(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

?^^í^:ii3Íi;,^^.- 



S^iíí«;|^iSí]MiíVi;;'!Í*>^V^i^ 




i 



U 1 



) I 



MA«iYAR 



NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR. 



LEXICON 



LÍNGÜAE HUNGARICAE 



M\] ANTIQUIORIS. 



AUSPICÍIS ACADEMIAK 8CIENT1ARUM HUNGARICAE 



KDIDERUNT 



GAimiEL SZARVAS ET SIGISM UNDU S SIMONYI. 



VOLl MEN ALTERUM 



J-S 



lUDAPESTLM 

SÜMPTIBÜS ET TYPIS VÍCTORIS HORNYÁNSZKY ACADEMIAE 1.1 BH ARII 

MDCCCXCI. 



MAÍiYAR 



NYELVTÖRTÉiNETI SZÖTÁR 



A LEGRÉGIBB NYELVEMLÉKEKTŐL A NYELVÚJÍTÁSIG. 



A MAGYAE TUD. AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 



SZERKESZTETTÉK 



SZARVAS GABOK ES SIMONYI ZSIGMOND. 



MÁSODIK KÖTET 

J— S 



BUDAPEST 

KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉSE 

1891, 




n 



J. 



JÁCINT, HIÁCINT, EXÁCUíTUS: liyaeintlms 
IKlbiC. -ISI. [der livacintb]. Mardoclievis fénlikiiala kira)i ni 
liacban iacinctiuos zinScbeu (BécsiC. 67). V kezei völéesek, tel- 
Tesek iacintossal f fflei (D6brC. 479). Yaejnktos kewuek (Göm.- 
C. 301). Fülbe való, két örög' hiacintu-s kő vagyon benue 
(Radv:Csal. n.281. Kecsk:Ötv. 276. 319). Hiacinlus (Illy: 
Préd. 157). Biátzint-kS (Gyöngy: Char. 85). 

JÁGÉR : [veuator ; jiiger]- Jáger-kés (Betbl: Élet. 280). 

JAJ: 1) vae, lieu, bei C. proh dolor NéttiGl. 294. PPBl. 
«eh, o web PPB. Jay jay: abu, ebeu, vae vae! MA. Jay az 
embernec (vae liomini), ki miat a gonozbolat iő (MünchC. 47). 
Jai azoknak, kik eh fele bőlcesegfit nem valiak (DebrC. 210). 
Oh yay, ki eer)' azt, mykoron ezeket be tellyeseyty wr ysten 
(JordC. 172). Yay teneked (vae tibi) Porozaym, yay tene- 
ked Bethsayda (387). Yay ez vylagbnak (vae mundo) az 
meg tantorodtakkal (409). Jay ez meg tantoroytoo vylagh- 
uak (ErdyC. 552b). Jay nekwnk igen bodogtalan byuw- 
swknek (VirgC. 49). O jay ennekSm (TiliC. 26). Jay myt 
myelz (CornC. 124). Jay o nagy viszszafordnitságnac (Helt t 
Mes 270). Jay ha meg chak egyszer láthatnám az szép veres 
karma^^in saruba koppogo nemes hölgyemet (Helt: Mes. 464). 
J.iy iay, hona legyec ? (Helt : Krón. 821 Jay azoknac, kic sziu- 
nyel keresztyenec (Bom: Ének. 81). 3) [clamur plorantisj rai- 
seria, calamita-s Sí. [webgeschrei, jammer, elend]. Nag yaytb 
kezde : alevat planctnm magimm (XémGl. 64). Ha le yl ee.s 
yay, ha ÖVI keel eei- yay (ÉrdyC. 40b). Bj-nnec. iaya, auag" 
ohajiasa (XagyszC. 347). De jajt az iiás mond az fösvények- 
nek íRMK. n.l95). Ámos próféta pedig jajt, és nagy jajt kiált 
azokra, kik drága ágyakban, gyenge pelhek-között alii.«zékony- 
kodnak (Pázm : Préd. 842). Az sok keserues iaioknak kinoziei 
(Bal:CsIsk. .389). De minemű lészen ez a jai? (Illy; Préd. II. 
325). Az illetlen öröm sok jajt fejedre számlál (Kisv: Adag. 520). 
Jaj-lamentátiót rólad énekülnek (Thaly: VÉ. 1.202). Az egyenet- 
lenség forralt olyan lúgot, melytSl végre soknak föle jajra 
zúgott (Gyöngy . MV. 1 >. Hány millió-lélek vagyon ott-alatt a 
földnek gyomrában kinban jajban (Fal: MA. 140). A pálcát nem 
a végre vedd elA, hogy az ártatlanok jajjá ha,sson az égbe (Fal : 
NA. 215). Sirva fakad, jajjal közli, nagy cseppekkel könyve 
hull (Fal : Vers. 880). Szóltam : Péter uram ! nagy nékem a 
bajom, s majd ki sem mondhatom, mily fájdalmas jajom (Gvad : 
RP. 27). 

[Szólások). Oh jay wezyk mely yghen éles tbor leezen az, 
sebesythwen mynd testeetli mvnd lelkeeth (ÉrsC. 143). Jaj 
hogy veszik ! mire jöttem ez földre ? (Pontian, i Jaj hogy ve.szek 
(u. o.) 

[Közmondások]. Hol a fú el esik, jaj ott a tagoknak (Matkó: 
BCsák. 61). 

.M. NVKLVTÍÍKT SZÓT.ÍK II. 



Jajdul : ejulo, plango Sí. [aufschreieu, ein jammergeschrei 
erheben]. Titkos óhajtással gyakorta jajdúla (Gyöngy :MV. 57). 
Én a nem várt szégyenen busúluk, fáj is megvert testem, és 
azon jajdúlok (Gyöngy: Char. 19. Gyöngy: KJ.' 48). A fő-vezér 
haragjában tépi szakállát és jajdul (Kónyi : HRom. 1 1 ). 

meg-jajdül : cv Illetlennek találom azt-i.s, ha a mi unink 
isieniinU kinnyán és halálán meg nem jajdúlunk (Pázm: Préd. 
487). 

Jajdulás : ejulatas Kr. (wehrufj. Twn esmeg zent Ferencz 
nagi ke-serw iaydula.st (VirgC. 34. Pázm: Préd. 554. Ki'.). 

Jajgat : ejulo, plango, exploro C. deploro MA. weinen, heulen 
PPB. [Ijeweinen]. a) Enekletthwnk tynektek es nem tanczola- 
tok, yaygafank es nem .syratok : lamentanmus et non plaiixi- 
stis (JordC. 386). Az ördögök az eegben kezdenek iaigatiii 
(DebrC. 218). Sivalkodnak, jajgatnak (MA: SB. 133. Zrinyi I. 
76). OUy keservesen jajgatott, hogy a király 6tet figyelmezte 
(Kónyi: ^^^í. 2). Szegénység jajgat hajlékában íSzD: MVii-. 379). 
b) Yaygattyak as syrattyak vala hwtet: plangebaiit et lameu- 
tabanlur eum (JordC. 613). Jaygattiac ezt ackoron, es sirnac 
e Babillon vezedelmen (Mel: SzJán. 439). Úc a szent irast iai- 
gattiac, midőn belőle az igazságot bizonyettiuc, azonnal elleu- 
zic, es mint az bekac a deret, uehezlie (Mon: SzSegits. 281). A 
várasokat, és tartományokat jajgatta, siratta bfinökért (Pázm : 
Préd. 442). Orvosolhatatlan siránküz.á.«sal jajgatta fiát (551). 
Siratják, jajgatják (Megy; 6Jaj. U.44). Sirassatok minket, jaj- 
gassatok minket (Thaly : Adal. 1.292). Ki kezét, ki lábát, ki 
társát jajgatta (Kónyi; HRom. 124). 

Jajgatás : ejulatio, planctiLs, plangor C. ejnlatua Com : Jaii, 
62. MA. das heuleu, mimas.siges weinen PPB. Fordolatok meg 
en hoziam bílitben, sirasban, iaigatasban (DöbrC. 299). Jayga- 
ta.sal ohaytia az my nyanalyassagyiikat es b\vneynket (VirgC. 
112). Lészen isz.szonyu vérontás, jajgatással és bógéssel (Com: 
.lan. 150). F8ehke hoszu jaigatással chak ohajtya társát (Zrinyi : 
ASyT. 232). 

Jajgatkoz-ik : [ejulo ; wehklagenj. Azon szent Gergely, 
bizouyétja, hogy azokból az hezak.sagokbol iaygatkozo és si- 
ránkozó szavok hallattatot az embereknek (Lép : PTük. L27). 

[Jajog] 

Jajgás : [ejulatio ; wehgeschreij. (CsomaC. 64). Még kőszikla 
is indulna iaygásán (Csákt: AU. 7). 

Jajos : miser, calamitosus Kr. [jamraervoUj. Jajos és ima- 
dalmas állapatunk (MHeg : TOszl.^ 1:61). A jó mtmkasoknak 
örvendetes sententia, a gonoszoknak jajjos sententia mondatik 
(Szathm : Dom. 184). Siralmas és jajos gyfimSIcsei vaimak az 
esetnek (Szathm: Cent. 4). Jajjos pohárt ivott (Czegl: Dág. Elöb 

1 



.IAKAR-l\Mlif>K 



.I.UfUOUlr-.IANKKR 



17). .laijiw |«iia.'iW)kat Imlláil lOexl: MM. M). Abban iiatry 
imUiiSKH vatyoii 8 jajon il.'i:;i Ne csak azt tarcs véteknek a 
bor italban, inikrír eszed el melyen; lumeni azt U jajoanak 
tiidgyail, mikor eriV vauy a Ixír italra iCzesl: ORonil. 21). 
Mert e jajo« napok csaklianiar elmi'ilnak, a nyoniorasa(;ok 
ezentúl (ezentflIJ elfolynak (Tlialy: Adal. l.C3i. A kárhozottak- 
nak jajos sorsok nem ct'yéb, hanem a rosszul ve.«!teglett órák- 
nak érdemes hiuitetése (Fal: NA. 139). A kire harajíos szemet 
mutat, jajos aiuiak sorsa (156). Uttyában minilinütt jajos káro- 
kat tett (Kónyi: HRom. 18). 

JAKAB : Jacobus MA. Jákob l'P. 

Jakabol. Jaeobolni [i'gy) valakit : impono alieui MA. |hin- 
terxehen, Uiu.'íheii). 

még-jakabol : <v> Meg-jakablani, niegtealni, lábvotésvel el- 
ejteni: su|)|>lantare Medinát. 1',I3. Jakabnak neve nyomódást 
é« csalókát mutat, uuni köszíiiii azt senki meg, kit meg-jaka- 
bolhat (RMK. 1V.261). A Jákob talpfogAt avagy aliiáskálót 
jegyez, mely névnek mei; is felele, mert az első .szülattséget 
Eitautól ugyan végtére i.s némiVnémft szent ravaszsagval el- 
vűvé, megjakablá m&'<ler.'íéKeseíi a bátyját, a honnan vUtték a 
magyarok Is a megjakablást (GKat : Válts. 1.8.Ö5. RMK. 1V.388). 
Meg-jakab«lni valakit, aziiz nieg-tsalni, a Jákob vagy .lakobi 
névrfll (Uod:Le.\. 1(12). 

jAMBOR (h'imbor ÉrdyC. 205. haiiJior vala es jamborviX 
eele ÉrdyC. 340. e\\hambor doctor GuaryC. 65 lamhiir (sze- 
mélynév 1299). Jern.jom6«r Apoll. 7. ymbor? DebrC. 509): 1) 
(homo bonus, vir probiw; braver mann, biedermann). Ez zen- 
seges yambornnk (viri sancti) erdelmy myatt agyad lewlnem 
te yrgalma.ssagodat (EInC. 41). Ha e/. nagy zeut jamlvjr eel- 
lyen yghen fenlt (ÉrdyC. 10). Vala eegy zeizetes yambor (593). 
Egy pap janibor . . . la, pap jámbor meg rettene (637b). Monda 
neki az pap bmibor (VirgC 25). Az jiap iambortol az nii&ilt 
eleiie hozatak (VirgC. 84). Esmértem egy ianibort (76). ZSrze- 
tös iamborokal uriuik feleimebe elft<ogőt uez5niiala (TihC. 20). 
Neniiiieniű zent ven iambor az ö megeorult tanitvaúat vigaz- 
talyxiuila (NagyszC. 248). A mlso mando |«ip iambor, as az 
zolg.'ilu :i (Jurliatli kezebiM kiuonzyaiuila, mert a i>ap iambor 
nem ak:iryauala a miseth addiglan ülniond.'mi (381). A kánya 
myiid az keet liadaki^zo iamb<irt (a békát s az egeret] fel r.i- 
gadii, ees meg z;iggata (Festi: Fab. 11). Egy tsufolkodó, .szent 
Uernárdnak eleilie niégyen, midSn lovon menne a szent jámbor 
(Hall: lllliit. 11.314). A régi jámborok-féle: ^vctoris monctae 
MA. '<£) prohiLs C. pius MA. gut, fromm PPB. Jámborul : probe; 
nem j:uiilHir: iniprobiLs C 8incents : aufrichtig, rcin, unver- 
fálwht ; tlszt;i, jámbor, ép Com: Vast. IKJ. Vala egy id5ben 
nemynemew j:imbor ember (ÉrdyC. 338b). Byzon jámbor vala 
atte atyaad (33'Jlii Kyt ez jámbor doetorok es eananokok Im'en 
nijiid meg tevnek (MargL 123). Zur/e némely jámbor vytezt, 
kyuek vala noue Karoly Í181). Te bezzeg iambor vagy, mert 
nem vgy i-zelekedcl mint egyelww (Horn: Préd. 93b). Pajwt 
jámbort tartsanak iSzékOkl. 11.84). .lámlMirnl vLseljék magokat 
(MouOkui V'lll;i3i Mindenkor iáinbor es hiv szolgálaltyát 
tapair/.talliik iThewr: Nyolvk. 26). Ha tudgyák, hogy jámbor 
elet& vagy, liát illyen ukhIou Há|>olodnak felSIsd i.Szal : Vigaszt. 
75). E mi HerugAnkbAI v.ilú jámbor Chimicius Márton, jól fel 
adta vala az inget, a tridenliunii i'ontiliunua iC/.egl: Japli. 154. 
155). Nincs k'lnyebb, mint egy valulian j;imlsjr embert meg- 
játszani vagy csalni (Fal : UR. 487). tJlly jámbor, jé ne légy, 
hogy gono.szra báturodjaiiak ellened a uen>-jók (uo.). Jámbor 
Lajottt jámbortidan két lia a római imporiumbi'il kikergette (Fal : 
TÉ. ti7.-.i. 

|IC<'>zniondások|. Mimlon ember ember, de nem minden em- 
ber iambor (Ilelt: Mi's. 2iiö). Az kinek iambor az \Ta, szol- 
gni;>is iánilxír aniuik ; Is>uun dux bonuni roddit comilem (l>ecsi : 



Adag. 63). Nehéz iámborúl hamar gazdagnlni : dives aut iniquus 
est, aut iuiqui haeres (67). Az sok iíimbor .szaua isten szaua: 
extra i>ublicam viam ne deflectas (82). Ak;ir kiis iambor addig 
míg aluszik (198). Jámbor fogad fogadá-st. aghebállya meg(91j. 
Jámbor fogad fogadást s agob a ki meg állya (OsegI : BOorg. 
81). 

Jámborit : probum fack), pium reddo MA. liromm und gut 
machen PPB. 



(Szólások). latrot jámborit (Kisv: Adag. 35). 

I meg-jámborit : <v Kie az latrot ajándékért megjambo- 
' rittyác jay azoknac : vae illüs, qni jastificant impium pro mnne- 

ribus (MA: Bibi. II.7). Szép bánásmódjával niegjámlwritotta 

(megengesztelte) (Nyr. X.470), 

Jámborod-ik, jámborosz-ik : redeo ad frugem, probus 
fio Kr. (sicli Ixissern). fwegény Iwlondok, elSb akarnak gazda- 
. gOdni, s az ut.án iáuilmrodni (Deusi:Adag. 159). 

I meg-jámborodik : cw Meg-jámboroszik (Bom : FWd. 430). 

I K5nnyeb az czéluzai)ónak meggazdagodni, bog nem mint meg 

j iámborodni (Decsi : Adag. 256. Prág:Serk. 820. Kr.). A meg- 

jámborodoft király kelé és nagy'darab fSIdet bejárt (Fal:TÉ. 

708). 

Jámborság: probitas C. pietas MA. frOmmigkeit, auirich- 
tigkeit PPB. Az ygazaknak iamborsagokban varas eppewltetyk 
(ÉrdyC. 521b). Wrwly atyadfian/ik iamborsagan (VirgC. 94). 
Kerdezte.sek meg tewie az etetnek iamborsaga (127) Mit ház- 
nál iámborsiigod, ha ni.ás nem liflszi ? (Decsi : Adag. 87). 

(Közniondá.sok). Jó a jámborság, de azzal et-nem él az em- 
ber : *proliit.'is laudatur et alget PPBI. 

Jámborságos : [pius ; fromm). Bodogh elet nz yamborsa- 
gos elet (ÉrsC. 19. ÉrdyC. 295b). Az istennec akarattyat kó- 
uetni kel minden iamborsjigos, artatlansagos életben (Oáv : 
KKer. F6>. 

Jámbortalan : probitatis expers Kr. (goftlos). Némely yain 
bortalan zemelyfk kewzeth ez wylagban ygen kew«ensei;iw ''-^ 
bwseges az hazívksagh (ÉrsC. 408b). Az arany id5 jambortal:iu 
cmberoktfil firas volt, kik, mint valami aranynJic el kipásiival 
azt meg bícstelenitettéc volna íPriig : í^-rk. Elób. 63 1. .lánibor 
Lajost jámbortalan két fia a római imperiumból kikergette 
I iFal : TÉ. 675). 

I Jámbortalanság : (improbitas; gottlosigkeit). Es ha nem 
a^ga óneki felkeluen, azért ho^ & baraffn le^n, de matia 

I felkel ^ iambortalansagaiert as a^é^ Sneki, valameneje« kclle- 
nietosec (MiinchC. 135b). F('>lden mennSn valami iob, azt aggn 
el a bynert; tudnaniint: a tiztessegöt az zegeíisegfin, a iani- 
borsfigot a iambortalansjigon (Nai;yszC. 179. Mecy:6Jaj. VI. 
46). 

Jámborul : probits tio MA fmmm und rechtschaffen wer- 
don PPB. 

JANCSÁR tjunicsár Monlrók. 111.54): Tnri-icus miles in 
l>editatu l'F. Tiircicus satelles; janitscbar, tiirkischer siildat zu 
fuss PPB. Basli,i, niartalócz, jaucsár nagy sok jilve iTui. 37. 
Holt : Krón. 87. Pethó: Krón. 261). Jancsárpuska iMonOkm 
V.99) Jant.sjir kapcza (VectTrans 3). Jantsiir vagy selymes 
végil futíi, jant.s.ir p-ityolat (11). Jancsár kés i K.idv : C.s:d II 
3881 Kliz jantsár (Mik : TLev. 288). 

Jaucsárság (Zrinyi 1120). 

JAMK-ÜiR, JANKÓ : (lunica nuuiicata : kurzer rook, 
jauker). Vásároltatott urunk i^ nga egy jankerre való virágos 
b.'irsonyt (Kadv : C^ial. Ill43i. Aniui azzounak hattani eg fekul>' 
jaiikol, fekete tafota (R&INy. 11.226). 



JÁNtlS— JAK 



jAi{ 



JÁNOS (/.mx.* MündiC. IS. BiidU 1. sat. Jantsi Orczy: 
K"ItH. 97. Jantfikn uo. Janka Thuraó : Lev. 1.75. Janhila 
Istv : Volt. 5) : Joanncs MA. 

|K()7,iiioiid:isokj, Mit Jaucsi uuin tamilt, uem tudja iizt János 
(Pázni: Préd. 334. Kr.). Mint a Jmios fi'ijja, Jancsikö úgy ropja 
(Ki.sv: Adap. 3). 

fa-jankó: stolidu.s ineptiis Kr. |tölpel]. Kűzl'a-jaiikó (Tlialy: 
Ví:. Il.l-.TV 

JANUÁBIüS (janovarius LevT. 1,39): f jaimarin,sj (Müueli.- 
C. 1. ConiC. S9>. 

JAP-JAP: titivillitium, bipolo MA. PP. iiicl.tsimt/. PHH. 

JÁR (iár, ambul.nt, olini dictiun est <7.vár, ut in Inim; iLsqne 
diem quibiisdani ejus imperativus fjfre ostendit Otr: Oriílliing. 
1.353): 1) eo, gradior M.\. m'hen PPB. Ozclinz iaruv voi;mue 
(HB). Eegy jTastudn yar vala ydwezeytenkuek eloybeii (ÉrdyC. 
127). Mezeytoleii lábakkal jaru;m Romából (DomC. 12Ű1. Amaz 
fráter, ki amot iar íVirsC. 73:. De budos;i.sra, idfigen t?ldre 
iámia mindenkoron v.ágyódic (Ci.s. L4I Meg kiuaiinya az va- 
tsoraboz iarandoktni, hogy 5 magokat meg proballyac (EsztT: 
IgAuy. 90). S) anibiilo, gradior. incedo C. (iil'ter gehen] spa- 
aáeren gebén PPB. Valahová gyakran járok : freqneuto ; utánna 
járok : assecíor ; ki utáii nem járnak : incomitahis ; fülötte já- 
rok : snpergradior : úton járok : itineror ; négy lábon járok : 
quadripedo ; lóval járok : equito ; idegen helyen járok : pere- 
grinor ; számkivetésben jáiok : exulo C. Valahol yarz (vadis), 
mongyad énnekem, ha valamyt lataiidaz (EhrC. 45). Mend az 
vtat ewrewmuel yara az fráter Bernald (19). Vala holot zent 
Kerencz yaruala, az keresi elewte megyenuala (92). Mykeppen 
vakok azokot, kyk vártának byzonsagban, kemenen kewettek 
(115V Zarraz lábbal a tengérnec fenekét iaru.'ni által ménénec 
(BécsiC. 18). A léléc, mél zomorosagban vagon a gonossaguac 
nagsag.in, lehorgadna iar (BécsiC. 100). Kel tl'el es yar' : surge 
et anibula i.IordC. 3781. Jarya vala Jesus niynd az v.-uosokat: 
circuibat civitates (381). Az poganoknak hw vtokon ne yarya- 
tok : in viam geotium ne abieritis (382). Ywee hozyayok Jesus 
yanvau az tengheren : venit ad eos ambuláns super mars (399j. 
Mykorou Pálnak e-s hw tarssaynak vtannok yarna : suteecnta 
(769). Yamak ftvtosnak teetowa, ha hol meg talalhatnaak (ÉrdyC. 
512). Yaryatok addeeg mygh vylagtok vagyon (534b) A tSm- 
lóczSket iaria vala (DebrC. 59). Mikoron az varosba hazanked 
iarna koldiiluan, \7tetik vala egi wrdwngws ember (VirtiC. 72). 
Kernwleuk kegetlenek yarnak : in circnitu impii aiiibul.ant 
(KulcsC. 19). En yaraam mj-ndeu nehes.»egnek wtliat (ÉrsC. 
294). Elgy gyermek ky az oskolába iar wala, el lopa eczer az 
társa tablayat kji-e abeczet szoktak irny (Pest: Fab. 67b). 
Gyakort iárta házát (V^alk: And. 12). A te ha-sadon iary : .super 
pectiistuiim gradieris iHelt: Bibi. LBi. Esau a mezíre vadaszni 
iára iSzék:Krón. 13,i. Imezec peilig ala fel ianiac vala (45). 
Kicziny leiiendékek iárnak lOrvK. 69). Az tisztessége.s aszszo- 
nyokn.ac megengedtetett volt, hogy egy utánna jái'ó szolgálót 
tarthatna (MA: SB. 221). Azt fogadta-vala pedig, 1^ lé.szen addig 
ház örzíjök, míg Jerúsálembe járnak (Pázm: Préd. 198). Az 
t5b planétáknak az őte az főid alat janiak (KDebr. 1619. D) 
Az országot járó játékos (Com : Jan. 210). Ritkán járod a tem- 
plomokat (Fal ; NA. 1451. 3) [versor, sequor ; sich beschiiftigen, 
ách befasisen, nacligehen]. Istemiek tórueúeben nem akartának 
iarniok (AporC. 34). Egj- ember, kj-nek Symon vala newe, ky 
annak elette erdeghseghbe yar vala (exercuerat artem magi- 
cára), sok népeket Samai-iaban el hytethwen (JordC. 733). Go- 

-z kiuáns.igokban iárnak : in eupiditate pollutionis incedunt 
Sylv: l'jT. II.125i. Czac az parazti életbe iaroc (Born: Préd. 
■Sri). Az tftstet k5uetuen tiztatalansagba iamae (Mon:Apol. 2). 
.Az én rendele-simben iárandotoc (Kár: Bibi. 1.114). Ha jái'u:ic 
az én törvényemben (MA : Bibi. I.tiS). Mikor járnáuc bujalko- 



dá.sokban, gonosz kívánságokban, részegségekben (MA:!5ciilt. 
936). Jároc te kedvedben uram (MA: Bibi. V.IO). Az idegen- 
nek beszéde vtan ne iarioii (Fél : Tan. 3). Szfikség, ho^ az ania- 
szentegiház méltósága az iras után iarion (5). 4) (ago, se ge- 
rere; handelii, sicli benehinen]. Vg iaryatoc ment vilagos,sag- 
iiac fyai (VitkC. 2). Pilátus romai t5r\ven zerentli iaar v;Ua 
lAViiiklC 188). Kiket Uuiit vala, bogi i:irnanak egiigősegel 
(VirgC. 101). Vyzon ellen yanvan, yay myndennek (ÉrdyC. 
77bt. Kyk romay tSrweennek ellene yarnanak (547b). Az 
Lsteny tyztoletes es fl'ywy zent feelelemnek ellene nem yar- 
nak (559). Istennek ellene yarnak (620). Ha bewlczekel lak- 
tlial wolna eleuvvnk ygi uem yarnal (ÉrsC. 476). Mert az 
bewiczeknek hyt wolna, azért eben bolondul yart (Ér.sC. 493). 
Az keresztyéni kegye-sségben kép niutat;issal jai-o embereket 
fenyegeti i.Zvon:Post 11.213). 5) fnitor, conor; auf etwa.s au.s- 
gelieo, sich bestrebon). Azon iarsz, hogy rágalmazhass engemet 
(Tel : Fel. 23). Azonis jarunc, hogy reszesec leliessünc Christu- 
smiknac erdemeben (Mon: Ápol. 255). Azon jártok, hogy alá- 
mennyetek Egyptusba (Illy : Préd. 11.529). 6) [agitm- mecura ; 
es ergelit niir]. Nagy chodalattal meg bezeellee ewnekyk, mynt 
yarth vona (ÉrdyC. 633b). Vala hovva megy, meg twdod be- 
zeelleny, myiit yartal (674). Igi iarnek, ha engednek (CsomaC. 
21). Halgas. mórt gonoszul iár.sz (Kár: Bibi. 1.396). ütnak eredé, 
demintjára? (Misk;VKert. 1). Nyeite.sen járni (Ver: Vorb. 
Szót. 31). Kfllőmben nem iártmic az emberi nemzetséggel mint 
régen Moyses az Izrael fiaival az pusztában (Zvon: Post. I. 
549). Te .sem jársz kfllómben [neked is bajod lehet] (Czegl : 
Japh. 69) Mint jár a törvény szeghő ? (129). Rákóczi mint járt, 
megtapasztaltam (Thaly:Adal. I.3S). 7) [debeor, persolvor; zu- 
kommen, ausgezahlt werden]. Az levitáknac az áldozatokból 
bizonyos részee járt (M.\: Bibi. 1.126). Az e-sztendonként járó 
30 ezer aranynak a fényes portára való beszolgáltatását is belé 
c.=omózák (Monlrók. VIII31). Járt némelly réformáta ekklésiák 
.számokra régen a fejedelmektől v.alami kevés fizetés. Ezt felkez- 
dette függeszteni a kints tartó Apor István (Bod : Pol. 141). 8) fve- 
neo; verkauft werden]. Az bor megh kőblyweljart akor(LevT. I. 
266). Zab sincsen immár; negyven [lénzen jái-, s nincs min 
vennem (11.33). A bfin-váltság sem pénzen jár nálunk (Pázm : 
LuthV. 30). 

[Szólások]. Vmi jár. A beszéd ha tisztán és ékesen jár 
inkáb' vigyáznak tzifi'rájára, hogysem belső derék erejére (Fal: 
UE. 419). Az elmúlt napokban, úgy most is derecskék is 
járnak (Monlrók. V1I1.24). Sok eső jára, ím most derűit volna 
neki (RákGy : Lev. 248). Hol egy s hol más részét kezdte járni 
a lábomuak a gyenge formába való fájdalom (Monlrók. 
XV.311). Hogy lathatuaa az zent azzont, by[ről] ollyan nagy 
yo h y r yarna (ÉrdyC. 643). Nem értekezünk arrúi, mi okok 
viselik, tsab az vagyon előttünk: ugy jái- hire (Fal: BE. 611). 
A keze a füle s a vak-szeme körül jár : manus errat circum 
anras et tempóra PPBl. 01lya.s mester-emberek, kiknek kevés 
műnk áj ok jár: meüster, die nicht viel zu arbeiten habén 
(KirBesz. 24). Sziveként jár a nyelve (Fal : NE. 90). Nem 
igen szaporán járt nyelve, de ártalmas ftdiánkja volt beszédének 
(Fal: NA. 125). Egy ezevst pénzt, kytezen vala tyzjaro pénzt 
(OrnC. 75). Két úton szívünk ne járjon: két-felé ne sán- 
tállyunk (Pázm : Préd. 783). Soha eg niomon eg formába s z a u a 
uem iar (Mel : Szján. 310). Vmibc jár. Pohár barom, kik egy 
másban járnak, wiak (RMNy. 11.67). Vmtben jár. Mikor 
becsületben járó dolgot cselekszik (Czegl : MM. 100). B ő- 
r ö m b e n jár : est de *re mea PPBl. Maga dolgában járni: 
in verrichtung seiner gesehafte sein Adámi : Spr, 195. Mykorou 
thy közöttetek haborkodas leend, nem de ember zamaba 
iartokee es testh zerent vattokee ? (ÉrsC. 222). Tíz e s z t e n- 
dőben járni: agere annum decimiim PPBl. Czac Sttödic 
esztendőbe iár vala (Helt : Krón. 95). Hány esztendős ? 17-b6n 
jár (Bothl : Élet. 1L9). A leáuy 15 esztendőben jára (Kónji : 

1* 



JÁR 



.(ÁR 



VM. 4). Nagyban iar dolgom, f e i e m ioüzagom v e x 7. t e b e 
(Bora : Préd 410). Az hitfinkbeujár, ho(,7 az isten törvé- 
nyét, az ecolesia mei; nem crótlenítlieti (Pázm : LutiiV. 196j. 
Az jószágban jaro pör : cansa, fattum juris poRsessionarii 
tangens íVer : Verb. 333) Kitsoda olly atya-li. .1 ki el ne felet- 
kezzpk a vérről, mikor jószágkin jár a dolog ? (Pázni : Préd. 
212). Járuc te kedvedben, uram (MA: Bibi. V.IO^ Lam 
mondám, hogy kimsegben iártok (Lép^lTük. 1.141). Ez 
poniglen nem keueesben jar, da vgian sommat tezeii, az 
kynel tartozunk (lülNy. 11.126 i. Nem kicsin ben járó dolog 
(Thnrzó : Lev. 1.228). KSwethaseegben yar (ÉrdyC. 558). A 
p;Í8ztorok a szerént jártak kfiuetségekben, mint elüitöl- 
fog\a Hzoktak járiii a kik által isten 6ket kfildStte íPázm; 
LntbV. 295). Lelkemben járó dolog : *religioni milii est 
PPBI. Nem bírűnkben, hanem lelkűnkben jíir, hogy az igíizság- 
mellett ki-támadgyiink (Pázm : Kai. 1.1). A tisztre-.«zaggatás 
nagyra a tilalmasra viszi az urakat, hol életekbe, hol lelkekbe 
jár (Fal : NA. 24Hi. Tapogatva, es csak léptében iár ezarant 
Calvimis (Lép: Fiuk. 1.35). fSokba es nagyban i;ir dolgom 
(Born : Préd. 410). Járnotok nktelen es uyaualyas ruhában 
(VirgC. 149). Lata hog az sororok kezzvl némelyek ciliciumba 
jamak (MargL 2). Reggel font gyapjúbanii, delest selyembenn 
járnak (Fal : TÉ. 779). Izmiért Jár. Ha en fogszagban esnem 
es a ky en ertem járna, hat a ne jaryon a varas koltszegen 
hanem az euyimen (KMNy. 11.208). Jaryon érette, zereze ky 
az keth zegen emberth (1X1.34). Vmin jár. Maga akaratján 
járni : ingeuio suo nvere PPBI. Zabád akarattyaii yarhatot 
(ÉrdyC. 640). Akarattyán nem jár: mert az (S akarattya az, a 
mit te akarsz (P:km : Préd. .SÍ). A fazakas ak;iratján kell járni 
a fazéknak (Mik : TOrL. 16). Maga eszén járni (Pázm: KT. 
26). E«zeden járy (3'26). Rszedeu járj bátya ! (Matkó : BCsák. 
217. 409). Oktalan vétek az akaratos és tsak maga eszén járó 
fejewég (Fal: UE. 4.51). Az Lstenfélílk jó e.szeken járnak (Fal: 
SzE. 526). Hajón egész Gáváig jiirnak az nagy árvíz miatt 
(RákGy : Lev. 9). A te hasadon iary : super pectiis tuum 
gradieris (Helt : Bibi. I.B). Az uraknak dolgok s lelki allapot- 
tyok síkos jégen jár, tőb kisztú kisértet seregli eőket, hogy- 
sem azokat, kik alabonyabb renden vannak (Fal : NE. 69). Az 
csudák dolgában, k 6 z é p u 1 u kel járnunk, hogy két szél- 
hámos tévelygéstfll magunkat meg-óltalmazliaissúk 1 Pázm: Kai. 
641). Lábhegyen jár: summis pedibas iiicedit, saspenso 
gradu it PPB. Egy holnapra az r á k 1 á b o n járó postakodás- 
sal elérkeznének rr;irtT.XV.197). Zarnyon yar (ÉrdyC. 570). 
Jó Kinis'i » z o u á n iárnak vala (Görcs : Máty. 72). IXilgayban 
tauachan yaar vala 1 ÉrdyC. 582). Maga t e c z é s é n jánii 
(Zvon : Post IL327). A magok tetszéseken jártak (Hall : HHi.st 
IU.2). Vhre, vmin jár. .Szüntelen reám járván n(i milasson 
engemet (MA : .Scull. h2iji. Ila szives meghitt jó-akaróink jár- 
nak b 1 s ii I e I U n k r e, életünkre, véres pallosokat for- 
gatván nyakiuik kOríil, kiklwu bizlialunkV (Fal : NU. 278). Éle- 
lére iártál iHelt: Krón. 110). Se életére, se IjfltsUletére ne járj 
felebarátodnak (Fal : BE. 583). FélUnk az..klúl, kik fejünkre, 
életiinkri' jániak (Fal:. SzE 563). Zent Beniald doctor yaiwan 
Im-zonketh eztendSre (ÉrdyC. 501b). Egy tizen három 
eszlendőre járó gyermeknek dedikállya (Tel : Evang. 11.18). 
Twdaa hogy h a 1 a I a r a yanianak ( KrdyC. 526b). Halálára 
járnac vala: i|iiaer»lianl e(nn iuterticere (Helt:Lrr. 1.1). Ha 
ma gonoszt szfilt fejedre a tatiim, tsak ép elmével légy, úti 
okos serénységgel emberkedgyél, meg Iád, utób mint jár ked- 
vedre (Fal: NA. 225). Portára járni: eunliuia vei lóca 
exctur.'fionis hostium fie<|ueutare (Otr : OrigHung. 11 325). R e ii- 
dire járja az luoszonyság az áros boltokat, eggyiktfil sely- 
■iieket és azukbul szi^tt matériákat, a másiktul keneteket, 
ttistuket, kondiWi vizeket válogat (Fal: NA. 143). Végére 
jimi vminek: uluiis auskmidschalleu Adámi:Spr. 195. \inil 
}ár. Járják iiiost is az békosséget (Tlialy : VÉ L27). A 
hékea<'>get járják; gondolom, hogy itt u reá ropják 1 Mik : IXiev. 



422i. Csatái jár (RákGy : l>ev. 337). Farsangot iartam 
(VirgC. 5. Nád: Lev. 57). A német országi hertzegec frigyet 
kezdénec i;u-ni kSzettec (Helt : Krón. (iObi. Határt járok: 
metor.C. Határokat járni: diegranzen besichtigeu Adámi : Spr. 
195. (DebrC. 507). Három ezer tatár járja az istrását 
(Zrínyi : ASyr. 168). Országokat járni : die lander sehen, 
besucheii Adámi : Spr. 195. Egy királyn;ik egy kedve« fiánál 
tSbb sem lévén, az országok járni kívánkozott, ismeretséget 
akíu-vj'm vetni az emberekkel iHalhHHist. 11.234). Felyebb 
hágott íiczkó már két garádicscsal, az oskolát járja több 
nagy kamaszokkal (Orczy : KíiItH. 56). Mies processiot 
iarunk e-s kozSiikbe eg6 zeuendftkót uisselónk (TiliC. 182). Eh 
napon iariok a prosoncziót (DebrC. 173 1. Tábort járok : 
cji.«tra metor C. (CsoniaC. 35. Helt : Krón. 89). A leuitáe az 
sátor kSnlI Lárianac tábort : per gyxum t;ibernacnli metabimtur 
(Kjir:Bibl. 1.118). Nossza hajdii, firge varjii, járjunk euy .szép 
táncot (Thaly:Adal. IL95), .Járjál, ha tudsz te is kurucz 
holmi l.is.su minétekot ! (11.395). La.ssu tánczot járni : adelich 
ungari.«ch tíinzen ; lejtőt járni : artig tauzen (Adámi : Spr. 195). 
Más Lántzot járt (Kónyi: HRom. 36), Toborzót iárna(Helt: 
Krón. 195). V i z z a t jiirnak ebben is az emberek (MNjiI : 
Zsolt 76). Kik .sok zarandocsagot iamac, ritk,an zentíil- 
tebiec meg (DebrC. 242). Szaráiidokságot jár (MA : .Scult. 1018). 
Mely holnapokban az sz&z leanyoc elnec. es sv.arandekot ianiac 
(Pécsi : SzűzK. 182). Vmivel jár. Az keresztyéni b5itis aiiual 
iar, hogy emlier napiában egyszer egyék (Bal : Csisk. 357). Az 
katona lov.ára fordulván, által ment az Dunán és békével 
járt (Gér : KárCs. 1V.396). A nem akarómra mutató vál:isz 
szinte ugy maga tsinnyával jár, mint a reá ajáidás 1 Fal : 
UE. 402), Felemelt fí5 vei jár: *erectus vagaturPPl. Ha- 
szonnal jár ez a dolog : diase sache bringet ebien nutzen 
Adámi : Spr. 195. Ez a me«teri fogás nagy haszonnal jár 
(Fal : UE. 439). Hitellel jár most-Ls ama k'izmondás : Keve- 
sen vannak fogyatkozás nélkül (376). A hol nyereséggé : 
akarna járni a kisértS, megesik ott, és .szégyen-vallással távo- 
zik-el a kere.sztyén ember mellől (H.ill : HHi.«t. I1244X Pénzel 
jár a búlcsií Vittebergában (P.ázm : LuthV. 1 ). Sok p e p e t s- 
léssel járó : actnosa eomoedia PPBI. A keserii beszéd s é r t 5 
heggyel jár (Fal : UE. 403). Szerentsével jártál, ha 
beszéd kílzt tsjik jí>vend51ve-is eliM találhattad más embereknek 
s-zándékokat (377). Laktam gombkütönél, de hogy oda estem, 
sinórt kellett vernem, a melly luvgy zörgéssel jár (Öív- 
Mest. 43. 44. vsz.). Vmi által jár. Ez az résznec másodic pro- 
báya az diuLsio állal iiír (Helt: Ariim. D4j. Vmi dini jár. 
Ellene ne yju-you es el ne vezesse (ÉrdyC. 540b). Kyk roinay 
tSnveemiek ellene yarnimak (547b). Isfeniiek ellene yarnak 
(620). Ellenetec jároc haragomban: ince<lam adversus vos in 
furore (MA: Bibi. L115). Törvénnyel kell ellene járai: in cau- 
sam .ittrahere poterit (Ver: Verb. 130). Vmi ' m'llM jár. Az 
zent epLstola az ewangelionmial lelky értölem es tann-sag le- 
rent egjinas mellett yanian (ÉrdyC. 68). Fordításomban nélui 
Isiik mellette találtam járni a spimyol authoriiak (Fal : UE. 
361). I'mi után jár. KereskiSdeas w1an yaara (ÉrdyC 571bl 
En vtaniiam hazugságnál, es gyolko-ssagnal iartix; (Bora; Préd 
74). SziUiség hog az aniaszentegihaz méltósága az iras vtan 
iaríon (Fél : Tan. 5). Az idegennek beszéde vtan ue iarion (3). 
Nagyol kezde tulajdoiűtani elméjének, é« addig jára <>«<ze, kedve 
után, hogy (SzD: MVir. 129). Firjfi után járni, kötni 
magát valakire: petére concubitus l'PBl. I'AoiTyci'i .)ár, Aget 
biM járt (IMt:Mes. 399). Thwrsathes ees eebewl yaraa. 
zőriiyw hakillHl inegli hala (ÉrsC. "ilobi. EbiM járál (M:itkií: 
U&ák. K'vi). Kebecfji általlott tevén iilni, látván, hogy g y a. 
I o g jfii I az ura IsiUtc ( Pázm ; Préd 53). J ó 1 jár I vezetéknév 
XVI. sz.) (Nyr, IX.365i. Jól járáuak, a kik meglmláiiak (Tlialy 
Adal. 72). Mezi t lab yart (VirgC. 50). Meszit láb jániak 
(Alv: Potit. 1.-8U). fjmek •< regula viilgarisnac az protu't'ia sziuu. 
ollyau módon iár, az iuuersinn, mint az reguU detri pro. 



alá-jAr— egybexjAr 



EGGYÜTT-JÁR— EI^JÁR 



10 



báis (Helt : Aritiii. Hö). Nyurtesen janii: triumpiiaie (Ver; 
Verb. Szót. 31). Valaki a hitet mo<;-tartya, iiyeitftsen jár min- 
deufitt (Hall:HHi.«t. 11.219). V hol jár. Mennél foUyeb jár a 
i;ategoria, a 8z.''u'az valósiig, annál nehezebb az el.sA fel.sil fokra 
fiérkezni (Fal: UE. 470). Isayas protfeta k Szélben yitír az 
zent ewangeliomho/. (ÉrdyC. .'inb). A megelegithotetleu fal- 
doklás kSzel jár az sárhoz (MA; Bibi. III. 175). KSzelb iár lő 
vesével ahoz (a célhoz Zvon: Post L175). 

[Közmondások] Az larkasnac szokasji, hogy reitekljeii iár 
(Mon:AiK)l. 418). Az ki igaz;iii iár nem botlik; nemo quen- 
qnam prohibet \na publica (Decsi:Adag. 211). Farkast emle- 
getnek, kert niegett jár ; farkast emlegetnek, a kert alatt jár : 
*lupus in *fabula PPBl. Ki bogár iilán jár, gyakran követi 
kár (lüsv; Adag. 337). A boros butsu pénzzel jár (Fal:NU. 
308). Az líjság gyaiiiival jár (Fal ; UE. 443). A hol .sok jár, ott 
ritka a kár (498). A hitván malac makk alá jár (Fal ; Jegyz. 
918). A jó hír szárnyon jár, ide-is érkezett, Ferencz egri p6s- 
p6k prímásnak tétetett (Orczy: Nimí A2b). A diitsö.ség meredek 
utón jár (SzD: MVir. 90). Ész'el indúlly, okkal járj (SzD: MVir. 
131. Fal:UE. 380). 

alá-jár : (siibmittor, delabor ; sich senkenj. Az kerec me- 
neuel eI51 ala iar, aimeual iar fel rtol (GuaryC. 28). 

által-jár : permeo C. pervado, perambulo MA. durehgeheu, 
dnrchwandern PPB. [durchdringen, hiniihergelien]. K>-t halwau 
Maria 5 zí^éth által yara keserfisegnek tSre (PeerC. 121). Kj-nek 
ew zenthseges lelket banatlinak thewre althal yaraa (WinklC. 
41). Veteek ewtet gathnak egy sáros wvzen, hogy myudenek 
atal yamanak ew rayttii (ÉrdyC. 289b). Atila le vonata az 
varasnak kSritéseit, es neueze ászt Strászburgnac, az, az, által 
iaro vtas városnac (Helt: Krón. 16). Az keresztyéni hitnec 
által kel iami az egasz világot (Mon: Ápol. 418). Az hegyeken 
által iáró vtakat be vágtáé volna : montium itinera conclusissent 
iKár: Bibi. 1.490). El tSric, az hozza tamazkodonac kezet által 
iaria (Zvon; Osiand. 56). Által iaro gerenda Piidhoz való) (Kol.- 
Tört. 401). Vannak a kik szép eszek élével még a sziveknek 
gy6kerét-is által járják, és mint a szemes rárók szándékink 
fenekére látnak (Fal: UE. 377). 

általjárhatatlan : impermeabiUs MA. [undurchdringlichj. 

általjárható : pervius C permeabilis MA. durchgiingig 
PPB. (durch was man gehen kann]. A háznak falai által-járha- 
tókká lettének (Mad:£vang. 328). 

be-jár: lustro C. perambulo MA. eingehen, durchgehen PPB. 
[durchwandem]. Kylemh kylemb oizagokat be yarwan, myud 
deaky, geregh, sydoy twdomanban keresghet vala bewlcche- 
.seeg5t (ÉrdyC. 560b. CsomaC. 8). A megjámburodott király 
kelé, es nagy darab földet bejárt (Fal : TÉ. 708). 

bejáró : 1) intrans, familiáris, domesticus Kr. [wer freien 
zngang hat, vertrautj. Sokan bejárók a hertzegi személyeknél 
(Fal : UE. 465^. Aman Eszter királyné szivében még nem volt 
eisfl, mert Amamiál bejaróbb volt Mardochens (Fal: NA. 246). 
8) cubicularius ^LA:SB. 364. Com;Jaa 140. (kamnierherr, 
kammerdiener]. Hop, me,ster avagy bejáróé feje ; aulae magis- 
ter vei architriclinns 139. Fi") bejáró: fő kamarás iir: archica- 
merarius, janitorum regalium magister PPBl. *Fejedelem be- 
járói : nobiles cubicularii PP. Székely L. uram bejáró, Jent'i M. 
posta mester íMonli-ók. VII1332). Két bejáró és egy inas (RákF: 
Lev. n.192). Bejáró inas (Kern; Élet. 59). 3) [introitus; eingaug]. 
Be iáró kapu (Helt: Canc. 133). A maga megalázás primus 
religionis introitus : el.só bejáró útja az isteni szolgálatnak (Fal ; 
NA. 179). 

égybe-jár : 1) (couvenio; zusammenpassen, in einander 
passen]. Kettős egybe járó aytó tábla (Kár; Bibi. IL148). Egy- 



bejáró üveg poharak (BethI: Élet. 523). 2) [perambulo, lustro; 
be.sHchen, bereisen]. A piisiiiik egybe-járván mind a vármegyé- 
ket s mind a székoshelyeket, azoknak méltó pana.szaikat jól 
meg-viz-sgálta (Bod; Pol. 132). 

eggyütt-jár : una vado Kr. [ziisainmengehen]. 

(Szi'ilásokj. A barát.ságos szeretet és mély li.sztelés nintse- 
n e k e g y ü 1 1 - j á r ó b a n (Fal : UE. 506). 

el-jár : 1) ambulo MA. [praotereo] freiiuento Kr. hinwog- 
gehen Pl'li. [abirren, voriibergehen). Myiit eg" el yaro folyó 
wgy zola [partján túlcsapó) (ÉrdyC. 171) Isten ^et kente zent 
leiekkel as iozaggal, ki eliart iot tevén es vigaztvan : qi>i per- 
transit benefaciendo (üöbrtX 317). Seiiky gonoz termeezeth es 
el yaro (scorMtor) ne leelettesseek Lsraelnek lean magzaty kó- 
z5t (JordC. 249). Az okthalan ebek zokthak halálos foghokal 
el iarokath megh zaggathny (ÉrsC. 187bi. A gyermec járni 
tanul, eljár (Com: Jau. 44). 2) pervagor, perlustro, jierfluo C. 
pervado, perambulo MA. dnrchwandern, durchgehen PPB. Myiid 
el yarak Fenicir.t, Cypromot: ti'ansierunt usnu" in Phoeniciam 
(JordC. 747). Elyartak az éghez tartomant mynd Paflbmygh : 
peragrata verő insula P. usque (751). Yarak el AmtTypolimoth ; 
itinere facto per A. (766). Mynd el lara az fraterfiket (DebrC. 
120). Sok tildéket es orzagokat elyartanak (ÉrdyC. 512). Myn- 
den bwichws helyeket el yarnaa (617). A napnak orftit mind el 
iaria elméiénél, hol mit chelekedett (TliewrC. 174). Az barom 
mynd wyfalwygh el járhatót mykor kazallo retet nem fogtak 
(RMNy. n.312). Kimenuen Pharaotol el iára egész Egiptusnac 
főidét: egressus est et circuivit omnes regiones Aegypti (Helt: 
Bibi. I. V3,). Eliáruán azokaért a városokat: cum pertransirent 
civitates (Helt: UT. 12). Méné az országban mind .széllel iárnia, 
kfdőmb kúlőmb főidet Sámson el iárnia (Kák;Sám.s. a4). Ha- 
uasel iSIdét el iarnác rablas.sal (Valk: Geii. 37). Az méreg ta- 
gayt el iarya (Frank : HasznK. 27). Ha lika vagyon az sebnek, 
hát főchkendőuel erezd bele, ellyeii módon meg állathatod myg 
az izeket el nem iarya az fene (Frank: Ha.sznK. 34). Az vtan 
mind az gyalog es louag .seregeket el ianian, kére es inte 
úket : dein singulas turnias et manipulos circumieus nionet atque 
obtestatur (Decsi:SallJ. 41). El iárod bátorsággal az te vtadof: 
amhulabis fiducialiter in via (Kár: Bibi. 1.603). Jái'd el az or- 
szágot az ö hos.szára és .szélességére : perambula terram in 
longitudine et latitudine iMA:Bibl. Ml). Az ő nyelvec eljárja 
az főidet: lingva eomm transivit in terra (L513i. Ugyanaz nap 
jártí'.m el az várost s abban való mindenféle templomokat (TörtT. 
1.224. Pázm:Préd. 804. Mik: MulN. 316|. Az is (az id«) nagy 
hirtelen eljár (Thaly;Adal. 1.73). Az orszjigtól és fejedelemtől 
magának hatalmat vévén, el-ment a .székely fiildre és a hely- 
ségeket el-járta az ekklésiákat szorgalmatosan nieg-vizsgálta 
(Bod; Pol. 66). Ké.szek a szép szó után eljárni, de taszigálva 
nehezen lépnek elébb (Fal:NU. 301). íl) Eljárok benne: exe- 
quor C. [nachgehen, nachkommen, verrichten, erfiillon). Tisz- 
temben eljárok : ftmgor ; tisztben való eljárás : functio C. Tit- 
komnak azért leg" tudoia es benne el iaroia (TihC. 286). Nem 
twdnak benne el yarny (ÉrdyC. 77). A myth az warmegye el 
wegezewtb, abban énnekem el kel járnom (RMNy. 11.141). Tisz- 
tfinkhenis el iarhatunc (Born: Préd. 410). Jaryel dolgodba (Tel: 
Fel. 16). Czak én el iarhassak tiztemben (Decsi:Adag. 179). 
Vétkeznék, ha az maga jó akarattyából választott dologban el 
nem járna (Pázm: Kai. 481). Vgy iái-y el tiztődben, hogy . . . 
(Soós:Post. 21). Ki ki az ő ti.szliben jár el: quisqne sno mu- 
nere fimgitur (Com: Jau. 131^. Gyor.saságo.son el-járnak dol- 
gokban (GKat ; Titk. 330). Vahunit az törvény hoz, eljárj bemie 
(RíikGy: Lev. 74). Az hivatalban kik el nem jártok (Thaly : 
VÉ. 1.45). Mentől nagyobb buzgó.sággal az isteni .szolgálatban, 
könyörgések és imádságoknak templomokban tzelebráltatások- 
ban józan és ártatlan élet mellett minden rendek eljárjanak 
(Bod : Pol. 64). Járj el bátran dolgodban, tapasztalni fogod, hogy 
a félelem oszlik (Fal ; BE. 597). 



11 



buárAs-ei^^uArí"! 



KELEN JÁR— JARTON-JAR 



eljárás: I) i)oríii,'ralio C. [ilas uaiidenij. 2) (fiinetio; er- 
tlilluii!.']. Inti'liiénee az 5 liiuatalokbüii való liiueii el iarásrn 
(Kulcs; Ev.iiJK. u). 

elöl-jár, elö-jár, elötte-jár: I) antívimbulo C. aniaiii 
hulo MA. vorau-ijaziereii I'I'B. fvoranKelieii]. lílíl járja a tán- 
<3!ot: urbeiii eallatorium ducit, dioriim ducit, praesaltat PP. 
Myiideii dyezA!iUí;b&« tyztcsseeí;liet alazatossaglinalt IcpI elől 
yaniy íÉrdyC. 182). Rákot soha nem lállaiii lii olő iárt volna, 
haiii-m czae háltra íHelt: Me«. lOSi. Ha az végre sy.íiksé;; az 
igaz tanítót me(< ismerni, lioey ij tőjle végyfik az igaz-sáBOt 
Hh'ljár az igaz tjuiitónak i-sniéreti iPázm: Kai. 111). Krlstasnal; 
az fi ntol.'io itéletrevaló eljflvetelit siralmas i^dók ves-zik, va»;y 
járjákclí iSlid: Evang. 26). 2) praesiun MA. vorstehen, ver- 
ivalten l'PB. '11 atyác, auyác nem jól jártw elfittöc az ti gyer- 
inukitőknec (MA : Scult D17). Az anya maga házában elfil jár- 
ván engedelembe;! tart.'ztassa az 5 ni.igzaüt (Matkó: l!0«ik. 
112). 

elöljárás: I) praegrewio C. voigiuig PPB. a) iiraepo.si- 
lura, pr.-icce.ssio MA. (vorraiig) venvalturei PPB. Nem uolna 
unni iit'telkedes kíisztSnc az elől iarasrol es az tő lielyr'il (Tel: 
Kvang. 1.51). A népek bűneiért ké|)-mutat(S emberekre bízza 
az elól-járjist (Pázm: Préd. Jíi?). ») (exordiuui; einleitiuig) 
Mikor Fáraót az isten el akarná tőrleui ki'dómb külfimb eló- 
janisokat bocüátut-elfi (Mad: Evang. 33). 

elöljáró, -elöttjáró : I) praegrcdiens C. (vorangeliend, 
vcirherirfihend, oinleitendj. Kybfil meg ysniertetyk, hogy az Is- 
tény zerelcf ol5I yaro es a myeenk az wtan való íÉrdyC. S6). 
A mi eidSmőnk neköl ualo elfil iaro ualaztas (DebrC. 200). 
Mindenkor az szent iras volt el5 iaro .szőuetneke (Fél : Tan. 
tíX Hog' az Antichristus ez világra boczittatot ennek el5l iaro 
oka az embereknPK hitetlen.segek (229). Az örök életnek elől 
iaro iegie az io czelekedetek (533). Azokról az elúl iár.l napok 
nil .szólt (melyek az ntól.só ítéletet megelózik] (Kár ; Bibi. I. 
■Ití.i). Meg tartyuk a soltárok éneklé.se elöt való antiplionákat, 
az az el5l járó verseket (Sam: CV-r. 43). EI5 jaro próba (Toln: 
Vigaszt. 3). Mikor az itílet el-k;izelget, sok elíl-jáió jelek ret 
tentésivel üdít vontat (Piizin : Préd. 5). Az elöl jaro 1618. esz 
lendS (KDebr 1019 D7). Elöljáró (előbbi] tiidosiülsodban . . 
(Matkó: BtVák. 16). Egyszer mintegy sziknizni kezde a tenger, 
inely szélvésznek olSIjáró jele .szokott lenni (Bethl:Élet. 305). 
A rudas lovat a nyerges ló mellé fogja ; és jiz elöl járókat 
(antec.wsorio.s) ö maga előtt liajtya (Com; Jiul 86). ») ante- 
ceíis..r MA. praece.ssor JordC 607. praccursor Sylv: UT. II 
1U4. vorgiinger PPB. (vorláufer) Ky nagyobb ty kezzeletek, 
legyen mykent kysseb ; es ky elöl yaro, mykent zolgalo (JordC. 
<i07). Hogy .János Chri-stusnac elöl iaro kőuete lenne (Bom : 
Préd. 18). El.ll-járii követ (Ker: Préd. 111. ») fpraeciir.sor, velesj 
emissarius C. (pliinklerj. Elö iiirókat boczátimac (H.'lt: Krói, 
89X Jndab seregi az táborbim elöl-jári'.c legyenec : cjustra Judaf 
IMT inrnwtó .suas primi egredientur (MA: Bibi. 1.119). Elöljáró 
sereg: vortrab ((^m: Ürb 290). El.^járó had (RákF: I,ev. I. 
4351. 4) praiwid C. praep<isitiui, praefee-lns MA. vorgesetzter, 
ver>valler PPB. Elöl iaro garian (gárgyán): autistas C. Elöl- 
járó, atyamester : zunftmeisler KirBesz. 148. ») Isten neepc kö- 
zöl zent Moryuz vytoz elöl yaro teyedolem vala (ÉrdyC. 517b) 
Egy-házi elö-járök ^i<■a^^;: Aipi. 4). Eggyef :ikart elöli iáróiáná 
tenni az ö liá/jinnk;iH'il:CsIsk. 409). Siska, ki a l.schcknek 
B azok közölt az' Imssitáknak |5 elöl járója vala (Uiszny: Krón 
311). Senki íiz elöljaio n.'vél nem érdemli haiienilia Ixllcs is 
lédzen (Illy; l'ré<l. I.5S). b) A köznép ul.'.tt járók: tribuni C. 
OKvastalyk ulőttök yaro foye<lclenmek lenny i ÉrdyC. ,íl7). Kyk 
lioczattatanak a |>api íViedohnektól es a népnek elölte iaruitiil 
(WeszprC. M). Sok zftz.'knek elöltök ynroli aiiniok vala íOebrC. 
188) L^nginuK viiez zaz vytezök elöl iaro vr v;ila (217). ><za« 
ember uiött iaro t'eiedeleui vala iSylviUT. 1.178). A népuuc 



előtte iároit egybe hiuán : eonvocatis mag'istratibus i Helt : LT' 
Yl). TSköri e.s előtte iju^iy lekenek a kőssegnek (MeIrSzJán 
48). Az mi előttíinc iaroc (Mon: Ápol. 260). Az népnec sartzol 
tatói; és az elötlőcjáróc : praefwti operum et e.taclores CSIX 
Bibi. 1.53). Aaron pap az ö fiaival egybe elöttóc járó volt az 
levitáknac (1.120). Ezer emberec előtt járó (ezredes) ÍL150). Az 
mi elöttönk ia)onk és feletti'nik valók (Ril:OiIsk. 392). Elöt 
led járód felöl gonoszul ne .szóly (Czegl: ORoml. 15). 5) [exor 
dinm; eiuleitung). Piaoambulnmot, elöljárót -csi)iált a dologban 
(Megy: 6Jaj. 11.15)' E könyvre, elől járóban hármat kell e-s-zünk- 
ben vennönk (DKal: Ker. 39). 

[Szólások]. Nygy zazan az elöljáróba jőwttek wolth 
immár l)e ([.«vT. 1.133). Ott elöljáróba egy szép had jő vala. 
at;ina banitüak három jeles tábora (Tin. 45). Elöljáróban sz;i- 
giildót bocs:ita, az derék sereg iitáuna indiila (75). Hét száz lo 
iiagot elöl iarólvi czehekre Kinis-i hamar vála'ata (Görcs: Mátv. 
67). Mind [ledig az elöjjiróbau bocsátott hadait is biztatliassa 
(RákF: Lev. I.lS.i). Külde elő járóban Petrafot, hogy Oyulát 
.szálná-meg uttyában (Zrínyi L34). Zrini hadnagya megy vilé- 
7.ek élőt ot eli'l járóba (1.126). A hazugs;ig jobbára elól-jár.jlian 
vagyon, mindent el-foglal es azért az iitánna érkező vali>sát; 
már nem t;ilál beit magának (FaM'E. 480). Sok tudatlan fog 
a kormányhoz, előjáróban akar lenni, törvényt sz2ibni (Fal : NU. 
351) 

félén-jár : e.xorbito, oblique an)bulo MA. exerro ; aiis dem 
wege gehen, iil)ertreten, überschreiteu PPB. 

félénjáró : exorbitan-s MA. pnevaricaus l)öbrC. (jy. dci 
aus dem wege gebét, beiseits .schreitet PPB. (ül)erschreiter. 
Ubertreter]. De ennek ez népnek .szive viszszas, felenjaro, en 
gedetlen (Sz;ir : C'at D). 

föl-jár: (sursum eo; aiif\varts gelieu, hinaufgelienj. Az ke 
roc meneuel elöl ala iar, anneiial iar fel vtol (GiiaryC. 2S. 
Mindönöknec ^orttyat oztaiiak, bo* az oltárhoz ianianac vele, 
niicoron mind feliarlanac volna, cak az azzoúi allath nem iára 
fel (NagyszC. 381). Oskoláb.ni feljáró 16 esztend'w magzattyoU- 
nak (Tyúk: Józs. Elöb. 6). 

fölül-jár : [transcendo, siipero ; ül>enitoigeii, iiberlrefienj. 
Az en alnoksjigym felywl yarak eii feyemeth (CzediC. 35). Is- 
teneiiis felid akar iariii (Mel : SzJán. 239). 

fbnn-jár: I) lerectns ambulo; aulinedit gohen] Vivuiii 
cadaver; fen iái-ó lialot (Decsi: Adag. 107). 3) (exc«llor; er- 
haben seinj. A hét tudományok, ugy mint ;irtes libemles, igen 
fen járnak (í'al: VE. 376). 

fönnjáró : |excellBn.s, subliuils, superbus ; erhalM-n, hocli- 
trabend]. Fenn járó elme : altitiido aniini PPBI. Ama iiatiy 
fen-járó bölc.se-éggel tellyes írások iP!Ízm:KT. 17i. Fen ján'i 
.széj) bölc.se.s.ségpd szerint .szerezz nékem kinilyi véremliez il- 
lendő érdemes mellettem vak'it (Fal:TÉ 678). Magok v-Lselése- 
kot Itátorságos tíikörnek, válaszokat nagy feiijáró észből .szár- 
mozott bizonyos feleleteknek niondhallyuk (í"al:rE 369). Ma- 
gának miiulenlien eleiről tenni, fenn járó bolondság (Fal : VE. 
42' II 

hátul-jári 

hátuljáró : lestreinum agmen : arriére-garde). .\kkor iga- 
ziKÜk az el, ki lesz eliMján), ki lesz hátidjáró (Moniník. XV 
476) l)e kflzüllönk egyet is kardjok le nem vág, az mi liátnl- 
jánVnk kiizilllek jól levág (Thaly: Adal. 11359). 

járton-jár : cnntinenter ineedo Kr. (oline unterlnsi gebén, 
aul'siichen|. Időknek hosy.szii közbe vetések után. i)irton iánia 
hogy ki meriltene niindencwlöl a tengert (Lép: PTiik. I.:<38i 
Ki nem Hidjíi a (oélió.snu'os fS asszonyok közül, lii>gy járton 
járja ókel szemeivel a köznép (Fal: NA. 178i 



l:l 



KKKRSZTC'UIAK'-I.K^IAK' 



LEJÁRÁS— VISSZÁJÁK 



14 



keresztül-jár : |fnistv.'iri. soeu^! ciirleie ; tJiiisclion, .wliiof- 
jehenj. Esze ellen, keresztül jár <lolj;íib!in (Kai : SzE. 558). Az 
>lleiikez^ dol<;okiiak, és a keresztül járó szerentsédnek néha 
iiAs oka is vagyon (Fal : BE. 558). 

[Szólások]. Keresztül jár az ítélet liennek. ki fogytak a ;ó 
zbiil, meg vetnek mindent i Fal ; UE. 4781 

ki-jár: exito, exanibulo, abambulu, eftluo, omaiio MA. (wie- 
lerholt ausi;ehenj aiisspaziereii, ausfiies.sei), auslaiifen PPB Az 
jllenség reánk ki-jár : nostraa turnia.s adeqnit;nit hostes PPBl. 
!jweb5l wer yara ky (ÉrsC. 467). Az must bor meg fakaszt'a 
»z o tSmISket, es la bor ki iar: eSuiiditur (Sylv:ŰjT. 1.52). 
jibanal éyeli kannaia, ki iáro czippelSse (SzGsomb : Utleir. 
I74V HoKy az útból ki ne járj (térj), meglásd (Coni: Jan. 88). 

[SzíVlások!. Kijáró bél iRáUF: Lev. V.494). Az 6 béli 
uind ki iára az o betejj.ségében (Kár: Bibi. 1.392). Határt 
ci-járok, ki-mérek, határozok: metor; dolgának útját jól 
iijárta : patet alicni aditus ad causam PPBl. 

körül-jár, kömyül-jar: circumeo, circumanibulo C. obeo, 
■b.'imlnilo MA. nmliersehen, liin und lier jelien PPB. Szent 
'éter niegmondcitta, hogy az 8rd8g kSrnyfiljárjon, és keressen 
íit 8 benyelhessen (MA: Tan. 157. Káldi: Bibi. 241). A Merca- 
■ius ótet az 6 kSraynle való kerekében koríii-járja liamaréb 
éle.sztend8nél : az ékes Vénus má-s fél esztendőben : Mercurins 
n epícyclo suo cii'cuit citius quam semianno : veuusta Venus 
esquianno (Com:Jau. 7). .\ mi szerelmes meg-váltónk környül- 
ára (CsiiziiSip. 119). 

körüljárás : circuitus [kreislauf, umkrelsj. A Mars az 8 
;8rfll-járá.s;it majd két e-szteiid5be futtya el (Cora: Jan. 8). 
íeregdéd circalmozás mell\iiec a kórul jár:i.sa avagy kerfileti 
iőrnyéknec. kerületnek mondatic: circulus cujus circuitus sm 
mibitns ciroumferentia appellatur (164). 

körüljáró : 1) circuitor [umherstreicher]. Szemféuy vesz- 
oc, és a több korul járóc, széllyel bujdosó játékos vándoroc : 
■aeterique eircuitores (Com: Jan. 209). 3) (;imbitus ; gang] (MA : 
?B. 263). 

közbe-jár : intercedo C. MA. darzwischenkommen PPB. 
vermittelnj. Kewzbe iaryon myerthewnk, kerewuk, the kegel- 
nes.seghedneel az dicheseghes zyz Maria (WinklC. 41). Zeplev- 
elen zvz Maria kevzbe jary az egyhazy emberekért (CornC. 
il). 

közbejárás : intercassio C. MA. zwischentretung, vermitte- 
ung, intercession PPB. (Fél; Tan. 442). A pápa.ságbau bimbo- 
•.'iánattya igértetik, de pénznek k8zl)en-járása által (Mad: Evang. 
166. Illy:Préd. 1.580). 

közbejáró : interce.'isoi-, tran^^ctor, internuntias comniKitor, 
jr<.xenet;i C mediator Sylv: UT. 11.105. Fél: Bil.l. 11.71. mittels- 
jer.son, unterhandler PPB. Ci'i'itusnak k8zbe yaroya, wrnak 
)}'Z0Dsaga. eellyen dyeheeretot teeziiek róla a doctorok (ÉrdyC. 
!51). Bátor jarula.sa vagyon embernek istenhez, hol ev érette 
;evzbe jaro az fyv atyának elevtte (ComC. 62). Isten kőzőt es 
;mberküz5t közbe iaronak keluala lenni (TihC. 214). Közbe 
aronc szent attya előtt 8 leüzen miiiekfinc (Born: Ének. 5). Ez 
ingyal a kézbe iaro kenet (MehSzJán. 493). K8zbe iaro es 
:zoszolo (Mon: Ápol 254). 

közbenjáróskodJk : [intercedo ; vermitteln] (Bod : Lex. 

125). 

közbenjáróskodás: [intercessio; vermittlung] (GKat: Titk. 

!17). 

közbenjáróság: iutermediatio Kr. [vermittlung] (Zvon : Post. 
:.130. GKat: Titk. 20.3). 

le-jár : descendo, delahor Sí. [hinabgleitenj. 

[.Szólások]. Tökösség, kinek bélé lejár: enterocela PPl. 



lejárás. V'éghnrkán.ik lee.sése, le-jArá.'üi : *pr()cidentia .sedis 
PPBl. 

még-jár : 1) perambulo, lustro C. peragro, iiervado, cir- 
cumvado MA. pervagi ir ; allé orte durchwandern, umherwan- 
dern PPB. Az féld, kyt niegh yartwnk, mynd el nyely ew 
raytta lakozókat (.lordC. 147). Meg yaryak tengernek aswenyt : 
perambulant semitas maris (KulcsC. 13). Mykoron az nap meg 
vilagosodyk vala, Hierusjilcmhez kevzel való helyeket meg 
jarya vala (CornC. 38). Mynden oltárokat meg járnak vala 
iDomC. 304). Megiarom ma mind a te inhaidat : gyro omnes 
greges tuos íHeltrBibl. 1.03). Várat mind megjára (Monlrók. 
III.69). Mhiden tsonlját az 6 nagy átka mint a ható olaj meg- 
jái-ja (MA: Bibi. V.52). Tókat és tengereket meg járt (Debr: 
Cliriat. 159). Még a tartományokat-is, a mellyeket 6 maga meg 
nem járt-Ls, leírja (Com: Jan. 171). Házának minden .szege- 
Ijukát a fecske megjárja (HalhPaizs. 362). Bé .szokták födni 
gyenge patyolattal, hogy a szellő meg járha.ssa, és fellSl por 
vagy más hulladék meg ne eshes,se (Fal: NA. 128). A inotsko- 
sük között forgolódván, motsok rea ne ragadgyon ; minden 
felül tisztiin maradgyon, mint a napnak sugári, niellyek min- 
den rutát megjárnak, s még-sem veszítik féiniyeket (Fal : SzE 
524). 2) [persolvitur, dependitur; ausgezahlt vverden]. Vdvarok- 
ban lia.szonfalan szolgákatis tártnak, kik csak számot té.sznek, 
de azért conventiójok-.szerént-való fizetések szinte ugy nieg-jár 
mint egyebeknek (Pázm:Kal. 778). Holtig való betsületes tar- 
tásokra a vái-os tárházából meg járt a fizetés (FahTÉ. 671). 

[Szólások]. Olly könnyen öltözik, hogy a s z e 1 1 8 Ls, a szem 
is ni e g j á r h a s s a a ritka gyolcsokat (Fal : NU. 267 ) AzonkSzbe 
meg iá rác a frigyet az váras kSzet, és Máttyás király 
kSzet (Helt: Krón. 171). Ha már látta .szec^mel és megj árt a 
elméjével a méltóbb dolgokat, induljon (Fal: NU. 330). Járjá- 
tok meg aszszonyim la.ssu elmével, mitsoda bfinre viv8 alkal- 
matos.ságok kerfillietnek elo az napon, és vegyétek okos el-ren- 
delé.ssel elejét (Fal : NA. 191), Bár magad járd meg eszeddel 
azokat az ifjakat, kiknek távúi, s közei-való ismeretségében 
vagy : hányat találsz bennek. a ki nem férges, a kit az íves 
Cupido dereka.san meg nem nyilazot, és ejtet ? (Fal : NU. 264 ). 
A számadó könyveket megjárta szemével (281). 

öszve-jár : [convenio; zusammenpassen, in einander pas- 
sen]. Német módon csinált szép tm'ka oszvojáró virágos kálly- 
hákat tíz pénzen csináljanak iTörtT. XVIII. 238). 

széUyel-jár : obambnio MA. ambulo Fél: Bibi. 20. circum- 
ferre .se PPBl. liin und her gehen PPB, Az sátán széllyeljárván, 
keres, kit beuyelhes.sen (MA : Scult. 30). 

utól-jár : [a tergo incedo ; hínten kommen, nacbfolgenj. 
Utói jár vagy mást hatul k8vet (GKat: Titk. 415). 

utóijáró: [extremum agmen; an-iére-garde]. Utoljáró huszá- 
rok megfutamának (Thi. 68). Demihelyenaz Jugm-ta lata, hogy 
az Metéli US vtol iai-o népe az fi sereget el haladta volna, men- 
ten ket ezer gyaloggal azt az hegyet el foglala: ubi extremum 
agmen Metelli prímos suos praefergressum videt iDecsi: .Sall.I. 
43). Az ti ellenségteknec az 8 utói járójokat vjigjátoc : exü'emos 
hostium fugientium caedite (MA:Bibl. I.202i. 

[Szólások]. Hatszáz huszár ott n t o 1 j á r ó b a vala iTiu. 

98). 

vlssza-jár: 1) remeo Sí. [wiederholt zurUckgehen, rUck- 
vvarf.s gehen]. 3) [perverse ago, stultus sum; verkehrt handeln, 
töricht sein]. Az ygazaknak eegyeg\'evvseeg8k el ygazgattya 
evpket es az vyzzaa yaroknak ronttasok el pwztoyttya ewket 
(ÉrdyC. 521). Be rút világ ez ! Beh vissza jár minden benne ! 
(Fal:NU. 357). Melly fonákul fordult és vis7.sza járó képtelen- 
ség vi'ilna, ha ki 8ni;8n urának uraságára .isitozna (Fal:UE. 
366). 



15 



.iArai^egv-jArAst 



FAKSANG-.)ARAS-C!T•JÁR^S 



1« 



Járal Ijárál P] : (se habere; sich befiuden). Mint járal László? 
íNyr X1IL227). Kíwaszul járalbatott íuo). 

Járás: 1) anibulatio, obambulalio C. meahiD, incessiis, gra- 
du8, grenHUs MA. itio Pl'BI. gaini, spaziergaux PPB. Ezt meg- 
urtiiea zent Ferencz legottaii hamar yara-siial fráter BeniaUl- 
hoz fordola íEhrC. 10). Saiitakuak .varast, uumakuak agyou 
zolart l'^S). Az jwghau bSlez docthorok tliwtiíikozthak az ma- 
glia« eghekiiok yarasyrol (ÉrsC. Kiö). Apustoloknak jíirásokról 
való kónyv: acta apustoloriiin (127). Legyen egy ziuetek egy 
lelketek, niikepeii az aijjutalokrol az apastaloknak Sarasukról 
való kwnyben ohumtatik (VirgC. 122). Kwtelosek vatok wtet 
diczemi az égbe zaliadoii való rwpwlestekert e» iarastokort 
(51). A ."iaiitaknac iarast attanae íHeit: Bibi. I.a3). Az eg liad- 
nac iarasaba hatszor voere mog a tfirSkAkút (Szék: Krón. 20Gi. 
Meg állattya az orrod vére iarasát (Síel: Herb. Hü). Meddiu' 
lészen az te iárásodV U'fque ad quod tempas érit iter 
tuum? (Kár: Bibi. 1.42«i. Oiuszainékony az janisra az i' i'ita 
(MA:.SB. 197). Járásra taiiítii, karikan forüo talyigáiMkák (Com: 
Jan. 44). .Sétáláwkbaii, alá .s fel járásokban győiiyórködnec 
(207). Hidegen való kinn járás iBethl: Élet. UKiS). Mezőben já- 
rások, jeles |)ort;izások (Thaly: Adal. 11.277). Mely templom igen ré- 
gen, idest Basta-járásakor, nielyról Fasching nevfl liistoricus ír, 
pusztult volt el (Haz. 1.370). 2) [cultius, morw ; lel)eii.sweise, klei- 
dungsartj. Jfihyel ailitatos lei)e.s.sckel es lelki iaras-sokal (VitkC. 
102). Gondot vysel vala az ew zerelmas zolgalo leányának 
niynt zyletecseeröl azonképpen yara.sarol oes (ÉrdyC. Ii66>. Vala 
ez gevrog pap ev tekentetyben egygyevgyev, vala evneky liyt- 
uan ovltovzety, jarasa mértékletes, rytka bezedev dJoiuC. 301). 
Nem tituluson, .sem ezifrán járáson tctszik-u)eg az nras;ig (Ben : 
Rithm. ny). Irigylői az szépeujiu-ilsnak (Thaly : VÉ. 1.399). 

[Szólások]. Más b i r ó i Arás a: nihil ad versum (Decsi: 
Adag. 31 267). Az én ríszemrfll a c s a t á k járása csak 
ugyan folyt [éu folytattam a csjitázást] íMonlrók. XV.419). Meg 
Írja .szíint .(áiios, houy chronologiához, i d f> járás á nac meg- 
goridolattyiílioz kezilett, és megvetStte, számlálta, molly idíiben 
gyogy\ilt volna .hz ő fíaczkája (MA : Scult. 969). Mind zjuia 
mind kezeiarasa ollian mint az en felesegemnek (Pont. 
188). Az óra járásából Ls megitélheted a várost: ex horo- 
logiü civitatem judica FI'. Úgy szól, a mint szive-járása 
vagyon (l'ázm: Préd. bl). A szívnek allattomban való járiLsi 
könyeb nitjil fémek a tótsűlethez (Fal : UK 363^. H;i kedvel- 
len dolgokat emlegetnek, akkor meg lehet ere.szteiii (a hitelt), 
hogy inasoknak ellenfink való szívek jiirás.it jobbiui ki Umul- 
Iiaraukl377 — ü).Kérdezi, liogy kicKoda, és m i iárásba volna 
(üserényi : PersF. 39). Édes atyámtia Uvántere honnat jiVsz V 
Én, úgy mond, moKz.sze f6ldríil jöttem. Kinek viszont a vén 
ember : Mi járásban vagy ? Felel Civiuitérus : Három dolgot 
kere,sok illall: Illlist 11.170). Meg-lsmervén a vén asz.szony a 
szomorú embert, hogy idegen vólua azon a tSldíu, kérdi tőle, 
mi járásba volna? (209). 

(KozmondiisokJ. Az eszteleknek bú jiínusok, .szerentsétlenség 
ulitársok (Fal: UR 381) A halottas predikátzio helyet azt mon- 
dák temetésén: Bolondnak bú járása (Fal: NA 221). 

békeség-járáa : [aetio de pace; friedoasunterliandlimgj. 
Somlainak megérték hogy csalárdság az fi Mkeség járása (Moii.- 
Inik. IU1U9) 

búcsú-járás : (leregrinatio religiosa, profectiu indulgeiitinrin 
MA |>ai:aiiAlia PPBI. diur wallfahrten, nach ablai« reisen FPB 
iK<irn:Préd. 4ii9. Pethó: Knín. 7ii. MArijcull. S 223. 333V 

csorda-járás : ||>aseunm ; viehtrifl, neidej. Méta venit ail 
locum, qiii ilii'iiiir Charadaiarati 1282 (Cudl'atr. 1JJ.38. Weiizel 
X1I.371) 

88T-Ja>'aaC : |slatiin, illico ; sofőrt]. No<na Sáuibiir légy tő- 
n^kké egy járást, mert a kerxsztyének k'izíitt kábaságothiak 



neoi találsz ám fészket (Matkó: BCMk. 445). Jobnak itili S, bogy 
a biblia h:imuvá légyen egy járást (454j. 

farsang-járás: |lMcchaiialia ; faschingspnssen] (Thaly: VÉ. 
1.-122). 

hajón-járás : navigatio C. [scbiff&brtj. D&hJasen háborog 
ebben az haion iárásban az tenger (Zvon: Post L342). 

határ-járás : limitum et terminomm revisio MA. grenzbe- 
sichliguiig PPB. Az határ jaras es igazítás: reambulationes, et 
rectiticatioues metarum (Ver: Verb. 151). Mely urat (Forgádi 
í^igmondot] nagy hasznosan szolgáltam, ki megtetszik mind az 
sebesi jó.szjigbúl s mind bartosfalusi jószágbúi és Desóüekkel 
való határjárásbúi (Radv:CsaI. III.239. Felv: Dies. 41). 

ispán-járás. Az k5z vallatás, avagy igpan jaras regenteo 
igy volt, hoay az király embere, kit most ispánnak moodunk, 
faluról falura járt, tudakozván az falu-siaktol gouoz embert 
(Ver: Verb. Szót. 13). 

kérészt-járás : religiosa processio, cnicis comitatio Kr. 
[procession]. Kerezt yarast es bóytSt zerzJt (ÉrdyC. 33b. Helt ; 
Krón. 159. MehSzJán. 217 Tasi : Feukt. 151. Kr). Koresztel- 
járás (MA: Scult. 438). 

mind-járást iVKrrujiaruxC LevT. L51. riundgyiiTast Tel: Kvang. 
L7. mhulgyárást MA: Scult 2. mindgyárst RákF: Lev. 11.21. 
127. 1V.5(M. mynt iarast: statim Pe.sti: NTest. 1(X). mmyáráíí 
TíirtT. XI.165): .statim, protinus, lOTntiuuo, extemplo, evestigio, 
aclutiun C. illico, confastim MA. al.sb.ild, geschmnd PPB. (siv 
gleich, .sofortj. Mindiarast vLs.sza kíiidec Kusát a Suetapidug 
feiedeleinhőz (Helt: Krón. 22b). Kirallia teue az Eliakimet az 
Joachaziiac atia tia mindiarast lSzék:Krón. 42). Mindgara'-I tel 
i5ue .iz viztűl : confestim iisceudit de acjua (Fél : Bibi. 4 ). Min- 
gyar.ist i](l az linea alá iUyen módon (Helt; Arithm. 8). Mind- 
iiyárást kétszáz 5lven sing te)nérdek vásznat hozzatok (Mun.- 
TME. L212). [V8. egy-járást, mind-járt]. 

nyelv-járás : |verba, lo)iuendi modus ; ausdruck, ans- 
dnicksvveise]. Leginkább az igékljen vagyon a méreg! Tanúit 
ine.ster.séggel szedegetik olö a gyengén sértő .szerelmes sziiza- 
tokát, a tsintilan Cupido nyelve-jíiríisit (Fal: NA. 1C>5). Akadé- 
kas szege,s munka az idegen nemzetnek nyelve járásiit, és 
annak tulajdonát szakasztott úgy magyarosan ejteni (Fal: UE. 
361). 

sátor-járás. Sittorjárás inuepe : solemnitas tabemarulornm 

.J.udC. 23.=.. 

szó-járás : fürn)a, n)odas stílus loquendi Kr. jaiisdrucks- 
weise]. Catoniuin ; Catonae .szabailo6kodá.s.'i, bátorságos azava- 
j;irasa MAI. A magyar szonac iiu-asat iol eszébe nem vette 
volna (Helt; Bibi. I.c2i. Síuiunc iiira.sji (Born: Préd. 431.. Ha 
pedig .szavam janisában v.damit nem szintén helyesen ejtek 
(Pázm: Kai. a3). 

tábor-járás : castrametatio M.\l. (das .•tbstochen de« la- 
gersj. Meg niutaltatic a tal>or iantsba való rendtartása \ Helt ■ 
Bibi. I.f GKat;Tilk. l3ü). Tábor járáskor két elviwzett gve- 
kényért fizettünk iMonTMR 1.266). 

tánc-járás: (saltatio; tanz). Három eztendeegli ez orzac- 
ban -/.eep öltözet taucz jaras es fény vygazag (semy vygasag?j 
tcetel sem láttatnék sem hallattaleek (ÉrdyC. 402X 

tatár-járása: Archidamicum bellnm líecsi : Adás 194 
it.itareneiniall, verheerender feldzugj. Az tatároknak kog>-etleii 
j;irasok i.M;irgL. srn 

toborzok-járás : tripndiatio ; das t:mzeu, hOpfen PPB 

Út-járás : [iter ; weg, gang]. Taiioyttya az atyaffyakat az 
ygassagluuik met;li fSrt&clelhö wth yarasjban való népeknek 
y.sni«relyro JordC 798). 



Cn-jARÁtí— .lARGALÁS 



J Aki 1 atO— KöbEN .1 A H('i 



IH 



úti-járás : cv (Mad : Evang. 78). Védelmezze 5tet nti-járAsA- 
baii (tíKat: Titk. 258). 

úton-járás: iter MA. [gang] reise PPB. E^z világi elet, 
czac "Ily, mint az meg szalla.s, es vfon iaras (Bon: Piéd. 450. 
Kár: Bibi. L614 MA:Scult. 564). Szántszándékkal tengerbe 
hagyigálta pOuzét : terhnek, és úton járá.sábau tartoztatőjának 
itílvéii lenni iPiiy.m: Préd. 36). Utou járá.'sunkban (in itinere, 
unter wespi lotzkénket kérdgyíikelS (Com; Vest. 61). 

zarándok-járás : [peregrinatio ; das pilgem, wallfelirt). 
Bodogssagiis zent L^tlmmi kyral gyoropodyk vala yo elkőclibon, 
iamborsagbaii, leelkeet eeltet\veen ayotatus yniachagokkal e.s 
zarándok yarassal (ÉrdyC. 495b). Zarándok yarasban byneimeu 
nem bankotam ( VirgC. 6). Szarándok iárás (Helt : Me.s. 64. 
Zvon: Post. 1.84). Szaráiidoc járást tegySnc (MA:Scnlt. 76. 
923). 

zarándokság-járás: cv (Helt: Mes. 65). 

1 . Járat : [facio ut eat ; geheu lassen, lückeu lassen]. Tábo- 
rát járata közel az vár mellé, a porkoláboktul az várat ke- 
reté (Tin. 94). 

2. Járat : 1) profectio, itineratio MA. zug, reise PPB. 2) 
[propositum: ziel]. Varattokat nem mondhatom gouoznak (ÉrdyC. 
579). 

[Szólások]. Meg yelentee ewneky, m y y a r a t b a n vol- 
nának (ÉrdyC. 449b). 

had-járat : [bellmn ; krieg] (MonOkm. VIII.323). 

igaz-járatbeli : non saspectiis Kr [redlicb, harmlos]. Nem 
kel íjket igaz járatbélieknek itiliii (Pázm: Kai. 637). 

Járatlan : iuvius ^L\. [imwegsam]. Meely foghatatlanok wr 
istennek j-teelety es yaratlanok az e\v n^ay (ÉrdyC. 574. 67b). 
Lakozam pwzta tSldőn, yaratlan es zai-az belyen (576). Járatlan 
i'it CKáldi:Bibl. 278). Járotlan ut (Land: üjSegíts. LlOl). 

Járdogal, járdogál : ito, ambnlito MA. oft gehen, ofl 
spazieren gehen PPB. Utánna járdogalok : sector C. Jardo- 
gallyou az 6 mindennapi tisztibe (Bom:Préd. 555. Káldi:Bibl. 
252. 254. Nógr' IdvK. É15b. 12). Bonasas modgyára négy lábon 
járdogálsz (Pós: Válasz. 216. CorpGramm. 325). Meg tölték 
örömmel, dalolva járdagálnak [így?] (Fal: BE. 585). A mostani 
fiatal-rend nem igen baráttya a szertartásnak, fére s hátra jár- 
dogál, mint rákok (Fal: NE. 3). 

Jargal : 1) [ito, huc illuc eo ; hin und hergehen]. Gyakran 
üsse nékik (az asszonyoknak) sompálcza hatokat, hogy 6k ne 
jargalják csak az piaezokat (RMK. n.l54). Nagy bfivséggel 
ugyan nyilván jargal a hamisság, mindennemű csalárdság (212). 
Immár szivemben valamit gondolok, (a tékozló) ifjií azt mondja, 
annak én szolgálok, itt életemben kedvemen jaigalok, .semniit 
nem tartok (265). Mint lakianac, egyenec, igyanac, egy helrSl 
másra iargallyauac (Born: Préd. 549). 2) (eqnito; reitenj. Reám 
íluén téstoua megyén raytam és iargal szélei az 6 akarattya 
seeréut (Helt: Mes. 358). Ne iargaly ló-haton, ha akarod, hogy 
nyakad oda ne szakadgyon (FortSzer. K2b). Hogy ha ez télen ió 
számit kezd lenni, ió leány, szép s gazdag legénhSz fogz menni, 
ki veled eggyfit nappal fog szánkázni, eyel igen nagy szépen 
te raitad iargahii lláb). [Vö. IÍYARGAIj]. 

még-jargal : [eqno vehor, equum exerceo, tento ; reiten]. 
Oly igen féltem, az török császár meg ne jargalná szent László 
lovát (RMK. 11.226). 

Jargalás : 1) [discursio, equitatio ; streifeug]. Onnat szá- 
guldót hocsáta szertartásval , Háromszék aljába járnak nagy 
nj-argalásval (Tin. 101). Meg akarák mutatni fi módjokat, sival- 
kodván futamtaták lovokat, nagy szép szertartással jargaláso- 
kat (196). 2) [stipendium ; .sold]. Senkit meg ne roucatok e'* 

M. STELVTÖRT. SZÓTÁR, n. 



patuart ne te^etec es megelegeé^etec tfl iargalastokon : con- 
tenti estote .stipendiis vestris (MünehC 113b). Stipendia peccati 
bflnuek jargalasa mors c.st (RIIK. 11.456). Forgach Sigmont 
wrani kevana azt, hogy az liwz hwz penzbeles esnek az rawok 
jargalafssjira (LevT. 1.49). Kjs azonj nap oKth valo zerdan kez- 
detheth az en ezthhendfni yarkalasra hvz lóra, kyre nekem 
egy pénz sem adathoth, yol lobot k. parancholathya zerent en 
kozembfl k nelianj yambor zolkaynak (szolgáinak] tízethetheth 
yarkalasok (211). 

Járható : ambulatilis, anibulatorius, meabilis MA. wo man 
geheu kan, wo man leichtlich durchkommen kan PPB. A Nílus 
vizét meg-kis,sebbitetted, a rettenetes tengert 'árhatóvá tetted 
(Hall:HHist. 1.49). 

[Járjon] 

ám-járjon: esto, eat MA. es sei, es gebe alsó PPB. Úgy 
szól Luter : az kten törvényének kStelezésétfll szabadosok va- 
Enmk, Me!auchthon-is azt írja, hogy a törvény nem kötelez, 
mert azt meg nem tarthatni. De ez ám járjon. Az bizonyos, 
hogy, ha nem kárhozik a ki törvényellen cselekeszik, szintén 
oly bátor.ságos menedék vagyon a Luteristáknak minden gonosz- 
ságra, mint-ha térvény, sem volna (Pázm: LnthV. 113). 

hagy-járjon, hagyján. Hagyján, bagygyán : sine 6eri 
Kr. Hadgyáii : es mag sein KirBesz. 26. De had iarion az en 
pauaszim (CsomaC. 15). De ezec most hadgyarianac, .szollyuuc 
cxac az mai evangeliorarol (Born ; Préd. 65). Had iái'ion most 
egyéb, az ieleu való dologról kel szóllani : praeseutibus rebus 
consulendum (Decsi: Adag 321). De hadgyaron [így], batorettyuc 
mi ti ellenetec magunkat (Mon: Ápol. 47). Ha ez világ minket 
fildSz, sőt ha szinté megolis, hadgyáu, az Christus ezt eleve 
megmondta (MA : Scult. 629). De hadgyán, tudom, hogy eléggé 
forrózik ett41-is az feied (Zvon; PázmP. 214). De hadgyárjon; 
igy kellett eunec megleoni (Megy: 3 Jaj. U.96). De hadgyján! 
ha szintin nem lehetek is tied, csak parancsolj, én mindenben 
leszek te hived (Thaly: VÉ. n.226). 

Járkál : ito, ambulo SL [henungehen, hin mid her gehen]. 

Járkálás : obambulatio Kr. (Pázm:KT. 72), 

Járó: 1) ambulator MA. spazierer, pflasteitreter PPB. Las- 
san járó : tai-digradus ; alá s fel járó : peiTagus ; mindenütt járó : 
omnivagus C. Hogy alamysnath kernee azon yaroktwl az 
templomban : ut peteret eleemo.sraam ab ingredieutibus in 
templum (JordC. 714). Vala egy f8 embernec egy szép török 
loua, melly igen szép és ió iáro vala (Helt : Aritm. F4). Jó-járó 
ló (ErdPorta. 78). Járó [vezetéknév XVI. sz.] (Nyr. IX.365). 
2) meabilis ; gangbar PPB. 3) [vadum ; tot]. Azon a vizén 
kere.svén járót, akadtam Istennek csudálatos vezérlésével egy 
pallóra (Monlrók. XXS^II.35). Ki-akóczuál is oly járó vagyon 
ha csak tiz-tizeukét pöstyöt [?] belevet is, folytában mehet 
(RákF:Lev. L386). 4) Föld alatt való járó, folyosó: cryptopor- 
ticus PPBl. 

[Szólások]. Zent angjalok te.steet hwz napy yaro földön 
vyweek az zent sinay heegnek teteyre (ÉrdyC. 672). Harmad 
napy yaro féld: via triura dieruni (JordC. 138). Egy napi iaro 
földet mikoron iaranac (Hofgr. 263). Egy napi iaro fdldet iöué- 
nec: venerunt iter diei (Helt: UT. 08). Három nap járó foldj: 
spatinm itineris trium diennn (MA : Bibi. 1.28). 

búcsú-járó : [peregrinafor, qui in lóca sacra migrat ; pilger, 
wallfahrer]. Búcsújáró szarándok magyarok (Tani : Szents. 2). 

föben-járó : capitalis C. [hochnotpeinlich]. Fwben iáró do- 
lognak itelő biroia : quaesitor C. Halálos, föben-járó : peremp- 
torins ; ffibe-járó dolog : agitur de capite PPBl. Főben jaro 
dolgokról : de causis criminalibus Ver: Verb. 3. Mit mivelué- 
tek, ha fejetekben-járó peretek volna (Pázm : Préd. 11). Fejben- 

2 



19 



HATAKJ.ÜÍíW.IAUTA 



minujAri— .iArtat 



járA dolgokat ivazüató liadi bíró: praetor reniiii caiiitaliiim 
iConi: Jaii. 145;. Fejében járó dolugnac tail-ui: capitale sibi 
ducat (171. TdrtT.s in.384). 

határ-járó : meiisor C. (feldmesserj. 

jövö-járó : fiiraeterieiis, bas|ie.s ; passaiit, gast). A tlie hazad 
veudeegfogado haaz ee.s oda eok iewe iaro vágjon (WinUlC 
110). Hevet liideget, port, esit .szenved a jöví-járá (l'ázni: Préd 
85). 4Sziiite Róniábaniils sok sidó vagyon ; jóvő-járó Ltitlioristákis 
találko/jiak (Piizm:Kal. f.66. Hall: HHist, 11.38). A kertet 
prédállyák s taiwdgyak a vadak s jfivo járok (Szatliin: Cent. 
214). Sok jflvöjárók forognak ottan-otUm szegény fejünkön 
(Nyr. XL29. 

kereazt-járó. Keresztjáró iLip ; dies supplicatlonum MA. 
proces-siüiista;,' FPB. 

kötélen-járó: sclioenobates C. funainbuliis, ftmipein, fiinire- 
piis MAI. MA. seiltiinzer PPB. A kStéIeu járóc avagy kötélen ugrá- 
lóc: funambnlones seu funambuli (Com: Jan. 209). Játékosok, 
kStelen járók (Csomb: Utioir. 98). 

ország-járó : vagiis PPBI. [landstreiclier). 

táborhely-járó, tábort-járó : metator castronini, cas- 
tramebitor ; feldinesser, fourler ím krieg, der das lager absticbt 
PPB. 

Úton-járó : 1) viator ('. MA. poregrlnans EhrC. 7. relsender 
PPB. Kebelét |)enzuel tele hordozuan bewsegest czuegjiiek, 
aruaknak, vtonyaroknak el oztyaiuda (EhrC. 7). Neinynemew 
Hton yarotwl zepISben e.seek az g.nzda leánya (ÉrdyC. 339). 
Vton iarokat benemfogatam (VirgC. 10). Nem árt az fegyuer 
az vton iáró embernek : abstjue bacnio ne higrcditor (Deesi : 
Adag. 205). Utonjáró vendége jiitot : peregrinus qiűdam venit 
ad illnm (MA: Bibi. 1.280). Mintha valamely útonjáró nem 
akarna továb' nieuni, mivel az útmutató ki továb' nem mégyen 
(Pázm: Préd. c). Itt nints állandó városmik, hanem .«z.'iráudokok, 
útónjárók vagyunk (103). Az utón jAro (viator) ki lépik .<iz úti 
kfilteéggel (Com: Vest 52). Melly eszes úton-járó tölti mesrli 
magát borral? (Mad: Evang. 217). Oh, ki lielyhezfetne engem 
a pusztában, az utonjárókiuik kedves száll.-uiábati (Tlialyr Adal. 
Iö8). 2) Ezt a világot a szent irás, locnm peregriuationis, úton- 
járó helynek nezozi (Pi'izm: Préd. 85). 

zarándok-járó: [poregrinator, qui ia lóca .sacra migrat; 
pilger, wallfahrer) (MA:Scult 1013). 

(Járogáll I 

Járogálás : fvagatio, discursio ; das hin-und-her-gehen, ! 
umherwandem] Az sok liadakozáH, járogálíis igen megfiu-asztott 
(MonT.MR III.443). 

Járogat: deambulo, abambulo MA. hin und her si^izieron. 
herumgehen PPB. 

Járt : tritiis Kr. (gebahnt, gangbar, au.igetretoiij. Jarr ut : 
oallin, via trita MA. Az yart wt-it el teewozteek (ÉrdyC. 066). ' 
Az yarth wton (in trila via) meegywnk, czak enghegy el men- 
n\vnk (JordC. 161). 

Idö-járta : (aetato proveelus j bejahrt). Azt cai ballotta vala, 
hogy az ew voen es ydS yarta rokoiwiga Erscljcth ni.iL'zalnt 
erdemiftt vona fogadny (ÉrdyC. 384). 

Járt-a: (itio, itineratlo,- ambulatio; gang, rei.-i.J. Hatra nu 
tekenczeuek azokra, kyket iarlokbiui ellialuuiak vala (VirgC. 
144). Az iriitudiic szerelii- jártukat a lioszszu kAntexekben : 
scríbae volunt in stolis anibulare (Helt: VT. M7). Isten meg- 
tartatna az 5 iuhokat <Kla iartoklia (Born: Evang. L249). Fél- 
hetek Lstentfll mindenAtl: mert házatokl>an, jArtolokban, setét, 
világosban, mindenütt bit titeket (Pázm: Préd. 1069). 



(Szólások). Pulverero pedum liiigent, a jártok fflldét-is 
tsókolga 1 1 yák iPiizui: Préd. 948;. Ezec pedig lettenec 
úgymint 18 esztendő jártában iMA: Bibi. 1.440). Idfi 
jártában Kr. Idö jártára: progre.ssii teniporis MA. 
Kytewl Lstennek'keel vala ydű yarlaban zylelhny (ÉrdyC. 532b). 
Vneky id5 iartaba valamibe haznalbatna (KazC. 89). JeweudS 
idew yarthaban tliamad fel az Marya newew zyz leauy (ÉrsC. 
489b). L)e jdev jártára latnán predicalny (DomC. 181). De maga 
idev iartara ez cbyboryom onnat (a templom tetejéről) le eseek 
(CornC. 193). Id8 iártába : per lempus (Kár: Bibi. 1.636). Idí 
iartaban: procedente temiwre (Ver: Verb. 151). IdS iartabau 
sokan meg akattmac (Mon: AiK»l. 269). Üdö-jártára némellyek 
nemes.se lettek (Pázm: Préd. 317). Azért íVIS jártára, .szent 
Bonifaeiust kúldé a római papa kőzikbe (Pázm: Kai. 64). t'do- 
jártAra az római páp;i-ful5ttis akarának ús-zni (678). De az 
kévántatik, hugy fidö-jártábau ki-teijedgyen miudenfive (583). 
Időjártában tekintet lészen reájok (Illy: Préd. L613). 

JOÍad-iávt imingiárt Kár: Bibi. IL274. mingyárt Vas: CauCat. 
74. iiundgyárl Pázm: Kai. 662. mingiar DecsiG: Préd. 49): 
subinde C. eonfe.stini, statim, continuo, protiiius MA. ilUco, e 
vestigiü, ilicet, actutum; al.sbald, geschniud PPB. (sofőrt) (Ofo- 
maC. 8. 25). Nem kel miiigy;irt vtánna enni (Mel: Herb. 161. 
Mel • SzJán. 84). MindgyArt ki-mondgya isten a tOrvény t (Pázm : 
Préd. 4. Zrínyi H7). Ne becsüld mindjárt nagyra, a mi pom- 
pAvat kezdődik, mert vélte felel meg vége (Fal: BE. 611). 

nimd-járton : confestim, statim, continuo, protinus MA. 
illico, e vestigio, ilieet, actutum ; aLsbald, ge-sihwind PPB. (so- 
főrt, sogleicb). Ozton mindjárton meg akara bizonyosodni (Moil- 
Irók. in.59). Mindjárton el bemininek (61. Ozor:Clirist 51. 
168. MA:Scnlt. 500). Azokat 6 hallatlanná tévén, mind-járton 
eljár dolgában (N'eresm : Lev. 127). 

(Szólások). Jüjjön akarmelly billcs számvető, bár mingyárt 
angyali elmével birjon-i.*, mondgyael e rövid lecJtkél iBiró: 
Préd. 127). 

Jártányi. .lártányi erő: vls inredendi Kr. [krart zum ge- 
henj. Jártányi ereje sint«on, nem ho^'y terhet viselhetne (Pázm : 
Préd. 510). Ha annyi jártányi erőm lészen, követni foglak a 
világ végéig (Fal ; TÉ. 676). Jártányi erőnk sem lesz (Gvad : 
RP. 116). JArtAnyi ereje sem volt (Gvad: Kár. 242). 

Jártas : siiatiosus [meabilis ; gangbar, ausgetreten]. Zeles 
as yarlas az wt : lata et spatiosa via est (JordC. 373). 

Jártat : facio ut incedat, ambulet Kr. [gehen la.ssen, lelten). 
Kyk owbenne hyendnek, tezy ewket menden sereguelkewl 
nyomtatny es yartatny (facit arnbuhu^) ueini-zak farkason, de 
orozlanyon es (EhrC. 147). Tyzes vasakon niezeytelen lablwl 
kezdee yartattny ^ÉrdyC. 168b) Sjmtakath yartacz (WinklC 
280). ThSzol hozattata s mezítelen lablial iartata (őt) raita 
(DebrC. 167) Angyal kepébe az Izrael népe serege élőt Lírtata 
a pusztába (Helt : Bibi. I.d3). Az Sin;ii hegyet mikor meglátA, 
táborok.it az hogy alA jjulata (RMK. 11.240). Az meziteleni 
ruha nélkfil iártattyác (Kár: Bibi. 1.526). Az Lsten igazsága, é- 
irgalma.s,«ága a Cáin és Bálaiini úttyAtól távúi jiirtiunson (Pázm 
Préd. 546). Esmérem mint jArtjittia lovát (Zrínyi 1I.5S>. A halAli 
gyorsabban jArtattyák (Illy: Préd. 11.335). Szegény árváidat 
scholában jártJussad tThaly : Adal. 1.68). A jó irók fellyebb j;ir 
tattyák a meg szei-zett bőts&letet, a viLág széleire el-hordgvál 
(Fal: UE. 387). 

(Sz'ilíisokj. Igen jártatja az békességet (MoiiTMi: 
III Sixi). A magyar nemzettel való frigyet igen kexdé jár 
talni iTditT. IV.60). A kevély magas;»i honlozza nyakát és a 
szegények fejek felett jártatja szemeit i Fal: BE. 589). TA 
b o r t jártatni ; c«.<tra motari Com: Jan. 147. Tábort iartatoi 
vala (CsomaC. 29. RMK, n.75). 



21 



Ai;rAI,.IARTAT— elöjAhii, 



KÖL-JÁKUL-.iAK'OM 



22 



által-jártat : [ijercutio; diinhstosseiij. TSrét által kezdi az 
mi sziveiiilibeii jártatni iMA : .Soiilt. 95). 

föl-jártat: 1) (subduco; liiiiautRihren). Innét Titus tábort 
elíbb iiidita, Schopou iieuS hegyre el fel iártata (Cseug: Jer. 
B). 2) (pera>;rare faci" ; durchnandern liLs.sBn]. Aiiuliát, Belgiu- 
mot fiiljártatta vélek iSzjil: Krón. 63). 

Jánol : 1 ) accedo MA. hinzugehen, iialieu PI'B. a) Yme 
angyalok varwlauak (angeli accesseruut), es zolgalnak vala 
h^Tieky (JordC. 363). Ymatsagot teuen, iarnia e.s az iiagi .sebes 
t\vzet el teryezto (VirgC. 3S). Ne eugeged az fi gondolafokot 
ianilni, bog' fel ne eraelkőés'is'^ (Szék: Zsolt. 147). b) Yarw- 
lanak zent philephez (ÉrdyC. 534b). Hozya yaivvlwan az ké- 
sértet monda : accedeiis tentator dixit (JordC. 362). Yanvla liw 
hozya centurio feyedelem (375). Hozza iarulanak a vakok 
(WeszprC. 15). O uyl, né yarol eu hozzam (PserC. 251). Azért 
iaroly hittel vriiuc aztalahoz (Boni: Ének. 101). Hozzá iarulá- 
uac az 5 tanituanji: et aecwweruut di.seipuli eius iHelt: ÜT. 
G2). Aaroii az oltárhoz járalván : Aaron accedens ad altare 
(MA: Bibi. 1.96). Gyakorta ianilinik az Christusnak vaczoraia- 
hoz (Bat:KTiid. 157). C) Yarwllywnk cw zent kegyelmes yr- 
gahnassaganak zyne eléében (ÉrdyC. b'.'j. Eleyben yarwla zent 
Mathenak (542). Eleyben yarwlanak processiowal (616). Járul 
te confesorodnak eleybe (VirgC. 1). Eleiben járolly (Kulcs: 
Evang. 5). d) Y'nthween yai'ulny eellyen ueme.s felsseegnek, 
dragalatns wrnak [felséghez, úrhoz] (ÉrdyC. 39). Yarwllywnk 
azért bellyeb bezeedewnkben es lassok (573). Bodogsagos zent 
Ferencz kS-zikbe iarula (VirgC. 51). Az iobaknak akaratyok 
oda yarulyou (134). Jarulyouc az isteni ismeretire (NagyszC. 1). 
Hamarsággal járulván jozagos mielkevdetevkrevl jozagos miel- 
kevdetevkre (DomC. 11). Juppiter es Mars, az hideg.seg5t, 
mikoron az tSszes iegibeu ala iarulnak, meg enhetik (KBécs. 
1572. Ev2). De mostan immár az pogau nepeknec kSzibe iam- 
Innc, hogy meg erehuc miképpen ielentetec meg Christus az 
poganoknae (Tel: Evang. L1S3). Leg eI5sz5r az deakitudo- 
manynil a kSsseguec uiselesere iarultam: initio sicuti plerique 
studio ad rem publicam latus sum (Decsi : SallC. 3). Hától iá- 
ruluán Uleté az raliáiánac peremét (Kár: Bibi. III.9). Barom 
módra az mi tálainc fSlibe ne mondassuiic iáruloi (Zvon : Post. 
1.557). Efizre vevék némellyeket, a kik próbálták keresztfii 
menni rajta, de valahányan azon jánilának . . . iNótPM. 5). 
Az oiTosok, a kik egjnehány bii-ákok el5tt járulának, nagyon 
szaporiták a tolyongást (S). Jju-ulj ide ehhez a tyúkhoz (56). 
A kik a mi útimkon járulának (13;. 2) [accedo, addor ; hinzu- 
kommeu, hinzugefiigt werdeu). A nemzeshez járul az alkotás, 
mellyel a mag az élu testnek tagjaivá és részeivé leszeu és 
formálódik (ACsere: Enc 141). 

[Szólások]. Mely vetec mind az által a ioszagos czelekedet- 
hez k 8 z e 1 b i a r u 1 uala : quod tamen vitium propius virtu- 
tem erat (Decsi : SallC. 9). Oly erő.'ssegfinc vagyon azért it, mely 
czac igen közel iarol az mostani fel vet dolgunkhoz fE.sztT : 
IgAny. 77). Oly dologban tantoroghatot, mely az tudomannac 
ágazatihoz leg kőzelyeb iarolt |88). 

|be-járul) 

bejárul ható : [coufereus. iiertinens, aliquid momenti habens ; 
einflivs* habend, von einfluss]. Nem egy tsillagzás alatt szülét 
tettek-é ezek ? Ha az égi tsillagzásnak az ember születésébe 
bé-jámlható valamelly titkos ereje vagyon (DEmb: GE. 85). 

elö-járul : prodeo C. procedo, accedo MB. herfiirgehen 
PPB. [herbeikommen). ElSwe yarwlwan a czalados embernek 
ew zolgay : accedentes servi (ÉrdyC. 128b). Zent Myhal ar- 
chaugyal nagy t\-zt6sseegeel el5we yarwlwan (4S4b). Eleue 
iarula az ané:al (BodC. 34). Eleue iarola az ziz Maria (32). 
Ezokaert el5 ne iarulyon, hogy kenyeret áldozzéc az wmac: 
uon accedet oöérra panes deo .-.uo (Helt: Bibi. I.JJi). EI6 iani- 



látoc és meg állátoc az hegy alatt (Kár: Bibi. 1 161) ElSjáru- 
látoc az hegyhez (MA: Bibi. 1.160). Egy szolga az másic után 
elfljáruliiac (MA:Scult 611). Kedvaletes tavaszi napok járóinak 
osztán elfi (KLócs. 1645. 35). 

föl-járul : [ascendo; hinaufgehen, emporsteigen]. Parauchola 
ees ewneky, hogy iVel yarwlna (ÉrdyC. 360). Feljánilunc az 
kapouya helyére iMA:S<:ult. 442. Nyr. VI.360). 

hátra-járul : [redeo ; znriickgehenj. Mercurius akarattia 
szerintii hatra i;irol (KBécs. 1572. D5). 

hozzá-járul: accedo C. Medtat 10. Com:Vest. 117. |zu- 
geheii, hinzukommen]. Hozza iarula ez pokloshoz (VirgC. 100). 

hozzájárulás : [accessio ; da-s hinzugeheu, nahen]. Kel zent 
Tamásnak peldaia zerent iduSziteuket zeretnSnk illetehsSnkel 
vagi hozzaia ianilasonkal (DebrC. 36). 

hozzájárulhatatlau : inaccessabilis Kr. [imzuganglich]. 
Mellyek (kősziklák) kozzfil sokan hozzíi jáiulliatatlanok: quonim 
multi inaccessi (Com: Jan. 16). Hozzája járulhatatlau kősziklák 
(46. Zvon: Post 1.894). Hozzájárulhatatlau az isten a biin5s5k- 
tfil (Sárp : Noe. 59). Hozzájárulhatatlau világosságban lakozik 
(GKat:Titk. 313). 

[hozzájárult] 

hozzájárul tság. Hozzá járultságból való : accidentalis(Megy : 

Bayie. 5). 

ki-járul: [exeo; hervorkonameu]. Ogad magadat, lio^ te 
zadbol ki ne iarolanac ártalmas bezedec (VitkC. 42). 

öszve-járul : [convenio ; übereinstimmeu]. Az istennek meg- 
engedésével őszve járul az istennek cselekedete (Apali: Vend. 
246). 

Járulás : accessio MA. zugang PPB. Jarulasa vagyon em- 
bernek istenhez (CoruC. 62). Bátorságos utat nyit az istenhez 
való járuláshoz (Pázni; KT. 99). Jákob egy laytorját láta, melly 
járulást ada mennyekbe (Mad: Evang. 373). 

Járulat: accessio MA. zugang PPB. Az imádság elmenec 
istenhSz való iarulatta (GuaryC 52). Gyakorta zerez eviiekyk 
bemenetet es iarulatot Cristushoz (CornC. 315). 

Járvány, járovány: 1) morbus epidemicus, endemius Kr. 
[epidemie, seuche]. Az isten oltotta belénk az szaporodásra való 
természetet, és senki ennek forroijirouánnya ellen nem alhat 
(Zvon: PázmP. 85). 2) [migrans ; wandernd]. Jái-ováiiy, izekben 
állott betegség: arthritis (Com: Jan. 58). 

JAKOM: jugum MA. joch PPB. Járomba tbgom : subjugo 
MA. Alaztattac léznec hatalmadnac iarma ala : sub jugo poten- 
tiae tuae (BécsiC. 19). Vegétec fel en iarmamat tfl reiatoc 
(MünchC. 34). Az ed&s vronk jarmat vonziok (DebrC. 16 1. Ket 
borias fu6, mellyec iároinba nem vóltanac (121). Felele az 
5cker : Egy emberke lackic itt kezel, az fog lie szinettlen a 
iáromba, és esztene vagyon, aual gyakia az óldalimat (Helt: 
Mes. 358. 359i. Szánt vala, és tizenkét iárom 5k5r vala 8 eI8tte : 
aravit in duodecim jugis boimi (Kár: Bibi. I.326i. Az mely jár- 
mot es terhet az eros 8k8r el nem hordozhat (Pnig : Serk. 368). 
A tulok, ki a jái-mot nem szokta (Szók: Bals. 126). A ceremo- 
uias t8rveuy igája és járma kézírás (MHeg : TOszl. 1 09,i. Tiid- 
gynk peniglen, hogy minden euibertől járom, tésola jo ki nem 
sfil (SzBodi ) : SóDics. B4). Fele más igában vonnyák itt a jár- 
mot veled (Czegl : MM. 97). A pogány járma vas járom és ne- 
héz iga (Bátli: Tromb. 8). Elmém attól távúi járt, nem abban 
az járomban (HalhPaizs. E18b. 8). Vas-járom (Tof: Zsolt. 571). 

[Szólások]. E g y j á r m b a fogottak, egy húronn pen- 
dfllttek, egy gyékényen árúlók (SzD: MVir. 118). 

[Közmondások]. Jaj annak a háznak, hol tehén bikáknak 
jármot nyakába vethet (Kisv: Adag. 104 1 

2* 



23 



.lÁKíJMBEl.l— JÁTÉK 



ALAK-JÁTÉK— JÁTÉKOS 



24 



Járombeli : [subjugis ; aus joch gesiwiint, zug-J. Jarombeli 
6k5r (MeIrSzJáu. 234). 

Jármatlan : injiigis MA. was iioch niclii unter das joch 
kutnmen ist l'PB 

Jármos, jármas : juuatorius C. subjagalis, subjugis MA. 
des joeh.s Rewolmt, \va.s niau iiuter dan joeh hit PPB. Jármos 
ökör (Radv:C8al. ILSTO). Jániiai ökör iMoiiTME 11. Hl). Jár- 
mai, rabotás 5krSk (EIiiyF: MSzó. 168). ötödfü jármos tulok 
(RákF: Lev. I.2,';2). 

JÁSPIS : jáspis C. Jáspis .szinö : jaspideus C. Az nSmSs e." 
drágalátos iaspis neu8 kA (ÉrsC. 521). Kaláu, jáspis nyeld 
(Radv: Csal. 11183. Hly: Kat. 28). 

JÁSZOL (iaszol'bAa Fél: Bibi. 87. líszolu Hall: Paizs. 114. 
gyászii'i/ Hplt:Mes. 102. 325): maiidra C pracseite, praesepium 
MA. praeseiie, caula Otr: Origlluiig. L431. krippe PPB. Öreg 
barom corda nem lezon a iazlucban: non érit armentum in 
praesei)ibus (B&siC. 274). Fekete Stet a iazolba, mert nem 
nála i'> neki liel (MüncliC. 110). HA barmára ftel vethwe, vyve 
az yazolban es gongyat vyelee (JordC. 562). Poztokban takjira 
hAlot es helylieztetoe yazolba (522). Ki ueue í fyat az iazolbnl 
(DebrC. 338). Helhfiztote az iazolbn : reclinavit eum in praese- 
pio (TiliC. 31). Jazolba fekev gyermek (ComC. 78). A szent 
tetemei illegeti az laytákban a gyászolókat (Helt:Mes. 325). 
Az barmoc ia-szla 5 bSltsJie IJu (Born:Ének. 31). A hol nin- 
chenec 8krec, ftres ot a iíiszol : ubi non snnt bove.s praeseiw 
vacuum est (SalMark. D5). Hogy az 6ker az 5 wnmac gyasz- 
lát meg Limeri (Dáv: VDisp. 1.37). Az szamár esméri az 5 urá- 
iiac jászlát: cognovit asinns praesepe domini sui (MA: Bibi. U. 
3). Az oek(V meg Ssmorte az 8 vrat, es az szamár az S vra- 
nac yaszlat (EsztT: IgAny. 58). K8sd a summás válasz-tételnek 
jászlához, tanullyamng ott mi vagyon (Pós: Válasz. 171). Jászol 
és széna tartó saraglya (Com: Ján. 78). Az oktalan állatok nem 
csak istálojokaf, hanem jászolokat-is ágy eszk)>ziil néki enged- 
ték (Csúzi: Síp. .586). 

Jáazló : praesepe, praesepium MA. kripim PPB. Az yazloba 
helboztethy (Pi>z.sC. 33). Az zoros yazloban sjTankozwan erwi- 
telén (43). Szarándoc járást tegyflnc Chri.stu.sunknac jászlajálioz 
(MA : S<nilt. 76). 

Jászlocaka (MA : Scult 63). 

JáBzoUca: iiarvum praesepe Kr. (Pázm:Préd. 118). Ödv8- 
zilőnk jásziilkája (&ztP : BSzilz. 4). 

Jászolos : stabiilarias. Másod napon veen ketli peuzt es 
adaa az yazolosnak (Jord. 562). 

JÁT: azon egy neN'fl, drusza SzD. |namensvetterj. Nincs 
ezek k8zt jállya, a kinek baráttya has hizlaló Bacchus (Folv : 
DicK 25). 

JÁTÉK : Indus, Indibriiim, gesticulatio C. lusus MA. .spiel 
PPB. Ifiak egészségéért való játék : jiivenalia ; játékra való : 
liisoriiis C. Hitsagoa iatnkokat el tauoztas íVitkC. 63i. Vygasa- 
giis yatekokat tenneenek íÉrdyC 337). H.ngyaa, hogy az yatoek- 
nak helyéén rekezteneíik Iw eocy kamuraUin (594). I^ ylefMiok 
eenny e,< \imya es flfel-keleenek yateekra (JordC. 68). IfSnk 
mertokletesb bezeddel, elkel es itallal, almai, iatekal (IKlIirC. 
239). Nylon ees yateekon meg nyerte (O/echC. 43). Lovagló 
játékot flztek, lovas rendi játék (MA:SB. 28). Gyermeki játé- 
koí-kal icrepuniliis) jái-z«lo2v;ui (Com:Jan. 44). KiLszkö<M játé- 
kokl>aii gyakorlottá m.igát (Bídog: Cora. 87). 

|Szólá.sük). Megfordult a játék, több a vak a halnál, 
töbliet nyom egy lator latban tiz jámburnál (l';il : Vers. 912). 
Véle t)n]ác.ski«z.il, véle vég(«z, iigy rakogasd elejbe szándéki- 
dat, mintlia azunnak maga saját liasziiál kerasnéd és bár el- 
hitesd magaddal, t é e d I é> « o n a j A t é k iFal: UE. 3791 A 
ki tovább fiiláml, a j á 1 é k o t e 1 - v o s z I i (Lom: Jan. 210). 



alak-játék : praestigiae C. histriouica MA. gaukelei, achau- 
und komöilianteuspiel PPB. 

álom-játék : [somnium ; traura, tráumereij. Nem álom já- 
ték, Artémi ! nem : ébren vagyunk (Fal : Coost. 818). 

egér-játék : {spiel mit der mau-s]. Egér játékra ásítozó 
macska (Matkó: BC«ák. 355). 

gyermek-játék : 1) [Insiis ini'antium. Indus ; kinderspiel). 
Nénmllyek mindent egyvele-sleg gyermek játéknak tartanak 
(Fal: ÜE. 427). a) ciepundia C. (spielzeugj. 

karika-játék : lusus orbiciilorum ; scheilje-spiel PPB. 401. 

kártya-játék : lusus chartifoliorum Kr. [kartenspielj (Vi^: 
Kri.szt 11.420. Kr). 

kocka-játék: alea, astragalismus PP. Com: Orb. 274.brett- 
spiel, würtelspiel PPB. 

kopja-játék : hastiindium; rennspiel Com: Orb. 277. 

lapta-játók: [piUie liisius, pila; ballspiel) (Apoll. 12. Com: 
Orb. 272). Cardinal Hugó pedig az egész világot egy lapta-já- 
tékhffz hasonlétotta (Csúzi ; Síp. 150). 

ostábla-játék. Ostábla játék, koczka játék: ludiis aleae 
Com: Orb. 274. [brettspielj. 

öröm-játék : comoedia Com : Orb. 267. [lustspielj. 

pálya-játék : [certamen ; wettstreit). A felserdült dáma 
olvasgatja a vitéz úrfiaknak diadalmait a hamaijafiitás, az 
öklelés, a lovaglás, vagy más egyéb pállyajátékban (Fal : NA. 
199). 

vitéz-jaték: [ludiis castrensis; soldatenspiel] (BethI: Élet. 
168). 

vörfölye-játék : astragallsmus MAI. [würtelspiel j. 

Játéki : [lusorius ; spiel-]. F8 hadi vezérré válaaztatik, az 
szerencse játéki laptájának nevezi (MA : SB. 34X 

Játékol : [ludifico ; verhölineii, verspotten]. Orczel vitetek. 

iatekoltatek es binesiiek mondaték (WeszprC. 80l. 

még-játékol : tv Vrsiikat bolondnak iteliien meg iatekola 
s Pilátushoz vizza kfilde (DebrC. 75). Az hS testet elragagync 
es meg iatekolluc es meg egessfle (TelC. 178X 

mégjátékolás : (luditícitio; d.-is spotten, hohuj. Zenuede 
vroak ez vtoii sok meg iatekolasokat, meuet€«eket (WeffiprC. 

68). 

Játékos : 1) histrio, ge.stículator C. ludio, histrio, agyrta 
MA. .schaiuspioler, gaukler, komödiant PPB. Egy e« vyhighy 
chtvtT jateokus kezde magaat hanny az predicacion (ÉrdyC. 
95). KStélen járóc, szemfény vesztSc és a tóbb kSrflIjáróc, 
széllyel bnjdoisó játékos vándoroc (Com : Jan. 209). Az országot 
jiiró játékos avagj' szem fény ve.'art8 alakos : gesticiUator seu 
agyria (210). 8) luditvr, ludius, scurrilis C. [komödiaiitenliaft, 
sciierzliaft, spiel-]. El meriiltec torkos es iatekos eletyokben 
(Boni: Préd 402). Az majomnak természeti igen játékos, mit 
miistiil lat azt inflveli, olyan okos (Tin. 265). Játékos felcletir« 
Danid János deaknac r8uidedeii meg felelec (Mon; Apol. 438). 
Tanétf az iuíjmIs negjven napi li.'ytii6c játékos és képmutatóé 
voltarul (Zvon: Post. 1.473). Játékos ókielet (OlyuipialianJ (MA; 
SculL 1084) Szabadsiigávaleggyiitt szemét elveszte, és végre 
játékos bolondot tsináláiiak belóle (Pázni: Préd Slö). Sok ár- 
tatlanokat külömbözaV és másokimk játékos, de nékik halálos 
biij-viviLssal, 8zí>riiy(i-kéi>en mésziirollatl:ik fel ogyin.xssal c3"4). 
EUiiiek az biz»>nyságiiak erejét, az 8 miKlgya-azeréiit, játékoson 
megmutassa Luther Márton il'iizni: Kai 691). Játékcjs hazug- 
ság i Bal: Cslsk. 142). A majom nem Lsak játékos, hanem igen 
gunosz uuiró állat (Misk: X'Kurt. 23u>. Jatekos kert (SvCaomb: 



ALAKKAUJÁTÉKaS— MEG-JÁTSZ 



JÁTSZÁS— .jAtszod-ik 



26 



ütlcir. 166). Játékos inondá;30c: allusiones (Com:Jau. J87). 
Játékos szollásoc (203). Játékos avagy tréfás dolgokról : de 
Indicris (208). Az oroszlány ha jóllakott, játékos, jo kedvfl 
(ACsere:Enc. 205). Játékos ember [tréfás] (Pós: Igazs. 433). 
Játékossau moudotta (Teleki : FLél. ö7X Játékos ének : carmen 
musicum (lUy: l'réd. I.ÜV'S). Játékos beszéde, csintalan tiéfája 
(Land : UjSegits. n.773). Addiglan azért, a mint engedte játé- 
kos, nyughatatlan paripája, helyben maradott (Fal: TÉ. 638). 
A játékos tsalárdságot az egyflgyfl .^zSnek fundamentomára 
építti (Eal : UE. 370). A játékos nyelv kedvet gerjeszt (404). 

alakkal-játékos : pantomimos. Az farsangosoc, alackal 
játékosoc és az tréftis játéku bolondoskodoe soc mulatságokat 
tesznec vala: niultas agebant pantominú comoedias et ludus 
histriones (Prág:Serk. 202. MF). 

fö-játókos : archimimus C. 

táska-játékos : taschenspieler Com: Orb. 269. 

verfelyés-játókos : [aleator; würfelspieler] MA:SB. 122. 

JÁTSZ-IK (lad-ic Bora: Préd. 687. 549.;árf3it MA:SB. 53 
36. Land:ÚiSegíts. L377. CzegliDág. Elöb. U. Illy:Préd. I. 
323. >árf(r3ani Pázm: Kai. 669. ;á<í.'!zik László: Petr. 56): ludo, 
obludo C. spielen PPB. Verf5lyét iáczom, tsíddel iaczom : as- 
tragalizo C. Capue nevew varasban mykoron nemj-nemew ger- 
mek yacikuala sok gerniekuel Nulterim nevew vyznek partyan, 
magát nem oaan, essek az mely vyzbe (EbrC. 160). Guido 
lathwan az wczyan yaczny attyokfl'yaat Nynardos germ5k5t, 
monda ewneky (ÉrdyC. 501b). Más ember veszedelménél iádzol 
ám : de alieno ladis corio (Decsi : Adag. 98). Ne iádzál ángyod- 
nál : cjmnios lamor (188). Pái-dútzokkal játznak (Bim : Ének. 
278. Zrínyi 1.9). 

[Szólások]. Kotzkát, kártyát iádzöttále (Vás : CanCat. 
224). A kiket halálra itíltek, és tömlBtzben tartanak, nem tsak 
akkor kinlcdnak, mikor vagdaltatnak ; hanem, ha kotzkát 
vagy kártyát jádszanak-is, szünetlen gjötrfidnek (Pázm ; Préd 
29). Piquetet jádzotttmk mi ketten : nir beidé spielten piquet 
(KirBesz. 10). Az kis'gyermekek I a p t a t iatznac vala (Sztár : 
Athan. 43). A kerengő ördög szem-békötőt játszik vélek, 
hogy ne lá.«sák a veszedelmet (Fal : NU. 254). Le-vetfit jádzván 
vélek a szerentse elflbbi fényes állapotok haldoklóba vala (287). 
Ütőt s kapót játszani laptával : *dal atim ludere PPI. Mint a 
kis praczko a nag faikassai, szinte vg iaczuak (Mel : SzJáu 
87). A kegyes rendben folyamié beszéd nyertessen játszik a 
szivekkel (Fal : UR 371). 

[Közmondások]. A ki ebbel játszik, bot legyen kezébenn (SzD: 
MVir. 93). 

elöl-játszik : praeludo MA. vorherspieieu, einen versucU 
tun PPB. 

előljátszás : praelusio, praeludiom MA vorberspiel, eingang, 
versuehspiel PPB. 

föl-játsz : [lusu perdo ; verspieleu]. Meg itta auagy fel 
iaczotta marhalat (Tel:Evang. L353). Az ideigvalón, az 5r8cké 
valót fel ne játzad, el ne veszessed (MA: Scult. 33). 

ki-játsz-om ; perludo PPBl. 

még-játsz: delndo, decipio, feUo SL [tausehen, hinterge- 
hen]. Ilyen szókkal jáczotta-meg (Hall : Paizs. 2), Ha a sokaság 
meg nyomná, a történet meg játszaná az okosságot, mégis 
ment maradnál a gyalázó satjTáktnl iFal: NA. 224). Nincs 
kSnnyebb, mint egy valóban jámbor embert megjátszani, vagy 
csalni iFal:UE. 487). A kik nvilván igazán bánnak az embe- 
rekkel, kedve.sek ; de gyakorta meg-játszattatuak (477). 

Szólások]. Az ki fel tészen, mégis kel iádzani (Decsi: .^dai;. 
lUi. A mit fel-tettem, majd meg is jadzoni (Matkó: BC«ák. 
B44). 



Játszás : ludus, lusus, lusio MA. spiel, das spielen PPB 
(Zrinyi 11.110). Játékos szollásoc, vélő jádz;i.soc : alkisiones (Com: 
Jan. 203). 

álorca-játszás : (praestigiae, ludicra ; gaukelei, maskeradej. 
Álorcza-játszás, alakozás (Megy: Bayie. 504). 

golyóbis-játszás (Bah&Isk. 104). 

kártya-játszás : lusus chartifolioiuni Kr. [kartenspiel] (Pázm : 
Préd. 992). Nansicles és Tytus kártya jádziisához látnak (Gyöngy : 
Char. 322) 

kocka-játszás : aleatoria MA. a.stragalus PPBl. wiirfel- 
.spiel PPB. Vagyon német kártya koczka iaczasban (Görcs : 
Máty. 60. Pázm: Préd. 1127). 

lapta-játszás : sphaeromachia C. [ballspiel]. Lapta jádzás 
(PP:PaxA. 624). 

teke-játszás: (ludus conorum; kegelspiel] (Hall : Htüst. 
n.269). 

Játszat : Pudificor ; tiuschen]. Sok képzelések jádszattyák 
szememet (Kónyi : HRom. 146V 

Játszi : jocosus, sciu'rilis, vauus, joculari'i, joviális, festiviis 
Sí. [.spielend, scherzend, scherzhaft. heiter]. Jeles játszi ember : 
*fastivum et lepidum caput PPBl. Jádzi, pro játékos, h. e. jo- 
cosus, ludibundus, a jádzik ludit Otr; OrigHimg. 11220. Az 
ollyan f5 rendek az S tzifra kastéllyokban pedig a jádzi bolon- 
dok kfiriil kedvekre élnek (Misk: VKert. 341). És tsak valami 
haszontalan vagy jádzi, és íillS f5ll5 dolognak-is Ítélheti (Nagyari : 
Orth. 191). Jádzi ember vala (Kern: Élet. 48). Kelevészt tőre 
az akkori fö lov;iszmesteniek jádzi bolondjával (86). Jádzi ía- 
bulás képezésekkel, nem merészlek bébucsátkozni (Csi'izi: Síp. 98). 
Játszi nyájasság: feceta aöabilitas (Csúzi : Síp. 244. 303. Csúzi: 
Tromb. ISO. Kr). 

Játsziság : [ludus, jocus ; spielerei, scherz). Játsziság és 
ratio nélkül való dolog (GKat : Titk. 37. 350). 

Játszó : lust^r C. MA. spieler PPB. Kártyákot adnak a 
jádzüknak (Ely: Préd. 11.356). Az okos játszó nem vet ollyas 
kártyát, a mellyre lesben vagyon társa, hanem annak helyébe 
azt, a mit ingyen sem reménylett volna (Fal:UE. 373). 

kocka-játszó : aleator Kr. [würfelspieler] (Prág: Serk. 646. 
Kr). 
koeka-kárty a-játszó (MA : Tan. 1269). 

komédia-játszó: histrio Illy:Préd. IL85. [schauspieler, 
komödiant] (GKat : Válts. 1.248. PP : PaxA- 563). 

lapta-játszó. Lapta-játszó hely : spbaeristerium MA. ein oi-t, 
wo man ballen spielet PPB. 

Játszod-it : colludo C ludo lusito MA. spielen, kurzwei- 
len PPB. .Tátczodva : coUasorie C. Kic iaéodnac mennec ma- 
dariban: qui in avibus eaeli ludunt (BécsiC. 104). A varos uéay 
betelnec lanockal S vcaiban iaéodockal: plateae civitatis eom- 
plebuntur puellis ludentibas in plateis ejas (304). Hogi bet 
leaniok mezítelen íaczodnauak a klash-ouinak kertebe (DebrC. 
224). El hyak vala az aldot germeket zent Margyt azzout 
jachodny (MargL. 208). Mynd megh mevvetek awagh iaczodwau 
Steth karomlyak vala (WinkIC. 107). latzodo es mulató napo- 
kat hirdetnec vala (Born: Préd. 573). Gyür5iét ada a Jancula 
kezében, hogy aual iatzodnéc (Beit : Króu. 82). Euel iadzodnac 
a gyermekéé vgyan az száyokban (Mel: Herb. 60). Mikor az 
héyác futosnak az eghen és iadzodnac, tiszta ídot legyez (Gs. 
G4). lattzodgyál vele : lude cmn eo (Kár : Bibi. 1.671). Látá 
játzodni az 5 feleségével : vidít eum jocantem eum itvore sua 
<MA : Bibi. 1.23). Eleget jáczodtál immár én velem (Ladányi : 
Decr. 18). Maga játszódott veszedelmével (Zrinyi 11.33). Hogy 



27 



jAtszodás— JA\' 



1. jAVOK— JEGENYp; 



a* 



játszódjunk (kártyái, iJotlil : Élet. 330). Cüak jáczuduaU hatal- 
niiis cwiszúrral (Mmilrttk. VllUll). Hogy a bi'mökbeii kedve- 
sen jáczíjdfíyauak (llly: Pjéd. I.IOI). .ládzudiiae füt;adásokmic 
meg-Bn'ft'sovel ('lyuk : Jósss. 47U). Nem tudom, mitsoda nagy 
elmék tanát.sa jáiizodiryék itt (Teleki : FT^él. 43). Jádzodiü, az 
az, paráználkodni (Bod : Lex. 1 10). 

Játszodáa : Pugug ; spielj. Jáczodás nézés (MA : HB. 9). 

Játezoddogál : [liuiilo ; spielen]. Jadzoddogalva szdkdétsel 
iMÍKk; VKerl. Hjiit. 

Játszodoz-ik, játszadoz-ik : lusito, colliido, perliido V. 
oft sprelen PPB. (eine woiie spielenj. EI5I játzodozom : prae- 
judo ; játczodozó : liidiljiiiidiis 0. Edgyflt játszodozom : eolludo 
Com: Vi\sl. 123. Eivrivllriek yaezodozwan (exultant lusibusi, 
vycadnak sypirnk, or„'ona zormk (ÉrdyC. 99). Naponkeed gye- 
nynrkSdSm, yaezodozwan ew elette (159). Jacodoznae az 8 
lienedíyííkol m kyntoruayockai (TelC. 171). latzodozni akarna 
a feleségénél (Hell: Krón f.l). Három gyermekiiid köss ál vala 
az v-t nmlot, iátzodozuán egy má-ssal (Helt: Mes. 206). Oda 
viletfc a !Sam.*jmipt, lio^ i;iczodoznec olőltőc (Szék: Krón. 26). 
Számtalan SrilSgSket lála, kik az kSrfil jadczodoznak vala 
(Pázm: Kai. 19(J). Gyenneki játékookal jáczodozváu iCom; Jan. 
■44.). Az gyermeczkéket szoktác bérmálni iaczodozván (Zvon : 
Post. 1.473). A lo|)ok,jászodozok, részegesek (llly: Préd. IL276). 
KSuuyfi az elmének tfindér képzésekkel játszadozni (Fal: UE. 
374). 

Játszodozás : Insio, IikIils MA. kinzweil, spielwerk, zuit- 
vertreib l'PB. Gyílnyürfiséggel, játszodozíiskéijeii, vitte i.sten 
végb« a világ teremtését (Pázm: Préd. 110). 

Játszodtat Oá«u«u<á meg ? Pctlií: Kron. 272): ludifieor 
MA. vcr8[)otten, betrilgeu PPB. így néha liadnac, nelm bekes- 
sognec kfsedelmeuel iaczotattya vala az Albinast: ita belli 
niodo, in<Mlo paci.s mora consulem Indificari (Uetsi : SallJ. 32. 
Káldi:Bibl. 327), Szent Hieronyn^as idejében voltauae uémel- 
lyec, az kic gyermekeskedés^el játtzottattác é.5 czut'oltáe az 
Lstent (MA: Tan. 12(>9). 

még-játszodtat : eludo, deludifieor C delndo, illudo MA. 
ansiaclien. vcrspottcn PPB (zn sciianden mailion, tiiuschen] 
Semmi e.\cepliót C-n fogást nom talál, mellyel meg játczotta.ssa 
és erfitlenné tegye az mi bizonyságinkat iPázm : Kai. 602) Mc:; 
ne jád.szottJL'tson o világ és az rt rfivid düeíöségo (Pázm: KT. 
265). ÍVzereni^dnek no liidgy sokat, mórt fi téged megjátszod- 
tat (MA:SB. »4). Meg lassatoc, hogy testi gondolkodás 
ebben meg ne iaczottanson (Zvon : Osiand. 41). így akarod meg 
iáfzottatni, téuelyiteni, és kábitjuii az egyngyfi kSsséget ? (Bal : 
Cslsk. 250). Meg-játszodtatott btinniiuket a gonasz szerentsc 
(Hjdl: HHist. 111.205). Minden t-lleaségiiiek reá valii iitését meg- 
jA^-zodlattya iMad: Evang. 3951. 

megjátszodtatáa : hisns ('. elnsio, deln.sio MA. iitíimg, 
verhi»illnng, anslacliung PPB. Boczát az nr re:iioc meg iáczot 
tat;'isnac liatlialo ereiét, hcjgy bidgyenec liazugságnac és meg 
itéltejtfienec (Zvon: Posl. 1.573). Ezt íiz iszonyn nyomorúságot, 
es ez vilagiiac iAuendfi meg iatzott;itasat meg prupbetalla (E«tT : 
IgAny. 129)1 

Játszodtatás : hidiliuilio MA. siiott, betnig PPB. Cavilla- 
lio: patvarkodás, tsiifolás, játszodtatás, mog-guggolás PPBl. 
tViiialmany, jatz<i!tala.s: c.illusio, cun)iH«itum urimen, praevari 
íjUoriuu Ver: Vorb. Sziít. 5. A mi ér/.ékenségúnknok jáczutta- 
lása vagyon az vr vai'sorájábfui ( Pázm : Kai. 7 lű). Meg mutáltam a 
Kalauzbiui, n)int kollyon az igaz csudákat megválimztani az 
írdíigi játiviiltaljlsoktnl (Pázm: LuthV. 77). 

JAV, JAVA |P| Inu: epidromis V. Iáu, láva: upidromis 
.MA' lau, láva MA' l'P PPB EpidromLs : kitel, kire az Há- 



lót kjtic, lav MAI.' Epidionsűs: Kőtél, kire az az Hálót kStic, 
lav, lava, vadászható kötele MAI.' Epidromos: Haló széle k5- 
tele, Iáu MAI.' MAI." (Vn. Szarvas: A Régi Magyar Nyelv .Szó- 
tára 12). 

1. JÁVOR (ii/.'.r I'PBl.i: mus vei rupicapra [í] MA. al- 
tes ; wilder biiflci, gemse [?), elendtier PPB. elendtier KirBesz. 
158 Erdei-bika, jábor: uras; jávor, szmnár s-/jibásu vad állat: 
alces PPBl. Jávor-szíj : lórum urínum PP. Ez eoronás hegyek- 
ben és erdSkben Erdély kflrnyfil találnyi kűlemb kfilemb figle 
soc vadakat : serenyes ökröket : vad louakat iaufojrokat, dán 
vadakat, beleneket ; esmet kűlemb kfilemb fele madarakat ; 
vad pauákat, ieles sólymokat etc. (Helt : Krón. 6b). Ez a barom, 
melyet meg egyetec: öker, 6z, bial, jauor (Helt: Bibi. I.Rrr3i. 
Az jauor szi is igen io, ha az has.sára köted (Cls. 03). 

2. JÁVOH, JUHAR, IHAR. .lavorfa : acer C. acer 
major, plataniis germanica iLK. ahonibaum, massholderbaum 
PPB. Méta vádit ad silvam, ad arborem ilior 1251 (Wenzel VII. 
328). Arbor jawor (VIII.123). 

fodor-jávor. Fodor jauor vagy jiUiárfa (igyj : acer ; idioru 
Mol : Herb. 19. Fodor jjivor-fa : platanus crispa MA, krausor 
ma.ssliolderkmm Pl'l; 

[JÁZMXNJ JÁZSMTN (uhanin Lipp: PKert. 1.100. í«o- 
min 103. 104). .lásniin virág : apiaria, zambachum ; jasniin PPB. 
' Jelsemin vitAg: gelsamUium Lipp; PKert. LlOO. Vanuak más 
spanyór iesaminok is (103). Indiai iesamin (104). 

JÉG (i<.oA: glaeies Kár: Bibi, 1.646. j!/<«7 Helt: Krón. 2. 
117. 19(Jb. a <iyge\i 66); glaeies, gelu, gelicidium C. eis PPB. 
Umac iegi as hauay (glaeies domini) iol monéatoc vmac (BécsiC. 
132). Ciistal kn, ki volt elezteb ieg iGuaryC. 21). Mykoron az 
yogben fwto.sna, alaa zakada (ÉrdyC. 525). A yeg a t&zben 
meg nem maradhat (TelC. 81). Az yegeknek zörgessök (SándC. 
38). TéllKMi n;igy iégh lészen (Cis. E2). Utoc legyen olly 
sikíunlo, mint az jég (MA: Bibi. V.17). Sik jég (Tyúk : J'V.s, 
162). Jég hátán (Thaly: VÉ. il43). 

(.Szólások). Melly állalás el-ólvadó sik.unló jégen ép ii 1 1 
(DEmb: GE. 36i. Az uraknak dolgok s lelki állaixittyok sikos 
jégen jár, t<'>b kiszifi kisértet seregli e''ket, liogy-sem azo- 
kat, kik alat.son.vabb renden vaimak (Fal: NE. 69). Valaki az 
aszszonnyi-ál.it szjuiánac hiszen, az a gyygre fondállya 
házát (HL'lt:Me.s. 403). Mert nem hiszitec, hogy az iegen 
liaz-Ht czinaltoc ( Born ; Ének. 388\ Li'ttodé, mint ü 1 1 e 1 1 o t a nagy 
.■izfde, a romai antiehrttiis, az gySgre l>ennetec (Dáv: Vall. 
Eee3). Jégre viszik szerelmemet, elolvasztják hiv liizemet, 
szerencsémet irigylik (Amadé: Vers. 53). 

Jegel : jéggel kever v. fagyat Kr. Hogyha- az Ituuát nem 
jegelnék és nem írzeuék, az tíirök nagy rablásokat tenne 
(l^rtT \TI.U7. Gér: KárCK IV.284). 

Jegelés. Kevés tíirflk lévén benne, mikor ellenség nem 
ment is ,dá, az i'irka jegeiisit is alig gyfizték (Monlrók. XXIII. 
144), 

Jeges : glaciális C. .MA. eisieht, voU eis PI'B. Az yeges 
vjv.be mezeylelen fwtameek (ÉrdyC. 501). Télies va'a iegee 
vizel (VirgC. 103). leges deer essj nem Iwnt meg táborba 
(Pctki: Virt. 6. Zrhiyi 1.120). Mint viz jeges zajjá, hogy |iarli't 
sz;iEgatja, en is ollyá jutottam (Ben: Ritm. 25) 

Jegesit : glacio C. MA. eis nuiclien PPB. 

Jegesül: glacior Nom.* 11. 

Jégi: ;:l:(c(alis Kr. [eis-). Jégi (Nitkó : dentata, muricata sulea 
PP. 

JEGENYE ( )f .;r.iynrffa UjMMviz. \'II.467. ies>,ye C): 1) 
l^jpubv nU'H MA, taiine, weittse taiu)e, tichtu PPB. Ii-gnye la : 



l-'EKETKJEUKNYll-.lICíiV 



r.Alv-JKUY-JEGYESSÉG 



30 



abies Ipcnjc faragó Ats; abiptiirius C Arbor que yeiinefii 
(így?) niipellatui' l'-TO iWuiizol VlII.:i7;i;. .Jogtjiiye, arbor 1295 
(Czinár). Arbor vuIko jegenye vocvnta 1364. (Bebek István ok- 
levoleX 8) JeKOuyewfi'a : i>lataniis 1199 (UjMMiiz. VII.467). 
S»|K>r arboreni platani jegenyefa dicti I3S6 (Nyr. XVI 121). 
Jegyene (igy). Uic.-i fenyflfa : abies; tannenbaum Noni. 82. 



kiből lezon 



fekete-jegenye. Popuhis nigra: fekete jegnye, k 
az populeuni ir (Bej'tlie : Nom. 7). 

JEGY (iTOV? Os. L2. mog köU i«/zenfinc? Zvon: l'ost. I. 
585): 1) signuni, specimen, nóta C. .signaculnm, ve.stigiuin M.A. 
zeichen, nierUuial PPB. 'Négy szegő jegy : te.ssera C. Méta 
progreditnr .super jtgt'a 1224 (Weuzol VI.424I. Jegybatár, duno 
quercus in terra Cheren 1300 (Czinái). Zent kere,«tnek jegynél 
magát yegeznen, megiiyta az niy.salt (Kln('. U). Bátron folely 
neky, es ez legén te nokeil yegyed (52). Mennen az azony az 
ysteny sebeknek yegyenel ekesewit lábakhoz (142). A kirali 
araíi estapot ki noyta kezénél, kinél kegelnias.segnec io^e niu- 
tattaticnala : signum cleinentiae (BécsiC. tj.'il Atta nála o ieé;et : 
dedit signnm (MiinfbC 6.5). Jegyeket tezok, kyket .soha fóklín 
nem láttának: signa faciam (JordC. 74). Akarwnk te thwl.'d 
yegyet latbny, awagy ezodat: volnmn.s a te .signnm \'idere 
(391). Yegyoketb adok menyben : edam prodigia in caelo snr- 
siim (711). Szent keresztnek jegyéét veté ev reá (DomC. 67). 
Az ald<a.s kfirozth veetesnek iegeuel lezSn (SándorC. 4). Bé- 
kességnek iegere cbeh kyral ayandokozta Bola kyralt (Mai'gfj. 
27). Nagi kegielm&sseguek iegie vrl.stentúl, bogi . . (DebrC. 
125). Menniei iegiel mutatuan meg (198). ErrSl isten niluan 
való iegeket adót vala (327). Akki ftet elarula, iegSth ada nekik 
(615). Mynden capitulomnak awagy rezenekh cbymereth avvag 
yegyet elei vetettem (VWszprC. 121). Y'egot vessetSk ty 
bomloktokra (ÉrdyC. 507bl Mynemew yegySkSn y.smertetyk 
emberten az ygaz b6!ccbe.sseegh (517). Meiiee yrgalmakat, 
yegőket, chodakat t«ett (545). Kyknek erSsseegSk vagyon choda 
dolgokat zerezny es yegySket tenny (557b). Werődeth my ydwos- 
segonknek zerelmenek yegyere nekSnk adad (CzechC. 21). Zent 
kereztnek iegiet rea vetnen meg alda wtet (VirgC. 45). Az 
farkas niluan való iegiekel fogada mind ezeket be telyesyteny 
(55). &. ilyen beketelenseg konelsegnek iegie (90). Az vv 
keunyanak iegieyt meg mutatya (120). Az zeretetuec ie^et 
kevauíia lathnia (NagyszC. 5). Minemfi iegíkbSl esmérhetne 
megli enibór (TihC. 13). Nagy sok ieleket mond az orvvos meg 
gyogywla.somra, de maga een az iegyekkel halok meg (Pe.sti : 
Fab. 82). Az 6rdeg is tehet chodakat, iegyel;et is (Helt: Bibi. 
I.c). V6ue a kSuet, es jegyfil fel tSue : túlit lapidem ot erexit 
in titulum (I.N3). Akarimk iegiet latui te tflled : volumus a te 
signum videre (Fél : Bibi. 20). Az corona es az istap az kirali 
birodalomnak iegie (Fél : Tan. 421). Az vitézeknek trombit;iu:d 
adnak iegiet, hog" kesz&Uienek az indulatra (520). legye hogy 
mayd vege leszen mi orszagunknac (Boni: Ének. 131). Kezeben 
giermeket ei fel vette vala, szent kerezt iegiuel meg iegiezte vala 
(Istv: Volt. 15). Nap fénie nelkfil, pociét iegienekvd semmi lezön al- 
lattia (Mel : Ének. 12). Isten az ó igeretinec megerfis.sité.sére 
adgya jegyűi az kornyölmetelkedé.st (MA: Bibi. 1.13) Mutató 
jegye az isteuhoz való szerotetnec, hogy ha az ember ez világ- 
nac .szidalmát békével .szenvedheti (MA:Se)dt. 182). Meg job- 
bulasokiiak bizonyos jegyet adgyak (Szár: Cat. K4). A .sacra- 
meutumoktól, szent jegyektiM eltiltya iCom:Jan. 126). Az 
halálos beteg.ségeknec jegye : moribundorum sj-mptoma (211). 
A bönnek legkLssebb jegyét, vagy makuláját vagy esetét nem 
szenvedi (llly:Préd. L442). 2) [d&sponsatio ; verlobungj. Minek 
utíinna bé ült volna mind Görög mind Bolgáror.szágnak ki- 
rályi székébe, i5 is jegyríl, házasságról kezdett eszmélkedni 
•<Fal:TÉ. 680). 

• (Sz6Iá.sok]. Jegybe adom; despondeo, de.sponso MA. 
A mely forgács arany lánczot feleségemnek jegybe adtam volt 



avval .szabados legyen (Radv:Csal. 111341) Jegyben van 
vele ; est 8pon.sa v. sponsiis Kr. (A férlival) imniar iegibe vala 
(DebrC. 28). lebben vala egg firíiuual : viro desponsata (írat 
(Sylv: ÚjT. 80). Mikor az leánzó férfiúnál vagyon iogyben : si 
pnelbnn virginem despoiidorit vir (Kár: Bibi. 1.179). Érsek-Újvár 
jegyben vagyon, minden órában mienk lesz (ItókF: Lov 
1.125). 

bak-jegy: fcapricomns ; steinbock (am bimmel)] (Mlsoc: 
Progn. 21). 

bika-jegy : (taurus ; stier (am himmel)). Adott isten egy 
fiacskát holdfogyta és újság között a bika-jegy alatt reggeli 8 
és 9 óra között (1760 Hazánk 1.371). 

égi-jegy: signnm caeleste, astrnm MA. hinimelszeichen 
PPB. Tsillagokból álló égi jegy; astrnm; gestirn Com:Vest. 
120. Capricornus : eegbeli iegy. Égbeli jéghez való: sideralis 
C. Drága menyezeteket szánt vala a palotánac, kiben minden 
egbeli iegyek (js a forgó czillagoknac kepei ki faragna vól- 
nánac (Helt: Ivrón. 168b). kz éghi jegyektől meg ne relteg- 
gyetec, kiktSl az poganoc meg jyednec (FortSzer. 5). 

kigyós-jegy: (serpentariiis, égi jegy] (Misoc: Progn. 21). 

or-jegy : conopenm [vorhang]. Kétcer cápa ő nakat, es 
élniétué 6 téiet es élnénö 5 or iéá'ét az ozlopokrol es bélé 
takara 8 té.sténec tflr.sSkét (BécsiC. 38). íme 8 or ié^é, kiben 
íluala 8 rézégségébén (39). O or ié*ét, mélTét 8 éluSluala, ada 
élfélédétni-c ki rékéztéséró (46). 

próba-jegy : [specimen, docnmentum ; probe, kennzeichen|. 
Az 8 isteni mindenható voltánac próba jegyét akarja mutatni 
(MA:Scult. 1661. 

Úti-jegy : grunia MA. wegzeichen [am] kreuzweg PPB. 

vizontó-jegy : [wassermann] (Misoc: Progn. 21). 

Jegybéli: 1) (.spoasa; verlobt]. Jegybéli mátka (Thaly: 
VÉ. 11.394). a) dotalitius Kr. [braut-, hochzeits-J. A görög 
király legszebb bajójába ültette országokat ér8 jegybéli aján- 
dékkal (Fal:TÉ. 718). 

Jegyeeske: sigillum C. notnla; kleiues merkmal, geringes 
zeichen PPB. Szókat meg-választo, el-metsz5 jegyetskék (Com: 
Jan. 1591. 

Jegyes : 1) signatus, notatus MA. gezeichnet PPB. Semmi 
jegyes batárt nem főttének : nullám metalem distinctionem fa- 
cientes (Ver: Verb. 151). A .seb, melynek a jegyes helye kék- 
ség : cujus signum livor est (Com : Jan. 70). Sfité.ssel jegyes a 
jobbik pofája (Gyöngy: KJ. 9). 3) desponsatn.s, sponsus, sponsa 
MA. verlobet, braut und br.autigam PPB. Jdwez leg zent leiek- 
nek yegyasé (PeerC. 169). V81eghen es az yegyesek : sponsus et 
sponsa (JordC. 434). Meg gyvlada az memiyei jeges zerelme- 
Ijen (MargL. 19). Kynek mykoron volna a nemesseeges jegese 
gevi'ek chazaniak leyanya (46). Attia jegöst iegze neki (TihC. 
20). Mezytelen mátkákat es iegye.seket keuau (VirgC. 123). Az 
ür8k ieg8s auag zereto (NagyszC. 9). 3) conjiu [ehehalfte). Ne 
akary feelny Mariát yegyösewl hozyad venny : conjugem tuam 
accipere (ÉrdyC. 39b). Jacob zvle iosephet, marianak iegyeseet 
(CornC. 61. El be .szalla iegyeseuel egy istállóba (Bora: Ének. 
10) Atyád is akarja, hogy légy én jegyesem, ez napságtul fogva 
a8.szony-feleségem (RMK. 11.33). 

[Jegyesit, el-jegyesit] 

el-jegyesités : [despousatio ; verlobung). Eljegyesítés, el- 
hitv8sítés (MA:Scult. 949). 

Jegyesség : [sponsae status ; brautstand]. YegyesseeghneU 
méltósága, mert Maria valaztateek az nagy méltóságra hogy 
ew lenne az meennyey kyral nak vegyese (ÉrdyC. 493b). 



31 



|.IEC.YF>ÍÜL}-IX"I^JEGYEZ 



FÖLJEXIYZÉS— JEGYZÉS 



[Jegyesül] 

Jegyéaülés : (desponsalio ; verlobuiiKj. Vala ky zyzesseenSt 
akar tartany yiiiez keel liozyaa, lio^y chak C'liristiislioz yegyew- 
sewleesnek okaert tegye (ÉrdyC 470b). 

Jegyez {>''''(>'" MA. ^tJsie MA: Bibi. V.2. lícíetetik VirgC. 
120. i«/ii MeUSzJán. 392. íeziettenek Kom:SzPál. 29): 1) 
signo, noto, (Iciioto, iasigiiio MA. signo ; zeiclinen C'om : Vest 
14-4, zeichneii, l>ez«ichnen PPB. alája jegyze™ : subsigno C. Zeut 
kerentiiek yegyuel magát yegeziieii, megiiyta az my.salt (ElirC'. 
6). Vram, te ziuediiek világa mi niytouk ie^ezven vagon (DöbrC. 
18. KulcsC 5). 8) iioto MA. [amioto ; aiifeeicbiieii, aufschiei- 
ben). Doctor uram is jegyzett holmi sziver&ítS electuariumo- 
kat, az is igeu kevésre niegyeu, vétesse meg azt is (LevT. II. 
258). 3) siguiliou MA. Ijezeichiien, anzeigeii PPB. [bedeutenj. 
Az adós yegyez engedelmes.seget ; oblatio tigiirat olwedientiain 
(ElrC. 48). Mit ie^zeiie iiz alom : (luid siguiíicaret .somniiim 
(BécsiC. 74>. KykÚD jegyeztethuck myiid ez neei>ek (ÉrdyC. 
28). Az harnmd mendSrgeseu ieczetetik cristus kenya (VirgC. 
120). Az kwnyeii való liytel elmének kwnyw voltat yegzy (134), 
Testbe lemii, auagy test szerént élni mind egyet jegyez szent 
Pálnál (Helt: UT. q7). Melly dolog által más dolog iedzette- 
lic : quae sünt por allegóriám dicta (Bb5). .Jehova, állandó es 
magatul leu5 istent iegiez (Fél: Tan. 22). Az nap hesege ieclii 
itt az isten tüzes haragját (Mel: SzJáu. 392). Amaz tb. .szariiac 
iegiízic az tiz kiraliokat (415). Az czupa fekete szem erStlent 
iegyez (Cis. N3). Az kőszikla jegyzi vala Cliristiist (MA : Bibi. 
164)., Az sido szo mind knfár tisztátalan a.sz.szonyi állatot jegyez 
(307). Mit jegyez az, hogy 5 jiap az Melehisedeknec rendi szerint? 
Nem azt jelentié, hogy (MA : Si-iilt. 918j. A régi szentek az 
anyaszentegyházat értik a l'ájdalummal sziilfi aszszonyon, a 
melegen siltfl napon világi hábontságok jegyeztetnek (Pázni : 
Préd. 279). így bezzeg kűnyfi ki faselni a sz. iráslxSl, ha azt 
jegyzik a szók, a mit akanmk (Pázm : LuthV. 4(J0) Vallyon 
mit jegyez a Quasi a te Vulgat-idban ? (Matkó: BC^k. 384). 
Magokban nincsen az istennek kegyelme, lianem jedzik azt 
(Udv : Dáv. 84). 4) (desponso ; verloben]. Myert istene vagy, 
myeo ov neueben tégedet ev neky jegzöMik (DoniC. 217). 
Kristimnak iegJztem magamat (DebrC. 27>. Az 8 neki jegizSt 
zepIStelen zfiz (51). Hogi zent Josefuek iegiSztetneiek Maria 
(99). Mykoron Maria Jesnsnak annya volna Joseflnek jegez- 
tet^ven (JordC. 357). Hazassíigra yegyzeek wmak (ÉrdyC. 650). 
JegSst iegze neki hazas-iagra (TihC. 20). Attya fneky iogSsth 
iegze (KazC. 71). Mykoron Maria ieczyetetot wulna Josefnek 
(Pesti : NTest. 2). .Sz. Pal az hiuekot egy leérnek ieglzette, az 
Oiristiisnnk (Fél: Tan. 468). Ha az leányt magauac nem jegyzi: 
si Bj)reverit filiam (MA: Bibi. I.t)7i. 

be-jegyez : refert> in commentarium, inscribo, adnoto Öl. 
[eintragen, aufzeiclinenj. Kynek byzon-saga bel vagyon yegez- 
ween xn. Btmodek pa|>anak el weogozöt bullaya zereut (ÉrdyC. 
21b). 

el-jegyez : I) designo MA. fbezeichnen]. E^ry csillagot 
szektának magoknak oljegyzeni, hogy annak forgá.sa ntáu igaz- 
gatván hai<')j..kat, sok érvényeket el-korRIhehiének (TilkRóz.s. 
144). 2) de«i«iideo, desponso C. verlobon PP. Ezen zflzet el 
it'gizetetnek niongiak (Fél: Tan. 44). El iedzettetuen az fi annia: 
cuni esnot deíponsata mater eiiis (Fél: Bibi. I). Ha az diesísé- 
get czéliil filggi-.'ffitotted : addig ilzzed azt w, a mig eljegyzet- 
ted! (Thaly:Adal. 1.14'Jb). A reménység oiindeut eljegyez 
magáiiak, azonban a szerfentse nem fog kezet vele (Fal : VE. 
464). 

eljegyzés: I) dmignalio MA. 8) desponsatio MA. verlo- 
biing PPB 

föl-jegyéz : rel'ero iu commentarinm PPBI. (a\i(zeiclmeu). 
Az te layiArumocIban iSIjedzed minden én ínségemet (MA: Bibi. 



V.26). A szent könyvekből meg tetézik az istennek szava, mert 
inkáb mindeniknek elein fel vagyon jegyezve, ki irta ezeket 
(Pázpi: Kai. 465). 

föl-jegyzés : [relatio ; aufzeicbnung]. Az első fSIjedzes : 
protocollum MAI 

^-jegyez: e.xsigno C enoto, obsigno MA. [bezeichnen, aus- 
zeichnen). Ky wagy ysten kezewei kyyegyeztethwen (PozsC 
45). Aaron eliieuén az 5 kezekből, ki iedze tSreckel : quas eum 
ille accepisset, formavit opere fü.sorio (Helt : Bibi. I.Rr3). Láta 
az chaldeusokuac képeket ki iegyezue cinnbriommal ; vidit 
imagines chaldaeorum expressa.s coloribiis (Kár: Bibi. n.l29). 

kijegyzés: 1) [relatio, euarratio; auizeichuung]. Ki nota- 
la.s, rövideden való ki iegzes : protocollum C. 8) [expressio ; 
darstellungj. Reeghen való abrazathnak ky yegyzeese embery 
zemeelben (ÉrdyC. 541b). 

kömyül-jegyez : circumsigno C. 

le-jegyéz : [noto : bezeichnen, angebenj. A le-jedzett helly 
(Matk(i: BCsák. 31). 

meg-jegyéz : 1 ) -signo, designo. noto C. persigno, iusignio 
MA. zeichnen, bezeichnen PPB. Jegézdmég ahelt : nóta lucum 
(BécsiC. 6). A kőuet inegiegezuen : signanles lapideni (ilüncliC 
70). Ez menyei kiralnak peczetjniel meg iezet ember az fewl- 
devn leknek (VirgC. 35). Magát meg iedze zent kereztuek 
iegiouel (63). Megjegzy vala evket zent kereztiiek jegyeuel 
(DomC. 121). Az meg iedzet helyen am meg allanac (Boni : 
Ének. 556). Az peczéttel meg iegyv-ettotett sár (Kár: Bibi. 1. 
536). S) noto C. [aiuioto, refero ; bemerken, aufeeichneuj. Az 
nagy cronicaban wgy vagyon meg yegSzween (ÉrdyC. 519b). 
Ezt-is jegyziik inog : notandum est (Ver: Verb. 197X Niluau 
taiiittatic .íz z. ira-sbui, az mint Agostonis meg iedzfitS (Zvon ; 
Osiand. 12). Ez rendi .-iz r6uidedcn meg iratot articulusoknac, 
mellyec Cliristiis meg testes&lesenec 1313. eztendeiben ie<lze- 
tettenec meg (86). S) [noto ; tadein). Hogy senki ebben 5tet 
meg ne jegyezné, utí'mna veti az evangélista, hogy \Tmik reá 
tekinte és szerété ítet (Pázm: Kai. 762). Az Marcelliis palin- 
geniusis az romai (lapat meg iedzi ebben, hogy Luthert meg 
győzni akaria nem elegendő okockal hanem vassal (Zvon ; 
Osiand. 7(i). 4) desiiondeo (verloben). Jarula 5 atfaboz, es a 
leant Baiiac kére hazius társul, es 5 attia erre liavoK-an zok;i.i 
zerent meg ief^Sze ítet (NádC. 402). Megh yegyzettelek tjieket 
Cristiisnak ; despondi vos Christo (ÉrdyC. 149). 

megjegyezhető. Megjegyezhetft-képpen : notabiliter C. 
mcgjegyzendil : iiotabilis C. 

megjegyzés : notatio, designatio, cousignaíio C. MA. beiach- 
nnng, autv«>ichnmig PPB. 

Jegyezhető : notabilis JLA. (bemerkbarj. merkensnert PPB. 
Hogy varrásoc ne legyenec jegyezhetne : ne suturáé notabilai 
siut (Com: Jan. 98). 

(JegyzegetJ 

le-jegyzeget : (jmnoto, refero ; aulzeichnen, aogebeo). A 
hibiikat mind ide le-jegyzegetni alkónak lenni nem Ítélem 
(GKnt:Titk. 1097). 

Jegyzés, jegyézés : 1) signatio MA. asterúscus C. [beseich- 
niing). a) juniotauiontnm C. f.-umierkungj. A melly jegyzésemet 
némely rSvid feleletekkel akart erőteleneteni. avagy .•k'nmiivc 
tenni (Megy: SzAÖr 97). S) (indicium, mmtiatio; andeutimg, 
meldung] anzeigraig PPB. Itth l>e teleek az regbi iegxe<« 
(WnklC. 171). Effeele ellen mondasnvl ottan yeccczestli kell 
tbenny [jelentést tenni, be kell jelenteni) (LevT. Viím. Ae 
igék .Tzok jedzési, mik .iz elmében vainiak (Illy: Pré<l. 11.235). 
4) sigiiifieaiitin C. signitícatio MA. (bedeutuug). Minden ighe 



33 



1 .lEOVZKT— rsMKRTlíTA.IEL 



KKRESZT-.TF.I .— .IELEN-\ALÓ 



34 



auag; tulaidoii iezezbeii vetetik, auag ueni (RMNy. 11,41). Zont 
pal ezeu igbet vgj,',!!! ezeu iegzosben vezi (uo.) Az fS kcrdes 
it, liogv ha az Cliristus azon iegizesbeii niondattatike istennek, 
mint az attia? (Fél: Tan. 29). B>. iegizesben vetetik az pokol- 
nak neue, hoé (257). E>ec Iflrtenteuec el reitet dolfroknac iogi- 
czasebeu ; per allegóriám (Mon:Apol. 299). 

1 . Jegyzet : 1) signnm nóta, sigratiira Sí. [zeichen). Keet 
teerdre teerdepelwen limAdkozznuk) annak yegzetere, liogj' fi 
felseege legyen testnek es leeleknek wra es kyrafa (ÉrsC. 541). 
S) [signiticatio ; bedeutungj. Gundolya vula ez ziz ez aldozath- 
nak ie^yetitli, auag ie^zeseet (NagyszC. 365). 

[2. Jegyzet] 

el-jegy zet : [desiiondere facio ; verloben lassen]. Kiadni kezét, 
magát el-jegyzetni (SzD; MVir. 12). 

Jegryző : 1) [siguans ; bezeicbuend]. Sz. Pal az kSrnifilme- 
telkedest neuezi splnagisnac, azaz iegizfi peczetnek (Fél : Tan. 
407). Az vasárnapi iedzű bótii D (KCsepr. 1626. A). S) significati- 
vus C. (bedentend, bedeutungsvoll]. Jegyzőbben : coasignatias 
C. Minden igitt azon dolog iedző igiuel jelenthessfik ki (Helt : 
Bibi. I.cS). Az ám az allegória az titoe, el reitet dolgoknac 
iecz5ie (Mon : Ápol. 299). Ha a ti nyelvetec által bizonyos 
jegyzfl szót nem tésztec, mimódon értbetic meg mit szóltoc? 
nisi nuinifestum sermonem dederitis, quomodo scietur id ([uid 
dicitrír? ^^LV; Bibi. IV.UU). 

óra-jegyzö. Óra-jegyzö szerszám, árnyék óra : homscopus 
PPl. 

út-jegyzö : mérfl, tbld-mérték ; gruma PPBI. [wegzeichen]. 

Jegyzös : [significativna ; bedeutungsvoll]. A székelyek sok 
tsúfos és mi tSlfink értetlen szókval-is élnek ugyan, de az 
enyett igen ékesekvei es jegi.'z5sSkvel-is (CorpGramm. 329). 

Jegyzösóg : [significantia ; bedentung). Az Elohim névnek 
jegyzósége kibótfiztetik ezekben az igékben (GKat : Titk. 19). 

JEL (syd Monlrók. 111.49. yi/«íentete Helt; Bibi. I.V3. meg 
jrye'enéc Cc3) : siguum, insigne, character, nóta, specimen MA. 
insigne, character C. .signaculum NémGl. 132. zeichen PPB. 
Mikortli Judas yelth ada az sidoknak (SándorC. 4). Vram tegh 
velem jóban ielth (PeerC. 183). Mykor el kezdy az few, az az 
mykor yelt aad, wgy egyenek (LáuyiC. 315). Ky ewtet el anvlta 
wala, yelt ada nekyk (ÉrsC. 90. CsomaC. 28). Éjjeli jelek 
[jelszavuk] Isten, szent Mihály vala (Tin. 348). Miczoda legyen 
ez drága szent jelben ; . . ne nez azért ember czac az kilsfi 
ieljTe (Bora: Ének. 102). lel [égi jeg)-] (KGalg. 1582. P). Soc 
czudákat jeleket ezelekedtenec (MA : Scult. 247). Az .szent 
kereszt jelével meg jegyezzék magokat (Pázm: Kai. 361). Nem 
jól adatik valamely dolognak esmértetS jeléjül, a mit addig 
meg nem esmérheti^nk, valamig nem esmérjük azt a mit az 
jelen fel akarunk keresni (569). Jelek lé.sznek a napban, és 
hóidban, és tsillagokban (Pázm: Préd. A). Győzedelem jelénec 
itéllyéc : palmarium putent (Com:.Ian. 156). Jel, jeg.v, mellyé! 
az 5nn5n magok felekezeti ó magokat megismerik Í182). Ha 
kegyetlenség .szüvében jelt nem tenne, talán keresztyén kfiztis 
leguagj-obb lenne (Zrinyi I.35i. Naey égi jelek látszanak (Czegl: 
MM. 28). Hogy kinekkinek jó jele légyen iidvö.sségéról (R\y : 
Préd. lA). Ellenmondá.ssal se színét, se jelét nem adgya k&lóm- 
bőz6 értelmének (Fal: VE. 3S9). Mihelyt fellépett állá.sára, jel 
adatott, harsogtak a trombiták (Fal: TÉ. 637). 

ég-jel : [signum in caelo ; himmelszeichen, zeichen des 
tierkreisesj. A tizenkét eg jelek (Com : Jan. 8). 

ismertető-jel: signimi distinctivmn, characteristicum Kr. 
(kenuzeichenl (Zvon : Post. L334. Kr). 

M. NYELTTÖRT. SZÓTÁR. U. 



kerészt-jel : (signum crucis ; zeichen des kreuzes]. Hogy 
minden ellenség fusson keresztjelre, es minden tisztesség szállyon 
körösztyénre (Zrinyi 11.66). 

köz-jel : pignus [pfand] Ha ki te tfiled k51csSn kér, kSz- 
jelt avagy zalagot kivány (Com : Jan 190). 

próba-jel : [siwcimen, documentum ; probe, konnzeichen]. 
Az 6 bfilczeségénec szép próba jelét adta (MA : Scult. 161 1. 

Jelen 0./''" GyöngyC. 45. Helt: UT. h8): 1) [in aperto 
palám ; offenbar, oft'eiikuudigj. Yeleimagyou, hogy az nézet alla- 
tot meg akartad uenni : patát (ElirC. 122i. Az es ielén va^on 
mellet Achior bezéllét, az es tuduan vagon mellet neki paran- 
íoltal ifini : nec hoc latét (BécsiC. 34). 2) praesto MA. Com : 
Vest. 1 42. gegenwártig, zugegen PPB. Jelen vagyok : adsum ; 
jelen nem vagyok : desum C. Mykoron senky jelen nem volna : 
adesset (EhrC. 67). Ielén uala annap: instabat dies (BécsiC. 
53). Teghed yelouvaluad lásson (WinklC. 262). Mynd az sok 
nep, kyk oth yelen valanak : omuis túrba, qui sinnil aderat 
(JordC. 615). Yelen valanak yro uotariosok, kyk niyndden 
zawaat lewelben yryaak (ÉrdyC. 514) Légi ielen halalomnak 
oraian (TheívrC. 183). Bizonyai hidiétec, hogy én ielen le.szec, 
minden f gyetekben hogy én ielen leszec (Helt: Canc. 5). Mind 
az haromnac ielen kel lenni (Bora: Evang. ni.638). Az mi 
attiankfianak el takarításában szükség ielen lenni (Fél: Tan. 
5 i 2). Ha feleletre való beszédid ielen vadnac, sziíllj : fii babes 
quod loquaris, loquere (Kár: Bibi. 1.532). Ha ielen látnác az 
veszedelem fiat (Mon: Ápol. 453). Az csereben adót jószágot, 
ha meg jelen vagyon ^si restat) tartozik szSrin nekie viszsza 
adni (Ver:Verb. 137). MidSu az aratás jelen van (Com: Jan. 
74). 3) [praesens; gegenwártig]. Minden képek es forrnak ólly 
meg hataroztáttak es zimboralatlanok, hogy midfin egy allatot 
elSielentenek, mást ielénna nem tehetnek (Lép : Tük. ni.203j. 

Jeleimen : 1) manifeste E2irC. 54. MiinchC. 73. [offenbar, 
öffentlich]. Fráter Rufen yelennen ezebeuewue, hogy ewtet 
i az gonoz ellenség meg czaltauolua (EhrC. 54). Zegyenly ky 
mentet yelennen; pudet [eum] exire in publicum (UO). Kezde 
predicalni, u^ ho^ immár ieleimen a varosba be nem mehetne 
(MünchC. 73). 8) maximé [praecipue; besonders, speziell]. Yelennen 
ha valaky (maximé si qui.s) az hyuatalban nem lakozrjak (EhjC. 
j 109). Bezedekett barátoknak, yelennen kewzewnseges gowleke- 
í zesnek mongyanala (116). Men ki ielennen azoc ellen (contra 
, eos praecipue), kic megvtaltac en vrasagomat (BécsiC. 12). Kit 
tennie tiztesege nem agya vala, ielennen 'azért, miért ouan 
támadót (VirgC. 70). Neked akarok zolgalnom es jelennen 
neketli zolnom (GyöngyC. 69). Ielennen Lázárnak fel thamaz- 
tasaert a nep megen vala vtanna (WinklC. 137). S) [praesto ; 
zugegen] Az vygaztalo zent angyalok yelennen valanak (ErdyC. 
562b). Valaky myssen yelennen leend (649). Kyk livvtet wadol- 
lyak, yelennen legyenek : in conspectu habeat (JordC. 790). 
Azt erdfimly, hogy az Xps [Christus]. halálának ideien jelenueu 
leszen (ÉrsC. 24). Legottan yelonnen Ifinec az k5lc5n6z5c, 
intuen 6tet meg fyzetni (TelC. 86). 4) [praesens, modo ; gegen- 
wártig, jetzt]. Yelennen walo wylagh egy leieknek arwyabau 
nem meltoltathatyk (ÉrsC. 269b. CzechC. 15). 

