueh  1086.  huvmí  1269.  hómul  1379):  sabii- 
1  lum  C.  \L\.  Helt:  Bibi.  I.  Cc2.  klohior  sand,  gries  PPB. 
'  Kövotsfls  homok  :  saburra  C.  Sabniosiini  muniniontiun,  iiui  vulgo 
dicitur  hiimiK'h  *anik  1086  (Ml').  Locus  weguhomoc  1194. 
(Wfiizel  XL56).  Colles  eleuliomokok  1222  (Jeni.)  Pussessio 
Humuk  vocata  1261  (ZichyC.  I.IU  Torra  vulgariter  hiimiik 
dicta  126'.i  (Weiizel  \'IIL230).  Terra  sahulosa  huikI  viilgo  me- 
zen humueh  VíK-atur  1320  (ZichyC.  I.lS^lJ.  Torra  eminens  hiunuk 
dicta  1354  (11.573).  Demetrius  de  Humuk  1356  (111.19).  Nicolaas 
de  Homok  1378  'ZichyC.  IV.70).  Posseasioues  Saar  ot  Uomuk 


U8I 


HOMOK08-HONN 


IIT  HON— HONN VAL( ) 


1482 


vocHlae  1379  (89).  A  ffivény,  ha  temérdekbéd,  Sregbéd,  bomuk- 
nak  és  rígnek,  kSvetses  fSldnek  hivattatik :  sahiiUun  ot  (jlaiwi 
Tocatiir  (CVini :  Jnii.   Ití). 

[Sz>Má.s<>k|.  8<^t.''il  mint  lus  kúiiok  obe  az  homokon:  8}'barita(^ 
per  piatea  (Doivsi:  Adag.  ÍMi). 

Homokos :  sabulosus  C.  MA.  saiidig,  grio.si);  PPB.  Homo- 
kos hely:  sabtiletiitn  C.  Kik  feszítet  raktanak homokos  dombokra 
(Orczy:  KöltSz.  20). 

(Homokoz] 

még-homokoz :  (sabnlnm  impoiio ;  mit  sand  bela.sten]. 
Hogy  a  teilies  hajó  mentül  orőssebl)en  uszf^zun  a  vizbeu,  köve- 
cses ffiveniiyel  terheltetic,  bomokoztatik-meg  (Ck)m:  Jau.  90). 

HOMORÚ  (homurou  teteu,  nioiis  hojywrou  valli.s  1275. 
Wenzel  XII.  14 5):  1)  convexus  C.  MA.  concaviLS;  gowölbt,  rund 
oriiaben,  gehölilt,  wa.s  gewölbt  und  nuid  erhabon  i-st  PPB. 
Mind  két  felól  meredok,  liomoru:  aniphicyrtlios  C.  Homorowo- 
zow,  terra  1211.  Homorouvelg,  vallis  1217.  Homorou,  loeiis 
1283  (Qiinár).  A  golyóbis  kivnl  domború,  homorú,  és  belül 
flreges  avagy  hézagos,  vajott :  glóbus  externe  convexu.s,  intemi; 
concavns  est  (Com:  Jan.  164).  !í)  (?)  Bár  sorsunk  szomorú,  s 
reményünk  homorú,  irigyünk  ravasz  örve  üdövel  lesz  megtörve 
(Amadé :  Vers.  152). 

Homorod-ik :  devergo,  deprimor  MA.  abneigen,  abweichen, 
abhaugen  PPB. 

Homorodáa :  devergentia  C.  abweichung,  herabhangimg 
PPB. 

[Homorodott] 

Homorodotl^ság:  depressitas  C. 

[Homorúi] 

be-homorült:  coagulatus.  Be  liomorvlt  heg,  kSver  be^, 
minek  aleitotok  be  homorvlt  hegeket  (DöbrC.  127).  Mynek 
gondolyatok  bel  homorwlth  hegyeket  (KulcsC.  158.  KeszthC. 
164). 

égybe-homorúlt.  Egybe  homorwlth  hegy :  mons  coagula- 
tus (KeszthC.  164.  KulcsC.  157). 

Homorúság :  convexitas  C.  MA.  die  auswSrts  gebogene 
nmde  flache  PPB. 

HOMPOLYG :  [volvor ;  sich  walzen].  Térden  liompolguiui 
ú  eleibe :  genibas  provolutis  ante  eum  (MimchC.  46).  (A  fiildön] 
homiio[g  uala  taitekozuan:  volntabatur  (89).  [\'ö.  HÖMPÖ- 
LYÖG] 

HÓN  (íoin  BodC.  28.  Mel:SzJán.  202.  Czegl:  MM.  214. 
hóin  Pós:  Igazs.  1.363.  holnyR  HiLszti:  Aeu.  17.  hint/am  Bethl ; 
Élet.  296.  hónnyoá  Thaly:  VÉ.  1.183):  axilla,  ala  Sí.  [achsel, 
acKselhöhle].  Hón  alatt  való  szír :  pili  snbaláres  MA.  0  holna 
alatt  eg  kSnuet  viselnie  (BodC.  28).  Holnotok  állat  (Mel :  SzJán. 
202).  Vánkosokat  varranac  mindeimee  kariánac  hólna  alá :  sub 
cubito  manus  (Kár:  Bibi.  11.119).  Hohia  alá  tStte  (Oegl:  MM. 
214).  A  kSteles  holnai  kSttetic  (Czegl:  Japh.  90).  Valami  tükút 
kStnec  honnoc  ala,  kiuec  segitsegevel  iobban  uszhassanac  (Diai. 
142).  Hóna-alá  fat  vészen  (Megy:  Diai.  190). 

[Szólások].  Az  romai  papának  szentséges  nevezeti  és 
honya  alatt  lelki  te.sti  képpen  praználkodo  papok,  barátok 
(Pathai:Sacr.  114). 

HONTÍ  (A«o»i  LevT.  61.  Mn-lakos  Laskai:Lips.  351):  I) 
domi  MA.  zu  liaiise  PPB.  Hon  üli :  abstraetus,  casae  atfixns, 
deses  PP.  Mykoron  anyatol  keteleueytetnek  s  maradna  hon, 
az  palotának  ablakáról  ky  uete  magát  (ElirC.  159).  Micor  hon 
Toluauac,  keidi  vala  azocat,  mit  tórekettecuolna  az  vtbaii  (Münch- 


C.  89).  Mykoron  wra  hon  nem  volna  (ÉrdyC.  642b).  Hon  nem 
woltambmi  (I.,evT.  1.300).  Hon  nem  létébe  senkit  be  ne  boczá- 
t,-uia  (Helt:  Mes.  7Í0.  Mari;i  hon  fii  vala:  domi  sfdebat  (Helt: 
UT.  111.4).  Attia  hon  tűllo  kordi  vala  (Istv :  VulL  6).  Átkozott 
légy  hon  es  kiníil  (Born:  I'réd.  6I>)).  Hon  lakot  Indatlan  em- 
ber: in  navibus  edncatas  (líecsi:  Ailag.  310).  Hogy  sz.il);id  bi- 
rodalmoo  cs  itiletec  lenne,  mind  lu'm  s-mind  hadban :  donú 
militiae<nio  impérium  atipic  judicinm  summum  liabero  (l)ocsi: 
SallC.  21).  Sem  hon,  som  táborban  az  praedan  nem  kapdosot 
(Magy:  Nád.  84).  Ez  egyszeri  hadi  expuditióról  honn  maradtam 
(MonOkm.  IX.419).  Hon  születet  |bonn.«zülHtt)  (Alv;  Post.  1.223) 
Nem  tsak  hon,  de  kinn-is  (Gyiingy :  Pal.  10^.  Henye  bon-fdt 
r5st  (Derk:  ÖÉIot.  76).  2)  donuis,  [latria  Sí.  heimat ;  hunja: 
soine  heimat  Adámi :  Spr.  32.  Zent  Ferenez  i>redicala  menyor- 
zag  honnyanak  kyuaasagarul :  dasideriimi  wxeUwtis  patriao  (EhrC. 
58).  Mezzé  földe  el  budostanak  fi  bonnoktul  (liodC.  12).  Honnyá- 
ban  költ  az  feczke  (MA:  Bibi.  V.IO).  Az  lionnyokban  lakó  sidok 
(MA:  Tan.  50).  Honnyokból  ki-bontakozván,  Egyiptomba  farad- 
tak, hogy  tamdlyanak  (I'iizm :  Préd.  133).  A  széles  liiiztája, 
honnya,  avagy  lakó  liely  alkalmatossá  teszi  a  lakást :  domici- 
lium  seu  habitaculum  amiihim  commodam  facit  fiabitatii mem 
(Com:  Jan.  106) 

[KözmondiLsok].  Hon  lakjék  az,  a  ki  kedvére  akar  élni :  domi 
manere  oportet  belle  fortunatiun  MA. 

itt-hon :  domi,  hie  domi  MA.  hier  zu  haus,  im  haus  PPB. 
Pryny  Péter  ytlion  wagyon  (RMNy.  U.52.  LevT.  1.387).  Ithon 
vagyon-é  az  apád  ?  (Warm :  Gaz.  109). 

ott-hon :  domi  MA.  zu  haus  PPB.  (dórt  zn  lianse].  Mykoron 
ot  hon  volnának,  kordy  vala  raj-tta,  myt  bezeolnek  vala  az 
wton  (JordC.  485).  Oth  hun  yl  vala  :  domi  sedebat  (666.  Zrínyi. 
L58). 

[Szólások].  Otthon  parancsolj:  ubi  paveris,  impera  MA. 
Ebben  ugyan,  ha  otthon  termett  gondolatja,  megfúrta  eszét  a 
molnár,  a  curiiinak  meg  kellett  nyugodni  felelofin  (Fal;TÉ. 
749). 

Otthonos (oífAonyos Fal:  Nü.»  9.  Kr.  Fal:  UE.' n.l73) :  domi 
degeas,  vitám  privátam  ducens  Sí.  [patrius ;  zu  hause  bleibond, 
zurückgezogen,  heimatlicli].  A  hondt  idflk  otthonos  lakásra  szo- 
rítanak (Fal :  NE.  29).  Törüllyék  ki  könyvekből  az  adós.ságot, 
és  otthonos  el-nyögés.sel  felejtsék,  se  mo.st,  se  utób  ne  bií.sitsa- 
nak  miatta  (Fal:  NU.  286).  Kitsalják  bátors:igos  helyeUbiM  az 
otthonos  jámbor  úrfiakat  (Fal :  NU.  254).  Nagyobbra  böesülte 
az  otthonos  illendőséget  az  itt  amott  faragott  cifránál  (Fal :  NU. 
317).  Otthonos  leányzó  (Fal:  Jegyz.  935). 

otthonoskod-ik :  domi  continuo  dego,  vitám  solitariam 
domi  meae  duco  Kr.  (zu  hause  hocken,  hauslich&s  lében  fiiliren]. 
Azt  tartom,  hogy  egy  neveltetett  úrfi,  ha  egyre  ottlionoskodik, 
az  ország  szolgalatjához  alkalmatlan  (Fal:  NU.  271). 

otthonoskodás :  privatizatio  Kr.  Re.stelkedS  otlionnsko- 
dásirúl  kivágyi)  tábori  túze.s  indulatukra  bírta  szíve  járásit  (Fal : 
NA.  231). 

otthonosság :  vita.  domestica,  privata,  solitaria  Kr.  [haus- 
lichkeit].  Vagy  okos  kegyességgel  marasztani  tudja  (hit&stársát), 
vagy  mértékletes  fenyítékkel  visszatéríteni  az  otthonosságra  (Fal : 
NE.  111). 

Honi :  domesticas,  patríus,  vemaculus  Sí.  (vaterlandisch, 
einheinúsch].  Honi  katonák  (RákF:  Lev.  IV.514). 

Honnvaló  :  1)  domesticus  Kr.  (patrius;  hiinslich,  iieiraisch]. 
Hon  való  isteni  szolgálat  (Zvon:  Po.st.  11.292).  Hun  ualo  hadak- 
ban, ember  51d5klesekljen  gyűnyűrkűdőt :  huic  bella  intestina, 
caedes  grata  fuere  (Decsi ;  SallC.  4).  Hon  való  ellenség:  hostis 
domesticus  (Decsi:  Adag.  295).  Mikor  ma.sok  énekben  szerzik 
honvalóiuak  gouo.szságát,  akkor  sem   tudgyak  .  .  (Pázni:  Préd. 


1483 


HONNAN— HOPCIHÉK 


HOPCIHÉRSÉG-BE-HORD 


1484 


1237).  2)  [supellex;  einriclitiinK,  inflbel].  MiniUm  lioiin  valrtm 
ez:  négy  kárpit,  egy  áxy,  egy  .-isztal,  két  |«ir  szék  (Kal:TÉ. 
780).  fVii.  Holvaló! 

HONHAN,  HONNÉT,  HONNAT  (hmnag  FestC. 
374.  Bas:  Credu.  125.  honnayd  LovT.  1.378.  h,mmil  Zvon:  PázmP. 
332.  Tuln;  Vig.  32.  48.  Lép:  tTiik.  16.  Lép:  ITük.  1.15.  105. 
honmilon  DebrC.  339.  350.  NagyszC.  11.  honneij,  hmnen  NádC. 
((21.  honnég  Helt:  Mfw.  12.  honneg  Helt:  Háló.  30.  honneicl 
DfibrC.  292.  ahomién  Mik:  TíirL.  162.  az  honnmd  TörtT.  XIV. 
41.  humiénd  Tlialy:  VÉ.  1.137):  1)  unde?  C.  MA.  wuher,  von 
waimeii?  PPI!.  Hniiiian  való:  eujas  MA.  ÜDímat  te  zegen  oui- 
berke  liabiirultatol  (Ehr(j.  10).  Ildimat  az  énnekem  ho}í  malaz- 
tot  léliiéc  te  zémeid  olót?  (BécsK;.  4).  János  kereztsege  hon- 
nan vala,  nienból,  avag  emlwri'ctől  6  (Miini'hC.  53).  Honnan 
vagon  kozto  az  konUol?  undo  liabet  zizíuiia?  (JordC.  394). 
Honnan  y.smerz  enghomet  ?  undi^  me  no.sti  ?  C625V  Mynd  az 
haazbelyok  el  anwelkodanak,  bonnan  vona  (ÉrdyC.  337).  Honnat 
tudod?  íDobrO  351).  Honnéd  vagyon  ennec?  unde  Irnic  ista? 
(Helt:  irr.  D4).  Honnat  iiW.  ?  (Mel :  Jób.  2).  Bttenee  férfiac,  de 
npm  tiidtaiji  bonnan  valóc  voltanac :  nesciebam  nnde  essent 
(Kár:  Bibi.  1.194).  Honnan  i'z?  boua  mégy?  (Dw.si :  Adag. 
233)  Honnét  vagyon,  hogy  a  Imza  ros-sii,  sót  konkollyá-is  vál- 
tozzék? (Cora:  Jan.  27).  Honn;in  való  légyen  a  te  kedves  paj- 
tarsod:  cnjas  .sit  dilectus  .sodalis  (206).  S)  falicunde;  von  man- 
cbem  orte].  Vagon  ol  £alw,  bog  kybwl  meg  igazetyak  bonal 
felet,  honal  harmadat  (LevT.  137).  S)  [rolativum :  undo;  von 
wo,  wohnr,  daber].  Meg  terók  az  else  hazamban,  honnan  ky 
yvvttom :  revertar  iu  domum  meam,  imdo  exivi  (JordC.  391). 
Honnét  opevlny  kel  vnla,  onnoet  haragot  mutata  (DomC.  280). 
Az  honnat  a  vétek,  oiuiat  erodeft  az  itilet  (Hall :  Paizs.  18). 
Az  erdei  tőuLs  minden  felöl,  ahonnan  fogod,  meg  gyae  (Mel : 
Herb.  47).  A  juh  láttatic  meg  nem  elégittetbetni,  honnét  rend- 
kiviilvalo  kivánsjiggal  kerasi  a  fiiveket  (Illy:  Préd.  11.13). 

akár-hormat:  undevis  C.  undocunque,  undelibet  MA.  \vo- 
her  man  vvill  PPB.  (Helt:  Háló  30.  a-ill:  Vár.  87). 

8é-honnan  (sohonnnid  Le\'T.  1.317.  sohoman  Fél:  Tan.  8. 
MA:Si-ult.  2G7.  íoíomioí  Mel:  Sz,Ián.  46.  MA:  Tan.  743.  sohan- 
>KÍ  49.  Zvon:Po.st.  11.259.  suhimnan  Felv:  Pestis.  104.  smhon- 
nan  LeNT  1.112):  neeunde  C.  nulló  de  loco  MA.  nirgendher, 
von  keinom  ort  PPB.  Myt  keel  tenny  az  ollyan  embernek, 
Uynek  .sohonnan  nynchen  vygaztala.sa  (ÉrdyC.  81b).  Sohonnan 
;iz  pára  ki  no  mennyen  (Mel:  Herb.  73).  Vta  nintsen  solionnat 
a  barlangnak  (Eny:  Cizm.  6).  A  melly  varasnak  kSzel  ellensége, 
abban  nagyob'  vigyáziis  vagyon,  hogy-sem  a  molljnek  sohonnan 
niiit.s  félelme  (Pázm:Préd.  126). 

sehonnai  {sohon^m  Gvad:RP.  46.  sohonmi  Matkó:  BCsák. 
12.  Szathm:  Cent.  24.5.  sohuni  ErdTöitT.  1.9):  terrae  filiits, 
obsounis  homo  Kr.  [liergelaufener,  laudstreichor].  Szemire  hány- 
ták, hogy  olly  semmi,  sohuni  oláh  embcniek  annyi  hiitíit,  jiíszá- 
got  adott  (ErdTfirtT.  1.9).  WzzegS  sobonnaik  (MHeg:  BTan. 
80)  Sobonnai,  vak  vezetS,  gono,sz  lelki-isméretű  ember  (Illyef: 
BCsTomp.  130).  Sobonnai  bitang  ember  (Ki.sv:  Adag.  509).  So- 
büuiui  ember  (Fal :  Jegyz.  935).  "Ki  egyszer  rósz,  lesz  végig 
sohonna  (Gvad:  RP.  46). 

vala-hounat,  vala-honnan :  1)  alicunde  C.  MA.  (ir- 
gendwoher).  Ha  valamj  pénz  jwne  valaliounal  (l,evT.  1.38).  Hogy 
valaboned  ne  lenne  harag  reyayok  (216).  3)  undecumpie  C. 
MA.  (wober  immer].  (P;izra:  Préd.  227). 

HOP':  [aiila,".aulicus ;  hof?].  ö  k[egyoI]me  Morvába  be 
akarja  magát  vétetni  és  meTmyegv.ó  szerzik  és  hop  fóurak 
igen  ajánlják  magokat,  hogy  Ixsvétotnék  eM  tíirvényen  (LevT. 
11.44).  (Víi.  hop-mester] 

HOPCLHÉR:  [dn.x;  anfiibrer,  riidelfúhror).  A  nicolaitak- 
nak  lővhopcziliérek,  volt  egy  Nicolaus  nevfl  ember  (GKat:  Titk. 


12).  Semmivel  sem  volt  igazb  Cajafásnál,  és  az  fi  bopczihérinél 
(GKat:  Válts.  11238).  A  páiuik  és  azoknak  hopczihéri  (275/ 

Hopcihérsóg  :  [ihuis  nnuuis ;  fülirerrollej.  Czéhlxili  me.ster- 
segbeket  ak:u'iak  el«itttuik  ütoghatni  e.s  immár  vgyan  rea  bisz- 
tak  az  morgbasban  való  hopczihérséghet,  mikor  az  socet  sup- 
rállyuk  nem  io  b5r  gyarlájciert  (üil :  Epin.  5). 

[HOPÁSl 

háta-hopás :  (salebrosus,  fragosus ;  uneben,  holperig].  Vi- 
gyék egy  háta  hopíus,  darabos  vSlgyben,  melly  soha  nem  szán- 
tatott (GKat:  Válts.  11.611). 

HOPISTAJj  :  (vagor ;  umbersibweifen).  Hilietft,  hogy  mikor 
eftV'le  könyveket  kellene  olvasni,  ackor  te  a  hozzád  illetlen 
helyeken  bopistálván  t&ik  hihalia  (Ker:  FelsK.  168)i 

HOPORTOS  (HOPORCSOS  ?) :  (fragoeiw ;  holperig) 
(Az  oroszlán  I  talála  egy  őrkerre,  az  cszteuer  vala  es  a  nyaka 
fel  hámolt,  az  oldali  U  hoportossoc  valáiiae  (Helt:  Mes   358). 

HOPORJÁS  :  hoporcsas ;  protuberans,  salebroeas  Kr. 

háta-hoporjás :  salebrosus,  fragosus,  confragosus  C.  höcke- 
rig,  sohr  uneben  PPB.  Háta  hoporjás  hely:  salebrae  MA. 

HOPP :  |interjectio|  jubilantLs,  exultantis  Kr.  H<ip  haja : 
evax!  ohe!  MA.  Báar  hoppot  mondgiatok  (Bal :  CjJ.^k.  138). 
Héy,  boy,  hophaya,  huy  iCorpGramm.  252).  Hop  haja !  igy 
c-onfundalja  az  isten  az  eml)ereket  (ErdTKrtAd  n.228.  PhilFI 
56). 

hipp-hopp :  jubilum,  eva.\,  evoo  Sí.  Forgolódik  rirgontz 
talpiin,  hippet  hoppot  emleget  (Fal :  Vers.  871). 

hipphoppol :  [salto ;  tanzen].  Vasárnap  hip-hoppolunk,  far- 

s.angolnnk  (HáliF:  I^ev.  V.365). 

Hoppá:   lakodalom,  menyegzó   SzD.  (KGyfir.    1717.   Kr) 

Hoppan:  [plumpseuj.  MidSn  a   túke  alá  esnéc  a  tóba,  lu- 

gyot  hoppana  a  vizbe  (Helt :  Mes.  58). 

HORD:  1)  portó,  gero,  degero,  aggero,  advecto;  tragen 
PPB.  Méta  cadit  in  viam  Cuburdovhut  dictam  (1300.  CodPatr. 
UI.48).  Hw  eleyben  borgyak :  afforebant  ad  eum  (JordC.  456). 
Myndden  zykseegre  te  borgy  vyzeth  (ÉrdyC.  340).  Fat  hord 
vala  b.itan  iMargL.  23).  Keth  lowon  jíltenek  fa  hordany  (LevT. 
1.147).  Az  hangya  buzat  hord  az  ew  fekuesobe  (Pc«ti:  Fab.  55). 
líakásra  eleuen  szenet  bordottanak:  prunas  congosserant  (Sylv: 
UT.  1.154).  Az  szamár  ma.<nai'  hordgya  az  terhet,  az  őkSr  ma.s- 
nac  szantya  az  fSIdet  (Horn:  Evang.  IV.306).  Az  ki  adott  sza- 
batl^ghoz  képest  rea  hordanálak  az  élest  (I.,ép:  ITük.  1224). 
3)  (similis  sum ;  öhniic-h  seinj.  I^ttattatol  te  bócb  emb&mek 
lenőd ;  de  az  tbe  bezedid  bfUue-ssegMlKV.  nem  honinak  (KazC. 
96).  Ametbystes :  ezis  hord  a  viola  szinh'*,  de  sRteles  (Mel : 
SzJán.  531).  S)  [obduco,  infero;  auftragen,  eintragen].  Kis-asz- 
talka,  a  hová  a  f5a.«z.-izonyok  az  apriVtzifrát  rakiák,  és  a  hoth 
nan  testekre  bordgyák  (Fal:  NA.  128).  Titkos  vétkét,  titkos 
lajstromodba  ne  hordd  bos.szii  emlékezetre  (Fal :  UE.  481)  Szom- 
szédgya  fogyatkoz;isit  laUtrom  könyvbe  hordgya  (509X 

(S5zólá.sokj.  Hogy  hiven  fflleinkbe  hordgyák  (a  faire- 
ket. Fal:  UE.  406). 

alá-hord :  devoho  C.  deporto  MA.  tragen,  herabfílbrou  PPB. 

által-hord :  transveho  C.  transporto  MA.  binilberfiifaren, 
binülx<rtragen  PPB. 

általhordáa :  traiisiiortatio,  traosx-ectio  MA.  iiberfahrt  PPB. 

be-hord :  invebo,  importo  C.  MA.  liincinlragen,  liineinfiihren, 
liineinbringen  PPB.  Galionamat  meg  aratfattrak  es  bee  horgjak 
(LevT.  175.  Telek:  FUl    40.  Gér:  Kár(\<.  IV.39.;) 


148.-1 


KKllOUDÁS— IIUUDAT 


MlíCil  lOKDAT— <')SZVE  I U  )1{1 1(  )(iAT 


1486 


behoi'dás:  inveotin,  iiivwtiis  C.  inii>iiitiitio  MA.  oinfülining, 
iutuUr  1'1'H. 

|égybo-hord] 

égybehordás :  collatio,  congwies  C.  congestio,  comportatio 
MA.  d.'is  zusaumieiitra!;t«ii  l'l'B. 

el-hord :  deporto,  asporto,  si\p|H)rto,  doffero  C.  wegtragen 
PPB.  ICertyt  liatalni!i.«\vl  ol  Hoi;fa  as  aliiiayat  el  lionlutta  (RMNy. 
lU.4i?).  A  j(')  Írók  fi'llyobli  jártattyák  a  mes.szorzott  bíilsfilutet,  a 
viliit;  széleire  ellioriií.'\ák,  siltt  niéjj  későn  érkez'i  mnrndéUin- 
kal-i.s  ilitsérettel  kfizlik  (Fal:  UR  387). 

[Szókisokl.  f!<?zzeg  nmnó.s  volt  ám  íVus,  de  mind  el  liurdot- 
ták  az  fazék  gyártók:  in  ;uítraf{alis  gerit  nobilitatem 
(IVcsi:  Adag.  237).  Hord  el  fiam,  hord  a  riszát!  ugord 
iiltal  Uuuát,    Tiszát  (Tlialy:  VÉ.  II.L'KII. 

elhordáa :  deportatio,  asportatio  C  MA.  wegtragnng,  zutra- 
gung  PI>B 

fóU'e-hord :  [deiwrto,  aufero ;  bei  seite  schaften,  \vegtragen]. 
A  viee-gondvisel5  nuilat,  felejt,  re.stelkedik,  veszteget,  félre-hord, 
ha  a  szorgos  aszszonys,Hg  nem  lát  iit;'mna  (Fal :  NA.  192). 

[fSl-hord :  propono ;  auftragen]. 

fölhordás.  Mikor  alig  zug  az  .soc  halac  fSl  hordása  miát, 
:izt  itéli  hogy  húst  nem  evett  (Zvou:  Post.  1.474). 

hordton-hord :  [identidem  portó ;  immerfort  tragon,  eifrig 
tragen].  (Lép:  FTük.  26). 

ki-hord :  exporto,  exveho,  piogero  C.  ausfiihren,  aastragen 
PPB.  Az  beteg  háznak  zemetyt  ky  horgya  vala  (DomC.  222). 
Nem-Ls  szabad  erf  a  szoká.st  kihordani  az  orszjigbiil  sub  poena 
confi.scationis  (Fal:  NE.  17). 

kihordás  :  exportatio,  evectus  C.  das  au-stragen,  au.sführung 
PPB. 

le-hord:  1)  deveho  SL  pienmtertragen].  2)  [devasto;  ab- 
tragen,  zerstöreu].  Helyén  hagyám  b8.szédedet,  tsak  hogy  mind 
le  hordád,  a  mit  elob'  építettél  (Fal :  NE.  64).  Miért  hordgyuk 
le  a  városokat,  hogy  azok  helyébe  a  világ  tsudáit  épitstik  ? 
(Fal:NU.  278).  3)  verbLs  c^stigo,  objurgo  Sí.  [tadeln,  schelten]. 
Lehordott,  megintett,  éa  most  megengedett  (Gvad:  RP.  72). 

még-hord:  1)  conveho,  comporto  Kr.  [anfliíiufeu].  S)  [ver- 
bero ;  .schlagen].  Az  magyarok  ez  közben  az  z-sákinányos  törö- 
köket igen   meghordották,   sok    kárt  töttek  beunek   (Moulrók. 

vn.ii2). 

öszve-hord :  comporto,  congero,  confero,  conveho  C.  MA. 
zusammentragen,  ziLiammenführen  PPB.  Csűrökben,  pajtákban 
őszve  hordgyác  a  gabonát  (Com:  Jan.  74). 

[Szólások].  Sok  hazugságot  hordani  öszue:  *agge- 
rere  talsa  PPl. 

öszvehordás:  collatus  C  convectio,  comjiortata'<  MA.  das 
ziisammentragen,  das  zusaramenführen  PPB.  i  üecsi :  SallC.  30). 

visaza-hord :  reporto  C. 

Hordás :  deptirtatus,  vectura  MA.  fuhr,  das  fiihren  PPB. 
Az  éléshordá.sból  nagy  nyeraséget  akaránac  vSnni  (Helt:  Krón. 
10b).  Fahordás  (MonTME.  L14).  Búza  hordás  (Czegl :  Japh.  63). 

hir-hordás :  famigeratio  SK.  Kr.  [austragerei].  Oktalan  vé- 
tek, a  békes-séget  bontó  és  áruló  hir-hordás  (Fal:  UE.  451). 

Hordat :  curo  vehi,  portari  Kr.  [tragea  la.s.sen,  bringen  las- 
sen].  Sok  fákat  hordata  kőniiúle  (DebrC.  29).  Fáradt  népnek 
csübörrel  borát  hordatja  (Tin.  152).  Hamar  egy  asztag  fát  ki- 
rály hordata,  kin  Driást  áldozna  ott  PalleiiiVnal  (Szakm:  AniAtif. 
8).  Az  sónak  hordatímban  szorgalmatoskodjatok  (RákGy:  Lev. 
242). 


meg-hordat :  cvi  A  n.azurbck  fájának  meghordatása  tölt 
ő'.í  ft  70  (kollárba,  MonTME.  1.21). 

Hordó:  I)  vector,  [lortjuis,  vehoiis  MA.  der  tr.Hget,  der 
fiihret  PPB.  [triigorj.  &ák-lionló :  saccarius,  liszt-hordó :  suf- 
farranens  C.  Cs'ibSr  hordc') :  anniborarins  M.ajor :  Sz<U.  Kére  ew 
hordoyat  (portitonMn),  hogy  senkynek  inog  nem  yelontene 
(EhrC.  27).  Gorondahordók  költ.ségéro  6.5  dienár  MonTME. 
1.208).  Széna  hordó  szekér  (KecskTört.  111.353).  2)  cadas  C. 
doliuin,  vas,  dolium  viiiearium  MA.  fa.ss,  weinfiiss  PPB.  Hordót 
ineg-t'inozni :  dolia  *vineire  plumbo  PPBI.  Hordó,  kit  nagb 
abronchokkal  kethóznok  ogbe  (WinklC  124).  Az  hordó,  kyben 
az  foiTo  bor  wagyon  (ErsC.  261).  Egy  hordó  salétrom  (KMNy. 
111.18).  Worot  liordo  (UivT.  1.261).  Az  wyhordokban  eget  se 
ag  fel,  hanem  mind  oh  hordókat  (118).  Fel  fogadom  volled 
egy  hordoborban,  nagy  kárt  vallaz  vtodban  (FortSzer.  112b). 
Az  egész  hordóbeli  fenyflviz  megeczetösül,  és  nem  laszen  olyan 
kedves  italra  (Itidv :  Csal.  III.49).  Vot  egy  hordóba  kevés  ma- 
radék bora  (Monlrok.  III.  166).  Az  meg  auolt  hordok :  ntres 
veteres  (Fél :  Bibi.  95).  Hordót  kesecz  pinterockel  tiszta  borok- 
nac  (KNagy.sz.  1579.  C).  Az  a  hordó  lx)r  nyólczvan  najiig  el 
tarthatna  (Lép :  ITük.  93).  Az  iires  hordó  kongás,  és  aszterhán 
termett  g.abona  fo,  phari.saeu»i  kérkedségeduek  jel&s  cziinerei 
(Matkó:  BCsák.  124).  Választót  fó  bor  legytm  tizenkét  hordóval 
(Szentm :  TFiú  8).  Sok  hordó  kéne  a  szecskához,  ha  az  fűig 
mind   szecskázni   akarna   (KákF :  Lev.    n.207). 

[Szólások].  Nagyob  az  feneke  az  hordójánál  (Gyarm :  Fel. 
210).  A  vendég  azt  tartja,  hogy  nem  fogadták  jó  szivvel,  ha 
[lotroha  nem  puft'adott  annyira,  mint  egy  akós  hordó,  és  a  feje 
nem  zúgott  úgy,  mint  a  szélmalom  (Fal :  NU.  303). 

[Közmondások].  Nem  ió  ó  hordóba  vy  bort  tölteni  (Decsi : 
Adag.  137). 

bor-hordó :  oenophorus  C.  [weintiager].  Bor  hordó  edény 
(Teleki :  FLél.  109). 

boros-hordó :  doliarium,  dolia  C.  [\veinfas.s]. 

étek-hordó.  Étekhordó  teái :  catinum  Nom.    403. 

fa-hordó :  calo,  lignifer,  xylophonis  Nom.'  405. 

hir-hordó :  anab.asius  PPl.  fainigeiulu.s,  famigerator  Kr. 
[zutriiger,  zv\Tscbentr;iger].  Mért  nom  adunk  valami  acélos  za- 
bolát a  liirhordó  nyelvnek  (Fal :  NE.  93).  Ezen  bosszúságért 
gyalázattal  fiizet  a  hamis  liírhordónak  (Fal :  UE.  38S). 

seres-hordó :  cupa  cerevisiaria  PP.  [bierfaas]. 

tehér-hordó :  [gerulus,  bajulus ;  la.sttrager,  lasttragond]. 
Terhű  hordó  állat  (Helt:Me.s.  121).  Tereh  hordó  (Kár:  Bibi. 
1.306).  Terb-hordó  (Káldi:  Bibi.  298).  Tereh  hordozó  szamár 
(Zvon :  Post  1.5).  Terh  hordozó  barom  (Com :  Orb.  173).  Terh- 
hordozó  szekér  (171). 

viz-hordó :  aquarins  PPl.  [wassertrager]. 

Hordónyi:  doliaris  MA.  [ein  fass  voUj. 

Hordós :  [doliaris ;  fass-].  Nagy  hordós  borokat  ÍBlvonattam, 
nagy  csévéket  a  fenekekben  beverettem  (Monlrók.  XXVII.  101). 
Hordós  és  átalagos  borokért  elbocsátja  (RákF :  Lev.  1.439). 

Hordogal:  portito  PPBI.  [nach  und  ivicli  tragen,  bringen]. 

Hordogat :  1)  vecto  C.  [nach  und  nach  tr.agen,  bringen]. 
Londra  városába  udvari  kapsira  zálog  nevében  no  borduga-sd 
kastélyodat,  kőváradat  (Fal :  NE.  24).  2)  [similis  síun  :  .■üiiilich 
sein].  A  több  ide  kacsonto  s-hordogato  tévelygések  (Megy : 
6Jaj.  IL33). 

öszve-hordogat :  circumgesto  MA.  stets  znsammenschlep- 
pen  PPB. 


1487 


HORDOZ— MEGHORDOZ 


SZÉLLYEL  HORDOZ— FEGYVERHORDOZÓ      1488 


Hordoz:  1)  gesto,  bajiilo  C  portito,  gero,  vecto  MA.  oft 
traguu,  auf  lior  aclisel  trafón  l'PB.  Keljelet  poiizuel  tele  Lor- 
duzuaii,  ezueKyiiek,  aruakuaU  el  oztyauala  (ElirC  7/  Senky  uem 
lezen,  ky  lujrílozhatiui  to  zerzetedet  (112).  Az  tellyes  uapiiak 
terheet  es  heweeth  hordoztok :  portavimas  pondas  diei  (JordC. 
416).  Myiid  az  rágalmazó  mynd  az  ereinest  lialgato  erdegflt 
hordoznak ;  eeggyk  nyelweeben,  niasyk  tj'Ieyben  (ÉrdyC.  77). 
Yglion  yo  emboriiek,  niykoron  ew  ytl'y\v.sagat\vl  foglivva  liordo- 
zaiigya  istennek  ygayaat  (576b).  Lelky  zűtnők  elót  hordoziiaak 
(555h).  Je-susnak  bélyegit  hordozom  (VirgC.  113).  Utónként 
hordozzak  (Ozor :  Cliriat.  214).  Saruiat  hordozni:  calcoamenta 
(lortaro  íKél :  Bibi.  4)  Ez  a  bizíikodás  olyan,  mint  a  széltfil 
hordoztatott  pelyh  (Piizm:  Préd.  176).  A  nielly  tollas  botot  ke- 
zében hordozott,  aval  iiti  fTibe  TróiliLst  (Hall :  HHist.  III.UO). 
Csak  a  piiszta  nevét  hordozzák  a  lelki  vitézségnek  (TKis :  Pan. 
26).  Minemű  légyen  az  antikrlstns  bélyege,  mellyet  fognak  hor- 
dozni az  fi  követői  (Illy :  Prc'd,  11.  Tart.  5).  Eőtet  a  szerenLse 
Lsak  azért  hordozta  magossan,  hogy  tőbbok  szeme-láttíra  gya- 
lázhassa (Fal :  NE.  13).  Mikor  idegbűi  nyilakat  Ixitsj'itunk  bizo 
nyos  ki-fnggeszlett  tzélia,  fellyeb  tartunk,  mert  a  uád-.szált 
maga  neheze  sebes  r5ptében-Ls  lefelé  szokta  hordozni  (Fal : 
NE.  67).  fy/.rik.ség  képpon  meg  nnnya  azt  az  embert  (a  sze- 
rent.se),  a  kit  egy  Inizomban  igen  sokáig  hordoz  maga  hátain 
(Fal:  VE.  3«6).  S)  dni-to  C.  dnttito  MA.  ofY  fiihren  PPB.  [fiili- 
renj.  Gyermek  tanéto,  hordozó :  paedagogus  Com :  Vest,  74. 
Negynen  e.sztendeig  hordozót  tflteket  a  juLsztaba :  adduxit  vos 
per  desertnm  (Helt :  Bibi.  L  aaaa2).  Az  5  iuhai  egy  paztor 
alatt  hordoztatnac  (Boni :  Préd.  211).  Igyekezic  egy  csoportban 
hordozni  az  8  juhait  (282).  Útaimat  igaziin  hordozom:  vias 
me;ts  in  coitspeetu  domini  perambulabo  (MA ;  Bibi.  1.456).  Ugy 
agyjLskocliU,  az  mint  az  6  okossága  hordozza  (MNyil :  Irt.  242). 
Kiket  nem  az  isteni  felelom  hordoz  és  vezérel  az  életnek 
ntában  (Tof:  Zsolt.  581).  Oda  fut  a  nép,  a  hová  a  többi  tódul; 
egyvele.sleg  a  támadott  hír  hordozza  fiket  (Fal :  UE.  442). 

|Szül:lsokJ.  M<j.';t  itt  h  o  r  d  o  z  a  szerencse  szele  (GyüngyD: 
Cliar.  90).  Pórázon  hordozni:  uaribus  trahere  (Dec.si : 
Adag.  84).  A  bennünk  fel-támadott  vágyódiisinkat  szájakon 
hordozzuk  [zaboliizzuk]  (Fal :  UE.  367).  Birodalom-alá  vet- 
tetett, zabolán  hordoztatik;  mert  ura  és  birája  vagyon 
(P;izm :  Préd.  2.  19).  Az  igazsi'ignak  hatalmas  ereje  zíümlán 
hordoztál  őket  (Pázm:  LuthV.  1).  Orrodnál  fogva  hor- 
doznak tégedet  (Decs! :  Adag.  170).  Hírt  hordozok: 
rumifero  MA.  Ez  chyak  hordozny  akar  benynketh  z e p 
zawawai,  soha  yg  vvege  nem  lezen  (RMNy.  111.31).  Szilid 
erkSIczlwn  kel  magunkat  hordozni  (Fél :  Tan.  457).  ó 
felségéhez  hűséggel  hordozza  magát  (ErdPorta.  72).  Soha  nem 
lészen  néked  bóczfileted,  mind  czak  az  hamuban  kel  néked 
ílne<l,  noha  orrodat  igen  fen  liordozocl  (Fort:  8zer.  K2). 
'i'udom,  hogy  kdhez  jó  szivet  hordozott,  a  13  város  dolgába 
ha  sánU-ilt  is  iLevT.  11.286). 

el-hordoz :  1)  i>erfero  MA.  [erlragen).  Az  nrnac  haragját 
el  nem  hordo/.haltya :  non  habét  vim  iram  domini  ferendi 
(MA :  Bibi.  L457).  8)  perducto  MA. 

elhordozhatatlan :  [iivsupportabilis ;  unertriiglichj.  Az  te 
fenyegető  haragod  el  hordozhatatlan  (Kár :  Bibi.  1.407). 

elhordozható:  portabilis  MA. 

kömjriil-hordoz :  circumgesto,  circumfero,  drcumvelio  C. 
hennnfiihren  PPB. 

környülhordozáa :  circnmvectio,  cinumailio, circimuluctus 
C.  circumge,statio,  liri'nmductio  MA.  umhertragnug  PPB. 

még(-hordoz :  (circumgesto ;  hemmfilliren,  umhertrRgen]. 
lloé  az  egheoz  varason  meg  hordoztathncek  as  annak  nianna 
nyakíuit  vaghuaak  (ÉrdyC.  268).  Arra  yteleek,  hogy  lo  farkon 
meg  hordoziiaak  (431b). 


I       széllyel-hordoz  :   cv  Az   basa    lewelet  zellyel  hordozzak 
I    az  falwkou  (KMNy.  U.146). 

Hordozás :  portatas,  gestatio  C.  gestatus  MA.  das  trageu 
PPB.  Hordüzá.sra  való:  vectíurius,  gestatoriiis  C.  Hordozásra 
való  szék :  ein  tragsessel  Nom.  30.  Kinek  saria  hordozására  is 
nem  vagyok  mello :  cujus  non  sum  dignus  ualceamenta  portára 
(Ilelt :  UT  A5).  FeszQlet  liordoz;is  (Won:Apol.  335).  Az  angia- 
lok    giorsak   az  Istentől  reaiok  bizot  koueLsegnek   horduzasani 

I    (Fél :  Tan.  81). 

« 

hir-hordozás  :  [famigeratio ;  anstriigerei]  (P;izm :  Kai.  1766. 
2G2.  725.  Kr.).  Mindenütt  meg  :tkasztunk  titeket  ellen&iik  való 
hamis  hirhordozáítokban  (B;d  :  Cslsk.  166). 

terh-hordozá.8  :  (das  lastlragenj.  (Helt :  Mes.  272). 

Hordozdogal :  gesto,  gestito  C.  veetito  MAI.  (oft  trageii, 
oft  fúhreu]. 

Hordozgat :  veetito,  i»)rtito  MA.  oft  liihren  PPB. 

körnjrül-hordozgat :  circumgesto  MA.  umhertragen. 

Hordozhatatlan :  ini;e,stabilis  C  im|X)rtabilÍ9  MA.  uu- 
tragbar,  \v:is  man  niclit  tragen  kauu  PPB. 

Hordozható :  vectibili.s,  poi-tabilLs,  portatilis  MA.  tragbar, 
tragsam,  Ijojueni  zu  führen  PPB.  Serpenyfl  nélkül  való,  kézben 

hordozható  font  (Com:  Jan.  167). 

Hordozkod-ik :  migro  MA.  herberge  veründem,  wandem 
PPB.  \'Lsz.szak6ltöz;im,  hüza-hordozkodom  :  remigro  PPBl.  Az  én 
portékámat  elóhoziim,  mint  az  kic  niilsúua  hordozkodnac  (Kár : 
Bibi.  n.I17).  Snk.in  Magyarországból,  sót  Bécsbíl,  ás  távúiban 
való  helyekrülls  hordozkodn;uiak  (Pázm:  Kai.  441).  Gyakran 
hordozkodó,  bolyról  helyre  keifi  jószágban  nem  gyarapod  (így) 
iKisv:  Ad;ig.  377). 

által-hordozkodik :  transmigro  MA.  (übersiedelnj. 

általhordozkodás :  transmigratio  MA.  fortzug,  forfwaii- 
denmg  PPB 

be-hordozkodik :  immigro  MA.  eine  woiinung  beziehen 
PPB. 

behordozkodás ;  immigratio  MA.  das  einzielien  in  ein 
h:ms,  darinnen  zu  wohueu  PPB. 

el-hordozkodik :  emigro,  demigro  MA.  an.sziehen,  weg- 
ziehen  PPB 

elhordozkodás :  demigratio  MA.  das  wegzieben  PPB. 

ki-hordozkodik :  emigro  MA.  auszieben  PPB. 

Hordozkodás:  migratioMA.  abzug,  fortreise  PPB.  (EsztP : 
BSzftz.  38). 

Hordozó :  gestor  C.  vector,  portaiis,  gestator  MA.  filhrer, 
triiger  PPH.  Zetczel  hordozó :  lecticaríus ;  iivil  hordozó :  sagitti- 
fer ;  toll  hordozó :  penuiger  ;  fáklya  hordozii :  tedifer  C.  T»ó- 
nak-hordozó :  lintrariiis  PPBl.  Az  inaszakatt  pedig  a  négy 
hordozók-áltál  (kik  fit  ágyastul  vitték)  mindenfelfil  keresi  Krisz- 
tust (Illy :  KrÉlet.  344). 

agár-hordozó :  [cannm  venaticomm  custos ;  ivind.spiel":ir- 
térj.  Az  ag;ir  hordozókat  ;ikarjnk,  hogy  az  gazda>«zonyiiyal 
jAnek  ki,  kopó  nem  kell  (RákGy :  Lev.  284). 

buzgány-hordozó  :  daviger ;  buzgáuy  liordozó  inas :  cla- 
vator  C.  Buzg:'uiy  hordoa'i  tok  VoftTrans  22. 

dárda-hordozó :   lanceariu-s,   telifer   PPBl.  [1.-utzoutntger]. 

fegyver-hordozó :  amiiger  C.  telifer  l'PBI.  eiváfer  MA. 
Coiu:J,'ui.  1411.  watfentriiger  PPB.  Fegyverhordozó  apród: 
armiger    MA :  Bilil.    1.227.     (KAIdi :  Bibi    246.    Gytingy :  Oiar. 


1489    GYERITA-UORDOZÓ— BE-HORDOZÓSKODIK 


KIHORDOZÓSKODIK-HOROG 


1490 


EWb.  7).  Midiin  Antónius  gyakorta  kínie  eso'  fpgjTer  liordozc')- 
ját,  bogy  (Dálii :  Flór.  320). 

g^yertya-hordozó :  ceroferariiis  Nom.'  257.   facifor  PPBl. 

halott-hordozó.   Il.ilott-hortiozó   nyoszolya  (MesésK.  32). 

hazugság-hordozó  :  migigerulus  C.  Com :  Jan.  141.  [zu- 
triiger,  verleimuler). 

hir-hordozó :  famigeiator,  anaUasius  C.  lamiger,  riimige- 
riiUis  MA.  miihrlointrager,  zeitiuigtrüger  PPB.  (KétMDipl.  144). 
Az  hamis  lúr  liordozókban  meg  kell  biintebii,  az  ftmdálőt  is 
vasban  kellene  vorehied  (RákGy :  Lev.  181). 

kard-hordozó  :  ensifer  C.  machaerophorns  MA.  Com :  Jan. 
150.  sohnerttriiger  PPB. 

kasza-hordozó  :  falcifer  C.  MA.  sensentrager,  sicheltrager 
PPB. 

kóziv-hor(Jozó :  telifér  PPBl. 

kigyó-hordozó :  serpentiger  C.  MA.  der  schlangen  tragt 
PPB. 

kométa-hordozó :  (portator  vexiUi;  standartentriiger].  Kor- 
nétahordozómat  expediáltam  (Monlrök.  XV.313). 

köszönet-hordozó  :  salntiger,  salutigemlus  MA.  der  grü.s,sG 
traget  PPB, 

lámpás-hordozó :  laternarius  PPBl.  [latementriiger]. 

léktika-hordozó :  lecticarius;  sanftentriiger  PPB. 

levél-hordozó :  tabellarius,  libelüo  G  MA  brieftrager  PPB. 
A  levélliordozó  leveleket  hordoz  (Com :  Vest.  03).  A  levélhor- 
dozó postákat  Ufildic  vala :  tabellarios  mittebaut  (Com :  Jan. 
207).  Levél  hordozó  posta :  taljellarius  Ver :  Verb  Sz<5t.  30. 
Ollyan  az  anyaszentegyház,  mint  valami  fejedelem  levele  hor- 
dozó posta  (MNyil :  IrL  66). 

málha-hordozó :  clitellarius  Nom.  60.  [packtrager].  Málha 
hordozó  ló :  eqiius  clitellarius  Nom.^  421. 

paizs-hordozó :  scutigernlus  MA.  scliildtriiger  PPB. 

rév-hordozó :  hippago  C. 

szó-hordozó :  hírhordó,  hírharang  SzD.  [famiger ;  austrii- 
ger].  Az  bugoc  ne  legenec  zohordozoc  (TelC.  369).  Efl'éle  szó- 
hordoz"5  és  maga  gondolatlan  emborektíil  oltalmaz  engem  vram, 
hogy  az  ő  Isezekbou  ne  jussak  (Piám :  KT.  326). 

szövótnék-hordozó :  liicernariiis  MA.  lychnuchns  PPBL 
(feckeltragerj. 

táska-hordozó  :  [mendicus ;  bettler  ?]  Jó  szorenczés  élted- 
ben, vduar-uyalakodó  itiuságodban,  viidok  táskaliordozó  agsá- 
godban  (FortSzer.  M4). 

teher-hordozó :  gerulus,  clitellarius  C.  bajulus  MA.  last- 
triiger.  lasttragead  PPB.  Tereh  hordozó  fiszvér:  mulus  *cUtel- 
larius  PPI.  Teher-hordozó  hajó:  vectoria  C.  navis  oneraria; 
lastschiö"  PPB.  0  jó  lovai,  mind  teherhordozó  nagy  sok  öszvéri 
iRMK.  rV.161).  Tereh  hordozó  szamár  (Kuk« :  Evang.  2).  Terli- 
hordozó  (Lá-szló:  Petr.  166.  176). 

Hordozóskod-ik :  cum  suis  reculls  traasferre  se  in  aliam 
domum  Kr.  [aiiszielien,  wiederholt  aiLsziehenj.  Mert  csak  buj- 
dasmik,  egy  helybül  más  helyre  hordozóskodunk  (Thaly :  Adal. 
1L62).  AUg  hordozóskodott  a  tengeren  túl  (Fal :  UE.  466. 
Moln :  JÉpill.  454). 

be-hordozóskodik :  immigrp  in  domum  Kr.  feinziehen]. 
Innen  már  bebordozoskodánk  az  teleli  nagy  luázba  Niindur- 
Fejérvárt  (Monlrók.  Vm.384). 

M.    NYELVTÖRT.   SZÓTÁB. 


ki-hordozóskodik :  emigro  e  domo  Kr.  [ausziehen].  A 
mezfire  kitaUarodnáii;iU,  Uiliordozóskodnának  (Bíró  :  Préd.  114). 
Legdrágább  kincsét  vállára  vévén,  úgy  hordozóskoda  ki  (Fal: 
TÉ.  670). 

Hordoztat :  [|X)rtari  curo ;  tragen  la.s.sen].  Székben  az  ház- 
nál bolyról  helyre  magamat  hordoztatom  (I^evT.  11.369).  Az 
vasat  hordoztatta  ö  kegyelme  véllem  (tíér :  KárCs.  IV.465). 

HORDA :  (grex,  caterva ;  hordó].  Mert  pogan  hoi-dajal 
benne  ki.altatia,  [hogy]  8zfl.szek  virágokat  mind  rabságra  hajtia 
(BáthBúcs.  2). 

HOBH :  [angnstiao  locorum ;  pasa,  engpass).  Ascendit  (méta) 
per  hurh  (így]  (ZichyC.  I.IO).  Ilorhftv  locus  1268  (Wenzel  Hl. 
191). 

Horhágy:  c«  A.scendendo  quoddam  znrduk  vei  horhag; 
transito  iiiso  horhag;  super  ipsum  horhag  suut  diiae  metae 
terreao  1267  (Wenzel  111.174—176.  RMK.  11.422).  Qnidam  mon 
ticulns  keyliholm  vocatus  jnxta  íjuem  ast  (jnoddam  horhag  1270 
(CodPatr.  V1.179).    Monticulus   Horhagh  1347  (ZichyC.  U.241). 

HORHAD? 

még-liorhad :  (incurvesco ;  kntmm  werden).  A  világi  gyö- 
nyörűségre tai'tozfí  dolognak  kivánságatul  meg-szíinnek,  minek- 
eI5tte  meg-róvid&Ine  az  ezüst  kitel,  az  az,  mig  hátad  gerénczé- 
ben  lév5  velőnek  el-száradisa  miatt  hátad  geréncze  meghor- 
hadna  [meg-horgadna  ?)  s  meg-g5rbíílnél  és  szomoraan  járnál 
{SzathmtCent.  336). 

HORHAIí  I  HORKAN  ?] :  l'remo  (aufbrausen).  Myre 
horhanaanak  (Iremuerunt)  pogaanok,  oes  neepek  gondolaanak 
liewsaagokaf  ?  (FestC.  313).  fVü.  HORTYAN) 

HORNYOL :  crenam  incido,  strio ;  kerben  maciién,  siialten 
macheu  PPB.  Hornyolt  o.szl()p:  columna  striata  PP.  Ebenmn 
fából  hornyolt  kópiáját  meg  rázván  (Fal :  TÉ.  638). 

meg-homyol:  crenam  incido;  kerbe  oder  spalt  an  der 
schreibfeder  machen  PPB. 

HOROG :  imcns  C.  liamus,  harpago  MA.  uncinus  PPBl. 
(liaken,  angel].  Kúton  való  horog:  harpa.\  MA.  *Üst  horga, 
mellybe  az  üstöt  aka.sztják  a  t(iz  fBlíitt :  liama  PP.  Horogal : 
armilla  NémGl.  344.  Almaknac  horgán  vonnan  ^eh-elmeket 
bfinSsSknee  (BécsiC.  212.  227).  Hoé  megne  gonozbehuc  Sket, 
men  a  tengerre  es  vesdmeg  a  horgot  (MünchC.  46).  Ho*  meg 
ne  tantoi-oyczok  Inakét,  meny  el  a  tengherre  es  vesd  be  hor- 
godat (JordC.  409).  Horogba  ees  zabolaba  wnokyk  alokatb  meg 
zorohad  (KeszthC.  72).  Az  kovuyvek  akadanak  az  horogba 
(DomC.  9ö).  Faárkok  mikenth  haatra  baytoth  horgok  (SándorC. 
38).  Nest  suba,  aranios  horogj  raita  (RMNy.  n.67).  Horgot  vet- 
nec  a  vizi-c  (Helt:  Bibi.  IV.36).  Horog  kin  az  eledelt  mardos- 
.sac  az  halac  (Bom:  Préd.  241).  Szigonios  horog  (Mel;  Jób.  100). 
Ki  vonhatod  e  az  czethalat  horoggal?  (Kár:  Bibi.  1.538).  Egy 
íireg  vas  horog  (Kadv:Csal.  11.396).  Lábkapc)  horog  (MA:SB. 
355).  Lólábkaiió  horog  (356).  Nyólcz  mat  lé  vágának,  némellyé- 
ket  horogra  vétenek  (Petlió:  Krón.  42).  A  fel-fűggesztó,  állétó 
font  a  gyapjú  mivesek  serpenyő  nélkül  való  kézben  hordoz- 
ható füutya:  mellynek  edgyik  részé  felől  tsak  a  fontot  nyomó 
horga  vagyon,  másik  felől  a  terhe  (Com:  Jan.  207).  Az  egész 
há-styákra  horog  és  párkányozó  kövek  kévántatnak  (KolTört. 
402). 

(Szólások].  Ha  igyekezfink  valamire,  rejtett  horga  ki  ne  tes- 
sék szándékunknak  (Fal :  UE.  385.  425).  Mikor  kilátszik  álnok 
horga,  .se  keletek,  se  böcsületek  (438).  Ha  jól  veszed  fel  (ezt  a 
letzkét)  tapasztahú  fogod,  hogy  vagyon  horga  s  haszna  (439). 

(Közmondások].  A  mely  fából  horog  akar  lenni,  idején  a  föld 
felé  nyői  az  (Kisv:  Adag.  104). 

94 


1491    ARANY-HOROG— FÉLRE-HOKGADOZIK 

arany-horog :  hamus  aiireus  MA.  [goldene  angel). 

(.Sziililsokj.  *Arany  horoggal  liorgiszni:  aiireo  piscviri  liaino 
(Decsi :  Adag.  95.  MA).  A  biró  szivét  arany  horogra  fogiii  (SzD: 
MVIr.  IG). 

halász-horog :  *i)iscariiia  hamiis  PPBl.  hamiis  pi.scatorias 
Ki-,  fangel].  Halfugó  horog:  haiiias  C.  Varsával,  hahisz  horog- 
gal halisz  (C'oiu :  .Jaii.  81). 

Horgad :  inciuTe.'iCü  MA.  sich  biegeii,  kriuiim  werden  PPB. 
Jesiis  horgadua  megiSu  a  mezarzokra  a  nohez  kereztfa  alat 
(We.szprC.  96).  Mennél  tovább  él  (a  sas),  az  orra  mind  hova 
tovább  le-felé  horgad  (Ml.sk:  VKert.  282).  Meg-tisztul  a  te  ki- 
ván.s;igod,  mely  sokszor  magára,  és  egyéb  toremptet  állatra  hor- 
gad (Piizm:KT.  205). 

alá-horgad  :  deorsiuii  turvor  Kr.  (.'iich  noigen,  .sich  beugen). 
Annyi  törhet  nem  rakhatnak  a  pálma  gerend;u-a,  hogy  alá-hor- 
gadgyon  (Pázm :  Pi-éd.  472). 

be-horgad :  [inturvor ;  sich  einwiirts  krümmon].  Behorgadt 
.szarvú :  varus  C. 

el-horgad :  [defloctor ;  .sich  wesHendcn]  Nehéz-is,  nem  i.s 
illik  egy  álUdlyában  a  tőirinU  ol  horaatt  met;  hitt  |i«rsnasiót 
erőltetni  (Fal:UE.  389). 

elö-horgad.  EW-horgadt :  prot^uvus  PPBl. 

fólre-horgad :  ad  partém  flector  Kr.  [sich  .soitwiirts  wmi- 
den).  El-tekéllett  .szándékárul  félre  nem  horgad  (Fal:UE. 
380).  A  praktik.a  és  sárii  szokíls  soha  sem  teheti  igyenessé 
ezeket  a  férő  horgadott  vakmerS  istentelen  mondásokat  (Fal : 
NE.  18). 

föl-horgad.  Felhorgadt  orni :  rosimus  C.  Fel-fiti'ilt,  fel-hor- 
gadt  orrú  :  siló  PPBl. 

ki-horgad :  (sich  .amvviirts  krümmon].  Kihorgadt  szárú : 
valgus  C 

le-horgad :  [deorsiun  cnrvor ;  sich  neigen,  sich  beugen].  Lehor- 
gadt vén  embor:  sllicernium  PPBl.  Földre  lo-horgadt  ember, 
meggörbetlett :  cernuus  PPl.  Az  leléc,  mél  zomoro.sagtan  vaéou 
a  gonossagnac  nagsagan,  lehorgadna  iar  (.Béc.siC  loii).  i-^  hor- 
gattam,  cs  igen  le  niomattattam  (Szék:  Zsolt  36).  Gyá^isban  jár- 
tam lehorgadva  (M.\:BibI,  \M7). 

meg-horgad :  incurvesco  C.  MA.  sich  biegen,  krninni  wer- 
den PPB.  [sich  beugen,  neigen].  Myiid  vogyg  meg  horgadeek, 
naponkeeth  zomorwhvan  megyek  vala  ^Ke.szthC.  92).  Een  tes- 
temnek terheewol  meg  horgadottol  yaaruk  (FestC.  391).  15^ 
ncn,  ky  az  ^  liatabmi  megh  horgát  (KazC.  94).  Az  aszszonyi- 
álat  meg  horgadot  vala:  uiulier  er;it  inclinata  (Holt:  ITV.  SS). 
Az  augusfcd  confossiónak  meg  horgadott  tjuiit;isa  (P;izm :  Kai. 
325).  Fejet  hajtsunk,  és  meghorgadgyunk  a  vén  emboroWtt 
(Pázm:  Préd.  217).  Hog  meg-liajolhassunc,  horgadhassunc  (Cxjin: 
Jjm.  49).  Nyomorultá  Iiitten\  és  igen  meghorgattam;  jáiok  mint- 
egy meghorgadott  lUly:  Préd.  II.2t;i).  Nincs  ogés.ség  a  te.steni- 
lien ;  megháborodott  a  szívem,  és  igen  nieghorgattíim  (Csi'izi : 
Síp.  463).  Meghorgattam  a  köszvénytől  (lÁszló:  Potr.  193). 

vissza-horgad.  Visszaliorgadt :  reflexiis  MA.  zurückgebo- 
gen  PPB 

Horgadáa :  indiuatio  Kr.  [bieguug,  kriimmungj.  Isten  az 
erntwil  igyouoscn   teremtette ;   semmi   bfinUk   liorgadása  nem 

v.'ilt  benne  (Pázm:  Préd.  929). 

Horgadoz-lk :  curvesco,  incurvor  Kr.  [sich  wiederliolt  krilm- 
men).  Bolond  világ  ez,  nem  jár  ogy  nyomban,  hanem  ide  s 
amoda  horgadozik  (Fal :  NE.  6). 

fólre-horgadozik :  declino  Kr.  (sich  öiter  seitwarts  wen- 
den,  wiederliolt  au.slonkon].  Ha  isten  után  fogtak  fegyvert,  v(v 


HORGAS-MEG-HORGASIT 


1492! 


szik  jatalmát,  ha  félre  horgadozott  szándékok,   másut   fizetnek  | 
érette   (Fal:  NA.  221).  Ditséretes,  méltó   dolgokban    foglalatos- 
kuljál  emberül,  hagyj  tjékét  minden  félre   horgadozó  sz;uidék- 
nak  (Fal:  BE.  594).  Elíl  vett  útjában  se  nem  tántorog,  se  félre 
nem  horgadozik  (607). 

HORGAS,  HORGOS:  1)  curvu.s,  incurvas,  flexuosus, 
intíoxus,  iiLshmatas,  jirijuatus,  uncus,  adimcus,  obuncas,  uncuui- 
tus,  repiuidus,  obliquiLS,  transversiLs,  limus,  praviLs  C  uncu-s, 
aduncus,  hamatus  MA.  kriunm,  gebogen,  eingebogen  PPB.  Hor- 
gas homlokú :  curvifrons ;  horgas  lábú :  cm-viiies  MA.  Horgas- 
.szablya:  harpe;  horgas  csatorna  módgyiira  csináltatott:  imbri- 
catiLS  C.  Horgas  fogak  :  dentes  uicinati ;  horgas  köröm :  uugvis 
falcatus ;  horgas  orr :  nasus  aijuiünus,  rostriun  PP.  Horgas  orr, 
mint  a  sasnak :  nasus  *aduncus ;  horgas  szablya :  acinares  PPl. 
Horgas  orrú :  rostro  *obuuco  PPBl.  Az  ygassagrol  el  luiylot 
horgas  wt  erek  halárra  vyzeu  (ÉrdyC.  388b).  Liliunmak  horgas 
leuelein  értetik  az  zent  alazatossagh  (KazC.  144).  A  mi  horgas, 
egyeue.ssé  leszen:  enuit  prava  in  directa  (Helt:  UT.  Pl).  Kezei 
ás  lábai  horgossoc  valiuiac  (könyves  Kálmán  királynak,  Helt: 
Krón.  45).  Mostan  ez  értelmeskedóket  szóllítom  meg,  az  kic 
az  ravasz  okoskodásra  adgyác  magokat,  és  az  Aristoteleaiec 
mondiLsit  horgas  tekeréssel  oda  akarnác  feszíteni,  hogy  az  lel- 
kec  halliatatlanságát  tagadgyác  i  MA :  Tan.  22;.  Nem  gondolnak 
vélle,  horgason  es.séké,  vagy  igyenassen  káromkodó  b'tiigé.sek 
(P.ázni :  Kai.  229).  Minden  hegy  és  halom  meg-alíiztatik  is  a 
iiorgasok  igyenessé,  és  a  darabosok  sík  útt;i  lesznek  (Piizm  : 
Préd.  76).  Horgas  fog  (Zrínyi.  1.179).  Orra,  körme  horgas  (II.  Ui. 
A  vaklyos  horgason  néz:  oblique  (Com:  Jan.  54 1.  Horgas  vasii 
kampók,  csáklyák  (146).  Egyenes  vonások,  nem  horgassak  avagy 
poréczessek :  non  ciurae  aut  .spirales  (164).  Jó  szerencsé.sé 
valaki  ?  ne  horgas,  tekerg5.s,  kandal  szemekkel  nézzed :  fortu- 
natiis  est  aliquLs  ?  ne  limis  oculis  aspice  (202).  A  linia,  vouyás 
igyenas  avagy  horgas,  görbe :  linea  est  recta  vei  curva  (Com : 
Vast  7).  Csőg&s,  bogas,  horgas  fák  iHall:Paizs.  58).  Kinek 
kezében  edgy  igen  nagy  iiorgas  kasza  vagyon,  ennek  az  5 
neve  halál  iTKls;  Pan.  64),  Vargának  való  horgas  kés  (Vect- 
Trans.  20).  Horgas  ut  (Derk:ÖÉlot  8).  S)  [menda;  fehlerj. 
Horgiust  mondott  és  hazugságot  fogott  a  szent  ira.sra  (Matkó: 
BCsák.  4iiO.  218).  Sokat  kedvez  kiki  magának;  innen  vaimak 
a  dolgoknak  Ítélésében  sokféle  horgasok,  és  a  meg-báiitásoknak 
mindenkori  okai  (Lilszló:  Petr.  151). 

[Közmondások].  Nehéz  az  horgasból  egyenest  czinálni  (Deisi : 
Adag.  169).  Az  beszédnek  az  igyenessé  jó,  s  az  mankónak  az 
horgassá  a'ázni :  Kai.  153.  Illyef :  BCsTomp.  296.  SzD :  MVir. 
264).  A  mankónak  az  horgasa  jó  (CzegI:  MM.  188). 

hóri-horgas :  longurio  Kr.  [hochbeinig,  langbeinig].  Hóri- 
horgas n.agy  inas:  caliga  Ma.\imiui,  (^ementis  Aegypti,  Colo6.si 
niagnitudine  (Decsi:  Adag.  3.  186).  Hoszszu  lábú  horihorgasoi' 
(Com:  Jan.  55).  Nagy  bori  horgas  buta  philisteus  (GKaf:  Válts. 
L325).  Hórihorgas  padláb  [magas  emberre,  gúnyosan)  (Thaly: 
VÉ.  n.256). 

Horgas-borgaa :  flexuosus  C.  MA.  (knimm,  vielfáltig  ge- 
krüinml].  Egyenetlen,  azaz,  hegyes-vfilgyas,  horgas-borgas  (Pázni : 
Préd.  86).  Horgas,  horgas  mondásidat  markodban  kapuáun 
(Bal:  Csisk.  185).  Horgas  horgas  testű  teve  (CzegI:  Sión.  414). 
Horgas  borgas,  tekervényes  kóvetkezésvel  bizouyitúnk  (GKat ; 
ViiTls.  1.333).  Horgas  Itorgas  utak  (Fal:  JegjT.  934).  Díitzögflii, 
tsoportus,  tsavargós,  horgas-borgas  út  (SzD:  MVir.  452). 

Horgasit :  hamo,  ciirvo,  aduuco,  incurvo  MA.   krümmen, 

biegen  PPB 

meg-horgasit :  concurvo,  recun'o,  incurvo,  ciu'vo,  hamo, 
limo,  aduniü,  inilecto,  detlecto,  obliquo  C.  krümmen,  biegen 
PPB.  Az  ow  halAkat  myndonha  meg  horgaseychyad  (Komj: 
Szl'ál.   85).    Az  itelehiec  igyenességét  régen    meg  horga.sétotfa 


1403 


MEOHORGASItAS— MEXJ-HORGASrr 


HORGASZTrAs-noifnÉ 


1194 


ibeimec  a  mi  elloiifiiK'  való  gjíilSIséK  (Tel :  Fel.  18).  Meméjo 
'apy  egy  haja  w-ilát  mff;  horgasítaiii  (MA :  Scult.  140).  A  lálma 
a  ha  meg  hoigasittatik,  anuál  en'isscbben  magassan  igyekezik 
i5ni  (Com:  Jaa  22). 

meghorgasitás  :  innirvaKo  MA.  kriimmiiiig,  biegimg  PPB. 
üaoort.H  cl  liaijliattH  az  o  alsó  foléneo  iiieyhorga.'iításílt  (Cori> 
..íramiii.  10:}). 

Horgasítás  :  flexus,  floxiua  C.  curvatío,  inflexió  MA.  Uriim-    ' 
nmig,  biegiuig  PPB. 

Horgasod-ik :  curvesco  MA   krumm  worden  PPB. 

még-horgasodík :  eurvcsco  MAI.  pamio  PPBl.  [sich  kriim- 
iien]. 
Horgasos :  kebeles ;  siuimsiis  Major :  Szót 

Horgasság :  curvamen,  cun'atura,  flexió,  obliijuitas,  |ira\'i- 
as  C.  cumta.s  adimcitas  MA.  pravita-s  PPBl.  bug,  krümmuiig, 
triimme  PPB.  [sehiefbeit].  Mariának  seraeyben  spmm\-neuie 
nmyorgas  aiiagi  horgassag  nem  volt  (CoruC.  53). 

Horgasul :  ciuTresco  C.  krumm  werden  PPB. 

még-horgasiü  :  ineui-vo  Kr.  [sich  krümmen).  (Csiízi ;  Tromb. 
.59.  Kr.). 

1 .  Horgász :  hamiota  MA.  MAI.  [anglerj. 

2.  Horgász :  1)  hamo  piscor  MA.  capto  anmdine  plsce.s, 
lisces  *veIlo  ex  ai^ua  PPBl.  mit  der  angel  flschen  PPB.  Hor- 
:á.szók :  lianiiotae  C.  *Horoggal  ablakon  horgászó  lopó :  fnr 
mciiiariug,  hamularius  PP.  2)  [capto,  venor ;  suchen,  jagen, 
lachjagen].  Miért  jársz  az  árnyék-után  ?  mit  horgászod  a  sze- 
eket?  (Pázm:  Préd.  94).  Ittis  heiában  horgásztál  (Zvon:  PázmP. 
4).  Az  könyveken  pinzt  horgásznak  (MouOkm.  X1X.17).  Beszé- 
lében  való  kedvességet  kapdos,  horgász,  keres  (Com :  Jan.  162). 
w.  Ágoston  könyvében  horgásza  (Matkó:  BCs.ák.  41.  226).  Kik 

íilági  jókat  horgászszák  (Hall:  HHLst.  11.219).  Némellyek 
nőd  nélkül  horgásznak  a  böcsületben  (FalrNK  31).  Ha  ebbfll 
adászod,  horgászod  finom  bScsületedet,  merem  mondani,  még 
ddig  se  a  böcsiiletnek,  se  a  gyalázatnak  igaz  képével  nem 
smerkedtél  meg  (Fal:  NU.  305).  Az  hívság  tündér  kepékkel 
ádzadozik  elíttök,  és  szeleket  horgásztat  vélek  (Fal :  BE.  596). 

[Szólások).  Aranyhoroggal  horgászni:  am'eo  piscari  hamo 
Decsi:  Adag.  95.  MA). 

ki-horgász :  expiscor,  admieis  ungvibus  extraho  Kr.  [heraus- 
ingeln).  (Com:  Jan.  18,5). 

Horgászás :  piscatns  hamatilis  PP.  das  fischen  mit  der 
uieel  PPB.  [angein].  Emberek  kedvének  horgászása  (Tob :  Vi- 
raszt.  20V 

Horgászt :  curvo,  incurvo,  flecto  Kr.  [beugen,  krümmen]. 
!<yak  sngorétva,  horgasztva  iár  (Com;  Jan.  54). 

alá-horgaszt :  [declino,  deprimo ;  abwárts  wenden,  nieder- 
;hlagen].  Ala  horga[s]ta  semeldeket:  supercilia  depressa  NémGl. 

i76. 
föl-horgaszt :  [sursum  cnrvo ;  anfwarts  krümmen].   Mikor 

ízt  mondám,  hogy  az  aszszonyi  fS-rend  reá-visellye  magát,  nem 

az  vala  szándékomban,  hogy  fel-horgassza  orrát,  S.szve  rántzozz;! 

liomlokát,  borzassza  szemöldökét  és  valami  savanyót  htmyoritson 

tFal:NA.  187). 

lé-horgaszt :  [inclino ;  beugen].  E16tt5c  magad  le  ne  hor- 

gazd  iB<jrn :  Ének.  82). 

még-horgaszt :  pando,  inflecto  C.  [sich]  biegen,  biicken 
PPB.  Meghorgaztattauac  ez  vilagnac  halmi:  incurvati  sünt  col- 
les mundi  (BécsC.  273).  Hatokat  meg  horgazyad:  dorsum  eorum 
incuna  (KeszthC.  193).  Meg  horgaztaak  een  lelkemeth:  incur- 


v.-iverunt  animam  moam  (165).  Szomorkoduan  meg  horgaztoni 
niagamot  (Szék:  Zsolt.  32).  Meg  horgasztuau  m.-igat,  imadgya 
az  őntílt  boriut  az  puszbibau  (EsztT:  IgAuy.  85). 

Horgasztás :  inflexió  C. 
Horgaszthatatlan :  inflexibilis  C. 
[Horgit] 

meg-horgit :  [flecto ;  krümmen].  Megh  horgéttya  sz6m8I- 
dSket  (Lép:  I^ük.  1.233). 

Horgocska,  horgaeska :  hamnlus  C.  MA.  kleiue  angel 
PPB.  Cliinaly  ötucn  arany  horgotskatis :  circiilos  aiu-eos  (Helt: 
Bibi.  I.  Oo3).  Czinally  ötven  arany  horgoczkákat  mindenie  kár- 
pitra: ansulas  (MA:  Bibi.  1.72).  A  ruhác  kaptsockal,  horgats- 
káckal  frizettetnoc  <wzve  (Com:  Jan.  100). 

Horgol:  I)  inunco  MA.  mit  einem  haken  hineinzieheu 
PPB.  2)  [incliiior;  hinneigen].  Még  azoktól  is,  kiU  Ferdinánd- 
hoz vonnának  és  horgolnának  is,  király.ságra  választatott  (Szjil : 
Krón.  12).  A  szamosujvári  vitézlő  nép  is  imezeknek  példájokra 
horgolván,  perseverábaak  vala  (348). 

vissza-horgol :  [revertor ;  zurückkehren]. 

visszaliorgolás.  A  kik  a  fejedelemhez  visszahorgolásra 
elkészíttetett  elmével  volnának  (Szál:  &ón.  448). 

[Horgul] 

meg-horgul :  incurvor  Kr.  [zidi  krümmen]  (Lipp:  PKert.  I. 
174.  Kr). 

HORPAD  :  deprimor,  cavor  PP.  niederwarts  gedrückt  wer- 
den PPB.  [eingedriickt  werden].  Horpadni  kezdett  a  vas  derék 
testeken  (Fél:  Tan.  23). 

be-horpad:  concavus  fio  SL  in  cavum  d«hi.sco  Kr.  [eine 
vertiefnng  tjokommen].  Az  kémen  kev  legottan  be  horpada 
(ComC.  299.  Pethö:  Krón.  38). 

ki-horpad :  [convexiis  fio ;  sich  auswarts  krümmen,  einen 
höcker  bekommenj.  Háta  ki  horpadot  vala  (könyves  Kálmán- 
nak Helt:  Krón.  45). 

le-horpad :  [deprimor,  cavor ;  sich  .senken,  einfallen).  Oda 
semmit  .sem  szabad  ragasztani,  a  hol  az  artza  valami  kis  völ- 
gyetskére  le  horpad,  mert,  mint  a  poéták  mondják,  ott  lakik 
az  Ámor  (Fal:TÉ.  798). 

HORPASZ :  I)  csappant,  éhség  miatt  lelohadt  SzD.  ema- 
ciafiis,  extpnuatu.s,  macer  Sí.  [aligemagert,  magerj.  Ne  úzd  el 
azokat  a  legyeket,  a  kik  már  jiil  laktak,  mert  azok  helyett 
más  horpaszok  jönek  (Hall :  HHist.  11.79).  Horpa.sz  és  ösztövér 
tehenek  (Matkó :  BCsák.  2).  Esztelen,  horjiasz,  záp-,  orbántzfogta 
eszfl  (SzD:  M\'ir.  133).  2)  [ingven;  lende).  Ug>'an  keményen 
meg-szorétván  a  két  hoi-paszat,  motskos  szókat  okádozodik  (Pós: 
Vála.sz.  20.   Gyöngy  ;Oip.  41). 

HORPASZT  {holypafzl  Kem:  Élet.  1101:  deprimo,  cavo  Kr. 
[eindriicken,  vertiefen]. 

be-horpaszt :  tv  A  kit  (a  madarász)  az  ö  tántzára  vehet, 
bizony  annac  kitépi  a  szárnyát  és  be  horpasztya  [így]  a  feiét 
(Helt:Mes.  86). 

HORTYAN:  ronchum  excito  Kr.  [schnarchen]. 

[Hortyant] 

meg-hortyant-ja  magát :  cw  Meghortyantya  magát  a  tók 
(Pós:  GBot.  5).  De  mikor  illyen  módon  declaralná  a  dolgot  a 
Summás  Válasxtétel,  meg-hortyantá  magát  a  Bonásus  (Pós: 
Válasz.  131).  Magát  meghortyantó  és  nagyokat  fo.só  (Sámb:  3FeI. 
737). 

HORTYÉ :  [ronchus,  stertor ;  das  schnarchen].  Naé  hortié- 
ual  alusznak  (Mel :  Jób.  79). 

94* 


1195 


IIOKTYOG— HOSSZ 


HOSSZÁ— HOSSZÚ 


U'' 


HORTYOG  (kiUyogisI  Gyöngy:  Cup.  18):  ronchisso,  ster- 
nuto  C.  h-tarto  MA.  sclinarchen  PPB.  [röclieln].  Hortyogva  alu- 
szom, alva  hortyogok ;  sterto  C.  Urvnk  aluwaii  hortyog  (SáudC. 
27).  i^gweu  az  niagaj*  kerezt  faii  kenywes  zemeyddel,  hor- 
thyogo  torkayddal  (ThewrC.  21 1).  Markalf  szimyodek  es  kezde 
hortyogni  (SalMark.  17).  A  ki  a  bolondiiae  szól,  a  hortyogó 
emboriiec  szol  (JézusSir.  F7).  Illy  reáiic  hortyogó  ellenséget 
mint  kellyen  meggyőzni  (MA :  Scult.  253).  Guttur  stertit :  a 
torok  hortyog  (Com:  V&st.  35).  Uékételenöl  bombSg,  hortyog, 
haragszik  Sámbár  (Matkó:  BCsák.  260). 

Hortyogás :  rhonchus,  .stemnatio,  stertor  C.  rhonch'issatio ; 
das  schnarchon  PPB.  Tetete  magát  igen  melyen  alonny  hortyo- 
gasanal  os  zug.xxaual  (VirgC.  82).  Az  6  (ló)  orránac  hortyogása 
(Kár:  Bibi.  1.537).  Az  halálhozó  álombéli  hortyogás;  stertor 
letalis   (Com:Jan.  211). 

Hortyogdogál :  [stenmto ;  schnarehen].  Hortyogdogalva 
aluddogáluac  (MA: Tan.  158). 

Hortyogó :  stertor,  rhonchissator ;  schuarcher  PPB. 

HORVAS :  (?)  Pervenit  méta  ad  fiuem  [viae]  Horaasuth 
vocatae  1275  íCodPatr.  IV.54).  Locus  Hornasegres  1371  (ZidiyC. 
ni.419).  Horv.-Ls  fejű,  szabad  nyelve  vagyon  (LevT.  11291). 

HORVASZT 

ki-horvaszt :  [excido,  o.Kstirpo ;  anshauen,  entwurzeln].  Az 
újonnan  plántjilt  Hatal  kevés  ütközettel  a  földbfll  kihorvasztatik 
(niy:Préd.  1.352). 

HÓStát  (Afl/^siaítyát  Görcs:  Máty.  52.  Helt:  Króu.  ü.  hontál: 
suburbium ;  vorstadt  Noui.  2S,  hosta  C.  hostáduc,  hostaggyai  Kár : 
Bibi.  11.134.  /ió.síá<;ban  Zrinyi:  ASyr.  53.  hóstád  PP.  hostáncz 
Thaly:Adal.  11.319.  kwdal'  JordC.  193.  31G.  az  osthathm  LevT. 
1.15):  síiburbiimi  Ver.  MA.  PPBl.  vorstadt  Adánii:Spr.  PPB. 
Hóstátban  lakó :  anteurbanna  PPl.  Hostak  :  snbnrbia ;  hostabeli : 
.subnrbanus  C  Paranczollyaa,  hogy  az  lenitaknak  teegyenek 
reeztli  ew  erok.seegliekbSl,  vara.sokath  lakodalomra  ew  hwstaly- 
wal  (így] :  urbes  ad  habitandum  et  snbnibana  eorum  (JordC. 
193).  Halhwau  ogeez  vara.sük  ew  hwst'Uyvval  (316).  Miajron  a 
varosnac  hostatfa  elJt  eliM  találta  volna,  legottan  meg  vacnla 
(DebrC.  568).  Gommorranak  hostatfabol  f  nekik  zoleiek  mér- 
ges z8lő  (DöbrC.  255).  Közel  Colosnárhoz,  czac  nem  a  lioff- 
•statba  (Helt:  Krón.  6).  Sáronnak  minden  hó.státitian :  in  cunctis 
suburbanis  Sáron  (Káldi:  Bibi.  356.  357).  A  varasdi  hóst.'itban 
(Pethó:  Krón.  151.  242).  Kaptác  az  városokat,  és  azoknai:  hós- 
tátit:  et  subnrbana  (MA:  Bibi.  1.206).  llostátockal  (subnrbiis)  a 
víiros  széleséttetic  (Com:  Jan.  123).  Beérének-  azért  Poz.'íony 
hóstátjában,  sziilhis  mutíittatték  kiv(íl  egy  majorban  (Tbaly :  Adal. 
1.26). 

Hóstáti :  suburbauus  PP.  PPBl. 

HOSSZ.  Iloszsza :  ejus  longiim,  ejiö  longitudo  MA.  liinge 
an  etwas  PPB.  Ky  fezj-tenek  kerezt  fának  hozyba  es  zelero 
(GilmC.  105).  Valiara  adak  a  koroztfat,  melynek  hozza  tizen- 
iltíd  lab  nyomni  (WeszprC.  95).  Mikoron  kct  szántó  fSIdni 
hosz.szára  egymáshoz  volna  a  kot  sereg  (Holt;  Krón.  88).  Szent 
Simont  hosz.sz;ira  kettő  fSroszlettec  illult:  Bibi.  I.b3).  A  hoszsza 
haroms/jiz  .songnyi  legyen :  trecentornin  cubitorum  érit  longi- 
tudo arcae  (C3).  Szakaszszatoe  liuszoníit  ezer  sing  tildét  hosz- 
szábmi,  és  tiz  ezért  széltében  (Kár:  Bibi.  11.151).  Négy  szegle- 
tessen hosz.sz;ira  szíVz  .szilz  ember  íillyfin  (Zvon;  Post.  1.551). 
Azzal  torjaiztették  szélit  hoszát  tudomiinyoknak,  hogy  a  romai 
eirlRsiílt  sok  hazugságokkal  gyiilöltették  (Pílzm;  LuthV.  123). 
Szélire  haszszára  mely  hertolen  nSve  (M.itkci:  BCsák.  7).  A 
hiizjnn  négy  kí  falból  áll ;  azon  egy  fa  tjibh'us  ablak,  azon  a 
szél  mind  szélire,  mind  lioszszára  bejöhet  (Mik :  TörL.  21).  A 
peírt-zselymet  nem  bos-zsz;ira  metéli  (Szakácsmeat  13).  Nyargal 
a  tábornak  ho.sz.szi'tn  (Kónyi:  lUtoui.  35). 


Hosszá :  [din ;  Umge,  lange  zeit].  Kibeu  mikoron  hozia 
getrettetnec,  é^mast  onzollakuala   erSfisen  megbalnioc ;  in  qna 

cum  din  cruciaratur  (BécsiC.  8Gj.  Nem  oknalkfl  halastotta  hussji 
ediCSsegSs  g6m5lc6t  (TelC.  30). 

Hosszáig :  cv  Az  hozaigh  való  tyztasagb  birtas  hasonlatos 
az  zyzeseghez  (VirgC.  30).  A  hos,saiglau  való  keuaiiat  buzgo.s:i- 
güsban  zerettotueyec  (TelC.  31).  Mikor  eső  vagyon,  ee  eróssuu 
eszic  az  Sker,  hoszszáig  tart  az  es6  (Cis.  G2). 

HoBBzadaltnas :  prolixns  Kr.  [láng,  langwierigj.  Meg  nem 
unakűdik  a  hussziuialmas  váriísban  (Fal;  UE.  395). 

Hosszányi:  [alicujus  longitudiuis;  von  eiiier  gewissen  liingej. 
Az  egész  teleken  hosszányi  kertem  légyen  (liethl:  Élet.  I12Ö2). 
Mikor  egy  szanlo  told  hoszszanyi  voliiauac  Ephratatol  (Helt ; 
Bibi.  L  R2).  Oldala  80  hold  fSld  hoszszányira  volt  (&U:SB. 
261). 

Hosszas :  [longus,  valde  longusj  prolLxuí ;  láng,  láng  und 
breit,  w eitliiuftig  PPB.  Hosszas  nyavalya:  morbus  tenax  PP. 
ErSsés  lioszszas  tiltó  lovok  mindnyájoknak  (Hall:  HHist  111.114). 
Hoszszas  pamiszoknak  végét  nem  várhattJi  ember  (175).  MidAu 
várná  az  gyertyáknak  meggyujtá-sát,  ho.s.sza.son  nem  akartak 
azok  meggjtilni  (ErdTörtAd.  1.19).  Ugyaucjíik  fogason  viseli 
magát  az  hosszas  es  unalmas  tél  (Monlrók.  XVIIllűX  A  ki- 
rályné a.sz.szonynak  friss  életet,  hosz.szas  országhist  (Biró:  Préd. 
C2).  Hosszas  tnredelem  (Fal :  Jegjx  934).  Holdban  ha  lakuak-o, 
vagy  az  csak  puszta  föld,  gömbölyű,  vagy  hosszas  ez  és  amaz 
Míülá  (Orczy:  KöltH.  56).  Valylyou  hoszszas  lesz-e  híretek, 
nevetek?  (85). 

Hosszasit:  prolongo,  protraho,  produco  Sí.  (verlangem). 
Életem  meglio.«z,szasittatott  (Bar;  LPar.  92). 

Hosszatt :  I )  per  longum  Kr  [liings,  entlangj.  Utcza  liosz- 
.szat :  per  longum  plate;ie,  per  totam  ipia  patuit  piateam  (Vajda : 
Kriszt.  U.181.  Kr;  2)  [longitudo:  lange,  langseite].  Ha  az  kert 
hoszabb,  hogy  sem  mint  szélesebb,  hoszattával  nap-keletrSl  uap- 
nyűgöt  felé  fordittassék  (Lipp:PKert.  1.12). 

Hosszattába :  per  lougitudinum ;  uacb  der  liinge  Pesti : 
Nom.  91.  Hollót  vesz.sze  mayd  hiisz  férfiú,  egy  f^l  szántó  fJIdni 
hoszszatábau  (Helt :  Bibi.  11137).  Az  ló  kapta  feteyét  valami 
rézzel  sfisd  meg  háiom  hellyen  hoszszatába  az  körmére  alá 
(Cis.  P).  Magiar  országot  Ls  mind  ho.szszattab,i  elrablanák  (TörtT. 
IV.222).  A  fiatal  fáknak  kKIsfi  héját  hoszatbiban  hasitsák-meg 
(Lipp:Cal.  5). 

Hosszattára :  :v  Mind  .az  öt  Buda-utca,  mely  utcák  fa. 
Gyergy  piaczátiil  fogva  hosszatára  szombatkapuig  valának  (Mon.- 
Irók.  m.61). 

Hosszú   {.hoziu  BécsiC.    178.   hoeyw  JordC    122.    KesztliC. 

270.  hizzív,  huzu  EhrC.  3.  122.   ktizu   TihC.   50.    Aujo   9.    51): 

1    longus,    oblongus,   prolixius   procerus   C.    láng    PPB.    Hosz.szu 

1    ember:  longurio  MA.  llo.szszú-gSmbJlyfl :    teres;   1,-inglichriuid 

Com:  Vest.  8.  148.  Com;  Jan.  164.  Hozzoumezew,  campus  1217. 

I    Hozmnozew,  campus  1256.  Hozzuparlak,  teira  arabilis  1258.  Ho- 

,   ziwmezeo  1299.  Hozomezen  1351.  (Cünár).  Possessio  Huzyiime- 

I    zen  1342  (ZieliyC.    U.23.    21).    Terra  Huzyuzeg    1357   (UlSt!). 

Kezde  gondoiny  zent  Ferencben  oz\7lagníU{  huzzw  zounctletitt 

(Elu-C.  3).  Huzu  zerbozedet  tewrlew)'te  (122).  Es  mert  ma  meiide- 

nikról  moniUuii  Uoziu,  cac  azt  akarom  (BécsiC.  1781.  Hozyw    vttra 

moneo:  peregre  profectus  ost  (JordC.  422).  Irgalmas  \vr  hozyw 

nyomw(longanimisioesygon  kegyeknes  (KeszthC.  270).  Valanak 

ez  zent  atyának  hozyv  kozey  (DumC.  127).  Az  id5uek  hiizo    uota 

(TiliC.  9).  Tytekot  az  hozu  bowytek  meg  ow-ztwuoryczenek  (VirgC. 

122).  Hoszszu  ideiglon   való    uiaualia   (Fél:  Tan.    507).    Hoszu 

volna  iiz  te  káromló  szjivaidot  oKI  hoznom  iMNyil :  Irt.  197 1.  A 

napoknak  liosz.szn  voltíüg  dllj :  Préd.  1205).  Kinek  vagyon  dolga 

és  szorgos  numkája,  nem  hosszú    amiak   az   nap   (Kisv;  Adag. 

374X 


u;i7 


HÜSS/JVN— HOSSZUKA 


UOöfflÚKÁtJ-llOVÁ 


1498 


(Szólások]  li  o  s  z  s  z  ú  111  i  u  t  a  s  z.  1  v  ;i  ii  y  é  iiu  k  e ;  proli- 
dus  Iliade  MA. 

[Közmui]d;i».>k|.  Az  iuoszoiiupálntocnac  buszszii  a  haioc,  de 
gen  i-5iiid  az  eszee  (Holt ;  Mes.  4031  Hoszszu  eniborbe  ritkán 
i-adryoii  bSlts:  aniens  qiii  longiis  (Decsi:  Adag.  205).  Ritkáim 
altani  hozzu  embereket,  liogy  bölraiek  Ifittek  vóliia :  raro  vidi 
ongus  sjipientas  iBal:  Csisk.  Itítí). 

Hosszan :  louguiu,  |iroli.\e,  producto  MA.  lon|;o ;  weit  und 
ang  PPB.  Hoszszan  alá-fiisiílt :  pnipexus  PP151.  Igen  hosszan: 
■lerlüuge  C.  Ila  hozván  kjrtelendoz,  hat  myud  az  ogheez  tábor 
jiidwlljon  akkoi-oii  (JordC.  1H6).  Wylag  zeertbe  hozzaii  oes 
^eeliSsSn  (CzecbC.  45).  Hoszszan  nyúlt  tagjai  voltak  (Pázm : 
Pléd.  135).  Hoszszan  járvala :  ibat  in  longum  (Uly:  Préd.  286). 
Ho.szszan  megpróbálta  (80).  A  hoszszan  nyujtott  beszédbiil  sok 
megy  íélie,  és  vész  (Fal:  TE.  419). 

Hosszabb :  longior  Kr  [liinger].  £>ec  hoíiaban  vezec  az 
Ítéletét  (MiinchC.  97.  BécsiC.  25).  Hoszszabban  vonszác  az  kftr- 
tSlést :  insonuerit  vox  tnbae  longior  (Kár:  Bibi.  1.197). 

Hosszabbatkábban :  [longiiiscuUun ;  ein  wenig  l/inger j. 
Más  társod,  ha  néki  hosszabbatkábban  felelnéc,  szoszaporitásnac 
tartya  (Pós:  Válasz.  250). 

Hosszabbít :  perlongo,  elongo,  produco  MA.  láng  macheu, 
verliingeni  PPB.  (Zrínyi  0.136). 

el-hosszabbít:  cv  E  latas  elhombeitatic  naixjkra  (BécsiC. 
160). 

meg-hosszabbit :  praelongo  C.  prulongo,  elongo  MA.  ver- 
liüigem  PPB.  Meg-hoszszabbitani  életét :  *ampliare  aetatis  spa- 
Hum  PPl.  (Káldi:  Bibi.  296). 

meghosszabbítás :  productio  C.  prolongatio  MA.  verliin- 
germic  PPB. 

Hosszabbkább :  (longiusculum  ;  etnas  langer].  Noha  bo.sz 
szabkább,  de  nem  sajnálom  a  tamik')k  kedveért  le  irni  (Pós: 
Igazs.  I.lii9). 

Hosszabbod-ik  (hosszabbadn\7  KDebr.  1619.  C5):  longosco 
Kr.  (sich  verlangem]  (Pázni:  Préd.  101.  Kr). 

Hosszabbság  :  major  longitiido  Kr.  [gi'össere  Uiiige].  Ebben 
a  rövid  órában,  mellyel  az  isteni  .=zolg;Uatnak  szokatlan  hosz- 
szabbsága  enged,  jer,  tekintsük-meg  a  három  dolgot  (Pázm :  Préd. 
991 

Hosszabbul :  longesco  MA.  láng  werden  PPB.  Az  én 
életemoec  hoszszabbulását  kévánnám  (MA:  Bibi.  1.451).  Hosz- 
szabbolyon  élete  (V.IO.) 

még-hosszabbvíl :  longasco  C.  [sich  verliingerii], 

Hosszacska :  longiusculus  C.  longiiliis  MA.  ein  wenig  láng, 
ein  wenig  langer  PPB.  A.«phodeIns  UliaciLs,  hoszacskán  fSl  nül ; 
a  gySkere  a  kin  szajxjraszik,  sok  Sszve  fSzott,  mint  .íz  retkecs- 
kék  (Lipp:  PKert.  1.7.5). 

Hosszít:  [prolongo,  produco;  verlangem].  Embőrnec  eletet 
hozzeyta  (GiiaryC.  53).  Hozeytottaak  w  kegyethlensegeketh : 
prolongaverunt  iniquitatem  suam  (KulcsC.  228). 

meg-hosszít :  cv  Embőrnec  eletet  meg  hozeyfa  (GuaryC. 
521  B5uíis6k  meg  hozzeytaU  magoknak  alnoksagokath  (WinklC. 
175). 

[Hosszúd-ik] 

még-hosszúdik :  prolongor  [sich  verlangem].  Een  laká- 
som meghozywdoth :  iucolatus  meus  prolongatus  est  (KeszthC. 
376). 

Hosszúka :  oblongus  PPBl.  longiilus,  longiasculus  Sí.  [lang- 
Uch].  Az  egészből  és  a  vágatékból  való  hoszszuka  (ACsere ;  Enc. 


63).  A  burstVuiak  gyűmőltso  hoszszuka  v;igy  gőmiN'ilyi'g  (221). 
A  szilva  fa  levelei  hoszszuka  kerekdedek,  gyűuiőltseu  hosz-szuka 
gőmbölyeg  (227.  238).  Uosszukáu  .sütötték  a  zsemlyét  (Bethl : 
Élet  285).  Feir  tiszta  hoszszúkább  mhácskál-is  küll  a  bémiá- 
limdónak  késziteni  (Biró:  Ángy.  267). 

Hosszúkás :  longulas,  longiasculus  Kr.  flíúiKlichj.  Hosszú- 
kás tábla  (Lipp;  PKert  1.30).  Az  ati-aczéliiak  magva  hüszúká-s, 
rovátkos  (86).  Páris-alma,  egy  kevese  hoszúkás,  bor  izíi  (III 
143). 

Hosszúi :  Iprolongor ;  sich  verliingern,  láng  wordon].  Hozywl- 
lyanak  ty  eelő  napyd  az  feldeu,  kyn  erok&sedny  akartok  (.lordC. 
215).  Hoszszult  SEakállockal,  borzatt  hayjok  (MA :  Tan.  1265). 

meg-hosszúl :  tv  Én  ydegen  rolden  nevelésem  meghozwla: 
incolatus  meus  prolongatus  Rst  (Nyirkállai  XU). 

Hosszúság,  hosszaság  (!ioiyussa<irí  JordC.  926.  hosztzas- 
sóját  DáUi :  Flór.  343) :  longitudo,  longinquitas,  prolbtitas  C. 
líinge,  weitliiuftigkeit  PPB.  Tanollad  meg  hol  légén  éhembe 
életnec  es  iozagnac  hoziusaga  íBécsiC.  104).  Eleeteth  kére 
twled  ees  napoknak  hozyw.sagath  (KeszthC.  36)  The  zent  tagy- 
dat  az  kereztfauak  altalsagaia  ees  hozzwsagara  hwzlalak 
(GyöngyC.  12).  Mykoron  az  te  festődnek  hozzvsagaban  az  korezt- 
fan  tőt  fvrasokra  elég  nem  volnál,  serelmot  .sebeydhez  adanak 
(KrizaC.  17).  Szép  féríiu  vala,  kőzeb  ho.szszn.ságu  (Helt:  Krón. 
108).  Lehetetlen,  hogy  valaky  az  6  testének  hoszszuságához 
egy  siiignyit  adhas-son  (MA:SB.  135). 

HOTTO :  [inteijectio].  Zeng  sáros  városunk  ostor  pattog:ÍR- 
tól,  iszonyú  a  zörgés  az  abroucsozjlstól,  nyugta  nincs  senkinek 
nagy  kiáltozástól,  tsa,  hajsz,  t£ih),  kottó,  hurdókád  hordástól 
(Orczy:  KöltH.  71). 

HOVÁ,  HOVA:  1)  quo?  quoiiam?  C.  quorsum?  MA. 
wohin  ?  PPB.  Hová  lől  el  ?  quo  abiisti  ?  qnursum  rece.ssisti  ? 
PP.  Assirio.socnac  kéméc  mégtartac  őtet,  monduau :  honnat  iőz 
auag  hona  még?  (BécsiC.  32).  Howa  menyek  ees  liowa  fussak 
el  tbe  zyned  elewtb  ?  (KesztC.  382).  Hol  vagyon  az  innep, 
melyet  tevnk,  es  mynd  az  nagy  vigasság  hova  ment?  (DomC. 
206).  Légiek  zabád  vele,  kinek  adom  es  hova  tezem  (VirgC. 
27).  Hők  viszlanak  ioszága.  Elhoua  megy  ?  (Helt :  Me.s.  160). 
Hova  valók?  honnét  jöttek  ?  (Matkó:  BOsák.  63 1.  2)  [relativum: 
quo;  wohin].  Menyvvnk  oda,  az  houa  indultonk  (VirgC.  60). 
Oda  hajol  szive,  a  hová  néz  szeme  (Pázm:  Préd.  1103).  A  hová 
te  beférsz,  onnan  nehezen  térsz,  oda  ragadsz  mint  kéreg 
(Balassa:  Költ  159).  3)  [hová — annál :  quo — eo ;  je — desto],  Meeg 
halalokis  houa  szőraji^b  a  hiueknec,  anniuai  nagyob  fel  magaz- 
talasokra  lesz  (Bora :  Préd.  24).  Houa  hatalraasb  vagy,  anniuai 
(Dictatir.  11).  Hová  mélyeb,  annál  nehezb ;  hová  inkább,  annál 
nagyob  (Lép :  FTiik.  2(i3).  Ez  világi  élet,  houa  touáb  élünk, 
annál  gonozb  (Mik:  ÖríikÉ.  38).  Hová  bővebben  prédikáltatik 
a  te  szent  akaratod  minékünk,  annál  kevessebb  foganattyát 
láttyuk  (Szók:  Balzs.  1741.  Az  leány  és  aszszonyállat  penig  nem 
kő.szőut  sem  iftiat  sem  vénet,  hanem  hova  kevélyebben  léphet, 
ugy  megen  el  az  ember  élőt  (SzCsomb:  Utleir.  94). 

[Szól.á.sok].  Idcsthowa,  ky  thyszara,  howa  eletlienek  keresé- 
sére ky  ozlotthak  (RMNy.  11.76).  Hová  legyek?  ali,  quid 
agam?  quo  me  vertam  PP.  O  zerelmes  atyamffyay  myth  te- 
gyewnk,  howa  leegyewnk  ?  (ÉrdyC.  524b).  Houa  legyec  én  ? 
ego  quo  ibo?  (Helt:  Bibi.  I  S3).  Hona  legyen  szegény,  ninczen 
reménsége  (Vás :  CanCat.  270).  Houa  lehet  vudoksagosb 
dolog  ennél  ?  (Mon :  Ápol.  395).  Hová  lehet  világosb  mondás 
mint  amaz  ?  (P;izin :  Kai.  510).  Hová  lehet  úndokab'  öltözet, 
mint  a  fajtalanságnak  tisztátalansága?  (Pázm:  Préd.  84).  Hová 
lehet  nagyobb  titok  a  sz.  báromságrúl  való  tudomi'mynál?  (Pós: 
Igazs.  1.128).  Houa  kyuanhacz  eunel  nagyob  bizonyság  teteit? 
(Vás:  CanCat.  551).  Hova  lehet  nagyobb  tisztelet,  mint  az  .angyali 
karoknak  seregiben  számláltatni?  (Biró:  Préd.  117).  Embernek 


1499 


AKAR-HOVA— HOZ 


alAhoz-b&hoz 


fiának  ninczoii  Imua  feyot  lehai  t  liau  i  (Virt;C.  32^ 
Nüiii  tud  lioiia  menni  (Ilelt:  VigK.  2).  Nem  tud  un c 
li  o  u  á  lenni,  hímem  czac  te  reád  néznee  az  mi  szemeiuc : 
hoc  solum  hahomu.s  residui,  ut  oculos  nostros  dirigamiis  ad  to 
(Kár:  Bibi.  1.391).  Keservébonn  nem  tiida  hová  lenni  (Fal:TÉ. 
()52).  Hová  hamarább:  <iuo  ociiis  Kr.  Ez  levél  vivötfii 
howa  ham.-irab  lehet  küldje  mei;  énnekem  az  nienodoket  (LevT. 
I.-ll).  Hova  hamarabb  Kjalo^ja  után  siető  a  háló  helyre  (Szál: 
Krún.  89).  Hova  tovább:  maf,'is  ac  inagLs,  íjno  magls,  quo 
lon(!Íu.s,  quo  diutius  MA.  Az  szent  lélec  által  mi  hova  tovab, 
inkáb  megtisztitatmic  (MA:.Scult.  452).  Az  rab  szabadulását 
várja ;  a  fejedelom  hava  [így]  tovab  a  sok  gondokban  való  bé 
niornié.sét  (MNyil :  Zsolt.  50).  Midőn  a  szent  irast  szorgalniatos- 
sau  olua.sna,  es  hova  tovab  mind  iobban  eszébe  venne,  hogy  .  . . 
(HollPréd.  4).  Mert  hova-tovább  nagyobb-nagyobb  szükségre 
való  jutásomat  nem  tagadhatom  (Monlrók.  XXIV.581),  Hová 
tovább  mind  tSbbek  tenisznek  (GKat.  Titk.  275). 

akár-hová :  iníovis,  (luoiiuii  C.  quoc-untjue,  cjuolibot  MA. 
w(j  nur  Ilin,  ;illeMthalben  hiii  ITU.  (vvoliin  imnier].  Mykoron 
zent  Damancos  akar  lioua  ky  megyén  vala  az  cla.strombol, 
tahat  myndeneknek  mongya  vala  istennek  jgyet  (ÜomC.  118). 
Arra  byra  az  wrat  [a  vádaskodó  szolga],  hogy  Esopast  neky 
adna,  akar  howa  tenne  (Pesti :  Fab.  2b). 

más-hová :  alio,  aliorsum  MA.  anderswohin  PPB.  Más- 
hova való :  extrarium  C.  Ha  ki  gono.szt  akar  tanolni,  bár  ne 
meiyen  máshova  érette,  hanem  csak  az  táborba,  elég  gono.ssá- 
gos  tanolhat  (RMK.  1.340). 

se-hová  (sohaua  RMNy.  112.  soAaijá  MA:  Tan.  156.  sohava 
Vor:  Verb.  208.  sohova  TelC.  232.  sohowa  LevT.  340.  sohová 
Káldi:Bibl.  328.  GKat:  Titk  428.  so/mmi  HalhPaiz.s.  512. 
suhuva  KTör:Ján.  19):  nasquam  MA.  nirgeudhin  PPH.  Sohova 
el  tawazyk  vala:  non  recedebat  (JordC.  71).  Nem  niegiSnk 
sohova  (DebrC.  13(i)  Sohoua  a  helrijl  nem  hempolSdot  vala 
(TelC.  232). 

vala-hová :  1 )  alicjiio,  cniopiam  MA.  etvva-hin,  irgendvvohin 
PPIJ.  Valahová  n.szok:  adiio  C.  2)  [quocimqiie ;  vvoliin,  vvohin 
immer).  Valahoua  monendez  mogec:  quocumiue  perrexeri.i, 
l)ergam  (BécsiC.  Ruth.  1  :  Ifi).  KSuetlec  tégedet  valahona  mégy  : 
soípiar  te  quocuniíiue  ieris  (Helt:  Ul'.  Rfi).  Oda  haitia  vizzi 
valahoua  akaria  (Mel:Sz.Ján.  422).  A  tetőt  niególi,  valahoua 
kened  is  (Mel :  Herb.  1,56).  Valahová  mentek,  legelsAbben  is 
azt  mondjátok:  l)ékesség  e  h,áznak  iBiró:  Ünnep.  Cb). 

HOZ  (Aoo2  Komj:SzPál.  220):  1)  fero  C.  portó,  adfero, 
veho,  adporto  MA.  bringen,  herzubringen,  tragen,  herzntragen, 
liibren  PPB.  S/Zm  olébo  hozom:  oxhibeo  C.  Hozfatyk  cleybe 
egy  crdewnges  ember  (EhrC.  IJO).  Iloztouk  (apportavimus)  nek- 
tek kényért  es  bortt  (1Ü5).  Étkec  hozattatnac  uala:  inforeban- 
tur  (BécsiC.  48).  Ez  azzoíi  meg  hala,  (és  a  vitéz)  nias  feleseget 
hozíi  (GuaryC.  44).  Hozanak  hw  neky  ef^  neema  embert :  obtu- 
lerunt  ei  hominem  mutum  (JordC.  381).  Az  vasárról  bozótban 
nem  eoznek :  a  foro  non  comedunt  (476).  Hozd  ede  the  keze- 
det :  affér  manns  tuas  (699).  Hozattatanak  Sykherabon :  tr:uis- 
lati  suut  Sicheniam  (727).  A  myt  az  zerencha  hoz  (ÉrdyC. 
654).  Pcldak,  kik  nokwuk  lelki  vig;isagot  hoznak  (VirgC.  99). 
Etketh  hoztak  oUnkben  (Ul).  Mut:icz  edes.seg5t  es  hoz  kese- 
rűségeket (Nagy.szC.  21).  Hoza  Skott  az  emberhóz:  addnxit  oa 
:i<l  Ad;un  (Helt:  Bibi.  I.  A4).  Aazt  (a  hirtj  ho/jic,  hogy  . . ,  (Helt: 
Kriín.  188).  Meg  szabadultac  az  őldSkle.stfil,  a  kit  a  sidokra 
hozót  vala  Mardocheosra  való  giűlősigből  |Szék:Króu.  53). 
Annak  órűllyfinc  hogy  ha  az  északi  szél  fi'idogal,  mert  Wiwsé- 
g<w  czendes  asztendSt  hoz  (Cis.  E).  lm"  hol  vagyoc  szem  eleibe 
hosztam  magamat  (Zvon :  Post.  1.569).  A  vénség  &z  hajakat 
hoz  (Com:  Jan.  45).  2)  fero  C.  prothico  MA.  (liervorbrin- 
líenj.    Az   élö   fák    veszszöket    igen    idején    hoznak :   arbores 


I  *citaiit  palmite.s  PPl.  Fel  newt  vona,  es  gymelczet  liozot 
vona :  frucíum  feciüset  I JordC.  394j.  \V  giermoket  .seremnekwl 
zile  es  hoza  ez  világra  (VirgC.  32).  Magzatot  Istentől  fduSsse- 
gósen  kernoc  vala  hoznioc  (TelC,  43),  Hozzon  a  fijld  5  nuigaba 
maghozó  fíiuet:  gorminet  horbani  virentem  (Holt:  Bibi.  I.  A). 
Hoza  a  fold  gyenge  fíiveket :  protulit  herbam  virentem  (^L\ : 
Bibi.  I.l).  Az  órdíig  nem  hozhat  lelkes  állatot  (Uly:  Préd.  1.253). 
S)  (vorbriiigen,  aniührenj.  Kynek  t;unvs,iga  melle  lia  yngeii 
teb  yraat  nem  hoznánk  oes  (ÉrdyC  tíOlb).  Kyről  nem  zyltsoogh 
sok  byzottsagot  liozny  (615),  Néniellyec  erre  hozzác  imez  Cliris- 
tus  mondását  (MA:8cult.  50), 

[Szólások].  Az 5 iri'isoknak  a  1  k  o  1  ma  tossága  nem  hozta, 
hogy  ozekrftl  szollanának  (Pázm:  Kai.  617).  A  mint  a  dolog 
hoztíi  magával ;  pro  re  nata ;  a  mint  a  matéria,  vagy  dolog 
hozta :  prout  causíie  laeas.sierant  PPBl.  Ahun  az  6  d  5  hozza, 
az  vadazástol  sem  tikiatok  magatokat  (Bal:  Cslsk,  33),  Azou  a 
helyen  légyen  mindeiuiec  öröksége  az  holott  a  sors  hozza 
(Kár:  Bibl,l,153).  Így  hozván  a  szerencse:  sic  *adgubernante 
fortuua  PPl,  A  pajii  gyülé,s,  ha  a  szükség  úgy  hozza,  egy 
hétig-is  tartson  (Bod :  Pol,  69),  Valamit  az  törvény  hoz,  el- 
járj benne  (RákGy :  Lev,  74),  Ily  sz<'ikat  ott  ejte  szomorúságá- 
ban, hogyha  h  o  z  h  a  t  n  á  j  a  asszont  ü  bánatban  i  RMK, 
0.36),  Christus  hozza  eéé^ssegbo  az  embert  az  istennel 
(Mel :  SzJán,  538),  Aaront  a  népnek  gyiilölségébe  igyekez- 
nek vala  hozni  (Illy:  Préd.  11.21 2 1.  Gyülölséglie  hozták  a  gyö- 
nyörködést, megiuiták  :  hinc  voluptati  *adinventura  est  ódium ; 
valakit  gyülölségl)e  hozni:  invidiam  alieiü  conflare  PPl.  En- 
gemet isten  haragjában  hoztál  (19).  Kinek  így  hoz- 
ziik  kétségben  Írását  (Czegl:  Japh.  162).  Es  az  orsz;ig 
ily  nagy  megmutatott  hfisége  kétségbon  ne  hüz<)(ljék  (Mon.- 
Okm.  XV. 45).  Magokat  illyen  k  A  t  o  1  b  e  n  [szerzíVlésbe]  hoztak 
(RMNy.  II.ll.'i).  Az  én  alatt;im  valókat  oUy  rettegésbe 
hozták  ;  n  evet  s  égbe  hoztak  egyéb  keresztyén  fejedelmek 
elótt  (BékOkni  186).  Ennyi  sok  .szépséget  számban  sem 
lehet  hozni  (Szentni:  Kaim  11).  Hogy  mind  a  keresztyéni 
h  i  t  h  ő  z  h  0  s  z  h  a  t  n  a  a  magyarokat  (Helt :  KriJn.  29).  B  é- 
kességre  hozom:  paco  C,  Beke.sseegie  hozna  az  zent 
angyalokat  ( ÉrdyC.  Ő3fib).  Szemérmes  vétkeket  dél  s  z  i  u  r  e 
hoz,  és  szem-eleibe  terjeszt  (Pázm;  Préd.  15).  Melly  orvtissággal 
élvén  a  szolga,  elébbi  egésségére,  és  szépségre  Iiozza 
a  király  leányát  (Hall:  HHist.  11.164X  Az  fl  életét  gyanu- 
ságra  hozhattynk  (Illy:  Préd.  1.2.55).  Az  isten  igaz  es  mé- 
ret ire  hoznac  (Born:  Préd.  263).  Ez  vylagiiak  vezedelmebwl 
valazuan.  hozót  kereztyensegre  (VirgC.  3).  Hogy  ba  a 
magyarokat  a  romai  keresztyénségro  lioszliatna  (Helt:  Krón. 
26).  Hogy  azzükat  az  Bontinius  rhetor  szép  rendre  liosz- 
liatna (Elób.  1).  S  z  á  m  -  a  d  á  s  r  a  hozza  minden  tselekedetfln- 
ket  (P;izin :  Préd.  3),  Pogányok  valánk  az  régi  idóben,  de  az 
isten  hoza  ily  szerencsére  iThaly :  VE,  1.50).  Nagyon  dicse- 
kednek a  mi  szomszédink,  hogy  az  mcg-igaziilásriil  el  temette- 
tett apostoli  tudományt  ók  hozták  ujomuui  veri -fény  re 
(Pázm:  Kai.  741).  Cain  áldozatott  hozza  az  vriiac  a 
tőldnec  gynmflleheből :  ofl'eret  de  fructibiis  torrae  munera  do- 
minó (Holt:  Bibi.  IB2).  El  alut,  allhatatlansiigot  el  H,  almát 
hoz  .szeme(h-e  (Mel:  Herb.  60). 

alá-hoz  :  defero,  [xirto  deorsum  Kr.  (heruulerbringen,  lierab- 
führenj.  .'\z  \vr  isten  alaa  hozta  ewket  Jiz  vyzí'n  (ÉrdyC.  52Sb) 
A  romaiaktól  hozza  álla  az  5  eredetit  (Helt:  Kn'in.  81).  A  li.slet 
nagi  commodé  hayon  hoztak  álla  a  b<«irogon  iRMNy.  11.264). 
El  külde  a  Bvd:i  neuA  szolgalat  Nitraba,  liog  oiiiiat  a  Vazult 
az  6  rakoasagat  hamar  ala  hozza  (Szék :  Króu.  162). 

be-hoz :  1)  infero,  ingero,  intruduco  C.  introduco  Helt: 
Bibi.  1.  T3.  hineinbringen  PPB,  |liereiiifülirBn|.  Teghed  kystled 
korodban  hoza  bo  ee<le  hozyank  (ÉrdyC,  34o),  Almának  látá- 
sába ynteiidA  vahi,  hogy  iiz  ConieliiLS  Centiiriotli  az  k\\r\Vütliycn 


1501 


BEI  lOZ.\TAL— 1  IF.LVÍ:KEI  lOZ 


HOZTOX-HOZ— I  lüZAs 


1502 


hytbp  be  luraia,  fufailim  (Knnij:  SzPál.  21).  3)  (cito;  anfíihren). 
A  be  hozót  helyekre  ezt  mondom  lOíegI:  MM.  87). 

[SaMások].  Ha  a  szükség  bé  hozza  (Pázm:  Préd.  794). 

behozatal :  (illatio,  intrtKluctio ;  da.""  bereinbriiisen,  eiiifiili- 
roiij.  Az  borok  behozatalaiul  c^sak  vegyék  el  elméjeket  (Nyr. 
XIV.463). 

égybe-hoz :  conduco  C.  [zusammeiibenifeii,  versammeln]. 
Az  Echi.<  feiedelem  egybe  hoza  a  római  hadat  (Uolt:  Kroii. 
16b).  Egybe  hozza  a  nyomoniság  az  embereket:  couciliaiit 
hoiiihies  mala  (Decsi :  Adag   SS). 

eggyüvé-hoz :  <vi  Az<ikath  e.<i  eggywe  kel  énnekem  hoz- 
Bom,  kyk  nyiiczeiiek  ez  nyaybol :  illas  oportet  me  addiu-ero 
(JordC.  662). 

el-hoz :  1)  deforo,  atVero,  apporto  C.  addnco  MA.  adveho; 
liinziibringeii  PPB.  Elhoza  Madiaimae  mondén  liait  (Bét-siC. 
13.  23).  El  hozwan  feyeet  az  leannak  adata :  állatim)  ast  caput 
ejiLs  et  dátum  est  piiellae  (JordC.  398).  Hozaa  el  vele  Antyo- 
chyaban  (747 1.  El  hoztak  az  etketh  (VirgC.  111).  Én  alig  várom 
bteii  elhozza  kdét  (LevT.  11.253).  Az  pénzt  is  el  még  nem 
hozták  iIíákGy:  Lev.  25).  Isteu  elhozván  az  oda  be  való  h.nl  i 
inkát,  könnyebben  jnthatiiáuk  ezekhez  (248).  3)  fpaiio ;  gebümi, 
zxír  welt  bringen].  Mért  hogj  i>enigh  az  azzonj  állat  ha-sa.*:,  megh 
kel  wamj,  hogy  az  gjermeket  el  hozza  iRMNy.  11. 267).  Akar- 
melly  nasy  vétekért  sem  ölik-meg  a  nehézkes  aszszonyt,  hanem 
tialálos  fogságban  őrizik,  mig  eUioma  gyermekét  (Pázni :  Préd. 
271. 

elhozás:  (partus;  gebmt,  niederkunft].  Mhit  a  .szülfl-asz- 
■Kony  el  hozását :  úgy  várják  fiúi  állapattynk  tekélletességét 
Pázm:  Préd.  111). 

elö-hoz :  1)  depromo,  expromo,  propono  C  profero,  affero, 
iddueo  MA.  hervorbringen  PPB.  [vorfiihren].  Hozz  egy  bizony- 
iágot  [tanút]  eló,  kinek  hitele.s  légyen  a  .szava ;  mellyet  mid5n 
íló  hozott  a  káros  emljer  iHalhHHist.  11.209).  S)  cí)mme- 
noro,  repeto  MA.  wiederhohlen  PPB.  [erwahnen,  anfiihren]. 
felesen  hozodeli :  lepide  memoras ;  mikor  nékem  a  beszéd 
lOzben  előhozta  volna,  hogy  Asiaba  akar  menni :  cimi  mihi  in 
ennone  injecisset,  se  A.siam  visere  velle  PPBl.  A  tanitó  tudo- 
nánt  hozeifi:  proponit;  traget  vor  Com:  Vest,  73.  Eegy  byzon 
)eldaat  hoz  elowe  (ÉrdyC.  526).  Az  enghem  zeretSket  eu  ees 
»retüm,  kynek  byzonsagara  az  zent  apostolaknak  mondasokat 
ilőwe  hozwan  (406b).  Ha  az  Cliristiisnac  mondá.sat  hoznaia  el5 
Tel:  Evang.  L104i.  Hosz  egynehány  helyeket  elő  (Mon:  Ápol. 
17 1.  Hogyha  i.stemiek  igéje  elí  nem  hozattatik  iUly:  Préd.  1.79). 
Izon  helységnek  szokásit  és  erköltsét  hozza  elí  (Fal :  TÉ.  770). 
t)  [pro<hico ;  hervorbringen].  Előhozatott :  productus  C.  Hozzon 
il5  a  (old  élü  allatokatt  az  6  nemec  szerent  (Helt:Bibl.  I.  A2). 

előhozás:  1)  citatio,  depromtio,  prelátus  MA  vorforderung, 
ürbringimg  PPB.  2)  [mentio ;  das  anfiihren].  Mire  való  az 
rasnac  el5  hozása  nalatoc  (Mon:  Ápol.  286).  Belarminas  Vitta- 
:enis  el6  hozása  szerint  azt  mondgia  (Zvon:  Osiand.  2). 

fbl-hoz :  adduco  .sursum  MA.  sustollo,  tendo  PPB.  [herauf- 
ringen]. 

folhozás :  eductío,  sublatio  MA.  herzufölirung  PPB.  (da.s 
eraufbringenj. 

helybe-hoz,  helyébe-hoz :  [reparo ;  herstellen,  gntma- 
hen].  Visz-sza-mondgyad  hazugság<xlat,  és  elébbi  jó  hirét  nevét 
sle-barátodnak  helybe-hozzad  (Pázm ;  Préd.  634).  A  tyukfiak 
zaporodása  az  el  múlt  e-sztendő  fogyatkozását  belében  hozza 
iBéca  1666.  C3). 

helyére-hoz  :  .-v  Mindeneket  hellyére  hoz :  i-estitnet  omnia 
3elt :  LT.  L.^).  Meg  mntattatic  az  kt  istentől  adót  tőnienyek- 


nec  helyere  hozása  (llelt:  Bibi.  I.R).  Ismet  helyére  hosztac  az 
wr  istentől  szerzet  Lsteni  tiszteleteket  (Helt:  Bibi.  I.  h3).  Es  ha 
lehetne,  előbbeni  fogyatkozásit  helyére  hozhatnálak  (Lép:  PTiik. 
LlfiS). 

hozton-hoz :  [identidem  fero,  multuni  fero ;  eifrig  bringen, 
m;issenhaft  herljeiführenj.  Affér,  affér  ;  liozton  hoz',  meg  se  álly 
(Pázm:  Préd.  363).  Mindjárt  behozzjítok,  semmi  mnlatás  nélkül 
hüzlon  hozzjítuk  (MonTME.  1.249).  Indulunk  az  ellenség  után, 
akarvíin  éjjel  nappal  f;ira.sztani  s  el  fogyatni ;  egy  nap  nincjj, 
kin  nem  fogyna,  hozton  hozzák  őket  (RákGy:  Lev.  165). 

ki-hoz:  1)  effero,  educo  M.\.  [lierausbringen]  hinaasfiilnen 
PPB.  Eeyel  megh  nytlman  az  tenilecz  aytayatli,  ky  liozjia 
bákedi  íJordC.  722).  Moy.ses  proplietanak  atala  liywe  hozaa  az 
Izraelnek  ffyayt  Egyptombol  (ÉrdyC.  341).  Kyhozt'd  engometh 
anyámnak  mehebel:  extraxisti  me  de  ventre  (KulcsC.  4Ü).  A 
ffivekból  a  napnak  .sfitós  melegsége  jó  .szagot  hoz  ki  (Matkó : 
BCsíik.  250).  8)  concludo,  consectarium  faeio  Kr.  [folgern|. 
Egyből  mást  hoznak-ki :  aliud  ex  alio  nectitnr  PPBl.  EbbSl  azt 
akariac  kihozni,  hogy  .  .  .  (Zvon :  Post.  L5G9).  Ugy  vagyon  jó 
tanitváiiyom !  de,  mit  akarsz  ebbfil  ki  hozni  ?  (Czegl :  Japh.  2). 
i:  '*  következéssel  kihozatnak  (Czegl:  MM.  98).  Az  oly  kétsé- 
L<  V  i,s  homályos  voüia,  hogy  5  belőle  semmi  bizonyos  es  állha- 
tatos értelem  ki  ne  hozathassec  (E^tT:  IgAny.  299). 

kihozás:  feductio;  das  lierausbringen,  herausfiihren).  Xpnak 
(Christusnak]  kyetlenből  kyhozasa  (MiinchC.  1). 

[f5Zülá.sok].  Ki  miat  kLszelittetenec  széllel  el  oszlani  a  sorsnac 
ki  hoza-sa  szerint  (Szál:  Kión.  8). 

halott-kihozás.  Naimban  ez  világnac  gyönyörűséges  mu- 
lató házaiban  meghalnae  az  eniberec;  vajha  ez  halót  kiliozá-st 
az  nagy  urac  az  ő  mulató  házokban  kipingaltatnác  (MA:  Sciilt. 

889). 

még-hoz:  1)  reduco  MA.  refero;  zurückführen,  wieder- 
bringen  PPB.  Heian  hozót  még  engemet  vr  (BéodC.  3).  Az 
byneseket  te  hozyad  meg  hozod,  megtereyted  (DomC.  178).  S) 
affero  MA.  [bringen,  zur  stelle  bringen].  Leveledet  az  e.stv6  8 
órakor  .szinte  asztalunk  felett  hozta  volt  meg  (RákGy:  Lev.  77). 
Egyék  ebből  az  hetyepetyéből,  jó  féléből,  ez  hozza-meg  a  kegyel- 
med szája  izit,  appetitussát  (KirBasz.  63).  3)  [produco;  hervor- 
bringen]. A  főid  gyomra  meghozza  az  aranyat  ezüstöt  (Fal:  NU. 
346). 

meghozás :  redactio  MA.  niederbringung,  zurückbringung 
PPB. 

öszve-hoz :  (conduco ;  zusammenbringen,  vereinigenj.  Istent 
es  embert  kellé  6.szne  hozni  (Bom:  Ének.  16). 

vissza-hoz :  refero,  rednco,  retrofero,  reporto  MA.  zuröck- 
bringen,  zurückfíihren  PPB.  Valamire  \-is.szahozom :  redigo  C. 
É  káromkodó  tévelygés  alkalmashit  el  temetődvén,  egy  nagyra- 
vágyó, fui-fáut  elméjfi  Arius  nevíi  emljer  a  pokolból  vissza-hozá 
(GKat:Titk.  Elöb.  14).  Visszahozhatod  e  hajnalát  életemnek? 
(Orczy:  KölKSz.  228). 

visszahozás :  relatio  C  reductio  MA.  zurückbringnng, 
niederbringung  PPB.  Mi,  a  te  barátid,  it  leszünk  azonban,  és 
módot  keresünk  visszahozásodban  iZrinji  119). 

[Szólások].  Viszsza  nem  hozás  fejében  vitte  el 
(Kisv:  Adag.  285.  Kr). 

[Hozakosz-ik] 

elő-hozakoazik :  [mentionéra  facio ;  erwahnung  tun].  Néha- 
néha  előhozakosznak  rólad  (Vajda:  Kriszt  111.41.  Kr). 

Hozás :  latio,  portatus  MA.  tragung,  bringung  PPB.  Kew 
zyklabol  vyzet  adót  volna,  es  lenne  kewe-seb  mwkayok  vyz  ho 
zasra  (ÉrdyC.  580b).  Lo  hozás  [lóloiiás]  (RMNy.  11.81;. 


1503 


HOZAT— VFSZEDELEM-HOZÓ 


HOZOQAT— HOZZÁ 


lnó4 


Hozat :  aiklm^i  ciiro,  facio  reiliicere  MA  [luileii  lásson).  Ez 
zeiit  atya  huxiiUi  vizet  (VirgC.  45).  Mej;  liilziuiiila,  &s  liázasá- 
gára  liozata  a  másic  Honric  caa-számac  lejiiiyát  (nelt:Króu. 
30).  GereudáUuak  való  lakat  hozattunk  az  erdílhátrul  (SIonTME. 
1.50).  Salyátát  is  hozattam  (293). 

elő-hozat:  a)  ElSwe  hozataa  az  g6rmek5t  (ÉrdyC.  627). 

hátra-hozat :  [rednci  curo ;  zurückführen  lassen].  Ali  k8s- 
seg  hattra  hozata  zent  Jánost  erővel  (DebrC.  158). 

meg-hozat:  [aHerri  ciirn ;  hfirbeLscliaftbiiJ.  lla-mirn  szük- 
séged vagyon,  világ  végérftl-i.s  mog-liozattya  a  pénz  (Piizm : 
Préd.  356). 

Hozatás :  reductio  MA. 

Hozatal :  reductiLi  MA.  [das  bringen]. 

Hozataláé :  c\3  Hogyha  megli  nerhetne  keg.  ennek  Sarwara 
bozatalasat  (I^vT.  1.71). 

|Hozdogal| 

el-hozdogal :  adveeto  MAI. 

Hozdsza,  hossza,  hoeca :  [atfer,  cedo,  age ;  bringe  her, 
gib  her,  wolan).  Hode7,a  kezedet  veszni  való!  im  ki  húzlak  a 
.sárbul  ez  úttal  (Matkci:  BCsíik.  208).  Hotsza  kaszát,  s;irlot, 
villát  foghy  (Kai.  1620.  B4).  Lóra  katona,  hot-c-za  a  pejt  (Bethl: 
Élet,  323). 

[Szólások].  Hüszsza  gazda  !Lsz.sz(>iiy  az  gyermeket,  nesze  az 
szablya :  sis  tu  in  legiono  boUator,  ego  in  culina  Arás  (Decsi : 
Adag.  326). 

Hozó :  lator,  [wrtans  MA.  bringer,  trager  PPB.  Éjhozó : 
noctifer ;  vil;igoss;'igliozó  :  lucirc<rus  C.  FöUiíhozó ;  nnbifer  MA. 
Neniellyek  árnyékot  hozók,  és  árnyékot  tártnak  (Coni :  Jaii. 
22).  Az  orvossagoc,  a  mellyeo  verétéc  liozóe :  remedia  sudori- 
fera  (173). 

álom-hozó :  .sopnrifor,  somnifer  C  somnilicus  MA.  der  eine 
kraft  hat  einzuschlat'em,  das  .schlafond  macht  PPB.  Alom  hozó 
orvosság  (Oimt.Ian.  175). 