Jelén- való : 1) [publicus ; offenbar]. Mire ezik a' ielenualo 
bfliiSs mfiuelkédetbelieckel ?: quare cum publicanis manducat ? 
(MiinchC. 29). S) praesens, praesentaneiis, instans C. gegen- 
wártig PPB. Meeltan olvassa anya zent egyhaaz ez yelen való 
epistolaat (ÉrdyC. 567). Elég az yelen való napnak liA gonos- 
saga: sufficit diei malitia sua (JordC. 372). Ira az w fiaynak 
ielen valóknak es ionendSknek (VirgC. 101). Ez yelen walo 
elethnek wtanna nyívgodalmath engegy (Thewi-C. 130). Szaba- 
dohon meg engSmeth myndSn gonossagoktwl, el mwltaktwl, 
yelSu waloktwl ees yfiwendfiktwl (CzechC. 37). Ez ielen való 
világ: hoc saeculum (Fél: Bibi. 19). Az remeaseg nem czak 



35 



JELKN-VOLT A— MKO-JELENIK 



MEfiJELENÉS— lELESíOCT 



3K 



ÜuoiidA iiikat viwxon, liaiiem ielen valókat is I l'"él : Tan. 292). 
fcis raiturik ielen való télnek kezdethi, iiikab Lauaa es assSs 
leszen, hu«i nem mint l;»gilalo (KBécs. 1572. D6). 1x3 ílle, reez- 
ketuén az ielHn uaW t^l miatt (Kárt Bibi. 1.453) Jelen való élet 
(Pázm : KT. 4). Jelen valóimk irjáU az i.sten kegyelmét, a mellyel 
te csak kételkedve própbétál.sz (Matkó : UCsák. 323). Jelenvaló 
es kOvelkezeudA jok (Illy: Préd. 1.43). 

Jelen-volt-a : (praesentia : KesenwarlJ Vrlaiidas vr eivrewle 
boiIoK FereiicznHc kyiianatiH yelenvoltan fEbrC. 37) Kiralué 
azzont nioyakari-i noM\oreilaiii en ielén voltomban : nie prae.sento 
(BéisiC. (J4). Seniyt nom leUveen, niywel bynIietlineoU li&kot 
az népnek yelen voltaerth: propter populum (Joid(; 718). Ta- 
bat Béla kyral az ev zvz loyanyahoz niene kyralne azzoimak 
jelen voltliara iMUgy elevtte iMargL. 29). Gyevuyergevduen 
isteni felségnek ielen voltában (üomC. 130). Vezon vala vigaz- 
taliiMt ev fyauak ielen voltában (ComC. 25). Azok meg vadnak 
jrnan mi epevletevnkre, kyket tovttonek az apostoloknak es az 
népeknek iolenvoltokra (11) Hogy myndenek 5 zyk.seí;Ggben 
erwiyek az tbe yrgalma-ssagodnak yelen woltat (TliewiC. 42). 
Testénec iolon volta: praasentia corporis (Helt: UT. zS) Az 
sátorban az isten az S ielen valiS voltánac látható ielét mutattya 
(Kár: Bibi. 1.370). Kiknek megbüntetésére szükség álgj'ulniak 
jolenvalci volta (ErdOrszgy. 1.572). 

Jelén-ik : appareo, compareo, adsnm, praesto sum Sí. 
(ersclieiiien, sich zoigen]. Hogy ysteunol azonképpen zoluala, 
mykent barát Ijaratyaual, mykent alab yolonyk : patet (EhrC. 
8). lelénénec zozatoc : appaniernnt vocea (BécsiC. 73. 88). Való- 
bizOD méltónak ieléném vensognec: .senectute quidem dignus 
apparebo (92). Ekos-segel teromtetet teste iolenec mendenestől 
fogna veresnec (VitkC. 88). lelőnek neky menbSI angyal batho- 
roitwan 8tet (WinklC. 159). l''el tamadollh wr isten ees ielSntb 
Simonnak (275). Kerdezy ezyllagn;di ydeyn, ky Inviiekyk yelent : 
didiéit tempus stellao, quao apparuit eis (JordC. 359). Ky hw 
neky yeleneek az egglio bokorlx)! : qui visim fuerat ei in rubo 
(729). Ev almában zent Margyt ázzon neky jeleneok (MargL. 
174). Myndenkoron ez keges atya vygnak jelenyk vala (DomC. 
127). Az angyal is fjasztoroknae eijel ielonnen (Born : Ének. 11). 
A régi ködKk és felhík, mellyekben szokott vala isten jelenni, 
eloszlottiik (Pázm: Préd. 99). Hogy meimyégben és a földön 
jelennyék diesóség&sen (Illy: Préd. 1.43). Kerdee, kyk vonanak 
az istenek, kyk ewneky yelentenek vona íÉrdyC. 186). Neky 
yeleneek istennek angyala (528). Az en kyuSI iel5n6 ky.sdedse- 
gfiniel nom gondolái (KazC. 98). Yelenne syetlmek az wdek ; 
adesse fostinant tempóra (KulcsC. 285). 

föl-jelenik : appareo Káldi: Bibi. Cant 6:4 Kr. [ersclieinenj. 

ki-jelenlk : (patefio, manifestiim fí<i ; sich oB'enbnren, offen- 
bar wrerdenj. Az tyfoc itelet napyan ki yelőnic (DebrC 363). 
Zelea fSIdnek 6 fenéki ki jelöninek : appariierunt fnndamonta 
orbis terrarum íDöbrC. 35) Es ez ki ieloníiek mi zemonk elStt: 
et innotescat oram oculis no.stris (150). Minden .szeraéíe meg- 
tántorodék, mert álnoksága mind kijeiének (RMK. 11.225). 
ímhol azért Simon Magiis alnok-sága hol ieleuic ki (Mon: Ápol. 
348). Teli neduesseget igér szeles baboruuai, mely gyakran ki 
ielenik az elein ílíBártfa 1583. Dv2) Hogy az í sziveknec 
gonosaága mindinkáb kijeleiinyée (MA: Scull. 95). Az isteni ha- 
talma.ssjignak vastJigiló erft.s.ségo ebbólis nyilván ki jelenbetik 
(l'ázin : Kai. 52l. 

kijelenés: [manifestntjo ; oflenbarungj. Wr ki ielenese: 
epiphaniii (Boni: Préd 81. Bom: Evaiig. 1.2). Az ouaiigeliomnak 
ki iolenivie oí orős, bog meeg az p<:>kolnak kapui sem alhatnak 
ellene (Fél : Tan. 230). Szakadás.sal, «w meg-hasfinlással lé.szen 
az fi ki-jeloné«) (Pázm: Kai. 663). 

meg-jelenik : appareo C. compareo MA. eracbeinen, otlen- 
bar aeiu PPB, Nagy ter lewiden meg yoleuyk kewueknek zewr- 



eew roml;i"a : apparet (EhrC. 54). Danieluet: e titk látat mial 
nyel megielenec: rovelatum est (BécsiC. 121). Yeleneek meg 
istennek zent angyala az ew mesteréének (ÉrdyC 337b). Cris- 
tus zent Cosnianak meg yeleneek (545b). Ysten jeleneek megh 
niy atyánknak : dens visas est palri 'nostro !(JordC. 726) Ew 
vele meg ielentok az dyczSsegben (VirgC. 145). O hagasa, hi>é; 
nekik meg ielennik : manitfestatur (DöbrC. 49). Meg yelenek 
leidnek feneky : revelat;i suiit |fundamenti orbis termruni 
(KulcsC. 20). Almában megielónek neki : in somuis |>aniit ei 
(Fél : Bibi. 2). Meg ielenem ann-ie látilsban : in visione apparebo 
ei (Kár: Bibi. 1.130). Megjelcnie néktec az nmac diczjsége 
(MA: Bibi. 1.96). Christua mongya, hogy az vtolso Addbe ieleueui 
meg (Vás: CauCat. 466). Ha 'síz Ínyedet csiklaudó nyál meg- 
jelent, egyél (Com: Jan. 172). 

megjelenés : revelatio, apparitio MA. ofienbarung, erscliei- 
nmig 1'1'B (MA: Scnit. 119). 

megjelenet: co Vtalom en dió'isegemet en mégielénetemnec 
napiban: in diebus ostentationis meae (BécsiC. 79). Sent Thamas 
megielenete (MüuchC. 7). Világot (alkottál) poganocnac megielene- 
tere (ad revelatiouem gentium) es diújseget te neped.nec Isrlnec 
(111). Azonkepen leeletassetek ty es Cristusnak megh yelenety- 
koron: qniim Cbristus revelabitur (JordC. 844). 

[Jelened-ikl 

ki-jelénédik : [appareo, nianiie,stus tio ; ofTenbar werdenj. 
Nyugszii- ;i to bfin'xi, niig ki nem ielenSdic (Born: Préd. 270) 
I>eg világosban ielenSdőt ki :iz mi az okossagnac képtelen vala 
(284). 

Jelenés : apparitio C. visio, visum MA. revelatio Helt 
UT. Aa4. phant'Lsma Fél: Bibi. 63. MA. erscheiniing, ge- 
sicht PPB. [ofienbarung], Dicbeseghes zentli yelouese, kyvvel 
the neked wal.izthoth zyz negwen napigh yelenek (PozsC. 28) 
Ord6gi va.sz, szem-fenvesztes és jelenes volt az (Gyarni: Fel. 
210). J8vend5lnec vala nem isteni ihlésbSI, jelenésbíl (Com: Jau. 
1.30). Egy megholt embernek árnyéka es ielenese iyetséget es 
rem5l6.st szerezhet (Lép: PTiik. 1229). 

Jelenet : visum, apparitio Kr. [ufi'enbarung, etscheinuugj. 
Oh azoknak kyk czac remensegben es nya(ya]s.sagiiak yelone- 
tyben ún appareutia conversationis) zerzetest roagoknac ewrewi- 
nec (EhrC. 110). Scent michal ielenete (MiinchC. 5). Ninö ol 
reitec, ki meguem esmertetic es ielenetre ne iSyín : non iu 
palám veniat (126). Nagy sok yelenetek, koroknak, betegliek- 
nek v},'gaztasa leezeii vala ott a helyen az zeni zyznek erdeme 
myat (ÉrdyC. 341). Ysteny yelenetb5l meene haza (624b). Isteni 
ielínedbJl a belsí Indyaba uieuo (DobrC. 42). A lelSk kenzeiv 
vedasnek ideien lattia az isteni ioIínetSket (63). Meg esmerueu 
isteni ielSnedbíl, bogi ki midando volna (12Ö). Vevt zent l)a 
mancos sok isteny jelenetevket es vilagasoytawkat (DomC 
129). Emlekezietek i tSudairol, kiket tSt i ielenetit es S zainnak 
itiletit (DöbrC. 185. KulcsC. 254). Teegyen velem yeleneteth 
yoban : fac mocum signum in bonuui ( 108). 

[Jelénetesl 

Jelenetesség ; [appíiritio ; erscheiuungj. Hatod tyzte.sse»>gbe 
(.sz. Katalínn:d() mondatyk bodog yelenetesKeghe [mert halála 
után inef(jelent az 6 confessoránakj (ÉrdyC. 283). 

Jelenget : iudico indentidem, signiSco subinde, ustento MA 
immeiloil anzeigen, eins über das auderenuil anzoigeu PPB 
Ez bezedeket gyakorta yelengetyuala (EhrC. 119). Kezde lesus 
ielengetni (coepit iKstindere) í tanoituaíiinac iMUnehC. 441. Mv 
wysagot yolenghez (így] (peregrina infers) my lyleynkben íJordC. 
767). Ky eiuiekem ezeketh yeleugliety vala: qui niilii haec 
oeteudebat (928). Kilső dulgoc altiil, latliatathui dok'okat ielen- 
gotfine (Mon : KépT. 104). Sokszor illyen a te kiváiwigod is, 
mellyel ily nualmason jelengetsz (Pazin:RT. 344). Tndallaiisá 



37 



MEG-JKI.KNGET— JELENT 



BE-JELENT— MEG-JELENT 



38 



giidat jeloneetPíi .izznl iMalká: BCsált. 123\ Meg inti enuek 
az igának nehézségit, és azt . niiudeu alkalmatosságokkal jelen- 
geti (Hall : Paizs. 29). A hattyú hingos éneklésével jelengeti 
halálát iXántfíziíT. 347). 

még-jelénget: cv Mynd megh yelenirhetee (narrat) h\^iiek.v. 
myt tet vona wr ysten (JordC. 49). Mykeppen meeg leghen 
annak elette meg yelenghette vala ewneky moudwan (ÉrdyC. 
371). 

Jelenség (Christusnak két ;>í«i«í9ét ? Tel: Evang. n.81): 
signiun, oracuhim, ómen, apparitio, portentnni, argmiientnm 
MA. ómen C. zeiflien, vorzeieheu, weisssagung PPB. Kihoztad 
te népedet Egiptomnac f51déb5l erős kézben es tSldi ielénsé- 
gécben : in signis (BécsiC. 100). Akarouc te tőlled ielenseget 
latuonc : volumus a te sigmim videre (MünchC. 36). Ho^ menbol 
ielenseget mutatna nekic: signum (44). Szeretetnek sok ielenséghit 
méltó uoltal el uenuy (ThewrC. 183). Adal téged feleeknek ye- 
leusegeth ; dedisti metuentibus te signiSeationem (KulcsC. 142). 
Jelensége vala latorsaganak (CsoniaC. 28). Az hamis próféták 
nag ieleensigheket os czudakot " tisznek (SyIv:,UT. 1.39). Na^ 
ielensig teccek fel az mennorszagban (11147). Asszony hogy 
viselne, jelensége vala (RMK. 1136). Meeg az halainak jelen- 
f«giis gyakorta meg czalliac az emberuee iteletitT(Fér: Tan. 
490). Az isten az teremtet állatokiais az 5 dicsSségéuec jelen- 
ségét rejányomta (MA: Bibi. ElJb. 1). Ez az jelensége: hoc est 
sipnura rei (151). Az b-ánatiuic .*;enmii jelenségét ne mutassátoc 
(196). Annak jelenségére, hogy magokat marhájokkal-eggyütt 
Kristus birodalraa-alá vetik, királyi . ajándékokat mutatának 
(Pázm: Préd. 190). A ki testi indúlati-ellen' nem verdödik, hanem 
ezek folyásinak botsátkozik, bizonyos jelenségét adgya, hogy 
lelki-élet nélkül vagyon (162). JMéltiiu azt kivánnyuk, hogy ily 
nagy dolgokban <»ak kardéra ne beszéllyenek valami jelen- 
ségét annak, hogy Lutert isten kfildőtte (Pázm: LuthV. 74). 
Azt sok jelenségekkel erSsitettem, hogy az őrdSg kétségbe- 
esésre nem kisztette Lutert (102). Lactantius nagy szép és 
gySzhetetleo jelenséggel bizonyíttya i^Pázm: Kai. 45). Az királyi 
botot, vagy koronát királyságnak mondgyuk, mivelhogy annak 
jelensége (692). Kinek egy, kinek három és .'négy stnicctoll 
volt patyolatjába, annak jelenségére, hány császár szolgája volt 
(TörtT. II1248). Újonnan tanúit mesterségénec jelenségét meg 
mutató mester legény: novitins artificium proiessus (Com': 
,Ian. 132). 

Jelensóges : speciális. Yeleuseges malastiial fenlettenek : 
speciali praerogafiva fidserant (EhrC. 2). 

Jelenségésbeli : speciális. Menden marhat elnézek yelen- 
seges belyeí es kewzsegbelyet (EhrC. 79). 

Jelént: denoto C. signitíco MA. declaro, iadico, sigiüfico 
Ver. enodo EhrC. 17. anzeigen PPB. [bedeuten]. Kettelkedyk- 
uala, mégsem tudyauala yelenteuy (EhrC. 17). Jelentyvk neked 
(notiticamus tibi), hogy te kyuanatod vagyon meg tellyesewlt 
(134). Elmégee, hog lelencem nekie (nt indicem) 5 titkokat 
(BécsiC. 32). Mégnem ielentétteuala Shazaiat : necdum prodide- 
rat pati-iam (53). Tast es vér nem ieleutette (revelavit) ezt te- 
neked, de en afani, ki va^on méúiiecben (MünchC. 44). Az 
eegeu nagy feenesseeg yelenteteek (ÉrdyC. 379). A madarak 
mynd zarnyokkal mynd zeep zozattyokkal nagy eedes vyga.sa- 
got yelentnek vala (511) Nagynak yelenthwen ennen magát: 
dicens (JordC. 723). Kezde mondany jelenteny papának enge- 
delmet (MargL. 29). Az kérdezőnek wfat yelente (PeerC. 64). 
Ez másod reze az angali kőzSnethnec, kiben ielSntetic ziz ma- 
rianak beuseges fyatol adót malaztta (NagyszC. 318). Kenelse- 
get ielentetem (VirgC. 8). Ky yeleuth nekenk yokath : quis 
ostendit nobis boua? (KuIgsC. 5). Jelentenek énnekem kegyet- 
lenek bezedeketh: narraverunt mihi iniqui febulationes (312). 
lelentStte avagy megmondotta (Helt: LT. Elíb. 2). lelenchenec 



jegyőkett, bizonyos idfikett: sirit in .signa et tempóra (Helt: 
Bibi. lA). Soha nem jelenlétet ekképpen Israelben:. nunquam 
appaniit sic in Israel (Fél: Bibi. 14). Te benned bizom, ielonts 
vig ortzadot (Born:Énok. 117). lelents nekem az te akaratodat 
(196). Dragasag-is ielentetik, kitől isten oltalmazon (KBártfa. 
1583. Bv4). Soc beszéddel iria, es ielenti eleteket ;iz baratokuac 
(Mon:Apol. 263). A ti.«zte.sseg nem a kopeknec adatic, hanem 
azoknae, az kiknee abrazatlyocat ielentic (Zvon : Osiand. 201). 
Megesméri attyafiait Joseph de magát nem jelenti (MA : Bibi. 
139). Hegedő szóban szép mesét jeIenlec(V.24). Nyomoniltabbak 
volnánk minden állatoknál ; mint ezelőtt bővebben jelenteni 
(Piizm: Kai. 416). Mit ielentnek ezen liánal, tálammal való 
igék ? (Bal: Cslsk 465). Egyebet nem tuilok ielentenem ez dolog 
felől (Lép;PTük. 111.44). Ezekre az evangeUom haragot jelent 
(Illy: Préd. 1-3). Soha nem akarta ielenteni, mikor eljövendő 
volna (121). 

be-jelent : indico, significo, annuncio, demmcio Sl [anniel- 
deu]. Yelenchők be my magwnk;it ew zent zyleteseenek napyan 
(ÉrdyC. 532b). Bel yelenty \rt istennek eleyben (Ő54b). Ew 
zentsseegeet valazyok a my ymachagnnkat az ysteny yrgal- 
massaghnak zyne eleyben be yelenteuy (648). Be yelenthveu 
az ysteni zolgalatot : espleto ministerio (JordC. 750). Mykoron 
iniottak wolna Pylatwsnak hazahoz, be yelentek az édes Yeswst 
Pylatwsnak (ÉrsC. 94b). 

elö-jelént : repraesento MA. [andenten, vorhersagen]. A 
próféta az igen nagy gonoszt előjelenti : propheta repraesentat 
malum ingens (Illy: Préd. 188). 

ki-jelent : manifesto, profero, propalo, retego C. patefacio, 
revelo MA. exprimo NémGl. 127. bekannt machen, otfenbaren 
PPB. Méllec vadnac az hebér kőnőben, télies hűttel ki ielen- 
téttem : expressi (BécsiC. 72). Nem akaraa ky yelenteuy, hogy 
leanzo vona (ÉrdyC. 338b). Nyelw ky nem yelenthety (520b). 
Ha zywemnek gondolattyaat ky yelenthetneem (524). A my 
zyweeben támad, zawawal ky twggya yelenteuy (596b). Ky 
yelenteteek Farahonak az hw nemzethsege: innotnit Pharaoni 
genus Josephi (JordC. 727). Menyek kyelenthyk istennek dycbe- 
segeth : coeli enarrant glóriám dei (KuIcíC. 34). Mynekwnk 
mynden lelky gyezedehuet ky yelentel (TbewrC. S7j. Meg csak 
gondolatunkba sem foghattyuc mind meg, nem hogy beszedünk- 
kel ielenthetnőiőe ki (Tel : Evang. 1608). Ertuen azt, hog, az 
arulas ki ielentuen, az ország illyen nag veszedelemtől szaba- 
dult volna meg : intellegens conjm-atioiie patefacta civitatem 
periculis ereptam esse (Decsi: SallC. 32). A testnek poklossága 
kijelenti a véteknek termé.szetét : exprimit (Illy: Préd. 1174). 
A szolla.sod kijelent téged (11.237). 

kijelentés : iudicium C. manifestatio, revelatío MA. ofifen- 
barung PPB. Leen ky yelenteese az ydőben, mykoron id- 
wőzeytenk volna hannj-ncz barom eztendős (ÉrdyC. 464). 

kijelenthetetlen : íineffabilis, inenan-abilis ; unausprech- 
bar]. Vygeu my halalmiknak wtanna az ew zent orza- 
gauak ky yelenthetetlen enveudetes lakodalmában (ÉrdyC. 
605). Zile ki ielőnthettetlen nagh őrőmel (TihC. 34). Megielőn- 
tetik az istenben való kijelőnthefeflen szeretet (DebrC. 9). 
Meg evi-evle kijelenthetetlen nagy evrevmmel (CornC. 77). 

meg-jelént: indico, superindico, .significo, detego, revelo, 
enuntio, denuntio C. offenbaren, eutdecken, kundtun PPB 
Hogy Rufinus megnem mondottauala, \Tnak zent lelke meg 
yelente (EhrC. 51). Megielente neki kinél mvuelt volna: indi- 
cavit éi apud quem fiiisset operata (BécsiC. 5). Semmi ol fede- 
zet [nincsen], ki nem meg ielentetic : non revelabitur (MünchC. 
32). Parancola nekic, hog meg ne ielenteuec őtet : ue manife- 
stum enm facerent (35). Teenen bezeded meg ielent tégedet: 
et loquela tua manifastum te facit 1 66 1. Yelenczetek meg! János- 
nak : renuntiate Joanui (JordC. 385). Yelencz megh tennen ma- 



3y 



MEa.;KI.E.NTl!>í— KI .lELENTÓUlK 



JELES— JELESBEN 



4m 



gadat em vvlaí;liiiali: maiiifeBta te ipaiun miindo (648) Kynelt 
yelentelSt meg? cui est revelatúm? (672). Megh yelentit- 
ted énnekem az Jrflk eelethnek wtayt: iiotas mihi fecisti vias 
vitae (712). Mjkep[>f>i) meg volt jeleiitolveu némely atyának 
(UomC. 146). Meg yelentSm az en atyamffyaynak az te newe- 
ilel (ÉrdyC. 49). Yo teotelyd kyket euiieköm meg yelentűtteel 
(mutattál, tettél] (.513) Meg yeleuteo akarattyaat (Ö17b). Kinek 
ezt ember meg nem monda, azt neki zent lelek meg ielente 
(VirgC. 19). Az istennek ayaudoka embereknek es meg ieleu- 
tétnek (73). Meltolnaya iieky meg mutatny megjelenteny (MargL. 
44). Ki ielenfliety meg nyeluevol az te meltosagydat ? (CornC. 
35). Kw felsegonok tytok tanachat mi^g nem yeleutem (RMNy. 
11.20). Az dychftsyg, ky meg ieleiitetyk myliozzauk (Komj: SzPál. 
72). Nem eszem addig, míg az én dolgomat meg nem ieleutem : non 
come<lam, donee loquar sermones meos (Helt: Bibi. I.K4). 
lelenchmeg enuekem a te béredet, es"* meg adom : constitue 
merceflem tuam, iiuam dem tibi (1.03). Mert nem válla nyiluau 
meg lelóntuen, mitt kellene vele m&uelni ; nescientes qiiid miper eu 
facere deberent (I XXx4). Az mit az isten regen szollott volt, 
;izt mastan el teliasitette, miképpen az jelenvaló idfi meg ietenti 
íFéliTan. Elíb. 2). Szfik.s6g meg lenni, hogy az isten Bai meg 
jelentessenek es megval;iztassanak az szin mutatóktól (ElAb. 3). 
Mikor vonogattiak magokat az halai el6t, giarlosagok ielente- 
tik meg (őOl). Bizony teis 5 kSzzAlSu való vagy, mert a te 
szódis meg ielent tégedet (KAr: Bibi. II129). Itt az dolog lát- 
tatik kiuanni, ho^ Africanac állasat ríuidoden meg ielenczem : 
Afrieae situm paucis e.xiionere (Docsi: S^'illJ."ir>). Világos szók- 
kal meg-jelenti nékik, hogy a teli mérték fejekre fordul (Pázm: 
Préd. 121) Meg ne jelenesed minden embernek szöved titkait 
(PAzm: KT. 23). Egyflgyfikkcl jár az isten, megjelenti magát 
az alázatosoknak (4'J2). Christiu*kfllőmb kfílónib helyeken akarta 
magát megjelenteni (fbltámadá^a után] (Zvon : Posl. 1 R72) Am 
midőn vrnnk idvSzittJnk az arnlo Jtidásnak p;irtolkodá.sat meg 
ieleiileneie es mondanaia (Lép: PTiik.J 1.404). Az iunepeket.'meg 
jelenti: diós festos indicit (0)m:Jan. 126). A nyelvé a szív- 
nek indnlatit megjelentem (Illy: Préd. 11.235). 

meg-jeléntés : indicalio, nnntiatio, ropraesent-itio, signiti- 
i«tio ('. desiínalio, deniintiatio, manifcstatio MA. verzciehiiung, 
verkilndigmig, Ijekaimtmachung PPB. Az ew nagy isteny zere- 
tetynek meg yelontc«e (ÉrdyC. 16). Kezde iniatkozni nagiob 
buzgosagal ez tytkon való igéknek meg ieleuteseert (VirgC 59). 
Ess tytoknak megielenteset meg preilicaila romay vduarb;in való 
leetor mester (61). Az harmad mendflrgosen ieczetetik Cristus 
konyának iegynek m»g nnitata'ia aiiagi meg ielentese (120). 
Te bezedidnek megielentUo (declaralio) világosit cs iftiaknak 
értelmet ad (DíibrC. 67). Észt niondgya az Isten l)aszédénec 
lialgatoia, ki a mindenliatonac meg iolentését látta : qui visiouum 
omnipotentis intuitus tí.st (Helt: Bibi. 1. Ccc3). Ez felséges 
hatalomnak meg jelentése (Illy: Préd 1.55). 

megjelentő : indicativus, index C. 

Jelentés : indioium, nunciatiu MA. aiizeigimg, bekUndigung 
PPB. Sem embortewl nem vettem ewtet sem tauwllnm. de az 
wr JesHsnak Cristasiiak yulenteseeből (ÉrdyC. 372b). Istemiek 
yelentesoebAl zoltaiuik (a jiróféták) (646b). Zent Ferenra |iro- 
dicallana Lsteunok ioloutoso miatb (VirgC. 104). 

Jelénthetetlen : {inuHabilig, inenarrabilis ; unaussprechbar] 
Láthatatlan af halhatatlan ew zolhalatlau yelentetbeteüen (ÉrsC. 
341/2j. 

Jelente : findicans) inctox Sí. lanzeigendj. Temetés jelenti 
k8 |sirkft| (MA:SU. 70). Jelentő jegy vagy symbolum (PP: 
PaxC. 7) 

[Jelentöd-lk] 

ki-jelentödlk : [patetio; geofienbari werdeii, oúunbar »er- 
donj. tioha az ^ káromlása nem lehetőt oly titokban, hogy vala- 



mikor szfik-seg volt volna kiielentődni (EsztT: IgAny. 416). Az 
a tudomány azért jelent«dött-ki (DEmb: GE, 12) 

Jeles : iiisigni.s, insignitas, prae.stans, praestabilis, exquisitua 
C, egregius, excellens, eximius, singidari*, incijlus MA. gezeich- 
net, [ausgezeicknet], beríihmt, türtrefflich, aiiserleseu PPB. 
Azért ma lattatyk énnekem, hogy ewlyek, mykeot kysded 
baratt, mert ystennek yeles nappya (EhrC. 85). Aiaiidokokat 
ózta íiekw uagsaga zérent : juxti magnititM^ntiam principalem 
(BécsiC. 53). Soe ioles bfliiős mfluclkedetbeliec eznec uala egbo 
lesussal (MiínchC. 29 1. Proplietak kwzelh ieless : prophetamm 
eximius (NémGlossz. 298). Neminemő ielís binSs embőr iftue 
senoniabeli ersflkhSz (GuaryC. 37). Lássatok, ha vagyon yelee 
oka, myert kellyen ystennek Ifyat zeretny (ÉrdyC. 36b). Három 
yeles okokkal by-zonyoyttyak (529b). Yelesb okeert azért 
teremtettewnk [kiváltképpen] (595b). Zeep yelfs madarak 
(510b). Az neegy yeles byuek (600) Yelee (strenuus) neepe- 
keth valazthwan mynd egheez Yzraelből (JordC. 51). Megh 
kezd vala halny, ky vala liAueky yeles : pretiosus (542). 
Ogyad magadat, hí)g valakynek ne zoly, hanem ieles zik-segnek 
okaert (VirgC. 1) Egiel)ek kwzwt ielesb ez vala (44). Kezde 
erzeni ez keuant alazato.Ksagnak ieles malaztyat (78). H tyztes- 
segbely jeles hel (DoniC. 102). Az zeretet elevl vettetyk, mykep- 
pen fev jozag wagy jelesb (DomC. 135). Jeles malasztval (spi- 
j ritus principali.s) enVsőh meg engemet (DílbrC. 109). Eh vaczo- 
ran sokan valanak : lesns, Maria, Lazar (w a sidok kőzz&lis 
az ielősi (W'eszprC. 10). Kapomakra kel mennem walami yeles 
dologertb (LevT. 1.27). Vala egy igen nagy és ielas komondora 
(Helt: Mes. 311). Jeles szép étkeket hoznanae te elődben (Born: 
Préd. 412). Jeles Theophile: optime Theophile (Fél: Bibi. 84). 
Igen JL'les jól élnek (MA: HB 126. jeles jól: cxcellcuter, egregie, 
miritice Sí). Isten nékijs adott jeles elmét (Felv: Dics 4). Ez 
jeles jó győződelem (Czegl: Japh. 38). A sőrénnyel ékíis, jelee 
ló : equtis juba in-signis (Com : Jan. 42). Jeles, tzimeres nemes 
kővető sokasággal linsigni eomitatu) kőmyfli vétettetvén (139) 
Jeles tréfáé: festivi joui (187). Az jeles sziv gyümölcsílt hoz 
(Illy: Préd. 1.309). A ki illyen pénzel lizet, nyilván való jeles lator 
íFal:NU. 289). A paradoxum, vagy szokott értelem ellen-való 
mondás, jeles jele, hogy az elme méllyebbeu akarván járni, 
megbotlott (Fal : UE 438). Könnyen ismerünk azokra, kiknek 
ábrázattyok valami rút bélyeggel jeles (479) 

Jelesen : 1) notabiliter MA (besoudersj. Kynek sokan ellene 
mondottanak, yelos.sen azok, kyk vrt i.steimek akartának tyi- 
tőlellettseegőt tenny (ÉrdyC. 529b). Sziikségh peniglen efif^le 
kőniiieczkokuok lenni, ielessen ez mostani idekbeu (Bat : KTud 
3). 8) praeclare, insignite, exquisite, lueiilenter C. iusigoiter, 
eximie, exeellenter MA tiirtrolBich, merklich, Uberaus PPB. 
Tlie eugemeth jelesen remensegbe zerzettel : tu domine singu- 
lariter in sjie coastituistl me (KulcsC. 6). Jegyey ielA'ssen tiíii- 
dwklenek (Komj:SzPál. 19). Az kevés eleség az kiosztásban 
jelessí>n szaporodott (MA ; Scult. 310). 

Jelesben : praecipuo, imprimis, maximé, pracíertini MA 
tüniehmlich, sonderlich PPB. Három kerdes kiket nekőnk 
iolősben zflkseg meg tudnom' (GuaryC. 42). Towa fwtuanak, 
yelceben azok, kyk fwtasth tettliotnek vala (JordC. 302). Az 
egyház yelesben neezy idwes.s6ge\™knek elsew tanuidnttyaat 
(ÉrdyC. 63b). Sémi naét)b ke.sserősege nem lehet, muit enilx'r- 
halala, es ielősben halálos binbe megh halandó embőrnek halá- 
la (KazC. 2). Myndenok ellen, yelesben kedeek az ew ellen- 
seghy ellen (RMNy. 11.20). Hozd veled a kOnyuekot, iolesben 
kedig a hiu-tyákot : atfer libroa, maximé aiitem membr.uias 
(Helt: UT Ll6(. Nag sukau a kirahol el idegen iilenec,jelesl)en 
Sziláéi Milial (Szék: Króa 215). Bájikodiu más embernek uyo 
moruságán, iela-^beu, ha láltya, hogy liamissan meg nyomorítót 
tál- (Kulcs: Evaog 393). Hát a tőrvény kiadása ulan, kitiodák 
vóltnk a calechislák '/ jelesben a próphétiik iPós: Igazs. I.3> 



41 



.lELESÍT— JERÜNK 



JERTEK-II. .10 



42 



Jussanak ew^leklu^u vegbsó dolgajtok, ielesbeu az pokolnak 
kinuyai (Léi.: PTük. 1.255). 

Jelesít : [insigneni facio ; aiiszeichneu, adelnj. A munka az 
emlékezetet jele.";!'!! (Illy: Préd. 1.270). Az atya szeretlieli a ti.it: 
de nem jele.<iitheti, hanem ba (László: Petr. 26). 

Jelésked-ik : excello. praet'ollo, eniineo Kr. su'li auszeieljnen. 
sich hervortun]. T.'ires kiralnac ket meddöy, kic aitnc tartoc vala- 
nac es az eKl palotanac k^/.5ben ielóskédnec vala (prae.sideban1 ), 
akaraiiac kiralra támadni (Béc.-íiC 51). Jele.*kedjíl, de ne valami 
cégéres boIond.«;isKal (Kai: NA. 221). Ezekkel jeleskedtél, tom- 
boltál, telkeverted országodat, rúgoldoztál az Lstenek ellen 
(Fal: TÉ. 706). 

Jelesképpen : [egregie, in specie ; vorzüglicli, vornehmIi(;h). 
Korona awagy vj-tezkSdees yele.skeppen leelettetyk ez vylaghy 
eelethnek folyásában (ErdyC. 352b). Kyeertli yele.? keppen 
ysthen miígh tbartotta az fi sebeyt (ÉrsC. 142). Ez világ jeles- 
képpen ékesitetStt az isteutSI (MA:Seult; 889). 

Jelessóg : prae.stantia MA. fürtrefflichkeit PPB Zentseg- 
uek yelessege\iel iprivilegium sanetitatis) volt fráter Beniald 
(Elirf. 2). 

Jelesül : prac-sertim MA. sonderlich PPB. [vorziiglich]. 
Vezedelmes felette az hytre való k6zer5yte&«, .velSsevvl myko- 
ron twggya, bog ew tette, kyert baniyssan meg keel eske^Miy 
(ErdyC. 526). Ezekhez ielesvvl hasonlatos volt zent Ferencz 
(A'irgC. 30), Azzonyallatoknak nyaya.s«agat. jele'^evl iffyaknak, 
ev tevlek jgeen el tauozta.ssak (DomC. 135). Ezt teue zent 
lelek yelesewl három okaert (ComC. 8). Engeggyed mynekSnk 
az te zent testSdet es verődst mynd8n ydóben es yelesSl bala- 
lonknak ideyen (KiizaC. 35). Vadnak olyfele emberec, ielesfil e 
mi nemzetsegflnc kSzet (Helt: Bibi. I. C3). Kivánnya az egés- 
eéget és minden lelki nyavalyáibul vaVi meg-evíígynlá.st, jele- 
sfll a la bfinSkbiV (Tarn: JÓÉI. 128). 

Jeltelen: [ne vestigium quideni relii,quens; spurlos]. Veuev 
a remensegSt es be vetec eé egő tyzes hordóba ieltelenne meg 
égnie (NádC. 629). 

XER (aliqui dicimt gyere, aliqui jere, hoe est veni Otr: Orig- 
Hung. 11.325. 1.305. 353. rjinr Thaly: Adal. 1.5. <7«rt8kel KazC. 
29) : eja, veni, ito mecum MA. komme, gebe mit mir PPB. Jer 
velem mi zerető aztaluoconk ^GuaryC. 1 1). Jer, la.suk, melikőnk 
diczerheti ynkab az terSmti istent (VirgC. 1U7). Jer, mennyűnc 
(Bom: Préd. 34. 379). Jer, mi diezeriűc, aldgyuc es fel magasz- 
tallyuc (Bom : Ének. 1 ). Jer neki [menj neki, támadd meg] (Helt : 
Krón. 44. Thaly: VÉ. 1.24). 

Jer-el : cw Jer el az pispeknek elybe (VirgC. 27. KrisztL 
42). Monda ew neky, no yer el vvelen (ÉrsC. 445). Jerel Telem 
(Görcs: Máty. 4. MA:Scnlt. 96(5j. 

Jer-utáimam. Philtrnm : szerelemre gerjesztő étetfi, kinec 
neve ierutármam MAI. PPl. 

Jere : eja, age MA. veni Pesti : Nom. 47. [komm]. Jere azért 
es lásd meg (TelC. 196. Pesti: NTa-t 167. Kár : Bibi. L143. 
318. Zvon: Po.«t. n.619. MA : Scult. 956. Mad: Evang. 814). 

Jersze : eja, age, adesdum MA. komin hieher PPB. Jersze 
emlekezzflnc az firSc Istennec ezudalafos nagy hatalmasságáról 
(Bom: Ének. 547). Jersze emlékezzünk mostan mi nagy dolgokról 
(RMK. 11.325). Mo.stan mondom jersze el8 (Megy : SzAÖröme. 
141. KTör: Szján 25). 

Jerünk. Jerjünk : eamus MA. gehen wir PPB. YerJnc el 
azért es Sllflc meg (.TelC. 185). Jerewnkel, mert yme kSzelgeth 
az, ky engemet el arwl (ÉrsC. 90). lerúnc és mennyflnc (Zvon : 
Post 1.164). Jerinc el (II.SSi. Jerünk elébb (Befhl: Élet. 3US. 
Thaly: VÉ. n.262). 



Jertek : agite, vonite, eaniiis MA. kommet, wir wollen gehen 
PPB. Jertek el, fillyek meg h*tet es myenk lezen az er(>k(5egh 
(JordC. 422). Vertek li(.)zyayok naé Ihyztessegel (ÉrsC. 108b. 
Fél: Bibi. 36. Mel:SzJán. 46D. lertek bé (Deci: Adag. 260). 
Holnap gyertek reá az peszmétro, fogok adatni (Moulrók. XV. 
551). 

JÉRCE: puUastra, gallina novella PPB. gallina Pereszl: 
(iramm. 7. [junge henne) hiilmlein, jimges biihn PPB. Oly nagy 
gyanosíigban estek vala az aniáchák, hogy \én bábáknak kellett 
meg nézniek az filSn, mellyk marathatot meg kízzfilSk jérczén 
(Zvon:PázmP. 147) A maga jérczéit ftszve akarja gyűjteni (a 
kakas, Misk:VKert. 360). Igen hasznos télre sok jérezéket 
badni (Lipp: Cal. 2). Kakas bévakarja, jércze kirúgja (Thaly : 
VÉ. n-ö4). 

JEKKE: agna CorpGramm. 411. Jerke-bárány: agna MA. 
PP. lamm PPB. (CorpGramm. 131). 

JEZSUITA {esavila Matkó: BCsák. Q.jtsuuita Petliö: Krón. 
241. ;es«i';ía Toln: Vigaszt. Elób. 7): [jesuita ; jesuit). A je.sui- 
tákra Jesns vinta v;igy Jesns utálta nevet kSlt (Sall : Vár. 67). 
A jesuitác tsintalanságok (CzegI : Japh. 67). A tsuffondáros 
jesuita (98). Otromba je.suita (95). Békéltesse egyben eléb a 
bárányt a farkassal a jesuita (110). T5bb emberséget tudnak 
a bányászok a jesusiintáknál (Matkó: BCsák. 4). 

Jezsuitái : [jesuitarum more ; jesuitenhaft]. Jesuitai mot.s- 
kolodás (Czogl: Japh. 2). 

I. JÓ : [fluvius ; flussj. Pratum quod Ketliyonkyzi vocatm- 
1246. 1408. (Wenzel VU.213). Berucbyon (olvasd you ; helynév 
1220. körül) (VReg. 166). Berukio, Berkyov, Berekiou, Berukyoii. 
Berykiüu fluvius [ma Berettyó] 1255. 1270 sat. (Ortvay: Magyar- 
ország Régi Vízrajza). Ad fluvium Souyou et usque ad castruin 
Salis (Auon. 17. 14. 22. 31). Juxta fluvimu Houyou (31) 

n. JÓ (ioi'ben HB): 1) bonus, bellus MA. gut, schön, 
ai-tig PPB. Igen jó : perbonus ; fölötte igen jó : bellissinius C. 
Jó puskás : certus jaculis PPBl. lolequen [jó legény ? személy- 
név 1220 elStt) (VReg. 97). Oggun neki mend iovben rezet 
(HB). Ew melfollya nekewnk iokellemetesseget (beneplacitnml 
muttatnya (EhrC. 5). Nem tezen yo gymelc7.et : non facit frnctnm 
bonum (JordC. 361). Somyre yo oztan : ad nihilum valet (365). 
Napyat fel tamazya yokra es gonozokra: soleni suum oriri 
facit super bonos et malos (368). Yo rayuekwnk et laknwnk : 
bonum est nos hic esse (407). Mynd attvl fogua, hog zent 
margit azzonnak yo okossága volt (MargL. 12). Yo vona, ha 
myt engedneetek az en eztelenseeghemnek : utinam sustineretis 
raodicuni quid insipientiae meae (ÉrdyC. 148b). Nagy yo eelet- 
ben ky mwleek az ew attya (339). Keerlek, Jmaagy yo atyám 
érettem (339b). Atyámfiának anne iot nem akartam mint 
enmagamnak (VirgC. 5). My vagy vram? felséges bwlczeseg 
es felséges io (43), Ha minden ioba w eletet viselte volna (93). 
Meg itehiy iokat es gonoszokat (114). Kapálnom nem vagoc 
io (TelC. 86). Jo ezemzerint tizek illien testamentomot (RMNy. 
II66;. (A farkas) háttra tekéute és annyéra el iyede a nagy 
komondor szabáso kostól, hogy vgyan ottan el bánná a nem 
iót [merdum] (Helt: Mes. 350). Azoknac éretlen gyfimólczőc 
meg enni nem ió: fructus acerbi ad mandueandum (Kár: Bibi. 
1.637). Sok iónak iaua : Thasius bonorum íDecsi: Adag. 20). 
Semmi ió nincz benue : nihil sanum (57i. Sem vén eniberuel, 
sem gyermeknél nem ió iót tenni : nec in .senem, nec in pueruni 
collocaris beneficium (75i. Hald meg az ió szót : audi quae 
ex animo dicuntiu- (uo.). De abban az árulásban volt eg Q 
Curius neufl io renden való nemes ember : sed in ea conjuia- 
tione fűit Q. Curiiis, natus haud oKseuro loeo (Decsi : SallC. 
18). Ha .száraz az taua.sz, keués gyflmSIcz lészen, de igen jó 
ért (Cis. H). Mert isten nem tsak jó magáb.an, hanem nekünk- 
is jó (Pázm : Préd. 171). Benn&nk lakik az sz. lélek, jónkra 



43 



II .11) 



KÖZ-JO— JAVACSKA 



44 



és gonosziiiilíra számot tail és vi^-yáz (FVizm: Kai. 33j. A ki 
az fidéii júkorbaii vagyon, efatnncWrü vénebb (Land: UjSegíts. 
1.56). SzAz forint ji> foljó |>éii7.beii (Tliowrpwk : Nyl(. U). Száz 
forint j<í ixiiiziil 112). 2) (de.\tra; reclit(e)). .lov lolevl (FTB) 
Sem yora sem bal felfw nem tenink : nec ad dextram uec 
ad Kinlstram (JordC. 161). Ju fele es bal fele : a dexlria et a 
sinUtrin (I)ilbrC. 301). El se teroytlihftsseiiek te zeiilli wtadrul 
se yora bana (TliewrC. 238). S) (salus, eominodiim ; sein wolj. 
Jovát akarom : faveo MA. Egyik a másiknál jobban szélott 
az én jómra: alius alio gravius de mea salute dixit PPBI 
Másnak yawyu való eremet ereeek eii magamban támad] ly 
(ÉrdyC. 565). Orfll nijuniak iauim íSíimlorC. 1). Kéváiiiiám 
egészségedet es minden jódíit (I>evT. 11.18). Adja A szent 
felsége minden jótokat (II20;. Mynden yomatli tlie kegyetmed- 
tliuwl warom (RMNy. 11.18). Jódra van: est tibi in bonum 
(Helt: UT. r8). Ezec nekem iumot kinannyac vala (Born: Ének. 
194). Ha sanyarú kézzel nyulLs hozzam, megi.s ionira esic 
(263). Jutókra vagyon (MehSzJán. 316). Mindeneket ionkra 
es iduiV-iégűnkro niiuel (Tel: Evang. 89). B>. nyaualyaU iauamra 
18n (Oecsi : Adag. 162). Én iaiiára czolekodtem (170). Adgya 
isten minden lóra : beue sit (223). Emlékezzél meg én rólam 
én istenem nékem iómra: mementó mei in boniim (Kár: Bibi. 
1.431). Jónkra és idvfisségönkre rendelt mindeneket (M.4 : Tan. 
167). Jelen vanuac kic jomiiac órűlnee (V 54). Semmit nem 
mivelbetUnk magunk javára v.ilót (Piizm : Préd. 66). Nem maga 
hasznáért parantsol nékünk Kri.stii.s, hanem a mi jónkért (82). 
KJzSiLseges jóra: ad eommune bonum (Ver: Verb. EIöb. 3). 
A te jódra engedte az isten (Derk: ÖÉlet. 68). Ismerjétek 
meg a jótokat kívánókat (Megy: Diai. Elób. 16i. Nem szóigál 
jómra (Hal!:Paiz8. Elfib. 7) Nem keresi a mi jónkat (Mad; 
Evang. 136). Az ;uiyíLSzentegyliáz a mi jimkot keresvén (llly: 
Préd. 1.579). ö neked jódat keresi (Mik : MulN. 256) A válogató 
tinom-iznek mivolta Jizt hozza magával, hogyha mire számot 
tart, akkor részesülhessen lienne, mikor szintén javában tapasz- 
lallya lenni (Fal : UE. 386). 4) [Ixjuum ; das gnt]. Ewtewie 
nekem engedet mendeu yom : omnia mibi bona ab eo toncossa 
(ElirC. 48), Elereztetéuec kiralnac foloy menden vidékéébe, 
hoé Siauüc (bona eorum) elragattatnanac (BéesiC. 56). Mondom 
tftnectec, mert mend 5 ianin ierzi 6tet: super omnia bona 
sna (MUnchC. 60). IjLiiad lerasalemnek ioit : videas bona J. 
(DöbrC. 208) Ne aldozyad the yawydat (JordC. 226). Margit 
azzonnak atya Bola kyral gondoluan iiz békességnek jauai, 
jozagat (MargL. 28). Kik ez jelen való jókat es ez velagy 
jókat keresyk (44i. Mynden ev jauat adnaya (ConiC. 170). 
MindSn lelki jónak *5kere (TihC. 1). Eh nekiil simmi ionk 
nem kolh az \T istennek CDebrC. 68). Awagy testy yowal 
awagy lelky yowal megh ayandekoz (ÉrdyC. 621b). [Barátod- 
nak) A yawyban vele egyetembe 5rwené (ÉrsC. 215b). Mit 
haznalna neki mind ez velagnak iaua (VirgC. 93). Hármak 
vannak igen nagi iok (97). Hiuen zereti az felséges iokat 
(98). I lyzem, hogy latom wniak yavjth : credo videre bomi 
domini iKulcsC. 6(i). Isten tart.si kdét minden javával (LevT. 
11.19. KMNy. 11.141. levelek végén gyakran). Részesítsen 
minket minden iouaban iBorn:Ének. 62. 221). Az 5rSc jletuec 
ioiiai (Tel: KerF. 31). Az Lsten minden lelki iauait kózU az 
hiueckel (Fél : Tan. 299). Az ember ez ieieu való ioekal meg 
no bolondullion (459). Mas eml>er iouanac tékozlása adakozás- 
nac hiuattatic : bona aliena largiri liberaiitits vowitnr (Dee.si: 
•SídlC. 42). llgyhiízi jók (MA: Tan. 1247). Almokban látott 
jók az ó javok il'jizm: Préd. 36). A világnak minden javáért 
sem vétkeznének hálákéi ■ blínnel (175). De bár tis-zták, és 
elegyitésnélUiil vólnának-is a világ javai (70). Jovok, j(«zágok 
minden eontroversia kinll imnnmitáslian maradjamik (Monlrók 
V1IL29). ConliscállatUuiak ók minden j<isz.igok, setjuestráltalta- 
iiak ingiVbiiigó javok s egy nehany majomk (Tlialy: Adal. II. 
382). Az ekklésia javai légyenek az ekkléaia és egyház-Kak 
sz;iliadsagokban, nem jiz espcrwt és pap dispusitiójábHii (Uod: 



Pol. 86). 5) [magniis, nmltns ; gross, viel). m) Minap, már jó- 
ideje: pronu|)er PPBI. Jo reoz kin vagion (RMNy. 11126) 
Jo reze (Mel: SzJán. 418). Eltemettetel jó vénségben: sepiiltns 
in senettute tua (MA: Bibi. 1.13i. Azoknac tisztéé io részre meg 
.szflnt (Zvon : Ofiiand. 103). A darvak az idó válUrzást amiak- 
előtte jóval megérkezik (Misk: VKert. 324). Jó darabig (ideig) 
forgatták egymást kemény csapásokkal (Fal : TÉ. 637). b) 
(magnojiere, valde; sehr). Nagy szelesen es io hozsziui iBorn: 
Préd. 8). Jo bizonyosoc Icgyfinc abban (lö). Jo el5ve, idején 
megh nézzed (LibEleg. 19). A dolgot jó-eleve el-liit.<l (Ciiegl: 
MM. 3). Ha szerencsére jó beszédes t;irshoz férkezliettek, ehV 
veszik a trécselé.st (Fal : TÉ. 146). A di'unák lábhegyre ágas- 
kodnak m'mt a theatrumon, hogy jó me.^sze cirkálhassanak 
(202). 

[Szólások). Jovát válogatja: meliora seligit Kr. Ev zokta 
(a galamb) gabona zenmek az iauat valogatny (ComC. 232). 
Az alaualoia Labannac iut vala, de a ioua Jacobnac : factaqne 
snnt ea, ((uae eiant serotina, Laban, et quae prinii temporis, 
Jaojb (Helt: Bibi. I.Ol). Valaszsza ki a ioat (Helt: Mes. 455. 
Helt: Bibi. I. h. EsztT: IgAny. 44). Az liadaU javával vissza 
jövünk (K;ikGy:Lev. 161). Sorsa a jovábul való (Fal: UE 473). 
Jojó [jól van; feleletftl] (LílszIó: Petr. 233). Jó hajnalban 
(Pázm : Préd. 578). Jó idején való megjelentés : denunti;itio 
C. Ideje kori'm, j) idején: tempe-stive Gjm: Jau. 204. Hamlssi'igát 
mindenek ismérjék-n)eg jó idején iMatkó: BCsák. Elób. 3). Jó 
idején a jiogányoknak el-hivatala előtt hogyhogy mondhatta 
magát a sido-eeclesia olyanaik, mint a kűfaly (DKal: Ker. 463). 
Jó formán: bono modo, commode Sí. JíVfornuui nyakon 
Lsaptad az igassiigot (Fal: UE. 63 1. Jóformán felhevültél a fö 
emberek ellen, hanemha talán csak tréfálsz (Fal: NE 66). 
Idején korán, jó i f j a n t a n reá kell iiktatni : ki teremtménye 
légyen, és mi végre éli a világot (Fal: NA. 197). Emelkedgyenek 
nagyságtok jó korán gyenge nyoszolájokbul (Fal: NA. 190 1. 
Ez az en szerelmes fiam, kilien nekem i o k i p p e u kedwem 
telek (Sylv : UT. 11.125). Jó móddal: moderate C. Dee alku- 
■/.yk meg yelenthenwnk ea yo mixldal meg bezelleennnik. Jiz 
mynt zolgalaa 8 yegySsenek (ÉrsC. 469b). Az gonduiselő attia 
halálának előtte az ű marhaiat io móddal rendeli (Fél: Tan 
261). A tyztessegesbec melle fi', ha i o m o d o n leliete<l (VitkC 
46). Megláttya jómódon iiz isten kegyelmet (MA: Bibi. V.51>. 
Jó reggel: valde diluculo Helt: UT. Y3. valde mane MA. 
Bibi. 1.17. Jó reggel kimennek (Misk: VKertU86). H.>zott isten 
Neander I de mi dolog, hogy illy jó regvei ? (Fal : NE 3). J i'i 
szerivel: bona modalitate Kr. Addig kcrengél ez kerekded 
hidou, míglen eszedben sem veheted jó .szerivel, hogy ott dob- 
banál a honnan el-indultál volt(Matkó: BCsák. 22i\). Még fíiné- 
ben i o u á b a n vagyon: in herbLs est (Decsi : Adag. 322) 
Mikor az menyegzői érőm .szinte javában vólna )MA:SB. 28) 
Az ember soknak .sz.i)ll, mesz.sze hallik, és ki j ó b li 1, ki rósz 
ból kapja-fel az igéket (Fal: UE. 425). Jobbra fordult a 
dolog : incipít res melius íre PPBI. Az Istenth zeret'knek myn- 
dJnSk yora fordulnak (WinklC. 286). J o r a való restsé g 
(Magy : Nád. 76). Az daikasagert az mi szfdeinknek minden 
íouai legifink iFéhTaiL 555). Ellenségünknek is j<'>val 
legyünk i Piizm : Imáds. 14). Jó fog- fájástól : *pn>liibet 
dentínm doloreni PPÜI. Mentha geleaztátnl jó hogyha jó (Fulv: 
ScIiSal' 18); Akarod atte rezedet ioua tenned (VirgC 89). 

IKlzmuudások). Joert iot ember mostan rytkam wezen (Pesti: 
Fab. 12). 

köz-jó : [bonum publicum, pecunía publica ; staatseigentum. 
iiflentlicho gelderj. Küz jó ellopiisa: |ieculatus; k(iz jót ellopó: 
lieculator PPB. 

Javacska : [jvovnni bonum ; kleines gutj. Javatskája vkiiiek. 
egyetn)ás;i : re« illa PPBI. Kevés javaeskáim keztt alatt lévén. 
.izokiU elpré<lália iK.UNy. 11.451). Véres véretekével keresett 



4S 



.lAVAlJ^JOBB 



.lOBBACSKA— .lOBBADON 



4(> 



javacskáitól-is torkon-verve mef;-f<>!»tatvAii, keserűséggel rágia 
korpás pmfontyát (Csiizi:Sip. 14). 

Javall, jovall (jóvall Felv: Dics. 59. Megy; S/.AÖröme. 
263. MetlUit 24. UískIó : Peh-. 110): probo, comprolio, admitto 
C. approbo M.\. svadeo Coni:Jan. 180. liilligen, giit helsseii 
Pl'B. Nem javallom : reprobo; nem javai laiidó : improbabilLs 
C. laiiallái' az 5 tan.áozjit iHell: Ivrón. "Ti. Mit ueiii iuualuiic 
es iieui (iicliiiíiiic, arra vagyodnnc (Holt: Bibi. I. a3). Iimallyátoe 
a tfi attyaitokiuic czelekiVietit : i'onsentitis oporilnis patrurn vest- 
roruDi (Hflt: IT. >>1). A ki io, azt szeretSin, iatialom (Mol: Sz.Ián. 
58). Szent Pal iauallia az aszszoniallatlian az eke.s es tiszti 
SltiWtet (Fél: Tan. 4051. Nenipllycc szoiial. nemellyec egyéb 
niodon az S sententiaiat iauallyae vala: ad.'íentiebaiitur (Decsi: 
SallC. 41). Valami értolinof ianallani (Decsi: Adag. 137). Azont 
iauallyatoc i\s tanettyator (Mon: Ápol. 395>. Még azokis álmél- 
kodtak az ő változá-sokon, az kikenem javallottak az keresztyén 
liitPt (Pázm: Kai. 67). Eggyíit a lialottakért-való imádsiigot javal- 
lya : niisiit a purgatoriomot, és ennek hiteléből swirmazot dol- 
gokat kárlioztaltya (Pázm: LnthV. -02). Azoknac mondasok 
mint igaz;ik es iovallattattac be vetetnek (Zvou: Osiand 6). 
Eftele vallás teteit javallana es helyen bagjiia : bujnsmodi con- 
tractui snum coiisensum largiretur (Ver: Verb. 123). Minden 
vezér javallya szándél«f iZrinyi. 1.20). Az ki %'alami embert 
javai valami jó dologban, azt igyekSzzék kSvetni (Prág : Serk. 
G4). Ebben az dologban javailyuk szent Ágostonnak amaz 
mondásat (Szatbm : Cent. 22). Azoknak tudományokat sem javal- 
lynk : neque probamus eorum doctrinam (145i. Az jámbor gazda 
jav.nllattatik. ditsértetik (Com: Ve.«t 96). Télben a verrata elStt 
való serénység javaltatik (Com: Jau. 113). Ha javallottá volna 
gonoszságokat, inkáb el-enyegette és fedezte volna (Tyúk : Józs. 
21 >. Jovallom nagy hasznát háromféle viznek, mellyeknek ital- 
lya ha«znos lesz .szivednek (KBécs. 1666. B2). A kik te.st szerént- 
valok, a te.stieket jovallyák (llly:Préd. 1.334). 

Javallás : probatio, comprobatio. así^ensus C. appvobatio 
MA. gutheis.sung, billigimg PPB. K(5znép javallá.sával: populariter 
C. (MA : Scult. 759). Ezt nagy öröm, hangos javallassál fogadták 
mindnyájan (Fal: NA. 123). 

Javalldogál : [saepius approbo ; öfter biliigen]. Vétkeket 
az 5 elhalgatá-suekal javaldogállyáe (MA:TaiL 1185). 

JavalUiató : probabilis C. [zu biliigen]. Javaiható dolog : 
probabilitas PPBI. 

Javallhatós: cw Javallhatós vélekedés (ToIn: Vigaszt, 114). 

Javasol : svadeo Kr. [biliigen]. Az apáca-rekeszt Angliában 
nem jovasolhatom(Fal: NA. 203). Azon eggyet hétszer-is'mondgya, 
viszsza-is; az az: a mit elfib javaslót, aztot utób tiltya (Fal: 
ÜE. 416). 

Javit. Jovi'tani : corrigo, emendo SL [bessemj. Elméjét jóvít- 

tya [így] (Felv: SchSal. 27). 

Javul. Jovúkii: melioror, convalesco SL [sich bessem, gut 
werdea]. A keze meg iaula : manus ejus restituta est sanitati 
(Helt:ÜT. c7). 

Jobb (loob VitkC. 52. lób Helt: Mes 306. jóh MedLat. 48. 
MA:.SB. 46. MA:Tan. 36. Czegl: MM. 145. Sámb: 3Fel. 515. 
ját)! Szeg: Aqu. 13. az Isteimec feleletit meg ertsüc, es magim- 
kat igy !o4n6ian[?] meg lassuc Born: Ének. 485): 1) melior, 
bellior, satius C. besser, rat.«amer PPB. Jobb vagyok : prae.sto ; 
legjobb: optimus C. Zent attyanak ymtesemyat mendenestewl- 
foguan valtoztatak yobra (EhrC. 53). lob bog (melius est, ut) 
SLaniuaI meuki aratnod, ho^ né valaki idegennec mezeién 
ellened alIon (BécsiC. 6). lob teneked, ho^ (expediet ut) eé 
eluezien te tagid kSzzSl, bog nem mend te tested ereztessec 
pokolba (MüiichC. 22). Yob (ntinam) megh holtvvnk vona (JordC. 



44). Sok verebeknél yobbak vattok ty : nuiltis passoribiis molio- 
res estis vos (384). Valtozek iobra (VirgC 21). Minden ember 
iob wnalanal (96). Walek yob almámban (ÉrsC. 502). Jobb 
oltSmnok jobbaban meghallyak (Nagy.szC. 57). Az mi hazaink- 
ban nagy Uenokat vallaiie, mikor eletflnkni'c legiobbaban 
valanc (Born: Ének. 150). Ideiének .szinten iobiaban vala (TuriH. 
9). A nagiokon el kezduen a iobbán mind az hituanayg le 
vaggiad (bnrmaidrit, Mol:.Sám. 32). Nincz iob embernek az § 
maga .síiiáttiánál (Ueí^si: Adag. 195). I.sten vtán nincz iob, mint 
kinek sok baráti vadnak (208). Penitentiara térnek, e.s erköl- 
csiket jobba valtoztattyak (Szár:Cat. KSi. Ifiúságának virágá- 
ban, és erejének jol>korHbau vala (Pázm: Préd. 2101. Vallás- 
toknak a tJbbinél jobb voltát meg nem mutathattyátok (Matkó: 
BCsák. 148). 8) a) Jobb kéz : dextra, doxtera [recbte handj ; 
jobb kéz fel6l való : dexter ; jobb kéz felé : dextrorsum, dextror- 
sus MA. Az farkas fel emele elsevv yob lábat : pes dexter 
(EhrC. 150). Vala eé ember es iob keze azin vala (MüncbC. 
119b). Ha te yob z5m5d meg tautoroyth tpeghedet, waytb ky 
bevétet (JordC. 367). Ytendy yob arczadat (368). Legottan a 
pyspek zolgaianak el vaga iob fíleeth (WinkIC. 162). Ilwen 
yob kez felel (PozsC. 22). The yob kezednek ellene allotwl 
eryz meg engemeth : a re-sistentibus dexterae tuae custodi me 
(KulcsC. 26). Az farkas az w iob lábat felemele (VirgC. 56), 
Az iob lapotzkája az baromuac: aimas dexter (Kár: Bibi, 
1,94). Fogvau jób-kezét, bé viszi más kamarába (Hall: HHist. 
1.62). Igasságomnak jobb-karjával támogatlak (DEnib:GE. 17). 
b) Monda wr een vramnak, yl een yobbom felől (WinklC, 
311), Erees joboddal téried megh en elensigemet (PeerC, R). 
Te wlz istennek iohiara (PeerC. 299j. IjUttiatok embSrnek 
fiat ^Ini attyn vristennek iobbia felöl (WeszprC. 77). Nekfinc 
helyet szerzeni, ül attyanac iobiara (Born: Ének. 48). Ne hajoly 
jobra, .s(í ball a (Illy: Préd, 1.3), S) [plus, major; njehr, grösserj. 
Hogy kfilső birodalmát terjeszsze, nagy hadakat vLsel, és ezek- 
kel mégis hódoltattya az világnak job részét (Pázm: Kai. 666). 
Job részre minnyájan abban az ítéletben vannak (420). Az már. 
tius, április és május jobb részént száraznak látczanak (Kai. 
1620. C4). Az fidS kSzep szerint nedues és job reszbül alhatat- 
lan leszen (KNagysz. 1621. l). Jobb részu-e (Hall: HHist. 1.74). 
Job része maródi (a seregnek, RákF:Lev. IV.529). Az virágai 
jobb ré.szént meg-bervadnak (Lipp: PKert. 1,56). Váltig való 
itallal tölténk az éjszakának jobb részét (Moulrók. XVI1I.62). 
Iffiantan kezdettem, távul bujdo.sva írdogáltam job részét, és 
tsak pihenó órákkor (Fal : UE. 362). Akár mely bajos dologhoz 
fogjanak, már-is fele terhét le tették, s jobb részén t(d vann.-ik 
(397). 

[Szólások]. 300 török volt benne, azokat egy jobig levág- 
ták (Monlrók, VII 57), Jobbomra vagyon nékem, hogy 
meg ne mozdullyak (Elm. 453). Ha jelen lenne maga, mindenek 
j o b b a r á n t esnének (MonTME. ni.276). 

Jobbaeska: meliusculus MA, ein wenig besser PPB, ,Tob- 
bacskán : meliuscnie MA, Mihelyt egykevéssé jobbacskán lészen 
(RákF: Lev, 11,484, GKat: Titk, 1098 Mik:TLev, 362). Kemény- 
ségén k;™l jobbatskán találá (Fal: TÉ, 630). 

Jobbad : paulo melior, meliusculus Sí. [etwas besser, bes-ser]. 
Meely vereseegbSl meg tauwla es yobaddaa leen paranchohvan 
mynd hozyaa tartozóknak, hogy .senky ewket ne bantjmaa az 
iambor eveseketh (ÉrdyC 633b), A k5z nép nem Sle meg a 
iuhoknac es az baromnac az iobbadgyat (Mel : 8ám 30). 

Jobbadon : panlo melius Sí. [etwas besser]. Mint ha iobba- 
don akarnátoe ertekSzni az 5 dolgai felől : tamquam aliquid 
certius cognituri de eo (Helt : UT. N4). Mikoron iobadon volna 
[beteg.ségében] (Helt: Krón. 47). De az ki észt meg akarya iob- 
badon tudni, szfikség hogy minden speciest igen iól meg tanól- 
lya (Helt ; Aiithm. B6). Masut iobbadon meg magyarázza (Mou : 
Apo! 12). Talán iobbadon találtad volna (517). Feier ón iobba- 



47 



JOKBAN~MK( i.lUHBÍTÁS 



MEG.I0BB1THATAT1^\.N— .KtCSKÁN 



4R 



(Ion loweii : Je Sszel nem (KKrakkó. 1573 a8). A kenési a iijár 
vegén iobbadon leszen, az esztendflnec egyéb resíifwii szfikSii 
(KNagysz. :579. E7). A/, kenesfl meg nem kazdagittya az fl 
kfireskedSit, tauazhil meg vakia, a/kor megls iobadon talallyae 
(KGalg. 1582. Fv3). Visgálljnik meg jobbadun (MA:SB. 32). 
Mit igyekeztem, azt az tudgya iobbadon, az kinec tistes-segere 
clieleketteni (Pécsi: Ágost. 6V Ez vtan iobadon balgatom az 
istennee igeiét, mégis tanulom (Pécsi: SzözK. 184l. Jobbadon 
érzem magamat (Tlmr/.ó: Lev. 1.162). Enek-is az í Jesusálioz 
által ragadlatását jobbadon meg-nézéijfik (Megy:3Jaj. I(.4). 

Jobban: 1) [melius; besser). Mykorori elsow leczkeyeet 
nem eriőtto volna, niynt bSlcli ember towabbaa balaztaa, hogy 
yobban l)Oz;ia latlma íltrdyC. 517b). Ved iobban özedbe (VirgC. 
19j. Virágát, gymwlczet zoben, ioban es beuebeu agya (VirgC. 
05). Mind w eletet ioban ráelte (93). Nem leszen jobban ez al 
lapát (MA: Scult. 1034). Az ragadozó.ság az farkas kőlyknkben 
magát jobban joliban ki szíirmaztattya (KOsipk: Woll. 77). Hol 
függnek a liintúk joliban a páiitszíjakról, Olasz- vagy Francia- 
orszíigijan V (Fal: NU. 331). Az el inúlt napiklian erStlenkedett ; 
de már jobban vagyok: er ist die vergangenen t-ign 
etwass unp:Ls.slicb gmvcsen, aber es ist wiedor besser (KirBesz. 
4). 8) [magis ; melír, stiirker). A puskának ollyan dolga vagyon, 
liügy czak az igizettLs fog raita, jobban mint az kicziny gyer- 
meken (OrvK. 8ít). Az bal kezem liüvelybe jobban megdagadván, 
valamely timwis tyukmony fejirivel boköttetvin, az tüzességet 
kivette (Monlrók. XV.315). Jobljan nálod senki nem eniberke- 
dett (Kónyi: HRom. 75), 

Jobbáxa : ut plurinnm Kr. meisteus Ojm: Orb. 29. Ninczenek 
it az profelak tol irua, banem cliak iobbara az gSgSs papok 
(Zvoii : PázmP. 311. Zrinyi. Il.lSli). Kevés jószágom jobbára 
kiJzepetlo lévén (ItókF; I^v. 153). Óránként jobbára, hol jobbra 
e hol l)alra változó forgását látjuk tapasztaljuk (Tlialy: Adal. 
1.195). Nem penészednek meg otthonn, jobbára kinn kószjilnak 
(Fal:TÉ. 777) A kinek bndí'« a lehellete, jobbára nintseu 
bolyén gyomra (Fal: NE. 18). 

Jobbik : I) melior Sí. [beaserj. Senky hft yobbyk rwhaya- 
bjui ewlőzeek : nullus ex more indutus ast cultu siio (JordC. 
71). Urának jobbik ruhája: vestLs potior mariti (Ver: Verb. 169). 
í) dextera SL [reclit, rechtseitig] Sütéssel jegyes a jobbik po- 
fája (Ciylingy: KJ. 9). Jobbik oldalán az állásnak tetessék ki 
lus igazs:ignak képe (Fal : TÉ. 650). A dáma nem tudgya el 
tekéileni magában, a jobbik vagy bjil szeme végére ragaszsza-e 
a hóldotskát (Fal: NA. 142). 

Jobbít: 1) corrigo, emendo MA. verbe.ssem, recht machnn 
l'PB. (Zrinyi. II.IMU). 3) augeo MA. vermebren PPB. 

meg-jobbil : I) melioro, emendo, roformo MA. verb6.ssern 
PPB. ismét niegjobbitom : remendo ; megjobbító : reformátor C. 
Ez zent uajiokban mynden eeletewnket meg yobbobok (ÉrdyC. 
4). Vala ky ydwezíllny akar, eeleteet meg yobboydia (524b). 
Az nyawalyas ember nagy syras.sal |)enitenciara fogaa magaat 
es meg yi>bboytaa eeletoet (tí36). Minden dolgoknak (Slőtte az 
elet meg jobitJmdo (DebrC. 210i. Meg akarya iobboytjinia az 
el vezett időket íBodC 22). Ki e mi nnmkankat meg akaria 
iobbit.'mi íHelt : Bibi. I.c4). Jobbycz meg ileledet (Sylv: UT. 11138). 
Elottyekot meg iobbíttyac iBorn: Ének. 207). Emendalando 
vagy mogjobbitando fogyatkozásoc (MA; Bibi. Magy. 5i. Az 
a'QHzonyállal, ki megjobbittya m:igát a tilkíirbe nézvén (llly: 
Préd. 1.298). A mester a vétkeket (az iriislumi meg-jobbiltya 
(Com : .lan. 155). 2) augeo (vormehronj Meiyobbitsátoc az ó íirJk- 
ségeket : augele liHureditatem eonun (Kár: Bibi. 1.153. M.\: 
Bibi. I.l,-3i 

megjobbitás : emendatiu, meliorati<i MA. vorbessormig 
PPB Ha meg ioWiejlasnak akaratt'aiial akamaya magát meg 



iobbeytania, mininél inkab kell énnekem meg halgatuom en 
hozzam kayaltokat (BodC. 33) 

megjobbithatatlan: inemendabilis C. unverbesserlieh PPB 

megjobbítható : emendabilU MA. verbesserlicli PPB 

Jobbítás : emendatio, reformatio Sí. fvertjosserangj. Sathan- 
nac gonosagauai él magunc iobefctsara (Mon: KépT. 91 1 Ti-is 
a preilikátziót ne futó-félljeii, hanem hosz.szn ideig-való jobbítá- 
sokkal készíttsétek (Pázm: Préd. b3). Foganatos lészen, jobbítást 
I szerez feddésünk (46). Az élet-jobbítás kívánatos gyümOlcsinek 
j kell hozattamiok (lUy : Préd. 1.94). Fogyatkozás-jobbítás [sajtóhiba- 
javítás) (II. TarÜ. 5). 

Jobbkor : [meliore temjwre ; zn gelegenerer zeit] (üictaGr. 
45. EniPorta. 100). 

Jobbkori. Hogy magát illy hamar álmáMI fel-vette, leg- 
jobbliiiri álmát azz,'d elvesztette (Gyöngy: Char. 115). 

Jobbod-ik: (melior fio; sich bessern]. Istennee ostora 
feünken ielSnic, mert a m& életfinc lám soha nem ióbodic 
(Heh: Canc. lOO. Tin. 61). 

Jobbság : (praestaiitia ; vorzng|. A ruhákba soha íemi 
dragalatossag, sémi iobsag ne leeye:^VirgC. 126. Sall: Vár. 
37). 

Jobbul : nielioror, omendor Sí. [sich bessemj. Ha szél éri 
iszeniomi, mék nehezen .szenvedem; mekvárom itt Sárvárott, 
hogy jobbóljon (Nád : Lev. 104. Horn : Préd. 52). Jubul állapat- 

I tyoc (MA: Bibi. V.18). Ebből ki-tetszik, hogy roszszúl. a ki 

} szünetlen nem jobbul (Pázm: Préd. 324): 

meg-jobbul : meliorescx> C. emendor, melioror MA vér- 
beliért werden, gebe-ssert werden PPB. [.sich bessern, bedser 
werden). Kérdi nála az ídfit űtfillíic, kiben megiobbolt iiolna 
(betegségéből): melias habnerit iMiinchC. 176). Kerdy vala 
az horath h\V thowISk, kyben megh yobbnith vona (Jonll.'. 
j 637). Ha kedig ezeckel sem iobnitoc meg : quodsi nec sic 
I volueritis reci|iere disciplinam (Helt: Bibi. I. MMm). O<akhogy 
mogjobbúlj az te eletedben (RMK IV.72i. 

megjobbulás : emendatio, melioratio MA. besaeruug, ver- 
be.ssorung PPB. Ynkaab kSwethween emberek az seteethst<egőt 
ez vylagliy gyenyen\seeges eelettnek alatta, liounem az vylagos- 
sagiit meg yubbwlíLsuak alatta i ÉrdyC 5971 

megjobbulhatatlanság: [incorrígibilitas : imverbesserlich- 
keit] (Megy: 6 Jaj. 11.28). 

Jobbuláa : [melioratio ; besserungj. Az thy iubbwUsthok 
my koron tehetytliek, gonozokath kyketh thAttlietek meg ban- 
nyaatok (ÉrsC. 170i. Oly idóre jutottunk, nincs ki elótt pana- 
szinkat terjeszteni, hogy jobbuUist csinálhatnánk magunknak, 
hanem vesztenénk inkább vele ilyOvT. IL253I. 

(Jobbulatlanj 

Jobbulatlanság : incorrígibilitas MA: Bibi. IV. 12. [unver- 
bes-erlichkeit). 

Jócska: I) bellus, bellalulus C. [ein wenig guij Nincs 
oly r'KB kínyvLs, melybon valami ji')cska nem volna iPázm: 
Kai. 360) Nyalánk vagyok, szeretem a jolskát, jó falatot : 
lignrio PPBI. !S) [(larvuni bonnm, e.xigmuu bonmn ; kl."iiii>s 
gnt, KOringcs gut). Egy kis világi ji'.takáéri, eey-óráigval.'> 
alkalmatosságért illy nagy kínokat kerosUnk (Píizm: Préd. 1081 1 
F, vii.igi jotsk.'i iSBalog: TemK. UKí). 

Jócskán : [ali<|uantum, non exiguum, satis ; zienilich, ziem- 
lich viel]. Már három nttal Ls jócskán letwapktKltak az mi 
liadaink berniek (MouOkm. X1V.3Ü7). Jócskiui ki velielni a 
vérhon (PP: PaxC;. 30) 



.JÓFÉLE—.IÓKOHA 



.lÓI^.IÓSZÁG 



50 



Jóféle: legitimiis, bonae iiotae PP guter art, elirlich PPB. 
Jóféle éliVtak : *generosae arbures PPBl. Jóféle alma, szilva : 
malum. prunum ingenuum PP. Ha az arán yo fele es tyzfa 
leend, sem rasda meg nem foghya, sem tyz meg nem eeghety 
(ÉrdyC. 4fi;'b). J(í fele arany sziofi rézbcM cziiiált edénycc : 
vasa aeris fulgentis optimi (Kár: Bibi. 1425). J<5 féle poszt/i 
(VectTraiis. 6). Ada jó féle liölgybéllést tizenötöt, másfélét is 
hülgybéllést 15-íit (Monlrók. VIII.225). Végy jó féle mirrbát 
PP: PaxC. 87). Egyék ebbM :iz Uetyepetyéból, j() féléből, ez 
hozza-meg a kegyelmed szája ízit, appetitnss;'it (KirBesz. 63). 

Jog [jóg? ő íoogyara WinklC. 189): I) (bonus; gut). Nyvla 
yokezeuel kebelebe es ada yog regiilayat : avagy zenth 
Fereencznek evangéliumi regulayat : protulit regulám evan- 
gelicam (EhiC. 21,i. 3) de.\lera Kr. [recht, rechte liand]. Meny 
zent Ferencznek yogyahoz, hogy algyon meg tekédet (ElnC. 
23). Vetee yogyat ew feyere : posuit dexteram super caput 
ejus (121). Vévén 5 iogianak öltözetit : assumpsit dextraliola 
(BécsiC. 31). Hoé ha te iog zéméd meggouozbeitaud tége- 
det, ved ki 5tet es vesd el tetílled. Ha te iog kezed meg- 
gonozbeitand tégedet, med el 5tet es vesd el te tőlled 
(MimchC. 21. 22). VI en iogom felől ; sede a destris meis 
(56). Rohannyon h\v reayok feelelem te yogodnak nagysága 
myatb (JordC. 42 1. Ne thwga te balod, myt akar tenny 
yogod : nesciat sinistra tua, quid táciat dextera tua (369). Yl' 
en yogaymra : sede in dextris meis (126). En yogomra al énne- 
kem, hogy el ne tantoroggyam : est mihi ad dexteram, ne 
coneutiar (711). Ennekom segedseg legSu atte iogod es irgal- 
masságod (TelC. 49). Latanak maas angyalt jogról evlueen 
(ComC. 106). Magát el oztuan jogra es balra (DomC. 289). Ky 
yl isten attyanak yoghyara (ÉrdyC. 112. 28b). Lateek en az 
ew yogya felewl egy er&s vytezt mezeytelen túrth tai'thwau 
(360b). \Vr%vnk yoghyara meg fezí-lt tyztőlendew tolway (366b). 
Otalmazyad megh ewiet vezedelemtvvl az te er&s yogodnak 
myatta (.594b). Helhezteteec 6 iogya felöl (NagyszC. 271). Az 
w iogiaual meg sebesytuen titeket, ki wzön tyteket az w 
sátorából (VirgC. 147). Yogom felel vagyon : a dexteris est 
mihi (KulcsC. 24i. Christus, ky az vristeunek iogya felíl vagyon 
(Komj : SzPál. 75 1. Yogyara : ad dexti-am ejus (Pesti : NTest. 
107). AUapec az te i^esed az te iogodon aranas öltözetbe 
(Szék: Zsolt. 44). 

Jógit, gyógit: [medeor, curo: heilenj. Vakokot es sánta 
kot iogita.sz es egieb nag soc czudakot szerzesz (Szék: Zsolt. 
184). Mást tűd gyogétani (Decsi: Adag. 288) [Vö. GYÓGYÍT] 

Jogi- : [exsolvo, persolvo ; zollen]. Menden feleségéé tiztesse- 
get ioglanac ö ferieknec : cunctae uxores deferant mai-itis snis 
honorem (BécsiC. 50). 

Joglat [?] : c« Az nagy órömerth, kywel az te zent lel köd 
meg wygaztaltateek, yoglas [yorgas?] enneköm meeltatlan e&s 
hynös zolgalu leányodnak (CzehC. 6). 

Jógiol, jógyvil, gyógul : (sanesco, conval&sco ; genesen. 
VB. GYÓGYTTL] 

meg-jógul : ;v Meg yogulok : salva ero : megyogula ; salva 
facta est NémGl. 380. Meg iogiulanac a reez kigionac fel magasz- 
talasatol (>fzék: Krón. 19). Az ö sebeinél gyognltunc meg (Magy: 
Nád. 4fii. 

Jókor : [in tempore, opportiuie ; zu rechter zeit, gelegen]. 
Isten hozta kegyelmedet, jókor j()tt : .seid freundlieh willkommen 
(KirBftsz. 7i. 

Jókora : procerus 81. fsatis magnvis ; ziemlicli gro.s.s]. Jó- 
kora inas voltam immár (GKat : Titk. 272). Jókora pohár (Keni : 
Élet. 254). Két jókora ezüst általagok (Monlrók. \'Tn.45). (A 
kormos alma) jókora, jó lpve.s, borízű (l.ipp: PKert, in,144i. 

JI. STELVríiltT. SZÓTÁR. 'It 



Jól (nem/o chelekedek ueleni Levl'ár. 1.76. jo erthy 1.80. i6 
tudom, hogy még a mai napon i'i lakhatom Helt : Mes. 300. m 
tudom Mou: KépT. 5): bene, belle C probe, recte, rite MA. 
gut, schon, fromm, recht, ordentlicli, geziemeud PPB. Igen jól : 
optime, perbene : jól tselekszöm : benefacio C. Jól ivott : bene 
potus, appotus, temulentus; jól lakik: epulatm- MA. Jól tartja 
asztalát : opipare vivit ; jól él : indulget genio ; jól vagyon dolga : 
bene stat ; jól üli a lovat ; tírmus iu ephippio .sédet PP. En 
leanom tmgolmat keresec te neked es megzerzem te neked, 
hoé iol legén teneked (UécsiC. 6). Parancholj wram yol mon- 
danom : jube domine benedicere (FestC. 15). Ved iol ezedben 
(VirgC. 14). En tudom iol Í20). Jól tevrteneek neked (DomC. 
263). Ez idevbeu zent Margit ázzon meeg yol nem zolhat vala 
(MargL. 1). Mondanak hvfneky : yol : dicunt ei : etiam (JordC. 
397). Yol tötted, hogy ede yettel (743). Atyaad hambor vala 
es jamborwl eele kyt yol twcz (ÉrdyC. 340). Yol dycheryetek 
svteth : bene i)sallite ei (KulcsC. 73). Monda ismét nekic : jol 
vagj-one?: sanasne est, inquit (Helt: Bibi. I. N4. (Az oroszlán 
fiú) erossen kiáltani kezde: Emberke, emberke, iöy élest, nem 
iól vagyoc (Helt: Mes. 3641 8zt Istuan tudja és iól hiszi vala, 



ho< 



;y o 



istenuec keduébe volna (Helt: Krón. 28i. Ea az áru .az 



, wmac felette igen iól tettzéc (Helt : Arithm. F4 ). Firmo et ma- 
' ximo prograssu : jól elö rándulni (Decsi : Adag. 340). Ha jol 
j buzgok volnánk: si essemus bene ferventes (Illy: Préd. 11.21). 
A nyelvnek jól nem tudása volt az oka (Bethl: Élet. 279). Jól 
! tetszik nékem ez a szflrke, hamn szinfi (KirBesz. 18). 

j [Szólások]. &. idei búza jól tizet : der lieurige weizen gibt 
I gut aus (Adámi: Spr. 192). 

! Jóravaló : 1) neccessarius [commodus ; freundlieh, geneigt, 

í güastig]. Ha mindenec, mellyeket auag el veztettem, auag' 
! mellyek iomra valókból, ellenem valókká lőttenec, éppen vol- 
nanakis: si omnia, quae aut amlsi aut ex nec&ssarüs advorsa 
táctasimt, incolumia manerent (Decsi: SallJ. 12). Hatható csodác 
voltanac, iora valoc és idvösség szorzok iZvon: Po.st. 1.559). 
Nem .akarod hallani az te jódra valókat (MA: Scult. 812). 2) 
bonae frugls Kr [brav, rechtscluiffen]. Hagyj békét ennek a 
szent atyának, a ki jóra való ember (Fal: TÉ. 732). 

Jóság : optimitas C. bonitas MA. gütigkeit PPB. Jóságokkal 

bevések, a mit hallanak (Pázm : Préd. e2). Nem tsak szóval 
hanem tselekedetek példájával akart isten minket a tLsztességes 
jóságok gyakorlására tam'tani (25). A reménység külömb jóság 
a hitnél (172). Egy jóság sints fogyatkozás nélkül (Kisv: Adag. 
535). [Vö. Jószág]. 

Jóságos : virtuosas MA. tugendhaft PPB. Jóságos cseleke- 
det : virtus MA. PP. Menden m^iielködetibe iosagos wala 
(TelC. 53). Nagy josaghosok watthok ha megh nem seerthytek 
azth ky tytheketh meg seerth (ÉrsC. 198). Király légy te jósá- 
go.s, az latorság istennél utálatos (RMK. IV.237). Az ítélő bírák- 
ban minemö jóságos dolgokuac kel lenni (MA. Bibi. 1.65). Senki 
azzal jóságos nem lészen, hogy a tekélletes jámborságnak dit- 
.síretit hallya és érti (Pázm: Préd 319. EsztT: IgAny. 17. Jó- 
ságoscselekedet (Illy:Préd. Elöb. a2). [Vö. Jószágos]. 

Jószág: 1) virtus EhrC. 20. 64. bonitas 46. utilitas 53. 
[potestas; tugend, güte, frommen, stíirke]. Fráter Beraald Cris- 
tus kerestenek yegeuel magát meg yegyezuen es engedelmes- 
ségnek yozagaual kewuettetet, raene Bolonyaba (EhrC. 20). 
Latomuala vegezettlen yozaganak es ysteny édességnek melseget 
(46). Ky.sertet lezen te neked nagy yozagodra (53). Menyey 
zenteknek gi-ado.sazerent yozagrol yozagra haznaluan (64). Hog' 
légén iozagnac példáiban : ut sit exemplum virtutis (BécsiC. 
9. 31). Töttel mi bennönc te menden iozagod zérent : secundum 
omnem bonitatem tuam (101). Soc lovagokat töttönc : mult.as 
\'irtutes fecimus íMünchC. 26. 40 1. Kezdetié imacag. melnek 
soc iozaga es bulfoia vagyon (VitkC. 103). Vonznak minketh 



51 



jósaÁd 



.IllíaACHM NKA— JOBBÁÜ V 



lelky nemeo yozagoknak kSwethsegeere íÉrdyC. 9). Zentsseegee 
yozagokatli teezen vala {Hl). Tyredelmesseeglinek yozaga kyt 
keel mynekewuk tartaiiwnk babonvaaghnak ydeyn (505b). Sydoii- 
luik varasyban lettének a/, ystony yozagiik : virtutes íJordC. 
387). Az mazarethbely lesusth, wr ystentliAI met;'' byzonywlta- 
tot embert ty kSztetSk yozagokbau (prae«tantia facta), czodak- 
bao es ye^yekten, kyket mynd teetb, raegb íleetSk i'lli. Megh 
eothee yo-iaggal : unxerit poteiitia (;744>. Tezeii vala wr ysten 
czodakat eo yozagokat Pálnak IjA' keze niyatli ; virtutes uou 
vulgares edebat deus per iiianu-s Pauli (771) Tehetsegőtb adaal 
az idwSasegSs iozagba veghygh inegb maradnom (WiiiklC. 354). 
Ygen nagy az zeretetnek ew yozaga (358). Az het zoiiak ioza- 
gat Cristun nekSnk aggyad (PeerC. 195). De maga Béla kyral 
gondoluaii az békességnek jauat jozagat (MargL. 28). Hatal- 
mamtól, iozagomtol megfoztat\an (NagyazC. 89). Latuan emie 
juzagut auagy lelky erevt ez fráterben (DomC. 235). Az peni- 
leucia elsev iozag (0)raC. 27). Mutata azt e^ bSIcnek, bog' 
őneki meg mondana az kSnek iozagat (BodC. 8). Az binek e.s 
az jozagok ezve viwiiak (1:1). Tunya rest voltam lelky iozagokra, 
mert nem imatkoztam (VirgC. 1Ü>. Mondatik angiali iozaguakli 
(14). Latom %ala az Lsteny iozagiiak véghetetlen melegséget 
(43). Az Crlstttsnak ioliayt mikoron iateny malaztnak iozagaual 
meg vygaztaltak volna (71i. Ky wagy elmének wiga-s-saga ees 
yozaga (PozsC. 9i. Az kwnek ez yozaga, hogy nyiiczen .semniy, 
ky í sereusoeget megli lamtliatna Í527). Nem Ijezydbe vagyon 
istennek orzaga, banem yozagban (Komj ; SzPál. 138). Az taní- 
tóknak kfiIsS eletekben minonn'i iozagot kiuan az szent PalV 
(Fél ; Tan. 327). Az isteni termé.szet magában foglal minden 
tekélletes jószágot és mélt<58ágot (P.izm: Kai. 24). Az alázatos- 
ság fondamentoma, gySkere, forrása, kints-tartó háza minden 
tekélletes jószágoknak (Pázm: Pnkl. 53). Jó.szág (birodalom) és 
uraság az, az hol ki uralkodic és tőrvény .szolgáltatásra való 
hatalma vagyon : ditio et dominium est ubi ([uls dominatiir «<• 
jurisdictionem habét (Coni: Jan. 113). 3) substantia, opes, boiia 
MA. praedium PPBl. hab und gut, vermffgen PPB. Dolog, marha 
jószág : ros Com : Vest, 143. Or8k5s jószág : hereditas C'om : 
■lan. 132. Peres-jószág: hereditas controversa PP. Oróklie adott 
jószág, fejedelemtól, valakinek kötstt jósiág : fendum ; el-petsé- 
telt jószág : res assignata PPBl. Tulajdon jószághoz való : pecu- 
liaris C. Bernald mendennemew iozagat (Iwnal elozta (EhrC. 7). 
Egyebeknek vozagat agyatok meg : reddite alienum (58). O ioza- 
goc Sveléc vala : erant cum illis bona (BécsiC 19). Az oniok, 
kik ez velagi iozagorat el orozac (GuaryC. 8). Ha el ozto- 
gatandom az zegeenyeknek yozagliymat isi distribuero pauperuni 
in cibos facultates meas), zeretetSm kedeeg ne legyen, semyt 
énnekem nem baznal (ÉrdyC. yGbi Mynden ez vylaghy yoza- 
gaat zegheenyeknek oztataa (52übi. Semyt se yllessetek az 
ew yozaghyluin (JordC. 1.55|. Az féld el nyelee ewket mynd 
sátorokkal mynd kozonseeghea yozagokkal (15<j). Mynden yo- 
zagokkal eegyetembe el ragadozaak (181i. Hoggy mehet be 
mynden az erSssnek hazában e^ hw yozagat el teekozlany : 
quomodo |>otest qnis(|uain intrare in donmm fortls et vasa ejus 
diripere (390). Zolgalnak vala bniieky hw yozagokbol : Minls- 
rabant ei de faeultatibus suis (517). Haluiokat es baioiokat s 
mindón iuzagokat elhaginaii iDebrC. 1. 19). Eon yozagomal 
zykcB nem vagy : bononun meomm non eges (Kuli-sC. 23). Vet- 
keztem mas ember iozagat gonoziil keuantoniba (VirgC. 7). 
Ex világi iozagat hagia el (24. 811. Pereiuiyen Is egh szegyen 
hogiiuk (szogény húgunk] vollh, ky mynekunk hattá az íny 
kewos joKzaga wolth ; my aban Ls wer agak wagynnk, merth 
;izal is egyek woltunk (LevT. 1.89). Minden várait engedi leá- 
nyinak, tiakká teve ó sok jószjiginak (Tin. 88)-. .Sereget gyfite, 
es állá niéne az iowjigban. i's az váru-sukra, mellyekot .Sigmoud 
czásKár az elót aiiiiidokluin adta vala az detaptitiiai- (Helt: Króii 
97b). Hatahivts gitzdagok, kik elüzetec, es io.szagukat el kellet 
luidniok (Helt: Bibi. 1\' 17). Drága ioseagot es Jrőksegel .szerez 
ő uiiuekAuc (Bom: Ének. 5). Aterl ada tanacznl, Img' az pnrt<>- 



soc io«zagokat ország szamara keleiie foglalni : censuit pecouias 
eorum publicamlas ^Decsi: SallC. 42i. Zálogos jószág i>Szeg: Aqa 
28). Kitsíjda oly atya-ti, a ki el ne feletkezzék a vérról, mikor 
jószágban jár a dolog? (Pázm: Préd. 212^. Szivedet az eleségre 
és jószágra czSggeaztic (MA : Scult. 31Ú). 3) (armentum ; last- 
tiere '?J Hozzanak 50 szál fenyó gerendát is ; a mellett az ide 
való jószág hozzon 200 szál tölgy fa gerendát is, szaru fát 300 
szálat (Radv; Csal. IlL313b). 

[Szólások]. Minden jószágából ki-fordúlt : eversus fortonis ; 
valakit jószágából ki-fordítani : evertere aliquem fortuuis PPBl. 

Jószágocska : [bonum parvnni ; kleines gutj. Nem tudom 
hogy bírhatja kémetek azon jószágorakát (LevT. II388X 

Jószágos : 1) virtuosus EhrC. 21. 76. [tugeodhafi]. Jószágoii 
cselekedet : virtus C. MA. Némely belez byro yol meggondol- 
uan yl yozagos alhatatosNagot (EhrC 21). Zentseges eletének 
es lelky jozagos myelkevdetynek tytkossagarol való kevnyv 
(CoruC. 1). Ué: elletek ez velagon, ho^ az iozagos dolgok le 
nomod'ak az gonozokat (BodC. 8). Yozagos angyalok : angeli 
potentes virtute (Ke.szthC. 272). Sok yozagos myvelkődetynek 
es zent zenwodetessegeenek wtanna az ew eedes eerdemeel 
meg akaraa korouazny (ÉrdyC. 340. 543b). Sok yozagtu yegyt 
t.'dallyok (517h). Lelkem en meg nem ruháztam iozagos myel- 
kedetekel (VirgC. 11). Yozagos kegyes zyz maria (TbewrC. 
145). Jozagos myelkedetek: virtutes (Pesti: NTesL 30). Ki 
orSkóse len 5 neki az fi ioszagos chelekedetiben (Tel: Evaug. 
1.58). Minden ioszagas ehelekedetben tudóssá, okossá is tegye 
(Mon: KépT. 1). Kellemetes igasság szeretőknek valami kiazágpii 
dolgokhoz kezdeni (Cis. L3). Valamellyeket az emberec sBint- 
nac, eueznec, epitnec, vizén es fSIdín : azoc mindenéé az 
az ioszagos uhelekedetnei- ongednec: quae homines arant, 
navigaut, aedificant, virtuti omnia parent (Decsi : SallC. 2). 
Minden jószágos életnek szikráját el-óltya beimek (Pázm : Kai. 
673). A jószágos tselekedetek által igaznlmeg ember (Póe: 
Igazs. 1.201). A király az Hunyadi László uagy vú'tussait, 
jószágos cselekedetit s vitézségét csudállya (Liszny : Kn'in. 328). 
SS) possessionatus Kr. [begUtert]. Jo.szagos nemes emberek : 
nobiles possessionatores (Ver : Verb. 76). Ez oncágbéli jóezágos 
nemessek : possessiouati homines (Ver: Verb. 1660 L tit. 23). 
A szfikőn költés júszágossá tészen és meggazdagít : compendinni 
opulentat (Com:Jan. 189 1 

JÓBzágtalan : carens bonis et poss&sioue MA. ohne liab 
mid gut, ohne vermögen PPB. 

Jóvolt-a vkinek : bonitas, benignilas, benevolentia SL [güte, 
gnadej. .ló voltából : ex beneplacito illius Kr. Mykoron az ew 
ft'elseeges yo woltabol meg gondolta vona ez wylagot vylagosoy- 
tany es valth.iny (ÉrdyC. 342b. 419). Erdemneel kyl, hvUydon 
chak az ew yowoltabol megh ayandokoz embert (621bX Ti jo 
woltotokal nyomjatok el másnak gonozsagat (ÉrsC. 201). Isten- 
nek ionoltalh nem nezuen, meg nem tértem (VirgC. 3). Nem 
emlékeztem zenteknek iouoltokrol (9i. Ez igéket mongia vala 
el amelkodua az isteni felségnek iouoltau (82). Az í fekegSs 
iu uotaert iTihC 7). Az ő io voltából kónySrfile raytnnc 
(Born: Ének. 1). Mellytíl az én kegyeUnea Istenem jóvoltából 
engemet megoltalmazott (TudTár. 1839. 254). 

JOBBÁGY (iobaí/h ÉrdyC. 496b. iobag 643. /oíwyioneB 
1230. 1240. snt loiayíones regis 1238. sat. ;o6a<7ioneB de 
Chaford a joímjiunatu e.\emti nobilit.'mtur 1360. Odnir. lOuAui/ii- 
nes Nyr. VL241): 1) [patriciius, nobilis; vomelim). lobagioues : 
oplimate.s, principes 1082 (Nyr. \'1.241). TanaiSot taituan mind 
az orzagbeli iohbagtK- vrar tw l;őli'ok iGimryC. 25i. Kyt tyz 
telnek ees gyakorta latugatnak p\\»ptik3k ees yobbagyok (PeeK' 
1151 Kóriiól fekesnek téged chasarok ees jobbágy wrak (315u 
En nem cüak bogi uómSs va^ok, deh u)Oi»gh aimak fSl'>tt«- 
ioliagi vr leania vagiok (DebrC. 178) Az iobbaé urakath. kyk 



.IOBBÁGYAíi-JO«ll. 



.lÓíiOLÓ— JÓ 



54 



paoazoltaoakuala rea attja fyauak, el5ue hiiiata (Kaz(.. IhH' 
Az mastan.v iobaghwTak es oemessek magoknak fo);Ialnak 
(ÉrdyC. 496b). TJrteneek, hogy egy iobagff™- Romában menne 
[= wr flyw uo.) (643). Zamot adonc amminekSiic adottakról, 
mynth pap pansagaiol, keral es iobbag' 6 vrasagarol (NagyszC. 
327). 2) coloniis C subditns, tributarius, colonus, villicas MA. 
imtertan PPB. síibditus; der untertan Com:Vest 14". Insiiper 
libertates dobita et consveta senitia et uomiua [Kipiilonun, 
joubagionum, udvariiicorum ac oiuiiium couditioualium homimini 
ejusdem monasterii per dilectos et fidele-s jonbagione.s iio.>itr<»s, 
scjlicet T. caiicellarium aulae nostrae et P. ^lalatinum cumitein 
diligenter a capitiilo, joubagiouibus, viciuis nobilibus et multis 
aüis populis fecinius ordinatim exqiiiri 1211 (Wenzel 1.106. 
Hunfalvy: Ethnogr. 3461 Sokak vaunak, kyk yobagyt ee,s 
zeegeuyeket uagy ostor adonal gyettry keenozja [igyj lÉrdyC. 
79). Adoth nekem hat baz yobagyoth iRMNy- n.;6i, Attam 
vgian azon 35 forj-ntbau zálogban Sáros warmegjeben egjhas! 
egez jobagiot (IL57V Nem engedy hogh asz eu jobbagyom gya- 
korta walo koniorgeseuel bancbyon (111.83 1. Ky mttek eyel 
az en iobagiomat, orrát fylet el metéltek (LevT. 1.243). Adott 
öt ház jobbágyot, öt majorságot, azzal ruházom magamat i,IL21). 
Minden szolgáink, jobbágyink bizvásbak és jó kedvvel is for- 
gódnak (37). Ktek jószágából az kiváut hütös jobbágyokat bo 
csássa alá az határok eligazítására (228). Szolgád, szolgálod, 
iübagyod, es minden munkálkodó bánnod (Bom : Ének. 82. MA : 
Sciilt. 656). Ollyan lemie e fáidon, mint jövevény, paraszt-jo^^ 
bágy, és egyebek hajlékában tekergő szarándok (Pázm ; Préd. 
477). Az jobbagyoknak lovát, barmát senki el ne vegye (Mon- 
TME in.52). A kire mjijor bizattatik, major gazda, udvarbin) 
ée jobbágy az : cui villa coucreditur, villicus et ooloniis est 
(Com : Jan. 72). A jobbiigy embert miért hijják magyarul jol> 
aggy, avagy jobbágynak ? Felelet : a magyarok az ország gyfi- 
lésében azt végezek, hogy a magyaroknak csak edgyik része 
uemes embereknek hivattatnának, a másik része penig otlion 
maradna és bizonyos adót adna : ezt a végezést halván az 
országnak sok lakosai edgy másnak mondanak: Koma bizony 
job hogy adgy (Liszny: Krón. 107). Mind egész országúi nyo- 
morultak vagytok : németnek, papoknak mert jobbágyi vagytok 
(Tlialy: Adal. Il.löi. Maga az isten választást tett kSztfink: a 
jobbágyokra osztván a mimkát és fogyatkozást, a f^ emberekre 
a bfisétet és vigasságos életet (Fal: NA. 1251 

Jobbágyas. Hat jobbyagyas bel (RMNy. ILl4i. 

Jobbágyaskod-ü : [servio ; dienen]. Jobbágyaskodó .szol- 
gálat (Toln: Vigaszt. 114). 

Jobbágyság : 1) subditela Kr. [untertiinigkeit]. Jobbágy 
ságból szabadságra ment állapot : libertinitas PPBl. A hires 
görögök miulta pártultak [pái-toskodtak], a jobbágys;ig alól 
ki-nem szabadultak (Kónyi: HKom. 106). 3) coloni, rastici, 
snbditi Kr. [nntertanen]. Mely háromszáz forintban bocsátottam 
ö kmének Beretű nevú faluban levő egész jobbágyságomat 
(LevT. IL318). 

JOH ! eben ! MA. PP. aeh, o, weh PPB. A mind velóm iali 
[így] megfogattatot, o mel nagi sirassa! mongiak vala a zent 
aaiQDiok ;WeszprC. 23). 

JOEGOT : [misereor ; sich erbarmenj. lorgossim w neki 
es kegiggen (HB.) (Vö. lEGALOM]. 

JÓS : mágus, saga, incantator, incantatiix, pytlio, divinus 
vates MA.' zauberer, wahrsager PPB. Jóuendő mondókat, iosso- 
kat be győzte [gy5yte] (Hofgr. 17). Titkodat sem ios, sem varaslo 
nem monthattya, az iövendőmondó meg nem magyarázza (19. 
RMK. moO). Jőuendó mondókat iosokat be gyfiyte (Bom: 
Ének. 350). 

IJÓBOl] 



Jósoló : fatidicu.s divinator, vates PP. wahrsager PPB. 
.lósoló aszszony : fatidica miüier PP. 

JÓZAIÍ {gyozan Gyarm:Fel. 72. júzzan Fal: NE.' 116. 
yoían UöbrC. 351): sobriu.s, fhigi C. sobrius; nüchtem Com: 
Vest. 146. nnchtern, miissig im essen und trinken PPB. Józa 
non : sobrie, frugaliter C. Józanon, józjuiúl : sobrie MA. Atyam- 
fyay iozanok legyetek e,s rigyazyatok, mert az ty ellensegtevk 
pokoll)ely evrdeg (CornC. 46). Rozauok leitek : sobrii estote 
(IWbrC 351). Kiknek hussok feierből es wőrősből zőroztetőt, 
ezek igőn tiztak, iozanok (l'ihC. 102). Adgy malaztot énnékem, 
hogy iozauon élhessek ez uilagbau (ThewTC. 176). Józanok 
iegifink: sobrii simus (Fél: Bibi. 11.105). Józan eletfl (Fél: 
Tan. 328). Magát tudósbnak, józambnak, okosbnak adako- 
zóbnak tar^a fPázm : Préd. 60). Józauoe és boruemiszac : 
sobrii atque abstemii (Com : Jan. 182). Józan vagy ittas korába 
(Rák: Art. 5). Inkább józzannak mondjanak, miut sem része- 
gesnek (Fal:NE.« 116). 

[Józanít] 

meg-józanit : sobrium lacio, ad sobrietatem reduco Kr. 
(nüchtem macheu, ernüchtemj. A betegség megjózam'ttya és 
észre Imzza őket (Pázm: Préd. 690. 236). 

Józailkod-ik : sobrius fio Ki-, [nüchtem werden] (Ozegl : 
Tromf 98. Kr.). 

Józanod-ü : cv A sok huzamos ital miatt teljes barom 
egész hétig ; vasárnap, akkor is csak szerencsére józanodik 

I Fal: NE 7). 

meg-józauodik : sobrias fio MA. nüchtern werden, zum 
verstand kommen PPB. Éjjel-nappal részeg, egész hetedszakau 
[így] meg nem józanodik WF. 433. (Pázm: Kai. 1766. 528. Kr). 

Józanság : sobrietas MA. Com: Jan. 181. nüchterkeit PPB. 
Az rezegh vegyen yozausagot (JordC. 264). Nem kabalkodom, 
yo Festos ! de ygassaghnak es yozansagnak zawat zolom (JordC. 
793). Lölki iozagok : ergalmassag, bekeseg, iozansag (DebrC. 
126). íme zvz Mariának ev nagy iozansaga (ComC. 47). Reszeg- 
segebeunis, iozansagabanuis (Bom : Préd. 282). Józanság szerető 
i549i. 

Józanságos : [sobrius : nüchtem, massig]. Ételnek itahiak 
iüzansagos megtartása (ComC. 46. Pécsi: Ágost. 63). 

Józanul : sobrius tío MA. nüchtern werden, massig werden 
PPB. 

még-józanul : sobrius fio MA. wieder nüchtern werden 
PPB. Aggad, bog mv elménk megiozanollon bfinnek menden 
zeplőitől ; jejunet ut meus sobria a labe pressa criminum 
(AporC. 131. RMK. n.363). 

mégjózanulás : sobrietatis recuperatio, reditus ad sobrie- 
tatem MA. das wieder nüchtem werden PPB. 

JÖ (elyynjeu RMNy. IIL127. yyózte FhilFl. 59. gyúaén Helt: 
Krón. 136. ywee [olv. ;oe?j: venit JordC. 391. 386. sat yMe- 
uek : venemnt 374. 358. yicendő : venturus 361. j/wel KeszthC. 
82. ywendew LánjiC. 56. yiíendekerth TbewrC. 234. Jwe LewT. 
1.54. ywe Pesti :NTest 17. iwe 22. íu-enek 26. .;e LevT. L45. 
78. ;ene 332. jíth 11. iízte Mel: SzJán. 407. ieyen RMNy. ILllO. 
3/«y JordC. 729. 929. yeyen 711. yeic5k 375. yewe ÉrdyC. 506b. 
í«cenek PozsC. 20. íeiíe Mel: SzJáu. 490. ióy vala: venit Helt: 
UT. C7. lóvhet Helt: Klón. 38. 55. jójne: veniret Megy: Diai. 
201. béjőjrú : intrare uo. Előb. 9. jóyni Pathai: Sacr. 328. jú Tof: 
Zsolt. 589. Szob:Dáv. 6. jún HalhHHist IILIOO. úísz Mel: 
Jób. 2. mtt, ültem MehSzJán. 6. iáttfink Fél: Bibi. 2. MÍttél 
Zvon: Post 1.3. túy Bom: Ének. 213. /újjőn Matkó: BCsák. 79. 
títni Sylv: UT. 1134. Fél: Tan. 43. ittnni EsztT: IgAny. 127. 
t'úicetőc Bora: Ének. 519. iive Mon: Ápol. 12. mvetők Szár: 
Cat Címl.): 1) venio MA. kommen, ankommen PPB. Elől 

i* 



55 



ALÁ-JÓ— ALÁJÖT-E 



ÁLTAL JO-EUÍ^VÉX 



56 



jövök : antevenio ; reá jövök : superveuio, advenio MA. Mirt 
iStóc en velem V cur venitis mecum ? (BécsiC. 2). Miokért iSttel 
léé: <l<ia ex causa rei-eesisti (33). ByzouyawaI istenek .vewt- 
tenek az en hazamhoz (ÉrdyC. 337). Az zenthnek te.steebe« yen-e 
(330). Kerezlekkel es kylemb kylemb zeep isteny dyiheretekkel 
yenmek wala az zeut zyznek koiiorssíiyahoz (341). Mykorun 
haza nem yewt volna, myndenek eseenek nagy kethseegben 
Í512). Ew oda vvtanna yewe (520). Yewiieeiiek ez vylagra;(530). 
Zykseegh, hogy yowyenek [forduljanak eH] tantorodasok (Ö52b). 
Ywtthwnk ymadny hwtet: venimiis adorare eum (JordC. 358). 
Meg feelelmek atthwl liazayabau yv«iy: timiiit illó ire (360). 
Lataa, yeweu hew roaa : vidit venieutem supor se (362). Ywyen 
te orzagod : adveniat regnuin timin (JordC. 370). En ym oda 
yew6k : ogo veuiam (375). (En bálázásból jevuek (DomC. 110). 
Jwtem te tyztelondw atyasagodnak eleybe (VirgC. 2). Azt aka- 
rom, bogy velem w hoza iwy (20). Iwue hozza az álnok wrdwgh 
(22). Iwue az egihaznak plébánosához (25). Fráter Leo, az w 
L-irsa, ievue hozza (30). Az predicatio el vegezuen, ieuenek mind 
az kiralboz (37 1. Eí twzbwl zozat iw vala (42). Ez welagra 
imien, vélek nyayaskodek (48). Mit tegyewnk, ha my idenkbe 
iwuendnek baboniíiagok (91). Jwnek vala ő kwzykben (112). 
Az király nagy hatalmas kezel i8t (148). YSvrók es folyamom 
le hozyad (TlienrC. 157). Ez yewe tanwsiigra, hogy tanobyzon- 
sagot tenne (ÉrsC. 1). lywyetek fyaym en hozyam (Kulcs. 77). 
Megh ma haza iw (RMNy. 1131). Egy napi járó f51det i5ué- 
nec: venerunf iter diei (Helt: UT. o8). A Scauderbec az ítkó- 
zetnet- ideién czac h(isz mélfSldig táuoly volt, hogy segítségre 
ií volt a keresztyéiieknec (Helt: Krón. 97b). Kfllső áldozattal 
iStíc czae elSmbo (Boni: Ének. 204). SegitségiM ifiy (213). El 
boczata a bidokot, ho^ haza iflnnenec .lerusalembe (Szék; Krón. 
51). J5ve a Oalileiiiiak tengere mellé, a tiz vfírasoknak határi- 
luík kjzepin és hoziinak í néki egy siket némát (Tel: Evaiig. 
n,659). Nem ifibocz most mi hozjmc íZvon: Osiand. B3). Szein- 
kftzbe jií véle a király disznií -pásztora (Pós: Igazs. 1.372). A 
les helyecböl nijw jf>véu: ex insidils superveuientes (()om: 
.laii. 150). A gulya tiit\a jött (Gvad: FNót. 10). S) [orior. 
ilerivor ; abstammen, hergeleitet werdenj. Baal : ennet iii ez szo 
halván (KMNy. 11.44). Magi; va^on ki ez szót ez sido szotvl 
inonga júni. maghim (uo.). 

(Szólások). r»it )(i. A kisérSimre jőve u s o r (NótPM. 19). 
Vmihe jú. Néha ez a matéria-is Ijelé jl a beszédbe: nonnun- 
(piam intorcurrit PPUl. Eszembe it'i vala: recordatus simi 
(Sylv: UT. I ISOi. Ismét iu usum jöhessenek az elfelejtett 
reguláink (Zriiiyi IL195). Vkire, imire jó. lla valami veszedelem 
akarna iőni reátok (Helt: Krón. 31). Mikor az egé-sz.ségtelen- 
ség elérkezett, rád esett, j«tt (Com:Jan. 173i. Keájoc jútt 
l)(inteté»oken nevetet az uris (Zvon:Post. 11.2531. Délszinre 
jíivCi nap felderült homloka (Thaly: Adal. 1.140). Ismét eszemre 
jövök : ret'omponor, aninius mihi *redit PPBI. Vaj egyszer 
vinikor az okofnág-nélki'il való nép j6ne észre (Pázm:Préd. 
837) Elsi'ilien javalloja vala ugymi a je.suitai szentetnec, de 
végtére eszére ji'iven, tsipkére tsapá fiket (Czegl ; Japh. 147). 
Turkál a dologivan, de gyökerére nem jS(SzD:MVir. 22i. 
K itndi'idni, nap-fényre jíni; ernmpeie ex tenebris PPBI. 
Isten hozta kegyelmedet, jókor j i 1 1 : seid freundlieh «ill- 
kommen (Kirllesz. 7) Ihon vau az jól jfltt bilikom puhára 
■ Zrinyi; ASyr. 128) 

alárjő: de.scendo, deorsum venio M.A. binabgelien, hiiiab- 
kommen PPB. Ez három dolgoknak bel kel tellyes^Hluy, 
mynek elette alna yeyyen ew t'elsseege (l5rd)<'. 9b), Cristua 
lesus monyljJl alaa yewe (378b). Wr istennek zent lyleye 
az bodog leelkSkkel nagy tyztisseeggel yewt alaa (5U4b). 
Mii-oron ala yjne az hegril iDebrC 428. Káldi; Bibi. 285). 
alájőt-e : Idesi-ensio ; das herabkoiiuuenj. A nyilat ha fel- 
löv(kl, mihont fellyeb* nem mégyen, ottan aláfordul ; és .sebetf- 
íeb, alA-j<5tc, hogysem fel-mente (Pázni: Préd. 323 1. 



által-jö : transeo Kr. [berüberkommenj. Atal jeweeu az 

dwna vyzeen, ky vonyaa magaat az teeb neep k&zz£l (ÉrdjC 

' 401). Ma az diváuba Ibraim esauz kezdé ebegni, hogy az az 

I híre, hogy az lengyel főkövet Erdélyen jó által ide az követ- 

' ségre (ErdTörtAd. U.99). 

be-jö : I) hitroveiiio MA. [advenioj ; hineiiikommeii PPB. 
' (ankommen] Hozyank yme masodzor yewz be te fiyaddal 
I (ÉrdyC. 340). Nem va*ok melto, ho^ be yew' en hayiokom 
] ala : non sum diguus, ut intres sub tec-timi meum (JordC. 375). 
I Bel yw vala, bogy megh latna : ingrediebatur, ut videret (KulcsC. 
101). Jwueuek be az beibe, holot zent Kerencz lakozik vala 
(VirgC. 47). Az napnak fene be ifi az ablakon (Sándoi-C. 2). 
Te kfegyelmed) az zekhen be nem jAt ; hetftVn megent zeek 
! lezeu (RMNy. n.l3t>). Uog)- az en hazamban lie iily : ut intres 
sub tectum meum (Fél: Bibi. 11). Már az dolognak ideje be- 
jött, azért forduljon fel hozzá estve ó kegyelme s meg foeja 
mondani (Monlrók. XV.519). A liázam négy kofáiból áll. azon 
' egy fa tábhis ablak, azon a szél mind szélire, mind bosraeára 
I bejöhet (MiU: TürL. 21). S) (iiiducor, in morém venio, in usimi 
] recipior ; aufkommen, überhandnehmenj. Ez értelem (vélemény) 
inuet ifit be, hogy az emtjereknek vélekedések kőz^t oem 
tudnak, mel fele hallani (Fél : Tan. 500). Mik a szépség miatt 
gonoszul bejöttek; advenenmt .(Illy : Préd. 11.214). Bé jött a 
a fel-állott uj prédikállásuak módja, a mely kalafával tam'tja a 
hitet (Bod: Pol. Elöb. 3). 

bejövés : introitus MA. [invasio] ; eiugaug PPB. [eiu&llj. Az 
tartarok be jövése: Getiea irniptio (Balassa: Ének. 12). 

bejövet : c« Az háznak vala ky menete es be jevuete 
(ComC. 85). 

bejövetel : c« (Káldi ; Bibi. 2()4). Grófné aaszunyom b^üve- 
tele iránt az wc méltóztatnék tudósítani (LevT. 0.462). 

égybe-jö : couvenio Kr. [znsammenkommen, ziisammeutref- 
fen). Cristusnak zíiietete i^ vala: Mikor A anna Maria volna 
meúeztetet losepbnec, mi elit e^be i6nen(>c (ante<iuam i'onve- 
nirent), léletec ő méhében valuan scent lolei-tSI (Münchí^ 15. 
JordC. 357). Yme mykeppen yewnek egybe [találkoznak, egyet- 
értenek, t. i. Algasel és Esayas propbethaj ez may zent episto- 
lawal (ÉrdyC. 5b>. 

el-jö : advenio, veuio C. hioznkommen PPB. •) Yewetek 
el tv en atyámnak aldottay (ÉrdyC. 556). Annak vtanna el 
yweu, vyd fel te ayandekodat : tunc veiiieus, offeres munus 
luimi (JordC. 3tí7i. Zykseeg elezteb Yllesiiek el j-wny (407). 
Mykorou azerth el yettenek az zolgak Kjuimi autem veninent 
m'mistri) h\Vket otb nem lelteek vona (7221 El iwueiiekb ei 
zent atyahoz (VirgC. 50). Parancholok tenekeil. hogy iw el en 
velem (.56). Jwetek el, e« umiden yot mutatok tjiiektek (143) 
Elióue az ózőuuiz .-i f51dre: aquae diluvii iinuidavenint super 
teiTam (Helt; Bibi. I.(J4). Ha irgalma.ssagal>ol el nem ióti vulna 
(Bom: Ének. 10). Hirtelen el io te kiinuliLs.)dra (119). Akooron 
bittyai- az eiubemeo tiat el i&ni koedben (Tel ; Evaug. I.15b) 
Az isten el iú és megszabadét minket (U.58). Mint a vizeu 
jári'i ha ki száll liaj(>ról, eljótt [megtett| útját nézi, nem ismeri 
[larttól (Kim; Ének. 2871. b) El yewt ymaran ee bel tiltli az 
ydew, .HZ ty ydvesseegteknek ydt-y (ÉrdyC 342b). Sem uywglia- 
tyk, sem albatyk vala, varwan. mygleu az liagyot hóra el yewne 
(ölOi. El yewt vuliw halála iiapya (566). El yewt az bora, hogy 
meg dychewitesíeek embernek Ifya (534b). Myg el yew [betel- 
jese<Uk a jiivendílés] (539b). Hogy mykoi'on az erek nywgo<la- 
lomnak uapjai cl yewennek h& elSIe : pustquam veuerint tem- 
póra refrigeratiouis a i\iusi>octu doraiui (JordC. 715). Az .nkim- 
nak zevksege el jevueen (OumC. 128). 

eljövÓB : adveutio, adventus MA. das ankotnoien PPB 
Zomyoliozom az zent lelkeknec, a te iőueteduec elióiieiiet varok. 



57 



KIJOXLT— KIJÖ 



KIJÓT-E-MKíí.K") 



58 



uai- zabadolasokíit íVilkC. lOö). Yzenetet vyii ewnekyk Cristiis- 
nak elye\v\ iiseerill (ÉrdyC. 526b). A kire Ferenczet bizud, vacy 
inás'xl vatcy barmadnaii az te eljíivésed utiiii megsi'ijtsa az 
alt'tildet, hoQ' féljeu tcMö, bizony kiiliiubeu nem jii leszeu (Nád : 
Lev. 64). Idii5zitói5knec el ioiiesp iBoni: Préil. 7). El iSiieset 
Tiagy obaitassal vartac (Boni: Ének. 13). Meg-jövendőltette, 
bony az Messiás el-jövé.<e-iitán el-vétetik az igaz itilet az papok- 
fiíl (Pázm: Kai. 555i. 

eljövet, eljöt-e: --v Le iiluen, meg mouds auticristosnaU 
el jóuetit, eli vilaguak vegezetit (Weszpi-C. 22). Az biroiiak el 
jftuetit ielAntik (KazC 100). Christiifiiak el iJte : adventus 
Clnisti (Ozor: Christ. 109). 

eljövetel, eljötel : adventii.* MA. ankuutt PPtí. My le/.on 
yege az the el yevetelednek : íiuod sigiiiiiu adventus tui (JordC 
430). Zent leélek isten el yewetelynek wtanna mynd az zent 
apostolok ez vylagon el ozlottanak (ÉrdyC. 542). El jevttele 
kevanatos (ComC. 96>. Kynek el yewtelere niynden emberek 
lel támadnak (KulcsC. 57. Helt; Bibi. 1. EU'tb. MA: Seult. 10). 

eljőveteli. Adventi, eljSveteli innepec (MA:Scult' 3). 

el6-jö : prooedo C. prodeo, procedo, accedo MA. herfilr- 
gebén PPB. (herbeikommen, zmn vorscliein kommen]. Zent 
Kufen, ky elene yew kewteluel, ew ymadsagyual engemet meg- 
gyoyta (EhrC 60). Jfiyen elfiwe az harmadik iSándorC. 22). 
Meg aliian, vaiiak vala az édes lesust el5 iőnie iWeszprC. 97) 
Laihyak embernek lyat ely yowen a kidben (TelC 2-38). ElSwe 
yewt anyazent egyház doctoranak zeut yimejie (ÉrdyC. 560). 
Vissza aggott ember, gonosz napon termett ! Az te nagy bűneid 
most eléjöttenek (RMK. a87). Mikor eW ifl az id« (Tel: Fel. 
22b). 

(Szólások). Latodé mire faló az história, mégis te az gyér- 
mi'o cbenalassal iflz elíl (Mon: Ápol. 300). 

fbl-jö : asceiido, redeo nirsimi, advenio MA. iiiuautltommeu, 
hiiizukonmieu PPB. Yeweeuek tfeel Jerwsalenibeti (ÉrdyC. 534b). 
Mykoron fel yetth vona, talala ket erdongheseket az verem zayaii 
(190b). Yewetek ft'el (ascendite) wr ystouhez te es Aarou (JordC. 
60). Latek mas angyalt fel ywiii napkelet felwl (VirgC. 14). Felijve 
azokaert Abram Egyptusbol : a.scendit ergo Abram de Aegypto 
(Helt: Bibi. I. E4i. 

[Szólások). Még az ebéd fel jó, játszanak vendégek (Orczy: 
KilltH. 98). 

hátxa-jö : [revenio ; zurückkommeu j. Soha hattra nem iShet- 
nec Babilóniából (Szék: Krón. 39). 

jöttÓBt-jő (;o<Í€S(-;íi?): (veniu properauter, incessaiiter ; eilig 
kommen, obne unterlass kommenj.Jüttest jütt utánuk (Njt. X.467). 
Gyiittést gyűjBu (RákF ; Lev. 11.46 1. Éjjel najjpal jüttest jöjjetek 
elómbe minden késedelem nélkül (KecskTört. III.324. 306). 
J3ttest jöjjön az bottal, zászlóval (MonTME. nL64). 

jöttön-jö : CV3 Jútt5n jű az Swendi vi-am lewele (RMKy. 
n.l84i. KónySrgénec neki, hogy iStten i5ne Magyarországba 
(Helt: Krón. 74b). Jöttön jójj ! hozd ide adóját országnak (KMK 
IV.248). Ifitón iűn (Zvon: Post. 1.301). Nem tudgyuk, bul, mikor, 
mi-némű halálunk lészen : de bizonyos, hogy közel vagyon, és 
jötön jó (Pázm: Préd. 74). Nem késik és .sobúlt nem múlat 
hanem jötön-jö reánk a somorú halál (991). J5t5n jSnek az 
az angyalok az egból a fSldre (Pós: Igazs. ILI 4.5). Jővtín j5v, 
az az, ottan-ottan jóv (GKat:Titk. 1117). Sok panaszok jöttön 
jflnek hadaimra (Monlrók. XV.253). 

jövóst-jö {jövésl-jő ?) : cw Parancsola, hogy mindjárt jövest 
jónének maga személye mellé táborba (Szál: Krón. 120). Minden 
nap jeovest jeö az had (RejtLev. 45). 

ki-jö : 1) evenio, exeo, egredior MA. lieraaskommen, her- 
ausgeben PPB. [hervorkommen, zum vorschein kommen]. Elé- 



jóvni, ki-j6vni : prodire MedLat. 423. Te hol?illod iő ki herceg, 
ki biria en népemet (MüncliC. 16). ÓrdógSket valloc serecból 
ki iflnen, igen ke*etlenec (28). Megfordoloc un lüizjimba, honnan 
ki iStteni (37i. Meg terSk az else hazamban, honnan ky ywt- 
tem: revertar in domum meani, nnde oxivi (JordC. 391). Very 
vala olygen erevssen, hog ev belevle ky jv vala az veer (MargL 
65. 23). Mynek eletle ky yewneel az rcUeztól, niegzentóleelek 
teeghSdet (ÉrdyC. 341b). Kywe yeweenek az seerbfll (611). 
Ky ywae w haylokalml : procodenv de thalamo suo (KnIcsC. 
34). Az 8 királyockal ki ióuénec a tenger parttyára (ós haza- 
jókból] (Helt: Krón. Ib). Ez czenalta vala ímiaz na^ bölcz 
Iiazat, a kiből soha senki nem tnd vala ki iűnni (Szék : Krón. 
1^3). Az fának tíiuen giakoitii vad fiatalok ifinek ki (Fél : Tan. 
318). S) (se<iuor ; folgen, gefolgert werden]. Melyb&l az jő ki. 
hogy . . . (Toln: Viga.szt. 94). Mind ezekből két dolog jó ki (MA : 
Scult. 102). Az te éitelniedbol a iőne nyUiiinn ki, hogy (Bal: 
(Jsisk. 325). Ro.sznac tarts a jesuita conseiiuenlláját, mert nem 
B jft abbul ki (Czegl: Japh. 49. 108. 127. Sái-p: Noe. 119). 8) 
forior; entstehen). Azokból sok jó jó ki: ex iis multa bona 
*propagantur PPBl. Mihent ide érkezett Berfsónyi ur, mind- 
jái't anagramniát t.sinált a város neveból (Rodostó), és e jött ki 
belóle: o.storod (Mik: TörL. 72l. 

[Szólások] A kinek patrociniumja által jót e kis könyv 
ki (Czegl: Japh. 3). Látod it, hogy az másodic számnac őszue 
.szándala.s.sából ifit két numerus és kóta ki (Helt : Arithm. 
B). Mely borában nem veelteek volna, ky jevue az t e v z 
'kiütött]. (DomC. 166) 

kijöt-e: [exitus; auszug]. Abrali;imnac C'aldeabol kiiSteig 
(Helt: Bibi L64). 

kijövés : [egressio ; das herauskommen, auszug]. Elgiptotn- 
bol ky yeweseknek másod eztendeyben veíyeetek zamaath 
Izrael tiyaynak (JordC. 119). Mai.'a.s menyből leen w ky 
yevuese (KuksC. 35). Ev tetemy meg teviettek vala mynd 
ev veleenek ky jevneseyglen (ComC. 275). Az magyaroknac 
Scithiából ki iőiiéseknec vtánna lietuen k§t esztendőnél (Helt: 
Krón. 2u). Az istennek sátora [ledig az Aegyptomból kijővés- 
után egész esztendővel emelteték-fel (Pázm: Kai. 555). 

kijövetel: eggressio [auszng]. H.-innad honabba hw ky yewe- 
telyknek vtauna Egiptombol, yevveeknek Syna.vnak pwztayaban 
(JordC. 51). Ez könyvben Mose.s az kijőveteltől fogva lett dolgo- 
kat iija meg (MA: Bibi. I.8S. Káldi: Bibi. 253). 

közbe-jö : intervenio Kr. [daznisclientieten, sich eiumengenj. 
Ha az imádság külső gondolatoknak közbejövésével megvesz- 
tegettetik (Illy:Préd. 11.207). 

le-jő : devenio C. de.scendo MA. hinabsteigeu. herabkom- 
men PPB. Azon ennen maga mynid ky le yewt, mvnt ky ffel 
ment mynden eghekuek felette, hogy mjndenekef be tellyesey- 
tene (ÉrdyC. 539). Az istennek fva levve jween az raagas.sagl]- 
bol (ÉrsC. 112). 

lejövés: descensio MX. absteigung, niedergang PPB. 

léjövetel : c« (Zvon : Post. 1.806). 

meg-jő : I) revenio, revertor C. MA. redeo MA. wieder- 
kommen, zurückkehren, zuriickkommen PPB. Megnem jövend(5 : 
irredux C. Soh;i annak wtanna zyne meg nem yew (ÉrdyC. 590b). 
lé akaram í marattat, mig meg iőiek: donec veniam (DöbrC. 
274). Ez wylagban yfJ^vczka wagy es meg erewd megh ywheth 
(ÉrsC. 404). A kőuetec meg iőuenec Jacobhoz: reversique 
simt nuneii ad Jacob (Helt: Bibi. I. P4. Kár: Bibi. 1330). 8) 
[redeo, solvor; einkommen, eingehen, einfliessen). Jó gondvise- 
léssel meg jön két ezer forintja az erdélyi jószágnak (LevT. 
n.289). 

[Közmondások). Budáról is megj^^ az hazugság (TörtT' 
1.598). 



59 



MkXi.KÍV»-.l()MZTK 



K )VE1 )KI,KM— .JOVEMX) 



•W 



mégjövés: reditiL'^, leditio, reversio MA adventuii MA; 
Uibl. ILII ívieilerkunft, rüekkunft PPB. 

mégjőt-e : tv Neoi remélikuala immár S neki megiStét : Kjie- 
raijaiil witii jani non esie venturam (BécsIC. 38) 

mégjövetel : adventnn t'. reditio, reditu», reversin MA. 
wiederkuiift, riiikkunft PPB. Kementeieu vala az ó meg iőiie- 
tele: speraliant cam jain non esne venturam (Kár: Bibi 1.497). 

Ö8zve-jö : couveniu, coeo, concarro, convolo, eouHuo, obvio 
Sí. [zusammenkommenj. Ot (a lábban) nagy Kok erek e« ynak 
Bvzne ievnek (ComC. 219). 

öszvejövés: eonventio, coitio, cougressio, obviatío SL (zusani- 
nienkunftj. Mit mondgyak (ezeknek Qezve-iüvésérfil (Zriiiyi. 

11.291. 

vÍB8za-jö : rejiedo C. redeo,^ roveuio MA. wiederkommen, 
zuriiekkehren PPB. Viszszá j5v8k, megtérek (Com: Vest. 143) 
Visza jün a te niihed [elröpült mélied] (OrvK. 61). 

visszajövés: reditus MA. wiederkuiift PPB. 

visszajövet: 1) revei-sio, reditus Sí. !(riickkehr]. *) in 
reditu Sí. (ini zuriickkommeu, bei der riickkehr). Vi.sszajövet 
tapasztalván, bogy igen megváltozott ezinében s j<l kedvében, 
azt találám neki mondani (Fal; N£. 28). 

viBSzajövetel : reversio C. reditio, reditus MA. ívieder- 
kehruug, znrikkkommung PPB. 

Jőde : (venni ; kommj. Yewtew (?) fyam : veni 6li (EbrC' 
23>. Az maayknak ha mondom yewdo, el yew : dico alteri veni. 
et veiút (Pesti: NTest. 14i. 

Jődög : ito, vento, eo redeo Irequenter PP. oft gebén und 
wiederkommen PPB. 

Jődögél, jődögél (júddegéltk C. iódeggel Helt : Canc 90. 
'Ilemesv: Béla. tó): vontito C. advento MAI. vento MA. ott 
ankonimon PPB. [nadi und naeli^kommen, lang.san lierannaheii). 
Kynaida ez, ky y5d6gel ez pusztaitól (Apo.it Ul). Közelben 
iődígellyen liozzauc (Boni: Préd. 2.">1). Gyakorta jJdJgel iMA: 
Scult. 987). A liarez helyen jiSdegele ö nagysága SzSgyén felé 
(Monlrók. \ail.361). Nagy pesti.s támada oda ki, és elébb-elébb 
jAdOgelni l;ittuk lassan-l.issiui ide felénk (ErdTörtAd. I.139i. 
Kezde valami rák háton vélek kifelé jídegelni (IV.236). Az jiV 
dSgelS esztendőé .soc hasznokat hoznae magoekal (Prág : Serk 
•515). Kelj fel, jó Kereke-t Izsák, mert bizony jMögél nagy 
fekete sereg (Thaly: Adal II.M7). Meg-értvén a romaiak, hogy 
1" Aemilianu.i Romában jBdiJgelne (Biró: Ékesség. Ebi. Jődö- 
gél a fáknak levele [tavaszkor) íUlszM: Pelr 12). SzíJmyfl 
méltósággal jöddögele Szelim szultán az egész udvarával (Fal: 
TÉ. 650). Barom-ostobán JftddSgelűnk minnyájan a világra 
(Fal: NE. 112i. 

be-jődögelj: (appeto, inuipio ;'8ich nüfaem, henuikommen. 
eintreten|. Hajóban tétetvén, a tél be jAdOgelvén, liajótörést 
)i2«nve<let (Martoiif: SzHist. 1X9) 

el-jődögel : advento MA. binzukomnien PPB. A Christas 
cl-jMögelvén, .izUkség vala, hogy ók a magok veséreittil meg- 
fosztassanak (Martouf: Szílist. 12í<. Mad:Evang. 31. 

eljödögelés : ailventatio MA. das hinzukoumieii PPB. 

ki-jödögel : (egrediur ; hervorkommen]. Attya az i-aznrok 
n:ik udiiarokhol nap seregei ky ió'Jíigol (KazC. 75) 

Jödök : ito, vonto, eo ri«ltx) freciuenter MA jnacli iiiul luu'h 
luikummenj. Itt kezdik a papi jószágokat a haza jA<lilkő pa|<ok- 
■uik megadni (ErdTtlitAd. III.119i. 

JÖ82te: adw. adesduni MA. lkomm|. .liWie ide, slasbai-za 
a mit niiilJiiok uMehSzJan. ITt)^ lozte ide (Mel: Sz.láii. loli. 



Jószte hogy elküldgyelec : veni ut mittam te (MA: Bibi. L34. 
rv.9). JSszte ide gyermek! veni puer! (Com:Orb. 2). De, hal- 
Iádé, jősztSszen (ígyj te (Com: Jan. 199). Nosza jósztetek ide 
közelebb hozzám íGKat: Válts. n.l264i. Jfísztetek hát noeztok 
nemesek, parasztok (Felv: Dics. 46). Hó Kató jőszti-be (igy) 
(PhilR 59). Győzte Dóra, flllj ide mellém (uo.). Jiteto ki 
velem egy pár piratóra (Kónyi: HRom. 181). 

Jövedelem : 1) proventus, reditiw MA. einkommen PPB. 
Reiaia irtiuiak vala, bogi a yőuedelmet eltekozlotta (DebrC. 'H)' 
A pispőld i5uedelemb51 a koroknak gongiokat viseluen (157j. 
Az elastromnak juuedelmchevl nem illic vala valamyt valaky- 
nek adnya (MargU 58). Miért en teneked ilyen ayandekot es 
iwnedehuet zerzek adnya, azt akarom hogy enoekem te 
fogadást tégy (VirgC. 55). Anya zent egyház evreksegevket 
jvnedolmeket byruau nem feyedelmoknek engedetybevi, de li»- 
yedehueknek tek(^>zlasabol (DomC. 132). Az 5 beszédének iSue- 
delméuel elégedic meg : genimina labiorum ejiis saturabuot eam 
(Kár: Bibi. L614). Mindennemű i&uedehnetfll olasz országban 
papa megfosztotta (Mon: KépT 39b). Kezde az fi tehetseget, 
az orszagnac keszfiletlenseget, es ennec az arulasnac nagy üae- 
delraet mutogatni: magna praemia coujurationis docere(Decá: 
SallC. 13). ŐszU'vér jSvedelmfi tiszt (MA : Tan. 1175). Az bor 
rak jövedelmét meg-kárositó essők (KNagysz. 1613. E2i. Ebi- 
tendőnkent rendelt jövedelme vagyon : liabet deputatnm pro- 
ventum anniudem (Ver: Verb. 216). Igen meg kell gondolni, 
hogy az mennyi nagy épületeket iselekedtem Szent Gróton 
mind belOl kivAl, azt soha az itt való jüvedelemmel végbee 
nem vittem volna (R;idv: Ckil. 111.255). Nem vala szaporjya 
nálla az ország jövedelmének lErdTörtAd. 1 113). Az szőlőnek 
egész jővwlelmét érthetni itt az ezú-stón (DKal: Ker. 471). Csak 
annyit költs, mennyi a jövedelmed (Kisv:Adag. 306). Pénzi 
jövedelem : jiecuniae reditus (Balog : Com. 278). Ez a jövedelme 
az ebbéli oktaliULSíignak, hogy naponként szaporodik (Fal:UE. 
175). Józan birtokából jöhet jövedelme, de nehéz és mimkás 
;;rökös védelme (Orczy: KültSz. 35>. S) vectigal Com: Jan. 189. 
[mautj. Hogy kü-ály fl felsége német tiszttartót nem vetne az 
várakban es jüvedelemre (Monlnik. III.48). A jövedelmet a fő 
tisztek osztják vala fel: vectigalia divisui magistmtibus crani 
l'PBl. 

Jövedelmes : fructuoaii*, (|uae«luosu.'i, pruventuosus Kv. 
(eintraglichj. Ha nehezen látod valakinek szép jövedelmes tiszt- 
ségét, értekezzél arról, mint fért hozzá (Fal: BE. tK)2). 

Jövel, jövetek (yewd' ÉrdyC. 549): [veni, venite; komm 
konmit]. Yewol velem : venias mecum lEhrC. 150). Nabuclio<i'> 
iiozor monda : ereééetec ki es iőuetec ; es legottan ki iőueuok 
.1 túzaec kőzapiből (BécsiC. 134i. Monda: yOH^l es Ussad 
(ÉrdyC. 147. 549). Yewetek en hozyaam (549b. 13b). hvuel 
kwues engemet (VirgC. 84). loeuel sz. lelec ur isten lelkűnk 
nec vigasaga (Bom: Ének 56). lűwotőc immaran binii az or- 
szágot (Bom: Ének. 519). lövetek elő tanulii ina.-iok (Com: Vest. 
li. Ifivetők en hozzam fiaim (Szár:Cat öml.i Jövel el vcleni 
Ijisbonába (Mik : MiüN. 236) 

Jövel : advento MA. Iiinzukommen, eiukominun PPB .\i. 
M;igyai- üaljntli jobagj [jobbágyil sok haz\vk [liazugj bjni-l 
yöwelnek yde (LevT. I 194). Az érsekbeK ezek jOvélnek vala 
és néki lííirát miidni rtk hízelkednek vala (RMK. V.252). 

Jövemóny : adveua Kr. Ifreradlhigj. Ywueineu vagyok 
ladvcna egii .síun) the nálad es zarándok, mykeentli mynd en 
atyayin (KulesC. Wi Ymiementh meg elének : adveiiam 
iiitcrfecerunt (231. Frank: HasznK. Előb. Zvon: Post. L49. Knli: 
Evang. 10). Kerlee titokét, mint iőuemenieket, es rtra iátokat 
(Magy:Nád. 76). 

Jöve)[ldö: futurUK ('. \euturus, futuras .NL\. der komiueu 
s<ill, der kc.nmien nird, iler zukUnftig i"! PPIi Fiilw el en í 



til 



.K'n'ENI )Ó13EU— .löVENDÓL 



ME(J-JÖVKNl)Al^.lÖVET 



«2 



iircaioc el5I, mórt iJueiidSnec ésmerém iquoniain futurum un- 
no\-i), bog nektéc adassaiiac tbzlatlw (BécsiC. 32). Ne aluhaii 
iőueudSuöl te masnidat jjetielemuelkiílűu (88). Hr jeweudew 
\-smeret5m (prophetia) leeud es zoretetSm ne leegyen, semy 
vagj-ok (Éi-dyC. y6b). Protí'etjilaiak malazttya ees volt ew benuo 
yewendew lafc'isoknak ysmeretyben i623). Bel yranak istoryaban 
yewondóknek emlokSzettySkre (5 12b). Myndden yelen való e.-; 
yewendó gonozt\vl való mej{h zabadoyta<ns (öjTbj. Az yewend" 
v,i.sam.np yewjen az zontli egyhazlioz (513). Mertli ywendó, 
hogy Heródes keres.se az germeket : futurum est enim, ut 
Herodfts quaerat puerum (JordC. 3591. Ky mwtatta meg ty- 
nektek el f\Tthny ;>z ywendő haragot ? : quis deoionstravit vobis 
l'ugere a ventiuii Ira? (361). Ez juuendev bezedektievl mynden 
emlior tanolyon békesség tartást (MargL. 87). Akarván az vr 
isten, ye\Tiendevknek tvdoya valamy nagyot meg mutatny 
(DomC. 5). A'alaztak zent Ágoston doc.tomak es tyztelendev 
predicatomak regulayat mynd egy akarattal az jevuendev 
predicatorok (16). Az jevuendev eyel meg jelenek zent Daman- 
i-os atyánk az leannak (162). Ira az w fiaynak, ielen \aloknak 
es iőueudSknek (VirgC. 101). My \Tiuik lasiis iőuendo az Íté- 
letre (114). Ywuendew nemzeth : generatio ventura (KulcsC. 
43). íme júvendű, hog Heródes a gormiSket lialalra keresi 
iNagyszC. 182). EziflvendS zent mihalnap \-fan (RMNy. 11.22 1. 
Az remenseg nem ezak iőuendo iokat vészen, hanem ielen 
valokatis (Fél : Tan. 292). Mindenkor nagyobnak látzik az io- 
uend'i, hogy nem mint az ielen való : agricola seniper dives 
ünuuni in proximum (Decsi: Adag. 156). Bolond ember am, az 
ki iúuend6t nem gondol : sapientes futiinun perendie \entum 
praesciunt (220). A részeg tétova tántorog, jövendőt nem gon- 
ilol, szédeleg feje (Pázm : Préd. 766). Ez jüvend/S héten haza 
indulunk (Thurzó: Lev. 125). 

[Szólások]. Jövendőben: deinceps, postliac, in futurum 
51. Mit tezzen iSvendíbe az pokolnak tize (DebrC. 281). Az 
fíwendSben te haragodnak osthorawal ne erdemlyem werettet- 
aem (ErsC. 49b). Ha meg akarna az n el kezdet io erkólczL'- 
3en maradni, i5uend6ben mind diezireti .s-mind országa leuue : 
iltro illi et glóriám et regnum ventunim (Decsi : SallJ 6. Erasni : 
Ei'k. 19). J ö v e n d 5 r e : deinceps, posthac, in futunmi Sí. 
Slegh bezeellyed yewendSre the fyaydnak : narres filiis tuis 
JordC. 26). Ea arwllya vala el hwteth yewendőre : hic erat 
laditurus eum (647). Hog jevuenden-e erdemlyevk evtet me- 
lyekbe bodogul nezny (ComC. 60). Nem remeenlenee ffel 
amaduy yewendSre (ÉrdyC. 608b). Nagyot veeluek yewendőre 
)w benne leuny (646b). Adom emlekezettre ez lewel latwan , 
nosthanyaknak es jSn-endőre waloknak (RMNy. 11.120). Az ! 
stennec fiára tamada, miért hogy meg érte, hogy iőuendőre 
lezue egyesülne az emberi terme.szettel (Helt: Bibi. L b3). Meg i 
iskflttem, hogy iőuendfire ő nékic adnám (Kár: Bibi. 1.168). 
istennek atyai gondviselése jövendőre készített olly jókat az ' 
gazaknak, mellyekben nem vigaduak a gonoszok (Pázm: Préd. 
il). Yewendó re zol: prophetat (ÉrdyC. 97 1. Madár uezes- 
)5l i 8 u e n d 6 1 beszeltet- iBorn : Préd. 281;. J ö v e ii d fi t 
n n d k : vaticinor, praedico, praedivino MA. Ez may napin 
rewendóth mondok teneked (JordC. 268). Nem de te newedben 
nondottwnk ee ywendőt: nonne in nomine tno prophetavimus 
374). Mongy yewendót: prophetiza (610). Nekőd iőwendSőtli 
nonda íWinklC. 329. VirgC. 15). Az 6 ellenségeknec romlásii- 
■ól inuendót mond (Kár: Bibi. 1.143). Jövendőt mondanac az 
ingyaloc Isaacnac .szflletéséról (MA: Bibi. 1.14). Mindenkor vól- 
ac oly emberec kic pénzért raondottac jövendőt ( MA : Bibi. L 1 4 1). 

Jövendőbeli : ^ Az jövendőbeli birákért fizettünk császár 
idajára 120 haraestul 459 ft. (MonTME. 1.27). 

Jövendöl (ióuendóUeiú Decsi: SallC. 2. ;oteíiáoa6tt Zvon: 
'ost n.293. MA:ScuIt. 1034. iSvend^Ués, wueyidúli Fort.<ízer. 
>. jivmdúlni Cls Li: vaticinor, divino, addivino, augnroi-. 



hariolor, ominor, coujerto C:. weis.sagen, prophezeion PPB. Sors 
vetéssel jövendölök: .sortilego U A félelem solm jót nem 
jövendői : iiessimus in dubils augur *timor PPBl. Bolondul 
iőuendíilni: cribro divinare (Decsi : Adag. 71). Fel-tetszett ama 
t.sillag, niellyot a mes.siás jövetelekor jövendöllött Bálaám (Pázm : 
Préd. 19). A mit Dániel az Antichristiisról jővendőllít, azt a 
romai ^épárúl értette (Pázm: LuthV. 29). Ne jiivendíily gonoszul, 
kérlek, felőlem (Zrínyi 11.36). Szerent.sével jártál, ha beszéd 
közt tsak jővendőlve-is elől találhattad más embereknek 
szándékokat (Fal: UE. 377 1. 

meg-jövendől : antedioo, praedivino, praefiguro C. weis- 
sagen, zukünftige dinge .sagen PPB. Megjövendölve : praefinito ; 
megjövendöltetőtt : praedictus, praesensus, divinatas C. Chiistiis 
meg jövendöllölte az ő tanításának az széles világon el terje- 
dését (Pázm: Kai. 43i. Nagy világoson meg volt iöuendöluen 
azis (EsztT: IgAny. 196). 

megjövendölés : praedictio, praedivinatio MA. weissagimg 
PPB. 

Jövendölés: divinatio, praedictio, auspicium, augurium, 
inauguratio, liariolatio, exti.spicium, vaticinatio, mantia, prae.sa- 
gium, prae,sagitio, praesensio, eonjectura C. prüpheti.a, praedivi- 
natio, mantice MA. vveissagung, wahrsagung, zeichendeutung 
PPB. Jövendőlésnek tudománya : mantice ; jövendölésnek mes- 
tersége: haruspicina C. (Fél: Bibi. 21. Pázm: Kai. 738). 

Jövendölő : tatiloquus, faticanus, aruspex, auspe.t, augur, 
ominator,vaticinator,prodigiator, praesagas, praescius C. propheta, 
diriuator, fatidicus MA. prophet, weisssager PPB. A csillagoc 
forgásábtíl jövendölő : a.strologus Com: Jan. 169. Az varaslok- 
tol es iőuendőlöktől ne kerdeszkedgietec (Fél: Tan. 342. Káldi: 
Bibi. 239). Orvo.s, jövendölő és sokat papoló szolgát minden 
kerüllye (Kisv : Adag. 333). 

Jövés : 1) ventio C. ventio, adventns, reditus MA. ankunft 
PPB. Ezenne vygsagott mutattnak my yewesenkrewl (EhrC. 40). 
Aldwau az wr istent az ew oda yeweesökeert i ÉrdyC. 580). 
Mikor Laban meg hallotta volna Jacobuac iőuesenec okát, 
monda : auditis causis itineris, respondit (Helt : Bibi. I.N4). Egy 
czöppet sem örúlec az ö ide jövéssekért (Helt : Mes. 252). 
Luter és Melanchton Cluistusnak itiletire jövésérni alkaknat- 
lanúl szólott (Pázm: LuthV. 214). Urunk jövése-elött a világ 
nagy része ördögnek szolgált (Pázm: Préd. 78). Hozzád jüvé- 
semet te fogod chudálni (Zrínyi. n.60). Itt sok paripa mai-ad 
az út mellé, mert az erős jövés lovunkat megtöré (Thaly: Adal. 
n.359). 3) germen MA. [spross, schössling]. Az szőlő tönec 
minden ö iőuésénec ágait el szaraszttia: siccabit omnes palmi- 
tes gei-minis ejus (Kár: Bibi. 11.123). Soc hernyó lészen, melly 
megh is eszi az iűuést (Cis. F2). A sok rosz[.szas]ág minden 
üdvösséges jövést el-ólt bennünk (Pázm: Pi-éd. 163). Maga gyü- 
mölcse, nem vallásának jövé.se és bimbója az 8 fesletsége 
(Pázm: Kai. 222). Egy ujjnyi földi bodza jövést találtunk a 
kertekben (ErdTörtAd. III. 115). Bizonyái-a nem hagytatok 
utánnatok-is elfajult jövéseket (Megy : SzAÖröme. Előb. 9). Jó 
igen a cser-fa gyenge jővéset meg-szedni (PP : PaxC. 257). Egy 
szőlő fán három féle jövést is láthatni (Mik:TLev. 214). 

Jövéske: (sm-culas; schössling]. Avagy nem jővéslceé. nem 
tsemetétskeé a Christns? (GKat: Válts. 1.803). 

Jövést : [veniens ; kommend, im kommen]. Ide jövést el 
nem felejtem (LevT. 11.260). 

Jövet, jöt-e : 1) adventns Sí. [das kommen]. Zomyohozom 
az zent lelkeknec, a te iőuetednec ehőueset varoknac zaba- 
dolasokat (VitkC. 106). Meg ne zegyenevltessevnk ev tevle e\ 
^evuetyben (ComC. 146). Es lön zozat, mikenth na^ hertelen 
zelnek iővete : factiis ast sonus, tanquam advenientis spiritus 
vehementis (DöbrC. 340). Három fele hozzánk iöueti vagion 



63 



.lAVETEI.-^.It'BII,ÁI. 



.M;Bii,r;K-.)tni().s 



€4 



vronk lesusiiak (DebrC. 46). A gonozok nem Srftlhetiiek az 
igitz embiroek kSzifíbe való iSuetin (109;. Nem barnul ii.eg en ; 
hozyam yewtJdel (ÉrdyC. 510). Christiisnak ez uelaf;ra i5te i 
nem hiiznalt iiolna (Omr: anist. 163). Az uagy sas jövetit ha > 
moühalljátuk, mint az varjak eWtte ne fussatok (Tin. 298). 
A magyarok jStSkbeii feketo Orosz-országot lióilóltattak volt 
meK íLLszuy : Krón. »4). 2) [venieiis, veniendo; Un komnienj. 
Aloso Lyudwar.jl jewetli ittli halt Soytortli (LevT. 1274). .íSuet 
az vion találtain tiz»nki;t ezer oláfiot (Hult: Krón. 135). 

Jövetel (jeuitlid PozsC. 28) : adventas, reditu.s MA. ankimft, 
Mirückkunl't PPB. Mon*ad meg, meF lezen a te ióiietelednec 
ielensege (MUnchC. 58). Ottan meg ysmeree az ew teremteyee- 
nek oda yenetelyt (ÉrdyC. 34öbj. Az ew yewetelSket el nem 
zenvedyk : inifjotum eoriim ferre non possunt (JordC. 164). 
Mynd megh iMleek liAkefli, kyk liyrdethnek ez ygaznak yewe- 
teljTÖl (731). Zent yewetulednek ydeyn ne bochaH bee mennem 
engemeth az byiiassekkel (PoisC. 19|. yewthelywel megh 
wigaztalta |2S). Meleg siralmokkal, gyakor és ájtatos imádko- 
zásokkal kérto a Me.ssijls jíVetelét (Pázm: Préd. Sli. A papa el- 
fogyása, a UirLstnsiiak uU'ású jővetolire tartatik (Pázm: Luth\'. 
78). Te jilvetelednek már régen hire van (Zrínyi. 1.14). 

Jövevóny : I ) adveiui, alienigen.1, [lerogrinus, oxoticiLS, hos- 
piiiLs, proselytus C fremdling. aiuliinder PPB. [fremdj. .Jövevíuy 
lakos: iiinila V. Idegenoc, jíivevényec : peregrini (Jom: .Tan. 
123. Aruat en iSneuent ne akaryli még[)atuaroznod (Béc.'iiC. 
303). Yewevoentli megb nem kel liaboroytany (JordC. 57). 
Az athenyabolyek e.s mynd eegyel) yeweveenyek (inquilini 
lieregrini) .neniyre nem lievvolkodnak vala (767). Tarehiad te 
magadat ez velagon, mikepen zarándok es iövevan (DebrC. 
246). YSueuen vagcjc en az ydegón toldSn (TelC. 97). Jevue- 
ueu vagyok en es zarándok (CornC. 87). Az zarándok jevueuen 
OS esmeretleu frátereknek (DomC. 318). Hogy ott magát mint 
iJueueny éltetneye: ut peregrinarotur Ibi (Helt: Bibi. I. E3). 
.J5ueiien sidc : proselytus (Kél: Bibi. 39) Idegen és jövevény 
vagyoc ti k5z5ttetec : advena sum et peregrinus apud vos 
(MA: Bibi. L19). Jövevény avag' sellyér (Ver: Verb. E16b. 3). 
Hlyen jövevény sellért tart Magyar-ország (Sámb: 3FbI. 15). 
Egy jüvevény bitang ükör árát adta kezünkben (MonTME. 
1.302). Jövevény szarándok iHall: Paizs. 437). Imé egy jöve- 
vény hajóra találok (Gyöngy: Char. 23). Már nem vadtok 
vendégek, som jövevények, hanem a szentek polgár tiírsai 
(Biró:Préd. 19) A jövevény szakadások [sectae adventitiae 
Kr.J mint az új módi szoká.sok hauLír találnak gazdát (Fal: 
NA. 125). 2) [imporitns ; uuerfidiren). De ez, csak igen tudat- 
lan és az régi histiVii'iklvm jövevény emlierekUez illendő kákom- 
l)Akom (Pázm: Kai 177). Kitsoda olly jövevény az isteni 
dolgokban, hogy nem tudn/i, melly keveset gondol isten ezzel 
(Pázm: Préil. 81). Oly jrtvevény sem vagyok a bibliában, hogy 
JÓNue és Ciédeon közöt nem tndnék választjLst teiiLÍ (Pázm: 
LnthV. 15). 1'udatlan az a sz. in'isban. és csak jövevény az 
ecrlesiastica liistoriakU'in (Malkó: BCsák. 951 A magad autho- 
ridban nem vagy Uilán jövevény (345). 

JÖVŐ : venieiis, adveniens 81. [sequeos ; kommend, kUnflig, 
folgend]. Jövő héten, nyán.n : fiitura septimana, aestate Kr. 
Azon yewö vasárnap, niykoryn myseet zolgaliia, neky yeleneek 
Lstomiek angyala i ÉrdyC. 528). Ez jeA zerdju-a liattwk (l^>vT. 
1.11.3) Rz ywe hethtlen iRMNy. 11.131. 3C1). Jövő eíBtendfln 
(MonOkm. VIII.181). Ez' jilvfi v«.siirnapra otthon leHzok (Thureó: 
Irfiv. 1.46). 

JTJBUjÁIj : |i-nm annnis praeliendis dimitto ; in deii nílie- 
sland verset/on. |«nsi(inireiij Ha kétszinkedni nem tud, vagy 
luuája mellett felettébb liívoii viseli magát, hamar jnbilláluak 
lígyj akar kit is (Hazánk 1.3801. Némelyeket felettébb való 
vénségekért jubilláltak s sniaríumnkat vettek (iiu.i. 



JUBHiÉK íriiA/er ' KákGy: Lev. 437): gemmaríus, gemmati 
auri propola; juwelierer PPB. (LevT. 11.362). ótvísíknec és 
gyöngy árosoknac, jubiléroknac mfivei : aurifabrorum et genima- 
riorum opera (Oim: Jan. 101. Kecsk: ötvK. 344. 353). 

JTJG-, JUH- : (auster ; süd). Wg zel (olv. ivg zelj : auster 
NémGl. 222. Austruni audio a quibusdam vocari juh szél (Corp- 
Gramm. 19. Sylv.). 

JUH (gyuhok Helt: Bibi. I1.2u2. th DebrC. 169. 173. DomC. 
113. Com: Vest. 13. 139. PPBL ioh BécsiC. 13. MünchC. 31. 
35. yoh ÉrdyC. 174. JordC. 55. 74. KukaC. 12. luAai Helt; Króa 
17. Beythe:Epist. 204. ;o;iak MA: Tan. 750. túh Kár: BiM. 
L5tí5. ju Illy:P.éd. L380. ;ii SzD: MVir. 218j: ovis C. MA. 
.scbaf PPB. Cristnsnak yuhy vygaztalasarol es vr lesos Crístus- 
iiak aldot neuerewl zent Ferencz fel ewitenztete fráter Rufeot 
(EhrC. 59). Fi^elmezietec a hamis prophetaclol, kic iSuec t& 
hoziatoe iuhocnac ruháiban (MünchC. 26). Vegyetek ty ezetek- 
lieu, kyket wr ysten az liA yohayii (iu loto grege) pyspek- 
seghre tfel emelth (JordC. 775). Ket paztor ihokat öryz oala 
illebrC. 11). Az cri.stu.snak iohayt mikorou meg építelek volna, 
zent Fcrenczet fel witnztetek (VirgC. 71). Megh verőm a paa- 
torth ees el ozolnak a churdauak yohy (WinkIC. 152). Johok- 
tul elrekezteneje a farkasokat (DomC. 3). Nyál iohokat moMl- 
tatnak vala (RMNy. 11.44). Iwhot eoryztem (11.310). Óker Sléa, 
iuli metzés (Helt: Bibi. IV.39). Semmi bantasoc oroszlánoktól 
nem leszeii iuhokiiac (Born: Ének. 6i. Nyáy juhai egy pa.sztor 
nt<m mosz.szo vala (Haszti: Aen. 34). Egy folt őkret, nyáj juhot 
h.ijtani: öves et boves gregatim e-ti^llere (Ver: Verb. 228). 
Magyar juh (Radv; Csal. n.370). A juhoknac gyapjok (Com: 
,Ian. 115). Fejős juhok, meddő juh (Gér: KiirCs. IV.453). Ki- 
ment az meddő juhasz eleiben az fejőrUI .'ipadolt juh i Mon- 
TME. 1.287). 

(S'zóh'isokj. Farkasra biztad az iiihot (Dec3i;Adag. 25). Nemis 
jegyzem fel mhiden liazugságit s hamisságit .íz eoiiix>nliának, 
inollyek tolyouganak mint az esztrengára hajt'itt juhok (Pázm: 
Kai. 353). 

Juhász, ihász : opilio, upilio C. sehiifer, schalliin PPB. 
Íbisz, juhxsz (Com:Orb. 95. CsomaC. 10). Mesa iuliász iwla, 
soe juhokat, barmokat tart vala (Mel:Sám. 371). Juhász, 
lluLSz (vezetéknév, Nyr lX.3'i5). Az hamis fekete hunyorral 
az juházoe a juhoe dögét oruossollyác (MehHerb. 187. Zriuyi 
1.62). Az ihász elől akkor elsőben vittünk el juhot (MonTME. 
1.28). Meddő juhá-sz [a meddő juhoké] (287 296). Feles nyájra, 
birkásokra, juhász leányokra, pá.sztori tselédre akadott (Fal: 
TÉ. 708). 

Jvihászkod-ik : opilionem ago Kr (als scbiifer dienen, 
scliafe weidenj. .Iákob egy aszszony szerelméért tizen-oégy 
észtedéig juhiiszkodott íPi'izm : Préd. 1034). 

Juhászság: munus vo^ítorale Kr. (hirtenstand, scliáferdienstl- 
.■\karod e, hogy jiihisz,sj'igb<í| kir,álys;igra emeltessem'? (Pázm: 
Préd. '.'60). Korpa Mih'ikiiak .íz elletőn való juhá-szságáérf 
ti'ZOttUnk 80 dénárt (MonTME 1297). 

Juhi : ovillus, oviuns MA. (scliafe-J. Tartsad az rílágot az 
lanitokiiae juhi ruhájoc alii, és menten eszedbe vehed. ininemA 
farkas vagyon az alatt el röytve (MA : Scult 786). 

Juhocska : oviiiila MA. sohiitJein PPB. Ihotska : ovieiila 
PPBI. Meg esiiierweii zegeni iohoi-zkainak titkát (\'irgC' : 
Káldi:Bibl. 2751. A p.'uatorban szfikséges a bátor-mv és n/ 
erő vagy .i vastagság : hogy a jnhíXskákRl az erő-tétel ellen 
i'dtalmazli;issa (Mad: Evang. 344). 

Juhos : foves habeiia, öves pascens; eigentUmer von scliafen. 
scliafliirt). .\zért jöt, hogy mint a julios ember keresi az el 
vesstet juhot, '«intén iigy öis megkereste azt a mi el veszet 
vala (Tel : Eí-ans IH7'ii. Juhos ivezetéknév XVI fe.] (Syr. 
1X3631 



6S 



JUHÁZ—JUT 



.HIT 



66 



JXTHÁZ: [mitígo, placo; besanftijíeu]. Tudta, erkölcstelen 
iié)i6t keménységgel juházni nem lehet (Gvad: KP. ili/. 

még-juház : -v (mitigo, placo ; beschwiditigen, liasiinfiigenj. 
Sírtam, hánykolíVltam : kedves auyáni, hogy már nékem almát 
rázott, Dioudta, bogy.^szép leszek .-uuial meg juházott (Gvad: 
KP. 19V 

JUHÁSZ-EK, JUHIÁDZ-IK : mitesco, placor, mansu6.seo. 
conquiesco, iram pono, oonipos sui fieri Sí. (.sich besSnfligen, 
beselnvichtigen la.ssen, nachgeben). Énhozz;'uii jtihászni kezde 
(Bethl : Élet. n.84). 

mégjuliáz-ik-: cw Talám eunyi sok ezer lelkeken való 
bo.'izu-állásiban kedvej tSlt, meg-elégedetf véle, s immár meg- 
juházott iGK.-it : V;iltA 11.40). Sokszor az fei-fiunac halgatasavalis 
mpgh johazir .iz .aszszony ember iPrág:Serk, 441. 208i. 

[Juhászod-ik| 

mégjuhászod-ik : cv Szavára katonák mind meg juliá- 
sziidtak iGvad:FNót. 18). 

Jvihászliat : [placo, mitigo ; be.sanftigen. vei-sölmen]. Talán 
ez a kötelesség valamennyire juhásztatja hozzám (Bethl : Élet. 

n.11). 

JUJ : [heu; ach]. Ji^j ! beh fertelmes kevélység néz ki lioUle 
iFal:Const. 85R). 

JUJTJBA : brustbeerlein ; íme jujube lürBesz. 153. Juiu- 
back : ziziphus ; brustbeerlin ; f degen gyfimSlcz ; az gyftmőlcze 
veres mint a berkenye (Mel; Herb. ÍR). TflkSk. ugorkák, juju- 
bakok [így ?) t cuciu-bitae, cucumeres, jujubae seu ziziphae 
íCom:Jan. 25. Nyr- Xin.121). 

JÚLIUS: Oulius mensis; juli| (MünchC. 7. ComC. 328). 

J UJMGÁTA : caseus fiscellaris, juncatus ; weicher kass 
PPB. El nem nyelhetem semmiképen a túrós étket, domikát ; 
hanem bálmost, botsajtot, ju[n]gatát igen szerettem (Bethl : Élet. 
1.1 nov 

JÚNIUS: Ijumas mensis; juni| iMunchC. 6i. Jmiins haua 
(ComC. 274). 

JUEISTA : Ijurls peritus ; jurLst]. Törvény tudó jurista 
(MA: Tan. 1134). 

JUSS: 1) [jus; das recbtj. Wadnak sok wrak, nemessek 
ees ez orzagh bely falws emberek keivzzewl, kyk az kyraly 
iussath az az igassagat gonozzwl magoknak thwlaydoneytottak 
(Ver: Verb.' 107). Holmi jussát hánván-vetvén (GériKárCs, 
rV.513). Azon jussáról semmi fegyvere nincsen (Nyr. XIL266. 
MA: Bibi. 1.251. MA:Scult. 959. Pataki: Reg. 12). Sok szabad 
városoknak jussok elrontása (Tlialy: Adal. 1I.4Ű). 3) [pati-i- 
monium ; erbteilj. Dobokabol az kis falwchkabol minden jusso- 
tokath ky uegieteSk es aze legyen, az kinek en hagyom 
(Eadv : C;sal. m.l77b). 

JUT (jyuía eszében Fr: Szján. 13. eMtit Helt: VigK. 9. jút 
Pázm:Préd. 133. sat. NyK. XV.218. MA:Taa 1069. Hall: 
HHist. U.18. 37. 64. 87. 164. 193. ÍKÍíana Sylv: UT, 1.32): 
1) pervenio, deveuio, assequor MA. [venlo ; kommen, ankom- 
men, anlangen] erreicben, in ein ort geraten Adámi : Spr. 193. 
Birsagnop ivtva ilezie vt (HB.). Mycorth yutott az herre, 
Bemald lakykuala egy erdewben (Ehi'C. 9). Nem tudomualec, 
mykeppen te hozzad yutlias.sak : ad te veuirem (98). Mégt6r5 
menden magasségő varosokat, miglen iuttatic tengene: usque- 
quo perveniatur ad maré (BécsiC. 13). Micor meglelenditec (a 
gyermeket], hirdessetecmeg énnekem, ho^ es en iutuan imáé- 
éam őtet : veniens adorem eum (MünchC. 16). Mykoron yvptan- 
daz the orzagodban (JordC. 615). Meenenek ky Troyabol, yuta- 
nak .S.-ban : teniiimus Samotliracem (763). Az menorzagban ha 

M NYELVTÖRT. SZÓTÁR II. 



iutand.az (SándurC. 1). Jutta e^ ifyu vitéz Ipomenes new5, 
akaruan ez zizet hozza vennie (BodC. 19). Hyr y^vtlia, hogy 
hwllot volna Baldak Lstene (ÉrdyC. 508). Ywtottanak a mezire 
(510b). Ywtoth vala hazahoz (514b). Az vyznek parttyara ywtot- 
taiiak (520). Ywtlnvau az zolosm.'ibau az yghoere responde 
(ErdyC. 573b). Hogy iutanak az puzta egyhaszhoz, monda zent 
Ferencz (VirgC. 63). Ha ez zent alazatossaghnakh twkelletes- 
segere nem iuthatna (77). Igen hamar nagi malaztra iutna (88). 
Hamar iutz minden iora (91). Az zerzetnek leg felsw garadycz 
fogara meeg nem iutotatok (122 1. Keseen jutott az conventhez 
(DomC. 97). Mykoron ez zent atya jvt valamely conuentben 
(123). Mykoron hertelen ywtand w haragya : cum exarserit in 
brevi ira ejus (KulcsC. 3). Beletek ivtot istennek orzaga : per- 
venit in vos reguum dei (DöbrC. 306), Hozzad ywthnom eu 
SrwendSk (CzechC. 26). Ez este juta fiam szolgája (LevT. 11.19). 
Attiam aniam eleyben bogi iutek (OomaC. 11). Két csólnokon 
Duna szigetbe jutának ; imé mihelt Tholdi az porondra juta, 
csólnokból bátran fegyverét ki raká (Ilosv: Toldi 5). Mmd a 
kettőnec igye az istenec eleibe iusson (Helt : BibL I.Mm4). 
Ezennel oda iutunc (Helt: Mes. 275). Soc sass keselS iuta ot 
reaioc (Helt: Króu. 21). Keues napoc mulua hir iuta a Geysa 
hertzegnec, hogy Albert i6ue hozaia i27;. Iuta az hegyes tai-- 
tomáiiyra (Kár: Bibi. 1.488). Kiuec az en el uesztesemre oly 
keuausaga iutot, bog .sem tfi veletec sem az halhatatlan isten- 
nel immár semmit nem gondol : quem tanta lubido extingvendi 
me invasit, ut neque vos neque deos inmortalis in animo liabeat 
tüecsi:.Sall.r 20). Sikamló útra jút (MA: Tan. 1069). Ha vin- 
nájákis Jerusalemet az romaiac, de hozzá nem jutnánac (Zvon : 
Fost. n.255). Reggel jutottiuik ide(Thurzó: Lev. Ll8). Mikoron 
az hidec lelés rea iutot volna íHelt : Krón. 32 1. Az vérhas iuta 
rea (192). Has-fajjás jutván reája útjában (GKat: Titk. 15). 
3) [obtingü, obvenio; zukommen, zu teil werden]. Jut neked 
is : et tibi obtinget Kr. Kynek mynd kewes y^thna beniiee : 
unasquisque modicmn quid accipiet (JordC. 642). T8b ywt 
eggyknek zaaz enneneel (SándorC. 12) Az ala-ualoia Laban- 
nac iut vala : facta suut ea, quae eraut serotina, Laban (Helt : 
Bibi. 1.04). KSzönséggel tSb iut az híveknek a nyavalyába, 
hogy nem mint a hitetleneknek (Tel: Evang. n.l42b). Hozza, 
kinek mi iut benne (Decsi; Adag. 24). Mindenkinek iutot benne: 
qui vicit, periit, plorant cjui .snccubuere (129). Tap.solly 5r6medb6 
illy drága kincsednek, illy érseked jutván adgy hálát istennek 
(Orczy : Nimí C5b). 3) [constat ; kosten ?] Az nemes keneteth 
keebzette vala haromzaz peenzeu iutohak ; azerth istennek 5 
zemelyewel v5n igazath az harmicz peenzrSl magának (WinkIC. 
143). 

(Szólá.sok]. Vmi jut. Mikoron az hidec lelés rea iutot 
volna (Helt: Krón. 32). Keuees napoc mulua h i r iuta a Geyza 
hertzegnec, hogy Albert ioue hozaia (27). Kinec az en el uesz- 
tesemre oly keuansaga iutot, hoé sem tfi veletec sem az 
halhatatlan istennel immár semmit nem gondol : quem tanta 
lubido extingvendi me invasit, ut neque vos neque deos inmor- 
talis in animo habeat (Decsi : SallJ. 20), Vmibe jut. Annyiba 
jutott a dolog, hogy mihelyt valaki életét meg-jobbíttja, mind- 
gyárt prédája lészen a gonoszoknak (Pázm: Préd. 24). Szabad 
akaratunk erejébfll, inkáb erőtlenségéből istentűi elszakadhatmik 
és bujdosóba juthatunk (775). Jut eszembe, hogy mon- 
dottam : memini me dicere PPBl. De hogy eszembe iút az álmom- 
nac képi, meg posdul lelkem belé (riyef: Jephta. 4). Elfakad 
nevetve, mondván, hogy uéki lehetetlen, hogy holmi nevetséges 
dolgok ne jussanak eszébe (Mik:TörL. 61). Ha ellenséged 
agyafúrt, kenlli azt, a mi néked eszedbe juthatna (Fal: UE. 457). 
Feleytségbe iutnánac (Helt: Króu. Hl. Hogy enne iussac 
5rd5g fogságába (Bom:Ének. 187), A In másnak hai-agjá- 
ban vagyon, hogy újonnan kedvébe juthasson, valami válto- 
zásnak kell lenni (Pázra: Kai, 746). Levelének mássá jutván 
kezünkbe csudánkkal olvastuk (TörtT. X,120), Mykoron 

5 



fi7 



ALTAUILT— BE JUT 



ECJYBE JUT— JUTAUIM 



fi-x 



ywtot volna hartuynra oztendós kovában (ÉrdyC. 561. 339). 
Megh allapaciüt emberkurokba jiittak (Ver: Verb. 182^ Meg- 
vetésben jutsz: conlemptum mciirres (Com : Jan. 206). Lepy 
szerzetes pappá, im ezeiilSl iuthatz nagy meltosságba, be 
szerzfinc ot téged az bordély házba íFortSzer. Gll. Vmibmjv.t. 
Nekem is jut benne oder belille: ich werde aiicb ctwaa davon 
bekomnien AdámI : Spr. 195. Hat vagy nyoltz papákat méreggel 
veztete el, hogy 6 neki-is jntna az [lapa-ságban (Diai. l.')3) 
Némellyeknek aflféle saeculumok-baii jutót, ininémaet meg 
érdemlettek (t. i. oly idíben éltek] (Fal: NE. 374). Egy Per- 
wana newew therekem wala, ky harmadában j\vtüth wala 
nekem [minden harmadik fogoly az öve volt) (RMNy. 11.179), 
Vmihe?. jut. Mikoron ő magához iutot [tért) (Helt: Krón. 
41). Neliéz dologhoz kJnyen iutni;: nodum solvere 
(Decsi:Adag. 1). Harmad áron, kinek' tetszett, abból adtunk, 
örültünk, hogy így is p é n z b e z mi juthattunk. Ha egy.szer 
pénzünk volt, már fennen héjáztunk (Gvad: RP. 44. 45). Vkire 
jut, vmire jut. Az vérhas iuta rea {Helt: Krón. 192). Hogy tartó, 
egésséges állapatra jasson, illyen szerelmes tsalárd.'^ggal él 
(Pázni: Préd. 34). Arra jutotta dolgunk: in eam fortunam 
*devenimus PPBI Boldog isten ! mire jntjlnk : o beiliger Gott, 
«ie gehet es uns? (Adámi:Spr. 195). Emlékezzél meg ki e-^ 
mi nemft valec, iffiu, oleuen, gyors, okos, kazdag, erJ.s, es immár 
mire iutottam nagy hirtelenségnél, te is illy hirtelen erre iut- 
hatz (Born: Evang IV.329b). Ha mi eIsS igyekezetekre e-szek- 
ben nem tonik, arra utób akár mely heves tanuláíisal sem 
jutnak (Fal : VE. 395). Édes atyánktól immár meg valtunc, 
aruasag'ra juttunc (Born: Ének. 133). Erek dichoseegre 
ywthalny (ÉrdyC. 532). Myglen jivsswnk hytuek oeggyes- 
segheere (539). Esthwero yuthwan: vespere facto (JordC. 
439). Hazánál estuere iutuan kt-zde azt gondoiny myt az napon 
twt volna (VirgC. 85). Eszedre jutz valamikor (Land: llj 
Segils. 1.372). Az ecclésia tagjainíik gondolkodóra jutot- 
.sorsa mi reánk is tartozik (Nyr. XII.79). Mykoron halálára 
ywtot volna, mynden yozagaat zegbeenyoknek oztataa (ÉrdyC. 
Ő20b). Betegsegbevl immár jutót volna halaira (DomC. 257). 
Mikoron iuta zwiesenek ideyere íVirgC. 31). ;Enuek isme- 
retire nem iúttanac (Bes: HÉnek. C). Minden 5 Liuait fel 
laka, és koldulásra iuta flgye szeri (Soós: Post. 81). TyzAn 
5t eztendís korra iotot (így) (KazC. 47). Érett-korra jutót 
és elégséges erSt vett szándékja (Fal : UE. 370). Czak nem 
tudom honnan iuta ily nagyra: uitedula ex vopribim (Decsi 
Adag. 253). Mykoron hwssweet napra ywtottanak volna, az 
ew ffyawai meg kereztílkódeek (ÉrdyC. 520). Zent kereztna[>- 
yara iutuan imalkozyk vala (VirgC. 33). Hiisuét iiapyára immár 
iuttac vala (Oörcs : Máty. 90). Dal remensegM es juc az i r S k 
életre (TihC 3). Parasztságra jntottanak (Ver: Verb. 
6). Utolsó szükségre jutott: redactus ad *incitas PPBI. 
Vég»5 szegénységre fizettetic, végsS figyrejút: ad incitas 
compellitur (Com: Jan. 209). Itt juta életem végsfl pertze- 
n é r e (?) (Gvad : FNót. 11) Hlszenj, a k&Snséges okosságtúl meg- 
foaztatot vakságra jutottíik ezek az emberek ! |Pázm:LuthV. 
146). Vmií'é Jut. Mint viz jegai zajjá hogy partot szaggatja, 
én-is 1 1 y á jutottam (Ben :'Ritm.* 25). S e m y e ywt (ad nihi- 
lum deveniet) mykeppen folyó vyz (KulcsC. 137). 