átok-hozó :  [fatális ;  fluchbringend)  (Zvon  :  Post.  1.412.  Kr). 

baj-hozó :  [pemiciosns,  damniíiciis ;  leidig,  schadenbringend]. 
Boyhozow.  teiTa  1214  (Czinár). 

esömör-hozó :  nausoosus  C.  [ekolorregend). 

gyümölcs-hozó :  pomifer,  carpopbonis  C.  frugifor  MA. 
fructif'er,  frugigoriis ;  t'rnclitbar,  frachttragend  PPB.  GyíimSIts 
hozíj  lak  :  arbores  fructiferae  Com:  .lan  21.  Ziros,  és  gyümíllcs- 
hozó  mia  (Hly:  Préd.  1.372).  Gyümiik-shozo  fa  (363). 

halál-hozó:  mortiferus,  letifor  C.  MA.  tödtlich,  was  den 
tod  hringot  PPB.  (VVe-szprC.  127).  Halál  ho7.o  mireg  (SylvrUT. 

n.116). 

hir-hozó :  famiger,  renuneiarts  C  renunciiis  MAI.  [boté]. 
Bekesegi  hirliozo:  caducifer  MAI.  (PAzm:Préd.  813.  Kr.). 

kár-hozó :  danmifer  MA.  was  .schaden  bringet  PPB. 

levél-hozó :  lator  literarum  PPBl. 

mag-hozó  :  [fecundas ;  fruchtbarj.  Ászt  nem  teheti,  hogy  a 
magtalan  .xsszonyállatot  niaghozoua  tegye  (1  lelt :  Bibi.  I.c).  Mag- 
hozoua  tőuo  őtett :  aiieriiit  vulvani  ejua  (I.O).  Hozzon  a  fold  fi 
magába  maghozó  fűuet :  germinot  torra  herbam  virontem  (I  A). 

siralom-hozó :  Indifar,  luctificiis  C. 

üdvösség-hozó :  sjtlutifer  C.  [heilbringcudj. 

veszedelem-hozó  :  iiemiciabilLs  C"  [gefalirbriiigendj 


Hozogat :  (vecto,  portito ;  nach  und  nach  holenj.  Ha  ap- 
pronkent  «■}■  marhat  nem  hozogattattara  volna  (KMNy.  11.120. 
MA:ScuU.  641). 

[Hozta) 

viz-hozta :  [terrae  filins,  obscurus  homo ;  bergelanfener). 
Sohomiai,  bitang,  viz  hozta  bujdosó  (Szathm:  Cent  245). 

HOZZA,  -HOZ  (Aosi'am,  hozia^  Aosiaia,  Aoiyam,  Aosyad, 
ktizyaya,  hozyaa  EhrC.  BécsiC.  MünchC.  AiwrC.  JordC.  ÉrdyC. 
KeszthC.  KulasC.  hozjá  Moiűrók.  HI.lSl.  hos-^  KMNy.  1160. 
KBécs.  1572.  B6.  hossza'ia  u.  o.  C7.  uzchuz  HB.  labayAu-,  varas- 
huz  EhrC.  10.  155):  ad  MA.  [zu].  I)  [helyliatározój.  Hozzá 
édesget :  allectJit ;  hozzá  enyvez  :  agglutinat ;  liozzíi  liajol :  at- 
diuat,  incliuat;  hozzá  uyul:  apprehendit;  hozzii  ragad:  cohae- 
roscit ;  Iiozzá  szorít :  adstringit ;  hozzá  tesz :  addit,  adjungit, 
apponit  MA.  Mend  ozcluiz  iarov  vogmuc  (H15).  Bódog  kit  valaz- 
tottal  OS  hoziad  vittel  (Ai>orC.  11).  Hozva  bywan  az  sereghőket : 
convocatis  ad  so  turbis  (JordC.  401).  Gyonasnak  wtaiiiia  zeutli- 
seeghet  veen  hozya  (ÉrdyC.  171b).  Meene  el  az  /.érzetben  nagj- 
tawol  felden  wgy  mjiit  harmyncz  ketli  nieel  felden  az  wariis- 
hoz  (338b).  Wtoth  hozya  woiizya:  attrahit  eum  (KulcsC.  lOi. 
Pórus  hozui  lövé  egyik  nagy  nyilát,  az  nyíllal  megölé  Pórus 
az  itjat  (RMK.  1V.141).  Christas  az  meg  ter5  bünSsöket  hozz;i 
fogatta  (Fél :  Tau.  260).  Siránkozása  fóldhöz  verte  a  világi  mulat 
Ságokat,  vígaságokat,  hahotákat  (Píizm:  Préd.  111).  Aiinakutánrei 
meg  indulván  Nagyszombathoz  jöttünk  (Tudománytár  1839.  181. 
254).  Viue  w  hazahoz  tVirgC.  108.  85).  Mynt  ylletee  azomial 
hazahoz  meene  (ÉrdyC.  638b).  Mid5n  gyermec  agyból  fel  kehien, 
egyházhoz  ment  volna  (Born:  Préd.  54).  Szem,  szív,  elme  talál, 
mit  vihess  luizjulhozz  (Orczy:  KfiltSz.  202).  Az  hiiz  kezéhez  kel 
[kezére  jut|  (Monlrók.  1I1.17G).  Az  a  .személy  nem  lehetett  a 
tied,  mivel  liitot  adót  volt  másnak,  minekelítte  kezedhez  esett 
volna  (Mik :  MulN.  61).  2)  [átvitt  ért],  a)  a)  EegyesCTvl  liA  feles- 
.seghehcz:  adhaeret  uxori  snae  (JordC.  11).  Menny  el,  eggye- 
s&ly  ez  zekerhSz:  accede  et  proxime  adhaereto  cumii  Isti 
(JordC.  735).  Ky  wr  istenhez  egyesewl  zeretetben  :  qui  adhaeret 
(leo  (ÉrdyC.  100).  Eggyesewlny  az  scregboz  (592).  Nem  akara 
az  5  foriehfiz  egiesídni  (DebrC.  42).  Haza.ss;igkepen  eggeeölt 
férfiúhoz  (TelC.  14).  Az  alazatassag  egjelwUh  az  zyzesseghez, 
mynth  a  geiig,  az  drágalátos  kw  az  araiiihoz  (WeszprC.  148). 
Ez  zent  embernek  w  nagi  aitatcssagat  nagy  hozza  vigyázó 
olmeiiel  gondolya  vala  (VirgC  831.  Egesitetek  lelke  es  isten- 
b5z  (TihC.  89).  Az  lelki  valóságos  istent  forraslnK,  kápolnához, 
oltárhoz  ne  kStelezzfic-  (Boni:  Préd.  315).  Ha  semmi  úttal  nem 
fRl  szíve  férjéhez,  vállyék-el  tfile  (Pi'w:  Igazs.  .557).  Mi-is  ezek- 
hez .szövetkezvén,  memiyfmk-fol  a  karba  (Biró:  Préd.  138).  Még 
Pest  városát-is  hozzá  egygyesíted  (Budához,  Gvad:  KNót.  39). 
P)  Az  Srdegnec  .semmi  igassjiga  sintsen  hozzad  (I  lelt :  VigK.  'Vl). 
Szolgáimat  6  kémek  magokhoz  esküdtetik  iI^evT.  n.347).  Melly- 
nek  ongedelméhez  kötelez  (Piízm ;  Luth V.  274).  Ha  egyhez 
mindenek  kötelesek  innét  koveseb  visz.sza  vonás  lészen  (Pataki : 
Keg.  13).  Megértethetem,  micsoda  engedelmoiséggel  tartozik 
akaratomhoz  (Mik;  MnlN.  280l.  f )  Miiiden  nemzetséget-,  mellyec  a 
romai  birmlalomlioz  halgatnak  (Tel:  Kövir.  13).  H.'dg;i.ssatok 
hozzjim  (Mel:  Ji>b.  :i,!i.  Mindenic  planétánál  kSzelebli  vagyon 
az  hóid,  azért  hozzá  halgaásimk,  mert  minden  nedues  állatukon 
igen  wralktKÜc  (Cis.  M3).  Az  egyházi  p:u<ztorokhoz  eugeílel- 
meseii  halgassuuk  iPázm:  Préil.  2171  Tartoznak  azzal,  hogy  a 
juhok  Ítéletihez  halgassanak,  és  annak  engedgyiMiek  (PAzm : 
LnthV.  159).  b)  Hozzá  illik :  congruit  MA.  Nem  melto  on 
hozyam:  non  est  m£>  dignus  (JordC.  3841.  Nem  yllyk  vala  i'w 
zeut  bólchessegheehőz  embereket  heyabm  el  liadiiy  (ÉrdyC. 
37).  Hozzad  való  (VirgC.  25|.  Sciuy  m  velagi  i^iinimsag  hozza- 
tok ne  ilyek  (147).  Meiitól  érdeintelonebbuek  tartoil  uuigadat  a 
királyi  székhez,  auuál  inkább  kőzehtesz  ahhoz  (Mik:  MulN. 
27b).  c)  Hozzá  szab :  acromodat,  attemperat  MA.  Hozzá  képe.st ; 


1505 


nozzA 


I  IOZZAD— ASSZONY-HOLflY 


150G 


■esiiei'tii  illius  Kr.  ll;isoiil;itt;ilyli    bolra   eniberlioz:   assiiuilatiir 
.-iro  sapieuti  (JordC.  374).  Hasonlatos  az  gyermekekhez ;  simi- 
is  est  pupiTS  f3S(i).  ZentSkiiec  lelkSket   fenflsseghSz  iéeulfinec 
lem  ketSlkSdSnc  lennie  (NagyszC.  234).  Zent  ferencz  Iwn  hoza- 
ok  lia.'ionlatas  (VirgC.  '241  Hjisonlatik  bolond  emberhez  (Pe-sti: 
STeKt  13).  Mihez  liasonlhik  az  istennek  országát,  anaé  minemft 
lozza  illondS  állathoz  v&ssfik    azt  (Sylv:  UT.    1.55).    Az    miben 
iicgesmírhetom  te  erkíMcsedet,  ahhoz  szabom  én   elmémet   és 
'■letemet  iRMK.  IV.TIÍ).  Az  luizassiigot  egyonl5ae  tegye  az  .szíi- 
seseghez  (Tel ;  Evaiig.  LlSl).  A  szonae  egyenlSuec  kell  lenni  a 
aelekedethez  (Decai :  SallC.  3).  Természetekben   hasonlók,   söt 
Sgyenlík  akár-melly  alatsony  szolgához  (l'ázm:Préd.  2711  d) 
Hozz;i !  eja,  age,  agite !  hozzá  fog  :  aggreditnr  MA.  I  lozzá  kezd : 
inehoat,  hozzj'i  szokik  :  adsvasoit  Kr.  Semmit  nem  tud  a  poésis- 
(loz:  poesin  ne  primorihiis  qnidem  labris   attigit   PPl.    Ferencz 
ferezd  hozza  magad   enel  feliében   (VirgC.    3."i).    Az   pflsixikők 
^izte  ez,  hogy  az  i.sten  népéhez  hoza   lássanak,  vket   oltlies.sek 
Isteni  tanulságai  (KMNy.  IL4S).  Hiszem,  hogy  az  úr  isten  hozzj'i 
Lanit,  mit  irj  neki  iLevT.  II.Trvi.  Niszádit  hajóit  erSs  viadalhoz 
rendeli  és  állatja  (RMK.  IV.37).  Be  akai-sz  anatni,  maga  sem- 
mit nem  tanóltál  hozzá  (Helt:  Mas.  302).  No  hozzá!  no  hozzá! 
liajdúk  mondják  vala  (Tin.  69).  Viadalhoz    népit    biztatja   vala 
;150).  Viadalhoz  népit  harcul  állata  (202).  Hogy  fltet  hozzá  ta- 
m'tanája  (Boni:  Ének.  2S61.  Ebez  chac  egy  kukot    sem    ertasz 
Mon:  Ápol.  322).  A  hol  eszesség  nem  elég,   rauazsaggal  hozzá 
;Decsi:  Adag.  lS2i.  Többet  tndcz  te  ahoz  (Zvon:  Post,   II.17G). 
A  sidó   nyelvre  téged  nem  igazítliat,   mert   ahoz  nem   tudsz 
(Pázm:  Kai.  381).  Asinus  ad  lyram;  annyit  ti'id  a  theologiához, 
mint  a  szamár  a  hegedflliSz  .  .  .  (P;izm:  LuthV.  377).  Olly  éte- 
lekhez szokik,  mellyekkel  öreg  állapatra  hasznoson  vastagodik 
(Pázm :  Préd.  34).  Nem  irigyled  nekem  az  én  egyesemet,  mkáb  hozzá 
segécz,  szeressen  engemet  (Zrinyi  1.47).  Hozzá   vitézek   (Corp.- 
Granim.  269).  Hozzája  is  késziile,  hogy  mit  feleljen  neki  (Mik ; 
MulN.  278).  A  dámák  az  elsSk  hozzá   (a  játéklioz),   s   utolsók 
taie  (Fal:  NA.   47).  e)   erga  C.   [gegen,   gegenüber,  zu,   fiir). 
Nem  bízhatni  hozzá :  vir  fidei  ambiguae ;  bízik  magához :  arma- 
tus  audacia  PPl.  Lezenuala  ew  hozya  ystennek  czudalatos  ke- 
gyelmessége (EhrC.  63).  A  kjTal  a  Prokopyushoz  aytato.sb  15n 
(TelC.  78).  Vram  cristus,  kérlek  atte  hozadvalo  zent  zerelmert 
(VirgC.  6).  Vala  nagy  ájtatossága  sz.  Dam.  atyánkhoz   (DomC. 
66).  Az  kjTal  te   hoziad   ketfllkodigh    (KazC.   91).  Az  6   hozza 
való  io  kedue  (Ború :  Préd.  26.5).  Az  isten  io   minden  teremtett 
állatihoz  kSzünseggel  (Fél:  Tan.  24).  Békeséget  tartván  egymás- 
hoz (Zvon :  Post.  1.536).  Az  én  szivem  haylandó  az  paranczola- 
toknac   fejedelmihoz:   cor  meum  diligit  principes   (MA:  Bibi.  I. 
220).  Fülépiti  azokhoz  irgabnát,  kic  5tet  .szeretic  (V.47).  ö  nem 
kegyetlen  és  engasztelhetetlen  a  bűnösökhöz  (Pázm:  Préd.  179). 
Kételkedem  hozzád,  netalám  valami  leánt  megkedveltél  (Bátli.- 
Bucs.  211).  Annak  okaert  regtől  fogva  gyanakodot  volna   hoz- 
zájuk: igitur  olim  sibi  esse  suspectos  (Forró:  Curt  360).  Gyana- 
kodnak hozzájok  (BethlTám.  57).  f)  [adversus,  contra;  gegen]. 
Vram  akarodi,  ha  fegiuert  fogónk  hozzaiok  (WeszprC.  66).  Az 
áruló  szavat  nem  tűrte  vala,   szabláját  ű   hozzá   rántotta  vala 
(R5IK.    IV.121).    Valaki   kapitányához   fegj-vert   vonszon    vagy 
megüli,   fejével   éri    meg    (MonTME.    III.52).    g)   Hozzá  szól : 
affatiu-,  alloquitur  MA.  Keassatuc  uromchuz  charmul  (HB).  Es 
yme  ysteny  felelet    lewn   hozya    monduan   (EhrC.    10).    Kezde 
whozza  bezelgetni,  bogi  hallanaya,  mit   mondana   (VirgC.   41). 
Az  azzonyallathoz    ferfyunak    zaua   az   wrdwgnak   twzes   nyla 
(136).  \V ramhoz  fohazkodom :  ad  deum  meum  clamavi  (KeszthC. 
49).  Mykoron  hozyaya  kayaltandok :  cum   clamavero   ad   eum 
(KulcsC.  5).  h)  Isten  hozz;id:   vale  Com;  Jan.   220.   \Vr  isten 
hozyatok   lÉrdyC.    572).   Vale   carum   lumen;  I.sten  hozzad  ió 
vilá^  (Decsií  Adag.  139).  Isten  legyen  immár  édes  anyám  hoz- 
zád (Illyef :  Jephta.  36).  i)  Gonoz  neweth  koltöth  ew  hozyaya : 
imposuit  ei  nomen  pessimum  (JordC.  247).  Én  soha  semmit  nem 
hallottam  hozzá  (LevT.  ILIO).  Gsndalkozáiiak,  az  királyhoz  ilyen 

M.    NYELVTÖRT.   SZÍITÁK. 


dolgot  hogy  ík  látának  (RMK.  11.259).  Semmi  blint  nem  tudoe 
liozza  (Horn:  Pi'ód.  430).  Semmi  iót  nem  tuibiec  hozzatm-  mon- 
danom (Mon:  Ajwl.  314).  Gonoz  nenot  adót  hozzam  iregysegből 
(Frank:  HasznK.  61).  Senki  nem  mondhat  ám  én  hozzjim  sem- 
mit (Itocsi:  Adag.  215).  J)  Hármak  keelnek  hozyaa  (ÉrdyC. 
126b).  Nem  wolt  meg  ydowm  hosza  (RMNy.  11.60).  Papph-as 
kfilyíihSz  elég  patakok,  folyóvizek  vanuak  (MHeg:  TOszl.  12). 
De  még  ez  nem  elég  hozzája  (MUk:VKert.  178). 

Hozzád :  jsinistrorsum ;  link-s,  .scliwude).  Tiiledrül  hozzádra 
vetemedik,  szinét,  szavát  változtattya  (Fal :  NU.  353). 

isten-hozzád :  [vale;   das  lebewol).   Már  az  udvamak-is 

mog-vagyon  nifindva  az  Isten-hozzád,  raeg-is  érdemli,  hogy  hát- 
tal fordúllyimk  hoz,«l  (Fal:  NE.  10).  Egyszer  valamikor,  ugyan- 
csak meg  lesz  mondva  az  i.ston-hozzád  (Fal:  NA.  165). 

Hozzávaló :  [cognatas,  afBnis  domesticus ;  zugehorig,  fami- 
lienmitglied].  Jöttem  hozzámvalóimmal  együtt  erdídi  házamlioz 
(Kár:  Élet.  11.68). 

Hozzávalóság :  [connexus ;  zugehörigkeit].  A  lutheránu- 
sok a  Chr.  testének  és  a  kenyérnek  edgjTitt  való  lételét  (melly 
nemellyeknek  tetszik  hogy  neveztessék  hozzá-valóságuac ;  mi 
semmi  nem  egyéb  más  értelemmel  azt  testi  edgyutt  valóságnak 
nevezzük)  tanittyák  (Apafi:  Vend.  563). 

HÖK:  repellentis  [vox)  Kr.  [lio,  halt!]  Hoc  mint  fiit  az 
aglemiis  (Helt:  Mes.  206).  Hók  vLszlauak  ioszága.  Elhoua  megy? 
(460).  Híik  vram  fia:  mit  mondasz  az  Luther  ira.sal»l  elő  ho- 
zott mondásra?  (Zvon:  PázmP.  209).  Hők  barom,  nem  tudszé 
szemérmetesben  hazudni?  (Pázm:  Kai.  229).  Hők  hátrább  hitván 
ember  (Hall:  HHist.  H.lOl). 

[Hökken,  Hökkent] 

meg-hökkent :  [percutio,  .stupefacio;  stutzen  maciién,  in 
verlegeuheit  brmgen].  lm,  meg  hökkente  ez  hely,  s  a  lúd  ként 
nem  Ifin  módod  a  daru  tóiban  való  piperében  (Czegl :  BDorg. 
291). 

Hökköl:  retiindo,  reverbero  MA.  zurückschlagen  PPB. 

meg-hökköl:  retimdo,  reverbero  Kr.  [zurückdrangen].  (Az 
isteni  felelmnec  iozaga  embőrt)  mindőn  gonossagtol  meg  hokol, 
mint  az  oztiiii  a  barmot  (NagyszC.  184).  (Azt  mondja:)  mind 
örök  tűzre  vettetnek,  a  kik  nem  követik  az  Mahomet  hitit; 
azután  ezt  meg  hőkkSli,  és  azt  írja  (Pázm:  Kai.  443).  Látviin 
futnak  a  hajduk,  6  is  meghőkkőlé  magát  s  visszanyomula  (Cserei : 
Hist.  426). 

[Hökköltet] 

még-hökköltet:  retmido  Kr.  (Vajda:  Kriszt.  11.224.  Kr). 

vissza-hökköltet :  cogo  retrocedere  Kr.  [zurückdrangen]. 
Az  VT  isten  karikát  vert  az  5  ellenséginek  orrokra,  és  viszsza 
hőkkúltette,  hogy  szándékukat  elő  ne  vihessék  (Pázm:  Kai. 
632). 

HÖLGY:  1)  hermelas  MA.  Nom.  97.  hermelin  PPB.  Egh 
wonth  aranyas  kentes,  ky  ala  meegh  hewiget  adok;  aranyas 
hewlg  suba  (RMNy.  11.34).  Egy  wout  arany  heög  swba  (199). 
Hölgy  bőr  gerezna  (VectTrans.  4).  Ada  jó  féle  hölgybéllést  tizen- 
ötöt, miisfélét  is  hölgj'bélé.st  15-öt  (Monlrók.  Vm.225).  Egy 
hölgy  suba  (Gér:  KárCs.  IIL227).  A  pegyniet,  nest,  niiszt  és  az 
hölgy  (mus  noricus)  bélléseknek  illenek  (Com:  Jan.  48).  S) 
nupta,  ama-sia,  sponsa  MA.  doraina ;  braut,  liebste  PPB.  Jay  ha 
láthatnám  szép  nemas  hölgyemet  (Helt:  Mes.  464).  Ah  te  vagye 
ides  Katta  aszszony,  en  ides  hölgyem?  Monda  az  liispan:  Nem 
chak  te  hölgyed  volt,  hanem  mind  ezzek  ketten  eltek  ez  világ- 
ban (468.  457).  Újjonnan  vett  gyönge  hölgyének  ölében  asak 
nem  föl  mé.szaroltatik  (Piizm:  Kai  1766.  217). 

asszony-hölgy :  uxor  MF.  [gattin,  gemalilin].  Majd  én  há- 
zamhoz mennyek, hogy  puha  ágyamban aszszony-hölgyemmellett 

95 


1507 


HÖMP— HÖRCSÖKÖS 


HÖRCSÖKÖSKÖUIK— FÖLrHÖRPÖGET 


150^ 


ilytijtAízam  íPázm;  Préd.  lOG.  Pázm:  Kai.  484).  Az  íltSzetekból 
íisiwzony  liől^jeteknek  (uiplaiit  esiuállyatok  (Bal;  Gsisk.  31. 
Vajda:  Kriszt.  I.lfiyb.  Mi'). 

HÖMP,  HEMP :  L-ylindms  scutula  Sí.  A  tyiikmony  for- 
miijú  lienip,  koregdéd  lio.sz.szú  k°>  vagy  fa  gómbíílyeg,  hoszszi'i 
gSmbSlyö :  cylindnis  teres  est  Com  :  Jau.  164. 

Hömpöly.  Orsó  fojere  fügezt'  hompSly,  kivel  az  ursu  inkab 
pördül :  .spundylu.s  MAI.  Major:  Szót.  Hempel:  walze,  rulle  Adámi: 
Spr.  1  líimpüly,  liempely :  cylindru-s,  scutula ;  walzo,  rullhulz  SÍ. 

Hömpölyit:  volvo,  voluto  Sí.  [walzenj.  El  hengerítem, 
li(1aipelitűni ;  pervolvu  C  Edgy  árgumentomot  liűmpőlyitoc  előd- 
ben, Ic'issad  mit  mivelsz  uéki  (Ker:  FelsK.  94.  Misk:  VKert. 
432). 

Hömpölyöd-ik :  volvor,  volutor  Kr.  fsicli  walzen,  rollen]. 
Meg  lelH  az  agai'kat  a  folonae  kSzepStte,  soliova  a  helről  nem 
linLnp<')lfld5t  vala  (TelC.  232).  (Vö.  HENGÉRflDIK,  HEN- 
TfiHÉDIK). 

1.  Hömpölyög  (hempergő  PPBl.  hempürog  GyöngyD:Cup. 
624.  hunJjolyug  Fal:  NU.  264.  293.  Fal:  NE.  106) :  cw  Höm- 
piilygíl,  hempergő  vagy  gürgS  fa:  cyliudnis  PPBl.  HSmpSliög, 
gűrSg  (Exl'rinc.  6).  Egy  hfimpfilygS  barázda  féreg  (GKat:  Válts. 
Il.llt).  Hempelygű  kű  vagy  fa  (melylyel  virágágyakat  egyenget- 
nek) (Nad:  Kort  99).  A  g;méjb;m  humpSlygflnk  és  a  bordélyok- 
ban íortSzfluk  (Fal:  NE.  106).  Egyre  hömpíilygenek  a  tisztalan- 
ságban  (Fal :  NU.  264).  Okátt;i  .szitkait,  és  irti'ratató  kétségek 
kíizt  hcimbülgüt  (Fal:  NU.  293)  (Víi.  HOMPOLYG] 

Hömpölyget:  volnto  C.  PPBl.  Hömpölyget,  hempelyget: 
volvo,  subvolvo,  devolvo,  convolvo  MA.  Hempelgetni :  rollen, 
abwiilzen,  ziisammenwinden  Adámi :  Spr.  walzen,  hin  mid  lier 
vviilzen,  wickeln  PPB.  Mint  a  golyóbist  me.szsze  hőmp'ilygette 
(Tof:  Zsolt.  .")69i.  Vérünkben  liempelygették  magokat  (Tus:  Ajxil. 
87). 

egybe-hömpölyget :  convolvo  Kr.  (l'ázm:  Préd.  352.809. 
Kr). 

el-hémpelget :  devolvo,  provolvo  Pl*,  abw.-ilzen,  fortbewe- 
gen  PPB. 

fbl-hömpölyget :  .subvolvo  C. 

Hömpölygetdegól :  (identidem  voluto ;  wiederholt  langsam 
wiilzeii)  (ACsero:  Enc.  S7). 

Hömpölygetós :  volutatio  C.  volutatus  MA.  wiilziuig  PPB. 

2.  Hömpölyög:  [cylindrusj.  Tíibbet  vihet,  a  ki  az  h5m|H"- 
lyőgro  (auf  walzen,  rollen)  tett  terhet  hengergeti,  liíimpőlygeti 
emeli")  doronggal  (Uoni:  Orb.  133). 

HÖRCSÖK,  HÖRCSÖG:  I)  |erinaceus;  h.un.ster].  Uer- 
chegek  (orinacoi)  ees  zarwasokiiak  haza  mag;is  hegyewk  (Ke.szth.- 
C.  27,'>).  Az  hőrcziV-  avagy  ftrge  jóllehet  kénSt  rág :  choerogryl- 
lus,  iini  mminat  iMA:  Bilil.  1.97).  Az  kS.szikl:\c  az  h5rcz6k8k- 
nec  hayleki :  petra  refiigium  lieriiiaceis  (I.529>.  Hasonlók  az 
egerekhez,  hírtsökfikhőz,  méhekhoz,  diirásoklioz,  a  mollyek  mind- 
járt tsipueli,  mihelyt  ember  hozziijok  ér  (GKat:  Válts.  I.96Ü). 
2)  melia  C  t.'Lxus,  tJi.\o  MA.  dacltó  PPB.  A  gSzűnel,  pSlyfiuél 
és  hfirtsSknél  semmi  niuts  álmosabb:  gliru  et  mole  nihil  som- 
nolentiiLs  (Com:  Jfui.  17).  3)  nuia  montaims  MA.  borgmaus,  mur- 
meltier  PPB. 

HörcsökÖB  :  iraeundus,  promw  ad  iram,  forocuhis,  ferociens   i 
Sí.  (giftig,  .stífrrig].  llnrczc^knel  is    liSrczőkősb:   ei'hino   a.sperior    ' 
(Itecsi:  Adag.  115).  Mog  hamissohi  egy  neliany  hőrcziókfa  fogá- 
sit (Zvon :  PázmP.  4).  Áspisok  a  hiu-ag-tjntók ;   liszvérek  a  hür- 
tsiiküsük  (Pílziu;  Préd.  766).  Mint  n  hürtaíikös  lovak,  akár-melly 
hii'isilgon  felindulnak  (SOdt. 


Hörcsökösködik :  börzSnktídik, mérgesen  asembeez.'ill  Szí), 
(sich  imgeberdig  bonehmen,  ergr'unmen^  Boezszú-állasra  hór- 
csSkSsködik  (Hall:  Paizs.  259). 

Hörcsökösség :  contumacia  Kr.  (bissigkeit,  stJJrrigkeit].  A 
mi  testünk  engedetleasége  el5  nem  botsáttya  igaz  úttyában  a 
leikot,  sót  akadékival,  és  hörtsUküsségével  el-is  veRzti  (Pázm: 
Préd  ISI). 

HÖRÖG,  HERÉG  :  sterio  in  pectore  Kr.  [röcheln).  Mint 
az  gonoz  5rd5g,  mérgében  horog  (Lstv:  Volt.  16).  No  várják  azt, 
hogy  a  lelek  már  csak  a  torkokban  hfir5gj8n  (Sam:  Cer.  97). 
Mellnek  immár  az  torkábsm  heregne  az  lélek  (Csanaki:  DBgli. 
.5).  Kosdás  torka  liöbíSg,  hörög  (Fal:  Vers.  882).  A  lelke  a  tor- 
kán hörög  (Kónyi:  HRom.  96). 

Hörgés :  (das  röcbeln].  ZugíLsa  és  hergéso  a  torkában  nin- 
csen ÍPP:  PaxC.  104). 

HÖRPITÉ8:  [pituitosus;  sclileimig).  Dögös,  hörpites,  nyalás 
hm-ut  (Mel;  Horb.  141).; 

(Szólások).  Gondoluan,  hogy  ez  h  5  r  p  i  t  e  s  p  o  k  a  meg 
vnnia  puHadozo  sarkalásit  (Pázmáiiról  mondja)  (Zvon:  PázmP. 
4).  A  hSrpites  poka,  igen  hannya  másnak  a  summás  válasz- 
adást (Pós:  Válasz.  55). 

Hörpitósked-ik :  (convicium  facio,  probris  et  maledietis 
VGxo  ;  goiforn,  .schimpfen].  így  h5rpitéskedik  az  mi  gogyolás  szay- 
konk :  Nem  mertek  az  praedicatorok  az  Kalauzba  harapni 
(Zvon:  PázmP.  260), 

HÖRPEIíT,  HÉRPENT  (hippenl  DecsiG:  Préd.  24): 
sorbeo,  sorljendo  bibo  Kr.  [einen  schluck  madien,  schliirfen). 
Horpent  fígy)  az  borba  (Boni:  Préd.  94).  HSrpentve,  avagy 
szftfrjcsőlve  Ls-zszuk  (Siim:  Cer.  93).  Ezekre  az  bort  naé  kannái- 
kai  kiSszRnik,  kikbcM  czordulatl.ui  raőppenetlen  kellien  hippen- 
teniek  (DecsiG :  Préd.  24).  Történik  néha,  hogy  a  misézft  pap, 
níjLsutt  elsőben  jol  koppeiitvén,  a  csengettyű  zengésben  elfeleyti 
magát  s  jól  talál  a  fel  mutatott  [xiharbol  hSrpenteni ;  melyet 
az  elobhenivol  ki  okád  s  az  eb  s  disznó  megh  eszi  (VárM:  Égfi- 
Szöv.  214).  Fazekas  ha  horjient :  jól  fonig  az  korong  (Thaly : 
VÉ.  11.117).  Ha  kiket  termé.'Ket  formált  jobb  agyagbtil,  többet 
hörpentottek  igaz  okosságból  (Orczy:  KöltH.  159). 

[Közmondá.sok).  Ha  kantzát  megetted,  levét  is  liQrpeotsed 
(Ben:  Ritm.  192.  Kr.  Kisv:  Adag.  169> 

be-hörpent :  (absorboo ;  versdilingen)  Liitec  eé  melseg'is 
vermötli,  kiból  follőuöldSznek  vala  tiWs  golóbisoc,  es  tűzzel 
betolt  eraböröe,  miképpen  seb5.ssegős  tfiznec  zikraia  felfutatnak 
vala,  e,smeg  be  hőrpentotneo  vala  (NádC.  87). 

föl-hörpent :  exsorbeo  MA.  obsorbeo,  epofo  PPBl  aussup- 
pen,  aas.schtiirfen  PPB.  Fel  herpenteni :  absorbeo  Ver.  Medlvit. 
7.  Nem  jó  bu-s,  ki  mindont  tsik  maga  liör])ent  tel  (Ki»\':  Ad;ig. 
351). 

ki-hörpent:  exsorbeo  MA.  anssuppen  PPB.  Tirannus  volna, 
a  ki  ezt  kívánná  tSUe,  hogy  a  Dunát  ki-hSrpencse  (Pázm:  LotliV. 
108). 

HÖRPÖGET:  sorbeo,  sorbillo  MA.  eiu-schliirfen  Pl'B 
[schliirfen).  1  lörjKigeÜietö :  sorbilis  C.  Olayt  liSrpSgetven.  az 
iszonyú  .szomjiLsagot  ugy  Ugyektízuok  vala  mog  euyhitoni  (Forni: 
Curt.  71.'i).  Kevés  biuuiok  tartyák  a  paixik  vacsora  után  aiiuiz 
sain  .szolgálókkal  lnVpúgetni  ^^Iatkó:  liUták.  405).  PolsolyaUJ 
szürtsöljfink,  hSrpf.gessüiik  (GKat;  Válts.  U.2SS)  (Vö.  Köppö- 
got) 

[Szólások].  A  tengert  kanállal  herpegetni  (Kisv:  Adag.  297) 

fbl-hörpöget :  exsorbillo  MA  .allgemach  ausUrfehi  PPB. 
Lsznac  os  fel  hórpógetic  az  \vr  ixiliarat :  bilwnt  et  absorbebunt 
(Kíir:  Bibi.  11.195.  MA:  Bibi.  11.191).  Vgyau  .izon  n^gi  okádá- 
sjít  liSr|«'ÍKeti  fel  (Malkó:  BCsák.  224) 


50ÍI 


HÖRPÖGETÉS-HÚG 


HÚGOCSKA— Hl"lGYas 


1510 


HörpögetéB :  sorbitio  MA.  das  supfoni,  das  sürpeln,  áas 
urpeii  PPB. 

HÖBPÖIi  (Aóriúífiiu :  8orbeo  C.) :  (sorbillo ;  scliUirfen).  Itói- 
>6l(")ni,  szflrts515m :  absorbeo  Major:  Szót.  A  torkos  nyalakodó 
i&fil  és  szörtyfigetve  hilrpíl:  inti-ssaiido  sorbet  Coin:  Jan.    181. 

fekete  ital,  kit  hiirixilsz  kényesen  (Orczy:  Kíiltll.  1(52).  A 
'arsaiigos  tsorda  liivság  kebelébon,  buja  tüzet  h;iri)íilt  geijedi 
nelylyébenn  (t)riv.y;  KöltSz.  ISÜ).  Hörpöl  bajt,  bút  s  gondot 
?esztí  ixiliarával  (203). 

fbl-hörpöl :  absorbeo,  persorbeo  C.  exsorbeo,  persorbeo  PPBl. 
eiiiscliliirfen]. 

Hörpölés :  sorbitio  C.  [das  sdilüi-fen). 

HŐS  (A«.<  Helt:Mes.  136.  teeket,  Au.<i6kkel  [AilsSkkel] 
Na<;yb:  Hunyj.  13.  hiU  Hós:  Igazs.  306.  403.  Pűs:  Vetélk.  37): 
1)  (juvenis;  junger  manu].  Heus  1200.  Huus  1211.  (személjTiév 
Nyr.  11.168).  Nfitelen  rideg  avagy  hSs  legény:  eaeleUs  seu  in- 
nuptius  Com:Jan.  116.  Nemy  ygen  zepp  ho\vs  (juvenis)  yewue 
az  kappura  (ElirC.  14).  Monda  neki  a  bfts  (adolescens) :  Mend 
ezeket  Sriztem  (MünchC.  19b).  A  jialotaba  feel  neueltetiien, 
az  bS.'ikoi-sagiiak  alapatiara  iutha  (KíizC.  92).  így  szolnak  mos- 
tan a  cygany  kmán  &Ic>  hflsek  fts  ackik  az  válaztást  hamissan 
♦billegetik  (Mel :  Jób.  15.  MF.)  2)  heros  Sí.  [beid].  Poganok  meg 
latfak  te  igazadot  es  minden  kiraUok  te  bSsedet :  inclitum 
(DfibrC.  264).  Hfsíl  t^tek  (viriliter)  es  batonirou  ti  zivetek 
(78.  Helt:  Krón.  178.  Kr).  H6s  cselekedet  (Pásti:  Fab.  63.  Kr). 
Latak  az  Msek,  gyorsalkodának,  ez  nap  leverek  héát  paloták- 
nak (Tin.  167).  Óremekben  hpsec  isznac  az  ió  borban  (Temesv : 
Kenyérm.  16).  Alföldi  hSssök  (Monlrók.  in.7).  Isten  le  ueri 
disznóit,  s6t  meg  nagy  kazdag,  friss,  keuely  bSseketis  le  vágat- 
tat, es  vendégségben  hiwia  rea  az  egi  madarakat  (Born :  Préd. 
553).  Mint  némelly  hflsek  feliSl  fftlhegyen  hallogatom  (GKat: 
Válts.  n.  Elflb.  63).  A  páp.iknak,  vagy  az  fi  hősinek  (Pós: 
Igazs.  403).  Az  antichristns  és  az  8  liössei  tiltyák  az  egyházi 
rendek  kSzStt  a  házas-ságot  (Matkó:  BCsák.  243).  3)  futurns 
siwnsus,  procus  MA  der  zukiinftige,  brautigam,  freier  PPB. 

korcsma-liös :  popino  C.  [tnmkenbold].  Korcsoma  h8s5k 
(Alv:PosL  L160). 

Hösecske :  adolescentulus  AporC.  16.  HSserke  [így  ?]  valek 
eu  es  \ialatiis  (96). 

[Hőselkéd-Lk] 

Höselkedós  :  [militatio ;  kiiogshandworkj.  Az  nemes  hSsel- 
kodésbiVi  lészen  jób  kedvek,  hogy  nem  az  stúdiumhoz  (MA: 
SB.  141X 

HUALL:  verbero  Kr.  [sehlagen,  schwingeii].  Tenre  es 
meg  51e  evvtheth  ew  zekére,  hwallotli  palchyoyabol  [palchyaya- 
bol?)  kiomla  ew  pénze  (RMNy.  IL24.  RMK.  IL7.  374). 

meg-huall :  cv;  Valaky  magát  oly  dologba  foglallya,  mely- 
lyet  termezety  semmykeppen  nem  wallya,  azt  a  chei-palcza 
mynt  a  zamart  meg  huallya  (Pesti :  Fab.  15). 

HÚG  (Aojrank?  LevT.  1.89):  1)  soror  minor  natu  MA. 
jiingere  schwester  Nom.  9fi.  PPB.  Atyámról  való  néném  vagy 
húgom :  *patruolis  soror  PPBl.  Hug  fy :  eonsobrinus  Nyirkállai 
(Kovachicb :  Form.  XIX).  Néném  húgom :  soror ;  die  schwester 
Cöm:V6.st.  146.  Egy  sznléjfi  nénéc,  hugac:  sorores  Com:  Jan. 
119.  A  nénnye  avagy  buga  térje:  sororius  117.  Mongatoc  tfi 
hvgtoknac:  dicite  soron  vestrae  (BécsiC.  182).  Zabadohatok 
megh  en  atyámat  es  hvvgaymat  mynden  yozaghywal  (JordC. 
287).  Pálnak  hwgaffya:  filias  sororis  Paidi  (787).  Pal  őnnSn 
mag?  marada  egi  házas  hugaual  iDebrC.  113).  Hugóm  nincen : 
mire  nevez  engSm  bafyadnac?  (TelC.  104).  Elsmeria  ázzon  sent 
Anna  azzonnac  húga  (KazC.  46).  Vala  Bela  kjTalnak  bugának 


Anna  azzonnak  Uvmya  (MargL.  145).  Idwezlegy  Maria,  angya- 
loknak edos  hwga  (ThcwrC.  91).  Az  wyga.sagnak  livvga  az 
zomora-^g  (Pásti :  Fab.  75).  Nemde  vgy  kellette  a  mi  hugonkal 
ohelekodnyi  mint  egy  knruauai  ?  nnmquid  ut  .scorto  abuti  de- 
buere  sororo  nostra  ?  (Holt :  Bibi.  I.  R).  Anyád  le;inya  vagy  te 
és  húgaidnac  nénnye  vagy :  soror  sororum  tuarum  es  tu  (Kár: 
Bibi.  11.122).  Az  te  Imgodnac  fel  ne  fedezzed  szeméime-sségét : 
turpitudhiem  sororis  tnae  non  rovelabis  (MA:  Bibi.  I.lüSb).  Ba- 
rátaim atyámfiai,  Imgaininénéim  kedvaseim  (['iizni :  KT.  448). 
Testvér  húga  (Liszny :  Krón.  V.153).  3)  [verbum  alloqnendi; 
anredewortj.  My  bugynk  madarak :  sorores  nustrae  aves  (EhrC. 
40.  74).  Ajánlom  kedygli  ty  nektek  e  my  bugunkuth  a  Febest, 
hogy  fogagyatok  ewtetli  az  Cbristus  Jesusban  (Komj :  SzPál. 
104).  S)  [.soror;  nonne).  Fiiss  el,  zereto  húgom  az  kével  hu- 
goetol  (üebrC.  264)  Monda  a  megkorult  hugnac;  amf  hug 
tarsincnac  felmagaztatasa  (TelC.  138).  Az  Imgoc  ne  legyenec 
vetekedne  es  patuarosoc  (368). 

Húgoeska :  [sororciila ;  schw&sferleinj.  lm  küldtem  az  kis 
luigocskánmak  egy  .szekeret  mind  lovastul  (Nád :  Lev.  210).  Az 
kotth  liugochkamnak,  az  mely  eóth  anuiy  lanczoth  chinaltat- 
tam  uala,  annak  ketteyt  e5  netik  bagiom,  de  cszla-sokbaii  ne 
tudgyak,  hanem  annelkeöl  adgiak  oda  nekik  (Radv :  Osall.  IIL 
178b). 

I.  HÚGY:  urina,lotium  C.  MA.  *saccatus  corporis  humor 
PPBl.  ham  PPB.  Húgj-ra  vizelletre-is  adót  vetne  (MA:SB. 
117.  ACsere:  Enc.  149).  Húdgyá,  \TzelIetté  lészen  (0)m  :  Jan. 
.íl).  Disznó  ganéjal  egyelitsd  meg  az  ember  hugyat  (Nad: 
Kert.  131). 

Húgy-ik,  hudd-ik :  minő,  mejo,  mingo  C.  harnen,  den 
úrin  lassen  PPB.  Huddom,  húgyok,  huddozom :  mejo  PPBl. 
Hugjhatnám :  mictiu-io  C.  A  szamár  ily  természetű :  ahol  bugyik, 
ott  öntSz  (SalMark.  6).  Falra  huddani  (Mel :  Sám.  204).  Edgy- 
sem  (a  madarak  közól)  huddik,  vizellik :  nulla  mingit  (Com : 
Jaa  34). 

[Szólások].  Oly  halgato,  mint  az  húgyó  disznó:  statua  ta- 
cittmiior  (Decsi :  Adag.  286).  Halgát,  mint  egy  húgyó  disznó 
(Pázm  :  5Lev.  XXSIV.  Kr.).  Követem  az  olvasót,  mint  az  hugyó 
disznó   hallgatásából  sülé  ki  az  a  változás   (Bethl :  Élet.  n.66). 

meg-hudd- :  permingo  MA.  bepissen  PPB. 

Huddás :  miuctus,  urinae  emissio  MA  das  harnen  PPB. 
Nehezen  való  huddá-s ;  dysuria  C.  Huddásnak  megrekedése : 
sti'anguria  MA. 

Húgyoz-ik,  huddoz-ik  (húdazm  Cis.  P.  hiiddomt  Cseré- 
nyi :  PersF.  1.  higydozás  ACsere:  Enc.  181.  Aujjkíozó  edény 
182) :  mictito  MA  *iuinam  reddo  PPBl.  oft  harnen  PPB.  [liar- 
nen].  Huddozhatniim :  micturio  MA.  FSlyúl  rea  hugyozik :  super 
inmingit  C.  mingo  Nom.  23.  Ki  vágom  giokerestnl  atte  mara- 
dekidat  es  fiaydat:  es  ki  vágatom  az  Achab  hazából  meg  az 
falra  huddozo  ebeketis  (Mel :  Sám.  355).  Falra  huddozó  eb : 
miugens  ad  parietem  (Kár :  Bibi.  1.322).  Dávid  meg  eskűtt  vala, 
hogy  Nábáhiak  fah-a  huddozóit  is  elveszti  (Deliber.  C).  A  vi- 
zellet  húdozva  Id-bocsáttatatic  (Com :  Jan.  51). 

el-húgyoz.  Talám  mind  el  hudoszta  magát ;  olly  igen  fél 
(Helt :  Mes.  206). 

meg-huddoz :  permingo  SL  [bepissen].  A  varas  békák  a 
veteményeket  mérges  nedvességgel  meg-huddozzák  (Misk :  VKert. 

263). 

Húgyozás  :  [minetus ;  das  hamenj.  Hudozás  (Com :  Jan.  57). 

Húgyos :  perminctus  SL  [mit  úrin  besudeltj.  Hanem  ha  a 
monyak  zápok,  hugyossak  és  héjában  valók:  nisi  ova  urina 
aut  irrita  atque  hypomenia  sünt  (Com :  Jan.  35). 

95* 


1511 


2.  HOGY— HtJLL 


ALA  HLXr^FORGACS-HÜLLADEK 


1512 


2.  HÚGY:  (Stella;  storn).  Volleliet  tudna  hugyoknak  fo- 
lyásit; i|uaiiivis  suiret  stollanímcursusfElirC.  29).  Ewuewltenek 
liugyokra  alduan  vr  Jesiis  Cristust:  claniabiuit  ad  sidera  (152). 
Hold  oes  liwsyak,  kyketli  tlje  tbiidiudaal ;  Inna  6t  stellae,  quae 
tu  fundasti  (KestC,  6).  Ilwiíyaknak  kegyes  teremteye:  conditor 
alme  siderum  (KesztliC.  M).  Idwez  leegy  tliengernek  liwgya: 
Ave  Marki  stella  (DöbrC.  210.  FestC.  195). 

kasza-húgy  :  jngnla  MAI.  Orion,  jugula  MA.  PP.  Nom.*  3. 
stellae  Orionarum  MA :  Uibl.  1.153.  sutulae,  jngula,  Orion  PPL 
Orion,  himniliselies  gastirn  PP15.  Az  kasza-bugynak  zónája  ostve 
fel  tettszik  (KNagysz.  1613.  D8).  Az  egeknek  csillaginak  és 
kasza-liugynak,  e  bokros  csillagoknak  íKer:  Préd.  393). 

HUHOG :  idido,  cucubo  Kr.  |lioulon,  kriicbzon].  Fnlas  ba- 
goly, nagy  .szemii  bagoly,  liubogo  bagoly :  itsio,  scojks,  aluco 
Coni :  Jan.  30.  Huhogó  bagoly  (Mi.sk  :  VKerL  431.  Csúzi :  Tromb. 
428.  Kr).  A  baglyok  huhognak,  rút  ebek  ugatnak  (Fal:  Vers. 
912). 

Huhogat  (huhugntoc,  mint  az  bagoly:  cucnibo  MAI.  Helt: 
liibl.  I.  CCc3.  hühűgtl  Gyöngy :  Cliar.  Ifi):  cucubo  C.  MA. 
schreien  wie  eine  nachteule  PPB.  HubugatíJ  bagoly  (Helt : 
Bibi.  I.  (Xyi).  Ragolynak  huhogatjisa  (ACsore :  Ejic.  216.  Zriiiyi 
n.23.  Diósz :  Tal.  250). 

még-huhogat :  <v  A  lűlos  bagoly-is  ezt  meg-hiih6gette 
(Gyíingy :  Char.  46). 

HUHOXi :  bnbogat  niiiit  a  bagoly ;  cucubo  Major  :  Szót.  Az 
bagoly  linhol  (MA :  Bibi.  V.46i.  Az  huhok'i  bagoly  kiálta  reája 
(CzegI :  Tromf.  437).  Az  éjeli  bagoly  huliol  (Com :  Jan.  39. 
Cora  :  Orb.  5.  Misk :  VKert.  494). 

HUJ:  hui;  huj  Com:  Vest.  131.  Huj,  mi  íirdög  lölt  mind- 
nyájatokat? (KMK.  V.227).  Hwi  ma.sth  az  szoba  légien  kelleS 
meleg,  borsos  étkekkel,  io  borokkal  lakni  (KBécs.  1572.  D). 
Héy,  boy,  hophaya,  hiszem,  huy  (CorpGrarani.  252).  Huj  által 
m;ir  innen  más  nyomba  (Matkcí:  BCsák.  216).  Huj  ki  disznó 
(221). 

[Szólások].  Huj  bele  Bálás,  lovat  ád  Lstou  (Fal :  Jogyz.  925). 

[Huja,  hxijja] 

Heje-huja,  hejje-hujja,  haja-huja:  I)  jubilum,  evax 
MA.  (juchbo,  d;is  jauclizenj.  Ezeknek  cs.ak  liaia  bui;i  kel :  Ulys- 
sis  remigium  (Decsi :  Adag.  171).  Vigasag,  hajja-hujja  (GKat: 
Válts.  1.1045).  Mely  veszedelmes  nagy  sokszor  a  lakodalmozás, 
melybon  cs,-ik  haja  huja  vagyon  (SBal :  Tem.  7o).  Egész  élete 
dorlíézohls,  liejohuja  (Megy:  6Jaj.  II.  11).  A  sok  hejjo  hujja, 
virradtig  való  ital  (Mik:TörL  165.  Thaly:VÉ'.  1.277).  S)  (lao- 
tus ;  lu.stig].  Egyebet  nem  kedvellcnek  az  liejje  hujja  társasjVg- 
nál  (l)B.in;Készegs.  10).  H.-jjo-hujja  életíi  (Misk:  VKert.  341). 
llcjchuja  emberek  (Kom:  Élet.  31). 

Hajatmjál:  [jubilo;  jauchzen].  Hajahujálva  tobzódunk  (Tob : 
Vig.  217). 

hajahujálgat :  jubilo  MA.  frohlocken,  jauclizen  PPB. 

hajahujálgatás :  jubilatio-,  ovatio  MA.  das  jubiliren,  freudon- 
gosclirei,  triumpf  PPB. 

hajjahujjálkod-ik :  vitulor  PPl.  |froliloekon,  jauchzen). 

hejjehujjáz:  jubilo  Kr.  (Biró:  Ángy.  655.  Kr). 

Hujjágat :  (e.xulto,  vitulor ;  frohlocken,  jauchzen].  Az  bolon- 
doknak as  huyjagatoknak  kiáltásokkal  uoni  küliinben  rettenvén 
meg ;  bánd  syciis  baccbantium  iduhmtinmipio  fremitu  iwrtorritus 
(Forró:  C\irt.  503).  [Vö.  még-hajjágatj. 

HULL  (oUiiia  Görcs:  Máty  65.  /.n.'attyak  Frank:  IlasznK. 
72.  huUm.  78.  Aii/anak  Alv:  Post.  1.33.  Aii/atá  Gvad:  Písty.  17): 
cado,  cíLso,  decido  MA.  tiillen,  abfallen,  niederfallen  PPB.  Hal- 


wau  ezt  az  tauytwanok,  hw  arczayokra  hwUauak :  ceciderunt 
in  faciem  suam  (JordC.  407).  Te  zent  weerfid  en  reám  hwylon 
(CzechC.  30).  Mogh  iodenok,  es  mind  az  f5<Iro  hullanak  (TihC. 
24).  Igen  kezde  kazid  néjie  hullani,  paraszt,  puska  miatt  oly 
igen  vaszni  (Tui.  256i.  Az  vtamia  való  napon  az  hold,  kSdSkkel 
hőluan  [így],  assőt,  vagi  bauat  boczát  (KBécs.  1572.  D7).  Leszen 
isz.szonyu  vér  ontás,  e-snec,  hulhuiac  egyaránt  (Com:  Jan.  150). 
Hulló  hajat  megtart  torra;ujak  a  leve  (Felv:  ScIiSal.*  21).  Nem 
hull  az  Iri5fala  ( ItókF :  Lov.  1.509).  Legordulván  hullnak  szemem- 
bül  künnyeün  (Thaly:VÉ.  11.55). 

[Szólások].  Azt  gondola  a  gyáva,  hogy  tsak  azért  h  u  1 1  o  t  a 
világra,  hogy  as.szonya  [^irantsolatit  fogadgya  (Fal:  NU.  295). 

alá-hull :  [decido ;  horabfallen|.  Akkyc  ala  hullan;ic  meíi- 
orzagbol  (DebrC.  4  22).  Mid5n  ala  hulua,  ej^  bokorhoz  kapazki>- 
dek  (BodC.  15). 

el-hull :  decido,  delabor  Kr.  [abfallen,  ausfalleu].  Az  hA 
vyraga  el  Imi :  flos  ejus  decidit  (JordC.  846.  104).  Ottan  el 
hwllanak  az  liuiczok  ew  kezeyról  (ÉrdyC.  361bi.  W  leuele  el 
nem  livvl:  folium  ojus  non  deíluet  (KulcsC.  1).  Serényen  futam- 
nak táncban  az  leányok,  sertelen  ha  lend  az  ó  yambors;igok, 
oth  el  hol  [?]  partayok  (PeerC.  339.  KMK.  I2i«i).  Ha  valamely 
embernec  haia  elhűl  a  feierSI :  capilli  tlnunt  (Helt:  Bibi.  I. 
DDdl).  El  hull  az  te  olayfádnac  gyfimSlcze:  defluent  et  peri- 
bmit  (Kár  .'Bibi  1.184).  Sokan  elhulláiLHc  :iz  najion  az  nép  kóz- 
zfli :  nuilti  ceciderunt  in  dio  illa  (MA:  Bibi.  1.79). 

le-hull :  decidu,  defluo  C.  abfallen,  niederfallen  PPB.  Asztad- 
níl  lehulló  morsalékok,  asílékek,  falatok  :  analecta  PPBl.  A 
cillagük  Io  hulnac  ménről :  stellae  cadout  de  caelo  (MünchC. 
59).  Lewe  hwlnak  hw  vmkiiak  aztalarol  (a  morzsalék) :  cadunt 
de  mensa  (JordC.  402).  Az  balwan  isteneknek  templomy  mynd 
lee  hwllanak  (ÉrdyC.  338).  Az  peecliet5k  le  hwllanak  (617).  Az 
fánac  lehulló  levelénec  czSrdfilése  (Zvon:Post.  1.710).  Az  él5 
fáknak  levelei  le-lmllanak  (Com:  Jan.  21).  Hogy  a  veszett  luira 
miatt  elszédfillyenek,  és  le-húiiyanak  a  sas  fiak  (Hall:  lilIisL 
n.65). 

lehtillás :  [casus,  ruina ;  fali,  sturz].  Zent  Gatlieriua  ázzon 
magyaraztatyk  kiVouseeges  balwanyoknak  le  hwlhísa  (ÉrdyC. 
659b). 

szóllyel-hull.  La.ssuk,  hogy  a  SámbAr  hazugsága  hulljon 
széllyol  (Matkó:  BCsák.  284). 

Hulladók  (Aii^íarfii  Sylv :  UT.  123.  kuladik  Zvon:  Oaiand. 
213);  I)  iiiúsquiüae,  putjunen,  rpmentuni,  segmeiita,  redsamen- 
tnm,  recroraentum,  scobs  C.  tragmen,  fragmentiun,  segmen  Mj\. 
abgang  von  etívas,  abgobrochene  stücklein,  ;ilischnitt,  spiiue 
PPB.  (abliiUej.  Tj'zen  ket  kosarukat  tCltenek  be  az  hwlladeek- 
yawal ;  tulonmt  duodecim  cophinos  fragraentonmi  plenos  (JordC. 
399).  Zyk.seeg  leelkewnknek  liazaat  megh  seiieniewnk  lia  my 
hwlladeek  benne  vagyon  (ÉrdyC.  24b).  Hulladec,  morsalec  (Tel : 
Evang.  I.42S).  Hulladékok:  siH)rtao  fragmeutonim  (Fél:  Bibi. 
66).  Az  tát  le  váguán  aimac  huUadékit  meg  égeti  (Kár:  Bibi.  L 
643).  Olnassuc,  hogy  alfele  belekre,  kik  az  martyromoc  hulla- 
dekiert  neueztessenec,  fogadasoc  tetettenec  (Zvon;  Osiand.  210i. 
Az  ács  a  gerendát  gyalidlya,  a  vágót  hulladékoc  és  forgacsoc 
széllel  repesvén  (Com:  Jan.  103).  Fa.  15n  akkori  válaaziuik  arra 
a  hulladékra  (Pós:  Igiizs.  1.122).  A  toelettiit  be  szoktak  fSdni, 
por  vagy  más  hulladék  meg  ne  eahesse  (Fal:  NA.  128i.  8) 
stillicidium.  Vgau  z;il  le,  miként  ess  gapivra  es  miként  A)|)egS 
hidladekok  f51dre :  sicut  stillicidia  stillantia  sujier  terram  (DübrC. 
135). 

asztal-hulladék :  detidunm  a  mensa  Kr.  [s|)eisenabfiille]. 
(P;izm:  IVéd.  30.  lír.í. 

forgács-hulladék :  sogmentum,  (i-agmentum,  seeamentum 
PP. 


l'US 


ttiiiÉta-uuLi  ai)1';k— K()NNv  1  lULuv  rAf 


Köm'-HULLATÓ— BE-H  ÚNY 


1514 


fürész-hulladék:  [scobs;  siiges|>iiiiej  (Cum:  Orb.  129). 

Hulladoz :  caso,  lapso  Sí.  [kleinneise  hinabfalloiij. 

(Sziílíisok).  VoderbSl  i-seborlH'ii  bull.iddz  (Bal :  (Islsk.  311). 

HuUámodik,  hullamodik:  lalx)r,  cado,  deddo  Sí. 

el-hullámodik.  Orteizz.1  régi  iiai)-társ;i,  houy  uly  ol  Inil- 
iiinodot,  s  fí'igos  okukért  kellet  meg-vetiii  az  Izraelnek  tiszta 
rorriUát  (Giegl:  BDorg.  Cím!). 

meg-hullámodik :  (fraiiEur  ;uiimo ;  veiv«'igen].  Feje  alá 
fitítsol  mi«-luillaiin>diitt  király  (Mogy:  (Uaj.  IV.21). 

meghullámodás :  (tractiis  animiis ;  voraagtlieit].  Aimya- 
iiak  meg  Imllámodaftial  tolye.s  busongo  b;üiattya  (Szüli :  Dáv. 
ISV 

Hullás :  dolaii.sus,  lasus  MA.  fali,  diLs  niederfallon,  das 
liinabfallen  PrU.  The  zülgayd  wero  Imllasanak  bozwya  boel 
menyének  tlie  eledbe  (KaszthC.  208).  Dragalato.s  werednek  hul- 
lasaertli  keerlek  .I&sus,  sehcseyehedmeg  en  ziuemeth  (GyüngyC. 
2).  CVistusnak  verő  hulla.sath  nem  gondoluau,  meg  iiom  tér- 
tem íVirgC.  3.  Kom:  Szl'ál.  32fi).  Hftségiinklien  életünk  elfo- 
L'yásíival  és  vérünk  biUlá«i;iv;U  is  megniaradiuik  (Monlrók.  VIIL 
431). 

haj-hullás :  alopecia,  capillonun  deflnvium ;  das  liaar-aus- 
fallon  PPB.  (Nad:  Kert.  310). 

köny -hullás :  [lacrimatio ;  das  triiuenvergiesson,  triinen- 
flu.'*].  Felkeliién  Cteya.s,  kfin  bullasockal  mégótetiien  (BécsiC. 
25).  Zeretev  fyani,  [ezek]  az  te  atyádnak  kevn  hullasy,  mert 
meg  holta!  vala  (DomC.  75).  En  könyhnllásom   (Zrinyi  11.135). 

Hullaszt:  sino  labi,  delabi  Kr.  [fallen  lassenj.  Könyveket 
hHlla.«ztottak  (NótPM.  9).  Kfinyhullások  patakjába,  melyeket  az 
i'iton  hullasztottak  (uo). 

Hullat :  dejecto,  delabi  sino  MA.  dejicio ;  hinabfallen  lassen, 
hinabwerfen  PPB.  Hvlatya:  laeriniis  rigat  NémGl.  fit  Ke^Ss- 
segi^fl  anya  en  the  elStted  zyvem  zakadnan,  kclíi  keseni  hullat- 
ván, kérlek  (NagyszC.  154).  Vniac  ekltte  gakomac  vala  kóní- 
hnllato  .í)Talmakat  (TelC.  17).  Kezde  kwinniet  hullatni  (VirgC. 
21).  Jesus  az  zydokatli  főidre  hwllata  (PeerC.  119).  De  lám  az 
tereket  vitéz  hogy  meglátá,  ottan  az  seregöt  reája  nóditá,  vité- 
zükkel öszve  sok  tereket  hullata  (Tin.  47).  Az  halotton  könjuet 
hullass  (Kár:  Bibi.  1.676).  KOnny-huIIatí  szemmel  (Pázm:  Préd. 
992.  Kr.).  Te  vagy  az  vér-ont<5,  én  kSnyvem  hullató  (Zrinyi : 
ASjT.  302).  Künnyvet  hulIatott-é?  (Zrinyi  11.31).  Sokat  hullat- 
tunk mi  már,  a  mit  ík  újságul  felkaptak  (Fal:NU.  321). 

el-hullat:  sino  cadere,  facio  decidere  IVLV.  fallen  las.sen, 
fallen  machen  PPB.  El-húllatja  kezébfll  feg>Terét :  fluimt  arma 
de  manihus  PPBl.  Ágaimat  elhullatom :  decanlesco  C.  Ez  utiSlsó 
részetskét,  el-hullattya  a  deák  fordító  (Pós :  Igazs.  1.39). 

meg-hullat :  [inundo  cadendo ;  berieseln,  beströmen].  (A 
kereszt),    kyt    Cristusnak    zent   veere    meg    hwllatot  (ÉrdyC. 

53S). 

Hullatás :  demissio,  dejectio  MA.  das  herablassen,  das 
heruntenverfen  PPB.  Weres  werew  hnllatasodnak  vtanna  the 
valaztottad  sido  néped  mya  meg  fogattal  (PozsC.  2). 

könny-hullatás  :  lacrimatio  MA.  lacrima  Com:  Vest  134. 
PPBl.  das  weinen  PPB.  [tranenj.  Fel  veween  51eeben,  bevv- 
seeges  kény  hwllatassal  apolgattya  vala  (ÉrdyC.  51).  Lehetet- 
len, hdgy  enny  kenyhwllataínak  ffya  el  vezyen  (520).  Az  feie- 
delm  kezde  halgatiii  az  w  éneket  nagy  kwny  hulatasal  es  nagy 
ajlatossagal  (VirgC.  17).  Süi-ö  köny-húllatásokkal  ásztatta  titkon 
nyoszoláját  (Csi'izi :  Síp.  559).  A  fejér-nép  egy  pár-  tsurgó  köuy- 
hullatással  többet  viszen  végbe,  hogy  sem  valami  nevezetes 
vitéz  vérét  ontva  (Fal :  NU.  352). 


köny -hullató  szemnu-li  lacrimantibus  oculis  Pázni:  Préd 
992.  Kr. 

Hulldogál  :  |c;lso,  lai«o ;  naili  und  narh  fallen,  langsam 
fallen].  Az  nap  a  ho  mint  piheLsko  linldogal  (Kai.  1582.  G). 

Hulló  :  decidmis,  reciduns,  recidivius  MA.  cadeiis  Kr.  [fal- 
iéiul]. Az  ollyan  ember,  kyiiek  h&  haya  hwllo  (de  cujiis  capite 
capilli  Huunt),  nylwan  kopazz  es  tyzt;i  (.JordC.  98). 

vére-hulló.  Vére  hulló  ifi:  ehelidonia  C.  PPBl.  A  fecske 
fiaknak  ha  szemek  meg-vakul,  azoknak  az  aiinyuk  vérehulló- 
hoz  nyúl  (Folv ;  Si'hSal.'  21). 

Hullog :  cado,  caso,  docido,  delabor  Sí.  [kleinwoiso  hiuab- 
falloii,  abfallen]. 

[Szólások].  Ma  is  lm  1 1  o  g  ;iz  h  i  r  e,  hogy  ki  GyJr  felé,  ki 
Óvár  felé  kíltüzik  (RákF:  Lev.  IV.476).  Ne  kullogva,  vagy, 
melly  távúi  légyen,  vásott.s;iggal  m  e  n  n  y  e  n  o  k,  hanem  min- 
nyáj;ui  gyfilekezzenek-Sszve,  és  szép  rendlmn  mennyeitók  (Biró: 
Ángy.  137). 

Hullong:  cv 

[Szólások].  I  lerczeg  katonái  j  ü  1 1  e  k  h  u  1 1  o  n  gó  b a  (Gvad :  RP. 
185).  Nem  edgyiitt,  hanoin  tsak  h  ii  1 1  o  n  g  v  a  j  ü  v  é  n  o  k  ((ívad: 
Orsz.  75). 

Hullongó :  [erro ;  hmdsb'eicher].  BocsiltotUini  túl  is  két 
ezer  hadat,  kivel  már  holmi  hullongó  conjungáltíi  magát  (RákF: 
Lev.  IV.16). 

HUMOR:  1)  [humor;  saft,  fliissigkeit].  Az  .sokféle  étkek- 
ből ártalmas  es  meg  rodliat  humorok  vagy  neduftsségek  egy- 
ben gyülekeznek  (KBécs.  1652.  28).  ü)  [humor ;  humor,  laune]. 
Azért  piszkálom  a  pápák  ganéjját,  hogy  a  síirgyiiró  orrában 
humora  szerént  való  szagot  indítsak  (Matkó:  BCsák.  155).  Truu- 
cas  levén  az  akkori  vad  humor  és  nevezetek  szerént  egy 
Nikola  ne\i\  nevezetes  ember  (Kern:  Élet.  1).  Idegen  nemzetek 
conver.síitiojában  humor  is  corrumpalfatott  benne  (18).  Sót  az 
török  humor  szerint  való  ratio  is  azt  dictálja  (MonOkm.  VI. 
371).  ÍJú  tegye,  szenvedje,  kinek  tetszik ;  nékem  nem  humorom 
és  nem  Ie.sz  szokásom  igy  hódolni  (Amadé:  Vers.  13). 

HUIÍCPUT:  [nequam;  spitzbube,  himdsfott].   Te  nemes 

fejedre  tfile  sok  ^hunczfut"  száll  (Tlialy:  Adal.  1.271).  Nem 
szánnám  mind  egy  lábig  elpnsztít;mi  ókét,  mert  a  ki  közöttük 
legemberségesebbuek  tartja  is  magát,  hamis  lelkű  huncfut  (Haz. 
1.373). 

HUNY  (Attmta?  Zvon:  PázmP.  94):  oculos  claudo,  velő  MA. 
die  angeu  .schliessen  PPB.  die  augen  zutim,  nicken  Adámi :  Spr. 
Húna  és  int  vala  szőmével  (Helt:  Mes.  182).  A  ki  szőmeiuel 
huny,  nyaualyát  támaszt,  tpii  amuiit  oculo,  dabit  dolorem  (Sal.- 
Mark.  C5).  Szeme  niha  hunná  (Bora :  Préd.  562).  Szemekhunyva 
vivók,  kardéra  harczoiók :  andabatae  (Major :  Szót).  Szemeimet 
tsak  aligha  hunyattam  (Kónyi:  HRonx  117). 

[Szólások].  Szeme-huntáig  (Pázm:KT.  52). 

be-húny.  Behunyom  szemeimet:  claudo  oculos  MA.  die 
augen  zutun,  schlies,sen  PPB.  Sz6m5ket  be  himtak  (Fél :  Bibi. 
21).  Be  ne  hunnj-uc  szeműnc  (Born:Préd.  38).  Az  Kalauz  volt 
vakvezető,  nem  az  socze  liumta  volt  be  szemet  (Zvon:  PázmP. 
94).  Bé  hunt  szemmel  csőtől,  botol  (Alv :  Post.  1.14).  Bé-huntad 
szemeidet  (Matkó :  BCsák.  30).  Bé  is  kell  szemüket  huuni  (Mik: 
TöiL.  62).  A  szeretet  és  a  hatalmad  behányatják  szemeidet 
(Mik:  MulN.  274). 

[Szólások].  Szem  behunyva:  clausis  oculis  Kr.  Jol  lat- 
nak zőm  bee  hvnuan,  myuth  meg  aythwan  (SándC.  8).  A  kit 
meg-üt  és  meg-öl  a  mennykő,  fel-nyittya  szemét,  ha  szem-bé- 
húnyva  találta ;  de  a  vigyázó  ember  szemét  bé-húnyattya  (Pázm : 
Préd.  1084).  Szem-bé-hunyva-való  hadakozások  (Pós:  Igazs.  329) 


1515 


SZEM-BEHÚNYAS— HUNYÓ 


[HUNYÓD-IKl— Hl^'YOR 


1516 


Szem  hé  hiuij^va  iazszák  (Alv:  Pást.  1.604)  A  jó  uraim  és  asz- 
szunyiiu  nem  ffil  hé  dugva  uiiut  Ulyíwes,  lianein  szonibé-liiuiyva 
mennek  .setétös  ('piákban  (Kai :  NA.  li'A),  Az  ámitó  gyíinyörü- 
sédekhez  jó  korán  háltál  kuli  fordulni,  szem  bé  hunyva,  fSl  bé 
duRva  tfilek  futni  (Kai :  UK  58G).  Szembéhunyvást  essék  a 
halál  tSriben  (Megy:  6.1aj.  11.20). 

szém-behúnyás  :  (nictns,  nxinientum  ;  da.s  au(;en.si-hliessen, 
aut;enbll<;k|.  A  halál  olly  szombéhiinyis,  a  niellytíil  egy  egész 
ürökkévalóság  fiigg  (Fal:  NA.  219). 

Húny-lk  (hmm/ik  ExPrine.  1X3):  l)(rlaudür;  sicli  schlies- 
npii].  Elfittfintí  forognak  szogyenlnc,,  kikért  igen  hunnac  sze- 
meiiic  (13orn:  Ének.  199).  Énnekem  ininiar  szomom  hiumyik 
(Exl^inc.  183).  Atyja  éltébon  szeme  hunyott  (CzeghMM.  7). 
Wit  húnyik  szeme  is,  és  halál  követi  (GyOngy :  Char.  305).  Majd 
szemed  húnyik:  paulo  fwst  claudes  oculos,  morioris  (Bini:  Micae. 
1131.  Kr).  3)  [ovHiifWco;  vorsehwimlen,  verschoiden].  (A  Dutia) 
mindaddigh  nem  szfiiiik,  míg  tengerbon  lii'mik,  addig  gyorsa- 
.sjiggal  fol  (Liszti:  Mars.  33).  Ilúnt  a  nap  (Gyöngy:  KT.  51).  Meg- 
jött várt  tawisza  hunt  orömemnek-is  (PhilFl.  109). 

be-htinyik:  (claudor;  sich  schliessenj.  Ha  í  nagyságának 
szeme  bohi'uiyik  (MonOkm.  XXni.lOl). 

el-húnyik :  [evaneseo ;  ver.«heiden).  A  nap  elenyészik,  és 
úgymint  el-himyik  (GKat :  Válts.  11.924). 

(Szólások].  A  vénségnek  terhe  megkezdett  nyomnia  Ijennűnk, 
.szintén  el  hunyólan  szemfiuk  (GKat:  Válts.  11.1157). 

elhúnyás:  [clausio;  d;is  schliessonj.  Végezetre  mikor  az 
.szem  elhmiyásra  kél  az  dolog  (MA:  Scult.  86). 

Hunyás :  1)  nictatio,  clausio  oculonim  MA  das  winken 
der  augen  PPB.  8)  (obitus ;  das  ontsehlafonj.  Kflnnyfi  éloüiez 
szokott  ifjakt<jl  édes  szüléjik  luinyisával  fisi  örökségeket  vettek 
(Rumy :  Mon.  1.5). 

Hunyászkod-ik,  huimyászkod-ik :  (se  humiliare; 
sicli  dufkeii,  furcht.sam  schwoigen].  Nemhogy  felemelkednénk 
benne,  de  inkább  hunyászkodunk  (MonOkm.  XXIV.200). 

le-hunyászkodik :  cu  Hnniaskodgiiil  le  (így]  és  téri  meg 
(Csanaki:  Dögh.  18). 

meg-hunyászkodik:  ~  Meg-huirayászkodváu,  s-megaláz- 
ván  magát  (Megy:  (;.Iaj.  IMJl.  151).  Istennek  tekéntoti  el5tt 
nwghuny.ászküdik  (Komár:  Imáds.  6).  B;iján  s  szomorúságán 
meL'liunyá.szkodik  (Toln:  HHék.  31).  Az  &  szive  igen  megtiVS- 
dik,  meghunnyaszkodik  (MHeg:Preb.  15).  Meg  hunnyiszkodott 
s  töredelmes  szivbűl  (Otr:  Róma.  92).  Az  mi  ellenséginknek 
felfuvalkodott  állapatjok  igen  meghuny.iszkodék  (MonOkm 
XX1V.202). 

meghimyászkodás  :  (humilitas ;  demut,  solbstdemiitigung). 
Kell  bennok  Ionul  szived  alázatossiigjuiak  s  meg  liunya.szkodá- 
.sinak  (MHog;  T().szl.  115). 

IHimyatkoz-ik  ?) 

meg-hunyatkozik?:  (conficior;  geschwiicht  werden].  Igen 
moghunatkoztak  az  németek,  élések  is  igen  szilk,  az  paraszt 
emberek  is  igen  vesztik  íket  (Rj'ik:  Lev.  178). 

Húnyatlan :  hiconniv\is,  oculus  non  claiisus  MA.  [mit  offe- 
ncn  augenj. 

Hunyó :  (myinda ;  versteckspiel,  blindo  kuh,  blinde  raaus). 
Nostris  lusns  quidam  puerili.s,  voi-atur  liúnyi) ;  eo  unod  unas  e 
puerLs,  vei  una e  puellis,  obligatis  atípie  teitis  sibi  oeulis,  í|iuierit 
socios  sui  lusus;  atque  tactns  ab  ali(iuo,  riuae,sitiLsiiue  quis  pla- 
gam  ei  dederit,  dausis  oeulis  divinatur,  (luem  nomiuiu-e  debeat 
(Otr:OiigUuug.  1.329). 


(Hünyód-ik) 

be-húnyódik:  (clauditur  oeulus;  sich  sthliessen).  Be  hu- 
nyodgyec  szemec  (Born:Préd.  255).  A  kinek  szeme  bé  liunyo- 
dot  a  nyájjLs  jóban,  fel  pillauik  a  sanyaruságra  (Laud :  L'jSegits. 

11.98). 

öszve-hunyódik  :  cv  Szeműnk  haja  üszvehunyf>dván  illall: 
Paizs.  459). 

Húnyogat :  adnicto  C.  MA.  mit  den  augen  nickcn,  zuwüi- 
ken  PPB.  |ljlinztíln|  Reáhunyon'tok :  adnicto;  vkihez  hunyorí- 
tok :  alludo  Pl'BI.  Himyogató :  nictans  MA. 

Húnyogatás :  nictatio,  nictus  MA.  d;is  nicken,  winken  der 
augen  PPB. 

Hunyorít :  niito  MA.  a.s.sentor  PPI.  nicken  mit  den  augen, 
winken  Pi'B.  Nem  fér  az  igaz  tanítóhoz,  hogy  li:dgatói  fogyat- 
kozásit  fedezge.sse,  vagy  azokra  hunyoríttson  (Pázm:  Préd.  c2i. 
Az  isten  .senkinek  vétkére  nem  hmiyorít  i  Ker ;  Préd.  66).  Fenyí- 
tékben kell  azokat  igazgatni,  és  nem  kell  a  szüléknek  himyo- 
ritani  az  8  magzattyoknak  <803).  El  halasztya  azoknak  bfinte- 
téseket,  mint  ha  ő  felsegeis  pillogatni  láttatnék  és  hunyorítani 
(Báth:Tromb.  129).  Feddi  azokat  a  magisti-atusokat,  birakat, 
a  kik  a  tánczolokhoz  hunyorítanak  (Gyulai :  Tánc.  D).  Nem  az 
vala  szándékomban,  hogy  az  asszonyi  19  bonsarasza  szemöldö- 
két és  valami  savanyút  hunyorítson  (Fal:  NA.  187).  Kevély 
tokintettel  hunyorítjuiak  az  iljabb  úrfiakra  (Fal:  NU.  3o2).  A 
világ,  bátor  ,s-zorae  elStt  légyen  tsojiortossau  a  sok  szép,  taak 
hunyorít  feléje  (Fal :  VE.  452). 

Hunyorítás :  nictus,  nictatio  MA.  das  nicken  mit  den  augen 
PPB  Szeme  hunyoréttásávalis  meg  zabolazbatlya  (Zvon:  Post. 
1.513)  Szem  hunyorítás  nélkfll  nézhet  a  napnak  sugárira  (Misk : 
VKerL  280). 

Hiuiyorog :  nicto,  adnicto  Sí.  (blinzelnj.  Reá  himyorog ; 
adnicto  MA.  Hunyorog,  vigyorog  (IIelt:Háló.  89.  SzFabr:  Am- 
Aff.  8). 

Hunyorgás  :  (nictatio ;  das  blinzebij.  Mariának  zemeyben 
somniy  nemev  hvnyorgas  nem  volt  (ComC.  53). 

Hunyorgat  ^hunyolgat  MA :  Scult.  854) :  nictor,  adnictor  C. 
mit  den  augen  winken  PPB.  Ki  nem  hmiyorgatliat :  incounivens 
0.  Reá  hunyorgatoc :  adnicto  MA.  Húnyorg.at  az  fi  szemeiuci : 
anuuit  oeulis  (K!lr:Bibl.  1.605 1.  Pillogatotf,  hunyolgatott  az 
szemeivel  (MA :  Scult.  854).  Nyisd  fel  szemeidet  jobban,  ne 
hunyorg.uss  (Matkó:  BCsák.  307). 

Hunyorgatás :  nictus,  nictatiis,  nictatio  Mi\.  das  nicken, 
das  winken  der  augen  PPB.  Szömliunyorgatás  (líMK.  IL154). 
Szemek  hvniorgatasaual  az  fertiakat  hozzaiok  voaszak  (ItecsiG : 
Préd.  39).  A  melly  .szem  attyát  hunyorgatással  tsúfoUya,  hol- 
lóktól kivágaíisék  (Pázm:  Préd.  212). 

Hunyósdl:  myinda  Com:  Vest  137.  PP.  [blinde  kuh). 
Miképjien  játzúnk  ?  lapdát,  liimyosdit,  ostáblát  ?  (Com :  Vost.  63). 

Hunyóska:  cv  (Prág:Serk.  241.  Kr.i. 

HUNYA :  [tunica ;  rock].  Ruházattyokra  8i5r  bunyát,  vagy 
csak  bár  egy  darab  rongyot  szorezliessiuik  (Biró:  Ángy.  118). 

HÚTíYOR  :  elleborus,  elleborum,  veratrum  MA.  nios8^vurz 
PPB.  Ha  igen  aluneiéc,  az  felére  oncz  etzetet,  az  orrában  bor- 
sot, vagy  proszfiktetü  hunyort,  fel  serken  (Mel:  Ilarb.  52).  Az 
hunyornál  keserSb  folyó  vizet  meg  kostoliun  (Forró:  Curt,  714). 
A  himyor  hasonlóképpen  bolondságot  szerzene  embernek  (Ker : 
ftéd.  220). 

ISzóliUsokJ.  Hunyort  adtak  enned  (Ker:  FalsK.  27).  Nem 
hiszem,  hogy  hunyort  nem  fittéi  prebendádbau,  hogy  igy  gro- 
biiiuuskodul  (Czegl:  Tromf  63). 


IKUliaMlÚNYOR— MADÁR  IU'K 


PIPE-HÚR-FAívHURCOL 


1518 


tohér-húnyor :  lielleboriis  albiis  Beythe:  Noin.  5.  Major : 
;    250.  veratriini  iilbiuii  Mol :  Herb.  1S7.  Prüszszenttí  KjOkér, 
i,  fejér  hunyor:  lielleboruiii    l'PBl.    (BeytliuA:  FivK.    Ib). 
i    jr  luinyor  av;ig)'  szílszjui  (Giin:  J.'Ui.  30). 

vízi-húnyorihydnipiiior  Mol:  Herb.  174.  polygonum  bydro- 
i.ip.T  .SK. 

1  űkete-húny or :  veratnim  iiignim  Mel:nerb.  186. 

IIUP,  HUPP:    somis  cadeiitLs   aiit    percussi   Kr.   (pufl'j. 

luip   hát   liátükon !    (Csiegl :  Japh.   78).    Ezeket  a    szókat 

1  ^  inondliatA-ki,  hupp!  ngy  snjtá  8tet  fSben,  liogy  .  .  .  (GKat: 

\  1  :s   11.234).  Mi  Ls  császári    köntösben   praorogantiával   akar- 

!.  éUii,  az  tatárok  som  akanán  nekiink  utat  nyitni,  e  kettfi- 

•íy  tiszte.s3égas  hui>-hup  tohk  ki  [(iiilaltodisj  (Monlrók.  V'III. 

Hupog :  sonitum  cadentis  edo  [herabfallen,  niederplumpson). 
(EuytGizm.  52). 

Huppan :  cum  sonitn  oado  Kr.  [Iierabfalleu,  niederpluini)- 
sen].  Azért  e  vidéket  ahn.a  luippanásnak  nevezik  (Gvad :  Időt.  3). 

HXJR:  1)  (intastinum;  darra].  Nem  ahalottac,  kiltnec  zel- 
letéc  eluétettetét  Shvrocbol  (a  ™ceribus  siiis),  adnai:  tiztíssó- 
gét  (BécsiC.  100).  Az  hwrath  myeeth  ea  tollaat  az  oltár  alaa 
ves.soe :  ve.siculani  guttiu-is  et  plumas  projii'iet  prope  altare 
(JordC.  82).  Mykoron  az  ew  teste  tagliya  yniaran  el  éghet 
vona,  meegh  az  ew  liely  es  h\vray  ees  alaa  fyghnek  vala 
(ÉrdyC.  204b).  Az  nagy  eensseegbfil  annee  azaksagra  ywtot, 
hogy  az  ew  agyeeka  ew  helyhez  es  hwrahoz  ragadot  vona 
(277).  Mink  is  ehnegyiink  áldott  ez  testbe,  hurat  gyomrát  öszve- 
háborgatom,  piros  vérét  megiszom,  .szálas  hi'isát  megszaggatom 
(Bom:  Evang.  IV.808.  RMK.  11.425).  Felette  szfik  az  hvír  ben- 
nünk, mellyen  le-kéne  takai-odni,  valami  gyomninkbaii  vagyon 
iHall:Paizs.  448).  2)  chorda  C.  tid&s  MA.  [saite].  Tengeri 
egy  lu'uií  hegedfi :  navalis  tuba ;  hegedű,  négy-húní  musika : 
tetrachordus  PPBl.  A  tiz  hnro  soltarban  éneklek  hegedű- 
ben (AporC.  51).  Tyz  hm-w  kyntornaba  dycheryetek  wteth : 
in  psalterio  decem  chordarum  psallite  illi  (KulcsC.  73).  Dy- 
dieryetek  wteth  húrba  ees  orgonába:  laudate  eum  in  chor- 
dis  et  organo  (KeszthC.  409).  Az  (hegedűnek)  hura  lezfln 
az  ű  leikők;  az  húrnak  vonása  lezSn  lelkükben  ualo  dicíSfiles 
(SándC.  17).  Tiz  húró  kintoraában  énekellyetec  az  lunac  (MA: 
Bibi.  1.491).  Tíz  hún'i  hárfa,  tíz  húrú  lant :  decachordum  iKáldi: 
Bibi.  Kr).  A  farkas-bélbSl  tsináltt  húrok  egybe  nem  igazodhat- 
nak a  báránybél  húrokkal  (Pázm :  Préd.  854).  Ha  musicas  vagy, 
hnr  eggyezésgben  fárasztod  magad  (KTör;  Ján.  24).  ZSngo  húr 
(Toln:  Vigaszt.  35i. 

[.Szolá.sok].  Nem  mind  egyhi>ron  pendflitaz  igasságh 
tselekedetiben  (Czegl :  Japh.  98).  Egy  húron  pendülnek  (Szentiv : 
Verseng.  44).  Mindenik  egy  húron  jiendíil  (Mik:  TörL.  52),  Egy 
járomba  fogottak,  egy  húronn  pendűlttek,  egy  gyékényen  árú- 
lók  (SzD:  MVir.  118).  A  vén  hegedűsnek  engedgyiik,  hogy 
ezek  hurán  pendAllyon  (Sámb:  3Fel.  677).  Más  húrt 
kezde  pendíteni  (Fal:  TE.  233). 

hegedű-húr  :  fides  C.  chorda  MA.  saite  auf  die  geige  PPB. 
8inor,  hegedű  vagy  lant  hiir :  chorda  PPl.  (MesésK  12).  Adtam 
hegedűhúmak  selymet  (MonTMR  L209).  Hegedfi  hm-nak  való 
selymet  vöttem  (1221). 

lant-húr,  laut-húr :  chorda  [saite].  Dycheryethek  ewthet 
lawth«Tokban  ees  orgonabaan :  laudate  eum  in  chordis  et 
organo  (Fe.stC.  41).  lm  az  thrueiscust  is  az  lant  húrral  egye- 
tembe megküldtem ;  az  lantot  is  hamar  nap  megküldüm  [így  ?] 
(Nád:Lev.  30). 

madár-húr :  ligustrum  MA.  Nom.  90.  reinweiden,  Ijeinholz 
PPB. 


pipe-húr :  alsme  Kr.  morsus  gallinae,  tyik  húr,  hühner- 
darm ;  lúdfiak  ctke,  pijie  húr,  mert  a  lúdliakat  kiczin  korokban 
ezzel  tarttyác  (Mel:  Ilerb.    181). 

tyúk-húr :  alsino,  anagalhs,  morsus  gallinae  MA.  mor.sas 
gallinae:  hiihnordarm  Mol;  Herb.  181.  al.sino;  hülnierdarni, 
kleinvogolkraut,  hiihnorbiss  Fuchs :  StirpH.  10. 11. 12.  13.  hühner- 
gedarm  PPB.  Tyúkhúr  ffi :  a.syla  PPBl.  Ez  a  tragus  vagy 
gallinaria  bacea,  az  az,  tyik  mag,  tyik  hur,  gSrőgfil  traganon  ; 
bockskraut  Mol:  Herb.  33.  A  jiasltoz  [így]  ffihSz  számláltíituak 
tik  húr,  kakuk  törjék  (Com:  Jan.  28). 

Hurka:  1)  [intostiuum]  darra  Adámi:.Spr.  A  bainiolinac 
(az  eledel)  előszszSr  a  kéros  gyomorban,  .'Lsztán  a  nagy  kóvér 
hurkában,  temérdec  bélben,  paczalban  által  megyén  ((Jom : 
Jan.  51).  A  megrjígott  eledel  a  nyelS  hurkán  a  gyomorba  ér 
(ACsere:  Enc.  144).  Hogyha  a  ser  gyomrodban  eledelt  szi^llyol 
tol,  hiu'kád  azon  éjjel  nagy  korrogá.ssal  sziíl  (Felv :  ScliSal.  1 1 ). 
A  milsodik  tsap;isra  kidűlt  a  hurkája  (Kúnyi:  HRom.  183).  Apró 
férgek,  apró  gele.szták  a  vég-hurkában :  a.scaridas  PPl.  2) 
Éaliscus  venter,  liuvanica  MA.  fareimen,  botulius  Sí.  bratwiirst 
Nom.  38.  leberwurst  A(lámi:Spr.  gemilter  magén  PPB.  Tfíltőtt 
hurka:  fareimen  C.  Az  vagdalt  hurkát  nagy  sokan  forgatják 
(RMK.  11.205).  Apró  hurkákat,  hu.sos  kolbilszokat  csinál  (Com; 
Jan.  79.  Gér:KárCs.  IV.409). 

májos-hurka:  toniacina  PPBl.  lucanici  M.ajor:  Szót.  toma- 
culum;  leberwurst  Com:  Vast.  148.  A  kolbiiszok,  májos  hurkák: 
die  kleinen  knackwürste  KirBesz.  32. 

öreg-hurka:  colon  C.  coliun;   mastdarm  (Com:  Orb.  83. 
1   PP. 

I       seggvég-hurka :  longanon  C.  MA.  longanum  PPBl.  [dick- 
darm]. 

tüdős-hurka:  [lungenwurst]  (Thaly:  VÉ.  n.126). 

j  vég-hurka:  Ponganum;  dickdarmj.  Véghurkának  le-esése, 
'  le-járása :  *procidentia  sedis  PPBl.  A  vég-hurkában  való  sfllyről 
j    (PP:PaxC.  185). 

véres-hurka:  apexabo  C.  Com:Vest.  119.  botulus  SK. 
sangviculus  MA.  botellus,  botulus  PP.  blutwurst  PPB.  KirBasb. 
I    126. 

Húrocska :  fidicula  C.  cordula  MA.  kleine  saite  PPB. 

Húros :  1)  [oliordis  praeditus;  mit  saiten  verseken].  Három 
húros  hegedfic  (Com:  Jan.  169).  2)  heniiosus  MA.  discinctus  PP. 
I   PPBl.  der  einen  gemachtenbmch  hat  PPB. 

HUKCOIi  (hortzol  Helt:Mes.  43.  hiícholf  Tel:  Evang.  11. 
833.  hurtsolf  Szfill:  üáv.  18.  hurcml  >  Szathm:Dom.  117):  1) 
distraho  C.  tr.aho,  tracto,  vexo  MA.  rapto ;  schleppeii  Oam : 
Vftst  143.  hin  und  her  ziehen,  peinigen  PPB.  Hátul  hurtzolmik: 
,  hinter  uns  schleppen  wir  Com :  Vest  64.  Lőcsből  pocsba,  fertő- 
ből posványba  hmlzoltatnak  (Pécsv:  Fel.  30).  O  hmtsoltatek 
kénzásra  (SzSIl:  Dáv.  18)  Hurcsollya  szakai  Iánál  fogva  (Szathm : 
Dom.  117).  Fogva  két  tíával  itthonn  felesége  hordoztatik  és 
hurczoltatik  helybül-helybe  (Thaly;  Adal.  II288).  A  sokféle 
étehieműt  és  más  egyéb  portékát  mind  Kon.stantinápolybúl  kel- 
letett a  Duna  mellé  hurtzolni  (Mik;  TörL.  402).  2)  [cahunnior; 
verleumden,  scheltenj.  Kinec  saruiat,  kinec  fedelet  hurtzollyac 
(Bom;  Préd.  431).  Hlyen  formán  hurtzohiac  minket  (MA:  Tan. 
1085).  Miért  kellet  hat  az  édes  attyádat  igy  burczolni  a  jesuit;i- 
nac  ?  (Czegl :  Japh.  88).  Helyesb  nékik  nem  engedni,  hogy  sem 
vélek  magát  hurtzoltatni  iFahUE.  391). 

alá-hurcol :  violenter  deorsimi  rapto  Kr.  piinabschleppen] 
(Pázm;  Préd.  215.  Kr). 

föl-hurcol :  [sursum  rapto ;  hinauíschlepi«n].  Nem  hattá 
volna  vitetni,  a  h.áz  heiára  fel  hurchóltatni  és  onnét  ala  bo- 
chattatiii  magát  (Tel:  Evang.  II 833). 


1519 


KI  HURCXJI^HUUOK 


HURKOL-llL'KUTls 


1520 


ki-hurcol :  vl  oxtrilm  Kr  llifiraiissclileppen].  Az  templuin 
ajlajáu  kilniriwilák  azonnal  (KMK.  IV.18H). 

meg-hurcol :  violenter  tracto  Kr.  fsclilepi)on,  liiii  und  lier 
zerren]  (Helt:  Mes.  43.  PiizmtPréd.  215.  Kr). 

Hurcolás  :  distiacliu  MA.  violonta  raptatio  Kr.  ilas  liiu  luid 
Lerideben  PPB. 

Hurcolód-ik :  liine  inde  tralior,  raptor,  dlstralior,  vexor 
MA.  balil  Ilin,  liald  lier  t!i)zii(;eu  nnd  KP'rieben  wordan  PPB. 
Ez  két«lkud('s,SHl  nvnltz  «k&sz  nap  linrtzolúdic  (MA:  Scult  518). 
Az  kerar/.t,  niellj'id  néki  kell  linrtzuludni,  vaszekedni  (639). 

Hurit :  atclamo,  approbro  MA.  fürwerfen,  vorrücken,  zu- 
.sclireien  PPU.  lla  az  éden  atya  latna,  liogy  az  farkas  az  6  gyer- 
mekinec  kezet,  labíit  luirtzobia,  véledé,  mint  Iszonyodnec,  azt 
mint  biiritana?  (Horn:  Préd.  460;.  Csak  egy  imegbon  udvarról 
kihajtóik,  nagy  szidalma-son  utczíikon  liurejtják  (RMK.  n.2(i7|. 
Valamig  t«  meg  nem  szön&l  farkas  lenni,  eu  sem  szAnc^m  n;eg 
pásztor  lenni,  az  az  téged  liiu'etani  (l'el ;  Fel.  198).  Mikor  a 
puUic'ánust  niindHuíitt  gyalAztJik  s  liuritottiik  (TSIán:  SzfiT.  26). 
Képtelen  dnlcig  mást  aval  linrit.-ini,  a  miben  maga-ls  kiváu 
részas  lenni  (Hall :  P.aizs.  428).  Lám  farkast  hurítják,  s  gyakran 
rijogatják ;  még-is  el-kap  juliokban  (Uou :  Ritni.  204).  Midőn 
ezen  szent  Kerencz  ahizatos  liai  mis  vallású  faUikim  mentenek 
.■iltal,  csúfolták,  Imritották  (Monlrók.  Xl.lliS).  Mikor  megveszett 
állat  az  uí'czán  elindul,  mindenek  huréttyák  (Pos;  GlJot.  2i. 
Pirongatják  b.s  Imritják  az  szegény  legényt  az  czifrák  és  az 
nyalkák  (Tlialy:  VÉ.  ai08). 

Huritás :  [acclamatio,  opprobrium ;  das  schelten,  vorwurfj. 
Azt  írja,  hogy  liami.s.san  vádlom  kegyetlenséggel  a  [lápistákat; 
tegyen  bizonyságot  a  sok  liurltist  szenyvedő  halgatAk  serege 
(Matkó:  BCsiik.  119).  Efl'éle  lmritá.snak  job  mestere  vagy  (.Sílmb: 
3Fol.  .515). 

Hurogat  (hurrogat  RMK.  IV.54.  MonOkm,  XXIV.571): 
probro.se  clamo,  opprobro,  ludificor  MA.  schimpflicli  .scUreien, 
turwerfen,  vei-siwtten  PPB.  Mihelt  meg  l.-Uuac  az  obec,  ottan 
vggabii  kozdnec  és  a  pá.sztoroc  hurogatni  (Helt:  Mas.  338). 
Neuetik  a  papa  hitit,  tudomaniat,  hurogattiac  (Mel :  .SzJán.  423). 
Ezeket  hurogattiák  es  kialtnak  vala  5  raáiok  (Mel:  Jób.  70). 
Vas  szeggel  szegeztetuen,  mindeuektfd  hurogatatuan  as  czufol- 
t;ituaii  f5ggőt  (Iiom:Préd.  34).  Hurogatnac  as  pirongatnac  (67). 
Nem  cz;ie  az  regi  .szentec,  hanem  meeg  a  pogan  aszesekis 
fzuda  mint  hurogattac  az  íilsuent  (561).  Nem  egyebek,  hanem 
az  evangéliumban  hm-ogattatott  ragadozó  farkasok  (Piizm :  Préd. 
853).  Nem  szintén  ollyat  vetnek,  a  mellyért  méltán  hiirogattat- 
hatnának  (GKat:  Válts.  I.  E15b.  55).  ChrLstust  knrlották,  Iniro- 
gattjik,  motskondották  (11.328). 

le-hvirogat:  opprobriis  onoro  Kr.  (schelten,  mit  vorwiirfen 
überhiiufonj  (Csúzi:  Síp.  9.  Kr.). 

még-hurogat :  cv  Ez  a  bfitsiiletos  ember  alkalmatos  sze- 
mély vúlt  volna  a  társaságra,  de  iftjautíin  kedves  gyermeke 
lévén  a    háznak,  senki  sem  meré  meghnrogatiii  (Fal :  NE.  22) 

Hurogatás :  muvicium,  probrosus  clamor,  vociferatus  con- 
vii'iatorius  MA.  einbelligos  und  schiindlicbes  gaschmi  PPB.  [das 
si'lielteiij.  Reánk  szj'illott  az  világon  ;iz  bnjdos;ls,  barátinktól 
éktelen  hurrogatjls  (RMK.  IV.54).  Mind  ez  m.iy  napig  nagy 
szégyennel,  hurogatassal,  as  nyavalyánál  aszic  kenyi^roket  (Born: 
Evang.  IV.66b).  Nyolvaskodés  s  hurogatíts-nélkül  uyujtsák-ki 
kezeiket  a  sziikiilkodöknek  (Csúzi:  Síp.  G). 

HUROIj  :  [ojiprobro ;  schelten).  Ostoba  niláguak  tzáfold 
rósz  azokásit,  húrold  bújasjigtól  eredő  romlásit  (Orczy:  KiiltSz. 
243).  l)e  azért,  ha  hozzii  bé  találsz  fordulni,  nem  fog  a  bíiits 
téged  magától  húmlui  (Orczy:  KültH.  133). 

HUROK  (iTÜüt,  iT*ok,  i-r*oz  Helt:  Mos.  129.  428.  130. 
uríok,  iiriai  Forró:  Cnrt.  307.  435.  mtei  Fal :  TÉ.  C53> :  nudus 


n)oliilis,  laqueiis,  pedica,  tendiciila  Sí.  laqueus  avium  Otr:  Orig.- 
Huhg.  11.78.  [.schliuge,  fallstrick,  knoten).  Vrkot  vSttet  volna  a 
nyakában  1 1  lelt :  Krón.  9|.  Nyakába  vette  az  vrkot  (Helt :  Mes. 
12',i).  Kezde  vrkokat  as  lépet  vetni  (428 j.  Mint  valami  urkok 
(velut  laquei)  mind  egy  végben  való  sivounyel  az  utat  be  re- 
kaszti  (Forró:  Ciui.  307).  Az  fel  vetet  köteleknek  urkain  menő- 
nek fel :  adjoctis  funium  laqueis  evasere  (435).  Hlyen  hurkot 
vét  az  nyakában  a  concllinmnak  (CzegI :  Japh.  104).  Az  igaz- 
ság idegének  hurkjában  eyti  (Megy :  ÖrökÉ.  341).  A  ki  az 
emberi  természetet  magához  el-óklhat;itlan  hurokval  és  tsomo- 
val  kfitStto  (GKat:  Válts.  53.5).  A  kötelek  iirkeit,  és  tsigiüt  ar.-uiy- 
nyal  borították  (I-\al :  TÉ.  053). 

Hurkol :  ligo,  nodimi  facio,  sufibco,  strangulo  Sí.  illaqueo 
Otr:  OrigHung.  U  78.  (.schiiraon,  knoten  maciién,  umschlingen, 
mit  einer  .schlingo  fangenj.  Stilyem-sinórral  hurkollya  gégéjét 
(Gyöngy:  Cup.  9).  Két  futrás  kötelet  (a  tehénnek)  szarvára  hur- 
koltunk (Gvad:  Rl^  117). 

Hurkoll-ik  (?]:  [l'gofi  complector;  .sich  scblingeuj.  Szőr 
kötelét  a  kezelje  vette,  karikákra  széi^n  áztat  iiazveszodte, 
ólálkodott,  egyszer  a  .szürke  nyakára  rá  voté,  hurkollotí  mind- 
járt a  torkára  (Gvad:  RP.  77). 

Hnrkoz :  [ligo,  strangulo ;  .schlingen,  umschlingen]  Helt : 
Mes.  130). 

Hurkozás.  Urkozás:  nodus  mobilis;  masclibund  PPR 

HXJHUBA :  cjitogeum  PP.  270b.  wohnung  unter  der  ér- 
den PPB.  Disznó-p;isztor  hnrubája,  szalma  ágya  (Bethl;  Élet. 
1.179).  Egynéhány  kalibáját,  hurabáját  (igy?]  elháuyia,  rontutta 

(n.292). 

1.  HURUT  {horot  OrvK.  11.  Aoruí  DebrC.  79.  Frank: 
llaszuK.  103.  Com:Jan.  .52.  Adámi :  Spr.  Auroí  MA.  Tlialy:  VÉ. 
11.171):  tussis  MA.  tu.s.sedo  PP.  das  hu.sten  Adámi:  Spr.  Apni 
hurut :  *tiissi3  sicca,  arida ;  fúlasztó  himit :  anhela  sitis,  tussis 
PPBI.  Minden  hurutba  hasznos  a  ferpilés:  in  omni  tussi  utills 
est  natatio  PPBI.  Hurutról  való :  tussiculare  medicjunentum 
PP.  Almát  euon,  a  horut  nagi  erSssen  reiaia  esett  (DobrC.  79). 
Az  gyomorbim  hurutot  czinálnac,  mert  igen  nehéz  emesztőc 
(MehHerb.  14).  Náthák  és  hurutok  gyötrik  mellyét  az  ember- 
nek (L;md:  lljSegits.  1.503).  A  tüdő  nieg-sértódvén  rekedezés 
avagy  be-rekedés  és  horut  lészeu :  rará  fit  ot  tussLs  (Cum :  Jan. 
52).  A  r5gz5t  hurutot  kiirtya  belólled,  tűdridnek  hévséget  el-fizi, 
bár  hidgyed  (Felv:  SchSal.  20).  Hurottul  majd  megfúl  (Thaly  : 
VÉ.  n.171). 

[Közmondások].  Szerelmet  s  hurutot  nehéz  eltitkolni :  tussis 
amoniue  non  celiuitur  iKr.  KLs\-:  Adag.  518). 

2.  HURUT :  tu.ssiü  Pesti :  Nom.  26.  PPBI.  [hustenj.  Belil 
hurútni,  fnladozni :  ducere  ilia  PPBI.  Ha  luagyapna  aiiagy 
hurutna  auagy  foliazkodnak,  e\v  n)end  azokott  tezynala :  .si 
.spuerot  vei  tussitaret  vei  suspiraret  (Elu<;.  100).  Mikor  az  ly 
futtában  meg  betegül,  azon  meg  ismered,  hogy  igen  hurut 
(Cis.  03).  A  ki  retket  eszik,  mind  ket  felől  horut,  alól  as  fellyíd 
(lialMark.  A8).  Mikor  az  M;irkalf  igen  hurutna,  t«  az  biwzellas 
köziben  :u!  sok  nyal  bőuőlkő<Inek  ;iz  ő  szaiaban  (06i.  Huriitni, 
köhögni:  subtussire  (Erasm:  Erk.  14.  15).  Az  Jutka  az  sérté.s- 
tfil  igen  horut  (Thurzó:  \je\.  1.164).  A  ki  retket  eszik,  két  felül 
hurut  (Fal:  Jegyz.  919). 

Hurutos  :  [tu.ssiculosus ;  der  einon  huston  liat|.  Az  ew  testeot 
nagy  keményen  gyetry  wala  oes  sok  ydő  el  mwlwmi  luigy  bo- 
tegőse  waleek,  hwnvtossa  (ÉrsC.  550). 

Hurutás :  tu.ssis ;  der  husteu  Nom.  74.  das  hiLston  PPU. 
Elrontott  .1  sok  hurút^is :  tiL'sis  freiiuens  *>|iu'Lssavit  mo  PPI. 
Hurutást,  vese  faiassjit  ronltya  (Mel:  Horb.  i'.).  Aszú  kórság, 
huiiit^Ls,  lő  fai:'Ls    niiat    meg    iKitegrilnec    iKKnikk.    1573.    A3). 


HUS-INAS-HIIS 


INASHÚSOS-HÚSOS 


1522 


lliin.ir  el  mulic  ez  kediies  iffiusag,  agsagni,  hortitasra  fordul 
iníiwliAű  elStted  (Sí!eK:Theo|ili,  21.  Brasin:  Erk.  15).  A  mi  hurii- 
I  1-  .iltal  vortetik  ki,  .-i  tfidSkból  vagy  KégébcM  jS;  a  mi  oká- 
<i  i-  által,  a  gyomorlxil,  nyeldeklíbiil  avagy  a  béll)ól  (ACsere : 
Imk-  181).  E5jeli  tobzodilf,  mellyot  követ  ruggeli  hákugás,  huni- 
I  Ls    \'P:  PajiC.  98). 

irÚS  (/lonvet:  pastlia  JurdC.  ÉrdyC):  caro  C.  MA.  floisch 
1  1  'I i  Ffitt-liiVs :  caro  elixa  Nom.'  SOI.  RAiitott-luís : ojiro frixa, bildü.s 
'  i-aro  raiicida  30:i.  Tenttuala  zerzest,  hogy  fratur  az  zeraetben 
i»  ennek  (ElirC.  17).  Tevzot  e.s  férgeket  ad  filmsüvba,hoú;  móg 
r  I  iiei^  (BécsiC.  46).  Kemeiib  ruhákat  as  iiemykonni  cilicioni 
1  It  H-hkakat  niezelitelen  liasaii  liussau  l;is.siui  zokiit  vala  vi.seliiy 
Mul:!.   '.-'i.  Kózyetek  megli    az   liwsth    az   ayto   elotli   os   otli 

'■■ 1.  luegh  hAtet  ^.JürdC.  iX)).  Mjiid   hw.sostwl  zemey   ky 

'li  (.KrdyC.  403b).  Az  botegovk  étkének,  az  hv.snak  mara- 
ii  aliioma"!  nekevl  meg  ezy  vala  (DomC.  <<0.  123).  Myiiem 
.  1  tidkokiiak  bvv.'i.'iath,  aiiagy  kosoknak  weretli  yzom  nen  ? 
Iv  •.■tliC.  125).  Az  citrom  biVsa  bidegitS,  nod\ies.sítn  (MebHorb. 
4).  A  .sidokat  fRr  hiussal  tart-i  (Helt:  Bibi.  I.  A3).  Christus  \Timk 
az  ó  hn-siinak  testével  békéltetett-meg  minket  (Pázm:  Kai.  699). 
A  tserfa  makkjának  husat  bártya  fedi  be   (AOsere:  Enc.   231). 

(.Szólásuk).  Az  ártányok  jó  húsba  vannak  (Lipp:  Cal. 
52),  Nem  hall  fületek,  le  fityeg  ajakotok,  le  tsapja  himt  artzá- 
tok  (FaI:NU.  308 — 9).  Elbádjottak  szemei,  le  Isairta  husiit 
artzájiiri'il,  a  rendetlen  élet  le  .szedte  az  eloveu  pirost  ábriízat- 
jíirúl  iFal:  NE.  27ÖI. 

I Közmondások).  A  ki  a  ht'isát  meg  utte,  az  levétís  meg  igya 
(Decsi :  Adag.  44).  Olczó  húsnac  hig  az  lene :  Lorensis  bos 
(152). 

árva-hús :  lacertus  PPBl.  caro  exos  SL  (muskel).  Inakon 
való  ái-va  hus :  musculi  Com :  Jan.  46. 

bárány-hús:  caro  agnina  Nom.*  303.  [lammfleisch]. 

berbécs-hús :  *verveeiua  caro  PPBI.  [hammelfieiscb).  Ber- 
bécs hús  spékkel  (Monlrók.  XL322.  ACsere:  Enc.  176). 

borjú-hús :  caro  %'ituliua  Nom.''  303.  Bornyu  húsról :  igen 
gyenge  a  bomyunak  busa  (Felv :  SchSal."  10).  Boriu  hus  susa- 
ual  [sasaual?]  (LevT.  L43).  A  tehén  és  boriu  hús  nem  fu  meg 
eg)-aráiit  (Helt:  Mes.  400.  Land:  UjSegits.  11.307). 

disznó-hús :  caro  .suilla  Nom.'  303.  [schweiufleisch).  Disznó 
húsokat  emii :  edere  porcinas  (BécsiC.  86).  Disznó  hús  bor 
nélkfll  rosz-szabb  a  júh  húsnál,  borral  8  jobb  étel  (Felv:  SchSal. 

lui. 

éb-hús :  catulina  PPI.  [huudfleisch). 

eleven-hús :  caro  viva  Kr.  Pebendiges  fleisch).  Az  eleven 
húsig  metélni :  ad  *vivum  resecare  PPBl.  Ha  valami  eleven 
hús  volnais  a  fakadékban ;  si  ipsa  quoque  caro  viva  apparuerit 
(Kár:  Bibi.  L99).  Jo  anatomicus-barbély  lehetett  volna  belőle, 
minthogy  igen  örBmast  vagdal  az  eleven-húsban  (Fal :  NA. 
137). 

ember-hús:  (caro  humana;  menschenöeisch]  (Pázm:Préd. 
374.  Kr.). 

fél-húsú :  mediocris.  Kőzep  szerint  valo,  az  az  félhusu  es 
allapatu  nemas  emberek  kűzzfd :  de  mediocribus  nobilibas  (Ver : 
Verb.  59). 

fog-hús :  (zalmfleisch).  Fog-biísnak  ki-nSvése,  ínynek  daga- 
dása :  epulis  PPBI. 

füstölt-hús :  caro  infumata  Nom.'  303.  [rauclifleLsch,  selcli- 
fleisch). 

inas-hús  :  húsos  tag;  toi-us  MA.  PPBl.  masculns  SI.  fleiscb- 
mauen  PPB.  [muskelj. 

ií.    NYELVTÖRT.    SZÓTÍK. 


inashúsos:  torosns  MA.  miiasicht,  fleischicht  PPB. 

juh-hús :  laro  ovina  Nom.-  303,  (scliafHeisch).  Disznó  hi'is 
bor  nílkill  rosz.szabb  a  juh  húsnál  (Felv :  Scb.Sal.  10). 

káposztás-hús :  caulas  cum  carnibus  MA.  [kraut  mit  űeiscb). 

[Közmondásuk]  Nom  .adna  u  most  .azon  egy  tAl  k;iix)Szt;'LS 
luVst :  choros  tragicos  molaste  fért  (Decsi :  Adag.  254) ;  nulla 
cantillat  avis,  quiuido  asnrit ;  discum  i{uani  philosophmn  audire 
maiunt  (MA.).  Nagyobb  az  emberség  a  káposztás  húsnál  (Ki.sv: 
Adag.  55).  A  tisztes,ség  végig  megbecsültét  főttig,  jobb  a  ká- 
posztás hú.snál  (215). 

leves-hús :  caro  jurulenta  Nom.'  303.  (suppenfleisch). 

lúd-hús:  caro  anserina  Nom.-'  303.  [gansfleiscb). 

madár-hús :  caro  .avium  Kr.  (vogelfleisch)  (Pázm :  Kai. 
1766.  544.  Kr.). 

madár-húsú:  macer,  macilentus  SL   Lucerna  et  Lecytlio 

pingvior  Decsi:  Adag.  119.  [magerj. 

nyúl-hús :  [caro  leporina ;  hasenfleiseli)  (LevT.  L44).  Sz<ar- 
vas  hus  és  nyúl  hus  fekete  sárt  szerzők  (Felv:  SchSal.  5). 

ökör-hús :  bovillus  C.  [ochsenfleiseli].  Ükőr  hus,  kecske  hus 

fekete  sárt  szerzők  (Felv :  SchSiü.  5). 

sós-hús  :  (pöckelfleisch).  A  sós  hus,  szarvas  hus  és  nyúl  hus 
fekete  sárt  szerzők  (Felv ;  SchSal.  5). 

szálas-hús:  [musculus;  muskel?)  Húrát,  gyomrát  öszve- 
háborgatom,  piros  vérét  megiszom,  szálas  hi'mt  megszaggatom 
(Bom:  Évang.  IV.808.  RMK.  11.425). 

szarvas-hús:  caro  cervina  SK.  piirschfleisch).  Szarvas  hus 
és  nyúl  hus  fekete  sárt  szerzők  (Felv:  SchSal.  5). 

tehén-hús :  caro  bubula  Nom.-  303.  (kuhfieischj.  Az  thehen 
hwsth  pénzen  agyak  (LevT.  86).  Tehén-hús  pecsenye  (Káldi: 
Bibi.  271). 

tyúk-hús :  lencophagmn  Nom.'  [hühnerfieiscb).  Ha  a  leue- 
lénec  vagy  .safTnuiyánac  sueciLs.sát  tyikhusnac  leuében  iszod, 
h,asat  indít  (Mel:  Herb.  42.  Mik:  TörL.  159). 

ürü-hús :  caro  vervecina  Nom.'  303.  *vervecina  caro  PPBl. 

[hammelflelschj. 

vad-hús:  1)  caro  ferina  Nom.*  303.  wildpret  PPB.  Meg- 
sütöttük a  vadhást  (Mik:MulN.  317).  2)  gangraena,  aiithrax 
MA.  fául  fleisch  PPB.  KyweI  sebet  nyttnak,  awagy  watthus.st 
wesztenek  az  loonak  (LevT.  I.l).  Lágy  orvosságokkal  gyógyít- 
hatatlannak láttya  sebeinket,  azért  rettenetes  fenyegetésivei  eteti 
vad-húsimkat  (Pázm :  Préd.  7).  Jól  tudom,  hogy  az  igaz  niond;is 
gyűlölséget  szerez  azoknál,  kikben  az  vad-luis  nyughatatlanko- 
dik (Pázm :  Kai.  a2).  Az  genyetséges  vad  húsban  ment  seb 
(Bal:  Olsk.  142).  Vad  has,  férges  hus  (Com:  Jan.  60).  Vad-hús 
vagyon  testedben  (Hall :  Paizs.  99).  Az  lábamon  való  seb  miatt, 
minthogy  vad  hús  is  nőtt  benne,  nagyobb  kint  .szenvedtem 
(Monlrók.  XV.392). 

Husi:  carnalis,  cameus  MA.  flelschlich,  vom  fleisch  PPB. 
Husi  étel  (MA:  Tan.  1416). 

Húsocska:  canmcula  C.  ein  stücklein  fleisch  PPB. 

Húsos:  camosas,  cameus,  camulentus,  masculosus,  lacerfo- 
.sus  C.  cani\ilentus,  torosas  MA.  fleLschigt  PPB.  Hasossan :  cor- 
poraliter  C.  Húsos  tag :  torus  MA.  Húsos  ín  tsontatlan  falat, 
húsos  darab,  gyümöltsnek  héja  s  magva  között  való  hasos  rásze : 
pulpa  PPBl.  Az  egy  cseresnye  szembe  barom  kfdőn  valoc 
v.adnac:  az  magoczkauac  .az  béli,  ő  maga  az  mag  mely  czere- 
pes,  es  az  húsosa  (Bom :  Evang.  ni.527).  Az  czorasnye  magnae 
az  hasossa  (Born:Préd.  382).  Húsos  ország,  hass.al  bőves  (MA: 


1523 


HÚ80S0D-IK— HUSZÁR 


HUSZT— FÖL-HÚZ 


15'j ; 


Bibi.  Magy.  2).  Hejackal  befedett  Iii'isos  bélesec,  pástetomoc 
(Com:  Jaii.  76).  A  tevének  .sok  ijas-tijaa  gyomrai  vannak,  mivel- 
hogy túvÍ8.se.s  olftséggol  szeretnők  élni,  mellyliez  illendő  hasos 
nyelve  és  kemény  inyei-is  vannak  iMisk :  VKert.  39).  Hnsos 
napok  (melyeken  a  hiLsevés  nem  tiltatik]  (Matkó:  BCsák.  400). 
I1U.S0.S  nborka  (Nad:  Kert  81). 

HÚ808od-ik:  carnü.sns  lio  Kr.  (fleischig  werdeii)  (Biró:  Micae. 

134.  Kr). 

Húsosság :  camositas  C.  MA.  fleischigkeit  PPB. 

[Hústalan] 

Hústalanság:  fmacia-i;  niagerkeit)  (Tolii:  Vigaszt.  Elfib. 
20). 

Húsvét :  (sumtio  earni.s  Kr.)  pasclia  MA.  ostem  Adánii : 
Spr.  Húsvét  imiepe:  fe.stimi  pascliatis  MA.  Hu.svét,  Husveit, 
nomen  viri  1222.  1291.  1298.  1300  (Czinár).  Ket  nap  vtau  hús- 
úét lezen  :  post  biduuni  pascha  tíet  (MiiuchC.  f>3).  Nem  illie 
mynekfnk  valakyth  megh  őluínk  ez  hwsuetba  ees  ez  hwsuetli- 
uak  )nmepebe  (WiiiklC.  182).  Te  nálad  eezem  az  hoswetot : 
apud  te  faeio  pascha  (JordC.  439).  Ho.sweth  napya  (JordC. 
773.  74.  ErdyC.  331)1.  Mennec  vala  Jerusálembe  az  husuét 
innepébe  (Kár:  Bibi.  ni.52).  Pilátushoz  bé  nem  ménének  az 
sidók,  hogy  tLsztábbfUi  ehetnének  az  husvétben  íPázm:  Kai. 
681).  Húsvét  utóllya  vagy  másod  husvét  (MA:  Scult  ö23).  [Vö. 
hus-ót,  hús-vét). 

Húsvéti :  paschalis  MA.  [oster-].  Psalmus  C.\.  az  hwswety 
baraiinak  megh  ewese  koron  (AporC.  83).  Hiisvéti  raódra  őrven- 
detessen  inegvagyon  irva  (MA:  Scult.  477). 

HÚSZ  (AitEionharom  RMNy.  II 35) ;  viginti  C.  zwanzig  PPB. 
Hiiszszor :  vicias  C.  vigesies  MA.  Húszan :  viceni  MA.  Huz  lab 
nonidékné  tartíitikuala :  vicenonnu  pedum  (BéesiC.  11).  Mas 
kiral  Imí.zer  ezerről  in  fi  luraia  (MünchC.  146).  Huz  napy 
monev  teld  (l)ebrC.  S.'iO).  Huz  eztondeig  (VirgC.  100).  Huzon 
nyolch  eztendö.s  (ÉrdyC.  339).  Zent  Lucach  hwzonharmad  caiii- 
t\iluma  (ÉrdyC  39ob).  Seluiec  Banyán  úgy  halnak  hogy  egj' 
nap  haszon  öt  is  meghal  (LevT.  11.14).  Húsz  esztendős  féiliu 
(MA:  Bibi.  1.76).  Húsz  száz  12a)0]  (Zrinyi  1106). 

Huszad  (hwzod  ÉrdyC.) :  1)  [vicesimiis,  vigasimus ;  zwan- 
zigst|.  Wgy  mond  zent  János  kenneenek  hwzod  rezeeben 
(ÉrdyC  365.  Helt:Kri')n.  140).  2)  vicesinia,  vigesima  MA.  zoll, 
zias,  interes.se  PPB.  Húszad,  dézuia  neme :  vicasiina  PPBI. 

Hu8zad-ik :  vigasimus,  vicenarins  C  ticasimus,  vigenus, 
viceuus  MA.  zwaiizigste  PPB. 

Huszados :  vicesimarius  MA.  PPBI.  ziir  vicesima  gehörig 
PPB. 

Húszas  :  vicenarius  MA.  [zwaiizigerj. 

HUSZÁK  (AoMr  RMNy.  n.98.  huszszár  Helt:  Krőn.  85): 
cqu&s  hungariciis,  hn.szaru.s  Kr.  (leichter  reiter,  husar).  Alibeg 
V.'irailinimi  deva.stavit  Tnnn.s,  praedani  fecit  in  Hnnnis,  divisit 
s|K)lia  IluszíU-is;  Husz;iri  dire  pugnant,  et  Hunni  fug;un  dánt 
íNyirkállai  30).  Fegyueres  be  mone  az  hasznokkal  ((jiörcs: 
Máty.  96).  Bacz  megyeben  táborban  kyraly  szalla,  huszjir, 
gyalog  es  fogyueras  nagy  hada  vala  (S6).  I2zek  előtt  vala  mind 
az  nyilas  nép,  és  :a  Thráiialxjl  mind  a  huszjir  nép  (RMK.  IV. 
94).  Kt'ndeltü  vala  k>;t  felől  .szárnyul  az  husziirokat  (Helt :  Krt'in. 
88).  Melleié  víué  az  louag  Imszjirokat  (Mel:  Si'mi.  2uS).  Jehoida  bo- 
hózata az  szjízadüs  hadiiagiokat,  mind  az  husu'trokat  (uentui-iu- 
nes  et  militesi,  es  R  volec  orfis  frigiet  kűte  (409).  Harmad  ré- 
szetec  légien  azon  a  templom  kapuián,  aiki  a  i>aisos  Imsziirok 
hatok  megStt  vagyon  (uo).  Alhuiak  vala  az  gialog  harczérok  as 
hiiszárok  jiz  vártákon,  azjíz  órizS  bélieken  (1  111).  Magyar  luiszii 
rok,  fele  lemiG  puskás,   az   fele    kopi/is   (Monlrók.    111.49).    Ot 


iSdeggel  királynac  szép  népe,  rendel  a  seregec,  elSI  huszár 
uépe,  másic  a  spaiiiól,  h;u-mad  lautz  kenet  népe  (Temesv:  Béla. 
65).  Jó  módon  Tittis  sereget  rSndőle,  feiedelmeket  nep  elől 
erezte,  az  vtan  az  huszár  népet  erezte.  Uadakozu  .izerzamit 
viseltető  (Cseng :  Jer.  5).  Intéztek  helyt  is  és  huszár  várat  Ls  a 
palánkon  kiviil  (Monlrók.  625).  A  hintó  előtt  két  huszár-módra 
felöltöztetett  ezü-stSs  szerszámú,  sárga  szörfl  lovakon  ezüstös 
fecske  farkú  cafraggal  (Haz.  1301). 

HUSZT:  [hussita,  haereticus;  huasite,  ketzerj.  Ky  Cristus- 
nak  hytyt  megtagadandja,  huztnak  nevveztetyk  (ÉrdyC.  76). 
Roboam  kyral  balwan  ymadast  zorze  Lsrael  neeiie  kSzSt,  ky- 
kőn  magyaraztatluiak  auyazent  eegyhazban  az  erethuökők  as 
hwztok  (600b).  Az  üdAközben  basztok  támadáuak,  Csehország- 
ban hatalma.sok  valának  (Tiii  342).  Romai  bitre  baytác  az 
husztokat  (Tiu:Zsigm.  62). 

HUTA :  ustrina  forri  vei  vitri  Kr.  [hiitte,  hiittenwerk].  Az 
selmechy  hwlaklxdys  mynd  el  vittek  az  nepot   iRMNy.  IL146). 

Hutás :  pohár  tsináló ;  glaser  KirBesz.  151. 

HUTYOROD-IK:  cresco,  incresco,  surgo   in  altum  Sí. 

[emporwachsen,  sich  emiwrrankeu]. 

föl-hutyorodik :  c«  Midőn  a  gyenge  veszszők  a  k Jzel 
levő  lakra  magassau  hutyoroduak  fel  (ACsere :  Enc.  224). 

HÚZ :  traho  MA.  ziehen  PPB.  Hnzatott:  tractus,  dnctas, 
protractus  MA.  Az  fogóra  kőtelet  livz<'i[iak :  funes  extendernnt  in 
laqueum  (DübrC.  218).  Keteleketh  hwzjuiak  az  halóba  (Ka<!ztliC. 
408).  Foga  az  frátert  jjokolbely  evrdeg  labanal  fogua  es  liaíra 
huza  (DomC.  251).  Rettenote-sth  hwzattatol  wala  (GyöugyC.  9). 
Az  isten  igéjének  \"ándorló,  és  idestova  húzatott  halgatói  (Illy  ; 
Préd.  I.ll.  Midőn  szolgálatra  huzjittatnék  .'izoktol  (L27.  41 1 
Mind  addig  beszéllének,  a  mig  mindeneket  a  Jáiias  részére 
búzának  (1.73).  Kétségbeesésre  húzza  (1.289).  Aztot  pedig  uégy 
fejér  .szokta  húzni,  vagy  vonni  (Mik:  TörL.  2.  lov). 

(Szóhlsokj.  Eimyi  h  ú  z  -  h  a  I  a  s  z  t  á  s  t  nem  cselekednénk 
(RákGy:  Lev.  127).  Inuen  vágynak  a  sok  számtalan  nyúz.' 
tbsztó  tisztek,  a  kik  a  szegénységet  n  y  ú  z  n  i,  h  ú  z  n  i  met- 
nem  .szűnnek,  müit  a  Faraho  fartatói,  mig  magok-is  el  neu 
vesznek,  meg  nem  halnak  (Bod:  Pol.  111).  Húztok  vontok 
magatoknak,  uratoknak  (112).  Kétségre  húzták  igéret<i 
(lUy:  Préd.  1.570).  Valamit  kaptára  húzni,  az  eleveu-hásit: 
metélni:  ad  *vivum  rasecare  PPBI.  De  bezzeg  rámára  atyán 
engem  lu'izott,  úgy  megvert,  azt  véltem,  hogy  már  meg  is  nyú 
zott  (Cvad :  KP.  64).  Pör  nints,  ú  j  a  t  nem  h  ú  z  szomszéd  ázom 
szédjával  (Orczy:  KöltSz.  21).  Az  ajándék  mag  a  n  tán  húzz; 
a  lianiLs  törvénylátást  (SzU:  MVir.  16). 

át-húz:  [ti-adueo;  durcbziehenj. 

(Szólások].  A  mint  a  kender  jön  szép  fejérségére,  az  a-szszon; 
ú  úgy  jön  régi  szépségére,  de  gerebennyen  is  ált  húzziik  vég 
téré  (Gvad:  Orszgy.  49). 

el-húz :  [detraho ;  abziehen,  entzieheu].  A  mit  édes  un 
adott  s  hagyott  is,  azt  is  el-húzza  a  vonsza  (Bod:  Pol.  125X 


iol-húz :  tendo,  snirsnm  tr:iho  MA.  hinanfzieheu  PPB.  [aul 
liebenj.  Kel  linzya  w  zj^vet,  niyg  betegvvinek  (KulcsC.  138 
Fel  hwzoth  feyo  feletli  egy  zekerclietli  (ÉrsC.  3441  Fel  huz. 
a  kezet  meg  ragaduan  a  fegyuert :  exteudit  niannm,  et  lur 
púit  gladium  (Helt:  Bibi.  I.  Jll.  Én  ellenem  liiVszta  fel  az 
sarkát:  levavit  contra  me  cjdcjuieum  suum  (.Hell;UT.  dl 
Immár  felhúzta  kardgyát,  meg-vonta  kéz-íját  iPi'izm:  Préd.  7 
Agyukat  bástyákra  rendel  fel  húzatni,  fegyvert  vitézeknek  é 
port  osztogatni  (Zriuyi:  ASyr.  99).  9)  |dil;ito;  aufschiebon,  liii 
lialteu].  KUttcknek,  erköltsöknek  jobbításával  az  i.steuuek  fe 
húzott  haragját  engasztehii  igyekezzenek  (Bod :  Pol.  tUj. 


KI  HÜZ-flIÜZÓD-IKI 

U-hÚz:  extr.itii)  Kr.  laiisziolien,  liprausz-ielioiij.  BiuMk  t8rt 
iívelb51  liraanak  (Dfibi-C.  87).  Érette  menvén,  kiluiziic  unnan 
»  kútból  a  követ,  Czepl:  Japli.  12).  Meg  (.^-fizvén,  el  flzvén 
cevély  s|)aii)olokat,  járomból  ki  liiizták  meg  gíirbiilt  nyákokat 
Orray:  KfilfSí.  20).  Görnyedve  nagy  foliáiitokat  ki  Inízasz 
Orczx-;  KíiItH.  73). 

még-htiz:  1)  intendő,  attraho  MA.  aiussiiannen,  anziehen 
'PB.  Meg  Inízza  a  ló  sziij.it:  continet  equi  habenaa  PP.  2) 
retraho,  rednco :  znrückzielien,  ablialtenj.  Ez  gonozsagtívl  sem 
\  felese[ge)nek  syra.sa,  sem  istheny  felelem  6teth  meg  nem 
iwzliatia  wals  (PeerC.  49). 