[KHzmondásokj. Ritkán jut harmad ízre a hamis keresmény 
(Pázm: Préd. 636. Kr). 

által-jut: Iraasoo, pertranseu, penelm MA. Ubergelien. 
durchdringen PPB. 

be-jut : penetro Kr. (hineingelangen) Az kysded varasban 
bel yntwan, sohol zallast sem talalanak (ÉrdyC. 50bX Bel 
yv»ta eegy ember (542b) Bel ywla hozyaa az sereg (579). 
Be ywihwan az ylTyak (ingrensii, halwa tataiak liAtet (JordC. 
721). Mykkort lenvaalembe bee j-wttanak wolnn, lampa-sokal 
a xel megh fna (ÉmC. 93b). 



Sgybe-jut : (convenio ; zusammenkommenj Annak wtaima 
e«gybe yivtanak Persyda newS orzagban (ÉrdyC. 598). Jerusa- 
lembe az arán kapu kJzbe égbe jntottanak (TelC. 30). 

el-jut: pervfinio, appello MA. ankommen, aniauden PPB. 
Igelangen). Sok tewredelmesseg kyknek kellene elyuttny : multae 
tribul'itiones quae debebant evenire (EhrC. 111). Fa eellyen 
luirancholat el ywta zent Moryczhoz (ÉrdyC. 547b>. El ywthat 
az ayandekra (619bi. Elyivta az egyháznak hallására es ez 
dologh : pervenit hic rumor ad aures ecclesiae (JordC. 747). 
Egyebek kevzevt eljuta Didacas pispek es (DomC. 21). Ha el 
jnland en halalom (CzechC. 30). El yivttanak te zenth zenwe- 
d(ísednek ydey (ThewrC. 188). Azon közben vronk leeus ia 
el iutah (oda juta) (WeszprC. 24). Mikor ezokaert ellátott 
volna a azfliesnec ideye (Helt: Bibi. I. L4i. IdSie eliút (Helt: 
VigK, 9). 

(Közmondások). Lassan iáry, s bamaréb el iutz (Decai: Adag. 
62). 

eljutt-a: (adventus; das kommenj. Immár halála eljutott 
(MA:Scult. 130). Be nem vártam hozzám való el júttokat 
(Gvad: FNót. 11). 

fol-jut : |«netro snrsum, ascendo cacamen, culmen attingu 
PP. aufsteigeij, ansteigen PPB. 

följutás : ascensio ; das aufsteigen PPB. 

jutton-jut: identidem venio Kr. (immer wieder koromén). 

(Szóláíok). Jutton jut eszembe (Fal : Const. 936). 

közbe-jut. [Közibe jutok : intervenio. Közbe jutó : inter 
ventor. Közikben jutó : interveoiens C. 

közbenjutás : iuterventas C. 

meg-jut : redeo, revertor MA. zurückkommen, zurückkehren 
PPB. Mykoron ywtottak volna meg az 5.sweenre (ÉrdyC. 509bi 
Azonba az orozlauuk megjwtanak es az wen eleybe ménének 
(TelC. 291). Az uarasbol megh iutha (TihC. 53). Mykor Epper- 
yesswl megh jntottam wolna (LevT. 1.83). Mikoron a kém meg 
iutot volna (Helt: Króa 49). A kémee meg iutánac a tiVíc ba.«wa 
hoz (87). Róoid idSn Esan hogy meg iuta, azt meg §rte, hogy 
lacob meg cz.'ilta (Born: Ének. 344). Ha egésségben ti mez 
iuttoc (Kiír: Bibi. 1.481). Kemény János iminiék megjutának 
(MonOkm. XXIV.153). Midőn becsületes araink Kassáról meg- 
jutottak (Nyr. X.469). Meg jattal valaha (Gyöngy : KJ. 91). 

öszve>jut : (convenio ; zusammenkommeoj. Sz5mi&kepen 
5sze jutának '(CsomaC. 35). Oeszue jutás (KNagysz. 1621. 
A2). 

reá-jut : (invenio ; daraufkommen). Reá jutni a dologra r 
venire in rem •praesentem PPBI. Ezekból ezennel rea iuthatimr, 
honnét esmerhessec meg az farkast a barantol (Mon: Ápol. 
10). 

utól-jut : [aasequor ; naehkommeu, erreichen). Utol jntva 
titJket (Alv:ItÍB. 240). 

Jutalom : praemium, brabeum, autoramentiun C. praemium, 
salarium, merces MA. lohn, tíelohnung PPB Com; Vest 142. 
Tanítónak jutalma: didactrnm; lehrgeld Com: VesL 126. Kántor 
pénz avagy lanétás jutalma Com: Jan. 154. Ez beirlcnseg 
adatottuala zent Ferencztenl frátereknek, hogy ganay e« peni 
zerelmnek egy jiitalirmual (pretium) mertekletnenek (ElhrC. 80>. 
Vr ysten meg mntattya ennekyk es myuelkedeseknek yutalmal 
ill4) En iutalmim ezec, melleket énnekem attanac (BécsiC. 183i 
Azoknak ewryzethybe sok ywthalm : in custodiendis illis retribu- 
tio multa (FestC. Kil tyzes)! meg liw TOialmukal : redde illii 
mercedem (JordC. 41G). Ywtalmat veezy : mercedem accipit 
(635). El hozmán ywtalmat : attulit pecunlim Í7S}). Azt, ky 
myndennek idueceitSie, ely ighen knwees eea nyavalyán jntal- 



69 



.ILI AI.MA.S— MEG-.)l'TAl.MAZTA r 



JLITA— FÖL-JUITAT 



70 



meertli el attad (WiuklL'. 149). Chak az iobaii valu vegjK 
meg maradaas oly lelky iozag, kynek igyrtetyk az evrek 
iutalm (ConiC. 5tí). El anvlaad the uepedeth ywtalm iiekwl : 
sine pmtio (KulcsC. 107). Agyad meg kevvelyekuek ywtalmyth : 
redde retributiouein superbis (126). Ha a hyzolkedesnek illyen 
iwtalma wa^on, te hat enys kezdem magamat arra foguy 
(Pesti: Fab. 15). Az j5vciidómoiidásuac jutalma az fi kezekben 
vala: habentes divinationis pretium in maiiibiLS (MA: Bibi. 
1.141). Jutalomul ki osztya (MA: SB. 124). Dániát Christiánn.s 
vivé az tévelygésre, jutalomért az maga országáWI ki fizetek 
iPázm: Kai. 194). E^y hideg ital viznek jutalmát meg-fizeti 
(803). Az els5 a pallya futasnac jutalmat (brabeum) el-v-iszi 
(Com: Jaa 209). 

Jutalmas : commodus, utilis, fructuosiis, lucrixsiLs, prome- 
rens MA. uützlieh, vorteilhaft PPB. Jutalmas szolgálatba lépett 
íNyr. X.12I) Zsákok felöl is prospiciáljanak minél jutalmasban 
conveniálváu (MonOkm. XV.73). Méltó bizony azért szenvedni, s 
kínlódni, kiben vagyon viszont kegyelem, kitfll van jutalmas 
szerelem (Amadé : Vers. 88). Sokszor esküdtem, még is epedteni 
s voltam hozzád jutalmas (?] (200). 

Jutalmasság : Pucnim ; vorteil]. Harmadzor mondatyk 
(a gyertyaszentelő ünnep) ypopanti : az mennyey dychSseghnek 
ywtalmassagaert (ÉrdyC. 212). 

Jutalmatlan : irremuneratus Kr. [unbelohnt, verdienstlos]. 
(Tel: Fel. 49. Kr.). Magadat tsalod meg, ha hamissággal jntal- 
matlanná teszed isten-elött fái-adtságodat (Pázm: Préd. 981). 

Jutalmaz : praemio, remnnero Sí. [belohnen]. A magunktól 
származott tselekedetek nem jutalmazó fizetést, hanem .szégyent 
és gyalázatot érdemlenek (Pázm: Préd. 73). 

[Jutalmaztat] 

még-jutalmaztat : cv Az én istenem mind ezen az vilá 
gon mind pedig az másikon jutalmaztassa meg kdnek (Levl'. 



n.301j. Az fi hőségét igen megjutalmaztaták és A.val íeszeadák 
(Mik: MulN. 240). 

Jutt-a : [adventus, pervenhis ; das kommen, gelangenj. Az 
isteni iozagnac esmeretire keuanod iuttodat (NagyszC. 3). 

Juttaszt : [facio ut perveniat, fero ; kommen lassen, bringenj. 
A pastis olly nyomorú.ságban jutta-sztott Lsmét, hogy életben is 
közrilUnk kevesen maradnának (Kei-skTórt. n.2-48). 

Juttat : administro, submitto, facio ut perveniat, deveniat, 
devolvatnr Sí. [perduco ; kommen lassen, zukommen lassen, 
bringen]. Jwtasson mynkeüi my wronk menyeknek orzagaba : 
perducat nos dominus ad regna caelorum (F'estC. 15). Azok 
otfím .spongiat szerzeenek tellyes eczettel es zayahoz ywttataak : 
obtulerunt ori ejus (JordC. 695). Az w sebeyt az en sebeym- 
hez intatuan, vigazta meg engemet (VirgC. 104). Bátorsággal 
nem tudhattyuk, hogy igazán, és nem árulóul jutatta kezűnk- 
ben az isten k5nyveit (Pázm: Kai. 673). Se gazdag tndományod 
kintse, se friss elmédnek éle hozzá nem juttat (a helyes 
választáshoz Fal : ÜE. 393). Légyen az istennek 6 szent akaratja, 
reménylem, lelkemet magához juttatja (Gvad:RP. 141). 

[Szólások]. Vmíbe juttat. Eszembe juttatom : memoro C. Enis 
azon igazságot sokszor eszébe jutatom az embereknek (Pázm: 
Préd. a4. 62). Jutassuk eszünkbe azért, mennyiszer, és melly 
sok-képpen vétkeztünk ezekben (73). Eszetekbe iutat nektec 
mindeneket (Vá-s: CanCat. 64). A valamit nem tudónac ha 
néked eszedben jut, jnttasd eszében azt (C!om: Jaa 200). 
Futóba iutatom Skót : fugere eos faciam (Kár : Bibi. L491). 
Bűneink terhe rettegtet és tsak nem kétségbe juttat 
(Pázm: Préd. 118). Sir óba juttatni: adducere in, vei ad 
fletum PPBI. Vmire juttat. Kit az isten az igenek igazán való 
hirdetéséből iutatot az fi esmeretire (Fél: Tan. ElSb. 2). 
Az tSruen bfinnek esmeretire iutat (549). 

fbl-juttat : [mitto ; hinaufschicken]. Hogy bort vennénk es 
fel juttatnoiok kegielmednek (RMNy. n.62). 



5» 



K. 



KÁBA : subbuteo PH. ragadozó madár neme, vércse, 
káuya SíD. avis eerta rapax, 8i)ecieB avcipitram Sí. Elfajzott, 
mint kába sólyom uemzetétfll (Gyöngy. SL) 

KÁBA : stultns, fatuus, hebee, stolidus, stupidos MA. nariisch 
PPB. Assiaay varasnak wczayaan el menne, mynt eegy eze 
vezít kába (ÉrdyC. 569b). O te hit kába, mit gondolod azt, 
bog sokat elz, mikoron cak eg bátorságos napod se legeu 
(DebrC. 2^14). Ha ma bwéz vag, talantam honnap kabaia bo- 
londa lehecf (259). Ha ma eze-s bwlch. netalamtan honnap ez- 
telen kabaleez (WeszprC. 1-13). Kaaba emberek (Ozor: Oirist 
206). Azoknac tHW/.édec mint kába be-szédec látattanae : sicut 
deliramentnm (Holt : UT. Y 1). Kába es bolond ítéleti vagyon 
(Helt; Háló. 300). El ainlnac mint «gy kabae (Bom: Préd. 252). 
Kába módra (257». Kába bolond módra iti6). Bolondnac és 
kábánai; mondtanai' límui (Dáv: VDisp. L127). Az kábác és 
az esztelenéi' (MA; Bibi. V.-l). Ugymondnak ók, az niház:it, ha 
szinte kábává tészeu-is, ugyjui ékesít azért, hogy az madár az 
í tollain, az eb sz/irén esmértethessék meg. Mert nem tudná 
ember, hogy oly kába gálád fantastihos légy, hogyha az tára- 
farán szabott metélt, vagdalt, prémeze, tboncsokos kSut&Sdról 
meg nem esmértetnél (MA: SB. 218). Ne láttassál valami faj- 
talan kábának lenni (Kadv: Csal 111.218). Ne engedd hogy olly 
kába esztelenségbe fwsűnc (MA: .Scult. 47). Szent irás marcyx)ngo 
kába irkálgatásitok (Bal: Csisk. :il8). Kába és astoba okosko- 
ilás (466). K«rö.iztUI kamd kabáol (Kisv : Adag. 319). Oly csacska 
e világ, hogy a ki harsányan nem felel, kába-bolondnak alét- 
latik (Csi'izi: Sip. 32). 

Kábálkod-ik : stultesco, iueptio MA. .sich nárrisch stellen, 
torheiten aiisiilwn PPB. I.^taa meg ewket eegy zeep veeu 
ember, hogy ott ymarkoznanak es mouda: myt kitbalkottok 
(ÉrdyC. 654b). Monda Kestns nagy iTel zowsü ; kabalkndol 
fmsanLs) Pal ! az wik yr;isok teghed kabasagra fordoytottaiiak. 
Pal es monda : nom kabalkodom, de yozansjiglmak zawat zo- 
lom (.lordC. 793). Kábálkixlic- vala l)eHzé<lel az ó házába (Helt : 
Bibi n.l50). Bolondoz<'ikat, kábalkodókat meg gyogyit (Mel : 
llerb 134). Az (száraz fjii) virágát jo meg t^Szny thyongő virág- 
gal fizae es az rettígí kabal kódoknak aduy (BevtlieA: FivK. 
K9). Kobalku<Ina(' (ígyV| azoc, akik az papa hatalmában nion- 
giac lemii az apiiNt;dok rendelésinek meg változtatását (Zvon : 
Osiaiid. 7). Kabalko<Iiuui ezt kezdik mondani (Ef«tT: IgAny. 
Al). 42). Ostoba volna a ki igy kálálki slnék (Pós: Igazs. 1.156). 
Csak a forditásoii kábálko<lik, mollyhez i:sak aimyit tud, mint a 
tetfl a szántáshoz (Matkó: BC>«ik. 323. <íKat:Titk. 325). 

Kábálkodás : [iiieptiae ; uusiun, uarreteij. A pápisták, vala- 
hol ez szóra akadnac, trailitio, uiiudgyarast az 5 soc sfilt bolond 
kab8lkoda.sokra tsigazziic (Eszfl": IgAny. 295). 

Kábálód-ik : jstultesco, ineptio : títricht seiuj. Magad se 
kábáUidjál |liál).'ilkiHljár.'|, egyebeket .se r.salj (Kecsk: Ötv. 3 i::bi 



Kábálódás: [ineptiae; torheit). Ész nélkül való kábálódás 

(Kef.sk;Ötv. 3.53). 

Kábás : (stultus ; iiiirrisch). Ea. illyen út igen tetcxenék P 
Sámbámak a te kaba-s itileted ellen (Sámb: 3Fel. 612). 

Kábáskod-ik (káioakodik ' Fal: UE. 499): |8tultfisco, inep- 
tio; tőriclit fun, niirrisch redenj. Ezen eléggé kábásko<luak a 
a tndatlau tanítók (Sámb: 3Fel. 343). A Fonmi Romanimiról 
nem kábáskodod azt, a mit a szent irásnü (Matkó: BCsáU. 21 li. 
K<imai Siiiciiis kábáskodott 384-beu (Ozegl: Bl)org. 377). A ki 
irigyel, haraggal már megtellett, s a méreg elfogván szivét, esze 
hire nélkül káboskodik (Fal:UE 499). 

Kábáskodás: [ineptiae; imsinn, uarreteij (Matkó: BCsák. 

2111 

Kábaság : fatuitjus, .stoliditJLs MA. torheit, narrheit PPB. 
Oh bodogtalanok, veesseetek ez kabassagot es zabadobatok 
meg tymmagatokat (ÉrdyC. 197). Eztelenseeg, kabasaag, a mji 
keertek (431b). Az sok vrasok teghed kabasagra fordoytottanak 
(JordC. 793). Mynden ez vylagi bewlchesseg kabasag es bal- 
gataglisag (We.'»zpi<?. 119). Az isten igeié az iwganyokuac- ka- 
basag (Pécsi : Sz(izK. 33) Ne kövesse azoknak kAba.ságokat. 
kik mindeneket a temetés pompájára kSItvéu, hóltig-való adós- 
ságba esnek (Pázni: Préd. 145). Mit czégérezteted vénségedre 
kábaságodat V (Matkó: BCsák. 101). Hasonló kábaságot gnsolsz 
imez szokbni (394). Mi nincs okosságból, van a kábaságbiil 
(Kisv: Adag. 91). 

Kábít: hebeto, stupefacio SL (betören). 

még-kábit: cv Mynd tellyes ev testéét nagy geryedetefr- 
seggel meg hyntem, meg evtevzem es vgyau meg kabeytoni 
(C'ornC. 359. Tel:Evang. 1.715). így akarod meg jáciottatni és 
kábítani (i<mib : Isp. 23). Nem tudod meg téuelyitoni és kábítani 
(Bal: Olsk. 2őüX Nem tndod meg téuelyíteoi és kábítani 
250). 

Kábul: hebesco, stupe<« Sí. (betört vferden, den verstand 
vorlierenj. Kabul bolond módra (Bom: Préd. 66). 

meg-kábvü : obbniteo, obbrutesco PPBl. .stupore curripior 
Kr. (den versland verlíeren). Meg kabultac ez fxee eml)erei- 
(DebrC. 340). Mílielt igjedet és keresményedet az isten meg 
nem áldgya, ottmi meg kábuka és egjic kárból a másikluin 
essél és abb<51 meg budúlsz (Helt : Mes. 425). Mé^ az várban 
Ls nem igen bizuást vagyunk, annyira félelme miát meg kábul- 
tmik (Zrínyi : ASyr. 53). Szükséges a nyugodalmas iilom, mert 
mivel az álomtalaiisi'ig miatt az elme is megkábúl (Biró: Ángy. 
139). 

Kábulás : [insanía ; verrücktlieilj. Min- vetemedtek ilyen 
kábulÁsban lürczy: KöltH. 57 1. 



7S 



KABALA— KACAG 



1CI>-KACAG— KACÉRa-^ 



74 



KABALA, KABOIiA, KABLA (kabiUa Thaly:VÉ. 
n.6): equa Ver. Pqim. eabaMa, kancza-ló Nom.' 119. (stute), 
Kabula, kacznla,- kanc-za lór oatallus Com: Jaii 88. Kabola, 
katzola: caballns Major; Szót. A nien ló miiidun kablára iiyerit 
(JesiisSir. .T") Talála oí.v kabalát egy raitkóiml (Helt: Mes. 
295). Az tisztátalan .személyeknél' Ixirtlelyában szeniérmetesbeii 
SltSzStt kablákat találhatna emlier (MA ; Tan). Egj- ro.s?. kabo- 
láért. egy araszni fíldért egy-ueliány .sz,'iz embert meg-eskiidtet- 
nek (Pázm : Préd. 6651. Az menlü az kabalával, az eb az macs- 
káral uag>- gyűlölséggel vadnac egymás kSzfit {Prág : Serk. 
34). A tatárral egyiitt nyargalt a kabaliin (ErdTört 1.144). 
Kabla ló (KecskTört. 11 117i. Az tót rátart az nagy uraságra, 
ha van néki egy rósz kabillája (Tlialy: VÉ. 11.6). 

eser-kabala : girgillum ; Iia.spel, ganiwinde, wiiideischeibe 
PPB. 

eke-kabala : teretnira aratri PP. traggabel hinten am pflug 
PPB. 

Kabalácska: equula C. [kleine stutej. 

Kabaláa : caballis abundans Ki', [mit stuten, stuten-]. 
Penes vnam vallem Kabalaswelgh nominatam (Szabolcs vm. 
14011 

KABÁT : német kabát, vászonniba Szl.X chlaniys germa- 
iiica Sí. [rock], Homines ca.stri Trencheu, qui iiobis in Cabati.s 
servire consveverant rj43 (CodDipl. IV.l:2y5. RMK. IV.374). 
Mente hel.vett kabátod lesz, az is hátul hasitiitt lesz (Thaly ; 
VÉ. I.2S3). Itt a gróf akasztott tsáklyát kabáttyára, mellyel 
ki-rántotta a víznek parttyjira (Gvad;RP. 247). 

KABOLGYA (líábulyyás ? SzD. Sí. Kr. iaioríáskodás 
Zvon : PázniP. 227) : [insauia, ineptiao ; torheit, narretei, wahn- 
witz]. Az Luther kabolgiáia szerént (Bal : Cslsk. 172). Az te 
kabolgiád ellen (261). Akaruáun az te kákombák kabolgiádat 
gyámolgatni (466). 

Kábolgyás : eszelős, füves, niaszlagos .SzD. demens, deli- 
ms, fatml^■. liehe.s, stiipidns SL ftöricht, walmwitzig]. 

Kabolgyáskod-ik : füveskedik SzD. deliro, insanio Sí. 
ftöricht handeln, tantasiren, unsinn reden]. Az istennek fia lát- 
hatóvá tStte magát a testben, a mint az Apelles eretnek ka- 
Ijólgyáskodott felSle (GKat : Válts. 1.150). 

Kábolgyáskodás : (insania, ineptiae ; torheit, wahnwitz, 
misimij. Mind ezek, isak esze-fordúlt kábolgyáskodások (Pázm: 
LuthV. 98). Bizony chak ueuetség ez féle kaboriáskodás (Zvon : 
PázmP. 227). Efféle kabogyáskodásra ezt felelhetnfik (CzegI: 
MS5. 158). 

Kabolgyásság : a: (GKat: Válts. 1.1141. ImreS: GKat. 23). 

Kabolgyaság : cv (Lép : FTük. 96). 

KÁBURC : f?]. Tíz szók alig találtatliatjiak. a mellyekbeu 
c ntán s következnék, hanem ha valami tsinált .szókban, mint : 
malacság, káburc-sár, kilenc saruk vagy valami e'félékben 
(CorpGramm. 296). 

KACAG (katzvg Helt : Mes. 23u. Hall : HHist. n.l73. iafaay 
Com : Jau. 47) : cacbinnor C. MA. stark und lant lachen PPB. 
Ne katzagj : sit ri.sus extra cachiuuum MA. Oknekwl kaczago: 
achriogelos C. Katzagok, hahotálok : cachinuo ; katzag, ugyan 
lóg a hasa : concutitur eachinno ; hahotás, katzagó, nevető bo- 
lond : achriogelos PP. Katzago őr6m (Bom : Préd. 239. 289). 
Rohógóc, katzagoc, mosolygóé (389. Bom : Evang. III.4). Az 
okos atyák, idegen gyermekekben katzagva néznek holmi 
tsintalanságot, és azoknak szabados tsátsogásokat vígan hal- 
gattyák (Pázm : Préd. 34). Kaczagnal^, neuetuénn és cziufoluánn 
azokat (Bal : Cslsk. 365). Keués ember lenne, a ki nem ka- 
czagná (460). A molnár katzagott, tsipöjén hordozta kezét 



(Fal : TÉ. 765). Nyilván mutogat reájok és elég fennyen katzagja 
e5ket az értelmes világ (Fal : IIE. 381). Kataagva szólt, te 
bahó ! (Gvad : RP. 532). 

[Szólá-sokj. Mellyben (tükörbe) niidSu nézett volna, e l-f akad 
katzogva a vitéz (H;U1 : HHist. II.173\ 

el-kacag 

[Szólások]. El-katzagtam magamat (NótPM. 48). 

ki-kaeag : [decachinnor ; anslacben[ Ki-katz;igják s mint 
éppen egy esze felejtettet ki-nevetnek tégedet (Deákig : Rhé- 
dei Pál felett mondott oratio 1765. 12). 

meg-kaeag: decachinnor MA. [auslachen, vers|x)tten]. 

megkacagás: decachinnatio MA. heftige auslachung, ver- 
spottiuig PPB. 

Kacagás: cachinnus, cachinnatio C. lautes gelachter PPB. 
Katzagás, hahotálá.s: cachinnus; hahotával katzagás: cachin- 
natio PPI. Az hws ky esek zayawol [-bol], mellyet a róka nagy 
kaczagassal tel kapa ees meg ewn (Pe.sti : Fab. 14h). Nagy 
katzagasban es írSmben lesziiec (Bfirn : Préd. 289. Decsi : Adag. 
130). Öröme fordul bánatra— kaczagása jut siralomra (Thaly: 
Adal. 156). A szerent.se kegyes niosolgással fogadgya vendégét, 
tsuf katzagá-ssal butsuzik tőle (Fal : UE. 397). 

[Kacagtat! 

meg-kaeagtat : commoveo *cacbinnos PPI. [zu lautem 
lachen bringen). 

KACAJ (iaczét Matkó : BCsáli. 135. kac-zéj 257): cachiniins 
MA. (lautes] gelachter PPB. Adámi : Spr. (Pázm : Kai. 1766. 
172. Kr.) Kaczét inditál bolond consequeutiáddal, s ki ne 
nevetné ? (Matkó; BCsák. 135. Megy: öJaj. IV.6. Gyöng)D: Oip. 
646). 

KACAGÁJÍY : katzogány, háti-bör SzD. pellis ovilla dor- 
sualis Sí. Párduczt, farkast most hol varratsz? kaczagányokat 
hol csinálsz nyalka kurucz? (Thaly: AdaL D.302). Katzagánt 
viselnek a pásztorok, mások is az alföldön hátokon pai-dutz bőr 
helyett; juh bőr ez iGvad: FNót. 8). 

Kacagányos: [pelle ovilla ve.stitas; mit eiiiem schaö'ell 
bekleidet). De oly bolond is van, ki csak kaczagányos (Orczy ; 
KöltR 120). 

KACÉR (coc:orsag GuaryC. (47): 1) [sodomita]. Magul 
magod vgy ne szakadgyon, hogy vnmknac Laii>s kiráJnac valo 
liiuseg tartasoih-a minden oruot, toluait, gyilkost, kaczert, ember 
étetSket, bnósoket, baio.sokat, h4z égetőket, szentegyház tőrö- 
ket, fél hiten valót igazan meg mondod es ki adod 1350 (Nyr. 
VL386. Simonyi: MNyelv. 1162). 2) salax C.;iascivus~MA. geii, 
nnkeusch PPB. geil, frech Adámi: Spr. Kátzér j[így] leányok 
(MA: SB. 221). Kaczér vén lator (Zvon: PázmP. 82). Mivel sem 
eleit, sem utóllyát meg nem'gondoUyák, azért igen kaczéroii 
magyarázzák (Pós:Igazs. 557). A kakas igen katzér (ACsere : 
Enc. 479). A fogoly madár oly katzér, hogy a nősténye, ha 
tsak a szél fiiis a him fel51, magába fogad ; a veréb oly katzér, 
hogy húszszor egy más ntán meg nészhetik (216). Egy hitván 
kaczér veréb a fSIdre nem eshetik azon istennek akaratja 
nélkfil (GKat : ^'álts. 11.19). Kényes, katzér ló íffyöngy: KJ. 
113). Kaczér mén-ló.,(KrucsB. 13). :KevéIy katzér tántz (Fal: 
Jegyz. 934). 

Kacérkod-ik : csintalankodilc, bujálkodik SzD. lascivio, 
hmirior Sí. Természettyeket meg nem bhnián, oczmanyul kaczér- 
kodnak (Zvon; PázmP. 9(i). Okos mértékkePnyujtogassoii néki 
hol-mi szfik-ségre, nem zabálá,sra valót; tovább szolgál, s keve- 
sebbet kátzérkodik (Fal: NE. 86). 

Kacéros: [la.scivus; unkensch]. Katzéros inas: amatorculus 
PPI. Kaczérosan dúdolt hejje hujja (Csúzi'; Síp. 17. 31. 35). 



K A( ÉWJeKC >I>1 K— K AO^ÍJXT 



EI>-KACBONT— KADIA 



7>j 



Kacéroskod-ik : lascivio Kr. [Uppig Heiu, sicb geii beueh- 
iiieuj (Csúzi : íííp. 137. Csúzi : Tromb. 65. Kr). 

IKacéroz] 

Kacérozó : szerelem utáu járó ; amaus PPL fgeilj. 

Kacérság : salacitiiü C. lasciviji PP. goilheit, unkeuschlieit 
l'PU. Kacaérsájí, fajlalaaság : salai^itas Major: Szót. Búja szere- 
lemre való katzérság: venerea salacitas (Com: Jan. 183). Kenyér 
is bor nélkül meg-hidegúl a test katzérsága: siiio Cerere et 
Liberó friget Venus (Pázni: Préd. 840). Ha katzérságban talál- 
tatnál iCzfigl:Trom£ 122). 

KACOIiA: kabola ló; equa, caballa JU. PP. caballns 
MAI. stute, mutterpferd PPB. Kaczula, vemlie nélkül : raballa 
sine poleílro Ver: Verb. 217. Lo, (abala, katzola: eqiius Ver: 
Verb. iízót 8. Az czitkoc vercuel, katzolac teieuel szegényeket 
itattyac ('Born : Ének. 314). Mikorou a farkas fel ébredet volna, 
láta, teliát som a katzola, sem a czitko (Helt : Mes. 296). Ke- 
ment-zei Milialnak es agyatok liarom kaczolat az olab kaczolak 
kiizzul (Radv:Cs;(L IH89). Ökrfik, iinflbanuok, ménes kocso- 
lák |íí;y?J liim lovaktól és csídflröktól megválva kivitassenek 
(KrdTört. 11.373). Sexnm feminenm discerneiites vocos : u&tény. 
katzijla. tfhén, jerke, eme, raaglo íCorpGramm. 131). 

KACOR : scirpieula C. MA. falx *putatoria, *vineatica 
PPBI PPB. rebinesser, weinhippe PPB. Kis koczor [igy] kés 
d(enárj 3 (ErdOrsz. IL383). 

KACS (sz518 koczíú Mel;Herb. 6): 1) manicnla C. manus 
pai-vnla MA. kleine hand PPB. (hiindihen]. 8) Kaeza az szSln- 
veszazSneo : iapre<ili vitis, clavieula MA die galioln aii weiii- 
reben PPB. flszue tfírd a s/,618 louelét és kaczyait (Mel : Herb. i 
ti). VérpSkést gyógyít, & szflIJ koezainak ez5n haszna (uo.). 

ISzólásokJ. Valóban katstsábau adá kegyelmed kalátsteát! 
íCzegl : Japh, 9.5 1. 

(Küzmoiidások). Bódog az Mnec kezében *kacza: felix qui [ 
i|uae vnlt liabet MA. (Kisv:Adag. 171). Nékem is kezemben i 
kácza figy|: mea est pila (líetsi : Adag. 116). 

KacBOCska : [clavicula ; ranke). Az szfiló ve.szszSnet- tekin- 
gSs kai-zorakaja : capreolus MAI. A borsó in az ö katsotskaival 
valamibez kAtSdvén jo magasan n5 fel (AOsere : Enc. 238). 

KacsoB : (validus ; stark|. Soha sem hallott illyen újságot, 
hogy három e.szterid5a gyermekból illyen kocsos (igy) vitéz 
tellyek (Matkó : BOsák. 6). K8rmí», katsos, erSs kezei íGKat: 
Válts. 11.1260). 

KACSA, KACSA: anasMA. entePPB. Kát.sa, récze : ana.« 
Major:. Szót. KétZ(<, kátsa : auas; ente Com: Veat. 119. Kétzé- 
ket, katsákai, kappanokat sfltt (49). Kácza (KBécs. 1650. 21). 

(Szólásuk]. Tudgya hol iár k&cza : obliquus cursus (Decai : 
Adag. 141). 

KACSrBA: vanis PPBI. [aduncus; krumm, eingebogen, 
lalim). Horgas liVsHs lAbn Szí). Kajsiba kezúiBal: Cslsk. 143). Ka- 
i-óiba és erítlen, mind a keze, s mind a lába (181). Kacába- 
lábu, ördtlgadta szászsza.! (Nyr. X1V.464). .ISttUnk a mint jö- 
hettünk, ki jó, ki kacsiba lovakun (Mik : TörL 4). 

Kacsibas : -v; Kngnak vala sok .sánta kaczibasok (Abig. lOi 

KACSINKA : síjocies monetae valde miuutae Kr. (hellerj 
Nem er ttgy kacziukát (Zvon : PikmP. 306> Meg-is latod, hi^g 
hiisrxin nyolcz tilliér maraiia, azért im;g ol ozthatod, lia katsin- 
káuá leszid (GFris ; ti2>. Az mire sz&ks^god nincsen, isai- egy 
kacsiukanis drága (Prág : Serk. 36.=ii. Mint ha csac egy tillyér 
avagy kaczinka sem volna iiáloc (S3U). 

KACSONT, KACSrNT: (liinis specto, limis wulis in- 
tueorj aniatoriíwf oi-nliw detigu ; veiliebte aiiguu mRfheu PPB. 



(schielen, scbeel aiiblickeuj. A szeretójére szemével katzoiitani 
[így], bunorítani : *oggerere oculmn amicae PPBL A ki ellen 
berzeukettek, kacsontotok, sziszektek (Bal : Cslsk. 198). Nem 
kacsontanak-é ezek? (CzegI : Tromf. 140. OeghMM. 48i. A 
tSbb ide kacsontó s-hordogató (vonatkozó) tévelygések (Megy : 
CJaj. U 33. Megy : Diai. Elflb. 12). Pal papa-ig kacsontiítt ilj-em-e 
(Szöll : Dáv. 210). Sokszor rejtek helyen vélek beszélgettem, 
templomba katsintva rajok nézegettem (Gvad : RP. 73). 

el-kacsont : ^ El kaczontanak az Eva leanyira (Alv : Itiu. 
311). 

Kacsontás : [das schielen). Ügyé, hogy é kaujontásra inea- 
t(jn hunyoritottál ? (Ozegl : BDorg. 12. Pós : Igazs. U.681 >. Te 
magad tánczulő, légy bizonyságom, katsontással (GvnUü : Tinc 
B2). 

KÁX) (kadus f MünchC. 14b) : cadiis C. vinarimn labruui, 
liemieupiam ; weinfass, tűnne PPB. Meueuel tartozol eu vram- 
nacV Az monda h neki: zaz kadw olayal: centiim cados ölei 
(MünchC. 148). Zent lanos meg ywaa haborwsagnak poharast, 
mykoron az bwzgo kaad olaybim vetteteek (ÉrdyC. 433). Méné- 
vel tartozol en vramuak ? tahat v muuda : zaz kad olayal 
(DíSbrC. 362). Az kaad ala vetyk hewtet : pouunt eam tub mo- 
dio (JordC. 365). Meg ferezte evtet egy aranyas kadha (DoniC. 
310). Feneketlen kád : inexplebiledolinm (ü«-.'-i: Adag. 73>. A szílS 
nedvesség a válnbol a kádban avagy hordóban által vitetvén 
(Com : Jan. 84). Az bor csatomán kádakban folyt (Monlrók 
XI.386). Vöttiiiik egy fenyí kádat 7 ft 50 d. (MouTME. 1.45). 
6reg sá£r vagy kád (Lipp: PKert 11.119). 

[Közmondások]. Kiki a maga kádjiiról dézmál (Mik:TI>ev 
93). Nem a végre gyúytyác meg az iryortyál, hogy a kád alá 
reiczéc (Vás: CanCat 136). 

bor-kád : (labruni vinarium ; weiufassj. A vendég azt tartya, 
hogy nem fogatták jó szivei, ha bor-kádba nem mártották (Kai: 

NU. 303). 

bomyomó-kád: calcatorium PPl. (kelter). 

cseres-kád : (conarii cadus ; gerbebottichj. Az cseres kádba 

fognak hamissiigodért dugni a tímárok (Matkó: BCiák. 294). 

fürdö-kád : labrum, soliimi MA. badwanne PPB. FeredS 
kád:alveus Major: Szót Fördí k&d (Mel:Sám. 141. Ztod: 
PázmP. 252). FónVlS kad (Pont. 148. RadviCsal. VLUl). 

ki8-kád : lacusculns ; zUberlein PPB. 

réz-kád : labrum aeneum Illy : Préd 1.562. cadus cupreus 
Kr. (kupfenies fassj. Aesont atyjokat leányai rézkádba tették és 
:igyon forriiztatták (Fal: TÉ. 671). 

Kádacska: <v Prés ala walo kys kadacbka (Kadv: Csal 
II 66). 

Kádas: doliarius, vietor Sí. [bioder, bötticher). Nyalánk 
kádá.sok [kádárok?] és apró kalmárkák (Tel: Evaog. n.lU12i. 
Kádas (vezetéknév XVI. sz.] (Nyr. IX.365)l Kádas Ambrus 
(KMNy. in.4U. 64). 

KÁDAK : \netor C. doUarius MA. bUttiier, tassbinder PPB. 

Kádár, pintér : vietor ; böttiehor Com: Vest 150. Com: Jan. 105. 
(Kadar tilias Folkus 1214. Czinár). Vas az eszk&ze az szegény 
kádárnak s az kupagyártóoak (Szentm : TFlú. 22. Szentm : Kaim. 
8. Gér: Kártk IV.286. 289). 

Kádári 

(SziMá.suk(. Ez orcziitlan világ, kinek minden dolga csak merd 
álnokság és csalárdiág, kádári czigánj-ság (l^ly: Adal. II. 
67). 

KADIA : (judex Turcanini ; kádi, tiirkischer richterj. Mynd 
omcyflk {en]i,-ng\Vk] es kadyak fenepek mastan mynd az D\vi 
mennek vollh ala, os uth fogdastak (igyj el ettketb ; eg; 






KAIX'K'— MEÍl-K \.1(1N( M. 



KA.rANSAO-KA.ITARS.U; 



iMiieriiy (igj) os egy Uadya uiyml falasegevvol itli wat;yoii (fjOvT 
l.iSö). Habil eÖ'eudj biiday kiiilia ^Tul^Tár. II1.24Ü). Az csurdás 
haláláért az kádianak 1 Irt [fizettünk] (XIcmTME 1.47). Ug)-aii 
akkor az kadiának tizettünk egyelmásíial 1 1 ft. iO d(enárt, 8.5) 
Olvasván azon terminusokat, nevetkeztek rajta, mondván, hogy 
knrucz kadia (Monlrók. XV.574) 

KADOC : farina liquida Sí. [chaudeauj. A risk;L>i;it mártsd 
belé abba mint egy kadotzba (Szakácsm. 83). 

KAFTÁN, KAPTÁIÍY (kaptán,/ CzegI: Dág. El«b. 33. 
ÍMjilányi^z MonOkui. VI. 307) : foszlány, fo.szt.úny. küntíis neme 
Sr.n. török köntö.': Kr. [kaftan]. Hozzi'ik a kaftánt, melly egész- 
szén nnsztal bérlet volt (Czegl : Dág. Elíb. 28). Vagion 2 kaf- 
taniunk, égik kek, ma.«ik zederie.« (R.idv: C.«al. 11.101). Attlacz 
kamuka dolmányok, zep aranyas kaftanok. azokat is nekik 
hattan chynallyanak eí nekik leány eke.s-seghre ualo eolteozeteo- 
kettlibeleolle(ni.l78b). Megygy-szinü, ezasttel varrott .selyem-kaf- 
t,ány volt a testén (Fal:TÉ. 653,). 

Kaftányoz : kaftánnyal fölöltöztet Kr. [mit einem kaftan 
bekleiden]. Koptányoz MonOkm. VL307). 

fíjl-kaftányoz : ío (Csúzi: Tiomb. 650. Mik:TLev. 394. 
Kr.). 

meg-kaftányoz : <xi(TörtT.« 1387). Ozegl:Dág. Elöb. 26). 

KAGYBLA. Kótyom, kotyma: nihil Sí. (Kótyomtitty, kótyo- 
mus, kotymás : nauci, flocii, nihili Sí). 

Kagymában, katymában: [obiter; oberfliichlicb. neben- 
bei]. Az isten nyájja mellett el ne aludjonak, a'nak gondját 
tsak kagymában ne viseljék, és azt farkas kaszjíra ne vessék 
I GKat : Válts. 1.542). Az ó-testamentomi áldozatok az új-tes- 
tamentomi valóságnak televe, imígy-amúgy, mintegy csak kagy- 
mában kirajzoltatott homályos ábrázatja (11.612). A pictorok a 
képet elsilben csak .szénvei imígy-amúgy kagymában rajzolják 
(lU.155-3). Ama tsalárdkodóknak vakmerőképen vagy kagymá- ' 
banvaló eskiWseket tiltyameg (Ker: Préd. 762j. 

KAHOQ: [latro; bélien). Kahogott mint a róka (Gvad: '• 
XótTe,st. 241). Mint a róka kezdett kahogni (Gvad : Orsz. ': 
177). j 

KAJÁCS : 1) incurvus, brevis MA. krumm gebogen, kurz 
PPB. (GKat: Válts. n.203). 3) hacke, krummer prngel Adámi: j 
Spr. 

[Kajácsul] 

el-kajácsul: [deflector; siecb biegeu, sich abwenden]. Aka- 
ratja az isten akaraljátol el-kajátsult, el-g6rbúlt (GKat: Válts. 
n.l260). 

KAJÁN, KAJON: invidus ut Cain MA. neidi.sch, mis.s- 
güustig, wie Kain PPB. A kinél a pharisaeu.soknak kemény és lá- 
gyulhafatlan szivek a Cainoknak gobélkodo elméjek nem találhat- 
nak irgalmasságot (Nagyari: Orth. 9). De ime az kain [így?] 
szerencse azomban pártiifívé lévén lest hány alattomban (Gr. 
Zichy Péter 1701. üjMMuz. 11.268). Kaján irigylés (Gyöng: KJ. 
16). Tsak az egy irigység kaján fejét rázza (Fal: Vers. 905). 
Kaján irigy.ség (Fal: Jegyz. 934). 

Eajánol, kajonol, kainol : invideo MA. neiden, mis.s- 
günstig sein PPB. Jó szerencsésé valaki? horgas szemekkel 
ne nézzed avagy szemléllyed, ne kajánlyad (Com:,Ian. 202). 
Cainlod, ngy látom, a pataki typographiát (Czegl ; Ti-omf 81). 
A szent ú-ást caiulod halgatoidtul (247). Mellyel a tisztviselők 
nagyon kajonolván, bizonyos magyar katonaságot nagy számmal 
rajok gyűjtöttek vala (Szál : Krón. 157). 

meg-kajonol : c\j Megh-kajonolván a dolgot, szintén úgy 
?se)ekedék, mint a megemlített SkSr Ábrázatú Bonasiis rPós: 
Válasz. 19). 



Kajánság : invidia, inviilenlia Kr Ineid, minsgunst). Emberi 
t;irsa.ságunknak ti.sztiiLs el voztlyúk az nuiduélkfil való kajon- 
íággal ; azért lakoznak az emberek társjisjigba, hogy egy- 
mást kere.s.sék és segítsek "(Alv: Po.st. U.3S2. Biró: Micae 32 
Kr). 

KAJCSOS: horgas, kajmats ; obliquus PPI. 

KAJDÁSZ : kaját, kiált, lármáz, kajál-bajál SzD. [schreien, 
lármenj. 

Kajdászás: [clamor: geschrei, iHrni). A nép üszve tsfidült, 
volt itten kajdázás, lármázás (Gvad: RP. 95). 
[KAJDUIi] 

meg-kajdul : [mente caplor, mente alienor ; den verstand 
veriieren, ven-üekt werden] T.sac megkajdult jasuitának tarts 
azt, ki mindenkor szitkozódik (Czegl: Japh. 128). Fejek ha 
megkajdúl (Tbaly:Adal. 197). 

KAJLA : curvus, inöexus, aduneus, obliquus, flexuosiLS, 
tortuosus Kr. [krumm, gekrümmt, verbogen]. Kajla, le-hajló 
fiilek : demissae aures PPBI. Kajla [vezetéknév XVI- sz]. (Nyr. 
rX.365). 

KAXKLEKÁM (kajviakám MonTME 1.22): [kaimakan, 
stellvertrefer des grossvesins]. A kajmekám basának a fóvezér 
locum tenensének adánk 500 tallért, mivel ettól féldegélünk 
vala (Monlrók. Vin.349). Az kajmekám eleibe kimöntek (Mon- 
TME. 119). Az harangláb végett az kajmékámnak fizettünk 
14 t. (87). Az ország császárnak megígérte a negyvenezer tallért 
az kajmékámnak is az tiz ezerét (RákGy: Lev. 29). 

KAJMO: kajmacs Kr. [uncus; haken]. Egy ledüllött fa 
kajmója (Gv.id: Időt. 26). 

Kajmóes, kajmacs: 1) uncinus, uncus MA. liacke [haken?], 
haft PPB. krumme hacke, prügel Adámi: Spr. Bajnokoskodván, 
mellyic a 'másikat 51hetné-meg, avagy kajmocsal vehetné-le 
(Com:Jan. 210). Horgas vasú kajmótsok, kámpok [így] csák- 
lyák (14G). Fa labockal hágá.sokat avagy széles kőzfl lépése- 
ket terjeszt-ki, kajmocsi-a hány, tántorogva hány vét (209). 
Kaymacs, vaskapocs (Com:Orb. 129). Kajmocs vetéssel (mit 
bein imtersclilagen) földhöz vágni valakit (271). 8) Horgas, kaj- 
mats, kajtsos : obhquus PPI. 

Kajmacsos : uncinatus, uncus, obliquus MA. krumm, ge- 
kiümnit, wie eine hacke PPB. 

Kajmaesság: obliquitas MA. kriimme, schiefe PPB. 

KAJSZA : obliquus ; schief, schreg, zwerch PPB. 404. Kaj- 
sza [vezetéknév XVI. száz.] íNyr. IX.365). 

KAJSZt. Kajszi baraczk : persicum aestivum Kr. [aprikosej. 
Kajszi-bai-aczk-fa : pranus armeniaca PP. 

KAJTÁE, KAJTOR (kaytér Zvon:PázmP. 206. 282): 
damnificus, noxius PPB. 404. cupes, catillo Sí. schadlich 
PPB. 404. [nichtsnutz] mindent felveri, felfibitó, kutató, kár- 
tékony SzD. Kajtár, Kajtor [vezetéknevek XVI. százj. (Nyr 
IX.365). Paykos juhazhoz illendő kaytér szitkai (Zvou: PázmP. 
206). A mit te ii-ásodban sok tsapodár, kajtor beszédekkel el- 
sziláltál, boglyájában raká (Pós: Válasz. 28) Az ő asztal felett 
való tréfái, bokorszökő hitván kajtár csőcselék szájában való 
tréfák (EsztM : Lev. 30). Infestálják országit mind vizén a 
mind szárazon holmi gyülevész kajtár hadak (Monlrók \'II1217). 
Kajtor tréfák: sales noxii (P]ág:Serk. 967. 977. Kr.). Kajtor 
beszédű (Sámb: 3Fel. 736). A respublicák nem polgári, hanem 
tolvaji társaságok, és kajtor gyfllekezetek voUiának (GKat: Váhs. 
1964). 

Kajtárság : damnificatio, depraedatio Kr. [nichtsnutzigkeitj. 
Korbácsot érdemiénél Matkó ez illyen kajtárságodért (Sámb: 
3Fel. 675). 



79 



KAK— NÁDI-KAKAS 



PULYKAKAKAS— KAKOUBAKOL 



80 



KÁK : [LTucito ; kriiihzen ?J Ila annac lefiitálájiáia valamely 
jesuita bakulliat, bár ii« kák-jaia (ík)J, oagy Apollonai; tartatic 
(CzckI : Japli. 75). [Vö. KÁKOQ|. 

KAKA : stercus, merda, oletiiin MA. mist, kot, meuschen- 
kot, uiiflat PPB. Gaiiéjac, szaroc és bfidJs kakác : stercora, 
merdae Com:Jaii. .51. 

Kakál : caco Pesti: Nom. 22. 26. MA. seine notdurft ver- 
riditeii PPB. Futiion [így] ees kakálnom eczer smyiid kelletyk 
(Pesti: Fab. C). 

KÁKA : juiu-u.s, sfirpia, sclioeiios, cyperos C. cyperis MAI. 
biasriedgras, biasen l'I'll. scirpas Pereszl : Gramm. 18:i. Ká- 
kából csiailtatott : juiicinus C. Hárskíltelpk, kákáixíl font köte- 
lek : *»partei fime-s ; t'flztx'l vagy kákáixíl t.siiiált kai, vagy sza- 
tyor : scirpea ; kákából kötött tsomó, mellyen úszni tannlnnk ; 
scirpea *r:itis; káka liegyi: puuctum junei PPBI. Gyékény, 
káka : butomum PPl. A nádao és a kákák : cannae et junci 
Com: Jim. 33. Káka, nád, gyekén Bod: Lex. 84. A uádac es a 
kákac meg asziiac (Helt:Bibl. 1V.36). Kakából clienal kosár 
(Tel: Kvaug. .525). Nem káka-.szatyorba, lianem barmok já-wo- 
lába tétetek (Piizm: Préd. V)8), Kákából czinalt korona (Zvon: 
PázmP. 2»j). Mint az káka, le liaytsi az fl feiét (Zvon: Post. 
1.475). Hogy meghajtsa, mint a káka a fejét iGKat: Válts. 
L1047). Motsolyékos helyen termet kákákat visellek kezekben 
(Megy: 3 Jaj. IL152i. 

[Szólások]. Káka istáphoz tíimaszkodik iGKaC'l'itk. 297). 
Kákán koresni csomót: noduni in scirpu cnuierero 
MA. PP. De thak kákán-valo cliomókeresés ez-is (Esztii: Lev. 
24i. Kákán cwimót keres (Fal: Jogyz. 925). Meg ódhatod ká- 
kánn k8t5tt cziomódot (BahCsIsk. 211>. 

apró-kákal 

aprókáJcás. Apró kakás hely : spartariimi PPl. 

gyékóny-káka : mariscum, ui.iriscus, butommn MA. groase 
see- oder inecrbiase PPB. A gyékény kákából gyékényeket 
tsinálnak : e.^ s<-irpo tegetes conticiunt lOmi: Jan. 28). 

Kákái : s<.-irpeus, juncinus, jímceiis MA. binsem, von biasen 
PPB. 

KákáB : jímcosus C. MA. biiisicht PPB. 

KÁKALIC : soDchns, cicerbita MA hasenkohl ITÜ. 

KAKAS (íackac Helt: Mes. lü. kokasoc Com:Jan. I(i7): 
1) gallas, gallinaceua C. MA. halin, liiihnerhahn, liau.shahn 
PPB. Kakas : nomen viri, Gallus 1301. 1323. 1387. etc. (Cziniir). 
Bizoíi mondom teneked, mert az eyel mi élőt kakas zol barom- 
zer tagaimeg engemet (MilnchC. 64). Ottan massoczer zola a 
lyk, a vag a kakas iWeszprC 79. JordC. 440). Az fekete ka- 
kasnak az zuzzaii auagy gyomrán is Ijartya vagyon i Frank: 
llaszuK. 33). A kakasnak búbja, taiája vagyon (Com: Orb. 
41). Mint az Aesopiis kakas.sa (Czegl:MM. 220i. 8) [mas 
culas; mannehen). Kakas pujka (Misk: VKert. 315). S) [vexil- 
lum ventorum index ; wetterhahn]. Szél aoyác, vitorláé, kokasoc 
íCom:Jaa 107). 

[Szóláaok]. Kakas k irály (Decsi: Adag. 124). HSs ka- 
kas, mely hegyes: papae nixas (612). Menten fel borzad 
mint egy kakas: trepidat in morém gall! cujaspiam i92i. 
Az magyar liarcz után okos, addig olyan mint a kakas 
('llialy: Adal. II. 3391. 

I Közmondások). Nem kaparlial annit a kakas, hogy a jértze 
ki ne vakarja (KLtv: Adag 3801. 

erdei-kakas: gallus silvester, am-itus MA. gallopavus Major: 
Snít. A tengeri tyiikok avagy erdei kakasok (Com:JaD. 36) 

nádi-kakas: !?| Vízi, nádi kakasok iIászIó: Petr 12i 



pulyka-kakas. Spékeltetett ürü húsa foghagyiDávat, luda- 
kat töltötték mind kormos almával. Pulyka kakasoknak lágy 
kenyér begyükbe tétetett (Gvad: EP. 109). 

tengeri-kakas. Tengeri-kakas avagy koboz |hal neve] 
(MLsk: VKert. 544). 

vizi-kakas: [?] Vizi, nádi kakasok (László: Petr. 12). 

Kakasocska : gallus MA. kleiner bahn PPB. 

KÁKICS [?] : kákalicz ; sonchus, cicerbita Kr. (hasenkohl). 
Kakieh : sonehas asper Beythe : Nom. 8. 

KÁKO:[hüniuplumbeus; tölpel,dumm?migator;8chwalzer?). 
Miért akarnád e.s-<!treMgára hajtani MatkótVÜh uagy kákó! (Matkó: 
líCJsák. 38). Itillyék-nieg az okosok, melyikünk kiikóbb V (227). 
Ha a betűn, a betűkből álló syllabákot érted, ugy-Ls ha^oki 
kákó vagy (Illyef: BCVfomp. 154). Oh kákó Matkó (Si'unb: 3Fel. 
183). (Vö. KÁK). 

Kákós (?] : (V Az aproemiekekot ijegetic, mondiian, vi 
mert ihol ifi a Cacos (Szék:Krón. 23). 

Kákóskod-ik : [iasanlo ; misimiig .scliwatzen, nürrisches 
zeug treibenj. Hamis a szived, mikor igy kákóskodol (Matkó: 
BOsák 175). 

KÁKOa, KÁKAO : 1) crocitoy comicor C cacabo MA. 
silireien wie eine kriüie, oiu rabé, ein rebhuii PPB. [krücliien]. 
A/. Iiollo nagy k;'üíogn;i el méné (Görcs: Máty. 5i. Igen Srfliz 
loix)t szalonának, a variak-Ls igen rád kakognak iFortSzer. Ib). 
Hallya vala kákogui a hollót (Petlió: Króa iH). Az egész úton, 
sok fekete hollók kákogva rópóstek a k<iporsó tíilőit (Pázm: 
Kai. 190). Kákogo, és karoonfllS tjir variu (Bal : Cslsk 126). 
Sok holló kákog (Zrinyi 1.73) 1186). A vaiju kákog : comix 
cornicatur (Com: Jan. 39) Az hákogó holló a ki hatvan 
e.sztendeig kenyérrel táplált;!, el-tUnt (Csúzi : Síp. 43). Vaiju 
módra kákogál uMatkó: BCsák. 18) 2) (coaxo; quakenj. Ha 
meleg vagyon, az békái- kákognar (MA:Scult. 753). Veraent 
a békákkal valamit kákogfil (Fal : Vers. 911). S) (gracilloj 
schreien wie eine lienue Adámi:Spr. 4) [clamo, blatero ; 
schreien, scbwatzen). Az mitt az pápa fóségérfil kákogoac (Zvon : 
Préd. 11209). Lelki Ismeret nélkül való eretnekeknek kakogja 
(Czegl: Tromf 91). Az apostoli vallási lidércz igasságiiac kákogá 
(Matkó: BCsák. Elób. 2) írásában azt kákogja, hogy hazudunk 
(188). Torkold meg, az miket ez ellen kákogtál (Sámb: 3Fel. 
54). Ekklesia fel^l liamis.ságot mondó csácsogó, kákog<' tiamis eret- 
nek (SziMó gerezd. 17). Hurutnak auagy kakognak: tasaunt 
ant .sireant (Salánki: Erasm. 53). (Vö. KÁKj. 

ki-kákog : [crocitando uuarro : anskr.'i<-hzenl Ki-kákogják 
a variok (MeI:SzJáu. 433). 

meg-kákog : [crocito adversus aliquem; aiikrachzen). A 
madarai- niegkakogyac rea taniadnac a bagóira (Mel : SzJán. 

433). 

Kákogás : [crocitatio -, ilas krüchzen). Az raadarac ripA- 
lesebSI, kákogásabol es ételéből tart vala szerenczet es azirrh 
nezJ varaslo SrdJngJsiket (Hel : Sám. 453). 

béka-kákogás. Béka ka[ko)gás: couatio MAI. 

hoUó-kákogás. Hollókákagái : crocaUo, crocitiu, crouitatio 
MAI. 

Kákog-bákog: (blatero; schvvatzeuj. Meg bizouitiac, hogy 
illlen legyen az láthatatlan eccleaia, kiríl mo.st szollunc, es nem 
olliaii az miuemúiiei- az i«ipistac kakogiac b;ikogiac lenni (E-atT: 
IgAny 141. 

IKÁKOIil 

Kákol-bákol, kákabákol : (cxocito, cacabo ; krSclizeii). A 
kakabakló fogolymadár fehM emlekeizfink iMisk: VKert. 3t>S). 



SÍ 



HE-KÁKOLBÁKOr,— BE KAklXSni, 



ia-KAKl!CSOL-KALÁCSOCSKA 



82 



be-kákolbákol : Icoiiscribillo ; mit mmiitzen x^si^liwatx 
voüsclireibon]. Valami oggjiioliauy arUus i)apUuss;it kakdlt líakolt 
be (Bal: Epiii 1 1. 

[KÁKOM] 

Kákom-bákom : buttubatta, titivillitiuin, tatapatata MA. 
ii.irrenpi>sseii PPB. Do ez, csak iseii tudatlan, és su, régi liis- 
toriákbiiu j6rev-éiiy emberekhez illeudú k;Vkombákom (Pázni: 
Kai. 177). A t8b kiikom-bákoma is iniiid illven, iiiellyekre a 
gyermekek is megfelelnek ; azért azokban fldfit nem ve.sztek 
(Pázm: LutliV. 136). Kákoni-bákum csiga-biga (Csúzi: 'IVonib. 
97. Kr.i 

Kákom-bák (káhim-hák Simb: oFpI. 318. Czegl; Tromf. 
74t: ÍV Az k/ikonibák gyermekségli tulaidona 5 domiueságháuak 
(Bal: Epin. 5). Akaruánn az te kákonibák kalwlgiádat gyámol- 
gatni (BiihCíLsk. 4B6I. Kákombák fimdamentum ez-is (Czegl: 
OrezRuail. 5BÖ). Nem is kellene eöéle kákoiiibákot világ elei- 
ben boc.'íiitanod i Czegl : MM. 95). Kiket kakombakokuac tart 
(Czegl : .lapli. 75). Kákum-bák ízetlen felelet (Czegl : Tromf 74). 
Kákombák karatyolása [írásban] nem felelet (Matkó: BCJsák. 
65). Kákombák irás (151). CsScselék rliapsodusokuak kákura- 
bakit szf iktatok mustrálni (Sámb: 3Fel. 548 1. 

KáJíombákol : [blatero ; scliwatzenj. Kérdésemre csak igy 
kákumbákolsz : Kérd meg nmgadtiil (Matkó : BCsák : 166). Ká- 
kombákolt könyve egyebet nem érdemlene (Czegl : Japb. 74). 
A Valdenses keresztyénec ellen liami-s-síin kúkogsz és kákom- 
bákoLsz (Pós: Válasz. 188). 

Kákombákos : fblatero ; sciiwatzer]. Pad alá való .sScse- 
lék kákomb;iko3 rbapsodnsok (Pós: GBof. 90 1. 

Kákombákság : (nugae; unniitzes zeug, uusimij. Ha tfiU 
mag uem volt volna agyad veleje, illyen vén korodban soha 
ez kákombakságot nem követted volna (Czegl : BDoig. 83). 

Kákom-pillis : [?] Hogy nem mondottad néki : Vai Kákom 
pillis! (Czegl: BDorg. 112). 

[KAKOTA] 

szara-kakota : upupa, epops j szalakóta MA. [vviedeliopf]. 
Szaibabuk, dutka, büdös bábuk, szarakakota: epops MAI. 

KAKUCSÁIj (kulcoczihz Kelt: Arithm. D2): aspecto, pros- 
pecto per rimám MA. guckeu, dureli die ritze seben PPB. 
Segichenec meg tégedet az égbe nézöc as a chillag kakucha- 
lóc (Helt: Bibi. IV.79). K;ikiiczáluuc és nézdegelfinc (MA : Tan. 
154). Nem kin-szeritem, hogy minden tojást a napnak vigyen s 
kakutsálja, ki tenyésző, ki uem i Fal: NA. 192). Figyelemmel 
és szive fedve kell embernek a Lsalárd mostani világgal bánni ; 
mert igen vigyáz a beszédre, és igen kakutsál szivünk titkaira 
(Fal: UE. 415). 

ki-kakuesál : [tbras specto ; herausgnckenj. Nintsen szivünk 
rejtekiben oly lappangó indulat, se harag, s serénykedés, tunya- 
ság, a mely hol mikor valamennyire ki-ne kakutsállyon belő- 
lünk (Fal: NA. 185). 

KAKUCSKIÁ-L : [specto ; schauen, gucken]. Az kit az pro- 
phetac czac tauul kakuczkaltac (Bom : Préd. 18j. 

KAKtJCSOL (be kakoczola. Helt:Mes. 176): pro.spicio 

c 

DöbrC. 403. Jgucken]. V mi falónk alat al, ablakon nez es ros 
telokon kakvcol (DöbrC. 403. 47.5). Most az angialokis kaku- 
czólliak 'Cüiristiist), de akor színről szim'e meg lattiuk 
(Mel:.SzJán. 297). Mikor egi delliest palotaiabol ala kezdet 
vala kakuczolni (DecsiG : Préd. 4Ci). Oly zászló ala mentél, 
holot a képeket kel kakucsolnod (Czegl : BDorg. 20). 

be-kakucsol : [intro specto ; hereingiicken]. A nyúl elő 
menüén az vton egy kert mellé iuta, és be kakoczola a kerbe 
(Helt:Mes. 176). A sírban békakntsolviin (GKat: Válts. n.l079). 

M. NYELVTÖRT SZÓtAr. n. 



ki-kakuc8ol : [foras specto, prospicio ; hinausguckenj. Jezabel 
szépen meg ékc.síté feiét drága fedéllel, es a palota ablakin ki 
kakucsol vala (Mel : Sám. 402). 

Kakucsolás: (obfutus; das gucken]. Emeld fel csak teis, 
mint a trumbit-i, .-izodat, s hadgy békét a kukucsolAsnak ((3zegl: 
BDorg. 189 1. 

KAKÜK (hikuk MÍ8k;VKert. 409. 511. ACsere: Enc 
216): cuculus, coccyx C. MA. cuculus NémGl. 337. kuckuck 
PPB. (MesésK. 161. Rossz szitkos könyueknek kohloinak ka- 
kukki (Bal: Csisk. 56). A kukuk kiváltképpen a poszáta fész- 
kébe tojik (ACísere: Enc. 216). Nem poszáta fé.szek Buda, hogy 
az kakuk az benne lévő monyakat megigya (TörtT. XVX 95). 
íVz kakuk és réczének nem lehetnek oly operatiói, mint az 
sasnak (194). 

[Szólások]. Cuculus : liálaadatlan kakuk (Decsi : Adag. 299). 
Kakuknálls rauazb : astutior cxiccyge (280. Kisv:Adag. 42). 
Rút háládatlan mint kakuk (235). Oly ritka vaigy mint a kakuk 
e meziin (80). 

Kakukkol: cuculo MA. schreieii wie ein kuckuck PPB. 
A kackuk kackul [így ?] (Com : Orb. 5). 

Kakukolás. Kakuk kakukolása ez (Czegl: MM. 286). 

KALÁCS: 1) torta, scriblita, placeuta MA torta MA: 
Bibi. L76. krapfen Nom. 41. törte, kuchen PPB. Te kdnek 
megszolgálom az ajándékot, kalácsot és az pereczet, kivel 
kd engemet betegségemben meg látogatott (LevT. U.59). Bélé- 
seknec, kalácsoknac nemei (placentarum species siint): a sein- 
lyéc, pereczec, héjjas kalácsocskác ((3om: Jaa 75). A kaláts újéttya 
az öreg embereket (Kis\':Adag. 152). Kalácsnak való 5 negyed 
búzát vettünk 1 ft 15 d. (MonTME. L85. Bethl: Élet. 290. 
Mik : TLev. 249). Ha csinos gazdasszony még időt nyerhetett, 
tisztább fehii-segü kalácsot süthetett (Orczy : Nimf B6). Küldött 
kalátsokba ki ki részesedett (Gvad: RP. 43). 3) meggyújtott 
szurkos köszöni Tin. 440. Soc laptákat, kalaezokat hányáuac, 
egy^b tüzes szőrszámokat hányánac (143. 149. 150). 3) circulus 
MA. PP. kreis, zirkel PPB. Kalács-viasz : cerea massa circularis 
PP. 

[Szólások]. Valóban katstsában adá kegyelmed kalátsát (Czegl: 
Japh. 95). 

bába-kalács : disznó tőuis ; carduas suarias, cardopatium ; 
eberwurz, miiustod Mel : Herb. 43. Bába kalátsa-fű : chamae- 
leou, carlina; eberwurz PPB. Bába-kalátsa gyükére (PP: PaxC 
257). 

fonatos-kalácB : torta panis MA. Bibi. L252. scriblita Com: 
Jan. 93. [geflochtener kuchen]. (Mel: Sám. 6). 

kerekes-kalács : sumanalia MA. runder melilkuchen PPB. 

mézes-kalács: savillum PPBl. placenta mellita SK. [honig- 
kucbenj. Küldtem Horvát Ferencz uramot kalácsokbúi álló 
gazdálkodá&sal, riszt tivin abbúl Galga Sultánnak is (Monlrók. 
XV.495). 

morvájiy-kalács : obelias PPl. Morván-kaláts : obelias 
PP. spiesskuchen dem Baccho zu ehreii PPB. 

térd-kalácsa, térd-kalács : patella PPBl. Psniescheibe]. 
Az ev térdéének kalachy megdagattanak (MargL. 21). Lőnek 
három leaíii es neveze e^fiket napnak, es masikat ca.ssia, os 
harmadot neveze terdkalac: cornustibii (DöbrC. 524). Az nyilal- 
lás feljött vala az térdem kalácsába (Monlrók. SV.112). Meg 
gyúlt ingét suiollya térde kalátsához (Szentm: TFiú 11). 

Kalácska : [torta parva ; kleiner kuchen]. Csemege-kalácska 
(Otr: Tökéli. 266). 

Elalácsocska : c« Héjjas kalácsocskác, pankóc, túrós-béle- 
.sec (C^m : Jan. 76). 



83 



KALÁCSaS— KALANDOS 



K Al .\NrX>í*)A(J— KALAP 



Sí 



Kíll4c808 : [vezetéknév XVI az.) (TJyr. IX.365). 

TTAT.A T'A : kaloda Kr. (pedica, immella, cippiis ; gaDteu, 
strafklotzj. A t5r5k5k kalalajábaii vereti meg a talpát (Matkó: 
BCtók. 397. Matkó: llRoml. 123). A tSrSkJk kalafója után is 
gelieniiAt érdemlSk (Sámb: 3Fel. 14;. Galló takácsnak w Szent- 
király határán fogsága megesik, búsul az kalafán (KecukTítrt. 
n.502). 

Kalafáz : kalodába zár, büntet Kr. fin den ntock legén] 
(Csúzi : Tromb. 678. Kr>. 

KAT.A B-i imtA : üsias, dolns, fictio, glaucoma ; gauklertiute 
Sí. 

[Szólások]. Jól tudja hányni a kalafintát: igen tud a 
kifogáshoz, útvesztéshez, jól ért a cselvetéshez, ravaszsághoz 
SzD. Balduiniis, csuda mint liánnya it a kalafintát (Pázin: LuthV. 
112). Soha bizony vgy nem hányhattia Pázmán vrani az kala- 
fintát, hogy . . . (ZvonrPázmP. 125). Elég nagy kalafintát 
tfinek az orrodra (Cíegl : IVomf. 16). Talas, laUis, vess 
kalafintot (igj-?) az orrára edgy kevéssé (Ker: FelsK. l). 

KATiAK, Kalák-péuz : taxa indicü ; der lohn des augezeig- 
ten diebstahls PPB. 404. 

Kalákoa : furti index ; des diebstalils angeber, verrater 
PPB. 404. 

y A Ti A Tf A : [zusanimenkunft zur gemeinsamen verrichtung 
eiuer arbeitj. Nem hiszem, hogy egy nemzetben Is volna annyi 
mese és szófia-beszéd a tündér oi-szagról, mint a magyarok 
között. Errfll beszéllenek a leányuk a fonóban és a kalákában 
(Holtakkal való barátság 1.1733? 1783? Hunfelvy : MEthnogr. 
252). 

KAIiAKÓCS [KATiAKÓC P] : (?] Kalakocz fábul vagy 
halyag fábul puska veszöt tarcz, es annak gyöngyétis puska 
fiában (OrvK. 90). 

KAIiAJlÁKIS {kolvmurit C. kalmarh Pesti: Nom. 88. 
clamuri/í : en atranientum Heyd: PCF. 30. klomáriü TörtT. XHI. 
156) : atrameutarium, vei potius pennarium MA. calamarium ; 
schreibzeug, federbUch.se PPB. Kalamáris, tént;i edény: atra- 
mentarium C'om: Vest liO. A kalamárisUin vagyon az ténta, 
irópeniiiik az peimáválisbau (72). A dwíkuac kalamárissá (Com: 
Jaa 157). Pennavállst hordoz és kalamárist (Felv:Dics. 29). 
Neaiis csudálom inmiár mázolásodat ; mert mégh bik £i bóy- 
csódbeu ((gyj meg tanultad volt otíomba kezed tejét a kalamá- 
risba mártani (lllyef: Tomp. 56). 

KAIjAMUS: 1) (calamus; rohr). Jó illatú calamus(MA; 
Bibi. 1.77 1. ií) (cjdanuis, pemia; schreibfeder]. A ti kezeitek 
kardal és calamu'isal jussát és .szabadságát oltalmazzák nem- 
zetünknek (Biró: Préd. 18). 

KALAND I?]: mitgiied, compagnou Adámi:Spr. 

KALANDOS: I) Kalandos tiirsok : consortee, collegae, 
Lontutores MA. mitgen.Msen, initgesollen Pl'B. Soc kalando-sokat 
tartok, euel enmagamat nem terliílhetem (TelC. 192X Az eu 
kalandosim, atamtyai, tlstelic, diceric a dicísegSs scenth három- 
ságot (196). Régi mastersége az JrdJgnec, a mi iiemil dalt 
futtat mostan is a papa kalandos mesterivel (Dáv : Vall. a4. 
Nyr. V1.358). A Kalauz az 8 kalandosi által szórja . . (MNyiI : 
Irt. Elflb. 18). a) (geno8.seiiscliaft. Kalendae, id est: confrater- 
nitat&s Paruchorum 1348. Kaloudas vulgo dictam confratemi- 
latoui Palisna episcopus Zagrabieasis erigit 1370. Czinár]. R.iez 
kalnud.j-ba állottál be (mondja a szjunjir a lóiuk] (Helt:Me«. 
121). Latodé Caroli, miczixla kaliuidosba Iwktál be (Pós: Vá- 
lasz. Eeel). Kötokviség alatt való gyillokUzutflt szerzének, kiben, 
a kik benne akaniáiuik lenni, hit alatt egymásnak kötelesíik 
leuuének, hogy lm valamelynek közzólök valakit.V hántása 
esnék, hogy fejük fottjiig rajta lennének és rajta haluáimk 



meg, mindaddig még nem az 6 attyokliáuak igazat vennének : 
mely kfltele.sségöt kalandosnak neveztek (Monlrók. III. 150). 

Kalandosság : [confraternitas ; genossenschaftj. Enueuel 
mulla felfl az egeb scent5cnec atafiusagat auag kalaudoasagat 
(ez a dics&iég), menueuel az en dic<>.segfim nagob menden 
sceutSknec dicSsegenel (TelC. 196). 

KAIiANDOZ : szédeleg, lődörög, bolyog, fel-, alá-jár, -kel 
SzD. [vagor ; unilierirrenj. Kalandozva csak csavarga (Matkó : 
BCsák. 37). Ne kalandozz az idókJn s-a régi attyákon, lia val- 
lást akarsz meg-probalni (üö). Mit kalandosz széllel (CzegI : 
Dág. 11.119). Ide s tova kalandoz a szemek (Tof : Zsolt. 819. 
, Megy : SzAÖröme 366). 

KALANGYA, KALONQYA {kalenfyáaak ? MonTME. 
II1277) : gelima, cumulus toeni, acerviis MA. cumulus MAI. 
eapetia PPBI. méta ; heuhaufe PPB. Kalaiidgya : gelima, ein 
niandel Nom. 76. [Méta vádit ad quandam arborem que Ka- 
landafyze nuncupatur? CodPatr. 113. 1228] Terra Kalundafew 
[így?] 1345 (ZicliyC. 11.174). Particula terrae Galangafeu 1351 
(467). Lacus Kalangafeu 1355 Í598). (Jumque argenas foeni, 
quod dicitur Kalangia 1370 (OrszLevéltár, Szabolcs vm.) Ha A 
íenat ki ma a mezőn va^on es holnap a kalongaba ereztetic 
lin clibanumlj, isten ig ruhazia, ment inkab tfitJket keues hS- 
tóuee (MünchC. 140a Meg égetendi a kalandgyakat : compre- 
henderit accrvos frugum (Helt: Bibi. LMm4) A huzat keuekbe 
kStueii, kalaiiilgyaba rakak ászt a szauto földen (Helt: Mes. 483). 
Egy egy kalandiától ki hánya kft k§t kéuét (Helt: Krón. 84). 
Athene: nyalábtalan, kalang},'a nélkfil való (MA: Bibi. Magy. 
j l). A pusztákon, kazalokban, kalondgyákban sok széna talál- 
tathatnék (Szál : Krón. 486). Ha a sár csomók mint jok volná- 
nak-is a miket kalongyádban rakogatál (Matkó: BC^ák. 35). 
El lopték az földet ezek mint a hangyák, avagy szélös mezó- 
ben HZ sok kalangyák (Zrínyi L24) Meg raktad szántott hóldainkat 
sSrfl kalougyákval (GKat: Válts. L834). A széna kalongyákban, 
kazalokban hordattatic (Com : Jan. 79). Immár a búza kalon- 
gyában vala (ErdTörtAd. LlOö). Hz kalongya gabonából egy 
kalongyát adjanak (11.371). Sok esflk voltalí, melyek miá az 
kalangyákban sok kár is volt (IV.65). Két asztag volt, kikben 
volt kalangya búza hatszáz (Gér: KárC^. II1367X Adgyanak 
egy aztagűt js neky, kiben minth egy nyolcz azaz kalongya 
búza legyen (Radv:Csal. IILlSOb). Egyuihány boglya s kaUu- 
gya szénát gyújtottak uieg (Monlrók. XV.697I. Keet kalongia 
bwza ^SzékOkl. 11.302). 

[Szólások]. Miképpen akar minden igasságunkbol ki-forgatui, 
és az 5rd6g5kkel egy kalongyában rakni (Pós: Válasz. 126). 

búza-kalangya : [acervus trítici ; mandel von weizengar- 
benj. Aldassék istennek szent neve, ma aratott búza kalangyát 
is láttam (Monlrók. X\'TII.46). A harcs helyen luvó búza 
kalangyában meglratolváu, lee.sék lovastól (Cserei : HLst. 203). 

gabona-kalangya: stipula MA: Bibi. 1231. [getreidehau- 
fen, mandelj. 

Bzéna-kalangya : (acervus íjeni ; heuhanfenj. Ell-égett 
templom, pap li;iz.i, oskola, a melly í'eazedelembeu nsztagja. 
széuakalangyái, búzája mind el-vesztenek (Bod : Pol. 196). 

KALAP : petasus, galerus, pileus ; hut, breithut, schalthut 
PPB. Kalapodhoz illendő bokréta (Bal : CsIsk. 34). Bizony meg 
emeISdnék a tcteiekonu a kalap (319). Egy palotábim a király 
a tüz előtt tenn állvál^ kalap a fejében, egyet kettót elélépek 
a tUztól a palota közepe felé (Befhl : Élet 302). Ne roeiyeu 
lelkem, sUvegl>en, mert igen meleg vaiivon, hanem kalapban 
(US). Nyakra-valotl. kalai>od németektől vagyon (Misk : VKert 
230). Értheted feljöttét elébb az várt napnak : az melyen kal- 
pag szab rendet íiz kalapnak [a magyar a németnek] (Tlialy : 
.\dal. lUSi. I'tazi'' terepes kalap fején. szai-iVndok páltza kézé- 



PAííZTOR.K AI jil'— KAL.liSZ 



Aki^a-kalAsz-kalaCzol 



86 



1)011 (Fal : N'U. 332) Fekete tábattal barított tsapka forma kalap 
volt fején (Fal : TÉ. 636). [Vö. kalapos-süveg] 

[Szólások]. P o t i ü r b 16n itt a konty a kalapnál (Moii- 
Irók. VIII.173). Pap vagy kalap (Kisv: Adag. 325). 

pásztor-kalap : pilens pastoralis Kr. [schaferhut]. Iréné és 
Syh-ia uem érkeztek többre, csak pásztorkalapot nyomtak fe- 
jekre (Fal : TÉ. 717). 

szalma-kalap : galerium ; strohhut PPB. 

Kalapos: 1) Kalapos papsíiveg: galerus, galeruni; breiter 
hut, barret Noin. 19. Nehezeim esmér meg ember benneteket 
;iz vargáktol, mert hiszem tudod, hogy néha azokis fel teszik 
a kalaiwst (Bal : Olsk. 32). 2) [pileatus; einen hut tnigend]. 
Nincsen bi'iza benne : amaz tokos sok kalap<js [német] mert 
azt mind megette (Thaly: Adal. 11.102). A kalapos gomba vezet 
sok pórsereget, forgolódik virgonc talpán, hippet hoppot emle- 
get (Fal: Vers. 871V 

KALAPÁCS : malleus, maiculus C. MA. hammer PPB. 
mailen.'', der hammer, p5r61y, Com: Vest. 135. Egy kasza kala- 
líácsostól (Radv: Csal. n.333). Kalapács vagy p5r5ly (Land: Új- 
Segíts. 1.336). Imit amot az mi^hellyekben a kalapácsokat pengetni 
tbgyák (KCsepr. 1635. D8). Az Salamon templomiknak épfiléíe- 
ben sem feyszének, sem kalapáeznak szaua nem hallattatott 
(Zóly: Elni. 212). Az ácsoc a fejszével és csákánnyal avagy 
kalap.átsal (marculo seu malleo) az 8 munkájokat végben rázic 
(Com: Jan. 102. Upp:PKert. m.26). 

fa-kalapács: maicnlus PP. hölzemer banuner PPB. 

kádár-kalapács : tiides ; biittnerschlagel PPB. 

Kalapácsocska : malleolus MA. hammerlein PPB 

Kalapácsol : malleo Kr. [bammem]. Kalapaczolo, kalapáló: 
malleator MAI. 

Kalapácsolás : malleatio Vajda: Kriszt. 11390 Kr. [das 
hümmem]. 

KAIiAPAIi : cudo, tundo, quatio iíÁ. schmieden, schlagen 
PPB. Kalapáló : malleator C. Le fogaak es yghen kalaparlaak 
[fgy ; verek szent Jeromost] (ÉrdyC. 561). Az romai ecclesianak 
régi definifioiat helyén nem hadgya, hanem magátni niá-st ka- 
lapál ez ellen (Zvon: PázmP. 269). Ki-ki magán hitet kalapál 
elméjében (Sall : Vár. 68). 

(Szólások]. Sziuetlen kalapál vala az wrakou, hogy véget 
t^nnénec az 6 dolgában (Helt:Krón. 188). 

[Közmondások]. A vasat is addig kell kalapálni, a még tüzes 
(Kisv: Adag. 172). 

ki-kalapál : [expedio, mfero ; herausbringen]. Miképpen 
kalapálod ki innét, hogy az els5 bfine az embernec kevélység 
volna, nem látom (Ker: FelsK. 36). 

KALÁRIS, KTiÁRIS (üMris Kár: Bibi 11.133. korálkö 
MA.): torallium Com: Orb. 25. [korall]. Bokrétáé éskalárisoc: 
serta et corallia ((Jom: Jan. lOli. Bársony, bibor, koláris(Kár: 
Bibi. n.133). Kormos klárist veresét [találtak) (Radv: Csal. 
IL131). Öreg kláris, apró kláris (278). Egy lianiU kláris olvasii 
(363). A búárok annál mélyebben bocsátkoznak W a tenger 
írvényi k5zit)en, mennél titkosabb rejtekben találtatik a piras 
kláris (Laixd: ÚjSegits. 11.241). Fejér kláris (KecskÖt\-. 268). 
Kaláiis por (PP: PaxC. 261). 

Kalárisos : [corallis omatus ; mit koralieu verziert]. Egy ó 
apró kalárisos nyakbavetó (Radv: (ial. n.332). 

KALÁSZ: 1) [festiica, spiua piscis; splitter, gratej. Mit 
latod a kalazt té a(ad6a iémében? quid rides festucam in 
oculo fratris tui ? (MünchC. 25j. Halaknak kalászsza (Ilosv : 



Toldi 9). A halnak kicsin kalászától elrontatott (Illy : Préd. 
n.330). 2) arista C. Com. Vast 120. .spitze an der kornahre 
PPB. [granne]. Az buzafíikriil az kalaszokot kezdek leszedni: 
coeperunt vellere spicas (Sylv: UT. I.I81. Polyvának kalá.szsza 
(Hall : Paizs. 21 1. Kalász módra meghegye-síttetett fiatal vesz- 
szóc (Com : Jan. 71). A kalásznak hegyei vannak, mellyek 
kemények, hegyesek, gyakosok (Illy: Préd. I54I). 8) spica 
MA. komahi-e PPB. Kalász, kalászos búza-f(5: spica MA 
PP. 

árpa-kalász: 1) ather, spica hordei MA. die oberste 
spitze an der gerstenjihre PPB. Árjia kalász hegyi: ather C. 
2) die gersteníihre PPB. 

biíza-kalász. Az búza kalásznak szálkáy pedig, mind egy 
rendben állanak, es a ki hozzáiok nj-ul, megy gyúkiak he- 
gyekkel ázt (Lép:PTük. 1.309). 

tar-kalász : mutica [ahre olme spitzen). A veteményes 
magok szálkás kalászokat avagy feleket avagy tarkalászokat 
hoznak: frnges spicas, sive aristas, sive muticas ferunt (Om: 
Jan. 26). 

[Kalászod-ik] 

még-kalászodik : spico MA. [Sbren tragen]. 

Kalászos: I) [grannig]. Kalászos búzafó: spica MA. E18- 
szer az f51d hozza az fSvet, osztán az kalászos fejet, annak- 
utánna végre az magvai tellyes búza fejet (MA : Scult. 688). 
2) biízafejes; spicatus C. MA. das ahren hat PPB. Kalászos 
mezóbenn zászlóm ki ütöttem (Orczy: KöltSz. 150). 

Kalászosod-ik: fejet vet; spico MA. spitzen PPB. [áhren 

tragen]. 

meg-kalászosodik : spico C. 

KALAUZ (kalahia MHeg: TOszl." 1172. Nán: SzfiT. 473 
ialahúz RákF : Lev. 11.123. kalahuzsAg Gyöngy: KJ. 111. 
kalavúz Pázm: Kai. 1637.-1 és 1766.-Í kiad. MNyelvészet V.133. 
kalávúzi Pázm: Kai. 15. kalavÚ2zoc Balassa : Ének. 16. hJ6z 
Helt : Krón. 53. MNyelvészet V.33) : praevins C. praevius, dux 
viae MA. vorreiter, wegweiser PPB. Nappal mindenkoron egy 
oszlop fényes köd mént egy vezér elóttök mégyen vala, azon- 
képen éjjel egy oszlop fényes tűz mént egy hiv kalauz őket 
vezérli vala (RMK ILlö). Szerezzetek embert, ki kalanzja 
legyen (Monlrók. IIL56). A mellyeket neme-szerént, nevezetben 
el8 nem hozis, azoknak esméretiben utat és kalaiizt mutat 
(Pázm: Kai. 496. Matkó: BCsák. 33). A darvak a repfilés kíz- 
hen bizonyos kalauzt szoktak magok eleibe rendelni (Misk : 
VKert 319). A portára ö nagysága kalauzt adjon (MonTME. 
111.131). Lenr.e 6 nekiek kalauzzok és segit5j6k (Liszny : 
Krón. 298). Elhiszed-é, hogy (az új király) az pogánynak 
kalauzzá (Thaly: Adal. 1.173). Országnak fényes angyala, 
légy én fejem kalahuzza (261). Te légy úti kalauzom (267). 
Még neve .szerént is Dus exercitus Dei, az isten serege f5 
kalauzának neveztetik (Biró: Préd. 124). Ö neki vezető példás 
kalahuza (Gvad: Időt. 225). 

Kalaúzi : [ad hodoegum pertinens ; ziun wegweiser gehö- 
rend, nach art des wegweisers]. Azokat a fíráskás kalauzi 
exceptiokat le tapodám (Pós: Vetélk. 63). 

Kalaúzkod-ik : praeeo, ducem ago SL [als wegweiser die- 
nen]. Osavaigó latroknak, martalékoknak senki kalauzkodui 
ne merészeljen (Monlrók. MII.119. Alv:Post. 11158). 

Kalaúzkodás: [ductio, comitatus; das wegweisen, geleit] 
(Megy: 3Jaj 7|. 

Kalauzol : praeeo, ducem ago Sí. [als wegweiser dieneii, 
fiihren]. (Matkó: BCsák. 342). 

6* 



87 



KALAÚZ«A(i-KíUJTKA 



K Al ,1 ^K AI.MARKOU-IK 



(Mi 



Kalaúzság : [munus diicLs duetio, wmitatus ; fiihreramt, 
geleit). Me){\ála8ztottak egy személyt kalauzságra (Muiilrók. 
in.56. Ozegl;8iou. Elfib. 27. Alv:Post. n.l59>. Mindenüt jól 
tudom a kalauaságut (Ziiiiyi. 1.156). Kalau/.xág, ve/.érléji í Ajiati ; 
Vend. El«l). 11). Nagyságodnak szerencsés kalauzságát kíván- 
juk (ModTME. IV.449). Az gzerdár a fSfö urakkal s BetUleu 
Istvánnal valami paraszt emberek kalauzságokkal élvén, sok 
gázlással verekedtek vala Gyulára iSzal: Krón. 117). Imé, 
a mái dicBÍaéges látronúsi'inknak vezérlő kalauzsága (Csúzi: 
Sip. 4H4) 

KAIjENDÁHIOM (kalandarium LányiC. 182. kalandariom 
ACsere: Euc. IKij: lalendarla MAI. calendarium PPl. [kalender]. 
Zent Hieronymus mongya némely epishilayabau, ky az ev 
kalendaryomabau felyevl vettetyk (CornC. 19.5). Menye halót 
vagyon be yrwa az kalamlariumba (LányiC. 182). Az új kalen- 
dariom szerént íGér; KárCs. IV. 21). 

KAUBA (saltka mapalia C. kaliba: casa C. gidyiba 
SzahKrón. 128. g\dyiba Orczy: KöltH. 89. 144. kMlyiba Mon- 
Irók. XV.7Ű0I : casa, magár, mapalia C. tugurium, casa, attegiae 
MA. casa, hütte Com: Vest 6. xaXú^vi, tugurium Otr: OrigHung. 
I. XXII. domímcula U.173. hirtenhaus, bauershütte PP. Kunnyó, 
kalyiba : casa, tugiuium PPl. Szalmás kalyibák : stramineae 
casao PPBI. Egy pásztorra talála, es annál a kalibába marada 
aíon éyel (Helt: Krón. 159). SzJlyÓbelj kaliba (Helt : Bibi. IV.12). 
Magát egi szolgáló aszszoni kalylxiiaban el akaruaii reiteui 
(Dec8Í:SalU. 9). Az fel forditjittut gallyakcal kalyba ganaut 
eltenec ; alveo« iiaviim] invorsos pro tugiurüs babuere (16). A 
pásztorokuak kalibájálioz jutott (Káldi: Bibi. 11.334). A pászto- 
roc az A kalibájokat avagy kunnyojokat (mapalia sive nuigalia 
Rua) taligán hordozzác ide s-tova (Coni ; Jan. 77). A madarász 
megveti az 5 bálóját, maga podig valami kolyibába vonszii ma- 
gát (Misk: VKert 372. 24). Ult edgy pásztori kalyitxit (Toleki: 
FXiél. 87). Széllel való kalibakban laknak : dispersis tuguriLs 
liabitant (Forrö: CXirt. 146) A paraszt kalibálxSl nagy ember 
mehet-ki (Kéri : Sen. 156) Szénából csinált kaliba is annyi 
vagyon (MonTME IV.212). Kalyibacsináló mester (BethI: Élet. 
L269). Szalma-kalyiba (11.41). Az hadak erdőkön, mezflkOn, 
kalyibákban nyomorgíuiak (Moulrók. XXH1.48). De ezeken 
kivfil ba valami kaliba, pajta maradliatott a pogányság miatt 
(Szál: Krón. 405). így gyönyörii.ségek édesebb olyaknál, kik 
meg fordultak már csendes gulyibáknál (Orczy: KöltH. 89). 

(SzólásokJ. Megláasuc jégen építtetett katyibádat (gyönge argu- 
mentumodat] (Ker: FelsK. 19) 

juhász-káliba: attegiae; hirtenhaus PPB. 

Kalibácaka: casula C. [hlltte). Kalibácskákban (in giu-- 
gustiulLs) biknac vala (Com: Jan. 102). 

KAJjINCA (kalincia, kalmtiu : cLiUnaepitys MAl.i: Kaliutíia 
lígyj: chaiiiaepitys Nom. 86. Kaliulza Com: Jan. 30. Kalinoza- 
(fí : ajiigíi, cbamaepitys MA. K:dintza-ffi : ajuga, eliamaepifys 
PP. feldcypross, jeliinger-jelicber PPB. Cyuozolon: kaliucza 
szabású fü MAI. 

KAUNKOS: |tlexuosu», tortuosas; gewunden]. Elbfil ily 
kalinkús ((.iiseiiucntiát satúl ki a Matkó (Illvef: BCsTomp 
87). 1V». KARINaÓS). 

KALITKA tt.'yiíiu Náu: SzftT. 107. Monlrók. XV.9. fei- 
lyclcit ACsere: Enc. 482. kalitzla Mik:TLev. 351): 1) cavea 
MA. transenim PPBI. cavea; daf vogelgeltauer Com: \'ost. 
122. Meg fogiak bólíesegSkel mint azok, kik tSSrben tbgiak meg 
(•iket imgi kalitkában (ÜebrC. lói). Ollan I5k miként bogof 
kalitkabfui : in domicilio (üobrC. 179. KulcsC. 244). Kalátkába 
vetek (az oroszlánt, Helt: Bibi. rV.2ö7) A madarakat kalitká- 
Uui rekessti (Com: Jan. 81). A kalitkában való madarak (irti- 
mest klmennénok Kiiv: Adag. 411. 228). A madár meg .szokja 



a kalitka rekesüt, nem töri meg testét, békévL-l '.iseli f.,gvágát 
(Fal : BE. 576). 2) Fog bázac, kalitk;ic, szolgálalnac házai, 
tSmlőca'c (Com: Jan. 136). Az liagymáz Ijetegsígben esvén 
kalitkában, bolondoc házában rekesztetnec : vacerrae iiicluduit- 
tur (53). Felemelt .szemeinek meghunyasztására a kalitkába 
záratik (Nyr. Xn.363i. 

KALL {knrotna TörtT. XXII. 252. meg-karoltatoH Megy: 
6jaj. 11.182. tóríani Gér:Káras. IV.296) : ványolja, sűríti a 
gyapjupoistót SzD. pannum laneum calco, dmiso, contundo, 
emoUio, levjgo Sí. (walkeu|. Az mely mester az ház kallóban 
karolna és nem vigyázna, büntetése egy forint (Torfl'. XXI1252)v 

meg-kall: cv KSny bullatásoknak ár;iszto kút-feje volt, s 
igen megkaroltattiitott darocz (Megy: 6Jaj. 11.182). 

[Kallós] 

szür-kallás: [lovigatinpanni: daswalken des tucbesj Egy 
vég fzúr-kallástúl adjanak íit i>éuzt, az .szíivéstlil Ls adjanak öt 
pénzt (TörtT. XXn.351). 

Kalló : hillo, lanei pamii politor Sí. [walkerj. Pcjsztó, mellyet 
a csajio, kalló ő-szve vér (Com; Jan. 97). 

KALLANQOS : jlineis tortnosis incisus ; spiralibnnig 
gekerbt]. Nyakába veté a pásztori táskát, megpántlikázta kahip- 
ját, kezébe adá szép szál kallangos botjai (Fal:TÉ. 709). 

KALMATC (kalamar NémGl. 354. LevT. 1.317. RMNy, IIL40. 
Beytlie: EpLst. 211. Hall; Paizs. 205. i<ii<im(irkod6k Toln: Vig. 
233. kalomarok ÉrdyC. 562. kalMtaar 605. JordC. 919. Wmiirok 
Fr: SzJán. 140): institor NémGl. 354. mercator Sylv: UT. 
n.l51. fovnicarius C. mercator, institor MA. tabernarius PPBI. 
kaufmann, kriimer, liündlev PPR Kalmár (vezetéknév XV. 
száz. Nyr. V.510). Vevt vala egy kaapat no mely vsuras keres- 
kevdev kalmártól (PéldK. 30). () luda, te gonoz kalmár, mit 
teth vala ellened ah te édes mestőred, bogi elarulad i (WeszprC. 
28). Ez feldy kalomarok tawi álnak az ew gyettrelmeeuek 
feelelmeertb (JordC. 919). Kyt ;u! ew attyaflyay elarwlanak 
ogypt""'bely k:dmaroknak (ÉvdyC. 388). Kalmárok i;« áros 
emberek (Bat: KTml. 30). Ez estve egy kalam.ir jött ide (Mon- 
lrók. ni.297) Kereskedő kalmárok (Mel:SzJán. 139). Eíz (Síd- 
nek kalmari az fl giőniőrkSdesenek ereiéből meg kazdagultanak ; 
mercatores terrae de virtute deliciarum ejus diviles facti suut 
(Fél: Bibi. II.ISO). Fú szerwámnial kereskedő kaluiároc (MA: 
Bibi. 1.316). Kereskedő, tőz.sér, kalmár (Zrinyi 11.177). .írulö 
kalmár (Com:Orb. 259 1. A Mercurius, kalmárok tolmátsoló 
tsillaga (Com: Jan. 7). Mint a kalmár hiv ebének, az legyen 
bérem? (Amadé: Vers. 165). 

[Szólások]. Azzal Ls mocskolt.ik, liogy kiforr a kahnárvér 
[a kereskedő szellem] belőlem (BethI: ÉleL 173). 

[Közmondások]. Örömest hazúd a kalmár (KLs-v:Adag. 75). 
Nem szokott a kalnKír otthon gazdagodni (225. Sri): MVir. 
180). 

félkéz-kalmár: |imi»stor; InnriigerJ. Az ember azuk kózni 
vala, kik francia kolmi'iroknak , vagy ember caUáara tanult 
félkéz kalmároknak-ls neveztetnek (Fr: SzJán. 14Ú). 

Kabnári: (institor(uuJ emporeticiui C. fkriimer-, liaudeki-]. 
Hogy a kahnári rend mitso<la betsúbea áll (Szenlm: Kaim. U 
Melly |)énzt kezéhez vévén A|)ollóniu.<, miudgyiirt ismét azon 
városnak szükségére ajándékozta, azzal-is meg-mútaKán, hogy 
nem kalniári, hauem fejedelmi vér vagyon beime (Hall: HHist 
U.2i!8i. 

Kalmárka: [foruicarius; kleinkriimer). ApiV. kalmárkák 
(Tel: Evang. 11.1012). 

Kalmái'kod-ik : uegutior, morcnturam exerceo MA. hand- 
limg íréiben, bantireu PPB. Isten igéivel hahiiarko<lok : adnlt< 



89 



KAlAfÁRKÜl)A.S— KALÓZ 



KALÓZOI^KAMAHA 



9U 



rantos verbiun (lei (Fél : BiW. 11.54). Kalmárkodó aszszony, vagy 
leány : institrix PPBl. Ha -Síorgalmata'.'ság^al kalmárkodnál, 
gazdagsáslwz iutiiál (KortSzer: M4b). Vásjirriil vásárra ne taü- 
eázzon kalmárkodni (Fal: NR 24i. 

Kalmárkodás : qnae.'itns Helt: UT. KkS. merwitus, qiiaes- 
tus. negotiatio MA. Fof;lala ntnagat kalniarkodasba es keres- 
kedésbe (VhtjC 100). Az zeut kalinarkudasban seiiiikei>eD az 
e«Td\vg valaaiytli ue lelyeii, hogy az honiiau hazualat, onniui 
ne esmerte-ssekh vezedelm (134). lob volna néked egy nagy 
ebszart rágnod. Iiogy sem czalái-d kalmárkodással bi'uinod, mert 
az te feied felítte nagy bolond, menni rágszart egy i)éuzen 
adnak sem tudod (FortSzer L4). Ne tegye kalmárkodássá az 
irgalmasságot (Pázni: Préd. 445). 

Kalmái'ocska : niercatorculus ; kleiuer haudelsmaun PP15 

Kalmárság: mercatura C. MA. kanftnannschaft, gewerbe 
PPB. [liandel], Kalmarsagiiak haza : domus negotiatiouis (Fél ; 
Bibi. 14H. Köriilettek a szabóreud, a kalmárság, szakálverí. 
hajfodorító inasok (Fal: NE. 34). Azért adtam, imé, magam 
kalmárságra, mivel hogyha jutok egyszer árvaságra, kahiiár 
lévén atyám, boltja enjim lészen (Gvad:RP. 91). 

KAIiNA : amper Adámi : Spr. 

KAIjODA (és kadola MA. PP. calada GuaryC. 9. kaladu 
Illosv: SzPál. 41: pedica C. numella, vincnlum, cippus MA. 
dppus, ergastulum Com:Jaii. 136. infaniis cippus; schlinge, 
fes.oel, hals- oder fiisseisen PPB. Abbinnec caladaiabol ki nem 
me^, mig . . . (Guai-yC. 9). Az kalodaban zoroytak hw labokat : 
pedes eorum adstriiKit numella (JordC 764). Josef el arolta- 
tatek fasegebe. í lábait kalodába alazak, f lelke vas által 
mene íDöbrC 186). V kezekben éles tőrök nemzetek kSzót dia- 
dalmat tenuiek, f khatokot kalodába togdosniok i229). Mykoroii 
ygy syrankoznek fráter yeronymos az kalodaban ezen k8zbo 
liokolbely 6rdegh neky yel5nek (Ei-sC. 524,'. Meg kStSzzec az 
íi kiralokot kalodakkal (Szék : Zsolt. 155). Az lábokat kaloda- 
ban bészegezé iRMK. IV.181). Kalodakban őriztetik vala : 
compedibvis castoditiis (Fél: Bibi. 102). A kemény fájdalmak 
oUyanok, mint a kalodák, és belint.«eb, mellyek kötve tartyák 
a testet (Pázm: Préd. 903). Épfllt egy sidó vár, kalodáuak hiják. 
abba rekesztettek a Keményt-is immár (Gyöngy : KJ. 54). Nem 
íirfimest vesztem szabadságomat, a kalodához nem szokott tes- 
tem (Fal: NE. 74). 

(Szólások j. T6ml5cz fenekére bocsássatok s ott es kalodába 
ű s s e t ő k (DebrC. 168). Egy teml6czbeu el be wetlieek, labayth 
kalodaban werek (ÉrsC. 524. 525). Kalodába veryied fiket 
íHelt: Bibi. IV.163). Az ő lábokat kalodába véré: pedes eonun 
striujdt ui ligno (MA: Bibi. IV.123i. A lelki vakságnak kalo- 
dájában veti (DKaI:Ker. 291). 

fa-kaloda : slela, robiu- PPBl. Rabok fa kalodájok : *arca 
robustea uo. 

kózi-kaloda: cippus, catasta MA. Nom'. 337. ein holz, \vo 
man die iil>eltater mit den hiindeu einschliesst PPB. Méltó 
mentsége nem lévén az ollyan jobbágynak, verette.sse kézi 
kalodaban iCompConst. 1^. 

nyak-kaloda. Nyak vas, nyak kaloda, nyakra való lántz: 
Ijojae : nyak-vas, nyak-kaloda : columbar PPl. 

Kalodás. Kalodás, t5ml6cz6ss hely Mel ; Jób. 89. 

Kalodáz : kalodába zár, .sanyargat Ki-, (stringo in ligno : 
I den stock legén]. Emel fel el esteket, oldozi meg kalodaz- 
takot, mettesseuek le te raiad binSknek gvsi (DöbrC. 423). 
Fogva, kalodázva tartotta volua (MA : Scult. 980. Csúzi : 649. 
Kr.). 

KAXiÓZ : latrn, praedo. carda.\, aggressor MA. mörder, 
strasseiu-auljer PPB. Praedaval el6 kalóz : aggre.s.sor C. MAI. 



Kálózol : grassor ; wüten, tőben (?], schwármen PPB. 

Kalózlás : (grassatio, vagatio ; das schwármen, umherirren). 
Ex igen meszszire-való kalózlás.sal a feltett dilemmának f.so- 
moja el nem kerfiltetik (Xzeutiv : Verseng. 347). 

KALPAG (kaltopngns Liszti : Máre. 99) : jiileus pellihis .Sí. 
[pelzmiitzel Kalp:igra is adtimk 4 t[allértl {M.>iiTME. 1.347. 
373). Az lovas palotásoknak periig csizmát, kalpagot és nfme- 
lyiknek dolmánt is eslnáltatlnm íMonlrók. XV.3Ö8). Xeitük 
kézhez a kalpagokat és puskákat (XXIII.624). Hátam lapocz- 
káját veri az kalpagom iThaly : VÉ. 1218). Kalpag szab rendet 
az kalapnak (a magyar fog parancsolni a németnek] (Thaly; 
Adal. 1118). Száját kalpagjával fedte, ha liühentett (Gvad: 
Ürsz. 58). 

Kalpagos : habens pileum pellitum Kr. fmit eiiier pelz- 
mütze bekleidet]. Parducz kallapagos [így], fene és haragos 
(Liszti : Mars. 99). A legények kalpagosok, forgó.sok (Hazánk 
1884. 301). 

KALUQYER : lgriechi.sch orieutalLscher mönch]. Ir.i (.szent 
Vazul) nSmős regulates a zerzet5soknek, kit kSuetnek a kalu- 
gierbaratok íDebrC. 105). A pilis a pap baratoc, deruisec, 
kalugerfik formaia, biliege (Mel : SzJán. 489). A kalugemek az 
ágypénztül flzettüuk 27 ft. (MonTME. I.25V Egy oláh pap is 
Erdélybe ne jfljjBn Oláhországból, a kalugyorek pedig egy 
!Ítaljába az országból el-tiltassanak (Bod : Pol. 46). Egy kalu- 
gyer, vagyis a m'mt ók mondják basdita, nem akarván azimio 
némely pímctumit amplectálni, elszökött a muszkához (Haz. I. 
3701. 

KÁLVINISTA : sectator Calvini, református Kr. [refor- 
mirter, calvinist] calvinischer KirBesz. 121. Calvinista tanitó 
(Matkó : BCsák. 38). 

Kálvinistás. Kálvinistás sereg: túrba Calvinistanun (Zvon : 

Po.st. LlStí. Kr.V 

KálvinistaBág : reformati Kr. [die anhiiuger der refor- 
niirten kirche, der calvinismus]. (MA : Scult. 1078). 

KÁLYHA : testa fornacea MA. testa PPBl. fideUa ; hafeu, 
ofenziegel PPB. kacliel Com : Vest. 129. Kályli.át vOttera nagy 
.szobára (MonTME. I.279i. Az kálhákért lúildgjenek szekere- 
ket, mert félek azon, hogy vétket keztiiiik .íz kálhák miatt 
vallani (Thiu-zó : Lev. 1L202). A fazekas az agyagból kály- 
hákat ifidelias: kaehelu), fSldedényeket formál (Com: Ve.st. 55). 

Kályhás : [fideliis instructus ; kachel-J. Egy mázos kájhás 
kemencze (Gér : KárCs. IV.444. 445 >. Eey mázos kájhás kiil- 
fi'^ltó kemencze (446). 

KÁM : (princeps Tatarormu ; chanj. 1 atár k:ini vagy szultán 
táborozásáról (Orczy : KöItSz. 202). [Vö. 3 HÁM] 

[KAMALÍTJ 

még-kamalit : [auimadverto ; IjemerkeuJ. Mikor a Ind a 
fóldón jár, meg sem l<.amalíttyuk : de ha a ház tetejére fel- 
mégv-eu, csudálkozva nézdegellyíik (Pós : Igazs. 11.357). A Isi 
vasárnap terhet viszen-bé a vái-osban, sokadalmozik, emitt s-amott 
járkál, azt meg sem kamaléttyák (11.611). 

KAMARA (ia.imri: Éi-dyC. 594. CoruC. 216. NagyszC. 
381. Moir.KépT. 262b. Zvon:Post. II322. ioíiíora .• Erasm : 
Erk. 69b. íomora 70): cubile, prompt uarium, apotheca C. ca- 
mera, conclave MA. kammer PPB. Két ágyi'i karaara: bicli- 
uium; rejtők kamara: cunclave C. Kamora, latika: apotheca 
Major : Szót. 57. Zeut Ferenczuek alázatost engeduen vr Ber- 
nald tewn ewu tulaydon kamarayaban agyat czynaltattuy (Ehr- 
C. 3). Zeut Ferencz ételre le zaluan kamorayabol lata az azta- 
lokotf maga'-sau meg iiettny (83). Ez bezeedeketli monda/i 
Jesus egy kamoraban: in gazophylacio (JordC. 654). Vala ez 



'Jl 



ALMAsKAMAKA KAMAT 



KAMIZOL— KAMZfcA 



iienieK embernek ev tiila)dou kamurayaban egy la tablaii zent 
I>amaucoít atyánknak kepe (DomC. 171). be mene zent Fe- 
renci az kamoiaba es agyara le fekuek íVirgC. 81 ». El ríyte- 
zíe az belw^ kaniorálui : abscoiidit se in cnbiculuni, qiiod eral 
iiitrn cubicnliim (Kár : Bibi. I.32Ti Mind asztaloknál niind 
kamoráiokba csak ondoksá(;oli tfflármazuak az 5 száioklxil 
(Tel : Evani;. II.5ubi. !Suc féle bíinőket meg eugeduec, mint az 
rumai pcjenitentiás kamuránác tAxás kSoyve mutattya (Zvon : 
Fest. IL271). A kamdrák, b<jltok hidegek (Com: Vest. 80). Sá- 
torukban, deHzká.s kamorákban laknac vala: in tabernls, fron 
deis tabeniaculis babitabatiu" (Com : Jan. 102). Rejtek kamara 
(Hali : Hllist. Ifi'i). Ue a sz&zet ezek kSzt sem felejtheti : Kt^rdi 
liól van : mellyre ez a feleleti a báttyának : hogy a fodrát 
egyengeti a kamai-ábaii, s a dob szót fBlelgeti (Gyöngy : (Tliar 
381. 

almáa-kamara : |obi<tkammerJ. GyiimOltxüs kert, alniá> 
kamara, gyiiniiJltstaitiJ hely ; íjomarium l'PBl. 



[xella familiaríua ; abtritt, réti- 



árnyékszékés-kamara : 
radej. i(iér: K.-ii-C's. IV.378). 

eledelés-kamara : [penuarium : vorratskammer]. (Com : 
Jaa 82). 

éléstartó-kamara : ahuarínm PPl. [gpeisekammerj. 

fás-kamara : (receptatdlnm lignorumj hokkammer KirBesz. 

gyümölcs-kamara : pomariiun MA. lobstkammer). 

háló-kamara : cnbiciUimi Com : Jan. 113. [schlafgemach] 

iró-kamara: [schreibstubej. (MA: Tan. 1183). 

kincses-kamara : [gazophylaeiimi ; .schatzkammer]. (MA : 
Tan. 20). Nem lát la német) országában kincses kamarákat 
(Thaly : Adal. 1.95). 

kincstartó-kamara: cv (MA: Tan. 179). 

könyves-kamara : libraria, Ubrarium MA. biioherkammer 
PPB. (Káldi : Bibi. I. Ezr. 5 : 17. Kr.). 

Kamarácska: cubirulum C. MA. kleine kammer PPB. 

.Káldi: liil.l. 374. Gér:KárCs. IV.446). 

Kamarai: cubicularis MA. zur kammer geh<>rig PPB. 

Kamarás : I) camerariu.s olim canierae montanae prae- 
fectiLs 81. [kiimmerer). Kyrally w felsége kamorassa (LevT. 
I.-15). Egy (d kamerás német nr (Monlrók. 111.107). Az itniie- 
rium (amarási (MA : Scnlt. 6). Egy er& podolai lovat hozott, 
[lej, de az kisebb volt almásk^k, az krakkai kamarás elvette 
lAllbik (RákGy:Lcv. 103). 2) Kammerdiner. kamarás szolga : 
ein kanímcniieuer KirBesz. 146. 

KAMASZ: I) stolida bestia, ignavum pectis, serofa M.A<. 
eamw [canis ?] inveteratiis, vetulus MA" canLs inveteratus, vetxi- 
lu» PP. PPB narrisdies Her, trages vieh PPB. Kamaz : silvens ; 
vi'sla ; elancula, listins, eripins N\nrk. iKovaehich XXVIU.i. 
Romát tíiuisses sz/jldiziiok ilakják), vad kanoc, sárba beuerS 
diaznoc, ebek, ueiua kamazzoc (Mel : íjzJán. 432) Diogene« 
kfllín lakik egy hurdiíba, abbau hever éjjel nappal mint a 
kamasz (MA : SB. 17C) S) Ihomo plimibens, .siipcíi, longiu-io; 
klavbelj tölpel Adámi : Spr. Nagy kamasz legény (Gyöngy : Cup. 
15). 

KAMAT : foenus, u'snra, fnictiw povuniae t-ommodntae, 
interUKiiriiiin Kr. (ziii.sen). (& lileria divLsionalibns familiae 
Pétertiaiiae de dto 4tae niaji 15%, et per me in originali 
lectis die 17a Mártii 1824. item Vajda : KriszL l.lb7. Kr). 
Felyebb hágott fiiaikó már két tarádicscsal, az oskolát járja 
több nagy kama.szokkal (Ori-z\ : KöltH. 56). Praeeeptort ;[dja- 
uak, arra fiket kéri, adtak is, asztallal húsz furiut volt béri. 



E^y nagy kamasz volt ez, és oly rossz erkölcsű, hogy még az 
is rossz volt, ki ingatta böl(»ü (Gvad : RP. 42). 

T CAMT7. 0T.: peutorale; camisol, weste, miterrock PPBl 

4IJ4. 

KÁMFOR, KÁNTOR : eampbora SL (kampfer). Kauffor 

iFrauk: lla.sznK. if). VectTrans. 25). 

KAMÓ; vii KAMPÓ] 

Kamós : (uucus, uuciuatiis ; krumm, tiakent()rmigj. Vetkeo 
le kiskorig p&spóki rubádbúl, begyes sSvegedbúl, rojtos paUa- 
tudbt'ü, arany kamós páU-zád ereszd ki markodbiil (Orcsy : 
Nimf. B3b). 

IKAMPAD, vö. KÁMPOROD-IKl 

el-kampad : [degenero, atteuuor ; aiisarten, beruolerkom- 
menj. Emberi állat soha az ég alatt vajuttabb és elkampadot- 
tabb népet azoknál nem láthat e világon (ErdTörtAd. IIL83). 

KÁMFUIi: [obstupetic-o ; betört werdeo^ Gyakran arany 
ezüst gyémánt nézésétől a szem kámpál, elme retteg dksfieég- 
tíl (Orczy : KOltH. 88). 

KAMPÓ : kamó, kajmó, lioiog SzD. uncns, harpago SL 
[bakeuj. Horgas vasú kajmótsok, kámpok [így], csáklyák (Com: 
Jan. 146). 

KÁMFOIj (hámpol?): lingra porrecta insulto Sí. [verepot- 
ten]. Azért szegezed jő távuh-ól a pattantyúkat ellene és (sak 
a kemence alól kámjKilod (Fal : NE. 91). Hangos kacagással 
addig hámpolá [i'gy], a míg szégyenében csaknem leroggyant 
ináról (Fal: NA. 218). 

IKÁMPOROD-IK, víi KAMPABJ 

még-kámporodik : (stupeo, stultesco ; betört werden, ver- 
liickt vrerdenj. Bolond buzgoságuak hagymázzátol meg-kámpo- 
rodoít jesuita (GKat : Válts. IL Elöb. 33). Meg-kámporodott esifl 
(n.1260). 

KAMUKA, KA MÓKA (íamika RMNy. IL88). vestis, 
damn-sceiia, paniin.s damascentis MA. panuus sericeus, bomby- 
cinius, scutularus, dama.st PPB. damast, ein zeug Adámi : Spr. 
Kyk zabád aiiarattal myt aduiik, veegyetJk el ezystetli, ara- 
nyatli, byburth, barssoutli, kamwkat : cűccum bis tiuctuui i JordC. 
ti2). Kamokaba ötózteteenek (CzecbC. 6) Hol vannak az zep 
ruhák, aiiuias harson kamuka? (BodC. 21). Araubul zjt kamu- 
kaljii fel 6t6zteluen (TihC. 330. TheivrC. 113. Nyr. XVa275i 
Egy zekfew kainoka nisth suba (RMNy. 11.210). Egy tüdő 
szinü kaiuoka szoknya (Radv: Ciial. 11.361). Kamukaba SltAznen 
(Born: Préd. 390). Megajáudékoza barsomiyal, kamukákkal 
(Monlrók. III.104. Veca'rans. 9). &mit példázott légjen az ■' 
feiér vSrfSlyee kamokábt'vl tsinállatott z;Í8zlóia (Balassa: Ének. 
Címl.). Némellyncc aab hó fejérségA szép atlatzot, oémelly- 
uec sárgát, némelynec veres kamukat (MA:Scult. 882 1. Angliai 
poezto, kamuka es t(fota helyet sz&rt, kS<lm<Vit vét nyakatok- 
ban (B;ith: Tromb. 143) Sem bársony, sem kamuka (Bal : Calsk. 
341). Öltözzenek bíborba, bársonyba és kamukába iZrinyl 11203 1 

rác-kamiika : (serbischer damast). Egli nvhanak >valo tarka 
racz karnwha (RMNy. 1135). 

Kamukázáa : [damastverzierungj. Kamukázással varrott 
(Rjidv: Csal 1179>. 

KÁMZSA : álba ciunisia, amictoríimi MA. cainisol, tveate, 
mietler PPB. (kapuze, chorhemd). Az 8egí«tiel)51 el ky iAueuek 
kut z£ueud6k ulsselű itiak kamsaba &t£zteltek (TihC. 185.1 
Oltár, kép, kelhy, ruha, kamsa (Mul:SzJáa Só). Aldozo kSo- 
tAst, kamsal oe tarczanac iBoni: Préd. 7j. Pázm: Préd. 1202). 
Némely Mzur tarta.sok emberi rerdelések, az miuemATsk mai 
idSbeii-is az pápa oszagabau : camsak, pilissek, gyertya tartok, 



93 



(ÍYftl.fS-KAMZSA-K ANU, 



ahAt?! Akai.An KANAI.I >/, 



Pl 



szpiitelt viasK (tyertyak ps szi^vertnekek, iifinkJsd napi t'H galamb 
mutugabis és ala bocsaUis, inlSg úzes iMNyil,: Irt. 132). A go- 
nosz lélek az kámüájában rekeszkedet (Czegl : Tromf. 2131 

gyolcs-kámzsa: dphod P.-lzm: Préd. 1202. Kr. 

Kámzsás : oami.sia iiidutu-s Kr. (mit einer kapuzó beklei- 
detj. K:lms;l< luCHtosoc é.s ciroatoioc raennec meletec (Helt: 
Hall). 215). Ostiazok, oltaro.si)c, kamsasop (Mel: Sz-Ián. .S7. Pázni: 
Kai. 1766. 354. Kr.». 

KAN : vorres MA. (ebeij borx, verscliuitteuer éber PPB. 
íteűlejét a kanok, é.s erdeijek pusztitották-el (Land: ÜjSegíts. 
1.39). Valiiban nagy kan-sequentia Matkótul (8áinb; 3Fel. 664. 
Kan-.sequentia, jocose pro consequentia Kr). A sz(iz Diána, 
vadat kergetvén, sokat megejtvén egy kanhoz lőtt (Fal: Véts. 
867). 

[Közmondások]. SflldSk kSzSft dekán lehet az kan (Bal: 
Rpin. IIV 

erdei-kan: aper Illy:Préd. 11.91. aper de silva [nilder 
pber]. Erdei kan ítet el puzteifa es magának il5 vad ftet 
meg Sli (DtibrC. 152. Hall: Paizs. 4). Egy gonosz erdei-kan 
azon kertben szokott volt, ki a fákat gy SkeribSl igen ki-forgatta ; 
JonatAs a bal-f51ét el-vágta. Azzal a sebbel búsulva el-szalad 
a vad-dl'<zno. De másnap annál t8bb károkat tészen a kertben, 
akkor Jónatás a jobb fülét vágja-el. Azzal sem gondolván a 
kan : harmadszor is a kertre mégyen, akkor a farkát hadgya 
ott (HalhHHist. 11153). 

tengeri-kan. Sfll disznó szabá.su tengeri kan : liispida hys- 
trix Comt Jan. 47. 

vad-kan : aper MA. wilder éber PPB. wildes schwein 
Com:Vest. 119. Ekés mykeiit meali, bwdo.^o miként wad 
kaan (ÉrsC. 263b). HIgi erdei vad kan zokot az 8 ihaira (DebrC. 
169). SzSldiznok, vad kanok (Mel:SzJán. 432). Fut a szarvas, 
vadkan igét, rókák féltik tarkokat : sok s hajtó, zeng a hget, 
hull sok drága dámfalat (Fal: Vers. 875). 

vadkani : apriuus, aprugnus MA. vom wilden aber PPB. 

Kanász : pastor porcorum, subulcns Kr. [schweinehirt]. 
Miiiap egy kis kanász más juhász gyermekkel öszve kezde 
veszni pásztori vei-sekkel (Fal: Vers. 905). 

Kanoz : subo PP, rühien, wie ein schwein nach dem éber 
PPR *Bakzoc, kanozoc : subo MA. 



Kanozáa: 
PPB. 



bagzás ; subatio MA. PPI. das laufen der schweine 



KANAF (kanap Mel: Herb. 36. 46) : taenia, fibra MA. zaser- 
lein, íaserlein an jeder sache PPB. Tzafrangok, kanafok, koszorún 
fiiggó fiirtók, pántlikák: lemnlsui PPBI. Kauaff, rost, czatfrang : 
fiira Major : Szót. Mint egy mise pap ruhaiánac [így ?] vgyan 
kanapia ní, szederyes virága (Mel: Herb. 36). Veres és szeder- 
yies mint egy kanap és borostya a virága (46) Mint rézből 
filggó kanafok : quasi lóra ex aere dependentia (Káldi : Bibi. 
301). Kanafoc, prémec : taeniae, fimbriae (Com : Jan. 101). FSr- 
t8k, fityelékek, kanafok [ruhán]. (Com: Oib. 125). 

Kanafos: fibratxis C. MA. das faserlein hat PPB. [faserig]. 

KANÁi, KATiAN (kalaiih PéldK. 15): 1) cochleare C. 
MA. Pesti: Nom. 104. cochlear Nom. 30. MA. löffel PPB. Ka- 
nál, kaláu: cochlear Com: Ve.st. 123. Fekevneen három napok- 
ban, sem eueen sem juau, hanem chak azt, menyet az fráterek 
kysded kalannal zayaban evtnek vala (DomC. 231). Ezüst 
tányérom vagyon 1 1 ; ezeket mind künn járó kalánokkal, vil- 
lákkal egyetemben Tatay Istvánnak hagyom (Radv: Csal. III.226). 
Egy kalánkorpátska(Szeutm: TFiú 12). Feleséginek arany kalá- 
nokat adtának be asztalhoz Morlrók. XI.318). Ugy járnak, 



mint a kenyér héijábul lett kalán, kit néha falattyával egygyütt 
bé falnak (Fal : UE. 485). 2) serpenyJ ; lobes ; der tiogel : Com : 
Vest. 134. phiala Holt: Bibi. I. Oo2. mortariolmn MA; Bibi. 
1.125. El hagywan ystennok paranczolatyt, embereknek zerzee 
seket tarttyatok, mykeppon kalanoknak poharoknak tratoyta-syt: 
baptismata urceormn et calicimi (JordC. 476). Nem fogyót el 
Sarepta városba az őzuegy asz.szony kalan olaia. kiuel magát 
fiát és ;tz pruphetat tartotta (Ví'is: CanCat. 644). 

[Szólások). Egy kalán v i z b e n-i s e 1-v e s z t e n é 
iGKat: Válts. 1.94.3). Minden 1 é v benn k a I á ny (Fal: 
Jegyz. 928). 

abárló-kalán : [tudiculaj schanmlöffel KirBesz. 130. 

döröcskölö-kanál. DörífcsküW kanál ágyúhoz vak) (Radv : 

Csal. 11.396). 

ezüst-kalán : [argenteum cochlear ; silberlöffelj. (RMNy. 
11.36. Frank: HasznK. 27). Vagyon tizenkét ezüst kalán uj, 
csak az nyele aranyas, azt Andrá.ssy Miklós fiamnak hagyom 
(Radv: Csal. ni.322b). 

fa-kalán 

[Közmondások]. Föld tsuporhoz fa-kalán : *dignnm patella 
operculum PPBI. (SzD: MVir. 118). 

fözö-kanál: tudicula MA. rudicula Maj;Szót. fcochlöffel, 
.schaumlöfiel PPB. topflöfifel KirBesz. 136. Fewzekalan: koch- 
löflfel Pesti: Nom." 81. (Com: Jan. 82). 

kásás-kalán : *tudicula pultaria PPBI. PP. breilöflel, brei- 
kelle PPB. 

méaz-kalán : truUa, vakoló Sí. [kellé]. Vetem a mez kalant 
(trnllam caementarii) en népemnek kőzepibe es nem toldom 
touabba 6tet ekeseitenem (BécsiC. 226). 

I mészmerö-kalán : cvi Mutogatván [az 6] kSmives köté- 
nyeket és mész-meró kalanokat (Biró: Préd. 3). 

rostás-kanál: [seihlöö'el] (Szakácsmest. 106). 

BÍmító-kalán : [ti-ulla ; kellé]. A király jobb keze felSl egy mes- 
tereiubert-is irtak ; kinek jobb kezében p8r81y volt, bal kezében 
kjmivesnek-való símitó-kalán, az Svében mérS-sinór (Hall : 
HHist. n.338). 



vakoló-kanál : trnlla Com: Orb. 131. Pselle]. A vakoló 
kalannal vakollya: tnilla crustat (Com: Jan. 103) 

vas-kanál : veruculum C. spatha ferrea SK. Keverd egy 
vas kalánuai, forrjon jól egy falkáií, szépön megáll, megke- 
ményödik önmagától (Radv: Csal. m.46b. Com: Jan. 82. Thaly; 
VÉ. a 174). 

Kalánka: parvum cochlear Kr. pöflfelchen] (Pázm:Préd. 
1083. Land : ÚjSegíts. 1.504). Ke.serö gyükeret töretvén össze, 
mízzel együtt vettem-bé estve egy kalánkában (Monlrók. XV. 

42). 

Kalánnyi : [löffel voll]. Négy kalánit igyál, minden m§r- 
get ki ?z (Mel : Herb. 19). Kalányi tehén hiis (Szakácsmest. 38). 

Kalánocska: [parvum cochlear; löífelchen]. Olly szép finum 
I kalánotskákat tsinál, niinémiiekef esztergából-is mesterség volna 
1 kimetszeni (Misk : VKert. 626) 

\ Kalános: coclilearius ; löffelmacher PPB. 404. 

j Kanáloz, kalánoz: xXstxopiáCiu MA." lingula ham-io ; 
mit dem löflel oder einer schaumkelle abschöpfen PPB. Coch- 
laeussal igy kanáloz Kalauz (Pós: Igazs. 1.164). 

[Szólások]. Egy személy szeretSc, eggyRtt kalánozóc; 
corrivales MAI. 



95 



K.\LA\07/>— KANíSI'KA 



KANDAL— KA.NK(J 



Kaláuozó : szeret/l; aiiviim MAI Major: Szít. (liebliaburj. | 

KAJíÁIilS: (eanaÜH; kanál). A Nilus vizét, canalisokoD, ' 
árkdkuii, Ijai :iz(l;ikoii fulytatta (Tuf : Zsolt. 587). 

KAJMAVASZ (kaimbácJi-! RiikK: T^ev. U.451. kanavdtz 
.Szeiiliii: K.ilni. 7. PP. kanuvárz VectTraiw. 9.): tafetuiii duplica- 
tniii l'l'. imiltitluiii (luplicatum, pauiius undiilatus; canefaüs PPB. 
Arany viráKus vere.s kanavá.'ffibul .szoknyát vállastiil (Kadv: 
Csal. ll.'ilOj. ítju Annának liasjoni a bélelt és kanavácx nyári 
palástoMjat (lU.2ii3i. Kanavátz fajlandis, remek és kízlandis 
(Szelni: Kaim. '). 

KANCA : (jqiia PP. caballa Pereszl : Gramm. 7. stute 
Pl '11. Külies kantza: *.sii.spiriosa oqua PPBI. Kancza után jár: 
equit PP. Kantza szamár (ACsere: Kuc. 277). Negyven Öreg 
kanczíit és né:;y mén lovat az liatal kanczj'ikból is buszát és caídO- 
riJkMl U annyit tart-sanak meg az gyermeUeiin számára (Radv: 
Csal. ni.331bi. Kaneza Uí ( \eclTraiis. 1). rfdőiezíillási legények 
reil esk&vén egy barna kanczalóra adtak lütpénzt 5Ü ' , d. 
(MonTME. 1.274. Ziinyi 1.22. Tlialy: VÉ. IMI). Soliasem láttam 
én kaneza apostolt [nflnek folellkj {Tlialy; Adal. I.7H). Csende- 
sen rátettem Atet a szánkára, ezen vén két kaneza húzta 
iinártélyára (Gvad: KP. 101 1. 

KANCÉLLÁRrUS : ardiigrammateiis, cauc-ellarius, ai- 
eliivi pracies; kaiizlor l'P13. A kaiicellariosnak meg liagia, liog 
tizenkét zegeuiöket e8 zarándokokat liiiiali vendéggé (UebrC. 
213. Kaliii: Bibi. 11.273). Cancellarias deák (EsztH. 7» A néki 
hizelkedA alattvalói azzal a sz<)lásnak formájával csincsegtek 
a fillelmn : Méltósiigos cancellarius lu-iun iBetlil: Élet. 11.278i. 

fö-kancéllárius : archigranimateuii C. [kauzlerj. Czaki 
Mihály az János király iiánac f5 cancellariusa (Helt; Krón. 84.*. I 

KANCÍlIiLISTA : (kanzlUt). (Thai) : VÉ. 11,108). \ 

KANCSAL: 1 ) |im|H)dimentum, triea ; liiiideniiHj. Némely- 
lyek ;iz e» labukal kiuiczallli wetlmek wala, neemellyek 
lábukkal r\vglio<l(>zyak wala (ÉrsC. 31) !í) strabo, luscus, 
myiips, detíuculiiH, gramiosiui C. strabo MA. Com: Orb. 89. 
Bchiclor, sciiiel.sebender PPIJ. Az oltárra ne yanvllyon zol- 
galny, ba vak leend, ha siuitha, ha kanrzal, ha gliőrbo íJordC. 
108). A kantnál félre, tckergosen uéz5 (Coni: Jan. 53. Misk: 
VKert. 497. Megy: Szöv. 50). A ki kancsal, ket s-/!Omei vannak, 
de nem az eirvenes látásra (lUy: Préd. 1.293). [Vö. KAJNX>AIi|. 

[Kí>zniundá.>(ok|. Vak nevet kaotzált fígy| (KLw: Adag. 79). 1 

IKancsoIgatj 

Kancsalgatás : [oplitlialmia ; das .sehieienj (MHeg: TOol.* 

II. U-i) 

KancsaloB: (strabo; schielend]. Erejében lévfl állaiwttyában 
kaiitaalos, nem egyenesen iiéz5 (B(tk: l>áinp. 9). 

Kancsalság: [ophthalinia; dTs.schielen). Kanlzalságát [igyV] | 
czuf-pllyae iHorn: Préd. 131). I 

KA1ÍC8Ó : batiolus, urceus C. baecoUa PPBI. ampbora 
eaiitbarus, oeiiopliuroii, urna, riinea, liirnea; weingeechirr, eimer ] 
■ ider krug PPB. Nagy kanc-sil bor (Bethl: Élet. 337). 

Koncsócaka : batiola, 
Pl'B. 



KANDAL: (lasous; .schielend). Candalon: tortiiiKíe NéniGl. 
327 Ne horgas, tekergűs, kandal szemekkel nézzed : n<- limis 
oculis aspice (Com: Jan. 202). [Vo. KANCSAL 

KANDATi {kandal) : specto, tueor, intueor, contemplor SI. 
felieken, büeken). Kandalló (családnév 1470. Nyr. V.510). () 
mint kullagiiac valaakoron apapoc, es mint kandalnnc vala állá 
fi'l I Helt: Háló. 282). Nagy kevélyen kandal az ezüst-sel légre 
(•riialy: VÉ. 11.811. Bé kandal oda (Szeutm : Ttlii. 12). 

KANDICS : coclites C. luscus, eocles MA. eiuaugig PPB. 
l'él-.szemii, egy-szemö, kandits : eocles PPl. A fél-szemfi kandita, 
kancsal, eay szemfi : eocles monoculns est (Com: Jan. 54). 



nreeolus C. kleines weiugeschirr 



KANCSUKA : [mnstix, scutica ; kuutoj. A somfa-bot, 
krimi latir kanesnka többet fog r;^Iok, hogysem egy eszlendft- 
béli gyapollágy lecke (Kai : NU. 29fi). Mi is haza menttlnk s 
miheni a szubália li-pt(ink, részem mindjárt volt a kantsukába. 
.\tyám líJldhiiz csapván, a hajamra hágott, míg keilve tartotta, 
azzal addig vágott cGvad: RP. 52i. 



A kalapoti alól kaii- 



KandicBál : ffurtim 8|iecto ; guckenj. 
ditsiiltál (Gvad: Idít. 133). 

KANDIKÁIí: kandicsál, kandit, kukucskál SzD. fnrtim 
s|)eeto, furtive contemplor SÍ. (guckeii). Ha belé tckéntet volna, a 
hova kandikál [így V), lueg-lálhatta volna (Pós : Válasz. 154). Vess 
frigyet a szemeiddel, hogy tóbbé idegen testre ne kandikallya- 
nak (líBodor: HÖszt. 38). Kandikálják vala az utakat (Mon- 
Irók. VIII.3(i7). Az eget vf-rde.sfl lángjcikat a várból kandikálja 
vala (ErdTíirtAd. 1V.301|. 

[be-kandikál] 

bekandikálás : [intrrispectatio ; das hineingucken]. Bátrak 
az Istentől irt könyvbe való békandikálásban (l)Emb: GE 8.5). 

ÍKANDLA] 

cukor-kandia : (cjnidiszucker, zuckerkaudl). Czukor kan- 
diját is küldtem (Tlmr«ó: Lev. I.'JOfi). Ouekor-káiidia (Owli : 
OrvK. 3t 

KANICSA: [lexti genus; art kleidcrstoffVJ. Egy weres 
kiuiycha ö [öv) (RMNy. 11.171). Lóra való szerszám, bügláro^ 
.sok szinti .selymii kaniczára csinált iRadv: Csal 11.179). Paraszt 
kanitsa (VectTrans. Ui. 

KANDLDÁTUS : [candidatiisj. Mondják-ki az urak a 
loagok értelmeket, kire tzéloznak a kandidátusok kUzzill (Bod: 
Pol. 158). 

KÁNXKUIjA : [dies eauiculares ; hunilstage). Kánikula : 
axis *torrentissimiLs caeli PPBI. Most v.Hgyon a hév hónap, káni- 
kula: leonLs *vesaui slella furit uo. Ciuiiculában, mellyet he« 
hólnapnac nevezönc (Helt: Krón. 2). Egy canieula melege, egv 
februariusnak szele, egy ctszakának virraszlásii, egy retpnak 
koplalása megronttya hadainkat és seumiivú teszi (Zrínyi II 
177). \'iz szűke mijatt sokszor szomjaságbit csak meg nem eptsl- 
tünk :iz caiiicul;il« (Thaly: Adal. 1I.3.'">01 

KANICAIjÍ1KU<i'i'"-i'IPPB kankarikfi: tullenon C. tauit- 
iit Helt: Mes. 371.): tolleinm, haiistnmi C. MA. vizmerítA ft-akOz, 
viztekerS, kútkerék, v. kúlo-stor, kankarék Szí), schöpfeimei 
PPB. Kerekes kankai'ik : luiustnim C. Kankarik emelke<W fajji : 
tollenon, tollo ; brnnneii.schwengel PPB. A bac monda : De 
hituán p<)roc Inknac itt e vidégbe, hogy sem kankoríkot seui 
vedret szSriznec melleié la kut mellé Helt: Mes. 371). A kút- 
ból mérettetik a viz lánczon, vagy kankalékkal : schtvengel 
(Com: Orb. 149). Kankaléckal (tollenonei és csigával nieriti 
(Com: Jan. 115. Moln: JÉp. 282). 



ki'il kankalék, kút ostor, kút 



kút-kankalék : c« Tolleuo: 
kerék, kút gém l'PBl. 

KANKAHXKÓ : [cincinniis : luuirlocke). Jól vigyásx baj- 
szokmik Ii.pIiI tonna horg.-'ira. ffllre tsilggfi liajiiak eg)'eiilA fml- 
rára, fehér [lort liintegexs kankarikójára, tégy fényes kenót.síit 
nehéz sjiriijára |Orc-zy: KOltSz 151) 

KANKO : .'csAr, darói-z, csiilia, sokm&ny, zeke, ciedele, 
cznndni, azflrdolináiiy SeI> gauaape Kr. 'mantel). Uj kankcim 



kankAo^ka— kanonizAlAs 



K ANONdK K AnT( tRKDl )As 



98 



vaii vállamon (Kai: Vers. 903). Most ez, most amaz iiyér, majd 
üres a bunkó, még iiw az zsiilókluiz megy a báisoiiy kaukó 
(Orczy: KöltR 99). 

Kankócska : [mantelclieii]. Alikor kis Ciipido kurta kan- 
kiStskábauu, le jőve mulatni par.'Lszt gnlyibákbanii (Orczy: KöltH. 
14-1). Itt Véniis mailiálskáuk járt feliér szokiiyábann, kis Cupido 
pedig kurta kankótskáb:inn (Orczy: KöltSz. 157). 

K-AJfíKUS : terriculamentum puerorum Kr. [popanz, kram- 
pusj. Nem kell minden kankustul (így] meg ijednetek (Bíró: 
Micae. 196. Kr.). 

KAIÍTÍA (ídíi MA. PP. íatut LevT. 1.274. kánná Com: 
Orb. 23 1 : cantliaru-s cupa C. tlniribulum Helt : Bibi. I. Oo2. 
canüiarus; kauue Com: Vest, 121. kaune PPB. ;Mázas kanna 
Com: Jan. 105. Csobolyó avagy kanna 111. íay t>-nektek 
yrastliwdük, kyk ty pohartokat es kamiatokat kyívl meg tyz- 
toyttyatok, belSI kedyglen ty magatok rakwa vattok ragadozas- 
sal es fertelemmel (JordC. 428). Kanna szabis i vállon való 
forgó czónt (&Iel : Jób. 74). Kannáért és börzsönért Illeynek 
adtunk 57 frt (Radv; Csal. 111.22). Ezekre az bort na^ kauiiac- 
kal k5.sz5nik, kikbSl czordulatlan czoppenetlen kellien bippen- 
teniek (DecsiG: Préd. 24. EsztH. 20). Az kannákat is meghozták, 
át is attam nagy uramnak (RákGy: Lev. 45 1. 

(Közmondások). Nem a pintem kannából meritik bölcsességet 
(Kisv: Adag. 180). Biitrabb fa kaimából innya, mint aranytól 
(370) Ha kivenni valamit, 's megtudni akarsz, jártasd a kannát 
(451). 

füles-kanna : capula C. meríti kupa, capula PPI. (elmerj. 

ón-kanna : cantharus stanneus ; zinneme kanne PPB. 

orvos-kanna : simpulum, simpuvium PPBl. 

vizöntö-kanna : [giesskaime] (Com : Orb. 107) 

Kannácska : [cupa ; kleine kannej. Ezüst kannácska (Radv : 
Csal. U.ll. Tin. 267.. 268). Két kamiácska (Monlrók. XXIV. 
139). Egj- kis ai-anyas kanác«ka iGér: KárCs. IV.Siii. Fedeles 
kannácska (460). 

KAIÍÓC, KAIíÓT: funiculus iguiarius PP. *c<alamus 
incendiarius PPBL suscitabulmn, tbmes sclopetarius ; züudstrick 
PPB. (zuuder, lunte]. Kanotot czinal az puska poros bazra es herte- 
len felveti (Bom: Préd. 547). Kanóttal gyújtott (Kár: Élet L46i. 
Kanócz egy néháiiy kötéssel (Radv: Csal. 11.393). Egy rakás 
kanócz (11.395). Por s golyobi-sokkal, s kanót illatokkal ha ffts- 
t6t chinálhatnak (Liszti : Mars. 63). Puska por s golyóbis, f5st6lg6 
kanót-is a sok pattantyúsokkal (99). A mik szükségesek az had- 
hoz, por, golyóbis,[(5n, kanócz, mindenekre viseljen gondot (Mon- 
TME. ra.38S). 

Kanócos : [mit einem zuuder verseken j. Kanaczós [így] pus- 
kája fSstílSg kezeknek (Gyöngy: KJ. 121). 

[KÁNON] 

Kánonoz : (canones cito ; sich auf die canonischen gesetze 
berufen] (Matkó: BCsák. 30). 

[KANONIZÁL] 

még-kanonizál : (canonizo ; heilig sprechen). Lattatot vona 
kegyes zent Lazlonak es az iambor pyspekekeknek zent testeket 
öel emelny es meg canonizalny (ÉrdyC. 40nb). \\r papának, 
ky azon ydSben vala, méltónak lattateek magyal- orzagbely 
neme* zentőket megb canonizalny (499b). Papa nag tiztSsseg- 
gel mind liarom leaíiival őziie meg kanonizala, az vtan az ö 
zenth testőket vivek be Constantmapolban (NádC. 657). 

Kanonizálás : [canonizatio ; heiügsprechung). Ott azon he- 
lyen negy%ven ewt ezfendeegh nywgodot volna canonizalasnaal 
kyl íÉrdyC. 499b). 

M NYELVTÖRT. SZÓTÁB. n. 



KANONOK (cimanuk CC. Mel: SzJán. 96) : canonicus Sí. 
(domlierr, cliorherr]. Lathwan iauiborsagaat, c^nanokkaa tewee 
e\vtet (ÉrdyC. 450b. 574). Uala eé kananok, ky pap uala (TihC. 
85). Baraatok, kananokok, apaczaak, kyk ondók bwyiassaag- 
ual magokath fertőztettek, elyen kentb zenwednek pokolban 
(SándC. 37). Teue evtet az ev egyhazában regulás ciananokka 
(CornC. 11). 

Kanonokság : i^nonicatus Sí. (domherrnwürde, clior- 
hermvvürde]. Myeert deaky twdomanban bőlch vala, cananok- 
saghnak zeerzetyben emeltetőt vala ffel (ÉrdyC. 448b). 

KANTA : kán, széles-szájú koreó SzD. cantharus, v. quin- 
que mensurae liciuidi, sive decem mediae Sí. [kanne]. Kondér 
avagy kanta (Com: Jan. 166). Az kanta korsókat mind rendbe 
állíttya (KecskTört. IL499). 

mézes-kanta: cantharus raellLs PP. honigtonne PPB. 

Kantás. Quadrantal : liíg dolgoknak mértékek a rómaiak- 
nál, haszonnégy kantás általiig PPBl. 

KÁNTÁIj : [canto ; singen]. Lataa haat nagy sok apró 
madarkaak gyewltenek egybe es nagy zeepen cantalnak (ÉrdyC. 
570b). Karaíon napian ah meg azot fiveth ha az oltárra tezik, 
kin az első miset cantaliak, a meg azot menta meg zőldíil 
(DebrC. 56). Ez velagnak négy zegere el ozlanak kantaluan 
es enekeluen nagy édességei (VirgC. 52). 

1. KANTÁK: [mensura quaedam; ein maass]. Egy kan- 
tár, vagy mása fa-olaj (VectTrans. 18). Egy mása, vagy kantár 
gyömbér (24). 

Kantárnyi. Kantámyi terh Kr. A kereskedők két két 
pénzzel tartozzanak minden kantárnyi tehertől (Monlrók. Vni. 
126). 

2. KANTÁK : frenum, habena MA. zaum PPB. Egy portai 
kantár szügyelőstől (LevT. 11.395). Egy kantárt a csikó fejében 
40 d[enár] (MonTME. L146. Zrinyi. IL178) Egy .széles, ezüstös- 
aranyas kantár (Monlrók. XXIV.137. Liszny : Krón. 211). A melly 
aszszonyt szabad kántárára [így?] bocsátnak a nyelvnek zab- 
látlan szájára (PhilFI. 68). 

[Közmondások], Még lovad sincsen, s már kantáron búsolsz 
(Kisv: Adag. 30). Ki meghiszi lovát, elragadgya magát, tsak 
kantárt hadgya néki (176). 

Kantáros: 1) freno iustructus Kr. [aufgezaumt] (Csúzi: 
Síp. 739. Kr.) 2) [mansvetus, domitus, obsequens ; zahm, 
handig?]. Szép tsendasen őtet gyakran tam'tgattam, hogy kan- 
táros légyen, minden kép forgattam (Gvad: RP. 95). 

Kantároz : infreno, capistro Kr. [zaumen, halftern]. Másutt 
kantároznak, és jobbik lábokkal keresik a kengyelt (Fal : NA. 
209). 

[Kantároztat] 

föl-kantároztat : (infrenari ciu-o ; zaumen lassen]. Egy 
abrakot adott néki, s megitatta, ez megesvén velem felkantároz- 
tatta (Gvad: RP. 78). 

1 . KÁNTOR : chorostates C. succentor, cantor MA. prae- 
ceptor, phonaseas PP. singer, naclisinger PPB. [vorsinger]. 
Elöl éneklő, kántor : chorostates ; kar- mester, első musiká.s, 
ének igazgató kántor : chorodidascalus ; éneklő, koráló, kántor : 
cantor PPI. Az fee cantor nagy fl'el zowal el kezdee az eedes 
meeunyey dycheeretőt (ÉrdyC. 489). Egyk gramaticus, az 
masyk cantor (Pesti : Fab. 4). Kántornak nem nehéz (Kisv : 
121) 



Kántorkod-ik : tono cantoribus praeeo, praecino ; vorsingen 
PPB. 
Kántorkodás : praecentio ; das vorsingen PPB. 

7 



99 



2 KANTOR— KAP 



KAI' 



100 



2. KÁNTOR: quadior tempóra; die nuatember I'etiti; 
Nüm. lij. liáripui liónap; au(;aria MA. drei raoiiat, eiu viertel 
jahr rPB. Káiifcjrok az aszteiidőbeii : quatuor aiuii partes, 
quatember; die vier teilo des jahres PPH. Vízzel us kiiienel 
Mytfil ualn luiudúu caotorokoii, miodűii adueiitbe, es mlndSii 
bfiytben (NádC. 536). CLak az zamlassa sem lehetli iiu thallam 
egy gantorjk (LevT. 1.')). Iiu róvid iiap ftrjedet ölelgeted, 
egy kántor múlva telic abba kediied (FortSzer. G4i. El vész 
tőiled mentAI iub marhád, egy kántorig nem vehete<) annak 
hasznát (L3i 

Kántoros: [trímeetrig; vierteljabrígj. Lovagnak éa gyalog- 
nak, három-három hói>énz ajándékon adainék, esztendős szolgák- 
nak penig, avagy kántorosoknak egy kántorra való fizetések 
Bzolgálatjok l'olött adaiaék (Radv:Csal. UI.205b). Az mely 
350 tallért az kántoros lovas váradi katonáknak adnod ren- 
deltünk, azt egy öreg ke.szkeiirtben tölt.se Svábi Péter s ligy 
adja nekik ; az várbeli gyalognak « ugy adasd (ItikGy : Lev. 
66). Kántoros katonák (Gér: KárCs. IV.282. 284. 286. 305. 
Tlialy: VE. U.268i. 

KÁNYA (t/ánya : siehe kánya Adámi ; Spr.) : milvus C. 
niihins buleo MA. weihe, hiihnerdieb, habicht, stossvogel PPB. 
Kánya avag heya : milvns NémGl. 303. Kánya-fiú : pnllus 
mtlvinas PPBl. Héja, kánya, vértse Com: Jan. 35. A kánya 
nijTid az keet hadakozó iambort (a békát .s az egeret] fel 
ragada, ees meg zaggata (Pesti: Fab. 11). Káuyahad (Pesti: 
Fab. 17. Ki. Helt: Bibi. I. CVc3). Kánia vaé héija (Mel: Jób. 
65). Tittus kányája rágia meg gyomromat (Ziiiiyi 11.107. 
1.73). Saidétok e-felett kányát, föiskét, és gólyát (Csúzi : Síp. 
717). 

nyeríto-kánya : ceuchris C. MA. PP. wauueuweher, raub- 
vogel PPB. 

Kányái : niilviniis MA. was von eiiieui weilie oder geier ist 
PPB 

kanyarít : fordít, félrevon SzlJ. flecto, curvo, incurvo, 
intloctn, übliqiic, contoríjneo Sí. (drehen, sehwenken). 

el-kanyarít : Tanfero ; entwenden]. El kanyarította elölök 
.•iz korpjit (.Szentm : TFin. 11). Mindent el-kanyarét : sinistra uti- 
tur manu (Klsv: Adag. 482. Kr.). 

KANYARÓ : liimlí, apró, csecs SzD. vari, varioli .SÍ. 
[masemj. Uímlíiról aiiag kaniarorol való oruossag (Frank : 
HasziiK. 33). Armoniaca : tengöry barazk avagy apró barazk. Az 
maguanak olaiat vozik, himlőről avaé apronil és kanyaronil 
hasznos ital íBoytlieA: FivK. 21b). 

KANYOaAT : (?] A föld népe is agyon korgatnák íket ; 
Gelejinél : agyon kanyogatták (Nyr. X.177i. 

KAP: I) rapio MA. [haschen, greifen, ergreifenj zu sich reissen 
PPB. Iaui;en .\dátni : Spr. 19H. Mindent hamar kap<i elme: 
*rapa.\ inge«iinm PPBl. Sisakiat kapia iCsouiaC. 30) Az elájnll 
fulladozó igen kapja, szivallya az eget, az széli Jtt (MA:Scult 
81). A kereaztyénségnek sengéjét ki kötelezte arra, hogy az 
apostolok árnyékára ki tegyék betegeket és térd-kötöjöketls 
liöcsftllettel kapják (Pázm: Kai. 483). Ha hátat ád, kapjuk bíu- 
a tarkóját, kopasz az (Komár: ürlm. 168). Futam Vesseléuyi, 
kap a kengyeléhez (GyOngy: MV. 5(j>. A ki elibe kap (a 
fegyvernek), sebbel nmtya vissza kezét, a ki pedig markulaty- 
tyába, oltalmazlialtya magát véle (Fal: L'E. 40Si. Egjm/w der<>- 
kába kapnak, nifgforgattyák társokat [táncolnak] iFal: Vera. 
869 1. 3) [accjpio, nanciscor; bekommen] Szab)id.sj'i:,'rit kapok: 
cmaucipor C. Hírt iieuet ka|i.ilt : *adeptus n.imen PPI. Bjt.ii- 
nyawal ylleneek mynekewnk, ha ez neniw kyraly trywtwl mag- 
wabau kapliatu;uik (ErdyC. 613b). Ju, lia kaplmd az gy5m5l- 
i-zét íMel: Herb L"7). Ha a fSuét nem kaphatd, m epithymasna'- 
rt»n hn«na(lly) A legyek ha mi szép tista étket kaphalnnk. 



azt gyakoita félre hagyják, és inkább a biidSs sebeken esdek- 
nek (MLsk : VKert. 057;. Az ot kapatot kénesnek felette nagy 
volta hagyatot emlékezetre : ingeiis captivae pecuniae modtu 
tradilur (Forró : Cárt. 249). Gyalogsága tizig való sebest kai>- 
v!Ín (Monlrók. XV. 13). A mit munka nélkfil kaphatni Wivebbeu, 
fallya az ajak-is .sokkal izetlebben fígyj (Gyöngy: KJ. 92). Az, 
a ki ajándékot kap. ugy emeli-el az ajándékot, mint ha 
ezen elemelés^el azt ajándékozná meg, kitUI kapta (Fal; UE. 
488). 3) [Invenio; trelTen, HudenJ. t»:abad az ollyan el Altot 
jobbágyot meg fogni, minden lielyeken valahol kaphattyak 
(Ver: Verb. 447i. Balint nemzetedben ki voltai Balassa, mun- 
kádat kiadom, hogy minden szem liissa ; de élté (élét VJ elméd- 
nek nem vélem kaphas.s;i, kinek Apollónál nem volt tanutársa 
[tjmulása] (Balassa: Ének. EIÖb. 1). Ha valaliol egyet kettőt 
kapliatnak kirziillOk, azontúl szalag .szijjakat metélnek hatok 
bőréből (ErdTürtAd. a39I). Valakj a félő kóborlásba tanaltatik, 
fogton fogattassa, valahol kaphattya (TörtT. X.134). Tovább 
nem beszélhetünk egymással, nehogy valaki egymással kapjon 
(Mik:MulN. 219). Hogy felénk indula, hírünkké nem lévén, 
készületlen kapa (Thaly: Adal. n.48). Céá.szárt hogyha kinn 
kapom : hacsérossit lecsaiwm Í261). A ki kiléjjett Pannoniábul 
és azon országokon megfordulván kapott bennek (a comoediák- 
ban) tanúm lehet, liogy egyelesleg a nemes-eniberekeu sok 
sebeket ejtenek májnap Ls (Fal; NE. 2;. A varga leányát-is 
hogy az úton kapta, le-nyomta, jól-meg ba l«lta fokozta (PhilFl. 
60). 4) deprehendo in flagrante Kr. [ertappen] Kz bfiuön nem 
kaptác (Kár: Bibi. 1.120). Mikor ember valakit az nyilván való 
képinutitj'isbaii kap (MA;Scult 100(1). Hamisságbim kapja a 
Kalauzt (LuthV. 13). 5) capior rei alicujus amore Kr. (studio 
alicujus rei trahor ; bascheu, eifríg streben, versessen sein]. Be 
mene egy kazdag ember hazába, mellyel mykuron meg láttá- 
nak wolna, rayta kapjmak, nagy tj^teaseggel fogadak, kezdenek 
kewryle forgoduy wgy amiyra hogy helyet sem lelyk wala 
(Pesti : Fab. 60b). Miczoda hituan ember kapna azon V in fori- 
bus urceum (Decsi: Adíig. 87). Eretnekséget forgatnak, ezen 
kapnac (.MehSzJán. 237). Mulandó dolgon ne kapjatoc (MA; 
Bibi. V.29). Te-sti szabaAságonn kapó emberek (B;U: &l,lc. 36). 
Nem mertének ollyat írni, noha igen igen mohon kaptának 
azon (^latkó: BCsák. 251). Inkább kapót az istenes életen, 
hogysem a gyöuyörSségre-való édesgetésen iTam: Szents. 29 1. 
Az ember kap ez világon (Zrínyi. 1.62). Ruháson soha ne kap- 
jál (ne járj czifra leány után] (Thaly: VÉ. n.97) Nem kap az 
szép csínon (falusi nöj, lustán jár s mosdatlan (II.166*. A ki a 
bötsületen, vagj' pénzen mód nélkül kap, rabja mind a kettő- 
nek, és mind istenéhez, mind urához való lüvségbeii feliette 
meg-g);irlódik (l'al: NU. 277). A gondatlan ifjú ott liagyja a 
jót, a maszlagon kap, feslett legény lesz belőle (319). Az elféle 
áméttó .szín-beszédek maszlagjüi liirtelen ne kapjimk (Fal ; UE. 
385). A tengeri lapos és sodrott csigákon kapván, nemek sze- 
rint öszvesze<legetett bennek (Fal;NU. 331). A pénzen kapii 
tílsvény, ha büntetéstül nem félne, verembe taszítaná attyát, 
hogy előb férhetne örökségéhez (Fal : BE. 595). 6) (upus inchoii, 
incipiü ; sich an etwas machen, beginneu]. Eö nagysága félre- 
hagyván a rokka s varr<'>-vánkos dolgát, a physica és tlieologia 
tudományokba kapa (Fal: NA. 187) Mefi .szokjjik az filést >-s 
bSntetést, az ösztönt vi'uják elöb, hogy sem N-alamiliez kapjanak, 
ée semmit sem tselekesznek Wg kedvel, jó szívvel (Fal : NA 197 > 

(Siólá.sok]. Vkibr kap. Belém ka|K>t; er hat inich angepacki 
.\dámi : Spr 196. Egy ktretiztyén fojedelenuiek akár inflj- 
nek sem jó maga erejével tíirOk csilszárba kapnyi (Békdkl 
179). A német meg békellvén a tör.lkkel a spanyolba kapa (Mik: 
TI.«v. 87). Szokása az alatson vlmének, bogj' a nagyikba kap 
jou és mint egy oldal úttal abbúl liíreBcdgyen, bog>- fő einljerek- 
kel volt k.'Hee (Fal: UE 47i^i — 1). I'in.t< Li^. Hol mikor ve«c 
ilelme.s üszve kerülések titrténnok ; ily ízben nem jó fi 1 b e 
kapni (Fal; UE 492). A ki jó alkalmatoouigyal fittekében 



101 



HKKAI'— KOLKAI- 



HOZZÁ-KAl'— KÁKÁI' 



1Ü2 



nem kap, liamai- ki sikamlik kezébftl ^Fal: VE. 381). Vmihen 
nap. Illyeu igen markodban kapiák az nagi hazugságot 
(Bal : Oslsk. 1 1 7\ Markodban kapott dolog azért az liazugsng 
(l<i3). Vktn iiip. 8ias hozzam o szent lakab, mert latod hogy 
bSu raitíuu kap (TliewrC. 165). Vmin kap. Ü s 1 k ö n kapa 
(CsomaC. 26;. Vmtrc hiyni : zu et^vas kommen Adámi : Spr. 
196. Némell) eróködik s igen iparkodik kapni böcsiiletre (Thaly : 
Adal 1.194). Az emtier mennyit szenved, mig eledelre kaphat 
(Liiízló: Petr. 8i. Fel kelvén ott az földről lábra kapa ^IvTör: 
•Ián. 171. Pajzjüi lovára kapott (RjlkF: Lev. V.502). Ló-hátra 
kaiJtak (Molu: .lÉp. 92). Ide kívánkozik egyvelesleg sok dáma, 
hogy szemre kapha^a azokat, a kikhez a városban nem fér 
(Fal: KU. 267) A Id szer telet akar tetszeni, nem tetszik. Azok 
nak, kik szemre kapják, imalmas (Fal: UE. 429). Vmit kap. 
Nehéz próba-kövön fordiil-meg a szeretet, de ha meg-állya é 1 1 
kap (Fal:t>zE. 537). Meg ne rögözzön benne (gyermekedben) 
valami rosa erkölts, vagy szokás mert erőt kap idővel (Fal: 
BE. 617). Kicsoda hilieti, hogy az istennek erőssége ily gyarló, 
és erőtlen légyen, hogy az tíirök fegyver nélkül lábat nem 
kaphatott vólua (Pázm: Kai. 132). Az bálványozás lábat kezd 
kajmi (MNyil : Zsolt. 46). Ha rést kaphatunk, a hordókat 
azonban [?J elküldjük (Nyr. Xr\'.357). Tized napig harczolának, 
vivának, terekeken s e ni ni i t nem kaphatának (Tin. 299). Ugy 
meg erőssittetett. hogy .soha az pokol kapuja ő rajta semmit 
nem kaphat, le nem nyomhattya (Pázm; líal. 413). Vmivel kay. 
Két kézzel kapott az illyeneken (Hall : Paizs. 217). Vmi alatt 
kap. Az kit füst alatt kaphatnak az törökök azt ugyan 
megkapják (Nyr. XIV 462). Vmi Ulé kap. Kapni két felé: 
chalcidissare (Decsi : Adag. 18S). Kap két felé, mint az Uimába 
haló ember |347. Tört.^ III.157). Az ki sok f e I é kap, két szék 
kőzőt .".z iTildőu marad (Decsi : Adag. 195). 

[Közmondások]. A ki keveset el-neni vesz, sokat neni érde- 
mel, v. nem kap iSzD: MVii'. 112). 

be-kap : irripio, arripio MA. hiueinzieheu, hiueinbekonimeu. 
erwischen PPB. 

bele-kap : 1) involo, arripio, se ingerére MA. erwischen. 
liegreifen PPB. [augreifenj. Nemis talaltatot chac eg eretnekis, 
ki bele nem kapót volna az ira-sban, es valami reszebSl meg 
nem marczongolta volna (Mon: Ápol. 316> 2) [incipio ; anfangen). 
A felőli bele kaphatnak [a munkába) (Bal : Epin. S). Nem 
szeghettem (kedvemet), hanem hevén belé kapviin sebessen 
folytattam (.mimkámat), és reménységemen kivül hamai' által 
estem rajta (Fal : UE. 467). 

égybe-kap : [iuiinicitias suseipio; sicli entzweien, sich uber- 
werten]. Egybe kapa ott a bfin az ai-tatlamial (Bom; Préd. 
239). Egyben kapánac (Görcs: Máty. 12). 

el-kap : iinmco, arripio MA. adipiscor, acijuiro, cfiu.sequor, 
asseijnor SL erhascheii, ergreifeu PPB. [enireisson, entwendeii, 
erlangen]. Valaki egyház marhákat el kapót és elkóborlót, az 
miudiárast vissza adia (Helt: Krón. 35). Magunkat meg kell 
sanyargatnunk, ba el akarjuk kapni a mennyországot (Pázm: 
Préd. 148). Nicaeát sok tartományokkal egyetembe el kapa 
(Pázm: Kai. 438. Zrínyi 1.31). Ha az marhánk által ment, 
mindgyárt elkapták a békési csőszek (BékHajd. 11.222). 

fbl-kap : 1) levő, elevo, tollo, attollo 81. [ergreiten, schuell 
aufhebenj. Bwzoganiat felkapa (CsomaC. 29). 3) fflorere facio, 
auctorifatem facio alieui rei : in mode bringen, in aufnabme 
briugen]. Az uj találmányokat a mi illeti, sokat hullattunk mi 
már, a mit eök ujsagúi felkaptak (Fal: XU. 321). A hajadon- 
nép leg-inkább ollyas fogyatkozásokat kap fel, a mellyekb&l 
vagy vár, vagy maga tréfát farag (Fal: UE. 410). A gonosz 
szokás és mostani módi igen fel-kapta és dereka.s.san iV-i (az 
esküvést. Fal: NE. 15i. A religiót kapják-fel a nyájas gyfile- 
kezetekben, erről beszélgetnek a.sztal felett, errűl vetekednek 



néha nem igen t,sendeseii, hanem tsatlogó viszsza-vonáseal 
(55). 

[Szóliisok]. Nem kapa itt fel: lupus hiat (Decsi: Adag. 104). 
Vmitjélhap. Fül-hegygyol f e I-k a p ta a rósz hirt (Fal: TÉ. 743). 
.\7. ember soknak .szóll, irie.szsze hallik, és ki jilbúl, ki roszbúi 
kapja-fol az igéket (Fal: UE. 425). Folkapt,ák nevemet, 
terjesztvén híremet .sok nemzetek (Fal: Vers. 885). Annak 
embei-ségétiil fíigsz, a ki fel-kapá titkodat (Fal : UE. 457). 

hozzá-kap : manum admoveo Kr. [zugreifen, hasclienj. 
Meg-maroni, hozzá kapok : admordeo PPI. Gyorson hozza kapa 
(a kutya a hús árnyékához] (Pesti: Fab. II). Midőn a héia 
meg romlót volna, hozá kapa a vai'iu és fel czappa, méglen 
a kes.sel5 az §gből ala szála (Helt: Mes. 38). Vgy kap.sz hozzám, 
mint miniiap a .szomszédnac gunárához. Lám az sem vétet 
vala teneked semmit, azért hoza kappál és meg oléd (Helt: 
Mes. 379). A világnak javai ollyanok, mint a tsallyán, tsalogat 
tavulrúl szép zöld színével, de ha örömedbe hozzji kapsz, meg- 
szorítod, Isíp (F''al: SzE. 542). 

ki-kap : I) [exeo, evado; hinausgelien, sich hinausbegeben]. 
Elvégezvén a búcsi'izást, a vőfély a menyasszonyt kezére vévén 
kettőt- h/u'mat vele fordult s mentől .sebesebben lehetett kikaptak 
oda, az hol a vőlegény feküdt, kit is otthagyván, magok azon 
módon gyertyástól visszamentek s ha tetszett még ittak s 
táncoltak (Haz. 1.364). 8) libidinibus indulgeo, modum excedo 
Sí. [aiLsscIireiten, ausschweifen]. 

[Szólások]. Valaki szájából ki-kapni a szót : *praecurrere 
alieui PPBI. 

kikapó : dissolutus, immoderatus .Sí. [ausschweifend]. Ez, 
igen otlion fil azon pana.szkodik, amaz, hogy ki-kapó (a felesége], 
azon sopánkodik (Gyöngy : Oup. 25). 

lé-kap : deripio Kr. [ergreifeu, abfangen]. De az Erd^li 
László wayda okossággal le kapa őtet, és a fokházba téteté 
(Helt: Krón. 63b). Le kapuán őtet [ledöutvén, földhöz vágván] 
(Helt: Krón. 76). 

meg-kap : 1) apprehendo C. corripio MA. ergreiien, erlia- 
scheu, erwischen PPB. Az fSstőlgő zíuetnők az lángot hamai- 
meg kapia (VirgC. 105). Ez megkapta vala Esaimac sarkat : 
plantam frati-is tenebat manu (Helt: Bibi. I. L4). Itt akasztó 
fa, se hóhér nintsen, hanem akármelly bolt elejébe felakasztják 
egy szegre a piatzon, és a jautsár akit megkaphat az útszán, 
aimak kell felakasztani (Mik : TLev. 95). Kai-abul fék-.szárát 
bal kézzel meg-kapja s meg-adja az árrát, s osztán jó lovára 
fel-vetette magát (Kónyi:HRom. 140). S) [adipiscor, addisco; 
erlangen, erwerben, sich aneignen, erlerneii]. Az Aba midőn 
a birodalmat megkapta volna (Helt: Krón. 33). Gyermec nagy 
soc nyeluet hamar meg kapa (BFaz: Castr. A3). S) [deprehendo; 
eiiappen]. Hogyha meg kapattatic valaki, az ki embert lopott 
volna : si depreheusiis fiierit homo .sollicitans fratrem suum 
(Kár: Bibi. 1.180). Meg akarnauac minket szauunkra kapni 
(Pázm: Fel. 254). Hogy őtet szavában vagy cselekődetiben 
meg kaphatnác (Zvou: Post. 11.435). Ha .szinte meg kapnának 
valami kivíll való embert, hogy az vegezes ellen cselekedet 
volna (Ver: Verb. 228). A kit ennyszer meg kaptimk, e.s 
vgyan meg buktattunk hazugságiban (BahCsIsk. 166). 

megkapás : deprehensio C. [das ergreifen, ertappeu]. 

öszve-kap : 1) [inimicitias sascipio ; es aufnehmeii, sich ent- 
zweien, sich zerzanken]. üszve-kapni kiki egy ellenséggel mér; 
segítvén istene, bízik is, hogy majd nyer (Gyöngy: KJ. 144). 
Néha egy kevéssé ő.szve-kapnyi, de mingyárt ismét meg békél- 
nyi (Fr : SzJán. 55). 3) Elkeverve öszvekapnak, jól rángattyák 
inokat [tánezban] (Fal: Vers. S75). 

rá-kap : [adipiscor ; bekommen, zu etwas kommen]. Ott kom- 
lós kenyérre mikoron rákaptak : éhen-mohón ették, majd mind 
megfulladtak (Thaly: Adal. n.346). 

7* 



1(13 



IIAJTAKAP-KAI'DOS 



FJ^KAl'l)f)íS— KAPZSI 



104 



rajta-kap: drepeliPndo C. (ertappenj. Az Iojkj ha rayta kaiiat- 
tatic : fri deprehenmw ftierit íKár: Bibi. 605). A bftnSsík, ha rajta 
kapattatnak, megbaiitettetnek (Nán: SzftT. 561). Mit bizbat 
euybázi gazda olljas emberére, a ki a tolvajlást tsak akkor 
tartja rosznak, mint a spartaiiusök, mikor rajta kapják? (Fal; 
NU. 295). Kajta érték v. kapták az ebet a szaloiinánn v. liájonn : 
a inatnkát a tejew fazékonn : meglepték a tolvajságon íSzD: 
MVir. 90) 

Kapád [Kapod PJ : (arripiu ; ergreifeu|. Nyakat fizent János- 
nak hamar elcsapá. Fejét derekától igy elválaszta, üstökét 
k;ii)a(lá, tálban Ixihajtá (EPliilKözl. IX. 170). 

Kapás : (prehen.iio ; das greifen, baschen]. Az zeegyAnSk, 
bag)'a|ia<Lsok, nyak kapaa»ok, meg meweteesSk (CzecbC. 43). 

(Szólások], Egy cziga kapást nem adna az atyanac 
minden intesennis (Szeg : Teoph. 17). 

tifiztesség-kapás : [cnpido honoris, ambitio ; ehrsueht, ebr- 
geizj. Hová lett eszetek, bogy a' világ úttyán ennyit fáradtok, 
izzadtok a' tiszt és tLszteeség-kapásért (Piizm: Préd. 93 1. 

Kapaszkod-ik : baesito, preaso MA. niihangeu PPB. [sich 
anhalten, sich klammernj E^ bokorhoz kapaszkodek ő kezeinél 
(BiidC. 15). Rejtekhelyben vonta-meg magát, a holott meg 
nem maradhatván, kapaszkodott egy fának az ágára (Hall: 
HHist. nM-2). 

fol-kapaszkodik : cv Anuakutanna hugy az lovát lassan- 
lassan meg tSrílgotdegele, fel kapaszkodván rea file (Fornl: 
Cnrt. 671). 

Kapat : curo capi Kr. (ergreifen lassen]. Ölesse, vágassa, 
ha kapatlathatja (Monlrók. XXVII.181). 

Kapdogál 

(Szólások). Mint edgy ny^ika sziVz 6.szten(15vel C'hristiis nrunk 
után kapdogált lábra (KCsipk: Pápist. 359). 

Kapdos (kabdos Helt; Krón. 191. BPaz: Assz. ö. io^odosác? 
Kár: Bibi. 1.391): I) raptito, rapto, prehenso, apto, diripio TtlA. 
aulTangen PPB. (baschen, öfler greifen). Gyermek módra bolon- 
doskodik vala, kezével il az falra kapdos vala (RMK. VI.225). 
A molduaiak beillenék, •'ik rabiának, három szék aljába sokat 
kapdo.s;inak (Tiii. 27). Az szent attyakhoz kapdos iMon: Ápol. 
419). Tétova kapdosva (C'om: Jan. 197). írásában mindenfelé 
kafKlos, bab<iz, é« csélcsaposkodik (Matkó: BOiák. 2(19), Ide- 
stowa kapdostomban tselekedtem (MLsk: VKert. 194). S) [caiitor 
rei alicujus ainore, stiidio alicujus rei trahor, cnpidLssimus simi 
nlicujns rei ; baschen, eifrig streben, versessen seinj. Egyebek 
felett ezen kapdosok : rebus aliis *antevertam hoc PPl. Nem 
elég ember rea, s niegis kapdos raita: puer glaciem (Decsi; 
Adag. 93). HaszonUdan dolgon ne kaixlos (240). Semmi jcVszá- 
gnnkou ne e-scdezziink, ne kajMlo.ssnnk (Pázni: Préd 115.")). 
Hl-is hidgye minden, hogy, ha nagyob vétkeket talált \ólna az 
én írásomban, nem kaixlosna etl'éle aprólékban (Pazm: Lnth\'. 
15) A praeilán kaMasni íIJBenkó: Flór. 1(J6). Leányokon igen 
knixlosó csicseréz/l vala (BethI: Élet. 296). 

(Szólások). Az árnyékhoz kapdosnak az incattusok, 
mint ;iz vizben haló (Nyr. XL31). Élete ve»ze<Ielmében nem 
tnd mit mivolui, hanem tsak lován k a p d o .s, hogy arra ismét 
felfordiilhaüia (Hall: IIHist. 111121). Ha akarnék szonai- 
d o n n kap d c s n i (Bid : t'sisk. 459). Szókon való ka|)do8a.«nak 
mondod, midAn kérdem tMed : mellyek a régi szent irások V 
iMatki): BGs;ik. 227 1. A kevélyek, egy-más-eliMt kapdosván 
a kontzot, a világi jiWzágoii, tiszten, és méltóságon minlen- 
kor vuBzekednek (Piizm: Prtd .'i4). Iieszé<lcben való kedves 
séget kapdos (Coni: Jan. 102). Igyo-foi^yott, pfirvesztó az, 
valaki az keresztyéni hitnek fundaiii<>iitomi k.V/.'itt kótfilé 
kapdos (Iliyef: BCrfTomp. 91). 



el-kapdos : [eapto ; abfangenj A kerevztyéin-c viáii mené- 
nec, és minden képpen *gyekfizéiiec el kabdosni beimec (Helt : 
Kitin. 91). 

ki-kapdos : |eripio saepius ; öfter entreissen). Kikabdostác 
kezekből az kenyeret íMA:Scult 817). 

még-kapdos : (capto ; wiederbolt abfangenj. A SBolgáit is 
megkapdosác, megfoszták (MonIr(5k. 111.76). 

öszve-kapdos : [inimicitias snscepto ; sich wiederbolt zer- 
zauken) (Bom: Préd. 239). 

Kapdosás : prensatio, raptatns MA. (wiederboltes ergreifen, 
plündfrnj. 'lesznek ezi'ik Budára nagy vigyázást, gyakor csatát, 
terekekben kapdosilst iTiu. 296 1. A palánki pa»i Oszve is veazvin 
Sándor urammal valamely holduló faluba lett kapdosásért (Mon- 
írók. XV.606). 

[Szólások]. A kö.s8égiiec i)én.szt hányata kabdossásra (Helt: 
Krón. 28). 

Kapdoz : [studio alicujus rei tralior, alicujus rei cnpidissi- 
mus sum : baschen, gierig streben, versessen sein). Ha zeghe- 
nyeknek oztogatando yozagon kapdoz, toluaynaal kegyetlenb 
az (ÉrdyC 612). Avott és felében el-semmisedet régiségeken 
kapdoznak (Fal: U£. 381). 

Kapó : raptor, rapax MA. 

(S»'ilások). Ütílt s kapót játszani laptával : *datatim ludere 
PPl. Látok egy díiliös sárkányt, melly méreggel, dObSsséggel 
teli, kapóul az ölében viseli a magyar kon^nát (Zrínyi. 
n.l62). 

Kapós : (jHod dilücnlter habetur, acquiritur ; caras, acceptns, 
optitus, de.sider.atus Sí. (gesucht). Mi ólta a parókák kapósak, 
azólta a megholtak és asszonyok haja jó álon kél (Fal : TÉ. 
784). A bor igen kapós: igen kapják v. kapnak rajta (SzD: MVir 

74). 

Kapoz : capto Kr. (wiederbolt greifen). Mit kaiJo(z)BZ itt is y 
(Ker: FelsK. 17). Arszlánt a ló alul nehezen kapozták (Kónyi: 
HRom. 11). 

(Szólások). Az isteiinec templomában ül, ee az isteu ania- 
szentegyhazanac ki szolgáltatásában ka poz (EsztT: IgAny. 

.')56). 

I Kaptat] 

Kaptató : hág.i, pari SzP [steile stelle). Kaptató hely : lucns 
acclivis ; lierL'-an, steil PPB. 404. 

Kapzsi, kapsi (kaptti Helt: Krón. 13u. kapca 155): 
I) (piaedii, praedatio; beute). Kapsira aibú : in rapiuani daro 
PP. Sec aiandékokat vetete kapcziba (Helt: Krón. 1551 A tőb 
marhái mind kapsiKi iiitánac a snaboknac il90i. Annji nagy 
.soc kincz kole mind kai)siba (Gfircs: Máty. 58i. nékijs jutjii 
kiMlött a kaiK-ilian (Pethó : Krón. 247 ). .\z egyluizi j*>vedelmeket. 
az régi jámlx)rok adománya, testameutoma, és átka^ellen. kaji- 
sira vetik s kardra usztyák (Pázni: Kai. 632). Minden marliája 
praedara ka|isira hányatta.ssék (.S/.ékOkl. I.315i. Az mint mo.st 
az .szabiid k.'ipzsinak az ember neki Rsett, még tízetésemért 
sem kaphattam volna embert (EsztM 1.127) Tudta azt, hogy 
a magyar kapsinak szokott esm, és i'ipy könnyebb vele binii 
(ErdTörtAd I 49). Az mely pinzt el nyertek vala, az haidiik 
magok közeit kapsit vetötteuek benno iTörtT. XI 169). Uuidra 
vár^Ksiilia, udvari kapuira ziilog nevében ne hordogasd kastélyo- 
dat, kóvárodat (Fal: NE. 24). S) kaiidosii; raj)tor buiKirum 
alienornm. Kassai (habgierigl. Kapzsi ember (RákF: Lev. IV. 
4771 3) (acceptus, desideratus ; gesuchtj Sok toép portékái 
s készületei maradtak szegénynek, mely is oly kapsi (kapós 'tj volt 
.■zen felyebb megnevezett atyatiakioál, hogy adntéu úgy ren- 



105 



KAPA— KAPÁL 



BE-KAPÁI.— KÁPA 



106 



ketett mindenik nug kezéhez ueni inent a nyil.elég bajoekotlásoni 
vala két nap, nii[v)el csak egyedül csináltam a nyilakat (Haz. 