Huzakod-ik,  huzalkod-ik  :  1)  [pandicnlor;  sich  ret-ken, 
-ii-li  streckenj.  Mikor  regfiel  fel  kc'lt  vólna,  é.«  liuzakodiiéc  az 
iloni  \1án  (Helt:  Mes.  293).  '£)  in  altum  trahur,  creseo  Kr. 
waihsenj.  Földbe  takartatik,  valóságos  növéssel  lassan-lassan 
niziilkodik  (Pázni :  Pród.  308). 

fbl-huzakodik,  föl-huzalkodik :  1)  assurgo,  sursum 
ralior  MA.  sursum  vergo,  paiidor;  aufsteben,  (sichj  aufziehen 
PPB,  3)  cresco  MA.  adolesco,  sicb  emporheben,  waulisen,  gross 
«erden  PPB.  Az  folyó  vyz  mellet  fiel  hwzalkodot  nyárfa 
(ÉrdyC.  47.5).  Minec  vtauna  fel  buzakodott  volna,  és  im- 
már szép  fin  vólna  (Helt:  Króu.  83).  Az  mag  győraőltsőzic, 
és  fel  huzálkodic  [igy?]  (Kár:  Bibi.  III 35).  Uisza  rngokka  talal- 
tatnae,  mi  helen  ualameimyire  fSl  siigara.sodnac  es  huzalkod- 
nac  (Pécíi:  SzflzK.  A  2).  Egy  kevéskorig  fSl  huzalkodtaiiak,  de 
nem  tartósok,  meg  aláztatnak,  es  el  múlnak  (Liép:  PTük.  1.305). 
Az  ő  gynkeribSl  tsemete  hi'izalkodék-fel  (GKat:  Válts.  1481). 
Emberi  erőre,  s  iffiui  erSre  midőn  fel  buzalkodék  (Liszti:  Mars. 
Irt).  Midőn  a  borsó  fől-huzalkodik  iLipp:  PKert.  11.195).  A  kis- 
ded gyermeki  kor  ifjnságia  kezd  lépni,  fel-huzalkodik,  erőt, 
uyenseséget  érez  tagjaiban  (Fal :  NA.  332).  Attól  fogva  fel 
húzakodbatott,  apadhatott  is  a  sok  tanulás  miatt  (Fal:  TÉ.  735). 
Fellu'izakodott  itju  iF'al:  Jegyz.  934):  bene  escretus  juvenis  Kr. 

neki-huzalkodik :  [enitor,  connitor ;  sich  austrengen,  die 
krStte  anspannen].  A  szamár  neki  huzalkodéf,  és  erőuel  vona 
a  farkast  (Helt:  Mes.  275). 

Húzás :  tractio  MA.  zug  PPB.  Az  ellenségnek  jövetelét  egy 
zá.>-zlónak  ki-tételével  és  valamely  rézharangnak  húzásával  jelen- 
tették (Kónyi :  HRom.  C). 

haj-húzás  [?] :  [rbsa ;  zank,  streit].  Mikor  a  portának  vmely 
szomszédjával  hajhózása  [így  ?]  van,  az  olyan  nemzetnek  postán 
levó  residensivel,  embereitek  két  felé  nézzenek  és  lígy  confe- 
ráljanak  (Monhók.  VIII.257). 

[Huzint] 

Huzintás:  (tractio;  zvig].  Minden  betűnek  buzintá.sa  alatt 
az  életben  valami  el-fogy  (László:  Petr.  6). 

Huzit:  [semel  traho;  einmal  ziehen]  (SalMark.  1591.  41. 
üjMMiiz.  V.299). 

Húzlal :  [traho,  tracto ;  ziehen,  zerren].  The  zent  tagydat  az 
kerezt  fának  altalsagara  hnT,lalak  (GyöngyC.  12.  ThewrC.  9). 

meg-húzlal.  Zent  kőrőztfan  jmadlak,  meg  werethwe  meg 
hn-zlalwa  (CzechC.  25).  Zent  zyvedet  czuczaual  evklelek,  te 
zent  tastedet  meg  hnzlalak  (GömC.  45).  Fel  magaztatek  az 
kerezthre  es  meg  hn-zlaltatek  (ÉrsC.  51). 

Húzó:  tractor;  zieher  PPB. 

hám-húzó:  [lószerszám]  (Kem;  Élet.  85). 

kereszt-húzó :  [?]  Tartozik  csinálni  (a  remekelő  lakatos) 
egy  békot  egy  kulcscsal  és  négy  egyenes  kereszthuzóval,  a 
nyelvnek  légyen  hat  tolla  (Nyr.  XI.525). 

[Húzód-ikJ 


F()l^llÚZÓniK-2.  HÜ 


1526 


Ibl-húzódik :  [succrasco].  Egy  már  felhúzódott  és  20  esz- 
tendeikkel megtolt  ifjú  tudja,  kis  mi  légyen  (Fal:NU.  32L  325). 

Hiizódoz-ik :  pinidiculor  C.  MA.  .sich  strecken,  sich  dehnen, 
sich  ranken  PPB.  Az  alható  ásét  és  huzodozic  (Com:  Jan.  66). 

Húzódozás :  pandicul;itio  MA.  das  ausrecken  dor  glieder 
das  r;uiken  Pl'B. 

Húzom 

[Szólások].  Egy  h  u  z  o  m  b  a  n :  uno  tractu  Kr.  [in  einem 
zugé,  in  einer  tmii,  ohno  unterbrechungj.  Nyóltz  várat  meg 
vóué  egy  buzomla  (Tin:  Ének.  114).  Mint  itta  meg  az  harmad 
fel  tonna  aranyat  egy  húzómban  (MA:HB.  224),  Egy  húzóm- 
ban egy  veder  vizet  meg-i.szik  (Misk;  VKert.  51 2i.  Nem  egy- 
huzombiui,  egy  igában,  minden  félben  szakadás  nélkCd  fordi- 
tottam  e  könyvet  (ÜKal:  Kar.  31).  Viradtig  egy  húzómban  jól 
alhatt.im  iMonlrók.  XV.382).  Ma  is  jó  reggel  indulék  meg  egy 
húzómban  menvén  Vinczro  (X\in.4(i).  Egy  húzómban  menénk 
az  örömatya  házához  (15).  Tököli  tábora  egészben  egy  hiizomba 
Sentéig  ehiyomúlt  (XXVTl.lő).  Egy  hi'izomba  áztat  belém  nem 
önüiettem  (a  bort,  Gvad:  FNót.  30). 

Huzomos  (husamos  RákF:Lev.  V.52.1.  Gvad:RP.  237. 
húzonos  PP.  PPl.  Szál:  Krón.  385):  contimnus,  non  interruptus 
Kr.  |lang\vierig,  anhaltend,  ununterbrochen].  Húzonos,  egy  húzóm- 
ban való  ital :  aniystis  PPl.  PP.  A  törökön  való  diadalmas 
győzedehneért  nagy  húzonos  poharakkal  iván  (íSzal :  Krón.  385). 
Húzomos  két  óra  múlik  már  benne  (Fal:  NE.  3). 

[Szólások].  Húzonost  innya:  amystide  bibére  PPl.  PP. 
Estve  vachorán  sok  huzomost  ivek  (Zrinyi  1.39). 

Hvizomost :  (indosinenter,  cotinuo ;  anhaltend,  ununter- 
brochen]. Csúna  utakban,  mellyeknél  huzamost  soha  rosszabbat 
sem  jártam  (RákF:  Lev.  V.524). 

1.  HŰ:  [intarjectio]  hau  PPl.  vox  porcos  ad  harám  impel- 
lentis;  hft  bft  bá :  vox  contemnentis  Pázm:Préd.  81.5.  Kr.  Hfi ! 
vagyoné  eszed  ?  *hau  hau  mi  homo !  sanusne  as  ?  PPl.  Patvar 
rigj'e  dolgod,  hfl  be  goromba  vagy  (PhilFl.  56). 

[Szólások].  Nem  hű-be  lé-módon  [temere,  caeco  impetu, 
praecipitanter  Sí.],  sem  vak  szerentsére  kell  választani  a  reli- 
gióban  (Fal:  NE.  58)  Hubele  [így?]  Balázs,  lovat  ad  isten 
(RhédTem  17). 

2.  HŰ,  HTV  (Muőe :  fideles  BécsiC.  28.  Mkőu  :  fideliter 
85.  húueiuel  Born :  SzJán.  2.  hűveb :  fidelior  MNyil :  Zsolt.  63. 
fcitiének  Zrinyi  11.25):  1)  fidus,  íidelis  MA.  treu,  aufrichtig, 
geti'eu  PPB.  Ysten  tytkjaiak  hj^v  reytewye  (EhrC.  4).  Cristus 
sonha  hyw  embernek  zyuett  meg  nem  kemeneyty  (52).  Men- 
dénéc  mégésmertessenec,  kic  persayaknac  hnuőn  engediiec 
(BécsiC.  85).  Hű  zolga,  kit  6  lu-a  zerzet  ö  házi  emberin 
(MünchC.  60).  Cristusnak  hiu  zolgay,  kik  az  istennek  paranczo- 
latit  meg  tartotak  (VirgC.  117).  Isten  menden  ev  bezedeben 
hyv  (DomC.  201).  Papának  parancholatyaban  hyv  (104).  Meg 
akaraa  hyw  zolgayatol  yelenteny  wt  isteny  tytkyat  (ÉrdyC. 
342b).  Hyu  es  engedelmes  (RMNy.  IL136).  Vitezle  es  nekewnk 
zerelmes  hywink  íLevT.  1.287).  Minuyaian  őröllyűnc,  hiw  kerasz- 
tyenec  (Born:  Ének.  14).  Azokat  maganac  hiuekce  tehetne: 
illos  obnoxios  fidosque  sibi  facérét  (Decsi:  SallC.  11).  Nem  valami 
gaz  hireket  beszél,  hanem  a  mit  látott,  vagy  hiv  tanúktul  ér- 
tett (Pázm:  Kai.  642).  Igaz  és  hyv  szolgác   (Zvon:  Post    1.161). 

I  Hiv  házastárs  (Illy :  Préd.  L554).  Egy  hüvének  ily  szókat  ejte 
j  (Zrinyi  IL25).  Nemzetes  Bertóti  Lstván  hiviink;  Szabó  Máté 
hívünket  resolváltuk  (RákF:  Lev.  1.418).  Két  urnák  nem  szol- 
gálhatimk,  ugy  tetszik  jó  aszszonyim,  okos  eltekéilés  ahoz 
részelkedni,  a  mellyik  többet  igér,  s  hívebben  fizet  (Fal;  NA. 
161).  Bizonyos  az,  hogy  az  isten  ö  híveinek  teremtette  légyen 
a  mennyországot :  Iddio  ha  creato  il  cielo  per  i  suoi  amici  (Fal : 

96* 


1527 


HIVEU-nOSÉGES 


nÜSÉGESKEr>lK— MEXJ-HÜI. 


152H 


NE.  56).  2)  (croditor,  credens ;  der  gliiubige,  glaubig).  Az  apjista- 
lok  es  az  liyuek  sémit  owuewnmagokenak  nem  mondiuik  vala 
(VirgC  125).  O  zerelme.s  atyáin  zyletty  ozewiikljeii  veliottySk 
wr  istennek  tytkon  való  malaztos  mywelkúdetyt  az  ew  zerel- 
nio.s  lijiviiinek  atala  (ÉrdyC.  :íl(i).  Hogy  liyrdessem  myiid  the 
dyclierotydet  liywyduek  ellőtte :  nt  aiimmciem  oranos  laiidatio- 
iiPN  tua.s  in  portls  Hliae  Siou  (KuIcsU  14).  Hog  az  vristen  S 
lii'nieiiiel  immár  egiűt  volna  (15oni:  SzJAn.  2).  De  az  hiuec 
l)ekosegl)en  lasznee  őroc  diczősogben  (248).  IJogy  az  Hu  lenne 
váltság  hiueknec  (15).  Ne  légy  hitetlen,  hanem  légy  liiw  (Ijoru: 
Préd.  26'.l).  Miczoda  kfilíimbseg  vagion  az  hineknek  es  az  hitet- 
leneknek in'omornsaga  kflzót?  (Fél :  Tan.  439).  Hozd  ide  kezedet, 
és  botsásd  az  én  oldalamba ;  és  ne  légy  hitetlen,  hanem  hiv 
(l'ázm:  Préd.  580).  Hiv  keresztyeuec  gyülekezete  (MA :  Scult,  3). 

Hivel,  hivl  (A«*i  DöbrC.  372.  MW?  DebrC.  U2):  cate- 
chizo.  Kőz5soI5n  ;íz  ki  hevítetik  zouai,  azzal  kit  hevl,  min- 
den iozagban :  communicet  is,  qui  catechizíitnr  verbo,  ei,  qui 
se  catechizat,  in  omnibus  bonis  (DöbrC.  372). 

meg-hivel :  in  catechumeniim  recipio  NyKözl.  IV.202.  Meg 
t;mituan  zent  fSiluester  a  cazart  hitőnknek  agazatini,  azonnal 
meg  hívle  (DebrC.  92).  Emorenciana  meg  hyvletet  (CornC.  416). 
Zent  Sihiester  meg  hywiee  az  czazaart  es  egy  hetygh  valo 
beytet  liagya  owneky  (ÉrdyC.  186.  259b).  Az  zent  egyházhoz 
fwtliw;ui  meg  hy\^'lette  niagaat ;  lataa  az  ffel  palástot  mondwan, 
hogy  az  meg  hyívlSt  Marton  vytez  atta  azt  ewneky  (624 : 
Martimis  catechumenus  NyKözl.  IV,202).  El  futa  az  zent  egy- 
házhoz es  keeree,  hogy  meghywelueyek  (ÉrsC.  154b). 

Híven :  fideliter,  germanitus  C.  fide,  tidenter  MA.  treulich 
PPB.  Fráter  Leo  hiuen  wryzi  vala  wtet  (VirgC.  40).  Zeresetek 
atyatükfiat  hiuen  (70).  Hiu5n  kSuessSk  az  S  elkv^íet  (DebrC. 
1).  FttldrOl  el  fel  emeléc  ot  nagy  hiuen  (Bes:  HÉnek.  B3).  In- 
tetnónoc  az  ő  hiuatalokban  való  hiuen  el  iarásra  (Kulcs:  Evang.  3). 

Hűség,  hivség  {hyscg  DictíiGr.  31.  hxjsygh  Ver:  Verb'  97. 
hivtseg  MA:  Bibi.  1.477.  hivység  Helt:  Bibi.  I.  L2):  1)  fidelitas 
C  MA.  treue,  glaube  PPB.  Mardocheus  ehvsögert  minemfi  tiz- 
tésségöt  kRuetét  (BécsiC.  61).  Vallatüc  hűseget,  en  vagoc,  ne 
akiuiatoc  félnetec  (MünchC.  41).  Adom  tynektek  Danidnak  zent 
hyw.seget  (JordC.  754).  Zent  Fereneh  mynden  dolgába  vele 
vala  es  hiusegel  neki  segedseg  vala  (VirgC.  8.5).  Wr  papa 
lathwan  (Brúnónak]  mynden  hywseegeet,  adaa  ueky  kalabrya- 
bely  ersoksoegSt  (ÉrdyC.  581b).  Az  zent  angyalok  myndden 
bynnel  kyl  wr  istent  bywseeggel  zolgallyaak  (623).  Ew  fewl- 
sege  az  wr  i.sten  mynketys  kegyelmessegeb^,  hyvv.segebe  es 
zjiarnya  ala  wewtth  (RMNy.  1198).  Ha  tfi  immai-  akartoc  az 
én  vrammal  hivységgel  lenny :  si  facitis  veritatera  cum  dominó 
meo  (Helt :  Bibi.  I.  L2).  A  kiraFnac  hiusigetSl  el  szakadot  vala 
(Szék:  Ktim.  197).  Ha  az  én  ti>rvény-.székombon  meg-gyónnyá- 
tok  bíiníitöket,  hivségemre  fogadom,  hogy  én-is  meg-lx)tsátom 
(Piizm :  Préd.  10).  Egyhiízi  hivatalomnak  hivségéhez  illendő  köte- 
lességemet meggondolván  ^P.-izm ;  Kai.  al).  Meg-probj'iltatott 
huvségfi  (GKat:  Titk.  4).  Andrási  az  ö  felsége  hflségén-lév8 
erdélyi  magym-liadaknak  vala  kapitánnyá  (Gyöngy :  Char.  Elfib. 
8).  Hiv.ség  a  hivségnek  luvségét  áldozta,  állandó.ságában  végig 
mariusztotta  (Orczy: KültH.  147).  3)  [verlmm  alloquendi;  anrede- 
wort].  HyzSm  erty  ty  hyVvseegtSk  (ti  hívek]  (ÉrdyC.  597b).  Nem- 
zetes C'sula  Gáspár  hiviiuket  azon  liivatalnak  beállítására  hft- 
.ségtek  által  in-stellaltatni  rendeltük  (MonOkm.  X1V.142). 

Hűséges :  fidns,  tidolis,  perfidelis  MA.  treu,  aufriehtig  PPB. 
Igen  hii.ségos:  [lerlidelis  C.  Fráter  Kulinus,  asi.siabely  nemes, 
y.stenbtüi  hyu.seges  (EhrC.  2).  Zent  Ferenc  üwtott  hywsegest 
zogellyuala  (7).  Tekeenizeetok  mogh  ez  my  vallaswnknak  pys- 
pekeet  Jcsusth,  ky  myiideuben  hywsoghes  (JordC.  Nu2».  Crlstiis- 
nak  hiiiseges  vitéze  zentkereztnek  iegieuel  magát  meg  fegiuer- 
kwtete  (VirgC.  bi).  Zereti  vala  ewtet,  myert  hogy  myndenbeu 


hywsseges  as  enghedelmes  vona  (ÉrdyC.  338b).  Az  kegyelmes 
wr  isten  meg  tekeenthween  az  ew  zerelmes  zolgayaanak  hyw- 
seeges  zolgalattyaat  (502b).  Hyvseges  zolgallatymnak  vtanna 
(RMNy.  1L107).  Hívseges,  igazmondó  (MA:  Bibi.  Magy.  1).  En- 
gemet Ls  ö  felsége  maga  hűséges  szolgalatjára  serényebbé  teszen 
(MonOkm.  XIX.178).  Hívseges  társodnac  hív  légy:  tideli  socio 
tídiis  esto  íCom:  Jau.  204). 

Hüségésked-ik :  (Hdom  praesto ;  sich  treu  erweisen).  E 
rövid  élet  mulaudó.sága  miatt  nem  sokáig  hfoégeskedhetihik  a 
Clu'Lshis  pásztorságában  (CorpGramm.  588.  TörtT.'  L166). 

HŰBÓgtelen :  infidus,  iniidelis  MA.  untreu,  treulos  PPB 
Nemde  nem  hűségtelen  szüléké  6k,  hogy  a  kisded  gyermekek 
kezében  hadgyák  az  hegyes  éles  kést  (llHnn:Trakt.  223). 

Hűségtelensóg:  infidelitas  SL  [untreue,  treulosigkeit)(Apa<i: 
Vend.  945). 

Hűtelen :  [infidolis,  perfidns ;  untreu,  ungetreuj.  Mint  az 
ki  néz  tükörben,  magát  látja  caak  ebben,  én  is  vagyok  mert 
kinteleu,  ha  mást  látok,  hogy  hívtelen  (Amadé:  Vers.  144). 

Hűtelenség:  [infidelitas ;  untreue].  Hivtelenség(Mad:  Evang. 
26). 

HŰli  (megAyuííuen  EhrC.  110.  meghxlvü  Pázm:Ka].  579. 
megAúvíítenek  Lép:  PTük.  11.121):  refrigeo,  refi-igeror  MA.  (er- 
kalten,  aiiskühlenj.  Hűlt  hidegült :  refrigeratus  MA.  Teste  hfllt 
(Zrínyi  1.115).  Még  a  forró  szerelem-is  húl,  ha  a  felek  kSz&l 
egyikének  asendóben  vagyon  szerentséje  (Fal:  UE.  IL428). 

(SzólH,sok].  Szegény  Theogeues  r  é  m  fi  1,  s  h  fi  1  mint  a  jég 
(Gyöngy:  Cliar.  43).  Elsfl  tekintetre  hfliftnk,  rémülünk,  tartunk 
t51ök,  de  napok  telvén  ezen  irtózások  mind  eltűnnek  (Fal:  l'E. 
424).  Azon  egy  órában  hűl  fíll,  izzad,  reszket,  hol  néki  bizza 
magát  szerelmében,  hol  [ledig  ide  s  tova  szánja  lelkét  kétségé- 
ben (Fal :  NE.  106).  Szulimán  hül,  fül  Zrínyi  bátorságán  (Kóuyi : 
HRom.  93).  Szüve  gondokban  hül  (Zrínyi  I.188t.  Annak 
(szive)  kétségben  hül  (1175). 

el-hül :  1 )  dirigeo  MA.  erstairen,  kait  werden  PPB.  EUiAI 
az  étek :  corrumpitur  prandium  PP.  El  hűlnek  az  étkek,  meg- 
fasjuak :  die  speisen  werden  kait  KirBesz.  98.  El  hfll  az  étel 
(Pázm :  Préd.  763.  Kr).  3)  [f lerterreor,  obstupftseo :  erschrecken, 
staimen].  Elhűl  bele :  obstujiescit  Kr.  Vgjan  el  hflle,  azt  hog\' 
látá  (Hiiszli :  Aon.  8).  Uram,  el-hi\lök,  rémülök,  mikor  ezt  a  te 
t-selekedetedet  meggondolom  i Pázm:  Préd.  111).  Igazán  mon- 
dom, el-hnltem  belé,  mikor  ozt  olvastam  (Pázm:  LuthV.  127). 
Csudálkozváu  elhűlsz  (Szent:  Kaim.  6).  El  hűl  belé  (Mik;  TörU 
356).  Tsak  nevét  hallották,  már-is  el-hfiUenek  (Kőnyi:  KRom. 
19). 

éxhülés.  A  gyomornak  el-hfilése,  nem  emésztés:  dyspepsia 
PPBl. 

ki-hűl :  (deferveo ;  erkalten,  sich  abkülilenj.  Lelkem-kiliUlt- 
tig  itt  töltöm  éltemet  (Fal:  Vers.  879). 

lé-hűl :  cv  Le  hfilvén  forró  kívánsága,  könuyobben  felejti 
(Fal;  UE.  433).  Az  öregség  és  a  lehűlt  vér  már  nem  indul  a 
fiatalok  felforrásira  (Fal :  NU.  252). 

még-hűl :  refrigeo  C.   deferveo,  defervesco  MA.  erkalten 
PPB.  [sich  erkalten).  Maga  zerelm  meg  hyueluen,  vadnak  nekyk 
nag)'  yewuendew  kyserttetek  (HirC.  110).  Fárad  az  kíinySrgéa, 
az  hűt    meghfll    (MA :  .S<.:ult.    252).  Az    Uten    törvényébon-való  i 
serénségnek minden  ig>ekezeti  meghflvűl.sót  meg-hal  és  el  temet- 
tetik (Pázm:  Kai.  579).    Ha   mec   kaszdesz   hűlni,  roszul    kasz- 
desz  lemií  (Pázm:  KT.  109).  Tagiay  meg    hűvőltenek,  es   erao-  \ 
kensegitSl  meg  fosztatot  (Lép;  PTük.  11.121).  Meghűl  az  isteni 
.szeretet  sokakba  (\';is:  CanCat.  <>3).  Az  buya  természetnek  meg  I 
kellet  volna  hűlni   (629).  A    meg-hűlt   nyers   w.   ételt    utállya : 
crudus  esiam   fastidit   (Com :  Jan.   55).   kérelmünknek    buzgó- 
sága meghűlt  (Uetbl:Élet  155). 


IirUEHEZ-llflVÍVs 


HÜVÖsfT-IIÍ'VKLV 


1530 


(Saaílilsok).  Meglifll  beniie  a  reménysés:  aiiiimis  illi 
cadit  PPlíl.  Olyat  mondok,  hogy  mogliülnek  belé  az  szomszé- 
ok  (Nyr.  Xr\'.565i.  ReménséBedben  meg  ne  hűUy 
IKahKer.  22f>V  Mintegy  mcg-bfllt   tfilom:  *aIieHÍor   ost 

me  PPl.  Máttyi-:  király  is  ;Lszs!onyiálkodni  kezde,  vgyhfilo 
I  e  g  :a  elSbeli  tSrókec  ellen  való  t  «  s  s  a  k  o  d  á  s  á  t  ó  1  (Helt : 
írón.  151). 

Hüledéz :  (obstxHiesco ;  staunen].  Mitsodaé !  hiiledoz  Kóló- 
ién, liát  azt  a  200  forintot  mind  odaadtad  érte?  (Kóuyi:  ÁM. 
2). 

Hülemed-ik :  fdefervesco,  abalienor ;  erkalten,  sich  ent- 
■emden].  Hogy  jobban  liiilemedjél  s  idegenedjél  e  roüz  viliigtói 
3Enib:  GE  1511 

még-hülemédik:  refrigesco  Sí.  [erkalten].  Meg-lu^Iemedet 
vére    (Czegl:  Euodi.    III.20).   Az  mi    valkisunkbau   ez   meg- 

illemedet  id5kh6z  képest  sok  biizgiraággal  nem  kérkedlietünk 

Pathai :  Sacr.  4). 

méghülemedés :   [refiigeratio ;  abkiiblimg).  A   törököket 
szekerekről  reménységeknek   nagy   meghiUemedésével  mind 

srakattatván,  szállják  és  telepíük-meg  (Rumy :  Mon.  1.114.  Megy: 

Jaj.  5). 
Hülés:  algor,  refrigeratio  MA.  kalte,  kiihlung  PPB. 


HŰSÉG]  HIVSÉG  ?  [refrigerinm  ;  kühle,  labung].  Ez 
lylagnak  zerelmeth  te  zent  malaztodnak  hy\vsegewel  myn- 
leneshvl  flbgwa  meg  olczad  (OzechC   16). 

HŰT  (Aj/víiíeziem  DöbrC.  92.  hüi-éiem,  hivétem  PP.  meghivejt 
{adv:  Csal.  II148.  megAúiií  Fázm:  Kai.  201.  Ati-íözik?  Rim: 
ínek.  275.  Miltés:  refrigeratio  MAI.  bor^itíW  Gér:  KárCs.  IV. 
14!) ;  refrigero  MA.  kiiblen,  erkühlen  PPB. 

el-hüt.  El-hűtí  félelem :  gelidus  *pavor  PPBI. 

meg-hűt:  refrigero  C.  MA.  erkühlen,  kait  raachen  PPB. 
Íz  vclaghy  zeretethnek  buzgosagaath  myndónőstől  megh  hyvv5- 
led  ees  megh  olchad  (WiiiklC.  254).  Ez  vylagy  zeretetnek 
mzgosaggat  my  bennenk  meg  hviched  e.s  meg  olchad  (GömC. 
[12i.  Oly  igen  meg  híivítik  az  embereknek  minden  tekélletes  indú- 
atit  (Pázm;  Kai.  201).  A  ffiz-tának  leve  meg-hnti  s  száraztya  a 
estnek  a  sullyát  (Felv :  SchSal.  31).  Ha  ez  levet  meghivejtöd 
Radv:Csal.  IU.48). 

Hűtés:  refrigeratio  MAI.  [kiihlung]. 

Hütö :  refrigerans,  refrigeratorius  MA.  der  da  kühiet,  er- 
iiihlet PPB. 

bor-hűtő:  [aquiminarius ;  kiihlfassj.  Egy  borhiSltí  rézdézsa 
tiér:  KárCs.  IV.444). 

Hütöz-ik :  sese  refrigerare  Kr.  [sich  kühlen,  sich  abkühlen]. 
Bocaís  meg  nekem,  hog  hyvőiteziem  (DöbrC.  92).  Rútságtól 
melegszik,  bfm5ktfil  hivtSzik  (Rim :  Ének.  275). 

Hütözés  :  [refrigeratio  ;  kiihlung].  Az  nyárfa  .  .  .  kyknek 
amyekozasok  h}iv5ntózeesre  [olv.  hywőytózeesre?]  nagy  kedvet 
leeznek  embereknek,  yelewsewl  hew  ydewn  (ÉrdyC.  476b). 

HŰVÖS,  HÍVES  (hywSs  ÉrdyC.  652.  kyuSs  KazC.  132. 
hm-es  Mik:TörL.  209):  1)  frigidus,  subfrigidus,  algidus  C.  frigi- 
dulus  MA.  [kühl]  eUvas  kait,  wenig  kait  PPB.  Hivesen:  sub- 
frigide :  főid  alatt  való  híves  ház :  cryiitoporticus  C.  Az  fáknak 
leueley  hjiiős  zehiek  ftuiassara  edös  zozattot  adnak  iKazC.  132). 
Hives  vizec  (Bom:  Préd.  282X  Hives  szellóczke  (MA:  ScnlL  6391. 
HűviSs  kut-fő  (Mad:  Evang.  533).  A  forrás-kút  hives  kortyokat 
nyi'ijt  (Gyöngy :  KJ.  56).  A  szarvas  kivánkozik  a  szép  hives 
patakra  (Tam:Bar.  126i.  Híves  eniyík  (Fal:  Ének.  48).  2) 
frignsculiun  MA.  svaris  algor,  amoenum  frigus;  erquiekende 
kalte  PPB.  [kühle].  Kicsinyt  szellőzzél  otkin  az  hivésben  (Felv: 


St'hSal.  6).  A  tftzön  és  vizén  által-vivén,  kivezet  a  kivánva-ki- 
viüit  hívesre  ((iúzi:  Síp.  232).  Uthozz  fognak  szarándokok  a 
hajnali  Uvesben  (Fal:  Vers.  889). 

Hűvösit:  refrigero  PPBI.  [kiihlen,  abkühlen,  laben).  Az 
rosanak  hyveseytev  volta  (CornC.  241.  Fél:  Bibi.  120).  Ilivesitő 
leveg.Vég  (Hall:  Paizs.  67).  A  szilva  hivesit  tégedet  s  tágít  gyom- 
ron (Felv :  SchSal.  19). 

meg-hűvösit :  cv  Az  rosanak  meg  hyveseytev  iozagos  volta 
(CornC.  236).  Küld  el  Lázárt,  hogy  az  o  uya  végét  marcza  a 
vizbe  és  nieghívesséche  az  én  nyelvemet,  mert  kénlodom  e 
lángba  (Tel :  Evang.  11.417).  Mártsa  az  ö  kis.sebbic  \iyát  az 
vizbe,  és  hivSsitse  meg  az  én  nyelvemet  (Zvon:  Po.st.  11.26.  Mad: 
Evang.  446). 

meghűvösítós :  refrigerium  [kiihlung].  Elj5vendenec  az 
meghivesfiitésnec  idei :  venerint  tempóra  refrigorii  (MA :  Bibi.  IV. 
109). 

Hűvösítö :  alsiosus  C.  refrigeratorius  MA.  *acetum  frigori- 
ficum  PPI.  [kiüilendj. 

vas-hűvösitö :  löschtrog  Oim:0rb.  139. 

Hűvöske :  ffrigidulus,  frigiLscnlum ;  etwas  kühl].  Az  kózepi 
noha  nem  igen  nedvesíti  a  f(")ldet,  de  azért  hivp.skeket  tart  (Kai. 
1582.  G).  Az  w  fel  támadása  napia  gy5nyürriseges  tiszta  lesz, 
de  hiueske  (KaL  1582.  02). 


Hűvösöcske:  frigidnlns  C.  fetwas  kühl]. 

Hűvösöd-ik :  frigesco  C.  refrigeror  MA.  kait  werden  PPB. 
[kühl  werden].  Hüvesedik  az  idí  :  *caelum  dlscedit  PPl.  Mihent 
a  meleg  vizet  ki-tészed  a  töz-mellcM,  mindgyárt  hivesodni  kezd, 
és  aprónként  meghidegedik  (Pázm :  Préd.  323).  Nem  futok  a 
világ  árnyékába,  hogy  ott  hüvösödgj-em  (536).  A  Babilon  ke- 
mentzéjének  rettenete.s  tiize-között  a  három  szent  iliak  nem  tsak 
éltek,  hanem  gyönyörűséges  szellővel  hűvösödtek  (691).  Hivese- 
dik  az  űd5  (Land:  üjSegíts.  1.503). 

[még-hűvösödik) 

meghűvösödés.  Meghiuesedésnec  vdeie :  tempóra  refHgerii 
(Helt:  LT.  g3). 

Hűvösség:  refrigerium  NémGl.  111.  (kiihlei.  Hűueseg 
meg  enylu'ti  az  heuscget  (KBártfa.  1583.  Dv).  Meg-ismérheted  a 
jó  bort  az  hivességrfil  (Felv:  SchSal.  9). 

Hűvösül :  refrigeror  Kr.  [sich  kühlen,  laben].  f-o  nem  tá- 
madtak fel  e  világra,  se  nem  hivesühiek  a  másikon  (Fal:  NA. 
211). 

Hűvösülés:  [refrigerium;  kiihlung,  labung].  Az  augustai 
confes.siónak  ajwlogiája  nem  tiltya  a  halottakért-valo  imádkozást, 
hogy  isten  nékik  légyen  irgalmas  és  adgyon  nékik  hűvős&lést 
(Pázm:  LuthV.  466).  Ostorom  szolgámra,  nem  tiltom,  hogy 
szállyon,  és  lelkének  hüvösülésére  állyon  (Zrínyi  1.13). 

HŰVEL  VÉNY:  [?]  Ne  torkoskodjunk,  mint  vizi  hiivel- 
vény  (Rimái,  Ipolyi:  Myth.  102.  RMK.  IV.319). 

HÜVELY,  HIVELY  (hivdiehea'?  Vás:  EpKat.  8.  fmvehj 
Csúzi:  .Síp.  424.  hövelyez  98.  641);  vagina  C.  MA.  scheide  PPB. 
Hüvelyéból  kivonom :  evagino  MA.  Hüvelyélie  teszi :  recondit  in 
vaginám  PP.  Téged  be  tSrfidet  hjivelebe  (WinklC.  162».  Monda 
Jesus  Péternek :  Boczassad  hyvveleeben  the  fegywerődet  (JordC. 
689).  Lata  egi  angialt,  kinek  kezeben  verős  tfir  uala,  de  azt 
meg  tSrSlnen,  a  hiuelibe  teueh  (DebrC.  215).  Meg  valto  monda 
PetSmek :  Tődbe  teredet  a  hiuelbe  íWeszprC.  66).  Ted  hywe- 
lyeeben  te  tőrödet  (ÉrdyC.  548).  Az  saiblya  meg  tfizesfil  az 
híiuelybe,  és  eleb  meg  nem  égh  az  hiuely  (Cis.  H3).  Kést  egy 
hüuellyel  vészec  5  pénzen,  hogy  esic  tehellye?  (Helt:  Arithm. 
G8).  Az  János  deáktul  két  hüvely  ,kést   vottünk    (MouTME.  I. 


1531 


KAKU-HÜVELy— HÜVELYEZ 


I  lÜVELYEZDEGÉL-HÜ  VELYKl 


153. 


38.  56).  öt  Ilivel  aranyos  ketWs  kés  (90).  Az  liivelyMl  ki  ráii- 
tasséc  (a  kard,  (Jom:  Jan.  147).  Téritsed  az  te  fegyveredet  az 
ő  liivelyére  (Toln;  Viga.szt.  152).  HivelyiMl  ki  vont  pallos  iSzöU  : 
Dáv.  72).  Csak  az  fires  hivelyeit  viselik  a  lelki  fegyvereknek 
(TKis;  Pan.  25).  Késnek  való  hüvelyt  vettem  (Mc.nTME.  1.193). 
Egy  ezünt-aranyos  hivel,  késnek  való  f&lonlrók.  XXIV. 140).  Oli 
urnák  szablyája,  menybe  a  te  liiivelyedbe  (Hly:  Préd.  11.450). 
Kardokat  nem  má.s  végért  rántották  ki  hüvelyéből,  hanem  hogy 
hűségeket  mnta.ssák  fejedelmekhez  (Kai :  NA.  210).  Parancsolj 
tehát  már  véres  pallosodnak,  hüvelyében  teijen  (Orczy :  KöltH. 
51). 

[Szólások].  Az  5  kardgya  sem  s fi  1  ugyan  hűvelében 
(Decsi:Adag   188). 

|Közmond!i.sok|.  Nem  fi;r  két  élős  tőr  egy  hüvelybe  (Decsi : 
Adag.  11.5).  Két  élős  tőr  nem  fiir  egy  hüvelyben :  unicum  arbus- 
tum  haud  alit  duos  orithacos  (;t2.  Kisv :  Adag.  310).  Két  hegyes 
trtr  egy  hüvelben  nem  mehet  (MonOkm.  VI.343). 

kard-hüvely :  [vagina  ensis ;  s(^hwertscheide].  Egy  kard 
hively,  kinek  nvisodik  pánt  is  megyén  a  sarkvasálioz  (TörtT. 
XVIir2i58). 

szablya-hüvely :  tv  (Zrinyi  11.80.  TörtT.  XV11I.228). 

HüvelyecBke :  vaginula  C.  MA.  scheidlein  PPB. 

Hüvelyes :  vagina  instructiis  Kr.  vaginatus  MA.  [mit  einer 
scheide  versében  |  der  eine  sciieide  tríigt  l'PÜ. 

Hüvelyez:  1)  evolvo,  invohicrolibero,  explico  Ki-,  [liülsen, 
abhülseu,  herausschiilenj.  2)  [operio,  obduco  ;  überzielien].  Men- 
tem osiszárhoz-is,  csak  kész  vasakat,  kardokat,  .szablyákat  kész 
czapával  hüvelyez  (ÖtvMe.st.  64.  vsz.). 

[Sz<')lások|.  Nem  álmot  hnnelyezek  én,  hanem  igazat 
mondok  (Decsi :  Ad;ig.  176).  Hogy  ne  mondatt.^ssunk  almot  hi- 
nelezni  (Oyarm:  Fel.  196).  (.'zjic  alom  az,  valamit  hiuelieznec  a 
purgatórium  felől  (Magy :  Nád.  50).  Régi  fS  emberek  emlegetik 
az  limbust ;  de  csjik  álmot  hüvelyezuek,  beszédet  mondanak 
(Pázm:  Kai.  147).  Valaki  ennél  kíilőmbet  fog  reánk,  maga 
álmát  hüvelyezi  (Pázni :  LuÜiV.  34).  Mint  ha  tsak  álmot  hüve- 
lyezett volna,  vagy  süketeknek  mondott  volna  mesét,  szintén 
ngy  nem  hatott-bé  a  szívekre  (GKat:  Válts.  11.1173).  Én  emiek 
a  liallatlaii  dolognak  mélységében,  álom-hOvelyezfi  szófia  be- 
széddel nem  nierészkdi  bébocsatkozni  (Csúzi :  Síp.  98).  Aloin- 
híivelyezó  szólia  be.szédiiek  alítja  (641.  ti\F.).  A  mit  előhoztam 
azt  ujjomból  nem  .szoptam,  álmokat  nem  hüvelyezek,  ha  milxm 


hazudtam  vesd  szememre,  ve.sd  torkomba  (Val:  NE  74i.  AgiiA- 
regét  hflvelyez  (Toln:  Viga-szt.  73).  Regét  hüvelyeznek  (10.5). 

Hüvelyezdegól 

[Szólások].  Itten  igen  édesdeden  a  maga  álmát  hivelyez- 
d  e  g  e  I  i  kalauz  (Pós :  Igazs.  1.727). 

álom-hüvely ézés :  (re,s  iinaginaria,  pliantasma ;  phantasie- 
gebilde].  Ezek  a  derék  sz.  Írásból  vett  igazságok,  csak  regék 
és  álomhüvelyezések  Olviiiusnak  (Pázm :  Kai.  499).  Mindenek 
ez  világon  csac  gondolatnac  álom  hűvelyezési ;  omnia  invigi- 
naria  in  seculo  (Prág.  936.  MF).  Hogy  akármi  álom  hivelyezést 
apostoli  nevezetnek  kőntő.sében  öltöztetvén,  reánk  toszszaoak 
arra  nem  mehetftnk  (Pós:  Igazs.  1.81.  lllyef:  BCrfTomp.  126). 

1 .  Hüvelyk.  Hüvelyke  babnak,  borsc^iak  sat. :  folliculiis, 
siliipui  PP.  PiülseJ.  Galxina  hüvelykje:  vagina  PPHI.  Hüvelyké- 
ben flilt  bab :  conchis  C.  Nem  kaphatván  semmi  eledelt,  mé^ 
csak  a  disznóknak  való  hitván  bivelyk   héjakatis  (Megy :  SJaj 

n.i9). 

Hüvelykes :  [vagina  instructus ;  mit  hülsen].  Hüvelykes 
borsó :  siliqua  PP. 

Hüvelyke :  ;v  De   ugyan   liüvelykeic   vagyon   eggyikuec 

mint  a  borsónac  (Mel:  Herb.  95). 

Hüvelykés :  (vagim  instructus ;  hülsen-].  Hflvelykés  eledel 
lOtr:  Tilkéli.  266). 

2.  HÜVELYK,  HIVELYK  Ai/weiís  wyy  ÉrdyC.  269. 
hüvekm  nagy  Fal:  NA.  144.  /mirí  ujj  Gvad:  Kár.  97):  I)  pollex- 
hallux  C.  balliLs  MA.  der  daume  C<im:Vest.  141.  der  daum 
an  der  bánd.  gro.s.se  zehe  PPB.  Hewelykemiii :  pollicari-'  (' 
Megh  kenee  hw  yob  kezének  hywelkeeth,  es  hywelykőketli  lm 
yob  kezeknek  (JordC  89).  Végy  az  6  vérébe,  es  ted  iob  kezek, 
nec  es  iob  laboknac  huuelykére  (Helt:  Bibi.  1.  Qq2).  Lágy  piir- 
gatio  vtáu  vágasd  a  foliez  szolgáló  eret  a  hiuelyked  meget 
(Cis.  J4).  Ke7.eknec  és  laboknac  hfivelke  (MA:  Bibi.  1.76).  Az 
bivelykel  (pollice)  nyomunc  (Com :  Jan.  49).  Az  bal  kezem  hü 
velyke  jobban  megdagadván,  valamely  timsós  tjiikmouy  fejiri 
vei  bekiittetvén  az  tüzességet  kivette  (Monlrók.  XV.315).  S) 
[zoll].  Két  hivelyik  héján  hat  láb  nyomni  magas  (La.skai:IJp« 
354).  Álmélkodnak  rajta,  hogy  bírliattya  fnle  a  hfivekni  iiagj 
napkeleti  győiigytsőpinlket  (Fal:  NA.  144). 

láb-hüvelyk :  pollex  i>edis  PPB.  (grosse  zehej.  A  láb  hivelyk 
öreg  ujj :  hallnx  (Com :  Jan.  49). 

Hüvelyki :  poUicaris  MA.  elnos  daumen  dick  PPB. 


IBOLYA,  rVOLYA:  1)  viola  veriialis;  iiiiiraenTeilcheii 
SÍ.  veil  Adáini.  \'iola,  ivolya  (Com:  Jan.  28),  Viola  avagy  ivulya 
sziiifi  ifi'iX  Ne  légy  tavaszi  ibolya  (CzegliMM.  119).  3)  vacci- 
iiiuiu  MA.  scluvarze  Ueidelbeer,  bruiiibeer  I'PR  Ivola;  vaoci- 
uiuni ;  littersponi  Nom.   94. 

sárga-ivolya.  Ez  a  caltha  vagy  caleodula  ám  az  ió  .szagú 
sárga  iuolya,  a  ki  minden  holnapban  virágozic  (Mel;  Herb.  71). 

IBRIK :  gattns,  guttmiiium  C.  giessfitss,  giesskauiie  PPB. 
(Ibrik,  vezetéknév  XVI.  sz.  Nyr.  IX.365].  A  kéz  niosdo  vékony 
csapu  szoros  ibrikbSI  isuper  malluviiim  e  guttiirnio),  avagy  a 
medencze  felett  a  vizSntS  cséves  edénybSl,  m;igokat  mogmostác, 
(Com:  Jan.  109).  Egy  ezüst  kannát,  egy  réz,  berbatejhez  való 
fogantyús  ibriket  s  holmi  efélét  vettem  volt  (Haz.  1283). 

Ibrikécake :  gnttulus  MA.  gies.skünnlein  PPB. 

IC-FIC-VIC :  [ineptiae,  nugae ;  albernheit,  ix).s.senj.  Voj- 
novicsnak  minden  dolga   csak  iczTiravicz  (RákF:  Lev.  y.374). 

ICCE:  jiLsta,  média,  eotula  MA.  hemina;  gewLssas  weiu- 
maiis  PPB.  eine  halbe  mass  KirBe.sz.  13(>.  Fél-itsze,  mesz.szely : 
hemina,  sextarias  PPBI.  *It.széuként  mérni  vagy  adni-el :  .shigu- 
laribus  beminis  divendere  PP.  Igaz  meertek,  ygaz  yeeze  (sexta- 
riusi  legyen  ty  k'iztet<M<  (JordC.  105).  Fellieb  (a  bornak)  iczeyet 
ne  kezdlies.se  ueg pénznél  (líMNy.  II.2.Born:  Préd.ö47.  Kár:  Bibi 
1107).  Végy  egy  iczére  való  lenyii  magot  (OrvK.  25).  On  itze 
(Radv:  Csal.   III 15).   Nem   igaz  iczével  mér    (Diósz:  Préd.  68) 

[Szólások].  Igen  el  i á r  azért  8is  az  al  i t z é u e  1 :  Lydu.í 
iu  meridie  (Decsi:  Adag.  135):  szemtelen  buja  ember  Kr. 

Iccés :  heminarius  C.  capiens  mediam  mensuram  liquidi 
Sí.  [halbe(ni  entbaltend].  Choenix:  mint  egy  itszés  avagy  ejte- 
les  mérték  PPBI.  Iczéseket  és  m6.szelyeket  59  darabot  (vet 
tem,  Radv:  Csal.  III.30),  Akó  avagy  hatvan  négy  itzés  mértéé: 
metreta  (Com:  Jan.  165).  Fertály  oka,  tizen  hat  itzés  mértéé 
(166). 

IDE  {eede:  hac  JordC.  423.  eede  ÉrdyC.  27b.  167b.  507b. 
edt  huc  JordC.  38.  729.  738.  KazC.  23.  WeszprC.  130.  oimat 
eJe  RMNy.  11.40.  edfe:  hic  JordC.  492.  746.  edeh  LevT.  114. 
ede  253.  266.  !£Í5  ?  Zvon:  O.siand.  123.  aode'  LevT.  1340):  1) 
huc  C.  MA.  hieher  PPB.  Ide  balgass:  hoc  age  MA.  Monda 
flrater  Pecorone:  Myre  yewtel  yde?  (EhrC.  45).  Hozza  hyivan 
en-tett  monda  neky:  yeny  ydee  attyamfya  tfarkas  (148).  Midőn 
ételnec  ideié  lend,  i8y  ide  es  é^el  (BécsiC.  5).  Hoziatoc  nekem 
ide  azocat  (MünchC.  41).  Mondom  egyknek :  menyei,  esel 
meegyen ;  az  masyknak  ;  yew  ede,  es  el  yen-  (JordC.  375.  930) 
Ha  oly  yghen  zeretód  ewtet,  hozd  eede,  leegyen  (ÉrdyC.  339). 
Kysded  korodban  boza  be  eede  (340).  Ad  ide  ;íz  bal  kezedeth 
(Virg.  'ii).    Felelly  ide,   ha  felellietcz  (Matkó:  BCsák.  319).  Ide 


csak  fél  (ira  uriiság  majorja  (Gvad :  RP.  116).  2)  [li  i  c ;  hier). 
Mj  dolog  teortenek  most  ide  ez  feoldeon  (LevT.  I.276i.  Régen 
nem  volt  ide  (11.47).  Ferencz  vala  ide  Komjátiról  (82).  Szfik 
esztendei  volt  ide  (84).  Ez  esztendőben,  ide  mi  felénc,  a  napba 
sommi  fogyatkozás  nem  leszen  (KNagysz.  1579.  (}ímD.  Ide  batrab 
a  könyvben  (Magy:  Nád,  44).  Ide  jó  idfi  vagyon  (MonOkm. 
XXIV.139).  Ide  még  újobban  kezdték  hirdetni,  hogy  kegyelmed... 
(EsztM.   213).   Ide  mi   tájunkon  elég  a  hír   (TörtT.  XV1104). 

im-ide:  huc  MA.  [liierher].  Sem  imide,  sem  amoda  nem 
kapdos  (Born:Préd.  17 1.  Nem  vala  nékiec  imide  vagy  amoda 
futásra  való  helyec :  huc  illuaiue  diöugere  (MA:  Bibi.  1200). 

Idóbb :  huccius,  huc  propius  Kr.  (naher,  weiter  berj.  Fölei- 
det hajcs  idébb  (Matkó:  BCsák.  9).  Magunkat  idéb  fordityuc 
(MA:Scult  94).  Idébb  nyomultan  (Thaly:  RT.  a28). 

Idefelé :  boi-sum  C.  MA.  hieberwarts,  auf  diese  seite  PPB. 
Hadainkkal  ide  felé  .semmit  sem  mulatván  (EsztM.  162). 

Idevaló :  hujas  Sí.  [hiesigj.  (I^evT.  149). 

Idéz :  1 )  arcasso,  cito  MA.  berufen,  citiren  Adámi :  Spr. 
hinzuberufeii,  vor  gericht  fordem  PPB.  Törvénybe  kezes.ség 
alatt  idézőm :  vadőr  C.  Idézett :  accersitus,  citatus  MA.  berufen, 
vor  gericht  gefordert  PPB  Istennek  yteeletyre  ydeztettem 
(Érdj-C.  21b).  Idézne  my  élőnkben  Illést  (RMNy.  0.148).  Egyéb 
palakokot  ez  evangeliomi  kútfejekre  idézvén  (Illy;  Préd.  II. 
Elől).  2.  Matkó:  BCsák.  122).  Citállya  és  idézi  a  tisztviselőkhöz 
(Com;  Jaa  133).  Ide  időzi  tanácsosit,  itt  tart  gyftiést  vélek 
(Fal:TÉ.  796).  |Vö.  Idöz|  8)  [dispono;  veranstalten].  ök  hadat 
istennek  dicső.ségére  idéznek  (Illy:  Préd.  11.211).  Mindenimet 
istennek  tisztas.ségére  és  dicsőségére  idézzem  (236).  Mindeneket 
a  CJhristas  tisztességére  idéznek  vala  (544).  3)  [specto,  colUneo ; 
schauen,  ausschauen,  abzielen'?].  Ezen  hellyre-is  idézett,  hogy 
végső  tsepp  vérig  igaz  és  bfi  lé.szek  (Kónyi;HRom,  61).  Ez 
hellyre  öszve-gyült  sok  vitéz,  de  látom,  hogy  leg-több  tsak  gyim- 
gyomra  idéz  (103).  Szemével  kardjára  idézett  (177).  Minden 
gyönyöríisége  csak  a  lóra  idéztetett  (Kónyi:  ÁM.  43). 

[Szólások].  Haluan  ezth,  Cíergey  LewTynchnek  wolna  nemy- 
nemw  dolga,  kyertb  jdeztek  wolna  zekben,  az.serth  thy  ktek 
nias  wdewth  adhath  nekhy,  mykhoron  k[egyel]mes  wTani  dolgá- 
ban nem  leszeu  (RMNy.  11.36). 

be-ldóz  :  arcesso,  cito  C.  rufen,  vor  gericht  aull'ordeni  PPB. 
Btíidéztetütt :  rens  C.  hi  causani  attractus  PP.  Kezes.ség  alatt 
be-idézem :  convador  C  Tőrvényre  bé-idezett :  reus  ;  bescliuldigt 
CJom:  Vest  144.  Az  ydőben,  mykoron  \vrwuk  lesus  ez  \7lagra 
zyletetli  vona,  Heródes  kjTalth  az  e\v  tiyay  ydezeek  be  romay 
wdwarban  (ÉrdyC.  179bj.  Beidézi  vádolásban  (MA:  Bibi.  V.60). 

el-idéz  i  <xi  Az  halál  mindőnőket  el  ydez  es  le  vagh  (DebrC. 
463). 


1535 


ELÖn>í:Z— IDEGEN 


nJEGENED-IK— EL-IDEGENlT 


elö-idéz:  c«  (KAldi:  Bibi.  Aet.  24:  2.  Kr). 

Idézés :  citatio,  arcessio  MA.  verklagiiiig,  fordorung  vor 
goriclit  PPB.  Mjiidön  haladni-  nekyul  ualo  ydezes  (DebrC. 
463).  Lovn  az  kereztyenekuek  nagy  komeii  jdezese  (CoruC. 
336). 

Idézet :  cv  Idézet  és  reA-liivatal  (KiW. :  Kit.  2). 

Idéztet:  (i^itari  jiibeoj  vorlader.  lasseii).  Zekre  ideztetet 
mynket  (LevT.  1.348). 

IDEA:  |idea|.  Formált  tnste.s  állatdkat,  a  mint  minileMikiiek 
idiáját,  képit,  ő  magában  el  gundolta  vala  :  pront  eHJn.si|iin  ideám 
intra  se  tonceiierat  (Com:Jan.  1).  Ezekben  áll  a  ti  ideiltok  a 
vitéz-ségríil  (NótPM.  38).  [Vö.  ADIA] 

IDEG :  amentnm,  omne  ligámén,  quo  niodia  lia-sta  religa- 
tiu',  ut  jaci  longius  possit  C  norviit  MA.  spannader,  nerv  I'PB. 
(bogen-seline,  strii'k].  Kfitő  szíj,  madzag,  idegi  amentiim  Major: 
Szdt.  Az  kötelek  awagy  az  ydegok,  kyvvel  Cry.stw.st  wertek  wolt 
(ÉreC.  72).  Kílvetöt  lueglbgatá,  egy  idegöt  oWliozata,  az  fi  la- 
kira fojtatíi,  annál  fogva  i'itet  ltílakaszt;it;i  (Tiu.  256).  Meg 
!Ízic  vala  kez  iyec,  és  anyira  meg  nyula  idegec,  hogy  semmit 
nem  lűlieténei-  (Holt:  Kn.n.  02).  Az  csanzok  ideget  vi^tvén 
nyakába  megfojtották  (!Sz;d :  Kr(')n.  104).  Idegben  veti  nyilait 
(MA:  Bibi.  V.5).  1  lamls esztergái-bán  far.-igta szakadékony  idegii 
nylát  (Bal:  (JsLsk.  120).  Nyilat  idegestül  az  Iliiéhez  vonyá  (Zrínyi 
1.164).  A  kéz  Íjat  az  iddogel  meg-vouni  (Com:  Jan.  147). 

[Közmondiiaokj.  A  ki  madarat  akar  Ifini,  nem  pengeti  idegét 
(Pázni:  Préd.  7). 

számszerigy-ideg :  (amentnm ;  bogensebne).  Ugy  anyira 
§bseg  küzSttoc  vala,  számszorigli  ideget  meg  észnec  vala  (Cseng: 
Jer.  19.  Görcs;  Máty.  99). 

Idegécske :  nervuliis  MA.  spanuiiderleiu  PPB. 

Ideges :  amentatH.s,  norvosns  MA.  iidericht  PPB.  (vezeték- 
név XVI.  sz.  Nyr.  IX.3G5). 

IDEGÉN  (ydtijem  JordC.  35.  idegeny  ÜKat:  Válts.  1.894. 
Püs:  Igazs.  523.  ideyón  ErdyC  03.  Friuik:  IlitsznK.  01.  idegen 
llelt:Krón.  193.  1-4.  41b.  Ueyai  Mohllerb  28).  1)  alieims, 
alienigúna,  hospitus,  inquilinas,  extrariiLi,  exti-aneiis,  oxoticiis 
U  liospes,  hospita  MA.  fremd,  auslandisch  PPB.  Idegenül : 
barbáré ;  nem  idegen :  inalienus  C.  Idegen  fflld :  terra  pere- 
griiia,  regiu  e.xotiua  MA.  Ydegenektel  zamtalan  bozzosagokual 
yllettetiknala  (EhrC.  3).  El  yaruakuala  ez  vylagotinya,  ínykép- 
pen zaradnokok  es  ydegeiiek  (20).  Olaniual  menki  aratnod, 
hog  né  valaki  idegennec  mezeién  ellenéd  alIon  (BécsiC.  6). 
Nem  kSuettíie  mvafainknae  bfnőket,  kit-  imattac  idegén  istené- 
ket (27.  91).  Nem  lelettotot,  ki  halalatot  adna  i-stonnei-,  lianem- 
cac  ez  idegen  uem-zet  (MiinchC.  151}.  Idegon  neepeknek  kyraly 
uralkodnak  ew  raytok  (ÉrdyC.  505).  Idegenőknek  táborokat 
tVoel  vorteek  (522.  511).  Idegben  ysteiieknek  newőkre  ne  es- 
k*ggyetök  (JordC.  59).  Lstennek  .sátorát  vy.selyk  vala  azonke- 
pen  az  yeweveen,  myutli  az  ydeghon :  advena  et  indigona  (304). 
Az  ydeghenben  hywek  nem  voltatok :  in  alieno  fidoles  non 
fuLstis  (585).  Ydeghen  yston  ymadook  :  idololatrae  (929).  Ydege- 
nok  tamadaiiak  en  ellenem :  alieni  insurrexerunt  adversum  ine 
(Knk-sC.  129).  Kezde  vele  zolny  tauoly  való  idegen  zokat  (VirgC. 
0)4).  Sok  büzzu-sagükal  iletik  vala  wtet  az  w  rukoasagi  e.s  mynd 
egieb  idegenek  (81).  Idegen  ember  anají  wydekiiRMNy.  11.41). 
Az  igaz  tflrvén  szorént  való  királyt  kikorgete  és  iidogen  igassa- 
got  foglalt  magánac  (Ilelt:  Krón.  41b).  IdegSn  isten  liiués 
(Beythe:  Epist  78).  Az  emberei-  haylandoc  minden  iKuniiKi'igra 
és  idegen  isteni  tbiztelotre  (MA :  Bibi.  E15b.  1).  Az  orvosié  fíiiiek 
némellyek  idegenek,  mint  az  aloe :  niedicinalas  allae  porogrinae 
síuit,  nt  alüu  (Com :  Jan.  29).  Idegen  pénzel  8  magát  el-lK)ritfya : 
alieno  aere  se  ubruit  (191).   Az  idegen  öltő-iietok  idegon  erköl 


csftket,  az  idegen  erkSIcsSk  idegen  vendéget  hoznak  az  on 
(MA:SB.  232).  2)  (terra  aliena;  lremde|.  Idegenben  szüle 
hogy  minket  mennyei  haziüikba  vigyen  (Pázni:  Préd.  106). 
[alieuus ;  fremd,  unpassend,  abweiühend|.  Az  ygassagnak 
allo  dolga  yghen  idegSn  az  wr  istenben  (ÉrdyC.  87).  Vadolon 
bwnwsnek  magamat  kylencz  idegen  bwnwkbe  rezeíswieseinbt 
(VirgC.  11).  Szerezzotec  jó  illatot ;  egyéb  idegen  illatot  ne  teg yo-  '■ 
tee  (MA:  Bibi.  1.77).  Igen  idegen  magyarázattal  vaunak  edilig 
vall)  ké.sedelem  felfil  (MonOkm.  XV. 133).  lla  az  Iwtfinek  tulaj- 
don folyása  szelént  kellyené  az  szi')kat  vennAnk,  v.-igy  ligurate, 
titkos  és  idegen  értelemben  (Pázm:  Kai.  409). 

ISzólásokJ.  Idegen  n  e  w  e  1  w  e  z  y  iljnv'V.  L33).  1  d  e  g  e  u 
sziuel  vagioii  hozzá  (Klüi-s:  IIKész.  20).  Jdrgm  Aojidm- 
alienatus  a  uie  PPBI.  Idegm  mnitül.  Idegen  a  háza.sságtt>l ; 
*abhorret  a  iiuptüs  PPl.  Mynden  halalniüt  keserwseghetwl 
ydeghen  (JordC.  022).  Lele  az  frátert  byntevi  mendeneiítevl 
jdegeunok  (ÜomC.  189).  Jutalmaktól  idegen  nem  volt  (ComC. 
10).  Ydegon  uagoc  az  en  ioteuoymtol  (TelC.  80).  Az  zilesnek 
kenatul  idegőnők  votak  uoua  (TibC.  37).  Meg  lehelle-semtől 
is  az  én  házos  társom  idegen;  li:ilitum  ineuni  exhorruit  uxor 
mea  (Kár:  Bibi.  1.523).  Idegen  az  szegyentfil  (Zorobabel,  MA: 
Bibi.  Magy.  5).  .Sfit  niikoron  ostorozni  ;ikarja  ellenségit,  ;izt 
moudgya  a  szent  irá.s,  hogy  idegen  att)')l  a  mimkától  isten 
(Pázni:  Pléd  178).  Mely  idegen  ez  mi  nem-zetflnk  az  tSrvények- 
nek  tanuliiíiatiil  (Ver:  Verb.  ElAb.  2).  Nem  idegen  ettől  az  i.-(, 
az  mit  .szent  .lobnál  olva.snnk  (I^p:  Kfük.  1.23).  A  barábiig- 
tói  semmi  sincs  idegenyebb,  távollyabb  való  az  hézelkedésnél 
(Com:  Jan.  205).  Az  lu-  annyira  idegen  volt  attul,  hogy  az  ő 
tanítványi  kardot  viselnének  (Illy:  Piéd.  11.198).  A  faitalansjig- 
nak  vétkeitfii  idegen  volt  (222). 

Idegened-ik,  idegenesz-ik :  alienor,  avertor  Kr.  (ent- 
fremdet  werden,  abgoneigt  werdenj.  Majd  alig  vagyon  pedig, 
a  mivel  inkább  idegenedgyék  férjek  keilvo,  mint  a  kemény 
szókkal  (Pázni:  Préd.  243).  Hogy  ezektfll,  s  más  afféle  gonosz- 
ságoktúl  az  emberek  idegenedgyenek  (Biró;  Ángy.  131).  Mi 
dolog  ez  ?  Sylvia  teljesen  kihűlt  hozziini  vak)  .szerelméből,  ide 
genedilc,  szenio-lasntve  kerül  (Eal:TÉ.  710).  Mmd  azon  által 
alázódtalan  személyétől  egy  .szikr.-'uiyira  sem  idegenedett  (Kónyi 
VM.  8). 

el-idegénédik :  I )  abalienor  Kr.  [entfremdet  werdou).  Zego 
iiek  mynd  zellel  laknak  es  bwdosnak  (a  somogyiak),  kj  Corgoii 
kj  Segesdon,  ueraellek  az  -/.ewlevv  hegen  wezwdnek,  kjk  wegn 
elys  idegeneznek,  awagj  az  thewnvk  mjud  el  horgja  zegeiie 
ketli  (l.evT.  1.262).  Kyraly  jozagaban  kyt  el  attak,  wagy  e 
foglaltak,  wagy  akar  my  keppen  el  idegenedeth  (Ver :  Verb 
157).  2)  favertor ;  sicli  abwenden].  Hálratén-én  elidegenedtek 
abalienati  sünt  retrorsum  (Illy;  Préd.  I.S7).  Mi  ottan-ottaii  el 
idegenedünk  a  mi  urunktól,  és  kegyetlen  hóhérok  tiirsasj'igábai 
adgyiik  niagimkat,  valamikor  lelkünket  a  bftnőkkel  beriitittyul* 
(Hall:HHist.  11.208). 

elidegenedés :  [abalienatio ;  entfremdung].  Az  istentfii  vali 
el  idegenedas  (Kél:  Tan.  481) 

meg-idegenédik  :  cv  Meg-idegenedett ;  .ilienatus  ot  'offeu 
sus  ;»iimus  PPBI.  Tiile  no  féllyúnc  se  meg  ne  idegouedgyüui 
(Zvon;  Po.st.  L12).  Az  emberek  megidegenednek  tfile  (CVegI 
MM.  170). 

Idegenít :  abalieno  Ver.  alieno  MA.  eutfremden,  entaussen 
PPB.  Ez  gonoz  tevev  elmeket  változtat  es  lelkeket  jdegoney 
(CornC.  415).  Akariac  idegeneteni,  idegonetic  is  az  egj-igyí 
hiueket  (Mon;  Kép.  55).  Ue  ez  az  hfi  Anniit  nem  idegenít 
(Gydngy:  KJ.  70).  Kristiis  ezeklíil  kemény  titalomnial  idege 
nyitene  (Biró:  Aiigy.  119). 

el-idegénit:  I)  alieno,  abalieno  C.  eutfremden  PPB.  A 
liazuak   es   az   mezőnek   el  liagiasat  ueni  vg  kel  érteni,  liog 


15S7 


FXniEOENÍTÉS— IDÖ 


IDÖ 


1538 


ember  SrSksocetfil  elidegeiiirao  magát  (Fél:  Tan.  469).  HauiLs 
leppen  raalai-dsagiial  az  Jiioet  tíile  ol  idegenedted  (Siboltlii: 
Vig.  BVIl.  2)  [averto ;  abgeneigt  maclieuj.  Kyketli  el  ydeglieiiey- 
ettek  tjt*letek  (JordC.  811).  iSokatli  (sokak)  vannak,  kyk  az 
sw  goiioz  bj-neknek  myattji  el  ydegliewneytetteek  ew  tA15k 
a  wr  istenth  (ÉrdyC.  10-lb).  Ne  idegenedio  azt  el  az  fl  tulaidon 
ikarattyatul  (Tel;  Evang.  I.103b).  Az  Iszonyú  keserűség  el-idege- 
u'ti  a   szopásttSI  (IVizni:  Préd.  34). 

elidegenítés :  abalienatio  MA.  entfremdnng  PPB. 

IdegSmtés :  alienatiu  C.  MA.  entfremdang,  eotüasseruiig 
tPPB. 

Idegenked-ik :  monstr:ire  se  esse  alienum,  dis.suü  aniicitiani 
Kr.  [abgeneigt  seio,   sicb  ablebnend  verhaltenj.   (Biró :  Micae. 

180). 

meg-idegenkédik :   |avertor ;  sicli   entfremden]   (TörtT.* 

1.638). 

Idegenség:  I)  peregrinitas  MA.  aufhaltimg  an  eineni 
fiemden  ort  PPB.  3)  frigidiLS  aiiimiis  Kr.  (avorsio ;  entfrem- 
duug,  abneiguug].  Idegensége  vagyon  istenuec  az  kevéllyen 
hányakodoktul  (Zvoii:  Post.  11.288).  Az  kiknec  téged  vigaztal- 
niw  kellene,  hozzád  idegenséget  miitainac  (MA:  Scult  252). 
Okot  találtak-vólna  a  zidók  az  fi-tíle-való  idegenségre,  uiint-ha 
az  isten  törvényének  bontogatója  volna  (Pázm:  Préd.  159).  Nem 
értem,  miért  kellyen  hozzánk  ily  nagy  idegenséggel  lennetek 
s  eretuekeznetek.  Mi  veletek  egy  istent  liiszSnk ;  meljTe-képest 
hozzánk  enyhébbeknek  kellene  lennetek  (Veresm:  Lev.  150). 
Nem  adtak  ennek  a  nemzetnek  semmi  idegenségre  okot  ^Mon- 
Irók.  SV.575).  3)  [alienum,  obsonnm ;  fremd,  absonderlichj. 
Nyndien  az  caithusian  zerzetben  semy  ideghenseeg,  sem  bal- 
wan  hytel :  angiu-ium  nec  idolum  (ÉrdyC.  512).  Személlyé  s 
tanítása  azon  egy  idegenség  valának  elSttem :  zidó  és  keresztyén, 
phariseus  es  stoicus  egyelesleg  néztenek  ki  belőle  (Fal :  NA.  124). 

Idegenül :  1)  alienor  MA.  entfremdet  werden,  entwendet 
werden  PPB.  Idegenült :  alienatus  MA.  8)  [avertor ;  abgeneigt 
werden).  Az  házasságtól  idegenültél  volt  (MA:  Tan.  1275). 
Néha  még  els6  tekéntetekre  is  némely  személlyeknek,  termé- 
szet szerint  kezdfmk  idegenfihii,  és  irtózni  tólfik  (Fal :  UE 
391). 

Idegenülés :  aUenatio  MA.  entfremdung  PPB. 

el-idegénül :  1)  abalienor  C.  [entfremdet  werden].  Elide- 
genült :  alienatus  C.  Halalomnak  vtolso  ydeien  fogagyad  te 
hozyad  el  idegőmvlth  [így)  lelkőmeth  (WinklC.  258).  Sok  orzp.- 
gok  el  ydegSnewlnek  romay  bjTodalomtwl  (ÉrdyC.  30b).  Elmee- 
twl  el  ideg[en)\vlth  az  kezén  laban  való  sebeknek  nagy  keserw- 
segeerth  (TirgC.  35).  Ennek  utanna  ez  Ágnes  azzonnak  ev 
ehneye  okossága  elidegenjiile  (MargL.  183).  Zenth  Kateryna 
eel  ragattatek  elmeyeben  es  el  ydegewnywle  erzekensegetewl 
(ÉrsC.  414).  Elszek  is  el  ne  idegenftlySn  a  Cliristnsban  való 
egy  igyfiségrSl  (Tel:  Evang.  Hl 55).  Ne  veid  azt  hogy  oz  okon 
az  vértfii  el  idegenfilue  az  joszag :  hujusmodi  distinctio  mutuam 
in  se  bonorum  devolutionem  inter  fatres  non  excludit  (\'er: 
Verb.  91).  2)  [avertor ;  abgeneigt  werden,  sich  abwendenj. 
Ez  velagi  vigasagtnl  el  idegwnwlth  O^gC.  80). 

IDÖ  (erfrig?  MHeg:  TOszI.  L117.  erffje?  ACsere:  Enc  149 
idim  MünchC.  63.  yrfíketh  JordC.  758.  i/dídben  RMNy.  IL17. 
idmkben  MA:  Scult  232.  idé\e  Zvon:  Post  Hl 2.  ódehe  PozsC. 
32.  ódöre  RMNy.  n.160.  óáo'ben  Fél:  Taa  523.  ódó,  eód«  KBécs. 
1572.  D7.  É2.  eicdew  LevT.  L15.  ewdS  292.  lUó  Pázni:  Kai. 
b3.  Pós:  Igazs.  1.9.  Zrínyi  LC.  140) :  1)  tempus,  chronos  C. 
zeit  PPB.  Hosszú  id(5 :  diutumitas ;  négy  évi  idS :  quadrimatus 
C.  Húsz.szú  id6:  saecnlum ;  die  ewigkeit  Com:  Vest  144.  Sok 
ideig:  din,  diutiiie;  ennyi  ideig:  tamdiu  C.  Mend  fenletteuek 
yelenseges   malastual   ydenek  eleztebnoltaban  (ElirC.  2).  Ydey 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


varuan,  mykoron  senky  yelen  nem  iiolna  (G7).  Otli  lakozanak 

egy  kewes  ydeyghlen:  ibi  manserint  non  multis  diebas  (JordC. 

628).  Myud  ez  ydeyglen  meg  marattaiiak :  uaiue  in  hanc  dieni 

(387).  Leen  emiek   vtanna  oly  mynt  három  horany  ydS :  liora- 

nuu  trium   intervallum  (JordC.   720).   Mondád,   hog   valamel 

yden   az   bynes   ember   meg   forduland,   hog   ew  byueth   meg 

I   bodiatliod   (GyöngyC.   41).   Hallgassak  ez  keges  atyának  zent 

,   Damancosnak  halála  ydeyen  való  testamentomat  (DomC.  134). 

'    Ez  jdevtvl    fugva  ol  f\1a  [jokolbely   ewdevg   (314).   Egi  keues 

I    ideig  hadnaia    vele   lakozni  (VirgC.  25).  Neminemw  idwn  tevT- 

tenek   ilien    dolog   (V'irgC.    15).    Kyt   nem  yllyk  myndden  kSz 

bozeeddel  bozeelleny,  hanem  chak  ymaasagjiak  ydeyn  (ÉrdyC. 

Go).   Azon    időben   Dyoclecianos   thazaiiiak    fl'ya  ragattatek  el 

pokolbely  ordegtewl  (337).  Zenwedeeuek  kedeeg  ez  nemas  zen- 

I    tek  azon  idSben   (338).   Vala   egy  idóben  nemjiiemow  jámbor 

I    ember   (338).    Ez   idevben   zent   Margit   ázzon   meeg  yol  nem 

I    zolhat  uala   (MargL.  1).  Twdakozyk  wala  tewlewk,  my  idewbe 

ielent   volna   meg   az   eliyllag :  exquisivit   ab  eis,  quo  tempore 

I   Stella   apparuisset  (Pesti :  NTest,   3).  Az   időbe,    mikor   az   wr 

isten  a  főidet   es  a  mennyet   chinala :  in  die,   quo   fecit    deiis 

!    caelum  et  terram   íHelt:Bibl.  I.  A3).   Nagy   idő  vagyon  még: 

adhuc  multimi  diei  supere.st  (Helt:  Bibi.  I.  N4).  Még  nem  vala 

I   ideié  a  fflgeknec :   non   erat   tempus   íiconim  (Helt :  UT.   M3). 

,   Christu-snak  halála  koron  meg  indúla  a  ftild,  azon   formán  fel 

támad;isának   üdöjén  is  meg   rémül  és  megindul    CTel:  Evang. 

II. Ub).   Az  után   Atila   egnehan   ideig   meg   niuguuan,  asniet 

táborát   indita   (Szék:  Krón.    116).    Üdő   immár,   hogy   az   hiw 

valasztottit  egybe   gyfitse  (Valláírt.  b).  Örök  időknek  előtte  vé 

rendelte  (Fél:  Taa  249).  Örök  fldők  élőt  (Mel :  SzJáu.  7).  Utolsó 

időkben:  novissimis  temporibus  (MA:  SB.  123).  Az  ő  hatalma,  ideig, 

fidőkig  és  fidőnek  feléig  tart  (Pázm:  Kai.  665).  Sok  napoknak 

!   időyenek  ntanna  (Zvon:  Post  11.143).  Egynehány  időtől  fogvást 

(Mik:  MulN.  278).  A  nemes  luíak  nem  szűkölködnek  az  időbfil, 

sok  drága  óra  vagyon  előt  tők,  nem   tudgyák   hasznát  venni, 

tsak  heverve  s    hivalkodva   vesztegetik   (Fal:  NE   19).    Nincs 

semmi   röpöllőbb  az   fldönél  (Lászl:  Petr.    7).  2)    [tempus,   cir- 

cumstantm ;  gelegenheit,  lage,  umatande).  Údőhöz  képpest :  pro 

tempore  C.  Mykoron  eellyen  ydöben  volnának  (ÉrdyC.  535).  Az 

idewnek  zolgalok,  enged*k   (Komj:SzPál.   91).  Az   indulásnac 

és  áldozásnac  idein  (MA:  Bibi.  1128;.  Szoros  időben  [szükségben) 

(Tof:  Zsolt  230).  S)   aetas  C.   MA.  die  zeit  jedes   alters  PPB. 

(altér).  Kimohozó  idő :  pubertás  C.  Meghanyatlott  idő :  *praeci- 

pitata  aetas  PPBl.  Életnek  ideje,  idő  aetas ;  das  altér  Com:  Vest 

118.  Férfiúi  meg-állapodot  idő :  virilis  aetas  Com :  Jan.  45.  Nem 

sok  ydö  bel  telween,   nagy  zentsseges  eeletben   tellyes  ydöwel 

ky  mwleek  (ÉrdyC.  628).  Atyaual  eé  ideyö,  eg  hatahnu  (NádC. 

317).  Naé  idefi  :  senex  (Sylv:  ÜT.  L316).  Leg  kisseb  vagyoc  idö- 

uel  (530).  Vastagb  idejű  :  robustioris  aetatis  (Káldy:  Bibi.  11.374). 

Régi  idejfl   vitéz  (Hall :  HHist.  IIL74).   Nagyob  idejekben :  in 

maju.«cula  aetate  (Hly:  Préd.  1.169).   Kinekkinek  első  idejében 

[gyermekkorában)  (269).   Nennyenel  kisseb  idöfi :    minor    natu 

(Ver:  Verb.    83).    Miczoda  ital  illik    az  giermek    időhöz:  aetati 

puerili     (Erasm:  Erk.    44).    4)    tempestas    C.    MA.    witterimg 

PPB.  [wetter).  Tiszta  idő:  serenitis  C.  Esthwe  azt  mongyatok: 

Tj-zta  ydő  lezen,  mert  pyross  az  egh ;  es  reghwel  azt  mongyatok : 

ma  zeles  ydő  lezen,  mert  az  zomorw   egh  verhenywss  (JordC. 

404).   Az  nyaar  fa  kyknek  arnyekozasok  hywőntözeesre  nagy 

kedwet   teeznek   embereknek   yelewsewl  hew  ydewn  (ÉrdyC 

476b).   Mind  az  hideg  idwert  alnak  vala  az  tivz  mellet  (VirgC. 

60).  Fagyos  idő  (Bom :  Préd.  8).  Czendesz  fidő  leszen :  serenum 

érit  (Fél:  Bibi.  26).  Az  harang  szó  ba  meszsze   hallic  czendez 

fidőn,  esőt  ielent  (Cis.  G2).  Az  ősznek  ideje-is  alkolmatos  leszen 

(KDebr.  1619.  D7).  Az  buzánac,  rosnac,  árpánae  io  ideiec  szolgál 

(KCsepr.   1626.  D7).   Rvrt-idő  Bálás  (kuruc  neve   1707.   évben 

Nyr.  V.510).  Ide  jó  idö  vágjon,  szép  esőkkel  elegyeslel  [így?)  és 

meleg    időkkel    (MonOkm.  XXIV.139).    5)    [aimus ;  jahr).  Sok 

ydőt  es  naimt  aad  embernek  (ÉrdyC.  521).  Napról  napra,  hétről 

97 


1539 


IDÖ 


ARANY  mö— IDEIG 


VAO 


hotre,  id5r51  iílíre  ab  biiibe  f  ziuSc  ol  kemeiifil  (GuaryC.  21). 
Hot  száz  liotvoii  lipt  ű(iő  Líimelitól  miiléc  (Valk:  Gen.  4).  Ez 
időn  lészen  nekod  Ids  liad,  más  esztendSrois  Hgy  Irányod  (Fort- 
Szer.  H).  Az  Oialdaeab.in  való  babyloniai  monarchia  mégis 
fiziint  vala  az  elíít  e(»>'"'''ány  időuel  (EsztT.  IgAny  438).  Ezer 
lial.száz  negyven  negyedik  idSben  (Czegl:  Sión.  Elclb.  15).  Har- 
mad Ízben  megmondani  |3  évvel  ozelíttj  (líotlil:  É\et  11.81). 
Harmad  iolén  ment  vala  Váradra  iMonlrók.  XV.:i6).  6)  Piora: 
stiinde].  Hogy  fráter  Bernald  ywtna  lialalanac  ydeyore,  fel 
emeltető  magát  (EhrC.  25  07).  Bódog  Ferencz  zeraetteualíi, 
hogy  ne  varnak,  mykoroii  legottan  élnem  yewiiala  ételnek  yde- 
yeii :  hóra  comivitiouis  (84).  Lsrlnec  istene,  ez  fdőbon  uAzy  en 
kozoimnBC  nifuelUedetire  (BécsiC.  37).  Megvigazeo  a  é'"'"i8c 
azon  idfiben  (MiinehC.  27b).  Ki  mennen  harmad  id(5  koron  (eirca 
horam  tertiam),  lata  oéebekot  hyaba  aUian  a  vasart.  ICz  vtolsoc 
eé  idoiglen  (ima  hóra)  míiueltec  o.s  volSuc  eéonl5cke  tStted 
azokat  (50). 

(Szólások].  Ewk  y  d  ő  bel  t  e  1  w  e  e  n,  el  weznek  (ÉrdyC. 
53.342).  Essőroálló  idő  volt  (Monlrók.  XV.382).  Az 
kW,  is  igen  m  o  g  o  s  «  s  e  d'é  k  (XVIII.83).  F  e  1  h  5  s  8  d  i  k  az 
(idő  :  caelnm  *imbibas  obdncitiir  WF.  Tisztára  fordnltaz 
idö  (Monlrók.  XVIIl.(i8).  Líiu  jiedig  idő  f  o  r  g  á  s  A  b  a  n : 
et  factiim  ast  fmst  circiilnm  dierum  {\L\:  Bibi.  1.24.")).  A  króni- 
kák, időc  forgilsilról  irt  könyvek  (Com ;  Jan.  172).  Lldo-j  á  r  t  á  r  a 
az  római  piipa-fBlottLs  akarának  i'iszni  (Pázm:  Kai.  678).  Meg 
mutattia  azfldS:  res  vindieabit  (Decsi :  Adag.  117).  Akcor 
az  i d & b e u  sokan  uoltac  az  romai  hadban  mind  vyionnau 
lőt  to  emborec,  mmd  peuig  regi  nemzetessé:  ea  tempestate 
in  exorcitu  fnere  conplures  növi  atque  nobiles  (Üecsi :  S;dlJ. 
6).  Az  i  d  rt  h  ö  z  s  ís  a  b  0  m,  jól  szabom  a  dolgot :  attempero 
PI'l.  Az  fdöhSz  szabni  magát:  servire  scenae  (Uecsi:  Adag. 
8).  Nem  az  idő  szabia  magát  mi  hozzánk,  hanem  mi  szfibink 
magunkat  az  Wőhoz  (120).  Minden  dáma  k5tole.s.ségének  tartya, 
hcjgy  UoUo  színben,  tet.sző  gyengeségében  tartsa  nyomós 
időkig  kényas  borit  (l'';il:  NA.  15.5).  Igen  hamar  idwn 
inta  nagi  isteni  gondolatnak  malaztyara  (VirgC  88).  Mellyeket 
hamar  idfin  szemlélhetsz  a  ki  kelendő  könyvben  (Czegl:  Japh. 
143).  Kyrwl  igen  r  w  n  i  d  i  d  w  n  niUum  való  bizonsagot  voz 
(VirgC.  22),  Rőnid  időn  meg  adattatic  (Kár:  Bibi.  11.107).  Reuid 
idén  leyendő,  hogy  le  tegyen  (Beytlie:  Epist,  233).  Tsak  líil- 
liőtako,  t.sak  egy  kis  burhotska  ez,  melly  rövid  ndon  el-o.sz<)l 
(OKat :  Válts.  II.4 1 ).  Meg-sz;in  még  fi  dőre,  c.'i.'ik  ne  szfinnyem 
tftlle  (Hall:  Piiizs.  Elilb.  7).  Mog-gyógyúlván  időre,  mégyon 
i.smét  elébbi  szokiisa  szerint  iizon  berekre  faszedogetési'e  (Hall : 
HllLst.  11.212).  K  0  V  é  s  időre  oszt;m  halála  történvén  Autio- 
kiLsnak,  én  megindnltam  feleségemmel  ogyűtt,  minden  birodal- 
mának kezemhezvaló  vételére  (11.293).  üo  hol  csellenget- 
ték el  az  ii d  ö t,  magok  tudják  (Szál :  Krón.  543).  Ky  yde- 
yeet  gonosaagban  fogylalta  el  (ÉrdyC.  I9b).  Encelke*el  ydődet 
el  k ő 1 1 e n 0 d  auag  imaíjigban,  auag;  iras  oluasasban  (VitkC. 
2).  Hogy  ez  kívánatos  időt  jól  és  igazán  fogyathassac 
(MA :  Scult.  1).  Megéltem  időmet :  *aetas  milii  acta  PPBl. 
I  la  csinos  gazdiLszony  még  időt  n  y  e  r  li  o  t  e  1 1,  tisztább  fehir- 
segű  kalácsot  söthetott  (Orczy:  Nimf.  BO).  Az  ablakhoz  ment 
iiM  tölteni  (Mik:TorIj.  301).  A  lengyel  tábor  már  egy- 
néhány időtől  fogva  siinczba  hevervén  (ErdTört.  II. 
37H).  Idővel:  cum  temporo  Kr.  Üdőnel:  mox  .Sylv:  UT.  H.3. 
Idővel  el-folojtik  a  bánatot-  dolores  niitigantiir  votiistate  PPBl. 
No  szoly  senkinec  el  v&szot  marhádról,  idővel  mi;g  kezedlK) 
Is  keriil  (ForlSzer.  H2).  Ha  idővel  értokezlietne  kd  az  olyan 
kalmárokkal  (LovT.  U.400).  Idő  előtt:  praomature ;  idő 
előtt  siotiik :  praefastino  C.  D.'inidnac  lia,  miort  iőttel  ide  fdő 
élőt  í;inte  tpinpiisi  «S;etroned  műnket  (MiincliC.  28).  Hogy  ydő 
élőt  meg  no  őlhe.sse  ewket  (ÉrdyC.  554).  Idő  élőt  meg  filik 
magokat  (MA:  SB.  127.  Zvou:Prétl.  1.54.5.  Illy:  Préd.  II.ICS). 
Az  idö  előtt  való  Ígéretnek  hire  kicsíSrdiilvén  (MonTME.  V. 


242).  I  d  ő  k  ív  fl  1 :  extra  tempus  Kr.  Udőkívül  való  íHly;  PréA  ' 
1.385).  Idö  muIva:  siicces.su  tempoiis  Kr.  (HalhHHist.  II. 
17).  Idő  szerint  való :  temixirarius  C.  Myertli  nynczen 
gyekére,  hanem  czak  ydözerent  való  (JordC.  3y4).  Hogy  mond-  \ 
hatod  ydözerent  lenny  az  ow  atyaíagaat  (ÉrdyC.  lS8b).  The 
8  neki  mint  ana  zolgaltas  időzereiitiialo  eletőt  (lihC.  38).  Itt 
idő  .szerint  elkezdvén  adgyad  mam,  hogy  osztán  tégedet  őrőcké 
diczérhessünc  (MA:  Scult.  10).  Nem  czac  itt  idő  szerint,  hanem 
az  öroc  életben  is  (470).  Időszeriut  való  jók :  boiia  temporalia 
(MA :  SB.  82).  Nem  örökös,  hanem  idö-.szerént  való  (XLitkó : 
BCsák.  336).  Idő  után  született:  chordus  C 

[Kíizmondások].  Minden  gonoz  íd8  vtán  ió  fdő  lessen :  sequi- 
turo  ver  hiemem  (Decsi:  Adag.  110).  Egygyik  iidö  ellensége  a 
másiknak  (GKat:  Válts.  1,1050).  Id8vel,  szalmával  a  naspolya 
Ls   megérik  (Fal :  Jegyz.  925). 

arany  idö :  aeta.s  aurea  Kr.  [goldenas  zeifcilterj.  Haia  lea- 
nyoc,  most  vagyon  az  aiiuiy  fidő,  eszem-iszom,  niig  iffiu  vagyoc 
(Szeg:  Theoph.  24).  Az  igaz  sziveknek  volt  keleté  a  régi  drága 
arany  időkben  (Fal :  UE.  477). 

ebód-idö :  (tempus  praudii ;  zeit  das  speisens).  Az  ebed 
jdov  el  jutván,  az  saphar  mene  zent  Dainaiicas  atyánkhoz  es 
meg  monda  neky,  bog  az  jgoeu  keiiea  kenyerneel  tevb  kenyere 
nyuehon  (DoinC.  81).  Lévén  ebéd  idö,  mikor  a  töz  támada  (TKis: 
Paa  6). 

eggy-idejü :  coaevus,  aequae^Tis  C.  (gleiclizeitig,  gleicli 
altj. 

estve-idö :  vespera  bora  [abendzeit].  Micor  immár  estue 
idő  volna,  ki  mene   Betbaniaba  a  tizeukettAuel  (MűnchC.  94). 

férflú-idö :  (aetas  virilis;  mannasalter].  (Land:  UjSegíti  11 

946). 

hajnal-idö :  [bora  matutiia ,-  morgenstiinde,  früliej.  íme 
ezenkvvzbe  haynal  idwn  lata  ala  zallani  egi  twz^s  aiigialt  (VirgC. 
33). 

köz-idö :  [temiKiris  spatium,  intervallum ;  zwisclienzeitj.  E 
világi  nyughatatlanság  se  a  nyögésre  helyet,  se  a  meg-halásra 
kőz  id8t  nem  enged  (Pataki:  Reg.  303). 

1»va8z-idö:  ftempiis  veris;  früldingszeit).  Jasusuac  kerezt- 
faya  alath  ziz  m;iria  az  taii;iz  időbon,  mikoron  a  nap  feol  kezd- 
vala  halnalnya  (NagyszC.  113).  Nedve.snek  tavasz  időt  tartyák 
(Felv:  SchSal.  36).   Oh  gyönyörű  tavaszidő   (Thaly:  VÉ.  1.213). 

tél-idö :  [tempus  liibemum ;  winterszeiC].  Törtenec  eg  napon, 
tuíia  mjiit  tel  f  dSn  a  polgamac  feledekönsegeből,  bog  Sneki 
meg  nem  fizette  e  zokot  koronát  Cl'elC.  198). 

Idei :  1)  temiioraneus,  temporarlas,  tem|)oralLs  .Sí.  [zeit- 
weilig,  zpitlichj.  Az  eml)ernek  idei  é.s  lelki  h;u«ii;'u-a  (Illy:  Préd. 
L129).  !í)  hornotimis  C.  (liouiig,  diftsjiilirig).  Ez  idei :  homiis 
C.  Idei  borjú  (Radv:  Csal.  11.370).  Az  idei  liadj.árat  (MonOkm. 
Vni.323). 

Ideig :  temporarie  C  (zeitweilig)  zeitlicli  PPB.  Egy  ideig : 
aliqitamdiii  C.  Mene  ydeygen  v&ssek  tanachokatli  eoii  lelkembe 
(KulcsC.  20).  Meegyen  yonvs:ilomben,  (■th  lakozwau  ydoygli 
(ÉrsC.  571).  O  maga  megyén  annac  lolko  holjobe  ideig  beliiin 
(Holt:  Bibi.  I.  c).  El  táuozéc  tőlle  ideig:  roceis,sit  ab  illó  iis.|iio 
;id  tempus  (1  lelt :  UT.  P4).  Kic  ideig  hlsznec :  qui  ad  tempiis 
credunt  (II.7).  Ideig  liékt>s.ségos  tiVS  (Kár:  Bibi.  1.050).  Az  önV- 
élet  nem  czac  időig  t.-uto  (Zvon :  Préd.  II.őOl.  Az  kSíiségtJl  ideig 
mogvoiLsziic  vala  magokat  (MA:  Bibi.  I.I23).  Czac  ideig  ak.ir- 
tatoc  őríilni  (MA:SculL  50).  Időig  tartó  és  önVké  való  (Iul2i. 
Egynémellyokriil  aztis  niondgya  hogy  ideig  hisznek,  s  azután 
hátra  állmiak  (Piizin :  Kai.  538).  Csak  ideig  tartsa  meg  a  hflségi't 
(SAmb:  3Kérd.  20). 


IDRIGLEN— inK.JENK01{ 


1I)ÉN-U5É'1T 


1542 


Ideiglen :  c«  Életnec  ídSy  zeraettettenecvolna  vadukoac 
leigleu  es  ideiplon :  ad  tempiis  (BécsiC.  1 19).  Kevolsegnec 
l^ai,  kiket  idei(;len  az  iir  isten  el  zenved  (DebrC.  251).  Eegy 
deyglen  kemeeiLseeset  mutasson  lÉrdyC.  389).  Nolia  a  bíines 
leiglen  nag}'  Iwitoi-sasgal  iar  iHolt:  l?ibl.  I.  B3).  Az  botrau- 
natatok  az  hiuek  giiMekezetib^l  ki  fizettetnek  ideiglen  (Fél: 
'an.  235). 

Ideigvaló,  ideiglenvaló :  ideig  tartó ;  tenipoiarius,  tem- 
oraUs,  teniporaneus  ^L\.  [/,eit^veilig,  zeitlieli].  Ellenséggel  szer- 
elt ideig-való  frigy :  *p;ictae  cnm  lio.ste  indnciae  PPBl.  Irglial- 
lassagh  zereut  wetli  wr  wten  emberre  ydeiglilen  ualo  nyawa- 
^t  (ÉrsC.  282).  Ideigleu  való  szenvedés  (Fél:  Tan.  51fi).  (E 
arancsolat)  csak  ideig-való  volt  és  az  sidókat  illette  (P;izm: 
:al.  469).  Ideigvalo  dolgok  (Illy:Prcd.  11.229). 

Ideje :  [tempus  (est ;  ast  ist)  zeit,  an  der  zeit).  Kezdee  gon- 
olny,  liogy  ydey  volna  yniaran  hazahoz  temy  (ÉrdyC  513). 
owyel  en  zeretőm,  mert  ydeye  ymaran  es  veod  el  érdemes 
oronayaat  az  te  nagy  mwkadnak  (562).  Mikor  annac  ideye, 
nindnyaiokat  oda  a  keszitSt  akolba  viszi  (Born:  Préd.  2S2). 
Lnnak  idejekor  kitészeu  magáért  a  discursusbaii  (Fal:  NA.  195). 

[Közmondások).  Mindeimec  ndeie  vagyon :  annus  prodncit, 
ion  ager  (Decsi :  Adag.  5).  Az  minek  mikor  vdeie  nincz,  amiak 
lékét  hagy  [te]  (89). 

Idejében :  suo  tempore  Kr.  [zur  zeit,  zu  rechter  zeit].  Agyon 
Anekyk  eetelth  hí'  ydeyben  (JordC.  433).  Mykoron  ydeyben 
fel  kezdőt  volna  gyoropodny,  az  zent  malazthnak  rayatta  judívl- 
ateek  meeg  (ÉrdyC.  615).  Az  urnac  áltozattyát  nem  ritte  fel 
z  ó  idejében  sacrificium  dominó  non  obtulit  tempore  suo  (MA : 
iibl.  1.128).  Te  meghartzoltál  annak  idejében  azokkal  a  rendel- 
őn indulatokkal,  a  mellyek  a  gyenge  s  g)'arló  ifjakat  gyakran 
negejtik  (Fal:  NE.  10). 

Idején :  tempori,  attemperate  C.  in  tempore,  tempestive  MA. 

maturej.  in  der  zeit  PPB.  [ziu-  zeit,  zeitlich,  friilij.  Idején  érö : 
iraecos  MA.  De  te  engedgyed  tudniuic,  ideien  meg  latnunc 
Born :  Ének.  257).  Ideyén,  37  esztendís  korában  hal  meg  (C5s. 
j.).  Ha  az  kakas  ideien  kukurikol  estve,  szelet  vagy  egyéb 
•áltozást  ielent  (G3).  Elég  ideyen  lenne,  hogy  ha  az  fi  fiaual 
lerne  az  consulsagot ;  satis  matiu'e  illnm  ciim  filio  suo  consula- 
imi  petitvunim  (Decsi:  SallJ.  55).  Idején  való  esso :  pluvia  tem- 
wranea  (MA:  Bibi.  L168). 

[Szólások].  Jó  ideién  gondot  visele  magáról  (Kár :  Bibi. 
191).  Reggel  io  ideién  felkeluén  (619).  Jó  idején  (mature)  kell 
i  szedett  pénzt  bé-g™jteni  (Com :  Jan.  145). 

[Közmondások].  Még  fideién  meg  látszik,  a  mely  teyből  tiü'ó 
észen  :  ex  imgvibus  leonem  aestimare  (Decsi :  Adag.  66). 

Ideintén :  [mature,  initio ;  zeitlich,  im  anfaug].  Nem  árt 
deinfén  az  vigyázás  (MonTME.  V.197). 

Idejébben :  [matui-ius,  prius ;  zeitlicher,  fiiUierj.  Hogy  an- 
lál  idejébben  elvégezzük  (LevT.  11.241).  Hálákat  adgyon,  hogy 
>ddig  nála  hattá,  a  mit  idejébben  el  kívánhatott  volna  (Pázm: 
Préd.  145 1.  Szégyenlik,  mikor  valanielly  műves  idejébben  ébred 
nunkájához,  hogy-sem  ók  a  tanuláshoz  (Pázm:  Préd.  843). 
Szokásánál  idejébben  csak  lefeküdt  vala  (Szál:  Krón.  233). 
Alind  chak  egyenlő  módgjok  vágjon  azoknalt,  akái'  idejében, 
B  akár  későbben  szakadtak  légyen-is  (Veresm :  Lev.  264).  Idejéb- 
ben keltünk  volna  fel :  nous  nous  serions  levés  plus  matin 
(Tliomas:  Francia  és  Magyar  Grammatica  1763.  II169). 

Idejébbre :  c\;  Melyet  az  előtt  idejébbre  meg  ls  irt  nagy- 
ságod, hogy  nem  mint  most  (WonTME.  V.154). 

Idejénkor  [?J  Bizony  nem  mindenkor,  de  csak  idejéukor 
járhatsz  a  pap  sajtjáia  (Kisv:Adag.  14). 


Idén :  hoc  imuo  Kr.  (in  diósom  jahro,  liouor].  Ez  idén ; 
homo  C.  Ez  ideu  nem  sok  borunk  leszen  (LevT.  1.60.  líMNy. 
11.278).  Nag  meleg  időt  iulentuek  ez  időn  (KBártf.  1583.  Bv4). 
Az  ndén  (Land :  UjSegíts.  1.56.  MikiTörL.  112). 

Idétlen  (időUkn  Kelt:  &olt  113.  údóOen  Helt:  Krón.  95. 
B:d:CsIsk.  414.  Zrinyi  1.72):  I)  immattinis,  abortivus  MA.  un- 
reif,  missgeboren,  zu  früh  geboren  PPB.  Idétlen,  éretlen  téj: 
colostrum  MA.  Idétlen  tejtől  betogült,  tsömörlöt :  colostratus 
PPBl.  Mint  egy  űdettlen  .születtetnek  :  tamquam  abortivo  (Helt: 
Ur.  x6).  Három  és  négy  holnapi  időtlen  gyermekeket  szíilnec 
(Kái':  Bibi.  1.462.  627).  Idétlen  halállal  el  vétetett  (Land:  UjSegíts. 
1.582).  Idétlen  vagy  éretlen  halál  (Hall:  Paizs.  428).  Idétlen  és 
éretlen  elméjű  hat  esztendős  gyermek  (Matkó:  BCJsák.  4).  Az 
feele  dologról,  melyben  az  arwak,  tewrwén  szerynt  walo  idétlen 
korokbays  tartoznak  meg  felelny  (Ver:  Verb.>  196).  Avag  tör- 
vény szerint  való  idejűek  av;ig  időtlenek :  alii  legitimae  aetatis 
simt,  alii  voro  illegitimae  (Ver:  Vorb.  182).  Udötlenül  virá- 
got szaggatJii  (Zrinyi  1.95).  Nem  illik  te  hozzj'id  sírni  mint 
egy  üdötlen  (167).  Idétlent  szfli :  abortit  (Oim :  Jan.  118).  Abban 
közönségesen  szerencsétlen  a  mi  állapotunk,  mikor  idétlen  korán 
elliire.sedik  (Fal :  UE.  373).  Mint  hogy  egy  végbe  nimdent  időt- 
lenül megelőznek,  idő  nap  előtt  mindenbíil  ki  íirfilnek  és  biís 
órákra  szorúhiak  (Fal :  NE.  454).  Mit  ha.szuál  idétlen  virágot 
szaggatni  (Kónyi :  HKom.  70).  Gyakrabban  az  idétlen  halált  kós- 
tol, hogy  sem  az  udős  (László:  Petr.  5).  3)  [iutempe.stivus,  inep- 
tus;  unzeitgemjiss,  mipas.send].  Nem  rettente  minket  az  isten 
gyakor  ár-vizeckel,  idétlen  havackal,  szokatlan  déreckel  (Web: 
Ámul.  5).  Üdétlen  vei-sengés  (Land:  UjSegits.  1.719).  Idétlen  irás 
(Matkó:  BCsiik,  4).  Az  a  rút  nyavalya  elvette  minden  ked- 
vünket és  tsak  idétlenül  nevetünk  (Mik:  TörL.  106).  Nem  helyes 
az  idétlen  magamentés,  vádolás  (Fal:  UE.  489). 

Idétlenség  :  immatiuitas  MA  umeife,  unzeitigkeit  PPB.  A 
szeretetnek  is  így  üdőtlensége  hamar  romlik,  s  meghfll  kezdett 
melegsége ;  ha  üdös  tanácson  épül  reméusége,  jól  kezdett  dol- 
gának ligy  lészen  jó  vége  (Gyöngy ;  KJ.^  24). 

Idétt :  1)  [matiu-e ;  zeitig,  fa'üh].  Az  patyolatot  megszolgá- 
lom kegyelmednek,  az  mi  felől  kd  ir  énnekem,  én  ana  értem, 
hogy  idétt  adja  kd  azt  énnekem  hogy  gyakorlatos.sággal  emlé- 
kezem az  felől,  az  mint  érti  kd  jól  (LevT.  11.93).  3)  idejében 
SzD.  tempore,  aetate,  aevo  SL  [zur  zeit  des — ,  in  der  zeit].  Sz. 
István  idétt :  aevo  s.  Stephani ;  idéttem :  meo  tempore  Sí.  Kyn 
my  ydettewnk  nem  keel  chodalny  (ÉrdyC.  571b).  Az  dialec- 
tikálioz  keveset  tudott  a  Calvinus  Christiisa,  mert  ő  idétt  az 
Lossius  dialectikája  még  ki  nem  költ  vala  (Pázm :  Kai.  301). 
I5z  az  eszeskedés  oly  igen  meg  csábita  egy  szegény  barátot  sz. 
Ágoston  idét,  hogy  a  szei-zetbőlis  régi  okádására  térne  (381). 
Mégis  nevezik  az  romai  pápákat,  mellyek  6  idéttek  éltének 
(635).  Nem  annyi  öröme  vagyon,  hogy  Alexander  született, 
mint-hogy  Aristoteles-idét  született  (Pázm:  Préd.  133).  Ha  sz. 
Ágostou-idét  a  hallottakért  nem  ünádkoztak  (Pázm :  LuthV.  40). 
Az  apostolok  idét  (Sall:  Vár.  149).  Gregorius  idétt  (JLi:  Tan. 
1178).  Jeronymus  időt  (Toln:  Vig.  Élób.  12).  Lupa  idét  (224). 
Mi  előttünk  többel  más  fél  ezer  esztendőnél,  az  az  az  apostolok 
fldött  (Bal :  Cslsk.  48).  Hasznosnak  hitték  lemii  az  apostolok, 
és  az  6  űdőttők  való  minden  szent  atiák  (53).  Már  dristus  mumk 
és  az  apostolok  idétte  Írva  voltak  azok  a  könyvek  (Pós:  Igazs. 
L25).  A  régi  szent  jámboroknak  idétte  (357).  Annak  idétte  az 
élők  a  meg-holt  szenteket  nem  szokták  volt  segitségíil  hívni  (D. 
188).  Karoly  király  idétte  Calvinus  a  világon  sem  volt  (Pós:  GBot. 
96).  Halottakért  imádkoztak  közönségesen  azhivek  szent  Ágoston 
idett  (Lép :  PTük.  L51).  Plutarchus  Traianus  ea  Adrianus  császá- 
rok időtt  éltt  (L266).  Szent  István  kiraly-idétt  (Veresm :  Lev.  85). 
Efféle  hamis  apostolok  Jeremiás  idétt  is  voltak  (Sámb:  3Kérd. 
9).  Az  apostolok  idétt  látható  gyülekezet  volt  az  liivek  eccle- 
siája  (Czegl:  BDorg.  172).  Tudjuk  azt,  hogy  régi  magyar  fejedel- 

97* 


1543 


IDŐBELI— IDÖSKÖÜlK 


ir/)SSÉG— IFJANTAN 


meiiik  Wétt  is  mennyi  dulást  tettének  (EsztM.  1.83).  Ez  mostani 
arat;is-idétt  (Mad :  Evang.  503).  Moses  idétt  gyakor  dulot;  volt, 
(Megy:  Diai.  29).  Beza  idétt  (95).  Némellyek  illyen  szollásval-is 
éluok  :  Ágoston  űdétt;  pro  Ágoston  üdéjében  (GKat:  Titk.  1118). 
Jónás  laSt  (Riin:Ének.  34-1). 

Időbeli :  tomporaueus,  temporalLs  Sí.  [der  zeit,  des  alters). 
Egy  idíbeli :  coaetanoiis  Kr.  NewekődSm  vala  az  sydoy  t6r- 
vvenben  sok  en  ydSmbelyeknek  felette  (ÉrdyC.  372).  Az  wr 
ffyw  az  ydfibely  emberek  k6z5t  naé  eremmel  es  vygan  lakoz- 
wan  wr  istennek  aztalan  (512b).  Minemfi  alapatba  voltanae  az 
olső  iidfibeli  emberec  (Helt:  Bibi.  1.92).  El  nem  múlic  ez  idő- 
beli emberekuec  nyomoc :  non  praeteribit  generatio  baec  (Helt : 
UT.  X4i.  Minden  fidSbeli  választottakat  niogszabaditot  az  Cliris- 
tiis  (Fél:  Tan.  25(i).  Egy  idAbeli:  de  eodom  tempore  (MA :  Bibi. 
1.49).  A  Clu-istus  ideiebéli  occlesia  (Czegl:  Japh.  171).  Olly 
élelmes,  liogy  üdfiukbélinek,  velünk  egy  korúnak  mondhatnók 
(SzD:  MVir.   101). 

Idöcske :  [tempus  exigimm]  aetatula  MA.  [ein  weilelien, 
kurze  zeit]  kleines  altér  PPB.  Hogyha  egyéb  dolgaitul  valami 
idSczkét  elszakasztand  (MA:Tac.  Elöb.  24).  Az  igaz  hit  nom-is 
idflcskéig  tartó,  hanem  végig  megmaradandó  (Matkó:  BCsák. 
329).  Óra  perczentésnyi  idflcske  (Bethl :  Élet.  80).  Kevés  üd5tske 
LS  sok  napi  mulatság  (Gyöngy :  KI.  75).  Vagyon  még  kis  fidScs- 
kéd  (László:  Petr.  232). 

Idöniént:  (iuterim;  zoitweiso)  (Zvon:Post.  1.15). 

Időnyi:  [ — temporis;  zeit  laug).  Egy  múlt  órácsUa-is  volt 
számos  fldSni  (Gyöngy:  KJ.  79). 

Idős :  I)  annosus,  polychronins,  veh^stus  MA.  aetate  pro- 
vet:tus ;  violjiibrig,  alt  PPB.  Idős  ember :  aimilis,  presbyter  C. 
Mynd  ketten  el  nyoniottanak  vona  ew  ydes  korokban  (ÉrdyC. 
344).  Mondák  az  h\\  zyley,  mert  yd8s  kora  vagyon,  h\Het  ker- 
gyotek  íJordC.  fi59.  LevT.  lOfi).  Imm;lr  idés  vagyoc :  eonsenui 
(Helt:  Bil)l.  I.G4).  O  elég  idfts,  Stet  kerdgyetec  meg :  aetatem 
hatet,  ipsiim  interrogate  (Helt :  UT.  11.7).  Az  i-sten,  ki  a  napok- 
nál ide.sb,  es  oleb  való  (Szék :  Krón.  47).  Idős  ember :  homo 
aetate  prolixior  (K;u-:  Bibi.  1.531).  Vénoc  és  id5sőe  :  senes  (MA: 
Bibi.  1.1.5).  Idi'js  emlékezetek  vagyon  (Mad:  Evang.  610).  Az 
okos  várakozás  avval-is  h;Lsznot  hajt,  hogy  szép  érett  korában 
szedi  gyíim6ltsét  idős  tanátsinak  (Fal:UE.  395).  Idós  érett 
t;máts  (Fal :  Jegyz.  934).  3)  [temporis,  (annos)  natiLs;  (jahro) 
alt].  Egy  ember  kérdi  az  il  attyát,  mennyi  üd5s  (Helt :  Arithm. 
75).  Meni  idSs  barnioc  koduesec?  (Kár:  Bibi.  1.108).  Hosszii 
idSs  vénség :  senectiis  (637).  Meni  idős  volt  ?  enni  id8s  volt 
(MA;  Bibi.  I.IO).  Ha  annyi  űd5s  leszen:  si  tantae  aelatis  fiierit 
(Ver:  Verb.  82).  N;igy  idós:  grandaevns  (Káldi:  Bibi.  251). 
Mennyi  időshöz  illic  az  ér-vágjui '/  (Felv :  SchSal.  42).  K5zép 
idSs  (4()).  3)  [temix)ralis].  Nem  val  5  benne  gokeret,  de  idest : 
non  habot  in  se  radicem,  sed  e.st  temiwralis  (MüuehC.  38).  4) 
(maturiis;  reif]  (Gyöngy:  KJ.'^  24.  vö.  Idétlensóg). 

Sggy-idös :  contemporaueus  Kr.  (gleichcn  altorsj.  A  veled 
egy  idísök :  coaetanei  Com :  Jaa  208. 

Ildösbl 

Idösböd-ik  :  [grandesco,  .sonior  tio  ;  iilter  werdenj.  Hlyen 
érdemes  már  ifjii.s,iga  is,  hát  ha  üdósbixtik,  mennyivel  öregbfil 
nagy  méltós.ága  hi'í  (Thaly :  Adal.  1.137). 

Idősded :  panlo  adultior  Kr.  [etwas  grösser,  cin  wenig  er- 
\vaih.senj.  Egy  [laehyrta  kewlto  oly  búza  wetemenbe,  mely  im- 
marjiii  ide.sded  wala  (Pesti:  Fab.  61). 

IdŐ8köd-ik :  (sonem  se  praestare ;  sich  wio  ein  altér,  wie 
ein  reil'er  mann  benehmen].  Akkor  még  tiatal  vala  idejében, 
do  úgy  üdísködött  mrir  Ls  elméjében,  hogy  az  aranyalmán 
perlőknek  igyében  bevehetne  Píuis  itéló  székében  (Tlialy ;  Adal. 

1.128). 


Idössóg :  aevitas  MA.  longaevitas  C. 

Idösöd-ik :  aetate  provehor  Kr.  (altér  werden,  altem]. 

még-idősödik :  senesco,  grandesco  aetate  MA.  'eaturare 
se  annis  PPB.  alt  werden,  zunehmen  und  waclisen  an  jabrea 
PPB.  Megvénbűtt,  megidősödött:  senex,  longaerus  (MA:  BibL 
1.204.  Pázm:  Préd.  209.  Hall:  Paizs.  422). 

Időségecske:  [exiguum  tempus;  kurze  zeit].  Kibotsáttatá- 
sokra  is  mind   enyi   fidőségotskét  adott  (GKat :  Válts.  IL  Elfib. 

63). 

Idöszéri :  (temporalis;  zeitweilig].  Vagy  időszeri,  vagy  penig 
őrSk  (Megy:  Bayle.  633). 

Időz :  diem  statno,  tempus  praefigo  Kr.  [(eine  zeit)  bestimmen, 

festsetzen].  Időzött  nap,  időzött  óra  (Fal :  Jegyz.  934). 

el-idöz :  1)  ((tempus)  statno;  (eine  zeit)  bestimmeu].  Vince 
látván,  hogy  közelít  az  elidőzött  nap  és  több  vitézekkel  leend 
dolga,  meggondolá  magát  és  mást  végeze  (Fal :  TÉ.  636).  Az 
ehdőzött  korra  öszveülének  a  beszélgetők  (690).  S)  (maturus 
Bo ;  reif  werden ?].  Haza-íiaink  a  békességben  az  elidőzött 
élelményeknek    takarításokban   fáradoztak   (Kónyi:  HKom.   a). 

rPIÚ,  IFJÚ  (effinc  Szék:  Krón.  30.  MA:  Bibi  UI.131. 
y/yath  PozsC.  22.  iffiAc  Bora:  Préd.  410.  iffijú  Gvad:  FNót. 
32.  if/ió  KBécs.  1572.  F4.  iffiu  MA:  Bibi.  L234.  íí^ti  Hall: 
HHist.  III.123.  ifyo  VirgC.  138):  1)  juvenis,  adolescens  C. 
(jiinglingj.  FOlserdült  ifjú :  ephebus  C.  Nevedeken  iffiú :  adole- 
s(;ens;  jüngling  Com:  Vost.  118,  Nem  követtel  ifiakat:  juvenes 
(BécsiC.  7).  Menden  varos  valaztot  ifiakat  erezte  (43).  Semy 
tyztesseeghet  nem  tezen  az  veen  embernek  es  az  yffyakkal 
(parvuli)  nem  yrgalmaz  (JordC  261).  KyAl  p^ratojltya  ewketh 
tőr  OS  belől  feelelőm,  yfTyat  es  zyzoth  (275).  Monda  hwneky 
az  yft'yw  (adolescen-s) :  Eszeket  en  mynd  meg  tartott-mi  (414). 
Bwchesegoth  aad  yfyaknak :  s;ipientiam  praestans  parvulis  (KulcsC. 
35).  Ez  may  napon  tezevuk  hmepet  menden  valaztottaknak, 
jfjyaknak  es  véneknek  (ComC.  7i))  Ez  világi  hiuolkodo  ifyak 
kwzwt  az  zent  zizeseget  meg  epite  (VirgC.  30).  Az  ifyak  es  az 
gyermekek  kezdek  wtet  nouetiii  (69.  121).  Itüu  léuén,  ackor 
szólly,  mikor  .szűkség  szólnod :  adolascens  lo<iuere  (luando  opus 
est  tibi  (Kár:  Bibi.  1.672).  Az  ió  itiul)ól  lészen  az  ió  vén  ember 
(Dei'si :  Adag.  22).  3)  juvenis  C.  jung  PPB.  Yfyvt  wyragos  tes- 
tedben halaira  yteltotolwala  (GyöngyC.  9).  Igen  illiu  vala  (Helt: 
Krón.  37).  Iftiu  asszon  nip  (Sylv:  UT.  11.96).  Iffiu  testemnél 
meg  chaltal  (Mon :  Ápol  396).  Az  mostani  iffiu  népekucc  magoc 
viselése  (Zvon:Préd.  I.1S6).  Hat  ezer  iffiu  legény  fogoly  külde- 
tett Achájába  rabul  munkára  (11257).  Nem  nézi  ifju  idejét 
(MA:Scult.  889).  Ifju  legény  (MA:SB.  356).  IKu  leány  (Toln: 
Vigaszt.  Előb.  12).  Hiú  legény,  ifiú  leány  (Tof:  ZboIl  550). 
Iffiu  leiuiy  valéc  (Illyef:  Jephta.  5).  Míg  iffiab  vala  (Matkó: 
BCsíik.  82).  Iffiu  aszszouy  (23.  Mik :  TörL.  484). 

(Közmondások].  Az  vén  katona  gyakorta  meg  veri  az  Uiat 
bos  la.ssus  fortius  figit  pedem  (Decsi:Adag.  5). 

líjanta :  (in  juventute ;  in  der  jugendj.  A  mit  itjanta  gy^ 
főttének  (Megy:  6 Jaj.  II 10).  Midőn  itianta  magtalan  volna, 
öreg  aszszouy  korában  fogadta  méhében  (Sam:  Cer.  Shi.  ()sz.szel 
is  vethetni  kaport,  és  a  tájbaiui-is  el-íiitethetiii  ifijantá  (így^ 
ha  igen  sftrfiven  nőinek  (Lipp:  PKerL  11.103).  A  vén  ember, 
az  ö  itljonta  béli  nrágzó  idejével  őszvovettetven,  ollyan  mint  . . 
(GKat:  Válts.  11.1260). 

Ifjan  tan:  juveniliter,  in  juventute  Kr.  |iii  der  jugend] 
Sárának  vénségében  fia  lőn,  noha  iffiant;in  magtilan  vala 
(Pázm:  Kai.  30.  Laiid:  LjSegita  L  Előb.  2i.  Itfi.uitan  azon  szent 
szerzetben  menvén  (T;uii:  Szents.  97X  Alkalmas  puskás  voltam 
ifjantau  is  ^Bethl :  Élet.  169).  Ha  virágzó  napjaidat  amoda  skíukkI, 
már  ifjantmi   roszra  ,veteniedel   (Fal:  NE.   116).  Idején  korán. 


1515 


IFJASKODIK— IWÚ&Ui 


UJA— IG,\Z 


1546 


ó  ifjantan  reá  kell  oktatni:  ki  terenitinínyo  lé^jpii,  és  mi 
fégre  éli  a  Wlágot  (Fal;  NA.  197).  M;ir  ifjaiitan  ki  vetik  az 
ítthonos  igát  nyakiikbiil,  nintsen  m;\s  vezérek  a  vakmerőség- 
nél, se  más  rendtart;isok  a  sziibadságniU  (Fal:NU.  iűl). 

(Kőzmodások).  Mit  ember  ifüantaa  tanúi,  azt  aggotan  is 
aehezen  felejti  (Kisv:Adag.  508). 

lijaskodik:  juvenor  MAI. 

IQit :  reiioTo,  juvenem  facio  Kr.  [jung  machen,  verjüngen). 
Heiába  ifiitod  magad  i  Decsi :  Adag.  207).  Aesont  atyjokat  leányai 
IQitani  akaiváii,  rézkádba  tették  és  agyon  forráztatták  (Kai: 
TÉ.  671).  A  meg  avott  óságot   njsággal  ifljitod  (Fal:  UE.  371). 

[Közmondások).  Ifiitbad  magad,  de  bizony  tégedetis  el  ért 
ai  sok  péntek:  facies  tua  computat  aiuios  (Decsi:  Adiig.  137. 
Kisv:  Adag.  16Ü). 

meg-iQit ;  cv  Ezen  a  lűdon  sok  tudós  kereng  forong ;  ki 
azzal  biztat,  bogy  a  kilmllott  fogakat  újra  berakja,  ki  azzal, 
hogy  a  vénséget  megifjítja  (Fal:  TÉ.  777). 

IQod-ik,  iQúd-ik,  üjad-ik :  juvenesco,  puellasco,  juvenor 
Sí.  [jimg  werden,  sich  verjüngen).  Napról  napra  ifiudik :  cum 
Aésone  juvenescit  (Decsi:  Adag.  249).  lljúltt,  és  mint  egy  ifja- 
dott  minnyájunknak  szive  (Szeg:A(iu.  5.  Zrínyi.  1.124). 

megiQodik :  juvenesco,  repubesco  ü.  jung  werden  PPB. 
A  sas  vénségére  jutván,  újonnan  meg-ifiadik  (Pázm:  Préd.  1196. 
Megy:  3Jaj.  11.153).  Ujabb  tollai  nevekednek,  és  igy  ifjadik  meg 
(Misk:VKert.  282). 

IQücska,  ifjacska:  1)  adolescens,  adolesceutulus  MA. 
adolescentulus  Decsi :  SallC  3.  juvenculus ;  jüugling,  junger 
knabe  PPB.  Szakállatlan  ifjútska :  impubes  C.  Nevedékeny 
iffiacskák  (Com:  Jan.  44).  2)  [admodum  juvenis  ;  selír  jung). 
Testei  iffyochka  vala,  de  leiekben  veen  (CornC.  3S0).  Igen 
ifliutska  vala  (Helt:  Króa  46).  Ifjacska,  tíatalka  (MA:  Bibi. 
Magy.  3).  Iffiucska  korában  (Pethő:  Krón.  177). 

líjacskálkodik :  adolescentiu-io,  adolescentior  MAI.  Iljats- 
kálkodom,   gyermekeskedem :  adolescentium  more  facio  PPBl. 

Ifjúdad :  [juvenilis ;  jugendlicli,  sehr  jung].  Ifiudad  éermek- 
nec  zellete :  pueri  jimioris  (BécsiC.  171).  Mykoron  meglen 
yffywdad  volnál  iPeerC.  321).  Az  en  gengesegős  yffyvdad  testSm 
az  ő  veragatol  el  esőt  (NagyszC.  47).  Mykoron  ytfywdad  valaal, 
be  őwedzed  vala  teennenmagadat  (JordC.  702). 

Ifjúdadaág :  juventus  [jugend).  Ezeket  5riztem  mend  en 
ifiudadsagomtol  foguan :  a  juventute  mea  (MüncbC.  49). 

Ifjúi :  juvenalis  C.  juvenilis  MA.  jung,  das  der  jugend  dient 
PPB.  [jugendlicb].  IfEuság  és  ifSui  idő  :  juventus  Com :  Jan.  45. 

Iflúl :  juvenor,  juvenesco  SL  [jmig  werden). 

még-ifjúl :  cv  (Zrinyi  L124). 

líjúság  :  juventus,  juveuta,  juvenilitas,  pubertás,  adolescentia, 
ephebia  C.  jugend  PPB.  Fólsőrdait  ifjúság :  ephebia  MA.  Nemy 
3rfyosagtol  edeseNvlent  gyermek  vetetettuala  zent  í"erencztewl 
zerzetbe  (EhrC.  143).  Miglen  ő  i6osagoknac  eztendeit  bétőltenec: 
donec  annos  pubert.atis  impleant  (BécsiC.  2).  Mester  mend 
ezeket  tartottam  en  ifiu.sagomtol  foguan  (MünchC.  91.).  Az  nr 
flyw  azon  ytfywsagbnak  korában  emberek  kőzót  vygan  lakoz- 
wan  íErdyC.  512b).  Assis  new6  varasban  lakozneek  ew  yffy\v- 
saganak  ydeyn  hviTS  eztendeeg  (571b).  Eszeket  en  mynd  meg 
tartottam  yffy\vsagomthwl  fog^va  (JordC.  414).  Lata  ez  aytatos 
azzonyallat  lenny  azzonyonk  Mariát  ev  gyenge  jfíyvsaganak 
jdeeben  (DomC.  198).  Engegi  az  en  ytry\vsagomnak,  engegy 
énnekem  meegh  ydethlennek  (ÉrsC,  293).  Eletet  iffiusagatul 
fugua  vgy  rendelte,  hogy  minden  iot  kellene  fi  felőlié  remenleni 
(Decsi:  Sall.  23).  Job  ifiuságodban   meg  házasulnod,  miglen  az 


kertuely-fát  iól  meg  rázhatod  íFort.Szer.  113).  Az  ifiiusag  a  25- 
től  fogva  35-ig  terjed  (ACsere:  Enc.  168).  Siess  teremptS  urad- 
hoz szépen  felserdült  itijuságodnak  első  fiatalival  s  uydon-úy 
zsengéjerel  (Fal :  NE.  54). 

IQA :  jugum  MA.  joch  PPB.  Iga  alá  fogom :  subjugo  MA. 
Hámból,  járomból,  igából  ki-fogom,  kibotsátom:  dejugo  PPBl. 
Vegyetek  ffel  az  ygamat  ty  reátok :  tollite  jugum  meum  supor 
vos  (JordC.  387).  Ewt  yga  barmot  vettem :  juga  boum  emi 
quinque  (579).  Zorituan  vagioii  zorzotes  ember  zent  engedelmes- 
ségnek igayaba  (VirgC.  92).  Az  nakat  az  igába  tartya  (VirgC 
92).  Nem  akarya  az  igát  vonny  (uo).  Zent  zeretetnek  igaia 
mel  edőssőn  kőtőz  megh  (TihC.  10).  A  tfl  nyakatoknac  igaiat 
el  tőrttem :  confregi  catenas  cervicum  ve.strarum  (Holt :  Bibi. 
I.LLI4).  Az  ő  igaiat  a  te  nyakadról  leueted  (uo.  N).  Az  tinó 
elszakasztya  az  igát,  mint  egy  rossat  kőtelet  (IV.  2b).  A  liittettle- 
neckel  egy  igában  no  társalkogyatoc :  nolite  jugum  ducere 
cum  iutidelibus  (Helt :  UT.  Z2).  Az  igát  vonni :  ferre  jugum 
(Decsi :  Adag.  14).  No  meg  menekődőm  immár  az  igától  (169). 
Az  te  ellenséged  vas  igát  vet  az  te  nyakadra  iKár:  Bibi.  I. 
184).  Az  igában,  rabságban  bebútaták  vala  (Monlrók.  111.69). 
Öt  iga  ökröt  vettem,  és  azok'  próbáim  megyek  (Pázm :  Préd. 
744).  A  coremonias  törvény  igája  és  járma  kéz-irás  (MHeg: 
TOszl.  109).  Öt  iga  őkrőt  vettem  (M;id:  Evang.  460).  Hol  van 
eszed,  hogy  papok  igáját  nyakadra  ereszted  (Thaly :  Adal.  1.8). 
Meglásd,  hogy  megéget  az  papok  igája  (11).  Csa  szőke,  hajsz 
tárcsa,  iga  nyakad  tárcsa  (Ben:  Ritm.  118).  Már  ifjantan  ki 
vetik  az  otthonos  igát  nyakokbúl,  nintsen  más  vezérek  a  vak- 
merőségnél, se  más  rend-tarfások  a  szabadságnál  (Fal :  NU. 
264). 

[Szólások].  Melly  mondásban  egy  igába  fogja  a  részegséget 
a  bujasággal  (Pázm:  Préd.  223).  Mert  nem  egy-huzomban,  egy 
igában,  minden  félben  sz.'ikadás  nélkül  forditoffam  a  könyvet 
(DKal:Ker.  31). 

eggy-igabeli :  conjux  Kr.  (in  ein  gemeinsames  joch  ge- 
spamit). 

éggyigabelisóg :  [conjugiimij.  A  házasság  eggy  igabeli- 
séget  jelent  (Bíró:  Micae.  289.  Kr.). 

Igás :  jugalis  C.  jugatorius  MA.  zum  joch  gehíirig,  der  ani 
joch  zeucht  [zieht]  PPB.  Két  igás:  bijugis  MA. 

Igátlan :  injugis  MA.  [ohne  joch,  was  kein  joch  getragen]. 
(Káldi:  Bibi.  Judic.  19:  22.  Kr.). 

Igáz :  jugo,  subjugo,  subigo  Sí.  [anjochen,  unterjochen). 

meg-igáz :  conjugo  MA.  zusammenjöchen  PPB. 

IGAZ :  1)  verus,  veras  C.  MA.  [walirj.  wahrhaftig  PPB. 
Mykeppen  ygaz  engedew,  mezeytelen  mene  Azysba  (EhrC.  57). 
Ha  mondana,  hogy  az  nem  yevfhetne,  ygazat  nem  mondott- 
uolna  (15).  Ha  te  propheoiadat  igaznac  alaifad,  ne  assecmeg 
te  zéméled  (BécsiC.  20).  Ygaz  az  ew  ewangelioma  (ÉrdyC. 
542).  Valaky  akar  ygaz  gyónást  teuny,  mynden  byneyrwl 
meg  emlékezek  (VirgC.  1).  Az  igazon  meg  nem  állott:  in 
veritate  non  stetit  (Pázm:  Préd.  57).  Igaznál  igazabb  az  (Lép: 
PTük.  406).  Parantsolatunk  vagyon  iránta  hogy  igazat  mond- 
gyunk  (Fal:SzE.  532).  8)  germjmiis  C.  [wirklich,  eigentlichj. 
Nem  igaz :  subdititius  C.  Igaz  magyar :  germanus  Hungarus  PP- 
Ezek  az  ygaz  es  byzou  bőlcbek  (ÉrdyC.  516).  Agy  énnekem 
igaz  reraenseget  (VirgC.  25).  Mikoron  vadolayfa  vonal,  az  igaz 
ülay  fába  ultatal  be  (LevT.  1.43).  A  melly  kedig  igaz  özuegy 
és  eggyes:  quae  autem  vére  vidua  est  et  desolafa  (Helt:  UT. 
Kk6).  Az  Christus  igaz  ember  is  (Fél :  Tan.  28).  Az  fistőkes 
czillag  nem  igaz  czillag  (Cis.  H4).  Mind  ezekre-nézve  az  igaz 
alázatos  fel  nem  fuvalkodik  (Pázm:  Préd  61 1.  Csak  az  lehet 
igaz  közönséges  anyaszentegyház,  melyben  bé-mehettek,  valakik 


1547 


IGAZ 


VALÓ  IGAZ— IGAZGAT 


\:A^ 


akartak  SdvSzaini  (Pázm:KaI.  621).  Sok-féle  urak  vaunak 
ugyan  e  viláRon,  de  tíak  istoii  amaz  igaz  ur  (Ars ;  BHal.  1 ). 
Nem  igaz  gyermek  (fattyúj  vala  (lilyef:  Jeplita.  1).  A  lorigu- 
bárdasük  nemzetségekre  nézve  igaz  németek  (Liszny;  Króu. 
181).  Végezetre  az  eledel  az  igaz  gyomorba  által  megyén:  ad 
ventriculum  verum  (Com:  Jan.  ,')1).  3)  justus,  awjuus  C.  rectus 
MA.  gerecht,  biliig  PPU  Alko&satoc  vrnae  ut;it,  igazacka  tehe- 
tek 5  Ssuenit  (MUnchC.  18).  Mi  igaz  lend,  meg  adom  tfinektec : 
quod  justimi  fnorit,  dabo  vobis  (50.  ÉrdyC.  180.  JordC.  416). 
Zyz  Maria,  myndenek  az  te  anyay  malaztossagodnak  te!lye.s- 
seegeebt'pl  kazdagsagot  veeznek ;  az  zegeen  bymiesek  bochanatot, 
az  ygazak  malaztot  (ÉrdyC.  153).  Azért  ygaz  es  melto,  hogy 
ne  loegyewnk  halalatlanok  (532).  Yo  es  idwe.ssoges  t;macli,  ha 
vvr  istennek  ygaz  bozzw  allasaat  el  akaryok  tawoztathny,  hogy 
jienitenciat  tardiwnk  (575).  Igaz  dolgot  keernok  .Salfl'aathnak 
leány  (JordC.  177).  Eiseth  aad  ygazakra  es  hamy.ssakra :  pluit 
sujier  justos  et  injustos  (368).  Nem  ygaz  mynekwnk  ni  hadnwnk 
az  ystennek  ygheyet :  non  est  aeqimni  (7-45i  Az  the  zywed 
nom  igaz  ur  ystennel :  cor  tuum  non  est  rectum  in  dei  con- 
spectu  (73-1).  Elualaztyak  az  goiiozokat  az  igazak  k5zíl  (VirgC. 
118).  Ártatlan  vaglok  en  ez  igaz  embernek  halálában  (WeszprC. 
94).  Sem  bynesek  ygazaknak  tanachaba:  neque  peccatores  in 
concilio  justorum  (KukaC.  1).  Igaz  árron :  digna  pecunia  (MA : 
Bibi.  1.19).  Igaz  ittze  vagy  pint  légyen  kSztotek  (107).  Sulpitia 
az  ma-utáu  számlii-veté,sbe  ment,  hogy  szárakivetett  férjének 
igaz  lenne  (Pázm:  Préd  242).  Igaz  iteletii  isten  (Matkó:  BCsák. 
314).  4)  (valde,  sane,  iwtissinium;  sehr,  ganz,  eben),  a)  Igaz 
elég  a  ielen  walo  napnak  wezele:  suHieit  diei  sua  ve.xatio 
(Pesti:  NTest.  12).  Igaz  elég  az  tanytvvannak,  ha  annyra  wagyon, 
mynt  az  ew  mestere:  suffieiat  discipulo  ut  sit  sicut  doctor 
ipsius  (20).  Igaz  elég  énnekem,  ha  kegyelmet  találtam  az  en 
wraniual :  hoc  uno  taiitum  indigeo,  ut  iuveniam  gratiam  in  con- 
siiectu  tuo  (Helt:Bibl.  La3).  A  czereu  igaz  elég  terem  (Mel; 
Ilerb.  37).  Hiram  a  Tyrusnac  kirallia  igaz  elég  fat  igére  Dauid- 
nac  a  Libán  hegieról,  a  templom  czenalasra  (Szék:Krón.  29). 
Meg  érem  én  vele  és  igaz  elég  én  nekem  az  mellyec  vadnac 
(Kár:  Bibi.  1.657).  Úgy  gondolkodik  vala,  hogy  igaz  elég,  ha 
kétszer  botsiUtatik  vétke  a  gonosz-tévfinok  (Pázm:  Préd.  180). 
Ez  iicdig  igaz  elég  a  hitben  való  eggyasségliez  ^Pázm:  Kai. 
259).  Eft'éle  hasonlatosságokat  igaz  eleget  formálhat  (Misk: 
VKert  276).  b)  Uo^  mindőut  meg  tehe-ssón,  mint  igaz  akkorái 
ónon  maga  (Gu;u-yC.  25).  Olyan  nemes  nemből  legén,  niynth 
yg;iz  the  (DebrC.  503).  Nem  keueseb  háborgatást  zenved  azok- 
tól, kik...,  minth  igaz  azoknac  miatta..  (NagyszC.  236).  Mint 
ha  igaz  meghalnánk:  ut  morientes  (Sylv:  ÜT.  11.47).  Ezzel-is 
liasonlatosképpen  tselekedgyél  mint  igaz  az  felsőnél  (GFiis: 
Arith.  Bl).  c)  Igaz  olian  aninii  thizónc,  mint  az  falon  meg  irth 
thiz  (HebrC.  282).  Az  moll  orabau  ingen  nem  állíttiitok,  az  em- 
bernek 6a  igaz  szinte  az  oraban  ifi  el  (Sylv:  UT.  1.39).  Mint 
eg  tflndóklő  iaspis  kii  volna,  igaz  ollian  vala  (Bom:  Szján.  1). 
Igaz  ngian  (Ozor:  ChrLst.  361).  Ordináld  észt  igaz  ugy;m  mint 
az  regula  detrit,  és  ojieráld  meg  ezképpen  (Helt:  Arithm.  H8). 
«l)  Igaz  idoie  immár,  hogi  h()zz;un  yóy  (IJebrC.  74).  Ha  kyk 
byiil)en  eelnek,  ygaz  ydoe,  ha  kywe  temek  boltllo  (ÉrdyC.  32). 
Engemet  S  megkeserfidöt  aíinat  igaz  az  íi  halálának  ideyon 
edesdedSn  consolalnala  (NagyszC.  147).  Igaz  k5zei»lte  volna 
eg  maroc  (75).  Az  zel  az  liajot  igaz  Komának  partiara  uote  ky 
(TihC.  23).  5)  (jus,  ju.stitia;  reclit,  gerei-htigkeitj.  Az  ujirmege 
ispiuiia  igazat  tehea.sen  felőle  (RMNy.  II.S3).  Az  tanito  fi.st5k 
vonásánál  es  fegiuerrel  igazat  ne  vogien  (I'él :  Tan.  328).  Az  5 
igazának  íjiis)  nieg  oltalmaza.sa  (Ver:  Verb  138).  Bátran  hir- 
dették, hogy  soha  az  egy  isten  igazji  mellől  el  nem  mehet 
(P:izm:  Kai.  646).  Egyebek,  íiz  mi  az  5  igazuk,  abban  reszes5k 
ti  nálatok  (Szár:  Cat  N2). 

[Szólások].  A  hazug  fabulának  é  1 1  e  n  -  i  g  a  z  [?J  rabságát  viseli 
(Fal:  NA.  200).  Nem  i  g a z  *g  a  r  a  t  o s   (Pázm:  Préd.  642.  49. 


Kr).  Isten  igazában:  jure  divino  Kr.  A  kik  Istennek 
lángolva  .szolgainak,  nem  akadoznak,  nem  keresnek  mentséget, 
hanem  isten  igazában  el-jámak  az  isten  hagyá-siban  (Pázm: 
Préd.  486).  Igazat  tartani:  média  agiua  ferri  (üecsi :  Adag. 
238.  PP.)  *Igazat  vészek:  jure  vindico  PP.  Istennek  igas- 
saga  zerynt:  meg  lathwan  kmed:  tetessen  igazath  neky 
(RMNy.  IIL21). 

[Közmondások].  Azt  szoktak  mondany  walaky  kewesbol  nem 
igaz  sokból  sem  igaz  (RMNy.  111.44).  Az  igaz  barátság  rytka 
mynt  az  feteke  hattyw  (Pesti:  Fab.  47b).  A  ki  igazat  mond, 
annak  bé-tőrik  a  feje  (Hall :  HUist  11.89).  Ritkán  moud  igazat 

a  tzigány  (Kisv:  Adag.  75). 

való-igaz  :  [verum;  walír,  fUrwahr).  Valo  igaz,  hogy  nem 
az   tartatik   gazdagnak,   kinek   sok  vagyon ;  banem  az,  a   ki 

többre  nem  kívánkozik  (Fal:NU.  279). 

[Igazabb,  igazb] 

Igazban :  [verius,  rectius ;  wahrer,  richtiger].  Ha  nagyob- 
nak  valta  eegyebekneol,  ygazban  mougya  (ÉrdyC.  582b).  Kerez- 
tjeneknek  hevattatnak  tisztában,  es  igazban  lieuattatnak  Oiris- 
tusnepenek  (RMNy.  11.46).  loblian  es  igazban  szollaual  az  díjloj;- 
hoz  (Mon:  Apnl.  290.  Káldi  Bibi.  11.259).  Ki  jobban  és  igazban 
fordította  másnál  az  bibliát  iMA:  Bibi.  Eli b.  3). 

Igazán :  1)  vére  C.  MA.  walirhaftig  PPB.  En  ygazaii  mon- 
dom tynektek :  ego  veritatem  dico  vobis  (JordC.  683).  Tyz- 
tüsseegh,  hogy  ygazan  valo  dologéért  es  tónvecu  zerent  eskewg- 
gyeek  (ÉrdyC.  525).  Azt  yg;iz;ni  mondom,  hogy  nagy  atyaffywy 
zerelmet  erzeek  en  magamban  tamadny  (565).  Zeresetek  az 
ur  istent  hiuen,  tiztan  es  igxzan  (VirgC.  70).  Elmber  ez  velagba 
iol  es  igen  igazan  magát  meg  itely  (96.  Helt:  VigK.  66).  Meg 
monda  mindent  igazan :  dixit  omnem  veritatem  (Fel :  Bibi. 
60).  3)  iugenue,  germáné  C  certo  MA.  eijuidem  PPBl.  [n-irklich] 
gewisslich  PPB.  Igazán  való  p;lrdútz  volt  (MLsk :  VKert.  83). 
3)  recte,  directe,  rite,  ju,ste  C.  [richtig,  gerecht]  biliig  PPB. 
Ew  es  ew  elezteby  tai-sy  ygazan  (recte)  lattatnakuala  (EhrC. 
19).  A  mendenhatonac  haragia  mégzínic,  mel  m»  nemzetinkre 
igazim  (juste)  liozattatot  (BécsiC.  90).  Ygazau  akareelny  (ÉrdyC. 
516).  Ygazan  zol  vala:  lofjuebatur  recte  (JordC.  479).  Eeu 
lábam  ygazjin  .illotli :  pes  meus  stetit  in  directo  (KulcsC.  50). 
Hala  adásokat  igazim,  ideyen  korán  istennek  meg  nem  attam 
(VirgC.  3  i.  Kiknec  kárhozattyoc  igazán  valo :  quoruni  danmatio 
justa  est  (Helt:  UT.  p6).  A  lősvéuy  akár  igazán  s  iikar  kamis- 
san  gazdagúlni  igyekezic  (Com :  Jan.  187).  4)  [i>otiasimuni ; 
eben,  genan].  Vagyon  egy  zsákban  )x5tura  |>énz  igazán  150 
(Monlrók.  Vm.266). 

jSzóliisokJ.  Az  értelmes  igazán  jár:  prudens  dirígit  gressus 
suos  (MA:  Bibi.  1.561). 

[Közmondások].  Az  ki  igazán  jár,  nem  bottik  (Decsi :  Adag. 
211). 

Igazabban :  rectius  Kr.  [richtiger].  Mellyikimk  magyarázza 
ezt  igaziibban  (Pázm:  Kai.  527.  Cor]iGramm.  102).  Igazabban 
meg  nom  mutathatta  (Matkó :  BCsák.  53).  A  külső  s  vízzel 
viiló  keresztség,  igazabban  mosiVlás  (412).  Photiniaimsoknak 
igazabban  hivattatnak,  mint  ^Vriimusi>kiiak  (GKat:Titk.  15). 
Igaziibban  szóllott  ehhez  (Czegl:MM.  88).  Sokkal  igazabban 
mondhattya  (llly:  Préd.  1496). 

Igazgat:  I)  rego,  dirigo,  gnbemo,  moderor  C.  MA. [richten, 
t'iihrenj  regiereii,  vorwalten  PPB.  Kyt  luüalanak  wtaua  az  zent 
malazt  ygazgat  wr  istennek  zent  z.Mieenek  eleybon  (ÉrdyC. 
1 18).  Kyk  mynket  tanohauak,  ygazga.ssaiwk  {553).  Ygaz  értelemre 
ygazgathya  (560).  Az  egi  miularakat  isteu  igazgattya  (ÉrsC. 
214).  Ygazgas  engem,  wraui  ysteu,  ygaz  wttra  ^Then■rC  203). 
Kik  kerestieu  egihaziit  igazgatiak  (VirgC.  30).  Kére  az  ur 
istent,  bogi  igazgatna  wteth  idnessegiiek  \tara  (87).  Mas  eiuber 


-y^<, 


EXrlQAZGAT-IOAZÍT 


BEIGAZÍT— MEXMGAZÍT 


1550 


jlgat  myndenkor  liarogatya  ees  H7.  ewnnen  dolgát  iol  soha 
SDi  ipusgattya  (Pesti:  l''ab,  66).  Igiizgattya  8kat  a  Clirishis 
asiishor  (Helt:  Bibi.  1.9).  Fal  igazgaUÍ  mérték  (IV.57).  Az  ige 
5  Clirisüishoz  igazgat  (Kél :  Tan.  2SS).  Kazanepet  iol  igazgassa 
27).  Az  (iígli-ilalt  az  isten  igazgatli.!,  es  az  kiró  nem  boczat- 
a,  ászt  elkerflli  (497).  Az,  .szent  biblia  ez  mitsoilik  kinyomta- 
isát  igazgatt.1,  néhol  niegis  jobbitotta  (MA:  Bibi.  Ciml).  Fal 
;azgato  szerszám  (l)ec-siU:  E'réd.  '•>).  Világ  igazgató  gondokban 
irgódott  bíitsiilotas  m-ak  (Bethl :  Táni.  SS).  Tsomavodára  mo- 
yiink,  azért  a  leveleket  .irra  kel!  igazg.-itni  (Mik:TörL.  410). 
z  eríszakos  indulatok  kiragadgyák  ;»z  okos  léleknek  kezéből 
E  igazgatiS  gyeplőt  (FP :  PaxA.  15).  A  kocsis  a  lovat  az  gyepl5- 
ú  igazgattya  (Com :  Jan.  86).  Mikép|)en  kellasséc  a  ház  népet 
azgatni  (121).  Fejben  járó  dolgok.it  igazgató  hadi  biró:  prae- 
ir  remm  capitaliiim  (.145).  S)  [reiaro,  rectifico;  richten,  lier- 
Icbten].  Lata  ket  atj-affyak.it  az  hayoban  ygazgatliwan  hw 
aloyokat ;  %'idit  duos  fratre.s  in  nave  reficientes  retia  sua  (JordC. 
B4).  Igazgassatok  az  lu-nac  utat  (Tel:Eva:ig.  I  IS).  ,Tosiá.s  .•us 
z  isteunec  kőíiuet  meg  talala,  kihez  igazgatanac  minden  isteni 
szteletet  (Szék :  Kron.  42). 

el-igazgat :  [dirigo,  expedio ;  lelten,  lenkenj.  Fel  tamad- 
an  el  ygazgathny  my  labwnkat  az  bekesegnek  \-tara  (JordC. 
21).  Az  ygazaknak  eegyegye^vseegők  el  ygazgattya  awket 
llrdyC.  521  Ygazg;:!öo  el  mynket  az  ygas.saagnak  wtan 
i78).  En  el  igazgatlak,  mell  fii  ala  menn  (BodC.  11). 

még-igazgat :  [restituo ;  herstellei.j.  Ew  eerdemlee  az  teeb 
ant  doctorok  kózot,  hogy  az  isteny  ygassagns  tőrweent  meg 
gazgassa  es  registrallya  (ÉrdyC.  560). 

Igazgatás :  rectio,  direetio,  régimen,  moderamen,  gnber 
atio  C.  moderatio  MA.  regierung,  richtimg,  fiihrang,  leitinig 
'PB.  The  zerzettel  ygazgatasokath :  tu  parasti  direcüones 
ieszthC.  261).  Mykoron  az  5  bynekrűl  feddettethnek  io  zere. 
les  attyamiy'ay,  az  ostorozaas  ygazgathas  (ÉrsC.  228 ».  A  penna 
em  írhat  i'ijamk  igazgat;isa  nélkül  (P;izm:  Préd.  71).  Az  urakat 
őzónségessen  igy  guggoUia :  |«ilota  igazgata-s  orsziigoltalom 
z  te  dolgod,  papokat  illet  a  hitnek  igazgatása  (Zvon:  PázmP. 
94).  (Jseledi  igazgatás  (Apafi:  Vend.  876). 

Igazgatdogál :  regito  MAI. 

Igazgató  :  rector,  mcKlerator,  moderan.s,  admiiiLstrator,  guber- 
ator  C.  director  MA.  regierer,  fulirer,  venvalter  PPB.  Kar- 
;azgató :  chorostates  C.  Gyermekséget  igazgatók :  paedagogi 
>)m:JaD.  154.  Lelkemet  királlyá  és  igazgatoá  választuán, 
llene  tnsakottam  az  gonozságnac  (Gs.  A2).  Az  hajónac  igaz- 
atója :  gubenntor  navls  (MA:  Bibi.  IV.134). 

oskola-igazgató  :  *praefectus  gymnasii  PPBl.  [schuldirek- 

orj. 

Igazit:  1)  jiLstifico  MA.  rechtfertigen  PPB.  Zegenth  ygazo- 
latok :  pauperem  jiistificJite  (KasztliC.  226).  Mitt  szóllhatirac  ? 
luagy  mikepen  igazichuc  magiuikat?  (Helt:  Bibi.  I.  y2).  Ne 
iidulj  urain  pSrben  az  te  .szolgáddal,  mert  csak  egy  él5  is 
lem  igazithattya  magát  te  előtted  (Szár :  Cat.  Q2).  Mivel  igazit- 
uk  magunkat?  (^lA:  Bibi.  1.42).  2)  rectifico  Kr.  [richten,  recht- 
nachen).  A  czitara  jol  igazíttatott  légyen,  akkoron  kedves  zen- 
gést ad  illly:  Préd.  IL194).  »)  dirigo  MA.  richten,  lenken  PPB. 
ozaghoknak  maghas-sagara  Snnenmagokat  ighazohak  lErsC. 
iOO).  Nem  igazytok  senkit  patikába  műiden  orvo.s.sagert  (Frank: 
íasznK.  51i.  Cliristiis  urmik  az  prophetaknac  irasira  igazetuan 
iket  (l'el:  Evang.  1.33).  Keri&nc  tanachot  szent  Petertfil,  szépen 
•ea  igazét  bennünket  (Mon :  Ápol.  2).  Az  levél  meg  tanitá,  ha- 
O'ot  helyre  GLsquardast  igazitá  (Eny:  Gizm.  6).  Rndolphus  c.s;i- 
iZiir  6  felsége  tanáczo.si  engemetLs  az  béczi  acedamiába  igazitot- 
ac  (MA:  Scult  G).  Igazít  minket  hitfinknec  gondolatival  az 
nennyei  sanctuariumba  (627).  Oda  vezeti,  az  hová  az  jegy  iga- 


zit és  mntat  (MA:  Tan.  1303).  Idegeníti  magátúl  a  gyermeket, 
és  annyához  igazíltya  (Pjizin:  Préd.  39).  A  .szent  inis  sok  helye- 
ken arra  igazit,  hogy  a  hangyáktiil,  gólyiíktiíl,  fetskéktól  vegyünk 
értelmet  i66).  Az  laodicéabeli  győIokSzet  pedig  és  Cyrillas,  kikre 
imént  igazítánk,  Biinichot  ugyan  nevezet  szoréutis  laistromba 
jogj-zik  (P;izm:  Kai.  292).  Az  király  fiát  pedig  Erdélyben  iga- 
zító. (441).  Noha  a  .sz.  lélek  adásUui  sz.  Pálra  mutat :  de  a  kereszt- 
ségben nem  őreá  igazit  ilVizm:  LuthV.  145).  Barátit  lobhoz 
igazittya,  hogy  ő  áldozzéc  érottee  (Vás:  CanC'at  140).  Hogy 
ha  a  több  .szentekre  igazitasz  eugeuiet,  onnan-is  klszakadcz 
(Matkó:  BCsák.  2SÜ).  Bölcs  Salamon  a  hangyához  igazittya  a 
a  r&stet,  hogy  ha  mástul  nem,  ottfil  tanullyon  (Laud :  UjSegíts. 
11.626).  Ide  igazit  az  ú  to9t;nnentomban  Esa.  S :  20  (Szatlmi :  Uom. 
17.5).  Tehát  miniodon  a  befejezést  a  balgátokra  igazittya  ?  (Illy : 
Préd  l.SI).  Igazítsd  a  szivedet  az  igaz  útra :  dirige  cor  tinim  in 
viam  rectam  (11.82).  A  te  akaratodhoz  és  tíirvényidhez  igazítsuk 
szavainkat,  sz;iudékinkat  (Uiró:  Augy.  163).  A  seeretarius  iga- 
zítja eszét  az  úniak  (Fal:  NU.  32.5). 

be-igazit:  illoco  Kr.  (Biró:  Micae  379.  Kr). 

el- igazit:  I)  expedio,  dirigo  MA.  [eine  ricliluug  gebén,  den 
weg  \veiseii|.  El  ygazoythwau  .iz  zent  lelek,  lueeneuek  .Seleu- 
ciaban:  emissi  a  spiritu  s.  QuriiV,  751).  Hogy  ha  lehet  tíjlled 
doctort  igazicz  el  előlied,  iiz  Baehust  se  szeresd  (Cls.  C).  Az  kic 
azt  mondgyác,  hogy  . . . ,  ezreket  eligazittya  Simeon  az  ő  másodic 
jövendölésében  (MA:  Scult.  95.  433).  S)  [dispono,  compono; 
ausrichten,  austi-agen].  Itt  az  .szom-széd-ságban  sok  illetlenségeket 
cselekesznek  orszíigaboliek,  kiriil  irtani  neki,  igazítsa  el  (RákGy: 
Lev.  221).  El-igaziták  azon  gnilesben  az  unitária  vallásban  egy- 
más között  fenn  forgó  vetélkedéseket  Ls  (Bod :  Pol.  77). 

eligazítás :  complanatio,  direetio,  oxpeditio  MA.  richtung, 
zurechtmachung  PPB. 

fol-igazít:  expedio,  sursum  dirigo  MA.  apto;  aufrichten 
PPB.  Meg  kőnueboit  ur  niendeuiieket,  kik  Io  omolnak,  es  fel 
igazeit  meuden  le  esetteket  (AporC.  118).  Igazeyc  fel  fitet 
(JeriLsalemet) ;  erige  (GuaryC.  5S).  Ai'caayat  ménbe  felygazoyta : 
orexit  faciem  in  caeluni  (TelC.  127)  Latba  liarom  kenzofath 
feel  igazoitwan  (WinkIC.  76).  Az  azzony  allath  alwaii  közben 
fel  ygazoyta  ö  inagath  Jesus  (313).  Fel  ygaz>vyttaa  hw  magatli : 
erexit  se  (JordC.  652). 

föligazitás  :  erectio,  expeditio,  complanatio  MA.  aptatio ; 
aufrichtung  PPB. 

ki-igazit :  amando  Kr.  faus;vei.sen].  Ottan  ki  igazittac  az 
or.szagboI,  mint  keuel  németet  (Szék:  Kron.  187).  Bizonyos 
.számú  hadainkat  küldöttük  volt  reá,  hogy  birodalmunkból 
igazítsák  ki  (MonOkm.  XIV.232).  A  háztól  ki  igazították  (Mik : 
TörL.  391).  Én  azt  mondom,  hogy  ura  dicséretesebb  volt,  mert 
!  Sextus  atyját,  a  ku-ályt  és  az  egész  Tarquinius-nemzetséget 
;  kiigazította  Rómából  (Fal:  TÉ.  668 j.  A  kit  a  szerentséuek 
udvarában  a  kegyelem  és  grátia  ajtaján  szépen  bé-fogadnak, 
azont  gyakran  az  unalomnak  kapuján  ki  szokták  igazítani  (Fal : 
UE  396). 

meg-igazít:  1)  rectitício,  justitício,  absolvo  MA.  gerecht 
sprecheu,  rechtfertigen  PPB.  A  ieles  bíinösöc  haluan,  megigazei- 
tac  lesust  (MünchC.  121).  Eett  ygazoha  meg  myndden  ember 
magaat  (ÉrdyC.  86).  Kyket  hywandaz,  megli  ees  ygazoytod  es 
ffel  magaztalod  (580).  Megh  ygazoyttyatok  ty  magatokat :  justi- 
tícatis  vos  (JordC.  58.5).  Meg  igazít  a  binlxM  embört  (DebrC. 
201).  Meg  igazíttatot  az  bölczeseg  az  fi  fiaitul:  jastilicata  est 
.sapientia  a  filiLs  suis  (Fél:  Bibi.  17).  Meg  ne  igazíczad  az  ha- 
mLs.sat,  az  az  meg  ne  menczed  az  töruen  szerint  való  bfinte- 
te-stai  (Fél :  Tan.  298).  El  véué  mi  bűneinket  alleluja,  és  meg 
ig.azéta  minket,  alleluja  (Tel :  Evang.  11.43).  Ki  megigazíttya 
az  bilnöst,  utálatos  .az  uniál :  ipii  jastificat  impium,   .abominalis 


1551 


MEGIGAZlT^S-FÍ■)L■IGAZOÜIK 


MEG  IGAZODIK— IGAZSÁG 


1  '.Sí 


ast  apud  deum  (MA:  Bibi.  1.563).  Megigaa'ttya  az  hitőtlent: 
jiMtificat  imiiiiim  (IV.139).  A  imblikánus  isaz  iieiiitontia  tartás 
által  niegigasa'ttatott  (Illy :  l'réd.  II.  Tart.  2).  2)  corrigo  Oim : 
Jan.  205.  (richten,  berichten].  Mfigigazittatott :  enieudatiis  C. 
Meg  igazítani  a  kobzot :  *tendore  barbitou  PPBl.  Ha  felebarátod 
vétkezett,  igazite  meg :  corrige  eum  (Oíqi  :  Jan.  205). 

megigazítás :  1 )  justiticiitio,  expeditio,  rectitiwitio  MA. 
reditfertiguiig  Vl'H.  Aiaiilyac  a  Cbristus  Jesusaac  meg  váltását, 
meg  igazitiisat  (1  lelt:  Bibi.  1%  Egyiiec  meg  igazitáxsa  által : 
per  uuius  jiLstitiain  (Helt:  UT.  3).  Az  istenuec  kiualtkeppeii 
való  czelekedeti  az  b&miek  boczanattia  es  az  meg  igazítás 
(Fél :  Tan.  37).  Az  meg  igazítás  annit  teszeii,  mint  nx  bfinnek 
ferhetfil  való  meg  mentes,  auagy  megszabadulás  (298).  El  hitet- 
ték, hogy  semmi  tekénteti  ninchen  i.steimek  a  meg  igazétásbaii 
a  mi  cbelekedetinkre  (Tel:Evang.  I1.7H).  2)  emendatio  C. 
Iherstellung,  verbe.s.serungj. 

ÖBZve-igazit :  [compono,  concilio ;  zusammeuricbten,  zu- 
sammenstimmeu]. 

[Szólások).  Teleki  urammal  is  úgy  látom  már  jobban  kezdjük 
az  húrt  ö.sszeigazítaui  iMonlrók.  XVIII.Ö-l) 

útba-igazit :  |viam  moustro,  in  viam  dirigo,  invio ;  den 
weg  weisen,  unterwoisenj.  A  jesuita  útban  igazít  (CzegI:  Japli. 
19).  Mely  útba-igazíttya  a  vittenbergi  academiának  Fridericus 
Balduimi.s-által  ki-bocsjltot  feleletit  (Pázm:  LutliV.  CímI). 

Igazítás  :  moderatio  C.  directio,  justilicatio,  rectiBcatio  MA. 
ricbtung,  rochtfertigung  PPB.  Fel  tamaztatot  az  my  igazuyta- 
sonkyrtli  (Komj :  SzPál.  60).  Igazítist  tettünk  egymás  között 
ö  kegyelmével  (ki  egyeiih'tettük  a  dolgot  egymás  között]  (Nyr. 
X120). 

határ-igazítás  :  metae  rectificandae  Ver:  Verb.  152.  [grenz- 
bericbtigungj. 

Igazitlan :  [non  rectificatus ;  nicht  gerichtet].  Te  igazítlan 
orgona  (XVm.  sz.  Nyr.  VI.364). 

Igazító :  emendator  C.   Igazitónk,  megváltónk,  idvözétűnk 

(Tel:  Eviuig.  n.277). 

Igazod-üc :  dirigor,  invior,  pervenio,  devenio  Kr.  (sieli  rich- 
ten, sich  ordnen,  sicli  orientirenj  De  melly  ország  magában 
igazodic,  vendég  orszjigoc  &szt  igen  rüttegic  (Tin :  Zsigm.  42). 
Gyakrmi  jút  volt  aszében  az  6  vitéz  generálissá  Piacidus.  Végre 
nem  állhattya ;  hanem  a  széles  világra  minden-felé  ki-köld 
korttstotni,  nag)'  jutalmat  Ígérvén  annak,  a  ki  generalissának 
i'itában  igazodik  (HalhHHist.  III.193).  Lás.sunk  most  hozzá  rö- 
videden, mint  igazodik  másod  része  bo-szédiinknek  (Fal :  NE. 
50). 

be-igazodik :  dovonio  in  rei  vorilatem  Kr.  [sich  darein- 
lindenj.  Néha  elménk  magától  mindenbe  bé  igazodik  (iW:  VE. 
n.87.  Kr.). 

egybe-igazodik :  [concilior ;  ziisammoastimmon,  liarmoni- 
rcu].  A  farkas  bélld'l  Lsinált  húrok  egybe  nom  igazodhatnak  a 
bárányW'l  liúroUk:d  (Pázm :  Préd.  851), 

el-igazodik :  ox|)edior,  dirigor,  progreilior  ^L\.  rectum  re- 
perio,  vorititem  invonio  Kr.  zugerichtot  werden,  ansgerüstet 
werden  PPB.  [sich  zurecht  linden,  sich  auskennen,  den  weg 
linden]  (Pázm:  Vréd  fi3S.  039.  Kr.)  A  liajó,  ha  az  éjszaki  tsil- 
lag  után  okos.s:m  pl  nem  igazodik,  úttyát  vaszti  (SzD:MVir- 
204). 

föl-igazodik :  I)  [erigo;  sicli  aufrichtonj.  lesus  le  hayta 
maga;itli  li.ithra,  wyawal  yrwala  a  toldőn ;  mykoron  feel  yga- 
zodeek. .  (WiuklC.  313),  Kezoet  nyoyttaa  livVneky  es  logottan 
fel  ygazüdeek  (JurdC.  575).  Le  liaiolvan,  vyaiial  az  iSIdőu  ir 
vala ;  anuakokairt   mikoron   meg  nem   sziluninek  kérdeni,  fel 


igazodek  (sose  surrigen.s)  es  monda  íSylv:  UT.  1.139).  A  tü 
nyakatoknac  igaiat  el  tSrttem,  hogy  fel  igazodm  iámátix- :  ut 
incederitis  erecti  (Helt:  Bibi.  I.LL14).  2)  [sursmn  vert'T,  mhmui] 
proticiscor;  sich  aufwiirts  wondeu).  Geycza  el  szal.-hliiui  i.-.l 
igazodec  a  Diuia  mellet  Ceb  ország  fele  (Szék:  Krón,  ir,si 

még-igazodik  :  I )  [rectiticor,  justilicor ;  gerechtfertigt  wir- 
den,  sich  rechtfertigenj.  Meg  ielent  my  iduezeytonknek  ember- 
sége, liog  meg  igazoduau  ev  maloztyauai,  legyevnk  evrevko,spk 
az  evrevk  életnek  remeasege  zerent  (CornC.  147.  148).  Meg 
igazodnanc  as  ki  tiztulnanc  az  bfinbSl  (Born:Pré4  259)  Az 
isteimek  ítéleti  igazak,  megigazodtak  ők  magokban  (Piizm: 
KT.  391).  Mind  ezen  jövendölések  ,szemlátom;ist  megigazodnak 
vala  a  Christaslian  (Illy:  Préd.  L54).  2)  [corrigor;  berichtigt 
werdenj.  Ez  ily  el  htUlas  meg  nem  igazodic  (^'alk:  Gea  13), 

neki-igazodik  :  [se  applicare ;  sich  an  etwas  machen,  eifrig 
darangehen].  Az  erfls  bor  ivo,  ki  mikor  néki  igazodik,  aigy 
pohárokbul  issza  a  bort  (Szenczi :  KészP.  a2), 

réá-igazodik :  dirigor  MA,  daraufgerichtet  vferden  PPIV 
Zent  Mark  hayoya  choda  keppen  reea  ygazodeek  nagy  herlív 
len  az  mas  hayora  es  ottan  el  t5reo  az  oldalaat  (ÉrdyC  :;7 1 1 
Ne  talántán  reád  igazodgyék  a  faluba,  hogy  a  Itiknek  tn 
életet,  azok  néked  halált  adtjuiak  legyen  (Fal:  NE,  11  • 
Fülhegygyei  vegyétek  minden  igécskéjét,  mert  épen  r<-..i  1. 
igazodik  (Fal:  NA,  138).  Reá  igazoihiak  magok,  csak  .szím-.^-h 
barátkozzanak  meg  a  többször  említett  szép  tisztességgel  (18^). 

Igazol :  approbo,  justum  censeo  MA.  PP.  etnas  billigeu, 
fúr  recht  haltén  PPB.  Ezt  az  teonvent  nom  igazlottak  (RMNy. 
n.ltí2).  Tlieodoric  vi.szontác  ira  a  rómaiaknac,  és  igazlá  az  6 
tanáczokat  (Helt:  Krón,  15).  Igazlom  tanachiodat  (Pont  72), 
Vallásodat  soha  nem  igazlottam  (Tel :  Fel.  5),  A  mi  tanotasim- 
kat  nem  igazlod  (189).  En  pedig  nem  igazlom,  tisztes.segas 
dologhnac  sem  tartom,  liogy  azokat  csolekoded  (Prág :  Serk. 
863).  Az  melyik  fél  nem  igazolja  dolgát,  vigye  az  vármegyébe 
(TörtT.  XIX,38),  Igazlom,  hogy  tekéletassé  tegyed,  lia  mi  jó 
vagyon  benned,  de  nem  javallom,  hogy  mind  egyre  fitogassad 
(Fal  .-UK  409.  Fal :  Jegyz.  936). 

Igazlás :  approbatio,  legitimatio  MA,  PP,  gutheissimg  PPE 
A  legitimationak  es  igazhisnak  nem  lenne  helye  (Ver:  Verb, 
177), 

Igazság :  1 )  veritas,  verimonia  C,  wahrlieit  PPB.  Harag 
meg  b:mt  elmet,  hogy  ne  valasthasson  ygassagot  (ElurC.  16), 
Zabád  akarattya  zerent  zylth  mynket  hw  ygassaganak  ygbeye- 
bon  (JordC.  833),  Manicheusoc  as  marcionist.-ic.  kic  tagadgiac 
vala  a  Qiristus  testenec  igazságát  (Mon:  Kép,  27 1.  Kétségnélkül 
igaz.ságnak  kell  lemii  az  istennek  gond\-isolé.«érUl  való  tudo- 
mánynak (P;izm :  Kai.  36).  Kétség-kii-ftl  vettetett  bizonyos  igazság 
az  (Pázm:  Préd,  4),  Ezeket  pedig  nem  hazugi'il  és  képmutatásból, 
hanem  értelmek  és  ilíletek  igaz-siigával  mondották  {iX>).  Az 
igazság-szájó  Krlsztius  urimk  azt  mondja  (Bethl:Elet  178), 
Nem  egés-séges  minden  igaiwágot  kimondani  (Fal :  UE,  458), 
2)  jastitia,  aoquitas  C,  gerechtigkeit,  biliigkeit  PPR  Egyenes 
igazság:  ae<iuitas  Com:  Jan.  134.  Fiéelmezietec,  ho^  tfi  igas- 
.sagtocat  no  té^tec  omberec  el5t  (MüncliC,  23).  Y^  yllyk  my- 
nekmik  mynden  yga<isagot  bel  telljeseytenwnk :  sic  deoet  nos 
im|)lere  omuem  justitiam  (JordC,  362),  Bódogok  kyk  habonv- 
sagot  zenvednek  ygassaghert  (365,  369,  366),  Tellyyes  malaztiial 
as  yglia-ssagghal  (ÉrsC,  2),  Istennek  igasaga  ez  ilien  aslort 
boczat  emberekre  (VirgC.  56.  133,  13>,  Kmcz  iob  az  igazságniil : 
ju-stitia  in  sese  omnes  continet  veritates  (Decá:  Adag,  105), 
Isten  az  embert  igyenes  igazsá^tban  teremtette  (Pázm:  Pré<l 
161),  3)  [jiis ;  rechtj.  Az  ilrdegiiec  semmi  iga,ss;iga  siiitsen  lunmid 
(Helt:  VigK,  66),  De  hanmiar  meg  békélléi-  a  németeckel,  hogy 
meg  crté,  hogy  igaj»aga  nem  volna  a  Botsonaághoz  (Helt: 
Krón,  26b),  Igazsága  vag)'on  az  oztendei  birodalomhox  (KBártf 


53 


10  AZsAGOS— MEO-IOAZl  JL 


megioazulAs-ige 


1554 


83.  Co3).  Add  énnekem  elsSszületösednec  igazságát :  vendo 
ihi  primogenitn  tua  iMA :  Bibi.  I."2).  Házasságban  vnlü  igassá- 
í  aláb  ne  .'«állitsa :  proridebit  piiellae  niiptias  (fi7).  Wad- 
k  »)k  wrak,  iipnie.ssek  ees  ez  orzíigh  bely  falws  embo- 
k  kewxzewl,  kyk  az  kyraly  iiissatli  az  az  iga-ssasjat  gonozzwl 
ngukiuik  tliwlaydoneytuttak  (Ver:  Verb.'  107).  Tulaydon  igaz- 
g :  privilégium  (Ver:  Verb.  21).  Király  igazságánál  kér  meg 
ilami  jószágot :  jiiris  regii  titnlo  (Sfi).  O  nekie  vagyon  jo 
azsaga  hozzája :  effitari  jure  Viona  illa  ad  se  pertinuis.'ie  (2S6).  Az 
iya-szent-egy-h,'\z  p;isztüri  irá.«;Uioz  olly  ig.'izs;iggal  nyúlok,  mint 
kSzOnséges  kntak  tiszta  vizéhez  (P;izm ;  Préd.  aH),  Milient  az 
ten  valakit  H;'ivá  váljLszt,  annak  mindjárt  közi  s  igazsága  va- 
íou  mint  atyai  örökséghez,  a  bi)dügs;iglioz  (P;izm:  Kai.  775 1. 
a  igazságból  zálagot  vészz  (Uly:  Préd.  11.50). 

Igazságos :  jvistiis,  aequus  Sí.  (gereilit,  biliig),  ü  vralkodo 
r  ysteu,  kegyelmos  es  yga.ss.Hgo.s,  ky  úryz  yrgalma&sagot  ezer 
SzStb  (JordC.  73).  Mynden  embereknek  iga.ss;igos  biroya  nagi 
atalmasagal  le  zal  Josaphatnak  nigere  (VirgC.  120). 

Igaztalan :  injostus,  iniqniis  MA.  injustiis  KeszthC.  264. 
ngeieciit,  unbillig  PPB.  Nem  vetek  vala  een  zememnek  eleybe 
gaztalan  allatoth  ees  hamysaag  tovoketh  gywlelok  vala  (KeszthCJ. 
64). 

Igaztalanság :  injustítia  [nngerechtigkeit,  unrecht].  Mon- 
lotam,  en  meg  gyónom  en  ygaztalansagomath  vmak  (KulcsC. 
1.  KeszthC.  416). 

Igazvil :  1)  jnsti6cor,  expedior  MA.  gerechtfertigt  werden 
'PB.  Ky  artli,  arczon  meegen,  es  ky  ygaz,  ygazwllyon  meghen 
JordC.  929).  Ne  általy  mind  hóltodik  igazolni  (Tel:  Evang. 
L652b).  S)  omor  [bergerichtet,  gereinigt  werden].  Lely  hntet 
neg  tyztbwlwan,  es  ygazwlwan :  invenit  eam  scopis  mundatam 
it  omatim  (JordC.  392).  3)  erigor  [sieh  anfrichten].  Azok  meg 
eteleztetenek  ees  lee-senek,  my  kedyg  feelkelenk  ees  ygazu- 
ank  (KeszthC.  36). 

el-igazul :  expedior  Kr.  [die  richtung  íinden,  eine  richtung 
lehmenj.  Hogy  el-igazuUyon  a  további  beszéd:  tessék  most  jó 
liimák  leg-aláb  mi'ilófélben  számat  vetni  té-tova  röpített  gon- 
lolatokkal,  héti  s  hónapi  tselekedetekkel  (Fal:  NA.  134).  Nagy 
nohón  arra  bámulván  irigyi,  eó  bátorságossan  más-felé  el-iga- 
:ul  dolgában  (Fal:  UE.  370). 

föl-igazul :  erigor  [sich  anfrichten].  Vete  fl  reia  kezet  (a 
neggOrbedett  asszonyra)  es  zorgalmazatost  fél  igazoltatec(Miinch.- 
^.  143).  Ok  meg  k5teleztettenec  es  esenec,  mi  kedeg  fel  ke- 
enk  es  fel  igaznlank  (DöbrC.  41).  Mynt  egy  gtirbe  ember,  soha 
éel  nem  haj-thattya  vala  magaat,  hanem  kStelet  foghwan  yga- 
lolbatott  ffeel  ylú  helyeebSl  (ÉrdyC.  561).  Feel  kelenk  ees  feel 
^■gazulank :  surreximus  et  erecti  .sumus  (KulesC.  37).  A  sánta 
"el  nem  igazulhat  vala,  bog  fel  emeye  az  magas  fan  az  zep 
liniúlíöt  (BodC.  11). 

ki-igazul :  [expedior ;  die  richtimg  lindeu,  sich  auskeunen]. 
Kiigaznlnak  dolgokban  (Fal:  UE.'  129).  Némellyek  alig  fiita- 
mittyák-meg  elméjeket,  eszeket,  legottan  szépen  ki-igazúlnak, 
-verekednek  figyökböl,  el-igazodnak  dolgaikban  (SzD :  MVir.  18). 

még-igazul :  justiíicor  MA.  gerechtfertiget  werden,  gereeht- 
gesprochen  werden  PPB  Akoron  tennen  bezeedydbSl  ygazwlz 
meg  fJordC  391).  De  myndazon  atal  meg  ygazwltnak  sem 
yteelőm  magamat :  non  in  hoc  justiticatus  .snm  (ÉrdyC.  14).  Az  ew 
hj-tynek  myatta  ygaz\vltatnank  megh :  ex  fide  jastificemur  (59). 
Ábrahám,  nem  másnak  valakinek,  lianem  magának  hitt  az 
istennec,  mikor  megigazúla  (Pázm:  Kai.  451).  Az  istennek  irgal- 
masságából igazuhmk  meg  (Uzoni:  Dáv.  141).  A  gonosz  kíván- 
ság a  megigazi'ilt  emberekt)en  is  van  (Szob:  Dáv.  32).  í^n 
tudománnyal  ;nyilván  való  viszszaélés,  holott  a  bfinnek  szolgá- 
latában Chr.  érdeme  által  magokat  megigazúltaknak  állíttyák 
(Bél:  Comp.  71). 

M.    NVELVTÖKT.    SZÓTÁR. 


inégigazulás :  jnstilicatio  MA.  reclitfertignng  PPB.  Syeth- 
seeghel  yarwllyatok  megh  yghiuwlasra  (ÉrsC.  191). 

Igazulás :  jiLstiücatio  MA.  rochtfertigung  PPB.  Igazoltas- 
sanak en  vtaim  te  igazvlasidnak  űrizotire :  ad  custodiendas 
justilicationes  tn.is  (DöbrC.  54).  Tnlaydonitatéc  ű  néki  igazulá- 
sjira:  ropiitatum  ont  illi  ad  justitiam  (MA:  Bibi.  L12i. 

Igazulat:  I)  iustificatio.  Nem  ahalottac,  kic  pokolban 
vadnac,  adnac  tiztésségét  es  igazolatot  vmac  (BétsiC.  100). 
Val.'mac  igazac  isten  élőt,  iarnan  vrnac  parancolatiban  es  iga- 
zcjlatiban  (MiinohC.  107).  Mennek  hirdettek  S  igazolaffat  fts  né- 
pek l.attak  ö  diczc.sseget  (AporC.  58i.  2)  veritas  [wahrheit,  wahr- 
haftigkeit].  Sem  iartimac  Lsten  paraiu'olatinak  vtain,  sem  S  iga- 
zolatinac  űsuonln  igassaggal  mentenec  bo  (BécsiC.  106).  Lézuee 
énnekem  néiiem  &s  en  lézec  onekie  vr  igazolatban  es  ig,^s.'^ag- 
ban :  in  veritito  et  in  jnstitia  (305). 

Igazulatlan :  [non  justificatus;  nicht  gerechtfertigt].  Iga- 
zulatlan  térő  h;iz;iliüz  (Matko:  BCsák.  293). 

Igazultat-ik :  jnstiticor  [gerechtfertjgt  werden].  Te  bezo- 
dedb&l  igazoltatol  es  te  bezededbíl  karhoztatol  (MiinchC.  36). 
A  tennen  mondásodból  igazwltatol,  ees  az  tennen  mondásodból 
karhoztatol  (Pesti:  NTest.  25).  Ygazvvltas,sal  the  bezedydbe  es 
dyadahnat  veeg  mykoron  j-teltetel  (KulcsC  123). 

még-igazultatik :  cw  Az  bynesek  megh  ygazwitathnak 
(ÉrdyC.  133 1.  A  türnennec  czelekfidoi  igaziütatnac  meg  :  factoras 
legis  justiticabimtiu-  (Helt:  UT.  p.  5).  Megigaznltatván  a  hitbSl 
békeségfmk  vagyon  az  Lstennél  (Tel:  Evang.  11.74).  Meg  szen- 
telve vattoc,  met  igazultatvan  (Mon :  Ápol.  327).  Megigazulhatnak 
peuig  ingyen  az  5  kegyelméből  az  váltság  által  (Sz;ir:  Cat  G3). 

Igazvolt-a :  [realitás ;  wirklichkeit].  A  fiu  felvévén  a  testnek 
igazvoltát  (lUy:  Préd.  n.470). 

IQE  (yghee  JordC.  366.  ige,  igétske  PP.  igéz6:  fascinaas, 
ípízet :  fascinatio,  fascinum,  megigézem  :  fa.scino  PPl.  ige  BécsiC. 
12.  íjamét?  MiinchC.  26.  ;5tykben  CornC.  1.  igit  Helt:  Bibi. 
I.c3.  !>k  niy:Préd.  1.77.  411.  Matkó:  BCsíik.  306.  yevglie' 
DebrC.  526):  verbum,  dictio  MA.  logos,  lexis  C.  wort,  rede, 
spruch  PPB.  Ige,  szó,  beszéd :  verbum  ;  das  wort  Com :  Vest. 
150.  Lön  ige  Nabuhodonozor  assiriosoc  kiralanac  hazában : 
factum  est  verbum  (BécsiC.  12).  Nem  me^en  ki  hamis  ige  en 
zambol :  verbum  falsum  (17).  Czak  mongyad  ygheeddel  (tautmn 
die  verbo)  es  meg  vygazyk  az  en  gyermekem  (JordC.  375). 
Hallya  az  meney  ygheet:  audit  verbum  regni  (394).  Ezen 
ygheeknek  wtanna  köwetközyk  ez  may  zent  innepnek  epistolaya 
(ÉrdyC.  341).  Az  időkben  szollá  wniak  ygheye  en  hozyam 
(341).  Yme  attam  az  en  ygheymet  a  te  zadban  (342).  Az  hö 
leányt  igeyeuel  tanitta  (TelC.  53).  Zent  Ferencz  ima  neki 
eimehany  igéket  (\'irgC'.  18).  Isten  vagj'on  veled,  es  az  w  igeye 
byzoni  atte  zadban  (39).  Paranczola,  hogi  isteimek  igeiét  vez- 
tegsegel  halgatnak  (51).  A  ki  az  ö  igeith  megh  tartia  (TihC. 
14).  Aldoth  Cristus  kerestfan  bet  igét  meg  monda  (PeerC.  194). 
Nap  napnak  yeleuth  ygeeth  :  dies  diei  emctat  verbum  (KiUcsC. 
34).  Keze  álla  ada  5  fiát,  hogy  ászt  fel  neuelnéc  az  istennec 
igeiében  ("Helt:  Króa  27b).  Minden  igeuel  él  az  ember:  in 
omni  verbo  vivit  homo  (Fél :  Bibi.  4).  Az  fiiesnek  igeié  nem 
hiualkodast  jelent,  hanem  niugodahnat  (Fél :  Tan.  280).  Az 
vyounan  való  szfiletes  az  feltámadáskor  leszen ;  neuezi  az  iras 
oszt  mas  igeuel  meg  szentelesnek  (315).  Catilinanakis  leuelet 
kfilde  illyen  igekcel  (Decsi :  SallC.  31).  Az  az  ige  is,  bolond, 
befoglal  szitkokat  (Zvon:Préd.  11.151).  Az  megborosodásnak 
igéje  néha  czac  annyit  teszen,  mint  jo  kedvet  venni  (MA :  Scult. 
171).  Amaz  tiz  ige  [tiz  parancs]  (MA;  Bibi.  1.160).  Christus 
igeié  (Pázm :  KT.  2).  Amaz  mntató  ige,  ez,  a  kenyérre  6.sett 
volna  (Sám :  3Kérd.  91).  Meg  parancsolván,  hogj'  egy  igét 
se  szóllanának  ö  érette  (Illy :  Préd.  1.33).  Az  homályos   igéket 


1555 


F0GLAL6-IGE— IGÉZŐ 


IGEN— IGENSÉGGEL 


155    i 


meg-fejti  (Com:  Jau.  160).  Az  ige  aszszonyi,  a  tétemény  férfiú 
uemre  iitt  (FahUE.  409).  Szólj  hozzám  oly  igékkel,  s  tégy 
boldognak  ezekkel  (Amadé:  Vers.  1G9). 

[Szólások].  Meghalgatak  ygerewl  ygero:  exaudienmt 
de  puncto  ad  piuictiun  (EhrC.  106).  Regulát  ygerewl  ygere 
tartanak:  regulám  ad  literam  servaiit  (124).  Sok  vuliia  eet 
mostan  ky  yelenteny  ygherfil  ygheere  (ÉrdyC.  9.í).  YgheerflI 
ygheere  .sok  volna  meg  ymya  (.566).  Ezigikre  fakadott 
(Illy:  Préd.  11.18).  Ide  csigázván  amaz  igéket  (Siímb: 
3Kérd.  71). 

foglaló-ige:  (coiyímctio;  bindewort)  (Bas:  Credo.  156). 

Igécske :  verbulum,  vociila  MA.  wörtleiu  PPB.  (wörtchen]. 
Ez  igéczkévol  mintha  mcjndaná  (MA :  Si-iilt.  9).  Az  igézet  még 
igétskével  is  (verbulo)  fizettetik  (Com:  Jan.  174).  Fülhegygyel 
vegyétek  minden  igéLskéjét  (a  bibUiinak),  mert  éppen  reátok 
igazodik  (Fal:  NA.  138). 

eaatló-igécske :  [conjvmctio ;  buidewort]  (GKat:  Válts.  1.55). 

foglaló-igócske  :  cv  (GK:it :  Válts.  1.55). 

Igéz :  fascino  NémGl.  282.  fascino,  fáscinor  MA.  verzaubem, 
behexen,  baschreieu  PPB.  Igéztt,  igézett:  fascinatns  PP. 

(SzóláKokl.  Igézőt  no  legyen,  igézt  ne  légyen :  praefiscine 
dixerim  MA.  PP. 

meg-igéz:  I)  fascino,  effascino  C.  fáscinor,  effa.scinor  MA 
(bezaubern,  behexen].  Hogy  meg  ne  igézzék  a  leányt :  ne  puella 
*fascinetnr  PPI.  Megigéztek  tégedet :  mantis  te  vidit  MA.  Meg 
ne  igfz :  ne  fascines  Decsi :  Adag.  287.  Meg  igízeni,  megkőtSni 
fascino  Major :  Szét.  Melly  az  embert  magálioz  ne  éde.sítené, 
meg-ne  igézné :  qu'oii  n'en  .sóit  cliarmé  KirBasz.  50.  \V  aya- 
kynak  akaratyaba  mog  nem  ygeezted  nteth :  voluntate  labiorum 
ejus  non  fraudasti  enm  (KulcsC.  37.  Ke.szthC.  .^61.  Kiczoda 
igézSt  meg  titeket?  quis  vas  fascinavit  ?  (Fél:  Bibi.  11.70) 
Megigéztek  téged  (KLsv:Adag.  29.5).  Nem  is  mertem  jól  rá 
nézni,  mert  féltem,  hogy  talán  meg  fognám  igézni  (Ovad:  RP. 
II).  S)  redargno  NémGl.  153.  (.schelten  Vö.  mégigézhetet- 
len]. 

megigózóa:  eft'a.scúiatio  C.  fa-sciruitio;  verzaiibening, hexerei, 
das  be.schreien  PPB. 

mégigézet :  fascinatio,  eiVascinatio  MA.  (l)ezaubernng) 

megigézhetetlen :  (irreprehensus;  nnbe.seholten,  nnanfecht- 
bar].  Az  (embernek)  ev  elete  istennek  kellemetes  legyen  e.s 
niegjgyzhetotlen,  megfegyethetetlen  eletet  vi.selyen  (CornC.  157). 
[VB.  még-igéz  2.]. 

Igézés :  fascinatio  C.  fascinum  MA.  hexerei,  zauljerei,  be- 
zauberuug  PPB.  Igézé.sképijen  dicsérni  (Kisv:  Adag.  108):  fa- 
scinantiiim  more  laudare  MA.  PP. 

Igézet:  fa.scinum,  fascinatio  MA.  bezauberung,  zauberei 
PPB.  Praeli.scine :  minden  tartjV/.kodás  nélkfil,  igézettAI-vali'i 
félelem  nélkfil ;  radix  *fascinis  utilLs :  igézet  ellen  való  gyíikér 
PPI.  *Igézetb6l  meggyógyítás :  fascinationis  sohitio  PP.  A  nyak- 
ban kStfit  babonás  orv(is.s.'igoikal  az  igézetet'  íizettettetnek : 
amuletis  fa.scina  |ielhmtur  (Com:.Ian.  174). 

[Szólások].  A  puskának  ollymi  dolga  vagyon,  hogy  czak  az 
igizettis  fog  raita,  jobban  mint  az  kicziny  gyermeken  (ürvK.  89). 

Igézeti.  Igézeti  forrrózAs  (PPiPax.  324). 

Igézetlen :  praefiscine  MAI.  [unbemfen,  unbeschríeen]. 

Igézö:  fascinans  C.  MA.  zauberer,  hexenmeister  PPB  A 
szeretettel  hozzá  édu.sgető,  igézS,  novetfi,  mosolygó,  vidám  áb- 
nizat:  eliarmant  souriro  KirBesz.  49.  Igézi  .szem  (Zrinyi 
11.121.  Ziinyi:  ASyr.  ,295).  Az  udvari  ember  se  nu  igen  közel, 
se  mellyen  botsássn  dolgaiba  az  igézA  szemeket  (Fal:  UE.  413). 


IGÉN  (igeen  DomC.  83.  213.  251.  256.  jgeen  ComC. 
ygmt'í  ElirC.  140.  yyón  ÉrdyC.  23.  yywii  LevT.  1.202.  ikm 
VitkC.  95):  valde,  multopere,  lümia,  summopere  C.  nimii 
uimie,  oppido  MA.  sehr  het^g,  sehr,  allzu  sehr,  gar  sehr  PPI 
Fölötte  igen :  admodum,  praemodum,  maximopere,  uimiopen 
multopere,  plurimum,  |iernimium  C.  Melly  igen:  quam  Com 
Vest  143.  a)  Igen  sietök:  depropero  C.  Igen  meg  haragwek 
iratus  est  valde  (JordC.  3b).  Igheu  zerecz  enghemet :  valdj 
amas  me  (702).  Zent  András  bozzaia  menuen,  igen  megfedi 
(DebrC.  5).  Mikoron  meg  lata  vona,  bog  el  igen  el  gotrfil 
volna  (308).  Felseeges  wr  isten,  mel  yghen  el  teewettewnk 
byzou  wttrol  (ÉrdyC  517).  Hasonlatos  nem  yghen  tamadut  e' 
Nvtauna  (545).  Meg  tizteluén  meg  tiztellec  téged  igen  (Kár| 
Bibi.  1.141).  Hlen  igen  a  pad  alá  esic  (Mel:SzJán.  411).  I 
igen  rSpfilnec  az  féimyes  Ixigáruo,  az  árpa  meg  ért  (tSs  G3)l 
Az  hazug  beszedet  igen  el  távoztasd  (Szár :  Cat  B2).  Mely  igen 
aggódtok!  (MA:SB.  15.5).  Igen  kívántatott  mind  a  két  fővétel 
nek  egybe-kapt.solása  (Pázm:Préd.  14).  Eimek -okáért  ditsíri 
igen  Sencca  a  Dométrius  mondását  (35).  Azért  kiváuom  igen, 
hogy  minuyájan  két  dolgot  tanúUyunk  (964).  S  miért  lóttoc 
mind  ezee,  ha  az  regi  fordittas  illyen  igen  minden  vetek  nelkAl 
vagyon?  (Zvon:  üsiand.  15).  Azért  szomorkodnak  ily  igen  ((.'zegl: 
Japh.  133).  Szántnak,  vetnek,  az  szegén  emberek  is  haza  taka- 
rodtanak  igen  (MonOkm.  XXIV.  36).  Az  igaz  atyaliak  igeu 
szoktanak  egy-más  felSl  szorgalmatoskodni  (DKal:  Ker.  456).  b) 
Igen  igaz :  peraoquiis ;  igen  jeles :  praelustris  ;  igen  s(irfl  :  prae- 
densus ;  igen  sok  :  plurimus,  [jerpliis ;  igen  igazán  :  peraeque  C. 
Mel  igen  ioros  a  kapu  es  keskén  az  vt,  mel  vüeu  az  életre 
(MihiehC.  25b).  Ez  féld  yghen  zeeles  (JordC.  315).  Yghen 
kasken  es  zoros  az  ut :  angiLsta  [wrta  et  arcta  via  est  (373). 
O  Zíjrnfi  heruadatos  zyneuel  tégedet  igftn  zeppe  tenne  (NagyszC. 
12).  írok  en  te  nekSd  igín  zeep  dolgokatb  (SándC.  1).  Zomzi- 
dymnac  igfln  nag  zydalma  15ttem  (TelC.  21).  Ezek  igen  nagy 
bwnwk  (VirgC.  12).  Igen  igazán  teszen  vala  tSruéut  (Helt: 
Krón.  47).  Igen  jó :  optimus  (Helt:  Bibi.  I.  A4),  Meg  igen  ifüak : 
adliuc  imijerfectae  aetatis  sünt  (Ver:  Verb.  19S).  Minden  el- 
mécskéniet  arra  torditott'un  volt,  hogy  6  felségének  igeu  sin- 
eeri8.sime  szolgáljak  (MonOkm.  X1X.444).  Igeu  szegényen  élek 
(Lá-szló:  Petr.  119).  c)  Igen  tsoda:  permirus  C.  OUy  yghen  ke- 
meenseeggel  eel  vala  (ÉrdyC.  569).  Igen  veasegbeis  nem  azftuic 
mégis  izgatni  (Born:  Préd.  619).  Annac  igen  ki  teijedtségét 
akarván  diczérni  (Zvon:  Post  1.494).  Az  igazbijtvel  a  pápista  U'jt't 
őszvovetvén,  megitélhessék,  melly  igeu  nem  bojt  légjen  a  v«pistáké 
(GKat:  Válts.  1.1038).  Adja  eleiben  az  felóliink  költött  hírek- 
nek igeu  meghamiskodásokat  (MouTME  IV.S2)  d)  Egy  nemy 
napon  fel  kelé  ygen  reguel  (EhrC.  92).  Az  dastromnak  feye- 
delme  hozyayok  juue  es  be  fogada  evket  jgen  e\Ttívmest  (PéldK. 
25).  Haynal  élőt  igen  reguel  (DebrC.  114).  Igen  reggel:  valde 
mane  (Pesti:  NTest.  109).  Igen  reggel:  diluculo  valde  (Illy: 
Préd.  346).  Igen  ideyen  (Le\'T.  1.170). 

Igen-igen :  vehementer  MA.  hefUglich,  sehr  heftig  PPB. 
Ezt  mondom,  es  igeu  igen  kérlec,  az  wruac  általa :  hoc-  dico  et 
testiücor  in  dominó  (Helt:  UT.  ee6).  Igen  igen  nagy  hazugság 
(Matkó;  BOsák.  9).  Igen  igen  nagy  roppant  táborokat  nerae 
(Liszny:  Krón.  150).  Sebosi  Miklóst  kellett  igeu  igen  postán 
küldenünk  az  cardinálhoz  (MonOkm.  XXIV.40). 

Igenis :  imo,  nuuüme  MA.  utiqne  Illy :  Préd.  U.187.  ja,  ja 
wol  PPB.  nem  ho^  nem  kellene  rettegetnőuk,  mert  igeuis  kel 
(Zvon:  Osiaiid.  38).  Ha  azért  igaz  az  urunk  mond;isa,  mintliogy 
igenis  az,  kSvetkőzik  .  .  (Pázm:  Kai.  710).  Vaj  igen  is  (Czegl: 
Japh.  28).  Igenis  .szükséges  a  szabad  akarat  ez  érdemre  iCzegl: 
MM.  287).  Igenis  reám  bizták  most  (Tlialy :  Adal.  1.80). 

Igenséggel :  iiimium,  valde  Kr.  [sehr].  Igenséggel  igen 
alatt  látyák  magokat  lenni  a  nyomuruságuak  mélységes  örvé- 
nyében (l'al :  NU.  284).  A  nyenaég  s  kárvallás  egyik  másik 
részrAI  igeiutéggel  nagy  (Fal :  NE.  35). 


57 


ir.ftR— VISSZA-IGÉR 


IGERÉS-IMÍGY 


1558 


lOÉR  ('?yra  TelC.  331.  iyhirt  Sylv:  UT.  6.  igín  Helt:  VigK.  ] 
.  iyirjen  Ver:  Verb.  332.  i^er  GuaryC.  30.  31.  yoyr  JordC. 
8.  75S.  S32.  ypjtfr  ÉrdyC.  IG.  108b.  133.  igi/er  RMMy.  III.86. 
/ír  Tin.  -127.  ly írni  KUebr.  1572.  ab.  i<;yirteHk  Illy:  Kriszt. 
6):  proniitt»i,  ixilüceor.  siwndeo  C.  MA,  verlieissen,  verspre- 
eii,  ziL-siRen  PPR  *Kérjlira  iséri  löáiiyát :  <ie.-ii>on(let,  dcstiiiat 
ellani  VV.  Czak  te  es  ynery  azogbaii  eiiKCiielmftssocett,  kyket 
jndandoc  (Elii€.  U).  Ess<x  le  5  ereiíc  te  liaragodban,  kie 
Sric  magokat  mégfórtoztetni  (BécsiC.  30).  Eu  bennem  6  zol- 
.lo  lanabau  betfiltiVt.'.  (1  irgalmasságát,  mellet  igert  (38).  Igyrt 
la  prediratorokat  Kiesatny  (DomC.  182).  Ez  madárkának 
,m  Ígérted  meiiiorzagot  (VirgC.  107).  Igert  nagi  felséges  iot 
5X  Nem  igertem  teneked  semmit ;  chak  pokoehaltam  besze- 
mmel  (Helt:  Mos.  4361  No  igéry  sokat  magad  feUM:  ne  magiia 
luaris  (Decsi:  Adag.  yi).  Tavud  lotebeii,  auagy  jelen  létében, 
idat  viselhetne,  auagy  bekeseget  iginieii  volna  veszedelmesb, 
nber  nem  tudhattya  vala :  ut  abseus  an  praesous  pacem  an 
illum  gerens  pemiciosior  esset  ia  incerto  haberetur  (Decsi: 
illJ.  40). 

lások].  Arany  hegyeket  Ígér  (TörtT.' 11117).  Ve- 
e  magát  nekik  igire  (VirgC.  50).  Igére  magát 
)ki  mint  attyafiánac  (Helt:Krón.  75b).  ígéri  azoknac  magát 
inden  jóval  (>U:Bibl.  L47).   Hozzám  Ígérte  magát  Bátori  úr 

(Fal:  TÉ.  631).  Isten  negied  nemzetsigbe  igirte  vala 
lagát,  hog  ki  hozna  6k6t  az  igiretnec  fSldere  (Szék:  Krón. 
7).  Igire  magát  az,  bog  esmet  székibe  filtetne  (164).  Igene 
lagát,  hogy  akkor  felel  meg,  míkoron  fel  n5  (Ei-asm:  Erk. 
5)  Valamiket  kévánáud  t51e,  nagy  bizonnyal  ígéri  magát  néki, 
ogy  meg-kiildí  (Mad:  Evang.  380).  Hogy  isten  magát  [néki 
legmutatná,  a  r  r  a  i  s  i  g  é  r  í  magát  (\U :  Bibi.  L79).  Lát- 
jn  biisulását,  arra  igére  magát,  hogy  megtéríti  pénzét  (Pázm: 
'réd.  451).  Tolmaczsaghra  ígherí  magliat  (BahEpiu.  7).  Arra 
;éré  magát,  hogy  a  sz.  írásból  bizonyít  (Matkó:  BCsák. 
12).  Az  oltalmazásra  reja  ígérte  magát  (Ver:  Verb.  137).  Rá 
réri  magát  (Hall:  HHist.  IL306).  Sokat  igér  szó val,  de 
eueset  all  meg  benne  (Decsi:  Adag.  265). 

[Közmondások].  ígérj  a  bolondnak,  hadd  örüljön  neki :  polli- 
itus dives  (Thaly:  Adal.  L84). 

föl-igér 

[Szólások].  Baj-vivásra  fél-igérte  magát  (Hall:  Paizs.  55). 

meg-igér :  despondeo  C.  [versprechen,  zusagen,  verheíssen]. 
^ynektek  vagyon  megh  ygerwen :  vobis  facta  est  promissio 
JordC.  713).  Ha  isten  zent  ffyaat  meg  nem  ygyeerte  volna 
ÉrdyC.  133).  Ez  vylagnak  reeghy  profetaak  atal  meg  ygyeer- 
etót,  pati-iarchaak  atal  meg  peldaztatot  (531).  Ember  es  el 
TOthat  az  nagy  meg  ygyeert  isteni  ayandekra  (619b).  Kit  meg 
gere  ur  isten  Ábrahám  iiatriarkanak  (VirgC.  15).  Isten  meg 
gerte  ev  neueben  evzuegyevlteknek  evnen  magát  jelen  lemiy 
DomC.  201).  Meg  volt  igiruen  a  prophetaknak  általa  (Helt: 
3íbL  L  dJ).  Meg-ígérte,  hogy  valahol  talál,  de  mindjárt  meg-61 
GKat:Titk.  1116). 

[Szólások].  Megigéréc  magokat,  hogy  a  romai  keresztyén 
aítet  fel  akamác  vinni  (Helt:  Krón.  10b).  Megigéréc  magokat, 
hogy  minnyájan  melete  akamánac  lónni  (13).  Kéneteket  boczátá 
AtUához  és  megigére  magát,  hogy  ó  neki  akarna  engedni  (16). 
Meg  igére  magát  neki,  hogy  be  akarna  8tet  hozni  országába 
(43.  60b). 

megigéret:  [promissum ;  das  versprechen,  verheissung]. 
Az  eghek  es  az  neegy  eeltetS  allatok  tyznek  myatta  meg  tyz- 
twlnak  es  vty  egheket  es  fSldet  varwnk  ew  meg  ygeerety 
zerent  (ÉrdyC.  15b). 

viBSza-igér :  [promissa  non  servo ;  das  versprochene  nicht 
haltén,  das  wort  brechenj.  Csudálom,  az  német  olyat  igér  vissza, 
melyet  megtai-tani  hiti  is  tartotta  (Tlialy:  Adal.  1.91). 


Igéréa :  promis-sio,  spunsio  C.  zusage,  vorheksiuig  PPB. 
LogotUm  bog  m(>gti/.toltatanac,  mend  áldozatokat  aianlanac  es 
5  igöréséket  (BécsiC.  46).  Te  igeresidet  mögakariac  változtatni 
es  te  clrSkiSdet  eltSrleni  (78.  KesztliC.  432). 

ígéret:  promissum,  poUicitum,  i>ollicitatio  C.  promissio  MA. 
idas  versprechen]  verhei.s.sung,  zusage  PPB.  Mert  io  te  Ígéreted, 
ha  te  istened  azt  tendi  énnekem   (BécsiC-   35).  Megh  varnaak 
atyának  ygyeretyt,  kyth  hallottatok  (JordC.    707).    Mykoron  el 
kílzelghetne  az  ygyerethnek   ydeye,  mogli  newekődven  az  nep 
Egiptombaii  (72s).  Ha  ew  volna  az  maisyas,  ky  jewendS  volna 
reeghy  veen  atyáknak  ygyeerettyek  zerent  (ÉrdyC.  70).   Hoza 
nekwnk  az  Iwdog    Ferencznek  bw.seges   ígeretit   (VirgC.  49). 
Hytnekh  ígeretyuel  felfogatak(124).  Prófétáknak  nemes  ygyerety 
(TlienTC.  91).  A  sido  népet  az  igirct  tóldero  beszalliti  (Helt:  Bibi. 
I.  d3).  Nem  hisznek  az  istemiek  igiretinek  (l'el:  Evang.  11.56).  Az 
istennek  feltoniolhatatlan  igiroíí   vagion  (Fél:  Tan.  285).  Igiret- 
nec fólde  (MA:  Bibi.  129).  Lsten  igéreti  az,  hogy  a  ki  felebarát- 
tyának  megmutjittya  az  igazság  nttyát,  örök  élete  lészen  (Pázm: 
Préd.  41).   Előre   ki-ne  hiresitsd  szándékodat,  hogy  utóbb  szé- 
gyent ne  valy,  ha  meg  nem  felelhetsz   Ígéretednek  (Fal:  UE. 
373). 
[Közmondások].  Igiret  adománt  választ  (Matkó:  BCsák.  113). 
ígérkezik:  se  promittere,  adventum  suum  promíttere   Kr. 
[sích  versprechen,  sich  engagíren].  Ew  aítatus.saga  zerent  ygeer- 
kfizzeek  ez  zent  kegyes  kyralnak  koporssoyahoz  (ÉrdyC.  403). 
Coporsoiokhoz  igergcznek  (Ozor:  Christ  317).  Seregével  utánnoc 
igérkezéc  (Helt:  Krón.  189).  Sok  reménykedésíre  hohap  ebédre 
ígérkezem  (Monlrók.   XVIII.  20).   Ha  tántzra  nem   ígérkezel, 
comoediára  mégyen  minden  bizonyosan  (Fal:  NA.  144). 

el-igérkézik :  --«  A  császár  fiai  akaratja  lén,  hogy  én  ko- 
médiában vélek  egyetemben  legyek,  mester  uram  akaratából 
eUgérkezém,  és  egy   islenasszonynyá  tevének  (Nád:  Lev.  205) 

IGUCE :  genista,  anonis  MA.  anonis  Beythe;  Nom.  1.  anonis ; 
hauheckel  Fuchs:  StirpH.  35.  hauhechel,  weiberkrieg  PPB.  A 
szára  fás  mint  egy  íglitzénec  (MehHerb.  87.  BeytheA:  FivK. 
65).  A  szóifit  kákával  vagy  íglitzével  is  meg  lehet  kötözni 
(ACsere:  Enc.  271.  Com:  Jan.  32). 

IGHJEC,  IGRIC :  1)  tibicen  MünchC.  30.  [musiker).  Az 
f dJben,  nielben  hallangatok  a  trombitanac,  sipnac  es  hege- 
dónec  es  bozfabau  alkotót  igreé  ke-ssegnee  es  a  soltamac  es 
dobnac  zozaffat  es  menden  igreC  ke.sseg  nemzeseiet :  universi 
i  generis  masicorum  sonitimi  (BécsiC.  125).  Veged  el  en  tőlem 
te  enekidnec  zaigasat  es  te  igrec  kessegídnec  ennekit :  cantica 
lyrae  tuae  (223).  Micor  iutotuolna  lesus  a  féiedélmiiec  hazába, 
es  lattauoka  ot  az  igrécekét  es  a  zaigo  népét  (MünchC.  30). 
3)  [nugax,  uugatorius;  minütz,  possen].  Az  úeluőknec  bynei: 
sok  bezed,  rut  bezed,  igrich  bezed  (NagyszC.  356). 

Igrecség:  [nugae;  possen].  Zolasnac  byne:  ruth  bezed, 
hyzelkfides,  ígrecseegh  (NádC.  691). 

ÍGY:  sic  MA.  alsó  PPB.  Igye?  siccíne?  isfs  alsó?  Így  s 
így :  sic  et  sic,  so  und  so  MA.  PP.  Es  ig  kíerede  5  zarandok- 
laffanac  helébfil:  egressa  est  itaque  (BécsiC.  1).  Mégkfitőzéc 
Achiomac  kezeit  es  lábait  a  fához  es  ig  megkótfizuén  akSte- 
leckel,  elhagac  (21).  Cristusnak  zfiletete  ig  vala  (MünchC.  15b. 
24).  Yg  yllyk  mynekwnk :  sic  decet  nos  (JordC.  362).  Yg  vagon 
meg  irwan:  sic  scriptum  est  (358),  Ky  yg  neveztetyk :  mona- 
sterium  trans  Tiberim  (DomC.  100),  Enok  így  kel  lenny  (VirgC. 
38).  Igiees  chak  alyg  ohatya  vala  magát,  hogi  meg  nem  marya 
vala  (53 1.  Ig  kfizfinenek  neki  (102).  Valamint  országa  nem  e 
világból-való ;  így  az  ö  mestersége  és  tudománya  a  lelkek  íd- 
vességére  czélozó  (Ács:  SzentÉI.  16). 

im-igy :  inc,  hoc  modo ;  alsó,  solchergestalt  MA.  (WeszprC. 
35).  Imígy  vagyon  immár  az  dolog  (MA:  Scult.  72), 

98* 


1559 


ÍGYEN— IHT. 


BE-IHI^UED 


ígyen  (igyentl  LevT.  11.196) :  faliter,  sic  MA.  alsó,  dergestalt, 
aiif  solche  wei-se  PPB.  Igen  lőterieztettec  lezuec  Israelnec 
mendeu  cllensegi  (BécsiC.  Ifi).  Igea  menden  io  fa  io  giniülcőt 
tézen  (Mi'mchC.  26).  Ygyen  yllyk  mjnekewnk  (ÉrdyC.  :i47), 
Ygen  leezen  dolgom  (515).  Ha  jgyen  vagyon  ett,  myt  gondol- 
tok leiiny  az  lialbatatlansagnak  eeleteeben  Í559b).  Kynvl  ígyen 
zol  :\z  zent  ints  (VirgC.  14).  Igen  ezőn  zerrel  vagon  (NagyszC.  9). 
Nem  tliewtli  ygyon  menden  nomzethnek :  non  fecit  taliter  (FestC. 
114).  Hagyad,  hog  en  jgen  tegyek  (MargL.  40).  Sámson  ígyen 
szólt  (Kák:  Sáms.  A3,    MA:  Scult.   82.   EsztT:  IgAny.  335). 

im-igyen:  cvi  ita  Pesti:  NTest.  2.  Imígyen  szol)  (Zvon:  Post 
1.4.  MA:. Scult.  9.  14). 

IGYÓI,  [IGYOL?]  IQYOLD,  ÉGYÜIíD  (egyld  Pesti: 
NTest  28.  ejóid  Zvon :  0.sian(l.  2U6.  eyyitii  GKat:Titk.  263. 
Gér:KárCs.  IV.47a  jgod  Monlrók.  111.214.  idgyo!,  igy  iol 
Hofgr.  163.  igjol  MA.'  igyjol  MA."  tjgy'd  RMK.  1.155).  Igyold : 
forsan,  fortassís,  ne  forte  MA.'  vielleicht,  dass  nicht  vielleíclit 
PPR  EgySId,  egyűld :  ne  forte,  forsan  MA.  dass  niclit  vielleíclit 
vielleíclit  PPR  JoI  vagyon,  iggyol :  euge  C.  Igjol :  sat  bene 
(igjo:  bonus  satis,  satls  bomis)  MA.'  Igyjol :  sic  .satis  bene  MA.> 
Yg)ol  tudom  ezt,  teneked  nem  akaram  mondanom :  bene  scio 
istud  (EhrC.  16)  Tennem  magad  igíol  tudod  ke^es  aúa,  bog 
miuemii  íokat  ídve.ssegömre  valókat  ennekőm  attal  (NagyszC. 
132).  Iin  engem  liyw  ygyol  hallom  (RMK.  1.155).  Es  ew  neky 
yly  zot  monda,  kyt  az  sok  noep  ygySl  hallá  (uo).  Az  igaz  tudo- 
mánt  forgas-síitok,  mert  egyiild  az  isten  megharagszik  (11.169). 
Egyld  az  konkollyal  az  bwzattys  ky  zaggatnatok  (Pesti:  NTest. 
28).  lm  igyol  latthia  the  kegyelmed  (LevT.  L220).  Mert  nam 
idgyol  latod  en  nyomorus.sagom  (HoUgr.  95).  Dauid  az  király- 
hoz mennie  nem  more,  alhatatlan  voltat  mert  igyol  tugya  vala 
(153).  Idgyol  tugya,  hogy  .  .  .  ;  igy  iol  tndgya  az  had  dolgát 
hogy  mely  forgandó  (163).  Ha  velem  közessfilni  akarsz,  egyfllt 
meg  terhe-ssullec  tíllled  (Holt:  Krón.  81).  Ne  bággy  tflnnen 
kéiuinságodból  a  felső  garaditsra :  egyúlt  alá  essél  onnég  (Uelt : 
tiles.  237).  Ha  had  támadna  ellenűnc,  egyűld  a  mi  ellensegiuk- 
hoz  achiaia  magát :  sí  iiigiueríf  contra  nos  belluni,  addatur 
inimicis  nostris  (Helt:  Bibi.  I.Bbl).  Egyűld  ninczen  érteked  hozá 
(370)  Ha  az  iston  az  termeszét  szerint  való  agaknac  nem  ked- 
uezet,  egyiild  valamiképpen  te  neked  sem  fog  keduezni  (Born : 
Pléd.  412).  O  benne  te  ne  bízzál,  egyűld  az  szerencze  tégedLs 
meg  czal  (FortSzer.  2).  Feleséges  gazdát  nem  kel  szolgálnod, 
telespge  egyűld  kőlczőn  ádd  néked,  és  ha  íó  keduel  raíta  el 
nem  í'ted,  bé-án'il  az  VTának,  és  el-vz  téged  (1.4).  Ne  hoz  még 
most  feleseget  magadnak,  egyűld  ninczen  kopotTilese  annak, 
nem  vgy  adliad  visz.sza  ha  egyszőr  el  vésze'd,  mmd  holtodig 
kel  eggyfit  véle  torökódnfid  (K2).  Mert  egyűld  meg  familo<l 
az  5  utat :  ne  forte  discas  somítas  ejus  (SalMark.  Fb.  Tess: 
SzMagell.  D7).  Ocze  ellen  sietne  országába,  egyűld  6cze  fer- 
keznéc  kü-ályságba  (OosArv:  MagyB.  D3).  Félti  az  szemét  ffistSs 
házában  eggyfllt  ki  apadna  (C'is.K).  Kérjük  kegyelmedet,  hogy 
ne  IxH'íássjr  ide  s  tova  rablóidat,  mert  az  uraink  is  igod  nem 
kezdik  azokat  szenvedni  (Monlrók  III.214).  Es  ha  kegyelmed 
mellette  tartja  és  fáveál  neki,  ígyold  kegyelmedre  is  nehézsége 
leszeu  <5  felségének  (ErdTörtAd.  IIIKíS),  Egyűld  eretnekségben 
e.snék  a  kSsség,  ha  ;iz  ii;ist  oIvíLsná  és  nem  értené  (Ker:  Préd. 
114).  Ha  kűlűmben  t.sciekedel,  egyűld  to-is  azt  fogod  hallani, 
a  mit  Ezechiel  hallá  istentől  (Tyúk :  .Józs.  337).  Ne  kevélked- 
gyél,  mert  egyűld  ezt  meg  kezded  hallani  (ExPrinc,  234).  Egywld 
ts;ik  látám,  hogy  kettő  azokUan  ele.sék  (Gér :  KárCs.  III.329. 
483).  Itt  talám  meg  nem  égetik,  de  viszik  egyfld  még  olly  helyre, 
a  hol  meg  fogja  tsapni  talán  a  láng  (GKat:TitK.  263.  370). 

IHL,  TTrftli  (éhlés  Helt:  UT.  y6.  Bogisich:  Cantionalo 
et  Passíonale  Ihmgaricum  17.  [kétszer].  íííés  Pó.s:  Igazs.  1.258. 
hillet  VitkC.  35.  hyle  PéldK.  81):  inspiro,  iiftio  MA.  anblasen, 
anhauchen  PPB.  [einüUsseu,  eiiiliiisternj.  Istentói  ihletett :    tájia- 


..'>6jl 
22)1 


ticas  C.  Ezeket  yhlette  neked  vr  Jesns:   inspiravit  (EhrC.  22) 
l'redicalna  uep|Xíkenek,  valamyt  felséges  ysten  yhlene  :  quicqni 
altissiinus  iaspiraret  (56).  Tehát  vt  ysten  nekyk  yhel :  inspirál 
(106).  Istentől  hillet  [igy]  gondolatok   (VitkC.  35).  Ewrdeg  hyli 
nemeli  forfywnak,  bogi  ez  zyzuek  cellayahoz  ky  menne  (Pél 
81).  Ihelueeii  énnekem  (az  ördögök),  hog  en  ne  remeukedueei 
istennek  irgalmasságáról  (HorvC.  127).  Zellet  hol  akar  ot  ylili 
.spirítus   ubi    vult,   spirat   (DöbrC.    395)    Taliat  satlianas  az  ai 
pocolbeli   ördög    hyzelkődeek  iudasnac  anag  yhle  (NádC.  11'.)). 
Ez  veemiek   vr  ysten  yhle  az  eo  zyvebe  (DebrC.  510).  Es  az 
S  ziuebe  ezt  ibie,  monduan  (NagyszC.  164).  Földból  teste  széiioa  \ 
alkottaték,  inemiybSl  lelke  az  testbe  ihletek   (RMK.   U.62).   A, 
ki  ihli,  avagy  .siigaroUya  az   igéket   (Otr :  Tökéli.   36).  •Spiratiaj 
activa  azaz  tselekedeti  ihlés  avagy  származtatás,  a  melly  által 
a  szent  lélek  spíraltatik,  ihletik  és  származik,  melly  az  atyávafl 
és  a  fiúval    egyenlő   képpen    kőz   belső  mmika;  mert  a  szent 
lelket  az  őimőu  kőz  állatjoklol  mindenik  egy  ir;mt  ihli  és  szár-j 
maztatja(GKat:  Titk.  529).  Ö  ihel  minden  igaz  tudoniíinyt  (MegyJ 
6Jaj.  18).  I 

be-üü :  cv  Az  haló  félben  valókis  elburulhatuáuac^  ha  az  szent 
lelec  egy  euaiigoUomi  vigaztalás  után  mást  nem  indítana,  raer- 
zene,  és  bé  nem  ihlene  (MA:  Scult  641).  Az  isten  az  u  erejét 
minden  dolgokra  kiterjeszti  és  az  6  állattyát  beihli  (MA:  Tan. 
116). 

még-ihl :  cvo  Az  vygaztalo  zent  lelek,  kywel  tellyos  %:i]n, 
ottan  meg  yhlee  e\™eky  (ÉrdyC.  348b).  Az  vygaztalo  zent  lelek 
myndeneket  megli  yhly  tyuektek :  suggeret  vobis  omnia  (JordC. 

679). 

[Düel] 

Hüelés:  caelestis  afflatus  Kr.  [einflilsterung].  Egy  titkos 
ihlelés  mindig  noszogatott  (Gvad:  RP.  (115). 

Ihlés  :  ínspíratio,  afflatus  C.  MA.  einhauchung,  aublasiuig 
PPB.  [eínflössung,  einfliisterung].  Isteui  ihlés :  enthusiasmus  C. 
Ysteiitewl  yhlasmyatt  (inspú-atus  a  deo)  vendege  hyva  zent  Fe- 
rencet (EhrC.  3).  Zent  leieknek  yhlesseből  zoltanak  mynd  az 
ysten  embery  (JordC.  857)  Ok  zent  lelök  istennek  ihlesebid 
zoltanak  ^TihC.  41}.  Ue  maga  istennek  yhleseböl  nem  gondola 
ewei  (WeszprC.  44).  Az  edős  Jézusnak  belső  ilileseből  gondol- 
tatuan  az  ö  lőlkeuel,  bogi  embőri  közzel  cenalt  állat  nem  lehet 
isten  (DebrC.  10).  Engeduen  íhlesenek  es  intésének  (131).  Isteni 
hybles  [így]  (NádC.  692).  Kywe  yelenty  a  bőlch  zent  leieknek 
yhleseeböl  (ÉrdyC.  355 1.  Istouy  lolky  yhlees  (540.  577.  593). 
Yo  yhle-sőket  aad  my  zywukben  (ÉrsC .  272.  549.  GOmC.  79). 
Ha  valakybe  istennek  ihlysse  nynchen  (Komj :  SzPál.  71).  Aa 
istennec  íhlése  teszi  az  bőiczeséget :  insiiiratio  omnípotentis  dat 
íntellígeutiam  iKái-:  Bibi.  1.531).  Minden  irás,  mely  :iz  síent 
leleknec  ihleseből  vagyon  (Mon :  KépT.  1).  Ihon  az  mennyei 
titkos  beléd  ihlése,  beszéllé.se  a  szent  leleknec  (MA:  Scult.  639)t 
Istemiek  indításából  es  Uileseböl  irtanak  az  apostolok  (MNyil: 
Irt.  90).  Istennek  ihlése  té.szi  a  Mlcsességet  (Nógr:  Idv.  135.1X. 
Jöveudőluec  vala  nem  isteni  ihlésből :  non  nmninls  afllatu  (Com : 
Jan.  130)  Az  isten  ihléséböl  adatott  irás :  scriptura  diviuitus 
iiis|)irata  (lHy:  Préd.  1.137). 

1 .  Ihlet :  spirítus.  Aldyatliok  ygazakuak  yhlothy  ee  lelkey 
wrath:  benedicite  spiritus  et  auimae  justonuu  dominó  (FestC. 
35). 

|2.  Ihlet] 

be-ihlet :  [inspiro ;  einflösseu.  einfli'istem]  Az  kfilsö  igét 
beihleti  és  ere.szti  az  fülek  által  az  lelkekbe  (MA:  Tan.  1310). 

UEID  (ycdee  JordC.  400.  yh'edeeaek  513.  el  eijede  t  Pethí : 
Krón.  105.  meg-^rfet  6):  [terreor;  erschrei-ken).  Az  czudatol 
yedett:  attonitus  (EhrC.  94).  Las  mel  chnda  keppeu  latruk 
ijetluek  UiMNy.  11.25). 


jlíl 


ELrUED— IJEDTE 


IJEGET— MEOIJESiírÉS 


1562 


el-ijed :  ixTtimosco,  pavasco  C.  [zuriickschrocken,  abge-  | 
±reckt  werden).  Mikoron  ezt  láttak  uoiia,  el  iedenek  (TihC.  , 
2.  Káldi:  Bibi.  234). 

meg-ijed :  pavesco  C.  [ersclirecken].  Az  fráter  meg  yeduen, 
j  esek  (HirC.  68).  Ó  felemetíl  megyettec  az  firizíV  es  15tte- 
ee  miként  lioltac  (MüiichC.  70).  Megh  yodwen  azim  moy.<!e8: 
pemefactiis  Mose-s  (.lord.  C  729).  Moysos  es  vpy  monda:  Na- 
yon  megh  .vyettem  en  es  megh  reettenttem  (82fi).  Meg  yede 
mez  n&teen  /Jirivíi.'!  ees  tewlők  el  fwtameek  (ÉrdyC.  544).  Az 
lennyorszag  az  fvvldel  egyembe  meg  ied  (VirgC.  148).  Hog 
ijittak  volna,  meg  yiedenek  (SáiidC.  26).  Ezen  Atila  igen  meg- 
t^ede  (Helt:  Krón.  17).  Mert  valanak  meg  lettek:  timoro  ex- 
erriti  (Fél:  Bibi.  67).  Édos  mam,  kd  engem  no  fenyegessen, 
nert  én  bizony  olyan  emhertiM  mint  maga  meg  nem  ijedek 
LevT.  11.321.).  Oly  sok  menykövet  boc.s;ita,  hogy  meg  iedvén, 
il  fiitn-ának  (Pázm:  Kai.  61). 

teólások].  Magam  szelétfli  nem  ijednék  meg 
nőst  is  (Hsa.  L217). 

megijedés :  constematio,  terror  MA.  schrecken,  be.stürzung 
|?PB. 

Ijedelem :  terror,  metus,  pavor  Kr.  [schreck]. 

Ijedelmes :  timidns,  lavidns  Kr.  [furchtsam].  Nyilván  nem 
mert  a  titokkal  sietiii,  tudván  ijedelmes  gyengeségedet  (Fal 
Const  826). 

Jjedelmesked-ik :  pavesco  Kr.  [sicb  fiirditsam  benehmen, 
fiircht  habén).  A  mint  a  maga  elbizása  a  hadi  tisztnek  tábori 
nagy  vétek,  úgy  ellenében  eldobbani  szivében,  meglankadni  s 
ijedelmeskedni,  fertelmes   kártékony  alávalókig  (Fal :  NA.  225). 

Ijedés :  terror,  metiis,  pavor  Kr.  [das  er.scbrecken,  schreck]. 
ledes  (furor)  f  nekik  kigonak  kepezeseint,  miként  siket  parlag 
kigoe  (DöbrC.  116).  De  vég  várakban  is  olly  ijedést  vete  (Zrinyi. 
1.72.  121). 

[Ijedet] 

Ijedetés :  terribilis  [."chrecklich).  Felséges  wr  yiedetes  nag 
kiral  minden  fúldón  (DöbrC.  102). 

Ijedez :  saepius  terreor  Kr.  (wiederholt  erschrecken].   (Tof: 
Zsolt  234). 
Ijedkéz-ik:  terroré  corripior  SL  [erschrecken]. 

meg-ijedkezik :  cw  Az  nagj'  mélseg  miat  megijetkeznek 
(SzBodó:  Í5ÓDÍCS.  B).  Meg-sajditvaií  Plebejus,  hogy  a  szarándok 
még  élne,  igen  meg-ijetkezik,  és  frigyet  kezd  kivánni ;  de  egy 
óráig  való  frigyet  sem  enged  a  király  (Hall :  HHist.  11.325). 
KitSl  iszonyán  meg-ijetkezvén  a  gőrSgok,  olly  tagos  utat  adnak 
néki  mindnyájan,  hogy  alig  talál  utollyára  bajnokot,  a  ki  ellen 
vitézi  erejét^  megmutassa  (111121).  Ó"meg-ijetkezett  szegény 
tSredelmes  lélek  (Megy:  6Jaj.  II.43i.  Mellyet  a  bennvalók  látván 
annál  inkább  megijetkezének  (Szál:  Krón.  173.  114).  Megijedt- 
keztek  volt  elsőben  és^sokat  is  vágtak  le  a  törökben  (Monlrók. 
\Tn.325). 

Ijedős:  meticulosus,', qui  tacile  terretur  SL  (schreckhaft, 
scheuj.  Nem  oly  ijedősök  tüle  (RákF:  Lev.  L316). 

Ijedség :  terror,  pavor  Kr.  [der  schrecken].  Fel-«szmélkedni 
valami  ijetségböl:  attollere  oculos  PPBl.  Reszketés  avagy  ijet- 
ség  nélkül  (Com:  Jan.  195.  Mik:TörL.  15). 

Ijedt:  [atterritus;  ersehrockenj. 

(Szólások).  A  remegéstól  vér  sem  volt  benne,  mint  az  ijett 
tikban  (Kónyi:  HEom.  13). 

I^Ijedt-e  :  [terror,  pavor ;  schreck).  Ez  az  hires  nemzet,  melly 
a  tőrőkSknek  és  muszkáknak  sokszor  dolgot  adott,  megvetette 
ijjettyét]:  dies  rummirdige  nation,  welche  den  türkén  nnd 
moskowitem  so  ofí  trotz  geboten  (.KirBesz.  75). 


(Szólások]  Ijedt  ében;  prae  timore  f.inoi  MA.  vor  fsoiner) 
ftu-cht  und  schrecken  PPB.  Nagy  ordoytassal  eremeebon  roea- 
yok  fwtameek  es  yettekbcn  az  neepeU  niynd  el  fwtanak  (ÉrdyC. 
562).  Ew  wele  nag  megy  (igy)  yettődben  Egjptomban  fwtal 
(ThewrC.  140).  De  hogy  en  kialtoc,  el  futa  yeffebe  (Born:  Ének. 
563).  El  vésze  esze  iettében  (Decsi:  Adag.  146).  lettekben 
(Sam;  Cer.  207). 

UÉGET:  territo  MA.  [wiederholt  schrecken).  Az  ifjakat 
Ígyen  iegeti  vala,  .azzal  rettenti  vala  (RMK.  11.323).  Az  aszón 
nepec  az  apró  giermekeket  ijegetic  (Szék:  Krón.  23).  Mindent 
ieget:  et  caelum  territat  armis  (Decsi:  Adag.  108).  Egyebeket 
tSnienyekcel  ijogetnec  val.i,  hogy  az  kSsseget  az  tiszt  viselSk 
sziligyebbon  birnac :  cetero.s,  qni  plebom  in  magistratu  placidius 
tractarent,  judiciis  torrere  (I.)ocsi :  SallC.  28).  Azért  ijegető  vá.sz- 
nak  tartották,  és  tréfákk.al  tsufolták,  valamint  az  istenrfil  hirdetni 
hallottak  (Pázm:Préd.  24). 

(Szólások).  Árnyékok  ijegetnek;elne  hagyd  maga- 
dat, előtted  légyen  a  reménység  (Fal:  Const.  831).  Orozlánt 
iegetz  árnyékual:  leonem  lárva  territas  (Decsi :  Adag. 
41).  Amyékual  iegetni :  oUam  .alere  (218). 

Ijegetés :  terroi-is  incussio,  territatio  Kr.  (wiederholtes  schre- 
cken). Czak  gyermeki  iegetés :  fidgur  ex  pelvi  (Decsi :  Adag. 
145.  Megj-:  6Jaj.  in.20). 

álom-ijegetés  :  [vana  territatio ;  schreckschuss).  Hogy 
[ledig  a  reád  támadást,  fogságot  emlegeted,  ez  is  csak  álom- 
ijegetés  (Fal:  NU.  288). 

[UEN] 

lenetest:  terribiliter.  Yenefesth  fel  magaztaltaal  tlie  cho- 
dalatvvs  myivelkedetj'dbe  (KuIcsC.  348.  KeszthC.  383). 

Ijenö,  ienö  :  terribilis  fschrecklich,  furchtbar).  Ah  nag  yeue 
[olv.  yené)  zoth :  verbum  terribilissimum  NémGl.  156.  Oly  yené  ; 
stupidum  293.  Yenew  mjuden  isteneknek  felette ;  teiTibllis  est 
super  omnes  deos  (KulcsC.  131).  Vvallyatok  w  nagy  neweth, 
merül  yenew  ees  zenth :  quoniam  terribile  et  sanctum  est  (240). 
Wr  felséges  ees  yenvv :  domiuus  excelsus  terribilis  (Ke.szthC. 
117.  160).  Ky  teen  yeneketh :  qui  fecit  terribilia  (290). 

Ijenőseg :  Yreneseg  (olv.  yieneseg] :  formido  NémGl.  292. 
Yenesege :  horror  355. 

j  IJESZT  ijesztem:  deterrere Forró :  Curt  412) :  f erreo, terre- 
facio,  terrifico  MA  erschrecken,  einen  schrecken  einjagen  PPB. 

I  (Valk:Gen.  34.  Fél:  Tan.  499.  Mel:Sz.Ián.  71).  Zrinit  nem 
ijesztheti  gond  s  rettentés,   ha  Atlás  le  romlik,  ha  az  nagy  ég 

j   le  és;  mert  álhatatosra  az  félelem  nem  és  (Zrinyi.  1.80). 

el-ijeszt :  absterreo,  exterreo,  conteireo,  deterreo  MA.  al)- 
schrecken,  erschrecken  PPB.  Ottan  zent  ragadaa  az  kwlchot 
&s  az  erdeghőket  mynd  el  yezttee  vele  (ÉrdyC.  446).  Vadat 
el  ijesztek  (OomaC.  72).  A  keresztliányás  elijjeszti  az  ördögöket 
(CzeghMM.  258). 

elijesztés :  exanimatio  C. 

föl-ijeszt:  exterreo,  perterrefacio  MA.  (aufschrecken). 

ki-ijeszt :  [exterreo  ;  herausschrecken,  herausscheuchen]. 
Eeggyk  az  \'yteez  legyéének  kSzzől  egy  nylat  be  lewe,  hogy 
ky  yeztenee  az  vadat  az  barlangbwl  (ÉrdyC.  527b). 

meg-ijeszt :  expavefacio  C.  perterrefacio,  perterreo  MA. 
conterreo ;  erschrecken,  in  furcht  mid  augst  setzen  PPB.  Latec 
almát,  mel  megyezte  (BécsiC.  135).  Harmad  zozat  lelettetyk 
megh  yyeztew  zozath  (ÉrdyC.  110b).  Az  latasa  az  ty  latastokat 
meg  yyeze  [ijessze],  mykepen  az  retenetes  tengeri  czoda 
(VirgC.  137.  Megy:  3Jaj.  IL151). 

megijesztés :  perterrefactio  MA.  erschreckung  PPB. 


1563 


UESZGEn"— IKTAT 


ALTAUIKTAT— ILDOMOS 


r.f-4 


Ijeszget:  territo  C.  MA.  sehr  fiirclitsam  machen  PPB. 
[wiederholt  schrecken].  (Born:Préd.  246.  Czegl:  Dag.  47.  Tof: 
Zsolt.  361). 

Ijeszgetés:  terriutío  MA.  erschreckuiig,  das  schrecken 
PPB.  (Tolu:  Vigaszt.  67.  Hall:  Pajzs.  467).  lézgetés  (Laiid:  Uj- 
.Segit-s.  1.338). 

Ijesztés  :  If rrefjutio  Kr.  |d;ui  schrecken].  El  tawozoth  en 
tcwloni  yeztesnek  felelme  (TliewrC.  248.  LevT.  1.215).  lésztés 
(Und:  Új>Segi(s.  I.  E15b.  5.  Zrínyi.  L98). 

Ijesztet :  (terrefacti(j ;  das  pchreckenj.  Megyedenec  naé  yez- 
tettel :  obstupiumuit  stiii>jre  maximo  (MiinchC.  80). 

Ijeazthetetlen:  intrepidiw,  interritusC.  unerschrocken  PPB. 

IKJER:  (geminus;  zweifach,  zwilliiigsl.  Iker  (antiqmim): 
kettfls  gyerjiiek  ;  genielli,  gemiiii  PP.  Geniina  frutex,  ikir  biikur 
1U86.  Ykvrtou  1213.  Ikiirtoii  126ü  (,Szil.),  Rivulas  cadit  in  aliiim, 
quem  quidam  ycur-ozov  vocaiit  1236  (Codi'atr.  VL33).  Pos.s&ssio 
ultra  Tisciam  Ykurholm  1279  (Szil.).  Georgius  de  Ikerhalm 
1410. 

Ikres :  co  Méta  terrea,  in  qua  est  ikrus  egurfa  1260  (Wen- 
zel  XI.608).  Ikni.stid,  arbor.  Arbor  ilicis  geminosa,  qiiae  vulga- 
riter  ikunis-tul  nvinciipatiir  [olv.  ikrus-tul]. 

1.  IKRA:  ova  pi.scis  MA.  ova  vei  semina  piscintn,  can- 
crorum  et  similium  PP.  lischrogen  PPB.  Viza-ikra  (VectTrans. 
19).  Ponty  ikra  (TörtT.»  1.577.  ACsere:  Enc.  220). 

(Szólások).  ÖkOr  ikra,  rák  fadgyu,  a  vén  aszszony 
csak  süsd  ki  pattantyii  [tréfabeszéd]  (Apafi:  Vend.  45).  Ökör- 
ikra,  rák-fadgyú  (nem  létezi  dologra]  (Tlialy :  VÉ.  1.402).  F  e  1  y- 
lyebb  voltál  már  az  rót  okSr   ikránál  (PhilR  56). 

hal-ikra:  ova  piscis  MA.  (fischrogenj. 

Ikrás:  ovnia  habeas  piscis  v.  cancri  SÍ.  (ovulis  siniilis; 
rogner,  rogenartig).  A  disznó  ikrás  torka :  glandium  C.  PPI. 
Ikrás  hal  (Misk:  VKert.  518).  Ikrás  balak:  uvipari  (Com:  Jan. 
40).  Ikrás  hal,  tejes  hal  (Lipp :  C'al.  20). 

2.  nCRA.  Ikrája  az  ember  lábának :  sma  ^U.  wade  am 
fuss  PPB.  A  térd  hajbis  alatt  vadnac  a  láb  ikrái :  sub  poplitae 
surae  (Com:  Jan.  48).  Törtinet  szerint  az  nyil  az  lába  ikrájába 
mene:  tiim  forte  in  .surara  incidit  tclnm  (Korró:  Curt.  105). 
Feltalálta  fogni  a  szoknyáját,  mind  kiláttam  a  lába  ikráját 
(PhilFI.  60). 

láb-ikra:  siira  C.  MA.  Major:  Szót.  snra;  waden  Nom.  18. 
wade  am  fuss  PPli.  wade  KirBesz.  128. 

IKTAT  (ihtat  DöbrC.  108.  392.  tktHue  llelt:Krón.  \Wh. 
víínítak  LevT.  1.3L  ühatas  226.  iochtotmn  HU.):  introduo.  ad- 
scisco,  perduco,  deduco  MA.  (golangen  la.ssen)  einfiihren,  lelten, 
annehmen,  anma.s.sen  PPB.  Hug  iov  folevl  iuchtotnia  ilezie  wt 
(HB).  Te  orcádnak  eleibe  ihtatom :  st-itiiam  contra  faciem  tuam 
(DöbrC.  108).  HojJ  ilitatnaiak  vtet  vrnak:  ut  sisterent  eum 
dominó  (392).  Kyalla  az  pyspekseegbi'l  es  zent  Ágoston  doctort 
helyette  pysi^kseegebon  yktataa  (ÉrdyC.  520).  Mynket  eas  yk- 
ta.sson  az  zent  martyromsaglmak  győzSdelmeere  (599)  ^Tctass 
mjiiket  ez  yelen  való  eelethnek  wtanna  te  hozyaad  (578).  Hogy 
(az  isteni  zent  Paal  iVőklyeyeet  (ide]  meltoztatot  yktatlmy  (631). 
Vagon  ennekőm  sok  flrőksogőm,  azokates  ide  ictatom  (a  mo- 
nostorul (NádC.  419).  Ha  nem  aldozandnl  az  isteneknek:  ikta- 
tok teneked  kejjetleuseges  kenokat  (Krisztid.  19).  Az  te  lewele- 
det  weottem  es  Seredyuek  iktattam  (Le\T.  1.28).  Az  raykyak 
Kelkeed  neww  falwth  magoknak  tberween  zeryiit  yttattak  (1.34). 
A  levelet  kezéhez  iktatni  (11.134).  Hogy  az  pogaíi  kéztói  nieg- 
oltalm:izhatiia,  atjjátul  niaradtba  épen  iktatliatná  (Tiii.  11).  A 
királiiak  ikt;ilá  az  arán  koronát,  kit  vig  kedvvel  lata,  az  Erdél- 
országot   klráluak   boldoltatá   (34).   Hamar   irata,  Castaldóuak 


postán  IJppAra  iktatá  (54).  Losonczi  fejét  vagy  magát  elómhe 
iiéköm  iktas.sad  Í77).  Ütet  Kaxsában  iktatá  ilyen  ok  alatt,  hney 
aza-sszon  Kas.sán  maradna  (Monlrók.  III  88).  Az  szendrei  bég  ókét 
az  hidon  általkéséré,  az  bozniai  l)eg  kezébe  iktatja  ókét  (17'.>i. 
Mért  iktat  az  bőlchis  az  regieknec  vallásokra  (Mon:  Apol.  419). 
Az  halál  az  Cliristn-sboz  iktat  Ijennűnket  (MA:Scalt  135). 
Ilázok  népét,  es  j()szágokat  a  várasbul  titkon  iktattyák  es  sz<'k- 
tetik  (Debr;  Krón.  25).  lm  Zrini  urnák  irtunk  egy  levelet,  Vit- 
niedi  ur  oda  foirja  iktatni  (Kumy:  MonH.  1.288). 

által-ikta.t :  [traduco ;   hiniiberfdhren),   Az  6  drága  .szent   i 
vére   Jordányán  száraz   lábbal   által   iktató   ut  (EnyF:  MSzó. 
121). 

be-iktat:  introduco,  immitto  MA.  in  possessionem  induco; 
hineinfiihren,  in  eine  erbschaft  einsetzeu  PPB.  [eiofUhren,  auf- 
fiibrenj.  Keree  ipaat,  nemet  czazaart,  hogy  esmeg  be  yktathnaa 
kyralsagabau  lÉrdyC.  398).  Bel  iktattaal  az  martyroktwl  (520). 
Az  brjdog  leelők  ew  myatta  vytetyk  meeunyeknek  zent  orzagara 
es  be  yktatyk  az  zj'z  anya  Mariának  zyne  eleyben  (555).  Bel 
yktataak  az  pyspekseegben  (637).  Óróc  életre  b&  iktató  (MA: 
Préd.  163).  Ackor  iktat  be  az  életbe,  ammi  óróksegflnkbe 
(Mel :  SzJán.  32).  Kereskedó  emberek  onnat  Ls  beiktathatják 
csalárd  leveleket  (MonTMHl  V.169).  Ez  iga.s.ságüt  annyira  akarja 
isten  az  emberek  elméjébe  beiktatni  íBly:  Préd.  1.93).  Bé-iktat- 
juk  ókét  a  f A  s  fó  familiák  házaiba,  reájok  osEQak  a  tiratségeket 
(V'al:  NU.  326). 

beiktatás :  intruductio,  immissio  MA.  (eiDfUlirung,  einset- 
zung]  einfiiliruug  zum  verhiir  PPB.  Az  be  yktatas  az  remeen- 
seghnek  haznalatos  vota  wr  ystenhez  (JordC.  810).  Még  élté- 
ben   Nicephoru.snak  meglett   a   bóduhis  és   pompás  beiktatás 

(Fal:  TÉ.  679).  i 

bele-iktet :  (introduco ;  einfiihren,  einsetzenj.  Hogy  az  belé 
iktetne  az  Albirt  hertzeget  az  városokba  (Helt:  Krón.  190b). 

el-iktat :  promoveo,  occulto,  interverto  MA.  fortordnen,  ver- 
bergcn  PPB.  Álnoksággal  el-iktatom:  interverto  PPBl.  El-iktatni, 
el  fordítani :  avertere  Medljit.  67.  Jer  inkáb  adgyuk  el,  mesisze 
iktas.s\ik-el  (mondták  Jiízsefról  testvérei)  (Tyúk :  Józs.  Elób. 
16).  Hogy  a  Midián  elfitt  el-iktatná,  rejtené  (Diiísz:  Préd.  283). 
Utolszor  mikor  Rákóczit  el  akarák  iktatni,  akkor  Ls  az  öcsé 
oda  jőve  (Cserei:  Hist  317).  KimondhatatUui  félelemben  voltá- 
nak, cselédjeiket  mindenestül  eliktatván  onnan  haz\il  (Rumy: 
Monll.  1.78).  Nagy  Andrást  is  több  lu-akkal  együtt  Brassó  iktatta 
volt  el  Bátliori  Gábor  mellSI  a  minap  (ErdTörtAd.  L105). 
Egyedül   ó  volth   az  eliktatója  (ó  szöktette  meg]  (Nyr.  X.470). 

(Szóliisok).  Hatalmában  van  láb  alól  eliktatni  (Gvad: 
Hist.  58). 

föl-iktat :  [sursum  duco ;  hinaufleiten).  Bár  feliktatná  már 
kegyelmetek   ezt  az  ügyet  (a  felw^bb    birdsághoz]  (Nyr.  X.121)l 

ki-iktat :  educo,  emitto  Kr.  [hinausfiihren,  entsetzen).  Ker- 
dinandos  (a  királyné  asszont)  KassáUÍI  kiiktatá  (Monlrók.  IFI. 
92).  Sok  adománnyal  édesgelé  és  meg  kérlelé,  végre  ki  iktatá 
GenevábcM  (Pázni:  Kai.  128).  A  vezérségból  kiiktatták  (Mik: 
TörL  394). 

Iktatás  :  deductio.  statutio  in  jure  Hungarico  MA.  abftilinmg, 
ein  gesetz  im  ungarischen  rechte  PPB.  Eztendeyg  megh  leien- 
dew  tewrwcn  szerynth  walo  iktatással  szoktanak  meg  erewsey- 
tetny  iVer:  Verb'    146). 

Iktató:  (introductor;  einfiilirer).  Sokan  M  járók  a  her- 
tsegi  személyeknél,  hatalmas  uraknál,  hires  bóltseknél,  nem 
tudviüi  ki  légyen  iktatójok  vagy  vezetíjík,  tsak  azt  tap.isztal- 
ván,  bogi,-  vagyon  szerentséjok  azokhoz  (Fal:  L'E.  465). 

TTiDOMOS:  Iprudens;  klug).  Ildomos  (pnideus)  az  fdóben 
veztegi,   mert  az   Hi  gonoz  (BécáC.  222X  Legetek  ildomosuc 


;5fi.') 


ILDOMassÁG— lU^IK 


BE-ILLIK-ILLEOET 


1566 


prudeutesX  miként  ke^c  (MünckC.  37).  Kit  alaitaí  ol  Iifl 
lolganac  es  ol  ildoniusuac,  kit  S  vra  íerzet  S  házi  emberin 
60).  Hdomos  leg}-  niyiideii  yoKiglioa  my^velUSdetbeii  (ÉrsC. 
52).  Legyen  az  gyonaa  yldonio-s,  zemermes,  erJs  (535). 

ndomosság :  [pnidentin  ;  k1uglieit|.  Te  Íteletedet  te  ildumos 
igodUa  zerzetted  :  tua  jiidiii.i  iii tua pn>videntiji  iwsui.sti  (IJécsiC. 
SO).  Elmédnec  ildoinossaga  inégliirdettetic  ineiideii  nemzetek- 
lec:  animi  ttii  iiidiistria  (31).  Kzeo  mi^gmundattattac  énnekem 
Mennec  ildomussasabul ;  prudentia  i35).  Halg.^'s.sjul  óletnec  pa 
rauíolatit,  lu>g  tii^  ildumuüsagdt  (1031  TaiioIIad  meg,  linl  le^n 
b£l£eseg,  liol  le{>en  az  ildumn.s^íag  (uo.).  Ki  mendeiiekot  tud, 
eemerte  azt  es  5  ildomos.<Ji!<aual  lelte  5tet  (105.  235).  Az  anya 
ient  egy  haaz  cliolekődyk  kegye.-;  anyaan.ak  yUlomoíksaga  zerent 
(ÉrdyC.  97).  Eló  wytez  legyen  yldi)nios.sag  niywelkődetben 
(ÉreC.  62). 

Ildomatlan  :  impnidBia  |imklug).  Tfl  es  ildoniotlanoc  (impni 
dentes)  vattoc  es  nem  ertitei',  liug  menden  kiluól  való  emberbe 
be  menS  nem  ferteztetheti  meg  5tet  (MiinchC.  84b). 

TT.T-rtr  (ellyk-/  licet  JordC.  3SS.  Stlenéc  Helt:  liibl.  1.68. 
vUette  Helt:  Krún.  37)  t  I)  attiuet  C.  (zugeliűren,  ziikonmiun]. 
Mikor  eli5tuulua  eé:meuden  launac  ideié,  liog  zeréuel  bemenne 
kiralhoz  mendénéc  betelleseduén,  méllee  nemberi  ekés  öltözetre 
iluecuala:  quae  ad  cultum  muliebrem  pertiiiebant  (BécsiC  52) 
Nemde  neked  Ulic  é,  mert  elvezöuK:  non  ad  te  pertinet,  quia 
perimus  (MiinchC.  78).  Teneked  illic  diczeret  isten  Syonbiui 
(AporC.  10).  Az  fi  lioktuli  anag  azoktól,  kik  fliiekiek  semminn 
nem  illenek:  a  filils  síüs  an  ab  alienLs  (Sylv:  UT.  1.28).  Meg- 
hayol  az  angyal  előtt,  melly  tisztesség  czac  az  Christushoz  illic 
(MA:  Bibi.  1.197).  3)  decet,  condecet,  dedecet  C.  es  ziemt  sicli, 
gebührt  sich  PPB.  ZSíinel  ma,  mert  ig  illic  nekőnc  bet5Iten5nc 
menden  iga.ssagot  (MiinchC.  18b).  Y^  yllyk  mynekwnk  mynden 
ygazsagot  bel  tellyeseytenvvnk  :  sic  decet  nos  .  .  (JordC.  362). 
Nem  illic,  hog  mastan  el  meimy  innen  (DomC.  110).  Nem  jol 
myelkevtteel,  teueen  azt,  melyet  nem  illic  tenny  (117).  Nem 
illik,  hogy  te  süssed  (MargL.  51i.  Illic  immár,  hogy  énis  az  én 
hazamhoz  lassac :  justuni  e.st  igitnr,  nt  aUquando  provideani 
etiam  domui  meae  (Helt:  Bibi.  I.Ü3).  Ritka  az  a  kere,sztyenec 
kőzJt,  ki  ugy  bScsfillye  lelki  pastorat  az  mint  illeneiek  (Tel : 
Evang.  97b).  Minden  hozzá  illik  az  iámborboz  (Decsi:  Adag 
161).  3)  competü  C.  quadro,  convenio  MA,  [pas.sen)  sich  scliickeu, 
sich  reimen  PPB.  Illik  a  láb;Uioz  a  tsizma :  *convenit  ad 
pedem  cotbumus  PPBL  Hozzája  illó,  testéhez  álló:  un  juste- 
au-corps  KirBesz.  131.  Te  nem  vagy  bvvlczen  zolo,  mikepen 
ilenek  ilen  zentseges  gjivlekezetuek  feiedelmehez  (VirgC.  67). 
Nem  yllyk  a  nóta  hozva  (LányiC.  48).  Keritokhőz  iUik :  lenu- 
lanim  est  (Erasm:  Erk.  30).  Az  sem  illik  hozzája  (Ver;  Verb. 
Elób,  40).  Valakire  ilnec  eggy&l  eggyig  az  Antichristusnac 
jegyei,  altalanfogua  az  leszen  az  Antliichristus  (ílsztT:  IgAny. 
401).  Nem  illik  te  hozzád  shiiy  mint  egy  fidotlen  (Zrínyi:  ASyr. 
173).  Igaz  bíróhoz  filly  szeretet)  mint  ülhetne  (GKat:  Válls.  II. 
a4b).  Az  Ábel  név  azt  teszi,  hogy  siralom,  és  ez  illik  néki  (hoc 
iUi  convenit),  nem  csak  hogy  a  .szüléi  elsó  siralmának  oka 
volt ...  (Illy:  Préd.  46).  4)  [hcet;  dürfenj.  A  sídoknac  illéc 
élniec  ű  tőruénéckel :  liceat  Judaeis  uti  legibus  suis  (BécsiC 
84).  Nem  illic  tenniec :  non  licet  facere  (ltl(mc.hC.  34.  48).  Nem 
yllyk  te  neked  tartanod  hntet :  non  licet  tibi  habere  eam 
(JordC.  398).  Nem  yllyk  vala  hw  neki  eenny:  non  ücebat  ei 
edere  (388j.  Felelenek  a  sidok:  nem  illik  nekónk  valakit  meg 
üluónk :  nobis  non  licet  interficere  quemquam  ('V\'eszprC.  84). 
Oh  ha  ilnec  mondanom  (XagyszC.  25).  Czak  tyzta  orczakat 
ilyek  nektek  néznetek  (VirgC.  138).  Nem  yllyk  neked  agyadat 
fel  wenned :  non  licet  tibi  tollere  grabatum  suum  (ÉreC.  13). 
5)  [possum;  kCiunen].  Mert  mykeppen  yllyk  latny,  hogy  eegy 
te.stben  sok  rendbely  tagwuk  vagyon . . .  (ÉrdyC.  68).  Nem  de 
illik  ee  az  vőleghen  ö'yanak  bej-tehiyok;  nimiquid   passmit  lilii 


sponá  lugere  (JordC.  379).  Zentsegesb  azzonyiűat  fwlwteb,  honem 
yleneyok  mondany  (VirgC.  137).  6)  exiiedit  [es  ist  riitlích  es 
ist  gut).  Vnkab  yllyk  te  neked,  hog  el  vezyen  égik  tagod,  hon- 
nem tellyes  tasted  vetteseg  pokorra :  expedit  enini  tibi,  ut  pereat 
unum  nieiiibrorum  tuorum,  quam  totum  cx>r|)us  tuiim  mittalur 
in  gehonnani  (JordC.  307.  409).  VIlyk  fynektek,  hogy  en  el 
mennyek  :  exiwdit  vobLs  ut  ego  vadam  (683).  Meleg  feredoc,  vér 
vételec  illnec  e  hóban  (Cis.  Bl)  7)  oportet  (miteenl.  Ezeket 
yllSt  tenny :  haec  oportuit  facere  (.JordC.  428).  Nem  illeneek 
hAneky  towabba  eeiny :  non  oportere  ipsnm  vivere  amplius 
(790).  Az  mazytolen  fwidwn  illik  zegeni  meg  vtalt  penitentia 
tartó  embernek  fekeimi  (VirgC.  38).  Nem  dee  yllyk  wala  Crys- 
twsnak  zenwediiye :  iionne  haec  oportuit  i«ti  (j'hri.st\uii  (ÉrsC. 
283).  ElsS  dolog  pedig,  mellyet  az  i.steni  toruiészetrfti  tudnunk 
illik,  .az:  hogy  (Pjizm:  Kai.  24).  Ha  a  papi  fejedelmek  eleiben 
kellett  vinni  az  törvényeket,  az  törvénynek  értelmét  is  S  tőllíik 
illett  várni  (519).  Igen  illett,  hogy  az  eggyeseégnek  .sacranien- 
torna  egy  képpen  adatnék  az  híveknek  (731). 

[Szólások].  Adjuk  tudására  mindeneknek,  kiknek 
illik  (MonTME.  1.215).  Adjuk  emlékezetekre  mhideneknek 
a  kiknek  illik  (Székükl.  1.306). 

[Küzmondások).  Nem  illik  diznó  orrába  az  arany  peretz  (Uecsi: 
Adag.  27).  Illik  mint  az  Many  (jeretz  a  dizno  orrában  (49). 
Nem  illic  az  oroszlmi  a  rokáckal  egyfit :  congregare  cirni  leoni- 
bus  vulpes  (64).  *Füzfa  hegedűhöz  nád  vonó  illik  (Szirmai:  Hun- 
gária in  Parabolis  125  Kr.) 

be-ülik :  convenio,  congruo,  quadro  SL  [Imieínpa.ssen,  pas- 
seu].  Ezek  a  fegyverek  olly  sáhoson  fénlnek,  hiddel  hogy  bé 
ilnek  a  felséges  udvarban  (Felv :  Dics.  30). 

egybe-illik :  [convenio,  concordo;  zu.sammBnpassen,  überein- 
stimmen].  Alkolmatoson  illyenec  egybe  az  barátságos  emberec 
(Kár:  Bibi.  I.G79).  Az  ephod  rnhánac  vállait  ugy  cziuállác,  hogy 
egybe  illenénec,  hogy  az  két  vége  egybe  kapczoltathatnéc  (MA: 
Bibi.  1.86).  Egyben  illik  isten  akarattyáual  (Beythe:  Epin.  231). 

[Szólások].  Igen  illenek  egybe,  mint  az  eb  a  matskáual  (Decsi: 
Adag.  75). 

öszve-illik:  convenio,  concordo,  cohaereo,  congruo  SL  cohae- 
reo  PPBI.  [zusammenpas.sen].  Lásd,  mi  módon  illeuec  5szue 
mondasi  (Mon:  Ápol.  311).  Bezzeg  igen  illii:  űszve  (MA:  Tan. 
1273). 

[Szólások].  Vgy  illenek  6zue  mint  az  eb  s  az  matska  (Decsi: 
Adag.  34). 

öszve-illés  :  symmetria,  cougruentia,  proportio  Sí.  [überein- 
stimmung,  richtiges  verhiilfnis].  Az  fl  fejének  semmi  ü.szve  lllé.se 
az  ő  egész  te.stével  nmtsen  (Misk:  VKert.  415). 

tudni-ülik  (tudnya  illic  Tel:  Evang.  L144.  Vás:CanCat. 
519.  Zvon:  Osiand.  20  liígnia  illik  TelC.  238.  tugynya  illyk  Pesti: 
NTest  84.  l.  ül.  DEmb:  GÉ.  31):  sciheetC.  videlícet,  utpote  MA. 
videlicet  Káldi :  Bibi.  232.  namlích  PPB.  [das  heisst].  A  tiszta 
áldozat,  tudi'ia  illik  ó  drágalátos  teste  (VitkC.  92).  Neegy  rend- 
bely yeweteljt  twggyok  zent  yrasbol  az  wr  ystennek  lennye 
twdnya  yllyk  testben,  leelekben,  halaira  es  yteeletre  (ÉrdyC. 
4).  Zool  es  emlekflzyk  zent  Isayas  propheti  zent  lelek  wr  isten- 
nek atala  ket  yeles  zemelyekről,  twdnya  yllyk  Crístusrol  es 
anya  zent  egyházról  (342b.  505).  Senki  ne  tulajdonit.s;i  tudatlan- 
ságomnak, hanem  értse,  miért  mivelem  azt,  tudnya  illik  azért, 
hogy . . .  (Tel :  Evang.  ElSb).  Megtanította,  mi  legyen  az  5  hiva- 
tallya..  t.  i.  hogy  őrizze  az  Krisztusnak  jiüiait  (113).  Hogy 
ítéletemet  adjam  felílök :  hogy  tudni  illik  meg  érdemliké  a 
világ  elibe  való  terjesztést  (Gvad:  FNót.  VII). 

Hleget:  accommodo,  curo  ut  condecenter  .stet,  adapto  Kr. 
[zusammenfiigen,  zusammenpassen].  Mint  áll  a  sfivegec,  illegetic 
azokat  fejekben  (Megy:  6 Jaj.  III.33). 


1567 


EGYBE-ILLEGET— 1   ILLET 


[ILLETÉSJ-2  ILLET 


15t)8 


egybe-illeget :  cw  Veraeket  és  rhythmusokat  ékessen  egy- 
iken illeget  (CumtJan.  163). 

Hiendő:  I)  congruus,  coDgrueai,  conveiiieiis,  concinnus, 
aeconio[l;itii.s,  aptus,  exaptiu,  idoiieas,  coiuentaiieus  C.  überein- 
stiinineiKl,  Itííinmlicli,  boquem  PPB.  Az  imadsíig  alculmasuwiae 
es  illendűciiac  Uerese  (GuaryC.  52).  Azoknak  nem  vala  illendő 
awagli  alkoluiiu  thauusaf^uk  (WinklC.  173).  Mariának  kelleti 
lel  venny  anya  zent  egyliaznak  mendeni  neky  illendő  zentsegev- 
ket  (CiiniC  15).  Yllendfi  leen  idwozűytenklie  z  az  Josas  new 
(ÉrdyC.  59).  UycliűseegBS  bodossagra  yllendew  d<)l«i)kert  tyzte- 
lyk  (516).  Neni  yllondű  liuzyajul  (533).  Az  hitetlenéé  az  ö  fjundo 
lattyokboz  illendu  bfinteté.st  .szennednec  :  inipii  .secundnin  quae 
iwgitaverunt  airreptionein  liabebunt  (Kár:  líibl.  1.637).  Az  ellen- 
vetésekben i.s  a  mi  illendőbb  értelem  vult,  lur/.t  kőuettem  (Fél; 
Tau.  Elíb.  S).  Az  kflbőz  illendő  .szüből  liiw  .sziuet  ezinal  (316). 
Táplály  engemet  buzzjíin  illendő  eledellel ;  tribno  mibi  victni 
mejie  neco.s.xaria  (MA:  Uibl.  1,573).  Az  Gilead  tőidét  az  ő  barmok- 
bijz  illen(lőno<:  itéltéc  louni  (MA:  Scult.  6u3).  Hogy  az  ember 
az  i.sten  kogyelménec  elfogására  illendő  legyen  (684).  Illendő 
helyre  tőit  kőltségec  (Zvon:  Préd.  1.560).  Az  ő  igyekezotoknec 
illendő  fíillyatnl  ogyenlőkejipeu  el  teuelettenec  (Zvon :  Osiand. 
58).  Kalapodhoz  illendő  bokrétában  csinálom  (BahCsIsk.  34). 
Nem  tuda  egyebet  Írni  ro.sz  emberekhez  illendő  szitoknál 
(Matkií:  BCsák.  Elflb.  2).  A  közép  termetű  ember  leg  szebben 
alkalmaztatott,  leg  illendőbb :  optime  est  proportionatiis  (Com : 
Jan.  45).  A  bor  a  szomoruaknac  meg-vidámít<'isának  illendő 
ital  (34).  Akár  melyik  lál)ra  illendő  és  alkalmatos  ezizmák  : 
utriiás  pedi  ipiadrantes  c.ongruentesque  cothiirni  (100).  Kinek 
kinek  hivatallly;Uioz  illendő  tndom;inya  légyen  (Illy :  Préd. 
1.55).  A  helynek  illendőnek  kell  lenni  a  belyheztotetthez :  locus 
debet  es.se  proportionatns  locato  (11.20).  Első  tekintettel  ez 
hasonlato.sság  láttatik  igen  illendőnek  (541).  3)  decens  C.  MA. 
Ihonestus;  schicklich,  an.st.-indig].  Illendőképpen:  decore,  com- 
IKJsite  C  Kéi)asen,  és  illendójfli  visellyétek  magatokat  (P;izni: 
Préd.  272).  8»k  szép  méltóságit  említi  ennek  az  napnak,  mellyek- 
ért  illendő  volt,  hogy  innepfil  rendeltetnék  (P;izm:  Kai.  470). 
Nem  illendő  vitéz,  valamellyet  asaggal  liaytasz  ki  az  t&z  mellől 
az  hidegre  (Pr;ig :  Sork.  500). 

Illendőség :  1)  congrnentia,  concinnitas,  competentia  C. 
aptitndo,  convenientia  MA.  fiiglichkeit,  iiborein.stimniimg  PPB. 
Micsoda  illendősége  vagyon  az  edénynek  a  választottal  (Illy: 
Préd.  1.37).  Az  idő  és  ürökkévali'mg  kíizött  semmi  illenilőség 
nincsen  (U.264).  A  tsik  jol  taplal,  neveli  a  szfilési  illendőséget 
(ACsere:  Enc,  219).  Diszes  illendőség  és  ék&sSég:  concinnitas 
ot  elegautia  (Com:  Jan.  71).  8)  decentia,  condecentia  C.  wol- 
anstJindigkoit  PPB.  Az  véneknec  illendőségéé  az  ő  meg  őszniésec: 
dignitas  sonnm  canities  (Kár:  Bibi.  615i.  Az  isteni  tiszteletben 
a  díszosség,  illendőség  igen  meg-kiváiitatik  (Bod:  Pol.  70).  Mikor 
a  király  ndvari  méltcSságra  emel  valakit,  és  hogy  bőtsfiletes 
tisztinek  meg-felelhessei:,  tellyes  illendő.séggel,  10000  arannyal 
megajándékoz:  töbre  tartozik  hogy-sem  kementze-ffttője a  király- 
nak (Fal:  NE.  64 1.  Nemas  állafKitokhoz,  és  nem  kovély.séghoz 
szabták  köntösöket,  nem  is  a  liivság,  hanem  a  bőtsfliettel  tel- 
lyes illendőség  igyengetet  rajtok  (Fal:  NA.   193). 

ülés.  Czulát  miudenik  csiuál,  mellynek  som  illése,  sem 
penig  béllése,  rajtam  díszesen  nem  áll  (Felv;  Dics.  49). 

hozzá-illés :  congrnentia,  convenientia  MA.  iibereinstim- 
mung  PPB. 

1.  niet 

(Szólások |.  Bizonyas  végockel  nieghatározlatott  hogy  i  Heti- 
nél meszszeb  no  meimyen  (MA:ScHlt  210).  Az  dftcső.ség- 
nek  illetenel  iiagyob  kevjuisagn;  landis  justo  major  cupido 
(Forró:  Curt.  641). 


[lUetes]  ■ 

Illeteaség :  concinnitas  MAI. 

Hletlen:  1)  incongruens,  iuconvenlens,  dlssentaneum  C.  ui- 
conciiuiiLs  MA.  iueptus  Com;  Vast.  132.  das  íibel  zasammeii 
stimmt,  ungeroimt  Pi^B.  Illetlen  dolgot  liawinlitaz  öziie:  tíbiaui 
tnbae  cximparas  (Decsi :  Adag.  60).  Az  szent  lélec  nem  illetlenöl 
.szép  ti.szta  vizhőz  hasonlitatic  (MA:Sciilt  686).  A  mi  nyelvünk 
eléggé  kimntattja,  hol  s  mikor  esik  illetlenfli  az  szfj  (Megy: 
Diai.  Elíb.  12).  Nem  kel  ötét  (a  Ixilondot)  meg-betsfilni,  mert  > 
az  illetlen  fi  hozzá,  mint  az  hó  a  nyárhoz,  s  az  esi  az  aratás- 
hoz (Czegl:  Japh.  82).  A  gonoz  keresztyének  nem  illetlenül 
mondatnak  a  síitán  .synagogájának  (Illy:  Préd.  V2^''"  Ni-di 
illetlenül  vészük,  hogy  ez  a  sátántol  volt:  non  incoiiLToi-nti'i 
accipimii.s,  hoc  a  satana  fuisse  (II. 7).  Kik  veszettiU  élnek,  nem 
illetlenül  példiiztatnak  Kámban  (II.4sri).  A  jób  kéz  munkálkodic 
mindeneket  helyes.sen,  hanem  ha  ki  maga  illetlen,  alkalmatlini 
(Com:  Jan.  50).  Kiknec  kftlőnbőző  zengé.se  dísztelen,  illetlen, 
kedvetlen  (169).  Fflzfa,  taplós  és  gyermekekhez  Ls  illetlen  dia- 
tinctió  (Matkó:  BCsiik.  270).  2)  indecens  C.  MA.  dedecens  Kr. 
das  niclit  ansteht  PPB.  [nnschicklich,  nnanstiindig).  Illetlenül : 
indecore  C.  Aimál  nagjob  hál-  adás.sal  tartoznnk  istenünknek  . 
mennél  alatsomb  és,  majd  úgy  tetszik,  illetlemb  dolgokra  eresz- 
kedett érettünk  (Pázm:  Préd.  117).  A  decretomokat  meg  má.solni 
illetlen  dolog:  decreta  retractari  indecens  est  iCom:  Jan.  13.5). 
Boszszonkodic  a  méltatlan,  illetlen  cselekedetekben:  indignatur 
indigne  factis  (198).  ' 

Hletlensóg :  1)  inconveuiontía  C.  incoucínuitas  MA.  [un- 
gereimtheit].  3)  indeceutia  Kr.  miaiistiindigkeít  PPB.  A  szftv 
kevély.sége  illetlenségeket  [lárállik  (Pázm:  Préd.  1011).  Itt  az 
szomszédságban  sok  illetlenségeket  cselekeszuek  országabei iek, 
kirül  írtam  neki,  igazítsa  el  (RákGy;  Lev.  221). 