I.378V 

KAPA: ligii C. MA. liacke, liauo PPB. lígi kapat zense 
s meg kapíiluan a fSldet (DebrC. 11 9 1. Az kapasok ragadak kap- 
liayokat, asoyokat, chepeket, lapatyokat (CornC. 428). Gwrahnli) 
zeles kapíi, tégla weüieo kapák (Radv: Csal. 11.59), Mint a 
kapásnak tanyorét a kajMi, liátát meg keményítette (C'zegl : 
MM. 1 1 7). Gyökér ;lso foga.s kapa, gereblye : marra (G)m : Jan. 
71). Kapával és ásóval ás: ligone et rutro fodit (71). A sz51őt 
két ágn kapával kapállya (84). Addiglan kere.sgéli nemes elei- 
nek eredetit, a mig tsépre-kapáia akad (Fal: NE. 13). Inkább 
fsépef, kapát a kezembe veszek (Gvad ; RP. 447). 

[Szólások]. Ö iobb volna az kapához, hogy sem az 
[lennához (Bal : Epin. 4). Inkább ásóhoz, kapához ter- 
mettetek (Bal: Csisk. 471). Kapára, kaszára, kala- 
pácsra, avagy kaptára igazítsátok (RMK. V.225^. Némellyek 
elf)b hogy-sem tenyerére tegyék a szegénynek a garast, talpig 
le-gyal:izzák, tsépre-ka'pára küldik a tehetetlent (Fal : 
NE. 116). 

(Közmondások). Tsíp, kapa nyavalya, a ki nem hiszi, próbál- 
lya (Kisv : Adag. 346). 

ásó-kapa : rutrum [spatenj. Án) bátor aranyas légyen a 
sütó lapát is, ezüstös légyen az ;isó kapa : quamvis enim palae 
anreae, rntra argentea (Prág: Serk. 840). 

füirtó-kapa : marra MA. jathaue, krauthacke PPB. 

gyökérásó-kapa : maira, sarculum PP grabeisen, kraut- 
hacke PPB. Gyökér-kapa (MonOkm. VIII.528). Gynkér-á,só fogas 
kapa (Com: Jan. 71). 

irtó-kapa : rnncina Sí. [renthaue]. (TörtT. XVIII.261). Ortó 
kapa (263). 

kétágú-kapa: bipalium C. Com. Jau 71. bideas C. Major: 
Szijt. Ikarst, spatenj. Ketth ago kapák (Radv:C!sal. IL59). 

vágó-kapa: keilhaue Com: Orb. 137. 

vas-kapa : pastinum PPBl. [karst, zweizackige hackej. Cse- 
lét nem szoktam, az vaskapát es soha nem forgattam (RMK. 

n.267). 

Kapál: 1) fudio, pastino C. MA. graljen, hackeu PPB. 
Kapallyad az the zelődet : putabis vineam (JordC. 110). Myt 
teegyek. mert nem kapaihatok (fodere non valeo) es koldwlny 
zegyenlek (584). Scemerem kapalny, bfichftth renghessetek (PeerC. 
340). Kapálnom nem vagoc io (.TelC. 86). Sem zant sem kapai 
(Debi-C. 247). Az hiuec tanullyac meg, hogy a szanto, kapalo, 
kereskedő, tanuló vgy iarion el tiztibe, hogy ne az ő ereienec 
munkaiaba es gyorsaságába bízzec, hanem az vvr istenbe (Born : 
Evang. IV.312b). Sieti kStSzni kapált szől5yét (Cisio. C2). 
Tekéntsd-meg a szakmányos aratót, vagy kapáilót, melly nagy 
munkát tészen, hogy dolgát végbe \-igye ! (Pázm : Pi'éd. 316). 
Szánt, vét, kapál (Ker : Préd. 658). 3) [pedibns ten'am rado, pedi- 
bns strepitum edo; mit fiis.sen .schai'ren, stampfen]. Lábaitockal 
kapáltoc es az erőtleneket szaraaitockal eWklfildezitec (Helt: 
Bibi. IV.292). Kapállya a lábával a ló a tűzet (Hall:HHist. 
n.305i. Az ló az ő haragiában kapállya ;iz főidet (Kár: Bibi. 
1.537. Kapál (a bika az amphitheatrnmban) s fnja a fövényét 
(Zrinyi. 1192). A medve morog és kSrmével kapál (Com: Jan. 
45). Mátv-ás rúg, tapod, kapál, hogy helyét nem talállya iMatkó: 
BCsák. 297). Kínnyában a ló bé-fút egy malom házba, vivén 
a jnhokat a hátán, és ott tűzet találván a malom liáz fSldén, 
addig kapállya a lábával a ló a tűzet, hogy ide s tova hánnya, 
ki miatt mind a ló juhokkal együtt, mind a malom ószve ég 
(Hall: HHist 11.305). A lovak kajláinak s nyerítnek (Gyöngy: 
KJ. 9;. 



[Szólások]. Én sem jöttem bora-lukat kapálni (Kónyi: HRom. 
106). 

be-kapál: infodio MA. eingraben, vergraben PPB. 

bekapálás : iiifo.ssio, defossio MA. eingrabung, einscharrung 
PPB. 

ki-kapál : eöbdio C. MA. ausgraben PPB. 

le-kapál: [defodio; abgraben] (Pázm: Préd. 90. Kr.). 

meg-kapal : suffodio C. i)erfodio, confodio MA. graben, 
durchgraben PPB. Meg kapaluan a ffildet buzat vete bele 
(DebrC. 119). Egy aránsu képpen meg kell kapálni a f51det 
(Nad: Kert. 68). 

Kapálás : fossio, fossura, pastinatio C. pastinatus MA. das 
graben, hackung, grabung PPB. Erűm ninéen kapálásra: 
fodere non valeo (DöbrC. 362. CsomaC. 72). Sem szántást., 
kapalá.st nem tudnae vala (Gosárv: MagyB. A2). 

láb-kapálás: [p<ídum strepitus; das scharreu, stampfen] 
(Bal : Epin. 7). 

Kapálló : [fo.ssor ; graber] (Pázm : Préd. 326). 

Kapálód-ik, kapálódz-ik : lábaival rugdalódzik, lábait 
hánjja-veti SzD.Kpedibus terram rado, strepitum edo; mit 
den füssen scharren, stampfen]. Mit kapálódól liitván szamár? 
(Matkó: BC«ák. 185). Zúgolódnak, kapalodnak (Ker: Préd. 151). 
Váltig kapállotzik (GKat:Titk. 456). 

Kapálódás: (pedum strepitiis; das scharren, stampl'en]. 
A lónak vermet vainak a kapálódá.«sal (Mel: Jób. 96). 

Kapás: fossor, pastinator C. graber PPB. Az kapasok 
ragadak kapayokat, asoyokat (ComC. 428). Kapásokkal mivel- 
teté, hordót tölteté, egy kedvében az jó borban Nóé küppente 
(Tin. 264). Meg hagia az a hoherec mestere, hogy az sz518k- 
nee mielSij, kapásoc es szántóé lennénec (Mel: Sám. 470). 
Hogy Budára külUik az tfllünk kért 100 kapás emberek 
elszörzéso végett, költségük volt (MonTME. 1.139). Kapás nye^ 
irtovánt, madarász lépet hánt, éleszthesse éhségét (Kisv: Adag. 
401). Légy bár céhos munkás, kaszás, kapás, de vallanod meg 
kell (Felv:Dics. 51). Húszezer paiaszt, kapás-ásos néppel meg- 
szállotta Landát (Thaly:Adal. n.22). Órfimében papság ég 
felé sapkáját hagyittya, távnlad a kapás kapáját, polgár-is 
Egerben veti a kaptáját (Orczy : Nimf A2b). 

[KOzmonilásokJ. Kapás kapás.sal élhet jó barátságban (Kisv: 
Adag. 177). 

KÁPA: 1) [cappa, tóga cucullata; kuttej. Hitvan vtalatos 
kapa as Ct5zet (DebrC. 279. 222). Boldognak alytya vala magát 
az, ky chak az w kapayoknak peremeth illethety vala (VirgC. 
72', 87). Fekete kapajok az apath vraknak (PeerC. 341). Vy.sely 
vala evnen vallayn az ev saruyt es fekete kapayat es egyéb 

I ruhayat (üomC. 119). Atta ez zerzetnek ;»z evltevzetet anagy 

I capaat (195). El veue az saart az kevntevsrevl es lele mynden 
zakadasnekevl egeznek az kevntevst anagy az capat (280). My- 
koron zent Margit azzonnak adnak vala kentest capat iob poz- 
tobol az tarsinal (MargL. 2). Akar mely ygen hydeg jdev volt, 
ez zent Margit ázzon meg marad vala az karban chak egy 
hentesben auagy cápában (17). Nyakában csuklyája lobogdogal 
[lógdogal RMK. IV.373) vala, derekán kapája rengdegel vala 

' miosv:Ti.ldi. 8). Kápaésczuklya(MA:Tan. Elöb. 21). Az bará- 
toknak kapában, calastromban vaM életec (MA: Scult 218). Senki 
.sem veszi meg az papa butsuinac .szuas os bndős aruiat, az 
baratoknac es az apatzaknac kápaiokat es kuklyaiokat (EsztT: 
IgAny. 455). 2) [cappa] capitium, cuculio, cueuUns MA. [kapuze, 
kappe) reishut, reishaube PPB. Pénzzel kapájukat megtölté, meg- 
raká (Tm. 92). Nem kell csengetyfis fiilet kapádra csinálni, 
igen esmérnek SltSzetedrfil (MA : SB. 218). Kapat vonnak az 

1 felében, hogy ne lásson (Lép: PTük. 1.301). 8) caputium equi, fal- 



107 



IíAKAT KA|'.\-|:I. KA^AI(fT 



LE KAPAKfT— KAl'CAí^KODÍK 



l'i. 



coiium PPB [blendledcr, augeiileder]. A sdlyoni síéji és te- 
liintetes madár, de azért szemei kápával födve, lábai kfitve 
vannak (PÁsan: Préd. 30). A liivHág kapát ad szemének, liogy 
ne UUsou iK.izáii (Fal: BE. 59C), Megkivánnya .«zeiniink a ká 
|>át, testünk a inegtörést és síuiyaigatj'mt íFalr.SzE. műi. Kapát 
ád szemünknek, dugaszt ffileinkiiok íKal: NA. 171). 4) fumljo 
sellae; sattclkopt]. Az párdntz kapákkal, fénye« sisakok- 
kal szép mindenik (Balassa: Ének. 28). Akkur az lovilsz káiiával 
Wteritette az nyerget íMonlrók. XI.363). fejér c-zaj)íival borított 
kapájú nyereg (MouOkni. XXIII.350). Két kápájú nyerget csinál- 
jiuiak ft. 1. d(enár) 50. egy kápájn nyerget f. 1. (Erdürs/.gy. 
11.383). Czafrang, vagyis lóra valii török kái«i (ItókF: Lev. I. 
114). A bi^nokok villám sebwiséggel egymásra rohantak, kiki 
nyerge kapájához .szegezvén kópiáját iFahTÉ. 639). 

barát-kápa : ttniklya ; bardücucullii-s PPl. [kapuze]. Halálá- 
uac elitté Ijarát kapában ültezéc i Helt : Króa 17). Bár fel 
liasiczak az en Icgdrágáb orromat, ha feledbe nem vonszák az 
barát kápaiát (KortSzor. R). Sokan barátkápában akartai- el- 
temettetni, azt vélvén, hogy az által idvr>zfilhe.ssenec (MA : Sf ult 
218). 

két-kápájú. Két kapájn nyerget caináljiuiak f. 1 d. öu ; 
egy kapájú nyerget f. 1 (EidOrszgy. 11.383). 

Kápáe : I) eiicullalus MA. der einen relshiit auf hat Pl'B. 
{mit einer kapuze; mit eiiiem helmVJ Kapás kSntSs (Hall: HHist. 
11.269). Ezután mentek kapás kópiás lovasok (TörtT. IU.248). 
öiirön állitatván egymást éröleg egynehány rendben az kapás 
jancsárok (Monlrók. V1U.362a Száz kapás jaucsái-ral az liinto 
sietve kórőskornyiil fogattya (Paskó:;ESir. i.3i. 3) Kápá.s roiiiek 
(posztáj (Vectl'raus. 6). 

KAPÁK, KOPOR : eHriai, v scalpo, rado, lorrado Sí. 
(scharren). I.ilani, hogy osiüt tűzet kaparok fejünkre (Alv: Itin. 
137). Fősvények és magoknak koporó emberek lőnek (Lisziiy 
Krón. 97). 

el-kapar : |weKsuharren]. A tűztiM gazt s egyebet el-kaparjon 
I Rák: Art 33). 

ki-kai>ar: (crado, extrabo; lierausseharrenj. Aranyat is 
•bárból szoktak kikaparni (Kisv:Adag. '18). 

Kaparit, koporít, kuporit ií<i^oiíí ' Alv: Itin 120): 
capio, occupo Kr. [fiir .sicti beiseite sirhaften, weghaschen, au 
.sich reissenj. A má.s javait magának koporitani : rem alienam 
*attreclare PPl. Nyúzott fosztott, álnoksággal kuporitott kenyér 
(MA : Sfult. 79). Soha nem .segitri .semminél, liauem mind 
inagadnac koporitottad az íuraimyat (Helt: Mes. 382). Az oi-szág 
ióuedelmét magokujic koporitanác (Helt: Krón. 91). Az iob 
rézt magának koporjtya (Beythe : Epist - 7S). Koporetlias.sou 
valamit es nierhessen (Mel: Préd. 114). Akaríac vala az biro- 
dalmat magoknac ko|)orituan a Pisot az ket Spaniol ország 
birasara kAldeni : ipsi fiuscibus conroplis Pi.soneni cum exereitii 
ad obtinendas (Inas Hispíuiias mittore iDeisi: .SallC. 11>. Az biro- 
ilalmat magához akarná koporitaw (MA: SB. 353). Chilist, Les- 
biist, Sámiist, egyéb t;irtomány(jkkal egyetembe kezéhez kopon'tá 
(Pázm: Kai. 437). Ez gonosz ellensegh ellen nem vigyj'tszlál, 
bügy kSrme kSzzé ne koporitliji.s.son (Alv: Pest. 1.477). Nem 
.-vjibad az púsi^lkóknok kíiIsS foje<lolmi hatalmat magoknak 
ko|jorilani (Alv: Itin. 41) Az hatalmat álnokul magának k.ii)orit- 
van (1201. Azt a titulust magának koporitaiiája (P<Ss: Igazs. 
389). A mélUÍságot cs;ik niag;uiak koporitotta (Pós: GBot. 49). 
Az tisztiket magoknak koiKjriltyak ilVisv: Fel. fi29). Az 
liaiznot K IVIcsflIotet uijigoknak kuporitotlák (MonOkin. XXIII 
306). Mit niá.sokra kelliMie kílt.Miiek, fi magoknak kup.iiitlyák 
(I11y:Préd. Il.lösi. Magának akar\mi kuporitani niindontiPP: 
PaxA 2t;8i 

el-kaparit : cv De ennek, hét eszleiuM után, a .itzép anuyá- 
tül el-koporiltjilott ország viszaea-adattatott (Martonf: .SzHist 70). 



le-kaparit : idetrabo; herunterziehenj. Aunac vtánna a 
szekijr alól buuác meg, és le koporiták (Helt: Krón. 70). 

Kuporitás : [ocvupatio, aasumtio ; aneigung]. CrSt vénseu 
testeken a halál által, magának kaporitis által tSzötv : TitkJ. 

150). 

Kaportyál, kapirtyál : vakarcsál, kapargat Kr. [rado ; 
.schanen) l>e miért hogy még is a paimiíi- kajKirttyálnac 
lüáv: KKer. 15). Szeméten és ganéjon lábaival kapirtyál, orrá- 
val vakartsál és iigy keres valami rotluidt szemet, mellyel 
tölti gyomrát (Pázm: Préd. 30). Nap-estig orrával és körmeivel 
kapirtyál il7í<). 

KaporcBkál : [haesito, preuso ; sich klammeni VJ A békác 
a tülcénec háttára rea kaportskáluán, háttára fllénec (Helt: 
Mes. .59 1. 

Kaporcskod-ik : [stirrigor; sich anfbaumeu?) Az egér 
kaportskodni és tussakodni kezde a béka ellen íHelt: Me«. 
15). 

KAPCA : soccus ('. fulmeutum calcei PP. pedule PPBI. 
tibiale Sí. socke, tílzscbuh PPB. fusssöckel, socken Adami : Spr. 
Ka|)czác : socci t'oni. Jan. 100. Kerc soror Aguest hogy ev 
neky segelleue cbinalny egy kapcbat (MargU 68) Nem akarz 
gonoz ridiat, evltevzetet, meg chak gouoz kapcbat sem akarz 
tCornC. 289). Egy [japiicz kapczá,stúl 1 l't (MonTME. 1.30). 
Siirga s-zatyáii kapcz:it vöttünk (58). Bflrkapcza volt reá varrva 
talpjilló helyett (Monlrók. XI.352) Papucshoz való kaiKza 
(XXIV.l(í7). Egy pár iwpucs bulia kaiK-zástól (Kadv: Oial. II. 
315). Hagiok iiekj gjwlay liahiskoiuik pohárszék eziistombVlI 
nyolczwan ghyra ezüsteött, myndou rwhaymat egy kapczaygh, 
mynd feö cs keöz rivbaymat (111.147). Egy gazdag vr meg lial, 
reiad marad az ó foltos kaptzáia iKortSzer. K2b). Kapczám-is 
selyem volt (Szenlm : TKiú. 12). 

[Szólások]. Szoros kapcza: augustiae SK. Bezzeg ssorori 
most a kaptza ( Kisv : Adag. 24(1). De mivel lálák, hogy szorus 
a kainza, illára vévék a dolgot (GKat: Válts. nil84). Tyrók 
j repartiáltatván, mértékre acceptálván, sokat rejiciáltak belólrtk, 
de a kapca szonilván. annak utánna nem sokat válogattak 
lienne (Haz. 1.284). 

áll-kapca: m:uidibula, ina.xilla C. MA. kinnbackeu PPB. 
KirBe.sz. 128. All-kapozAc : maxillae l'<jm:Jau. 47 All-ka|>lza 
49. Hattia haata meghee fordwla ala ; meg gyogívltateek, de 
az ala kajjczayan mynd eeltyg megh ysmerteteek (ÉrdvC. 402b i. 
Álla-kaptzíija nyolcz sing (cethalé Mi-sk: VKert. 530). Szamár 
áll-kapczji ((iKat: Válts. 11.563). .4llunc kapcziii n)pognai' (Cjf: 
HÉnok. 29). Sámson egy szamár allakapczájával most ezer 
erős férfiat öle meg (C^íizi: Síp. 688). 

lemez-kapca : sciilpoiiea MA. fiiz-schuh, iwcke PPB. 

lemezkapcás : scul|x)neatus MA. mit fílzschuheii beecbuhet. 
socken anhabend PPB. 

süveg-kapca : [?) ü-y [oir süveg kapcxa (TörtT. XVUI 

260). 

száras-kapca. Hozzatok egy paptrahyoih eo négy caras 
kapczat (LevT. 1.319). 

Kapcácska : socculiis MA. kleiner tilzschub, ."^x-ke PPK 

Kapcás : soccalus C. M.A. der leichte sdiuh oder nocken 
auliat PPli. Az halottat Ix^rös kapczás nadriigban iiyujtórtattáK 
ki (Monlrók. XI 401). Kaplziis luidrág (Misk: VKert. 22;'). 

Kapcáskod-ik : garázdálkodik, kötelAtködik, lielém kal^ 
czáskodott SzÜ. [filum contentionis duco, jurgor; mitjemauden 
anbinden, reizenj (líákF: Lev. V.368). Kiki fél tílln ; m'uiden)>e 
belé köt, kal^ akad. köml.^Uik ve«z, kaptzáskodik (l^tzD: MVir. 
105). 



109 



KAPirÁN— KZEKEs-KAPnANYsAí; 



IviPI.ÁN-KAPrsOí, 



im 



KAPICAN : freimni. lapistiiiiii Sí. [k ipiizauujj. Az luagjar 
vitízséghtíz magailitbég kell, az kaiwozáut (íg>J nem süeiived 
(RAkF: Lev. IV. 1 24).Kapitzáiit vettetek ökeine orrára (Gvad: RP. 

R7V 

KAPITÁNY: stiategus, capitaneiis, tribmuis PP. liaiipl 
iiiaiin PPB. lí^'j kapitánjiiak illik ebbeu bátorkodni : les niagiio 
duci audenda PPKI. M.Lsod iiewp vala Coftas, azaz ca- 
pitan (ÉidyC. 364b). Vala azou ydSnek wtauna fiegy ha- 
talni;u< capitan feyedelem, kynek Taxon vala newe {495b). 
Bocs;\ták be két kapitáiit, Bonwmysza Boltezsárt é.< Hor- 
v.HtIi Mihályt (.iMonlrúk. III.71). .\/. ti capitánitok Luther 
és Calvinus (Bal: Csisk. 136). A kSsségnec kapitáni, hadnagyi 
vannak: plebs habét suos tribunos (Oim: Jan. 132). Vezér kapi- 
tán (.Hall: HHist. 111.117). A lovagos sereg kapitánnyá: praefec- 
tus equitum (Balog: Corn. 133). 

ezeredes-kapitány : chiliarchns PPI. [oberst]. (Szeg: Aqn. 
33. RákF: Lev 1.75) 

ezeres-kapitány : ;« (RákF: Lev. 149). Vice-ezeres kapitány 
(Horv: HÖszt. 16>. Bker-lova'íkapitány : chiliarcha; obrlst C!om: 
Orb. 291. Ezer lovas kapitányoc : magistri equilum, chiliarchae 
Com : Jaa 145. Fiainkból ha nem lesz ezres kapitány (Orczy : 
KöltSz. 210). 

fő-kapitány : praefectus militum, tribuuus militaiis ; obers- 
ter Sí. Másod newe vala Ceffas az az capitan, tfew, kwzykla 
es feddő zayw, Ö'ew capitan leen (ÉrdyC. 3ü4b). Ewtelsegenek 
fliew cliapytanya (RMNy. 11.36. Zrinyi. L22;. 

gyalog-kapitáiny : [ti-ibunas peditum ; hauptmann bei der 
intanterie] (ErdTürtT. 1.90. Kemény: Élet. 45). 

hajdu-kapitány : [heiduckenkapitan] (Gér: KárCs. IV.55. 
KákF: Lev. 11.123). 

hajós-kapitány : navarcluis MA. [.schitt'kapitan]. Tengeri 
hajós kapitány: tóti officio maritinio *praepositns PPBI. 

jász-kapitány : [jazigenhauptmann]. Az agói pusztát, az 
ái'ok-szállásink, szent-Imrét pedig az birini uraimék liérlettenek 
meg az régi szokás szerént az jászkapitány uraimékti'il (Thaly: 
Adal. 1.301). 

lovagos-kapitány : [praefectu,s turmae ; reiteroberst]. (Com : 
Jan. 145). 

óberst-kapitány : (praefectus militum ; oberster]. Magyar- 
knruczoknak óberst-kapitánya (Thaly: Adal. 11.430). 

ország-kapitány : capitanus regni ffeldherrj. Ország-kapi- 
tánynyá választottak: in capitanenm regni deputatus erat Ver: 
Verb. 261. Hadi fejedelem avagy ország kapitánnyá, had viselő 
generális : imperátor seu generális Com: Jan. 145. i 

tengeri-kapitány: [navarchus; admiral] Tengeri-kapitány 
liajója : navarcliLs PPBI. 

udvari-kapitány : *couies palatii PPBI. 

vice-kapitány : (succentnrio ; lieutenant]. (LevT. L73. 
RMNy. IL37. Peth.l : Krón. 169). 

Kapitánykod-ik : *ordines duco PPBI. [aufiihrer .seinj. 

Kapitányság : stratégia C. MA hauptmaiinschaft PPB. 
Kapitány.>íág\iselt : tribuuitius C. Ki érdemlené az kapitánságot V 
Bölcs azt mondja : a ki az emberhalált bűnnek tartja és szeret 
igazságot (RMK. IV.236). Kapitánságokra, harluagyságokra 
szaggattatott k5.sség : plebs in tribus distributa (Com : Jan. 132). 

ezéres-kapitányság: [chiliaichia ; obristenchargej. Andrási 
BóldLsár gróft" Szent-GySrgyi János erdélyi vajdaságában a szé- 
kelyek kízStt ezeres kapitányságot viselvén íOvöney: rh.ir. 
Elíh 7i. 



KÁPLÁN (íáptúu,/ Helt:Krón. 40. Hall: HHist. 11.19): 
diaconiis C. capellanns MA. sacellamis ; kapellan, piediger PPB. 
Yelesbek valmiak zent Rnflinus egyhazában keth káplánok os 
keth parazt attyaffyak (ÉrdyC'. 574). Kezde az egyháznak cap- 
laua ezenképpen zolni ez iflfyvnalc (DomC. 211). A papa elő 
hozata egik kaplan:uial (DebrC. 91). rduinus apát, ki a csu- 
zamak feli kaplaua uala (138). Kaplanianal missot mondat 
iiala (TihC. 183). Ez levelet írta a fráter Jo.sa domokos szerzőt 
béli ngdnak öríikké való alázatos káplánya (LevT. 17). Minden 
fele papozlároc, caplánoc, óltármesterec, graciauusoc (Helt: 
Háló. 217). Káplán vi-am ! (.Vlatkó: BCsák. 289). A hét diaconust, 
káplánt a kőss^g válaszUi (Let: Hitág. 146). Kolbászért infiilát 
adat a káplánnak (Orczy : KöltH. 130) 

hadi-káplán : [orator rerum divinarum militaris ; feldkap- 
lan, feldprediger). Légyen a regimentben legalább egy hadi 
káplán (Fal: NA. 220). 

Káplánkod-ik : capellaimm ago, fungor officio capellanari 
Kr. (als kaplan fungiren]. Már látom, hogy csak káplánkodnuiik 
kell a szolgák körül, mint N. N. m-am, a ki nyakába veté a 
eotta-inget, hegyibe a stólát s ama textusról kezdi vala a pré- 
dikációt (Fal: NE. 72). 

Káplánság : diaconia MA. die austeilung der almosén, 
prediger-stelle PPB. A professorok küldöttek káplánságra a 
niAsodik Apáti fejedelem udvarába (Bod:Pol. 192). 

KÁPXjÁE, : ordinum ductor, decurio ; korporai PPB. Láb- 
bal akaszd fel a káprált [így], utánna a közkatonát! (Thaly: 
VÉ. 1,285). 



Az corporáli táska még nem kész 



Kápláxi: [korporal.s 
(LevT. 11.274). 

KAPOCS (iniJcs Ver: Verb. Szót. 4. MA. kapis Adámi: 
Spr. kapsok Helt: Bibi. IV.16): fibula, monile C armilla Helt: 
Bibi. I. Tt2. uncinus PPBI. spange PPB. hafte Adámi : Spr. 
Kapot,s-kö.szüutyű [így], palástra-va|í5 kapots : spinther ; armbaud, 
schildlein vorn auf der brust PPB. Attam nekyek hath bokor 
ezewsty kapthoth (RMNy. II 57). Attafni] egy ruhába walo 
6zwe,st kapnchot [így] (200). Elué.szi a saruknac drága ékességit, 
a kapsokat [így], boglárokat, arany lantzokat (Helt: Bibi. TV. 
16). Kaptsok, horgatskák : imcinuli ((A>m: Jan. 100). Czérnát 
és kapcsot fizettem (MonTME. L191). Nadrágra való ezüstbog- 
iáros kapocs par 18 (Monlrók. XXIV.175. RákF: Lev. V.319). 
A foldozást, gomb, kapocs fel-varrást, nem viszem a szabóra 
(OtvMast. 57. vsz.). Gombok heljjet a mentén, dolmányon kap- 
tsokkal éltek (Bod : Pol. 85). 

kádár-kapocs: ungvis ferreus PP. 271. em eiserner bütt- 
nershaken PPB. 

szőlő-kapocs : capveolas PPI. [ranke]. .Szílö-veszszőn nfitt 
kapots : clavicula ; szőlíl veszszőnek tekerg(ís kaptsa : viti- 
culum PPI. *Sz516 kaptsa : capreolus ; die gabeln an weinreben 
PPB. Szölí kapots módra : claviculatim PPI. [VP. KACS 2.) 

vas-kapocs : fibula ferrea, ansa Sí. [eiserne klammer]. 
Az ács a vas kapotsal, kőtő vas.sal meg erőssitvén a gerendát 
(Com: Jan. 103. Com: Orb. 129). 

Kapcsol (/iafiacAoZta? Mon: Ápol. 445. kapsol Helt: Krón. 
14b. Gosái-v: MagyB. C4): 1) comprehendo MA. [arripio, n;m- 
ciscor ; fas.sen, we.guehmen, gewinnen]. Az istent maganac kap- 
tsolyia tulaydon kegyelmes attyaul (Helt: Bibi. I. Q). A mitt 
tőrnéntelen maganac kaptsolt (L Zz4). Azzokat Is magánac 
kaptsola az ő bőwséges ariományival (Helt: Krón. 13b). A 
királyokat is magánac kapsola erősen, nagy sok adományiuai 
(14b). Az wrac kőzet oda iove az veronai Dietrich i% mert 
nagy aiándekozá?ockal Atila meleie kapcsolta vala a.szt (15b). 
Kezében kapsolfa te hatalmadot (Gosárv : MagyB. Ci). Az 



111 



BE-KAPfSOl^KAPCSOS 



KAl'OLNA-KAIf>KNA 



112 



kincset, mellyel Erdélyten gyöitött, mind magának kapcsolta 
iTöitT. 1.241) 8) fibulo, confibulo MA. (complector] iusaiumeu- 
fügén, hefleii PP. (znflammenfassen). Clavicula : fiók tsont, molly 
a vállat a melyliez kaptsolja PPI. Az pogaatagotis magához 
kapaeholta (Mon: Ápol. 445). Idegeneket ne akary inkah li<azad 
kapczolnod, hogy nem mint \ér .szerint való rokoniilat meg 
firtanü<l : neu malis aUeiius adjnngere (luam sang\ine conjmictos 
retinero (DecsirSalU. 7i. Az mit mi tudmik, e^ak igen cse- 
kélyen és vékonyon kapi-soilyuk elménkben (Pázm: Kai. :«). 
Oly dolgokat kaixsol magában, mellyek nagy okot adnak az 
gonosz életre (2vl). Ha reánk foly-Ls a gazdagság, szivünket 
ahoz ne kaptsoUyuk (Pázm:Préd. 358). Ha minden bilisek 
niondá,sit elmédl>en kai.ih.>lnádis (Pázm: KT. 3). .S)kat tan.-tot- 
tanak, mellyek Írásban nem kapt»jltattak (Pós:Igazs. 1X3). 
Mintegy szép tolyiVIxirostyánt magamhoz kapcsollak (Thaly: 
VÉ. L319). 

be-kapc80l : libulo, infibulo C. aimulo adstringo ; zuschnal- 
len, zuschnilron Pl'B. 

éggyüvó-kapcBol : adjugo C. 

egybe-kapcaol : (conjungo; verbinden, verknüpfen). Con- 
lerentziára gyűltek, dolgoztak, mind király, ugy ország hasz- 
nára, egybe kaiicsolhandó s eshendí javára (GvadrOrsz. 78). 

egybekapcsolás: |counexas; zasjmimenhangj. Mimodon 
vagyon egybakapcsolásji a háborúság uttyán általmenésnek a 
hossznrnliák nio.sáaával? (llly:Préd. L39). 

fbl-kapcaol : subnecto C. 

hozzá-kapcsol : obligo C. adnecto MA. affibnio PPI. [an- 
lílgen, hinznfiigon). 

ki-kapcsol : diffibulo C. relibulo MA. fibulam solvo ; auf- 
.schnallel^ die hiiftlein anflöspu PPB. Szép gyönge csflcsöcskédet 
tapogathatnám, két szép fehér mellyecskédet kikapcsolhatnám 
(Tbaly:VÉ. 47). 

meg-kapcsol : confibnlo, comprehendo, apprehondo MA. 
Iieften, fiigen, znschnalleu, znsammenquetschen PPB. Kivel (szók- 
kal] az A kedvét jobl.ian meg kapcholá (Zrinyi II.2i)). 

ÖSZve-kapCBol : tilmlo, libula ciiHigo, aniiulo, fibnia adstringo; 
zusammculielVn PPÜ. Az l)olondokat Sszue kapczollya az gonos- 
.ság (Kár: Bibi. 1.610). 

ÖBZvekapcsolás : coagulatio C. 

KapcBolá,B: Hbulatio MA. heflmig PPB. 

Kapcsolgat : fannecto ; anbinden, fe.s.selnj. Színlett csendes- 
.séggel a vijás mulattat, gyíinyilrfl kezdettel magához kaix-sol- 
gat íOrczy: KöltH. 3',»i 

KapcBolkod-ik : coliigor Kr. (sich verbinden). Mert ez :a 
két tudomány vgy egginiiishoz kapi'ziolkodott, hogy valaki hiszi 
lenni az purgaturiumot, hiszi az a halottakért való liasznos áldo- 
zatokalis (BahCsIsk. 112). Hozzá kapcaolkodik (Vajda : KrLszt 
UI.423. Kr (. 

|KapcBolód-ik] 

ÖBZve-kapcsolód-ik : --m (Zrinyi 11.29). Értsed a dolgot, 
és fogj hozzá. Nincsen el/tmenetel, mikor ezek egymástól távni 
i'Snek ; vagyon, nag)-Ls, ha fwzve kaptsolódnak (Kai ; l'E. 373). 

Kapcsos: 1) Kbulatus, hamattis MA. geheftet PPB. 2) 
jartifíciose coune.xus, artls plemis; kün.stlich verílochteuj. Azon 
léazek, hogy sophismáit, kapcsiM és hamisan caallott bölcselkedé- 
sét uselekcdetenmiel lerontsam (I'al: NA. 125). A te dilennna-ka|>- 
taoe-beszéded, épen nem udvarias, .s/itt merném mondani, |iaraszt 
(134). S) [impeditiis, iuvius, asper; schlecht, unwegsam?] Kz lui- 
pou is, az el nuMt éjjel Ls igen eaetl az hu, ki miath már li 



kapcsos .szám'itimk i« levén es^ ia esvén (Munlrók. XVU113). 
4) (VJ £ó felsége a bagáziával, és a kapcsosok kompániájával 
is Pálakra érkezett (RákF: Lev. L49), 

KÁPOLNA : fanum, delubrimi, sacellum C. aedicni.i sacra ; 
(kapellej kiélne kirclie PPB. Jacobas Kapulnaszekeres 1378 
(ZichyC. IV.45). Syelete.s.segel mén a kápolnába (VitkC. 60). Vala 
egy ydSben egy ezalados ember, kynek vala egy kapolnaya 
tawol az ew hazatwl az mezJben (ÉrdyC. 143b). Alexander 
Ierw.saleniben zent Lsthwannak tyztSsí'egheere nagy zeep capol- 
nat rakattata (447). Zent Ferencz lakozeek Aluerna hegynek 
oldalába holot másian vagion igen zep kápolna (VirgC. 58). 
Capolna mesterség ua^ oltár mesterség (Ozor: Chrisl. 229). Az 
orgonát is fútatá a kápolnába (Montok 111.69. Illy: Préd. 11.515). 

házi-kápolna: lararium MA. [hauskapellej. 

tetem-kápolna: fcrypta; gruft). Az megholt telemet tetem 

kápolnában rakium (Born: Pré<l. 564). 

Kápolnácska : sacellum (kleiue kapellej PPBI. Kápoluács- 
kában az oltárka, predicalo szék es rakott sir (Gér: KirCk 
IV.365). 

Kápolnás : [capellanus ; kaplanj. Káptalanuoc, kápolnáaoc, 

ültánnitótei'ec iHelt:Krón. Ü7). 

KÁPOIjOD-IK: [lamentor, fremo, maledico; klageii, mu-- 
ren, liistemj. Nem kapolúdnám a szent isten beszedi ellen 'Mel: 
Jób. II). Azon kápolodik, hogy Malko nem felelt néki semmit 
(Malkó: BCsíik. 85). Ok a Christns halálán szomorkodnak, ká- 
pulódnak (GKat: Válts. 11.1141). Asz.szouyi módou sopánkodó, 
kájiolodó (Gom: Jan. 196. Nagyari : Orlh. 149). Hijában való ká- 
polodók (SBalog : TemK. 184j. Kapolodnak, zúgolódnak (ExPrinc. 
37). Ne felesellyfink és ne kapolodgyunk azon (202). Boldog- 
talanságodon kápolodol ennyire? (Szöll: Dáv. 4). Szegénységet 
adott reánk, ne kapolodgyunk abban (Ker: Préd. 862). Nyava- 
lyájokliíxn .sáp<jlódnak, kápolúdnak (970). 

Kápolódás : (lamentatio, t'remitns, maledictio ; das klageu, 
murreu, verliisteru). Az 5 gyalázó-nyelve, kápolódása meg ueui 
sértheti, kissebbitheti a le bets&leledet : ejus maledicta parum 
*laedont honorem tuum ; diese schmaclireden werden deine 
éhre wenig verletzen \VK Feleharáltya ellen való kápolódás 
(Tyúk : Józs. 2). 

KAPOR: aiiellimn Beythe: Nom. 1. BoytlieA : KvK. 78b. 
C. anicetum C. aui.sum MA. dili, oin kraut PPR lay iflneclei 
irastudoc es leiuiltak, kic megdezmallatoc a mentát, a kaprot 
(MilncliC. 57). Az mintából cs az kaporból megaggatok az 
tizedet: decimalis mentám et jmethum iSylv: IjT. I.37X Kél: 
Bibi. 40i. A potreaelyemnek magja ollyau boglárutskába foglal- 
tától, mint a kaporé (ACsere: Ejíc. 241. SzD: MVir. 156). 

eb-kapor : pai-theninm C cauta, cotula foetida, accipitrina 
MA. accipitrina Nom. 84. multerkrant, hundsdilieu PPB. CotuU, 
eb kajwr, he. caninum aiiethnni Ueythe : Nom. 4. Kü mag, boi^ 
fS, eb-kapor, kaiH>r : anisum, anethum Cúm:Jan. 27. (Mel: 
Herb. 71 Irank: Ha.raiK. IH. Nad: Kert. 111). 

olasz-kapor : foenicnium Lipp : PKert. 11.102. [fianchel|. 

Kapros: anetlio condilus Kr. [mit dilién gewOrzt). (Mik: 

rUv I37V 

KAPORNA i<ai>or/iya Mel : Herb. 22. VectTrana 25. 
SzBodó: SóDics. A4): cjipparLs Mel: Herb. 22. C alloncorodon 
C. MA. kapp*<m PPB. KirBea. 153. Com:VeBt 49. 122. 
Kél állalag kaporiui 'líjidv: Csal. 11164). Ha kapi>rnáual, fSnnyA 
liig szun>ckal Sszne tTízed, vgy tisztit igun (Mel: Herb. 136). 
Igen szép uj kapornál is valami 16 okit, ly olaj magot 10 
okát (Radv: Csal. 68). Veres tzékla, kaponia lAlatskákbau tétel- 
nek (Com: Vert. 49). A k«i>omya volt minden éleknek jó iíl 



US 



KAPORNAK— KA|'( XSZTAs 



KA roTN VAK— KAPTA 



llt 



«iló szeiszjima iMonlrók. XI.322a Édesgyökér étel igen jó 
t&dJDek ; keserii (gj&kérj gyumoraak, kaponia-is lépnek ^l'elv : 
ScIiSal ' li>). Kapomya-fáiiak a gyökerit fAzdmeg mézes vizben 
(Váli:OrvS7. 15), 

Kapornak (hozzatok kappemakot '? cappares adferte VVanu : 
tíaz. 119): cw A sfiltekhez adattatnac kaponiákoc (cappares), 
ngorkác (Com: Jau Uli. 

Kapomákos: jcapparibns conditus; mit kapperu gemirat). 
Kaponiyakos b<jr (Nad:Kert. 467). 

KÁPOSZTA (kapyzta ÉrdyC. 503b. kapyszta RMNy. IL 
107) : bras.sioa, crambe C. kraut PPB. Ménnecnec otóaga hason 
latic mustai- maghoz, kit veuen ember vet 5 hántásába, ki 
iollehef meudeu magtól kíisseb, mikor kedig neuend, na^b 
menden kapoitmal (ilüuchC. 39). Magaiiac kSz halatli, es 
kapoztath fizettet vala (NádC. 535). Nem yz enghSmet eenuen 
ky ez en mad;u"kambol, ky pareet, kapyztaat ragogat (ÉrdyC. 
503b). 125 fi káposzta (Gér: KárCs. n'.287). Fizeté-se egy 
csöbör káposzta (Évk. XIII.75>. Káposzta pro : kapa-hozta 
iGECatrlItk. lHö). Káposzta sózni való kád (TörtT. XVIll. 
236). 

[SzólásokJ. Káposztából a .szalonnát kifelejteni (Kisv: Adag. 
526). 

abajdoc-káposzta : crambe C. PPBl. coramba MAI. 

éb-káposzta : cynocrambe, mercmialis SK, (hundekohl). 
Eb-káposzta vagy kyuocrámb (Nad : Kert. 25). 

fejes-káposzta: brassica capitata ilA. luautkopf PPB. 
kappiskohl KirBesz. 156. (Beythe: Nom. 2. C'om;Jan. 22). A ' 
fejes káposzta magvát vesd el kisasszony havának a fogytáira, 
minek előtte dér akarna lenni, fészkesen född el minden szá- 
lat, rakd jól fíil könyül, így ne féltsd, hogy megvegye az' hideg 
(Radv : Csal. IIÍ53). 

fodor-káposzta : brassica crispa ; [wirsing] kohlkraut Nom. 
86. *Bras.«iea crispa, vei apiana: édes fodor káposzta PPl. Fo- 
dor avagy haraszt káposzta Com : Jan. 26. Fodor kék káposzta 
(TörtT.- 1.57 C). Zöld mint az fodor káposzta (MesésK. 15. Lipp: 
PKert. H120). I 

hajdu-káposzta : caides fri.xi Szirmai : Paiab. 53. Kr. [im 

fette geílüastetes kraut]. iBetlil: Élet. 187). 

haraszt-káposzta : [brassica crispa : wii-singskohl]. Harasz- : 
tos-káposzta : olus crispum, béta crispa MA. Apró fodor avagy j 
haraszt káposzta (Com: Jan. 22. Lipp: PKert 11.120). 

hasábos-káposzta : [brassica caesa, fissá ; in spalten ge- 
schnittenes kraut]. Hasábos káposzta egy cseber (Monlrók. XXTV'. 
129. Lipp: PKert 11.207). l 

olasz-káposzta : [caulis, brassica] kohl KirBesz. 156. (TörtT.' j 
1.576). Olasz káposzta magot farsang faika el6tt-valo napon 
kell vetni abban az tSldben, a kit tél-el6tt meg-száutottak és j 
gereblyéltek (Lipp: Cal. öi. Az olasz káposzta tőben megyén 
(Lipp: PKert. ül 21,1. 

sos-káposzta. Hogyha elégségre eszel sós káposztát, meg- 
fogja belednek ki vágyó salakját (Felv : SchSal.2 18). 

tengeri-káposzta: soldauella PPBl. 

virág-káposzta : *bra.ssica cypria PPl. PP. cardiviol PPB. I 
(karfiol). Virágos káposzta: blumenkohl KirBesz. 156. 

vörös-káposzta : brassica Ver. Beythe : Nom. 2. brassicji 
levis MA braunkohl KirBesz. 156. 

Káposztás : habens canles Kr. (ad caules pertinens, cauli- 
biis confectus; mit kraut, kraut-]. Káposztás (vezetélmév XVL 
IX. 365). 

M. NYELVTÖET. SZÓTÁK. H. 



(Szólások] Nem adna A most azon egy tál *kápoEzlás hi'ist : 
nulla cautillat avis, ipiando esurit ; discuni quam philosophum 
audire uiavult ^Li. PP. Elsí tál étek légyen káposztás hús egy 
disznó Óljával egészen fejestül (KecskTört 11.304). Jobban'sze- 
rettem volna lenni káposztjis fazék Erdélyben, mintsen kávét 
ivó fiudsája a csá.szilrnak (Mik : TörL. 16). 

KAFOTNYAK (kapatnak Beythe: Nom. 2. kapoUiyakf 
PPB. kopoUnyáír Com: Jau. 25. kopot nyakf Mel:Herb. 89. 
kapotnyak 130. kopotnyik OrvK. 2): asarum MehHerb. 130. 
Beythe : Nom. 2. C. haselmirz Nom. 85. PPB. Ennec a leuele 
mint a lapunac, vagy kopot nyaknac (Mel: Herb. 89). Kapot- 
nyak, mogyaro allya : asarum ; pihesk5d5knek kik lelegzetfit 
nem vehetnek igen io (BeytheA: FivK. 4b). Kapotuak gy5kere 
(Frank: HasznK. 17). Az kopotnyikot meg kell aszalni és porrá 
tömi (OrvK. 2). 

KAPPAJN : capiLs C. capo MA. gallus *spado PPBl. kapaun 
PPB. A ki kappant eszik, kappannal lakik jól : qui chapon 
mange, chapon lui vient KirBesz. 112. Énnekem kel befogad- 
nom ma egy nagy wytezth, az az az kwwer kapanth (ÉrsC. 330). 
Kapán spinatal (LevT. J.44). Kantor ludat, kappant es tyúkot 
veszek raytok (Helt : Mes. 456). Heréltelen kapijanokat, tá papo- 
kat, váz papokat ezután nem akarunk tartauyi (RMK V.225). 
Az kappanokat vevönkint [daraboukint] rakd az tálba (Radv: 
Csal. III.40b). Törött lével tikfi, kappan (43bj. Kappan vagy te, 
nincz semmi monyod néked (FortSzer. I.3bi. Az Sálomon azta- 
lára minden nap enni élés kel vala el : száz juh, .szarvasoe, 
5zec, bijaloc, és hizlalt kappanoc (Kár: Bibi. 1.305). Nem .sz5k- 
séges várakodui mig sfilve szállyon az kappan szánkba (Zvou: 
Post. n.l86. Com: Orb. 41). Azok a kappan formában herélt 
emberek látják (Mik:TLev. 7) 

[Szólások]. Kappan ember : homo ademtae viriUtatis PPl. 
Kurta kapán halában 6 sem észic (Cseng : Jer. F2). A varas 
békát kövér kappanná változtatták (Czegl : Tromf. 406). 

Kappanka : [capo parvus ; klemer kapaun] (Thaly: VÉ. 

L272). 

Kappanoeska : cv Kitsény kappanotska : junger kapaun 
KirBesz. 159. 

Kappanos [vezetéknév XVL sz] (Nyr. ES.365). 

[Kappanoz, meg-kappanoz] 

mégkappanozáa : megherélés Kr. [castratio ; castrirung] 

(Fortun. Hist. 18. Kr.). 

KÁPRÁZ-IK, KÁPROZ-rK, [KAPROZ-IK ?]. Káp- 
rázik a szeme : dnm oculis repente quasi nubeculae ofl'undun- 
tur SL Kr. [flimmern, schwindelu]. Az isten nyissa meg emberi 
leleményektfll kaprozo szemeket (Matkó : BC'sák. 101). Kapro- 
zott talám a szeme, hogy az egybSl kettőt csinált (Pós: Válasz. 
283). 

BLÁPSA : 1) [pera, sacculus ; tasche, mantelsack). Zent 
Ferencz elmene sueue egy nemy zegennek capsayatt (capsellum), 
es capsayat hatara uettuen es botat kezeben hozuan mene az 
háznak aytayara (EhrC. 84). 3) [capsa ; kapsel, schachtel]. Bádog 
capsa (Kár: Élet. L275). 

KAPTA : 1) crepida, mustericia MA. mustricola, modulus, 
tjTius calcearius, forma calcearis PP. forma sutorum PPBl. 
schuh- odor schusterleisten PPB. Kapta : formula ; der leist 
Pesti : Nom. 48. Kaptára ütni : calceos formnlis aptare PP. 
Még nézd a labodnac kaptaiát : ne keuány nagyob sarut (Helt : 
Mes. 41). A varga erSuel vonia a bSrt a kaptára [így] (tíal: 
Cslsk. 460). A varga czipel8s5ket a mértékhez, kaptához (ad 
modulum; csinál (Com : Jan. 98). Az toback segitSje legyen az 
bornak, mint az onto.sláb az kaptának (DBón : Részegs. 19). 
8) [ungula ; bnf| pferdehufj. Ez kapta alatt ki gyámoly érnek 



115 



LcVKAPTA— KAPl' 



ÁL-KAPL— KAPUOíKA 



IK. 



neveztetik, jó meg-ereszteni az tellyes kSmnfl lovaknak (C'tieli: 
OrvK. 6). Lónak kaptája (31). Ha valaiuoly loiiak ka|jt^ijáu 
kSrnie hasadt volua (41). 

|8zólá»ukJ. Kapta bAzű nifives legény (Pázm : Pléd. 363 
Kr.). Kapta bilzli varga inas (Fal: Jegjz. 'J34). Meg kel lát- 
nánk azokat az Írásukat, az kiket elű liuz, igazan t'er tessék 
az ft kaptájára, avagy nem igaz-in (Gyiirm: Fel. 116). Bár 
h u z z a d i s bórSdet a varga liáiiut kaptáiára (Bal : Cslsk. 325). 
Aü írás nem varga bír, hogy inaga kaptájára mérhesse (üíD : 
MVir. 248). Vyob vyob kaptára szabi á k tulajdon vélekedé- 
seket (Zvon: PázmP. 276). KeszSritlek hoz eggyot el5 az apos- 
tolok k&zz&l, akki illyen kaptára ö 1 6 1 1 e volna tudományát 
(Alv:Itín. 61). Minden csizmát egy kap]t'ára verni 
(Kisv: Adag. 151). Üj-hit faragó, a ki megcsáválja és i^ kaptára 
vonja az apostoli taiiitást ; haereticus WF. 

(Közmondások). Ne fellyebb varga az kaptánál : ne sutor 
ultra crepiilam (Decsi: Adag. 39). Ha varga, fellyeb ne szóljon 
a kapt;üiál (Pázm: Lev. VI). 

ló-kapta : [ungula ; pferdehufj. Az ló kapta teteyét valami 
rézzel sfisd meg három hellyen hoszszatába az körmére ala 
(Cis. P.). 

Kaptáz : kaptára üt Kr. [formae apto, formuláé apto ; iiber 
den leistun ziehen, schlagenj. (Csúzi : Tromb. 66. 188. Kr.). 

KÁfTATiAN (kdjilulámhü] [igyj Szeg: Aqu. 63. kaplholom 
LevT. 1.268. idjiíofom Illy: KrÉlet. Oml. kaptolonheW Helt: 
Króa II): 1) capituhiui Kr. archivuni, grammatophylacium C. 
capitolium, exedra MA. Pl', (domkapitelj ein ort, wo die 
urkuuden und briefe aufbeljalton werden, arcliiv PPB. Annak 
wtaiina mykoron az kíz káptalanban gyAltoiiek vona niyndenek- 
nek hallasaara monda (ÉrdyC. 451b. RMN'y. IL28). Te kegel- 
mednek ' anykezesth vetwk, kyn te k. meg elegeszyk, avag az 
my keues vagon, te kegelmednek káptalanba niyud erwkbe 
kewthem (I.yevT. 1.78). Tekéntetes és tiszteletes posoui káptoloin 
(Illy: KrÉlet. C'íml). 2) Káptalan: archivariius PPBl. Káptalan, 
biró képe: capitulju-U l'PBl Kaptolon ember (KMNy. III.121. 
122). 

Káptalanság: (canonicatiis; domherrnvpürde?). Kecskeméti 
János fejérvári káptalanságot, a mint nem hellyesen liiják, ' 

™ele (Matki'c BCsák. 442). 

} 

Káptalaneá^. Káptalansági m'aság (MA: Tan. 1133). 

KAPTAR: alveariuni C. alveus MA. [bienenkorb, bienon- 
stock]. Kaptár, méh kosár, méh kas: alvearium Major: Szól. ' 
29. Egi ray meh zalla reiaia, mind orczaiat s mind zaiat el ■ 
lepnen s ugi zengodöznek vala, mint egi kaptárban uagi ' 
kosárban (DebrC. 17). Az meheknec természettyóket kollyene 
kíuetniec, kic épitic, es rakiác az 5 kaptárokuac tárházjit 
íKulcs: Evang. Elób. 3X Meg elégezie az 8 méhkasával és 
kaptárával (MA: Tan. 1149). A méhecskéknek kaptárjokban 
egy bizonyos anyjok vagyon (Szal:Krón. 7). Kaptár, méh-kas 
iCüm:Orb. 97). A méhek mézet gyflitenek az S kaptárokba \ 
dibAnSkbe (229). A kaptárokra, méhkasokra visel gondot; 
alvearia curat (Com:Jaa 72). 

móh-kaptár: c« VValaky az een meeh kaptaromhoz iew 
hogy mezemet elwigye i Pesti : Fab 81). Ott állasz mint egy 
méhkaptár allatson és minden ember meg vtál iHolt: Mes. 

121). 

KAPU (iappw ÉrdyC. 141b. JordC. 405. 929>: porta, pylae 
C. tor Com: Vest. 141. PPB. A kapura nyaigal : portao *ad- 
eqnitat. Béárkolni a kapukat : *pr«efodere portás PPBl. Jeivue 
nz kappura és czergete oly syetuon es oly sokká, mykent 
zokatlan (ElirC'. 14). Annép, ki en varosomnak kapuin belSI 
lakozic (iutra portás urbis meao) tud tégedet erís elmeiS 
nemlierinet lenned (Bécsit'. 7l. Felméne Booz a kapuba: ad 



portám (8). Felele mend annöp es a ztletettel na^obbac, kic 
a kapuban (in porta) valanac (9). Zélee a kapu es bó az vt, 
mel' viíeu a vezedelemre (MünchC. 25). Lateran kapuja mellett 
"DomC. 88). Mykoron az pap zolna ev vélek az capuban (315). 
Menyetok az zoros kapwn l)e : intrate per angiistam portám 
íJordC. 373). A kereztseg a zencsegíknek kapuja (DebrC. 
14U). En alloc embflrnec 6 zyuenec capuiau : csergetók (377). 
Czergetuen azért lamis a kapun Magdalna hamar a kapura 
meue es be boczata (WeszprC. 74). Az varos kapuyaii ky 
mene (VirgC. 54). E^ az erek idvvesseegbnek eeggyk kapwya 
(ÉrdyC. 505b). TeegSd hattjüak az kapnn íryzny (513b). 
Mezételen lábbal indula utána, ninzételeii fAvel város kapujára 
(KMK. 11.47). Kegyelmetek vitesse abrakot az kapu sam serint 
az az raynden kapund egy kaböl listot (RMNy. 11185). Szőrös 
az capu: angusta est porta (Ozor: Christ 110). Menetec be 
az ö kapnian diczirettel (Szék:Z.soU. 102). Vasas kapuk (Bom: 
Préd. 239). Várasnac vala tapasztól palánkia, annac vala négy 
ki ménó kapnia (Tin: Ének. 136). Strázsaálló kapu (MA: Bibi. 
L438). Vagyon egy görög borbély ez vezér kapuján, auuak 
nagyobb experientiáját tudja (Monlrók. XV.45H). Portálok azaz 
mesterséges kapuk (Lipp: PKert. 1.19). A kit a szerentséoek 
udvarában a kegyelem és grátia ajtaján szépen bé-fogadnak, 

I azont gyakran az unalomnak kapuján ki-szokták igazítani (Fal : 

I UE. 396). 

[Szólások]. Ajtót, kaput n y i t o 1 1 a c az sátánnac (MA : 
Scult. 300). Kaput ne nyiss sziveden, mikor az ablakkal be éred 
(Fal : UE. 363). Kaput, udvart tartottam (Monlrók. XV. 
203). Az nem régiben felállitfcitott magyar gvardia, kiknek fris." 
szürke paripáit, veress angliai posztóból csinált köntöseit s miu- 
deniknek a régi magyar mód szerint párducbflrrel való készü- 
letét annyira csudálta a német nemzet, mint a tehén az uj kaput 
(Haz. 1379). 

[Közmondások]. Záratlan kapu a tseléd v. gyermek' szája 
(SzD: MVir. 373). 

ál-kapu : [ostíum occultum ; geheirae tUre]. Kiket éijel tit- 
kon egy aal kapun bé bocsátanak (Petlió: Krón. 251). 

csata-kapu: [V] Czatá kapuc árokban vannac czináluH 
(Görcs: Máty. 92). 

emelcsős-kapu : cataracta, porta pendula MA. fallgatter, 
falltor PPB. Eméltses [emeltsés] kapu : catarracta ; zugbrUcke 
Nom. 32. Nagy szép álgyuc délre szolgálnac, egy emelczes kapu 
mellelo annac, kin a kflisii várba ki s be ot iáriiac iHelt: Canc. 
128. Tin. 109). A hidra emelcsfls kapu nyilik vala (Szál; Krón. 
203). 

felvonó-kapu : porta arrectaria PP. falltor PP. Felvonó 
kapu lántza: ductarii pontLs tolleno PP. ketté am falltor PPB. 
Egy új felvonó kapu ket lánczaival egytltt (Radv: Csal. 11.392' 

forgó-kapu: [lonsversatills [fallgatter]. A kapunak vanlbrgó 
(emSltsAs) kapuja: porta habét pontem versatilem iCooi; Jan. 
150). 

győzedelmi-kapu : arciis triumphalis; triumpfbogen, siegeit' 
pforte PPB 

kert-kapu : (ostium horti ; gartentilre]. Nem az .oolemnis 
nagy kapun, hanom az hátulsó kis kert kapnn v.^nek tie ben 
nünket (Mon: írók. Vin.341). 

monostor-kapu : [porta monasterii ; uiüusteriorj. (KolT((rl. 

405). 

Bzeglet-kapu : imrta anguli. Epi>ittí Vzzijas tornyokat .I«rn- 
.sálemben a szeglet kapun.ic felJtte ; aeditícavit Onaa turres 
in Jenisalera super portnm anguli (Kár; Bibi. L396). 

Kapucaka : i^.rtula C MA kleiiM* tor PPB 



117 



KAPUS— 2 KAR 



KAROS— KÁR 



118 



Kapus : I ) jaiiitor, portaiius Kr. (pRtrtiier, toihilter], (MargL. 
IVij-nál 361. Kr). 8) [portis iiistnichis; mit toien verseben]. 
Uírrauott esry uapv kapiis ház is volt, l(il>en SrdSgík laktanak 
(Hall: HHist. 11.304). Megjártam a kevély Atheiiát, Coriiitlmst 
Spiirtát, a saáz kapus Thebe városát (Fal: TE 712). 

KAPÚCIUM (capichiytnos DomC. 58) : (caputium ; kapuze]. 
G«rnH>kek cvlakeíoiiek Imizayn sokaii, es nekyk vonzatmla 
kapiiriumat hat mese s nekyk eleue, es nekyk kewueket haj^yt- 
nak iiala ew r>a (EhrC'. 21). 

Kapicomos : [capitio indutus ; mit einer kapuze bekleidetj. 
Monda az evrdevg: Myert jmmai' fel kelnek az capichomosok 
istent dycbymy, jt en touabiia nem maradhatok (DomC. 58). 

KAPUCSI (lapiVíia ') : (janitor apud Turcas : türkischer 
tiirstelier]. Az (törfik császári kapitihája [így ?] irta az fejedelem- 
nek, az díványban elvégezték, Erdélybe törököt hozzanak tizen- 
hat ezért (LevT. 11.2531 Az éretlen bárdolatlan elméjfi kapi- 
hiják (így ?] miatt meggátolódom (MonOkm. XXin.474). Az budai 
vezér fff kapncsi p.'issával ma leszünk szemben (RákGy : Lev. 
172). Melynek a császár is értvén rabságárúi, egy kapucsipas- 
í^át küldött a portárúi követül a chámhoz emiek a dolgán'il 
(Gyöngy: KJ.» 65X 

KAPUT: chlamys militaris; kaputrock, sardn [surtout?] PPB. 
404. Egy takarmányt hozott a kaputja alatt, gondoltam, hoey 
uád-méz vagy más édes falat (Gvad : RP. 93). 

1. KAH: 1) brachinm, cubitxis, lacertus C. arm PPB. Kar 
mogygyáia való: brachiatus C. Ew furot karyay es oldaly ez 
világnak végire láttatik vala teryedny (EhrC. 8). Otet kariaynal 
logua tartuan : sustentans eam ulnis suis (BécsiC. 81). Ez ember 
ottan véve hfttet h& k.-iryayra : in ulnas suas íJordC. 524). 
Karyayd kevzevt tarchad iComC. 79). Ki lachcyg vala az ev 
karyanak hu.sa (MargL. 38). Karyaat ffel emelte (Éi-dyC. 625b). 
Wmagad aduan az meg fezwlt CrLstiLsnak kaiÍMra (VirgC. 86). 
Meg terjed liMiesnek ees kegyetlennek w karyat : contere bra- 
ehimn peccatoris et maligui (KulcsC. 17). Idwez legyetek zyzes- 
seges kezek, kyk erdemlethek tapogatuy es karotokon hordozny 
az hatalmas wr ystenth (TliewrC. 100). Az ő karyiainac kezei 
eróssec a Jaeobba való hatalmasuac kezei altal (Helt: Bibi. I. 
Aa 4). Szép arany peretzet 6 kariaba ada (Hofgr. 29). Rővidkaru ; 
brevimanus {Tolu: Vigaszt. E16b. 11). A kar magában foglallya 
a kezet, k6ny5k6t, markot (Com : Jan. 49). Karon filfi tsetsemS 
gjermek (GKat : Titk. 875). Tisztitsd-meg magadot karjaiddal : 
propurga te cum brachüs (riy:Préd. I.lOl). Bal karj.án gyé- 
mántos peretz volt (Fal : TÉ. 638). 2) Kai^ai a széknek : bra- 
chia sellae. lecticae PP. lehne an stiihlen PPB. 



]. Asszonyomat ő ngát, az atyafiak közül ketten 
fogják vinni karon fogva (Radv: Csal. IIL367b). 

Karatlan: [reclinatorio non instructos ; ohne lehne]. Karat- 
bn pad (BethI: Élet. 511). 

Kari : brachialis MA . ziim arm gehörig PPB. 

Kamyi. Két kami : bicubitalis C. Fél-karni, fél-ölui : semi- 
cnbitalLs PPBI. 

Karocska: brachiolum C. MA. ein kleiner ann PPB. 

Karos : 1) bracbia habens, brachialis MA. zum arm ge- 
hörig, was arme hat PPB. 8) (reclinatorio instructus ; mit einer 
lehne, lehn-). Karos szőnyeges szék (KétMDipl. 103). 

2. KAK (.kaar ÉrdyC. 556b. (horba. Görcs: Máty. 61): l) 
choras C. MA. [canentium chorus] chor PPB. Karban elfil 
éneklő: chorostates MA. Téged dychewseeges apostoloknak 
kara (apostolorum chorus) dycheer (Fe.stC. 242X Az isteni 
dyczeretre zerzetet karban zolni ne legyen zabád (Virg(.'. 140). 
.4Dgaly karok kvvzwt legyenek (142). Az angialoknak kariban 



voltam (143). Edfis anat kellé miudSn binnelkil terímtheni, 
ki mindőn an^aloknak karok fólSt fel uala magaztalando (TihC. 
8i). M.-irianak mendeneknek felette fel kel vala magaztatny 
menyekben nienden angelok kara felet (CornC. 50). Angelok- 
nak kara fogagj-a evtet (DomC. 146) Angialoknak karogban 
helihSztetek (DebrC. 197). ó el halagia mind a prófétákat s 
mind a patrinrkakat, mikepeii a serafin a tSb kar angialokat 
(200). EIsil rendbeli kar angialok (52). Nag tyzte.sseggel fogat- 
tatai mond az menney kar augeloktwl (PeerC. 157). Mynden 
karbely zenth angyalok iThewTC. 22). Felsfi karba való énec 
(Helt : Zsolt. 258). Mindnyájan, igazak karai, kSnySríigjetek érette 
(Tam: Bar. 170). ÉneklSknec serege, karja: cantonim chorus 
íCom: Jan. 125). Éneklő kar (Illy: Préd. 1.78). Nem volt utolső 
gyöuyöríSségem a teljes karokkal megiakott mnsikának egjbe 
zengé.se (FaI:TÉ. 707). 8) [.statio canentium; cho)-]. Éneklő- 
hely, kar : odeum : fő rendek nl(5-helyek vagy karjok : orcheslra 
PPBI. Mert al vala az cárba sjialmakal jmadsagogban (Marg.- 
li. 10). Akar mely ygen hydeg jdev volt, ez zent Margit ázzon 
meg marad vala az karban chak egy keutesben (MargL. 17). 
Az legenda az karallyat mongya zent egyháznak (99). Az 
fráterek kőzőt az karban megh hallod eenekleseet (ÉrdyC. 
549) Kihányatá az templomból (Szolimán] az oltárokat, karokat 
íMonlrók. ffl.68). 

Karos : (choro junctus ; von einem chor begleitet]. Egy 
karos orgona, mikor tanult jó kézben vagyon, nagyon neveli 
a templomokban az isteni szolgálatnak méltóságát (Fal: NU. 
268). 

3. KAR (iorf Nad:Kert. 306): 1) [ordo, classis ; ordnimg, 
klasse, rangordnung]. Az menyorzagban het karé [így] auagi 
i-endbely zentek vannak (VirgC. 14). Három karba foglallya 
azokat (a jeleket, Zvon: Post. L27). Istennec isméried (Christust), 
eresed bizonságit annac: egyic karbéliec legyenec azoc, mely- 
lyekbeu istennec tulaydon neveivel neveztetic Christus ; másodic 
karbéliec (102). Harmad karbéliek vannak, kik azt mondgyák 
(Pázm : Kai. 82). Sem egy karban nem állattyuk vnmkat Plató- 
val ; sem az képét pogány módra nem ti.sztellyük (270). Az 
karokon érti az országbéli fejedelmeket és hadnagyokat (MA: 
Bibi. n.170). Ótt karban állattya idvezitőnk a hivatalnak idejét 
(Szatlim : Dom. 1 82). (Mely dolgokat kell mindnyájunknak hin- 
nünk ?] két karban állattyák azokat : 1) közöuségesenn ... 2) 
kiváltképpen . . (Ker: Préd. 113). A mi reánk nézendő hatalmas 
mimkáit imez őt karban állatták (163). A magyarországi adózó 
faluk és városok két karban vagjuak: egyik rendbéliek azok, 
kik mind adóznak ; más rendbéliek azok, kik . . . (Monlrók. 
VIIL122). 2) status Kr. [stand, zustand]. Sok karban állapodik 
vgyan meg : mutabilior Metra Erisichonis (Decsi : Adag. 197). 
Az isten nem szűnt meg a gondviseléstfii, hanem az egész 
emberi nemzetséget bizonyos karban hozta (Ver : Verb. Előb. 1). 
Jó karban ál az dolog (ToIn: Vigaszt. 29). Jó karban vagyon 
dolgok (MA: SB. 217). Ezzel a felelettel egyebet nem keresnek, 
hanem hogy más karban vigyék az vélekedést (Pázm: Kai. 110). 
Olly karba állathatná az augustana confessiot (Bal; Cslsk. 141). 
A dolgot jo karban hadgya (Pécsv: Fel. 233). Az fi dolga rósz 
karban volna (Teleki : FLél. 89). Micsoda karba hadta volt a 
lengyelekkel való dolgokat ? (Monliók. XV.508). Az idő nem 
szokott egy karban maradni, el is múltak . , (VXU.447). A pár- 
hagyma ráét a tőrőtt [testi] részre tévén, azt job korban állí- 
tottak (Nad: Kert. 306). Jó karban helyheztettetik az arteleria 
dolga iRákF: Lev. II 343). Oly karban volt sorsom Füleken la- 
kásom, kárban kellett esnem (Thaly; Adal. L189). Nagy haszon- 
nal viselte professori hivatalát XXXV esztendők alatt, míg más 
karban állíttaték dolga (Bod:Pol. 156). 

[Szólások). lo *karba fltni: constabilire et instanrare 
MA. 

KAR : damnum, incommodum, iucommoditas C. detrimentuni, 
jactura MA. schade PPB. Nagy kár : perdítio C. Farkas te 

8* 



119 



KÁR 



KÁRATLAN- K 






120 



te>vtt6ll sok kart ez Uiitomaiij'lxau (EhrC. 148). Mi veaedel- 
mJncbeii mínüiagonc inf z-Jgalatouknac; karát zeiiuoégfiL-: 
Hflrvitutis 'lanma (BécsiC 14>. Az karbaii való es lieejabau 
való zolgalat nagy vezedelmes (ÉrdyC. 771)1. Ygaz eelettel eel, 
.senkynek kajirtli nem teezen i369). Az azsioui állat latiiaii, 
liogi meg volna az 6 kara [megkoriilt elveszett dLsznfíjaJ, meg 
írfile (DebrC. 170). Az barom lia kajirbaii nem mentli, be nem 
liaytottak (TülNy. 11.313). Maganac kárt szerze (Mon: Ápol. 
12). Dánielre támadának érette, a kik károkkal, és kSltségek- 
kel táplállyák vala az .sárkányt (Pázni: Kai. 421). A gonosz ■ 
atya meg nem nyomorodliatik jámbor tiánnk kára-nélkül (Pázm: 
Préd. 28). De kérlek, mi kára volt ebben, hanem ha ez, 
hogy .. .(Megy: 3jaj. U.3.í(. BtVizélll memiyi kárbiin forgott 
(Gyöngy: MV. 28). Sok lúbeli kárral liviu, tebeím'k szót mind- 
ezekrfil (Monlrók. XV.őU). Nehéz kár (Illy: Préd. I.2.n3i. Má.siitt 
forgott, széllyel bogározott, tfirje kárát illall: HHLst. Il.SUti). 
Az gyalog kapitány halála kár, mi nem tudjuk, kit állnsmmk 
helyében (líákGy: Lev. 16S;. Apáti iiaz;iti, jaj be kár! (Thaly: 
Adni. 1.4). Kár bizony, imiaz emlwi'séges ember hogy ollyaii 
kutya dévaj eb (81). Ily sok kárát ha számlálja: éfipen az 
fejét fiu-dalja, vitézségnek kárát unja, szemeit égre fordítja 
(24.5). Nagy fekete hollók sfirftn .szálldo.iáiiak s ott környül 
kerengvén ekkép károgának : kár kár kár, kár vala Ouskai 
Liiízlóuak, ilyen nagy vitéznek lenni .-'u-ulónak (11.273). Kétség 
kivfil tartozol nem tsak a f5-pénzuek, hanem ez utánna kóvet- 
kezendS károknak meg-forditásával-is (Fal: NE. 102). Lucnmi 
ce-ssaiLS, tlamimm emergeas, szituik a haszon, támad a kár 
(Fal:NU. 286). Ha meggondoljuk, hogy kár öriík boldogságun- 
kat oly könnyű módon vesztenünk, elállít gonosz szándékimk- 
tól (KaliSzE. 566) 

(Szólások). Ebból énnékem sem károm, sem hasznom: 
mihi ifitliie ncc metitnr, nei- .seritur (Decsi : Adag. 44). Ha 
mind e világ vétkét fiVstbe boasáttya, és megemészti a liennem- 
való hit : mi káró ni benne ha vétkezem (Pázm : LutliV. 
114t. Nagy nyereségűnknél kárabb tesz az hadaknak rendbe 
nem vétele (RákF: Lev. II.jíl). Tudgiak jol, hatalmius izjisar 
veghnziban menni versben nagi kar esett az czavargok 
miatt (RejtLev. 49). Nem e-sett kár benne iKónyi: HRom. 82). 
Emberkár ue:}an nem e.sett (RákF: Lev. 1.251). Az kik bolondul 
tftsznek te.stamentom"t, gyakorta nagy karokban eitik 
HZ vtanna valókat (Fél : 'Pau. 505). Kárba esnek (MA : -SB. 
33). Kárba és gonoszokba esik (Illy: Préd. 11.182). Károkból 
károkba vetemedik (Nyr. XTL41Ő). Nem akarya, hogy 
az w jobagya karba inaryagyon (RMNy. 1131). Magam 
kárán n tanultam (Felv: Diis. 12V Én is kivánom az 
kd megjSvését, de biz«iiiy jól tudom, hogy kárára volna 
kdnek (LevT. 11.27). Inkább öregbfti (a német, olasz) ország 
nagy kárára (Thaly : Adal. Vi). Káromról tanulok, 
mA.st Is tanitok (Amado: Vers. 217). A kárt kipótolá 
(Liffiny: Krón. 1.50). Sok károkat szerez a szapora szólliis 
(Pázni: Préd. 813). Kárt teszek: damnitiiío, incommodo 
MA. Atiamtianak kart twtem (VirgC. 7). Nagi kart twlel (54). 
Meg láta a karth, kit tettének (CornC. 402). Az ö barmát 
máa ember szantófüldére lioczáttya kár temii (MA: Bibi. 1.(58). 
Csak egy pénz ára kárt is tenni ne meré.szeljenek (Monlrók. 
Vin.lSi'.). Több holmi apnílék károkat tettek mind az három 
várbim a bimibik íXXVlI.422b). Kárt vall: jacturani |iatitur 
PP. Kárt vallanak, torekek inegfutamának (Tin. 302). Fel 
fogadom velled egy hordo-borban, nagy kárt vallasz vto<ll>an 
íFortSzcr H2b). Mert, qui imjialiens est, snstinebit dammim ; 
a ki tfirhetetlen, kárát vallya (Pázm: PréA 685). Már vallottam 
kárt nuijd K ezer forintig (RákF: Lev. 1.108). Az dnskás ivás- 
bul nem akar vallni kárt (Tluily: VÉ. 1387). Bátor tellyes 
kárát nem vallotta ép bőtsSletének, legaláb meg árthatott 
utóbbi eleven féunyének (Fal: UE. 471). Miud magmik s leg- 
inkább az sssegényüég elég kárral v :i n n a k ( RákGy : Lev. 



193i. Elég kárunkkal vagyon (RákGy: L<>v 3».. Okot 
.sem uem adtam, sem nem adok, mert ha jól gondolkodói az 
miról intettünk, lia megfogadtad, uem volt károddal (8i)). 

[Közmondások]. Bolondnak kár nittia líllet (Decsi: Adag. 126). 
*Kárán tamil a twlond : malo accepto stultus sápit PP. Diome- 
dis et Glauci perrautatio. Bolondnak, fa |)énz jó, ha el-vaszti-ls 
nem kár (Czegl : Japh. 192). Ki bogár után jár, gyakran követi 
kár(Risv: Adag. 337). A hol sok jár, ott ritka a kár iFal: UE. 

Káratlan : indomnis MA. schadlos PPB. 
ICáratlanság : indemnitas MA. schadloshaltung PPB. 

Káxhot : (damnum inferu ; schaden zufíigenj. Eiz vylag ue(baj 
yo zerenchajiak keenausagawal nyalaukoztat, hogy challyon 
es wtauua kőwetkőzeud^i karhoz;itnak kőteléében fonalolion, de 
az yokuak sem arth, sem karbot (ÉrdyC. 80). Hyt hamjal 
embernek ez vylagot kAwetlmy, ha az ew lelkeenek karhot 
vele (458i. 

Kárhoz-ik (az oroztak iCazC. 193. el )í&rhiúc^ Kulcs: 
Evang. 419): damnor MA. londemuor ; verurteilt iverdeu, ver- 
daumiet werden PPB. Mytt liaznal neked ha meg gyewtrewd 
magadot, mykoron meghalaudaz es carhozul : dum morierie, es 
damnaudns (EhrC. 54 1. Ua kereztssegSt eer, Cristus zent lialala- 
nak eerdeme myat idwezíl, ha nem eer, kárhozik (írdyC. 
556b). Az zcntSk sok bynesóket megb nyertek wr LstettvVL hogy 
ne kárhoznának (602b). Te es mynd w kárhozik (A'iigC. 22>. 
Ky engemet meg valtai, ue hag engemet kárhoznom (PeerC. 
201). Ki lúend es kereztelkedendik, idv&zól, ki kedeg nem byeud, 
kárhozik (DöbrC. 336). Ha a maga Sdvösségét keresztyén hittel 
kellene embernek el-hiimi, .'«iha csak e)?y keresztyén .sem kár- 
hoznék (Pázm: Kai. 770). 

el-kárhozü : condemiior MA. jverdammt werdeji). Ha a 
byne? enghedetlenseggel veegyg meg maraiLind, erekkee el 
karhozyk (ÉrdyC. 370). Hytyre niegli eskeweek hamyssan es 
el karhozeek (526>. Az z)'zesegh aii^loknak hu^ de ezóknek 
mouda.sokes hamis, mert embSr zyzeiísét^l el karhozliatyk (TihC 
2). El nem carhozic (Ozor: Crist. 31). 

elkárhozás : danmatio. condemnatio MA. verdammiuig PPB. 

elkárhozat : cv Nem kiuania isten egy bi\n5snekLs el kai - 
liozattiat (Frank : HasznK. 107). 

Kárhozandó : ilanuumdus, condemnandus Sí. [zu verdam- 
men] Ix>eznek az nagy rettenetes chod'uik a vezedelineo kar- 
bozandoknak vadola-sokra (ÉrdyC. 66). Leezeu nagy zontor^v- 
.saag, lathwim es halwaii azt az karhozimdok (13b). Nem lehet 
zent es idvezevlendev, hanem karhouuido (ComC. 36). Szala- 
gos iozagokath byrnya kárhozandó, ees leélek ellen walo (A'er: 
\'erb. 159). A kárbozandók pokolban mennek, itiletig (Pázm: 
5Lev. 467). 

Kárhozandóság : condemnabilitaa Kr. [verdammeuswUrdig- 
keit|. iZvon:Post. 1.792. Csiizi: Tiomb 194. Kr.). 

Kárhozás : daiunatio Kr. |verdanuiuiisj. Az prouiucialu< 
akara 5 kaarbozzaasauak okaat meg tudnya (SándC. 40)i 

Kárhozat: damnatio C. coiidomuatio MA. verdammnng. 
verurtoiiung PPB. Nem liatliaticik o\v gyalazasi'kiial, yteletck- 
nel es karhoz;ityoknal ke«l egyéb baratokot iintenye (EhrC 
117) El anviak liAlet .nz iiapy feyedelmek halainak karbozat- 
tyara: in (htmnationem mortis (JordC. 617 1. Az zent zenietet 
gonoz liyrben ne keneróyched my lelken-nknek karliozattyara 
(ÉrdyC. 339i. Karhozattra no vyesse (554). Meg latod az gouo- 
zoknak karhozatliyokatli (CzeuhC. 1.5) üe az te io voltodból 
karhozatban uem liagyattune iBom: Ének. 129). Kárhocat .-sen ' 
vétec iZvon: Pont. L573). Mennél továb' él a bfinös eiulx! 
annál iiagyob' kínt és kárhozatut kiutsez maginak (Pázm : Préd. 



121 



KÁRFiOZATaS— ELKÁRHOZTAT 



ELKÁRHOZTATÁí'i— KÁRf)L 



122 



1151). Örök kárhozat (Ziinyi. 0.94). Jobb lett volna neki, lia 
az ember nem szfiletett volna, hogy sem karhozattyara pokolra 
vettetnélek iLép: PRik. 1.122). 

Kárhozatos : damnatoriiis C. condenuiabilis, oxitialis, perni- 
ciosus MA. verwerflicb, vprderblicli, .schadlicli PPB. Karbozatus 
leezeu (a tuiiatlan.s;>g), mert sem bolondot sem barmot raeennyek- 
ben uem v\-znek (ÉrdjC. 517). Meel vezetlelmes p.s k.-nhoza- 
tus legjen, ha ky ew rolók el feletkíizyk (613i. Kyketli kmhoza- 
tos bynnek uehassege meg nyomoreytotli (.CzecliC. 39). Haky 
meg vtalya, karhozatos (ComC. 22). Artalm;ui, ve.szedelmes 
kárliozatos dolog (MA: Scult. 122). Gyömölcstelen söt karhozatos 
lészen iCsúzi : Síp. 45). 

Kárbozatosság : periiicies Kr. [verdammnisj (Bíró: Micae. 
73. Kr.). 

Kárhozatság : "v Az ő rea kSvetkezendS karhozatságot 
eszében vévén, méltán mondhatta (Lép: PTük. L121). i^mmi 
kárhozatság nincs azokban (Sámb: 3Fel. 578. Vajda: Kriszt. 
L39. Kr.). 

Eárhozatságos : summe pemiciosus, exitialis Kr. [verderb- 
lieh]. (Csúzi : Síp. 36. Kr.). 

Kárhozott: damnatus C. (verdammt|. Yol tudom, hogy te 
vagy karhozíittacnak zamabol (ElirC. 51j. Latnán ludas, bog 
kárhozol volna iquod d:miuatus esseti, luegviue a barmié ezfist 
pénzt (MiinchC. 67). Ky mongyaak az sentenciat az kai'hoztakra 
(ÉrdyC. Ub 566b). Egyk az karhoztak kSzzfll (VirgC. 119). 
Ot nem bazualnak, ha mind az menyorzagbeli zentek esedez- 
nének egi kárhozol leiekért (119). Ki által fiduezfilbessen a 
bíiues es a kaihozot ember (Helt: Bibi. I. d2). 

Kárhoztat : danmo, i'ondemno, taxo, vitupero, verarteilen, 
verdammen PPB. [in die verdammnis fiibren]. Szidalommal 
valakit káilioztatok : invehor ; szidalommal ki'uhoztató : invec- 
tiviis C. KarboztaÉfatoc en felemet : condemnabitis capnt meum 
(BécsiC 1181. Ne akariatoc karboztatnotoc es nem karboztattoc 
(MiinchC. 121). Ha thwdnatok, myczoda ergalnia.ssagot aliarok, 
soha nem kárhoztattatok vooa az arthatlanokat : si sciretis 
quid est : misericordiam volo, niin>|uam coudemnassetis inao- 
centes (JordC. 388a Nagy hei-teleiiseggel kárhoztatta volna 
az ev utayt, aoagy karhozatosnak esmérte volna ez fele gondo- 
laljt (DomC. 262). Az őrdog leselkedik ember vtan, ho^ 5tet 
karhoztassa és pokolra vige (BodC. 16). En tégedet nem 
kárhoztatlak (ThewrC. 61). SemmynemS elleű.segh engem ne 
karhoztasson az wtou (66). Vvr nem hagya meg wteth w 
kezeybe. .sem karhoztathya wteth (KulcsC. 89). Karhosztasson 
e.s rabba tegyen mfinket : violenter subjiciat servituti nos 
(Helt: BibL L X4). Itiletnel m;(st ne kárhoztassatok, bog tű 
es ne kárhoztattassatok : judicemini (Sylv : UT. Ll 11. Azt mongya, 
hogy a szentek segítségül hivását karhozlatt;i Epil'anius (Pázm : 
LuthV. 3161 Dly siralmas átkozódásokkal kárhoztattyák mago- 
kat a gonoszok (Pázm: Préd. 20). Szégyen kimondani! de 
vannak kSzfilSk, a kik némely lu'resnek lábaihoz esdegelvén 
térden kSnyórSgnek. s eképpen gyalázzák uri-nemzeteket, ron- 
tyák egésségeket, kárhoztattyák lelkeket (Fal: NE. 7). Nem 
táradnak egyébben, hanem az ördög dolgában, hogy magokat, 
és másokat kárhoztassák, és tsordával mehessenek az örök 
büntetésre (Fal:NU. 264. 265). 

[Szólások]. Egy felől diczér, más felől kárhoztat 
(Decsi : Adag. 58). Halaira karhoztatac 6tet : condem- 
navermit eam ad mortem (BécsiC. 171). Minket wrwk haliara 
karhoztata (VirgC. 37). A romayak .sinkit meg nem kötöznek, 
ha nem czak ky halaira karhoztatot vala (WeszprC. 83. 95). 

el-kárhoztat : coudemno MA. verdammet werden PPB. 
Ha niluan tudnók, bog isten elkárhoztat, raeges kellene zeret- 
nunk (TihC. 7). Keerlek teegyed a my wrwnk Jesus Cristus- 



uak hatalmaara, bog ne karhoztass onghemet el wr istennek 
zent zyneenek ölette (ÉrdyC. 340b. 651). Sodornának, Gomorra- 
nak varasyth hamwaa teowen, el karboztataa íJordC. 858). 
Az 5 lelket kedig el karhoztatnaya (BodC. 4). Az isten Ádámot 
a bnnért érdemlett-képpen nem sanczoltatta, som el nem kár- 
hoztatta (GKat : Válts. U. EWb. 5). 

[Szólások]. El kárhoztattyák liwlet li a 1 a r r a : cun- 
derauabunt eum morte (JordC. 417). 

elkárhoztatás. Eleve-elkárhoztatás: praedanniatio (MHeg: 
TOszl.' 1.167. CorpGramm. 702). 

meg-kárhoztat : eondemno MünebC. 36. [verdammen, ver- 
urteilen]. Megkárhoztatott: damnas C. Niniuia béli ferfiac 
telkelnoc itelet napian e nemzettel es megkarhoztatfac 8tet 
(MünchC. 361. Ag^ac őtet a poganocnac megkarhoztatni : ad 
deludendum (öli. Megthanwlyad, magadat meg ytelned, meg 
nadoluod, meg kárhoztatnod (ÉrsC. 374). 

Kárhoztatik : [daimior ; verdammen]. Akoron te liezeedyd- 
bői karhoztatol: ex verbis tuis condemnaberis (JordC. 3911. 
Jesas pylatiistol halaira karhoztatek (PeerC. 1221. Az .sentencia- 
nak ky adasaual kárhoztatik (VirgC. 1181. Az ti eleteteknek 
modgya ne karhoztassek (Szár: Cat. Cl. Az ki hiend es meg 
korősztőlkődik, idvözfil, az ki peuig nem hiend, el kárhoztatik 
(H4). Támadással, patvai-kodással kárhoztatunk ellenkezfiinktfil 
(TörtT. IV.193I. 

el-kárhoztatik : :v Igen igazan karhoztatnak el (VirgC. 
120.) Ember}- állat ees ottan el karhoztatyk, ha gonozra en- 
gheed (ÉrdyC. 556b). Istennek ygaz yteelety zerent el kárhoztat- 
tam (573b). 

Kárhoztatás : damnatio, catacrisi.s, incusatio C. condemna- 
tio MA. vei-dammung, veriu-teilnng PPB. Nagy jelensége a 
kárhoztatásnak: signum damnatinnis (Illy:Préd. 11.293). 

Kárhoztatatlan : iudemujitns, injudicatus C. imvenuteilt 
PPB. Az Christns meg erősyt titokét, karhoztaiatlanon az 
Jesus Cbristusuak napyán (Beythe: Epist. 212). 

Kárhoztatható: condenmabilLs MA. verwerfiicb PPB. 

Kárhoztató : damnatorius MA. das verdammet PPB. 

Kárhoztatóság : (damnabilitas, pernicies ; vervverflichkeit, 
gefáhrhchkeit]. Az bflnnec noha el vetetic az keresztség által 
karhoztatosaga, mind az által az miből az bfin leszen, meg ma- 
rad (Zvon: ttsiand. 28). A törvénynek sattzoltató igája, és kár- 
hoztató ereje alól fel-szabadultanak (Pós: Igazs. 1.730). 

Károcska : parvnm detrimentum, danmum exile MA. gerin- 
ger schade PPB. Akár-melly gyenge károtskát halálig-való 
haragra méltónak itil (Pázm:Préd. 802). 

Káról (ióraílya Fal : UE. 367) : damno duco, damnosum 
puto PP. fiir .scliadlich haltén PPB. [bedauern, verdrie.'ssen, fiú- 
schade haltén]. Olly dolog, mellyet valakinek karolnak: res 
imidiosa PPBl. Kegyelmed karlotta bath wagh betli foryntara 
taffotat kyldeny (LevT. 1.3). Most im ezt javallod, de a mást-is 
kárlod (Szentm: Kahn. 6). Gondollyuk végezni ot kin életünket, 
károUyuk tüz miát veszteni éltünket (Zrínyi n.55i. Gyomra, 
hogy meg firesfllt, oly igen károllya, réghi sok vendégségét 
magában számlállya (Szentm: TFii'i. 10). Ne károld megb veimi 
(22). Patvariárol máiba szálni káról az egész prokatorságh 
(Felv: Dics. 57). Ha isten jóvallya, bár sok szű károllya, de 
reá keröl a szer (a mt-gbalásra, 59). A pápisták az erdélyi 
fejedelemséget karolják Báthori Gábor fejedelemnek (TörtT. 
rV.72). Nem kárallja fáradságát mind addiglan, a uiig azonnak 
(a hazának) fogyatkozásit meg nem jobbítja (Fal : UE. 367) 
Károllya minden értelmes ember az egyéb felséges tökéletessé- 
geket berniek (376). 



123 



KÁROMKOl) 1 K— MEíiK A Ki »Ml,A F 



K A Rn.MLA>w-KARí>sfr 



124 



Káromkod-ik Hárunkodig MA: SB. 52. BdA: Scult. 5. MA: 
Imu. Híb 4. Gér:KárOi rV.590): blasphemo MA. liústerii, 
lliiehen PPB Art'ele iiL-ipíkíV, kikrill te liaiuinsau karomkodül : 
i|UBle.s tu vauissime friiimiará íMoii: Ajwl. 18). Melynil te rtóiiic 
karoinkudül (314). Azzal ki'iiDiiikiKinak, t.uijy mi a .szent íriúst 
t'ogyatküzolliiak, tsunknbuukáiink, eléíteleuiiok valljuk (Píiziu: 
Préd 391i. Nem a végre táiiiugattvtik taiiitiuiiiikat az ű liá- 
Kokkal, mint kiirumkodnak a mi szidaloiazóink, liu^'y a sz. íiá-s- 
nál nagjobra W)csíill«n5k (Pázm: Kai. 5.Í3). BozziLsagus, e.s 
káromkodó dolog, az íidu<V^ető Cliriatusiiac es az 5 tulaidon 
uleg teteleuec elleuo (Zvon: Osiand. 59). Te jó kiirucz akkor 
voltál, mikor adtát czifráii mondt^il, isten ellen káromkodt;il 
(Tlialj : Adid. U.Suli. IlitragoniUui sokazor káromkodtam, terem- 
tottével ugjan életemben sem szitkozódtam valami tíz- vagy 
tizenkettednél többet, de egyéb niindent'élét bívön szórtam ^Haz 
1.219). 

Káromkodás : Ijjasphxinia Kr. das tluchen, .sciielten Pi'B. 
Kel-boi-zaszló káronikodá.Nokkal rakvák a CalviniLS könyvei 
(Pázm: Kai. 176IJ. SÜO). Káromkodás és rutalmas szitkok (MA: 
.Scnlt 5). Káromkíxliisban megrSgzfit (C'zegl : Japh. »). Az i.itent 
a bAmiek oki'uiak lenni káromkodás nélkfil nem lehet állatni 
(KCeipk: Woll. 71). 

Káromol (J:<iram/ottac y Helt: Bibi. I.b4. megb karomlvi&u 
JordC. 769. megh iaiomtatol 887. megitiiumnac NagyszC. 105) : 
blaspliemo, vitnpero MA scbelten, liistern PPB. Enuec vtaiina 
a barniadic karomlattatikual.i : illuditur (BécsiC. 87). Nemellet: 
az Írástudói' kAzzöl mondanac ü Ijcmiec : E karomi : liii: blas 
pbemat (MiincbC 28). A pajKjc feiedelme megiakazta őnóii 
ruhaiat munduau : karomlot (66). Vaimak ollyaiiok, kyk istent 
karomlyaak (ÉrdyC. ,")24). Zent .Jánosnak feyeet kezeeben tai- 
tanaa es karomlanaa (525) Eggyk :izok kézzel, kyk liA veleo 
fyghnek vala, karomlya vala bv^tet (JordC. 614). NyeUiemel rolók 
ioth nem ailtani, mert k.iromlotam (VirgC. 6). Meg mutattya 
é liidomauuai- igaz voltát azijkuae veszedelmei:, kik e tudomant 
karamlottai: (Holt: Bibi. I.b4). Míg karomly engemet ez é népV: 
UB<lue(ino (lotraliet mihi popuUis iste (I.VVvIi). MidSn szidalmaz- 
tatunk, iol mondunk. Mikoron haborgattatimk el tftrifik. Midőn 
káromlattatunk, mi iiniidkozuuk (Tel: Evang II 140). Azokltal 
a Cbristiis nem tlsztoltetnéjék, hanem inkái) káromlattatnéjék 
(IL401). Nem diczerik az \Tat, lianem karomliak (Mel : SzJmi. 
467X Peccbi pLspfiket karomlod Uiduanyozonac leiuii iMon: A|K)I. 
46). Kezdet karoinl.-ittatni az ur neve (MA: Bibi. L5). Isten 
nevét ue káromlyuc (V.74). Az isten templomát nítíttyák, tisz- 
teletit fogyattyák, igaz tud(jmáuyát káromlyák (Pázm: Préd. 
187). Az iwpi fejedelmeket ne karonilyuk (Pázm: Kai. 310). Az 
ariimiisok káromlottiik és cziufolták a bSitíket (Bal: Cfelsk. 364). 
Ne rágalmazz, kár)mly : ne calumnieiis (Com: Jaa 203). A szent 
háiomságot hazugsíikMiak káromljátok ((.íKat: Válts. 1860). Káro- 
nioltalunk, szidalniaztitiuik (Tor: Eny. Elílb. 4). 

meg-káromol : blasphemo MA. liistern, Gott lasteni PPU. 
Zent Ferencznek neuet meg kanjmia (EhrC. 157). Mi után meg- 
karomlottaeuolna Stet (inliisernnt ei), le vetkeztetec (MiincbC. 
68). Megh karomla istentJi (VViuklC. 173>. A sydoktwl meogli 
megh karwndattatek (lgy| (119). Az zenteket meg uem kiu^iuiol- 
naya (DoniC. 164) Nem engbedem, hogy az en isteuyraet 
meg karomlyatok (ÉrdyC. 546). Az eel5 istennek neweet meg 
karomlyam (566). Engemet miodfinec megkarommu- \ala 
(NagyszC. 105). Meg karomla (az úrnak) nouét es meg szidal- 
máza: euuuiuo blasphemasset nomen et maledixi.s.sot ei (Helt: 
Bibi. l KKkS). Az istennek igeié meg ne karomlatta.ssek (Fél: 
Tan. 327). Amál a/, Istennek frigie es lestanientoma meg 
karomlattatik (Szár: Cat. K3). 

mégkáromlat: (illiisio; das liistaru). Vizikuala m^eka- 
(oralatra : deducebiuit ad ilhideudum (BócsiC. 86). 



Káromlás : Masphemia C MA. lasterung, ver6uchuag 
PPB. Myndeii byu es káromlás meg boczattatyk embereknek 
(JordC. 390). Az papy feyedelem megh zakazta liA nvhayat, 
mundwan : karoinlastb monda : blasphematnt (443. 458j. Zydalmas 
karomhtsth zenwede (ÉrdyC. 536). Zayabol soha senky nem 
liallott cjiromlast (MargL. 72). Ez illyen káromlástól meg 
evryzte vala az ev nyehieet (DomC. 165). Karomlaas oee meg 
mewetees: .subi^nnatio et illusio (KesztbC. 229). Nyeluemel 
gonoz atokal, zitokal, isten neiieuel atkozotam, zitkozotam, 
koromlast tn-tem (VirgC. 5). Káromlást tezen : blasphemat 
(Pesti: NTest. 16. Fél: Bibi. 13). Chri.stus vrmik-felSI iszonyú 
i.sleui káromlással azt inondgyák (Pázm: Kai. 675). Mmt bünteti 
azokat, kik igyeuesen isten-ellen vétkeznek bitetleuségben, 
balxinában, káromlásl»an (Pázni: Préd. 19). Káromlás-szóllás 
(Mad: Evang. 267). A boszszúságokat és káromlásokat nem 
adja viszsza : injnrias atque calumnias non rependit (Cum : Jan. 
197). 

Káromlat : blasphemia MtincbC. 48. 66. (ISsterung). Nem 
volt, ki karomlatot es meuetést tenne (qui insuHaret) ennépnec, 
ha nem íi\c midin eltauozut fi vn istennec zolgalaC(atol 
(BécsiC. 18). Z&bfil íarmaznac gonoz goodolatoc, liamis tauosa- 
goc, karomlatoc (MünchC. 43;. lm most hallottatoo e karomlatot, 
mi teMic tfi nectec? (66). 

Káromló : blasphemas MA. (Ui£temd| gottuslásterer PPB. 
Ordóg, káromló: diabolns; der tenfel Com: Vest. 126. Meiey- 
telen kezde vonyathuy az bordóiba az atkozoth zyz lean Ag- 
nesth, az isteneknek karomloyaat (ÉrdyC. 200b;. Vyd kyve az 
karoínloot az talwr kyvvfil (JordC. 109). Bolond elmeyekkel es 
káromló zayokkal mereek istennek zent zarándokát latornak 
neuezny (ÜumC. 1"2). Halgat:in) karoinlo czufolkodo becedeket 
(VirgC. 4). Káromló bezedSkwel illeteenek (CiechC. 17). Az z. 
irast bizontalannac, minden [lirltdesnek eszk&zeuec neuerai- 
nagy káromló beszéddel (EsztT: IgAny. 300). Azt is niondgya 
nagy káromlóúl Matkó(>$ámb: 3FeL 615). Káromlóul mondgya 
hogy...(Matkó: BCsák. 331). 

isten-káromló : blasphemus, maledicens in deum ijl. |gotte.s- 
lilstererj. Kettevt kevlde az ov zolgay kezzevl, kyk az isten 
karomlot az tevmievchben vyiuieek (IXímC. 3(.Xl MA: Scult 
1)74. Beythe: Epist. 22). 

Káros : 1) [condemnattts. cui dairaiuui iniertur ; verdammt. 
geecliadiMt]. Mikoron itiitctik, karosol iAiSn ki : exeat condem- 
natiis (DíibfC. 196). Karíjsok wagyvnk az w byrrolalma myat 
(LevT. II.2). Karas vagyok (LevT. 1.73). Karos ember (RMNy 
11.76. in.64. Helt: Krón. 166). No nem hadgya azírt f> mag.'it 
károssá (Oecsi: Adag. 96). Az isten senkit káros.sá oero teszeo 
(MA: Scnlt. 970). 2) damnosus, detrimentosus, dispendiosns, in 
iwmmodus C. damnitjciis MA. damnosus Com: Jan. 180. schAd- 
lich, unnütz PPB. Ártalmas, káros : noxius ; stliüdlich Com : 
Ve,«t. 138. Csaazár soc taraszkot partra vonatot vala, ki vizén 
tSrSknec nagy káros vala (Gíírcs: Máty. 16). Káros győzedelem : 
Cadmeji victoria (IXtsi : Adag. 149). Kiírosb emberek uintaenek, 
miiit a kik kUltimben élnek, hogy-sem tanítanak (Páxm: Pré<l. 
198). Káros a léleknek (Tof: Zsolt. 91). Nem csak káros, 8<5t 
szemérem Is volna a jljvö tOrítk leveleket mindenkor idegen 
orsziigba küldeni fordításért ("Monlrók. \1I1318). lütváii. Teu- 
trán királya hadak ktVzStt melly károsou forgolódik, runt^'áii 
és fogyatván a gírSgőket (HalhlDIist. Ili 95. 11.209. 210). 
Ugyan s mely ártalmas tsillagzat icfilte fej&nkre ezt a káros 
órát (Fal: NA 134) Károsom: dainniticator meus (Fal: Jegyi. 
936. Krí. 

Károsít: <lamno aflicio MA schaden zufilgeu PPB. Heted 
fog garadicz yo hyniek meg wytasa awagy meg adása, ha 
walakyt gouúz hyrbeen kewitetel awagy meegh yteltel a»ag]r 
karosytotal (ÉrsC 181). Karoseytwan ywyeii ky : exeat eon- 



I2ö 



MfXÍ-KÁROslr-KAKAtSON 



KI8-KA RÁCSON— KARATYOr. 



i2r. 



Heinnahis (KesztliC 325X Mi-*lloniiiik vétkezik, nem tsak ;i ki 
szeméi} ilnkben, v.igy niHrliHiiklxui káiosíi ; liaiieni valaki tud- 
tunkra vétkezik (P;izm: IVéd -iG). Az tűrök tál>or sákináiiyosira 
járó s azokat károsítd pandúrokra reudeltetleiiek (Moiilrók. 
XV.541). Rontotta, károsította a vái'ast eeynéhánv izromlia 
íBartha : Debr. 120). 

nxeg-károsít : danino afEcio Kr. defi-audo ÉrdyC. 14Ub. 
(sdiaden ziUügen, iu schaden briugen]. Ha kyt megh karosoy- 
tottani, neeey keeppen adom niesli (ErdyC UObl. Valamybe 
meg ne karusethivk (RMNy. II.2"i. 

Károsítás : [damniticatio ; schadigungj (KCsepr. 1626. Dfi). 

|Károsod-ik] 

meg-károsodik : [damnuin patior, damuiticor ; gescliadigt 
werdenj. c"> felsége tíscasa meg ne károsodjék (MonTME. IL84). 

Kártékony: damuificus, noxius; schadllch PPB. 401. A 
kár tékony vakmerők bátorságát semmi v'igy nem neveli, mint 
mikor büntetése nem látszilc a gonoszságnak iPázm: Préd. 25). 
Ezt mivelte egy kár-tékooy, .szií-fogadatlau, feslett-erkíUtsü, de 
meg-térS fiával (670). Kártékon madarak (RákF: Lev. IV.496). 
Tékozló, kártékony emberét kemény s hosszú büntetésre fogta 
(Fal: NA. 138. 225). Kái-tékony szerencse (FahJegyz. 934). 
Nem köll tágas pórázra botsátani az embernek kártékony vágyó- 
dásit ("VNT. 424). Szolgáit maga elítt bocsátotta, hogy az itt 
tartózkoíió pribékek vagy kártékony vad-állatok meg ne tá- 
madják (Kónyi: ÁM. 21). 

Kártékonyság : detrimenti causatio Kr. [schandlichkeit]. 
Lgy tékozlunk, úgy rakjuk egymásra az adósságokat, mint-ha 
senki fel nem jegyezné kár-tékony.ságimkat (P;izm: Préd. 1074). 

KAHAB : fnavicula ; Ideines schilí'J Talán meg hotam 
uolna, ha az karabot [karab ott] nem lyt [lett] uolna (LevT. 1.75). 
[Vö. KEREP] 

KAHABÉLY ikalabér Thaly: Adal. U.87. 91. 92. karabén 
Szeg:Aiiu. IS. Adámi; Spr. karabilytis Monlrók. XV. 29. 56. 
Thaly: RákT. 6. karabtn Radv: Csal. n.319. Zrinyi. 1.65. lura- 
bmy TörtT.- III.351. Thaly: Adal. IL301.) : catapulta de collo 
pendula, catapulta equestiis; eine armbrust fúr reiter PPB. 
karabiner Adámi: Spr. Rövid puska, karabély: carabin PPBl. 
602. (Hagyok nekii két uj karabélyt, egy merő pánczélt, sisa- 
kostól, kardvasastól (Radv ; Csal. 111290). Némelyek tölcséres 
karabélyt is viseltének (Monlrók. XI.371). Mindeniknek kara- 
bélyt és pantallért adatott (RákF: Lev. 1.181). A katona jó pari- 
pán megugratja magát, pantallérja, karabélyja megrángatja nya- 
kát (Thaly: VÉ. L318. 271). Nyakában függ gyöogygyel füdzött 
csontos kalabéra (11.92). Hot van hosszú karabinyod, nyalka 
kinucz? (11.301). 

Karabólyoa : eques catapultarius ; ein reiter mit der arm- 
bnist geriistet PPB. Érkezek egy karabílyosom levelekkel (Mon- 
lrók. XV. 29). .Egi.' palotástul s karabílyostúl expediáltam az 
drinápohi expeditiókat (XV.56i. Rendet állván egy felől szike- 
lek karabílyosokkal, mástelől penig deliák franczia gyalog 
granatiros regimenttel, vár-forma való .«átor előtt eő fölsége 
leszállott (Thaly: RákT. 6j. 

KAHÁCSON (Oraehin [név 1221] VReg. 365. Crachinns 
374. 379. Carachuras, Karacinus, praepositus JaurinensLs 1302. 
stb. Knauz; karachya 1055. hirachon 1211. karáo^ony Levl\ 
11.276) : dies nativitatis Clirlsti, festum incarnationis Christi MA. 
natalis Christi dies ; das weihnachtsfest PPB. Karácson esti : 
vigilia natalLs Chiisti PP. Ez fele ciliciomot visely karachon 
estyu (MargL. 40). Karacon estii-e való prédikáció (DebrC. 45). 
Maria Cinstust Betlehembe karaéon eiel ez uilagra zilte iTihC 
187). Ez epistola meg vagyon yr\van zen lanos ewangelista 
uapyan karachomban (ÉrdyC. 587) Az karaezont vr szflletése 



napianac neuezi az iras, es nem kalaczoc napianac (Boni: Evang. 
1.21. Karácsontúl húsvétig (Cc)ui:Jan. 170>. Uogy az barjám 
ajándékát karácsonra fíilvitték kiütöttek 1 fi. (MonTME. 1.19). 
Karácson inop estig (Gér: KárCs. IV.2(il). Karácson tyúkja (288). 
Ha karácson étszakán .az borok a hordókbúl ki folynak az 
aknáján, jó bor e-sztendó következik (Lipp: Cal. 61). 

kis-karácson : dies circumcisionis Nom.» 437. [neiyahrstag]. 
Kis karácson uapra való praedicatio (DebrC. 95). Kys karaczon 
uapian (tiörcs; Máty. 65). Kis karaczomiac heteben diczertessec 
isten (Boni: Ének. 231. RMK. 11.24). Kis karachon, az az Cluis- 
tusnac kSrnyftl metéltetése innepe (Agend. 202). 

Karácsoni : [weihnaclits-]. Karácson! ének : natalitlum 
Cristi canticum; ein weihnachtsgesang von der geburt Christi 
PPB. 

KAKATIN: scjphus vitreus ; ein carafindel, bouteille PPB. 
404. 

[KAHAGYÓ ?) 

vizi-karagyó : ephemeron C. [zeitlosey maibllimchen?] 

KARAKTER : [charakter]. Chuda character (Zrinyi 11.62). 

KÁRÁL : gracillo MA. gaxen vrie die benne PPB. Ha 
valami kis mprsalékot és asztal-hulladékot kaphat, örül, karai, 
mint nagy nyereségen (Pázni: Préd. 30). 

Kárálás : gracillatio MA. das gaxen, wie die benne PPB. 

KARÁM: tugiirium MA. bauershütte, schoppe PPB. Karám 
annyit tészen, mint gulyiba, vagy gunyhó (Gvad: FNót. 27). 

KARAMZSÁIj : [scribillo ; kritzelu, schmieren]. Lássa és 
olva«.sa-meg, a kinek esze vagyon a mi válaszunkat azolcra, a 
miket eddig Balduinus kai-amsAlt (Pázm: LuthV. 360). [Vö. 
Körömzsól]. 

KARAPOL : [coaspergo, re.spergo ; bespritzen, besprengen]. 
A mi templominkban k5r8.sztségre való vizet tartunk, karapolo 
vizet penig, mely minket megszentellyen (Sam : Cer. 12). 

még-karapol: c« Stólát adván kezekben az aszszonyálla- 
toknak, annál fogva vezetik be a szentegyházban, és vizzel 
karapollyák meg (Sam: Cer. 80). 

Karapolás : (respersio ; das bespritzen]. Hogy mellic apos- 
toltiil tanultac legyen meg az kokannyat, karapolast (Mon: 
Ápol. 335). SzentSlt viznek itala, avagy azzal való karapolá-s 
(Sam : Cer. 212). Vadnak egyéb ceremoniák-is benne, minémíl 
az kereszt-hányás, vizzel való karapolas, hintés (KCsipk; Pápist. 
322). 

KARASLA. Karasia posztó : genus panni, pannus carisanue, 
carsauus MA. eme ai-t tuch PPB. Karasya nadrág (LevT. 1.319). 
Egh pívplykan zj-n karasya zoknya (RMNy. 11.34). Egh vegh 
karasya (11.104). Ali tiz ref karasiat birsagul uet rajtunk (TörtT. 
VII.94. XVra.210. VectTi-ans. 7). 

KÁRÁSZ : charas MA. Nom. 106. chora.x, coracinas PP. 
merula piscis : eine schleie, ein fisch PPB. [kai'auscliej. (Tel : 
FelB. 26. Ki-. Com:.Ian. 34). Karáz hal (SzBodó: SóDics. a4. 
Misk: VKert. 523.). Hollandiai apadt szemíi kárá.sz (Moln: .TÉpül. 
XVI). 

[KARÁT] 

Karátos {yrattos): [karatig]. Égjen hat óráig, vedd ki, 
lészen tizennégy grattos aianyad, olvazd íiszí'e finum arannyal 
(Kecsk: Ötv. 310). 

KARATYOL : 1) kortyog, mint a tyúk ; gracillo [gackern, 
gacksen, schnarren, krachzen]. Major: Szót. Karattyol: csörög; 
karattyoló .szarkák Szü. Karatyolo holló (Land: ÜjSegi'ts. 11.676;. 
í) [coaxo; quaken], Karatyolnak a békák (Lipp:Cal. 21). Most 



127' 



KARBONATA— KARI* 



ITÍIN(SU-KARI>-KARÍ: 



128 



karattyoló hitván békálikal alázza-me^ 'liihös Karaiit íCmizi: 
Síp. 548). S) (Karriij, blatoro ; sehwatzeiij. Az uiit személyérSI 
karatyol, azt nws fogjuc látni iMA:Taii. 127. 1201 1. Kéje Mdu- 
lása miatt wjk tiVel lieKyjfypl A.szve-Alló dolgokrul karatyol la 
hagymázo-s Malkó: BCsák. 241. SOi. Karatyol, nem Ije.^^zél 
íRákF: Lev IV.12fi |VI). GABAGYOL, KARICSAL, 
KAHICSOL, KURUTTYOL] 

KARBONÁTA: i carbuuade). (S/jikáesmest.i 

KARBUNKULUS (karhuneul ACsere: Enc. 252): (car- 
buiifulus ; karfunkelj. Abbaii ember képét meglátja iiala, kár- 
biuikulus szép szint az mutat uala (KMK. lV.2Hi Igen világo.^ 
karbunkdliis ; veres karbunkulus (Kecsk : ÖtvM. 264). 

KARC : (ein mass, cirei sclietlelj. Kartz avagy bárom kíb- 
l'iB szapu: trimodium C'oni:.Ian. ItíB, Szele Jakapli magának 
thwlaydonettot barom Aiietli, e.s keth kycbyn aztagotb, 6< nia«- 
fel zaz karcbotli gabonát (LovT. I.88». 

KARCOL, KRÁCOL: scabt), fric" Oertel; H;u-m. 87. 
[ki-atzen). Krái-zolú srtprii az íltvösöknél : peniculiu Pl'. Vévén 
láskájábul egy kSvet ki, a melyre a Jesiisnak nevét kráczolta 
volt (Land: UjíSegits. 1.267 ». .Sebhely vau a nyakán, karczolta 
volt hejúz (Gyíingy : KJ.' 13. GyüngyD: Cup. 621). Nem rég 
kemenlzéokrrtl fejére leesett; futottam hozzája s fejét megvizs- 
gáltam, tsak Wlrit kartzolta, feje egész, láttam (Gvad: RP. 40). 

KARCOS [?j : (ungvibiis alacer ; mit beheuden krallen ?] 
A bagoly igen Uartzos (liartzos?), birkoz<i s mindennel dulakodó 
(Muk: VKert. 437). 

KARCSÚ : I) gracilis MA. [.sclilmik ?J láng, geschmeidig, 
ge^^ldaiig PPB. gaschmeidig, subtil, düun Adámi: Spr. Karcsú 
emberek : vesculi MA. PPBI. Karcsuac avagy Osztílvérec : gia- 
eiles Com : Jan. 53. Szép szSmély és Uarczu leaiizo gyermekéé 
(Helt : Canc. 2). Az embereknek öltözeteken nem látszik meg, 
mely karcsú légyen erszények (MA:SB. 219j. Kartsii .szúnyog 
(Misk: VKert. 660). Ravaszsággal tollye.s, teste karcsún álló, 
száraz, siirga szinS (Felv: SchSal.' 27). S) [exigims; karg, 
kiirglichj. Igeu karcsú böjti étellel tengette magát (Tam: 
Szeots. 11). Ha basauilKin tiSltök csaii hóvizot, akkor a poézis 
nékem kansmi fizet (Tbaly:VÉ. ILI 18). 

Karcsúság : [gracilitas ; schlankheit) (Pázm : Préd. 958. Kr). 

Karcsúd-ik: gracilesco Kr. [sebtank werden]. (CSsiki: Tromb. 
88. 764. Kr.> 

KARD ; gladius, macliaera C. ensis MA. schnert PPB. 
Rövid kard ; sica, semU|>atliium C Fegyuerbe Slt&znec es kar- 
dot hordoznac (B<jni ■ Evang. III.5ÜUJ. Egy ezüstös aranyos kard 
(Radv: Csal. 11.119). Kaidra (így) kezdem uetny viteszy készeim 
(BátbBucs. 3i. Ha-sznosb volt gyözedelmére a Moyses imádko- 
zása, liogy .sem az egész zidó népnek kardgya, kopjája vagdiil- 
kozása (P.izm : I'réd. 44j. Egy falevél t.serdűlésére ugy fut, 
miut-ha karddal voluáujik feje felett (óiii)). A kard, .szablya, 
tSr, koaz|)erd fel-Svedztotic : gladius acciugitur ^Com: Jan. 147j. 
Szablyák avagy horgas kardok (löui. Az vLselö ezUstös kardo- 
mat mind lüdingostól hagyom Móréh .)áno.snak (Radv: Csal 
III.313). Két törilkOs eziLst kardom (vau), egy csujia ezilstöa 
másik egyvelétve aranyos (.359b;. A régi atyác az kardot boda- 
jánál fogva mai-oklottác (PrágrSerk. 859). 

[Szólások). Az A kardgya sem sAI ugyan h ü v e 1 é b e a 
(Kiav: Adag. 188). Se k a r d se piLska n e m fo g r aj t a í250j. 
Kardra kél: gladio rem ágit Kr. (Pázm: Préd. 1117). Az 
egyházi jövedelmeket kapsira vetik s kardra osztyák 
(Pázm : Kid. 632). Básta egé-sz L'j-Tordát kardra hányatta 
volt (Bod: P<il. 28). Kardra hini valakit; jomanden heraua- 
lordom auf ein duell (AilAnii; Spr. 194). Kardot köt a bor: 
megf(.irdul, vetercdik, etzetro készül, indul iSzD: M\'ir 74 1 



(Közmondásokj. Ha néked kardod vagyon, nékem is vagyon ai&b- 
lyám (Decsi: Adag. 15Hj. Vén katonának élesebb a kardja: *bos 
las3us fortias [ledem figit PPBI. A kit isten flriz, .sok kard dárda 
's nyii víz[?] el nem veszliet hirtelen iKLwiAdag. 347i. Az én 
kardom sem bfidzafa Íl5ii/. Mihez kardal férhetsz, nem kel 
ahoz sok déván i449), 

fringia-kard : feximius ensis ; voreOglicber sabelj. Kemény 
fringia-kard oldalát támasztya (Zrinyi: AS)t. 99). Széles fringyút 
kard fekszik oldalakon (GySngy: KJ. 115). 

misziri-kard : [ensis Croatonun ; kroatischer degeii ?]. 
Kemény mi.sziri kard fSg-le oldaláról (Zrinjit ASyr. 42i. 

Kardocska : ensiculus, sictila, gladiolus MA scfawerüein, 
kleiuer degeu PPB. (Radv: Csal. U.177>. 

Kardol : (digladior ; die waffe fiihren). Már nyomorgat az 
véus<;g. Ha feleséged iauát akarna, ifiabat keresne az ki kar- 

dolhatna i tVirtSz-er. L4i. 

Kardolás : (digladiatio ; das schwerttühreu, fechtenj. Ki más- 
nak az 6 kardolását nem félte sok ezer törOk viadalját (Tlialy: 
VÉ I.192X Ríuid nap akarz f^rhSz menni, felJttebb kezted 
az kardolást kéuánni (FortSzer. L2, N2, N6). 

Kardos : gladiátor MA. fechter, schwertiechter PPB. K»r- 
dos [vezetéknév XVL sz.] (Nyr. DC 365). A nyúl-szívA félelme- 
seket kardosokká teszi (Pázm: Préd. 1112). 

Kardoskod-ik : digladior MA. Ver. fechten PPB. Kar- 

iloskodnak óltalmazflsa mellet (Toln: Vigaszt. 207). És mikor 
a kertijén kardoskodnék Péter, hogy urunkat oltalmazná, ott-Í8 
kemény szókkal dorgálá ótet (Pázm; Préd. 528). Egyetlen egy 
IVter kardoskodot (Land: CjSegits. 1.390. Megy; Diai. ElAb. 9). 
A szegény orszjignaU trigye ellen a török nemzetre kardoskodni 
kezdeíSzal: KróiL 18). Ketten kardoskodnac ; duo digladiaiitur 
(t'our Jan. 210i. Kardoskodóc : gladiatores (210). 

Kardoskodás: digladiatio Kr. [das fechten, gelécht, kampfj. 
Hadakra és bartzolássokra g<'rie«!ti az 5 fiait, kic gyíny.'rkSd- 
nec e kard;iskoda.sokban [ígyj (KKrakkó. 1573. AD. A tSrAk 
ellen való kardoskwhifra taiulcsolta (Matkó: BC^k. 11. Meg}': 
6Jaj. 6). A pápák a Péter kSvetili voltának a kardoskodásban 
(GKat: Válts n.l070). Nálánál markossabb a kardoskodá.sbaii 
(Gyöngy; KJ. 102 Gyöngy: MV. 90). Nem a szegénységért, 
híuiem nagy értékért szeraenok kai-doskodiust (Kisv: Adag. 308). 

Kardosság: gladiatura, gladiatoria MA. feclitkunst PPB. 

KARDI. Cardi: carduus; ez természetiben nem igen kfl- 

lőnln'izilí az Mchiasokátúl íLipp : PKert. U.87>. 

KARDINÁL, KÁRDINÁIilS (gardiMla&eTia. 54. ydr- 
dmál Toln: Vig. 231. gardimilió EhrC. 107. gardinarot 75. cor- 
dinant ÉrdyC. 235b) : [cardinalis ; kardinalj. Nemuzak pispekek, 
gardinarosok, de papa es kyiuinyauala ballany es lalny (EhK' 
75). IsH'an cardinalU ur az ev bagya (DomC. 70. 99j. Mynd az 
romay canlynalyswk [í(íy) as egyéb egyluizy wrak (ÉrsC. 581). 
A cardinalok ft<>t boloudnac moudiak vala (NádC. 466). Kár- 
czinaloc vag k.irdinalot; (Mel: l^éd. r2U). Cardinal pap (MA: 
Tan. 1186). Regíualdus Pólus nagy gardinál ember iToln: \]g. 
Elób. 10). Mely barom szó CVimpegius gárdinálé volt az angiistai 
ország gySlésében (231). 

Kárdinálság : [kardiualswUrde]. Nagyobb méltóságra veszik 
vahi (a barátot i, jó gardinálsága, érsöksége léaz vala (Tin. 54 1 
Én inmi.ái- cíirdinálságra emeltettem (Pázm: LutliV. 11). 

KARÉ, KARÉJ, KARAJ (larfWyának Gyöngy: Lljar 
116): margó, extremita.s, lii cumferentia, ora MA rand PPB. 
Egy arauyíis karajo feilol 'RMNy. 1165). Hiiy aranyas karevw 
fedél (II.7L1 LevT. I1.23i Mykoron egy gyermek nlimnok egy 



129 



PAPIROS-KARÉ,!— TRteKARIKAl 



RÉZKARIKÁS-KARMAZSIN 



130 



kn-tnek az kai-eya mellett (Pesti: Fab. "fi. 63). Az regi .sokot 
neueketi* mindeniu euangeliom mellet az karaiaii meg ieczetfic 
(Bom: Evang. 1.2. 3-lb). Keet'selleg pohár, Diynd az ketteiMiek 
aranyas az kareya (Radr: Csal. II.-l). 17 egy tokban levíl tányér 
az karéjok aranyos in.l74). Az tál karéjára n.-ulmézet, tengeri 
.<sAlAt hinthetsz (111.47. 320). Az ilecTétonmak karej.ira sok 
helyen felis jegyeztettek az glos.sáiiak nit eseti (Pázm : Kai. 
228 1. Az kSnyved karéyára irt leueléuek niá-sodik rá^ze (403). 
Ha az iras kiuől kareion irattatot volna meg, nagy iVőmest 
meg engednem (lísztT : IgAuy. 38tí). Ez k6ny%ii6k karéjára jod- 
zettem-fel (Hall : Paizs. Eklb. 6). CStálsz valamit pappirkáid 
kiíréján (CzegI: MM. 92). Hat újnyira távúi legyenek az edény 
kai-aijátiil (Lipp: PKert. 144). 

[&<51ások]. Nem melyen, hanem ehekelyen, es chac a karaian 
forog a dolognac a te pennád (Tel: Fel. 188). Vgian csak ;iz 
karéyán jártál az mélly tudomannak (Bal: Csisk. 102). 

papiros-karéj : [margó chartáé; rand des papiers] (Czegl: 
MM. 92). 

KARICSÁIi (kantai Mel: SzJán. 137. karilíjíü Kisv: 
Adag. 77l: 1) glocito, gracillo SL [gackera, gacksenj. Karitsál 
és kodátsol (a tjuk Misk : VKert 363). Karicziálo kodácziolás 
(Bal: Oílsk. 126). A tyúk karitsál, kodátsol és kotyog (Com: 
Jan. 39). 3) [garrio, blatero; schwatzen]. Mint egy karitalo 
kuldiis, a tnnis lábát ki veti íMehSzJán. 137). Azt kariczállia, 
hogy (Zvou: PázmP. 151). Azt karicsállya nyálas szaiauai, hogy 
(KPap: E\-ang. 165). Vakoskodik, mikor olly dolgoknil kari- 
csál (Pós: GBot. 71). [Vö. KAKATYOL] 

Earicsálás : [garritus; geschwatz]. Nem a szép hallgatás, 
de sok kai-icsálás veszti az embereket (Kisv: Adag. 322). 

[KARICSOIi] 

Kariesolás: xi Tyi'iknak karicsolása (Hall: Paizs. 406). 

KARIKA : 1) aimulus, cu-culus, hamus, discus MA. rotula 
Otr: OrigHuug. U.45. orbiculus; ring, zirkel PPB. *Kai-ikával 
megszorittatott : annulo adstrictus; mit einem ring eingezwun- 
gen PPB. A satoroe elefánt tetem karikackal i'ebnmeis circiilis) 
valanac toldattattac (BécsiC. 48). Egy zekrenth zereez énnekem 
Setym fifabol es hA neegy zegheere neegy arany kai'ykath 
(JordC. 63). Karikát vetec a te ónodba, es zabolát a te zaiadba 
(Helt: Bibi. rV.62). Karikát vettec orrodban mint egy bialnae, 
és máshoua hoyszogattlac (Helt: Mes. 293). Az féken osztán 
karika volt (Monlrók. XI.367). BIgy pengő karika csinálásáért 
3 d(enár] (TörtT. XVin.262). Az láncznak három karikája legyön 
(MonOkm. VI.316). A láncznak karikája (Illy: Préd. I.3S3i. 
Karikan forgó talyigácskák, szekerecskék (Com: Jan) 44. A 
kerengS kerék, karika (circulns, der kreisi circalom által le,«z 
(Com:Vest. 76. 123). PSrditó karika [rokkához való] iCom: 
Orb. 119). A tatár nemes aszszonyok megfúrják az orrokat, és 
egy nagy ezüst karikát vonnak belé, valamint a fülbe való 
íMik:TörL. 67. 138). 

[Szólások]. A kecskés gyermekek karikát ftittatnak, sokféle 
átékkal magok közt mulatnak (Fal: Vers. 908). 

csiga-karikája : trochleae orbicidus ; rad oder sebeibe am 
rollbrunnen PPB. 



forgó-karika: cvj (Com: Orb. 149). 

golba-karika [?]: [?] A két lábocskái (az almáriomnak) 

kerületiből kovácsolva, 3 fedéllel, a kulcsszék 14 résült vagy 

zálog gólba karikával 1701 (Nyr. XL525i. Polba-karika 1742 
(no.). 

kengyel-karika : [rmg des steigbügels]. Szablájával t.sak 
nem által-vágta kengyel karikáját iKónyi;HRom. 183). 

[réz-karika] 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÍn. H. 



rézkarikás: [cupreo annulo iiistniotus; mit einem kup- 
tenien ringj. Szelindekre való bársonyos, rézkarikás örv (Mon- 
lrók. XXIV. 184). 

vas-karika : aunulus fen-oius ; eiserner ring PPB. Igen 
erevs.sen meg va-saztata, erevsehtete va.sakat a vas karikakai 
(MargL. 103. Tin:Ének. 181). 

Karikácska: hamiüus MA. ringlein, hiiklein PPB. (Gér: 
KárL. rv.363). Fülön fiiggö karikátska (Bed: Lex. 49). 

Karikái : gjTo C. MA. im ring umtreiben PPB. 

Karikás : annulatiLs, hamatiis MA. voll ringé, der ringé 
tragt PPB. (mit einem ringé versében]. Emiec kSzepin egy 
cs6b5r szabású karikas fogatóju réz fazéc vala (Prág: Serk. 
708). 

Karikáz-lk : [in circulo vertor, volvor ; sich im krelse 
drehen, walzen]. E^ygyet (ebet a medve) pofon vágott, hogy 
tíz lépé.snyire tfile karikázott (Gvad: FNót. 88). 

KARIMA : ora, margó, labimn, labnim vasis, cú-ciunferentia 
MA. rand, der rand an einem geschirr PPB. stul[)e Adámi; Spr. 
Az Sntőtt tengeraec karimáia (Kár: Bibi. L3Ü9). Az mosdó ten- 
ger karimája (MA: Bibi. 1.311). Fel szedik (a violát) és teszik 
süveg karimába (Zrinyi 11.117). Az süveg alsó karimáján az 
siuórnak helye volt (Monlrók. XI.448). Nagy kai-imáju vékony 
gj-apjnból való süveg (TörtT. XVII1260). Tsapka fonna kalap 
volt fején, keskeny karimával (Fal : TÉ. 636). 

Karimás : quod habét marginem et circumterentiam MA. 
was eiuen rand hat PPB. Karimás nyári süveg (Tliurzó ; Lev. 
1.88. Moln:JÉpül. 228). 

[KARHÍG] 

Kar ingái: im ki-eise reiten Adámi: Spr. 

Karingó 

[.Szólások], *K a ringót nyargalózni: equnm in gyros 
agere PP. 271. 

kaes-karingó 

[Szólások]. Katskariugótjárvánigy egész éltébemj, négy 
tél utáim néha jön tsinos fészkébenn (Orczy: KöltSz. 22). 

KAUINGOS : kerengős SzD. flexuosus, tortuosus, amba- 
giosus SL [sich Ilin und wieder wendend, Icreisend]. Karingó- 
san meg-tbrdúlni a lóval : equum in orbem flectere PPBI. Nagy 
krukogással kaiingósan tántzobak (Misk: VKert. 319). Karin- 
gó.san repdesnek (395). 

[Szólások]. *Karingóst nyargalni: equo in gyrum 
deciurere PP. das pferd im ring herumtreiben PPB. 

Karlngóz : [in orbem agor, gyros vario ; kreisenj. Karingóz- 
zunk egyet : kerengjünk egyet SzD. A fecskék, mellyek karin- 
gózva repülnek (PP: PaxA. 585). 

KARITÁSSÁG : caritas EhrC. 137. 



KA RM A Tmtyu : maniculata chii-otheca, pellita v. pel- 
licea manica PP. schliefer, handschnh PPB. [muff]. 

Karmantyús : [mit schliefern]. A dámák nagy karmantyús 

kesztyűket hordoznak (Fal : TÉ. 781). 

K AR MÁ ' N Y: carmanus MA. carmanier PPB. Kármány- 
ország: Carmania MA. Kármány zabola: lupatum PP. Kái- 

máu-gyolcs (VectTrans. 13). Egj' nyusziból csinált kármány 
subám vagyon, ha éltemben ezt az kármán subát másnak 
nem adom, Tatay Jánosnak hagyom (Radv : Csal. in.225b). 
.Skófiommal varrott bársony nyerge, kármány (Gyöngy: KJ. 110). 

KARMAZSUN' : charmasinum MA. [carmoisin]. Karmasin 
selyem : charmasinum PPl. Veres karmasin atlacz suba (RMNy. 

9 



ISI 



KARNIOr^KAKdZ 



Foí^KAROZ-KARPIT 



\K 



II. US). lay lui iiiBK chak egysíer latbutiiam az szép veres 
karnia.szini saruba koppogo nemes hölgyemet (Helt : Men. 464). 
Ül vala e'/y iiei szabású kanuasin sziufl bestián (MehSzJán. 
402;. Kokkinon, iegioz kanna«iii szint, vér szaba.sii szint 
(407). Karmasin szinfi selyem (MA; Bibi. 171). Karnia.sin 
selyem (OzegI : Dág. II. 1 1 1. Hat pár .s;irt;a karmazsin papucs 
(Monlrók. XXIV. Un), Két karniasin csizmát vöttünk (MoiiTME. 
1.13). Egy karmasiu kapcza (I.33j. Két karmazsin kapci (Kadv : 
Csal. n.292i. Veres karmaziiisziuU l'elsAruhát adáuak neki (Illy: 
Préd. .1:U) Karmazsin csizma (Tlialy: VÉ. U.6. 79). 

KARNIOL : (earda ; cameolj. Három arany gywem, az 
egykbo wagyon egy karniol, a massykba wagyon egy gemako, 
a harmadikba nyntlien .semy kew (RllNy. 11.57). Harum aran- 
giwnv, égikben wagion egy bekakw, égikbe wagion egy hime.s 
kwb, liarmadikban wagion kamivl [így] (67). A kornyol [ígyj a 
meg mosatot buahuz hasonló gyfingy (AOsere:Euc. 253). 

KAJIO : palus, podamen C. statumen, veru, verutum MA. 
pfabl, rebstnck, bratspiess PPB. Levert karó : vacerra ; lugas 
karó : cautheriiLS C Mend karóval e.s myud .seweunel : in 
palibus et vepribus íNyirk. Kovadiich XXVIÍ). (felophoz kő- 
tűzeeg es eegbeteek, de yine faya karoya meg eeghneen 
marada ennen maga eeppen meg (ÉrdyC. 434b). Ha en 
feyemnuk lieet hay zalaat egy karóhoz (ad stipem) fona- 
laytaiidod, ollyan eretelen lezek, mynt eegyeb embei' (JordC. 
344b). Kgi uagi karóhoz UőtSztetuen, meg egettete (UebrC. 61). 
Fejinok a csuntját egy karóra téteté ( Monlrók. III.95). Hasábos 
karó (Com: Jan. S4). Hoszszu karó póznák (71). Az fiatal lác 
karokhoz kStöztotiiec (PrágrSerk. 38.3). Miképpen az sz5l5 
szem, mikor immáran magát az karón meg mutattia (Mih : 
ÖrífkÉ. »9i. Egy nagy liegjzett egcrfa karó vagy czölöp véget 
be is küldött vala iSzal: Krón. 230). 

[SziJlások]. Karóba való (Kisv Adag. 98). Peleiigérbe, 
karóba való vagy (Matkó: BCsák. 211). Fejeket a kapn-félre 
kju-óba álli'tották-fel (Hall : HHist. 11.264). Világ példájára feje 
elUtles-sék, várnak bástyájára karóba liize.ssék (Thaly : Adal. 11. 
273). Hozton hozzátok miudgyárt, mert ha nem hozzátok az 
két nap alatt, karóban száradtok (MonTME. 1.254. 365). Igen 
köt i ebet az karóhoz Crhaly: VÉ. L40Ű). Ö islátott 
karón varjút (Kisv; Adag. 17). Ez fele generalitjissal kiV 
zSnseges beszéddel csak karon mutat tar varját ea nagyob 
kételkedést szórSz (Gyarm:Fel. 74). Haliad báti;i, karóim mu- 
taccz te tar variat (Bal: Oslsk. 87). Nem .szükség azt karó 
hegyében tókeszteni. elég ha ketten tudjuk (ACsore: BíflcsD 
53). 

haaáb-karó : szólflkap'i ; ridica MA. rebstock, woinpfahi 
PPB 

palánk-karó: valhis MA. íjallLsade PPB. Palánk kani 
végett Budára küldöttük (MonTME. 1.82. 89). Felküldóttünk 
volt Fülekbe az paláiikkani és járomfa végett (115). A rajiunk 
kért palánk karók, vosszík végett fizettiUik (126. Lép: FRlk. 
56). 

Rzölö-karó : cliarax, ridica C. pedamontum, .st;itum6n MA. 
pedameu, palus; weinpfahi PPB. [rebstock) Fölütött szóló karó: 
vallus C. 8zólö karó forgáte: calametum PPBI. (RMNy. 11.318. 
Com: JaiL 84). Conventiója szólAkaró-hasító meczenzétieknek 
(Monlrók. XXIV. 135). 

vas-karó : palus ferreus; eiserner pfahi PPB. Vas karó nid 
(MonOkiii VIII.Ö28). 

Karócska : cantheriolus C. palus e.xiguiis, parva vacerra, 
t>acillu.s, pa.\illuH MA. kleiner pfahI PPB. Ó bolf.lló zegelet es 
.' belSIIS kanjcka : paxillus (BécsiC. 309). 

Karóz : palo C. pedo, statumiuo MA. pálos figo ; pfithlen, 
stengein, stfltzon, pOIIiIe oder ste<-ken setzen PPB. Meg-támo- 



; gatom, karózom, segítem ; arlminlculor ; karózott : characatus 
I PPI. Karóziii, gyámolítani ; adminieulari MedLat -S. Karóezó 
kés (ErdOrszgy. 11.383. TOrtT. XVIII 231). 

föl-karóz : palo 6go, in palum teudo, palo trimsadigo ÜL 
[spie.sseu, pfahlen]. Méltók volnának, hogy magok fel karoz- 
tituiuiak (Bartlia: Króu. 64). A birákat kótSzik, készítik a fel- 
karozásra ifiöi. Ezer vitézeket küldök rejátuk, a vároe közepin 
kar>«latlak tol Ijenneteket (MonTME. L234,i. 

meg-karóz : admiuiculor, statiuniuo C. im|iedo MA. palo, 
palLs freijueuto; ptahlen, ptiihle stecken PPB. Megkarózott; 
pedatiLs C Megkarózott l>orsó : pisa ramaUbus [lalata PP. A 
szőlSt meg-karózza íCom : Jan. 84). Itt meg nem karóoulk a 
szólít i'Mik:TI>ev. 78> 

Karózás : pedatio C. MA. das aupfahlen, das anstangebi 
der weiastöcke PPB. 

'KÁS.OGt (kurrog ' Com: Jan. 39j: erocito MA. schreien 
wie ein rabé PPB. fkrachzenj. Esflt károg a vaíjú : *augui- 
aquae comix PPI. A varjú rút károgó madár (Misk: VKert. 
380). A holló károg (Illy: Préd. 1.108). Sas, varj^^ holló lejeden 
károíjuii (Thaly: VÉ. 1.149). 

Károgás: crocitatio C [gekrUchze). 

KÁRPÁJj: redargno Otr: OrigHung. LXX. [objurgo; tadein, 
schelteiij. !<enki ótet nem kárpálhattya és vádolhattya gonos- 
sággal (Mlleg. Tüszl.' 1.80). A mit másban kárpálsz, azt 
magad te t.selekedd (Kisv: Adag. 429). A Judáa eszében vé- 
vén, hogy a Christus az í íisvénj'ségét carpalná, megduzza 
az orrát rajta (GKat: Válts. 11.63). Immár nagyobb az gond 
bujdosó fejemen : Rácz András is ezért sokszor kárpál engem 
(Thaly: Adal. 11.367). S világ vigezeteig tartandó dicsMges 
méltósilgát, eretnek pártolkodás nélkül, uem-kári>álb:<ttya (Csúzi: 
Síp. 258). Koránt som a személyeket, hanem a hibákat kárpá- 
lom, és a vissza-élések ellen buzgok (NótPM. 3). 

meg-kárpál : cv> Jol meg-kárpálja, meg-korpázza 8bet 
(GKat: Válts. IL1141). A czajbertot, pattantj-usokat fóképen 
nagyon megkárpálja, feddi vala (Szál: Krón. 400). 

|Kárpálód-ik] 

Kárpálódás : [objurgatio ; tadel, iKs schelten]. Akkori 
naijokban hallottál volna sok káromlá-sokat és módnélkül való 

kári«ló(lá«okat (ErdTörL 1.29). 

K Á rpit : aulaeum, stroma, peristroma, peripetasma C. 
tapes, tapetura MA. cortúia Helt: Bibi. LOo3. MAI. stragula 
PPBI. velimi appensum, aut in traasilu aliquo interpositiun 
Otr: OrigHung. 0.117. tapezerei, tapeten, gewirkter teppKh 
PPB. Vadász kárpitok ; *belluata tapetia PPI. Kárpitot fcilvonni; 
aulaeum tendere PP. Fal ftidezJ kár|>it: une tapisíerie Kir.- 
Besz. 134. Szép kárpitokkal, szúnyegekkel bé vont szoba ez: 
das zimmer ist schön mit tapezereien beli£ngt 57. Leuetuen 
némely kárpitot, keraep arant le teryezte ev magát ez na^y 
deák tDomC. 216i. KilSn kik^n kárpitokkal meg ekesenlt pa- 
lotákból vitettetnek a bidSs koporsóba (BodC. 21). Tartyak 
wola (így) az áldozásra walo tyztessegre, mykent ualnuk aaz 
karpytot (ÉrsC. 66). Véle kárpitot sz4 vala gyorsasággal : erant 
scenofactoriae artis (RMK. IV.I83). 8 darab flandriai kárpit, 
olasz kárpit, tafotából csinált kárpit (Radv: Osal. 11183). Adott 
6 nga vörös oszlopos volenc-zei kárjiitot (11.197). Frandliai kár- 
pit (293). Az sátort i-sinállyad tiz kárpitból (MA: Bibi. 172i. Az 
templomnac kiirpittya : velum templi (IV.31). Egy nagy palota, 
az mely kűlőmb kiMómb féle iratos tábláckal, kiirjiitockal meg- 
ékesitotőtt iM.\:Scult .503 1. Talalék ott agy kárpitot, akki az 
ayto felSt ffigvou gjimtaros vala, az kire egy kép vala írva : 
invcni ibi velum pendeivs in foribiis ejiis<lein ecclesiae tiuctiuii, 
atque depictum. et liabeos imnginem lAIv: Ilin 249) .Ágy 



133 



SELYEMKÁWir— ;. KÁRTYA 



KARCCÁ— MÉH KAS 



134 



f>li>iben fűggesztet kárpitoc (Com:Jan. 113). Fényes kárpit, 
Háiidriiii kárpit (Kai : Jegyz. 034). 

selyem-kárpit : (spidener vorlmug]. Falravaló tarka se- 
lyemkárpit három (Monlrók. XXI\M47. UalhPaizs. 371). 

ször-kárpit VectTrans. 15. 

Kárpitos : tapetibu-s ornalus, tapetis, aiilaei.'" obductiis MA. 
mit tapeten géziért, tapozírt Pl^iJ. Karjiitos palota (Boni ; Préd. 
328). A frLs palot;ibaii, szép kárpitos hiizbaii ritlsáu látsz egy- 
séget (Kis\-: Adag. 45). Kái-pitos hajlék (l"aI:NU.' 199. Kr). 
Új szépség toldatik kárpitos falaklioz (Orczy: KöltH. 138). 

(Kárpitoz) 

be-kárpitoz : aulaeis instriio, vestio ; tapezireu PPB. 

KÁKT : kártos, kártya, fa edény ; culigna PP. hölzerues 
Iriokgeschivr PPB. Adáiiii: 8pr. Czobán, kárt, roczka, ivóedény: 
culigua MAI. Egy vcdre.s Öreg kái-tot nyoltz pénzen adgyanak 
(a kádárok, TörtT. X\'IU.236). Kádat, hordót, csebret, kártot, 
sajtárt, vedret, szapúUót, vékát, tonnát (ÖtvMest. 63. vsz.). 

Kártos. K.-\rt : kártos, kártya, fa-edény ; culigna PP. hölzer- 
ues trinkge.'ichirr PPB. 

KARTABIANKA : [wechselj. Huppelné asszonyomnak 
letettem az sz;iz tallért, kivévén cbartabiánkádat (í kémétől 
(T.evT. 11.367). A rátz a levelet keblébíil ki-vet(e, kartabiankát 
is levél mellé tette (Gvad: RP. 1.63). 

KARTÁCS : [kartátsche]. Ágyúban való vas kartács egy 
ki*: tonnácskával (Radv; Csal. IL393). Kartács és tüzes-golyó 
(RjUsF: Lev. IV. 506). 

1. K" ÁR TVA [íiarta MA: Bibi. 1.123. Mrta Toln: Vigaszt. 
89): 1) charta MA. [papier]. Írja tel valami kartára: seribet 
in libello (MA: Bibi. L123). Kartakia irot irások (Toln: Vigaszt. 
891. Ininc a papirosra avagy tiszta kártyára ((Jom:Jan. 155). 
8) chartáé fólia lusoria MA. karteti zum spielen PPB. Sactoa, 
kártyára kóltSd (Born ; Préd. 548). Nemelyec az éczakákat 
dorbezolással, koczka, kártya jadzással mulattj»ác el (Prág : >Serk. 
764). Addig volt jó világ, míg csak kár yán láttam a németnek 
képét (Thaly: Adal. 1.78). Az kártyát elunván, kezd az koez- 
kázá.shoz, koczkázása után az dohányozáshoz (Thaly: Adal. I. 
27 ly Kártya, lábét, pikét véget érnek, az még az kakasok 
hajnalt énekelnek (Thaly ; Adal. II.3S7). Finom mesterség ez, 
mellyel játékban minden kártyát el-űthetsz (Fal : UE. 405). A 
ki szinével nmtattya kártyáit, leg-jobb játékját el-veszti (415). 
Adjatok nékünk kiirtyát. Lás.suk kinek kell ki-adni. Lássuk ki 
vét ki : lasset uns seben, wer gehen muss, wer auswirft (Kir- 
Be.sz. 901 S) Eg)- kártya spring karraasin selyem (VectTrans. 
10). 

iró-kártya : 'charta pergamena PPI. 

játszó-kártya : [charta lusoria ; spielkarte]. Jádzó kár- 
tyák : chartáé lusoriae (Com:Jan. 209. Com:Orb. 2751 Jádzó 
kártyát hoz (PP: PaxA. 232). 

Kártyás : lusor, chartilusor MA. kartenspieler PPB. Paráz- 
náé es torkosoc, kartyasoc volnanac (Born: Préd. 245). Akar 
koczkás, akar kártiás (Bal: Csisk. 142). 

Kártyáz : chartifoHis ludo Sí. [kai-ten spielen]. Teremtii 
isten ! miket nem tapasztaltam egyszer is, másszor is a kái-- 
tyázó s kockázó Ujakban (Fal : NE. 26). Pipáz, kártyáz és 
tréfál (Fal: Vers. 878). 

Kártyázás : [kartenspiel]. Asztalod nem tiéd, mert rajta 
az kíirtya, több német urakat kái-tyázásra váija (Thaly: Adal. 
1.271). 

2. KÁHTYA : *kárt, kái-tos : culigna PP. hölzernes trink- 
geschurr PPB. Meghűtötték jeges cseberben, ugy töltötték 
kicsiny fa kártyában, azt adták be imiya (Monlrók. XI.327). 



KA-RUCA : [kleiner unlieschlagener wagen]. Az koziikok 
az kiu-uc/.iUbi)l ama lóvonó fát vették (MoiiOkm. VII,119). 

KARVALY, KARTTLY {karroly, karoly MA. karoly 
Misk: VKert. 376. karvoly MA: Bibi. 1.97. korvoly ComC. 228): 
nisus MA. accipitrix MA: Bibi. 1.97. sperber PPB. Karvoly: 
nisus: sjierber Com: Vest. 137. Com:Orb. 17. Sui)er nuum 
nisum quod vulgo caruol dicitur [conimisit eum expeditumj 
(1412). Déván úgy tudom karulyok vaunak, azok közöl fogas- 
son ki kd egyet s t^mitsák meg számunkra (LevT. 11.338). 
Ezec a melyeket meg ne egyétec : kaktic, karuly, hattyú, hu- 
liogato bagoly (Helt : Bibi. I.CCc3). El tűasz, mint ffir karvoly 
el6t (Zrínyi: ASyr. 14). Ölvek, karulyok (ACsere: Enc. 285. 
370). Fürjéztem karulylyal magam legelsöbben (ErdTörtAd. 
IV.34). Augustusban az karoUyal és Slyvel való ni;idara.szatot 
el -kezdik (Lipp: Cal. 46). Az vezérnek karvaly helyett vai^út 
mutattam (Thaly : Adal. 1.41). Csak úgy bántam vélek, mint 
karoly iiz fürjjel (11.252). Keveset gondoltam az ő személyével, 
csak i'igy bántam vele, mint karvaly az fiurel (11.256). 

KAS: 1) curbis MA. korb PPB. Testűm vimineiun: kas 
vagy kosár PPBI. S) [horreum ; speicher]. Az tyzta gabonát 
addegli az ka.sban nem tehetuek, myglen annak elette az 
ew pylwayabol yol ky nem tyztoyttyaak (ÉrdyC. 216b). Az búza 
nem tetethetyk az kasban (CornC. 264). Áldot leszen kasod, es 
egyéb maradékod : beuedicta horrea tua, et benedictae reliquiae 
tuae (Helt : Bibi. I.Zzz). Kiknek telibb kassok, pinczéjek mint 
a szerzeteseknek ? (Pós : Igazs. 584). E nagy kár felelem alolis 
noha üres kassal es erszénnyel meg szabadul a váras (Bartha : 
Krón. 137). Elég bor volna az akar mely nagy kasban, az 
mellyet te tékozlasz az egy kicsin hasban (Szeutm : TFiú. 8). 
Maradt még amaz kasban lisztem, búzám bordóban (Thaly : 
VÉ. 1.275). A sok kis magotska gyűlhet kasoki'a (Kisv: Adag. 
154 1. S) crates PPBI. [kocsi-kas: corb'is curnw rasticani Kr. 
•alveus vimineus ; wagenlcorb, flechte], A szekerekre ernyőket 
czinálnac és kasokat (Helt : Ki'ón. 8). A fűzfa vesszőkből kosá- 
rok és kasok lesznek (Com: Jan. 21). A szekérre felrakatnak 
a kasok: flecliten (Com; Orb. 171). 4) [alveus; schanzkorb). 
Vár szegeletin soc kas vagyon (Tin: Ének, 137). Kasokat sáncz- 
nak valót hoztak (Monlrók. VII.IS). Lövő helyeit igen erősíti, 
nagy kasokat fonatván és azt főiddel megtültetvíu iSV.535). 
5) [tapogató kas: piscatoria corbis, verriculum SK. reuse]. 
Sürü kassal csikasz [csikót fog] (Thaly : 1.401). 6) [alveai- ; 
bienenkorb]. A kasokat ganéjjal bé-kenni: circumlinere alveos 
fimo PPI. Kasokat miheknek mikor kellesék czinálni (OrvK. 
62. 69). Kasokban méheid (Lá.szló: Petr. 53). 

[Szólások]. Ha eltékozlod a mi morliánkat, it^ak, kik látják, 
csak megcsiífolnak, tégödet mondnak feneketlen kasnak 
(RMK. rv.79. Thaly: VÉ. 1.419). Megengedtem vohia kasom- 
ban lőtt nek leimi az gyermeket (NyT. XI.31), 

búzás-kas : cumera PP, kornkasten Nom. 33. speicher, 
getieideka.sten PPB. 

fa-kas : ['?]. Fa kasokat sokat ő fonatata (Cseng : Jer. B4. 
Görcs: Máty. 93). 
gabona-kas : cumera MA. [speicher]. 

gyékény-kas : káka-kas; scirpea, scirpioulum MAI. [biusen- 
korb). 

gyümölcsös-kas : cumera PPBI, [obstspeicher]. 

káka-kas : gyékény-kas ; scirpea MAI. 

lisztes-kas : cumera PPBI. [mehlspeicherj. 

méh-kas : alvear, alvearium MA. alveus MAI. bienenkorb 
PPB. Méh-kas, méh-kosár, kaptái- Com: Orb. 97. Kaptárok, 
méhkasok Com: Jan. 72. (MA: Tan. 1149). Egy méh ka.sbul, 
avagy tőkébfil három vagy négy jó rajnál több ki nem jöhet 
(Lipp: Cal. 30, Mik: TLev. 461). 

9* 



135 



8ÁNOK Ah-LLUAS-K ^SA 



MONÜf)LA-KÁ.SA— KA.STÉLY 



136 



sánc-kas: (alveiis; sdiaiizkoib) (RákF: Lev. IV.511). Sán- 
izon való kasok : gerrae, erates ; sohanzkörbe PPB. 

szekér-kas : scirpea C. MA. erates PPBl. capsum vimineiim, 
alveiw vimiiieus ; flwlite, korbwaneii PPb. KOtö-vesz«ífib«l való 
fedél, padlá«, szekér-kas : •*vimiuea tegumeuta PPI. 

KasooBka : (kleiner korb]. Találd, egy kicsiny kasotskábaii 
feküszik, és egy tógas szekérben nem tér el ? Felelet : Szám- 
szery, avagy motóla (MesésK. 3U). 

Kasos : (mit einem korbo, einer fleclite]. Egy hitvány kasos 
szekerei! két teheneken liurczoltatott Adoriánig (Szál : Krón. 
27). 

KÁSA: pnlmentum, puls, milium trituni, piffa MA. pulti- 
cula; hinsenbrei, ziigemiis PPB. Gyermeknek való pép, kása: 
athera PPI. Fitt kása: pulmentum, puls miliacea, piilticula 
PP. Hozáuac darát, babot, lencz§t és kását (Helt: Bibi. a214). 
Az malosa szólSt kasáual, mézzel, borsai Sszue f6zd, vgy egyed 
(Mel: Herb. fc). Kása: milium confractum et molitum (Beythe: 
Nom. 6). Kásác avagy pépec : pulmenta seu pultes (Coui : Jan. 
110). Kását vöttem katonáknak (MonTME. 1.265. MonOkm. 
VmSlS. SzBodó: SóDics. A4). 

[Szólások]. Együteknek bizony megégeti az kása szá- 
j á t szófogadatlaaságért (MonTME 124). Kását addig fújjad, 
mig meg nem égeti szájad (Ki.9v : Adag. 3Ü1). Megégette már 
egyszer a kása a számot (Thaly : Adal. 1.79). Tsak a vajas- 
sát eszi a kásának (Kisv : Adag. 520). Az német a har- 
cion, török harcz elfitt díványban fovják [így?) a kását 
Adal. n.339). 

[Közmondások]. Az kinek az kása meg égeti az száiát még 
tarhóiátis fuia: siculus niare prosi)ectat (Decá: Adag. 99); dul- 
cis in expertis cultura potentis amici ; ex|)ertus metiiit MA. 

árpa-kása : hordeum fríxuni, polenta, ptisaua MA. gesottene 
oder gekotlite gerste PPB. Árpa kása : ptisana hordeacea 
Com: Jan. 7.5. Darált gabona, auaé árpa kasa (Mel:.Sám. 53 1. 
Ha árpa kasauai as mezzel az irmfit gyakran fSz'id e.s ezöd, 
minden belsí l]idegh betegsegSk ellen, etotes ellen, gyomor 
faias elleuis io ( BeytheA : TivK. rtH. VectTrans. 27 TörtT." I. 
368. m.l59). 

bodza-kása: [IwlUuidermusj (Mik; '1 Lev. 418;. 

bongor-kása : \'fj Ila készen nem lészen a bongor kása, 
aiuiyi tallér a biiság, mennyi a kilának lészen száma (Kecsk.- 
Tört. n.375) 

búza-kása : alica, puUivula tríticea PP. grie.s aiis weizen 
l'PB 

dara-kása: ptisana MA. grütze Nom. 78. gries PPB. 

kínzott-kása : (?) (Szakácsmest.) 

koh-kása: pép, darsi; pulmentum; nius Com: Vest. 143. 
Pé|i. (.'jerniekinH- való koh kiisa: atliara MAI. 

köles-kása : milium excorticatmn ; ausgcschiilter liirs PPB. 
IhirsebreiJ. Köleskjisát törököknek vöttem (MonTME L231. 
Kadv: Csal. IU:M). Borsó, köles-kása egy-egy szapii den[ár) 
lÉvk. XnL74). Köliiskása egy küljöl (78. VectTrms. 2tí. Szakács- 
mest). 

lengyel-kása: [Vj iLevT. n.274». 

liszt-kása: alica MA. (mehlbrei). LáBzt-kiu«i, pulitzka, sem- 
lye ká.sa : alica PPBl. 

ludas-kása: puls cimi acrocoliis, mellybeu a lud:iak apiv- 
lékai vaunak Iwle f&ve Kr. (broi mit ganseklein). Bospor, ludas- 
kása, ti^rJtt lév és laska, jó kfivér tohcu hiis, paczal és sfllt 
pulyka, ispék, levelén sfiltt vagy édes zsougáta ha vagyon, nincs 
mftkség második fogásra (OrcxyiNimf. B6). 



mondola-kása : [niandelreis] Bárányczimört luondola-tejjel 
és rizskásával. Törd meg az mondolát . ., az riüskását is f8zd 
meg és tödd az mondolatejbe .. ; az bárányt^zúnört cvak sóban 
ffizd meg és aztán add fbl és aztán töltsed reá az mondola 
kását (Vasárnapi Újság, Képes Folyóirat L53). 

nap-kása : milium solis Mel : Herb. 56. litlioepermum, ma- 
dárköles 81. [vogelhirse ? steiusame ?). 

rizs-kása : oryza Beythe: Nom. 6. MA. reis PPB. Birány- 
czimör moiidolatejjel és rizskásával (Vasárnapi Újság, Képes 
Folyóirat L53). Küldöttünk riskását, es^kftivet, gyömbért, na- 
rancs almát (MonTME. 1.147. VectTraas. 25. Com: Jan. 22. 
Thaly: VE 1.401. Mik:TLev. 71). Palástos riskása (.Szakács- 
me.st) 

rozs-kása: [far hordei, far tritici, mola; schrot, schrotkomj 
i (Thaly; VÉ. 11.96). 

tatárka-kása: [beidenbreij (Évk. XIII.94). 

tüdő-kása : insitinm, minutal, consecti pulmones, tucetum 
Sí. [lungenmu.sj. Vágottból csinált étek, tüdA kása : insitinm 
PPI. (Szakácümest.) 

I tyúkmony-kása : "va intrita PP. eingeechlageue eier 
PPB. 
zab-kása: puls avenacea SK. [bafergrützej. Zabkását is 

j hozasson ([>ivT. 11.274). 

zsemlye-kása : [semmelbreij. Liszt-kása, pulitzka, semlye- 
j kása : alica PPI. 

I Kásácska: pulticula MA. breilein aus hirs PPB. 

I Kásás: 1) |breiartig, mehlig, mussigj. Kásás fiigemag ; 
cendu-amide.s C Kásás geiiyetséggel teli kelevény : atlieroma 
PPI. 2) [brei-, zum breij. Kásás fazékot vakarja: pultis reli- 

I quias eradit; kásás kalán: tudicula pultaría PP. 

[Kásásod-ik] 

még-kásásodik : jbreiiihnlich werdenj. Az hamanág való- 
I ball niegkévántatik az plaiiczöntésbeii, mert ha hideg sziibásii 
lészen az ezilst, megkiísásodik (Kecsk: Ötv. 308). 

KASOKNYA (kosornya Bal: Oslsk. 367): melynél fog^•a 

a muukásoknak hordják az ételt a mez(tre, Kaisai [corbis ciborum : 

, s[)eisekorbj. Az hircs ejierienn [olv. cperbenn?) nem tuda esaU 

j annyitis kasornyáiában [így] szedni, hogy száia izint eshetett 

[ vóba (BahCsIsk. 367). 

KÁSTA. Kásta a köiiyvnyomtatóknál : lociilameuta lito- 
ranim ; der schriftkasten in der druckerei PPB. A kJny\'- 
nyomtó az helyecskékbJI, cástákból az 5nt6tt betűket ki sze- 
degetvén : typographus e loculamentis ty)xis depromeos (Cum : 
Jan. 160). 

KASTÉLY {kaíUllom TelC. S2. i<uííHi<m WinkIC. 271 1; 
castrum C. castellum MA. kastell, festuug PPB. [leste, burg, 
sclilosi). Vár avagy castély, végház : arx c.istmmve Com : Jan. 
151. Castellum: cin schlö.s.sloiu, taster platz; castélly a»-agy 
tábor Nom. 25. Felmenő úmendeii kaslefokra lomnia castella 
eorum) es még v5n menden kőfalokat iBécsiC. 13i. Megkerőli- 
uala lesas mend a varasokat es a kasteíoi'at taueituan 5 gSle- 
kezetekben (MilnchC. 30). Megeu val;i a kastellninba ky vala 
bat\van keed toldSn Ilirusalemhez, kynek néne Kmaus (WinkIC 
271i. Eogy nenniiemő kor wala Botaiiyaban Unzar newj Mari.H 
Magdalénának kastélyából (ÉrsC. 741. Nagy suk ksstcit i-sinála, 
erfl.s klastromukat, nagy sok templomokat mind kastélnak al- 
kota (RMK. rV.29) El meiiwen a ka.stelyoklia ees falwkba 
(Pesti: NTasl. 137. 133. 165). Az iMjtlilohemy k:i5tely (2('2i. 
Vagyon Jeiióböz közel egy puszta kastélyhely, kit azelótt tdán 
csak luu-oiii e.szteudível is .nkamak vala megépíteni (RákCiy; 
Lev. 9iii. Varosban ket kastelt rakauak, kibSI Ak egymásra 



137 



vAk-kastély— kaszAl 



uí-kaszAl-katáng 



138 



lia(Liki>zaiiak ^Oseng: Jer. 5). Viz parton egy kastélt tsiiiálánaU 
tHufflti:Aea 32). Tornyokkal és deszkázatokkal magas kas- 
télyok és várak {DBenkö: Blor. 322). 

vár-kastély : fcastelliun ; schloss, bnrg] (Gíires : Máty. 63). 

Kastély! : cistellamis MA. was zii einem kastell gehöret 
PPB. 

Kastélyka : parviini castellum Kr. [kleiiie fe-ste, kleiues 
sehlossj. Stnisjt álló castolka (Alv: Itiii. 2251. Egy kősziklán 
tolnítt kis kastélyka látszik (Tbaly: Adal. 11.351. Vajda: Kii«t 
II..144. Kr.í 

Kastélyocska : castellum C. 

Kaetélyos : 1) castellauus C. MA. der iu einer t'eshuig 
liegt PPB. Nem á.sitanak valami udvari tisztségre, a kiket csak 
kiiriás kastélyos magános lakásra szabott a szerentse (Fal; NU. 
328). S) [castellum habens: ein schkKSS basitzend). Kastélyos 
nemes asszony (Pázin: Préd. 1227. Kr). Szilágyi egy kastélyos 
úrnak látogatására rándula (FaI:TÉ. 630 1. 

KASTÉLYOS: [schillerwein CzF.j turbidas, rubricosus MA. 
trüb, rot, imriüiig PPB. A vizek kristály! kástélyossá lettek 
(Gyöngy: KJ, 95). 

KASSZA: [kasse, geldschrank|. Cassa, avagy pénz-tart«5 
láda iSzeg : Aqa 103j. 

KASZA (ias2í3a Helt: Mes. laS. Helt:Bibl. IV.35): falx, 
secula C. falx foenaria MA. sense PPB. Com: Vest. 145. 
Kaszához való : falcarius ; kasza formájú : talcatiis C. Kasza- 
."zabásií : falcatus MA. Kaszát fenni : acuo PPBl. Éles kaszával, 
sarlóval aratnac (Com : Jan. 74). Kezeben wagyon egy éles 
kaza (TelC. 306i. Felel az halai az életnek monduau : lattale 
valaha yllyen zerzamot, ky kazanak moudatyk? (PéldK. 51. 
tízeg: Theoph. 37). Ha az .sarló vagy kaza igen feketedic, 
bogy vágya az föuet, esőt iegyez (Cis. G3). Kaza nyelesteol 
(Radv: Csal. a59. Zrínyi. 1.188. Tbaly: VÉ. Il.lOfi). 

(Szólások]. Ollyanoc, mint a szallai kasza, mely mint 
el81, s muid hátra fog (Helt: Háló. 29). Igen forgattyac a 
szallai kaszat (Vallást Ss2). Más nyélbe üti kaszáját 
(Zvon: Post. L437. Ki-.). Vissza fogja a kaszát: revolvit 
mantellum MA. Ldo-jártában eszekbe vevék a prédikátorok, 
hogy ezen úton, az 5 bitelek és ti.sztek semmi lészen ; azért 
f r d i t á k a k a s z á t, és lassan-lassan magoknak koporiták 
a tudományokrúl-való itíletet (Pázm: LuthV. 252). 

boszniai-kasza : Turcicus, barbarus ensis Kr. (bosnlscber 
sabel?! (Cs\'izi: Tromb. 31. 101. Kr.). 

farkas-kasza 

[Szólások]. Nehezen hihető, hogy (a ráczság) a Uuuán által- 
jővén, maga háza népe népét farkas-kaszára hagyja 
(RákF: Lev. 1.398;. Juhaim ne legyenek praedára, és far- 
kas kaszára (GKat : Válts 11.1032). Farkas-kaszára 
veti, és veszedelembe taszittya (Pázm : Préd. 35,>. Ne vessen 
minket illyen farkas kaszára iEszth:Lev. 13). Az isten nyájja 
mellett el ne aludjonak, és azt tai'kas kaszái'a ne vessék (GKat: 
Válts. 1.542. Fal: Jegyz. 923). Nagy.ságod által nem jött, hanem 
csak őket viszszük farkas kaszára (MonOkni. XXIH. 
198). Többet három-száz-ezer tallérnál, farkas kaszával 
osztottak (Szeg : Aqu. 47). Ugy vagyon dolga, mint a fabula 
mondja a bárányról, meUy a szükséges oltalmon kiadott, és a 
farkas hőségére bizván magát, kaszája alá került 
(FahNTI. 26)1). 

Kaszácska: falcula MA. kleine sense PPB. 

hadi-kasza: bellica falx Com: Jan. 149. 

Kaszál : ."pratum seco MA. miiben PPB. .Sarjút kaszál : sici- 
lire >L\. Myert te kazas vagy, azért te énnekem ne kazaly, 



mygnem megeernek (PéldK 51. RJINy. 11.310). Valahol akar- 
tuk, Inárcsot, mind Besnyfit által meg által kaszáltuk, .senki 
sem fejért sem feketét nem irt érette [nem törődött vele] (Mon- 
TME. 1.214). Mas ember 'rotln kezdenec kazalni (Pázm: Fel. 
61. Zrínyi. 11.40). 

[Szólások]. Itt is amott isj sűrűen kaszál a halál és 
némellyeket igen hirtelen ragad ki e világbul (Fal: NE. 48). 
Nem h i t V á n renden kaszál (Fal : Jegyz. I. Ecképpen 
k§tfol61 kaszszal vala nagy áhíoc szándéckal (Helt : Krón. 
15). Ez világban oly habokban forgiisz, mellyekbeii halál két- 
felé kaszál (Thaly: Adal. 12. TőrtT.' in.n). Félre takar- 
ván ura ügyét, maga számára kezde kaszálni (Fal :TE. 633) 

le-kaszál: defalco C. M.V abmühen, abernten PPB. (Zrínyi. 
1.165. Mik : TörL. 228). 
lekaszálás : defalcatio M.\. das abmühen PPB. 

Kaszálás : foeniseeíum MA. heuemte PPB. Deréc kaszálás 
(MA : Bibi. U.189). 

Kaszáló : 1) falcator Com: Jan. 74. [miiher]. 2) kaszáló rét: 
pratum Nom. 7. foenilís herba Nom.' 119. Egy igen nagy 
cseres gaaos erdőt kiirtatván, szép kaszálókká tetette vala (Szal: 
Krón. 238). Kaszáló füvek (Misk: VKert. 433 1. Kaszáló rét 
(Gér: KárCk IV.303). 

Kaszás : foenifex, foeniseca C. foenisector MA. maher PPB. 
Kaszás emberek : falcarii C. Aiidreas kazas jobagio [XV. sz.]. 
Kaszás (vezetéknév XVI. sz.] (Nyi-. IX.365). Myert te kazas 
vagy, azért te eimekem ne kazaly, mygnem meg eeniek (PéldK. 
51. CsomaC. 42. Boni: Préd. 554). Vagyon 360 kaszásom, adoc 
egynec tizenharmadfél pénzt, vallyon miuel érem meg 8ket? 
(Helt: Arithm. N). A kaszás hevet szenved, tengethes.se életét 
(Kísv: Adag. 346). 

[Szólások]. Visza szegezet kaszasoc elegen vaunac, kic az 
eggyessegnec keueit kötni nem tudgyac (Mon: KépT. VHI). 

három-kaszás : [Orion]. Jól tudja a fia.styúknak a járá.«át, 
\alamint a göncziilszekerének futását. Merre igyekeznek a 
háromkaszáeok, mit jelentnek az est s hajnal csíllagzások (Gvad : 
RP. 43). 

KASZAP: [lauío; tieischhauer] Otr: OrigHung. I.XXVUI. 

KASZÁRNYA : domus milituin Sí. [kaserue]. Másnap 
öszve gyűltünk egy nagy kaszárniába [így] (Gvad : RP. 88). 

KASZNÁR (kaíztnar Gvad: Pösty. 21) : sitocomiis MA. fru- 
mentarius Kr. ein koriiproviantmeister PPB. [kastner]. 

Kasznárság : siti icomia MA. das proviantmeisteramt PPB. 

KÁSZOIiÓD-IK : vergődik, vonódik, bontakozik SzD. 
ök ha kászolódnak, mi azt csak készületlen henyélő .szemmel 
nézzük (TörtT. XV154). 

el-kászolódik : [protíci.scur ; sich auf den weg mac.hen]. 
Cyrus ezenközben el kászolodéc, minden ereyéuel által költö- 
zéc az vizén (Cserényi: PersF. 15). 

föl-kászolódik : cv A tőrökec fel kászolóduan futni kez- 
denec iHelt: Krón. 89). 

KÁSZTOR: [castor; bieber]. Mitsodás kívántatik, szőr ka- 
lap-é, vagy kásztor, vidra : íjuel cbape,an, mi vígogno, otí un 
castor? KirBe.sz. 93. 

KÁSZU : corticeum ; koppért, rindschachtel PPB. 404. 

KATALÓGUS : [catalogus ; líste]. Béla király, ki a cata- 
lóguson X\'I. magyar országi kU'ály volt (Liszny: Krón. 242). 

KATÁNG, KATÁNG ikotáng Mel:Herb. 78. Szentm: 
TFíú. 20 ) : solsequium MA. ambubeja PPl. cícboríum Major : 
Szót. sonnenblume PPB. Ha csak kotángal nem virágzik kel- 
ted (Szentm: TFíú. 20). 



139 



APRÓK ATAXO— 1 -( WAíi-KATONA 



SZÖKÍ'nT KAIONA-Kl'T KAv A 



H(i 



apró-katáng: eudivia, iiitjbus Kr. ciuorium Com : Jan. 20 
Apró kotáng : condrilla Mel : Herb. 78. 

KATHÉDRA : IcatlicdraJ. Az nagy oltár etót (valanakj 
liwzoii neoL'v ylew zekflk es az leyedelmoe kftzepSt, feell.veli 
az tebljyuel, myiit eegy pysj^ky kathedra (ÉrdyC. 310). 

KATHOUKTJS (.katolikus Tiih: Ápol. 29)-: [catholicusj. 
Komáiio-witholicasok (Toln; Vigajizt. Elfib. !)■ 

KatholikuBság, katholikaaag : (catliolicismusj. Kalholi- 
kusságiiac hijác az papisUi,«;'igut iMA: .Sciilt. ij). A mi reforaiata 
religiouknak igaz reghiséget .s catholikarágát az í rcgliisegek- 
kel es catholikiiíisagokkal való melűitlaii ditsekedéseknek megli 
czalolásabol fel eplttem (VárM: ÉgőSzöv. üevez.). 

KATIKA. Katika répa: napelkis, aconitum PP. wolfe- 
Hiirz, i-iii giftigfts kraut I'PB. 

KATLAN : lebes, clibaniis, catiiius >IA. cortina MAL fur- 
luLs tiguliuus; [kiMselJ tiegel, distillierofen PPB. A posztót a 
festS !i fastitő katlanljan (in wrtina) megmártva (Com: Jaii. 91 1. 
KoLoló katlanban .sz;ipuloil az isten biveit (Czegl : MM. 49j. Ne 
légy tavaszi iboly.% ki ba ma virágzik, holnap a katlanban vet- 
tetik (119). A vizet bizonyos edényekben a katlanokról nagy 
serénységgel bordják (.Szjil: Krón. ööl). Végy hangya Iwlyt egy 
.sákban, kit f5zz jol myg egy katlanlian való tele vizzol (Cseh: i 
OrvK. 791. 

KATONA tkalanicl Helt: Krón. 76): (milesj, satelles, satra- 
pe-, (Mjues C. MA. soldjit, trabant, roiter PPB. Két lóra tizotett 
katoiui : niilas dupli stipondii PP. Nolc feyedelm órdóg katu- \ 
iiayokkal ecetembe ielen leznek az leieknek 5 ki menésének 
kapuyan ; taliat az ú katonai kereskednek (BodC. 18). A rezeg 
kathona az io luiiatti árokra, sárra rea viszi (Mel;SzJán. 549). 
Izontem neki a levelas katonák felfii, kik az elmúlt uajKikba 
lettek levelessé (Monlrók. XV..51ti). Katona ember (CorpGram. j 
326). Kántorns katonák |(Gér: KárO). IV.282. 284. 286. 305. 
Thaly: VÉ. II.2.Í8). Édes atyját bívtik Katona Jánosnak, noha \ 
lu'vataljíira nézve katona nem volt (Bod: l'ol. 72). ' 

(Szólások). Katona módra lenni: valere pancratice 
(Dec8i:Adag. 154). Bódog aszszony katonáia vgyan j 
fi is : ollaris deiis (221). Fft zfakatona (Csiízi: Tromb 112 
Kr.). I 

(KOzmondásokj. líossz katona az, kinek a fegyvere Is neliéz ' 
(KLsv: Adag. 37). 

hajdú-katona : [veles, miles oxpeditus ; hoidiickj. Lani ta- 
borhini vadnak az jo haydn katonák (Dobr : MCongr. 1). Csu 
fannak látszik bajdú-katouának : szolgáljon, lukiiiljoii (Thalv 
Adal. 1.181). 

kára-katona: lolymbus; t.ini:iior SÍ. Ezek :a ogliy mada- 
rak, kykkc'l nem yllyk eelny : kesely\v, heeya, kara kathona 
(JordC. 95). Lata az wyzben madarakat, kyknek neivek karra- 
katona [így], ellonkedoket az halaknak (ÉrsC. 350). Kárakat.ma, 
fekete madár olly luigy, mint egy (Irvíis galamb, nagy sereggel 
tartózkodnak a pusztákon (fivad: l''Nót 7). 

köz-katona : miles gregarius Sí. (gemehiar sóidat). Mert 
nemhogy az közkatonája ne követné az csintalanságot, de a 
tiszte is nem igon fél .iz istt-ntiil {lUW: Lov. 1.67. III.179. 
llialy: VE I.285i. Vajki szereti a szép szót és .szelid inté.st a 
kSzkatipiui, jobb.Hn s vígabban onge<l néki, mint-sem a somfabot- 
uíik (Fal: NA. 217). Mintha a k<Vz-katomira vagy k6z<'^i>-ti.sztre 
bízták volna, hogy serpenyőre tegye és mérsékellye, n;oly jó 
"gygyel iuditanak tábort egymás ellen a koronák (Fal: NA. 
212). 

lovas-katoua : oqueMris miles Kr. Ikavallerist) (László: 
Petr. lul). 



szökött-katona: augreisser; deserteur KirBersz. 147. Az 
elszökött pártos katonáli csak liaton vannak (Monlrók. XV. 

49(1 ^ 

Katonácska (SWnyi. 11.179). 

Katonás : militaris Sí. (soldatiscli, militarischj. Én, urau), 
nem kedvellem a katonás pa|>ot, a mint tudom hogy te sem 
szereted a papos katonát iKáldi: VasPréd TudTár. 1838. 111 
301. Mohi:.IÉpül. 1H2). 

Katonáskod-lk : milito Sí laU sóidat dieueii, sóidat sein). 
(Misk: VKert. 438). 

Katonaság 

iS/iilásokl Ffizta-katonaság (Csi'izi: Tromb. 310). 

KATRABOCA: tarhouy;^ túros étek Szí). A savanyií 
tejet meg fózvén, túros leves lészen belAle, az hivattatik katra- 
butyjiii;ik (így) íGvad: iTs'ót 6). 

KÁTRÁNY : kalamász, deget SzD. [teer, wagensclimiere). 
Kátránt vöttiink 19 d(enárért) (MonTME. 1.277). 

KATRINCA, KATRONCA : sndarium NémGl. 372. 
Katrintz/i a ^ívermck mellyen : strophium pectorale : hrusttuch 
der kinder PP. Vram ime to pénzed, kit tartottam katrincaba 
(in sndario) takaman (MiinchC. 155). Ede.«.segew orczadnak 
zeikseghe kemény sydoknak katronczayanal [igyj fedezwen, 
be keteztetek (TheHrC. 5. GyöngyC. 9. PozsC. CzechC. 11. 6). 
Katrincziibaii takartam volt az koronkát, és onasa takaróban 
iLevT. 11.273). 

KATTOG : fogával csattogtat SzD. dentibus strepo, dentes 
concutio >sl. [klappern mit den zahnen, mit dem schnabelj. A 
gólya kelepel é.s kattag (így] (Com : Jan. 39). 

KATUS: Ötharina MA. PP. (Pázm: Kai. 1766. 397. 768. 
Kr.) 

(Szólások). Uazájokért mind egyik férjtiakoak, és uem katus 
aszszonyoknak kellene lenniek (Misk: VKert. 663 >. Mint egy 
katns asszonyok iKisv: Adag. 300). 

KAUTjy : (?) lm lásd, ha nem jobb liázasságbau élníínk, 
hogy nem mént fal mellett i»z cantéval járuonk, nagy szégyen- 
ségbeu isten ellen élnönk (RMIÍ. n.167). Uram érsek, megtiltod 
az p;i|x>k,'it az szent házasságtiU; az szent Pál, hol azt mondja 
lio::y táix nékül ne legyen az plspek, im nem hagjja, hogy az 
cantéval hogy járjon az pispek (218). 

Kautés : (?) Itt több ajándékát számlálja elöve az házasság- 
nak ; de istennek ezféle ajándékát igen gyűlölik az caatéeg 
barátok és papok, mert Ak az Luciper poroucsolalát tárták, 
hol meg vagyon írva, kiissebb bűn az paráinaság, bouDem mint 
az hiiza.s.sjig (RMK. 11.488). 

KÁVA (iámm Sam: Cer. 49. Wmixis kút Gvad: Lev. 135): 
cinnhis f>zor: Christ 145. cinctura Kr. (reifj. Hoé meg haic- 
iad ;di te leiedet mint eg cauaat: ipULii circidum (Oaor: Christ. 
143). .\z kétfelé ereszt-Vsnok (kocsinak) az tetejin setnmi sem 
volt, hanem ráiiczi>s volt, az mint az kávák voltiuiak bemie 
(Monlrók. XI.366). Káva módra hajlogál illlyof: BCsTomp. 110). 
A virágok egy kis keregdé<l kámvára kóttetnek egy csomoUi 
(koszjninak) (Sam:Cor. 49). Szép lovat bozjiiiali alája, miut 
hogy a vas miatt nem illhet reája, meg óidatik ^lát ssorítií 
kávája (Gyöngy: K.I. 62t. IJerekok ngy áll mint a káva iGvad: 
Ix(v.». Karcsúvá tették derekokat a kávák .Gvad; NótTest i»8t. 
Gyöngyöt kávára Hizni (SzD: MVir. 177*. 

küt-káva : knt gárjjája ; crepido Major : Szót. kút karéja, 
erepido putei Kr. |brmnienkranzj lelme Com: Orb. 14H. Kut 
kávával (crepidine) kórnyAI vétetvén (a kút Com: Jau. 115). 



111 



KÁvAs-KAznr 



KEBEI^KKBKI.RS 



IV> 



Kávás : [vrepidiim iastnietiis ; mit einoin kraiiz, eiiior olii- 
assung verseheiij. KAviis kút : margine provisus puteiis SK. 
íaiuiskuth 1270 iCwlPatr. VI.16'1). Kiiimús ki'it (Gvad: Lev. 135). 

KAVAJjYOQ : [vorsor, vagor; sieli liiii und lior drehoii, 
luiliersobweitenj. Kecsege' nyelv, a miiiomfi a te iujed alatt 
iavalyog (Malkó: Ut'sák. 213). Vad ludak jiivének :a Iliden 
él után do csak kAvolyoguak ((így] szegények az uczán iKocsk- 
l'ört IL500). 

Kavalygás : '?l Azt vijtattya Sámbár, hogy az én syllogis 
nujíoniat a csak szócskával .sáutitottam meg, itéllyék-meg a 
logicusok, jó sj'iré ez kavalygása Siimbániak iMatkói BOiák. 
?20). 

KAVAROG : csavarog SzD. vagor, grassor, oberro SL 
sicli hüi und liei' wendeu, herurairren]. (Görcs: Máty. 78). 
iavaigó mottisokat kSvetnek (Pós: Igazs. 496). [Vö. KEVER, 
KA VAU]. 

KÁVÉ (*d« XVm. sz. Nyr. VI.364. cofé Orczy : KöltSz. 
1.234) : fába Aegyptiaca ; kaftee PPR 404. Ali passa le-filteti s 
ningyárt az fi szokások szerént való vendégséget indit ; es egy 
így lincsal cavét, s az után serbetet hozat (Czegl: üag. Előb. 
(0. Zrínyi. 1.46). Kávém és fStt étkem leune talám nekem 
Tlialy: Adal. I.1S7). Kávé, czukorkodi és berbaté, bornál jobb 
oliia lia otthon te tokajit innál (Thaly: Adal. 11.387). Kávét 
vó find.sa (Mik: TLev. 16). Egy pipa dohányt ád (a török), egy 
iudsa kávét, hatot vagy hetet szóll az emberhez, azután tíz 
íráig is elhalgatna, ha az ember azt elvárná (82). 

Kávés. Kávés ház: thermopolium PPBl. 

KAZAJj: acervus, cunmius Sí. [schober, triste]. Kazal szé- 
lák (Helt: Krón. 36). Egy kazal zalma (Radv: Csal. ^66). Egy 
ab aztagh, egy vegh kazal zena (111.162). Mind csak nagyobb 
lagyobb kazal fáknak rakása gyűjtetik vala (Szál : Krón. 372). 
igy kazal fát is vitettem az Száva mellett (MonL-ók. XV.70Ü). 
Szénából rak baklyakat, kazalokat (igyj (Com : Orb. 93). A széna 
talongyákban, k.azalokban hordattatic (Com : Jau. 79). Sok kazal 
Béna (BethhÉIet 11.308). Egy kazalnyi rakás kenyeret kell 
negennem (Mik: TLev. 17). 

széna-kazal : cumulus foeni Kr. (heusehoberj. Asztagokat, 
zéna kazalokat felgyújtani senki ne merészeljen (MonOkm. 
/,340). 

Kazaltat : [eiuen .schober maeben lassen]. Szénát kazalta'w 
lárumszáz szekérrel (MonTME. IIL98,). 

KAZAMATA, KASAJVLÁTA: [kasematte]. Casmáta 
leu cassmáta h. e. locus corbium terra agge-sta plenonim Otr : 
DrigHung. 11.155. Ha az kasamátákat ott is megtudja csinálni, 
ihhoz az télen hozzá kell készülni, s az nr isíen kikeletet 
idván érned, idején hozzá kell fognod s végben vinned (RákGy : 
l«v. 74). Alatta sok ka«samátta, sok por benne (Thaly : Adal. 
1357). Hídkapun kívül a malommal szemben levfl kasamaták- 
lak felén nintsen héjazat (KolTört. 402). Aszszonyokat zártam 
sazamátákba (Gvad: Nánd. 29). 

KAZÁN : destillatorium SL [késsel]. Csak az salétrom 
?agy kazány mellett legyünk szorgalmatosak (MonTMÉ. 1.27. 
16). .\z kaszán mellett sörényen és híven munkálódjunk (1116 
124). 

KAZSUIiA, KÁSIjA: [casula ; kirchenkleíd]. Olly kazsu- 
át auagy mis.se níliát czináltata (Helt : Krón. 30. 2). Kásla, 
nelyet talám nem bársonybul-is szövettél (Czegl: Dág. 11.20. 
rörtT.' in.378i. Az a gondolat jutott az e.szébe, hogy mi jó 
Folna a papon lévő casula tsábráknak (Mik: TörL. 61). 

KAZtJP : kétfiilü kosár, fiiles kosár SzD. [schwinge]. Kar- 
ján 61t5 kosároc, két fSlfl kcsároc, kaznpoc, koboroc (Com: 
lan. 109). 



KEBEL Mul Helt:Ul\ o7. krMlel Szathm: Cent. 69. 
ktUbeat ÉrdyC. 640. hkliebe TihC. 43. ki igy szoll : kekh, 
s ki igy hchd GKat: Titk. 1118. mdéhe Helt: Krria 21. ííbdé- 
1)61 Helt: Mes. 68. Helt: UT. El«b. 2. UMéhe Tel: Evaug. n.417. 
Vás: CanCat. 480. 495) : l) sinus, greminni, castula C. siuu.s, 
grémium Nom. 20. grémium; sclio.s.s C<ini: Vost. 131. PPR 
Kebelemben vagyon, s övem pedig el nem óidik, hogy kiessék: 
mihi in sinu est, nec ego discingor PPISI. Deinde ascandit ad 
Sunilw kebel 1257. (CodPatr. VL93). Abraam kebeleben hel- 
liezie (HI5). Mend nagy owiemuel zegeneknec el oztya uala 
kebelét penzuel tele hordozuan (EhrC. 7. 21). Gyenyerwseegh- 
nek tyzeet hordozya ew kebeléében (ÉrdyC. 614). Kezde zege- 
nieknek oztaiiy, viseluen w kebelét telyes pénzekéi (VirgC, 84). 
Bochata kezet Bernald vrnak kebelebe (85). Annyanak elebel 
a vaé kebelebei le zala (DebrC. 522). Kevidette az lelkeket 
Ábrahámnak kebelében (CornC. 214). Aldot wr lesus, kynek 
kebeleben nynchen semmy waltozat (ThewrC. 131). Az Tisza 
kebel (Békés és Csanád megyék] (Tin. 20. 396). Egy bánás- 
nak kebelébe bészálla, az oláhok ott fen futkosnak uala (334). 
KSbelébSl egy darab kenyeret nynyta ki ("Helt: Mes. 68). A 
hegyec kebeliben formáltatott zengS szó : resonaus de altissimis 
montibus echó (Kár: Bibi. 1.647). Az anyaszentegyhaznac kebe- 
leben: in ecclesiae gremio (Mon;Apol. 37). Kebledben tarcz 
ez féle makkos tromfidat (Zvon: PázmP. 284). Miért nem verted 
meg az én dajkámat tej nélkftl való kebellel? (Szathm : Cent. 
69). Az imádságh a veres tengernek kebelét megnyitotta (Mad ; 
Evang. 25:i). SzfllSttySket ölekben és kebelekben (in sinu gre- 
mioque) táplállyác (Com: Jan. 118). Csak a keblében ravaszul 
hallgató kisyót hizlalja (Monlrók. Vm.220). Az kSzepi kisded 
hayla-ssal kebelét csinálnak, az holdhoz igen hasonlót: média 
flexu modico sinum facinnt lunae matime simileín (Forró : Curt. 
302). A levelet a kebelébe teszi (Mik: TLev. 188). Mit motoz.sz 
kebelében [leánynak] te goromba Jankó ? (Thaly : VÉ. L344). 
A természet az aranyat mélyen a föld alá temette s nem önti 
ki egyszer s mind kebelét, hanem csak szükségre valót nyújt 
(Fal: BE. 595). Most felbillent els« fokra, ápolgat és mosolyog, 
kebelére ragad tsókra, már megbánta, tébolyog (Fal : Ver-s. 
868). Nem is mai-ad soká oly nemzet keblében, kinél a jó er- 
kölcs hikízik szívében (54). S) A testnek részei kebelekre és 
tagokra o.sztatnak ; a kebelek hárman vágynak, hidn. f5, melly 
es a has (ACsere: Enc 142). A búzának olaja a kelevények 
kebeleinek be gyogyittásara igen ditseretes (237). 

[Szólások], Eperjet szed más kebelébe (Fal: Jegyz. 923), Há- 
tán a' háza, .s-kebelében kenyere (Czegl : Japli. 125). 

[Közmondílsük]. Ne tarts kigyót kebeledben: leonis 
catulum ne alas (Decsi : Adag. 105). Jaj, practica ! ámbár vedd elöl ; 
mert veszélyedre s nagy ínségedre te véredben, kebeledben 
kigyót neveltél! (Thaly: Adal. 1.2). Nem hogy aszszoniállatnak, 
de még kebelednek se h 5 g y : nec mulieri, nec gremio 
credendum (Decsi: Adag, 292), 

erdö-kebel : [vallis silvo.sa; waldiges tal, fal im waldej. 
TiVe az giermeket bog paztor el veue, e* erdS kebelben akkor 
el-be viue (Kák:Ast. 3). Föld népe .szorult erdókebelbe. hava- 
sokba (ErdTört 1.187). 

tenger-kebel: sinus mai-ís MA: Bibi. rV.134. [meerbuseu]. 
Egy tenger kebelt látának (Helt: UT. o7). 

Kebeles : I ) sínuosus C. MA. voll krummer ranken, voU 
faltén PPB. Kebeles, öblös : sinuatus PPBI. Kebele.s, helyes : 
locnlatus MAI. Kebeles, borgasos: sinuosus Major: Szót. Hwzon 
egh fel ymegh, ezeknek tyzen hárma kebeles (RMNy. 11.35). 
Mennyivel inkább .szükségasb mi-nékihik a gonosz .szokások 
és törvénytalen hajlandóságok kebeles köntösét le-vetnünk 
(Csúzi Síp. 542). 2) A Hero kSzhoja (mesographus Heronís) 
oly vegetlen ráma ki egy a kebelesen mozgadozó tsigás horog- 
gal meg állíttatik (ACsere: Enc. 64). 



143 



K EBLBíSÉr.— K EPSKE 



BAK-KECSKE-KED\' 



144 



Keblesaég : (sinus ; einbuchtungj. A begynek kSzí^pibe 
iniiitogy terjes keblességébe még megannyi ISvószerszámokat 
helylieztettek vala (Szál: Krón. 548). 

KECELE (kóczoU Zvon: Post 1.71. Csi'izi: Tromb. 485. Kr.j: 
[ca.sula 1 khciieiikleid). Oda ál a papozlár a ketzelélien, es igen 
meg keresztezi (Dávid: KKer. L-l. Pázm: Kai. 222. Kr. GyöngyD: 
Cup. 652). 

KECMEKfiG : botorkál, erítleiiségbfll négy kézláb csiisz- 
niá.sz Kr. |laiigvide niDveor, repto; sicli mühsam schlepiien, 
krieclien]. Nagy munkával tudott ismét a fájába ketzmeregni 
a madár (Kónyi: VM. 51). 

KECSE : I) [aoldatenmantel]. Pais a kezekben fénlik 
kecze Latokon (Liszti: Mars. 91). Ketsa és tsutár [csótár?) 
(Szeutm: Kaim. U). Van kecbe mindenen, deli tekinteti (Zrínyi 
L66). JUn Szeelifidi Nlátlié nagy tarka kechével be ftidOzve 
magát és pánczér fegyverrel (1.88). Mint-lia kfilőnb-kfllSnb-féle, 
és hzinft dar.abokbii! kecliét tilldoznának (Veresm: Lev. 153). 
Vnum kecse rubruiu, .vr. 45 (Monlrók. XXIV.325). Két teve 
wAt ketsét 1550 oszporán (TSrtT. L156). Az liaidukis keczet 
auagy pokroczot vetnek nyákok kSrfil (Vás: CaaCat 103). 
Ver&i skarlát ketsét fagge-sztett vállára rtjyfingy: K J. 111). S) 
[paimi gouiis ; ein zeug, kleiderstotfj. Ajándékokat hozott, kecse- 
forma bársonyt, vég, nro. 30. (Szál : Krón. 297). Egy jó öreg 
dupla velenezét, kit ketsének hínak, hét forinton adnak (TíSrtT. 
XVIU,216>. 

hajdu-kecse : (heiduckenmantel) (Vás: CanCat 542). 

TCECSÍiGE (kecsigt Nád: Lev. 210. MonTME. 1.296): 
sturio primu.s &IA. acipenser Major ; Szót. acipenser, stu- 
rio PP. acipen.ser; stör CIom: Orb. 69. PPB. (Tel: Fel. 
103). Frissen fSzítt kersege, viza, szijalt rák (Matkó: BCsák. 
402. 404. Misk: VKert. 555. líadv: Csal. 111.67. ACsere: Enc. 
218. Vás: C'anCIat. 564). Igen akarjuk, hogy vagyon kecsege az 
székelyhídi tóban, igou meghagyd az u<lvarbirónak, firiztes.se, s 
ha az íldA hívesedik, elküldjUn s többeket hozasson beléje .szé- 
lieket (RiikOy: Lev. 74). Kecsegét, tokot, vizát fogasson .szá- 
mmikra (383.i. Egy szép halastót meghalasított vala, a pataki 
praefectuss által téli gyalmoláskor ugyan .számos hordó kecse- 
gét parancsolván beküldeni (Szál: Króa 240). 

Kecsegés : (stíir-). Az kecsegés tóhoz nem árt ha jobb há- 
lót csiiiálUitsz (MouOkm. XXIV.71). 

KECSEGÉT úftMgUt SzD: MVir. 17): allecto MA. (locken, 
li:its>'heln] stark anrcizen PPB. Kétségesed tiadat és meg rfit- 
tent téged: lacta filium et paventom te faciet (Kár: Bibi. 1.671 1. 
De csak oly kecsegetve szóllunk bftnSs lelkünknek, mint régen 
Eli iKip fiainak (Czegl : OrszRoml. 3). No hidgyen hamar a 
kei-Jiegtetó szónak (Czegl: MM. 288). KecsegetS Ígéretnek szele 
fiti 5ket (DKal: Ker. 72). Persvasiós reméoség az, a melly a 
fonnalLs papisnuisban idvességgel kecsegét (Matkó: BCtók. 317). 
Nem az annak értelme, mint lia Sz. Pál ketsegette volna Már- 
kot (Pós: Igazs. 1.226). Aprólék lopásról szokbik magokat o 
világ tiai ezzel kecsogetni, hogy azok igen kitsiny vétkek lOtr: 
Twkéll. 237). Hizelkodve ketsegetik (DEmb: GE. 40). Gonoszra 
kétséget (Misk: VKert. 317). Tárházas ajándékkal biztatni, ket.seg- 
tetni valakit (SzD: MVir. 17). 

Kecségetós : allectatio MA. (lockuugj reizung PPB. Biya- 
ságra ingerl*) keesegetés (Czegl: Hkoch III.IO. Megy; 6Jaj. HL 
2". GKat:l'itk. 11). 

KECSKE: 1) capra, caper C. geisB PPB. (ziege). Félig 
ketske: semicaper; kel»kéb.M való: caprinus C. lohoknac Oor- 
dayc, keOkt'ké, loiiake le zémelétl olfit vadnac (BécsiC. 14). 
Megvalazta ftket eémastul, miként a paztor valaztámeg a juho- 
kat a keíkevtíl (MllnchC i32i. Kyk zaliad akarattal myt adnak, 
veoKyelSk cl, eizystetli, arRoyalli, kecike beerth. bak beerth 



(JordC. 62). Felsí reze embSr s az alsoh kecske (DebrC. 114. 
PeerC. 66). Nem az&kség hosz-Ku fark efféle kechkekuee (Hofgr. 
260). Fiadzo-ketske : capra íCom: Vest. 122). A gödölyének még 
nintsen ketske szakálla : haedo nondum est aruncus (Com : 
.JaiL 43). Fejős kecske (CJér: KárCs. rV.453). <')reg;nieddfl kecske 
(454;. Az aszony saöl, a ketske gedelyézik íGKat : MGramin. C). 
Kecskebárány-nj-úzás (Tbaly : VÉ. I.348>. 2) Ketske, mellyen 
a nagy fát faragják : *cantherii fabrormn PPl. 

[K%!mondások]. Hituán barom az ketske (Decsi: Adag. 212). 
Az káposztás kertet éh kecskére nem jó biznya, sem a lúd- 
fiakat i>ásztorra (Magy : OKoml. 58). Kecske sem meime vásárra, 
de fitik hátul (OzegI: Japh. 130): necessarium fortunam térit 
MA. A kecske sem menne a vásárra, ha nem liajt^mák iTbaly. 
Adal. L85). A vén ketske is meg-nyalja a sót : *anus cotbooiasat, 
hirdssat PPl. 

[SzólámkJ. Egy két pénzért majd kecskét-i8 meg fiir (ApolL 
45). 

bak-kecske: [hircus; ziegeobock]. Bak kecskéhez való: 
hircinus C. (Pesti: Fab. 63). 

havasi-kecske : rupicapra MAI. (gemae). 

isten-kecskéje. Istenkechkeye : irls, regenbogeo Pesti: 
Nom. 64. 70. Nyr. 11.316. 

kőszáli-kecske : rupicapra Com: Jan. 46. [gemse]. 

vad-kecske : rupicapra, dorcas, ibex C. caprea MA. capra 
silvestris, dorcas NC. 131. Kr. rupicapra; gemse PPB. Az 
magos he^ek hazoc nz vad keczkeknec bakinac (Szék : Zsolt 
106. MA: Bibi. 1.554. Káldi: Bibi. 259). A vad-ketskék példázó 
képei a nyughatatlan elméjA embereknek (Misk: VKert 221. 
285). 

Kecskécske: capella C. MA. kleine geias PPB. 

Kecskéi : capriUs, caprinus MA. von geiasen, von ziegeu 
PPB. 

Kecskés: 1) caprarius MA. [ziegenhirtj. Kecskés [vezeték- 
név XVI— XATI. sz.) (Nyr. X.227. IX.365). A ketskés g>erme- 
kek karikát futtatnak (Fal : Vers. 908). Ketskés vala Mérls, 
Alkon i>edig juhá-sz (909). !í) caprinus MA. 

Kecskéz-ik : (caprae similLs est ; einer ziege ahnekij. A 
farkas ode yewe az aytora, kezde zolny keohkenyl es nwndany 
hogj' meg nytaa az aytot ; ,tz olló monda : meg nem nj-toni, 
mert yol lehet az zood kechkezyk, de maga a hasadékokon 
farkast latok (Pesti: Fab. 19). 

KEDD {keed: dies Mártis Peeti: Nom. 18): dies MartLs, 
feria .secunda M.A. dienstag PPB. KeddJa rei^bel menvén 
Uirlenibe, ól vala OUuetiin hogeen (WinklC, 139). Zille e^ ked- 
napi elsS zillöttet (KazC. 44). Zfle az 5 első leanat keddJn 
iTelC. 10). A hetnec neminemfi kedd>ii zfile ziz Mariát (35). 
PRukösd keddig (Zvon: Po.st. Ll6). 

húshagyó-kedd : fiistnacht KirB©.sz. 121. (MonTME L 

117). 

virág-kedd : (ffria .seinnda beb<lomadae sacrae; dienstag 
in der chanvochej. Moodaa ez ewangeliomot vjTagh keddön 
ow zent halálának elutte (ÉrdyC. 134). 

keddi: [dieustags-J. Keddi nap (Bartha: Debr. 14). 

KEDV lyo Alidéi JordC. 551. ÉrdyC. 5b 479b. 597b. 643. 
sat ií(íbAl Komj: SzPál. 58. kttdw 124. keduh 84. ierduo f DomC 
139. i'^duesködui Helt: Krón. 151. kidueais Helt: Mea. S82. 
toduezők Beytlie: Epist. 60): 1) favor C. gratia MA guiiit, 
gewogenhfit PPB. |nol«ollon]. Emlekjzyel megli the zolgayd- 
iiak kednökröl (JordC. 68). Az reg>- keduekel megvonak ef 
tevle (MargL 91). Vflm az istemiek kednit (Sylv; L'T MA). 
Ahol böuelkSdet a bfln, sockal felyfll áradot a kedw: nbi abuo- 



145 



KEDV 



KEPV 



HH 



ilavit delictUDi, siiperabiindavit íiatia (IIoltrUT. q3). A iiiara- 
dekoc az isteni kediuuiec ual;isztasa szereut meg tartatUinac a 
keduuiiw általa, hat nem a jo clielekodetekbSI, mert v^ a 
kedmi nem vulna keduu (Tel: Fel. 124b). Isten kedue: gratia 
dei (Mon:Apol. 357). A m:is életben semmi kegyelmet, avagy 
keduet nem nyerillly: Préd I.2S5). Az ember napiát kivánt;mi, 
az az emberi kedvet : hnmanmu fevorein (11.213). Mint lehessen 
magához édesíteni más embereknek kedvét és jii akarattyát 
(Kai: VE. 387). S) stúdium, cupido, cupiditas, appetitus, desi- 
derium Sí. Pust, gefallon, wunscbj. De te ne tedd az 8 kedvét : 
sed sub te érit ap[)etitus ejns (Helt: Bibi. I. B3). Soc azSrzé.ssoket 
szírez vala az i.irsz;ignac keduére (Helt: Krón. öl). Mikor 
kedveknek tetszik, más kfilóuibet kennek reánk, hogy inkáb 
gyfll5Itethfts.senek (Pázm : Kai. 775). Mi szabjuk akaratunkat 
isten kedvéhez iPázm: Préd. 263). Nincs kedvem hozzátok, 
úgymond az seregeknek vra iPázm: Kai. 737). 3) [atlectio, 
animus ; stimniung]. Embernek emberbe való bizakodá-sa mind- 
azon gyarlóság, és bizonytalanság, mert változó kedvébül függ 
(Fal: SzE. 52ui. 4) [gratia; dank]. Semmi kedve, hálája, 
semmi bére és jutalma nem lészen munkánkiiak'_(Pázm: Préd 
850). 

[Szólások]. Nincs kedvem hozzatok, úgymond az 
seregeknek vra (Pázm: Kai. 737). Lengyel király, hihető, segí- 
tené császárt, de az respublicanak nincs ahhoz kedve (RákGy: 
Lev. 123). Teljék benne kedve: sit ita, habeat, fruetur 
Kr. Ez az en szerelmes fiam, kiben iokippen keduera 'betelek 
{Sylv: UT. 1.6). Az kiben kedvem t51t: in quo niihi coniplacui 
(Fél: Bibi. 4). Valamit akar abban kedue telic (Kár: Bibi. 1.613). 
lm rorid nap fgryedet ölelgeted, egy kántor múlva telic abba 
kedned (FortSzer. G4). Az szerencze hituáuúl szolgál néked, 
nem telik bemie kéuánós kedued (FortSzer. K2, Lb). Ugy sincs 
íze, teljék kedve cukron mákkal egyeledve ; inkább böjtöl az 
én szivem, nemesebb én izem (Amadé: Vers. 19). Kyben 
kedwe vagyon (ÉrdyC. 532b). Kiben énnekem tellyes ked- 
uem vagyon: in quo coniplacui (Helt: UT. J2). Nem viselte 
kedve, hogy jóakaróit holtig ne lá.ssa (Fal : NU. 300). Vintze 
megint bészegezte magát lu-a kedvébe (Fal : TÉ. 
27). A fejedelemnek jobban is kedvében esvén, az ötsé- 
vel gróf Bethlen Istvánnal elküldötte Ismét az hejdelbergai 
akadémiára (Bod:Pol. 73). Didó lehetett illy akkor idejében, 
mikor Aeneasnak esett volt kedvében (Tbaly: Adal. 1.121). 
Érdemem nélkül kedvedben fogadtál iPázm: Imáds. 
4). Atyai keduemben ügyedet fogattam (Zrinyi : ASyr. 49). A 
ki másnak haragjában vagyon, hogy újonnan kedvébe jut- 
hasson, valami változásnak kel lenni (Pázm: Kai. 746). Ked- 
vébe veszi: recipit in gratiam Kr. Két-képen szokott béke- 
séget szerzeni a küzben-járó ; először könyörgéssel, kérvén a 
meg-sérültt részt, hogy a vétkest kedvébe vegj'e (Pázm: Préd. 
582). Mindent eltűr, csakhogy kedvében maradhasson 
istenének (Fal; SzE. 514). Kedvében vau: est in ejus gra- 
tia Kr. Szt.. István iol hiszi vala, hogy 8 istennec keduébe volna 
(Helt : Krón. 28). Hogy keduetekben lennéc ; ut in gratiam me 
haberetis (Helt: UT. y4). Ti istennek keduoben és szeretetibeu 
vattok (Bal : Csisk. 465). Az bfin miatt ki-estek az isten 
kedvéből (Pázm: Kai. 538). Kedvemért kérlek: 
amabo MA. mein lieber, ei Ueber PPB. Zent Ferenc ystennek 
kedueyrt (amore Christi) kére, hogy ewttet vettne által (EhrC. 
26). Ez pap mene Mariának egj'hazaba ayoytatossagnak kedue- 
ert: orationis causa (80), El nem hagyaa az ew kedvveerth 
(ErdyC. 616. 527). Múlatás kedveyerth: cansa recreationís 
(NagyszC. 228). Jobb is volna kdnek vasárnapra szombaton 
ide jSni isteni szolgálat kedvéért (LevT. U.296). A iőuetelem 
kedueért hazuttok (MehSzJán. 311). Kétszer szokták a luda- 
kat meg-meljeszteni a tolla kedvéért (Misk:VKert. 351). Az 
6rd6g kedvéért szenved alkalmatlan dolgokat (Hall ; Paizs. 
8). Az legyekrfil, mellyec nyalakodás kedvéiért fölötte sokan 

M. NYELVTÖRT. SZÓtAr. n. 



voltac (Zvon : Po.st. 1.525). EWdután mulatságnak kedvéért 
foglyászni kiment eö felsége (Thaly : KT. 1.36). Mi szabjuk 
akaratunkat isten k e d v é h o z (Pázm : Préd. 263). Lehetetlen 
őket kedvünkhez szabni (Fal : SzE. 135). Kedven élő 
asszonnéiiek (RMK. 11.210). Kedueu való ölet vagion, ciffrasag 
io lakás (Mol : SzJáa 435). Sok ostor szokta §rni ki nem ti'id 
meg temi, istenét félni, kedvén élni (Bal : Ének. 15). Noha nem 
istentíil küldettek, mindazon-által a sidók kedven kapták 
őket (l'ós : Igazs. 39.5). Én méhemnek fia, kit kedven tar- 
tottam, ápolgattam és gyengén tartottam (Thaly : Adal. U.414). 
Jókedven s ize.sen lakoznak (Hall: Paizs. 212). Kényén 
kedvén élt (Land: UjSegíts. 1.14). Kényessen kedven fel-ne- 
velt púba, tunya il'tiak (Hoti'm : Préd. 21). Nagy kedven hízelke- 
dett néki(Hall: HHist.U.179) Vixitdum vixit bene; nem mond- 
hatia, hog az mig élt keduére nem é 1 1 volna (Decsi ; Adag. 
213). Kivel mit gondolok hát, ha szegény vagyok is, ha élek ked- 
vemre? (Balassa: Költ. 114). Ugy éltem kedvemre, mint főember 
fia (Thaly: VÉ. 1236). Ha ma gonoszt szült fejedre a fátum, 
tsak ép elmével légy, és okos serénységgel emberkedgyél, meg 
Iád, ulöb' múlt jár kedvedre (Fal: NA. 225). Előbb-kelö 
az az enjber, a kitfil egyebek többet várnak, és várván ked- 
vére járnak, hogy sem más egy, a ki a költsönt nagy fénnyel 
vis.sza-kéri (Fal: UE. 364). K e rt v é r e lakni: indulgere genio 
(Decsi : Adag. 114). Gyenge és keduére nenekedett 
aszszoni állat: tenera mulier et delicata (Kár: Bibi. 1.185). 
Kedvére tartatott: delicatns MA. Kedvére tai-tja : deli- 
cato nutrit Ki-. Keduéi-e tartott eb: canis vivens e magdalia 
(Decsi : Adag. 264). Annéra el gonoszodec ho^ sem istennec 
sem embernec nem vala keduére (Szék: Krón. 127). Soc 
szörzésseket s z ö r e z vala, az országnac keduére (Helt: 
Krón. 51). Kedvére úszdogál (Misk: VKert. 325). Világ- 
bíró Síindor látván vitézinek kedvetlenségét, le-ugrék lováról 
és előttök menvén, szüvet és kedvet ada mindeneknek a 
gyalogláshoz (Pázm: Préd. 105). Hogy testenec kedvet che- 
lekedgie (Mon:Apol. 396). Változó ügyedben el ne ejtsd 
kedvedet (Orczy : KöltH. 91). Mindenekuec el nyered 
kedveket és jó akarattyokat : omnium demerebis tavorem 
et benevolentiam (Com : Jan. 201). F e 1-i n d í t o 1 1 a kedve- 
ket annak keresésére, a kit jelentett a tsillag (Pázm : Préd. 
185). A játékos nyelv kedvet gerjeszt (Fal: UE. 404j. 
Kedvét keresni vkinek : cousuere pulvillos sub cubito 
MA. captare benevolentiam PPBl. jemanden flatth-en und zartain 
PPB. Kerestem keduet az en te,stemnec fVitkC. 27). Kedvét 
keressök ő szent fölségének (RMK. VI.lOl). Ez világnak iauai- 
iial meg raszegfiluen, czak hasának keduet keresi vala (Fél. 
Tan. 485). Szádnak keduet keresni (Dec«i:Adag. 115). Kedv- 
legelő nyája-ssága, szivébre-sztő vidámsága (Fal : Vers. 863) 
Kerivlk fldt [tulségedef], hogi Üd k e d u ö n k e t Uf szeg ^ 
(RMNy. n.231). Ho^ sémi keduemet nekem meg nem ■■''8™ 
(Istv:Volt. 7). Egymásnac keduet ne szegiétec (Hel* '-^•'^' ''^^• 
Semmibe neki keduet ne szegiüc (Tel: Fel. 92). -*^'" *^^8- 
hetem kedvét az uraknak (Fal : TÉ. 312). "f^ ' ^ ' ,*.'" 
hattá kedvit: egyik igen nyújtott vala ' '™'^'i)' ^ ™í^>k 
igen rövid, igen fürtös, vagy igen lecsapott, •' '^''^a'kodott (Fal: 
NU. 257). A királynál nagy kedvet talá' '-P^^^'- !)• Az nyaai- 
fa, kyknek arnyekozasok hywöntözee- "'^f '« e d w e t t e e z- 
nek emtereknek, yelewsewl hw ''"" ^^'^^'^- ^^^^>- Te ne 
tedd az 5 kedvét: sub te érit ■'"'''*^ ^J"'^ (Helt: Bibi. I.B3). 
Az melly aszszonyiallat ketV'^f "™' '■^'"''''' •<"^'' ^' ''"Iti 

hogy túros az al feneke '^^^^ ^L '^% ''f-f'^ f "™^'' 
kedvet te wlthes^ (Ve : Verb ■ Előb 3). Azonban sze- 
mélye holott ,szomor'/'\l"',' ^ " "^ '' '^^'í^'" ^^«^«°. « 
o ', „;^í„„^u. -a'y^Adal. 1.145). Kedue ellen: ab 



azzal vidámodik 
iuvito NémCil. 



Kedvem ellen : invite ; ungern PPB. Jancsár- 
aga féltiben ^^" ™'"'' 'i™yél«z^kben kedve ellen ül vala 
(RJIK VJ '*' '^*^" ^^""^^ ®"''" '^"'■^o'' megfordéttyák ér- 
. ós: Igazs. 1.265). Kedvem szerint: delicate C. 

10 



telmek' 



147 



ÉDES-KEL) VC—J<'>KEUVC 



KESZ-KKI iV-KF.l)VFI,K'rH>< 



148 



ad votum MA. nach wunsch PPB. Kedwed zerenth való 
easetli : pluviam voluntariam (KesztliC. 163 1, Hog az életűek 
vra keduok zereut karlioztattatut volua Ijalalra (\Vc«!iirC. 95). 
Igeű kedue szerint valu kazdag volt (Boin: l'réd. 388^ Keduem 
szerint szóltál (UecshAdag. 131). Seuimi nem kételom'thette 
ítet bánatra, hanem kedve & akaratt>'a-szeiént vette ezt fel 
(Pázm: Préd. 527). Soha olly fejedelmet nem hallottam, kinek 
csak az ollyan szolgálat eset volna kedve-szcrént, melléét feje- 
vesztében parancsolt volna (Pázm: Kai. 1766. 583). .)o .szántá- 
ból kedue szerint vágjon ott (Alv: Itin. 216). Az isten annál Ls 
ked veb szeri nt va ló t ad kegyelmednek fl'í'rtT. XIH.161). 
Nagyot kezde tulajdonítani elméjének, és addig j .'i r a esze, 
kedve után, hogy . . . (SzD: MVir. 129). 

[Közmondások]. Kinek mihez kedve, ott uints rövidsége 
(Kisv: Adag. 543). 

édes-kedvü : (dulcis ; siissj. Meg oltalmazd magadat borsas 
étkektói, és édes kedu5 lictariomoktól (Cis. K3). 

fél-kedv : fanimi otfensio, animi molestia ; missstimmung, 
verstiminnng, uiimutj Az neep ft'eel kedwel wagyon (LevT. I. 
278). h\\ keduel tin választ neki (Helt: Krón. 136). Az 6 
szent igyekezeteit sokan fél kedvel fogadák (Pázm: Kai. al). 
Kit vr-tiak fél kedvel látnak vala (Eiiy: Gizm. 2). 

félkedvű : finvitns ; onlustigj. Dologhoz fel kedvfiec, komo- 
roc (TyuktJózs. 134). 

gonosz-kedv : [ammi í)tfensio ; uninnt). Vetkeztími gonoz 
keduel (ViisC. 9). 

gonoszkedvű : [trlitis ; traurigj. Krtliowtthem a, eniber- 
tliel, ky az leweleth hozta, hogy gonoz kedwow wagy, ighen 
baukodol, syrsj-s az tlie olh maradásodról (I^vT. 1200). Ne 
lé( y mindenkor oly gonoz kediiA, mint az verembe eset farkas 
(Dec»i:Adag. 175). Gonosz kedvfl szomorúság (Mad:Evang. 
141). 

jó-kedv: 1) [benignitas; gunst, wolwoUen]. Jókedvvel: 
benigne, benigniter C. Te io kedvedljen mi zarvonk fel magaz- 
tatik : in beneplacito tuo exaltabitur oornu nostruin (DöbiC. 
163). I.iegy io keduel hozzam: esto milii propitius (Ilelt: Bibi. 
I. Q2). Flogy az isten minket érdemíink-nélkfll szeretelt, az 
azért 15t(, mert az volt az 8 jo kedve s :diaraltya (MA:Scult. 
72). Valahol kegyelmes gazdának hozzjim való jó kedvét 
találom ; ubicumque clementis in me patrisfamilias reperero 
gratiam (Káldi: liibl, 232>. A mennyei kegyelmeket és isteni 
joUeilveket bevenni (Hly: Préd. II 511;. S) bonus, hilaris animus 
Kr. (guto lauiie, guter mut. fröhlichkoit). Jó kedvet veiwek : 
""vuhor, hilaresco MA. Senky eegyeb yo kcddel nem v.irbat, 
''^"S ky annak elette zerywei hozyaa zerzy magaat (ÉrdyC. 
479b). í^, ^y„.y igijjg gg ^^ kedwe kywanna (512b). Mene az 
barátok^ í^tayara es rnykoron iliconghetJt volna, az portarius 
kedwel (513b). Yo koduol veszi 5 tSle 
■ í- - T ** ''"■'*'*•''' '"""1 öltyg eltjirtyak nagy io keduel 
(VirgC. 57). Jo K^,,^^,, pg bek&segel el zenuedi i97). Noha 
meg engedjflk jo ket^, ^„^^ ^ Ei^^in. nív nem mindenkor 
^.Titk. 20). Hogy ha jó bort kivánsz 

r, . ., uc . . o « lii'rheted azt illyen 8t jelekWll 

(Fev:8ihSal.» 6;. A magaős., , ,, ., ,/ . ,, 

,, . ,..' , Nkeclvéböl örömest megvallom, 

vó t annyi grátiáni, hogy maíN. , ,. , , . ' 

. , .. . L iii .. . V'*"''"^'" «!ora és szivem 

szándéka szerint beszélhettem AemiK., .,, ., 

.,, ... • .(i ,>il(ral:^A. 1 3 J>. Boldog 

Uten hányszor vesztettem vig JÓ kedvA. " 

... ,, . , 11... Xlekéntetes szeniéllyek 

kftzfilt V ; néha t»ak nem ■ el-hitetteiii K . 

,,,... , .... 1 >finma , hogy mind 

azon i)e8zer és kotsia inasok Bzontottak aV ■■ 

' >(^kbeu (tal: NE. 



Iie ereztee _ 
(WeszprC. lOsYv, f„ 
Jo 
k jo 
tSbbeliért véte».sék 
innya jó kedvedból, 



(GB 



jókedvű: I) benigniis MA. gUtig, freundlich 
me» ió kedvS, jó akaró: benigniis Com: Jan. V. 
yokoduew : fratribim benevoluí (ElirC;. 70). 3t) jucund 



Kegyel- 

tyhoz 

itIM 



Kr. (fröhiieh, lustig]. Vygak, yo kedwewk es erwend8tft»8k 
(ÉrdyC. 511). Hog myndenkoron ielenneek \7gnak e« io ked- 
vevnek (DomC. 140). Vig es iokedvew volth íVirgC. 36). Az 
koez es az iokednv engedelmes.seg (62). 

kész-kedv: promptitudo SL [bereitwilligkeitj. 

készkedvü : [jiromptus ; bereitwillig). Oeremest való, ké«2s- 
kedví. ÍMA : Hibl. Magy. 3) 

komor-kedv : melancbolia Kr [uumutj. Komor kedvet 
szerző fekete sűifi vér iCom: Jan. 51). 

komorkedvű : tetricus .MA. emsthaftig, sauer ausseheod, 
unfrenndliuli PPB. Ne legyetek komor kedwyk : ne eetote 
tetrico vultu (Pe.sü: NTest. U. Derk: ÖÉlet 31). Komor kedvfi 
I ne légy: tetricus ne sis (Com: Jan. 203). 

I mérges-kedvű: ív Szeressétec a tU feleségteket, és ne 
legyetee mérges keduilec ö hozzáioc : diligite uxores vestras 
I et uolite aiiiari esse ad illas (Helt: UT. Ee7). 

mord-kedvű : melancholicjis, agelastus C. morusus MA. 
tri.stis MA : Hibl 1.573 feind.selig, mtirrlscli PPB. Mord keduS 
asz.szoiii állat: niulier odiosa (Kár: Bibi. 1.622). Annac késké- 
teleii morkedfinec [ígyj és kcdvetlennec kel lenni íPrág: Serk. 
314. Mik:TLev. 58). Vannak mord kedvfl emberek, kik min- 
dent rútalmaznak vagy irígységbfil v&gy méregból (Fal: UE. 
421). 

nehéz-kedvű : submorosus C. dyscolus, diffieilis, iofensua 
MA. nielancholicia Kr. schwermUlig, zornig PPB. Kálmán 
király nehéz kedufi, gyanós és igen hurtelen harago és igeu 
irigy vala (Helt: Krón. 45). Nebez kedwfi valik az nemzetsighez 
(Sylv: UT. ILlOl). Nebez keduft voltam ez néphez: Iniénsus 
fui generationi huic (Fél: Bibi. U.126j. 

pokol-kedvű : morosus, melancholicus C. MA. unfireiiod- 
lich, miirri.'iih PPB. (Sylv: UT. I.lu. Hall:Paizs. 336). 

víg-kedvű: laetus, hilaris Kr. [lustigj (MA:SR 28X Víg- 
kedvű [családnév] (Bartlia : Debr. 59). 

Kedvel, kedveli: I) diligo, acoepto MA. lieben PPB. 
Quednelen 1219 (VR. Njt. 11.17). Az 8 zolgalo leananak ala- 
zatossagat keduele os zerethe (TihC 134) Teeb lelky yozagok 
varrnak emberl>en, kyket wr isten kedwel es zeret (ÉrdyC. 36). 
Az zegheenseghet yukab kedwelnee, hoiinem m\ ud ez vylaghy 
kaüdatssagot [így] (211). Zepliltelen áldozat, kit igen keduel az 
vristen (DebrC. 29). Keduelenek t«%edetb kjThlyokuak leány : 
delectavermit te liliae regum (KulcsC. llo. 174. Helt: Krón. 
47. Bom: Pléd. 427). Valamit a lélek kedvellett, és akart, 
abban visz.'szálkodást nem szerzett (Pázm : Préd. 161). De ha ai 
arabiabélieknek tettszésekböl kedvell&nk ítéletet tenu&uc, ac 
iiúza mértékletesseu lészeii (KNagysz. 16 '3. D5). Ha auiiak 
kedveled illattyát (l'elv : SchSaL* ü). E hegy, mellyen kedvellet 
lakni az isten (llly: Préd 1.373) A tsá.'szár a feleségét igen szereti; 
magát is igen keduelli i,Mik:TörL. 26;. Tsak egyet kedvellet, 
(Onay: KöltH. 144;. 2) faveo MA. [adulor], gUiulig sein PPB. 
(sdimeicheln ?J Az k\Tal fia leuele az csazaniak keduel (Krd- 
Orszgy. 310). 

meg-kedvel: adamo Kr. [liebgewinnen]. A varosnak biro- 
ianak fya latnán (a leányt), igen meg keduele (DebrC 14S. 
RMK \1.64) Miben! szent Mátét isten megkedvellé, ottan 
Kristushoz gyfljté a bfinösijket (Pázm: Préd. 47). 

Kedvelés: 1) acceptatio, lubentia MA. lust PPB 2) 
aeuiulatiu V dombokon ftet meg haragotak ei« i balvaúoktM 
ftet kedvelesre bivak (UöbrC. 149). 

[KedveUet] 

Kedveletés : gratits, gratio«u.\ acceptns 81. (frenndlicb, 
lieiler, angeoebm] Ewtewle oly kedueleteal (caritative) fogata- 



uv 



K KU VEI -KEU-IK— KEDVESEN 



KEDVESECSKÉN— KEDVESÜL 



ÍM 



tauak, uiykeiipeii ysteniiek aiigyaly (ElirC. 36). Budosnak kyet- 
lenbeu, liOKy kediieletB^ben yiewlyownek (ut diligentius vaceut) 
ymíulsaguak (114). Szép kedveletai é.s meleg ess8li e.snek 
(KLflcse. 1645. 32). 

Kedvelked-ik : (?) Megieu az Srdfig lattá embernek 5 tes- 
tet élnie, bátor S/.tSver le^en es, soha nem keduelkedik (kétel- 
kedik ?] benne, bo^ meg nem nerhetneye az lelket (BodC. IBi. 

[Kedvelet] 

meg-kedvelet : (in gratia pono ; beliebt maciién). Nem i.i 
mutatbatz nekem oly sz. irási liellyet, melybfil te ezt ki gír- 
dithesd s én velem a korbácsot meg kedveltethesd (Czegl 
MM. •;o9). 

Kedves: I) gi-atiopu.'s jiiciuidas, acceptus, lepidus, favorabi- 
lls, caniF. plan.«ibili.s, l'pstivns C, gratu.s, placitus, .svavi.s Mj\. 
aiigenebm, lieblicli PPI3. [lieb, fromidlicli, heiter]. Igen kedves : 
Viergratiis, perlepidiis. percanLs, praecarus: kedve.sseu; gratio.se, 
grate. juciindft lepide. favorabiliter, care, festive, svaviter C. 
ízes, kedves be-széd : oratio *her:igna PPl. Kedves, édes : svavis ; 
lieblich Com : Ve.st. 117. Kedves szín: *color svavis PPBl. Ked- 
ves veragoknak veragaual veragozeek (DomC. 11). Kyhez 
jgeen kedues vala (iy4). Ezt az ninak zolga arra teue, hogi 
keduesb lenne Kaifas el5t az 5 zolgalattia (WeszprC. 73. 126). 
Istennel nem kediies (llhC. 2). Ha az zentet meg bautan.aya. 
az w kedves tarsasagat el vezteneye (VirgC. 42). The áldozatod 
kedwes legyen ; holocaustuni tiuim pingve fiat (KulcsC. 36). 
Hegy, kybe kedwe.s (beneplacitnm) istennek lakozny (1.58). Az 
zeremy borok mindeiiwt kedne.'^ek (RMNy. II.2). Czudaikoziiak 
vala az fi be^idinek kedvces voltán (.Sylv: UT. 1.86). Kedwes 
dolog az az sidoknak (1 181). A ki kedue.s életbe akar az wr 
isten el5t élni (Helt: Bibi. I. f4). Az ember kesertetik az kednes 
allapattal (Fél : Tan. 183). Kedne^b az mihSz munkánál intiuiU 
(Decsi : Adag. 67). Kflezin aiandék, de kedves : exiguum muinis, 
gratum tamen (234). Az egész liordóbeli fenyi^viz megeczetösül 
és nem laszen olyan kedves italra (Radv: Csal. III. 49). Kedves 
illat : odor svavitatis (MA : Bibi. 1.7). Ha kedves tanitáiyi, kiván- 
.ságot és ízt hagy a balgátokban (Pázm : Préd. a4). Sokat deákul 
írtam : mivel sokszor ragyob" és kedvesb ereje vagyon mondji- 
soknak abban a nyelvben (Pázm : Préd. b). A tiszta jó bort 
kedvesen iszsznk a fíld-edénybíl ('Pázm: Préd. c). Sok-képpen 
kivánatosb az igazak sanyani.sága, hogy sem a gonoszok kedves 
állapattya (23). Nem szoká.sa Istennek, hogy gyengélt.a«se kedves 
szokait Í37). A mit szeretettel várunk, amil gyakran és örömest 
beszéllünk kedvesinkel (528). Maga kezével pnhíttya és veti 
ágyát belegének, hogy kedvesben nyughassék (695). Salamon 
az i'tennek kedves vala (Pázm: Kai. 538). Azt tselekedgyéc, 
a mi ö nékiec kedves (Czegl : Japh. 57). Az gyakorlatos imádság 
is tegyen kedve6,sé minket az isten el5tt (Bal: Csl.sk. 362). Mint 
hogy te ékes vaey szép drága g>émánttal, így 6 is mentíl 
S7.ebb kedves szíp szavával (Balas.sa: Költ. 6). Ez az en szeretS 
fiam, kiben magamnac kednessé lettem (Knlcs: Evang. 68). A 
kerdfinee felel ly meg cseude.ssen, kedvessen: piacidé (Com : Jan. 
2(Xi). Szemérmete&iégének kedves volta (Lly : Préd. 1.170). 
Boldisár király, mikor legkeduessebben tobzódnék, akkor öle- 
tek meg (TKis : Pan. 43). Az maradék étket kedvest mártogattya 
(SzBodó : SóDics. a4). Kedves kedvesség (Fal : Jegyz. 934). Nálunk 
liadgya izét a kedves reménységnek (Fal : UE. 386). S) [dilectus, 
dilecta; geliebter, geliebte]. Féltette kedvesét ellenségétől is 
(Thaly: Adal. 1.156). 

[Közmondások]. Kedues az rSnidsés : grata brevitas (Decsi: 
Adag. 294). Minden újság kedvos, óság pedig reves (Kisv: Adag. 
147). Kedves napok hamar folynak : *rara bora, brevis niora 
PPBl. A béna rajkó is kedves az anyjának (Fal; Jegyz. 213). 

Kedvesen: [libenter; geru, mit fi-eudenj. Kedvesben ta- 
núinak az emberek példából, hogysem parantsolásból (Pázm: 



Préd. 44). Azokat íirönimel, és kedvesen szenvedvén, kedve- 
.fekké totle (92). A kérdSnee felolly meg csendesseu, kedves- 
sen (placido), csak legalál 'b intvén (Com : ,Iau. 200). Kedvesen 
kel venni: gratanter ost .'implectenduin (Illy: Préd. 11.454). Korpa 
pogácsát nagy kedvesen fittek (Szentm: TFiú. 11). Fíirj bússal 
kedvesen eltének a beteges izraeliták (Misk : VKert. 432). 
A ked kedvesen irt levelét igen kedvesen vettem (Mik: Tl^ev. 
85. lev). 

Kedveseeskón : lepidule C. 

Kedvesit : gratum facio, acceptum reddo Kr. [fi-eundlich 
niacben, gewiunenj. Semyth thy magatoknak ne kedwe.syczetek 
azokban (a bűnökben, ÉrsC. 193. Pázm: Epist. II.2. Kr.). 
Ekkor csak ezzel akarám urunk személyét kedvesiteni (ErdTört 
U.59), 

Kedvesked-ik : 1) gratificor ('. piacere studeo, faveo 
MA. zu gefallen sucbeu, willfahren, liebkosen PPB. Kedves- 
kedni : percomis PPBl. (CsomaC. 20). Ha az embereknek ked- 
ueskettem volna, az Christusnak szolgála nem volnék (Fél: 
Tan. 326). Germekeknec kedueskedö attya (Mon: Ápol. 511). 
Hogy az én vramnak kedveskedgyem (Pázm : LutliV. 1). Mun- 
kánk ajándékjának bemutatásával vágyódtimk kedveskednünk 
(KNagysz. 1613. D2. Zrínyi 1.48), Valakinec kedveskedhetel : 
cuicunque gratitícari potes (Ora : Jan. 201). Valamely szar- 
vashii.s,sal kedveskedett neki (Monlrók. XV. 8). Uramnak kedves- 
kedtem megyés borral (XV.438). Borral és kalácsokkal kedves- 
kedtem Hemskerknek (Monlrók. XV.383). Jóakarónknak is 
kedveskednünk kell ez mostani állapatra nézve is (RákGy; 
Lev, 129). Tudgyon akár melly társa.ságban afféle dolgokkal 
kedveskedni, hogy beszédgyén meg nyugodgyon a fár.s, és 
uf('ibbi halgatásra iz maradgyon benne (Fal: UE. 375). Mikor 
jeléi adgyak, hogy valamit meg kivannak, olly himmel hozzák 
eló, hogy az adakozó-fél különös szerentséjének tartya, hogy 
kedveskedhet véle (Fal: UE. 438). Az egek bóvségesen kezde- 
nek harmatozni, kedveskedni, ajándékozi'idui (Csúzi: Síp. 20). 
Nemcsak apolgatással és ölelgetéssel, hanem ajándékokkal is 
kedvesksdtenek (Csúzi:. Síp. 21). 2) fdelector; sich vergnügen]. 
Az bor italba kedveskSdnec (Kulcs: HKész. 21). 

Kedveskedés : gratific;itio, plac^íntia 0. blandimentum 
MA. willfahrung, das liebkosen PPB. Vakimely kenyír, kalács 
és báráuybeli kedveskedíssel küldöttem Horvát Ferencz uramot 
hozzája (Monlrók. XV.319. Gyöngy: Char. Elób. 3. Gér: KárOi. 
IV.456. Fal: UE. 382). 

Kedvesség : svavitas, amabilitas, jucunditas, pretiositas C. 
gratia, gratiositas, festivifas MA. annehmiichkeit, lieblichkeit, 
lioldseligkeit PPB. Jó kedvel bíivölködfi és jó kedvesség o.sztó : 
charitonius PPl. The hazadnak kedwessege meg eevfu engemet : 
zelus domus tuae (KulcsC. 162). Szfiueumec ió kedue,ssége : 
voluntas cordis mei íHelt: UT. r3). Nagyságos és méltóságos 
vezér Miu*iza barátmiknak kedves.séggel való köszönetünket 
(Monlrók. V1I1.205). Kedves.ség felettvalo kedvesség a szent, 
és .szemériiietes-asszony (Illy: Préd. 1.171). Beszédében való 
kedvességet kapdos (Com : Jan. 162). Kovásznál Péter szolgált 
elsi'ibeu a fónyi ekklé-siában nagy kedve-sséggel (Bod:Pol. 98). 

[Szólások]. Ezen esztendóben a református superintendens-is, 
lévén mindenek eWtt nagy kedvességben, vénséget 
nem érvén reméntelen meg-hala (Bod:Pol. 37). A tanuló 
iljúságot a szükséges nyelvekben, filosofiában ugy gyakorlottá, 
hogy mindenek előtt ditséretet nyerne és nagy kedves- 
séget (Bod:Pol. 73). 

Kedvességés : valde acceptus Kr. (lieblich, sehr angenehm]. 
KeduességSs id6 es az ida5sségnek uapya (Beythe: Epist. 71. 
Pécsi: Ágost. 54). Keduességes .szag (MA: Tan 753). 

Kedvesül : [gratus fio ; Ueb werden]. Kezde testben 5regedny, 
uag zepsegel ekesAlny, es myndeenekneel kedweswlny (ÉrsC. 
454). 

10* 



lói 



KEDVKTLEX— KKI iVETLENSÉG 



KEü VÉTLEN Ül^KEOy ELEM 



15l 



Kedvetlen: I) inriplacidiLS, luorosiui, immitis MA. uiiir- 
risdi, verdriesslkb PPB. Kedvetlenfil : morose C. Kedvetlen, 
mord, liaragos, ízetlen ember: amaruleutus PPI. Kedvetlen 
avagy komur: morosas Com: Jan. 181 Kedu«tleu neuetni : 
alieni8 mandibulis ridere üecsi : Adag. 245. Mint az sarkantyú, 
az mellyel az kedvetlenec és restelkedíc meg vagdaltatiiac 
'MA: Tan. 1251 1. Az szombatnak szentelé.séh5zi.« kedvetlen 
(MA:S<-ult. 9ül). Kiváuszé hallani bizony.ságot ? Tudom, liogy 
kedvetlen vagy hozzá (Malkrt : BCsák. 289). Kedvetlen szerentse 
(Teleki: FLél. i:í3). Hadaimat nem diraérem, mindazáltal ax 
minemű fele más imide, iuuoda vonó fegyvertelen, kedvetlen 
emberekkel én magam eleget vittünk végben (T{ákGy:I^v. 
277). Ollyau Ízetlen, kedvetlen, hogy még a fele.ségét sem öleli 
meg fMik:TIjev. 33). 2) ingratiLs; nuangenelun Com: Vest. 
133. miaiigenehm PPB. Kedvetlen szín : color auistenis PPBI. 
Keduetlen az bolondiiac az ékes iK-széd : non decent stultuni 
verba coniposita iKár: Bibi. L613). Keduetlen aiaudékot talált 
adni: Veneri sueni inimolavit (Uecsi: Adag. 180). Embertelen és 
kedvetlen philosofia (MA ; Tan. 753. MA : Scult. 964). Mind szent 
havának az elei mutat kedvetlen fidSt (KDebr. 1619. C3), Igen 
kedvetlen idfl volt (Monlrók. X\'1II.25). Nélui a búza lisztből 
készíttetett kenyér nyers, Ízetlen és kedvetlen (lUy : Préd. L265). 
A jül meg nem igazíttatott czitara kedvetion zengést ad (11.195). 
Miképpen él a szollásnak ily kedvetlen modgyával? (,IL236). 
Kedvetlen szag (uo.). Az b&z, b5d5s.seg fene, kedvetlen : foetor 
teter ; der gestank graulich (Com : Vest. 1 1). Kedvetlen választ 
vett íRákF; Lov. 1.252). Nem kell a kedves szegény feleséget, 
a kedvetlen, de gazdag feleségért elhagyni (Mik: TI>jv. 7). 
A béka kedvotlouöl rekegő állat (Bod : I^x. 21). A keserűség 
kedvetlen íz (93). A rút, a kedvetlen általatok lesz szép (Orczy : 
KöltH. 154). 

Kedvetlened-ik : contristor, animiun perdo, v. ofl'endor 
Sí. Kr. [unmutig werden, die Uist verlieren). 

el-kedvetlenedik : cv Ha oda ki csendességet remélhetni, 
az szegény ember most mind elvinne az Iwrát ; ne kedvetle- 
nedjék el az szAIAtől az szegény ember (LevT. 11.224. Pázm: 
Préi 1161. Kr.) 

Kedvotlenit : morosinn facio, tristem reddo Kr. (unmutig 
inachen, die freude benehmen) (Pázm: Préd. (557. 731. Kr.) 



el-kedvetlenit : cv (fázni: KT. 19 li. 



meg-kedvetlenit : contristo Kr. 
333. Zrinvi. 1.30). 



[betrijbenj (Pázm: KT. 



Kedvetlenked-ik : morosum, inconteutum, importunum se 
oxhibere Kr. (unmutig sein, sich mürrisch benehmen] (Pázm: 
Préd. 924. Kr.). 

Kedvetlenkedés : (tristitia, morositas ; unliist, luimutj. 
Keíivetlenkedés, biistiíkodás MA : Tan. 740. Az mi tftretlensé- 
gi'mket és kedvetlenkedésfinket luilnstolni akarjue i MA: Scult. 

976). 

Kedvetlenség : niorositas C. inclementia MA. moIe.stia, 
oH'ensio; uufroiindliehkoit PPB. [unmut). Kedvetlenség, mord- 
ság : amaruleiitia l'Pl. Az izotlenségie, kedvetlenségre adattat- 
tak : aeeíliae dediti (Com: Jan. 197). Az egy Jupiternek van 
ke<lvetlensége, i|>nrkodni is kezd sasa körmössége (Tlialy : Adal. 
1.114). A ki tsendes békességre birta természetét, sok bi'is ked- 
vetlenségeket fog elkerftlni éltében, é.s a bőtsfiletre vivő járás- 
nak szintén általuttyábnn vag)'on (Fal: UE. 3671. Bujdosóba 
kergetni borongó kedvetlenségét (SzD: MVir. 330). 

[SraSlások]. A guberuátornak és knutzelláriiiauak vádoltatások 
éü az udvar elAtt kedvetlenségbe hozatások (Bod : 
Pol. 145). Valakinél kedvetlenségben lenni: iwse 
apud aliqueui in *otl'eii8a PPBI. 



Kedvetlenül : inor'jsus, tristis fio Kr. 

el-kedvetlenül : (nKjrusus fio, offendorj dejicio auimum 
Kr. (numntig werden]. Ha azon közben a nem-akarommal jár 
a válasz, elkedvelleuiilnok, mint az indiai asszonyok iFal: NA. 
221). 

Kedvez : indulgeo, jiarto, comparco, reparto C. faveo MA 
schonen, diireh die finger sehen PPB. fzu gefallen sein]. Nem 
kedvez fiának : er ist scharf auf seinen sohn ; ne kedvezz pénzed- 
nek bflcsületért : schoue dein geld nicht um die ebre ; királyának, 
liazájának kedvezni: seinem könig, seinem vaterland buld sein ; 
kedvezni magának : sich schonen, seiner gelegenheit pflegen, sieb 
commod maohen Adámi : Spr 196. Parancola, ho^ ne kedue- 
zöu somminemfi orzagiiac es miudőn varasocat le t6ryín(GuaryC. 
55). Heyaaban kedweztem az fi yfiwsaagaanak (SándC. 29). 
Hogy ne kedvezne valamybeii ev neky (MargL. 78). Kedwez 
zegennek (parcet pauperi) ees nawalya.snak ees zegenyeknek 
lelkyth ydwezeythy (KeszthC. 179). Nem keduezel a te egiet- 
len egi fiadnak mi erőttőnk (WeszprC. 42. 105). Nem kedueznele 
e helnec az fittuen igazért, kik Iwnne vadiiac?: non parces 
loco illi propter quinquaginta jasto.s. si fiierint in eo ? (Helt : 
Bibi. l. H). Nem keduesztel a te egyetlen egy fiadnac én erőt- 
tem : non pepercisti nnigenito tílio tiio propter me 'L 14). Az 
igassagnac Istene nem keduez ebben senlilnec (Born : Ének. 
173). Ne keduezzenek es ne kőniőrfillieuek, hanem az gonoszt 
ki giomlalliak az nep kőzznl iFél: Tan. 322). Senkinek nem 
keduez az bor ám, az ki meg isza : crudelis Bacchus (De<si : 
Adag. 204). Ne kedvezzen az te szenieil ő nékie: non fiecteris 
sui)er eam ulla misericordia (MA: Bibi. 1.181). Milient a torok- 
nak kedvez.sz, halál fia lesz' (Pázm: Préd. 84 li. Keduezni még 
az elleiiségeknok-is (Com : Jan. 198). Abból senkinek ne kedvezi 
(RákGy : Lev. 98). Dicsiretes keduezni az atyafiaknak, és jó- 
barátosoknak (Illy: Préd. 1.67). Oly liir légyen felőled, hogy 
órőmest kedveisz (Fal : UE. 382). Másnak nem tudsz kedvezni, 
s egy hajóban evezni (Amadé: Vers. 118. 11). 

meg-kedvez : [parco ; naciisidit iibenj. A kőz nep uieg 
kedueze es nem őle meg a iuhoknac iobbadgyat (Mel:8ám. 
30). 

Kedvezés : indulgeutia C favor MA. Inadisicht, schoumig) 
verschonung PPB. A testnek kedvezése (Pázm: KT. 82). A 
bálvány képek minden kedvezés-néikfti rontatnak vala (Matkó: 
BCsAk. 102). 

Kedvező : favens. favorabilis Kr. [gilnstig, uachsichtigj. 
Igen keduező: perindulgens C. 

K£FE: miiscarinm setaceum PP. bilrste Adámi: Spr. 15, 

Kefél : (penicillo axtergeo : blirsten]. Mint lovat, azArit úgy 
kefélte (Ézsau) ; mely íiszve tsoinózott, áztat le-metélte (Gvad : RP. 

15). 

K£OM£ (?] : paene NémGL 271. [VU. KIKl 

KÉQY (ííjétlén BécsiC. 100 232. iíyetlén MiinchC. 104. 
i.Hyelmes GyIingyC. 12. tíJi^elmessegős CtechC. 22): svavitas, 
gratia MA. lieblichkoit PPB. Kegy, kegyelem: gnade, genehm- 
heit Adámi : Spr. 45. 

Kegyelem {kegilnet, fcjiimehel HB. itgyelm ComC. 1 ) : 
I) gratia, diaris C clomeutia MA. [gnade]. Wioagguc uromc 
i.sten kéglimet ez leik: eri, hiig wr iivl kegilmebel abnumi 
kebeleben helhezie (HB). Myert eii teneked keresek yly ke- 
gyelmet, idiarom, hogy fogagyad énnekem, hogy souha valamely 
lelkest meg ne sercz (ElirC. 149). Kegelm keresőnek ag meg 
uigaztalaast iPeerC. K). Miurt en teneked ilyen kegjelmel lelek, 
azt akarom, hogy énnekem teos fogadást tégy íVirgi'. 55 1 
I logy kegyelmet nyeriei' a te szőmeid előtt : nt iuveoiaui 
gratiaiii in conspectu iUelt:BibL I. P4). Kegyelmet talilmic 



153 



KECíYELMEü— KED 



KE(iYEI.ME.S—ME(í KEGYELMEZ 



löí 



(Helt; VigK. 54). T5n kekjeimet Sáiiior asszua fejéaek (RMK. 
IV, 135). Az hol )iz bfiu b5v61k5dik, ot fellieb IxVelkedik az 
kegielem (Fél: Tan. 268). A fejedelem adandgja az kegjelmet, 
es me<^ erpsztendi , a jószágot : priiicepa i|)se gratiam feierit, 
illaqne txnia remiserit (Ver: Verb. 40). Csjik a szomszéd vára.s 
ból jíttek vala kegyelem nyerni (Píizm: Kai. 140. Zrínyi I.15>. 
Keg^'clem :illaix>ttyában vagyon (Illy:Préd. 11.293). 3) [virhis 
«lntaris eftectus ; wolt;iflge kraftj A káposzta hamvát lia viz- 
beu 6nt5d, .«<) le-sz beUlle, mert 5 a miut mondám salétromos, 
iiielynec kegyelmével, hogyha gjengén tSzetik meg, s a levében 
sszel. hasadat mog-indittya (Nad: Kert. 19). 

Kegyelmed (Ugiec [kegyelmetek] MA: Scult. 9): tua graüa 
MA. deine gnade, deine gnnst PPB. [euer gnadenj. K&z5n6m 
szívesen, hogy méltóztatik kegyelmed tudakozódni, annak egé.s- 
iége fel51 KirBesz. 4. Isten hozta kegyelmedet, jókor j6tt : 
»id freundlich wíllkommen 7. Kegyekned ist eín ehrenwort, 
le.s.sen man sich bedienet, wenn man jemanden mehr als eineii 
Mmeinen menschen ehren will ; als : mint van kegyelmed ? 
ívie geht es íhuen ? tessék kegyelmednek : béliébe es ihnen ; 
iövetem kegyelmedet: ich bitté sie mu verzeihung, Adámi: 
?pr. 166. TegiSnk kérdést tSle s ha meg feiti. boríttassa beli 
kegielmed [püspökhöz szólva] (DebrC. 7). Wewen az the ke- 
jielmed lewelej-th (RMNy. n.9). En kegelmedet azon kyrem 
38). Kérem kegielmedet minth zeretew azzoniumatb (60). 
Uj-nden zawokon kegyelmed felne indultassek (i9). Kegyelme- 
ikkel nem akar gywielkezny (132). Kegielmetoknek, minth 
;o vramnak (11,27,). Erre kis Tobias felele attyanac: kegyelmed 
jnnekem mit mond, alloc annac, kasz vagyoc engednem paran- 
áiolatodiiae (Hofgr. 259). Meg is érdemli fi kegelme (Mon: 
ipol. 402). Kegyelmetec becziMetes nagyszombati uraim (MA: 
icult. 5t. Koronális pénzt tizetett ft kegyelme (MonTME. 1.130). 
Ueg-kell fi kegyelménec hát felelni (CzegI : Japh. 25). Miut 
etzic ez kegyelmednek? (217). Az gyulai olaj-bégnek cl kegyel- 
nének (MonOkm. VI.31). Azt gondoljuk vala, hogy kegyelme- 
ék is, Sahin agát haza várja (Monlrók. \'I1I.206). Öcsém 
iraim, kegyelmetek csak maradjon itt (Bethl : Élet. 328). A 
íirvénycs táblának itilo mesterejhez ő kegyelmekhez (Felv: 
CScs. 2). Az 6 kegyelmek magzattya (Tyúk: Józs. Elób. 7). 
Ha is két levelét vettem kegyelmednek (RákGy: Lev. 5i. 
Kegyelmetek keze mindenkori kész.séggel teljas (Nyr. Xn.80). 
Kegyelmeteknek szokott engedelmeskedése .szerint (XrV.463). 

Kerned (kedmeteí RMNy. 11.20): cw Ha isten ke-det Gyerekbe 
lozzya, ke med nylvabbau meg erty, twggya ke-med hogy az 
ín feyem ke-med kezeben vagyon, byr en velem ke-med, es 
íalamy keppen byntet ke-med, azzal zabád ke-med (LevT. 
1.216). Ö kemék lemiének jelen Oszlányt (11.95). Koromzei 
iram volt itt valamely nap, /i kéme mondotta (390). Wiselie 
'ongiat mint az wy [ó] twlaydon magayenak, mert en vvy [fi] 
temet wallottam (RMNy. n.82). Az wy kéme giermeki (uo. 
tétszer). 

Kend (Uend RákF:Lev. 111.7): a köz embernek nevezete 
il Kend ist ein ehrenwort, bei mid zu den gemeinen lenten; 
nan bedienet sich dessen, wenn man jemanden per hen- oder 
Vau tractiren will ; als : höret der herr ? hallja kend ; frau 
jachbariu, wie geht es der frau? szomszéd asszony, mint van 
kend ? kentek, kenteknek, kennek, kendet ; dieses wort ist 
Mntrahirt von dem wort: kegyelmed Adámi: Spr. 165. Lsten 
lirével járjon kend : gehet ihr in Gottes namen 165. Te ken- 
lek jo byro . . . en kenek azt adom tutara, bogi (RMNy. 11.20). 
?enszt UulgSn kend [s töbtezör, 1553] (TudTár. 1S.69). A korona 
lirály fejére nem illik úgy, mint a csákó kendtekére (Gvad: 
,ÍP. 48). Feltsert kiáltották, egybe ez itten volt ; eret fog kend 
"ágni, páter hozzá igy szólt (146). 

Kéd, kétek. Kend, keed : a köz emljeruek nevezete Sí. 
[erem kedeth, hog tbarcha meg kedys zabadssagokba ewketii 



(LevT. 1.62). Ha ketek jobb tanácsot ad ennél, ürömest azonost 
maradok (11.105). Qui dicimtur secnndum consvetudinem rogni 
in vulgo nomon ked (SzékOkl. 1.286). [Ked, vagy keed, annyi 
mint kegyed, kegyelmed. A székely nép a XV. .század végén 
a szék fótisztviselJit illette e címmel. Szabó K. uo). Kétek (Mik: 
TLev. 46). Az egé.s.ségre vigyazzimk, édes néném, és úgy leszek 
mindenkor a kéd nem ló fejii, han(<m ló f/l székelye (89. 224. 
sat.) Hídje ketek; tudjuk eleibe fognak ketek hágni (Gvad: 
RP. 49). 

Kegyelmes: propitius, clemeas, miserícors (.', giatíosus 
MA, geneigt, güiistig, gniidig PPB, Ysten leg kegyelmes nekem 
bynesnek (EhrC. 41). Yrgalmazok, kywel akarandok, es kegyel- 
mes leezSk (JordC. 72). Byzonyawal nagy zykseeges mynekewnk 
az kegyelmes meg váltónak el yewetely (ÉrdyC. 5). Meg nyo- 
morultakon jgeen kegelmes vala (DomC. 125). Halgas mynketh 
kegyelmesen (KeszthC. 462). Amy kegelmes anyánk (CornC. 3). 
Az istent maganac kaptsnlyía tulaydon kegyelmes attyaul (Helt : 
Bibi. l.Q). Bódogok az kegyelmesek (Pesti : NTest. 7). Vala 
pedig e Huníadi János kegielmes tekintetű (Szék: Krón. 214), 
Mert én kegyelmes leszec az fi bfinRkSu (Mon: KépT. 87). 
Megadatie minekfink az Sr8c életnec kegyelmes garas.sa (MA- 
Scult. 225), Kegyelmesen halasztya a gonoszok veszedelmét 
(Pázm: Préd, 28), Akik parantsolnak, kegyelmesek (clementes, 
gnadig) legyenek (Com : Ve.st. 95). Mondd : hol plántáltatott 
üllyan kegyelmes ág, mellytül vigasságot veszi Magyai'ország ? 
(Thaly: Adal. 11.436), 

[Közmondások], Kegyelmes toluaynak tudod mi szokot lenni : 
benevolus trncidator (Decsi: Adag, 186), Kegyelmes tolvajnak 
nyárs a seggibe (ErdTörtT, n.20l. 

Kegyelmesség : clementía C, gratia MA. gütigkeit, gnade, 
gunst PPB. Az neepnek veeney meenenek hozya, keerwen 
kegyelmesseghöt hw ellene (JordC. 788). Az ew nagy kegyel- 
mes.seegeb51 tewee (ÉrdyC. 568). Keervínk, tekeench te kegyel- 
messeegSdnek zemeywel ez te zolgaydra (580). Nagi kegiel- 
messeg istentíl, hogi a zentSk istennek (Vfiksegi légiének 
(DebrC, 125), My vagy vi'am? felséges bwlczeseges felséges io, 
felséges kegielmesegh (VirgC, 43V A kic pedig a romai kere-sz- 
tj'énségre tertenee vala, minden kegyelmes.séggel czelekSdéc 
v(;llec (Helt: Króa 24b), Az Ábrahám magzattia altal mind ez 
.szeles vilagnac kegíelmessiget igire .'Szék: Krón, 12) Mióta 
isten az én méltatlanságomat nagy kegyelmességébíl egyházi 
hivatalra választotta (Piizm: LuthV. 1. Zrínyi. 1.38). Légien min- 
den kegelmes,seggel es oltalomnál nekiek (Radv: Csal. 111.143). 

Kégyelmessóges : gratio.síssimus Ki-, [gnadig, allergna- 
digstj. Teghedefh kegelmeeseges azzony kérlek, hogh en nekem 
nyawalas bynesnek 8rők bocbanathoth nyery (PozsC. 29). En 
kegyelmesseges vram, agy énnekem ygaz engódelmessegSt 
(ÉrsC. 42). 

Kegyelmetes [demens; gnadig] (Pázm: KT. 488). 

Kegyelmetesség : miserícordia MA: Bibi. 121. [gnade. 
erbarraen]. 

Kegyelmetlen : [ínclementer ; erbarínungslos]. Kegyelmet- 
len esek Zizim agának közép mellyében (Zrínyi. 1.115). 

Kegyelmez : miseresco, commisereor, condono, misereor 
MA. dispenso NémGI, 17. mit einem erbarmen habén, vergeben 
PPB. [begnadigen). En kegelmeztem teneked : ego tui misertus 
sum (MünchC. 48). Ew eerettSk kegyelmezee wr ez vylagnak, 
hogy el ne vezteuee (ÉrdyC. 571b). Légi dyczeretes mind 
azokba mellekbe kegielmez es engez énnekem (VirgC. 16). 
Wram kegyelmezy een bynemnek : domine propítiaberis pec- 
cato meo (KulcsC. 47). Kegelmeznek 8 uele (TihC. 72). Teaeled 
kegelmeziien (TelC. 106. KáIdi:Bibl. 291). 

még-kegyelmez : misereor, condono MA. síeli erbarmen 
PPB. [begnadigen]. Isten nekwiik megb kegielmez amy sok 



löö 



.MJ-XiKK(JVELM10Zh>— KKUVl'iSKELilK 



Ki;(;Vl>>KKUlíf>— KEíiVlCTLKN 



156 



zaiutalaii bjufcinkrwl íVirgC. 50. CiomaC. til). Nem kegyel- 
mezfjz-e idsk a víuasokiiak (Páaui : Préd. 304j. Életinek ug>au 
uiegkegyelmeztem, de két vagy három százat csapattam rajta 
(M<.ulrók. XV. 172). 

megkegyelmezés : condonatiu, reconciliatio, receptio in 
gratiam MA. (gnade, begnadiguiigj wiederrersOliniing PPB. 

Kegyelmezés : miseratio, coudonatio MA. (giiade, erbar- 
iiieiij. Tlie nálad ivagyuu kegyelmezees : apud te est propitiatin 
íKeszthC. 387 1, 

Kegyes (<íy.> PcerC. :;1m. kétszer): I) [niitis, anial)ilLsJ 
pius MA. giitig, froiiudlicli Pl'll. Akaru.ui kegfti engedelmességeit 
jelenteny (ElirC. 11. 5i>. Te mert kc^es vag; (pius es), irgal- 
mazili iioKSnk (líécnC. 25). Bódogok k()é««fc (mites), mórt ók 
liiriac a földet (MiincliC. 20). En ke^es vagoc es zfiuel alázatos 
CM). B<jd"g(ik az kegyessek: beati mites (JordC. 365). Kegyes 
zywek (ErdyC. 513b). Ex may ewaiigeliomiiak kegyes értelméé 
(601b). Taueyt kegyeseketli w wtayra: docebit mites vííls suas 
(KulcsC. 46). Keez es keges vala az ev vygaztalosokra e.s (DomC. 
125). Atle orcliadnac zyne igen zeep es ke^es (NagyszC. 126i. 
Myud keBi6.>«eu hyhettiSk (WeszprC. 17) Kegyes vagyok e.s 
alázatos zywu (136). Az kegies ziuw zent atya zerze egi rwuid 
verset (VirgC. 16). Tegi valiizt nekik kegies e.s édes zoual (74). 
Kegies neduessegb nagi szép gi5nge .szeleknek fuuasiual hnl 
az egbul (KBécs 1572. Eij). Az els5 három napon kegyes fényei 
a nap a folliSket sflti (KGalg. 1582. Giij). Az szeretet t&r6 os 
kegies (Fél: Tan. 296). Menníl kegyasb v.daki amiál ham:>réb 
sirhat : at qiiisquis probiis, is multuin laeriniabilU est vir (Decsi : 
Adag. 142). VigyáztatoU-e valalia reá, mit mivel eggyetlen egy 
kisded szerolnifts fiával a kegyes anya (Pázm: PrícL 34). Kegyes 
szöval kfiszAntfltte őket (Alv: Post 1.579). Kegyes élet (Mogy: 
Waj. li)). Ha isten liJiragiát aitatosson és kegyesen eltávoztat- 
tyuk (llly: Préd. Elíb. 1.3). Szép nagy szjibadságbau s kegyes 
nyájas-ságban tolták napjaikit (l'haly: Adat 1.199). 8) cnmis, 
l*uevoIu,s, benignus MA. gutivillig PPB comis; holdselig Com : 
VesL i04. Kpgyesen: eamlide, benigue C. Kegyes tekintet: 
blaudi oculi PP. Meg gondolád istenednec es keges turemtód- 
U6C ayandokat (VitkC. 17). Teneked átad kegoes Béla keral. 
hog hozzji kepesth kegees koraf lennel (PoerC. 310). Wr isten 
kegyes as yrgahnas, nem akarya az byneseknek halálokat 
(ÉrdyC. 575. 530b). Tannliatok en tílem, mert kegiSs vagiok : 
misericors síun iDobrC. 14). Kegyesen teegy : benigne fac (KulcsC. 
125). Vraiu kegies CrLstus (VirgC. 16), Kegyes lesus (PozsC. 3). 
Folyauniak kegyes atyánkhoz (Bat:KTud. 124) János, az az 
kedves auagy k gyes, kegyelmes (Born : Préd. 6.'.;. K^-es 
kedv5 ur Jézus íMA: Svult. 403). Kegyes olvasfl (MA: Bibi. V. 
2). Kegyes olvasó (Matkó: BCs:ik. EI5b. 1). S) [dilcctn.s siKinnu?, 
sponsa ; geliebter, gelicbte, briiutigam, brantj Oly ygliiMi o! falta 
(folyta) vala zyvteet az ow eedes meonnyey TOmieglieenok nya- 
yassaga, hogy sem attya, annya, .sem ytlyw kegyase vala my 
kys<led owrw8ndetfts.se«(gfit hozhatnak vala ew zywreelien (ÉrdyC^'. 
510). Az zent iizzon ehr'.l dicsekídik uala. Iiogi vronk Jesnsunk 
Iftiki kegiSso volna a zizeseg tartásnak myatta (DebrC. 139). 
Ha eugímet kegySsfil vészsz, jól leszau dolgod (160). A felser- 
ilillt dáma gyenge elmével és még gyengébb szívvel olvasgatja 
a kegyesek egyve léiét, s meg meg fájdalmas el szakailá-sokat 
(E:d: NA. l'.iyi. 4) inclytus herus, heroina MA. berilhmt.-r hehl 
PPB. [? \'i.. HŐS) 

Ke^yesked-ik : I) Imitis, caiididus sum ; sich froinKllieh 
benehnu.ii. vorsílluilic-h .sein). Mi is azért kegyeske.ljrmk 
és pedig jó korán, mert rögzik a gyUlőlség (F:d: BE. 602). 
A mely dáma t<ak magát kelleli kegyB,ske<lft lágy.sjiggal, hozzá 
fér az ellenség, bé szonil, meg ve-szi (Fal: NA. 136). S) Jnotalis 
uperibiis iuteutiis vivő Kr. (fronim sein. ein gotlgeialligtw lobén 
fUhrenJ (Biró: Micae. 19. 298. Kr.) 



Kegyeskedés : pietjitis exercitium Kr. [frouunee lebeii, 
frömmigkeitj (Biró: Micae. 185. Kr.). 

Kegyesség: I) pietas C. MA. frömmigkeit PPB. Mynden 
kegyessegghel fcum lenitate) fogaggyatok megli lynektek ky 
yelnnt«t ygheet (JordC. 833). Ystensegheenek erey, kyk myud 
az erek eoh-tre es kegyességre (ad pietatem) adathuan vamiak 
(855). Az kegyesseegghel niegh gyezy az kegyetlensceghet 
(ÉrdyC. 185b). Az kegyességet nem kevantam (VirgC. 12). 
Nagy kegyességei es nagi zerehnel egimast meg wielek (18). 
VVtet el boczafa aniay zineoek kegyességénél ( 27). Telyes vala 
ez zeiitseges atyának bezede kegiessegel es isteni édességei 
(46). Kezde zohiia atyay kegyesegei í56). 8z. Pál az isten fia 
születését, magnum pietaiis sacramentum, isten kegyességének 
szentséges titkának nevezi (Pázni: Préd. 107). 2) comitas, 
beneticentia C. gratia Ozor: Clirist. 26. beniguitas MA. gütigkeit 
PPB. (gnade). TegjeJ en velen) ez irgalmníisagot az te beasegw 
keges.segevdbevl (MargL 131). Atfamliai 61t5zietek meg, miként 
istennek valaztotti, irgalmasságba, ka^esaegbe (DöbrC. 289X Ha 
wfclseges kegiessegenek kellemetes volna (VirgC. 77). A Kristos 
jövetelének kegyessége felettéb-való bizako<lásra ne ragadgyon 
(Pázm: Préd. 3). 

Kegyességes : valde pius, valde benignus Kr. [gütig, i^DMig). 
A zegenyekhez való nagy kegyetseegee jTgalmasiiga (ÉrdyC. 
140b). Ha myndenykevnknek ezer zaya volna, nem volnánk 
elegek te dychyretevdre o kegesseges zvz (C^oniC. 35). Kege«- 
seges János chaz^ir (DomC. 304). Vetettem kegyességes zent 
leieknek ellene (VirgC. Pécsi: Ágost. 54. llly: Pi-éd. n.l94). 
RégLséges és kegyességes Irenaeiis pfis|)6k (GKat;'ntk. 13). 

Kegyességtelen : [improbus ; gottlos]. Kegyeetelen vagy 
kegyesséiílelen ((lKat:Titk. 1119). 

Kegyességtelenaég : [imiirobitas ; gottlosigkeitj (Megy: 
Bayle. 1. GKat: lltk. 275). 

Kegyestelen : (improbas ; gottlos). Kegyeeteieu vagy kegyes- 
ségleien (GKat:'ntk. 1119). A mikor b&nSsSk kegyosteleoek, 
és 5 elU aségoi volnánk (GKat : Válts. ILbb.). 

Kegyetlen (ijiifijijtth^í ' ÉrdvC. 429. ^tgrtUn ' NagyszC. 
81): I) [impiiis, iuiquns; gottlos). K<ígétlén5l títtJnc: impi<> 
eginuis (BécsiC. 100). Betellesedet az irts, ki mond. ee ké^t- 
léneckél (cum iniquis) iamlaltatot (MiinchC. 104 1. El yew vr 
ysten megh feddeny az kegyethleneketh : impi'js (JordC. Söh. 
Az kegjetlenSk nem sokayg lakoznak ez feldón (ÉrdyC. 521). 
En kedygli kegyetlen meg nem tértem (VirgC. 3). Kegietlen 
enib«'rik n.-igi édességei es zeretelel halgatyak vala »1et (46 >. 
Az ke;:&tlenóknek remensegók ol vez: spes inpiorum pr-nbit 
(TiliC. 3X Bódog ember ky kegyetleneknek taiticliyaba nem 
yarth: bealits vir, qui non abiit in consüio implonmi (Kn'csC. 
1. 30). E Ijjrodalmat e világi kepyetleiiektJI ehiészi (Helt: 
Bibi. I. a4). 2) in mitis, inclemeus, iniplacidus, atrox, crudelis, 
dúns, tnu, ferox, feriis, cfferu-s, immaiüs, saevus, tvTanniciw, 
trncnientiw, tyrannas MA. graitsani, »ild, ungnSdig, t.vraimlsch 
PPB KegyStlen Jlü : tyrannoctonus ; kegjetlenőkólóje; tjTauni- 
cida ; kegyStlenfil : austt-re. tétre, imperiose ; igen kegyetlen : 
pr.iefun 'X ; lene keg\ ellen : beluinns ; feje fúrt kegyetlen : 
ve.s;n»is C. Kegyetlen, mint a farkas : orba ligride pejor ; ke- 
gyetlen uralkodás: tyr.innis MA Kegyetlen nr: tyrannas Com : 
.lan. 139 Eleibe kelenec neki kei eniberec írdógóket valloc, 
igen ke^etlenec: saevi nimis (MiinchC. 2!S) XH ke^atlenAI 
ostoroztatec (VitkC. 81X Oh atta isten, ha mendoneknec irgalm;ií 
vaé, mire hnjV az en vrarannc iíen ki^tlennec lalatol I5:ii. 
Tiiigliernek kegvethlen haaba: nndae maris elíeratie (JonK 
881), Az kigyetlon kenzok (VirgC. 89). Orozl.'moknal kep ' 
lemlKH' (N.tgyszC 91). A magn.it ha a tivstre k.VSil. kegyet' 
hindit, varat gyogjit (Mol: llerb. 177). Az Fortunáknak h-liei, 
kegiutleukeppen meg luilorlttia (KBécs. 1572. F.). Kegyvtlen 



: 



KI'(;M IIJ^NKCSKK- KitcV 



KFOYRr.RT k'írrEr.icN 



IRR 



tínieuy : IVnfldia bipenniH (Decsi: Adag. 66). A nfistfny oriwzlán 
a iniutliogj- felettébb Uegyetleu, úgy igeii buja-is (Misk: VKorL 
55). Nem lészeU hozzátok én olyan kegyetlen (Orczy: KöltH. 
150). 

Kegyetlenecske : feroculus C. MA. 

[Kegyetlened-ik] 

el-kégfyetlenedik : (saevus fio ; graiisam werdeii]. Szulimán 
mj'is fűlíl el kegyet lensdet, maga vére ellen kegyetlen törvényt 
tett (Zrínyi 11.45). 

[Kégyetlenit] 

meg-kegyetlenit : etfero MA. ergrimnien PPB. 

Kégyetlenke: [feroculus; gratisam). Eleyn igen kegyetlenke 
walek (Pesti : Fab. 32b). 

Kégyetlenköd-ik : saevio, desaevio, obsaevio, ferocio C. 
ivüten, grausani sein, tőben PPB. Oknelkiílis gonozkodic, es 
kegyetlenkedic vala: gratuifo potiu-s malus atqiie crudelis erat 
Decsii Sall. 12. Kálili: Bibi. 267). Conrad rzá.szar meg kerd8t[e] 
5ket : miért kegyetlenkiidiiénec oly igen a keresztyénec ellen 
HeltiKrón. 23. Zrínyi 1.94. U.37. 102). 

Kegyetlenkedés : saevitia, ferocia MA. grausamkeit, frech- 
leit PPB. 

Kegyetlenség : 1) (impietas, iniquita.1 ; gottlosigkeit, bos- 
leit]. Kegétleiisegét tSttfinc: iniquitatem feeinias (BécsiC. 25). 
Sf^tleuseget z.antottatoc e.s hamisságot aiattatoc (195. 300). 
Kegyetlenseegh, ky yot tehetne es nem teezen (ÉrdyC. 610). 
rbe wagy wr ky nem akarz kegyetleiisegeth ; non deus voleu.s 
niquitatem tu es (KiilcsC. 6). 8) atrocitás, crudeiitas, diritas. 
eroeia, feritas, saevitia, iuclementia C. fer'icitas MA. grausani- 
seit, griininigkeit, unbarmherzigUeit PPB. Lszonyu kegyetlen- 
iég : iuimanitas C. Az igen kegetleusegS Jezabel alat eltetet 
laz prophetakat (BécsiC. 232). Kegyetlenseeggel való halai zen- 
vedese (ÉrdyC. 523j. O Uegyetlenseegnek kegyetleaseege (Ö48b). 
izokat meg wldwsted nagi kegietlensegel (^^irgC. 54). Kegyet- 
ensegre ne indultasal (134). Az urak valának nagy kegyetlen- 
légben, Tállyáu az polgárok nagy egyetlenségben (RMK. 11.177). 
innac utáiina támadánac a veks5 gottasokra, és nagy kegyet- 
enséggel czelekedéuec azzockal (Helt: Krón. 9b). Minden felé 
lagy kegyetlenséggel birnac vala (11). 

Kegyetlensóges : [crudelis ; grausam[. Ha nem aldozandol 
iz isteneknek : iktatok teneked kegetlenseges kenokat (Kriszt- 
j. 19). 

Kegyetlenül : efferor, ferocio MA ergrimmen, vrild wer- 
len PPB. Erdemetlenül reám kegyetlenülsz (Zrinyi 11.107). 

meg-kégyetlenül : exactrbe.sco C. ferocio, saevus fio. effe- 
or Mj\. ergrimmen, főben, wild tun, grausam werdeu PPB. 
ioc tSmiént soc erSs borral adánac innioc az elephanfoknac. 
logy az itallal meg kegyetlenflluén az aidoc meg ölelésére b? 
lozattatnánac (Kár: Bibi. 11272). 

Kegyid- [misereor : sich erbarmen[. [Isten] iorgos.svn es 
segiggen vv neki (HB.). 

KÉGYíiefd WinkIC. 271. fed Kulcs : Evang 271. ki^ Sylv: 
jr. 1,123. io>. kölgy C): stádium WinUlC. 271. DebrC.61.SyIv: 
JT. 11.167. K5g- : cirais; kegy : pAllyafntó hely: cuiTiculum: ha- 
ar k5lgy : méta C. Nyr. XVI. 64. 65. Mikoron [Sz. István] a ken- 
«nuedesnek kegibe volna, megniutata az 5 ditsSseget : emu 
Q stadio martyrii esset (DebrC. 61). Emavvs, ky wa^on Jenv- 
alemhez hatwan keegny teulden (ÉrsC. 12:1). Az kastellumba, 
sy vala hatwan keed fflIdSn IhrIemhSz, kynek newo Emaus : 
;nod erat in spatio stadiorum sesaginta ab Jerasalem (WinkIC. 
71). Azok kyk az keegbeii fwtnak, yollehet mjmd nyayan ftvt- 
ak. de maga chak eegy veery el az gySzódelmet (ÉrdyC. 



88). Meir Jenisalemhez hatuami ki^ne fSIdJn vala (Sylv: Ul'. 
1.123). Jerusalemhez nem mos.sze oU mint tizenet kiáno fSldSn 
(1.144). Az Btiidiumot ki^nok ma^araztak, de az kij> miczoda 
szo le^en nem mondhatom ; eg^; fnta.sno tinidnek maé;arazliat- 
tak volna (11.167). Mikoron a tongheron euezuin, kfizel huzondt 
auagy barmincz ki*no fSldet mentenek volna (Sylv: UT. .Ián. 
ev. 6. 9. MF. MNyelvtudomány 11.16). Azon napon ketten 5 k8zS- 
16c mennec vala egy vántskália, melly hatuan kedni fiSld vala 
Jerasalenihez (Knlcs: Evang. 271. Nyr. XVI.35). 

KEGYEIxET [KEGYELET?] iris, szivárvány, Benkö : 
Traus. I.4U2. Kr. [regeubogenj. Az aeonis, sárga vizi liliom-nak 
kegyelet forma levelei vannak (ACsere: Enc. 246. 290). 

KEHELY (kf£? ÉrsC. 89b. /kVj,V Lép: PTük. 1.250. kdy_ 
Mel:SzJán. 402. kellyhe Biró: Ángy. 232. kd^tbeu ÉrsC. 558b. 
iíKA^MünchC. 65. kelj^eh ÉrsC. 27b. kdchben 410. DomC. 
173. kely^h Pesti: NTest. 59. ie/Alie MA: Scult. 854. ieV'uek 
Pázm:Kal. 741. kellyh CzegI : Dág. 24. kdívhre MargL. 58): 
calix C. keich, becher PPB. Igal es megkfirnekez tégedet vr 
iűgianac kelbe : calix dexterae doraini (BécsiC. 272). Ihat'Éatoc 
é a kelhet, kit en iando va^oc? (MiinchC. 51). En a<iam, ba 
nem tauozhatic el e keleb (calix iste) en t511eni, hanemcac boé 
meg igám azt, le^e-n te akaratod (65 1. En zent attyam, ha 
lehetsegas, mwlylyek el en thwiem ez kee' [keen ?] : páter mi, 
si possibile est, transeat a me calix iste (ÉrsC. 89b. 27b). Az 
ezwsth kelyböket t5rd mynd őzwe (522b). Veuen az kolheth, 
halaat ada ees nekyk adaa (WinkIC. 146). Ynnam meg az en 
kelhSmet (Nagy.szC. 94). Mikor mondasz te níLsetsket, iszol az 
kelekből (Born: Ének. 398). Kelly vag pohár (Mel : SzJán. 402). 
Kelhbe vagy pohárba t5tte (MA: Scult. 854). Sok beleken az 
kelhekbe ezfist cziuek czinaltattanac (Zvon ; O.siand. 129). Egy 
aranyas darab fátyol, kelyehre való (Gér: KárCs. III.367). Bor, 
melly a kellyliben vagyon (Barna: Isk. 335). Kebelyt csináltas- 
sanak (SzékOkl. 11.85). 

KEHÓ : echó C. MA. 

KÉJ (iehea ÉrsC. 485. *)ynn, iíeken Sylv: UT. 1.181. 
11.95. 135. tóien Zvon: Piist. 1,450. ^e«en Zvou : Osiand. 4) : 
libentia MA. beliebung, vvollust PPB. Kéj: siehe kény Adámi: 
Spr. [Vö. KÉNY] 

[Szólások]. Kéjen [kéjén?]: delicate, pro lubitu, sponte sua 
MA. Néha az zereuche keyen nagyob haznot tehet hogynem 
mynt emberi okosság ewmaganak wehet (Pesti: Fab. 74). Nem 
akarac 5u kelekén 5n magokat mégadnioc : noluenmt ultro 
tradere seipsos (BécsiC). A főid 5n6u keyen (ultro) gimölcóz 
(MünchC. 77). Valaky yth ez velagba 5n keién byueyerth nem 
zenved, ioueudSbe kethelen kel zenvedny (WinkIC. 287). Az 
wfan ewLinen kehen meg hala es harmadnap fel tamada (ÉrsC. 
485). Un kiynn meg nilek (SyIv:UT. 181). Ne vessenec és az 
mit az fSld teremt 6nkeieu, bf ne takariác (Kár: Bibi. 1.112). 
Maga kévén el hadgya szállását (Zvon: Post. 1.537). Az Z. 
irasbul maga keuen ki iouS i.steni bSIchieseg (Zvon ; Osiand. 4). 
Az emberek magok kéjén a bfinnek szolgálattya alá adgyák 
önnön magokat (Pós : Igazs. 11.94). Nem enged az jó tanátsnalt 
h.Tuem maga kéjen nyargalódzik (Megy: Bayie. 80). Fut utánna 
maga kéjjén (DKal : Ker. 25). Hogy az gyűlést jó kéjeken, 
elleuekes az ország megmivelné (MonLók. III.137). Sok kle- 
ken iárok vadnak: smit enim multi subjici nescii (Sylv: 
UT. ll.v<5). Üu5n kleken iárnak (U.135). Maga kéjént (War- 
tonfalvi: Theol. 70. Kr.j. Maga kéjjé, kedve-s z e r e n t 
(DKal: Ker. 24). 

Kételen (htekn DöbrC. 282. hcelen LevT. 1.54) : invite, 
coacte : uugern, gezwungen PPB. Kételen való szolgálat : an- 
gaiia PP. Valaky yth ez velagba 6n keién byneyerth nem 
zenved, jSuendöbe kethelen kel zenvedny (WinkIC. 287). Ezek- 
ben, mellek en atfame, kitelen nekem lennem: in liis, quae 



15tí 



NEM-KF.VK-KIÍTEI.KN— KÍriELENh" 



kétei.enítés-vilAgos-kék 



160 



mei suiit, oiwrtet me esse (DöbrC. 282). Az erdeg le eaueu, 
ketelen eleyte az levelet (DüiuC. 253j. Eeltesseetek wr ysten- 
nek yohayt sem keetelen (coacte) sem ü-ibadon (JordC. 854). 
Annak keetelen be keel tellye»5duy (ÉrdyC. 606. 515). Mert 
5 (az imádsíig) ketelen mexballando niiiidfinSctfil (NagyfaC). 
Nem iiaéniik ketelenek reiaia, ho^ lii^iik (Ozor; Cbrist. 21). 
Sain oda basa rabnak Váradról vL-wzajíívetelekor is adtunk 
ketelen 1 t (MonTME. L261). Mellyec el5t La imádkozni akarsz, 
ketelen térdeidet meg kel haitanod (Vás:CanCat 183). A 
ki kerflli vagy által ugordgja az igaz.iíágnak hálóját, ketelen, 
hogy az hamisságnak var.sjijában, és tSriben akadgyon (Pázm: 
Kai 312). De, mikor nékik prisp5k5k nincsen ; kételeuuk, liogy 
killőmbet chelekedgyenek (Pázm : Lutli V. 68). A liol igaz hit 
vagyon ketelen következik a törvénynek tolyesítése (206). Ké- 
telenis úszni kellett aimak (Laiid : UjSegils. I. EHb. 3). Ketelen 
el kel hinni (Alv: Po.st. I.47M). A mit a calvinistáknak torkok- 
ból ki nem vonhatnak, azt ketelen ott hadgyák (l'ós: Igazs. 
IL346I. Arabár rongyban őitSztesso eSket a ketelen szegénység; 
bátor ök magok .szj'mtszándékkal titkolják (Fal: NE. 11). 

[Szólások]. Ketelen véle (Misk: VKert. 333). Ketelen 
volt véle (MA-S<;iüt 703. Pós; GBot. 13). Már ketelen vagy 
véle, hogy magad-U az éjtszakálioz szokjál és meg-alkudgy a 
setétséggel (Fal: L'E. 4). Mikor ketelen volt véle, hogy cselé- 
dét megfeddené, fel nem háborodott (Fal: NU. 295). A mint 
egyik szemével magát tekinteli, ugy ketelen véle, hogy a másik 
pzemével az irigyire vigyázzon (Fal : SzR 560). Ha ide nem 
bíták volna is, Isak ketelen lett volna Frautzia ország- 
ból ki meoni az urunknak (Mik : TLev. 14. lev). 

nem-kéve-kételen (ittm ketketeka RMNy. 11.227) : [coacte, 
nece-ts/iriu ; gez\™ngen, wider willen]. De meeg ember ennen- 
maga ees vadollya magaat, yol lehet nem keerwe [keewe] 
keetelen i.ÉrdyC'. 12). Nem keewe keetelen az leieknek 
el keel valny az testnek barathssagatwl (ÉrdyC. 479). Nem 
kewe keetelen engliede (515). Azok yollehet nagy nehe- 
zen aldomait hozaiiak Carthu.siabol os nem keewe keete- 
len 1)61 yktataak az pyspekseegben (637). Nem kévekéte- 
len engedőik kelletik nekiek (Monlrók. III. 144). Nem akartha 
adny, de oztan vgy kelletth nem keeketelen megh adnya 
(RMNy. n.227). 

ké-kételen : ~ Tohat keketeleu az kfluetkezic, hogy (Magy: 
Nád. 41 1 Az meg igazult ember, az istennek paraucsolatitis bé 
töltheti, és kékételen l>eis tölti (Pázm: Kai. 356). Hát kekete- 
len meg kell vallanod (Sib: VigK. B7). 

kés-kételen : cw Láddé, hogy meghatározva kel vemied 
késkételon az egyenlőséget (Czegl: OrezRoml. 4ö8). Kés kete- 
len kellett engedniek (Czegl : Dág. 1158). Kés ketelen lészen a 
potentiábul ac-tus (Czegl : Tromf. 106). Kés ketelen itt kell meg 
vámolni (Pós: Vetélk 11). Aunac késketelen morkedSnec [igy?) 
kedvetleiinec kel lenni (Prág;Serk. 314). Késketelen magát 
;iz könyörgésre fordítani (Ker; Préd. 902). 

Kételenés : kételenségból való ; anjmcaeus PPl. [gezwim- 
gen). Nem ugy szojgijok, mint kételenés .szóiga (Hall: Paizs. 
86). Kételenés szSkségböl (.253). Valamit magános taiiáttsal 
elrendeltcnek, az leg-föbb törvény erejévé vált a kételeuesek előtt 
(Rák:Manif. C2). 

Kételenit : cogo ; nötigen, zwingen PPB. Mykoron anyato! 
keteleneytelnek s maradna hun (EhrC 159). Judast fe,sweaseghe 
keteleneyty vala, ho^ Ih(esjiist el arulnaya (WinklC. 140. 201). 
Z6ksegii('k oka ketelenít (NagyszC 99i Kérlek os of mel ke- 
telenillectegödcl(l54). Az vr Lsten izgattya, taszittya, söt erőlteti 
H kételeníti embert az gono.szra (Pázm: Kai. 376). Semmi nem 
kételem'thette ölet l>ánatra, hanem kedve és akarattya azorént 
vette ezt fel iPázm: Préd. 527 1. Ketelenitene vetekre: rogeret 
eum ad peecaudum (Ver: Verb 103). Tehát evvel nem tarto- 



zánk, nem is kételenittetlietnénk arra igazság azerént (Mon- 
Okm. XV.108J. 

Kételenités : coactio ; das zwingen PPB. Fenyegetés és 
világi tejüdelniek kételenitése nélk&l meg sziliditék iPázm Kai. 
50). 

Kételenség : coactio, necessitas ; zwang. notwendigkeit 
Pl'B A valaztas nem ielönt ketelensegöt (DebrC. 128j. Az ö 
keteloaseget yo akaratra fordeyta (PeerC. 50) Ketelensegbewl 
zykseg leend ferfjiial zolny (VirgC. 137i. Nem kételeoségböl, 
hanem jó akana követem a te akaratodat íPázm : Préd. 265). 
KételeiLségtöl kcnszerittetvén (Liszuy: Krón. 126). Gyenge ké- 
teleitséggel vondogalt (Csi'izi : Síp. 42). Az álhatatlanság némely 
dolgokban, mikor nem kételenség, nagy képtelenség (Fal: UE. 
402) Ama marschal Turenias soha sem beszélgetett maga felöl, 
hanem ha kételenségböl, akkor-is igen taendesaeo, s mint-e^ 
szeméremmel (Fal : UE. 15). 

KÉK {E>yk\\o\m, monticiilus 127Ü. CodPatr. VL179. En/hsoA, 
mons 1275. Wenzel XII.145 kik OrvK. 99): 1) caerulus, caeruleus, 
lurídus. glaucus, cyaneus, cumatilis C. caesius MA. blau, bimmelblau 
PPB. Kék szinfi : glaucinus, sublividus, subcaerulus C. Kék 
szín : violaceus, color caeruleus ; kék szinü ; cumatilis ; kék a 
bású : .subcaeruleu.>< MA. Kék almá-H ló : scutulatns equ3S ; kék 
.szürke ló ; glauciolus PP. Keik kamokaba öltöztetek ftet : 
clilamydem coccineam circumdederunt ei (DöbrC. 440). Palastia 
ekzinu, az azkeek (TihC. 106). Wythegy kek men lowathíRMNy. 
11.189). En az tjuiácz, hogy ne iargaly lóháton lia akarod hogy 
nyakad oda ne szakadgjon, ielesben az kék szörö-f^le loiiakon 
(]?^ortSzer.K2b). Minden lovaknál inkábdicziri Platoaz fekete lovat, 
annak ntánna veres peit, fehirt es kiket; az tarka nem jo i 
deres, fakó, vircze os szürke (OrvK. 99). Mikl<>s deáknak gyer- 
mek kék ló adassék (Radv: Csal. UI253). Égszinft kék (Kecsk: 
ÖtvM. 276). 3) vibex C. livor M.A strieme, blauer strich vem 
.schlagen PPB. Kéket fitöe valakin : suggillo, .■nigillo MA. Ha 
valamelly férfiutói sebet vemiéc is, vagy kéket, megölném azt 
mégis (MA: Bibi. 1.5). Az ö teste merő piros vér rakva kékec- 
kel és sebeckel (MA:ScHlt 435). Az ö vereségének kékeivel 
gyógjn'tta.'^sék nyavalyánk (Pázm: Préd. 80). Nem gyógyitottade 
szent testének vénei folyó kékivei lelki nyavalyáimat (Pázm: 
Imáds. 220). Testének kékeivel meg gyógyultatok (Szár : Cat 
E2). Ortzáján megtetzet a kék (Czegl: MM. 189). Gyenge testén 
sebeit, vérrel buzgó kékeit a ki látja és nem sír, élö hittel 
az nem bír (Fal: Vers. 896.1. 

almás-kék. Almás-kék ló : eqnns pomulatus, scutulatus 
MA. apfelgraues pferd PPB. Ne jargaly ló háton, ielesben az 
almás kék szőri lovon (FortSzer. Mb. RákGy:Lev. 414). E 
jeles urtiuak lova sem illetlen, igen szép almás-kék, ahoz fed- 
hetetlen (Gyöngy: Char. 99). Az istállóba vezete, hogj- meg- 
udvaroljam almáskék paripáját (FaliNR 21> 

disznó-kék: sonchus Mel: Herb. 76. endivia, deiis leouLs 
soncliiis MA. sonchus, belénd fö Com: 24. 26. endiviensalat, 
löwenzahn, kraut PPB. Kakóls tűinek mindenfélében egyenlő 
tulajdonsíigai es etl'eitnssai vágynak az disznó kékkel (Vali : 
OrvSz. 97). 

fejér-kék. Feyer kek purgamalt we^en (LevT. 1 43). Fejér- 
kék a lova (GyöngyD: 11.502. Kr.). 

hupi-kék : [vibex; striemen, blaae flecke> Ne érts, mint 
ha szent Pál maga ejtette volna magán aiokat a bélyegeket 
és hupi kékeket iPó.'s; Igazs. IL129Í. 

nyúl-kék : nyi\l saláta ; cicerbita PPl. sonchus : hasenkohl 
PPB. 
vad-kék : cicorea luteum Mel : Herb. 75. 

vüágos-kék : cyaneus, égszinfi SL [hellblauj lichtblau Kir- 
Best. 21. Világoü-kék mhit a taóka-szeme: colur glaucus PPl. 



Irtl 



KÉKES— KEI. 



KEI. 



162 



Matíka i-ziii5 kék avagy világos s/iiiií kék : raesiiis sivp glau- 
ins Com: Jau. 63. 

Kékes: li\ndns cwivsius, sulitaeiuli'us MA. blaulicht, eii> 
wlmiík lilaii PPB. Kéke.'fsé lesziMi ; livesco C. Silva quaodam 
iioniiuo koykiLs, íjue oliin poptilonmi cjiii vulgo ke.^klu^l^end 
líiciiiitur. fiierat 1231. 1397 (Kamarai Ltár, Szatniár vni.i Egy 
derekat liéjiLstol lepedfetll, sivulyostrtl. pokróczcitol ; egy Itéke.x 
sivoly héj iRadv: Csal. 11.333). 

Kéldt: caeriileu oolore iuibuu, liviihun t'aoiu iCr. [hlau fiirben, 
blaueiit iPáziii: Préd. 810 Kr.) 

még-kókit : cvj Megkékitett : caeruleatus ; vuréswel meg- 
kékitSm: suggillo C (PAzm : Pi-éd. 147 Kr.). Azért felaségét 
is inegkékicsc^e s véresicse ember (Czegl* MM. HO). 

megkókités. Miben követték? testek meg kékitésében 
(OseghMM. 20ŰI. 

Kókitós. Az a szó iiein mindenkor Icékité-st teszen (Czegl: 
MM. 189». 

Kókl-ik: fliveo; lilan sein, blau scheiiien). Mons, qui vulgo 
Keeklew api«llatur 1333. (ZichyC. 1.415). 

Kékség : livor C. color caeruleus MA. das blau, blaue 
farte PPB. A seb, melynec a jegyes lielye kékség: vulniLs, 
ciijus signum livor est (Com; Jaa 60). 

Kékül : liveo, livesfu MA. blelfarbig werden, blau uerdeu 
PPB. 

el-kékül : liviJus üo Ivr. [blau werdeu]. El kékült ajaka 
el-alut szeme fénye iFal: NU. 316i. Elérkezett szomorú ké.szü- 
lettel, a lialál félelmétől el kékülve (Fal ; TÉ. 651). Mennyetek, 
siessetek eleibe, töbre fog tanittani benneteket elkékült ajaka, 
Ii5b6gő nyelve, és szörnyű meg-változá-sa (Fal ; NA. 183 . 

meg-kékül : liveu C. [Ijlau werdenj. Myndenestevl tbgua 
meg kekevi vala mykeppeu holt (MargL. 17). 

mégkékülés. Szemnek ütés-miatt megkékülése: sugillatio 
PPBl. 

KEL (ieV fel MünehC. 17. hid fel : exsnrge KulcsC. 10. fel 
iéi; surgit SylvtUT. L144. el tó'tcl Helt: Meg. 197. ki-iííe 
KóuyirHRom. 115. fciVsz [rím : félsz] Gvad: FNót. 113. Mni 
126. uap kellet Mel: fizjáu. 15. Land: ÚjSegíts. 1.81. az nap tfel 
kyl JordC. 52. iííés, iiíis : 1. Kelés ; fel iíftenek : sun'exeruut 
JordC. 763. fel MtetSk: consurrexistis ÉrsC. 541. fel uem kői- 
them TelC. 302.): 1) pergő Kr. [eo, venio; gehen, kommen] 
Eleibe kelenec neki : occm-rerunt ei (MünchC. 28 1. Kelletec 
eleibe : exite obviam ei (60). Ki mene, es eleibe kelenec az 8r 
alloc iGuaryC. 56). Nagy sok nep kelee eleykbe : occurrit illis 
tiirba multa (JordC. 556). Kezereyttee az tanoythwanokat liayora 
kelny : uavim ascendere (475). Egyorozlan eleybe kelé es megli 
zaggataa ewtet (ErdyC. 157b). Mykoron haza ye«iie, egy ember 
eleyben kelé (527). Keleenek az tengherre (592). Misére nem 
kwltem (VirgC 10). Az osthatlu-a kelyk tliahath iLevT. I.lnj. 
Útra kelni : proficisci (Helt : Mes. H2). El álla a loua, ezokaért 
gyalog kőit (Helt: Krón. 97). Ha az habra kelnec, ottan el 
sillyednec (Bom:Préd. 252 1. Az eggyic gallicum, az másic ara- 
biui, az az Arabiából kőit i^lel: Herli. 126). Peldaképenn előtte 
legyen rossz helyenn kőit szemének (Bal : Ephi. 3). Ez bizonyos, 
hogy ott nem kőit a szeme (7). Mikor a 78-dik paginái'a keliluk 
(Matkó: BCsák. 37^ Otsmány bordélyból kőit pajko-sok (GKat: 
Válts. 11.1361). Kelljiink Dórindó ! A uyájt elhagytam, .sokat 
múlattam (Fal : Vers. 867j. Kellyünk : a k;mok-is már kerékbe 
vették az aprókat (906). Szavai illő helyre keltek (Kóuyi : HRom. 
94). Ji) consurgo, síu-go MA. sich erhebeu, aufsteheu PPB 
Az kelő es tfel tamado feenes uap (ÉrdyC. 587). S) adnascor 
f accresco, excresco, orior MA. auftvachsen, herfünvach.sen, 

.M. NYELVTÖRT SZÓTÁR, U. 



entspriugeu PPB. Hol ewtewtteuala az estai)ual az foldett, ax 
helyen legottan kewituala egy zepsogow Ulium : ortum est liUuni 
(EhrC. 78). Az helyen esmeg kole (statira ortimi esti egy zopp 
lilium vyrag (uo). Latliwan yzrael B'yay, hogy Moysasnek zarwa 
kelth vona : factum est (JordC 75). Mykoron leweleezkey 
kelendnek, twgyatok, mert kewzel wagyon az nyár (ÉrsC. 569). 
Veres mostan költ kauioka (RMNy. 11.149). Mikor valamely 
umliernec hú.sa bőrén kelés kél, auagy varr leszeu : homo, in 
cujus cute ot carne ortus fuerit diversus color sive pustula 
(Helt: Bibi. l. UDd). Pokoluarac kelléuec az emberekon: facta 
síuit ulcera vesicarum tm'gentium iu homiuibus (I. Ff3). Az 
allfelbe kőit sült meg gyogyittya hertelen (Mel; Herb. 99). Az 
mag szárba megyén, fejet vét, viriigzic és magva kél iMA: 
Sciilt. 240) Az ő veszszeje lágy lészen, és levelek kelnek rajta 
(Pázm : Préd. A. B jegyz.). Melyből tőb illetlenség szokot kelni 
(Alv; Pest. 92). Inuet kelé osztáu rúla amaz epitaphium (Pós: 
Igazs. 369). A fog fájás lészen, midőn a kisdedekuec fogoc kél 
(Com : Jan. 56). Ven kofáktól, koportyóktul kőit hijában való- 
sagoc (485). A darvak mind tsak dm, dru, drnt kiáltanak, imiét 
kőit a daru nevezet (Misk: VKert. 318). Egyebet nem hit a 
szántóföldeknél, és belőlük kelő veteménynél ; a mi előtte for- 
golódik, mind azon együgyű ártatlanság (Fal : NE. 69). Rósák 
keljék, gyöngyök teljék minden útiii járását (PhilFl. 92). 4) 
[datimi est, scriptum ; gégében, geschrieben werden]. Ez lewei 
kewlt Heghkewn (LevT. I.l). Ez lewei kewlth Budán (RMNy. 
11.19). Ez lewei keotli Gywlan (11.156). Ez lewei költ Sobrantz- 
cyon sent János nap elüt walo cyeterteken 1566 (Radv; Csal. 
III.3). Melly levél költ Sáros Patakon (Matkó ; BCsák. 18). 
Adomány levél raak a kú-álytól kél (Felv : Dics. 32). A tiiden- 
tomi gyűlést kellet megvárni, a holott a bibUának uj laisti'oma 
kelé (Pós: Igazs. 1.25 1. Mikor Esztergomban örömet lőttének, 
ez versek kevesség azntáu költenek (Thaly:Adal. II.119b). 
5) cousumor MA. pretium habeo Kr. verzeluet werden PPB. 
[verloren werden, aufgewendet werden). Hogy ennyi mmika 
kél reá, bánom : me, quantum hic operis 6at, *po6uitet PPl. 
Nem chac pénzftnc, de még barmainc is a mi wrunkhoz költe- 
nec : deficieute pecunia pecora simul defecerunt (Helt : Bibi. I. 
Zrí). Lám nem tudja, ha lesz vái' szabadsága, kimiletlen kel az 
por az ostromra (Tin. 126). Hová kél örömöd és keresményed 
(MA: SB. 94). Az munka hiában kel, ha isten nem őrzi népét 
(MA: Bibi. V.6U;. Soc hetei költenec annac meggondolattyára 
(MA;Scult. 122). Ha az isten ajándéka pénzen kelne (643). Ha 
valakit személyében törvénytelen meg-sértettél, tartozol meg- 
fizetni, valami kőit a gyógyításra (Pázm: Préd. 634). Körösi 
bor bőven keljen piutzédbenn (Orczy: KöltH. 201). 6) [in usn 
esse, valere ; gaugbar sein, gelteu]. Ez nem kél itten, nem 
foly; das ist ein [geldjstück, welches hier nicht gangbar ist 
KirBesz. 22. 7) [ertragen werden, erti-iiglich sein]. Hives és 
szellős idő lőn, bízvást kelhetett az meute (Monlrók. X\TIL39). 
8) fermento Kr. [der teig geht, gahrt]. 9) [tumesco, inflor ; 
anschwellen]. Torkábau ha kél gyermeknek : Végy tyukmon 
szikit, azt meg sózzák, a feie lágyat kennyik meg véle (OrvK. 
20). A ki ennek a víziben iszik két kalaimal, a kinek mellyi- 
ben kél, meg gyógytil (33). Főben vagy fülben ha benne kél (34). 

[Szólások]. Vmi kel. *V ó 1 1 s k ő 1 1 1 : ftiimus Troés PP. Ha 
vólt s kőit a régi erő, és most lehetetlen a törvénytai-tás : 
nem fér az istennek bölcsességéhez, hogy azt kivánnya töl- 
Ifink, a mit túd, hogy most lehetetlen fölünk (Pázm: LufhV. 
113). Ebül gyiilt, ebül költ; male párta, male dilapsa PPBl. 
Vmi kel. Miben költ a dolog? Rettenetes vér ontás lőn 
(Pós: Igazs. 1.186). Ha reá kél a dolog: si res ad hoc 
deveniat, re ita exigente Kr. Ha második Pál pápára költ 
volna a dolog, nem tudom mit,soda magyai'ázatot várhattunk 
volna ő tőlle 'Pós: Igazs. L135). Mikor az szem ellmnyásra 
kél az dolog (MA:ScuIt. 86). Az halállal való bayvivásra költ 
a dolog (135). Az dolog zinten kiáltásra, bizonyos haragra, 

11 



163 



KEL— Al.TAL-KEL 



ALTALKEI/)— EI.KKI. 



Itsi 



zitkuki-H es iiielia veieseKiBÍ« keel íZvoii : Clsiaiid. 20i. Nem 
iaték az, ahol kiiiíásra kél a rtolog (Lép; Kl'iik. LJ4). Foga 
kél : (lentit MA. A fot; fáján léioeii niidSii a kiwledekiiec fogoc 
kél (C«m; Jaii. 5B>. Mi dolog, farkas uram? a múit én eszembe 
veszem, nem iól kSlt kő Messed; igen nief; Kcaikadazot 
a snbad (HeltíMes. 257). Az mag szárba meg>en, virágv-ic 
és magva kél (MA:Scult. 210). Iliou mi kelő bel5le 
iDecsi: Adag. 231). Slely dologban mi kfilt nyilván ki tetczic 
(Fej. serk. órája A3). Semmi nem k§l akaratodban (Helt; 
Mea 29). Vélem, semmi nem kél kiváns;igodban ÍKMK. IV.327). 
F^y bolondnac soi- gondolattyaba semmi nem keel (Born-. 
l'réd. 561). Vilhelmiis Ne.seniis az Albis vizében búit, sokat 
suga f5lí-ben Lutlier, liogy fel támadna; de sonnni sem kelé 
benne (Pázm: Kai. 127). De mind az két kérésben meg esala- 
tek, nem kelé semmi benne (Lép- ITük. Ulti). Addig az mi 
dolgimkban semmi nem kél, valameddig bizonyosan meg nem 
liozzák az urunk koronázjitjának az liírit (ErdTíirtAd. IL271). 
Me?b z:nHas«ltli az liA orezaya; Movsesnek zárva kelt: 
(.'ornutiLS faetus ost (JordC. 75) Pelilaké|)emi elStte legyen rossz 
belyenn kot szemének ibal : Epin. 3). Ez bizonyo.'*, liog>- ott 
nem kijlt a szeme (7). Vmib, kd. Beszédbe kőltűuc mini 
azoknac (nyelvükre vettek bennünket) (B<im: Ének. 199). Cza- 
uaba kel végre bfirőtSk (Mel:Sz,Ián. 487) Nem tudván hova 
tette volna a levelet, igen siratja vala magát, félvén azon, hogy 
valaki kezébe kelne (IJebrC. 165). ConstantinoiKjl illien mó- 
don kelé a tfirfic kezelie (Szék: Krón. 212). Szokásba k51t 
volt ez a romai pogányok k5zőtt (Misk : VKert. 319). Tanács- 
ban kelnek |tanácskozni kezdenek] (Telek: FLéL 197). Nem aka- 
rok itt azokkal üstökben kelni (8ári>: Noé. 123). Vmibül kel. 
A fegyvert-is, ha jii k o b b ó I költ-li, mind addig sem viselik, 
míg.. íFolv: Dics. 13), Az ö koháliól kíilt : e.'i sinu illiiis est 
(Docsi; Adag. 319). Az aix)stolük kohából kült az fl traditiojok 
(P(5s:Igaz8. I.Hl). Vmin kd. Cigány ül I iln költ, esze fúrt 
practioák (Fal : UE. 380). Ha az istou ajándéka pénzen kelne 
íMA:Scnlt. 643). Vmire kd. Elmém Imbzú búsúlásra kelt 
iSzD: MVir. 77». Dél szín re kelvén alkalmathm sitt tiírlie 
tétlen fejeskedések, rajta vesztenek (Fid : L'E 477t. F e g y u e r r e 
kehii: ad saga ire Decsi: Adag. 311. Fegjvene kelnek: con- 
smgitnr Wtí\. Terekek azonban ott megzondulének, elkirolia- 
iiának, fegyverre kelének (Tin. 7li. fízD: MVir. 9S). Négy twlok 
■MM ffyre kelfl (Kadv: Csid. 11.18). Kezére költ a dolog: 
iwtitns est rerum PPBI. Vonyak ky az temloczből es veteek 
le az testet a toromból ; mynt azért az feldet eere, ottan I a b a r a 
kelé (ErdyC. 154). Mihelt az meleg éri, ottan ismeglen lábra 
kél (Cis. F2). Lábra kel még az elhagyott luva, cjsokkönik 
erSsiiek fi gyors Immissitga iTlialy: Adal.II 291). Dolga mire kelne 
íGér: KárC8.1V.486)..S<>kszántalanszé[wégkele prédára íGöres: 
Máty. 63 1. Az az egész nag kazdag varos büntetésre es prae- 
dara kelé : ciritas magna et opniens cmicta poeuae aut prae 
dac fűit I Decsi :8!dlJ. 58 1. A ki volünc egyet nem értene : 
jíjszága is prédára hadd kelne (Thaly: Adal. I.103i. Próbára 
kél: es wird anfdioprobe kommen (Adámi Sjir. 196). Próbára 
kelnek (Kulcs: Evang. 194). Köimyen eszébe csuszamodik hogy 
próbára keljen (Fal : M'. 323). Szablyára kelének, igen vivának 
(Tin. 3u4i. Az gabona meg duhiik az veremben, avagy szárnyra 
kél (MA: Hü. 133). Fiam a hiizi fé.szekWl nialiolnai) maga szí\r- 
nyara kél (Fal : NU. 317). Véled elrepütók, .sziirnyacskádra kelek 
(Amadé: Vers. 101). Ajaki illy szókra kőiének i Gyöngy : K.l 
S7). Torkig telvén, talp á r a kelé és egy jó izii prédikációhoz 
foga (Fal: NA. 123). A tauir talpia kel (Kóuyi: HKom. lOöi 
Tanwsagra kelwoen, nagy l>j|ch ember leen benne ^ÉrdyC' 
653b). Útrakelni: piiiHcisiM (llelt: Bibl.I.H2i Mnidon ninrhá- 
iocs'akmánra kelé i llelt: Krón. 9()i. Hová kél órömStl 
és kerOHményed (MA : 8B. 94). 

által-kel : trajicio MA fliiiiillKTgehen, ültersetzen]. A wyzel 
állal kelwen iPesti: NTcst H7i. Állal kehién a l'anais nagy 



follyo vizet iHeit: Krón. 3bi. A Réu vizén által k61t«iiec (26i. 
Által keléc a Dunát (40. 87 1. Állal kelő a 'IW-szát (S9) Kel 
lyűuc állal a lónac tulso jarltyára: transfretoniiis traiis stagnuni 
iHell: UT. t^,s> Mikoroii által kílt vohui az .lalnx- viznec rouen 
íSzék:Króa 14). Hidassal, konipal által vetnei-, kelnei', kóltí>z- 
uec: pontoné tiajiciuut (C'om: Jaii. 91). Altal-kelé :i hegye 
ket (Gyöngy: MV. 17). lOuNigiin ált;ilkolvén t&stében velíVldik 
(Fal : Nü 333). Eggyen kettfin (a könyv szakaszán) által kel- 
vén, félre lehet lenni (Fal: UE. 467 1. Az illyetén dolog Zrínyi 
idejétfll fogx'a igen sok változásokon költ által (Kónyi: FIK'im. ci. 

általkelő: vadum Kr. (fúrt) (Prág:!5ork. 955. Kr.i 

be-kel : iiitro (hineingehen, hüix-inkonunenj. líe kelnek 
Emathba es del felöl kerwiveen, ywt;niak Ebronnak vara.saban 
(JordC 146). Murát hallá, ezen igen ürüle ; Ázsiából Euripában 
békele (Tin. 338). Kapukon éiyel az titkon be kcle (HFaz: 
Castr. B2). lm l;é-kelflnk az 1628 esztendőben (GKat: Vált". 
1 832). 

ISizólá'-oli). Békélvén immár az szüret (Syr X. 47Ui. 

egybe-kel: I) Ipracifaa-: sicli aiisgleiclieu, eineu vertrag 
.schliftssen). Egylie kelénec egy mással. o<-ké|ieM (Helt: Krrln 
191). 2) conjungor, copulor, matrimoniiun ineo Sí. (sicli ver 
maillen). Mbiek előtte egyben kelnek : antequam sjionsas el 
sponsa convenirent (\>r: Verb. 171). Az ai«!on) pe<lig jii ideig 
való üzvegylé.se után Ap.Hti Istvánnal a szomszéiWigban i«lenej*on 
akartak egybekelni (Szál: Krón. 136). Egylje keló l)okor pár 
(Fal:.legyz. 933). 

el-kel: 1) recedo [weggolien] Oc mondanac: kelly el onnan 
lecede illuc (Hull: llibl.L H2). S) (trajicio; liiuill)ergehen, Uber- 
setzen). Onnat siete elkolé az Dunát (Tin. 112). Vitézökkel öszve 
Dunán elkfllt vala (291) 8) consumor Kr. (vera-hrt werdeu, ^er- 
niclitet werduu, anfgobraiicht werden, vei-si'liH inden, verloPMi wer- 
deu], Attyam fyaynaknem akarom nyomoniiiigok, ha meg az feyem 
elkelne is (líMNy. 11.76). Ileyabau az pénz élne kellyen (11,131 1. 
Mert meg láttya, hogy elkölt az ö ereiec : videbit unod intirmata 
sít manus (Helt: Bibi. I. eccc3). Mert a keimyér el költ a mi 
s'akimkból (Helt: Krón. 126). El kellénec (megölettek) a dar;i- 
bantoc, a louagoc kőzz&l Ls luigy sockan (88). Uylac el költ 
[elesééit, bevették] (Görcs: Máty. 80). El kél azért, nolia mara- 
dék (Decsi: Adag. 17). El költ immár az ö lurpi.ssága: leiK>reni 
non e<lit (83). Az .szeretet lítssan lassíui el kelhet ■Diclalir. 
18). Hirtelen elkelénec napjaim mint az iTisI és |iár:i(MA: Bibi. 
V.46). Műiden too<' ela|>adnac, el keincc (MA:Scult. 751 1. Az 
inisban ez k&lömbségis gyakorta elegyelödic és elkel (MA: Tan 
95). Me hidd |az ariuiy idő elkőltét hanem hidgyod mostan-is 
jelen létét (MA:SB U>2i. Kövid idöu el kél. az mi hoszszu 
ideig gyüylottotett (LibEleg. 17). El kél a barátság <\'ás: f'ant'at. 
277). Az a pénz ugy el kél, és el fogy : iltae |iocimia« ila 
difflunnt (Land: L'jSegíts, 1.401). i\z iidviirokuak el-köll régi 
fényességek (Megy: 6J.ij lVM7i. 4) (veneo : verkautl wer- 
den). Számárát baromvásiUban akai-MUi vinni, liogj- haina- 
réb el-kellyen sem maga sem tia nem filé reá (Czegl : 
.laph. 59). 5) [non sum inutilLs opus est ; brauchbar sein, nölÍL' 
sehi). El kél az ió legény, ha meg biklul ország dllyef: .lephla '-■ 

(Szólások). Viilt 8 elkölt: Aiere quoadani stroimi Mil(«ii 
(Docsi: Adag. 67). El költ ennek fdeie (171). E költ m 
kun az Körösön: in vado e*ie; in portu navigai-e (". 
Jókor iöz, el költ az s z fi r e t ( 160). Elk'ilt sava étkének 
(F»l:Jogyz. 923). \'mi dkrl rkMl. Ki kiállác lu váiaitian. 
hogy Sigmondtól el költ volna a királyság <iIelt:KróiL 7'' 
A törökec meg iye<l('ncc halnáii, lioiiy az erős Saliatz vár >■! 
költ volna lőllec (149i. Az én leliet.<égpm elkölté én tőlem: ao 
recosseriut a me neccasarii mei (AL\; Bibi. l,4.">li. El költ orrok 
tol a palaszk (Mel:.Sz.Ián 451 >. Imnuí dkdtn. El kélli,! arr"! 
(elkéstél arrí^l. hiába vim akarsUxl] i H»lt : Me.*. 197. El kőitek 



IK.-. 



KIJCElAs— I'("iI,KEI, 



r(">Li<F.i.i!:s— .iAiM<i-:i. 



IfiG 



iinniár ók airi'>l (L)eosi:Adag. 33 1. I>)tv;'ui a felesége, Iiokv bI 
ktilt »z trétariil, iiRjan VHlöbaii kezde sinii (Pázni: Kai. 1281 

[Kö/.iiioiidAsokj. Ninra oly sok, ki el nem kél, lm iiom ké- 
inélUk iDecsi: Adag. 2571. CV.égér nélkfilis el kél .íz \{> bor 
(177). El-kőlt az iga-ssig, meí;-hiMt M:i(yá.s kiríVly (Rim:Ének, 
345). Hiitf>-lia elkdlt Ixirod. iKiiáiid is elkiiltek ilvisvt Adag. 
119). 

elkeléa: [vendirio nierciuin; al)gai)2, veikauf]. Az Imriiak 
el kelene wagyoii (LevT. 1.224). 

elkelhető: [gauslKír, giltig|. Birhasüik szahadcui mindaddig, 
a míg mi le nem te.-3/.iik j,í és Magyarországban olkellietí 
{léiizül az megirt siimmát (l^evT. 11.2591. 

elö-kel : I ) (prodeo, progredior ; liervorkommen, lieraiis- 
konimen, vorwiirts konimen). EI5 kel kelni az í'imyékból : ex 
mnbra in .solem prodire (Decsi; Adag. 15 1. Aradomiac és sclio- 
lár épittohiénec'. hogy az könyv nyomtatásak me.stersége elő- 
kelnek (MA : Scult. 1064). Mindeneknek, minden rendbely 
l>'ney az Ítéletkor előkelnek az ő szegienekre, a-i giala- 
z;ittiokra cLép : PTük 11216). Az e6 religioja még friss 
tojás vala, a nielly tsak minap kele-eló, tudnillik a puritanismus 
1 Fal: NE. 601 3) [eniineo, excello; sicli hervortun, sich aas- 
zeiolaienj. A ki tekintetben akar lenni, ne maga-mutogatásával, 
liauem érdemekkel jeleskedve kellyen elö (Fal: UE. 42ü). Meg 
rakták potájokat kiilörabféle tsillámió legyetskékkel, iiogy tes- 
.senek, és eifi kelliesssenek (Fal : TÉ. 797). 

előkelhető : [lionesto loco ortos, generosus, lantns ; vor- 
iiehm, angesehen]. Igen ol5-kelhetS kflnyv-irók (.Szeutiv: Ver- 
.seng. 200). EI5-kelliető tiidóss tanétók (Megy: Diai. Elfll) iVi. A 
mely 5 kész voltát mikor egy elSkelhetS emter nem igen ja- 
vallaná, azt felelte Ignatias (JesTitk. 57). Elö kelhetif g.azdák 
■tiérKárOs. IV.602). Holott népnek a feje, ol^kelhetői, ngy meg- 
fitkőzének iGKat: Válts. L1229i. 

elébbkelhető : cw Az aszszouyi renddeu lévők, kiváltképpen 
az elébl>kelhetők (Otr: Tökéli. EI6b 10). 

előkelő: cv ElS-kello [ígyj nagy emberek (Hall: HHist. 1II.31. 
Előkelő eml>er volt ez .az olab püspök (MonOkm. VIII.65. Mik: 
Xr^v. 476). 

elöbbkelö : [praestans, prior : vornehmer, geschatzter]. Min- 
deneket uálimknál eléb-kelőnek alíttsunk iPázm: Préd. 60i. Ha 
vezértől jött s ajándékot nem hozott s tsanznál előbbkel'1 
ember volt, mikor az idő, szíikség kivánta, 60 tallért is adat- 
tunk (RákGy: Lev. 190. Gyöngy: KJ.« 5). Egy mosolygás egy 
udvari térd hajtás elWkelő, foganatiwab', hogy-.sem a nagy- 
érdem (Fal:NU. 352 ». 

elől-kel : praecedo, praevenio, autecedo fznvorkommen, 
vorangehen]. A lóra vetuén előlkéliuala : et imixjsitum equu 
praeoedebat (BécsiC. 62). Vy kőuetsegéckel elől kelnéc : prae- 
venirent (66). Yme a cillag, kit lattacuala nap keleten, előlkeli 
vala őket : antecedebat eos (MünchC. 16). Eii attya ysteraiek 
aakarattya n)yndenkoron az te keresődet elöl kellye lÉrsC. 
28b). Mindenkort i.«teni félelem aytatossag te etődet elől 
kelye (62). 

föl-kel : I) surgo, consurgo, a^surgo, insurgo, exurgo C 
sursum exsurgo PP. aufttehen PPU. Ismét felkelek : resm-go 
U Melsegas vestegsegeben felkele az agyról lElirC. 4). Fel- 
kele hog gabona tóket gvytene (BécsiC öi. Felkele, mielöt 
embérec ebembe egmast megesmemöc (7). Io.seph felkeluen 
almából, tön, miként parancola ő neki vi-nac angala (MüuchC. 
16). Őneki kel megöletni es harmadnapon halottaiból felkelni : 
resurgere (45). Az ööz ember elöt fl'el kel, es az veeunek ze- 
meelyeet tj-ztöllyed (JordC. 105. 172;). Kel ftel es yai": surge 
et ;imbula i378i. Vmaezagh vtau fel költenek i,763). Fel kel- 



ween, kówetee ewtet (ÉrdyC. 539bi. Ffeel kel agyából (554). 
Fel kelé tantoroghuan (VirgC. 35). Parauozollya az meg holtakat 
fel támadni e.s fel kelni (115). Ez czeng az fftlembe: Kellyetoe 
fel halottjic iljorn:Préd. 573). Ha az szerencse szí'u'nyára 
felkél, mindent ü elviszen mint a forgószél (RMK. IV.128). 
Senki az ő helyéből fel nem költ : nemo movit se de loco in 
quo erat (MA: Bibi. I.5S). Megszemlélem az gonasztévőt, ki 
elfőlkele es elteijede (MA: Bibi. V.18). Ha napfelkeliien észt 
műuelendi : quodsi orto sole hoc fecerit (Helt : Bibi. I. Mm4). 
És igen reggel ménének a szombatok eggyikéu a kojKu-sohoz, 
immár a nap fel-kelve (Pázm: Préd. 563). 2) orior, coorior MA, 
[crasco] eutstehon, ent.spriugen PPB. fwachsen]. Ad felkelő es neuő 
éimőliíőt : fructnm ascendentem, crescentem íMünchC. 76), S) 
[proficiscor ; sich aufmachen, s. auf d. weg machen]. Hadakozásra 
fel-k»ltek : coorti ad l)ellum in pugnam PPBl. Felkele lio^ öhaza- 
iaba menne : .surrexit, ut in pátriám pergeret (BécsiC. 1). Az 
napokban fifel kelwen Péter az atyatfyak közzee : per eos die-s 
quum assurrexisset Petriis in medio discipulorum (JordC. 708). 
Fel kelwen lnV kőzzőlők : surgeas (723j. Az leannak zyley flel 
kelween, panazlanak reea az feyedelemnek i ÉrdyC. 339 1. Reléé- 
nek ftel azért ewk ees onnan az t-u-tomanbol (547b). Kelymik 
fel es menywnk el az bodog Ferenczhez (VirgC. 50). Fel 
keel vala az veternyere íDomC. 122). Laodici.iuak naro.saba 
mene; ennen esmet felkele es mene (TihC. 21). Bocha.sdel 
én velem a gyermeket, hogy kelyőnc fel : mitte pueriini mec(un, 
uf proöciscamur ("Helt: Bibi. 1x3). 4) [in usum venio ; aufliom- 
men, in niode kommen]. Akkoron kelé öéel, hogy az zyz Mariát 
lx)dog azzonnak hjrvvnaak (ÉrdyC. 5441)). Elz v&szedelrae.s szo- 
kas-is fel kőit : usus iste perniciosus multum inolevit incromen- 
tumque grandé coepit (Ver: Verb. 143). 3) [ascendo ; liiuauf- 
gehen]. Dávid ott felkele egy erős kőszálra ő népével, negyven 
magával raéne (RMK. 11.358). Az tőuissek felkelek es meg foy- 
taak az magokot : ascenderunt .spúiae et suftbcaruut ea (Sylv : 
UT. 120). 6) [pereo ; aufgehen, zu ende sein]. Meg hólt az 
gyermek, fel költ .az komasag : abiit et taurus in syluam(Dec.«i: 
Adag- 4). 

fölkelés : consnrreetio, exortus C. resiu"rectio MA. auf- 
.stelumg, aiiferstehung, aufgang PPB. (das aufraö'onj. Heyaba 
wagyon tby nektek vylaag elewth walo felkeleastek : .surgere 
(KeszthC. 361). Az napnacfel kelésének előtte (Kár: Bibi. L646). 
Dorgállyuk és fel-kelésre esztenezzük a böube-esetteket (Pázni: 
Préd. 43). 

fölkelet : c« Orők életnec felkeletébeu felkőit : in aeternae 
\itae resnrrectione suscitabit (BécsiC. 87). A napon vepenec ő 
hüzia a saduceosoc, kic ué mondnac hog inc felkelet : non 
esse resun'ectionem (MünchC. 55). Dauidnak éneke felkeletről 
(AporC. 12). Te megesmérted en vie.semet as en fel keletemet 
(108). Mond V neki lesus : Fel támad te afad Ha ; mond neki 
Marta : Tvdom, mert fel támad fel keleten az veg napon ; 
mond neki lesiis : Bi vágok fel kelet es elet, ki en bennem 
hizen, ha meg haland, el (DöbrC. 489). Na|>felkőltét nézi (Diósz : 
Préd. 126). 

(Közmondásokj. Napot nem felkeltén, hanem le-fektén szok- 
tanak ditsírai (SzD:MVir. 8"). 

föl-költ: [altus, elatus; hoch]. Fel-költ nyakak szokott 
lenni, mint a lovaknak (Hall : HHist. L67). 

jár-kél : perogrinor, proficiscor hinc inde MA. [spatior: hiu 
und her gehenj wandern, reisen von einem ort zum andern 
PPB. Keeryk myndenek, meg bezeeilenee, myut es hol vart 
kőlth (írdyC. 514). Az tartomanban el yar kel vala predical- 
wan (^655). Járunk kelwnk atyánkfiainak iozagat elfoztogatuan 
(VirgC. 49,1. Jár kél széllel ez világon ('MA: SB. 119). Azért 
járt költ (Land : ÚjSegi'ts. 11.55). J;u-, kéli vala (Lép: PTük. 
33). Vagy jároc, vagy kelec (Czegl:58j. Jár-kél, lót-fat, fárad, 

U* 



IfiV 



.iArIs-KELÉS— KI-KEI. 



KIKELÉS— KRIJ>< 



1K8 



Kunddal búval árad íTlialy:Adal. 1.193). A?, ellenség ellen 
magyariik i»rtAj;i jAr-kel éjjeliiapial (112.S). Mihellyen ebédlesz, 
jAiTii-kelni kel ly fel : lia szerH teheted, déli álini>t hagyel iKelv: 
.SchSal". 3). Az aidica vita miud azon tekintetes rabi iiiség, hol 
ott a világnak naf;g)ai l)ék<5t, vasat hni(»jln;ik, é« a merre 
jániak kelnek, lánizokat tnerí»etiiek i Kai: NA. 228). .Jár kél 
bujdosik elménk és sokfélét hordogat szivünkbe (Fal t BE. 586). 

járáa-kelés : peregrinatio MA. [das bin-uud ber-gehenj wan- 
derung, wandereihafl PPB. Leírta a maga utazását, mitsoda 
ritkaságokat látott a járásban, kelésben (Bod: Pol. 193). 

járó-kelő : huc illnc itinerans Kr. [vorbeigehend, paK«agierJ. 
Hallván yaroktwl kelAktftI CYistiisnak byreet (ÉrdyC. 506b). 
Nem látszik rajtatl, bogy reád bizták volna ajáió-kelfi utazók- 
nak megvizsgálását iFal: TÉ. 731). Járó kehi sátor (Fal: Jegyz. 
934). 

járt-költ : (lolytropiLs, expertiis MA. der viel hernmgewan- 
dert und prfabron Lst PPB. 

járta-költe 

[bzólások]. örizfl augialúukis mindenütt reánk uigiaz, mind 
iartúnkban, költUnkben és uesztég fektünkbeu (ThewrC. 177. 
RMK. VI.63. MA : Scult. 252). Az ur isten ugy áldjon meg tite- 
ket jártot<>kb.an költőtökben, hogy az árváknak igazán gondjo- 
kat viselitek (Kadv: Csal. III.224b). 

ki-kel : I) egredior, exeo MA. liinaasgelien PPB. Mert 
kywe ee» kelbet belőle iwnitenciawal (a bűnös Allapotbnl, 
ÉrdyC. 46). Senky zent Ersel)ethnek azt meg nem yzenee, 
hogy eleyben ky k61t volna Í384b). Cliak óleeben zoroytta 
vala 68 azonnal ky keel vala lelkíik Ín93b). Ees F, orraaiabol 
mj-nden zep.segli ky kSIth vala (WiuklC. 2131. Ith ez leiden ky 
nem kelhet ember [nem mehet ki rablóktól való félelem miatt) 
(LevT. 1.225). Az liaio legotfan fíildre ki költ vala (Sylv: ÜT. 
M35). A hftnSs, niihelt ki kel a kalodaljol, meg igazulta- 
tik (Mel : SzJáiL 315). Ha immár 8 az attya birtokából ki 
kílt volna: si in jKitestate palris sni non erat (Ver: Verb. lOfii. 
Ha az jo.'sag kezebíl ki költ volna : si bona illa a manibns 
ejus alienata forte fuerint (137). Az privilégium kétképpen 
kelbet ki (pr\'ilegium dupüciter potest emanari) ; elószer tórveny 
szerint (235). Általüté ftt és hátid kelé ki az dárda iMA: Bibi. 
1.278). Szapullóban vettetnek, hogy az enls lúgban jól ki-kol- 
lyen rútságok Pázni: Kai. 8()()). Hajójokból hamar ki-kelének 
(Gyöngy : Cliar. 46). Saját országomlxil niiolta ki-kSltem iPhilFI. 
3>. Akarsz-o niárványos asztalon heverni, kikelvén prés alul 
meszHzére terjedni? (Orczy: KöltH. 16i. S) [oriorj vemo C 
eiiascor MA. [entstehon, heraiiskomraon, orecheinen] hervor- 
wachsen, grünen PPB. Ki kóltenec (exorta snnt, a magvak), 
mert nem vala f51duec melsego (MilnchC 37i. Kikel a 9Z.515: 
nasi:itnr vitis (JordC. 246). Mykoron ky kelendnek byuesek : 
i:um exorti fuerint peccatores (KnlcsC 124). Az gery bjTo 
liazatwl költ ky az tira (I.íevT. 1.85). Hogy az mag ki nem kel, 
azt rziidállya akarkiis (MA:. Scult. 230). Az Ijicediinnion vftra.'í- 
béliek az feslett eniliortűl adott bíLSznus tanácsot nem akarák, 
hogy fi neve alatt kellyen ki (Piizin; Kai. 3ii2). Az igaz augii'*- 
tai confenaio soli.'i ki nf>m kőit egy nyomtaláilMmnis (349). 
LAssuc e tsorlja fogtúl kikőlt dilemmát (Czegl : Japh. 42). A 
ki-kelendő Dagon ledúlése nevfi könyv (143i. Kikél az igasság: 
orielur jimtitia iIlly:Préd. IIlüOi. üen kőnyvetske aliglan 
kőlt-ki .Spányolomzágban ; azonmd maga uynlvtT« iivointattatta 
a francia udrar (Fal: UE. 361). 

(Sz<Máfl<ikJ. Ktkel ,-mibs!. Ki-költ a gy c r ra ok sé g b .M . 
exceteit ex e|)hebls PPBI. Gyermekséglsil kikSItec: epbebi 
Com: Jan. 41. Immár az gemiok.segbeol ky kooltliem iIíBvT. 
1.115). MlVr a gyermek korlxil ki kJltél (Megy: Diai 106). Alig 
kelhelH ki csAirfimős korábúi (Gyöngy: KJ. l()2i. Amid<^n a 
gyerraekségból ki kelnek iMik:Tl.*v. I36i. Ki kelljiink a gyer- 



mek számból íPáím:Préd. 739 1 Olly rettenetes nyomorúságra 
jut az anyaszentegyház, hogy még a képéből-ia kikél (Misk : 
VKert. 384) Egy k o h b ú I költek-ki : ex eadem *ofticina exie- 
riuit Pi'BI. h'iktl i>mi aldl. Midin az esztendő birodalma alól 
a télnek kikíjlne, virigoe tavasztól megújulást venne (Gyöngy : 
MV. 11). Kiifl tntüelte: tuetur, protegit, defendit, propngiiat 
SL Kellyen ki az igaasag mellett (Czegl : Japh. 4i. Kikél 'Ueiu.-. 
insurgit contra alternm Kr. Nem tűrhetem én-i.s, liogv Sámbár 
mérges [)eniiája ellen ki ne kellyek iCzegi:Japh. 3i. 

kikelés: I) [exitns; das herauskommeu, verlaasen). Az .■uu- 
ros es nehéz ntbul való ki kelesínk itslzi ez világból való ki 
múlásunkat (l'>;uik : IhmzuK. 69). 2) [datimij. Hiwatal lewelek- 
nek ky kelessícrewl (Ver: Verb. 38i. Az levél ki kelesetfii fogi'a 
(339). S) Ipropugnatio ; verteidiguug, das eintreten fUr jeman 
den] Segéllette niellette-valo ki keléssel, .s-egyéb oltalomnud-l^ 
(Megy: 6Jaj. IV.26). 

kikelet: I) [exitns, profectio; ausgang, aufbnich). Iiméi 
seregünknek lehet ki-keleti íKónyi: HRom. 107). 2) ver C. MA. 
friihliug, lenz PPB. Com: Ve.st. 150. (Helt: Króii. 91). Bi az 
igaz rcjmntz, a kit kikolletkor salatálian észiiec (Mel: Herb 
75). A jókat vigasztallyák következendő .szép ki-keletnek rcméo 
ségével (Pázni: Préd. 5i. Kikeletkor mikor ki rakod miheidet 
\ey czelekedg}' (OrvK. 67 1. Sz. Jakali h;iva avagy kikelet után 
őtődic holnap (jul. Bive quintilis), kisasz.szouy hava avagy kikelet 
után hatodic holnap lang. sen soxtilis Com: Jan. 170. Zrinyi 
L47. KBécs. 1651. 36). Kinyilik az üdfi a szép kikeletkor, hová 
két széniünk lát, oda megyünk akkor l'l'lialy : Adal. 1.233). Kit 
bé fedett volt tél zúz téhérségével ezer virágot támaizt kikelet- 
tel (Orczy: KöltH. 21 1. S) [germiuatio : das aufkeimenj. A melly 
magot főidbe vet a szántó, nem úgy kél-ki, mint liévetik, liaoeni 
levele, szára, lirága, kalá'iza, nyigva lészen a ki-keletl)en iPázm: 
Préd. 581). 

kikeleti : venms C. vernalis MA. zinn lenz oder frübling 
gehörig PPB. Anemoue, kekerchen, feyer veragu, kikeleti tiu 
(Beythe: Noni. 1). Ez az kikeleti mezei külöml>ség énnékem uua 
lom (Zrinyi U.23). A kikeleti szárnyas nép fi'MU a fáknak tetején 
a'\-il:NE. 29). 

kikelhető : jenasci, exclndi poteas ; was ausgebrütet wer- 
den kann] De tévelyegnek, a kik úgy vélekednek, bog)' a sas- 
keselyf knek még záii tojásokis kikelbofők legyenek iMisk : 
VKert. 292). 

lé-kel: (desceudo; alwteigeu, absitzeuj. I»vakra illenek. ,i 
hátjuól megint lékeiének (Gyöngy: MV. 83i. 

meg-kel : I) fennentesco C M.\. gabren, aufgeheu nie eii 
teig PPB. Menúecnec nrz.iga hasonlatic kouaíhoz, kit iiembei 
el reit barom mérce liftbe, migneni mend megkelne iMiiudit 
39). Az kynyr megh kelee mynt egy kowaz (.lordC. 4öi. El reyii 
liarom aimy tezttaban, myglen tellyeesegghel meg kellyen ' 
abscondit in tarinae satls tribus, donec formentatiuu est totuin 
(395. Pesti; NTost. 152i. Hadd kellyen meg; megkölt (Szakái > 
mest. 80). S) [tnniosi'o; anscbivellenj. Nagj' fayadalomiual szül 
gyermeket, az mellyé (iedig meg kél nagy győtre<lés-a>l i C5s. K i 

még-kelé3 : d.agadils ; a|>ostema, ab«ca<wus ; ge.s<-hniir l'l'U 
reá-kel. Ha re.í-k>'liink a d"l"i;ra: enni ventuni e<t ;,.. 
verum PPBI. 

Kelés (2. jelenti-sí'.LsMi igy Is? '.Wía. keíif. tiíV", ti'i-i; i) 
surrectio Kr. (das aufstfbenj Ne bízzatok eiel keleslőkbe iTihC 
12). 8) ai)08toma, nli ll^ tiiber MA. geschwilr, beule PPB Kili- 
neme: c1;ivils PPl Ki«kély kilyés: ulcas, das ge-vlnvir, Com 
Vest. 1."j1. Alfelen-való kelés syciwis PPBI. Mi-gfakadott keléí< 
pu»tula*niptiHo. Terjeilő kelés, orlvincz: herpes Maj..r: Sí-'í Mi 
kor valamely embemei' húsa liőrén kelés kel, anagy varr lenzeii 
homo, in oiyus i-nte et nnne "rtas fuerit divei-siLs ci»l.tr sive pústul. i 



lf.9 



ECYHAZ-KELÍS— KELETE7. 



KEr.Fm.KX— kAi>trs 



170 



I Helt : Bibi. 1. UDd). A varat a kilesiAI lia valaki le vakarna (Moii : 
Ápol. 328). A liegye-s tővi'; t;)TÍau"i!tsélx1| való lév kelesek el- 
IrtuLs jo íACsere: Enr, 2351. Az vezér fi nagysígával igen ova kell 
liánmink, mint az ért kelés olyan iMonOkni. V.108). Öreg 
kelis fnmia állaixit mutatódutt rajta tlábomon. Monlrók. XV. 401). 
Az kilis kifakatlott (Thnraí : Lev. 1.208). A fekélly, keléi gyiV 
iiet.séggel t'oly-ki íCom: VcvL 44). Pokol varoc avagy tflze.s 
kelésec : carbniiciili seu anthraces iCom:Jaa .59). Terjed* 
kelés ; a fekély, midőu folyni kezdet, kelésiiec avagy tiirnac 
laposteina seu aliscessusi inoiidatic; tflrítt vér és genvetség foly 
ki a kelésWl (60). S) Az leveleknek kelese : datnm liferanini 
Ver: Verb. Szót. 7. 

Sgyház-kelés : inti-oductio Kr. (Vajda: Kriszf. I.i;7, Kr.) 

fog-kelés: fogzás; dentitio PPBI. (das zahnen) (AOere: 
EiK'. 167). Fog kelési gyermekség fa fogzá.s koraj (uo.) 

Kelésecske. Fog hason nitt kelésetske: parulis PPBI. 

Keléses : apró fakadékos; pastiilosiis MA. voll bbitteni 
l'PB. 

Keléske. Kis fakadék, keléske, bibortsé : pnstnla PPBI. 

Kelet : 1) vadum Ver. [fúrt, iibergang]. Varasdba szállá 
tlmborba. hogy Bethleat51 a Dráván való keleteket meg Srizze 
iPethö:Krón. 249). Mindenütt az Rába keleteket megálla.5.sa 
kiváltképpen gyalogokkal iEszt.M: I^ev. II.:375. 3) valor, pretium 
Sí. [absatz, abgaug]. Ha volnaé efl'ole pénznek értéke, keleti 
iSL4: SB. 143). Az el kárhozottak poenitentiaiok ollyan mint 
valami meg hamisitott pénz, kinek az mas világi országban, 
semmi keleti nynchen (Lép: PTiik. l.U'i). Jószágos cheleke- 
Jetnek nincb keleti (Zrínyi I.IO). Az rézpénznek éppen semmi 
keleté nem lévén (RákF: Lev. n.97^. Megrögzött ez a szoká.« 
a régiségnél egy orszjígról más országiba teijedett és volt keleté 
frantzLa, német, ola.sz oi-szagokban (Fal:TÉ. 643 1. Ereje és 
keleté volt a törvényes igazságnak (657). Bizakottam némelly 
friss pennákba, hogy a mihez én kóstolva nyúltam, ök keletit 
látván, elJbb ntóbb végig nyujtyák rFal:UE 415). Kinek lárva 
élete, van üdéig keleté, végre mulandó (.\made : Vers. 175). 

nap-kelet: 1) oriens Kr. [ost, osten]. A magosoc i5ue- 
nek napkelettől (ab oriente) Ihrlmbe (MüncliC.16i. Kiteryede 
m>Tid nap keletye iCornC. 82). Három kyralyok, kyk lakoz- 
nak vala nap keleteu (83). Sokak ye\Tnek nap kelettrfll : multi 
ab oriente venient (JordC. 375. DebrC. 54i. Latek mas angyalt 
fel Vívni napkelet felni (VirgC. 14). Dycheryetek m-atb, ky 
fel mene menyeknek menyere nap keleth fele: ad orientem 
iKeszthC. 189). Az mágusok nap keletről iSnenek (Fél: Bibi. 
2). Xap kelettíil fogna napnyugotic (Mon:Apol. 12i. Hol vagyon 
a "zidók királya ? mert láttuk az fl tsillagát napkeletben (Pázm : 
Préd. ISI). 8) ortus .solis Kr. [sonuenaufgang]. Nap kelletkort : 
orto sole íHelt:lT. N8). Nap keletkort (Boni: Préd. 229). Mé- 
nének a koporsóhoz nap keletkoron (Tel: Evaiig. II.l). Sokféle 
virágokat látunk, mellyek napkelettel ki nyílnak, és az nap 
nyugottal egjbemennek iPázm: Kai. 12). 

napkeleti: orientális NA. exortivus, eons C. morgenlan- 
dLsch, östlich PPB. Az nap kelleti szél vtán ha rntol fú az 
északi, nagy eghi háború leszen (CLs. H2i. Az napkeleti hegyek : 
montes orientales (MA : Bibi. 1.9). Nap-keleti három szent király 
(Land : L'jSegíts. n.921). Napkeleti szél (CorpGram. 18). Zoroa.ster 
utánn a nap keleti országokbann igen hamai' elhatalmazott ez 
a me-sterség és tovább ia folyamodott (Fal TÉ. 688). 

víz-kelet : [principium aquae] („okiratokban a XIII. százail- 
ban"? MémökKözlöny. 1880. 204). 

Keletez : [in ustun venio ; enstehen, autkommenj. Az egy 
személy alat való gyonásnac tevelgése eckor immár kezdet 
vala keletezni [keletkezni?] (Diai. 124). 



Keletien: íazymus; ungesauert). Keletien tyzta iKomj: 
SzPál. 139i. A |>apLstik a szokott es vaUiságos kenyér helyett 
amaz pénznek formájára (sináltatott keletlen, sótalan, kenyér 
árnyékát osztogattyák a népnek (VárM : ÉgiSzöv. 46). 

Kelevény : tuber, tumor, nlcus, apostema M.A. piLshila, 
papula ; geschwulst, gescluviir PPB. l'ekély, vagy kelevény 
inelly a testben miigát a tsontig béé.s/.i, fene: phagedaena. 
Büdös kelevény az orr-lyúkakban, orrban-való süly : ozaena. 
Eves kelevény : suppuratum. Meg-ért, meg-evesedett a kelevény ; 
exorta e.st ^suppuratio. Megérleli a kelevényt: *movet pus PPBI. 
Daganat, kelevény: apostema PPl. bnbo Coni: Jan 59. Gyomra 
az kele«ennek dohossagaerth fbgot emelegnye (ÉrsC. 423b). 
Ha valakinec húsa bőrén keleueny lészen : caro et futis in riua 
nlcus iiatum es-t (Helt: Bibi. I. DDd2). Nagy soc keleuenyoc 
őtet el lepec (Born: Ének 679). Egy ki metszet dőg kelenen 
helyet tiz támad (Boni: Préd. 391). Fíizd meg a feiir mályvá- 
nak gyükerit es azt meg törvén kemény kelevinyre ted reá 
(Or^•K. .50. MA- Bibi. I. 99. MA: Scult. 1084. MA:SB. 90). 
Macrina as.S2ony torkát iszonyú nagy kelevény tellyességgel 
elfogta (Pázm : Imáds. "Oi. Mint valami büdös kelevény, meg- 
vesztegette (OzeghM.VL 7). A vétek ollyan mint a viszkető 
kelevény (Illy: Préd. 1.450). Véltem, hogy előttem zúg megint 
vfe örvény, kezdé bántni szivem halálos kelevény (Gvad : 
FNót. 261. 

Kelevényes : pustulatus, pastulosiis ; voll blatteru PPB. 
Nincsen semmi épsége kelevényes testen (Czegl : MM. 32). 

Kelő : 1) surgens MA. der anfstehet PPB. 8) crescens, 
nasceas ; der wacliset, eiitspringet PPB. S) vadmn Kr. [über- 
gang, furtj. Valami malomsoki kelőnél csináltak más górét 
(TörtT. XV.27). 

égyház-kelö : introductio ; avatás 81. Egyház-kelfibe megy : 
beavattatja magát (Vajda: Kriszt. 1.32. Kr.i. 

Kelve, kelvén 

[Szólások). Éjtszakára kelve: .snrgentibns *astiis PPl. 
Estvére kelve, megtérvén az elefántok (Misk: VKert. 25 1. 
Xegiedic eztendőre keluen, az Antipater iőne az Hircanos- 
hoz (Szék: Krón. 72). Az László király pinkest hauába kel- 
uen, indiüla minden népénél (Helt: Krón. 89i. Megindulnak a 
követek, hétben kelve Nagyszombatban gj'ülnek (RákGy : 
Lev. 248. 336). Kit őrizet ala adanak holta kelveig [reggelig] 
(DebrC. 176). Ebéd után estig ott mind tánezoláuak ; lioltá 
kelve Volter, újudvart tétete (RMK. 11.34). Ágyakat vettete 
Holdá kelve immár csak közel dél vala, az Kompauit mikor 
el-béjutott vala (49. 118). A ki ma bűnösnek tartatik, annak 
holnapra kelvén talán ki tudódik ártatlansága (Fal: 
NA. 219). Neegyed napra kehveen meg leeleltetyk (Érdy- 
C. 70). Nyárra kelvén el mennyen (Huszti: Aen. 29 1. 
A [áva őszre kelne tollait elhullatja (Mi.sk: VKert 316i. 
Regeire kelve hozzaya iniie az w tar.sa i VirgC. 63 1. T a- 
uaszra keluén vyonnan leueleznek (Vás: CanCat. 661). 
Télre kelue király Béczbe Ijeszálla (G<ircs: Máty. 52). 

1. Költ: I) [elatus, altus; erhaben, hochj. Magasan költ 
nyakán fejét alá hajtya (Zrínyi 1.33). Magasan költ nagy hom- 
loka I Fal: Vers. 863). Mago.san költ nyaka, rövid .serénye (Fal: 
NA. 121). 8) [fermentatiun ; gegangen, aufgegangen, gegohrenj. 
Ne aldozyal kőlth kynyerrel (JordC. 59), Jobb lészen a kenyér 
kélten, hogy sem ha nem kőit meg (Felv: SchSal. 13). 

fenn-költ: 1) [altus; liochj. Eg>' ferm költ dombotskán 
Leechns üldögél vala (Fal:TÉ. 714). 2) [elatiis, excelsiis ; 
erhaben, voniehm). Fönn költt méltó.ság (Fal: Jegyz. 934). 

Költés : édeske ; azymus, panls dulciariiis MA. ungesauert, 
sOsslicb brod PPB. Innentova (a tót) lesz majd uraságban, 
mert bőven van az vörös hajmában : válogathat mostan az 



171 



2 KA|,T— Eí^KAi.T 



F.I.KAI.TÍS*— KOI/IKMftNV 



172 



kaRzábuii, iiiuly iilán Icxp az kM^ [i>lv. kAtenJ (7.i|iól>aii (Tlialv- 
VÉ. II-)). 

2. Költ (mj'nden yo/jigat n/, urwueokra ielteitte valn: in 
medicos erogaverat omuem síibstautiam 8uam JnrdC. 551. 109. 
yilevdet <Wied WeíizprC. lu'l. 10. feel ioVe KazC. 6S. az peuzUiI 
kbtatem RMNy. ll.ion. hUiM íMel: SzJáii. 23. klllcsíg TíirtT. 
X.157): 1) (.'iurgere facio) Niiscitu MA. [atifstelien nmchen) 
aufweckeu l'Pli. Ixten a luipot jókra t's goiio^^kra egy-aiánt 
költi (Piizin: i'ié<l. 12.-)). X) iinpendo, siimpüfacio C coiwumo, 
Hxpeiidii MA. verliraucheii, vertun PPIJ. [aiLisgeben, aufweiiden]. 
Köi'i knltnin : íihuiiki MA. Hogy az tnvdoivt kewlczenk : iit 
tempu.s esiJeiidainiiH (Ebi<J. 42). Az eziV'tiit k&IKc fiuSii niagolua : 
argenhun erogaiit in semetipiiis (BécsiC. lii)(. O meiidoii iaiwi 
vniosoc-ra kőltfjttil vala (MiincliC. 12mi. írókat faradnak, kőltnek 
(ÉrdyC. .ín). Myndeii yozagat orwossokra kiMiűtte (.-)15b). Inkab 
kevltyk az ov jozagokat (UomC. 138). Mindent az eii zolgala- 
tomra kílíed íNagy.szC. 8.->i. S mit fizet'mk mind ezekért ő 
neki, lia meg uuik kSnulinllatasonkat í.h dragan k>j|tti<^k az *> 
kenzenuedeKsenek emlekezotibeli '/ (VirgC. 90). Myiid ev tellyes 
eletéét kevlto zeatseges jo myelkevdetevkbeii (ComC. 37). Soha 
sem en reimi, sem zolgamra egy Isecli t'ylliert sem keolteott 
(ÍjSvT. I.3Ö1). Minden kazdagságokat kíllténec a templumok- 
iiac ékftsíté-ióre (llelt; Króit 30]. KSIobet a bizoiiságtételnet' 
sat'iralxili szolgalatra : trades in iisiw tal)ernacMli tnstimonii 
(Helt: liibl. I Kr). Az sonmiánac lóbnac kel lenui, hogy nem 
az mit költettél (Holt : Aritliin. 153). Az istenere czac cz^pSgue 
kfiltie marluiiokat íBorn t Príd. üiS). Valamit ez felSt rea k51- 
tendez: i(Uodcnmque sniwr erogaveris (Fél: Bibi. 108). Egy 
tilyért sem kóltfit (Decsi: Adan 55) Dob, begedfi, virgyuia-szó- 
val tílltik és kfiltik napjokat (Pázm: Préd 30). A testi .szüksé- 
gek meg szerzésére tsak egy szi'.t költött ; fiat, légyen (42). 
Ezt az íVtót kiMc8&k ugy, hogy naprul napra nevekedhess&uk 
.•iz ióban (I>ép: l^ük. I.22o). Cbiistivs erre inkáb kSltfitte igeit, 
liéldáit, oskűvésit, cselekedetit iIlly:Préd. 11.29). Egyedül sze- 
gény fejem Wtt, magamét költílttem íltókGy: Lev. 269). Vond 
meg magadat ; tíJblret szedsz bé, kovasebbet költasz (Fal : NI'. 
29(0. Tartva kóltsed eszedet (Fal: UE. -ISfi), Életeket .sietve költik 
(Jő'l). 8) fingó MA. dichten, aus-sinnen PPB. Telhetetloaseegh- 
nek okaert költőtteok ;iz alamysnalkodast (ÉrdyC. 610). Naziir 
U'-k az váro.sba akart kötiVlni s iij tőrvént külteni az megholt 
legényük végett (MonTME. I.Ul). Törvénnyé költé : facit quasi 
in legem (MA: Bibi. I.-i:i). Farlafaj beszédek, agriök költötte 
regék (GKaf : Válts. II.11:U). Nincs semmi is hátra, üresült 
veleje, nem Ind már njságot költeni elméje (Orczy : KdltH. S). 
I) [e.Tcludo ova, gigno; briiten). Kikety : fovet ova NémGl. UO. 
Egy i>achyrta keivlte oly biiza wetomenbe, mely inmiaran ides- 
ded wala (Pesti : Fab. 61). A saskeselyök, sulia félénk gidam- 
bokat nem költenek (Szeg: Aqu 05) Eleven állatot nem elle- 
nek, hanem tsak tojást költenek (Mi.sk: VKert. 9. Com: Jan. 
35. CorpGramni. 317 1. 5) (induco; filhren, bringen). H:i mit 
értek s megmondom, vi.sszimiagyaráazjik ; engemet költenek 
oaihöbaa [VJ (MonOkm. XXIIL399I. 

(Siólások). *Hozzáköltöni: affingo; liozziiköltfitt : aflic- 
liliiw MA. Gonoz uewetli költötli e\v liozyaya : imposuit ei nomen 
l>e.ssimum i JurdC. 247i. -R e á k ö 1 1 ö m ; aftiugo, iuaimnlo MA. 
Keá-költeni valamit: *as,snero ali<piid l'PI. Mikoron másra 
valaki gonoz hirt költ (GuaryC. 7) Zentli Kalei-yna .'izznma 
.sok hazvvk)«igokatli kewltnek wala (ÉrsC. id^). Gi>noz hyrt 
kwitwtem reayok (VirgC. 7. S). Semmit uem cselekedtem 
azokban, a miket ezek gonosznl költöttek ellenem (Hly : 
l'réd. U.3Ö4). 

[Közmondások |. Ufiliös nefiet kJltenec az ebnec, isjac hogy 
megölheaséc, nagy ötté meg a liayat anagy nem. ile pAlczát 
kérőinek (így) neki (Helt: Mu«. 13;. 

el-költ: orogo, iasumo C. expeudu, cousumo, almumo .MA. 
verzehreu, ausgeben PPh. Nem költi el mend ezeket : non 



expeudet omnia haei- (BéoiiC. 36). Az el múlt időt istennec 
zolgalítttaba köllöte el (GiiaryC 6). Az napot kevltevtteek el 
iatekokban lUomC. 2ij6). Inminr mynden eletömet sirnsokba 
es keserusegönben kel keltenem ( \\'e.>ízprC. 40/. Az eyeket 
kőn(linllata.s<K'kal költi el (TelC. 53) Az kenchöt yob herro 
twdnaa költony el (ÉrdyC. 528). I*ekezyel idödeth elköltenöd 
(NagyszC. 95i. Elnuilt idö, kit lieaba elköltőt (3o7i. En m^gb 
ennenniaginnotbecfi el kvvlthvVm, .-ithy lelkeitekerth 'Komj: SzPál. 
241 ). .Vlinekntanna el költettéc volna az eleséget : consumpti^ 
cibis (llelt: Bibi I X3i El tiidgya költeni, de nem tnd helyébe 
kere.sni: pronms magis quam condas (Uecsi: Adag. 114i. Ha 
v;Uami meg marad, el ki-oltlk szegények ebeiteken iVás: Cau- 
Cat, 057). Az mit fanölt, vagy tök, auagy tnro, mind egyaránt 
el költi (lUyef : Jephta. 25). Pénzemet, íistömet, aranyamat elköl- 
töttem az fölség szolgálatában (EsztM 1.319). 

elköltés : cnnsumptio, erogatio MA ver/.ehning, ása ans- 
gel)en PPB. 

föl-költ: I) siiscito, p.vsuscito C excito, exiiergefeeio MA 
envecken, aufweckeu, anfnmntern PPB. Fol költem : excito ; 
Ich vvecke anf Onii: Vest. 128. Teb npgyedn;ippy halottat fel 
kewit : re.siiscitat (EhrC. 2Í». 144). Hoé akéniéc elfnssanac ö 
feiedelmeket felkölteniec : tit fngiant ad principem suiim excitAn- 
dum (UécsiC 41). Felkölcö ö aftnfianac magzatfat : siiscitet 
semen fratri sno (MiinchC. 55). Mire költőttetök tfel (ascendere 
fecistis) Egyptomlwl, hogy ez gonoz herre hoznátok (JordC. 
1.59. I71i. Hoza iarulvan, illete es fel kwlto wtet (VirgC. 35i 
Jozagos mielkevdetevkre lel kevlteneje iDomC. 3). Mykypen 
felkewltetoth az Clir .lasiis balottaybol (Komj:SzPál. 64 1. Olt 
fiát ftildröl kegyesen felkölté (RMK. IL270i. Miért költonéte< 
fel az én szerelmemet ? (Kár: Bibi. 1634). Egy szami'irt fel nem 
merne költeni helyéből (Matkö; BCsák. 105i. 2) (.-itUngo; nndieli 
tenj. Ekével .sem tartoztunk azelőtt, de most azt Is felk(ilti5tték 
rejánk (TíirtT. \'1.147). 

fölköltéa : exsiLscitatio MA. auf\vecknng PPR Abailacnnc 
bemenetében labockal tapognakiiala fel költésnec okaiért : 
cxcitiuidi gratia (BécsiC. 41). Az madarak mougyak myiiekevnk 
evrovmnek es vigas.ságnak fel kevlte.s(>et (CornC. 113). 

ki-költ : I) exelndo ova MA. die eier aasbrüten PPB. Ax 
vi|>era micoron az v fiait ki költi (GnaryC. 13i. Ez madAr 
fiait ki köti (TdiC. Ki). Midőn a tyúk az ő tojá.slt üli. és már 
szintén tsak ki-kőltöleg vainink [kikelő félben] iMi.sk: N'Kert. 
363). 2) [effingo : ansdicliten, erdichtenj. Magok voltának ki 
költői a sok találmányoknak iMatki'i: BCsjík. ii2i. H) excit 
MA. aufnnmteni, envecken PPB. 

ki-költés: 1) e.xclnsio MA. [das aasbrflten). *) eTcitali' 
MA. autirisclning, anfmnnterung PPB 

még-költ: fermento MA. [galu'eii maclieni- Midioda ter 
mézeli az kon.-iznal; ? Első, hogy az teztat meg kőlche ( Heytlu' 
Epist. 103). 

IKöltdögéll 

el-költdőgél : erogito C. 

Költemény (kőttúntfni/ CzeghMM. 278. Matko: BCVik 
256): I) fignientum, conmientimi MA. [enlichtimgj. A kouuuágbiu 
való lelki atyafiság ha.szontalan köitömény (Czegl: M.M 27h.. A/' 
ürod hogy én költeményem az, hogy imiidgy átok a szenluki-' 
(Matkó: BCsák. 204). A Chrlsttis lesléneo atájjal való meK-ételi- 
rettenetes költemény )ApaH : \'end. lUU Nem igaz istent, haneui 
tsak valami magok kőlteményjét tisztelik (GKat: Válts 1.14i 
Ez is c.*ndea elmével vette fel, úgymint bainls kulteménrél .h 
tndalinn |>órnépnek (FahTÉ. 742). St) (lutiuia SÍ. [gudichtj Ki' 
is leginkább csak fordító vagyok, de vaityon elleiit>en luagau 
klllleménye Ls (Orczy: Kiiltll. 12'. 



17S 



KÖLTÉS— KÖLTÖZ-IK 



AI-TALKAltöZIK— EirKÖLTÖZTKT 



171 



Költés: I) iin|ieiidiuin ('. f;iiit\v;uid] MéitéUletes költés: 
(•ai-siniouia C. A raíikóu költés (.ooinpeiidiuin) jász;igossá tészeii 
és ineg-gazdagít (Com : Jaii. 189X SzfikSn kíiltés (Teleki: l'Tvél. 
71). Noha elég költésünk vagyon, hatalmas csjUzáruak keiesitnk 
iMoiiOkm. V,:2Sii). Kfiltés-kémélés iKeiii: Élet. 70). 3) Tyúk 
kiütés; imllatio C. (das hrüteii]. S) i'oiiinit>iiliim, H^■meutIml MA. 
pidiclitmig, eiKiiduiig PPU. Ttímúnlek hazugság az a költés, a 
kinél tf meg ;ikarod lianii.ssitwiii a Kalauzt lUal: Cslsk. 150). 
Meiinj szélsfi végére a dulogiuUs, értekezzél jrtl, tapasztalni togod, 
liogy va,s;y helytelen gyaiiu, vagy költés volt eredete (Fal : BE. 
lill). 

hir-költés : ^faniigerati'., caluiniiia : aiistragcroi, pustentra- 
i6i-ei, verleuinddugj. Keiielseg(eni]et ielentettem liir kwltftsel ( Virg- 
V. 8. Bethl: Élet. 463 1. 

Költet : 1) [impendere t'acio ; aiisgabeii verui'sadieu, auf- 
ivaiid machen lasseu] A sekeremet ne iartafta vuliia lieiaba, 
^s ne kewltetet vohia heiaba velem (RMNy. 11.95). 2) [aíSngi 
facio; audichteu lassen]. Ew rea gouoz newet kewtete (ÉrsC. 

vnhy 

Költetleu : absque t'eruieuto [imgesauert]. Heted uapygh 
íeiel kSltetlilen pogaczat : édes paiiem absqvie fermento (JordC 
231). 