2.  niet:  I)  (ap|ilico,  refero ;  annahem,  anpa-ssen,  beziehen|. 
Hozzaillotom  :  applico,  ;ipto  C.  Kerteket,  utszákat  szélien  illetni : 
hortus,  vicos,  platejts  aoditicare  PPBl.  Legottan  fel  veuen  az  el 
uagot  ffilet,  illetlie  az  ö  béliére  (WoszprC.  6(;).  Fel  ada  nádon 
ő  neki  es  zaiahoz  illeti  (109).  Az  köz  beszednek  értelmet  nem 
illethottyflk  mindenre :  proverbii  ipsius  deductio  non  simpliciter 
est  intelligenda  (Ver:  Verb.  145).  lízt  én  a  birodalmokra,  vagy 
országokra  illetem  (KeudÉIPéld.  LM).  8)  tangó  MA.  anriUireu 
PPB.  Ki  tfttüket  illetend,  illeti  en  zememuec  fenét :  qui  voe 
tetigorit  (BécsiC.  296).  Ulete  ő  kezet  (MiinchC.  27).  Ó  ruha- 
ianac  peremet  illetnec  (42).  Yllethe  hwnekyk  zemeket  íJordC. 
380).  Vala  kyk  ylleteek,  niynd  meg  vygazanak  (400).  Wyokkal 
sem  akaryak  yliethny:  digito  nolnnt  ea  movere  (426).  Mykoron 
zent  Jnstina  ázzon  agyában  fekewneek,  be  meene  hozyaa  es 
gouozwl  akaraa  yliethny  (ÉrdyC.  550).  Hoza  iaruluau  illete 
es  fel  kwite  wtet  (VirgC.  3,5).  Bódognak  alytya  vala  magát 
az,  ky  chak  az  w  kagiayoknak  peremeth  illethety  vala  (72).  Zent 
lelekh  illete  az  w  ziuet  (83).  Az  tőniek  helet  az  w  édességes 
sebeinél  illetuen,  meg  vigazta  (104).  Valaky  fertezetes  valamy 
alatotli  ylletend  (131 1.  Kooryk  wala  owtetli,  hogy  czak  rulia- 
yanak  [lereniyth  yllethneyek  (ÉrsC.  4).  Az  5  szent  felségét 
senki  chac  ingyen  sem  illetheti  (Helt:  Bibi.  I.b2).  Abimelec 
kedig  nem  illete  vala  őtett :  non  tetigorat  eain  (H4).  Jó  eniber- 
nec  asz.sz<jnyállatot  nem  illetni  (Helt:  UT.  7).  Ez  ételt  ne  egied, 
ne  kostoliad,  ne  illessed  (Fél:  Tan.  444).  Nem  akarom  a  jeal- 
miisn.'ik  ama  helyét  illetnem,  holott  az  atya  igy  szóll  a  lii'mak 
(Tel:  Evang.  11.368).  Kiknec  illette  vala  .szivüket  :iz  isteji  (Káldi: 
Bibi.  11.244).  A  mhit  feljebb-is  illetem  [sűlAik  felAle|  (Misk: 
VKert.  255).  Vyial  sem  illotic  (Mon:  Ápol.  21)).  Liiba  földet  uemls 
illeti  (Zrínyi.  1.66).  »)  afticio  [einem  etwas  zutilgen).  Gyalázattal 
illetni:  lontumelia  afKcero  Corn:  Jan.  204.  Ydegeuektel  zani- 
talan  bozzti-sagoknal  yllettetikiiala  lElirC.  3i.  Egy  maslli  bozzw- 
saggal  yllethwen,  akariutak  az  apikstolokat  megh  kówazuy  (JonlC. 
756).  iítik  bozasagokid  iletik  vala  «1ot  (VirgC.  SÍ).  Fw.su6nseg- 


1569 


[HOZZA-ILLET]— MEG-lLLíH' 


MEGILLETÉS— ILLA 


1570 


lek  bwneuel  illetetek  (S5).  Boziissagal  illetnek  iiala  tegildot 
TihC.  27).  Káromló  Iwzedokwel  illeteenek  (CzecliC.  17).  Karral 
le  illés :  no  fraudem  fei'eris  (,Kél ;  Bibi.  70).  Nera  illet  az  njomoru- 
iág  téged:  non  tanget  te  malum  (Kár:  Bibi.  1.514).  Az  ti 
idomanjotűc  vétetet  el  en  tSletn  es  ti  illettetec  bozszii'saggal 
en  karomban:  vostra  beneficia  mihi  erepta  siint,  vos  in 
nea  iryuria  despecti  e-stis  (Decsi:SallJ.  11).  Ennél  nagyob 
Q-alázattal  nem  illethetett  az  ártatlanság  (Pázm :  Préd.  53). 
jonosz  mesterséggel  illettetett  nagy  elme:  altxim  ingenium 
Balis  artibus  imbutrim  (Illy:  Préd.  11.219).  4)  [pertinet,  convenit, 
iecet ;  znkommen,  passen,  sicb  beziehenj.  Helt  adeek  mynd 
izoknak,  kyk  germSUSt  ylletnek  vala:  evaaiavi  quae  erant 
()arvnU  (ÉrdyC.  97>.  Dragalatas  ayandekokat  aldozanak  ewneky, 
itranyat  mykent  k5Talyoknak  kjTallyanak,  temyenth,  ky  istentli 
ylleth  (122V  Ez  bochanathnak  zolgaltatasa  istent  yllety  (538). 
jövendfimondás  utolsó  rérae  az  wtol.«o  yteeletSt  yllety  (ÉrdyC. 
589).  A  my  WT  ystent  yllety  vala,  meg  aggjaak,  a  my  kedeeg 
chazaart  ylletnee,  chazamak  (547).  A  my  eughemet  ylIetSt,  meg 
tjttem  (571).  Az  erekseegb,  ky  ewketh  yllety  vala:  possessio 
quae  illis  fuerat  atlributa  (JordC.  196).  Az  ffel  támadásban 
mellyketb  yllety  az  heet  kézzel  [közül] :  in  resurrectione  cujus  érit 
nxor?  (601).  A  te  atiattol  marattak,  ki  tegodet  illet  (DebrC. 
27).  Az  egi  rend  íl  (ól)  az  birokat  illető  zek5k6n  (VagC.  117). 
The  hazadath  zentseeg  yllety :  dumum  tuam  decet  sanctitudo 
(KnIcsC.  126).  Megy  elygytheth  mynden  igassagombwl,  ky  engem 
yletheth  (RMNy.  ILl6i.  Xémellyeket  ollyakat  paranchola  kérni, 
melyek  lelkünket  nézik,  néraellyeket  kedig,  mellyek  testünket 
illetik  (Tel:  Evang.  Hl 92b).  Mindennec  megadta,  az  kit  mi 
illetett  (MA:  SculL  131).  Kristus  urunknak  is  dütsfiségét  illeti, 
hogy  sokan  légyenek  szenvedésével  nyertt  hivei  (Pázm:  Préd. 
340).  Az  ki  téged  nem  illet,  az  lant  penghetéshez  is  hozzá 
nyúlsz  (Bal:  Csisk.  185).  Kiket  illet  orrokat  meg  fodorítani? 
qno3  decet  crispare  nasum  ?  (Erasm :  Erk.  6).  Vélik,  hog  flket 
minden  illeti :  omnia  sese  decere  putant  (8).  Alacsony  elmét 
illet  attól  félni,  a  mi  még  el-nem  érkezett  (Hall;  Paizs.  219). 
Semmi  inkább  nem  illeti  a  királyt,  mint  a  mimka  (Teleki :  FLél. 
102).  Hatalmas  császár  kegyelmességébSl  oly  állapotra  juttál 
[jutottál],  hogy  crónikát  illet  (Monlrók.  VII168).  Alacsonko- 
dás  nem  illet  nagy  elmét  (Thaly :  Adal.  1.151).  A  meg-kSvetés 
és  visszamondás  bfitsflletes  tselekedet,  illeti  az  igaz  keresztyén 
embert  (Fal:  NE.  95). 

[Szólások].  Az  mi  illeti  az  hit  dolgát, nincs  néki  az  római 
ecclesiával  semmi  perlSdése  (Pázm:  Kai.  86).  A  mi  várnak 
vételét  illeti  (Zrínyi.  1.143). 

[Közmondások].  Agebet  nem  illeti  a  hintószekér  (Helt:  Mes. 
47).  Nem  illet  agebet  hintó  szekér  (Decsi:  Adag.  27).  Igen  illeti, 
mint  agebet  a  hintó  szekér  (155).  Nem  illet  szamárt  veres 
nyereg :  induitis  me  leonis  exuvium  (Decsi :  Adag.  22).  Nem 
illet  szamárt  bársony  nyereg  (Hall :  UHist.  ItlOl).  Igen  illet 
maymot  bársony  ruha :  simia  in  purpura  (Decsi :  Adag.  47). 
Disznót  bársony  nyereg  nem  illet  (Thaly :  Adal.  L175). 

fhozzá-ület] 

hozzáilletés.  Hozzá-illetés,  formálás:  conforroatio  PPBl. 

meg-illet :  1)  contingo  attingo  C.  MA.  anrühren,  berühren 
PPB.  Oly  kevzel  jevue  ez  kev  zent  Damancos  atyánk  feyehez, 
hog  az  capuciomot  megillete  iX)omC.  48).  Rővideczkén  ismeg 
megilletem  [megemh'tem]  (MA:Taa  738).  A  lelki  sebek  genyet- 
ségét  meg  sem  illetik  {Pázm :  Préd.  c2).  Ne  illyess  meg  engemet, 
mert  meg  ftil  nem  mentem  az  en  attyamhoz  (Szár:  Cat.  K2). 
A  velentzei  sárga  réz  egy  néminémfi  érfzes  kSvel  meg  illettetett 
réz :  orichalcum  est  cadmia  tinctum  aes  (Com :  Jaa  19).  Ha  jó 
dolog  az  aszont  nem  illetni,  rósz  dolog  hát  meg  illetni  (Czegl: 
Japh-  96).  Melly  kőnyfirgések-által  három  dolog  illettetik  meg 
(Mad:  Evang.  162).  2)  [aflicior;  gerührt  werden].  Meg-illettetik 
az  én  Kövem  és  bizonyába  szenved  (Mad:  Evang.  532). 

H.  NYELTTÖBT.  8ZÓTÍB. 


megUletás :  contactiis,  attactas  MA.  [borührungj.  Melly 
argiuneiitumaík  csak  meg  illetésére  sem  érkezhetek  Írásának 
egész  8ö-ik  foliomáig  (Matkó:  BCsák.  47). 

öszve-illet :  (accommodo,  adapto ;  zusammenfilgen,  zu- 
sammeui«visen].  öszve-illetni,  rakogatni  a  szókat:  coagmentare 
verba  verbis  PPBl.  KibSl  az  egész  test  szépen  6.szvo  illettetvén 
es  őszve  kSttettetven  az  egyben  erasztetett  izők  által  mindenik 
résznek  mertek  szerent  való  belsS  erejéből  neveködest  veszSn 
(Szár:  Cat.  J3). 

nietént :  [meminiscor ;  berühren,  erwiihnenj.  A  feddfizé.sben 
annyira  nem  mentem ;  dicsértem,  a  hol  a  bötü  hozta,  azért 
azt  is  illeténtettem  (GKat:  Válts.  EWb.  d.  ImreS:  GKat  27). 

Hletéa :  1)  accommodatio  C.  fdas  anfügen).  8)  contactiis 
C.  tactio,  tactas  MA.  das  anrühren,  berühnmg  PPB.  [das  txsten). 
Az  vj-zet  meg  zentőlec  ew  zent  testéének  ylleteoseewel  (ÉrdyC. 
71).  E^  leen  az  ffel  magaztatot  fta,  ky  az  my  idwezeytenk  zent 
testéének  ylleteeseenek  myatta  meg  zentőltetek  az  átokból 
(536b).  ZeplStelen  vagyok  en  azzouyallatnak  fSrtelmes  yllete- 
seetewl  (627).  Meg  eleg5dic  az  illetes  az  Slelettel  (NagyszC. 
196).  Vth  érteim:  laathas,  hallás,  nyeldíjkles,  illatozás,  illethes 
(359.  SándorC.  8.  DebrC.  184).  Zeplwsítetem  kezemet  éktelen 
illetesekel,  tapaztalasokal  es  nyulasokal  (VirgC.  4).  Zent  erekleye 
jUeteseuel  egeez  elmeye  meg  gyogyvla  (DomC.  161).  Az  lepra 
es  az  franczu  az  iUetesbSI  el  ragad  (Fél:  Tan.  499).  Az  tisztátalan 
állatoknak  illetése  (Kár:  Bibi.  i91).  Hwlt  testnec  illetése  miatt 
megimdokétattac :  pollnti  sünt  super  mortuo  (MA:  Bibi.  L122). 
Ez  f&nec  riragi  tellyesseggel  lagac  es  Uletesre  sima  puhac, 
mint  valami  bársony  (Pécsi:  SzftzK.  89).  Forgó  tsontyát  edgy 
illetessél  ki-6tzamltatá  (Megy:  SzAÖr.  110).  űletés  nélkfil  nera 
szfikSlkSdik  senki:  tactu  caret  nemo  (Com:  Vest.  44).  Meg 
győzi  az  embert  a  majom  illetessél  (Fal:  BE.  571). 

Hletetlen  {tttetlm  MA.  PP):  intactus  C.  MA.  unberührt, 
imbegriffen  PPB.  Hagya  illetlen  [így]  evket  mezzé  el  menny 
(DomC.  239).  Yllethetlen  ees  feeifyath  nem  ysmenveu:  intacta 
et  virum  non  cognoscens  (KeszthC.  77.  Zrinyi  183). 

Hletlietetlen :  intactilis  MA.  unbegreiflich  PPB.  [unantast- 
bar].  (Bú-ó:  Micae  134.  Kr.). 

nietöd-ik:  1)  tangor,  moveor  Sí.  [berührt  werden].  2) 
commoveor,  afficior  Sí  [gerührt  werden]. 

meg-ületődik  :  [afficior,  commoveor ;  gerührt  werden]. 
IlletSdgyél  meg  szivedben  s  téij  meg  (Matkó:  BCsák.  373).  Bekí 
részeim  megindulásával  meg-illetódöm  valakinek  nyavalyásságán 
(DEmb:GE.  177).  Afficuálódgyéc,  megilletSdgyék  bel81  a  lélek 
(Tof:  Zsolt.  823).  Mégsem  illetődnek  (Megy:  6Jaj.  rV.13).  Meg-esni, 
illetődni,  -szomorodni  egymásnak  személyén  (SzD:  MVir.  127). 

meg-illetődés :  [commotío  animi;  rührung].  (Telek:  FLél. 
214). 

TT.T.A  (íítóra?  ErdTörtAd.  IV.292):  faga,  diacessns  clan- 
cularins  SL  [fiucht,  reissaus]. 

[Szólások].  Illa  nostris  olim  .significasse  receptum  sni  vei  refu- 
ginm  palám  ostendit  illud  proverbium:  illa  berek,  h.  e.  receptus 
V.  reftigium  ei  est  dumus.  Quod  usiUT>atiu-  de  eo  qui  .subito  se 
STuripit  et  abscondit  in  medio  dumeti.  Inde  verbiun  el-illantott, 
h.  e.  fuga  V.  celeri  discessu  sibi  consuluit  (Otr:  OrigHung. 
R260).  Hla  berek  onnan  (Matkó :  BCsák.  157).  Dly  a  berek, 
mentek,  mint  megy  a  fergeteg  (Gvad:  FNót.  20).  Mikoron  a 
Péter  király  meglátta  volna,  hogy  a  királyi  birodalom  az  An- 
doríás  és  Leuente  kezébe  volna,  illára  veué  a  dolgotsokné- 
meteckel  és  olaszockal  Béts  ország  felé  (Helt:Króa  34b).  0 
is  illára  veué  a  dolgot,  és  elkezde  futni  (86).  A  back  meg  látá 
a  farkast  és  illára  veué  a  dolgot  (Helt:  Mes.  266).  Illára  vevék 
a  dolgot  (GKat:  Válts,  n.1184).  Maga  is  illóra  vévé  a  dolgot 
és  egyelsöbben  Fejérvárra  takarodék  (ErdTörtAd.  IV.292). 


1571 


ILLAN— ILLATOZ 


nXATOZ-IK— ILLYEN 


15721 


TT.T.ATiJ :  furtim  discedo,  aufugio  [entweichen). 

el-illan :  cw  Előtted  vagyon  <iz  alkalmatosság,  uyúlj  üstö- 
kéhez, mert  el  szokott  illaimi  (Fal:  NE.  55).  Ha  egyszer  elillant, 
a  reménység  is  ntána  ballag :  cjuando  é  andato,  la  .sperauza 
lo  segue  (25).  A  ravaszoknak  triuinphnsi  nem  tartanak  sokáig, 
szömyi'l  hirtelenséggel  illaiiuak  el  (104). 

Illant :  fugám  clanculariam  arripio  Kr.  [entweichen,  ent- 
schlUpfenJ.  Antichristns  tjiborában  illantott  (Matkó:  BCsák.  9). 
Onnét  bernabaii  Helvetianak  edgyik  nevezetes  varasában  illanta 
(Pós:  Igazs  1.544).  Páter  Vásárhelyi  Lelesztra  illanta  (TörtT. 
IV.68).  A  német  csomóban  tartván  kevés  népemet,  onnét  mely 
felé  illantott,  nem  tudhatjuk   (RiikF:  Lev.  1.179). 

el-illant :  clam  profiigio  Kr.  fuga  v.  celeri  discessu  sibi  con- 
siilere  Otr:  OrigHung.  11.260.  (entweichen,  entschlüpfeu).  Érez- 
vén a  sáfrány  illatot  el-illanta  (Matkó :  BCsák.  388).  Mellyek 
melWI  csak  el-illantott  Matkó  (Sámb:3Kérd.  415.  GKat:Titk. 
17.  Mik:TörL.  69.  420.  429).  Megakadályoztatni,  hogy  el  ne 
illanthasson  (SzD:  MVir.  19). 

ki-illant:  arripere  se  foras  PPBl.  [hinausschlüpfen,  ent- 
weichen]. 

TT.T.AT :  odor,  fragrantia  MA.  gemch  PPB,  Jó  illatú :  svave 
olens,  fragrans  MA.  gut  riechend  PPB.  Tenmagadot  adad 
ydessegnok  yllattyara  (EhrC.  24).  Tűziiec  illatfa  nem  mentiiala 
6  altalloc  (BécsiC.  134).  A  io  illato  fanac  arnekaual  mutatna  a 
nepnec  vigasagat  (292).  Zyletoek  íJyrftywnaal  kyl  choda  keppen, 
mynt  az  zeep  yllat  az  vyragtwl  (ÉrdyC.  40).  Ott  vannak  myn- 
den  felee  zeep  yllatw  fyvvek  (510b.  532).  Myndennek  heghedewye 
vala  es  aranyas  poharok  toUyes  zeep  yllatokkal :  plenae  sufti- 
tuum  (JordC.  894).  Zeep  illathw  drága  kenetSk  (918).  Vronk 
ziletese  napian  a  kwt  a  vyzh  béliében  nagi  ioh  illatvv  olayt 
fólia  (DebrC.  55).  Yo  illatii  piros  rosa  (184).  Édes  es  ioillatn 
étkek  (232).  Tellyes  wag  nemes  yllatw  coufectnek  malazttywal 
(ThewrC.  95).  Rosa,  ky  illattyath  tawul  agya  (CzechC.  27).  Vong 
utannad  minkeeth,  ráad  fiissonk  az  te  illatodban  (SándC.  5). 
Az  io  eletnec  illatyara  hozzatok  fussanak  (VirgC.  146).  Hog 
mind  ozSket  (a  kazdagsagokat)  adhatnám  en  iduezithw  uramuac 
zolgalatyara  es  ede,s  illattyara  (NagyszC.  108).  Keenkevnek  illa- 
tyaval  megbevzhewen  (DomC.  65).  Jó  illató  fác  (Kár:  Bibi. 
IL107).  Beteges  vala,  fekélyes,  erStlen,  es  ugyan  nehéz  illato 
(Pécsi:  SzflzK.  44).  Foghagyma  illatú  fii  (Com:  Jan.  31).  Le/my 
testét  oltárra  fel  t5uéc,  nagy-illattal  égh  vala  (Illyef:  Jephta. 
37).  Chamaemelnm  nobile,  szék  fii,  tellyes  virágú  fejér,  jó  illatya 
van ;  .spanyor  székfíinek-is  nevezik,  alacson  virág  (76).  Bor  illatú 
hyacintbus  (Lipp ;  PKert.  1.53 1.  Nardas  jó  illati'i  tsemeto  (Bml : 
Lex.  128).  Az  irgalmas.ságnak  cselekedetit,  jó  illatú  szagnak  és 
isten  előtt  kedves  kiillometes  áldozatnak  nevezi  (Biró:  Ángy. 
133). 

BÉifrány-illat :  [odor  croci;  saffrangenich). 

[Szólisok].  Erez  u  én  a  sáfrány  illatot,  el-illanta 
(Matkó:  BOsáb.  388.  TörtT.'  IIL197). 

lUatlan:  expers  odoris,  inodoms  Kr.  [geruclilos].  (Lipp: 
PKert.  1.146.  Kr). 

Blatos :  fragrans,  odoratus  MA.  wolriechend  PPB.  Illatos 
vagyok :  redoleo  C.  Immár  illatos,  mert  negyed  napi :  iam  foetet 
(Helt:  UT.  IIL5.  Zrínyi.  11132). 

nLatoz :  odoror  MA.  riechen  PPB.  Ilatoztam  olly  álatokat, 
fyveket,  as  oly  zagos  álatokat,  kybewl  twtem  kouelseget  (VirgC.  4). 
Az  5  (Krisztus)  zenth  embilr  voltaath  igSn  illatozzaak  (SiuidC.  5).  Az 
egeerek  illatozzaak  az  polczon  ualo  hwsuety  kenyereth  (6).  A  yo  il- 
latért, kit  Adamazalmau  illatozott  uala,  gonoz  illatot  adanac  enne- 
kJm  (NagyszC.  35).  Orrok  vagyonos  nem  illatoznak :  naree  habent, 
et  non  odorabunt   (KnlcsC.  293).  FfilSc  va^ou  ^a  nem  halnac ; 


orroc  vagion  §s  nem 
ur  azt  a  kedves  illatot 


iUatoznac  (Szék:  Zsolt.  120).  Illatoz;i  :a 
odoratus  est  dominus  odorem  svavilalis 


(MA:  Bibi.  1.7).  Orrom  nem  kivánt  ollyat  illatozni,  mellyet  lum 
szaglót  volna  (Prág:  FSerk.  933). 

rilatoz-ik :  .svavem  odorem  .spargo,  svaviter  oleo  Kr.  [dutteii. 


duftig  sóin,  riechen].  Illatozó :  odorificus  MA.  Mynih  az  drága, 
yllatüzo  balsamom,  yllatot  attani  (ÉrdyC.  475).  Illatozol  mykenth  l 
liliuni  (PeerC.  219).  Jol  illatozeek  zenth  Pálnak  az  memiey  kener 
(SándC.  6).  BynesSknec  oI  édesen  illatozic  (NagyszC.  '14).  Meg- 
kel gondolnonk,  hog  mynemev  nagy  gyenyerevsegekkel  éltessek 
annak  ev  lelke  menyekbe,  ky  ev  teste  meeg  fevldbeu  fekevueu, 
illyen  édes  illatokkal  illatozyek  (UomC.  157).  Korsocskákbol 
való  illatozó  integetéséé  (Om:  Jan.  116).  Egy  féle  állatok  a  jo 
szagú  tűveket  ingyen  sem  illatozzák,  hanem  a  kertésznek  és, 
egyéb  munkásoknak  emé.sztékjeket  és  b5d5s  hányadékjokat 
szagolják,  nyomozzák,  es  a  szeszin  feltalálván  azt  abárolják 
(GKat:  VáltsT.  II  EWb.  63). 

Illatozás :  1)  odoratio  MA.  [das  riechen].  A  mi  IfilkSngben 
nitua  kelh  ablakinkat  tartanonk,  de  íak  az  vronk  kenniauak 
latasar;i,  halla-sarah,  annak  nieldőklesere,  illetesere  es  illatoza- 
sara  (Debr.  184).  Az  egyéb  erzekonsegők  is  ezSnkeppen  lezneek, 
illatozzaasok,  nyeld5kles5k  es  illeete.s5k  (SándC.  8).  Űth  érteim : 
laatha.s,  hallás,  nyeldokles,  illatozás,  illethes  (Nagj'srf).  359). 
Oth  ammennei  hazába  lezen  az  illatozasnak  edSssegós  balsamom 
(195).  Ua  az  te  illatozasod  zegenyeknek  dohát  élnem  zenned- 
hety  (CornC.  155).  Ha  az  egész  test  hallás,  hói  az  illatozás? 
si  totum  corpus  auditus,  ubi  odoratus?  (Helt:  UT.  1).  Az  illatozás 
vidámodik  pésmaszaggal,  sok  jó  illatú  virágok,  vizek,  és  étkek 
párájával  (Pikm:Préd.  746).  3)  fragrantia,  sufBtus,  sufBmentum 
MA.  [duft,  wolgeruch]. 

[ülatozatlan] 

niatozatlanság  [unentwickelter  geruchsinn].  Az  temérdec 
pofa,  túnnya-sjigot  és  illatozatlansjigot  ielent  (Cis.  N4). 

Illatoztat :  redoleo  [nach  etwas  riechen].  A  parasztság  ots- 
mány    gorombaságot   illatoztat :    nistícitas   opicam   barbariem 

redolet  (Com:  Jan.  187). 

TT.T.V  (eeüyek  ÉrdyC.  517.  eellym  7.  11.  505.  sat.  JordC. 
741.  811.  sat  íd  ÉrdyC.  591b.  el  540.  KazC.  79.  el'  DebrC.  241. 
eely  ÉrsC.  177.  ely  KulcsC.  70) :  talis,  ojusmodi  MA.  solcher, 
dergleicben  PPB.  a)  Nem  leeu  sohol  oly  yo  attya,  ky  fyaerth 
niagat  ylyre  agja  (TihC.  293).  Bii  nap  iUyec  lesznec  (Kai.  1582. 
Gij).  b)  Meg  kezduen,  hogy  mykent  jewtuohia,  yly  zerrel  felele 
(Elu-C.  142).  Y]  zerzees  alat  (CoruC.  216).  Illj  ok  alat  (RSíSy. 
11.57).  EngedSnc  néktec  illy  ockal  (MA:  Bibi.  L32).  Aemilia 
aszszony  Neanderhez  fordula  ily  fidvSzléssel  (Fal:  NA.  149). 
Alom  közt  illy  panasz  érdeklette  fiilem  (Kónji:  HRom.  189. 
Told.),  c)  tam  MA.  [so].  Zent  Ferencz  gondoluan  fráter  Rufen- 
nak  engedelmessegerewl  es  yly  ew  kemenseges  paranczolatya- 
rol  (de  mandato  suo  tam  duroX  kezde  ewnmagat  kemenaegert 
fegnye  (EhrC.  57).  T  éktelen  dolog:  res  turpis  (BécsiC  173). 
Ky  vagy  elly  bodog  (Érdj'C.  563b).  Isteni  tsudának  moudgyák, 
hogy  ennyi  háboruságok-között,  illy  kevés  üdóben,  eimyire  ter- 
jesztette és  nevelte  konkolyát  (Pázm:  Préd.  293).  Mi  okaert 
haborital  el  ig8n  megh  engSmet  ?  (KazC.  79).  Azért  magasztalta 
illy  fel  ítet  isten,  mert  ^Pázm;  Préd  41). 

im-illy:  cw  Mind  imilly,  mind  amolly  kenyér  (Bom:  Préd. 

206). 

ILLYEN :  hujasmodi,  ejusmodi  Ver.  talis,  ejusmodi  MA. 
[aolch].a)  E^Uyeneknek  b\zonsagara:  in  testimonium  illis  (JordC. 
375).  Ez  eellyen  hasonlattatjk :  is  similis  t\st  i JordC.  833.8341. 
Mind  az  ilyenek  amyt  mondanak  zauokal,  aztli  nem  tezyk  tete- 
menyekcl  (VirgC  38).  Zoktak  emberek  ilyeneket  vtalni  (100). 
Ha  ruhay  ilyenek  volnának  (149).  b)  Ky  eellyen  hatalmat  adót: 


>73 


Bl-ILLYEN— ILLYKOR 


illynemü-imAd 


1574 


atestatem  talem  (JordC.  378 1.  Eg  eolyen  kysded :  urnis  piu-vuliia 
ilis  (409).  Ez  eellyeu  bezeed :  lii  sermones  ^720).  Ez  oollyen 
Olgáidból  leezen  teeneked  graciad  (ÉrdyC.  310).  Ez  eellyeu 
jlgay  (506).  Dyen  bynek  (VirgC.  1).  Megszabaditta  6k5t  illien 
lodon  (Szék:  Króu.  21).  c)  tam  MÁ.  [so].  Ez  ilen  keseröseges 
aahoz  társalkodnál  (VitkC.  6b).  Ilyen  nagy :  tantus  (DebrC. 
1).  Myoka  hogy  eellyen  zomorwn  yara  (ÉrdyC.  388b).  d) 
iZ  VT  isten  ilyen  hamm-  meg  latogata  (VirgC.  18).  Minket 
lyen  igen  kénszeritesz  ?  iKár;  Bibi.  1.633).  Nem  derczéskednél 
lyen  mód  nélkSl  és  nem  háuuál  miisra  kSueczikéket  (.Bal: 
Jsisk.  104). 
[Szólások].  Ne  úgy  Wjj  illyen  teremtette  fattya,  hanem  így 
Baz.  L225>. 

im-illyen:  talis,  ejusmodi,  hujusmodi;  ein  solcher,  der- 
[leichen  MA.  Azok  imelyenSk :  egmaast  zeeret86k  (SáudorC.  1). 
Széknek  ellene  jmylyen  byzonsag  vagyon  (ComC.  26).  Imilyen 
zockal  k5ny5rg5t  (Zvon:Post.  I.l).  ElsA  kérdés  az,  második 
térdés  imillyen  (Pázm:  Kai.  457).  Bizom'ttya  sz.  Ágoston,  imilyen 
ormán  (6). 

niyenfóle :  ejusmodi,  hujusmodi,  talis  Sí.  [solcher  art].  lUyen- 
fele  zemelyeket  oltalmazna  (MargL.  61.  CornC.  222). 

Hlyenkóppen :  taliter,  hoc  modo,  sic ;  auf  solche  weise, 
ílso  MA.  ^ÉrdyC.  442).  Szola  az  wr  énnékem  Ulyenképpen 
:Kár:Bibl.  L158.  Zrínyi.  191.  H.IS.  196). 

Hlyenkor :  tali  temiwre ;  zu  solcher  zeit  MA.  Ez  ilyenkoron 
leo  magát  az  ftvldwu  elterieztete  (VirgC.  41).  Taualy  Ulyenkor- 
ban  (Magy:  Nád.  71). 

Hlyennemü :  talis  JordC.  53  hoc  genas  408.  [solcherart]. 
Eellyen  nemw  teb  bezeedekkel :  aliisque  sermonibus  pliu-imis 
(JordC.  713.  ÉrdyO.  498). 

Hlyenség:  [?]  Kis  dolgot  is  nagynak  kiált  az  irigység, 
mondhattya  ezt  el-is  tálam  tsak  Hlyenség  (PhilFL  70). 

[Szólások].  Ha  illyenséggel  vaunak  a  dolgok;  miért  nem 
sietsz  azokba  a  városokba?  se  cosi  é,  perché  non  andate? 
(Fal:  NU.  266). 

niyes:  [hujusmodi;  solcher  art].  Elyas  s-imilyen  ember 
enn)i  es  imennji  kárt  töt  (Ver:  Verb.  391).  Tapasztaliuik  mit 
ilyest  (Oúzi :  Síp.  31).  Dylyes  mulatságot  semmire  betsűlnek 
(Orczy:  KöltH.  109). 

niyetén:  hujusmodi,  talis;  dergleichen  MA.  a)  Hletenec 
azoknac  istenec  (BécsiC.  111).  Ez  ileten  nem  mondatic  ayhta- 
tos  imatkozonac  (VitkC.  13).  lllyetenevke  menyeknek  orzaga : 
talium  est  regnum  caelorum  (ComC.  186)  Mind  ez  elyetenőc 
(NagyszC.  305).  Elleten  zokassa  uala  (KazC.  9).  Ez  iletennec  sémi 
felelme  ninczen  (DebrC.  361).  Yllyethenn  zydalmassaghokkal  az 
yrasthwdoghnak  wchayok  zerent  hordozthatyk  wala  (ÉrsC.  32). 
Illyeténeket  a  ki  tészen  (Com :  Jan.  219).  b)  Illetén  tanacot  leltél : 
tale  reperisti  consilium  (BécsiC.  33).  Eg  illeten  apród :  unus 
parvulus  talis  (MünchC.  47).  Czodalkozuan  az  Uieten  vigasag- 
nak  látásáról  (VirgC.  33b).  Bleten  sáros  hely  (DomC.  263). 
•c)   Nem  ragazkodnanak  elleten  ig6n  ez  uilaghoz  (KazC.  109). 

im-ülyetón :  cw  Imilleten  tullaidonsaga  uagon  (KazC.  35). 
Imelleten  zokassok  uala  (llu).  Imellettenkeppen  felele  (177). 

Blyeténkóppen :  taU  modo  Bal:  Cora  3.  [in  solcher 
weise].  (Bél :  Oimp.  176). 

niykóppen:  [sic;  so].  Mert  gyakorta  mondják  és  köztök 
kiáltják,  fülem  hallotára  ilyképen  beszélik  (RMK.  n.40). 

Hlykor :  [tah  tempore ;  zu  solcher  zeit].  lUykor  tanátsos, 
bátorságos  helyre  félre  állani  (Fal:  ÜE.  435). 


Hlynemü :  talis  fsolch,  solcher  art].  Wr  Bemald  vetee  ezt 
ewn  zyuebeu,  reytezuou  ewryzni  eyol ;  tehát  eletto  [élt]  yluemew 
ocual :  hogy  mutata  magatt  alonny  melsegest  (EhrC.  4). 

TM  (<m  Ozor:Christ.  229.  an  Tel:Evang.  I.19b.  69.  imm 
RMNy.  11.335.  Kulcs:  Evang.91):  en,  ecce  MA.  siehe  da  PPB. 
siehe  Com:  Vest.  131.  lm  an^aloc  vepenec  es  í.olgaluac  uala 
neki  (MünchC.  19).  lm  az  erdog  kezde  gyetSrny  (ÉrdyC.  359). 
Ymaraii  ym  en  hozyam  yewz  (594).  Ym  en  eletted  állok  az 
kew  zyklan  Orebnek  heegyeen  (JordC.  47).  Ym  egyzer  meegyek 
the  kfizzeed  es  mynd  el  reekkentlok  theged  (71).  En  ym  oda 
yew5k :  ego  veniam  (375).  lm  tho  mondod  (NagyszC.  8).  K5ni8- 
n^tek  az  isteuSk  raifad,  mert  im  meg  giogitottak  (DebrC.  12. 
27).  Im  mindent  igazan  meg  irok  (RMNy.  11.94).  Immeges  barom 
sengh  uazuat  adok  (KazC.  107).  Immár  im  most  megkeresic  az 
5  vérét  raytvmc :  en  sangvis  eias  exquiritur  (Helt:  Bibi.  I.x). 
Immár  im  látod,  hogj'  421  lyuk  vagyon  raita  (Helt:  Arithm.  G). 
Im  megtekintottelec  vala  :  ecce  suscepi  preces  tuas  (MA :  Bibi. 
1.16).  Bizony  én  életem  im  csak  veszekedés  (Czegl :  Japh.  6). 
Im  majd  meglátod :  jam  nunc  videbis  (Illy:  Préd.  1.441). 

[Szólások].  B.  magátúl-gondolt  egy-nehány  dolgot  mond  szük- 
ségesnek az  érdemléshez  :  és  h  o g y-i  m  azok  a  mi  cselekede- 
tinkben  nem  találtatnak,  azzal  akarja  ezeknek  érdemét  rontani 
(Pázm:  LuthV.  444).  Hogy  im  oUyan-kor  hasznokat  nem  vehe- 
tik (cselédjSknek),  meg-vetik,  mogutállyák  (Csúzi :  Tromb.  116). 
Az  utától-fogva,  hogy  im  jószágot  vásárlottam  (Oúzi:  Síp.  237). 

imó,  íme  (emi  VitkC.  72.  105.  107.  ihme  Szeg:  Aqu.  6): 
ecce,  en  C.  siehe  da  PPB.  Yme  vronk  ysten  tanalcza,  melyet 
vallónk  (ElirC.  G).  Eme  yewue  hoza :  ecce  venit  (EhrC.  53.  54. 
86).  íme  te  rokonod  még  fordolt:  en  reversa  est  cognata  tua 
(BécsiC.  2).  Emi  a  te  meg  váltod  mikepen  hol  meg  te  éretted 
(VitkC.  72).  Emi  a  te  aúad,  emi  a  te  fyad  (105).  Emi  mostan 
megzerzetet  eletemnee  hatarat  (107).  Mykoron  6ryzneek,  yme 
keth  yfij-ak  megh  állanak  hvv  hozyayok  kSzel  feyer  StSzethben: 
quum  e.s,seut  intentis  oculis  .  .  ecce  viri  duo  adstiterunt  illis 
albo  vestitu  (JordC.  707).  Imeh  azért  meli  nagi  dic5.seg  embSr- 
nek  az  edSs  lesust  kSuetnie  (DebrC.  2).  S  imeh  mikoron  vinné- 
lek az  Srd6g5k  (122).  (Szeretetét)  ebben  mutata,  hogi  imeh 
apostolocua  valazta  (198).  íme  legottan  az  zent  atya  zerze  egi 
rwuid  verset  (VirgC.  16).  Hogy  el  mosta  vohia  az  sart  labarol, 
ime  legottan  lata  w  labayu  az  zent  sebeket  (60).  íme  im  kmeg 
élo  vágok  (MehSzJán.  50).  Im§  im  (ecce)  megtérhet  ember 
(Zvon:  Osiand.  105). 

Imént,  iménten  (imintm  Forró:  Curt.  475) :  nupen-ime, 
paulo  ante,  proxime,  dudum  MA.  vor  kurzer  zeit  PPB.  [eben 
vorher].  Mynt  ymeuthen  ees  mondám  (ÉrsC.  466).  Csak  imment-is 
emlekezenk  róUa  (MA:  SB.  363).  Iméntis  haliad  Christus  magya- 
rázása szerint  (Czegl:  MM.  140).  Mint  imént-is  említem  (Czegl : 
Japh.  95).  Meg  tetzik  az  imént  mondót  dolgokbul  (Czegl :  ORoml. 
569).  Te-is  ugyan  azont  müveled,  az  mit  iminten  mas  ember- 
ben nevecz  vala  (Forró:  C^t.  475). 

[Szólások].  Többek,  a  kik  felöl  ez-imént-is  emlékezem 
(GKat:  Válts.  II.  b3b.  CorpGramm.  255). 

Imónteni:  [paulo  ante  factus;  vorherig,  eben  angewendet]. 
Előszer  az  iminteni  mod  szeréut  egyben  kel  multiplicáhiod 
(Helt:  Arithm.  N6). 

TTVrÁT)  (uimaggomuk  HB.  vymad  EhrC.  53.  vymadsag  6.  50): 
1)  [oro;  beten].  Uimaggomuc  ez  scegin  ember  lilkiert  (HB). 
Tere  cellayaba  ymaduy:  rediit  n  cellám  suam  ad  adorandum 
(EhrC.  53).  Azer  ma  ymag  mfiertSnc :  nunc  ergo  ora  pro  nobis 
(BécsiC.  29).  Zykseeg  hogy  ymaggywnk  egymaseerth  (8).  Yma- 
danak  érettek,  hogy  zent  lelket  venneenek :  orarent  pro  eis 
(JordC.  733).  Ymagh  eretthewnk  istenhewz  (WinklC.  41).  Imagy 
anepeerth:  ora  pro  jjopido  (CzechC.  20).  Zentsegews  anya  Ma- 
ria, ymagy  erettewnk  tThewrC.   35).   BynesekerÜi  ymadaal,  az 

99* 


1575 


MEG-IMÁD— MAdKOZÁS 


[MÁDKOZDOGÁLJ— 1.  tN 


1576 


tolwaynak  erSk  ydwftssegeth  fogadal  (195),  Ymagyatok  az  twte- 
keüi  haborgatükerth  (ÉrsC.  li).  Kel  az  w  bwnen  kwnywrwhiwd 
es  erete  j-madnod  (VirgC.  88).  Meg  nem  swnW-nk  tiérettetek 
imádnunk  (Komj:SzPáL  325).  CUac  hogy  moszszeb  ne  menye- 
tec,  es  imadgyatoc  én  érettem:  rogate  pro  me  (Helt :  Bibi.  L  Ff2). 
Had  imadgyon  te  erStted  es  élsz :  urabit  pro  te  et  vives  (uo.  J). 
Mel  pap  Salembe  az  népet  tanita  vala,  Imad  vala  ertSc  es  aldo- 
zic  vala  (Szék:  Zsolt.  231).  Imattam  en  te  éretted  (Mon:  Ápol. 
10).  As.szonymik  szűz  Maria,  istennek  szent  aiinya,  imádgy  mi 
érettünk  bűnösökért  (Piízm:  Imáds.  38).  3)  adoro  C.  Ver.  anbeten 
PPB.  Wimagguc  isten  kegilmet,  wimagguc  mariat,  wimagguc 
mend  aiigelcut,  hug  uimaggonoc  érette  (H13).  Ymaduam  vrat  nií 
nemzetSuknec  kőuSrSletesse  lenni :  mvocans  deum  (BécsiC.  9Ü). 
Imaééad  te  átadat:  ora  patrem  tuimi  (MiinchC.  23).  Le  eswen 
ymadak  l»vtet:  procidentes  adoraveruut  eum  (JordC.  359).  Az 
vr  istent  nem  imat;mi  telias  liitemel  (VirgC.  5).  Ymadwan  mynth 
zent  angyaloknak  kyralyat  a'hewrC.  99).  W  te  vrad  istened, 
yinadyad  n-teth  (KulcsC.  111).  Meg  tőretteteth  az  pokol  akar 
myuemű  gonozt  ember  tegyen,  ha  meegli  balwaiitb  ymadna 
ees  (Éi-sC.  273b).  Ky  idwez*lny  akar  azon  ymaggya  i-steneet 
hogy  az  ydöket  bátor  ne  eerye  (ÉrdyC.  32).  Azon  én  Uteut  jó 
kedvvel  imádom,  hogy  te  házasságtok  legyen  igen  Mdog  (RMK. 
II. '15).  E.S  azon  imádom  istenemet,  ho*  meg  5r5gbitse  eu  berniem 
a  hfttót  (Kulcs:  Vet.  42).  Az  kőrősztón  lugg6  embert  igaz  isten- 
nek tartanálak  es  imadnaiak  (Lép :  PTük.  IL32).  3)  Imádom 
vele:  oftero  MA.  darbringen  PPIi.  [anbieten].  Tsak  árulás  biz- 
tatása, tíírházakkal  ha  imád  a  szerentse  (Fal:  Vers.  868). 

meg-imád :  [oflfero ;  anbieten].  Ha  az  én  ui-amat  az  kassai 
generalissíiggal  megimádnák,  jó  volna-e  ha  fölvenné  (TörtT. 
XVI.43). 

megimádás.  Intés,  kinalas,  megh  imadas:  admonitio  Ver: 

Vorb.  Szót.  1. 

Imádás :  adoratio  C.  aubetung,  das  opfer  PPB.  Az  zent 
keroztSt  isteny  ymadassal  kellyen  ee  yraadny'í  (ÉrdyC.  538). 
Az  zent  kerezttíanak  ymadasarol,  mykeppen  keel  az  zent  kerez- 
tot  ymadny  (535b).  Istenhez  való  imádást  ezeknek  nem  enged- 
tek (Pázm:LuÜiV.  316). 

bálvány-imádás :  idololatria  C.  MA.  götzendienst  PPB. 
Baluaú  imadasnac  bfine  (BécsiC.  178.  JordC.  762.  ÉrdyC.  4b. 
535).  Baluaú  imádásra  atta  magát  (Sylv:  UT.  Apóst.  17  :  16). 
Végre  keményen  szol  a  baluanyimadasra  (Helt:  Bibi.  L  h3). 
Nintsen  oUy  eretneltség,  olly  temérdek!  bálvány  imádás,  melly 
kfizitekben  bé  nem  férkezhetik  (Ker:FelsK.  375). 

Imádkoz-ik:  oro,  precor,  adoro  MA.  beteu,  bitten  PPB. 
Myse  híihuui,  vymadgozzonk  harmad  ydeyglen  (EhrC.  6).  Leloc 
Dánielt  imadkozatta :  iuvonerunt  D.  orantem  (BécsiC.  145). 
Zeretic  vi'ac  zogon  aluan  imatkoztocat :  amant  in  angulis  pla- 
tearum  st;mtes  orare  (MiinchC.  23).  Az  meg  nem  zönic  imat- 
kozni,  ki  meg  nem  zönic  iot  íolekedni  (VitkC.  3).  Az  nem 
imádkozó  zegennec  6r8ko  valo  kinoc  igertetnek  (15).  Imatkozia- 
tok  a  thfi  voletSk  patuarkodoke[r)t  (DebrC.  69).  Neepnek  sokas- 
saga  kywl  a;d  vala  ymatltozwan  (ÉrdyC  314).  Ymatkozwan,  ne 
akaryatok  sokat  zolny:  orantes  (JordC.  369).  Ty  ezenképpen 
ymatkozyatok  (379i.  Mykoron  en  Aluerna  hegyen  ymatkoznam, 
elmfii-wlek  (VirgC.  01).  Ezenkopen  imatkozuau,  wnak  magát 
aianlya  vala  (41).  Wram  tho  hozyad  ymadkozom  (KidcsC.  6). 
Hat-sziiz  pflsiiSkfik  így  szóllanak :  liólta-iitj'ui  Flavianns  martir 
imádkozzék  mi-érettflnk  (Pázm:LuthV.  455). 

le-imádlcozik :  (orando  obsetiuor ;  erflehon,  herabflehen]. 
Hejh  kérjük  az  [uipot,  sok  illyen  jó  napot  imádkozzék  le  az 
szegény  kurucoknak  (Thaly:Adal.  11.115). 

Imádkozás :  oratio,  precatio,  adoratio  MA.  gebét,  bitté 
PPB.  Veghyg  megh  maradwau  az  zenth  kynernek  megh  zeghee- 


seben  es  ymathkozasban  (JordC.  713).  Ew  ymatkozasanak  ydeyu 
ragattatot  volt  ffel  (ÉrdyC.  375). 

[Imádkozdogál] 

Imádkozdogálás : 

Scult.  790). 


(iteratae  preces;  háufiges  heten).  (MA: 


[Imádó] 

bálvány-imádó :   idololatra  C.  MA.  NémGl.  294.  götzen-  ' 
diener  PPB.  Crlstusnac  hitebe  valo  leaíiat  balvaíi  ymadonac  ad- 
naia  (NádC.  455).  Balwan  ymado  bolond  poganoc  (ÉrdyC.  93 1. 
Báluáú  imádok  se  leéetek  (Sylv:  UT.  L  Kor.  10:7). 

Imádság :  preces  C.  precatio,  oratio  MA.  gebét  PPB.  Isten 
iv  vimadsaguc  mia  bulsassa  w  bunet  (HB).  My  vymadsagonban 
keryeuk  my  wonktol  lesus  Cristustol  (EhrC.  6).  Zokott  vymad- 
sagit  es  zenvedettessegyt  nem  hagyauala  (50).  Alazac  őlélkeket 
ymadsagocban  es  boitScben  (BécsiC.  16.  29).  E  nemzet  nem 
vettethetic  ki,  hanem  imádság  miat  es  bSit  miat  (MUnchC.  46i. 
Mykoron  ymachagot  tett  vona  (ÉrdyC.  337).  Eyel  nappal  eedes 
ymachakban  zolgalnaak  az  adót  vrr  istent  (338).  Hagyaa,  hogy 
a  zent  testet  be  vynnek  a  monostorban  az  Imachagnak  helyeere 
(341).  Tégy  imatsagot  (VirgC.  1).  Mikor  alaiia  az  imatsagba, 
iwue  hozza  az  wrdwgh  (22.  63).  Meg  halgata  az  vt  isten  az 
imatsagaba  wtet  (25).  Vete  magath  az  zent  ymatsagra  (uo.). 
Imat.sagra  ada  wmagat  (106).  Mikor  wmaga  ot  marat  volna, 
meg  monda  completayat  es  egyéb  imatsagit  (63).  Ez  te  atiadfyay 
foglalyak  magokat  mynd  az  zent  imatsagokba  (74).  Meeg  el 
.sem  végezte  vala  zent  Damancos  imadsagaat  (DomC.  113).  Ez 
embSr  igSn  beke.sseg5s  nála,  es  na^  imadsagu  uala  (KazC.  78). 
Az  kazdag  embernek  gyakorlatossaggal  <az  ew  keuczes  ladayara 
fordwl  az  ew  ymadsaga  (Ér.sC.  2).  Halgasd  meg  een  imadsa- 
gomath :  exaudi  orationem  meam  (KulcsC.  5).  Hogy  eggyflt,  a 
halottakért-való  imádságot  javallya :  másTit  a  purgatoriomot,  és 
ennek  bitelébSl  származót  dolgokat  kárhoztattya  (Pá2in:LuthV. 
202). 

Imádságocska :  oratiuncula,  precatiancida  MA.  eio  kurzes 
oder  kleines  gebét  PPB. 

Imádságos :  (precibus  deditus,  precibus  destinatus ;  deni 
gebete  ergeben,  gebeten  gewidmet].  Ha  azt  acorod,  boé  beke- 
seggel  zenueé  habonuagot,  tehát  leg  imádságos  (GuaryC.  63). 
W  es  vala  nagy  ymatsagos  (VirgC.  74).  Imádságos  inuep,  aaent 
Benedek  napia  (Agend.  204). 

Imádtat :  (orare  jubeo ;  heten  LissenJ.  Meene  egy  pyspek- 
hez  es  keery  vala  ewtet,  hogy  ymadna  es  ymattatna  az  ew 
fl'yaert  (ÉrdyC.  519b).  Yob,  ha  eegyebekkel  ymattat  magáért 
(645.  CsomaC.  92).  Az  pisixik  búsula,  éjjel  nappal  úristeuhOz 
imáda,  egri  vitézíikért  imádtat  vala  (Tin.  140). 

niPOSTOR:  [impostor;  betrüger,  schwindler).  Nem  pász- 
torok, hanem  impostorok  vadtok  (Czegl :  MM.  108). 

1.  IN  (iii«át  Ilelt:Mes.  119):  1)  nervus  C.  MA.  spannader 
Nom.  21.  uerv  PPB.  [soliuej.  Inakon  valo  árva  hus:  musculi 
Com:  Jan.  4(j.  Myud  izrSl  izre,  erről  erre,  inról  yiu-a  Steth  el 
uyoytak  (WiiiklC.  205).  Elezteeb  ew  kezeinek  fel  zeghazeseert 
niynd  ew  testének  yuai  sogorgany  kezdenek  (206).  Az  tago- 
kath  az  ynakyg  es  az  éonüg  meg  emezteneyek  (SAndC.  38). 
Az  el5s  tírrel  ordSgnee  ynatli  le  vágod  (üebrC.  586).  Az  8 
zentliseges  ynay  zakadozuak  vala  PoerC.  124).  Nag  fayadalmal 
zakadoznak  wiüa  az  ynak  (126).  Ereye  zakat,  ynay  nem 
byryaak,  ha  le  yl  ees  yay,  ha  ffel  keel  ees  yay  (ÉrdyC. 
40b.  479).  Inat  meg  yte,  ees  meg  simtula  la  l\  Pesti:  Fab. 
23).  Meg  ítté  az  "mnát  és  el  sántúla  belé  (Helt:  Mes.  119). 
Kemény  vagy  és  a  te  nyakad  ollyan  mhit  a  vas  ín  (Helt:  Bibi. 
IV.80).  Az  í  szemérem  tostéuec  inai  soc  inakból  állanac :  nervi 
testiculorvmi  egus  multi  sünt  (MA:  Bibi.  1475).  Levágatá  inokot 


577 


HiÍLÓ-IN— 2.  ÍN 


Ínség— csöDöRiNAs 


1578 


ünd  a  lovaknak  (Káldi:  Bibi.  272).  Iiia  tántorog,  nyelvo  akadoz 
'ázm:  Préd.  235).  Inamról  lo  ne  üttessem  (PAzm:  KT.  264). 
mi  testflnknec-  épfileti  csontoklxil,  porczogókbol,  izeklxll,  inak- 
ol  5szve  szerkesztetett  (Com;Jan.  46).  A  kéz-ijjon  mennél 
leszebb  vonattatik-fel  az  in;  in  arcú  quanto  longiiis  trahit\ir 
jand:  LjSegits.  1.30).  Vas-in  a  te  nyakad,  és  réz  a  te  homlo- 
od  (Mad :  Erang.  314).  A  szemérmetességnek  inai :  nervi 
udicitiae  (Illy:  Préd.  11.240).  Az  ereket  s  inakat  az  olyan 
árgolás  erísíteni  fogja  (Münlr(5k.  XV.  127).  Az  inát  érdekli 
sániya  czafragának  (Gyiingy:  KJ.  107).  2)  [capreoliis,  clavicula; 
ankej.  Az  bnza  mag  meg  cziczorazic  [csírázik],  az  xian  meg 
okrosul  hoszu  inakat  cziida  bokrockal  fol  erezt,  hogy  kényéb- 
en álbasson  (Bom :  Préd.  458).  Az  több  inmt  az  dimiyének 
lind  elmetéld  (Radv:  Csal.  111.53).  Szaggasd  el  az  inaknak 
JJgyeit  (uo).  Ember  lia  nem  gauaiozliatik  vagy  nem  vizelhetik, 
erezd  fel  a  töknek  in;it  és  kőzd  által  bárom  vagy  nigy  szer 
el,  es  el  indul  (OrvK.  47),  A  borsó  iu  az  5  katsotskaival  vala- 
jihez  kStódvén  jó  magassan  n5  fel  (AGere:  Euc.  238).  S)  (suf- 
rago]  die  kniekehle ;  le  jarret  KirBesz.  128. 

[Szólások).  Inában  van:  calcem  ejus  premit  Kr.  E^t  jó 
>osonci  látá,  nem  miUata,  ugyan  inokban  emölcsöre  juta,  viadalt 
[ezde,  sokat  elhnllata  (Tin.  75).  Itt-is  inokban  legyünk  és  meg- 
arkalljTik  ókét  (Pázni:  Kai.  1766.  125).  Futnak  elólünk,  ha 
lergettyük,  ha  fiitunk  tólök,  inunkban  vannak  (Fal :  UE  470). 
Sgy  inon  folyó  igassagban  taiiit  (MNyil:Irt.  58).  Uolgod- 
lak  inát  metszik,  nyakát  szegik  (SzD;  MVir.  19).  Ki-tet- 
sik,  hogy  helyén  marad  a  mit  iitam  a  Kalauzban,  hogy  ezzel 
i  veszedelmes  tanitással  jóra-való  igyekezetünk  inai  elmetczet- 
aek  (Pázm:  LuthV.  108).  Minden  dolgát  féke  teszi,  sietteti 
nait    (Fal:  Vers.  880). 

[Közmondások].  A  kecske  sem  menne  a  vásárra,  de  megütik 
az  inát  (Kisv:  Adag.  327).  Szaladj  farkas,  inadba  az  igazság 
J'al:Jegyz.  931). 

háló-in:  [tomex  retibus  perficieudis ;  netzspagat].  Ha  háló 
inat  kel  tsinálni,  egy  ölet  csinállyauak  másfél  pénzért  a  kötél 
verik  (TörtT.  X\'in.23S). 

halló-in :  [nervus  audiendi ;  hömerv]  (ACsere:  Enc.  157). 

horgas-ín :  suffrago ;  hinterbug,  kniekehle  Sí.  Jobb  lábom- 
nak  térdem  alatt  livfi  horgas  inában  és  az  ballábomnak  a  boká- 
jában nagyobb  nehézséget  érzettem  (Monlrók.  XV.  303). 

husos-in :  musculus,  pulpa  C.  [mnskel]. 

lá.tó-in :  [nervus  videndi ;  sehnerv].  A  láto  in  rostotskáinak 
mozgása  (ACsere:  Enc.  155). 

Inacska :  nervulns  C.  MA.  spannaderlein  PPB. 

Inal :  persequor,  insequor  Sí.  [nacheilen,  nachfolgen,  verfol- 
gen].  így  sok  veszély  inal  minden  boldogságot  (Gyöngy :  KJ. 
54).  A  tegzes  Apolló  ott  Daphnét  kergeti,  szaporán  inallja,  de 
késón  érheti  (Gyöngy:  KJ.»  32.  GyöngyD:  Qip.  597). 

Inas:  nervosus,  musculosus,  lacertosus  0.  ádericbt,  stark- 
ádericht  PPB.  [nervig].  Ha  heeth  ynass  kStellel  meg  kStozteth- 
nem,  oUyan  erStelen  lenneek,  mynth  eegyeb  ember :  septem 
nervicei  funes  (JordC.  343).  Inas  kezű  (Helt:  Króa  108).  Az 
oratió,  ha  szorossan  a  dolgot  ki-mondgya  inasnak,  fogasnac 
mondatic :  oratio,  si  strictim  rem  enunciat,  nervosa  dicitur  (Com : 
Jaa  162). 

Inasság :  nervositas  C. 

Inatlan :  enervis,  enervus  MA.  schwach,  kraftlos  PPB.  Nem 
ollyan  inatlanok  azért,  a  vagy  erejekben  megfogyatkozottak  az 
római  ecclésiának  éppitSi,  mint  az  yj  hit  faragók  (Pázm:  Kai. 
627). 

2.  ÍN  («)iseeg  ÉrdyC.  277.  522.  604b.  ínség  MA:  Bibi 
V.12.  MA:  Tan.  27.  ónseg  DöbrC.  360.  evnseg  ComC.  308.  im 


KestC.  370.  úiiség  SándC.  11.  GKat:  Titk.  374.  íJjisig  Sylv:  UT. 
11.13):  [servus;  sklavej.  0  wram,  tukeonch  tlie  ynydre  ees  the  my- 
weydre  ees  ygazgasd  ew  fyayth  (FestC.  64.  290).  Masth  az  go- 
noz  zokaas,  az  ew  wneeth  meg  keery  ees  erev\'wel  el  wonzya, 
heyaban  ellene  akaroot  (370). 

ínség :  1)  [servitus,  servitium ;  sklaverei,  knechtschaft]. 
Mert  nem  vottotek  esmeg  Snseguek  lelket  feleimben  :  non  onim 
accepistis  spiritum  servitutLs  iterum  in  timore  (Diibr.  360).  Az 
terSmtílth  allatli  meg  zabadeett-uik  testnek  űnseegeebol  (SándorC. 
11).  Mene  alazato.sson  meuyorzagnak  kyralne  azzonya  az  evu- 
segbely  zolgalo  leauhoz  (CoruC.  313).  Az  bynnek  e^vnsogebwl 
es  zolgalatyabul  meg  zabadeytjuial  (GöniC.  36.  NyKözl.  IV.207). 
SzSrnyS  rabságot  es  nagy  fiaseget  reaioc  hozad,  Babyllon  t5m- 
15ty.et  (Boni:  Ének.  215).  Az  kegyetlen  iwgansagnak  finsegebSl 
kiszabadítottuk  :  servitio  barbariao  im|>üteutis  exemimus  (Forró : 
Curt.  293).  2)  calamita.s,  aenuuua;  jammer,  mülio,  elend  PPB. 
Latliwan  az  sokassagot,  kenyerwle  hw  raj-tok,  mert  vala  na^ 
eenseghben:  erant  vexati  (JordC.  381).  Eenseghet  zenwedwen, 
zomorkodwan  (823).  Ehsegeth,  zumesagoth,  eenseget  zemvedel, 
predycalwan  ejiedel  (ThewrC.  187).  Ezen  ydoben  eseenek  el  az 
els.sew  zylej-nk  az  nagy  eenseeguek  nyomorwsagara  (ÉrdyC. 
88b).  Te  Izraeledet  minden  énségbSl  Idhozzad  (MA:  Bibi.  V.12). 
Az  te  lajTstromodban  fűljedzed  minden  én  Ínségemet  (26).  Az 
Ínséget  meg-siratui  mit  használ  ?  calamitatem  deplorai'e  qnid 
prodest?  (Com:  Jan.  197).  A  kegyelmeteken  régóta  meg-feküdt 
ínség  (NjT.  XrV.514).  Szoros  inség  (Megy:  3Jaj.  n.l68).  A  nagy 
kötelesség  nem  legkisebb  ínség,  ki  van  más  birtokábau  (Kisv: 
Adag.  52).  Bánátink  nem  apadnak,  mert  hazánkbúi  az  ínségek 
el  nem  távoznak  (Thaly:  Adal.  11.212).  Hálaadiissal  tarlozuuk 
az  urnák,  aki  megszabadított  az  elméji  Ínségből,  a  melly  nem 
könnyebb,  mint  a  testi  mség{Mik:  TörL  111).  Nem  látnak  ma- 
gokhoz, nem  erőlkednek,  hogy  ki-feselhessenek  ínségekből  (Fal : 
NE.  451).  3)  angustia,  anxietas  MA.  angst  PPB. 

ínséges :  c;ilamitosus,  aenunnosus  SI.  [elend,  jammervoUJ. 
Christus  az  keresztfán  kimondhatatlan  nagy  ínséges  kinbau  igy 
kiáltana :  én  istenem  (MA :  Scult  844). 

INAS  (innas  Helt:  Krón.  5.81.  Helt:  Mes.424).  1)  servnlus,ad- 
versitor  C.  cursor,  pedLsequus  MA.  famulus  Com :  Jan.  121.  pedi- 
sequus  Balog:  Com.  275.  agazo  Otr:  OrigHuug.  1.294.  honorarius 
pner,  cursorius  servulus;  liiufer,  lakai,  bedienter  PPB.  Vakaró,  dör- 
sölö,  feredós  inas:  distringens;  kerítő  inas:  *servulus  libidiuum 
PPBl.  Azt  vallya,  hogy  en  inas.sa  voltam  Horwath  Andrásnak 
(RMNy.  11.314). A  pispeknecegyicinnassa  (Helt:  Háló.  284).  Szolgá- 
nak avagy  inasnak  nevezi  (Mad:  Evang.  136).  Az  vajda  inasának 
fizetett  (MonTME.  H20).  Andris  nevU  inasomat,  minthogy  soha 
semmi  gonosz  erkölcsben  nem  értem,  ajánlom  az  én  édes  bá- 
tyám uramnak  (Radv :  Csal.  III'262b).  A  fíiveb  parlamentum-nak 
első  belső  secretariassa  posta  napokon  nem  izenget  annyit,  se 
nem  íiittattya  oUy  sűrűen  iuasít  minden-felé,  mint  ezek  (Fal: 
NU.  256).  2)  puer  PPBl.  [linalje,  jimge,  bursche].  Éneklő  ina- 
sok :  pueri  *symphoniaci  PPB.  Méglen  5  (az  orw)  ott  keresi 
vala  az  arany  vedret,  az  iimas  fel  kapa  a  felső  nihát  az  orw- 
nac  és  elfuta  v§le  (Helt:  Mes.  424).  Nem  mehetsz  te  ki  ehSz 
a  philisteushoz,  hogy  vinál  5  vele,  mert  innas  vagy  te,  az  kedig 
hadakozó  férfiú  gyermekségétől  fogua  (Helt;  Bibi.  11.147).  Soc 
iffiac,  szfizec,  inasoc,  venec,  menyeczkec  (Bom :  Préd.  78).  Egy 
kis  tfizecske,  mellyel  egy  inasis  elnyomhatott  volna,  láttatik  az 
palotában  (MA:  SB.  31). 

[Szólások].  Hori  horgas  nagy  inas  (Decsi:Adag.  3). 

apró-inas :  [apparítor,  pedisequus ;  knappé,  page].  Aztalunk- 
nal  ualo  magtmk  .szolgálattiára  mindenkor  két  apró  inas  fen 
maradgion  (TörtT.  XII 78). 

csödör-inas  :  [stabularius ;  stallknecht].  Az  egyenetlen  cz5- 
dőr  inasok,  szoktak  ekképen  pandurkodni  [ily  illetlenül  beszélni] 
(Zvon:PázmP.  291). 


1579 


FUTÓ-mAS— INCSELKEDÉS 


[INCSELKEDET]— nSDIT 


futó-inas :  cursor  Com:  Orb.  284.  [laufer,  laufburech]. 

gyalog-inas :  aecensus  pedarius  PPB. 

gyors-inas :  cursor  Com:  Orb.  284.  Paufer].  Gyalogoc  avagy 
gyorsiiiasoc :    pedites   seu  celeres  a  pedibus  ^Cüm :  Jan.  140). 

katona-inas :  cacula  C.  PPBI.  calo  MA. 

kocsis-inas :  subauriga  Kr.  [stallknecht],  Bóldot;  i.steri ! 
hányszor  vasztottem  víg  jó  kedvemet  tekéutotL',s  személlyek 
k8z5tt-Í8;  néha  tsak  nem  el-Uilettem  magammal,  hogy  miud 
azon  peszér  és  kotsLs  inasok  szorítottak  a  kerékben  (Fal : 
NE.  20). 

komornyik-inas :  (cubicularias ;  kammerdiener] (Helt :  Krón. 
81.  Pázni:  Epist.  I.őS.  Kr.) 

lovas-inas :  aecensus  equester  PP. 

pohárnok-inas :   [kellerbursche,  kelluer].  Az  poUarnokok 

m.igok  as  pohárnok  inasok  (TörtT.  XI.  175). 

szakács-inas :  calo  culínarius  PP.  coquinarius  calo  PPBI. 
[Itücheubiu-scheJ. 

tanuló-inas:  tirunculus  Com:  Vast  1.  [lehrling],  Mesterség 
tanuló  inas:  tíro  PPBI. 

Inaska  (Radv;  Csal.  in.23). 

tanuló-inaska  :  tinuiculus  Com:  Vest.  148.  [lehrling]. 

Inaskod-ik  :  ago  tironem,  famulum  Kr.  famulor  Com :  Jan. 

121.  [als  hedienter  dienen,  als  lehrling  dienen].  Itt  nem  lehet 
inaskodni,  nem  szabad  inaidnak  lenni,  és  inaskodván  a  mester- 
séget tanúhii  (Biró :  Préd.  4).  Udvaromban  fog,sz  inaskodni, 
becsüld  meg  magadat,  légy  jó  szolgám  (Fal :  TE.  702). 

föl-inaskodik :  [adolesco;  heranwachsen].  Fel  ynaakod- 
vau,  ew  atfyanak  annyanak  akarattyabol  valaztateek  ew  neky 
házas  tarss  az  felseeges  chazarnak  wdwarabol  (ÉrdyC.  409b). 

Inaskodás :  tirocinium,  servitium  tíl.  [dien.st].  Pipeskedik 
a  superlát  alatt  fű  emberek  inaskodása  által  (Matkó:  BCsák. 
166). 

Inasság :  famulatus  Kr.  [dieu-st,  lehrjahi-e].  Az  inasságból  fel- 
szabadult mesterlegények  egy-egy  forintot  adni  tartozzanak 
(MouOkm.  XI\'.43).  Ezen  fogságomban  a  bey  engem  megké- 
méllett  és  az  udvari  inassággal  megbecsült  (Fal.  TÉ.  713). 

rNCSELKED-nC  (enczelkedtenek  EhrC.  124.  eenczelködyk 
ÉrdyC.  140.  JordC.  8G2.  mieiiodes?  NagyszC.  319):  1)  [studeo; 
trachten].  Kyk  regulát  enczelkedtenek  tartahy:  qui  rogidam 
servare  studerent  (EhrC.  124).  Eenczelkflggyetek  fyztaan  leelet- 
tethny  (JordC.  862).  En  es  enczelkSdSm  (ipse  me  exerceo) 
mynden  bantasnal  kyl  megh  tartanom  en  lelkemet  (787).  Myn- 
den  thehetsoghewol  azzonn  incőlk5dik,  bog  ezt  vezasse  el  em- 
b5rb51  (WinklC.  127).  Er5s.segheetli  inchelkedyk  el  tSniie  (128). 
Inaselk6dven  minemű  kogyfltloaseggel  megterithetno  leaóat 
(DebrC.  566)  yncholkedyk,  hogy  meg  elye  :  quaerit  eum  niorti- 
ficare  (KesztC.  90).  E  leanth  zeretettel  fogadac  es  incolkSdenec 
zerzetSs  kepon  es  bSlcen  neuelnific  (TelC.  36).  Az  oraknac  zeryt 
alkolnuts  munkacba  iucolkodSt  foglalni  (52).  Ynczelkegyek  zent 
Pal  .-iiaistallal  zolgalni  istenek  (VirgC.  129).  Inéelkedyel  ez  kepén 
élnie  (BodC.  26).  EiiÉ6lkfiéetfik  ez  nSmös  drágalátos  kencSth 
megh  keresn<>tűk  (TihC-  1).  3)  insidior  MA.  laueni,  hinterlLstig 
naclistolleu  PPB.  A  fetskék  nappal  méheket,  dariisokat  fogdos- 
nak, a  denevérek  pedig  éjjel  intsolkednek  a  .^ziinyogok  és 
egyéb  bogarak  utiin  (MLsk:  VKert.  12).  A  viz  szélin  szedegető 
méhetskék  után  (a  békák)  igen  intselkednek  (260.  454). 

Incselkedés:  1)  .stúdium  [das  trachten,  .streben].  Menden 
enczelkodesokot  vetetek  tuiloman  keresetyre :  omue  .stúdium 
ponunt   in  auiuirendo  scieatiam  (EhrC.  113).  O  iui^elkedeseket 


(stúdium)  hirde.ssetec  nemzetéé  kSzít  (DöbrC.  24).  Meg  ntalt.i- 
nak  w  ynchelkedesekbe  :  abominabiles  facti  sünt  in  .studils  miís 
(KulcsC.  21).  2)  insidiae  MA.  [intriguej  naclistellung  Pl'H, 
Ouon  inc«lkedeseklje  (iniquitaa)  meg  rothattak  es  vtalat'i-s;i 
lőttek  (UiibrC.  IlOj.  Isten  rendelésit  semmi  emberi  incselkedé.s  infg 
nem  változtathatja  (TörtT.  VIII.213).  A  szentlélek  hétsz.ivs 
ajándékival  minden  ördügi  kisirtetek  és  incselkedések  ellen 
erősíttetik,  vastagittatik  (Biró:  Ángy.  260). 

(Ineselkédetl 

Incselkedetés  :  [imidiosus ;  hiuterlistigj.  Halhatatlan  éaiel- 
kedetes  alsaggal  kére  halaira:  inauditis  mauhinls  (BécsiC.  84), 

Incselkedő :  iusidiator,  insidiosua  MA.  uachsteller,  hinterlistig 
PPB.  (Pázm:KT.   340). 

nSTDÉGÓ,  IIÍDI:  kék  festék;  indicum  PPl.  [indigó], 
ludi  tksték  (VectTrans.  26)  Minden  festők  szeretik :  miniumot, 
indit,  bersent  és  bányait  (Szentm:  Kaim.  9).  O  dohány,  o  nád- 
méz, o  coffé  s  indigó !  (Orczy :  KöltSz.  234 1. 

INDÍT :  1)  [moveo]  emoveo  C.  MA.  bewegen  PPB.  Elébb 
indítom :  promoveo ;  szelet  indítok  :  veutilo  C.  Paranczolok  te- 
neked my  vronc  lesus  Cristusnak  ereyeuel,  hogy  valamy  vagy, 
meg  aly,  magadot  se  indohad :  ne  te  moveas  (EhrC.  44).  Innét 
Titus  tábort  elob  iudíta,  Schopon  neuó  hegyre  el  fel  iártatá 
(Cseng;  Jer.  B).  2)  cieo  C.  MA.  erregen  PPB.  [anregen,  anfan- 
gen].  Zent  keuausagokat  jiideczanak  (VirgC.  141).  Ménbe  the 
elezteb,  ky  ez  dolgot  inditad  (TihC.  300).  Az  keueliek  semmi 
tiszte-sseges  dolgot  nem  indíthatnak  (Fél :  Tan.  466).  K&czin 
dologban  nagyot  indítani :  movere  fluctus  in  simpulo  (Decsi : 
Adag.  96).  Tauasz.sz;d  indeit  az  hold  tellyes  es  bSseges  v§rb6l 
származó  betegscjgeket  (KBjirtfa.  1583.  CJ).  Nem  tzifrázzák  ma- 
gokat az  úionjárók,  lakodalmat  sem  indítnak  (Pázm:  Préd. 
163).  Egy  vén  ember  bé-méne  a  játék-helyre,  és  mindgyárt 
tréfát  indítanak  véle  az  Athenás-béli  ifiak  (218).  Akármelly 
kérdésről  beszédet  inditván  (Com :  Jan.  160).  Okádást  indito 
orvosságoc  (174).  Senki  nagyob  haszonnal  es  nyereséggel  való 
cserélé.st  berélést  nem  indíthatna  (Prág :  Serk.  656).  S)  [commo- 
veo ;  bewegen,  rührenj.  Menire  indecba  nem  chac  az  tudatlan 
egyigyfleknec,  de  sőt  az  tudós  bőlch  embereknec  is  színeket 
(Mon:  KépT.  16).  Nem  hiimék  az  ecclesiának,  ha  a  sz.  irás 
méltósága  engem  nem  indítana  (Czegl:  Japh.  171).  4)  [moveo 
ad  aliquid  faciendum ;  bewegen  zu  etwasj  reizen  PPB.  Yndoyt- 
nak  engemet  haragra,  hogy  en  feltanwdok  ew  ellenek:  provo- 
cant  me  ad  iram  (EhrC.  112).  Az  ty2ta.s,iag  tartókat  az  mennyey 
meenyekzőre  keezílny  yndoytanaa :  hortatur  (ÉrdyC.  74).  Né- 
melyeket ragalmasagra  yndytiiak  (VügC.  140).  Az  irgalmas 
núelkevdetre  indeygya,  ingerly  vala  (DomC.  7)  Valakynek 
egyébnek  predicacyoaual  nem  jndehtatyk  vala  az  zerzetben 
menésre  (211).  Indej'tbnak  mynket  ovruendetessegre  (ComC. 
112)  Ü  általa  indettatic  ember  az  b&nre  (Mon:  Ápol.  329). 
Hogy  esztekellyen  minket,  serkegessen  es  indechon  az  ü  irgal- 
massaganac  kérésére  (Tel :  Evang.  1.285).  Örömre  indéchalak 
titeket  (IL2b).  Szép  igéreteckel  indittya  isten  az  6  népét  az  5 
paranczolattyánac  megtartására  (SiÁ:  Bibi.  L70>  Pengése  hár- 
fának Istenhez  indít  embert  (Thaly:  Adal.  1.206)  Ebbéli  kin- 
tsed  akiir  mely  gazdag  légyen,  ha  valami  jóra  nem  izgat,  s 
indét,  semmi;  temérdek  és  dupla  bolondság  (Fal:  UE.  633). 

[Szólások].  KőniőrSletessegre  indittatek:  miser- 
tusest  (Fél:  Bibi.  14).  Sirásra  indít :  fletus *ciere PPl Syrassra 
yndoytaa ewket (ÉrdyC  625b).  Indythanak  gharazdath 
ő  ellenükben  (ÉrsC.  161)  Garázdát  akarnának  iudítjmi  (Mik: 
TörL.  79).  Soha  hadat,  hanemha  megbáutiitott,  nem  indított 
(Illy:Préd.  11.198).  Hartzot  indítmii:  pugnam  *ciere  PPL 
Sok  kiinyhullá.sid,  gyakor  sirisid  .szívem  szomoriták,  iQi^ságod- 
uak  keserAségi  johomat  indíták  (KMK.  IIL363).  A  asent 
atyák  kérdést   inditnak  (Illy:  Préd.   1.598).  Méltán   kétaé- 


581 


[BE-DíDIT]— MEfrlNDlT 


MEGINDtTÁS— INDUL 


1582 


;et  indit  sz.  Ágoston  az  igikre  (11.45).  Nyomában  lévén  e 
aagát  töbre  kináló  gyílnjörüség.  még  nagyobbat  iniiit  rajta 
FaliNU.  261).  Nagjokat  indit  a  bils  kétség  rajta,  addig  for- 
;att}'a,  a  mig  maga  Onkéut  valsinerS  el-tekéllésekro  rándul 
Fal:UE.  403).  Pert  patvart  indit  (LevT.  ttUl).  A  ki  az 
illenkezS  félnec  pörlódés  levelet  ír  avagy  p  fi  r  t  indét :  qui 
dversario  dicam  seribit  vei  impingit  (Com :  Jau.  133).  Vizel- 
etet indit:  urinam  *det  haec  herba  PPl. 

[be-indít] 

beindítás :  [immis-sio ;  das  liinoiuscliicken].  Nagyobb  rész 
selédininek  Ejrdélbe  való  beindításokban  foglalatoskodtam  (Mon- 
jók.  X^TU.4). 

el-indít:  1)  promoveo,  commoveo  MA.  fortrücken,  bewegen 
?PB.  Elíl  elindítom :  praeniolior  C.  Nem  indeitom  el  en  nepe- 
net  a  földről,  mellet  attam  azoknac  (BécsiC.  102).  Zerez  kyrte- 
leth,  kykkel  egybe  hybassad  az  soka^sagot  mykoron  az  tábort 
il  kel  jTidoytany  (JordC.  136).  Paranczolok  liogy  temagadat  az 
lerrwl  el  ne  indihad  (VirgC).  Holic  alól  immár  ewl  indetotam 
swket  [előztem  a  törököket]  (RMNy.  U.97.  LevT.  1.23).  2) 
incipio:  anfangen,  vornehmen].  Elindítottam  az  báznac  éppité- 
iét  (MA:  Bibi.  L384).  Az  6  fel-tStt,  fel-v5tt,  elindított  szándéká- 
[>an  el5  megyén  (0)m :  Jan.  196). 

elindítás :  motio,  promotio,  orsns  MA.  bewegung,  fortriickung, 
anfang  PPB. 

föl-indít :  1)  [sursum  moveo ;  anftvarts  bewegen,  aufeetzen]. 
Ev  magát  fel  nem  jndedhagya  az  agyból  (MargL.  54).  8) 
commoveo,  excieo  C.  excito,  concito  MA.  [aufreizeu]  Fölindíttatott : 
excitatus,  coucitus,  percitus  C.  Fel-indltlak  tégedet,  majd  meg- 
látom, ha  meg  nem  indulsz ;  reddam  te  eommotum  PPBl.  Feel 
yndoytotta  mynd  sidosagh  zerthe  a  nepeth  (WinklC.  183).  Fel 
yndejlak  az  kez  nepeth :  commovenmt  plebem  (JordC.  725). 
sidok  fel  yndoytaak  az  zerzetes  azzonyokat :  exstimulaiimt 
mulieres  (756).  Mykoron  ez  gyermeknek  zvley  fel  jndehtottak 
voba  mynden  ev  atyok  fyayt  es  zomzedyt  (MargL.  158).  Mi 
indítia  embert  fel  ?  (DebrC.  323).  Sz.  leiektől  fíil  indittatot  vala 
(CsomaC.  1).  El  bochattateek  zent  Ferencz  atyánk,  hogy  az 
restiSket  fel  yndoha  (ÉrdyC.  ööSb).  A  papi  feiedelmec  fel  iudi- 
tác  a  népet :  pontifices  concitaveruut  tiu-bam  (Helt :  UT.  N6). 
A  papa  ellen  fel  nem  indethatuaiac  e  világot  (Tel :  Rövir.  Ib). 
A  búgSly  miat  fel  inditattot,  fel  rezzent  barom  ugrál  (Com: 
Jau.  51).  Elme  fel-indito  beszéd  (Tyúk:  Józs.  471).  3)  [moveo 
ad  alíquid  facieudum]  bewegen  zu  etwas,  aufinuntern,  anreizen 
PPB.  E\Tdeg  az  fevldnek  feyedelmeet  fel  jndeyta  zent  doi-othea 
azzonnak  zerelmere  (ComC.  250).  Azért  mongya  ezeket,  hogy 
azokat  felindítsa  az  elmenetelre  (MA:  Bibi.  L28).  Fel-inditotta 
kedveket  annak  keresésére,  a  kit  jelentett  a  tsillag  (Pázm: 
Préd.  185).  A  halálban  fájdalom  nem  volna,  hanemha  a  lélek 
követségével  az  érzékenységek  felindíttatnának  a  fájdalomra 
(Hly:  Préd.  L319).  Csatára  fel-indító,  vér-posdíttó,  har.sogó  trom- 
biták (Bíró:  Préd.  10). 

fölinditás :  concitatio  MA.  anstiftung,  bewegung  PPB. 

ki-indit:  percieo  C.  emoveo  MA.  auswegen,  verrücken 
PPB.  Az  aldot  zyletijt  magzatnak  malazttya,  ky  ewket  helyek- 
M  ky  jiidoythwan,  oda  hozta  vala  (ÉrdyC.  65b).  A  lelek 
kywe  yndoyttaa  hwtet    a  pvztaban:    expulít  eum  (JordC.  454). 

meg-indít:  1)  permoveo  C.  MA.  [bewegen].  Olnagh  er6ye 
lez6n  az  zenthnek,  hog  ha  akamaya,  ez  fSldeth  meg  indethaat- 
naya  iSándorC.  7).  Sem  zekeren  sem  egyéb  állaton  nem  meryk 
meg  yndetany  (MargL.  174).  Az  erotelen  ágac  az  sz§ltfll  meg 
inditatnac  (Kár :  Bibi.  L637).  Hogy  az  ajtóc  ne  csattannyanak, 
lassan  indíts,  mozdíts  meg  (Com:  Jan.  107 1.  Végezvén  tanulá- 
somat és  ehnémnek  forgatását,  lábaimat  kezdem  meg  inditani ; 
nints   is   nagyobb   gyönyörűségem  a  sétálásnál   (Fal:  TÉ.  771). 


Hárfát  megindít  (Fal:  Vers.  861).  2)  [concipi  facio;  empfangen 
lassen).  Le  zalla  ew  meheeben  az  zent  Ifileknek  mrilazttya  es  az 
magzatot  lanost  mogh  yndoytaa  isteny  harmat  keppen  (ÉrdyC 
385).  S)  [commoveo;  riihron,  aufregenj.  Es  mynd  ev  tellyes 
haza  nepeet  zomzedyt  rokon-sagyt  meg  jndehta  az  ev  nagy 
reua.saual  (MargL.  162).  A  remiiét  meg  ne  indicon  (TolC.  59). 
Szivek  raegh  inditák  s  olméjck  ix).<dit;ik  ezek  fenyegetési  (Liszti: 
Mars.  80).  4)  [verboro;  priigeluj.  FSldi !  még  valahol  téged 
meg  lóditnak,  hogy  ha  békét  nem  hagysz  nékik,  meg  indítnak  ; 
egy  medvére  ha  sok  kutyákat  iiszítnak,  lo  vonnyák,  téged'  is 
egyszer  meg  simitnak.  Lódítani,  inditaui,  simítani,  a  magyarok 
mint  egy  allegorice  mondják,  azt  értvén  azon,  hogy  meg  verik 
(Gvad :  FNót  86). 

[Szólások].  Hasát  megindítani:  *ciere  alviim,  alvimi 
*prüdisparare,  alvum  purg;itione  *solicitare  PPBl.  lla.sát  meg- 
indítja a  kristéllyel  (Mi.sk;  VKert.  339).  Az  sebet  megindítani: 
tanger©  ulcus  (Decsi :  Adag.  44). 

megindítás:  commotio,  permotio  MA.  bewegung  PPB. 

Indítás :  1)  motus  C.  motio  MA.  bewegung  PPB.  Elébb 
indítás :  promotio  C.  S)  impulsus  C.  [antriebj.  A  szent  léleknec 
indiUissíiból  (Helt:  UT.  Elfib.  1).  De  fűképpen  az  nemesség 
akaria  vala  az  Ciitilinanac  indítását :  Catílinae  inceptis  favebat 
(Decsi:  SallC.  13).  'Az  szent  lélec,  az  mellynec  inditásában  az 
vén  Simeon  az  templomba  felment  (MA:Scult  129).  Zenebona 
indítás  (MA:  Tan.  1108).  Mély  kérdéseknek  indítása  (Pázm:  KT. 
12).  Hadindítás  (Pázm:  Préd.  1179.  Kr).  A  kakasnak  inditásábiil 
és  hadnagyságábúl  a  tj'úkok  edgy  magas  fára  fel-mentenek  vala 
(Teleki ;  FLél.  137).  A  református  főrendek  a  Bethlen  Miklós 
ur  inditjísából  elrendelek,  hogy  (Bod:  Pol.  148). 

pör-indítás :  lítís  motio  Kr.  [das  anstrengen  eines  processes] 
(Ver:  Verb.  142). 

Indító  :  movens,  motor  MA.  beweger  PPB.  HáboniságindítxS; 
seditiosus,  tumultuosus,  factiosus  MA.  Ezoknek  indítója,  szerzS 
oka  (MA:  Bibi.  V.19).  Támadás  indító,  párt  íitfi  (MA:Scult 
411). 

has-indító  :  [laxans,  piu-gans ;  abführend].  Apró  sár  mag 
avagy  has  indító  eb  téj  (Com:  Jan.  31).  Hasmdíto  fii  (Nad:  Kert. 
81). 

pör-inditó:  causans  Ver:  Verb.  Szót.  4.  [klager].  P5r  indétó 
avagy  fel  peres:  actor  seu  lítigator  Com:  Jan.  133. 

Indíttat:  [duci  ciu-o;  fiihren  lassen].  Dobját,  trombitáját 
hamar  hai-sogtat.á,  haragjában  népét   haza  indíttatá   (Tin.  285). 

INDXJIi :  1)  moveor,  moveo  me,  agor  MA.  proBciscor  Helt: 
Bibi.  L  NNn3.  sich  bewegen,  beweget  werden  PPB.  aufbrechen 
zum  gehen  Adámi:Spr  195.  Ha  hozyan  kjTtelendez  es  zagga- 
tas  keppen,  hat  mynd  az  egheez  tábor  yndwllyon  (JordC.  136). 
Menv^vnk  oda,  az  houa  indultonk  (VirgC.  60).  Mind  az  világ 
vtanuad  indult  (79).  Mind  addiglan  otb  lőttem  volna,  mileglen 
[így?]  hog,  az  micoron  föld  mdul  vala  es  a  kfiuec  zakadoznak 
vala,  ne  talantan  az  en  meg  keserfidfitt  ziuem  es  meghasadot 
volna  (NagyszC.  93).  Nem  yndwlok  nemzetrel  nemzetre  :  non 
movebor  a  generatione  in  generationem  (KulcsC.  16).  Elfib  indul- 
uan  az  Jézus  onnat :  cum  transiret  inde  Jesus  (Fél:  Bibi.  n.13). 
Sirató  estére  én  is  hívattatván,  igen  reggel  nem  indultam  (Mon- 
Irók.  XV1U.32).  A  tseléd-szerető  gazda-ember,  mesz.sze  útra 
akar  indulni  (Pázm :  Préd.  619).  Maga  Budára  indulván,  s  azt 
pusztában  felégetve  találván,  Székes-Fehérvárra  felment  vala 
(Szál :  Krón.  12).  A  portára  induló  apró  seregek  nagy  károkat 
j  tesznek  és  rósz  hirt  hagynak  a  tábor  felfii  (Fal:  NA.  213).  3) 
'  [orior,  adolesco;  entstehen,  beginnen,  heranwachsenj.  Más  javán 
indul  az  irigység :  aegrescit  rebus  laetis  invidía  PPBl.  Lathwan 
hogy  a  germfik  zeepen  yndwlt  volna,  meg  zeretee  ewtet  es 
flyawaa  valaztaa  (ÉrdyC.  519).  Ha  testénec  búrén  feiér  szeplfi 


1583 


ALÁ-INDULr-ELrlNDUL 


EUNDULAT— MEGINDUL 


indúl;  si  in  ciite  ejiis  candor  apparuerit  (Kár:  Bibi.  1.90).  Mi- 
neUuUinna  gonosz  szokásoc  és  tévelgésee  Inclultaiiac  volna  az 
gyülekezetben  (MA:  Bibi.  IV.Iöl).  Az  gyermekec  jol  indultanac 
(MA:Scult.  891).  Az  idfi  szép  tavaszi  formába  indult  (Monlrók. 
XVIIÍ.21).  Indúl  Pandionnak  ezon  nagy  vígsága,  Fenixként  l'ris- 
eülni  láttatik  agsjíga  ((iyfingyD:  Ciip.  610).  Mielébb  indúl  is 
dolga  rendesebben  (Thaly:  Adal.  I.151>.  Ha  mire  niéltáu  indulsz 
abban-Ls  az  egésséges  íz,  és  igaz  mérték  mellet  miaadgy  (Fal: 
UE.  383).  Forgószél  indul  (Fal:  Vers.  871).  »)  [animo  moveor, 
commoveor ;  angeregt  werdeu,  errogt  werden,  bewogen  werdenj. 
Entfid  yozaag  myndden  barattyalioz  kegyesseogbSl  es  yrgalmas- 
sagbol  yndwitatbny  (ÉrdyC.  392b).  Nagy  ayoytatussaggal  yndwl- 
fatwnk  ewtet  zolgalny  es  tyztSlny  (ÉrdyC.  458b).  Nem  hyz6m, 
hogy  ayoytatii&sagra  ne  yndwUyou  (ÉrdyC.  530b).  Mykoron 
lattá  vona  Judas,  ky  luvtet  el  arwla,  bogy  el  karhozot  vona, 
penitentiara  indwlwan  :  |io«nitentia  ductus  (JordC.  -444).  Kyk  az 
synagogaban  valanak,  mynd  nagy  haraghra  yndvvlanak,  eze- 
ket halwan  (532).  Isten  haragra  indola,  mert  í  fiai  es  leani 
ingerlek  ftet  (DöbrC.  253).  Bekesegnek  okairt  egyenessegre  ray 
altalvnk  indultatanak  (RMNy.  11.115).  Kegyetlenségre  ne  indul- 
txsal  (VirgC.  134).  Honnét  indnltatot  Christus  ennoc  monda.sara 
(Born :  Préd.  388).  Ennec  okáért  az  Isten  czodalatos  okot  vete 
eleykbe,  melly  miat  indultattanae  (Helt:  Krón.  9b).  Mell  igí- 
retuec  Srfime  miat  indultituan  a  vaida,  azonholt  ereiét  indita 
(8zék :  Krón.  225).  Az  on  szám  dicziretre  indnltatic  vigasa- 
gokiiac  alakinál  (Szék:  Zsolt.  61).  Igj'enlS  elméuel  eggytSk 
az  ma.s(oklioz  indultatuán  (Beythe:  EpLst.  45).  Szeretetbfil  az  5 
allattoc,  valókhoz  indultatuán :  az  badi  dolgokat  is  hellyéro 
allattyác  (KKrakk.  1573.  AO).  Azt  mongyac,  hogy  kenelysegbiM 
indultjitot  uolna  reia  szfiz  Maria  (TehEvaug.  I.229b). 

[Szólások].  Vmi  indul.  Ha  aaz  per  iozagh  dolgáról  indul- 
tatot  (Ver:  Verb.'  8).  Vmibe  indul.  A  várbeliekkel  a  törökök 
alku  vasba  indulának  (Petliö:  Krón.  Z4b).  Tár.siát-is 
árúba  botsáttyák,  kit  meg-látván  egy  hamLs  bordély-mester, 
árúban  indúl  felette  (Hall :  lUILst.  11.281).  Szárba  indul: 
caulescflre  C.  Midőn  a  veté,see  szi'irban  indulnac  (Com :  Jan.  73). 
Az  Christushüz  indult  szarán  dókba  (MA:Scult  1013). 
Vmi  ulán  indul.  Már  megbántam,  hogy  igy  meg-csaltam  szive- 
met, bojár  után  hogy  \gy  indultam  (Amadé:  Vers.  62.  191). 
Más  .szava  után  indulni:  sich  nacb  oines  andern  reden  hal- 
tén (Adánii :  Spr.  195).  Lucia  embert  tartót  Páris-várossában  az 
udvarban,  bogy  az  uy  fenforgó  mó<iirul  hét-számra  tudósítaná, 
mely  szinben  filt'izzfin  egy  40  esztendős  dáma,  mi  illik  a  már 
fonnyadni  induló  szépségre  (Fal :  N A.  127).  A  termé- 
szetnek alkottmányi  által  esvén  ezen  (t.  i.  tekélletes  korukon) 
apadnak,  fogynak,  és  veszni  indulnak  (Fal:  UE  386).  Fel- 
éled a  veszni  indúltt  fa  (SzD:  MVir.  102). 

[Közmondások).  Az  ki  oztán  vezni  indúl,  az  szélis  árt  annak 
(Decsi:  Adag.  184).  Ne  indúly  erdőre  ha  sarud  nincz  (301. 
Kisv:Adag.  61).  Ész'el  indúlly,  okkal  járj  (SzÜ;  MVir.  131. 
Fal:  UE  380). 

alá-indul :  [doorsum  eo ;  sich  auf  den  weg  binab  maciién] 
(Tin.  274). 

be-indul :  [introeo ;  hineingehenj.  Ottan  leani  attiához  be  in- 
dula  (CsomaC.  3).  Indúla  bé  királyhoz,  hogy  búcsút  végyen 
(Tin.  324). 

el-indúl:  progredi  incipio  MA.  proficiscor  Helt:  Bibi.  I.  Ii2. 
fortzugohen  anfangen  PPB.  [weggehen].  Kettenetos  setethseeghők 
leenek,  wgy  bogy  harmad  napyg  souky  hA  attyatVyat  nem  lattá, 
sem  azon  bérről  el  nem  yndwlth  (JordC.  28).  Onnét  elindúla 
Friderik  cs;isz;irra(l{MK.  IV.33).  Ember  ha  nem  ganaiozhatik  vagy 
nem  vizeibetik,  kerezd  fel  a  töknek  inát  és  kőzd  által  raita 
három  vagy  nigy  szerrel,  es  el  indul  (OrvK.  47).  A  hitegető 
reménység  után  vigan  el-induló  embert  gyakorta  igen  meg  ejti 
a  szereutso  ^Fal;  UE.  374) 


i 


elrndulat :  [profecüo ;  aufbruchj.  Lón  elindiűatba,  Dévára 
bészálla  (Tiu.  13.  291).  Lön  el  iudulattya  Murát  czá.száruac 
(BFaz;  Casti-.  D). 

föl-indul :  1)  [sursmn  eo,  surgo ;  auftvarts  gehen,  anfirtelien]. 
Komának  égik  uciaian  fel  indult  (TihC.  23).  Fráter  Mauni^huz 
meene,  de  yngyeu  ffel  sem  yndwla  előtte  [föl  sem  kelé]  (KrdyC. 
616).  Czac  hamar  hirec  lőn  romaiaknac  hogy  magyaroc  rávuc 
felindúltanac  (Gosárv:  MagyB.  B).  Mikoron  fel  indúltac  vi>laa 
Judára,  reáia  fiténec  az  országra:  ascendenmt  in  terram  Juda. 
et  va.stavernnt  e;im  (Kár:  Ribl.  1.392).  S)  commoveor,  concit'ir 
SL  [unnihig  werden,  auiSvallen,  aufgoregt  werden].  Harat'L'al 
fel-indúlt :  *percitus  ira ;  hamar  fel-induló  ember :  vir  tervi- 
di  animi  PPBl.  Az  tengher,  lassaban  zel  tamadwan,  fel  yndwl 
vala:  maré  exsurgebat  (JordC.  643).  Azon  ydőben  embernek 
vére  ffel  yndwl  (ÉrdyC.  136b).  Az  tengher  az  szélnek  fiiásának 
miatta  na^n  fel  indul  vala  (Sylv:  UT.  1.135).  A  lovak  fel  indul- 
nak a  .sjlrbotásra  (AOsere:  Enc.  277).  A  tsászár  ('rtelmével 
killyebb  hatott,  hogy  sem  az  illy  kordé-be.széden  fel-indult 
volna  (Kónji :  ÁM.  6).  3)  [gemiino,  orior ;  spri6s.sen,  entstehenj. 
Mikoron  az  fűbuza  felindult  volna :  quum  germiuasset  berba 
(Sylv:UT.  1.21).  Fel  indúl  ő  benhe  az  ő  feleségéhőz  való  kft- 
ség  (Kár:  Bibi.  1.120). 

fölindiüás  :  permotio,  incitatio,  concitatio  C.  commotío  MA. 
bewegiuig  PPB.  Ket  ieles  csazarnak  fül  indulása  (CsomaC.  27). 

folindulásocska :  commotiuncula  MA.  kleine  bewegung 
PPB. 

fölindulat :  [affectus ;  beftige  gemütsbewegung,  anfregung).  • 
Elvára,  hogy  az  ő  felindulatja  elmúljék,  azután  csendes  elmével 
monda  (Mik:  MulN.  280). 

ki-indul :  progredior,  egredi,  incipio  ^L4.  hinaiis  oder  herfiir 
zu  gehen  anfangen  PPB.  [ausgehen,  aufbrechen].  Mynden  heegy 
es  tartomimyok  ew  helyekről  ky  yndwlanak  :  e  suis  locis  emotae 
simt  (JordC.  896).  Útra  ám  el-kiindúla  az  keserves  a.sszony 
(TiiL  369).  Ne  indúlly  ki  nagy  .siralommal  kérlek  (Bes:  HÉnek  B). 

még-indvil :  1)  commoveor  MA.  beweget  werden  PPB.  [sich 
bewegenj.  Hegec  fondainentomocbol  mégindoltatuac,  vizeckel 
őzuő  közirtok  mégoluadnac  (BécsiC.  46).  lm  a  templomnae 
soporlaha  ketten  ketté  íakada  es  a  f51d  megindola  (MUncbC. 
69).  ül  leld  meg  yndwla,  az  kew  zyklak  meg  hasadozanak 
(JordC.  448.  ÉrdyC.  338).  Mykoron  ymaezagot  tettének  vona, 
megh  yndwla  az  hely:  succus.sus  est  locus  (JordC.  719).  Meg 
yndwla  ees  meg  rettene  féld :  commota  est  et  contremuit  terra 
(KulcsC.  28).  Reszked,  mint  a  széltül  meg  indullt  nádszál,  min- 
den kis  nyomorúságnak  árnyékátúl  (Fal:  BE.  587).  8)  [profi- 
ciscor, exorior ;  a\ifbrechen,  sich  auf  den  weg  macheu,  losge- 
hen].  Ha  az  ló  nem  vizeli  letic,  töry  két  fÖ  fokhagymát,  borban 
liabard  el  és  annac  az  lenénél  belől  mosd  meg  a  vazaraiát  és 
meg  indúl  az  vizeleti  (Cis.  03).  Nem  indúl  meg  nád  szál  fiiá.s 
nélkül  (Decsi:  Adag.  39).  Az  egek  erei  meg-indúlnak  (Pázni: 
Préd.  A).  E  szók  utj'ui  meg-indúl,  a  koszorút  egy  mély  árokba 
vetvén,  el-éri  Abibást  (Hall:  HUist  11.101).  Megindulnak  az  kíl- 
vetek,  hétben  kelve  Nagy-Szombatban  gyűlnek  (RákGy:  Lev. 
248).  Meg  kelleték  neki  indulni  igen  jó  reggel  (Mik:  MulN 
179).  Harmintz  nap  múlva  a  nyertes  Juliamis  elemelle  társát, 
és  meg  indult  hajóival,  hogy  maga  ország.iba  \Tiaza  menne 
(Fal:TÉ.  68).  S)  [commovetiu-  aniinus,  irritor]  indignor  Sylv 
UT.  1.42.  (aufgeregt  werdoii,  aufwallen,  aufbrauseu,  gerührt 
werden).  Soha  synky  nem  lattá,  bog  ez  meg  haragwt  volna, 
vagy  meg  judult  volna  vagy  meg  haborodot  vohui  utón  való 
járásnak  farraLsagaert  (DomC.  119).  Mykoron  az  iambor  »t 
azt  hallotta  vohia,  meg  yndwla  raytta  (ÉrdyC.  642b).  Meg 
indultotec  haragal  (TelC.  111).  Megindult  az  ö  szive  az  ő  ői-ze 
höi:  commota  fuerant  viscera  ejus  super  fratre  suo  (MA:  Bibi 
1.41).  Azt  mondhasta,  ha  valaki  megindul :  nevezet-azerént  sen- 


óító 


MEGINDULÁS— INDULAT 


FÖLD-INDULAT— INDULATOSSÁG 


1586 


jt  nem  illettem  (Pázm :  Préd.  c2).  Ha  ö  több  is  (a  török), 
emmit  azon  meg  uem  iiidúluk,  ba  mi  jobbak  lészüiik  (Zrínyi 
I.l'.MV  Egy  p.sSpnyini  som  iudiilt-meK  a  fariseusok  dicséretiii 
Mad:Evang.  SÍI).  Rab  atyiüiktiáuak  nyomonusÍKiui  megindul- 
■án,  lőttünk  kezesek  száz  renes  forintiK  ily  conditio  alatt : 
logyba  ellábalna,  azon  svimmát  í  kegyelme  (IJessenyei  Zsigmond) 
ajtunk  megveliesse  1727.  (Ügj-védek  Lapja  1888.  dec.  23). 

|.Szólások|.  Más  tanátsáu  meg  ne  indulj :  ne  te  auferant  alionim 
»nsilia  PPBL 

megindulás:  permotio,  progrossio  MA.  bewegung,  fortgang 
'PB.  Fíldnek  megb  yndwlasaerth,  pokolra  zallasaert  ees  mynd 
iz  zentli  lelkekerth  vigaztbaly  megh  engbemeth  dycheseghes 
ij'z  (PozsC.  28V 

megindulhatatlan :  [immobtiis,  coustans ;  unbeweglicb, 
íandhaftj.  Meg  indulhatatlan  erSs  bizodalom  (Kár:  Credo  14). 
Wgy  erSs,  meg  indulbatatlan  hitet  (MA:Si;ult.  2űl). 

Indulás  :  I )  motio,  motns  MA.  bewegung  PPB.  Nagy  yndu- 
íaas  tamada  az  tengheren :  motus  maguns  factas  e.st  in  mari 
(ÉrdyC.  127b).  Nem  atta  indulásra  en  labaymat:  non  dedit  in 
commotionem  pedes  meos  (KnlcsC.  153).  3)  lanimiaftectim,  soditio; 
egung,  aufregimg,  aufhihrj  Indulás,  fel-háborodis:  commotio 
PPBl.  Mykoron  5  testeben  okosságnak  ellene  walo  indulást  erzetli 
wolna  (PeerC.  15).  Az  holtnak  nynczen  eerzekeosege,  sem 
yndwiasa  (ÉrsC.  168b).  Hog  az  nipben  indulás  ne  legén : 
tumultus  (Sylv:  UT.  L42).  Indul/ist  vün  magában:  infremuit 
spiritu  (L145).  Az  idSben  nagy  harsagásoc,  indulásoc  lesznec 
(MA :  Scult.  2-1).  Az  ew  szabad  akarattyokbol  ees  tulaydon 
magok  indwlasabol  (Ver:  Verb.'  197).  Hazájában  zűrzavar  zene- 
bona indúlá.sok  miatt  nem  lehetvén  maradása  (Tam :  Szeuts. 
66).  Mert  noha  tsont-épitmény  az  aszszonyállat,  de  miuden 
puha  húsnál  lágyab  szive  indulásira  nézve  (Fal:  NA.  199). 
Azon  természetbeli  indulással  és  hajlandósággal  lenni  (Fal :  UE. 
389). 

föld-indulás :  terraemotus  C.  MA.  erdbeben  PPB.  Amosnac 
igey,  ki  volt  ket  eztendSuel  elSttS  a  fSId  indolasnac  (BécsiC. 
215.  MünchC.  58).  Támad  nep  népre  es  leeznek  deghalalok  es 
ehseeghek  es  helzereut  féld  yndwlasok  (JordC.  430).  Nagy  féld 
yndwlas  leen,  vgy  annera,  hogy  meegh  az  temlecznek  alsó 
fondamentomy  es  megh  yndvvkiauak  (764).  F61d  indulás  leuen, 
le  esek  a  baluan  isten  (DebrC.  121).  Vannak  a  tengernek  hab- 
jai, a  fSldnek  indulási  (Pázm :  Préd.  b4).  Földi  indulás  (Com : 
Orb.  15).  A  fSIdiudulás  lészen  a  fSld  alatt  Iév5  lehelletekbSI  (Com : 
Jan.  15).  A  föld  reszketni  fog  rendfeletvalő  földindulással  (Hly: 
Préd.  LlO). 

Indulat :  1 )  motus  MA.  bewegung  PPB.  [aufbruch].  Nag'  indv- 
lat  I5tuala  a  tengeren :  motus  magnus  factus  est  in  mari  (MünchC. 
28).  lekben  fekzyk  vala  nagy  soksaghw  koor  betegh,  vakok, 
santak  vanvan  a  vyznek  indwlattj'ath:  exsiiectantes  aquae  motum 
(JordC.  637).  Indulatokat  teuen  az  6  méhében  uronk  Jézus 
(DebrC.  52).  Mikoron  sokáig  varuan,  simmi  indulatot  8  benne 
nem  erz6t  volna,  kSzelben  menuen,  halva  lele  5tet  (116).  Kezde 
azzonunknak  mehebe  urunk  Cristiis  nag  indulatokat  tenie 
(TihC.  54).  Bodogh  yndulathod  lygyen :  ich  wiinsch  dass  du  mit 
glück  hinfahrest  (Heyd:  PCF.  73).  Eme  nagy  indulat  leen  az 
tengeren,  ugy  annera,  hogy  az  haiochka  be  burettatneiec 
az  haboktul  (Tel:  Evang.  1.273).  Miképen  vissza-menésekről 
isteni  tanítást  vének  az  angyaltól,  és  úgy  térének  más  útra : 
azonképeu  elsó  indulattyokban  isten  volt  (Pázm :  Préd.  185). 
Nagy  indulat  15n  a  tengeren  (Mad :  Evang.  146).  Szokatlan 
vtra  való  indulattyán  rettegéssel  foházkodie  (Vés :  CanCat 
270).  Az  álló  tók-is  vagy  magok  természetes  indulattyoktól,  vagy 
kfiIsS  szélvészektől  felzavartatván,  rettenetes  habokkal  daga- 
doznak (Tarn:Titk.  143i.  2)  [ortus;  urspnmg,  entstehungj.  Ev 
benne  valamy  fertezetevssegnek  chak  elsev  indulatja  sem  indult 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁK. 


(DomC.  38).  Az  illyeten  nyavalyáknak  e  táiba  szokot  indúlattyok 
lenni  (Tel;  Evang.  0.213).  Az  o.set;izporl6kedosnek  etó  indulat- 
tya  68  kezdeti:  casus  e.'st  matéria  et  origó  negotii  (Ver:  Verb. 
ElSb.  58).  Az  p8r  indulattyanak  es  folya.siUiak  karara  lenne : 
derogari  ixi.ssit  rjubsae  mutae  et  tentatie  (293).  S)  (impulsus; 
antrieb,  das  anroizen].  E^  niay  opistolaat  jTtta  megh  bolcz 
az  zent  leieknek  yndwlatyabol  (ÉrdyC.  158b).  Maga  akarattya- 
nar  indulatit  czulekezi  (Zvon:  Osiand.  81).  Szabad  volt  isteni 
indulatból  njob  könyveket  imyia  (l'iizm :  Kai.  190).  -4)  atfectio, 
la.s.sio,  pathos  C.  indignatio  Holt:  Bibi.  l  Aa4.  [affekt]  regung, 
bewegung  des  gemüts  PPB.  (aufregimg,  entriistimgj.  Gonosz- 
indiüfitn;  uialigiuis  Com:  Vast.  135.  Nagy  indulatú,  erSs:  vehe- 
mens 150.  Meg-fogni  indulatját :  comprimere  impetmn  PPBl. 
Kyt  bezeedeewel  nem  válhat  vala,  erwendetesseegnek  yndw- 
lattyawal  meg  bizonoytaa  (ÉrdyC.  385)  Lelky  yiidwlathnak 
yora  való  verekíVleeso  (516b).  Yora  es  gonozra  való  yndwlat 
zabád  akaratnak  byrosaga  zerent  (556b).  Az  testlinek  yndwlat)' 
az  leeleknek  ellene  vyaskodnak  (616b).  Cln'istu.s  lu'unk  az  egész 
törvennek  megt;u-táíiát  a  szivnek  indulatiba  rendeli  (Tel:  Evang. 
II.530b).  Az  elsü  indulat,  kouansag,  auagy  vágyódás  (Mon: 
Ápol.  322).  Buzgó  indulatú  i.sten  :  elcjma  (MA:  Bibi.  Magy.  2). 
Ninczen  az  istenben  ollyan  indulat,  hogy  megbánná  vini  czeleke- 
detit  (16).  Szent  Jób  illyon-képiien  batta  Írásban  lelki  indulatit 
(Pázm:  Préd.  24).  Haragunk  indulattyanak  melegségében  bosz- 
szút  akai-unk  állani  ellenségünkön  (26).  Sok  külömboző  indu- 
lati és  tselekedeti  vannak  az  alázatosságnak  (57).  Nagyobb 
indulattal  és  szeretettel  vaimak  az  anyák  az  o  magzattyokhoz  az 
atyáknál  (Szjithm:  Cent  89).  A  haragnak  indulattya  (Hly:  Préd. 
11.100).  Foglalatosságibol  ismertetik  meg  a  gyermek ;  és  az  S 
kezeiből  láttyuk  az  ő  tcnné-szeti  indulattyát  (11.152).  Öltözzetek 
fel  az  irgalmasságnak  indulatiba :  induite  vos  viscera  miseri- 
cordiae  (11.180).  Nem  az  emberi  dolgok,  hanem  azokhozvalo 
belsöiudulat  (n.  TarU.  3).  5)  [tumultus;  aufnihr,  rummel].  T5nec 
indulatot  ezen  magyaroc,  hogy  coronazatlan  volna  királlyoc 
(Valk:  Gea  55),  Hadac  mdulati  es  azoknac  hirei,  ha  nem 
együt  masut  hallattatnac  (Zvon:  Post  L31).  Fa,  nag>'  hadi  indu- 
latok mind  egyfelől  s  mind  má.sfeI81  mire  tendáljanak  (MonTME. 
m.31). 

föld-indulat :  tei-rae  motus  MünchC.  69.  [erdbeben].  Föld 
indulat  lön,  kii  .sziklac  megrepedezenec  (Tel:  Evang.  1.288b). 
Föld  indulat  is  lőn  és  dichöult  eleven  testbe  megjelenek  az  vr 
elíször  Magdolnának,  azután  az  apostoloknak  (HlOb.  Lipp: 
PTük.  1245). 

jó-indulat:  [benignitas;gütigkeit].  Az  kegyehnedhez  való  jó- 
indulatunkból megengedtük  (Thaly:  RT.  11.372). 

Indulatlan  :  immobilis  MA.  [immutabilis]  unbeweglicb  PPB. 
(ímentwegt,  unabanderlich].  Ott  lakozak  mend  az  negj-uen 
napon  yudolattlau,  semyt  euen  sem  yuau  lElirC.  27).  Legyenek 
yndwiathlanok,  mykenth  az  kew  (JordC.  42).  Yndwlatlan  allatok 
(res  immutabilis),  kykben  lehetetlen  hazwdny  ystennek  (808). 
Mykoron  zent  Damancos  atyánk  az  jmadsagban  jndulatlan 
maradna,  pokolbely  evrdeg  meg  zegenyevluen  el  mene  (DomC. 
48).  Meg  esmérte  zent  Ágota  azzonnak  indulatlan  zandokat 
(ComC.  256).  Sofia  ázzon  enne  na^  kennac  keseriisegeben 
uidulatlan  vezteg  álla  (NádC.  636).  Alhatatosoc  legyetec  es 
indulatlanoc  (Bom:Préd.  711). 

Indulatos :  passivus,  affectibus  indulgens,  affectnosus  MA. 
leidenschaft  erduldend,  den  leidenschaften  nachhangend  PPB. 
[leidenschaftlichj.  Indulatos,  buzgóságos  és  figj-elmetes  halgatóe 
(MA :  Scult.  325).  Indulatos  szóckal  szólt  uékie  (1079).  Toféus 
indulatos  ember-is  lévén  a  fejedelemhez  ment  és  monda  (Bod- 
Pol.  113). 

Indulatosság :  indulgentia  affectibus  PP.  [leidenschaftlich- 
keit). 

100 


1587 


INDULHATATLAN— INGAT 


MEG-INGAT— DJDSENER 


Indulhatatlan :  immobilis  MA.  [coustans,  immutabilis]  un- 
beweglieh  PPB.  [uinvaudelbar].  Azok  mynd  erokke  megli  ma- 
raggyanak,  kyk  yiKlwlliatatlanok :  quae  suiit  stabilia  (JurdC. 
827).  Ez5k  indulhatatlanok  a  gonossagra  (DebrC.  183).  Vala 
indvlliatatlan,  5tet  soha  valaki  meg  haragovan  nem  latia  vala 
(272).  I^ám  az  Péter  er«9,  indulhatatlan  kíszikla  (RMK.  IV.258). 
Akkic  biznac  az  vrba,  indulliatatlanoc  lesznec  mint  az  Zionnak 
heée  (Szék:  Zsolt.  136). 

Indulhatatlanság :  immobilitas  MA.  unbeweglichkeit  PPB. 

Induló :  se  movens,  commovens,  mobilis  MA.  wa-s  sich  be- 
weget,  beweglich  PPB.  Cet  lialak  ees  vyzben  myndeu  yndolok 
algyatük  vmak  (AporC.  139).  Induló,  ingó  marha :  mobile 
(Ver:  Verb.  Szót.  17). 

[Szóhisuk].  Induló  félben,  indulóban  van:  párat 
abitum,  est  in  procinctu  eundi  Kr.  Imm;ir  indulóban  volna  (Helt : 
Krón.  158).  Induló  felbe  volna  (190).  Indwlo  felben  vagiok 
(LevT.  1.73).  Indulót  f  ú  n  a  c :  conclamant  vasa  MA.  Indu- 
lót trombitAlnac  (Helt :  Bibi.  L  SSs4).  Mikoron  kflrtSlendetec 
indulót,  akkor  indóUyanac  (Kár :  Bibi.  1.128). 

ING,  INOG :  moveor,  agitor  MA.  beweget  werden,  hin 
und  lier  getrieben  werden  PPB.  Nem  vala  Smeuden  ingandoioknac 
zama:  non  esset  numerus  in  universis  mobilibus  eorum  (BécsiC. 
43).  Mit  mentetec  ki  a  kietlenbe  latnotoc,  zelt61  ingandó  nádat  ? 
arundinem  veuto  agitatam  (MiinchC.  33.  123.'Sylv:  UT.  11.108). 
Eu  benne  éleimk,  ingunk,  es  vagyimk  (Beythe:  EpLst.  240). 
Isten  vitte  ki  körtünkből  az  ártalmas,  rossz  dio  fát,  meegb  az 
árnyéka  sem  io,  ám  Inghion,  a  meegh  inghat,  hammu  lészen 
belőlle  (Bal :  Epin.  8).  Jól  meg-keményitett  sisakján  fehér  feke- 
tével egyveledett  tollazat  ingott  (Fal:  TÉ.  637). 

fingadogal] 

Ingadogálás:  motitaüo  Vajda:  Kriszt  111.23.  Kr. 

Ingadoz  (ingadozik  Mad:  Evang.  162)  moveor,  agitor  MA. 
beweget  werden,  hin  luid  hergetrieben  werden  PPB.  Ingadozva : 
mobiliter  MA.  Teremtho  isten  nagy  cetthalakath  es  mynden 
eelS  es  yngodozo  (motabilis)  allatokatli  (JordC.  7).  Ö  általa 
vágyónk,  élőnk,  ingadozónk  (SándorC.  3).  Fának  leuely  lassw 
sceel  mya  ingadoz  wala  (PeerC.  43).  Mindenoc  kózznl  valami 
ingadoz  es  él  a  vizbe,  vtalat  legyen  tflnektec:  quae  in  aquis 
moventur  et  vivunt,  abominabilo  vobis  (Helt :  Bibi.  I.  CCc3). 
Ne  ingadozzunc,  mint  egy  dfllS  tekenő  az  vizén,  auagy  nad 
(Born;Préd.  321).  Ingadozó  az  tudomanban  (Fél :  Tan.  324). 
Az  istennek  lelke  ingadoz  vala  az  vizek  fSlót  (Szár:  Cat.  F4). 
Nem  ingadozott  tétova  nád-.szál  módgyára  (Pázm:  Préd.  38. 
Zrinyi.  1.95).  Ingadozíj,  meg-hanyatlot  ház  (Om:  Jan.  105). 

Ingadozás :  mofio,  motus  MA.  bewegung  PPB. 

Ingadozatlan :  immotus  MA.  onbewegt,  unverrückt  PPB. 

[Ingadoztat] 

Ingadoztatott :  agitatus  MA.  motus ;  bewegt,  hin  und  her- 
getrieben PPB.  Ingadosztatot  nad :  arundo  agitata  (Fél :  Bibi. 
17).  Nádat  az  szeltAi  ingadoztattat :  arundinem  vento  moveri 
(99). 

Ingás :  motio  MA.  bewegung  PPB. 

föld-ingás :  terrae  piotus  ACsere:  Enc.  135.  [erdbeben]. 

Ingat :  1)  moto,  mobilito,  agito,  moveo  MA.  percieo  PPBl. 
oft  bewegen,  beweglich  macheu  PPB.  Judith  meg  álla  az  aé 
elStli,  aiacat  ingatuan  veztegseggel  (GuaryC.  58).  v  nekik  uta- 
talatos  15k ;  latanak  engem  es  ?  feleket  ingatak  (DObrC.  198). 
Gyenge  fák  nSnek  a  kövér  völgyekben:  azck  vernek  mélyeb 
gytlkeret,  mellyeket  a  gzél  eHSsaen  ingat  (Pázm:  ftéd.  35). 
OstromoUyad  s  ingassad  a  miglen   álló  bellyéb&l  ki  mozdítván 


estére  birliassad  (az  idegen  istent  Fal:üE.  378).  2)  Huirt  r: 
aneifem,  bewegen].   Ara   higatja,   nógatja    lelkét   iM 

11.37).  Fenyegetésével  szokta  ingatni  az  ö  tisztüknek    .... 

lésére  (Ker:  Préd.  447).  így  ingattya  magát  a  hálaadásra  (öij'lj. 
Az  tisztessfgh  ingattya  az  vitézt  az  bátorságos  haláhra  (Prág: 
Serk.  C). 

meg-ingat:  moto,  agito  Kr.  [bewegen,  schütteln,  riitteln]. 
Tenupha,  olly  áldozat  vala,  melyet  kezekre  vévén,  megingatt,'ic 
job  kézről  bal  kézre,  ésismétviszsza(MA:  Bibi.  1.76).  En  azöbfidő.s 
gimélattyokat  nem  akarom  megingatni,  és  szfikséges  a  ti.szta 
és  kegyes  fileknec  kedvezni  (MA:  Taa  1186).         , 

Ingatás:  motio  MA.  bewegung  PPB. 

[Ingatag] 

Ingatagaág :  [mobilitás ;  beweglichkeit].  A  testnek  ingatiL'- 
ságával  járó  játékban  gyönyörködtem,  mint  a  lapta,  forgattya 
[így?],  parittya  (Bethl:  Élet.  168). 

Ingatlan:  immobilis  MA.  unbeweglich  PPB. 

Ingó :  mobihs  MA.  beweglich  PPB.  Ingó  marha  (RMNy. 
111.55).  Ingó  fogat,  ha  eszed,  meg  erősit  (Mel :  Herb.  19^  Ingó 
fa  leuel  (Mel :  Jób.  34).  (Az  terpentina)  ha  meg  esződ,  ingho 
fogat  erőssj-t  (BeytheA :  FivK.  7).  Az  ingó  és  nem  iugo,  nap- 
jokat  nem  változtat<í  iimepeket  meg  jelenti  (0)m:  Jan.  126). 
Ingó  jóckal  bővőlkodvén  (188).  A  bőlts  azon  iparkodik,  hogy 
ki  kémelhe&se  embernek  gyengéb'  s  ingób'  részét  (Fal :  UE. 
378).  Ha  illy  forgó  sarkon  és  ingó  mozgó  állapottal  volna  dol- 
gok, engem  s  téged  biztatna  valami  reménység  felfilek  íFal: 
NU.  252).  Nem  ollyan  ám  ez,  mint  az  tekenőben  ingó  víz : 
duabus  anchoris  fultus  (Decsi:  Adag.  2).  Mint  az  tekenSben 
ingó  víz,  ollyan  (338). 

Ingó-bingó  :  [mobilis ;  beweglich],  Ingóbingó  jószág :  bona 
mobilia  MA.  bewegliche  güter  PPB.  Külsó  jók,  ingó  bingó  jók : 
*res  mobiles  PPBl.  Az  mi  ingó  bingo  barom  Oiastan  vagion, 
Pálnak  hagiom  (RMNy.  11302).  Ingó-bingó  jószág  (Radv:Oal. 
n.391).  Az  én  ezüst  és  aranymiveim  és  egyéb  ingó-bingó  mar- 
háim ira.230.  233).  Ingó  bingo  nad  (ílel :  Szján.  102).  Ingó 
bingo  itilettel  és  értelemmel  birtak  (Pécsv :  Fel.  535).  Isten  a 
tós-gyökeres  jószágot,  melly  az  örökélet,  választott  inak  tartya ; 
a  töb'  ingó-bingo  világi  jókat  ellenségivelis  közli  (Pázm:  Préd. 
1156).  Ingó  bingo  marhák :  bona  mobilia  (Ver:  Verb.  Elöb. 
2).  Valami  ingó-bingó  marhái  voltak  azokban  az  jószágokban 
(MonOkm.  XXIV.166).  Az  jobbágyoknak  ingó  bingó  vagyonát 
senki  ul  ne  vegye  (MonTME.  III.52).  Eskessenec  minden  embert 
ingó  bingo  minden  jószágát,  örökségét  megszámlálván,  ebez 
képest  vessek  az  adót  (Bartha:  Kióa  88).  Ingó  bingo  fuuda- 
mentom  (MNyil:  Irt  138).  Az  ingó  bingó  tudomány  kételkedés : 
seientia  vaeillans  dubitatio  est  (C!om:  Jan.  67).  Sigmond  a  másik 
felét  birta;  de  csak  iiigó-bingó  módon  birta  (ErdTörtAd.  1.69). 
Confiscaltattanak  ó  minden  jószágok,  sequestráltattauak  ingó- 
bingó  javok,  s  egynehány  majorok  (Thaly:  Adal.  II382X 

Ingóság :  mobilitás  MA.  beweglichkeit  PPB. 

Ingovány :  palus  BécsiC  151.  uligo  MA.  sumpf  PPB. 
Adámi:  Spr  íme  eg  kos  aluala  az  ingouan  élőt,  valuan  tiz 
magas  zaruakat  (BécsiC.  151).  Veszedelemnec  ingouaniaban 
esel  (Dáv :  Préd.  128).  A  RSlde  sovány,  e  mellett  semlyekes 
ingovány  (Gyöng>-:  KJ.   71). 

Ingoványos :  uliginosus  MA.  sump6g  PPB.  Ingoványos 
hely:  sumpielit  féld  Nom.  75.  A  fSld  sziue  nedves  av'Sgy  xnze- 
nyős,  ingoványos  posvány  (Com:  Jan.  14).  Ingoványos  ló  (Illyef: 
BCsTomp.  128).  Ingoványos  hely  (GKat  Titk.  334). 

ENDSÉNÉR:  [ingenieiu-].  Ingy'zénér  vagy  hadi  mester- 
ségeket kószitó,  hadi  várvételhez-tudó :  machiuarius  belli,  madii- 
oarum  artifex,  machinátor  bellicus  PP.  lusiuér,  épitée  meeteiség- 


589 


díformAl-páncél-ing 


SZÖRrlNG— INGERKED-IK 


1590 


leo  tadós:  iiigeniariiis  PPBI.  Inzsenér:  geometra  Kr.  Incae- 
lyér  (TörtT.*  in.390).  Incsenir  0396.  398).  Incsenér  (Thaly:  RT. 
.401). 

UJPORMÁTi :  (informo ;  untprrichten,  verstiindigen],  To- 
ábbi  Uxs-sziitPteleketi  vaM  feniitiagyással  berniünket  mindenek- 
ai informálván  (RákF:  Lev.  IIL404). 

DfG,  IM£Q  (CTipalya  EhrC.  46.  ymíjben,  yii^et  WinkC. 
.65.  mieinket  DebrC.  47.  úmóg,  mg  C!om:  Jan.  100.  imeg 
3Kat.  Titk.  272.  Jimíg  Pázm:  Kai.  595.  Thaly:  VÉ.  U.73.  ung 
Irinyi  1.90):  interula  G  indasium  MA.  hemd  PPB.  Imeg,  ing: 
lemd  Nom.  20.  Nenczen  semym,  hanem  czak  eiisalya  ruliara: 
lilúl   habeo,    uisi   femoialia   (EhrC.   46).    Euuonmaga   marada 

eyteleu  chak  eegy  ciliciom  ymegbe  (ÉrdyC.  569b).  Lateek 
)gy  yo  aranyas  ynghet  (JordC.  299).  Az  aranyas  ynghet  vyveek 
bornak  wSlgyeere   (300).   Ho^  ingSt  ne  visehie  (Guan-C.  44). 

zvz  kedeg  vala  meg  evltevztetven  egy  nagy  feyer  jmeggel 
MargL.  186).  Inget  rea  őuedze  (Born:Préd.  234).  Az  imeget 
■ea  ínedzé :  tunicam  succinxit  se  (Helt:  UT.  131  Ugyan  egy  imogbe 
lyakaztatnac  vala,  Héder  bék  az  várba  ingiben  szaladt  vala 
Tin.  63).  Az  molnár  imegje  (MesésK.  33).  A  ciHcium,  szSrb5[- 
:8títt  imeg,  mely  a  mezitelen  testet  sanyargattya  és  fájtattya 
Pázm :  LuthV.  298).  Szolgáknak  való  imeg  csinálásáért  fizettem 
MonTME  L294).  Imegbe,  és  dolmányba  (Com:  Vest.  82).  Pré- 
ükálló  ing  (PhilFl.  59). 

[Szólások].  Tholdi  egy  imegben  ott  kön  pironkodék 
;niosv:  Toldi  6).  Tsak  egy  imegben  fel-ugordván  (GKat:  Válts. 
tI.177).  Elgy  ingbe  gattyába  (Apoll.  11).  Az  ingére  esküdni 
(Kisv :  Adag.  3).  E  mi  seregönk-bfll  való,  jámbor  Cliemnicius 
Márton, jol  fel  adta  vala  az  inget  a  tridentnm-i concUium-ra 
(Czegl:Japh.  155). 

[Közmondások].  KSzelb  az  ing  az  czuhánál :  firons  occipitio 
prior  (Decsi:  Adag.  10).  Közelebb  az  imeg  a  csiíhánál  (Kisv: 
Adag.  196):  froas  occipitio  prior  e.st,  tunica  pallio  prior  est 
MA. 

alsó-ing :  perizona  C.  PPBI.  interula  MA.  subligar,  castiila ; 
unterhemd,  das  man  unmittelbar  auf  dem  leibe  trSgt  PPB.  Ne 
sapolódgyál  semmit  szeretSdben,  senkinél  nem  lehetz  iob  sze- 
relmedben, kináld  czak  azzal  kit  viselz  berhédben,  maid  velled 
hál  fosos  alsó-ingében  (FortSzer.  I.).  Alsó  imeg  légyen  az  5 
derekokon  (Kár:  Bibi.  11151).  Csipáját  töri  ötté  alsó  üngivel 
(Thaly:  VÉ.  n.34). 

fél-ing  :  [?]  Hwzzonharom  gyolch  ymeg,  hvraon  egh  fel  ymegh, 
hath  keethews  ymegh  (RMNy.  n.35). 

felső-ing :  amictorium ;  schurz,  kittel  Nom.  19.  (Helt:  Bibi. 

Tv.ie). 

fördö-ing :   [badehemdj.  FeredS  ing  (Gér:  KárCs.  rV.417). 

gyoles-ing:  [indusium  e  sindone].  Eez  kedeeglen  nekyk 
hagwan  az  gyolch  yngheth  mezeythelen  el  futa  t515k  (WinklC. 
165).  Gyolcz  ymeghben  Sltezwen  (JordC.  507.  340)  Huszan- 
harom  férfi  vékony  gyolcs  ymeg  (RlINy.  11.35.  Radv:  Csal 
n.7).  IQu,  kinek  testén  czak  gyólts  ing  vala :  adolescens  sindone 
amictus  super  nudo  (Helt:  UT.  N.4). 

háló-ing:  indusium  noctumum  Kr.  [nachthemd].  (Radv: 
Csal.  n.285). 

kigyó-ing :  angvina  pelUs  C.  [schlangenhant].  Kigyo  ing, 
kigyo  héja,  a  mellyet  tavaszszal  levetkeznek  a  kigyok  (Major: 
Szót.  181). 

páncél-ing  :  ephestris  MA.  lorica  manicata  ;  kleid  über  den 
liaroisch  eisem  hemd  PPB.  [panzerhemd].  Pánczély  fimSg  (Land : 
UjSegíts.  11660).  Panczel  Imeg  (Vás:  CanCat  542).  Pánczér-ing 
(RákF:  Lev.  11451.  Gvad:FNóL  42). 


ször-ing :  cilleium,  vestis  cilicina  Kr.  ZSr  imógnek  zSnetlen 
ualo  viselésénél  es  bSitSkel  giűttri  uala  magath  (DebrC.  80). 
Az  en  ing6m  alat  z6r  ing8t  vlselSc  (TelC.  190).  ZSr  imSgh 
fSdSzye  boeh   thy   taghotokath  (ÉrsC.    175b.  Tel:  Evang.  145). 

ujjoB-ing :  subucula  Major :  Szóf  456.  [hemd].  Ümfig,  belsS 
Ing  avagy  újas  ftmSg,  pendely :  indujsium,  interula  seu  subucula 
(Com:  Jan  100). 

vászon-ing:  [indusium  e  tela  factum ;  leioenes  hemd].  (MA: 
Scult  881). 