Költevóny köUSvény Pós:Igazs. L461. 546): [tictiu; erdich- 
rnng], A Genebrardus kSltevénye, mellyel Kalaiiz-is meg-fejel 
1 sidó anya.szenteg>'házn3k két féle laistromárul, azon merő 
livsag (P()s:Igazs. 1.24). El-euyészik ezzel-is az fi kaczérságá- 
■i'il és fajtalanságárúi kfiltőtt hamis kőltfivéuy (I..546). 

Költő: 1) Költő bor, csapon való bor: *cibarium vinum 
i'Pl. Költő *i^nz (Pázm: Préd. 729. 918. Kr). S) pueta Sí. 
dichterj. Vers szeraó, iró, kőltfi: poéta Com: Jan. 162. 

álom-költő: tíctor .somuionim Káldi: Bibi. Deut. 1:3. 5. Kr. j 

tartva-költö : paiens, teua.\ PP. karg, sparsam PPB. 

Költöget : 1) (identidem exi)eudo ; uach und nacli aus- j 
;eben, autw-endenj. Valaminc vagyon, arra a mire szükséges, : 
akarekosou ki^ltogessűc (Born: Préd. 456). 8) [identidem oxcito; 
jfter wecken, ermuntern]. Mint egy költögeti és indítgatja a le 

szállásra (GKat:Titk. 82J. j 

1 

föl-költöget : fordiue expergefaeii> : der reihe nacli aiif- 
iveckeu). Zent öopliia ft'el koltögetee mynd három zyz leányt 1 
ÉrdyC. 301b). 

Költött: commentitius, tíctus MA. erdichtet PPB. Költött 
lolog : tíetio. figmentuni ; költött beszéd : fabula ; költött be- 
szedi: tabularis MA. A romai vallást, sok hamis.san költőt j 
;s gyiHöltetésre gondolt hiusjigokkal terheli s kiszebbíti Baldui- I 
lus íPázm : L<ith\'. 22). Vádolod eggynéhány költött czégéres 
iki.ikkal (Bal: Cslsk. 1511. Költőt b&szédec, maséc: apophteg- 
mata (Com: Jan. 162). Költött-beszéd [koholt dolog] (Misk: j 
VKert. 387 i. j 

Költöz-ik (ktUtzueV LevT. 1.142. mtczm Cis. M.): 1) \ 
iiiigi'o MA. die lierberge ver,nndeni PPB. [verla.sseu, übei-siedeln]. 
Külön költözöm; semigro : niásua költözni: deniigrare; bele- 
költözöm : iiumigro C. Mas egyházban kevlterany valtozny 
angettek (DoniC. 102). Mintha e világtn! akkor bu(»út vennénk 
é.s amaz örökké-valö ünnepre költöziK-nk (Pázm: KT. 65). Midőn 
hajója el-merült vólua, maga payssában költözött, és azon evezett 
ii a sziirazra (HalhPaizs. 2i. A kik vagy semmire valók vagy 
írlalmasük, nem akarnak költözni [meghalni] (Fal: UE. 463). 
4 kamukás ágybi'il késűblien költözni lehet, tükör előtt tsiuosan 
iitözui (Orczy: KöltH. 157 1. 8) (nmtor, transumtor; übergulien, 
'erjindern]. Az nyár eoszre költözik (KNagysz. 1613. E4;. 



által-költözik : transmigro ('.MA. [hinüberhegeben] iu ein 
ander hans ziohen PPB. Által költezénec a Dun.'iii (\'alk:Gen. 
7). A .sid<5c az ilordau vizén általkőltözvén : transientes ,Ii )rdanem 
(MA: Bibi. 1.376). Hidassal, kompal által vetnec, kelnec, köl- 
tflznec; pontoné trajicinni ((Áinc.Iau. 91). Az hajónak nem 
léte miatt nem költezlietünk által íMonOkm. IX.267). Az hidon 
által költőzék, noha n.ngy kárával, mert edgyiitt a hid elromol- 
víin szjimtalan sok tatár vasze a vizbeu (Liszny; Krón. 66). 

be-költözik: immigro MA zii wohnen eitiziehen PPB. 

Fogadoth síUassoni wolt, beys kesthem volt kelthossny (RMNy. 
11,58). 

beköltözés: immigratio MA. das cinzieheu znm wiihiien 
PPB. 

el-költözik : tnígrt>, emigro. cítmmigro C. demigro MA. 
ausziehen, wandern, die herberge veriindeni PPB. A hegyek 
szentségi tőlünk elköltöztek, szomorú arcával végső búcs('it 
vettek (Fal : ^'ers. 914). 

elköltözés : migratio C MA. auszug, ver,audenmg der her- 
berge PPB. Csak az .szekereknek elköltözése is az sáros helye- 
ken időt foglal be magában (RákGy; Lev. 115). 

ki-költözik : emigro C MA. ausziehen von einem ort an 
d«n andern PPB. Kiköltözik ez életből (Czegl: Dág. 11.64). A 
selléi-nek, a mikor akarja a gazda, ki-kell költözni béres házá- 
ból (Szathm: Cent. 237). 

kiköltözés : emigratio MA. das au.sziehen PPB. 

vissza-költözik : remigro C in meine herberge wieder- 
ziehen PPB. Viszsza-költözöm, haza hordozkodom ; remigro 
MA. PP. 

Költözés : migratio MA. veriinderung der herberge, a(i.szug 
PPB. Sok nyaualyával .szokott lenni az költözés ; festum mnltas 
habens mole.stias (Decsi : Adag. 235). 

Költözköd-ik : migro MA. occupare se in actu migratio- 
nis Kr. herberge verandern, wandern PPB. (übersiedeln|. 

[ki-költözködik] 

kiköltözködés : [emigratio ; da.s au,sziehen, anszng]. Az vi- 
ágbnl való kilinltözkedesenee idején iZvon: Pi«t. 1.13). 

Költöződ-ik : migro MA. herberge verandern, wandern 
PPB. [ausziehen, übersiedeln]. Addig váradiak báti-an költöződ- 
nek, ez Gsak színezés vala (Paskó; ESir. D3). 

el-költöződ-ik : [mortem obeo ; veiYicheiden, sterbenj. Félő, 
el ne költöződjék (Monlrók. XVm.82). 

ki-költözödik : [emigro ; ausziehen, aasnandern]. Olasz- 
orsz;igból ki ne költöződjék (Mik: TLev. 296). 

Költöződés : [migratio; das ziehen, wandern]. A tatárok 
Be.sztertzénél bejövén Erdélybe, e miatt az hazában nagy bó- 
dulás, költöződés s futás volt (Bod: Pol. 160). 

Költöztet : facio migrare Ki', [ziehen lassen, übersiedeln 
las.sen]. Szeremnél az Dunán népét költözteté Rigómezöre szállá 
(RMK. IV.33I. Az vezér meginduliisa előtt gnlyájokat, s gyer- 
meküket inkább mind Szolnokba költöztetnék (Szál : Krón. 

122). 

által-költöztet : jtrajieio. trajicere faeio ; liinubersetzen 
lassen]. Népét által költesztetné a Dunán (Helt: Krón. 142). A 
midőn a had mind összegyűlt volna, Constantinápolynál a ten- 
geren által költözteté (Mik: MiilN. 1()4). 

el-költöztet : [migrare tácio ; entfernou, versetzenj. Elköl- 
te.^ztete ökett. az ö tíaitol Isaaktol : separavit eos ah Isaac tilin 
suo iHelt: Bibi. 1.1^3). Minec ntánna meg luila az ő attya, el- 



175 



K 1 KÖLTÖZTET— KELKl ' 



KEI£PEI>— KKLL 



kAlleüzlAtte &IM erre a f5ldre ; |»Ml(|uaiii iiiortuun »>t páter, 
traiutiilit ilhim iii terram istani iHelt: Ul'. liL'. Káldi: Bibi. 'iö'.'i. 

ki-költöztet : (eiuigrare tacw; biiiaiuítiihren, verbauneiij. 
Ha ky akarsz eiiKeiiiett köUözttítuy ez lialaudosagból iTliewrC 
17H). A római liitet Erdélybfll kikOltifeteték (TörtT. IV.őio. 

Költség ikdthtig JordC. 580. LevT. I.». kelchyk 1.15 ícl- 
cteij KMNy. 1155. ktvheg CornC 85. kochry RMNy. U.IOS. 
kiUiöij W'eszpK.'. 4 1^ 1) suniptiis, a\i>(íusa, imi)eii.sa, impeudium C. 
expeitöuni MA. kosteii, iiiikosten, ausgabeu PPli. M kSltsénó : 
.sumptiiusus, profasiis C Ew keiczogyt iiieiuIeniMtewl fü^iau 
tekelletest es ayoytato>rt meg tellesejle (ElirC 22 1. Ki tfi kő/xll- 
letec akaruaii tornot rakni, nem de elítóer ineü^aialalla 8 kJlt- 
.•fégét (MünchC H6j, Nagy kőlcfbeggel lezeu vala az von 
deegseeg lÉrdyC. 51tíb). Nem kimiluen az ő költségét (Helt: 
Uibl. I.c2). Nagy faratsfiggal és k51czeggel (Dáv: VUlsp. 1.116). 
Ne smuiia kegelmotek kewiceget melletewnk (KJlNy. 1L97). 
Semmy heaba walo dulugra as walamy imillieu ainollian newre 
kewtcheget ne tetessenek welewk (Radv: Cnal. lU.lH). Mind 
ez ide föl megírt költségek először is váraim jövedelméből tel- 
jesétessenok meg, a mit ponig azzal tol nem érnek, azt tárhá- 
z<iimba l)et(itt pénzemből teljesítsék az executorok (Radv: Csal. 
111206b). Költségre triokgelttel együtt adtam ueki 2u fr. i lIL371b) 
■Szereteteket mutattác meg az ki'uyvnec nyomtatá.Siira uyuitüt 
kSltség adásockal (ZvunrPost. I.liji. Költségtétel (MA: Tan. 
1127). Pénz költség iMA:SB. 364). Ha Gyíingyös.sé Kövér Ist- 
vánt csév Wlleni kiUdíittiik, volt uda költsége 12 d. ^MonT^IE. 
1.58). Ajáudékjuh vitelre való költséget adtam 16 ti (240^ 
Oresedvin dolgaimtúl, az elnuilt niipokbeli költségeket s |<ar- 
tüilekat revideáltam (Monlrók. XV.3Ű2). Hitivei, életével, költ- 
ségével orszíiguiikat sanyargatta la török Zriuyi: .SynLb. Elöb. 
3). Kinek a feje<lelem ologendő költséget adván 1615dik 
észt. ment Uejdelbergába iIiod:Pol. 73). Vig eszedet ne mutas- 
sad más költségével (kárával] íFal:ÜE. 1811. S) [viatieum; 
wegzelirung). Az evkret hozta vala az zout-seges zevletosre való 
kevltsegert (OmiiC. 85). Biek wtban kúlclieglietli wewen, az tlien- 
(S;erro menő (PeerC 4). Parandiula, hogy kőlehegettis adnauac az 
vtra : datls supra clIjariU in viam (Helt : Bibi. I.X2). Bóv költséggel 
fordult vissza házji népéhez (Nyr. XrV.515). 

úti-költség : viatieum C. MA. [negzehnmgj wog oder reise- 
geld PPB. A böltsaség legjobb úti költség: ars optimnm \'iati- 
cum PPI. Pinzt szorezviu, magának is szakaszthasson belőle 
nti költségre val/it (Monlrók. XV.406. Coni: Vési. 52). 



útiköltségecske ; viaticiilniii t ' M.\ 
l'HB. 



chlpcliles rei.segeld 



Költségecske : v Nyavalyás relesigem is-liulmi kült.sigecs 
két hozván magával, azzal kellett kitoUloznom hadaimnak fo- 
gyatkozásait iMonlrók. XV.20SI». 

Költséges : simiptnosus, im|)endiosiLs MA. pretiosiis PPBl. 
|ko8t«pielig, kostbar). Költséges fris öltözet (Fal : Jegy-z. 934). 
Ditséri Arthomiziát : való jót tett urával, ulyly költségas temető 
épületet tsinállatott neki (Fal:TÉ. 668 1. 

Költségi : sumptiinríiui MA. znm aiisgeben gebörig PPB. 

Költségtelen : dostitutiia sumptibus Kr. [destitutns \iaticu ; 
''hno wegzelinuig]. Költsegteleiinl meg no indnllynnk az i'itni 
'lAizlú; Petr. 175). 

Költségtelenség : ('Mrenlia sumptnum, iuopia, uge.stas Kr. 
lunbeniitteltlu-ilj iprág: Serk. 9. Kr. MHeg: TOazM I 167.TítrT.» 
II1.1I.I.. 

KELiEP : kulopulő, zörgettyil, laürKottyiI &U. crepitauilum 
■Sl. [klapper, ratschel Kolumpockal, kelepeckel cnongetrén: cru- 
talis tiiuiientes lC'om:Jiui 12^i 



KELEP £!1j : glotiro, crepito MA kla|>peni »ie eiu storeh, 
kirreii PPB. <> te i'zaczago gonosz szay, mind éltig akars kelé- 
pehii (Helt: Mes. 240). Addig kelepele, és csuiizolá a dolgot, 
hogy. mind a királyt, niiod az wrakat el álta (Helt: Krón. 92). 
Könyörgésekben semmi egyebet nem kelepelnek Aress szókiiál 
(Koniár: Imáds. 81. Matkó; BCsák. 302>. Az ö nyelvek nem 
különben kelepelnek miiit az szélnek botsattatot ro«z lautuma 
lUBóu: liészegs. 22i. A gólya kelepül és kattag iCom: Jau. 32). 
Keléivel a tornyon piros orrú gólya tavaszszal : glottorat immenao 
de turre cicjnia rustro (Misk: VKert. 33(.i^ 

Kelepelés : iívdleatio, crepltatio MA. das .tuhalleii oder 
klopfen vom haminerschlageu PPB. [das klapperuj. 

Kelepelő : 1 ) crotalmn MA. [klapperj. 2) malleator MA. 

KELEPCE : tondicula MA. decipula ; vogelstrick, sdilinge 
PPB. Tö(V vagy keleptze (MA : Bibi. L459i. Kelei>ciéket csi- 
náltok (Bal: C'sisk. 87). C^loka kelepcze (Land : UjSegits. 1.848). 
A madarakat keleiK-Jiével (decipula) megtartóztattya (Com; Jan. 
81). De nyilván megfSzték előre az én kele|iczémet (Monlnjk 
XXVU.36). 

(Szólások). A madarász a madárnak sivol, hogy az ó k e I e |>- 
eéj é ben a kadna (Monlrók III..')5). Kelepcébe ejt, 
csal: inducit in casses Kr. KelejHaéljen e\1 (Tolii: Vigaszt. 
36). Ökelepczébe esett, a véle valókat is abba ejtette 
ErdTOrtAd. IV.291). Nadányi Miliálynak a Mimiye vajdához 
v:űó követség kelepczébe kerülésére s veszedelmére 
következett vala (fizal: Króu. 465). A madarász tsak aimyi ele- 
delt hint, a mennyivel bé-éri, hogy lépro, vagy k e I e p t z é r e 
tsalbassa a vadat (Fal: l^ 396). Solia vgy nem hány- 
ba 1 1 i a az k e I e p t z é t, hogy el mehessen előlié : lupa- 
aquilam tiigit (Decwi: Adag. 144). Akar mint bannyad a kelej)- 
czct, töried elmédet, nem haznttacz istennel (Vás : CauC'at. 518). 
Hányja valóban az kolepezét minden felé (MonOkm. XX1IL201). 
A k e 1 e p t z e t, mellyet meg v e 1 1 o t, el nem kör&lhetein 
(Vallást. Kr4). Az emberke vezérli vala az orotaláiit az ösuen- 
nőkre a hol kelepz^ket és töreket vettet vala iHelt: Mes. 363 (. 
•Szerencsének sorsa vi'Utoztatik biilra, gouoaz kelei«aéjét terjeszti 
sokakra (Tbaly: Adal. 1121). 

Kelepcél : induco m casses Kr. [in die fallo l'jcken] 
il*rág:Sork. 1L)09. 1026. Kr.) Oroi, a ki a uyáj-aklon kiviil 
lézzeg, tzelleng, keleptzél, lesködik iSzU: MVir. 300). 

Kelepcés : iiisidiosus Kr. [bestriekendj. Az ördögnek kelep- 
esés [így] rabsíiga-alnl fel-szabadétotta (Oíúzi:.Sip. 122). Njnges 
Iiolepr/ék. s kelepczés török tapasztaltatnak (427). 

KELEVÉZ : hastile, iHirtica. siides, liasta. sarMsa M-A. 
spi&»s-8taiige, langer steekeu PPB. [lanzej. Mert kelevéz tódult reá 
nehéz, azt mondotta: hogy ily veszélyt nem néz (KecskTört 
IV.4IX)). Kelevézt hoziiak, lássuk ha begyes (Czegl:MM. 1> 
Veszedelmes az liadi kelevéz, lia nád az öklelő, az ellaiit ve' 
réz (Gyöngy: KJ. 130). 

[SzólástikJ. Találkozott más vitéz eleibe, kivel szflkség- - ' 
kelevészt kellett törni (Hall: HHLszL U.29i L K. 
tőre az akkori ffi lovásunesteniek jidzi liolondjával Ked 
Élet 86). 

Kelevézés : bastatus Kr. [mit einer laiize benalTnetj. P.< 
miiny az ö nem Kalauz, hanem inkáb kelevézés írásának el- 
ré.szében orczáz vélo (Nagyari: Ortb. M Prág:.Serk. 241). 

KJTLL (*tci Érdyf. 505b. /Uí/ietteasewuk 8b. 389b. stb. ú 
íeinetestb 521. JordC. ktel CornC. S. KazC. 3. kttlaek Sándort 
11). keel RMNy. 11.9. Pesti : NTe«t 11. 72. kdh IVbtC. 2 
twüy LányiC. 35. kAlvi 132. W/yneDumC.312.!WZy Boni : Préd.^ 
EsztTlgAny A3.337.478.i<t/iöttelCioniaC 18.i*MBl:!».)áu.l' - 
*.t;/öt Zvon ; Port 1. 11 (.üetleii Gyöngj : KJ " 2(i. Tlialy : VÉ. 4 . 



177 



MF.OKKI.I.- KFI.I.KMKS 



KKI,I ,RMK'I' K' K\ .1 MM IC TOS^Kí ; 



ns 



(ám fkelleiiej Hall: Pate. 401. 448. KákI'': U-s: UA-il. PliilKl 
72. X' kin'! kellenék iriioui LievT. 11.256. kytli el ktOlnnek felcy- 
(henyi' Konij: Szl'jil. 117. 118. 119. 1.10. kfti lene 120. ili.yeii 
ilolgokat többet a luiiit kellenék vehetünk e.'wilnkben Kai. 
Ii520. C4i: I) lilxit, Inlxit C. piacet MA. uclallen, béliében 
l'HR Ivpllűk : iimiiilaceo C'. Ne felvetek kewsdert e/.erdae, mert 
kelletek ty attyatoknak aitnya or^gat nektek (ElnC. 39). Ki 
momléo, iniker niendenéknec kólléttnolna : (lumi dictniu cmn 
lilaenlKset ouinibiis iB«>('.'iiC. 12. 1U5). Ez az en zeretlin Ü'yani, 
kyben énnekem ynl kellettem: liic est Hlins nien.s dileetiis in 
i|no milii bene eomplaciii (.lordC. 4u7). Ez az en zeretew tlyam, 
kyben énnekem ki>llettem (EnlyC. In7i. Wnvine.'it lialt;atam 
i'nek miindasykat kyk nekem y nkab kelleten(<k, liunnem i.<teni 
i'< lelki vigasagokli (Xir^'C. -1). Kelyen tbe neked siam, hogy 
/abadoh mos en:_"emetli: eoniplaceat tibi domine, nt enia.s me 
Kiilc-'C. 99\ Walaniyg kednewknek kclle, addog tiitak (RMNy. 
Il.íi9). Kellé a wara.w egeer kedwenek hogy a nmzewre menne 
Pe.sti: Fal), i;!). Az ő vélek szerelme-skedfiknek akarnának 
N'tzeni é.s kelleni (MA: SB. 221). 8) oportet MA. [niitig .sein, 
lii'ditrten]. Több eiíyetmiis kell egy kevéssel: *plusTOla snpellec- 
lilf ojins est l'PBI. Kel uiynekewnk az alamisna: neces.sariae 
5unt nobis eleemo.s_Miae lEhrC, Sl\ Te neked az zent beke.seg 
kel ('V'irgC'. öő). Énnekem semmire sem kel vala ; csak egiedfil 
nekem te kSllesz vala iCsemaí'. 11). Énnekem cyak fy kel- 
lelewk ..RMNy. n.9iii. Nem kéllisz iZvon: Pust. 1.319). 8zom- 
liattok kikun eghl->en gyOltuk, mnnkalkottok es faradoztuk 
nem kelnek eunekem (8zár: (^at. KS). Kórom kellene, de 
patkósabb az eddig valónál íMatkó: BCsák. 312). Nem egy 
lillér. de két tallér kell ide. ivijtás! (Thaly: Adal. I.31\ ») foportet, 
ílelxjo; sollenj miisseii PPB. Keryenk my vrnnktol, nieltolyon ne- 
keiik mntattnya keiewutat melyet kellyen valazfanonk: quam de- 
t>e;imns eligera i EhrC. tí. 82). Okot kel adnia : reddent rationeui 
MünchC. 36). Nem krl elmenniec: non habent neces.se ire 611). Mit 
mi ndnac az irastudoc, bog Illesnec elfizer el kel ióni : oporteat ve 
nire(45). Meeg ky nem tyztehtotta vala, mykeppen kell vala (MargL. 
170). Mikoron jn)adkűzni nem kel nála (DomC. U9). Énnekem 
kel meg kereztelkednem : ego debeo baptizari (JordC. 362). Az 
\vy bort wy edeonben kel töltény : vinnm novnm in utres novos 
niiltnnt (379). Myt kel meeg teennem : qnid adlinc milii deast? 
íJUi. Ének igy kel lenny (VirgC. 38). Nagial inkab kellene 
félnetek az farkasnak fogatul (56). Kinek Írását mindnyájan 
kell hinnünk (RMK. IV.73I. Nemde vgy kellette a hugonkal 
chelekednyi inint egy kunianal : nnmqnid iit scorto abnti 
d)fbuere sorore nostra (Helt: Bibi. ÍR). Ez vég.-^ó fitkőzettel 
megakarnánac késérteni, hogyha őnekic anaey az romaiaknak 
kellene Pannónia fSIdnec maradni (Helt: Krón. 12b). Miuel kel 
sózni: in qno sídietur (Fél: Bibi. fii. Itilem, hog inkab örűlnóm 
kelh en az te e.seteden, hognem mint bánkódnom : tamen laetan- 
dnni magis qnam dolendum puto cJismn tnum (Dec3Í:SallJ. 
13). Szakáczával embernek nem kel meg haragunni (Dec.si: 
Adag. 307). Nem kell itt valami varásk) guggolást e'^zmellenünc 
1^ képzeiiiinc íM.\ : Tan. M40). Keserű par.wt és salát;it kellett 
ennieo (MA:STOlt. 471). Ezt kel azért az áll orczát le vonni, 
az sátánnak hiv.ségére esküdt Zopynisakrúl (Pázm:Kal. 4r)0). 
Felette .«zűk az húr bennünk, mellyen le-kéne takarodni, va- 
ani: gyomrunkba vagyon (Hall:Paiz8. 448). 

[Szólásokj. Jókor iőz, te kellez vala: capra ad festuni iDecsi: 
Vdag. 23.Í). Tílbb hivatalt ne várjon, l)a ji'i kell (fenyegetésj 
Moulrók VIII.3301 

[meg-kéll : vö. niég-kelletik| 

mégkellés: |das gefallen]. TóIein hiven p;irtul.sz, megköl- 
il messze távulsz, nu'g meg sem térsz, úgy indulsz (Amadé: 
ers. 19.5). 

Kellemes, kellemes : gratus, gratiosus, svavls, piacitus 
r. [gefáilig, anmutig, angenehm, lieblich]. Kellemes iftin i Helt : 

M. NYELVIÖHT. SZÓTÁB. n. 



Krón 112). Kelleniás mez6 váras (3). Kellemes ember (FortSzer. 
M2. FortSzor.' 04). Kellemes dok)g, ha az atya híijtre inti fiát; 
maga pedig szemtelenül tobzi'idik, latorkodik (IVizni: Préd. 198). 
Kellemes keresztyének iiémellyek, kik szeretik ;iz v^w hitet, de 
úgy, ha senki ellenek nem támad (472). Ma egy emlékezeti az 
kereszt.sé.gnek ki moshat minden rútságot ; kellemes okom vagyon, 
hogy tíirtoztatva járjak (P:'izm: Kai. 21.5). Kollemés mentség, 
meg-nyug.szik ezen, a ki bolond )P;'izm: LuthV. 68). Az fi kelle- 
mes tanituanyj iBal:Epiu. 1). Kerestünk volna kellemes doc- 
torf, a ki a hároni kérdésünket )neg visgállya (Matkó: BCsák. 
19). A kellemes piipákat ki kűldfitte (Sámb: 3Fel. 134). Ne 
légyen sered-i.s íziben eczete.s, zavaros, se mrő, mert ez nem 
kellemes (Felv: SchSal.^ 8). Kellemes dolog (Tof: Zsolt. 87). 
Annak .sem vehetik kellemes hasznát, amivel birnak (Fal: NA. 
245). Ki száradt-beimek a kellemes beszédnek minden ere ( F.al : 
ÜE. 392). 

Kellemet : gi'ati.'i, svavitas íSl. [d.as gefallen). A könyörgés- 
nek kellemefi vagyon az umak előtte (Komár: [máds. 17). 

Kellemetes (ícÍ7)íeíe.s? LevT. IL2): 1) [neces,sarius, utilis; 
niitig, brauchbar, nütziich). Ad tynektek as ty fyaytoknak 
kellemetes ewltewze.ft (Ehi'C. 140). Kellemetes éden (vas 
ntile), kiben diéekedic, ki biria azt (Béc-siC. 115). Mi kel- 
lemetes legén : quid opus sit (MünchC. 23). Kellemetesb 
neki, lio^ (expedit ei, nt) malomkő kütte.ssec ó nakara (47). 
Biz<in eg kellemetfts: unum est necassarium (135). Sokak 
kellemetesek arra, hogy a gyonas ygaz legén (Ei-sC. 535). 3) 
egregius, placitiis MA. aceeptabihs JordC. 81. fürtrefflich, 
staltlidi, gefallig, beliebig PPB. Vesse az ho.^tyanak feyeere liA 
kezeeth os keellemetes lezeu (JordC. 81). Azonképpen volt 
kellemete-s te eletted : sic fűit placitum ante te {387 1. Keelle- 
metes len Herodasnek : placiiit Herodi (398). Len kellemetes 
y.'rtennel : fűit divinitus vemistus (728). Ysmeryeetök meg, my 
legyen wr Lstennek yo kellemetes (bene placens) as tekeelletes 
akarattya lErdyC 67b). Keerlek, hogy ha kellemetes te zeni 
;vkaratodn.ak (570). Mei't vrnak kellemetes lón te benned : quia 
comiilacnit dominó in te (UfibrC. 264). Az ty iegiesteknek kel- 
lemetesek leliesetek (VirgC. 147). Kiknek kellemetós lenen ez 
(a bezed, Debi-C. 64). Ez kellemetes dolog a mi istenönkuek 
1 126). Mongiad meg a te zolgaduae, mellec te neked kelleme- 
taisec (300). Kellemetevs.sevk e ezek te nekevd, kyket hall.'iz 
(MargL. 19|. Leeznek kellemethesek een bezedyin: ut eom- 
placeant eloquia nris mei (Kulc.sC. 36). Kellemetes lezeu isten- 
nec zanv es kérem uewelew boi'yvvnak feliette : piacebit deo 
.snjier vitulum novellum cornua pi'oducentem et ungulaa (KulcsC. 
165). Veddel az olayth, a lampiis nem vylagoseytii ; veddel 
az zereleteth, az zyzesseg nem kellemetes (VVeszprC. 150). Meg 
tiszem azokot, az kik nneki kellemetesek (Sylv: üT. L139). A 
keiilőnec felelly meg kellemete&sen : piacidé (Com:.Jan. 200). 

Kellemetéskéd-ik : piacere conor Sí [sich gefallen, zu 
gefallen suchen]. Nem kellemetSsködic fimaganac az lo erSsisi- 
gibe (Szék: Zsolt 154). A romai papa-is, a ki nőtelen, mind- 
;izou által az 8 fertelmes bújja paráznaságának ágyából kellé- 
meias imokáUat szállitt le gyakorta (VárM: ÉgöSzöv. 59). Az 
irgalmasságnak cselekedetit, jó illatú szaguak és isten elfitt 
kedves krillemetes áldozatnak nevezi (Biró: Ángy. 133). 

Kellemetesség : 1) placiditas, placentia, libentia MA. 
gefiilligkeit, beliebung PPB Cristusuak kel tanaiczat kerdenewnk 
hog ew meltolya nekewnk iokellemetesseget (beneplacitum) mut- 
tatnya (ElirC. 5). Kyben keelleinetesseegem leend : qui mihi 
placuerit ( Joi-dC. 72). Ez az enzerető fiyara, kyben énnekem kelle- 
metesseegem vagyon (ÉrdyC. 348b). Kyben kedwe as kelleme- 
tesseege vagyon (532b). 3) (necessitas, utilitas; bedarfj. Ve- 
^enec ekés öltözetét es egebekot 5 kellemetességekre valókat : 
ail usus necassaria (BécsiC. 51). .lozagnac kellemetességére 

12 



17(1 



KKLI.KMHTILKN 



Ki;i.i.Ki 



I KRí.l.irri!>| KEI .1 .FTII.KN 



íreipiihlieae utililatüjj innndlinlnane tönieut I83i Na|i w liiid es 
óiIlaKoe mert tenesec leéeiwx es ki ereztettec, kellemetesseeekri' 
(ad iitilitates) eiii^ednec (115). Vr valIa ő Uellpiiietesspaííf : (!<•- 
iiiinus (>iiu) iiecossariiiin htihet (MiiiichC. l'iői. 

Kellemetlen : [liigratus ; luilieUsaiu^ t'eeliieeii, lios; ititon 
iiek kollometleii lebw (lehetsz) (ConiC. 152). 

Kellemö : giatu.'*, gratiosiu-, svavis Sí. [upiJurtiiniLs; pa»- 
.seiid, gffiillig, aiiiniilig). Nezuen afte kólenlS [olvasd: kri!einC?J 
ki.sded zep zemeidet (NagyszC. 136(. Kevés vér-oiitásíial el6 
tudg.va szerezni a kellemS l)éke».séíet (Fal: NA. 226). El iio 
telejt.sd a kelleinA bátumágot : non vi scordate d'iina competente 
líor/ione (fardiro (231). 

Kéllendö: (opportuniu ; [>assendj. íízíigyénbeD levA végezé- 
xek kik volUnak, az mely illendő és kellendi articniusnk, azo- 
kat kiválitóztván (KétMüipl. 1211. 

1. Kellet: I) placentia SÍ. Kelleti, mi volta: valur; der 
wert Com: Ve.st. 14',i. Az ő kelleti, mi volta .szelént : .suo valore; 
in seinem wert 51. Meg emlekeziel vr mv rollonk te népeid- 
nek io kelleteben: in beneplacito popiili tiii (AporC. 72), Taná- 
czodban nékem ne adgy, nincz kfdleti it annak (Ill)of: .Jeplita 
26). Horváth Sinnuelnek vagyon itt kellnti (Kelv: Dics. 5i. T.ir- 
sáf igazán szfn-eti. és világon raii.'<nak nint.< nála kelleti rtiyíingy : 
Chai'. 11). Ennek a viisámak nintsen kellete a zinár emberek 
köztt (Kai: UE. 498). Se hire, so helye, .se kellete (M<jln:,IÉp. 
70>. 8) nec&ssitas SÍ. (bedarf, níitigas niass, da.s .sollon, «;i.s man 
wjII). Kelletinél több : .snperamenfnni C. Kelleti felett : e.\abnn- 
danti. Kellete lelett, igen sok : *phi.s niniio Pl'BI. Hogy többet 
innék kelleténél iMoiiIrók. 111.138). A váradi püspökkel iddi> 
gattimk volt az korona resignáláwikor kelleti felett (Pázin : 
Montíkni. XIX.290i. Erkölcsében birták s igazgatták volna k>'\- 
letteképen (Nyr. XII.7ÍI). Kelleténél tovább késtem (Matkó: 
BCsíik. Elfib :i). Kelk-tinél lágyabb il.SOi Kelletinél fallyob 
haragszik (KC'sipk: Woll. 45U). Kelletinél szatuidosbnl ilven, az 
őrdSgnec tilriben ne essenek iDebr: Clirlst. 3li). Meg-tartóztatás 
a kelletinél több ételtől (Com; Jan. 181). Bibliát nem vehetnek, 
ha vehetnekis de kelletént nem olv.^shattyák (MHog : BTan. 2). 
Kelleténél is tóbben tndgyák (Megy: Diai. Elíb. 3). Királysá- 
gomiuic kellete képpen-v.-ilo gyakorlása (Megy: 6Jaj. III. 12). 
Kelletekint le nem írhatja senki (Misk- VKert. 6fi5i. 

(Szólások]. Kellete korán, kelleti k o r á n : opix^r- 
tmie, lempestive, conimode MA. Kelleti korán adott assö (Mel : 
Jób. 69). Miért róy'ed el mag.(dat kellete korán iMA:Scnlf. 
150). Ad mi nekAnk alkolmatus időben való es.si"it, es kivana- 
toflt kellelekoran (Szjir: (Jat. D). Az isten kellete korán hozza 
el az segét.séget (Evk XIII.58). Ki kelletekor magát nem 
.'ilázza, végtére a veszély áztat széllyel rázza (Ki'xiyi ; IlRoin. 
Iij9). A pellikánnak sikos Isiszamó béléi vannak, mellyeklien 
.1/. eledelt kellete koráig nem tartóztathatja, hanem ha 
inar által mégyen rajtji (Misk: VKert. :iii7). Kellelekoiiiig nem 
ma( adb.itváii a viz .-ilatt, nagy fiildokva felváiuizorűg (Miak : 
.\ngllnd. UU). Aoz ('i nekik eledelt az időnek k e 1 1 e t i b e n 
(Kár:l-Vedo. 70 1. 

Kelletség : (neot'ssit.i.s ; bedarf, niltiges m.'iss]. Nem voltam 
rag.adozo al.amyzna kere.s»<ekben. iw l)ennck eli\en kellettsege- 
((ek telette (EbrC. 78 1. 

2. Kellet: phicere facin MA. gebllén machen l'PH. Ugyan 
kelleti magát a .tzép épület : opns vennsti\m h.d)et *ani-torita- 
tem PPL Kelleti magát a küzségnek: se plebi *venditat PI'HI. 
Kelleti magát mindenekkel: ■xnnibus .se acceptmn reddit Kr. 
Magadat keletned enneekem lÉrsl'. 3S4bi. Hog kivel kellethes- 
sf k magonkot : placero quo tandem tibi p<js.sinuis (UílbrC. 239. 
Sylv:UT II 76). Auag}' eml)ereknec kellettemé magamat: ant 
íjuaero huminibns plai-ere illelt: UT. Aa7j. Az isteni tudonuini 



felsége tzifra sz<ik-nélk(»l, maga szépségével kelleti magát (Pázin : 
Préd. f). Az eretnek tam'tók szent iras hirdetésével kelletik 
magokat (297'. Mi-némil szemtelen l(HzngSiU:gal kelleti magát 
(404). Mind a két vallás v.ilóban kellette n(agát a vulgus elAtt 
(EWTOrt. I 28). A más ember szép tzégére alatt a maga bfidós 
liorát kellethes.se (EsztT: IgAny. I.22i. Valamivel nuigokat kel- 
lelhetik, múld meg-núvelik íMegy: 3Jaj. 11.19). Az az igazság, 
a mi egyez a sz. Írással, a mi Jizzal inog nem egyez, az uem 
igazság, tévelygés, bár akánni s-/.innel kelli-ttessr Is magát (Bod: 
Pol. Elób. 81. Nints. mivel bőtsiMt&sse, a vagy kellesse magái 
vélek iKahUE. 3fi4). Ki ne tsallyon (a centrumtól) akár 
mely magát kellető, és sokkal kináló alkaknatosság i391). A 
mulató elme t.«endes szi'inek jele és tsiida képpen kelleti magái 
(40fii. 
(Kelletési 

maga-kelletés : jmores commodi, cumitaa, obseqnium ; ge- 
fálliges we.sen, gefiilliges benehmen] Eleveaségével s maga 
kolleté.séiel megmutatta jövendőbeli vitézi állapotlyát (Uyöugy: 
(.liar. Előb 11. Gyöngy: KJ.' 81). Maga-kelletése : s-/Jvet gyíW 
o.strom (llialy : Adal. 1121). 

KeUet-ik: 1) placeo MA. gefallen PPIJ Mvolla kelletek 
vniak (placnit dominói, hogy téged latwdac, akarom teuuy, 
valamy neked keletendic (EhrC. 981. Miként kélleteiidic tene- 
ked : .siciit placnerit tibi (BécsiC. 14). I./5t istemiec baiiifta 
isaac, .lakob, Moyses es mendenec, kic istemiec kélléttéiiec : 
ijiii placnemnt deo (28). Ffyam, kyben énnekem kelletteteek : 
liliiia nieus, in quo mihi complaeiii (JordC. 362). En zerethőm, 
kyben en lelkemnek yol kelletteek : dilwtns ineiis, in quo beiie 
complacnit ;mimae moae (3»9). En zamiuik zep bezidi vg lei- 
nek, hüg kellessenek: nt coniplaceant (IXibrC. 4'). 91). Ho(E!}' 
chak mynnen m.igsvnknak kísellettftssownk (ÉrdyC. 8b). Sine 
fide impossibile est piacere deo: bit nélkül lehetetlen kelletnie 
istennél ^Éi'sC. 27.5) Kelletének the zolgaydnak w kwiiey : pU- 
cuenint .ser\Ls tnis lapides ejns (KulcsC'. 245). Kellessek neked 
az en t,*míichioni : consiliiim nieiim placeat tibi í<V-or: Cbrlsi. 
1.59). Kellessec te neked vmm, hog meg szabadicz ingemet 
(.Szék : Zsolt. .39). Kellessék uram te néked az én meg szaba- 
dulá-stiin (BöktLí'mip. 4li. !í) (opus est. nece-ssarium eet; nötig 
sem, bedürfeiij. Igiríc magoc mindenec, pagioc, bivátok Is, hogy 
ha kelletnéc (Görcs: Máty. 66). Etel ital sem fog kelletni ő 
iiekiec (Bom: Préd. 275). Éhez pedig kellutic vy cyclus (Kai. 
1591. C2). Még kelletik ám ide a petárda (Matkó : BCMk. 263(. 
Meltan kellető bíuitetés (GK.at:Titk. C). ») [oportet, debeo; 
.sollen, müssen). Mit mvnelkédiiéd kellessec: qiiid .-igere debeas 
(Bé(S!iC. 6). Kelleteek bel yewnőm (Érd.vC. 513b). -Myt kelleí>k 
m.velnem (LevT. 1.225). Keá kéaszeritéc szegényeket, hogy me^ 
keletéc adnioc magokat iHelt:Króu. 582i. De 5 liamar kai , 
marrá lé.szen, czak hadba ne kellesi-k mennie : mercatorom se | 
atlsiniulat (Uecsi: Adag. 263). Ábrahám nem érte azt, mire ■ 
kelletneiec meg őliii tiat Iszakot (Mon;Apol. 3(X)i. Visaakell. 
tic beszédét vonni (MA: Bibi. I.2S2). Az kisértetnoc hévséf 
miatt izzadnioc kelletic (MA: Öcnlt. 225). iHy dolgokatis k 
kellelik feji-znem (Pázni; Kai. a2l. Mi okon kelh'tett fogs;»g"i 
szenvt«Uiom (Matkó: BCsák 8). 

még-kélletik : (opus ksI ; nütig seinj Meg-érz<.<l inajdsii 
bányász csákány l'okotis csak popiomod légyen ! nieg-is kelle- 
tik t-sak hamar .-i kantji ir (Matkó: BOAk. lOSi fVö mSg- 
kellés). 

Kelletlen: 1) |imitili.s; nmiützj. A kelletlen lolgat (survuui 
inutilemi ve-ssetecki e.s ere2ietec ;i kfiLsTi seleLsogocbe (MiUichl 
')2). Kelletlen itolgac vagonc: seni inutiles .síimus (15()) B3g<- 
tenibe kellettlemie lőttek ; ninceu ki iut tegen, niuceii dak cv 
es (DöbrC'. 111 1 Myud el baylottanak oes kelletlenné leticiiek 
inutiles facti sünt (Kulf^sC 21 1 Khneiiénk Gircsi M. ! ' 
bas:dioz, és ott kelletlen elegei lienzélle ^ kérkeilék iimt: . 



ÍM 



KKI.I.Fn'I.K\KKl>IK-SIÍMMIKK.Kl-.l,Li> 



SEMMIKEKKI,I,AsÉfi-MKfiKÉMK.l. 



isi: 



volta telHll (ErtiTöit. U.J..'). Isaiás [Motet.-i az siiluUal ti<(l(|i. cs 
az & aldozattyokat, és isteiiiril rendelt iiuiupeUet kelletleiieUiiek 
moDdnya (P:uiin: Kai. 193). Ért kelletlen ne vasj (KNa^jv. 
1652. 27 1 Kevés i>ap vaii L-iteni .szolgálatin, tslib vai; niiiul kol- 
letleii ti^.tre, uras.igra, nagy jövedelmeket mindenik kivánnn 
i'rimly: Adal. L12). EgyÜKjiI öltözet, .siseincrem, tisztítóiig, itt 
kelletlen virtu.-^, meg vetett bodultság lOiczy: Költt^z. Ü8i. 2) 
ti(stidiosu.< Kr. (inisslallig, iiniujgonehni, inissmutig|. Kelletlen 
ember: *advet>ins gratiae homo l'PI. Ua kelletlen teneked (si 
disiJicet tibil azt ennekéin mógniongad (BéoiC. Si. Ki nnuna- 
gauac kelletlen, isteunec kellemetős (Xagy.^zC. 2551. Zegemiek 
kSnSrgeset nem vtalla, kelletlen sem nize : neijue despe.xit 
(IXSbrC. 45). Ezec, anagy kelletben (-leuj halgattyae ^az isten 
igéjét) anagy masnna aiulnac (Boni: Préd. 12Stb) Nilia ked- 
ue.sbnei' oilia kelletleubuec tetlzic (251,i. Tiztibo tntiya, rost es 
kelletlen (390). A mit szolis, kelletlen isten elót (Born; KTnd. 
111.131). HettÓu és kedden kelletlen fuuatagoc as bów hauac 
iK(ialg. 1582. G). Kelletlenfil immel ámmal baszél (Toln: Vig. 
224). Itt mi igen kelletlen veudégec vagyunc (MA : Sfult. 1Ű42). 
Kelletlen dolog (HalhPaizs. 217). Kelletlen szagú, avasodó ta- 
olaj (Bethl : Élet. 12). Kelletlen hir (Mik : TLev. 50). Kelletlen 
felelet <SzD: MVir. 11). 

IKözmondások). Kelletlen ott a kints, iiol j(i egé8z.ség nints 
iKisv: Adag. 465). 

Kelletlenkéd-ik : molestum, taediosnm .se exliibeie Kr. 
imi^liebig sein, mU«mutig ,sein]. Kelletlenkedik, ke.sereg ő ma- 
gába (Boni: Evang. 1TI.2SÖ). Az ember jo szerenczeibe felStteb 
hatorkodic es istennel kelletlenkedic (Boni : Préd. 396) Minden 
ioban kelletlenkedel miatta (397. Csiízi : Síp. 9. Kv). 

Kélletlenség : fastidium, displicentia, avei.s,itio MA. ver- 
'Iniss, eckel, abscbeu PPB. Fordohad ez wylagyakat nekem 
kellethleusegi'e (PozsC. 38). Tiltya az imatkozasbau val'j rest- 
séget, es kelletleuseget (Born : KTnd. II.6). Az o niaradekioc nagy 
setetsegben marada kelletlensegekert (Born: PiéxJ. 26). Kellet- 
lensegfinc es hala adatlan.sagmic miat (270). 

Kéllö : 1) placens. aeceptiis, [lerbellus, egregins MA. beim- 
pbicitus ElirC. 6. getallig, angenehm PPB. Keryeuk my vroiik- 
tol, hogy meltolyon nekenk mntattiiya kellewutat, melyet kel- 
lyen valaztanouk (EbiC. tíj. Az égő áldozat nincz kedvedbe, 
az bfinert valóc sem kell5c (MA: Bibi. V.20). Kell5 szép rend 
I MA: Tan. 1294(. Kívánsága is szép Is, kellő is (RákF: Lev. 
rV'.ölB). Mert az csfimör-szerzö (étel) nem köllc5 (Thaly: VÉ. 1. 
110). Kellő tekéntettel, kedves mosolgással ide is amoda-is 
rSpittik ajakokiul a játékos igéket (Fal : UE. 385). 3) [neces- 
.■íarius ; iiötíg]. Nem kéllS vi'uos : non est opus medícus íMüiichC. 
29). És minden 6 szíiksegere ltell6t el praedált (Bartha: Króu. 
136). Társzekereket, voncj raaihákat, és egyéb táborra kellfi 
eszközöket (13). S) idoneiis, aptiis, accommodus SI. [pa.ssend. 
geeignet]. Kellő időn (tempore opportuno) minden zent te rad 
imatkozik (DöbrC. 79). KellS időben : praestituto tempore (Sylv : 
LT. 11.47). Ho futtára vagot fa műre kellő leszen (KBártfa. 
1583. Aiij). 

[Szólások). Kellő dolog, hogy más veti bé az földet, és más 
arattia fel : alii sementem faciuut, alii nietent (Decsi : Adag. 
32i. Kellő bőicz ember: sapientum octaviis (Qli. Kellő vitéz, 
az ki az liartz elót bátor, a hol kel oztjiii meg ijed : iuitío 
confidens, in facto timídus (201). Kellő képpen beszéllez: per 
parietem loqueris (205). Felelne-é valamire kellőt (Megy : 
SzAÖröme. 57). 

maga-kéllö : pliilantas, arrogáns MA. (selbstgefalligj. 

sémmire-kéllő 'megh eegb esicmyre lezen ídUi'.- ÉrdyC 
131): uequam, frivolus C. evanidus, nihili, frivolus MA nequani 
Com: Vftst. 99. 137. triobolaris PPBl. uiclitswiirdig, unnütz, 
iinbianchbar PPB. Semmire kellőül : uequiter C. ííemmire- 



kellő einlier; luteits homo PPBl. 'ITi vattoc főldnei: saui, bog 
ha a so alenezendiu, mibe sozatik ? semmire kellő touabba (ad 
nihilmn valet) hanem liog ki vettes.séc as emberéétől megnomot- 
tas-sec (MüncliC. 20). Az balvvaiiyok semyre kellők (ÉrdyC. 
651). Az ő beszéde semmire kellő : .«ermo contemptibilis (Helt : 
VT. zS). A papánac bulezus leuelei haszontalanoe volriánuc, és 
semmire kellőé (Holt: Háló. .300). Ha adód;it meg nem adod, 
;i mit hazádba gyiiitöttél a midőn a szüksék kéváimya hazád- 
ért el ueni költöd, .sommíre kellyül élsz vele (Tel: Evang. 11. 
124b). .Semmire kellő ember: liomo trioboli (Decsi: Adag. 55); 
connae caleuliis (92), A főid ha.sz(jntalan és üres volt, sovány, 
kopár és nihili, semmire kellő vala (Pázni: Préd. 72). Mi-nállmik 
a sok roszból e^jy seramire-kellö .szokot kerekedni; mint a sok 
apró j('iból egy nagy jiJ lehet (Pázm: LuthV. 353). Ez az fogás 
semmire kelifi (Pázm; Kai. il4). Uj életet kezdgyflnc, mivelhogy 
az óo élotűni' czac semmire kellő (MA : Scult. 101). Az con6r- 
matio-is ő m.agaban erőtlen, ha az donatioja .semmire kellő 
teszeii : nec valet ex se confii'matio, si donatio in ea inserta 
non valere digiiosoatnr ( \^er : Verb. 72). Semmire kellő csél- 
i\saiioc (Com : Jaii. 2u4). Nem kicsiny vagy semmire kellő okok- 
ból ment-el (Mad: Evang: 95) Semmirekellő elveszendő dolgok 
(Hly. Préd, 11.213). Fonnvák az ő semmire kellő pókbálojokat 
(Tyúk: Józs. ÉIöb. 13>. A Dancs uram praeteasioja semmire kellő 
(Nyr. XIV.Ö15). 

semmirekéllöaég : Inequitia ; nichtswiirdígkeit) (MHeg : 
TC).szl,« I,S5- V.-íjda : Kriszt, 1.30. Kr.). 

Kéllve : (sponte ; freíwillig]. Ha immár ezek történet zerent 
netkeznek. bátor néha kelueys b\lnre nekyk nem tulaydony- 
tatyk (Ozor:Christ. 9S). [Vö. nem-kóve-kételen P) 

KÉM {kem BécsiC, kim Helt: Ki-ón. 22. Pázm; Préd. 416. 
Lép: PTük. 1.141 1: emis-sitíns, e.xplorator C. explorator Pereszl : 
Uramm. 177. ausspaher, spion PPB. Spíon, kém : ein spion 
KírBe.sz. 146. Kémee és czirkálóc (a táborban) : corycaei et 
exploratores Com: Jau. 148. Eleibe kelénec neki az A.ssíri(i- 
socnac kéméc : exploratores Assyriorum (BécsiC. 32). Kyide 
Moyses kymeketh : misit M. qiií explorarent ( JordC. 164. 823). 
Bélának keth attyatFyay meeueenek Lodomery kyralhoz, do 
evíket ott be nem fogadaak, annak wtanna az kwn kyralhoz, 
ott kymnek aloythwan, alyg zaladanak onnan ees el (ÉrdyC. 
396). Kémec vadtoc tü, es arra íi5ttetec, hogy meg lassatoc az 
orszagnac erőttleubic részit (Helt: Bibi. I.V4). Tizenkét kimet 
boczatanac az Israel fiai az Chanaaii főldenec niegkímlelesere 
(Szék: Krón. 18). Ket kiineket vju'asba boczatanac (Born : Ének, 
883. Gér:Kái-Cs. rV.484), Szigetből azonnal kémek ki-száglót- 
tak, a kik a töröknek szándékán aggcíttak (Kónyi: HRom. 79). 
Faluki-a mentem ki tántzoUii ő vélek ; de kém deákoktúl ki 
voltak tanulva, el-is voltam már én mindenkép árulva (Gvad : 
KP. 73). 

Kémei : exploro MA. erforsclien, erkundigen PPB. luel 
kyuewl kemlyk vala, mit belwl vele czelekewdneek (VirgC. 
38). Nagy veztegsegel kemly vala wteth (40). Ezör lovon való 
tereket elbocsáta, az királ hadát kimöljék, megkörüljék (Tin. 
98). 

ki-kémél : exploro Kr. (erforschen, ausspiouii-euj. Leg tit- 
kossabb szándékit-is ki tudja kémleni (Fal ; UE. 370). A bőlts 
azon iparkoiíik, hogy ki kémelhes.se embernek gyengéb' s ingób' 
részét (378). Se csínját, .se erkölcsét nem lehetett még annyira 
kikémlenera (Fal: NA. 237). 

meg-kémel: exploro MA. erkundigen, ausspiihen, erfor- 
schen PPB. Vr Bemald vette ew yonhabaii akai-atyaual mek- 
kymleni Ixidog Ferencznek zentsegett (EhrC. 3). Bemald vr akara 
neki zentseget meg kemleiií (VírgC. 81. DebrC. 25). Boczata- 
nac egy kimet, egy Kusi neuő férfiat, hogy az meg kimlene a 
Pannónia ffildet (Helt: Krón. 21b). Ki'ilgy tirtíakat, kic kémőlyéc 

12* 



183 



KKMKI.KKI) IK~KKMEMK 



Ht'lO kemen(.e-kkmi;ny 



ISI 



niet; CVuiaamiHc iSlilét; iiiitte viio's. i|"' coiisi(lei>-iil teri-ain 
CTiauaan (Helt: Bibi. I.VVv). ŐUet meg ktíniSId (Hcjlgr. 71i. 
Miuec vianna elogge luet; kiiiili!, az mullyeket akar vala : iibi 
satis explorata síuit, quae voliiit i IJeesi : ííallC. 13|. Hogy 
meg\'iüsgálná és megkínilein'' a várast (Káldi: Bibi. 11.274). 
Hogy az váro.it inogsKeinleliiéc és luogkimlenéc : iit iuvestiga- 
rent et explorarent civiutem iMA : Bibi. L285) Ez a/, kim rcjsx 
kim volt, mert mind az liadat, iiiiiid az hidat rosszul kímélte 
volt meg (Moiilriik. ^"^I.:i24J A kikiiec meg nem probáltatla- 
tott avagy kémlettctet liivsége : (juoruin moudiim exi)luratiLs 
est caiidor (C'oui: Jau. 205). Megkémlik s cirkálják legkisebb 
lépésedet íFal:NE. 31i. 

Kómelked-ik : (ago exploralorcm, uconlte (ixpluro: .spiilieii, 
spiouiren). Montaiiie neked. Iingi en éretem keniwlkwdiien ue [ 
meny 'VirgC ■42^ En utánam kemelkwdiiwd ue iwy (45. LevT. 
11.118). 

Kémlel megimi/íi Sylv: UT. 11.122. mn^kéyiilil Káldi: Bibi. 
368) : exploro MA. erforsc-lien, aus.ipülien. erkimdigeii PPB. 
Mintegy kémlelvén az 8 ékesteszédét, ha illenéke az ő hires 
nevéhez (Uly: Préd. 1.412). 

meg-kémlel: a; (Káldi: Hibl. 330. 368>. Ijslki szemiúi- 
kel és gondulatunkal j('>l mog-kémlellyük, köröl-álló dolgai- 
val egyetemben, a mit :ikariiiiU mivelni (Pázm: Préd. Stí3). 
Másutt niegkéiidelték linea mivoltát (Tlialy: Adal. IL26^ 

Kémlelés : exploratin MA erkinidigung, erforschunj PPB. 

Kémlelő : corycaeiis C. explurator, emistntiiis MA. aius|>aher, 
kuudscliafter PPB. Vigyázó hajó, kémlclS hajó : navis specula- 
toria : kémleli sajka : exploratorius lembus PP. 

Kémlés : exploratio M.\. erknndigung, ert'urschung PPB. 
(Gyöngy: KJ. 1«) 

[Kémletl 

még-kémlet: [explorari curu; ausspííheu lassen. aiwlbrseheu 
lasseuj \';ir,t>il meg kimlete (Görcs: Máty ()2i. Meg keuiletnen 
az ellenség vlat: explorato hostiinn itinere íUecsi: SalU. 11. 31). 

Kémletlen : inexploratus MA. uuerforsuhet PPB. 

Kémlő: exploratorius C. explorator Sylv: UT. 11.110. cxplu 
rator, corycaeas, emLssitius MA ausspalier, kimdsebafter PPB 
Őrálló, kéniló : catascopus PPI. Mikurou hallotta vona azt K;in:i- 
neos, hogy Yzrael el yetli vuua Jiz kymiíknek vtan, ellenek 
vyaskodeek ( JordC. 1(J2). Mykent ok<js kemló, lassan lassjtn cleb 
wepwen, zozatoth halgatb vala iPeerC 7.i). Ijatuan mynd eze- 
ket az keinUvk, .syetenek mynd ezeket az kyrahiak meg nion- 
dany (VirgC'. 39>. Moyses tudta az igéret-fSldének zirosságát ; 
de azért kfilde kimWket (Pázm: Préd. 38. 133). 

Kémesked-ik : exploratorem ago Kr. (nachfurschen, spiiheu, 
ausspalienj. Igen gondoseau kémeskedtek a nem titeket illető 
dolgokrul íEal: NA. 189). Észre ne vegye az itjii, hogy íint'ty- 
kémeskedik köriilötte (Fal : NU. 330). Veszedelmes dolgokban 
a híiltse-sség kémcskedgyék elSre, és el-ottan a meg-érett okos- 
ság lassan lassiui, lépve-lépve nyomozzon ntáuna iFal: UE lOti/. 
Tanátstalanúl semmilie se bfjtsiitkozzál, kémeskedve jár most a 
világ (439) 

Kéméskédés : oceubi cxploratio Kr. [das .spiihenj. A kémes 
kwlés szorgos gond, liol mikor w.iikségeM lEahUE .">ii2i. 

Kemség: jexploratio ; (b^v spinniren, s|iionagej. iHivid ki 
rály kóvetire kímséget fogván 1 1 lall : Paizs. 280). Umi mondám, 
liogy kimsegben jártok (Lép: ITilk. I.l!li Kénu-églxín vagy 
egyéb csalárdságos (k>logban járó einljenkel dtitkuhii senki 
ne merészeljen iTUrtT. VII.128I 

KEICENCE (kmicmcu JordC. .vi. 9U<i. 87. l.miwifWu 
lleytbe: Epist 205. temonnr DebrC'. 395. iímoir;!' Tel: Fel. 



201) : fornax, elibanus. eaniinii^ C. ot'en PPB .\ szoba. flllA 
liáz a kemenczével melegedic meg : hypocaiutum fornaue 
caleocit (C'Jm:Jaii. 108). [Kemenclie, Kemenec : helységek 
neve 1273. 1283. saL Czinár]. Meg goitot kemence: rliijauus 
succeuDUs (BécsiC 189j. Ha ki nem imadaiiga az arán ozNjpot. 
erezteseec az ego tfiznee komeneeiebe: in fomaeem ignis 
ardentis (126). Azokat, kie teínee hanjifisagot, ereitic tfizne< 
kemencéiébe : in eaminum ignis (MüneliC 39). Vetyk liwkut 
pokoliuik liw tyzes kemenczeyeeben : mittent eos in eaminum 
ignis (JordC. 396 1 Eegew kemeuczeebon vettetteenek iftrdyC. 
337b). Eg5 kemenczeljeu vettete (DebrC. 44). Egy kuujenoui 
•zöld kályhával kiirüle való farostelylyal es padokkal együtt 
iRadv: Csal. 11.346). Az<jn palotában két kemeuiv*kl)Ou alja 
csinálasátul az kSmiveseknek Hzettem négy ltot (III. 26i. Wetheni 
egy keinenche mezeeth ímes'zot] ("RMNy. 11.14). A ketskec a 
kementzebe Ixíbuánay és félenmec miatta béegni kezdénui- 
(Helt: Mes. 304). Keinenczenoc a tnsti i Mel : .Sz.IáiL 23»i. Pesti 
kemencze csúiáhlsra kiildítttünk '0 g. (MonÜkm. 11.97 >. Az 
kemonczének való téglát kiküldőm (.\XIV351i Az kement'ze. 
az koli, es a tilz meg proballya az aranyat iMagy: Nád ."" 
Főid kemencze (Nán:!szfiT. 56). Az ember ti'izet gerjenzt : a 
kemeuczét is bé ffiti hogj' kenyeret sfissí'iii (VárM: EgiVszöv 
207b). líáin mérted a szent Pál vesszejét. sztmt-Utvániiak 
agyonverő kíivét, t>idrálí-Miz.sáknak égő kemonczéjét (Thaly: 
Adal. 1.21). Ollyan meleg szél jött reánk, valamintlia az égó 
kementze mellett mentünk volna el (MiktTLev. 30). 

(KözmomlásokJ Egy az síioba az kementzéuel : amiconini 
cofflnumia snnt omnia (Decsi: Adag. li. 

fűtö-kemenee : liyiKjc;Hisis PPBl. lotVn 

kályhás-kemence: [kachelofonj (Radv;l'sal ll3:i.-i <«-i 
KáKV IV.4.">li. Mázos kájhás kemencze i444. 445i. 

koh-keménce: [t'oniax] (Kár: Bibi. 11.128). Koholó kementze 
iConi: .lan. l.'i) 

mész-kemence : calca)ia tórnax MA l'PI. kalkotén PPB 
(GKat: Vált.s. II 1221 

mészégető-kemence: :v > Tani: bzeiits. 37i. 

olvasztó-kemence : conflatoi ium, fornax aeraria Ki 
[schnielz-J'en). Kovits koh, értz olvasztó kementze : ustrina 
PPBl. Mint az aranyat a tíiz, az ezilstíit az olvasztó kementz" : 
úgy priíbállya en)bert a ditsiret (Pázni : Préd. 49). Az juta 
eszembe, hogy ezeket az íirtiakat coihitliiai éa-nek mondhat- 
nánk, a molly érc nem egyéb, haneiri mindeuféléből az 
olvasztó-kemencében egybeforrott bányászna (Fal:NU 26^). 

sütő-kemence : cUbanus NémUl. 300. turnus Helt: Kilil 
1. tA-\. C. MA : Bibi. 1.55. Coui: N'est. 130. tiirunm MA clibaniis ; 
lv:ickol'en PPB Sütőkemeucze szája: praefumiiun Nem. l>i|l 
4119. MUlt:.Me-s. 303. Hall: Paizs. 299. .Matkő; BCsíik. 38oi. 

téglaégető-kemence. Tégla-vetó hely, tégla-lsAr. tégla- 
égető kemoit'ze : lateraria PPBl. 

vas-kemence Kr. lornax ferrea Kár: Bibi. M"l. Ieis«nier 
ofenj. Müit eg uas kemőncet tizenőtt oiel es na[«l Hlteiieit<k 
(üobK;. 395. KáWi: Bibi. n.303). 

Keméncécske: tbruacula V. MA kleiner ofeji PPB. 

Kemencéi: l'oniaceas MA vnm oder aus dem ofen PPB. 

KEMÉNY: I) diunis, rigidiis C. severus MA liari, streng, 
rinstlialt PPB. Meg .sebhőt a láncának kem«'n elincl i.A|«<r«' 
132). Senky nem vely az kenieen (lozto fotót az isih rwlwiUin: 
iiemo immittit commlssiiram iwnni nidis in vestinientinn vetiis 
(Joi-dC. 379 i Kernen nyakkal (duri ceriicei tv myndon koron 
elkjOP nvgiKloztatok az zent k-leknek 1731) Vyzetli en-íto 
e»nekyk az kemeen ke« zyklalK^I 'hjtlU' ^4 Ibi Kcnienl' 



IW 



KF.MKNV 



KKMIÍWBKli- \IK(; ICKMFNVfl' 



nihakat ai ue niykunm dlivioni tult(K'.l)k;ikat iiiezehteleii Iiuü.ui 
znkot viseliiy (MargL. '1). Az ateoliml is kemémb lészeii (Mel; 
Herb. 8Ü). A tél vó/.'iíikat Iidz, .i nyár Kpinény jegel 'Fal: 
\'ei-s. 913). S) iiiiniilií, rdpugiiax C [liiirt. uusaiift, lioftií;, i;ran- 
saiii, niierl>iltlii'li. uiilieu-r-auij. KcMiien bezoiIi'U : asperibis ver 
Ixirum NéinCíl M2 Kememvl : ob-tiiiatii>nc 139. l:40ii kömény : 
|>oi'scveni.'< : kcniéiiyűii : asjicre. ferocittír, bellicose, voliemeiiter : 
kojuény tekintet : vulticulns ; keniéii\- tokiiitetii : atri>x ; kemény 
Nivauyusai; : aoor C. ízetlen kemény ember : *anstBriiir et gra- 
\'ior hi.)niii I'IM Kemenuaia klinuni erat) neky azt (szidalma 
záslj liallauy (EbrC. UV Ewtett hiiles ken\encn gentrinala (2Si. 
Vakok azokdt, kyk yartanrik Iiraonsasrhan, kemenen (enicleliten 
kewnettek í 11.^1 Klnez>Mii kémen zjiiedet (e/ir lapidemn) e-s 
a'loe te nekeit tasty zyuet (53). Testnec kemefi sérelmit íduros 
íliilores) zemiedém (BéeiiC. 92). Twdam, hogy kémen enibei- 
vag)- : liomu austenip es (JordCI. 59,ii. Kemeeu wad megh 
inartha een fyaiiiath Jo.'^ephSt (WinkIC. 137). Életnek nemev- 
nemev kememb zokasi (üomC. 16). Kernen kegyetlen feyedelm 
'2261. Fene es kemény beszedeket prédikál (VirgC. Ifi). Az by- 
nwsek inkab temek istenhez az kegies bezedel honem az kemény 
fegielmel (IS). Ewtet sebSsben zereftek kememb kenokkal ke- 
wettek íÉi-sC. i47). Kemeen bezeed (ÉrdyC. 50.5). Kemeen 
li»T;ta [kietlen] (5Slb). Kernen ncmzeth : gcneratio exasijerans 
'KeszthC íiSi. Mwlatal tlie nejjednek kenieuyeketh : osteu- 
di.sti populo tuo dnra (KnlisC. 111'. Az veeub ideesb ombert- 
kemeuyen-meg ne rongaliad, dorgaliad (Komj : SzPál. STfVi, 
Kemin ember; homo ansterus (Sylv: UT. 1.114. Pesti: NTe.st 
165)- Tudom, hogy kemény ember vagy: scio quia dm'us es 
HeltiLT. Gfi). Hogy keménképpen ne czelekődgyem, az az 
hattalambiíj : nt non diunus agam .•■ecnndum iK>testatem (Aa6). 
Aniuil keménbou kezile a dolgot fogni (Ilelt: Kron. 9<.ij. Némely- 
lyec is az wrar kózzűl nenr igen kemént aluac vala Máttyás 
mellett illS). Kemény keppen rastaltattac {I5om:Préd. 291). 
Mtg az vadaknai is vadab kememb te vagy (Boni: Ének. 503). 
Mind estig uag keminien tárta az ostromnac viadala (Szék: 
Króu. 213). Ne légietek kémen tekintetftek : iiolite fieri tristes 
(Kél: Bibi. 9). Midón szent Pal keményben szollana (Mon: Ápol. 
M'i). Kemény nézés : ser|ientis oculus i Decsi : Adag. 70). Kemény 
tekintető emtier : Teuedins homo (262). Kemény magának való 
ember : rubo arefacto [iraefractior (90). Kemény tőruéuy : Zaleuci 
les (171). Keményen és csuf-képpen feleié az követnek (Poenit. 
13). Jó kemény tél, de szeles tana.sz lé.szen (Cis. E2). Némely- 
lyec szial keménnyen meg kőtíteic (Cis. P.i. Az ki keményen 
ftiija ki az o maga orrát, vert hoz ki (Kár: Bibi. 1.622) Kemény 
oílzáju király: rex impudens facie (MA: Bibi. 11.165). Az kevé- 
lyec keményen megesnec (VMuV Kalastrumi kemény élet (MA: 
.Scult. 223). Az kik kemények az ö dolgoknak végliez vitulében 
(Pázm: Kai. 36) En-iil. és minden egyéb latorságirúl, keményen 
meg-feddé 'itet szent János (Pázm: Préd. 23). Noha az apostolok 
istentfii rendkivid hivattak : mind aailtal, a sz. lélek vétele- 
iitán-is keményen meg-eset sz. Péteri, Pázm: LnthV. 7.5). Kemény 
feddéssel áll szeml)en vvlet' (Zvou : Post. 1.566). O minden em- 
liereket ítéletre hiu, és kemény szfmiot ve.szen t515k (Li^p: 
ITiik. 11.31). Mikor meg-fo2att.it nék peuig, keménnyen kezdett 
rettegni (Pós : Igazs. 656). Szoros és kemény tőruény : jns stri- 
ctum et rígidinn (Com:Jau. 134). Kemény nem kegyetlen: 
severns non .laevus (184;. Felettéb való kemény indulattal nem 
fenekedic senkire (19í5), Meg-oi;geszteltethető, hogy sem iszszo- 
nyn kemény : plaeabilis. quani dirus (19S)). Fegyhetetlen és 
ugyan kemény életet él vala (Mad: Evang. 40) Kiket sanyaráii 
és keményen fogadott bé Jósef házáljan (Hall: Paizs. 200 1 
Kemény be.széddel szólottam hozzá (Nyr. XII.79/. Kenjény, és 
megértésre nehéz dolog illly: Préd. :i50). Kemény őrzüje titká- 
nak (Fal: NE. 474i. Keménnyen hajtatott íGvad: Piisty 41i. 

|KUznioDdá.sok|. A kemény urak mo.sl neni.-Kiká úrdlindnak 
)Ki>iv: Adag. 524i. 



Keménybed: (aliqumito durius; etwas harter) lACsero: 
Kw. 1:í.5i. Keménybbed (134). 

Kemónyded: suhdurus. dnrinscnlus Kr. (etwas liart, 
ziemlich hart]. Kemendeden felelt tTel: Evang. 1.230. 326). 

Kemónyecske: dmiuscuins C. MA. hiirtlieh. etwas hart 
l'PB. E/. a bőtsnietes uri emlier nem felette lágyan tapogatva, 
.■<e nem vidann himes bi^szédilel, hanem mint okos orvos 
keményetskén kezde bánni a dámával (Fal: NA. 12r.i. 

Keményed-ik (Ixménycszik. Lipp; PKert. U.140. 240. Kr.); 
diiro, dmeseo, calle.sm MA. hart worden PPB. Sok nappokon 
kemeneduen (per multos dies dnraiis), niendenesleulfoguan 
lewtuala komorodott (EhrC 50. IJíomaC'. luiii. 

[Szólások(. Neki keményedni: olidueere *c.-dlnin alicnjus 
animo PPl. 

I el-keményédik i 

elkemónyedett : (obdiuatus, obstiuatus ; liartuiipkig. ver- 
stockt]. Iszonyú képpen el-keméuyedett szivek (Fal:NÜ. 252). 

meg-keményedik : duro, indnrj, obduro, percalleo, oc- 
calleo, rigesi-o C. indurosco, obduresco MA. hart werden, ver- 
starren PPB. Megkeméuyídóit : ödlosus, rigidus. obstiualu'* 
C. ohdmatus, iudnrafus MA. PP. Te zyued megkemenedeti 
mendon gonosagra (EhrC. 52). Zolaa ez ygljeeket (Mstus wrwnk 
az meg kemeenySdótt zyw sydoknak (EixlyC. 94). Az wr 
istennek yrgalmas.saganak semy ellene nem alhat, chak a meg 
keinoenyedSt zyiíi- (419). Midőn nemellyee meg keményeduéiiec 
es nem akarnánac hinnj : cnm quidam indnrarentnr et non 
crederent (Helt : UT. ml). Pénteken kSdőkkel nipgh kemennieszik 
az ideó (KBécs. 1572. D7). Az gouosságban megkeményedett; 
induratiis uialitia (MA ; Bibi. 1.578). Ugy megkeményednee és 
megvaknhiac, hogy nékic sem bmácz sem segedelem nem 
használ (MA;8cult. 300). Megkeményedett lelkiismeretű (Illy; 
Préd. 11.445). (A pápa) megh keményedett nyakkal, ugyan a/. 
Istennek szentséges templomában rakta be l)uja ditsőségének 
fényes sátorát fVárJI: ÉgőSzöv. 5). 

megkeményedés : Induratio, oljdnratlo MA. verliartung, 
verstockung PPH. Isten ellen való megkeményedés 'MA; Bibi. 
1.136). 

Keményédós : induratio MA. verhartmig PPB 

Keményedett: (obduratns; verhartet, verstockt, al)g6harlet(. 
.\ keményedett szívű gonoszokat sokszor nem lágyíthatta az 
oktatás (Pázni; Préd 44). A ki még nem atzélos kivfi] Imlúl, 
tiiréssel tuié,sre nem keményedet: nem udvarba való (Fal: 

NA. 2310. 

Keményít: dniu, aspwiu MA. Iiari oiler raiih maciién l'l'l!. 
Keményíteni a nihát : linteum aniylo iinbuere : keményített ni 
hák ; amylo inihuta lintea PPB. A lágy sjijt megszorittya benned 
a megomésztettet ; niiiithog;v durva s nedves, íizért keménjn'thel 
(Felv: SchSal.' 12). A sütő nap az agyagot keményíti, a viaszt 
engeszteli és lágyítja (Fal: BE. 573). Se bé se ki nem lészon 
.szjihad unni a hüjkeményitíl írt. pomádát (Fal; NA. 127). 

még-keményit : (hiru. edum, obduro, índuro, persolido, 
lapio C. verliarten (h;irt machen] PPB. igen megkeményítSm : 
praeduro; magamat megkeményítem: oftírmo nie C. Áldott 
Cri.stus sonha hyw embernek zynett meg nem kemeueyty ; 
indurat (EhrC. 53). Megh vakoytotta az gonossagh h* zemekel 
es h\'v zywőketh megh kemeenyeytette ; iiuiurat íJordC. 67S). 
Atte zinedet meg keiuenitetc (VirjíC. 21 i. Embernek zj'ueet 
meg kenienyhty (ComC. 153). Vala az fi sziuok meg keineuit- 
tetuen ; erat cor illornm obcaecatum (Fél: Bib!. 63). Az Phaiaó 
megkeményítette magát, hngy minket el ne boczátaua : indni:i- 
tiis ej4t Pharao et noluit uos diniiitere iJLA: Bibi. 1.61 1. Az eget 



187 



MEfiKEMI';NVlTf> KKMKNYSFr; 



KKMKNVSÍ-/ÍKS-KKN 



IM 



•Ai ti t'ejul«c felStt mugkeniéiivitem : ibilio vubis caelimi de8upt>] 
sicut lerruin (1.114). Az kin akar, kőuyőrfil, az kit akar meg- 
keinéuyít: eujus viiU miseretur. quem N-uIt iiidurat ilV.144). A 
Kalléruk, t'udnjf iiicjzj-ktíiiiényitttítiiec, erŰ!>i>!ttetuec keniéujitővel 
Ibdoritoval : collaria roboraiitur auijlu (Coui: Jaii. 111). Midűii 
i.<iten az fl ti5|p tanulni iieni akarókat annyira ines-kemi'uiyiti 
ravpkl)«n, lioay a kik ő lélíéKétől tanulni nuni akarnak, vétri'e 
annyira elantalodnak, hogy soni az érteluie.s taniti<kt<íl. sem 
a bannuknak ix^ldáiklxii semmi jót ne taniillia.-«anak iMlsk : 
VKert. !ii. 

mégkemónyités : indnratín MA. VHrbiirtmi);, liartinaeliiniK 
l'l'R 

Keményítő : ruha kenitnyitó liszt ; aniylunj Wl. l'l'. iuuel 
mehi, kraftmehl PPB. (.stiirkomelil, stürkej. Fgdrus gallér koino- 
nyití: aniyUm C. A gallérok, t'odroc megkeményíttetnec, erónsit- 
tetncc keniényitSvel, t'uduritoval : collaria roborantnr ainylo 
(C'oni: Jan IMi. 

Keménykén : duriut>cule Kr, (etwan hart, zit)inlich sirenf<J. 
Az levelet meg kellene irni, de Serédi uramra nézve kemény- 
kén lenne (MonOkiu. \'.3til; Kire én is keméuykébbeu tettem 
válást (Monlrók. XV.tjyi)). Keménykén, és mint-egy fedéssel 
dorgálá.ss;il felőle néki JesiLs íOíiizi : Síp. 337). 

Kemónyked-ik : iuduresco, durus et diflicilis .sum MA. 
Iiart werdeu, verst;irren PPB [hai-t sein, liartniickig seinj. Niiia 
niha apostoly méltóságnál « reayiüi kcmenkAdueii i Konij : Sz- 
Pál. 11 1>. Kgy' emlier vétkeért mind az egész gyfdekozettre 
ItemenkMiké a te haragod: imo pei'caute, contra omnes ira 
tua desaeviet? (Ilelt; bibi. l.V'Yy2). Keméukedik, hogy el-foaa 
IVóilust iHallíHHist III.121j. Az liafalnia.soc es kegyotlenec- 
kemeukedni igyekeznec (Kíialg. 1582. Ft. A felesége .sírt, hara- 
gudi, reménykedett, keménykedett, átkozódott iMonlnílí. XI. 
180). \'isKz;iadá.sa felól igen keménykedik [mbidenkéiJiien vona- 
kodik visszaadni ; XVII. sz.J (Nyr. Xl21i. Hogy akármely jó 
erkölcsű legyen egy személy, de nem kinriéuykedhetik sokáig 
og)' olyan ellen, a kit szeretne (Mik:MulN. 2f)6). Mostan 
vagyon kezén; Jizért keméukedik mindkét fél hívein (Thaly: 
Adal. \M). Annak (a holdnak > fénye alatt ne félelmeskedjél. 
akárki ellen is bízvást kencénykedjél (I.1H7). Az aiiyjiszentcgy- 
Uior'ts ily szép keresztényi tílkéletességre, szentségre, é.s igaz- 
ságra üdülvén, nem szükséges büntetésével keménykedni iBíró: 
Ángy. 132). No keménykedj solia szegény adósoddal (Orczy: 
KHltH. 441 

meg-keménykédik : indm-esco Kr. |hai-t werden, ver- 
stockt werden). Meg keménkedet hfinősi^k (Tel:Evang. IL460). 

Keménység: 1) dnritjLs, duritia, rigur ('. diu-ities. asperi- 
tas MA. (hiirte, s1arrbeit| hiirtigkeil, herbe PPB. Az niondola 
nlay minden keniénséget, sziiraz.'íágot az inaknak uieg lagyittya 
íMel; Herb. 13). S) feroiitas. cttVenatio C. .severilas MA. |h;irte, 
hartnackigkeit) strouge, erustlmtUgkeit I'I'B. Penetencyanak ke 
meusege: ri^or (EhrC'. ;ii Moyses tfi iouhütoe kenieíisegere 
lad dnritlam cordLs veslri) ongette ti\uektec tii felesegteket el 
haénotoc (MiinehC 19). Zyweteknek keinenyseeghere enghette : 
ad duritiaui cordis veistri iiermLsil íJordC. 413). Zanitalan byalok, 
kyk mynd le vethweeu az e« kemeeiLseLdiőkot nagy zylygen 
az laburra nieueenek i bnlyC. 403). Kezdc magát nagy kemeu- 
segol feddeuy íVirgC 7üi. Igen reigi kemeiisegel meg fedde 
wtet roIa (48j. Halainak keniensege meg gyezvven : devicio 
inortis aculeo (KesitC 7H. Fene kemyii.syk es haragh iKomj: 
SíPál. .íO). Twít viselésben való keménseg : Maidi;nia im|>ería 
(IM'sl: Adag. 7yi. liiizát kérének tiMe; ö |)eilig, durius luque- 
batnr; dérrel dúrral, keménységgel feleié il'nzm: l'réil. tiötii 
Az sz. írásban sok mondások vannak, niellyekel nem \ehetnuk 
az .szónak keménysége s tulajdon értelinu-szerént iPítzm: Kai 
782). llástyát törni kezdé keménységgel (Zrínyi. I2«i Meg 
lAkélletl kemeiiBéggeJ lasitktxlie: ismlmiuii est iConi: .lan ISOi 



Keményeéges : valde durus. valde severus Kr rluriis 
EbrC. .'>7. terociujimuis 14tj. |hart, verstockt, grausam). Zeol 
Ferencz gondoluan fráter Kufennak tyztasagos engedelmeasege- 
rewl es kenienseges paranczolatyarol (EbrC. 57). Vala egy 
zeniyw farka.s testének iiagysagaual ee gywlhen-zesnek elisego- 
uel kemenseges (146) K<'zde <^»nmagat kemeasegest fegnye 
i57i. Yol Iwdom az the vetek5deesedet kemeenseghe« nyakadal 
íJordC. 272). Ü ty kemenseghcs thevvissek iWinklC. 85). 
Kemenseges es zonx zegeenseg (ComC. 03). W meg zabadeyta 
engemeth vadazoknak haloyatwl ees kemeensegws bezedtwl: 
a verbo as|jerii iKeszthC. 244). Ez kemoniseges fene bestye 
feye le haytuau engede (VirgC .>!). Kemeenseeges yteelet 
(ÉrdyC. 96). Meene ky nagy kemeenseeges pwxtaban (426b). 
Kemeenseegős kegyetlenseegb (tílu). Otet el bywan ez ke- 
menseges czüda latnyiÉrsC 43b). Meg tiltva nagy keménségeti 
feuitekeckel iKár: Bibi. l.l(>.~>i. Metszek az .szuixis, keménységeit, 
é« sanyaruságos élettel V (Pázm : Kai. 2U4 j. Keménységeit gyöt- 
relem (IllyrPréd. 1.14). Keménységes vas láne (1.151). Keméuy- 
séges számot adnak a búnSkról (11.171). A kemén\-ségefi kfthrtz 
hasunió kemény sziv (Csúzi: >Síp. 169). 

Keménységű : -v Mfiiket kemenségS zolgalaltal nonne 
reifnaenieg : durlsniina nos o|iprimunt servitiite (BécsiC 78) 
The dichyeseghe.s kezeideth nagy kemeuseg\v vas zegekwei 
kerezt fara fezeyteek (PozsC. 3). 

Kenaényül : induresco, indiirur MA. Iiari werden PPB 
Kogiel el mvlFek, mikeut t7, regiéi uragoziek es el mvllek, 
est zairon, kemenóHőu (indiu^t) es mog azzion (OöbrC. 166l 
KristxLsnak sok vére törje-meg gouoszsjigban-mej'iMtt és keme- 
nyűltt akaratimkat il'ázm: Préii. 51 7^. 

(Szólások). Néki keményülteni a sok tűrésnek : longa patientia 
*occallui PPBl. 

még-keményül : indiuvr Kr. )hart werden). Meg kemue- 
nyílth Far.üioiuik zywe es nem akary.i el b<X'zatany az en 
ueepemeth LjordC. 18). Ez noepnek meg kemeem-wlt hw zySk : 
incrassatum est cor populi hnjus (393i. Zent Balaas zeni 
kerezthnek ye^eet vethweeu az v\-zre os ottan meg kemeeny\\le. 
mynt az azzyw leld ew laljay alat (ÉrdyC. 214b). .\z<jn byneklx? 
meg kemenywltem es meg vakultam (Vii-gC. 3). 

mégkeményülés : (obdnratiu; erhartuug, verntocknny, 
(iyunast eUnulatam meg kemény wlesol í VirgC. 8i- Meg kemé- 
ny w les ez lezeu, ínykor valaky bwnebe megb kemenywl (12i 

KÉMJBHY : infumibuluin, fumariiim M.^. ofenioeli, raiieb 
loeh PPB Kémény-sátora : fimiarii papilio, velum camini. 
cortina PPB. Leznee mounal veten'iey elondo liánnal, mikoni 
forgó zeltöl zeríbon el r.'igattatot por es . miként kemeiil"'^! 
ki zarmazot tűst (BécsiO. 198 Tof: Zsolt. :i8|i. Az konyhának 
az kéményt.irtil gereudiii mind eltlirtek (MonOkm .\XIII.14I 
l.ipp: PKert. 11.234 Belhl: Klet 11.252). 

KEN iUi„A Pesti: NTest. 11. íf.iyet Nád: Lev. 42. Frank: 
HasznK. 11. 16. meg lenyes Zvim: Osiand 121. meg Wnetik 
Mel: Sz.Ián. 224.): linó C. luigo, fuco M.\. .síilbeii, lieschmiereji 
PPB Hozzá kenőm : jdlino ; tSlyfd kenőm : suporlino C. Kenni 
magát : kenni orczájAt ; einen .•u-.strieh Iragen .Adámi : Spr 
9*V Alkola .sart a ha^apjLsliol es keue ilovití a sart A iemeire 
(MiluehC. 189). A gaiiel orczatokra kenőm (UebrC. 387i. Min- 
den tiizes meleg heuséget igen ii) vele kennőd lilol: Herb. 33 1 
Cliyuz dagadast, auagy zent Antal l5zét, vőr&s kőzveimek hyuiak 
haznos vele kenny (Frank: llasziiK. lob). .\ kichin gyermeketis 
zalwdon keiiyhetik vele, annak .•inch ártalmára iltji. & ii;y 
meg'tetczik mind ezekljől, melly nem igazán keimye Kalauzmik 
C'dvinusra azt a szurkot (Pós: Igazs. I.(i95i. Bfid'« rfthéi másra 
hamisian kenni akar<i várass barát (Matkí'-: BCWik. 2.i2i. 

jSnólásuk j. Czak lábamat sem kenném búzza: cue- 
nuin e triuio 1 1 >ecsi : .\dag. 84 (, Pap fek loual, s őrdAg bűnös 



ISÍJ 



BE-KKN— íVtL KENI ) 



K Í-K KNl )— K I KlíNI m")ZIK 



l;io 



\f>\: O tSttH s m».si'» kenni C'iHi. Uniiét máitra keni val;i 
íMel: Jób. 76). Mikor kedveknek tetőzik, luás kfilőinbet kennek 
reánk, liocy inkáb gjfllfilteiliessenek (Pázni: Kai. "7.")1 Ne ken- 
nvon mitít szegéin- felelvuáttvára lianiisiáKOt iCzegl: ■lapli. '239). 
l-e;; ki.s.<ebl) ayannját sem kenliette senki rAni (Megy : Diai 
Klíb. 5V Ennek nioLskát nem i.s kell egyébre kenni (Uyöngyll: 
Cliar. 73). Milsr.i keni vétkét iTlialy; VÉ. 11.3U5). Mi liarapo- 
v/unk és másra kenny ük (a sértést] (Kai : SzE. 520>. Kennyed 
a fogadat reá (Kinyi: HKcmi. 10) Aranyírt kent a birv 
kezére (WF. 307 1. Az nagy ónodat igen fen kened, hasonló 
akarnál vradhoz lenned, maga oUyan vagy mint egy Wkőt 
valag (FortSzflr. I.3b). 

I Közmondásuk j. A ki jól ken, jól hajt (SzD: MVir. 16). 

be-ken : illino, oblino, delino, crusto C incrusto MA. ein- 
schmiereii, Iwkleistren. iibertiincliRn PPB. (Pázni : Pi-éd. 28(1 
Kri. 

fSzólá.sok] Sza^Hiráu .szóra a hazngsíigot, hogy .szemeiteket 
l>é-kenlie.s.se (Matkó: BCsák. 28.5 1. 

el-ken : (abstergo; abwischen, venvischen). Eve nevezetSket 
«I kennyeetek ew helyr<M : nomina eoriim disperdite de lotis 
illis i.TordC. 22fii. Az mi idegen, el kefinied en rolani (PeerO. 
202). 

környül-ken : lirenmlino C. MA iim und umschmieien 
PPB. 

még-ken : I ) nngo, permigo, inuugo, exuugo, linó, collino, 
(lerlino, illino, síiblino, delino C. be.schmieren, eiaschmieren, 
liesalben PPB. Meg-fiisülni és kenni a haját: *componere et 
ilelibuere capillos PPBI. Mongyanala magatt dragalatcs kenet- 
nél meg kentlenny (EhrC. 93). ü orcaiat mégkente: un.sit 
taeiem suam (BécsiC 45). Te fedet megkeíiíied : unge capnt 
iMiinchC. 24i. Az en zent olaiomal kentliem megh 6tet iTiliC 
239). Kenettel meg kennyed te zemeydet: collyrio inungas 
oculos tuos (JordC. 891;. A myna az meg kent testit mynddeii 
rotadandosagtivl meg oltalmazya (ÉrdyC. 67). Drága kenettel 
ineg kenuén (DebrC. fi). Meg keneed olayal een f'eyemetli : 
impinguasíi in oleo caput meum (KiiIcsC. 44). Megkenik az 
Krisztust és szent városba megyén be szent atjjához e-sik 
íRMK. 1X138). A holl te a kőned meg kented: nbi nnxi.sti 
lapidem (Helt : Bibi. I. P). V6nek drága kenetet, hogy meg 
kennejek .Jesiist (TehEvang. II.l). Egy nagy szép fejér bele.st 
kéne megh .szép tejföllel (SalMark. Ifi). Kiket kellStt vala 
Izrael királyságára meg kemii {7.von: Post. L377I. 2) tergo 
('. [abmschen. trocknen]. Meg kenic ő oreaiokat: extergunt 
faciem ipsorum (BécsiC. 111). Es megh kény wala az kezke- 
nówel, melel althal ewedzeth wala (ÉnsC. 87). Kywel konweyt 
megh kény vala ees orczaiat zaraztya vala (WinkIC. 172). 

megkenés : perunctio. inunctio C. MA. übersalbmig, ein- 
salbnng PPB. Labayt az jdue,ssege.s kenettel, kyt vele hozót 
vala. meg kéne, e.s az jgyknek tnlaydon formayat mynden 
meg kenésre meg mongya vala (DomC. in ). Mit ertez az vtolso 
meg kényesről mely az szentségek kfizzé szamlaltatic (Zvon: 
Üsiand. 112). Olayjal valo meg kenyettetésec (Zvon:Po.st. 1. 
.598). 

Kend: 1) tergo MA mainis lotas abstergo; abtrockneii, 
die gewaíchenen hande n-isuhen PPB. Meg-tflrlőm. kendém : 
tergo; ich wische ab Com: Ve.st. 148. Riisnia Be,an kengied 
moslekos kezedet (Bal: Epin. llt. 8) (fjco; .«chmúiken]. Házasok 
■szerelme s egyenl/i értelme nints a kendett ortzábaii (Ben; 
R>-thm.» 244i. 

föl-kend : ftico, coloro Sí. [schminken]. Ugy meg mosogatta, 
liogy ezer esztendítill fogva soha ollyan mosdott s fel kendett 
nem volt Pázm: Kai. 294. .SzD: MVir. 104 1. 



ki-kend 

ISzólá.sokJ. Mihály (iidofalvil liogy lia ki kérondi, serény 
pennájával bajálinj ki kendi (Felv: Dics. 6). 

még-kend : maniis lotas tergo MA. die gowa-scheiien liiinde 
trocknen nini ab»i.si'hon PPB. Midőn magokat a kendő kesz- 
kenővel megtőrlőttéo, meg-kendettéc (ComrJan. 109). 

Kend-ik : maniis lotas abstergo MA. dio gewaschenen 
hiiiule (abjwisi'hen PPB. .^z atyám vizet tart mosdanom, és 
anyám keszkenőt kondenein (Pont. 221). 

ki-kendik : extergor Kr. [sich abwiselieii. siili reinigeiii. 
Későn iőttél. hanem mosdgyál s kengyel ki az aitóii : aero 
veni.sti, sed ojlonon hinc te coaseras (Decsi:Adag 1.57). A 
lutherannsok a pápistái óv kovászból már kikendettenek ((3Kat: 

Válts. T. ElAli. 3fi). 

még-kendik: [abstergor; sich abwischen]. Egy vízből meg 
mossák az ő kezeket, és egy materiához kendenének meg 

(Me,sésK. 9). 

Kendés : (fucatio ; das .scbminkenj. Az napnae leg iiagyob 
részét orczájoc kendéseben főltic el fPrág: Serk. 4.51). 

Kendez: [nnctito; beschmieren, salbenj. Lata angyalokat, 
kendezvén zyvz Katerinanak ev sebeyth (DebrC. 545). 

Kendő : niantellnm (' mappa, mantile M.^. lintemn maiiiia- 
rium, manntergium ; handtnch PPB. Kendő, kezkeuö: mantile 
Com. Ve.st. 135. Étekfogó kendő (Radv: Csal. II.40b). Egy vég 
abro,sz, négy vég tiirlö kendő, egy ingváll (IIL353). Vőuen ken- 
dőt: linteum (Fél: Bibi. 164). Aranyos kendő tizenkettő (Mon 
írók. XXrV'.löl). Szin-hányi'i kendővel fényi amaz rnt varas 
orczáját (Csi'izi : Síp. 55). 

(Közmondások]. Az mineniíi mosdót tű tartotok énnékem, énis 
ollyan kendőt th néktők (Decsi: Adag. 246). Ha .száraz volt .-i 
mosdod, légyen ollyan kend6d-is (Matkó: BCsák. fii i 

abrosz-kendő: mapp/i ('. ftischtnclij. 

nyakravaló-kendö : (villarc linteum. mm-aeniila. mnrae- 
nnlae ; lelnenes handtnch PPB. 

spanyor-kendő : Hos mexicaims : spanisclier anstricli Lipp; 
PKert. 1.82. 

Kendőcske : mappnla MA. tlschtiichlein PPB. 

Kendős : (f\icatns ; geschminkt]. Az iga&ságrul .szóllok, mely 
csalárdságlian nem mártatik, nem kendős (RendÉI. .\8). 

Kendőz : fneo MA. tarben, maleu, schminken PPB. Kendő- 
zött asz.szonyok : cei-ussatae, fncat.ae muheres PPB. Drága illa- 
tokkal ortzáját kendőzte (Ktínyi : HRom. 101 1. 

föl-kendöz : cv Felkendőzik sárral magokat (Mik:Tí^v. 

23-1. 

meg-kendöz : fíico C [schminken]. Bársony festékkel meg- 
festem, kendőzöm: purpims.so PPBI. 

Kendőzik : fneor, illinor MA. [sich schminken]. Az, ki ken- 
dőzik : cems.satns C. Kendőzött ortza ; facies medicamine infecta 
PPI. Görög fejérrel kendőzni : *imgi ex cerussa PPBI. (Decsi : 
Adag. 199). Rendezővel kendőzni (fuco fticare) ocsmányság 
CCom: Jan. 114). A róz.sa még most öltözik, fitogalja kebelét, 
festő fSvel még kendőzik, esinosgatja levelét (Fal:Vei-s. 870). 
Ez kendőzik, fiirtöt \nss7.ál, .százszor tilköréhez fut (33). 

[.Szólások]. Tiid a nagy pípesség és a kendőzött .szépség (Kisv: 
Adag. 98). Olly kendőző, mint az olajos korsó (480). 

ki-kendözik : [extergor ; sich réinigen). Nem kendőzhetnek 
ki az bálvány imada-sbol iPéc.sv: Fel. 596 1. 



H'l 



Mlííi-KK.NIM')/lK-|{F,rR(;-KiíNl.>i 



1 KKNET— KKNO 



lOU' 



meg-kendözik : 1) uiii,'or KáMi:Bil)l. J Kir. 14: i. Kr 
|sich «»lhtíii|. a) coloror, fuci>i- ; slcli lailjen, sicli schmiiikeiij. 
>y/J-\) szíiiyel kendfeik iik'kIi :ibi;izatyál)aii iLi»xti:>Iám 68), 

Kendöaik-fendözik : [fiicur ; sieli seUininken, sich bemhu- 
iiÍKeii). TiKloiiiíinyának kemlfis-A leiwlfeí oltalmíuása (B:il:<"s- 
Isk. 2^y 

Kendözéa : t'ucJitiu Kr. (díis scbiniukeni. Azoniallatoc orcza- : 
i.K'na<- kei!(iiV/.nsol(,rt c-arlioziiac (OiiaiyC. 401. Náui ollyan aü 
kcndiV/.eitnl, mint «i;y olajos korsót calatliiiui sycainiiiorum in 
malis lUeeni: Adag 2.i9i. Fastfizés, kwidó/As íMA:.SB 2;W). 
A .'i/.íp ortxáiiak keiidízAs nem kell iPiizni: Pn-d. ci. 

Kendözköd-ik : sappins liicor Kr (sich wiaderliolt wliniin 
kiMiJ. Ki'iidózkiJdA mázolás (Fal: NA,' 71. Kr.l. 

Kendőző: corussa, pigmentum C. puri)iuTfl8nm PPBl. rubi- 
wlra, ftiiiiB ; blelwelis, anitreiihfarbe, schminke PPB, KeudfeS- 
vel iV'stpni ortBiját: malas iora,'«a oblinere PPBl, KendSzó 
szfiri*zám: offuc-ia ('. Kond^zö s/jn íPázm: Kai. 1760, 114, Kn, 
Kgyiktíl ,selymeket, a m.itiktiM kenetoket, fiUtöket, kendóz/i 
vizeket válognt (Fal: NA. 143). 

Kendőztet : cernssíj, fnco MA, scimiinken, fárben, :uistrei- l 
chen l'PH A harmadik kÍHÍrtctlben ki-fakasztá, mire mígyen 
;i sypnKt^n kosidptt í-s s-z iráwud kondSztetett kisértPtpk vé^e 
iPAziii: PrwI. 40 li, Hazugs:i);;it mentegetni, k'uiii, fenni, ken- 
dő-ztetni iBal:CsIsk, 112), Hlyen S7,ent irás ,'<7Ínévp| kendAzto- 
tett in«K!itok letp-zísc (Sj'mib: XFel, 3891, 

föl-kendöztet : t« Nem elég vcilt volna az gyernielta-kedi'i.H, 
ha azt val.imi ékes hasonlatossággal fel nem kendőztette vulna 
az barát iToln: Vigaszt. fi3). Az (wdig, az ki mesterséf'e.'i 
hazngságokkal akar valamit fel kendőztetni, ha.szontalanúl ezt 
nem cseleke.szi (l'Azni;Kal. I.íl, 

Kendöd-ik : I;ibstorg<ii ; sich idmisehen, sich Irocknen] 
Mo-sódjál meg és kendíSiljél, és illlHzzél fel a te tettetesh rnhádba 
<Kál<li: Bibi Kutb 3: 3. Révai: Gramm. 909). 

Kendődés : [fucatio ; daa .scliminken). Minden lolfltteb való , 
i-iiftrat, kenilődesl, ihae fiz nilnan való szemtelen szenielyeknee 
eugettec valamegd'écMi: SziIzK. UK). Nem hasaial akki/r pesmá- 
tok, dr;i«a kenetetek, oh ti kcndódesben kedveskedő, k«lve 
tőit itfyak (l/ptlTiik I.llfii. 

Kendegei : unetito PPBl. (Kingsam sehmiereii. öfter sehmie- 
renj (Kecsk : Ötv. 302). 

Kenedék : imgventnm PPBl. [salboj. 

Keneget: I) circumlino V. unetito MA, ott sídben PPB, 
Ktirnyill-mázalom, kenegetem : eirc-nmiinio PPI, Sebeyt kenoge- 
thyk (lírdyC, 671), !i) (abstwrgo saepius; wiederholt abwischen], 
.NSmős *olúval kenegeti vala :i zentőknec f sobőkot (NádC. 
'i59). S) [adulor; schnieiilielnj. Kenegetni kezde, ás meg aián- 
dekuza őket illelt: Krón I41i, .Stép sima es kenegető beasé- 
ilők iHelt: llálA, 130), A feiedelmec mellé vetti magát, és ot 
hazndoz kenneget, tórlődie iHelt: Mes. l^lli, 

meg-kenéget : I ) nni'tito C. (salben), Es az hyw kereztye- 
nek veveen az ew testéét, drága kenettel meg keneghethwen, nagy 
tyztŐ9Meggel el temeteek iGrdyC. 218i. Uniga kenettel meg 
kenőglietween (378b), 2) [exturgo ; abw-inchen, truckueiij. Kezdee 
hil lábukat az kezkenewei megh keuűgelhny : extergere linteo ; 
íJordC 074). 

Kenegetés : síibllüo MA. unrtlo; .salbun«; PPB. 

Kenés: unolio, nnclum, lilnra C nnctioHelt: Bibi 1. .\.\aL' 
unctura MA xidbung PPB 

beteg-kenéa : laacramen lUictiuiUs : letzte ülmigj (MA: Tnu ! 
Elflb 40). 



1. Kenet: nngvenlum, cbrisma (' s.ill)e, PPIJ, Ijliomhúi 
tHiaált kenet: iriiaim V,. Bajnokuk kenete: coroma PPI. Mon 
eyauala magatt drágalátos kenetuel meg kentlenny (EbrC. 93i 
6 orúiiat megkente kenettel : nnxit ungvento (Bé«iiC', 4.5). Hozii< 
vepec eg neml)eri, valiuui e^ alabástrom dragalatox kenetW 
Oingventi pretiosi) ts ótte azt az i'lőnee feiere (MUneliC. 03i. 
Ayaulanak liwni-ky kenetet : obtnlernnl ei myrrliam (JordC. 
359). Kenettel megh kennyed : collyrio innngas 'K91i, Di-agala- 
tUH wngentom kenetők (lírdyC, 39ti>. Vizőc neki nőmős keue- 
tütli (Nagy.szC 106), Vénen egi zelSncze drágalátos kenetőt 
(Weszprt', 1\). Kn kezeym faoz.irgatíuiak ze^pyllatbw myn-a 
newő keneteth lÉrsC. 219a A haz meg telek a kenet zagaw;il 
(Pesti: NTest. 214), C'zniK)rkaba kenetet torralnac iBom: Evaii:;. 
III. In, Born: Préd, 394), Az keuetnee olaya: olemn ímetio 
nis (MA: Bibi, I,7fii, Nárdns kenet (MA:S<:nlt 4.j7). A meg- 
keresztelkedtcket megkenhetik kenettel (C'ze*^l: MM. 26I.i. Sem- 
mire hőcsnili dr.iga vizeidet, kenetidet (T^j.: FTük. 37), Kéne 
tec, fÍLstőlésec. ill.it'wAsoc (Com: .lan. UOi. A mennyei malaazt 
nak kenete: ungventnni gratiae caelestis (llly: Préd. MöOi 
Rendire járja .tz as2«z<)ny.ság az áros boltokat, eggyikffti selyme- 
ket és azokbni szőtt materiákat, a másiktnl keneteket, fiVitelcei, 
kendőző vizeket válogat (Fal: NA 143i. 

simitó-kenet : psilothrnm MA. 

aomfa-kenet : fnstigatio Kr. (schlage, priigelj(('súzi: 17. Kr, 

szemgyógyító-kenet : eollyrinm Kr fangenj«llieiiPá«ni: 
Préd, 938, Kr,), 

utólBÓ-kenet : extrema niu-tio Kr, [letzle ölnne). 'Mik- 

■n^v, 411), 

Kenetes : nngvinosns MA. voller salben PPB. 

2. Kenet : [migere facio, nngo; ?,dl)en las.sen. snilienj, A 
kik a betegek kőrnyfil forgódnak, azok dolga volna, hogy 
kenetnéjék és fenetnéjék testeket (Tel: Evang. 11.841). Mondola 
elajjal kenettem (Monlrók, XV,394i, 

[Szóh'tsokJ. Hogy éjjel kúl)orlok, ti.sztek étere vették, m o 
gyorófa zsírral faromat kenették iGvad: KP, 
111). 

még-kenet : a: ^^<x• lietegeket olay nai megkenetuee vnla 
iMiinchC 81), Vrnac zellete en reiam, mert inegkenetet eugeniei 
ewan^lizalnom iegeneenec (115i, Talpától fogna mind teteiglen 
megkenette (DebrC. 122), Kommiuiikalnan s magát mag kenot- 
tetuen, kih mulek (22.i) Szent Pávidot nieg-keneté a király- 
ságra; de sok esztendők, és galibákulán ülteié w/.'kil»e iPáím: 
Préd, 254). 

Kenetes : nnitio ,Iord( ', 79, [.saibnng, Ohmal Zent kone- 
teost veegynn (ÉrdyC tll.Sbi. Az hA papy keneteesók niyiid 
erekké h.iznalatos leegyen (JordC. 79). F-zek az zentsegek : 
kei-eztseg, hazasag, kenetes (\'irgC. 12). A zentb (utolsój keuetiwt 
ee.s ayttato,-isagal rea fogagya i271b. ÉrsC. 2711)). 

utolsó-kenetes: (extrema nnetio; letzte öliingl, Vetletyk 
reez zennt való kerdees anya zent egyliaznak niendeu leul- 
segerevi : az kerezt.segnek feel vetelerevl, az lieniudasrul, az 
vtolso keueteesrevi (ComC, 17. Tel:KerF. i'3. 72', Ved fel 
az \toIsu kenetftsnee szentségét lAgend 130, 9), 

Kenetlen : nun unitiis MA, migesalbt, nicht ge.salbt PPB, 
[angesclmúertj. Cicurog mint a kenetion zeker))e való kereok 
(NagyszC". 247. Debrf. 60O), 

Kenit: sulilino MA, wenlg eiubaiulimieren PPB. 

még-kenit : sublino MedU<t. I&5. Kevéné loeg-keiwm, 
meg-kenitenr snhlino PPBl. 

Kenő : 1) uuctur C. MA, schmierer PPB, 2) niig«'efilum 
Kr. [KalbeJ Kenő, festő kenet: pigniemum MajvH- : !!»Jt. Ebből 



ABl-AK-KENÓ— KENDER 



MAGOS-KENDER— KENÉZ 



194 



keuiit i-ziiiály, varat, koszt gyopvit (MpI; Heili 841 Nem az 
f5 fe az kenyS cyógyétotta meg iZvon: Fiat. 1L325). Hugy 
IwiIsamum-kenySiéuel mog oniosollyiik (Zvon: PázuiP. 250). 
Megleste szemeit kémével fKáldi: Bibi. 3S3> Köttettem lábaimat 
kiiizó keiicVel (orvoslás végett) (Kár: Élet 11.137). A jó.szattu 
kenSk szaga az orrodbii hat (Betlil: ftlet STi i )rtzadiiae ratsaga 
kenőkkel festékes (Petki: Virt ^p. 

fSzóhisok). Minden betegséget e g y k e ii j ö vei g y <i g y i- 
tani (Kisv: Adag. 141). 

ablak-kenö : (fensterkittj. lisztből tsinálták az ablak kenSt 
J'atbai: JSaer. 121)1. 

páma-kenö : (?) Nem mimi kenyér az ki li.sztb6l lé.-izen, 
mert az lisztbíl |iania kemlt. ablakok rámájának kenSt, pépet 
tsinalnak, de azért ugyan nem kenyér íPathai: Sacr. 126). 

8zekór-kenö : 'zir ; axungia PPI. fwagensclimiere]. Szekér 
kenő vag háj Com : Jan. 87. Ha a szekérkenöt tbgod. Iépe.s 
vesszőt, hát köntasödre ragad iKisv: Adag. 212. !<zD: MA'ir 
1041. 

KenöOB : ungven C uugventimi Kr. [sdimiere, salbe]. Ke- 
iíJlsel megkenőm : inftico C. A Jacab kenet ébftl nem csinál- 
hatnak pápista kenő'vsőt iPós: laaz.''. 420). Nem csinált flastromot, 
kenScsiV íMad : Kert. 269. Bethl:Élet. 38.5). Ijiis vei-digálya, 
Phrine kenötsei (Orczy: KRlttíz. 193). 

Kenőcse : ungventnm Kr. fsalbe] (Alv: Hőst. L162). 

Kenöcsös : Hng™o.sHs C. ungventosus MA. .sídbicht. .schmie- 
richt PPB. 

Kenöd-ik : [imgor ; sich salben). A»i>asia aszszony nem akar 
kenődni iBFaz: Asp. 5). 

meg-kenödik : [abstergor : sich abwisehen, sich reinigen]. 
Semmi ratságtol meg nem kenSdik (GKat: Válts. 311i. 

Kent : l\icu.sus C. fneatus, uucttis MA. gesalbt, jujgestrichen, 
geschminkt PPB. Kenett barát i^MA:.Scult. 187). Tegyük koro- 
nánk kenet tejére (Gvad: Orez. 7i. 

Kentefitól : [linó, ungoj como Sí. [.salben, schmiiikenj Ne 
Uentefitéld. ne ficzkézd azokat [arel'e.''fékeket] az orczádra, és 
testedre (GKat: Válts. 11.1109). 

Kentefitólés : [unctio ; salbung] Feiedet az Luther szelen- 
i-zéiébSl vStt kentefitélés.sel meg nem giogitod (Bal: Csisk. 40). 

Kentefltés, kentefentes : (uuctus ; gesalbt (in pejorali- 
vem sinnij. Atte kentelites mérges etetőddel es ördögi hazug- 
sagiddal hitetteuec el minden nemzettec (Mel: Sz.Ján. 451). 
Ördögi czalard hamis tndomamiial czalardsaggal, mint egy keiite- 
lites 6rd5g6c babac, ty papok, meg etettetek a népet (Mel: 
SzJán. 457i. Papa viszontag az 5 kente fentas pilissös papiaitol 
meg tíltya az házasságot (EsztT: IgAny. 404). 

KÉN (Wmkö? KrisztL. 29. kényk^yes Bora: Préd. 67. km- 
knuel GiiaryC. 2. íinkü Hly: Préd. 1.51. í<fnkRues Magy; Nád. 
35. ión;;k6ues Helt : Krón. 3b) : sulphur 81. [schwefel]. Mél 
napou ki méné Lot Sodomabol, ese tíizet es b&dös kénesőt 
menböl ; pluit ignem et sulphur de eaelo íMünchC. 151b). 
Miképpen alhat az 5 zörnfiseg6.s zünenec as az v kínkfiuel 
langazo zömeinee előtte (GnaryC. 2). Erzékenségid a gonosz 
kívánságoknak felgerjesztő kén-gyertyáji (Megy: Bayle. 75). 

KENDER : cannabis C. &IA. hanf PPB. Kendert áztatni : 
cannabim in fos-sa macerare ; kendert kitömi, tilólni : cannabim 
philyris exuere PPB. Kenderhelfevf, locus metae 1257. (CodPati-. 
M.91). Keudertofeje, lacus 1261 (CodDipl). Rivns kenduraga 
nominatus, rivus gekenusaga vocatas 1338 (MF. 95). Ne etezyel 
olj rwbabaa kyl gjapywbol as kenderből (e Unoj z\\ltenek 
(.JordC 246i. Kender pozdorya : stipula lini (286 1. Kendert 

.M. XYKLVTÖRT. SZÓTÍR U 



i-jsapni (Boni: Evang. lU.lö. Mel: Herb. 162. Beythe:Nom. .■)!■ 
Végy nyers kender fonalat, hainvazd jol u)eg es (üzA meg jol 
(Oi-vK. 94 >. 

[SzólájiokJ. Se lened, se kendered, mégis kocsissá akarsz 
lenni (Czegl: MM. 184). 

(Közmoudilsok). Fakó kocsi kender hám, nemes ember sziir 
dolmány (Fal : Jegj^. 923). 

magOB-keuder : c:mnahis mas MA. |staubhant^ mannlicher 
hanf]. 

paszkonca-kendér : caiuiabis Cemiua MA. (bastliug, weib- 
licher lianij. Itt elég kendered leszeu. Imái- az kit kiszaggattak, 
két [olv. kit) piLszkonc/.ának himik, vagyon harmiuczhat kei* 
(Thurzó: Lev. 1.31). 

róti-kendér: lókalark; alopecmus ITBI. (fuchssehwauz- 
krant). Réti kender, avagy gyapjasfS, rókafark ; alopecunis 
Com: Jan. 24. 

vad-kender : lannabis silvestris MA. alysson MAI. wilder 
hanf PPB. 

Kendéri : cuimibacens MA. hánfen, aus hanf gemacht 
PPB. 

Kenderike : camiabeus, avis cannabea MA. hanfliug, eiu 
vogel PPB. liiiaria Com: Jan. 31. Com: Orb. 43. Kenderika 
(igyV): cannabens Noni. 102. 

KENDÉSZ : [exploro ; tbrschen). Keresve-kerasik, tiyomozva 
kendészik, fiVképpen az eretnekek, benne az eredend(5 vétket : 
qnaeretiu- peccatum illius (Csi'izi: Síp. 613). [\'8. KUNDÉSZ 
Kr. Tájsz.) 

KÍINESÖ {kenyesS KNagysz. 1613. U6. 1621. H2. káiycsó 
BethhÉlet 11.173. kinesó Alv: Post 11.316): hydrargynun, 
argentum vivuni C. MA. queck-silber PPB. Kenesew : mercnrium 
Pesti : Nom. 40. (Helt : Krón. 2). Az kenesö meg nem kazdagittja 
az ö kereskedőit (Kai. 1582. Ft3). Kén-es6, melyet mer- 
ciu-iusnak-is liínak (HalhPaizs. 71. VectTratts. 20). Kén- 
esőnek megvételére .szerezzen egy bizonyos factort (MonOkm. 
IV.69). Egy palaczban kéneső (Monlrók. XXIV.168). Vévén 
az olajost a kénkőért, a kénesőt az ő mercnriiuisokért ^AC.sere: 
Enc. 134). Az kéne.sőt örömmel vennék 60 talléron (ÉvK. 
XI1I.56). A böltsesség hasonló a kéuesöhez, melly, ha jó kézben 
vagyon, tsuoa hasznot hajt. a ro.sz kézben legvaszedehneseb ! 
(Fal: BE. 623). 

eleven-kéneső : hydiargyrum, argentinn vivimi MA. queek- 
silber PPB. Com: Orb. 23. Ved eleuen kénesőt, őld meg 
etzedben, tyikmony feyért habary belé (Cis. 04). Túros lábak 
ellen: végy mizet, fenyft magot, tikmony szikit, annak utánna 
eleven kényesöt kell köziben vetni lOi-vK. 48). Az eleven kén 
eső egy .száluyéra sem ázik meg (Com : Jan. 19). Az eleuven 
[így] kén asőnél avagy viz ezüstnél semmi nintsen tsudálatos- 
sabb : argeuto vivő seu hydrargyro nihil mirabilius (Oim : Jan. 
19. ACsere: Enc. 202). 

[Sz(ílások). A nyelv nyughatatlan gonoszság ; mint az eleven 
kényesö mindenkor mozog (Pázni: Préd, 814) 

Kénesös : [queck.silber-]. Kénasfls iskatulya, kénesös szeleu- 
cze, kénasős ruha (Kecsk : Ötv. 354). 

Kénesőz. Kénesöznyi, megkénesőznyi, megkénesőzödik, ké- 
nesővel megfognyi, megfogattatny ; verquicken (Kecsk: Ötv. 354). 

KENÉZ : [du.x, praetor ; hauptmanu, vorsteherj. Kenéz. 
iioraen viri nobilis (1268. 1294). Kenezii Valachorum in C. 
Beregh et Zathmar 1383 (Czinár). Az faluk kenézeit élőmben 
hivatván, igazításban vettem dolgokat az quártélyozás ii-ánt 
(Monlrók. XV.289). Olahus probationem faciat per knezon 
(Gál: Vizsgálódás, Miklasich: Slav. Elem.i 

13 



195 



K'ENÉZSÉG-KÉNSZERÍT 



KIKÉNSZERIT— KESTH.A 



196 



Kenézség : [?| A kenuziiuk uie^' iiegiien toriiitnt kel adui 
e-s ozton a zegen nep adoyoknak felet niegeugegyelek, kü- 
liímben se legjeii, jo iiraim, ezen felete igen kérlek, iiagi 
lieoig agyatuk meg Ijator keneseget iiz kenézeknek a kjf 
I Radv : Csal. 111.9-lb). 

KKNG'V hi 1 1 : 8tapedes, ^ubux ephippiariux MA. bistapia, 
^tapia I'PbI. epliippiariiu .seaniillitt, ephippiaria scaniliila, .■<tape», 
strel'a, •utalta, subsellares ; steigbiigel, steigieif ['l'B. Kengyelbe 
tenni a lábát : pedem in ücandulani ephippiaiiuin indueore PPB. 
[Kengelu, aqiu 1121. Keugel, acjua 1075. Kengel, possessio 1348. 
Keugell'eu, locus 126b. C'udÜipl. Kengel, piscina-1260. CodPatr. 
VH02J. Más felé nyuma ó kengyelét (ValkiGen. l<j. 61. Alv: 
Itin. 2U1). A loviw a kengyelekben áll : eques .stapedibux insistit 
íCom: Jan. 8ö). Az tel lába iminar kengielbe vala ('ínriH. 4). 
(Hagyok neki] egy gránát nyerget, egy bokur ezüst magyar 
kengyellel (Kadv : Csal. III.2tí9b/ A pájKi azt kivjümá az imiierá 
tortul, liogy kengyelét, vagy lova fékje ereniléjét tarisji iCzegl: 
BDorg. 123). 'l'engcr-szinft vontt arany tzafranggal kengyelig 
vult teritve (í«zD: MVir. 473i. 

kármán y-kengy el Kr Kármány kengyel vas iTíJrtfl'. 
.\VIII.229. líadv: Csal. I1.2S7). Kármány kengyel, kármány 
zabola (Fal: Jegyz. 931). 

rKÉNSZÉRÉD-IK 

Kónszéredett : (macuratns; lierabgukuinmen, verkunnnenj. 
Az éhség miatt is már sajlóttabbak és kénszeredeltebbek (Szal : 
Kn^n. 274). 

el-kénszeredik : (raaceror ; verkonunen]. Erdély országa 
is már elkényszeredvén, erőszak uskodása miatt protestatióval 
s<jpánko(lik (Monli-ók. Vllí.öO). El-kénszeredctt lélek (Megy: 6Jaj. 
n.37). A nagy éliség miatt Ls vánszurodtak s elkénszeredtek 
levén, ottan tractára ereszkedének (.Szal: Krón. 27i;). 

meg-kónszerédik : cv Az tiirök igen niegkénszeredett, 
lovat szokereket hagyják íMoriOhjn XXIV.581). 

KÉNSZflRaET, K±N8ZÍ!RaET : 1) snbagito fPBI. 
(uogo; zwingen, drangenj. Valakit fejő és jAojiga elvesztése 
alatt valamire kénszergetni : oppugnare alinuem capito et fortu- 
nU PPBI. Kénszergette liog bimeit meg vallya neki (Alv: 
Post. 1.102). E világi bőitsííketis a f5 boldogsiignak fel kere- 
sésére nem kevéssé kénszergeti (Ker; Préd. 2). SzomonVsá- 
Kokra kinszergetnek iHall; Paizs. 29). A király Ha helyt 
nem adván mentségének, ugyant-sak kénszergeti (az a.-wzonyt, 
liogy menjen hozzá nflillj ílliill: HHist. II 2<il). Mostan mind 
ezeket arra kéuyszergetik, hogy a jjápával és liispann,ssal meg- 
egyezvén, hatalmiLs császárra támadjanak (Monliók. \'I1I.1Ű0). 
A nagysága kénszergeltetik a feliilésre s mozgol.jdik is (Mou- 
Okm. XXIII 576). S) fmaeero, tonuento; bedriingenj. Akkor 
•semmi elleasége nem volt, a melytíil kénszergetletett volna 
iBátai: LPrób. 84). Moldova ellen is ennnpálván, adi'izással 
kényszergeti flket (Monlrók. VIIL59i. 

KENSZfíRINT: (cogu; zh ingen, driingenl. Kérem-i.t a 
pjipiílákai, hu«y kénszerincséc rá, hogy no hazndt'von (Matkil: 
BCsák. .^7i. 

KÍaMSZÍaiiT, KÍNSZÉRÍT, KÉSZÉKÍT, KÍSZÍ!- 

RÍT (U^cdal PwrC. I^i. 123. kfzr'U TelC 24, áí,>:.I.'iícs llelt: 
Bibi. IV.lt*. iúzrlillelmec .Szék:Kr<5iL 8. iiajíí/íueu hszdieleX 
ongemet .Szék: Zsolt. 122. kiztrit WeszprC. 77. likíril 94. W- 
'urU Helt: Bibi. 1.(^2. W-.t.y.A^ Beythe: EpLst. 122): cogo, 
adigo, iníto, impcllo, compello, oonpingo C. nrgeo, siibigu MA. 
zwingeu, bezivingen PPB. A nem ak.nokat inna kézé- 
reitené: noleutcs cogeret ad btbeiidnm iBécsiC. 18), Otet kén- 
zereitec (compulorunt) menüi a vendégségbe i62) Kiralnac 
paraniolafta kenzereitinala Aket: jnssio rexis iirgebat (127) 
Kenzereite felnienniec: jnwit .-iH-endere (MilnuhC. 41i. Ezt ken- 



zereitoc iliune angariaverunti, bog fel v^nni" •'. kereitél ■n'íi. 
Es hw .Hzolgalattyokra kezeroytyk h\Vketh : strvitiiti .■iubjicietnr 
ÍJordC. 727). Kezereythlek teghed Jesnsnak hatalman-al : ad 
juramus vos per Jesum (772) Kezereythwen karomlani: coegi 
ad blaspbemiam (792i. Kezereyteteem egyszer fel vonny en 
sarumat (l)omU 120). Az madaraknak zepen enekeluen kezo- 
rejii 5ket be mennye az tőrbe íBodC. 7). K.'zerehtetyk vala 
az priorLssatvl elviselni az ruhát (MargL. 2i. Kanyargatom en 
testemet es zolgalattra kezen^ytóm : cjistigo corpus meum et 
in servitutem redigo (ErdyC. 88). Annak myatta kezereyteteek 
az ow zent rt'yat ez vylagra bochatany (129) Kezereytetyk 
vala, hogy balwant ymadua (169). Nem kezerytheth es nem 
erSltethetli liwneky engednie (ErsC. 274). Buzgósága kezi^rit 
vele eében keserSgnSnk (Nagy.szC. 153). Kénszeríteni kezde, 
hogy meg állana a fogadást (Hall: Mes 406). Kéiwzericzed be 
lOni őket, hogy meg rakodgyée az én hazam : compelle Intrare 
eos, ut impleatur donnis mea (Helt: UT. T4). Tanetaíatid ke- 
szerettetnek vala (\ benne hinni (Tel: Evang. I.40b). De mldSn 
viszontac fiket az traditiokra keszerettific, melliec az aposto- 
loktul vannac: cirni vem ad traditionem eos provocamus (Mon: 
KépT. 10). Az gionasra fiket ke-szerilik (Fel : Tíui 245). Hog.\ 
nieg-bfintessék, és cogállyák, kénszeritcsék a vakmerőket (Pázni: 
LuthV. 254). Az szükség végre r«i keiiszoritette éket (Ver: 
Verb. E16b. 39). Erőltető s kén.s/x3ritő jKihár (melyet az emberre 
ráerőltetnek) (Olr: Besz 310). Ensebins imigyen folytatá : íiyet- 
len egy lelketekre kinszerítlek benneteket, oktas.satok róla, miiK 
fér ez a két dolog ils-zve? (Fal: NA. 148). 

[Sz(ilások|, ;Vz istenre készeritlek: adjuro ('. Hitire kén.v 
szeritem : adjuro PPI. As.szonyomnak anyámnak Ls ajánlom, mini 
gyenuekét az szegény atyámtiát, az istenre kényszerítvén, 
hogy ne hagyja, liiuiem legyen mindenekben kegyes anya ék 
gondviselője (Radv: Csal. ia234). 

ki-kénszerít : exorciso C. (dnrch beschwílmiK; vertreibenj 

Kénszeritós : adaclio, coactiis, cmnpulsio, impulsio ; zwang 
und drang PPB. En^szak szerint vali'i kéaszerités : exactio ; 
oskiívé.ssel valii kén.s7,erités : exorcUmiis C. .^z isteni tőrvennek 
kezöriteso (TihC. 72) Kezereyteos alat meg kellé mondany, 
hogy azért vothue orczayara, mert félne e» tewle (ÉrdyC 
435). Sem kellemetea ev neky ;iz kezereytessel való tolgalat 
(DomC. 103). lla miuel Is az ember nília nalamit ketelenseg- 
bői, azért az n lelke ellene rugdoz a keszerétesnec (Tel: Evang. 
I.463b). 

Kónszeritö: impul.sor C. 

ördög-kónszeritö : e.'iorcista .MA Ixjscliwörer dcs toufels 
PPB. 

(KÉNSZÉRÜIi, 

el-kénszérül : [maceror; hernnterkoinmeii, verdéiben] Ig»ii 
elkénszerlilt hadak ezek, lovatlanok (MonOkm. V.Ö12). 

KÍINTET, KÉNTAT : urgeo, s^.llioito Sí. (zningeni 
No bot.Nisd \éie<li'r, ha szókség nem kentet (KI/őcs. 1674. 15i. 
.Szent Péter kéntatja KrisztiLst, hogy iitl maradjanak (GKal: 
V.álLs. I.U77 ImreS: fjKat. 2ii). Ezen tekintet már szeretni 
kintet (Gvad: Pllsty. 37). Kintették .u-ra, hogy a vezérséget 
vegye-fel magára ; a gríif kéntelen viilt ;auH hivatalt fel-venni 
(Gvad: RP. 397 1. A nagy erőnek kintotelt engedni (21 R Tán- 
czolui kéntettom [paia.] (Gvad': FNót. 19). íizündliság kéuszerítle, 
kéutete. hajta, üze erre (!»D: MVir. lU 

KÉNTÁLiÓ \?] : miLsicns (miwiker] HeghetlA'oűkiH-k. keini- 
taloknak kaanlalokiwk ? keentonialoknak ?), trombita-soknak, 
kyrteseknek zozattya, zenghee.se ymaran nem leelettetyk ew 
lienne (.loniC. 919). 

KflNTUljA : ([vuini gena" ; eiiK- art zengj, ."székekre való 
vürös kenlula (Radv: ('.■yill II 146 liirtT. XVIII.2U'. VetU- 
IVaas. 7i. 



1^7 



kh":ny— ki!;nyf>; 



iKtiNVK'^Ki UK - ki!:nyiíssiI:(; 



l'.lK. 



KÉNY, KÉNY: deliduiu MA. liist, freud, ergötzliclv 
keit PPB. Ma gíliPtéc lígbe mendeneket, kic evarosban vadnac, 
lio^ mend kőnkén .'igguc ineR inagonkat : nt sponte tradamus 
uos omncs (BécsiC. 2öi. Niuesen olly finnyás kény s oUy 
kényes tinnya.«ág iGyöngy: K.I. 53i. Változik .12 idó, néha 
kemény fagyra, néha fór lágy kényre iPhilFl 12). Két Ufilóuős. 
de 5szve-fér5 tárgyakra tarts -, tudni illik : vidully-i.'--. épfillyis 
a beszédbíil, kényednek-i.s, cízednekis adgy benne (Fal : L'E. 
S63p. Ki beborult a fiilhíiben, megtért napom fénye, vár;is é.'* 
nem jövés ut;in édes szivi^m kénye (Amadé: Vers. 169). A 
tíödör paripák kcnyekl)en bevillfek (Kónyi: HRom. 31\ Tzifra 
ruhába kényét fitogtatja iGvad: Idít. 124). 

(íydólásokj. Kényén: sponte, sponte suii, ultro ; kényén 
való : nltroneus MA. E 5 n n 5 n kényén: ultro MedLat. 
.i50. Ónként és maga k i n y é n : nitro et sna sponte Com : 
.Isu. 189. Minden nyanalyara rea erezte ő magát ón kényen 
a Chri.stns rBoru:Préd. 2U'l. Minden magimc kinyén kSlfStt 
Isteni tiszteletet kárhoztas.son (MA: Tan. 1277). Az pusztákban, 
vagy rekeszekben, mint magok kiimyéu választott 5r5k tőm- 
I5ez6kben, nagy .sanyarúságban őrcimest élnek (Pázm: Kai. 
25>. Onnón-kényén kivetkezik (Jlad: Evang. 126). Maga kényén 
magát a halálra nem vetné (299). Onnőn kényeken meg engedik 
vala magokat fogni és ólni (458). Maga kényén s-akarattyán 
viselt mindeneket (Teleki: FLél. 166). Magok kényén szánt- 
szándéckal vétkeznek lAlv: Post. 610). On kényeken, szabad 
.ikarattyokbol (Sam: Cer. 116). Bizonnyal nem tudták, hogy 
kitsoda légyen, egy aranyos .szofán a 1 u 1 1 igen kényen 
iKónyi:HRom. 114). Mint basa kén n yen dohányozott 
iGvad : RP. 327). Kiket lát az órdog a magok k i n n y é u 
henyélve élni (Illy:Préd. 1.339). Elentherius, kényén él5. 
a jámbor élettül idegeu úri személy (Fal: NE. 3). Mi .szfikség 
volt őket k é u n y e u n e v e 1 n fi n k (Land : ÚjSegi'ts. II.823>. 
Kényen tartott: molliter altus, educatus Sí. Kényén 
kedvén nevelt, tartott gyermek : delicate enutiitus. educatus 
Kr. Kényén kedvén (Land: ÚjSegits. 1.14). Kényen kedven 
(CSiizi: Sip. 397. Kr.i. Kényén nevelik (Ker: Préd. I.ö2). A 
királyi bévségben kényeutartá-st kivánó testét bőjtSléssel sugo- 
ritotta (Tam: Szents. 61). Kényén 's kény tétlen, nolle 
velle (GKat:Titk. 1119). Igen kény en-könnyen, sere- 
gessen, sietve, roliannak a Venus soldosi (Csúzi : Síp. 299). 
Kényére él: ju.\ta giLstum suum vivit Kr. K i n y e k r e 
eresztic (Bom: Préd. 87). A ki az engedetlen .szolgát ( 
gyengélteti, és kinnyére tartya, hátra-rugóvá és engedet- 1 
lenné teszi (Pázm: Préd. 354). Nem keres buvo helyet, hanem 
Sn kényje szerént eleikben mégyen azoknak (GKat: 
Válts. 11.311. Jó kények szerént engedik magokat meg-igéztetni 
(GKat : Titk. 6). Szölómunkára, fShordásra zaklatja fiket, melyet 
40 magyar forintért meg nem cselekednének kények szerént 
(TörtT. V1.12S). 

Kényes : iietulans, petulcus, delicatus, protervas MA. putidus 
FPBl. mut«illig, frech PPB. zartling Com : Vest. 125. Kénye 
sen él : molliter .se curat, delicate vivit ; kényesen-taitott : 
abrodiaetns, delicatus, molliculus PP. Kényes, környfll kerülő, 
nagyra vágyó: ambitiosus PPL Kényes, torkos, részeges (Born: 
Préd. 285). OUy nagy kenyesekis vadnac, hogy bár orra eli'tt 
legyen a predikatioLs, inkab űl jz fal alatt, inkab tereczel 
i410). Kinnyes nyugodalomban nevekedik (Hall : Paizs. 37 1. 
Kínyes gyűnyőríiség (38). A gazdagok kényes pompáját csúfság- 
nak tiuíotta (209). A kényes ember akár-mi kicsiny szón fel- 
indul (259). Kinyes kevélykedés (MA: SB. 2191 Akkor a fiak 
átkozzák az atyákat, kik őket kiuye.sen nevelték (Pázm : Préd. 
20). Nem illik, hogy a fővisses fő-alatt kinnyes tagok legyenek : 
non decet, sub capite spiuoso membra e** delicata (506 1. A 
kéuyesec, negédeséé lektikákon, szetzel .székekben hordoztatnac 
tCom:Jaa 87). Magok gyengéltetó kényes aszazonyi állatoc 
.Megy;6Jaj ni35). Eretnekek a messaliaiiusok ; a kik bizo- 



nyos órában, bizonyos .szániu imádsjigokaf mondanak vala el. 
és az után mint valami .szakványnak le fatele után kényes he- 
nyélésben tiMtik vala el fidejfiket (VárM: ÉgőSzíiv. 128). Kényes 
aszszonyi ;illat ; kinek homlokán ar;mytTiggók ; föleiben drága 
n;i.sfák vannak (TKLs:Pan. 65). A juh igen kényes, nem eszik 
meg mindent (Misk: VKert. 204), Némelly jóságos jegyzésű 
primitivumokbi'il vétséges derivativumok szirmaznak ; mmt : 
erkülts, erkSltsős ; kény, kényes (CorpGramm. 325). Tsak egy 
.szíts háza : de kényessen el lakhatik egy fejedelom benne (Mik : 
TLev. 387). Kedvekre kínyesseu mások ör\-endeznek (Tlialy : 
Adal H99). Kényes falatok aprifá-sában, ha lehet, az elégnél 
is tovább igyekezem (B'al : NE. 82). Nem kémélette a kényes 
csemegéket (83). Minden dáma kötelességének tartya hogy keik* 
színben, tetsző gyengeségében tartsa nyomós idSkig kényes borit 
(Fal: NA. 155). A koz-nép t516k (a fo aszszíjuyoktól) fanuUya s 
vigan Szí a kevély feleleteket, a kényes lépéseket (Fal : NA. 
178). Hogy valami íf< ember és nemzetes úrfi látszatos légyen 
a kényes világ szemei eWtt, ahoz jó daiab erezény kívántatik 
(Fal: Nü. 273). Ez a szeretet kényes, semmi asztalt nem szen- 
ved {Fal:SzE. 527). A hol kényfts kady keresztyén rabokat 
sartzra vetett (Orczy : Költ. 206). 

[Közmondások]. A hol nyájas ;mya, kényes lesz leánya : 
*blanda patrum segnes facit indulgentia natos PPI. 

(Kónyesed-ikl 

el-kónyéseíük : efteminor Kr. fverweichlicht werdeuj. Czac 
hogy az ó io elómeuetekbeu el keuyeseduen, tesíi keuansago- 
kat es egymás kőzött való gyfilölkodeseket fiznenec (KGalg. 
1582. F4). Keménységgel meg fajuhiak, lágysággal elkényesed- 
nek az ifjak (FahNTJ. 330), 

Kónyésget : [effemíno ; hiitschelnj. A mi mostani roháza- 
tínkkal kényesgetteteft testeinketis le kell vetkeznünk (MHeg : 
TOszL 124). Otet kényesgetem az H kiváiusága szerént nyugotoni 
(MHeg: TO.szl.'' 188). 

Kényesked-ü : protervío MA. [molEs sum] mutívíllíg .seiu. 
widerspensfig sein PPB. fsich ziereu, aöectirenj. Kényeskedve: 
petnlanter, delicate MA. Kenyeskedic az ember az io szereu- 
czebe (Born: Préd. 257). Hogy a győny(«-flségekkel ne kínyes- 
kednéuek (Illy: Préd. tl06). A kiknek ez a kevés is fáj; el- 
hite-sse magával, hogy lágy puhasággal kényeskedő aszszony 
légyen (Fal: NA. 196). Az as.szony drága ételek közt kényes- 
kedik, tsúfra, tréfa-nevetésre úti felebaráttyában még a jót Is 
(Fal; NE. 84). 

Kónyeskédés : petulantía, protei-vía MA. mntwille. wider- 

.speiistigkeit PPB. (MA: Tan. EIöb. 25 1. 

Kényeskédtet : delicate .servo, effemino Kr. [hiitschelnj. 
Ezek is szereitekben addig kényeskedtetik és gyengéltetik fió- 
kát, hogy szerelmek- miatt el-vesztik lelkekben, és erköltsök- 
ben (Pázm: Préd. 20.5). 

Kényesség: petulantía MA. mntwille, frechheit, leichtfer- 
tígkeit PPB. Nézd el az vduarba, az venec, az iffiac, melly 
sok kenyes.seget ftznee (Born: Préd. 410. 386). Puha kényesség 
(Hall: Paizs. 221). Magokat vakmerő kinyes,ségb61 szerenczére 
vetic (MA : Scult. 17). Kevélségben mentél el, és minden ke- 
nyes.seget ílztel (70.5). Amazok kínnyességgel, győnyőrftséggel 
csalogattyák az embereket: ezek bőjtőlés«el, é.s fájdaUnokkal 
fejtik ki aző hálójokból iPázm: Kai. 49). Mint a szolga, ugy a 
test, ha kedvére és kínnyességben tai't.yák, hátra rúg (Pázm: 
Préd. 147). Az udvarban lemii szokott puha kényesség (Tarn: 
Szents. 11). Ezek az vy romai akolban bé rekesztetett kegyet- 
len farkasok és dfihőskődo vad-kanok a galagonyán meg híz- 
ván, magok kényességekben, el hatták a vad gyümölcsöt, s a 
tövisnek .szopták hegyét (VárM: ÉgöSzöv. Elöb.). Arra-is sen- 
tentziáztál ben;iimket, hogy udvari kényességgel báimyuuk a 

13* 



199 



|K)1:NYKSÍ'i|.|— KKNYÍ;i{ 



ABKAK-KKNV|l;i{-KÍnsZK.Rsr;i;iKKNYÍ;K JiKi 



HKulgákkal, vík kedvűnket erővel i« tojtoiíiisMiik jnlen-lt^tekbeii 
(Fal : NE. 72). Szfiniyfi dolgokat forgata ! aira kinraeritvéu 
liennUiiket, hogy inaguuk niaíunkat lia^iiittolyiik ; meg ijed 
ettől a t6«t 8 vér, a iioiiien kéiiyeíségliw. .«einii]i iitfiil iieui 
tér (Fal: NE. IH). 

I Kényesül I 

meg-kónyesül : |ell'eniiiior; verweitlilidit werdenj. Meg- 
kéiiyesBlt é» bálvAnyowi«iak szelliStt iiep (genn efleminatal 
lOKal:Titk. 399). 

Kényeztet : nimimn iiidnlgendo emoUio, eftemino Kr. |hat- 
.scheln). A kik tfesteket istoii akarativá ellen kinyeztették a 
fíMdfln, kedvek-ellen kirio/,taK«in;ik a tflzljeu {Pázin: Préd. 18i. 
Annyira kényetiztetik liokaf, lejinyokat, hogy csak nem magok 
legyenek keritSjflk a gono-síra (Laiid : ÚjSegits. n.827i. Maga- 
kinyeztetJ (Hall: 1'alz.s. 496). Akik igen gyengék, gyomrokat 
kcnye«eii, s' i«iháii kényeztették, ételt unalommal s fenyalogva 
ették, ereket vágatni meg ne meréüzellyék iVelv: .SchSal* 30). 
A kit inten szeret, áztat nem Uényt-sztet [igyj. de gyakorta 
.•nUytolya (Kisv: Adag. 536). 

Kénytelen : aiactns, coacte MA. gozwnngeu PPB. Ha kén- 
telen t'felekeszed iCom: Jan. 1). Ha szelid paripa lovakat nem 
tanálna kegyelmetek, kéntelen vadakat kell hozni (KeeskTrtit. 
111.322. Matkó: BCsák. 291. Mad: Evang S26j. 

kéj-kénytelen, kékóntelen : uoaete, necessarin MA 
gezwungen PPB. 

nem-kénkónytelen : cv Kei énnekem nem ken kente- 
len meg kellye myelnom (LevT. 53 1 

ké-B-kéntelen, kény-s-kénytelen : cv Immár ké-s' 
kénytelen reá tér, és meg-engedi (OKat: Vált.s. 1.94), A szent 
Írásból végére nem mehetni, hanem kény s' kénytelen eccle- 
siastica históriákat kell felílSk tanáeslani íno. Elfib, 49). 

Kénytelenes : (eoactiw ; gezwnugenj. Az szükséges és kin- 
telenes z.'iIogiwif!Ís (Moiilrók XXI1L263). 

Kénytelenit : i»go, adigo SÍ. [zwingen, nötigen). (Mik: 
TLev. 72i, 

Kénytelenség: necessitas MA. notwendigkeit PPB i(>Kat; 
■lUk. 5). 

[ROznioudások{. Nagyra viszi embert a kénteleu^g ^ijzlJ: 
MVir. U). 

KÍINYÉR {k^tyr, kenyrrt RMNy. 11.42. kenir Üylv: UT. 6. 
íermye'í LevT. 1.51. hyntr JordC. 405. tyiiíret 773. iynytr 
írdyC. 515. ivncret VirgC 40. 49. hjnyfrrel MargL. 79. kinye- 
rftne Mel:Ji5b. Ul. imyíredet Beythe: Epist. 76. kinyer Pós: 
Igaar. 708. kynyr JordC. 362. ÉrdyC, 93. 6()9b. iinírt VirgC. 
47. kmir TihC. 12. Wneremet DebrC. 377. Wnierek Ozor; 
Cbrist. 176. Wnífrt, iíiiirböl 178. ki'„inyerec Helt: Mes. 328 
kinyrra Boni: Euek. 404. kvnier Zvún:Osland. 127 1: paiii.s C 
MA. brod PPB Kenyér oiódra sütött jiWig : pastillns C. Ke- 
nyeret silt : imiiem pilisit MA. Kenyeret .szel : panoni distriiigil 
PP. Zent Ferenc Heinmy eledelt vele nem vyn, lianemexar 
kot kys keneret (EhrU. 27.i lőy ide ea ögel kénéivt iBéesIC. 
5a Ez kuuek Igenek ktíúürtícke: pane« tiant iMiiiichC 19i. 
A het keííérékét uiegzege (43). My meiiyey Uyuenvuket agyad 
nekwiik iiui : jianeiu nostriiin da nobls lio'lie íjordf'. 376). Az 
zent kynyerekben eweek : pane.s pr>>positioiiis cume<1it (38Mi 
Az zent ky nemek kl^zőu«eghe« meg zegheejc : coinmunicali^i 
(713). Manna kynyr (»13i. Valainy leiuoek kynyei'et keoi vala 
ew tewlJk I ÉrdyC. 339b). Minden pénteken vizel keuirel bwi- 
tvvliie (VirgC. 90). Az aii^ali keiionie|k) ft bn^aya mes avatta- 
tec (NagyszC. 182). Noraíac keíiertien el einljer: nuii in solu 
paiie vivit homo (DübrC. 302) Elew kenyér (PoznC. 14. 45i. 



A sidokat nieiuiyei kenyérrel tárta i Helt: Bibi. LA3). Ve«»elei- 
valami bt'ist és leiie« kenyeret neki (Helt: MeH. 316^ Küiut«ZHt 
lan kenyér iBom: Evaug. U120O). Hogy nem iiohiaiiac aj ki< 
szegdelneiee mi köztüiie e^ 'iKztogatnaiac az evaugetiomnac ke 
uyerét iTel: Evang. L94b). Az ó pulay ee maradéki s«lia keuiér- 
rel meg nem elégelhetnek (Mel: Jéb. 64) Ha ember, kenyér- 
rel él (Decsi: Adag. 232). Kenyér tórdelús iZvoii: Port. I.68I1. 
Ki fftt kenyér: panls propositionis (Káldi: Bibi. 256/. Zsengéi 
kenyér (327 1. Szegd meg :iz éhezőnek az tií kenyeredet (Marg ; 
ImádsL 48). Az kenyér )>e.szmét nélkül nem lehet (Monlrók 
XV.551). Nem imádgyuk a kenyér-szint, avagy bor-«!Ínt (Szentiv: 
Verseng. 79). Kenyér isten tartó záros potzotska (szentségi 
(MNyil:Ii-t 132), Kfinyhullatásoknnk kenyerével étették Atel 
illly: Préd. 1.89). ífeaiwiátlan kenyér (Fal: CV>ast. 245.. 

fiSsúlások]. Ez zentseges zvznek ev syralmy v a I a n a k « v 
11 e k y ev e« napy k e u y e r y (.MargL. 8O1. Nem kenyerem 
énnékem a hazugság iMatkó: BCsák. 125). Pana.szos kényé r 
(Mik : Tl.«v. 3Ü4). Hátán a háza s kebelében kényen- 
(Czegl:Japh. 125). Eg^: keíieren vágok vele. az az eg;: 
iletenn. Keneret attauak néki, azaz tisztet hoiuiau ilett 
legén. El vfittik keáerit, azaz tisztit nielIbSl ilete volt 
Sylv: LT. 11.164b;. Két hétig tartottam kontuuiácziát keuye 
r e II ós vizén, inig nyertem grácziát (Uvad : HP, C4 1. S u I y o s 
munkájával eszi kenyeret: *eibnm e tlamuia petii 
PPl. 

abrak-kenyér. Edgyik inas hozza ki abrak kenyeremet 
iSzoutM: 'IFii'i, 14), 

árpa-kenyér : panis hordeaceiis Nom.* 309. (gerstenbrotj. 
Latam almámba oly mynt egy kysded hamvban sylth árpa 
kynyr (panis ex hordeo) yevvny MadyaniiaU talwrara (JordC 
332), NyaiialyíUi aqia kenyérnél elegedhetnekh meg (VirgC 
129). Hol vannak az enibőrők, kyketli az Jtli arp;i kenyérrel 
megh elegheytfittee! vala (WinklC 165, ftrdyC. .'*i9b. Bom: 
Préd. 317). 

bába-kenyér : li") (tszakácsmest.; 

búza-kenyér : panis artopynis Nom." 309. farreus panis 
PPB. i»mLs triticeiLs Kr [weizenbrotj, (Bom: Préd, 459), Kftvér. 
siros, sfikeres búza kenyérvel éltei (GKat: VáJts. I. 1083b), 

cipó-kenyér. ( Vettem) katonáknak czipúkenyeret iMonTMK 

1,2421, 

diaznó-kényér : oyclainimis PPB, .Major: Sziit, oyelami- 
niis; sjuilirot Noni, 87, erdajifel. whweiasbrot PPB, Disnii 
kenyér gyókere: arthanita, panis pordims (Frank: Ha.«nK. I81. 
Cyciamen, kit az németek disznó kenvéniek neveznek, ma- 
gyariM porcs fö (Lipp: PKert 1.64i, 

cirok-kenyér: (brut aas spelty) (Mel: Alám 113; 

derce-kenyér. Korpa- avagy dertze kenyér, ebeknek wá 
niokra sült kenyér : *cflniceiw panú! PPl. (kleieniirotj. 

fejér-kenyér: panis candidus Num.» 309. |wei>«))r..r 

földi-kenyér : cyi-laininiis MA, Jsanbi-otl, 

hamu-kenyér : |)ani« loearius. azymii* Kr, Tengeri gállváni 
kiildMtt hamu-kenyérre. »iis-vi-zre iKal:NA. 170i. 

házi-kenyér: panU eibarius Pl'l [hau«bn>t|, iZvoii: l'osi, 
1.598 Pázm: Préd 98ii Kr.>. 

isten-kenyere: botrys; trnnbenkrant .Mel: llerli r*\. tHHí!!' 
.StiriiH, (Coni: Jan 2öi. 

katona-kenyér : vita militarís Kr, Isoldateulebenj, Nehé», 
a katon.'i koiiyér (Csiizi: Síp 19 Kr.l 

kétszersült-kenyér : eepta C. panis bi.»i-.Ktiis, [wni* 
nauticiis MA IzwielulckI (Cuui: Jan, I46j 



:iii 



Ki)MI^)SKF.NVKI< -K^■'U■■>.\-KK^^ KKh>i 



KKNVI'UKZ- 



KKI' 



L'02 



komlós-kenyór. Ort kmnliis kt>iiyérrc mikonni rákaptak: 
•lieii-niolióii PitPk. majd iiiiud meí;l\ill!uitak i'l'haly: Adal. 11.346) 

korpa-kenyér : paiiis ftirfureus, pitj-rias MA. kloienbrot PPB. 
Jizony meg nem érdemlik. Iiojv Im/áiikhan korjvi koiuprof 
gyének (TiirtT. XVliíd. 

korpás-kenyér: abrak tzipó; autopyron PPl 

kovászos-kenyér: zymites MAI. [gesanei-tefs brot) (Pázm: 
'réd. 794. Km 

köles-kenyer. .\rp;). k'i\9K kPiiy«r (Moii:Ap"l 14. Patliai: 

CKT. 12IV 

köz-kenyér: [ctiiík rommiiiii^ Kr lutnis .secundus PPBl. 
lanls ater. iiltiini ordinis, paois oaeparias; schwaiyas oder 
Iprinsps íriosbriit PPB. Az mef keuier auag bor meg marad 
17. vniak vaczoi aiatiil, inimar az nem .sz. ieg', hanem czak kSz 
;enier es bor (Fé! : Tan. 407). Verseugettetec raitta, ha ostiaual 
lelletneke az ti vendegeskedS vachoratokat tartanotoe. auagy 
i.'iz kenyfirrfl íMon: Ápol. 14. Pázm: Kai. 1766. 878. Kr.) 

ostya-kenyér : [hostia : liostie]. (Xvon : Post. L,í99). 

özvegy-kenyér: paais vidnitatis Kr. [conditio riduae: vvit- 
íenlosj (Pázm : Préd. 146). Özvegy kenyérrel él, ái-va.ság életf 
r.TfingyrMV. 22. Csúzi: Sip. ,n86. Kr t. 

pogácsa-kenyér : 'panis azymus : uugesauerte.s brotj. A 
"jgacza kenieret kel valn "sMtlminl; í\\>>;zprC, SR. Telt Evang. 
.477). 

pogácsás-kenyér : ai toptitins pani.s MA brot das wie 
.uchen gebacken ist PPB. Pogachas kinyerek (Beythe: EpUt 
01 ). Pogátsa? kenyémeo ínnepe (Knlc-i : Evang. 246). 

rozs-kenyér: pani.i .siliginens MA. [kombrot]. (Euy: Gizni. 
"' ^'•'s.v két dutkán nw kenyeret (WarmrGaz. 101 1 

szen-János-kenyere : filicnla v. polypodium Nom.'^ 35. 
ír. polypodium, siliqna PPBl. Filicula, ^wlv-podinm : Zent János 
lenyere ; lehetsegSs hogy az k5r6zt('l5 z. puzt;iban való laktaban 
1t vele; Vng var megyeben beusegóssen terőm ; az leneley czy- 
nazokat meg Sínek (Bej-theA: FivK. 133). 

tábori-kenyér: bnccellatnm C. MA. zmeback. taiegsbrot 
'PB. 

zab-kenyér : janis avenaceus Kr [haferbrotj. A ki /ah 
:enyérhez és kemény élethez szokott, azzal nem gondol (Kisvt 
kdag. 28). Eb eheti az í szálkás zabkenyerit íTlialy : Adal. n.347. 
lialy;\'É. n.6). 

zab-zsömlye-kényér : cv Zabkenyéi-eu, tót hajdinán nyü- 
;ünk az nagy inség mián iThaly: .\dal. n.314.Thaly VÉ. I 

144). 

zsemlye-kenyér : panis similaginen.s Nom.- 309. (semmel]. 

Kenyeres : 1) panavius, panaceim -MA. vom brot. znni brot 
whörÍ2 PPB. Kenyeres táska : pera C. 3) (convictor, contuber- 
alls: genoR.se. gefahrte. compagnon]. Eddig barátom voltál, 
anitványom voltál, kenyeresem voltál tPázm : Préd. 494). Ültesd 
nelléd kenyeresedet-is íCzeglrJaph. 129). Adgy hitelt hát ez ú 
:enyeras baráttyánac Í39). A te kedves pajtársod. kenyere.sed : 
odalis (Com : Jan. 206). Kit el rongyolt a rabság, s annak ke- 
lyeresi, az kén s uyomorasag (Gyöngy : KJ. 90). Mit búsulsz 
[enyeres. midőn .semmid sincsen? (Thaly: Adal. 1.230). Azt 
■éled. kenyeres ! hogy én e szegletbenn, gyáva henyélésnek ülvén 
iz ölébenn. . (Orczy: KöItSz. 149). 

külön-kényeres : iselbststandigj. Minden külön keuye- 
es ember adjon egi.- tyúkot két külön kenyeres egy hidat 
RadvOal in.71). KüICd kenyeres ember (Gér; KárCs. IV. 

96i 



Kényerez : pan«ui manduco Sl. (brot ess«iij. Mikoi a cal- 
vinisták kenyorranek (kenyéri-el áldoznak] (Matkó: BCsák. 161;. 
A cjilvinistiUi az nr-vacsorájábau csak kenvereznee és boi-oz- 
nac (Pós: Válasz. 11.') i. Eggyütt ki'nvcweztek (Vajda : Kriszl. 
UI.73). Kr.). 

Kenyerezés : |das brotfas.sen, vorproriaiitinmgj. A jiandui-- 
silgnak a kenyerezísre ne legyen alkalmatcswága iMonlrók. 
XV.3S8,i. Tegyek dis|)osifirtt a hajdúknak kenj erezi'siriil, mint 
hogy elfogyott a kenyei-ek (XV.392). 

Kényérke : [pjuds parvus; kleines brot. bratchen]. Ket 
kenyerke íBorn: Préd. 1551 

Kényérség: Inatura panis; brotnaturj. A kenyér az ú kr 
nyérségében megh nem marad (VárM: ÉgöSzOv. 49). A kenyér- 
nek kenyérsége, a bornak bor.sága, vagy-is mind a keltrtnek 
természete, mivóltji és állattya (Bú-ó: Ángy. 185). 

1. KÉP (kipet .Szék: ICrÓH. 19. íij.utalo Szék: Zsolt. 163. 
<:íputalas ISO): 1) imago. efíigi&s, siniulacmm MA. [bildj. a) 
(imago, pictm-a: zeiclinuug, gemalduj. Noze zent Ferenezuek 
kepére (EhrC. 76). Elmene es zent Fferencznek seby helyt 
azanneban vakara el, hogy az képnek (pictuiae;) alataualo 
mezeytys el i-omta (67). Meg nem yrhatta Mariának kepeet 
lÉrdyC, 589). Vala egy fa tablan zent damauoosnak kepe 
iDiímC. 171). Wnekyk kepeketh semje tegyed (KesztliC. 
183). Halálnac abraz;ittya, auagy képe(HeIt: \'igK. 47l. Garas- 
som, kire az én képem volt fitve iMA: Scult. 730). A kép-irók 
és faragók ezek gonoszságának ábrázásában mutogatták mester- 
ségeket (Pázm: Préd. 91). A képet le-raj.szollya kép testó etse- 
tetskével (Com:Jan. 167). Szabadé az élS örök istent akár 
mint .s akár hogy ki ábrázolni, é.s abban a ki .ábrázoltatott 
képben imádni? (Vái'M: ÉgőSzöv. 21). A léleknek képe a beszéd: 
imago auimi sernio est (lUy : Préd. 11.235). Antiehiistasuak 
képe, vagy bélyege ill433). b) statua Helt: Bibi. I. Nn3. 
idolum >L\. [standbild]. Az képüket ymadny: ut eas figiu-as 
adoraretis (JordC. 730). Dianának kepe el oluada (DebrC. 73). 
Az farkasnak kepét az varosba fel faragtalak (Vii-gC. 53). Ot 
láthatni a zent László szép rjz képét is (Helt: Krón. 5). Boriu 
kipet emelenec a sidoc a tálxirba (Szék : Krón. 19). Borjú képet 
fintSttec magoknac : fecernnt sibi vituhnu (MA : Bibi. 1.78). 
Szabad legyen képet tol állatni (Mon: KépT. 78b). Michol Dávid 
helyett egy töke képet vetfi az sidókeleiben (Pázm: Kai. 704 1. 
Az isten munkáját halálba gyfdölteti, a kép faragó Fábiánokét 
pedig tisztelteti (Matkó: BCsák. 450). Templimiokat építnek; 
kepéket emelnek es gyertyákat gyújtogatnak (a szenteknek, 
VárM: ÉgőSzüv. 179). c) [imaginatum, imaginatio ; voigestelltes 
bild, vorstellung, phantasiegebilde). A megfez&It lesasnak kepét 
f benne viseli (Nagyszí-. 97). Hogy eszembe int az álomnac 
képi, meg posdiil ;i lelkem belé (Illyef: Jephta. 4). Mikor henyén 
hever testünk, lerobban jár kél, bujdosik elménk, és sokfélét 
hordogat szivünkbe, és ott hagyja képét (Fal: BE. 586). Változ- 
tassa a sok friss szint és szem legelő képeket, mint valamely 
játékos theafnim (Fal:l'E. 407). Az udvari ember adgyon-ki 
az eti'éle tv'mder képeken és hitegető remény.ségen (464). llly 
hamar feléd tsapott lángja a .szerelemnek í nyilván valami asz- 
szonyi szép kép szállott-bé szivedben (Fal: NE. 5). Féltlek .szi- 
vem, mert vagy .szép s ép, en előttem isteni kép (Amadé: 
Vers. 51). d) (symbolumj. Cristns ki az el\vLsten)iek kepe abraza: 
qui est imago dei (Komj: .SzPál. 209;. Háromfelé kepék vadnac: 
első rendbeliek peldazoc, melliek az iönendö dolgokuae ai'nieki 
voltának (Fél: Tan. 350). Az Antiehri.stus megirattatic nekSuc, 
egy ket szamo bestianac kepe alat (EsztT: IgAny. 198). Az 
tereh hordozó szamár képe az sydó-nemzetségnec (Zvon: Post. 
1.11). Jerusalem, ki kepe az romai egyhaznae (Zvon : Osiand. 
64). A vad-ketskék pedig példázatban képei a nyughatatlan 
elméjű embereknek (Misk:VKert. 221. 285). e) [tropusj. Abrá- 
rázatoc és képec : tnipi (HA: Bibi IV. 240). Ez dologuac szép 



1. KKI' 



ÁlJ/VKÉI'-KnKKI' 



2iM 



képe. iiéldája va^'voii a/. iiapk»l«ti bJIczekbBii (MAtScult 1211 
f) typat C. ^LV. [abbildj. Ez alkutotl niiuket, euiiek vagyunk 
«ép képe. eejWI egy tetshírek lOii-zy: KOltH. 36). 2) forma ('. 
Kép, forma, szép-termet: fonna; Keetalt Coni: Vert. 12í>i. «) 
Ollyan kepew wala vstennek liw dycz&teeghe : species gloriae 
(JurdC. 62). Puí^nokiuik képre vettél minket: posuisti nos in 
KÍmilitudineni getitibiw lUöbrC'. 99). Galamb képben rei;i szalhi 
iTel: Evaiig. L203). Állott az váro.s I5l5tt egy czülag, kineo képe 
■jllyan volt mintegy tőr (Zvüu:Po«t U.252). Az X-nek kerowtt- 
képe, formája vagyon: X habét cnieis formám (Coui: Ve.st f*i. 
f) változtatta Nabukodouozor királyt barom kéjiébe, úgy hogy 
a csordával járna és fiivet rágna iFal:SzE. 53y). Azt hinnéd 
hugj mán feleségével liál^z, .s vóltakéi>en saját feleségedet tar- 
tod karjaid közt, tsak má.s képben iNotPM. 51). b) species C 
lachein). C'hac :^ie, es kiL*5 képe vagyon iialatoc az Í8tenes.scg- 
nec ^Mon: Ap<jl. 322). Az Lsteni szolgálatnak képét mutattyák, 
de annak erejét meg-tagadgyák iMalkii: BCsák. 1). c) Iwue 
hozza .íz nTdwgh Crl^tiuiiiak kejielie (\'irgC. 22. IV). Egi csóka 
kepebí'n az ördOg kezde orczaia eli't ripíisnie (DebrC. 221). 
Myntha myiidenkoron latnaya az vr istent az fezvietnek ev 
kepében iMargL 111. Sz .1. bárány, és oroszlán képében látta- 
tott i.Illy: Préd III. 8) (vnltiis; angesiclit]. Kik hasonlatosok 
valanak mind nthaval, mind kepi>el (DomC. 81). Zinte illen 
kep\Vh vala Petőr vram (DebrC. 102j, Nem mutatia .sem képed, 
sem termeted (CSsoniaC. 22^. Vala neki egy vitéz szolgála, ollyan 
képfi mint 5 maga <Helt: Kn'in. 8t>j Nemze egy fiat, ki az ó 
képéhez hasonlatos vala : genuit ad imaginem et similitudinem 
siiain (Helt: Bibi. I. B4). A verejték képemet elborítja, szeme- 
met (Amadé; Vers. 260). 4) (képviselő, helyettes; vicarias ; 
stellvertj-eter, reprisentantj. Birí képe : proconsul Nom.' 265. 
.Mikoron az Egeas nr, a csazarnak kepeh, iutot volna Patras 
neiift varosban (DebrC. 5). Az te fölséged kepe, Telekesy wram 
iRMNy. 11.11 1). Tanácsa, B képe királnak vala (Tiu. 195. 366). 
A aúíít Ijipasztaloui, országos követségben foglalatoskodó! ezeu 
bi'tsfiletes tj'irsoddal, s egyetemben képei vattok a tJbb londrai 
lUmiiknak (Kai: NA. 131). 5)[niodn8; art, weisej. Mynd a haaz 
iiep<- melly igen engemet zeret meg nem mondluitom a kepét 
.Pesti: Fab. 32bi. Olly képben adja elö gondolatinak mivoltát, 
mintha bel/^l mást forgatna íFaI:UE. 370/ 

•SzólásokJ. Mint az kép, c z a k halgát; Doryphore- 
malis ritn (Deiai ; Adag. 294). Képében: nomine suo, v. in 
sua persona ; maga képében : in propria persoiui Kr. Valiunelly 
t-mlieniek ké|>ébcn lenni: sostinere aliqiiam *per8onam PPBI. 
Ilalakat monda télies embfiri nemzet kepeben i DebrC'. .521. Ky 
legedet kerezisegre hoz vala, zol vala te erted vagy te keiiedben 
lUomC. 212j. Az oly betegeket ev kepeben meglatogagya vala 
némely jgen veen fráterrel (MargL 57 1 Balint isjwnt hágom 
ot en kepémben minden dolgomban iKMNy. 11.91). Király ké- 
[lében hitet nekic ada, hogy kegyelmet király ni'kic aiánlja 
i'nn;ZBigm. 47 1. Taniltya tSkepen az itüakat, de azoknac 
kepeben minden álapatbeli embereket {Hel: Bibi. 1. íii Az 
őtse képében visselte az gubernatorsiigot iHelt;Kn>iL 76). Be 
ment az niennyeklje Christiis az mi kepnnkbeu (Fél: Tan 
279i. Ah anvak ki;p<;ben, es uevi;bon iVer: Verb. 197). Betlilen 
a (t\ l5ldAn maga képélwn Kákóczi GyórgyJt hagyváu, el jjve 
iPethö: Kriiii 241 1. Az egész lullieraunsok képélwn miuel vi- 
gaszlaJlya magát (Bal; Cslsk. asli. Hat ember a város képil)en 
jfljjón bé (KecskTörl. UI.SWi. Olly nyomoniságra jut, h'>gy 
még a képébAI-is kikél, undokul el-vajuazik i Misk ; VKert. 
384| Az császár lietegeii kez<l lomii, minden ké|>ébAI kikOlt 
(TörtT. 1S78. llö). .\z én mennyei .«eut atyámnak adok 
drökké való nagy liálakat, hogy engemet az íképére te- 
remptvéu, az esetben és kárlK>zatban uem hagjott Jiadv: 
CsaL III. 243 1. At kik mioden székekben akár mi renden 
lévAotékelyekuek személyeket és képeket viseljék (íscék- 
Ukl. I.S07). Vlgau kezel ada \'inlzéiiek arra, hogy képét fogja 



tisehii, la viadalbani és remélli, hogy gyi\z«d«lme!<eti 'Fal; TÍ. 

636 1 

álló-kép : statiia Kár; Bibi. U.157. Káldi; Bibi. 311. idolum 
SK. fstandblldj. Valamelly álló képet földre rontani: *afBigerH 
statuam aliquam PPI. A te felemelt álló képedet soha uem 
tisztellyfic (Matkó: IlKoml. 1U8). Az állo-képoket egybetOrjétek 
(Illy:Préd. I.40Si. Az állrtké|>et térdek hajtva imádták (II.442i. 

álom-kép : [sonuiinni ; tranm. tranmbildl. Az 6 élete iloiii- 
kép I Fal: BE. 607). 

angyal-kép : fimago angeli ; engelsbildj (MesésK. 32i. 

árnyékkép : repercuasa imagiuis umbra, adumbratki ; acliai 
teubild Kr. A sz. Péter árnyék-képét úgy becsüllek, hogj- a 
Ijeteaeket ezzel kivánatosan illetnék iPázm;Préd. 1038. MFi. 

báJvány-kép : idolum, status MA. bild, gStze PPB. KI 
tSreek az oktalan balwan keep5t (ÉrdyC. .599). Az balwan 
keepSketh mynd az fejdre veryeetek : id"l» connuinuite íJonlC 

226). 

biró-képe : vitze-bíró : propraetor PPBI. 

borju-kép: statua vituli MA: Bibi. 1.319. istaudbikl eiu>r, 
kalbes, goldenes kalbj. Keth boryu kepőt öntettek (DebrC. 428 1 
Boriú képet óntSttetec vala magatoknar ; fecistis vobis vitulum 
oiiiHatilem (Kár; Bibi I.I661. 

elÖ-kép: (specimen; vorbildj. Az emberi ueuizetnek Ádáni 
volt tekélletes formája és előképe (Fal:TÉ. Ö6«>i. 

ember-kép : [figura hominis ; menschliche gestaltj. Hogy 
seinminémft hasonlatos.sagra ember képet ne őnchón (Mon : 
Ápol. 50i. Egy szabla, melyre volt ima egy emberkép iToln 
Vigaszt. EIöb. 12). Kár|iitr;i irott ember képek lOK.it: Válts. I 
948). 

fa-kép : idolum, .statua lignea Kr. Ihöhiernes .>itandbild[. Egy 
embernek wala egy fa keei*, mellyel isten gyanánt imád ualn 
(Pesti: Fab. 72. MA; Scult. 748>. 

[SzólásokJ. Titeket a fa-ké péknél hadtak <Czegl: 
.laph. 125. 52). Bizony, lia n lenne, sokau a fa-kép mellett 
hadijának benneteket (Pós: Válasz. 179;. Az Báthorista uniui 
köszörülhetik fogókat, de bizony az faképnél fognak maradni 
lErdTörtAd. 11.57 j. A mint tetszik, úgy vehet a fa képi 11 
vég b ú t s ú t (Fal : Vers. 872i. 

faragott-kép : síulptile, idolum L'. statua MA. ein geschiiitz- 
tes oder L'egrabenes bild, eiu bild von stein ixler holz geechnitzi 
PPB. Hamáság az, hogy az irott s faragott kép istent jegyie- 
néje (Pós: Igazs. U.tit'.Si. A faragott képeket elégewétek : ih:uI|>- 
tilia comburite (Illy : Préd. 1.408). A faragott kép nem kivániiá 
látni mesterét, se az adós azt, kinek adós {.Fal: UG. 192'. 

feszület-kép: (cnicifixj (Kecsk: ötv. 34ő>. 

két-képú : biformatits, bifomiis MA. 

király-képe : praeses Ver. [inirex MA. vice király : pmres 
Major : Sziit. der dec königs stelle vertritt, stattlialter PPB 
Zembe lettének kyraly keiiewel es azt wegeztek, hog (RMN 
11.331. UvT. 1.96i. Ardflg Mátyá.* királ képe, két niz U 
(Tiu. 96. 57. 417i. Követségben kfildi a vice királyokat, kirab 
képeit- aliorsiim legát prorege*. vicarios la kiráh. Com- Jaii. 
110., 

királyképeség : jproregis munus ; siatthaltersctiafl, .)'- 
kónigh vertrelungj. Az új generális nagy pompiival bé axoí- 
Ka.Hsába a király képenségre lErdTörtAd. 111.1951. 

kö-kép: statua lapidea Kr. [suáaenies slandbüd P«<ti; ' 
Fab. 52. Páim: Kai. 1766. 437. Kn. ' 



LEÁNY-KÉPf — K ÉPES 



KÉPESÍT— KÉPEST 



206 



leány-kópü : [nrniiii similis : miidchcnalnilich). Ouigh le«ni 
(<pi\iink, azon alnl lial moduak voltAiiak iDecoi: Préd. 39). 

lovas-kép: freitersfatvie|, Adrianiisnak lov.is képe (Mad: 
Cvan.E. SHOi. 

márvány-kép: (stalua iiiaiiiMiwi: niannurstatue] (Zrínyi 
I.IOO). 

oszlop-kép : Mtalua Kr. Egy oszlop ké|«t uiiieltek fel iTani: 
l'^ak. Tm)). Mái'váiívt aranyt fejteKessiink, ozpr iiszlopkéiieket 
issronyunknak eregessünk (Fal: Vers. 881). 

Úr-képe : (vkwrins ; stattlialter]. Táborával basa Buják alá 
«illa, porkolálx nrképe ott Márton vala iTin. 95i. 

Kepebéli : [vicarius : .stellvertroter, reprasentant]. Pilatos a 
zaramak tiztartoia es kepeheli embóro (\'irgC. 84). Az feyede- 
^m kepebeljet hagj'a sw zoniorvisaggal elinene. Tabat kepebely 
ispasyas nevov parauchola (ComC. 41-5) Az fl kepeheli emN'rt 
t hagiuaii elmene (Debi-C. 145). Az nagsagok kepebely ember 
i.pvT. 1.9 1). A feiedelmeket isteneknec e-s isten kepebelieknec 
euezi az iras (Bom:Evang. HI.l). Lám .szép be.széddel őket 
negtanitá. képebeli embört vélök bocsáta (Tin. 19tí). A szolgá- 
ltra és rabságra-jatott 'zidáságnak Tibérins, bálványozó |xigAny 
síiszár, volt líra; képe-béli gondviselője Pontins Pilátn.s (Pázni : 
"réd 7S) Nem igaz, hosy vicariuíwa képebélie esak annak 
iliet, a ki táviil vagyon : nem igaz. Iiogy az apostolok Cliristns 
icarinsi nem voltak : mert sz. Pál nem egyszer írja, hogy az 
postolok Chri,stiis képében követséget viselnek (Pázm: LutliV. 
48X Assessorok, wagh kepekbely íVer: Verb.' 19). Ez ország 
irai közzfil eggyik előt, vag penig kepeheli emberek élőt: 
orani nno es judieibus regni ordinariis, vei eornni vices geren- 
bus (Ver: Verb. 188). Mint képebelinket ngy uralják íMunOkm. 
T.ll). Nem kerestem képembéli személyt, hanem én magam 
arczoltam (Illy : Préd. 1322). 

Képecske : imagmieula C. ienncula MA. bildclien, kleiues 
ild PPB. Eg)- kicsiny láda fia teli niganina képecskékkel 
íadv: Csal. n.315. Zrinyi 11.132). 

Képes : 1) imaginosus C. MA. voll bililer PPK O.stiazok, 
Itarosoc, balnaniozo kepesőc (Mel:SzJán. 87). Képes-tábla 
iyöngy : Char 302). 3) [fomio.su.s, pulcher. speciosns ; wolge- 
allef. zierlich. .schiin]. Képes az abrázatia, de l;i szöktek az 
ils'i várból : caput vaeunm cerebro (Decsi : Adag. 203). Izent 
éked tőlünk kéjies kívánságot iZrinyi. I.99V Mellyel hogy ké- 
esebb és tettetesehb szin alatt tselekedhe.ssenek (GKat: Válts 
L1071). Ezt a könyvet az angliai fS asszonyok képes udvari- 
iegal fogatták CFal: NA. 119). Fertelmes ellenségét képes 
ándékinak titkos fortélyival szokta a bólts meggyőzni (Fal: 
ÍE. 369). Mihelyt a képes dicséret béfogaaszik a szivekbe, el- 
atalmazik és kivánt niaga.sztalá^okra válik azoknak, a kiknek 
iszekre mondattak Í3S51 3) competens, conveniens, condecens 
equnm MA. fiiglich, ordenflich, be<iuem, geziemlich PPB. A 
larhat képes arr.m ad el (Mel : tízJán. 436). Ha nem értenél 
ibbet magad felöl annál, a mi képes, egyelieket .sem vtalnaS 
leK (Tel : Fel. 206). Ha az mágusok ,iz istállóban imádták 
hrisfns nnmkat, képes, hogy mi őtet az oltáron imádgyiik 
'ázni: Kai. 698). Képesen és illendójnl visellyétek magatokat 
*ázni:Préd. 272). Ha igen képes, es illendő nem volna, bogi 
í egihazi paztoroc igy ehienec (Pázm: Fel. 102). Urak, a mi 
;az és képes, adgyátok meg a szolgáknak fPázin : Tniáds. 367). 
!era hogy elegendő, de t.«ak képes árra sem találtatik e föfdiin 

mi lelkünknek és üdvösségünknek (Pázm: Préd. 764). Isten 
Itya testünknek beretvával való metélését, ile a képes sanyar 
atást nem (CzeghMM. 115. 143). A hasonlítás képes es illend.'. 
■g5en (GKat : Titk. 57 ). Képes és igaz árát megadják az ele 
,:giiek (ErdTörtAd. 111.295). Gyötrődve s epeilve képes hál 
i;góilnoni ; lankmlva s l)ágyadva, éhezve s koplalva illendő 



hiisúlnom iThaly: .\dal 1.186). Xínt.sen közel való képes egy- 
gyenlőség iproportio) köztetek (Fal: NA. 135). Képe.s, hogy a 
rósz termé.szotekkol-is meg-alkndgyunk, kivált ha reájok szoriil- 
tunk (Fal:L'E. 424). 4) (cinod tiori i«itest; möglidi]. Ha kepös 
uoUia annak lenny, bog ;iz ű testők [wkol tüzében vettetneyek 
(SándC. 7). Nem keiies dolog (LevT. 1.87). Christiau nem 
keieztyen, mel szu igen el távozik az í eiedetitul ; kepw 
hinni (hihető], hog regen az mi eleink nem igen szoltauak 
mint ma-stan (RMNy. 11.46. Sylv:LT. 11.167). Inteni kezdik, 
hogy látná, hogy nem kép<is vóna a házat megtartanik íMon 
írók. 111.157). Képe.s, hog' ketske, mert kurta ő farka: sur 
daster cum snrdastro litigabat, judex autem erat utroque snr 
dior (Decsi: Adag. 207). Képes dolog el hitelre, hogy... (E-d: 
Cslsk. 27). Nem t:zac képes es el hihető, de vgyan az igas- 
sagbol vetetet argumentum (EsztT : IgAny. 115. 499). Ébreszti, 
biztattya minden képes jóra (Fal : NA. 1 19). 5) [ingeniosus, 
bonae indolls ; fiihic, Uilentvoll]. A kik ily képes emberek, mea 
érdemlik, hogy mások előtt iMlyenok, a kormányt igazgassák, 
vagy kézzel vagy észszel (Fal: UE. 397). 6) Képes aiiag ha- 
sonlahis : simile NémGl. 346. 

[Szólások]. K e p s z e r e n t h ualo taxát fizettek (RMNy. 
11.270), Az árpának termese nem kichen remenseget iger, 
az árrais kopes szerint való leszen (KBécs. 1572. FS). Az kepös 
zerint való étel es ital az testnek taplala.sara vagon, de isme« 
az főlötteb való étel ártalmára vagyon (Frank : HasznK. 1031 
Zeretnaj Nagj Bálintot kar vallásáért es zolgalattiaert melt" 
es keiies zerint megj elegitessek (Eadv:Csal. III.124b). Nagy 
böntetést ne reiidellyen, hanem képes szerént valót (Sam: Ag. 
1.56). 

Képesít: tingo. Magát kei«seile loab mentet: i|ise se 
linxit longias ire (üöbrC. 320). 

Képesitget: (polio, excolo; bilden, ausbilden]. Képossitgeti 
otromba értelmét (GK.at: Titk. 256 1. 

Képest: 1) [similiter, pariter; ühnlicb, gleichj. A dolgot 
színéhez képest festeni : *assimilare colores rei PPI. Hogy 
azok e.s syrnakuala hozyaya keppe.st : ut cogeret etiam alias 
lacrymari (EhrC. 69). Óys hozzji képest ymadkozny kezde 
(PeerC. 100). Hcjzyaa kepőst zent Er.seböt ees kezde eenekleny 
(ÉrdyC. 645). Én hozzám ké|)es atyát te nem találsz (RMK. 
n.2fi4). (A császár sírt) és öhozá képpóst mind az egész hadban 
sírtanak (.Monlrók. HLlOl). 2) respeetii MA. in aiisehung 
PPB. [im vergleich, in anbetracht]. Hozzá kéjiest: respectn 
illins, illi comparatiLS, in eomparatione cum illó Sí. Mynd 
senimy az ii zepsegőkhőz kepőst (.SáiidC. 2). Az meíiorzaaghoz 
kepősth olyan niynth egh estíuillo (12). Mind igen .senii azokhoz 
képest, melyeket megh sem gondolhatnak (VirgC. 98). Azokhoz 
képest, ah kik el néztek iigian keue.ssen wdvózöltek (Ozor: 
Christ 434). Egy dolgot máshoz képest kel meg ítélni (Decsi- 
Adag. 88). Más-saknac magához képest való vakinerö nies 
utalása (Zvon:Post IL284). Az termeszét tőrvényei ketkeppen 
erthetyűk : Elsőben az emberekre való képest : ín qiiantimi 
coiisideratnr homo (Ver: Verb. Előb. 32). Bizonytalan az halai 
az helyre képest, mert senki nem tiidgya, holott leszen fi neki 
halála (Debr: öirist 172). Mimienmagunkra kejiest ingyen 
igazíttatunk meg, de az Chri.stnsi-a képest fizetésért (Der: Préd. 
121). S) [secunduin, juxta ; conform, laut, nach]. Ez lewelhez 
képest nekwnk ezt meg agyatok ertenonk (LevT. 1.140). Vigyen 
ko.st az áldozatra, .ihoz képest az mint az pap bőczt'illi az 
en)ben)ec búnét : jnxfa measuram. aestim.atíonemque peecati 
iMA: Bibi. L02). 4) (ob, propter: in anlietrachl, zufolge, wegenj. 
Kihez képeit : quamobrem, quapropter, igitur, itaque SK. H>hez 
keijest mondgiwk. hogy (RMNy. II.I6I1. Az ■> tőruenben meg 
tiltot allatokat, vgmint az ó tőruenre való képest, nem szab.id 
meg enni (Tel: Fel 109), Régi barátidat, azjvyakra való képest 
meg no vessed íDecsi: Adag. 198). Vége lészen ez világnak; 



207 



KÉPFZ-l,É-KÉPEZ 



MEO-KÉPFK— KKPZRI . 



2f>8 



erre valrt képeNt. nem szánta, wm vete »z parasztíát; iPázm: 
Kai 129. 711). Sok alamLsiiái iwztoKatoit, mellyhez képest igen 
szerették a siőkílkAdűk illall: HHist. II 22). Feleségem mastaiii 
állapotjáhuz képext igen ktadett siílj-osodiii (Moiilrók. XV. .')»«). 
Az éjjel várandós állH|X>tjáliu7. kii>e<t a ícle.sÍKeni eliiebezedott 
'öSSi. Mire képest niundaifsunk Clirttue vitézinek; én ennek 
liámm okait látom (TKis: l'an. 21» Semminemfi jo áll;»patra 
képest fel iK- fuvalkiicieyal (KxPrinc. líJ^i Ezen kunyvottkét 
nem kis liattzitnna! olviiKsák ; erre képest méltónak itéltuin 
lenni, liogy a főrendek magyanil-is mee-ismérkedgyenek véle 
(Fal: UE. 3611. 5) fin modum; nadi der art, in der wetsej 
Szél-véffi ké|)e8t rohannak reánk a kfil.«') szerentsétlen-^gek 
iMad: Evani. 152) Az iir nem teftetés-képesf, lianem valóság- 
ban tániadut-fel (316. r>2\). 

Képez (kebízeei ÉnlyC löl. ieeioílietetlen 489): 1) iina- 
i;inur, exintiino, pnto MA. eiiiliildi'ir, nmineii PPB. [vorstellenj. 
Ha kí'pzytek hogy az ellönseLnu-k aluuk.sagitli elwls.»ellietj1ek, 
ith ez kyetlenberi megh niaragjatok (TelC. 308). A nSmfls 
kenetóth kebzőtte vala haroni zaz |)euz2u intouac (NádC. 153). 
Az nemes koneteth keebzette vala haromzaz peeiizen iutonak 
(WinklC. 113i. Má-s istene vagyon, az niinemüt elmeiéin' ki ki 
maganac talált, o-s ke|jezct : finxit (Mon: Aixjl. 6) OUyan profeta 
nem volt <\ az minemnt az kébzett és magábiui elgimdolt magii- 
ban (MA: Scult. 311). A mit íondohuik, é.s elménkben képezünk, 
azt az isten tzikkelyenként fel-jegy/,i (l'azin: Préd. III. Innel vett, 
képzem, szent Dávid okul rea, hoüy neniellyeknek feiekre ve.szelyt 
kivánnyon istentűi ilj»-p: l'I'iik 1.3.51). Inkább uhajtya a \alót, 
mint a képzett jót (íjmd: lTj.Segits. 1.383). Azon az fSldSn szám 
talaii darvak levén, kiket éjjel felbúdítván ;iz had népe, távolyiYÍl 
az pogányság azoknak kiáltiWikat emlierek kiáltá.sának képzetté 
iKem: Élet. :;73). Nem olly kitsiny munka, a miut képzik (GKat: 
Titk. 84 1. A ^aag cfak oly büzií, a mint ember kéjiezi (Kisv: 
Adag. 42(i). A valóban okos, ki nem sokat képez niagi'uiak 
i447). Ez tiszve kapstolást lia fontosán nézem, Jónáthás és 
Dávid barátságát ké|«eni (Gvad: FNót. 39). 2) [adoro idola ; 
bilderciiltns tr.iiben|. üntiazo en oltarozo, kei)ez5 ne|wc (Mel: 
Sz,Ján. 282) 8) fformo ; fonnen, bildenj Kepekis azért meltoc 
tiszteletre, mivelhogy valamiOy niartyrnai-, apo-stolnai: kilső lia^xm- 
latO!ia!;ara formaltatot es kepe.'c'.totel (Muu: KépT »). Hoj-y a 
■went lelei' meg iratatnec. es kepesztetnee galambnac kejiebeai 
(9). 4) (adimibru, repraesento ; versinnbildliclien, v«raii.si'Ji;m- 
lichen). Az istenijen nintsen az tTildi dolgoknak kejiezó tiikAre 
(Gyarm: Fel. 26 li. C'ainnak szAmkivetetsége iövendöle es ké- 
l)ez« az kárlioznttakuak nyoinonisiigos igyeket (I^p: PTük. 1. 
129.1. Elnézvén az (í álla|iotját : istenasszonyt képzó testét s 
ábrázatját (Thnly: Adal. 1.1 20). Hony levesse saruit és ugy já- 
níllyon a mBK-tcstesfllendfi isét kéiiezi"i isipke bokorhoz (C'ji'izi ; 
•Síp. 59). Irgy tehát elí/ibonis esodás paduai szent Antalnak 
angyali iniizességét képezA feér liliomot (Csúzi :SIp: 511). 

el-kópez : [imaginor; vorslellenj. fíondolattyaval elképzette 
és megfo'^ta (MA : Tan. 83). 

ki-kópéz : eHurmo, elliugo Kr. [darstelleu] Az eedesiánai- 
tejTnészeli ugyan ábrázatképpen ki kéjieztetic, mind az által 
alkolmatosb és s-'vakrab aUg vagyon i-zac- eggyis annál, kit az 
szílftrfil vészen az sz. lélec isten (Zvon: I'ost I.393j. A nagyob' 
tükör nagyobban nnitattya az ábriizntot : de azért a klseb' 
tökür-ls épijen azon ábrázatot ki-kéijezi (Pázni: Préd. 751). Ha 
istenségét ki akarod ábrázoln'u log jobban képzeil ki. ha egy 
égfi lazet inas iLand: Uj.Segits. 11.227). Az istent semmi n««loii 
nem >aabad ki-képeziii, ábrázolni iPós: Igaza. I.117i. 

le-képéz : cv .\ véghetetlen és uién*kbetetlen szent barom- 
ság i.stent le-kéi«>zik i.Pós; Igazs. 1570). Magj'ar-^.n^!; ötven 
szentéinek lt-ké|wft, leirott élete iTarn : .Szents. fínil.) Histó- 
riámnak UbigoH voltát illeudó ábrázoliissal pennáin sem tudta 
le-képwmi (GyiliiKV : MV. El* 4. OyOngy : K.) - 32i 



meg-képez : [effíngo, imaginor: damtellea rarstellenj. 
Magatoklra inegkétóteo é.s elmétekbe ábrázoll.váloc (MA : Scnit 
712i. 

Képezés, képzés : I ) iinaginatio, existiiiiatio MA. einbil- 
dung, meiiiung PPB. Kevlemb kevlemb keebzeeeket es rémü- 
leteket vizek neky (ComC. 359). Az kJuetees veetetyk ketb- 
keepjien : Elezer hasonlatossiiag zereiit. ma.sodz<ir kebSzeeí 
zoieiit (ÉrdyC. 461). Magadut csalod meg ez féle képzéaeddel 
(MA: Síi. 142). Nem való, a mit álmo<lunk, bauem hiúeágos 
képezés (Pázni: Préd. 30Si. EMszür csak eny puszta gondolái 
tűnik szüveíiljen ; azntui erfls képezés és elmélkedén ; végre 
gyönyörködés, gonosz indulat (Pázni: KT. 41) A szomomsie 
származik valami kelletlen-dolognak képzéséb/>l iHall: PaJZK. 
217). CbristUB bizoay ember es nem valanii képzés itíeob: Dáv. 
61). Nagy dolug a képzés (Kisv: Adag. 426). Ezen szSruyii 
haláln.ik vagy képezé-se Iszonyú fáidalnias lészen iCsúzi : .Síp. 
97). Jadzi fabulás képezésekkel nem merészlek béUx.'sátkozui 
(98). Felszabadult a sok gyanú vélekedések, és ssivQnkei 
bátxirgató ké|)zé.seknek szolgalatjából (Fal: UR 366). KSonyfi 
az elmének ttindér képzésekkel játsz^idozni, de nehéz munka 
mind^aokat végbeu viuni (374). 2) liniago, opus; bildnerk 
gebildo]. Az. mit a latinok neueznev simiilacra kepozesekiiii . 
azt a gOrögöc tíui/.a (Mon: Kép. Hi2). Akár-nii-néroíS iia^.v 
inéltóságii ember seui egyéb, hanem gyarlüság«jk tAköre. 
szerentse kereke játéka, álllialatlanságok kéi>ezé.se (Páim : 
Préd. 622). 3) similitudo [iilmliclikeilj. Yiedes v nekik kigonai 
kepezeseint : fiiror illis serundiiin similitndinem serjjentLs (DöbK 
116). 

Képézet: I) (imago. symliolnin: siiiubild, bildj. Fel emeztyk 
az özvegyeknek biizokat, hozyw ynnatkozasnak kepözety alat : 
.sub obtentu prolix:ie orationis (.lordC. 409). A Bálnak tisztele- 
tére iudito .lezabel asz.'Sonynak képezeti alat mind ezekuek 
szabados voltál tauitották iTitk.Jel. 24). S) simulacrum fbild 
werk]. A süket kopezetec vtan iiidulfitoc volt : simulacra muta 
prout dueebamini emites iMon; KépT. 102i. Simulacnim <iz;<7 
ké|iezet il02b). 

(Képézgetj 

Képezgetés : ligiura Itigur. «oudmii.'i .4z értelmes luouda- 
sokat kidsTi színe.«getésevkel. képezgeféseekel .izinesíti if'om: 
Jau. 1611. 

Képezhetetlen : [snpra quam cogitjui jutest, incredibilis ; 
Lindeukb:ir, unglaublich]. Byzonnyal valhattyok es hyhettyek, 
hogy az eede.s i.stennek zent aiinyanak keebSzhetetlen [így] 
ínyndenneel beeweb cagyob es tekeelleti5sben adatot ínyndden 
meeiinyey vozaagh, eerdem, korona es dycIii^seeKh lÉrdji.'. 
189V 

Képz-ik: limagiuor; .sich eiwas einbilden /J. A jó lelek i ■ 
uinis nagynb keserfisege, mint mikoi ng}' kéiizik, hogy isti- 
el-liagyatott laítai: LPrób. 92i. 

Képzel: I) imaginor PPl. \VF. sibi in mente repraeoenl.n'- 
Kr. (siih vorstelleii. .sieh einbildeu). Elniébeo fbrmáitt, kép-/.' 
goiidoltt : imaginárius; képzelt méltóság: *imaginarü fa- • 
képzelni \niit; tiiigere ali<iuid sibi *üOgitatiijue PPl Ké]-' 
eró iFal:NE. 4öi. Ily «!ép hasznot teremtenek a iiliant;i«;i' 
képzöló vélekedések, hogy ha nem emlierkedöuk a vezérlési 
s luilalaii nem mérlékellynk iFal: UE. 377i. taorte vas darai- * 
töriitt kópiákból látszatnak, naity romlást képiellietiz a»iki'.'l 
lOt-zy: KöltSz. 46). llt a l'eszilletet a kezembe adta, c*'.k ' 
me'.; ezt tiain : én nékem mondotta. Sxiwmbez sioritváii, ör 
mel ezt tettem, mert a kit ez jelent, ótet képxollottem iGvai)- 
Rí'. 131). 8) (formo, repraesento; versiiinbildlicheii, veruiucliaiv 
licheu{. Az igaz.sá;;iuik képe as.sxoiiyforma kép volt, jolib kea^ 
ben meziteleii ptillo.s l>al kezében serpeuyAs mérték, lába 
kerekded világit képzelA golywUM (Fal: T^ A5Ú.. 



KÉP/JiLÉS— KÉFl'KLKN 



KÉITKI-ENSKí J— K ÍA'K 



210 



Képzelés : imasriiiRiio, idea. |>haiita.siH PPl (eiubüduiig, 
phmitnsie] Elméd uyiigliatatlankodó Uíiwelését tiiértékellyed 
(Fal: VE. 376. SzD: MVii-. 124). 

Képzell-ik : (iraaKinatioiies foveo ; phantasiren, nadiden- 
ken ?]. Azt mondja az aga, még éjjel is, és nappal mind ezen 
Magys;igod dolgával képzollik (MonOkm. V.971 

Kópzelöd-ik : a: Megviliigo.'sodik iimon az-i.s inelly mtul 
tévelygettenek légyen az elsil fel tjimad:l«iiak értelme l'elíl a 
cliiliaMták, a kik meg-K'lbiilváii a .szent Jánosnak amaz irásá- 
Iwin, nem tudom milsoda el.sfl fel-tAmadá.s felSl képzelSdtenek 
és téi^elSdtenek (GKat: Válts. 11.9961 

Képzemény: pbautasma GKat:Titk. U19. iniagiuanum 
quid Kr. fphanta.«iebild, pliantasiegebilde). (GKat: Válts. I. E16b. 
ISi. 

Képződés: [imaginatio; eiiibildung, pliautasiej. Itt-is caaU 
.1 maga agyának képzfidé.sével tJisaUodott Kalauz iPiís: Igazs. 
1.713). 

Képi : [symbolicus ; .sinnbildlichj. A szekrény, az isten és az 
IzrHel tiai-kOzött, békességnek képi jele vala (Csiizi : Síp. 190). 

Képlag : képmutatólag, Kassai [specie, in speeiem ; zuni 
scliein) Jámborsággal és szelídséggel képlak ámítják vala a 
kSzséget (ErdTörtAd. 111.50,). 

Képpen (mksíépp Mik:TLev. 255. Orczy: Nimf. A") : in.star 
C. XIA. gleich, gleifhwie PP. a) Ysten elettSk nieegyen vali, 
vthat mwtatwan nappal setét kod ozlop zerenth, eeyel kedegh 
tyzes ozlop keppen íJordC. 37). Némely azzonyallatnak vala 
choda kepjien ev háta meg gevrbedevt (DomC. 162j. Pokloskép- 
pen es byn6.skeppen zydalmaztatal (Tliewi-C. 193). MenybSl 
nyelw keppen zentb lelek lee zalla (271). Zerzete,s kepén uem 
eltem (VirgC. 3). Az ur isten az kegyelmetok nemzetsegy kőzze 
Iielyh5ztet8t iSuemeny keppen mást (Frank : HasznK. ElSb.l. 
Rágalmazás keppen veszik (114). Az 5 híre neue minden felé 
ki méné, minél hogy cznda képpen forgatná magát (Kár ; Bibi. 
1.397). Soc czudaképpen való dolgokatis kezdenec czelekedni 
(MA : Scnlt 1028). b) Maria zent János enaugelistanak tevt 
gyónást ez felyewl mondót keppen (CornC. 30). Barátságos 
kippen ehelekedet vramal (LevT. 1 226). Igen kegyelmes képpen 
tárta magát hozaia (Helt: Ki-ón. 76). Ollyac ezec (dolgok), 
kiket kStele-sképpen tartozuac az hiuec czelekSdni (Zvon : Post. 
1.45). Elválhatatlanképpen eggyesfllt természetek (586). Ki 
bes7.élhetetlen képpen (GKat: Titk. 40). A halálos képpen vétkezfi 
illly; Préd. 11.481). F6-képpen az ország-gyölésének alkalmatos- 
ságával (Csúzi: Síp. 41). c) A sz. kereszt jegyét, két-képpen 
szoktuk magunkra vetni (Pázm : Imáds. 56). Sok képpenn, .szála- 
tokban vagyon az i-água (Bal : Csisk. 9). Soc ezerképpen többet 
czelekc'dhetic isten, hogy sem az mit az mi okosságimc meg 
foghat (Zvon; Post 1.14). Harmincz őt képpen (Czegl: Dág. 10). 
Az istennek képe elsőképpen vagyon az lélekben, másodképpen 
vagyon az testben (KCsipk : WoU. 67). d) Kyn lehetetlenképpen 
nem keel chodalny [úgy, mintha lehetetlen volna] (ÉrdyC. 571). 
Talán Lucretia keppen títt volna [megölte volna magát] (BFaz : 
As?z. 41). e) Gonoszt kivan másnac titokképpen [titokban, alat- 
tomban] (Zvon: Post. 11151). Tikozlásképpen elköltik a gazdag- 
ságokat aily: Préd. IL162). 

Képtelen (képtüci Pós: Igazs. 1306. Monlrók. XXIV 266i: 
I) amorplius, absurdiis MA. imgereimt, imgeschickt PPB. [un- 
möglich]. Képtelen kíván.ság : *rogatio injusta ; képtelen ok- 
adás : absiurda ratio; hiteké képtelen dolog: fidei aljsonum; 
balgatagul, képtelenül : absiirde PPBl. Keeptelenre ne hyi-te- 
lenkőggyeel (Érdyt'. 563j. A mi okossaginknakis képtelen el 
himii, .az halottac fel támadását (Bora: Préd. 269). Képtelen 
dolog: pilos pro lana (Deesi:Adag. 60.j. Ne .szólj képtelent : 
adversuB solem ne loquitor (174) Képtelen dolgokat szcílnac: 

U. NVELVTÖRT. SZÓTÁR, il. 



stulta narrabunt (Kár: Bibi. 1.U64). Képtelen balgatagság (MA: 
Tan. 1185i. Az pártos tanítók irás;iban éktelen és képtelen 
kába.ságok vannak (Piizm : Kai. a2). Oly képtelen czigánságokat 
imák és kiáltnak reánk, az kiket liirrel .sem hallottunk (226). 
A mi pápista synatynkbannis sok képtelen dolgok vaduac afi'é- 
lék; multa in nostris cunsultatioiiibus absurda (Czegl: Japh. 
229). Meg-tőlt5tte azt némi-néuiű setét és képtelen hom.állyal : 
replevit eam tenebricosii iiudam et infoniii caligineíOim: Jan. 1). 
Kiknec kfilSnibóző zengése dísztelen, illetlen, képtelen : qnorum 
di.ssonantia absurda est (169). Soc képetlen dolgot fogtanak 
azokra a régi keresztyénekre (Pós: Igaz.s. 1.306). Kezde Cal- 
vinusra gyomroskodni, mintha igen képtelenfil irt volna (Megy : 
SzAÖrfSme. 8). Képetlen és az tegnapinál is nagyobb szél volt 
(Monlrók. XXIV.266). Azon a füldiin képtelen pusztaság volt 
(XXVn.27). Egy kf ptelen, minden hus nelkíil, senyvet tetemek- 
ből Sszve kőttetet horgas kaszás (Sz(111: Dáv. 78). Képtelen 
hazugság (Péc.sv:Fel. 316). 2) inimanis, enormis, immodicu.s, 
immoderatus Sí. [masslos, aas.serordentliclij. Képtelen diága: 
nimium canis, jnsto cju-ior Sí. Az te képtelen czeUhiapasodat, 
soha sem olua.stam (Mou: Ápol. 255). Képtelen sarczoltatas 
(335). Képtelenül szalad (Zrínyi. 11.18). Hogy hogy fér illyeii 
képtelen nagy vakság a feletekben '? (Bal : Olsk. 99). Ha az 
álló kép képtelen iszszonyu nagy (immanlsi, bálvány oszlopnac 
mondgyad (Com : Jan. 168). Az 6 bflnSk akarminémfl .szSrnyíi 
képtelen sok, és megszámlálhatatlan légyen is (DKal: Ker. 248). 
Képteleníil fú a .szél (Hall: Paizs. 408). Képtelen fájdalmak 
(Mouli-ók. XXVIL119I. Fel-faszéttetvén képtelen gyilkossággal 
ölettetik-meg (Csúzi: Síp. 97). Didó volna, még is megszánhatna, 
vélem nem bánhatna olly képtelen (Amadé: Vers. 13. 65). 

Képtelenség : absnrditas, enormitas MA. ungereimtes 
wesen PPB. [immőglichkeit]. Képtelenség, lehetetlenség (Zvon: 
Post. 1.13). Muta.s,sák-meg, hogy azokat a képtelenségeket val- 
lották és tanították volna, a mellyeket ellenek kákognak (Pós: 
Igazs. 1.306). Oh jesuitaí nagy maga gondolatlansíig, tsak hogy 
ez uyetásinak magát urának lenni tettethesse, akar mínemQ 
szőrnyfl képtelenség következzék- is utánna, nem gondol véllo 
(Megy : SzAÖrOme. 374). Melly fonákul fordult, és viszsza járó 
képtelenség volna, ha ki önnön m'ának iira.ságára ásítozna 
(Fal: ÜE. 366). Azt gondollyák némellyek, hogy a nagyságos- 
név arany érdemre emel minden képtelenséget (Fal : NE. 1 2). 



Képtelenséges dolog (GKat: 



Képtelenséges : [absurdas). 
Titk. 2). 

2. KÉP : venabulum, telum, jacuhmi MA. jagerspie.ss, ge- 
schass, pfeii PPB. Kép va.sa : laneea PP. 271. Vgyan leeznek 
mjTith az vass zegh ty zemeytekbe «? eless kep thy oldala- 
tokban : lanceae in lateribns (JordC. 191). Kepét ragaduan 
által flte mind a kettőt: airepto pugione (Helt: Bibi. I.Ccc4). 
Egy képpel által fltéc, és ugy hala meg (Helt: Krón. 34b). Az 
ö kepeckel, kopiáckal és háromszegfí hegyes töreickel mint egy 
semmin vgy mennec vala által raytoc (87b). A gyalogoc köz- 
zfil kftide egy ré.szét kipeckel a sereg megé (90). Az louakat 
gyaknac a kepeckel (90b). Vassal és hoszszu képpel czépli le, 
valaki hozzátoc akar nyidni (Helt: Bibi. 11.229). A vad kan a 
vadász dárdával, képpel (venabulo) által verettetvén, meg öletic 
(Com: Jan. 80). Az hoszszu elfi kepékkel meg öklöldöztetven 
(Fori-ó : Curt. 722). 

Képes: [lancearius; lanzentriigerj. Kezeyczetök keth zaz 
vytezöketh es keth zaz kepösöketh (stipatores) eeyuek harmad 
horayglan (JordC. 785). Készóle népével, tizeimégyezör képös 
kopjás kézivösvel (Tin. 255). Elöl látá szép képös íves hadát 
(256. RMK. IV.323). 

KEPE: capetia, acervus frugum MA. ti-uchthaufe PPB. 
[mandel]. Kepe, kéve, kalangya : capetia PPBl. Kös keuet, 
uigan rágd be kepédbe szépen (KNagysz. 1579. B7l. Imár az 

14 



211 



KÉPECSKE— 1 KÉR 



bE-KÉR— visözakí:ki-> 



212 



kit klizagKatfak. kit pmxkonevÁnaW liinak, vagyun liarmiiiczLat 
kepe (kenderbíl, Thurai: Lev. 1.31). 

IKíizmoudAsokj. Knmiyfl a kepe mellett hiiza tejet azedoi 
(Fal: Jeg>z. 92fi|. 

Képecske : Iparvii.s acorrus; kleiue koniinanilell. Húzája 
nem terem egy képecske (Tlialy: VÉ. H.5). 

IKEPÉL) 

Kepéléa : [kepébe rak^J. Ai'atás, kepeilés iLép : FTiik. 

2411. 

Kepéa. Kepé.'« arató: kit nem napszámra tizetiiek, lianem 
kereszt számra ; közönségesen minden 12 ik kereszt az aratóké 
Kr. Parlag flildön a kepés sem arat (Gvad: NótTest. 216). 

K£FF (?J : crater. Te kfildSkSd miként haitogatott kepp 
ipohar): umblliciLi tiius crater fornatilis (DöbrC. 481). 

1. KÉR (kyr\0k Lovl". 1.2. tycrlekV Ír- rogo, peto, deposco, 
depostulo, (juaero, exigo, procieo C. pi-ecor Mii. bilten, fordem, 
begeliren PPB. (freien). Leánt kérek : .spoaso C. Meg-kivánom, 
jus szerént kérem : posco PPBI. My vjinadsagonban kerj-enk 
Crishistol, nieltolyon nekenk mutattnva kelewiitat, melyet kel- 
lyen valaztanoiik (EhrC. 6). Kerek (rogavenmtj bodog Foren- 
czett, hogy ez fráternak vétket jTgalmazuan meg boczatna 
(68). Kérlec en lanim ne akariatoc ezt ténnétée: nolito, (luaeso, 
filiae meao (BécsiC. 2). Valamit kérteneo uolna (qiiidqiiid pos- 
tnlassent) S SltSzetékre tartozót, véiekuala (52). Ky keery, 
voezy : qni petit, accipit (JordC. 373). Keryk vala, hoé el menne 
az bw határokból : rogabant, nt traiisiret a finibai eoriim (378i. 
Keeryetek ty en érettem vr ysteut, hogy .semy ne yeyeu ezek- 
ben en reám : deprecamini voa pro me apud dominum, nequid 
siiper^'eniat mihi (JordC. 731). Keryk vala 6tet bogi kereztfara 
l'ezituen 6lneieh meg az 8 nagiob zegiSneert (WeszprC. 93). 
Keryed istenek irgalmasagat (VirgC. 1). Kerlekh, bogi világos- 
idbad meg en ziuemnek setetseget (25). Iduezitenk mongia : 
kerietek es vezitek (78). Kozde 5tet (a lányt) hazasiagi-a kérni 
(DebrC. 143). Kérlek, gondolyad meg (MargL. 26). Kery eou 
tiilem : postula a me (KulcsC. 3). Halgas meg myiikotli az napon, 
mely napon kereudeuk tegedeth: invocavorimiis te (KeszthC. 
36). Kérlek iesns sebeseyohyed megli en zywemetb (PozsC. 14b). 
Nagsagod myre kert vala, in)ar nagiob részére kezén vagion 
(HMNy. IL76). Kerék a Dávidtól, hogy eledelt vinne az táborba 
(RMK. 1L352). Saul kirallia tetetec Í<amuelt6l, kit a sidoc 8c 
magoc kírenec felekre (Szék:Krón. 27 1. Baráti I'8l6tte kérné- 
jék, hogy magokon, feleségeken, gyermekeken kőnySrfllnének 
(Pázm: Kai. 53). Chalcédoui gy81eki5zet, ugyan kérve kéri az 
pápát, hogy megerSsittese az ő végezéseket (6u7). KeriSc 8ket 
alazatossan (EsztT: IgAiiy. 192i. Az hadi készfilet igen sokat 
kér és kivan : apparátus bellicus multa reqnirit (Com: Jan. 
144). Erról botsánatot kérek (Kónyi: HRora. d). Nem kérhet 
semmit raytani, mert minden adósságán kitírSltettenec (MA : 
Scult. 984). Ártatlan ueroraet kellek [így] megli szaniatok 
(BátbSncs. 3). Lovamat alattam ellfliték, egy jó lóért kértem a 
kapitiinyomat (Gvad: RP. 121). 

[Szólások]. Vmicrl kér. Az te zenczegAs sebeydeth kérlek 
vram Jesaa (CzochC. 22). Istenért kérlek: obsecro C. Kérem 
le Kdét erílk val(i szolgálatomért (LovT. I.6i. Istenért is kéiem 
Kdét, elvégezvén dolgát. Öcsém uram 6 kménél ne késsék 
(n.254). Ma^dho.: kér. Megbagya a fiának hogy hozza kéme 
baratyt, ees holnapon a wetement megaratnak (Pesti: Fab. 
61b). Vkin kfr vmit. Reánk izentek mind falvul, hogy száz 
forintot kér az falun (LevT. I.32H. Vmin kér. Nem keerlek 
azon (non rogo), hogy ky vegyed liAket ez vylagbol (JordC. 
B87). Aiou keerlek, hoé ymaggyatok eerettem es testemet te- 
gyetek az en ye^*)8em mellae (ÉrdyC. 5151. Kére azon ntet, 
hogi egi kenés ideig hadoaia vele lakozni (ViriK.' 25 1 Kerek 



azou zent Ferenczet, bogi ez meg mondót tizteket kwzwtwk el 
oztana (74). Ezennis kéri6c hogy (Bom: Piéd. 413). Azonkerec 
minden iambor keresztyen oluasot (Tel .-Fel. 9). l'mire kér. Ra 
kérlec dolg(jtokra (Valk : Geu. 63) Arra kéri, hogy olyan helyre 
helyeztesse (Mik : MulN. 28). A királyt reá kérte, hogy (Kóuyi : 
VártaM. 6) Vnil kér. Szabadságot kér a bor árulá-sáért (Mik : 
TLev. 95). Kérem alázatossan nagyságíxiat, ba úgy nem 
Tolna is, az mint elgondolom, ne bánja. Iiadd hizelkedjem ma- 
gamnak véle ! (Thaly : Adal. L303X 

[KtízmondásokJ. Az ki nem kér, jókhoz nem fér (MA : Scah. 
253). Pap paptól nem kér fizetést: clericns clericnm non deá- 
mat PPBI. 

be-kér: [exigo; einfordemj. Az ó annia beh kerl oala. a 
mit giutSttenek (DebrC. 16.8) 

el-kór : expeto, deposoj milii aliquid 81. [verlangen, abfor- 
dernj. Az isten zolgainak adót alamisnat es merezlitek elkérni 
(VirgC. 47). 

elö-kér : petit sibi exhiberi Kr. [abforden, recheoschaft for- 
dem]. Pénz el8 kérése (Zvon : Post n.603). En tólem ne kérd- 
elö nemzetem vérét (Zrínyi, n 162). Kérjük vala el5 tUle az 
hivatal levelet, vagy pedig keresztelje meg az kárt (Gér : KárCs 
ra.S19). 

föl-kér : petit sibi dari Kr. (verlangen). Pénzt kémi-fel : 
ferre ab aliqao argentiun PPBI. Kónyft fel kérni, de nehéz 
meg tizetiii : semel rubidus, ac decios pallida'< (Decsi : Adag 
215). Nagy kitérésre kölcsön felkért pénzzel (RákF : LevT. 
L64). A kölcsönt, vagy hitelbe felkért és vett pénzt, luigy i«é- 
gyennel járó dolognak tartotta (Fal: NU. 281). 

ki-kór : expoto, cffiagito MA. [sich erbitten]. Kérd ki a vas 
hámoron lév5 nagy fúvókat (Matkó : BCsák. 376). Egyetemben 
kérjék-ki a kUiró hit-leveleket (credentionales) hog)' ezeknek 
ajánló erejével utat nyithatnnak magoknak az idegen minis- 
terekhez (Fal : Ntl. 327). 

kölcsön-kér: mutnor; eutlehnen, auf borg heischen PPB 
Kerthem kvvlthwn zaz foryntliotli (RMNy, n.l04)i Ha kelchewn 
keer, ne nondmeg magadat : volentem mutuari abs te ne aver- 
sare (Pesti : NTest. 9). Nem kölczen liérte az istenliöz való 
egyellóségét (Dáv : VDisp. L88). 

[KözmoudisokJ. Értelem nélkfil nem lehet élni ; ha o 1 1 h u u 
u i n t s e n, kérj költsön, azaz. ha nem érted, értékesééi 
(FahUE. 455). 

meg-kér: ix)sfulo C. repeto, i-eposco, reflagito MA. wieder- 
begfhreu, wiederfordem PPB. [begehren). M«^ kéri az adós- 
ságot : debitum e.xigit PP. Meg-kémi, fel-szedni az adósságot : 
ciere nomina ; fillérozni avagy a vendégség árát meg-kémi : 
*a)llBctam a convivls exigere PPBI. Ha en orzagomuac ffl. 
mégkérendéd es, adafic neked : etiam si dimidiam part> 
regni petierU, dabitur tibi (BécaiC. 59). Ki elveii, mel' tied, 
keried meg : ne repetas (MiInchC. 121). Ez barom dolgtik 
megkeerteni ht i-stentewl (ÉrdyC. ■520). Murhaat adót nek> 
kyt mykoron meg keert volna (526). Életemet az<jk kérti'k 
meg [azok könyörögtek a fejedelemnél, hogy keg>elmel ns- 
jek] (Matki'i; BCsák. 12). Megkéré a kiraljlol: postulavit a re. 
(lUy; Préd. I.ikSi I.«lkedet megkérik tóle<l: animara tuam n>i- 
teut a te '432i. Pilátushoz méue, és megkére a Jesns ta«t' 
(11.237). 

mSg-kórés : repetitio V |Kvstulari<' M.\ vviwl^rl'etfHfiniiiií 
PPB 

vÍB8za-kér : rejieto, repusoo C. »ie<ler /.uriickvt<rlsin,-Bn, 
ziu-ilcklorilern PPB. Gyakran elmédtJI viasza kérjed, inagad- 1 
ban el mondjad: frequeuter repete (C'oni: Jau I55i 

vÍBSsakérée : repetitio MA. dar lurUcklurderu l'PB 



213 



KÉROEUEI^MEX^KÉRRI . 



KÉRELEM— KÉKETEZ-IK 



2U 



Kerdégel : ro^tito PPBl. [nnederholt bitteiij. Kérdsgel, hogy 
i.'*eleke<ijeni-raeg ; *rogitat ut faciani PPBl. 

Kéredz-ik (ifTícAiiek LányiC. 415. kéretieHX GKat:Titk. 
'.'00. kcreez9ia Gyöngy: KJ. 102. eliírreueu TelC. 101. tót-nec 
BFaz : Ass^ 6) : veuiani abeundi peto MA. eriaubuis fortzugeheu 
iiehmen PPB. M^gb az Srdógis CUristustul kéredzik bog' czal- 
liou íMel : SzJiiii. 22). Liitváii urokat balálos fogságban, tOm- 
letztikbe kéredzettek (Pázm; Préd. 242 1. Az tatái- Delimáii 
ihászárhoz be-ineue, régen kéredzet, s uéki igy beszélle (Zrínyi 
L149). Jónatá.s tanúiul kéredzik ; el-mégyen, és igen jól tanúi 
voh (Hall. HHist 11.215). Inimár kétszer kéredzettem, de még 
fi felsége tíl nem eresztett (Gér: KárCs. in.377). Kéredzve bé- 
jSjni akaró (Megy : Diai. EI6b. 9). Amaz haza kéredzó tanitváuy 
iTKi9:Pan. 67). [Vö. Kóretez-ik) 

be-kóredzik : peto admitti Kr. [sicL bineinverlangeu, ein- 
!«.■« begebren]. Mykoron az noniciak az zerzethre bee kerech- 
nek (LánjiC. 415). Az ördög eg* zarondok kepébe iöue es be 
keredzek (DebrC. 573). 

el-kóredzik : peto veniam abeundi MA. erlaubnis fórt zu 
gehen nehmeu PPB. [mu entlassuug bitteu, sich seine entlas- 
simg erbitten]. Ha elkéredzbetem, nem akarok ismég visszajöni 
Fogarasba (LevT. 11.266). Elkéredzéc a királytól (Helt:Kión. 
13). Az éu uram, az fítolmács vérben esvén, elkéredzék az 
fAvezértól, hogy gyógyíthassa magát (Monlrók. VIII.367). 

elkéredzés : petitio veuiae abeundi MA. da.s erlaubuis- 
uehmen fort zu gehen PPB. [bitté nm abschied). 

ki-kéredaik : petit se foras dimitti Kr (sich hinausverlan- 
gen, nm entlassuug bittenj. Midőn kéredzenék ki az ur Jesus- 
túl az 6rd6g, meg-engedi 8 felsége, hogy a disznókban mennyen 
íTof: Zsolt. 617 1. 

Kóredzós : veuiae petitio MA- erlaubnisnehmung PPB. 
bitté uni abschied]. Sok kéredzésekie azokat-is hazájokba bo- 
tsáttyák (Hall: HHist. nL268). 

Kéredzetlen : [ohne abschied zu nehmeu, ohne lebewoi zu 
sagen]. Fogták osztán magokat a regalisták nagy részént és 
kérezetlen a gyűlést odahagyták (BethI : Élet. 11.193). 

Kéreget : rogito, peto stipem, mendico MA. cogo stipem ; 
geld sammeln, betteln PPB. Kéregető koldusok háza : proseucha 
PPBl. Az wyonnan való kerezttyenektSI keereghetnek vala 
alamj-snaat íÉrdyC. 361. Bom: Préd. 458. Fél: Bibi. 71). A 
magunk felei is irigylik e sok jót az ekklésiának, a kik azt 
akarnák, hogy a prédikátor ne is ehetnék, ha ík kéregető fa- 
zékokba valamit nem botsáttanának (Bod:Pol. 119). 

ki-kóreget: emendico C. MA. ausbetteln, abbettein PPB. 

öszve-kóreget : corrogo MAI. 

Kéregetés : rogitatio, petitio MA. bitté, das bitten PPB. 

Kéregető : kéró, kunyoráló ; petax. importnnus flagitator 
PP 

[Kérékenyl 

Kérékénysóg : petacitas Ki-, [zudriuglichkeit]. Mmdeuek- 
nek bévségesen ád, és senkit nem pirongat kérékenységeért 
(Pázm: Préd. 657). 

Kérel: placo Kr. [erbitten, besanitigen]. Szép szóval valakit 
kérelni ; precibus alicui *blandiri PPl. Ymaggyad ez zyzeth 
ees kerlyed ewteth aj-tatosou, hogy megh mwtassa teneked az 
ew édes fyath (DebiC. 514;. DflhSs neuet kSltenec az ebnec, 
czae hogy meghSlheaséc, uagy 5tte meg a hayat auagy nem, de 
pálczát kerelnek (keresnek?) neki (HeltiMes. 13. 14). 

meg-kérel: cv (Pós:Igazs. 11.185). 



Kérelem : petitum, postulatum MA. preces EhrC. 153. bitté, 
aoforderung PPB. Ew kérelmének sem egy haznalattyat alloyt- 
uaa magát vallauy (EhrC. 153). Az baiatokuak myatta lent 
kerelom (157). GőíiSrkfl^l vrban e-s neked te zivednek kirel- 
met agéa (DöbrC. 86). Izzó kérehnére megfelele, lígy a mint 
tudott (Kónyi: VártaM. 18). 

Kérelmés : prece."! JordC. 162. deprecatio 516. (das bitteu, 
bitttí). Megh jtelee hw kerelmee.seket ; adjudicavit fieri petitionem 
eorum (JordC. 613). Keerelmeeseketli meg halgathaíi (ÉrdyC. 
143). Nagy keerelmeessel meg uyeree az pyspektewl (447). 
Sokaknak kerelmasíket megh utala (KazC. 43). Jwsson en 
kerelmesem the eledbe : deprecatio mea (Kulc.sC. 322). Nag 
kirelmisuel kiruhi m&nkSt : magna cum exhortatione nos rogantes 
'Sylv: UT. U.4S). Sámuel népe kérelmését ő urának, istennek 
megjelenté (RMK. n.350). Az ft aiakinac kirelmeset meg 
nem tagadod fi t511e (Szék : Zsolt. 18). Ez imádságot h§tt kérel- 
mesékre el ózta (Bat : KTud. 124). 

Kéremény : oratum, oratus, petitum, obtestatio, obsecratiu 
MA. bitté, da.sjenige, warum man gebeten hat PPB. 

(Szólások). Kéremény szerint; precaiio MA. Sót 
ugyau kéremény szerint kérte vala ;iz erdőt békésiektől (Bék.- 
Hajd. n.226). 

Kéremés : [petitio, rogatio ; bitté). Az 6 bolond attatianak 
keremesenek miatta meg gőztetuen (BodC. 12). Az 6 kereme- 
s5ket meg halgatia ("DebrC. 261). Adya the zywednek keremel 
syt : dabit tibi petitiones cordis tui (KulcsC. 86). Halgassad meg 
isten en keremesemeth : deprecationem meam (143). Ziuemnec 
keremesit halgassad meg i:NagyszC. 388. RMK. V.238). Nagy 
kéreméssel kémén minket : cum multa exhortatione obsecrantes 
nos (Helt: UT. z4). Minden szflksegfinket neki ielenczöc meg 
kéreméssel (Bom : Préd. 553). Ha meg-szükül, kövesse szent 
Dávidot, ki uem ragadozott, hanem Achi-mélechtűl kéreméssel 
nyert kenyeret (Pázm: Préd. 1182), 

(Szólások]. Egy korban kéremésképpen kért fél akó 
bort ajándékon (TörtT. Vn.l09). Kéremés szerint: pre- 
cario Kr. Keremes szerént jó szóval és szeretettel kéri az bírák- 
tól gazdálkodását (MonTMR 1.360). 

Kérés : petitio C. rogatio, postulatum MA. petitum PPBl. 
rogamen EhrC. 6. da.s bitten, das ersuchen, forderung PPB. 
Siralmas kérés : imploratío MA. Ez pap vevvue az mysaalt zent 
Ferencnek kérésére (EhrC. 6). Mit akarz, mel' te kérésed? 
quae est petitio tua ? (TJécsiC. 59). Haluau ez kéréseket, engede 
nekik (VirgC. 75). Ez kere.st háromszor teue (87). Kereset vigan 
jóvá hagyá (DomC. 16). Beniamínt nékik nagy kérésre adta 
(RMK. IV.22). Kérésnek napja : rogatíouis dies (Mad : Evang. 
380). Nem terhelik istent hoszszii kérésekkel, hogy eztet adja 
meg, áztat hárítsa el (Orczy : KöltH. 73). 

Kéret: cmo rogari Kr. (expeti curo; bitten lassen, freien 
lassen]. Sok vrak keretek házasságra (DebrC. 10). Kőuetet bo- 
czáta Valentinianus ezászárhoz es kerete az 8 húgát tői le 
házaságra (Helt: Krón. 19b). Kerete, hogy gyöngyben czelekőd- 
néc az őczéuel (93). 

ki-kéret: (expeti curo ; verlangen lassen, auserbitten lassen]. 
Eltökéllé, hogy ő az szent könyveket kikéreti, megtólmácsoltatja 
őket (RMK. IV.210). 

meg-kéret: [expeti curo; freien lassen). Megnyősztette az 
pücsök az ő vitéz fiát, megkérette szúnyognak hajadon leá- 
nyát iThaly : VÉ.. L345). 

Kéretez-ik : (veniam eimdi peto ; lun erlaubnis bitten]. 
Midőn bemenne, kéretézéc (petiit) ho^ zabadsag adatnéc 5 neki 
kimenni ymadliozni (BécsiC. 36). Nagyon foga ivőteni és az 
várban keretezni, kit beeresztenek (RMK. I. 45). [Vö. Ké- 
redz-ik]' 

14* 



21S 



BE KÉKETEZIK— KÉKT E 



KÉRTEMÍNY— MEf^K ÉRI > 



216 



be-kéretézik : (veiiiaui iiitroouiidi \iet'i; mii einla»i bitteiij. 
Az aiton kezde csergetni, Ijeli keretózuen a piníjíkliőz (DebrC. 
7). Ki rekezte 5ket a meiiegz&bdl, ho^ bekeretSznec vala (586. 
NaKyszC. 261). 

Kéretlen: non rogattuKr. [üngebeten, unverUuigtJ. Kéret- 
leufll ; non logate, ultro Sí. Kéiütlen, kénszeritetlen kéraitetne 
nékiec egy ónendete-s lakodalmat (MA:.SculL 7121 A ki mit 
nem kérettetvén, kéretlen ingyen ád : <|ii(id quis non rugatiis 
largitur (Com : Jan. 184;. Kéretlen nem ád 'Mik : TLev. 42). 

KérXeiaélleUl megh TliewrC. 170. ííUeMssel Sani: Cer. 214) : 
rogito, niitiga, plató, reconcilio MA. oft bitten, versölmen PPB. 
[besanftigenj. Vigaztaliak es keorlelyk vala ewtetli (WinklC 
116). Kérleli istennek liaiagját (Halassá: Ének. 12). Semmi Atet 
arra nem kérlelte: az Oiinün szive vitte fltet arra (MA:Scult. 
665). Siralmas artzidattal kérlelly'u- ÍMA : Tan. 1265). Azon 
kérlelsz, hogy hatalmas tsászár hariigját íMendesitaük (Monlrók. 
66) Ha háborgattatik, nehéz azt kérlelni (Küsv : Adag. i. 

még-kérlel : demitigo, |)erplaco, i:oniplaco, precibus mitigo 
Kr. (erbilten, besanftigenj. Kelleld meg vradat (Tlio>vrC. 170). 
Senki megh nem kelelthethoti [igyj i Pont. 30). Meg nem tér, és 
istent s az ecclesiát meg nem kélleli élete jübbéttásával (Zvon : 
Post. II 1511. 

Kérlelés: placatio, recouciliatio Kr. (bitté) (Pataki: Reg. 112). 
Ollyan ember, a kin se a szép tanács, se a köuyfivel áztatott 
kérlelés nom fog, méltó, hogy lehengeredjen s nyaka szakadjon 
(Fal : NE. 37). A kérlelés tiszta, bnzg(í, tiirfl legyen (Fal : SzE 
536). 

Kérlelhetetlen : inexorabilis C. indeprecabilis MA. ímer- 
bittli.h PPb 

Kérlelhető : exorabilis, deprecabilis MA. erbittlich, zn er- 
bitlen PPB. 

Kerö : 1) pelitor C. rogator MA. bittér PPB. Yot aad liew- 
tet kérőknek: dahit Ixjna potentibus se (JordC. 373). 2) pro- 
cus Sí. [fi-eier]. A jegy ruha és ékes termet néha mi'issjd azon 
edgy szsmély kérőket és edgy lejiny szeretőket (rivales et 
coamantesi szereznec íCom: Jau. 116). 

[Szólások]. Kérőben küldi: mittit ad virginem desi>ou- 
dendam (Pázra : Préd, 1054. Kr.i. Mint az éh madarak a szemes 
széröre, ugy jániak !iz iffiak ezekhez [leányokhoz] kérőre 
íUyOugy: KJ. 4i. Kérőt kér: i)etitionem petit MA. eine bitté 
begehren PPB. Ha tv thyv^atok yo keeröt adnya ftyaytoknak : 
«i voH nostis hona data dare HliLs vestrLs (JordC. 373). Keery 
keerőt en thwlem: [jete a me (473 1. Myeert idwe>«egfts tanat-h- 
nak enghettel, keer keerőth wr istentAl ei adatyk teneked 
(Erd)C. 650b). Fogadaast tfin hog' valami kbőt kimé, flneki 
megadna : spoponderat se datnnnn ei iinidqiiid petiisset (Sylv : 
UT. 1.23). Kéri kérőt on tülem, valamit akarsz, es meg adom 
országomnak feleigh (DecsiG : Préd. 50) 

adó-kérö: exaetor [stenereinnehmer]. Nem niegeu louabha 
ft reaiou ado kérő ; non traiisibit siiper eo« ultra exactor (BécsiC. 

307). 

kegyelém-kórö : supplex pro gratiaKr. (Pázm: Préd. 651. 
Kr) 

leány -kérő : procus C. proxeneta MA. t'reier, nerber PPB. 
A nősző, leány kérő legény: procns tA)m:.Ian. Ui;. Az angyal, 
és mennyei leánykérő megjelenek a szentséges szűznek ilUy : 
Préd. 1.569). Leánzokérő (MA: Seult. 941). 

mátka-kérő: pmcus; leány-néző Major: Szót. [IVeierJ. 

Kért-e: (petitum; bitté]. lásson eszedben atlyám soe kjrte 
(Gflris:Máty. 56). Hald kegyesen kértemet' i Balassa: Ének. 1). 
Tőn kegyelmes király Miliály kertére (tJOros: Mát). 31j, 



Kértemény [?] : iietitimi PPl PPBl. (kéremény? v». peti- 
tum : kéremény MAI ] 

[2. KÉK; 

agy-kér: meninx PP. hii-nhautlein PPB Agy-velő l^elakaró 
hártyák, agy-kér. mellyeknek egyike pia mater, másika dura 
mater : uioninx PPBl. Hozzonegie a thuuissekuek által hatuan 
meeg feye kajionianiatis es meg zakaztuan az agi kert s meg a 
feie veiéit es AVe.szprC. 88). Az agyvelőt l)é-takaró hártya, mellyel 
agy kérnak-is hívnac (PP: PaxC 1. ISli. (Vö. KÉRÍiGl 

has-kér: peritoneuui PP. eingeiveidsíell PPB. PeriloiieuDi : 
vékony, de erős hártya, nielly a hasban a több bélt befedi éx 
környíil-füaa, Iias kér, has kéreg PPl. 

KÉEU) (Mrd BécsiC. 289. MiinchC. 31. k^dgya Hi>lt ; IT 
Elől). 2. il:<)-<ieszkőttec IV. 8. /<rdezé8 m3) : interrogo, quaeru, 
quacrito C. rogo MA. fragen PPB. a) Soha nem kerdőttem '< 
tőle az enibőrí meg valczaguak ő moggiat (WeszprC. 34 1 Igen 
kerdy kiral, hog mith sirna (RMNy. 11.26). Azt kérdheti az 
ember (MA:S<-ult. ít). Ne mástól, hanem magadtól kérdgyed : 
ki vagy le? (Pázm: Préd 6)5). Kitől, midőn egykorban azt 
kérdenélek, miért születet volna, feleié (I>ép: PTük. IU.fii. 
Hlyen kérdést kerdhehiék iMatkő: BCsák. 112). b) Ha ellent 
neked mondand, ewt m kerdyed ez allattrul (ElirC 511 Kergéd 
a papokat: intenoga .sacerdotes (BécsiC. 289;. Kerdy vala hw 
tanythwanyt : interrogabat dlscipulos snos (JordC. 4o.ti. Mj-t 
kérdez enghemet? quid interrogat meV (414i. Kerdlek lyteket 
iperiwntor), myert ede liywattatok enghemet (743). Kérdette 
vala .'iz ő szolgait: interrogavit servos suos (M-A: Bibi 1.42). 
Otet aliizatossíin kéi^dették (llly: Pré<l. 1.57). Ez világon kedves 
vala ő nevek: kérdenélek: ezek minil hova lőnek? (Thaiy: 
VÉ. 1.49). 

[Szólások). Kérd vmin. Semmin nem kerdéc őtet: uibil in- 
teiToganfes eam (BécsiC. 32). Kérd rayila (kérdez felőle), myt 
kellyen tenuy lÉrdyC. 82). Azon kérdlek n)am érsek, ha eni- 
ber-e az pap iRMK. 11.218;. Kérd xtmrúl. (Császár az Eudemus 
népéről kérdé iRMK IV.88). Seá kérd i>mir<:. Szóla ottan az 
lu'itvannyoleadiknak, erre kérdi mondja meg (RMK. I\' 236). 
Lis Plautiiis tőruenye által az I... Paiilii.sttd rea kerdetet vala : 
ipse lege Plautia iiiterrogatns erat ;ib L. Paulo (Decsi: SallC. 
23). Arra kérdlec, hogy az mammonn:ii- akarszé örömesben 
szolgálni, hogy num az isteunec? (MA: Scult. 879). Arra kerd- 
lek itt először (Bal: Cslsk. 264;. A kálvinistákat is ha reá kér- 
deil (Sámb: SKénl. 25). Weres Andrái-t reji kénlők, hogy ha ő 
is akar bizonyítani (Gér: KáK's. Iil.321). Az eelő ystenre 
kerdlek teghedet : adjiu-o te per Üeum vivum i JordC. 4431 
Kérd vbt liiMÍ. Kérdé isten az .szent Jóbot sáláiiíul (RMK. 
IV. 62). Tanácsot kérdők: consulo C. Bódog Feroncz 
ymadsagaban hyua Cristast es kerdo tanaiczot (ElirC. 79 5). 
Erdegliy bycsseegghel tanachot kerde az erdegtAI (ÉnlyC. 
357) Kel tanachot keniewnk es vennwnk a mi vnmk lesiis- 
tnl (N'irgC. S3V Hogy az istentől tanáczot kenlirjen (MA: Bibi. 
1.65;. Tanácsot kérde Saul az nrtól (Káldi: Bibi. 248;. E> er 
kslcses ember, nem jó b(igltani délután, uem jó itt tanácsot k> 
deni (Thaly: Adal. 11.3661. 

elö-kérd: (memóriám experior; (sichi UberhOreo). üloii 1 
járásunkban letzkénket kérdgyAk-elől : re|ielemuR ; »'ir wolleu I 
rei)etiren imter wegs (Com: Vest. 61). I 

még-kérd : perquim, (lercontor Kr. jinicrrogu ; fragen, 
fi-agenj. Az ydőzefre]nt, mynt meg kérdette vala az kyralokt^^ 
.secnndum ten)piui, quod exqiiisierat a m^igls (JordC 360). K' 
gyetek meg ky va^n ot melto zallasth adny : interrogate, qi.. 
in ea dignus sit 1 382). Meg kérdek az tfariseosuk - iiitenuga- 1 
baut enni (388;. Senki meg nem keni, hona megyeo (Bon' ■ 
Préd. 298). El k&lde urimkhoz kel tanetvanyat, hogy meg K. 
deneiec (Tel : Evang 1.32). Az Jngiirtanac tőnienlien naio a)t>h 



K ÍRHÉS-M EG-KÉRPFy. 



MEr; KI^R^K.7,í>!-Kl^R^)EZ(^^lt8 



218 



kerdetetie (Decsi : Sall.l. 30). Ki ki kfezíiifiiik kérdgyemeg magái 
iPP : PaxA. 721. 

[iSzólások]. ileghSd nniröl. Ei« 1 « M iiiet; se bergied (VirgC. 
2Ü). Meg kerde evket az ev 7.erzetekievl (DomC. 181). Nem 
iiieríc vala ines kérdem e Ijeszédröl : tiiiiebant iiiterrogaie eiiin 
(ie hoc veibo lUelt: OT. R5). 

Kérdés : interrosatio, eiotema C. qiiaestio MA. t'rage. 
iiachfiafie PPB. Vetekedé.sie kiivott kérdés : thasis ; disim- 
laláara kiíratott kérdés : protasis C Kjnek eertelmeei-e ker- 
deesek zerent yanvH\Tviik es yobban ezewiikben veliettyek 
lÉrdyC. 538). (A tiidAs) nagy nieell' kerdeest kerdneen 
ew tewle (570). Kerdetyk egy kerdees (ConiC. 29). Ime- 
lefen kérdést tehetne ualaki : Valion micoda lelki iozagh 
jus? iTihC. 1). Megfelel Thaiuas e kérdésre (NagyszC. 338). 
\'alami elJI vágjon az kérdésnec renden, azt tSd elól (Helt: 
Aritm. H6). Ezt az kérdést alkolmason meg fejt6k ennek- 
elStte iPázni : Kai. 526). Noha mást jelenget Baldninus, de 
nincs arrúl kérdés (Pázm : LuthV. 271). Kérdés kivfil vetet 
dolognak monda (Sall : Vár. 61). A kétséges kérdésekről argu- 
mentálván (Qim : Jau. 160). Valóban fogas kérdések ezek 
'Matkó: BCsák. 351). Minden kérdéseit majd meg-sem felelte 
I Kónyi : HRom. 53). 

[Szólások]. Ez a dolog kérdésbe jö, tétetik, forog : hoc 
venit in *disíiuisiti()neDi PPBl. Ha az kiszállott hadnak és fold- 
népéuek dolga is k é rdésbe kél, mondja meg iMouOkm. 
XIV.109). Kérdésbe meri tenni (>Esk : VKert. 7). Kérdé-slie 
tésdk (296). Kérdésbe venni: *adducere in controversiam 
PPl. Noba megtellet ez a tarka világ sokféle bolondokkai, 
egy sintsen, a ki maga el-véltében az, se a ki gyanii- 
kérdésbe venné, az e, nem-e ? i Fal : UE. 469). Kérdésben 
forog ez a dolog: *controversia est de hac re; a mi most 
kérdésben forog ; qiiaestio quae uiinc iu *maiiibu3 est PPBl. 
Maga akasztotta-e fel magát, vagy az 5rd5g, kérdésben 
h a 1 1 á k (Pázm : LuthV. 104). A mi ebben a Kalauznak má.so- 
dik kSnvTében kérdés b(en sem volt (20). Fogják kér- 
désre az apostolokat (l^and : UjSegits. U.21.5). Mindjárt is 
bennünket kemény kérdésekre fogott : tagadással feleltünk 
ezekre (Gvad:RP. 63). 

tanács-kérdés: consultatlo; das fragen nm rat Márton.I 
lat. íMad:Evaiig. 120). 

Kérdéséeske: quaestiimcula, interrogatiuncnia, rogatiuncula 
C kleiue frage PPB. 

Kérdetlen : non interrogatus Kr. [unbefi"agt, ohiie zu fra- 
gen) (TebEvang. 1.606. Pázm:Préd. 1238. Kr.). Úgy sem mé- 
gjek-el t6le kérdetlenfil ; kérdem : mi okbúl járt illy .•szeven- 
tsétlenfll ? (Gyöngj- : Cup. 10). 

Kérdez; inquiro, requiro (_'. di.squiro. percontor MA. uutcr- 
suchen, nachforsehen, nachfragen PPB. [>asd meg, mikepen 
Heródes kérdezi vTonc Cristust lesii'^t fVitkC. 80). zemei 
zegenre néznek, 6 zemfedeli emberfiait kérdezik (DöbrC. 27). 
Kezde kerdezny az ev tarsitnl (MargL. 1). Kerdezy hw thwlSk 
az czyllagnak ydeyn [?] : didicit ab eis tempns stellae (JordC 
359). Valamennyiszer kérdezsz, annyiszor mondom (Pázm : Pré<l. 
5ö). 

(Szólások). Kérdtz vmin. Most már azon kérdezlek iZrinyi I. 
167). Kérdez vmirdl. Miért kik minket fogván vittek vala, ot 
minket inek zorol kérdeznek vala: quia illic interrogavernnt 
nos, qui captivos dnxenint no.s. verba cantionnm l214) 

el-kérdez : iwrquiro Kr [ansfragen). Végig elkérdez : i)er- 
rogo C 

■még-kérdéz : interrogo Ki (fragen, belragenj. Kjt zeut 
Péter faz fl] nemzetseeger'l meg kerdflzAt íÉrdyC. 654). Ker- 



deztosek meg tovfle az életnek iamborsaga (VirgC. 127). Zerel- 
metest meg kérdezet (132). 

meg-kérdezéa : (interrogatioj examinatio ('. [das befra- 
genj. Maragyon isteni meg kérdezésnek mynden iteletli (VirgC. 
139). 

Kérdézdégel : rogito (J. quaerito MA. off fragen I'l'li. 

Kérdezés : di.squLsitio. inqui.sitio C. interrogatio MA. Irage 
l'PB Nagy meelseeges kerdSzeesek ej* bSlili feleletek leenek 
eg>' máshoz (ÉrdyC. 661b). Ég\-enesehed az cn zywi'metli, hogy 
en tetemenymuek kerdezesekoron bátoron meg maradbas.'iaU 
iTheivrC. 132). Az kérdezésre felely (Mon: Apol. 335). 

Kérdezet: quaestio [das fiagen, fiage). Lflt kérdezet lanos 
taneituani kúzzól a sidockal a tiítolatrol (MiinchC. 173). Ki, 
monnokrol kerdézotnec vállasat véuón, halaira parímcola vi- 
tetni : qui, de ntroque habita quaestione, coiifwwos jussit duci 
ad niortein (BécsiC. 74 1. 

kórdezkéd-ik : quaerito, rogito MA. oft fragen. sehi- bitten 
PPB. contor; nachfragen Com : Vest 124. Eg'mastol azon okon 
kerdezkednec vala : seiscitjintes (BécsiC. 168). Kerdezkeééetei- 
a germecrSI : interrogate de puero (MiinchC. 16. JordC. 359). 
Kerdezkedneenek raytta: conquirerent inter se (456). Myii 
kerdezkSdtek vala ty kSztetek : quid conquirlstis inter vos (484). 
Ne kerdezkevgyel toab (DomC. 86). Vgy mond ázzon mester 
emvl kerdezkwdwnek íVirgC. 121). Ennek5m kerdSzkSdJnec, 
avag kerdőnee mutadod[így] istensegSdet.emliersegődet (NagyszC. 
21). Ne kerdezkeggetek azomi (.Sylv:UT. 1.103). B^ymas be- 
keségerSl kerdeszkedtenee (Helt: Bibi. I.Ll). A népec kerdesz- 
kednji kezdénec az 5 feleségefelSl (Helt : Bibi. I.M). Midón (a 
madarac) eg,vbe gyfiltenec volna, kfrdeszkődni kezdénec egy- 
mástól (Helt : Mes. 53). Kerdezkedet ideiéről (Born : Préd. 83). 
KerdezkedS es patuarkodo papoe (Bora : Evang. L99). Kerdez- 
kedgyel az nemzetségekről (Mon : Apol. 3). Az i5uend5lőktfil ne 
kerdeszkedgietek (Fél : Tan. 342). Hittélé jőuendS mondóknac, 
értekeztélé és kérdezkettélé 5 t515c? (Vás: CanCat 209). Tudat- 
lannak, kételkedSnek, kévdezkedínek mutattya magát íPáziii : 
Préd. 39). Valamenyiszer kérdezkedel, mindannyiszor azt mondom 
(Illy ; Préd. 1.246). Ha kérdezkednek tCillem, jó szivei szóllol; a 
dologhoz (Monlrók. XXIIL679). Kérdezkedik az mi rasolutiónU 
felöl iTörtT. XIX.15). Egyrill másról ez is, az Is kérdezkedik 
(Thaly: Adal. 1.157). 

Kérdézkédés : inquisitio, percontatio, disquisitio, quaestio- 
nes MA- uachfVage, untersuchuiig, erlbrschimg PPB. Kérdéz- 
kédés, vi.sgálódás : examen [az iskolában) Com : Jan. 1 56. Ta- 
mada nem kysded kerdezkídes az vjteiek kezSt: fűit tumultus 
non parvus iuter milites (JordC. 750). Mykoron sok kerdezkő- 
dees (di.sceptatio) let vona (759). Kérdezkedés, tudakozás (MA- 
Scnlt. 121). Kérdezkedés iiélk(\l serényen el-járjauak abban 
valamit mond Kiistus (Pázm : Préd. 254). Mit zoUyac penig ma.st 
azokról az kerdőkSdeseki'úl [ígyV], kic nem czac haszontalanoc. 
de maid mondhatnám, hogy vgyan isteutelen6kis? íZvon- Osiaud. 
20). Véghetetlen kérdezkedésekbe egyelitsék magokot Cllly: 
Préd. 1283), 

Kérdézkédö : percontator, inquisitor MA. nachforscher, sn 
erkmidigimg einzieht PPB. (Pázm; Préd. 59. Kr). 

Kórdézkédöz-ik : [sciscito. percontor; nachfragen, nach- 
forsehen). Azon kérdezked/ízik a nagy tök (Pós : Griot. 38). 

Kérdezöd-ik : .scrutor Kr. [nachfragen, nachforsehen]. Tuda- 
kozzál, kérdezSdgyél i'MA:Scult 45. 121. Gyöngy :Char. .56). 

Kérdézödés : scnitiuium, scrutatio MA. PP. nachs\xclmüg, 
erforscbung PPB. Nem illic sokféle SszvefSzStt czSpSzStt ha 
szontalan kérdeződéseket elS keresgélni ('MA: Tan. 140. MA: 
Scnlt 12U 



219 



KÉRDEZÓlSKADIK-KEROFn' 



BL-KERGErr-KEREC«EX 



22n 



Kérdezösköd-ik : ideotiduoi, et a pluribun percontor Kr 
l'tiich erkuiidigeu, uacblrageDj. Mit liaiiznál erról kerd&zeskedned 
fFortSzer, 2. kiad. I.b. 1. kiad. kerdezkedned. Csúzi: Tromb. 
140. Kii. 

Kérdezösködéa : iterabi percontatio Kr. (erkuudiguug, 
iiaclifragej (Csúzi : Tiomb. 86. Kr.). Hogy utóbbi kérdessíske- 
désre alkalmatosságot ne adjak, azt irtuk a zászlóra : ri forma 
supra riforma (Kai; NE. (il). 

Kérdő : I) iiuaereas, rogator C quaesitor, intorrogator MA. 
uachfrager, uiitersucber PFB. A kérdSnec felelly meg kelle- 
metessen : iuterroganti retii>unde piacidé Com : Jaii. 2i X). ií) 
appellatio [provocatiuj. Az kérdSt nem bocaattyak miudeukor S 
felsége táblájára : appellatio in euriam regiam non semper 
admittitur (Ver: Vurb. Szót. 2i. 

[Szólások). Kérdőbe hozni iPétsv: Kel.678). Kér dóbe 
jöhet ezen dolog: poterit baec re« in quaestiouem, in oontro- 
versiam sumi Kr. Kérdőben jőbet az-is (Uall : Paizs. 228). Mél- 
tábau kérdőben vehetné (Hall : Paizs. 377). Hanem az a 
dolognak k é r d 8 j e, és a két fél kSzőtt villongásnak bök- 
kenője (Pós: Igazs. 1.73). Kérdőre vették, fogták, von- 
ták: in quaestioneni attractus, sumtus Kr. Ott azzal mit kezd- 
gyeu nem veszi kérdőre íGyíingy: C'up. 21j. Kérdőre venni és 
vinni a tőrvényt (Ver : Verb. 2). Kérdőre veszi tőnényét ; 
appellat (Ver: Verb. Szót. 2). Ha ebbe kétes ua^, kérdőt 
keré ez előtt valo nemzetségről íMel: Jób. 19). 

tanács-kérdő : consultor C. 

Kérdt-e: ((luaestio; fi-RgeJ. Kérdtomre illyen választ a Jött 
Gyöngy: Char. 243), 

KERDOL : szédül, bőszlil, kergetegesedik SzD. 

meg-kerdül : [vertigine cuiTipior; schwindeln, den scbwin- 
ilel bekommenj. Megkerdfilt a marha SzD. Meg-szelesedett, 
■kerdfiltt, -kótyagosodott, -tibolyodott, -kergetegesedett, -ezédAItt 
fejében, elméjében (SzD: MVir. 133). 

KERGET : persequor, insequor, insector, consector C. fiigo, 
propello MA. In die fluclit schlagen, forttreiben, nachsetzen PP. 
(jagen, naclijagenj. Barom kergető fene bogár: tabanus C. 
Bögöly, barom kergető bogár : asiliLs PPI. (Pesti : Fab. 37). A 
ministerekeí az igaz vallásért ne kerges-se (Dáv: VDisp. I.ISO). 
Isten kergető os keuely czaszar vala (Illosv: SzPál. 24). Ha a 
liallászoc kergőtni kezdenec, igen hamar el émec és meg 
fognac, ha így kezdesz ballagni (HeltrMes. 409). Az cassai 
capitansagért ne kergesd, meg se öld a baratou, eanok pén- 
zeiért az igaz taiiitót (Mel : Sám. 366). Kergettec az szenteket : pei- 
sequebantur (Mun: Ápol. 32). Nem itílem, hogy el-éi-tem a luitárt : 
hanem persequor, .id anteriora me extendo; elő nyújtózom, és 
lállyatütásaal kergetem a fel-tett tzélt (Pázni: Préd. 322). Mind 
országostul tille elvévén gyűjtött gazdagságát, számkivetésre 
feleségestül kergette il magát íEI^hilKözl. IX.181). Eggyc 
helyből másba korgettessél (Zvou: Post. I.22.'i). A halászoka 
lialakat az ő eny-helyekröl lurboklo fával a háiora kergetik 
■ Komár:Imád8. 225). A liajót a tengeri kőszikláktól el fizic, 
távul kergetic (Com : Jan. Síii. Az agarac a vadakat kergetic 
és el érit- (80). Semmi recrutázó avagy liad-kergető tiszteknec 
nem lehetett szabadságában ezeknek elosztások (RákF: Lev. II. 
2ö9i. Ott lovas gyalogot kerget igetéssel (Orczj-: Költ. 178). 
Az uémel armadát Bécs alá kergettük (Tlialy : Adal. 0.144). 
Elől tfiz, hátiil Uz 8 kerget az víz, mint az szél il.li. Futnak 
elölUnk, ha kergettyUk, ha futunk tőlök, inuukban vannak 
(Fal : VK 470). A sz(iz Diána, vadat kergetvén, sokat nlegejt^'én 
eggy kanhoz lőtt (Fal: Vers. 867). 

ISHH&Bok). így ennek barapáaais nem mindgyári saidiltatik 
tneg, de végre a lelket kergeti kétségre (Czegl: BDorg 
26). Sok beszédeket kerget es zagj'val eg>ben (Gvarm : 
Fel. 37J. 



el-kerget : propulso, dispello, depello HA verjagen, hiii 
und wiedertruiben PPB. Elkergető : propiilsator MA. Béremet 
meg nem adgyac, nem tiaztekiec sőt ki őznec, el kergetuec 
(Bora: Préd. 131). A reájoc rohanókat nyillal elkergetni tud- 
gyác (Com: Jan, 147). Legkissebb szerencsétlenséget magától 
el nem kergethetne (Hly: Préd. 1440). Az arany szalakja el- 
kergettetik az égő kemenczében (L36b). Kevély b&szkeséget 
barátság el flzte, fondorló beszédet tréfa el kergette, unalmat 
az ének, mtisika el vette, titkos gondolatot táncz, játék azé- 
leszte, most teczett árnyékos helyek kiessége íOrczy: Nimí 
Clb). 

elkergetés : propulsatio MA. die verjagung, das abtreiben 
PPB. 

elö-kerget: I) appello PPI. [herbeitreibenj. 2) (ccinquiro, 
cogo ; auftreiben). Egyéb hazugsagokatis kergecli elő (Mon : 
Ápol 284). Egyéb belyeketis kergecz elő, de azért azt az igét 
ott nem találod (305). 

ki-kerget : expello, exigo SL [ausjageu, austreibenj. Ha a 
farkasokat ki nem kergetnőiők az ur aklából (Tel: Evaug. 11. 
120). A mellyektől szabados a ki a haragot kikergeti (Hly : 
Préd. 11.64). Vagy negyvennek éltét ki-kergeté (Kónyi : HRom. 

90). 

még-kerget : persequor, proftigo, propello MA. verfolgeu, 
nacbjagen PPB. A király erős paranczolatot ada ki, hog 
minden&t meg kergetnéc az oruokat és a toluaiokat (Helt : Krón. 
51). 

Kergeteg: 1) furiosus [vertigine curreptusi schwiodelad, 
drehkrank, verriicktj. Kergetegnek kezében tenr: gladius in manu 
fiunosi (EhrC. 93). Lemets-zettünk egy kergeteg juhot (MonTME 
1.288). 2) vertigo SL [schwindel]. Kergetegnec lelke azaz őrdőg 
buuec ő louaba (TelC. 111). 

Kergeteges: I) vertiginosos, vertigine laboráns Kr. [dreb- 
krank). (Csílzi : Sip. 9 Csúzi • Tromb. 73. Kr.). 8) [?] Kergetegee 
kérdéssel sarkal bennftnket (Zvou: PázmP. 310). 

[Kergetegesitj 

még-kergetegeait : (vertiginosum reddo ; drehkrank ma- 
ciién, verriickt maciién) iCsiízi: Sip. 248. Kr). 

Kergetegeaaég : vertiginusitas Kr. [drehkrankheit]. Ker- 
getegesség, fene, bőrpokol (ACtere : Euc. 188). 

Kergetegül : furio, iusanio [vertigine corripior; schwindeln, 
verrückt werden). Kezde ewuewiteny es kergetegewiny (fiirere) 
oly erewseu, hogy meudeu kewteleyt elzagatuan, elky zalada 
(EhrC. 60). Kjl mykoron mezojielenew Itett néznének mykeppen 
boloudott meg mewuetyk\iala aloytuaii ewtet megkergetegewhiy : 
putantes eum insanire (58). 

Kergetée : coaiectatk) C. propulsatio MA. iiisectatio ; nach 
folguug, das abtreiben l'PB. Ki haj^a a pápát bogár módra az 
evangéliumi tudumauW valIo liivekuek kergettetéeekre (GKat : 
Válts. 0.40). 

Kergető : iiei'secutor, depulsor, cousectator .MA. verfolger. 
nachfolger, abtreiber PPB. Siralmunkon öríllnek félhitflek, ha- 
lálunkon örülnek az kergetők (RMK. VI. 243). Az prophetae 
kergetői (Tel: Evang. 1.96). Imádkozzatok a ti kergetőitekén 
(Hly: Préd. I.3it2,i. 

KERECSEN {ktUcfci/ LlsztiiMárt «) Misk: VKerl 
376); gjrfíUco Kr. [gerfalk, geierfalk). Nagy nyuzt bőr kápá- 
val be fttdözte tejét, azon kerecheu szárny mutattja sépségét 
(Zrínyi 1.90). Lám az \'nd kerechent meg •oelégyithetiii (IllOSi 
Serény mint kereczeii (Laszti : Mars. 7 1. Karók, keleclienyek s 
sólymok megh tiaztuluak (60). Sólymot, rárót, erő« kéretlent, 
atrni'zokat, Itélhedd érkezni (OyOngy:KJ. 146). Alig kelbete ki 



221 



KÉRBXí— BÉI>-KERKK 



floANYKERlÍK— KEREK 



322 



(Keméuyi cseeaemfe korábúi. mint Hók keiecseii üészke kosn 
rabul, mindjárf ki kezdett repülni köz dolgok porabúi (Gyliugy. 
KJ.> 104). 

KÉTRÉG i,<<^rwe.sy Gvad: NótTest. lHi: 1) cortex, oaudes 
MA. rinde PPB. Fakiisk kerget (cortices arbomm) megezyk- 
iiala (EhrC. fi3). A ház fedni valA a.sz.szii kérgeket, sindeleket 
lasseres et assaiiientni kigyalullja (C<ini:Jan. 104). Addig 
fíSzíB mérget s éteti kérget, mig kaserfi lesz az íz (Amadé : 
Vers. 180). 3) suber Kr. fkork]. Kéreg a saru sarkában : siiber; 
pantoffelholz PP. Megkopott tollas süvege, kidűlt csizmájának 
kérge (Tbaly:Adal. 1239). S) asmia MA. [Vö. 2. E±R] 

[Szólások]. C li a c a kérgét h a n t y a c a tiiniennec, de 
a derekat es v5lg>-et ingyen sem illetie (Tel: Evang. 1.602). 

has-kéreg. Has-kér, has-kéreg: peritoneum PPBl. 

Kérges : cortico-sris, corticem habens Kr. Kérges fa : caudex 
MA. Bír köténye kérgjes (Gvad: NótTest. 16) 

KERÉK: 1) rota C. Com: Vest. 144. MA. rad PPB. 
Kereket meg k'itt'k meredee helyen : sufflamiuo MA. PP. Ke- 
ree reuasanac zozaKa : vox impetiis rotae (BécsiC. 262). 6 
zeke tfiznec langa, ű kereke meg gerieztet tSz (149). Hogj- 
neegy kereket chyiialnanak (DebrC. 549. 193). Az ew attya 
vettetee az kerekre es nagy tyzet rakattata alaya (ÉrdyC. 
429). Neegy forgó kerekeket zereztete(671b). Haé'ad hogy syet- 
tessek, neegy nagy keereek kezeytessek (ÉrsC. ö08b). Tedd 
forgó kerecké 8k5t, mint szél az pozdorja czSpót (MA ; Bibi. 
V.39). Ha egy forgó órának álhatatos folyással járó kerekit 
látod (Pázm: Kai. 2). Nem állhatatlankodott. mint a forgó ke- 
rék (Pázm: Préd. 38). Fonalat vonszanao akar líjou forgó or- 
.soval, akar a keréken forgó rockával ; sive girgillo, sive fuso 
iCom: Jan. 97). Az kinek az apja kereket falazott Is, most a 
Ha megharagudnék ha úrnak nem hinád (Monlrók. X1.356). A 
szekér kerekeit megépitette (Nyr. X.470). Csináltattunk 2 kere- 
ket (MouTME. 1.385]. Ugy jár lábok mint a zseb-órának gyenge 
kerekei (Fal: NE. 34). 8) orbis MA. oirculus; krois Cfim: Vest. 
123. orbis MA, A Mercimus az o kSmj'iMe való kerekében (in 
epicyolo 9uo) kjríil járja hamíiréb fél esztendjnél (Com : Jan. 
7). Szép epeijet szettem, kerékben kötöttem (Zrínyi 11126). 
Kerékben körülöttök voltának (Mik: MulN. 327). A páz.sitra 
.szónyegeket terítenek és elegyasen kerékben leniének (13). 
Boldog isten ! hányszor vesztettem víg jó-kedvemet tekéntetes 
.személlyek k5z6tt-is ; néha tsak nem el-hitettem magammal, 
hogy mind azon peszér és kotsis inasok szorítottak a kerékben 
I Fal : NE. 20). Az asszony a sok tzifrával rajta, és drága rnliá- 
zattyának kevély építményivel héába ftl kerékbe, ha nem tud 
a beszédhez (Fa! : NA. 195). Az után ott kerékbe-üW pajtásihoz 
fordulván (Fal : Nü. 291). A roszszak rosz.szakhoz tsapják mago- 
kat, kikkel kerékben álnak (FahUE. 369). A kerékben rSpitet 
igék ide 8 amoda portáznak (403). Egész estig tartott a kerékbe 
járó hosszú beszéd (Fal: TÉ. 718). Amott terepély fa sokat íszve 
gyfljtte, vagy mese, vagy játék, kerékben keverte (Orczy: Niraf. 
C2). 

[Szólások]. El akarta veimi, de megakadt kereke. 
máshoz ment a leány (Fal:TÉ. 734). 6t5dik kerék az 
szekérben (Toln : Vigaszt. 68 i. H61 lattal St kerékS szekeret? 
i,Mon: Ápol. 317). Minden tolvaj kerékben való (Matkó ; 
BCeák. 61). Kerékre ítélni: Iumbifr.igio damnare, rotae 
.snpplieium in aliquem statuere PP. Kerék számra be- 
széllSnek és io szósnak tartassál ( Bal : Csisk. 85 1. 

[Közmondások]. Czikorog a kerék, megitta az koczis az háy 
árrát: rota plaustri male uncta stridet MA. Ha szinten felsS 
vagy az keréken, alsó is lehetz czak hertelensegben (FortSzer. 
2), Ugy jár jobban az kerélí. ha kened (Thaly: Adal. L161). 

bél-kerék : rota moláris PP. [grosses triebrad). Bél-kerék 
a malomban : *tympanum versatile PPBl 



eigány-kerék : cimcnmrotatio siii iier terram manuinii 
extensarnm oi* Kr. (das radschlagen]. 

[Szólások]. Tzigány kereket hányni : in rotaui se versare, 
rircumagero PP. Hordd el a cigáuykeroket (Fal : Jegyz. 925). 

fél-kerék : .semicirciUus MA. halber cirbel PPB. [halb- 
kreis). Biráira kijöttek, fél kerékbe álltak (Gvad : RP. 128). 

fö-kerék: rota principális Kr. [hauptrad] (Pázm : Préd. 825. 
Kr.). 

két-kerekü : (mit zwei radernj. Kétkerekfi-.szekér : cLsiuui 

Nom.' 319. 

kocsi-kerék : rota rheilaria Kr. [wagenrad, kutíchenradl 
íThaly: VÉ. I.317i, 

kút-kerék : haustrum MA. situla aquiiria. piitearla, urna, 
hydria ; brunnenrad, schöpfrad PPB. 

malom-kerék : rota molarís Kr. [mühlrad] íMesésK. 9). 

négy-kerekü: [mit vier raderaj. Merkaba: kínifí hintó 
szekér négy kerekű (Mel : Sám. 405). 

szerencse-kerék : (rota fortunae ; glüclisradj. Ne niar- 
galliatuk hat ti a czigauok louaa, a szerencze kereken az tör- 
ténet szekerébe, mert el dűltek (Mel : Szján. 7). Akár-mi-némft 
nagy-méltóságu ember sem egyéb, hanem gyarlóságok tííkSre, 
szerentse kereke játéka, állhatatlanságok képezése (Pázm : Préd. 
622). 

vizhányó-kei'ék. Vízhánjó kerekek, kupás kerekek, mely- 
lyekkel valamelly folyó vízbSI másuvá vizet meniek, és há- 
uyák-ki : rotae *modiolis aquam haurientes PPBl. 

Kerekecske: 1) rotula C. klemes rad, rjidlein PPB. Te- 
kergős kerekeczke, peretzeczke : spinila MAI. Kis kereketske, 
metéW sarkantyú: ein klein rad: une roulette KirBe.sz. 136. 
8) orbiculus PP. 

Kerekes: 1) taber carrucaríus PP. tignaríus PPBl. WF. 
carpentarius ; wagner, karrenmacher PPB. Kerekes (vezetéknév 
XVI— XVII. száz. Nyr. X.227). Kerekesek és takátsok (Kol- 
Tört. 401). Az kerekesekről : egy kocsit csináljanak 2 ft. 50 d, 
(tj-d0r.szgy. 11.382). 8) [rota insti-uctus; mit eiuem rad versében]. 
Kerekes puskátok menjen a bástyára, lakatot tegyetek a kisebb 
lyukára (Orczy: KöltH. 47). 

Kereketlen: non habens rotam Kr. [radlosj. A bölcs Ly- 
kurgus törvényt szabott, hogy a fóasszonyok bizonyos napokon 
kereketlen hintókban, lecticábann ne járnának (Fal : TÉ. 6.57). 

Keréki. Keréki slug-vas : canthus MA. PP. 

KEREK (iej-ít Helt:Krón, 190. ierct Pázm: Préd. 747. 
770. Kár: Élet. 11.379. kör<;c Helt: Krón. 169. kőrec Helt;Me.s. 
122. Vallást. BBbij.) : 1) rotundus, circulari.s, orbiculatus C. 
[rmid]. Kerek báuya : sphaeristeríum. Félig kerek : semi- 
circulus ; kerekSn : circinato C. Kerek tántz : *choras circula- 
ris PPI. Kerek hengergí alma : *voIubile maliuu PPBl. Via 
juxta kerekyghaz 1093 (ZichyC. I.l. IV.164). Hogy az kerek 
abrazbol az isteneknek evreksege mutattneyek meg (ComC. 
192). Körec glóbis (Helt: Mes. 122). K6r§c vaczoralo házac 
(Helt: Krón. 169). Mint egy kis fSdSc, ollyan keréc levelei van- 
nac (Mel:Herb. 36). Kerek lapos berétra (Mel: Jób. 68). Kerek 
golyóbis (MA: SB. 85). Kerék czimei-ü gyülevész nép (Kár: Élet. 
11.379). Üvén Hamvivának nagy kerék kü vala, azt is porrá 
tőré az halálos dárda (Zrínyi. Lili). Egy szép kerek rétet 
találának (11.75). Kerec paissal fel készfiivén (Com: Jan. 146). 
Kerek bástya (KoITört. 408). Elkerülvén a római rótát, a szen- 
tek dolgában 6szve gyfliekezö kerék-tanátsot (Fal : NA. 175). 
8) Idúrectus, categoricus]. Kerék szóval.- directe, categoríoe, 
sine ambagíbas Kr Kerek válasz: responsum non ambiguum 



K RREKDKI)— K KKKKIT 



KERKK.SÉ(i— KI KKKKKKIMK 



.Sí. Kw^c válaxít ada neki (HeltiKrón IS'Oi. Ay. w.. Dávid 
és Salamon niutidátiát az atjatíak sem érthetik kereken csak 
úgy, a mint ii/. Wtflnek kfll.su .sziiie magán mutattya (Pázm: 
Kai 79f>). Kerek szóval és egy általijába, nem meri tagadni C-tlviniis 
HZ testnek fel t.'miailá'^it (417). Félben-szakasztván gondolko- 
ilását, lianiai', és kerék választ ada (PázmiPréd. 770i. Némely- 
lyekre kerék válaszképpen egy Mtsflletes nemmel tiidgyimk 
felelni il"'al: L'E. 382). Nem jó kerék válaíiz képpeii mindent 
mog tagadni (40;i). Kerék válasziil azt feleié ; Kiki koholja 
maga szerencséjét iFal: TÉ. 633). Ez a kerek vála.sz nem 
elég (Kai : Coust. 808). 

(SzAliiaokj. Hová lehet .szoh' dolog, mint a kerék kék 
égnek tsudálatos bóltya 'Pázm: Préd. 747). Nem volt eliez 
luisonló az kerek é g h alatt (Alv : Post. 1.64). Nintsen oly 
válogatott szépség a kerék ég alat (Eal: UE. 369). Piros, pos- 
kos, kövér még t^k pilzin falat, nints busza hasonló a kerek 
ég alatt (Fal : Vers. 906). E szeles kerek világ (Mel : SzJán. 
394). 

Kerekded (keregdéd Com: Jan. 164. PP. .sat kereghdyd 
IJebrC. .Ml. NagyszC. 75. kerekdid C5s. N4. Bal; Csisk. 41. 
Oyiingy: KJ. 29): 1) orbicus, eneyclios, cylindrus C. orbiculatus, 
circiilaris, rotundus, oneyelicns MA rnnd, scheibicht PPB. [rimd- 
lichj. Kerekded pais: parma C. A golyóbis keregdéd gSmbílyfi: 
globns rolnndiLs Com: J,in. 164 Kerekdedenként: orbiculat\im 
PPBl. Né, melly nagy ovális, kerekded forniájú asztal ez: da 
!sl ein gro8S(ir ovaltisch KirBesz. .nít. Ki az keregdéd állatba 
KegelelAt lel (fiuary U. lő). Az clastromnak keregdéd ablaka 
(MargL. 135). Az t«mplonmak fondamentoma keregdedvn cby- 
naltateek (CornC. 192). Plató es zoltli egy kereghdyd es megh 
rywydewit ystenrevl (DebrC. 541). Eg nag tyzes kerekdyd állat 
1 NagyszC. 75). Az elí Hggíi es igen nagy ffil agyatlaiisíigot, az 
igen keregdid tanulatlant legyez iCis. N4). Apró es keregdéd, 
minta hoharuiat (Helt: Bibi. I. Kk2i Kerekded teke (MA: 
Tan. 30). Keregdéd forma (Toln: Vigaszt. 35), Az álló-vízbe ha 
egy kiivetskét vetílnk, elsóten kisded azörfit indít (Pázm: Préd. 
794). Keregdéd lioszszii : teres ; keregdéd circalmozás : tirculiis 
(Com : .)an. 164). A játékos keregdéd helyen szágnidva : in 
circo e<niitando (210). Kerengél az kerekded hidon(Matkó: BC.s;ik. 
226). Kerekded forma aily:Préd. 11.16). A láda kerekded 
fedelfí, jó formára Ujgláro.s va,sazá.s«;il vagyon (Moulrók. 
XXIV.177I. A i)etrez.selymet nem hosszi'ira metélik, hanem ke- 
resztül kerekdeden metéld (Szakácsme.st. 76). 2) [directiis, cate- 
goricas]. Kerekdeden: absolute Kr. iPázm; Kai. 1766. 240. Kr.). 
Argumentumodnak kerekdid és uyluann való sunmiáia ez (Bal: 
Csbk. 4 1). Ez a mi kerek<léd válasz-tételfink (Pos : Igazs. 1.73). Ke- 
rekdeden megvallya (349). Kerekdeden ki-vagyon mondva 
(383). Kerekded mondása szent Pálnak, hogy (11.300). 

Kerekdedség : rotunditas Sí. (rundé, r«nd\mgj. Annak a 
kerekdédségnek nincsen szurdokja (Czegl: MM. 147. Lép: I-Tiik. 
60 Hal|:Paizs. 184. Gyöngy: KJ. 29). 

Kerekdék ikertkdég MA: Bibi. L311): [rotundus; rund|. 
Paraszol teteje kerekdék és széles (Gvad: t'Nót. 91.i. 

Kerekéd-ik : rolor, versor in orbem MA. vne ein rad nni- 
getrieben werden PPH 

föl-kerekedik : snrsum rotor, in gyrum assurgo MA 
Kerekes : rotundus, circidaris, sphaeralis Sí. (nmd, rmid- 
lifh). Kerekes tányéroc és négy szegfl tányéroe : orbes et 
qimdrae (Com: Jan. 109). (ostáblához való kerekes fáckal 
jádzani : latruncnlis cerlare • (209) Kerekftsenjaro egi .'tbroiira 
(llly:Préd, L163). 

ISzólásokJ. Kerekesen ki niondá (Muln: JÉp I3i. 

Kerekít : rotundo C. circino MA. drkein, einen kreis 
ziehen PPB Tzirkalmazom, kerekítem: circino PPl. RSvideb- 
ben kerekíteni : tinire pomoerio minőre (Detsi: Adag. 220). 



Kerekség: I) rotnndiias, globositas C. orbicularitas MA 
rundé PPB. Az nHp<jtis latod kereksegeben vgyan azon egy 
nek lemiy iFrank: HasziiK. 77;. S) circnlus EliiC 55. orbis. 
sphaera ; gyriLs MA. krels PPB. Kerengó kerek.ség ; gyrus C 
Allottiolna zenetlen ysteny ede.s.segnek nézésében kysded kerek 
segnek alata i EhrC. 55 j. Éress tórweeimyel es kerekseegghel me^b 
foglally.i vala az meelseegheth : certa lage et gyro vallabai 
abysstw (ÉrdyC 159). The dergasetlnok zuzalya wagyon kerek 
.segbe: vox tonitruis tui in rota (Kulc.sC. 186 1. \j> futtató hely- 
nec nagy kereksége vala (Kár: Bibi 11.271;. Ha az nap kSrnl 
valami kerekség vagyon, tiszta ?d6t ielent (Cis. G3). Az felsn 
Palatiniisnac kerekségéljen valu nyoltz váro-soc (MA:Scult 
1067). A bujdosó tsillagok heten vaimak, kiki az ő magái 
kereksegében ; in pecuiiari suo őrbe (Com: Jan. 6). 

[Szólások]. Az egheez eghuek kereksegbeet feenes 
seeges dychóseeg fogta be (ÉrdyC. 564b). Eh fóldnek ke 

J reksegeben (in orbi terranim) nagi bfilc lenneb (DebrC 
203). Vyaskodeek ew eerette niynd egheez foKInek kerekseege 
(ÉrdyC. 6. 342b). I5ue b« az halai ez iSduek kereksegeU' 

; (TihC. 62. KnlcsC. 44). Az fSIdet meg rázád, az fSIdnec kerek 
ségét meg mozgatád (Kár: Bibi. 1.457) Az 6 első szAlettet bi- 
hozza e fíldner kíregsegére (Vallást BBb2). Az ur bír ez 
egész fTildel és minden Ijenne éISckel, oevé ez fSldnec kerek- 

i .sége iMA:Bibl. V.12). Az fold kerekségét mindenféle tévely- 

J géseknek, s istentől elszakasztó hitetlenségnek keserií konko- 
lyával akarják naponként be hinteni (VárM : Ég.^Szöv. Bevez.i 
Vallyon lehet-é n.'Uánál bolondab ember a főid kerekségén 
(Fal: NE. 76). Te neked holdúllyon főUüiek kereksége (Orcz) : 
Nimí A3i. Világ k or eksége: orbis C. Com: Ves(. 139. 
VVylagoknak aldotli teremteye, «ra, kyth feel es tyztel mynd 
tellye-s zeles wylagnac kerekseghe ("niettrC. 22 Ij. 

fól-kerekség : hemicyclos C. Iiemicycinm PPBl. (halbkreis). 

Kereksógecske : orbiculus C. 

KEREKÍ!D-IK: 1) evenio, consequor, devenio Sí. (orior : 
entstehen, vorfallen, gescbelien]. MinálUmk, a sok roszból, eg% 
semmirekellő szokot kerekedni ; mint a sok apró jóból, egy 
nagy jó lehet (P.'lzm: I.utliV. 353). Amott kerekedik egy fekete 
felhő (Thaly : VÉ. 334). Róma mint született, mikép nevekedett, 
betse és hitele hogyan kerekedett (Orczy: Költ. 27). Uram! 
ha nem segítz, vesztünk kerekedik (Kónyi: HKom. 21). El-végie 
a fabula históriára kerekedik, és a copia originálissá válik 
(Fal : NA. 199). 2) devenio Sí. [porvenio ; kunmien, gelangen}. 
Haza kerekedik : doinum redit Kr. Hadd vesse el ííz argtimen- 
tumnak minorjat a nyakáról, hogy ne kerekedgyék nyakára 
a conilnsio (Matkó: BCsák 26) Az betegek, lia haza kereked- 
hetnek, tartozzjmak helyekbe mást .illatúi (ErdTíirl.\d n370i. 
[Víi. KEREK, Kerekedikl 

(.SziilásükJ. Rósz hírben kerekedett volt egy le.'iuyjal 
(liod: Pol. 175). Szárnyára keredik: pennis in altum fertur 
Kr. Szárnyára kerekedvén az igéret földébe hordgya tPázm: 
Préd. 1196). 

át-kerekedik : [Irajirio, pertranseo; durcbkonmienj. \ 
táboron b:uit(»dás nélkül által is kerekedvén, Monokhoz naax 
meaize jancsárokra találkoznak (Rumy : Moil 1.69). 

elő-kerekedik : [appareo ; beratiskommen, sich heraas- 
stellenj. Untig rángatj'mi ide is, amoda is a gyeplőt, hogy félre 
csavarítsam a l)e»-zédot ; de hiába, mert elvégre csak a kerekede 
elő (Fal: NE. 20) 

föl-kerekedik : (eflferor, pi-oliciscor ; sich erheben, sidi 
aufniHchun, sich auf den weg madien). Annak manna fel 
kerekődeenek (a méhek > az égbe myiK) addeeg, myg ember 
lathataa i ÉrdyC 259 1 

kl-kerekedik : evenio, consequor, evulvur Kr [heraus- 
kommeu, sich hcrausstelieu, entsteben) Az ő részeinek egyben 



i 



(WZVE KEKEKEDIK— KKRKNfJ 



i{|->KEKENG— ELÓ-KERENGET 



226 



lioriUsálKiI keivke<lett ki az síép iialnta i Pázni: Kai. -'V EliWI 
.íz kűreke<iik ki, hogy ez világ iioiii lehetett |7). Gyalázat 
kerekedik ki belőle iljind; l'jSegit.v 11.7231. A mi életünk 
(•oniedia-játék, L-sak a végén kerekedik ki (l'"al: UE. 47 li. 

öszve-kerekedik : [conglobor ; sich zusamraenschaien]. 
melegenként i'iszne kerekednek en ellenem (Meh.Iób. 70). 

KEREKÍT: I) compan.) ISI. (maciién, aiischaöen). Kfitíin 
lábnak nagy t.üpat kerekíteni : Herculis eothunios aptare infanti 
l\H3Í:Adag. 221). 2) facio ut deveniat .Sí. 

Í.Süólások) Balgatagságát igy k e r e k i 1 1 y fi k az n >■ a k á- 
lian (Tolii: Vigaszt. 15Si. 

ki-kerekit : [oolllgo. concludu ; lieratisbringeu, schliesseuj. 
Ebbfil azt nem szabad ki koiekiteni, hogy az tiiuiak és sz. 
léleknek része nem volt a sz. Péter tanit.isában (Pázm: Kai. 
i>SlX A liuiman illyen ellenvetést kerekit ki (GKat:Titk. 21b). 

KERiaíG, KERING \ícrl^ng C. JoidC. 752. CzediC. 
35. Ilecsi: Adag 73. heréng DKahlCer. 24 Mik: TLev. 454 : 
nrcnmvolvor MA. rotor, versor, volutor Sí. lienmigewalzet 
werden PPB. [sich ini kreise beivegen, kieisen, liei-umgehen]. 
Kereng^■e : circulatim MA «) Mikepen riuo orozlan kering 
forog testoua (VitkC. ii8i. Tetowa ker5nghven (circumieusi 
kere.ss vala, ky kezeet adnaa hAneky (JordC. 752). Nagy sok 
ydeyglen, napyglan kerenghettenek (794). Mire kerengez it 
kemény bestye? Az nyereségért kerengek 'DoinC. 52). Meg 
lele azt, kyt kerengvén keres Í51). Miképpen az leuo orozlan 
kereng (BodC 17). Kerengnek keresnen az istennek bezedet 
(^Ozor: Christ. 421). Előtte ot kerenge a szanias ^Helt: Krón. 
41). Kerenge a feie (175) Onnég BalaadWl kereng a határ 
napn.Migattia a Seir hegyre (Helt: Bibi. 11.34). Az 5rd8g kereng 
kereslten, kit el nyellyen (Boni : Préd. 619). Járásánál nem 
acképpen kerenget az églien, mint egyéb tsillagoc íKulcs: 
&ang. 126). A tsillagok szfiutelen kSrnyő.s-kőrfil kei'eng\'én 
(Com:Jan. 6i. A vizet az hol kereng örvénynek mondgyad 
fl3). Addig kerengél az kerekded hidon, iniglen eszedben .sem 
veheted, hogy ott dobbanál, a honnan el-indnltál volt (Matkó: 
BCsák. 226) Nyngodalmat nem taláhiak, hanem szünetlen 
kerengenék (Illy : Préd. 11 65). Méltó, hogy neveket fel-irjuk 
ezeknek : szappanos, mészáros, ács, ei'szény-gyártóknac, kerengő 
malomhoz láto molnaroknac (Nógr: IdvK. Elflb. 15). Ugy 
tetszik, mintha a ház keringene velem (Mik : TLev. 2). Az 
Istentelenekkel csak bolondul kerengettünk : impii in circiiitu 
ambnlaiit (Csiízi: Síp. lOi. A kerengS ördög szem-békötöt játszik 
vélek, liogj- ne lás.sák a veszedelmet (Kai : NU. 254). Mind 
addig forgolódik, mig elejét nem veszi ezeknek a kerengő 
tsapásoknak (Fal; UE. 370^. Horgot vet kerengő tsapisival, 
hogy tárgját érje (476). Az egjTnásért kerengő, szárazon tengeren 
bujdosó szivek (Fal: NA. 199). b) Kerengem: circumeo MA. 
Kerenghyk vala az varasokat : circuibaut jjer ca.stella (JordC. 
553). Jarya kerenghy vala Je.sus ni\-nd az varasokat (3811 
Kerenghyk vala, honnan hw eleylxin vyhethneek hwtet : quae- 
rebant enni inferre et imnere ante e«m (535). líedestowa keren 
gőtte az zent egyhazat lErdyC ööbi Keresveen kerengeneje 
az várast (DíjoiC. .'>!) Mind ey nappá kerengi ez velagot, lel- 
keket kere.snen (BodC. 17i. Tanulnak hazakot kerengeny (Komj : 
SzPál. 378). Kezdé kerengeni császiir erejét, sok helyön öli, 
vagdalja ő népét (Tin. 259). Kerenged a disznó ólakat (Helt: 
Mes. 99). TerriM, fordnl, ualtig kerengi a dolgot minden felől 
(Tel:Evang. 1.151 1 Hosy jól besötétedék, többen is kezdették 
vala az házat kerengeni kivül (MonTME. IV.497i. Tobzódástól 
el ály, hogy ne keringjen halál (Kai. 1620. B4i Ezeket infts- 
teraéges csavargással kerengenék az Arias czenkei (Pázni: Kai. 
142,1. Az Viszla .száz negyuen őtt mélyfŐldet kerenguen, itt 
szakad a tengerben íSzCsonib : Ctleir. 49) Egy koritö mester 
erössen kerengi (a leányt), liogy meg vegje bordélyba lApoll. 

M NYELVTÖRT. SZÓTÁR. II 



-7). Mikor mind teste lelke iiyiigszic, ackor házát egyobec 
kereiigic (Prág: .Serk. 37S). A nyomorúságok az hivoket keren- 
gik és érdeklik (Megy: 3jaj. 11.162). Még most csak hajnalló 
méltóságod ege, kit az irégysúguek koreng sok fellege iTlialy: 
Adal. 1.119). 

(Közmondások). Ne kerőngied az mi előtted vagyon : ciim 
adsit ursus, vestigia qnaeris (Decsi: Adag, 73). 

be-kereng : [circumeo, [loranibnlo ; diu-chnaudornj. Közel 
nyolcz egé.sz mérttoldet békerengettek vala (ISzal : Krón. 120i. 

el-kereng : 1) [circneo, percurro; im kreise belaufen, eiuen 
kreislauf volleiiden). A Mars az ő kőről-járását majd két eszten- 
dőbe futtya el és el keringi (Com : Jau. 8). 2) [praetereo, devito ; 
iimgohen, ausweichen], Sohul nem találtak oly nagy ellenséget, 
az ki, mint [xjr szél elflt, el nem kerenget iZrinyi. L12i, Ezen 
munkám közben egy nagy akadályra találtam, mellyot által 
sem hághattam, elkerengeni sem akartam (MHeg : TOszI. 134). 

föl-kereng: [eflferor; sich erheben]. Haipia madarak el 
fel kerengenék (Huszti:Aeu. 15). 

ki-kereng : [lougius evagor; ausschweiteu]. Rándítsd hátrább 
kevélyen kikereugő vágyodásidat (Fal : NA. 242). 

körül-keréng : [circneo, obambulo; umkreiseu, umgehenj. 
Ty vattok kett lalrok. kyk ez világolt kernyel kerengyk (EhrC. 
30). Kőrwl kerengh\1ek az tenghert : circuitis maré (JordC. 
427). Az thy elleaseghtek, pokolbely erdegh, m.vkeppen az 
ordoyto orozlan kewnVl kerengh : obambulat (854). Nagy fekete 
hollók sűi'űn szálldosíinak, s ott környül kerengvén ekkép 
károgának : Kár, kár, kár, kár vala (Thaly: Adal. 27). 

meg-kereng : cv Mégkeróugé inend Israelt : circumivit 
iBécsiC, 16). Megkerengiuala Galileat (MüncliC. 20). Meg ke- 
ringi vala az rtakat (TelC. 24). Meg kerengic a házat íHell: 
Mes. 79). 

Kei'éngól : |erro ; uuiherinen, henimtappen). Kégiebb, mint 
újabb böltsek kerengéltek, tsalóka tudományt mi nékünk be- 
széltek (Orczy: KöltSz. 242). 

Keréngés : 1) clrcumitio C. volutatus MA. umgang, das 
imigehen, walzmig PPB. Mynd megh halának az pwztabau az 
hozyw w'thnak keiengliee>seeben (JordC. 293). kereugeseknek 
feie es v alakoknak dolga íket be fedi : caput circiiitits eorum. 
labor labiornm ipsorum operlet eos (D3brC. 219). Sok keréngés 
és táradság az pusztában (Kár: Bibi. 1.139). El szédfilt fejek 
kerengésével nyakra főre szakadni'mak le (Laiid : LjSegíls. 1.265). 
S) [illecebrae ; umstrickuug, unigaruung]. Czodalok raytatok 
oh bőlczes.seeghes sydo doctorok es byraak, hogy ez eellyen 
keiengheeseknek liyztek (ÉrdyC. 189b). Ürdőgnec soc fele 
kerengesi es kisu-tetl (Born: Préd. 39. 426). 

1. Kerenget: ambltus [umkrels]. Meuuec kereiigetél)eM 
tartatic : c^eli ambitn continetnr (BécsiC. 77). 

2. Kerenget: 1) g.vTo, regyro, roto MA. im ring umtrel- 
ben PPB Környül tekeritem, kerengetem : cü-cnmflecto PPI. 
8) [fugo, persequor ; herumjagen, verfolgen, treiben] Kerőnges- 
s6k ees fogj'ok meg őteth (CzechC. 35). Terekekhvl nerel 
ayaudokokath, ne kerengethned bassayokath, ne fenegedned w 
chazarokatli (GyöngyC. 4). Az .szentegyház neve alatt Krlsztu-st 
kerengeted (RMK. 11.220) Ha erőssen vouszác az harangokat, 
nem iő oda az meny kő, mert az zenges tétoua kereugeti 
(Cis. H4), A nagy szél a vitorlát keringeti (DBón : Részegs. 23). 
Bennünket kerekded kollátbau kerengetiiek (Tolu: Vigaszt. 156). 
Szélvetés formán [?] keringetett egj- lovas egy gyalogot (Nyr. XIV. 
464). Nyáját mezőn kerengette (Gvad : Időt. 48i. 

elö-kereuget : (provolvo ; hervorwendenj E^ t;ilám ezer- 
zer elő kerengeti az Concordia (Pázm: Kai. 354). 

15 



227 



KARNYÍ^I^KEKENOEn ~K ERENG(^S 



(KERENGÖZ l-KERErS 



228 



környül-kerenget : (ciroumagu ; imiliertieibeiij. Éu tége- 
ilet »zéll>el kürnyíil kt'i uiigetlek, de az t« álladra én zalxilát 
vetek iRMK. II.10<>). 

meg-kerénget : pereequoi- (verfolgeii). Megb yzee tyteketli 
e« megb kei-eiigbete, ínyiitli az apró ineeheketli (JordC. 202) 

ÖBZVe-kerenget : (utnipellu; ziixamnientreiben]. fOKut: 
litk. .->39i 

Kerengetdegél : (liue illiie verto ; liiu uud lier weudenj. 
A páva :ví 'i farkat kevélyen kereiigetdegeli (ACsere: Enc. 215). 

Kerengő : 1) [cireuniieiisj ubcularis, tortiiosus MA. rund 
wio cin kreis l'l'li KerenKŐ gaiadiez : eoclilidiuni C cuclilix 
MA. scalae *annulariae I'PI Kereutji kerűlií.s: cireuitus MA. 
Kerengj kollát (ToIn: Vit;a«7.t. 156). A vonás igyenes linea által 
lesz, a kerengő kerék, karikíi, circalom által iCuin: Vest. 7>j. 
123). KereugA.íforgó la: wellbauin 'Cum:Orb. 133). E nyomó- 
niságow élet kerengS pasztája íMHeg: TOszI.' Címl.j. Kerengj 
malomhoz látó molnárok (Nógr: MvK. Elc5b. 15;. Kerengő 
örvény (Ijuid: ŰjSegít*. 11.113). Kereng* tsoportos (Fal: Jegyz. 
934). li) circuitiiK C. [das gelien, da^ kruixeuj. Korongonként : 
circnlatiui C Keronsö, kerülés : circnitiis PPI. Az istentelenek 
kereiigőlien járnak : impii in tireiiitu anibnlant (^Pázni: Kai. 27. 
Pázm : Ijuf h V. 56. Illy: Préd. Il.bö). Imigyen jár kerengSre a 
táborban a liitetleii szerentKe (Fal: NA. 224). A ki tjogár után 
indul, ki-rengiVo ké.fzílliíin íFal: Jegyz. 918). A slltö nap meg- 
áll, a told kilriililtto kercngfiben járkál (Fal ; Vers. 912). ») 
circuH V. circuluM Com:Ve»t. 123 [labyrinthus] ring, kreis, 
lutikreis PPB. [irrgang]. Keringőii metniec- vala fel : per coch- 
leain axiendebaiit (Kár: Bibi. IMOI). Sohúlt vége uintBen a 
kerengenék (Pázm: Préd. 327). Mitaoda eszesség taak ezeket 
flzni kergeUii a vilá<; kerengöjében (89). Az ellene mondásuac 
tekervényes kereugőjéb&l magokat nehezen fejthetik ki (Alv: 
Post. 15). Az háborgó szél és a forgó szél kerengoljeu magokat 
tsiidálatosképpoii forgaltyak : in gyruiii se cirramagimt (Com: 
•Jan. 1 1 1. 4) átrium Nyirkállai XII. ambitus Pesti ; Noni. 92. 
Iiortiiiu* Kr. kreuzgmig Pesti: Noni. 92. (gang, naudelbahnj. 
OszloiKw kerőngS: circumcolumnium C. Az domiitoriumba, az 
refektoriiimba, az kerengwlw lauibitiis) soha zoliii ne legyen 
zabád (VirgC. 140). Allata luviet az templom kerengbyenek 
|igy] felyra : statnit euni super pinnaculum templi (JordC. 363). 
Ilárom szi'les és igeii szép kSrengeket épAtete a palota kör- 
iiyül.(Helt: Króu. 169). 

[Szólások). Kerengj beszéd: ambages Major: Szót. 31. 
anfraetus orationis Sí. Siemmi kerengj beszéddel nem élt : 
nihil *circMÍtioiie vertorum iLsns est PPI. Nem soc kerengj 
h»izédcckel keresi vala meg a módot (Helt: Krón. 13). ^^l ezt 
az magyarázatot nilvan es n\inden kerengő beszed nelkfil ha- 
misnak mondgTiuk'(Gyarm: Fel. 187i. Homályos kerengő be- 
.széddel szóla (MA: Bibi. L289). Nagy sok kerengő beszéddel 
azt mondgya, hogy (Pázm; LuthV.-265). Hoaiszú kerengő beszé- 
dek i^UKal : Ker. 24 1. ;K e r e n g J bizonyítás íPázm : Kai. 
1766. 339. Km. Ker eng J.ben jár: uirculum viliosum com- 
mlttit Kr. (Pázm: Kai, 1766 607. Kr.l. Az isten az Jveit nem 
viszi egy általlyába igyenes nton az idvősségre : hanem mint 
Hgy kerengőlw, *ii' nyomoniságokon széllel hordozza (MA: 
ficult 155). 

Kerengöcske: circuliLs ('. 

Kerengős: I) circularis, ambagioaib <' «as viel nui- 
scliweifo hat PPB. Kerengősen : per gjTuni, amb«giü,se MA. 
Kerengős ut (Derk: rtÉlet. 8 BahCora 194). S) (vei-tigi- 
nodus, vertigine lal)oraa«; drehkrankj. Tsak hogy nem koringek, 
mint kerengős ökör (Ovad : Pílsty. 15i Egyszer kejüigős hugy 
lett ökrUni, annak mint illyen tántza miit. mint ilton foi'gjuiak 
(Jvad; FN'ót 77). 



Keréngőz-, 
Kerengözés ; anfractus V. [umwegej. 

KEREP : epibades MA. eiu fahrscliiö', schnyteu iV| PPB 

(rálirej. 

sár-kerep isjrkrUjj C<Hn:Jaii. 31. NHd:Kert M))-. uielilo- 
tus Mel: Horb. 95. FuuIk : StirpH. Cínd. b Com; Jan 31. 

Kerepes : liippagus MA. oine gattimg schiti' PPB. (tSlne, 
pterdetran.sportschifl'] 

KERES ijurees'! DoniC. 121. kérési PeerC. 77. Ibi; 1) íjuaero. 
iniiuiro, ve.stigo, investigo, eontor C. sathen, forschi.n PPB 
Keresők: couíiulsitoreM C Szorgalmasím keresem: dlsquiro; ke- 
resett : (luaesitus MA. Mester nyalakodó, jó lakást kereafl : scitui 
*catillo PPI. .IJueiidőuől uagoii, bog Her<Klp,s keresse a ger- 
moket (MiinchC. 17). Keres-setec előzer isteunec orzagat (25. 37). 
Senki nem monda : mit kerez V nemo tamen dirit : quid quae 
ris? (UöbrC. 468>. üraga kőwet keress: quaeret (JordC. 3y6i. 
Népek koressegh (requiranti wr ysíent (760). Yar zaraz helyeken 
keresweu nywgodahnat (391. 854). Ez az, ky1 tlie kerez (ÉrdyC. 
167). Keresuek az három kyralyok istennek zent fiyat (6öbi. 
Okokat ker&'OiHk (VirgC. 145). Keresetek es meg lelitek (78). 
Nem kerees vala zalla.st (UomC. 121). Keresnek wala Jasns 
ellen byzonsagot : quaerebaiit testimoniuni adversus Jeeuai 
(Pesti: NTest, 105). Nem talala a baluanyokatt, noha igen 
ker&sé(Helt: Bibi. I. P2). Idegenteol kellett ati.itialth gonduiseleó 
tutortt keiesnem (Kadv: Csal. IILlöíb). MeíSzszfinUBii ne keres- 
sünk ez dologban bizonyságot (Pázm: Kai. 116). Azt nagy 
bolondság neked keresned (Ilosv: NS. 28). Gyönyörűséget keres 
(Pázm: Préd.). Job legelő hely keresni ment (Tyúk: Józs. 90i. 
Azon a vizeii keresvén járót, akadtam egy pidli>ra (Moulrók. 
XXVil. 35). Szerencse üstökét elől kell keresned! (Thaly: 
Adal. 1.114). S) acquiro EhrC. 82. [paio ; verdieuen, verscbatfeiij. 
Zsoldot keresők: stipendior C. Keresett: partiis MA. Pénzt 
keresek aprónként ; merito PPBl. Ez mynekewuk ewrewkewuk. 
kyt vr lesiis Crisins koresett es hagyott mynekennk (EhrC. 
82). Gonozol keresőt inorha (ÉrlyC. 20b). Ez orzag byrodalma 
el veetetyk te tewle<l, kyt hamyssan kerestél (444b) Keiy 
mwkaat taiiwiny, kynol aimak wfuma celeteet keresnoe (646bi. 
Nem ő magoknak, de nulsnak keresnek, bölcs Salamon irja, 
msisuak gyfljtekeznek (RMK. II 191 1. Hogy a myt ewk lelnének 
keresnének, azt myml fel lakna (Pesti: Fab. 2.5b). Myivelhogy 
myndonömet en magam kereítem, senkywei semmy osztuzásom 
synch, szíibad vagiok vele, kynek íjs myt howá hadny akarok 
(Radv: Csal. 111.145;. \'alaki nem keres itiuságábaii, véukorában 
az-kúldus-táskát hordozza nyakálian il'ortSzer. H3). És nyere- 
ségemmel kerest (keresett) i-énz szűken jár (versbeuj (Thaly : 
Adal, 227). Véres véretekével keresett javacskáitól is torkmi- 
verve meg-fosztJitván, keserfíséggel rágia koqiás profontyái 
(Csúzi: Síp. 14). S) (arcesso; lielangenj. A minem* mailiam 
eA nála wolt énnekem mindeneket meg kfildőt, azért senki 
e>\tet ezért ne keresheti^', se kerewe (KMNy- ILlJo). 

(Szólások). Vmibcn keru<. Némellyek a fJ jót a kaidagságban 
keresik (GKat; Válta. I.S78). Vmin ktres. *Kejcn kor esni: 
aceersire wipitis PP. accusare lapitis, auqnirere capite PPBl 
capitis senteutiani intentare : anf leib uud lében anklagen PPB 
Az bajdúkkiű vaMt az mi illeti, arrúl az mint luüst véneié* 
vagyon, kerítsék eUAlieii füstin. ;ue melyik fél nem igaioUa, 
vigye az vármegyére (Törff. XlX.ab). FAszin (lltetinj kellett 
volna elJbb keresni az embert (Nyr. XII.363i. I'mirf l. rr» 
Egy embert fejére körösnek: alkjuis aecusjitur de capiiali 
(Ver; Verb. ElJb. 64). Az toluaioknidc ketlek't megfoga s lel 
akaztii, a harmadik el zalada, kili buual>a nagiuai tób aprusagoi 
teiJu vala, mert a tizt taitot is halaira keresi vala (üebrC 
25). Vviit Utc). A ki kákán nem akar csomót keresni, 

el-sieovedluiti ail :\r. KMliuuatiót niiodeii gyumniskodAs nelkftl 



El , K RRH-^MIC(V K n:RI'> 



MEOKERKSfe;— HASZONKERK8KS 



iPtís: Iifiiw. 1.521 Maga í; v if ii y ö r k (( rl t « t é s i t k e r « s iS 
ember : oljseqiiPiw voltiptati lioDio Pf'B! YMe t;MiiUsk<i7jí;il, 
véle víeez/, iiey rakosssrl elojlic száuilékidat. mintha azroiiiiak 
maga RajAt hasznát keresnéd, és Ivir el-liitRsd maKaddal, 
téed lészen a játék (Kil:UE. 37Í<V Torkumnahh tastenmek 
kediiet kerestem (VirgC. 9). Ne keressflc a tastnec ked- 
iiet (Boni: Préd. 40Űi. Gyakor könyörgéssel kerestem jd kedvit, 
melly kiinyörgéseklieii írásban is tíitti'm (Thaly: Adal. II.21nii 
Munkával keresni az kenyeret ríslellic (Zvon:l'ost. 
1I.237>. Minden nttal o k o.t kleresött (Monlrók. 111.132). 
Pathwart keres vala ellene: insidiabatnr illi (.InrdC 4721. 
Hogy patiiart keres.spn hoiízaiic : nt devohat in nos (vihimniam 
I Helt : Bbl. I.X 11. A s z t a g b a n f ö f keres (Fal : Jegy?. 920). 
M y t torkosságánál kereset, m e g I e 1 1 e fa farkas, mikor 
esontof nyelt] (Pe,sti; Fab. ICV 

(Közmondá.'iűk] Maga 'kereste magának az miben vagyon : 
ningnetiim míila íDecsi;Adae. 1 őfi) ; Oenoe eliaradram (U3) 
Az ki mit keivs, meg talállya : in Ia<ineo!< Inims (721 ; Pyran- 
stae interittis (67. MAI Ki mint keresi, figy veszi hasznát : sni 
ciiique móres fíngnnl tbrtnnam MA. A rosz.sznl kere.sett mar- 
háé roszszi'il vojsTneU-el : male jjarta male dilabuntnr (Oim: 
,7an. 188V Nints isten áldá.sa a hamissan-keresetten (Pázm: Préd 
ii36). SwiktAk mondani, hogy az káros ember anyja kelieléf is 
szokta koi-esni (MonTME. 1.20^). Bostkorban keresni s tsbmá- 
ban kíiití-ni esik bpcsületodre iKisv: Adag. 387). Nem adatik 
mennyei korona fejekre, ha názogatják a vallókról a tőrvénynek 
terhét, más viljigon nem öltöznek dilsfeégben, ha latrnl kere- 
sik, latrnl ve,szik hasznát íFal: NA. 133). 

el-kerea : fpercjuiro : anísuchan, diirchforsclien]. Hogy io 
hort vennénk, azért my az it nalonk [való borokat] mynd el 
kerestwk es latogattwk, de jobat my nem talaltonk (RMNy. 
II.62i. Meghadiá, hogy el keresnéc' mind ' a?, egész oi-szjigot 
iHelt. Krón. Elób. 1, 

elö-keres: exqniro Ki-, [hervorsuchen] (Hall: HHist. II122). 
A nagy isten, bátor halaszsza bflntetését ideiglen. de elS keresi 
ama kegyetlen tiszteket más világi ostoiTa (Fal : NA. 220). 

föl-keres : iudago. inquiro. eouqniro, exquiro MA. ans- 
.spiiren.nachforschen,anfsucheu,nachfragpn PPB. Szorí;almata«an 
felkeresem : rimor C. Fel-tzirkálom, fel-keresem : anquiro PPBl. 
Fíilkeres/Í : conqnisitor, inquisitor M.\. Ember ha nem gauaioz- 
hatik vagy nem vizelhetik, kerezd fel a töknek inát és kf«d 
által raita három vagy nigy szerrel, es el indul (On-K. 47j. Az 
sok egyenetlenségeknek gyökerét igazán fel kell keresnünk 
'Pázm: Kai. 45ü). Ki-mégyen a kastéllyából, és nyóltzad nap 
iTinlva az attya ellenségét fel-keresi : végie meg-rontya, és a 
nyakát el-vágja (Hall: HHist. 112,50). 

fölkereaés : inriuisitio >L\. nachfrage, erforschnng. imter- 
snchuns; PPB 

keresten-keres : inces.santer qnaero Kr. [eifrig snchen] 
Mej;b.'u;itkoznak a csalárd világgal, kereston keresik a gyönyö 
riVséget (Fal: NE. 86). 

ki-keres : .anquiro V. exqniro MA. ansforschen, aiis.suehen 
PPB. En aiigalom ti veletec lezen, en kedeg ki keresem tv 
lelketeket (BéesiC. 110). Mykoron ky kere.steek vona, onnan 
ky hozaak a vyz fenekééről (ÉrdyC. 38Gb) Ki-kere.stetvén a 
zsidózók az ártikulasokban. egy azok közül kövei agyon vere- 
tett (Bo<l:Ptil. 77 1 Az álnokság fenékig ki kere.s bennünket. 
e« arrnl végez, mi tévfl legyen (Fal : ÜE. 496). 

kikeresés: exqulsitio, invastigatio .MA aassnchiing, au.s- 
lesung. erforsdiung PPB 

meg-keres: I) parscnttor, indago C. perquiro, requüu, 
inquiro MA sucheu. fleissig suchen PPB. Igen megkeresem : 



l«rvostigo ; szorgalmatosan megkeresőm : iwrquiro, disqniro, con 
iiniro, exqniro V. Koinynl fntosnan, meg ker6.se (EhrC. 17). 
Megkorosi mi verőnket : exquiret sangvinem nostrnm (BécsiC. 
28). Me^en megkeresni iiit, ki olteneliedutiiala (MiinrhC. 47;. 
Keresed meg az zegoni bynwsivket íVirgC. 18). Az gyarló 
emliery nemet meg kerasoe es euuen magahoz eeggye,seytee 
(RrdyC. 3ÍJ8). The orehadath wrani oen meg keresem: facieni 
tu.-im reqniram (KulcsC. .59). Keresd meg (scrutare) nálam a 
mi tiyed, es veddel (Helt: Bibi. I.P2). 8) [peto, rogo, oio ; an- 
suchen, ersuchen]. Kdét niegh kerestok volna róla; azerth nem 
kereshetők megh kdét róla (LevT. 1.387 j. Mind a két tsergődi 
ekklésia 1620-dik észt. megkeraste a sinodnst .íz iránt, hogy 
(Bod : Pol. 68). Melly dologi'ól a sinodas akaratjából a püspök 
megkereste a szász ekklésiák pnspokjöket tisztességes levéllel 
(68i. Az udvart megkérésé, és az ndvai- is hivataljában meg- 
erősité (203). 3) aoquiro; szerit teszem PPl. (verschaften, ver- 
dienon]. Meg kerese vérével (TeK^ 256). Ha my az ygaz ívthrol 
el nem akanvnk vezny zykseegh mynekwnk ismerethnek thanu- 
sagath megh keresnwnk (ÉrsC. 228b). Enéőlkőgetők ez nŐmős 
drágalátos keníőth megh keresnőtők íTiliC. 1). 

[Szólá.sok]. Vkm megkerts miit. Kérélek titeket, hogy no 
rekkentsétek az ti véreteket, im mo.st megkeresik rajtunk az 
.József vérét íR.MK. IV,17i. Vmin mei/íercs valakit. Addig az 
adó.st sohol megh ne tartoztathassák, migh fistenn megnem 
keresik (MonTME. 1.16). Vkitöl megkeres vkit. Jegyruhajat attul 
meg keresheti, ws rayta meg veheti : dotem snam ab eo reqni- 
rere et rehabere potest (Ver: Verb. 174). 

megkeresés : I) requisitio MA. (das autsuchen] Sz/irgal- 
mas megkflre.sé.s : conquisilio, disquisitio C. 3) (acquisitio; an- 
eignuiigj. Az ember tartozyk fel venny az kereztseegőt haroiii 
okokért: elevzert az jegynek auagy bylegnek megkereséséén, 
kyvel zanilíiltassek istennek népe kevzyben (CornC. 19i. 

öszve-keres : oonqniro MA. fzusammensuchenj. 

öszvekeresés : mnquisitio MA. 

reá-keres : [aliqnem arces.so alicujas rei ; helangenj. .János 
t'nerwenyel akarya rea keresny Gabrlelth ez dologra (KMN.i-. 
n.l66). Jobbagyat senki törvény nolkftl meg nem ölheti : mert 
az or.sz.ag directora rea keresheti, mint nyilván való gyilkost 
íVer: Verb. Szót. 5). Eggyik fel az masikat törvény szerint 
reja keresi, hogy ötét az jószágnak iirasagaban meg oltalmazza 
(137(, 

vissza-keres. Vissza keresett : repertitas C 

Keresdegél : quaerito MetlLat. 436. [öfter snchen, an 
verschiedenen orten suchen]. Hazrol h.azra iarnan, keresdegelte 
az el vaszet fiakat (Boni: Préd. 427). 

Keresés: 1) quaestio, inqui.sitio, investigatio, indagatio C. 
qnaesitns, qnaesltio MA. [das suchen]. Nem voltíim ragadozó 
alamyzna keresésekben (ElirC. 78). Egy gólya, egy reggel az 
ő fiai számolcra való eledel keresésre fészkéből kimenvén 
(Misk:VKert. 332i. 8) íacquisitio; da,s verdienen, verdien.st, 
das verschatfenj. Voltam foglalatos valamely pénznek keresísi- 
ben (Monlrók. XV..503). Siet az marha keresésre : festiriat 
ditari (MA: Bibi. 1.571). 

[Szólások]. Tötis meg találtál volna enny kerose-ssel (Decsi: 
Adag. 225). 

csomó-keresés. 

[Szóliisok]. De chak kákán-valo ohomó-keresés ez-is (BsztM : 
Lev. 24V 

haszon-keresés : [utilitatis .suae cura, avaritia ; eigemiuizj. 
Keze ügyében v.agyon a haszon keresés : objecta est ei utilita.s 
PPBl. Nem maga haszna kere.sésre, hanem lelkünk üdvösségé- 
nek nyerésére választ (Pázni: Préd. 333). 

15* 



231 



HfRNÉV-KERRSl!j<— KERKSKEOIK 



KI. KERESK El v IK ^KERI-XMIÍNV 



232 



himóv-kereséB : (ambitio ; iiilmisiiclit). Hir iiéft kenwéfirw 
való \e\vM/jÉ\ iZvon: Post 11326 1. 

kedv-keresés : (placendi ciipido, ambitio : gefalli!uclit|. 
ükt'ilaii-állallic« liasonló lettél hasad és liasad-allya Uedve- 
koreséssol (Páziji; Préd 73). Micsoda nehezoii voiinéin a mulfáu- 
iiak hiMzám vakl nauy kedvkeresésit liMik:MulN. 138). 

fején-keresés : aci-firsio capitis PP. verklagiini; aiif leib 
mid leboii PPli. 

Kereset: I) (quaesitio, iiiiaesitns ; das síichonj. Az iokiiac 
kere.setinec oIsS rendi az, lioijy engedgjíliic az vr isteiinpf 
íKulcs: Evang. 490). Int isten országa és aiinar igaísájja kerese- 
tire (Zvon: Po,«t. n.177). 8) (iiiaesitiun C. (niaestiis MA. [ver- 
dienst J. Az en kerestemet iszom (DecsiG : Pré<l. 2H). Az ew 
maga lelte kerest^bewl szabadon testameiitomoth tehet (Ver: 
Verb. 132). Panaszos kereset (CsikGy. 37i. 

[KHzmondAsok]. Hitván kereset az ánilkodás (Kai: .legj-z. 
924). 

Keresetlen: inxi quaesitiis MA. 

Keresgél : <»nquiro, qiiaeritn Kr. |siielien, henimsdclienj. 

Kere-sgéW: scriitator, iiuae.sitor MA. Pápár kamora-székin 

keresgelfinec nevezi (CieghJaph. 27 1. Menj t.iak kei-esgélvp 
régi v:irasakra (Or(:z>-; KíiItSz. 11). 

ki-keresgél : exqniro Kr. (ausforselion, ertorsehon). Lelki- 
esmerelinec kamaráczkáját jol kikeresgéllye (M A : Scnlt 22S 
Biró: Micae. Ci'ml. Kr.) 

Keresgélés : fonqulsltio MA. ídas wiederholtc smlicn, 
forschen) 

Keresget: ipiaerito (' scnitor MA. (snchen, forschen]. 
Kere.ichet vala bewlchPsePKÍit <Ért\yV. nfiOb Toln : Víg. 3.S\ 

ki-keresget : [exquiro ; hervorsnchen]. Sok kíWil ky kore-i- 
gheti'it tcywiekózet ÍÉrdyC. .511). 

öszve-keresget : (conquiro; ziwammonsuchen]. A be.<<zé- 
ileknec formáit 5.szve keresgeti íCom: Jan. IfiU. 

Keresgetés : (scrntatio; das forsclipii. das wipderholte 
Miiclien] (Born: Préd. 5.ÍS). 

Kereshetetlen : inpervestigabills MA. 

Kereské(í-ik: l)scrutor C. [quaerito; snchen, sich znsohaf- 
fen machfiii). I ,elkeik kíirfil kereskedni a hallgatóknak : acnleos 
in animis auditoruni reliuípiere PPI. Nem kereskedik 5 harag- 
ianak sokassagaert : seciindnm multitndiiieni irao snae non 
ipmeret (DöbrC. 2')), K5r5l iar kereskeílven íquaerens), kit meg 
marion íS.tIi. KereskMie es nem leel magauac huwlalmat 
(DebrC. 'tlOi. Valahol azeerth kereskedem az halainak hyro- 
dalma engemeth gyelhor (ÉrsC. 2961). KulcsC. 15). Nem kerft* 
kednoc arany és e-/Ast Wáu iHelt: Krón. 8i. 2) qnao.«tnra facio 
MA. lucrifacio [eintragen, alnverfen, pr\verben|. Wram a te font 
(lenzed tyz fontot kere-skedet : domine, mina tna dwem lucri- 
fecit (Pesti: N'l'est. Iiiő). ») negolior C. fliandehi, handel trei- 
henj TostAnimel kereskedem : prosto, prostitno C Valamivel 
kereskedni: negotiari aliquo genere mercatmao; vallással 
kereskednek ; religio ancnpium facta est PPI. .\da nekic tiz 
pénzt es monda azoknac kereskeéjietoc : negotianiini (Münelit'. 
Ifil. .lordC .591). Az mnnkanal kPre.Hked«' embereknek mnn 
kayat es iozagat elragadozalok (VirgC'. 47i. Telhetetlon.signek 
altaU me-'loi-signel szerzett beszideknel fognak kereskedni tíi 
raytatok: fictis verbis de vobis uegotiabimtnr (Sylv: Lrr. n.l2.5i. 
Az evangeliomi tselédes ga/.<la nr me-szi-tTildre menvén eeygyik 
szolgájára egy talentomot bi-ía, hogy kereskiolno véle (Kai: 
NA. 138). 

(SíólAsokl. KertKkedik vinirtl. Mely ydweoseghről kereskette- 
nek es tívdakoztanak : de ipia salnto Bxquisivernnt (Jordf. 



mii. Az het (b Ard&gAk kereakeihiek az het t3 haUlus bhiek- 
ríl, ha meglelhetnek az lelkekl)en íBodC. 1»). Ktrukedik vHit. 
Myndeneknek therheth reám wezem mynd leyaiiyomath e« 
egyobekelli, hogy az Dragtl'y Jano.son senky ezekből ne keras- 
fcethlie,sseek liiMNy. n.l7i. .''enkynpatwari'íwl ne kereskegyelek 
(Pesti: NTcst. 12i 

[Közmondások]. Aqiiam p pumice postnias: kojuir helyen 
kereskSdSI (ttocsi: Adag. 28). 

el-kere8kéd(ik) : (?) A mit nyertél kereskedd el, tie<l a 
gyfeelem i. Amadé: Vers. 184 1. 

Kereskedés: 1) mercatura, negotiatio C. mert-atio MA 
fhandel). Nini 5 kere8kódA«ékuo<- vége: non eot finis aoqni- 
sitionis eornni (BécsiC. 104 1. Mynt ollyaii ez vylagy yfl'yí\. 
kereskSdoes wtan yaara (ÉrdyC. 371b). Foglala nniagat kai- 
markodasba es kereskedésbe (VirgC". lOJ). Mykorou nem lezen 
az keresUe<Iosnek ydey<% sem az kewlczen wetelnek lÉrsC'. 
356). Merth az sapharsagh, az enangelyom hyrdetysynek 
kere«kedyse ryam byzattatoth 'Komj: >wPál. löüj Kereskedé-' 
ftzés (M.\: SB. 115). Az feiedelmek feletteb ne .szomiuhozjak 
az gazdagságot, se rendek kinöl kereskedésre ne adgiak 
magokat (Fél: Tan. 474) IClibnl .iletoni hogy kAnnyen meg 
ertetlietic mely igen részes legyen az romai vdnar az illyen 
kereskede-siiec vndoi' fortelmes-segelien (Zvon: Osiand. 69>. Kerw- 
kedésílnk igen nleg-t.Sükl^nik (Hall: HHi.st. 11.239). Juhot, lier- 
bécsöt idegen embernek ne legyen kere«ke<lé8re szabad felszo<lni 
(ErdTOrtAd. 111.299] Árlalm.^s a világnak kereskedése (Illy; 
Préfl. IL227I. Vagyon bálványok, mellyeket tiíetelnek : az az. 
a mellyekért gondolattyokot, igyekezeteket, kereskedéseket 
eltöltik (1.361 1. Nem volna folyamottya se a tfirvény széknek, 
.se a kereskedésnek, se a hadnak, se a békességnek (Fal: .SzE 
532). S) <)uaestus; gewinn .MA. .Másén építeni veszedelem, 
maga tulajdonán kereskedés (László: Petr. 120)i 



lóval-kereskedés : 
PPB 



e(|iiornni mangoniimi ; pterdhandpl 



tengeri-kereskedés : [negotiatio maiitinia ; .^eehandelj. 
.Megvallottak, hogy nem király, neim hetman akaratjaitól, lianein 
fejökre jöttek ki az tengeri kereskedésre (MonTME. V.72). 

Kereskedőt : negotiatio. Elmenénec nemelTic ó falniaba 
de nenipITic o kere-'íkpdeterp : :id negotifltionem sítam {MílnchC. 

ö-l). 

Kereskedő : i ) .^crntator, quaestor C '. KiVetségbeo kflldi 
n vic<^ kinilyokat. király képeit, tiszt tartókat, keresked&ket : 
quaestores (Com : .l:n). 140l. 2) (lucrificus ; eiutrfiglich]. Az 
isten igeinek prédikAllá<a igen kereskeílö, gyUmölcsOiO (Illy: 
Pré<l. 1.293). 3) pro|i<i|a, negotiator C. |handolsmaim, kanfmannj. 
Kereskedő : negotiator XéniGI. 270. Ember eladás.<al kereskedő, 
új szolgák.it eladásra készíti : veiuditiarius PPBI. Kereskedí. 
emlier: homo negotiator (MilnchC. o9i. O gonoz w hamL* ke- 
reskedj, mely ohvxm adad (WeszprC. 28). Kereekeívdft ember 
(ÉrsC. 314. Sylv: IX II.1.531. Kereskedj tAm (Kár: Ifibl 11.134. 
Kereskedj áros enibiír: niercator (M.\:Bibl. II.2(Ji Elnieiit 
egyéb sok kereskedj rendekkel együtt, kik árnt visznek (Mou- 
Iník. XV.383). A kereskedő rend látván .szép nyereségéi (Felv: 
Dics. 52). Kereskedj, t/izér, kalmár (Zrínyi II.177(. .Sinár H'h 
vény kereskedj (Fal: Job>t..). 

áros-kereskedő: x Ams kpre8ke<h^k iKéiMlXpl l^;. 
ArtKS kere.-'ktsto nt'qH'k (12t'i. 

lóval-kereskedő : mangó ; rossliAmller, rosstaiiicher PPB 

Keresmény : qiiamittnn, giartum MA. proprínni aequ'miiuo 
Ver; W'rb Szi)t. 2í,>- mammuna JordC. 585. (verdienst er%verb 
Másnak keresmenyewel eolnek (ÉrdyC rtl2b 414b. Kulo 
Evang I05i .Adgy az te kezedmo- keresményébJI szolgaidiuti 



23S 



KKKRsn HA/.l-KKRKszr 



.IKI. KKKIXCT— Mf;<í KKRKSZ:i'KÍ.KEhiK 



2:il 



iMA-Bibl. l.2tíy). Adgyuiic ignz kerwiiiéiofliikből (Zvon: IVst. 
II 602). Attyft keresmínyét iieiii kSltené : patrinioniiini uon coii- 
siimei-pt (Com: .líiii. 189 1. Ogjes fjogos) k<'rt>«inínvét bAtorw- 
üosoii birliKtja iFiil:BE. 5»;ii. 

Kereső : ■luaerens. iiuiuisitur. iiivastiKatui-, iiidaífatoi- l', 
ipiaetiitor MA. fsiichenrt, sucherj. Ha ertelmewt'k aiiagy isten 
keresek: si e.'^t iiitelligeiw aut requireiis dpiini iKuIc.'sC 21 1. 
(4y8ny5r^ségkere.<il^ (MA:SeiiIt. 234). 

ISzólisok). Bizonyosnak tárták, liogy n rejtette volna el : 
iiíinelyek keresőjébe i i> d ii 1 á n a k (Mik ; MnlN. liifii 

örökség-kereső : heredipeta PPI. [erbsclileicherj. 

szállás-kereső. Zallas kerese; lios|>es NémOíl. Siis. 

; Keresel, keresel?] 

meg-keresél : [re<iimo ; aiifsiicben, herbeischatiéiij. Az 
mesterek zollnttak róla, hogy niücheii meg keresselve se az 
HCtorok se az in c^ausam attracftisok íRMNy. n.l62) 

Keresvóny: (qviaestus, quaesitiim; verdieustj. Gyermeki el 
lialnai', es minden kerasuenyi idestoua szelednec (Born: Evang. 
IIL341). Az kegd keólchsegetth kdnek kedwe zerentth hagioni 
giennekimnek tutoranak megh adny az en kereziienienibeól 
|így?] (Radv : C.sal. in. 1 .ítí) Az én istenten elnyugodt .szerelmes 
két uramnak kereíívényekKV perlettiik sok költ.séeiinkkel ide- 
íren kéztiil tlSObl 

KÉRilSZT ('•rfst EhrC. T*;. ..ii.«/,segy CodPatr. IV.l. íérézt 
MiinchC. 1. IK. 19. 32. 53. 71. kmzl BécsiC. fii. kerőzt RMNy. 
11.49. Mel:SzJán. 19. Zvon: Pást. 11.433. kirezt 46. körószt Fél: 
Bibi. 23. 49. Zrínyi. n.41. Land: ÜjSegís. 134. Csúzi: Síp. 440): 
I) cnL\ MA. krenz PPB. Zent crestenek [így] yegye (EhrC'. 
76 1. A maga.sségS kérezt rBécsiC. 61. MiinchC. 32). Kerezteet 
fel vezy (JordC. 384). Kezde prediraltatni az kerezt íDomC. 
24). Kereztkepen ez velagnak négy zegere el ozlanak (VirgC. 
52). Hamisan eskwtem kerezten i5). El boznau, zent kereztnek 
iegiet rea vetueu meg alda wtet (45). Az bodog Ferencznek 
zaiabol neuekedeb egy arany kerezt (V'irgC. 85). Tégedet az 
kereztre fel hwzlalanak (ÉrsC. 54). Zászlós kerezt (Born: Préd. 
246. Helt: Arith. H5). Két keresztii ablak (TörtT. XVI1I.233). 
Sok óráig tartott a keraszt kínnya (Pázni : PrétL 530). Kereszt 
formán tegye kezeit (Matkó: BC'«ák. 35). Dömöczki szablya; 
az keresztiben vagyon 5 drb gránát szem íRadv:Csal. 11.177). 
A keresztnek akasztó-fáján függ/S latornak gonoszságit meg- 
bocsátván (Bíró: Ángy. 283). 8) (mandel, kornmandel]. KereszI 
búza CGér; KárCs. 317). S) [criLx, mala, miseria ; krenz, wider- 
vvSrtigkeit, müh.sal]. Egy ember sints e világon, mellynek valami 
keresztye ne volna : es ist niemand in der welt, der nicht eiue 
triibsal hat KirBész 112. Ha ker6.szt és nyomorúság jő reátoe 
azt enyliitsétec ez karát.soni 5r5mmel (MA : Scult. 86). Kereszt- 
szenvedé.s, nyomorúság (96). Az igazak galibákkal, keresztekkel, 
fogyatkozá.sokkal klirnyékeztetnek (Pázni: Préd. 24). Kerezt, 
nyomoruságh szenvedés rfoln : Vigaszt. 285). Menni kereszti és 
a szerencsétfii való hányattatási voltának (Pós: Igaz.s. 1.188). 
Nekem sokféle keresztem vagyon, de bizoni. hogy az én iste- 
nem megsegít bennünket (Kvk. XIII 68). Sok az én keresztem, 
kegyelmes asszonyom (Thaly: Adal. 1.305). 

[.Szólások]. Végére megyén vala minden kereszt taná- 
uzoknak (Helt: Króa 118). A fejérnép, akár memiyit éljen, 
absolute csak harminc e.szteQdís ; a férfiak hasonlóképen aláb' 
aláb' rójják kereszteket, tsak a Proserpina tudgya, 
melly idísek (Fal:NU. 352). Kerezt et vet (ÉrsC. 472b i. 

búza-kereszt: [weizenmandel] (Bartha: Debr. 71 1. 

házi-kereszt : [nialum domesticum, onus domesticum ; h.ans- 
kreuzj. Tűrök, német között vagyunk elepedve, egyik liázi 
köröszt, másik meri téne (Thalv:Adal I.95.i. 



jel-kereszt, nwllyrfll á szenteltt vitézt megesmérik : (jrux 
te.sseraria PP. das krenze.s-zeichen, an dnm ninn die kronz- 
soidaten kennet PPI! 

viz-kerészt : epipliauia (,'. li. drei kunige fest PPB. \'iz- 
kérézt napia (MiinchC 1). A mely nap gőrSgűl Epiphania, a 
magyarul niz kereszt (Tel: Eviuig. Elfib. 8,]. A vizkereztet vr 
ki ielenése napianac nevezi az iras iBorn: Evang. 1.2. KBécs. 
1572. A2. D6. N.-ld: Lev. UUi 

Kerésztecske : [kreuzleinj. Ne túgge-szenek pápát<il pénz- 
tsalásért bfívűltetett kere-sztetskét, vagy Agnus Deit a nyakok- 
ban hagjják a babonáskodiiknak és baboskodóknak amazokat 
(<{Kat: Válts. n. EKlb. .5,-.), 

Keresztel: baptizo .MA. taufen PPB. Kereztellec Ifitőket 
vizben peniteneiara (MiinchC. 18) János kereztfllth vyzben 
(JordC. 707. 362). lűue a házhoz, hol a vaczorat vala teendő : 
leronimofl doctoriiak nionda.sa zerent zent Mark euaugelista 
haza vala, kit zent Petői koreztőlt vala (WeazprC. 4-1). ötét 
Kristiis nem keresztelni. Ii.-tnem predikállani kiildíitte íPázm: 
Préd. b3). 

meg-kéresztél : baptizo MA. t;uifen PPB. Az ennen 
leányokkal meg kereztőlteteek magokat (ErdyC. 549b). Meg 
kerezteltem az Stephananak cyeledyth (Komj : SzPál. 26). Az 
érzékenység-nélkűi való állatot is megh keresztelhetni : mint 
az harangokat f\'árM: ÉgőSzöv. 45). 

[Szólások]. Tisztának mondják lenni a bort. liolott m e g- 
ke reszteltetett (Illy: Préd. 11.357 1. 

megkeresztelés : [baptisma ; taufe]. [Isten] az feleségemet 
egy fin magzattal meglátogatta, melynek meg kerasztelésére 
napot rendeltünk ez j«vő húsvét nap után első vasárnapéit 
fRadv:Csal Ill.t., 

vissza-keresztél : reliaptizo Kr. [wiedertJiufen i. \'isz.sz;i 
K-ereszteltek : anabaptistáé (MA: Tan. Elöb. 24). 

visszakérésztelő : anabaptista Kr (P;izm: Préd. 299. Kr.i 
Visz.sza-keresztelők vallása ( Verasm : Tanácsk. 72). 

Keresztelés : baptismus C. baptizatio MA. das taufeu 
PPB. Semy ez velagi pompasag hozzatok ne Uyek, kiknek 
ellene mondotatok az kereztele* koron (VirgC. 147). Bynesek- 
nek kerezt8lee.se penitencia tartásra (ÉrdyC. 349b). Kereztyen, 
ez szónak nem az kereztrol, sem az kereztelesr\vl Ivn eredeti. 
hanem az Christusrol (RMXy. 11.46). Annak üveltésít és kön'isz- 
telésit, semminek alítja lennyi prattikáit, Mrdög ellen való nagy 
bőbájolásit (RMK. VL126i. 

Kerészteletlen : non baptizatus Kr. [ungetauftj. Meei; 
kerezteletlen vagyok (Éi'dyC. 268). Kerezteletlen germechkek 
íTelC. 254). A mely gyermekek kerészteletlen meghalnak, 
nau idvSzfilnek (Czegl: MM. 259). Kerészteletlen gyermek (Hall: 
HHist. 11.1401. Kerészteletlen korában : (juandn nondum ba|i- 
tizatus fűit (Csúzi: Síp. 576. Kr.). 

Kéresztélked-ik : 1) baptizor MA getauft werden l^PB. 
[sich t.aufen lassen]. Vneki halálában kereztelkettőnk iDöbrC. 
J56). Keresztelkedő személy : baptismam suscipieas (Tel : Fel. 
117. Kr. Mel: SzJáu 19). 2) (sich bekreuzigen]. Kérdgy-meg 
akár-kit, ha pokolba akar-e menni, és az ördögökkel örök 
tűzben égni? Kerasztelkedik, szabódik, hogy oda nem akar 
menni (Pázm: Préd. 342). 

még-keresztelkedlk : aj Megkeréztelkednécuala 5 tőllő : 
baptizabantur ab eo (MiinchC. 18). En nem fokhatom megh, 
niikepen vona az mi lelkink az eredet bint az megh kőrSz- 
tSlkődőt zilektul (TiliC. 69). Nem yllet vona ewneky megh 
kereztelkődny (ÉrdyC. 187b. 190. 348b). Valameiónen meg 
kőrőztőlkettőnk lesus Criatosban (DöbrC. 356) Meg kereztólked- 



2S' 



MK< ;k vm i>-/ I i:i .k i;i tí^-n kri->z ri 'i . k a>i i . 



IKKI{I5<ZTI LKKI >-IK KF.U'KX K rl> 



2H.-, 



iiek valii a/. .lordau vyzelwn h* ihAle (JordC. 361 1. Tv mei/li 
kereztelkStt^k Miit leiekben (7(J7). Ak ineg-kereHztelkedfpk 
álhatatí)Sok víiiiiiiiik az kenyér raegésnek rénzesfllésében íPAzni: 
Kai. 727i 

megkéréBztélkédés : liaptizatio, l)aptiBnii iwiirpatio MA. 
rlns tiinfen PPU. Hokí ah vvzlien val<> niee keriwtílkMfw 
/,AkfM*2 volna (l)ehrC 10) 

vÍBBza-keresztelkédik : (rebaptizín- ; wiedergetauft wer 
ilen). Az ariAniiKok, és nímelly viszsza keresztelkedíik fana- 
irtiptixtae) (BfnS: Osk. 12i. 

Kéresztélkédés : baiitizatin MA. Iiaulej. ZenUeííw zyz 
Maria tegeii kerlekli az tlin zent fyadnak .Jordán wyzeben vaki 
kerestél kedeseyrth (PeerC. 140». Christus az II keresztel kedwe- 
nel azt erdemletfe mi neknnc. Imgy istennec fiai legj'liiic (Tel : 
Rrang. 1.21 H. 

Keresztelő: I) baiitistii, l«ipti.«te.s MA. tanfer PPB. Kerez- 
tftlí .laniw (JordC. 379. TelC 13. Fél: Bibi. 23). 2) (baptisma; 
tauí?, taiifticlimaus]. Kpnde fláhor uramék kera'ztellben lévén 
(MonOkm. VII.29n. 

Keresztes: 1) eriiciatns MA. [mit dem kreiiz^zeiclien ver- 
-seluMi]. 8) (miles cruciger ; krenzfahrer). Kereszté:? had : crn- 
<'iata expeditid PPBI. I«t«n niei,' verte a pártoló kiVősztíis es 
l'i'iedelemre taniatt kaitor hadat, mint a kSrSztSsJket (Mel; 
>am. 101). Székely GyHrgy a k«r«-izt;j.s<lkkel Báthory™ .szállott 
iljind: CjSeirfts 1.3^i 

Kérésztésség : cmriafji f^xpoditi.i \'or: Verb Ififiti. 227. 
Kr. (krenrans). 

Keresztez : cmce signo Kr. |h ■kieu/.ÍKenj Kore.'.y.tozlek 
tégedet .szont kere.s2tel (Pún: I^azs. 11.417. Mik: TLov. 227i. 

meg-keresztez : tv Ne kereztezd meg (Czegl ; MM. 86). 

Keresztség : baptismiis C baptisnia MA. baptúmum : taufe 
PPB. Venitnr ad locuni qui dicitur (Vi'ítseg? 1082 (CodPatr. 
IV.l;. Latnán a leualtaeuac as a saduceo.'ocnac sokit, ióuSket 
1^ kereztsexere, niond.i nekic (MilnchC IH). János kftreztsegi* 
honnan vala (.53). Ezek az zent.'iegek : Kerezt.ses. b<>rmala.s, 
io malazt, ponitencia, papi méltóság, liaza-sag, kenetes (V'irgC'. 
12). Myt fiaattal vr istennek .íz kereztsegljen ? ClJomC. 212). 
Ha kerezttseegAt eer (a kisded). ydwemVI íÉrdyC. .í.íBb. Helt: 
ITT. Pl). Az kprpflztségnpí' megmosódá.snai' s.icrampntoma i^.^ : 
Scnlt. B-íS*. Az baratoc az fi calostrorai barátiiágok.it, baráttá 
léteket má'wdic koresztségneo neveztéc (218). A kerosztségnek 
\-ize *Jval, nyállal ol.ijjal inegKjlgyittessék (Pós: Igazs. 179). 
.Mert a mint hogy egyszer sz&leltetnnk iijjonná, igy a kereszt- 
•féget elég egyszer felvouni (951 

Keresztül : defussntim C e.< obliiino PP. transverse, ol>- 
liqne Sí. [diirch, hiiidnrch, in die qnero]. Az velagnak négy 
zegere kerezlwl el ozlnnak A'irgí'. .53i. Egy io kere.^ztfil nézS 
lakásért eoríc boklogsatjot igirneo (Vás: CanCat. .tIIi. Az úton 
lieresztRI líik.s/jk a róka h<)t számban iIíendÉI. ClU). A kert- 
nek kSznptitti) légyen eüy hosszn nt, kiViVsztfll által lioszjittá- 
lian (Lipp; PKert. I.l.Ji. Orsrtval fúrd által-kereszlUl (SznkAi« 
mest. 181). 

(Szólások). K e r e s z t fi 1 áll dolgában : transverse .■<tat ; 
keresztül álló : transvermis, dissidiosns Kr (MA .'*cult 1081). 
.•*/!. Ágoston sem áll keri>szlfil ebben az értelemben iPázm: 
Kai. 654). A megl'ngyalkozolt reménység felette káros lelkünk- 
nek, keresztül áll dolgunkban (FahSzE. 'i.'iO). KeroztRl 
tenni az Orbán Mftnegét: indulgere geniolDecsi: .\dBg. 
345) 

kei-eSBtttl-kaSUl ikirctlliil-kiutú/ CU 02 hrrntlIl-Mml 
Vallást Hlili. leititml-ÍMÚt MA. Dei-«i:8alU :i9 Nfih: Örökí 



.i9. Pázni: KT. 22-.'. (iKal; Válts. 1.54! Felv: íJiin 21): coii- 
törte, distorte MA praepostere, perplexe PPBI. verdrehet, ver- 
wirrot PPB. Ifiber kreiiz und qner) Kfirftsztfllkosiil való nt: 
anfrattus MAI Keri«zt&l kasul való ut : nnfractiis Major: Szót 
41. Kerosztfil kosul való utakon itraiisvorsis itiiieribus) hordozza 
vala az tábort (I)eivi: SallJ. 39j. A teiuien ;'u-nyékodilal \ias- 
kodial, és vággy keresztül koasul (Vallást Hlihi. Kerőaztfil 
Iiosúl idestoiia lutosnak t'Mih: ÓrökÉ. .59). Fölette sok az liiiia 
kei 6'.-/,tftl k;is.súl rend nélkül iO». Ü2' .\z liadak keresztfll 
kaMil comniendéroztatván (RákF: í>>v. l. ISIV Keresztfll-kasnl 
való evez.és (Bethl: Élet. '05 1 

'Kereszttilked-ikJ 

Keresztülkedés : [jurginm, riwi : zank, itreit). Igen ritka 
v<!57«kedések nélkfil. és keresztíiikedések iiéikfil a szomsiédsát: 
(lÁ^zlií: Ppti 1.53) Kpresztfilkedé.«. veszekedés Í171i. 

KÍJKÉSZTYÉN [kertstíéni/ Csiizi: Trt)mb cc3. sal. Haz. 
1.219. 373. ktrenlyény Zvon: Post. I.l. MA: Bibi. L496 WríK- 
lyény IV.112. kónzUyen Zvon: Osiand. 25. tirSJin KazC. 179 
TihC. 8. kMztim TihC. 47. KBécs. 1572. D5. F4. EratT: 
IgAny. 11 kSrí$2Í;)ni MehSz-Ián. 31): christianns MA. christ 
PPB. Kerftsztyénfll : christlane MA Keresztyén anya-szentegy- 
liáz: eeclesia christiana ; keresztyén hit : fides christiana, religio 
christianornm MA. A poclosok.it hinyauala kerestyeneknek 
íEhrC. 102). K5r5ztlen lelkik wruliatok elmetíkel az kis .lasu'.- 
nak iazolahoz (TihC. 17). Zent Damancos hyv kereztyenevknek 
zerelmes taueytoyok (OomC. 3). Mykoran nem akarnának mei: 
toerny az keroityen hytre (77 1. Mondatnak azok confassomk- 
nak, kyk ker^zlien egihazat igazgatlak iV'irgC. 30). Mynd a 
gyono smind a gyóntató kereztyen hwtb«n legyenek (ÉnC'. 
535b). Kereiíztyen ez szónak nem az kereztrol, sem az kerez- 
telesnvl hu eredeti, hanem az C'hristn«rol (RMNy. U-I 6). Pápista 
kereseHeoek (Fél: Tan. 422. Ck A2. Tel: Evang. IL49). Vala 
mikor az evangeliomot olvasták, feu'állva kellett udrarlani a 
keresztényeknek (Pázm : Préd. 386). A Kristus kereHztitrtl ke- 
resztény-nevet viselünk (487 510. Kr.) 

fél-kerésztyón: [ein halber christ) (ÉrsC. 343). Oak fél 
kerasztyéii, n kit meg nem bérmáltanak (Matkó: BC^ák. 415i 

új-kérésztyón : aiiabaptisia. Az uj kerCHzlyéoec eszelSsSc 
boloiidoc: anab.-iptistae fanatici .snnt (Com: Jan. 131). 

Keresztyéni: chrl«tianns MA chrisflich PPB. Kpresityéni 
hitre állót (Helt: Krón 31. Mel:SzJán 3n Ai keresrtyéni 
iga-wagnap f i-zteiriil (Tel : KerF. 76). Keresztyéni tiidoman Tel : 
Fel. 17 1. Keresztjeni módon (Zvon: Post II.425I. 

Keresztyénség: I) chrlstianitas MA. (christentumj. Kik 
kcreztyensegnek hitet fel iipin vStek íVirgC. 118). (loteiij ez 
vylaguak vezedelniebwl valaznan, hozót kereztyensegre (3i 
Tellyes keresztyensegemnok allattya (ÉrsC. 265) 8) chrLstia- 
nismus MA. [christeutnni. christonhoit). Meg soka'íyta vr i'rteii 
zent Fercneznek t'yayt es leauit mind egez kcreztyeii!iegl« 
(VirgC. 15). Te va^ mind egez kerezfensognec megtartoia 
(NagyszC. 269). Péternek hagyaa anya lent egyhazat eglieez 
kerezttyenseegiiek aunyaal lÉrdyC. 368b. 516U Zvon: Post 
1.333) 

KEREVET {k/hvtt Monlrók. XV 216. PPB. PPBI): le<-ti 
stemium ('. (sofa). Kolevet, mellyen a tflKikíik ülnek : matts ; 
kelovetet vetni : |iavinientum niattis steniere PPB Kelevet « 
tnröknkfiél: torns PPBI. (Czegl:nág. Rl.Vi. 28. ZriiiyL 114).) 
Oldal félt az kerevet mellett álliínak vsln udvart rendben 
(Monlrók. VnL364. 331). .Vz keleviiihez kívánta közel v,i' 
lelllésemet (XV.21''.. MoiiTME. I.209l Az kereveten feljül k. 
oszlop nyulf fel (ErdTürtAd. 1.198. .Mik:TI>iv. 188i. 



Kerevetes. Hat kereviite^ vai-aoráló hely 
MAI 



liexacliilon • 



!S7 



KKRÍT— KKRÍIÉ.S 



Kl-KV.VKEKtTF>— KERÜl, 



238 



kerít •bW,' Helt: Kriiii. 4. 6. Helt: Bibi I. f3i: I) 
1 irciumlo, drcumveiiiü MA niiiiiiu, eircmnvallü ütr: OiigHuiiR. 
II 179. uniKebeii. iimriiii^n I*PB. Mvkoruii az teiiiíhenink 
hataraat kereyty vala : i|iimido lirciimdat nmri toiiniimni siiiiiii 
ÉrdyC. 159X Noiii keríti toiiiátzAt oszlop vendre (Orczy: 
KiiltH. \>'2i. ií) (faciu, iit deveiiiat ; konimeii lajweu, briiiKOii), 
Az iniiiéini'i SíKiiyen vallásúak iszákiát az éu fcieiubo akará 
it nvoniny. azt az mai.'a nyakál)a nn kerettsie (Zvon: Pázml^. 
125). Isten srjalázatodat gyalázódnak artzájára kflriti (Kai: 
izE. S.ntii S) Kurvát kent: leiiocin.itur C. Valakiuek kurvát 
{eríteoi : addui'ere aliquam PPl. Keréteni, knrvaságf?al keres- 
ie<lni: lenociiiari Major: Szót. 289. Az ismeretleneknél' ne 
lizelkíHlgyíl, liogy tégedet keréteni é.s leselkedni ne véllyenec: 
lu te lenocitiari ac inadiari existinient (Com : Jan. 206). 

[Szólások). Hálóba kerítem: obretio, implago PPBl. 
l)ec¥i : Adag. 29). Hálóban kerittetio (Com : Jan. 80). Hálóbann 
nadarat hogy kell keríteni i Orczy: KöltH. 37). Myut az 
eketeet ember nehezen feyerity vgyan az bewlcb, kynek orrát 
>czer kaar tekeryty, azt az hazudozó mazzor halóra nehezen 
teryty (Pesti: Fab. 76b i Nagyságodat kézre akarják keríteni 
MonOkm. \^.15). Te is teljas eróddel érte légy, niiud egyik 
;ézi'e keriftessétek ókét (RákGy: Lev. 108). Semmiét szegény- 
lek kezemhez ueni keríthetem iMouIrók. Vm.:j77). 
Ü i'itakon titkon megvonta magát, hogy nyakamba k e- 
ítse fi hálóját (RMK. VI.221). Nyakába kerité a széle.s 
eitóéget (Molu ; JÉp. 99). Nagy feneket keiít beszédinek 
Ha]l:HHi.st. 111.242). 

be-kerit : 1) circumcludo C. circumclaudo, circumdo muro, 
iclndo, circumsepio MA. obsepio PPBl. [umgeben, umriugea 
imzauuenj. Meg-szálloui, bé-ken'tom : admoenio ; köriil-zárom, 
ekesztem, bekentem : circumcludo PPl. Bekerítem, erő.ssitem : 
iiunio Com : Vost. 137. Sáutztzal Ijé-kerített : vallatus PPBl. 
i kert békerittetic gyepSvel, palánkockal (Com: Jan. 70). S) 
npello MA. 

ol-kerít: [seduco; verftihren]. Mint keritó lati'ok Chi-istus 
jgyeset meg szepI5sitettec es elkeritetoc (Mel:SzJán. 457). 
'hilostenes 6tt fFlorentinát] elkeritetfe (PhilFI. 70) 

körül-kerit : circumsepio, circummunio MA. umzaunen 
'PB. [umgeben, umriugen]. Házát isten mint edgy palánekal 
fíTD^ 61 keríti ez paiantsolattal iTíer : Préd. 849). 

meg-kerit : circmndo Kr. [umgeben, umríngenj. Kew fallal 
alának megh kereythween : munitae muris (JordC. 205). Meg 
eritett erJs város: urbs munita (Kár: Biljl. I.]ö2). Tágas 
íép helyt választottak, megkerítették festett támaszokkal (Fal: 
'É. f!36). Nyakát gyöngyökkel mesterségesen raegberitettp 

megkeritéa : ídas umgebenj. Meg mutattatic .lerasalem 
arosanac epűles" eí kfifallal meg keriteso (Helt: Bibi. L fii. 

öszve-kerit: 1) rkzve kerített: gyratus MA. 2) concilio. 
opulo sí. (ztisammenbringei). verkuppeln] A vén aszszony 
sz\'e-kerítette őket, és házasság-törésben ejtette a jámbor 
szszonyt (Hall: HHist. n.55>. 

Kerítés : l) circumventio MA. betiug PPB. 2) lenocinium 
lA. kupplerei, hiireuwirtechaft PPB. Fertelmes bordély ház 
irta-sa, kerítés « hitegetés: lenociuia Ver: Verb. Szót. 18. S) 
noeuia murus MA. mmiitio Otr: OrigHung IL179. ringinauer 
'PB. Kerítés melléke: pomoerium C. MA. keiités közi PPl. 
[erité-s kmiAl való : r;x-ti-amuran)is C. Az hazak, kyk v:.irasiiak 
ereyteesyben vannak : aedes, quae in nrbilms simt (JordC 
12j. F61d indulás lón s a kerítésnek fala el omla (UebrC. 
80). A kerite.suec az ő fel rakása es epite.se vala jáspis 
löbfil (.Mel : Özjáu. 520). Az egész városnak kerftését-is tíj 
ófallnl megbélletti'k (Hall; HHist III.lOíi A város kerítése 



alatt való lyukat miidjával kell becsinálni (Nyr XI'V".4.í9i. EWIl 
il maga egynéhány lovaas,il Poson koritté.se mellé jött nézellen 
(ErdTcirt.\d. 1.124). 4) ambitas, circuitus PPB. [sept)nn ; mnfas- 
sung, umziiui]ung|. Kerítés nélkAI való kert, gyepfi nélkfil 
való szöló (GKat: Válts. 11.530). 

kurva-kex'ités : lenocinium MA kupplerei, hmenwirtschaft 
PPB. (MA: Tan. 1120). KinvaságKal való koreskedé.s, kurva- 
kerítés (Com: Jan. 114. 183). 

vár-kerités: nunns Kár: Bibi. 1.397. [ringmauerj. 

Kerített: I) gyratns MA. cirkelweise gemacht PPB. 2) 
septiLs, moenitas, miu-atus MA. ummauert, nmzaimet PPB. 
Kerített város : urbs C. Kew fallal kereytet vara.s : urbs nmratji 
(.lordC. 146). KSritet város (Helt: Krón. 6. MA: Bibi. I.113I. 

Kerítget 

[Szólások]. Egyebünnen ahonnan lehetett, kezéhez k e- 
r i t g e t V é n (TVIonlrók. V1II.26). 

Kerítő : 1) circun)dans, circumsepiens MA. der etwas um- 
j gibt und nmzingplt PPB 2) [sednctor; verfiihrerisch, he- 

strickend]. Keritó mérges s-zod de ioknak )iem árthat (Petki: 
í Virt. 8). Annyira kénye,sztetik tiokat, leányokat, hogy csak nem 

maaok legyenek keritSjSk a gouoszi'a (L.ind: ÚjSegíts. 11.827). 

3) lena, leno C. ganeo PP. *administer libidinis, productor PPl. 

hmenwiit, hureuwirtin PPB. KeritS módgyára : lenocine ; keri- 

tScske : lenuhis, kis keritScske : lenímculus C. Egy keratS [ígyj 

mester erSsen kerengi, hogy meg vegye bordélyba (ApoU. 27). 

Kerítő nem is illik lennem, a vén aszszonvoknak tiszteket rám 
j vennem (PhilFl. 15). 

kurva-kerítö: leno MA aquariolas Major: Szót. 61. ad- 
dnctrl-í, ballio, aquariohis PPl. hmreuwirt, kupple) PPB. Kiurva 
j kerítő a.szszonyoc: lenae Com: .lan. 183. (CzegI: Japh. 16). 

■ Kerítöség : [lenocinium ; kuppelei]. Ki kerit&segre, ki bo- 
szorkányságra adgya magát (üiósz: Préd. 284). 

KERŰIj ikeerwl ÉrsC. 351b. lórúl Helt: Mes. 411. Helt: 
Krón. S5. 19. Dávid: VDLsp. 4. 104. 169. Decsi: Adag. 97, 157. 
187. Görcs: Máty. 67): 1) circumeo C. ambío ET. herum- 
gehen, umgehen PPB Kerwly vala (circuibat) tollyes Galyleat 
(JordC. 364). Mykort ew zokasa zerent keerwlneye az cynte- 
remeth (ErsC. 351b). Mikoron az pispőkók az monostorokat 
kerőlik (TihC. 296). Soe ideig kerfllőc Seir hegyet : circnivimtis 
longo tempore (Helt: Bibi. I.Kkk3). Jo louau kerflle vai-os kő 
falat (Ilo8v:NS. 32). Az város Srizőc, kic az várost keriilic 
iKár: Bibi. 1.632). Mint eg- siuo oroszlánok kérőinek keresuen, 
kit be nyelhessenek iKár: Hal. M.). Hol a testek vannak, sasok 
oda gyűlnek, szapora sfli-gé.ssel ott járnak s kerülnek (Gyöngy : 
KJ. 4). Jól meg-is hevültek kőztök a poharak, mert síu-űn 
kei-últek (143). 2) [praetereo, devito; umgeben, ausweicheu]. 
Igen körüli az hálót (Decsi: Adag. 13). A ki kerüli, vagy által 
ugordgya az igazságnak hálóját, kételen hogy az bamis,ságnal, 
varsíijában, és töriben akadgyon (Pázm: Kai. 342). Mint a halált, 
iigy korűllyétek a bűnöket (Pázin : Préd. 11). A munkjikat nem 
futtya, kerüli (Com: Jan. 195). Valaki ói-áját kerülte nagy ve- 
.szedelmének, jó folytató soisát látá szerencsének iThaly: Ad;J 
11.27). Ha ellenséged agyafm-t, kerüli azt, a mi néi:ed eszedbe 
juthatna (Fal: UE. 457). A kik egymást kerülik, nem ,«eretik 
egymást (Fal: SzE. 539). Nem jár a tsapásban, kerüli az igyenes 
közönséges ösvényt (Fal : NU. 353). 3) [pervenio, devenio ; ge- 
langen, kommen). Kerftiy hátunk-megé : *pone nos recede PPBl. 
Hozya kenvlvé)i meenenek Jenv.salembe (.JordC. 777). Mas fele 
fordwl vala, Catharina oda kerwiween (ÉrdyC. 6üöb)- Hátoc 
niegé körülénec (Helt: Krón. S5i. Tőlöc távol kei-ől (MA: Bibi 
V20i. Vallyon mikor, és melly )u-ünak került artzájára a .-szé- 
gyen pirnlás roszriíl johra téréjw )niatt? (Fal: N(J. 2SHi. 



230 



HK-KERLI^MKf; KEKl I. 



MK(JKERÜLÉr<-l'F3sTjELYVÉ(il-KKKnJ5T 24íi 



ItizóláiiukJ. K e /. e m b e nt' kerül v : ne in melanípvKam 
incidafi (Decsi : Adax. 85). Kuiád i8 kórfii még m guuo/, 
wiereuczM (187) Nem kellene tsiífolni a keserűségben lévSket 
mondván: liogy más kézre kurill a madár uMlktTLev. 116). 
.4rtalm««;ib' a 8zlvilnk köriil lappangó és kUértí ellenség 
luiuál, a ki kin furgolódik, és .■ize ni re kerül (l'"al:SzE. 
525). Igen k fl r (i 1 i mint az farkas az k íi t a t : lupim 
i'ircuni pnteuni cliDnnn ágit ff)e<'.'<i : Adag. 97). 

be-kerül: 1) circumeu MA. [unigelienj. A túldet mind be 
kerSléin iw el iárám íMel:,l(íb. 2). Azon menetellel Cliiiist bé- 
kerülé CRMK. IV.187I. Az egéw! ISldet Wkorfilvén (MA : liibl. 
I.448I 2) [ingrodior; liineinkommen|. AzonkJzl)en az kaluDia- 
rok be kerwleenek e.s le liwllanak zent leninimu'' atyának 
labay elSt lÉrdyC'. 562 >. 

ég:ybe-kerül : [conveniy, congregor ; ziisaninienkunimenj. 
Mikoron mind ogyl>e kSniltenec volna a seregéé Valentiiiianns 
cM.'zár mellé iHoU: Krón. 15). 

el-kertil: 1) drcunieo MA. [ningebenj. Mikoron az frátere- 
ket el kerevite volna es zentelt vyzzel meg hyntveen zent 
kereztnek jegénél evkot meg jegyezte volna, cl enezeek (l>>mC'. 
186). Az isidet el kerfilém s Ik; iárám (Kár: Bibi. I.5I2) Mind 
el kArölt : in orliem circumiit (Uecsi: Adag. 102). 8) caveo, 
devito C praotcreo, dedino MA. [answeichen]. Masterségesen 
el-tndja kerülni : astntns ad praecavendnm PPBI. Az eBsew el 
kerewlo ewket es az neepet inegli nem eeree (ErdyC 322). 
Az pokolnak kinnyat el keríillietiiéiek ([..ép: ITiik. 1.24). Czak 
el kJrfilitec az igassagot (Dávid: Míisp 169). A keleptzet el 
nem kSrflIlietem (Vallást. Rr4). Solia el nem kón'dliettiAk az 
isten bfintetcsol (l)ecsi: Adag. 157). Hogy a flirtllwn bevert 
ember meg ne sárosíttson, leg-job' el-koriílni (I'ázm:Préd. 
355). Afféle ember, mint az igas^agnav meg Srókódít ellensége, 
az igaz istennec Ítéletit el ne kerfilho.sse (EszlT: IgAny. 201 V 
AzoM^igyekezPtt, bogy székél)íl kiejtbesse, de a Wgyáz<j vitézek 
arra tanitolt lovaknak félre ngrásával el Indiák kerülni iFal: 
TÉ. 639). A forgót okosnak élne kernilye szemét és eszét, 
akár kiben légyen a vétek (Kai: UK 460). S) in orbem 
Iranseo (appropinqno ; berankommen). Az vendéglésnek napiay 
elS forgottak es el keróltek (Mel: Jób. Ib). Mikoron |)eilig az 
lakadalomnae napjai elkerfiltenec volna (cnnKjue in orbem 
transi.isent dies lonviviii kfildvala o bozzájoe az .lób (MA: 
Hibl. 1.448). 

elkerülés: I) circnitio MA lienuugebnng PHH !i) prae- 
teritio MA. Id.'Ui vorgebenj. I.i<'n az elsS ezer (év) el ken'désben. 
ez vtan kelénev ináaic ezerben (Valk: Gen. 4). 

elkerülhetetlen: indeclinabili.i. inde<'linaln.s, inaversabili" 
C incvitabilis MA. nnvermeidlii'b, dom niclit zn enlgoben i.st 
PPB. Ani bár el koiiVbetetlen, és gySzedelnieaképiien meg 
(nntassák azok az jelenségek az isten igéjének IjAcsfilletit, de 
(Pázni: Kai. 4tí7> 

elö-kerül : I) ladvenio; ;nikorainen| .loll leliolli megli az 
Ijodofib azsony luipya elew nem keroolth (RMNy III 79) 2) 
locciirro; vorkomnien]. Az oWI kerülíi feleleteket a katona 
vendég magára vállalá (Fal: NA. 227) Járjátok meg mzszonyini 
lassn elmével, mitsoda bftnre viv5 alkalmatosságok kerfdhet- 
nek elS az iiaiKin, (*. vegyétek okos elrendelw^l elejét (Fal: 
NA. 191) 

körül-kerül : (rircurnyenio : lietriigenj. Hogy valaki me^ 
ne rliallya oe kíirSl ne ker/illye valami dologban az eu attya- 
fiát iBeyIbe: Epist. 75). 

még-kertU: 1) |drcuei>: nmgolien, liegelieiij. Mégkorfiléi- 
a vílget (BécsiC. 3S. MegkerAlinala mend a varosocal (MlIncliC. 
30). Ez zent aty:i meg kerevly vala az ollju-okat (I)omC. 129. 
Eh mai napon egó zontAlt giertiaiml meg kenVlneiek a zenlb 



egibazat ilJebrC'. 174) Az váiasl meg kfirAle (Gosárv: Mato'B. E' 
Mikoron a medue oda érkózet víiiua, meg kirfilé az embert 
a fSIden ; de mikoron leheletet nem 9rzeae, el bagyá Stst é" 
el méné, meg hólt dőgnec alituán az embert (Helt: Mes. 41 1> 
Kenésed magánál meg kSrftle Aquilegiát (Helt: Krón. 19i 
li leány g<jnosz bir vagyon felőlied, az korczomákat te mind 
meg kflrfiled (FortSzec' 13). Tolvaj megken'ili polgár istáll'iját 
(Thaly: VÉ. 1.99). 3) induco, persvadeo, in suam seutentia(n 
perduc^re 81. [decipio, seduco, illaijueo: nmgameii, verfUbren. 
betrügen). Nagi szép szóval mint ólat megh kerfile (CsomaC 
23). Nem liammar czalhattya vala Atet senki : !> kedig igen 
tudia vala az emliert meg kőrülni beszédiuel (Helt: Krón. 14) 
Ha 5ket valaki ajándékkal vagy szép 8z<jval meg kerftlte 
volna (Ver: Verb. 204). Tanaezkozuai^ mint ker&lheaséc meg, 
ée fortélyos álnoksággal mint fogbassác eytheeséc (MA: Scult 
99.5). A csalárdság oly közöaséges a kalmárok kítz'itt, bog) 
az nem Ítéltetik kabnániak, a ki inegkerfílni nem tud (Illy: 
Préd. IL356) Tapogatva járjon, ébren légyen, bogy ezer mester- 
séggel meg-ne kerflilyék (Fal : NE 5). Virtus vala, ha ki 
titkon megkerülhette s vérét vehette ellenségének (75). 

még-kerülés : [sednctio ; verfilhrungj. A mit hegedAre, 
lantra iriiak, niind azon szerelem, niesterséges meg korlllések. 
(lompásan felkés/.iiltt fertelme-s-ség (Fal: NU. 263). 

löszve-kerülj 

öszvekerülés : |rixa; .streitj. Hol mikor veszedelmes üszve 
kerülések történnek; ily izbon nem jó ölbe kapni (Fal:UE. 
; 192). 