Ingeoake:  (interula:  hemdchen].  (Istv:  Volt.  19.  RMK.  1147). 
Kézit  ingecske  alá  tévé  (Moulrók  111.59). 

Inges  :  indusiatus,  iutenilatus  MA.  [mit  einem  hemde  beklel- 

detj. 

INGfiltEIi  (ingeri'en  VitkC.  51).  ingerlnm  Komj:  SzPál. 
196.  ynghórly  ÉrdyC.  450b.  ing^rhmn  Komj:  SzPál.  35):  infesto 
lacesso,  irrito,  prorito,  insuito  C.  Incesso,  incito  MA.  [reizen] 
am-eizou  PPB.  Haragra  Ingerieted  5tet,  es  ^akSrta  azon  6n8n 
sSl^aual  ellene  vyaskottal  (VitkC.  9).  Az  ehseg,  nem  az  etoknec 
ízi  ingeryen  eteh-e  (51).  A  mel  etkec  ingerlenec  torkos-sagra, 
el  tauoztassad  (53).  Feelelemnel  kyl  yaar  az  ellenseeghSk  k8zöt, 
ees  ynghSrly  ewket,  hogy  chak  meg  Slhethneek  (ÉrdyC.  450b). 
Zent  Ignat  mikoron  az  orozlanokat  ingSrlenele  éhre,  hogi  t8l5k 
meg  efettetnelek,  reia  hertelenkSdenek  smeg  foitak  6tet  (DebrC. 
168).  Igen  igen  mgerlettem  en  6tet  haragra  (BodC.  33).  Myglen 
Isten  panazol,  elleoseeg  yngerly  (KulcsC.  179).  Idegen  istenek- 
ben ingerlek  ^et,  es  í  vndoksagokban  haragra  Indeitak  (DöbrC. 
253).  Alattomba  es  zemermv^ssen  IngArluen  az  romabelyeket 
kftuetesre  (Komj:  SzPál.  35).  En  k\^-uetysre  ingerlek  tykteket 
(83).  Az  zenth  Írásoknak  byzonysagyual  yngerly  \^keth,  hogy 
kyky  adion  valamyth  az  zenieknek  segetsegAkre  (195).  Zent 
Palth  megh  vtala.sra  ingerluen,  mynth  alaualoth  (196).  Inger- 
iSttétec  őtet  a  tfl  kezetec  chinalmanyával :  irrltetis  enm  per 
opera  manuum  vastrarum  (Helt :  Bibi.  I.  bbbb4).  Ne  ingerlyed 
5tet  haddal  (K;ir:  Bibi.  1158).  Achabot  az  ű  hitlen  balvaniozo  fele- 
sege ingerli  a  gonoszra  (Mel :  Sánx  356).  Az  isten  ki  természeti 
szerint  igen  rest  az  boszualla.sra,  az  embereknec  szertelen  nagy  al- 
noksagokcal  ingerlettetuen  (Tel :  Evang.  1 107b).  A  kösseg  is  mintha 
ugyan  ingerletnéjék  e  szentségnek  vételére  annak  mutogatta- 
tásával  (Tel :  Evang.  11.414).  Bfmeinek  bocsánattyáért  hála- 
adásrais  ingerlheti  (Pázm:  Kai.  187).  Az  szóiga  hertelensegebSl 
boszontanaia  es  ingerlenéie  vrat  (Lép :  PTük.  1.278.  320).  Elle- 
nünk való  fogatok  vicsorítására  ingherlenélek  vélle  benneteket 
(Bal :  Cslsk.  34).  Hogy  valakit  a  jelen  valóc  kSzzSl  ne  ingerelly : 
ne  quem  praesentium  lacessas  (Om:  Jan.  203).  A  kos  meg 
búsíttatván,  ingereltetvén,  6klel5dik  (43).  Uram  légy  kegyelmes 
fejenmek,  im  megvallom  elStted :  mert  a  te  halálodra  inger- 
lettek engemet  (Hall:  HHist.  11.176).  Nagy  kivánságtól  ingerel- 
tetet megtudni  (Hly :  Préd  1.33).  Némellyeket  a  böcsület  inkább 
ingerel  az  eHségre  a  má-sodik  szerben,  hogysem  a  második 
ülésre  az  elsőben  (Fal :  VE.  398). 

föl-ingerel:  excifo,  irrito,  provoco,  exa-spero  MA.  aiiftnun- 
tem,  bewegen  zu  etwas,  aufibrdern  PPB.  Haragiát  esmét  fel 
ingerlenétec  (Kár:  Bibi.  151.  MA:  Bibi.  1564). 

fölingerlés :  exasperatio,  eiacerbatio  MA.  erbitterung, 
er^ümung  PPB. 

Ingerlés :  infestatio,  irritatio,  irritamentran,  incitabuhmi, 
insultatio,  insultura  C.  [reizung,  anreizung].  Bajra-hivás,  ki-hivás, 
rea-ingerlés,  apellálás :  provocatio  PPBI.  A  gazdagságoc  a  go- 
noszságokuac  gerjesztő  ingerlési :  divitiae  malorum  irritamenta 
sünt  (Com:  Jaa  188.  Zrínyi  1163). 

Ingerked-ik:  insuito  MA.  [reizen]  verspotten  PPB.  The 
mynden  oktalan  een  velem  yngorkedeketh  meg  verel :  tu 
percussisti  omnes  adversantes  mihi  sine  causa  (KulcsC.  4.  KeszthC. 
4.  DöbrC.  17). 

100* 


1591 


INGERKBDÉS-INGYEN 


INGYENBE— IN  KÁBB 


1593 


Ingerkedes  :  insultiitio,  irritamenhim.  infestatiü  MA.  [daa 
rei'zeuj  versixjttung,  spüttisches  wesen  PPB. 

Ingérletlen:  illacessitus  MA.  unangereizt  PPB. 

Ingerlő  :  1)  infastator,  laeessitor  MA.  bedriinger,  feindseliger 
moiLsch,  anreizer  PPB.  3)  incitamentum  MA.  anreizung,  antrieb 
PPB. 

HÍGYEN":  1)  f.sane,  quidem ;  wol).  Ingyen  ,sem  :  nequidem, 
nedűm  MA.  |gar  uicbt,  ganz  und  gar  uicht,  durchau.s  nieht]. 
Hüé  fi  seregéé  iné:en  mógném  zamlaltathatic :  ut  dinumerari 
eorurn  non  poaset  e.\ercitiis  (BéraiC.  18).  De  in^on  se  illec  vala- 
kinec  megtörni :  nec  praevaricíiri  cuiquam  liceat  (145).  De  tü 
lahuítoe  inéen  penitenciat  som  fogtatoc :  vos  autem  videntes 
nec  paenitentiiun  babuistis  (MüncUC.  53).  A  mely  horaban 
yngyen  nem  aloyttyatok,  embernek  ew  ffya  el  yew ;  qua  bora 
non  putatis,  filiu-s  bominüs  veniet  (ÉrdyC.  156).  Az  ayandeekot 
el  nem  vewee,  de  yngen  reea  sem  tekeente  (528).  Yob  volt 
volna  azoknak,  ba  yngen  se  zylettenek  volna  (596b).  Ha 
meegb  yngyen  kSzelSd  nem  volna  es,  vygyed  ewtet  tbe  ba- 
zadlioz:  otiamsi  non  est  propinquus  tuus,  duces  in  domum 
tuam  (JordC.  245).  Ty  nem  twttok  valamyt,  yngyen  sem  gon- 
dollyatok :  nec  cogitatis  (668).  Sokan  vahmak,  kyk  yngyen  sem 
twggyak  meggyének  (772).  Ty  nem  twdtok  walamyt,  sewt  yngyen 
sem  gondoltok :  nec  cogitatis  (ÉrdyC.  77).  *Ingyen  az  k[egyel]- 
med  feddését  békességgel  és  eremestb  szenvedőm  1560  (CzF.). 
S6t  ingyen  sem  ballottam,  banem  chac  ma :  et  ego  non  audivi 
praeter  bodie  (Helt :  Bibi.  I.  J3).  Ingyen  se  tudgyác,  .se  ne 
lássác,  míg  kőzikbe  b§  megyűnc :  nesciant  ignorent  donec  venia- 
mus  in  médium  eorum  (Kár :  Bibi.  1.430).  Ingyen  sem  vébiéie 
az  ember  mikor  5tet  meg  fogia  (Tel :  Evang.  11.513).  Hertelen 
meg  büntetlek,  szinte  ackor,  mikor  ingien  .sem  varnad  (Mel : 
SzJiin.  112).  Meg  sem  büntet,  vagy  ingyen  sem  tugya  bűnödet 
(445).  Es  ingyen  .sem  moudac  azt,  bol  vagyon  az  vi-  (Mon : 
KépT.  70).  Az  bus  ételnec  ingyen  bire  sem  volt  (Pécsi :  SzfizK. 
114).  Tarts  magadnál,  mintha  ingyen  sem  tudnád  (Decsi :  Adag. 
216).  Ingyen  .som  tudgya,  mit  beszél  (220).  FSsuénség  in^en 
.se  neueztessék  thi  k6ztet5k  (Beytbe:  Epist.  80).  Magát  sem 
szereti  néha  néha,  ingyen  meg  embereknec  nyáy;iságokban 
sem  akar  lenni,  oUy  komorodot  pator  (Gs.  L3).  Más  fejedelmet 
akart  az  országba  hozni,  ingyen  sem  Homonnait  pedig  (Erd- 
Tört.  11.137).  MindaziUtjd  ingyen  nem  tettzic  vala  meg  (MA: 
Bibi.  L38).  Valami  a  te  tiszteletedet  nem  illeti,  úgy  tincsam, 
mint  ha  ingyen  sem  volna  (Pázm:  Imáds.  06).  Kitsiny  bflunok, 
vagy  ingyen  véteknek  sem  ililik  a  részegséget  (Pázni :  l'réd. 
221).  Az  aniaszentegybaz  nem  teueleg,  sőt  ingyen  sem  teueleg- 
het  (EsztT :  IgAuy.  ÜS).  Nem  tudnám  ingyennis,  mit  beszelleuek 
(Lép :  I-Tük.  1.232).  .Salamon  idejében  ingyen  e  világon  sem 
voltának  iPós:  Igazs.  1.20).  Barátom,  ingyen  bi.szem,  szád  izire 
volua  (Fal:  NU.  286).  Mi  csuda,  ha  akkor  akadnak  a  halál 
horgára,  mikor  ingyen  sem  gondolnák  (Fal:  NE.  48;.  Oda  ra- 
gad, a  hová  ingyen  sem  gondoltad  volna  (67.  Fal :  UE.  373). 
Noha  az  6  sartza  ingyen  sem  olly  áros,  örümest  lo-teimé  érte 
azt  a  város  ilWnyi:  IIKom.  4.  Kónyi :  VM.  12).  3)  gratis  Ver. 
gratis,  gratuito  MA.  (invanum)  umsonst,  obue  gewinn  PPB. 
umsonst  Com:  Vest.  131.  [vergeblicbj.  Inú;en  vöttetec  es  illően 
aé^atoc,  ne  akariatoc  birnotoc  se  araíiat,  se  ezüstöt  (MiinchC. 
31).  ü&lültec  engemet  as  en  atamat,  bog  be  tellesejí^'ec  a  beíed, 
mert  in^en  gülöltenoc  engemet :  odio  babuerunt  me  gratLs  (203). 
Yngen  el  vynneek  velők  (ÉrdyíJ.  527).  Ueoyaba  os  yngen  nem 
aggyaak  (643b).  Yngen  vetteetek,  yngen  agyatok :  gratis  acce- 
pistis,  gratis  date  (JordC.  382).  En  zomebozonak  adok  az  eeiew 
kvvth  feenok  vyzeebeu  yngyen :  do  gratis  (925).  Mire  liaborgac 
műucket  hoyaba  auag  ingen  (TelC.  210).  Feiedelmek  iuéeu 
haborgatanak  eugem  (DübrC.  70).  Hogy  az  miuel  akar  ki  és 
ingyen  meg  látogattatot,  más  vgyan  azon  ingyenért  irégyködik 
(fSoós ;  Post.    102).    A    Id  mit  ingyen  ád,  ajándékoz   (Com :  Jau. 


194).  Valakinec  kedveskedhetel,  ne  nehezteld,  még  ingyen-i 
és  kedven:  vei  gratLs  et  gratuito  (201  i.  A  korcsmárost  is  meg' 
dlik,  ha  ingyen  nem  ád  (Tbaly:  RT.  1.259).  Csak  ingyen  töltet- 
tük azon  napot  (Monlrók.  XXVEL  124).  De  azt  bánom  Igen, 
hogy  ott  tölték  ingyen  két  egész  bohiapokat  (ÖtvMesL  42 
vsz.).  Sokan  viseltek  vezetékül  ilyen  neveket:  Nagy  Caesar, 
Nagy  Pompejus,  Nagy  Sándor,  de  nagy  ingyen  (Fal:  UE  470). 
3)  [solum;  blos?)  Minekünk  is  erőssen  meg  vagyon  hagyva 
az  hatalmas  császjutul,  hogy  meg  tartsuk  az  tirigyet  és  senki 
vára  alá  ne  menjünk,  *ingyen  az  kit  az  mezon  találnak,  tizet, 
buszát,  ötvenet  Ls,  megverik,  azzal  az  két  fejedelem  között 
való  frigy  fel  nem  bomol  1559  (CzF.). 

[Szólások].  Vay  ki  igen  szeretti&k  mindnyáiaa  az  ingyent: 
muris  in  morém  vivimus  (Decsi :  Adag.  214).  Igen  szereti  az  in- 
gyent (Kisv :  Adag.  320). 

Ingyenbe:  gratis  Helt:  UT.  Aal.  (nmsonst].  Az  maradik 
uip  az  istennek  ingenibe  való  választása  szerint  vagon:  reser- 
vatio  secundum  electíonem  gratuitam  facta  est  (Sylv:  UT.  n.16). 

Ingyen-való,  ingyenben-való :  gratuitiis  MA.  Káldi : 
Bibi.  291.  unverdient,  aas  gnaden  kommend  PPB.  Hogy  ingyen 
valoá  tegyem  :  sine  sumptu  i»nam  (Helt :  UT.  n4).  Az  isteunec 
ingyenben  való  io  keduebol  bűneinket  meg  boczatuan  (Bora: 
Evang.  1.353).  Ingyenben  való  io  keduebol  (Bora:  Préd,  80). 
Ingyenbon  való  io  voltából  (82).  Ingien  való  iutilom  (Fél :  Tan. 
538).  Ingyen  való  io  voltából  (Beythe :  Epist  232).  Az  istennec 
ingyen  való  kegyelme  (M.\ :  Scult  24 1).  Nem  ingyen  való  jó 
kedvebiil  cselekeszi  a  jót  az  isten  az  emberekben,  hanem  a 
cselekedetekért  (Matkó :  BCsák.  314). 

INKAíB  (enkab  TelC.  301.  ynkaban  JordC.  423.  inlaban 
LevT.  1.251.  ioncab  KazC.  4.  yonkah  WeszpC.  50.  ionkab  Ozor : 
Qirist  338.  inkáblan  Tin:  Zsigm.  15.  MA:  Scult  1021.  MA:  Bibi. 
V.40.  MolnF;  LTiirh.  185.  Rim:Ének.  72.  99.  162):  magi-s 
potius  C.  MA.  mebi-,  besser,  lieber  PPB.  Sött  inkább  :  imo,  quiu, 
quinimo ;  leginkább :  demagis  C.  Sőt  inkáb  :  imo  0)m :  Vest 
132.  Mondénkor  ynkabb  alhatatossuak  lattatykuala  (EhrC.  3). 
Ynkab  kezewsb  [kevesb]  menyei  zenteknek  gradosazorent :  et 
plus  ot  mimis  (64).  Y'ukab  vtalak  meg  az  zamar  gauayahoz  ha- 
sonlót penezt,  hodnem  az  zamar  zárat  (80).  Ti  getrelmetéc  en- 
gemet inkab  nehezeit :  magis  me  premit  (BétsiC.  2).  Mégzereté 
ötét  kiral  inkab,  bognem  menden  nemberieket :  adamavit  plus 
quam  omnes  mulieres  (53).  Ha  az  mezey  fyweket  isten  ezen- 
kepfien  rwhazya,  raynevfel  yonkab  tyteket  kewes  hythwyek 
(JordC.  372).  Istennek  kel  ynkab  engliednn-nk,  hoimem  embe- 
reknek:  oboedire  oportet  doo  i)Otias  quam  hominibus  (723). 
Nagyal  jnkab  meg  kellőt  volua  iruya  (CornC.  7).  Nem  néztem 
aytato.ssagal  zenteknek  kepét,  de  inkjibb  ez  vylagyakat  néztem 
(VirgC.  4).  Ky  kezeleb  az  zenboz,  az  jonkab  fytozyk  (LevT.  L 
23).  Istentől  hogy  ök  el  no  veszenec,  inkában  bynSkbíl  meg 
téryeuec  (Hofgr.  235).  Paranchola,  hogy  az  kementzet  igen  meg 
fűtueyec,  hétszer  inkab  mint  annac  előtte  (310).  Halálomat  in 
kább  elhozd,  hogy  nem  rutits  ortzániot  (Balassa:  Ének.  31) 
Meeg  cbak  meg  sem  gondolbattia,  sokkal  inkab  meg  nem  cze- 
lekedhetti  (Mel :  SzJán.  4).  Hogy  valamely  goromba  ahoz  ne 
tí'imaszkodgyék,  monyivei  mkáb  reá  ne  Mlyön  (ííam:Cer.  11). 
Az  kerékúi  hmal  fordul  inkáb  (Decsi:  Adag.  127).  Azt  beszélem 
ám  én,  az  mit  te  inkáb  tudz:  tuum  tibi  narro  somniimi  (161).  | 
Na^éiiü  inkáb:  multo  magLs  (Kulis:  Evang.  496).  Az  liazugs;i-  ; 
got  igen  gyfilölem,  .semmit  e  tuldőn  inkáb  nem  utálok  (M.\  : 
Zsolt.  188).  Siont  inkáb  szereti,  hogy  nem  Jakobnac  akárnielly 
.sátorát  (MA:  Bibi.  V.41).  Eiuiél  ink;ib'  meg  nem  alilztatliatotl 
jiz  isteni  felség  (Píizm:PréA  53).  Mellyeket  kegyelmed  inkáb 
ti'id  én  nálamniU  (Czegl :  Japk  25).  Ezeket  a  fartomáuyok:it 
olly  kegyetlenfii  sarczoltattyák  és  sanyargattyák  vala,  hogy 
inkáb  sem  lehetne  (Liszny:  Króa  146).  Az  emberek  edgy  mél- 
tu.siiguak,  etlgyik  is  nem  inkább  ember  a  másikuíU  (Megy:.SzA.- 


593 


INKAbbARA— INNENSŐ 


INOTAL— ELÖ-INT 


1594 


irOme.  156).  Ha  tsak  az  emberek  k$z£tt-is  az  nem  esik ;  men- 
Sl  inkább  nem  esik  az  isten  ás  az  5  kSvotei  k6z"tt?  (GKat: 
ítk.  204).  A  biin5s  inkáb  fára.'sztj'a  magát,  hogj'som  az  igaz 
Ily:  Préd.  11.01).  Azon  legjfliik,  hogy  találli;ussuk  nevekedését 
bitnek,  inkáb  inkáb  bSvSlkSdvín  minden  jo  téteményekben 
liHeg:  Preb.' 29).  De  élni  és  nem  remélni,  jobb  inkább  nem  élni 
imade:  Vers.  23).  Csak  árnyékban  s  gondolatban  kínos  szivet 
seretui,  jobb  ma  inkább  meghalni  (29). 

[Szólások].  Inkább  mindenkor:  plerumque  MA.  ranli- 
BDteils,  gemeiniglieh  PPI3.  Inkább  minnyájan:  pleriiiiic 
lA.  die  meiste,  der  mebrere  teil,  fást  allé  PPU.  Az  pAspőkók, 
lohácsnál  inkább  mind  le  v;igattak  vala  (Pázm:  Kai.  191).  A 
BSnt  kőnyrekbiM  meg  tetczik  az  istennek  szava,  mert  inkáb 
lindeniknek  elein  fel  vagyon  je.gyezve,  ki  irta  ezeket  (465).  ö 
laga  is  ott  veszett,  népe  is  inkább  mind  ott  veszett  a  Szává- 
an  (Monlrók.  VIL4).  A  nyár  mhid  csatázásban  telek  el  inkáb- 
an (ErdTört.  1.43). 

Inkábbára :  [magnam  partém,  plenmique ;  grBsstenteils, 
leist].  Kétszáz  egyniháuy  rácz,  végházbeliek  inkábbára,  állotta- 
ak  hűségemre  (Monlrók.  XXin.l4).  Az  vitt  inkábbára  az  mos- 
mi  resolntiónkra,  hogy  becsületet  neveljünk  (SíonOkm.  XV.141). 
lám  inkábbára  mindenkor  megküldtünk  neked  mindeneket 
SXIV.217). 

HÍKVIES.  Inkviese  órának :  horologü  librator  PP.  [pen- 
el]. 

DÍTÍEN,  INTÍÉT  (éneid  LevT.  1.160.  246.  CTtnectoua  NádC. 
7.  eennm  JordC.  37.  63.  380.  403.  ÉrdyC.  167b.  519.  558. 
nnen  ThewrC.  197.  TichC.  21.  PeerC.  11.  enneteti  TichC.  13. 
nnírf  Helt:UT.  P4.  Szeg:  Aqa  12.  innegh  Bas:  Credo.  129. 
miéc  toua  Helt;  Krón.  121.  innék  Nád:  Lev.  87.  imiel  LevT.  í 
67.  Zvon:  PázmP  3.5.  272.  innél  Lép:PTiik.  1.9.  innend 
CBécs.  1572.  innénd  Com :  Orb.  90.  Gvad :  FNót.  60.  innént 
lU :  SB.  10.  inneten  MünchC.  49.  85.  VirgC.  135.  Hofgr.  174. 
'jiHen  VirgC.  22.  innetlen  EhrC.  86.  113):  1)  hinc;  von  hin- 
len  MA  von  dannen  Com :  Vest.  132.  a)  Imiet  es  icuet  (liinc 
nde)  a  vizec  méger8s8dénec  (BécsiC.  18).  Mennyetek  el  ennen: 
ecedite  (JordC.  380).  Nem  evz  ky  mynket  jnneet  (DomC.  108). 
líem  Uhc  bog  mastan  el  menny  innen  (110).  Ha  ennekőm  iero- 
limus  enneten  el  haé  menSm :  en  touaba  soha  ede  nem  j5u8k 
KazC.  23).  Yneten  ymatsagra  mene  be  az  erdwbe  (VirgC.  22). 
Heunyünk  ki  innen  (Land:  üjSegits.  IL249).  Innen  tam'tom  én, 
la  meghasatsz  is,  az  Írásból  (Ker :  FelsK.  169).  T6bb.szer  oly 
izinét  adgya  dolgának,  mint  ha  imjen-is,  amonnan-is  fel-fedve 
ii  tetszenék  bels5  titka  (ral:  UE.  370).  b)  luneth  iiagion  hogi 
PebrC.  200).  Az  hitnelkil  lehetetlen,  hog  embjr  istennek  ked- 
les  lehessSn :  enneten  uagon  ho^  az  húztok,  eretnSki'ik  nem 
oalnak  bizon  zeretet5t  (TihC.  13).  Eennen  ysmered,  hogy  ko- 
ronkeed  zeeghen  vag'  (ÉrdyC.  133b).  M  karod  esic  imiet? 
^lon:  KépT.  113).  S)  [cis,  citra;  diesseits].  a)  Innenis  tnl  is 
(Zrínyi  1.183).  Minden  tul  15tte  nylának  innét  all  az  aija  (Bal: 
Epin.  4).  Ibráni  uram  is  tiil  másfeWl  rajta  leszen  az  ellenségen, 
innét  mi  is  (RákGy:  Lev.  170).  Innen  a  vígadalom,  túl  a  fájda- 
lom (Fal:  UR44S).b)  Dunán  éneid  (LevT.  L160).  Jordán  vizén 
innét  (Kár:  Bibi.  L140).  Mi  túl  a  Dunán,  méltó.ságos  uram  pedég 
innend  constringálhassuk  (EákF:  Lev.  1.85).  A  holdon  innen 
nintsen  oly  szentséges  helység,  melyhez  valami  rendetlenség  ne 
férne  (Fal:NU.  272). 

im-innen :  hinc,  istinc ;  von  hinnen,  von  dannen  MA. 
i (Helt:  Krón.  JL\:SB.  2.53^ 

Innenső,  inneksö,  innetsö :  cíterior  C.  MA.  das  niiher 
dies.seits  liegt  MA.  [diesseitígj.  Az  inegső  részét  Magyarorszag- 
nae  mind  el  rablác  (Helt:  Krón.  61b.  59.  152).  Saul  méné  a 
hegynec  az  mnetsé  oldalán,  Dauid  kedig  a  hegynec  túlsó  ólila- 
lán  (Helt:  Bibi.  11.162^  Duna-innens5  Magyarország  (Zvon:  Post. 


Ll).  A  koporsónak  az  innets8  szélin  vagyunk  (MHeg:  Prob.  19). 
A  D>ma  inneksA  [lartján  (R;ikF:Lev.  1.487).  Innét  az  inegsö 
felen  (RejtLev.  52).  Innetsí  jKirton  termett  (Gvad:  Kár.  119). 

UÍSTÁL :  [rogo,  oro ;  bittenj.  Hogy  menne  a  Kristushoz, 
inst;Una  érettek,  és  nyenié  meg  nékik  az  elsőséget  (Bíró:  Ünnep. 
C2).  Oly  fösvénységbe  ejtette  magát  szegény,  hogy  a  szegény 
bádoki  öreg  papot  Vásárhelyi  Istv:'mt,  ki  is  kevés  gabonát  in- 
stált tíle,  egy  szem  nélkül  bocsátotta  el  (Haz.  L377). 

rNSTÁNCIA:  [rogatio,  petitio;  ge-such]  (Bod:  Lex.  Elöb.  7). 

INSTTITiTiATi  :  [iastítuo,  inioco ;  einsetzen,  installiren].  Nem- 
zet&«  Csilla  GiUpár  bivi'mket  azon  hivatalnak  beálh'tá.sára  hfiség- 
tek  által  inj^telláltatni  rendeltük  (MonOkm.  XIV.142).  Eddig  itt 
commendáas  üidódi  György  vala ;  már  Nagyszeghi  Gábort  in- 
stellálák  oda  (Thaly:  Adal.  11.357).  A  regimentet  übtine.álta 
grófPálfi  Rudolf,  a  fia  [ledig  valami  gyalogregimentet  kapott, 
de  nem  tudom  a  nevét,  a  filíspáuságba  is  in.stelláltatott  az  atyja 
temetése  után  Szatmár  vármegyében  (Haz.  L292). 

INT  (eníenni :  monere,  hortari,  svadere ;  enlerú :  admonere ; 
eiiíes:  nutus  Ver.  ymíeno  EhrC.  79.  ymtnen  104.  imtetuen 
MünchC.  17.  40) :  1)  innuo  C.  nuto  Vei',  annuo,  íunuo  PPl. 
Inteni  vkiuek :  annuere  alíquem  PPl.  Yntee  azért  hwneky  Simon 
Péter  es  monda:  innuit  (JordC.  676).  Az  en  kezeymel  intek 
vala  (Vú-gC.  104).  Latatik  vala,  hogi  valakinek  intene  (104). 
Myndenek  kyk  láttának  engemeth  meg  meuettenek  es  fewel 
intettének :  moverunt  caput  (KeszthC.  40.  KnlcsC.  40).  Ne  envl- 
yenek  en  raytam,  kyk  ellenkednek  énnekem  es  jTitettenek 
zemekkel :  annuunt  oculis  (82).  Intenek  vala :  kmuebant  (Fél : 
Bibi.  86).  A  vezér  intvin  az  udvarlókra,  mind  ki  takarodának 
és  csak  magam  és  Skerlet  m'am  maradánk  a  vezérrel  egjiitt 
(Monlrók.  XV.263).  Intem  nekik,  hogy  oldanák  el  társaimat 
(Mik:  MulN.  327).  8)  moneo,  commoneo,  hortor,  adhortor,  co- 
hortor,  consvadeo  C.  exhortor  MA.  vermahnen,  anmahnen  PPB. 
Mikoron  az  myníster  j-mtene  (adhortaretur)  zent  Ferenczet, 
hogy  valamyt  engedne  az  baratocnak  (EhrC.  79)  Ymtuen 
ewkewt  penetenczere :  admonens  (104).  Yntette  ewket  zent 
zeretethnek  tartására  (ÉrdyC.  520b).  Zent  angyalok  lelky  yo- 
zagban  gyoropodoUat  ynthween  es  tanoj-tfavvan  (554).  Ynty 
vala  hwketh  mondwan  :  Ydwezuhetek  magatokath  (JordC.  713). 
Ynty  vala  hwket  zywftknek  yo  zandokaban  megh  maradny 
(747).  Intih  mind  a  kereztienoket  ebre,  hogi  eh  mai  napon 
mindSn  bintSl  meg  tíztulianak  (DebrC.  45).  Sokkepen  való  pél- 
dánál wket  íntuen,  istennek  irgalmasságáról  wket  bizouiossa 
teve  (VirgC.  50).  Valamire  wket  intete,  mind  be  telyesitykh 
(52).  Inczetek,  hogi  meg  gíoniek  (102).  Intetik  vala  az  atya- 
fiaktol (104).  Arra  inti  (CsomaC.  8).  Azonnis  int  bennfinket 
(Mon :  Ápol.  305).  Azon  kérec  es  arra  intec  minden  kere-sztyént 
(Tel:  Fel.  17).  De  a  más  nyomtatásban  ezt  meg-jobbitották, 
niinek-elStte  Balduinas  errfil  intet  volna  (Pázm:  LuthV.  15). 
Intem  is  az  jó  atyámfiát  Balassy  János,  hogy  az  mi  kész  pénzt 
6  nekie  hagyok,  ne  hogy  azt  haszontalanul  és  helytelen  hely- 
ben elköltse  (Radv:  Csal.  in.2ÜGb). 

be-int:  uutu  facto  introvoco  Kr.  [dmch  einen  wink  herein- 
nifen,  einbernfen].  Király  temesuári  ispánt  be  ínté  (Giörcs: 
Máty.  74). 

el-int :  dísvadeo,  abhortor  C.  [abmahnen].  Ki  valamitől  el- 
int :  disvasor  C.  El-int  róla :  dehortatur  Com :  Jan.  180.  Velem 
azért  erról  többet  te  ne  beszélj,  ez  dologrul  engem  hogy  te 
elintenél  (Tin.  377).  Elintik  az  híveket  az  szent  írásnak  olva- 
sásaiul (Toln :  Vigaszt  35).  Christus  elinti  tanítványait  az 
phariseusoc  kovászszátul  (MA:  Bibi.  IV.39).  A  vétkezásrfll  el-int 
bennfinket  (Mad;  Evang.  452). 

elö-int:  [nutii  voco;  liorbeiwinken,  dm'ch  einen  vvink  her- 
beirufen].  lo  vitézit  a  kirali  elö  inte  (CsomaC.  36). 


1595 


FÖLrINT— .SZEM-INTÉS 


föl-iat:  [exhortor;  ermahnen,  aufrufen).  Kiáltó  szózat  hal- 
latie,  mnlly  az  népet  feliiiti,  fel  nódittya,  bot;y  kikfiltízzeiiec. 
Babyloubíjl  (MA:Scult  55). 

ki-int :  (nutu  evoeo ;  durcli  eiiieu  wink  LiiiansrufenJ.  Zent 
leeleknek  malíizttya  myat  ynteteek  kywe  az  pwztaban  peni- 
teucia  tartauy  (ÉrdyC.  561b). 

meg-int :  commonefacio,  emoneo,  submoneo,  dehortor  C. 
comtnoueo,  cohortor  MA.  vermahnen,  oriniiem  f'PB.  F5Wtte 
igen  megiut5in ;  exhortor  C.  Meg  yutee  ewket,  liogy  vygazna- 
nak  hozyaa  (ÉrdyO.  442b).  Az  trombitát  meg  fuuallya,  es  ez- 
zel meg  inti  az  népet  (Kár:  Bibi.  11.139).  Megintetuen  almok- 
ban :  respoaso  accepto  in  somiiis  (Fél :  Bibi.  3).  Arrul  akarom 
az  olvasót  megintenem  (MA :  Tan.  69).  Ints-meg,  fedd-meg ;  mone, 
increpa  (Com :  Jan.  205). 

megintés :  fcummonitio,  mouitus ;  ermahnung]  (Zrínyi  11.6). 
Elűbbmegiutés  (Hly:  Préd.  n.«n. 

Intdégel :  nnto,  innuo  C.  MA.  oft  wiiiken  PPB. 

Intdegelés :  nutatio  MA.  uickung,  das  winken  das  liaupts 
PPB. 

Integet:  I)  identidem  innuo  Kr.  [oft  winken]  (Zrinj-i  II. 
10).  S)  (identidem  moneo ;  wiederliolt  ermahnen].  Dobogva 
integeti,  serkenti  őket  (a  jövendő),  hogy  ébren  légyenek  (Fal : 
UE.  456). 

Intés :  1 )  nutus ;  nicken  Ver.  [wink].  Éneklésekéi  es  mind 
intéseket  mind  azt  ieleutyk  vala,  hogy  ez  zent  atianak  mon- 
dásat wnvme.st  fogagyak  (VirgC.  52).  Az  farkas  testének  min- 
den iuteseuel  mind  azt  mutata  es  azt  fogada  (55).  Filenek  es 
feienek  int&seuel  fel  fogada  (57).  Nem  zouai,  de  czak  inté- 
sei gionnak  (102).  S)  monitiis,  monitum,  monitio,  admonitio, 
commonitio,  hortatio,  cohortatio,  hortamen,  paraenesls  C.  in- 
stinctus  MA.  emialmung,  anmahnuug,  erinnenmg  PPB.  Szor- 
galma.s  inté.s:  exhort;itio  C.  Egyéb  ylyen  idue.sseges  ymtessek- 
nec  vtaima  mykoron  le  haytottauolna  magát  az  agyban,  ew 
arezaya  lewn  ygoii  feiilew  (EhrC.  2.')).  Myndenestewlfoguan 
b)v,laltattatot  ystenben  zent  atty:mak  ymtesemyat  (53).  Mikor 
ielen  volnanac  a  prophetac,  ő  imtesekbSl  segellec  5ket  (BécsiC. 
291).  Az  ew  t;machmiak  ynt&soeből  akkoron  kelé  ffel,  hogy  az 
zvz  Mariaat  bodog  azzonnak  hywuaak  (ÉrdyC.  544b).  Megh 
wtalatok  myndeu  en  tíuiachomat  es  ynteesj'met  restSleetők  bel 
fogadny  (575).  Angyaly  yutes  myat  almalan  teree  Galileanak 
tartományiján :  admonitus  in  sonniiis  (JordC.  360).  Az  lean  hw 
aimyanak  ynteesebSI  monda :  illa  praomonita  matre  siia  (398). 
A  madarak  !iz  ártatlan  embernek  bezedere  es  intésére  kezdek 
az  w  zaiokiit  meg  iiitnia  (VirgC.  52).  Ez  zent  atianak  mondá- 
sat es  Intését  wrwme.st  fogagyak  (52).  Bodogsagos  zent  Ferencz- 
nek  intesebwl  ez  velagot  igen  meg  vtalta  (86).  Bevlche-iseges 
Salamon  jnt  mynket  zent  leieknek  jntyse  miat  (ComC.  1). 
Akkor  tartoziuik  az  intésre,  mikor  igJíz  okosság-szerént  azt 
itélliettyük,  hogy  foganatos  lészeu  és  jobbitá.st  szerez  feddéfiink 
(Pázm:  Préd.  46).  Tudta  a  vétkét  fiainak  és  meg  nem  biln- 
tetto;  noha  intéssel  .szólitotta  őket  (19()).  Piisztori  intés:  moni- 
tio pastoralLs  (4U8.  Kr.i.  Eggyknee  az  másikért  kőllőt  kőnyőr- 
géni,  és  egyma.st  szóual  való  intés  által  epitteni  (Zvon :  Osiaiid. 
211).  Intés-tétel  (Megy:  Diai.  46). 

fö-intés :  [nutus ;  das  winken  des  haupts].  MegkíitiztJnvéu 
tsak  fa  inte&sol  (Mik:TörL.  3). 

szem-intés:  nutii.s  Kr  [wink  mit  den  augen].  Fw  aoagy 
szőm  inté.isel  meg  vetőm :  abuuo  C.  Hogyha  azok  ;iz  úrfiak 
hiteles  próbákkal  tudnák,  hogy  nem  gyönyörködtek  a  csintalan 
és  liLstos  baszédekbon,  nem  merészlenének  előttetek  szemte- 
lenkedni, visszapironkodnáiuxk  még  csak  az  első  haragos  szem- 
intésre is  (Fal:  NA.  179). 


INTÉSI— MEG-INTÉZ  ; 

] 

Intési :  hortativns,  monitorius  MA.  damit  man  wamet,  zar 

ermahnmig  dienlich  PPB.  (mahn-J. 

Intéske  :  [nutus ;  wink].  Esetlen  egy  intéske  vagy  azeni' 
pillantás  (MA :  Taa  154). 

1 .  Intet :  mouitum  Kr.  [aneiferung].  Engede  urdung  intet- 
vinec  (IIB). 

[2.  Intet] 

el-intet :  [disvaderi  curo ;  abmahnen  lassen].  Arról  kémé-  j 
nyen  el  inteti,  el  feddeti,  el  tiltya  (MA :  SculL  1005). 

Intő:  [mouens]  monitor,  hortator  MA.  [ermahnend,  mahn-j 
erraahner,  erinnerer  PPB.  Az  kere.sztyén  olvasóhoz  irot  intő 
levél  (Zvon:Post.  III).  Intő  praedicátiot  teszen  (11.434).  Intő,  i 
avagy  kenalo  levelek :  literae  admonitoriae  (Ver :  Verb.  i>5 1. 
Ha  vagyon  valami  intőljeszédetec,  az  kősséghez  szóljatoi: : 
sermo  exhortationis  (MA:  Bibi.  IV.  119).  Nincs  olly  tekéletes 
bölcs,  kinek  hol  mikor  nem  használhatna  az  Intő  tanács  (Fal : 
UE.  440). 

[Intőd-lk] 

Intődés.  Mind  ezek  a  mi  intődés&nkre  irattattanak  (Komán 

Imáds.  172). 

INTERES  (interessere  RMNy.  IL329) :  interusurium,  usura, 
foenus  SL  [interessé,  zinsen].  Usorát  avagy  interest  kér :  usuras 
seu  foenus  exigit  (Com:  Jan.  191.  Mik :  TörL.  477).  A  pénz  mind 
kezem  alatt  maradott,  melyet  bár  csak  adtam  volna  ki  kölcsön 
interesre  (Haz.  1.212). 

INTERKÁEÁR :  pararios ;  unterhündler  MA.  anschaffer, 
schaffner  PPB. 

HÍTÉZ  (e>iíc2Í6n  DObrC.  260.  inliz  85):  1)  [specto,  intendő; 
zielen].  Reám  intéz :  auf  mich  deutet  es  Adámi :  Spr.  195.  Ere 
intézve  szoU  az  isten  (GKat :  Titk.  59).  Irigyi  arra  intéztek,  hogy 
hányat  e.sseu  .szerentséjében  (Fal:  VE.  408).  3)  [aostimo,  arbitror; 
meinen,  dafiirlialteu,  schatzen].  lutiztetőnk  halni  való  ivhokhoz: 
aestimati  .stniius  sicut  öves  occisionis  (DöbrC.  99).  Ember  vg 
eutezien  minket  (sic  nos  existimet  homoX  miként  Cristusnak 
zolgaloit  (26u).  Elő  iőven  ez  elebiek,  intézek,  hog  tőbet  veimé- 
nek :  iu-bitrati  sünt,  quod  pUis  essent  accepturi  (292).  A  török 
hadak  másfél  s7.ázozornok,  tatár  és  kurtány  mintegy  negyven- 
ezernek  intéztethetik  vala  (Szál:  Ki  ón.  612).  Tomácznak  hosz- 
sza-ságát  száz  singre  intlzék  (MolnF:  LTárh.  13).  Valahol  jobb- 
nak intizitök,  együvé  szjilljatok  (ErdPort  260).  3)  ordino, 
dispono,  dirigo  MA.  ordnen,  anordnen  PPB.  ordnen  Adámi :  Spr. 
195.  Lőrintzet  király  eleibe  intézze  iGKircs:  Máty.  75).  Hadjuk 
keglteknek,  hogy  valahol  intézzen  három  h;iz  jobbágyat  nekie 
(TörtT.  VI1L227).  Konyhája  eleibe  kemenczét,  kéményt  intéz- 
tem volt  (Beth:  Élet  11.252).  Intéztek  helyt  is  és  huszár  várat 
is  a  palánkon  kivül  (Mon:  írók.  XV.625). 

el-intóz :  I )  [propono,  intendő ;  bezwecken,  Ins  auge  fassen] 
Egy  bátor  kotzka-gőrdétéí,  egy  elintézett  drága  kártya-levélnek 
elő-fordnlása  mind  ezeket  helyre  hozhattya  (Fal:  NU.  291).  El 
intézett  szándékodat  más  vezeték  szándékkal  segítsed  (Fal: 
UE  309).  2)  dispono,  ordino  MA.  ordnen,  anordnen  PPB  Ha 
valaki  uy  kertet  akar  elintézni  (Lipp :  PKert  I.22)l  így  intéztem 
el  a  dolgot  (FaltTÉ.  634). 

föl-intéz :  (pensito,  taio ;  abschützen].  Annyi  búzát  és  egyéb 
gabonát  adgyanac,  mint  az  előtt  járt,  igasaágossan  felintézvén 
(Com|iCoasL  2t. 

meg-intóz :  1)  dirigo  [lénken].  Ynteiyed  meg  my  kesénk- 
nek tetumenyth;  opus  manuum  nostranmi  dirige  (KulcsC  121). 
3)  aestimo  [ta.\o;  uutersuchen,  abschiitzenj.  Sándor  az  helyek- 
nek állasat  meg  intézvén,  mog  parancsola. . :  Al&xander  aestimato 
locorum  situ,  agi  cuuiculos  jussit  (Forró  :Curt  136).  És  meg  in- 
tézzed mi  legyen  az  kár  (BékOkl.  197). 


597 


MEGINTÉZÉS— IP 


IPALL-1.  fR 


1598 


mSgintézés :  [taxatio ;  abscIiKtzuugJ.  Az  jószágnak  értéke 
serínt  való  nie$:intézése  es  megh  irt  határozása :  ta:uita  boaarum 
isedam  limitatio  (Verb:  Verb.  210). 

mégintózhetetlen :  [inaestimabilis ;  unsebiitzbar].  A  ineg- 
itezhetetleu  haznalat,  ki  az  edSs  Jézusnak  zileteseből  mine- 
ftnk  adattaték  (DebrC.  57). 

Intézés  :  directio,  dispositio  MA.  ordnnng,  anordnung,  rich- 
ing  PPB. 

Intézet :  [opinio,  aestimatio ;  das  dafiirhalten,  meinung]. 
[em  sok  bStsi  vala  ottan  a  posztónak,  hanem  az  ezfist  s  selyem- 
51  állónak,  és  a  miket  singgel  szoktak  mérsékelni,  annak  dárda 
íira  kellett  Itt  elkelni,  a  kinek  az  árrát  bfits  szokta  nevelni, 
Bik  intézet  szerént  kezdték  el-emelni  (Gyöngy:  Char.  7). 

Intézget :  pntendo  (animiun) ;  anhalten  zu  etwas].  Vagyon 
Ily  figyelmetesseg,  raellyre  intézgette-is  magát  a  k5nv5rgeni 
karó  ember  (Komár:  Imáds.  39). 

mTRŐ :  [necessarius ;  vertraut).  A  fejedelem  el5tt-is  igen 
itro  ember  (GKat:  Titk.  18). 

mVÉNTÁL :  [inventarium  fecio,  con.scribo ;  aufhehmen, 
iventiren].  íGér:  KárCs.  n'.450). 

fBl-invéntál :  cu  Az  czeitházat,  minden  munitiókat,  hova 
amarabb  lehet,  az  ott  való  káptalanokkal  felinventáltasd  s 
lisát  nekünk  is  beküldd  (RákGy:  Lev.  65). 

ÍNY  (énemnek  Tel:  Evang.  n.502.  fniekhez  Mel:  Jób.  68. 
nj/emnec  Kár:  Bibi.  1361.  myei  634):  palatum,  gingiva  C. 
lA.  gaumen,  rachen,  zahnfleisch,  kienbacken.  kiefer  PPB.  íny : 
ingiva,  das  zahnfleisch  Com:  Vest  130.  Meg  rekettek  en 
nim :  raucae  factae  sünt  fauces  meae  (AporC.  18).  Ragaggon 
D  nelnem  en  énemhez  (AporC.  107).  Te  zep  bezidid  mel  idesek 
n  inemnek  (DObrC.  65).  Meg  rekedenek  eeu  yneym  (Ke-athC. 
68).  Een  nyelwem  ragáda  een  yueymhez  (KulcsC.  41).  Mely 
gen  édesek  en  yneymnek  the  edees  bezedyd :  quam  dnlcia 
ancibus  meis  eloquia  tua  (314).  Mel  igen  idessek  16ttec  az  en 
iőmnec  az  te  beszedid  (Szék:  Zsolt.  129).  A  száynac  és  a  fogac 
lénec  rothadássát  meg  gyogyittya  (Mel :  Herb.  5.  27).  Mint  ha 
z  ^niekhez  ragatt  volna  az  5  nielnek  (Mel ;  Jób.  68).  Melly 
desek  uram  az  én  énemnek  a  te  beszedid  (Tel :  Evang.  11.502). 
U  embemec  inye  kóstollya  meg  az  ételt  (Kár:  Bibi  1.519). 
iz  5  gyflmSlcze  gyínySriisége  az  én  ényemnec:  fructus  ejiLs 
lulcis  gutturi  meo  (L361).  Ha  az  ála  alatt,  az  innye  mellett 
5t  az  kelevény  (Web:  AmuL  68).  A  temso  az  iniednek  (gingivis) 
irtalmas  (Salánki:  Erasm.  16).  Fog  fájás  lészen,  mikor  az  inyec 
gingivae)  rothadnac  (Com :  Jaa  56).  A  fog,  melly  mélyebben 
'ekszik  az  Ínyben,  nehezebben  vétetik  ki  (Fal :  SzE.  521). 

[Szólások].  Azö  nyelve  sem  ragadt  az  Ínyéhez 
Kisv :  Adag.  305.  szósl>e6zédes  Kr).  Nincs  inyjére:  non 
sst  ad  ejus  palatum,  non  sápit,  non  arridet  illi  Kr.  Nem  szollott 
nyékre  (Felv:  Dics.  51).  íny  em-sz  erént  vagyon  ez:  hoc 
>8t  ad  meum  *palatum;  ez  nem  inyem  szerént  vagyon:  hoc 
^responsat  palato  PPL  Semy  nem  volt  ynyők  zerent  (ÉrdyC. 
Ob).  Igen  egymás  inye  szerint  folytának  a  dolgokat  (MonOkm. 
[X112). 

[Közmondások].  Szent  Iván  havában  ha  harapsz  almában, 
innyeid  összevonya  (Kisv :  Adag.  492). 

rP,  IPA  (yppa  JordC.  49.  51.  533.  ÉrdyC.  549.  i>;)ánac 
Helt:  Krón.  50.  ipánk  Mad:  Evang.  755) :  socer  C.  MA.  schwaher, 
5chwahervater  PPB.  schwiegervater  Kü-Besz.  129.  Ipám:  páter 
oxoris  Nom.  69.  Ipa,  ip,  ipad :  socer  Major:  Szót.  Béla  meene 
be  ipahoz  Lengyel  orzagban  es  nagy  yo  keddel  fogattateek 
(ÉrdyC.  397b).  Constantius  az  ew  j-ppa  wtanna  eredé  érette 
(549).   Mykoron  hallotta  vona  Yetro,   Madian   papya,  Moyses 


yppa :  cognatus  (JordC.  49).  El  boczataa  hw  j-ppaath,  ky  hA 
lakó  fSldeebe  teree  (51).  Ywttem  az  flyat  el  valaztany  hw  atía- 
thwl,  es  leányát  hw  annyathwl,  es  napát  hw  ypathwl :  veni 
separare  nunim  tidversus  socnim  síuun  [így]  (384).  Az  Annás 
pispek  vala  KayfiLsnak  ipa  (WinklC.  166.  DöbrC.  465.  WeszprC 
71.  PeerC.  8.  Helt:  Bibi.  I.  T.  Fél:  Bibi.  172.  Káldi:  Bibi.  239). 
Ezen  Jacob  reggel  czndalkozec,  az  ipara  Labanra  haraguec 
(Bom:  Ének.  345).  A  ki  fiát  vagy  leányát  elházasitotta,  ipa  az 
és  napa :  socer  est  et  socrus  (Com :  Jan.  117).' 

TPAT.T.  (iparlás  Com:  Jan.  204):  pallio,  dissimulo,  musso, 
reticeo  M.4.  bemanteln,  verhehlen,  heimlich  haltén  PPB. 

Ipallás :  [palliatio,  dissimulatio ;  bemiintehmg].  Kik  nyilván- 
sággal  minden  ipallás  és  himezés  liámozás  nélkiil  irják,  hogy . . . 
(GKat:  Válts.  111331).  Szóban  való  bátorsággal,  iparlás,  himezés 
hámozás  nélkfil  (Com:  Jan.  204). 

rPAHKOD-IK:  nitor,  adlaboro,  adnitor  MA.  [festino; 
streben,  .sicli  bestreben,  eilen].  A  lovat  midSn  megczapjac, 
jobban  szokot  iparkodni  (CzegI :  Japh.  3).  A  bSlts  tanáts  és 
er5ss  szív  vezérli  szeme  és  iparkodó  keze  mindeneknek  (Fal : 
UE.  364).  A  bSlts  azon  iparkodik,  hogy  ki  kémelhesse  gyengéb 
s  ingób   részét  (378).   Iparkodj  székedhez  (Orczy:  KöltH.  101). 

TPRnrÁT-TK  :  caco  MA.  seine  notdurft  verrichten  PPB. 
Az  elefánt  vitetek  az  ganéi  rakáshoz;  és  mihent  5is  az  rakás- 
ban iprikálék,  ottan  egy  disznó  lón  belSlIe  (Pázm :  Kai.  445. 
Oegl:  Tromf  112).  O  maga  fosos,  dohos,  iprikáló,  ganéjos  neve- 
zetekkel felel  (Pós:  GBot  82).  Egy  árkus  papiraskára  iprikálék 
el5sz5r  (Pós:  Választ  56).  E^  sáska  tojék,  ipprikálék  (Matkó: 
BCsák.  2).  Valami  mocskos  papiroskára  tojó,  iprikáló  sáska 
(niyef :  BCsTomp.  20). 

1.  LR:  1)  scribo,  conscribo  C.  describo  MA.  schreiben, 
beschreiben  PPB.  ElSbb  írok :  praescribo ;  írni  való  :  scriptorius 
C.  Elíachím  pap  es  ira  mendénéknec :  sacerdos  etiam  E.  scripsit 
(BécsíC.  15).  Heródes  tudakozicuala,  hol  xs.  zflletnec  es  azoc 
mondanac:  Judeanac  Bethlechemeben,  mert  ig  vagiín  íruan: 
sic  scriptum  est  (MünchC.  16b).  Irwan  vagyon :  Nem  czak  kynyr- 
rel  eel  ember,  de  mynden  yghevel  (JordC.  362j.  Azon  idSben, 
mykoron  unmk  Jesus  Oistus  zent  zyletese  wtan  ymauak  keth 
zaaz  nyoczwan  heet  eztendfiben  (ÉrdyC.  338).  Guido  kevzev- 
netet  jrt  es  békességéét  (DomC.  199).  Zent  ferencz  ima  neki 
ennehany  igéket  (VirgC.  18).  Ira  neki  ez  zent  atya  Isteni 
diczeretet  (19).  Ez  az  mezzw,  ky  az  euangelíomba  yratatik  (32). 
Irta  es  magiarazta  bSlcznek  kSnuet  (115).  írok  en  te  nekSd 
zeep  dolgokath  (SándorC.  1)  Paraztiü  irok  (LevT.  1235).  Wa- 
laszokat  be  wotuk  es  keg[elmed]nek  inva  kwltwk  (RMNy. 
n.l60).  Ezképpen  irot  vala  az  lenéiben  (Kár:  Bibi.  1328.  630). 
Soha  az  igaz  tanítók  el  nem  fogyatkoztak,  gjóIekSzeteket  hú-- 
dettenek,  kSnyveket  irtanak  (Pázm:  Kai.  162).  A  nagy  fejedel- 
mek levelek  kezdetire  szokták  imjia  leg-nagyob'  és  böc.súlle- 
tesb  tituliissokat  (Pázm:  Préd.  37).  Ha  má-snak  szabad  a  magyar 
könyvre  deákul  felelni,  engem  sem  tilthat,  hogy  magyarul  ne 
íijak  a  deák  kSnyvre  (Pázm:  LuthV.  6).  Én  Mahmut  bék  Szol- 
nok várának  helytartója  keszenetemet  írom  tisztartóknak,  es- 
kOtteknek  (Gér:  KárCs.  ni319).  Conventiót  írának  Fehérvá- 
rott :  két  ejtel  bort .  .  .  (Monlrók.  VIII.307).  E  kettőrSl  aka- 
roc  írnom  (Vallást  Zz4).  A  mit  hegedűre,  lantra  írnak,  mind 
azon  szerelem,  mesterséges  meg  kerülések,  pompásan  felkészült 
fertelmesség  (Fal :  NU.  263).  8)  Képet  írok :  pmgo  C.  malen 
Com:  Ve-st.  141.  Ne  alohok  az  ystenseghet  hasonlany  \Tot  kép- 
hez (JordC.  768).  Mely  kepét  mondatyk  bog  irta  zent  lucas 
enangelista  (DomC.  100).  Kepék,  kyk  jrattanak  az  capitulom 
házban  (MargL.  20).  Holott  wronk  Jesus  Crístnsnak  kepe  embery 
mfinelkfil  dych6n  yrattatoth  (PeerC.  4).  Ha  vagion  a  te  egiha- 
zadban  zent  Aimos  azzonnak  kepe  írva  uagi  faragna  (DebrC. 
1    147).  Zent  Mariának   kepét   iob  felól  írjak  (VirgC.  119).  Irot 


1599 


ALÁJA-ÍR— KIÍRÓ 


KÖRNYÜL-ÍR— VTSSZAtíWLS 


koporsuk  (Mel :  SzJán.  242).  Midún  vrimkat  az  barannac  kepe 
ben  iriac,  a  szent  lelket  t;alamb  kepeijen  irnác  os  kepez- 
nec  (Moü:  KépT.  11b).  Ha  valamely  kCp  iro  egy  embert 
akarna  Írnia  (94).  Egy  veszteg  álló  cseude.sz  t/iuak  par- 
tjára sok  praedikatorokat  íra  (Pázni:  Kai.  134).  A  régi  b61- 
tsek  a  bor  i.stenét  Bacebust  öreg  szarvakkal  írták  (l'ázni :  Préd. 
2li0).  Ezek  a  mulatsíigok  igen  sebasitik  a  fiatal  dániákat,  fajtalan 
képeket  iniak  elméjekben;  idSvel  fel-forváu  a  gerjedelmek, 
le.sz  kinok  s  gondjuk  nagy-is  miatta  (t"al:  NjV.  1.')7).  Baccbust 
szarvakkal  .szokták  írni,  azt  példázván,  bogy  .'iz  Lszákok,  garáz- 
disok,  vaszekedfik  istene  (Fal ;  NU.  30.5).  Dijuuia  irattatik  nyi- 
lakkal (Gvad:  FNót.  109). 

alája-ir :  .subscribo  C.  unterschreiben  PPB.  Bévettfik  az 
helvétziai  confas.si(5t,  és  kezünkkel  alája-is  irtunk,  a  niollynek 
a  genevaiak-LS  alája  irtanak  (Vallást.  10). 

alájairás :  subsoriptio  C.  [unter.sehrift).  Alája  való  irás : 
subseriptio  MA.  Neveknek  alája  Írásával  meg  erSssiték  ezt  az 
confessiót  (Pázm:  Kai.  427.  MA:  Tan.  1125). 

be-ír :  ínscribo  C.  MA.  einsebreiben  PPB.  [hineinschreibenj. 
Beíratot :  ascriptitíus  C.  Bel  yrtak  az  tőrweu  kenywnek  bwzon 
kettiVl  rezeebe  (ÉrdyC.  3l)9b.  523b).  Mynd  ez  ellyen  dolgot  az 
ydevvboly  yrastwdok  Ijel  yraiiak  istoriaban  (512b).  Hyldebrandns 
eellyen  penitenciat  hagya  evvneky,  bogy  eegy  leweelben  bel 
yTwan  ew  bjiieyt  (B17).  Tnronicabelyek  be  jranak  Romában, 
bogy  zent  Berecz  ellen  niegh  oltalniaznaak  (627).  Yrd  lie  ezth 
onilekőzettre  egy  kénybe  (JordC.  48).  Be  yrwan  az  pap  ez 
ellyen  atbkokat  egy  kénybe  (120).  Wtet  isten  be  irta  az  zentek 
kwze  (VíigC.  24).  Augiistus  császártól  paranczulat  adatéc  ki, 
bogy  mind  az  egész  fSId  béirattatnéc  (Zvon:  Post.  1.131).  Az 
üdöbeu  parancsolat  méné  ki  Augustas  tsászártól,  hogy  bé-irat- 
tatnék  a  ffild  kereksége  (Pázm:  Préd.  97). 

beírás :  ínseriptio  MA.  einschrift,  das  einschreiben  PPB.  Ez 
az  elsiS  bé-írás  lett  Tzirinastól,  siriai  tiszt-tartótól  (Pázm:  Préd. 
97.  Káldí :  Bibi.  291). 

elöI-ír :  praeseribo  MA.  fürschreiben  PPB. 

elölírás :  praescriptio  MA.  fíirscbreibung  PPB.  A  tSrvé- 
nyeknee  eleibon  írása  szerint  országol ;  ex  promulgatanim  legum 
praescripto  regnat  (Com:  Jan.  139). 

föl-ír :  t)  assigno,  subnoto  C.  adscríbo,  ínscribo,  conscribo, 
consigno  MA.  describo  Helt;  Bibi.  I.  TTf3.  noto,  annoto;  anf- 
schreiben,  besclireiben,  bezeit-bnen,  aufzeichnen  PPB.  Mykoron 
az  ew  attya  el  veenbedSt  vytoz  volna,  yraak.fl'el  Marton  vytezt 
az  táblában  (ÉrdyC.  624).  3)  appingo  C.  [aufmalen]. 

fölírás :  ín.scríptio,  consignatio  MA.  annotatío ;  überschrift, 
aufscbrífl,  bezeichnnng  PPB.  Kölyfll  való  irás :  ínseriptio,  titulus, 
epígraphe  C.  Fellyül  való  irás :  ínseriptio  Com:  ,Ian.  207.  Feliibe 
való  Írást  is  íra:  scripsit autem  et  títulnm  (Helt:  UT  c7).  Aran- 
nyakat  veret,  ez  felibe  irissfil  (MA:SB.  67). 

írton-ír :  incessanter  .seribo  Kr.  (immerfoit  scbreiben,  eifrig 
schreiben).  Itéló  bíránk  vagyon,  a  ki  szemléli  és  jegyzfi  köny- 
vében írton  írja  minden  tselekedetünket  (Pázm:  Préd.  2.  5.  14. 
1069). 

ki-ír:  1)  excríbo„traiisscribo'C.  aussclireibeu  PPB.  Árúra 
kürom :  proscribo  C.  Kiírom,  más.sát  vé.szem :  transscribo  MA. 
PP.  Jamborsagnak  mestersygy|ky  írattatt;ik  (CornC  4).  Azsommát 
ki  írnia  auagy  ki  iodzeuí  (Helt :  Aritbm.  05).  A  .sz.  írás  ki  nem 
írja,  mely  eszteudoben  let  ez  a  Clanelíus  íildSzé.se  (Pázm: 
LuthV.  9).  2)  exi)ingo  C.  (zeichuen,  malenj.  Az  istennek  kepét 
semmi  teremtet  allatbjui  ki  ne  faragiuk,  se  ki  ne  iriuk  (Fél: 
Tan.  551.  350),  Egy  képíró  ugy  írta  ki  Cbristiist,  mint  az  po- 
gányou  Jupitert  szoktác  kiformálni  (iL\ :  ÍScult.  400). 

kiíró :  exceptor  C.  (abscbreiberj. 


körnjrül-ír :  cí/cumscribo  C.  MA.  umscbreibeii  PPB.  Kír- 
nyfil  írtabb :  circumscriptior  C. 

környülírás :  círeumscriptio  C.  [umschreíbungj. 

le-ír:  1)  de.scríbo  Sí.  fabschreíben,  beschreibon).  Az  oráfzió- 
ból  valamit  leinií :  *excipere  alitjuid  ex  oratione  PPl.  It  immá- 
ron ászt  eszedbe  ved,  bogy  tiznec  hellyéu  áló  kótát  solia  add/'i; 
le  ne  íry,  még  nem  az  másodíe  rendetis  egyben  »umn)al  d 
(Helt:  Aritbm.  6).  Azért  az  exemplom,  a  mely  elfltted  vagy.m 
le  imán,  tészen  sommá  szerént  143  (F2.  A5).  A  líldleir'i  a 
tartományoknál:  belybeztetéseket,  állásokat  le-irja  (Com:  '■»). 
171).  István  oly  fáradságot  vitt  végben  a  magyarok  téríttette- -k- 
ben,  hogy  azt  elegendóképen  leínii  nem  lehet  (Bod :  Pi >1  '. 
3)  depingo  Sí.  (malen).  Aristidas  nevezetes  képíró,  leirtvala  oi- 
mely  megsebessedet  emlöjű  anyát  (Illy:  E*réd.  L156). 

leirattatás:  (dascriptio;  bozeichuung).  A  ts  annak  (a  cs  hang- 
nak) leg  igazabban  való  le  irattatása,  mint  sok  szókból  ín 
kényén  ki  hasad,  úgymint  követség,  setitség  (CorpGramm.  696). 

leíró:  [exceptor;  abscbreiberj  (GKat:  VálLs.  L195). 

föld-leíró :  geographus  Com :  Jan.  171. 

meg-ir :  I )  perscríbo,  c(juscribo,  conscribello,  describo  C.  nieder- 
schreiben,  abscJireiben,  bescbreíben  PPB.  Megíni :  i)erscríptor 
Mégirattatec,  ment  parancoltauala  Aman  kiralnac  (BécsiC.  56] 
Mardocheus  mégira  meud  ezeket  es  bStSckel  foglaluan,  ei 
a  sídoknac:  scripsít  omnia  haec  (70).  Ez  az,  kyrel  meg  va^oi 
ynvan :  hic  est,  de  qi'.o  seriptum  est  (JordC.  386).  Akayan;t 
tartományában  yraa  megb  az  zent  ewangeliomot  (705).  Keez 
meg  nem  yrhattya,  mene  zamtalan  az  ew  yo  mywelkJdety 
(ÉrdyC.  520b).  YgheerSl  ygheere  sok  volnii  meg  ymya  (566b). 
Sydo  nyelwen  yraa  meg  (511b).  Kyk  vannak  megb  imán  az 
credoba,  mynd  ezeketh  megb  nem  tartotam  (VirgC.  13).  Igi 
Tagion  róla  megírna  (15).  Epístola,  mellíet  megb  irt  sz.  Pal 
apostol  (113).  Eiet  zerzet  mesterének  megira  (DomC.  239).  Az 
inastól  írja  meg  énnekem  (LevT  IL68).  Mellyet  Heltai  Gaspar 
megírta  magyar  uyeluen  (Helt:  Krón.  Ciml).  Mindeuic  íria  meg  az 
5  neuet  az  5  veszszoíére :  unusipiisiiue  superscribet  uomeu  suum 
virgae  suae  (Kár:  Bibi.  1.136).  Mert  így  nagyon  meg  iratuau  az 
prupbetanal  (Tel:  Evang.  1.182).  Igj-  vagyon  megirattatvan  (Szár: 
Cat.  A2).  Paranczolta  isten  az  Mosesnec,  hogy  mindeneket 
megírna  (MA:  Bibi.  Előb.  1).  2)  [dep'mgo;  zeíchuen,  malen]. 
Meg  yrtakuala  zent  Ferenczet  zent  sebeknek  heljuel  (EhrC. 
60).  A  keep  yro  ChristiLsnak  orczaianak  fonSssegetól  nem  ige- 
küzhetyk  vala  megb  jTnya,  my  abrazw  Christus  volna  (WinklC. 
283).  luttanak  5  vele  a  varos  kapuiara,  kin  a  prófétáknak 
kep6ket  meg  írtak  vala  (WeszprC.  70).  Kejieet  meg  nem  jThatta 
(ÉrdyC.  589).  Meg  yrtak  vala  zyz  Maríau;ik  5  kepeetli  (TelC 
347).  Az  5  zászlóiban  mindenikben  egyegj'  arany  koronás  késeli 
vala  megiruiin  (Helt:  Krón.  14).  Az  falac  meg  irattattac  vab 
vgy  mint  saar  tSknec  képéuel  (Kár:  Bibi.  L307).  Meg  írott 
férfiac :  virí  depicti  (11.129).  Nem  azt  mondod  jó  hajónak,  mellyel 
szépen  megírtak  és  aranyaztak,  hanem  a  melly  \Tzet  bé  nen 
bocsát  (Pázm:  Préd.  313).  Derék  mester,  a  ki  a  tornyot  mei 
írta  (Nyr.  X.469). 

megírás :  1)  perscripüo,  conscriptio,  descríptio  C.  MA.  ab 
schreibung,  beschreibung,  nioderschreibuug  PPB.  Útnak  me; 
írása :  itinerarium  C.  Apostalokuak  yarasokrol  való  kenyuel 
meg  yrasa  (JordC.  706).  Kiadnám  mind  az  egész  világua 
megirásíit  (Helt:  Krón.  2).  2)  (pictura;  ln>nialmiíl  Piisztortáski 
hímes  megírása  (Fal:  Vers.  910). 

föld-megírása:  geograplúa  PPBl. 

vissza-ir :  rascribo  Kr. 

visszaírás:  (rcscríptiun,  ras|Kiiisimi ;  antívortsi'lireílien,  ani 
wort].  Az  én  viszsza-irasomtjan  t-sak  eilgy  kis  darabot  raiitot  el 
(Megy:  SsAÖTÖme  14X 


•.01 


-ÍRi'ÍR-Kiíy^iiíAs 


K(")NVV  (RAS-r()L-IRAT 


1602 


ír-fÍT :  scribillo  Kr.  |ziifuuiiineiisolirQib«n|.  Ki  gyí/jié  mind 
lAbozni,  a  mit  itt-.imot  írtak  fii-bik  az  nuthoruk  a  syrouák 
Ml?  (Fal:TÉ.  686).  [Vy.  ÍTRKÁI.1. 

Iráa :  1)  soriptio,  fuiweripfio,  scriptiis,  scriptura,  scriptum, 
teratura,  graplie  C  sclirift  l'Plí.  Tized  alá  való  ir.is :  decu- 
iatus ;  vilás  irtisáról  vaM  hulumáiiy :  eusmngraphia  0.  »)  Fra- 
)r  Bemald  magarazuala  luelseges  yrasokotli :  scriptnnis  (ElirC. 
).  Yiikab  yllykuala  iit'ky  w  tewle  tainiliiy,  liogy  nom  mynt 
Mt  yriLsra  fi'leliiy  (95).  Valaki  oz  irast  mo^'olua'<aii*a,  barson- 
al  níliaztatic  (WisiC  141).  Mrigarazo  \rw:  glassa  (NémOl. 
73X  Ncgy  keepi>eii  tnlallyok  yrasban  ztüit  Mathenak  vonyasaat 
SrdyC.  .'>-IO).  HamLs  bezedeket  zoltam  irjtiiiknak  elene  (VirgC.  7). 

»}1  az  iras  aiTul,  mikepen  byzonyta  meg  ez  fráter  Ma.«!.seo3 
ent  Ferencnek  alazatn.s,'igat  (78 1.  Wagyon  ew  nalok  Moy.'ses- 
ek  es  piilietaknak  yrasok  (ÉrsC.  10).  Kez&s  irás  (RMNy.  UI.52). 
'ekinch  meg  Luternek  és  Calvinasnak  ira-sokat  (Tol :  Evang. 
1.815).  Mert  azt  mondgya  az  ira":,  ne  jvintologyatoc  egj'mas  ellen 
UonrKépT.  170b).  Kik  az  ist«n  igéje  nélkül  ti'íztelik  az  istent 
zokat  az  irás  eszefelejtetteknek  nevezi  (Czegl:  MM.  136.  12. 
1).  niyenekkel  kellé  potrolio.sitanod  mocskos  irisodat  (Matkó: 
tCsák.  256).  b)  OIwasasiiak  es  yrasnak  myatta  anneera  el 
ped5t  vala,  hogy  soha  ffel  nem  haj-tliattya  vala  magaat  (ÉrdyC. 
61b).  Lncacli  valaztateek  az  zent  ewangeliomnak  yrasara  (589). 
!aam  hyrdety  the  yga&sagodath,  mert  nem  ysmertem  yra.st : 
luoniam  non  coguo%-i  litteraturam  (Kulc.sC.  169).  Sok  Írásom 
rolna  tfinektek :  multa  haberem  vobis  scribenda  (Sylv ;  ÚT. 
1133).  Paraszt  és  minden  irás  ncllall  valo  vagyoc  (HelttMes. 
107).  Igaz  irásnac  me.stersége,  módgya  szerént  irni :  oi-thogivi- 
)hice  pingere  (Com:  Jan.  159).  3)  piotura  [zeichnmig,  abbild]. 
jem  yrasban  ewtett  latnya,  sem  bezedben  hallanya  liyhetyuala 
EhrC.  66). 

[Szólások).    írásban    tenni,   Írásban  ki-adni  :    *prodere  literis 

FBI. 

dérók-irás :  (textus ;  text].  Ez  zentseguec  vetevel  meges- 
nertetnec  allelúknec  fogatkozasi,  kit  megbizonit  derekirasnaces 
->izon.iaga,  kirSl  ekkepjien  zol  Ysaias  mondván  (NádC.  23).  Az 
nagiarazok  írásában  igen  foglalatosok,  de  az  derek  írásnak 
srtel merői  nem  amúra  szorgalmatosuk  (Fél:  Tan.  Elflb.  4). 

fölső-írás :  iascriptio,  .superscriptío  MA.  [ínschrift,  auf- 
dn-ift). 

gyors-irás :  tachygraphia  PPBI.  [stenographie]. 

kóp-irás :  piotura  C.  MA.  das  gemalde  PPB.  Tfizzel  való 
képinis :  encaustice  C.  ÁrnyekozAs  a  képíríisban  :  *umbra  pic- 
torum  PPBI.  Az  Isten  mint  egy  kép  iras.sal  szemeinc  eleiben 
akarta  adni  és  ki  példázni  ez  dolog  által  az  anya  szent  egyliáz- 
nac  veszedelmes  állapattyát  (MA:  191).  A  mái  szent  evangeliom 
két  fele  kép-írást  foglal  magában  (Mad:  Evang.  501).  Plínius 
igen  dicsér  némely  képírást  (Illy:  Préd.  L156).  A  királyi  palo- 
tác  kép  irásockal  (picturis)  fénlenec  (Com :  Jan.  140). 

képirásos:  pictorius  C. 

képíró:  pictor  MA.  maler,  contrafaiter  PPB. 

kéz-irás,  kézi-írás :  chirogiaphum  C.  autographum,  syn- 
grapha  MA.  liandschrift  PPB.  Tulajdon  kéz  irás :  autographum, 
idiographum,  syngrapha  C.  Kotes  levél :  oly  kez  ira.s,  kinek 
erejevei  eggyík  az  masilmak  az  8vet  megh  teríti  Ver;  Verb. 
Szi'it,  15.  Attam  kezem  iraasath  (RMNy.  1157).  Eltórlette  a  mi 
elleDÍinc  valo  keziirást  (Helt:  VigK.  61.  Born:  Préd.  62).  El 
főrfduen  a  tőruenybeli  peijeczeleseknec  mi  ellenSnc  valo  kézi 
irasat  (246).  Mhident  kész  keze  irása  alatt  megadni  (Mon: 
KépT.  ni.200).  Kezed  írásit  mentől  hamarabb  oldozd  fel  (Com: 
Jan.  191).  Kéz  írást  adó  levelet  kivány  (190).  Tulajdon  kéz 
inis  (208).  A  jó  kéz-írást  jó  kéznek  mondgyuc  (Sall :  Vár.  86). 
Eltörlütte  a  végezésnek  kézjrását :  delevit  chirographum  decreti 
(Illy :  Préd.  1.335.  Tof :  Zsolt  404). 

H.   NTELVTÖET.   SZÓTÍS. 


könyv-írás  :  [coiLscriptio  libri ;  abfiussung  eiiifts  buches]. 
iPíizm:  Kai.  1766.  522.  Kr).  Hasznos  kőnyu  iras  (Bal :  Epin.  1) 

levél-írás :  .seriptio  literarum  Kr.  (das  briofschreiben)  (Matkó : 
Büiák.  19). 

romancia-irás :  (román).  Mug-no  izelítse  Katal  dáma  a 
romantzia-irásokat,  mert  oda  lesz  miattok  (Fal:  NA.  198). 

Bzent-irás  :  hagiographia  C.  sacra  scriptura,  theologi:!  MA. 
biblia,  s.  scriptura  Kr.  heilige  schrift  PPB.  R.'igazkodik  vala  az 
zent  íráshoz  (DoniC.  8.  4).  KjtwI  igyon  zol  az  zent  iras  (VirgC. 
14).  Szent  írásbéli  hely  (Matkó:  BCsjik.  180).  Professoromtól 
tett  sok  .szép  mondásnak  oly  erAsen  hittek,  mint  a  szentírásnak 
(Gvad:  RP.  44). 

Úti-írás :  hodoeporicum  C.  (reisebesdu'eíbvmgj. 

váltó-írás :  (wochsolj  Meg  elízní  valakit  hasznos  kedves 
szolgálattal  j('i ;  annyiba  tartatik,  mint  egy  biztas  váltóír.ás, 
hanem  ha  a  correspondens  gaz  ember  (Fal:  UE.  484). 

vers-írás  :  versificntío  C.  [das  vers&schreiben,  dichtenj.  Ver- 
síráshoz való :  poSticus  C. 

írási.  írási  me.sterség :  gi'aphice  MA.  sclireibkimst,  rísskun.st 
PPB. 

Iráska:  [libellus;  kloíno  schrift).  (MNyil:Irt.  Elób.  9.  19. 
Matkó:  BCsíik.  E1.5b.  3). 

Irásocska :  <v  Bécsből  ment  volna  eggy  kis  írásoezika  hozzád 
(Ral:  Csisk.  37.  Bél:  Comp.  EHb.  5). 

írásos :  (inscriptione  instructus ;  mit  einer  ínschrift  versehen). 
Szép  deác  írásos  faragot  kőuec  (Helt:  Krón.  7). 

1.  Irat :  [pictura ;  malereij.  Arán  es  eziLst  zekéc  zérzettettec- 
uala  a  iiagímentomon,  kit  iratnac  cudalatus  kfliőmbózete  ékóseít- 
uala :  mira  varietate  picturae  (BécsiC.  48). 

Iratos :  1)  pictnratu.s,  perpictus,  depictu-s,  graphicus  MA. 
wolgezíert,  küasflich  gemacht  PPB.  Tinódi  Seb&styén  egy  iratos 
házban  lelte  krónikáját  (Tin.  60).  Iratos  koporsó  (Mel:  Sz.Ián. 
132).  Fel  téteté  a  lilium  va^  rasa  formáin  iratos  rez  gombotis 
(Mel :  Sám.  278).  Veg>'  meg  gyakdosott  iratos  mézes  pogaczakat 
(321).  Az  falak  mesterségassen  íratások  [így?]  (MA:  SB.  261). 
Egy  nagy  palota,  az  melly  kftlőmb  kfliőmb  féle  iratos  tábláckal 
kárpítockal  megékesitetőtt  (MA:Scult.  503).  Iratos  festésec 
(MA:  Tan.  78).  Ez  által  tészen  az  emberből  egy  iratos  hypocritát 
(Komár:  Imáds.  227).  Iratos,  fe.stékes  bőltsők  (GKat.  Válts. 
I.39S).  Iratos  drága  szép  palota  (Eiiy:  Gizm.  17).  Vgy  lép<legel.sz 
mint  egy  iratos  páua  (Ádámi:  Bar.  7).  Ii'atos  pai.ssal  egész  tábor 
vélek  szép  (LLszti:  Már.s.  92).  2)  Iratos  ruha :  vestis  acupicta ; 
gastickt  kleíd  Nom.  24.  3)  (in.scriptu.s,  adscríptus ;  eingeschrie- 
ben,  eingetragen).  ö  felségének  az  magyar  hadakra  szüksége 
vagyon,  az  ki  iratos,  12  hóra  valo  pénzt  adnak  neki,  szabad 
legényeknek  hórul  hóra  niegli  fogják  az  fizetést  adni  (Kecsk- 
TSrt,  II1333).  Ha  iratos,sak  s  végbeliek  (a  katonák)  és  levelek 
nem  lévén  csíntalan.siigot  cselekesznek  (MonTME.  1361). 

2.  Irat  íyrtata.  EhrC.  89) :  curo  scríbi  Kr.  [sclu-eiben  lassen). 
Leveleeket  yrasson,  kyklien  fennyen  paranczolyon  mind  ő  zeleas 
orzaganak  (ÉrsC.  448).  Irattimk  volt  közfínségesen  kmetéknek 
innen  azon,  hogy  kmetek  lenne  mindenfelé  jó  vigyázásban 
(LevT.  11267). 

be-irat :  curo  ínscríbí  MA.  eiaschreiben  lassen  PPB.  Azok 
ymaran  bel  yrattaak  newőket  memiyeknek  orzagab.an  (ÉrdyC. 
463).  E^n  varas  eggik  lewttem ;  neuemet  be  íratta  kegtek  az 
varas  kewnyvebe,  s  meg  oz  mai  napis  ugían  .azon  varas  feli 
vagiok  (RMNy.   11.125). 

föl-irat:  1)  Fíiiíratja  magát  vmoUy  tár.s.^ságba :  nonien 
dat  PP.  3)  [pingi  curo ;  malen  las.sen].  Yeronymas  cellayaban 
azzonnywnk  Maryanak  keepeth  yghen  zejien  fel  yr.attlia  wala 
(ÉrsC.  522). 

101 


1603 


MEG  IRAT— HISTÓRIA-IRÓ 


meg-irat:  I)  [ciu-o  scribi;  sclireiben  lásson).  Isten  az  pro- 
plu'tákkal  meffiratta  magát  (MA:  Hibl.  E15b.  li.  3)  [ciiro  pingi ; 
benialen  lasseiij.  Nagy  szép  toniátzokat  Ls  alkottata,  kiket  bcifil 
arannyal  megirata  (Gosárv:  Magj'B.  B3). 

|Irat-ik,  be-iratik] 

beiratás:  iiiscriptio  MA.  ein.sclirift,  ila-s  einschreiben  PPB. 
Az  AugiistiLS  czászártul  panuiczolat  adatéi-,  ki,  hogy  mind  az 
egész  fűid  bé  irattatiiéc,  ez  beiratás  . .  .  iMA:  tk.n\t  G3). 

megiratás  :  de-scriptio,  conscriptio,  perscriptio  MA.  atechrei- 
bung,  be.schreibimg,  niederschreibimg  PPB. 

megiratat:  descriptio  [besilireibung,  aiifzeic.hnung).  Pai-an- 
i'olat  kólt  ki  Augustus  íazartol,  lioé  megirattatnec  nieud  oz 
velag;  e  megiratat  elflzer  ISt  Ciriniistul,  siriabeli  fedelmtfil 
(MiindiC.  110). 

íratás:  1)  scriptio  MA.  das  schreiben  PPB.  2)  [pictura; 
gomiilde).  Az  fiaterek  liazokat  e.s  cellayokat  meg  ekeseytevt- 
toek  faraga.soUkal  cs  jratasokkal  (DomC.  132). 

Iratát :  (scriptum ;  .sclirift).  Azoknak  vetkezetekert,  kik  meg 
változtatnak,  m.i.skent  Danidnak  ir.atatfa,  oz  az  őtSd  ey  \»igázaf 
(AporC.  17). 

íratlan:  inscriptns,  agraphos  C.  non  scriptiis  MA.  nnge- 
sclirielxMi  PPB.  íratlan  tábla :  tabnla  rndLs  PP.  Kétfelé  ighet 
tnlaiilouitanac-  az  Istennek,  irattat  e,s  iratlant  (Fél :  Tan.  3).  Két 
evangeliomot  (sinálál,  Írottat  és  iratlant  (Matkó:  BCsák.  263). 
íratlan  szokA.sb()l:  jnre  non  .soripto  (Ver:Vorb.  Elíb.  38). 
Az  emberi  elme  ollyan  mint  az  iratlau  tábla  (Páp:  KeskUt. 
248). 

Irdaesol :  scribillo  Kr.  [hie  nnd  da  schreiben].  Ki  tétette 
.•iz  zonteknec  es  z.  asz.szonyokna(^  ké|)eket,  kiket  hogy  vgy.an 
azon  ti.szteletnec  moilgyanal  kelle.ssec  tisztelni,  az  mint  eltekljen 
voltanai',  .az  ó  tarsíii  es  baráti  szemtelen  ortzanal  a/,t  irdatsollyac 
(EsztT:  IgAny.  401). 

írdogál :  scrii)tito,  scripto  MA.  conscribello  MAI.  OtY  schrei- 
ben, boharrlich  schreiben  PPB.  Ifliantan  kezdettem,  távnl-bnj- 
dosva  Írdogáltam  job  részét,  és  t-wik  pihenő  i'irákkor  (Kai:  VE. 
362). 

Irdogalás :  scriptitatio  MA.  das  behanliclie  schreilion  PPB. 

Irkál:  .scriptito  C.  scripto  MA.  ofl  schreiben  PPB.  (Toln: 
\'ig.a.szt.  172.  Megy:  3Jaj.  11.150).  Mikor  Erdélyben  irogat, 
akkor  hatalmas  c.s.á.s7Íu-  és  vezérek  nevével  irkál  (MonTME. 
IV.278).  Ha  nem  részeg  szaszel,  de  héz«ig  agygyal  irkált  a  Matkó 
(Ilyef:  BCsTomp.  4R). 

öszve-irkál :  conscribello  MAI.  [nach  nnd  nach  ziisanimen- 
.sdireiben]. 

Irkálás :  s<:rIptitatio,  scribillatio  MA.  d.is  lieharrlidin  schrei- 
ben l'l'B. 

firkálgat] 

Irkálgatáa :  fscvibillatio ;  goschreib.sol).  iSzont  irás  marc7x)ngo 
kaij.'i  irkálgatásitok  (RíhCsIak.  31S.  228). 

író:  scriptor  C.  scribens  MA.  scineibor  PPB.  Magyarázjit 
iró :  glüssographus ;  tragoedia  iró :  tragicns  C.  Vers  .szerző,  iró, 
kőlt5:  poetn  Comi.Ian.  102.  A  viselt  dolgoknac  in'ija:  hlstori- 
cus  172.  Hinattatanac  kimlnac  iroy:  .scribao  regis  (BécsiC.  56). 
Mikoron  ez  kezdette  volna  bezelleny,  yelen  valanak  yro  nótáriu- 
sok, kyk  mynddon  ziiwaat  lewelben  yryaak  (ÉrdyC.  514).  Ast 
kaptolonnak  iroya:  scrilia  (Ver:  Verb.'  48). 

história-iró  :  historicns  Com:  Vest  77.  (ge.soliicht.sclireilier| 
llistoriji  Írója:  historicas  V.  Bizoniara  nem  egiarant  naio  <liczi- 
ret    knueti    az    lastoria    irot    (Deesi:Sall.  2b).    Az  história  ii-o 


KÉP-IRÓ— 2.  iR  !      1 

erdély    ember   vóh  (Bal :  Olsk.    28.    Misk:  VKert    23.  Mcgx  : 
6 Jaj.  IV. 12). 

kép-iró :    pictor   ('.    MA.    0)ni:Jan.    167    Com:  Vest.  77.1 
uialer,  contrafaiter  PPB.  Tűzre  való  képíró  :  encanstes  C.  Ijitli-' 
wan  Abagarns  hogli  spu-suak  zyneet  awagli  z*raolyeeth  nem  lat- 
batn.aya  neininenív  keep  irotli  bociiata  ilifcsjnshoz,  hogli  vronk- 
nak  kepeeth  yrvva  latlmtuaya  i  WinklC.  283.  ÉrdyC.  589).  Hogy  1 
az  kcp  irónac  mo.ster.sege  szerint  valami  állatokat  kifaragi.iiiac^ 
(Kár:  Bibi.  L677).   A  kép-irók   és  faragók   ezek  gonoszság/uuik 
ábrází'usában  mutogattjik   mesterségeket  (Pázm:  Préd.  91).  Aris-  5 
tides,  nevezetes   képiro  leirtvala  némely  megsebessedet  cinlűjft  1 
anyát   (Ily:  Préd.    1.156).    A    képiró   sem   Írhatná   meg  jobb.an 
(Kisv:  Adag.  36).   Melyet  ktíziinsegessen  a  kép-írók  (8z.  Györ-.-y- 
iiek)  lábai  .'dá  szoktanak  írnia  (Csúzt:  Síp.  128). 

köny v-iró :  scriptor,  auctor  Sí.  bibliographus  MÁI.  (scliriftsti-l- 
ler,  verfasser]  (MA :  Taa  55.    118.3).   S7.ava-hihet£  ti'idós  kőnu- - 
írók  (Vere.sm  :  Tan.  43). 

köz-iró.  A  Ilero  közírója  (mesographiis  Heronis) :  oly  véget- 
len ráma,  ki  egy  a  kebelesen  moz^adozo  tsígá.s  horoggal  im-g 
állíttatik  (ACsere:  Enc.  64), 

törvóny-iró :  legum  *reportor  PPBl.  [legislator 

ber).  Moyses,  kinél  régliíb  tSrveny  ir'''t  senkit  nem  L-         ., 

(Ver:  Verb.  EWb.  2). 

vendég-iró  :  író  deák ;  aniiuuieasis  C. 

vers-iró :  po«ta,  versificator  C 

[Iroeakál] 

ki-irocskál :  [atcipio,  excerpo ;  heraa'schreiben).  Szent  Ágos- 
tonnak irás,ábol   egy    kis    dar.abot  ki  iroczk.álál  (Zvon:  PázmP. 

124). 

Irocskálás  :  [scribillatio;  geschreibsel).  Az  ő  tudatlan  iriK'z- 
kálási  (Zvon:  P.izraP.  197).  Ez  könibeu  lenfi  iroczkalasim  (Tliewr : 
Nyelvk.  35). 

Irogat :  scriptito  Sí.  [ort  schreiben,  mehreres  .sclireibeiij. 
(ÉrdyC.  208).  Békét  nem  hagy  neki,  liaueni  reá  írogat  és  az 
ó  dolgába  elegyíti  magát  (TuilTár.  1839.  316i.  Bertlionía  .szi'iz 
a  férfiak  trnczjira  helyes  deák  verseket  irogatott  (Fal:TÉ, 
GiUi, 

föl-irogat:  eonscribíllo  PPI. 

meg-irogat :  cw  Zent  Elek  megh  ysmeree,  ho^  el  kSzel- 
gothiio  ew  eeleteenek  veegsew  nnpya,  teentaat  keere  es  myiit 
eelt  6s  yaart  vona  meg  yrogataa  (ÉrdyC.  411), 

Irogatás  :  [scribillatio ;  ge.sclireib8elj.  Eé;más  ellen-való  iro- 
gatás :  bubalia  pugna  (Deesi :  Adag.  242.  'l'ílrtT  '^  1.433.  Nyr. 
VII.32Ú). 

írott,  irt :  I)  scríptus  MA.  geschríeben  I'PB.  lí)  pictius  M.\. 
genialt  PPB.  Irot  liyntu  zekor  (RMXy.  11.199)  Jó  ditséretbeii 
lón  Szondi  vitézsége,  feji  felé  írott  kopját  feltétető  iTin.  9!i. 
Irt  kopeket,  ki  moczetkepeket,  szép  faragot  szerszámokat  vesz- 
nec:  tabnlas  signa  torenmata  emunt  (Deesi:  SallC.  10.  Zvon: 
Post  11.607).  írott  kép:  titulus  (^lA:  Bibi.  1.153). 

2.  ÍR  (irjet  Gvad:0r9z.  43):  ungventuni,  malagma  MA. 
ceratmn ;  salbe,  wcícli  pHaster  PPB.  nng\entum  Peroszl:  Gnunm. 
10.  Tób  ír  kel  am  iiipg  iiitotli  .sebncc  (DebrC.  408).  Az  tarto- 
manban  lakozok  az  napnak  bou-segevert  kenew  yrrel  es  fonV 
d5wel  ehiek  wala  (ÉrsC.  433).  Cliyiialt.iss  íratt  es  enws  [Kirtt, 
kywel  sebet  nyttnak  iI>evT.  1.1).  Hoz  iret,  de  heaba  való  a  te 
ornoss.ágod  (Holt:  Bibi.  IV.197).  Iret  kciiy  la  te  .szemeidre : 
iHillyrio  íminge  oculos  tnos  iFél:Uibl.  I1.16S).  Koa  kStótt  irel 
meg  gyi'igyíttyac  (Boni:  Ének.  443).  Veg  szem  giogito  írétis 
(így)  (Mel:SzJAii.  127i.  ír  közzé  seb   gyógyítani  !■  az  győkei-e 


.VI'.U'A  iU— (iY(HiVÍTÓÍl{ 


IvANTA-ÍK— MIXilKAMTA  T 


16U6 


ilel:  Herb.  iSl  Az  bárhol  Uw-zeiti  az  irct  az  sebíwokiioi'  (Mel: 
T.  í>7»,  Populus  iiigra,  feketo  iéiniyo,  kiből  lozöii  az  (lopulöiim 
(Beythe:  Noiii.  7).  iSebeiteket  vigasztaló  szúkimk  ilirjával 
onjegetvín  (Szeg :  Aini.  11).  Lágyitó  ir:  malíigma  (Kár:  líibl. 
(jli!).  Sem  az  ffi,  sem  az  lágyitó  ir  meg  uem  gyogyitliat  (MA: 
üiilL  S4ű).  Emplnstrom,  orvosló  ir  (853).  Szemgyógyító  irrel 
end  meg  az  te  szemeidet,  bogy  láss  (MA:  Bibi.  rV.2-43).  F6z- 
sd  ezeket,  liogy  ir  legyen  bel615k  (Cselr.OrvK.  22).  Szaka- 
ásról  avagy  sérvésröl  való  ir  (53).  Gyógyító  ir,  orvassi'ig  (Mad; 
Ivaiig.  205).  Jó  iret  adok  szédelgés  ellen  (Sjinib:  Isp.  29).  Sem 
i,  sem  lágy  ir  (Ker:Préd.  7U),  Meg  nem  giogitod,  ha  pápista 
ral  nem  nynl.sz  hozz;i  (15;)1:  Cslsk.  40).  Seliét  az  ovangyéliom- 
ak  Írével  bé-kőtíizi  (l)Knib;GE.  15).  Szemgyógyító  írót  végy 
:>segl :  MM.  101).  Oly  inal  kóti  sebedet  (Megy :  (ijaj.  11.27). 
írvosok  eszkSzo,  borbélyok  ira,  isiwttyji,  vasa,  flastronia  (Tof: 
solt  851).  Se  kéméld  én  tőlem  irgalmadnak  irét  (Kim:  Ének. 
1).  Nem  lelni  oly  bató  iret  Gallennsnál,  mint  kit  a  szerelem  készi- 
Stt  Vénusuál  (Tlialy :  Adal.  L157).  Gyotrolmimnek  örül,  és  el- 
oiya  írat  sebeimnek  (11.195).  Találliatok  irjet  sebhodett  szivére 
Svad:  Orsz.  43). 
(Szólások).  Ha  n i n c z  i r o d  és  s z e I e n t z é d,  miért  te- 
zed  magad  borbéllyá?  cimi  sis  faber,  opera  liand  facis  fabri- 
a  (üecsi:  Adag.  285,  Kisv;  Adag.  101).  Ha  sem  ired,  sem 
íelenczéd,  uem  kell  vala  magadat  doctorrá  termed  (Matkó : 
SCsák.  184).  Oly  orvost  keresnek,  az  kinek  sem  ihre  sem 
zelenczeje  nincsen  (Marg:  Imáds.  20).  Akar  disputallyon,  akar 
alamit  irjon,  az  5  néki  mind  ire,  mind  szolentzéje  (Pós:  Válasz. 
07).  Próbáld  meg :  do  Ítélem  inkáb  gyúrnál  iret  vala- 
lol,  hogy  nem  mint  szemben  állanál  (Ker;FelsK.  170).  Arany- 
rt  kent  a  büó  kezére  (\VF  307).  Egy  irrel  minden 
fle  betegséget  gyugit|ani:  uno  collyrio  omninm  ocu- 
os  curai-e  (DecsUAdag.  290.  Kisv:  Adag.  82). 

[Közmondások].  Nehéz  paraszt  in-al  mélly  sebet  kStSzni  (Illyef: 
lepht.  15). 

apáca-ir :  ungventum  de  Tutia,  ungventum  nibili ;  galmei 
albe  PPB.  (PP:  PaxC.  53). 

bába-ire.  B;\ba-íro  ffl:  pimpiuella  PPL  PPBl.  Clioba  ijer, 
)byaba-ire,  baba  ii-e  vagy  diunyeszagú  tfi  (XVL  száz.  Nyr.  XIII. 
109.  Vö.  uo.  115.  116). 

csaba-íre  (csáha-ire  ') :  pimpinella  MA.  PP.  [poterium  san- 
:vi.sorba,  sangvisorba  officimills]  biberuell,  ein  kraut  PPB.  Tsába- 
re  nevű  fű :  bipip.ella  PPl.  PPBl.  Isop,  salluia,  obruta,  czya- 
)aire  (1416.  elóttről  Njt.  11,68).  Ha  az  daneu-ssal,  azaz  a  Csába- 
réuel  a  vagy  a  saxifragával  eggyfltt  borban  fSzed  (Mel:  Herb. 
'),  Ennek  a  (ketskeszakállu  ffinec,  spiraeának)  a  szára  négy 
?zeg{i,  mint  az  czaba  irénee  (81).  V'égy  daucas  magot,  azaz 
pimpinella,  Czába-ire  magot  (104).  A  másic  kissebb  Valeriiina 
ha-sonló  Czaba-irébilz,  5res  a  szára  (129b).  A  negj-edic  Pbu 
igen  hasonló  a  Czaba  iréhez  (130).  Pimpinella  germanica,  saxi- 
fraga :  Cbaba  ire,  h.  e.  Chabae  emplastnmi.  Nam  fermit  Cbabam 
regem,  Attiláé  regis  minorem  filium  ex  Honorii  Caesaris  filia,  post 
parentis  mortem  in  iiuodani  proelio  solum  snperstitem  reman- 
sisse  cmn  15,000  viris,  et  illis  quidem  omnibus  vulneratis,  quos 
hac  lierba  curasse  difitur,  unde  factum  est,  ut  [xistea  ab  eo 
appellationem  sumserit  (Beythe :  Nom.  7).  Cliyaba  ire  gySkere 
(Frank :  HasznK.  18).  Ha  az  diaba  ireuel  eggyflt  borban  fózSd 
az  nagyobbik  ezűr  io  fyuet,  minden  betegségét  hamareb  gyo- 
git  íBeytheA :  FivK.  61).  C'hyaba  ire,  dinnye  zagu  fyv:  pimpi- 
nella, saxifraga  (99).  Choba  ijer  [így?j,  Chyaba-ú-e,  baba-ire 
vagy  dinnyeszagú  fö  (XVL  száz.  Njt.  XIIL209).  Nem  klsseb 
erő  találtatik  az  aiigelicában,  papa  ffiben,  sóskában,  czabaireben 
etc.  (Csan:  Dögh.  134).  Tsába  ire  fű  (PP:  PaxC.  262).  [Vö.  Nyr. 
XIU.401.  403]. 

gyógyitó-ir :  emplastrum  sanans  Kr.  [heilsalbe].  Az  sebet 
az  giügito^inel  be  köti   iFéhTau.    335).   Midőn   a   csontaiban 


meglőrotott  embernek  sirelmire  a  leg  els<i  gyógyító  iret  kenik 
(Szük:Bak  132.  Rím:  Ének.  351).  Gyógyító  ír  (Kim:  Ének. 
354). 

kanta-ír :  phannacnm  MA.  gift  PPB.  [arznei].  Kanta  íre- 
ket, orvossíigot  tsinálnak :  pbarmaca  (Com:.Jan.  218  ACAsere: 
Enc-.  195.  197,  257).  Félszemű  fűzfa  mellett  bucsnt  hirdeténok, 
kanta-irral    az   ágnak  mind  oda  csollegnek  iThaly:  VE.  1.351). 

kantaú'es :  venefiui  C.  MA.  hexe,  ziuiberin  PPB.  K;uila 
íres,  ürdönges,  büvüs  bajo.s,  boszorkány:  voneticus  Ver:  Vorb. 
Szót.  33. 

[kantairez] 

kantairézett :  praomodimtus  C. 

patika-ir  :  [pharmacum ;  aranei]  (PhilFI.  59). 

rózsa-ír:    *rhodinnm    oleum   l'PBl.    [ro.senöl]   (PP:PaxC. 
269) 
i       vas-ír:  verbéna  Mel:  Herb,  Nyr,  XI1I,169,  (eisenheil). 

!  írés,  iras,  írós :  ungveuto  delíbntus  Kr,  [ungvento  reeon- 
dendo  serviens ;  salbon-].  Ires  kenet  (Prág :  Serk.  10.  Kr,).  Iras 
ruha  (Felv;  ScliSaL  20).  Iros  lév  (Szakácsmest.)  Ires  fazék  (SzD: 
MagyVir.  422). 

[írez] 

Irezés:  delíbutio  ung\oiit;iria  Kr.  (Csúzi:  Síp.  664.  Kr.). 

rRAM-nC  (iiYÍmlik  Fal:  NA,'  3.  iromó  MoiJrók.  VIU.287. 
340,  ííüwitat  Mik: Törli,  132,  163,  351):  [velociter,  tolutim  curro; 
rennen].  Az  en  paripámat  akarod  it  chak  próbálni,  mint  íram- 
batik  (Zvon:  PázmI'.  2301.  Az  mely  ii-amó  [wripát  nagyságod 
kflldett,  megadtok  (MonOkm.  XXI1I.50).  Nagyságod  ígért  volt 
egy  iramó  lovat  (VI,296.  261).  Érkezek  követ  ajándékokkal, 
úgymint  8  iromó  lóval  és  14  sólymokkal  (Monlrók.  VIII.287). 
Pénzt  is  adáidt  száz  aranyat  és  úromó  lovat  is  (340).  Iramni  és 
szökdösni  tudgyanac  (Prág:  Serk.  640).  Jó  lépő,  iramó  ló(Com: 
Jim,  86), 

el-iramik  :  [aufiigio ;  davonrennen,  vveglanfen],  Mynt  tewle 
leg  lobban  lehete  wgy  iramok  el  onnét  (Pesti:  Fab,  28b), 

[Iramkod-ik] 

el-iramkodik :  [aufngio;  davonrennen).  Ha  e.szed  vagyon, 
el  iramkódol  előtte  (Lép:  PTiik.  in.l40). 

Iramkodás  :  [ciu^us;  das  rennen].  Lábai  iramkodasanelknl 
soha  az  iutalomhoz  nem  iuthatot  volna  (Tel :  Fel.  131.  Tol: 
Evang.  L323), 

Iraml-ik  (iramlik  Fal :  NA.'  3) :  velociter  curro,  tolutim 
curro  MA.  geschwind  und  trabend  laufen  PPB.  Iramló  ló: 
asturco,  eqims  tolutaríus,  gradarius;  zelter,  schnelltrabend 
pferd  PP.  Iramló,  poroszka  ló :  asturco  PPl.  Itíú  uramnak  egy 
iramló  török  lovat  is  küldött  Hubiár  aga  (MonOkm,  XXIII. 
450),  Mikor  iramlik,  jó  kormi  hátia  hagyja  a  legsebesebb  sze- 
leket Ls  (Fal:  NA,  122), 

[Iramod-ik] 

be-iramodik :  [incnrro ;  bíneíneiieu],  Homomiai  János  is 
beiramodott  Lengyelországban  (MonOkm,  XXIV.205). 

Iramtat :  [curro ;  rennen).  Amit  az  égben  elrendeltek  felő- 
lünk, a  szeréut  kell  iromtatnunk  (Mik:  TörL.  132).  Haza  ii-omtat 
(163).  Iromtassunk  oda  tehát  (351). 

ki-iramtat :  [expello ;  hínausjagen],  Kiiramtatott  és  a  csépre, 
kapára  igazított  (RMK.  V.228). 

még-iramtat :  [fugo ;  in  die  flucht  jagen].  A  maradék 
hada,  az  ellenségtől  meg  iramtatvan,  futásban  vala  (Lép:  PTük. 
1.123). 

101* 


1607 


IKANV— IRGALOM 


IRGALMAS-IRGALMATLANSAG 


irRÁNY:  v«.  AHÁNY) 

Irányába  {erámiyáha)  •  [e  ret!Hiiio,  versus  ;  iii  dur  ricbtiuig, 
gegeu,  fjegenüberj.  Szívom  eiánnyába  6  egy  jegyre  talált,  mely  | 
vöríifi  volt  s  liivout  magyar  kardot  formált  (Gva<i:KP.  2). 
Szíintt  szándékkal  mentem  ass  6  gunyhójába,  s  a  mint  meg- 
állott;im  épjien  oráunyába,  nagyon  sóhajtoztam,  egyszersmind 
piszegtem  (2ii). 

Iránt,  aránt  (< róni  Thaly:  Adal.  1.241.  biró:  Préd,  133. 
éránt  Biró:  Ünnep,  üi :  I)  Aránt,  aránta,  arántad,  aráutam:  e 
regioné,  e  directo,  juxtim  ;  gegenüber  MA.  PP.  (in  der  ricbtung, 
gogenj.  Mogb  zjillanak  Moabnak  uiezoyn  az  arant,  hol  Jeryko 
vagyon :  in  campe.stribiis  Moab,  ubi  Jericho  sita  est  (JordC. 
161),  Ky  raynd  az  anuit,  hol  alland,  ottan  be  meermyen :  ingre- 
dientiu-  singuli  per  locum  coutra  queni  steterint  (295).  K61d5ke 
arant  vagyon  (ÉrdyC.  536b).  Az  szive  aránt  volt  az  mellyen 
(MA:  Bibi.  1.71).  Launis  olaial  io  keimy  a  kinek  raztya  vagyon 
ot  az  arant,  a  hol  faydallya  (Frank :  HasznK.  36).  Annac 
vtánna  eggyic  eggyic  hány  részt  vészen  ird  az  linia  mellé,  az 
személlyec  aránt  (Helt:  Aritlim.  Efi).  Az  vr  vacsorajarul  magok 
som  tudgyák,  mely  aránt  gázolnak  (Pázm :  Kai.  282).  Fegyve- 
rekot írnak  Míuia  kőrűi,  kikiiec  éles  hegic  vannnac  fordéttat- 
ván  Maria  szíve  aránt  (Zvon:  Po,st.  L175).  Ásd  meg  ott  az  ága 
aránt  a  földet  (líadv:  Oal.  III.55).  Ezeknek  lakó  helyeket 
Gtlncznek  aránta  mind  főidig  le  ronttatá  (Pethő:  Krón.  64). 
Elmém  nem  az  aránt,  s5t  attúl  távúi  járt  (Hall :  Paizs.  Hób. 
8).  Még  csak  kfizéjöránt  vagyon  re.solutiójában  (Évk.  XII163). 
Magyar  kard  jegy  vagyon  az  S  szíve  iránt  (Gvad:  RP.  12). 
2)  erga,  versiis  MF.  (gegeu).  Az  ördSg  némellybe  fSsvénséget 
leheli,  némellybe  ré.szegséget.  Az  aránt '  kiki  szívét  megotal- 
mazza  (MA :  .Scult.  200).  A  gém  a  vizi  állatok  aránt  igen  bátor 
(MLsk :  VKert  340).  Azon  felöltezett  paripát  nekem  ajándékozá, 
ajándékozódván  mások  iránt  is  (Monlrók.  XX1II.29).  8)  quoad, 
circa,  de  Sí.  respoctu,  de,  in  parte  MF.  piinsichtlich,  bezügUcli, 
betreffs).  Ujjabb-ujjabb  bú  ér  a  fiam  aránt :  mihi  angescit  de 
filio  aegritiido  PPBl.  Ne  nehezteljen  addig  az  iránt  patientalni 
magát  (LevT.  1L257).  Szeretettel  kérem,  ne  .szánja  ez  iránt 
maga  láradságát  (IL307).  Egy  némely  személyekre  vallott  is 
bizonyos  lopások  iránt  (11.399).  Gróftié  a.s.szonyom  bejíivetele 
iránt  az  úr  méltóztatnék  tudósítani  (462).  Kérem  becsülettel 
Kdét  ne  felejtkezzék  szabadulá.sa  inint  (464).  Harmincz  ezer 
hazugsiigot  mond  ez  iránt  Balduinus  (Pázni:  LuthV.  30).  Ez 
aráut  adott  hütlésünk  oUen  nem  erumpálnak  (Muulrók.  VIII. 
37).  Adózá.ssal  kényszergeti  íkot,  mely  aránt  im  most  is  lamen- 
tálnak (VIII.59).  Azon  várak  eránt  tiitt  sok  akadályo.skodásod 
nem  kevés  haragjára  valáuak  okok  hatalmas  cászárunknak 
(VI1I.73).  Hihez  a  nagy  ké.születhez  nincs  élés  aránt  elég  pro- 
visio  (Monlrók.  VIII.  183).  Melly  aránt  igen  édes  elmelkSdésec 
lehetucc  (Zvon :  Fost.  1.109).  Melly  aránt  mind  azáltal  aztis 
tudni  k51l,  hogy  .  .  .  (366).  Vagy  itt  kell  tenned  róla,  vagy 
miVs  világon  adóznod  iránta  (I'aliNU.  286i.  4)  modo  MF. 
[in— weise,  in — zustandej.  Bal,  és  job  kézzel  elegy  aránt  éló: 
ambidexter  Major :  Szót.  I  la  jelen  lenne  maga,  mindenek  jobb 
aránt  asnének  (MonTME.  IIL276).  Parancsolák,  hogy  adjak  be 
egy  kis  Írást,  liadd  lássí'ik  kezemirá.sát,  mi  aránt  van  (Monlrók. 
VIII.310).  Miaránt  volna  dolga  (Hall:  IIHist.  IL185).  Magunk 
is  alig  tudjuc,  mi  aránt  vagyunc  (Mogy:  6J!y.  11141).  Ugy  teczet, 
hogy  igen  jó  aránt  vagyon  dolgom  (11.36).  Nekünk  úgy  tetszik, 
jobb  an'uit  lenne  az  dolog  (fcztM.  11.46). 

rRDOS-BIRDOS  :  [?].  Meg  \'tállyác  az  ő  irdos  birdos  és 
rétes  1 . . .  nét  [olvashatatlan)  (Helt:  Háló.  50).  Téib5l  formait 
irdos  birdos  saitoc,  veslingek  (Mel:  Sám.  37). 

HRGAIjOM  (etryalmasssíg  WinklC.  41.  ergalntas  ThewrC. 
128.  RMNy.  11.39.  íryntoiassag  TihC.  17.  DebrC.  11.  45.  96. 
WoszprC.  42.  JordC.  379.  388.  Ozor:  Christ  57.  Beythe:  Epist. 


18) :  misericordia  MA.  b;u nílierzigkeit  PPH  Nagy  .sokan  ey'-i- 
tenek  vala  oda,  yrgalmaat  varwaan  es  uaponkeed  aldozwan 
ewueky  (ÉrdyC.  5U7.  525).  Nagy  chodaak  yrgalmak  leenek  az 
ew  koporssoyanaal  (526b).  Imagb  eretthewnk  eergalmassagiiak 
annya  wr  Lstenhewz  (WinklC.  41).  Wgy  tlie^  yrgalm  uyeró  zyz 
Mariit,  liog  te  byr  enghem  (Thewrt'.  149).  Byne.seknec  yrgalm 
nyerSye  kerlec,  hogy  yeleu  légy  eimekem  halalomnac  ydeyeii 
(151).  Istennek  zyleye  nyer  yrgalmat  mynekwnk  byneeeknek 
(TelC.  365).  Eii  te  irgalmadiac  sokassagaba  bel  mt^k  (DöbrC. 
19.  220).  Nagy  kenődről  wrara  Jesus  nem  emlékezel,  mertli 
nagy  irgalmadat  mutatad  (PuzsC.  5).  Nagy  irgalmú  isteo  (Pázm  : 
Préd.  178). 

Irgalmas :  misericors  C.  clemens,  propitius  MA.  barnihi-r- 
zig,  mitleidig,  gnadig  PPB.  Legetec  iigalmasoc,  miként  irg.il 
mas  tű  afatoc  (MünchC.  121b).  Bódogok  az  yrgalmasok:  bHati 
misericordes  (JordC.  365.  ÉrdyC.  619).  Legyetek  attya(TyH-8.ag- 
nak  zerethijy,  yrgalmasok,  alázatosok:  ad  intimam  misericordiam 
proni  (JordC.  850).  Isten  légi  irgalmas  énnekem  byuesnek 
(VirgC.  40).  Ágiatok  halat  az  irgalmas  istemiek  (73).  Dictima- 
nis  nevev  apát  erkevlehel  vala  édes  es  nyomorultakon  jrgalmas 
(DomC.  109).  Nem  chak  a  jókhoz  de  még  a  gonoszokhoz  is 
irgalmas  (Tel :  Evaug.  11.482).  Az  egy  jó  tiuért  irgalmasan  tfirte 
isten  a  Júda  gono.szságát  (Pázm:  Préd.  28).  Mi  módon  kell 
minden  embernek  irgalmasan  segíteni  fele-baráttyának  szfiköl- 
ködfi  lelkét  (43).  Ahoz  irgalmasnak  mutatta  magát  illly :  Préd. 
1123). 

Irgalmaskod-ik :  misereor,  raisericors  sum  MA.  aeh  er- 
barmen,  mitleiden  habén  PPB.  Minden  napon  irgalmaskodic  es 
k61cz8n  aad  (Szék:  Zsolt  35). 

Irgalmasság :  misericordia,  miseratio  C.  clementia  MA. 
barmherzigkeit,  gnade,  das  mitleiden  PPB.  Irgalmasság  nélkül 
való :  immiserabilis  C.  O  fi-ater  Ferenc  aloytode,  hogy  yrgal-  I 
maz  neked  ysten  enne  bewn  tétedért  yrgal  másságnak  attya 
ellen  ?  (EhrC.  34).  Felséges  y.stennek  yrgalmassagat  ewuewllyk- 
uala  menyekbe  (58).  Te^en  vr  irgalmasságot  toueletec  miként 
tSttetec  en  velem  (BécsiC.  1).  Az  el5  irgalmasságot  fellfll  mulad 
az  vtolsoual  (7).  Bodogoc  irgalmazoc,  mert  ók  irgalmasságot 
kóuetnec  (MüuchC.  20.  29).  Hewk  yrgalmassagot  erdemeinek : 
ipsi  misericordiam  consequentnr  (JordC.  365).  \'arok  Lstentwl 
irgalmasságot  i  VirgC.  13).  Vr  tegien  veled  irgalmasságot  (19). 
Cristasnak  elwte  nekyk  ii galma.ss;igot  es  malaztot  lel  (50i. 
Azokat  meg  wldwsted  minden  irgalmasság  nekwl  (54).  Irgal- 
masságot czelekedem  azokon  á  kik  engemet  giúlólnet:  (Fél : 
Tan.  551).  Jelentvén,  milien  kell  megmutatmmk  felebarátunk- 
hoz az  irgalmas.ságot  (Tel :  Evang.  1L484).  Sok  és  nagy  jókat 
igér  isten  azoknak,  kik  fele-baráttyokat  lelki  irgalmajsiiggal 
segítik  (Pázm:  Préd.  40).  Nagy  irgalmasság,  hogy  ember  apját 
ol-temesse  (43). 

Irgalmasságos :  valde  misericors  Kr.  [barmherzig).  Isten 
yrgidmiissagos  es  ygassagos,  ky  5ryz  yrgalmassagot  ezer  k5- 
ziltli  (JordC.  73).  Valami  iot  tfittel  TOlna  es  irgalmasságos  dol- 
gokat, en  mind  ez  kSíiben  irtam  volnék  be  (BodC.  29).  Igen 
yTgalmassJigos  .syralmas  enokot  syral,  mydSn  mondád :  Elv  ely 
láma  zabatany  (ÉrsC.  58 ).  Irgalmasságos  io  tetet  mutata  ( Horn : 
Préd.  37).  Annac  felette  irgalmass;igos,  minden  igazságnac  sze- 
retfiye  és  szolgáltatóya  lészen  iCis.  M). 

Irgalmatlan :  immisericors,  inclemens  MA.  imlwrmherzig, 
ungujidig,  unmitleidig  PPB.  Irgalmatlanul :  inimisericorditer  C. 
Az  yrgalniatlau  ember  semyt  nem  akara  adny  (ÉrdyC.  526. 
216b).  Hog  az  isten  orgalmatlannak  ne  lattassok  iTibC.  249. 
Zrinyi  11.105).  Mi-képpen  hadgyi'dí  verbeufagyban,  nagy  irgal- 
matlanul (On'izi :  Sip.  682). 

Irgalmatlanság :  inclementia  C.  immi.seriiordia  MA.  nn- 
barmherzigkeit,  nngiiade  PPB.  Nagy  yrgalmatlansaag  megli  nem 
halainy  az  yo  teteit  (ÉrdyC.  612). 


1609 


IKOAr,MAZ— IKÍGYKI. 


MKG  IRffiYEL-IKOMBA 


IfilO 


TrgftlmHg ;  iiiúereur  MA.  initleid  habén,  üirh  erbarmpn 
PPB.  tVater  Ferenc  aloytdda,  liony  }Tgalinaz  neked  ysteu 
EUirC.  34).  Kerek  bodoj;  Forenczett,  liogy  ez  ftateniak  vétket 
rrgalmazuan  meg  Ixiczatna  (ftS).  Lé^n  aldot,  ki  irgalnia/xjt  te 
lekéd :  qni  misertius  est  tiii  (B<5i\siC.  5).  Bodogoc  irgahnazor, 
mert  fik  irgalma-ssagot  kfiuetnec-  (MüncliC.  20).  Kfiuetec  Stet 
ket  vakoc  vuíltuen  as  miuHliian :  Irgalmazih  mii  iiekSnc  (30). 
Ifrgalniaz  my  velwnik  Danidnak  ftya  (JordC.  380.  402).  Azért 
waar  el  tytJket  az  terointii  \vr  i.sten,  hogy  yrgalniazzon  fy- 
weletfik :  nt  misereatiir  vol)is  lErdyC.  8tib.  134b),  Vram  .lesns 
thed  yg:izakka  az  byuessekoth,  mynden  hyweknek  yrgahnazy 
;P(ttsC.  18).  Keryed  az  vr  istent,  luigy  irgahnazzon  énnekem 
tiwntvsnek  (VirgC.  64).  Nlnczen  oly  igon  nagi  Mncls  ez  vclagon, 
kinek  nem  irgalmaz  az  vr  isten  (102).  Keez  vagiic  nek6d  irgal- 
maznia (NagyszC.  73).  ligalmazy  énnekem  (miserere  mei)  ees 
luügasd  meg  een  imadsagomath  (KuIcsC.  5). 

Irgalmazás :  commiseratio  MA.  das  mitleiden,  erbarmung 
PPB.  Elssw  oka  myert  wr  istennek  zent  ffya  akara  ez  vylagra 
yewny,  mondatyk  zerelmetes  jTgalmazaas  (ÉrdyC.  36b).  Az 
irgalmazáf  minden  egyéb  isteni  tselekedetet  felljTillialad  (Pázm : 
Préd.  ITT). 

Irgalmazat :  (commiseratio ;  baraiherzigUeit,  gnadej.  Te 
atadfiayual  meito  lóg  halalt  fogadnod,  ho^  az  irgalmazatban 
végelec  tégedet :  in  illa  miseratione  (BécsiC.  89).  Te  irgalmaza- 
todnak  sokassaga  zerent  tekencz  en  reám  (AporC.  19). 

TRTTA  :  alnta  MA.  pellis  aluminata ;  lindes  ledér,  weiclie 
felle  PPB.  Lágy  irha:  aluta  PPl.  Irga  [?];  marginleder,  reit- 
hosen  [?]  Adámi :  Spr.  Lágy  bSr,  avagy  erszémiek  való  lágy 
irha :  aluta  Major :  Szót  Keth  zjw  [szin,  .szíj]  whabol  (LevT. 
1.229).  Szemes  irha  löziksz.  MAkadÉrtesítfi.  1847.  328).  Egy 
irhát  vettünk  34  d[enárért]  (MonTME.  II.9S).  Kend  edgy  negyed 
rész  tallémyi  irhára  vagy  ruhára  (PP:  PaxC.  50). 

IRIGY,  IREGY :  invidus,  malevolus,  aeraulus  C.  invidu.s,  li- 
vidus  MA.  missgÜDstig  PPB.  [neidisch].  Irigj'fil,  invide  C.  Irigy  miut 
az  ördíig:  Zoilo  invidenb'or  MA.  Imez  embőr  ireg'  (GuaryC.  8). 
Kit  halnan  az  5  irigi,  igen  háborognak  vala  (DebrC.  66).  Yreeg 
vala  az  zent  hythnek  Ö'yayra  (ÉrdyC.  374).  Atyamfyanak  ellene 
irigy  voltam  (VirgC.  9).  Az  iregj-  SrdSgnec  dflliSsséget  ho- 
mallyosettyac ;  ita  faciem  diaholi  iuvi<lentis  obcaecaut  (Mon : 
KépT.  56b).  Lewelek,  kyknek  általa  warak  kastélyok  ez  orzagh 
iiegynek,  az  az  ellen.segyuek  szalaglattak,  ere\vtlenek  legye- 
nek (Ver:  Verb.'  52).  Meg  kemekezenek  eugemeth  sok  yre- 
gyek;  circumdedenmt  me  canes  multi  (KulcsC.  41).  Irégy  szemfl: 
invidus  (Kár;  Bibi.  L616).  Innen  a  félelem,  üti  a  szerelem,  köztök 
az  irigy  bánat  izelotypia)  elfoglalván  eme  Venus  nyomorékját, 
kegyelmetlenül  o.storozzák  (Fal:  NE.  106).  A  mi  irigyink  min- 
denkor készen  tartják  füleket  (Fal:  UE.  410). 

[Szólások].  Irigy  mirigy  (Biró:  Micae.  225). 

[Közmondások].  Irigy  az  szomszéd  sz5me  (Decsi :  Adag.  179). 

Irigyel  (iredU  GuarjC.  19.  ireáte  DebrC.  248.  yrelyek  VirgC. 
133.  íreüi  Bom:  Evang.  L49.  íriZuen  DebrC.  65.  irylly  CornC. 
135.  iriUem  Helt :  Mes.  3) :  invideo  MA.  missgünstig  sein,  neiden 
PPB.  [beneiden].  Majd  irigylem :  subinvideo  C.  Ha  másba  latfa 
azt  es  iredli  (GuaryC.  19).  Igen  iriluen  ezt  a  sidok  kezdeek 
megkisirteni  (DebrC.  65).  Igeen  irylly  vala  az  apostolokat  iCorn.- 
C.  135).  Eeggyk  yrygly  az  masodyknak  tyzt6s.seeg6et  (ÉrdyC. 
565).  A  pokolbely  ellenseegh  embery  nemnek  ydwesseghenek 
yrygil5ye  (ÉrsC.  269b).  A  te  io  mivelkSdetid  a  tégedet  irigyló 
haborgatoydtol  meg  nomorgatatnanac  (NagyszC.  97).  Ma-snac 
gazdagságát  ii-elli  (Born:  Evang.  L49).  Azt  irégylették,  hogy  az 
i.sten  álmába  meg  jelentette  vala  (Tel:  Evang.  IL14b).  Senki 
ne  banya  se  irigyle  ez  diczeretönket  íKBártfa.  1583.  C4l  Nem 
irigylj-fik,  hanem  szánnyuk,  hogy  ily  gonosz  szomszéddal  czimbo- 


rál  (Pázm :  Kai.  164).  Nem  irigyled  nekem  az  én  egytwemet 
(Zrínyi  1.47).  A  keresztyéni  nevezetet  is  irigyelik  (Czogl ;  MM. 
51).  Irigyled  az  emberektnl  az  iVilk  életet  (205).  Mintha  az 
örök  bóldogsiigot  irigyletto  vólua  ;iz  embereknek  (Káldi ;  l'iéd. 
11.341).  Az  magunk  felei  is  irigylik  e  sok  jót  az  ekklési/mak, 
a  kik  azt  akaiiiák,  hogy  a  prédikátor  ne  is  ehetnék,  ha  i^k 
kéregeti  fazekukba  valamint  nem  botsáttaiiánaU  (liod;  Pol. 
119).  Kinek  szerencséjét  senki  tisze.ssen  nem  irélheti  (Csiizi: 
Síp.  272). 

még-irígyél :  <«  Meg  iriluen  az  ('rdíig  az  5  zencseget 
(DebrC.  185).  Az  5rdók  meg  irodle  ez  zent  iamboniac  fi  Ihizta 
életit  (248).  Rokonyd  aimera  felnemagaztaasanak,  hogy  az  tewb 
.sororok  megh  yrelyek  (VirgC.  133).  Lata  az  ag  ellenség  pokol- 
bely erdevg  es  meg  irylle  (MargL.  27).  A  megirigylott  fél  vagy 
érdemes  tisztségére  vagy  nem  (Fal :  BE  602). 

Irigylés  :  [invidia ;  nőid,  missgunst J.  Kaján  irigylés  (Gyöngy : 
KJ.  16). 

Irilked-ik :  fiuvideo,  zelo ;  neidisch  sein,  beneiden).  Meg- 
zomorodic  a  varosnac  penitentiaiaban  (Jónás)  es  a  poganoc 
ídnfissegenec  irelkedic  (BécsiC.  239).  Monnal  ki  ótlettek  en 
vepesiin,  mert  irelkettem  hamisságra :  zelavi  super  iniiinos 
(AporC.  26). 

Irilkedet :  aemulatio  [wetteifer].  O  faragnanokkal  irelke- 
detre  rezzeztettek  őtet:  ad  aemulationem  eura  provocavermit 
(AporC.  38j. 

Irigyked-ik :  invideo,  aemulor  C.  invideo  Com :  Jan.  69. 
aemulor  MedLat  30.  missgimstig  sein,  neiden  PPB.  Nem  tud 
irigjkedni  a  tiidós  ember :  expertes  invidentiae  Mnsarum  fores 
MA.  Az  zeretet  nem  yrygkődyU,  nem  vonzón  vyzaat  (ÉrdyC. 
96b).  Nem  irígykfidűnk  reád  a  te  nagy  boldogságodért  (Helt : 
Mes.  163).  Iri^kfiduen  az  Josephre:  aemulantes  Joseph  (Fél: 
Bibi.  190).  Ne  iregykfidgyíinc  egymásra  (Tel:  Evang.  I.120b). 
Ellenem  iregykSdni  meg  nem  szfintenek  (Frank :  HasznK.  c). 
Soha  te  nem  irégjkedtél  arra,  a  ki  czipelflst  iól  varrót  (Elni. 
230).  Kiki  hasonlóra  irigykedik  (Kisv :  Adag.  81).  Az  irigykedő 
néha  ott  hagyja  személyét  ellenségének  (Fal :  NE.  101). 

Irigykedés :  invidentia  C.  MA.  hefliger  neid,  missgunst 
PPB. 

Irigység  :  invidia  C.  MA.  missgun.st,  neid  PPB.  Tn^a  uala. 
ho^  irégsegben  aroltac  nolna  el  fitet  (MünchC.  67.  JordC.  445) 
Azon  %'alo  nagj'  yrygsseegWil  haborgattyok  (ÉrdyC.  408b).  Azon 
való  lx)dog  jTygsegheeben  bel  fwtameek  egy  kerben  (517b). 
Menyorzaghban  semy  yrygsseeg  nynchen  (565).  Inkab  tanvlnac 
kevelseget,  ireg.seget,  hod  nem  mint  isteni  iozagot  (DebrC.  263). 
Nem  lezon  oth  az  iregseeg  (SáiidorC.  1).  Kezdetié  az  iras  az 
ireésegnec  binerfil  (NagyszC.  296).  Iregség  nem  indettot  (Tel : 
Fel.  5b).  Ha  az  szent  Írásban  minden  szükséges  dolgot  bé 
foglalhattak  az  apostolok,  irigy.ség  volt,  ha  bé  nem  foglalták 
(Pázm:  Kai.  488). 

[Szólások].  Ha  az  irigység  bánt,  és  valakinek  fényes  titulussá 
veri  szemedet,   értekezzél   arról,   mint   fért  hozzá  ?  (Fal :  BE. 

602). 

Irigységecske :  invidiola  C.  MA.  kleine  missgunt  PPB. 

Irigy ségés:  1)  invidiosus  C.  MA.  neidisch  PPB.  Azzal 
gnilúltették  nagy  irígységesen  az  Christus  hiveit  az  régi  pogá- 
nyok (Pázm :  Kai.  683 1.  2)  [invidendus ;  beneidenswert]  verhasst 
PPB.  Ellensegineo  irigysi'ges  jó  szerencséjét  hozza  elő  (Prág: 
Serk.  568).  Melly  titulus  igen  tisztességes  és  irigységes  (Teleki: 
FLél.  91). 

mOMSA  :  [variegatiis,  versicolor ;  bűnt].  B^y  dáma  sem 
volt  illy  irombán,  illyen  nagyon  tarkán  (Gvad:  t'Nót.  94). 


IBU 


IKKKNÜÉS-IKTOVÁNY 


IRTOVÁNyOS— IS 


ÍHV2 


IBR£!NQ£!S  f'?J:  opinobriiim.  Ö  rokuni  olleii  való  inen- 
(íest  nem  fuKadut:  opprubriuiii  iiuii  accepit  adveisius  proxiinos 
siios  (üiibrC.  31) 

IRT  (irolvány  Vor:  Verb.  Szót.  9.  iibis,  iituváiiy  székelyfll 
oroiás  GKat:  Titk.  1119.  urló  kapa  TürtT.  XVIII.2fi3.  wrut\i»[n] 
1271.  \\'i'ir/!ol  VI1I.355) :  riuíco,  o.xputo,  siici'idd,  exstiiim, 
nrbiisla  fnitie&'íquo  ovello,  reseco  MA.  oradico  Otr :  <  )rigHiinK. 
11.81,  aasiotten,  jiiteii  l'Plí.  UUit  irtani:  muiiira  adituni  Pl'HI. 
Vtat  irtana  (Born:  Préd.  18).  Szabad  utat  irt.sun  az  magyarok- 
nak ás  roiitója  legyün  ez  megmondott  váraknak  (Tin.  210).  Az 
erdSt  irtyák  (Upp:  PKert.  1.8).  Jertek,  én  is  néktek  bizony  utat 
irtuk  (Tlialy:  Adal.  1.22).  Maga  sziimára  építtetett,  plántáltatott 
és  ortatott  (Gvad:  Hist.  39). 

el-irt.   Az  eI8  fának  és  zSlSnek   gStsit  elirtom :  abuodo  C. 

ki-irt :  Pxputo,  oxstirpo  MA.  aasbauen,  au.srotton  PPB.  Hog 
főldnüc  mondeu  istenit  ki  irtana:  iit  omnes  doos  terrae  exter- 
minaret  (liécsiC.  15)  Ki  irtattanac  a  ki  irtotol  os  a  kégoUtol 
L'luezttínec :  oxterminati  sünt  ab  exterminature  (28).  Ne  talautal 
a  konkol  ki  áeduétoc,  ki  ircatoc  velec  özuu  a  biizat  as  (MüncbC. 
38).  Menden  plantalat,  kit  nem  plántált  en  meúíjei  atjim,  ki 
irtatic  (tíb).  Hogi  a  liitotlensegőt  ki  irtauaia  (üebrC.  173). 
Minden  kegyőtlen  vadakat  ki  irtoc  a  főldríU  (Helt:  Bibi.  IV. 
292).  Kiirtá  űtet  az  ur  hamar  a  földről :  exterminavit  enni 
dominas  oito  a  terra  (Illy:Préd.  1.6).  Még  neveketis  ki  irtott;i 
volna  íLbízny:  lírón.  228).  A  vétkes  szokás,  minokutánna  el- 
li:italniazolt^  ritkán  irtattatik-ki  (C'om:Jan.  177).  Teljes  liatíil- 
mat  adunk  nagysiigodnaU  az  pártolkodokat  közzülliink  ki  irtani 
(Eril(.)rsz.  11.544).  Szép  rendbe  szedé  a  kollégyiomot,  kívánta 
onnan  ki-irtími  a  milsok  munkájukkal  élő  heréket  (Bod:  Pol. 
178).  A  paitársosságlx)l  ki-irtsák  a  feddíizöUet,  a  kik  tudni  illik, 
feddéssel,  dorgíűással  miut-egy  pörOlyöznek  (Csúzi :  Síp.  181). 

kiirtás  :  oxstirpatio,  ernnratio  MA.  ausrottnng  PPB  Harmad 
oka  a  mai  innepnek  a  gonozli  zokitsnak  kih  irtása  (UobrC. 
197.  Pázni:  KT.  12). 

kiirtat :  exterminium  |ausrottungJ.  Mond  vuőllénec  Israol- 
uec  istenéhez,  bog  né  adatnauau  8  varasoc  ki  irtatba  (BécsiC. 
Ití). 

még-irt:  computo,  oxputo,  deputo,  diruiico  C.  repumico 
PPI.  au.ssohneiden  PPB.  (;ui.sjaten,  reinigenj.  Csomóitól  nieg- 
irtom:  enodo  C.  Kapával  elíibb  megirtott  ágyakban  magokat 
hint  (Com:  Jau.  71).  Nagyon  megirtottnk  az  jó  rendnek  aka- 
dékos  zanyétjátúl  szabado.s  földünket  (KákF:  Lev.  \'.32U). 

megirtás:  repumicjitio  C.  MA. 