Kerülés: I) cireuitio, eircnitn.«, ambitiis MA uingang, 
mnlanf l'I'B Hytb myat zakadanak le Jericonak kewffaly 
heet napy kenvleessel : circnmdata ad dies septem (JordC. 
\ 823). Egy keríiiést tes-/.cn tialileán állal (MA:. Scult 863*. 
Az éjjeli lo|ió a ház kerülést menten félbe hagyja (Misk: \'Kert. 
359). 2) (deventio; das gelangen, da« kom(nenJ. Nadányi 
Mibálynac a Miiuiye vajdaihoz vali) kíivetség kelepczébe kerli- 
lé-sére s veszedelmére következett vala (Szál: Knin. 465). 

[SzólásokJ. Homályos avagy k e r i*i 1 é s képen való hivatal : 
vo<-jitio oblir|ua ('Alv: Post. II.62p 

Kerület: cireuitio, circuitits. ainbitns .MA circnmlierentia 
Ver: \'erb. i<zót. 4. Com: Jan. 164 níngang, Uínlanf PPB. [nni- 
kreis, nmgebiingj. Az A fogainak kerfileti (Mel:. lob. 100). Az 
Olaz ors3»gnak egy szegeletiben, az Vésnie hegnek ii kerfileli- 
ben (Istrf: \'o1t. 2) Az te tomponxlnac kerfileti : jímcturae 
femomm tiiornm (Kár : Bibi. 1.034^. Az uszlopnav ker Jleti i M A : 
Bibi. I.SU) Igyenes úton kel járni, ha az kerfiletlien nincsen 
alko1mato«.ság s haszon (Pázni: Kai. 7!'7). És bogy kí>rül-f(.gnák 
Sziget kerületét, néznék, honnan fíirtetnék Szigete! (Zriini. 
1.106). Az égnec niellyic kerfileti és h.ijlása alatt : sub qua róna 
et climale (Com: Jan. 171). Keregdéd circalmozás. mollynec a 
kórfiijárása avagy kenileti kórnyékiiec, kerfiletnec mondatic: 
circnliis, cujus circnitiis sen ambitiis oircnmferentia dicitnr ( 164 1 
Miért niég.v ken'dettel az dficjíósegre (Fitrró: (hírt. 5ÖS). A> ' 
teent országának határát li-, kerfiletit terjessze (GKat: Válts. 
1.1107). A golyóbis legnagyob kenMele az, a mely a golyóbirt 
kelté vágja (AC'sere: Enc. 81) Isten utolszor alkotta az emliert 
np- hogy láttansék minden teremtett állatoknak mint egy ki-rli 
letinek lenni (Illy: Préd. 1,54.5). 

allatl-kertilet : zivliacas A(..s»t.-: Kjk- -..i merki-eis 

állatos-kertilet : zodiacus ('om:Orb. 210. (ticrkreis 

délhatarozó-kerttlet : meridianus Coni:OrU 210 

tengely végi-kerület: árculus poUris AOsere: ¥ík. vi. 
[polarkreisj 



KKRÜIXV KÉRKF.n IK 



[Föl ,-KÉRKEDIK)- KÉRKrXI'HÉG 



Ü42 



Kerülő: I) cinnimductoiiiis Kr. [nmiíelieiKl, iininchwoifo 
macheii(t| Ania'ra általabh :ui út, iintrn (xxlig korfililhli iGKat: 
VAlb! 212K 2) circulator MA. circuitor PPl. [liiiter, überreitpr]. 
(Gér:Kái-Os. IV.289. 293. SOS. 306). ») |oircuitio, ainl>a(;es; 
iinnveg). Néha ember által wtat akar iariiy, (hát látja, hogy 
csíik] kerjlewbe oinbi»rke<lik (Pesti : Kab. 40b). A végre távozót 
volt el, hogy má.siuiiiaii kerfilfiból iiz ú kúthoz menne (Tyik: 
.Was. Hü). 4) ainbitus domiia Kr. [hansfliir, gang, wandelbahn], 
Me.g sepry vala az cárt. e,s az kervlevt auagy ainbitusf (MargU 
25). Elfntamek az kertbev! az kerevlevbeii (128i. Az oapitulom 
házban auagy az kerevlevnek valaiiMtly zegeletyben el lappaii- 
van (DomC. 376 1. 

[Szólások). Taunl kerfiló szoual ( Hoi'n : Préii. 431). 
Kerülő beszéd: verboruin circuitus, anibages verlxnrin 
MA. PP. (l'ehFel. 16). Nagy keraiő beszéddel emlékezvén 
erriil, azt mondgya (Pázni: Kai. 660). Kerfilő be-^zéddel szollá- 
naU (Megy: 4Jaj. 11.15). ElSIjáró, kezdS avugy kerfllő beszéd : 
proömium .seu exordlum (Com:,Ian. 161). Nagy kerüli"! beszéd- 
del haziid (Matkó; Bf'sák. 16i. Kerülff poliárt innya: 
bibére in orbem, circnmpotare PP. 

erdö-kerülö : vagiator, custos silvaruni Ver: V'erb Szót. 33. 
iienioris silvarunKiue cuslos SK. waldhíiter Noni. 77. (Gér: 
KárCs. IV 286. 297). 

hegy -kerülő : [l)ergliiiter) (Gér : KárUsal. IV. 456). 

kapa-kerülö : pa.stinuni fngiens. otiasu-s Kr. (Bírrt: Augy. 
73t). Kr.). 

Kerültet: 1) [circuniduco; herninführenj. Ezokaert .íz isten 
kerfiltete a népet a pu.^zta által való vton : circimiduxit per 
viam deserti (Helt : Bibi. I.Hh4). 3) (facio iit deveniat ; komnien 
lásson). Az megnevezett latort kerultes.se nagyságod kezemhez 
(MonOkm. XXUI.118). 

be-kerültet : [circuire facio ; mugehen la.'ísen, umwaudern 
lasseu). Ponhis tenger sz§lit mind bf kerfliteté (Balas.sa Ének 

12). 

el-kerültet: circimidiico [umgeheu lassen). El ker&ltetoe 
hű vel6k la yazokat) az nagy pwztanak vvtan (JordC. 37). 

Kerültetós : [cu cuitiu, .imbagps : iiniwegj. Nagy kervvlte- 
feesth t«etete ew vele : eircnindnxit eum (JordC. 185i. 

KÉEKÉD-IK, KÉRKÉSZ-IK ítóriodhetik Zrínyi. II. 
108. Urk'izic Diai. 121. ie)i!'iihas,senec Mon; Apui. 369. kerki'ue] 
322. Urkűdni Lép: PTük. 11.163. L:ind: üjSegíts. 1.85. kérkih 
Zvon: PázmP. 298 1: glorior, jactare se MA. sich rühmeii PPB. 
[prahlenj. Kérkedve mutogatom ; vendito MA. Cristnst zegen- 
segbe kwvetek, kirwl neki \vnnn magok kerkedenek (VirgC 
24). Kerkedyk wala bogi az ew ezenek edényébe ees erzenyebe 
sok kylemb kylemb fele oko.ssagok wolnanak (Pesti: Fab. 58). 
Egy cziga kérkászic vala az ó keuélségében (Helt: Mes. 36i. 
Senki nem lieczflii a te tollaidat, hanem hogy légySzét czi- 
nálnac belőle. Eregy el immár és kerkődgy^l szepségfiddel 
(Helt: Mes. 41.5). Nagy szemtelenül aiial kerkeszic (Mon: Ápol. 
351). Melliel szüntelen kerkeztec (421). Másnt kérkedgyél (Decs: 
Adag. 70). Heában való dologgal kérkedni (Decvi: Adag. 20). 
Azzal kerkettec, hogy őc el5b valóc minden pfigányoknál (MA : 
Bibi. 1.144). Régeny; eredeteckel kérkednee (MA: Tan. 1084). 
Ollyanok, mint az mely szá.sz azzíd kérkedik volt, hogy .száz 
tSrőkSt vágott (Pázm:Kal. 139). Mivel kérködhetik igazán 
ellenem íZrinyi. 11.108). Ne kérkedh&s^ék azzal, hogy császár 
jár az német után (MonTME. 111.414). Fennyen kérkedik (GKat: 
Titk. 334). Akar mint kerkedgyek eleivel, nagy barosaganak 
hírével nevevei (Petki: Virtiis. 19). Jó szerencséjében azzal kezde 
kérkedni, hogy egy lába toppantásával egész Itáliát meg tölt- 
hetné néppel (ExPrinc. 234 1. Talán vétett bennek a természet, 
s nyilván makra s moslékra akará alkotni, mikor ember lett 

M. NyKI.VTÖRT SZrtxAR. II. 



belAIek, más kfllnmben vagy meg utálnák a fSrtít, vagy log- 
.nláb nem kérkednének véle (Fal : NE. 92). Avval kérkedik, 
mintha íl volna feje-oka, néked pedig semmi részed azokban 
(Fal:UE. 441) Csak kérkedjél Hlyekben (Amadé: Vers. 184). 
A gazdag termé.suek minnyájan örülnek, szomszéd szomszédjá- 
nak vigadva kérkednek (Orczy : KöUH. 71). Ha el tsábítwl 
tudatlan szépségét, fetseged kérkedve meg nyert gyeng&ségét 
(149). 

[Közuiond:'usokJ. Könnyű ott kérkedni, hol tiivol az ellen.ség 
(Kisv: Adag. 52). 

|f Öl-kór kediki 

fölkérkédós : (gloriatio; pralilerei) (Helt: Més. 212|. 

Kórkedókeny (t^irkúekemég Kár: Bibi. 11.273. UrUwköny 
IJeythe: Epist. i5T): jactator, gloriabundus, aretalogu.s, phanias 
C. jactuosus, gloriosus, arrogáns Nom.' 219. [prahlerischj prahler, 
grasssprecher PPB. Kerkedekenfil : jactanter, jactuose MA. 
PP. Kérkedékeuy, maga n.igyzó: arrogáns PPl. Kerkedeken 
ember (Pesti : Fab. 63b). Kérkedékeuyek : cicadis pleni (Decsi : 
Adag. 200). Kerkedekenec, keueliec (Mon: Ápol. 2). Kérke- 
dékennyeket, anyákat, nagyra vágókat szfilsz ez világra (Cis. 
F.) S/.átokból ne szárniazzéc kérkedéken szó (MA : Bibi. 1.245). 
Kerkedeken beszédfi (MA : SB. 44). Kérkedékeny dicsekedés 
(MHeg:TOszl.» 1.122). Kérkedékeny Goliáth (Czegl: Japh. 3). 
Lainech kérkedékeny kfintösébe íiltSzünk (Czegl: MM. 9). 

(Kíizraoiidá.sok). Kérk5dékeny leány tudod tántzban mint 
iár : nos decem Rhodienses, decem naves (Decsi: Adag. 141. 
MA. Kisv: Adag. 366. Fal: Jegyz. 925). Kérkedékeny leányok 
hamaráb meg e.snek (Huszti: Aen. F3b). 

Kórkedókenysóg : jactantia C. gloriatio MA. [prahlerei| 
rülimiu)g, nihmredigkeit PPB. Diczekóttfik az ti kerkedeken- 
seL'tőkben: exultatis in superbiis vestris (Fél: Bibi. 11.144). 
Vakmerő elménél és nyeluénec kérköekenségéuel tel fiiual- 
Uodott vala (Kár: Bibi. 11.273). El kel tfirni kerkedéken.s?gétis, 
mert minden szép asz-szony egyebeket meg akar iialladni 
(Prág:8erk 377). Merő kérkedékeny.ség az emberi erőt az 
Isten parantsolattyálioz vetni (Ker: Préd. 213). Ki tekeri kérke- 
dékenységek szavokat mégis : a midőn az isteni .szolgálatot 
nem a kő.ssegh nyelvén szolgáltattyák ki (VárM: ÉgőSzöv. 
107), 

Kérkedés {kéríódés Helt: Mes. 212.- kerknua E.sztT : IgAny. 
357. ieriiic.íLép: PPük. 111.137) : venditatio C. gloriatio, jactantia 
MA. (prahlerei, ridunredigkeitj. Maga-hányás, kérkedés: alazonia 
PPl. Mi móddal t.sendeszitetlietic le az ő szemtelen kerkőuese 
I EsztT : IgAny. 357). Merő sfilt bolond kérkedések és ditsekedé- 
sek vagyon (Pázm : Préd. 55), A jó cselekedetek előttők ker- 
kedésben valának (Czegl: MM. 103). Maika-pőkő pharisaeusnak 
keikedése (GKat: Válts. I.lo;i7i. 

Kérkedez-ik : (se jactare ; prahlen). Szabadsággal kerke- 
dezel (László: Petr. 22). 

Kérkedő (kérkúuó Kár: Bibi. 11.273. kerkúvó Prág: ijerk. 
D3. kérkóue Born: Préd. 460. íír/lo"no Zvon: PázmP. 299. írV- 
kúdS Land : ÚjSegíts. L69) : gloriator MA. der sich riihmet, prahler 
PPB. Balyokás, bolond kerkődő : bla.x C. Ygen alázatos leegli 
myndenben, neh zolwan nehéz, kémen, kérkedő, gonoz bezedeth 
(ApostMélt. 33). Senki magát czac kérkőue szoual meg ne 
czallya (B,irn: Préd. 460). Az számláihatatlan hadánál kérkfiuő 
Sennacheiib (Kár: Bibi. 11.273). Kuarczot vallata az kerkőuő 
baráttal (Zvon: PázmP. 299). Az kik azokat irtáé kerkflvőc 
(Prág:Serk. D3). 

Kérkett, kérkütt: [gloriasus; prahlerischj. Végre illyen 
feleletet kottyanta az kérkfit ember (Zvon : PázmP. 298). 

Kérkettség, kérküttség (kerkúdseg Lép; PTük. in.l6(i. 
Urkfdsít! MA: Bibi. 1.569. Bal: (,'slsk. 172): gloriatio, jactantia 

16 



243 



1. KÉR(^-KÉKÓ1)Z-IK 



KÉKÓl«Éf5-l)lNNYÉ!^KEKT 



244 



MA. ruhmrediKkeit PPB. Iprahlereij. Kerkevdseg, maga hnayax 
íHorvC. 253). A boloud iffiuság bátor és nagy soekat tula>- 
(ionyit magánac: (le ha rtá iút aniiae vtáuiia, vgy vészen 
hiszonságüt magár<51, hdgy semmi volt az 5 dolga, és lieiába 
való minden kérkStséged (llelt: Mes. 2U8). Heiába való a 
kérkStség a (aelekSdot iielköl (Helt: Mes. 211). Mit basznál 
neked a te kérkfldséged ? ' (Helt : Mes. 422. RMK. V.ü7). A 
szriban val<) kérkelség: arrogantia (Com:Jan. 218). Kerkűd- 
seggel való gaztlagságok mit ba,sznaltanak nekSnk (Lé|) : PTiik. 
in.l66). Az romai papa ez titulu-st korkets€gb51 koporitja 
maganac (E.sztT: IgAny. 356). Kérkedséggel való maga költése 
(Bal: C'slsk. 172). Az flres bordó kongás, és eszterhán termett 
gaboiia fS, phaiisaeiisi kérkedségednek jeles czimerei (Matkó: 
BCsák. 1241. Az ő vallá*jk regbiségével való kerkedségeknek 
meg czafolása (VárM: ÉgfiSzöv. Bevez.). A Luttereknek erről 
kérkedségek szeréut tudományok vagyon (Sámb: 3Fel. 634\ 
Minden kerketsiig gyMSIsíjges (Prág: Serk. D3). Kérkedséget 
és bamis mértéket gyalázza (MoInK: LTárb. 103). Csak bely- 
telen kérkedsége az Barkóczi uramnak (MonOkm. XXIV. 
507). 

1, KÍJRÓ. Rumén: ker5ragas, kerö C. 

(SzólásokJ. Ker5t ragok: rumino C. ruminor MA. Mindent 
valamel kér5t rág a lelke.s alatoc- közét, meg egyétec: omue 
quod ruminat in peeoribus comedetis íHelt:Bibl. I. CCc2. 
Kár: Bibi. L97). Az Ilim disznó, uiegberélt kan nem kérőt 
rágóc mint egyéb hasat kömiüek (Com: Jaa 36). Az saphir 
hal igen fo bal, tível el, es kerSt rag (Forró: Curt. 746). 
Kérőt rágb az 5k6r (Alv: Post. 0.341;. A teve kérőt rág (Misk: 
VKert. 45). 

KÉRÖD-IK : rumiuü, ructo MA. wiederkiiuen, grOlpsen PPB. 
a) Csuda, ha nem émelyget gyomra, nem füstölgőt agya, 
nem kérődőt torka, mikor ily gaz dolgot, ily gyomro.skodva 
irkált (Pázni; Kai. 171). Az .szent iras ellen kérőduec es 
ngatóznac (MA: Tan. 58). Már bárom esztendőtfli fogva kérődik 
az 3 kérdés ellen (Sámb: 3Kel. 32 CzeghJapb. 4). Azon-is 
kérődik Mátyás, hogy la, ecclesia jeleit kőlőn szaggattam 
(Matkó: BCsák. IIH). Azzal kérődik, hogy ... (PÓ3:GBot. 2). 
A bnza ésa borfelett kérődnek vala (Hall: l'aizs. 95). Most-is 
kérődik, s nem emésztheti meg akkori beszédedet (Kai: NA. 
149). Nem kíszt szivem, hogy a legelő -mezőkön kérődgyem 
mint Nabugodouozor (Fal : NR 6). Árpában jól lakvan, bevertek 
kérődve (Gvad: FNót. 10). b) NaJip napnak kerewdyk ygeetli : 
dies diei eructat verbum (FestC. 8). Olujt-suan eszem, gyakorta 
azt kérődöm (Pécsi: Ágost. 34). Hallatlan káromlásokat kérődik 
az égre (Pázm; Kai. 372). A mit Balduinus a pápákra s egye- 
bekre kérődik (Pázm: LuthV. 34). fjásd, mely szemtelen hazug- 
ságot kérődik én reám (169). Akár-mit kérődik káromló széki- 
ből halgatói-előt (Sall: Vár. 13). A mi lu'unk halálí'mak haszuárúi 
csuda menyi sok kábaságokat kérődik (P6s: Igaza. 1.646). 

kl-kérödik : feructo ; aiiswerfen, speienj. Káromló .szokat 
bifŐg és kénVIik-ki (GKat: Válte. 1.992). 

Kérödéa : ruutus, nműnatio MA. rölps, wiederkiiuuug PPB. 
A soc kerődést, a ki retket yszic és bőgőc [bőfőg], meg állattya 
(Mel: Herb. 102). Semmit azoknak gyomraskodások és az égh 
ellen való kérődések nem ártliat (Toln: Vig. 3U2). Minden 
nyálaskodást é« kerődést öltőről magáról (MA : Tan. 56j. Ez 
dolgon való kérődésed (Matkó: BOiák. ti». 

Kórödtet : fV| Az minemő enyuet terflmi az lentso la, 
aomk lentiscinus neue, ezt io iuuya azoknak kik veri híuiynak, 
m sok időtfd fogna hurutnak, erőt ad az gyomornak, de kérőd- 
tet (IteytheA: FivK. 7b). A kinek életét meg-akarják tartani, 
keserii italokkal kérMtetik (Pázm: Préd. 32). 

Kérödz-ik, kéröz-ik {keridtSznec BéesiC. 191): rumino, 
rumigo C. [wiederkiiuen]. Kérő«óm, rágódom : riunigo MAI. 



Buzan es boron keridőznee vala : super tritiiuni el vinuni 
ruminabant iBécniC. 191). 

Kérödzés : nuninatio C. MA- wiederkauung l'PH. A bar- 
moknak lassú kérőzéssel vagyon fekíi\é«ek (OyOngy: MV. Ih 
Misk: VKert. 45). 

Kérös : (nimioans ; n-iederkSuendJ. A barmoknac (az eledel • 
előszszőr a kérös gyomorb;ui, o.sztáii a nagy kövér biu'kában. 
temérdec bélben, paczalban által megyén (Com: Jan 51). 

2. ICÉRŐ (ílrő Monlrók. XV.Ö36;. Kérő az sebbe : Una 
meutum MA. turuiida, tomentum PP |charpie]. Borbélyék ké- 
rőjök : enthema ; kérő, mellyet a borbélyok a sebbe tesznek, 
tépett-rulia : i)euicillum PPBI. Kérő a sebben : nyiredék, tölteni 
való lágy pelyh, tépett ruha SzD. A seb, melyben kérő tétetic : 
vulnus Cili turuiida impoiiitur iCom: Jan. 60). Gyapotból csinály- 
lyanak kérőt s azt tegye az orra likában (PP : PaxC. 73) Ki 
ellenségből lövetik avagy nag)' pallossal erőssen megsértetik, 
flastromozás és kérő bocsátás ezekhez kivántatik (ÖtvMest 15. 
vsz.). Az lábom egy formában van, megyén a rútság belőle, 
kérőt tartván benne az borbély (Monlrók. XV.402). Most Orlai 
uram bánván lábonimal, kLssebb kirő noha mást sem jár bele, 
mint másszor, mindazáltal ma az matéria jobban indult meg 
(536). 

pih-kérö : linainontum C. fcharpiej. Pih-kérő az sebben : 
liuanieiitura MA. 

seb-kórö : linamentum MAI. turunda PPB. jcliarpiej. 

K£RT : 1) Iseptum. sepiiuentmij ; zami, umziiunungj. Kert 
helyett való árkok, vagy víz-folyásnak tekergő áika: euripi 
PPBI. Uánd be a kertben belől a kert mellett a forgaezokat 
(OrvK. 5fij. Azon tul volt faragott fábul olé-csinált fedeletlen 
kert, az mely elkertelte az comictus udvarát az semhiarium 
udvarától (Monlrók. XI.427). Fátakm hely, a kerteket égetik 
(Nyr. XIH.228). 2) hortus C. MA. garten PPB Gyiimölts-la, 
lugas a kertben : arbusculae topiariae ; el-ágyalni a kertet : de- 
formare are;is in horto PPBI. Vadkert 1227. (Jemey). Méta 
procedt ad qiioddam pomeriiun vulgo wegkertb vocatum 1275. 
(VVenzel. IX. 139). Uiium virgultum tywzkerth vulgariter nun- 
cupatiun 1299. (CodPatr. VI.45ui. Par.nncola a vendégséget 
kezeltetni a kertnek gadoral)an : in ve-stibulo horti (BécsiC. 48l. 
Kiral bemene a fackal plántáltatott kertbe (63). Az kerteket 
es megtyztebgya vala (MaruL. 25). Khiek kerteben rosakat 
zedők (ÜebrC. 186). Bel hvlameek egj- kerben es le fekweek 
egy fvglie Bá alat (ÉrdyC. 517b). Kertyt gőmőleőtlenne teue 
(TelC. 85\ Pariaga haggiak a/ « kerteket (Ozor : Uirist. 1))3). 
Az kert sziu-dokabol my ez dolgot latot (Iloffgr. 324b). B? re- 
kezteteft kert: hortus conclusus (Kár: Bibi. 1.633). Az kapun 
kiviil levő kertemet hagyom az páter jezsuitáknak az halas 
tóval együtt (Radv: Csal. 111.312). Bujdokik vala az Eduu ker- 
tinek fái kiVőtt (GKat: Válts, n.453). 

(Közmondá-sok) A hói farkast emlegetnek, kert alal kullog 
(Decsi:Adag. 147). Farkast emlegetnek, kert inegett jár; fut- 
kast emlegetnek a kert alatt jár : *lnpus in *fabiila PPBI 

almás-kert : iximarium, hortia pomorum MA. apfelolwl- 
garten PPB. Alimis kermec czemetei (Kár: BibL L6S3. MA: 
.SB. 272. Gér: KiirCs. 1\' 296). 

OBÜr-kert, csüröa-kert : (getreidebofj. Egy róka be méné 
egy czfires kertbe, hogy valamit fogna ennyi valót iHelt- Mes 
378). Egj- csflr kertben valami asztaglábon Ülnek wit (íszék 
Oki. 1.299). Hitváii csftríte kert (t^ : KáiCs. IV.309). Majorhái, 
csftr, csftriis kert is vagyon (318. 335. 452, TörtT. III 157). 
Máriási FereiK-znek csűrös kertben lévő asztagit nagyon meg- 
estek iSzahKrón 179 Gyöngy: Char. Elfib. 22). 

dinnyés-kert : cucumerarium MA poponum ajter SK. 
I melonengartenj .Mikenl ;i düuies kertben (in cucumerarioi n 



!45 



nicVKKlíT— HARAniOiOM-KKRT 



PIANTÁvS-KRKT-EI^KKKTEI , 



216 



iiHE semmit nem im, v^i vadnak azokiiak istene faiuc es 
ezflstSo es aiaíiíicK' (BécsiC 116). Ehlnnyés kerbeli liayléc (Helt : 
Bibi. IV.I2). 

diós-kert : (uucetinn ; muisgartun). Le /allék az diós kertije. 
lioK vóigekiiek almait latnam (Diibi-C. 480), 

éden-kert : (paradLsus]. Beh nagy feneket kerített az assswny 
l)e.szédjéuek, beh messze fáraszt, tudniillik éden kertben a 
[Kuadicsomban (Fal : TÉ. 6iitj). 

fü-kert: herbárium Kr. fbhunengartenj. Érzi már az erdő, kifa- 
kad züldsége, felvont síitorinak szinlik ék&ssége ; timffi juhnak, 
nap virágnak, fííkert méhnek, es.s6 rétnek (Fal: Vers. 916 1. 

fügés-kert : licetnm PPBl. 

füves-kert : hortus olerum (gemüsegartenj. Add énnékem 
az te szfilídet, hogy énnékem légyen ffines kertem : da mihi 
vineam tnam, ut faciam mihi hortum oleriui (Kár : Bibi. 1.328). 

gyalog-kert : (se()es humilis ; niedriger zaun ?] Fiát által- 
veti a gyalogkerten (BethI: Élet. 11.346). 

gyümölcs-kert: pomai-ium C. Coni: Veat. 141. nbstgarten 
Nom. 7. Mel: SzJáii. 4.58. Vala neki ó;im51c kerté: erat ei 
[lomarium (Béc.siC. 167). A nag ar íizec gSmőlc kertyt ky 
íaggatafc] (TelC. 85. RMK. 11.81. 422). 

gyümölcsös-kert : pomarium Com : Jau. 70. [obstgarten]. 
liyümöltsiis-kert, alma." kamara, gyümölts-tartú hely : pomarium 
PPBl. (Ver:Verb. 90. Upp: PKert. H3). Kényszerittettek vala 
szállani a városnak gj liraölcsfls fás kertéi közé, az erdőket nem 
wdölhetvén (Szál : Kn'.n. 129). 

káposztás-kert : cauletum, caularium Kr. fkrantgarten]. 
Kapoztas kertSt is csenala (DebrC. 119. Pázni: Préd. 1161). 

[Közmondások]. A káposztás kertet éh kecskére nem jó biz- 
iiya, sem a lúd fiakat pásztóira (Magy: ORoml. 58 1. 

komlós-kert : (hopfengartenj. Az első részéből komlós ker- 
tet ftsináltottani, az felsőből gyümölasö.st 1635. (TörtT. 1880. 774). 

köz-kert : sepimentum intergerinum ; mittelzaun PPB. 

lator-kert : vallum Nom.' 463. bollwerk mit pföhleu Nom. 
7. Meg gyuladéc a pu.ska por, és fel gerieszté az lator kertet 
és mind a t5b b'ltet palánkokat (Helt: Krón. 202. Pázm: Kai. 
ITfiR. 18. Kr. TörtT.' 0.179). 

lövö-kert: [schiessplatzj. Hi városnak vádnak szép ISvS 
vdv.vi és kerti, az hol az polgharok es iffiak bizonyos időben 
puskával, és nyillal való lfiuőldfizé.sben";maghokat gyakorollyák 
íCsomb : Utleir. 87). 

major-kert : [meierei, nieierhof). Majorkert felül is sánezok 
vala, napesetrtl vár ellenébe vala (RMK. VI.137). (Bartha: Debr. 
16». 

meggy-kert : cerasetum PP. fweich.selgarten). 

miilató-kert : voluptnarius hortus SK. [lustgarten] (MA: 
>k:nlt. 469. MA: SB. 326). 

[ narancsos-kert: [orangeriej A narantsos kerteklienii 
?zép sétálló Ingosokat eregetett (Fal : TÉ. 645). 

olaj-kert: olivetum Kr. [ölbergj. Ystened neked adangya 
olay kerteket, kyket the nem palántáltál (JordC. 216. 
Sáldi: Bibi. Anios. 4: 9. Kr.) 

olajos-kert: c« (CzeghMM. 176). 

orvos-kert: alexikepos Nad: Kert. 262. Nézze meg a mi 
írvos kertünket (4ö). 

paradicsom-kert: (paradisusj <Pős: Igazs. 523). 



plántás-kert : plantarium Kr. (MNyiI : Zsolt, 19). Pl»ntá,s 
kerteczke (MA: Tan, 1117). 

rózsa-kert : rosarium C MA, rosengarten PPB, 

rózsás-kert : rosarium MA. rosengarten PPB. 

széna-kert (Helt: Mes. 428). 

szölös-kert: vinea Kr. [weingarten] (Pázm: Préd. 1161. 
SzSlős kert, vagy liőd-.szílfl (GKat: Titk. 1119. Bod: I^x. 180). 

tévelygös-kert : (labyrinthus|. Uibyrintlio.si tévelgSs kert 
I MA: Tan. 1179), 

tündér-kert: hui-tiis imaginárius Kr |l'eeiigartenj (Fal: 
Vers. 869). 

útvesztő-kert: ílabyrinthu-sj. Arra való az út vesztő-kert, 
hogy belé bocsátkozván a mindenféle nem jóba, fel ne talál- 
hassad útadat a visszatérésre (Fal : NU. 343). A mondott zííld 
utca beszolgált e«y nagy útve.sztő-kertbe (339). 

vad-kert: vivarium, leporarinm C. theriotrophium ; tier- 
garten PPB. Vadkert 1227. Wadkertli 1255. Wadkerth 1283 
(helység, Jerney). (Tin. 168. Helt: Krón. 169. Com: Jau. 70). 
Egy jeles vadkert iMlsk: VKert. Q'ml.), A marcheggi vadkertet 
az én dispositióm szerint küvel keríthessék meg (Radv: Csal, 
m.332b) 

vadas-kert: theriotrophium C. [wildpark] (Com: Jan. 70). 

veteményes-kert: hortus olerum Kr. [gemiisegarten] 
(Kár: Bibi. 1.168. Pázm: Kai. 1766. 611. Kr. Pós: Igaz.s. 590. 
Gér: KárCs. IV.309). 

virág-kert: [hortus floialis; blumengarten] rZvou: PázmP. 
332. Megy:SzAÖröme. Előb, II i, 

virágos-kert: hortus coronarins MA. hortus floralis Ki-, 
blumengarten PPB. íPetki: Virt. 6. Mik:TLev. 423). Mély 
álombul felserkentem, egy virágos kertnek mentem (Fal: Vei-s. 
869). A templomokban-is sfirQn tisztes.sen meg jelennek a dámák 
.szinte ugj- mint a virágos kertekben vagy a .sétáló-iitszákoii 
(Fal: NA. 145). 

vöröshagymás-kert: caepina C. 

Kertbéli : hortensis, hortensius C. [garten-J. Kerbely vete- 
mény (ErdOrszgy. 1.395). Egy szegény ember, kertebéli a.szta- 
gáml azt niondgya hogy (Pázm: Kai. 756). 

Kertecske : hortuhis C. MA. gürtlein PPB. Kerteczkeknek 
czelekedesy, auagy egyéb zent es haznos dolog meg tbglalyoii 
(VirgC. 131. Monlrók. XV.403). Egy kis reke.sz kertecske volt 
az ablak alatt (Bethl : Élet. 263). 

Kertel : .sepio, obsepio MA. ziiimen, umzaunen PPB. Ker- 
telni, fúz ágakat le vagdalni (Lipp: Cal. 11). Hegyess karókkal 
béllett, kerteltt, keríttett sántz (SzD:MVir. 158). 

be-kertél : sepio, obsepio, praesepio C. circumsepio MA. 
umzaunen, verzaunen PPB. Bekerteltetett : septus C, Közbe 
hé kertelni : inter.sepire MedLat. 331. Kerteld be tftiasel a te 
l'fileidet (Tel: Evang. 11.680), Kerteld bé szivemet (Ágost: Zar. 
204). Igyekeztem ez mimkácskámat kéváltképpen sz. írással 
meg eril.sétenem, s-bekertelnem (Szőlőgerezd. 19), 

bekertelés : [obseptio ; umzaunung]. Hálva fekflnnénk a ml 
i.stentelenségfinknek hitvan meg rekesztésében avagy be ker- 
telésében (Bök:Lámp. 119), 

el-kertél : [obsepio, separo ; absondemj, El-venni, el-kertelni 
az útját : *praesepire aditus PPBl, Azon tul volt faragott fábul 
elé-csinált fedeletlen kert, az mely el-kertelte az convictus 
udvarát az seminariiim udvarától íMonlrók, XI,427i, 

10* 



247 



K< )KÜI ^K KKIKL- -CiV< JMLAI .tVK h> 



.JANCwAR Kí>— KÉS-IK 



■Mn 



körül-kertel: circiiuwepiu PPBI. (unuauneiij. KSnijülker- 
teleiü, s5vénlHiu ; circumtiepio MAI. 

még-kertel : coosepio, vircuindo Hepiineiito MA. umzüiuieii, 
umgebeii mit eiiiem zaun PPB. Megkertí>li íket a liaborusag- 
iiac kertiível (DebrC. 596). 

Kertelés : cuucaedes (/'. Hepimeutum. obseptio MA. ver/üii- 
uurig PPB. Kik ez kertílent ol íagijaffac, ezókct h iwajlboli 
zumac meg maria (DebrC. 596). A ineMi viráglioz iniuden 
emlier hozzá uyi'ilbat; sem kerteléssel, sem leii)itékUel senki 
ettől iiem tiltatik (Piizm: Préd. 171). Egy hét múlva miiidgyárt 
fogok építéshez, paszta az telekeni, és sok kertelé.shez (Tl)aly: 
Adal. ILnii. 

Kertelet : septum, sepimenlum fíl. (lunzüunimg, einfassmig). 
Egy t'ertóhiV. jutnak, mellynek az erdő közt sok kerületi, vi- 
zekkel nádakkal nagy a kerteleti (Gyöngy: Char. 9). 

Kertéletlen: non septus Kr. [nieht durch einen zatin ]:>•■ 
whiitztj. Mennyi veszedelmekben forog a kerteletlen mezői 
virág (Pázm:Préd. 622). Kerteletieu virág (Fal: Jegyz 9S4). 

Kertelt: septiLs MA. umziiimt, umgelien PPH. 

Kertész : olitor C. hortulanus MA. gartner PPB. A nem- 
béri azt alaituan, ho* lesiw a kertéi- volna (MünchC. 213. 
JordC. (i98). Een wagyok az igaz zewlewtew, ee.s az eeii attyain 
kertez: agricola (Pesti: NTest. 221). Ménének egy kerteznek 
kertybe hogy walamy pareyt wenneuek (Pe.sti:Fab. 7. Bom: 
Préd. 233. Hall: HHist. 11.335). 

[Szólások). A bakot tenni kertész.szé (Klsv : Adag. 32). 

Kertészked-lk : (sii'h mit gartneiei l)efa«sen)(Nád: Lev. 9. 
Gynogy: KJ.* 36 1. 

Kertészkedés: .stúdium hortense, re.s hortensis, horticultuni 
Kr. [garlnerei) (Csiizi: Tromb. 446. Kr.). 

Kertészség: topiaria PPBl. ars hortensls scientia topiaria 
«1. |gartnerei| (Hall: Paizs. 20fij. 

Kerti : hortensis, liortensius C. was aus dem gai ten ist PPB. 
(garten). Az orvosló fSvek avagy kertiek avagy mezeiek (Com: 
Jan. 29). 

KKRUBIN, KERUB : (cbernbim : cliernbj. Mondatnak 
keerubymiak, az az lellyes nvíomaiiN-wiiak ÍÉrdyC. 5.í7. 490b). 
Kerwbvn new angyalon el repule (KulcsC 29i. .Salajnon oroz- 
lan keepetli es 6k6r zyuth es kenvbyn angyal zSmelth irattá 
wala fel (ÉrsC. 227). Cherub aiigyaloc (Mon: Kép'J. VI). 

KÉS (ka MiliichC. 65. k^s Helt: Mes. 32S): <ailter C. cul- 
tt'lliLs ÉlirC. 66. gladias MüuchC. 65. messer PPB. Az zent 
;ittyaiiak zent seby helyet kesuel elnakara (EhrC 66). Eg azoc 
kíVjtól, kic lesiissal valaiiac, veue :i ko-st es capiian a iwpo*- 
fedelme zolgaialioz, el vaga !> t5lét (MünchC. 65). Ket hemiel 
ken, egyk aranyas, nia&sik ezwstim (Radv: 0<al. II.Pi. Az ;iíiaóny 
embernek wagyoii ot egy íiwe es kí*se, ezwstos, íi^tyb kwigye 
meg ke (111.3). K^.st vernél az te torkodban (Kár: Bibi. 1.616. 
Monlrók. XXIV. 138). 

[Szólások]. El eyt&tled az kést: post fostimi veiilsti 
(Decsi: Adag. 67. MA.). Az ki kes^n megyén «z asztalhoK el 
eyti az kent, es etleu marad (SalMark. 12). Mint ha kést 
ítítt volna szfiuembo (Decsi: Adag. 298. MA.). 

[KOzmondásokJ. Nem miúd autkáts az, ki nagy kést hordoz 
(Ki.sv: .Adag. 193). Nem ló gyermeknek kés (Itecsi: Adag. 118V 

abronos-kés (Com : Orb. 163^. 

bérétva-kés : cnlter *toii8orius PPBl 

gombos-kea iMonTME. L99i. 

gyomláló-kós (Com: Jau. Ti). 



jancsár-kés. Egy pesesterge és jancsár kés 12 frt (Uadv: 
Csal. II.388J. 

karózó-kés : [falx vinitoria: rebeiuneaserj iTSrtl XVIII. 
m. ErdOrszgy. a383). 

kocor-kés : (falx putatoria; rebuiesserj. KanJazó kés d|enár| 
10, kis koczor kés d. 3 (ErdOrszgy. 11383). 

konyha-kés : t-iüter culinarius ; kUcbenniesser PPB. i Radv : 
Csal. II 12i 

köldökmetszö-kés : omplialister ; messer, womit mau deii 
kinderu deu nabel entzwei schiieidet PPB. 

köz-kés. VOttünk egy közkést (MonTME. L36). 

medve-kés: culter *venatorius PPBl. 

mészáros-kés : i.iim;«ulum PPBl PP. schlaulitmess^r, 
rtcisililiackerme.s8er PPB. Haiidzár. mészár<>.<-kés : maehaera 
PPBl. (Com: Jan. 79). 

metsző-kés : Hi:irpicnla C. falx vineatioa, faU putatoria : 
rebme.sser. weinhippe PPB. Met.sző-kés, katzor : falx *putaturia 
PPBl. Az szílA ininew, mikor kap.ilni auagy meczeiii megyén, 
nem cliac kapat auagy nietó kést viszeu velle, liaiiem fen 
kSuet is, hogy legyen miuel el&seteni az kapát ee az metJ 
kést (Tel: Evang. L320). Eu metö késről sziilluk, s Sk ka|>ál 
emlegetnek : falces postulabani, et ii ligones denegant (Decsi : 
Adag. 94). János kovácscsal csináltattunk az salétromházlioz 
egy metczA kést (MonTME. 1.83). MettzS késsel a birabókai 
nyesegeti (Com: Jaji. 71. Pécsv: Kel. 393i. 

metszökésécske : falcula C. 

paraszt-kés < MonTME 1.99). 

szakács-kés: culter ixipin.uius Nom.' 4iiT. 

szölömetszö-kés : falx putatoria M.\. fali *vbieatica 
PPBl. rebmesser PPB 

tollcslnaló-kés : [soilpellum; federmesserj (Coni:Urb 
1851. 

vágó-kés (Helt: Mes. 328. Radv: Csal. IL184 185. TOrtT' 

I 1.581). 

varga-kés : jcrepidarius cultellus, scalpnim ; kneif, Kliiuter- 
kneipj. Bitskia, varga kés: '^scalprum suturium PPBl. iCom: 
Orb. 127). 

[KSzmondásokj. Solia sem volt, solia sem lessen vargakésuek 
hfiuelye: prius lestudo leporem praeverterít (Decsi: Adag. Öli. 

vonó-kés : runciia [grober hobelj. A sindeleket vouyó 
' kéi«el és gyaluval íruncina et dolabru) kigyalullya (Com : Jan 

104) 

Késécske : cultellus C. inewerlein PPB. (Erasm: Erkökv. 

i 47). 

pennacsináló-késécske : scalpellum Com: Jan. 15.'>. 

Késés : cullratus NL\. (nüt eiiiem nie*"r howatTnetl Ánar 
I új késes ker. atyafiak (Ker: Préd. 322i 

I KÉS-IK (ii<nek Sylv: ÜT. L80. («ek: Zsolt. 26. Levl. 
L227. tnedelmes Csúzi: Síp. 230i: cunclí>r, coimnoror, denioror 
C morur, tardo M.\. verzieheu, venveilen, saumen PPB. Az 
' firater Vlles kesekuala yewnye (EhrC. 15). Kesic i5ui: morani 
, facit venire iMüncliC. 60|. Magodat ne kee*«el be zulgaltatliny 
(JordC. .58). Aiert myt késtek zeretevym? (IXmiC. 2uyi. Ne 
keeesel temSd wr isteuhez (ÉrdyC. 69). .Sooiyt ueni keseeuek 
(65). Nagysago<l meg boczassa, hogy euyt kyaseui (LevT. I.22T. 
Helt: Bibi. I. H3. Fél: Bibi. 43). Job mindenkor sietni, hugi 



249 



KI.KKSIK Ml!;(iKlJSKl)El.MEZ 



IC |i>Kl )|-:i ,M KZ-IK — K l'MI .KI :VKV 



•2í>ll 



iiein mint késui ^Deo»i: Ada^. ti^i. Majd háruin ónuK kéftvéti 
;iz váradi bmiyálimi (Mouliók. XVlIl.ll"). 

[Közmondások]. Az Isten .sem syet sem kesic (ComBal. 34). 
Sem .siet, .sem késik isten íCzeKl : BDorg. lOSií. 

el-késik : sero venio, i>aulo diutlus moror Sí. fsicli ver- 
spiiten). El keesek az eu vriuu yewny (JordC. 433). Az dycli'i- 
spegbeii menny yo voln.i, de el kee.stewnk ymaran lÉrdyC. 
504. Káldi: Bibi. 286). 

meg-késik : tardius venio Kr. [sich ver.spaten). Parancola 
neki, ho^; ne liadna az papnak az misébe meg ke.sno (TihC. 
18<i). Kezdee gondolny, liouy mek foktak wolna az S edee 
fyath, hogy ilyen igen meg ke&sót wolna (ÉreC. S2). Mykoron 
íenth Kateryna azzony megh kesewtli wolna egy kewesse (409). 

Késedelem : tai(lit;i.s niora, cuuctatio C. MA. langsamkeit 
/juulerung, ver/.ns; PPB. Zauanak késedelménél (vocis morosi- 
tate) ewtet hynunak feleluala (EbrC. 60). Ha ez kesedelmben 
boc lutervallo) nem yvvnend, esnieg czerges (14). Késedelmet 
teien en vram i5ui (MünchC. 141). Késedelmet nyoythwau : 
inorani faciens (JordC. 434i. Kesedelmetb ne weegy (KesutbC. 
101). Keesedelmet zenweduek (ÉrdyC. 6U)bi. Myndden keese- 
ilelemceel kyl (548bl. Ebben kesedelm nem teleek (ÉrsC. .509). 
Késedelem uekyl (RMNy. 11.29). El nem felejtette veliink azít), 
íz mi néz az kegyelmed becsOletire é.s az magunkéra ; banem 
e«k az [Kisták késedelme miatt (RákGy: Lev. SO). Kik minden 
késedelem uélklU el-késziMnek, és Trója várossába érkezvén, 
felkeresik Hiiimot a Priámus király fényas lakó belyét (Hall: 
HHist. m.SKV Minden késedelem nélkfll a nagy sereg Czédius.sal 
ügyfttt meg indul, Hektort a seregek kSzStt tel-kereiíik (150). 
Hogy az késedelmet ne követhesse kái- : az követséggel is 
I108.SZ11 iidSt nem vár (Thaly: Adal. 1.169). A b5lts ha vét, 
késedelmére néz^•e vét (Fal : NE. 394). 

Késédelmeoske : [kleiner aufschnb]. Késedelmecskék nél- 
kAI a termé-szet nem bozót (RendÉI. D9). 

Késedelmes : tardus, seru.s, cunctator, cuuctabnndus, dila- 
tor, improperatiLs C. inargutns PPBl. sivit, langsam, trag, ver- 
íflgemd PPB. Késődelmessen : címctanter C. Késedelmes, 
jtromlM : iuargutus PPBl. Késedelmes tiszti követésében : 
*cessat in officio PPBl. A te imaéagod toaba le^eu késedelmes, 
semermes (VitkU. 4,i. Késedelmes ^voltam a gonoz gondolatok- 
ban (28). heytok ees kftsódelmes zAwíeek hitelre (WiiiklC. 
273). Menden jókra késedelmes iCornC. 160). Ymacchagbau 
késedelmesük ; orationi instantes (ÉrdyC. 73b). Gondolyon rea, 
liogy az dologb ne lenne késedelmes (LevT. 1.278,1. Reest, 
timya ees késedelmes zamar (Pesti: í'ab. 22b). Herteleii auagy 
késedelmes balál (Helt: VigK. 27). Késedelmes nyelvű (Dáv: 
Préd. 88). Késedelmes a meg-fizeté.sben (Tel : Fel. 80). Ké.sedel- 
mes-elméjfi, ostoba, tudatlan (Pázm: Préd. 783). Jóra-való kése- 
delmes restség (64). Késedehnes vagyoc az szólásra (MA: Bibi. 
1.52). A méreg-ital áltil való (halál) felette gyötrelmes és kése- 
delmes (NEsk; VKert. 597). 

Késedelmeskéd-ik : moras traho, cunctor Kr. [zögeru, 
saumen]. Mi amiyi sok intésére az istennek a mennyországért 
alig teszünk két lépést, kényeskedünk, késedelmeskedünk (Fal : 
SzE. 514). 

Késedelmesség : moramentum C. cunctatio, tarditas, mora 
MA. verzug, verzögerimg PPB. Az én késedelmeüségembiSl 
esett az fogyatkozás (Pázm: Kai. a2, Zrinyi. 1.27). 

Késédelmez : [tardo aliquod negotinm ; verzögenij. Ezen 
lolgot ne késedelmezze, hanem adjon annuentiát (Monlrók. 
Vm.431). 

még-késédelmez : tv A gyümölcsök megérését meg ne 
{ésedeUuezzék a haszontiilau veszszík (Illy: Préd. 1.277,). 



Kósédelmez-ik : moror, tjirdo, uunetor MA. voraiolien 
PPB. [zOgernJ, Mikor az Saul kesedelmeznei-. az philisztoiisoi; 
táborát megüti (MA; Bibi. 1.256). 

Késedelmezés : ounctatio, tardatio. mora MA. verzug. 
verzíigerung PPB. 

Késel, késeli. Késellő : lardans C. 

még-késel : [rotardo ; verzögenij. Megkéseltetett : taidatus 
C. Észt a mfi szent hadunkat nem kel meg késelnniu' semmi 
toruéntétellel (Helt: Krón. ,"i2). 

Késelőd-ik : inmioror ('. tardo MA. sich.saumen verzögern 
PPB. [zögern, .sanmeu]. 

Késelödós : immoratiu, tardatio MA. veraOgermig Pl^li. 

Késés : commorati j C cunctatio, mora, tardatio MA. ver/.ug 
PPB. fdas zögeni). M ew itli ke.sse,se (liMN)'. 11.27). Késéssel 
készítik uttyokat (Zrinyi 11.56). Ott \'al.i késsésem (Thurzó: 
l^v. I.2iy. Thaly: Adal. 1.268). 

Késlel : I ) tardo, retardo MA. verziehen, verzögern PPB. 
Az ázzon kesleli vala vtet az be menesrSl (GuaryC. 41i. 
OnzoHya vala, hogy ne keslehieyek az cb.-izarnak parancbolat- 
tyat (DebrC. 552. 186). Az i)ezth ne keslelye kegfelmejthek 
(RMNy. 11.273). Nem késleli az lu- az o eliSvetelét (,Zvon:Post. 
1.32). Ez az oka, hogy az igaz reformatiot, meg vyéttiíst ennyrc 
ké.slelik (Zvon: PázmP. 2ui:)). Nem kesk-llek továb titteket (Petki: 
Virt. 17). Nem késleli az m az o igerétit (Megy:6,Iaj. 11.43. 
Hall : Paizs. 256). Az hajriiiságot s váradi hadot ne késlelje 
beküldeni (RákGy: Lev. 44). Az hadakat Ibrányi uram nem 
késleli (RákGy: Lev. 45). Ha választ irsz reá, ne késleld (Mon- 
Okm. XXIV.3). 8) moror MA. fcnnctor] siiumen PPB. fzaudernj. 
Melly dologban sokan éppen hátra maradnak, némellyek felette 
késlelnek (Fal: UE. 365). 

meg-késlel : retineo C. retardo MA. fverzögem, aufsdiieben|. 
verbindern, aufhalten PPB. Nem keeslely megh ht y.sten az 
b* fogadasaatb (Jordl'. 861). Meg ke.slel (a bűn) embört meíi- 
orzagtol (DebrC. 455). Az yo mennyey ygekSzetet es zaudekot 
meg keeslelle (ÉrdyC. 241). Nem akarac 6tet meg keslelnie 
(Hofgr. 33). Ne késleld meg, hogy ideiékor meg nem adnád 
az fogadást (Kár: Bibi. Í.662). Az ey es az taboraac el rablawi 
keslele meg az ellenséget (Decsi:SallJ. 33. 65). Meg késleléc 
ótet: apud se fecerunt eum manere (MA: Bibi. 1.236). Az 

■ iuénec g) úmSlczSzését, világi gondoskodá.soc és testi gySnySrfl- 
ségec miat meg keslelic (Zvon: Post. 1.428. 419). Sebesi Miklóst 

I kellett igen igen postán küldenünk az cardiuálboz. Kérlek, 

j édesem, ott meg ne késleld. mehessen barnai- el (RákGy: Lev. 

j 40). Meg kislelni vizeletét: lotinm remorari (Erasm: Erkölcs. 

i 21). 

I még-kóslelés : retardatio C MA. hindernis, ven?ug, ver- 
: bindenmg, verzögerung PPB. 

Késlelö: 1) tai-daus C. [hindernd, hinderlicb]. S) mora- 

I torius, morator MA. [zOgenid]. A ki a veres hagymát fejér 

lx)rban megiszsza, annak késlelfl ho-száma hamaráb mégyen 

(Nad: Kert. 310). Az idónek mankóján a la.ssu lírák egy-más 

után késlelS lépéssel jSddőgoluek (Fal : UE. 395). 

IKéslelöd-ik] 

még-késlelödik : [retardor; zaudern, .sich aufhalten, sich 
I verspaten]. Ha a templomtia mennek imátkoziii, ineg-késlel8cl- 
I n«k (Bát: VTárgya. 180j. 

■ mégkéslelödés : (imnctatio, retardatio ; verspiitimg] (Meg^ : 
1 Diai. Eiab. 8). 

Késleltet : demoror C. tardo, retardo, moras iujicio Kr. 
[aufhalten, hinderlicb sein]. Késleltetett: tardatus MA. Késlel- 



■251 



MEC-K fcsLKL TEn — K bVÖS 



EI^Kfö<«')N-KÍ»AU(* tn-IK 



tfltó ; iiioratoriiis ('. A tniiúlóiiak olniéjét kell késlelteti liojtor 
jáiios prapjudiciumiikti'il me(^jibadítváii elkíraíteiii (Cori>Gi!unni. 
588). 

meg-kósleltet : rotardo C. denioror, tardo MA. Iiindern, 
.lutlialteii l'l'U. Megkésleltetett: retardatus C. reiiioratus MA. 

mégkésleltetés : retardatio. A hold az 8 meg késleltette- 
téeével liúluapokat ho/. és szerez (Com: Jan. 6). 

Kéelet : tardo, rotardo Kr. [auftialten, verzögemj. íSolia 
ennek a pogány holdiuik bé-tölté.sét senki ugy nom késlette, 
mint a niagjarok (Zrínyi 11.175). lllyésliázi Gábor késlette 
(asszonyomat), mivel Hfistökiímre magát rávetette (GyOngy: MV. 
55. Csúzi : Síp. 50. Kr.). A mi kilnylirgfl irásinkat hevertetik, 
késletik (Kai: BE. 618). 

Késletés : (retardatio; veraögerung, verzugj. Szokott a kés- 
letés ártani niindenlicn iPliilFI. 16). 

Késő (tóMcbbszeri Csákt: AU. 19. ileíeii DomC. 247. .lordC. 
.557. Born: Ének. 8. Illy:Préd. .325. iétén, lUsön MA. kesin 
Vás: Can.Cat 270. ktf-sén Kidc-s: HKész. 35. iísén Sylv: UT. 
1(2. kimn Petlií: Kriín. 249. ktfúrn Born: Evaug. 121. icííúre 
Mon: Ápol. 442): I) morator C. tardans MA. (zOgemd, zaudemdj. 
Az isten kesfi az haragra (Mel : SzJán. 18,i. Az meg b8ntete,sre, 
haragra koső uagy (Born: Ének. 163). Késfl és tsendes elméjflek 
(Tel: Fel. 12.'!). Haragra kés<)knec kel lenni (MA: Bibi. IV.219). 
Inkább álomban idejeket töltik, ostobák és késú mozgásra 
mindenik íFelv: .Si'liSal. 27). 3) tardus,' serus, serotinus MA. 
spiit PI'Fi Valamennyire kés<"> : tardiusculns; késóvé leszek : 
tardesco C. Kési íjjel : multa nncte PPBI. Hát iiem kiVS 
mégy ist es denn niclit zn spat? KirBesz. 9.5. Mykoron 
keedew estliwe ylneenek az aztal feletli (ÉrdyC. 246b). Keesó 
volna mynd elíiwe zamlainy (5-15). Ke^l e«tuo (Born: Préd. 269). 
Késü vetés iMA: Bibi. 157). Késő neki várni, mert kireked az 
idfibfil (MonOkm. XIV. 172). Nem tndod mit hozzon még reád 
a késfi estve (SBatog: TemK. 33) S) [sero; spiit). Ké8.sí vei 
kéinitl : tarde Oertel : Harni. 1 42. Tílbbet nem írhattam, mert 
most is késfi indulok meg iKákGy: Lev. 88). Ugy álmodoznak 
magok felíl mint nagy .Sándor, ké.ső [irobálvánmeg. a mit 
mondott a pogány, hogy .. . (Pataki: Reg. I79i. 

(Szólások). Késő s fi t n e: sero .sapíunt pliryges (Dei'Si: Adag. 
3i: clypeum post vulnera sumís MA. I^e aliarták be.szélleni 
hamis vélekedéséríl, de késő sUlvp vala(Fal:TÉ. 763). 

(Közmondások). Hou'yha megvert e.sfl, tudjad hogy már késő 
köpenyegét venned : *l)ello peracto machinas adferre PPBI. 
Ké.sí szfiken költeni, mikor minden el-fogyott : .sera in finido 
parsimonia uo. 

Késöbbszeri: (tju-díor; spiiter]. Késsébbszerí j8ués (Csákt: 
AU. 19(. 

KésöcBkén : [tardíuscuKw ; etívas spat). Elbomolván a gyfi- 
lés, ment«Di Füzesre, az hova is késfirskén érkeztünk (Haj. 1. 
366). 

Későig : (diu ; lange). Leieknek yduessegerewl keseyg bezel- 
ueii (EhrC. 75). Keseygh ymathkozyk vala: prolixius orabat 
íJordC. 608). Kotteseb li.iznalatüssagolh \m-w\ Marva Magdaléná- 
nak hertelen-secghel walo hy^veese, honnem Tliamasnak keseyg- 
len walo kethelkedese (ÉrsC. 132). 

Későn : taide, sero C. MA. langsain, .spiit PPB. Ké-sAbben : 
tardius, poslerias MA. Keescn tawozyk el h\V h\le (JordC. 557). 
Hog íllyen kesén e« tunyán monto'atok meg (DomC. 247). EtAvie 
kestin (RMNy. II 2). Meg hallat-, hosy kS.sen kSltec (Born: Ének. 
8). Ha késsen meiinw a i;alsirbo<- az kosárba, esít íegyez rCís. 
tí2). Mely dolgoc mikoron kesébben meimec elí : quae ubi tar- 
dius proi'ednnt iDecm:8allJ «i KMm fogtál hozzá: senls 



doftor íDecsi:Adag 13). Későbben meimyen Komába íUer: 
Préd. 492). Későn való essó: pluvia serotina (MA: Bibi I.I681. 

(Szólások). KésOn jársz: sero venlsti MA. 

el-késön: [sero; selu- síjíit, zu spiit) iTel: Evaug. I.52'v. 
Melyet én olkésflu vévén eszemben iMonTME 11X266 Pázni: 
Kai. 454). 

Későre: (diu) sero MA. (langej siiiit, lanasam PPB. Ha 
nem aranytmod prókátorod markát, ké.síbbre jutsz peredhez: 
*axí« sí non migatur, iter tardius címtinuatur PPBI. Vay én- 
nekem, mert ygen keesőre halaztottara en eletemnek megh 
ygazwlasath (ÉrsC 297 j. Nagy kesnre uótte<- eszekbe (Born: 
Evaug. 1.21). Akar mi későre legyen, cs;ik legyen állandó s íó 
(Decsí:Adag. 231) Valami későre rá emlékesek <Matkő:BOaik. 
40). Nagy későre (Pothí: Krón. 266). 

el-kÓ8Őre : [."ero, demum ; sahi- spiit, endUcb|. Derék 
szemtelenség válna, ha azoknak szentségét most el-késíre vala- 
mely agya-fi'irt ember kétes.sé akarná tenni (Pázm : Kai. 638). 
El későre az meldei gyűlésben szöröztetett (Zvon: Osiand. 120). 
P6s:Igazs. 618. Bartha : Debr. 49). 

Későll : [tardum puto ; fúr spiit erachteuj. A segítséget ké- 
sőllik (Bartha: Debr. 22). 

Későség : tarditas, tardities Sí. (saumseligkeit, verzug). 
Elméjének későségét érezni : sentire ingenii lassitiidiuem PPBI. 
iMcgy: SzAÖröme. 79). 

Későd-ik : commoror C moram necto MA. commoro MAI. 
sulmsto in aliquo loco PPBI. moror ; voraiehen, verweilen PPB. 
Kesődő : cunctans C. Mulatozó, késcjdí : cunctans, baeeitator 
PPBI. Vegeze Titiis, nem sokat kesődek (Cseng: Jer. 18. Görcs: 
Máty. 95). Estne kisíVlir. .iz siralom (« reggel őröm va^n (Szék: 
Zsolt. 26). Mose.« késődvén a nép Áront a bálvány csinálásra 
kénszerítette (Martonf: SzHist 26). Hogyha ké.siMOl, más fogja 
(a vaijal) mellyeszteni (Ben: Kithm.* 157). 

meg-késődik : [commoror ; sich verspaten, au^eschoben 
werden). Az kaszálás meg-késodie az nagy zápor easSc miát 
iKCs-pr. 1635. D7. EidOrszgy. 11.530. ErdTört. L298i. 

Késödés : [demoratio, mora ; verzug, au6ichub). Ax által érteti 
igasságnak őrfimest és kesődés-nelkAl engedgyenek (Veresm: 
\jfi\. 282). 

Késtet : (tardo aliqnod negotium, moras injicíu ; anflialteu, 
verzögeni, aufechieben). Fogadását kesletneye betellyeseyieny 
(DomC 240). Meg yzene, hogy wartatna vagi kestetneye az e« 
myseyelh (ÉrsC. 409h. TörtT. X.165. Gyíln£yD:Cup 616;. 

el-késtet : v Nem tudom, mit chiualuak az baiatini, hog> 
nem iőnek aratni ; el kezdnek ezek engemet kesti'ttni (így, Helt : 
Me.'v 481). 

Késül. Késső vei kés.siil: tarde Oertel :Harm. 142. 

K£SA, KISA : seditio. Barrabas a késasockal fogattatol 
vala meg, ki a kesaban jjilkossagot tőtiiala (MiinchC. 103). 

Kisál : certo jstrtMtei;, kiimpfen). E« eIewLsew fyabau fráter 
Benialdliaii kysaluala byzon vyadalban (EhrC. 121. Ky ez felowl 
mondottakot kysalta iiolna : qui praedii'ta suggetiserat (52) Ky 
saltatyknala (vexabatur) ew yonbaban agg ellenség (30). 

Kisálás : vexatio, pugna EhrC öi). (karapf). Ez kysalaseri 
sok nap|K»kon kemeneduen yoidiaban, lewtuala kumor^Kliitt 
(ElirC. .51)). Kyls«>vliialo kysalast ada belsewlnalo kysala^ni 

(no.). 

Késálkod-ik : [certii, pugno ; streíteii, kiimplon, Mykoron 
keesalkodneek erről ennen magában : quum ainid se haMitarel 
(JordC 742V Ydwezev-fenkiiek hw zyletőt emlx>ri<«tijTŐ| k>><«il- 



K ESÁLKODAS-S AS-KESEI . Yi: 



saskeselyAi-meg-kbsjsredik 



2.S1 



kodyk i3óó. 7421. Ne feellyetJk az ygasíageert veeghyg es ha- 
lalyg keesalküdny (ÉrdyC. 72b). Az erdeg olalkodyk es kesal 
Uodyk a iiiy idwesseesewnknok wtanua (SOb). Wtry kesalkodoin 
nem iii\iit /.elet fwiuin chak : sic puguo iioii <ma.si auícm ver- 
lieraus (8Si. Megli nyerweeti a myeert kHe.salkodauak (475b). 
Keesalkoggyunk arról, luoely zorgaliiias lett le^-yen ínynd ow 
.•izzon felt'-sseegewel zeut egyhazaknak gond vyseteasoebeu 
(4ít6b). Gouoz keiiaasagok kessalkodnak az en lelkúiuuek tyz- 
tasaganak ellene (KazC. 154). Cristusnae í kesjilkodo vyaskodn 
Wtezi iN'agyszC. 110). Kyssalkodnak, olalkudnak az én eletem- 
nek : qnaerunt auimam mefnn (Konij : SzPál. 84. Sylv; UT. 
MNyelvé.'zet. 111.350). 

Késálkodás : (certameu ; kampf, .streitj. Kinna es kesal- 
oidasa (GiiaryC. 28). Ez kesUkodasbaii nem remenhetjwk az 
gyH-zwdeelmeth 'VirgC. 137). Leg bátor a vyascodasban, avag 
a ke!ialkod;isbaii (NagyszC. 22. 385). A halainak kesalkodajíaba 
lenen (DebrC. 62). Aianlia uala az 5 kesidkodasat vristeuiiek 
(179. 528. 540). Nagy keasalkod;us ez vylagon eelny (ÉrdyC. 
12b). Az garázda elleuseegnek kesalkodasa (65b. 394. 431. 
KrisztL. 20. 23. KiizaC. 80. WeszprC. 55). Nag kisalkodasban 
lin angore) liuinn hos.'ízabb imádságot tiszen vala (Sylv:UT. 
1.121). Sananisághitokbaii nag kisálkodá.st szenueditek: ingens 
certamen afflictíonum snstinuistis 1II.IO8). 

Késás : .seditiosus Barraba* a kfea-sockal tbgattatot vala 
meg (MünchC. 103). 

ICésaság : seditlo. Barrabas nemiuemS kesasag es gilkussag 
tétéiért ereztetet vala a t6ml5ébe (MünchC 1641. 

KESELY : 1) flammei coloiis, medii inter album et mere 
tlavum Otr : OrigHung. I. XX\7II 2) varii coloris, vnlttirniiis : 
vielfarbig (?] PPB. 

KESELYŰ {keseU KeszthC. 2M2. KiilcsC. 143. keselS BécsiC. \ 
148. heselló Land: OSegíts. U.317. Kisv: Adag. 521. iesei'o DebrC. ' 
466. hetdy Pesti: Fab. 13. 14. ieseíj/os ÉrdyC. 299b, teíizó Mel : 
.SzJán. 147. ACsere: Eqc. 99. iessdó Helt: Me.s. 33. lesselló Zvon: 
O.siaiid. 65. keselye 3oTÍC. 51. 892. ÉrdyC. 337b. Decsi: Adag. 21. 
MA:ScuIt. 1033. tee^o MA: Bibi. U.196. Zrínyi n.ll5. Uulyw 
EhrC. 96. mdlö KBécs. 1572. Eij. kSsdyS EsztT: IgAny. 134. 
kSssellyö Helt: UT. G3l : vnltur MA. geier, gewis,ser raub-vogel 
PPB. Keselyű módgyára való : .síibvulturius C. Ysteuy édesség- 
nél feulyk olyatan, mend égben repewlew keselyw : aciuila (ElyC. 
96). Valuala zamakat muiinal ke.selőet : alas habét aquilae 
(BécsiC. 148. 139. 191). Az keselyev hyvya fyayt repesesre (CornC. . 
121. 125). Az kesel)T\- kyzlely repesseesi'e hw fyaczkayt ew \ 
felettük repe.skelween (JordC. 273). Az eghy keselyw mad;ir 
hurd vala eetelt ewnekyk (ÉrdyC. 337b). Meg wyetatyk the 
yffyivsagod mykeppeu keselenek (KulcsC. 143). Az keselyrewl 
ees chokarol (Pesti: Fab. 13). Mykoron az kesely egy cbygat 
talált volna, sem ereyuel sem tudomanyawal nem vehety wala 
ky belewle az halat (14). Az ki;>sell6nek regueli femlese minden 
fele virágoknak veszedelmet iger (KBécs. 1572. Eij). Az poetali, 
Tytiusnak a fold tiaiiak kinnyat hogy ióbban ki abrazhatuáiak, 
egy keseltót iniak melleié (Lép: PTük. 1.139). KeselyS és a 
kfisgyermek [csillagzat]: vultur cnm Antinoo (ACsere: Enc. 99). 
A sasnak lator szemei, és gyász forma fekete kesely [így] 
vagyon, a honnét a keselyű nevezetit is vStte (Misk : VKert. ' 
277). Gyermek lévén is, mint az keselyíi-fi az fénlö napokon: 
vitézi eszközön, fegyveren, lovakon kajidos vala .■'zenie, nem 
más közdolgokon iThaly; Adal. 1.129). 

[Közraond:Í3ok|. Ollyan mint az veréb az ke.selyn ellen : hin- 
nulus leonem (Decsi: Adag. 21). 

sas-keseljTŰ : vultur C. aquila Fél: Bibi. 122. [adler, geierj. 

IS keselyfii : \-ulturinus C. Soc .sáss keself> iuta ot reaioc (Helt : 

irón. 21). Az saskeselyfic, mikor mega^ganac, az mint irjác 



l'el616<.-, az nap fénnyel ol iiei.solic tollokat és osztán meg mcs- 
sác, fíjröztic magokat, hogy meguyjnllauac ( M A : Scult. 1033. 
EsztT: IgAny. 131. Zvon : Üsiand. 65. Megy: 6Jaj. IU.16). Hor- 
gas orrot adott az isten a sas-keselyűnek (GKat:Titk. 6G9). A 
saskeselyű, hanem ha \igyan felettéb megéhezik, de másként 
az ö prédáit soha egészlen meg nem é.sziíMisk: VKert. 285). 
Vagyon kisebb nenifi saskeselyfiis, melly nádi sasnak hivatta- 
tik (292). 

[Közmondások]. Holott vagyon a dög, oda gyűlnek a .saske- 
.sellők (Kisv: Adag. 521). 

saskeselyöi: vulturiuus, aquilinus MA. zum geier oder 
adler gehörig PPB. Saskeselyfii szemeinc legyenek (MA : Scult. 
1033). 

KESERŰ (katen BécsiC. 3. 18. Userav HB. icserwebh 
CzechC. 6. NagyszC. 68. kegyetlemben es íeserweben ÉrsC. 66. 
keserimn ? VirgC. 7 1. Nagy.szC. 386. keservea NádC.53. keserűé (moe- 
ror ejus] Balassa : Ének. 3. kesserv; JordC. 825. kesserS Helt : VigK. 
12. krsserú 89. kSserú Zvon: Post. 11,424. Decsi: Adag. 33. 136. 
knsemen Decsi : Adag. 136. iósscrú Decsi : Adag. 33.); ainanis, acer- 
biis C. bittér PPB. Igen keserű : peracerbus C. Villa (iosereu? 1220 
(VReg. 194). Oz gimilsnec keseruv uola vize (HB). A keserű forra- 
soc mégédésfiltenec: fontes amari obdulcati sünt (BécsiC. 18). Sira 
keserűen (MünchC. 66). Ez béli keserw zerelmederth kérlek (FestC. 
12). Onőu nelveket meg fenek, miként tőrt yiet kasero allatot 
(rem amaram) hvzanak (DöbrC. 122). Igen nag keserű iTuasth tő- 
nek (PeerC. 104). Mely kesei-weu megh ewieteel (WinklC. 100). Ke- 
servpen kenzatlieek (122). Twu zent Fereucz nagi keserű iaydulast 
(Vh'gC. 34). Mmdez fwldwn keserwknek lattatnak (143). Kez- 
denek nagi keserűen sirui (71). Keserűen ostoroztatec (NagyszC. 
386). Az yrőm keserűségénél keservebbekuec bizouitatic (68). 
Kesenv syrasth teen (JordC. 444). Meg emésztetnec éhségei, 
elvesznec gyüytoknánnyal, es keserű halálai : devorabunt eos 
aves morsu amarissimo (Helt: Bibi. I. cccc2). Ha keserű volna 
az ital, vegjen valami edűs iző allatot zaiaban es el mulattya 
a keserröiet (Frank: HasznK. 31). A szép jóizű folyóvizek éde- 
sen folynak ; de végre a keserű tengerben elegyednek (Pázm : 
Préd, 94), Keserö-siiTa bálványozií helyre kénszerittetik futni 
(Megy : 3Jaj. 11.159). Ke.seri\ boszúság (Nom.^ 225. Kr.). Kélje 
az úr-i.stent, kezünkbe ne essen ; az anjjátnl szopott tej kaserii 
leszen (Thaly:Adal. 11.18). A keserö beszéd sértő heggyel jár 
(Fal: UE. 403). A uarants almát mikor igen erővel fatsaiják, 
utiMlyára keserőt botsát (Fal: UE. 1.176). 

[Közmondások]. Ha édest akarz enni, kősserűt ezenuedgy (Decsi : 
Adag. 33). 

Kesered-ik, keserész-ik : 1) am;uesco MA. bittér nei- 
den PPB. Az én szájain Ízlelte a tiltott gyümöltsöt, és a te szájad 
keseredett érette (Pázm: Préd. 521). 3) [contiistor ; erbittert 
werden, betrübt werden]. Nagy sok kelevények litet ellepek, 
ki miatt szent Jób igen keseredék (RMK. IV.63). Keseredett 
.szivü : homo, qui amaro animo est (MA: Bibi. 1.573). Nagisagos 
Kendy Gábornak vagiok kaseredett eózuegie arwaia (Radv: 
Csal. IIL154). Meimybéli nagy isten, hozzád kiáltimk, kesere- 
dett sziwei hozzád folyamunk (Thaly: Adal. 11.294). 

el-keserédik : [contristor ; betrübt werden]. .Az ő edas 
anya igen el keserSduen, keuania vala őtet latnya (WeszprC. 
96). Latbwan az zent apostolok, hogy ky mwlt volna, nagyon 
el keserődeenek (ÉrdyC. 484b). Az ehazaar mondhatlan el 
keserődeek rayta (594b). Yeswsnak kepe ew rea hattal fordwia, 
kyn annál ynkab el keseredék (ÉrsC. 546. Kulcs : Evang. 253). 

meg-keserédik : 1) amaresco, inamaresco, exacerbesco C. 
bittér werden PPB. Mikoron el nieltem volna azt, meg kasere- 
dgk az en hasam (Sylv: ÚjT. 11146). 3) contristor MA. betrii- 
bet werden PPB. [erbittert weitlenj. Haluan ezt az zegeú cov, 
meg ke.serődec (GuaryC. 41). Az ew keserewseegghel be tewlth 



25.-. 



MEOKFiSERKDÉS— MEG-KESRROET 



MEG KÍ58EUOKTÉS— VÍEG KESERl'l, 



/.ywe vyoiinan tn"i,'li ke-sprpileek iWinklC US*. Meg kftiererteek 
een lelkem: aiixiatu* est s|iiiitii« meiw (KesztC. !MV Igen 
megkfisermlnen rayta fWeszprC. Ifi). Ríeii ev zyvenek bánat- 
yanak myatta nieüh keseredek íDebrC. .582). Meg kesenVleek 
raytta (ílrdyC. 569. 58IliV 7.\r. Maria iiíi'n meíjli ke«prőd«U, 
mykoron lallia, hogy zcnth lamw neUy seinnivlli nr-ni znlliatna 
(Ei'íC. 92). Kelszoual 8ira, igen meg kesen'déc es monda íHeltt 
Bibi. I.N). Meg kfi.sercdíit lelki i.smeretii ember íKidc.s:Evaiit;. 
•102). Meg kftseredflt raiii (36). Meg kesere/jiec, úgyannyira, hogy 
semmi iol Hzűleikneír ne clielekedgyenec (l'éc.'-i: .S/.flzK. A2I. 
Meg kaieredik raita (Tel : Evang. 1.559). Igen meg-ke-tere- 
rtík rajta (P;i/,m': Préd. 196). Meg keseredett állaiiatban Wga/- 
tallyoc egymá-st (Zvon:Post. 11.424). Senkinek szive ne keso- 
redgyék-nieg romlásodon (Zrínyi 11.162). Megnyitván szemeit 
a megkeseredett jrt szfi, lélek (Tof: Zsolt. 15). 

megkeseredés : [tri.stilia : IjetriibnisJ. Liira nem ülhető for- 
mában való állai»tomban megkeseredés nélkül indulásom nem 
lehetett (Monlrók. FV.513). 

Ineki-keseredik] 

nekikeseredés : »o Néki keserédes, néki tflzesedés (GKat : 
Válts. L943). 

Keserédes : amanilentia, angor ^L\. vcrhitterung VVÜ. 

Kesereg: |>l;uigo, higeo, delamentor, miseror ('. moereo, 
eommoereo misereor MA. Ileo Com:Jan. 197. traucrn, leid 
tragen, sich erbarmen l'PR a) Kesergetek : plorabitis NénitJl. 
118. Kezde kesergheny ic-ontri.starii os zoniorkodny f.IordC. 441;. 
A Kristns vronknak kennian nem ke.sereg {WeszprC. 4). Az 
keserggő kőíiíVfiletfis zyu íNagyszC. 4). Vrnac napya vagon 
ma, inendeni'sififogva ke.sergőnec (TelC. 28). Nem keel vfgy 
raytok keseróghny, mynt ha elvezneenek (ÉrdyC. 608). Sopán- 
kodik, kesereg (MA: .Scidt. 875) Kesereg, siránkozic (Com: Jan. 
69). Mert egy em))er bflnén míltii egész vára.snak siniyia, es keser- 
geni (Pázm: l'réd. 616). Homlokom fíilyhőzik szomorú homály- 
lyal, ke.sereg ajakam sirahn;Ls jajszókkal iThaly: .^dal. II.(S5). 
A« lelketek kezd kesoru'eni, ekképen magát kezdi siratni (394). 
b) Kesergi vala a fia halá'át: tlebat de filii niorte PPBl. 
Sirva ápolgatja l'utosi'i két tiat, oly igen kesergi urának fogságát 
(TiiL 276). Elmene, hogy siratnaya és ke-sergeneve Sarat il lelt; 
Bibi. I.K). Soc ideig krsorge az ő fi.it : Intens Hlium sumn mnlto 
temiiore (LS-S). Az Christus hHl;d;it ke,sergettee (Bom: Préd. 
289). Éleibe megyén, ke.seigi, vig;iztallya (563). Ke.sergi az úr- 
fiúnak halálát (Balassa: Ének. 12). Nem kesergetted kin-szen- 
vedésidet iPázm; Préd 516), Ke.sergi magát (Tlialy: VÉ. IL287i 
Jé barátom, mastjuii eseted olly nagy epedséggel nem ke.s(- 
regheted (Kónyi: HRom. 201. Told >. 

Kesergés : angor C InctiLs, moeror, doli^r .M.-\. traurigkeit, 
das trauern l'PB. H;nnar el ifi az én attyamnac kesergasenec 
ideié (Helt; Bibi. I N2. Zvon; I'ost. 126. Pázm: KT. 03). Hlye- 
ién ke«ergé.ssftl báilgjasztotta magát a madár iKényi: VM. 26) 

Keserget: sollicito C. nineroro aflieio, ango MA. Ijotrübi 
maihen, iingstigen PPB. Engemet kesergetnek vala (NagyazC. 
87. 82). Az my atyaviikat nagyon kesergtetee íJordC. 728). 
(■)tet gakorlatodsagíd e dologal ke-sergelii- vala (TelC. 2). Gazdát 
■M kertre ki ne kergft«setílk ne ke»erges.setök (Tin. 235) A 
jtinenént ne keserge.sd (Helt; Bibi. I. Nn) .Nappal a hevséu' 
kesergetett, e« i:yel a biilegseg Í1.P3), Eílznegy asz.szont Hauai 
helyéből ki űzed, nett eztemleig vendég fTilden kew<rgeteil 
(Qun:Ján. AV Nim-z mi inkább szomorits,a, keseigesse iM.\: 
Scnit. 73). Ke.s.)rgetic vala (olTimderant ) Isaknar es Rebecanac 
szivíket (M.\ : Bibi. 1.23. 49) Kesergettéi- a .Jákob tiai fiz ó vén 
Jitlyokal (Tyúk: .Jó-/* S9). 

meg-keserget : exai-erbo, coutristo M.\ verbittem, erziir 
iipii, hetrllben PPB. Adna wr irten ewket EgUin Moah kvrallvn 



uak kezéében, ky nagjon mogh keserglietee Izraelth i JordC, 326). 
Meg al.'izna tégedet e.s megkesergebic (Helt: Bibi. I. Ooo3). 
Kerüak az ti felesegteket meg ne ke«ergee«etek (Fél: T*n. 

462). 

megkesergetés : ewicerbatio, cuntristatio .VI.\ verbitierung, 
erziinuiiig, bHlHÍdigin)g PPB. 

Kesergetés : exaeerbatio, amarulentia, eontrlstatio MA. be- 
klimmerung, verbitterung PPB 

Keserít: 1) amaraeu [amariuo Vj auerbo MA. (biiter machenj 
verbitteni PPB. .\daii:ik neky innya ke.serytet bort : myrrhatum 
vinum (Pe.sti: NTest. 107). J{) exacerbo PPBl. (eontristo ; erbittem, 
betriiben). Zywem meg sephőssed, ke.senvel ke«er8hed (Czet-iiC. 
27). Az haiag embernek zayjit ke.sereyty bozzo mondásra íComC 
156). Budának szép várát sírva megtekinté, azz,al Onniin magát 
igen keserité (Tia 275). Sok gondal magadat toiiab ne keserioz 
íKNagysz. 1621. G). 

el-keserit: [eontristo; tietrObenj. A muz-sikának allattum 
ban valiS titkos ereje vagyon : felgyúlaszt, lehültet ; vigasztal s 
meg-meg elke.serít (Fal : NA. 164). 

még-keserit : I) aierbo C. amarore inticio MA. verbitten) 
(bittér machenj. PPH. Meg kftseretik, el di'lgletik az élS vizeket 
(Mel;SzJán. 236 1. 3) oxacerbo C (eontristo] zuniig maciién 
PPB. (tetrübenj. Mie)t kesserfitel engőm el igőn megh (TihC. 
26). Te zanid megh koserőtenek engeraeth (WinklC. 214). 
Meg kesereyty te ehodath (JordC. 902). Nelia liabonvsagnak 
myattji meg keseroyt, hogy ezek feolelemnek kettseegee- 
ben eychen (ÉrdyC 80). Ez velagnae zelűs.sogős zegeletibi'l 
mindi'nJket megkeseritóttem keserfisegSckel (NagyszC. 61 1 
Mit vétettem azért, hogy ezt érdemlettem, hogy korcsos népem- 
től megkeseríttettem (Thaly:Adal. 1L417). Elévé igen meg ke 
serítik, és magokat az illyen embertelen szokással felette meg 
iitáltattyák iFel: OE. 102) 

Keserités: amaiii-.-itio, exaeerbatio, cimtristatio MA. ver- 
bitterimg, orzHriiimi; I^l'l! Keserités nélkül: síné amandentia 
Com: Jan. 204 

Keserked-ik : iristor Kr [l>e!riilit sein|. .Mind ezekben ke- 
serkcdet inkáh, mintsem győnyíirkődót (Fal : N.\. 193). 

Kesernyés : subamarns MA. ein wenig bittér PPB. Keserű 
szjdiii.sú, kftsernyés: amanilentiis PPBl. Ke-sernyés ital (Megy: 
3Jaj. 11.1721. Kesernyés bíiz ((íKat: Válts. 1.994. Lipp; PKert.. 
II.4S Kr). Ketiernyés i-síp(Vs.ség iBíró: Micae '1X5. Kr.i. 

Kesernyósség : an),ii'nlentia .Major; Sziit. ;iii. 

Keserül : miseiesco, conimiseror C, miseror, misereor, eum- 
misereor, commiseredco MA. inítleiden habén, síeli erbamieu, b«- 
jainiiien) I "PB. a) Kik en raitam «* te nut;id k&sendiiek (WeszprC, 
4). Zyueiii raj1;i keserfdnen (NagyszC. 20). KesenVIók ez se- 
regben (.lordC. 103 1 Felette kescnVIewnk raytad, ho(í meg 
kel fog.itatlinod (Érd\C. 462) Az Istenek mindenkor iamlioron 
keserjliiek. ;iz h.izngnak kegye wyzzji hegedylnek iPesti: Fab. 
8S). Az a.sz.szonyáll;it(M- ki\serrilfli-, félénkéi-, irii;.ve<' (Cis. N3i. 
Keserfiifi szivec vagyon ho'/.záiii.- az mi iiyoinonisj'igiukhaii (M.\: 
Scnlt. 773). b) Fj£ iK.r hallá, (^tet keseiélé (R.MK. 11.268). Gara 
Miklós keserüli vala i'itet igen iHelt; Krón. 68. Boni: Préd. -1051. 
Kési', halála vtáii kí'öen'ihiSd (Deesi: Állag. 194) Hélt;it ec 
vit>,'znek siratá, keserűié (Balassa : Ének 11). Elepedém'met s 
meg emésztésemet nem is keserttlik (Tlialy: Adal. M87i. 

el-keserül : .-v; Reszketett az éles tír a hóhér ktnébwii, 
elkesornle irgahnábaii a kegyetlenség (Fal: NA. 1521. 

még-keserül : v Meg kewrwlwen la koldusi) mlmNaal 
neky adaa (ÉrdyC. 527) Meg keseryle Venns ta ew lerehnei 
Iri ifjuél) (Pwiti: FrK 29b). Ott királyon az úrii^en meg 



KESEKilLES-KESERV 



KESERVESs— KESKENY 



258 



kescriilo iRMK. n.2ö8). Meg keserülu a pór a sáikánjt és fel 
einelé a£zt á loia (Helt : Mes. '2 13). Meg paraiiczola, hogy meg 
herélnéc Belát, de a heuger meg keserűié a szép gyermeket, 
es egy kölyket beréle hellyébe (Helt.Króa. 46). Pharao király 
leaiiyaú megkeseríiie MGysai^uec kisded gjermokseget (Pécsi : 
SzúzK. ISO. Görcs: Máty. 3). Megkeser&lvén az israelitáknak 
uyomoruságokat (GKat:Titk. 303). 

Keserülés : c<.mniiseratio, eordolium C'. das mitleideu, 
erbarmung Pi'B. Jo tetemeny, irgalmasság, adakozás, keserflies 
(Pécsi: SzűzK. 126). Keserfllte 5tet liogy szomjiiságot szenvedne, 
de hiába volt keserfilése (MA; Scult 775i. 

IKeserűletj 

Keserűletes : mLserabilLs; aiiiarulentus ^L\. eibarmungswert, 
jammerlieh PPB. Száiiafos. keserftletes : miserabili.s Ver: Verb. 
Szót. 17. KSvarat Batori fejedelemnek Varadon való iszonyú 
és keserfiletes veszedelme ntáu az romai császár birtokához 
foglaltata (Forró: Curt. 7). 

Keserületessóg : [commiseratio ; erbarmenj. (MA : Sciilt 

775). 

Keserülhető : miserandns C. [erbarmlich]. 

Keserűség : 1) acerbifudo, amaiitudo C. bitterkeit PPB. 
Az Maria keserűséget ie^iez (Fél : Tmi. 43 1 A tenger vizének 
keserűsége iPázm : Préd. 35). 3) junarities, amaror ; moestitia, 
moestitudo MA. traurigkeit, betriibnis PPB Keserőséggel t61tSt 
be engemet a mendenhato (BécsiC. 3). Nag zouai vuSlt iiala, 
mufatuan öleikének ke.ser5segét : amaritudinem aiiimi (57). 
Elmeetwl el ideg[en]wlt az kezén laban való sebeknek nagy kese- 
nvsegeerth (Vii-gC. 35). Az nagy zomorusag es keserw.seg (19j. 
Kasserősegnek tőre az ő zyuet legottan attal iára iTihC. 23). 
Pokolnak kesenvseghyt (dolorem mortis) megh feythwen (JordC 
711). Jewe wr öj-w hazahoz nagy bánattal, keseríseeggel (ÉrdyC. 
510). Kezde nag keservsegel syrnya (TelC. 23). Nagy keserű- 
séggel (luctu et tremore) éuém meg az én ételemet (Kár: Bibi. 
1.479). Nagy keserűségben vagj'oc te érted: doleo super te iMA: 
Bibi. 1.277). Halottunkon való keserűségünkben tiltya isten me- 
telesünket (Czegl:MM. 144). Mindnyájan nagy keserűségünkkel 
reménykedtünk nékie, hogy a régi confoederatio ellen ne cse- 
lekedjék (Monlrók. ViU.54). Noha vig természetű volt is, de 
látván asszonyának keserilségét, í is ahhoz akará alkalmaztatni 
magát (Mik : MulN. 20). Rövid fáisáng, kinos keserűség (Fal : .SzE. 
546). Keserűség ez a gyönyörűség : essi amareggiano il piacere 
(Fal: NE. 2Si. Minden njTigodalom aggodalom, minden öröm 
üröm, minden gyönyörűség keserűség (Fal : Nü. 279). 

Keserűséges: 1) amamlentus MA. sehr bittér PPB. Nap- 
keletre a keserűséges tenger [Holt-tenger] vala (Illy: Préd. 49). 
2) moestissimns MA. der traurigste PPB. Var az pokolnak 
keserwseges kenya (VirgC. 49). Ez keserues ember tellyesseggel 
meg evttetuen keserevseges kevnjTekkel (DomC. 187). Emlé- 
kezze! wram the nagj- kesern-seges zumurasagodrol (PozsC. 1). 
Álnak az nagy keserűséges tyzben lángban (ÉrdyC. 11). Vghog 
zabadsagosban magamat meg elegeydhetuem a nag keserűsé- 
ges sirasocban (NagyszC. 62). Agyad en nekem bj-nemnek ke- 
serewseges megh zanatyat (GyöngyC;. 10). Kesenlséges siiás 
iMatkó: BCsák. 119)^ 

Keserv : [tristitia ; betrübnis]. Kemény zywem meg seph5s- 
sed keservvel keserShed (CzechC. 27. ThewrC. 228). Ma«t 
már nyughatatlan bánattal áll vagy ül, untalan szegénynek 
szeme keservei fnl (Zrüiji. 1.21^ Reátok néztembeu hullnak 
keservemben szemeimből könyveim (Balassa: Költ. 70). Soc ke- 
serűé vtán ki vigadott (Balassa: Ének. 3). Áradnak k6nj-vei 
méltó keservében (Gyöngy: Char. 46). Teljes keservében így 
terjesüté panaszát (Fal : NA. 128). Ez a nem reménylett hír meg- 
indította a baragszomot az asszonyokban, Lucziának kocogott 

M. NYELVTÖKT. SZÓTÁK. II. 



álla, szikrázott szeme keservében (FaUTÉ. 128). Se nem ebét, 
se nem bűnét, hanem maga k&servét s torlatlan boszszúságát 
keseregte (131). Emelkedik, esdik bús feje, dobog szive, nem 
találja nyugtát keservében (Fal; BE. 598). 

Keserves: I) amarulentus MA. selír bittér PPB. Majd 

keserves : subamarus C Kőserues ital az ; luplnus potus (Decsi : 
Adag. 136). A doktor keserves italokkal gyógyíttya (Pázni: 
Préd. 164). 3) moestiis, luctuosus, luctiticabilis MA. traurig, 
betrübt PPB. Nagi k&serues zot bocaata (VirgC. 34. 23). Keser- 
ues halait zenuedel (WeszprC. 5. 12). ilyt mongyonk az keserves 
anyáról (WiukIC. 74). Megh zaggattyak ewket madarak keser- 
wes marassál : mor.?u amarissimo (JordC. 274). Ez keserues 
ember alázatos lelkev es tevredelmes zyuev (Ci)rnC. 187). Ke- 
serues es siralmas leueleket ira (DebrC. 59). Kőserues sziuő 
(Kulcs; Evang. 35). Mind ilyen gonosz és keserves hű-eket hal- 
logatunk (LevT. 11.147). Keserves sirás.ssal siránac (MA: Bibi. 
1.47). Nem elegek a testnek rotbadóságából származott keser- 
ves fájdalmak (Pázm:Préd. 69). Sok szitok s halállal valo 
fenyegetés érdeklé éltedet, s-keserves szenyvedés (Czegl : Sión. 
21). Könyveit árasztja s keserves beszédit e szókra fakasztja 
(Thaly : Adal. IH416). Megtörténik még a szerentsének saját 
fajzatiu-is, hogy a ditsoséges kezdetnek 5r5mi keserves siralmokra 
olvadozzanak (Fal ; ÜE 396). 8) [lugeus : trauernd, leidtragend]. 
Miben ditsekedjem, ha nem te keservas, nehéz ker(3sztedbeu ? 
nem a fábúi, rézbül álló aranyképbeu ! (Thaly ; Adal. L21). 
Sú-almas atyáink, keserves anyáink (1155). Főgazda volt [a 
temeté.si pompánál] Gróf Székely László, Keczeli János, Sándor 
s magam subalternasok ; én keserves-fogi) voltam Decsei László 
urammal, fogtuk a nagyaszszouyt (Hazánk. IL58). 

Keservesen : acerbe, amaiissime C. amare, amarulente, 
moeste MA. bitterUch, traurig PPB. Az the zenth annyasagodon 
kesenvesen kenyerewle (PozsC. 23). Kesei-vesón sirata 5tet 
(DebrC. 195. CsomaC. 34. Fél; Bibi. 48 1. Kőservessen panaszolko- 
dot (ToIn : Vigaszt 73). Sok argumentomoknak keservesen sebesítő 
nj-ilaival lSv51d8zhettyfik az ellenünk támadott újságokat (Pázm; 
Kai. 325). Elfakad sirva és keservesen sú- (MA: Scult. 812). 
Szomoritó siralomra híja, szerelme el-«stét keservesen síja ;Cjyöngy : 
KJ. 5). Sebhedett szivében keservesen jászolt (Kónyi : HRom. 
92). Olly kesen'eseu jajgatott, hogv' a király 6tet figyelmezte 
(Kónyi: VM. 2). 

Keservesség : moestitia C. 

Keservetes : [amaruleuttis, moestus ; bittér, erbittei-t, betrübt). 
Keserwetes kenyerewletes leegy minden een biunon (PozsC. 
23). Ha halgatoc keseruetes keserűséggel gyűtrődtetem (Pécsi: 
Ágost 71). 

Keservetest : (anianilente ; bitterlichj. Meg holtai kesenve- 
testh (The«TC. 295. CzechC. 30 1. 

KESKENY (ííshn MünchC. 25. keskón TihC. loöj : gracilis, 
exilis C. gracileutus, angustus MA. geschmeidig, geschlang, 
düim, enge PPB. Aqua kesekmi justa aruch 1075 (Knauz. L57). 
Késkén (arcta) az vt (MünchC. 25). Homloka nem wala zeI5s, 
de keskSn n^ zeg6 (TihC. 105). Nem keskeny es zoros kSn- 
t6s viok (VúrgC. 149). Yghen kesken es zoros az wt (JordC 
373. ÉrdyC. 131b). Kesken tenger (Helt: Krón. 104) Kesken 
derekára tegzét fel ővedzette íHuszti; Aen. 26). Az istennec 
gondviselését olly keskenyen szorittyác, mintha 5 minden dol- 
gokat oda hadna futni és levegni (MA: Tan. 187). Az hol az 
foIyó\iz legkeskenyebb vala ÍMA:SB. 257). Keskeny, szoross 
homlok; frous angusta (Com; Jan. 47). Keskeny útzátska (Ck)m: 
Vest. 119X Kesken az út ( Land : ÜjSegits. 1.61). E^ hozzw 
keskön hazat közönsegös tanwlu háznak [rakjanak] (Radv; 
Csal. ni.l94b). A felhők mind keskenyebbek keskenyebbek vol- 
tának (GKat: Titk. 80). A Duna ott igen keskeny (Mik:TLev. 
405). Az ó ditsőségének egész világ keskeny (SzD : MVir. 88) 



259 



K&SKENYKUIK— 1. KÉS/ 



Kfc^ Anta( ;— K ÉSZÍT 



2ö0 



(SzóláaokJ. Oly keskeny, liou'v markodban szoriüiatná'l az 
derekát (Decsi: Ada;;. 63). 

Keskényéd-ik : gracilusco iMA iliinii luid luager worden 
1'1'B. 

még-keskényécUk : K'auilesuo C-'. (sicli vereugeu, abueh- 
nien]. Hada-is i(;eii niegkeskenyalett (HalhHHint. 111.231). 

Keskenyit: arcto, aui;u8to ril. 

meg-keskenyit : aj (verouKeuJ. Az egyházi liivatiilt és 
kíildetettetést igen meg-kenkeuyíted (Pos: Válasz. 121i. 

Keskénység : üiaiilitíLs C MA. dünni^'keit PPll. (engej. 

KÉSMÁRK: si;ijpiilii.>.-, riiii«.s Kr. [felNen, klippej. Az Hekla 
tüzei nékem kegyelmeisek, nékem késniárk kövei engedelmes- 
.sek, csak az te szép szemeid nem kegyt;! messék (Zrinyi- 2). 
Nem liLszom változtjál gyönge laurimgra, de késnuirk tetején 
iifltt kemény tíiigyfára (9). Csjik le gyógyítliatuál, óh Fátnm, 
kegyetlen ! hogyha .szörnyfi kínnal megölnél hirtelen, vagy 
késmárkot nyakamba vetnéd véletlen Í2J). Áll rettentlietlenül 
Zríni nagy gondokíni, mint nagy tornyos küsziklák magas 
késmárkun, heíita küszködnek nagy szelek azokon (73) 
Mint mikor az tíiiszól késmárkbul kiszakad, ama .sürii fe- 
nyős erdfi közben akad, hajol elítte h'my és kemény ág sza- 
kad (76). A nemesen termett elme meg álja helyét mint a 
késmárk és kemény kőszikla a tenger közepén, kikni>k a bus 
tenger tsapdozfisi semmit sem árthatnak (Fal : I5E. .586). Könnyebb 
néha a tengeri késmárkok tetejére, lnigy sem ezek sziue 
elejbe menni; senkihez kedvek, senkivel közök il'il; CE. 
•104). 

Késmárki: |montanns ; bcrg-]. Késmárki gyém;inl uvecsk: 
ÖtvM. 355). 

KBSNYAS : [jurgiosus, rixosus ; ziüikisuh. streitsüchtigj. 
Mastis találkoznak oly ke.snyas, törhetetlen, háborgó feleségek, 
•^rdSgi győlölsegtiil meg baioltattak íZvon : PázmP. 75). (Vö 
Késásj. 

1. KÉSZ a.j.^z-i Gér:KárCs. IU.322. tiz BéesiC. 2. 30. 
kiz TelC. 257. íy: RSINy. 11.67. iw: SylviUT. 1.80. keezz 
WinklC. 156. kezzehb BodC 3. kkzeu LevT. 1.95. iezsen 
391. iezzen Pesti :NTe8t. 200. készszea MArScult. 109. késíszec 
MA: Bibi. L133. MA : Scult. 219. készszen Mik:TLev. 70): 
1) promptus C. béreit, geseliickt PPB. [willig], a) Viki ké.?z 
emberségével visszaélni : abuti alitujus facilitate PPBl. A lelSk 
keezz de a testh koor WinklC. 156. JordC. 441). Jol lehet a 
lelek keez, de a test gyarló: spiritus quidem promptus est, 
sed caro intirnia (I'esti: NTest 104 1. Két lélekn'l .szól: egyic 
félelmes, másik kész(Dáv: VDisp. 1.147). Az angialok rfippfillet- 
tenek, melliel az fi giorsasagok es kész voltok ielentetik megh 
(Fél: Tan. 83). Készkedvó nép (MA: Bibi. Magy. li Kee.S7.szol- 
ghatok a ChristiLsban (Bíd : Epin 9). .Sok vitéz s-zavával uiettya 
kés-z voltat rZrinyi II.12i. Tndgyad ké.-^.szebb s tehetőbb lelki 
Br5det (Fal: ITE. 383). b) Sem va^oc kéz liaza.s.saK kStelénec: 
nec sum apta vineulo eonjngali iBécsiC. 2) Legyewnk keezflk 
hozyaa (ÉrdyC. 7). Vram keez vagiok mindenre (VirgC. 34). 
Inkab kez vagyok az harago.ssagra, honntni azzyletsegre (IS). 
Kezzebb az gonozra ; mindenha kezz az gonozra ( BodC. 3). 
Kész vagyok az békes,stjgre (Uei'si : Adag. 231). Ké.szeb vólmi 8 
tSrre, hogy nem mint töményre: Mártis canipn.s (UOi. c) 
Mendencoron lezec kez ehsegl)en megsegellenem (ElirC 79 1. 
Kez vagy engedfihne.s.-,eget teuny (Ui. Kez volnék meg botzatiiy 
I VirgC. 17). Vatok kezek zamot a<liiy myudeneknvl (148). Kez5k 
hallani myndeneket (JordC. 743). Keez vagyok ev vélek el 
mennem halaira (DomC 321 1. Kéz mindent \V érette el Launi 
íOzor: Christ. SO). Az niinel lehot kész vagyok segéteui (Decsi: 
Adag. 144). Készszec vagyiuic elmeiuii (MA: Bibi. 1.133). Ké- 
Bzebh vAlt meg-81ni magát, hmry-.'íem-mint íHall : Paizs. 202). 



Ö az mikép|)en annekül is hites ma.stan az várasiuik, :tzon 
hitre kejsz meg mondani róla azon módon :iz inikép|ien az 
hitnek módj;'it találtuk (Gér: K;ir(Js. UI.322) Készek a szii után 
eljárni. <)e taszigatva nehezen lépnek elébb i Fal: NL'. 301 1. 
3) paratiLs, exjjeditiis C elaboratiis MA. Ijei-eit PPB. ffertig|. 
Igen ki-sz : i)erexi>editus C. Te vtaid kéz6c : viae tiiae paratae 
smit (BécsiC. 30). En elxidem kez (MiinL-hC 54). Myndenek 
kezwl vannak : onuiia parata snnt (JordC .079). I>egietők kezek 
(DebrC. 15). Mynden napon három keez aztalok vettelhuek vala 
az ew hazíuial (ÉrdyC. 409b). Az farkas bwreketh kwlgie megh, 
wagy keez vagy nem keez (RMNy. 11.60). Manna sido szo, mel 
szomik igaz ma^arazatya ez, keesz etők (47). Kész hadainkkal 
ide felé semmit nem mulatván, tovább való fáradtságunkat Is 
nem szánjuk íEszlM. 1.62). Legyetec készec ;i liarmadiiapra : 
esti>te parati in diem tertium (Helt: Bibi. 1 IJ3) Ezek a szijk 
az olvasásnak kész lógjWit nem akadályozzák iKCsIpk : Woll. 
EWb. 10). Mid5n e mmika kész volt íDKahKer. 32i. ») 
[pláne, valde, magnus, niaximus ; recht, ganz, völligj. Kéüz bohó: 
morio, sanuio, .senrra anlicus .Sí. A ezengo í^uel el ^/lieti ; de 
kész hazugsjig (Mel: Herb. 139). Do chac ke.sz UjlomUag (Mon: 
Ápol. 409). Kész czigansag (Magy: Nád. 7>iii. Kész bolond (Pázni: 
Préd. 1193. Kr.) Az Moyses dolgairul, kész nevetség az miket 
beszél (Pázm:Kal. U4i, Kész nevetség : danno matéria di riw' 
(Fal: NE. fiSi. 

(Szólá.sokJ. Kész kenyér é u ő : ;tsini mandibula 1 1 Jet."! . 
A<lag. 195. MA.) *Kész pénzzel tartozni: ad lil<ellaiD tt- 
nere, debere PP. 

[Közmondások]. Ottan kész a páltza, vagy őtte meg az eb 
a báyat, auagy nem (Helt:Me«. 202). A mely mfl hamar kész. 
hamar vész (Fal: UE 935). 

Készántag : fcousilio, coiLsulto, studio : absicbtiich, vor- 
satzlich]. Az haragoson ellenkezőknek semmi megeggyezJ tekin- 
tetek nintsen, hanem mind sz&utelen hartzohiak akar mi- 
modon gondoltas.sanak : s* meg penig igyenesen szinte készántag 
(A Csere: Enc. 11). 

Készántagi : [rectus ; rechtj. Ha az igyenes vonás az ada- 
tot pontol az adatot vona£s;iI szegeletet tsinál, a tsiuáltatüttal 
egyenlSve tétetet és a készántagi .szegeletnek a más szára mel- 
lékes lészen az adatot vonással (ACsere : Enc 53). 

Készen : piompte, parate, e.\pedite C. in promptu MA. 
hnrtig, hx, tértig PPB Ké.szen való : praeseutariiLS praesenta- 
neus MA. Kezén vaunak : omnia parata NémGI. 357. Kez6n 
meennyetek el : expediti porgite (JordC. 186). Lataa haat ott 
keezen vagyon az vendeegh Szweere (ÉrdyC. 510). Az ty idew- 
tewk mjndeiikoron kezzeu wagyon (Pe.sti: NTest iOO). De 
miért magában mogtökélve vala. minden szerencséjét készen 
váija vala (KMK. 11.44 1 Készs-zcn vagyon .segedelmúnc iMA : 
Scult. 109). A k6n\Tec .szfintelen melletted avagy készen le- 
gyenec : in promptu sint (Com: Jan. 158). \'ajha mind jó, s 
gonosz .szerencsénk elviselé.sére mindenkor készen tjdáltatnáuk 
(Hall : Paizs. 90>. Készen léteit [larancsolt (MonOkm. V1.93i 
Meg vonta kéz iját is, készen tartja nyilát (Fal: BE. 620). 

[Sz<iliisok| A kénköves tiirdA készen vár (Tlialy: Adal. I.64i 
Könnyebb meg veszteni erejét a már készen várt Isapáfinak 
iFal: UE. 385 1, 

Készít : apparo, iiLstruo MA. ziniWeii, zubereiteu PPB 
Étkeket készítek': dapino C. Emlwr el-adással kereskedő'. 
új szolgákat eladásra készitl^: veu;ilitiarius. Meg-eugedte, hog,^ 
feredít készítőn : indnlsit b:dneum lieri. Tsalásra készített fe> 
tett beszedő : logodaedalus PPBl. Gabonát Siriabol zArte ké 
zeitetni: parari constitnit (BécsiC. 131 Ez epLstohtkiiac tar- 
talmoc ez volt, bog magokat kézehéc a mégmoudol napm 
(,56). Hoé magokat kézeitenéc ellent allanioc: qnod praepani 



261 



KirKÚÍiy.i l-KKS/,tTÉS 



K IvSZtTETIJCN- l'.f ^k'K>ZÍ;| , 



2A2 



leiit se ad lesiüteiuiiiiu (Iti. nt>). h\ niomiek mjniieii oz lelily 
kjialyoklio?. ewkctli hadra UpzevtBiiy (JordC. 914). Zent Da 
inankixe atvank hozya Iiyvan az atyákat monda: kezeyclietek 
magatokat (Dom('. 144). Basa ktszíté népit \és ostjomnaU 
(Tin. 81). Készíte az isten a toldi vadakatt az <' nemec .«zi>- 
i'i>nt : focit deu? liestiaí ílíplt: Hib]. I.AiV K«sziozfitek az viiiak 
v(at (Fél: Hibl. 31. Szprtslpn IntasliDZ készite mngát (Valk: Kár 
i3). Hosy készétenájo az enilxreknek szivíiket az S benne valA 
hitelre iTpI: Evans. IIlCV Hozz.a kpszpti á szolgákat is (1.232) 
Kazda'j: pliedet kcizytet vala (Ciürcs: MAty. I'.ti. Addi? még 
feleletedé ki adod. istonnec io akarattyabol, ni.í." fti^setot készi- 
ifinc (Vallá.-it, Vfíi). Kósziozptok tiin-n n)agatokat hólnapjvi (Kár: 
Bibi. lf9V IjP telppftszie é.'i ételhez ké.":zétti ni^Jgát iZvon: Po.st. 
11)89) Az orvo.s hozzá készíti a beteg embert az egés.sé.g 
nyeréséhez (Pázm: F^nthV. 408). A süveg járto a gj'apjnbol 
.süvegeket készít (Com;,l:in. 9S). Okpt az viadalhoz ké,szétenéje 
(Ijép: PTiik. in.29). IjPni'.^éd sinrs, s már fazakat ké.szítesz néki 
(Czegl : Tromf ,i7) Hasznos a b'lldog aszszony tövlsfének 
virágjából készített herbatéj vér pfikés ellen (Vali : OrvSz. 46\ 
A szegény.ség annyi életet még nem készíthetett (Njt. XI.30). 
Xem ké.szít Thália tréfás komédiát, midiin Melponiene form:il 
tragédiát (TlialytAdal. Í.ri9). Sokszor mosdatlan kéz késidté 
ezeket, azért meg nem veted mi plpdeli'iiikpt iOr<"^\-; NimI'. 
R=>li). 

[Szólások]. Asztalt készé te ni: don tisdi znrichten, 
anfdecken Adámi:Spr. 197. 

el-készít: praeparo, praemolíoi-, accingn C. apjiaro MA 
znbereiten. zuriohten PPI5. Elkészíttetett : praeparatus ; elké- 
szítve : praeparato ; elébb elkészíttetett : praestractns : faragás- 
sal elkészitóm : perfahrico C. Az vaczorat el kezeythwen : caena 
facta (.lordC. 671). Mykoron az vendeegseegőt el kezpytőtteek 
volna (ÉrdyC. .í08b). El kezethetye az vyonnan nem ziilettetet 
ember magát az kegyelemnee vételére (Zvon : Osiand. 30) El- 
készíte szekerét: junxit cnrrnm (MA: Bibi. I.fil). Ilogj ha 
magadot akarod ell készétenyí és ell rendelni éhez a lelki 
áldozá.shoz (Ijiur: LViad. 226). Bethlen Fereiiez uram hitt volt. 
éde.seni, kedden ki házához egy eliédre. melyet valóban embe- 
rfii készített vala el (RákGy: I.ev. 5.5 1, Elké.szíti f'zeniényét, 
pg)iiehány tál étkeit (Fal : Vers. 878). 

elkészítés : praeparatus C. praeparatio. apparátus MA. zn- 
bereitnng PPB A kegyelmeknek elílelkészítése : praeparatio 
grafiarnm íllly : Préd. 1.29). 

fSl-készit: instnio, accingo C. orno, paro ea qiiibns opus 
ast ad cnltnm et omatnm SÍ [vorl)ereiten, heirichten, aiisriis- 
ten]. F6lkészít5 ; ínstrnctor C. Fel keszíte magát, hogy illendő 
legj'en a fó legenhez [v5 legenhez?] (Mel:Sz,Ján. 471). Felette 
nagy aLíndekockal az istentSI fel voltanac keszitetnen (EsztT: 
IgAny. 390). 

meg-készit : apparo, comparo, praeparo MA. ziiriisten, zn 
hereiíen, verfertigen PPB. Szépen niegkészittetStt ; percnitus ; 
félig meg kezittetótt : semirefactus C. Megkészíttetett ; praepa- 
ratus, apparátus MA. Meg kezeiti te vfadat : prapparabit viam 
tnam (MünchC. 33). Megkezeitec ó lampasocat : omavenmt 
lampades suas (60). Meg kezytuen az vizet, kezde az vennék 
labath mosny (VirgC. 60). Az í sátorát felette igen nagy ktil- 
czéggel meg kSszitőté [így] (Helt: Krón. 13i. Bírjátok az orszá 
got, melly világ kezdetitfii meg-készíttetett nektek (Pázm: Préd. 
17). 

megkészités : praeparatio, apparátus MA riistimg, zul)erei 
tnng, verfertigung PPB 

Készítés: oomparatio, instrnelio, iastructus C. apparatas, 
promptatio MA. ausrüsinng, znl)ereitung PPB. A tudatlan iffin 
docfomac temetA készítés elsRben tiszti íCzegl: Japh. 7V 



Készitetlen : (nnfoi-tig]. Ké.szitptlpii, üszügében-vali' : riidis 
l'I'Bl. Üsziigében-val.í készitetlen értz: raudns PPBl. 

Készítő : parans, praeparans Kr [vortiereitendj. Az mely 
ti>lv.njt vrnnkal fel feszítettek, ké.szítfi jó c.splekedeteket nem 
bocsálott elA!-jái-óban (l'ázm; Kai. 7.í2). Kíszétn avagj- el51- 
járó énekei-: praelndia seu pi-aeambula iCom:.Ian 168) 

kolbász-készítő : bntularius PPBl. 

szür-készítö : fnsiator 0. 

Készség: 1) protliyniia (',. promptitudo MA. fertigkeit, 
hnrtiskeit PPB. A Christu.st éjjel nappal nagy késséggel várják 
iSzJtthm: Dom. 819). Kónnyeb lágyulá-st a gyémántlian találni, 
minbíTO eft'éle vitéz-készséget és hadi bátorságot a motskas- 
lelkú és bi'mnel fertős katonában (Fal: NA. 209). Mikor az 
fú generális valamit biz reád, vedd az ordert aláz-atos kész- 
.séggel, és \idd végt)en részedi-i'il katonássan (220i. A l)els5 kész- 
ségnek gyökerét magunkkal hozzuk ugyan, de se nem tsirázik, 
se nem \ii'ágzik-ki kiilómben, hatipm letzkével (Fal : UE. 410) 
Nagy .segit.ség a jó természet, nagyobb a magát kelletS kegyes 
prkf)lts és mindenre alkalmatos emberséges készség (387). Lás- 
sék véi-.szeme e.szednek. add jeles próbáit ké.szségexlnek (467). 
2) finstnmientum ; zpug, werkzpug, riistung, zugehör). Olofer- 
nesnec mpndpn hadakozó ké.s.segit (universa vasa bellica), mel- 
leké* aunép neki adotuala, ada elfeledetnec kii-ekeztésére (BécsiC. 
46). Ziappanban gartot ke^seg: smigmata (169). A calastromot 
mjniden keeze.s.seeggel [így] es rwhakkal gazdagon meg epeytee 
(ÉrdyC. 234b). Faraga.sok ees egyéb nemew kee,segelt (PeerC. 
r>S\. Te íiakad miként nakba vétó kesseg : colhim tnum sicut 
n)onilia (DHbrC. 473). Szegény hazánk nagtoknak k&sz5nhet 
s-Uf.szfm-is sok templomokat azokhoz való áros kes7„ségekkel 
edgyfit (Megy: SzAÖröme. EHb. 10). Egy ökör zeker t.yz ökörre 
való kpz.s,spge\vpl (Radv: Csal. IT.IS). 

Készséges: [proraptus; liereit, willig] (Tof; Zsolt. 504). 

Késztelen : [impromptns ; unvorliereitet]. Soha tégedet az 
hala! keztelennep ne leliSn íDebrC. 241). 

Készül : pararp se, paror Kr. [sich vorbéreiten, bereltet 
wprdpu]. Készfilve : expr.aeparato C. Elól játszom, valamihez 
ké.szülök : praeludo PPBl. Nemy ygen zepp hews ruhánál el- 
tezet, mykeppen vtra yarny kezewlt (paratus) yewue az kappnra 
(EhrC. 14). Gazolatnac kéz<51t íltSzeték (luctui apta indumenta) 
v6n (BécsiC. 78). Kezevlt elmenesre (DomC. 111), Halálára 
Ueezewiweeu (Éi-dyC. 587. 520). Kezdeenek halálához keezewlny 
(561). ZovgaImatos.saggal keez\VI az yd5ben yewny az hatalmas 
bjTonak eleyhen (10). Hetnen ezer forinton keszfilt egy varat 
venni (Born : Préd. 458). Tiz száz nyolzuan eze)en készfilénec 
(\'alk:Gen. 7). Mint kell az oltári szentség részesüléséhez ké- 
szülnünk (Pázm : Préd 732). Ha az kasRmátákat ott is meg 
tudja csinálni, ahhoz az tHen hozzá kell készülni, s az úr isten 
kikeletet adván érned, idején hozzá kell fognod s végben vin- 
ned (KákGy: Lev. 74). Ké.sziiltebben járulnánk a kei-eszt osko- 
lájához (Mad: Evang. 353). Szóláshoz ké.szüM ajaka nyilasa úgy 
tetszik, hogy piros hajnal lia.sadása (Thaly: Adal. 1.122). A ki 
Londrába készül, otthon ne felejtse e.szét, hogy ezer mesterség- 
gel meg ne kerüljék (Fal: NE. 4). Rókafarkokkal készültél 
Eu.sebins ellen, nem kímélted a hamis.ságokat (Fal ; NU. 250). 
Nap nyngot oHárit készül el dönteni (Orczy; KBltSz. 230). 

[Szólások]. A természet, mikor ajándékit osztogattya, tsak fele 
készíiltében óltya belénk, más fele ki munkálkodását a mi 
gondnnkra bízta (Fal:UE. 369). 

el-készül : praeparor Kr. [sich vorbéreiten, bereltet vperdenj. 
Egyetmá.st ösz^'e-rakni, el készfilni ; *coHigere vasa PPBl. Az 
et5k el kezűluen, ónek keneget, a myt leheteh (WeszprC. 17). 
Syessewnk, kezewlly\Viik el es hallymik megb az aldot Cristns- 
seert (ÉrdyC. 5451. 

17* 



263 



FÖI^KÉSZiJI^KIÍSZilLETES 



KÍ5SZ(n.ETI.KN— KÉSZI.ELET 



2IA 



föl-készül: praeparor Kr. (sicb vorbereiten, sich aus-rüsteiij 
Uti eledellel felkészült : viaticatiis C. Endre kyral Salamon 
ffyawal ffel kezAle (ÉidjC 397b). Kezullyetek fel es eu yngjen 
maydan kezetekben adom (ÉrsC. 88). Sippal, táskával, ostorral 
fel-készfllt juhász (Com; Jan. 77). Ugyan tsak felké.száltél hi- 
vatalodhoz (Fal : NA. 229). A mit hegedfire, lantra iniak, mind 
azon szerelem, mesterséges meg kerülések, pompá.'vtii fclké.szUltt 
fertelmesség (Kai: N*U. 263). 

hozzá-készül : accingere se, cum cura praestolor Sl [sich ver 
bereiteu, anstalton treflen]. Mykoron hozya kezwineenek (paran- 
tibii8ill» cibumi, eseek lelky rewiees liA rea (JordC. 741. Frank: 
HasznK. 3G). ijuha jól nem predikáll, a ki jól hozzá nem ké- 
.HZŰI (Pázm: Préd. b3). 

ki-készűl : elaboror Kr. [hergeslellt werdenj. Szebb a rop- 
pant ház vagy palota és tekélletesebb a mé.«!nél, fövénynél, 
kSnél, mellvWil egybe rakatott és ékesen kikészült (Kai : TE 

666). 

meg-készül : praeparor Kr. (bereltet werden, tértig wer- 
donj. Neegy iiag keereek meg kezwllyen (ÉrsC. 508. LevT. 
L264). Egyes akarattal meg készül a dolog (Orczy : Költll 
Ml). 

Készűldögél : [sensim praeiiaror, .«en.sim iastruor ; nacli 
und nach ferlig werden, sich langsam vorbereiten]. A szarvasi 
hid penig már ké.szflldfigelvén el ki'ild a váras 4 ÍSreg embere- 
ket íRirthatKrón. .ö4. Pós: Igaz-i. n.311). 

Készület: instructio, instructus, paratus, apparátus, com- 
paratio, aggressio, praeludium, procinetus, pompa C. ausrüstung, 
zubereitung, schlachtordnung PPB. Kft faloekal mégkfirnékézéc 
5 faluinkat v V7adalnac kteőletóre: in praeparationem pugnae 
(BécsiC. 15). Immár kézólet (parasceve) vala a zombat élőt 
(MünchC. 105). Zeep keezwiettel való sátorok (ÉrdyC. 511). 
Nagy tyztísseeggel es kezewlettel hozaak (631b). Meniegszö 
keszAlet heiieiiibon vala (l8tv:Volt. 21). Az innepre való kc- 
szfllet: parasceve (Kél: Bibi. 51). Ezec mind ketten az varo.son 
kiufll feiedelmi készülettel valanac: ei utrique ad nrliem impe- 
ratores erant (Decsi : SallC. 22). Készületi nagy ga2dag.sággal 
vala (Gasárv: MagyB. B3). A ki jó készftlottel tanít, liten áldá- 
sát vészi (Pázm: Préd. b3). Minden e-szkíize és készülete a bft- 
nSk botsánattyának nem találtatik l»>nnek (176). Semmi készfi- 
let nem volt, mely kSiinyfi ülést adliatot volna [a szamarakon] 
Christu.'inac (Zvon: Post. 1.13). .Szulimán van nagy készülettel 
(Zrinyi 1.80). KLs készülettel indultam tengeren tul (1.153). Sok 
egyébb czifráknak munkás ké.szíilete (Gyíingy : KJ. fi). Minthogy 
atyja-anyja él, semmit sem adott egyik gyermekének Li, és a 
azerént csak vékony készülettel vettem el (Hazánk 1 216). Az 
nem régiben felállíttatott magyargiardia, kinek frúis szürke 
paripáit, veress angliai posztóból csinált kílntö.«eit s mindenik- 
nek a régi magyar mód szerint párducbírrel való ké.sziiletit 
annyira csudálta a német nemzet, mint a tehén az nj kaput 
(1.379). Euscbiai már tellyes készülettel érte vala, hogy Theo- 
machussal meg hartzollyon (Kai : NA. 121) A mit Sr8k5s mara- 
dékinkra akarunk nyújtani, elévé hoszazú és mint egy 5r5k 
készfiietet kivan (Kal:UE. 395). El Is érkezett szomorú készü- 
lettel, lántzon fekete kamuka kilntdsbí'n, a halál félelmétól el 
kékülve (Kai : TÉ. 6511, 

asztali-készület: tisch-zeug Adámi:Spr. 197. 

hadi-készület : expetlitio C. MA. kriegwiLstnnE PPB. Hadi 
készületek : apparatas belliéi Kr. Az hadi készAlet igen sokat 
kér és kivan : apparátus bellicns multa requirit (Com : Jan. 
144). A hadi kész&let fel vétetvén: exjieditione susceptft (147 1 

Készfiletes : apparátus, instnictMs MA wolgerUstet, znbe- 
reifet, unterwiesen PPB. KéazUleteími : apparate MA. Hartzolás- 
rais késiflIelesbtH- és alkolmatosbac legj-ftnc (51A:Tan. 157). 



Készületlen : imparatus, impromptus, imperf'-ctus C. un 
bereltet, ungeni.stet, ungeschickt PPB Vy^azatok, hogy ne 
leiion kezwletlen a halai (ÉrsC. 268. Kél : Bibi IL61). Kh 
készülteién (így?] talált vót íMonlrók. 111.124). Ha akkor 
készületlenek találtatnak íllly : Préd. 11 327). Hogy felénk in- 
dula ; liirUnkké nem lévén, készületlen kapa iTbaly : Adal 
n.48). Ha a mi életünk a keresztyén bitnek ösvényén kivül 
jár és készületlen talál a halál, nincs mód Leime, hogy fel 
épfilheasfink (Fal: NE. 61). Mintliogy a deli nrfiaknak gyönyör 
köttetó örliiiiök a mes.sze sétálás, a hiree országok járása : 
némellyek felette mohon kapnak belé, készületlenül indulnak 
idegen ftíldre (Fal : NU. Elób.) 

Készületlenség : inapparatio MA. unSeiss PPB. VVnneu- 
magokath halálokhoz walo keznletlensegekben el hattak i^ÉniC. 

270). 

Készűlget : paritu. prompto [mej MA. seosim se páran- 
Kr. [sich nach mid nach vorbereiten, aastalten treffen]. 

Készülő : 1 ) appar!Ui.«, apparatorius Kr. (vorbereitend, vor- 
bereitungs-]. A másod najjon, ki vagon a kézöló nap után ípost 
paresc«ven), égbe gfilenec a paiioc fedelmi íMUnchC. 69). Az 
>-usuétre kéfflRlfl nap (Kár: Bibi. II130). 9) classicnm Kr 
[signal]. 

[Szólások]. KészQlót fuj: classicum canit vei colligit vasa 
SL Készülót fúni : classicum v. bellicum *canere PPBl. Mikor iodul- 
nioc kell, keszftlűt kell fúni 'MA: Bibi. 1.128). A világ ntolsó-rom 
liisaelótt hétszer fújnak készülót az angyalok (Pázm : Préd. 6). A 
trombit;isoc űtk&etre való készülőt fóváu (így) (Com : Jan 
149). Az liarcz után készUllöt fútata, és egy fél felé való pusz 
tában menvén (Kopaszs). A ké-sziiló megfuvatása után a gondja 
légyen, hogy kinek-kinek marhája befog\a légj-en : avagy ha a 
felülő elóbb megfuvattatnék, azt kiki a szerűit szorgalmaztassa 
(TörtT.' 1.452). Hogy oda érkezek, készülót fuvata (Thaly ; 
Adal. 11.359). E meg lévén, készülőt iddagolák talpon. 
8 haza ballagának (Fal : NA. 126). 

hadi-készülö : cl,^'!8icnm Sí. [signal]. Hadi készftiő fttatta 
tott (Tel; Kel. 145i. 

2. KÉSZ (kyz EhrC. 79. iyzlel 61. íezU 85. iti:tő NagysiC 
236. íisz Giíntz : RBab. 167) : [instigo, impello : aueifem, antrei- 
ben]. Kyzynala (mdu-xit) ew baratytt bezeduel es pelldaual (EhrC 
79. Kyryuala, de ía r aláliúzva s a szélén z-vel javítva Nyr 
1.267). Kczik Aket, ho^ A érettek kőniőrögienek (Ozor : Ctrist 
307). Nincs olly vallás mely arra nem kiszne, é« azt nem kí- 
vánná (Göntz: RBab. 16T). Acki az S tiszteletit isteni félelSmre 
nem kisznéie (no). 

Készlel : >} Kyzlele (hortatos est) azokot,' hogy mendezek- 
ben gyczeryek vr Ie.sus Cristost (EhrC. 61). Kezlely uala (adm^ 
nebat) az baratokott (85). Bewnewsewkett zerelnire kyzlelnenek 
ad amorem inducerent peccatores (94). Sem továbbá kb.lel. 
flveyhez fordolni : uec ad suos ni ra reditum persvadere (Bécsit 
3). Kizlelled az éber nemberiet : sv.ide hebraeam illám (36i \ 
népet kizlelec (persvaserunt populis), bog Barrabast keni' 
(MiinchC. 67). Kyzlely h\Uet h* lelke predicallany íJordl 
766. 242). Gylő.seghre kyzlellet az lelek (839i. Az kőzeep egb. n 
lakoztJuiak az trativlatlau leelkSk, kyk mjiidden bjure es gon^- 
.sagra kj'zleltcnek (ErdyC. 17b. 619). Yora kyzlelween ewk' 
(554. 220). Aí S)'do neepeth S ellene haraghra kyzleltem (Érs< 
n3bi. 

Készlelés : [persva.sto ; UberreduugJ. Nem kedues az \<: 
rázna azzmuiak kézlelésenek (Boythe: Epist. 218). 

Készlelet: tv Meg cza'taak az Izrael ffyayt Rí!:;- 

kyzleletyre (JordC. 182). Keseertetnek yndwlattj-aat • 
hattya embernek zj'íveehen kyzleletnek myatta (Enlyt -. 
Erdeghnek kralelehinek e<s testbeenek fivldalasa n)\iit mag"' 



2fi?> 



KÍÍSZT— KESZEG 



I )írVli;R-KERZEO— KENDÓ-KRSZKEM > 



266 



gunussagbtwl megli nem tartotta \,lOti). Semy gunoz es k^vJeleth 
az lelket moe ne foglallya (121V Mykoron gj-arlosagus kyzlp- 
letut vetftt volna pw zywpeb^n. ottan zent ket-ezt/it vető maRara 
<550). 

Készt : iiistigo, inipello MA. anreizen, antreiben PPB. Kiz- 
tessem : movear NémGl. 181. Gonoz kiztíknec ana^ gonoz 
peldanac miatta ő tSle elveztic (NagyszC. 236). Arra kisztesz 
.Zvon : PázmP. 258). Bfin tételre kiísztvén (Sam : Cer. 202). Nem 
erílteti, er<1vel nom kiszti (Acs : BHa). -13) EUen-mondá&ial 
tái-sát meítíimadgya, s mint egy bajra kíszfi (Fal : UE. i'Ü). A 
ditsirtt ritkasiig szemet klszt (412). A nagy urak példáiban 
kisztó 5szt(")n vagyon (100). Szörnyűség csak gondolni is ki 
mire nem kiszt a bíícsiilet (Fal: NE. 31). A gonosz vágyódások 
hozzá barátkoznak az akarathoz, és mindaddig kisztik, a mig 
i-észekre birják (78). A vétkeseknek sokasága nem enyhíti, 
hanem inkább kiszti az umak haragját (Fal : SzE. 515). A 
rilág ki.szthet, de nem erJltethet a roszra (ö25i. A kevély.ség 
kergette ki a paradicsombul Ádámot, kiszt<5 anyánkkal (539). 
Mikor a gyönyörűség vigasságra kiszt, akkor elítted a vesze- 
delem (Fal : BE. 58.5\ A borral töltözfi i.szákok tombolás! nem 
kisztik torkomat (Fal : Vers. 879). A kisztő úrfi éneke (861). 

ki-kéazt : (elicio ; herauslocken]. Ezek a kőrfllettúnk forgó 
alkalmatosságok mind azon kisértetek, mellyek a nagyra termett 
szép elmét, ide-is oda-is ki-kisztik (Fal : UE. 391). 

Készteget : pllecto ; anreizen] (tíKat : Gradnál Ajánló Lev. 
ImreS: GKat. 22). 

Késztegetés : [illectus ; anreiznng]. Ördögnek kisztegetésé- 
bfil (GKat : Titk. 55). 

Kísztek [kiszték ?] : [suggestio, illectus ; eingebung, an- 
i'eizungj. Kratek : suggestio Nyirkállai XXVIIL Az óv ember 
osalái"d kisztekivel szüntelen veszedelmünkre igyekszik (GKat; 
Válta L919). Az ördög kLszteke (n.613. ImreS : GKat. 22). 

Késztés : instinctus MA. anreizung PPB. 

1 . Késztet : [tentatio ; vei-snchung, anreizung]. Nem enged- 
ően az fi kiztetinek iDebrC. 9i. Sok buvasagot tSl ördögnek 
kiztetiböl (143) 

2. Késztet : illecto, instigo, impello MA. aulocken, anrei- 
zen, antreiben PPB. Vikit a hadba kkztetni: abstrahere ad 
bellicas laudes PPBl. Mikoron ebre kiztetneie, a kirali uitete 
őtet a napnak templomába (DebrC. 44). Kewlde Katerynanak 
ew anya Katerinahoz, azzert hogy ewtet kyztetneye ez wylagy 
ewitezetre (ÉrsC. 392). Nem chak Snnón magok nem akarnak 
meg térni, de még egyebeket Is gonoszra .szoktanak kisztetni 
iTel : Evang. 11.465). Amaz torkos.ságra kisztető attyatok (Mon : 
Ápol. 140). Ne kisztessed bor-italra fPázm : Préd. 224). Az 
ördög bv\nre kisztet (118. 16). 

el-késztet : [abreden, abratenj. Elkiztet : disvadet NémGl. 
148. Elkyztet: dehortatur 171. 

Késztetés : impulsio, illectamentum, illicinm MA. antreibnng, 
aniockung PPB Vrdegnek kiztetese : suggestio diaboli NémGl. 
287. Katerynat ew kyztetasewel hozta wala eez wylagi hitsa- 
gos ewitezehe lÉrsC. 392b). Bűnre való kiztetes es ingerles 
(Mel : SzJán. 261). A természetnek kisztetésébSl fel indíttatván 
Istenhez fohászkodtak íPázm ; Kai. 4). A te.stnek ki.szteté.si és 
izgatási (Pázm:Préd. 162) Az ördög kísztetéséból a tilalomfa 
gyiimöltsét isten parantsolattya ellen meg-kóstolák (772. Pázm : 
LuthV. 164). 

Késztető : instinctor, impnlsor MA. anreizer, antreiber PPB. 
Hitegető, kisztetö :* allex viri PPBl. KLsztetiü ingerlések (Fal : 
Jegyz. 934). 

KBSZEO iUszég? Com : Vest 130. luszszeg Helt; Mes. 61. 
ktnég Tel:FeL 26): albula, lenci.scns MA. sttirio Major: Szót. 



452. senktisch, weisstísch PPB. Hegyosorrú keszeg : sturio PPBl. 
Keszszeg vtán nyi'il, kégyot kapp (Holt: Mes. 61). Három .száz 
keszegben hatuan gémnec lás,sue meni int (GFris: Arithm. 74). 
Munkálkodván az halázatbaii, tsac <'gy keszeget sem foghatót 
vala (Kulcs: Evang. 404). Angolna halak, ke-szegek (Misk: VKert. 
340). 

dévér-keszeg : (abramis bramaj. Az óreg tsukákat, tóbéli 
potykákat és dévér ke.szegeket efféle féreg nem állja (Misk: 
VKert. 682. Galgóczi 1622. Hermán : MHalászat 780). 

fehér-keszeg : albnrnus MA. leuciscus Major: Szót. 290. 
weissfiscb Com: Vest. 119. Com:Orb. 69. Jász keszeg, kólts, 
lejár keszeg: thymallus, mugil. alburuus sive leuciscus Com: 
Jan. 40. 

jász-keszeg : thymallus ; der esch Com : Orb. 69. foxinas ; 
die elritK Com: Vest. 130. Com: Jan. 40. cyprinus leuciscus SK 
thymallus Otr : OrigHung. L431. 

széles-keszeg : cyprinus, latus pLscis MA. (Szikszai :FB. Her- 
mán : MHalá.szat 829). 

KESZKENDÖ : [linteum ; tuch, handtuchl íRadv: Csal. 
118). (Vü. KESZKENŐ, Kendő] 

KESZKENŐ (keezke-nö WinklC. 326. 105. kézlmö Sylv : 
UT. 1.114. AV5:<:«iyK Zvon:Post. L71. lezUne WeszprC. 45. 
ktzlónö TelC. 188. kezkewnevie\ Pesti: NTest. 213. keszkenyó 
Com: Orb. 117. kiszhenyú Zvon: Post. 1.71. kezkenjú Nom. 34): 
linteum, mantelum, mappa C. sudariolum, sudarium MA. schnnpf- 
tuch, schweisstuch PPB. Fére való fátyol, lengeteg kezkenyí : 
instita C. Idem [item?] 163 minoris pretii ex fet?] valoris vulgo 
keskenew, quo pauperculae mulieres caput tegere solent ex 
telis vei sindo factum (Szilády : PelbártÉlete. 66j. Oneky orchaya 
keezkenőwel be kőthwen wala (WinklC. 326). Eegh keezkene- 
wel ew zenth feyeeth be thakargata (105). Holot vStte volna 
kezkenSet : cum accepisset linteum (DöbrC. 315;. Vezy vala 
egy felevl az kezkenevt es tárgya vala (MargL. 70). Kezkene- 
wel Swedezyk : accingetiu- zóna linea (JordC. 99). Vala raeel) 
beteghekre kyideuee h^ swdar kezkenSyeeth (a corpore ejus 
sudaria seu semicinctia), ottan mynden nyawalyayokbol megli 
vygaznanak (771). Es ev orchayanak vereytekeet kezkenevel 
el tevrly vala (DomC. 143). Biou %'a^on az te mina derik pin- 
zed, mellet kézi kézkenoben (in sudario), k5tue tartottam (Sylv: 
UT. 1.114). Orczaiatys be kewtewttek wala kezkewuewel : su- 
dario (Pesti: NTest. 213). Övét, keszken/ijét ki kaphatja vala. 
ördög és betegség ellen orvosság vala (RMK. IV.I84). Lattá az 
kez kenőt, melly az 5 feien vala (Born: Evang. II189). Kesz- 
kenő, raellyben az taknyot fujuk : muccinium (Com: Vest. 137). 
Szirmával varrott egyik keszkenő 600 oszpora (TörtT. 1878. I. 
157). Mutogattyák a Mariának házát melyben a Cliristus fogan- 
tatott ; ágyának darabját, övét ; fSkőtőit, keszkeneit, fésűjét. 
czepeljQsset ; kapczáját (VárJI: ÉgfiSzöv. 232). A Moyses vesz 
szeje ; a Siloe halas vize ; a .szent Pal keszkeueje és a szent 
Péter árnyéka elégh tsudakat tesznek vala, mégis nem imád- 
tattak (233). 

(Szólások). Kétszinfl keszkenyővel addig játszadozott, itt hízel- 
kedvén, ott dühösködvén, vagyis inkább két kaszával addig 
kaszált, a mig (Fal: TÉ. 658 1. 

asztal-keszkenő : [serviette]. Asztal keszkenii, pamnkas 
(Radv:Csal. 11.292). Asztal-keszkenőcskék : reczés 12, fehér 
vaiTasos 12, kamuka 12, .sávos 1.54 (11.154). Tábla abrosz .s 
darab, asztalkezkenyí (IIL353b. ACsere: Eno. 257. Gér:KárCs. 
IV.272. 462. Mik;TLev. 18). 

kendö-keszkenö : mantellum, mantile MA. handquell, 
tellertuch PPB Kentö kezkeiíjfi : mantile Nom. 34. Egy vak 
ember, meg-illeté kendőkezkenojevel az koporsót (Pázm: Kai. 
643). Magokat a kendő ke-szkenővel meg-tőrlőttéc (Cíom ; Jaji. 



2f.T 



I'.\I!ASZI'.|CK><ZKKN('k KKI' 



KI'I-KKT KlslKI.KF.l)IK 



109. Coui: Oib. UTi. A mi)S*i \u és Ueiidúkeszkeiiik kés-/„-ii 
Iftgyenek (.ITArsRce. fll) HArom kendpr len vászon leped/ít, 
abroszt is, nígy len vászon kcnfiA Ueszkcnyílt íR.ndv: (^síil. III 
2fi2b. (iér: K!iK>. IV,272, 402. 4r,3), 

paraszt-keszkenő. KeszUenS is Uottíl, de i-sak paraszt nk 
íGír : KárCs IV. Ifi2i. 

övedző-keszkenö : (cingnliiin ; uürtelj. Palnac fniecz/. kez- 
Uinóitnl lietpsn' );)op;inlnao vala (Mon : KépT. 68). 

paraszt-keszkenő (\>ctTraiis. 111. 

selymés-keszkenö : [«M(lentncli] A'ectTrans. I.-h. 

veritéktörlö-keszkenö : .«ndariiim C. siidariolnm MA. 
scliweisstucli Vl'H Kftndível é." veriték-tnrW-keszkenílvol masnn- 
kat tSrlyfik (Oim : Vp.st. 82.. 

veritéktörlő-keszkenötske : sudariolum C. 

Keszkenöcske : linteoliim C. [tiichlein] (SimiEvaiig. .í8 
Com;.Ian m. I?adv:r>ial. n.l2n. 

(Keszkenöd-ik?] 

be-keszkenődik : ündnit silii lintcum ; den sclileior neniRn] 
Intetneyec, lioí deaknl tamilna, liog fnwl'V liokPzkpnMf.f Ilie- 
krakenWt?) apáca Innne (TclC. 13t>. 

Keszkenős: llintoatas; mit einfni tndi bekleidet]. Amaz 
(jylinsyfH kis ke.'szkenyft.s, ne. hol fut jA banyád (Tlialy ; Adal 
ri.SiB). 

[Keszkenözj 

Keszkenözött : linfeatn.'! C 

|Keszkenöz-ikl 

be-keszkenözik : (velor; den sdileier nelimenj. Ha lie 
nem ke,<wkení>zic .-iz a.>ízszony, nirette-isék mes: «i non velatur 
mulier, tonde^tiir (Ilelt: UT. n6). Ai«eza leant nedven pztendí 
állat \xi nem liaeia k«!zkeny/)zni (Szik: KrAn. 12D. 

KESZNÖ |?1 : .sudarioliini. sndariiim, mappa PP. .«clinnpf- 
tndi, 8cbweis.stn<íli PPH. 

KESZTYŰ (W<cíi/ii Helt: Mes. 291. lesztyél no. íeit- 
l.)ebtC. 299. keztiís Uoez filO. I>i\-T. II.fi4. ktM MonlMk. 
Ill.l.'i4): diiiotliefa C. bandsdinli PPH. Az f< bal kezelie 
keztet visel vala íüebrC. 299). Nem aranyas crzenyeket, 
sem keztywket zeresetek (A'irjit;. 131) IJelet sneged es kc^z- 
tyét vagyon iHelt: Me«. 291). \'alahol szíc-s volt, mind 
íneki mivoltek kiidmeniiket i'S keztíket (MonlrAk III.löli 
Csináltattam egy kezfyfit (MotiTME. I.12S). üiirsony keztyfi 
(Gér : KárC'H. IV.2CS). Kezlyfljíik solyemWil szStt czitVaság volt 
(Monlrók XI.342). Félke.sztyi\ (MonOkm. VI1I.529). Egy liinz 
mái keztyUmOt Batliory Gábor öcsémnek adtam (Radv : Csal. 
III.225b). Tíz magyar forintot tartozzék adni, és a két czéli 
mesterilknek két t«>kor keztyiit (KoiskTíirt a305). 

(Szrtlá.sok). Czak oly kficzin mint egy keztifi: cocbleare eres- 
cet (Dec.«i ; Adag 91). 

bőr-kesztyű : [dürotlieca pellicea ; ledemer bamUi'lnihl 
íRadv : Oiil.n. 114). 

páncél-kesztyii : (panzerbandscbnli). IJnum panciel keszt- 
jew (UMNy II1.4. Hadv:C'«al. 11.121). 

vaa-kesztyü: (cJiirotlieca ferrea; oigemer liandsclinlij. (MA: 

SB, 741, 

vaskesztyűs : diirotliec;i in»tnictn.s ; mit eisemem bánd- 
sdinli bekleidet). Vas kezHls kezevei areel fite (DobrC. 619). 

KÉT au BécsiC. 80. k(t Helt; OT. P2. ífíség Helt: Krrtn. 
24. 196. krit I^vT. L78 kyt We(wpiC. 32. knet I^evT II.S 



;toíelk(Hlik (dnbitalj iJial ilJ.:l) duo MA. znei PPii. Kt-I- 
liarnna scele, loiigitudo v. latitudo metali? 1245. 12.í.i. Ketlizem, 
nonu>n viri 1282. Ketlidienge, dno fluvii 1 29."i íKovács). Arbore« 
keetlikeorns nominatae 1299 íZidij<l,'. I9'i) .Semmi eledelt vele 
nem vyn, lianeniczíic ket Icys kencret (ElirC. 27). Ai farkas 
ket ftztendewt elnon (VirgC. .'iS) Ket aga nagi vala (&!>). Va- 
l.inak énnekem ket világosságok meg nitivit) 43). .Senky nem 
zolgalli.at ket vraknak ; nemo potest dnobiis doininis sen'are 
(JordC. 371). Ket vakok : dno caeci (380). Ket esztendJktíil 
fogna: a liimatn iKél; Bibi. ?.). Keit emliermik vagioa (I>evT. 
1.78). Ke«1li piiplican madár (US)). Vrunk sznletése-ntan ótí-en- 
két e.«zteiid5bon (Pázm: Kai 478). 2) diibinm (zweilel ? zweifel- 
liaft '?) Nem két. banein Mardoliens; liaud dnbinm qnin eíwpl 
.M. íBécsiC. 80 1. 

(.Sz<5lá.«ok| Ketb negyven [nyolcvan) (LevT. 1.225). Kelb 
negynen nyolcz zeker volth (16.5) Két liatvan (Zrinyi LOfi- 
Ket buszán voltának meg bolt ritéz testek íITi.ti. Két 
felé: utrinqne, bipartito MA. Kétfelé nyiló: bifiris MA. Két- 
felé nyiló kapuk : valvae bifores Pl'. Két felé osztja : bipertit 
MA. Kft felé vonja : divaricat, diducit PP. Emeld fi'el tlie veí- 
zfideth es ozd ket felee a tengert (.lordC. 39). Az féld ketb 
l'elee valwan nwíg nylatkoztateok az fondamentoin íÉrdyC. 45fii. 
Kétféle tekintő es senkit nem látbatott : cimi cirí-iuaspatlsset 
bnc atque illnc (Helt; Bibi. I.Cc2) Két félé nézés, ket felé te 
kcntés (Pázm : Préd. 8(53. 864. Kr). Kétfelé erexzt^s bintó íBetbl : 
Élet 376) Két felíl: ntrinque MA. 

két-két: liini DebK.". 1.5. [zívei und zwei. je zwcij. Minden 
embernek két kétbold földet ád : dn.scribil in singidos liomine.« 
bina j(ig(!ra PPlil. Ayandekokatli adanak ket-ketli feyedelem 
eegj- zekeretli (JordC. 131). Az igában ket ket barmot zokta- 
nak lieli fognia (DobrC. 15> Zolgala Mariinak keet keet aue 
Mariánál (CoriiC. 320). 

mind-két : (nlerqne, ambo ; beidej. Mindkét (elM : ntriiitiiie : 
mindkét belyőn : iitrobiqne : mindkét lielyre : ntroqtie C. Imat- 
kozjil, lio^' mcnd a ket embfirseg. knisíi belsó, meg elegeigec '■ 
ele«egeiiel íViíkC. 47). Cliak az «t isten tartotta meg, bog kezU- 
nem .nkatal; niynd aket pmljer(I>evT I.214i. A mind két késsre 
tiidóí, a jiíb és lial kézzel egj'aránt éli (Com: .laa 50). 

Kétel : ambigo. dubito MA. zweifeln PPB p>ezweifelnj. Két- 
lem: idi zweifle Adámi:.Spr.- Függ. 92. üiifent nem ketelte 
zentnek lenny : non dubitavit dicere sanctimi ünfenum (ElirC 
56). Nemis kétlem (B.il: C^Isk. 245). Nem ketlyfik (Toln: Vig. 
302). Nem kétljiik íRákF: Lev. I3S3) Az melyekben el nem iga 
zodbatnak, nem kétljiik liennünket informálván, várni fognak 
(MonOkra. XIV.177). Nem kétlyiik, b.italmas c.«;iszárnnk, Bethlen 
Gábornak bfiségében mognn'igott batalnias.sásod (MonWk. \l\i 
90. Gyüngy:K.7.» 9. ,56). 

Kételked-ik : dnbito, addnbito. indnbito, dnbio, ambigo ( 
zwcifeln PPB. Kételkedve: dubitanter: majd kételkedem: siib 
dnbito C. Kételkedik benne: iiidubiut ; kételke^iik siabásn 
.siilxlubitat ; kélelkedlietí : dnbitabilis MA. Ez mondót fele!e.« 
rewl kettelkedyknala : haesital»at (ElirC. 17). Arról tonal>a noni 
kételkedek (23) Ha \\M>iU- lend, nem ketelkedendetec(M(mchC 
52). Elsfi idno-sseegh megli hadny a bynitli, m«!>o<i nem keliM- 
kf>dny Inicbanatot (WinkIC. 177). Kewes bytli\V, myert kelel 
kMel? qnjire dubitasti? (JordC. 400). Hemyt ne ketJlkSggyek 
niliil ambigens (831. \'irgC. 60i. Semniyt nem ketelkevdneyek 
(DomC. 202) Az menyey eíTevksegben l>enienni nem keielke- 
dik (144) Kezde zent Margyt ázzon ketelkeviiny Uo^- (Margl- 
71) Tahat ketelkevthetnenek eiekrevl (ComC. 13). Nem kell 
kctólkr>dnf.nk ebbon, bogi vronk nem zerette volna etet (DebrC 
199). Semyt lienne no ketJlkóggyel (ÉrdyC. 392) HylSmnek 
agazatylian kételkednem (ÉrsC. 266). .Sóba nem kételkedtem 
az jcí nristennek hatalmában és atyai gondot \'Í!ielé«ébMi ll**-T. 



iti'J 



K KTKI .KKl iK>-K írrESKEDKS 



KÉTtüSÉf; -KK'l>íÉfi 



27<i 



1I.132J. Az istennek igj-retyre nem ketelkedyk vala (Komj ; 
SzP.il, 5i'l Fel iiidúl ő lienne az ő feloségelifa való kétség, 
rinuíra Locy kelelke<ly>'éc az 5 feleséKelióz (Kár: Bibi. 1.120). 
Aí Ilit lelfil ne kellyen neki hol errSl s hol luásrol kételkedni, 
í)aiiako(hii iMA : Stult. l'5i. HiiiVséijcSk telSlis kűtelketUiotflnk 
iDial 12Si 

Kételkedés : dijbiuitio, iiat-sitatio. liaesitaiitia V. amliit'iii- 
tas MA zweitel PPB. Az efeten ketőlkSd&'t linl emWJrne<- 
bizon.<agra lioznüi íGiüitvC. SO). Ketölkődee-iner seteetseege 
lÉrdyC. 5171. Az k^alt keeppen való zvzrSI semy ketolkSdees 
iiyiK'lien (.'iSO). Az inir" biniKÓ tiidoiuiuiy kételkedés: scientia 
vacillans dubitatio e.>it (C'onir.Ian. (',7). Kételkedés kivíil vaf;yon 
(217). 

Kételkédet : dubitatio rz\veifelj. En tekédet niendeii ketél- 
kédfltnelkfil vézlec : ab^iie ulla dubitatione .siisfipiam (BécsiC 
7). Sem eg okot, sem íjj; ketelkedetet (.saspifitmem i sem lel- 
lietenec (144). 

Kétélkédetlen : indubitatiis MA. [ohue zweifelj. Ketelke- 
detlea (profectoi tö kSzitecbe iutot istennec oréaga (MiinchC. 
136). Ketelkedetlen hit (MA: Tan. m). 

Kétélkedhetetlen : íindiibitabilis : unzweifelbattj. KzeUről 
jeles és kétélkedhetetlen bizonságtételeiuc vadnak (MA: Scnit. 
616\ Kéíelkedhetetieu igazsága Írások (GKat: Tiík. :?02l 

Kételkedhető : dubitabilis MA. [zweifelhaftj. 

Kételkedő : dubitaas, desperans, haesitator C. *.<iispeiisas 
animi PPBI. [zweifler]. Ketelkwdwket nem tanaczkoztatam (VirgC. 
1 1). Tamás, ki kételkedőnek mondatik : Thomas qui dicitm- 
Didymus (DöbrC. :324i. 

Kétélkedtet : fiicio dubitare Kiv fzura zweifel bewegen]. 
Kételkedtetfl új tudomány: scepticismus (Pázm:KaI. 111). Ké- 
télkedtet engemet a tudva való Jésusnak raes; tagadása (Hunn : 
Trakta. 186). 

Kétes : 1) [dubitans. haesitator ; zweifelud, zweifler]. Ha 
ebbe kétes nag, kérdőt kerg (^lel: Jób. 19). Kétes lezen ben- 
ned édes fiában (Görcs : Máty. 6). Enől .s-zenf Péter lám nyil- 
nán mougya ne légy kétes ebbe íBom : Ének. 386>. Ha kétes 
vagy benne (Kár : Bibi. 1.395). Houy nálam nélkül jár Lupul 
dolgában, kétes vagyok (MonOkin XXIII.707). Veszedelmes a 
raeg-békéllé-t halasztani; ellenséged id<"ivel kétes lészen benne 
(Fal : ÜzEL 545). 3) dubiiis. ambiguns MA. zweifelhaft, ungewiss 
PPB. Mindemiemfi beszedec ketesec : omnia verba haereticoriim 
siispecta sünt íMon : Ápol. 379). Ez kétessé tennéie az mi tudo- 
mányunknak igasságát íZvon: PázmP. 31^). Ha valami kétes a 
vag akadályos szók esnek-is a testamentmnban (Megy : Bayle. 
719>. Kéte-sssé méltán tétetnek tudománya (CzegI : MSL 78\ 
Tanácsosabb, hogy kétes igyedben oda folyamodtál (Thaly: 
Adal. 1.166). Kétes reménység : spes dnbia (Fal : Jegyz. 934). 

[Szólások]. Virú felöl kéles. Kéte.ssé leszen az attya kegyelme 
tel61 (MA : SB. 363). Az istennek irgalmassága felöl voltálé ké- 
tes? (Vás: CanCat. 209). Meg maradásunk fel6l kétesek nem 
lehetünk (MXyil: Zsolt. 61). Vkihiz kétes. Senki nem kétes 
Garai Miclóshoz [biznak benne] (Tin: Zsigm. 34). Kétesek hoz- 
iánk, hogy mi ezeket csak nyelvel, nem szfivel vallyuk (Pázm : 
Kai. 751). 

Kéteskéd-ik: dubito, ambigo Kr. [zweifein]. Talám kétes- 
tedett istennek Ígéretéről? (Illy: Préd. L571). A ki száuszán- 
lékkal kéteskedik és vak kérdésekkel szorongatja társát, dolog 
la nem facsar ki valamit belíle (Fal : UE. 474). 

Kéteskedés : [dubitatio; zweifel). Vége nem lehetett kétes- 
:edésednek (Orczv : KöltSz. 240i. 



Kétessóg : diibiotan, ;unbiguitas MA. zweifelliaftigkeit PPH. 
Az miről kételkedik, arról ketesseget meg vallya (Lép: PHiU. 

121S). 

Kétképpen: liifíuiam. ambifariaui; ihiplicitert'. [aufzweierlei 
art, zwcifacli|. C'ristus keet keppeu atta iiiy ertwnk az ev 7,ent 
twiteet (ConiC. 170). Kethkeppen való byzoiiysaga vagyon 
íJordC. 621. 918). T5rtenie ueha hogy két képpen iieueziiec 
vidamelly szjlinot (jrfolv: Arithni K4). Hánykepjíen tanit !iz 
isten az alazatossagra ? Kelképpen (Fél: Tan. 157 j. A rósát 
két-képen szedlietni: vagy .szárán, vagy virágán (Pázm : Préd. 
33). Azoc immár kétképiien, az az eléggé, váltig meglakoltac 
(MA: Si'ult. 4tí). Kétképpeu-is meg ada az vendégsfjg árrát 
iSzeutm : TFiiV 7). Két képpen való jutalmat-is vőtt (PP : 
PaxA. 221 

Kétféle : bigeueris MA. von zweierlei geschlecht geboron 
PPB. Az wr isteimek keth Ifele hatalma vagyon (ÉrdyC. 45b i. 
Kethfele ruhák vannak nektek meg tyltotak (VirgC. 126). 

Kétség: 1) dubium, ambiguum MA dubitatio EhrC. 77. 
zíveifel PPB. Sok elmének myatta vala nagy ketseg (EhrC. 77). 
Ketseeg alat eskwzyk (ÉrdyC. 525). Semy kecheegem ninchen 
benned (637). Miglen az mi lelkSnket kétségben tartod (Fél: 
Bibi. 158). Ki kell abból kétségünket vennünk, hogy egyszer 
s miud istennek és ördögnek nem szolgálhatunk (Pázm: Préd. 
982). Kétség-ki-rekc.sztS jelenségek (1045. Kr). '£) desperatio MA. 
verzweiflung, verzagung PPB. Senkinek az régiekközzül, osak 
ketség-képpen sem jutott eszében ez az magyanizat (Pázm: 
Kai. 665). Kétséggel hitték iMad: Evaug. 162). Budápjl el ment, 
de kétség, lehetett é békességes nttia (RejtLev. 100). 

[Szólások]. Nynchen kethsegem benne, hogy (LevT. 
71). Nincs kétségünk benne, ezután is az lir isten meg ne ál- 
daná utunkat és igyünket (RákGy: Lev. 130). Ketseg fer 
hozzája (suspicio de illó habetur), hogy az areak jószágát Ls 
el vesztegetne (Ver: Verb. 196). Kétségbe ejt: inducit in 
desperationem Kr. Ez vylag meg keserőyt, hogy erek feele- 
lemnek ketseegeeben eychen (ÉrdyC. 80). Kétségbe 
ejtő (Pázm: Kai 1766. 929). Kétségben esik: despero: 
kétségbenesett : de,speratus ; kétségbene.sé.s : desperatio MA. das 
verzweifelu PPB. Neem kel semiuemő binesnek kétségben e.sni 
(VirgC. 99). Három oruos doctorok az ev eletyrevl kétségben 
esenek (MargL. 183). Ez oruos kétségben eseek az apátnak 
eges.segerevl (DomC. 169). Kethseegben ne esneek (ÉrdyC. 528). 
Noha vétkeztünk, ne essünk kétségbe, mi istenünkbe (RMK. 
U.27U). Erdéli urakban es kétséglxs esek (Tin. 30). Meg-nem 
czetten, az az, kétségben nem esik (Mad : Evang. 641). Kétel- 
kedni, kétségbe híni: in dubimn vocare PPBI. Kétségbe 
nem hiliató hitelesség : fides hquitla PPBI. Nem hívják kétségbe 
(CzegI: MM 159). Az mi szabadsagunk es eletfmk vagon 
kétségben: libertás et anima nastra ín dubio est (Decsi : 
SallC. 41). Nhics isten io volta nálla kétségben (KTör: Ján. 17). 
Engemet reméltetsz, magad vagy kétségbeu (Gyöngy: KJ. 65). 
Kétségre húzták ígéretét (Hly : Préd. 1.570). Kétséaki- 
V ü 1 : indubitanter C Kétség kivfll tartozol Neander nem tsak 
a fSpénznek (capitale) hanem az utánna következendő károk- 
nak megfordításával-is (Fal: NE. 102). Ha kérdenéd tölök, mint 
legyen dolgok? kétség kivül azt feleluék mosolyogva, hogy 
tüiom módon és legjob karban (Fal : NU. 254). Ha Velencében 
bejáró lehetne N. N. úrnál, kétségkívül hamar-ídön tsuda-uagyra 
mehetne (Fal : NU. 321—2). Kétségnélkül: índubie, iudubi- 
tate, indubitanter MA. ohne zweifel, unzweifeUiaft PPB. Kétség- 
nélkül való : indubitabilis C Akar fertív akai- nemben híuatlan 
bemenend kiralnac palotaiaba, menden ketségnelkülőn (absqiie 
ulla cunctatione) megőlettesséc (BécsiC. 58). Myoden ketsegne- 
kwl igen sokat nyertek (V'u-gC. 89). Menden ketseguekwl bizo- 
nyos volt (ComC. 49). Mindeu kétségnekül erről szólót Chi-is- 
tus CHelt:Bibl F.Oo). Bizzál két.ségnélkfil az istenhez (MA: 



'.'71 



Kl^nyÉGES— KtiYSZEK-KÍn'SZER 



KÉTszKKEs— Ktn'rrt 



Bibi. V.l»). KétfK«uélkiil inegveliett> úe azt a tűidet (MA: Bibi. 
il32). Kétaég-uélkai, kételkedés kiv&l vagyon (Cum ; Jaii. 217). 
Miiiden keeség iiclkftl idvSzfil (SzölIrDáv. 303). 

Kétséges: 1) IduWtaii", liaositator; zweit'eliid, ziveirter] 
Mouda ay*ith Tamajs, ky inondatyk keetlisegfenek. 5 tlianoyt 
wau thai''*)''i'<k AVinklC •!22). 3) ambii,ams, aiue|)S, dubius. 
dubiosus, dubitabilH crejjems, coutroversiis (.'. zweit'elbaftiK PPB. 
(Jom: Vast. 127. Kétségeo beszédű: tiexiloquus MA. Teiiöu Ix'Jl- 
liesegediiek ketsogesit nekem meg ieleotetted lÜöbiC. 108). Ellyen 
kethseges dolognak okaert czak az iieg ewangolistaknalf zw- 
z«t ewangellomyt vezy be anyazente^liaz (JordC. 354). Léstzen 
.■iz te életed ki'.séges to olStted (Kár: Bibi. 1.185). Nem iga- 
zán Írja: hogy kéteéges, ha Péter valaha Romában volt 
(Pázm: LutliV. 318). Senkinél kétséges nem le.szen, liog az 
papistanac ueni akait volna tartatni (Zvon ; O.siaud. Ci). Keb><v 
geese teszi magát (Ver: Verb. Szót. 33). S) (duplus; doppeltV|. 
Az egy isten sem kétséges, sem haromsagos (Vallást. Qqij) 

[Szólájiokj. Vkiben v. vmiben kétséges. Nem kétséges Vaidati 
Garaibam (Görcs : Máty. 23). Sokáig ketsegesííc lenenet benne, 
mi tanaczot kSuetneuet : din in incerto habuere, iniidnam con- 
sili capereut (Decsi ; SallC. 29). Kikten en nem vagiok kettsiges 
(LevT. 1.1411 Magais kétséges benne (Magy:Nád. 28). Magá- 
ban az idves-ségben-is kétséges vagy (Matkó: BCsák. 343). Két- 
ségesek vagynnk benne (KákF: Lev. III.722). Vkihaz lutséyts. 
Énhozzám ketb.segesek, hogy nem the kd. zolgaya wolnek (LevT. 
1.9). Kétséges kezde t;irs;íihoz lenni (Helt: Mes. 417). Vmiröt 
kétséget. Mel nag folehntól menekedel meg, lia mastaii ez vela 
gon minden koron félelmes leendez, es az te halálodról kétsé- 
ges (BodC. 2ü). lla kétséges leiendez az te halálodról (DebrC. 
244). Sogitéstokre való akarattyokrul kétségesek vadtok (Matkó: 
BCsák. 205). Vmi felöl kétséges. Világ végezeti felől kétséges 
.senki ne lehessen (Zvon : Post. L91. 

Kétségesit: facio dnbinm, tralio in diversiini Sí. (zweifel- 
haft niachen, in zweifel zielien]. Igasságát mitsíjda kétségesit- 
heti? (Megy: 3 Jaj. 11.24). Byzony ygeu nehéz azyn, hogy ew fel.s. 
yrasok által en felewlem ketsegesetyk es nehezetyk i ErdOrszgy. 
n.523l. 

KétségéBkéd-ik : (dubito, ambigo; zweifeln, niisstrauen|. 
Kezde mynd az kettewhez ketsegeskedny (Pesti : Fab. 28b). 

Kétségéskedés : [dnhitatio ; zweifel, ilas zweitiílu|. (MA : 
Scult. 305). 

KótBÓgtelen : indubiiis Kr. (nnzweifelliaft]. (Pázm: Préd. 
892. Kr). Kétségetlen (így) igazságii íGKaí: Titk 1) 

Kétszer: I) bis C. MA. zweimal PPB. Ketfer iajvi önakat 
es elmetné 5 feiet (BécsiC. 38). MegkSn'iekez tégedet igassag- 
nau istene ketzer ruhánál (108). Az mcnor^agh iinmiu' keceSr 
iresfittetSt megli (KazC. 7). 3) dnplo [zweimal, doppelt). Tézitec 
Stet keíóer iiikab iwkolnau Baia, hog nem tS vattoc (MilnchC 
56). Kethzerrel nagyubbiui mynt ty : duplo quam vas (Jordl'. 
127). Kétszerrel kettSztessétek-meg a bííntetést (Matkó: BClsák. 
118). S) (duplex, duphis; doppelt) Két szer gerezna: amphi- 
mallum ; ein zofticht kleid zu beiden .soiten PPB. Négyszegű 
•« kétzor legyen: quadrangulimi érit et duplex (Helt: Bibi 
I. Pp3l. Kéi-zer kötőféket adjanak jót djeuár) Ifi (ErdOrszgy 
n.381). Minden hadiszerszám, li'i kétszer árán vagyon iMnn- 
Okm. XXIU472I. Kétszer árrán a vevSkneknagy károkra mar- 
hájokat árulták (C'omi)Con8t. 53). 

(Szólások). Szögliget nevU talut kétszer izbon rabluttiik 
le (TflrtT. M.105). 

égysaér-kétszer : [seniel iterumi|ue, aliquotiea ; olnutal 
zweimal, einigemal). Egzer vagy keczer meg gioniek (N'irgC. 
103) Mert nem elegedéi meg oc-zer kétezer errjl tudakoznod 



iMon: A|>ol. 288). Nem egyuerkétazer eoik az meg iCzegI: MM 

289i. 

Kétszeres : duplex C. duplus HA. zwei&eb, doppelt PPB. 
Kétszeres i)ántzél : *bilix lorica PPBl. Kétszeres ruha : diploLs 
Nom 149. .\ ki fel akarja ezeket az bibliáliau találni, jó két- 
szere.s oculárt vouuyon orrára iPázm: Kai. 409). Duplával két 
szeresen, és béllettül hazugsilg, a mit Károlyi ir (Pázm: Kai. 
Magyar Nyelvészet VL137) Kétszeres írások (Fal: Jegya 934). 

Kétszerez: l)duplicu, omduiilico C. MA. doppelt machen, 
zvveifaehen PPB. (verdoppehij. 3) (itero, repeto; wioderholeii). 
Ez myseuek kezdety ketzercztetyk vagy keetzer niondatyk 
(CoriiC 371). A mostan támad^itt tévelygé.sek-ellen mivel bévsé- 
gesen írtam a Kalauzban ; nem akarom itt kétszerezni irásimal 
(Pázm: Préd. II. CzeghDág. ILII). 

még-kétszéréz : ^ (Helt: Bibi lOoli Az hatudic kárpitot 
megkétszerezzed az sátornae aytaja ellenébe ; sextum aagum 
ihiplices (MA: Bibi. 1.72). 

Kétszerézés : duoliiati", conduplicatio MA vordoppeluug 
PPB. Az liknac kőrőskörnyiil kétszerezése légyen, hogy meg 
ne szakadgyon (MA: Bibi. 1.75). A jó feleség isten i^ándéka. 
isteni kegyelemnek kétszerezése (Pázni : Préd. 243). 

Kétszeri : duplex Sí. (zwuimalig, zweifach|. Az mit uram 
már kétszeri leveliben kigyelmed parancsolt (MonOkm. VII.315>. 
Kétszeri áron tartozzanak megfizetni iTiirtT. XXI.195). 

Kétszerte: duplo MA. (doppelt). Kétszerte inkább: duplo 
magis MA. Kétszerte inkáb megháborodik vala (Megy:Szöv 
10>. Kétszerte is felmagasztallya (Illy: Préd. 1.371). Kétszerte 
nagyobb (140). Kétszerte nagyob idejil il40) Kétszerte tlzszáz- 
ezer (11.431). 



Kétszerü : duplex Ver. (zweifach). 

Kettő ('.Me KeszthC. 175. RMNy IL68. EsztH. 1): 



duo 



(' MA. zwei PPB. Ki kenüereitend tégedet eztír vépésre, meii 
auual niíLs kettót (MiinehC. 22 1. Tyzen kettew (JordC. 926). 
Az kefteyet feiefelwl emeluen, tartya vala ( VirgC. 32). Az kettei- 
uel az wte.stet befote vala (32). Mikor egyk mind ezt zolnaya, 
az kettey monda (49). .\z vr isten ez kettwt nézi mi bemiwuk 
(VirgC. 78). Az kettei zolgahd es zolgalo leaniod (103). Az 
kettei es be mcne (DobrC. 337). Az ketteies eloue állanak 
(KazC. 41). Kelének tVel az kettey (ÉrdyC. 577). Ew keoQrlok 
kettew mykoron iarnanak, meg ielenek nekyk Christus (Pesti: 
NTest 110). Víigy kettőt ol6 vonszoc (Helt: Mes. 303). K§t fele 
ez a béka fA, kettei a keitbon. kettei a mezún terem (Mel : Herb. 
175). Három attyaliau osztnac Htszáz l'orintot; az keltei vészen 
két negyed részt iMTulv: Arithm K3). Az .seraphim angialuk 
luik hat szaniiük volt, ketteiuol orezaiokat ledesztek !«, kettei 
uel labokat kelteivel njppiillotteuek (Fél : Tau. 83). Hogy ? kettőt 
latzé immár: e duobns tria vides? (Decsi: Adag. 178)i Hwzzon 
három ymeg, az hwzanak mynd aranya hyme vagyon, az kei 
Iheyu tarka .selyem párta ^vagyol^ harnuidyk parazt selyem- 
mel kewiett (KMNy. U.35). Cham fiát Noe megátkozza, az 
kelteit [ledig nusg áldgya (MA: Bibi. 18). Ugyan fen ma 
radna kettei ainjui kérdé.s«>knek, mellyekriil emlékezénk nem 
régen (Piizm: Kai. 165). Ezen 1019. esztendőben négy e<- 
li|)sis leszen, kettei az holdban iKDebr. Ifil9. C8). Hannya 
ki az elS-száiulált [latereket, no goudollyon vélle, ha kettei 
paivik voltak is (Megy: Sz-\Oröme 258). A ia<?nt liáromságban 
nem több a kettó semmivel, miut egy (Biró: I'réd. Hál 

(Szólások]. Calvinus és Luther nékik oly purgatoriumot készi 
tett, melyben nem esztendeig kettSig, liánom itflet napig 
kelletik heveniiek i Pázm: Kai. 799). A szemetek mered és 
kettőt mutat, a t^yeh-etek hObCg éa akadékotkodik )Fal : 
Nll. 308). 



27S 



EXSYKETrÓ— EGGYENKETTEN 



KEITEN-KETTEN— KETTÓSÉGES 



274 



eg-y -kettő : (panculi, aliqiiot ; eiiiige, ein laarj. Nem czele- 
k5d6m azért meg egy szóra kettőre : ad digituli crepitum 
(Decsi:Adag. 14tí). Ha valahol egjet kettőt kaphatnak kOziil- 
lök, azontúl szalag szijjakat metélnek hatok bőrt'Ml lErdTiirtAd 
n.391). 

káUai-kettö: [siltatioiiiti gemis; ein tanzj. l>egéuyvagjok 
újra, a kállai kettőt immár eljárhatom vagy guggó tót lejtőt 
(Gvad: FNót. 154i. 

kettő-kettő : [bini ; je zwoii Bn^zata kettewt kettewt pre- 
diealny (EhrC. lC9i 

király-kettei. Ketteje, kettei : in eomitatii Soproniensi dua? 
iwrtes tributi, de foris et omnihns qnae \iilgarifer appellantur 
Kyralkettei 1238. (CSziuár). 

mind-kettő: nterque ('. amljo (.'<mi: Ve-st. Ili), [beidé]. 
\'egy ffel egy twlkoth e.'i egy kosth, mrad kettőt zeplőtelenth 
(^JordC. 91). Vala kraek keth házassá leend, myiid az ketten 
megh eegheftes.seek (106). Mykoron mnid kettőnek kezeebe 
vona az eypoo (ÉrdyC. 192). Az vize e lapunac, mind kettőnec- 
io .szem (aiás ellen (Mel : Herb. 42i. Fel tamat k§t nagi sárkány, 
bogi meg vion, szőrnyíi sfinőltésbe mind ketté vagyon (EsztH. 1 1. 
.•izon egy hiir pengetése mind a kettőnek (Fal: OiiLst. S31i. 

Ketté (kMS Dávid: VDisp. 168. Ilosv:.SzPál. 23. Görcs: 
Máty. 7S. FéhTaa 265. Bom:Préd. 26. 247): in duas partes, 
bifariam Kr. [entzwei]. Ketté osztja: bipartítiir; ketté szegi: 
diffringit; ketté szeges; diflfracti MA Kőtelet meg vonak [a 
keresztre feszített Krisztusnak], bogi mellié is ketté porezana 
(W'eszprC. 102). Az kősziklát isten kettő hasasztá (RMK. 11.239). 
Ott hamar az gyermeket kettő vágá (RMK. VI.172). Kettő 
meczetnenek íTer: Verb. 7V A mint a kenyeret a kemenczé- 
ben bete-szik, ottan ketté-szelik (PP: PaxC. 113). 

ketteden-ketté : [ganz entzwei). El esett, ketteden ketté 
trtrt a karja (Gvad: RP. 251). 

ketten-ketté : c« A templomnac soporlaha ketten ketté ia- 
kada : scissnm est in duas partes (MünchC. 69). 

Ketten : duo, bini MA. (zwei, zu zweieaj. Valahol ketten 
avag hárman eg-be éőlekezendnec en neuembe, ot en ű közőt- 
tőc vagoc (MünchC. 48). Ketten le.znek egi ágiba (V^irgC. 119). 
Leznek ketten egy testhben íJordC. 11). Circumdederunt, kyt 
ketthen kelly mondany (LányiC. 132). Ide jsvth [jöttek] wala 
wrammal ketthen (LevT. L335). Ha mikor ketten Píettőnket] 
vendéggé hínak ÍRMK. rV.78). Bálint deáknál vagyon publiean- ' 
szín atlacz, azt is ketten nekiek [Beczki Máriának és Barczi 
Borkának] hagyom (Radv: Csal. II1245). Azt az en fiammal 
hogy ketten meg egyem (Hofgr. 181). Az házasságban czak fcet 
szemelv vagiou, eg férfin es eg aszsoni állat, mert az isten 
vg rendelte, hogy ketten légien egy teste (Fél: Tan. 4611 Egy 
házba ketten nem feraec (Boni: Préd. 560). Midőn ketten kar- 
doskoduac (Com: Jan. 210). Jer ballagjnnk a ho.szszu hidon 
ketten (Matkó: BCsák. 225). Kiknek a király.ságaért magoknak 
ketten kőllőtt vólna meg íinnjok (Pethő : Krón. 32i. Ketten 
egy vasban veretnek (Hall : Paizs. 402). De im egy dolgot mon- 
dok csak nektek ketten, senki nem hallja most lErdTfirt 11.279). 
Ha te magadtól nem lehet egy kocsit veled hozni, más föle- 
géuynyel szólván ketten legyen egy kocsitok (ErdOrszgy. 11.305). 
Nőszél meg te .szegény, s ketten lesz éh szegény (Sam : Cer. 
128). A mely terhet ketten emelhet vala, már egyedfii na[gy- 
.sajgódra maradót (Megy: 3Jaj. n.42l. 

eggyen-ketten : [smgulatim ; nonnulUJ. Imit, amot, egyen, 
ketten kullagánac rBn:Zsigm. 28). Eggyen ketten el kfl men- 
nec vala (Ilosv : SzPál. 22). Edgyen ketten monda őkett mind 
bolondoknac (Ho%r. 168). Eggyen ketten meg-ismérték (Pós: 
Igazs. 472. 347). 

M. NyKLVTÖBT. SZÓTÁH. II. 



ketten-ketten : bini ('. bini et bini MA. je zwei imd zwei 
PPB. Megleu kenésen valanak az barátok, nem boczathattyauala 
ewket ketten ketten (EhrC. 82). Jesus bochata az apostolokat 
ketten ketten predicalny iCornC. 374). Kylde el h\Vket ketten 
ketten liA zyneenek elette (JordC. 559). El ozoluan ketten ket- 
ten, hyrdetneek népeknek istennek igyt (DomC. 18j. Yőnec vala 
ketten (TelC. 164). Kettenn kettemi kezde őkőt kiboczatiii : 
coepitque eos mittere binos (Sylv: UT. 1.57). Hogy minden falu- 
ból az vénec kőzzfll, ketten ketten iőnénec a gyfilésbe (Helt: 
Krón. 38). 

mind-ketten : uterqne Sí. [beidé]. Mynt ketten betegesek 
vagimik (LevT. LlO). Mind ketten (ambo) szfilőttyőket nevelic 
(Com: Jan. 118K Kérlek meghis mind ketten János wrammal 
egetembe hogi az en dolgomról el ne feledkezzetek (LevT. L13). 
Mind ketten ah uerembe esnek (Ozor: Christ 431). Mynd ketten 
ferfy^v magnelkyl fogyatkoztanak wolna (Ver: Verb. 130). Mind 
az ketten az verembe estenec (Zvon:Post- 11.212). Tavuly jár 
mindketten kegyelmetek szándékunktúl (RákF : Lev. 1.507). 

Kettőd: (secimdus; zweit-]. Ketudiy 1138. (személynév 
Nyr 11.16). Látod immár hogy az négy fél sing tészen négy 
kettőd részt (MTolv: Aritm. K8). Ha tyzen kettewd napygh el 
nem iew (Ver: Verb 25 j. 

Kettöd-ik : secuudus MA. [zweit-]. Huzonkettódic János papa 

(Mou: Ápol. 469). 

Kettői : duális MA. PP. z\veifach, zum zweiteu gehörig 
PPB. 

Kettőnként : geminatim C. [zu paarenj (NótPM. 29). 

Kettős : 1) duplex, duális C. bilix PPBI. duplicatus EhrC. 
139. [zweifach, doppelt]. Tartozzatok ewtett gyczeruy az zabad- 
sagert, kettews ruháért (Ehi-C. 139). Tynektek adót kethvs ruhát 
(VirgC. 51). Az ew chalady kettős rwhaban őtöztenek (ÉrdyC. 
414). Ez a geometrica progressio nem egyéb, hanem szamoknac 
el hellyesztése, vgy mint, kettessel, hármassal és négye&sel etc. 
(MTolv: Aritm. F3). Kettősnek mondatik a mennyegző, tudniillik, 
testi, és lelki (Bly: Préd. 1.167). Kettős büntetés (n.485). Tudo- 
mánya uem kettős,