Irtás :  runwitio,  exstirpatio,  exputatio  MA.  ausrotlung,  das 
jiilcn  PPB.  Mi  fiildünkbe  virágok  ielcntek,  irt.-Lsnak  ideié  l)e 
i5t  (üöbrC.  103).  Irt;ls,  iitovány,  székelyül  orotá.s  (GKat:  Titk. 
1119). 

Irtó :  siuritor,  sareulator,  ruucator ;  jiitur,  backer  PPB. 
Frtirti)  kapa :  marra ;  jiithaue,  kraulhaike  PPB. 

Irtogat:  snrculo  MA.  [n;ich  und  nacb  reuten,  ausjatenj. 
ChristiLs  az  jeriLsjilomi  kereskfidést  irtogatta  (Zvon :  Po.st  11.271. 
(íyiingy:  MV.  19). 

ki-irtogat:  exsurculo  Kr.  |nacbund  nach  ansrottonj.  Ember- 
nek rtya  ol  iKxizattya  hw  angyalyt  es  kyne  yrtogatbnak  myndeu 
teewóighesoket  (JordC.  396.  PázmtKT.  94). 

meg-irtogat :  .sunulo  C.  [roden,  siiubern].  Az  molly  szfilS- 
tót  a  vinizelér  meg-nem  irtogat  (Hall:  Paizs.  37) 

Irtogatás :   surculatio,  exputatio  MA.  |das   reuten,  rodenj. 

(i}omlál;is  és  irtogatás  (Com:  Jan.  73). 

Irtovány,  irtvány :  ager  exstirpatiis,  exstiriwtitius  MA. 
novaié   Káldi:  Bibi.   Oseas   10:  12.   Kr.  ager  purgatiis,  dnmus 


uruncatus,  soluni  erinicatum ;  acker,  auf  deni  aHes  scliön  aus- 
gerottet  ist  l'PB.  [rodelaudj.  Crtovány  nive  ortváuy,  terra  per 
eradicationem  arborum,  sentium  ele.  expurgatJi,  a  vcrbo  ott 
(eradicat)  derivatum  Olr:  OrigHung.  11.84.  Irotvany:  extirpa- 
titium  Ver:  Verb.  Sz<')t.  9.  Exfeptis  purgatiouibus  que  wrutua|iij 
dieimtur  1271  (Wenzel  VI1I.355).  Terrae  arabiles  sive  quae 
irtuan  dicuutnr  1271.  Uescendit  ad  linum  yrtuau  1298.  Ex 
parte  ipsorum  paitieula  yrtuan  praenotata  1298  iSziL).  Zűleimet, 
kérteimet,  ortuan  óróksegimet  (KMNy.  11.301).  Plántált  tizSlSt, 
es  reszet  irtovamiyal  jobbra  tijtte  volna:  vineas  plantasse,  fru- 
tices  ot  virgulta  oxtirpa.s.so  (Ver:  Verb.  UO.  MNyihlrt.  Címl.). 
Kapás  nyes  irtavánl  (így),  éleszthesse  éliségét  (Kisv:  Adag. 
401).  Az  irtváiiynak  a  melly  posvány  van  mollette,  nőtt  egy 
hantos  sombok  annak  közepette  (Gyöngy:  KJ.  74.  71). 

Irtoványos :  oxstirpatitius  Kr.  (Ben:  Rithm.  114.  Kr). 

IE.TOZ-IK :  borreo,  perborroo,  abburresco,  avereor  C  hor- 
re.sco  MA.  erzittem,  oi-schrecken  PPB.  [scbaudern,  sich  ent- 
.setzenj.  ( Helt :  Bibi.  I.  Bbb).  Nem  irtoznac  szidalmazni  az  feye- 
delemsegben  való  szemelveket  (Mou :  A|)ol.  2).  Irtozzjuoak  tíle 
(T;irn:  JóÉI.  89).  Irtózic  a  roszszaságtól :  abhorret  a  malo  (Com: 
Jan.  177.  Zrinyi  1.150.  168).  Kn  irlozzjun  otet  meg  vallani  egy 
vagy  két  czufoc  előtt  (MA :  SculL  44).  Néha  még  első  tekén- 
tetekro  is  némollyeknek  természet  .szerbit  kezd&nk  idegen&lni, 
és  irtózni  tolók  (Fal:  UE.  391).  Demirkim  paj-tíirsom  hattól  sera 
irtózik  (Kónyi:  HRom.  108). 

el-irtózik :  aversor  PPB.  (zurücksclirecken,  abgesclireckt 
werdeiij.  Az  ki  nem  száll  biiueyinok  részenként  való  teken- 
teleséie,  igen  ritkmi  irtozzik  el  azoktól  (Lép :  Tiik.  1.202).  Ö 
felsége  tégedet  érdemed  szerint  másokiutk  [léldájokra  megbüntet, 
hogy  az  aÖ'éle    eszelős    lijiVisoktól    el-irtózzauak  (Bod ;  Pol.  36). 

elirtózás:  avor.satio  Com:  Jan.  69. 

még-irtózik :  exhorre-sco,  obrigesco,  [lerliorreseo  MA.  sicli 
entsetzen,  vor  furcht  erzittem  PPB. 

Irtózás :  horror  MA.  das  sobauderu,  das  grauen,  das  ent- 
setzen PPB.  (Pázni:  KT.  Iii2.  Zrinyi  11.6 li.  E<;y  arany  ixihárért 
voltak  oly  bnároU,  a  kik  Ixi  ugrottak,  uiiisoknak  nagyob  irtózásá- 
val mint  magok  félelmével  (Land :  UjSogíts.  1.557). 

[Irtózat] 

Irtózatos :  borridus,  horrendiis  Kr.  (svhauderbaft,  grauUdi). 
Irtózatos  álom  (Felv:  SchSal.  42). 

Irtóztat :  liorritico  Sí.  [zuriicksdirecken,  scliaudern  machen]. 
Minden  .szid;dmat,  és  gyalázást  békével  szenvede,  hogy  a  kiket 
irtóztatott  ezektől  a  kevélység,  akizatosokká  tenné  (Piizni :  Préd. 
92).  l'gy  irtósztjitsz  [engem]  a  Zrini  kardgyátul  (Zrinyi  II.3B). 
Az  eggyúgyfioket  méltatlmiúl  irtóztató  patvarkodás  ez  (Czegl: 
MM.  8).  Mégis  irtóztatod  a  szegény  barátokat  (205)- 

Irtóztató :  borrifiou-s,  horrifer,  terribilis  Sí.  [seliauerlidi, 
scbanderbatl)  Irtóztató  .szép  ( Mik :  TörL  46).  Kettentő,  irtoztatii 
tél  vagyon  (436). 

IS  (««  WinklC.  ÉrdyC.  KulisC.  21.  {j  Sylv:  L'T.  Peeti:  Evaiig. 
mUs  TehEvang.  1.124.  130.  az  többiek  137.  szulgáiu  133.  (sat. 
csak  I  ulmi|.  mjn,  megií,  Hrays  RMNy.  11.69.  my«  egessegbon 
vagyunk,  zolgalny*  akarunk  I^evT.  L19.  mys  169.  ty».  et  vos 
Pe.sti:  Eviuig.  202.  2u9.  tys.  ot  tu  3.  te.<  GuíiryU  18.  lés  w.-  et 
tu  Matkó:  BCsák.  Nyr.  III.168.  Hall:  Paizs.  119.  ős  fs:  et  illó 
ÜebrC.  192  j:  et  quoiiue,  otiamquo  ^LV.  |anili).  a)  Kik  ozni-, 
miv  vogmuc,  hug  os  tiv  (  =  ti  is]  latialnc  znmtuchel  (IIB).  Es 
num  ig  ember  [-egyemlier  is  nem,  egy  ember  som)  muk'botia 
ez  vermut  (IIB).  Mi  es  benne  (őbenne  is)  binul  lelhetneyne 
(Königsb.  Tüt.)  Hu^  es  en  imaggiun  őtet :  ut  et  ego  ndorem  einn 
(MUncliC.  16).  Kellemetes  bog  e«  en  el  meúúev :  ex|iedit  vobis 
ut  ego  vadam   (204).    b)  \'alahol    lakozandul,   en  os   lakozuui 


hl.', 


ISA— ISKOLA 


FlVlSKOLA— ISMER 


lfil4 


(BécsiG.  2).  A  konkolt  ki  zedvetec  ki  iríatoc  a  bu7jit  es  (MíinchC). 
le  altalnd  valljuk  a  Krisztust  atyAuk  fiául,  te  általad  valljuk 
Rrökségül  a  mpunyorszjigot  es  (TihC.  ir>2).  Sleto  nngy  atvjAlioz, 
kiiieU  Helenus  vala  neve,  kioj)  [rrki  szintén]  kei-esztény  vala 
(324 1.  A  t'ibbinél  kor.iba  ifiab  vala,  zepsegeveles  a  tfibliit  felfil- 
lialadta  vala  <KazC.  35).  Mást  hiva,  kit  es  [kit  szlntíii]  a  r.fiz- 
™ek  cellájára  kiilde,  kinek  es  ugy  tiVtenek  dolga,  mint  az  elsó- 
lek  (371.  Nagy  költsége  vagyon,  leszeiiys  miatta  (RMN'y.  II.5S). 
A  ki  soha  sem  viilt,  semis  laszen  (Bal:  Csisk.  fll).  Nem-is  fsak  nagy 
aiat  ez.  hanem  (Misk:  VKert.  2481  De  el  kell  most  mennem, 
ím  ülök  is  lóra  (Gyöngy:  Cliar.  118).  Etelred  el  nem  mulata 
Kmmit  Ls  hogy  eIlonil>e  állhasson  az  ellenségnek,  A  ki  is  tavasz- 
sal  Anglia  szélihez  gyiilekezék  (Mik:  MulN.  3fi4).  c)  Kivel 
iotes  gonoztes  tehetne  iTihC.  201)  Kívánattal  es  niiuelkódettel 
98  tartani  hagyak  (DomC.  17).  Alfeleken  menti-is  nem-is  magát 
t  veszedelemtül  (Fal :  RK.  ö97i.  d)  Mraem  istennek  angali 
wagj-vnk,  kykh  meg  azokys  nem  tuggyak  istennek  akaratyat, 
nem  hog  mi  twdnuk  chazarnak  akaratliyat  (I.«vT.  1.22).  Kiben 
mi  abb:ui  Ls  vérágok  v.agjimk  (LevT.  1.59).  Nehéz  meg-gyíziii 
HZ  értelmet,  hogy  h.asznos,  szüksége.s  ennek  ig)-  lenni :  annál-is 
nehezebb  felindítani  <az  akai'atot,  hogy  kiváimya  a  mivel  tar- 
ozik (Pázm:  Préd.  a4>.  Nem  építettek  semmit-is  (GKat:  Válts. 
I.  Elíb  22V  Alig  fordulék  egyet,  immár  is  derek.tsan  o.serdüle 
a  kocka  kezekben  (Fal;  NE.  27).  e)  A  ki  nem  tiszteli  .az  atyatls 
(Bom:Pré<l.  243).  A  kapui  penig  C'  varasnac  be  nem  zarat- 
tatnac  nappalis  (Mel:  SzJán.  .')21\  Az  ki  az  atyát  nem  láttya, 
az  nem  láttya  az  órók  életetls  (MA:  Soult.  247).  Kic  logienec  az 
ralaztottac,  .senUijs  eggic  az  másik  felöl  nem  mondhatna  (EfetT. 
IgAny.  14).  T.agadgyac  ezt  az  papistac,  hogy  sohals  az  ania- 
BEentegjhaz  oUyan  kitsin  es  keues  szamo  volna ?  (EsztT.  IgAny. 
27).  A  holüt  nincs  semmi  kisértet,  ott  nincs  semmi  imádság-ls 
(Mad:  Évang.  360).  f)  Nem  vagyok  melto  czak  s.anvy.nt  es 
viselnem ;  eujns  non  sum  dignus  cí.lceamenta  portare  (.lordC. 
362).  Nem  ada  őneki  meg  czac  egj'  talpné  fSIdetis :  nec  )>assum 
pedis  dedit  illi  (Helt :  UT.  li.  2).  Nem  tudnak  csak  fegyvert-Ls 
kapni  (MA :  SB.  73),  Tsak  vigasztalások-is  soha  nem  lészen 
(P.izm:Préd.  20),  Nem  iparkodliatik  csak  lígj-is  a  mint  maga 
ak;u-ná  (Matkó:  BCsák.  1171  Akarkies  meg  lath.attia  (Göntz: 
RBab.  G4).  g)  Sótt  bár  légj'en-is  hűti  alkolm.^s  erőfsséggelazember- 
nec  (Zvoii :  Post.  L34,i).  Nem  vilietic  véghez,  ha  .szintén  err)ssen 
eríilkedne*  és  íaraztyáe  magokatis  (MA:  Tan.  215).  Akár  ám 
melly  el  kezdStSl  származtanac  legyenis  (1237).  Es  a  mit  ezek 
nem  szinte  egymásután  imakis,  eggyfivé  hordom  (Pázm:  Kai. 
a2).  Nagj'obb  nyere.séged  károdnál,  mert  a  mit  vesztettélLs,  meg- 
találod istenedben  (Fal:  SzK  542).  Bátor  jó  darabig  ne  es.sék 
is  az  esó,  de  mégis  minden  síi7.U't]  szorgalmatosan  tisztogatják  az 
utc;lkat(Fal:TÉ.  776).  [Vö.  ÉS,  csakis,  mégis,  SE,  SEM] 

ISA :  [.sane ;  fiinvahr]  Y.sa  pur  es  cliomuv  vogmuc.  Ysa  ki 
nopun  emdul  oz  gimilstvvl,  halalnec  hal.alaal  holz.  Isa  es  num 
igg  ember  mulchotia  ez  vermut  Ysa  mend  ozchuz  iarov  vog- 
muc (HBi. 

ISKÁTtTLA  (iskatula  MonTMR  L223.  iskah/Wyátnka : 
capsula,  c<apsella  PPI.  skáiulm  Gvad:  RP.  141):  cistellula,  ci.s- 
tella,  capsula,  tlieca  MA.  capsella;  k.'Lstlein,  chatoul  PPB. 
schachtel  Adámi :  Spr.  lízüst  pohárszék,  ezüstnek  való  iskatalja 
[ígj] :  argíTotlieca  PPBL  Helyet  keressetek  annak  is  a  moiidácium 
Iskátid.ájáb.an  (Matkó:  BOák.  251).  Remire  rakván  a  siir(i  és 
hajválasztó  fősüket  ellenében  a  függőket,  reszketőket,  seregé- 
vel a  foglaló  és  gombos  tőcskéket,  sok  Isk.atnlákat  a  fekete 
miLsch  formákkal  (Fal:  NA.   141), 

ISKOTiA,  OSKOIiA  (eskola  C.  Goi-pGramm.  122.  Com: 
Vest  71.  MA:  Scnit  1004.  oschola  Zvon:  Pást.  1.116.  .wte  ComC 
380.sfWa  KÍ.SV:  Adag.  67. 211):  schola,  gymn,a.sium  C.  Indus  litera- 
rins  MA.  scbule  PPB.  Efekolához  való :  scholarls ;  eskolába  való : 
scholasticus  C.  Bodogssagus  zent  .J.anos  baptista  vala  lelky  yoza- 


goknak  oskolaya  (ÉrdyC.  350).  Mikoronaleaniokoskolaiabol  haza 
menne,  a  varo.snak  biroianak  fya  latnán  Stet,  igen  meg  ked- 
uele  (DebrC.  143).  Ez  oskolába  akarnék  tanulnom  mind  kezdet- 
tivl  fogna  (VirgC.  94),  Az  CrLstusiiak  oskolaiaba  be  mentem 
(TihC,  315),  Egj-  gyermek,  ky  az  okolaba  iar  wala,  el  lopa 
eczer  az  társa  tablayat  kjTO  abeczet  zoktak  wala  irny  (Pesti: 
Fab.  67b),  A  deák  gyakorolya  (fretpiontat)  az  askolat  (Com: 
Vest  71).  Egy  nagyváros  az  igaz  hittfil  elszakadásnak  scliolaja 
(Czegl:  MM.  32).  Azt  tanóid  .scholáb.an,  mi  ha.sznos  viliigban  (Kisv: 
Adag.  211).  Minden  nyomonVság  o.skola,  megtanít  dolgaidban 
(317).  Zoroaster  könyveket  írt  erről  a  íekete  oskoláról  (schola 
magiae  supeniatiiralis  Kr.J,  de  Niniis  király  elégettette  (Fal: 
TÉ.  688). 

fö-iakola :  gyranasium,  aeadomia  MA.  hohe  schule  PPB. 
Az  si4iola-moster  a  fSeskolát  ig.'izgattya :  rector  regit  aca- 
demiam  (Com:  Vest.  74).  Az  acailemiák,  hires  fő  iskoláé  (Omi: 
Jan.  1561 

tanuló-iskola:  [.schola,  ludus  litermiius ;  .schulej.  (MA: 
Tan.  1098).  Tanuló  oskola  (aalas.sa:  Ének.  30). 

Iskolabéli :  schola-sticus  Sí.  [.si'hnl-],  Oskolabeli  tanit.as 
(Boni:  Préd.  29.5).  Oskolabeli  gyermokők  (Helt:  Háló.  215). 
A  ssholabeli  gyermekek  is  túdgyák  ezt  (Kisv:  Adag.  67).  Iskola- 
béli kérdések  (Illy:  Préd.  11.263). 

Iskolai :  scliolaris  Kr.  (schulma-ssig,  schul-J.  Ischolai  tudó- 
sok (MA:  Tan.  1411).  Iskolai  szók :  termini  scliolastici  (P:izm: 
Kai.  1766.  922.  Kr.). 

Iskolá.z :  doceo,  moneo,  castigo,  corripio  Sí.  [ahkauzeln]. 
Oskolázzák  szent  Pált  ezek  a  .sóczék  (Pázm:  Kai.  1766.  383. 
Kr.). 

Iskolázás :  ca.stigatio,  reprehensio  Kr.  [;ibkanzelung  ?  schul- 
bo.such  '?J.  Az  isten  niha  bizonyos  okoknac  tokéiitetibíil  az  őrdog 
oskolázásíira  rejá  bocsát  bennfinket  (Zvon :  Pást  1522). 

Iskoláztat :  [scholas  trequentare  curo ;  die  schule  basuchen 
lassen].  Kitsiny.ségében  vele  askoláztatott  (Czegl :  MM.  Címl.). 

ISIjÓG  (.^or/os  R.adv:  Csií\.  n.7):  l:uiul.a,  bractea  MA. 
bracteola  PP.  palea  aurea :  mandleiu  [möndlein],  blatté  (platté] 
PPBl,  [flitter],  A  kovács  a  vasat  pléh  vasakra  és  egyéb  islo 
gokra  (in  laminas  et  bracteas)  kiszélesíti  (Com:.Ian.  104). 

ezüst-islóg :  argentea  bracteola :  silberblattlein  PPB. 

Islógocska :  bracteola  MA,   geschlagenes  biechlein  PPB. 

Islógos :  lunulatu.s,  bracteatiis  Kr.  (mit  motalplattclien,  mit 
flitter  geschmückt].  Egy  nagy  ar.inyszélii  fedél,  kinek  az  vége 
kötött  slogos,  gyengés  az  .-Biéle  es  (Iíadv:Csal.  11,7).  Egy  is- 
lógos fiador  (IL53).  Islogos,  bogláros,  kontyos  felesegtok  (Mon: 
Ápol.  335).  Islogos  (VltSzet  (Alv:  Post,  11,3.5).  Islógos  ke.sztyfit 
csinállyon  (Pós:  GBot  15). 

ISMER,  ISMER,  ÉSMER,  ÖSMER(«mm)éd  BéraiC. 
4.  7.  i.ímir-í  BécsiC  21.  MiinchC.  26.  ^mértelek  Sylv:  UT.  1.134. 
meg  esiTiértik  n.133.  csííiít  Bas :  Credo  132) :  nasco  C.  agnosco 
MA.  kennen,  erkennen  PPB.  Nem  tudom,  ki  lova  fia  vagy ;  egy 
szaluira  .sem  esmérlec :  *albus  an  ater  sis,  nesoio  MAI.  Hon- 
nat  az  énnekem,  hog  malaztot  lélnéc  es  méltóinál  engemet 
esmérnéd :  nosse  me  dignaris  (BécsiC.  4).  Ho^  ésméried,  ime 
ez  időtől  foguan  annéppel  társalkodói  (21).  Lathwan  lattyatok 
es  nem  ysmerj-tek  (.TordC.  393).  Mykoron  hA  yoh.ayt  ky  bo- 
czatangya,  az  yohok  h«1et  kővetyk,  mert  ysmeryk  hwneky 
zawat:  scinnt  vocem  ejas  (661).  Ky  myndeneknek  zyveoth 
y.smerőd:  qui  corda  omnium  nosti  (709).  Ysmeryk  vala  kedegh 
h\ttet,  hogy  liA  vona :  et  eum  agnoveruiit  illnm  esse  qui .  . 
(714).  Senky  nem  ysraery  vala,  hogy  leanz<i  zemeely  vona 
(ÉrdyC.  339j.    Yrae   la.ssatük   as   ysmeryeetek  zerelmes  atyám- 


Ifilfj 


ÁLTAL  ISMER— MEG-KMKR 


MEGISMERÉS— LSMERET 


If.lfi 


tfyay,  myiiemew  nagy  byiie  volt  az  fráternek  (340b).  Mynek 
ölette  tegtieii  zereziieelek,  luiyadiiak  luelieebeii  ysniereelek 
teeged  (341b).  Nem  ysmer  halait  (ri'il)).  liaromhoz  hasonlaa 
ewiien  magaat,  ky  nem  ysmer  .seniy  tyzt8.sseeget  (.556b).  My 
eziiilainy  való  dolgoth  e.smerz  tebened  (VirgC.  145).  Liitom  es 
iol  (wmereni,  bogi  téged  czaltli  meg  az  ag  wrdwg  (20).  Hat 
vagion,  kibe  al  embernek  alazatossága :  Egi  ez  liogi  myndenkor 
ftsniorie  magát  (96).  Mikor  az  fi  isteni  jo  uolta  alkolmatos 
ideint  asmore  lemii  (Tel:Kvaiig.  1232b).  Nem  akaria  isniénii, 
mely  nagy  vaszedelenibe  forog  (322b).  Akcuron  illet  magarnl 
iialami  emlékezetet  bánni,  kibfli  az  fl  mihozzanc  ualo  szerel- 
met ffismernöiiV:  (L474b).  Sira,  esmeruen,  hogy  nagyot  uetet 
uolna  (1566).  Mert  vg  asnierem  természetedet  (Tel:  Fel.  16). 
MidSn  e.smemeie  halalauac  ideiét  el  közelgetni  (Mon:  Ápol. 
277).  Nagy  gond  esmértetik  halviny  személyében  (Kónyi:  HRom. 
H). 

[Szólások).  Vininek  i.imer.  Lehetetlennek  ysmery  vala  ew 
zent  fogadasaat  meg  feyteny  (ÉrdyC.  .591b).  Esmérvén  ev 
magát  ev  nekik  adósnak  (DomC.  97).  A  b(\nnek  igaz  'zóldgya 
gyahizat,  kis.seb8ég,  vereség,  halál ;  ezekre  méltónak  ismeri 
magát  (lYizm :  Préd.. 59).  V kit  ismfr[nüt,  férfit  is7iíer].  Férjfiat  as- 
mért  leány :  pnella  ex|)erta  viram  PPBl.  Ew  zyley  nem  akaraak 
egymait  y.smomy,  de  tyztaüsagot  tartanak  ez  zent  gyermek- 
nek meltos.sagaerth  (ÉrdyC.  157).  Myert  Joseph  nem  akarnaa 
hwtet  ysmemy,  akara  hwtet  tytkon  el  hadny :  Joseph  cum 
nollet  aani  traducere  ("JordC.  357).  Kye  lezen  az  felaseegh  ? 
mynnyayan  ysmerteek  hwtet :  cujus  érit  de  septem  uxor  ?  omnes 
enim  habuenmt  eam  (425).  Ymaran  gonozwl  ysmerte  hewtet 
hew  zy\veben:  jam  moechatus  est  eam  in  corde  suo  (367). 
Az  melly  aszszonyi  állat  férfiat  esmért  férfiúnál  való  hálásánál : 
mnlier  quae  novit  virimi  in  ooitn  (Kár:  Bibi.  1.150).  Azután  az 
Adam  e.snieré  az  5  feleségét :  Adam  deinde  cognovit  uxorem 
snam  (MA:  Bibi.  1.4). 

(Közmondások).  Fát  gyiimöltséröl  ismerünk  (Pázm :  Préd.  68). 
T.serepén  esmérem,  minemfi  fazék  volt  (Kisv:  Adag.  153). 

által-ismer :  (peraasco ;  kennen  lemen).  A  mellyekot  által 
ismerni,  tellyasséggel  meg-tudni  győiiyőrnséges :  qiiae  perno- 
.scere  voUipe  est  (^Com:  Jan   67). 

ki-ismer:  intemosco  C.  dignosco  Kr.  [erkemien,  unter- 
sclioiden).  Felasegeket  ezifrazak,  vgy  hogy  élig  ismertetnek  ki 
az  teo  emberek  felesegikb'.l  (Vás:  OmCat  470). 

még-ismer :  1)  cognosco,  pemosco,  dignosco,  agnosco,  re- 
cognosro  C.  erkennen,  unterscheiden  von  andern  PPB.  [er- 
faliron).  Tökéletesen  meg  asmérem :  |)ereogno.sco ;  elébb  meg- 
ismerem :  praenosco ;  megismeri :  cxjgnitor  C  Kytt  zent  Ferencz 
meg  asmenion,  monda:  ftVater  Pecorone,  myre  yewtel  yde? 
(EhrC.  45).  O^ad,  ho^  valaki  mégné  ésmérle  ne  quLss  noverit), 
bog  ide  lőttel  (BéesiC  7).  ü  gimiM&'krfll  ésméritec  meg  5ket: 
a  fnictibiis  eormn  eogiioscetis  eos  (MiinchC.  26.  JordC.  373). 
Tynektek  adatot  meg  ysmernStek  menyeknek  orz.'iganak  tytkayt : 
vubis  d;itum  ast  nusse  mysteria  regiii  ooeloriun  (JordC.  393). 
Megh  ysmenven  lasas  hw  gondolattyokat,  monda  :  scions  autóm 
Jesus,  dixit  (404).  Meg  ysniereek  az  tanoythvauyok :  intolle- 
xermit  dlscipuli  (407).  Ewk  es  megysmeryk  ew  halatok  napyaat 
(ÉrdyC.  8i.  Az  Ijeyth  ydwasseeghas  votaat  3  okokból  y.smer- 
liet\Vnk  (így)  niegli  1 136b).  Az  yot  meg  nem  ysmerhety  l«')K'h&s.setigh- 
neel  kyl  (516b),  Myiiemew  yegyokón  y.iniortetyk  emberben  az 
ygaz  Wilccha'iseegh  (517).  Myn  ysmerhety  meg  ember,  ha  wr 
Lstemiok  aldomasalum  vagyon  (622b).  Meg  asniore,  hogy  az 
wrdwgtwl  volna  ez  kasertet  (VirgC.  20).  llogi  oz  ugy  Iwth 
legyen,  ebbwl  meg  asmered  (21.  124).  Legottan  meg  esmere, 
hogy  valaniy  lata.st  latot  volna  (64).  Meg  esmere  ;iz  atyafiakba 
az  isteny  zeretet«t  (75).  Ez  oskolába  akaniek  tanulnom,  bogi 
magamat  meg  eemerbelnem  (95).   Kyket  meg  eamerueen  lenni 


Jgaznak  (DomC.  113).  Wr  ygazaknak  wtath  meg  ysmertlie: 
novit  Uomiuus  viam  jnstonuji  (KuIijíC.  2).  Es  ebből  meg  is- 
meryem,  hogy  irgalma-ssagott  tőttél  az  én  vrammal :  et  per 
hoc  intelligam  qnod  feieris  niiseriuirdiam  (Helt:  Bibi.  I.K3). 
Ismerd  meg  magadat:  '(vujS".  asauTÓv  ;  nosce  te  ipsnm  (Uecá: 
Adag.  45).  Ki  ki  mind  az  istentftl  adatot  iduőzitőt  taimllya 
igazan  meg  esmérni,  as  valaniidőu  éreene,  hogy  tíile  el  sza- 
kaztana  az  bfin,  ottan  ottan  czak  ű  hozza  8iesse[n)  (Born:  Préd. 
'380).  Ezekből  azért  ezennel  reji  iuthattmc  honnét  esmerbessec 
meg  az  farkast  a  barautol  iMon:  Ápol.  10).  A  bőlcheség  arra 
szfikség,  hogy  megismerje  a  jot  a  gonosztól  éa  az  igazat  a 
hamistól  (Tel:  Evang.  11.935).  Megasmemé  az  ő  álnokságokat 
(MA:  Bibi.  IV.23).  L'gymondiL'ik  ők,  az  rubiVzat,  ha  .szinte  kábává 
tészen-is,  ugyan  ékasit  azért,  hogy  az  madár  az  o  tollain,  az 
eb  szőrén  esmértetbassék  meg.  Mert  nem  tndná  ember,  hogy 
oly  kába  gálád  fantastikos  légy,  hogyha  az  tárafaráii  sza- 
lx>tt,  metélt,  vagdalt,  prémezet,  boncsokos  köntösödről  meg  nem 
esmértetnél  (MA:SB.  218).  Uram  meg  próbáltál  engemet,  és 
meg  ismertél  engemet  (Zvon:  Fost  L552).  Az  ki  azokat  olvasta 
megesmérheti  eggyiket  az  másikttil  (ZrinyL  Elöb.  3).  Megi«néré, 
hogy  az  ur  volna  az  isten  (Illy:  Préd.  L41).  Ez  igasságot  Seneca 
is  megismerte  (1.112).  Az  akarat  az  elölmegismert  dologra  vite- 
tik (1.62).  Üsmérjék  meg  most  is  az  magyar  kard  élét,  ki  régen 
tartományoknak  is  asonkitotta  szélét  (Tlialy :  Adal.  L123).  2) 
(profiteor ;  gestehen,  bekennen).  BInet  meg  ösmere  as  naé  kese- 
rfi-seggel  sirnia  kezde  (GuaryC.  44).  Ez  fráter  az  ev  byneet 
meg  nem  esmemeye  (DomC.  219). 

[Szólá.sok).  Adam  kedig  meg  ismére  Heuat  az  ' 
feleséget,  ki  fogada  es  szüle  Caimot :  Adam  verő  cí)gnovit 
uxorem  .siiam  Hovam,  cinae  loncepit  (Helt:  Bibi.  I.B2i.  Ember- 
nek nem  kell  baromi  módra  megismerni  a  feleségét  (Illy: 
Préd.  L172). 

megismerés :  agnltio,  recognitio  C.  cognitio  MA.  erkennt- 
nis  PPB. 

maga-megismerés  :  [cognitio  sni ;  solbsterkeniitnis).  Hogy 
ez  magad  meg  ismerésre  zerethe  Imgom  yobban  ywllias,  kel 
tudnod  .  .  .  (WeszpC.  123). 

megismeret:  1)  [cognitio,  recognitio;  erkenntnis).  Eimec 
ieget  es  meg  ösmeretit  meg  peldaza  vr  Lsten  zent  Joseplmeo 
zenuedesebe  (GuaryC.  24).  Azokba,  kyket  latal  es  hallotal, 
valanak  énnekem  ket  vilagos.sagok  meg  nituan :  ogyk  vala  ar. 
en  teremtőmnek  meg  esmeretjTwl,  másik  az  önmagamnak 
meg  esmeretemrwl  (VirgC.  43).  Allelócnec  ö  na^  meltosagaiiac 
megasmerotire  baromképpen  iuthatonc  (NagyszC.  229).  Elég 
ali  my  ewdnossegőnknek  megasmeretyre  (Ozor:  Clirist.  1). 
Tanyitat  bennflnc  az  ő  akarattyanac  meg  esmeretire  (Bom: 
Préd.  284).  Az  szép  dolgoknac  megh  ismeretit  minékünk  az 
mi  sziveink  attac  (Pnig :  Serk.  Hl).  Az  hitben  as  az  öröc  elet- 
nec  meg  ismeretiben  igen  nagy  hasznot  vehotnec  (E»!ztT:  IgAny. 
302).  S)  [cunfessio;  bekenntnis]  Masyk  gyonas  mondatyk  az 
istentevl  adatot  ayandokokiol  való  hala  adatlaasagoknak  meg 
esmerety  (ComC.  29). 

maga-megismerete :  [cognitio  .sni ;  selbsterkenntnis|.  Mag.-t 
megLsmorety  nekyl  senky  istennek  kellemetes  nem  lehet  (WeszpC 
132).  Ez  leen  azért  elsow  oka :  magának  megh  ysmerety 
(ÉrdyC.  419). 

Ismerés :   cognitio  MA.   agnitio  Kr.   erkonntnls  PPB  [be-   ^ 
kauntsi'liafl).    Az    én    követem    nagysago<li>ak    'y.\    ismerésibeii 
vagyon   (MonTME.    111134).   Eleve  való  eemérés,  tudá.s:  prao- 
.scientia  (DEnib:GR  32.  Illy:  Préd.  1511). 

Ismeret :  cognitio,  notio,  notitia  C.  agnitio  MA.  das  kennen, 
erkenntnis,  kemihils  PPB.  leién  ésmérétékro  lenne  (notimi  fieretj 
asidokat  kézéknek  lenniec  ö  ellenségekről  f^z^Vleimel  veiuiiet' 
iBécaiU   6t'>.    111).   Alkolmas   vala   el   yewny   az  wr  i.-<teuneb. 


lr.17 


LÉLEK-I.SMKRKT— ISMEKCTI'> 


ISMEUETLEN— MEG-ISMKRKEDIK 


1(S18 


hogj-  y.smerettre  adnaa  emieii  mayát  embereknek  (ÉrdyC.  Ib). 
Nem  mehet  vala  ysmeretyre,  my  lepyen  az  isten  (152b.  51Gb). 
Keidee  e«1et  tanoytany  yia.>inak  ysmorefyro  (339).  Soha  ember 
ysmerotjre  towabbaa  nem  yewe  (101).  Nylwablxm  való  ysmore- 
t6t  es  tanwsagot  tett  es  jn-t  róla  (öllb).  Alya  wr  ystennek 
ysmeret}'  zerent  (ex  praecognitione  (lei)  bekessof;h  mefh  beowl- 
seegh  (ig)')  (JordC.  S13l.  Kynek  ínyatta  mentenek  jllyen 
jgen  fel  az  vr  istennők  jllyen  nagy  edessíOKo.s  esnieretjne 
(MargL.  Hl  Es  ez  emliernek  volna  esmerety  ez  feyodolemnek 
valamely  rokonságánál  ((ÁirnC.  31,"i)  Len  ismeretiben  Ilonának 
(OsomaC.  10).  Hogy  meg  iratatnánac  es  esmerodbe  IJmiénec 
(Helt:  KrÓB.  11).  Hogy  az  Cliri.stas  ismerete  lobban  ki  hirhed- 
nec  (Born:  Préd.  24).  A  mi  a  szegén  eg'  igyfl  hineket  epetoné 
a  ChrLstnsnak  igaz  ismeretibe  (Tel:  Fel.  i).  Bomllkedgyetec 
HZ  esméretben  és  minden  értelombon  (Kár:  Bibi.  III.178).  Isten 
nélkfil  voltac  az  Jesns  (Siristn.'i  e.smereti  el6tt  iMA:  Bibi.  E16b. 
1).  A  magunk  ismereti  meg-fojtya  a  kevélység  mérgét  (Pázm: 
Préd.  64).  Esmertekben  [így]  nékik  Joseph  végi'e  juta,  sok 
szép  ajándékokat  uékik  osztogata  (MohiF:  LTárh.  8). 

lólek-ismeret :  [couscientia ;  gewisseu].  Igaz  lelkem  ismereti 
szerint  iLevT.  11.232).  Lelked  esmerotire  hagyom  (Mon:  Aijol. 
255).  Tudgya  az  isten  és  az  én  lelkem  esmereti  (MA :  Scult. 
6).  Vigyázzanac  lelkőc:  ismereti  tisztaságára  (Zvon :  Post.  1.573). 
Hol  a  lelkedisméreti ?  iMatkó:  BCsák.  145).  A  mennyire  jó 
lelkek-esméreti  engedi  (Misk :  VKert.  337).  Bizonyság  az  én 
lelkemismereti  (Dáln :  Flór.  Elöb.  10).  Leiekismeret  ellen  való 
dologh  (TörtT.  Xn.ir2).  Ily  fertelmes  bíinriil,  ha  meg  lett  volna, 
kétség  kivníl  Snnfm  lelkem-isméretem  is  feddene  (Fal :  NA.  131). 
Nem  furdall-e  lelked  ismerete?  (140). 

lelki-ismeret  (Idktl  esmeret  Helt:Krón.  41):  conscientia  C. 
MA.  das  gewissen  PPB.  Lelkiismeretemben  tudom :  conscio  MA. 
Lelki-esmérete  ellen  tselekedni :  non  ducere  religioni  PP.  Bizon- 
sagom  az  en  lelki  esmeretem  (VirgC.  144).  A  mnh  151k8nk, 
festőnk  es  lelki  esmeretSnk  egezzen  raaragion  (WeszprC.  55). 
Zyksegh,  hogh  mynden  kylsekrel  el  felethkezwen,  mennien  be 
lelky  esmeretynek  tythkyaban  (122).  O  zentseeges  lelky 
ysmeret  ky  yollehet  test  zerent  ez  f5ld5n  leegy  de  maga  lako- 
dalmad mennyekben  vagyon  (ÉrdyC.  29).  Feddy  vala  ewket 
ew  gonoz  lelky  ysmeretSkból  (416b).  Kd  engemet  kér,  bogy 
igaz  lelkiismereti  szerint  az  én  tetszésemet  kdnek  megjelentsem 
(LevT.  11.232).  A  mi  lelki  esmeretűnc  nem  vádol  n!Í  Ixjnnuuc 
(Tel:  Fel.  Ilbl.  CÁjnscientia  milie  te.stes:  nagy  dolog  az  lelki 
ismeret  (Decsi:  Adag.  79).  Ha  sem  istentül,  sem  embertül  bün- 
tetése nem  vólua-is  a  gono.szoknak,  magok  lelkiismereti  szagga- 
tása elég  veszély  volna  (Piízm:  Préd.  29).  Nehézség,  mely  fur- 
dalná lelki  esmeretedet  (Pázm :  KT.  439).  Meg  sérfltt  lelki  ismere- 
tűjek  (Zvon:  Post  L7.  Pázm:  KT.  5.  Mad :  Évang.  13).  Lelki  isme- 
retiuec  meg  csendeszedése  (149).  A  bfimiek  gyakor  tselekedete 
miatt  megaggok  lelki -ismeret  végtére  ugy  néki  saslodik  hogy  (Eny- 
F:  MSzó.  169).  Sohoimai,  vak  vezetS,  gonosz  lelki-ismeretű  ember 
(riyef:  BCsTomp.  130)  A  lelki  ismeretnek  g>'5trelmi,  mellyekkel 
a  c.=igák,  hév  fogók  és  egyéb  ti^'zek  nem  érnek  (PP:  PaxA.  17).  A 
lelkiismeret  benne  panaszra  s  p5rlekedési-e  fakada  (Fal :  NE.  79). 
Mondgyák,  de  heában,  hogy  az  5  lelki-isméretek  tiszta  mint  a 
kék-ég,  mikor  felhS  vagy  liáboni  nem  birja  (Fal:  NA.  141). 

maga-ismeret :  (cognitio  sui ;  selbstkenutniss].  Embernek 
alázatos  maga  ismeretirfil  (Pázm:  KT.  5). 

Ismeretes  {ism^rles  f  Com :  Jan.  64) :  notiis,  cognitns ;  be- 
kannt  PPB.  Ismeretósb :  cognobilior ;  esmeretassé  leszők :  noteo 
C.  Teezyk  a  nemyuemew  esmeretes  czudaban  (nobile  miraculimi) 
yelensegest  nmtatuan  íEhrC'.  66).  A  taneituan  esmeretes  vala 
A  pfispi'ickel  (SlünehC.  208).  Vsmeretes  vala  az  feyedelemnek : 
erat  notus  pontifici  (JordC.  6901  Halaltalan  az  ev  emlekezety, 
mely   esmeretes  istennel   es   embereknél   (CornC.   242).   Mind 

M.   NYELVTÖRT.  -SZÖtAií. 


Pilatosnal  s  mind  a  sidoknal  esmeretSs  vagiok  (WeszprC.  37). 
lauos  esmeretős  vala  a  pispíknek  (7i).  Az  várban  igen  tudós, 
Rsmérete.s  jártas  út  mutató  ember  (MA:  SB.  264).  A  ki  tSm- 
lőcz  firzflvel  esmeretes  [ígyV]  (Konst.  27).  Meszsze  ismeretes 
vagyok  (Ijiszló:  Petr.  6(i). 

Ismeretlen :  ignotiis,  incognitus  C.  ignobilis  MA.  nnbekannt 
PPB.  Zent  Forencz  asmoretlenek  ke\rzewt  vtaltatykuala  (EhrC. 
129).  Mykoron  ott  lakozoo  ysmeretlen  noeiK-knek  ayo)tatns.sa- 
gok  megh  alvvth  volna,  a  jwganok  az  cajxilnaat  el  tőreek 
(ÉrdyC.  656b).  Myndenyket  cgyenlew  kopon  mynt  osineretlone- 
ket  meg  fegyed  (VirgC.  133).  Ésmeretlen  vala  embereknél 
(DomC.  80).  Ez  edas  illat  ésmeretlen  és  hasonlatlan  (1551. 
En  atamnak  h.izanal  esmerethlen  lakozom  (PeerC.  12).  Az  anya- 
szentegihaz  az  elíit  soc  ideig  osmerotlen  es  el  temetuen  volt 
(tiloii:  Ápol.  16.  MA:  8B.  198).  Az  akarat  nem  vitetik  ismeretlen 
dologra:  voluntits  non  fertur  in  ineognittun  (llly:  Préd.  11.56). 
Bujdo-som  szoros  utakon,  ismeretlen  föld  határán  (Tlialy;  Adal. 
1.260). 

Ismeretlenség :  incognitio  MA.  defectus  notitiao  Kr.  un- 
bekanntsehaft  PPB.  Hol  nyngoweek  embereknek  ysmeretlen- 
.seegenel  kyl  [tudta  nélkül]  (ÉrdyC.  631.  Csúzi:  Tromb.  31.  Kr.). 

(Ismeretlenülj,  ismeretlenültet-ik.  Kyknek  tudomá- 
nya ystentowl  meg  esmertetyk,  nemykoron  barátoktól  es  em- 
berektewl  esmeretlenewitetyk :   hominibus  est    Ignotus  (EhrC. 

114). 

Ismeretség :  notitia  MA.  bekamitscliafit,  wissenschaft,  er- 
kenntuis  PPB.  Tamada  ez  eellyen  egymáshoz  való  ysmerett- 
seegh  az  nagy  eross  zeretetbSl  (ÉrdyC.  368b).  Az  isteimec 
ismeretsége  nyiluán  vagyon  6  benne:  quod  notum  est  dei, 
manifestum  e.st  in  illis  (Helt:  UT.  p3).  Az  által  intünk  minden 
dolgoknac  esmeretsegere  (Mon :  KépT.  2).  A  mennyország  az 
isteni  igazságnak  ismeretsége :  caelum  est  notitia  diviiiae  veri- 
tatis  (Land:  UjSegíts.  1.516).  Minekutánna  az  ó  bűneinek  ismeret- 
ségére jutót  volna  (Poenit  41).  A  tanulásokban  foglalván  itfiu- 
s;igát,  hogy  ezeknek  nagyobb  ismeretségét  el-érlietné  (Tarn: 
iSzents.  100).  Dei'ik  mondás;  conscientia  ante  scientiam;  a 
lelki-isméret  elSb  való  minden  egyéb  ismeretségnél  (Fal :  SzE. 
537).  Egy  lánj-nyal  annyira  ment  ismeretségem,  hogy  a  tanu- 
lásba lankadt  serénységem  (Gvad:  RP.  72). 

[Szólások].  Egy  királynak  egy  kedves  fiánál  t5bb  .sem  lévén, 
az,  országok  járni  kívánkozott,  ismeretséget  akarván 
vetni  az  emberekkel  (Hall :  HHi.st.  III.234). 

Ismeretséges  :  [notusj  valde  notus  Kr.  fbekannt,  bekaimter]. 
Üj  ismeretséges  (Csúzi :  Síp.  20  Kr.).  Velem  régen  vagy  ismeret- 
séges (PhilFl.  6). 

[Ismerget] 

meg-ismerget :  noscito  C.  MegesmergetS  :  nascitabimdus  C. 

Ismerhetetlen :  incogno.scibilis  MA.  non  agnoscibilis  Kr. 
das  nicht  kann   erkannt   werden  PPB.  (P;izm:  Kai.  1766.  Kr.). 

Ismerhetetlenség :  inagnoscibilitas   Kr.  [unkenntlichkeit] 

(Biró:  Micae  151.  Kr.). 

Ismerhető :  cognobilis  C.  (kenntlichj.  Ismerhetó  képpen, 
iizaz  nem  külsó  pepeczeléssel  (Helt:  UT.  V2). 

Ismerkéd-ik :  notesco,  innotescjj,  notum  se  facere,  uotitiam 
inoo  SL  [bekanntschaft  machen,  bekannt  werden].  Eremest 
ysmerk5dyk  vala  vele  (ÉrdyC.  520).  Senkynek  ebbe  ketseghe 
nynchen,  hogh    valamely   lelök    yde  zokandyk  ees  yde  asmer- 

kMendyk  (WinkIC.  290). 

még-ismerkedik,  meg-ismerkezik  :  noteo  C.  innotesco 
iMA.  notitias  contraho  Kr.  bekannt  werden  PPB.  Vele  mara- 
dának  s  meg  esmerkődenek  vele  (UebrC.  3i.  Ha  mikor  magimk 

102 


1619 


ISMEHKEDÉS— lííiMEUTET 


SIEO  ISMERTET— l'ótSPÁN 


1620 


közolnblj  ine({isiiierU«züiik  a  személyekkel,  látjuk  hz  eleven 
liéldákat  (Fal :  NU.  31«).  Meg-esniérkezett  Deliináii  C\imilla 
(Kóiiyi:  URoia  150). 

Ismerkedés:  [?].  Ew  zeiitli  lialalanak  wthanna  nagy  sok 
ysmeikede-s  kepiKíii  ű  iioekyk  yeloiieuk  (ErsC.  128). 

Ismerő :  nosecns,  iiotus  MA.  [fainiliaiis]  bekannt  l'l'lS.  Ky 
wala  ejiinerSio  az  pispflknek  (WinklC.  Ifi(t).  Egi  esmérő  zomze- 
giat  keito  hozzaia  (DebrC.  117).  Sem  zolgayt  ott  nem  talalaa, 
sem  vala  moel  ysmerSyeet  (ÉrdyC.  .')13b).  Zallasara  menween, 
hywataa  liozyaa  ew  ysmoríi  baratyt  (574).  Az  y.^merílktwl  bwlchwt 
veweoii,  el  eredőének  zen  Hwgo  pyspokliez  (öTSb).  Leek  nagy 
zogyeM.s-eegh  on  zomzedyninak  es  feleim  on  ysmereymiiok : 
notis  meis  (Kulc.sC  68).  Keresik  vala  ftet  rokoni  es  Ismerői 
kőzőt  (D(ibrC.  281).  Hog  Bnuidiisiobol  hayon  menne,  lele 
némely  mmerev  deákokat  (DomC.  240).  Te  barátid  ees  esmerőyd 
te  ellenőd  tliamadanak  (CzecliC.  15).  Aitya  vala  az  w  elmeye, 
ha  az  asmerőktől  való  pirongas  tőle  meg  nem  vonta  volna 
(Virgd  100.  14S).  Ker&syk  wala  ewtet  az  ew  rokony  ees  ews- 
merewy  kewzewt  (l'esti:  NTest.  118).  Te  viszed  távol  én  tőlem 
minden  esmérő  barátimat  (MA:  Bibi.  V.41).  Ismerőitől  és 
nyájaskodó  attyatiaitól  el-távozik  (Pázm:l'réd.  85).  Az  ö  tanít- 
ványi es  isméről  el  liadtíik  (Toln:  Vigaszt.  306).  Diogenes 
filosofiLst  csúfolván  egy  ismerője  (HaIl:Paizs.  498.  HalhHHist. 

ni.i50). 

fü-ismerö :  herbarius  C.  [pflanzenkundig]. 

irás-ismerö  :  [literátus;  .scliriftkundig].  En  valaztalak  tege- 

dett  yrasasmerew  emberért  (EhrC.  118). 

lélki-ismerö :  [religiosus ;  gewissenhaft].  Megh  rettennek 
(az  ördögök),  mykoron  lelky  ismerő  yCFyakath  latlmak  kylem- 
ben  walo  iozaglioknak  fogywcreewei  ekő.swlween  (ÉrsC.  200b). 

Ismersz-ik :  noscor  Kr.  [zu  kennen  sein,  zu  merkeu  sein, 
erkannt  vverden].  Nem  ismerszik  te  raitad  semmi  ió.ság  (Fort- 
Szer.  N2b).  Abból  ismerszik  kétségbe  esésrfil-való  kisirtetnek  az 
őrdőgi  vetekedc-s :  mert  Luter  azt  íija,  hogy  szfive  dobogott,  és 
izzadot  ebben  a  beszélgetésben  (Pázm :  LutliV.  102).  Lstemiek 
emborré-létéből  loginkáb'  ismérszett  az  istennek  feneketlen  ből- 
ts&sége  (Pázm:  Préd.  114.  572).  Nem  asmor.szett  volna,  hogy 
v;m  víz  iiz  kormon  (Zrínyi  11.45.  102).  Ez  a  meleg  inkáb  ismer- 
szik, mikor  a  masárbaii  a  nuist;u-mag  jul  megtöretik  (Illy: 
Préd.  1.245.  Nógr:  IdvK.  Előb.  7.  Gyöngy:  KJ.  31).  Nem  esmér- 
szott  rajta  koros  öregsége  (Kónyi:  HRoni.  167).  Becsülote.s, 
derék  ember,  a  patro  reformáló  procreativí,  mely  is  jól  esmér- 
szett  rajta  (Uaz.  1.283). 

ki-ismerszik :  [dignoscor ;  orkannt  worden)  (Misk :  VKert 
228). 

m.eg-ismerszik :  agnoscor  Kr.  [orkannt  werden].  Ebben 
esmerszik  meg,  hogi  nem  őrdőgi  mftstersegődel  tetted  (DebrC. 
145.  Ver:  Verb.'  221).  A  tel-t;imad!lsn;ik  világos.sága-nélkíil  a 
kere.sztény  liitnok  szépsége  meg  nem  ismérezett  (P;'izm :  Préd. 
572).  Ez  pedig  az  isteni  bizonyságnak  jelensége  tagadhatatlmiúl 
meg  ismerszik  az  kei'Osztyén  hitnek  üldözőiben  (Pázm:  Kai.  75). 
De  azért  akkoris  az  ő  erős  tagjaiban  meg-esniérszett,  bajt 
állott,  és  nagy  haniar  leis  nyomla  :a  hami.Wigot  (.")6,5).  Meg 
ismérezenék  rajtji  (Hall:  llllist.  II.152i.  Melly  mog-ismérszvéu 
(GKat:  Titk.  8). 

Ismert :  [notus ;  bekannt,  anorkanntj.  Elmert  igas;»gnak 
ellene  mondás,  es  ellene  tetei  (VirgC.  12).  Életnek  ntait  nekem 
esmerthe  tőtted :  uotas  inihi  fecisti  vias  vitae  (UöbrC.  31). 

Ismertet :  notitieo  MA,  notum  faoio,  notum  reddo  Kr.  kuud 
mid  zu  wlssen  t>ni,  zn  erkennen  gebén  PPB.  Kyk  ysmerletnek 
enghemet,  erek  eeletyek  leezen  (ÉrdyC.  529).  En  vetkezetőmet 
neked  i.smertet6m :  delictnm   menm  cognitum  tibi  feci  (DöbrC 


79).  Mind  t«ak  azt  ismertetik,  melly  n;igy  haraggal,  és  gyíílOI- 
séggél  ostorozza  Lsten  a  bűnöket  (P;izin:Préd  8).  Véteknek 
ismerteti  isten  az  einber-tsi'it'olist  iSUli  Hogy  rósz  igyeknek 
czégére  fogyatkozását,  azz;»l  c.oitkigtrá  tettrk  és  nyilván  ismer- 
tették (Pázm:  Lev.  2). 

meg-ismertet :  notifico  MA.  facio  nt  agno.siatur  Kr.  kuud 
und  zu  wi.s.sen  tmi,  zu  erkennen  gebén  Pl'B.  Elez^r  .az  leiek- 
kel ysmertety  meg,  ha  yol  eelt,  az  erek  dychőseegőt,  lia  kedeeg 
gonozwl    pokolnak  keonyaat  (ÉrdyC.  21). 

ISMÉT,  ISMÉNT  úimáU  Kem:  Élet  22.  esinea  Peer- 
C.  10.  .sMétiea  Valk:Gen.  34.  37.  Helt:  UT.  F5.  esvitl  MA: 
Bibi.  ElSb.  1) :  iterum  C.  item,  iternm,  ctiam,  riu^um  MA. 
nu-sus  Fél :  Hibl.  4.  wiedornm,  znm  andemmal  PPB.  Mit  nizez 
Anna  azzoni  ?  Turot  metéltem  ilarabra  el  adnia  Mond  issmet 
Margit:  Had  la.s,s;HU  (RMNy.  II.1.5).  Egli  aranyas  zelew  fedél; 
ysmeth  egh  aranyas  zelew  feilel  (35).  Harmad  e.sztendől)e  az 
vtan  esmot  meg  hala  a  Sara  (.Szék:  Krón.  12).  Phvl  Bjibilonia- 
iiac  fű  ti.sztfcirtüia,  es  Arbaees  Medianac  esmet  ffl  tiszttartoia 
(35).  Ismot  el  alnan  alniodozjí,  es  lata,  hogy :  riusum  donni\it, 
et  vidit  alterum  somnium  (Helt:  Bibi.  LV.).  O  tőle  meg  ismét 
elpártoltak  (Liszny:  Krón.  249).  A  io  fiaknak  dii-séretes  cz.el6- 
kedoti  azokat  isménd  [így]  meg  uyiéttyak  (Telokaii :  Enl.  40). 
Vitt  2  paplant.  Ismént  1  karmasin  csizmákat  (MonTME.  1,130). 
Amaz  Lsmént  felőle,  mondván  (Fr:  Szján.  206).  Melyokb(íl  an- 
nak határit  és  nagyságát,  ismét  természeti  minémüsegét  és 
szokásokat  lehet  ki-taniílni  (Csat :  MH.  23).  [A'ü.  is-még,  is-  ' 
megint). 

Ism.étlen :  cw  Ha  penyglen  te  k[egyelmed]  nem  akarya, 
bátor  abban  jaiyouk  el,  k)1  ismétlen  az  tönvou  hoz  (LovT. 
1.73.  Valk:Gen.  34.  37.  MA:  Tan.  74.  MA:ScuIt  360.  Tynk; 
Józs.  403.  Bartha:  Debr.  52). 

Ismótlenit :  itero  [wiederholen].  Ismétleníteni,  ha  .szalmád 
az  iterare-t  így  kimondani  (GKat:  Válts.  II.  EHb.  C4.  GKat: 
Titk.  476.  ImreS:  GKat.  25). 

ISPÁN  (M/ion  DöbrC.  268.  espánfáfí  RMK.  IL216.  AyíjKin 
ÉrdyC.  21.  AwjKin  IIelt:Mes.  447.  Helt:  Krón.  40.  hispán;/ 
200):  I)  quaestor,  praefectus,  praetor,  iiuaRsitor  MA.  vicai'ins 
domini,  síibdominus  SL  vogt,  amtmann,  rentnieister  PPB.  Endre 
kyral  Vatha  ysimnuak  kegyetlenseegőt  hagyot  vala  toenny 
(ÉrdyC.  398).  Az  rovás  lőn  elöve  siriai  Orinos  e.-'pantol  ( I>">brC. 
268).  El  vivék  ftet  es  adak  Poncius  Pilatos  isiiannak  (437). 
Az  oi-zíignak  ispauya  haluan  zent  Gpriannsnak  es  zent  Iiistina 
azzonnak  hyreet,  evket  ev  eleyben  hozíittata  (ConiC.  367).  Oh 
kegyetlen  ispán!  az  úr  mondja  vala  (Saulusnak,  RMK.  IV.  199). 
Szerzénec  ezokaert  hLsivuiokat  ő  reaioo :  praeposnit  itaqne 
eis  magistros  operum  (Helt;  Bibi.  I.Bblt.  Monda  a  nemes  enilier 
légy  hispanom,  hogy  győtterhe.ssem  e  pesti  pi>rokat,  mert  nem 
találok  igaz  szolgát  (Helt:  Mos.  448.  457.  464).  Teme.svárK-m 
hagy.ák  Ijjssonczy  Istvánt  i.sp.ánul  (Monlrók,  II180).  A  sat.in 
bíiunol  vádol,  mind  lator  isjian,  es  sugalló  be  ad  istennek  es 
el  ami  (Mel:SzJán.  312),  Az  király  ordejénec  ispj'uinya :  onslc- 
saltus  regis  (M.\:  Bibi.  1.427),  3)  comcs;  gráf  Pe.sti:  Noni.  21 
[oborge.spau].  Valaki  pedig  ez  ellen  tselekednék,  nemes  enilieren 
flór.  6.  par.H.szt  emtieren  flór.  2,  dúljanak  az  isitinok  a  vár- 
megyéken (Bod:  Pol.  65). 

akasztó-ispán.  Aniiac  vtámia  akasztó  l.spánukat  is  st&m  | 
(Helt:  Krón.    30).    Ki    kfllde   az    ak.'uato    hiS|>ányokat   és  mej 
sfitőte  (olv.  sfittete)  az  latrokban  (199).  Ak.iszto  ispanoc  vcK-antiu 
in  Transj-lvania,  qui  per  oppi<l;i   et   villás  de  furibas   iniiiiinm 
(RMNy.  IL3 14).  [Vö.  akasztó-biró] 

fő-ispán.  Vármegye  (fi  ispiiunya :  suprenms  conies  comi 
tatus,  eonies  prumciae  PP.  |oberge.«pan).  Fő  isiiányok,  luido 
ispAnyuk:  comites    ComiJau.   142.   Beregli    waannegienei-  f\ 


tiv:i 


KAMARA-ISPÁN— ISPOTAíA' 


lspotAlyi-istAp 


1022 


espaiiiiya  (RJlNy.  II. S2).  Pereni  Milinly  ZuTiipliu  «anno;;Ípy 
(8  ispán  (LevT.  I.l>3>.  Vasuar  es  Sopron  varmegyeknec  f5 
ispaiuiia  iMasy:  Níld.  2.  Mik:  TfirL.  35). 

kamara-ispán :  [quaostor ;  vogt,  rcntmeister].  IjazlodeaU 
Znlkay  Enlolnek  kamara  ispannya  (RMNy.  II  10.  KákF:  Lev. 
I.1C3). 

kamaraispánság  :  ((inaasUira;  rentnipistoramtj.  Kamara- 
LspaiL'iHjíra  vayy  S7,'ini-tarti).síi};ra  verídik  (Felv:Dics.  .").")). 

királyfalus-iapán.  Kuornnt  regales  bylochi  officialoíi  partia- 
lai  posspssionnm  regiiliiiin,  liimgarice  kjTaly-faln.s-ispany  vocati 
(RMNy.  n.343). 

nádor-ispán  (náderspán  Monlrók.  III.132.  Tin.  12.  nadr- 
MjKiii  192.  Ver:  Verb.'  170.  nndréxjiáii  Valk:  Gon.  38.  nadryspan 
ÉrdyC.  633.  nadrisjwn  LevT.  1.369.  nddrisjíáii  Görcs :  MAty.  70. 
Nád:  Lev.  11.  13.  nngdrixiMn  LevT.  L25fi.  nagyryspan  1.291. 
comft'!  palatinas  MA.  palatinas  Ver :  \^orb.  62.  pfalzgraf  PPB. 
[palatiuj.  Király  embere,  vag  nádor  i.«[iana :  homo  reglus  aut 
palatinalis  Ver:  Vorb.  2S7.  Fú  ispányok,  nádor  ispányok:  comi- 
te.sCom:Jan.  112.  Az  niagyary  wrak  kylemb  kylemb  zent 
kala.stromokat  rakattanak,  thwdnya  yllyk :  Lao.s  kyral  Uuda 
felűt,  Pryny  Emre  nadryspan  Terob&«t  (ÉrdyC.  633).  Jűvo  Kén 
naitre<i>an  az  Fak'z  gn5f  berezeg,  az  liarmadik  az  Wii'tömbog 
Iierr/.eg  (Tin  192.  Holt:  Krón.  39.  Horn:  Préd.  303.  Uosv: 
Toldi  21.  Orzagnak  nadrosiiannya  (Ver:  Verb.'  170). 

nádorispánság :  disnitas  palatinali.';  Kr.  [palatinat,  palatins- 
wiirde].  Még  ii  az  n;ider.si)ánságba  vagyon  (Monlrók.  III.132). 
Rittyányi  Lajo.s  jí  viga.«ztalis.sal,  n.idorispán.ságra  fényas  mél- 
t(^sággal  (Fal :  Vei's.  899).  Magyarország  egén  kitetszí  fénye,s- 
ség,  nádorLspáu.sági  fenjáró  ék&sség  (900). 

ország-ispán  (Thaly :  VÉ.  L288). 

vármegye-ispánja:  comes  Ver:  Verb.  88.  *com6s  paro- 
cliialis  PPBl.  [oberge.span  de.s  komitats].  A  v;ir  megye  ispiinnya 
(cume.s.  grafi  nagyobb,  hogy  nem  a  szabadó.?  ur  (Com:  Vest.  96). 

vice-ispán:  \-!eecome.s  Com:, Tan.  142.  [vicegftspan  des 
komitats].  Zepp.s  warmejelien  wychee  jspan  (RMNy.  11.36.  LevT. 
1.3.'-,.  DEmb:  GE.  El«b.  2). 

Ispánka.  Minemíik  ti  magatok  vattok,  ispánkaitokU  ollyanok 

rrel:  Evang.  U.1012). 

Ispánné.  Hyspanne  :  comiti.s.sa ;  gr.'itin  Pesti :  Nom.  25. 

Ispánság :  qnae.stura,  praetura  MA.  das  amt  das  rentmeis- 
ters,  stadtvoigtei  PPB.  Tiztet  viselriee,  birosagot,  isiiansagot 
(15oru:  Préd.  409.  Ver:  Verb.'  28).  Tiztarto.SJigot,  udvarbirosagot, 
aspaasagot  rendelnek  oi-szagoknak,  tartományoknak  (Gyai'm : 
Fel.  204).  Az  ország  alatt  nadnac  maga  biró.s;lgoc,  ispáaságoc, 
vármegyéé :  suh  regnn  .síuit  djTiastiae,  comitaüis  (Com :  Jan. 
143). 

ISPÓT:  scalper  scalpnim,  spatha,  spatlmla  MA.  meissel, 
.scIiröteisenPPB.  Ispot,  metél5 :  sealprum ;  öreg  Ispot :  spatula ;  gőra- 
bőlyfi  Lspot :  .specium  C.  Lspót,  mellyel  a  sebet  mérik :  specinm 
PP.  Érvágó  va.s,  ispot  Nom.  45.  Vagdaló  ispóttal  vagdal  és 
kőppSlyőz  (Com :  Jan.  113).  Seb-tlsztitd  ispot  (Hall:  HHLst  11.338). 
A  nyomorasag  a  tusztitcj  ispAt  vashoz  ha.sonló  (Hall :  Paizs.  44). 
Vas-ispót  (201).  Orvo.sok  eszkSze,  borbélyok  ira,  Lspottya,  vasa, 
flastroma  (Tof:  Zsolt,  851).  A  melly  borbély  az  ispotot  a  sebben 
igen  bé-járlatja,  a  .sebe,st  e  világból  ki-ls  végezheti  (GKat :  Válts. 
U.  E16b.  58 1. 

ISPOTÁLY,  ISPITÁLY  {expital  RMNy.  11.66.  espolal 
Valk:  Kár.  50.  e.'iwtúhi  Megy :  I5.-iyle  488.  AvsjJÍtoi  EhrC.  30. 
(a  Nyelvemléktárban  hibávan :  ho.spital]  hispilally  Helt:  Háli'i. 
195.  /ii/,«2»ia«wab!Ui  ÉrdyC.  642b.  ht/^nvtaly  ÉrdyC.  302.  isp'ta 
Adámi:Spr.  spttal  Élii-C.  102.  opííáí  SzegrAqa  100):  valetudi- 


n.iiinm,  nosocomion,  ptoehotrophia,  ptochodocbium,  no.socomiuni 
MA  ho.spilíiló  EhrC.  30.  102.  spital,  armenhaiis  Pl'B.  *Poklo- 
.sok  úspitálya :  hiorocomium  MA.  Fattyak  e.spotallya :  brepliotro- 
phia  C.  Ls|)otálly ;  olondherberg  Nom.  20.  I.si)otályoc  és  betegec 
h;Í2í>  Com:  Jan.  124.  Menyetekéi  innott  yoles  tolnayok  es  ga- 
lyadok  es  menyetek  az  hyspitalba  (ElirC.  30.  102).  Az  6  tiztfts- 
sogöro  nag  kazdagsaggal  nikata  yspitilokat,  oltárokat  (TelC. 
80).  Meny  az  ispit;ilbau  az  poklosokhoz  (VirgC.  63).  Kalastro- 
niokat  c«  lio.spitállyükat  szór/énee  (Ilelt:Krón.  30).  Orvosló  is- 
pitály  (tNÍmb:I.sp.  7.  Czeglijaph.  13).  Ispitátt  építtetett  (Tai-n: 
Szents.  36). 

Ispotályi :  (in  valetndin;n  io ;  im  spitale  befindlich].  Lspitáli 
szegények  il^-uid:  UjSegíts  1.82). 

Ispotályság :  [cura  aegrotornm  ;  krankonpflege].  Ada  ma- 
gaat  ispital.s;igi'a,  zolgalvan  az  iapitalban  (DomC.  2). 

ISTÁLLÓ  (estaallo  SándorC.  12.  isUUn  Helt:  Me.s.  325. 
Alv:Post.  80.  Mad.  Evang.  100.  staUo  MiincliC.  134.  DebrC. 
342.  Tel :  Evang.  1.67.  stah  TihC.  57) :  stabnium,  caula  C.  prae- 
seiie  PPBl.  stall,  viehstall  PPB.  Istjilón  van :  stabulatiu- ;  istáló- 
ban  forg.-us :  .stabulatio  MA.  Mond  a  stallo  tarton.'ic,  bog  o  zor- 
galmassagat  viselne  (MiinchC.  134).  Istállónak  es  uoueztetik, 
mert  iázol  is  vala  ot  (DobrC.  51).  Lakozic  az  stalloban  (342). 
Nem  uala  neki  hele  az  .staloba  (TihC.  37).  Az  mefioi-zaaghoz 
kepósth  olyan  mynth  egb  estaallo  (SiindorC.  12).  Ha  engemet 
ala  az  staloba  nem  vienibvtwk,  en  semmikepen  ogessegben  nem 
ziUiPtek  (VirgC.  32).  Stalloba  szfiletec  (Tel :  Evang.  1.67).  Vezér 
Lstíilliijának  való  talpfát  liordatván  (MonTME.  11.72).  Istátó  tisz- 
togató (MA :  SB.  53).  Mognyittya  az  i.stállót  vagy  oroszlány 
keti-eczét  (314).  Barom  istJillo  (MA:T;ui.  713).  Az  oktalan  álla- 
tok nemcsak  istálójokat,  hanem  jilszolokat-Ls  ágy  eszközül  néki 
engedték  (Csúzi:  Sip.  586). 

jiih-istálló  :  caula,  uvile  MA.  schafetall  PPB. 

ló-istálló :  equile  C.  MA.  stabnium  efinorum  NomC-  417. 
pford.stall  Pl'B.  (Matkó:  BCsjik.   121). 

ökör-istálló:  stabnium  boum  NomC.^  417.  [oehseastall). 
Ókőr-istálló  avagy  úkőr  áll;\s  (Com:  Jan.  77). 

Istállóeska:  [.stabnium  parvinn;  kleiner  stallj.  Betoruen 
az  stallochkaban  aly  ev  vele  (CornC.  80). 

Istállós:  hospes  [wirt].  Keot  jienzt  hoza  elew,  ada  az  is- 
tallosnak  :  prolatos  duos  denarios  de<lit  hospiti  (Pesti :  NTtwt. 
143). 

ISTAMÉT,  ISTIMÉT  (rslamél  MonTME.  111.98.  stannetli 
[olv.  stamelh?]  RMNy.  II  3.5.  vslemil  MonTME.  1291):  [panni 
genas;  stamett,  feines  tnch].  Hozzatok  egy  fewlsew  nvhara 
walo  pozthoth,  vewres  jstliamethet  gombyawal  egyetembe  (LevT. 
L319).  Kewlgy  egy  methere  walo  pozthot,  isthamethet  gombyawal 
ewzwe  (320).  Benejíné  béri  ké.sz  pénz  10  ft,  egy  ilstemét  kurdi 
fejér  béllásévet,  két  uj  saru  (MonTME.  1,291).  lIoz;ittiuik  neki 
GyöiTÜl  egy  kürdinek  való  istmet  [?]  posztót  (uo.)  Hozzatok 
busz  sing  estamét  posztót,  fele  páz.sit  színű  legyen,  fele  [lenig 
veres  legyen  (IIL98). 

ISTÁP  (estap:  baculus  BécsiC.  304.  estluip  PeerC.  24.  60). 
I)  scipio  C.  bacillum,  virga,  pedum  MA.  bacnhis  Ehi-C.  77. 
KulcsC.  43.  fiistis  JordC.  16(ib.  stáb  PPB.  EIewl  lewle  ewtett 
zent  Ferencz  taituan  egy  osUix)t  kezebon  (ElirC.  77).  Vala  ky 
masth  niegh  verend  es  :igyl)a  e.sendyk  awagy  yslapon  yarand, 
az  ember,  ky  azt  tette,  niegh  fyzesse  mynden  karath  (JordC. 
56).  Éressen  kezdee  az  zamaruak  oldalát  verny  az  ystappal 
(166).  No  legyen  se  sarwtok,  80  y.staptok :  nolite  possidere  neque 
caU-oanientnm  neque  virgam  (382).  El  veiottetek  istnpokal  fts  buzga- 
niokkal  (UebrC.  138.  6).  Estapyawal  exfitteleasegot  thamogathwan 
(PeetC.  60).  The  wezed  ees  the  ystaijod  engemeth  meg  wygastalanak 
(KnIcsC.  43.  Döbi-C.  46).  Zyz  Maria  neki  ielenec  es  az  ó  e.stoiiyaf 

102* 


102S 


KAKA-ISTAP— LSTEN 


ATYA-ISTEN— UR-LSTEN 


ir,24 


;iz  ó  kozobSl  ky  veue  (TelC,  342).  Megveruen  az  evrdeget  az  ev 
istajijaval  (DomC.  56.  18.  111).  Az  feyeflelem  i)araiicli(jla,  hogy 
zent  Dorothoa  zeep  orchaja  ostapokkal  (\s  palchakkal  verettet- 
neyek  (ConiC.  249).  Lstapytuk  kezutőkben  leg}enek  (Bt-ytlie: 
Epi.st.  100).  A  mérték  Istápja  avagy  alá  s  fol  monS  vasa  (0)m : 
Jaii.  ICC).  Az  esze-<wégnec  i.stápja  gyániola,  táma-sza :  pnidontiae 
stalnmeii  (177).  Istájxjm  valál  és  gyániokim  (Gvad :  RP.  C5).  2) 
.s<optruin  [soepter].  Az  kirali  araíi  estapot  ki  noyta  kozéuel 
(IJécsiC.  G5).  Né  a^nd  vrain  le  e.stapodat  azokiiac,  lio*  né  meiies- 
.sec  még  m?  romlasonkat  (79).  Az  corona  as  az  istap  az  kirali 
birodalomnak  iegie  (Fél :  Taa  421). 

[Szólások].  Mikor  az  .szent  Cypriánas  pispekre  az  istap 
6 1 1  í  r  e  t  n  e  c,  és  az  birA  ezt  mondaná  :  Cyprianusnak  halálra 
kell  menni  (MA:.Scult.  238i.  Moses  reá  .szegi  az  istápol 
az  bevadult  ix  megbizonyosodott  bíinftsre  (921).  .Jay  enne- 
Uőm  íiaiialasnac,  mert  togódet  latlac  en  v  e  n  .s  e  g  5  m- 
n  e  c  i  .s  t  a  p'  a  t  (NádC.  594).  Vénségíinknec  fiam  valal  ő 
astapja  (Hofgr.  2G2).  Ki  ínekik  vala  szemeknek  világa  és 
fi  vénségének  tápláló  ostápja  (RMK.  11.330).  Ó  volté  az  mi 
vénségíinknec  istapia?  (Kár:  Bibi.  1.482). 

káka-istáp 

[Szól.isokj.  Káka  istáphoz  támaszkodik  (GKat:Titk.  297). 

királyi-istáp :  [sceptrum ;  scepter).  Kezébe  volna  keraly 
y.stap  (ÜebrC.  495).  Nadatli  király  ystaperl  adanak  yob  kezedben 
(ÉrsC.  49b).  Nadzallal  kyraly  ystap  hefetli  ekesettltetol  (ThewrC. 
192).  A  királyi  Lsta|)ot  kezébe  véné  (Helt:  Krón.  51b).  Si-eptrom 
auagy  királyi  i.stáp  (71).  Az  királyi  istáp  elvétetet  Jiidától  CJ'el : 
Evang.  11.58.  Mel :  Préd.  128). 

koldús-istáp :  (mendici  baculus,  mendicitas;  betteLstab]. 
Alamisnára  és  koldus  istápra  jnt  igySc  (MA:Scult.  750). 

mérö-istáp:  (decemi>eda;  messrute)  (Helt:  Bibi.  IV.303). 

ISTÁR :  (?]  A  .sarb/m  á  malom  gátnál  terem,  isUlr  neue  (Mel: 
Herb.  8G). 

ISTEN:  deus  ('.  MA.  gott  PPB.  Horognvec  isten  (IIBi. 
Wiiuagguf  Lsten  kegilmet  ez  lelic  ert  (no).  Mi  atyánk  Ixidog 
Kerenc'h  menden  miuelkedetiben  istenhoz  volt  hasonlatos  (EhrO. 
1).  A  te  néped  en  népem  es  te  i.stenéd  en  istenem  (BécsiC. 
2).  íme  te  rokonod  megfordolt  fi  istenihez :  en  reversa  e.st  i'ognata 
tna  ad  deos  .siios  (2).  Hogy  zent  es  ygaz  istennek  embíre  volna 
(ÉrdyC.  524).  Wgy  mond  isten  lelkew  zent  IJavid  prortéta  (533bi. 
El  kőzelghet  istennek  orzaga :  apijropinipiavit  regnnm  caelorum 
(JordC.  3C1.  364).  Dyczeoryk  vala  yzraelnek'  ystenoet  (403). 
Az  istenei  meg  twlt  ember  leleklie  igen  meg  envswle  (VirgC. 
37).  Térden  aliian  meg  aldam  az  vr  istent  (45).  Ki  dichcret 
minden  io  dologba  chak  istene  wnwnmagae  (73).  Az  menden- 
liato  istennek  tizto.ssegere  (az  ev  zvley  cla-stromot)  epetlienek 
(Margl.,.  4).  Cliak  a  sidók  hivattatnak  vala  istennek  választott 
iié|)ének  (Tel :  Evang.  11.227).  Mi  egyenessége  lehet  az  istennek 
templomának  az  bálványokkal?  (.Szár:  Cat  B).  Teremti  Lslon 
(Toln:  Vigaszt.  E15b.  14).  I5z  világnak  iwranclioló  istennek 
nevezi  vala  magát  (Pázni:  Kai.  4). 

(Szólások |.  Boldog  isten!  exclamantis  in  tribnlatione  Kr. 
A  levegő  égben  magokat  felt'Rgge.sztSc,  Ijóldog  isten !  mely 
bátroe  és  merészéé :  petanristae  i>a|>ae !  cpiam  confidentes  et 
^nlda^■es  sünt  (0>m :  Jan.  •  209).  Nagy  isten!  (C'zegI :  Japli. 
82).  Isten  ad  gyón  io  napot  (Ború:  Préd.  257).  Egé.szség- 
gel,  adjon  isten  jó  napot,  jó  e  s  t  v é  t :  ave ;  adjon  i.sten  j  ó 
n  tat:  bene  ambula  PPBl.  Adja  isten,  egymilst  láthassuk 
mennyégben  (Thaly:  Adal.  1.71).  Isten  ne  adja,  hogy  ozt 
megtanulja  a  loiinyzó  (Fal:  NA.  201).  Reggel  múfitok  én  arra 
való  helyt;  kit  nagy  isten  fizesse  vei  nieg-k(Va5n  a 
szarándok  néki  i Hall:  HHist.  11.151).  Isten  h o z t a  kegyel- 
medet,  jókor  jfitt :   seid    Irpundlioh    willkommen   (KirBesz.   7). 


Isten  hozzád  a])ám,  anyám  (Amadé:  Vera  109).  Látja 
isten  szüvemot  iMad:  Lev.  83).  Isten  megáldja  kegyel- 
medet, isten  maradjon  kegyelmeddel :  (iott  befohlen,  mein  lierr 
(KirBesz.  C)  Aggion  üten  io  naixit  kegielnies  vrain.  Isten  meg 
fogad  gi  a  Balas.sa  vram,  koítielmednec  )C!omBal.  21).  Isten 
engem  úgy  s o  g é  1 1  y  e  n  (KetskTürt  III.305).  Nem  lehet- 
nének szép  vagy  vitéz  legények,  ha  az  isten  n  g  y  s  c  g  i  1 1  y  é  t 
el  nem  tudnák  minden  kotyon  tityre  mondani  (Ker:  l'réd.  761). 
Kérem  az  hatalmas  istenerth,  ne  tarchia  idegenné  ke- 
gielmetek,  hanem  minth  attiatiayth  (Radv:  (Jssal.  in.l61).  Meg 
esköek  el6  istenre  (VirgC.  114).  Istenre  mondom 
azt  bogi  tenen  magadon  bizonitom  meg,  amit  te  másnak  paran- 
cholz  (VirgC.  70).  Istókomra  mondom  (így]  ieles  legény 
vagy  te  (KortSzer.  N.5b).  H  y  z  e  m  i  s  t  e  n  t  h  hogy  mást  Ka-ciat 
atthwl  nem  kellene  felthenwnk  (RMNy.  11.151). 

[Közmondások].  De  isten  rendelese  előtt  nincsen  tanács  (LevT. 
n.324>.  Isten  ellen,  édes  gróf  úr,  niiic-s  tinács  (11.327;.  Ne  e^el, 
mikepen  a  torkos,  kinec  Iwisa  istene  (VitkC.  48).  Jó  az  isten,  s 
iót  ád  :  nltro  deus  snbjicit  bona  (Deesi:  Ad:;g.  153).  Ha  isten 
velünk,  senki  elleni'ink:  deo  praeennte  nulliis  officit  obeü  (2.501. 
Mennyből  adatik  minden  győzedelem,  kinek  isten  adja,  a  liadat 
csak  a  veri  (RMK.  IL80).  Mint  adja  .íz  úristen  ezután  is  való 
dolgunkat,  ő  tudja,  mierthogy  a  liad  veréssét  csak  ő  magának 
választotta  (421).  Szegény  ember  szándékát  boldog  isten  birja 
(SzD:  MVir.  382). 

atya-isten  :  deus  páter  Kr.  [goU  vater].  M&nelkeggetec  ét- 
keket, nem  ki  elue^  de  ki  niegm;irad  ;iz  őrőc  életbe,  kit  em 
bernec  fia  ad  tfinektec,  mert  olt  ata  isten  iegzette  (MUnchC. 
180i  Ha  valaki  zereli  ez  uüagot,  ninchen  az  atfia  istemiek 
zeretete  ő  benne  (TihC.  17).  Ezenképpen  mond  az  wrek  men- 
denhatű  atya  isten  menden  kereztyennek  (CornC.  112).  Hogyha 
elliagyattatal  wolna  athya  ystentwl  (C'zecliC.  17) 

bálvány-isten :  [falsus  deas,  fictiis  deus,  idolum ;  götze, 
abgott,  götzenbild).  í'üld  indulás  leuen  le  esek  a  balnan  isten 
(DebrC.  121.  10.  CornC.  191).  Az  balnan  isteneknek  templomy 
uiynd  loe  Invllanak  (ÉrdyC.  338).  Zent  Justina  egy  balnan 
istennek  vala  papya  (549b).  Feel  állattak  az  balnan  istent 
(605b.  GKat:  Titk.  234).  i 

bor-isten:  Baccbas  MA.  (Pázm : Préd.  230.  Kr.) 

erdö-isten :  Sylvamis  MAI.  (naldgottj. 

fól-isten :  semideus  C.  MA.  (halbgoltj. 

fiú-isten :  [deiw  lilias ;  gott  sohnj.  (DomC.  188.  Sylv:  VT. 
1.18). 

hadi-isten :  [deus  belli ;  kriegsgottj.  Olly  bajnoki  bátorság 
nézett  ki  belőle,  hogy  Mirs  hadi-istenben  nem  kívánhatnál  tlibbet 
(Fal:TÉ.  637). 

házi-istenek :  Líres,  Penatos  MA.  Com  Jan.  217.  [Iiaiis- 
götter). 

hiszék-éggy-isten,  hiszek-isten :  symbolum  apostulo- 
rinn  Kr.  [aiKistulisihes  gla\il>ensl>ekeniitnisj.  Megtaniiltitoo  az 
liiszee  istent,  az  mi  atyankot  (Boni:  Préd,  14.  Tel:  Fel.  ItW). 

ostya-isten  :  Idi'us  imaginalns  iii  liostia ;  hostiengott]  Osly:i 
isten  imádó  ph;iriséii.soi'  (MA:Scnlt  9). 

szentlélek-isten :  deus  spiritus  sanctiis  Kr.  [gott  heilij^^r 
geist].  AlazatboKsaghrol  monda  ztint  lelők  isten  (TiliC.  1). 

ür-isten  (nom-  isim  kegilme  HB  zere.sed  atto  it,i<í<i(  j-ít- 
iir,l,l  \'irgC.  121):  dominiis  deus  Kr.  [herrgottj.  Vr  ystonnek 
anj!;ala  almában  neky  veiének  (.JordC  357)  Bel  tellesednek, 
az  ky  mondván  va^m  vr  islienthwl :  i|Uu<l  dictum  est  a  doniiiu 
(358).  Azt  mongj-a  wr  ystea :  dicit  deus  (727).  En  byneyniel 
meg  akarom   vádolni   neked  lelky  atynni,   vr  istenek  kepébe 


VICE  ISTEN-ISTENES 


ISTIONBSEDIK— ISTENSÉG 


in2r. 


\  iigC.  2).  Vetkeztem  az  vr  istenek  elene  (4).  Isteneknek  wr 
i~i.'ne  zolala :  deiis  deonini  doniiniis  locutus  est  (KulcsC.  120). 
A    attya  wr  Lstennec  szerelmes  tia  (Horn:  Ének.  II.  Tel:  Evang. 

1 1:.7). 

ISartlAsok).  Valaki  8  neki  kSzín,  8  az  kSz8netert  felöl :  v  r 
isten  f  o g  a d  i  a  (DelirC.  273).  Magzatim  el  aludta  ii  a  k 
az  rt r  i 8 1 e n b o n  ((Wr :  KAiO.  1.293).  Kérlek  az  vris le- 
nért (VirgC.  18). 

vice-isten:  fdei  viearins;  vit-egott].  Honnét  volt  Moy.se.'mek 
annW  fényessége,  hogy  viezéistennek  láttatnék  a  l'ldfln  ?  (Illy : 
Préd.  1.264). 

Istenbeli :  [in  doo,  in  dei  noniino ;  in  gott,  In  gottas  nanion]. 
Hogy  az  zeut'iknek  istenbely  zerelmők  ees  hasonlattasseek  az 
drága  arannak  Eeei>seegeliőz,  ewt  liasonlatoss  yegzeesSkből 
mwtattatyk  meg  (ÉrdyC.  465).  Istenbely  en  zerolnies  atfyamfiai, 
lialgassatok  myt  mond  my  nemes  wrwnk  (ÉrsC.  21  öl.  Istenbeli 
kezenetliemnek  vtanna  (RMNy.  n."5). 

Istenei :  pro  deo  babeo,  insfar  dei  eolo  Kr,  [vergöttern, 
wie  einen  gott  verebren].  Isteniének  az  képeket  (Toln:  Vigaszt, 
EWb.  14).  A  Babylon  lako.si  el  akarák  veszteni  Dánielt  azért, 
liogj'  meg-ölé  az  ártalmas  sjirUányt,  melyet  ók  isteneitek  (Pázni: 
Préd.  371).  Eg.vnek  hiszszfik  lenni  az  istent  természetiben;  kit 
egyedül,  társiiélkíil  tartozimk  istenleni  (Pázm:Kal  372).  Mind- 
nyájan bálványozok  vagyunk ;  ki  a  tisztasséget  s  böcsiiletet 
szereti,  ki  az  aranyot  éi  sok  kincset  isteneli  (Fal :  UE.  378.  Fal : 
Jegra.  936). 

Istenes:  divns,  divinn°,  dias,  pins  C.  gSttlifli  PPB.  [gott- 
gefallig].  Istenes  élet:  pietas;  Istenesen:  sancti.ssime,  castis- 
sime,  sincere  MA.  Nitvjlans  dictns  Lstenus  fljirtokos  a  Körös 
folyó  mellett  1366],  Isthenes  Pál  [a  bazini  grófok  egyik  jobb;igya 
Bodrog  megyében  1478.]  (Nyr.  V.510).  Istenes  [vezetéknév  XVI. 
sz.]  (IX.365).  Emb5r  yth  lezSn  myndSnőstól  zSzesegliős  ees 
niyndiln'istől  istenős  (WinkIC.  290).  Bizon  mondom,  hogy  ez 
istenes  atyának  oly  tyzta  bSIcchesseege  vagyon,  niynt  ha  zar- 
nyon  _varna  (ÉryC.  570b).  Az  nagy  zent  cartiraay  zeerzetnek 
meely  nagy  istenes  es  bodog  neepek  leenek  fondatory  (581).  Ez 
istenes  embernek  w  nagi  meltasaga  mind  nylvvan  meg  tecyk 
(VirgC.  3072).  Adgy  malaztot  énnékem,  liugy  islenessen  éllie.s- 
sek  ez  iiilagban  (TliewrC'.  176).  Imatkozas  es  egj-eb  Lstenas  dob 
goc  (Born:  Préd.  7).  lstenas  hivec  és  szentec  (MA:  Bibi.  V.I4). 
Lstenas  .szép  gondolatoc  (MA:Scnlt.  20).  Hatalmáv;d,  és  bünte- 
tésével er5ltes.se,  hogy  életeket  i.stenesen  visellyék  (Pázm:  Préd. 
45).  Az  istenes  özvegy  feliének  halálát  szííbűl  sirassa  (144). 
Tekélletes  és  istenes  elmélkedés  (Pázm:  KT.  31).  Istenas.sen 
igaz  lelkek  ismeretek  szerint  mogh  kell  bJcsflltetni  (Ver:  Verb. 
82).  Az  asszony  jó  ideig  való  iV.vegylé.se  után  Apafi  Istvánnál 
a  szomszédságban  istenesen  akartak  egybekelni  (Szál:  Krón.  136). 
Istenessen  megadja  az  árát  [becsületesen,  nagylelkűen  XA'II.  sz.] 
(Nyr.  X.469).  Iffi  óságát  i.stenessen  töltvén  (Tarn :  Sz^ents.  25). 
Csalatkozliatatlan  Lstenas  keresztyén  hit  (Matkó :  BCsíik.  4 1 7).  Iste- 
nesen nékünk  adatott  fegj'elem :  tradita  nobis  divinitns  disclp- 
lina  (Illy:  Préd.  1.340).  Az  praedikatzio  istenes:  concio  divina; 
die  predigt  i.st  göttlich  (Com:  Vast.  14).  Istenes-élet:  pietas: 
(lie  gottesfiu-cht  (141).  Istenes  jövendölés  (Cüm:Jan.  130). 
Leg-.szegénybek,  leggyámoltalanbak  és  legnyomornltabbak  Lste- 
nessen  osszjik  el  (Biró:Angy.  13.5).  Ebben  kedves  Naanderem: 
egyedfll  csak  a  virtus  és  istenes  jóságok  tárgya  és  ki  figgesz- 
tett  tzélja  a  mi  kötelességünknek  iFal :  NE.  38).  Némelly  ide- 
gen tartományokban  istenes  jóság  fel-hapsolni  a  meg-hóltt  atya- 
fiak te.steket ;  vétek  ellenben  a  férgek  eledelére  engedni  (75) 
Több  lélek  kárhozott  el  az  ártalmas  példák  miatt,  hogy.sem 
üdvezült  légyen  a  szentek  istenes  életét  látván  (Fal :  SzE.  527). 
Vess  jó  számot  szükségedrül  és  maradékidnil,  a  többivel  szerezd 
meg  a  mennTOrsz^ágot ;  istenes  alkuval  elad,andó  (538). 


Istenesed-ik  :  divns  fio  (Csúzi :  Tromb.  526.  Kr). 

Istenésit:  divinum  facio  Kr.  (göttlich  niachen|.  (Csúzi: 
Ti-omb.  62.  Kr.). 

meg-istenésit :  cv  Cliristus  azért  j8tt,  hogy  mindeneket  meg- 
istonasitene  (Illy:  Préd.  1.263).  Az-által  (a  .sz.  lélek  által)  ma- 
gunk-is  níminénifl-képijen  meg-Lstenesittetflnk  (Csúzi :  Tromb. 
239).  A  boldogságos  .szflz  mint  egy  meg  Lstonasittetett  (Biró: 
Ünnep.  A2). 

Istenesség  :  pietas  MA.  frömmigkeit  PPB.  Az  Istenassegneo 
szine  alatt  sof  ioszagot  gyfiytőtt  (Born:  Préd.  389).  (.Iiae  szine 
as  kilsö  ké|ie  vagyon  nalatoc  az  istenes-segnec  (Mon:  Ápol.  322. 
Káldi:  Bibi.  Eccl.  37.  13.  Kr.). 

Istenesül :  dens  fio,  deificor  Kr.  [vorgüttlicht  werden]  f l'el : 

Evang.  1.721). 

meg-istenesül :  cv  Ayakak  isten  fya  íokolgatasanal  meg  Ls- 
tenesSltek  (Nagy.szC.  119). 

Istenez :  doum  nomino,  pro  deo  hal««)  Kr.  [jemanden  gott 
nennen,  vergöttern].  Az  tát  es  az  kőui't  isteneztec  (Mon:  KépT. 
106). 

Isteni:  divinns  C.  MA.  göttlich  I'Pli.  a)  Isteni  felelet: 
oracuhim ;  isteni  ital:  nectar  C  Isteni  akarat:  numen,  volun- 
tas  divina  MA.  Zent  Ferench  vala  ysteny  belczeesegnol  yzassellett 
(EhrC.  2).  Yewel  láss  isteny  chodaat  (ÉrdyC.  340b.  341).  Ha 
Tyronnak  es  Sydonnak  varasyban  lettének  vona  az  ysteny  yo- 
zagok,  regben  penitenciat  tartottanak  vona  (,IordC.  387). 
Wrwmest  halgatam  vyg.^sagokat,  hangosagokat,  kik  nekem 
ynkab  kelletének,  lionnom  isteni  es  lelki  vigasagokh  (VirgC.  4). 
Kel  embernek  zeretni  az  istenieket  (94).  Iiituen  egmast  azokra, 
mellec  isteniec,  köuetni5c  (TelC.  17).  b)  Isteni  szolgálat,  tisz- 
telet: religio,  cnltus  dei;  isteni  félelem;  pietas,  religio,  cultns 
ot  timor  dei ;  isteni  szeretet :  dilectio  dei  MA.  Egyebeknél  nem 
mechettuala  ysteny  zolgalatonak  [így]  adására:  ad  lioras  cano- 
nicas  (KhrC.  73).  Ez  a  scent  Marc  ewan*elista  volt  .scent  Poter 
apastalnac  isteni  bezedbeu  taneitnana  (MüncbC  71).  My  ysteny 
7,oIgalathban  lez\vnk  foglalatosok :  adniinistratione  .sermonis 
(JordC.  725).  Zevnetlen  isteny  gondolatokban  al  vala  (CoraC 
40).  Valakyben  sok  az  isteny  zeretet,  az  oly  lelek  nagy  (48). 
Isteny  zerelmnek  tflzeuel  geryedevz  vala  (MargL  6).  Az  isteni 
zeretetben  meg  envswdek  (VirgC.  23).  Isteni  zolgal/ustnl  ema- 
gamat  meg^•ontan1  (VirgC.  7)  Meeltan  dycheery  kylemb  ky- 
lemb  isteny  ayoytatus  ymachagokkal  (ÉrdyC.  516b).  Az  zent 
kereztSt  isteny  ymiulassal  kellyen  ee  ymadny  (538).  Kathe- 
ryna  istennel  egyesewl  wala  nagy  bSlczesegel  as  isteny  zent 
felelemmel  (ÉrsC.  470.  532).  Ezec  helyet  az  embereket  meg 
taniti  az  kouelysegre,  kegyetlenségre,  isteni  utalásra :  i)ro  his 
superbiam,  cnidelitatem,  deos  neglegere  (Docsi:  SallC.  S).  Chris- 
tns  vrmik-felöl  iszonyú  isteni  káromhissal  azt  mondgyák  (Pázm: 
Kai.  675).  Isteni  szolgálat  (Pázm:  KT.  14). 

Istenke:  miuor  dens  Kr.  [kleiner  gott],  (Pázm:  Kai.  970. 
Kr). 

Istenkéd-ik :  qniritor,  qnernlor,  tjbsecro  per  deum  MA. 
nm  gottas  willen  bitten  PPB.  Istenkedik,  reménykedik :  por 
omnia  sacra  et  sanc.ta  rogat  Kr.  Szorgalmaztatván,  istenkedvén, 
kértük  az  nagy.ságos  vezérektói  az  .segítséget  (MonTME.  IV.37). 
Reménkedett,  istenkedett,  két  dolgot  vigyek  végben  n[agy.sá|- 
godnál  (TörtT.  XV.254).   Istenkedik  (Fal :  Jegyz.  936). 

Istenkedés :  [olaecratio ;  das  beschwören,  flohon].  Sok 
Lstenkedé.s.sel  fel  indíták,  hogy  kötése  szerént  meg  oltalmazná 
az  országot  Ferdinánd  ellen  (Pázm :  Kai.  440.  Gér:  KárCs  IV.5n3. 
TörtT.s  L239). 

Istenség:  divinitas,  deitas  C.  MA.  gottheit  PPB.  Juta  a 
napfikn.'ic  veueiglen  afa  istennei-  e^nlösegere  istensége  zerent 


lf.27 


ISTENSÉGEK— ISTRÁNG 


íiAm-istrAng-ije-iszik 


if;28 


(BécsiC.  149).  El  yeveud  embernek  liv'i'  tVya  liw  isteaseghe  ze- 
rent:  euni  inajestate  sua  (JordC.  436).  Winagat  atta  eiiiiükom 
tastbeu  es  leiekben  es  LsteiLseget  i'jBrto  {ViruC.  2).  Tehetem  te 
zent  istenségednek  mjndenbe  zent  akaratiat  (25),  Emlékezzél 
az  nagy  kaserwsegrel,  kjtli  latal  felséges  istenségednek  tyko- 
reben  (PezsC.  fi).  Atfának  es  tínnak  es  zent  liléknek  e|  Istenség, 
egenlű  diíiiseg  (DöbrC  5(!).  Valaki  engímot  nem  kfinet,  nem 
nielfo  en  iston.seg5mnek  lata.sara  (DebrC.  2).  Senky  ew  ölette 
az  eedas  id\veznyt'''*nek  Istenseegheet  meg  nem  ysmertte  {ÉrdyC. 
350b).  Zent  Aguston  az  istonseeglmek  twiaydousagarul  nylwal)- 
ban  yrtli  az  teel)  dottoroknaal  (516).  Kynok  z^nt  embersseego 
zent  isteiLseego  nem  ysuior  halait  [Chri.stiLs]  (536).  Hogy  meg 
mwtatnaa  az  ew  byzon  Isteaseegeet  (661b).  E  tndomany  nem 
ehae  5  isten-ségeuee  aiandeka  (Helt:  Bibi.  I.a2).  Foghatatlan 
isteiLsegű  az  Cliri.stns  (Mel:  SzJán.  173). 

Istenséges :  divimis  NémGl.  202.  (güttlicli|.  Ystoasogas 
lelke  ő  ysteny  testetwl  elthawozyk  wala  (ÉrsC.  2671)).  Iston- 
segós  allatia  vagion  (Mel:  SzJán.  53). 

Istentelen  (istenetlai  Gyöngy :  Qiar.  2r..  Pázni:  Préd.  212. 
MÍejietícíi.ség  GKat:Ti(k.  270)'  atlieo.s,  irreligiosus,  impin.s,  pro- 
fanns  C.  inipins  Helt :  Bibi.  I.H.  atheist,  der  gott  vcrl.-iugnot,  gott- 
los,  bö.s,  gewi.ssei)los  PPB.  Istonteleníil :  impie  C.  Az  istentelenek 
mindenkor  többen  vadnac  az  isteneseknél  (Helt:  Bibi.  I\'.5). 
A  ki  ennek  (a  páiwnak)  nem  adgya  az  elsőbséget,  vagy  tellyes- 
séggel  istentelen,  vagy  a  tnflatlanság  fenekére  nyakra-fíro  eset 
(Pázm:  Kai.  1760.785.  Káldi:  Bibi.  288).  Soha  L)en]irh;imn:il 
magas  óg  nem  látott  islontelonebl)et  (Zrínyi  11.12).  Mondom: 
nem  hiszem  ezt,  mintliogy  lehetetlen,  hogy  mostohám  vcilna 
oUyan  istenetlon  (Gyöngy;  Char.  20).  Eszelős,  istentelen  ember : 
Diagora  deterior  íKisv:  Adag.  116).  Ez  az  istentelen  német 
annyi  kárt  tiitt  már  (Thaly :  Ad.ul.  1.31).  Ez  istentelen  mondá- 
.sokb.an  minden  egy-pár  lx">ti"ibnl  ngyan  ki-forr  a  tellyes  átok 
(l''al:NE.  LS). 

latentelenked-ik  :  impietatem  sector,  impie  se  gerore  Kr. 
Igottl.is  handeln,  ruchlos  sein],  (Káldi:  Bibi.  303.  Matkrt:  BCsjik. 
49.  (.'srizi:Tromb.  75.  Kr.). 

Istentelenség :  impietas  C.  MA.  gottlosigkeit,  imgiittlich- 
keit  l'PIS.  Az  fi  istenetloiLsegeknec  chelekedeti,  kiket  isteutele- 
nfd  cbolekedtenee  (TehEvang.  1,17).  Istentoleníéggel  szennje- 
sec  (MA:Hciilt.  210).  Síniyarodjanak  .sok  Istontelenségekért 
(RákGy :  Lev.  223).  Az  nrtiak  fennyen  ditsekednok  a  lusta 
életnek  tzimmerével ;  az  istenteleaségct  sok  himes  szin  alatt 
liiresítik  és  hatalmasan  kinállyák  (Fal:  NE,  6). 

ISTRÁNG  (ísírajiji  Fél:  Bibi.  221.  estrdng  Gér:  KárCs. 
III.3GŐ.  idrany  Born:  Préd.  562.  Land:  ŰjSegits.  1.379.  VectTrans. 
21):  r&stis  C.  funis  MA.  hupieiis ;  soii,  strick  PPB.  (strang, 
zngseil).  Nyaklüc,  tartó  istrángoc :  retinaenla  Com :  Jan.  87. 
Fogadgyai:  meg  az  hniee  az  wrnac  atyai  sok  inte,set,  hogy  az 
Indás  istr;mgi:i  nyakokra  no  szidlyon  (Born:  Evang.  IV.SOSb). 
C'zak  akjíztj'usra  való  istrángot  sem  érdemlene:  ne  ligula  qni- 
dem  digmis  (Decsi:  Ad;ig.  268.  Kisv:  Adag.  332).  Az  Lstrmigtól 
kell  megfúlni,  inollyet  ő  maga  tekert  nyakára  (.\IA:SB.  37). 
Mindent  fegyverrel,  Istránggal,  tfizzol  és  vizzol  akartáé  véghőz 
vinni  (MA:Scult.  997).  Mezítelen  testét  istránggal  cs.Hbdo.sta 
(Czegl:  MM.  201).  A  kStel-verő  kSteleket,  és  istrángokat  teker 
(Com:  Vo.st  55).  Németnétiil  .íz  templomhoz  (vettünk)  4  szál 
istrángot  36  d(enárért  MonTME.  1.50).  Négy  forint  árrahü.sszú 
e.stráng  íGér:  KárCs.  in.36>5).  FIretnekek  a  nndi-i)edá1isok ; 
kik  vak  t>nzgó.s.Hgokbül  mindenkor  mezítláb  jáiriak  vala.  így 
tsalokftsznek  ma  a  luipisták  kSzólt  a  fi-ancLsránus  barátok,  és 
.'nuaz  csőgós  istrángot  vi.selő  szem-fény  vo.sztí  szarándokok 
(VárM:  EgöSzöv.  127.  41),  Cserfára  akada  a  feje,  ngy  hogy 
tnlaidon  liajti  istrjmg  helyett  .szolgált  (Uly :  Préd.  11.06).  Istr.-ig- 
lioz  (ígyj  termett,  .született  (:i  tóti,  kit  meg  Ls  illet   (Th:dy:  VÉ. 


II.8).   Keretsényit   Belgrádra   késérék,   az   hol   ho.s,szn  nyakát 
istránggal  megmérték  (Kónyi :  HKom.  18). 

hám-istráng :  eiugulae  lateralas  MA.  funis  dnctariiis   PP. 

seiteaseile  itii  pferdegeschirr  PPB,  [zngseil]. 

vonó-istráng :  cw  (TortT,  XVIII.2a8). 
Istrángocska :  resticula,  fmiiculas  Má.  HtricklMu  PPB. 

ISZ-nC  (reMíií  DecsiG:  Préd.  35.  iando  MünchC.  -51.  ian- 
giatok  Ozor:  Christ  182.  y;uiga  ÜőbrC.  314.  yandyk  JordC 
633.  yhandyk  433.  ijandie  Born:  Préd.  405.  MA:  Bibi.  1.57. 
iuánéátok  Sylv:  UT.  1.136.  yth  .JordC.  633.  it  VirgC.  46.  >ut 
BécsiC  6.  Szék:  Króa  117.  ywttam  ÉrdyC.  514b.  ywth  Jordi 
75.  yyoth  331b.  iyut  Helt:  Krón.  20.  Helt:  Mes.  11.  Helt:  TI 
Z6.  Cis,  .12.  ijnt  Kár:  Bibi.  1.497.  ott  és  ijntt  MA:S<ult.  7Vj. 
ott  vagy  ijjntt  Megy :  Sj.ij.  11.152):  bibo,  [Wto  C  [trinken].  Mikm- 
Booz  őt  volna  es  yutuolnaas  vigab lőtnolna  (BéeiC.  6l.  Akeroli 
vénen  halat  adi'ian  .ada  ő  nekie,  es  ynnae  abból  mend  (MünehC 
100b).  Cristasnac  testet  veret  méltatlan  ezi  iza  (VitkC.  37 1 
Ekepen  e^ec  a  kenerben  &s  igéc  a  pohárból  (38).  Senki  nem 
ihatti  eoaersmint  vrnac  e.s  őrdognec poliarat  (111.  Eenekynak: 
comedorunt  et  bibenmt  (JordC  61b.  173).  Vyíct  nem  ywth 
(75).  Se  btirth  se  sert  ne  ygyal :  neiine  vinum  neque  siceram 
bibes  (338).  El  ywee  yvian  es  eween :  Venit  maiidueaiis  et  bi- 
bens  (386).  Myt  ezwnk,  yzwnk?  iiuid  niiuidnoabimas,  aut  bibe- 
mns'?  (372).  Ylmttyatok  eo  az  poharl?  potastis  bibére  cjdicem 
(417).  EttoI  yttal  luv  velők  (745).  Sem  eettem  sem  ywttjim,  sem 
éheztem  zomeehozbim  (EidyC  514b>.  Ila  nem  ihatandom,  in- 
gien  niaydan  meg  kel  halnom  (VirgC  46).  Mene  ez  zomeh 
ember  az  kw  ziklahoz  es  iiiek  (uo).  Hogy  \v  it  volna  legotan 
erey  meg  adaték  (nol.  Zomebozrnn  es  énnekem  inom  adaték 
(117).  Yzya  en  veremeth  (PozsC.  22i.  Mennél  tobl)et  izik,  anni- 
val  inkab  somehozik  (RMNy.  IL50).  Jer  adgj'nnc  bort  iuiiya 
a  ini  atty.'mknac:  veni,  inebriemiis  eum  vhio  (Heh :  Bibi  I.H4,). 
Meg  ibattyátoké  a  pohárt,  mellyel  én  iyandó  vagyoc  ?  putestls 
biljere  calieem  tpiem  ogo  bibltiiras  siim  illell:  UT.  Fi).  Az 
ember  nieeg  A  vizben  .sem  ihatik  (Fél:  Tan.  2,59).  Ezt  tegiotec 
valainenizer  izzatoe  az  en  veremét  (405).  Igen  ió  .íz  korsjigo- 
soknac  ennec  az  vizét  innya  (Mel:  Herb.  17).  A  papa  borába 
ittatok  (Mel:.Sz.Jáa  406).  Bort  elegitue  igi.il  (KBéc.s.  1572  B7). 
Az  kie  isznae  engemet,  .annál  inkab  .szomiuhoznac  engemet 
(Kár:  Bibi.  I.06()b).  Innya  ada  az  gyenneknec:  dedit  piiero  bi- 
bére iMA:  Bibi.  I.I8).  Micsoda  az  Chrlshis  meg  faszittotőt  tes- 
tet enni,  as  .az  5  ki  ontot  veret  innya?  (Sz;ir:  Cat.  .12 1.  Nem 
ett  itt  vala  (Cseng:  Jer.  27).  Ivott  a  hajó,  repedtek  a  kötelek 
hasadott  az  árbotz  fa  (FaI:TÉ.  641). 

[.Szólások).  *IgyáI  ökör,  tó  viz:  nec  oleph.antiis  ebiberel 
MA.  PP.  Itta  m  én  ugy.an  okkor  Bethlen  .Síimnél  .a.szt;>láiiál 
lx)rt  eleget,  de  eszemig,  .rz  én  SKokásom  s  mértékem  .szerint 
(N\T.  VIII  121).  Vmit  inni.  Meli  ezeréit  zefileonek  mys  eleink- 
nek reghi  zokasuk  zerint  *a  I  d  o  m  ásat  is  ittuk  1012  (SIF). 
D  u  s k á  t  innya :  amystido  biboie  PP.  sanfen  wie  ein  ochs  PPB. 
Mikoron  nagy  vigan  lackot  volna  az  voudégeckel  és  dnskát 
iynt  volna  vclee  (Helt:  Krón.  20).  Diiskat  avagy  versent  imiia 
(Erasm:  Erk  45i,  Dnskat  es  eggiest  isznak  vala(l)eesiG: 
Préd,  29).  Akará  az  .iszjaony  hogy  mind  ixlgyest  imiáiiak 
(Haszti:Aen.  25).  Edgyest  isznak  .'iz  i-.s)i.sz;ir  egéaségéert  (DBi'iM : 
Részogs.  26).  Igaz  mond.'is  ez :  do  plenis  cyiithLs  multus  per- 
iis.se  sul'itLs ;  sokan  a  kik  eggyast  itt;ik  eletektol  nleg-fu^Btal- 
tjik  (Web:  AmnI.  107)l  Akkor  egyast  kezdetiének  innya  (TJouIník. 
XI.325).  Húzouost  innya:  amj-stide  bibére  PIM.1'1'.  Kstne 
vaehoran  sok  hnzximost  ivek  (Zrinyi:  A.Syr.  38).  A  németek  ha- 
laiig i  s  z  s  z  á  k  teli  magokat:  die  inelsteu  teutselieii  s.au- 
fen  sieli  zn  todt  (KirBesz-  77). 

be-Í8ZÍk  :  inibibo  MA.  cauponi  oppiguoru ;  eintriuken,  hiiiein 
Irinken  PPB.  jeinsaugeii,    verlrinkeii|.  Innya,  bé  liuiya :    biUve 


ló::? 


HKlHATit— IDlXXiAl- 


El,  II II  KHiAl,-  HOUMCMISSZA.sAG 


1630 


Mi«IL.'<t.  711.  Az  zentseKiiok  iilagjat  be  jiuiaya,  mykepiien  az 
vy  chci'eep  íDomC.  1).  Osztjui  az  mohon  be  ijiit  vlztfll  meg 
iiebezedveii,  fegj-rereket  nem  birliattyak  vala :  gravos  deindo 
ívide  liaiisto  linmoro  non  sustinore  arma  (Forró;  Ciirt.  393). 
Komámas-szony  kíintösét  teLT/oni  ('llialy:  \'É.  I.3SS). 

beiható :  bibulus  PPl. 

eggyütt-iszik :  combibii,  compoto  C.  MA.  mittrinken  I'PB. 
Edgyfitfivóe  avagy  ivó  táisac:  compotatores  (Com :  Jaii.  182), 

el-isaik  : .  1)  (continué  bibo ;  liingere  zeit  trinkeii].  El  izik 
volt  ott  liarom  Ippin  az  korchoman  (RMNy.  11.168).  2)  ebibo, 
imblbo,  al).sorl>eo  MA.  ointrinken,  avi.strinken  PPB.  [einsjnigenl. 
Vizet  elivó  fazekak :  *l)ibulaü  ullae  PPl. 

eliható :  bibnlus  PPl. 

f51-iszik :  imbibo  C.  [eiiisaugen]. 

itton-iszik  :  bibo  frennoiitor  MA.  [lerpoto,  [lotitn  PP.  oft 
trinken  PPB.  Itton  isy..ii  iTlialy:  VÉ  11.31.  r.in>fii-anini.  27;i. 
325). 

ittonivás :  i>erpotatio  Mii.  da.s  stotige  saiifen  PPB. 

ki-Í8zik :  ebibo,  opoto  C.  MA.  austrinkou  PPB.  twintén 
oly  bolond  a  ki  arra  igyekezik  a  mit  túd  lehetetlennek,  raiut 
a  ki  arra  igyekezik  hogy  a  Dunát  ki  igya  (Pázm:LuthV.  107). 

[SzóláíokJ.  Fenekéig  ki-iszom :  abbibo ;  ki-innya  valakit :  Vin- 
cére aliqnem  *amy.stide  PPBl. 

kömyül-iszik :  circumiioto  MA.  umhertriuken  PPB. 

még-iszik  :  perbibo,  adbibo  MA.  degulo,  obligiirio,  absorbeo, 
liersorheo  C.  austrinken  PPB.  Miiidenő.stűl  megi.szom :  |)erbibü, 
interbibo  C.  Halainak  pohai-at  yum  meg  (EhrC.  153).  Azt  zer- 
zik,  hog  ubarmokat  mégSlIéc  es  azoc  vérét  igai-meg ;  bibant 
sangrinem  eorim  (BécsiC.  34).  Ha  nem  tauoztathatic  el  e 
keleh  en  t511em,  hanemcac  hog  meg  igám  azt,  legén  te  aUara- 

e 

tod  (MiinchC.  65V  V  seprőié  nem  .lemmisíle,  fSIdnek  minden 
binílsi  meg  iziak  (DöbrC.  141).  Meg  ihatfyátoce  a  pohart :  pote<!- 
fi.s  bibére  calicem  (Tíelt :  UT.  M2).  Meg  itta  anagy  tel  iaizotta 
marliaiat  (Tel:  Evang.  L35S).  Annjn  pénze  nintsen.  hogy  a  meg- 
itt  bor-árrát  meg-fizethes?e  fP.izm:  Préd.  235).  Szép  tiszta  folyamra 
talál,  kiben  jól  megiszik  (Hall:  HHist.  1119).  Hirtelen  men't  a 
vízben  és  jól  megiszik  beMle  (11.324).  Megihatjátok  é  a  poháré, 
mellyet  én  megiszom  (Biró:  Únnep.  D).  Színig  tele  lévén,  meg 
itta  érettem  (Gvad:  FNót.  30). 

[Szólások].  Meg  iszom  magamat:  adbibo,  subbibo  C. 
Meg  itták  magokat  (Petlií:  Krón.  161).  Habemus  phrasim  Hnn- 
garicam  de  homiue  ebrio :  magát  megitta  (Ob' :  OriugHung. 
IL91). 

bor-mégissza :  \inipotor  Sí.  fwehitrinker].  Bormegiszják 
nékik  [némelyek]  vannak,  inikor  akarják,  de  az  álnok  fosvén- 
ségért  5k  bort  sem  isznak  (Tin.  267). 

mégital :  [potatio :  das  trinken].  Mykoron  az  zent  apo.stolok 
ereme.stli  ayanlottaali  vona  ennen  magokat  az  pohárnak  meg 
ytallyara,  monda  ewnekyk  az  eedes  lesiis  (ÉrdyC.  433).  Az 
pohámac  megitalán  és  az  keresztelkedésen  mind  eggyet  ért 
(MA:  Bibi.  IV.21).  Testénec  megételirSI  és  vérénec  megitalárol 
(MA:  Scult.  626). 

Iddogál,  iddogál  (iddagolAnak  Fal:  NA.  126.  iddago'aa 
Fal:NU.  276):  potito  C.  potisso  MA.  oft  trinken  PPB  \\me- 
sam  trinken,  mit  nrasse  trinken].  Iddogalóe  avagy  sarapolóc : 
potores  seu  potatores  Com :  Jan.  182.  Kozljen  isznac  avagy 
kSmyfil  szerben  iddogalnac :  bibunf  in  orbem  seu  circimiiwtant 
(uo).  Készülőt  iddagolának  talpon,  s  ott  az  asztalnál  hagyván 
pénzeket,  eszeket  (Fal :  NA.  12i">). 


el-iddogál :  perimto  ( '.  (eino  weile  trinken,  lange  trinken]. 
Igen  eliililogált  velők  (Kern:  Élet  15). 

Iddogalás :  iwlitatio,  iierpotatjo  MA.  stetiges  .i;infen  PPB. 
A  fnt;miodott  i'irK  megízelitetto  a  puha  életet,  a  részeges  idda- 
güljlst  (Fal :  NU.  276).  Az  cgyio  iihlogaliist  főemberi  diaelának 
tartotta  (305). 

Iddogáló  :  iwtorculus  MA.  kleiner  s;uifer,  trinker  PPB. 

Iddogat:  (ixjtito).  A  váradi  püspökkel  iddogáltunk  volt  az 
korona  rosignálá.sakor  kolli'ti  felelt  (AlonOkm.  XIX.290.  Pázm.). 
Boromat  o  mellett  lass;iii  ido^'.Mttam  (fivad:  KP.  170V 

(Ihat-ik,  Ihatásj 

nagy-ihatás :  [bibacit-is ;  trinksuchtj.  Nagy  ehotést,  ihatást 
csináló  őrdíg  (Gyulai :  Tánc.  B3). 

Iható :  örömest  ivó ;  bibo  PPBl.  [.saufor,  tnmkenboldj. 

bor-iható  :  fiwtator  vini ;  wointrinker,  saufer].  Borba  merült 
omlier,  nagy  boriható  ember :  homo  *nimius  merő  PPl.  Nagy 
boriható  ember  (MA:  Bibi.  II. 7).  Nagy  Sándor  is  nagy  boriható 
volt  (Mi.sk:  VKort.  82.  Otr:  Tökéli.  260). 

nagy-iható  :  multibibus  C.  bibulus,  iiotator,  baratino  PPl. 
[saufer,  timikenbold]. 

nagyihatóság :  bibaiilas  C.  [triuksucht]. 

niogat :  [potito ;  eino  weile  trinken,  viel  trinken].  Episoy- 
thizare,  keményen  illogatni  (Decsi :  Adag.  100). 

Innivaló  (ot  vnod  rah  vizet  Iwlz  Vii-gC.  Ki):  ixjtabilis 
MA.  pütandus  PPBl.  [ad  potandum  pertinons]  zum  trinken  ge- 
hörig,  was  sich  trinken  l;Ls.st  PPB.  Hogy  nincz  iob  innya  való 
viz  az  es5  viznél,  ezkor  mcgpróbálbad  (('is.  ElV  Inni  való  c.spszt! 
(Radv:  Csal.  11.291).  A  pásztor  kczdo  holmi  aprólékos  innya 
való  pohárkákat  faracskálni  (EsztP :  I3Sz(\z.  19). 

[Iszom] 

eszém-iszom :  1)  comes.sor,  hellno;  eszomiszom  ember: 
hu'TO,  helluo,  comessator,  nepos  Sí.  [zeeher,  scluvelger].  Eszeni- 
iszom  emberek :  *voluptarii  atque  pt)tatores  maximi  PPBl. 
E-szera-iszom  ember  (Misk:  VKert  345.  BethI:  lílet  271).  Eszem- 
iszom bajnokká  lett :  a  borcégér  volt  a  dandár  zá.szlója,  társai 
a  dfesiilők,  a  sokféle  baromfi,  erdei  me7.ei  vadak,  és  a  toli 
hordók  ellen-sége  (Fal :  NU.  304).  2)  [jiotatio,  oomniiRsatio ; 
triiikgolage,  das  zechen,  schwelgen].  Eszemi.szom  ünnep  Bakhas 
tisztességére:  Bacchanal  PPBl.  Többet  ölt  meg  a  rendellen  eszem, 
iszom,  hogy-sem  a  kard  (Fal :  SzE.  546).  Eszemiszom  után  kö- 
nytikére  dűlni  (Fal:  Vers.  864). 

[Issza] 

bor-issza:  (po'ator  vini:  weintrinker,  siiufor].  Borissza  fvez^e- 
teknév  XVI.  száz.  Nyr.  IX  364).  Bor  iszszak,  kovczoman  henerflk 
ne  légiének  CDeesiG:  Préd.  35).  [Vö.  bor-iszák]. 

bor-nem-issza,  bor-nem-isza :  invinius  C.  einer  der 
nicht  wein  trinket  PPB.  Bomemisz'za:  ab.stemins  Ver.  M.\. 
Bor-nem-i-sza  :  abstemius  Otr :  OrigHung.  11.324.  Gondolkodnak 
bornemlszják,  igen  hallgatnak,  ré.szí.tgösök  mit  csácsognak,  azt 
mosolyogják  (Tin.  2t;7).  Tonabl)a  bornemisz.akis  nnnnac  a  ko- 
resztyenec  kSzőt  (Tel:  Evang.  1.528.  Nyr.  IX.  364).  Ha  a  mely 
borban  megfojtatott  (a  harcsa)  valaki  megiszsza,  bomemisz-sza 
lészen  (AOsere:  Enc.  219). 

[Közmondások].  Ritkán  vagyon  a  hegedflslien  bor  nem  i.s.sz;i 
(Decsi:  Adag.  120). 

bomémisszaság :  non  bibitio  vini  Kr.  [enthaltsamkeit  vom 
weine]  (Pázm:  Kai.  1766.  581.  Kr).  Fogadáa-által-is  kötheti 
magát  a  bor-nem-iszszaságra  (Pós:  Igazs.  IL302). 


1IJ31 


SEK-NEM-lSöZA— ITAL 


ÁLUOMÁS-ITAI^ORVOS-ITAL 


ser-ném-issza:  [eiithaltsainkeit  vom  biere]  (vezetéknév  XVI. 
sz.  Nyr.  IX.367). 

Iszos  :  bibo,  lúhax,  potatur  .Sí.  (versotteii,  deni  truiike  erge- 
ben|.  A  liajds  kapitány  ré.szeg  volt,  elesett,  ketteden  ketté  törtt 
a  karja,  uoni  egy  iszos  jár  igy,  ámbár  nem  akarja  (Gvad:  EP 

2.51). 

It :  potus,  liaustus  Sí.  [getrauk].  Echethel  walo  ytoderth  kérlek 
lliogedli,  hogy  az  tlio  sebeyd  legének  en  lelkemnek  vnvo&sagliy 
(Poz.sC.  17).  Három  napra  adnac  étemre  itamra  60  pénzt  (Helt- 
Aritlim.  G5).  Mindeneket  és  étét  és  itát-is,  az  apostol  intése 
szerint  az  istennek  ditsíW-gére  egyengetvén  (Nagyari :  Orth.  H(i). 
Legyenek  nékem  sz.  jiarantsolatid  etem  és  itom  drága  szép 
hagyiisid  (Kim:  Ének.  330).  Éted,  itod  vigasságod  (Tlialy:  VÉ. 
U.208). 

Itas:  [potans;  trinkend  ?  ebrius ;  trmiken?)  Ez  ntol.só.székon 
meg  fitkúze  az  egész  itastzéh  (az  egész  Ivó  társaság]  (Fal:  NA. 

122). 

Itlan  (ételen  és  italán  SzCsomb:  Utleir.  80) :  .sitions  Sí. 
loline  trank,  ohne  zu  trinken).  Az  wr  fiyw  yft'ywsaghnak  korá- 
ban, ereylwn  myndden  veenseeghnel  kyl,  eetlen  ittlan  alomnaal 
kyl  nag  eremmel  e.s  vygan  lakozwan  (ÉrdyC.  512b).  A  gonoz 
feiedel5m  zent  Uorottiat  túmlőczl)e  vettete  skilencz  napeeg 
étlen  itlan  ot  tartata  (DebrC.  18,5).  Az  zep  wtlion  el  eredenk, 
.sok  napegh  etiilen  itlan  az  wtbon  menenk  (TelC.  283).  Étlen 
itlan  kőnyueze  (BFaz:  Asp.  3).  Étlen  es  itlan  az  hun  az  had 
jn  vala,  veszteg  álla :  nec  aut  uibo  refectiis  aut  potu,  qua 
veniebat  exercitiis,  c^oastilit  (Forró:  Cnrt.  394).  Az  étel  meg 
kívánást  meg  várd  étlen,  itlan  (Com:  Jan.  215). 

bor-itlan  :  invinin.s,  vino  non  gn.stato  Kr.  (oljne  wein  zn 
Irinken).  Jaj,  liogh  faradek  bor  ytlilan  (PozsC.  31.  A  végén 
így  sóhajt  tol  a  leiró). 

boritlanság:  abstinentia  a  vino  Kr.  [enthaltsamkeit  vom 
weiue]  (Sall:  Vár.  90.  Kr). 

Ital:  1)  poKo  C.  iwtatio  PPBI.  hanstus  MA.  trank  PPli. 
F.gyntt  való  ital :  i-omiHitatio  ;  szüntelen  ital :  perpotatio :  ital- 
hoz való:  potorius  C.  Né  la.s.son  téged  az  emliér,  miglen  ételét 
OS  italát  mégvégeziendi  :  donet-  [wrfiun  tinierit  (BécsiC.  fi).  A  ke- 
serf)  forrasoc  mégédéscMtenec:  nekic  italokra :  ad  bibendmii 
(18).  Lattatnacnala  vizet  mereiteniec:  inkab  hiedelmezetre,  bog 
nem  italra:  ad  rfifoc-illandnm  [xitiiis  (pi.-nn  ad  potandnm  (21). 
Magának  tarcza  italra  (a  Ixirt,  HMNy.  11.3).  Cliac-  italra  való 
víz  siiit.scn:  arniam  non  habot  ad  bibendum  (Helt:  Bibi.  l.  Aa;il 
Az  Kgiptnsbelieo  irtoznac  a  viziiec  it,ilatol :  aftligentnr  Aegy|itii 
liibentRs  .-(.piam  fliuninis  (Helt:  Bibi.  I.  Ee3).  T5n  nagy  italt 
Atilla  ió  kodnében  ((iosárv:  MagyB.  E4).  Meg  raszegfil  tíile, 
nem  a  Ixirtnl,  hanem  a  ffilfittebb  való  it-altnl  frel:Fel.  108). 
Az  Wiit  eteltfll  anaé  italtol  való  meg  sznnes  (Fél:  Tan.  111) 
Két  orayg  meg  kely  magát  zenvedtetny  mynd  eteltSl  italtol  ( Frank : 
HasznK.  31).  Az  egész  hordóljeli  ft>nyóviz  niegeczetösiil,  és  nem 
le,szen  olyan  kedves  italra  (Radv:  Csal.  111.49).  Elvégeztél:  a 
a  tevec  az  italt:  jKKStqnam  cameli  bibenmt  (MA :  Bibi.  1.20). 
Irtóznac  az  folyóviznec  italától  (1.54).  Vrnnk  nem  kötelezett 
mindeneket  az  italra  (Pázm:  Kai.  722).  Jovallom  nagy  hasznát 
háromfelé  viznek,  mellyeknek  itallá  hasznos  lesz  szivednek  (KBécs. 
166{;.  B2).  Majd  emlékfizném,  lisztíis  nraim,  ha  megliallgatnátok 
egy  szent  emlxirrill,  ha  ital  közben  fiilet  hajtanátok  (F.PbilKOzl. 
IX  172).  Víg  lakással  s  nagy  itallal  tfiltók  oz  n:iiK>t  (Monlrók. 
XVIII.15).  Váltig  való  itallal  tüllénk  az  éjszjUiának  jolib  ré.szél 
(XVIII.l>2).  Virradtig  val.>  ital  iMik :  TörL.  Ifiő).  Kényes  italra  való 
bor(202).Megaskrivénok.  hogy  kiki  l:il)án  lbn-ált;iig  ki  teszon  magá- 
ért az  ital-hartzban  ( Fal :  NA.  121).  a)  potusC.  MA  Imnk  PPB.  Pos- 
hadt ital:  ixwa  MA.  Megrészegitfl  ital:  siceraC.  Itali :  |«itns,  trank 
Com ;  Vest  1 42.  Mennyei  élö  ital :  ncctar  Com :  Jan.  220.  Ha  myt  el 


veendwuk,  eetelt  awagy  ytalt,  myudetuiek  tellyee  araat  megli 
fyzettyek  (JurdC.  Ibi).  Vala  ky  ytalt  adánd  (potum  dederitj  ] 
neweben,  nem  vezty  el  hvl  erdeméét  (385).  Nézed  opeuel  iialo  i 
étket,  eezettelualo  italát  (VitkC.  19).  Torkomnakh  teateninck 
keduet  kerestem  ételbe  italba  i9).  MergSs  italt  artalmtssag  nekfd 
megh  iuan  (DebrC.  203j.  Itala  loth  viz  vala  ea  seer,  bort  cac 
ielös  iunepeken  izicvala  (NádC  535i.  Ré.szegit5  ital :  sicera  (Fél : 
Bibi.  84).  Az  en  italomot  elegitóttem  siralommal  i.Szék:  Zsolt. 
103).  Ital  maradék  (Valk:  And.  15).  Bort  es  részegíti  italt  ne 
igyál  te :  vinnm  et  omne  quod  inebriare  potest,  non  bil»s 
(Kár;  Bibi.  1.96)  Ha  .szomehozik  adgy  italt  neki  fSzár:  Cat  Ol. 
Vigas.s;ig  szerző  édes  italok  (Ojm:  Jan.  111). 

(Szólások],  Egy  ital:  unus  haastiLs  SK.  Zerdau,  peutSkóu 
chak  eegy  ytal  vyzet  yzyk  vala  (ÉrdyC.  544b).  Es  egi  ital  vizet 
neki  nem  athata  (WeszprC.  4.  Derk:  r')Élet.  37 1.  Egy  ital  bor 
lZvon:Post.  U.440).  Az  italnak  adta  magát:  immersit  86  iu 
ganeam  PPBI.  Bóját  itallal  felejtetni:  animu  molostias  vini 
haustii  *abigere  WT. 

(Közmondások).  Ama  közmondás  szerint :  Étel,  ital,  álom, 
szükséges  e  három  az  emberi  életre  (Bíró:  Ángy.  139). 

áldomás-ital:  (raorcipotus ;  kanftrnnk,  weiukauf ].  Bornem- 
isza Estviui  cserélt  egy  szólót  Üsziiszy  Lászlónétól.  Eiiekiiek 
áldomásitalán  voltíuiak  fó  biró  Varga  Demeter,  Boráldo  Tomda 
Péter,  Bakos  András .  .  .  (NyKözl.  X1I.77.  Helt:  Krón.  22.  Alv: 
Post.  92). 

bor-ital :  vinipotns  MA.  (das  weiiitriuken].  Bor  ittál  (Helt : 
Mes.  318).  Keseriiséget  szerez  az  léleknec  az  sok  bor  ital: 
vinnm  multnm  potatnm  irritationem  facit  (Kár ;  Bibi.  1.672). 
Hagy  l)ékét  az  bor  it;ilnac :  digere  panlisiier  vinnm  (MA:  Bibi. 
1.244).  Bor  italra  adnám  magamat  (1.576).  Izrael  mestörnek 
bnritaljára  engedtünk  el  8  ft  (Mon:  TME.  1.87).  Osak  akkor 
mondgynk,  hogy  bőn  a  liu-s  étel,  mikor  bfin  a  bor  ital-is  (Malkó: 
BCsák.  405).  Hogyha  Ixjr  it;dtúl  fejed  fáj  er'issen,  meg-gyógyii- 
lasáért  igyál  a  szép  vizbeii  (Felv:  SthSal.  35). 

(Közmondások).  Az  mi  bor  ital  közben  lé.szen,  Iwrban  kel  azt 
írnia  (Decsi:  Adag.  46).  Sznszogót  szóllóvá  teszi  a  borital  (Kisv: 
Adag.  180). 

boritalos.  Boritalos  menyegzSkre,  és  vendégeskedésre  esflg- 
genek  (MA:SB.  34). 

du8ka-ital,  duskás-ital :  [cortamen  in  potando;  das 
wett-trinken).  llaggiar  el  az  feiedelmei:  az  dtiska  italt,  respg- 
seget,  az  nagy  testi  batorsjigot  (Kár:  2K0nyv.  115.  Káldi:  Préd. 
1.515.  Nyr.  1X68).  Eg  köszönettel  egész  asztal  népet  az  duska 
italra  lefoglalnak  (DecsiG:  Préd.  24). 

éggryes-ital  Kr.  Az  isteni  szolgálatra  tsináltf  templom  edé- 
nyit eggyes  italra  fordítá  (Piizm:  Préd.  348).  Az  szentelt  edé- 
nyekot eggycs  italra,  vagy  a  mire  másra  akariátok  ilial:  C^Isk. 
31).  Az  bor  italba  kedueskődr.ef,  es  az  eggyes  italt  kóuetic 
(KnK-.s:  HKész.  21).  Az  .sok  csemege,  eggies  ital  közöl  az  is- 
tenről könnyen  el  feletkezhettek  (Lép:  FTiik.  121 1.  Duskás  . 
egyes  ilal  nem  engedtetnék  (Tam:  Szent.s.  64 1. 

étel-ital :  viitiis  MA.  speis  und  trank,  lebonsmittol  PPB. 

húzonos-ital.  Hnzonos,  egy  hiizomban  való  ilal :  amystis 
PPl. 

jó-italú :  (bonum  ad  bibendum ;  gut  zu  trinken].  A  So- 
qvana  vize  jó  italii  (Fal:  TÉ.  776). 

méreg-ital:  (i«>tio  mortis  ea\isa  data;  gitltrank].  A  méreg- 
ital által  való  (halál)  felette  gjötielmes  és  késedelmes  (Mink: 
VKort.  .597). 

nagy-italvi :  i'otor  C.  [saufer]. 

orvoa-ital :  ([xjtio  medica ;  heillrank].  Has-folyás  ellen  való 
orvos  ital :  saprum  PPBI. 


1633 


ORVOSSÁG-n'AL— BORITKAm' 


irr-A-iszÁK 


1631 


orvosság-itaj :  :w  (Frank:  HasznK.  16). 

azerelemgerjesztö-ital :  .■mmtoriiun  MA.  PP.  Major: 
Sa^t  [liebastraiikj. 

viz-ital :  potns  acjuae  Kr.  [ila.«  wassertrinken].  Sok  embe- 
rek balaanaU  meg  az  vra  j-talban  (ex  aqiiis)  keserewseghnek 
okaertli  (JordC.  899.  Sam:  Cer.  1,55). 

[Kiizmondások].  Vizitaltól  nád  terem  az  órodban  (Fal :  Jegyz. 
933). 

Itali:  pororíBS  MA.  zum  trinken  dienlich  PPB  Itali  áldo- 
zat :  libámén,  .sacrificium  libaminis  MA.  Itali  orvoaság :  potio 
PP.  Itali  áldozat  (Kár:  Bibi.  1.190.  Zvun:Post.  1.333.  Kr). 

Italka:  jiotiuneiila  Kr.  [trankchen].  (Vajda:  Kriszt  III.383. 
Kr). 

Italocska:  potiuncula  C.  [trankchen]. 

Italos :  [in  fönn  eiues  traiikesj  Pilulás  purgafio,  italcs  pur- 
gatio  (KNag)-sz.  1658.  3.  KLícs.  167-1.  3). 

Italság:  [potatio,  perpotatio;  da.s  trinken,  trimksucht].  Kjk 
yarttaiiak  mynden  fertelmetessegheUben,  kywanato.'ssagukban, 
jiakeaghban,  lakozassbaii,  torkos-saghban,  rezegliseegliben  ( JordC. 
852). 

Itat :  aquor  C.  potiono,  potum  praebeo  MA.  zu  trinken  ge- 
bén, tranken  PPB.  Marhát  itatok  :  aquor  PPI.  Borából  ytatot 
mynden  neepeketh :  vinum  potandum  praebuit  (JordC.  910) 
Epeuel  eczettel  itattatuan  (VitkC.  38).  Te  hazadnak  gflnSrSsigeből 
meg  rezegSlnek  es  te  ^nörkődesednek  ariabol  itatod  8k5t 
(DöbrC.  86).  Zomehozokat  nem  itatam  (VirgC.  10).  Zomeh  va- 
lec,  nem  itatatoc  (Nagj-szC.  327).  En  zomyvhomba  j-tatanak 
engemet  (ÉrsC.  53).  The  generwsegednek  bewssegebewl  ytatod 
ewketh :  torrente  voluptatis  tuae  potabis  eos  (KulcsC.  84).  Bar- 
mot, lovat,  juhot  italának,  vizet  hordókkal  raindestig  hordának 
(Tin.  126).  Kenyeréből  étette,  poharából  itatta,  és  ölében  alutta 
(Pázm:  Préd.  138)  Tartja  nagy  vigan  király  vendégit,  itatja 
borait  (EPhilKözl.  rX.180).  Valóban  bokroson  itatá  isten  a  vé- 
res üldöztetéseknek  keserű  vizeit  a  szegény  magyarokkal  (Köl : 
DobK.  A3).  Pecsételd  bé  immár  amaz  undok  kutat  ki  sok 
ezer  lelket  mérges  iíisttel  itat  (Thaly:  Adal.  129).  Miud  addig 
szomjúhoztattya,  s  mind  addig  itattya,  mig  a  sok  italban  meg- 
fakad, és  meg-hal  (Oúzi;  Síp  148). 

[Szólások].  Nagy  isten  irgalma,  nagy  kegyelmessége  fénylik 
abban,  hogy  az  igazakat  zabolából  itattya  (Pázm :  Préd. 
23).  így  az  isten  Hélit  ostorozíi  fiainak  gonoszságáért ;  mert  6 
vétke  volt,  hogy  roszszúl  nevelte,  és  zaboláról  nem  itatta 
fiait  (196). 

meg-itat :  adaqno  C.  [triinken,  trinken  lassen].  Itassatoc 
meg  elSszer  a  iuhokat:  date  ante  potimi  ovibus  (Helt:  Bibi. 
I.N4).  Áltnas  poharát  véle  megitatta,  mellyel  a  kesergS  a.sz- 
szont  el-altatta  (Kónyi:  HRom.  147). 

Itatás:  aquatio  C.  potionatus  MA.  adaquatio  PP.  das  tran- 
ken PPB. 

Itató  :1)  aquator,  potum  praebens  MA.  tranker  PPB.  2)  [aqua- 
rium ;  tninke].  Nynczen  ee  senky  k5zz61etek,  ky  megh  nem  ol- 
gya  h\^-  Skreeth  awagy  zamarath  az  ynnep  napon,  es  az  jtotora 
vyzj-:  ducit  adaquare  (JordC.  575).  8)  Itató  papiros:  charta 
bibula  PPI.  [löschpapier]. 

Itó:  [aquarium;  tranke?]  Ökör-it<5  (helység  neve  MonOkm. 
Vn.l72). 

ököritai  Mit  motosz  utón  kivfil  6kSr-itai  Máttyás?  (Matkó: 
BCsák.  55).  Ököritai  nagj-  tehén  (Sámb:  3Fel.  736). 

[Itkány]. 

bor-itkány :  [vinipotor ;  trunkenboldj.  Ne  légy  boritkány  : 
mert  a  bor  soc  embert  veszt  el  (JesusSir.  J4). 

M.    NYELVTÖRT.     SZÓTÍB. 


Itt-a:  [i>otatio;  das  trinken].  S  talám  szinte  iól  ittábn,  a 
nem  iól  irtában  nem  igazat  talált  imi  (Bal:  CsIsk.  447). 

Ittas:  temulentns,inebriatus,vinolentnsMA.appotu8;  trunken, 
besoffen,  voll  woius  PPB.  (MA:SB.  326,  GKat:  Válts.  11.1341). 
Józan  vagy  ittas  korába  (Riik :  Art.  5).  Ittason  s  részegen  ment 
ki  hílzambúl  (Monlrók.  XV.616). 

[Ittasit] 

meg-ittasit :  [inebrio ,  trunken  machen,  beraiischen].  A 
bor  vén  Noét  hamar  meg  ita.sita  [így]  (Valk :  Gen.  5). 

Ittasság :  bibacita.s,  temulentia  MA.  trunkenheit,  sauforei 
PPB.  (MA :  SB.  21). 

bor-Ittasság:  temulentia  PPI.  [trinksuclit]. 

[Ittasul] 

még-ittasul :  inebrior  MAI.  [sich  berauschenj.  Meg  ittasúl- 
tanac  (Helt:  Mes.  319). 

Ivás:  potatio  C.  MA.  das  trinken,  das  saufen  PPB.  Teli 
toroc  ivással  6n5n  magát  meg-ré-szegéti  (Com:Jan.  181).  Ha  a 
viznek  ivását  veheti  (Illy:Préd.  1.182). 

bor-ivás :  vinipotatio  MA.  [das  weintrinken). 

duskás-ivás :  [amystis ;  starker  zug,  unmüssigas  trinken, 
zechenj.   Az  duskás  ivá.sbul  nem  akar  vallni  kárt    (Thaly:  VÉ. 

1.387). 

evés-ivás:  eomessatio  MA.  schwelgerei,  schlemmerei  PPB. 

Ivó :  1 )  iKitator  C.  potor,  bibens  MA.  saufer  PPB.  lőut") 
embernec  fia  euén  es  iuan  es  mondnac  im  faldoclu  ember  as 
bornac  iuoia  :  fiotator  vini  (MünchC.  34).  2)  [ad  bibendum  per- 
tinens  v.  aptus ;  zum  trinken  gohörig].  Ivó  palatzk :  ampulla 
iwtoria  PPBl.  Ivó  mereglye  (Com:Jan.  115).  Itlion  öt  tele 
hordó  bor  vagion,  egy  iwo.  Továbbá  három  kocsylA'  [olv.-]ó|,  két 
busza  aztag  (Radv:  Csal.  ül.  103b).  Kávét  ivó  findsa  (Mik:  Tör.- 
L.  16).  3)  [bibulas;  lö.sch(papier)].  Által  folyó,  ivó  papiros: 
charta  bibula  (Com :  Jan.  155). 

bor-ivó:  vinipotor  MA.  [weintrinker].  (Pesti :NTest  22). 
Naé  bor  iuo  (Sylv:  UT.  1.17.  Mad:  Evang.  48). 

duska-ivó.  Az  Bachus  SrdSg  asztalán  a  duska  iuo  részeg- 
ség (MehSám.  401). 

vér-ivó  :  [sangvinolentiis ;  blutdürstig].  Vér-ivó  vad  állatok 

(Tof :  Z.solt.  595). 

viz-ivó :  hydropotes  C.  hydropota  MA.  was.sertrinker  PPB. 

Ivós:  [ad  bibendum  aptns.  zum  trinken]:  Ivós  korsó  (Thaly: 
VÉ.  n.53). 

Ivód-ik :  bibor,  potor  SÍ  [getrunken  werden,  sicli  trinken]. 

be-ivódik:  penetro  Kr.  [eindringen,  eingasaugt  werden]. 
(Vajda:  Kri.szt.  11.46.  Kr). 

Ivogat:  cyathisso,  cothonizo  MA.  [eine  zeit  láng  trinken, 
zechen]. 

ISZÁK :  1)  mantica,  saecus  sarcinarius  MA.  bisacciiun  PPI. 
wadsack,  ranzeu,  felleisen  PPB.  waydsack,  tanister  Nom.  20. 
Két  ffiles  iszák:  mantica  C.  A  szíjártó  csinál  iszákokat: 
hippoperas;  vellis  [felleisen],  waidsacke  Om:  Orb.  105.  Szent 
Péter  mindgyárást  meglátta  mit  hordoznánac  Ananias  és  Simon 
Mágus  az  6  iszákjokban  (MA :  Scult  1000).  Aszszú  kenyeret 
rakának  iszákokban  (Pázm:  Kai.  140).  Soha  bizony  vgy  nem 
hányhattia  Pazman  vram  az  kalafintát,  hogy  az  minémfl  szé- 
gyen vallásnak  iszákiiit  az  én  felembe  akará  it  nyomny,  azt 
maga  nyakába  ne  kerettsie  (Zvon:  Pázml'.  125).  Kétfelé  vetet 
iszákban  görbedve  hordozza  (MNyil:  Irt.  Elöb.  18).  A  titkoknac 

103 


1635 


BÜR-LSZÁK— LSZAMÁS 


ISZAMAT— LSZONYANDÓ 


1636 


tudó  mteiio  visgalni  kezdi  a  mi  iszAkinkat,  sákjainkat,  8-mind 
penig  a  mi  szivfiiiknec  rejtekit  (Tyúk  :  Józs.  455).  Egy  oláh 
tarisznyát  adgyanak  liat  pénzou ;  egy  oláh  iszákot  husz<jiiiiégy 
pénzen;  egy  ketskeszöilx51  tainált  iszákot  hiLSzonkilentz  pénzen 
(Tortl'.  XVra.24I).  Meg  liagyá,  hogy  az  te  lelked  el  vigyem, 
es  az  én  sutét  iszákomba  tegyem  (KTör:  SzJáa  10).  Az  em- 
bereknek nyakuklmn  lévő  kettős  Iszáknak  a  liátiiUyában  rako- 
gattják  a  magok  esetit  (Ker:  Préd.  69).  Két-.száz-ezer  foréntokat 
hányának  az  ö  katonái  torsolyokra  és  iszákokra  (Szeg:Aqu. 
47).  Töltött  tyúkot  süU'e  tégy  az  Lszákbiui  (Tlialy:  VÉ.  II. 
23).  Lapos  gutta  meg-Utötte  bornyubSr-iszákját  (Tlialy.  Adal. 
n.89).  Azokat  a  pá.sztori-tA.skában,  avagy  iszákbaii  tévén  (Biró: 
Préd.  118).  liornátzbrtl  iszákok,  abrakos  tanyisztrák,  avagy 
üres  zsákok  (Gvad:  FNc'it.  102).  Magok  hátakonu  nem  látván 
az  iszákot  mást  tsúfolnak  ennek  terhével  (SzD:  MV'ir.  253). 
3)  Ipotafor  vini;  zecher,  sanfer).  (Vás:  CanCat.  (i29).  Baccliast 
szarvakkal  szokták  irni,  azt  [jéldázván,  hogy  az  iszákok,  ga- 
rázdások,  veszekedik  istene  (Fal:  NU.  305).  A  borral  tőltőzí 
Iszákok  tombolás!  nem  kisztik  torkomat  (Fal:  Vers.  879). 

I  Közmondások).  Talám  nem  láttya  még  háta  megliet  az 
Lszákot :  non  videt  manticae  quod  in  tergo  est  ?  (Czegl :  Japh. 
215).  Nem  láttyuk  luituiik  mogett  ;iz  iszákot:  non  videmus 
maticae  qnod  a  tergo  est  MA.  (Kisv':  Adag.  365). 

bor-iszáik:  bibax,  vinipotor,  acratocothones  C.  merobibus, 
calicum  remiges  MA.  vini  potator  Otr :  OrigHung.  n.324.  bibax 
Major :  Szót.  weintrinker  PPB.  Bor  iszákok ;  calicum  remlg&s 
(Decsi :  Adag.  307).  Néha  latrokkal  tái'salkodónak,  dobzódónak, 
bor-iszáknak  nevezték  (Pázm:  Préd.  52.  SalhVár.  Előb.  4). 
Noha  fitet  (Oiristiist)  bor-iszáknak,  őrdSngősnek  nevezték  a 
káromlA  sidók  (fllyef:  BCsTomp.  299). 

boriszákoeska :  bibacnlus   C.  MA.   der  ein  vvenig  géme 
trinkt  PPB. 
boriszákos :  cvi  Bor  iszákos,  iátékos ;  szép  személlyec  ger- 

iesztőie,  és  esztekelőie  (Cis.  M). 

boriszákság :  dasideriimi  [wtoiidi,  bibacitas  Kr.  (Pázm : 
Préd.  52.  Kr). 

Iszákocska :  manticula  MA.  siicklein,  ranzlein,  kleines  fell- 
eisen  l'PB. 

ISZALAG,  JTJSZAIiAa:  vibiirnum  MA"  .schlingbaum, 
gewi^ses  g(wtr;aicli  PPB. 

ISZAM-IK :  labor,  delabor,  cado  SL  (gleiten,   ausgleiteuj. 

el-iszamik:  cvi  Enym  az  bozzw  alias  es  en.megh  fyzet3m 
evvnekyk,  hogy  el  yzíunyeek  az  ew  labok :  ut  labatur  pe.s 
eonim  (.lordC.  275).  El  yzamtwnk  az  ártatlanságnak  «-tar\vl 
(ÉrdyC.  574b).  Testi  bfnbe  olyzamec  e  meg  rotliat,  fí>\de  lőt 
agnő  iTelC.  147).  Wygaduak,  ha  el  yzamandom :  oxultabunt, 
si  motns  fuero  (KulcsC  20).  Mii'oda  történek,  ho^  ezSn  zerrel 
el  izanital,  eltantorottal  (NagyszC.  71).  Az  zyzesseg  buitnel  kyl 
es  mertekletiVsognel  kyl  hamar  el  izaoiik  (KazC.  148).  Ez  zy- 
zeseegh  lia  el  yzamandyk,  soha  megh  nem  eopultetyk  (ÉrsC. 
251b). 

eÜBzamás :  lapsim  (das  aiisgleiten].  Meg  zjdiadeyta  en  lel- 
kemeth  halaltwl  es  en  labaymath  el  yzaulast^vl  (KulcsC.  295. 
KeszthC.  139.  319). 

eliszamhatatlan :  [immoljilis,  stabilis;  mierschütterlich, 
standhat"t|.  Az  isten  valtozhatjLtl'Ui  es  el  iz;nnhat'itlan ;  az  te- 
rőmtőt  allatok  ke*ek  változók  es  izamok  (TihC  201). 

ki-iszamik  :  [elabor ;  a\islallenj.  Tliyzte.ssognel  kyl  hannycz 
eztendflk  mynd  on  eletemből  kywe  yzamthanak  (ÉraC.   297b). 

Iszamáa :  lapsus  KulesC.  135.  (das  aiisgluiten].  Nem  ad 
erekko  ygaznak  yzauiaiusth :  non  dabit  in  aeternum  tluctiiatio- 
neni  justu  (KulcsC.  133). 


Iszamat :  c«  Feledelmes  my  sok  yzamatwnc  (TbewiC.  81). 

Ilszamkod-ik] 

el-iszamkodik  :  Idelalxjr,  cado ;  aiisgleiten].  Nem  hadgya 
lábainkat  eli.szszamkodni  (Helt:  Zsolt  126).  Az  en  iobom  felfii 
va^on,  azért  el  nem  iszamkodom  (Szék :  Zsolt.  12). 

Iszamkodás :  nutatio,  vacillatio  MA.  das  hin  und  meder 
scliuvuiken  PPB.  [das  gleiteuj.  Az  en  labamuac  iszamkodasa 
korán  boszontanac  ingemet  (Szék :  Zsolt.  37). 

Iszaml-ik :  lu,\or  Kr.  [verrenkt  werden,  sich  verrenken). 

el-iszamlik :  Iprolabor;  ausgleitenj.  Ha  el  iszamlanak :  8i 
prolabantiu'  (Sylv :  (IT.  103).  Sokban  iszamlunk  el  mind  úáiann  : 
in  multis  impingimus  (11.115). 

ki-iszamlik  :  eluxor  MA.  |verrenkt   werden].   Kiiszamlott : 

eliLxatus  MA. 

Iszamó :  [vacillans,  tiuctiians,  caduciis;  schwankend,  hinfal- 
lig].  My  oka  zeretew  ffyam,  hogy  esmeg  ez  yzamo  vylagra  tér- 
tééi (ÉrdyC.  634).  Semmyt  otli  [az  égben]  vtalatosth,  semmytli 
el  mulandooth,  semmyt  yzamooth  nee  alehaatok  (SándorC.  19). 
Lábaival  ala  (állaj  e^  alhatatlan  izamo  kőre  (BodC.  15). 

iBzamod-ik ;  collabasco,  collabor,  lapso  MA.  vacíllo ;  zu 
siiiken  anfangen,  zu  hauf  fallen,  waekein  PPB.  Iszamodott : 
luxatus  PPl.  Lábai  gonozra  nem  iszamodnak  (Soós:  Post  368). 

el-iszamodik :  cw  Az  el  iszamodott  es  liailot  térdeket  fel 
ogienesitetted  (Mel:  Jób.  9).  Piczin  hija,  hogy  lábaim  el  nem 
iszamodánac:  |«ne  moti  simt  pedes  mei  (MA:  Bibi.  I.513i.  Az 
wr  nem  hadgya    el    iszszaniodni   az   te   labodát   (Mih :  ÖrökÉ. 

51). 

ki-iszamodik :  elabor  Kr.  (eluxor ;  aiisgleiten,  verrenkt 
werden].  Forgócsontya  helyéből  kiiszamodAc:  nervus  femoris 
ejus  emarcnit  (MA :  Bibi.  1.30).  E  miatt  a  tiLsakodás  miatt  « 
■Jákob  csipíijének  forgó  csontya  hellyébiil  ki  i-eamodot  (Martonf : 
SzHist.  11).  Megtetszett  forgó  csontyának  ki-iszamodásábol 
(250). 

még-iszamodik :  (collabasco ;  ausgleitenj.  Lábok  meg-nem 
isz;im<«lnak  íMegy:6Jaj.  IV.19). 

Iszamodás :  prolapsio,  prolapsus  MA.  das  falieu,  das  Uin- 
fallen  PPB.  (das  ausgleitenj.  Az  én  lábamnac  iszamodAsa  korán 
ellenem  támadnac  az  én  ellenségeim :  dum  commoventiu-  pe- 
des mei,  super  mo  magna  l<icuti  .sünt  inimici  mei  (MA :  Bibi.  I. 
495). 

Iszamtókos:  lubricus  (schlüpfrigj  Legyen  wnekyk  wtok 
.seteth  ees  yzamtekos:  fiat  via  illonim  tenebrae  et  lubricmn 
(KulcsC.  7y.  Ke.szthC.  80). 

ISZAP :  lutmn  lentum  in  litere  vei  in  fundo  aquamm, 
syrtes  MA.'  limus  PP.  letten,  kot  lm  wasser  PPB.  (.sddammj. 
Az  vőlgyetli  wgrogyos  yzapp  ffeel  töltötte  (ÉrdyC.  48őb).  Be 
sflllodénec  az  iszszopba  (így]  (Helt:  Krón.  56).  Nem  tsábnit  meg 
fejem,  hogy  iszapot  egyek  (Gvad:  Lev.  46). 

[iBzapl-ikj 

meg-iBzaplik  :  [luto  adbaereo;  im  schlanune  stecken  blei- 
ben].  Az  egyszer  l>é-vStt  vélekedésben  megrögzött,  és  mef;- 
iszaplott  elméjft  emberek  (GKat:  Válts.  1.306). 

ISZONY AUDÓ  (ycíiiKando  The\vrC.  80.  meegh  y:amodeek 
WinklC.  321.  meg  !/-<"'y>vdak  Elu-C.  12.  y:uiiyv  125.  itzanyii 
Bátai;  LPrób.  348.  ís2<t)iyatos  JU:SB.  346.  MA:SeuU.  623. 
Bar :  U'ar.  452.  isoi/io  Ozor :  Christ.  206.  yhwi'V  TelC.  94. 
iszs:onyo  Helt:  Krón.  70.  ituzoniu  Kél:Taa  234.  itzszonyu 
Alv:  Post.  1.36.  Com:  Jan.  199.  íjsraoiiyatos  BotblTám.  67. 
mzonyti  Mel:Sám.  356.  monin  Mel :  Jób.  73.  iii«!ÍodiiIlk  70): 
[liorrendns ;  erschrecklicb,  griiulicli].  Syradalmas  nekwuc  my 
eletwnc,  yzamando  my  sok  wetkezetwnk  (ThewrC.  80). 


ISZONYATOS- ISZONYÚ 


ISZONYÚAN— ÍTÉL 


1638 


ISZONYATOS :  horriBcus  C.  horribilis  MA.  erschrecklich, 
:  uilich,  absi'lienlifli  PPB.  Issszoiij-atos  az  vArosbaii  az  nyel- 
luwkedS  ember:  terribilis  est  in  civitate  sua  homo  ling\'osns 
Kár:  Bibi.  1.655.  Pázm:Préd.  511.  Kr.).  GyaiSlségos,  iszonya- 
tos vétkeket  keue  fene  az  hívekre  (Pázm:  Kai.  224). 

Iszonyatosság :  hoiribilitas  Kr.  [graalichkeit].  Iszanyatos- 
•vii;:  ne<iuitia  (Kár:  Bibi.  Li;i9i. 

ISZONYIT:  liorrifico,  terriöco,  forrefacio  MA.  ei^'lirecken 
inaihen  PPB  [abschrecken,  ersdirecklich  machen].  Nekilnk 
-z.'val  ás  (XVíiétes  inissal  sok  iittal  tett  hiti,  fogadá-sa  úszonyit- 
Ikitlák  volna,  hogy  tisztiért  hazáját  el  ne  adja  (Szal:  Krrtn.  421). 
.\z  embernek  álhatatlanságát  nagyitja  es  iszonjntja  (GKat:  Titk. 
751 

meg-iszonyit :  o5  Tfile  meg  iszonyit,  es  velfinc  meg  vtal- 
tattya  (Born:  Préd.  2601 

Iszonyitás:  (horror;  der  schrecken].  A  tőrvény  által  való 
meg  remité.ssel,  é.s  i'sonyitással  szokta  a  bfinSsSket  meg-ijeszteni 
(Nag>-ari :  Orth.  228). 

iBzonjritó  :  horrifer,  horrificns  C.  MA.  gi'aiis  und  schrecken 
verursachend  PPB. 

ISZONYKOD-IK :  horreseo  Kr.  [graiLsen,  grauen].  Vgy 
veztee  el,  hogy  iszonkottam  sokáig  miatta  (Born:  Préd.  8).  Az 
nap  meg  sötétedet,  azon  iszonykodván,  az  széles  fSId  reszketett 
(Zvon:  Post  1575). 

Iszonykodás :  [horror ;  das  schaudem,  granen).  BnnRc 
ellen  való  iszonkodas  (Born:  Préd.  227).  Mind  ezec  (az  SrdSg 
tagyai)  rakuac  soc  iszonkodassal  es  farkas  neuetessel  (Born : 
Préd.  573b).  Olly  kegyetlenségre  fakadott,  hogy  szSmyfl  iszon- 
kodás  nélkfll  róla  gondolkodni  sem  lehet  (Tóth J :  IstN.  52). 

ISZONYOD-IK,  ISZONYOSZ-IK :  horreo,  abhorreo, 
perhorreo,  horreseo  C.  schaudem,  sehr  scheuen,  grauen  habén 
PPB.  Iszonyozunc  istentíil  (Born:  Préd.  427).  Noha  iszonyodik 
a  test,  de  azért,  édes  atyám,  a  te  akaratod  légjen,  nem  az 
enyim  (Pázm:  Préd.  261 1.  Iszonyodic  a  roszszaságti'U :  abhórret 
a  malo  (Com:  Jan.  177).  A  haláltól  iszonyodnak  vala  (Dly:  Préd. 
n.193).  Iszszonyodgyál  a  te  állapatodon  (Nógr:  IdvK.  649). 
Mindéntíl,  az  mitt  ott  látt  ifflonyoszik,  ngymint  "szokatlan  dol- 
goktól (Lép:PTtik.  L354i. 

el-iszonyodik :  exhorreo,  cohorreo,  adliorresco  C.  ab- 
horreo MA.  MedLat  3.  .scheuen,  abscheu  habén  PPB.  El  iszo- 
nyozol  tóle  (Boni :  Préd.  4311 

még-iszonyodik :  (stupeo,  horreseo ;  sich  entsetzen,  schau- 
dem]. Zent  Ferenc  valyauala  ewtett  nagy  tisztességben  es  ygen 
meg  j-zanywdak  :  stiipuit  (EhrC.  12).  le-sus  megh  yzamodeek 
lelkében  ees  megh  zomoroyta  5  magath  (WinklC.  324.  325 
Az  oroszlán  megborzad  s  megiszonyodik  belé,  mikor  a  kakast 
vagy  mulatja,  avagy  tsak  szavát  meghallja  (Mik :  VKert  360). 

Iszonyodás :  horror  C.  MA.  das  schaudem,  grauen,  ent- 
setzen  PPB.  Iszonyodás,  ijetség :   horror,   pavor  Com :  Jaa   60. 

Iszonyodó:  1)  horrens,  abhorrens  MA.  [entsetzt,  schau- 
demd].  2)  [horrendns,  horribilis]  grausam,  fürchterlicb  PPB. 
Iszonyodó  áknot  ő  ágyában   láta  (Huszti :  Aen.  2). 

flszonyodtat) 

Iszonyodtató  :  horrorem  eaasaus  Kr.  [schaudererregend]. 
Izzadnak,  szomjúhoznak,  koplalnak,  iszonyodtató  italokat  nyel- 
nek (Pázm  :  Préd.  757) 

ISZONYÚ :  teter,  horribilis,  horridus,  feralis,  formidabilis, 
hiieulentus,  nefandus  C  horrendas,  terribilis,  ferus,  trax  MA. 
nefandus  PPBl.  grauUch,  erschrecklich,  grausam  PPB.  Iszonyú 
vagyok :  inhorreo  C.   Angyahiali   yzanyv    yelenetyrewl :   valde 


mirabiU  íEhrC.  125).  Yzonyw  meegb  hallany  ees  íÉrdyC.  548b). 
Az  erekkee  eel6  es  halhatatlan  dragalatus  eelet  yzonyw  balalt 
zeni-^de  (536).  Izomo  Ad5  (Ozor;  Christ.  206).  Ne  chelekedgye- 
tec  valamit  az  iszonyú  szokás  szerent,  mely  tfi  el6ttetec  volt 
(Helt:  Bibi.  I.  GGg3).  Achab  mind  felesegeslfil  fílIStte  való 
uszonyu  dolgot  miele  (Mel:  Sám.  356).  Iszonyú  gyűlölség  (Decsi: 
Adag.  98).  Az  iszonyo  keserűség  elidegem'ti  a  szopástál  (Pázm: 
Préd.  34).  Sokkal  iszoíivább  és  undokabb  az  6rd6g,  ki  ugy 
meg  szórayétheti  az  embert  (Lép:  Pl'ük.  L234|  IszBzonyu  tsil- 
lag:  sidus  horridum  (ACsero:Enc.  99).  Iszonjni  vad,  kegyetlen: 
ferus;  «-ild  (Com:  Vest.  129).  Az  edgy  8zar\ii,  a  félen  való  he- 
lyeken el  rejtet  pusztákat  és  az  iszszonjni  lakó  nélkül  való 
kietleneket  lakja  (Com:JaQ.  45).  Iszszonyu  kemény:  dirus 
(199). 

Iszonjrúan :  horride  C.  tetrice,  truculenta,  terribiliter  MA. 
grSulich,  graasamlicli,  schrecklich  PPB.  (Zrínyi  1.67).  Iszonyán 
[így]  meg-ijetkezvén  a  göríigök  .  .  .  (Hall :  HHist  111.121). 

Iszonyúképpen:  atrocissíme  C.  [griialich,  entsetzlidi).  Az 
ebec  meg  5uéc  Iszszonyuképiien  (Helt :  Króu.  46).  Kölde  egy 
Bothot,  lator  embert,  ki  meg  6lne  a  szegény  vac  Almost;  de 
az  ebec  meg  fluéc  a  Bothot  az  vton  iszszonyii  képpen  (Helt: 
Mes.  45b). 

Iszonyiicska :  horridnliis  C.  subhorridus  MA  etwas  im- 
lieblich,  eiii  wenig  graulich  PPB. 

Iszonyúi :  [stupeo,  horreo ;  sich  entsetzen].  Az  angyal 
monda  ew  hoza :  mykeppen  yzauyolz  es  czudalz  ?  quid  mirarís  ? 
(EhrC.  126). 

Iszonyúság :  horriditas,  tetricitas  MA.  abominatio  Ver. 
[entsetzen,  eutsetzlichkeít].  En  yemiewk  sok  reuas,  .syuasnak 
es  yzzanyosagoknak  tartományából  (PéldK.  48).  Midfln  latan- 
giatoc  az  pusztaságnac  izonyusagat  (Mon :  Ápol.  460.  ElsztT : 
IgAny.  A4.  Zrínyi  a64). 

Iszonyúságos  :  [terribilis ;  cntsetzlich].  A  my  zyleteesewnk 
yzonjTvsagvis,  hog  ember  ingyen  sem  mery  emleyteny  ees 
(ÉrdyC.  389).  Által  menénc  mind  az  egész  pii-sztaii,  mely 
nagy  es  iszonyúságos:  transivimus  i>er  eremum  terribilem  et 
maximam  (Helt:  Bibi.  I.  Kkk). 

Iszonyúz-ni :  abomíno  Ver.  [schaudem]. 

ÍTÉTL  (eifítet,  megcíőtetík  Thaly:  Adal.  1253.  éttlet  Helt: 
Bibi :  I.  Kkk.  üeUel  TíhC.  156.  Bora :  Préd.  10.  ttelerú  Fél :  Taa 
203.  ylhyl  PozsC.  28.  itil  Pázm:  Préd.  2.  meg  ító/tessed  Helt : 
Krón.  201.  ríííetettel  vagy  szententiaval  ?  Rumy:  Mon.  326): 
1)  judico  C.  MA.  richten,  urteilen  PPB.  Id5  ekltt  itel6k :  prae- 
judico  C.  Itéllén  isten  m?k6z6tt5nc  es  te  közötted,  mert  tfitfel 
írnníizr.kat  mfbeunöuc  (BécsiC.  24).  Nem  tehetnec  sem  íteletet 
I.  !i  1  iieque  judicinm  judicare),  sem  valamit  embereknec  fenni 
tilv'  ^e  akariatoc  ítélnetec:  nolíte  judicare  íMünchC.  25). 
Itéluen  isrlnec  tizenkét  nemzetet :  judicantes  diiode4;ím  tribus 
Israhel  (50).  Hamyssan  yteelz}-  enghemet :  judicas  me  (JordC. 
784).  CristusuaI  itelSk  ifinek,  kik  mastan  istenért  hamisan  ítél- 
tetnek (Vú-gC.  117).  Mikor  en  idfit  veendek,  iga.ssagot  ítélek 
(119),  Itelye  wTam  engemet  een  ygassagom  zerenth:  judica  me 
domine  sectmdum  jnstítiam  meam  (KulcsC.  10).  Vigagg'anak 
es  Sröllenek  nemzetek,  mert  itelzí  népeket  igassagban  (AporC. 
14).  Itild  ezt  en  nekem  (TelC.  259).  Az  anvaknak  itellíik  az 
zfilfit  (RMNy.  IL163).  Ne  itellietek :  nolite  judicare  (Fél :  Bibi. 
10).  Ö  pedig  itélé  Izraelt  lnisz  esztendeig  [húsz  évig  volt  bírája] 
(MA:  Bibi.  1233).  Nem  szabad  senkit  abból  ítélni,  a  mit  ellene 
mondanak,  hanem  a  mit  hiteles  bizonyságokkal  fejére  raknak 
(Pázm :  Préd.  505).  A  sz.  írásban  sok  helyen  jelentette  Isten, 
hogy  f  halálra  méltónak  ítílí  a  gonosz-tévSket  (Pázm :  LuthV. 
119).  Nem  hiszem,  hogy  az  értelmes  pápisták-is  balul  ne  ítellye- 
nek  felőlied  (Matkó:  BCsák.  27).  2)  [damno;  verdanmien,  ver- 

103* 


1639 


EL-hÉI^MEGÍTÉL 


MEGÍTÉLÉS— ÍTÉLETES 


1640 


urteileu).  Elaroltatic  a  papifejedelmecnoc  es  az  iiastudocnac 
GS  halaira  itélic  ítet:  eondemuabunt  eum  moite  (MiinchC.  51). 
Tekiníed  mikepen  ludaütol  el  aroltatic,  az  sidoktul  mel  vndo- 
kül  tartatíe,  iteltetic  es  karhoztatic  (VitkC  12),  Haragot  tar- 
tutam  re,H  es  iteltem  wtet  (VirgC.  7).  Ne  itillyflk,  és  ue  kárlioz- 
tassiik  egymást  (Tel:  Evang.  11.480).  Az  halálra  itiltetett  pro- 
testál (Coiii:JaB.  135).  Ha  az  szóiga  hertelensegebSl  hozza 
űtn5,  csapna  vrahoz,  ezért  t5ml5czre  itiltetnéiek  (Lép;  PTük. 
1.278).  3)  arbitror,  censeo,  reor,  autiuno  C  deputo  MA.  achteii 
PPB.  [haltén,  dafiirhalten].  Méltónak  itélSm :  dignor ;  méltat- 
lannak ítélűm :  dediguor ;  semminek  itélSm  :  postmitto  C.  En 
azt  yteelSm  (ego  conseo):  megh  ne  haboroyttany  azokat,  kyk 
az  pogauok  kSzzfil  temek  vvr  ystenhez  (JordC.  761).  Magát 
méltatlannak  alytya  es  itely  (VirgC.  68).  Idnessegesbnek  iteleni 
istenért  embernek  engedni  honnem  .  .  .  (92).  Meliet  el  veztfit- 
nek  itelt  vala  (WeszpC.  28).  Mely  vetekevdesek  bevlchektevl 
jtyltetenek  vala  hyt  ellen  való  velekevdeseknek  (DomC.  263). 
Az  wr  itile  magában,  hogy  igen  nagy  áron  hattá  volna  (Halt: 
Arithm.  F4).  Ezt  az  dolgot  en  fSkeppen  itilem  emlékezetre 
raeltonac  lenni :  id  facinus  in  primis  ego  memorabile  existiimo 
(Decsi:  SallC.  4).  Gomer,  mértéknec  neme,  azt  Ítélem,  hogy 
tőtt  annyit,  az  mit  mi  .szapúnac:  nevezűnc  (MA:  Bibi.  1.64).  Mi 
azt  iteltSk  felőle,  hogy  az  isten  verte  meg  i'itet  (Szár:  Cat.  B3). 
Ilili-é,  hogy  egyiiihány  tudatlan  halász  erőszak  nélk&l  az  bál- 
ványozást ki  gyomlálná  ez  világból  (Pázm :  Kai.  50).  A  nagy 
orruac  erfl.s.sen  szaglóknac  itiltetuec  lenni :  acriter  odorari  [Ui- 
tantiu-  (Com :  Jan.  54).  Nem  olly  lehetetlen  ö  néki-is  az  idve.s- 
ség,  mind  e  kédig  ítélte  (Megy:  6Jaj.  11.13).  Próbáld  meg;  de 
Ítélem  inkáb  gyúrnál  iret  valahol,  hogy  nem  mint  szemben 
állanál  iKer:  FelsK.  170i.  Nem  Ítéltetik  a  kalmáiok  között,  a 
ki  megkerülni  nem  tud  (Illy :  Préd.  11.356).  Az  isten  az  életnek 
és  halálnak  ura,  ha  gátot  nem  vetsz  benne,  akkor  szóllit  ki, 
mikor  legjobnak  ítéli  (Fal:  BE.  577). 

(Szólá-sok).  Az  tSrveny  fejen  itilí:  in  sententia  capitali 
convinci  dobebít  (Ver:Verb.  131).  Mindeniket  fejére  itil- 
t  e  k  legyen :  onines  simul  capite  damnati  sünt  (348).  Az 
eSzetisghórliczének  itéli  (Bal :  Epin.  4). 

el-itél:  1)  abjudico  MedLat.  4.  [absprechen].  Vkitíl  el- 
itéiül a  szántótíildet :  abjudieare  agrum  ab  aliquo  PPl.  Nem 
leszen  részed  az  írők.segben,  mert  az  te  latorsagod  mia  el  íté- 
lik tSUed  az  5rf)k.soget  (SalMark.  20).  2)  (dijudieo ;  beurteilen]. 
Aranyos  orfzával  elítélheti  felgondolhatja]  kéd,  hogy  nem  lehet 
járni  (Mik:  TOrL.  41).  A  kíráljiié  karján  megliala.  El  lehet 
ítélni,  micsoda  nagy  kesorflségben  maradt  Rakíma  (Mik:  MulN. 
107). 

meg-itél :  1)  dijndíco  C.  judico  MA.  richten,  urteílen,  ent- 
scheiden  PPB.  Az  eghnok  hvv  zyneet  meg  thwgyatok  yteeiny  : 
faciem  eaelí  díjudicare  nostls  (JordC.  404).  Mykoron  yevv  ez 
vylagot  meg  yteeiny  (ÉrdyC.  555b).  Eiít  megh  nem  itely,  miért 
tezik  (VirgC.  68).  Meg  latyak  embernek  fyat  iSuen  nagi  hat.-il- 
masagal  meg  itelny  eleueneket  es  holtakat  (114).  Az  isten  meg 
itílto  az  én  igyemot :  iudicavit  míhí  domiuus  (Helt :  Bibi.  L02). 
Az  igaz  bíljtvel  a  pápista  bfljtfit  flszvevetvén,  meg  ítélhessék, 
melly  igen  nem  böjt  legyen  pápistáké  (GKat:  Válts.  1.1038). 
3)  [damno;  verdammen,  verurteilen].  Ky  masth  megh  yteel, 
ax  ter\veent  ragalmazya  es  ytely  az  oUyan  megh :  qui  damnat 
fratrem,  oblo(juítur  légi  et  damnat  legem  (JordC.  840  754).  Az 
népet  megh  yteelem  en :  geptem  pnníam  ego  (727).  Ez  az  nogy 
zent  atyáknak  tevkellotevssegovk :  senkyt  meg  nem  vtalny, 
senkyt  meg  nem  jtylny  (MiirgL.  45).  Ki  nem  liizí,  ymar  meg 
íteltetet  (VirgC.  118).  Magad  ue  itéllyed  meg  magadat  (Decsi: 
Adag.  120). 

[KOzmoudásokJ.  KSnyö  mást  mogitélnl ;  de  nehéz  magát 
meg  ismerni :  non  videmus  manticae,  quod  iu  tergo  est  (Decsi : 
Adag.  45). 


megítélés :  dijudicatio  MA.  entscheiduiig  PPB. 

Itéldégel  (Balassa:  Camp.  28). 

ítélés :  judícatus  C.  judlcatio  MA.  urteílung,  entscheidimg 
l^PB.  Idfl  ol5tt  való  ítélés :  praejudicatío  C  Az  ytlieles  es  em- 
Ijer  zola,s  nagy  nehéz  karhozath  (ÉrsC.  187b).  Nynchyen  ty 
kízAttetek  b\\lch  fottara  chyak  egyes  ky  itylysth  tehetne  az 
atyafyu  kwz\^th  i;-s  atyafyu  kAzAth  (Komj :  SzPál.  142).  Sem 
jóvá,  sem  gonoszszá  nem  tészen  senkit  az  emberek  itilése  és 
ditsíréso  (Pázm:  Préd.  59)  Szálka  ítélés,  hírtelen  kárhoztatás 
[v.  ö.  más  szemében  meglátja  a  szálkát)  (MA:Scult.  741).  Az 
ítélésekről  avagy  tflrvény  tételekről  (Com; Jan.  132). 

ítélet:  I)  judicium  C.  geríeht,  urteíl  PPB.  Idő  előtt  való 
itiletec:  praejudicia  Com:  Jan.  134.  Kewsded  frátereknek  zer- 
zete  es  essy  nem  fogyadcozuak  meg  ytellet  uapyglan  (EhrC. 
104).  Inkab  karhozatyokra  es  yteletekre  predícalnanak  (113). 
Adatyk  kiraltol  ytelet :  fertur  sententia  (123).  Te  vtaid  kézéc 
es  te  Íteletedet  te  ildomossagodbau  zerzetted  (BécsiC.  30).  Ki 
őldőkend,  meito  lezen  itéletnec  (MiinchC.  21).  Mikor  ewteth  az 
ítéletbe  wiwek  (AporC.  176).  Ky  ewlend,  melto  byues  lezen  yte- 
lettre :  quí  occiderit,  reuse  rit  judicio  (JordC.  366).  Ky  akar  te 
veled  yteelethben  vetekedny :  quí  vult  tecimi  judicio  contecdere 
(368).  Nynywenek  nepey  jeltamaduak  az  yteeleten  (391). 
Ityletnek  egene-ssege  nekevi  elvezenek  (MargL.  80).  Mastan  ez 
vylagnak  vagyon  yteelety  (ÉrdyC.  534b  i.  Ha  ky  meg  haboroyt, 
az  yteeletőt  zenwed  (534).  Kegyetlenek  >ielethbe  nem  támad- 
nak feel :  non  resmgeut  impii  in  judicio  (KulcsC.  1).  Iwetek 
az  ítéletre  (VirgC.  148).  Ne  nezzetec  szóméit  az  étiletbe:  nulla 
érit  dístautia  personarum  (Helt:  Bibi.  LKkk).  Igazan  való  ite- 
letiuel,  igassaggal  biria  (Bum:  Ének.  8).  Rhadamanti  judicium, 
igaz  ítélet  (Decsi ;  Adag.  158).  Mellyben  urunknak  az  itílet  elfizfi 
rettenetes  jelei  foglalt;ituak  (Pázm:  Préd.  3).  Az  igazak  sok 
titkos  rágalmazásokat,  és  ítíleteket  szenvednek  (4).  Ebből  tégy 
ítíletet,  mi  vagy  te  istenhez-képest  ?  (65).  Cteekély  itíletfi  ember 
(CzeghJaph.  162).  Az  ember  ítélettel  ajándékoztatott  meg 
istentől  (Oly ;  Préd.  11.29).  2)  [sententia,  opínio;  meümngj. 
Yrgalmassaga  mynden  yteeletőt  fewISl  mwl  (ÉrdyC.  578b).  A 
te  itíleted  szerent  a  Christus  tisztességénec  ellene  volna  (Tel ; 
Fel.  7).  Vannak  sok  tőb  fő  emberek,  kiknek  ítéleteket  elő  hoz- 
hatnám (Pázm;  Kai.  426).  3)  [judicium;  urteílskrafl,  einsicht). 
Csekély  itiletfl  ember  (Czegl :  Japh.  162).  Inczédíuek  ha  volna 
anynyi  elméje  s  ítéleti,  melylyel  megtudna  felelni  annak  az 
hivatalnak,  jó  volna  (KákGy;  Lev.  241X 

[Szólások].  Senki  igaznak  nem  találtatik,  ha  az  isten  í  t  i  - 
létbe  még  yen  velőnk  (Pázm:  Kai.  746). 

bal-itólet :  judicium  sínistrum  Kr.  [judicium  falsum ;  ab- 
sprechendes  urteíl,  írrige  meinung,  vorurteil].  Hogy  ne  lalántáD 
valaki  azt  gondolhatná  Iwil  ítélettel  felőlem  (Szeg:  Aqu.  30). 
Bal  ítélettel  azok  felől  ne  legyünk  (SBalog :  TemK.  115).  Hogy 
mind  a  szeretetnek,  mind  a  becsületnek  eleget  tehessen,  és  a 
mások  balítéletíiket  elkerülhes.se  (Mik :  MulN.  26).  Balítéletek 
szerint  keresztUljániak  a  dolgokban  (FaI;NR  384.  Fal:  Jegys. 
933). 

elö-itélet :  [praejudícium ;  vorurteil].  Én  nem  voltam  oly 
szorosan  kötve  ezen  elő  ítélethez  (Orczy:  KdltH.  12).  Ellő  íté- 
letből álló  hivságimk  (85). 

utolsó-itélet :  judicium  extremum  Kr.  [das  jüngste  gerichtj. 
Vtolso  yteeletnek  napya:  dies  judícii  i  JordC.  387).  Az  wtolso 
reeze  kodeeg  nieeglen  el  nem  yeni,  mert  yllety  az  wtolso 
ytelelőt  (ÉrdyC.  539b.  555b).  Az  vtolso  ítéletnek  ezeben  iuta- 
sarol  Cap.  XVI.  (VirgC  147).  E^kuek  jgeen  kellene  felnyk 
az  vtolso  jtyleten  való  sentencyat  (ConiC.  87 ).  Vri.sten  az  vtoso 
itelletbe  megh  ítéli  ez  világot  (TíhC.  156). 

ítéletes :  [coiusílií  pleniLS  intelligens,  prudens ;  urteiisfiihíg, 
eínsichbivoll].  ítéletes  és  bőits  tanátskozáa  (GKat:Tltk.  37). 
ítéletes  ember  (353). 


1611 


Ítéleti— Iv 


KÉz-lv— IvAs 


1642 


ítéleti :  jndicialis,  judicatoriiis  MA.  gericlitlich  PPB.  Itíleti 
hatalom  (MA:  Tan,  1162). 

ítéletlen :  1)  injndicahis  C.  MA.  iinbeurteilt,  iincorichtet 
PPB.  2)  [coiisilii  expeis,  impnulens ;  uifeillai,  uiiking)  .A  taiiái'.s- 
talan  és  Ítéletien  iftjat  elboditak  (GKatk:TitU.  18).  ítélet  nélkül 
valo,  egy  szóval  tsak  Ítéletien  (1116). 

Itéletlenség :  [imprudentia ;  unkhigbeitj.  Elniétlen.ség  és 
itéletlenség  (CorpGramm.  609). 

ítélő:  censor,  ciiticns  C.  censor,  arbiter,  ae.ftiniator  MA. 
ricJiter,  der  beurteilet,  mittler,  schatzer  PPB.  Az  yteelil  byrt)- 
nak  zeky  elilt  fel  kyaythwan.  meg  alázatok  enghemet  {ÉrdyC. 
187b).  Cristnsual  itelilk  iSnek  (VirgC.  117.  119).  Tliy  vilagh 
itelík  l6.sztek,  a  C1iri.stiis.sal  srrfkben  ültek  (ThewrC.  168).  ItcKljo 
léezen  az  népuec :  jiidicabit  populnm  (MA:  Bibi.  1.17).  Szálka 
ifél8c  (MA:  Sciilt  743.  V.  ti.  szálka-ítélés I.  Az  isten  bizonyos 
itelfi  tSrvén  napot  rendelt  (22). 

ITT  (eet  ÉrdyC.  14.  505b.  509b  ecth,  eet  JordC.  28.  62.  374. 
ííA,  fA  406.  407.  727.  eth  TihC.  4.  17.  TliewC.  49.  88.  el 
KazC.  13.  LevT.  1.207.  (th  14.  ejth  RMNy.  n.103.  ott,  itt  40) : 
1)  hic  C.  hier  MA.  Ytt  nem  eztek  (EhrC.  30).  Eth  kezdetyk: 
incipit  prológus  (JordC.  706).  Sem  eth  ez  vylagon,  .sem  az  mas 
vylagon :  neiiue  in  hoc  .saeculo,  netiue  in  fiituro  (390).  It  ez 
helben  niczen  bor  (VirgC.  45).  En  it  tonaba  meg  nem  marad- 
hatok (73).  Széles  it  alat  a  ffllden  a  lenele  (Mel :  Herb.  79). 
8)  (tnm;  da].  Itt  [ezt  mondván]  a  feszületet  kezembe  adta, 
csókold  meg  ezt  fiam,  én  nekem  mondotta  (Gvad:  RP.  131). 

hol-itt :  (nbi,  hic ;  woselbst,  daselbst].  Akkor  leginkább  kell 
tartani  tíle,  mikor  báránybőrbe,  angyali  színbe  íiltözik.  Holitt 
az  istenféle  jámborok  vegyék  észre  magokat,  é^  e.szek  után 
járjanak  (Fal :  SzE.  523).  Mi  gyarló  emberek  a  .sziveknek  mély- 
séges titkait  fejtegetjük,  holitt  .sok  helytelen  gyanúval  bal  Íté- 
lettel terheljük  az  emberséges  embereket  (533.  669). 

im-itt  («m«tt  Fal:  NE  60.  Fal:  NÉ.'  108):  istic;  da  MA. 
Nyha  ymet,  nyha  amot  wagyon  (LevT.  L124).  íme  imit  a 
Christns :  ecc«  hic  est  Chr.  (Helt:  UT.  NI).  Imit  vagy  amot 
(Vás:  CanCat.  668). 

Ittegyel,  ittegyen  (etlegytn  ÉrsC.  299b.  itlegyén'!  Pázm: 
Kai.  47.  iitigen  Dáv:  Ker.  A 2.  iUigyen  Helt:  Krón.  108.  itif/en 
Szék:Króa  48):  hic;  hier  MA.  Itegyel  betegwl  fekewk  (EhrC. 
74).  Itegel  lelek  zerent  men  fel  a  bodogoknac  seregebe  (VitkC. 
12).  Lehetetlen  dolog  ez,  hog  valaki  mend  e  ielen  valo  es  az 
i8uend5  iokal  elen,  ho^  itegel  ha.sat  es  menorzaghan  lelket  be 
tílcS  (57).  Eleget  és  felette  is  hadakoztnnc  ittigyen  (Helt:  Krón. 
108.  Sztár:  Akháb.  13.  MA:  Scult.  8.  MA:  SB.  65).  Sem  Luther 
sem  Calvinus  ittegjen  a  sz.  háromság  ellen  nem  vetettének 
(Pós:Igazs.  1.597.  364).  Rettenetes.  kere.sztyén  emberben  vér- 
meg-posdííó  patvarkodással  azt  fogja  ittegyen  Kalauz  Calvi- 
nusra  (1.612).  El-apad  Kalauznak  ittegyen-való  zavaros  folya- 
mattya  (n.307'i. 

Itten :  hic  MA.  hie,  bei  mir  PPB. 

Ittvaló :  praesens,  praesentaueus,  hic  existens  Sí.  [hier  (be- 
findlich),  hiesigj.  Az  ith  walo  wytez^ek  (RMNy.  11.71).  Az  em- 
bemec  it  valo  elete  ollian  mint  (Magy:  Nád.  74).  De  talám  tá- 
vul megyílnk  az  itt  való  fel-tStt  czélunktól  (PHorv:  Ápol.  23). 
Az  itt-valo  tenger  íDaln:  Flór.  54). 

ÍV,  ÍJ  (ynél  kúl  BécsiC.  18.  yek,  veket  DöbrC.  87.  yebSl 
Apást.  45.  ynek  KulcsC.  142.  y  Sylv:LT.  11.142.  y.vet,  wbe 
DöbrC.  22.  i>ét  Rim:  Ének.  71):  arcus  C.  bogén,  handbogen, 
pfeii  PPB.  ív,  ij,  iy,  iyv :  arcus,  sagitta  MA.  Ferencz  nem  yuet 
vyseluen  auagy  hady  fegyuereket,  de  kereztnek  yegyuel  yegy- 
zettetettuen  (EhrC.  147).  Ymí  egy  feyer  lo  es  ky  ew  raytta  yl 
vala,  yweth  tart :  habebat  arcúm  (JordC.  894).  En  istenseg5mre 


mondom,  hoé  fel  vetlfun  een  az  en  yvenieth  (Nagy.szC.  78). 
Ha  meg  nem  fordulaiidotok  w  teereth  meg  raiidyly,a,  w  yweth 
fel  wety  (KulcsC  11).  Megtellzic  ivem  az  fellegijen:  apparet 
aicus  ineus  in  mibibiis  (MA:  Bibi.  1.8).  Mi  nálliink  az  nyliiak 
idege  nincsen,  hanem  az  iyiiak  (Bal :  Olsk.  126).  Szép  .sz5mSl- 
dSkének,  .szemeinek  ija  (Gyöngy:  KJ.   4). 

(Közmondásuk].  Nem  |>engeti  az  iját,  a  ki  madarat  akar  lőni 
(Kisv :  Adag  365).  No  peiiges.sed  ijad,  ha  akarsz  varját  lóni : 
mert  hogyha  sokáig  tzühödiil,  más  fogja  mollyesztoni  (Ben: 
Ritni.  1.57). 

kéz-iv,  kéz-ij :  arcus  MA.  Com :  Vest.  120.  handbogen, 
armbriist  PPB.  Kéz-ijjal  vívó :  ar'Hiitos  MA.  Meg  ázic  vala  koz 
iycc,  és  aiiyini  meg  nyula  idegec,  hogy  semmit  nem  loheténec 
iHelt:  Krón.  62).  Sem  puskalövé.s.sel  sem  kezivlíivéssiil  oltal- 
mazhatták magokat  (Monlrók.  IIL17:().  Kézivjét  megvoiLsza ; 
kézivJB  megromol  (M.\:  Bibi.  \M8).  .M.sefnek  liagyá  azt  a  gaz- 
dag fóldet,  mollyet  az  amorreusoktól  kardal  és  kéz-ijal  nyert 
vala  (P;«!m:Préd.  139.  Zrinyi.  11.70)  A  kézijat  az  ideggel  meg- 
vonni (Com:,Jan.  147).  A  szerzetes  ismét  kéz  íjában  tiitte  a 
nyilát,  és  k57«llyebb  ment  a  képhez  s  úgy  akarja  állal  Ifiní 
(HalhHHíst.  11.173). 

[Közmondások].  Aki  varját  ;ikar  l"iií,  nem  iieiigeti  kéziját 
iKLsv:  .\dag.  407). 

kéziveeske :  arculiis  MA.  kleiiier  Ixigeii  l'l'B 

kézíves,  kézíjas:  arcítenens,  sagittarius  MA:  Bibi.  1.18. 
bogenschütze  PPB.  Egy  Uez  íyes  egy  nyilat  l5ne  belé  (Helt. 
Krón.  111.  Alo  vérteckel  mind  berackatá  a  szekereknec  a 
kozít  es  azzoc  megé  állata  mind  a  kéziye.seket  (18).  Rohaiiá- 
nak  romlásra  kézívasök,  jancsárok  az  kófalra  (Tin.  149.  Pázm: 
Kai.  291.  Tof:  Zsolt.  33). 

számszer-ív,  számszer-így,  számszér-ij.  Zamzerygy 
balista ;  armbrast  Pe,sti :  Nom.  Nyr.  11.316.  Számszeiigj',  .s-zám- 
szerív :  balista  M.\l.  Szjimszeriy :  ballista  MA.  mauerbrecher, 
geschütz  PPIS.  Számszerigy :  bali.starium ;  számszerigyártó : 
balistarius  MAI.  Számszeriygyártó :  balistaríus  MA.  der  mauer- 
brecher maciit,  büchsenmeíster  PPB.  Számszeriyal  15v51d'izo 
hely ;  ballistariiim  MA.  Vgy  auynyira  §hseg  kíiz5ttec  vala, 
számszérigh  ideget  meg  észiiec  v.ala  (Cseng:  Jer.  19.  GKat.  19. 
Nyr.  rVM20). 

íveeske.  lyjeczke :  arculus  MA.  parvus  arcus ;  kleiner  bo- 
gén PPB 

íves,  ijas,  íjes.  lyjas :  aniuítes,  sagittarius ;  íves :  arcíte- 
nens, arcúm  gerens  MA.  sagittarius  MA :  Bibi.  1.368.  bogen- 
schütze PPB.  Valogata  zaz  huz  ez8r  ^alogot,  tiz5uket  ez5r 
lovagocat  es  iuSsoket  (Guarj'C  55).  KihkStSzteté  a  niezíre  me- 
zíteieu,  célul  az  yes8knek  (DebrC.  137).  Sokat  le  vagánac  az 
iuessekben  (Helt:  Krón.  39).  íves  (vezetéknév  XVI.  száz.  Nyr. 
1X365).  Louagos  es  iyes  szám  szerint  socvala  (Bom:  Ének. 
377).  Payso.ssok,  ies,sec,  kopíassoc  (Mel:SzJán.  508).  íves  fegy- 
veres Kupidó  (Fal:.Jegyz.  934.  Fal:NÜ.  264). 

iV-IK  Ouvnak?  Upp;  PKert.  5.  vivás  Teleki:  FLél.  53.  PP): 
piscis  congredítur  ad  .sobolem,  si)erma  emíttit  Sí.  [laichenj.  A 
hal  ívik  (GKat:  GrammC.  GKat:Titk.  1116.  CorpGramm.  317). 
A  csukák  sz.  Mátyás  nap  tájban  juvnak  (Lipp:  Cal.  5).  ívik  a 
ponty  (20). 

Ivadék:  1)  [coítus  píscíum;  das  laichen].  Az  pontyokat  a 
kik  ivadékra  valók,  .sz.  Gyórgy  nap  tájban  kSlI  a  halas  tóban 
ereszteni  iLípp:  Cal.  20).  2)  soboles  pi.scíum,  progenias,  fuetus, 
partiis  Sí.  [bnit,  nachkommenschaft].  Kiuol  se  Luther,  se  Cal- 
iiínu-s,  sem  pedig  ezektől  országunkban  be  csepegett  iuadék 
prédikátorok,  semmit  nem  gondolnak  (Bal:  Csisk.  137). 

ivás:  I)  piscium  coitus  Sl  [das  laichenj.  *Halaknak  vívá- 
sok :  piscium  ad  sobolem  congressus,  ovorum  emissio  PP.  exa- 


1643 


EGGY-lvASÚ— 1.  ÍZ 


ÍZBELI— ÍZIBEN 


mina  piscium;  das  laicben  der  fische  PPB.  Halalmak  vívások: 
*examen  piscium  PPl.  Az  hering  a  maga  természeti  jóságával 
tetszS,  mikor  uj  és  á  sz.i|Xjrodástul  avagy  vivástul  meg  nem 
ruszszi'il  (Teleki :I*Tjél.  53).  8)  [progenies;  brut,  nachkommen- 
scliaft).  Okai  nagyok  loliettenek,  mellyekért  elsuben  Luthert 
és  Calviiiust,  azután  pedig  az  ö  Írásokból  posdiilt  praedicátorokatis 
az  AutichrLstiisnak  martalékinak  [nevezhette  (Pázm:  Kai.  t;72). 

éggy-ívásü :  [aeíjuaevns ;  gleichalterig].  Melly  ajándékok 
valának  :  szép  aranyos  királji  liintó.szekér,  mind  egy  ivásu  ter- 
metű hat  szekeres  lovakkal  (Szál :  Krón.  277). 

Ivat :  [.soboles,  progenies ;  brutj.  Enyedinél  asszony-állattól 
az  6  ivatinak  Ítéletek  szerint  Erdélyben  nagyobb  nem  született 
(GKat:  Titk.  1041.  ImreS:  GKat.  25). 

rVA :  (ta.xn.s :  eibe,  eibeubaumj.  Inde  ad  orieutem  suiwr 
fruticem  jnna  [olv.  juua  ?  ywa  ?j  1251  (Wenzel  VII.330).  Venit 
ad  arborem  iua  dietam  1270.  (Vin.327).  Arbor  quae  iwafa 
dicitiu-  1264  (CiidPatr.  VI 127.  Nyr.  VU.318>. 

Ivás  :  [mit  eiben  beflanzt].  Iwasfokmezew  (helynév  SzékOkl. 

L125). 

1.  IZ  :  1)  articulus,  artas  C.  glied,  gliedmass  PPB.  Az  ujjak 
izei :  condylus  C  Vjaid  izeinek  czomoja  :  condylns ;  fingerknot[enJ 
Nom.  21.  Ujaid  ízeinek  bfítkíjijk :  condylus  PPBI.  íz  a  fft  sz;l- 
rában :  geniculum  MA.  0  veséinek  izi  meg  t'esletnecuala ;  com- 
pages  reuumejus(BécsiC.  141).  Megfesletenc  en  izim  :  dissolutae 
sünt  compages  meae  (160).  Ystenyzfikuekes  velőknek,  gondolatok- 
nak es  zyiv  hely  veelekfldeesoknek  yteelőye  es  ysmeroye  (JordC. 
805).  Myndden  testy  yzek  megh  yndwlanak  evvbenne  (ÉrdyC. 
483).  The  zeut  tagydnak  myndeuuemw  yze  megh  zakadoza 
(GyöngyC.  11).  Az  bestyek  meeg  az  izSkketh  is  meg  emeztyg 
vala  mynd  tydflySkiglen  (SándorC.  33).  Az  égbe  ereztetSt  izek 
által :  |ier  omnem  iuucturam  subministrationis  (Fél :  Bibi.  11.86). 
Az  6  nyakszirtjának  semmi  ize,  hanem  tsak  merS  tsont  (Misk: 
VKert.  48).  Az  meny  tagok,  izek  es  porcsitiik  ['i"]  vannak  bennflnk 
(Lép:  ITük.  26i.  A  mi  testSuknec  épnleti  csontokból,  porczo- 
gókbül,  izekból  ószve  szerkesztetett  (Com:  Jan.  46).  Az  újnac 
három  izei  (articuli)  vannac  (49).  A  tsont,  portzogo,  hártya,  iz,  roist  a 
testnek  részei  (ACsore:  Enc.  142).  A  nádnak  csomós  izei  (Mad : 
Evang.  275).  Minden  izem,  tagom  szent  .szíizet  dicsérjétek 
(Derk:  ÖÉlet  74).  2)  (articulus,  pars;  teii,  artikel).  Nem  de  yol 
lattya  vala  es  erty  vala  ee  myudeu  yze  zerent  (ÉrdyC.  367b). 
Kellett  a  királynac  békeséget  Ma.\imiliam)al  szSrzeni,  és  niayd 
nehéz  izeket  auagy  cickeleket  fel  venni  (Helt :  Krón.  194). 
TSrvenybely  ezikkelyek,  ízek :  Mticuli  (Ver:  Verb.  Szót.  2).  A 
crediJt  tizenkét  ízi-o  auuagy  tzickelyre  osztyác  (Biis:  Credo.  124). 
S)  gradus  consimgvinitotis  Kr.  (geueratio ;  varwandtschaftsgrad, 
geschlecht].  Negyed  ízen  való  unoka :  atnepos  PPUl.  Harmad 
iz:  tertia  goneratio  MA:  Bibi.  I.48(.  Harmad  iz:  iZriuyi  1.13), 
Meg  lathogathvvan  atyáknak  hw  alnoksiighyt  liA  tfyokban  mynd 
harmad  yzygli;  in  tertiani  gonerationeni  (JordC.  54).  Ezekről 
heted  yz  Ádámnak  utanna  Enok  :  de  istis  septimns  (JordC.  881). 
Niolezíul  Íziglen  lata  az  o  vnokáit  (DebrC.  149).  Enoch,  ki  czac 
heted  iz  vala  Ádámhoz  (Born:  Préd.  78).  Marom  izén  való 
maradekia  (398).  Az  fattyú  ne  mennyen  be,  az  wrnac  gyülekS- 
zetibe,  még  tized  izigis  ne  mennyen  h<j  (Kár:  Bibi.  L179).  Az 
5tet  gyíilSlSknek  harmad  és  negyed  izéig  büntetést  hirdet 
(KOaipk:  Woll:  340).  Másod  izén  való  attyatia  iMatkó:  BCsák. 
443).  Másod  s  harmad  ízig  ros,sz  bitangnak  helye  sem  fog  lát- 
szani (Kisv:  Adag.  111).  4)  [gradus;  gradj.  Tiszteletedet  erántom 
legfelsőbb  ízig  folytatni  fáradozol  (Kónyi:  Vü.  39). 

|Szól.ások|.  ízben:  rfee  Kr.  Két  ízben :  bis,  dnabns  vicibus 
MA.  Három  yzbe  (tribus  vicibus)  mynden  eztendőbe  yniicjieth 
yllyetók  (JordC.  :')9).  Ez  len  három  yzben  as  azonnal  felveote- 
teek  ;iz  edeeny  menyorzaghban  (742).  Kiuss  el,  fuss  el  hiu'om 
yzbe  (ÉrdyC.  645b).  Cté  az  kősziklát  kt;t  ízben :  [lercu-ssit  virga 


bis  silicem  (Kár:  Bibi.  1.139).  Három-izben :  tribus  vicibus  (KáldJ 
Bibi  n.337).  Tokajt  szakadatlan  ízben  megostromolják  (Riimv : 
Moa  I.56j.  Négy  ízben  elcserélé  berélé  Erdélyt  (Cserei:  Hist. 
25).  Gyakor  izben  (Gyüugy:  Char  28.  PhilFl.  3).  Az  esztelenek 
módgyára  azok  halnak  meg,  kik  ily  ízben  [halálukkor]  kelle- 
ténél mélyebben  Wltselkednek  (Fal :  UE.  472).  Illy  izben  k.V 
nyörgüiik,  fohászkodimk,  fogadásokat  teszünk  néki  (Fal:SzE. 
554).  H  a  t  z  e  r  j  z  b  e  n  vytetet  byronak  eleylien  (OírnC.  37S) 
Ymada  azzonywnk  zwz  Marv-a  íi  zenth  fyatli  zazzor  yzben 
(ÉrsC.  330b).  Merey  Gasjiar  Gal  deakoth  haronizor  Ízbe  hywatta 
(RMNy.  11.191).  Holott  ötször  ízben  az  török  nigyüle,  véle  szem- 
be megviva  (RMK.  IV. 31).  Sokszorizben  6  nagyságához  küldött 
követínk  által  eléggé  tudósítottuk  (MonTME.  IIL343).  Tiszer 
ijzbeis  mieltétek  (Mel :  Jób.  45).  Ha  egz5r  auagy  kétz5r  s-ha 
még  háromzor  izbe  giSzetík  is  meg  (Kulcs:  HKész.  16).  Nem 
nyugszik  a  gyermeki  elme ;  ha  nem  adják  eleibe,  maga  önként 
keresi  a  niulatásra  valót  Hol  ízben  a  mint  a  történet  vezérli, 
jóra  vagy  gonoszra,  abban  foglalatoskodik,  ahoz  szokik,  azt 
özi  (Fal:  NE.  11 1^  Akkor  izben  .szörnyű  a  változás,  nagy  szfl- 
béli  szorongatások  támadnak  (Fal :  SzE.  553).  Izenkint: 
articulatim  C.  articulate,  geniculatim  MA.  gliedenveise,  von 
einem  glied  zum  andem  PPB.  a)  Keezh  vagiok  thfizre,  izén- 
ket el  zaggatasra  (DebrC.  167),  Mykeppen  ez  zeut  martyrt 
jzenkent  elmeteltek  vagdaltak  volna  el  az  poganok  (MargL.  19). 
Metéltettem  jzenkent,  foltonkent  az  en  vram  lesusnak  zerel- 
meert  (20).  Mikoron  izeiikid  eltői-te  volna  az  embert  az  fertel- 
mes szellet :  quum  disceriisísset  eum  spírítiis  impurus  (Sylv: 
l)T.  1,50).  b)  Mykoron  az  zent  atya  yzenkeed  reea  felelt  volna, 
azok  bochanatot  keertenek  (ÉrdyC.  ő27b),  Mynd  yzenkeed  az 
vasak  el  zakadozanak  róla  (617b),  Ha  mynd  yzenkeed  megli 
yTathnanak :  si  scribantur  per  singula  (JordC.  703).  A  szókot 
izenként,  és  .syllabankent  szaggató  zengést  tJnek  (GKat: 
Titk.  399).  Nincs  fldS  hozzá,  hogy  én  a  te  btvkros  bánatodat 
izenként  kiadgyam  (Szent]):  Izr.  5),  A  velenczei  tükröt  sem 
szokták  azért  i  z  r  e  törni,  hogy  a  rútat  nitiiak  mutatja  (Fal : 
NU.  249),  ízre  törik  a  tükröt,  mert  kimutatja  a  n'itat  (Fal: 
UE  485),  ízre  porrá  töri:  contriugit,  contundit,  comminuii, 
in  pulveres  redigit  Kr.  A  melly  smaragd  valamelly  mérges 
állatot  megnyomorít,  maga-is  azután  izre  porrá  romlik  (Hall: 
HHist.  ni  23),  A  tükröket  izre  porrá  törjük  (Fal:  NA.  171), 
Izr  ól  izre;  membratim,  articulatim  Kr,  Mynd  izrSl  izre, 
errSl  erre,  inról  ynra  Steth  el  nyoytak  (WinklC,  205),  Izríl 
izre  elzakadozott  vala  (NagyszC.  144),  Zent  Jakab  martyrth 
yzrSl  yzreh  meteloek  (Apóst  21).  Izr51  izre  az  barkát  is  mind 
elhasogata  (OomaC.  71),  Szükséges  az  orvosnak  a  tagokat 
izról-izre  ismerni  (Ver:  Verb,  Elíb,  2).  Az  isten  tudja  tagról 
tagra,  iznM  ízre,  mint  szerkes-ztette  légyen  Sszve  ezen  tulajdon 
keze  munkáját  iFal :  NE.  45).  Izrűl-izre  szépen  el-o.sztád  (65). 

Izbeli:  1)  articularius  C.  2)  [vice  factus;  -maiig].  Máso- 
dic  izbéli  kSnyíVgés  (Zvon:  PosL  L496). 

Izécske:  ;uticulus  MA.  das  gelenk  PPB,  Izetske,  hitágazat : 
articulus;  d:us  gelenk,  der  artikel  Com:Vost,  120,  Az  izets- 
kéknek  botkóik,  tsomóik  :  articulorum  nodi  PPBI.  Két  úsecs- 
kékb61  áll  e  jővendS-moudás  (Mad :  Evang.  75). 

ízes :  articulosus  C.  geniculatus  MA.  articulatus  PPl.  voller 
gelenke  PPB.  Qiolae :  i-ác  és  scorpio  ollója,  izes  rákláb  MAI. 

[ízesül] 

Izésülés :  articulatio  MAI. 

ízi :  artieularis  MA. 

íziben :  1 )  cito,  illico,  subito,  actuttun  Kr.  [sofőrt,  rasch]. 
El  liabormlyk  es  seniy  dolgot  yieelien  nem  foghat  (ÉrdyC. 
121).  Csak  Íziben  lásson  liozz.i  (Monlíkm.  VI.2831  ízibe  viszajsa 
téréuek  (Fal:  NA,  121).    Uibe  lett  ellökéllée    utat  nyit   hosma 


Ifi45 


IZNYI— BOR-IZO 


ÉTEK-IZ-MFXl  IZEL 


ifi4r) 


dalouB  búnak  (Fal :  NE  5).  8)  (suo  tempore  ;  zii  reohter  zeitj. 
ízibe  minden  jó :  omnia  tenipus  lial>ent  PP. 

[Stólíisok).    Nékikis    izibon    eset:    victoria   non    incnienta 
(Deaá:  Adae.  233).    ízibe  esett   neki  is  (Kisv.  Adag.  529.  MA.). 
Josephnek-Ls   izében   az  5  szíp  termeti,  mert  foKságot  kellett 
I  miatta  visehü  (^U:SB.  243). 

I  Iznyi.  Ky  ewregbytliety  .allairntyat  egy  iznyre  ?  <|ul<i  potest 
apponere  ad  statiiram  suain  cubiiimi  ununi?  (Pe."!!! :  NTeüt.  11). 
Egy  iznyi  seb  tészeu  egy  gyrát  (SzékOkl.  IH23). 

Izromban :  [rice ;  malj.  Ezeket  el.szemlélvín  ottan  ottan 
elmémben,  nem  tsak  egy  izromban,  felis  tSttem  némely  jo 
dologban,  mint  a  ju  takáts,  .szővú  székemet  ^Al'Ieg:  BTan.  4i. 
Sok  ki  gondült  furtélyval  kárasitotta  a  vára.st  egj'neliíiiiy  iz- 
romba  (Bai-tha:  Krón.  120). 

Izrombeli :  [vice  factiis ;  maligj.  Néliány  izrombeli  lo|iá&sal 
vádol  (Nyr.  X.121).  Ösztönözdt  engemet  sok  izrombeli  .serkenge- 
tése  is  (Szob :  Dáv.  o). 

2.  ÍZ  (f:ese\vltetett  EhrC.  38.  &.  c:es,  e'zelit  Nyr.  IX.68. 
Káldi.  szája  ^cének  Pós:  Vetélk.  V.  száia  i';ére  Helt :  Knín. 
124.  jó-t!:5n  Szeg:Aqa  38.  vizel  FTB):  1)  sapor,  coudimen- 
timi  MA.  gesehmack,  gewiirz  PPB.  Oz  gimilsnec  wl  kasenív 
vola  vize  (HB.V  Zent  Ferenc  bewlczessegnek  yzyuel  egezlen 
ezeeewitetett :  diseretionls  sale  (EhrC.  38).  Senky  evi  nagy 
mondbatatlan  yo  voltat,  yzeet,  yllattyaat  nem  erezhety  (ÉrdyC. 
506b).  Soha  yo  yzeeben  való  eetelt  ytalt  liozyaya  nem  vett 
(569b).  A  meennanak  LA  yze  ollyan  vala,  mynth  az  meezzel 
sylth  semlyenek  (JordC.  46).  Ha  az  iozagos  mivelkődetnee  izet 
nem  erzend5d  (DebrC.  326).  Mind  te-stünkbe  lelkűnkbe  egyéb  íz 
.semmi  ne  éreztessék,  hanem  chak  az  isten  országának  és  az  evan- 
geliomnak  ízi  (Tel ;  Evang.  11.386).  Az  manna,  csak  egy  féle  eledel 
vala,  és  csak  eg>-  ízi  vala  (Pázm ;  Kai :  30).  Ha  kedves  tam'tása, 
kívánságot  és  ízt  hagy  a  halgatokbau  (Pázni :  Préd.  a4).  Hatal- 
masságod császári  kegyelm&sségének  izi  sok  (Monlrók.  VIII.93^. 
Az  eledeleknek  kedves  izet  kel  adni  (Illy:  Préd.  IL73i.  8)  [sen- 
sas,  ingeniom,  elegantia ;  geschmack).  Lgy  sincs  ize,  teljék 
kedve  cukron  makkal  egyeledve;  inkább  böjtöl  az  én  szivem 
nemesebb  én  izem  (Amadé:  Vers.  19).  A  ritka  ember  kfil6n5z- 
z5n  1)  finom  ízzel,  2)  kűlonőzzSn  értelmével  (Fal:  UE.  379). 
Némellyek  camaeleontermé-szetflek,  kikben  meg-veszet  a  kós- 
toló íz,  és  az  elme-béli  választó  er6  (uo.).  Válogató  finom  íz 
(Fal:  UE.  386).  A  finom  íz  nem  kflISmben  meg  kivánnya  a 
letzkét,  mint  az  értelem  (399). 

[Szólások].  Tndgyon  akár  melly  társa-ságban  aflféle  dolgokkal 
kedveskedni,  hogy  beszédgyén  meg  nyngodgyon  a  társ,  és 
ntóbbi  halgatásra  iz  maradgyon  benne  (Fal :  UE.  375). 
Többitője  lesz  6  sok  gyönyörűségnek,  kiríl  izesem  volt  éjt- 
szak  vidékének  (Orczj-:  KöltSz.  1 76).  SziveizételStalálni 
valakinek  (Fal :  UE  483).  Sem  izi  sembSzi:  scabro.sior  lebe- 
ride  (Decsi:Adag.  190.  MA).  Fz  halandóságnak  )'zeet  byzeet 
el  változtatta  vala  (ÉrdyC.  510b).  Azokat  megeheted  igen  i  ó 
izén  (Helt:  Mes.  301).  Az  sok  adomán\Tiak  csak  ízit  sem 
ér  űzhette  [mert  meghalt]  (Munlrók.  HL  181)  Mykoron  nagy 
nyereseeggel  haza  yettenek  vona,  es  az  bytangot  oztany  akar- 
naak,  az  gonoz  fenee  vyd  yzth  vezte  kSztfik,  es  az  iambor  i 
herczegSkkel  Salamon  kyral  egybe  haborodeek  (ÉrdyC.  398b). 

[Közmondások].  A  reménység  oly  íz,  mely  hamar  megkeserétt 
(Kisv:  Adag.  490 1. 

bor-iz :  vinositas  SL  [weingeschmack].  Italára  szomorún 
néz,  ritkán  vagyon  rajta  boríz  (Thaly:  Adal.  240). 

bor-izü  :  vinosus,  vini  saporem  habeos,  dalcaddus  C.  [wein- 
sauerlicli].  Bor-ízfl  gyümöltsök :  *vinosi  fructns ;  borízű  almák  : 
*mnstea   mala   PPBl.   Mellyet  a   felföldön  kormos   aUiiáuak 


hivnak:  igen  kemény,  kivfli  pettegetett  imitt  amott,  mintha 
varos  volna,  jókora,  jó  leves,  édes  borizfl  (Lipp:  PKert.  Hl. 
144.  143). 

ótek-iz :  embamma  C.  (fíl  martogatasra  való  jo  izA  levecz- 
keje  az  éteknoc  MAI.) 

jó-izű:  sapidus  C.  [svavLs,  grati  saporLs,  elegáns]  schmack- 
haft  PPB.  [wolschmeckend,  ge.sclimackvoll].  Jó  izilnt  [így]  oder 
iziin  esik  :  as  schmocket  mir  wol  Adámi:  Spr.  192.  De  myt  mond 
I  azokról,  kykuek  nem  yo  yzew  az  Jesus  new  (ÉrdyC.  61.  477). 
Nagi  yo  illatn  es  izil  olay  (DebrC.  55).  Mel  io  yzfl  uala  nekyk 
Bz  kener  (Si'uidorC.  7)  Nincz  iob  izfl,  mint  mikor  házámil 
e.szik  az  ember  (Decsi:  Adag.  330).  És  az  emberek  olly  könnyen, 
oly  jó  ízfiven  tóitöznek  minden  brtnökkel,  mint  a  szomjú  ember 
isz.sza  a  szép  hfivös  vizet  (Pázm:  Préd.  61G).  Jó  izfln  alnznak 
(Mih:ÖrökÉ.  121).  Ékes,  jó  izfl  tréfác  legyenec  (Com  r  Jan 
203).  Ezen  kSnyvetskét  k(V/jnsé^es.son  az  ndvari-bíltsek  j(j- 
izilen,  se  nem  kLs  ha.szoniuil  olvass:lk  (Fal;  UE.  361).  A  jó 
falat  j.Vízfi  szájt  okoz  (Fal:  UE  496). 

láng-izü:  [fer\-idus;  feinig].  Gyönge  levest,  tjúkhi'ist  pa- 
ranciol  szájiinak,  édes  lángízft  bort  hordat  í  torkának  (Thaly: 
Adal.  1.27  Ib). 

méz-ízű:  mnlseas  C.  [lionigsüss). 

SZ£^-iz:  [gusliLs;  geschmack].  Szaia  izi  meg  vaszot  (Boni: 
Préd.  60).  Ha  ezekhoz  jó  ízt-adó  .sisa  nem  készíttetik,  jaj  ki 
sovány  a  veszett  száj  íznek  ezeket    kóstolni!  (Pázm:  Préd. 91). 

[SzóMsok].  Nem  szájad  izin  valót  tauit  firatianus  (Matkó : 
BCsák.  412).  Tsak  akkor  Lsméric  pátereknek,  igaz  tanétok- 
nak lenni,  mikor  száj  ok  izént  .szólnak  (Pós:Igaz.s.  1.264). 
Hogy  .száia  izint  eshetett  volna  (Bal :  Csisk.  368).  Pápista 
szái  izint  timptjráltatüt  ir:ls  (Toln:  V'ig.  Elób.  18).  Szjija  izint 
valü  (Matkó:  BCsíik.  21i,  Magok  sz;ija  izint,  .s-kedvek  .szerént 
való  kirán.ságokban  éltek  (I^aur:  LViad.  44).  Kinek-kinek  az 
5  szája  izint  tetszik  vala  az  étel  közben  (Nagyari:  Orth.  UO). 
Nints  olly  .szakáts  ki  minden  embernek  szája  izént  valót  tnd- 
gyon fizni  (Klsv :  Adag.  85).  Szájunc  izént  szerént  való  (Megy : 
6Jaj.  in.28).  A  mostani  világ  sziija-izi  .szerint-való  tudományú 
ember  (Fal :  UE.  375).  Nincs  s  z  á  j  a  í  z  é  r  e,  nem  esett  szája  ízére  : 
non  ad  palatum  ejus  Kr.  Száia  fzére  tud  fSzni  (Helt :  Krón. 
124).  Barátom!  ingyen  hiszem,  .szád  izire  volna  s  lenyngasz- 
talná  kedvedet  (Fal :  NU.  286).  Nem  fiittyuk  városban  érted 
a  boltokat,  hogy  onnan  szerezzünk  száj  ízre  valókat  (Orczy: 
Nimf  B5b).  Az  közönséges  gyöleközeteketis  átok-alá  vetik,  mi- 
kor szájok  ízire  nem  szóllanak  (Pázm:  Kai.  545).  Nem  tndgya 
emljer  száia  izit  keresni:  ne  baeon  piscis  molestus 
mihi  sit  (Decsi:  Adag.  243). 

[Közmondások].  Nem  kell  a  száj  ízekről  vetekedni :  de  gusti- 
bns  non  est  dLsputendum  (Laiid:  UjSegits.  I.  Elób.  5). 

szilva-iz :  *palatha  pnmonim  PPBl.  [pfiaumenmiis,  zwetsch- 
kenlequar]. 

szőlő-íz :  [electuarium  ex  nvis ;  traubenmus,  tranbenlequar]. 
(Thaly :  Adal.  IL125). 

vas-ízű :  [eisenhaltig].  Vas-ízi5  viz,  forrás :  *ferniginei  sapo- 
ris  fons  PPBl. 

Izei :  giisto,  saporem  percipio  Kr.  [kosten].  Oac  ez  fSldye- 
ket  izli  (VitkC.  48 1.  Az  egeer  tflb  egerekeeth  is  rea  uizőn, 
az  mith  fi  yzleetli  (SándorC  6).  Magassat  ne  izletek  (non  alta 
sapientes),  de  alázatosokkal  e^enest  ercetek  (DöbrC.  284). 

meg-izel :  >;  Z.  Péter  czac  valami  reszet  izlette  meg  az 
mennyei  boldog  életnek  (Magy:  Nád.  3).  Kezével  az  almát 
illeté,  sót  le-.szakasztá,  orrával  szagolá,  és  sz^ával  meg-izlé 
(Pázm:  Préd.  531). 


1647 


IZELEI>IK— ÍZES 


Ízesít— IZETLENSÉG 


Izéled-ik :  sapore  iiidiioor,  praegustiim  accipio,  inescnr  Kr. 
[gescbmac'k  liudoiij.  Mar  most  hogy  belé  izeledtem,  azt  akar- 
nám, hogy  vohia  vagy  két  fontnyi  kérdés  [a  melyre  felelnem 
kell]  (Mik:TBrL.  221). 

Izélit :  1)  degusto,  delibo  MA.  versiichen,  kosten,  ein  weuig 
versuchen  PPB.  (Born :  Préd.  238).  Az  egér  élesen  szagló  és 
Ízelítő  állat  (Misk:  VKert.  267).  Izelítvén  hangját  meg  kötött 
szavaknak,  rövid  sorban  ejtett  szép  gondolatoknak  (Orczy: 
KöltH.  fi).  2)  [condio;  würzenj.  Ki  a  húst  meg  akarja  olt;il- 
niazni  a  férgek  ellen,  sóval  izeliti  íllly:  Préd.  131). 

meg-izelit :  degusto,  delibo  MA.  versncheu,  kosten  PPB. 
Tsak  alig  izelíteni-nieg  valamit ;  labiis  *primoribns  gustare 
aliquid  PPBl.  Meg-izeliti  az  étkeket:  dapes  delibat  Com:Jan. 
110.  Meg  izelitenenc  édes  voltat  az  5  benne  való  SrSmnec 
(Bom:  Préd.  18).  Az  mit  Bgysz5r  valaki  meg  izelitet,  azt 
neliezen  liadgya  el  (Decsi :  Adag.  352 1.  A  ki  meg-izelíti  a  lelki 
dolgokat,  ízetlenek  annak  a  világ  javai  (Pázm:  Préd.  82S). 
Megizelitvén  annak  a  fris  és  gySnySrflséges  lakóhelynek  ked- 
ves.<iége  s  haszna  izit  (Szál:  Krón.  67).  Asiának  és  Európának 
uralkodását  megizelitvén  (DBenkí:  Flór.  185).  Azokat  a  játé- 
kokat meg  se  izelítsed,  a  hol  a  nyeraség  csak  a  vak  szeren- 
csétül fiigg,  ha  peniglen  ugyancsak  ott  .szállana  meg  kedved, 
legalább  duplával,  tripla  annyival  meg  ne  erfllt&sd  (Fal :  NE. 
26).  Meg  ne  ízelíLse  a  tialal  dáma  a  romantzia-irásokat,  mert 
oda  lesz  miattok  (Fal:  NA.  193).  Meg  ízelétette  a  puha  életet,  a 
részeges  iddagolá.st,  a  trágár-síigot,  fülig  merült  minden  fertel- 
mas.ségbe  (Fal:NU.  276). 

mégízélitós :  degu.statio,  delibatio  MA.  da.s  versuchen,  ko.s- 
tung  PPB. 

Izelités :  1)  gustus,  degiistatio  MA.  das  kosten,  versuchen 
PPB.  Az  izehV-s,  kó.stol;ís  meg-isméri  az  izeket :  gu.stiLS  digno- 
scit  sapores  Com:  Jan.  61.  Valami  izelítését  v5tte  az  religionac 
(MA:Scult.  1073).  Mid5n  czac  egy  izeliteczkéjét  [ízelíté.secské- 
jét  ?)  érzette  volna  az  memiyei  diozfiségnec  (MA :  Scult.  896). 
2)  [condimentum;  würzo).  Predikatioit  jeles  Írásoknak,  gyönyö- 
rűséges igiknek  némely  jo  izelitésével  elkésziteni  (Illy:  Préd. 
11.73). 

[ízlel] 

meg-izlel :  [degusto ;  kosten).  Az  hizolkedéseknek  édes,  de 
mérges  lépes  mézét  soha  meg  no  kóstollya,  meg  ne  ízlellye 
(Bíró:  Ünnep.  Bb). 

Izlet,  izeiét:  gustas  Sí.  (geschmack).  F'innyjls.  ízei  let  (Fal: 
Jegyz.  934). 

ízlés:  gustus,  degustatio  Sí.  [das  kosten,  geschmack].  Ala- 
zjUos  leoé''  zAuedben,  zadban,  yzlesedben  (Aixist.  33).  Ez 
ablakok  nem  egyebek,  chak  az  erzekeasegek,  kyket  jol  evryz- 
zevnk :  elsS  latas,  mas  halla-s  hamiadyk  yllatozas,  negyedyk  az 
jzlas,  evtevdyk  jlletes  (PéldC.  33).  Ijitasomba,  hallásomba,  jz- 
Ias.sembe  en  gyiu-lo  emberségem  zerenth  zoklam  wetlikeznye 
(PozsC.  49).  Latis,  izles,  illetes  it  meg  czalatik  (Vás:  CanCat: 
417). 

jó-izlésü :  (non  inBcetus ;  nicht  abgeschmackt,  wolanstiindig]. 
Jóizlésfl  felelettel  köszönte  meg  barátságát  (Nyr.  XII.415). 

ízes :  1 )  .s.apidu.s,  conditiw  MA.  schmackhaft,  gewürzt  PPB 
IzSfiSk  neki  az  Srőkc  ualo  iok  (DebrC.  211).  Az  b'ilche- 
seg  yzes  tudomaíi  (137).  Sem  azetSk  sem  az  ital  íiieky  ízes 
nem  uoua  (KazC.  93).  Egy  kertbe  való  sétálás  izasb  az  isten 
házába  való  menésnél  (Alv;  Post.  11.08).  A  .sajtal  és  liagymával- 
is  jó  kedven  s  ízesen  lakoznak  (Hall:  Paizs.  212)  Fíirjek  és  a 
rigó  Ízesek  (Felv :  SchSal.  15).  Negyven  napi  bcIjtiMé.sét  az  tStte 
ízessé  (Derk :  ÖÉIet  33).  Lóháton  is  ízes  fogna  lenni  az  álom 
(Kern:  Élet  416).  A  hus  sóval  izeasé  tétetvén  ^Illy:  Piréd.  L30). 


Valaki  izfts,sen  iszik,  többé  nem  szomjúhozik  (Csúzi:  Síp.  737). 
2)  [facetus,  elegáns;  geschmackvoll,  geístvoll].  Máson  ízeRen 
ki-fogó :  cavillator  facetus  PPBl. 

ízesít:  sapidum  reddo,  condio,  sapidúm  facio  MA.  würzen, 
schmackhaft  macheu  PPB.  Miuel  ez  iszesittetik :  in  quo  illud 
condietls  (Fél:  Bibi.  69 j.  IzesitS  fü  szerszám  (Liuid :  UjSegits. 
a282). 

ízesül :  sapidus  reddor  Kr.  [schmackbafl  werden].  Ysteuy 
belezeesoguel  yzossellett:  divino  sale  conditus  (ElirC.  2).  Bel- 
czo-segnek  yzyuel  ezesewitetett :  di.seretionls  sale  conditus  (38). 
Sem  vala  ezesewltetet  bezeduek  vettniualo  malastyara :  nec 
verbi  dei  dLsseminandi  praeditus  gratia  erat  (56). 

ízetlen  (i/sztden  étel  Mel:  Jób.  14.  meg  Í2Ulenh\  Fél:  Bibi. 
6):  I)  insipidus,  insuLsus  C  íncondítus  MA.  unschmackhaft, 
imgewürzet  PPB.  insipidus  Com:  Vest  133.  fzetlen  ee  dohos 
myut  az  ganee  (ÉrdyC.  640b).  ízetlen  étkec  (Kár :  BibL  1.515). 
A  fölötte  ösztövér  hi'is  ízetlen  (Prág:  Serk.  397).  Minden  test 
ízetlen  lészen :  desipít  omnís  caro  (Hly :  Préd.  II.2Ö).  A  mit  munka 
nélkül  kaphatni  bővebben,  fallya  az  ajak-is  sokkal  izetlebbeu 
[így]  (Gyöngy:  KJ.  92).  2)  l'atuus  C.  iueptus  PPB.  [abgesclimackt]. 
ízetlen  bolondság :  ineptiae  PP.  Testy  gyenyerevseg  jzetlen 
lezeu  (CornC.  16S).  Az  eszes  nem  ízetlen,  sótalan,  csácsogó: 
insuLsiLs  blatero  (Com:, Jan.  186).  ízetlenné  ne  lenne  az  vrr 
dolgaiba  (Born:  Préd.  18).  Carica  Musa,  ízetlen  éneklés  < Decsi : 
Adag.  60).  ízetlen  volna  igí  tanczolni  (DecsiG:  Préd.  64).  Min- 
den szolgálattioc  ízetlen  es  hazontaiau  (Kulcs:  Evaug.  300). 
A  ptrütsök  az  egész  éjtszakákat  ízetlen  prit-skelésekkel  eitöltvén 
(Misk:  VKert.  673).  ízetlen  szo-szaporif;is  (GKat :  Titk.  228). 
ízetlen  bolond  tréfák  (Otr:  Tökéli.  236).  Izetlenöl  ne  nótáz- 
zon (Megy:3Jaj.  11.180).  Izetlenül  szolok  :  iasulse  (Megy :  üial. 
62).  ízetlen  rikoltásával  elijeszti  ;iz  apró  madárkákat  (CzegI: 
Japh.  61).  A  roszszul  igazíttatott  czitara  ízetlen  zengést  ad 
(Illy:  Préd.  IL235).  Egy  mezöföldi  curiában  termett  és  nevel- 
tetett úrfi,  ha  egyre  otthouoskodik,  vad,  erkölcstelen,  ízetlen 
(Fal:  NU.  271).  Mind  a  versek  mind  pedig  a  történet-is  ízetlen 
(Kónyi :  HRom.  b).  S)  [morosus,  acerbus,  molestiis ;  unmutig, 
verdríesslich,  ISstig].  ízetlen  es  keduetleu  tanításokat  el  nem 
hitetlietDec  (Mon:  KépT.  V).  ízetlen  s-kedvetlen  (Sam:  Cer. 
6).  ízetlen  napokat  tőlt-el  iHaIl:HHist.  III.64).  ízetlen  volt 
néki  mások  nyomán  jánií  (Hall :  Paizs.  26).  Ollyan  Ízetlen,  ketl- 
vetleu,  hogy  még  a  feleségét  sem  öleli  meg  (Mik :  TörU  33). 
Ez  pityergó,    ízetlen   (szív.   Fal:  Vers.  88 U 

[Közmondások].  A  lóganéj  is  nagy,  de  ízetlen  (Kisr:  Adag. 
189). 

[ízetlened-ik] 

el-izetlenedik :  dísgustor,  insulsus  fio  Kr.  [verstimmt  wer- 
den]. Az  asszonyom  a  kis  késsel  (az  ételt)  itt  is  amott  is  pisz- 
kálván, egyszersmind  elízetlenedik,  s  hallgat  mint  a  bálvány 
(Fal:  NíV.  143). 

ízetlenit:  1)  amarum,  íusípídum  reddo  MA.  [uuschmack- 
hall  machen].  Nyelve  eczettel  és  epével  izetlem'tteték  a  mi 
torkossiigunkért  (Piizm :  Préd.  526).  2)  Meg-bolondítoui,  ízetle- 
iiitem :  ínfatuo  PPBl.  [betören,  zum  uarren  luachenj. 

el-ízetlemt :  [molestia  afticio,  conAwdo ;  verstímmen].  Lélek- 
terhelö  leckéid  megvesztik  a  víg  kedvet  emberlion,  elizetleuítik 

a  convorsatíót  (Fal :  NR  73). 

ízetlenkéd-ik :  ago  odiosa,  molesto  Sí.  [mürrisch  aein, 
liadern].  Izetlenkedic  miud  magaual,  mind  felebarattyaualiB^irn: 
Evang.  III.317).  Nem  oly  szerencsés  iidóben  volnánk,  az  mely- 
ben jóakaróinkkal   kellene   izetleukedniluk   (Törtl'ár.  XV.233). 

Izetlenkedés  (Liiszló :  Pctr.  186). 

ízetleusóg :  1 )  insulsitas  MA.  [geacbmacklusígkeitj.  A>  én 
étkemnec  izteleuségi  (Kár:  Bibi.  L515).    Ez  étekueo  ízteleoaége 


loi9 


(IZETLENÜLJ— EÉK 


IZÉKBSí— MEGIZENÉS 


1650 


vagyoo  (MA:  Bibi.  1.131).  2)  faluitas  C.  MA.  [abgeschmackt- 
heit)  ímhöfliohkeit,  groblieit,  forheit  PPB.  3)  [acedia .  molmfia ; 
unmiit,  la.stigkeitl.  A  vilájniak  mindeii  javaiban  vaK.vmi  olly 
izetleiiség.  mell.vért  özekkel  kíváusjigiiiik  mei;  nem  olégedlietik 
(Pázm:  Préd.  281)  Izetlensi^Kj e,  kedvetlenségre  adattattak  : 
ai-ediae  dediti  i  Com :  Jan.  197). 

Ilzetlenüll 

meg-izetlenül :  [insiilsus  fio)  insipidnm  fio  MA.  unscliniack- 
liaft  werden  PPB.  Ez  velag  ev  neky  meg  jzetlenevlo  (DomC. 
211).  Ha  az  .soo  meg  izteleníil :  si  s;il  evmineiit  (Fél:  Bibi.  ti. 
llly:Préd.  1.80). 

ízlel:  gnsto  MA.  kusten,  versucheu  PPB.  Izlelfi:  gnstator 
MA. 

meg-ízlel :  degusto  MA.  versuchen  PPB.  [kosten]. 

[Kíizmondá.'iok].  Az  ki  egysz5r  az  mézet  meg  izleli,  nehéz 
annak  el  liadni ;  intestina  canem  seniel  adgiistas.se  peiitnhmi 
est  (Docsi:  Adag.  109). 

megízlelés :  degustatio  MA.  das  versuchen,  kostiing  PPB. 

ízlelés :  gustatns,  degnstatio  MA  das  kosten,  versuchen 
PPB.  Szaglás  és  ízlelés  által  meg  tudjuk  választani  a  füvek- 
nek és  eledelnek  különbségét  (Fal:  BE,  .=J71). 

Izü.  Sapio :  izif  érzem,  iz5  vagyoc  MAI.  íme  raiuemfi  izn 
ez  gonoz  ragalmassag  (GuaryC.  11).  Kívánatos  izfi  (Teleki: 
FLél.  53). 

3.  IZ :  [gangraena,  carcinoma ;  kreb.'s,  krebsgeschwiir  ?]  A 
kinek  szaiat  az  iz  eízi :  Czerfának  héyát  főzd  meg  borban, 
ezzel  mos.sad  a  fogadat  (OrvK.  10). 

[Szólások].  Wetekedes  ireegj-ekezet  [irigyek  között]  yzeketh 
geryezth  (ÉrsC.  225).  [Vö.  2.  ÍZ.  Szólások:  ízt  veszt]. 

Izélked-ik :  [infenso ;  anfeiiiden].  Mykoron  egyébnek  izel- 
kettbek  tby  hezeedtekel,  thynnen  maghatokrol  wethekegyetek; 
mykoron  egyebeth  megh  marthok,  akoron  thy  byneteketh  fegy- 
gyeetek  (ÉrsC.  188). 

Izelkedés :  insania  [anfeindung,  feindschaft].  Bódog  ember, 
kynek  wmak  newe  w  remensege,  ees  nem  nezeth  hewsagokath 
ees  hamys  yzelkedeseketh :  non  respexit  in  vanitates  et  insa- 
nias  falsas  (KaszthC.  98.  KulcsC.  97). 

IZ-UK.  (izem,  izom  MA.'):  stemuo,  sternuto,  singulto,  oscito 
MA.'  PP.  niessen,  oft  nie,ssen,  schluchzen,  gahnen  PPB.  niessen 
Adámi :  Spr. 

Izél :  cv  A  cethal  mikor  izél,  es  ptűsz6g,  vgian  tflnd5kl5 
világ  vagion  az  5  ptfiszSgésébe :  stemufatio  ejus  splendor  ignis 
íMel:Jób  lOObV 

Izés :  stemutatio,  singnltus,  oscitatio  MA.'  PP.  das  niessen, 
schlnchzen,  gahnen  PPB. 

TZE :  qnispiam.  aliqnis,  quidam.  qnoddam  MA.  jemand, 
ptwan  einer  PPB.  Tudva  kel  már  Sámbárt  bölcs  tudományá- 
ért (izé!)  tartani  (OeghJaph.  219).  Izé  mint  egy  transccndeas 
a  mi  nyelvűnkben :  mert  akármit,  ha  hamar  eszében  nem  jut, 
a  magyar  mind  izének  mond  (GKat:Titk.  1118). 

IZÍ3K:  fragmenta  straminis  et  foeni,  reliquiae  pabuli  Sí. 
íheukehricht].  Egy  kysded  iaznlban  barmoknak  almában  egy 
kewes  yzeeken  helheztethwen'íÉrsC.  211b).  Aaz  zyztwl  ew 
zyletek  es  az  yzekSn  ew  fekwek  (489).  Jászolba  kellé  fektet- 
tetni  (ChrLstiist)  és  hidegtűi  kétség  nélkül  szalmábul  vagy 
szénábnl  való  barom  izéekei  oltalmaztatni  (Zvon:  Post.  LUO). 
Melyeket  a  dühödt  pogány  eb  megnyiízatván  és  szalmával, 
izékkel  megtöltetvén,  szekereire  úgy  rakatja  vala  (ErdTörtAd. 
IV.299). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁB. 


Izékes.  Izékes  széna  (Biró :  Micae  91.  Kr.) :  foenum  re- 
joctaneum  Kr. 

ízen,  üzen  (özm  IWbrC.  39) :  nuncio  MA.  verkündigen, 
PPB.  [sagon  Ijtssen],  Viszontag  izonS :  renuntius  C  KyldJt 
ayandokokat  mynd  az  zyznok  mynd  ew  attyanak,  ha  englie- 
delmesSk  lennoonek,  ha  kedoeg  nem,  nagy  fenyfigoteest  yzen- 
ween  (ÉrdyC.  591b).  Imilien  valazt  izone  neki  (DebrC.  185). 
Mynd  addeg  chufoltassek,  mygnem  meg  holtnak  jzentesseek 
(CornC.  401).  Yzenthunk  kegyelmeteknek  sowalys  (RMNy.  II. 
55)."  Sem  írsz  sem  izensz  eimekem  (LevT.  11.18),  Vala  hanzor 
eh  kenioret  eionditek,  az  imiak  halalat  izenitok :  mortem  do- 
niini  annuuciabitis  (Ozor:  Chiist  187).  Hald  meg  minden  be- 
szédit, melyet  izent  az  élő  istonnec  káromlásra  (Helt:  Bibi. 
IV.62.  Born:  Préd.  232.  Zrinyi.  1.52).  Jó  hirt  üzen  neked  Kassa 
városából  1720  (Figyelfi  1880.  IX.155).  Izemiyenek  nékem 
(László:  Petr.  212). 

be- ízen:  iununcio  Kr.  (eine  botschaft  hineinsendeu).  Béla 
azt  halw.-ui,  be  yzene,  mondwau . . .  (ÉrdyC.  395b)  Az  várasból 
es  beizentek  vala,  nagy  szép  szavokkal   azon  kérik  vala  (Tin. 

82), 

el-izen :  [nuncio ;  verkUnden  las-sen,  ansagen  lassen].  El 
yzene  egy  kazdag  embernek,  kynek  Nabaal  vala  newe  (ÉrdyC. 
525b).  El  yzeneenek  Iwiianus  rokonságoknak,  ky  akkoron  az 
zyttyay  magyaroknak  feyedelmők  vala  (592).  El  yzenenek  mjud 
ah  tartomanban :  miserunt  in  miiver.sam  regionem  illám  (JordC. 
400.  C-somaC.  3).  Midőn  az  p5s|)5k  meg  hal,  el  izennyék  min- 
denflvé  az  clastromokban,  és  egyéb  templomokban,  hogy  imád- 
ságok légyenek  5  érette  (Pázm:  Kai.  174)  Király  elizeue  fele- 
ségének, hogy  leányával  hozzája  lépnének  (EPhilKözl.  1X169). 

föl-izsn :  [nuncio ;  eine  botschaft  hinaufsenden].  A  násznagy 
a  lakadalmasházhoz,  a  ki  gazdának  tétetett  ahoz  felizent,  étke- 
zésekről tudósítván,  a  ki  is  vis.szaizent  hasonló  ceremóniával 
smindjárt  küldött  le  ételt-italt  a  nász  népének   (Hazánk  L362). 

M-lzen :  1)  nímcio  foras  Kr.  [eine  botschaft  lűnaussenden, 
draiissen  aiikündigen].  Parantsoltuk,  val.'unikor  püspökünk  ek- 
klésáinak  visitatziójokra  ki-mégyen,  Id-izenvén  akármelly  he- 
lyekre, okvetetlen  előállani  el  ne  mulassák  (Bod :  Pol  107). 
2)  [expello ;  austreiben,  ausjagen  ?].  A  bordeliba  vitetlek  s  ki 
vzenSm  [ki  fzúm?]  ot  a  zent  lólkőt  belőled  (DebrC.  29). 

még-izen  :  denuncio,  annnncio  MA.  verkündigen,  andeuten 
PPB.  Ménének  zent  Ferenczert,  meg  yzenuen  neky  ez  mon- 
dott helyett  ygen  mezzonek  lenny :  annuuciantes  (EhrC.  39). 
Megyzentetek  angyalnak  myatta,  hogy  kewsded  frátereknek 
zerzete  es  essi  nem  fogyadcoznak  (104).  Egsem  marada,  ky  a 
dolgot  őmaradékoknac  még  izennéie :  qui  facttun  nunciaret 
(BécsiC.  18).  Míglen  megizenendem  thiektéc,  semmi  egéb  én 
értem  né  légen  (29 ).  Kit  Mardocheus  megtuda  es  legottan  még- 
izené  Hester  kiralnénac:  nunciavit  regináé  (54).  Meg  izentetet 
5  neki :  nnnciatum  est  illi  (MünchC.  126),  Megh  theruen  azért 
az  zolgak  megh  i^nek  az  attliyanakh,  hog  sohol  megh  nem 
lelthek  volna  iPeerC.  7),  Ó  kezeinek  munkait  erőss  állat  meg- 
ózeni:  amnmciat  firmamentum  (DöbrC.  39)  Megh  yzenee  ez 
bezedeeket  Pahiak :  annimciavit  hos  .sermones  P.  (JordC.  765). 
Yzenuyetek  meg  énnekem:  renunciate  mihi  (359)  Ottan  meg 
j-zeneek  az  feyedelemuek,  fráter  Marinos  megholt  (ÉrdyC. 
340b).  Meg  wzenthe,  bezylette  votoa  mj'nek\'\-nk  az  thy  hitete- 
ket (Komj:  SzPál  348.  Helt:  LTT.  A4.  Fél:  Bibi.  2.  Dly:  Préd. 
L129).  Juliáné,  az  ur  kSldStt  engem,  és  megizente  néked  tőlem, 
hogy  (Hall:HHLst  n.39).  T.  soha  nem  tíri,  hogy  meg  nem 
izennéje  az  portára,  hogy  uram  irta  voba  ezt  meg  (ííád:  Lev. 
138). 

mégizeiiés :  denunciatio  MA.  verkündigung,  andeutung 
PPB. 

104 


1651 


VKSZAIZEN— IZGAT 


FÖL-IZGAT— IZZAD 


1652 


I 


vi88za-izen :  (lennnrio ;  eine  Iwtschaft  zurücksenden).  A 
iiHjsznat;y  a  lakadalm.'is-házhoz,  a  ki  gazdának  tétetett  ahoz 
felizent,  érkezésokrAI  tiidósítvAn,  a  ki  is  vLsszaizent  liasuiili') 
ceremóniával  s  mindjárt  küldött  le  ételt-italt  a  nász  néiiének 
(Hazánk  1.362). 

Izenés:  nnnciatio  Kr.  [kimde,  iiachricbtj.  Az  gyermek  az 
paztoroknak  yzeuest  főt  volt  (ÉrsC.  71).  The  k.  semmy  izenistt 
sem  jrast  nom  kAldy  (RMNy.  11.141). 

Izenet :  nunciatio,  mmcium  MA.  verkündigung,  botschaft 
PPB.  [kunde,  nachricht].  Örvendetes  izenet :  evangélium  C.  hir, 
izenet:  nuncium  Com:  Vest.  138.  Ezekre  tanoytaz  zent  ewan- 
geliom,  ha  meg  gondollyok  wrwnk  lesusnak  yzenetyt  (ÉrdyC. 
9b).  Elsevv  moltossagh  mondatyk  angyaly  yzeneth  M94b).  Dicb5- 
seeges  ewrSmet  es  yzenetet  vyn  ewnekyk  (526b).  Zent  Fereucz- 
nek  minden  izenetyth  meg  mondák  (VirgC.  49).  Es  megmonda 
az  ev  anyának  jzenetyt  neky  (MargL.  33).  Méltán  nevezi  ezt 
a  tudomant  evangéliumnak  azaz  víg  és  örvendetes  izenetnek 
(Tel:  Evang.  II. 225b).  Az  evangeliomot,  örvendetes  izenetet 
fanétván  (Com:  Jan.  125).  Az  hir  mondás,  izenet  örvendetes : 
nuneium  laetum  (Com:  Vest.  15).  Mikor  haláláról  izenetet  vflt 
volna  fVás:  CanCat.  182). 

Izenget :  [identidem  nnncia  mitto ;  Ixítschaften  senden). 
Zent  Biírbas  nyomorwitakat  vygaztal  vala,  az  zegheeny  wyonnan 
való  kereztyenekiiek  gyakortaa  leweleketh  es  yo  bezedeket 
yzenghetween  (ÉrdyC.  333.  TörtT.'  1.560). 

Izengetés :  [nuncia;  botschaften].  Sok  egy  má.sra  való 
irogatások,  izengetések  mentenek  véghez  a  négy  rétzepfa  ré- 
ligiok  kHzött  (Bod:  Pol.  138). 

IZQAQA :  frixa ;  zank,  hader,  níirgelei].  Az  isten  tiltya  a 
veszekedéseket,  izgágakerasést  (Pós:  Igazs.  11.302).  Izgága  ke- 
resés (GKat:  Válts.  11.234),  De  abba  a  másik,  harmadik  rend 
gáncsot,  izgágát  tanálván,  nem  akarja  vala  (Szál :  Krón.  367). 
Az  háza.sok  között  izgágát  szerző  sok  rósz  hir  harangok  fSzathm: 
Dom.  135).  Egy-másközött  izgágát  szerzene  (Hall :  Paizs.    404). 

Izgágálkod-ik :  frixor]  im|>edlmeiitnm  pono,  adversor  Sí. 
(hadom,  zank  ansfiften,  schwierigkeiten  maciién].  Calviniissal 
midőn  sokat  izgjigálkodott  vílna,  végtére  a  magistratns  ki- 
fizeté  a  városbúl  (Pós:  Igazs.  1.452).  Ha  affélével  izgálkodik 
[így?],  a  fényes  porta  haddal  compescálja  Sket  (Monlrók. 
\'TII.74.  GKat:Titk.  1118.  CorpGramm.  323). 

Izgágálkodás :  (rixa ;  zank,  hader].  Garázdaságia,  izgá- 
gálkodásra  fogadás-által-is  kötheti  magát  (Pós:  Igiizs.  11.302). 
A  clemsnak  izgágálkodások  miatt  azokrnl  nem  végezhettek 
(Szál:  Krón.  196). 

IZOASZT :  [sfimulo,  cohortor ;  aneifem].  Ha  wr  ysten  ma- 
lazttyaw.al  nem  yzgazf[an]an  embernek  leelkeet,  barom  za- 
mabau  celnoenek  emberek  (ÉrdyC.  540).  Az  varasbelyek  egy- 
masth   yzgaztyak   vala:   .se  mntno  cohortabantur  (.JordC.  S02). 

IZOAT:  incito,  perstimiilo,  infesto  C.  stimulo,  exstimulo, 
instigo,  iiistimulo,  infesto,  incito,  cieo  MA.  anreizen,  anhetzen, 
antreiben  PPB.  Férgektől  izgaftatom :  vermino  C.  Izgatni  a 
lovat  a  sarkantyúval :  concifjire  equum  c.ilcaribus  PPBl.  Ma- 
gokot haragra  yzgatyak :  provocant  se  iiivicem  ad  iram  (Ehrt.'. 
95).  Kyk  leyendnek  kyserftetfek,  vozyk  elettnek  coronayat, 
kyre  ewkewf  yzgattya  gonozsag :  exercitat  malitia  (111).  Iz- 
gattya  vala  az  kegyes  zj^znek  lelkeet  az  zent  loolek  (ÉrdyC. 
384b).  Pokoll)ely  ordegh  vzgattya  vala  owket  (6271.  Mely  zent 
lelek  nialaztya  )7.gafh\van,  Akayanak  tartományban  yraa  megh 
az  zonth  ewangoliomot  (JordC.  705.  r>evT.  1.87).  Izgatton  iz 
pattya  (Born:  Préd.  237.  295).  Néha  példabeszéd  által,  mint 
mikoron  a  .sáfárról  és  a  tiz  szüzekről  beszél,  izgat,  hogy  jót 
chelekedgy&uk  (Tel:  Evang.  n.418b).    Izgat   es  noszogat    beit- 


nflnket  az  feleletre  (Zvon:  PázmP.  65 1.  A  fanitó  erköltse  in- 
káb  izgat,  hogy-sem  szava  (Pázm:  Préd.  b4).  Az  utolsó  ítflet- 
nek  emlekezetivel  furdalta  és  izgatta  ötét  a  jóságokra  (3). 
Mhideu  tselédes  embert  kötelez  isten,  hogy  fiait,  leányit  iz- 
gassa és  tam'ttsa  (45).  Késértetektől  izgattatic  (Vás:  CauCat. 
262).  Az  svekusok,  hogy  jünnének,  valólian  hozzák  az  hírét,  8 
ha  ez  az  ellenség  fel  kezd  az  Liptón  nyomakodni,  el  kell 
tiiimi,  amiak  az  híre  izgatja  elmenetelire  iRákGy:  Lev.  166). 
A  tzipelősben  esett  láb  sértő  követs,  hanem  ha  ki  vétetik, 
sérteget,  izgat  ((Jom:  Jan.  16).  Az  ökröket  az  ösztönnel  iz- 
gatván (73).  Az  sa.skÖ8elyö  ki  terieszti  szárnyat  az  6  &aira, 
midőn  repnlni  tanittya  es  izgattya  (EsztT:  IgAny.  134).  A  go- 
noszak minket  istenhez  meuni  izgatnak  (Illy:  Préd.  L49).  A 
felmenőket  nézésével  mimkára  izgatná  (1.547).  Eszbéli  kiutsed 
akár  mely  gazdag  légyen,  ha  valami  jóra  nem  izgat,  s  indét, 
semmi ;  temérdek  és  dupla  bolondság  i  Fal :  UE.  372). 

[Szólások].  Nyulat  izgat  az  futásra :  in  planitiem  equum 
(Decsi:  Adag.  61). 

föl-izgat :  exeio,  excito,  e.xsuscito  AL\.  auffordern,  anrei- 
zen, aufmuntern  PPB.  Főlizgattatott :  incitafus  C.  Ki  cffelin 
[éjfelén]  az  isten  félőket  fel  izgatia  a  meleg  a^bol  (NagyszC. 
181).  Éneklésnek  zokasa  resteketli  fel  yzgat,  byuesöket  sjrasra 

yndwyt  (ÉrsC.  253). 

meg-izgat :  instimulo  MA.  anreizen,  anhetzen  PPB. 

Izgatás:  instigatio  NémGl.  310.  concitamentum,  infesfatio, 
inciuiffatio  C.  instigatio,  instimulatio,  incitatio,  stimulatio  MA. 
anhetzmig,  anreizimg  PPB.  Valaki  izgafj'isából  fselekedni :  iii- 
.stinctu  alicujus  facere  PPBl.  Az  sathanas  angyalnak  yzgatha- 
saatli  zenwedy  wala  (Éi-sC.  20-1).  Zenth  attyaknak  [leldayok 
zerenth  walo  eeletek  legyenek  thauwsaghtoknak  yzgbathasy 
(221b).  Ne  hygy  semniykeppeu  ördöghnek  meerghes  es  halálos 
yzgathasanak  (274b).  Isten,  mikor  bfintetui  kellet  vóhia,  a  szent 
léleknek  hatalmas  izgafásival  ki-férésre  és  penitenciára  hozót 
(Pázm:  Préd.  835).  Jővendölnec  vala  nem  isteni  ihlésböl,  izga- 
tásból avagy  fuvallásból:  futura  praedicabant  non  ex  numinis 
iiistinctu  ((3om:  Jan.  130).  Más  izgatásából,  ösztönözéséből  cse- 
lekedett (193).  A  nehésségeknek  erö.ssen  meggyőzésére  igen 
nagy  izgatást  szerez  urunk  kínszenvedésének  emlékezete  (Dly: 
Préd.  1.322). 

Izgató :  instigator,  impnisor,  extimulator,  hortator  C.  inci- 
tamentum  MA.  instimulafor,  stimulafor ;  anreizer,  anmalmer 
PPB.  Minden  iora  izgató,  ki  zent  lelek  (Ozor :  Christ.  25).  Volt 
izgatoia  az  eordög  (Bal:  Csisk.  3SS). 

IZOU  [?].  1620-ban  Heidelbergában  nyomtatott  Imádsági 
Könivébe  Oeli  Mái-toniuak  a  73.  lapon  e  vau :  Az  hegyek 
izomai  [olv.  ormai  '?J  festelgenek  (fiistölgeuekj  idvezlésöl  (Tud- 
Gyüjt.  1817.  VI.  104). 

Izmos:  iztagos;  validi^s,  robustiLs,  membrosus,  corpulentus 
Sí.  [muskulilsj.  Maga  oly  nagy  tenyeres  talpas  s  izmos  szfilö 
anya  (CzeghMM.  143).  Izmos  ember  iGKat:Titk.  37).  Itt 
vagyok  táborban  nagy  izmos  tótokkal  (Orsz:  KölfSz.  löOX  A 
vastag  erős  izmos  legény  édesdeden  is'a  savanyó  borát  (SszD: 
MVir  122). 

IZZAD   (idzad   Szentm:Kalm.   4.   Otr:  OrigHung.     11253. 

irf;asztó  Szatlim:  Cent.  89.  izd6  BeytheA;  FIvK.  110.  izdáeÁg 
16b):  1)  a&sfuo,  fervesco,  incalesco,  caleo  MA.  aehr  hitzig  sein, 
sehr  warm  seiu  PPB.  Luter  azt  irja,  hogy  .sziVe  dobogót,  és 
izz;(dot  ebben  a  l)eszélgetésben  (PíVzm:  LuthV.  102).  Idvössé- 
gAnknek  izzadó,  hév  kévánsága  (Mad:  Evang.  300).  SS)  sudo 
MA.  Otr:  Origllung.  11.253.  [schrtitzen].  Noha  nem  idzad  tarlón.. 
(Szentm:  Kaim.  4).  Azon  egy  órában  hfll  fül  izzad  reszket,  hol 
néki  bizza  magát  szerelmében,  hol  pedig  ide  s  tova  ezaiüa 
lelkét  kétségében  (Fal:  NE.   106).   Némellyek  kemény  el-tekél- 


1653 


MKG-IZZAlV-MEG-IZZASZr 


IZZASCTAS— IZSÓPOS 


1654 


léssel  tsak  azon  izzadnak,  hogy  reiiHibfil  ki  ne  lépjenek  dol- 
goknak (Fal :  l'Bl  399).  A  vad  gulya  felénk  oroszlány  Mgéssel 
futva  jött ;  izzadtam  s  voltam  ijedéssel  (Gvad:  FNót.  10). 

meg-izzad :  inae.«tno  MA.  grosse  hitze  liaben,  dünsteu  HPB. 
Isctiwitzenj  Igyál,  takarodgyál  be  vtánna,  izagy  iól  meg  (Mel: 
Herb.  21). 

mégizzadás :  exaestuatio  MA.  nusdi'uistiuig  Vl'tí.  |il:is 
.scliwitzen'. 

Izzadás :  dasudatio  C.  aestnatio  MA.  grosse  liitze  PPB. 
[seliweis.«j.  Az  mint  e^.  eli^t  izadá-ssal,  tilmasáss;!!,  és  fiivekiicU 
a  fejedre  valií  rakásokval  onosított  (Tlmrzó:  Lev.  1I.2'14).  Az 
isten  Ádámot  öríik  munkára  és  izzadásra  kárhoztatta  egy  alma 
kost.ilásert  (Illy:  Préd.  1.4). 

Izzadék:  sudor  SL 
darium  PP. 


diweiss].    Izzadékot  letörlS  rulia :  su- 


Izzadékos :  [sndatus ;  schweiss-).  A  serkék  és  tetvek  az 
embernek  siros  izzadékos  szennyéVM  teremnek  (Misk :  VKerL 
14). 

Izzadoz :  (sudo;  fórt  und  fórt  schwitzen].  Izzadozó  buzgóság- 
gal indultanac  (MA :  Taa  1277).  Felette  izzadosz  [tej  (Ozegl: 
Japh.  157).  Izzadoz  homloka  (Czegl :  Sión.  Elíb.  27).  A  melyben 
izzadozna  és  mmikálkodnék  (Moulrók.  VIII.155).  Izzadoznak 
a  kovátsok  homlokig  a  műhelyben  (Fal :  Vers.  889). 

IZZASZT  :  tacio  ut  sudet  Kr.  [in  schweiss  bringen,  scliwitzen 
macheu].  Izza.sztó  orvosság :  sudorifenim,  diaphoreticum  PP. 
Izzasztyák,  hogy  párlódással  száraszszák  nyálasságokat  (Pázm: 
Préd.  901).  Idzasztó  hideglelés  (Szathm ;  Cent.  89).  Mikor  izzasztó 
munka  vagyon  elóttiink,  nem  jó  sokat  eszmélkedni  h-ánta  (Fal : 
UE.  470). 

még-izzaszt :  c\^  Lábaimat  azzal  párolta  s  izzasztatta  meg 
Monlrók.  XV.124). 


Izzasztás  :  [sudatio;  schwitzkur).  Én  ma  is  lia.sonló  párgolás- 
sal  és  izzasztással  éltein,  valamint  az  elmúlt  napokban  (Mon- 
lrók. XV.132).  A  párgoliis  s  izzasztá.s  nagyubb  mértékben  volt 
ma  (XV.  130). 

IZZAT  [?] :  [facio  ut  sudet ;  in  schweiss  bringen].  Meg  izzattya 
(izzasztyaV)  az  embert  (Mel:  Herb.  89). 

IZZÓ  :  fervens,  fervidiis,  exaestuatns  MA."  sehr  heiss,  siedend 
heiss  PPB.  Tfizes,  izdo  es  folyó  sobSt  io  vele  mosny  (BeytheA : 
FivK.  110).  Ez  nagy  i.szS  [így]  hewKeget  szoroz  (KGalg.  1582. 
(ili  Az  beteg  izzó  hé\-ségbiMi  fekszik  (MA :  Scult.  138).  Izzó 
szeretettel  volt  volna  az  Christushoz  (477).  Izzó  kérelmére  nieg- 
felele,  úgy  a  mint  tudott  (Kónyi:  VM.  18). 

Izzóság :  [ardor ;  hitze].  Vton  iárónak  iil  )ie]fi]e  pálezát 
czinálnij,  mert  oly  ereié  vagyon,  hogy  az  napnak  izdosága  meg- 
nem  sflthetij  (Beythe:  FivK.  16b.  Nyr.  XUI.64). 

IZZOD-EK :  aestno,  ferveo,  fervesco,  desudo  MA.'  hitzig 
werden,  w;u*m  sein,  sehr  scliwitzen  PPB. 

IZSÓP  (hUAp  Helt:  UT.  Hli7.  hisop  Fal:  NA.  125):  hyssopiis 
C.  hyssopus  vulgáris  Beythe :  Nom.  ö.  isop,  liisopp  PPB.  Fel  veven  az 
twlykoknak  es  bakoknak  veeret  vyzzel  as  bai-sson  gyapywai  es  yso])- 
pal  (JordC.  815.  Kár:  Bibi.  1.138).  Isop  lenele  virágostul  (Frank 
HasznK.  19).  Az  isopot  ha  meg  fSzSd  borban  es  mezét  vecz  bele, 
ezt  gyakorta  izod,  galiztyat  meg  ől  az  gyomorban  (BeytheA: 
FivK.  67b).  Az  izopot  uizben  ha  fóződ,  estve  regei  iszod,  az 
gyomr(od]at  megtLsztittya,  szódat  hangosittya  (OrvK.  35).  Belíl 
mint  valamely  aegyptiai  mmnmia  jól  meg  bélelte  s  ffi  szei-szá- 
mázta  magát,  myrrhával,  hisoppal,  sok-féle  fíivekkel,  hogy  semmi 
kfllsS-ég  vagy  ellenség  ne  árthasson  néki  (Fal:  NA.  125). 

kerti-izsóp :  thymbra  PPBI. 

Izsópos.  Isopos  bor:  hyesopites  MA.  iaopwein  PPB. 


104* 


j 


I 


l  BINDING  SECT.  JUL24I972 


PLEASE  DO  NOT  REMOVE 
CARDS  OR  SLIPS  FROM  THIS  POCKET 

UNIVERSITY  OF  TORONTO  LIBRARY 


PH  Szarvas,  Gábor 

2625  Macrjrar  nyelvtörténeti 

Sf?  szótár  a  le^ré.t^ibb  nyelve'nlé- 

köt.l  kektöl  a  nyelvújításig 


mmfWm^mm^§^^^m
Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

See other formats
